Figyelő 2022-5

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ORBÁN VVIKTOR ORBÁN IKTOR M MOSZKVÁBAN OSZKVÁBAN

GÁZSZERZŐDÉS H GÁZSZERZŐDÉS HOSSZÚ OSSZÚ TTÁVRA ÁVRA FARKAS BBERTALAN-INTERJÚ FARKAS ERTALAN-INTERJÚ

EEZZ A SZÁZAD SZÁZAD AZ AZ ŰRKUTATÁSRÓL ŰRKUTATÁSRÓL SZÓL M SZÓL MAJD AJD AZ UUTOLSÓ AZ TOLSÓ KKÁRPÓTLÁSI ÁRPÓTLÁSI ÜÜGYEK GYEK

KKOMPENZÁCIÓ OMPENZÁCIÓ HARMINC ÉÉVV UUTÁN HARMINC TÁN

PANDURICS ANETT, A MAGYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE

Felerősítette a járvány az öngondoskodást ÁRA: 790 FT

5. SZÁM | 2022. FEBRUÁR 3–9.

F_BI-Pandurics.indd 1

2022. 02. 01. 14:01

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL

ÁR:

t F 0 0 9 4 MINDEN EGY HELYEN: • MUNKÁLTATÓI ADÓTERHEK CSÖKKENTÉSE • SZJA MENTESSÉG 25 ÉVEN ALULIAK SZÁMÁRA • 2021-RE MEGFIZETETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VISSZATÉRÍTÉS • ADÓCSÖKKENTÉSEK • KRIPTODEVIZÁK ADÓZTATÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI • VÁLTOZÓ FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYEK A KKV-K SZÁMÁRA

Megrendelés: www.lapcentrum.hu/ado2022 - 06 46 998 800 Ingyenes szállítással kizárólag belföldi címre.

F_BII-ado.indd II

2022. 02. 01. 14:01

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HŐNYI GYULA Árstop

CÍMLAPON

10 PANDURICS ANETT A biztosítók régen elkezdték a digitalizációt

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14

14 HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS Orosz gáz világpiaci ár alatt

Orosz gáz világpiaci ár alatt

Biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt Magyarországnak a 2036-ig szóló orosz–magyar gázszállítási szerződés. Ráadásul hazánk a világpiaci árnál jóval olcsóbban vásárolja ezt az energiahordozót.

19

Az utolsó kárpótlás

Három évtized után kerülhet pont a magyarországi kárpótlási folyamat végére. Kompenzációt remélhetnek az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén, Solymáron és Pilisszentivánon jóvátételre várók.

58

Olasz növekedés uniós forrásból

Az olasz gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Ráadásul a bővülés elsősorban az Európai Unió helyreállítási alapjainak, valamint egy új reformcsomagnak tulajdonítható – húzta alá a Figyelőnek adott interjújában Szomráky Béla Olaszország-szakértő.

76

A XXI. század az űrkutatásról szól majd

Farkas Bertalan, hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba. A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Genetics-csoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek.

Címlap: Fürjes Viktória

16 SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND Elindulhat a dezinflációs folyamat

18 VAGYONNYILATKOZATOK Több 19 20 24 26

ellenzékinek is jól ment tavaly JOG Az utolsó kárpótlás BÁNDI GYULA A környezetvédelem egyéni döntések sorozata TOVÁBBI NÉV Városháza-gate: újabb fordulat STABIL KILÁTÁS Megerősített bennünket a Fitch

CÉGVILÁG

27 TAXIS SZEKTOR Lassú kilábalás 28 KEREKES GYÖRGY Cél a hazai-családi 31 34 36 38

középvállalatok megerősítése HALASI CSABA Homoksivatag közepére álmodtak szállodát STARTUP Befűtenek a környezeti ártalmaknak MOZI Pókember örök EISBERG Némi turbulencia a salátapiacon

SZEMÉLYI HÍREK

41 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

42 LAKÁSHITELEK Kitarthat a lendület 44 BANKI ÁLLÁSPIAC Keresleti oldal

TŐZSDE

46 TŐKEPIACI KILÁTÁSOK Értékalapon 48 STREAMINGSZOLGÁLTATÓK Veszélyben a Netflix-modell

50 KÍNAI GAZDAGOK Elpárolgott a bizalom

GEOPOLITIKA

52 ÚJ VILÁGREND Peking és Moszkva összezár a Nyugattal szemben 56 OLASZ BELPOLITIKA A nagy Draghidilemma 58 SZOMRÁKY BÉLA Olasz növekedés uniós forrásból

RÉGIÓ

60 HATOSOK A SZLOVÁK GAZDASÁGBAN Fecseg a felszín, hallgat a mély 62 AGYŐ, RIO TINTO? Elbocsátó belgrádi üzenet

64 ROMÁNIAI SPORTFINANSZÍROZÁS Újraszabott szponzortörvény 66 HORVÁT HADERŐFEJLESZTÉS Amerikai harckocsik a szomszédban 67 SZENNYEZETT RÉGIÓ Szmog Dél-Lengyelországban

68 LENGYELEK AZ OROSZ–UKRÁN VÁLSÁGRÓL A konfliktus peremterületén 69 TALÁLGAT A SAJTÓ Jegybankelnökjelöltek Prágában

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 DIGITÁLIS KÖZÖSSÉGEK Íme a VR-alapú Facebook-játék

CAPPUCCINO

74 ILYÉS DOROTTYA

TÁRSADALOM

76 FARKAS BERTALAN A XXI. század az űrkutatásról szól majd 78 HR Elmegy, majd visszajön – a bumeráng munkavállaló

SPORT

80 GYULAY ZSOLT Őrségváltás a MOB-ban

AJÁNLÓ

82 FILM, KÖNYV, KONCERT

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/5 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 02. 01. 17:34

| A HÉT HÍREI |

EGYMILLIÁRDOS KÁRT OKOZOTT A VIHAR

Az előzetes adatok alapján megközelítheti az egymilliárd forintot a hétvégi viharok által okozott károk összege. Az Aegon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a bejelentések száma hétfő délig meghaladta az ezret.

Ennél ugyanakkor jóval többre számítanak; mint jelezték, a hétvégi káreseményeket néhány napos csúszással jelzik az ügyfelek, elsősorban a további veszteségek megelőzésére és a kármentésre koncentrálnak ilyenkor. A legtöbb bejelentés Pest megyéből, illetve Budapestről érkezett, de az előzetes számokból is jól látható, hogy szinte az egész országot érintette a vihar. A károk értéke átlagosan százezres nagyságrendű.

Elsősorban a lakóházak tetőszerkezetét, fedését érintette a nagy erejű szél, de előfordulnak még beázás miatti és kidőlt fák által okozott veszteségek is – közölték. Az Aegon Magyarország arra számít, hogy a további bejelentések száma elérheti a négyezret, s hozzávetőleg 250 millió forint nagyságrendű kifizetéssel kalkulálnak. A Groupama Biztosítóhoz mintegy 600 vihar miatti bejelentés érkezett hétfő délig, a bejelentett veszteségek összege 150 millió forintra becsülhető – közölték az MTI-vel.

MAGYAR AJKÚ SZUPERSZÁMÍTÓGÉP

LUXUSCÉGES TILTÓLISTÁN AZ ÁLLATSZŐRME

Nem készít több divatcikket állatszőrméből a Dolce & Gabbana.

A luxusdivatház bejelentette, hogy ettől az évtől kezdve kollekcióiban a műszőrmékre tér át. Azonban a szőrmekészítő mesterekkel továbbra is együtt dolgoznak, hogy megőrizzék a munkahelyeket és a mesterségbeli tudást. Az utóbbi két évtizedben mintegy húsz országban tiltották meg vagy korlátozták az állatok tenyésztését pusztán a bundájukért.

A HÉT 4,6 SZÁMA

százalékkal nőtt az eurózóna GDP-je a múlt év negyedik negyedében 2020 azonos időszakához képest. Az EU-s bővülés 4,8-es volt. A bruttó hazai termék átlagos éves gyarapodása így tavaly mindkét övezetben 5,2 százalékot tett ki. Az előző három hónaphoz viszonyítva a leggyorsabban, 2 százalékkal a spanyol gazdaság növekedett, a német GDP 0,7, az osztrák 2,2 százalékkal esett vissza.

FOTÓK: BENCSIK ÁDÁM, BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP; HUZÁR MÁRK, HEVES MEGYEI HÍRLAP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; GETTY IMAGES; MTI

Elindították az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az OTP együttműködésével megvalósult szuperszámítógép hardverének első, önállóan működő egységét Budapesten, az OTP Bank székházában. A hároméves fejlesztés teljes költsége 7,3 milliárd forint, ebből 2,5 milliárdot biztosít az ITM – közölték az MTI kérdésére.

Palkovics László tárcavezető kiemelte: a kormány célja, hogy 2030-ra még versenyképesebbé tegyék az országot. Ennek elérése érdekében az állam és a piaci szféra folyamatos kooperációjára van szükség. Az egyik terület a mesterséges intelligencia felhasználása, melynek jó példája a fenti esemény. A hétfőn átadott szuperszámítógéppel korszerű, mesterséges intelligencián alapuló, öntanuló, magyar nyelvű modellt fejlesztenek. Ez egyebek mellett telefonos ügyfélszolgálatokon képes kezelni akár a teljes banki folyamatot – mondta a miniszter. Közlése szerint a magyar nyelvű modell elkészítése három hónapot vehet igénybe.

4 | FIGYELŐ 2022/5

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 02. 01. 16:58

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Ne kövesd a trendeket! Ne hagyd, hogy a divat kisajátítson téged, te döntsd el, mi vagy, s mit akarsz kifejezni azzal, ahogyan öltözöl, ahogyan élsz!”

– Gianni Versace olasz divattervező.

ÁTFOGÓ ÚTFEJLESZTÉS VIDÉKEN

Széles körre kiterjedő útfejlesztési csomagot tett közzé a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A Közbeszerzési Hatóság oldalán megjelent hirdetményben 7 régió 62 útfelújítását részletezik. A főképp mellékútvonalak korszerűsítését tartalmazó keretszerződésben foglaltak 2020–24-ben, hazai forrásból valósulnak meg. A renoválások főképp a kistelepüléseken élők mindennapjait könnyítik meg. A forgalombiztonság és a rövidebb utazási idők ugyanis hozzájárulnak a térségi központok, óvodák, iskolák, munkahelyek, közintézmények gyorsabb, kényelmesebb eléréséhez. A beruházások folyamán elsősorban négy számjegyű mellékutak felújítását végzik el, de érintett az M7-es és az M3-as autópálya is, továbbá Békés megyében buszmegállók burkolatait is megújítják.

POSTÁZZÁK A VISSZATÉRÍTENDŐ ADÓT

A gyermeket nevelő szülők február 14-ig megkapják a családi adóvisszatérítés összegét a bankszámláikra, a postai kézbesítés még korábban lesz – tájékoztatott Tállai András. Akik a lakcímre utalást választották, illetve akiknek a családi pótlékot is a postás viszi ki, már február 2-a és 4-e között kézhez kapják a pénzt – tette hozzá a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Mind a gyermeket nevelők, mind a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők időben megkapják a járandóságukat.

EZ A MAGYAR DIVAT

A nemzetközi divatheteket megelőzve mutatják be a magyar tervezők legújabb kollekcióikat a Budapest Central European Fashion Weeken, miután a Magyar Divat & Design Ügynökség január 31. és február 6. között rendezi meg az eseményt. A szervezet több mint harminc magyar és régiós tervező legújabb kollekciójának a limitált válogatását ismerteti a nemzetközi nagykereskedők és az érdeklődő nagyközönség előtt. A divathét utolsó három napján, két különböző helyszínen megtartott bemutatók lehetővé teszik, hogy a legnagyobb viszonteladók hazánkban találkozzanak először a következő szezon darabjaival, és elsőként adják le rendeléseiket. Ezenkívül Budapest különböző pontjain számos side event is várja az érdeklődőket, valamint egy virtuális üzlet, ahol online szerezhetők be a kortárs tervezők szezonális darabjai az esemény ideje alatt.

2022/5 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 02. 01. 16:58

A járvány miatt védőöltözetet viselő egészségügyi dolgozók a kínai női jégkorongcsapat edzésén a Nemzeti Fedett Stadionban, január 31-én. Pekingben február 4. és 20. között rendezik a 2022-es téli ötkarikás játékokat. A kormány szigorította a kínai fővárosban a pandémiával kapcsolatos korlátozásokat.

Az olimpiai falu környékén lakókat napi tesztelésre kötelezték – csakúgy, mint a helyi kisegítő személyzetet–, és nem hagyhatják el közvetlen lakókörnyezetüket.

F_06-07_nagytotal.indd 6

FOTÓ: ROMAN PILIPEJ, MTI/AP

NAGYTOTÁL

2022. 02. 01. 16:58

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 02. 01. 16:58

| PUBLICISZTIKA |

HŐNYI GYULA ROVATVEZETŐ

Gazdasági újságíróként nem vagyok oda a hatósági árakért, az árak dotációjáért vagy befagyasztásáért (persze nem mintha nem lenne jelen az uniós gazdaságokban ezek valamelyike; hogy messzire ne menjek: az agráriumban), de egy olyan inflációs környezetben, mint a mostani, amikor a várakozások önmagukban 1-2 százalékkal gyorsítják a pénzromlás ütemét, rengeteg érvet lehet felhozni az árstop mellett. (Itt a hívószó a gazdaságpszichológia, a fogyasztói döntések mechanizmusa, a bizalom megadása vagy megvonása.) A jelenlegi gazdasági környezetben már az is számíthat, ha politikai döntés nyomán egyes területeken (például az élelmiszereknél) lanyhul az inflációs várakozás. Ez kedvező hatással lehet a fogyasztásra, egy alacsonyabb árszinten.

Miről is beszélek pontosan? Az árstop kedden lépett életbe hat alapvető élelmiszertermék esetében, s jelenleg is fut két üzemanyagfajtánál, mindez pedig két eleme az egyébként ennél összetettebb inflációellenes politikának. A KSH hétfőn tette közzé, milyen árszinthez kell tartania magát a kereskedőnek – keddtől három hónapig. Szinte az első megjelent adatok után máris akadt olyan kiskereskedelmi lánc, amely gyorsan közölte: tud ennél olcsóbb is lenni. Ezzel lényegében nyílt árverseny kezdődött egyes érintett termékek esetében. Hangsúlyozom, többek között azért sem vagyok oda az árbefagyasztásért, mert az ilyen versenyeket a kicsik élik meg rosszul.

A vonalon maradva: még életbe sem lépett a stop, amikor az inflációs várakozások gyengültek az érintett portékák mikrokörnyezetében. Ebből kiindulva most borítékolom, hogy ez a lefelé tartó árspirál más produktumokra is kihat – abban az esetben, ha nem alakul ki a vártnál jóval nagyobb kereslet az árstoppal érintett termékek iránt, vagy ezen árucikkek piaci ellenértéke nem nő a jelenleginél is sokkal magasabb szintre.

Vagyis ha a helyzet olyan „idilli” marad, mint a befagyasztásra való várakozás két hetében, ez az egész árstop csupa „boldogság” lesz májusig.

(Nyilván nem, mert közben lesz egy húsvét is, amely nemcsak a háztartásokban, hanem a kiskereskedelemben is felér egy hét diliházzal, de maradjunk annyiban, hogy nem az árstopos termékek kerülnek ebben az időszakban a fókuszba.)

Az a nagy kérdés, hogy valójában mi várható el az intézkedéstől. A kormány két százalékpontos lassulásra számít, a jegybank ettől kisebb hatást remél. Az MNB 0,2-0,4 százalékpontos csökkenést vár, de csak akkor, ha jó az irány: a kereskedők nem találnak kiskapukat a szabályon, és érvényesül az intézkedés pszichológiája is. Mondjuk az utóbbi esetben még nagyobb elvárásokat is lehetne támasztani a regulával szemben.

Bárhogy is lesz, jó ideje nem volt hasonló horderejű lépés a magyar politikában. Azt azonban még érdemes feljegyezni a margóra, hogy az ilyen intézkedések piaci torzulásokat okozhatnak, amelyeket aztán a piaci szereplőknek helyre kell hozniuk, és az ilyen rendbetételek általában sokba kerülnek annak, aki a témához így vagy úgy, de hozzányúl.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

ÁRSTOP

8 | FIGYELŐ 2022/5

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 02. 01. 16:59

| SZÁMLÁLÓ |

STOP

A kormány várakozásai szerint 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak JRJQPJI­X­Y F_ FSYNNSƼ¥HN·X UTQNYNPF W­X_JP­SY MT_TYY NSY­_PJI­XJP .Q^JS F R¥W PNQJSH ­[J MFY¥Q^TX WJ_XNHXºPPJSY­X Ɠ FRJQ^SJP PºX_ºSMJY÷JS *ZW·UF QJLTQHX·GG JSJWLNFI±OFNY ƻ_JYNP F RFL^FWTP Ɠ F_ À_JRFS^FLTP ¥W¥SFP GJKFL^FX_Y¥XF QNYJWJSP­SY KTWNSYTS [FQFRNSY F K­Q­[JX PFRFYXYTU FRJQQ^JQ F_ TPY·GJW ­S ­W[­S^JX WJKJWJSHNFPFRFY X_NSYJS ƻ]¥QY¥P F PºQHXºSX_JW_÷I­XJPJY * XTW JL­X_ÀQY PN KJGWZ¥W JQXJO­S F MFY YJWR­PJY ­WNSY÷ ­QJQRNX_JW¥WXYTUUFQ

AZ ÁRAKNAK!

EGYES ÉLELMISZEREK FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRÁNAK ALAKULÁSA

A 95-ÖS BENZIN ÉS A GÁZOLAJ ÁRÁNAK ALAKULÁSA, 2021

Forint/liter

510

95

490

D

2020. XII. 2021. X. 2021. XII.

TEJ

450 430

9*- 39*/ +9 1

410

263

273

294

390

350

.

..

...

.;

;

;.

;..

;...

.=

=

=.

=..

3&57&+47, 941&/ +9 1

Forrás: MTI/KSH

571

713

735

A BUBOR* ALAKULÁSA

Százalék

= .

07.89 1>(:047 +9 0,

249

3 havi 2,02 4,22

6 havi 2,17 4,5

12 havi 2,4 4,7

277

(8.70*2*11+.1 +9 0,

Forrás: MNB

'ZIFUJXYN GFSPPº_N KTWNSY MNYJQPFRFYQ¥G

261

1 370

1 600

1 620

AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P 5,7

5,1

3,9 2,4

1,7

2,8

3,4

2012

2013

203

223

8*79 8(42' +9 0,

1 450

–0,2

–0,1

2014

2015

1 420

1 410 Forrás: MTI/KSH

2016

2018

2019

2020

2021

Forrás: MTI/KSH

F_09_Szamlalo.indd 9

178

3,3

0,4

2011

+.3421.8?9 +9 0,

2022/5 FIGYELŐ | 9

2022. 02. 01. 16:59

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CÍMLAPON | PANDURICS ANETT

10 | FIGYELŐ 2022/5

F_10-13-Pandurics.indd 10

2022. 02. 01. 17:02

| CÍMLAPON | PANDURICS ANETT

A BIZTOSÍTÓK

RÉGEN ELKEZDTÉK A DIGITALIZÁCIÓT Tavasszal lejár az elnöki mandátuma, és a hírek szerint nem jelölteti magát újra a posztra. Miért döntött így, és ha számvetést készít, mire a legbüszkébb az elnöksége időszakából?

– Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az előző három ciklusban én voltam a Mabisz elnöke, így jó néhány fórumon képviselhettem a biztosítási szakmát. Egy elnöki ciklus három évig tart, háromszor választottak meg elnöknek, előtte pedig a szövetség elnökhelyettese voltam, így több mint egy évtizede foglalkozom vezetőként a Mabisszal, a szervezet tagvállalatainak problémáival. A biztosítási szektor az elmúlt tíz év alatt nagyon sok stratégiai területen előrelépett, több fontos intézménynyel, minisztériummal, vagy például az Országos Rendőr-főkapitánysággal, a Magyar Nemzeti Bankkal mint felügyelettel sikerült nagyon jó és korrekt szakmai kapcsolatot kialakítani.

Arra is büszke vagyok, hogy az elmúlt évtizedben minden évben nőtt a biztosítók díjbevétele. Ez egy sikeres korszak volt.

Rögtön leszögezem, nem szakmai okból szeretném átadni a stafétabotot. Még a kollégáim közül is kevesen tudják, hogy ismét babát várok, de talán már látszik is, hogy újra nő a pocakom. A kétéves fiam mellett egy kisbaba ellátása, a róla való gondoskodás nem kis feladat elé állít majd. Azt pedig nem várhatom el újból, amit Erdős Mihály, a Mabisz elnökhelyettese a fiam születése után tett, mert akkoriban a szövetség munkáiban mindenben helytállt helyettem. A két kicsi mellett az alapfeladataim, legfontosabbként a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatói munkájának az ellátása is komoly kihívás lesz. Ha a tisztújítás során a Mabisz elnökségi tagjának megválasztanak, akkor természetesen szívesen segítek majd az új elnöknek.

– Az előzetes számok tükrében hogyan alakult a Magyar Biztosítók Szövetsége tagvállalatainak összesített díjbevétele, a megkötött szerződések száma 2021-ben?

– Márciusban látjuk csak az előzetes számokat, de már most biztos vagyok benne, hogy 2021-ben átléptük az 1300 milliárd forintos díjbevételi szintet, ami az előző év után megint rekord lesz. Ha csupán a számokat nézzük, már akkor is egy tízéves pozitív időszakot hagyok majd az utódomra. Már 2020-ban is jól alakultak az életbiztosítások, hosszú időszak után ez volt az

PANDURICS ANETT | A biztosítók díjbevétele tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, így 2020 után 2021ben is rekordot értek el. Van jó néhány dolog, amiben a biztosítási szakma megelőzte a korát, a digitalizáció terén az elmúlt évtizedekben nagyot léptünk előre, és ezek a fejlesztések sokat segítettek a koronavírus-válság okozta kihívások leküzdésében – mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Figyelőnek.

első esztendő, amikor az életbiztosítások díjbevétele gyorsabban nőtt, mint a neméletágé. Valószínű, hogy 2021-ben ez a trend folytatódott. A neméletágban voltak olyan szegmensek, amelyeket drasztikusan érintett a pandémia. Az utasbiztosítások piaca például 2020-ban összeomlott, és bár 2021-ben jobban teljesített, a 2019-es szint alig kétharmadát érhettük el. Tavaly többen utaztak, mint 2020-ban, de jellemzően rövidebb utakra mentek.

Most mindenki azon spekulál, hogy mi történik 2022-ben.

Vége lesz-e a járványnak a nyári szezonig, és akkor az ügyfelek bepótolják az elmúlt két év elmaradt nyaralásait, vagy még erre az esztendőre is rányomja a bélyegét a pandémia. Óriási a bizonytalanság ezen a téren.

A nyugdíjbiztosítások viszont az elmúlt évben kiválóan szerepeltek, biztos, hogy két számjegyű növekedést látunk majd 2021-re is. Itt a 2020-as számok mintegy 17 százalékos emelkedést mutattak. Nőtt a csoportos élet- és a csoportos hitelfedezeti biztosítások száma, sőt a pénzügyi veszteségek elleni biztosítások díjbevétele is rekordot ért el, igaz, itt alacsony volt a bázis.

– Mi volt a helyzet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal?

– Érdekes módon a gépjárműpiac máshogy reagált. Tavaly ezen a piacon stagnáló, sőt Budapesten csökkenő átlagdíj mellett nőtt a biztosítási szerződések száma, ezért szerényen, de emelkedhetett a díjbevétel is. Ugyanakkor 2021-ben a kgfb-nél reálértékben visszaesett a piac, miután a díjnövekménynél erőteljesebben emelkedett az infláció. A Magyar Nemzeti Bank kgfb-indexe szerint a tavalyi év harmadik negyedévében az átlagos éves kgfb-díj 44 ezer forint volt. 2020 azonos időszakához képest viszont 3 százalékos csökkenést könyvelhettünk el, ami elsősorban a fővárosi átlagdíjak két számjegyű, 11 százalékos visszaesésére vezethető vissza.

Fontos látni, hogy a kgfb-piacon az elmúlt évtized elején egészségtelen verseny bontakozott ki, ennek hatására az üzletági kárhányad több évben is elérte vagy megközelítette a 100 százalékot – 2016–17-ben az MNB ezt a jelenséget már kiemelt kockázatként azonosította. A díjak azóta nőttek, amit döntő részben a biztosítási adónak az ügyfél által fizetett összegbe való beépítése idézett elő. Miközben a kgfb-díjak tavaly az infláció alatti mértékben emelkedtek, 2020 harmadik negyedévéhez képest tavaly mintegy tíz százalékkal, 76,5 milliárd forintra ugrott a bruttó kárráfordítás.

2022/5 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Pandurics.indd 11

2022. 02. 01. 17:02

| CÍMLAPON | PANDURICS ANETT

– A károk növekedése annak tulajdonítható, hogy tavaly a lezárások feloldása után újra elkezdett autózni a lakosság, és így megugrott a balesetek száma?

– Természetesen a kárkifizetések emelkedésében komoly szerepet játszott az autóhasználat növekedése, a nyári utazások miatt megszaporodott forgalom. Ugyanakkor az árdrágulás az átlagnál jelentősebben érződött a gépjárműpiacon. Egyrészt az autógyárak amúgy is termelési problémákkal küzdenek, ami a pénzromlástól függetlenül kihat az alkatrészárakra. Ezzel párhuzamosan a szervizóradíjak is megugrottak, így komoly volt a kárinfláció. Tavaly biztos, hogy két számjegyű volt az emelkedés a kárráfordításoknál, egyes biztosítóknál akár 20 százalék is lehetett a növekedés.

– A pandémia felgyorsította a digitalizációt. Mennyire alkalmazkodtak ehhez a biztosítócégek?

– Van jó néhány dolog, amiben, azt hiszem, a szakmánk megelőzte a korát, az egyik ilyen a digitalizáció. A biztosítási szakma nagyon korán elkezdte a digitalizációt, már évtizedek óta így vezetjük a káraktákat. Az ügyfeleink jelentős részét pedig még korábban 5-10 százalékos díjkedvezményekkel terel-

NÉVJEGY A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán végzett közgazdászként. Ösztöndíjasként az USA-ban és Németországban tanult. Kutatási és oktatási tevékenységét Pro Universitate, Heller Farkas- és Pro Scientia díjjal ismerték el.

2018-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.

Pályáját tanácsadóként kezdte, majd 2001-től 2005-ig a Magyar Posta Zrt. stratégiai igazgatói pozícióját töltötte be.

2002-től a Posta Biztosító igazgatósági tagja, 2005-től a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója.

2009-től a Mabisz elnökségi tagja, 2010–2013 között elnökhelyettese, 2013-tól elnöke.

Ezzel párhuzamosan a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja, a Mol Nyrt. felügyelő- és auditbizottságának tagja.

Két évtizede tanít és mentorál, szakmai konferenciák rendszeres előadója.

Részt vesz a Biztosítás & Kockázat, valamint a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottságának munkájában.

Házas, egy kisfiú édesanyja.

tük át az elektronikus csatornák felé. Ha az előző esztendőkben nem sikerült volna széles körben megvalósítani a háttérfolyamatok szinte teljes mértékű digitalizálását, akkor aligha tudtuk volna olyan gyorsan adaptálni a pandémia miatt hirtelen fellépő további ügyféligényeket – például a teljes körű digitális szerződéskötés lehetőségét. Az elmúlt években a társaságok jelentős része előrelépett a robotizáció, az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása terén is.

– A pandémia hatására a vállalkozások dolgozóinak jó része home office-ban folytatta a munkáját. Hogyan reagáltak erre a biztosítócégek?

– A járvány miatt a világ átalakul, a legtöbb cégnél a munkatársak nem vagy nem teljes munkaidőben térnek vissza az irodákba, teret nyert az otthonról dolgozás. Az már látszik, hogy várhatóan sok munkakörben a hibrid munkavégzés lesz a jellemző. Emiatt több biztosító kínál home office biztosítást.

Az ügyfélkapcsolati folyamatokban szintén teret nyert a digitalizáció. A társaságok a szerződéskötésekre, a tanácsadásra is hibrid, azaz részben digitális csatornákat nyitottak meg. Olyan megoldásokat dolgoztak ki, mint például amikor a tanácsadó videóhívással segíti a biztosítótársaság ügyfelét. A kárszemlére szintén több virtuális lehetőséget kínálunk.

Az európai biztosításfelügyeletek szövetsége (EIOPA) felmérése ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy még mindig sok az olyan ügyfél, aki nemigen tudja vagy nem szeretné alkalmazni a digitális technológiákat. Az ő kezüket sem engedhetjük el.

A digitális térben szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy az ügyfél megértette-e egy termék sajátosságait. Ezen a téren nagyon fontos, hogy a biztosítási szektor és a szabályozó együtt gondolkozzon, és a káros gyakorlatokat minél hamarabb kiszűrjük.

– Mennyire segítette az életbiztosítások piacának fejlődését, hogy a lakossági megtakarítások a járvány ellenére töretlenül nőttek az elmúlt évben is?

– A felmérések itthon és Európában is azt mutatják, hogy az emberek jó része a pandémia alatt nem önszántából takarékoskodott, hanem a lehetőségek hiányában nem tudta elkölteni a pénzt nyaralásra, szórakozásra vagy valamilyen beruházásra.

Ezt a kényszertartalékolást nehéz intézményesített megtakarítási formába átültetni. Sokan vésztartalékként tekintenek ezekre az összegekre, de ezt a pénzügyi tudatosság erősödésének is fel lehet fogni. A másik komoly kihívás, hogy a visszafogott költekezés a járvány elmúltával túlfogyasztásba csaphat át, sokan ugyanis úgy tervezik a jövőt, hogy bepótolják az elmaradt élményeket. Ennek kedvezőtlen hatása lehet a megtakarításokra, de jótékonyan hathat a gazdasági növekedésre.

– Adhat-e az újabb lökést, hogy az idén februárban a gyermekes családok igen komoly összeget kaphatnak szja-visszatérítésként?

– Az szja-visszatérítés a biztosítási szektornak először komoly kihívást okozott. A korábbi években rendszerint kiugróan teljesített a negyedik negyedév az életágban, hiszen sokan az utolsó pillanatra hagyva a döntést, ilyenkor kötöttek új biztosítást, vagy egyszeri befizetésekkel töltötték fel korábbi biztosításukat. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a gyermeket nevelő szülők 2022 elején az átlagjövedelem összegéig visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk öszszegét, a legfontosabb feladatunk az ügyfelek korrekt tájékoztatása volt, hiszen a visszafizetett szja összegén felül viszonylag keveseknek marad majd benn annyi adója, amelyből a biztosítások (és a pénztári megtakarítások) után igénybe tudnák venni a kedvezményt.

12 | FIGYELŐ 2022/5

F_10-13-Pandurics.indd 12

2022. 02. 01. 17:02

| CÍMLAPON | PANDURICS ANETT

A piac hamar visszaigazolta a nyugdíjbiztosítások létjogosultságát, tavaly év végén már több mint 400 ezer rendszeres díjas szerződést tartottak nyilván a társaságok.

Az előzetes adataink szerint nem látunk jelentős visszaesést a befizetésekben, ami ismét az ügyfeleink elkötelezettségét támasztja alá.

Ami a februárban a számlákra érkező összegeket illeti, ezekkel kapcsolatban óvatos reményeink lehetnek. A felmérések szerint a családok jelentős része felhasználja a visszatérítést a korábbi tartozásainak kifizetésére, vagy épp beruházásra, például lakásfelújításra költik az összeget. Reálisan arra számíthatunk, hogy az ügyfeleink kisebb hányada dönt a visszatérített összeg vagy egy kisebb rész befektetése mellett, ennek ellenére a biztosítók speciális ajánlatokkal készülnek a következő hetekre.

– Napjainkban egyfajta hívószó lett az öngondoskodás. Hogyan alakult a nyugdíjbiztosítások nagysága, aránya az elmúlt években?

– Azt látjuk a számokból, hogy a pandémia felerősítette az öngondoskodást. Ennek fényében az elnökségem egyik legkomolyabb vívmányának tartom, hogy 2014-től a nyugdíjbiztosításokra is igénybe vehető a 20 százalékos adókedvezmény. A piac hamar visszaigazolta ennek a terméknek a létjogosultságát, tavaly év végén már több mint 400 ezer rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást tartottak nyilván a társaságok. Így a szakma jó eséllyel teljesíti azt az eredeti ígéretét, hogy érdemi nyugdíjkiegészítéssel tudunk segíteni a nyugodt, megérdemelt nyugdíjas években.

A NAV adatai szerint a 2020-as befizetések után 323 225 ügyfél élt az adó-visszatérítés lehetőségével az elmúlt évben. Ők összesen 80,373 milliárd forintnyi díjat fizettek be, amely után 16,075 milliárdos adó-visszatérítésre voltak jogosultak. Ez hatalmas rekordnak számított.

– A klímaváltozás egyre inkább kihat a mindennapjainkra.

Hogyan reagálnak erre a biztosítótársaságok?

– A biztosítók már a 80-as évek közepétől azt tapasztalták, hogy megugranak az éghajlatváltozáshoz köthető kárkifizetések. A viszontbiztosítók a rendelkezésre álló adatokból komoly modelleket építettek, így a biztosítók élenjárnak a zöldítésben. Magyarországon a káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított a tavalyi viharszezon. A biztosítók 2021. május 1. és augusztus 31. között több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki kárrendezés címén, közel kilencvenötezer lakásbiztosítási kárbejelentésre. Tavalyelőtt hasonló nagyságrendű kárigény mellett a 2021-es károk összegének a felét sem érte el a kifizetés. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.

A Mabisz 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Azóta mintegy másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Emellett nem felejthetjük el, hogy a nagy viharok ma már nem csak a nyárhoz köthetők – lassan megszokjuk, hogy egész évben lehetnek tornádók –, az idén január végi szélviharok kárait pedig épp most mérjük fel.

– Az ön elnöksége idején több új kezdeményezést vezetett be a Mabisz, például az E-kárbejelentőt. Mennyire lett sikeres ez az alkalmazás?

– A Mabisz egyik legkomolyabb sikere az E-kárbejelentő applikáció, amit több mint 400 ezren töltöttek le a telefonjukra. Tavaly a korábbi évnél 20 százalékkal több, mintegy 10 ezer kárbejelentés érkezett ezen, a minden tagbiztosító által elfogadott egységes digitális csatornán.

– Az elnöksége alatt jó néhány szemléletformáló kampányt indított el a szövetség. Milyen eredményeket értek el ezen a téren?

– A Mabisz az elmúlt esztendőkben fontos stratégiai kérdésként kezelte a nyitást a fiatalok felé. A Biztonság hete rendezvényein az elmúlt öt év során több mint 50 ezer diák vett részt személyesen, a helyszíni videók, online üzenetek megtekintőinek száma pedig jóval meghaladja a kétmilliót. A nyolc középeurópai ország biztosítási szövetségei által életre hívott Child Safety eseménysorozat tavalyi nyitórendezvényén a kisfiam is nagyon élvezte a kiállított tűzoltóautót.

Folyamatosan tartunk biztosítási témájú tanórákat középiskolákban, a Biztosítsd be a karriered videóprogrammal pedig a szakmát népszerűsítjük a fiataloknak. Több országos pénzügyi tudatossági verseny szervezésében és támogatásában veszünk részt.

Az értékteremtéshez a múlt értékeinek feldolgozása és megőrzése is hozzátartozik, ezért tartom fontosnak a biztosítási szektor gazdaságtörténeti jelentőségű eseményeinek feldolgozását.

Büszkék vagyunk a rendszerváltozást követő átalakulásokat az abban résztvevők szemüvegén keresztül bemutató Oral History projektünkre, amelyből dokumentumfilm is készült.

Hogy egy igazán a jövőbe mutató példát is említsek: az idén március 15-én debütál az MNB által kezdeményezett beconomist platform, amely innovatív megoldásokkal, animációkkal színesített ingyenes videókkal szélesíti a gazdasági témák iránt érdeklődő fiatalok tudását. Nagy örömömre a biztosítás is bekerült a teljesen XXI. századi megoldásokkal operáló projekt témakörei közé. Örülök, hogy részese lehetek ennek az izgalmas kezdeményezésnek is.

TÓTH BALÁZS 2022/5 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Pandurics.indd 13

2022. 02. 01. 17:02

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

OROSZ GÁZ VILÁGPIACI ÁR ALATT

HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉS | Biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt Magyarországnak a 2036-ig szóló orosz–magyar gázszállítási szerződés. Ráadásul hazánk a világpiaci árnál jóval olcsóbban vásárolja ezt az energiahordozót.

Magyarország az orosz–magyar gázszállítási szerződésben szereplő menynyiség növeléséről is szeretne tárgyalni – mondta Orbán Viktor kedden Moszkvában, mikor is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Miként az az orosz fővárosban elhangzott az MTI tudósítása szerint, biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt hazánknak a 2036-ig szóló kontraktus. A magyar miniszterelnök hozzátette: az is lényeges, hogy hazánk a világpiaci árnál jóval olcsóbban vásárolja a gázt, éppen ezért nagyon fontosnak nevezte a megállapodást. Európában energiaválság van, így különösen jelentős a hosszú távú egyezmény – hangsúlyozta. A kormányfő köszönetét fejezte ki vendéglátójának a koronavírus elleni vakcinák szállítását illetően is, és hangoztatta: az orosz oltóanyaggal 900 ezer

magyart oltottak be. A nehéz idők ellenére a tavalyi volt a legsikeresebb év a kétoldalú együttműködésben – húzta alá Orbán Viktor. A két nagy kihívás éppen a koronavírus-járvány és az energiaellátás volt. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 13 éve találkoztak először Putyinnal. Ez már a 12. ilyen alkalom, ami ritkaság. Az elmúlt 13 esztendőből „nekünk kettőnknek van a leghosszabb emlékezete az EU és Oroszország viszonylatában” – fogalmazott Orbán Viktor.

Ukrajnával kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy a látogatása „békemisszió” is. Az Európai Unió részéről „készen állunk egy észszerű megállapodásra”, az EU egyetlen vezetője sem akar háborút. Putyin emlékeztetett arra,

VAKCINAGYÁR MAGYARORSZÁGON Vlagyimir Putyin elnök moszkvai találkozójukon arról tájékoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy Oroszország a Szputnyik vakcina magyarországi gyártásához szükséges technológiatranszferen dolgozik – írta a Twitteren a Szputnyik V hivatalos csatornája. Ismert, hogy Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter még januárban arról nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a nemzeti vakcinagyár építése folyamatban van, ősszel megkezdi a működését, a magyar kormány pedig szeretné, ha ezt a létesítményt is bevonnák a gyártásba. „A Szputnyik V igazán jól teljesített Magyarországon, majdnem egymillió embernek adták be, nagyon jók vele a tapasztalatok” – idézte a hírügynökség a minisztert.

hogy a nemzetközi biztonság tekintetében Moszkva elküldte javaslatait a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is. A közelgő magyar választásra kitérve egyetértettek abban, hogy azt követően is még sokáig szeretnének kooperálni. „Szeretnék nyerni, jó reményeim vannak arra, hogy hosszú évekig működhetünk együtt” – jelentette ki Orbán Viktor.

Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott: sok mindent tettek együtt, ami a nép javát szolgálja, és nagyon reméli, hogy ezt a munkát folytatni tudják. Mindketten méltatták a közös munkát a gazdaság más területein is. A magyar miniszterelnök egyebek között leszögezte: a paksi atomerőművel kapcsolatos együttműködés „ragyogóan halad”, a magyar beruházások, amelyeket az orosz kormány is engedélyezett, megtörténtek. E téren is vannak újabb javaslatai a kooperáció fejlesztésére – tette hozzá. Az MTI tudósítása szerint Putyin hangoztatta, hogy a kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom a múlt esztendő első 11 hónapjában 30 százalékkal nőtt. Az atomenergetika mellett a gépipar területén is fontos projektek zajlanak a két ország között. (A Figyelő lapzártájakor nyilatkoztak bővebben a tárgyalásról az érintettek – a szerk.)

SZ. CS.

FOTÓ: GETTY IMAGES

VLAGYIMIR PUTYIN ORBÁN VIKTORRAL TÁRGYAL. FÓKUSZBAN AZ ENERGIAELLÁTÁS MEGOLDÁSA

14 | FIGYELŐ 2022/5

F_14-Orban.indd 14

2022. 02. 01. 17:32

MK_Elore_200x292.ind

MK_Elore_200x292.indd F_15_mo_hirdi.indd 15 1

2021.

2022. 11.

02. 12.

01. 17:19 17:02

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELINDULHAT A DEZINFLÁCIÓS FOLYAMAT

SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND | Lassan visszaáll a válság előtti élet, normalizálódik a helyzet. A gazdaság teljesítménye már a múlt év első felében elérte a krízist megelőző kibocsátási szintet – mondta a Figyelőnek a Századvég vezető közgazdásza.

SEGÍTSÉG, NEM PÉNZSZÓRÁS

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy már a válság előtti időszakot is a munkaerőhiány jellemezte, a 2019. decemberi adat 2,9 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott. A járvány első két hulláma idején a védekezést szolgáló lezárások következtében a mutató 5 százalékra ugrott, majd a múlt

év elejétől újra csökkenő pályára állt.

A legutóbbi, december havi adat szerint 179 ezer regisztrált állástalant tartottak nyilván (3,7 százalék), mintegy 20 ezer fővel többet, mint a pandémia előtt, 2019-ben (3,3 százalék). Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 120 ezer fővel növekedett.

A kedvező folyamatokat több tényező segítette elő: a gazdaság gyors újraindulása, a kormányzat munkahelyvédelmi fókuszú válságkezelése, a magas beruházási ráta és nem utolsósorban a dolgozók alkalmazkodóképessége – állásvesztés esetén hajlandóak voltak más területen elhelyezkedni.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

A Századvég legfrissebb konjunktúraindexének adatairól – miszerint a vállalkozások várakozásai nagyon optimisták, januárban már a járvány előtti szinten álltak, s a lakossági érték is nagyon kedvező – kérdeztük Szakáli István Lorándot. A szakember a KSH adatait is idézte. Ezek alapján a cégek száma a válság ideje alatt sem csökkent, sőt összességében 1-2 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

Ezt támasztják alá a foglalkoztatási adatok is. December végén közel 4,7 millióan dolgoztak, többen, mint a pandémiát megelőzően bármikor. A keresetek a krízis ellenére 2020-ban és 2021-ben egyaránt közel 10 százalékkal nőttek, ami a megugró infláció dacára is a múlt év tekintetében 3,5 százalék körüli reálbér-emelkedést jelent. Az erre az esztendőre vonatkozó kilátások a gazdasági nehézségek (infláció, nyersanyaghiány, drága energia)

ellenére is biztatók. Mind a vállalkozások, mind a lakosok úgy érezhetik, hogy a 2022-es év elsősorban lehetőségeket tartogat számukra.

16 | FIGYELŐ 2022/5

F_16-17_Szazadveg_Szakali.indd 16

2022. 02. 01. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Felvetettük, hogy az ellenzék szerint csupán választási pénzszórás a 13. havi nyugdíj kifizetése, a gyermekes szülők adójának a visszatérítése, a 25 év alatti munkavállalók szja-mentessége.

Szakáli úgy vélte, mielőtt bárki minősítené ezeket az intézkedéseket, érdemes figyelembe vennie, hogy nem szokványos időket élünk. Sokan, elsősorban a gyermeket nevelő szülők kénytelenek voltak átszervezni az életüket, s gyakran a tartalékaikhoz is hozzányúlni. 2021 gazdasági szempontból rendkívüli bővülést hozott, a várható növekedés 6,5 százalék körüli lesz. Ez a közösen elért teljesítmény lehetővé teszi a kormány számára, hogy egy ilyen nehéz időszak után/közben pluszsegítséget nyújtson azoknak, akik a fentiekből korábban kisebb mértékben részesültek. „Ne feledjük, hogy a nyugdíjasok közvetlenül nem részesülnek a gazdaság gyarapodásából, az adó-visszatérítés pedig elsősorban az egy- és kétgyermekes családokat segíti, amelyek kevésbé tudnak élni a családi adókedvezmény nyújtotta lehetőséggel” – mondta a szakember.

A 25 év alattiak szja-mentessége pedig egy hosszú távú társadalom- és gazdaságpolitikai kérdés. Az intézkedés segíthet abban, hogy ez a rendkívül mobilis réteg itthon vállaljon munkát, ne menjen külföldre, miközben a családalapítást és a gyermekvállalást is támogatja.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÁTMENETI AZ INFLÁCIÓS NYOMÁS

Szakáli kitért arra is, hogy a jelenlegi inflációs nyomás az elmúlt évszázad hetvenes, nyolcvanas évekbeli körülményeire emlékeztet. Az Egyesült Államok december végi 7 százalék feletti mutatója 40 éves rekordot döntött, a német 6 százalék is historikus csúcsot jelent, s az eurózóna 5 százalékot túllépő inflációs rátája szintén sokat elárul arról, milyen időket élünk. Nálunk a pénzromlás ütemének a növekedése novemberről decemberre megállt, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindexnek (HICP) megfelelően 10 bázisponttal csökkent is: 7,5-ről 7,4 százalékra. Ebben minden bizonnyal már szerepet játszott a november közepén életbe lépett üzemanyagár-maximálás inflációmérséklő hatása is. „Egyet-

szempontból is igen jelentősek. Egyrészt hozzájárulnak a potenciális infláció mérsékléséhez (az üzemanyag- és élelmiszerárak maximálása együttesen mintegy 1,5-2 százalékponttal), másrészt csökkentik az inflációs várakozásokat, s elsősorban az alapvető élelmiszerek esetében szociális hatásuk is van.

NAGY A HOMÁLY

„A kedvező munkaerőpiaci helyzetet a gazdaság újraindulása, a munkahelyvédelmi válságkezelés, a magas beruházási ráta segítette elő”– Szakáli István Loránd. értve a témában megnyilatkozó legtöbb szakértővel, a pénzromlás szintjének erőteljes emelkedését én is a koronavírus-járvány okozta egyik gazdasági mellékhatásnak látom” – vélekedett a közgazdász.

A pandémia és főleg az annak megfékezésére irányuló intézkedések rendkívüli mértékű hatással voltak a gazdaság normál működésére. Volt időszak, amikor gyakorlatilag megbénították azt. Eközben a kormányok és a jegybankok többsége öntötte a pénzt a gazdaságba, hogy elkerülje az előző válság utáni mély és elhúzódó hatásokat. Az újraindulást követően komoly, elsősorban termékpiaci súrlódások léptek fel, a kínálat nem képes kielégíteni a jelentősen megnövekedett keresletet.

Az energia- és nyersanyagárak nagymértékű emelkedésének a hátterében, akárcsak az ellátási, szállítási láncok működésének a zavarai mögött, elsősorban a gazdaság leállásának, majd hirtelen újraindulásának a problémája áll. Szakáli szerint csak átmeneti jelenséggel van dolgunk, a járvány megszűnésével vagy enyhülésével akár már az év elején elindul a dezinflációs folyamat. Arról is beszélt, hogy számítások szerint a hazai árdrágulás 7080 százalékban kívülről begyűrűző hatások következménye, ami a rendkívül nyitott gazdasági szerkezetünkkel van összefüggésben. Ezeket a határon megállítani nem lehet, azonban a kormány által bevezetett árszabályozó intézkedések több

Az ellenzék gazdasági, pénzügyi elképzeléseiről is kérdeztük a Századvég vezető közgazdászát. Úgy véli, egyelőre „nagy a homály” az oppozíció programjával kapcsolatban. Így kérdés, hogy a korábban megismert pártprojektekből mi kerül majd be a baloldal közös programjába, ha egyáltalán lesz ilyen. A többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása összességében adóteher-növekedést jelentene, amellyel többen járnának rosszul, mint jól. Már az átlagbér körül foglalkoztatottakat is büntetné, nem ösztönözné az embereket arra, hogy többet és jobban dolgozzanak, emiatt egyre többen döntenének úgy, hogy külföldön keresik a boldogulásukat. Hátráltatná a bővülést, a versenyképesség javulását, és a foglalkoztatást sem ösztönözné.

Az sem egyértelmű, mi történne a családi adókedvezmények rendszerével, mekkora visszalépést kellene elszenvednie az utóbbi években már eredményeket is felmutatni képes családpolitikának. Mint a szakember magyarázta, a rezsicsökkentés kilátásba helyezett felülvizsgálata pedig olyan hatással lenne a lakosságra, mintha egy levegőakrobata alól kihúznák a védőhálót.

Kiszolgáltatottá tenne mindenkit, elsősorban a kisebb jövedelműeket és a nyugdíjasokat, akiket a több tízezer forintos havi kiadásnövekedés nagyon rosszul érintene. A privatizáció újraindítása, a kritikus infrastruktúra-elemek újbóli eladása azzal járna, hogy az itt megtermelt jövedelem mind nagyobb része kerülne külföldre, és csökkenne a gazdasági szuverenitásunk. Szakáli a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy egy ilyen gazdaságpolitika következtében hosszú időre lemondhatnánk a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózásról.

PINDROCH TAMÁS

2022/5 FIGYELŐ | 17

F_16-17_Szazadveg_Szakali.indd 17

2022. 02. 01. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÖBB ELLENZÉKINEK IS JÓL MENT TAVALY

VAGYONNYILATKOZATOK | Az ellenzéki politikusok közül sokaknak jól jövedelmezett az előző esztendő a napokban közzétett vagyonbevallások szerint.

GYARAPODÓ GYURCSÁNY

Évről évre hízik Gyurcsány Ferenc vagyona: a volt kormányfő értékpapír-megtakarítása 928 millió forinton zárt tavaly, ami bő százmillióval több a 2020as nyilatkozatában bevallott összegnél.

A DK elnöke más szerződés alapján fennálló követelésként feltüntetett egy 348 millió forintos lakásvásárlási foglalót és előleget – melynek összege 2020ban még csak 225 millió volt –, valamint azt is, hogy 42 milliót adott kölcsön: 17-et egy magánszemélynek, 25öt pedig pártjának, a DK-nak. Bankhitele 60 millió, értékpapír-fedezetű kölcsöne 288,5 millió forintra rúg. Cégéből, az Altus Portfólió Kft.-ből mindössze 6,2 milliót vett ki, szemben az előző évi 55-tel.

Bár nem képviselő, de az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje is nyilvánosságra hozta vagyoni helyzetét. A 2300 kötetes könyvtárral és értékes érmegyűjteménnyel büszkélkedő MárkiZay Péternek nyugdíjpénztárban, -biztosításban és lakástakarékban összesen 10,7 milliós megtakarítása van, bankhitele viszont meghaladja a húszmillió forintot. Az adatok ismeretében a Mandiner arra hívta fel a figyelmet: február elsejéig Márki-Zay csaknem ötvenmilliót költött Facebook-hirdetésekre. A lap szerint adódik a kérdés, miből finanszírozta ezt, a vagyonnyilatkozata alapján ugyanis Hódmezővásárhely polgármesterének nem futja ilyen összegű költésre.

Jól takarékoskodott tavaly az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan: életbiztosításban félmillió forinttal és kétezernégyszáz euróval van több neki, mint egy esztendővel korábban. Más szerződés alapján meglévő követelése 7,7ről 9 millió forintosra nőtt. A politikus egy Volkswagen Sharanból tavaly átült egy szintén bérelt VW Tiguanba.

Jó évet zárt frakciótársa, Tóth Csaba is: Zugló képviselőjének különböző formában lévő megtakarításai és befektetései több mint húszmillió forinttal gyarapodtak, miközben bankszámlájának az egyenlege „csak” 5,5 millióval csökkent. Egy másik szocialista, Korózs Lajos arról számolt be, hogy eladták egri lakásukat, az árából pedig 44 millió forint értékben Magyar Állampapír Pluszt vettek. Mesterházy Attila volt pártelnöknek pedig tovább bővült herendiporcelán-gyűjteménye.

VESZTESÉGES JAKAB

Az önbevallásokból kiderült, hogy Schmuck Erzsébetnek, az LMP társelnökének már két autója van: a Kia Ceedje mellé vett egy Toyota Corollát.

Párttársa, Ungár Péter tavaly ajándékba kapott egy Zámbó István-festményt, a számláján lévő pénz viszont 5,5 millió forinttal apadt 2020-hoz képest. Keresztes László Lóránt zöldpárti frakcióvezető és felesége közös számlája ugyanakkor ötmillióval hízott.

Az egyik szekszárdi ingatlanjától megvált Hadházy Ákos 6,3 milliót fektetett államkötvénybe, a bankszámláján pedig tízmilliót tart, csaknem ugyanannyit, mint amekkora tartozása van.

A független képviselő azt is beleírta nyilatkozatába, hogy a múlt évben 7,6 milliós adományt kapott „korrupció- és propagandaellenes tevékenység folytatásához és az előválasztási kampányra”.

Velük szemben Jakab Péternek mínuszos volt az előző év. A közzétett adatok szerint a Jobbik elnökének csak készpénzben van megtakarítása, de az is kevesebb, mint tavaly volt: 2,5 millió forint. Banki tartozása ugyanakkor 950 ezer forinttal csökkent.

HZ

FOTÓ: GETTY IMAGES

Növekvő értékpapír-megtakarítás, állampapír-vásárlás, új autó és műtárgy – jellemzően ilyen vagyonelemekkel bővültek a baloldali képviselők 2021ben.

18 | FIGYELŐ 2022/5

F_18-Vagyonnyilatkozatok.indd 18

2022. 02. 01. 17:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ UTOLSÓ KÁRPÓTLÁS

JOG | Három évtized után kerülhet pont a magyarországi kárpótlási folyamat végére. Kompenzációt remélhetnek az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén, Solymáron és Pilisszentivánon jóvátételre várók.

Több mint harminc éve, 1991. április 24-én fogadta el a rendszerváltás után megalakult demokratikus parlament a sok vitát kiváltó első kárpótlási törvényt, hogy kártalanítsa azokat, akiktől a kommunisták elvették például a termőföldjüket, a boltjukat, az üzemüket, valamint akiket kényszermunkára hurcoltak. A jogszabály sarkalatos pontja a földkárpótlás volt, hiszen óriási birtokokat államosítottak és vontak be a téeszesítésbe. Márpedig abban az időben ezek számítottak a legfontosabb vagyontárgynak. Később bizonyos paragrafusok alaptörvény-ellenessége miatt az Alkotmánybíróság visszaküldte a képviselőknek a jogszabályt, ezért egy új változatot kellett a Ház elé terjeszteni. A rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójára készített cikksorozatában az Országgyűlés honlapja felelevenítette: végül június 26-án fogadták el és két hét múlva hirdették ki a tulajdonviszonyok rendezése érdekében született 1991. évi XXV. törvényt, amely „az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk” részleges kárpótlását volt hivatott rendezni. E megfogalmazással, vagyis a részleges kompenzációval persze nem arra gondolt a törvényhozó, hogy egyesek kimaradnak majd, és több mint három évtizeddel később is lesznek olyan károsultak, akik nem kapták meg a jussukat. Pedig így történt.

JOGI HUZAVONA

„A földkárpótlás az 1990-es évek közepére országszerte lezajlott. Kivéve Solymáron” – idézte fel az eddig keserű történet kezdetét az 50-es években még csak háromezer, ma viszont már több mint tizenegyezer lakost számláló Pest megyei nagyközség polgármestere a Figyelőnek.

Szente Kálmán kifejtette: a főváros mellett fekvő településen és környékén működött Rozmaring Mgtsz. a törvény ellenére egész egyszerűen nem akarta átadni a földeket az időközben megalakult új solymári téesznek. Ez hosszú pereskedéshez

vezetett, s bár az új szövetkezet jogerősen nyert, az ezután már vagyonkezelő kft.-vé alakult Rozmaring a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely az ő javára döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán egy árverésre szánt földalapot kellett volna kialakítania az Igazságügyi Hivatalnak, a solymáriak azonban rögvest jelezték: mivel a Rozmaring székhelye Budapest, így

A helyzet csak úgy orvosolható, ha a parlament egy erre az ügyre vonatkozó törvényt hoz. nemcsak a helyiek licitálhatnának a birtokokra, hanem a fővárosból bárki, ezt pedig nagyon nem szeretnék. „Ezután megint egy hosszú jogi huzavona kezdődött. Közben több területet eladtak, kisajátítások is történtek, vagyis a terület folyamatosan zsugorodott. A földalapot pedig sehogy sem sikerült létrehozni. Évekig törte a fejét mindenki, mit lehetne tenni, mert az látszott, hogy ebből földárverés nem lesz, s kárpótlás sem” – vázolta az ezredfordulót követő esztendőkre is bőven áthúzódó, szövevényes jogi helyzetet a Fidesz–KDNP-s polgármester.

LEX SOLYMÁR

A megoldás két évvel ezelőtt sejlett fel, amikor a solymáriak leültek tárgyalni Menczer Tamással, a külügyi tárca államtitkárával – aki a kormánypártok képviselőjelöltje lesz az áprilisi országgyűlési választáson a Solymárt is magában foglaló budakeszi körzetben –, és felvetették neki egy „lex Solymár” szükségességét. Világossá vált ugyanis, hogy a helyzet csak úgy orvosolható, ha a parlament egy kifejezetten erre

az ügyre vonatkozó törvényt hoz – mondta Szente Kálmán. Első körben a földhivatali jogállást kellett rendezni, mivel a Rozmaring az általa birtokolt területeket sosem tulajdonolta, csak használati joga volt. A politikus az Agrárminisztériumhoz fordult, ahol elkészült annak a jogszabály-módosításnak a szövege, melynek alapján a törvény erejénél fogva törölték a földhasználati jogot, a terület pedig az államé lett.

AZ IGAZSÁG PILLANATA

A „második menet” a kárpótlás. Ennek biztosítására a múlt esztendő végén egy újabb regula született, amely rögzítette: azoknak az érintetteknek, akik 1991-ben solymári lakosok voltak, valamint az örököseiknek ez év március 31-ig regisztrálniuk kell a kormányhivatalnál, egyúttal közölni, mennyi kárpótlási jegy után kérik a kártalanítást. Ezt igényelhetik pénzben – aranykorona-jogosultságonként ötvenezer forintot –, művelhető méretű földben vagy vegyesen. Korábban a jogszabályt előkészítő agrártárca vezetője, Nagy István is nyilatkozott az ügyben, és azt mondta, hogy szerinte azoknak a jogosultaknak az esetében, akiknek mára már nem feltétlenül a mezőgazdasági termelés áll az elképzeléseik homlokterében, a pénzbeli kompenzáció választása megfelelő rendezési lehetőséget ad.

HAPPY END

A polgármester várakozása szerint a rendszerváltozás óta húzódó folyamat még az idén lezárulhat. „Ez nagyon nagy szó a solymáriaknak” – kommentálta a remélhetőleg happy enddel végződő történetet Szente Kálmán. Lapunk kérdésére elmondta: tudomása szerint náluk körülbelül 200-300 érintettről van szó, de pontos nyilvántartásuk nincs, mert eddig nem mindenki akarta elárulni, mennyi értékpapírja van. Így „az igazság pillanata” március 31. lesz, amely egyébként jogvesztő határidő.

Hozzátette: ma már egyébként arra is nehéz egzakt választ adni, hogy mekkora volt anno az elvett földek nagysága, hiszen a mintegy 1800 hektáros Solymár arculata sokat változott az évtizedek alatt, és jelentősen megnőtt a lakóövezet aránya. A település vezetője ennek ellenére úgy számol, hogy összességében több száz, sőt akár ezerhektárnyi elkobzott birtokról is szó lehet.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/5 FIGYELŐ | 19

F_19_karpotlas.indd 19

2022. 01. 31. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A KÖRNYEZETVÉDELEM EGYÉNI DÖNTÉSEK SOROZATA BÁNDI GYULA | A gyermekeink és az unokáink jövőjének az oltalma abban áll, hogy felismerjük a saját korlátainkat s a környezet megóvásával kapcsolatos felelősségünket – mondta a Figyelőnek a jövő nemzedékek érdekeinek a védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, akivel egyebek mellett az erdőkről, a hulladékgazdálkodásról, az öntözésről beszélgettünk.

Megtudtuk tőle azt is, hogy a legtöbb panaszos zaj- és légszennyezés miatt fordul a hivatalához.

Lassan két éve már, hogy a pandémia határozza meg a mindennapjainkat. A 2020-as munkájáról kiadott beszámolójában azt írta: a járványhelyzet lehetőséget ad arra, hogy átértékeljük eddigi „fejlődésünket”. Hogyan látja, megtette ezt a világ, azon belül a hazai társadalom?

– Nagyon bízom benne, hogy igen. Az emberek többsége láthatóan elsajátított olyan viselkedésformákat, amelyek kedvezően hatnak a környezetvédelem ügyére. Példaként említhetem a konferenciák világának szerintem helyes irányú átalakulását.

Hiszen miért kellene egy tanácskozás helyszínére odautazniuk a résztvevőknek több tucat különböző országból, amikor az az interneten keresztül is lebonyolítható? Ugyanez igaz a távmunkára, amelyet részlegesen a mi hivatalunk is alkalmaz. Már a digitális formában lebonyolított megbeszélésekkel és munkavég-

NÉVJEGY 1955-ben született, Budapesten.

Jogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának a korábbi dékánja, jelenleg a környezetjogi és versenyjogi tanszék, valamint a doktori iskola vezetője, egyetemi tanár.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének a kitüntetettje.

A Pro Futuro jogtudományi folyóirat tanácsadó testületének az elnöke.

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány kuratóriumának az elnöke.

2017-ben választotta meg az Országgyűlés hat évre az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekvédelmét ellátó helyettesévé. Mandátuma jövő februárban jár le.

zéssel is zsugorítani tudtuk az ökológiai lábnyomunkat, legyen szó akár energiafelhasználás-, akár légszennyezés-csökkentésről. Azt szintén helyesnek tartom, hogy egyre többen ismerik fel: nem biztos, hogy csak távoli országokban lehet pihenni, hazánkban is vannak csodálatos helyek. Megjegyzem, nagyon sokan eddig is csak azért utaztak egzotikus tájakra, hogy elmondhassák: voltak ott. Az ugyancsak a járvány következménye, hogy mind többen keresik a természetközeli helyeket. Ez viszont számos kérdést vet fel. Például biztos, hogy szállodákkal, éttermekkel, kocsmákkal kell teleépítenünk tavaink partját vagy az erdeinket? A természetmegőrzés területén tehát még bőven szükség van szemléletformálásra. Összességében azzal, hogy immár két éve köztünk van a koronavírus – és még mindig nem vagyunk túl rajta –, bizton állítható: valamilyen lenyomata velünk marad.

– Tavaly a hivatala elkezdett foglalkozni az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálatával. Itt a zöldenergia-források felhasználásának a mikéntjére kell gondolni?

– Egy nagyon egyszerű példával világítanám meg, miről is van szó. Az, hogy süt a nap és energiát ad, alapja az emberi jólléthez szükséges ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, s ezért nagyon értékes. De ügyelni kell arra – mert sajnos láthatóan zajlik egy ilyen folyamat –, hogy a naperőműveket ne a jó minőségű termőterületeken létesítsék. Ha ugyanis ilyen földekre telepítik őket, a talajban okozott kárral elvész a napenergiával nyert előny. Ezért azt javasoltuk, hogy lehetőleg inkább a bevásárlóközpontok, középületek tetejét fedjék be napkollektorokkal, a föld pedig az utolsó lehetséges hely legyen, és abban az esetben is csak akkor, ha nem jó minőségű a termőtalaj.

– Ha már a földeket említette: ugyanezen logika mentén gondolkodik az öntözésről is?

– Határozottan, hiszen a csapadék is az ökoszisztéma egyik sajátos szolgáltatásának tekinthető, amely számos más szolgáltatás előfeltétele, így meg kell őrizni. Nekem a kútfúrásokkal kapcsolatban is az volt az álláspontom, hogy a felszín alatti vizek lehetőség szerint ne öntözésre, hanem inkább – jó minőségük okán – emberi fogyasztásra szolgáljanak. A felszíni vizeinket pedig nem szabad ellenségnek tekinteni: nagy esők, magas vízállások, ár- és belvizek idején nem „elengedni” kell a vizet,

20 | FIGYELŐ 2022/5

F_20-22_zold_bano.indd 20

2022. 01. 31. 17:59

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

hanem összegyűjteni és tárolni, majd abból öntözni. Ez dupla haszon. A tárolás olcsóbb, mint a gátépítés, és így a locsolás is kevesebbe kerül, hiszen nem kell fúrni. De ami igazán fontos, hogy így nem használjuk el és nem szennyezzük be a föld alatti vízkincset. Egyébként a Magyarországot is egyre inkább sújtó szárazság miatt hosszú távon el kell gondolkodni azon, melyek azok a növények, amelyek kevesebb öntözést igényelnek, s hogy milyen új technológiai megoldásokkal érhető el a talaj vízviszszatartási képességének az erősítése. Minderre a tudományos életben ma divatos fogalom a reziliencia, vagyis az alkalmazkodóképesség. A koronavírushoz így vagy úgy, de tudtunk idomulni. Klímaügyben is erre van szükség.

– Munkája során mit tapasztal: a magyarokat mely zöldügyek érdeklik vagy aggasztják a leginkább? Milyen típusú ügyekben érkezik önhöz a legtöbb bejelentés?

– Tavaly több mint hatszáz környezetvédelmi esettel foglalkoztunk, ezek legnagyobb része panasz. A beérkező kifogásokból látszik, hogy az emberek többségét a saját problémája foglalkoztatja. De ezekből olyan általános következtetéseket lehet levonni, amelyek a hivatalom elvi állásfoglalásainak, figyelemfelhívásainak az alapját adják. Nagyon sok beadványt kapunk zajszennyezés, például lőterek, sportpályák, repülőtér mi-

att. Emellett sokan panaszkodnak a légszennyezésre: volt, amikor egy üzemből folyamatosan szálló fűrészpor okán érkeztek bejelentések, de olyan levél is jött, amelyben a szomszédjában zajló sonkafüstölést kifogásolta a reklamáló. A tüzelésből származó füst egyébként valóban komoly gond télen, hiszen – jellemzően Északkelet-Magyarországon – sokan égetik el a szemetet, a műanyagokat vagy a farostlemezből készült bútorokat. Hangsúlyoznám, hogy erre nem a szankció az elsődleges megoldás, mert pénz híján általában a legszegényebbek kénytelenek így fűteni. Ezért helyeslem esetükben a szociális tűzifaprogramot.

– Nyugtasson meg, hogy azért nem csak az egyéni ügyes-bajos dolgaikkal fordulnak a hivatalhoz az állampolgárok.

– Természetesen sok közösségi jellegű panaszt is kaptunk.

Gyakran nehezményeznek a hozzánk fordulók fakivágásokat, nádasirtást, természetközeli helyekre tervezett építkezéseket – például a Balatonnál, a Fertő tónál vagy éppen a közelmúltban a tatai Öreg-tónál. Ezek egyéni lakossági bejelentésekként érkeztek a hivatalhoz, de láthatóan nagyobb társadalmi jelentőségük van.

2022/5 FIGYELŐ | 21

F_20-22_zold_bano.indd 21

2022. 01. 31. 17:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– Az önök hatásköre ezekben az ügyekben mire terjed ki?

– Azt szoktam mondani, hogy nem hatás-, hanem jogköreink vannak. Beavatkozni, tiltani, büntetni nincs lehetőségünk, ahogyan bírósági vagy közigazgatási eljárás alatt lévő ügyekben sincs jogunk fellépni. Mi kérdezünk, tájékoztatást kérünk – ennek az ügyészség és a bíróság kivételével minden szerv köteles eleget tenni –, majd megvizsgáljuk, érte-e sérelem valamelyik alapjogot. Ez bizony időigényes munka, és ebből is fakadóan a mi eljárásaink hirtelen közbelépésre nem alkalmasak. Arra vi-

A koronavírushoz így vagy úgy, de tudtunk idomulni.

Klímaügyben is erre van szükség. szont igen, hogy egy bevett, ám rossz gyakorlatot – rámutatva annak alapjog-ellenességére – megváltoztassanak. De önmagában már az is bizonyos erővel szokott hatni, hogy kérdezünk a szemben álló felektől, levelezünk velük. Az is jelentős erő, hogy számíthatunk a szakmai, társadalmi és gazdasági szervezetek együttműködésére.

– A közelmúltban elért eredményeik közül mire a legbüszkébb?

– Fontos mozzanat volt, amikor az Alkotmánybíróság (AB) 2020-ban – a javaslatunkra – határozott az erdőtörvény módosításáról. Hozzáteszem: zöldszervezetek szerint ez az elmúlt húsz év legjelentősebb AB-döntése volt. A taláros testület több paszszust alaptörvény-ellenesnek minősített, például a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek a hatóságok számára nem biztosították az egy adott terület sajátosságaihoz és értékeihez igazodó, természetvédelmi célú korlátozások elrendelhetőségét. Kollégáimmal később készítettünk egy hosszú útmutatót arról, mi következik az Alkotmánybíróság határozatából. Néhány hete egyébként tárgyalóasztalhoz is ültünk az agrárkamara, valamint erdészeti egyesületek képviselőivel, s a megbeszélések eredményeként levélben fordultam Nagy István agrárminiszterhez, kérve őt, hogy fokozottan figyeljenek a mezőgazdasági támogatások elosztásakor az erdőgazdálkodókra. Hiszen teljesen jogos az az igényük, hogy ha természetvédelmi okok miatt kell gazdasági korlátozásokkal szembenézniük, akkor kompenzálják őket. Ez az eset is bizonyítja, hogy a fenntartható fejlődés gondolatának együtt kell járnia a másik fél meghallgatásával.

– Napjaink klímapolitikájának egyik gyakran használt fogalma a körforgásos gazdaság. Ennek egyes láncszemei közül a legfőbb problémát talán a fogyasztási, a vevői szokások okozzák. Ön szerint miként lehetne tudatosabb vásárlókká formálni az embereket?

– Karácsony előtt Kozma Ákossal, az alapvető jogok biztosával kiadtunk egy közös közleményt, amelyben azt próbáltuk megértetni a társadalommal, hogy nem a fogyasztásban kellene megjelennie a szeretet ünnepének. Szintén a vásárlási szokások formálása érdekében volt egy közös projektünk az Önszabályozó Reklám Testülettel, melynek eredményeként sikerült tető alá hozni a reklámetikai kódex módosítását. Örömmel tapasztaltam például, hogy a járműgyártók egyre kevésbé hirdetik úgy az autóikat, hogy azok a természet úttalan útjain is képesek átgázolni. A körforgásos gazdaságnak a fogyasztás mellett ma a megfelelő hulladékkezelés a másik fő csapásiránya, és a kettő nem is igazán választható el egymástól.

– Környezetügyi szakemberekkel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy szinte mindegyikük a hulladékgazdálkodást tartja az egyik legégetőbb környezetvédelmi problémának. Miért nem sikerül ezen a területen érzékelhető előrelépést tenni?

– Hadd hozzak egy skandináv példát! Svédországban volt szerencsém látni, hogy egy körülbelül 250-300 ezres lakost számláló környéknek két olyan létesítménye is van, ahol bárki ingyen és szelektálva leadhatja a szemetét. Mindegy, hogy sittről, üvegről, fa- vagy elektronikai hulladékról van szó, mindegyiknek megvan a maga óriási konténere, ahová kidobható. Szerintem valahol itt kezdődik a hulladékgazdálkodás. Ehhez képest ma Magyarországon alig lehet legálisan megszabadulni egy festékesdoboztól, egy gumiabroncstól vagy egy akkumulátortól. A hulladékkezelő cégek finanszírozása sem kellően megoldott idehaza, márpedig a környezetvédelem pénzigényes, az állam részéről is befektetést igényel.

– A jövő nemzedékek szószólójaként környezetvédelmi szempontból milyen szemléletbeli változást látna szükségesnek állami és társadalmi oldalról?

– Az állam részéről tartós, kiszámítható, átgondolt megoldásokat, stratégiákat szeretnék látni, olyanokat, amelyeket saját maga is komolyan vesz és anyagilag támogat. Emellett a környezetvédelmi szervezetrendszer visszaerősítésére szintén szükség lenne.

Ez nem feltétlenül új minisztériumok, hatóságok felállítását jelenti, hanem egész egyszerűen – az AB-döntésnek megfelelően – számonkérhetően kellene megjeleníteni a környezetügyi szempontokat az állami döntéshozatalban. A lakosság felől nézve pedig az lenne a legjobb, ha az emberek elgondolkodnának azon, mit jelent a jövő nemzedékek, a leszármazottak védelme. A válaszom az, hogy a jelen generációknak fel kell ismerniük a saját korlátaikat. És ne csak a jogaik érvényesítésekor legyenek hangosak, hanem a kötelezettségeik teljesítésekor is. Ez együtt jár a saját felelősségünk felismerésével. Ezért nem szeretem globális problémának nevezni az éghajlatváltozást, mert ez egyfajta hárításra készteti az embereket. Az én olvasatomban a klímaváltozás – és minden környezetügyi kérdés – egyéni probléma, s a megoldása is egyéni döntések sorozatából áll össze. Optimista vagyok, mert úgy látom, ez a folyamat alakulóban van.

HELMECZI ZOLTÁN

22 | FIGYELŐ 2022/5

F_20-22_zold_bano.indd 22

2022. 01. 31. 17:59

2022 Alice Sara Ott, Grigorij Szokolov, şğśƣǡñŪėƛ΁IñǏƛňşŘƷś͓΁¦òŪśň΁'ğǡƣƋ͓ Bogányi Gergely, Balázs János MÜPA, ZENEAKADÉMIA A jegyek és bérletek egyénileg összeállított formában is elérheƥƁĚŒɍ

azongora.hu F_23_MVM_hirdi.indd 23 LD_MVM_Koncertek2022_azongora_Figyelo_200x292_0124.indd 1

2022. 01. 31. 16:46 2022. 01. 24. 13:19:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VÁROSHÁZA-GATE: ÚJABB FORDULAT

TOVÁBBI NÉV | Egy kiléte mellőzését kérő tanú szerint izraeli, orosz, olasz és amerikai érdeklődőknek is ajánlgatták a budapesti Városházát.

A vallomásban a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, az MSZP-s Tüttő Kata neve is felmerült a jutalékos rendszer kapcsán.

„Amennyiben komolyan érdeklődnek az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalniuk” – citálta az a névtelenséget kérő (1-es számú) tanú, akit január 25-én hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Városháza-ügyben. A kihallgatási jegyzőkönyvből a Mediaworks Hírcentrum idézett. Az MSZP-s politikusra Berki Zsolt ingatlan-tanácsadó utalt így a dokumentum szerint tavaly, a harmadik befektetői találkozón, amelyen a vállalkozó és a tanú mellett egy izraeli invesztíciós társaság képviselője is jelen volt. Ezen a megbeszélésen hangzott el, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a jutalék pedig tíz százalék, amelyet a tanú és az izraeli fél képviselője is sokallt. A jelenlévők közölték Berkivel, hogy a megbízójával is szeretnének tárgyalni. Erre tette az üzletember a már idézett, Tüttő Katára utaló megjegyzést.

TÜTTŐ VAGY KISS

Berki Zsolt kulcsfigurája a történetnek.

Az ő cégét, a Northern Rock Kft.-t bízták meg azzal, hogy kínálja eladásra a Városházát. Karácsony Gergely főpolgármester körömszakadtáig tagadta az Index által még novemberben közzétett, az önkormányzat és a kft. által kötött szerződés létét is. A most nyilvános-

ságra került tanúvallomás viszont megerősíti, hogy a kontraktus szerint negyvenmilliárd forintért kínálták eladásra a Városháza telkét a rajta lévő, műemlékvédelem alatt álló épülettel együtt.

A városüzemeltetésért felelős Tüttő Kata neve a jutalékos rendszer vonatkozásában már az Anonymus-videókban is felmerült, igaz, más összefüggésben. A rendszer kapcsán Gansperger Gyula vállalkozó Tüttő „kollégáját”, Kiss Ambrust emlegette. „A jutalékos rendszerben amit nekem a Zsoltnak kell fizetnem. […] Az csak a Kiss Ambrus felé xvan” – mondta. Azt is közölte: ha például Tüttő vagy bármelyik más fővárosi

A hatóság befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt nyomoz.

vezető politikus bele akar nyúlni a rendszerbe, Kiss Ambrusnak és Tordai Csabának (Karácsony jogi főtanácsadója – a szerk.) a dolga elrendezni, megállítani azt. Kiss a Városháza-ügyet vizsgáló bizottság előtt tagadta az őt ért vádakat.

Tüttővel már korábban is kapcsolatba hoztak „furcsa” ügyletet. 2020-ban a felügyelete alá tartozó BKV Zrt. a CRFacilities Vagyongazdálkodó Zrt.-t nyilvánította egy hat budapesti busz bérlésére kiírt pályázat nyertesének. A céget egy héttel a tender lezárása előtt alapították. Biztos az is csak a véletlen műve, hogy a CR-Facilities többségi tulajdonosa a Leisztinger Tamáshoz köthető Cratis nevű vállalkozás lett. Leisztinger a főpolgármester-helyettes volt élettársa, gyermekei apja. A CR-Facilities egy osztrák társaságot (Volvo Group Austria GmbH) bízott meg alvállalkozóként, annak adatait pedig fel is használta a közbeszerzési eljárás folyamán a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához, sőt kezesként is megjelölték a céget. Viszont az osztrák vállalat jogi képviselője azt jelezte a BKV felé, hogy semmiféle szerződést nem írtak alá. Az NNI hivatali visszaélés gyanújával rendelt el nyomozást a buszbérlési tenderrel kapcsolatban.

