Figyelő_2022-19

Ü Z L E T I

MEGÚJULÓ HAZAI PLÁZÁK

ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZER OLVAD A SZLOVÁK VERSENYELŐNY

MEGTORPANT A TÁTRAI TIGRIS

H E T I L A P

CSÚCSON A LAKÁSHITELEK

TÁMOGATOTT NÖVEKEDÉS

ÖTVENÉVES A NIKE-SZTORI

ÓRIÁSCÉG HÁZI DOLGOZATBÓL

Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke

Kivitelezhetetlen az embargó

ÁRA: 790 FT

19. SZÁM | 2022. MÁJUS 12–18.

F_BI-Horvat.indd 1

2022. 05. 10. 16:32

WWW.LAKASKULTURA.HU

9 tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ CSAK

LAKASKULTURA.HU LAKASKULTURA.H

695Ft

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

l

l

Változatok V álto

Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! .(5(66( $= µ-6 * 5862.1 / 9$*< ),=(66(1 (/Į A ::: /$3&(17580 +8ǖ/$.$6.8/785$ OLDALON!

F_BII-lak.indd II

hidegburkolatra hideg MEGHATÁROZZA M MEG EG GHAT AS SZÍNVILÁGOT ZÍNV ZÍN V ÉS É SAS STÍLUST TÍ

Toile T oile de Jouy EGY E GY 260 ÉVES MINTA M INTA ÚJ Ú ÉLETE

9

tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ragyogó,

napsütötte terek HATALMAS NYÍLÁSZÁRÓK, ÁRADÓ FÉNY

MOSOGATÓTÁLCÁK: M OS SOGA FORMÁK, BEILLESZTÉSI MÓDOK ÉS ALAPANYAGOK

2022. 05. 10. 16:25

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Vörös vonal

CÍMLAPON

10 HORVÁTH PÉTER JÁNOS Sokba kerülne hazánknak az energiaembargó

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 KÜSZÖBÖN AZ OLAJEMBARGÓ Magyar

28

Új szempontok alapján épülnek a bevásárlóközpontok

Jól érvényesülnek a hazai kiskereskedelemben a piac szabályai, és az ágazat államtitkársági szinten is jól kezelt – mondta a Figyelőnek GyalayKorpos Gyula, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének az elnöke. Jelenleg nem lát újabb nagy kereskedelmi célú fejlesztést, viszont számtalan ház megújult, növekedett vagy fejlődött a szektorban. A hazai piacról beszélgettünk a szakemberrel.

40

Támogatott növekedés

Új csúcsot hozott a március a lakáskölcsönöknél, ami leginkább a támogatott konstrukciók iránti erős kereslettel magyarázható. A fogyasztási hiteleknél is erős az érdeklődés, a személyi kölcsönök piaca pedig már a járvány előtti szint közelében jár.

64

A tátrai tigris megtorpanása

Elkótyavetyélt versenyképességi előny, elmaradó reformok, az infrastrukturális fejlesztések elégtelensége, megtetézve a politikai vitákkal – ezek az okai az ezredfordulót követően még szédítő ütemű gazdasági fejlődést produkált Szlovákia visszaesésének a Figyelőnek nyilatkozott Antalík Imre felvidéki közgazdász szerint.

76

50 éves a Nike-sztori

A világ legsikeresebb embereiben egy biztosan közös, már nagyon korán volt egy konkrét víziójuk arról az üzletről, ami aztán gazdaggá és világhírűvé tette őket. Nem volt ez másképp a Nike-alapító Phil Knight esetén sem. Ő az egyetemi dolgozatában kezdett foglalkozni a futócipőkkel, s lám, milyen igaza lett.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

„nem” az új szankciókra 15 TÉVEDÉSEK Önellentmondásban az Európai Bizottság 16 LEHET MEGEGYEZÉS? Jogállamisági eljárás: politikai nyomásgyakorlás 20 MUCSI GÁBOR A bányászat és a zöldítés nem ellenségek

CÉGVILÁG

24 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Mindent 25 26 28 31 32 34 36

becsomagolunk FORTIX Hibrid környezet FRESSNAPF Omnichannelre hangolva GYALAY-KORPOS GYULA Új szempontok alapján épülnek a bevásárlóközpontok JÁRMŰPIAC Alacsony fordulaton HANG CSABA Csökkenő tejtermelés, változatlan kereslet VETÉSTERÜLETEK Magyar lehetőségek az agráriumban STARTUP Innovatív vendéglátóhelykereső

SZEMÉLYI HÍREK

38 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

39 ERSTE BANK Egyszeri hatás 40 LAKOSSÁGI HITELPIAC Támogatott növekedés

42 KLÍMABARÁT ÁTÁLLÁS MAGYARORSZÁGON Jelentős növekedés a „zöld” pénzügyekben

44 UNION BIZTOSÍTÓ Nincs szó egyesülésről

TŐZSDE

45 OTP Negatív korrekciók 46 NÖVEKEDÉSI RÉSZVÉNYEK Páriák lettek a pandémia sztárjaiból

48 HÚSZÉVES CSÚCSON A DOLLÁR

„A mi pénzünk a ti problémátok”

GEOPOLITIKA

50 TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR

Streamingszolgáltatókat fejnének meg az európai telekomcégek 52 ENERGIAPIACOK Szénreneszánsz Kínában

54 KÜSZÖBÖN A KÉT SZÁMJEGYŰ INFLÁCIÓ A svédeknek is betett a háború

55 UKRÁN HÁBORÚ A nagy kőolajdilemma

RÉGIÓ

58 MONTENEGRÓ IDEGENFORGALMA

A mediterráneum rút kiskacsája

60 SZÉNHIDROGÉNÜGYEK ROMÁNIÁBAN Mélytengeri gázremények

63 SZISZEKI TERVEK Újra felizzanak

a horvát kohók 64 ANTALÍK IMRE A tátrai tigris megtorpanása

67 A LENGYEL ELSŐÁLDOZÓK SZÜLEI A hagyomány hitelre kötelez

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 SVÁJCI KUTATÁS Tényleg elveszik a munkánkat a robotok?

CAPPUCCINO

72 TIPTON ZAKARIÁS

TÁRSADALOM

74 NÉMETH BÁLINT „A win-win szituáció az alap”

76 SPORTRUHÁZAT 50 éves a Nike-sztori 79 TURIZMUS Népszerű úti célok – mi a szabály?

SPORT 80 JÉGKORONG Visszatérés az elitbe

AJÁNLÓ

82 KÖNYV, ZENE, FUTÁS

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/19 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 05. 10. 16:57

| A HÉT HÍREI |

VÁLSÁGRA SZÁMÍTANAK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Borúlátók a szakemberek az építőiparban, 95 százalékuk számít válságra, 83 százalékuk szerint erre még az idén sor kerül – derül a Mapei Kft. 150 építőipari szakember körében végzett gyorsfelméréséből. A vállalat szerint bár láthatók lassulásra utaló jelek, azokat sikeresen enyhítik a lakásfelújítási és otthonteremtési támogatások, legalábbis december 31-ig.

A Mapei által megkérdezettek 45 százaléka szerint már most érezni a krízis hatását, további 38 százalék szerint fél éven belül, 10 százalékuk szerint pedig jövőre éri el a recesszió hazánkat.

A válság hatására várhatóan lassul az építőipar a szakemberek 18 százaléka szerint. 46 százalékuk gondolja úgy, hogy ennek hatására a lakosság a felújítások elhalasztása mellett dönt, 14 százalékuk az építőanyagárak emelkedésére, 7 százalék anyaghiányra számít.

Az orosz milliárdosok és vállalkozók példátlanul nagy számban érkeztek az Egyesült Arab Emírségekbe az elmúlt időszakban – írja a BBC. Az ország vonzerejének fő oka az, hogy az Emírségek nem vetett ki szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt. Ráadásul az állam vízumot is kibocsát a nem szankcionált magánembereknek, miközben ezek kiadását több nyugati ország korlátozza. Egyes orosz becslések szerint a fegyveres konfliktus első tíz napjában 200 ezer ember is elhagyhatta Oroszországot, noha a pontos szám nem ismert.

A gazdag oroszok megjelenése megnövelte a luxusingatlanok iránti keresletet is a városban.

A BBC-nek nyilatkozó egyik ingatlanügynökség részéről elmondták, hogy több oroszul beszélő alkalmazottat is felvettek, hogy ki tudják elégíteni az ügyféligényeket. Emellett több multinacionális cég és orosz startup is Dubajba telepíti át a dolgozóit.

A HÉT 4,3 SZÁMA

százalékos gazdasági növekedésre, a GDP 76,1 százalékát kitevő, javuló államadósságra, valamint 4,9 százalékos költségvetési hiányra számít az idén a Pénzügyminisztérium.

A központi alrendszer április végéig 2635,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi büdzsé 2669,7 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárdos deficitet produkáltak. A hazai kiadások kapcsán kiemelhető, hogy a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést. Nyugellátásokra 1679,6 milliárd, a gyógyítómegelőző ellátásra pedig 709,1 milliárd forintot fizetett ki a kormány április végéig.

SOKKOLNÁ GAZDASÁGUNKAT AZ OROSZ GÁZHIÁNY

Magyarországon az átlagosnál jobb gazdasági teljesítményt vár az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A szervezet frissített térségi elemzésében nem rontott a hazánkra valószínűsített idei 3,5 százalékos gazdaságnövekedési előrejelzésen. Ugyanakkor Magyarország esetében a 3,5 százalékos GDP-növekedést az orosz földgázimport esetleges felfüggesztése fenyegeti a leginkább – hangsúlyozzák az EBRD szakértői. A magyar gazdaság az EBRD működési területén az egyik legkitettebb ország az orosz gáz felé, kiváltképp a magyar gazdaság számára meghatározó autóipar teljesítményét tudja befolyásolni a nyersanyagimport alakulása. Míg az EBRD tevékenységi területén lévő országok energiamixében az orosz gáz aránya átlagosan 30 százalékos, Magyarország esetében ez az adat a 40 százalékot közelíti. A legpesszimistább forgatókönyv, az orosz gázszállítások lenullázódása esetén az egész EBRD-régió kibocsátása átlagosan évente 2 százalékkal lenne kisebb az alapszecenáriónál, ami folyamatos szállításokat feltételez.

FOTÓK: PPKE; EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

DUBAJBA MENEKÜLNEK A GAZDAG OROSZOK

4 | FIGYELŐ 2022/19

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 05. 10. 16:58

| A HÉT HÍREI |

A HÉT – George Bernard Shaw, IDÉZETE ír származású drámaíró.

„A pénz nem minden, de sok pénz, az már valami”

CSÚCSON AZ INFLÁCIÓ

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest – közölte a KSH. A statisztikai hivatal összefoglalója szerint az elmúlt egy esztendőben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ellenértéke emelkedett a leginkább. Egyébként pedig a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,6 százalékkal nőttek.

Sok szakértő meglepődött a KSH friss számán, ilyen gyors drágulásra egyetlen elemző sem számított. Árstop nélkül 14-15 százalékos pénzromlás lenne – derül ki a makroközgazdászok nyilatkozataiból.

MBA-KÉPZÉS A PÁZMÁNYON

Ősztől a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) is indul a legmagasabb fokú, Master of Business (MBA) üzleti képzés – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az intézménnyel együttműködő Makovecz Campus Alapítvány kurátora.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a képzésben részt vevők a legmagasabb szintű üzleti képzés mellett azt is meglátják, hogy a világ nagy gazdasági kihívásaira nemcsak globalista, hanem keresztény válaszok is vannak. Kuminetz Géza, a PPKE rektora elmondta, az egyetem alapításakor felmerült szándék első lépését teszik meg az MBA-képzés elindításával, a hosszú távú cél pedig az, hogy a gazdaságtudomány minden területét lefedjék képzéseikkel.

SPÓROLNAK A NÉMETEK A HÁBORÚ MIATT Egyre inkább jellemző a takarékoskodás a kiskereskedelemben Németországban, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet adatai szerint az ukrajnai fegyveres konfliktus és több termék gyorsan emelkedő ára néhány hét alatt sokak vásárlási szokásait változtatta meg Németországban. Ez abban áll, hogy az emberek óvatosabban költenek, igyekeznek visszafogni a fogyasztásukat, gyakrabban vásárolnak a diszkontokban, kerülik a márkás, drága termékeket és jobban odafigyelnek az akciós ajánlatokra. A közeljövőben a fogyasztók 64 százaléka szeretne többet spórolni a vásárlás során – mutatták ki a kutatásban.

2022/19 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 05. 10. 16:58

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 05. 10. 16:59

FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA, BENKŐ VIVIEN CHER F_06-07_nagytotal.indd 7

Váratlanul Budapestre látogatott Ursula von der Leyen hétfő este. „A szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések tisztázását segítette a megbeszélés Orbán Viktor miniszterelnökkel” – írta az Európai Bizottság elnöke a Twitteren. Előrehaladtunk, de további munkára van szükség – fogalmazott. Utalt a regionális olajipari együttműködés fontosságára, amelyhez tárgyalásokra lesz szükség. Némi előrehaladást, egy kicsi előrelépést sikerült elérni az Oroszország elleni újabb szankciós csomaggal kapcsolatban az Európai Bizottság elnökével folytatott tanácskozáson – mondta az MTI-nek a tárgyalás apropóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: nagyon sok mindent kell még megbeszélni ahhoz, hogy Magyarország változtasson az álláspontján. „Úgy gondolom, hogy ezen a héten összejöhet az alku” – jelezte LCI televízió kedd reggeli adásában Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter orosz olaj elleni uniós embargós csomagról. Beaune azt is elárulta a Reuters tudósítása szerint, hogy lapzártánk idején telefonon fog egyeztetni a témában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök TOVÁBBIAK A 14. OLDALON és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

2022. 05. 10. 16:59

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Miközben hazánk morálisan Ukrajna mellett áll a háborúban – Magyarország elítélte a katonai agressziót, mintegy 700 ezer menekültet fogadott már be, 37 millió eurós donorkeretet nyújtott keleti szomszédjának, valamint mind az öt szankciócsomagot támogatta –, addig a küszöbönálló uniós olajembargóra, tisztán gazdasági megközelítésből, nem lehet igent mondani. Azonnal legalábbis semmiképpen. Ugyanis az szó szerint „leterítené”, padlóra küldené a magyar gazdaságot: jelentős visszaesést, munkanélküliséget okozna.

Extrém ugyanis a kitettségünk, elég csak rápillantani az energiás statisztikára: tavaly az olajimport 64, míg a felhasznált földgáz 85 százaléka származott Oroszországból. Vagyis Magyarország számára az orosz nyersanyag-beszállítások így nem politikai, hanem egész egyszerűen gazdasági érdekek mentén húzódnak.

Márpedig az új, immár hatodik szankciócsomag tervezete alapján az Európai Bizottság hat hónapon belül kívánja megszüntetni az oroszországi kőolaj-behozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Lehet, hogy a szóban forgó projekt a gazdag, nyugat-európai, tengeri kikötővel és fejlett infrastruktúrával büszkélkedő országok számára nem okozna sokkot, Magyarország esetén annyit jelentene, hogy ötven-hatvan éves rendszereket kellene gyorsan átalakítani – hazánk elméletileg 2023ig mentesülhetne az embargó alól, de azt, hogy miként lehetne kezelni az átmeneti időszak energiaellátását, még nem tudni. A teljes átállás pedig több ezer milliárdban mérhető költségvetési tétel. Itt értünk el addig a vörös vonalig, amely Magyarország energiaellátási biztonságát tépné szét, és még nem tudni, milyen konkrét uniós garanciák mellett.

A mindennapok nyelvezetére ezt így fordította le Orbán Viktor egy rádióinterjúban: ha az olajembargót elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.

Mert akárhogyan is számoljuk, az embargó révén drágább lesz az energia, azt ugyanis – jelen tudásunk szerint – csak drágább forrásokból lehet majd pótolni. Nincs tengerünk, kikötőnk, így hajókon aligha tudnák ideszállítani a jelenleg csővezetéken érkező olajat. Szó sincs arról, hogy Magyarország nem ért egyet általában az EU-val az Oroszországra nehezedő nyomás tekintetében, most azonban szűk látókörrel meghozott döntést okozna egy azonnali igen. Egyébiránt a kialakult helyzet, mármint a „magyar nem” Európa vezető döntéshozóit is erősen foglalkoztatja. Ezért utazott váratlanul Budapestre Ursula von der Leyen, valamint a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések tisztázása miatt egyeztetett a magyar kormányfővel Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is.

Tárgyalni kell! Az uniós egység kifejezése ugyanis nem jelent automatikusan ráerőltetést.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

VÖRÖS VONAL

8 | FIGYELŐ 2022/19

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 05. 10. 16:59

| SZÁMLÁLÓ |

ELSZÁLLTAK AZ ENERGIAÁRAK EURÓPÁBAN

Óriási különbségek alakultak ki az energiadíjakban Európa-szerte. Budapest ugyanakkor mind az áram-, ram mind min a gázár JXJY­GJS Ɠ PºX_ºSMJY÷JS F WJ_XNHXºPPJSY­X UTQNYNP¥O¥SFP Ɠ YT[¥GGWF NX F QJLTQHX·GG ZSN·X K÷[¥WTXSFP X_¥R±Y & QJLIW¥L¥GG *: X SFL^[¥WTX &RX_YJWIFR FMTQ F [NQQFRTX JSJWLNF ¥WF YºGG RNSY F MFYX_TWTXF F KºQIL¥_­ UJINL F YN_JSP­YX_JWJXJ F RFL^FWSFP Ɠ IJWÀQ PN F 2FL^FW *SJWLJYNPFN ­X 0º_Rď X_FG¥Q^T_¥XN -N[FYFQ 2*0- SJR_JYPº_N összehasonlító adatsorából.

+TWW¥X 2*0-

LAKOS

AK AR

I ENERGI SG

2022. III. ;NQQFRTXJSJWLNF ¥YQFL¥WFP

+ºQIL¥_¥YQFL¥WFP *ZW·HJSY PNQT\FYY·WF

JSh Tpp ¥L

BJWQiS

MFIWiI

R·RF

K

A

R

_YJWIF RX

F

LTSITS

*ZW·HJSY PNQT\FYY·WF

BWüXX_JQ

PW¥LF

B­cX

DZbQiS

NicTXiF

_Fb LiXX TS

31,81

P¥Wi_X

AYh­S

TFQQiSS

PT_XTSy

VFWX·

S_·ƻF

VFQQJYYF

2&,>&7478? , + 1), ?9 741 .3&0 0 8?1*98?.39 &1&0:1 8&

HJQXiSPi

ViQSiZX

RbT ZxJ ZW

RiLF

O LOZQb FSF

A BUD PES

T

Z¥LW¥b

L

cPhT SYT QR

L

11,31

BZPFWJXY

BJQLW¥I

*3*7,.&-47)4? .25479 /&3: 7

2NQQN¥WI PºGR­YJW

4,4 1,4

1,8

&ITYY ­[ ¥UWNQNX ­S

F_09_Szamlalo.indd 9

3,8 1,22

8_¥_FQ­P

48,7 36,0 9,9 4,4 1,0

0÷TQFO ­X P÷TQFOYJWR­PJP +ºQIL¥_ ;NQQFRTX JSJWLNF 8_­S ­X X_­SYJWR­PJP 2JL¾OZQ· JSJWLNF

2022. 05. 10. 16:59

| CÍMLAPON | HORVÁTH PÉTER JÁNOS

10 | FIGYELŐ 2022/19

F_10-13_cimlapon.indd 10

2022. 05. 10. 17:03

| CÍMLAPON | HORVÁTH PÉTER JÁNOS

SOKBA KERÜLNE HAZÁNKNAK AZ ENERGIAEMBARGÓ

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

HORVÁTH PÉTER JÁNOS | Már rövid távon is súlyosan sérülne a magyar gazdaság és ipar működése, illetve versenyképessége az orosz energiahordozókat érintő uniós szankciókkal – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Figyelőnek adott interjúban.

A szakember kiemelte: a villany- és földgázrezsi-csökkentés eddig összesen körülbelül 2000 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar fogyasztóknál.

A kormány határozottan elutasítja az orosz energiahordozó-importot érintő brüsszeli szankciókat, mivel azok hátrányosan érintenék hazánk gazdaságát és ellátásbiztonságát.

A magyar energiamix import és saját termelés, valamint energiahordozók szerinti bontásban pontosan hogy néz ki?

Mekkora hányadot tesz ki az orosz földgáz és kőolaj?

– A hazai energiafelhasználás kevesebb mint felét vagyunk képesek fedezni saját forrásból. Ha a nukleáris fűtőanyagot is importnak tekintem, úgy csak körülbelül a negyedét. Az elmúlt időszakban nőtt a megújulóenergia-felhasználás, 2020-ban meghaladtuk az uniós célként vállalt 13 százalékot. A napelemek különösen látványosan terjedtek, köszönhetően annak, hogy az EU egyik legvonzóbb befektetői piacát sikerült kialakítanunk.

Ezzel együtt muszáj tényként rögzíteni: hazánk megújulós lehetőségei inkább átlagosak, nem összehasonlíthatók például egy holland szeles tengerpart adottságaival. Éppen ezért a fosszilis energia részaránya a felhasználásban még mindig 60 százalék felett van, s a nagy része külföldről érkezik. Importkitettségünk a szén esetében 40, a földgáznál 75, míg a kőolaj tekintetében 90 százalékos. A földgáz és a kőolaj döntő többsége pedig Oroszországból érkezik.

– Ekkora kitettség mellett hogyan látja az ellátásbiztonság helyzetét?

– Utoljára 2009. januárban néztünk szembe gázellátási krízissel, s abból okulva az elmúlt évtizedben kiemelt hangsúlyt kapott az ellátásbiztonság. A diverzifikációra törekvést jól példázza, hogy Szlovénia kivételével minden szomszédunk relációjában kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas vezetékek. Ezzel együtt az európai földgázszektor összekapcsoltsága is jelentősen erősödött, létrejöttek azok az országokat összekötő határkeresztező kapacitások, melyekkel a tagállami piacok valóban közös gázpiacként tudnak funkcionálni – ellátási zavar esetén

segítünk és segítséget kapunk. Új útvonal jött létre a hosszú távú szerződés keretében beszerzett földgáz Magyarországra szállítására is, ennek nyomvonala elkerüli a jelenlegi konfliktuszónát. Üzembe állt a szőregi biztonsági tároló, amelyben állandó készletet tartunk. Itt jegyezném meg: európai szinten is kiemelkedő a hazai tárolókapacitásnak a téli fogyasztáshoz viszonyított aránya. Ezenkívül a megújított hosszú távú szerződéssel a piaci kereslet-kínálat ingadozásaitól függetlenül biztosítottak a lakossági ellátáshoz szükséges gázforrások.

– Van-e egyáltalán alternatívájuk az Oroszországból érkező energiahordozóknak jelen pillanatban, s ha igen, milyen árkategóriában és időtávban?

– Kelet-Közép-Európa tengertől elzárt államaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző. Magyarország sem képes kivonni magát a régiós folyamatok hatása alól. Elméletben – az egyes összekötő vezetékek kapacitáskorlátai szerinti mértékben – jelenleg is van rá mód, hogy az orosz mellett az északi-tengeri kitermelésű vagy akár az észak-afrikai nyersanyagok is elérjék fizikailag a magyar piacot. Normális körülmények között a vezetékes szállítású földgáz piaca stabil, ott a kitermelt és felhasznált volumen egyensúlyban van, ezért jellemzően ha az uniós ipari felhasználás normálisan működik, nincsenek nagy szabad mennyiségek. A termelői és szállítási kapacitások több évtized alatt megtérülő invesztíciók. Egyetlen beruházó sem kezd termelésbe vagy épít úgy szállítóvezetéket, hogy ne tudná, hol milyen igényt elégít ki vele előreláthatólag. A szereplők ezért túlnyomórészt hosszú távú szerződésekkel betonozzák be a pozícióikat. Nagyobb rugalmasságot rövid és középtávon csak a világpiacra termelt cseppfolyósított földgáz (LNG) adhat. E forrásokért viszont egy kontinentálisan fennálló gázszűkös helyzet esetén a magyar fogyasztók a világ leggazdagabb, legnagyobb fizetőképességű ipari felhasználóival kerülnek árversenybe. Hazánk számára az orosz földgázforrásnál olcsóbb nincs, ezért fontos azt is megjegyezni: bármelyik alternatíváról is beszélünk, ha azok el is érhetők, sokkal drágább lesz az itthoni ellátás, mint most.

Ezért is különösen alaposan mérlegelni kell az energiahordozókat érintő minden szankciós lépést, mert a hazai ipar működése, 2022/19 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlapon.indd 11

2022. 05. 10. 17:03

| CÍMLAPON | HORVÁTH PÉTER JÁNOS

versenyképessége már rövid távon is súlyosan sérülhet. Megoldás lehet persze a gazdaság energiafelhasználási szerkezetének az átalakítása, de ez nemcsak hogy rengeteg pénzbe kerül, de minimum évtizedes folyamat is. Rövid és középtávon ezért Magyarország számára nincs alternatívája az orosz gázforrásnak.

– Egy közelmúltbeli nemzetközi fórumon is elhangzott az energetikai hivatal részéről, hogy az LNG-kapacitások hozzáférhetőbbé tétele nélkül érdemben nem csökkenthető az EU oroszföldgáz-függősége. „Közép-Európa közepe” ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetű, hiszen tengerpart híján nem tudjuk hol fogadni a cseppfolyósföldgáz-szállító hajókat. Mindez milyen infrastruktúra-fejlesztést indokol?

– Jelenleg a magyar földgázszektor szereplői egyetlen, a cseppfolyósított nyersanyagot visszagázosító LNG-terminált vesznek aktívan igénybe, a krki úszólétesítményt, melynek a technikai kapacitása mára elérte az évi 2,9 milliárd köbmétert. Összehasonlításképpen: hazánk éves gázfelhasználása 10-11 milliárd köbméter. Két dolog szükséges a jelentős LNG-forrásoknak a

Az Európai Bizottság javaslatai nagyon ambiciózusak, megítélésünk szerint azonban túlzottan optimisták. hazai piacra való eljuttatásához: a visszagázosítási teljesítmény növelése – ennek leggyorsabb eszköze az úszóegységek igénybevétele –, valamint a visszagázosító terminálok és a felhasználó földgázpiacok közötti kapcsolat kiépítése, kapacitásbővítése.

– S akkor még nem beszéltünk az időtényezőről.

– Ezek kivitelezése évekbe telik, s arról sem feledkezhetünk meg, hogy mivel a probléma több tagállamot is érint, az optimális megoldások megtalálása érdekében koordinált terminál-üzembehelyezésekre és csővezetéki kapacitásfejlesztésekre lesz szükség. Ezek leegyeztetése szintén időigényes folyamat. Ezt figyelembe véve középtávon van csupán lehetőség nagyobb földgázmennyiségek kiváltására LNG-forrással.

– Számszerűsítve pontosan mit jelentett az orosz–ukrán háború kitörése a kontinens energiapiaci árait tekintve, s milyen tendencia olvasható ki az elmúlt két és fél hónapból, amióta a harcok folynak?

– A földgázpiacokon az intenzív drágulás már 2021 második felében elindult, miután az európai piac erősen forráshiányos lett.

A háború és az ahhoz kapcsolódó embargós válaszintézkedé-

sek viszont extrém mértékben mozgatták meg az árakat. A legdirektebb hatás a gázszektorban jelentkezett, de ez továbbgyűrűzött a villamosenergia-ágazatba is, ugyanis a régiónkban jelenleg a földgáztüzelésű erőművek az ármeghatározók. Az európai gázpiacot az LNG-vel kapcsolatos tervek mozgatják. A jelenlegi folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az árazás 2024-re követi majd teljes mértékben az LNG világpiaci ármozgását. Pillanatnyilag az energiaszektorral kapcsolatos azonnali szankciók elmaradásának a hatására visszaesett az ellenérték, s mostanra 100 euró/megawattóra körüli szinten stabilizálódott.

Ha nem súlyosbodnak – akár EU-s, akár orosz részről – a büntetőintézkedések, és Ukrajnában nem sérül az infrastruktúra, ez a szint várható a közeljövőben. A magas földgázár egyébként várhatóan ahhoz vezet, hogy a szankcióval fenyegetett Moszkva energiából származó bevételei nagyobbak lesznek, amit az embargóval fenyegető fizethet meg.

– A MEKH havonta közli az európai fővárosok gáz- és áramdíjait, s ebből az utóbbi időben az derült ki, hogy míg Budapest továbbra is dobogós a legolcsóbb helyek rangsorában, addig sok fővárosban elszabadultak az árak. A rezsicsökkentés politikája, azaz a közműdíjak hatósági árszabása nélkül hol tartanának ma a magyar háztartások költségei?

– A rezsicsökkentés bevezetése óta monitorozzuk az európai fővárosok energiadíjait. Ebből az látszik: a válságmentes években, amikor az öreg kontinens piaci árai mai szemmel nézve még alacsonynak számítottak, a hazai tarifák akkor is jobbak voltak a legtöbb főváros díjaihoz viszonyítva. A mostani helyzet annyiban hozott változást, hogy a vizsgált országok többségében a nagykereskedelmi energiaárak elszállása miatt az eddig is magas tarifák még magasabbak lettek, miközben a hazai lakosság évek óta ugyanazt a díjat fizeti. Külföldön élő ismerőseim mesélik, hogy odakint lassan egy átlagkereső háztartásnak is érezhető életszínvonal-csökkenést okoz a drága energia.

Számszerűsítve: a villany- és földgázrezsi-csökkentés eddig öszszesen mintegy 2000 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar fogyasztóknál. A mostani borsos piaci árkörnyezetben a rezsimérséklés becsléseink szerint a villamos energia esetében 50, a földgáz tekintetében 80 milliárdot hagy havonta a lakosság zsebében. A közelmúltban az EU-tagállamok többségében is voltak lépések a lakossági árak féken tartása érdekében, sőt maga az Európai Bizottság a REPowerEU csomag keretében ismerte el a beavatkozások szükségességét, speciális körülmények esetén pedig jóváhagyta direkt ársapkák, közvetlen támogatások alkalmazását.

– Az unió az említett REPowerEU csomagba foglalta azon javaslatait is, miként csökkenthető a kontinens orosz gáztól való függősége. Magyar szempontból hogyan értékeli ezt a pakkot?

