Kiállták a stressztesztet a bankok

KIÁLLTÁK A STRESSZTESZTET

A BANKOK

NAGY TAMÁS | Még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is ellenállóak lennének a magyarországi bankok – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, aki elárulta azt is: túlértékeltek a hazai ingatlanok, mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mért az MNB.

Milyen állapotban érte az orosz–ukrán háború a magyarországi bankrendszert? – Visszatekintve az elmúlt években meghozott jegybanki szabályozói lépésekre, azt látjuk, megérte felkészülni! A prudens hitelezés és a felépült tartalékok emelkedő kockázatok mellett hozzák meg igazán a gyümölcsüket. Ez az, ami megkülönbözteti a bankok mostani helyzetét a múltban tapasztaltaktól, amikor is a szektor inkább volt gátja a növekedésnek, szemben a közelmúlt hitelalapú kilábalásával. Azt gondoljuk, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is stabilak maradnak a magyarországi bankok. Mindezt megerősíti stressztesztünk is, mely alapján a szektor még kedvezőtlen makrogazdasági események együttes bekövetkezése esetén is teljesítené az MNB által elvárt likviditási és tőkekövetelményeket.

– Milyen kockázatokat azonosítottak? – Egyrészt a február végén kirobbant orosz–ukrán háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait. A konfliktus és a szankciók a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelen lévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A mostani helyzetben csak a bizonytalanság a biztos, ezért is fontos az ellenálló képesség. A globális szinten meglévő makrogazdasági kihívások mellett azonban fontos rámutatni azokra a kockázatokra is, melyek közvetlenül érintik a magyar bankrendszert. Ilyen például a kamatkörnyezet emelkedéséből adódó hitelkockázat-emelkedés, a bankrendszer jövedelmezőségét veszélyeztető kockázatok, illetve a lakóingatlanok túlértékeltsége.

– Évek óta hatalmas a dinamika a lakossági hitelezésben. Mire számítanak, marad ez a trend? – A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, és ezt támasztják majd alá az év eleji statisztikák is. Ezt az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyarázzák. Ugyanakkor a háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében a magánszektor hitel-bővülésének csökkenésére számítunk. – Közbevetésként: extrém módon drágultak az elmúlt fél-egy év alatt a hazai ingatlanárak. A növekvő kamatok, illetve más kockázati tényezők behúzhatják némiképpen a kéziféket? – Kétségtelen, hogy nagy tempóban emelkedtek az árak a lakáspiacon: az elmúlt negyedévekben elkezdett zárulni a fővárosi és a vidéki lakásárak közötti árolló. Kiemelten megfigyelhető ez a tendencia a Balaton környéki, valamint a Pest megyei, agglomerációs te-

A mostani helyzetben csak a bizonytalanság a biztos, ezért is fontos az ellenálló képesség.

lepüléseken. S külön érdekesség, hogy a tranzakcióknak csak a felét érinti a lakáshitel, vagyis sok még a készpénzes, illetve a korábbi ingatlanjából nagyobba, újabba költöző vásárló, ahol az értékesített lakás ára is magasabb, segítve ezzel a cserét. Ugyanakkor az élénk lakáshitelezés mentén növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége is. A mi elemzésünk szerint is túlértékeltek a hazai ingatlanárak, tavaly év végén országosan mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mértünk. Előretekintve: a piaci kamatok emelkedése miatt a hitelből megvalósuló lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk, aminek alakulásától függően azonban középtávon tovább növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és -hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyirendszer-kockázatok. Ennek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti a bankrendszer sokkokkal szembeni ellenálló képességét.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a lakáspiacon fellelhető egyensúlytalanságok – mint például a túlértékeltség – a kínálat szűkösségére is visszavezethetők. A korlátok kezeléséhez átfogó, a kínálati oldalt is érintő lakásprogramra van szükség. – S mi lesz a moratórium kivezetése után a hitelesekkel? – Mi azzal számolunk, hogy a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető majd meg, hasonlatosan az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után, amikor a nemteljesítő hitelek aránya elmozdult historikus mélypontjáról, ugyanakkor ennek szintje továbbra is öt százalék alatti. A változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések negyede esetén jelentős – 15 százaléknál és 15 ezer forintnál magasabb – törlesztőrészlet- emelkedés várható a kamatstop kivezetése után. Rendszerszintű kockázatról azonban szó sincs: ezen hitelek esetében a már előrehaladott amortizáció, vagyis az alacsony fennálló tőke, a közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt. Tehát lényegesen kisebb kockázatúak, mint a korábbi válságot elmélyítő devizahitelek. – Mivel kalkulálnak a vállalati oldalon? – Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai és a kamatkörnyezet emelkedése miatt a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számítunk 2022 második felében. Egy áprilisi felmérés alapján a bankok ugyan még nem tapasztaltak visszaesést a hitelkeresletben, de annak szerkezetében átrendeződésére számítanak: a forgóeszközkölcsönök kereslete nőhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet, illetve az emelkedő kamatkörnyezetben várakozásuk szerint a devizafinanszírozás ismét nagyobb teret nyerhet a devizabevétellel rendelkező cégeknél. – Miközben a hitelkamatok emelkednek, a betéti kamatok alig a kereskedelmi bankoknál. Ez például nem fokozza a rizikót? – Kétségtelen, hogy a jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. Mind a bankok betéti árazásában, mind a lakosság megtakarítási döntéseiben kulcs, hogy működjön a kamattranszmisszió.

SZAJLAI CSABA

VÁLSÁGÁLLÓK

A MAGYAR–NÉMET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

VONZÓ BEFEKTETÉSI CÉLPONT | Magyarországot továbbra is jó befektetési célpontnak tartják a német vállalatok, tízből kilenc cég ismét hazánkban valósítaná meg beruházását – derül ki a DUIHK felméréséből.

A magyar–német gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek során gyors ütemben bővültek: a két ország közötti teljes áruforgalom a járvány okozta csökkenést követően 11,6 százalékkal nőtt tavaly. Az idei év első két hónapjában az egy esztendővel korábbihoz képest ismét 12 százalék feletti emelkedést látunk – részletezte a pénzügyminiszter a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) fórumán. Varga Mihály kiemelte: mintegy 2700 német irányítású vállalat működik idehaza, amelyek több mint 220 ezer embernek adnak munkát. A számok alátámasztják, hogy Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere.

A tárcavezető a kamara legfrissebb konjunktúrajelentésével kapcsolatban elmondta: a megkérdezett vállalatok 88 százaléka ma is Magyarországon valósítaná meg beruházását. Ez az arány a legmagasabb a felmérések kezdete, 1995 óta. Emellett a vállalkozások a régiós átlagnál jobbnak ítélik a hazai infrastruktúra-ellátottságot, a kutatás-fejlesztési rendszert, valamint az idén már a beszállítók teljesítményét is. A miniszter rámutatott továbbá, hogy látványosan javult a magyar adózás, a közigazgatás, a politikai és társadalmi stabilitás, illetve a jogbiztonság megítélése, az ezekkel kapcsolatos elégedettség továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot.

Varga Mihály leszögezte: a háború hatásai a hazai gazdaság növekedését is veszélyeztetik, ezért a kormány célja, hogy továbbra is biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az elért eredményeket. Mint mondta: elkészült a jövő évi költségvetés tervezete, így az Országgyűlés nyár közepére el is fogadhatja azt. A kabinet irányai világosak: javítja az egyensúlyi mutatókat, fegyelmezett költségvetési politikát folytat, erősíti az ország stabilitását – fejtette ki. Kiemelte: a vállalkozások továbbra is számíthatnak arra, hogy a kormány támogatja a vállalati beruházásokat, a foglalkoztatás bővítését, folytatja a munkát terhelő adók csökkentését.