A Lánchíd felújítása vonatkozásában is feltűnt a városüzemeltetésért felelős politikus neve. Az előző, Tarlós István irányította önkormányzat által kialkudottnál ötmilliárd forinttal magasabb árról szól az új vezetés révén tető alá hozott szerződés. Ezt tavaly januárban kötötték meg a kivitelező, az A-Híd Zrt. és

24 | FIGYELŐ 2022/5

F_24-25_varoshaza.indd 24

2022. 01. 31. 18:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

a Strabag Általános Építő Kft. alkotta konzorciummal. Az immár Karácsony Gergely vezette főváros eredménytelennek nyilvánította azt a közbeszerzést, amely szerint bruttó 21,8 milliárdért végezte volna el a kivitelező a munkát. (A korábbi önkormányzat a projekt 35 milliárdos összköltségéből 13,5 milliárdért a pesti Széchenyi téri és a budai Clark Ádám téri villamos-aluljárót is renoválta volna, ám Karácsonyék ezt leválasztották a beruházásról, így egyelőre nem valósul meg. Most tehát csupán a híd felújítása kerül bruttó 26,75 milliárdba – a szerk.) Tarlósékhoz képest az új önkormányzat ötvenszeres előleget „harcolt ki” a vállalkozónak, valamint a késedelmi kötbér megfelezését.

Tüttő Kata jó kapcsolatot ápolhat a kivitelezővel, hiszen 2019-ben, nem sokkal a főpolgármester-helyettesi kinevezése után részt vett az A-Híd karácsonyi ünnepségén.

MARADT A 10 SZÁZALÉK

De kanyarodjunk vissza a legújabb botrányhoz, a Városháza-gate-hez. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint a

harmadik befektetői találkozó után Berki egy szerződéstervezetet is küldött, amelyben a vételár már csupán „harmincvalamennyi” milliárd forint volt, a jutalék viszont maradt 10 százalék. Az 1-es számú tanú a dokumentum szerint vállalta, hogy az üggyel összefüggésben nála fellelhető levelezési anyagot átadja a nyomozóknak.

Az NNI befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt nyomoz az ügyben.

Tartottak már házkutatást a Városházán és Kiss Ambrus lakásán is. A baloldali városvezetés, a főpolgármester sokáig azt is tagadta, hogy egyáltalán felmerült volna az ingatlan eladásának a szándéka. Aztán tavaly decemberben a momentumos Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes elismerte: született erről döntés. 2020 novemberében megvitattak egy dokumentumot, amely arról

TÜTTŐ KATA ÉS KARÁCSONY GERGELY ITT MÉG BOLDOG. A VÁROSHÁZA-GATE NEM EGY FÁKLYÁSMENET A BALOLDALI VÁROSVEZETÉS SZÁMÁRA

szólt, hogy mit lehet kezdeni az ingatlannal. Ezt az anyagot Karácsony rendelte és a főpolgármesteri kabinet tárgyalta.

Több verziót is elemeztek, és valóban felmerült a Városháza értékesítésének a lehetősége, de ezt Kerpel-Fronius szerint végül elvetették.

A politikai vetülete is érdekes a skandalumnak. A közgyűlés baloldali többséggel vizsgálóbizottságot állított fel, amely lesöpörte a Fidesz–KDNP-s tagok által összeállított részletes vizsgálati jegyzőkönyvet. Ehelyett elfogadtak egy olyan dokumentumot, amely rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint Budapest vezetése eladja a Városháza épületét. Emellett azt is megállapították, hogy „a Fővárosi Önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása a teljes átláthatóságra épül”.

A legfrissebb tanúvallomás mindenesetre nem épp a baloldali városvezetés és a közgyűlési többség érveit erősíti meg.

PINDROCH TAMÁS 2022/5 FIGYELŐ | 25

F_24-25_varoshaza.indd 25

2022. 01. 31. 18:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGERŐSÍTETT BENNÜNKET A FITCH

A hitelminősítő az elemzésében elsősorban a gazdaság erőteljes növekedését, valamint a költségvetést érintő konszolidációs lépéseket emelte ki. A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság strukturális mutatói kifejezetten erősek a hasonló besorolású országokhoz képest, ami elsősorban a stabil gazdasági növekedésnek tudható be, amely a beruházások eredménye. Ezzel szemben áll a magas adósságráta és a különböző állami pénzügyi mutatók romlása. De a stabil kilátás azt tükrözi, hogy a következő években is stabil gazdasági kilábalást és költségvetési konszolidációt várnak a hitelminősítő szakemberei. Tavaly a Fitch becslései szerint 6,5 százalékkal növekedhetett a magyar gazdaság az erős fogyasztás és a beruházások eredményeként. A beszállítói láncok problémái nálunk is éreztették hatásukat az autóiparban, ezek azonban az év második felében enyhülhetnek. Az idén és jövőre átlagosan 4,4 százalékos

GDP-bővülésre számít a hitelminősítő.

A Fitch közgazdászai azzal kalkulálnak, hogy az esztendő második felétől az uniós helyreállítási alap forrásai is hozzátesznek a növekedéshez, vagyis szerintük előbb-utóbb lesz megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között a források folyósításáról, amire az áprilisi országgyűlési választások után kerülhet sor.

Az uniós helyreállítási alap forrásai is hozzátesznek majd a növekedéshez, vagyis előbb-utóbb lesz megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között.

VARGA MIHÁLY: LÁTHATÓ A SIKER A Fitch Ratings megerősítette Magyarország adósosztályzatát, a hitelminősítő szerint sikeres a hazai gazdaság újraindítása – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán. A tárcavezető azt húzta alá: Fitch Ratings stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat. A hitelminősítő jelentésében elismerően ír a magyar gazdaság teljesítményéről, erőteljes növekedést és javuló egyensúlyi mutatókat várnak a következő időszakban – mutatott rá a pénzügyminiszter, aki felidézte: a Moody’s tavaly szeptemberben felminősítette Magyarországot, így az elmúlt évtized munkájával hazánk eljutott oda, hogy még egy válság után is befektetésre ajánlja mindhárom nagy hitelminősítő. „Ma már nemcsak a befektetők, hanem a hitelminősítők is bíznak a magyar gazdaságban” – tette hozzá végezetül Varga Mihály.

Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság túlfűtöttségével kapcsolatos kockázatok egyre nyilvánvalóbbak lettek, az infláció 2021-ben átlagosan 5,1 százalék volt. A magas nyersanyagárak és a szolgáltatások drágulása ráadásul további felfelé mutató kockázatot hordoz az áremelkedés szempontjából. A forint év eleje óta látott erősödése ugyanakkor mérsékelheti ezeket a kockázatokat – teszik hozzá. A Fitch szerint az idén éves átlagban 5,8 százalék lehet az infláció, majd ez 2023-ban 3 százalékra mérséklődik. A GDP-arányos költségvetési hiány a cég szakértői szerint 7,9 százalék lehetett tavaly, ami meghaladhatta a 7,5 százalékos kormányzati célt. Az idén a deficit 5 százalékra csökkenhet, jövőre 4 százalék lehet. Ugyanakkor a magas államadósság továbbra is a hazai adósbesorolás egyik gyenge pontja, 2021 végén a hitelminősítő becslései szerint 78,6 százalék volt az adósságráta. Ez csak lassan mérséklődik, még 2023 végén is 74,9 százalék lehet. Végezetül a Fitch közgazdászai hozzátették: az adósság szerkezetének pozitív képe csökkenti a magas rátából eredő kockázatokat. Tudniillik a devizaadósság részaránya 20,6 százalék volt 2021 végén, ami kisebb a hasonló besorolású országok átlagánál, a lakossági részarány pedig már 32,5 százalék: a lakossági befektetők a lejáratig tartják majd forintban denominált papírjaikat.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

STABIL KILÁTÁS Változatlanul BBB szinten hagyta a magyar adósosztályzat besorolását a Fitch Ratings a minap, és a stabil kilátást is megtartották a hitelminősítő szakértői.

26 | FIGYELŐ 2022/5

F_26-27_fitch_taxi.indd 26

2022. 01. 31. 18:01

| CÉGVILÁG |

LASSÚ KILÁBALÁS

TAXIS SZEKTOR | A tíz évvel ezelőtti szintre esett vissza 2020-ban a taxitársaságok bevétele, de tavaly újra biztató jelek látszódtak a szektorban – áll az Opten elemzésében.

A személyszállítással foglalkozó taxis szektor a járvány által legjobban sújtott ágazatok közé tartozik, és ez rendkívül látványosan megjelent Magyarországon mind a vállalkozások számában, mind az eredményükben. 2020-ban 40 százalékot esett a taxitársaságok összesített árbevétele, adózás előtti eredményük pedig gyakorlatilag lenullázódott, ezzel a szektor eredményessége a 2010es évek elejének szintjére esett vissza – áll az Opten Informatikai Kft. elemzésében.

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY, VILÁGGAZDASÁG

KEVESEBB VÁLLALKOZÓ

Két évvel ezelőtt, a járvány első hulláma alatt csökkent a szektorban mind az alkalmazottak, mind az egyéni vállalkozók száma: egy év alatt közel 1500 taxis vállalkozó adta vissza az engedélyét, és ezzel 20 százalékkal kevesebb lett az egyéni vállalkozó, az alkalmazottak viszszaesése pedig a 30 százalékot is meghaladta. Összességében ezeket a hatásokat a mai napig nem tudta kiheverni a szektor. „A kereslet felfutóban van, de még mindig nem rendeződött vissza a korábbi szintre, az egyéni vállalkozók egy része pedig továbbra sem tért viszsza. Jól jellemzi a szegmens működését, hogy jelenleg egy-egy napon belül, időpont függvényében, egyszerre jelentkezhet munkaerő- és kereslethiány is” – állapítja meg az elemzés.

Szintén sokat elmond a szektor működéséről, hogy a társas vállalkozások száma hét éve csökken, ami néhány kivételtől eltekintve összességében nem volt jellemző a többi ágazatra az elmúlt években. A számuk annak ellenére lett kevesebb az utóbbi két esztendőben, hogy a kényszertörlési eljárások szüneteltek.

KÜLÖNBÖZŐ HATÁSOK

A szegmens összesített teljesítményének visszaesése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a társaságok egyformán vették az

akadályokat: 2020-ban ideiglenesen még a topszereplők is elvesztették a bevételük 40-60 százalékát, ugyanakkor néhány vállalkozás közel azonos szinten maradt – hívja fel a figyelmet az elemzés, hozzátéve, hogy a 2021-es beszámolók még nem elérhetők, ám azok mutatják majd meg igazán, hogy melyik szereplő milyen hatékonysággal vette ezt a lassan két éve tartó, igen hullámzó helyzetet.

TAXITÁRSASÁGOK ÖSSZESÍTETT ÁRBEVÉTELE 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Milliárd forint

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: Opten

A 2021-es adatokban viszont megmutatkoznak kedvező jelek is: tavaly újra növekedni kezdett az egyéni vállalkozók létszáma, igaz, a szereplők számának korábbi zuhanása messze nem kompenzálódott ezzel. Mindezek mellett az alkalmazotti létszám csökkenése is megállt 2021-ben, sőt, enyhe bővülés tapasztalható. Jelenleg mintegy 700 társas vállalkozás működik a szektorban 1300 alkalmazottal, hozzájuk jön a 6700 egyéni vállalkozó.

Az Opten előrejelzése szerint 2022ben várhatóan továbbra is a szektor visszarendeződése lesz a jellemző, az egyéni vállalkozók számának növekedésével és a kereslet további erősödésével. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy ha a vállalkozások számában vissza is rendeződik a szegmens, nem lesz teljesen ugyanaz a felállás, mint a járvány előtti években. „Mind a nagy szereplők, mind az egyéni vállalkozók körében új szereplők, új versenyhelyzet lesz a jellemző, vagyis a koronavírus hatásának összességében lehetnek nyertesei és vesztesei is” – állapítja meg az Opten elemzése.

B. M. T. 2022/5 FIGYELŐ | 27

F_26-27_fitch_taxi.indd 27

2022. 01. 31. 18:01

| CÉGVILÁG |

KEREKES GYÖRGY | A magyar vállalkozások legnagyobb versenyhátránya a külpiaci kapcsolatrendszer hiánya. Nem véletlen, hogy az exportbajnokként azonosított kiváló cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe segítséget a piaci kapcsolatok építésében – mondta lapunknak a 2020-ban alakult Makronóm intézet szakmai vezetője.

Mi is pontosan az új Makronóm Intézet? Melyek a főbb stratégiai céljai?

– Kicsit messzebbről kezdeném. A világ megismerésére az antik korszak óta két fő utat járt körbe az emberiség. Most, a XXI. század elején sokszor úgy tűnik, mintha a püthaagoreusoknak lenne igazuk: minden, a legbonyolultabb gazdasági folyamat is leírható a matematika, a számok nyelvén. A másik út, amely az ideák felől közelít a valósághoz, halványodni látszik.

A Makronóm Intézet mindkét megközelítést a magáénak mondja; 2020 őszén azzal a céllal jött létre, hogy segítse a gazdasági folyamatok megértését az adatalapú elemzéssel, ám egyúttal értékalapú, patrióta szűrőn át értelmezve az eredményeket. Célunk, hogy az intézmény a hazai patrióta gazdaságpolitika megalapozásának és kiterjesztésének a motorja legyen, a hazafias szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson.

– Úgy tudom, az első átfogó munkáik közt volt Az évtized nyertesei nevű kutatás. Mely magyar vállalatok lehetnek majd a 20-as évek győztesei?

– Biztosak vagyunk abban, hogy a 20as éveknek szép számmal lesznek nyertesei a magyar vállalatok között, sőt abban is, hogy minden termelői ágazatban találunk majd olyan cégeket, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multivá, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká válnak az évtized végére. A Makronóm Intézet zászlóshajó kutatása valóban Az évtized nyertesei címet viseli. Ennek keretében ezer hazai tulajdonú céggel – döntő többségben termelő iparvállalattal – készítettünk másfél órás mélyinterjúkat. Tudomásunk szerint ilyen mélységű felmérés ekkora vállalati mintán nem készült az elmúlt tíz évben.

– Mi volt ezzel a cél?

– A fő célunk az volt, hogy meglássuk a különböző ágazatokban működő nyertesekben a közöset, vagyis azt, hogy milyen faktorok vezetnek a sikerhez. Néhány kulcsfontosságú elem: a sikercégek az export és az innováció terén is kiválóak, a

FOTÓ: GETTY IMAGES

CÉL A HAZAI-CSALÁDI KÖZÉPVÁLLALATOK MEGERŐSÍTÉSE

28 | FIGYELŐ 2022/5

F_28-30_makronom_vitorlahirdi.indd 28

2022. 01. 31. 18:01

| CÉGVILÁG |

képzett munkavállalókat dedikált feladatok elvégzésével bízzák meg, s meg is fizetik őket. Továbbá a külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonlókkal élni tudó társaságok emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből. Ez a kiemelkedés azt is jelenti, hogy ideje a fiókba dugni a duális magyar gazdaságról szóló régi fényképeket. A kis- és középvállalati szektor teteje (a vizsgált ezer cég 27 százaléka) magasabb szintre jutott, regionálisan versenyképes, aktív innovátor, a külpiaci pozíciói stabilak, így folyamatos növekedésre képes. Legalább ilyen fontos, hogy a sikerfaktorok azonosításával a szakpolitika munkáját is segítsük. Az interjúkon felvetett szabályozási kérdésekre a György László által vezetett Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkárság már 80 százalékban érdemben reagált. Itt, az ITM-ben készülnek az iparági stratégiák is, amelyek 2030-ig felrajzolják a növekedés irányait.

– Válságállóbbak-e a magyar cégek ma, mint 2008-ban? Illetve hogyan lehet ezt tudományosan, hitelesen megmérni?

– A mélyinterjúk révén és a vállalati adatok bázisából, ha nem is „könyvvizsgálunk”, de eléggé részletes képet kaphattunk a társaságok jelenlegi állapotá-

ról és növekedési kilátásairól. A cégek egyértelműen válságállóbbak, mint 1314 éve voltak.

– Hogyan változott a helyzet a pandémia hatására?

– A Covid hatásait nézve ugyanezt a válságállóságot láttuk: a vizsgált termelői ágazatokban a vállalkozások árbevétele 2020-ban 1,79 százalékkal csökkent, az általunk megtalált nyertesek körében 1,16-dal növekedett. Sőt, a megkérdezett cégeknek csak a 11 százaléka kényszerült elbocsátásra, 28 százalékuk pedig még emelte is a létszámot.

– Milyen sajátosságok teszik valóban exportképessé a magyar vállalatokat?

– Az innovációs és az exportképesség nagymértékben összefügg: a külpiaci versenyhez alkalmazkodni kell, és ezt a cégen belüli folyamatos fejlesztés tudja a legjobban biztosítani. A kivitellel foglalkozó képzett dolgozók megléte szintén kulcskérdés. A magyar vállalkozások legnagyobb versenyhátránya ugyanis a külpiaci kapcsolatrendszer hiánya. Nem véletlen, hogy az exportbajnokként azonosított kiváló cégek sokkal nagyobb arányban vettek igénybe segítséget a piaci kapcsolatok építésében, pl. a HEPA exportfejlesztési ügynökségtől. Általános ta-

pasztalat, hogy a cégvezető kitartása, eltökéltsége is egy nehezen számszerűsíthető sikerfaktor. Külpiacon az elrugaszkodás és a révbe érés – azaz az első próbálkozás és az első realizált árbevétel – között hónapok telhetnek el például az élelmiszeriparban; sőt, ez akár évekig is tarthat a technológiatranszferes projektek esetében. Mindezt finanszírozással és szuflával is bírni kell.

– Miként lehet az innovációs és az exportképességeket olyannyira felfejleszteni, hogy mondjuk az észt, a cseh vagy a lengyel sikereket tudjuk elérni itthon is?

– Nem tudok olyan nem anekdotikus adatot, amely ezeket az országokat jelentősen előrébb helyezné nálunk. A lengyeleknek például az elmúlt tíz évből ötben negatív, ötben pozitív volt a külkereskedelmi mérlegük. A sajtóban zajos sikert arató, majd villámgyorsan amerikai vagy nyugat-európai befektetők tulajdonába kerülő startupok példája – mondjuk Észtországban – inkább hoz egy jó imázst, mint évről évre előrelépést jelentő bővülést a termelői szektorban.

– Mi akkor a jobb út?

– A Makronóm Intézet is együttműködik az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.vel mint vállalkozásfejlesztési intézmény-

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés:

7500 Ft AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas old oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk ónk a 2022 2022. januá január 220. és 2022. február 20. között a kéthavonta megjelenő Vitorlázás magazinra, 12 hónapos időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vitorlázás magazin fenti időpontok között történő, 12 hónapos időtartamra (6 lapszámra) előfizetői között ajándékban kizárólag az az 50 előfizető részesül, akiknek befizetése az első 50 között érkezik meg a Kiadóhoz.A megrendelést követően a magazin kézbesítését 2022. április 6-tól indítjuk. Az előfizetési ár az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket, valamint a Vitorlázás magazin különkiadványát. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival.

Az ÁSZF-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon.

F_28-30_makronom_vitorlahirdi.indd 29

2022. 01. 31. 18:01

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Nős, adattudós feleségétől kap statisztikai továbbképzést, s két gyermeke lehetővé teszi, hogy újratanulja a magyar és a világirodalmat.

Eredetileg biológus kutatónak készült, ám ma már csak hobbimadarász – szabadidejét távcsővel a nyakában képzeli el.

Az Európai Bizottság vállalkozásfejlesztési hálózatának, az Enterprise Europe Networknek a magyarországi koordinátori feladatait is ellátta 2005–08-ban.

Az állami exportfejlesztési és befektetésösztönzési ügynökségnél (állandóan változik az

nyel. Az általuk koordinált Magyar multi program reményeink szerint évtizedes távlatban húsz-harminc majdani regionális multi felnövekedését indította el, amihez további olyan exportőrök is csatlakoznak, amelyek köre néhány esztendő múlva a németül Mittelstandnak nevezett, jórészt családi tulajdonban lévő, közepes méretű cégekével lesz azonos, illetve az ekkora nyugat-európai vállalatokkal a külpiacokon is versenyképes.

– Miként lehet a digitalizációt, az innovációs potenciált sokkal jobban megerősíteni?

– Nagyon fontos, hogy a kutatási eredményeink szerint a cégeknek az a hányada (27 százalék), amelyik az innovációs területen és az exportképességben is kiemelkedő, felismerte: a tudásba be kell fektetni. Az innovációs értékelésben kiválóan teljesítő társaságoknál például a mérleghez viszonyítva 6,9 százalékos az immateriális javak aránya. Vagyis vannak szabadalmaik, licenceik, know-howjuk. Továbbá megfizetik a tudást – a kutatásban kiemelkedően teljesítőknél 27 százalékkal nagyobb volt a mediánbér, mint a gyengébbeknél.

– A vállalati támogatási politika pandémiás hatásokat enyhítő „ajánlataira” hogyan reagált a cégvilág?

– A vállalatok visszajelzése szerint az új támogatási-hitelezési rendszer, amely a Covid kitörése óta 86 ezer vállalkozás számára nyújtott segítséget, 5300 milliárd forintnyi támogatott kölcsönt juttatott a társaságoknak, a korábbi vállalkozásfejlesztési rendszerhez képest számos baráti újítást vezetett be. A pályázatok elbírálásának ideje nyolc-tízről két-három hónapra rövidült, és érdemben csökkent a bürokrácia. A feltételesen vissza nem térí-

tendő dotációk esetében az életképes projektekkel jelentkezőket részesítik előnyben, a képzési programok rugalmassága tanító és tanuló vállalkozásokat fejleszt.

Vannak nemzetközi példák, amelyeket átvettünk, de van saját, világelső újításunk is: a Vali.hu portál a körülbelül háromnapos pályázati-támogatási keresést három kattintásra rövidíti. Ott egyetlen regisztrációval cégre szabottan megjeleníthetők a támogatások, a tőke- és hitelprogramok, a képzések és minden más aktuálisan a vállalkozás számára elérhető segítség.

– Mennyire okoz gondot a hazai társaságoknak a munkaerőhiány?

– A megkérdezett vállalatok 89 százaléka említette az aktuális problémák között a munkaerőpiaci helyzetet, de a nyertesek itt sem ülnek ölbe tett kézzel. A kétharmaduk együttműködik például egyetemmel, s a legtöbben részt vesznek államilag támogatott képzési programokban – ha nincs szabad munkaerő, akkor a meglévő állományt képzik, fejlesztik.

– A Széchenyi-programoktól a bankhiteleken, az újraindítási kölcsönökön át a kockázati tőkéig sok további finanszírozási segítség is van. A magyar cégek kellően nyitottak ezekre?

– A Hiventures vezetői egy decemberi rendezvényünkön elmondták: lassan, de alakul egy szemléletváltás a hazai cégirányítók körében. Már nem tekintik tündérmesének azt az ötletet, hogy egy tőkeprogramban való részvétellel a célzott külföldi piacokon megvegyenek versenytárs vállalatokat, vagy részesedést szerezzenek egy kiemelt beszállítóban. Mi úgy

elnevezése; mai nevén HIPA) a környezetvédelmi jogi tanácsadóitól a vezérigazgatóiig minden szintű pozíciót betöltött.

2015-től 2020-ig exporttanácsadó és -kereskedő céget vezetett Malajziában, így a gyakorlatban is végigjárta a magyar kisvállalatok külpiacra lépésének rögös útját.

A Covid-járvány kitörését követően az MCC Klímapolitikai Intézetének az alapításában vett részt.

A múlt év elejétől a Makronóm Intézet szakmai vezetője. 18 éve foglalkozik export- és vállalkozásfejlesztéssel.

látjuk, hogy ez nagyon fontos szintlépés lenne. Szeretnénk azt látni, hogy háromöt év múlva a mostani „nyertesek” közül többen is regionális céghálózatot irányítanak, kihasználva a szinergiákat és az egyes piacok adta előnyöket. A szűk két esztendő alatt kihelyezett 5300 milliárd forint támogatott hitel (SZKP-s, EXIM-es, MFB-s és MNB-s együtt) hosszabb távú hatása reményeink szerint az is lesz, hogy a cégvezetők kevésbé tartanak majd a hitel- és tőketermékektől.

– A német családi középvállalatokról már volt szó, ám számos magyar vállalkozásnál aktuális kérdés a generációváltás. De hogyan tervezik ezt megvalósítani a hazai cégek?

– Az évtized nyertesei kutatásban megkérdezettek 40 százaléka felelt úgy, hogy a generációváltás aktuális kérdés náluk.

A legtöbben családon belül szeretnék átadni a stafétabotot, de a válaszadók mintegy ötöde más, már vállalaton belül lévő munkatársat szeretne kinevelni utódnak. A nemzedékváltás nem egyszerű folyamat: időigényes, és sokszor lelkileg is megterheli a cégvezetőt, az utódot, a dolgozókat. Szerintünk a következő évek egyik kulcstényezője, hogy a lehető legtöbb társaságnál sikeres legyen ez a folyamat, s magyar kézben maradjanak a rendszerváltást követően sikeresen felépített vállalkozások. Az ITM már elindított egy olyan komplex programot, amelyben a generációváltó társaságok hosszú távú segítséget kapnak a folyamat menedzseléséhez: tanácsadást a cégérték meghatározásához, az átadás megtervezéséhez, finanszírozásához, valamint ahhoz, hogy közben a társaság fejlődjön, növekedési pályán maradjon.

HG

30 | FIGYELŐ 2022/5

F_28-30_makronom_vitorlahirdi.indd 30

2022. 01. 31. 18:01

| CÉGVILÁG |

HOMOKSIVATAG KÖZEPÉRE ÁLMODTAK SZÁLLODÁT

HALASI CSABA | A Debreceni Nemzetközi Repülőtér küszöbönálló fejlesztésétől és az üzleti turizmusnak a BMW-gyár jelenléte miatti fellendülésétől is jelentős forgalombővülést remél a légikikötőhöz a legközelebb eső szálloda, a Platán Hotel tulajdonos-cégvezetője. Az üzletembert egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan kívánnak felkészülni a nemcsak tagjai számában növekvő, de várhatóan nagyobb elvárásokat is támasztó vendégkör fogadására.

de még növényzet sem. Abban bíztunk, hogy a légikikötő katonai jellegének a megszűnését követően ez egy csendes és zöld kertvárosi rész lesz, amely szép fokozatosan ki is alakult, s ma is nagyban hozzájárul hotelünk vonzerejéhez.

FOTÓK: PLATÁN HOTEL

A Platán Hotel alig pár száz méterre található a repülőtértől. Mennyire van jelen a szálloda életében a légikikötő?

– Mondhatni homoksivatag közepére álmodtunk szállodát, mivel ez a városrész a korábbi katonai repülőtér miatt lezárt területnek számított, s itt semmilyen épület nem volt,

2022/5 FIGYELŐ | 31

F_31-33_Debrecen_Platanhotel.indd 31

2022. 01. 31. 18:02

| CÉGVILÁG |

„A szektort nagyon váratlanul érte a forgalomkiesés, senki sem volt rá felkészülve” – Halasi Csaba.

A repülőtér forgalomnövelő hatásával már a megnyitáskor számoltunk, de akkor még nagyon messze voltunk ettől. Tizenkét esztendőnek kellett eltelnie addig, amíg az első repülőjáratok elindulhattak, a növekvő légikikötői forgalom áldásos következményeit pedig a 2010-es évek második felében kezdtük igazán érzékelni. A járvány kitörése előtti utolsó békeévben hatszázezer utas fordult meg a reptéren, így igencsak rosszul érintett bennünket, amikor 2020 elején leálltak a gépek. A forgalom szerencsére lassan visszaépül, jelenleg már öt desztinációra van járat. Ez ugyan a korábbi tizenkettő felét sem éri el, de bízunk benne, hogy a tervezett fejlesztéseket követően jelentősen növekszik ez a szám, a repülőtér nemzetközi mércével is mérhető légikikötő lesz, s rövidesen eléri az egymilliós utasszámot. Az ehhez kellő több milliárd forint értékű beruházás megvalósítását közelebb hozza, hogy az állam nemrégiben 51 százalékos részesedést szerzett a repteret üzemeltető társaságban, és így tulajdonosként a szükséges pénzeszközöket is mozgósítani tudja.

– Ha már a nemzetközi mércénél tartunk: a XXI. századi elvárások nemcsak e létesítménynek jelentenek nagy próbatételt, de a szállodaiparnak is. Mennyire vannak megfelelő válaszai a Platán Hotelnek ezekre a kihívásokra?

– Mi a nyitás óta folyamatosan fejlesztünk, de ezt a pandémia üzletünkre gyakorolt negatív hatásai miatt most azért kicsit óvatosabban tesszük. A vendég komfortérzetének a biztosítását mindig prioritásként kezeljük, de ma már a biztonságos, egyben „zöld” energiaellátás követelményeinek is megfelelünk. A XXI. századi kihívások közül most a digitalizáció szükségességével szembesülünk leginkább, és célul tűztük ki, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiépítjük azt az informatikai infrastrukturális hátteret, amelyre felcsatlakozva a vendég a mobiltelefonjáról nemcsak a foglalásokat tudja intézni, hanem a bejelentkezéstől a számlafizetésig mindent. De egy szállodában a fejlesztés ezeken a nagy invesztíciókon túlmenően is állandó, hiszen amit használnak, azt folyamatosan szinten kell tartani.

– Mennyire viselték meg önöket a járvány miatti korlátozások?

– A szektort nagyon váratlanul érte a forgalomkiesés, senki semmilyen szempontból nem volt rá felkészülve. Mint mindenki, mi is abban bíztunk, hogy néhány hónap alatt helyreáll az élet. Nem így történt, tartós lett a válságállapot, ami nagyon súlyos áldozatokat követelt a hotelektől, ha talpon akartak maradni. Egyértelműen Budapest szenvedte meg a leginkább a koronavírus hatását, mégpedig azért, mert ott a pandémia előtt az aktív beutazóturizmus volt a meghatározó – 80 százalék fölötti részt képviselt. Ez megszűnt, a repülőjáratok leálltak. A vidéki szálláshelyeket tekintve azt mondhatjuk, hogy a belföldi turizmus révén egy kicsit jobb volt a helyzetük, de az üdülő-, a wellness-szállodák ott is jobban megszenvedték a korlátozásokat, hiszen hoszszú ideig nem lehetett ilyen céllal utazni. Az üzleti turizmus segített egy picit, de ebben a szegmensben is nagyon nehéz a helyzet: több mint egy éve a forgalom kiszámíthatatlansága mellett a szakemberhiány is sújt bennünket.

– A Platánban is maradtak el rendezvények ez utóbbi miatt?

– Igen, sőt nem is vállaltunk el rendezvényeket, mert úgy gondoltuk, nem lesz olyan képzett munkatárs, aki az általunk elvárt minőségben tudja kiszolgálni a vendégeket. A szakemberhiány egyébként mondhatni sakk-matt helyzetet teremtett. Semmi esély nincs ugyanis arra, hogy pár hét alatt kineveljünk a vendégkört megfelelő színvonalon kiszolgálni tudó munkaerőt. Az esetleges jövőbeli rossz körülményekre felkészülve megkezdődött a szakképzés erősen gyakorlatias szemléletű átalakítása, de ennek egyelőre nem látszik az eredménye.

– A Platán esetében volt bezárás a járvány okán?

– A mi szállodánk egyetlenegy napra sem zárt be. Nagyon fontos volt nekünk, hogy azok a vendégek, akik addig hozzánk jártak, továbbra is számíthassanak a szállodára, valamint a dolgozók szintén érezzék, hogy a hotel felelősséget vállal a munkájuk megmaradásáért. Ennek ellenére veszítettünk el munkaerőt. Télen is mindenkinek biztosítottuk az állását, majd májusban három szakácsunk elment. Ez minden szempontból rosszulesett, de hát az üzletben van kockázat.

32 | FIGYELŐ 2022/5

F_31-33_Debrecen_Platanhotel.indd 32

2022. 01. 31. 18:02

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán vendéglátóipari és idegenforgalmi szakon szerzett diplomát.

Részt vett a Cívis Hotel Debrecen, az Epona Hotel Hortobágy és a Platán Hotel Debrecen megnyitásában, utóbbiban tulajdonos-cégvezetőként. Évtizedekig tevékenykedett szakképző intézményekben mint óraadó és szakmai vizsgáztató, s aktívan részt vett a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a szállodaszövetség munkájában is.

Alapító elnöke a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesületnek.

– Természetesen mindenki a járványhelyzet elmúlásában bízik; Debrecenben pedig még abban is, hogy rövidesen elkezd építkezni a BMW, amitől érthető módon nagyon jelentős fellendülést remélnek a térség vezetői és vállalkozói. Hogyan látja: felszállhatnak arra a „vonatra”, amely kiszolgálja ezt a szegmenst?

– Lélekben készülünk, mi is nagyon szeretnénk felszállni erre a vonatra, de egyelőre nem tudjuk, mik lesznek az elvárások. Egy BMW-nél nyilván megvannak azok a sztenderdek, amelyek alapján egyáltalán szóba áll egy szállodával. Egy húsz évvel ezelőtti példával tudnám illusztrálni, mire gondolok. A nyitás után nem sokkal jött egy telefax egy német utazási irodától, s az elején egy akkor igencsak érdekes tartalmú kérdőív volt olvasható. Ebben ugyanis kizárólag arra voltak kíváncsiak, hogy a szálláshely miként viszonyul a környezetéhez, hogyan kezeljük a hulladékot, milyen megújuló energiákat használunk, hogyan gondolunk a fenntarthatóságra… Csak amikor megfelelő választ adtunk ezekre, akkor kezdtünk tárgyalni kapacitásról, árakról, fizetési kondíciókról, a megrendelések-lemondások feltételeiről. Ebből kiindulva tehát most sem tudhatjuk, milyen igények merülnek fel a BMW vagy a beszállítói részéről.

Persze nem várjuk feltett kézzel, hogy mit hoz a jövő: azért próbálunk folyamatosan fejlődni, a lehető legmagasabbra emelve a szolgáltatás színvonalát, mert bízunk benne, hogy meg tudunk majd felelni az elvárásoknak.

– Mi az, amit jelenleg kínálni tudnak?

– A Platán egyik nagy vonzereje, hogy 34 szobája fél tucat típust képvisel. Van szuperior szoba, vannak lakosztályok, ezenkívül családok elhelyezésére alkalmas szoba, illetve földszinti, utcára és a hátsó részre néző… Szóval széles a szortiment, képesek vagyunk kiszolgálni a differenciált igényeket, s ez nagyon tetszik a vendégeknek. Ha egy üzletember idejön és azt mondja, hogy szeretne itt a partnereivel tárgyalni, akkor van olyan szoba, amelyhez tárgyaló is tartozik. Az éttermünk hatvanfős, a kávézórészleggel együtt nyolcvan ember egyszerre történő kiszolgálására alkalmas, ami, ha ilyen igény van, lehetővé teszi a szálloda kapacitásának, vagyis hetven főnek az együttes kiszolgálását is. Van egy tréningtermünk, egy kis szaunablokkunk két szaunával, a parkolói kapacitásunk pedig igazán nagy, hiszen a 34 szobára 45 ilyen hely jut. Annak idején a miénk volt az első olyan hotel Debrecenben, amely minden szobában biztosította a kábeles internetelérést. Persze ma már senkit sem érdekel a kábel, immár a wifirendszer fejlesztésére kell koncentrálni, s ezt meg is tesszük. A napokban beszerelték az optikai kábeleket, és a szükséges routereket is beszereztük. Vagyis azt mondjuk, csak hadd jöjjön az a „BMW-vonat”, minél hamarabb. Minden esélyünk megvan arra, hogy jegyet tudunk rá váltani.

– Vannak-e pályázati források ezekre a fejlesztésekre?

– Az energetikai beruházásainkhoz be tudtunk vonni pályázati forrást, azonban a szálláshelyfejlesztés tendere itt nem volt hozzáférhető. Nyilván lehetne hitelből és sok egyéb forrásból beruházni, de a jelen helyzetben, amikor a forgalom ennyire tervezhetetlen, nagyon meggondolandó lépés ez. Nem azért, mintha nem szeretnének utazni az emberek, hanem azért, mert a járványügyi helyzet korlátokat állít. A nyár változást hozhat. Reméljük, lesz akkora fellendülés, mint amilyet tavaly tapasztaltunk. Azonban abból, hogy május egyik hetére jelenleg telt ház mutatkozik a Platán Hotelben, egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A forgalom ugyanis a bizonytalanság miatt meglehetősen hektikus.

DOMBI MARGIT

HIRDETÉS

F_31-33_Debrecen_Platanhotel.indd 33

2022. 01. 31. 18:02

| CÉGVILÁG |

STARTUP | A Prometheus 42 egy műanyaghulladékújrahasznosítással foglalkozó startup. A cég alapítója egy ismert eljárás, a hőbontás (pirolízis) új megközelítésével állt elő. A technológia költséghatékonyan oldja meg a szennyezett, veszélyes hulladékok feldolgozását. Az első befektetés részleteiről most tárgyalnak, de a működő prototípus üzemel, két nagy megrendelő már megvan, így az év végére beindulhat az éles, nagyobb kapacitású tesztüzem.

Horváth András Szaniszló egy újfajta, pirolízisalapú berendezést fejlesztett.

A Prometheus 42 ötletgazdája Horváth András Szaniszló, aki egy újfajta, pirolízisalapú berendezést fejlesztett.

Még környezetvédelmi technikusi tanulmányai folyamán fedezte fel a műanyagok hőbontásának egy új megközelítését. Az eljárás a jelenleg elterjedt hulladékkezelési módokéival összehasonlíthatatlan eredményekre képes. A szakember a családi gépipari vállalkozásukban műszaki és építészeti ismereteket szerzett kivitelezési, gépészeti és statikai munkák végzésekor.

Tábor Zsófia startupcsapattaghoz tartozik minden, ami a műhelyen kívül történik. Fenntartható nemzetközi menedzsmentet tanul a holland Windesheim Honours College-ban. Horváth András a fejlesztései előrehaladtával elkezdett tőke után nézni, de leginkább a műhelyben érzi otthon magát, így a különböző startupmegmérettetéseken való teljesítésbe beletört a bicskája. Ezért kérte fel jó barátját, Tábor Zsófit, hogy segítsen neki. Ő először csak a baráti kérés miatt csatlakozott, de hamar meglátta a lehetőséget, hogy olyan innováción dolgozhat, amely igazán számít. Így mire megnyerték az első komolyabb, a Startup Plastic Surgery program keretében rendezett versenyt, akkorra már a szívéhez nőtt a projekt. „Végre olyan célokért tudok dolgozni, amelyek elérése izgalmas, kihívásokkal teli munka, nagy lehetőségekkel kecsegtet a pia-

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; PROMETHEUS

BEFŰTENEK A KÖRNYEZETI ÁRTALMAKNAK

34 | FIGYELŐ 2022/5

F_34-35_prometheus.indd 34

2022. 01. 31. 18:03

| CÉGVILÁG |

Tábor Zsófia startupcsapattaghoz tartozik minden, ami a műhelyen kívül történik.

con és valódi környezeti hatással tud lenni” – vallja.