– A bizottság hétpontos terve szerint már az idén csökkentenék az EU függőségét az orosz gáztól, 2030-ra pedig teljesen megszüntetnék azt. Az elképzelés alapján évi 155 milliárd köbméterrel mérséklődne az orosz gáz iránti igény, részben alternatív forrásokkal váltva ki azt, részben a felhasználási igények lefaragásán keresztül. Brüsszel úgy látja, a tervezett csökkentés kétharmada már egy éven belül megvalósítható. Az intézkedéscsomag legfontosabb eszköze az orosz gáz kiváltása LNG-importokkal. Ezt egészíti ki új vezetékes forrásokkal és a biometán-termelés fokozásával. Keresleti oldalon energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint különféle megújulóenergia-beruházásokkal akarják mérsékelni a földgázigényt. Ma-

12 | FIGYELŐ 2022/19

F_10-13_cimlapon.indd 12

2022. 05. 10. 17:03

| CÍMLAPON | HORVÁTH PÉTER JÁNOS

NÉVJEGY gyar szempontból azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a nyugatról keletre, valamint északról délre irányuló szállítás kapacitáskorlátai – csakúgy, mint a kelet–nyugati irányúra tervezett gázmozgás a hálózatban – jelentősen gátolhatják az orosz energiahordozó LNG-vel való kiváltását régiónkban. Összességében az Európai Bizottság javaslatai nagyon ambiciózusak, megítélésünk szerint azonban túlzottan optimisták. Felülbecslik mind az alternatív források reálisan elérhető szintjét, mind a ténylegesen megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait.

– Milyenek a tárolókapacitásaink? A MEKH grafikonja szerint április közepén jóval kisebb volt a földgáztárolóink készletszintje, mint 2020 és 2021 azonos időszakában. Milyen következményekkel járna, ha e létesítményeinket nagyobb kihasználtsággal kellene működtetnünk, ahogy azt az EU javasolja?

– Félrevezető lenne túlzott következtetéseket levonni a töltöttség múlt havi szintjéből. A betárolási időszak április elejével kezdődik, ilyenkor pedig az előző tél maradék készlete határozza meg az aktuális állást. 2017 óta minden egyes gázévben legalább 70 százalékos kihasználtsággal működtek a kereskedelmi célú tárolók. Ami e szempontból gátat jelenthet a jövőben, az a nyári és a téli ár közti különbség, az úgynevezett spread lecsökkenése.

Hagyományosan a kisebb kihasználtságú nyári időszakban olcsóbban lehetett földgázt venni, mint télen, a nagyobb fogyasztás idején, így gazdaságilag megérte a legmelegebb hónapokban vásárolni és betárolni, majd a hideg időszakban eladni. E megközelítés viszont a közeljövőben nem lesz elég a tárolókihasználtság biztosításához. Az Európai Bizottság minden tagállam számára a területén lévő létesítmények ez évben 80, 2023tól pedig 90 százalékos feltöltését írná elő. A testület elképzelésének a megvalósítása szerintünk igazságtalanul súlyos terhet rakna azokra az országokra, ahol nagy a tárolókapacitások fogyasztáshoz viszonyított aránya, ezért azt javasoltuk: a tárolóhasználati kötelezések szintjének a meghatározásakor szükséges legyen figyelembe venni, hogy az adott tagállamban található föld alatti földgáztárolók kapacitásának a szintje miként aránylik az ottani fogyasztáshoz. Azt is javasoltuk, hogy ha Brüszszel az EU egészének az ellátásbiztonsága érdekében írna elő olyan mértékű tárolási kötelezettségeket, amelyek meghaladják a belső tagállami igényeket, abban az esetben az unió is vállaljon részt a többletköltségek finanszírozásában.

– Bár most nem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a slágertéma a világpolitikában, a háború elmúltával nyilván újra terítékre kerül. Tartható ön szerint a 2030-ra célul kitűzött karbonsemleges magyar áramtermelés elérése a jelenlegi energiapolitikával?

– A mostani válság a villamosenergia-szektorban is egyértelműen felértékelte az ellátásbiztonsági szempontokat. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a biztonságot még olyan jó interkonnektor-ellátottság mellett, mint a miénk, sem szabad külföldi áramimportra alapozni. Ebből következik, hogy a hazai igényt vagy annak döntő hányadát hazai forrásból kell kielégíteni. E szempontból az atomerőmű megkerülhetetlen, hiszen kettős célt teljesít: folyamatos zsinóráramot biztosít nagy volumenben, s mindezt klímasemlegesen. A zöld-, alapvetően a napenergia esetében 2030-ra 6500 megawattos kapacitás kiépítése a cél, melynek teljesítésével időarányosan rendkívül jól állunk. Ez önma-

Moszkvában és Budapesten diplomázott.

Dolgozott a Kőolajkutató Vállalatnál, a Molnál és Kazahsztánban.

2010–13-ban elnökként irányította az energiahivatal önálló szabályozó hatósággá alakulását.

2013–15-ben az MVM vezérigazgatója volt.

2015-től az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megszervezésén dolgozott, majd a Mátrai Erőmű vezérigazgatója lett.

A MEKH elnöki posztját 2020 óta tölti be újra.

gában üdvözlendő, viszont rendszeroldalról – országos és lokális szinten egyaránt – jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Úgy gondolom, a 2030as vállalások összességében tarthatók, annyi módosítással, hogy a jövőben csak szabályozható naperőmű telepítése támogatott.

Ha már a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésénél tartunk, érdemes arról is beszélni, hogy miközben az unió a globális emiszsziónak már csak kevesebb mint a 10 százalékát adja, olyan további lépéseket kíván végrehajtani, melyek véleményünk szerint az erős energiaár-környezettel együtt jelentősen veszélyeztetik az EU ipari versenyképességét. Célszerű átgondolni, hogy ilyen különleges krízishelyzetben tényleg ragaszkodnunk kell-e ezekhez a vállalásokhoz, avagy átmenetileg, az ipar megvédése érdekében eltekinthetünk-e tőlük. Ha Brüsszel ragaszkodik a dekarbonizációs céljaihoz, hamarosan választ kell találni arra is, miként fog elszámolni az orosz földgázt kiváltó LNG kétszer-ötször nagyobb karbonlábnyomával.

– Pandémiás helyzetben a járványspecialisták, foci-vb alkalmával a futballszakemberek, energiaválság idején pedig tízmillió energia-szakértő országa a miénk. Meg tudja nyugtatni a magyar társadalmat, hogy lesz mivel fűteni a következő télen is, vagy az olasz közhivatalokhoz hasonlóan nekünk is lejjebb kell csavarnunk a termosztátot?

– Ha már említette, hogy tízmillió energia-szakértő országa vagyunk, én ennek kifejezetten örülök. Ha más pozitívuma nincs is e válságnak, legalább az, hogy ezután mindannyian kicsit energiatudatosabban élünk majd. De ez, úgy vélem, nem egyenlő azzal, amikor a brüsszeli politikusok rendeletekkel akarnak utasítani minket, hányszor és hogyan tisztálkodjunk, milyen hőfokot tartsunk a házunkban. Ezek az ötletek sokakban ébresztenek ellenszenvet, s meggyőzés nélkül nem is lehetnek sikeresek. Sajnos magamat is megszólítva érzem, mert az általam szintén támogatott, szakmailag megtervezett, a meggyőzésre építő, többéves szemléletformáló munkánk veszhet kárba egy-egy ilyen kijelentés miatt. De visszatérve az energiakrízisre: bízzunk benne, hogy a háború mihamarabb véget ér. Mindenkit szeretnék megnyugtatni – köszönhetően az elmúlt évek ellátásbiztonságot előtérbe helyező kormányzati intézkedéseinek, valamint a szankciókkal kapcsolatos határozott hazai álláspontnak – az ország energiaellátása rövid és hosszú távon is biztosított, a MEKH részéről pedig minden nem várt eshetőségre rendelkezünk forgatókönyvvel.

HELMECZI ZOLTÁN

2022/19 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlapon.indd 13

2022. 05. 10. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MAGYAR „NEM” AZ ÚJ SZANKCIÓKRA

Hazánknak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot az az új szankciócsomag, amely gyakorlatilag az olajembargóról szól Oroszország esetében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben ismertette: két és fél hónapja tört ki háború Magyarország szomszéd-

ságában – hazánk álláspontja a kezdetektől világos, mielőbb békét akar Ukrajnában, ezért minden olyan diplomáciai erőfeszítést támogat, amely a fegyveres konfliktus tárgyalásos lezárásához vezethet.

Magyarország támogatta az eddigi öt brüsszeli szankciós csomagot, de jelezte, hogy vörös vonal az energiaellátási biztonságunk garantálása – mu-

A HATODIK CSOMAG RÉSZLETEI Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy hete ismertette a Moszkvával szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomag részleteit. Elmondta: az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az orosz kőolaj behozatalát, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Közölte: Brüsszel gondoskodni fog arról, hogy az oroszországi „fekete aranyat” rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli a Moszkvára nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon. A csomag mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket vonna a megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Továbbá a Sberbankot két másik nagy hitelintézettel együtt kizárná a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Brüsszel emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt.

tatott rá a tárcavezető, hozzátéve: a mostani brüsszeli javaslat felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Lerombolná hazánk biztos lábakon álló energiaellátását, elfogadása esetén a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna.

Korábban, egy rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: ha az olajembargót elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet. A Brüsszel által bevezetni kívánt intézkedés révén nagyobb lesz az energia ellenértéke, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet majd pótolni. Az uniós vezetést egyáltalán nem érdeklik az emberek megélhetési gondjai, anyagi helyzetük, de még csak a gazdasági szakértők figyelmeztetése sem: csupán szűk látókörű politikai érdekeket követnek. A kormányfő hangsúlyozta: az EU-s tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, valamint azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke akarva-akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet.

Egy háború idején ennek súlyos következményei vannak – tette hozzá. Kifejtette: akinek van tengere, tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de léteznek országok, amelyeknek nincs ilyen lehetőségük. Magyarországra orosz vagy bármilyen olaj kizárólag csövön érkezhet.

A vezeték egyik vége Oroszországban van, a másik pedig hazánkban, ez egy adottság – tette hozzá végezetül.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

KÜSZÖBÖN AZ OLAJEMBARGÓ | Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottságnak az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel kapcsolatos kezdeményezését.

14 | FIGYELŐ 2022/19

F_14_makro.indd 14

2022. 05. 10. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÖNELLENTMONDÁSBAN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TÉVEDÉSEK | A Közbeszerzési Hatóság (KH) több ponton cáfolta az Európai Bizottság (EB) jogállamisági eljárása kapcsán felmerülteket.

Az EB számos esetben ellentmond a saját adatainak, továbbá figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan a tudomására jutott információkat, illetve a Kozbeszerzes.hu-n rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai számokat – közölte a Figyelővel a KH.

nya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg az Ausztriára vonatkozó 2019-es országjelentésében, hogy ezen érték az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas – ugyanakkor ezt a piaci sajátosságokkal magyarázta. Hazánk esetében viszont – ahol a jelentős hányad ugyancsak alapvetően az egészségügyi ágazatra jellemző – a piaci sajátosságokat az EB rendre figyelmen kívül hagyja.

TORZ ADATOK

SZIGORÚ ELLENŐRZÉSEK

Az Európai Bizottság által küldött, a jogállamisági eljárás megkezdéséről szóló levél nem nyilvános, azonban a folyamat elindítása előtt a testület konkrét ügyekre kérdezett rá a kormánynál. A közbeszerzések átláthatóságát is felvetették.

A Közbeszerzési Hatóság a sajtóban megjelent híresztelésekre reagált. Mint írták, álláspontjuk szerint az EB e szektorral kapcsolatos statisztikáinak az elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az EU-s országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai számok kinyeréséhez szükséges tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en.

Azonban a bizottság saját megállapítása szerint is Magyarország kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési információkat tartalmazó hirdetményeit. A KH ezt az utóbbi években hivatalosan is jelezte, ám érdemi válasz a mai napig nem érkezett az EB-től.

Közölték azt is: az uniós szerv TED-en megjelentetett statisztikái szerint az itthoni egyajánlatos közbeszerzések aránya kifejezetten nagy. Az EB belső piaci eredménytábláján viszont jól látszik, hogy ez nem tipikusan magyar probléma: 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, hogy a mi értékünk (39 százalék) jobb a romániainál (41), a görögországinál (42), a csehországinál (43), a szlovéniainál (47) és a lengyelországinál (51). Ezen államok ellen azonban nem indult jogállamisági eljárás – jegyezték meg. Hozzátették: az egyajánlatos közbeszerzések nagy ará-

A hatóság hangsúlyozta: az itteni széles körű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két esztendőben a közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, s nagyjából 3500 különböző cég nyert. A KH 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű eljárás győzteseinek a 65 százaléka hazai, míg 35 százaléka külföldi vállalat volt – a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára.

A hatóság egyetért azzal, hogy a minél kiterjedtebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának a mérséklése, éppen ezért az ő részükről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők.

Arra is kitértek, hogy az EB legfrissebb, 2020-as adatokat szintén tartalmazó saját kimutatása szerint is Magyarországon kiemelkedő, 100 százalékos a közbeszerzések átláthatósága.

A hazai ajánlatkérők ugyanis maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a transzparenciával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek.

A bizottság tavalyi, jogállamiságról szóló jelentésében azt írták: az itthoni vagyonkezelő alapítványok mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. A KH akkor is közölte, hogy ez tévedés, az alapítványok fő szabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Ezt az álláspontot azonban az EB nem vette figyelembe.

PT

2022/19 FIGYELŐ | 15

F_15_kozbeszerzesi.indd 15

2022. 05. 10. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS: POLITIKAI NYOMÁSGYAKORLÁS

LEHET MEGEGYEZÉS? | A szakértők egyetértenek abban, hogy a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság (EB) ideológiai okokból indította el Magyarország ellen. Az Alapjogokért Központ uniós projektvezetőjét és a Századvég Alapítvány vezető közgazdászát kérdeztük.

Az EB által indított jogállamisági eljárás csak a nevében kapcsolódik a joghoz. Valójában politikai jellegű, egy a brüsszeli elvárásokat elfogadni nem hajlandó nemzeti kormány és tagállam megbüntetését célzó eljárásról van szó – mondta a Figyelőnek Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

ÚJ MECHANIZMUS

Az uniós szakértő szerint az eljárás jogalapja kezdettől fogva kérdéses. „Ezt még úgy is kijelenthetjük, hogy az Európai Unió Bíróságának 2022. február 16-i döntése értelmében a jogállamisági eljárás alkalmazása összhangban van az érvényben lévő szerződésekkel. Az ítélkező fórum pártatlanságába, szakmaiságába vetett hitet mindazonáltal nagymértékben erodálta ez az ítélet” – jelentette ki. Mint folytatta, a procedúrával szemben az egyik alapvető kifogás, hogy a bizottság a mai napig nem tisztázta egyértelműen, mit is jelent a „jogállamiság” fogalma. Szerinte ez majdhogynem a lehetetlen kategóriájába tartozna: a 27, egymásétól eltérő kultúrájú, történelmű, politikai-közjogi berendezkedését tekintve különböző tagállamra valamilyen egységes „jogállamiság” definíciót ráhúzni gyakorlatilag nem lehetséges.

Ráadásul az EB gyakorlata a 2020-ban és a 2021-ben megjelent jogállamisági jelentések kapcsán azt mutatta, hogy az eljárás prekoncepciózus, előre megírt forgatókönyv szerint halad. A testület ugyanis az eljárás folyamán a nyílt társadalmat tá-

mogató politikai NGO-k véleményére támaszkodik, és figyelmen kívül hagyja a neki nem tetsző, az álláspontjától eltérő véleményeket. Emellett az uniós források visszatartásának hazánk esetében ideológiai okai is vannak: a gyermekvédelmi törvény tavaly júniusi elfogadását követően kezdte el késleltetni a bizottság hazánk helyreállítási tervének elfogadását.

Negyvennyolc órával azt követően pedig, hogy április 3-án a magyar választópolgárok a gyermekvédelmi népszavazáson elutasították az LMBTQ-propagandát, az EB elnöke bejelentette a jogállamisági eljárás megindítását hazánkkal szemben.

Kovács Attila arra is emlékeztetett, hogy a 2018-ban az Európai Parlament (EP) által Magyarország ellen indított 7-es cikk szerinti eljárás teljesen zsákutcába jutott; ennek a procedúrának valószínűsíthetően nem lesz semmilyen érdemi eredménye.

Ehhez ugyanis az Európai Tanács (EiT) egyhangú döntése lenne szükséges. Tehát egyetlen tagállam vétója is megakadályozhatja az adott uniós országgal szembeni fellépést. A szakértő felhívta a figyelmet: pont emiatt érezte úgy az EB és az EP, hogy egy új eszközre van szüksége ahhoz, hogy fellépjen azon tagállamokkal szemben, amelyekben álláspontja szerint sérülnek az EU alapértékei, így a jogállamiság. Ez az új eszköz lett az úgyneve-

zett jogállamisági vagy kondicionalitási mechanizmus. Ennek alapját az állam- és kormányfők 2020. decemberi döntése képezte, melyet ugyanebben a hónapban az EiT és az EP közös, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelete öntött jogi formába.

LÉTEZŐ KERETEK

Megjegyeztük, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddig is vizsgálódott az EU-s támogatások kapcsán, megvoltak az eddigi szankciós eljárási formák is. „Miért volt szükség egy újabb mechanizmusra?” – vetettük fel. „Valóban, a 7-es cikk szerinti eljárás, valamint az egyes uniós társfinanszírozású programok audit- és – adott esetben – szabálytalansági eljárásai, az OLAF és az Európai Számvevőszék vizsgálatai már eddig is megfelelő jogi, eljárási és intézményi keretet biztosítottak az EU pénzügyi érdekei, az uniós költségvetés védelmének.

Az új mechanizmusra ezért inkább a politikai-ideológiai nyomásgyakorlás miatt volt szükségük a föderalista uniós intézményeknek, mint ezt hazánk a mostani procedúra megindítása kapcsán tapasztalja is” – fejtette ki Kovács Attila.

A szakértő a jogállamisági mechanizmus folyamatát is részletezte. A teljes ügymenet legalább 5-9 hónapot vesz majd igénybe. Ennek során, a bizottság által javasolt szankciók ismeretében Magyarországnak lehetősége van az Európai Bírósághoz fordulni az indítványozott büntetőintézkedések arányossága ügyében. Ez szintén meghosszabbíthatja a procedúrát.

16 | FIGYELŐ 2022/19

F_16-18_jogallamisag.indd 16

2022. 05. 10. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

De lássuk a metódust! Miután az Európai Bizottság biztosi kollégiuma nemrég elfogadta az eljárás megkezdésére vonatkozó javaslatot, az uniós testület erről hivatalos levelet küldött a magyar kormány illetékeseinek. A kabinetnek most két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon rá. Jogában áll észrevételeket tenni a megállapításokkal kapcsolatban, további információkat nyújtani és megoldásokat javasolni az állítólagos jogsértések kezelésére.

Amennyiben a magyar választ követően az EB pénzügyi forráscsökkentésre vonatkozó indítványt szándékozik tenni, előzetesen lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy egy hónapon belül benyújtsa az észrevételeit, különösen a tervezett intézkedések arányosságával kapcsolatban.

Ha a bizottság az észrevételek benyújtása után továbbra is úgy ítéli meg, hogy sérülnek a jogállamiság elvei, és a javasolt korrekciós intézkedések – ha vannak ilyenek – nem kezelik megfelelően a testület értesítésében foglalt megállapításokat, úgy az EB a tagállam észrevételeinek a kézhezvételétől számított egy hónapon belül úgynevezett végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be az Európai Tanácsnak.

Ez utóbbi grémium ezt egy hónapon belül elfogadja. Kivételes körülmények felmerülése esetén az elfogadás határideje legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Fontos a tanácson belüli szavazati arány is.

Minősített többség kell a jóváhagyáshoz, azaz az EU teljes lakosságának legalább a 65 százalékát képviselő uniós tagállamok 55 százalékának a támogatása szükséges.

Ez nagy eltérést jelent az imént már említett 7-es cikkhez képest, amely szerint egyhangú tagállami döntés kell, tehát ebben az eljárásban nem lehet majd vétózni. Kovács Attila szerint az EB hazánkkal szemben valamilyen pénzügyi szankció kivetését fogja javasolni. Erre már csak azért is lehet számítani, mert a bizottság (és az EP) érdeke, hogy bebizonyítsa: egy valóban hatékony eszközt kaptak a kezükbe a renitensnek titulált tagok megregulázására, és nem félnek alkalmazni.

FOTÓK: GETTY IMAGES

RRF, VISSZATARTOTT PÉNZEK

Az unió nem csak a jogállamisági eljárás kapcsán fenyeget pénzügyi szankciókkal, hiszen a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) forrásait sem utalják át Magyarországnak. Szakáli István Loránd, a Századvég Alapítvány vezető közgazdásza kifejtette: a helyreállítási alap célja a koronavírus okozta gazdasági válság által

érintett tagállamok kilábalásának a megtámogatása, az államadósság-állományok még jelentősebb növekedésének az elkerülése. Az alap keretösszege uniós szinten 750 milliárd euró (2018-as árakon számolva), amelyet közösségi szintű hitelfelvétel, tehát közös eladósodás útján finanszíroznak. A törlesztésre az EU-s országok együtt vállalnak kezességet, ezenfelül bizonyos új közösségi szintű adónemek bevezetését is kilátásba helyezték. Az eszköz két részből áll: egy olyanból, amelyből vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a tagoknak, és egy olyanból, amelyből visszatérítendőt. „Az eredeti terv alapján Magyarország 7,2 milliárd eurós támogatásra és mintegy 9,5 milliárdos hitelre vált jogosulttá” – mondta a szakem-

hivatkoztak. A helyreállítási alapból Magyarország mindeddig egy forint finanszírozáshoz sem jutott hozzá. Ennek ellenére hazánknak sikerült kiemelkedő eredményeket elérni a helyreállítás, a gazdasági válságból való kilábalás terén. A miénkhez hasonló helyzetben egyedül Lengyelország van, Hollandia egyelőre be sem nyújtotta saját helyreállítási tervét. „Mi abból indulunk ki, hogy megállapodás mindenképpen lesz, és a forrásokhoz is hozzá fogunk jutni, legfeljebb késve. Ez utóbbi valamilyen mértékben nehezíti a gazdasági kilábalást, pláne most, a háború okozta nehézségek közepette, de önmagában versenyhátrányról még nem beszélhetünk” – magyarázta Szakáli.

ESÉLY AZ EGYEZSÉGRE

„Mi a különbség a helyreállítási alappal kapcsolatos pénzelvonás és a most élesített jogállamisági mechanizmus között?”

– vetettük fel. „Amennyiben a pénzelvo-

„A teljes ügymenet legalább 5-9 hónapot vesz majd igénybe”– Kovács Attila. ber. Az uniós államoknak az RRF-ből érkező források legalább 37 százalékát klímavédelmi, 21 százalékát pedig a digitális átállást támogató célokra kell fordítaniuk, illetve a források felhasználásának időbeli korlátai is vannak.

A közgazdász emlékeztetett: a magyar kormány határidőre, 2021 májusában benyújtotta a bizottságnak a nemzeti helyreállítási tervét. Annak ellenére, hogy júniusban úgy tűnt, közel van az aláírás pillanata, az EB azóta is blokkolja annak elfogadását. A mostani, jogállamisági eljárás elindításának az okaihoz hasonló érvekre

nás alatt azt értjük, hogy a bizottság csökkenteni kívánja a Magyarország számára az alapból járó vissza nem térítendő támogatás összegét, akkor annak nincs közvetlen összefüggése a jogállamisági eljárással. Az EB arra hivatkozik, hogy az RRF mechanizmusa szerint a támogatási öszszeg 30 százalékát utólag ítélik meg, s ennél figyelembe veszik a válságnak az adott ország gazdasági teljesítményére gyakorolt hatását. A magyar GDP növekedése, a hazai munkanélküliség alakulása egyaránt fölülmúlta az eredeti várakozásokat – az előbbi 2021-ben nagyobb 2022/19 FIGYELŐ | 17

F_16-18_jogallamisag.indd 17

2022. 05. 10. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

volt, mint 2019-ben. Ennek következtében hazánk számára az eredetileg kiszámított 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás helyett 17-18 százalékkal kisebb összeg járna” – mondta a szakember. Mint folytatta, a magyar kormány továbbra is azt kéri a bizottságtól, hogy az eredeti összeget kapja meg, elsősorban az orosz–ukrán háború okozta kitettségből eredő károk csökkentése érdekében. Öszszehasonlításképpen: a csehek gazdasági teljesítménye alulmúlta a várakozásokat, ezért ők a tervezetthez képest 8 százalékkal több támogatásra jogosultak.

A jogállamisági mechanizmusra rátérve Szakáli kifejtette: az EU hivatalos narratívájában a közösség pénzügyi érdekeinek a védelmére hivatkozik, aggodalmai vannak a források magyarországi felhasználásával kapcsolatosan. Ezzel összefüggésben elsősorban az uniós pénzek kezelésével és annak auditjával foglalkozó intézményrendszert, a közbeszerzési eljárásokat, valamint a „korrupcióellenes keretrendszer” hiányát illetik kritikával. „Szerintem ezzel kapcsolatosan érdemes Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatából kiindulni, aki szerint nincs olyan kérdés, amelyben ne lenne nézetazonosság, vagy ne lehetne megtalálni a megfelelő megoldást” – jegyezte meg a közgazdász. Úgy vélekedett: nehéz lenne megmondani, hogy az esetleges szankció mekkora elvonást jelentene az ország számára. Ez ugyanis az első ilyen jellegű eljárás az EU történetében. Egy hosszú procedúra kezdődik, melynek folyamán azt fogják vizsgálni, hogy a források odaítélése, felhasználása és annak ellenőrzése során sérül-e az unió és ezzel együtt Magyarország pénzügyi érdeke. Csak akkor merülhet fel bármilyen pénzügyi szankció, ha az EB által feltárt hibákra hazánk nem tud szakszerű válaszokat adni és megfelelő intézkedéseket felmutatni. A szakértő felhívta a figyelmet: talán érdemes abból kiindulni, hogy brüsszeli vélemények szerint az eljárás célja nem a források elvonása, hanem nyomásgyakorlás az érintett országra az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. „Azt gondolom, ezzel addig nincs baj, s jó esély van a megegyezésre, amíg ez nem keveredik olyan elvont ideológiai kérdésekkel, amelyeknek semmi közvetlen köze nincs a pénzek szabályos és hatékony felhasználásához” – vélekedett.

PINDROCH TAMÁS 18 | FIGYELŐ 2022/19

F_16-18_jogallamisag.indd 18

2022. 05. 10. 17:01

F_19_MNB_hirdetes.indd 19

2022. 05. 09. 17:10

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MUCSI GÁBOR | „A bányászat mindig a kor és az ipar igényeihez igazodik: amikor szén kellett, szenet hoztunk a felszínre, most, amikor zöldenergia kell, akkor azt termelünk” – mondta a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának – korábbi nevén Bányamérnöki Kar – a dékánja a Figyelőnek adott interjúban. A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy mit jelent a városi vagy éppen a szelektív bányászat, és hogy a zöldátállás sem megy a nehéziparhoz is értő környezetvagy földtudományi mérnökök nélkül.

FOTÓ: URBÁN TAMÁS, FORTEPAN

A BÁNYÁSZAT ÉS A ZÖLDÍTÉS NEM ELLENSÉGEK 20 | FIGYELŐ 2022/19

F_20-22_banyamernok.indd 20

2022. 05. 09. 17:11

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Csaknem háromszáz évre visszanyúló történelmi gyökerei vannak a Miskolci Egyetem bányászati képzésének. Honnan indult és hová tart ma a szakma oktatása?

– A képzést 1735-ben alapította a Miskolci Egyetem jogelődje, a selmecbányai Berg Schola, azaz a bányászati és kohászati tanintézet – amely később az erdészettel is kibővült –, az ottani ércbányászat szakemberigényének a kielégítésére.

Az iskolát 1762-ben Mária Terézia emelte akadémiai rangra. Az első világháborúban a selmecbányai intézményt Sopronba telepítették át – az erdőmérnökképzés azóta is ott zajlik –, majd 1949-ben a bányaés a kohómérnöki kar Miskolcra költözött.

E majdnem háromszáz éves történetünk adja az erőnket, de közben folyamatosan átalakulunk és megújulunk. Hiszen míg korábban a fémek érceinek, valamint a szénnek a kitermelése és a feldolgozása volt a fontos, addig az elmúlt évtizedekben a kő- és kavicsbányászat jelentősége növekedett meg.

– A rendszerváltás után, a nehézipar elsorvadásával milyen változások zajlottak le az ágazatban? Leépült vagy inkább átalakult?

– Úgy fogalmaznék, hogy a súlypont áthelyeződött az építőipari nyersanyagokra, az említett kő- és kavicsbányászatra, az érc- és szénkitermelés pedig folyamatosan csökkent. Ugyanakkor az éves bányászati volumen nőtt. A csúcsot a 2000-es években, az európai uniós csatlakozásunk időszakában érte el, például a nagyszabású útépítéseknek köszönhetően. Jelenleg a kő és a kavics kitermelése mellett a másodnyersanyag-feldolgozás számít az egyik fő területnek. Utóbbi nem más, mint a hulladék-újrahasznosítás folyamán keletkező nyersanyag, amelyből új termék állítható elő. Bár Magyarországon nem jelentős, természetesen a bányászathoz tartozik a kőolaj- és a földgázkitermelés, sőt ide kell sorolni a felszín alatti vizek bányászatát, valamint a megújuló, például a geotermikus energia kiaknázását is.

– Talán azért is érdemes kiemelni ezt a felsorolást, mert bányászatról hallva a közvélemény nagy részének azonnal szénporos arcú vájárok jutnak az eszébe. E címkézés nyilván ma már azért sem helytálló, mert a szénbányászat visszaszorult.