SZ. CS.

BEFAGYHAT A KONFLIKTUS

DEMKÓ ATTILA | Kijev elfoglalására és az ukrán hatalomváltás megvalósítására Oroszország nem képes, ezek szinte biztosan lekerültek már a napirendről. Moszkva fő célja az Ukrajnától elszakadt két donbaszi állam teljes megszállása, az ő szempontjukból felszabadítása – mondta a Figyelőnek az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője.

A háborús tudósításokból nehéz leszűrni, hogy mi is jelenleg a pontos harci helyzet az ukrán–orosz konfliktusban. Ön hogyan értékeli a front eseményeit? – Az oroszok taktikát váltottak. Korábban egyszerre sok helyen támadtak, szétforgácsolták az erejüket. Az utóbbi időben azonban megfontoltan, lépésről lépésre haladnak, fókuszáltan támadnak. A Donbaszban az ukránok az orosz átcsoportosítás és taktikaváltás után nehéz helyzetbe kerültek. Moszkva letett az átkaroló hadműveletekről, a nagy katlanok építéséről, inkább a több kisebb katlan létrehozásának a módszerét választotta. Ez sikeresnek tűnik – most nagyobbak az ukrán veszteségek, és az ellenfél akár jelentősebb erőket is bekeríthet. – Az orosz „lassítás” azt is jelenti, hogy a harcok elhúzódására kell számítanunk? – Ez az eredeti moszkvai várakozásokkal ellentétben már semmiképpen sem lesz gyorsan lezajló fegyveres konfliktus. Az oroszok akkor fejeznék be a háborút, ha elérnék minimális céljaikat, legalább a Donbasz határát. Ettől azonban még igen messze vagyunk. Az ukránok pedig akkor hagynának fel a harccal, ha a haderejük teljesen megroppanna. Itt sem tartunk. – Az ukránokhoz viszont folyamatosan érkeznek a fegyverszállítmányok. Az elhúzódó csatározások azt is jelenthetik, hogy északkeleti szomszédunk hadserege a nyugati segítségnek köszönhetően megerősödik?

– Ukrajna kétségkívül sok segítséget kap nyugatról, de a veszteségei vélhetőleg felülmúlják a harceszközökkel való támogatást. Nem reális helyzetértékelés tehát, hogy az ukrán hadsereg erősödik. Nagyon sok időnek, hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy a fegyverszállítás – még a jelenlegi lassú orosz offenzíva közepette is – eredményes legyen. Ezeket a fegyvereket ugyanis kezelni is tudni kellene, s az ukrán katonák kiképzése időigényes folyamat. Az oroszok minimális célja a Donyec-medence teljes területének elérése; ha ez megvan, ők kerülnek előnybe. Ezután az ukránoknak ellentámadást kellene indítaniuk, és a támadás mindig nehezebb, mint a védekezés. Nagy benne a kockázat: sok áldozattal és technikai veszteséggel járhat. – Ezek szerint az ukránok – szemben a nyugati sajtó sugalmazásával – nincsenek jó helyzetben? – Elkövettek egy nagy hibát azzal, hogy nem vonultak vissza a frontvonal legkitettebb pozícióiból. A visszavonulás min-

den nappal nehezebbé válik. Bár több félig kész bekerítésből a katonákat még ki lehetne vonni, de a haditechnikával már nem ez a helyzet. Főleg úgy, hogy sok helyen már hidak sincsenek, mert azokat az oroszok felrobbantották. Amennyiben az orosz haderő teljesen bezárja a katlanokat, az ukrán sereg évek óta a frontvonalban állomásozó, jól kiképzett, nagy harci tapasztalatokkal felvértezett katonák ezreit veszítheti el. Ez súlyos veszteség lenne Kijevnek. – A donbaszi területek teljes elfoglalása maradt az oroszok legfőbb célja? – Kijev elfoglalására és az ukrán hatalomváltás megvalósítására Oroszország nem képes, ezek szinte biztosan lekerültek már a napirendről. Igen, Moszkva fő célja az Ukrajnától elszakadt két állam teljes megszállása, az ő szempontjukból felszabadítása. Azt sem lehet kizárni, hogy ha ez sikerül, akkor Odessza és Mikolajiv elfoglalása újra cél lehet, hiszen Ukrajna fekete-tengeri partszakaszának a megszállása stratégiailag változatlanul fontos lenne a Kreml számára. Így ugyanis a Dnyeszter-mellékkel is meg lehetne teremteni az összeköttetést. Viszont ehhez egy stabilizált, az ukrán haderőtől „megtisztított” donbaszi hátországra, valamint egy olyan frontvonalra lenne szükségük az oroszoknak Zaporizzsjánál is, amelyet meg tudnak védeni az ukrán ellentámadásoktól. Odessza elfoglalása tehát nem a következő hónapok célja lesz. – Mennyire valós forgatókönyv, hogy „befagy” ez a konfliktus? – Ha beáll egy katonai egyensúly, erre van esély. 2014, a Krím félsziget orosz

CSERNYIHIVI HANGULATKÉP. HÁTRAHAGYOTT CIPŐK EGY KILŐTT AUTÓN UKRÁN KATONÁK ÚTBAN A FRONTVONALRA, DONBASZBAN. AZ OROSZOK TAKTIKÁT VÁLTOTTAK, AZ ÁTKAROLÓ HADMŰVELET HELYETT KISEBB KATLANOKBA PRÓBÁLJÁK ZÁRNI AZ UKRÁNOKAT

annektálása és a donbaszi háború kirobbanása óta már eleve volt egy befagyott konfliktus ez év február 24-ig, az offenzíva kezdetéig. Az egyértelmű, hogy az ukránok nem fognak rábólintani az új status quóra, nekik csak a támadás előtti helyzet lenne elfogadható. A háború viszont új, Kijev számára elfogadhatatlan határok mentén fog megdermedni. Ezután egy sokéves, kis intenzitású harci cselekményekkel, határ menti villongásokkal tarkított időszak következhet. – Mindeközben a NATO bővítése is napirenden van. Svédország és Finnország gyorsan tud-e majd csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez? Törökország képes lassítani a folyamatot? – A két északi állam belépése nagy pozitívum lenne a NATO számára, egyértelműen erősödne ezekkel az országokkal. Stockholmnak és Helsinkinek erős hadserege, valamint fejlett hadiipara van. Geopolitikai értelemben is jól jönne a csatlakozás, hiszen Norvégia és a balti államok között egy „rés” van, amelyet a szárazföldön Finnország, a tengeren pedig Svédország zárna be. Az ottani legnagyobb sziget, a Svédországhoz tartozó Gotland gyakorlatilag a Balti-tenger ura. Az oroszok mozgási lehetőségei így jelentősen leszűkülnének ezen a területen. Hogy Törökország meg akarja-e akadályozni a csatlakozást? Persze a saját érdekei mentén politizál, mindent maximálisan ki akar hozni ebből a helyzetből. Vannak politikai és katonai követelései az amerikaiakkal, de a svédekkel és a finnekkel szemben is. Stockholm és Helsinki ugyanis bizonyos kurd szervezetek támogatójaként lép fel, ezek viszont Ankara szerint terrorista csoportok. A törökök tehát a vétó belengetésével emelték a tétet, de úgy látom, hogy az engedményekért cserébe végül nem akadályozzák majd a két állam NATO-tagságának az elnyerését. A vétó olyan szintű érdeksérelemmel járna az Egyesült Államok és a jelöltek, sőt a szövetség egésze számára – a belépést a többi tagállam támogatja –, hogy a törökök végül nem fogják megkockáztatni azt. De valamit kapniuk kell. – Az orosz–ukrán háborúra fókuszálva sokszor megfeledkezünk Kínáról. Nem úgy tűnik, mintha olyan nagy hévvel támogatná Oroszországot. – Lehet, hogy a kommunikációjuk viszszafogott, de Peking szoros szövetségese Moszkvának ebben a konfliktusban. Az orosz és a kínai légierő épp a napokban – az amerikai elnököt nemrég vendégül