MELLÉKTERMÉKEK

A magyar cég által fejlesztett technológia lényege, hogy a műanyagok esetében meg tudja állítani a heves anyagminőségromlást (angol szakszóval downcycling), amely a mechanikai újrahasznosítást jellemzi. Egyúttal képes olyan anyagokat reciklálni, amelyeket a jelenleg elterjedt technológiákkal nem lehetséges. Ennek veleje, hogy másodlagos tüzelőanyagot használnak. Ez a termék az úgynevezett RDF. Amikor a vegyes szemétből nagy fűtőértékű hulladékot (RDF) gyártanak, annak is van mellékterméke. A startup ennek semlegesítésére vállalkozik. A missziójuk pedig, hogy ráébresszék az embereket és a vállalatokat: a hulladékokkal együtt a nyersanyagainkat, az erőforrásainkat is kidobják. Ez pedig a XXI. századhoz már nem méltó hozzáállás, és legfőképpen szükségtelen. A felhasznált nyersanyagokat vissza kell juttatni az anyagáramba – mondják.

Az innovációból származó működő prototípus lépcsőjét 2021 harmadik negyedében érték el – igaz, a munka már bő három éve folyik. Bár az idő valójában rövidnek mondható, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a fejlesztési tőkét vagy annak hiányosságait. Az első megrendelés – lényegében a prototípus – egy elektronikai hulladékot is tartalmazó vegyes hulladék feldolgozására készült termelőegység, amely az egyik partnerüknél üzemel jelen pillanatban is.

INDULÁS

Az áttörésben azonban a Startup Plastic Surgery program 2021-es versenyének a megnyerése segített igazán. Ennek keretében a Planet Budapest Fenntarthatósági Expó nagyszínpadán is bemutathatták a startupjukat. E megmérettetés révén a saját elképzeléseiket össze tudták illeszteni a befektetőikéivel, hiszen értékes visszajelzéseket kaptak. Ennek megfelelően ez év végére tervezik a vegyes műanyaghulladékból elektromos áramot előállító, napi öttonnás kapacitású energiatermelő üzemük indulását.

A Plastic Surgery projekt kezdetekor iparági mentort is kaptak Ugrin András személyében, aki a dorogi UgrinPack tulajdonosa. Utólag bevallotta a csapatnak, hogy ő ragaszkodott hozzájuk, mert olyan erős benyomást keltett a két szakember. Papírtartalmú műanyaghulladékot feldolgozó és abból az üzemet ellátó elektromos energiát létrehozó berendezést is rendelt a csomagolástechnikai vállalkozás. Egy másik fontos üzlettárs egy elektronikai, műanyag- és fémhulladékok feldolgozásával foglalkozó cég, amelynek a neve egyelőre nem publikus.

Megismervén a technológiát, a Prometheus 42 fejlesztéseire építve változtatott az elektronikai hulladékot feldolgozó részlegén.

A Prometheus idei első negyedéves célja az önálló keretek megteremtése, a saját szervezeti egység felállítása és beüzemelése, majd további tőke bevonása az első éles tesztüzem létrehozásához. E kapacitásának a kihasználásához már most adott elegendő menynyiségű műanyag átvételének a lehetősége, ám az itt megtermelt áram eladásáról még nem született döntés. Jövőre azonban már szintet szeretnének lépni: 2023-tól előreláthatólag évi 2000 tonna műanyagot vennének át, s ezzel mintegy 9,5 gigawattóra áramot termelnének. Ez egy ezerfős község éves energiaellátásának megfelelő teljesítmény.

A tervek szerint ezzel várhatóan évi 110 millió forintos árbevételt tudnak generálni. Ehhez hozzájöhet még az egyéni gépmegrendelések bevétele.

KIHÍVÁS

A következő nagy kihívás, hogy az áramtermelésük szén-dioxid-kibocsátását radikálisan csökkenteni tudják, évi legfel-

jebb 200 tonnásra. Sőt a termelődő széndioxid hasznosításán is gondolkodnak.

Vagyis az idén elkészülő tesztüzem akkor lesz igazán teljes, ha az emisszió mérséklésére is beépítik a már kifejlesztett megoldást.

Jelenleg a tőkebevonáson dolgoznak, valamint a saját szervezeti egységük felállításának mindennapi kihívásaival vannak elfoglalva. Az eddigi beruházások saját zsebből mentek – kivéve az első prototípus fejlesztését, amelyet egy partnercég finanszírozott. Gyakorlatilag ez volt az első megrendelésük.

A Startup Plastic Surgery program versenyének a megnyerésével jelenleg a Hiventures gyorsított eljárású kockázatitőke-befektetési elbírálása zajlik – itt 15 millió forintra pályáznak.

Ez persze még nem visz el az üzemig.

Ahhoz még hozzávetőlegesen 95 millió forint tőkére van szükség, amelyet megrendelésekből, hitelből és esetleg további befektetésből terveznek megszerezni.

Ezután tovább akarnak lépni az elektronikai és a veszélyes (ipari, egészségügyi, mezőgazdasági) hulladékok irányába. Ezek kimagasló környezeti rizikót jelentenek – nem is nagyon tudnak mit kezdeni velük a ma elterjedt hulladékfeldolgozó vagy -raktározó módszerek. Viszont Németország erős az ilyen típusú fejlesztésekben, így első természetes exportpiacuk ez az ország lehet.

Közben Dél-Amerikából már érdeklődnek, hiszen ott óriási problémát okoz a kommunális és a mezőgazdasági veszélyes hulladék, részben azért, mert Nyugat-Európa is „exportál” oda bizonyos hulladékfajtákat.

HG 2022/5 FIGYELŐ | 35

F_34-35_prometheus.indd 35

2022. 01. 31. 18:03

| CÉGVILÁG |

PÓKEMBER ÖRÖK Nincs mese, a streamingszolgáltatók önálló tartalma erőteljesen tematizálta a 2021-es filmgyártást és -fogyasztást. Az év a Netflixről szólt. Több olyan saját gyártású produkciót készítettek, amelyet csak náluk lehet megtekinteni, nem beszélve a sorozatokról. Olyan szériákat is alkottak, amelyek szó szerint megőrjítettek egy-egy generációt, még akkor is, ha éppenséggel nem azok képviselőinek szóltak.

VISZLÁT, HBO GO! Az itthon leginkább ismert streamingszolgáltató a Warner-csoport HBO Gója, amely a hírek szerint tavasszal (esetleg március elején) nevet vált, és HBO Max néven fut tovább. Egyelőre nem tudni, miben lesz más, de annyi bizonyos, hogy itthon is megindult a nagy verseny az előfizetőkért. A Netflix is elkezdett erősödni a magyar piacon – nyilvánvaló volt, hogy más szereplők szintén megkezdik a ráncfelvarrást a szolgáltatásban és a technológiában is.

Pedig tavaly már sok mozifilm is érdekelte a közönséget. A filmszínházak látogatottsága közel sem volt annyira intenzív, mint a pandémia előtt, viszont sokkal nagyobb, mint az igen felemásra sikerült, mondhatni a mozikat működésképtelenné tevő 2020-as esztendőben. A Filmforgalmazók Egyesülete által hozzáférhetővé tett 2021-es becsült adatok szerint itthon a top 50 produkcióra 5,3 millióan voltak kíváncsiak, míg tavalyelőtt – a zárvatartások miatt – a legnépszerűbb előadásokat mindösszesen 224,7 ezren tekintették meg filmszínházban. A 2019-es évvel nem érdemes összehasonlítani ezeket a számokat, hiszen akkor 10,86 millió nézőt vonzott az ötven leglátogatottabb alkotás.

A bevételek hasonlóan alakultak. 2019-ben 16,1 milliárd forintot hozott a top 50, 2020-ban 320 milliót, míg tavaly 8,4 milliárdot. Szó, mi szó, a múlt esztendőben bebizonyosodott, hogy jó filmekre idehaza is szívesen ülnek be az emberek, még akkor is, ha éppen kockázatos részt venni tömegrendezvényeken. Azt is hozzá kell tenni, hogy a nagy üzemeltetők a tavasz végén, a nyár elején nyitottak ki, ami számottevően meghatározta a teljes piacot. Ebből a szemszögből nézve azt lehet mondani, hogy nálunk a mozinak továbbra is igen nagy a tömegszórakoztatási ereje a streamingszolgáltatókkal szemben.

A NAGY SIKEREK

A 2021-es év is a Marvel stúdióról szólt a moziiparban, annak ellenére, hogy a Pókember-szériához kapcsolódó (itthon októberben bemutatott) Venom 2. forgalma nem volt acélos.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MOZI | Megjelentek a tavalyi mozifilmnézettségi adatok. A Marvel új produkciója tarolt, a látogatottsági számok pedig összességében is azt mutatják: ha van jó film, van elég néző is.

36 | FIGYELŐ 2022/5

F_36-37_mozi.indd 36

2022. 01. 31. 18:03

| CÉGVILÁG |

A 110 millió dolláros költségvetéssel készült film kevesebb mint 500 milliós bevételt ért el világszerte. Ám decemberben robbant be a Pókember: Nincs hazaút című produkció, amely a 200 millió dolláros büdzsére 1,6 milliárdot hozott rendkívül rövid idő alatt. Nem mellesleg ez az alkotás lett idehaza a legnézettebb: 436 ezren voltak kíváncsiak rá. A moziknak 764,3 millió forintos forgalmat jelentett. Ez elmarad ugyan a korábbi Marvel-filmek eredményétől – a Boszszúállók: Végjáték például egymilliárd forint felett teljesített –, de tavaly még valóban nem tért vissza az a mozizási kedv, amely a 2019-es esztendőt jellemezte. Ettől függetlenül Pókember legújabb kalandja a Marvel mellett a Sonynak is az egyik legsikeresebb vállalkozása – egyetlen filmjével sem ért el ekkora bevételt, még a James Bond-széria nagyon nézett Skyfalljával sem.

A második leglátogatottabb produkció a 007-es ügynök további megpróbáltatásairól szóló lett. Ennek bemutatóját többször is elhalasztották a járvány miatt. Nálunk valamivel több mint félmilliárd forintos bevételt generált a 250300 millió dolláros költségvetésű film, amely világszinten bőven 700 millió dollár feletti összeget hozott. Itthon csaknem 305 ezren voltak rá kíváncsiak. A harmadik a már emlegetett Venom 2. lett 456,5 millió forintos forgalommal és közel 278 ezer nézővel.

Az első hat legnézettebb film majd mindegyike sci-fi vagy fantasy, és olyan pszeudovilágban játszódik, ahova a nézők szívesen menekülnek, amellyel boldogan azonosulnak.

Ez pedig azt mutatja, hogy közel sem áldozott le a Marvellogikának, annak ellenére sem, hogy a nagy filmrendezők már szívesen megszabadulnának a szuperhős-produkcióktól, és hagyományosabb történeteket vinnének vászonra tradicionális képi megjelenítéssel, jóval kisebb költségvetéssel, mint az említett három produkcióé. A 200 millió dollár feletti büdzsé ugyanis már bántóan soknak számít, s nagyban befolyásolja a filmipar egészét. (Minél többet áldoznak a befektetők egy-egy műre, annál kisebb számú alkotás készül el, annál kevesebb embernek ad munkát a szektor, továbbá gyengíti a mozik pozícióját a streamingszolgáltatókkal szemben, akik kisebb költségvetéssel, de ontják magukból a saját készítésű tartalmat.)

ÁTRENDEZŐDÉS

Már a pandémia előtt érezhető volt a tartalomszolgáltatók előretörése a filmszínházak kárára, de talán éppen a hatalmas költségvetésű produkciók sora – vagy egyszerűen csak a mozi aranykora – erősen támasztotta az intézmények látogatottságát. A járvány azonban megtörte az ellenállást, az otthon maradás pedig helyzetbe hozta a streamingszolgáltatókat.

Például a Disney+ indulását akarva sem lehetett volna jobban időzíteni – persze a Netflix egyelőre nagyon erős ezen a piacon.

Az elemzések szerint a 2020-as bevételkiesést gyorsan kiheveri a világ szórakoztatóipara. A mozilátogatottsági adatok is alátámasztják ezt a gondolatmenetet. Az viszont biztos, hogy a Covid nagyon erősen megváltoztatta a háztartások vagy az egyes emberek tartalomfogyasztását. Egyre intenzívebbé vált a heti rendszerességű filmsorozat- és dokumentumfilm-nézés.

Ebben pedig a streamingszolgáltatók jelen állás szerint verhetetlenek. Amiben viszont a mozik jobbak, az a vizuális és audioélmény, amelyet egyetlen háztartás sem képes el-

TOP 20 FILM 2021-BEN (HAZAI ADATOK) Filmcím 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

Pókember: Nincs hazaút 007 – Nincs idő meghalni Venom 2. – Vérontó Dűne Fekete Özvegy Free Guy Dzsungeltúra Halálos iramban 9.

Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája Örökkévalók Croodék: Egy új kor A Gucci-ház Nagykarácsony Mancs őrjárat: A film The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag Elk*rtuk Énekelj! 2.

Idő Toxikoma Démonok között 3.

– Az ördög kényszerített

Bevétel (forint) 764 321 645 516 364 625 456 520 625 446 283 206 437 318 330 410 238 486 343 046 980 327 159 340

Nézőszám (fő) 436 209 304 822 277 870 267 651 265 027 249 697 210 767 204 845

282 873 147 261 322 794 243 208 735 223 684 299 192 173 199 191 578 241

167 869 171 525 165 334 131 664 119 219 133 573

186 053 510 185 328 723 171 901 314 167 639 380 166 231 783

114 239 131 996 111 064 105 475 104 657

158 898 335

98 199

Forrás: Filmforgalmazók Egyesülete (a forgalmazók által publikált heti és hétvégi adatok alapján – nem minden esetben ölelve fel a teljes naptári évet)

JÖN A DISNEY+ A nyáron érkezik a Disney tartalomszolgáltatója, beékelődve a két mogul, a nevet váltó HBO Go és a Netflix közé. Annyira még nem ismert Magyarországon, de a márka nagyon is jól cseng. Csak a Star Wars-rajongók tudták eddig, hogy létezik a szórakoztatóipar legnagyobbjának számító brandnek ilyen szolgáltatása, mi több, a legdinamikusabb fejlődést mutatja a piacon. Az eddigi legnagyobb dobása a The Mandalorian volt, amelyben Grogu, a bébi Yoda szerepelt.

Most indult el az újabb spin-off, a The Book of Boba Fett, amely hasonlóan nagy nézettségre esélyes, mint a mandalori kalandjai.

érni átlagos befektetéssel. Továbbá nem az ő készülékükön jelennek meg a legújabb blockbusterfilmek, ami nagyon komoly pszichés előnyt jelent a filmszínházak számára. Ettől függetlenül az átrendeződés megkezdődött.

HŐNYI GYULA

2022/5 FIGYELŐ | 37

F_36-37_mozi.indd 37

2022. 01. 31. 18:03

| CÉGVILÁG |

NÉMI TURBULENCIA A SALÁTAPIACON

EISBERG | A klímaváltozásból eredő kihívások, a drasztikus alapanyag- és energiaáremelkedések alapjaiban változtatják meg a készre csomagolt saláták piacának a helyzetét és árviszonyait – fejtette ki Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója. Hozzátette: piacvezetőként a folyamatos beruházások mellett egy kísérleti, vertikális farm növénytermesztési lehetőségeit kutatva igyekeznek megőrizni a cég hosszú távú versenyképességét. ként Szlovákia és Csehország relációjában – az export teszi ki.

DRÁGULÁS

Mivel megnőtt a fogyasztói igény a sok összetevőt – például sajtot, húst, halat – magukban foglaló salátatálak széles választékára, az Eisberg egy 2000 négyzetméteres bővítés részeként azt a megoldást választotta, hogy az allergént tartalmazó komponensekből álló tálakat a megszokott zacskós salátamixektől teljesen elszeparálva, külön üzemrészben készíti elő a csomagoláshoz. A fenntarthatóság jegyében elkészült az épület tetején helyet kapott napelempark is, amely a vállalat áramel-

látásának a 20 százalékát fedezi. A cégvezető hozzátette: az időközben drasztikusan megnövekedett energiaárakat látva gazdasági szempontból is kiemelkedő az invesztíció jelentősége. Emellett pedig az idén folytatódik a nyersanyagraktár tavaly elkezdett bővítése, és egyéb fontos gépberuházások is tervben vannak. „A múlt év közepétől drasztikus méreteket öltött a globális ellátási láncok összeomlása és a drágulás. A beszállítók áremeléseit nehezen lehetett kordában tartani: aki nem fogadta el az új tari-

FOTÓK: EISBERG

A Covid-járványhoz kapcsolódóan a múlt év elején a kereskedelmi láncokban a hosszú lejáratú szavatosságú termékek iránti kereslet átmeneti növekedése, valamint az éttermek és a szállodák leállása jelentősen visszavetette az Eisberg eladásait. Az esztendő második felére ismét felpörgött a saláták iránti kereslet, és így 2021-et a pandémia előtti időszakéhoz közeli, 8 milliárd forintos forgalommal zárta a cég. A magyar piacon egyébként három évtizede jelen lévő társaság árbevételének közel 20 százalékát – fő-

38 | FIGYELŐ 2022/5

F_38-40_Eisberg.indd 38

2022. 01. 31. 18:04

| CÉGVILÁG |

fákat, annál azonnal leállították a szállítást, akár a jogi következményeket is vállalva. A legjobb példa erre a »rugalmasságra«, hogy a holland üvegházinövénytermelők közül sokan a korábban jó áron lekötött áramkvótájukat inkább nagy haszonnal továbbértékesítették, és átmenetileg felhagytak a növénytermesztéssel. Ennek egyik hatása pedig a paradicsom ellenértékének a jelentős növekedése lett” – érzékeltette a helyzetet Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője.

„Már tizenöt éve irányítom a céget, de ezzel a hiánygazdasággal, ilyen hirtelen áremelkedésekkel még nem találkoztam – mondta az ügyvezető. – A globális felmelegedés következményei – elsősorban a kiszámíthatatlan időjárás – is jogos aggodalommal töltik el az ágazatot. Miközben igyekszünk minden alapanyagot Magyarországon beszerezni – ezek volumene

HIÁNY

A távol-keleti gyárleállások, a konténerhiány, a logisztikai nehézségek és a gyenge forint miatt a 2020-ashoz képest például 64 százalékkal emelkedett a fólia ára, több mint 50 százalékkal drágult a karton, amit az online rendelések csomagigénye generált. Az európai üzemek túlterheltek, gyakran az elfogadott áremelés ellenére sem tudják garantálni a megrendelt fólia- és kartonmennyiség határidős kiszállítását. A drasztikus gázáremelés a műtrágya ellenértékének a növekedésén keresztül is egész Európában érezteti az idén a hatását. A munkaerő-deficit miatt megnövekvő bérköltségek minden szektort érintenek. A fenti tényezők okán az Eisberg működése is jelentősen megdrágult, s a veszteség elkerülése érdekében kénytelen továbbhárítani a kiadásbővülés nagyobb részét.

most a termelés közel 50 százalékát teszi ki –, mind több olyan növényfajta van, amelyet idehaza az egyre forróbb nyarak miatt nem lehet a megfelelő mennyiségben és minőségben előállítani. Ilyen az egyik legfontosabb saláta-alapanyag, a jégsaláta, amelyet nyáron már a tőlünk északabbra fekvő államokban, Lengyelországban, Németországban, Hollandiában tudunk csak termeltetni. Igaz, tavaly már volt olyan időszak, amikor az extrém, 38 fokos meleg miatt Hollandiában is kiégett a salátaállomány.”

INNOVÁCIÓ

„Az alternatív beszerzési források mellett sokat remélünk a növénynemesítéstől is” – Gazsi Zoltán.

Az Eisberg az alternatív beszerzési források mellett a növénynemesítéstől is sokat remél: a fajtakeresztezések melegtűrő, ellenállóbb növények létrehozását célozzák.

A kísérletek folynak, azonban a stabil, sikeres nagyüzemi termesztéshez még kell idő. A cégvezető szerint a megváltozott körülmények közepette a növényvédő szerek használata is felértékelődik, ám a magyar gazdák számára versenyhátrányt jelent, hogy a lényegesen nagyobb és fejlettebb piacokon – Spanyolországban, Németországban – jobban megtérül az új klimatikus viszonyokhoz ideálisabb készítmények regisztrációja. Az ágazat helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a változó időjárásnak kitett szabadföldi ültetvényekre egyre nehezebb munkaerőt találni.

2022/5 FIGYELŐ | 39

F_38-40_Eisberg.indd 39

2022. 01. 31. 18:04

| CÉGVILÁG |

Az Eisberg a jövőbeli lehetőségeket kutatva kötött együttműködési megállapodást a Tungsrammal, amely kutatás-fejlesztési céllal Közép-Európában egyedülálló vertikális farmot létesített Magyarországon.

A 150 négyzetméteres területen úgynevezett hidropóniás rendszerben – vagyis tápoldat használatával –, LED-es megvilágítás segítségével tesztelnek külön-

féle növényeket (mikrozöldeket, gyógynövényeket, ehető virágokat). A szabadföldi gazdálkodással ellentétben itt éjjelnappal biztosítják a palánták folyamatos növekedését, ezért a tenyészidő lerövidül.

Ráadásul ezzel a technológiával kiküszöbölhetők az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázati tényezők, amelyek egyre nagyobb veszteségeket okoznak a gazdáknak. Növényvédelemre sincs szükség, hiszen a kártevők, kórokozók bejutása a zárt rendszerbe nagy biztonsággal megakadályozható.

ÁRSTOP A hamarosan élesedő, hat alapvető élelmiszerre vonatkozó árstop a Magyar Nemzeti Bank szerint 0,2-0,4 százalékkal fogja vissza a drágulást. Az MNB azzal számol, hogy az érintett produktumoknál nagyobb arányú lesz az inflációleszorító hatás, de előfordulhat, hogy más termékkörben gyorsabbá válik az áremelkedés, ami miatt kirúgja magát a drágulás. Ettől függetlenül a jelek arra utalnak, hogy működhet az inflációs politikában az árstop. A tervek szerint beindul a kontroll, amelyet a hatóságoknak majd nyilvánosságra kell hozniuk. Több mint hatszáz webáruházban akadtak problémák a korábbi ellenőrzések folyamán, s több mint 2700 hagyományos boltban notóriusan megsértik a szabályokat. Az árstoprendelet alapján 50 ezertől 3 millió forintig bírságolható a vétkes kereskedő, de ismételt jogsértés esetén egynapostól féléves időtartamra be is zárható az egység. Egyébként is elrendelhet üzletbezárást a fogyasztóvédelmi hatóság: a fiatalkorúak kiszolgálására vonatkozó tilalom ismételt megsértése esetében – legfeljebb 30 naposat –, valamint egy vétség helyrehozásáig. Az, hogy az eddigi gyakorlat szerint nemcsak a nagyokat, hanem a kisebbeket is ellenőrzik a hatóságok, akár az őstermelőket is. Azaz ha a szervek komolyan veszik a szerepüket, akkor az árstop alatt bárki lebukhat, aki sumákol. Arról nem beszélve, hogy a nagy láncok jellemzően odafigyelnek a szabályok betartására. Ha esetleg vétkeznek, az rendszerszintű hiba szokott lenni, amelyet szinte azonnal javítanak és vállalásokat tesznek. A kisebbeknél jellemzőbb az ügyeskedés és a fogyasztók rosszhiszemű megkárosítása, de az eddigi tapasztalatok alapján elég nagy az ellenőrző hatóságok adatbázisa ahhoz, hogy tudják, hol érdemes a jelenlétükkel javítani a kereskedői jogkövetést.

„A mikrozöldek nagy arányban tartalmaznak vitaminokat és különféle ásványi anyagokat, emiatt kiválóan beilleszthetők az egészségtudatos, modern étrendbe. Egyre többen vannak, akik elfogadják, hogy a jó minőségű, egészséges termékeket érdemes megfizetni, s a vitaminokat nem – drága – tabletta formájában akarják bevinni. Ezzel a termékkörrel elsősorban a tudatos fogyasztókat célozzuk meg” – érvelt a szakember.

Azt is elmondta, hogy miközben minden abba az irányba hat, hogy az eredményességük megőrzése érdekében ők is drágítsanak, változatlanul mindent megtesznek azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudják kompenzálni a beszállítói árak növekedését. „Szüntelenül dolgozunk a legjobb hatásfok elérésén, azonban komoly hatékonysági tartalékokat tíz év lean (speciális folyamatoptimalizálási módszertan)működés után már nemigen találunk” – fejtette ki az ügyvezető. Gazsi Zoltán ezért a produktivitás magas szinten tartása mellett a konyhakész saláták piacának építésében, az export növelésében, valamint az Eisberg brand erősítésében lát további lehetőségeket. Szavai szerint ezt a munkát igazolja, hogy a 2021-es Bizalom Gálán az Eisberg „love brand” elismerést kapott – megmutatva, hogy a fogyasztóik értékelik azt az erőfeszítést, amelyet azért tesznek, hogy a vevőik a számtalan nehézség ellenére mindig meg tudják vásárolni kedvenc salátáikat. A jövőre nézve az is biztató, hogy a vállalat portfóliójában a kereskedelmi brandes produktumok mellett már közel ötvenszázalékos arányt képviselnek az Eisberg márkás termékek. ÉRSEK M. ZOLTÁN

40 | FIGYELŐ 2022/5

F_38-40_Eisberg.indd 40

2022. 01. 31. 18:04

| SZEMÉLYI HÍREK |

STRATIS VEZETŐI ÉS INFORMATIKAI TANÁCSADÓ KFT.

Király István – közel egy év pihenő után – a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatói partnere pozícióban tér vissza az üzleti világba.

Elsősorban az ICT-szektornak nyújtott tanácsadással és üzletfejlesztéssel foglalkozik majd. A szakember az elmúlt húsz esztendőben felső vezetői posztokat töltött be a hazai távközlési és infokommunikációs piac legnagyobb vállalatainál (Telenor, T-Systems, Telekom, Vodafone). Fontos szerepe volt a hazai ICT-szektor négy meghatározó cégfelvásárlásában, illetve -összeolvadásában (Matáv–KFKI, Telekom–T-Mobile, Telekom–T-Systems, Vodafone–UPC).

KIRÁLY ISTVÁN

BORSODI SÖRGYÁR

A vállalat bőcsi üzemében a bolgár Plamen Denchev a múlt év vége óta tölti be az ellátási lánc vezetői pozícióját. A szakembernek több évtizedes tapasztalata van különböző termelési folyamatok irányításában, ezen időszakon belül tizenöt esztendeig az FMCG-szektorban tevékenykedett. 2011 óta dolgozik a Molson Coorsnál, amelynek a regionális központja a Borsodi fenti gyáregysége. Korábban a Haskovo sörgyárat, valamint a teljes bolgár ellátási láncot irányította. Ez év januárjától csatlakozott a csapathoz az új gyárvezető, Ofella Ildikó. A szakember korábban olyan vállalatoknál töltött be hasonló szerepet, mint a CocaCola, a Sole, az Alföldi Tej Kft. vagy a Lactalis.

OFELLA ILDIKÓ ÉS PLAMEN DENCHEV

HILTON GARDEN INN BUDAPEST CITY CENTRE

FESZTIVÁL AKADÉMIA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SIMON BEÁTA ÉS VINCZE ÁDÁM A belvárosi, több mint 200 szobás Hilton Garden Inn Budapest City Centre ez év januárjában két szakembert igazolt le a vezetői csapatába.

Simon Beáta az értékesítés irányítójaként folytatja karrierjét a 2019 júniusában megnyitott szállodában, ahova a Turizmus Kft. szenior rendezvényprojekt-menedzseri pozíciójából érkezett. Ezt megelőzően mintegy húsz évig dolgozott a Danubius Hotels Groupnál, döntően értékesítési területen. Vincze Ádám üzemeltetési vezetőként csatlakozott a társasághoz. A szakember a Courtyard by Marriottban, F&B-területen kezdte pályafutását, s többek között a Buddha-Bar Hotelben, a Gundel étteremben, a Budapest Marriott Hotelben, valamint a Michelin-csillagos Essência étteremben dolgozott.

EGRI GÁBOR

A Müpa korábbi kommunikációs tanácsadója, majd értékesítési és marketingigazgatója, Egri Gábor immár a Fesztivál Akadémia igazgatója. A marketingkommunikációs szakon és jogászként is végzett szakember új feladata, hogy a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető házaspár által 2015-ben életre hívott szervezet projektjeit – a művészekkel közösen – továbbfejlessze, azokat irányítsa, működtesse. Növelni szeretnék a nyári kamarazenei fesztivál, a nemzetközi hegedűversenyek, koncertek, mesterkurzusok és további események hazai és külföldi ismertségét, s – rendszerbe foglalva – még láthatóbbá tennék az ernyőszervezet által létrehozott különböző projekteket.

2022/5 FIGYELŐ | 41

F_41_szemelyihirek.indd 41

2022. 01. 31. 18:04

| PÉNZ BESZÉL |

KITARTHAT A LENDÜLET LAKÁSHITELEK | Jóval meghaladhatta a százmilliárd forintot a havonta kihelyezett lakáshitelek összege 2021-ben, és az idén is ezek a konstrukciók húzhatják a piacot.

A múlt év novemberéig megvalósult közel negyvenszázalékos ütem viszont már nem tűnik tarthatónak.

42 | FIGYELŐ 2022/5

F_42-43_lakashitel.indd 42

2022. 01. 31. 18:05

| PÉNZ BESZÉL |

Új rekord készülődik a magyarországi lakáshitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a múlt év novemberéig hajszál híján 1200 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a lakossági ügyfelek, ami közel 40 százalékos bővülés a megelőző év azonos időszakához mérten. Ennek tükrében tavaly szinte biztosan megközelíthette, vagy akár meg is haladhatta az 1300 milliárdos szintet a piac mérete, amire korábban még soha nem akadt példa.

MINDEN ÖSSZEJÖTT

FOTÓ: GETTY IMAGES

A 2021-es lakáshitelpiaci rekordhoz több támogató körülmény is hozzájárult. A legfontosabb, hogy egymással párhuzamosan több állami ösztönző segíti a kereslet bővülését: elég csak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) különböző változataira vagy a múlt év elején kezdődött Otthonfelújítási programra és az ahhoz kapcsolódó támogatott hitelkonstrukcióra gondolni. Közvetve a babaváró hitel is hozzájárul a lakáshitelpiac bővüléséhez, hiszen a vonatkozó felmérések szerint a gyermekvállalásra készülő párok ezt a terméket is sok esetben otthon vásárlásához igénylik, gyakran lakáshitellel kombinálva. S az októberben elindult Zöldotthonprogram stimuláló mivoltáról sem szabad megfeledkezni. Ez a projekt főként a novemberi és a decemberi számokon éreztethette a hatását.

A szegmenst a számos állami ösztönző mellett az emelkedni kezdő kamatok ellenére kedvezőnek mondható árazás is jelentős mértékben fűti, illetve az, hogy az ingatlanpiaci drágulás miatt az egy ügyletre jutó hitelösszeg szintén fokozatosan felfelé kúszik.

További, a piac szempontjából kedvező körülmény, hogy a múlt évre a korábbinál már jóval kevésbé nyomta rá a bélyegét a koronavírus-járvány, részben pont azért, mert a harmadik hullám lecsengését követően a háztartások sokkal bátrabban nyúltak a hitelfelvétel eszközéhez. A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére folyamatosan növekvő ingatlanárak pedig arra ösztönözték a lakáshelyzetük javítását fontolgatókat, hogy lépjenek, a lehetőségekhez mérten kihasználva a már említett támogatási programok nyújtotta lehetőségeket.

NYERÉSBEN A FIX KAMAT

A különböző támogatási programok hatása a lakáshitel-kihelyezések tavalyi összetételén is jól látszik. Figyelemre

HÁZTARTÁSOK / 1&0 8-.9*1 8?*7?ö) 8*.3*0ƞ …összege* Milliárd forint 794,9

1197,0 856,7

833,8

593,1

2017 2018 2019 2020 2021 …megoszlása JQX÷ YN_JSJL^ M·SFUO¥GFS X_¥_FQ­P 0,7 Ɠ ­[JX 28,9 Ɠ ­[JX

57,3

1JLKJQOJGG JL^­[JX &ITYY ­[ JQX÷ YN_JSJL^ M·SFUO¥GFS

13,1 ­[JS Y¾QN +TWW¥X 23'

méltó adat például, hogy a 2021 januárja és novembere közötti időszakban összesen 229,4 milliárd forintnyi olyan kölcsönt vettek fel e téren a lakossági ügyfelek, amelyekhez kapcsolódott valamilyen állami dotáció, ez pedig több mint 68 százalékos ugrást jelent az egy esztendővel azelőtti 136,2 milliárdhoz képest. Ezzel a támogatott lakáshitelek aránya egyetlen év leforgása alatt 15,9ről 19,2 százalékra nőtt az új szerződéseken belül, ami igencsak látványos eredmény. Eközben a kifejezetten felújítási,

korszerűsítési céllal felvett kölcsönök volumene több mint a háromszorosára, 95 milliárd forint közelébe hízott, így a hányaduk már közelítette a 8 százalékot.

Ami pedig a friss portfólió kamatperiódus szerinti összetételét illeti, a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású lakáshitelek aránya 1,2ről 0,7 százalékra esett vissza egy esztendő alatt, tehát a szerepük a korábbinál is marginálisabbá zsugorodott. Az éven túli, de legfeljebb ötéves fixálású kölcsönöké kisebb mértékben nőtt 2021 első tizenegy hónapjában, és picivel 29 százalék alatt alakult. A legnépszerűbb viszont az 5 és 10 év közötti fixálás 57,3 százalékkal, miközben a több mint tízéves kamatperiódusú kontraktusoknál éppen 13 százalék feletti súlyt mutatnak az MNB számai.

KISEBB LASSULÁS

Az idei kilátásokat vizsgálva túl sok változásra nem lehet számítani, sőt az egyes támogatási formák várható kifutása és a zöldlakáshitelek iránti kereslet további erősödése újabb lendületet adhat a piacnak. A havi százmilliárd forint körüli vagy azt kissé meghaladó új szerződéses mennyiség jelentős túlszárnyalására ugyanakkor már viszonylag kicsi az esély, hiszen a növekedésnek léteznek objektív korlátai. Ezzel együtt minden esély adott arra, hogy ez évben is a tavalyihoz hasonló vagy azt kissé meghaladó számokat produkáljon a hazai lakáshitelpiac, úgy, hogy a kamatok tízéves vagy annál is hosszabb fixálása továbbra is jellemző marad.

BARÁT MIHÁLY

PM: VALÓS SEGÍTSÉGET JELENT A KAMATSTOP Februártól a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészlete alacsonyabb lesz, mint a korábbiak voltak, először érezteti ugyanis a hatását a január elsejével életbe lépett kamatstop. A kormány intézkedése elsősorban a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő adósoknak jelent nagy segítséget – emlékeztetett közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kamatok emelkedése miatt – tették hozzá – egy átlagos, változó kamatozású lakossági jelzáloghitel havi törlesztőrészlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is nőhet. Ettől a többletkiadástól védi a kormány a családokat azzal, hogy februártól ez év első felére ezekre a hitelekre lakossági kamatstopot vezetett be, és a tavaly október 27-i szinten rögzítette a kamatot. A nyilvántartások szerint közel félmillió család élhet majd ezzel a lehetőséggel, összesen 30 milliárd forinttal kevesebbet fizetve a stop révén.

A kormány az idén is azért dolgozik – emelte ki közleményében a tárca –, hogy visszaszorítsa a járványt, a családokat megvédje a koronavírus-válság gazdasági hatásaitól, s megőrizze a magyar gazdaság újraindításában elért lépéselőnyt. A világpiaci energiaárak ugrásszerű emelkedésétől óv a rezsicsökkentés politikája. A kabinet az üzemanyagárakat is rögzítette, és február 1-jétől három hónapra árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszereknél.

2022/5 FIGYELŐ | 43

F_42-43_lakashitel.indd 43

2022. 01. 31. 18:05

| PÉNZ BESZÉL |

KERESLETI OLDAL

BANKI ÁLLÁSPIAC | Több mint 1400 élő állásajánlat szerepelt a kilenc legnagyobb magyarországi hitelintézet honlapjain január végén. A szabad helyek nagy többsége a fővároshoz kötődik, és leginkább a fióki/értékesítési területre keresnek szakembereket a pénzügyi szolgáltatók.

Erősen indult az év a magyar banki álláspiacon: a mérlegfőösszege alapján a legnagyobb kilenc hazai bank honlapjain több mint 1400 ajánlat szerepelt a múlt hónap végén, ami – a VG korábbi összesítéseinek a tanúsága szerint – csaknem másfélszerese a korábbi időszakokban megszokottnak.

Az élő banki állásajánlatok száma ráadásul többnyire nem mutat szezonális kilengéseket, tehát egyértelműen a szakemberek iránti kereslet érezhető felfutásáról lehet szó.

BUDAPEST DOMINÁL

Az álláshirdetések mennyisége viszonylag egyenletesen oszlik meg a fenti kilenc szereplő között. A sorból az OTP Bank és a Takarékbank emelkedett ki több mint 300, illetve bő 230 ajánlattal, további hat szolgáltatónál pedig száz felett járt az élő hirdetések száma.

*_JW K÷ 39,6

AZ ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN

I. Forrás: MNB

40,3

II.

2020

38,8

38,6

III.

IV.

39,1

39,2

39,0

I.

II. 2021

III.

A banki portálokon közzétett ajánlatok nagy többsége pedig – nem meglepő módon – budapesti munkavégzésre irányul.

A Figyelő által összegyűjtött adatok szerint majdnem 900 ajánlatban szerepelt a főváros a feladatellátás helyszíneként – ez igen nagy, több mint 63 százalékos aránynak felel meg.

Ami szintén szembetűnő, hogy az értékesítési, illetve fióki területre igen sok dolgozót keresnek a nagyobb bankok: itt több mint 420 ajánlatot számoltunk össze, tehát a hirdetések 30 százaléka erre a szegmensre vonatkozik. Ebben szintén nincs túl nagy újdonság: a fióki értékesítők, tanácsadók, a fiókvezetők iránt mindig is erős volt a kereslet a hitelintézeteknél, mert ezen a területen nehéz jó, gyakorlott szakembereket találni a piacon, részben a sok esetben helyhez kötött munkavégzés, részben az átlagosnál kissé nagyobb fluktuáció miatt.

Szintén jelentős – nagyjából tízszázalékos – szeletét adják az ajánlatoknak a gyakornoki, pályakezdői álláshelyek, s ezekben a szolgáltatók által működtetett gyakornoki programok nem is szerepelnek. A gyakornokok foglalkoztatásának az előnyeit persze nem nagyon kell ecsetelni: a projektek folyamán kiszűrhető a tehetséges, jó munkaerő, amelyet a javadalmazás fokozatos erősítésével, a szakmai lehetőségek bővítésével hosszabb távon is lojálissá lehet tenni. Az informatikai területen szintén jók a lehetőségek a hazai bankoknál, leginkább a gazdaság minden területén fennálló szakemberhiány miatt.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként az elmúlt időszakban nem történtek drámai változások a hazai hitelintézeti szektorban, ami a létszám alakulását illeti. Az intézmény által kimutatott átlagos statisztikai létszám a múlt év harmadik negyedében hajszállal maradt el a 39 ezer főtől – ez nagyjából 220 fős többletet jelentett az egy esztendővel korábbi adathoz képest. Az utóbbi néhány évet vizsgálva a foglalkoztatottak száma lassan emelkedő tendenciát mutatott, és 2020 második negyedében ugrott a csúcsra, picivel 40,3 ezer fölé. Gyaníthatóan a koronavírus-járvány hatásai nyomán viszont a következő negyedévre hirtelen 38,8 ezer fő alá esett az átlagos volumen, azóta pedig kisebb kilengéseket produkálva ingadozik a 38,6 ezer és a 39,2 ezer közötti sávban.

BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: JASPER JAMES, GETTY IMAGES

GYAKORNOKOK IS ELKEZDHETIK

44 | FIGYELŐ 2022/5

F_44_banki_allas.indd 44

2022. 01. 31. 18:15

VAN ENNÉL JOBB MEGOLDÁS

5 ÉVES PRÉMIUM MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Ha megtakarítását értékállóvá szeretné tenni, a legjobb döntés az inflációt jelentősen meghaladó 5 éves Prémium Magyar Állampapír.

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR, A MAGYAR POSTA ÉS EGYES BANKOK FIÓKHÁLÓZATÁBAN

allampapir.hu * Az első kamatperiódusra vonatkozóan. A kifizetendő kamat mértéke kamatperiódusonként kerül megállapításra, ami a kamatbázis és a kamatprémium összege. A kamatbázis megegyezik a kamatmegállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével, ami 2021-re vonatkozóan 5,1%. A Prémium Magyar Állampapír ezen kamatbázis felett biztosít sorozatonként eltérő, az 5 éves futamidejű kötvényre jelenleg 1,5% kamatprémiumot.

Jelen tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a Prémium Magyar Állampapírok esetében sem zárhatóak ki teljeskörűen az infláció változásából eredő kockázatok, és valamennyi további befektetési kockázatot és lehetőséget is a befektetőnek kell felmérnie. A Prémium Magyar Állampapírok forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételeit az adott sorozat Ismertetője és Nyilvános Ajánlattétele tartalmazza, melyek megtekinthetőek a forgalmazóhelyeken, illetve a www.allampapir.hu és a www.akk.hu honlapokon.

AKK_PMAP_sajto_200x292mm.indd F_45-AKK_hirdi.indd 45 1

2022.

2022.

01. 21.

01.16:03:28 31. 16:47

| TŐZSDE |

ÉRTÉKALAPON

TŐKEPIACI KILÁTÁSOK | Az inflációról és az annak letörését célzó gazdasági, monetáris intézkedésekről szólhat 2022 a világgazdaságban a hazai befektetési szolgáltatók szakértői szerint, ám a tőkepiacok változatlanul tartogathatnak kedvező lehetőségeket.

A járvány további alakulása, az infláció és a jegybankok szigorodó monetáris politikája – ezek azok a tényezők, amelyek meghatározhatják a tőkepiaci mozgásokat a hazai befektetési szolgáltatók szakértői szerint. A részvénypiacokon is lehet kedvező lehetőségeket találni, ám a hangsúly eltolódhat az értékalapú (value) részvények irányába.

ELLENSZÉLBEN

Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. várakozása szerint az idén is a jár-

ványhelyzet és az infláció, illetve ezekhez kapcsolódóan a szűkös munkaerőpiac, az ellátásilánc-problémák, valamint a szigorodó monetáris politikák lesznek a fő piacmozgatók. „A jelentős – az inflációnál egyértelműen felfelé mutató – kockázatok ellenére globális szinten 2022-ben enyhén trend feletti növekedést és kismértékben csökkenő, de azért viszonylag magas szinten maradó

inflációt várunk. A járványhelyzet várakozásunk szerint enyhül, a pandémia endémiává alakulhat, ami a termelésilánc-problémákon is enyhíthet az év második felében. A Fedtől négy kamatemelést, év végén pedig mennyiségi szigorítást is várunk” – emelte ki Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója. „Erős tehát az ellenszél a tőkepiacok és már egyértelműen a részvénypiacok számára is, miközben az idén vége lehet a nagy likviditással járó ingyenpénz kor-

46 | FIGYELŐ 2022/5

F_46-47_tozsdei varkozasok.indd 46

2022. 01. 31. 18:06

| TŐZSDE |

szakának. Mivel azonban várakozásunk szerint a gazdasági növekedés folytatódik, a vállalati eredmények is tovább nőnek, és összességében a monetáris, valamint fiskális politikák minden szigorítás ellenére támogatók maradnak (aminek jegybanki oldali bizonyítéka a megmaradó negatív reálkamat), ez a korszakváltás nem jelent általános részvénypiaci lejtmenetet, csak a korábbiakhoz képest más megközelítést igényel” – vélekedett.

Ami a lehetséges, választható irányokat illeti, a társaság szerint a részvényeknél újból a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, azok a „minőségi” részvények, illetve cégek, amelyek a munkaerőpiaci versenyre, az ESG-kritériumokra, a Biden-adminisztráció versenyt fokozó intézkedéseire egyszerre tudnak jó válaszokat adni. A minőségi, „value” papírok lehetnek a nyertesek 2022-ben, amely „értékhalmazba” az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. szakértői beleértik a fundamentálisan jól működő és eredményt termelő növekedési (growth) részvényeket is.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELKERÜLHETETLEN SZIGORÍTÁS

Alapjaiban lehet más az idén a tőkepiac az elmúlt két esztendőhöz képest az Equilor Befektetési Zrt. kitekintő elemzése alapján is: a koronavírust szerencsés esetben magunk mögött hagyhatjuk, igaz, egy új mutáns bármikor felülírhatja az alapforgatókönyvet. A korábban bevezetett korlátozások negatív gazdasági hatásai egy ideig velünk maradhatnak, különösen az arra adott, korábban nem látott fiskális és monetáris stimulusok, valamint a töredezett ellátási láncok miatt kialakult infláció. Az áremelkedés üteme globálisan decemberben rekordmagasságokban mozgott: az Egyesült Államokban 40 éve nem látott mértékben 7, az eurózónában a közös fizetőeszköz bevezetése óta nem tapasztalt 5, míg Magyarországon 7,4 százalékkal emelkedtek az árak év/év alapon. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magas infláció miatt elkerülhetetlen a monetáris politika szigorítása: az USA-ban a Fed megkezdheti a szigorítást, így nemcsak az új eszközök vásárlását állíthatják le, hanem az alapkamatot is emelhetik, méghozzá az idén három alkalommal. Az év második felében a rekordmagas mérleg leépítése is elkezdődhet, és ez tovább emelheti a kötvénypiaci hozamokat, valamint nyomást helyezhet a kockázatos eszközosztályokra. Ehhez képest az Európai Köz-

Alteo

134,4

Masterplast

107,1

AutoWallis

41,2

Waberer's

38,8

4iG OTP

34,3 24,3

Richter 17,3

EGYES HAZAI RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMÁNAK VÁLTOZÁSA, 2021

Mol 15,1 Mtelekom

Százalék

8,3

Forrás: BÉT

ponti Bank jó eséllyel jövőre kezdi meg a szigorítást, és a várható inflációs nyomás miatt 2023-ban Európában is megkezdődhet a normalizáció. A hozamemelkedés negatívan érintheti a jövőben eredményt ígérő növekedési részvényeket, így az Equilor az értékalapú papírok felülsúlyozását javasolja. Ezek közé elsősorban olyan társaságok részvényei tartoznak, amelyek a belső értékükhöz, a fundamentumukhoz viszonyítva alacsonyan árazottak a piacon, és jellemzően kisebb szorzószámokon forognak (P/E, P/BV, osztalékhozam), mint a piac átlaga. Ilyenek a bankrészvények vagy az olajtársaságok papírjai. Ezzel szemben a növekedési részvények a piac átlagánál várhatóan gyorsabban növelik a nyereségüket, ugyanakkor ezek a társaságok jellemzően nem fizetnek osztalékot, és magas P/E rátán forognak.

DRÁGA MARAD AZ OLAJ

Továbbra is jelentős szabad pénzmennyiség keresi a helyét a világban, a részvénypiacok ezért az idén is kedvező befektetési lehetőségeket kínálnak az energiaszektortól az ESG, vagyis a társadalmi és környezeti hasznosságot figyelembe vevő társaságok papírjáig – derült ki az Erste Befektetési Zrt. és a Random Capital Zrt. sajtótájékoztatóján. „Az idén sem számíthatunk az olajés gázárak számottevő csökkenésére, a drága energiahordozók miatt pedig a ko-

rábban megszokottnál magasabb infláció is tartósabban velünk maradhat, mint ahogy korábban vártuk. Az olaj világpiaci ára az idei első fél évben 80–90 dollár között alakulhat, és ez a szint az év második felében tovább is emelkedhet az olajpiacot jelenleg jellemző többletkínálat eltűnésével” – mondta el Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. „Az európai gázpiacon a tavaly év végi nyomás mostanra enyhült valamelyest, az árak azonban továbbra sem nevezhetők alacsonynak, jelenleg a 2020as átlagár 6-7-szeresén folyik a kereskedés. Az európai gázkereslet növekedése folytatódhat a gazdasági kilábalás és az energiafordulat, vagyis az atom-, illetve szénerőművek leállítása miatt.

Az energiaárakban a legnagyobb felfelé ható kockázatot az idén egy esetleges orosz–ukrán konfliktus jelenti, míg jelentősebb árcsökkenést a járvány egy újabb nagyobb, a gazdaságokat visszafogó hulláma eredményezne. Az olajés gázipari részvények továbbra is alulárazottak, így a kisbefektetőknek is érdemes ezekben gondolkodni, igaz, a német atomerőművek bezárása miatt ajánlott megnézni a nukleáris energiával foglalkozó kanadai és francia cégek papírjait, illetve a megújuló energiaforrások területén is több jó befektetési lehetőség kínálkozik” – tette hozzá. „Tavaly a hagyományos energiaszektor mellett a bankok, a kereskedelmi vállalatok és az ingatlantársaságok teljesítettek jól. Az idén érdemes figyelni azokra az értékalapú cégekre, amelyek inflációs környezetben képesek árat emelni, a szektorok tekintetében pedig az ipar, a technológia, a fogyasztás és egy csillapodó pandémia esetén a turizmushoz köthető iparágak lehetnek érdekes célpontok” – fogalmazott Varga Ádám advisory desk és termékfejlesztési vezető. Hozzátette: az idén is jelentős a potenciál az ESG, vagyis a társadalmi és környezeti hasznosságot figyelembe vevő részvényekben. A befektetők egyre nagyobb része már nem „csupán” hozamot vár a pénzétől, hanem azt is, hogy valamilyen jó környezeti vagy szociális célt szolgáljon.

Az Ersténél a fenntarthatósági befektetés kiemelt terület, amit mutat, hogy az ESG-befektetések aránya eléri a 10 százalékot, szemben a másfél százalékos piaci átlaggal.

BARÁT MIHÁLY 2022/5 FIGYELŐ | 47

F_46-47_tozsdei varkozasok.indd 47

2022. 01. 31. 18:06

| TŐZSDE |

VESZÉLYBEN A NETFLIX-MODELL

A legnagyobb streamingszolgáltatóval kapcsolatos narratíva mindig is drámai, végletes volt. Az egyik szerint a Netflix a kezdetektől a piac előtt járt, és az online szórakoztatóipar legyőzhetetlen titánjává vált az évek folyamán.

A másik szélsőséges álláspont pedig az, hogy kártyavár az egész, a cég üzleti modellje fenntarthatatlan, és összeom-

lása egész Hollywoodot magával fogja rántani.

MODELLKÉRDÉS

Az elmúlt hónapokban a befektetők ez utóbbi szcenárióra szavaztak. Az árfolyam megfeleződött, a kapitalizáció 150 milliárd dollárral zuhant. A tavaly októberi csúcson a Netflix papírjai az egy

részvényre jutó árbevétel több mint tízszeresén forogtak, magasan a versenytársak átlaga felett. Mára ez öt-hatszoros különbségre csökkent. A streamingiparba beszálló hollywoodi versenytársaknak – ilyen például a Disney vagy a Warner – elvben örülniük kellene a konkurencia vesszőfutásának. Valójában azonban inkább idegesek, hiszen maguk is a Netflix

FOTÓK: GETTY IMAGES

STREAMINGSZOLGÁLTATÓK | Az előfizetők számának a bővülése elmaradt a várttól, a költségek viszont egyre növekednek – zuhanórepülésben a Netflix árfolyama.

48 | FIGYELŐ 2022/5

F_48-49-Netflix.indd 48

2022. 01. 31. 18:06

| TŐZSDE | SANDRA BULLOCK A NETFLIX EGYIK BEMUTATÓJÁN. MINÉL OLCSÓBBAN ETETIK A NÉZŐKET, ANNÁL ÉHESEBBEK LESZNEK

700

A NETFLIX 9ö?8)*. 7+41>&2&

Dollár

650

üzleti modelljét követik, amely nem egy bejáratott út, a tesztelés még zajlik.

A streaming elődje, a kábeltévé drága, rugalmatlan és kényelmetlen volt a felhasználók számára, ugyanakkor bőséges nyereséget hozott a filmstúdióknak.

A Netflix gyökeresen szakított ezzel, és hihetetlen növekedési pályát futott be. Az elmúlt időszakban viszont sorra jöttek a hírek arról, hogy az előfizetők száma nem felel meg a befektetői várakozásoknak. A modell pedig pont erre épül, hiszen száz új sorozatot sokkal inkább megéri kétszázmillió fogyasztónak eladni, mint mondjuk százmilliónak. Vagyis ahogy erősödik az előfizetői bázis, úgy stabilizálódik a költségszint.

Ráadásul ahogy nő a vállalat piaci súlya, úgy emelheti az árait is.

MINT EGY TELEKOMCÉG

A gyakorlatban azonban ez sokkal bonyolultabb. Minél olcsóbban kezdték el etetni a tévénézőket, annál éhesebbek lettek. Számos példa van arra, hogy egy-egy népszerű sorozatot egy ingyenes kipróbálás alkalmával tekintenek meg, majd egyszerűen leiratkoznak. Eb-

600 550 500 450 400 350 300

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. 2021

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I. 2022

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

ből pedig nem lesz bevétel, s a verseny miatt egyre nő a lemorzsolódási ráta.

A Netflix 159 millió dolláros negatív cash flow-val zárta a múlt évet, 30 milliárdos árbevétel mellett. Az elemzői várakozások szerint a bevétel összege az idén 13, a kiadásoké viszont 15 százalékkal (20 milliárd dollárra) hízik. A nettó nyereség így a tavalyinál pár százalékkal kisebb lehet. Ilyen szempontból a streamingszolgáltatók sokkal inkább egy telekomcégre hasonlítanak, mintsem a technológiai szektor vállalataira. Rengeteg pénzt kell költeniük tar-

JAPÁN IMPORT: CSILLAGKÖZI FEJVADÁSZOK A NETFLIXEN. A COWBOY BEBOP EGY 2021-ES AMERIKAI SCI-FI STREAMING TELEVÍZIÓS SOROZAT, MELYNEK EREDETI VERZIÓJA MEGEGYEZIK EGY 1998-AS AZONOS NEVŰ JAPÁN SZÉRIÁVAL

talomra, vagyis a jobb szolgáltatásra, ám ezzel párhuzamosan alacsonyan kell tartaniuk az árakat a verseny miatt.

Persze vannak, akik továbbra is az optimista szcenárióban látnak fantáziát.

Bill Ackman a Pershing Square befektetési alapon keresztül a közelmúltban 1,1 milliárd dollárért vásárolt be a szerinte olcsóvá vált Netflix-részvényekből, így a húsz legnagyobb tulajdonos közé került. Úgy véli, a befektetők egyszerűen megijedtek a felhasználói szám növekedési ütemének a lassulásától, rövid távon gondolkodnak, ám szerinte a társaság hosszú távon képes lesz kihasználni piaci erejét, s áremelések révén javítani profittermelő képességét.

D. GY.

2022/5 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Netflix.indd 49

2022. 01. 31. 18:06

| TŐZSDE |

ELPÁROLGOTT A BIZALOM KÍNAI GAZDAGOK | Peking lecsapott a leggazdagabb kínai üzletasszonyra. A dohány- és élelmiszeripari adalékanyagokat gyártó cég árfolyama szabadesésbe kezdett.d

national Holdingsnak az árfolyama erre 65 százalékkal zuhant.

Újabb célpont került Hszi Csin-ping kínai elnök korrupcióellenesnek nevezett, valójában a kínai milliárdosokat megregulázni igyekvő kampányának a fókuszába. A technológiai szektor, a magánoktatás és a szerencsejátékok után most a dohányipar van soron. A hatóságok nyomozást indítottak Csu Lam-jiu (Chu Lam Yiu), a leggazdagabb kínai üzletasszony ellen. Vállalkozásának, a Huabao Inter-

A LEGGAZDAGABB KÍNAI NŐ

A nyomozást a cég egyik leányvállalata, a Huabao Flavours & Fragrances ellen indította a délkelet-kínai Lejjang város helyhatósága, amely azonban jelezte, hogy a vizsgálatot a kommunista párt útmutatása alapján folytatják le.

A Huabaót húszas éveinek a közepén, 1996-ban indította útjára Csu Lam-jiu.

A dohány- és az élelmiszeripar számára gyártanak ízesítő- és illatanyagokat. A cég számára az elektromos cigaretták elterjedése jelentette az igazi robbanást. Az eladások évről évre a többszörösükre nőttek, így hamarosan az üzletasszony lett Kína első milliárdosnője. Az ország gazdagjait lajstromba szedő Hurun Report szerint a vagyona tavaly 7,6 milliárd dollárra rúgott, így a 122. leggazdagabb volt a kínaiak között. 2012-ben 2,7 milliárddal még a lista 46. helyén állt, ami jól jelzi, hogy

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

CSU LAM-JIU, A HUABAO INTERNATIONAL HOLDINGS ELNÖKE. CÉLKERESZTBE KERÜLTEK A KÍNAI MILLIÁRDOSOK

50 | FIGYELŐ 2022/5

F_50-51--Kinai-no_hirdi.indd 50

2022. 01. 31. 18:07

| TŐZSDE |

A HUABAO INTERNATIONAL -41).3,8 9ö?8)*. 7+41>&2&

25

Hongkongi dollár

20 15 10 5 0

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. 2021

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I. 2022

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

a kontinensnyi országban milyen hihetetlen vagyongyarapodás következett be az elmúlt évtizedben.

HSZI KAMPÁNYA

Az államfőként újraválasztására, harmadik elnöki ciklusára készülő Hszi Csin-ping tavaly kezdte átfogó korrupcióellenes kampányát, melynek keretében eddig 27 magas rangú hivatalnok és vállalatirányító, például a kínai jegybank, több állami bank, olajtársaságok

és biztosítók felső vezetői ellen indítottak nyomozást.

A Csu Lam-jiuval szemben indított eljárásból sokan arra következtetnek, hogy hasonló forgatókönyv valósul meg a dohányiparban, mint a technológiai szektorban: az iparág emblematikus figuráinak a kipécézését szigorúbb szabályozás követi.

Ennek nyomán az említett ágazatok nagy-

ágyúinak nemcsak a vagyona, hanem cégeik tőzsdei értéke is jelentősen csökkent.

A befektetők korábban nagyon optimisták voltak a világ legnagyobb elektromoscigaretta-piacának számító Kína nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban. A legnagyobb szereplő, a 2018-ban alapított RLX Technology volt az első kínai cég, amely az idén nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre az USA-ban. 1,4 milliárd dolláros bevételre tettek szert.

DOHÁNYIPARI VIHARFELHŐK

A kínai sajtóban azonban az utóbbi időben sorra jelentek meg cikkek arról, hogy az e-cigiket kiskorúaknak eladni mekkora bűn. Várható az is, hogy a szegmensben magasabb adókat vezetnek be. 2019-es adatok szerint az országban 286,7 millióan dohányoznak. Az elektromos cigaretták piaca annak ellenére erősen bővül, hogy Peking 2019-ben betiltotta ezen termékek online forgalmazását. Az RLX a piac 63 százalékát ellenőrzi, egyik legnagyobb beszállítója a Huabao.

D. GY.

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZIN KÜLÖNKIADVÁNYT! Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 4-én megrendezendő Budapest Boat Show VIP estjére.

A kiadvány ára:

1990 Ft AJÁNDÉK PÁROS BELÉPŐ A BUDAPEST BOAT SHOW VIP ESTJÉRE A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ old oldalon olvashat.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon! EE-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Az akció tehát kizárólag azon első 50 megrendelőre vonatkozik, akik 2022. január 20. és 2022. február 20. közötti időszakban Vitorlázás Magazin különkiadványra szóló megrendelésüket a Kiadóhoz eljuttatják és a magazin díját legkésőbb 2022. február 20. napjáig a Kiadónak megfizetik. Az akció időtartama alatt (azaz 2022. január 20. és 2022. február 20. között) megrendelt előfizetések kézbesítése a befizetést követően történik. A Vitorlázás Magazin különkiadvány sajtótermékre történő kedvezményes ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között lehetséges, és azokra megrendelőkre vonatkozik, akiknek befizetése legkésőbb 2022. február 20-ig megérkezik a Kiadóhoz. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az Adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_50-51--Kinai-no_hirdi.indd 51

2022. 01. 31. 18:07

ÚJ VILÁGREND? | Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak nincs határozott, karakteres doktrínája a kínai– orosz közeledés tekintetében.d

Nem könnyű eldönteni, hogy Kína és Oroszország egymáshoz való közeledése rövid távú vagy egy hosszabb, stratégiai együttműködés, egy új világrend kialakulásának a kezdete. Az biztos, hogy a Moszkvával szembeni szankciók sora és a Peking elleni amerikai gazdasági háború egymáshoz préseli a két nagyhatalmat. A Kelet és Nyugat határán lévő Oroszországi Föderáció (OF), a világ legnagyobb kompországa ezer szállal kötődik a Nyugathoz, elsősorban kulturális-

gazdasági vonatkozásban, de a Kelet, döntően Kína sem kevésbé gyakorol rá hatást.

EGYMÁSRA UTALVA

Működik a sajátos „szuperhatalmi koktél”, azaz Kína óriási gazdasági ereje és szinte fénysebességgel javuló katonai képességei érdekalapon többé-kevésbé kiegészítik az OF nukleáris szuperhatalmi státuszából adódó befolyását. Többek között ez áll kooperációjuk hátterében, melynek eredménye a Délkelet-Ázsiában, DélÁzsiában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrika nagy részén és Latin-Amerikában érződő kínai–orosz jelenlét. Ennek globális megnyilvánulása az eddig

jórészt demonstratív szerepet játszó, de mégis négy kontinenst összekötő BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, DélAfrika) társulás.

Peking méltányolja Moszkva politikaihatalmi struktúráját, a „putyinizmus” és a „hsziizmus” egymáshoz közeli felfogását. S a távol-keleti óriás – a Nyugattal ellentétben – nem kifogásolja, hogy Oroszországban a vádak szerint megsértik az emberi jogokat, nem követeli meg a Kremltől a „kínai modell” lemásolását, továbbá – amit az OF kiváltképpen értékel – nem törekszik a sajátos „kínai demokrácia” exportjára.

A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok 2014, a Krím annektálása, DélkeletUkrajna szeparatista ellenőrzés alá kerülése óta különösen nagy és növekvő nyomást gyakorol Moszkvára. Ennek ellenha-

FOTÓ: SERGEI BOBYLEV, REUTERS

PEKING ÉS MOSZKVA ÖSSZEZÁR A NYUGATTAL SZEMBEN

52 | FIGYELŐ 2022/5

F_52-55-Kina-orosz.indd 52

2022. 01. 31. 18:07

| GEOPOLITIKA | HSZI CSIN-PING ÉS VLAGYIMIR PUTYIN VLAGYIVOSZTOKBAN. KÖZÖS ÉRDEKEK MENTÉN A NYUGAT ELLEN

Ma a távol-keleti nagyhatalom élen jár a hipergyors, a légkör és a világűr határán manőverező csapásmérő eszközök fejlesztésében. A világ egyik legkorszerűbb 5+ generációs harci gépének tartott J–20-asát (Hatalmas Sárkány) lézervagy irányított energiájú fegyverrel szerelik fel – írta a kínai központi pártlap, a Global Times január végén. Tehát sikerült ezeket a konstrukciókat úgy „miniatürizálni”, hogy egy nehéz vadászgépbe is beépíthetők legyenek. Ezt eddig egyetlen más ország sem tudta megvalósítani.

DOKTRÍNA NÉLKÜL

tásaként felerősödött Peking és a Kreml együttműködése, az elmúlt bő fél évtizedben szorosabbá és diverzifikáltabbá váltak a két nagyhatalom kapcsolatai. Míg az ezredforduló utáni esztendőkben a katonai-biztonsági szférában domináltak az Oroszországból Kínába szállított fegyver-

rendszerek, kiváltképpen a légi-, a rakétaerőt illetően, addig az elmúlt évtizedben az ázsiai óriás fokozatosan – gyakran az OF-től vásárolt vagy lekoppintott technológiákra, eszközökre alapozva – átállt a saját fejlesztésű legújabb haditechnika gyártására.

A VILÁG LEGNAGYOBB 8? 3-.)74, 3 *=5479ö7*.

Szaúd-Arábia

0÷TQFO (milliárd dollár)

72,6

Oroszország 50,8

Irak

50,3

USA

47,9

Egyesült Arab Emír.

47,6

Kanada Kuvait

28,3

Nigéria

25,2

Kazahsztán

23,7

Norvégia

22,7

Ám a nyugati világ nem tud igazán mit kezdeni a Kína-dilemmával. Washingtonban és Brüsszelben keresik korunk egyik legfőbb ellentmondása, veszélyforrása, a Peking–Moszkva-tengely repedéseit, hogy azok kitágításával leválasszák egymásról a két – más-más szempontok szerinti – gigászt.

Joe Biden amerikai elnök csapatának el kellene magát határoznia az USA külpolitikájának a legfontosabb kérdésében, a Kínához való viszonyban, nem pedig a Donald Trump-féle, rosszul kitaposott ösvényen araszolni – vélekedik a Brookings Institution január végén megjelent kiadványában Jeffrey A. Bader, a John L. Thornton China Center főmunkatársa.

Biden külpolitikusai ennek a vonalvezetésnek a kétpárti támogatottságára hivatkoznak. Ez nem más, mint a gondolkodás lustasága – írta a szaktekintély, hozzátéve: ideje lenne már egy önálló, az előző éráétól különböző Kína-politika kidolgozásának.

113,7 17,2 11,0 7,7

Oroszország

+ºQIL¥_ (milliárd köbméter)

USA

76,1

197,7 61,4

Katar 21,8

106,1

7,6

Norvégia

106,9 4,3

7,2

Ausztrália

106,2

7,2

Kanada

4,3

Algéria 26,1 15,0

3,8 7­X_JXJI­X F [NQ¥L 3,6 J]UTWYG·Q (százalék) 3,4

40,4

68,2

Nigéria 28,4 Hollandia

28,1

Indonézia 16,8

7,3

Vezetékes LNG (cseppfolyósított)

+TWW¥X IJ XYFYNXYF HTR +NL^JQ÷ L^ďOY­X

2022/5 FIGYELŐ | 53

F_52-55-Kina-orosz.indd 53

2022. 01. 31. 18:07

| GEOPOLITIKA | KÖZÖS HADGYAKORLATON AZ OROSZ ÉS A KÍNAI ERŐK. ÖSSZEFOGOTT A KATONAI ÉS A GAZDASÁGI HATALOM

Európában sem jobb a helyzet, mint azt a múlt év decemberének végén az öreg kontinens politikájában befolyásos Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) kutatóintézet elemzése jelezte. „Noha a Nyugat jelenleg nem képes Moszkva politikáját 180 fokos fordulatra ösztökélni, azért fúrhatná a kínai–orosz kapcsolatokat azzal, hogy kulcsterületeken – például a csúcstechnológiában – együttműködik, megoszt információkat az OF-fel” – írja a tanulmány szerzője, Kadri Liik, aki fél évtizedig vezette a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központját, mielőtt csatlakozott volna az ECFR-hez. Összefoglalva: sem az USAnak, sem az EU-nak nincs határozott, karakteres doktrínája a kínai–orosz közeledés tekintetében.

Moszkva Kijevvel szembeni pozícióit erősíti, hogy míg Peking a 2014-ben kirobbant Oroszország–Ukrajna-krízisben igyekezett semleges álláspontra helyezkedni, például tartózkodott a Krím stá-

tusváltozását elítélő ENSZ-szavazáson, addig a tavaly fellángolt újabb válságban már egyértelműen a Kreml oldalára

A ROLLBACK POLITIKÁJA A Nyugat viselkedésének alapja a napjainkban felerősített „rollbackpolitika” (visszafordítás, felgöngyölítés), amelyet mintegy háromnegyed évszázaddal ezelőtt – másokkal együtt – James Burnham konzervatív amerikai politikatudós dolgozott ki. Lényege: az Egyesült Államok érdekeit sértő államokban rendszerváltást előidéző, a célország hatalmi struktúráját alapjaiban megváltoztató stratégia. Ennek az eszköztára igen széles: a politikatörténeti tudósok tevékenységétől a célállam átfogó kulturális-gazdasági-politikai értékrendje megroppantásáig, az információk manipulálásáig, a nyílt katonai akciókig terjed, az amerikai kormányzat valamenynyi szervezete, ügynöksége bevonásával. A rollbackpolitika megvalósításában komoly szerepet szántak az Egyesült Államokkal mint vezető erővel 1949-ben megalakított nyugati katonai-politikai szövetségnek, a NATO-nak, valamint az idők folyamán amerikai támogatással kialakított regionális katonai szervezeteknek.

Ma rendszerváltásra, a „színes forradalmak” kirobbantására irányuló erőfeszítésként nevezhetnénk a hidegháború tipikus elméletét képező stratégiát. Ezt erősen változó eredménnyel az USA alkalmazta a második világháborút követő időszak külpolitikájában.

Elsősorban a Szovjetunió és a körülötte kialakuló szocialista államok – köztük Kína – váltak a washingtoni külügyminisztérium célországaivá ilyen szempontból. A rollbackpolitika kudarcai: (Észak-)Korea (1950), Kuba (1961). Az 1956-os magyarországi forradalom idején az Egyesült Államok mérlegelte a stratégia alkalmazását (mint ahogy az 1953-as NDK-s felkeléskor is), de a világháborús veszély, a Szovjetunióval való szembekerülés miatt lemondott róla. Grenadában 1983-ban eredményesen alkalmazták (amerikai katonai intervencióval), 1953-ban, Iránban a nemzeti-liberális Moszadek-kormány megdöntése is sikerült, visszahozták a sahot. Guatemala (1954), Chile (1973), Panama (1989) és Irak (2003) szintén a rollbacksikerlistát gazdagította.

A stratégia megvalósításában jelentős szerepet kapott az USA hadereje, különleges szolgálatai (CIA), a külügyi tárcája, továbbá a gazdasági oldalt koordináló igazságügyi és pénzügyminisztériuma. Ma a rollbackpolitika első számú célpontja az Oroszországi Föderáció, a putyinista rendszer. A Kínával való szembenállás is mutatja a rollback jellegzetességeit, bár ott inkább a stratégia egy kulcseleméről, a containmentről (az adott állam gazdasági-politikai-katonai terjeszkedésének a megakadályozásáról) beszélhetünk.

állt. Több mint jelzésértékű, hogy a múlt év végén, az orosz–ukrán konfliktus kiéleződésekor Kína és az OF közös hadiflottájával demonstratív módon megkerülte Japánt. Noha ezt Oroszország direktben nem említette, a történések olvasata egyértelmű, ha a Tajvannal kapcsolatos feszültséget tekintjük. Peking kiállt Moszkva mellett az ukrán krízisben, a Kreml pedig a távol-keleti óriás mellett a vitatott státusú szigetállam kérdésében. Vang Ji kínai külügyminiszter Antony Blinken amerikai kollégájával folytatott minapi telefonbeszélgetésében tovább közelített az oroszokhoz. „Moszkva észszerű biztonsági aggodalmait-igényeit komolyan kell venni” – figyelmeztette az Egyesült Államok külügyminiszterét.

Ha fegyveres konfliktus törne ki Tajvan vonatkozásában, az OF minden bizonnyal nem avatkozna be katonai eszközökkel – bár nem ismerjük a sanghaji szerződés lehetséges titkos záradékait –, de annyi garantált, hogy Kína az orosz határ térségéből nyugodtan átcsoportosíthatná katonai erőit a délkeleti, Tajvannal szembeni partszakaszokra. Hasonló történt az ukrán helyzetben, amikor az OF a fehérorosz határ térségébe, Jelnya városának a közelébe áttelepítette a Távol-Keletről, a kínai határ mellől a 41. hadsereg egységeit. Ezekről feltételezik, hogy az Ukrajna (esetleg a NATO keleti

FOTÓ: VITALIY ANKOV, EUROPRESS/AFP

KATONAI GESZTUSOK

54 | FIGYELŐ 2022/5

F_52-55-Kina-orosz.indd 54

2022. 01. 31. 18:07

| GEOPOLITIKA |

AZ USA ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÍNÁVAL ÉS OROSZORSZÁGGAL

Ha megnézzük a statisztikákat, kiderül, hogy a vásárlóerő-paritáson számított GDP-t illetően a két ország egyesített teljesítménye csaknem a harmadával nagyobb az Egyesült Államokénál. Ugyanez a helyzet a világkereskedelemben elfoglalt pozícióban. Kína fölénye nyomasztó és egyre nő. Ezekben a mutatókban természetesen csak az ázsiai óriás az amerikaiak stratégiai ellenfele. Változik a helyzet, ha a stratégiai és taktikai atomfegyverek, robbanófejek számát tekintjük. Ebben az OF világelső, kis lemaradással követi őt az USA. Kína még egy nagyságrenddel le van maradva, de nagy tempóban dolgozza le a hátrányát (lásd a grafikonokat).

NEMZETBIZTONSÁGI KORLÁTOK

szárnya) elleni, a legújabb hírek szerint most februárban várható támadásban vennének részt.

SZOROSABB, MINT EGY SZÖVETSÉG

Kína és Oroszország eltérő gazdasági szerkezete is inkább az együttműködés, semmint a szembenállás felé tolja a két országot. A távol-keleti óriás ma a világ műhelye, technológiai fejlesztési központja.

Az OF globálisan az első számú energiaexportőr, Kína pedig a legnagyobb energiahordozó-vásárló.

A Foreign Policy Research Institute (FPRI) az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (Useucom) által finanszírozott tanulmányában idéz egy vezető orosz állami tisztviselőt, aki azt mondta: jelenleg a Peking–Moszkva-együttműködés „szorosabb, mint egy (katonai) szövetség”. Ugyanezen forrás szerint a kínai pártállami média támogatja a Kremlt, mert a jelenlegi válság abból származik, hogy az USA „a NATO-t használja eszközül, hogy kannibalizálja, összezsugorítsa Oroszország stratégiai mozgásterét”.

Tegyük hozzá, hogy az OF-fel szemben beígért roppant erős nyugati büntetőcsomag tovább közelítheti egymáshoz a távol-keleti óriást és a szankciók miatt még inkább ráutalt eurázsiai nagyhatalmat.

Washington az elmúlt fél évtizedben nem tudott igazán szót érteni sem Pekinggel, sem Moszkvával. Mindkét államot potenciális ellenfélnek tekintik az Egyesült Államokban. Ez egyaránt érvényes a politikai, a gazdasági és a katonai szférára. Egy új keletű epizód: az USA-ban törvényjavaslat készült – gazdasági-nemzetbiztonsági érdekek alapján – a tengerentúli cégek külföldi (kínai) beruházásait illetően.

Azaz borítékolni lehet az elsősorban Kínában érdekelt amerikai nagyvállalatok és a Biden-adminisztráció konfliktusát.

A törvényjavaslat még tavaly látott napvilágot. A nemzeti kritikus képességek védelmét szolgáló jogszabály (National Critical Capabilities Defense Act – NCCDA) alapján a Kínában aktív amerikai cégek akár 43 százalékát is korlátozhatják. A vállalatvezetők tartanak tőle, hogy visszafogják kínai tevékenységüket, vagy akár be is zárathatják az érdekeltségeiket. Pedig az ázsiai országban az USA társaságai igen jól szerepelnek. A South China Morning Post szerint 2019-ben 573 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le ott, és 38 milliárdos profitot értek el. A 2000 és 2019 közötti időszakban az amerikai érdekeltségek 243 milliárd dolláros közvetlen tőkeberuházást (FDI) hajtottak végre Kínában. Elsősorban a nemzetbiztonságilag érzékeny területeken (a hírszerzési, kritikus infrastrukturális eszközök gyártásának a szegmensében, a legmodernebb technikával, technológiával működő cégeknél) számítanak Washington NCCDA-alapú vizsgálataira. Túl sok jót nem remélhetnek ezektől.

D. P.

USA Kína Oroszország GDP hivatalos árfolyamon, 2020 Ezer milliárd dollár

1,479 ,)5 [¥X¥WQ·JW÷ UFWNY¥XTS 555 Ezer milliárd dollár 27,070

4,460 *L^ K÷WJ OZY· ,)5 MN[FYFQTX ¥WKTQ^FRTS Dollár

10,500

10,127

&YTRWTGGFS·KJOJP X_¥RF F_ FITYY TWX_¥L MFIXJWJL­GJS 6 255

5 550 350* 0FYTSFN PNFI¥XTP Milliárd dollár 767,0

61,7

1FPTXX¥LX_¥R 2NQQN· K÷

146,15

0ÀQPJWJXPJIJQJR Milliárd dollár

331,75

*2022-re nem hivatalos becslések szerint a kínai termonukleáris robbanófejek száma elérheti az ezret; **A katonai kiadások összehasonlítását nagymértékben torzítja, hogy a tekintélyes nemzetközi kutatóintézetek (SIPRI, IISS) a nemzeti statisztikák alapján állítják össze a ranglistát. A nemzeti statisztikákba pedig az adott ország árszintje szerinti bekerülési ár a mérvadó. Például az Ukrajnának szállított amerikai Javelin vállról indítható harckocsi-elhárító rakéta darabja mintegy 175 ezer dollár. Az oroszországi gyártmányú, nagyjából hasonló paraméterekkel WJSIJQPJ_÷ 0TWSJY 2 U¥SH­QJQM¥W±Y· WFP­YF IFWFGOF 6200 dollár, a Javelinének egyhuszonötöde. +TWW¥X IJ XYFYNXYF HTR +NL^JQ÷ L^ďOY­X

2022/5 FIGYELŐ | 55

F_52-55-Kina-orosz.indd 55

2022. 01. 31. 18:07

| GEOPOLITIKA |

A NAGY DRAGHI-DILEMMAd OLASZ BELPOLITIKA | Súlyos belpolitikai és gazdasági válságot előztek meg az olasz politikusok; újra államelnökké választották meg Sergio Mattarellát – Mario Draghi helyett. háttéralkuk mentén zajlik a folyamat.