– Én is rendszeresen találkozom ezzel a sztereotípiával, amelynek a leküzdését nagyon fontosnak tartom. Egyébként a szénbányászat valóban kiemelt része volt a mindennapoknak a korábbi évtizedek-

ben, sőt az 1960–70-es években az állam az ötéves terveket túlteljesítő szénbányászok kitüntetéséről szóló propagandavideókkal is igyekezett „népszerűsíteni” a nehézipart, azon belül a vájármunkát.

– Már a koronavírus-járvány is rámutatott, de az orosz–ukrán háború végképp bebizonyította, hogy a globális ellátási láncolat és az energetika mennyire sérülékeny, egyúttal rávilágított a nemzeti ellátásbiztonság fontosságára. Ennek megteremtésében az önök által képzett szakembereknek kulcsszerepük lehet a jövőben.

– Valóban, a világszerte gondokat okozó nyersanyaghiány egyfajta „deglobalizációs” folyamatot indított el, s most minden ország azt vizsgálja, hogyan tudná a

NÉVJEGY Miskolcon született, 1979-ben.

2002-ben diplomázott szülővárosának egyetemén előkészítés-technikai mérnök szakon, 2009-ben PhD-fokozatot szerzett.

A Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Tudományos Bizottságának a titkára.

Húsz éve vesz részt az egyetemi oktatásban.

2013–20-ban dékánhelyettese, 2020. szeptember 1-je óta dékánja a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának.

Nős, három gyermek édesapja.

saját igényeit lehetőleg belső vagy hozzá minél közelebb eső termeléssel kielégíteni.

Szerintem Európa eléggé el volt kényelmesedve az elmúlt esztendőkben, mert a kontinensen úgy gondolták: ott van Kína és Oroszország, egyiktől megvesszük a ritkaföldfémeket és egyéb nyersanyagokat, a másiktól pedig beszerezzük a szükséges energiamennyiséget. Ennek a „komfortnak” azonban most vége, s ez valóban felértékeli a saját szakemberek szerepét, akiknek a munkáját amúgy hajlamosak vagyunk túlságosan természetesnek venni. Pedig képzeljük csak el: este hazamegyünk, fel akarjuk kapcsolni a villanyt, és nem működik, vagy meg akarjuk melegíteni a vacsoránkat a mikróban, s az sem megy. Ilyen gondolatkísérletekkel érdemes tudatosítani, hogy csakis azért tudjuk feloltani a lámpát vagy megmelegíteni az ételünket a mikrohullámú sütőben, mert valakik kitermelték a villamosenergia-előállításhoz a földgázt.

– Mindezek tükrében az egyetemi jelentkezéseket tekintve mit tapasztal, milyen az érdeklődés a bányászattal, az energiaés nyersanyagiparral kapcsolatos képzéseik iránt?

– Az elmúlt évtizedet egy csökkenő tendencia jellemezte, viszont egy-két esztendeje – a felsőoktatásba való bekerüléshez kötelező emelt szintű érettségi ellenére – ismét egyre több az érdeklődő. A következő tanévben induló képzéseinkre kétszázötven magyar és száznyolcvan külföldi fiatal jelentkezett, a posztgraduális kurzusokra pedig mintegy száz főt iskolázunk be. Az oktatási portfóliónkat a nyersanyag-kitermelés, az energia- és a vízgazdálkodás hármasával szoktam leírni, mert ez fedi le leginkább a tanítási és kutatási munkánkat. Az alapképzésben három szakot indítunk. Az egyik a műszaki földtudományi BSc, amelyen olyan földtudományi mérnököket képzünk, akik alkalmasak a föld nyújtotta természeti erőforrások – ércek, energiahordozók, építőipari nyersanyagok, különleges ásványi anyagok, ivóvíz-, gyógyvíz- és termálvízkészletek, valamint geotermikus energia – kutatására, feltárására, kitermelésére. Emellett kineveljük a leendő környezetmérnököket, akik specializálódhatnak többek közt a felszín alatti szennyezésekkel kapcsolatos kármentesítésre és a hulladékgazdálkodásra. Utóbbival olyan ismeretek sajátíthatók el, hogy például ipari hulladékból miként állítható elő a cement- vagy a betonipar számára hasznos termék. De azzal is foglalkozunk, hogy az elhasznált elektronikus árucikkekből, mondjuk a „vá2022/19 FIGYELŐ | 21

F_20-22_banyamernok.indd 21

2022. 05. 09. 17:11

rosi ércnek” nevezett mobiltelefonokból miként nyerhetők ki az úgynevezett kritikus elemek. A „kritikus” szó itt azt takarja, hogy ilyen nyersanyag Európában nem érhető el. Sőt, azt szintén kutatjuk, hogy ha a mostani autók LED-lámpái elérik az életciklusuk végét, akkor miként lehet majd feldolgozni őket. A harmadik alapszakunk a földrajz, amelyen belül nagy hangsúlyt fektetünk a talajkutatásra, hiszen az élelmezéshez létfontosságú termőterületekre talán még a földgáznál és a kőolajnál is nagyobb szükség van. Ezekre épülnek a – többnyire angol nyelvű – mester szakok: az alapanyaggyártási folyamat-, a bánya- és geotechnikai, a földtudományi, a hidrogeológus, a környezet-, az olaj- és gáz-, valamint a szénhidrogén-kutató mérnökök, továbbá a geográfusok képzése.

– A pályakövetési rendszerük mit mutat, milyenek az elhelyezkedési lehetőségeik az önöknél végzett mérnököknek?

– Örömmel mondhatom, hogy a diplomásaink többsége a szakmában vállal munkát, elsősorban a nyersanyagiparban, az energetikában, a vízgazdálkodás területén, valamint különböző hivataloknál. Akkor viszont az egyik szemem sír, a másik nevet, amikor arról beszélünk, hogy földrajzilag hol helyezkednek el a volt diákjaink. Ugyanis sokan mennek közülük külföldre, egyesek akár a világ másik végére, hiszen az élénk nyersanyag-kitermelést folytató Ausztráliában és Új-Zélandon is dolgoznak egykori miskolci egyetemisták.

– Említette, hogy sok külföldi hallgatójuk van. Ők jellemzően honnan érkeznek a miskolci Műszaki Földtudományi Karra?

– A határon túlról érkező diákok aránya tekintélyesnek mondható, nagyjából huszonöt százalék körüli. Népszerű a körükben az olajmérnöki, a geotermikusenergia-tudományi specializációs és a szénhidrogén-kutatási mester szakunk. Érthető okokból sokan jönnek a Közel-Keletről, de Közép- és Dél-Amerikából is szép számban vannak hallgatóink, sőt az utóbbi időben a nagy nyersanyagkészlettel ellátott Észak-Afrikából ugyancsak egyre többen érkeznek. Legutóbb például Líbiából kérték a segítségünket, mert szeretnék fokozni az olajkitermelésüket, amihez viszont szükségük lenne több tucat szakemberük továbbképzésére.

– Az egyre inkább elterjedő „zöldgondolkodás”, a karbonsemlegességre vonatkozó célok mit jelentenek a bányászat, a bányamérnökképzés jövője szempontjából?

– Egyrészt fontos leszögezni: a karbonmentes gazdaság, a klímabarát technológiák létrehozása nagyon komoly befektetéseket és sok-sok szakembert igényel. A képzési kínálatunk igyekszik is ennek eleget tenni. Másrészt felhívnám a figyelmet a fenntartható bányászat kife-

jezésre, amely első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, pedig egyáltalán nem az.

Példaként említhetem a szelektív bányászatot, ami azt jelenti, hogy csak azt a haszonanyagot termelik ki, amelyre valóban szükség van, ezzel pedig minimalizálható a természeti kár. De itt is elmondhatnám azt, hogy a már említett másodnyersanyagok, például az ipari hulladékok a megfelelő bányászati technológia alkalmazásával nagyon jól hasznosíthatók a betongyártásban mint másodlagos adalékanyagok.

– Visszatérve a szénre: bármilyen formában összeilleszthető a szénbányászat és a zöldideológia?

– Az úgynevezett tisztaszén-technológiákat emelném ki ezzel kapcsolatban. Ezek lényege, hogy ha a szenet innovatív módon dolgozzuk fel, akkor abból akár vegyipari alapanyag is előállítható. Amennyiben ezt úgy sikerül végrehajtani, hogy közben a szén-dioxidot is megkötjük és hasznosítjuk, azzal tovább csökkenthető a környezeti kár.

– Ma Magyarországon megközelítőleg hány bányában zajlik nyersanyag-kitermelés, és milyen nagyságrendű az iparágban dolgozók száma?

– Jelenleg körülbelül nyolcszáz bányavállalkozás üzemel idehaza. A domináns terület a kő- és a kavicsbányászat, melynek folyamán évi 40-50 millió tonna követ és kavicsot termelnek ki. Ebből is látható, hogy a szektor fejlődésének az alapja az építőipar, de húzóágazatnak tekinthető a vegy- és a feldolgozóipar is. A nyolcszázas vállalkozásszám egyébként általában meglepi a laikusokat, ami megint csak azzal függ össze, hogy az átlag a fekete poros arcú, kobakos, a föld mélyén dolgozó férfiakra gondol bányászat címszó alatt.

Pedig egész egyszerűen arról van szó, hogy ez az ágazat mindig a kor és az ipar igényeihez igazodik: amikor szén kellett, szenet hoztunk a felszínre, amikor zöldenergia kell, akkor azt termelünk, s közben alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz.

Ha az ágazati dolgozók létszámát nézzük, én egy sokkal szélesebb körben szoktam gondolkodni, mert nem csak azt a nagyjából 10-15 ezer embert sorolom ide, aki klasszikus szilárdásvány-bányász vagy a Molnak, illetve a leányvállalatainak a szakembereként dolgozik. Az urban miningra, azaz a „városi bányászatra” épülő hulladékgazdálkodásban munkát vállalókat – akik mintegy negyvenezren vannak –, a vízgazdálkodási alkalmazottakat, valamint a társult vállalkozások munkaerejét is ideszámolom.

HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

22 | FIGYELŐ 2022/19

F_20-22_banyamernok.indd 22

2022. 05. 09. 17:11

F_23_ernst_hirdetes.indd 23

2022. 05. 09. 17:11

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MINDENT BECSOMAGOLUNK

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS | Hét százalékkal nőhet az idén az előző évhez képest a csomagolási hulladékok kibocsátása a technológiai minisztérium Országos gyűjtési és hasznosítási tervének az előrejelzése szerint. Környezetvédelmi szempontból reménykeltő ugyanakkor, hogy – az üveg kivételével – várhatóan teljesíteni tudjuk az uniós újrahasznosítási célszámokat.

Közismert, hogy a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány Magyarországon is teljesen felforgatta a fogyasztási szokásokat. Ám a pandémia első esztendejében még úgy is csökkent idehaza a csomagolási hulladék mennyisége 2019cel összevetve, hogy a házhoz szállított és rendszerint papírba, műanyagba bőségesen beburkolt termékek volumene a sokszorosára nőtt. Az előző évi számok és az erre az esztendőre vonatkozó prognózisok viszont már újra azt jelzik, hogy több a csomagolóanyag-szemét.

A csomagolószerek kibocsátásának a növekedése évek óta tartó európai tendencia. Az okok között szerepel a fogyasztás bővülése, a fokozódó városiasodás, az egyre több egyszemélyes háztartás, az előre csomagolt zöldség-gyümölcs, hús-, sajt-, pékáruk és italok térnyerése a kimért portékák kárára, valamint a távértékesítés említett erősödése. Az utcai fogyasztásra szánt termékeknek a terjedése szintén rengeteg szemetet generál, ahogyan az is, hogy még mindig népszerűbbek az „egyutas” csomagolások az újratölthetőkkel szemben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az ez évre szóló előrejelzésében azt is megjegyezte, hogy a forgalomba hozott gumiabroncsok és akkumulátorok mennyisége ugyancsak nő.

Viszont a későbbiekben legálisan megszabadulni tőlük nem olyan egyszerű.

ÚJRAHASZNOSÍTÁS

A szaktárca – az EU-s módszertan alapján – úgy számol, hogy a csomagolási hulladékok közül az idén papírból keletkezik a legtöbb, mintegy 668 ezer tonna. Ezt követi a műanyag (502 ezer), a fa (350 ezer), az üveg (162 ezer) és a fém (124 ezer). Az

újrafeldolgozásra vonatkozó EU-s célérték a papír és az üveg esetében a legnagyobb, 60-60 százalék, a fémnél 50, a műanyagnál és a fánál pedig 22,5, illetve 15 százalék.

A minisztériumi dokumentum optimista, az abban közreadott becslés szerint ugyanis a papír kétharmadát anyagában sikerülhet hasznosítani, további 41 ezer tonna pedig energetikai célokat szolgálhat. Várhatóan a műanyag, a fém és a fa vonatkozásában is elérhetők lesznek az újrahasznosításra kitűzött értékek. Az üvegcsomagolást tekintve viszont meglehetősen kicsi az anyag újbóli kiaknázásának a várt hányada, hiszen a keletkező mennyiség alig több mint harmadával kalkulálnak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés jelenleg csak a papírra, a

műanyagra és az alumíniumra terjed ki, a használt üvegeknek nincs külön kuka, csak gyűjtőpontokon.

Ugyanakkor minden csomagolási hulladékra nézve fontos változást hoz 2025 és 2030, amikorra a minimálisan elérendő újrafeldolgozási arányok számottevően növekednek, miközben továbbra is előírás lesz a legalább hatvanszázalékos összes hasznosítás. Ugyancsak nő a minimálisan újrafeldolgozandó összes települési hulladék aránya – 2025-re 55, 2030-ra 60, 2035-re pedig 65 százalékra –, s cél az is, hogy a háztartási szemét legfeljebb tíz százaléka kerüljön lerakóba. „A csomagolási – mint jól újrafeldolgozható – hulladékoknak e célértékek teljesüléséhez is fokozottan hozzá kell járulniuk” – hangsúlyozták a gyűjtési és hasznosítási terv készítői.

HZ

FOTÓ: ALAN POWDRILL, GETTY IMAGES

OKOK

24 | FIGYELŐ 2022/19

F_24_csomagolo.indd 24

2022. 05. 09. 17:12

| CÉGVILÁG |

FORTIX | A nagyvállalatok jellemzően ismerik és alkalmazzák az üzletfolytonossági terveket. A kisebb és közepes cégek számára mindez kissé megfoghatatlan.

Az idén lesz üzletfolytonossági tudatosítás, a FORTIX Consulting is konferenciát szervez.

A Figyelő megjelenésének napján tart ingyenes (két év óta először élő) konferenciát a FORTIX Consulting az üzletfolytonosságról. A mostani téma a rugalmasság a jelenlegi hibrid munkavilágban.

Rónaszéki Péter ügyvezető lapunknak elmondta: ezek az események arra jók, hogy felhívják a vállalkozások figyelmét, miért is érdemes üzletfolytonossági tervet készíteni és e mentén dolgozni.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KULCS

A szakember kifejtette: minden egészséges és értelmes vállalkozás azért jön létre, hogy olyan értéket teremtsen, amely hosszú távon megtartja, illetve fenntartja működését (nyilván nem a projektvállalkozásokról van szó – tette hozzá). Ezeknél a társaságoknál a vezetők jó, ha tisz-

HIBRID KÖRNYEZET

tában vannak azzal, melyek a cég kritikus szolgáltatásai, kulcspozíciói, melyek azok a rendszerek, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez. Ezen ismeretek tárháza a vállalat üzemeltetésének alfája és ómegája. Ha ezeket elsajátítják az irányítók, képesek úgynevezett B tervet készíteni, amely arra az esetre szól, ha „valamely kulcs beletörik a zárba”. Fontos tudni, hogy az egyes kulcspontok kiesése milyen zavart okoz az üzletmenetben, és miként lehet megkerülni a problémát úgy, hogy fennmaradjon a társaság működése.

Ha ezzel nincsenek tisztában a vállalatvezetők, nagyon könnyen zátonyra futhat a társaság hajója.

KÖRNYEZET

Az üzletfolytonosságról 2020 előtt még úgy beszéltek, hogy akkor válik sarokkővé, ha természeti katasztrófa, valakinek a munkából történő nem várt kiesése vagy egy kibertámadás okozta számítástechnikai leállás következtében zavar támad a vállalat működtetésében. A pandémia azonban rámutatott, hogy a globális gazdasági leállás, az otthoni munkavégzés, az egészséges munkahelyi környezet fenntartása komoly terhet ró a cégekre, magyarán egy egészségügyi krízis is szükségessé teszi az alternatív üzemelés kidolgozását. Ráadásul a társaságok jelentős része vakon vágott bele a járvány okozta

hibrid munkaszervezésbe, s menet közben alakított ki üzletfolytonossági terveket, rendszereket. Volt, ahol hozzá lehetett nyúlni egy teljesen más okból elkészített tervhez, de a legtöbb esetben a Covid miatt kialakult hibrid feladatellátásra nem volt forgatókönyv. Ezek kialakítása a legtöbb vállalatnak nem mellesleg rendkívül sokba került (elég csak a számítástechnikai rendszerek otthoni használatának a kialakítására vagy az eszközök beszerzésére gondolni). A koronavírus természetesen nem csak a munkavállalók oldaláról okozott fejtörést a cégeknek, megjelent a globális ellátási láncok felbomlásának, leállásának a réme is.

Az orosz–ukrán háború miatt pedig ez utóbbi egyre nagyobb problémává duzzadt. A 2010–20-ban rendkívül hatékonyan működött ellátási láncok mostanra leépülni látszanak, és e hiány mind több területre gyűrűzik be. Ennek mellékhatása pedig az infláció és az egyes alapanyagok árának hektikus mozgása. Ilyen környezetben a vállalatvezetőknek egyre több és több ponton kell olyan vészforgatókönyveket készíteniük, amelyek lehetővé teszik az általuk irányított társaság működésének a fenntartását.

A jelenlegi és a várható hatásokról lesz szó a FORTIX BCM Megálló konferenciáján, illetve ezen témakörökben kaphatnak további ismereteket a nemzetközi üzletfolytonosság-tudatosító héten, amely május 16-án kezdődik, a Business Continuity Institute szervezésében.

HGY 2022/19 FIGYELŐ | 25

F_25_fortix.indd 25

2022. 05. 09. 17:13

| CÉGVILÁG |

OMNICHANNELRE HANGOLVA

„A fogyasztói elérés növelése és a vásárlói élmény még magasabb szintre emelése érdekében a Fressnapf most a felpörgetett expanzió és egy új kereskedelmi filozófia meghonosításának az időszakát éli. Ennek keretében nyitottuk meg új áruházunkat Biatorbágyon és Budapesten, a Savoya Parkban, s még ebben az évben terjeszkedünk Móron és Budán is” – mondta Kisgergely Dániel cégvezető. „Az új stratégiánk értelmében 360 fokos vevői élményt, a kisállattartással kapcsolatos igények egyre szélesebb körű lefedését lehetővé tevő ökoszisztémát építünk, melynek bázisa a fizikai és a webáruházak hálózatát együttesen kezelő omnichanneles platform lesz. Miközben a hazai fejlesztésű webshop forgalma folyamatosan növekszik, továbbra is a fizikai egységeink jelentik azt a bázist, ahol a vásárlóink túlnyomó többségével először tudunk találkozni, és ahol szakértő eladóink élőben be tudják mutatni, hogy mindent kínálunk. Ez azért fontos, mert a stratégiánk szerint a jövőben áruházainkban a közvetlen értékesítésen és a tanácsadáson túl innovatív szolgáltatásokkal is megjelenünk. Ennek keretében például a kollégáink az egységeinkben a fizikai tér korlátai miatt nem található/nyújtható termékekre, szolgáltatásokra is felhívják majd vevőink figyelmét, akik az üzletekben elhelyezett online felületeken is tájékozódhatnak, rendelhetnek. Az új fejlesztések hazai megjelenéséig továbbra is fő erősségeinkre, a színvonalas kiszolgálásra és tanácsadásra építünk. Emellett nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos áruellátás és a versenyképes árszínvonal fenntartá-

sát, ezért komolyan invesztálunk ezeken a területeken is” – fejtette ki a szakember.

MEGERŐSÍTETT HR

„Mivel a sikereink elsősorban a központi teamnek és az áruházi csapatainknak köszönhetők, kulcsfontosságúnak tartjuk a személyzeti politikát. Ennek jegyében komolyan megerősítettük a HR-osztályunkat, új kollégákat vettünk fel a román piacra lépés, valamint a folyamatos növekedésünk támogatására, s hamarosan átköltözünk a város egyik legmodernebb irodájába, a Duna-partra. Mindeközben az áruházainkban is minimálisra csökkent a betöltetlen pozíciók száma. Könnyebben találunk olyan munkatársakat, akik a tevé-

kenységük részeként vállalják – ami nálunk alapkövetelmény –, hogy a rendszeres szakmai továbbképzéseken részt vesznek. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy akik hozzánk jönnek, szeretik az állatokat, érdekli őket ez a téma. De talán ennél is többet nyom a latban, hogy mi a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában is megmutattuk: lojálisak vagyunk a munkavállalóinkkal szemben. Ezt nemcsak azzal bizonyítottuk, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek és a velük egy háztartásban élőknek pluszszabadságot adtunk, hanem azzal is, hogy a kollégák erőfeszítését értékelve – a tulajdonos

FOTÓ: ROBERT DALY, GETTY IMAGES

FRESSNAPF | Miközben dinamikusan terjeszkedik Magyarországon, a nyáron kezdődő romániai piacra lépést is a budapesti leányvállalat révén valósítja meg a kontinens vezető állatfelszerelés- és állateledel-kereskedelmi cége, a Fressnapf, amely emellett magasan kvalifikált kollégákkal segíti a központi innovációs projekteket – fejtette ki Kisgergely Dániel, a Fressnapf-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

26 | FIGYELŐ 2022/19

F_26-27_fresnap.indd 26

2022. 05. 09. 17:13

| CÉGVILÁG |

„Nagyszerű kihívás a megvalósuló romániai terjeszkedés” – Kisgergely Dániel.

kezdeményezésére – két alkalommal is Covid-bónuszt adtunk a dolgozóinknak.

Ez a versenyképes bérek mellett természetesen tovább erősítette a munkavállalói elkötelezettséget” – taglalta a cégvezető.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ONLINE

Kisgergely Dániel szerint a jól képzett munkatársi gárda azért is komoly erőforrás, mert ez teszi lehetővé annak az új kereskedelmi koncepciónak a megvalósítását, amelynek a bevezetése a németországi piacon már megkezdődött. Ezt követően pedig a Fressnapf leányvállalatainál is meghonosodik majd.

A friss koncepció markáns eleme a márka online világának a kibővítése, amelyhez kapcsolódóan nagyságrendekkel megnő a webes áruválaszték azzal, hogy a saját értékesítés mellett a szigorúan kontrollált minőséget nyújtó partnereik termékeit, valamint szolgáltatásait is felsorakoztatva egy teljesen új piacteret hoznak létre. Az így megszülető online tér új dimenzióit jól érzékelteti, hogy míg egy áruházban átlagosan 5-8 ezer áruféleség van a polcokon, a Németországban hamarosan induló Marketplace-en a weben már ma is elérhető 15 ezer cikk mellé további 30 ezer produktum, illetve szolgáltatás társul.

A Fressnapf németországi operációjában jelenleg már az a Televet szolgáltatás is hozzáférhető, melynek keretében az állatorvos előre egyeztetett időben videochaten keresztül nyújt konzultációt.

Ebbe a sorba illeszkedik az állatbiztosítási szerződések megkötésének a lehetősége éppen úgy, mint a házi kedvenc mozgását követő és ebből az egészségével kapcsolatos következtetések levonására alkalmas adatokat szolgáltató, a Fressnapf által exkluzívan forgalmazott, Európában egyedüli módon előfizetés-mentes formában elérhető, a nyakörvben elhelyezett GPS-es nyomkövető, tracker is. „Amellett, hogy a fizikai áruházakra továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk, Magyarországon is folyamatosan fejlesztjük a webshopunkat. Utóbbi forgalmának a növekedéséhez a járványidőszak legnehezebb időszaka is hozzájárult, amikor hiába lehettek nyitva az üzleteink, az emberek – az egészségük megőrzése miatt

– inkább az online rendelést részesítették előnyben. Jelenleg azon dolgozunk, hogy továbbfejlesszük a vásárlói élményt, s minél közelebb kerüljünk a vevőkhöz például a Wolttal való együttműködésünk révén” – magyarázta az ügyvezető. Aki csapatával a fenntarthatóság irányába tett lépésként abban is nagy szerepet vállalt, hogy ebben a piaci szegmensben – logisztikai partnerével, a Trans-Speddel együtt – az online vásárlásokhoz kötődően elsőként tegye elérhetővé a csomagolásmentes kiszállítást Budapesten.

ÖKO

A szakember szavai szerint a budapesti régióban indított TS Zero kartondobozmentes kiszállításnak egyértelműen kedvező volt a fogadtatása, ezért fokozatosan bővítik a földrajzi lefedettségét a szolgáltatás háttérfolyamatainak a finomhangolása után. „A tervünk az, hogy amikor már kompromisszummentesen skálázhatóvá válik a rendszer, akkor tesszük az egész országban elérhetővé a szektorunkban exkluzívnak számító »zöld« kiszállítást. Reményeim szerint erre nem is kell már túl sokat várni. A tervünk az, hogy egy éven belül elérjük az országos lefedettséget” – vázolta Kisgergely Dániel.

Szerinte az is rendkívül motiváló, hogy miközben az új márkastratégia és a hozzá kapcsolódó innovációk kidolgozása alapvetően a németországi központhoz kötődik, az ehhez tartozó üzemelési és szervizháttér létrehozásában, valamint a napi gyakorlatba ültetésében – mások mellett

– a magyar leányvállalat szakemberei is komoly szerepet vállalnak. Nem véletlen, hogy ehhez kötődően egyre aktívabbak az innovatív/agilis munkakörök Magyarországra telepítésében.

TERJESZKEDÉS

„A magyar csapat elismertségét mutatja az is, hogy a Fressnapf romániai debütálásában szintén kulcsszerepet kaptunk. Ebben az is közrejátszik, hogy miközben a román piac nagyjából hasonló adottságú, mint a magyar, a projekt szempontjából kritikus magyar, román nyelvet beszélő kollégák is elérhetők hazánkban. A zökkenőmentes kommunikáció garantálja azt az azonnali tudásátadást, amellyel már a tényleges piacra lépés előtt megteremtettük a keleti szomszédunkban történő hatékony terjeszkedéshez elengedhetetlen szervezeti és piacismereti hátteret. Jelenlegi terveink szerint szeptemberben négy áruházat nyitunk, nagy örömünkre Bukarestben rögtön kettőt is. Az a célunk, hogy leginkább a fővárosban és a 100-200 ezer fős nagyvárosokban folyamatosan nyitjuk az újabb üzleteket” – mondta Kisgergely Dániel, aki a Fressnapf romániai leányvállalatának az irányításáért is felel.

A szakember is nagyszerű kihívásnak tartja az ötven ember megfeszített munkájának eredményeként megvalósuló romániai terjeszkedést. Mert miközben úgy érzi, hogy Magyarországon már letették a hosszú távon is jól tervezhető növekedés alapjait, erre a tudásra építve most olyan újabb, izgalmas feladat elé néz a magyarországi csapat, amelynek a tanulságai az itthoni munkában is hasznosulhatnak. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/19 FIGYELŐ | 27

F_26-27_fresnap.indd 27

2022. 05. 09. 17:13

| CÉGVILÁG |

ÚJ SZEMPONTOK ALAPJÁN ÉPÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK GYALAY-KORPOS GYULA | Jól érvényesülnek a hazai kiskereskedelemben a piac szabályai, és az ágazat államtitkársági szinten is jól kezelt – mondta a Figyelőnek a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének az elnöke. Jelenleg nem lát újabb nagy kereskedelmi célú fejlesztést, viszont számtalan ház megújult, növekedett vagy fejlődött a szektorban. A hazai piacról beszélgettünk a szakemberrel.

A pandémia alaposan kikezdte a hazai nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmet. A bezárkózás és az üzletek kényszerbezárása jelentősen megváltoztatta a fogyasztói magatartást, és sok esetben radikálisan csökkentette a bolthálózatok forgalmát. Az elmúlt évben több nemzetközi kereskedelmi lánc is kivonult a piacról, mások csökkentették üzletszámukat, aminek az lett a vége, hogy a kevésbé frekventált bevásárlóközpontokban foghíjak (üresen álló üzlethelyiségek) alakultak ki, erőteljesen rontva a pláza összképét. Csak most, 2022-ben látszik magához térni a szektor, ám a Figyelő más elemzőktől származó információi szerint a jól menő áruházláncok sem tudnak még olyan napi forgalmakat „csinálni” a bevásárlócentrumokban, mint a 2020 előtti esztendőkben. Pedig a látogatói szám és a prémiumközpontok árbevétele eléri a 2019-es szinteket, ami azt mutatja, hogy a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben is komoly igény mutatkozik a hagyományos fizi-

kai üzletekre. Ezeket ma magas minőségben, egy helyen, kényelmesen csak a bevásárlóközpontok képesek nyújtani.

– Miközben beszélgettünk, azt vettem észre, hogy egyszer sem említette pláza jelzővel a bevásárlóközpontokat. Vannak fogalombeli eltérések?