JAPÁN–AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ TOKIÓBAN. JOE BIDEN NEM KERTELT, TAJVANT AKÁR FEGYVERREL IS MEGVÉDIK KÍNÁVAL SZEMBEN

látó Japánnak üzenve – hajtott végre demonstratív célú közös hadgyakorlatot. Az eurázsiai és a távol-keleti nagyhatalom együttműködése erős. A legfontosabb fórumokon Kína kiáll Oroszország mellett, a kínai társadalom pedig oroszpárti. – Joe Biden épp Japánból üzent Pekingnek: Tajvan megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. – Kétségtelen, hogy a Kreml számára a háború eddig nem váltotta be azokat a reményeket, amelyekkel felvértezve még februárban megkezdte a támadást. Moszkva, még ha eléri is az immár visszafogottabb céljait Ukrajnában, sokkal többet veszíthet politikailag és gazdaságilag is. Ez intő jel a kínaiak számára; nekik mindenképp inkább riasztóan alakulnak az események, mintsem bátorítóan hatnának rájuk.

Azt is láthatják, hogy az övékéhez hasonlóan a szovjet haditechnikára épült orosz hadsereg milyen gondokkal néz szembe. És azt se felejtsük el: északkeleti szomszédunknál Tajvan hadászati szempontból sok tekintetben jóval nehezebb célpont. A lakossága és a területe jóval kisebb Ukrajnáénál, viszont egy magas hegyekkel tarkított, kevés partraszállásra alkalmas partszakasszal ellátott szigetről van szó.

Az is teljesen egyértelmű, hogy miközben az ukránoknak közvetlen katonai támogatást nem nyújt a Nyugat, Tajvannal kapcsolatban Washington emelte a tétet. Kínának egyáltalán nem lenne mindegy, hogy csak a tajvani hadsereggel kellene-e szembenéznie egy támadás esetén, vagy az USA haderejével is. Szintén tény, hogy az Egyesült Államok flottája még mindig a legerősebb a világon.

Igaz, olyan sajtóértesülések is megjelentek, hogy a kínai hajóhad számszerűsítve ma már nagyobb, mint az amerikai, de ez – amennyiben egyáltalán igazak e hírek – még nem jelenti azt, hogy erő tekintetében is megelőzték volna az USA-t. Ettől messze vannak. Összegzésképpen elmondható: Peking esélyei az utóbbi hónapokban inkább romlottak Tajvan relációjában. Ha Oroszország Ukrajna elleni attakjával egy időben megtámadta volna a szigetet, talán még lett is volna esélye elfoglalni azt. Ez egy a Nyugatot bénító lélektani pillanat lehetett volna, de ez a stratégiai esélyük elúszott. – Az interjúnk idején még teljesen bizonytalan, hogy egyáltalán napirendre kerül-e Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén a Moszkva elleni hatodik embargós csomag. A legfrissebb büntetőintézkedések az orosz olaj importjának a leállításáról szólnak. Ön mire számít? – A szankciók akkor érnek valamit, ha a célzott országot sokkal jobban büntetik, mint azokat, amelyek az embargót életbe léptetik. Ez az uniós olaj-, illetve a lebegtetett gázembargó kapcsán egyáltalán nem biztos, hogy így lenne. Abból a szempontból érdemes megvizsgálni a helyzetet, hogy milyen helyzetben van az orosz energiaszektor, az ország képes-e az önellátásra, valamint rövid és középtávon mennyire is van szüksége az európai relációjú olajexport bevételeire. Oroszország akár éveket ki tud húzni akkor is, ha az EU életbe lépteti ezt a szankciós csomagot. Viszont Európának – főleg térségünknek, különösen Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak – ez a lépés nagyon komoly nehézségeket okozna. Az uniónak szuverén tagállamai vannak. Litvánia például már lépett, levált az orosz olajszállításról, tehát az egyes tagok önálló döntése is lehetne, hogy leállítják-e ezt az importot. Hazánk szempontjai elég világosak, a magyar vezetés egyértelműen megindokolta, miért nem kívánja támogatni a csövön érkező nyersanyag embargóját. Az energiaipari infrastruktúránk adott, olajbehozatalunk fő eleme az Oroszországból induló, Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték. Az ezen érkező nyersanyagot jelenleg nem tudja teljesen kiváltani az Adria-vezeték vagy a vasúti szállítás. Emellett a százhalombattai olajfinomító az orosz „fekete aranyra” optimalizált. Az európai politikának ebben a kérdéskörben is a hideg realitásokon kellene alapulnia, ezt a többi EU-s tagállamnak is meg kellene értenie, el kellene fogadnia.

PINDROCH TAMÁS

HATALMAS LÉPÉS VESZPRÉMNEK

VEB2023 EKF | A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektnek köszönhetően a megyeszékhely és az egész régió megújul.

Az Európa kulturális fővárosa projekt megvalósításához az EU pénzügyi forrást nem biztosít. A finanszírozás alapvetően a részt vevő önkormányzatok feladata, ehhez a kormány által nyújtott anyagi támogatás komoly pénzügyi alapot ad – közölte lapunkkal a VEB2023 EKF sajtóosztálya. A kabinet az infrastrukturális fejlesztésre 28,350 milliárd forintot különített el, a programokra 21,150 milliárdot, az előkészületi munkákra pedig 500 milliót biztosít. Egy tavalyi kormányhatározat további 22,55 milliárddal toldotta meg a büdzsét – ebből az infrastruktúrára 13 és fél, programfejlesztésre pedig nyolc és fél milliárd forintot különítettek el.

TÉRSÉGI PROJEKT

A VEB2023 EKF egy térségi kulturális projekt, melynek kivitelezésében Veszprémhez 116 környező település csatlakozott. A megyeszékhely 2018 decemberében a régióval közösen nyerte el a 2023-as Európa kulturális fővárosa címet, ezért nem véletlen, hogy a program alapköve: Veszprém–Balaton–Bakony térsége közös erővel mutathassa meg a világnak értékeit, kulturális sokszínűségét. A régióban közel 350 ezren élnek. Várpalota, Ajka, Fonyód, Tapolca, Marcali, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, Zirc, Sümeg, valamint civil szervezetek, szakmai partnerek is részt vesznek a programsorozatban. A VEB2023 által nyújtott teljes támogatási összeg 71,5 milliárd forint, ebből a tervezett továbbadott dotáció 55,6 milliárdot tesz ki. Közel 14 milliárdot program-, 41,8 milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre szánnak. Az eddigi adatok szerint 307 támogatási szerződést kötöttek. Ebből harmincnyolc infrastrukturális beruházásról szól, amelyre 23,5 milliárdot fordítottak eddig. A fennmaradó 269 kontraktus programokat jelent, amelyekre 3,6 milliárdos keret áll rendelkezésre. Jelenleg a Kulturális-művészeti projektek támogatása kiírás érhető el, de ez csupán az első a pályázati lehetőségek között. 2023-ig folyamatosan jelennek meg felhívások, többek között olyan témákban, mint a régiós értékek, sport és rekreáció, közösségi kezdeményezések, gasztronómia. Augusztus 31-ig lehet például pályázni Veszprém történelmi belvárosában a kulturális és turisztikai szolgáltatások bővítésére, olyan közösségi helyek és terek kialakítására, amelyek hosszú távra képesek megteremteni a közösségi élet, az elérhető kultúrafogyasztás és az élénk térhasználat alapjait.