Bizonyos értelemben hasonló a helyzet az elnökválasztásnál. Itt például a protokoll azt diktálja, hogy a szóba jöhető

aspiránsok csak igen óvatosan, nagy távolságtartással nyilatkozzanak a kérdésben.

EDDIG JÓL MENT

Mario Draghi olasz miniszterelnök azonban szakított ezzel a hagyománnyal. A múlt esztendő karácsonya előtt megkérdezték, hogy elvállalná-e az államfői tisztséget, miután Sergio Mattarella hétéves mandátuma február 3-án lejár, s a köztársasági elnök közölte: nem kíván újraindulni a posztért. „Különösebben nem vágyom semmiféle pozícióra. Férfi vagyok, nagyapa, s az intézményrendszert szolgálom” – válaszolta a kormányfő. A felelet ugyan számunkra meglehetősen homályosnak tűnik, de egy olasz azonnal dekódolja, és vágja belőle, hogy Super Mario bizony elnök szeretne lenni.

Ezzel kezdetét is vette a nagy Draghidilemma. Vajon megmarad széles körű támogatottságnak örvendő technokrata kormányfőnek, és az uniós pénzek segítségével végrehajtja az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású reformprogramját, vagy átköltözik az elnöki palotába, veszélybe sodorva, talán áttételesen meg is buktatva saját kabinetjét? Ha ez utóbbi következik be, borítékolható lett volna az előre hozott választás. A 74 éves Draghinak sikerült többpárti támogatást szereznie az EU-s újjáépítési projekthez, a reformok első körét átverte a törvényhozáson, s úgy tűnik, a hagyományosan szövevényes olasz bürokráciával is képes dűlőre jutni. Távozása az egész programot veszélybe sodorta volna. Az unió 750 milliárd eurós csomagjának az olaszok a legnagyobb haszonélvezői: 191 milliárdos dotációt kaptak.

MARIO DRAGHI TRÓNOK HARCA-SZEREPLŐKÉNT. A POLITIKAI KAVARÁS ÁLDOZATA LEHET AZ OLASZ REFORM

FOTÓ: ALBERTO PIZZOLI, EUROPRESS/AFP

Olaszországban nagy hagyománya van a politikai etikettnek, évszázadok alatt kialakult koreográfiák mentén folynak az események – lásd például a pápaválasztást, amelynél nincs hivatalos jelölt, titkos a szavazás és szövevényes

56 | FIGYELŐ 2022/5

F_56-57_Olaszorszag.indd 56

2022. 01. 31. 18:08

| GEOPOLITIKA |

OLASZORSZÁG +ö'' 2&074,&?)&8 ,. &)&9&.

Éves GDP-változás Százalék 6,2

4,3

&_ NSƼ¥HN· ­[JX változása Százalék

2,3

–8,9 2020 2021 2022 2023

1,8

2ZSPFS­QPÀQNX­L Százalék 9,8 9,2

2,1

9,3

0ºQYX­L[JY­XN MN¥S^ A GDP százalékában

9,2

–4,3

151,4 151,0

2020 2021 2022 2023

2020 2021 2022 2023

1,4

–0,1 2020 2021 2022 2023

QQFRFI·XX¥L A GDP százalékában 155,6 154,4

–5,8

& KTQ^· ƻ_JY­XN R­WQJL JL^JSQJLJ A GDP százalékában 3,8

3,5 2,7

2,7

–9,6 –9,4 2020 2021 2022 2023

2020 2021 2022 2023

+TWW¥X F_ *ZW·UFN 'N_TYYX¥L YF[FQ^ ÷X_N JQ÷WJOJQ_­XJ

Ebből az is következik, hogy nemcsak Róma, de Brüsszel számára is létfontosságú, hogy az olasz projekt sikeres legyen, hiszen ha kudarcba fullad, az egész folyamat meggyengülhet, az ország államadóssága (a GDP 150 százaléka) fenntarthatóságának a kérdése ismét Damoklesz kardjaként lebeg majd az eurózóna kötvénypiaca felett.

Draghi tavaly februárban lett miniszterelnök. Programjával helyreállította a vállalati és a piaci bizalmat, sikeresen kezelte a koronavírus-válságot, és úgy tűnt, hogy annyi év bénázása után végre jön valaki, aki hosszú távon is fenntartható növekedési pályára képes állítani a gazdaságot. Elnöki ambícióival azonban újra időzített bomba került az olasz belpolitikába és gazdaságba. Draghi reputációja belföldön nagy, és az Európai Központi Bank korábbi elnökeként külföldön is megmaradt a befolyása – ideális államfő lehetne belőle. Sokan amellett érvelnek, hogy ebből a pozícióból is garantálni tudná az átalakítás sikerességét.

KORMÁNYVÁLTÁS FUTÓSZALAGON

Ugyanakkor a kormány éléről való távozásával szinte bizonyosan felborult volna a politikai paletta szélső oldalairól öszszeállított és technokratákkal megspékelt koalíció, s nagyon nehéz lett volna egy új konszenzust teremteni a miniszterelnök személyéről. Ebben az esetben jöhetett volna a szokásos olasz forgatókönyv: az előre hozott választás – totálisan bizonytalan végkimenetellel, újrakezdődő és valószínűleg hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalásokkal. Ez teljesen felborítaná a reformfolyamatot.

A jelenlegi olasz kormány mandátuma 2023-ig szól, az uniós programot pedig

2026-ig kellene végrehajtani. Draghi tökéletesen tisztában van hazája belpolitikájának a változékonyságával, ezért úgy állította össze az olasz csomagot, hogy „fejnehéz” legyen, vagyis a legnagyobb horderejű változtatásokat még a 2023 előtti időszakra ütemezte be. Ezek egy része már el is kezdődött: nekiláttak az igazságszolgáltatás átalakításának, elkezdtek egy pénzügyi reformcsomagot, karcsúsítási tervet dolgoztak ki a közigazgatás számára, s átment a törvényhozáson egy a versenyképesség javítását célzó törvénycsomag. Róma meg is kapott csaknem 25 milliárd eurót tavaly augusztusban. A következő 21 milliárd akkor érkezhet, ha a vállalásokban szereplő összesen száz pontnak legalább a felében érdemi haladást ér el. Ha megvan a száz, akkor jöhet további 40 milliárd.

Az olasz meló legnehezebb része az idén következik – például az adóreform és a közbeszerzési rendszer átalakítása.

Draghi elnöksége esetén politikai vákuum keletkezett volna, felboruló fiskális fegyelemmel. Az Európai Bizottság közben vészjelzéseket küld. Még tavaly novemberben közölte, hogy az idei költségvetésben kockázatokat látnak, amelyek veszélyeztetik a GDP-arányosan számolt 9,4 százalékos hiány 5,6-re való csökkentését.

A GARANCIA

Vannak aztán olyanok, akik szerint éppen az lenne az üdvözítő, ha Draghi hosszabb távon is megőrizné a súlyát az olasz politikában és gazdaságirányításban. Ilyen értelemben a hétéves elnöki

ciklus nagyobb biztonságot adott volna, mint a 2023-as megmérettetésekig hátralévő idő és az azt követő esetleges bizonytalanság. Az elnöknek ugyanis lehetősége van a miniszterelnök-jelölésre, megvétózhatja a miniszterek kinevezését és törvényjavaslatokat dobhat vissza a palamentnek megfontolásra – vagyis hosszabb távon is képes stabilizálni a jelenlegi szétaprózódott pártstruktúrában az olasz belpolitikát és gazdaságot.

Ez persze sok politikusnak csípte volna a szemét; nem is nagyon szerették volna, hogy Draghi a Quirinale, az elnöki palota lakója legyen. Tartottak attól is, hogy egy előre hozott választásba belekavarhat egy aktuális népszavazás, amely arról szól, hogy a törvényhozás tagjainak a számát 945-ről 600-ra csökkentenék – vagyis sokan elveszítenék az állásukat.

A koalíciós partnerek szintén óvatosak, de a háttértárgyalásokról kiszivárgott, hogy sem Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, sem pedig Enrico Letta, a balközép demokraták irányítója nem repesett az örömtől, hogy Draghi elnökjelölt lehet.

A képviselők a dilemmára tipikusan olasz megoldást választottak: múlt hétfőn, az elnökválasztás első fordulójában érvénytelen szavazatokat, üres lapokat dobtak be az uránba, összesen 672-en. Ezzel a gesztussal időt nyertek: vagy új elnökjelöltet kell találniuk, vagy új miniszterelnököt. Végül megszületett a megoldás: a leköszönő, 80 éves államelnököt rávették, hogy vállaljon el még egy ciklust.

D. GY.

2022/5 FIGYELŐ | 57

F_56-57_Olaszorszag.indd 57

2022. 01. 31. 18:08

| GEOPOLITIKA |

OLASZ NÖVEKEDÉS UNIÓS FORRÁSBÓL

SZOMRÁKY BÉLA | Az olasz gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Ráadásul a bővülés elsősorban az Európai Unió helyreállítási alapjainak, valamint egy új reformcsomagnak tulajdonítható – húzta alá a Figyelőnek adott interjújában az Olaszország-szakértő.

– A magyar és a francia államfő jogállásait vizsgálva a kettő között valahol félúton. Komoly kinevezési hatáskör fűződik hozzá: a köztársasági elnöki pozíció többször is felértékelődött az olasz belpolitikában – például a válságidőszakban – a kormányfők kijelölésével és előre hozott választások kiírásával.

– Visszatérve a gazdasági helyzetre: annyira mégse lehet vacak, miután tetten érhető a növekedés!

– Az olasz GDP tavaly négy százalékkal nőhetett – még nincs meg a végleges adat –, ugyanakkor a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Ráadásul a fejlődés elsősorban az EU helyreállítási alapjainak, valamint egy új reformcsomagnak tulajdonítható. Idetartozik, hogy a koronavírus elleni átoltottság olaszországi szintje az egyik legmagasabb Európában, de a vészhelyzet még nem ért véget. Ehhez társulnak további, régóta fennálló problémák – például a fiatalok munkanélkülisége –, amelyeknek a megoldásához egy kormányzati ciklus nem elegendő.

– A pénzpiacok szemében Mario Draghi mégsem fekete bárány, sőt, támogatólag állnak hozzá a befektetők.

– Erre egyszerű a válasz: ha az Európai Központi Bank, Draghi egykori munkahelye nem vásárolna további olasz hitelpapírokat, az akár a teljes eurózóna GDPbővülését is visszavethetné.

– Immár húsz éve fizethetnek az olaszok is az uniós valutával, s úgy tűnik, teljesen eltűnt a líra iránti nosztalgia.

PÁRMAI SONKA LANGHIRANÓBÓL: EMILIA ROMAGNA RÉGIÓ NUMBER ONE TERMÉKE. BŐVEN JUT EXPORTRA IS

– Nézze, a józanabbul gondolkodó olaszok, még ha úgy is érzik, hogy az eurót Németországra szabták, kitartanak a közös fizetőeszköz mellett. Nincs más út

FOTÓK: STEFANO RELLANDINI/REUTERS; SZECSŐDI BALÁZS, MTI

Egy éve miniszterelnök Mario Draghi, aki köztársasági elnöknek is jelöltette magát. Milyen mérleget lehet vonni eddigi kormányfői tevékenységéből?

– Sokan kisebbfajta csodát reméltek az Európai Központi Bank egykori vezérétől, ez azonban nem jött össze. Sőt, a helyzet rosszabb lett. Az olaszok többsége vacaknak tartja a gazdaság teljesítményét. Annyi történt, hogy Draghi tovább növelte az államadósságot, nyilatkozatai alapján olcsóbb hiteleket vett fel, mint bárki más, de ez nem teljesen igaz: a befektetők ismét gazdasági-politikai instabilitást áraztak Olaszországra. A legnagyobb gondot az államadósság jelenti. Kontinentális viszonylatban a görögök után az olaszok a csúcstartók, negatív előjellel. Még nyakig benne vannak a slamasztikában.

– Közben el ne felejtsük: elnökjelöltként felbukkant Silvio Berlusconi is az elmúlt hetekben. Reális alternatívának tűnt fel?

– Berlusconi továbbra is népszerű Olaszországban: a kilencvenes évek elején létrehozott Forza Italia kormányzóképes erőnek bizonyult, rendbe tették az országot. Ám a jelenlegi helyzetben – hiszen az egykori kormányfő 85 éves elmúlt – aligha tűnt reálisnak, hogy ő lehet az államfő.

– Röviden: mi a funkciója a köztársasági elnöknek? Jogállás tekintetében hová tartozik ez a pozíció a földrészen?

58 | FIGYELŐ 2022/5

F_58-59_szomoraky.indd 58

2022. 01. 31. 18:08

| GEOPOLITIKA |

„Bár az eurót Németországra szabták, az olaszok kitartanak mellette”– Szomráky Béla.

az ország számára, csak az eurózónában maradás, de magának az övezetnek is szüksége van a dél-európai tagállamra.

– Mennyire akut téma a migráció Itáliában?

– Abszolút az, tekintettel arra, hogy a bevándorlás üteme a tél ellenére to-

vábbra is gyors, és az olasz tengerpart teljes hossza nem sokkal kevesebb mint 7,6 ezer kilométer. Ugyanakkor az országban nagy a megosztottság a migrációs politikát tekintve.

– Olaszországban viszonylag gyorsan jönnek-mennek a kormányok. Közben milyenek a magyar–olasz gazdasági kapcsolatok?

– A kiváló kereskedelmi kapcsolatnak köszönhetően sok olyan termék és szolgáltatás van, amely akár ennek a szimbóluma is lehetne. Már több éve jelen vannak a magyar piacon a legismertebb olasz márkák, például a Ferrari, a FIAT, a Maserati vagy a Vespa – és mindezek csak az autó-motor szektorból. De számos más területen is képviseltetik magukat az olasz cégek, a mechanikai ágazattól az élelmiszeriparon át a divatiparig, a pénzügyi szolgáltatások terén pedig ott van az UniCredit, a CIB és a Generali. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok jelentősen bővültek, az elmúlt négy évben például több mint harmincszázalékos növekedés volt tapasztalható. Mindkét fél a dinamika fenntartásában érdekelt: folyamatosan arra törekednek, hogy ez a kapcsolat még intenzívebbé váljon. A bővülés motorja mindkét országban az autó- és a mechanikai ipar volt, emellett az olasz élelmiszerek exportja mutatott még nagyon jelentős gyarapodást az utóbbi időben.

– Mi az, amit szeretnek bennünk az olasz üzletemberek?

– Az ottani vállalkozók egyrészt a földrajzi közelség miatt jönnek hazánkba, valamint Magyarország kapuként, kiindulópontként szolgál a többi környező állam felé is. Ezenfelül egyre több magyar vásárló ismeri fel az olasz termékek minőségét, s természetesen a turisztikai vonzerő szintén jelentős tényező.

SZAJLAI CSABA 2022/5 FIGYELŐ | 59

F_58-59_szomoraky.indd 59

2022. 01. 31. 18:08

| RÉGIÓ |

FECSEG A FELSZÍN, HALLGAT A MÉLY

HATOSOK A SZLOVÁK GAZDASÁGBAN | Gyors kilábalást és az esztendő második felében csökkenő ütemű pénzromlást várnak a pandémia okozta válság sokkjából ébredező Szlovákiában. Az új évezred első évtizedében még tátrai tigrisként emlegetett ország kilátásait illetően azonban számos rövid és hosszú távú kockázati tényező is mutatkozik. Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) magyar nemzetiségű alelnöke a múlt héten az egyik kereskedelmi televízióban azt mondta, hogy a hatos szám jegyében telik majd ez az esztendő a szlovák gazdaságban. A szakember 6 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, és örvendetes a béremelések 6 százalékra jósolt üteme is, ellenben az infláció a várakozások szerint az első három hónapban közel két évtizedes csúcsra ér északi szomszédunkban. Ugyanakkor a jegybankalelnök a második negyedévtől már mérséklődő pénzromlással számol, így alakulhat ki 2022 végére a 6 százalék körüli ráta.

LASSÚBB VOLT A TALPRA ÁLLÁS

Az összképhez hozzátartozik, hogy a járvány okozta recesszióból való kilábalás üteme lomhább az előzetesen reméltnél.

A szlovák gazdaság teljesítménye 2021 harmadik negyedében még nem érte el a 2019-es kibocsátási szintet. Tavaly a második negyedév dinamikus növekedését követően július–szeptemberben megtört a lendület. Az előző esztendőhöz képest mindössze 1,3 százalékos volt a bővülés, miközben a magyar gazdaság ugyanebben az időszakban 6,1, a lengyel 5,3, a cseh pedig 2,8 százalékkal gyarapodott.

(Ennél frissebb adatok még nincsenek.)

Elemzők szerint 2022 gyorsuló növekedésében nagy szerep jut a járványügyi korlátozások feloldása után megugró la-

kossági fogyasztásnak is. Igaz, a magas inflációs szint miatt érdemi reálbér-emelkedésre aligha számíthatnak a szlovákiai munkavállalók. Az uniós csatlakozás óta nem látott drágulás negatív következményeit egyelőre gyakorlatilag tétlenül szemléli a 2020 márciusa óta hivatalban lévő négypárti koalíciós kabinet. Különösen szembeötlő, hogy míg decemberben az infláció északi szomszédunk jegybankja szerint 5,8 százalékra nőtt, a nyugdíjasok az idén az előző évhez képest csak 1,3 százalékkal nagyobb juttatásokat kapnak.

PERLEKEDŐ PÁRTVEZÉREK

Pozsony pénzügyi és gazdasági politikájának az irányvonalát a kormány két erős embere, Igor Matovič pénzügyminiszter (2020 márciusától egy éven át kormányfő volt), valamint a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártot elnöklő Richard Sulík, a gazdasági tárca vezetője határozza meg. Kettejük rivalizálása vezetett ahhoz a koalíciós válsághoz is, amely miatt Matovič tavaly tavasszal távozni kényszerült a miniszterelnöki posztról. A legerősebb kormánypárt, a konzervatív szavazókat megszólító Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnökeként helyet cserélt a kormányban Eduard Heger korábbi pénzügyminiszterrel.

A Sulík és Matovič közötti viták azonban azóta is folynak, beszűkítve a kabinet cselekvőképességét, egyidejűleg nagyban hozzájárulva a kormány iránti bizalom fokozódó csökkenéséhez.

Szlovákia a koronavírus-járvány első hullámát a régió többi országához hasonlóan szigorú intézkedésekkel sikere-

sen fékezte meg, ám ez látványos gazdasági visszaeséshez vezetett. Már az első hullám idején nyilvánvalóvá vált, hogy Sulík nagyobb lélegzetet hagyott volna a gazdaságnak, korábban feloldva a karanténrendelkezések zömét. A második hullám 2020 őszén és 2021 tavaszán már jóval nagyobb veszteségeket okozott emberéletekben, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a belső vitáktól megtépázott Matovič-kabinet csak nehezen szánta rá magát a gazdaságot gúzsba kötő korlátozásokra.

A húzd meg, ereszd meg játék a Matovič által erőltetett országos antigéntesztelésben, továbbá a nehezen induló

60 | FIGYELŐ 2022/5

F_60-61_szlovak_gazdasag.indd 60

2022. 01. 31. 18:08

| RÉGIÓ |

UTCAZENÉSZ EGY POZSONYI ALULJÁRÓBAN 2020 MÁJUSÁBAN, AMIKOR FELOLDOTTÁK AZ ELSŐ ZÁRLATOT. AZÓTA TÖBBSZÖR VOLTAK KORLÁTOZÁSOK, SZIGORUK INDOKOLTSÁGA ÁLLANDÓ VITATÉMA VOLT A KOALÍCIÓBAN IS

Heger-kormány az újabb pandémiahullám kezelésében kitüntetett szempontnak ezúttal már az ország működőképességének a megőrzését tartja. Ezt szolgálja a karanténidőszak tízről öt napra csökkentése, valamint az az elhatározás, hogy járványügyi lezárásokat már nem fognak bevezetni.

Bár az omikron a nyugat-európai eseményeket látva kevésbé teszi próbára az egészségügyi ellátórendszert, az alacsony szintű szlovákiai átoltottság (a hét elején alig 50 százaléknyi volt a kétszer és 27 százalékos a háromszor beoltottak aránya) rövid távon komoly kockázatot jelent, ami felülírhatja a kabinet elképzeléseit. Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdaságot az utóbbi hetekben egyre élesedő orosz–ukrán konfliktus.

Ha el is kerüljük a tényleges háborút, az elhúzódó krízis, Ukrajna lehetséges destabilizálódása súlyosan kihathat Szlovákia, egyáltalán a kelet-közép-európai térség energiabiztonságára.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

HOSSZÚ TÁVÚ KOCKÁZATOK

oltási kampányban is megmutatkozott. A miniszterelnök bukásához vezető koalíciós válságot az európai gyógyszerhatóság által nem engedélyezett orosz vakcinák behozatala robbantotta ki, ugyanis a kormány liberális miniszterei élesen ellenezték ezt. Minden bizonnyal a nyilvánosság előtt zajló polémiák is hozzájárultak ahhoz, hogy északi szomszédunk uniós összevetésben máig a sereghajtók között van az átoltottság tekintetében. A gyengébb vakcinázási hajlandóság miatt a tavaly őszi harmadik járványhullám idején is szigorú karanténszabályok életbeléptetésére kényszerült a kabinet, ami a növekvő gazdasági károk mellett jelentős népszerűségvesztéshez vezetett.

Igor Matovič pénzügyminiszterként az oltási kampány felgyorsítására a szakér-

tők és a közvélemény által egyaránt több ponton vitatott intézkedéseket vezetett be.

Ilyen volt a vakcinalottó, amelyről utólag kijelenthető: nem érte el a kívánt hatást.

Nagyobb eredménnyel kecsegtet az időskorúaknak juttatott oltási bónusz, a harmadik dózis felvétele után járó 300 euró, ami valóban serkenti az oltakozási hajlandóságot a legveszélyeztetettebb korosztályok körében.

NEM TERVEZNEK TÖBB LEZÁRÁST

A régió több más államában tapasztalthoz hasonlóan január végén Szlovákiában is kiugróan emelkedtek az esetszámok az omikron-variáns megjelenése után. A

A szlovák gazdaság rövid távú kilátásait illetően ugyanakkor meglehetősen optimista képet mutat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) januárban közszemlére tett országtükre.

Az idei és a jövő esztendőre a nemzetközi intézmény öt százalék körüli bővülést vár északi szomszédunkban, továbbá azt jósolja, hogy az infláció 2023-ra kétszázalékosra mérséklődik. Várakozásai szerint a következő években csökken a költségvetési hiány és a GDP-arányos államadósság mértéke is.

Az OECD jelentése a szlovák gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait illetően a legnagyobb rizikót a kvalifikált munkaerő elvándorlásában és az elöregedő társadalomban látja (az aktív korú népesség gyorsuló csökkenése a tavalyi népszámlálás adataiból is kirajzolódik).

Az utóbbi két év a stratégiai távlatok helyett a tűzoltásról szólt. A pandémia lecsengése után azonban a szlovák gazdaságpolitika alakítóinak mindenképpen válaszokat kell találniuk az OECD által felvetett kihívásokra. Már csak az a kérdés, milyen eszközökkel érhető el a demográfiai fordulat és a versenyképes jövedelmek biztosítása.

KOLEK ZSOLT

2022/5 FIGYELŐ | 61

F_60-61_szlovak_gazdasag.indd 61

2022. 01. 31. 18:08

| RÉGIÓ |

ELBOCSÁTÓ BELGRÁDI ÜZENET

AGYŐ, RIO TINTO? A kormány szerint végleges, az elemzők és környezetvédők szerint a választásokig tartó tiltást kapott a szerb lítiumbányászati projekt.

KÖRNYEZETVÉDELMI AKTIVISTÁK ZÁRTÁK LE AZ A1-ES AUTÓPÁLYÁT TAVALY DECEMBERBEN. A BÁNYANYITÁST HÁTRÁLTATÓ DÖNTÉS ÓTA NINCS TÖMEGES DEMONSTRÁCIÓ

folyamodtak: autópályákat, hidakat, közlekedési csomópontokat zártak le. A szombatonkénti demonstrációk ez év elején érték el a csúcspontjukat. A nyomás hatására január 20-i rendkívüli sajtótájékoztatóján Ana Brnabić miniszterelnök bejelentette: a kormány – eleget téve a követeléseknek – hatályon kívül helyezte a Jadar menti területrendezés tervét, ami azt jelenti, hogy véget ért a Rio Tinto szerbiai munkája. A kabinet eltörölt minden korábban kiadott feltárási engedélyt, vagyis a továbbiakban egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amelyik lehetővé tenné a lítiumos ásvány kutatását vagy

bányászását a brit–ausztrál társaság számára. Egyelőre kérdés, képbe jöhetnek-e más vállalatok.

A „MINDEN OK” NEM ELÉG

A történetnek vége és pont! – közölte a szerb kormányfő. Egy héttel korábban Aleksandar Vučić köztársasági elnök már valószínűsítette a döntést. Brnabić több okot is felsorolt, amiért efféle határozatot hozott az államvezetőség. Mint fogalmazott, egyrészt felismerték, hogy a polgárok többsége valóban aggódni kezdett a környezet miatt, s a tüntetéseken nemcsak az ellenzéki pártok szimpatizánsai, aktivis-

FOTÓ: MARKO DJURICA, REUTERS

Hónapokig tartottak az előbb helyi jellegű, majd országossá terebélyesedett környezetvédelmi tüntetések Szerbiában, hogy megakadályozzák a brit–ausztrál Rio Tinto óriási bányakonszern Loznicához közeli, Jadar-völgyi lítiumbányájának a megnyitását. A tiltakozások egyre tömegesebbé váltak, a résztvevők pedig mind durvább módszerekhez

62 | FIGYELŐ 2022/5

F_62-63_litiumbanya.indd 62

2022. 01. 31. 18:09

| RÉGIÓ |

tái vettek részt. Másrészt a Rio Tinto nem adott elégséges információt azzal kapcsolatban, miként tervezi megóvni a Jadarvölgy rendezettségét, a környezet, a folyó, a földterületek tisztaságát. A miniszterelnök szerint nem volt elegendő néha kiadni egy-egy sajtóközleményt, amely arról igyekezett meggyőzni az érintetteket és a közvéleményt, hogy „minden teljesen rendben lesz”. Azt mondta, a bányakonszern nem törekedett eléggé a párbeszéd kialakítására a helyiekkel, valamint a környékbeli környezetvédelmi szervezetekkel. Harmadikként egy meglehetősen érdekes érvet hozott fel: minden értelmetlenné, megemészthetetlenné vált, ugyanis egy olyan kép alakult ki a társadalomban, hogy a jelenlegi kormányzat védi és titkos szerződésekkel marasztalja a Rio Tintót. Pedig semmilyen eltitkolt dokumentum nem létezik, ráadásul a külföldi befektetőt nem a jelenlegi hatalom hozta Szerbiába, így személyes érdekek nem is állhatnak a háttérben, miközben mégis mindenki folyton ilyen összefonódások eshetőségéről beszélt.

MILLIÁRDOK A MÉLYBEN

Az első engedélyt 2002-ben kapta munkája indításához a globális vállalat. Az elmúlt két évtizedben aztán még született jó néhány szándéknyilatkozat, kutatási és feltárási jóváhagyást adtak ki a lítiumprojekt különböző szakaszaira. A kitermelés megkezdését 2027-re tervezték. Belgrád azt állítja, nem kötött semmilyen kötelező érvényű szerződést, így az esetleges nemzetközi perektől sem tart.

A kormányfő ezt a sajtótájékoztatóján is hangoztatta. Egy héttel korábban a köztársasági elnök még azt mondta a közszolgálati médiának: az ország nemzetközi választott bírósági eljárás elé néz, ugyanis a bányászati törvény 2006-os módosítása lehetővé teszi, hogy a Rio Tinto kártérítést kérjen, beleértve a projektbe fektetett összeget és az elmaradt hasznot is.

A cég szerbiai leánya, a Rio Sava Exploration nem kevés pénzt áldozott eddig a projektre: mintegy félmilliárd dollárt költött kutatás-feltárásra, telekvásárlásra, s maga az elképzelés a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásáig, a környezeti hatásvizsgálat ígéretéig jutott el. Tavaly júliusban a konszern bejelentette: a teljes projekt értéke 2,4 milliárd dollár lesz. Ebből szándékoznak kiépíteni a beruházás teljes infrastruktúráját, illetve megkezdeni a föld alatti kitermelést és megnyitni a felszíni feldolgozóüzemet.

A földtani vizsgálatok azt bizonyították, hogy az itt található lítium-nátriumboroszilikát ásvány, amelyet jadaritnak neveztek el, fedezi a világ eddig feltárt lítiumkészletek tíz százalékát, s itt lenne ennek az alkálifémnek a legnagyobb európai kitermelő- és feldolgozóhelye, amely alsó hangon tízmilliárd dollár hasznot hajtana. Éves szinten 58 ezer tonna, elektromos járművek akkumulátorainak a gyártásához szükséges lítiumkarbonátot, 160 ezer tonna, a napelemés szélturbinagyártásban, de a vegyiparban is felhasználható bórsavat, valamint 255 ezer tonna, például a textiliparban, az üvegkészítésben alkalmazható nátriumszulfátot állítanának elő.

AZ IDŐ PÉNZ

A korábban tett nyilatkozatokat figyelembe véve teljesen biztosra vehető, hogy a kormány egyáltalán nem tervezte a működési engedély bevonását. Tavaly az államfő még nevetségesnek és károsnak nevezte a tiltakozást, mivel nincs más olyan altalaji kincse az országnak, amely szinte pillanatok alatt dollármilliókat fialhat.

Meg kell becsülni ezt a befektetést, amely közvetlenül kétezer munkahelyet teremtene, és a hazai elektromosjármű-ipar fejlődéséhez is hozzájárulna.

Figyelembe véve, hogy déli szomszédunkban április 3-án államfőválasztást és előre hozott parlamenti megmérettetést is tartanak, most mégis változtatott álláspontján a kabinet. Elemzők szerint a két fő kormányerő – a mandátumok háromnegyedét együtt birtokló Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt – nem engedhette meg magának, hogy az ellenzék a környezetvédelmi kérdések kisajátítása révén tudjon kampányolni. Olyan vélemények is vannak, amelyek szerint nem lesz hosszú életű a bányanyitási tilalom, ugyanis az új parlament megalakulása után hamarosan újra engedélyt kaphat a Rio Tinto, esetleg helyette egy kínai befektető, hiszen Szerbia nem fog lemondani a lítiumkészletek kamatoztatásáról.

Ezért egyes környezetvédelmi egyesületek a tüntetések folytatására buzdítanak, egészen addig, amíg egy olyan törvény

nem születik, amely teljes egészében betiltja az ásvány kitermelését. Vučić egy éve még azon a véleményen volt, hogy mindenképp ki kellene aknázni e tartalékokat, hiszen a technológia folyamatosan fejlődik, így valószínűleg tíz-húsz év múlva már senkinek sem fog kelleni a szerb lítium, mert újabb vegyületek, elemek vehetik át a főszerepet.

EGY VÍZUM, EGY BÁNYA

Akarva-akaratlanul a részben ausztrál konszern ellen meghozott döntés teljesen egybeesett a szerb világsztár, Novak Đoković teniszező ausztráliai kiutasításával.

A vízumkérelmi szabályok és a járványügyi előírások megsértésével megvádolt Đoković ügye, illetve az ausztrál hatóságok viszonyulása nagy port kavart déli szomszédunkban, az államfő pedig védelmébe vette honfitársát. Sokak szerint a kormány a Rio Tinto engedélyeinek a visszavonásával növelni tudta népszerűségét.

A harc a zöld mezőkért már csak a választások után folytatódik.

Maga az óriásvállalat több közleményében aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, s közölte: megvizsgálja az országban folytatott üzletelésének leendő formáját. Közben a hatalomkritikus média a napokban arra figyelmeztetett Belgrádban: az egy szerb állampolgársággal is rendelkező amerikai férfi tulajdonában álló Volt Resources cég továbbra is jogot formálhat szerbiai ásatások végzésére, s minden jel arra mutat, hogy a Rio Tintóval is kapcsolatban áll. A harc a zöld mezőkért – az uralkodó vélemény szerint – már csak a választások után folytatódik.

VIRÁG ÁRPÁD 2022/5 FIGYELŐ | 63

F_62-63_litiumbanya.indd 63

2022. 01. 31. 18:09

| RÉGIÓ |

ÚJRASZABOTT SZPONZORTÖRVÉNY

ROMÁNIAI SPORTFINANSZÍROZÁS | A legutóbbi olimpiai szereplés is igazolta a romániai sport válságát. A probléma a finanszírozási gondokban gyökerezik.

Kulcskérdés, hogyan lehet bevonzani a szponzorokat, a gazdasági szereplőket a támogatási tevékenység szélesítésébe.

Sarkosnak tűnhet a megállapítás, de sokak szerint önkormányzati szerepvállalás nélkül gyakorlatilag ma nem létezne sportélet keleti szomszédunkban. A tézis elsősorban a csapatsportokra érvényes, kivéve a labdarúgást, amelyet egyrészt gazdasági tevékenységként könyveltek el, másrészt nem elhanyagolható összegekben részesül tévés jogdíjakból. Tehát a klubok zöme központi költségvetésből nem kap pénzt, kizárólag önkormányzati hátterű forrásokhoz jut.

Egy sportegyesület három év alatt 200 ezer eurónyi támogatást kaphat helyi döntés alapján, ám ha egy önkormányzat ennél többet akar adni, brüsszeli jóváhagyással akár 800 ezerig is nőhet az öszszeg. Sőt, a járványhelyzet miatt ezt a li-

tevékenységre – jellemzően nem versenysportra –, így is nagyon szigorú elszámoltatási körülmények között. A megítélt összeget nem lehetett például játékosfizetésre fordítani, holott a legnagyobb pénzeket mindig is a bértömeg jelentette. Kormányhatározat rendelkezett arról, milyen tételeket lehet elszámolni: csakis a tevékenységekkel közvetlenül kapcsolatos költségeket, legfeljebb eseti prémiumokat, kiegészítő személyi juttatásokat.

A 2017-ben módosított sporttörvény jóval élhetőbbé tette a viszonyokat. Beemelték a jogszabályba a sporttevékenységi szerződések fogalmát, amelyek alapján folyósítható az edzők, a játékosok,

A tárcavezető többször is beszélt a tao magyarországi mintára való bevezetéséről. mitet ideiglenesen 1,8 millióig tolták ki.

A szabály a profi csapatokra érvényes, de azért bőven akadnak ügyeskedők.

ÉLHETŐ VISZONYOK

A sportfinanszírozás tekintetében négyöt évvel korábban még egészen drámai volt a helyzet. Az önkormányzatok csak pályázati alapon juttathattak pénzt sport-

a stábtagok honoráriuma, sőt az ügynöki díjak is besorolhatók ebbe a kategóriába. Természetesen minden támogatás minimum tízszázalékos mértékkel önrészköteles; ezzel együtt gyakorlatilag megoldódott a sportcsapatok önkormányzati finanszírozásának a kérdése.

A rendszer ugyanakkor orbitális aránytalanságokat is lehetővé tesz, például az-

által, hogy az érintettek a minimálbér után fizethetnek egészség-, illetve társadalombiztosítást. Előfordulhat, hogy egy havonta 10 ezer eurót kereső sportoló például havi nem egészen 200 eurónak megfelelő összegből letudhatja a központi költségvetéssel szembeni kötelességeit.

Márpedig a pénzügyi tárca igyekszik minden adólejt a büdzsébe irányítani, ezért aztán a módosítási javaslatok többsége a minisztérium ellenállásán akadt fenn. Most viszont úgy tűnik, „helyzet” van.

KÖZELEBB A REALITÁSOKHOZ

A sportfinanszírozás hiányosságainak egyik okaként az eddigi, nagyon kis hatékonyságú szponzortörvény azonosítható. Az adótörvénykönyv rendelkezésének értelmében a nyereségadót fizető cégek az adóterhük 20 százalékát fordíthatják szponzorálásra.

Sokan nem éltek azonban a lehetőséggel, mivel ezeket az összegeket csak a tárgyév folyamán lehetett átutalni. Egy vállalkozás tényleges nyeresége, valamint annak adója viszont csak a következő esztendő tavaszán körvonalazódik, amikor a cégek lezárják a pénzügyi mérlegüket és benyújtják az előző évre vonatkozó adóbevallásukat. A vállalatok többsége nagyon óvatos volt, s mivel visszamenőleg nem lehetett kimeríteni a szponzoralapot, évente közel 500 ezer eurónyi összeg maradt felhasználatlan, illetve ragadt az államkasszában. A magánszemélyek a tárgyévet követő tavasz folyamán egy formanyomtatvány kitölté-

64 | FIGYELŐ 2022/5

F_64-65_roman-sport.indd 64

2022. 01. 31. 18:09

| RÉGIÓ |

FOTÓ: SEPSI-SIC/FACEBOOK

A HATSZOROS KUPAGYŐZTES ÉS ÖTSZÖRÖS ROMÁNIAI BAJNOK, A SEPSI-SIC TAVALYI CSAPATA. A HÁROMSZÉKI KOSÁRLABDAKLUB FŐKÉNT VÁROSI ÉS MEGYEI TÁMOGATÁSBÓL GAZDÁLKODIK

sével rendelkezhetnek adójuk 3,5 százalékának átutalásáról a civil szféra megnevezett szereplője felé.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ebben a témában kezdeményezett módosítása ezt a helyzetet igyekezett közelebb vinni a realitásokhoz. A háromszéki Miklós Zoltán parlamenti képviselő által benyújtott javaslat – 2022. január elsejétől immár jogszabály – arról szól, hogy a társaságok akár a teljes 20 százaléknyi szponzoralap átirányításáról is rendelkezhessenek visszamenőleg. A törvénymódosítás már életbe is lépett, így a tavaly fel nem használt szponzoralapra is érvényes.

Mivel a korábbi jogszabály alapján a szponzoralapot hét évre előre oda lehetett adni – egészen pontosan: ha egy cég többet költött erre a célra, mint amennyit a később kialakuló pénzügyi mérlege engedélyezett volna, ennyi ideig törleszthetett a büdzsének –, felmerült az ötlet, hogy az új törvény hét esztendőre visszamenőleg is engedélyezze a szponzoralapösszeg folyósítását. Ez utóbbi tervezetet azonban a pénzügyi tárca nem támogatta, így végül az a változat került a jogszabályba,

hogy csak az előző évben fel nem használt pénzekről lehet rendelkezni. Ugyanakkor – a magánszemélyekkel ellentétben – egy vállalat több irányba is „küldheti” a szponzorösszegeit.

A módosítástól a szponzorálási kultúra változását is remélik. Eddig ugyanis többnyire az az attitűd volt az uralkodó, hogy „nem hiányzik nekem a pénzügyi ellenőrzés…”, ezért aztán inkább fegyelmezetten befizették az adót.

TAOKÖD

Ám azóta újabb viharfelhők kezdtek tornyosulni az önkormányzati finanszírozású klubok fölött. A helyi juttatásokat ugyanis a klubok a sporttevékenység finanszírozására, de adminisztratív kiadásra is fordították. Utóbbi tételt többnyire a megyei és a városi önkormányzat tagsági díjából fedezték, melynek léptékét az egyesület vezetősége határozta meg.