– Volt Magyarországon olyan bevásárlóközpont-fejlesztő, amely szerette volna levédetni a pláza jelzőt, az általa fejlesztett centrumok viselték/viselik általában a Plaza nevet. Van nekünk (mint szövetségnek) egy kiadványunk, amelyben pontosítjuk ezeket a fogalmakat. E szerint a „speciális kereskedelmi egység” jelenti a bevásárlóközpontot, a hipermarketet, a kiskereskedelmi parkot és az outletközpontokat együttesen. A bevásárlócentrum olyan, egy vagy több helyrajzi számon bejegyzett ingatlanon létrehozott, társasházi vagy egyéb formában üzemelő kereskedelmi célú épület, melyben több kisebb kiskereskedelmi és szolgáltatótevékenységet folytató vállalkozás elkülönült területen, de szerves egységet alkotva működik. Ennek összes bérbe adható alapterülete legalább 5000 négyzetméter. A hipermarket minimum

3000 négyzetméteres eladóterű kis- vagy nagykereskedelmi létesítmény, amely elsősorban élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem céljára jött létre, s amelyben e tevékenység jellemzően egyetlen meghatározott vállalkozáshoz köthető, ám rajta kívül további kisebb, kiegészítő szolgáltatást nyújtó vállalkozások is működnek benne. A kiskereskedelmi park olyan kiskereskedelmi tevékenységre, szolgáltatásnyújtásra szakosodott önálló épület vagy együttesen üzemeltetett épületcsoport, amelynek összes bérbe adható alapterülete legalább 5000 négyzetméter. Az outletközpont olyan minimum 5000 négyzetméter összes bérbe adható alapterületű bevásárlóközpont, melyben a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók többségében korábbi, illetve kimenő árukészletből megmaradt termékeiket a szokásos piaci árhoz képest jelentős árengedménnyel forgalmazzák. A bevásárlóközpontok főbb típusai pedig: helyi, kerületi, regionális, szuperregionális. A helyiek (kicsik) általában maximum 10-15 ezer négyzetméter GLA-t (bruttó bérbe adható terület) birtokolnak, a kerületi és a regioná-

28 | FIGYELŐ 2022/19

F_28-30_bevasarlokozpont.indd 28

2022. 05. 09. 17:14

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

lis (közepes) egységek 15–35 ezer négyzetméternyi, a szuperregionális centrumok (nagyok) pedig 35-40 ezer négyzetméternél nagyobb ilyen célra rendelkezésre álló térrel épültek.

– Hogyan viszonyulnak a bevásárlóközpontok a belvárosi kiskereskedelemhez?

– Magyarországon, főleg Budapesten az a speciális helyzet állt elő – az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa jóval korábban létrejött kereskedelmi központjaival ellentétben –, hogy a jelentősebb bevásárlócentrumok nem a város szélén, hanem a központi, tömegközlekedéssel jól megközelíthető részeken épültek meg. Ennek természetes velejárója volt, hogy igen nagy konkurenciát jelentettek a már meglévő belvárosi/főutcai boltok számára. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy

a bevásárlóközpontok bérlőinek alkalmatlan lett volna az utcai üzletek jelentős hányada, részben kicsi méretük, belmagasságuk, a szerény árufeltöltési és parkírozási lehetőségek miatt. Ezért a közepes és nagy méretű egységeknek eleve nem feleltek meg ezek a boltok.

Viszont továbbra is vannak olyan funkciók, amelyek nem nagyon találhatók meg az általános bevásárlócentrumokban, gondoljunk a bútor- és barkácsüzletekre, a régiségkereskedésekre, a kézművesboltokra, a tisztítószalonokra, a hús-, a textil-, a dohányboltokra (igaz, ez utóbbi előírás), valamint egyéb egyedi, kisebb, specializált szaküzletekre. A

bérleti díjak is magasabbak a központokban, mint az utcai boltokban, nem minden kereskedő tudja kigazdálkodni azokat. Úgy vélem, a két típus jól megfér egymás mellett, pláne, hogy nincs minden kerületben, környéken egy nagyobb központ. Egy jól működő fogyasztói társadalomban, kedvező gazdasági feltételek mellett ezek az eltérő méretű, funkciójú és tulajdonú létesítmények kiegészítik egymást.

– Miként alakult az utóbbi időszakban a házak forgalma? Hogyan változott a bérlői mix?

– Ez év első negyedében a látogatói és a forgalmi számok a legtöbb, jó helyen lévő centrum esetében majdnem utolérték a 2019-es adatokat, sőt egyes helyeken ez meg is történt (részletes adatbázisa erről nincs a szövetségnek). Még nem tudjuk, hogy a háború mennyire befolyásolja a számokat, de félő, hogy érezhetően. Több márka kivonult Magyaror2022/19 FIGYELŐ | 29

F_28-30_bevasarlokozpont.indd 29

2022. 05. 09. 17:14

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY

szágról. Az ismertebbek: Camaïeu, Trunk & Co., Klier, J. Press, Garage Store, Promod. Új brand alig jelent meg, de azért van néhány (ezeknek én itt most nem csinálhatok reklámot).

– Hol helyezkedik el Magyarország a bevásárlóközpontok lakosságra vetített hányadát tekintve?

– A rendelkezésre álló piaci elemzések szerint itthon ezer főre 120-125 négyzetméternyi bevásárlóközpont-felület jut. Ezzel nagyjából Belgium szintjén vagyunk, de igencsak a sor végén. Például a V4-ek többi tagjánál mind nagyobb, Lengyelországban duplaekkora felület mutatkozik. A listát Norvégia vezeti, ott ezer főre 900 négyzetméter jut. Az európai átlag pedig 250 és 300 négyzetméter között mozoghat.

– Mennyire érzik vagy érezték a hiányát annak, hogy nem kezelik minisztériumi szinten a kiskereskedelmet?

– Ez egy nehéz kérdés, mert a kereskedelemben eleve jól érvényesülnek a piac szabályai, azaz a kereslet és a kínálat egyensúlya. Ugyanakkor tapasztaltunk olyan központi intézkedéseket – vasárnapi boltzár, a pandémia alatt felmerült problémák, nehézségek kezelése, a dohányboltok, kaszinók kizárása a központokból, az e-autó-töltők első generációjának jelentős számú telepítésére vonatkozó szabályok, az úgynevezett „plázastoptörvény” hatálybalépése és az azt követő gyakorlati tapasztalatokból adódó módosítási igények –, amelyek tekintetében talán szükséges lett volna előbb az érintettekkel, egyes esetekben a helyi önkormányzatokkal konzultálni. Több esetben lehetett volna talán racionálisabb döntéseket hozni. Nem érzem úgy, hogy a kereskedelemmel központilag különösképpen kellene foglalkozni, kivéve talán egyes munkáltatói-munkavállalói kérdéseket, a fogyasztóvédelem témakörét, a minőségi magyar élelmiszerek beszállítási arányának a növelését, a kistelepüléseken lévő élelmiszer- és vegyeskeres-

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte meg diplomáját és tervező építészként kezdte szakmai tevékenységét. Öt évet töltött a Budapesti Értéktőzsdén, ahol technikai fejlesztésekben vett részt mint projektmenedzser,, majd a tőzsde üzemeltetéséért felelős kft. ügyvezetője volt.

Több mint 20 éve kezdett el kereskedelmi létesítmények fejlesztésével foglalkozni, közel hat évig volt a Plaza Centers Group fejlesztési igazgatója.

2005-től 2015 őszéig a hamburgi központú ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője volt.

2012 óta a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke, és jelenleg is több kereskedelmi projektben vesz részt mint konzulens.

2011-ben szakmai munkájának elismeréseként Baross Gábor-díjat kapott.

kedések támogatását. Jelenleg államtitkársági szinten van képviselete a kereskedelemnek és a fogyasztóvédelemnek – az illetékes államtitkárral jó munkakapcsolatot építettünk ki.

– Hogyan változott a plázák pszichológiája? Mire kell most figyelni, s mire kellett 15-20 évvel ezelőtt?

– A plázák pszichológiája nagyon egyszerű: a vásárlói igények minél teljesebb körű, magas szintű kielégítése, minél nagyobb látogatószám és forgalom elérése.

A fogyasztói szokások viszont idővel változnak, s azokat követni kell, különben a vevők egy része leszokik az abban a központban történő vásárlásról. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt főleg arra kellett figyelni, hogy az áruválaszték lefedje az akkori igényeket, és lehessen parkírozni az épületben. Ma már sokkal szerteágazóbb elvárásokkal szembesülnek a központok. A legfontosabb az online kereskedelem jelentős előretörése; ennek mérete a járvány miatt az elmúlt két esztendőben majdnem megduplázódott. A bevásárlócentrumok is kénytelenek voltak alkalmazkodni ehhez, létrejöttek a „multichannel” (bolti bemutatóterem és szaktanácsadás segítségével online rendeli meg a vevő a kiválasztott terméket), továbbá a „click and collect” (vagyis a weben megrendelt és megvásárolt portéka üzletben való átvétele) lehetőségek. Új igényként jelent meg az úgynevezett

„meeting place”, azaz találkahely, illetve közösségi tér funkció. Ehhez otthonos bútorozásra, komfortos berendezésekre, esetleg vendéglátóipari szolgáltatásokra van szükség. Ilyen helyen akár több órát is eltölthetnek a vendégek. Megjelent a digitalizáció, a „smart plaza”. Korszerű eligazító táblák, displayk, mobilapplikációk, újabb és újabb fejlesztések, például robotok állnak a vásárlók rendelkezésére, akik ezek segítségével többek között megtudhatják, hol található a keresett bolt vagy áru. Újabban már az egyes üzletek árainak az összehasonlítására is van lehetőség. A parkírozással kapcsolatos információk szintén lehívhatók. (Budapesten az első „smart plaza” a tavaly ősszel nyílt Etele Plaza.)

Nagyon fontosak a gasztronómiai fejlesztések. A legtöbb központban felújították és kibővítették a „food courtokat” (ételudvar), mert nagyon megnőtt rájuk az igény. Az összes igényesebb plázában komoly fejlesztés zajlott e tekintetben. Új, integrált elvárásként jelentkezik a környezetvédelmi, a társadalmi fenntarthatóság és a szabályozás (ESG) – ezeknek a szempontoknak igen nagy jelentősége lett a már működő bevásárlóközpontok esetében is. Új EU-s előírások alapján ezen irányelvek betartására komoly hangsúlyt kell fektetniük a centrumoknak. Egy épület népszerűségét, értékét nagyban növeli az ESG-s körülmények minél magasabb szintű megteremtése/megléte. S végezetül az igényesebb városképi megjelenés, az esztétikusabb belső kialakítások és még több szolgáltatás, szórakozási lehetőség.

– Milyen változások várhatók a bevásárlóközpont-piacon?

– Új bevásárlócentrum építése Magyarországon nincs kilátásban. A meglévők közül több is kívül-belül megújult, illetve átépítés alatt áll. Például az EuroCenter – mostantól GoBuda néven –, a KöKi, a Campona, az Allee, a Mammut, valamint az Indotek Csoport legtöbb vidéki központja, többek között a Győr és a Pécs Plaza, továbbá tervezik a Miskolc Plaza belső felújítását.

HŐNYI GYULA

30 | FIGYELŐ 2022/19

F_28-30_bevasarlokozpont.indd 30

2022. 05. 09. 17:14

| CÉGVILÁG |

ALACSONY FORDULATON

JÁRMŰPIAC | Közel tizenkét százalékkal zsugorodott az év első négy hónapjában az új személyautók piaca. A nagyhaszonjárműveknél és a motoroknál viszont erőteljes a növekedés.

Alig több mint kilencezer új személyautót helyeztek forgalomba áprilisban Magyarországon, ami erőteljes, 18,5 százalékos visszaesés márciushoz képest – derül ki a Datahouse adataiból. Az első négy hónap számait vizsgálva sem sokkal jobb a helyzet: a 37 780 új, frissen forgalomba helyezett kocsi 11,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A MOTOROKAT LEGALÁBB VISZIK

Az alacsony fordulaton pörgő piacon persze nincs mit csodálkozni. Az orosz– ukrán konfliktus nyomán kialakult gazdasági bizonytalanság és az emelkedő árak egyaránt hozzájárulhatnak a viszonylag alacsony szintű kereslethez.

Ráadásul az ellátási gondoktól sem sikerült megszabadulni: a féléves vagy annál is hosszabb szállítási határidő ma már általánosnak számít.

A többi jármű-kategóriánál viszont már vegyesebben alakult a kép, ha az első négy hónap adatait nézzük. Az év első harmadát figyelembe véve a kishaszonjárművek számítanak a vesztesnek, hiszen ezekből mindössze 5840 kapott rendszámot, ami drasztikus, 27,8 százalékos visszaesés a múlt év azonos időszakához képest. Az új nagyhaszonjárműveknél viszont már közel 11 százalékos emelkedést mért a Datahouse, 1632 darabos értékesítés mellett. De a motorkerékpároknál is változatlanul jól megy a piac: a január és április között forgalomba helyezett 1742 jármű

SZEMÉLYGÉPKOCSI 0.8-&8?43/ 72Ď 8 090 5 840 3&,>-&8?43/ 72Ď 1 473 1 632 MOTORKERÉKPÁR 1 474 1 742

42 752 37 780

A FORGALOMBA HELYEZETT / , 5/ 72Ď;*0 SZÁMA ITTHON*

&ITYY ­[ JQX÷ S­L^ M·SFUO¥GFS

2021

2022

+TWW¥X )FYFMTZXJ

18,2 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál.

PÖRÖG A HASZNÁLTPIAC

Ami a használt személyautókat illeti, az idén januártól áprilisig a Datahouse adatai szerint 45 973 import használt gépkocsi került forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 40 727-hez képest 12,9 százalékos növekedés – hívta fel a figyelmet közleményében a JóAutók.hu. „Bár áprilisban az előző hónap 12 831-es értékéről 17 százalékkal, 10 659-re esett vissza a behozott használt gépjárművek mennyisége, ez nagy valószínűséggel nem jelez trendfordu-

lót – véli Halász Bertalan, a JóAutók. hu vezérigazgatója. Véleménye szerint az egyre jobban elhúzódni látszó ukrajnai háború, a felpörgő infláció és a tartósan magas szinten beragadó euróárfolyam a potenciális vásárlóknak a korábbinál szélesebb körét tette átmenetileg óvatosabbá. „A tervezett autóvásárlások azonban előbb-utóbb megvalósulnak, és az újgépjármű-piac kínálati problémái miatt az igények nagyobb részét továbbra is a használtimport fogja kielégíteni” – mondta a vezérigazgató.

A portál közleménye is emlékeztetett arra, hogy az alkatrész- és segédanyaghiány továbbra is nehéz helyzetet teremt a gyártóknak, így a márkaszalonokban sok esetben továbbra is legalább fél évet kell várni a megrendelt új autókra. A gyártási költségek jelentős emelkedése mellett az árcédulákon szereplő értékeket tovább növeli a tartósan 370 forint feletti euróárfolyam is. A forgalmazók ráadásul egyre kevésbé vállalnak árgaranciát a fél-egy év múlva beérkező új kocsikra. Nem meglepő tehát, hogy az idén április végéig közel 12 százalékkal adtak el kevesebb új autót, mint tavaly ilyenkor.

A JóAutók.hu várakozása szerint így a használtautó-behozatal mértéke tartósan visszakerül a 11 ezres szint fölé, éves szinten pedig a tavalyi 132 ezer példányt meghaladó importált személygépjárműre számíthatunk.

B. M. T.

2022/19 FIGYELŐ | 31

F_31_jarmuipar.indd 31

2022. 05. 09. 17:14

| CÉGVILÁG |

CSÖKKENŐ TEJTERMELÉS, VÁLTOZATLAN KERESLET HANG CSABA | Az Alföldi Tej Kft. Debreceni Egyetemmel kötött partnerségi megállapodásának köszönhetően rövidesen a termékfejlesztésbe is bekapcsolódhatnak az intézmény hallgatói. Hang Csabát, a magyar piac második legnagyobb szereplőjének számító tejipari cég kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.

Milyen nehézségekkel néznek szembe a szomszédban dúló fegyveres konfliktus miatt?

– Mint minden élelmiszeripari vállalatnak, nekünk is probléma a háború.

Az a másodlagos hatás, ami mindenkit érint, vagyis a gáz- és egyéb energiaárak emelkedése minket is sújt. Igaz, ezen ellenértékek már a tavalyi utolsó negyedévben elszabadultak, ám a fegyveres konfliktus miatt nem tudtak viszszarendeződni. A háború közvetetten érint minket az alapanyag-beszállítóinkon keresztül is, hiszen azok a partnereink, akiknek a gyártóbázisai a fegyveres harcok területére esnek, kénytelenek voltak a termelést áttelepíteni biztonságos helyre. Mivel ezalatt az előállításuk szünetelt, nem tudtak időben teljesíteni. Ilyen problémával találkoztunk például a csomagolóanyagot szállító partnereinknél. A csúszások áthidalása jelentős szervezési feladatokat rótt ránk.

– A tej árát felfelé nyomja, hogy gyengül a termelés, a kereslet viszont változatlan. Hogyan hat ez az önök beszerzési piacára?

– Az ellátás teljes mértékben biztosított, a termelés azonban egész Európában csökkent, így alapanyaghiány alakult ki. Keresleti piac van. Talán a legjellemzőbb adat, amivel érzékel-

tetni lehet ennek a tejiparra gyakorolt hatását, az a nyers tej árának mozgása, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 30 százalékkal nőtt. Magyarországon ugyan nem csökkent a termelés, a környező országokban viszont nincs elegendő tej, így a hiány áremelést generál. A hazai tejipar szempontjából ez azt jelenti, hogy a nagy export nyomása miatt nehéz bent tartani az országban a tejet.

– Vannak beszerzési nehézségeik?

– Az alapvető nyersanyagunk tekintetében szerencsére nincsenek, mert az Alföldi Tej Kft. tulajdonosai tejtermelő gazdák, ezáltal a cég nyerstejellátása folyamatos.

PARTNERSÉG A Debreceni Egyetem és az Alföldi Tej Kft. együttműködési megállapodása értelmében a szerződő felek közös kutatási projektek indítását is tervezik. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) hallgatói amellett, hogy a 7. félévben kötelező 12 hetes szakmai gyakorlatukat a cégnél tölthetik, a termékfejlesztésnek is részesei lehetnek. Az együttműködés fontosságát jelzi, hogy az oktatás terén fennálló együttműködés kiterjesztése az innovációra és a kutatás-fejlesztésre mindkét fél érdeke.

– Akárhogyan is nézzük, a tejhiány konjunktúrát generált az ágazat szereplőinek. Nem használják ki ezt, nem exportálnak tejet ebben a helyzetben sem?

– Nem, mi gyakorlatilag kizárólag belföldre termelünk, de vizsgáljuk a lehetőségeinket a külföldi piacra való belépésre.

– Már a 2010-es évek végén probléma volt, a járvány pedig felnagyította a munkaerőpiaci nehézségeket. Önöknél mennyire gond a megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása?

– A bérterhek mindenkit nyomnak, így ezzel nekünk is együtt kell élnünk.

Mi is megpróbálunk olyan fizetésemeléseket végrehajtani, ami szükséges a munkaerő megtartásához, ennek ellenére igen nagy a fluktuáció a kétkezi munkásoknál. A pandémia egyébként ebből a szempontból kevésbé okozott problémát, sőt, mivel két, iparban fejlett városban – Székesfehérvárott és Debrecenben – van termelőüzemünk, inkább oldotta a humánerőforrás-gondokat. Az ipari üzemek Covid miatti leállása során felszabadult munkaerő ugyanis a mi ajtónkon kopogtatott. Csakhogy ezen gyárak újraindításakor ellentétes irányú folyamattal kellett szembesülnünk: ekkor ezek elszívták tőlünk a korábban hozzánk igazolt dolgozókat.

– Tavaly hogyan alakult az árbevételük ?

– Hozzávetőlegesen mintegy 55 milliárd forint volt 2020-ban és 2021-ben.

Ezzel az eredménnyel fej fej mellett haladunk a konkurenciával. A két legnagyobb versenytársunk a Tolnatej és

32 | FIGYELŐ 2022/19

F_32-33_alfoldi tej.indd 32

2022. 05. 09. 17:16

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Évről évre azon vagyunk, hogy innovatívabb és a fogyasztói igényeknek megfelelő termékeket fejlesszünk.

a Mizo. 2019-ben mi voltunk a legnagyobbak, most az exporttal együtt a legnagyobb feldolgozó a Mizo, utána jövünk mi.

– Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?

– Sok elképzelésünk van, mert innováció és fejlesztés nélkül nem lehet előrehaladni, de ezekről még nem beszélnék. Viszont a közelmúltról igen, hiszen 2019 októberében Debrecenben üzembe helyeztük a sajt- és porítógyárat, és ez óriási előrelépést jelentett az Alföldi Tej Kft. életében. Az új termelőegység 15 milliárd forintos beruházás-

sal valósult meg, amihez 4,8 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatást kaptunk. Az üzem automatizált gyártósorain 250 ezer liter tej feldolgozásával naponta 25 tonna sajtot tudunk előállítani, mindössze nyolc ember munkájával. A sajtüzem éves kapacitása 8 ezer tonna, amivel a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A gyárban elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől

érkező friss tejet dolgozzuk fel, míg a porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítünk majd édes savóból.

Az Alföldi Tej Kft. ennek az üzemnek a megnyitásával mintegy 200 munkahelyet teremtett Debrecenben.

– A piaci pozíciók megőrzésének, erősítésének mindig kardinális része a termékinnováció. Milyen típusú produktumok fejlesztése van most napirenden önöknél?

– Évről évre azon vagyunk, hogy minél innovatívabb és a fogyasztói igényeknek megfelelő termékeket fejleszszünk, emellett fontosnak tartjuk, hogy a piacon lévő árucikkeink minősége is folyamatosan magas legyen. Ez utóbbi is termékfejlesztés, ennek eredményeképpen a vajunk, a túrónk és a natúrjoghurtunk is elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet a Nébihtől. A sajtok közül egyedülálló módon a Magyar Trappista nyerte el ugyanezt. A Debreceni Egyetemmel kötött együttműködésünk egyik célja az is, hogy a közös gondolkodás eredményeként olyan produktumokat fejlesszünk, amelyek a fogyasztóknak és nekünk is örömet szereznek. Minderre garancia lehet a termelési tapasztalatunk és az egyetem tudományos háttere.

DOMBI MARGIT 2022/19 FIGYELŐ | 33

F_32-33_alfoldi tej.indd 33

2022. 05. 09. 17:16

| CÉGVILÁG |

MAGYAR LEHETŐSÉGEK AZ AGRÁRIUMBAN

VETÉSTERÜLETEK | Az orosz–ukrán háború miatt bizonyosan csökken majd a globális szántóföldi termelés, becslések szerint akár 20 százalékkal. Az ellátás még jó, ám a félelmek látványosan emelik az árakat. Igaz, ezzel együtt a jövedelmezőség is jobb lesz, így a magyar vetésterületek 300 ezer hektárral is nőhetnek.

A háború miatt az ukrán termőterület 15-ről 7 millió hektárra csökkenhet, ezzel együtt pedig a világpiac nagyjából 30 százalékos gabonaexport-kieséssel számol északkeleti szomszédunk vonatkozásában. Nagy kérdés az orosz termény szerepe – vélhetőleg embargós lesz a Nyugat számára, így összességében globálisan 20 százalékkal csökkenhet a gabonakereskedelem. Oroszország és Ukrajna együtt 55-60 millió tonnával járul hozzá a világkereskedelemhez (ez csak a kivitel), ami a globális piac 30 százalékát teszi ki.

GONDOK

A baj egyébként nagyobb is lehet, hiszen a kijevi mezőgazdasági tárca közlése szerint ebben az évben áprilisig 2,5 millió hektáron végeztek a tavaszi vetéssel, ami az összességében várt vetési területnek mindössze az ötödét adja. A minisztérium jelzése alapján javulhatnak a számok, ahogy halad előre a tavasz. Ugyanakkor az erős összetűzésekkel sújtott térségekben – a Donbasz régióban, valamint Zaporizzsja és Herszon tágabb környékén – 60-70 százalékkal is csökkenhet a vetésterület. A zsugorodás az északi régiókban is elérheti a 30-40 százalékot, mivel ezek aknamentesítésre szorulnak. A World Food Programme (WFP – az ENSZ Világélelmezési programja) helyi válságkezelőjének a Thomson Reuters által idézett nyilatkozata szerint a múlt télen bevetett földek mintegy 20 százalékán nem tudnak majd aratni júliusban, továbbá a tavaszi vetési terület körülbelül a harmadával kisebb lesz a szokásosnál.

Érthető, mégis igen figyelemreméltó, hogy az ukrán mezőgazdaságért felelős tárca nem közölt idei gabonatermési előrejelzést, sem exportvárakozást. Holott egész Európa, sőt a fél világ azt figyeli, mennyire esik vissza a szántóföldi termelés a hatalmas termőterületekkel borított országban. Már csak azért is, mert az elmúlt két hónapban bekövetkezett to-

HATALMAS A DIGITALIZÁCIÓS IGÉNY Csaknem száz előadóval és több mint ezer résztvevővel, az idén immár hetedik alkalommal rendezik meg lapzártánk után, május 11–12-én Budapesten a Prega Konferencia és Kiállítást (precíziós gazdálkodás). A Magyarország egyik legnagyobb agráreseményét jelentő konferenciát beharangozó tájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a tavaly nyáron nyílt, az agrárium digitális átállását szolgáló pályázatra eddig már 212 milliárd forint értékű támogatási igényt nyújtottak be a gazdálkodók.

A támogatással megvalósuló számtalan beruházás egyrészt magasabb szintre emelheti az agrárgazdaságok jövedelmezőségét és versenyképességét, másrészt fenntarthatósági szempontból is elengedhetetlen a digitalizáció. Az államtitkár hozzátette: az uniós közös agrárpolitika jövőre induló ciklusában is támogatják majd a digitális átállást az agrár- és élelmiszer-gazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt.

vábbi gabonaárugrások miatt már most megnőtt az éhínség kockázata a szegényebb régiókban. Hozzá kell tenni, hogy a fejlettebb államokban elegendő a gabona a belső fogyasztásra, és ez az állattenyésztésre is vonatkozik, ugyanakkor a száraz égövön fekvő országok jellemzően importra szorulnak. A világkereskedelem szűkülésének elsősorban ők lehetnek a vesztesei. Az esetlegesen bekövetkező éhínség, a globális felmelegedés miatt csökkenő csapadékmennyiség okán fellépő vízhiány pedig újabb migrációs nyomást helyezhet a fejlett világra.

Az ukrán gabonaexport rövid távú megakadása, de még inkább az őszre várható terményhiány a világ összes határidős piacán megemelte az árakat, s ez természetesen begyűrűzött a napi élelmiszerárakba is.

HAZAI VISZONYOK

A kínálat szűkülése a nagy dráguláson túl a sok parlagon tartott EU-s föld összterületének a csökkenését hozhatja, és az különösen jelentős a magyar gazdaságra nézve. Az áprilisban napvilágot látott termelői előrejelzések szerint az ötmillió hektáros magyar szántóföldi vetésterület akár 5-6 százalékkal, tehát 300 ezer hektárral is nőhet már az idén. (Igaz, a Magyar Államkincstár adatai alapján csak 120 ezer hektárnyi volt tavaly a hivatalosan bejelentett parlagföld, ám egyes gazdálkodók sok esetben úgy is pihentettek egyes területeket, hogy ugarként nem jelentették be azokat.)

Azért lehetséges ekkora ugrás, mert a minap az Európai Bizottság a háború okán lehetővé tette az uniós parlagföldek átmeneti megművelését. Pontosabban: az EU úgy döntött, hogy teljesítettnek tekinthetők a zöldítési követelmények, azaz kifi-

34 | FIGYELŐ 2022/19

F_34-35_agrarium.indd 34

2022. 05. 09. 17:17

| CÉGVILÁG |

HÁBORÚS HELYZET. JÓVAL KEVESEBB MEGMŰVELHETŐ FÖLD MARADT

zethetők a területalapú támogatások abban az esetben is, ha a gazdák az e célból parlagon hagyott földeket szintén bevetik.

FOTÓ: UESLEI MARCELINO, REUTERS

KEVÉSBÉ LESZ ZÖLD?

Mi több, a fegyveres konfliktus látható elhúzódásával igazi hullámvasútra kerülnek a mezőgazdasági árak, sőt a piacok kereslet-kínálati viszonyai is felborulnak. Ennek megfelelően pedig az agrárszakma által sokat bírált European Green Deal (EGD) termelést visszafogó zöldszabályait is módosíthatja az unió. Ezzel pedig javul az ellátás, továbbá gabonafélékből mintegy 30 százalékkal javíthatja exportpotenciálját a közösség egésze.

A régiós nagyüzemi termesztésre azért „veszélyes” az eredeti EGD, mert a növényvédőszer-felhasználásban 50, a műtrágya-kijuttatásban 25 százalékos csökkentést irányoz elő 2030-ig, továbbá elvárja, hogy az EU-ban mi is 25 százalékra növeljük a biogazdálkodás arányát. Ez ellen az elmúlt hetekben erősen lobbiztak Brüsszelben a V4-es agrártárcák, hivatkozva a háború okozta látványos változásokra is.

MÉG NINCS NAGY HIÁNY

A parlagföldek felszabadulása és az igen magas globális árak tehát most hatalmas lehetőséget jelentenek, dacára annak, hogy

egyelőre nincs tényleges hiány, még a legnépszerűbbnek számító takarmánykukoricából vagy napraforgóból sem. Az előbbi termény ellenértéke viszont 2020ról 2021 tavaszára közel 50, azóta pedig még többel, újabb csaknem 70 százalékkal nőtt. Tonnánként már 116,4 ezer forint volt az ár április harmadik hetében – közölte friss gabonapiaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Az intézmény szerint az iparinapraforgó-mag még jobban, nem kevesebb mint 80 százalékkal, tonnánként 270,4 ezer forintra drágult 12 hónap alatt. Ez utóbbi tehát – alfajtától függetlenül – vitathatatlan „slágertermék” lett a tavaszi vetések idején. Már csak azért is, mert a világ napraforgóolaj-exportját meghatározó Ukrajnának a háború miatti termeléskiesése hosszabb távon is fenntartja a döbbenetesen magas felvásárlási árakat.

Gond van közben a szója- és a kukoricaellátás terén is, az ukrán termények kiesése miatt 40 százalékkal kellene növelni az uniós importot.

ALTERNATÍVÁK

A kereslet erősödése mellett az ipari energia drágulása is nagyban hozzájárult a vetőmagok, de még inkább a műtrágyák árának drasztikus növekedéséhez. Így már a gazdák is keresik az alternatív lehetősége-

ket. Gerda Anikó, a szuszpenziós lombtrágyákat forgalmazó Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója elmondta: a gazdálkodók számos módon próbálják kompenzálni a piaci bizonytalanságok, az áremelkedések és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények nyomán erősödő negatív hatásokat. Néhányan a szokásosnál kevesebb műtrágyával kísérlik meg átvészelni a szezont, mások a vetésszerkezetüket alakítják át, új növényeket emelnek be a gazdálkodásukba, mondjuk a cirkot.

Azonban a szakértő szerint felértékelődött a növénykondicionálók, a lombtrágyák szerepe.