A nagyobb veszprémi invesztíciók között szerepel az egykori Heim Pál Gyermekkórház romos épületének a felújítása. A beruházás a tervek szerint – egyes részleteiben határidők előtt – elkészült, és a tervezett 2023. tavaszi időpontra megnyílik. A hányatott sorsú, de országos védettségű műemlék Ruttner-ház – az egykor sikeres vas- és fűszerkereskedés – szintén megújul. A Jókai utcában található patinás épület rekonstrukciója csaknem 1,3 milliárd forintba kerül. A közvetlenül a vár és a volt börtön alatt álló U alakú házból hostel lesz, szálláshelyeket biztosít majd iskolai kirándulócsoportoknak. Ezt a beruházást a Börtönmúzeum átalakítása követi, továbbá az utca megújítása is.

A Figyelőnek korábban Navracsics Tibor (immár a tapolcai központú választókerület egyéni képviselője, területfejlesztési tárca nélküli miniszter) kifej-

tette: a cél az, hogy az EKF programot felhasználva fokozatosan kialakítsanak egy olyan regionális együttműködést, amely kibontja a térség kreatívipari potenciálját. A régióban főleg kis- és közepes vállalkozások vannak jelen, ezek közül nagyon sok a kreatíviparban érintett cég. Az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat kiváló alkalom arra, hogy egy erős térségi gazdasági övezetet hozzunk létre. Gazdaságilag önellátó területet szeretnének kiépíteni, az EKF keretében is ezért koncentrálnak inkább a régiós gazdasági együttműködésre, mint a gigaprojektekre. A távlati cél az, hogy a Balaton régió bővüljön ki Veszprémmel és a Bakonyaljával.

A parlament tavaly a Veszprém-törvényt is elfogadta. Ez nagymértékben hozzájárul a beruházások felgyorsításához, hiszen lerövidíti a különféle engedélyeztetési határidőket, valamint megteremti a jogi kereteket a kooperációhoz. A különféle állami szervezetekkel, különösképpen a megyei kormányhivatallal szoros az együttműködés.

TELJES VÁRFELÚJÍTÁS

Navracsics Tibor korábban arról is beszélt lapunknak, hogy a vár teljes körű felújításának a programját – az EKF rendezvényeit segítve – Udvardy György veszprémi érsek-metropolita dolgozta ki. Arra is kitért, hogy a kormányzati, negyvenmilliárdos forrást a Veszprémi Főegyházmegye kapja erre a célra, tehát ez nem az Európa kulturális fővárosa projekt költségvetésének a része. A vár rekonstrukciója 2020 és 2022 között nagyrészt lezajlik, az EKF „fő évében”, 2023-ban felfüggesztik a kivitelezést – erről állapodott meg a kormánybiztos és a metropolita. A Veszprémi Érsekség sajtóosztálya azt közölte lapunkkal, hogy a fejlesztés most lép a leglátványosabb kivitelezési fázisába. Az első ütem jövő évre tervezett befejezése dinamikusan halad. A projekt központját egy háromhektáros területen a környezetéből 2535 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti. Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el. Ezek közül az érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint a mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot. Az ingatlanok önállóan értelmezve is nagy értéket képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erejük van. Ezen a területen a liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári, gyűjteményi, kincstári, azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetési, üzemeltetési és gondnok-

sági funkciók egyszerre lesznek jelen. „Bízunk benne, hogy az épületek többrétegű megnyitása, valamint a kertek és az udvarok összekapcsolása az új funkciókkal együtt a mindenkori közösség (az itt élők és az idelátogatók) életét gazdagítják majd” – közölték. A régészeti, festmény-stukkó-fa-fém-kő-szilikát restaurátori tevékenységben, a történeti kutatásban, a művészeti és kurátori munkában több százan vettek-vesznek részt.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK

A városban – kapcsolódva az EKF jövő évi programjaihoz – szintén több infrastrukturális beruházás zajlik. A települést elkerülő út építése – a litéri csomóponttól a fürediig, összesen 7,5 kilométer hosszúságban – még tavaly kezdődött meg. Ebből már fokozatosan több szakaszt is átadtak. Ez év végére a Modern városok program részeként hárommilliárdos állami forrásból elkészülhet Veszprém keleti határában a 8-as és a 82es főút 1,1 kilométeres összekötő etapja. Ugyancsak e projekt kapcsán – ötmilliárd forintos keretből – 16 kilométernyi belterületi útszakaszt újítanak fel a városban. Ez a teljes veszprémi úthálózat 10 százalékát teszi ki, és a forgalmasabb vonalak mellett több kisebb etapot is érint, ahol az évek alatt jelentősen

leromlott a burkolat minősége. 2025-ig megvalósulhat a település jelenlegi úthálózatát nagymértékben tehermentesítő új völgyhíd építése is.

Veszprém keleti határán, a sportuszoda, valamint az aréna szomszédságában megkezdődtek az új labdarúgó-stadion munkálatai is. Az első ütem kezdeti szakasza 827 millió forintnyi tao forrásból épül. 12 milliárdos beruházást jelentett a tavaly átadott, már említett uszoda. 1,2 milliárd forint értékben felépült az új tornacsarnok, 2,9 milliárdból bővítették az állatkertet, 1,6 milliárdból felújították a Csermák Antal Zeneiskola belső tereit. Közel 9 milliárdos fejlesztést jelent a szakképzésben tanuló fiatalok számára épülő Veszprémi Iparos Park kivitelezése, 9,3 milliárdos invesztícióból teljesen felújítják a Veszprémi Színházat is.

PINDROCH TAMÁS

A MAGYAR ZENE HÁZA BELSŐ TEREI IS FORMABONTÓK. AZ EGYKORI, LEPUSZTULT HUNGEXPO-PAVILONOK HELYÉN MA KORTÁRS IKONIKUS ÉPÜLET ÁLL VÁROSLIGETI ÉGI ATTRAKCIÓ. A BALLONRÓL BUDAPEST MINDEN LÁTVÁNYOSSÁGA FELFEDEZHETŐ

FOLYTATÓDHAT

A MÚZEUMI NEGYED ÉPÍTÉSE

VÁROSLIGET | Az új kormány választói felhatalmazása lehetővé teszi a Liget Budapest projekt múzeumi építkezéseinek a folytatását. A Kúria 2015-ben hozott döntése is egyértelműsíti, hogy a Városliget fejlesztésének és a főváros által vitatott nemzeti intézmények megvalósításának a kérdése nem lokális, hanem országos, nemzeti szintű hatáskörbe tartozó ügy – közölte lapunkkal a projektért felelős Városliget Zrt.