Nos, e gyakorlat törvényességét kifogásolta a Kovászna megyei kormánybiztosi hivatal, éppen az a szervezet, amelynek a területén a romániai női kosárlabdázásban évek óta egyeduralkodó SepsiSIC tevékenykedik – arra való hivatkozással, hogy a sporttörvény értelmében az önkormányzat csakis sporttevékenységre költhet.

Természetesen a lépés ellensúlyozására is születtek módosítási javaslatok. A gyorsabbik megoldás az lenne, ha a sportminiszter – éppen az RMDSZ által delegált Novák Károly Eduárd – rendeletben tágítaná az elszámolási lehetőségeket olyan irányba, hogy a sporttevékenységekre szánt összegekből az adminisztratív költségeket is állni lehessen. Amenynyiben ez megtörténik, az önkormányzatoknak jogalapjuk nyílik saját normatíváik bővítésére. Hosszú távon viszont biztosabb lenne, ha a sporttörvénybe kerülne bele a megfelelő mondat, bár ez a hosszabbik út – legalább egyéves kifutású.

A sportélet finanszírozási eszköztárának a bővítéseként a tárcavezető az utóbbi időben többször is beszélt a tao magyarországi mintára való bevezetéséről. Mindez azonban egyelőre nem több illúziónál, miután semmiféle felmérést, megvalósíthatósági tanulmányt nem kezdeményezték ez idáig az ügyben. Zajlik viszont Románia sportstratégiájának a kidolgozása. A finanszírozási igények körvonalazódását követően jöhet az esetleges taoelképzelés megvitatása.

CSINTA SAMU 2022/5 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman-sport.indd 65

2022. 01. 31. 18:09

| RÉGIÓ |

AMERIKAI HARCKOCSIK A SZOMSZÉDBAN

HORVÁT HADERŐFEJLESZTÉS | A kormány a múlt héten jelentette be, hogy 89 darab használt M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárol az Egyesült Államoktól. Az amerikai tankokat horvát gyárban modernizálják, így az üzlettel az állami cég is jól jár.

A horvát hadsereg az elmúlt időszakban több jelentős modernizációs projektbe is belevágott, hiszen katonai felszerelésének a jelentős része még a délszláv háború során beszerzett eszközből állt. A haderőfejlesztés részeként tavaly állapodtak meg a franciákkal tizenkét használt Dassault Rafale F3–R vadászgép vásárlásáról, közel egymilliárd euróért. Ez az ország történetének legnagyobb értékű katonai pro-

sát a schengeni övezethez és az eurózónához. A szerződést november végén írta alá Emmanuel Macron elnökkel Andrej Plenković kormányfő, aki aztán néhány napja előállt az amerikai harckocsik beszerzésével is.

JÓ VÁSÁRNAK TARTJÁK

Zágráb választása az amerikai hadsereg egyik igáslovára, az M2A2 ODS Bradley harcjárműre esett. Ez, az elsősorban a gyalogság harctéri támogatására használt páncélos már több háborúban bizonyított, a

rikai kormány 51,1 millió dollárt fedez, a maradékot a horvátok önerőből fizetik ki négy részletben, 2026-ig.

A horvát kormány sikere, hogy a felújítást nem az USA végzi, hanem amerikai megrendelésre az egyetlen horvát nehézgépgyár, a tankgyártásában tapasztalt szlavónbródi Đuro Đaković. A Száva menti harckocsigyár a brit–amerikai hadiipari óriással, a BAE Systemsszel együttműködésben szereli fel a Bradley-kre a 25 mm-es automata ágyúból, egy 7,62 mm-es géppuskából, valamint a páncéltörő rakétákból álló fegyverzetet. (A horvátok abban reménykednek, hogy ha más európai országok is hasonló harckocsikat szereznek be, akkor azokat is Szlavónbródban újíthatnák fel.)

Az első használt Bradley-k 2023-ban kerülnek az üzembe, és 2026-ig mindegyik felújított járművet hadrendbe kell állítani.

Horvátország ugyanis a NATO-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy e határidőig létrehoz egy katonai egységet, amelynek szüksége lesz e harckocsikra. Az M2A2es járművekkel ráadásul a horvát haderő új képességekre is szert tesz, mivel a jelenlegi gyalogságtámogatási járművei nem lánctalpasok, így nem képesek minden terepen boldogulni.

BRADLEY-RŐL LEUGRÓ AMERIKAI ŐRMESTER EGY TEXASI KIKÉPZÉSEN. A HARCKOCSIT AZ IRAKI HÁBORÚBAN IS BEVETETTÉK, E KATONA TESTVÉRE OTT HALT MEG

jektje, amely jelentősen megerősíti a légtérvédelmét és megsokszorozza a horvát hadsereg általános harci képességét a jövő évtől, amikor az első példányok megérkeznek. A gépek ellenértékét sokan túl magasnak tartják, de egyes elemzők szerint ez volt az ára annak, hogy Franciaország támogassa Horvátország csatlakozá-

horvátok részben ezért is döntöttek mellettük. Beszerzésükről már 2017-ben megkezdődtek a tárgyalások, amit az amerikai kormányváltás és a járvány megakasztott.

Az alku értelmében a 89 M2A2-es közül 62 felújítás után hadrendbe állítható, ötöt a kiképzésekre használnak majd, a maradék huszonkettőt pedig alkatrészdonornak.

Az üzlet teljes értéke 196,4 millió dollár (csaknem 63 milliárd forint), ebből az ame-

Noha hivatalosan nincs kimondva, a Balkánon az utóbbi évtizedben egyfajta fegyverkezési verseny zajlik a jugoszláv utódállamok körében. A vetélkedésben hoszszú ideig Horvátország állt jobban, ám a nemzeti haderők rangsorolásával foglalkozó Global Firepower portál szerint Szerbia már a 61. helyen áll, eggyel a nyugati szomszédja előtt. Ez annak tulajdonítható, hogy Belgrád az elmúlt években intenzíven fegyverkezett, orosz, kínai és török haditechnikát vásárolt, emellett évente 40 százalékkal emeli katonai költségvetését.

A portál 2017-es jelentésében Horvátország a 68., Szerbia pedig a 89. helyen állt.

Amennyiben azonban hozzávesszük, hogy Horvátország NATO-tag, úgy a rangsornak már nincs akkora relevanciája, mert tagországait az észak-atlanti szervezet kollektív védelemben részesíti.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: TOM PENNINGTON, GETTY IMAGES

REGIONÁLIS VERSENGÉS

66 | FIGYELŐ 2022/5

F_66-67_horvattankok--lengyel_szmog.indd 66

2022. 01. 31. 18:10

| RÉGIÓ |

SZENNYEZETT RÉGIÓ | Az egészségtelen levegő európai központja a szlovák határhoz közeli Nowy Targ, a hegyvidéki Podhale régió 33 ezres népességű centruma. A Lengyel Szmogriadó (PAS) nevű civil szervezet minden évben elkészíti az ország legrosszabb levegőminőségű településeinek a listáját. Ebből kiderül, hogy a fűtési szezonban keletkező égéstermékek épp a festői szépségű hegyvidéken szennyeznek a legerősebben.

FOTÓ: LUCASZ GAGULSKI, MTI/EPA

SZMOG DÉL-LENGYELORSZÁGBAN „Amióta elkezdtük elemezni a mérési eredményeket, még nem fordult elő, hogy minden kategóriában egy város került volna a hírhedt rangsor első helyére” – mondta Piotr Siergiej, a PAS szóvivője.

De tavaly Nowy Targban volt a legnagyobb a szálló por (a 10 mikrométer alatti részecskék – PM10) éves átlagos koncentrációja, itt volt a legtöbb nap, amikor nagyon rossz minőségű, szinte belélegezhetetlen lett a levegő, és a rákkeltő benzo(a) pirénnel való telítettség is itt volt a legnagyobb. Ez a riasztó téma foglalkoztatja leginkább az ott élőket.

Csakhogy nem csak ez a kisváros küzd a problémával. Az Egészségügyi Világszervezet 45 lengyel várost sorolt a világ legszennyezettebb települései közé.

A PM2,5 szálló por (a tüdőbe is bejutó 4 mikrométer alatti részecskék) koncentrációját tekintve az ország 33 helysége szerepelt az első ötven között. Megtalálható köztük Krakkó, Rybnik vagy Nowy Sącz, ami egyértelműen jelzi a probléma felhalmozódását a dél-lengyelországi régióban.

Sok éven át Krakkó számított a lengyel szmog fővárosának. Valóban vannak napok (ilyen volt például tavaly december 14-e), amikor az első helyen állt a világ legszennyezettebb városainak a rangsorában. Małopolska (Kis-Lengyelország) gyöngyszeme olyan települések elé került, mint a pakisztáni Lahor vagy a bangladesi Dakka, így a szmog miatt aznap ingyenes tömegközlekedést rendeltek el.

Tudni kell azonban, hogy magában Krakkóban a szmogellenes határozat bevezetése után óriásit javult a levegőminőség. Ez 2019-ben történt, amikor betiltották a szén és a fa égetését, s rendszeresítettek egy mobilapplikációt is, amelyen keresztül a lakosok feljelenthetik az illegális anyagokat eltüzelő polgártársaikat.

Andrzej Guła, a PAS vezetője az Interia portálnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy amíg az ország második legnépesebb városával szomszédos településeken nem történik változás, addig nem szűnik meg a probléma. Hiszen a városon kívüli háztartásokban több tízezer szén- vagy fatüzelésű kazán és több tízezer kandalló ontja a szennyező anyagokat, amelyek néhány órán belül elérik és megülik a medencében fekvő Krakkót. Ami a rákkeltő benzo(a)pirén koncentrációját illeti, itt viszont sokkal kisebb, mint Nowy Targban, Nowy Sączban vagy Sucha Beskidzkában.

A dél-lengyelországi hegyvidéki települések ideális helyet jelentenek a légszennyező anyagok felhalmozódásához – a légfolyosók hiánya miatt egyes területeken nincs szellőzés. Alacsony hőmérséklet, magas légnyomás és szélmentesség esetén a völgyekben vagy fennsíkokon található városok sűrű füstös ködbe burkolóznak, s ilyenkor az éves szmogérték többszörösét mérik.

A domborzat, a földrajzi elhelyezkedés és a fűtési szezon hosszát befolyásoló me-

teorológiai viszonyok olyan akadályok, amelyeket a szmog elleni küzdelemben nem lehet elhárítani, de a kemencék mérgező égéstermékét ki lehet küszöbölni.

A lengyelországi levegőszennyezés több mint fele a háztartási kazánokból és kemencékből származik. „Még mintegy négymillió otthonban 12 millió tonna szenet és ismeretlen mennyiségű fát égetnek el. A hőforrást kell tiszta anyagra cserélni.

Gazdasági és társadalmi okokból ez nem könnyű, de szerencsére a közvéleményben nagy változást tapasztalunk, ami a tiszta levegő iránti igényt, illetve a probléma megértését illeti” – mondta Piotr Siergiej.

A kormány pedig jelentősen hozzájárul a váltáshoz. Az utóbbi hét évben nagymértékben csökkent az ökológiai előírásoknak nem megfelelő családi kazánok száma. Mostanra csaknem 850 ezer ilyen egységgel van kevesebb. A családi házakban megközelítőleg hárommillió régi fűtőkazán vár még cserére, amelyet a kabinet 2018-ban elindított, Tiszta levegő elnevezésű programja keretében 2029-ig meg kell valósítani. A lakosok akár 37 ezer złoty (2,9 millió forint) támogatást kaphatnak erre. Három esztendő alatt közel 350 ezer kérvényt adtak be. A kormány megteremtette a jogi keretet, s bejelentette, hogy 103 milliárd złotyt különít el házszigetelésre és a hőforrások cseréjére, de egyelőre lassan halad a projekt, s a társadalom még nagyobb anyagi támogatást vár az önkormányzatoktól és a kormánytól” – állítja a PAS szóvivője.

ILONA GIZIŃSKA 2022/5 FIGYELŐ | 67

F_66-67_horvattankok--lengyel_szmog.indd 67

2022. 02. 01. 17:05

| RÉGIÓ |

A KONFLIKTUS PEREMTERÜLETÉN dddd

MATEUSZ MORAWIECKI A KELET-UKRAJNÁBAN ELESETT KATONÁK EMLÉKFALÁNÁL. GESZTUSOK ÉS KONKRÉT TÁMOGATÁSOK KIJEVNEK

Kijevben Morawiecki kormányfő részletezte, hogy a katonai segítség a több tízezer tüzérségi lövedék mellett légvédelmi rakétakészletekből, könnyű aknavetőkből és drónokból, egyéb felderítő eszközökből áll. Konkrét gázszállítási és teherfuvarozási tervekről, valamint a Varsó és Kijev közötti gyorsvasút megépítéséről is egyeztettek.

ELEMZÉSEK

Egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak komoly hatása lenne a lengyel gazdaságra is, még jobban megemelkedne az olaj és a gáz ára, valamint korlátozná a nyersanyagellátást. Megszenvednének a gyorsan növekvő beruházások és az Ukrajnával folytatott kereskedelem – mondja

Jan Piekło egykori kijevi lengyel nagykövet a Money.pl-nek adott interjújában. „Lengyelországnak minden forgatókönyvre fel kell készülnie, egy határmenti, vagy akár egy jóval nagyobb kiterjedésű konfliktusra, valamint az abból eredő költségekre” – tette hozzá.

Az országban több szakértő is úgy véli, hogy lesz fegyveres konfliktus, Jakub Olchowski, a lublini Maria SkłodowskaCurie Egyetem Közép-Európa Intézetének szakértője szerint az oroszok nem mondanak le a támadásról.

A GAZDASÁGI SZFÉRA FÉLELMEI

Az Ukrajnában lévő, lengyel tőkével gazdálkodó cégek ezrei legalább egymilliárd dollárt fektettek be, és ezek a vállalatok igencsak tartanak egy esetleges fegyveres összecsapástól, mert még emlékeznek a Krím annektálására – hangsúlyozza Jacek Piechota, a Lengyel–Ukrán Keres-

kedelmi Kamara (PUIG) elnöke. „Azok, akik ott vállalkoztak, komoly veszteségeket szenvedtek el” – mondja, és érvekkel próbálja nyugtatni a kollégáit, hogy nem lesz háború. „De ki tudja?” – teszi hozzá.

A nagyobb vállalatok is aggódhatnak, például a Barlinek, amelynek padlógyára van a szomszédos országban, az ismert ruházati üzletlánc, az LPP, valamint a lengyel nagybankhoz, a PKO BP-hez tartozó, kiterjedt ukrajnai hálózatot működtető KredoBank. A lengyel sajtó szerint, ha a konfliktus kiterjedne Ukrajna nyugati felére, akkor PGNiG lengyel állami olaj- és gázipari vállalat is rosszul járna, mert tavaly vásárolta meg a Karpat Gazvydobuvannya cég nagy részét, amelynek koncessziói vannak a lengyel határ közelében gázkutatásra és -termelésre.

Egy esetleges háború lassítaná a két ország hónapok óta növekvő kereskedelmét – tavaly tíz hónap alatt a forgalom 44 százalékkal ugrott meg, és meghaladta a 2007es válság előtti rekordszintet. A lengyel– ukrán kamara szerint a konfliktus az Ukrajnából származó importcsökkenés révén érintené a lengyel kohászatot, az ukrán piacra exportáló elektromechanikai ágazatot és a vegyipart, valamint azokat az agrár-élelmiszeripari vállalatokat, amelyek mind a kivitelben, mind pedig a behozatalban érdekeltek.

Szakértők megjegyzik, hogy a donbászi konfliktus legválságosabb éveiben, 2014– 2015-ben az ukrajnai lengyel export 30, az Oroszországba irányuló kivitel pedig 37 százalékkal esett vissza.

Sławomir Matuszak, a Keletkutatási Központ szakértője szerint a tömeges menekültáradat lehet az egyik legsúlyosabb következménye egy esetleges háborúnak.

A Krím annektálása után 1,5 millió ukrán érkezett Lengyelországba, igaz, a nagy részük gazdasági menekült volt, akik munkához is jutottak.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: GLEB GARANICH, REUTERS

LENGYELEK AZ OROSZ–UKRÁN VÁLSÁGRÓL | A varsói kormány reméli, hogy az orosz fenyegetés elmúlik az ukrán határon, de természetesen a legrosszabb forgatókönyvekre is fel kell készülni – mondta keddi kijevi látogatásán Mateusz Morawiecki kormányfő.

Arról biztosította ukrán kollégáját, Denisz Smihalt, hogy támogatja országát szuverenitása, gazdasági, pénzügyi stabilitása megőrzésében, és gázzal, védelmi fegyverekkel, valamint humanitárus akcióval segíti Ukrajnát.

68 | FIGYELŐ 2022/5

F_68-69_lengyel_cseh.indd 68

2022. 02. 01. 17:22

| RÉGIÓ |

TALÁLGAT A SAJTÓ A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) kormányzójának, Jiří Rusnoknak ez év júliusában jár le a mandátuma. Miközben utód kerestetik, az ország évek óta nem látott inflációval küzd, a jegybank pedig drasztikus kamatemelésre készül.

JEGYBANKELNÖKJELÖLTEK PRÁGÁBAN Jiří Rusnok 2016 óta áll kormányzóként a ČNB élén. A nevét korábban politikusként ismerhette meg a közvélemény. A rendszerváltozást követően a jelenlegi köztársasági elnök, Miloš Zeman hatására lépett be a Cseh Szociáldemokrata Pártba (ČSSD), s bár idővel távozott onnan, mégis támogatta pártfogója karrierjét – a 2012-es államfőválasztáson az ő kampányát segítette.

Az elnökké választott Zeman 2013 júniusában – a korrupciós vádakba belebukott Petr Nečas kormányfő lemondását követően – a megalakuló szakértői kabinet élére nevezte ki az addigra már több korábbi kormányban megfordult Rusnokot. A cseh alsóház azonban két hónappal később nem szavazott bizalmat a kabinetnek, így Rusnok lemondott a miniszterelnöki tisztségéről, de 2014 januárjáig hivatalban maradt. Ezt követően ismét hátat fordított a politikának.

2014-ben az államfő előbb a ČNB monetáris tanácsának a tagjává, 2016. július 1-jén pedig hatéves időszakra a központi bank kormányzójává nevezte ki.

FOTÓ: GETTY IMAGES

HÁROM BELSŐ, EGY KÜLSŐ FAVORIT

Rusnok megbízatása ez év nyarán jár le.

Az utódlásával kapcsolatos találgatások már hetekkel ezelőtt megindultak. Szakmai körökben korábban biztos befutó-

nak tartották Tomáš Nidetzkýt, a ČNB egyik elnökhelyettesét (alkormányzóját), később azonban olyan feltevések is szárnyra kaptak, hogy Rusnoknak egy másik helyettese, Marek Mora az esélyesebb utód.

A kalapban azonban további nevek is szerepelnek, a döntés pedig Miloš Zeman kezében van.

Az elnök favoritjának a cseh kereskedelmi kamara (hospodářská komora – HK) első emberét, Vladimír Dlouhýt tartják. Ő a rendszerváltozás után még a szövetségi Csehszlovákiában volt a gazdasági tárca vezetője, majd évekig az egymást követő prágai kormányok ipari és kereskedelmi miniszteri posztját foglalta el. Aztán a versenyszférában találta meg a számítását, s 2014-ben került a HK élére, ahol legutóbb 2020-ban újabb három esztendőre erősítették meg tisztségében.

Szakmai körökben azonban Dlouhý mellett a jegybank monetáris tanácsának egyik tagját, Aleš Michlt is befutóként emlegetik. Ő a fiatalabb nemzedékhez tartozik, egyetlen pártnak sem tagja, de 2014-ben az Andrej Babiš által vezetett pénzügyi tárca külső tanácsadója lett. Babiš később, kormányfőként is számított Michl gazdasági tanácsaira.

A köztársasági elnök 2018-ban nevezte ki a ČNB monetáris tanácsának a tagjává. A szakember az utóbbi években leginkább azzal érdemelte ki a közvélemény figyelmét, hogy a pandémia kez-

dete óta rendszeresen vezetett blogjában elemezte a járványnak a cseh gazdaságra gyakorolt hatását.

BŐVÜLÉS ÉS PÉNZROMLÁS

Miközben Rusnok utódlásáról folyik a találgatás, Csehország az utóbbi évek legnagyobb inflációjával küzd. A ČNB 2021 novemberében még 5,6 százalékos pénzromlással számolt erre az esztendőre, ám szakértők úgy vélik, a jegybank most csütörtökön, lapzártánk után közzétett prognózisában vélhetőleg már nyolcszázalékos inflációt vetít előre. Emiatt nem meglepő, hogy a szakértői körök a ČNB monetáris tanácsának mai ülésétől újabb drasztikus kamatemelést várnak. A várakozások szerint 75 bázisponttal 4,5 százalékra, azaz húsz éve nem látott rekordszintre növelik az alapkamatot.

A statisztikai hivatal (ČSÚ) kedden délelőtt ismertette az első gyorsbecslését a tavalyi negyedik negyedév és a 2021es esztendő gazdasági teljesítményéről.

Az elemzők 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-bővülést vártak. Ehhez képest a negyedik negyedévben 3,6 százalékos volt a növekedés, míg éves szinten 3,3 százalékos volt a bővülés. Van honnan felkapaszkodnia a cseh gazdaságnak, hiszen 2020-ban a pandémia hatására 5,8 százalékkal esett vissza a GDP, ami az önálló Cseh Köztársaság 1993-as megalakulása óta a legrosszabb éves érték volt.

K. ZS. 2022/5 FIGYELŐ | 69

F_68-69_lengyel_cseh.indd 69

2022. 02. 01. 17:22

| RÉGIÓ |

NATO-BÍRÁLAT SZLOVÁKIÁBAN

A jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás támogatói közül hibáztatják a legtöbben Oroszországot (65,6 százalék), az ugyancsak kormánypárti, konzervatív OĽaNO híveinek az 59,1, a parlamenten kívüli balliberális Progresszív Szlovákia elkötelezettjeinek az 56,7 százaléka jutott hasonló álláspontra. A leginkább kiegyenlített véleményt a koalíciós Sme rodina (Család Vagyunk) párt szimpatizánsai fogalmazták meg: 41,2 százalékuk Moszkvát, 39,2 százalékuk a NATO-t bírálja. Összességében a kormánykoalíció választóinak az 56,1 százaléka Oroszországot tartja a konfliktus fő okozójának. Az ellenzéki szavazók körében ezzel szemben 71 százalékos többségben vannak azok, akik a nyugati katonai szövetséget okolják a feszültség fokozódásáért.

KOLEK

TENGERSZINTHEZ MÉRT DISZKRIMINÁCIÓ

Szlovákiában a kisebb és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből. Ez hátrányosan érinti a legtöbb felvidéki magyar önkormányzatot. Őry Péter, a Szövetség párt elnökségi tagja az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához fordult a diszkrimináció megszüntetése érdekében.

A testület befogadta a beadványt, amelyet az EP petíciós portálján aláírással is meg lehet támogatni – tájékoztatta a ma7.sk felvidéki hírportált a politikus. Őry, aki egyébként hosszú ideje Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove) nagyközség polgármestere, reményét fejezte ki, hogy az ügy tárgyalása nyomán megszűnik a magyar lakosságú települések hátrányos megkülönböztetése. Kifejtette: a Szlovák Köztársaság személyi jövedelemadóra vonatkozó újraelosztási rendszere több olyan elemet tartalmaz, amely mostohán érinti az ország lakosságának egy nagy részét, gyakorlatilag két csoportra osztva a településeket és azok lakóit.

A 2004 óta érvényben lévő rendszer az alkalmazottak és a vállalkozók által befizetett szja-t úgy osztja szét, hogy előnyben részesülnek a nagyobb népességű, valamint a magasabban fekvő helységek.

Az első szempont az 50 ezernél több lakost számláló településeknek kedvez (tíz ilyen város van). A második kritérium a magassági szorzó, amely szerint a forrás nagysága nő a 300 métert meghaladóan a tengerszint felett lévő helységek esetében az alacsonyabban fekvők rovására.

Ez azt okozza, hogy hosszú távon egy-egy magyarlakta községtől tíz-, sőt százezer eurós összegeket vonnak meg éves szinten. A volumen 2004-től számítva százmilliókra rúghat – mondta el korábban a felvidéki politikus. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy míg egyes városok akár 600 eurót kaphatnak egy lakos után, a Pozsonytól néhány kilométerre lévő falvaknak, például Csallóközcsütörtöknek már csak ezen összeg fele jut” – nyilatkozott Őry Péter.

MOJ

FOTÓ: EUROPRESS/AFP, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A Focus közvélemény-kutató intézet felmérésében megkérdezett szlovákok körében relatív többségben vannak azok, akik az észak-atlanti szervezetet tartják inkább felelősnek az orosz– ukrán konfliktus kiéleződése miatt. A kérdezőbiztosok azt firtatták, hogy elsősorban Oroszország vagy a NATO és az Egyesült Államok okolható-e az orosz–ukrán határon, valamint a Baltikumban tapasztalható fokozódó feszültségért.

A válaszadók 44,1 százaléka a nyugati katonai szövetséget, 34,7 százalékuk pedig Oroszországot tartja az elmérgesedő viszály fő okozójának. 21,2 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben.

A NATO-t és az USA-t főként az ellenzéki pártok hívei hibáztatják, a legtöbben a Mi Szlovákiánk Néppártból (ĽSNS) kiszakadt szélsőjobboldali Republika (Köztársaság) hívei, 90,3 százalékos arányban. A Robert Fico volt kormányfő vezette Smer – SD (Irány – Szociáldemokrácia) támogatóinak a 78,6 százaléka nevezte meg fő felelősnek az észak-atlanti szervezetet, és hasonlóan vélekedett a jelenlegi legnépszerűbb párt, a Peter Pellegrini exminiszterelnök által alapított Hlas – SD (Hang – Szociáldemokrácia) híveinek az 54,1 százaléka.

A többi formáció körében kisebbségben vannak a nyugati szövetséget elmarasztaló vélemények.

70 | FIGYELŐ 2022/5

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 02. 01. 17:06

| RÉGIÓ |

HORVÁTORSZÁGBAN A LEGNÉPSZERŰBB A MAMAHOTEL

SZARDÍNIAHALÁSZATI TILALOM HORVÁTORSZÁGBAN

Ebben az idényben is december 16-tól február 28-ig tart a szardíniahalászat tilalma az Adria horvát vizein. E korlátozással az illetékes minisztérium a sérülékeny tengeri élővilágot kívánja óvni. A szardínia ugyanis a ragadozó halak legfőbb tápláléka, így állományának jelentős csökkenése más fajokra is kihatna, felboríthatná az ökoszisztémát. Bizonyos helyeken már évek óta tilos halászni ezt a kis uszonyost, mert a populációja az elmúlt húsz esztendőben megfeleződött. Az időszakos szigorítás azért esik az év elejére, mert a szardínia a hűvös időszakban szaporodik. Ilyenkor a halpiacok forgalma is megcsappan, hiszen a vásárlók közül a legtöbben, főként a kispénzűek épp ezt az apró fajtát keresik, hiszen ez a létező legolcsóbb és legegészségesebb, ízletes táplálék. Egy kiló szardíniához akár 10 kunáért (mintegy 472 forint) is hozzá lehet jutni a kereskedelemben, de nyaranta 3,5 kunáért is adják a halászok.

Január–februárban a horvát piacokon a drágább uszonyosok is kevésbé fogynak, mint máskor. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szardínia téli halászatát sem a szlovének, sem az olaszok nem korlátozzák. Így a horvát halászok szkeptikusak a tilalom kapcsán, hiszen a hálóikat gyakran csupán pár kilométer választja el a szomszédos országban tevékenykedő kollégáikéitól. Úgy vélik, hogy a kormány szigorú intézkedései hátrányos helyzetbe hozzák őket a legnagyobb vetélytársaikkal szemben. A dalmát partok mentén egyébként a halászok évente 60 ezer tonna szardíniát fognak ki, s nagy részüket frissen, belföldön értékesítik, de konzervbe, így külföldre is jut belőlük.

HORDÓSI DÁNIEL

A legfrissebb Eurostat-jelentés szerint az Európai Unióban a horvát fiatalok élnek a legtovább a szüleikkel, átlag 31,8 évesen hagyják el a családi fészket. A tabella másik végén a svédek állnak: 20,1 esztendősen költöznek el otthonról. A horvát jelenség oka a gazdasági helyzeten túl a tradícióban keresendő. Az északi országokban például hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek.

Ugyanakkor a dél-európai államokban gyakori, hogy a felnőttkorú gyermekek csak a házasságkötés után keresnek más lakhatási lehetőséget. A horvát számok hátterében az áll, hogy az ifjak jelentős része tanulmányainak a folytatása alatt a szüleivel él, de ha munkahelyet talál, akkor is otthonról jár el dolgozni, mert magasak az ingatlanárak. Éppen ezért sokuk a szülői házban vár addig, míg nem gyűjt egy kis tőkét vagy nem lesz hitelképes. Ez egyáltalán nem zavarja a szülőket, hiszen az ezredfordulóig megszokott volt, hogy egy családi házban több nemzedék él. A háromgenerációs háztartásban például könnyebb volt a gyermeknevelés, vidéken a földművelés.

H. D.

A VÁRTNÁL KISEBB A ROMÁN DEFICIT

Tavaly kisebb volt a tervezettnél a román államháztartási hiány, amely a GDP 6,72 százalékát tette ki. A bukaresti kormány korábban 7,13 százalékosra tervezte a deficitet. Abszolút értékben a konszolidált állami költségvetés hiánya elérte a 80 milliárd lejt (5750 milliárd forint), míg 2020-ban 101,8 milliárd volt, ami a bruttó hazai termék 9,61 százalékának felelt meg. Tavaly az államháztartás bevételei elérték a 379,61 milliárd lejt, ami 17,7 százalékos bővülést jelent 2020-hoz mérten. A növekedés egyrészt az alacsony bázisértéknek, másrészt a gazdaság fellendülésének köszönhető. A kiadások 8,3 százalékkal, 459,63 milliárd lejre nőttek. A pénzügyi tárca azt is közölte, hogy november végén az államadósság a GDP 48,7 százalékát tette ki, elérve az 557,886 milliárd lejt, ami 5,5 milliárddal több az októberinél. A múlt esztendőben Bukarest 7 százalékos GDP-bővülésre számított, de az utolsó negyedévben lassult a gazdaság, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül teljesíteni ezt a célt. A statisztikai intézet február közepén közli a tavalyi negyedik negyedéves adatokat.

Az idén a román kormány 5,84 százalékos államháztartási hiányra számít 4,6 százalékos gazdasági gyarapodás mellett.

BORBÉLY 2022/5 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 02. 01. 17:06

| SKYNET |

ÍME A VR-ALAPÚ FACEBOOK-JÁTÉK

DIGITÁLIS KÖZÖSSÉGEK | Horizon Worlds néven úgynevezett metaverzumot fejlesztett az egyik legnagyobb közösségi hálózat. E Roblox-szerű játékvilágban virtuálisvalóságszemüveggel a barátaink, ismerőseink vagy akár idegenek avatárjaival cseveghet egy minket megtestesítő digitális lény. Zuckerbergék lelkesek, hogy milyen menő az új, „VR-Facebook”, ám a szakértők már jóval kevésbé.

A FACEBOOK HORIZON WORLDS EGYIK SZEBBEN SIKERÜLT VIRTUÁLIS TERE. JÓK LEHETNEK A KILÁTÁSOK, HA A FIATALOK RÁHARAPNAK

lyan figyelmeztetett a nyilatkozatában.

Egyfelől elismerte, hogy az embert izolálja a külvilágtól, a tényleges valóságtól egy ilyen virtuális rendszer, ami szerinte kifejezetten rossz. Másfelől pedig sokak számára rendkívül idegesítő egy VR-head-set viselése.

Mindez azért különösen időszerű, mert a Facebook (amely cégnevében immár Meta – nem véletlenül így nevezték át…) elindította a Horizon Worlds nevű fejlesztésének éles tesztjét. A gigavállalat ugyanis olyan metaverzumot épít, amelyben egymáshoz csatlakoztatott digitális világokat népesítenek be avatárjaikkal a felhasználók. A lényeg nemcsak a virtuális közösség, csoportok, a chatszobák megléte, hanem hogy az ezek által kreált egyéni, egyedi univerzumban például a Covid-járvány idején is maszk nélkül lehet szórakozni, beszélgetni, vásárolni, virtuális társadalmi életet élni.

Egyfajta Facebook 2.0 ez tehát, ahol nem a billentyűket nyomogatjuk, hanem

FÁJDALMAKKAL JÁRHAT

Mindez a játékba „bújás” mint interakció a fiatalabbaknak ismerős a Roblox, a Fortnite és társaik révén. No éppen erre, azaz a Horizon Worldsre reagált úgy a fent emlegetett Ken Kutaragi, hogy nem más, mint egy névtelen üzenőfal, amely ráadásul nemcsak arctalan, hanem művi is. A Wall Street Journal (WSJ) egyik munkatársa, Joanna Stern azonban nem volt rest: kipróbálta a Facebook még kezdetlegesnek mondható fejlesztését, amelyet 2021 folyamán, közel egy éven át teszteltek a megaméretű közösségi oldal munkatársai.

Az újságíró a WSJ vlogjában beszámolt arról, hogy „kellően” rosszul is lett a kísérlet végén, hiszen 24 órára egy hotelszobába költözött, hogy semmi és senki se zavarja. VR-head-settel a fején evett, csak egy-egy telefonos üzenet erejéig kukucskált ki a szerkezetből. Órákig ismerősökkel beszélgetett, sőt bulizott, s egy digitális standup comedyt is végigneve-

FOTÓ: META/HORIZON WORLDS

Akit egy kicsit is érdekel a virtuális valóság (VR) vonzó, de azért óvatosságra intő új világa, annak kötelező mű Steven Spielberg három és fél évvel ezelőtt bemutatott filmje, a Ready Player One. Aki esetleg nem látta, az feltétlenül nézze meg, mert – kissé egyszerű jelleggel és amerikai módon szórakoztatva ugyan, de – igen fontos kérdéseket feszeget a közeljövőről, a virtuális valóság és a valódi világ viszonyáról. Természetesen az elidegenedés, a két univerzum összefonódása, a normális kapcsolatokra kevéssé alkalmas technológiai emberek virtuális világba menekülése mind-mind előkerül ebben a moziban.

Ken Kutaragi, az eredeti PlayStationt közel három évtizeddel korábban kifejlesztett egykori csapat vezetője fejezte ki aggodalmát a minap a Bloombergnek adott interjújában. A játékkonzol atyja esetében tehát nem egy techszkeptikusról, hanem az ágazat egyik odaadó hívéről, sőt gurujáról van szó. A szakértő mégis komo-

a chatszobás találkozók átkerülhetnek egy megfoghatóbb, valószerű térbe, ahol látjuk a saját avatárunkat beszélgetni egy másik, sőt akár több tucat felhasználóéval. Kicsit fura, hogy láb nélküli, lebegő torzók jönnek össze digitális táborokban, bárokban, a legkülönfélébb helyeken, akár a felhők tetején, de aki vevő az ilyesmire, az bizonyosan sokat bolyong majd ilyen kitalált helyeken. Igaz, ebbe az élménybe egyelőre csak kanadai és amerikai felhasználók kóstolhatnak bele.

72 | FIGYELŐ 2022/5

F_72-72_Skynet-VR.indd 72

2022. 02. 01. 17:06

| SKYNET |

A HORIZON WORLDS PROMÓCIÓS, KEDVCSINÁLÓ KÉPE. MINDEN FIATAL KOROSZTÁLYT IGYEKEZNEK BECSERKÉSZNI

tett a virtuális térben; majd a napi tornáját is egy digitális repülőszőnyegen végezte. Ezután egy meditációs app segítségével az esti elalváshoz is a VR-t vette igénybe. Csupán éjjel, álmában rángatta le magáról a szerkezetet, amit szintén kamera rögzített. Ez persze talán nem véletlenül történt, hanem tudat alatti utálatból.

Stern beszámolója szerint ugyanis az egyhuzamban négyórás bennlét – beleértve a céges online meetinget is avatárokkal – iszonyatos szem- és fejfájást okozott.

Azaz a szakíró nemhogy a 12 vagy 24, de még a 3-4 órás egyvégtében történő horizonos időtöltést sem ajánlja senkinek.

Ez persze nem tartja majd vissza fiatalok millióit vagy akár százmillióit attól, hogy kipróbálják a Facebook új játékát, amely több lehet egy újabb Robloxnál.

MILLIÁRDOK AZ ALKOTÓKNAK

A hangsúly itt az elsőként megteremtett virtuális világokon lesz, mert bár a fejlesztők nem kereshetnek pénzt az általuk alkotott tartalmakkal, a Meta létrehozott egy tízmillió dolláros (3,2 milliárd forint) alapot, s ezt az összeget a hírek szerint teljes egészében a legjobb pályaművek jutalmazására költik majd. A Horizon Worlds ebben más, mint a Roblox, amelynek az esetében a kreátorok közvetlenül értékesíthetik digitális alkotásaikat, melyekért cserébe „robloxos pénzt” kapnak.

ITT VANNAK A VIRTUÁLIS ZAKLATÓK Hogy nem hibátlan a projekt, az is mutatja, hogy alig telt el néhány hét a Horizon Worlds indulása óta, máris tucatnyi hölgy számolt be arról: a virtuális valóságban fogdosták és szexuálisan zaklatták az avatárjaikat… Az is előfordult, hogy több felhasználó még drukkolt is az elkövetőknek – írta a The Verge technológiai hírportál. Még a Bloomberg újságírója, Parmy Olson is hasonló szituációba „keveredett”. Egy virtuális hallba lépve ugyanis férfi avatárok vették körbe, s elkezdték körbefotózni női avatárját. Az újságíró arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a platformra csak 18 éven felüli felhasználók léphetnek be, rendszeresen előfordult, hogy gyerekek kuncogtak és visítoztak bele a mikrofonba, tehát itt még kiskorúak is veszélyeztetettek lehetnek.

Furcsa, de egyesek szerint pszichológiai értelemben hasonlóan traumatikus lehet akár a telefonos, akár az avatár esetében elkövetett zaklatás, mint a hús-vér valóságban történő atrocitás. A Horizon Worlds, pontosabban a Facebook válasza e komoly kihívásra egy úgynevezett safety zone (avagy biztonsági zóna) bevezetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akit zaklatnak vagy éppen zaklatni próbálnak, egy digitális gömbfalat húzhat maga köré egyetlen billentyű megnyomásával.

A virtuálisvalóság-szoftver szerencsére térítésmentes – igaz, csak elvben.

Ugyanis szükséges hozzá egy Oculus Quest 2 VR-head-set, amely alapkiépítésben is 170 ezer forintba kerül nálunk.