Az, hogy a növekvő világpiaci árakból a magyar gazdaság mennyit érzékel, illetve miként profitál majd, elsősorban a hazai gazdák leleményességén, tőkeerején és természetesen az időjárási viszonyokon is múlik. No meg azon, hogy a fenyegető ukrán termeléskiesés valójában milyen mértékű lesz (mennyire húzódik el a háború), így merre mennek az árak a betakarítási szezonban és azt követően.

HG

2022/19 FIGYELŐ | 35

F_34-35_agrarium.indd 35

2022. 05. 09. 17:17

| CÉGVILÁG |

STARTUP | A pandémia időszaka minden korábbinál nagyobb kihívás elé állította a modern kori vendéglátást, így nem meglepő, hogy e terület digitalizációja kapcsán is számos, igen innovatív megoldás születik. Ezek sorába tartozik a magyar FOODON projekt.

INNOVATÍV VENDÉGLÁTÓHELY-KERESŐ

ráció figyelmét a költségtudatosságra és az offline lét fontosságára.

AZ ALAPÍTÓ

A mindössze 25 éves Márton Raymond a marketing és a tartalomgyártás területén mozgó startupper. Tanult Németországban, majd itthon, a Budapesti Gazdasági Egyetemen közgazdászként végzett. Sokan az EversiteCreative kreatívügynökség alapítójaként ismerik, ahol rengeteg

FOTÓK: FOODON

A hazai FOODON projekt fő célja egyszerű: a fogyasztók részére új, izgalmas helyek megtalálása, a kedvezmények kihasználása, a másik oldalról pedig a vendéglátó egységek forgalmának a növelése. A modern, nagyvárosi, fiatalos, tehát nem csak fiatal vendégeknek szóló applikáció olyan alapkérdésekre ad egyszerű választ, mint hogy

hol ebédeljünk vagy vacsorázzunk, hol tudunk tanulni, hol találunk pénztárcabarát helyet.

Ez egy olyan platform, ahol a marketing egy helyen valósul meg és köti öszsze a fogyasztót a vendéglátó egységgel, lehetőséget biztosítva direkt kommunikációra. Továbbá felhívja a fiatal gene-

36 | FIGYELŐ 2022/19

F_36-37_startup.indd 36

2022. 05. 09. 17:18

| CÉGVILÁG |

A projekt nagyon jól skálázható, így a távlati cél a több nyugati nagyvárosba való eljutás. neves cég – például a Mol Nyrt., szépségszalon-hálózatok, autókereskedések – és közszereplő arculatát, illetve marketingstratégiáját tervezte.

Mivel Erdélyben született, s Magyarországon, Németországban, majd Spanyolországban is élt, így a szokásosnál nyitottabb gondolkodást hoz a tartalomgyártás világába, ahol fotós, videós, grafikai és egyéb arculati irányokban tevékenykedik.

AZ ÖTLET

Elmondása szerint az ötlet tavaly májusban jött. Egy húzós nap végén úgy gondolta, tesz egy pihentető sétát, hogy kitisztuljon a feje. Épp vendéglátó egységek marketingmunkáját végezték. A rakparton sétálva azt vette észre, hogy minden étterem és bisztró tele van, holott hétköznap este volt. Továbbmenve fiatalok tömegét látta a fűben ücsörögni, szórakozni. „Jó idő volt, de csak egy keddi nap, így nem állt össze a kép. Kérdeztem magamban, mi az a termék, illetve szolgáltatás, amelyre itt mindenkinek szüksége lehet. Ha a pokrócon ülők helyében lennék, minek örülnék a legjobban? Hát például két jó pizzának, amelyből legalább az egyiket fél áron adják” – mondta lapunknak. „De önmagában az étel elég lenne? – gondolta tovább. – Nem, úgy lenne az igazi, ha közben elmennék egy »felfedezetlen«, vadonatúj helyre, ahol valamilyen szuper kis étel-ital ajánlattal, kedvezménnyel várnának. De a másik oldal is jól járna, hiszen a vendéglátóhely nagyobb szegmenst érhet így el. Mégpedig

a szokásosnál sokkal kedvezőbb konverziós költséggel.”

TOVÁBBGONDOLVA

Hasonló kihívás merül fel egy baráti találkozó szervezésekor, vendéglátó egységet keresve vagy bármilyen munkamegbeszélést lefixálva. Hol ebédeljünk? Hol találkozzunk a barátainkkal, üzleti partnereinkkel? Az esetek nagy százalékában ismerünk két-három, legfeljebb négy-öt szokásos helyet, ahova visszajárunk. Pedig szívesen kipróbálnánk újabbakat is. Éppen erre jó a FOODON, ahol a partnereket egy szűrőrendszerbe integrálták: van-e teraszuk, kínálnak-e vega/vegán ételeket és hasonlók. Ezen túlmenően az ár lényeges még, s az app megtakarítási lehetőséget, akciókat kínál, így a fiatalok a tudatosabb pénzkezelés felé is megtehetik az első lépéseket.

Ez év január 12-én megtörtént a piacra lépés, 49 partnerrel. Közülük több is szerepel a Budapest tíz legérdekesebb helyét felsoroló listán, s van egy olyan desszertet kínáló egység is, ahol tíz nemzet 38féle palacsintáját lehet megkóstolni. Ebből is látszik, hogy a FOODON-nál nyitottak a különleges kezdeményezésekre.

Az indulás után mindössze két héttel elérték az ezer regisztrációt és a több

mint 1300 letöltést. Immár (három hónap távlatában) 6000 regisztrált felhasználónál és 7000 feletti számú letöltésnél tartanak, valamint több mint 350 promóciós beváltásnál.

FEJLŐDÉS

A projekt most tavasztól bekerült a Start it @K&H inkubátorprogramba, ahol a K&H hazai és nemzetközi üzleti kapcsolati hálója, a szakmai mentorok, a felhőalapú szolgáltatáscsomagok segítik a vállalkozás további előrelépését. „Ez a program lehetőséget adott a helyzet új perspektívákból történő megközelítésére. Sokféle hozzáértő ember sokféle gondolkodás, meglátás mentén ítéli meg mostantól a projektet, ami hasznos a fejlődésünk szempontjából” – fejtette ki az alapító.

A Covid nem befolyásolta az ütemtervet, a koncepció piacra lépése már a járvány lecsengését követően történt. A jövő kapcsán érdemes aláhúzni, hogy az elsődleges célpiac Magyarország, azon belül is Budapest. Igaz, a projekt nagyon jól skálázható, így a távlati cél a több nyugati nagyvárosba való eljutás, de első körben a magyar főváros teljes lefedése az elképzelés – közvetlenül utána az agglomerációban terjeszkednének. Jelenleg a növekedés a lényeg. Az utóbbi hetekben a napi átlagos regisztrációszám 100-150, ami jól mutatja az igényt.

Külföldön Németország lehet az első célpont, az alapító meglévő kapcsolati rendszere okán. Ám ott mások a társadalmi szokások, a fogyasztói lánc eltérően működik, így a felhasználók máshogy szocializálódtak, azaz várhatóan az applikáció és az üzleti modell sem lesz teljesen azonos, már csak a piaci méret és fejlettség különbözősége miatt sem.

Rövidebb távon közben nagyobb kihívás a partneri hálózat kellő ütemű kiszélesítése. Kapacitással bírják, hiszen a technológia készen van, így a kis csapat bízik az ugrásszerű növekedésben. A későbbi nehézségeket a hirtelen bővülés és annak menedzselése okozhatja.

Mivel eléggé fiatal a projekt, tőkebevonás még nem volt szükséges, és egyelőre nem is erre fókuszálnak. Az egész rendszert a marketinggel együtt sikerült úgy kialakítani és automatizálni, hogy a lehető leggördülékenyebben működjön, s ezáltal a költségek is minimalizáltak.

HG 2022/19 FIGYELŐ | 37

F_36-37_startup.indd 37

2022. 05. 09. 17:18

| SZEMÉLYI HÍREK |

OTP ALAPKEZELŐ ZRT.

A közel harmincéves hazai és régiós banki, illetve tőkepiaci tapasztalattal felvértezett Barlai Róbert tölti be 2022 tavasza óta a Gránit Bank befektetési szolgáltatási és privát banki területért felelős vezérigazgató-helyettesi pozícióját. A pénzügyi szakember új posztja mellett továbbra is ellátja a Diófa Alapkezelő igazgatóságának elnöki feladatait. Barlai a 2008-as válság előtt csatlakozott az OTP Bankhoz, ahol 2019-ig felügyelte ügyvezető igazgatóként a csoportszintű tőkepiaci működés kiépítését, fejlesztését.

Csaknem tíz esztendeig, 2019 áprilisáig a BÉT igazgatóságának a tagja volt, valamint az OTP Csoport leánybanki és más vezető testületeiben töltött be tisztséget.

GRÁNIT BANK

BARLAI RÓBERT

BMW GROUP MAGYARORSZÁG

GOMBOS ZOLTÁN

Gombos Zoltánt nevezték ki a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatójának. A szakember május 1-jétől vette át a Prágába távozó Maciej Galant feladatait. A gépészmérnöki végzettségű új irányító több mint húsz éve dolgozik az autóiparban, jelenlegi cégéhez 2013-ban csatlakozott. 2018-tól mostanáig értékesítési vezetőként tevékenykedett. Ezt a pozíciót májustól Mester András tölti be a vállalatnál.

VIVETECH ZRT.

TOLMÁR GERGELY Tolmár Gergely a ViVeTech Zrt. új kereskedelmi és marketingigazgatója.

A szakember a Microsoft kormányzati értékesítési csapatától érkezett az IT-biztonsági vállalathoz, ahol feladata az értékesítés, illetve a belföldi és a nemzetközi marketingtevékenység irányítása. A 2011 óta működő cég ez év első felében tervezi részvényeinek a bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, valamint külföldi terjeszkedésre készül.

Az új irányító két évtizede foglalkozik értékesítéssel. Ebből öt esztendőt a biztonságtechnikai iparágban töltött, majd 2012-ben az Oracle-höz igazolt, ahol szoftverértékesítéssel, kiemelt vállalati és kormányzati ügyfelekkel foglalkozott.

Később regionális sales managerként több országért felelt, majd a tanácsadási üzletágban dolgozott. 2019-ben csatlakozott a Microsofthoz.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÉDER GYÖRGY

Az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatósága új vezérigazgatót nevezett ki Éder György személyében, aki 2021 decemberében stratégiai tanácsadóként csatlakozott a vállalathoz. Az új vezető három évtizedes tapasztalatot szerzett a pénz- és tőkepiacokon, illetve a portfóliókezelési területen. Pályáját 1994-ben, portfóliókezelőként kezdte a Magyar Nemzeti Bankban, ahol 1998-tól osztályvezetőként irányította a devizaportfólió-kezelési tevékenységet, majd 2003-tól főosztályvezető-helyettesi pozíciót töltött be. 2007-ben csatlakozott a Raiffeisen treasurycsapatához, ahol vezető kereskedőként a bank saját számlás kereskedését felügyelte. A szakember 2001-ben chartered financial analyst (CFA) minősítést szerzett.

38 | FIGYELŐ 2022/19

F_38_szemelyihirek.indd 38

2022. 05. 09. 17:19

| PÉNZ BESZÉL |

EGYSZERI HATÁS

ERSTE BANK | A Sberbank-ügyfelek kártalanítása miatt elrendelt rendkívüli OBA-befizetés nyomán közel egymilliárd forint veszteséggel zárta az első negyedévet az Erste Bank.

Figyelemre méltó viszont, hogy az új finanszírozás volumene 63 százalékkal nőtt az esztendő első három hónapjában.

Sikeres, de veszteséges első negyedévet zárt az Erste Bank – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet idei első háromhavi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. Közölte: a pénzintézet 0,9 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel zárta az első három hónapot, amely jelentős részben az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) teljesítendő befizetések drasztikus emelkedésével magyarázható. Az Erste az első negyedévben 9,4 milliárd forinttal fizetett be többet az OBA-nak, mint egy évvel korábban, ebből 7,9 milliárd forintot tett ki a Sberbank végelszámolása miatt elrendelt extra befizetés.

VITTÉK A LAKÁSHITELEKET

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a romló gazdasági környezetben is stabil működési bevételt mutatott fel az Erste Bank, amely lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Ezen belül a nettó kamatbevételek 41,6, a díj- és jutalékbevételek pedig 12,6 százalékkal emelkedtek, míg a kereskedési és konverziós bevételek 79,9 százalékkal viszszaestek. A működési bevételt ugyanakkor 10 milliárd forinttal csökkentette az egyes hitelek átértékelésén keletkezett veszteség. A működéssel kapcsolatos kiadások jelentős mértékben, 50,9 százalékkal nőttek egy év alatt, így a pénzintézet működési eredménye 43,8 százalékkal, 14,2 milliárd forintra csökkent.

A kiadások drasztikus emelkedésében döntő szerepet játszott a már említett, rendkívüli OBA-befizetés. Mindezek

27 23

AZ ÚJ HITELFOLYÓSÍTÁS ALAKULÁSA

Milliárd forint 2021 2022

18 14

12

14

3,2 3,5 Jelzáloghitel Babaváró hitel

Személyi kölcsön

Mikrohitel

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS F_ *WXYJ 'FSP QFPTXX¥LN À_QJY¥L¥GFS +TWW¥X *WXYJ 'FSP

baváró kölcsön iránt viszont 21,9 százalékkal csökkent a kereslet.

A magyarországi Erste Csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – 2022. március végén 4471 milliárd forint volt, ez 20 százalékos növekedés egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 57 százalék volt, míg a lakossági ügyfélbetétek állománya 21,1-del lnőtt. „Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és a kezelt vagyon 19,3 százalékkal gyarapodott 2021. március végéhez képest” – mondta el Cselovszki Róbert, a társaság elnök-vezérigazgatója.

JÖNNEK AZ ÚJ CÉGES ÜGYFELEK nyomán a költség/bevétel arány is romlott: március végére 69,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 45,5-ről.

Az ügyfélhitelek és -kötvények állománya 2022. március végén 9 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál. Az új finanszírozás volumene pedig kiugró mértékben, 63 százalékkal nőtt 2021 első negyedévének teljesítményéhez képest. A nemteljesítő kölcsönök aránya (NPL-ráta) 3,9 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 2,9-ről.

Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese közölte: a teljes lakossági hitelállomány 8 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt, az új kihelyezések értéke ugyanakkor az idei első három hónapban 1,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakáspiac bővülésének köszönhetően a lakáskölcsönök folyósítása 15 százalékkal nőtt 2021 első negyedévéhez képest, a személyi hiteleknél pedig 33,9 százalékkal ugrott meg a kihelyezés éves összevetésben. A ba-

Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője tájékoztatása szerint a vállalati üzletág 2022 első negyedévében több mint 500 új ügyfélnek nyitott számlát, közel annyinak, mint tavaly egész évben. A korábbi sberbankos ügyfelek közül is sokan mentek át az Erstéhez. A publikus információk alapján márciusban azon kis- és középvállalati ügyfelek több mint negyede az Erstét választotta, akik korábban a Sberbanknál intézték pénzügyeiket, és a hitelintézet működési engedélyének visszavonása után másik banknál nyitottak számlát.

A vállalati üzletágban a kötvény-, valamint a hitelállomány együttesen 7,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Mindez a kisés középvállalkozásoknál 11, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 14 százalékkal gyarapodott tavaly márciushoz képest, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetén 2 százalékkal csökkent.

BARÁT MIHÁLY

2022/19 FIGYELŐ | 39

F_39_erste.indd 39

2022. 05. 09. 17:22

| PÉNZ BESZÉL |

TÁMOGATOTT NÖVEKEDÉS Soha nem látott mennyiségű, 135,7 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel márciusban a háztartások, ami közel 30 százalékkal több az egy évvel korábbi 104,9 milliárdnál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Jól alakult a március a fogyasztási hitelek szempontjából is: a személyi kölcsönöknél például 37,5-ről 48,3 milliárd forintra ugrott éves összehasonlításban a szerződéses összeg, illetve kissé javítottak a szabad felhasználású jelzálog-

hitelek is, amelyekből hétmilliárd forintnyit vettek fel a lakossági ügyfelek.

A babaváró kölcsönnél kimutatott 44,1 milliárdos friss volumen pedig ugyan jóval elmarad az egy évvel korábbi 53,8 milliárd forinttól, ám az utóbbi hónapokban megszokott összegekhez képest egyáltalán nem rossz.

NEGYEDÉVES REKORD

Ami az első három hónap új szerződéseinek alakulását illeti, ott sincs különösebb ok a panaszra. Lakáshitelekből például közel 350 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások az első három hónapban, ami amellett, hogy kö-

FOTÓ: GETTY IMAGES

LAKOSSÁGI HITELPIAC Új csúcsot hozott a március a lakáskölcsönöknél, ami leginkább a támogatott konstrukciók iránti erős kereslettel magyarázható.

A fogyasztási hiteleknél is erős az érdeklődés, a személyi kölcsönök piaca pedig már a járvány előtti szint közelében jár.

40 | FIGYELŐ 2022/19

F_40-41_hitelpiac.indd 40

2022. 05. 09. 17:20

| PÉNZ BESZÉL |

/ 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Lakáshitel Milliárd forint

171,6

203,4

348,3

Fogyasztási hitel Milliárd forint 359,4

272,2 264,6

242,5 233,1

’18 ’19 ’20 ’21 ’22 &ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

132,5

177,4

’18 ’19 ’20 ’21 ’22 Forrás: MNB

zel másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek, új csúcsot jelent. A lakáskölcsönpiac szárnyalásában persze óriási a szerepük az állami támogatási programoknak is. Az elmúlt hónapokban leginkább az energiatakarékos új lakások vásárlásához felvehető Zöld Otthon hitel hajtotta a piacot a rendkívül kedvező kondícióinak és a nagy igényelhető kölcsönösszegnek köszönhetően, de jelentős a szerepük az egyéb támogatott

konstrukcióknak, így a CSOK különböző módozatainak és az otthonfelújítási kölcsönnek is.

A kedvezményes konstrukciók ösztönző szerepét jól mutatja, hogy a márciusban megkötött lakáshitel-szerződések 46,9 százalékához kapcsolódott már valamilyen támogatás, ha az öszszeget nézzük, vagyis csak a harmadik hónapban 63,3 milliárd forintnyi ilyen lakáscélú kölcsönt vettek fel a lakossági ügyfelek. Az első három hónap adatait vizsgálva is elég meggyőző a kép: miközben 2021 első negyedében még 15,1 százalékot ért el a támogatott konstrukciók aránya az új lakáshitel-kontraktusokon belül, az idén már jóval meghaladta a 40 százalékot.

UTOLÉRIK MAGUKAT

A fogyasztási hiteleknél 264,6 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki 2022 első negyedévére az MNB, ami kisebb mértékben – 2,8 százalékkal – elmarad az egy évvel korábbi 272,2 milliárdtól. A csökkenés egyértelműen a gyermekvállalást tervező családoknak szóló babaváró konstrukció iránti kereslet visszaesésével magyarázható: utóbbinál ugyanis az egy évvel korábbinál 23,7 százalékkal kevesebb, 104,2 milliárd forintnyi új szerződést hozott az idei első negyedév. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az idő előrehaladtával egyre fogy a potenciális igénylők köre, miközben aki tehette, már az elmúlt lassan két év alatt felvette a legfeljebb tízmillió forintos szabad felhasználású hitelt.

A személyi kölcsönöknél viszont igen erőteljes, 30 százalékos ugrást mutatott ki a szerződéses összegben a jegybank, 118,7 milliárd forintos volumen mellett. Ez azt jelenti, hogy ezen hitelek piaca kezdi utolérni a járvány kitörése előtti szintet: 2019 első negyedére ugyanis 126,6 milliárdnyi új kontraktust mutatott ki az MNB-statisztika. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél hasonlóan alakul a helyzet: miközben az első három hónapban regisztrált 20 milliárd forintnyi szerződés 25 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál, már a 2020 első negyedében mért 21,8 milliárdtól is alig marad el. (Más

kérdés, hogy a havi átlagban 6-7 milliárd forintnyi új szerződés még mindig nem nevezhető különösebben soknak.)

DUZZADNAK A PORTFÓLIÓK

A jegybank adatai szerint március végén 9249,2 milliárd forintot ért el a lakossági kölcsönök állománya Magyarországon, 11,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a lakáshitel-portfólió 4663,1 milliárd forintot tett ki – ez egyébként új rekord –, ami erőteljes, 14,4 százalékos bővülés 2021 márciusához viszonyítva. A fogyasztási kölcsönöknél viszont jóval szerényebb ütemű, 8,5 százalékos volt az éves növekedés, 4071,5 milliárdos állomány mellett. Utóbbiakon belül a személyi hitelek állománya 11,6 százalékos éves növekedést követően 1135,8 milliárd forintnál járt a harmadik hónap végén, miközben a babaváróé 32,7 százalékos bővülés után 1582,4 milliárdot tett ki.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek portfóliójánál viszont még mindig folytatódik az évek óta tartó zsugorodás: a

HÁZTARTÁSOK LAKÁSHITELEINEK ÁLLOMÁNYA* Milliárd forint

2939,5 3054,9

2017

2018

3383,7

2019

*Adott év márciusában.

3692,5

2020

4074,9

2021

4663,1

2022

Forrás: MNB

március végi, 788,7 milliárd forintos állomány 6 százalékkal volt kisebb az egy esztendővel korábbinál.

A lakossági hitelportfólió összetétele nem sokban változott a márciusig számolt egy év során, de azért akadnak érdekes mozgások. Az egyik, hogy a lakáskölcsönök részesedése újra stabilan 50 százalék felett jár – egy esztendeje még 49-et tett ki –, a másik pedig, hogy a babaváró súlya 14,3-ről 17,1 százalékra ugrott éves összevetésben a portfólió ütemes gyarapodása miatt.

BARÁT MIHÁLY 2022/19 FIGYELŐ | 41

F_40-41_hitelpiac.indd 41

2022. 05. 09. 17:20

| PÉNZ BESZÉL |

JELENTŐS NÖVEKEDÉS A „ZÖLD” PÉNZÜGYEKBEN Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke szerint tavaly jelentős növekedés indult el a „zöld” pénzügyi piacokon. Magyarország a komplex mutatószámok alapján az Európai Unió középmezőnyében foglal helyet a versenyképes energiafelhasználás, a zöldgazdaság terén. A szakember emlékeztetett arra, hogy míg 2020 a hazai pénzügyekben a fenntarthatósági alapok megteremtését jelentette, addig 2021 érdemi fejlődést és bővülést hozott. A mostani jelentés a fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi piaci folyamatokra, valamint a központi bank piacszabályozó és -alakító tevékenységeire összpontosít. Tavaly több hitelintézet indult el a zöldhitelezéssel, és négy bank él az MNB lakáscélú zöldtőkekövetelmény-kedvezményével is.

AZ ESG-ALAPOK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE

A jegybank Növekedési kötvényprogramjának, továbbá a zöldállampapíroknak is köszönhetően fejlődésnek indult a hazai zöldtőkepiac, de még bőven van tér a növekedésre. Míg uniós szinten a tőkepiacok eszközértékének a 42, Magyarországon csak az 1,8 százalékát teszik ki az ESG-s – vagyis a fenntarthatósági, társadalmi célokra fókuszáló – befektetési alapok. Ezek mellett fontos, hogy a unit-linked eszközalapoknál, a nyugdíjpénztári portfólióknál, a magán- és kockázatitő-

ke-alapoknál is megtörténjen a zöldátállásra összpontosító fordulat.

Az MNB nagy hangsúlyt helyez arra, hogy mérhető legyen az egyes pénzügyi intézmények portfóliójában az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának az intenzitása, s hogy a klímakitettségük is számszerűsíthetővé váljék.

A központi bank jelentése szerint a hazai hitelintézetek portfólióinak a klímakitettsége nem tér el jelentősen az európai bankokéitól, viszont az ÜHG-intenzitás számottevően nagyobb, ami azt jelenti, hogy még mindig nagy számban finanszíroznak a hazai pénzintézetek olyan vállalatokat, amelyek jelentős mértékben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. A leginkább szennyező ágazat Magyarországon az energiaellátás; ezt még megnöveli a hazai ingatlanállomány jelentős energiahatékonysági elmaradása is.

Az MNB-jelentés alapján nem egyenletes a bankszektor szereplőinek a felkészültsége az intézmény zöldajánlásának való megfelelésre, egyes szereplőknek fel kellene gyorsítaniuk a folyamatot. A jegybank ez év nyarán határidőket tesz közzé arról, hogy mikorra várja el az egyes ajánlási pontoknak való megfelelést. A kiegészítés hangsúlyosan fogalmazza meg majd azon minimumkövetelményeket is, amelyek teljesítése nélkül az adott bank már nem tekinthető környezetvédelmi szempontból prudens működésűnek.

ENERGIAHATÉKONY LAKÁSOK ÉPÍTÉSE

A beszámoló szerint az ingatlanok energiahatékonysága szempontjából jelentős

hazánk elmaradása, ezért a központi bank több célzott intézkedéssel kívánja katalizálni a szükséges beruházásokat. Magyarországon a végső energiaigény harmadáért a lakóingatlanok a felelősek: tavaly a kiadott tanúsítványok közül mindössze 6,4 százalék szólt legalább BB besorolású ingatlanról, ez az arány alacsonynak tekinthető. Az MNB a múlt esztendő októberében 200 milliárd forinttal elindította a Zöldotthonprogramot, amely keretöszszeget – a jelentős kereslet miatt – ez év április 5-i ülésén a Monetáris Tanács további 100 milliárddal megemelte. A jegybank a „zöld” monetáris politikai eszköztár stratégiájának részeként 2021 nyarán zöldjelzáloglevél-vásárlási programot is hirdetett. Ezenkívül immár négy kereskedelmi bank él a lakáscélú zöldtőkekövetelmény-kedvezménnyel, amely szintén támogatja a „zöld” lakossági ingatlanok építését és vásárlását.

Az energiahatékonyság mellett a további kiemelt „zöld” finanszírozási célpontok közé tartozik az elektromobilitás, az agrárium és a megújulóenergia-szektor. A klímasemlegességi átálláshoz a legnagyobb finanszírozási igény az energiaágazatnál tapasztalható, ahol dinamikusan növekszik a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia aránya. A mezőgazdaság esetében az ÜHG-intenzitás csökkentése mellett fontos a hatékony vízés az ökológiai gazdálkodás elősegítése.

A múlt év nyarán kibővített „zöld” vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KLÍMABARÁT ÁTÁLLÁS MAGYARORSZÁGON | A Nemzeti tiszta fejlődési stratégia alapján a zöldátálláshoz 2050-ig évente nagyságrendileg a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,8 százalékának megfelelő forrásbevonásra lesz szükség. A Magyar Nemzeti Bank azon szándékkal indította el a tőkekövetelmény-kedvezménnyel kapcsolatos programjait, hogy az intézményeknek segítsen az új klímakockázatok azonosításában, a banki mérlegek zöldítésében – olvasható az MNB friss Zöld pénzügyi jelentésében.

42 | FIGYELŐ 2022/19

F_42-43_zoldjelentes.indd 42

2022. 05. 09. 17:24

| PÉNZ BESZÉL |

kedvezmény-program a megújuló energia mellett már többek közt a fenntartható agráriumot és az elektromobilitást finanszírozó ügyleteket is „befogadja”.

A ZÖLDKÖTVÉNYEK SZEREPE

A zöldhitelállomány növekedésén túl a hazai zöldtőkepiac is a fejlődés jeleit mutatta. A zöldkötvények megjelenését a Növekedési kötvényprogram jelentős mér-

tékben segítette. Bár a Monetáris Tanács a projekt lezárásáról döntött, a Zöldkötvény-keretrendszer használata továbbra is ajánlott, mivel az ESG-szempontok elterjedése miatt ez kedvezőbb finanszírozást tud biztosítani. A vállalati kötvénypiac mellett jelentősen bővült a központi kormányzat által kibocsátott zöldállampapír-állomány is. Összességében szintén megállapítható, hogy – a jelenlegi energiamix mellett – az energiaellátás a legnagyobb szennyező ágazat, amelynek nőtt a kitettsége, miközben a többi nagy ÜHG-intenzitású szektor esetében jellemzően csökkenés tapasztalható.

Az MNB különböző forgatókönyvek teljesülése tekintetében becsülte meg szektorális szinten a banki nemteljesítő hitelek rátáit. Megfigyelhető, hogy a statikus

állományokat tekintve meghiúsult klímaátállás esetén 500 milliárd forintos addicionális nemteljesítőhitel-mennyiségre számíthat a bankszektor a klímakockázatokból fakadóan. Kedvező fejlemény viszont, hogy az OTP-csoport aláírta az ENSZ felelős banki irányelveit, s elkészült az első bankszintű zöldhitelezési keretrendszerrel, az Eximbank Zrt. szintén bankszintű zöldhitelezési keretrendszert fektetett le, a Takarékbank Zrt. pedig az Európai energiahatékony jelzálog-hitelezési kezdeményezés „zöldjelzáloghitel” címkéjét szerezte meg.

Fontos fejlemény, hogy 2020 májusában publikálták Magyarország Zöldkötvény-keretprogramját, melynek folyamán 718 milliárd forintnyi zöldkötvényt bocsátottak ki 2021 végéig. Ez a múlt év végi államadósság 1,8 százalékának, illetve a 2020-as és a 2021-es nettó kibocsátás 6,5 százalékának felelt meg. A keretprogramban kibocsátott kötvények nettó bevételének megfelelő összegeket a Magyarország központi költségvetésében található úgynevezett támogatható zöldkiadások kritériumainak és definíciójának megfelelő kiadásokra kell fordítani. A támogatható zöldkiadásokat évente választják ki, valamint a zöldkötvényekből befolyt összegek allokációját szintén évente végzik el, amiről az adott esztendőben jelentést kell készíteni a befektetők részére. A 2020-as allokációs jelentés alapján az év végéig az addig bevont összegnek megfelelő 574 milliárd forintot támogatható zöldkiadásra helyezték ki. Ezzel a 2018-as ilyen költségek egészére (372 milliárd forintra), valamint a 2019-es kiadások egy részére (202 milliárd) valósult meg az allokáció, emiatt a 2019-es kiadások fennmaradó részére, valamint a későbbi évekre kijelölt támogatható zöldkiadásokra a 2020-at követő zöldkötvény-kibocsátásokból származó összegeket lehet elkölteni.