„Ismerve a főváros elutasító álláspontját a Liget Budapest építkezéseivel kapcsolatban, jogilag milyen lehetőségek alapján kezdhető meg a tervezett épületek kivitelezése?” – kérdeztük az állami Városliget Zrt. sajtóosztályától. „A kormány egyoldalú politikai vállalást tett a 2019. évi önkormányzati választások után, hogy felfüggeszti három létesítménynek a Fővárosi Önkormányzat által nem támogatott, ámde nem budapesti, hanem országos és kormányzati szintű döntési hatáskörbe tartozó megvalósítását, amelyet e témában nem követett megállapodás a fővárossal” – közölte a cég.

ORSZÁGOS ÜGY, NEM LOKÁLIS

Felidézték: a kormány kezdeményezte az érintett épületek ügyének szakmai és tényalapú megvitatását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, de ettől Budapest vezetése mindig elzárkózott. A kabinet azt is világossá tette, hogy a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósítását kiemelt jelentőségű nemzeti érdeknek tartja, arról nem kíván lemondani, így ez egy állandó vitapont maradt a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úr a Magyar Zene Háza 2022. január 22-i megnyitóján egyértelműsítette, hogy e polémia végére az április 3-i választások tesznek majd pontot, vagyis a kormány végleges döntését a Liget Budapest teljes körű kivitelezéséről – tekintve, hogy nem lokális, hanem nemzeti szintű ügyről van szó – az országos választói akarat függvényében fogja meghozni. Az országgyűlési megmérettetéseken a szavazók abszolút többsége – a projektről folyó vita és az abban elfoglalt kormányzati pozíció ismeretében is – a kabinet politikai irányvonalának a folytatása mellett tette le a voksát, amely döntés felhatalmazza a kormányt annak megvalósítására. „Emlékeztetnénk, hogy a főpolgármester úr is a választói akaratot tekinti a Liget projekt ügyében a saját álláspontja forrásának, azonban az nem vitatható – s a Kúria 2015-ben hozott döntése is egyértelműsíti –, hogy a Vá-

ILYEN LESZ A VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ. A RÁKOSI-RENDSZER TÜNTETTE EL A TEÁTRUMOT: KELLETT A HELY A HARCKOCSIK MEGFORDULÁSÁHOZ A MÁJUS ELSEJÉKEN. NEMSOKÁRA ÚJJÁÉPÜLHET A GYERMEKSZÍNHÁZNAK SZÁNT INTÉZMÉNY A MAGYAR INNOVÁCIÓ HÁZÁNAK LÁTVÁNYTERVE. A MILLENNIUMRA ÉPÜLT KÖZLEKEDÉS CSARNOKA AZ EREDETI TERVEK ALAPJÁN ÉPÜLHET ÚJJÁ A VOLT KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM HELYÉN

rosliget fejlesztésének és a főváros által vitatott nemzeti intézmények megvalósításának a kérdése nem lokális, hanem országos, nemzeti szintű hatáskörbe tartozó ügy” – hangsúlyozták. „Mikor kezdődhet el az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház építése?” – vetettük fel. Megtudtuk, hogy mindhárom kulturális intézmény kivitelezésére érvényes engedély van. A kormány az elkövetkező időszakban áttekinti a Liget projekt előrehaladását, és a döntésének megfelelő ütemezésben indulnak majd az egyes beruházások. Az Új Nemzeti Galéria tekintetében várhatóan jövő tavasszal kezdődhet az építkezés – az indulástól számítva előreláthatólag három év alatt jutunk el az átadásig. A Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megvalósítása ezzel párhuzamosan is folyhat. Nyilván ez attól is függ, hogy a költségvetés milyen ütemű finanszírozást tesz lehetővé.

Fontos megjegyezni: a hivatkozott intézmények helyén korábban is épületek álltak, a kivitelezésük semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, s a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósítása jelentősen, több tízezer négyzetméterrel bővíti a Városliget zöldfelületét – a jelenlegi 60-ról 65 százalékra – az egyéb, korábban lebetonozott területek visszazöldítése révén.

SIKERES ÚJ MÚZEUMOK

A Városliget Zrt. szerint 2022 a Liget Budapest projekt legizgalmasabb éveként aposztrofálható, hiszen Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésében célba ért két zászlóshajó, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum létrehozása. Kategóriájában mindkettőt a világ legjobb kortárs épületeként tartja számon a nemzetközi tervezői, építész- és ingatlanfejlesztői szakma, s joggal pályázhatnak Budapest új, emblematikus létesítményeinek a címére. „Nem véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum kiállításait és lenyűgöző tetőkertjét a megnyitást követően azonnal ellepték a látogatók, a Magyar Zene Háza pedig a közönségnek történt átadása óta eltelt négy hónapban elképesztő népszerűségre tett szert, már több mint 260 000 vendéget fogadott. Állandó kiállítása és koncertjei folyamatosan telt házasak, de sokan csak azért keresik fel, hogy kívül-belül megcsodálják a formabontó épületet. Nem túlzás azt állítani, hogy a japán sztárépítész remekműve az utóbbi időszakban Budapest legtöbbet fotózott attrakciója” – közölték. „A Ballon kilátóval kapcsolatban milyenek a visszajelzések?” – vetettük közbe. „Május 1-jén a Liget Budapest projektnek köszönhetően visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendett légi attrakció, a városligeti ballonozás. A Ballon talajhoz rögzített légi kilátópontként működik a Széchenyi fürdő szomszédságában lévő Mimóza dombon, melynek környékén több mint 10 000 négyzetméternyi zöldfelületet rehabilitáltak. A léghajó menetrendszerűen emelkedik a levegőbe, kosarában egyszerre akár 30 utassal, akik elé mintegy 150 méter magasságból lenyűgöző panoráma tárul a Városligetre és a fővárosra. Az ezen objektumhoz hasonló különlegességek a világ számos nagyvárosában népszerű nevezetességnek számítanak. Formájával és színvilágával a Szinyei Merse Pál ikonikus festményét megidéző Ballon joggal pályázhat Budapest legújabb jelképének a címére. A visszajelzések alapján hamar megszerette a közönség, mind látványosságként, mind kilátóként nagy népszerűségnek örvend” – mondták.

A Rondó rekonstrukciójáról azt közölte a zrt., hogy a munkák jelenleg is zajlanak. „A Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot összekötő parkrészt május 23-tól már birtokba vehették a látogatók. A két intézményt körülölelő több mint ötvenezer négyzetméternyi terület teljes körű zöldfelületi megújítása mellett másfél száz lombos fát, több tízezer cserjét és évelő növényt ültettek el. Ezzel egy különleges, kiemelkedő színvonalú rekreációs övezet jött létre. Mindezekhez kapcsolódóan jelenleg is folyik a park egykori főbejáratának, a Rondónak a rekonstrukciója, melynek keretében visszaállítják a köríves utakat, amelyeket zöld szigetek fognak majd körül. A Rondó korábban hiányos kettős fasora újra teljes lesz, a belső része az eredeti állapotnak megfelelően gyepes marad, és a kilenc félköríves beülőt is rekonstruálják. A munkálatok a befejező szakaszban tartanak, várhatóan a nyár második felében veheti birtokba a közönség a területet” – taglalták.

A cég összefoglalta: az idén átadták a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épületét, teljes szakaszában elkészült a városligeti Promenád, és a parkrehabilitáció harmadik üteme is hamarosan lezárul a Rondó felújításának a befejezésével. Az elmúlt évek átadásaival együtt ezzel megvalósult a Liget Budapest projekt fejlesztéseinek első etapja, s hamarosan elindulhat a parkrehabilitáció soron következő, immáron negyedik üteme, a három hátralévő kulturális intézmény, az Új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza kivitelezésével egyetemben.