De persze nem kell sietni a boltba, mert a játék európai verzióját sem jelentették még be. A projekt Twitter-oldalán is csak ígéret van a nemzetközi indulásra, de dátum nélkül. Érdekesség, hogy azért csak ez a headset típus jó a Horizon Worldshöz, mert a tartalomgyártáshoz használható eszközöket direkt a VR-szoftverbe építették be, azaz a digitálistér-kreátoroknak semmilyen különleges kiegészítőt nem kell letölteniük. Így tehát a felhasználók a saját világaikon átrepülve elhelyezhetik a terepen a fákat, a különböző alakzatokat, mintha építőkockák lennének, és az elképzeléseik szerint alakíthatják univerzumukat. Ha készen vannak a digitális külsőségek, akkor megalkothatók a digitális terek szabályrendszerei (például az avatárokkal mit lehet és mit nem lehet csinálni), mégpedig előre programozott építőkockák révén. Így már a tesztfázisban több ezer játékpályát alkottak a béta-tesztelők. De a kritikusok szerint nemcsak az a baj az újdonsággal, hogy erősíti a virtuális világba menekülés lehetőségeit, hanem az is, hogy e különleges játék nem eléggé kiforrott – nem véletlen, hogy egyelőre nem tette globálisan elérhetővé a Zuckerberg-birodalom.

HG 2022/5 FIGYELŐ | 73

F_72-72_Skynet-VR.indd 73

2022. 02. 01. 17:06

| CAPPUCCINO |

ILYÉS DOROTTYA

Hogy került a londoni Central Saint Martinsra, egy olyan felsőfokú művészeti képzésre, ahova évi 5000 európai jelentkező közül 25-öt vesznek fel?

– Gyerekkori álmom volt, hogy ott tanulhassak, ahonnan a legtöbb divattervező – például Alexander McQueen, Stella McCartney, John Galliano vagy a példaképem, Phoebe Philo – kikerült. Ez nem egy magánegyetem, ahova bárki befizetheti magát. Nagyon kemény már maga a felvételi, és a bennmaradásért is folya-

matosan küzdeni kell. Nem igazán aludtam abban a három évben, míg odajártam, éjjel-nappal a kiadott feladatokon dolgoztam. Bár sokszor készítettünk közös projekteket az évfolyamtársainkkal, mégsem volt soha két hasonló terv, mert ebben az iskolában folyamatos kísérletezésre késztetnek, s ezáltal a saját utunk megtalálására. Nem tanóráink voltak,

hanem úgy kezeltek minket, úgy kellett teljesítenünk, mintha egy divatház alkalmazottai lennénk. Aki itt végez, útlevelet szerez a legnagyobb márkákhoz, és a világcégek megbízottai is rendszeresen ellátogatnak az egyetemre, hogy innen válasszanak tervezőket. Hozzám a párizsi stílus áll közel, ezért a francia fővárosban pályáztam gyakornoki állásokra.

Először a Chloéban lehettem dizájnaszszisztens, és nagyon büszke vagyok arra, hogy az egyik ruhatervemet rögtön be-

FOTÓ: GAÁL DÁNIEL

A világ egyik legjobb divatiskolájában diplomázott, majd olyan párizsi divatházaknak dolgozott, mint a Chloé, az Isabel Marant vagy a Jacquemus.

Hazatérve piaci rést látott a butikkultúra felélesztésében, ezért olyan üzletet nyitott, ahol a nők újra átélhetik a kincskeresés élményét.

74 | FIGYELŐ 2022/5

F_74-75_cappuccino.indd 74

2022. 02. 01. 17:10

| CAPPUCCINO |

válogatták az aktuális kampányban szereplő darabok közé, így a hirdetésekben is látható volt.

– Milyen a hangulat ezekben a nagy divatházakban?

– Egyáltalán nem olyan felületes a hozzáállás, mint ahogy az erről szóló filmek mutatják. Ebben a közegben az érzéseinket vizuálisan kommunikáljuk, nem szavakkal, ami nagyon izgalmas és univerzális. A tervek alapja mindig a művészet, a kulturális hatások, amelyek az adott városból éppen áradnak. A Jacquemusnél – a névadó egy nagyon felkapott tervező most Párizsban – kifejezetten kérik, hogy a munkaidő egy részét múzeumokban vagy koncerteken töltsék a munkatársak, ahol inspirálódhatnak, élményekkel töltődhetnek. Az antikvitások piacait is jártuk, emlékeket gyűjtöttünk minden érzékszervünkkel. Nem tudhatjuk előre, hol fogunk felhasználni egy korábban érintett textúrát vagy befogadott látványt, de egyszer majd a helyükre kattannak. Igaz, hogy sokan dolgoznak a divatházakban, de maga a tervezőstúdió mindössze öthat emberből áll. Én ennek a szűk stábnak a tagja lehettem, kreatív feladatokat kaptam. Például az Isabel Marant-nál az általam tervezett hímzett minták kerültek a farmerekre. Tanultam egy nagyon híres brit szabó műhelyében is. Ez a kis atelier az angol királyi családnak, valamint a Givenchy és a Louis Vuitton divatháznak is készít férfiöltözéket. A francia stílusban az a szép, hogy a férfi- és a női vonalak keverednek, így fontosnak éreztem, hogy ismerjem mindkettő fortélyait.

– Tíz külföldön töltött év után mi az, amit mindenképp Budapesten szeretett volna megvalósítani?

– A Covid miatt jöttem haza, egy kézipoggyásszal, majd hónapokra itt ragadtam. Közben rájöttem, hogy itthon is rengeteg a lehetősége annak, aki meglátja, merre érdemes elindulni. A butikkultúrának Francia- és Olaszországban sokkal erősebb a jelenléte, mint nálunk, úgyhogy arra gondoltam, lenne fantázia egy olyan üzlet létrehozásában, amelyből kevés van itthon. Kint a nők állandóan keresik azokat a különleges darabokat, amelyek nem jönnek velük szembe az utcán.

A nemzetközi hálózatoknak köszönhetően akár a Zarába, akár a Gucciba sétá-

NÉVJEGY Budapesten született, 1992-ben.

Iskolák, munkahelyek 2012–16: Central Saint Martins egyetem 2015: Chloé divatház 2017: Isabel Marant divatház 2019: Jacquemus divatház KEDVENCEK Film » Paolo Sorrentino-alkotások Zene » olasz popzene Ahonnan merít, ha kimerül » fest, rajzol Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » végletekig kitartó/türelmetlen önmagával szemben Álom, amely még nem valósult meg » vállalkozása nemzetközi szintre fejlesztése

lunk be, ugyanazokat a termékeket vehetjük meg a világ bármely pontján, emiatt kiveszett az életünkből a kincskeresés izgalma. A Séylit azért is hoztam létre, hogy a vevőim újra megtapasztalhassák azt az érzést, amely akkor tölti el őket, amikor egy különleges, egyedi darabra bukkannak, amelyet máshol nem találnak meg.

– A járvány idején minden attól hangos, hogy főleg online vásárolunk – ehhez képest egy fizikai üzletbe fektetett be. Miért?

– Szerintem a pandémia elszigetelő hatása miatt egyre erősödik a személyes kapcsolódások iránti igényünk. A webshopomon is dolgozom, de úgy gondolom, értéket hordoz, ha megfoghatunk egy anyagot, felpróbálhatunk egy ruhát, beszélgethetünk az eladóval, aki hozzánk illő darabokat mutat. Personal stylinggal, azaz személyre szabott stílustanácsadással is foglalkozom – ennek remek háttérországot biztosít a butik. Amikor a vendégeim számára kerestem ruhákat, azt tapasztaltam,

hogy hiányzik a fast fashion és a luxusmárkák közötti kategória, melynek esetében a környezet és a kiszolgálás is megfelelő lenne. A másik, hogy leginkább a vizualitáson keresztül tudom kifejezni magam, ez az üzlet pedig egyértelműen tükrözi a stílusomat. Aki ide belép, rögtön el tudja dönteni, hogy illünk-e egymáshoz. A boltba különböző külföldi márkák szezonális kollekcióiból válogatok, limitált darabszámban, mert nekem fontos, hogy gyakran cserélődjön a kínálat.

Sokat járok most is Párizsba, Londonba, Milánóba, és folyamatosan keresem, mit hozzak haza. Tudatosan figyelem a saját vásárlási szokásaimat, hogy mikor kezdek el vágyakozni valami iránt, és ezeket az érzéseket próbálom az üzlet nyelvére lefordítani. Azt vettem észre, hogy azokat a darabokat kapkodják el a leggyorsabban, amelyekbe én is beleszerettem.

– Hogy választott lokációt?

– A tizenharmadik kerületi Pozsonyi út nagyon hasonlít Párizsra. A kis utcák, a kávézók, a helyiek közvetlensége miatt.

Igen nyitott a művészetre ez a környék, ami azért fontos, mert szeretnék eseményeket, kiállításokat szervezni ide. A berendezést is úgy találtam ki, hogy minden mozdítható legyen, hogy teret adhassak workshopoknak, tárlatoknak. Már kapcsolatba is léptem helyi alkotókkal, és együtt tervezgetünk.

– A személyes tanácsadás folyamán mit lát, hol akadnak el a legtöbbször a nők az öltözködésben?

– Sokszor másoknak öltözködnek, nem önmaguknak. Azt nézik, hogy mit vár el tőlük a párjuk, a munkahelyük, a társaságuk, s inkább elbújni szeretnének, mint kitűnni. Egyszerű, letisztult öltözékben is kitűnhetünk, nem kell feltűnőnek lenni hozzá. Viszont aki magabiztos, az önmagának öltözik. Nincs olyan nő, akinek ne lennének problémái önmagával, de én abban szeretnék nekik segíteni, hogy a természetes szépségüket kiemelve önbizalmat kapjanak. Az üzleti világban és a hétköznapokban ugyanolyan fontos, hogy mit mutatunk magunkból a külvilág felé. Akár tetszik, akár nem, ha találkozunk valakivel, hét másodperc alatt véleményt alkot rólunk a külsőnk alapján. És ezt utána nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jól nézünk ki, jól is érezzük magunkat a bőrünkben, s megállíthatatlanok vagyunk. Szerintem ezt az állapotot kell elérnünk.

SZIGETI HAJNI 2022/5 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2022. 02. 01. 17:10

| TÁRSADALOM |

A XXI. SZÁZAD AZ ŰRKUTATÁSRÓL SZÓL MAJD

A kormány jó ideje nagy hangsúlyt fektet az űrstratégiára, a gazdaságvédelmi akciótervben pedig egyenesen a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Milyen lehetőségei vannak hazánknak, mely területeken kapcsolódhatunk be a kozmosz felfedezését célzó nemzetközi munkába?

– Helyes döntés volt a kormány részéről az űrstratégia elfogadása, mert ha tetszik, ha nem, a XXI. század a világűrről szól majd. Az elképzelések fókuszában a Hold meghódítása, a Marsra való eljutás áll, ami űrhajósszempontból fantasztikus.

Csodálatos dolog lenne, ha ebben az évtizedben vagy a következőben sikerülne

a tőlünk több mint 350 ezer kilométerre lévő Holdon kialakítani egy olyan platformot, ahol az asztronauták hosszabb időt tölthetnének és tudományos jellegű kísérleteket végezhetnének. Azt is fontos látni, hogy egyre inkább előtérbe kerül a kémia szerepe, annak a vizsgálata, hogy a szomszédos égitesten talált kőzetekből

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

FARKAS BERTALAN | Hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba.

A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Geneticscsoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek.

76 | FIGYELŐ 2022/5

F_76-77_Farkas_Berci.indd 76

2022. 02. 01. 17:08

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY 1949-ben, Gyulaházán született.

Vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, rendfokozata: nyugalmazott dandártábornok. Ő az első magyar, aki eljutott a világűrbe, 1980-ban.

A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzett, később oklevelet szerzett a Műegyetem Közlekedésmérnöki Karán is.

1991-ig a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának a kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként.

1992 és 1995 között, még aktív katonai időszakában An–24-es és An–26-os szállítógépeken, valamint Zlín Z–143-as típuson repült.

1996–97-ben légügyi attasé volt Washingtonban.

Nyugdíjazása után az üzleti életben folytatta pályafutását.

– ott, azon a felszínen – mit lehet előállítani. Magyarország lehetőségei persze jóval korlátozottabbak, mint az űrnagyhatalmaké – például az Egyesült Államoké, Oroszországé, Kínáé, Indiáé –, ezért nekünk azt kell kitalálnunk, miként tudunk illeszkedni a nagy programokhoz, mert az ezekben való részvétel elengedhetetlen.

Ha pedig a piros-fehér-zöld megjelenik egy projektben, akkor arra csak büszkék lehetünk, ahogyan arra is, amit eddig letettünk az asztalra a nemzetközi együttműködés terén.

– A kabinet tervei szerint négy és fél évtizeddel az ön űrrepülése után, 2024ben vagy 25-ben újra eljuthat egy magyar kutatóasztronauta a világűrbe, s a Nem-

zetközi Űrállomáson az itthoni űripari vállalatok és egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel végezhetne tudományos kísérleteket. Mint a legautentikusabb hazai forrás, milyen tippeket adna a második magyar űrhajósnak?

– Tanács helyett inkább úgy fogalmaznék: akit kiválasztanak erre a feladatra, az olyan óriási lehetőséget kap, amellyel nem szabad visszaélni. Azt a tudományos programot, amelyre felkészült, tisztelettel, becsülettel kell végrehajtania. Legyen újból egy mérföldkő az űrkutatás történetében a magyar résztvevő! Mint 1980-ban, amikor jómagam a hetedik nemzet képviseletében járhattam a világűrben. Egy biztos, mindenképp szeretnék ott lenni a visszatérésekor a pezsgőbontásnál, és gratulálni neki, hogy továbbvitte mindazt, amit több mint négy évtizeddel ezelőtt a Farkas Berci bácsi tett.

– A hazai egyetemi világ nagy aktivitást mutat az univerzum kutatásában. Az ELTE-n például űrtudományi centrumot alapítottak, a Debreceni Egyetemen pedig többek közt űrtáplálkozási és -élettani kérdésekkel foglalkoznak. Mennyire követi ezeket a fejleményeket, illetve menynyire számítanak a közreműködésére a szakmai műhelyek?

– Személyesen is találkoztam a Debreceni Egyetem rektorhelyettesével, aki bemutatta nekem az űrpaprikaprojektjüket és más kutatásaikat. Milyen csodálatos lenne olyan terméket kikísérletezni, amely aztán a világűrbe kerülhet! A debreceni tudósok profik ebben a munkában. De más felsőoktatási intézményeket is ki kell emelnem, mert több helyütt vizsgálják, miket lehet az űrkutatási eredményekből továbbadni bolygónkon a mezőgazdaságnak, a mérnököknek.

– Beszélgetésünk helyszínén, az AGROmashEXPO-n a Marton Geneticscsoport is éppen azzal a céllal épített fel egy háromszáz négyzetméteres „űrbázisstandot”, hogy bemutassa az agrárium űrtechnológiáit. Hogy találkozik egymással a mezőgazdaság és az űripar?

– 1980 óta hatalmas technikai fejlődés zajlott le. Sőt azt látom, ez a fejlettség sokkal előrébb tart annál, hogysem az emberek követni tudnák. Csak nézem azokat a gépeket, amelyekről korábban el sem tudtam képzelni, hogy valaha az agrárium szolgálatába állnak. Példaként említhetem a világűrből készített műholdfelvé-

teleket vagy azokat a – Martonvásáron is használt – drónokat, amelyek a fotóikkal azonnali információkat tudnak adni egyegy parcelláról.

– A közelmúltban elneveztek önről egy oktatási-módszertani centrumot Budapesten. Mivel foglalkozik az intézmény?

– A központ azért jött létre, hogy közelebb vigye a fiatalokhoz az űrkutatás tudományterületeit. Több előadást is tartottam már gyerekeknek, s ezek az alkalmak a szülők elmondása szerint nagy hatással voltak a kicsikre, hirtelen mindegyikük űrkutató akart lenni. Persze az oktatási-módszertani centrumban nem űrhajósok kinevelése a célunk, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy a kozmosz kutatása gyakorlatilag minden tudományágra kiterjed. Nincs olyan terület, amely ne kapcsolódna valamilyen úton-módon az űrtevékenységhez. Emellett elnöke vagyok a kutatómérnökökből álló Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesületnek, amely az űrkutatás támogatására jött létre, és ahová mindenkit szeretettel várunk.

HELMECZI ZOLTÁN

MI IS AZ AZ ŰRPAPRIKA? „Az AGROmashEXPO-n is kiállított – a tvpaprikáéval azonos kinézetű – űrpaprikát azzal a céllal nemesítettük, hogy űrbéli körülmények között is nevelhető legyen.

Nem mellesleg minden része fogyasztható, nem csupán a termése: a gyökeréből például ásványianyag-, a szárából pedig rostpótlás biztosítható” – mondta a Figyelőnek a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének a profeszszora. Fári Miklós, aki a zárt rendszerű növénytermesztéssel foglalkozó kutatócsoportot vezeti az agrárkaron, kifejtette: az univerzitás két éve dolgozik az űrpaprika-termesztésen, párhuzamosan egy egyesült államokbeli kísérlettel. A kozmoszba szánt és a tulajdonságai révén az űrkutatók számára is hasznos növénynek számos kritériumnak szükséges megfelelnie. Többek közt alacsony fényhiányérzékenységűnek, a hőingadozásokkal szemben pedig ellenállónak kell lennie, s azt is el kell érni, hogy a terméshez ne legyen szükség beporzó méhre. A szakember egyfajta „húzóprojektnek” tartja a debreceni űrpaprikát, amely szerinte azt hivatott bebizonyítani, hogy „nekünk is van helyünk a XXI. századi űrbiológiában”.

A program védnöke Farkas Bertalan.

2022/5 FIGYELŐ | 77

F_76-77_Farkas_Berci.indd 77

2022. 02. 01. 17:08

| TÁRSADALOM |

ELMEGY, MAJD VISSZAJÖN – A BUMERÁNG MUNKAVÁLLALÓ

HR | A bumeráng munkavállaló az az alkalmazott, aki elhagyja a céget, de később visszatér. A mai, minőségi munkaerőben hiányos helyzetben minden munkáltatónak meg kell fontolnia, miként viszonyul a „hűtlenekhez”. Valóban hűtlenségről van szó, vagy éppen hogy lojalitásról?

Ha túllépünk azon a szubjektív szálon, hogy egyszer hátat fordított a cégnek az alkalmazott, akkor számos előnye is lehet annak, ha visszatér. Érdemes több szempontból is vizsgálni ezt a helyzetet. A HR-irodalom szerint négy oka van annak, hogy az alkalmazott miért mond fel. Az első, hogy előmozdítsa a karrierjét, jobb fizetést kapjon, új készségeket sajátítson el. A második, hogy szeretne valami újat kipróbálni. A harmadik: magánéleti eseményekre szeretne összpontosítani, gyermekgondozásra, betegségből való felépülésre. Végül pedig oka lehet a távozásnak, hogy szezonálisan akar csak dolgozni a munkavállaló.

A bumeráng alkalmazott visszavételének számos konkrét előnye van. Ezek közül a legfontosabb, hogy valószínűleg gyorsan beilleszkedik a vállalati kultúrába, nincs vagy nagyon lerövidül a betanítási folyamat, ismeri a munkaköröket, azok leírását. A távol töltött idő alatt új készségeket sajátított el, új nézőpontokat, esetlegesen új ügyfeleket is hozhat magával. A lojalitása erősödhet a visszavétellel.

Lehetnek hátrányok, amelyeket számításba kell venni. Amenynyiben durva hangnemet megütve távozott a munkavállaló, akkor számolhatunk azzal, hogy újra konfliktusokba kerül. Ha hoszszabb idő telt el a kilépése óta, és sokat változott a vállalati környezet, akkor hosszas lesz a betanulás, illetve mérlegelni kell, valóban alkalmas-e az esetleges új pozícióra, függetlenül a korábbi teljesítményétől.

A HR-vezetők már felismerték: a lojalitás nem feltétlenül ér véget azzal, amikor az alkalmazottak más lehetőséget választanak, új területre lépnek. Sok évet töltenek az emberek munkával, rengetegen vágynak rugalmasságra és arra, hogy más iparágakban, területeken is kipróbálják magukat, anélkül, hogy felégetnék mögöttük a hidat. A bumeráng munkavállaló visszavétele tehát sok előnnyel járhat mind a szervezet, mind a dolgozó szempontjából.

MI A GYAKORLAT?

„Az elmúlt három évben a felvett kollégák 7 százaléka volt bumeráng, és ezek 70 százaléka jelenleg is nálunk dolgozik. Akik pedig elmentek, azok is eltöltöttek itt legalább egy-öt évet a visz-

szatérésük után” – mondta Navratil Zsuzsa, a JCDecaux Hungary HR-vezetője. A szakember elismerte, hogy pár évvel korábban még nem számított bevett gyakorlatnak a bumerángok viszszafogadása. Ugyanakkor hozzátette: személyes tapasztalataiból számos pozitív példája van arra, hogy egy visszatérő, a munkaerőpiacot megjárt kolléga mennyire jó példaként tud szolgálni kicsit befásult vagy éppen munkakeresésen gondolkodó társainak. „Mi két-három éve kezdtünk nyitni a bumerángok felé. Azt viszont megértettük, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor emberek akkor is munkát váltanak, ha egyébként szeretnek dolgozni az adott helyen” – tette hozzá. A JCD nem tesz különbséget kék- és fehérgalléros munkavállalók között, viszont csak két esélyt adnak, harmadikra már nincs lehetőség. Navratil Zsuzsa szerint nemcsak szorult helyzetben éri meg a foglalkoztatónak bumerángokat felvenni, hanem akkor is, ha nagy a verseny az adott pozícióért. A bumerángok mellett szól ugyanis a toborzási, az onboardingos költségek minimalizálása, ahogyan az is, hogy sokszor ezekből a kollégákból lesznek a legjobb véleményvezérek, ami a munkáltatói márkaépítésben jön jól. „Egy visszaté-

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

78 | FIGYELŐ 2022/5

F_78-79_bumerang.indd 78

2022. 02. 01. 17:09

| TÁRSADALOM |

rőnek van helyismerete, a betanulás pár nap; olyan, mintha egy kész embert hoznánk a piacról” – fejtette ki a HR-vezető. Tapasztalatai szerint abban, aki önként szeretne visszatérni, erősebb az elköteleződés, mint az elmenetelekor volt, ez pedig mindenképpen versenyelőnyt jelent más jelöltekkel szemben.

TERMELÉSBEN IS, IRODÁBAN IS

„Akár a termelésben, akár irodai munkára szívesen várunk viszsza kollégát, nincs jelentős különbség fizikai és szellemi pozíció között” – szögezte le Fekete Balázs, az ALTEO HR-vezetője. Bizonyos szakterületeken különösen igaz, hogy néhány cég között „vándorolnak” a szakértők. Szerinte fontos megérteni, anno miért távozott a kolléga, s mi változott azóta, mi motiválja őt a viszszatérésre. „Kritikus pont, hogy mit tanultunk cégként az elmenetelből, voltak-e azóta változások, fejlesztések, s a valamikori kollégának is érdemes egyfajta számvetést tennie, tükörbe néznie, mi volt az ő felelőssége ebben” – tette hozzá a szakember, aki olyan esetet is tapasztalt, hogy a távozó munkatársat csalódás érte az új helyen, nem biztosították neki a vágyott feltételeket, miközben az ALTEO tudott neki új lehetőséget nyújtani a visszatéréskor egy másik munkakörben. „Lényeges, hogy megtörténjen az újratervezés, legyenek újonnan lefektetett keretek és megállapodások, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a múltban megélt tapasztalatokból okulva tudatosabban irányítsuk a helyzetet és elkerüljük az ismételt csalódást” – hangsúlyozta Fekete Balázs. Hozzátette: HR-esként nehéz kiszűrni, hogy a viszszatérő vajon nem a munkanélküliségtől való félelmében vagy jobb alternatíva hiányában csatlakozna újra a csapathoz.

EGY BUMERÁNG VÉLEMÉNYE

A VISSZATÉRŐK SZÁMOKBAN

Kutatások szerint az alkalmazottak 15 százaléka visszatért egy korábbi munkaadójához.

A munkavállalók 40 százaléka fontolóra venné a visszatérését egy olyan vállalathoz, ahol korábban dolgozott. Korosztályonkénti arányban: a harmincasok 46, a negyvenes, X generáció 33, az ötvenesek 29 százaléka.

A HR-szakemberek 76 százaléka mondta azt, hogy manapság jobban elfogadja a bumeráng alkalmazottak felvételét, mint korábban.

A HR-esek 40 százaléka azt is állította, hogy szervezetük korábbi alkalmazottainak mintegy felét alkalmazta, ha újra jelentkeztek.

A humánerőforrás-szakemberek több mint fele és a vezetők 50 százaléka azt állítja, hogy előnyt élveznek azon bumeráng pályázók, akik korábban jó minősítéssel távoztak.

A HR-esek és az irányítók bő harmada értett egyet azzal, hogy a korábbi alkalmazottak visszavételének a legnagyobb előnye, hogy ismerik a szervezeti kultúrát, nincs szükségük hosszas képzésre.

Két évtizede utazó üzletkötőként Schwarzmüller pótkocsikat értékesített Romániában Okányi Attila, a merXu jelenlegi ügyvezető igazgatója, hogy három évvel később már a komplett értékesítői csapat felépítését bízzák rá. A romániai leányvállalat gyorsan nőtt, öt esztendő alatt 35 fősre duzzadt az alkalmazotti létszám. Az ügyvezetővé avanzsált szakember viszont úgy döntött: más vizekre evez, és kipróbálja magát az online területen.

Esetében nem ő volt az, aki meggondolta magát: hat évvel később a Schwarzmüllertől keresték meg – egy korábbi középvezető kollégája ajánlására – azzal, hogy visszamenne-e a céghez, ugyanis az utódja nem igazán vált be. Igent mondott, végigcsinálta a hivatalos háromkörös interjúsorozatot, pedig tudta: kicsit se lesz könnyű dolga. A román leánycéget teljesen át kellett szervezni, s ez radikális és fájdalmas lépésekkel, például 20 százalékos létszámleépítéssel járt. Másfél éves megfeszített munkájával sikerült ismét nyereségessé tenni a társaságot, amely azóta stabilan profitot termel – azok után is, hogy Okányi másodszorra is eljött a cégtől. Igaz, akkor „csak” országot váltott: 2019 januárjában a dunaharaszti Schwarzmüller Kft. használtés bérkocsiüzletágának lett a vezetője. Innen távozott tavaly nyáron jelenlegi munkaadója, a merXu kedvéért.

LENGYEL GABRIELLA

Forrás: Workplace Trends tanulmány, Nagy-Britannia

2022/5 FIGYELŐ | 79

F_78-79_bumerang.indd 79

2022. 02. 01. 17:09

| SPORT |

GYULAY ZSOLT Az első munkanapján elindult a pekingi téli olimpiára a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke, aki 200 kvótát tűzött ki célul a párizsi játékokra, 2030-ig pedig ugyanennyi magyar aranyérmet – most 183-nál tartunk.

A 127 éves Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 17. elnökeként úgy lépett hivatalba Gyulay Zsolt, mint korábban senki: az első munkanapján – február 1-jén – rögtön útra kelt egy olimpiára, hogy időben ott legyen a pénteken kezdődő pekingi téli játékok helyszínén. Ha már az olimpia, az 57 éves sportvezető a megválasztásakor úgy fogalmazott: most nagyobb a felhajtás körülötte, mint amikor 1988-ban, Szöulban győzött. Pedig akkor egyesben és négyesben is diadalmaskodott kajak-kenuban. Szólóban az NDK-s Andreas Stählét és az új-zélandi Paul MacDonaldot megelőzve lett olimpiai bajnok, a csapathajóban pedig Ábrahám Attilával, Csipes Ferenccel és Hódosi Sándorral végeztek a szovjet, valamint a keletnémet egység előtt. Négy

évvel később ezekben a versenyszámokban ezüstérmes lett Barcelonában, emellett hatszoros világ-, 29-szeres magyar bajnok. A kor klasszisaként az Eb-aranyaitól is roskadozhatnának a polcok, csakhogy a sportági kontinensviadalt nem rendezték meg 1970 és 1996 között.

SZÁGULDÓ SPORTVEZETŐ

A dicsőségfal önmagában nem lenne garancia arra, hogy valaki eredményesen vezesse a MOB-ot, ám Gyulay Zsolt már sportvezetőként is bizonyított. A Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségét 2010 óta tölti be, azóta 51 nagy nemzetközi verseny szervezését vezényelte le – köztük 12 Forma–1-es futamét –, évi 200–400 ezer helyszíni látogatóval. Közben 2011 és 2014 között a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöki teendőit is ellátta. Hosszú út vezetett azonban jelenlegi pozíciójába, ami úgy kezdődött, hogy már aktív versenyzőként elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát, majd a Külke-

reskedelmi Főiskolát. Mindkét irányvonal fontos szerepet töltött be az életében: bár 1997-ben alulmaradt Angyal Zoltánnal szemben a kajak-kenu szövetségi kapitányi posztért, ekkor már az Arena sportszergyártó cég marketingigazgatójaként dolgozott. A futballban is szerepet vállalt: 2001 és 2004 között az Újpest FC-t működtető kft. ügyvezető igazgatója volt. Visszatérve a sportágához, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben előbb tudományos és sportegészségügyi igazgatóként volt jelen, majd az olimpiai bajnokokat képviselte. A szövetség alelnöke lett 2011-ben, ezt a tisztségét a MOB-ban már 2009-től betöltötte. Bár 2010-től a mogyoródi versenypálya lett a második otthona, közben más feladatokat is kapott: 2012 októberében kinevezték a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetőjének. Az összefér-

FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS, NEMZETI SPORT

ŐRSÉGVÁLTÁS A MOB-BAN

80 | FIGYELŐ 2022/5

F_80-81_teliolimpia.indd 80

2022. 02. 01. 17:09

| SPORT |

hetetlenség miatt a Hungaroring Sport Zrt.-nél ebben az időszakban csak az elnöki poszttal járó feladatokat látta el, a vezérigazgatói tisztséget nem.

Mivel Gyulay Zsolt a rangos nemzetközi versenyek rutinszerű lebonyolításán túl az üzleti élet területén is hatalmas tapasztalatot szerzett, már akkor nagy esélyesnek tartották, amikor még be sem jelentette, hogy indul a MOB megüresedő elnöki székéért. Végül a január 29-i közgyűlésen megjelent 48 szavazásra jogosult tag közül 34 rá voksolt, míg a másik jelölt, Hajdu Balázs ügyvéd, olimpikon vitorlázó 14 szavazatot gyűjtött be. A megválasztása után Gyulay elismerte, hogy az elmúlt hetek megterhelők voltak, de „ilyenkor az embernek ki kell lépnie a komfortzónájából”. Jól működő olimpiai bizottságot szeretne vezetni, ehhez pedig az első lépés a pekingi téli játékok után nekiállni az új alapszabálynak. „Jelen pillanatban egy csonka közgyűlése van a MOB-nak, hiányoznak többek között a klubok, a sporttudomány, az Olimpiai Bajnokok Klubjának és a Sportegyesületek Országos Szövetségének képviselői. Őket nem lehet kihagyni, az egyeztetések alapján a jelenlétükre nagy az igény” – mondta az új elnök, akinek a mandátuma a 2024-es tisztújító közgyűlésig tart.

BÜSZKE TÁVOZÓ

Az előzmények ismertek: a 2017-ben megválasztott, pozíciójában 2020 júniusában megerősített eddigi elnök, Kulcsár Krisztián a december 30-i közgyűlésen a maga által kezdeményezett bizalmi szavazásban nem kapta meg a támogatói többséget, majd január 31-i hatállyal lemondott. Búcsúzó írásában köszönetet mondott azért, hogy négy és fél évig vezethette a MOB-ot, majd felelevenítette, hogy 2017-ben „egy a korábbi években számtalan feladattal, jelentős létszámú stábbal és komoly állami forrásokkal rendelkező, de ezektől frissen megfosztott, letargiában lévő szervezetet” vett át. Együttműködést hirdetett, segíteni kívánta a sportágakat a nemzetközi jelenlétük erősítésében, valamint a budapesti olimpia ügyét is kiemeltként kezelte. Mérleget vonva közölte, hogy MOB-elnökként 1198 munkanapon 251 alkalommal vett részt az olimpiai család

hazai eseményein, és a különböző ötkarikás eseményeken zajló folyamatos jelenléten kívül 147 olyan nemzetközi találkozója volt, amelyen az olimpiai mozgalom jeles külföldi képviselőivel egyeztetett. Kulcsár büszke arra, hogy elnöksége idején fogadták el a MOB Ötkarika Frissen Festve című tízéves szervezeti stratégiáját, valamint létrehozták a független etikai bizottságot és a sportolói bizottságot.

Kulcsár Krisztián az utódjának, Gyulay Zsoltnak is sok sikert és kitartást kívánt.

Az új elnöknek az a célja, hogy megvalósítsa az általa kitűzött 200+200 programot: a párizsi olimpiára a magyar csapat érje el a 200 kvótát, illetve 2030-ra a 200. magyar olimpiai aranyérmet – most 183-nál tartunk. Viszonyításképp:

napon, azaz szombaton a női 500 méter selejtezőjében Jászapáti Petra és Kónya Zsófia, míg férfi 1000 méteren Krueger John-Henry, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor lesz érdekelt, illetve az éremszerzés reményében indul a 2000 méteres vegyesváltó is.

MI MINDENHOL OTT VAGYUNK

Az említett versenyzők mellett Nógrádi Bence és Varnyú Alex került be a rövidpályás gyorskorcsolyacsapatba.

Rajtuk kívül alpesi síben Kékesi Márton és Tóth Zita képviseli Magyarországot, műkorcsolyában a Scsetyinyina Julija (Chtchetinina Ioulia), Magyar Márk páros, sífutásban Kónya Ádám és Pónya Sára, hódeszkában pedig Kozuback Kamilla. Nemcsak a mieink esélyeit és csapatösszetételét befolyásolhatja azonban a járvány, lassan már nincs hírértéke annak, ha egy sportoló megfertőződik, és

A phjongcsangi aranyérem óta most már havas-jeges környezetben is bizakodunk. a magyar olimpiai csapatot 173-an képviselték 22 sportágban a tavaly nyári tokiói játékokon, azaz népesebb delegáció indítására irányul a terv. Ami pedig az aranyérmeket illeti, azok gyűjtögetésére nemcsak a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpián van lehetőség, hanem télen is: az idén Pekingben, négy év múlva pedig Milánóban és Cortina d’Ampezzóban. Aligha lennének havas-jeges környezetben is vérmes reményeink, ha nincs a nagy magyar sikert hozó 2018-as phjongcsangi olimpia. De volt: a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összetételű 5000 méteres rövidpályás gyorskorcsolyaváltó megszerezte Magyarország első téli aranyérmét. Akkor a magyar színeket 19 sportoló képviselte, most csak 14, de az esély ugyanúgy megvan. A mieink közül a rövidpályás gyorskorcsolyázók mutatkoznak be elsőként, az első hivatalos verseny-

emiatt a tervezettnél később utazik el Pekingbe, ahol folyamatos tesztelés és buborékrendszer vár a résztvevőkre. Hazánk téli sportnemzetnek a legkevésbé sem mondható, ennek ellenére mind a 23 téli olimpián részt vettünk, és ezeken együttesen 298 sportolónk indult. A férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó négy évvel ezelőtti történelmi diadala mellett két ezüst- és négy bronzérem, öt negyedik, hét ötödik, valamint négy hatodik hely a magyarok mérlege, ami 66 pontot (39 műkorcsolyában, 24 rövidpályás gyorskorcsolyában, 3 gyorskorcsolyában) jelent. A dobogó második fokára műkorcsolyázók állhattak fel: előbb 1948-ban, St. Moritzban a Kékessy Andrea, Király Ede páros, majd 1980-ban, Lake Placidben a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtánckettős. A lehetőség adott, hogy a következő két hétben tovább íródjon a magyar téli történelem.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/5 FIGYELŐ | 81

F_80-81_teliolimpia.indd 81

2022. 02. 01. 17:09

| AJÁNLÓ |

ÉRTÉKAJÁNLAT-TERVEZÉS

GREG BERNARDA–ALEXANDER OSTERWALDER–YVES PIGNEUR–ALAN SMITH–TRISH PAPADAKOS Az üzleti modell és egyes elemeinek (kiváltképp az értékajánlatoknak) a megfelelő megtervezése, illetve kialakítása a piaci sikeresség elengedhetetlen feltétele. Az Értékajánlat-tervezés segít megérteni az értékteremtésben rejlő változatokat, hasznosítani a csapat tapasztalatait és képességeit, elkerülni a működésképtelen ötletekkel való időpazarlást, megtervezni, letesztelni és azt nyújtani az ügyfeleknek, amit ők várnak.

FILM, KÖNYV, KONCERT JAZZ SHOWCASE

MÜPA | Február 4–6-án immár tizenötödik alkalommal jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A tehetségkutatót tavaly csak a képernyőkön keresztül követhették a műfaj lelkes rajongói, az idén azonban ismét személyesen várják a nézőket a tehetséges fiatal jazzcsapatok bemutatkozására és az esti nagykoncertekre.

ÖRÖKSÉG

KELEMEN BARNABÁS ÉS AZ ANIMA MUSICÆ KAMARAZENEKAR KONCERTJE Február 9-én a Zeneakadémia Nagytermében Örökség címmel ad egyedi koncertet az Anima Musicæ Kamarazenekar. Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit.

KOPASZKUTYA

SZOMJAS GYÖRGY | Teljes körű 2K-s digitális restaurálás után újra bemutatják a mozik Szomjas György 1981-es kultfilmjét. „Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya!” – üvölti a mikrofonba Bill és Hobo a tízezernyi tabáni rajongó előtt. Hosszú volt az út, amíg a lepukkant vidéki „művházakban” turnézó, feldolgozásokat előadó Colorado zenekarból igazi rockbanda lett. Az átütő sikerű tabáni koncertet azonban a menedzser (Schuster Lóránt) vérző orral hallgatja, miután a banda tagjai a fellépés előtt megverték, mert most sem jött ki a tévé. Pedig a siker mégiscsak neki köszönhető – igaz, erre már senki sem emlékszik… ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

GEORGE WEIGEL | Miért látják olyannyira másként a világot az európaiak és az amerikaiak, s miért alkottak eltérő fogalmakat a XX. századi demokráciáról? George Weigel két civilizációt állít ellentétbe – a párizsi Grande Arche modernista „kockáját” és a NotreDame-székesegyházat létrehozó kultúrát –, s úgy érvel, hogy a szekularizáció elfogadása vezetett ahhoz a morális válsághoz, amely felőrli Európa lelkét, veszélyezteti jövőjét. A szerző szerint e „probléma” eredete az európai szellemi életben a XIX. század folyamán létrejött ateista humanizmusra vezethető vissza, mert ez indította el azt a történelmi folyamatot, amely két világháborút, három totalitárius rendszert eredményezett.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KOCKA ÉS KATEDRÁLIS

82 | FIGYELŐ 2022/5

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 02. 01. 17:10

F_BIII-auto.indd III

2022. 02. 01. 14:01

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ib.indd IV

2022. 02. 01. 14:01