A zöldfinanszírozás jelentős számú szakembert és szaktudást igényel, ezért az MNB számos zöldpénzügyekkel kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységet is végez. A jegybank eddig öt felsőoktatási intézménnyel épített ki együttműködést ezen a téren, melynek keretében a kurzusok mellett több tanulmányi versenyt és kutatási műhelyt is szervez.

TÓTH BALÁZS 2022/19 FIGYELŐ | 43

F_42-43_zoldjelentes.indd 43

2022. 05. 09. 17:24

| PÉNZ BESZÉL |

NINCS SZÓ EGYESÜLÉSRŐL

UNION BIZTOSÍTÓ | Az állam nem szól bele az Union szakmai irányításába – derült ki a pénzügyi szolgáltató által rendezett háttérbeszélgetésen. Nincs szó arról, hogy idehaza egyesülne az Union és az Aegon.

dig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezeténél, majd a Takarék Jelzálogbanknál is vezető beosztásban tevékenykedett.

ÖNÁLLÓAN MŰKÖDNEK

Almássy Gabriella, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatóján jelezte: bár a magyar állam a két cég 4545 százalékos tulajdonosa, a biztosítók szakmai tevékenységének irányításába és a mindennapi operatív működésbe nem szól bele. S nincs szó arról, hogy idehaza egyesülne az Union és az Aegon.

A magyarországi biztosítási piacon nagy változást jelentett, hogy a bécsi székhelyű VIG 2020. november 29-én adásvételi szerződést írt alá a holland Aegon magyar, lengyel, román és török leányainak a megvásárlásáról. A kontraktus hatálya kiterjed a holland csoport biztosítótársaságaira, vonatkozik a nyugdíjpénztárakra, a vagyonkezelőkre és a szolgáltató cégekre is. A megvásárolt vállalatoknak az összesen 600 millió eurós díjbevétel mellett hozzávetőleg 5 milliárdos nyugdíjpénztári kezelt vagyonuk és 4,5 milliós ügyfélállományuk van.

Később a Belügyminisztérium nem járult hozzá, hogy a VIG megvegye az Aegon Magyarországot, majd az a döntés született, hogy a bécsi cég mindkét itteni leányában 45-45 százalékos tulajdoni hányadot kap a magyar állam.

Az eseményen bemutatták Mészáros Attilát, az Union új igazgatósági tagját, aki korábban vállalati bankárként és felügyeleti biztosként is dolgozott, az utóbbi években pe-

NŐTT A PIACI RÉSZESEDÉS

Almássy Gabriella az Union tevékenységéről jelezte: noha a tavalyi működésük számai még nem véglegesek, az elmondható, hogy 16,3 százalékos díjbevétel-növekedést értek el, ezzel túlteljesítve a hazai biztosítási piac átlagos bővülését. A társaság piaci részesedése tavaly 8,4-ről 8,84 százalékra nőtt, ezzel túllépték a tervezett 8,7-et. A céljuk az, hogy rövid időn belül a 10 százalékot is elérjék, sőt meghaladják. Ha ez teljesül, az Aegon és a VIG együtt Magyarországon a 20 százalékos piaci hányadot is túllépheti. Fontos, hogy a költségeket racionalizálni akarják, a digitalizációt folytatják, ami egyébként is jól halad a biztosítónál.

A cég működésének a fókuszában a jövőben is ott lesz az egészségbiztosítás. Ezen a téren jelenleg még a vállalati egészségbiztosítások uralják a terepet, de a társaság egyre inkább nyit a lakossági ügyfelek felé. Az elnök-vezérigazgató büszke arra, hogy a hazai piac leghatékonyabb egészségügyi ellátási szervezőjét mondhatják a magukénak. Az Union a Doktor24-gyel együttműködve széles vidéki egészségszolgáltatói hálózat kiépítésén munkálkodik. Napjainkban nagyon kicsi nyereséget tudnak elérni az e szektorbeli biztosításokon, de a jövőben erősödik a privát egészségügy szerepe, és a jövedelemtermelő képessége is javulhat. A szakember jelezte: elsősorban vidéken látnak lehetőséget arra, hogy nagyobb hálózatot építsenek ki, hiszen ott jóval magasabb a kereslet, mint a kínálat. Almássy Gabriella emlékeztetett: a tapasztalatok szerint a gyógyszerkiadásokkal együtt a magyar lakosság korábban a jövedelme 4-5 százalékát költötte az egészségügyre; ez napjainkra 6-8 százalékra nőtt, s ebből a magánegészségügyi vállalkozások is jelentős mértékben profitálhatnak. Az Union vezetése e biztosítások jelentős térnyerésére számít a jövőben.

TÓTH BALÁZS

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Március végén a magyar állam befejezte a tulajdonszerzését az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) hazai, már korábban is a tulajdonában lévő biztosítójában, az Unionban, valamint a közelmúltban megvett új cégében, az Aegon Magyarországban. Mindkét társaságban 45-45 százalékos hányadot tudhat magáénak az állam, melynek képviselőjeként egy-egy új igazgatósági tagot is delegáltak a vállalatok vezető testületébe.

44 | FIGYELŐ 2022/19

F_44-45_Union--OTP.indd 44

2022. 05. 09. 17:21

| TŐZSDE |

NEGATÍV KORREKCIÓK

OTP | A korrekciós tételek miatt veszteséggel zárta az első negyedévet az OTP Csoport.

Nagy meglepetésre 33 milliárd forintos veszteséggel zárta az OTP Csoport az idei első három hónapot, a negatív korrekciós tételek jelentős növekedése miatt. A korrigált adózás utáni eredmény 88,6 milliárd forintnyi nyereség volt, ami negyedéves összevetésben 28, év/év összehasonlításban pedig 24 százalékos visszaesést jelent.

gesen meghaladva a szabályozói minimumelvárásokat. Ha teljesen le kellene írni az orosz és az ukrán operációt, az is mindössze 30 bázisponttal csökkentené a szavatolótőkét. Az idei első negyedévben 72,9 milliárd forintos kockázati költséget számolt el a pénzintézet.

A leánybankok többségének a teljesítménye jó volt, viszont Oroszországban 27, Ukrajnában 34 milliárd forintos deficitet könyvelt el a csoport. Ezek még nem realizált veszteségek, de a kockázati költségek miatt most kellett elkönyvelni őket. Oroszországban to-

NAGY VESZTESÉGEK

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A negatív korrekciós tételek összesen 122 milliárd forintot tettek ki. Ezek a hazai bankadót, az orosz goodwill-leírást, az anyabank és a DSK Bank könyveiben szereplő orosz állampapírok értékvesztését tartalmazták. A veszteségek jelentős része az orosz–ukrán háború következménye. Összességében deficittel zárta az első negyedévet a csoport, de ezt egyedi tételek okozták – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: az orosz bankkal kapcsolatos goodwill-leírásnak nincs hatása a szavatolótőkére. A veszteségek következő, jelentős tételét az anyabank és a DSK könyveiben lévő orosz állampapírok értékvesztése idézte elő.

Ezek jelenleg korlátozottan forgalomképesek, névértékük 102 milliárd forint, de a könyvekben most már 40 milliárdos értéken tartják nyilván őket.

MEGNYUGTATÓ TŐKEHELYZET

A csoport tőkehelyzete ennek ellenére még mindig megnyugtatóan alakul – jelezte Bencsik László. A CET1-ráta 16,2 százalékos, a tőkemegfelelési mutató pedig 17,8 százalékon áll, lénye-

20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9

AZ OTP ÁRFOLYAMA

Ezer forint

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2021 2022

Forrás: BÉT

vábbi deficitet már nem vár az OTP, ott a céltartalékolás elegendő lehet. Remélik, hogy Ukrajnában is elegendő lesz az eddig megképzett tartalék, de ott még vannak bizonytalanságok – mutatott rá Bencsik László. A koronavírus-járvány miatt megképzett értékvesztéseket ugyanakkor részben fel lehetett szabadítani, miután a pandémiával kapcsolatos korlátozásokat nagyrészt feloldották, s így mérséklődtek a kockázatok.

CSÖKKENŐ KAMATMARZS

A magyarországi működés (OTP Core) eredménye jelentősen javult az idei első negyedévben, a korrigált adó-

zás utáni nyereség 94 milliárd forintos lett a tavalyi azonos időszaki 56 milliárddal szemben. Ebben szerepet játszott a felszabadított céltartalék és a leánybankoktól kapott mintegy 106 milliárd forintnyi osztalék. Az adózás utáni eredmény a kapott osztalék nélkül 78,4 milliárd forintos veszteség lett volna.

A nettó kamatmarzs az első három hónapban 26 bázisponttal csökkent Magyarországon, így a nettó kamateredmény 4 milliárd forinttal esett vissza.

Ennek egyik oka, hogy a hitelállomány döntő része fix kamatozású (pl. a lakáshitelek mintegy 80 százaléka). Amelyik kölcsön nem ilyen, azt pedig érinti a kamatstop. Így a törlesztőrészletek, a kamatbevételek nem nőttek.

A másik ok az, hogy 3700 milliárd forintnyi magyar állampapírja is van az OTP magyarországi csoporttagjainak, amelynek jelentős hányada forintalapú államkötvény. Ennek az állománynak a hozama a lejáratig fix, és átlagosan kevesebb mint 2,9 százalék. Ez lényegesen elmarad az aktuális referenciahozamoktól. Egyebek mellett ez is az oka annak, hogy a bank nem tud nagyobb betéti kamatot fizetni a megtakarítások után.

TÓTH BALÁZS

2022/19 FIGYELŐ | 45

F_44-45_Union--OTP.indd 45

2022. 05. 09. 17:21

| TŐZSDE |

WARREN BUFFETT-RAJONGÓK A BERKSHIRE HATHAWAY KÖZGYŰLÉSÉN. ISMÉT TAROL A RÉGI GAZDASÁG

PÁRIÁK LETTEK A PANDÉMIA SZTÁRJAIBÓLd

Az MSCI World Growth index, amely a techszektor gyors árbevétel-növekedést produkált vállalatai (ilyen az Amazon, a Tesla, az Nvidia vagy a Netflix) árfolyamának az alakulását mutatja, a múlt héten tavaly novemberi csúcsához képest 22 százalékkal volt alacsonyabban. Ez már gyakorlatilag medve

piacot jelent. Ezt a kifejezést általában arra használják, ha egy részvény vagy szektor 20 százaléknál vagy annál is nagyobb mértékben esik. A 2008-as pénzügyi válság és 2020 márciusa óta nem volt ilyenre példa ezeknél a papíroknál.

KARBONMENTES HOT DOG

Az április különösen brutális volt. A növekedési index az elmúlt húsz év legrosszabb teljesítményét hozta össze – volt, hogy a NASDAQ Composite egy

nap alatt 4 százalékkal zuhant. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 8,5 százalékra szaladt fel. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a várakozások szerint az idén 2,25 százalékpontnál is nagyobb mértékben emel kamatot. A dráguló hitelek megnehezítik a techszektor árbevétel-növekedésre alapozott üzleti modelljének a folytatását, így számos elemző

FOTÓ: JOHANNES EISELE, EUROPRESS/AFP

NÖVEKEDÉSI RÉSZVÉNYEK | A koronavírus-járvány idején látványos árfolyam-emelkedést produkált technológiai papírok piacára beköltözött a medve. d

46 | FIGYELŐ 2022/19

F_46-47_novekedes.indd 46

2022. 05. 09. 17:21

| TŐZSDE |

AZ ARK INNOVATIONS ETF ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA gondolja úgy, hogy vége az elmúlt évtized sikersztorijának, az ágazat folyamatos szárnyalásának. „Az embereknek leesett, hogy a befektetés sokkal bonyolultabb annál, hogy a repülő taxiktól kezdve a karbonmentes hot dogig bármire elszórjuk a pénzt” – fogalmazott egy elemző. Azzal, hogy a Fed felhagy a kötvényvásárlási programmal, ráadásul kamatot is emel, vége az olcsó pénz korszakának, annak az időszaknak, amikor a piacra ömlő likviditás befektetést keresett magának, s szinte bármit megvettek az emberek, ami növekedési kilátásokkal kecsegtetett.

JELENÉRTÉK-PROBLÉMÁK

A növekedési részvények hanyatlása talán a legjobban az Ark Innovation Fund teljesítményén mérhető le. A Cathie Wood által alapított és vezetett befektetési alap ETF-jeinek az árfolyama április végén 48 százalékkal állt alacsonyabban, mint egy évvel korábban.

A techpiac másik ismert szereplője, a Scottish Mortgage Trust 34 százalékkal zuhant. A Julian Robertson által alapított Tiger Managementből kiszakadt több kisebb alap, a „tigriskölykök” (Tiger Cubs) teljesítményét szintén meg-

A TECHNOLÓGIAI SZEKTOR FONTOSABB RÉSZVÉNYEINEK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA 9\NYYJW –9,7 –14,8 –14,8 –15,7 –17,2 –19,5 –25,0

–68,7

–35,6 ** –38,5 Meta Platforms**

*Google; **Facebook.

Százalék 14,8 Apple 'FNIZ Tesla 2NHWTXTKY &QNGFGF Alphabet* Amazon 3[NINF 3JYƼN]

+TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

160 140 120 100 80 60 40 20 0

Dollár

BEVÁSÁROLT AZ OMAHAI MÁGUS

2019

2020

2021

2022

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

tépázta az elmúlt időszak. A Goldman Sachs befektetési bank külön indexet hozott létre, amely a veszteséges techcégek árfolyam-alakulását követi. A mutató az idén csaknem 40 százalékkal esett. A bika piac idején, a Fed által biztosított likviditásbőség korában úgy tűnt, hogy a drágulásnak soha nem lesz vége. A növekedési papírok szinte folyamatosan túlteljesítették az alulárazott, olcsó értékrészvényeket.

Aztán az infláció, de főleg az erre válaszul adott jegybanki kamatemelési ciklus betette a kaput. Ennek hátterében a gyors növekedésre alapozó vállalatok üzleti modellje áll. Ezek papírjait ugyanis azért veszik, mert a befektetők azt feltételezik, hogy az árbevétel folyamatosan és gyorsan bővül. A modell szerint a nyereség kicsi vagy egyáltalán nincs, mert a forgalom lehető legnagyobb hányadát a jövőben az árbevétel növelésére fordítják. Így a cég értékét a várható cash flow jelenértéke határozza meg. Ha viszont inflációs környezet áll elő, s a jegybankok ezt viszszafogandó kamatot emelnek, akkor a forgalom jelenértéke csökkenni fog, kevésbé lesz vonzó a részvény. Egy kamatemelési ciklus közepette ráadásul a központi bankok mozgástere szűkül egy esetleges válság idején. Az árazásokban ez is megjelenik.

A JAVA MÉG HÁTRAVAN

Néhány elemző szerint azonban rövid távon még lehet fantázia a szektorban. „A növekedési papírok most is igen jó értékelés mellett forognak. Az esés java még hátravan” – állítja a Barclays

Warren Buffett, az omahai bölcs-mágus-varázsló alapja, a Berkshire Hathaway az idei első negyedévben 51 milliárd dollár értékben vásárolt be az amerikai részvénypiacon. Az üzletember régóta hangoztatja, hogy drágának, túlértékeltnek tartja a Wall Streetet – az elmúlt két esztendőben adott is el rendesen a részvényeiből.

Az alap készpénzállománya a negyedév végére 106,3 milliárd dollárra csökkent a múlt év végi 147 milliárdról. Az első három hónap a Berkshire történetének egyik legaktívabb vételi időszaka volt. Így például a Chevronban lévő részesedésüket 25,9 milliárd dollárral, 390 milliárdra növelték. Bevásároltak továbbá a szintén az olajiparban tevékenykedő Occidentalból, valamint növelték a részesedésüket az HP-ben és a nemrég a Microsoft által ellenőrzés alá vont Activision Blizzard játékfejlesztő szoftvercégben. Ez utóbbiban a Berkshire részesedése megközelíti a 10 százalékot.

Ezzel párhuzamosan az alap kihasználta a kötvénypiaci ralit, és 44 milliárd dollár értékben adott el amerikai állampapírokat. Az idei első negyedévben az alap nyeresége 5,5 milliárd dolláros lett, kevesebb mint a fele az egy esztendővel korábbinak. A részvény- és derivatívaportfólión 1,6 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el.

bankház egyik közgazdásza. A bika piac sztárjai érzik is a nyomást. Cathie Wood a közelmúltban a Twitteren közölte: az erősödő dollár azt jelzi, hogy a Fed monetáris politikája máris túlságosan restriktív. (A zöldhasú izmosodásáról lásd következő cikkünket.)

Az alapok mindenesetre felkészültek a nehezebb időkre, nettó pozíciójuk – az árak emelkedésére mínusz az áresésre spekulálók egyenlege – ötéves mélypont közelében van – számolta ki a Morgan Stanley.

D. GY.

2022/19 FIGYELŐ | 47

F_46-47_novekedes.indd 47

2022. 05. 09. 17:21

| TŐZSDE |

„A MI PÉNZÜNK, A TI PROBLÉMÁTOK” HÚSZÉVES CSÚCSON A DOLLÁR | A Fed kamatemelései nyomán fordított devizaháború indult el, ami recessziós veszélyeket hordoz. A feltörekvők adósságproblémákkal szembesülnek, lelassul a tőkeáramlás.

Húsz éve nem látott magasságba emelkedett a dollár az USA főbb külkereskedelmi partnereinek a devizáiból összeállított kosárral (benne a nagy súllyal szereplő euróval, a jennel és az angol fonttal) szemben. A kurzus az idén több mint 8 százalékkal nőtt. A piac azt árazta be, hogy az amerikai kamatszint egyre jobban elszakad majd a többi fejlett gazdaságétól.

KAMATEMELÉSSEL KOMPENZÁLNAK

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) múlt csütörtökön szállította az első, a piacok által is várt 50 bázispontos kamatnövelést – 2000 óta először emeltek ekkorát –, s jelezte: a következő két kamatdöntő ülésen is ugyanekkora mértékű szigorításra lehet számítani. Az ennél nagyobb növelés lehetőségét Jay Powell, az intézmény elnöke viszont gyakorlatilag kizárta. A Fed márciusban 0,25 százalékkal emelt. Az előző heti szigorítással az irányadó kamatsáv 0,75–1 százalékra nőtt.

A dráguló zöldhasú nyomán számos elemző egyfajta visszafordított devizaháborúról beszél. Az elmúlt időszakban a jegybankok a versenyképesség növelése, a gazdaság élénkítése érdekében egymással versengve igyekeztek gyengíteni devizáik árfolyamát. Az infláció a 2008-as pénzügyi válságot követően

mélypontra süllyedt, a krízis gazdasági hatásait enyhítendő a központi bankok történelmi mélységbe csökkentették irányadó kamataikat, s nagy léptékű eszközvásárlási programokba kezdtek. A járványból való kilábalás aztán meghozta az árdrágulást, amelyet az orosz–ukrán háború által okozott bizonytalanság és kínálati sokk csak tovább erősített. A jegybankok kénytelenek voltak lépni, kamatemelési ciklusok kezdődtek el.

104 102 100 98 96 94 92 90 88 86 84 82 80

lagosan 0,1 százalékpontos kamatemelés szükséges ahhoz, hogy a devizáik egyszázalékos gyengülését kompenzálni tudják. Az euró a múlt héten 1,05 dollár alá süllyedt. Ennek nyomán máris elkezdődött a spekuláció, hogy mikor érheti el a paritást, vagyis azt, amikor egy dollár egy eurót ér. Az uniós fizetőeszköz gyengélkedését az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai tovább fokozzák. A valuta kurzusa az idén 7 százalékkal csökkent.

AZ AMERIKAI DOLLÁR ÁRFOLYAMA

&_ :8& PÀQPJWJXPJIJQRN X_JWPJ_JY­Y YÀPWº_÷ IJ[N_FPTX¥WWFQ X_JRGJS

2017

2018

2019

2JLOJL^_­X F_ NSIJ] JRJQPJI­XJ F ITQQ¥W JW÷XºI­X­Y RZYFYOF

A dollár erősödése a világ többi központi pénzintézetét is nyomás alá helyezi. Ha gyengül egy deviza, az még tovább tolja felfelé az amúgy is magas inflációs szintet, drágítja az importot.

A Goldman Sachs befektetési bank számításai szerint a fejlett országokban át-

2020

2021

2022

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR

A helyzet nyilvánvalóan az Európai Központi Bankot (EKB) is aggasztja, az elszabaduló infláció senkinek sem érdeke. Isabel Schnabel, az intézmény döntéshozó testületének befolyásos német tagja a múlt héten közölte, hogy „nagy figyelemmel” követik a gyengülő euró inflációs hatásait, aztán persze hozzátette a szokásos jegybanki mantrát: az EKB-nak nincs árfolyamcélja.

48 | FIGYELŐ 2022/19

F_48-49_dollarcsucs.indd 48

2022. 05. 09. 17:22

| TŐZSDE |

Az európai központi bankok azonban kénytelenek lesznek követni a Fedet, hiszen a fegyveres konfliktus következményei, az energiaellátás bizonytalansága miatt az öreg kontinensen sokkal nagyobb az inflációs kockázat, mint a tengerentúlon. A Bank of England (BoE) hiába emelte irányadó kamatát immár negyedszer egyfolytában, a font kétéves mélypontra sülylyedt a dollárral szemben a múlt héten.

A BoE ráadásul arra is figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia még az idén recesszióba kerülhet. Nagy pénzromlási ütem és recesszió egyszerre – a gazdasági szereplők, a politika, a döntéshozók rémálma.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

JAPÁNNAK JÓL JÖN

Még a Svájci Nemzeti Bank (SNB) is változtatott korábbi hozzáállásán, holott éveken keresztül következetesen tartották a frank árfolyamát, nem engedték túlságosan felértékelődni a pénzüket. Andrea Maechler, az SNB igazgatóságának a tagja a múlt héten közölte, hogy az erős frank segített az infláció

határokon kívül tartásában. A fogyasztói árak Svájcban is emelkedtek, de sokkal kisebb mértékben, mint az eurózónában. A fejlett országok jegybankjai közül egyedül a Bank of Japan (BoJ) ragaszkodik korábbi ultralaza monetáris politikájához, annak ellenére, hogy a jen történelmi mélypontokat is megjárt az utóbbi időben. Az intézmény jó harminc éve próbálja a gyenge jennel felrázni a gazdaságot, versenyképesebbé tenni az exportot, fogyasztásra sarkallni az egyre inkább elöregedő lakosságot – pedig a japán gazdaság erősen függ az importált energiától és nyersanyagoktól. A nemzeti fizetőeszköznek a főbb kereskedelmi partnerekkel szembeni árfolyama (reáleffektív árfolyam) az 1970-es évek szintjére tért most vissza. Igaz, ez olyan hirtelen következett be, hogy a piacok elkezdtek spekulálni egy intervencióról, hogy kissé fékezzék az esést. Ilyenre 1998 óta nem volt példa.

ADÓSSÁGPROBLÉMÁK

A dráguló zöldhasú nyomás alá helyezi a feltörekvő piaci devizákat is, különösen azokat, amelyek nagy öszszegű dolláradósságot halmoztak fel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint az alacsony jövedelmű országok 60 százaléka már az idei dollárerősödést megelőzően is jelentős adósságproblémákkal szembesült. Ennek az a nagyon kellemetlen következménye, hogy lelassul a feltörekvők számára létfontosságú tőkeáramlás, a befektetőknek az állami és a vállalati adósságszint megemelkedése egyaránt nagy kockázatot jelent. Ismét igazzá vált John Connally volt amerikai pénzügyminiszter 1970-es évek elején elhíresült mondata: a dollár „a mi pénzünk, a ti problémátok”. A zöldhasú központi szerepet játszik a világ pénzügyi rendszereiben, így erősödése megnehezíti a finanszírozást (a háztartások, a cégek, az állami költségvetések számára) szerte a világon.

D. GY.

2022/19 FIGYELŐ | 49

F_48-49_dollarcsucs.indd 49

2022. 05. 09. 17:22

| GEOPOLITIKA |

TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR | Az amerikai technológiai óriásokat egyre szigorúbban szabályozza az EU. A telekomcégek most ráadásul arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy hasson oda: szálljanak be a széles sávú hálózatok költségeibe.

STREAMINGSZOLGÁLTATÓKAT FEJNÉNEK MEG AZ EURÓPAI TELEKOMCÉGEK Az európai telekomcégek arra szeretnék rávenni Brüsszelt, hogy fizettesse ki a streamingszolgáltatókkal a hálózatfejlesztési költségek egy részét. Az Európai Távközlésihálózat-üzemeltetők Szövetsége által megrendelt és az Axon tanácsadó által elkészített tanulmány szerint a legnagyobb közösségimédia- és techvállalatok (így például a Facebook-tulajdonos Meta, az Amazon vagy a Netflix) a mobil- és széles sávú adatforgalom több mint 55 százalékát foglalják le az EU-ban. Ennek bővítése és fenntartása az európai telekomcégeknek évente 15–28 milliárd eurójába kerül. Ha a technológiai társaságok 20 milliárd euróval beszállnának ebbe, akkor a szektor 2025ig 840 ezer új munkahelyet hozhatna létre, csökkenthetné az energiafelhasználást, felgyorsíthatná az 5G-re való átállást.

A DÉL-KOREAI PÉLDA

Az ágazat és a többnyire amerikai techvállalatok közötti kötélhúzás, miszerint

utóbbiak szálljanak be a hálózat fenntartásának, fejlesztésének a költségeibe, évek óta zajlik. A nyomásgyakorlás most új lendületet kapott egy távol-keleti eset nyomán. Egy dél-koreai bíróság ugyanis arra kötelezte a Netflixet, hogy fizessen a helyi szélessáv-szolgáltatónak, az SK

BIG TECH CÉGEK RÉSZARÁNYA A GLOBÁLIS SZÉLES SÁVÚ FORGALOMBAN, 2021 42,0 Egyéb

22,0 Google

15,4 Facebook

4,2 Apple 9,4 3,7 Net- Amazon ƼN] 3,3 ,

2NHWTXTKY

Forrás: Axon

Broadbandnek, ugyanis a Nyerd meg az életed (Squid game) című sikersorozatot annyian nézték, hogy túlságosan leterhelődött a hálózat. Az európaiak most magasabb szintre emelnék a vitát – abban bíznak, hogy Brüsszel melléjük áll.

Erre van is némi alapjuk, az EU ugyanis nemrég a digitális jogokról szóló deklarációban közölte, hogy „minden piaci szereplőnek, amely hasznot húz a digitális transzformációból, arányos, fair módon hozzá kell járulnia a nyilvános szolgáltatások és hálózatok költségeihez”. A telkók által megrendelt jelentés szerint ennek az lenne a legegyszerűbb módja, ha a Big Tech egy Brüsszel által meghatározott mechanizmus alapján közvetlenül nekik vagy az infrastruktúracégeknek juttatná el a rá eső összeget. Úgy érvelnek, hogy egy külön erre a célra létrehozott alap vagy egy új adó csak bonyolítaná a folyamatot, ráadásul utóbbit nehéz is lenne beadni a közvéleménynek.

50 | FIGYELŐ 2022/19

F_50-51_telekom.indd 50

2022. 05. 09. 17:23

| GEOPOLITIKA |

JELENET A NYERD MEG AZ ÉLETED CÍMŰ SOROZATBÓL. TÖBB MILLIÁRD EURÓS JÁTSZMÁBAN AZ EURÓPAI TELEKOMOK

A jelentés szerint az európai telekomszektor az elmúlt évtizedben 500 milliárd eurót költött szélessáv-fejlesztésekre, s jelenleg sokkal gyengébb pénzügyi helyzetben van, mint a technológiai ágazat. A nyolc legnagyobb telekomcég piaci kapitalizációja 240 milliárd euró, míg a nyolc legnagyobb techvállalat tőzsdei értéke 7000 milliárdnak felel meg.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS

A tengerentúli társaságok által dominált streamingplatformok persze nem repesnek az örömtől az ötlet hallatán. A Netflix selyempapírba csomagolta ezt, mondván: „Európai internetszolgáltató partnereinkkel együttműködve dolgozunk azon, hogy a hálózatok hatékonyabbak legyenek. Például jelentős összegeket fektetünk saját tartalomszolgáltató hálózatunk, az Open Connect fejlesztésébe.” Vagyis költenek ők beruházásra, csak inkább a sajátjukra. Azzal érvelnek, hogy több mint 700 „cachinges” átjátszóállomást hoztak létre az öreg kontinensen. Ezeken tárolják a tartalmakat, amelyeknek így nem kell hosszú utakat megtenniük a széles sávú hálózatokon, csökkentve azok leterheltségét. Ezzel javítják a felhasználói élményt, továbbá költséget takarítanak meg.

A telekomcégek követelései ez idáig nem ütötték át a brüsszeli falat, most azonban nem kizárt, hogy sikerrel járnak. A pandémia megmutatta a szélessávú-beruházások fontosságát, s hozzájárult ahhoz, hogy a döntéshozók jobban odafigyeljenek a hálózatfejlesztések környezetvédelmi szempontjaira.

A STOXX EUROPE 600 TELECOMMUNICATIONS INDEX VÁLTOZÁSA

250 245 240 235 230 225 220 215 210 205 200

Pont

bályok megsértése esetén akár az árbevétel 10 százaléka is lehet. Az EU eddigi bírságai nem voltak elrettentő erejűek: Margrethe Vestager, az unió piaci versenyért felelős biztosa hiába szabott ki a Google-re az elmúlt tíz évben durván 10 milliárd euró bírságot, ez aligha rázta meg az óriáscéget, s főleg: szinte semmilyen hatással nem volt a piaci versenyre.

A Google vitatja az ítéleteket, fellebbezett a luxemburgi uniós bíróság döntése ellen, amely kimondja: a keresőgigász a saját szolgáltatásait előnyben részesítette a versenytársakéival szemben.