PT

HÍRKÖZLÉSI MÉRŐKOMPLEXUM ÉPÜL

NMHH | Tizenötezer négyzetméter alapterületű műszaki székházat épít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a XIII. kerületi telephelyén, ahol a szakemberek egy új, modern mérőlaboratóriumban vizsgálják majd a különféle elektromos berendezéseket a távközlési eszközök biztonsága érdekében.

GRABARICS GÁBOR, AZ ÉPÍTKEZÉST KIVITELEZŐ GRABARICS KFT. CÉGVEZETŐJE ÉS KOLTAY ANDRÁS, AZ NMHH ELNÖKE A BOKRÉTAÜNNEPSÉGEN. AZ ÉPÜLET ÁTADÁSA JÖVŐRE VÁRHATÓ

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017-ben kezdte meg egy többfunkciós műszaki létesítmény létrehozásának az előkészítését a Visegrádi utcai telephelyén. A felszín felett kilenc-, alatta pedig hatezer négyzetméter alapterületű, huszonöt méter magas, modern épületnek – amelynek a bokrétaünnepségét április végén tartották – a két legjelentősebb eleme egy új, az elektromágneses összeférhetőséget vizsgáló, úgynevezett EMC-mérőkamra, valamint egy biztonságos adat- és szerverközpont lesz. Az állami vagyont is gyarapító építkezést a szervezet saját forrásból valósítja meg, a komplexumot a tervek szerint 2023 elején veszi használatba – közölte a hatóság a Figyelő megkeresésére küldött tájékoztatásában.

MIT VIZSGÁLNAK?

A jelenlegi mérőkamrát közel két évtizede alakították ki egy már meglévő épületben, annak korlátai között. Ez ugyan egy nemzetközileg ma is elismert laboratórium, de – mint írták – a technika fejlődésével lépést kell tartania az NMHHnak. Így az akkreditáció és a zavartalan nemzetközi együttműködések érdekében szükségessé vált egy új, nagyobb méretű objektumnak a felépítése, ami viszont csak egy ennek megfelelően kialakított létesítményben lehetséges.

A mérőlabor a távközlési eszközökben – egyebek mellett mobiltelefonokban, rádió- és televíziókészülékekben – zavart okozó berendezések kiszűrését szolgálja majd. „Ilyen zavarokat szinte bármilyen árammal működő eszköz okozhat, a mikrohullámú sütőtől kezdve egy egyszerű villanykörtéig” – hívta fel a figyelmet a szervezet, hozzátéve: az új kamra kialakításának köszönhetően a kisebb eszközök és a háztartási nagygépek – mint például a kapunyitók, mosógépek – mellett akár személyautókat is lehet majd vizsgálni.

Hangsúlyozták: a hatósági mérések éppen azt biztosítják, hogy a kereskedelemben csak olyan elektromos berendezések legyenek elérhetők, amelyek nem zavarják a különféle vezeték nélküli hálózatok és rendszerek működését. A jelenleg elérhető legmagasabb műszaki színvonalat képviselő EMC-mérőkamrán kívül számos kisebb, speciális sugárzást mérő labor is készül.

MŰSZAKI PARAMÉTEREK

A hat mérőkamra mellett az épület egyúttal lehetőséget biztosít az NMHH budapesti telephelyein lévő, elavult és túlzsúfolt szerverszobák tehermentesítésére egy TIER3-as minőségű, korszerű adatközpont létrehozásával. Az épületen belül a tervek szerint helyet kapnak még parkolók, tárgyalók, irodák, valamint egy százhúsz fő befogadására alkalmas konferencia-központ például a nemzetközi és belföldi koordinációs értekezletek, workshopok számára. A hatóság jelentős, több ezer négyzetméteres zöldfelületet is létrehoz az épületen, továbbá kialakítanak egy százöt férőhelyes mélygarázst.

EURÓPA ÚJ

ÉLÉSKAMRÁJA

ÉLELMEZÉS | A világ egyik, ha nem a legjelentősebb tudományoslap-családjának, a Nature-nek a Scientifi c Reports című folyóiratában jelent meg a közelmúltban magyar egyetemi kutatók publikációja az európai élelmezési helyzetről, azon belül is arról, hogy a kontinens északkeleti része válhat a földrész új éléskamrájává.

Míg évszázadokon át Magyarországot tartották földrészünk éléskamrájának, addig az utóbbi évtizedekben inkább a dél- és a nyugat-európai államok voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy a most zajló változások nyertese ebből a szempontból Északkelet-Európa lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens más régióiban mért értékeket – állapították meg a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a Világbank adatait elemezve.

KLÍMAVÁLTOZÁS

A tanulmány szerint a gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás, amely a termőterületek és a termésátlagok növekedésének a súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő égöv miatt a kukoricát olyan országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, így például Dániában, miközben a növény termőterülete – a búzáéval együtt – a felére csökkent Olaszországban, a kétharmadára esett vissza Görögországban, Portugáliában pedig mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. „A július–augusztusi hőmérséklet-maximumoknak a kukoricatermésre gyakorolt kedvezőtlen hatása jelentősen erősödött: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23 százalékát érintette, a 2010-es esztendők közepére már majdnem az egész kontinensre (94 százalék) kiterjedt” – írták a kutatók, hangsúlyozva: földrészünk mezőgazdaságának a számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz – különösen a hőhullámokhoz – való alkalmazkodás. Kelet-Európában például az utóbbi évtizedekben több tíz millió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészlet-csökkenés és a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

A kukoricatermés legnagyobb gyarapodását Litvánia (385 százalék) és Fehéroroszország (213) produkálta, a búzatermés pedig a legnagyobb mértékben a három balti államban nőtt 1993–97-ben és 2013–17-ben. Eközben Lengyelország és Oroszország, amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak, jelentős exportőrökké váltak e növény esetében. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben egyenesen a világ tíz vezető kukoricatermelője közé került. 2013 és 2017 között az évi 27 millió tonna ukrán tengeritermés majdnem a kétszerese volt a franciának – utóbbi ország korábban Európa legnagyobb termelője volt ezen a területen.

A HÁBORÚ OKOZTA VÁLSÁG

A magyar egyetemi kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. „Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és fél ezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, melynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszer-felesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelenti. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz–török háborúk a XVIII. században, a világégések vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században” – fejtették ki.

A tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének a vezetője úgy látja: a jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja. A régió ugyanakkor fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak a megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség kihasználni a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon egyaránt – idézte a szakembert a Corvinus közleménye.

HZ

Az elmúlt esztendőkben sokan és sokféle kontextusban hivatkoztak az adatra a XXI. század aranyaként, amit az orosz–ukrán háború kitöréséig nehezen lehetett vitatni. Aztán a fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy a „fekete arany”, azaz a kőolaj – és általában véve az energiahordozók – értéke nem igazán csökken. Mindenesetre hosszú távon az adat jelentősége megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha napjainkban leginkább az interneten reklámozó cégekhez szokás kötni az információ-központúságot, vagyis azt, hogy ezek a vállalatok minél többet szeretnének tudni rólunk a vásárlást ösztönző, célzott hirdetéseik eredményessége érdekében. Persze arról sem érdemes elfeledkezni, hogy a politikusoknak sem jön rosszul egy-egy részletes választói adatbázis. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a múlt hónap végén rendezett, Az új technológiák hatása a demokráciára című konferencia egyik előadásán szakértők azt a kérdést járták körül, hogy a hatalmas volumenű egészségügyi adatvagyon vajon milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt magában.