EZERREL LOBBIZTAK V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2021 2022

Forrás: investing.com

Az amerikai techóriások már így is ki vannak akadva az EU-ra. A legfrissebb brüsszeli szabályozás, a digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény ugyanis a korábbinál sokkal szigorúbban szabályozza a tevékenységüket. Első körben a 65 milliárd eurósnál nagyobb kapitalizációjú vállalatokra vezetnek be korlátozásokat. Így például a Google kénytelen lesz alternatív e-mail-szolgáltatókat is felkínálni, ha valaki beállítja új okostelefonját, vagy az Apple-nek lehetővé kell tennie, hogy más gyártók alkalmazásai is elérhetők legyenek a felületein. A büntetés szigorú: a versenysza-

A jogalkotási folyamatot óriási lobbizás vette körül. Az erre Európában a legtöbbet költők listáján 2020–21-ben az első három helyezett techcég volt – a Google, a Facebook és a Microsoft egyaránt 5-6 millió euró körüli összeget költött el érdekei képviseletére. Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, akit a Meta, a Facebook anyavállalata igazolt le globális kormányzati kapcsolatainak igazgatására, azzal érvelt, hogy az új jogszabály gátat szab az innovációnak. Egy a Google által megrendelt tanulmány, amelyet a Berkeley Research Group készített, pedig oda lyukad ki, hogy az EU szabályozása visszafogja a kutatás-fejlesztési tevékenységet és az innovációt.

A jelentés szerint az új feltételrendszer lehetővé teszi, hogy a nagy társaságok beruházásaira, fejlesztéseire potyautasként üljenek fel mások, s így egyszerűen nem éri meg innovációra költeni.

D. GY. 2022/19 FIGYELŐ | 51

F_50-51_telekom.indd 51

2022. 05. 09. 17:23

| GEOPOLITIKA |

ENERGIAPIACOK | Az EU és Japán, Dél-Korea, valamint a legnagyobb indiai importőr, a Tata Steel nem vesz orosz szenet. Kína viszont duplázza a vásárolt mennyiséget.

Nyugat-Európa, Japán és Dél-Korea a Moszkva ellen bevezetett szankciók részeként felfüggesztette az oroszoktól történő szénbeszerzését. Ezzel keresletük áttevődik más nagy exportőrökhöz, s felhajtja az árakat. Az ausztrál és az indonéz nyersanyag máris drágult. A gondokat tetézi a járulékos kiadások növekedése (a szállítás, a biztosítás drágulása, a szállítóeszköz-, kikötőikapacitás-hiány miatti áremelkedés). Kína, amely a legnagyobb szénvásárló, valamint India – ez utóbbi immár a második a rangsorban, tavaly megelőzte Japánt – meghatározó szerepet tölt be a piacokon. Mindkét állam növelte az Oroszországból származó energiahordozó behozatalát. A „Mennyei Birodalom” 2021-ben több mint kétszer anynyi fűtési szenet vett Moszkvától, mint 2020-ban. Az orosz olaj- és gázimport leállításával Európa is egyre nagyobb szénimportőrré válik.

HAZAI ELŐNY

Ausztrália mostanában nem adott el szenet Pekingnek, a legkisebb kontinenst 2020 óta ebben a relációban nem hivatalos bojkott sújtja. Kína legnagyobb szállítója 2021-ben Indonézia volt. A második helyre Oroszország jött fel tavaly, több mint ötvenmillió tonnával, ez a teljes import 15 százaléka. Az elszámolás jüanban zajlik a nyugati pénzügyi szankciók miatt.

Jakarta ez év januárjának elején teljesen váratlanul kiviteli tilalmat léptetett életbe. Ezt az ottani szénkitermelők és az importőr országok nyomására már a hónap végén feloldották, viszont a váratlan exportstop elgondolkodtatta a kínai vevőket, akik az esztendő elején új beszerzési piacok után néztek. A legjobb lehetőségként a Nyugat által kemény tilalmakkal sújtott Oroszország kínálkozott, ám a pekingi importőröket némiképp visszariasz-

totta, hogy az USA szankciókat lengetett be az orosz szén vásárlói ellen is.

Kína a szén (remélhetőleg csak ideiglenes) reneszánszát pártolja. A kontinensnyi ország így is a globális környezetszennyezés több mint negyedéért felelős, és amit tesz, az nagymértékben meghatározza földünk klímaváltozás elleni harcát. Peking a közelmúlt gazdasági lassulását részben az energiahiánnyal, az energiabiztonság romlásával magyarázza. Minthogy az ázsiai óriás szénkészletei bőségesek, a szénalapú energia-, vegyipar szolgáltatja belátható ideig a gazdasági bővülés mintegy hattizedét. Az ukrajnai háború jelentősen fokozta a bizonytalanságot a kőolaj- és a földgázpiacokon. Ez is magyarázza, hogy a távol-keleti ország miért fordul ismét a honi szénalapú energiatermelés irányába.

bak: a gazdaság, valamint a költségvetési bevételek növekedésének az üteme egyaránt lassul.

Kína az idén mintegy 7 százalékkal, 300 millió tonnával tervezi növelni a kibányászott szén mennyiségét. Tavaly a teljes fogyasztás 4,4 milliárd tonnát tett ki, ennek hozzávetőleg 97 százalékát hazai forrásokból szerezték be. A szén, minthogy hazai forrás, komoly előnyt jelent a mai világban. Globálisan jellemző, hogy az aktuális világpolitikai, világgazdasági helyzet felülírja a klímavédelem szempontjait.

INDIAI DILEMMÁK

India, a szénimportnak Kína és Japán mellett a harmadik meghatározó országa

FOTÓ: THOMAS PETER, REUTERS

SZÉNRENESZÁNSZ KÍNÁBANd

BIZONYTALAN MEGÚJULÓK

Kína energiapolitikájában az alapcélok ugyan nem módosultak, de az elérésük módjáról a megváltozott világgazdasági, nemzetközi politikai körülmények miatt a színfalak mögött komoly tárgyalások, vizsgálatok folynak. A koronavírus-helyzet, az ukrajnai háború jelentősen befolyásolja a globális energiahordozók kitermelését és kereskedelmét, s ez természetesen az ázsiai óriást, a világ legnagyobb energiahordozó-importőrét is érinti. Az ez év őszén tartandó XX. pártkongresszuson valószínűleg ez a kérdés is napirendre kerül.

Tavaly a megújuló források adták a távol-keleti ország teljes energiatermelési kapacitásának a 43 százalékát. Viszont ezek – elsősorban a nap- és a szélenergia – Peking tervei szerint csak 2034-re szorítják ki vezető helyéről a szenet az energiamixben – jelzik előre a Shell egyik elemzésének a szerzői. A nagy kérdés az, hogy lesz-e elég pénze a kínai költségvetésnek az átmenetre, a megújulókba való beruházásokra. Az előjelek nem a legjob-

HALÁSZOK EGY KÍNAI ERŐMŰ MELLETTI TÓNÁL. KÍNA DUPLÁZZA SZÉNVÁSÁRLÁSAIT

52 | FIGYELŐ 2022/19

F_52-53_szen.indd 52

2022. 05. 09. 17:23

SZÉNIMPORTö GNAGYOBB REI, 2 E L G 020 LÁ I Ukrajna V A

8.

7.

2,7

1,7

2,9

örökország 2,7 2,9

%

10.

3.

15,87

Milliárd dollár Részarányuk a világ szénimportjában

április végén felújította Oroszországgal a kokszolható nyersanyag vásárlásáról szóló tárgyalásokat. Újdelhi hivatalosan fizetési nehézségek miatt (nem hivatalosan a rá gyakorolt nyugati szankciós kényszer

1.

1,8

Kína 16,4 17,3

16,7

6.

3,0

| GEOPOLITIKA |

3,2

2.

4.

5.

15,95

9.

2,3

16,8

9,5

10,0

4,9

5,2

2,4

okán) radikálisan csökkentette Oroszországból származó importját, holott az indiai acéliparnak nagy szüksége lenne erre.

A szubkontinensre most hatalmas nyomás nehezedik, hogy álljon be a sorba, csatla-

kozzon a szankcióban részt vevő államok csoportjához.

Ugyanakkor a Tata Steel, India legnagyobb szénimportáló vállalata felfüggesztette oroszországi vásárlásait. Január– márciusban, még az ukrajnai invázió előtt 610 ezer tonnát vett orosz szállítóktól. A mumbai székhelyű óriásvállalat a szén behozatalával kapcsolatos bizonytalanságok és a dráguló szállítás miatt állította le az importot. Moszkva, amely elvesztette két fontos szénpiacát, az EU-t és Japánt, most 20 százalékos árengedménnyel csalogatja a vevőket. A Financial Times szerint Újdelhivel kormányközi tárgyalásokat folytat a nemzeti valutákban való elszámolás előmozdítására – egyelőre különösebb eredmények nélkül.

D. P.

2022/19 FIGYELŐ | 53

F_52-53_szen.indd 53

2022. 05. 09. 17:23

| GEOPOLITIKA | MODELL JOZEFINA SVÉD KIRÁLYNÉ NYAKLÁNCÁVAL. MEGFAKULTAK A SVÉD GAZDASÁG ÉKKÖVEI

A SVÉDEKNEK IS BETETT A HÁBORÚ A svéd gazdaság is megérzi az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kellemetlen következményeit: az éves bázisú növekedés 5,2-ről 3,2 százalékra lassult, és a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent a teljesítmény a legfrissebb adatok szerint.

Közben az infláció márciusban 6 százalékra, három évtizedes csúcsra nőtt.

A svéd fogyasztók azt várják, hogy a következő 12 hónapban 10,1 százalékos lesz. A háttérben természetesen a szomszédunkban zajló háború „begyűrűző” hatása áll. Mindenekelőtt az energiaárakat feltornázó helyzet, amely csak önmagában négy százalékpontos emelkedést jelentett az előző hónaphoz, vagyis februárhoz képest. Csakúgy, mint az eurózónában, Svédországban is hoszszú időn keresztül nullaszázalékos volt az irányadó kamatszint: a stockholmi jegybank, a Riksbank azonban a napokban negyed százalékponttal megemelte.

Az Európai Központi Bank eddig halogatással kezelte a gazdasági kilátások romlását, ami meg is látszott az elmúlt hetekben az euró árfolyamán, tudniillik az uniós pénz kurzusa ötéves mélypontokra süllyedt a dollár ellenében.

Visszatérve a svéd makrogazdasági adatokra, azok pont megerősítették, hogy a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak északon, mint a kontinens bármelyik pontján, vagy éppen az euróövezet egészében.

Idetartozik, hogy az ország gazdasága ez idáig nagyon jó állapotban volt: a „vikingek” viszonylag gyorsan le tudták dolgozni a világjárvány okozta 2020-as 4,7

4,5 2,7

2,1

2,6

2,0

1,4

A SVÉD GDP ALAKULÁSA Százalék

–2,8

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: Riksbank

visszaesést, azonkívül fél évtizedig gyakorlatilag negatív kamatok „uralták” a gazdaságot. (Stockholm járványkezelési metódusa jelentősen eltért a legtöbb országban bevezetett intézkedésektől. A svéd modellként elhíresült megoldás jegyében – az északi ország járványügyi hatóságainak a javaslatára – a kormány nem vezetett be jelentős korlátozásokat, a társadalom tagjai szabadon érintkezhettek, s nagyrészt folytathatták a megszokott életvitelüket. Ezt a mintát sokan üdvözölték, mert az akkori érvelések szerint a járványt nem lehet megállítani a komoly szigorításokkal, és a nyájimmunitás mihamarabbi elérése jelenthet tartós megoldást – a szerk.)

A Riksbank váratlan döntését az is indokolhatta, hogy az infláció hozzájárul a gazdasági lassuláshoz, ugyanis „megeszi” a svéd háztartások jövedelmét, csökkentve a fogyasztásukat. Ha sikerül megbirkózni vele, a kamatemelés nem hűti, hanem segíti a gazdaságot. A gond csak az, hogy az előző hatás már rövid távon jelentkezhet, az utóbbi pedig csak később – derül ki a Világgazdaság elemzéséből.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: TYRONE SIU, REUTERS

KÜSZÖBÖN A KÉT SZÁMJEGYŰ INFLÁCIÓ | Visszaeső növekedés, elszálló infláció és emelkedő jegybanki alapkamat: ezek a kondíciók jellemzik most a svéd gazdaságot.

Akár vágtathat is a pénzromlás üteme.

54 | FIGYELŐ 2022/19

F_54_sved.indd 54

2022. 05. 09. 17:23

| GEOPOLITIKA |

A NAGY KŐOLAJDILEMMA

UKRÁN HÁBORÚ | Putyin elnök „megelőző csapásokról” beszélt az ukrajnai invázió kapcsán.

A nyugati szankciók betartása erősen kérdéses: az orosz olajat görög és ciprusi felségjelzésű hajók szállítják.

JUSTIN TRUDEAU KANADAI MINISZTERELNÖK, VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK, VALAMINT PATRON, A DÍJNYERTES KATONAI KUTYA KIJEVBEN. A NEHÉZFEGYVEREK ELHÚZÓDÓ HÁBORÚT OKOZHATNAK

FOTÓ: VALENTYN OGIRENKO, REUTERS

szállók hagyják el az országot. Nem kevésbé bizonytalan a tényleges katonai helyzet megítélése.

Egyre bizonytalanabb az ukrajnai háború vége. Oroszország részéről olvasni olyan jelzéseket, hogy Moszkva nagyjából az eddig megszállt területek feletti ellenőrzés megtartásával hajlandó tárgyalni az ukránokkal, Kijevben azonban Zelenszkij elnök mindenfajta tárgyalás feltételéül szabta, hogy a meg-

„MEGELŐZŐ CSAPÁSOK”

A bizonytalanság nemcsak a háborús helyzetre, a támadók és a védekezők valós katonai képességeire terjed ki, hanem a negatív folyamatokat kísérő világgazdasági fejleményekre is. Teljes a káosz a nyugati szankciók hatásának a megítélésében, az EU lépéseinek, az uniós egységnek – vagy ép-

pen az egység hiányának – a kérdésében. Erősödik a vélemény, hogy tartós válságra, elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában, annak globális kihatásaival. Ezt támasztják alá a Kijevnek szállított nyugati fegyverrendszerekben megfigyelhető változások, a nehézfegyverzet megjelenése. Ez – minthogy egy bonyolultabb nyugati páncélos vagy tüzérségi rendszer kezelésére alkalmas katonák kiképzése akár egy évig is tarthat – jelzi, hogy a Nyugat is hosszabb háborúra rendezkedik be.

2022/19 FIGYELŐ | 55

F_55-57_Ukran-koolaj.indd 55

2022. 05. 09. 17:26

| GEOPOLITIKA |

A GAZPROMBANKOT ÉS A SBERBANKOT SÚJTJÁK AZ ÚJ SZANKCIÓK

Európa ebben a helyzetben mind súlyosabb energiadilemmával néz szembe.

Itt is jellemző a megosztottság és a bizonytalanság. Azon EU-tagállamok, amelyek kevésbé függnek az orosz energiahordozóktól, a földgáztól, a kőolajtól és a széntől, továbbá erős politikai késztetést éreznek az energiahiánnyal való szembenézésre, az áldozatok meghozatalára, kitartanak. Mások, amelyek esetében kiváltképpen erős az Oroszországtól való energiafüggőség (ilyen több kelet-közép-európai állam, így Magyarország és Szlovákia), jóval hosszabb, évekig tartó türelmi időt szorgalmaznak, s nem fogadják el az orosz nyersanyagokról történő gyors leállásra vonatkozó brüsszeli tervezetet.

A lapzártánkkor még egyeztetés alatt álló hatodik uniós embargós csomagot megelőzve Washington közölte: további büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot. A csomag a Gazprombank és a Sberbank vezető tisztségviselői ellen irányul, továbbá megtiltja a nyugati cégeknek, hogy orosz vállalatoknak tanácsadói és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak. A Gazprombank, a harmadik legnagyobb oroszországi pénzintézet 27 vezetőjét szankcionálják, ugyanakkor nem fagyasztják be a hitelintézet külföldön lévő eszközeit, és nem tiltják be a vele folytatott tranzakciókat. Ezzel ugyanis teljesen ellehetetlenülne az orosz gáz európai importja. A tanácsadókra és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó tilalom hátterében az áll, hogy szeretnék megakadályozni, hogy az orosz cégek a már érvényben lévő szankciókat megkerülő stratégiákat dolgozhassanak ki. A tiltólistán szerepel továbbá nyolc orosz hajózási vállalat is, Washington szerint ugyanis ezek támogatják hazájuk hadseregét.

A harmadik csoportot azok alkotják, amelyek gazdasága ellenérdekelt a szankciókban (Görögország, Ciprus).

Vlagyimir Putyin május 9-én, a győzelem napján tartott ünnepségen arról be-

szélt, hogy Moszkva „kénytelen megelőző csapásokat mérni” Ukrajnára, s hogy az orosz csapatok „a saját földjükön” harcolnak, csakúgy, mint a második világháborúban. Így lapzártánkkor nem igazolódtak be azok a várakozások, amelyek arról szóltak, hogy a megemlékezést arra használja fel az orosz el-

ÉLELMISZERSEGÉLYÉRT SORBAN ÁLLÓ EMBEREK MARIUPOLBAN. MOSZKVA „MEGELŐZŐ CSAPÁSOKAT” EMLEGET

56 | FIGYELŐ 2022/19

F_55-57_Ukran-koolaj.indd 56

2022. 05. 09. 17:26

| GEOPOLITIKA |

nök, hogy győztes háborúnak nyilvánítja az ukrajnai inváziót – igaz, azon jóslatok sem, amelyek szerint nyílt hadüzenetet küld Kijevnek.

OLAJFAJTÁK

Moszkvának fájnak ugyan a szankciók, de láthatóan nem kényszerítik rövid távon a fegyveres konfliktus befejezésére. Ráadásul a büntetőintézkedések a nyugati országoknak is nagy károkat okoznak. A kőolajimport leállítására irányuló brüsszeli szándék súlyos áldozatokat követelne. Hatalmas, dollármilliárdokat kitevő költséget jelentene például a kőolaj-finomítók átállítása az orosz olajkeverékről. A kelet-közép-európai országokban egységesen az uralt használják alapanyagként, és a finomítók paramétereit ennek megfelelően határozták meg. Ez egyébként nem térségi sajátosság, a világon mindenhol az adott régióra jellemző kőolajkeverékekre (brent, WTI, OPEC) állítják be e létesítményeket.

A nyersolaj a kitermelési helyétől függően nagyon sokféle lehet, többek közt eltérő viszkozitással, kéntartalommal.

Szakemberek ezért beszélnek például „édes” fajtákról. A mértékadó Oilprice. com szakportál mintegy 150-féle kőolajat különböztet meg a három alaptípus, a WTI (USA – május második hetében 108 dollár körüli hordónkénti árral), a brent (Nagy-Britannia – a fenti időszakaszban 113 dollár/hordó jegyzésekkel) és az OPEC-keverék/kosár (május második hetében 113 dolláros árak) mellett. A könnyű, alacsonyabb kéntartalmú olajok a legdrágábbak a piacon.

FOTÓ: ALEXANDER ERMOCHENK, REUTERS

INDIAI ALKU

Oroszország a világ legnagyobb olajexportőre. Kínálatában a legismertebb az ural keverék (május második hetében 77 dollár/hordó jegyzésekkel), a szokol (a fenti időintervallumban 100 dollár/hordó körüli árakkal) és az ESPO (május második hetében 80 dollár/hordó jegyzésekkel). Moszkva a kieső nyugati exportot azzal próbálja meg ellensúlyozni, hogy diszkontáron ad el olajat Indiának és Kínának. A legnagyobb orosz olajcég, a Rosznyefty hét óriási tankhajót – egyenként százezer tonnányi nyersanyaggal – indít el a szubkontinensre, az ország legnagyobb finomítójába, az Indian Oil Corp. számára. A dél-ázsiai állam, a világ második-harmadik legnagyobb olajvásárlója azonban még tárgyal a feltételekről. Ha az

A világon mindenhol az adott régióra jellemző kőolajkeverékekre állítják be a finomítókat. indiaiak le tudják nyomni az oroszországi ural keverék ellenértékét 70 dollár alá, hatalmas üzletek jöhetnek létre.

Ezen a számukra roppant vonzó árszinten már nem érdeklik őket az amerikai

figyelmeztetések. Moszkvában stratégiai cél India mint hatalmas importőr megnyerése. Az alkura van tér, az orosz költségvetést – amelynek a kétharmadát adják a szénhidrogénexportból származó bevételek – 40 dolláros olajárral számolták.

NEM TARTJÁK BE KIJEVNEK ADNÁK AZ OROSZ DEVIZATARTALÉKOT Brüsszel egyetért azzal a washingtoni javaslattal, amely az ukrán újjáépítésre fordítaná az orosz devizatartalék elkonfiskált részét – nyilatkozta Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az invázió megindítása után az USA és az EU mintegy 300 milliárd dollárnyi jegybanki tartalékot zárolt, a teljes devizatartalék körülbelül felét. Borrell szerint a helyzet hasonló, mint Afganisztán esetében volt. Az afgán központi bank 3,5 milliárd dollárját helyezték zár alá, amelyet a terrorizmus által okozott károk kompenzálására, humanitárius segítségnyújtásra fordítanak. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a múlt héten még nem tudott nyilatkozni arról, hogy milyen konkrét elképzeléseik vannak az összeg elköltését illetően, csak annyit mondott: az Egyesült Államok szövetségeseivel való egyeztetés után a törvényhozás dönt majd a kérdésben. Joe Biden amerikai elnök azt javasolta, hogy az öszszeghez csapják hozzá az orosz oligarchák zár alá vont vagyonát – ezt támogatta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Ugyanakkor elemzők szerint ha a nyugati hatalmak Kijevnek adják az orosz dollárszázmilliárdokat, borítékolható, hogy Moszkva nem fog betartani semmilyen békeszerződést, akármilyen is köttetik majd meg.

A szankciók ellentmondásosságának egy másik vetülete azok betarthatóságához kapcsolódik. A Die Welt című német konzervatív lap szerint Európa kikötői a 2873 orosz kereskedelmi hajó előtt hivatalosan zárva vannak ugyan, a valóság azonban egészen más – a kőolaj-kereskedelem ugyanúgy virágzik, mint a háború előtt. Az EU április 8-án jelentette be az ötödik szankciócsomagot. A berlini székhelyű újság úgy véli, alig telt el egy hónap, s már aligha lehet a büntetőintézkedések szigorú betartatásáról beszélni. Görögország például a saját zászlói alatt futó hajóival oroszországi olajat szállít. Málta és Ciprus hasonló felfogást képvisel.

A háború hatására elszálló energiaárak busás megtérülést kínálnak a szektor szereplőinek. A Rystad Energy elemzése alapján a kőolaj-feldolgozó ágazatban az idén a szabad cash flow 70 százalékkal haladja meg a tavalyit, eléri a 834 milliárd dollárt.

D. P.

2022/19 FIGYELŐ | 57

F_55-57_Ukran-koolaj.indd 57

2022. 05. 09. 17:26

| RÉGIÓ |

A MEDITERRÁNEUM RÚT KISKACSÁJA

MONTENEGRÓ IDEGENFORGALMA | Szerkezeti problémákkal és a kelet-európai vendégek elmaradásával kell megküzdenie az idén az ország csodaszép tengerpartjára és vadregényes hegyvidékére alapozó stratégiai ágazatnak. A két hete felállt új kormány azonban bizakodó, mint ahogy az előző kabinet sem aggódott a turizmusért.

BORÍTÉKOLT VISSZAESÉS

Az utóbbi hetekben, napokban megjelent több elemzés szerint az oroszok ukrajnai háborúja miatt Montenegrónak minimum 20 százalékos idegenforgalmi bevételkieséssel kell számolnia. Az elemzőkkel nem értett egyet az előző szakminiszter, Jakov Milatović, aki folyamatosan arról beszélt, hogy a fegyveres

konfliktus nem lesz kihatással a vendégek számára, nem számít csökkenésre.

Egyre biztosabb azonban, hogy nem volt igaza, a harci helyzet még jó ideig eltart, az idei ukrán és orosz előjegyzések minimális része valósulhat meg.

Rade Ratković professzor, a budvai idegenforgalmi kar dékánja kijelentette: nagy károkat szenved majd el a szektor e turisták elmaradása miatt. Ukrajnából menekülni is alig tudnak az emberek, nemhogy montenegrói nyaralásban gondolkodjanak, az orosz vendégek

pedig szinte meg sem tudják közelíteni Montenegrót, hiszen az uniós szankciók miatt nincs közvetlen repülőjárat a két ország között. (Azon oroszok közül jönnek majd többen, akiknek saját ingatlanuk van az Adria partján.) Montenegró azoknak az államoknak a sorába került, amelyek korábban nagyban függtek az orosz látogatóktól. Ilyen Törökország, Ciprus, Lettország, Finnország, Észtor-

FOTÓ: STEVO VASILJEVIC, REUTERS

Miután az ország kiheverte a kormányválság hosszú hónapjait, s megalakult az addigi miniszterelnök-helyettesnek, Dritan Abazovićnak a vezetésével Montenegró új, egyébként kisebbségi kormánya – amelyet Milo Đukanović államfő másfél éve ellenzékbe szorult szocialista pártja (DPS) támogat a parlamentben –, ismét a gazdaság s azon belül elsősorban az idegenforgalom alakulása foglalkoztatja a közvéleményt, különösen az orosz–ukrán háború hatása.

Nagy kérdésnek számít, hogy a 81 fős törvényhozásban 16 koalíciós képviselővel és a DPS frakciójának a külső segítségével kormányzó kabinet milyen eredményeket tud majd elérni a turizmus élénkítése terén, hiszen a szakértők szerint már most biztosra vehető, hogy nagy gondokkal kell megküzdenie a két magyar megyényi területű, 620 ezres lélekszámú adriai ország fontos ágazatának, amely a pandémia előtti évben Montenegró GDP-jének a bő ötödét biztosította. A kormány vadonatúj gazdaságfejlesztési és idegenforgalmi minisztere, Goran Đurović még nem közölte, hogy miként lát hozzá a nyári turistaszezon megmentésének.

58 | FIGYELŐ 2022/19

F_58-59_montenegro.indd 58

2022. 05. 09. 17:27

| RÉGIÓ |

A FÉLIG ÜRES BUDVAI STRAND 2020 AUGUSZTUSÁBAN. A PANDÉMIA UTÁN MOST A HÁBORÚS HELYZET OKOZ SÚLYOS KÁROKAT A MONTENEGRÓI TURIZMUSNAK

van százalékát megvalósítanák az idén, de ezt sokan még mindig túl optimista hozzáállásnak tartják.

A tárca közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a régió országaira fog támaszkodni, növeli a marketingkiadásokat, s a nyugat-balkáni térség részben kárpótolhatja a vendégek elmaradását.

A pandémiát megelőző esztendőben, 2019-ben egyébként 385 ezren érkeztek Oroszországból Montenegróba, egy évvel korábban 339 ezren. 2020-ban a járványügyi korlátozások miatt 39 ezerre apadt az orosz turisták száma, tavaly pedig már 108 ezren voltak.

Az ukrán látogatók távolmaradása fájó pontja a montenegrói idegenforgalomnak, mert éppen tavaly könyvelt el e relációban kimagasló adatot. 2019-ig évente 50 és 60 ezer között mozgott az onnan érkezők száma. 2020-ban ugyan 23 ezerre csökkent, de 2021-ben 136 ezerre növekedett, ami rekordnak számít a Monstat statisztikai hivatal és a központi bank jelentése szerint. Ráadásul az idén a tengerparti Tivat repülőterén 75, a podgoricai légikikötőben pedig 1139 ukrajnai járatra számítottak, ami a légi úton jövő turisták 15 százalékát tette volna ki. Ez a remény szertefoszlott.

KEVÉS A NYUGATI

szág és Litvánia is – állapította meg a szakma nemzetközi képviselőit szintén megszólaltató montenegrói újságíró-hálózat, a CIN-CG elemzése.

OROSZOK, UKRÁNOK

Az illetékes minisztérium hetekkel korábban még abban bízott, hogy az idei forgalom megközelítheti a 2019-es rekordot, amikor 1,15 milliárd euró bevétele, a GDP 22,2 százaléka származott a turizmusból az országnak. Már az is jó lenne, ha ennek az értéknek a nyolc-

Egy másik sokatmondó adatra is érdemes figyelni: 2019-ben az orosz fogyasztás tette ki az összes montenegrói költekezés 34 százalékát. E vendégek általában nem sajnálják a pénzt, így a kár még nagyobb lesz, mint azt a vendégéjszakák számának a csökkenése mutatja majd.

A nyugat-balkáni régió turistái ugyanis szegényebbek, s a gazdasági válság, az üzemanyagárak drágulása és általában az infláció még takarékosabbá teszi őket.

Ratković arra is felhívta a figyelmet, hogy a montenegrói idegenforgalom rossz struktúrája jelenti az egyik legnagyobb problémát. Nincs a kínálatában például szervezett turizmus a németek, a britek, a franciák számára, vagy toborzás a skandináv térségből, ami azt jelenti, hogy a kisebb profittal kecsegtető – balkáni vagy kelet-közép-európai – vendégek képezik az idegenforgalom gerincét.

Montenegró a rút kiskacsa az összes mediterrán állam között, s nem is dolgozik azon, hogy szélesítse a piacát, bevonzza tehetősebb országok polgárait. Minden

olyan év veszteséges volt a kis állam idegenforgalmában, amelyben a régió utasai számítottak a legnépesebbnek – figyelmeztetett a dékán.

ELMARADÓ BEFEKTETŐK

Egyes podgoricai elemzők nemcsak a turizmust siratják, hanem a gazdaság más szegmenseit is. Az elmúlt esztendőkben ugyanis jelentős beruházások „érkeztek” a két nagy szláv (és ortodox) testvérnemzettől. Az oroszok például 123 millió eurót fektettek be Montenegróban 2014ben, a következő években 50-70 milliós összegeket, majd 2020-ban százmillió, tavaly pedig 165 millió eurót.

Az ukrán invesztíciók nem voltak enynyire jelentősek, de a 2015-ben jegyzett hárommillióhoz képest a múlt évi 12 millió euró igenis nagy fejlődésnek számít.

(Egyébként két gyengébb esztendőt leszámítva évi 6-9 millióval szálltak be ukránok a montenegrói gazdaságba.)

A jegybank adatai szerint egyébként a kis adriai állam függetlenségének a kikiáltása, azaz 2006 óta az oroszok másfél milliárd eurót fektettek be – egymilliárdot ingatlanokba, további 500 milliót a turizmusba és az ipari termelésbe. A legtöbbet 2007-ben, 216 millió eurót.