MIBŐL ÁLL?

Az egészségügyi adatállomány három pillérének egyike a páciensekkel és a betegségekkel kapcsolatos információhalmaz, benne anamnézisekkel, kórlapokkal vagy éppen a ma már ötven évre archivált képalkotó vizsgálati anyagokkal. A második lábat a finanszírozási számok adják, amelyek 1993-tól kezdődően a teljes ellátórendszerre és minden beavatkozásra vonatkozóan rendelkezésre állnak, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) szerint feldolgozva. Mindemellett hozzáférhető temérdek kutatási eredmény – vázolta a ke-

ADATFORRADALOM ELŐTT

EGÉSZSÉGÜGY | Hatékonyabb megelőzés, eredményesebb terápia, jobb ellátásszervezés – sok más mellett ezek lehetnének az előnyei az egészségügyben keletkező tengernyi adat elemzésének és hasznosításának.

retrendszert Kovács Gábor, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) a professzora. „Az informatikusok paradicsoma, amiről itt szó van” – fogalmazott az igazságügyi orvos szakértő, jelezve: az adatvagyon-elemzés folyamatosan az orvostudomány érdeklődési körében van, hiszen ez a bizonyítékokon alapuló gyógyítás egyik kulcsa, szükség esetén ennek alapján változtatnak az egyes terápiákon.

Az szintén kiolvasható az ilyen táblázatokból, hogy egy-egy betegségtípus mennyibe kerül az ellátórendszernek, ebből pedig számos következtetés levonható. A professzor példaként említette a diabétesz szövődményeként kialakuló idegrendszeri károsodást, amely egy megfelelően gondozott cukorbetegnél nem vagy csak nagyon későn alakul ki, vagyis helyes kezelési szisztéma esetén semmi sem indokolná, hogy évi mintegy 6,6 milliárd forintot kelljen költeni e megbetegedés orvoslására a magyar egészségügyi kasszából. Hasonló a helyzet a méhnyakrákkal és a heveny szívizominfarktussal.

Kovács Gábor mindezzel arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az adatok már a „klasszikus” feldolgozási formájukban is nagyon fontos jelzéseket közvetítenek nemcsak az egészségügyi döntéshozók, hanem az egész társadalom számára. Mint mondta, nem lehet túlbecsülni a téma jelentőségét, hiszen évi több mint 2000 milliárd forint sorsa múlik ezeken az elemzéseken. Rájuk épül többek között a gyógyszerkassza, a kórházak és az ambulanciák finanszírozása, a táppénz, valamint a rokkantellátás.

BIG DATA

Az új módszerek valóban forradalmasíthatják az egészségügyiadat-analízist. A big data, azaz a hatalmas méretű és komplexitású állományok feldolgozásának a fejlődésével ugyanis olyan következtetések lesznek levonhatók, amelyeket kisszámú információból nem lehet kinyerni. Az igazságügyi orvos szakértő várakozása alapján ezzel jelentősen javulhat az ágazati erőforrások elosztása, a diagnosztika és a terápiák eredményessége.

Persze ahogy a tudományban lenni szokott, ezzel kapcsolatban is megfogalmazódtak kritikai észrevételek, így például az, hogy az adatalapú előrejelzés igencsak aggályos lehet, ha az eredmények értékelése az okozatok ismerete

Évi több mint 2000 milliárd forint sorsa múlik ezeken az elemzéseken.

nélkül zajlik. Máshogyan kifejezve: az adat elemzés csak a „mi történt?” kérdésre ad választ, a miértre nem szolgál magyarázattal, továbbá a kritikusok szerint az sem nyilvánvaló, hogy a több információ valóban jobb eredményt biztosít. Ezenkívül megoldatlan kérdésként szokták említeni azt is, hogy miként harmonizálhatók a heterogén adatforrások. Kovács Gábor mindenesetre úgy véli, hogy például a halálokokat tartalmazó részletes nyilvántartásoknak a mélyreható tanulmányozása – már csak azért is, mert idehaza viszonylag magas a boncolási ráta – komolyabb kockázatok nélkül szolgálhatná a jobb ellátásszervezést, használni lehetne korszerűbb szűrési rendszerek kialakítására, ezáltal pedig segíthetné a betegségek korai felismerését és kezelését. Emellett alkalmas lehetne társadalmi egyenlőtlenségek feltárására, mivel a halálozási okokat öszsze lehetne vetni földrajzi, gazdasági paraméterekkel is. Döbbenetesen nagy, ráadásul standardizált és relatíve valid adatvagyonról van szó – magyarázta a szakember, aki arra is rámutatott, hogy a piaci cégek nem szívesen kutatják ezt a témát, mert nem térül meg számukra. Ezért úgy véli, kizárólag állami szerepvállalással lehetne kiaknázni az ezen a területen rejlő lehetőségeket.

JOGI VONATKOZÁSOK

Az sem mellékes kérdés, hogy az egészségügyi adatok miképpen válnak egyegy rendszer részeivé. Menyhárd Attila, az NKE ITKI kutatóprofesszora, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének a vezetője úgy véli, bár nehezen kimondható gondolat, de alapvetésként el kell fogadni: az egészségügyi adatok átruházhatók. Mint fogalmazott, meg kell találni az egyéni és a közérdek – így például a kutatások előmozdítása – közötti egyensúlyt, továbbá nagyon fontosak az etikai normák is.

GENETIKA

Az egészségügyi adatok elemzése nem csak össztársadalmi haszonnal járhat. A személyreszabottság előnyei is hatalmasak lehetnek, és egészen új távlatokat nyithatnak a gyógyításban – derült ki a precíziós medicináról tartott előadásból. A téma szakértője, Nogel Mónika kifejtette: ennek a fajta orvoslásnak a lényege, hogy az egyén genetikai jellemzőit és környezeti-életmódbeli sajátosságait is figyelembe veszi, építkezve a népesség széles körében lefolytatott vizsgálatok adataira. A cél a személyre szabott egészségmegőrzés, a korai betegségfelismerés és beavatkozás, amellyel kapcsolatban – a feltárt jellemzők alapján – a kockázatokat minimalizáló vagy azokat teljesen kikerülő kezelést ígér a pácienseknek ez az eljárás – mondta az NKE ITKI megbízott kutatója, a győri Széchenyi István Egyetem Bűnügyi Tudományok Tanszékének egyetemi docense.

Probléma ugyanakkor – folytatta –, hogy Magyarországon nagyon kevés a genetikai vizsgálat, elsősorban a magas árak miatt, valamint azért is, mert a genetikai adatokat illetően hiányzik a társadalmi tudatosság. A kritikusok éppen a költségek miatt szokták felhozni a precíziós medicinával szemben azt, hogy tovább mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket, hiszen csak a jómódúaknak telik az ilyen vizsgálatokra és terápiákra. Azzal pedig, hogy jórészt csak az ő adataik kerülnek be a rendszerbe, nem lesz reprezentatív az eredmény.

HELMECZI ZOLTÁN

LAKÁSPIAC | A külföldi vásárlók nem tértek vissza tömegével a magyar piacra, így jelenlétük az ármozgásokra nézve nem meghatározó, és az ukrán válság sem változtatott ezen. A luxusingatlanok ára mindeközben gyorsabban nő, mint az átlagos lakásoké, bár ez utóbbiak is rengeteget drágultak az elmúlt 12–24 hónapban, elsősorban a vidéki nagyvárosokban. KÜLFÖLDIEK, LUXUSVEVŐK

EGY DRÁGULÓ PIACON

Miközben a fővárosba, valamint a felkapottabb üdülőhelyekre folyamatosan érkeznek külföldről is, a lakáspiacon egyelőre árnyaltabb a kép. Az eladóknak persze így sem lehet panaszuk, mert – részben a kormányzati támogatások miatt – nagyon sok hazai befektető és otthonra vágyó vásárol ingatlant. Ugyanakkor az áremelkedés egyik fő összetevője – a jövőre nézve – továbbra is a külföldi vevők erősebb jelenléte lehetne. Különösen így van ez Pest vagy Buda belsőbb részein, a Balaton legszebb pontjain, a fontosabb vidéki nagyvárosokban, továbbá néhány határ menti településen.

Manapság elsősorban Budapestben gondolkodnak a pandémiát követően lassan, óvatosan visszaszivárgó befektetők. Az Otthon Centrum napokban közzétett felmérése szerint mostanság a külföldi lakóingatlan-vásárlók szinte mindannyian készpénzben fizettek, átlagosan 52 millió forintot. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondása szerint a külhoniak között a németek a legaktívabbak (az öszszes külföldi vásárló 30 százalékát adják), a második helyen végeztek a szlovákok 11,5 százalékkal, „bronzérmesek” pedig a főként Nyugat-Magyarországon és a Balaton környékén aktív hollandok lettek, 9,5 százalékos aránnyal.

Ám a külhoni tőke szerepe a magyar lakáspiacon a járványt követően egyelőre marginális, hibahatáron belüli: múlt év végétől számolva az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárló külföldiek aránya mindössze egy százalék volt – derül ki az említett elemzésből.

Tovább nézve a külhoni vevőösszetételt: a kínai vásárlók a 11,5 százalékukat teszik ki. A hónapok óta tartó háborús helyzet ellenére ukrán állampolgár nem vásárolt az előző fél évben az ismert hálózat segítségével. Igaz, néhány ukrán–magyar bérleti megállapodás azért köttetett.

ZALA NÉPSZERŰ

Ahogyan jeleztük: a külhoni vásárlók tekintetében különösen „vízfejű” az ország: a külföldi üzletkötések közel 54 százalékára a fővárosban kerül sor. Értelemsze-

rűen nem a város szélén: a budai kerületek közül a külföldiek számára a XI. kerület a legfőbb célpont, 14 százalékuk kötött itt üzleteket. Hasonló, nagyobb külhoni vevőkoncentráció a szlovén és a horvát határhoz közeli Zala megyei határvárosok és községek esetén volt, ahol vélhetően már nemcsak a Balaton, hanem az Adriai-tenger távolabbi vonzása is érzékelhető valamelyest, hiszen Zala megye határ menti régióiból két és fél óra az Adria partja, ráadásul a horvát vagy szlovén vidéki házakhoz képest fillérekbe kerülnek a zalai ingatlanok. Továbbá: az euróban, esetleg dollárban számoló külföldi vevők – forintra váltva a pénzüket – most 10-15 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak.

Az Otthon Centrum szakértőjének tapasztalatai szerint a külföldi vevők közül tízből kilenc készpénzben vásárol, átlagosan 52 millió forintot fizettek, és a nagyobb alapterületű lakásokat, illetve a házakat (44 százalékban) részesítik előnyben. A vásárolt ingatlanok átlagosan 90 négyzetméteresek voltak. Eközben az általuk megvett társasházi téglalakások aránya közel 40 százalék, és 59 milliós átlagárukból is látszik, hogy a nívósabb, jobb helyen lévő otthonokat is megengedhetik maguknak. A vásárlókhoz képest a lakásbérleti piacon a külföldiek aránya jóval magasabb: 4,2 százalék. Itt már érződik a háború hatása, hiszen a bérlők 15 százaléka ukrán állampolgár. Ugyanakkor a külhoniak ingatlanbérlési eloszlása a vásárlásokhoz képest sokkal erőteljesebben Budapest-központú: a külföldi lakásbérletek kétharma-

dára a fővárosban kerül sor. Ezen belül is a szűken vett belváros a sztár: mintegy 20 százalékuk itt vett ki lakást.

ÁRUGRÁS

Az élénk kereslet szembetalálta magát a hazai piacra hosszú évek óta jellemző szűk és rossz minőségű, rossz összetételű városi kínálattal. Így a megyeszékhelyeken és a főváros lakáspiacán új erőre kapott az áremelkedés. Az egy évvel korábbi ellenértékekhez képest a Budapesten eladásra kínált használt lakások és házak irányára 17 százalékkal nőtt, itt az átlagos négyzetméterár 894 ezer forintt – árulta el Balogh László egy néhány nappal ezelőtti adatsorra hivatkozva, amely mintegy 300 ezer lakóingatlan-hirdetés adatai alapján készült. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint május végén a megyeszékhelyek közül Győr vezet az éves drágulásban 40 százalékkal (700 ezer forintos átlagos négyzetméterár), ám Miskolcon, valamint Szegeden is 38-38 százalékkal ugrottak meg a kínálati irányárak, így ezeken a helyeken 407 ezer és 626 ezer forintot kóstál egy-egy négyzetméternyi lakóingatlan. Magyarán Miskolcon 12 millió, Szegeden pedig 18-19 millió körül kérnek egy átlagos garzonért, holott hat-nyolc éve még a feléért, vagy néha a fenti összeg harmadáért is akadt ilyen kis lakás.

A külhoniak ingatlanbérlési eloszlása a vásárlásokhoz képest sokkal erőteljesebben Budapest-központú.

2-3 MILLIÓ/NÉGYZETMÉTER

Természetesen a hazai luxust sem elsősorban a külföldiek keresik, még ha kicsit magasabb is az arányuk a felső szegmensben. De persze az árakat inkább a külhoni fizetésekhez, a felsőbb osztályok pénztárcájához szabják. Mint Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője kifejti: hat-nyolc évvel ezelőtt még egymillió forintos négyzetméterár környékén akár új vagy újszerű, panorámás budai vagy pesti belvárosi luxuslakást is lehetett venni. Persze az elmúlt években folyamatosan nőttek az árak, de azért elég meglepő, hogy a fent említett legfelső szegmensben már 2,5 milliós négyzetméterárakkal is lehet találkozni. Mi több: egy egyedi, például bel-budai panorámás, de modern, igényes luxus kis lakás ára is elérheti, sőt meg is haladhatja a lélektani 100 milliós határt. Ha pedig családi méretű, új, újszerű vagy igényesen, teljeskörűen felújított otthonról van szó, a fővárosban lakó legfelsőbb osztályok a negyedmilliárd forintos ársávban kell nézelődjenek – figyelmeztet az Ingat-

lanbazar.hu szakértő vezetője. Igaz, enynyiért már a budai házak közt is van választék, de nem annyira a modern, új-újszerű villalakások, inkább a patinásabb ajánlatok közül. Az új villalakás kategóriában ugyanis az utóbbi fél, egy évben nagyon elszaladtak az árak. A kis kínálat ellenére továbbra is igen nagy a kereslet a kuriózumok iránt, így az építtetők ceruzája is sokkal vastagabban fog. Már csak azért is, mert mind az építőanyagok, mind a munkaerő költsége az egeket veri, nem is szólva az igényes belső anyagokról, az okosotthonrendszerekről és hasonlókról, amelyek a felső kategóriában ma már vevői elvárásként jelennek meg.

HG