Az állami beruházáskezelési ügynökség (MIA) mindenképpen a közvetlen külföldi befektetések csökkenésére számít: a jelentős orosz invesztíciók teljesen elmaradhatnak a következő időszakban, ugyanis a NATO-tag Montenegró teljes mértékben követni fogja a nyugati országok szankciós politikáját.

Expozéjában derűlátó prognózist adott a kormányfő a múlt hónapban: Abazović szerint kiemelkedő szezonra kell készülni, aminek nagy szerepe lesz a montenegrói pénzügyi helyzet rendezésében. Hogy mindez miként fog megvalósulni, a szakértők nem tudják, s meglehetős aggodalommal tölti el őket a politikusok szerintük indokolatlan optimizmusa, vagyis hogy Andersen meséjének a rút kiskacsája szép hattyúvá nemesedik.

VIRÁG ÁRPÁD

2022/19 FIGYELŐ | 59

F_58-59_montenegro.indd 59

2022. 05. 09. 17:27

| RÉGIÓ |

MÉLYTENGERI GÁZREMÉNYEK

SZÉNHIDROGÉNÜGYEK ROMÁNIÁBAN | Több mint egy éve húzódó tárgyalássorozat végén került minden korábbinál közelebbre Románia nagy ívű gázkitermelési projektjének a megvalósulása. A fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely kapcsán máris régiós energetikai hatalmi státust emlegetnek Bukarestben.

60 | FIGYELŐ 2022/19

F_60-62_roman_gaz.indd 60

2022. 05. 09. 17:32

| RÉGIÓ |

án pedig a részvényesi közgyűlés is jóváhagyta, így május 2-án létrejöhetett az 1,06 milliárd dolláros tranzakcióról rendelkező dokumentum aláírása.

A vételárat részben költségvetési forrásokból, részben bankkölcsönből teremti elő a Romgaz. A 70 százalékos állami tulajdonú cég 325 millió eurós hitelt vett fel a Raiffeisen Banktól, ötéves törlesztési határidővel.

Az adásvétel lezárásával megnyílik annak a lehetősége, hogy a Romgaz az OMV Petrommal közösen elkezdhesse a gázmező kitermelését.

Az aláírási aktuson részt vevő Nicolae Ciucă miniszterelnök kijelentette: a felszínre hozható földgáz fedezné az ország gázfogyasztását, sőt, az előzetes becslések szerint Románia más országoknak is juttathat belőle. A kormányfő arra kérte a Romgaz és az OMV Petrom képviselőit, mielőbb fogjanak neki a beruházásoknak, hogy legkésőbb 2026 végén elkezdődhessen a kitermelés.

VÁLTOZÓ PRIORITÁSOK

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

A TAVALY FELÁLLÍTOTT FEKETE-TENGERI FÚRÓTORONY. A KISEBBIK LELŐHELYRŐL A BLACK SEA OIL & GAS MÁR AZ IDÉN FELHOZZA AZ ELSŐ GÁZMOLEKULÁT

A román állami gázkitermelő vállalat, a Romgaz és az ExxonMobil képviselői aláírták az amerikai cég által a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben birtokolt 50 százalékos részesedés megvásárlásáról szóló szerződést. A Romgaz 2021 márciusában tett kötelező vételi ajánlatot, az azt követő tárgyalások október végén zárultak, az adásvételi szerződést előzetesen 2022. március 22-én a cég igazgatótanácsa, április 28-

Az OMV Petrom és a Romgaz egy 42– 84 milliárd köbméterre becsült gázkészlet kiaknázására készül. A folyamathoz kedvező hátszelet látszik biztosítani az is, hogy a bukaresti törvényhozás magasabb sebességi fokozatba kapcsolt az offshore-törvény (a talapzat kiaknázását szabályozó jogszabály) ügyében. A gázkitermelési üzletben érdekelt cégek korábban a többi között azt kifogásolták, hogy befektetéseiket csak viszonylag kis százalékban írhatják le az adóból, miközben az offshore-törvény progresszív adózást ír elő: minél drágábban értékesítik a gázt, százalékosan annál többet kell befizetniük az államkasszába. A jogszabály megváltoztatása több stabilitást és kiszámíthatóbb joggyakorlatot biztosítana nemcsak a fekete-tengeri földgázt kitermelni szándékozó befektetők, hanem a szárazföldi kitermelők számára is.

A tervezetet május 4-én a parlament törvényalkotási bizottsága kedvezően véleményezte, ezt követően az illetékes szakbizottságok elé kerül a dokumentum.

A bukaresti kormány számára korábban azért nem jelentett prioritást a jogszabály megváltoztatása, mivel az ener-

getikai függetlenség tekintetében uniós viszonylatban az ország kedvező helyzetben van. Gázfogyasztása 80-85 százalékát korábban a tengerfenéki kitermelés nélkül is képes lett volna biztosítani.

Tavaly valamelyest változott a helyzet, mivel a fogyasztás 12,2 milliárd köbméter volt, amiből 8,6 milliárdot az országhatárokon belül termeltek ki, míg a teljes szükséglet 25-28 százaléka Oroszországból származott.

Az orosz–ukrán háború, illetve az orosz energiahordozókra kivetett embargó azonban nemcsak a forráshozzáférésre vonatkozóan írta át alapjaiban a képletet, hanem abban a tekintetben is, hogy a Fekete-tenger térségében nagyságrendekkel nőtt a befektetések kockázata, ezáltal azok költségei is.

KI JÁRT JOBBAN?

A Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő nyersanyagkészletet az ExxonMobil és az osztrák OMV Petrom fedezte fel. A két cég 2008 óta végzett próbafúrásokat, amelyek megerősítették a tekintélyes mennyiségű gáztartalék létezését. A két vállalat 2016ig több mint 1,5 milliárd dollárt fektetett be a feltárásba, ami módfelett magabiztossá tette a román kormányzatot, amelynek vezetői úgy gondolták, ekkora üzlettől nem hajlandók elállni a beruházók. Sőt, a parlament bekeményített, és a négy éve elfogadott offshore-törvényben leszögezték, hogy a tenger mélyéről kibányászandó gázmennyiség felét csak Romániában lehet értékesíteni.

Leginkább azonban az ExxonMobil kilépését „készítették elő”. Az évente 25 milliárd dollár értékű befektetést végző, 20 milliárdos nyereséget termelő óriásvállalatnál amúgy is a romániai projektet tartották a legdrágábbnak a portfóliójukban lévő negyven szénhidrogénprojekt közül. Az amerikaiak kilépési szándékának másfél évvel ezelőtti bejelentése óta ugyanakkor drasztikusan emelkedett a gáz világpiaci ára: az érdemi tárgyalási rajt pillanatában a Neptun Deep 14 milliárd dollárt ért, ez az ár időközben 28 milliárd fölé emelkedett.

A Ziarul Financiar című román gazdasági lap számítása szerint – bár egyet2022/19 FIGYELŐ | 61

F_60-62_roman_gaz.indd 61

2022. 05. 09. 17:32

| RÉGIÓ |

len köbméter gázt sem termelt ki – az ExxonMobil tisztességes profittal száll ki a meg nem valósult beruházásból: a Romgaz által fizetendő 1,06 milliárd dollár hozzávetőleg 250 millióval több, mint amennyit az amerikaiak költöttek a projekt keretében.

AZ OROSZ GÁZ ALTERNATÍVÁJA

Arról, hogy miként oldják meg 2026– 27-ig az ország teljes (lakossági és ipari) gázellátását, a bukaresti hatóságoknak egyelőre nincs konkrét tervük. A fűtési időszakban Romániának minden évben a szükséglet legalább 20 százalékát importból kell fedeznie, ismerte el Nicolae Ciucă kormányfő.

Az idén (talán júliusban) megkezdődik egy kisebb fekete-tengeri gázmező kiaknázása. A Black Sea Oil & Gas cég – amely az amerikai Carlyle befektetési alap, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdona – évi egymilliárd köbmétert tervez a felszínre hozni, de ez aligha fedezi a belső szükségletet. Emellett 2024-ig szeretnék beindítani a kitermelést a Kárpát-kanyaron túli Buzău megyei Caragele gázmezőnél (a tartalék 25-27 milliárd köbméter), de addig beszerzési forrást kellene találni.

Júniusban tervezik felavatni a görög– bolgár határt átszelő vezetéket, amelyen ősszel elindulhatna a gázszállítás az égei-tengeri Alexandrúpoli kikötő LNG-termináljából, amely amerikai cseppfolyósított gázt fogad. Azonban az évi 3 milliárd köbméter kapacitású vezetéken érkező szénhidrogénre az orosz gázról nemrég leválasztott Bulgáriának volna a legnagyobb szüksége.

Elméletileg az azeri gázt Olaszország felé szállító Adria-vezeték (TAP) kínálja a legkézenfekvőbb alternatívát. Ennek a leágazása lenne a még összekötésre váró görög–bolgár, illetve a már megépült bolgár–román interkonnektor, amely a Magyarországon keresztül Ausztriáig tartó BRUA vezeték része. De arra, hogy az azeriek többletgázt biztosítsanak ezen a vonalon, egyelőre jó ideig várni kell.

KŐOLAJ

Az is tény azonban, hogy az idén tovább csökken a legnagyobb romániai kőolajipari vállalat, az OMV Petrom olaj- és gázkitermelése. „A kitermelésünk Romániában becsléseink szerint napi 115,9 millió hordó olajegyenértéknyi szénhidrogén lesz, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Ennek oka főleg a készletek kimerülése” – áll az OMV Petrom közelmúltbeli közleményében. A tavalyihoz képest a cég földgázfelhozatala 10,2 százalékkal csökken, kőolajból

pedig 7,5 százalékkal kevesebbet emel a felszínre az osztrák többségi tulajdonban lévő romániai vállalat, amely 2012-ben még 4,4 millió tonna kőolajat termelt ki, azóta viszont 27 százalékos visszaesés következett be.

Románia teljes olajszükségletének a 68 százaléka importból származik, annak több mint a fele pedig kazah forrásból.

Onnan látják el az ország legnagyobb finomítóját, a kazah KazMunaiGaz (KMG) Csoporthoz tartozó Rompetrol cég Petromidia létesítményét, a tengerparti Năvodari-ban. Itt évi hatmillió tonna kőolajat dolgoznak fel. A kazah– román vállalatnak van még egy kisebb finomítója Ploieşti-ben. Az OMV Petrom viszont időközben felszámolta kazahsztáni érdekeltségeit, így a saját, évi 4,5 millió tonna kapacitású Petrobrazi Ploieşti finomítójában a mintegy 3,3 tonna román kőolajához legalább egymillió tonnát vásárolt az oroszoktól. Most az utóbbiról lemondott, és más forrás után néz.

Van még egy évi 2,5 millió tonna kőolajat feldolgozó üzem, a Petrotel Ploieşti, amely a Lukoil tulajdona, így ez orosz alapanyagból dolgozik.

Szóval úgy tűnik, egyhamar nehéz lesz kiváltani az orosz kőolajat. További kazah, illetve azeri és szaúdi forrásokkal, valamint észak- és nyugat-afrikai vásárlással szeretnék a kiesést kompenzálni.

CSINTA SAMU

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

NICOLAE CIUCĂ MINISZTERELNÖK MÁRCIUSI VARSÓI LÁTOGATÁSÁN. A LENGYELEKNEK VAN ALTERNATÍVÁJUK, A ROMÁNOKNAK EGYELŐRE NINCS AZ OROSZ GÁZIMPORTRA

62 | FIGYELŐ 2022/19

F_60-62_roman_gaz.indd 62

2022. 05. 09. 17:32

| RÉGIÓ |

ÚJRA FELIZZANAK A HORVÁT KOHÓK

SZISZEKI TERVEK | Közel két évtizednyi hanyatlás után, úgy tűnik, ismét erőre kap a horvát nehézipar egykori legnagyobb játékosa, a Sziszeki Vasmű (Željezara Sisak). A vállalat olasz tulajdonosát a kedvező világpiaci árak sarkallják a horvát kemencék modernizálására és felfűtésére.

A horvát nehézipar legmeghatározóbb szereplője kétségkívül a szebb időket is megélt Sziszeki Vasmű. Az 1939ben megalapított cég fénykorában, a jugoszláv szocializmus utolsó évtizedében évi 2,1 millió tonna terméket, főleg acélt, nyersvasat állított elő vagy csövet gyártott, s 14 ezer dolgozónak (köztük mintegy 1300 felsőfokú végzettségű embernek) biztosított tisztes megélhetést.

A kommunista rendszer bukásával, illetve Jugoszlávia széthullásával a vasmű csillaga leáldozott. A határok átrajzolódása után a nagyvállalat elveszítette a beszállítóit és vásárlói jelentős részét, ráadásul a délszláv háborúban az üzem megrongálódott, több bombatalálat is érte. A mostoha körülmények az 1990-es évek végére a csőd szélére sodorták a nehézipari óriást, amely fénykorában a város GDP-jének csaknem a 70 százalékát adta. Több nekifutás után végül 2001-ben sikerült privatizálni: először oroszok, majd amerikaiak kezébe került.

Az egymást követő tulajdonosok viszont ahelyett, hogy bővítették volna, inkább fokozatosan leépítették a céget. A raktárakat kiürítették, a használható berendezéseket elvitték, az alkalmazottak zömének pedig felmondtak. Az agonizáló gyár végül néhány esztendeje olasz tulajdonoshoz került – azóta „takaréklángon”, mindössze 170 alkalmazottal ugyan, de biztosan üzemel.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

OLASZ MELÓ

A napjainkban tapasztalható extrém nyersanyagdrágulás és az orosz–ukrán háború piaci hatásai miatt a sziszeki üzem szerepe újra felértékelődött. Éppen ezért tulajdonosa, az olasz Danieli-csoporthoz tartozó ABS (Acciaierie Bertoli Safau) úgy döntött, hazai gyárai mellett bővíti és modernizálja a horvátországi létesítményét is.

A fejlesztések keretében az üzemcsarnokba beépítenek majd egy új acélhengerlőt, ami elengedhetetlen annak érdekében, hogy a gyár ezentúl ne csak nyersanyago-

kat, hanem készterméket is elő tudjon állítani. A tervek szerint a 200 millió euró értékű beruházás száz új alkalmazottnak biztosít majd munkát, s növeli a Száva-parti bázis versenyképességét. Ami befektetési szempontból ennél is fontosabb, hogy a bővítés után a jelenleg évi 250 ezer tonna terméket előállító öntöde kapacitásai közel megduplázódnak. Az üzem vezetője, Davor Šošić a Poslovni.hr lapnak nyilatkozva azt mondta: a fejlesztéseket olasz szakemberek végzik több ütemben, és várhatóan 2025 lesz az első év, amikor már teljesíteni tudják a tervezett 450 ezer tonnás termelést.

mogatásra számíthat az Európai Uniótól.

Ezenkívül a vasmű komoly állami segítséget is kap a területén lévő rozsdaövezet felszámolására.

Az üzem használaton kívüli építményeinek a jelentős része ugyanis megrongálódott a térséget 2020 decemberében megrázott földrengésben. Jelentős károk keletkeztek például a három régi kéményben, s az egykori üzemcsarnok is életveszélyessé vált. Az állam vállalta a bontási munkálatokat.

ZÖLDFEJLESZTÉS

AUTÓPÁLYA SZISZEKRE

Az ABS sziszeki beruházása azért is különleges, mert a gyár új részlegének a működtetéséhez szükséges villanyáramot teljes egészében megújuló forrásból állítják majd elő. Ehhez építenek egy 16 hektáros napelemparkot, amely Horvátország legnagyobb fotovoltaikus létesítménye lesz. Az így megtermelt energiát az új, nagy kapacitású Danieli Digital Melter olvasztótégely felfűtéséhez használják majd. Ebben elsősorban fémhulladék feldolgozását tervezik. Az invesztícióhoz a Poslovni portál szerint az ABS jelentős zöldfejlesztési tá-

A vasmű korszerűsítésével egy időben az A11-es számú, Zágráb–Sziszek-autópálya építése is gőzerővel zajlik. A sztrádát még 2006-ban kezdték építeni, de a munkálatok 2015-ben a várostól 20 kilométerre északra, Lekenik térségében elakadtak. A földrengés utáni helyreállítás felgyorsítása, illetve a gazdaság fellendítése érdekében a kormány nemrég ismét prioritásba helyezte a pálya befejezéstét. A tervek szerint 2024 tavaszára már járható lesz, és ingyen lehet majd közlekedni rajta.

HORDÓSI DÁNIEL 2022/19 FIGYELŐ | 63

F_63_horvat.indd 63

2022. 05. 09. 17:28

| RÉGIÓ |

A FŐ TÉR NAPÓLEON KATONÁJÁNAK NÉPSZERŰ SZOBRÁVAL. POZSONYNÁL TORPANT MEG EGY IDŐRE A FRANCIA SEREG 1809-BEN

ANTALÍK IMRE | Elkótyavetyélt versenyképességi előny, elmaradó reformok, az infrastrukturális fejlesztések elégtelensége, megtetézve a politikai vitákkal – ezek az okai az ezredfordulót követően még szédítő ütemű gazdasági fejlődést produkált Szlovákia visszaesésének a Figyelőnek nyilatkozott felvidéki közgazdász szerint. A komáromi Selye János Egyetem adjunktusa, a gazdaságtudományi és informatikai kar dékánhelyettese azt is kifejtette, miért illúzió az orosz energiafüggőség rövid távú felszámolása északi szomszédunkban.

Az ezredfordulót követő években a gyors gazdasági növekedést produkált Szlovákiát még tátrai tigrisként emlegették. Mára a kép már jóval borúsabb.

Hol tört meg a lendület?

– Szlovákia valóban nyertese volt az ezredforduló utáni évtizednek. Jól mutatja ezt, hogy 2009-ben a V4 államai közül mindmáig egyedüliként bevezették az eurót. A térség országainak jelenlegi helyzetét döntően befolyásolja, hogy miként tudtak reagálni az egymást követő kihívásokra: előbb a pénzügyi válságra, legutóbb pedig a koronavírus okozta krízisre. Szlovákia a pan-

FOTÓ: ALEXANDER VILF, EUROPRESS/AFP

A TÁTRAI TIGRIS MEGTORPANÁSA

64 | FIGYELŐ 2022/19

F_64-66_antalik.indd 64

2022. 05. 09. 17:28

| RÉGIÓ |

démia megjelenését megelőző évtizedben veszítette el a versenyelőnyét – abból adódóan, hogy elmaradtak a szükséges ágazati reformok vagy éppen az infrastrukturális fejlesztések. Gondoljunk csak bele: az ország két legnagyobb városát, Pozsonyt és Kassát máig nem köti össze autópálya – hacsak nem Magyarországon keresztül. A versenyképességi problémák részben abból is adódnak, hogy az országon belül hatalmasak a regionális különbségek. Pozsony és a Vág mente jóval fejlettebb, mint az ország legtöbb középső és keleti régiója. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a fejlettebb térségek elszívják a munkaerőt, a leszakadó régiók pedig egyre nagyobb csapdahelyzetbe kerülnek. Ördögi kör, hogy éppen azok vándorolnak el a jobb keresetek reményében az országon más térségeibe vagy éppen külföldre, akiknek a tudására, a munkaerejére helyben új beruházásokat lehetne alapozni.

– Történtek kísérletek az elmúlt években arra, hogy csökkentsék ezeket a regionális különbségeket?

– Igen, az egymást követő kormányok rendre célul tűzték ki a leszakadó térségek felzárkóztatását. El is indultak a projektek, de azután mégiscsak sorra elakadtak. A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt harminc esztendőben a regionális eltéréseket nem sikerült mérsékelni. Ellenkezőleg, tovább növekedtek. Érdemi elmozdulás az utóbbi években sem mutatkozott, miközben egyre nyilvánvalóbb, milyen versenyképességi hátránnyal jár, hogy gyakorlatilag kiürülnek a leszakadó régiók Középés Kelet-Szlovákiában. Visszatérve az előző kérdésére: az ország azt is érzékelhetően megszenvedte, hogy az ipar húzóágazatának számító autógyártásban látványos átállás zajlott az előző évtizedben. Gondolok például az elektromos gépkocsik térhódítására. Ha csak a szorosabban vett térség államait nézzük, az elmúlt esztendőkben jóval kedvezőbb feltételeket tudtak kínálni a befektetőknek, mint Szlovákia. Itt ütött

NÉVJEGY 1983-ban, Érsekújváron született.

Szülővárosában érettségizett, 2002ben.

2007-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, vállalati pénzügy szakon.

Doktori képesítését a Szent István Egyetemen szerezte, 2015-ben.

Komáromban él.

2007 óta a komáromi Selye János Egyetem oktatója, jelenleg adjunktus, illetve a gazdaságtudományi és informatikai kar dékánhelyettese.

Publikációiban elsősorban a felvidéki magyar közösség kitörési lehetőségeit és a V4-es országok gazdasági helyzetét követi nyomon.

vissza az oktatási reform elmaradása: az új kihívásokra fittyet hányó, a piaci igényeket figyelmen kívül hagyó képzések sora.

– A Heger-kormány néhány hónappal ezelőtt nagy hejehujával harangozta be az uniós helyreállítási terv keretében Szlovákiába érkező forrásokat. Éppen az ön által említett egyik kulcságazat, az oktatásügy átalakítása az egyik feltétele a pénzek lehívásának. Az egyetemi világ, amelynek ön is részese, milyen várakozásokkal tekint a reform elé?

– Ott kezdeném, hogy az éppen zajló felsőoktatási reform keretében valójában forrásokat vonnak ki a rendszerből. Önmagában a költségek racionalizálása észszerű és elkerülhetetlen lépés, de sokkal inkább látok koncepciótlanságot, mint rendszerszintű megújítást.

Magyarán: könnyen lehet, hogy a végén a mainál is rosszabb feltételek mellett kell majd versenyképes, minőségi képzést biztosítani. Mondanom sem kell, ez nem igazán biztató a jövőre nézve.

A racionalizálás kezdetét én a túlburjánzott bürokrácia leépítésével képzelném el. Nem mellesleg a szakmai gyakorlatokat kötelezően kellene beépíteni a tanulmányi programokba, hogy ténylegesen elmozduljunk a piaci igényeket kiszolgáló felsőoktatás felé.

– Az imént úgy fogalmazott: a kihívásokra adott válaszok határozzák meg a gazdasági kilátásokat. Kihívásokból Szlovákiában is van elég – alighogy lecsengett a pandémia, kilőtt az infláció, s hogy a külső környezet még kiszámíthatatlanabb legyen, a közvetlen szomszédban kitört a háború. Mi várható, milyen forgatókönyvekkel számolhatunk?

– Szlovákia egy kis, nyitott gazdaság, a helyzete nagyban függ a külső környezet alakulásától. Cseppet sem mindegy azonban, milyen lépéseket tesz a kormány a kedvezőtlen hatások mérséklésére vagy kivédésére. Ebben látom a problematikus elemeket. Kapkodónak, ötletszerűnek tűnnek a kabinet válságkezelő lépései. Egyszer jobbra rántják a kormányt, másszor balra, azután csak halad az autó valamerre előre, csupán azt nem tudni pontosan, hova.

– Szinte hetente kapnak hajba a négypárti kormánykoalíció frakciói Szlovákiában. Leginkább Richard Sulík gazdasági és Igor Matovič pénzügyminiszter között tapintható a feszültség. Ezzel magyarázható a koncepciótlannak tűnő válságkezelés?

– Igen, a viták aligha erősítik a bizalmat a társadalomban vagy akár a gazdasági élet szereplőiben. Ahogy az is jól mutatja a kormányon belüli súrlódásokat, hogy az áprilisban bemutatott szociális csomagot (260 millió eu2022/19 FIGYELŐ | 65

F_64-66_antalik.indd 65

2022. 05. 09. 17:28

| RÉGIÓ |

rós keret az idén, egymilliárdos jövőre – a szerk.) nem is támogatja a gazdasági tárca. Vagyis hangosak a politikai viták, miközben vágtat az infláció, a szociális válság pedig ennek következtében egyre mélyül.

– A szociális csomag, amelynek a sorsa még bizonytalan is, megkésett lépésnek tűnik Pozsony részéről. Legalábbis regionális összevetésben mindenképp, hiszen a szomszédos államok már korábban léptek az infláció megfékezése érdekében. Ezt is a politikai viták számlájára írhatjuk?

– Amellett, hogy az intézkedések valóban megkésettek, a fő kérdés: jó-e a szerkezetük, illetve elégségesek lesznek-e a kívánt cél elérésére, vagyis a megélhetési válság enyhítésére. A problémát abban látom, hogy a segítség csak hónapok múlva érkezik el az érintettekhez. Hozzátenném: ebben a csomagban

is van olyan elem, amely nem csak a leginkább rászorulókat segíti, mégis sokba kerül. A gyermekek után járó egyszeri, százeurós juttatásra gondolok. Előrébb járnánk, ha ezeket a forrásokat gyorsabban és célzottan juttatnák el azoknak, akik leginkább rájuk vannak utalva.

– Ha csupán az utóbbi hetet nézzük, a szlovák parlament sokszor a színházra emlékeztet – gondoljunk csak arra, hogy az országgyűlés kormánykoalíciós képviselők segédletével megakadályozta a bűnügyekkel gyanúsított Robert Fico exminiszterelnök mentelmi jogának a kiadatását –, miközben igencsak súlyos következményekkel fenyeget az energiaválság súlyosbodása. Van esély arra, hogy Szlovákia rövid idő alatt leváljon az orosz energiahordozókról, ahogy azt az uniós szankciók újabb csomagja megköveteli?

– Röviden válaszolva: nincs esély rá, de az energiabiztonság növelése érdekében akkor is csökkenteni kellene az orosz függést, ha éppen nem dúlna háború Ukrajnában, annak minden geo-

politikai következményével. Szlovákia ugyanis az EU-s tagállamok közül a legnagyobb mértékben ráutalt az orosz kőolaj és földgáz behozatalára. Emiatt teljesen érthető, hogy a pozsonyi kabinet is kivételt kért az ön által említett hatodik szankciós csomag hatálya alól.

Az más kérdés, hogy ez mennyi időre szól, mert az a mesék világába tartozik, hogy egy-két éven belül biztosítható az ország Moszkvától való energiafüggetlensége. Ahhoz, hogy ebbe az irányba lépjen Szlovákia, komoly beruházásokra lesz szükség a következő években: ki kell építeni az alternatív szállítási útvonalakat, kapacitásokat. Ami pedig hab a tortán: aligha remélhetjük, hogy az alternatív forrásokból az orosz importnál olcsóbban juthatunk földgázhoz. Vagyis így vagy úgy, de meggyőződésem szerint a pénztárcánk fogja bánni az átállást.

KOLEK ZSOLT

FOTÓ: SUSAN WALSH, REUTERS

JILL BIDEN, AZ AMERIKAI ELNÖK FELESÉGE ÉS IVAN KORČOK KÜLÜGYMINISZTER A POZSONYI REPTÉREN. KÁRPÁTALJÁN IS MEGFORDULT FIRST LADY A MÚLT HÉT VÉGÉN

66 | FIGYELŐ 2022/19

F_64-66_antalik.indd 66

2022. 05. 09. 17:29

| RÉGIÓ |

A HAGYOMÁNY HITELRE KÖTELEZ

A LENGYEL ELSŐÁLDOZÓK SZÜLEI | Az új évezredben még nem volt olyan drágaság az országban, mint manapság. Az infláció tavaly áprilistól számítva 12,3 százalékos volt, így a tavaszi szezonban sokan csökkentették a kiadásaikat, noha általában húsvétkor és a hozzá kapcsolódó utazások vagy a május eleji üdülések során szívesen költekeznek a lengyelek.

A varsói Quality Watch piackutató és tanácsadó cég húsvét előtti felmérése szerint az idén lengyelek csaknem egyharmada úgy készült, hogy a tavalyinál szerényebben ünnepel, 6 százalék pedig azt mondta, egyáltalán nincs pénze pluszköltésre. A megkérdezettek 42 százaléka lefaragta az üdülési költségeit, vagy lemondott az utazásról az április 30-tól május 3-ig (a lengyel alkotmány napjáig) tartó négynapos minivakáció alatt.

Ez a takarékoskodó szemlélet azonban egyáltalán nem vonatkozik a késő tavaszi elsőáldozási ünnepségekre – derül ki a Gazdasági Információs Iroda és Országos Adósságnyilvántartó (KRD BIG) tanulmányából.

A 95 százalékban katolikus országban a nyolc-kilenc év körüli gyerekek szüleinek közel a kétharmada azt szeretné, hogy az idei (májusi vagy júniusi napokra kitűzött) elsőáldozás megünneplése pazar legyen. Minden negyedik család készen áll hitelt felvenni erre a célra.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELŐJEGYZÉS ÉS ÁRKÉPZÉS

Az elsőáldozás (az oltáriszentség első alkalommal való vétele) nemcsak az egyházközség ünnepe, hanem famíliáé is. Az esküvők, lakodalmak mellett ez a legnépszerűbb családi rendezvény, amelyet az idén, két év után először, egészségügyi korlátozások nélkül lehet megtartani.

A költségeket tekintve kis lagzinak is nevezhető, hiszen sokat költenek az ünnepi ruházatra és az ajándékokra (a lányoknak főleg ékszerekre, a fiúknak elektronikai cuccokra), de jókora összeget kell fizetni az étteremben rendezett fogadásért is. A vendéglátóhelyek általában fejenkénti árral kalkulálnak, a buli költsége elsősorban a meghívott vendégek számától függ.

A szakportálok szerint Lengyelországban egy elsőáldozást követő családi ünnepség létszáma általában 24 fő. Az árak személyenként 140 és 300 złoty között mozognak, ami a vendéglátóhely besorolásától és hollététől is függ, így a hétezer złotyt (570 ezer forintot) is átlépheti egy 24 fős

rendezvény költsége. Nagyobb vendégszám, például 50 fő esetén hét- és 15 ezer közötti a számla.

Az idei elsőáldozási fogadásokra a legtöbben egy vagy két éve foglalták le az éttermek helyiségeit. Akkoriban az inflációs előrejelzések a mai valósághoz képest jóval visszafogottabbak voltak, de az előrelátó vendéglősök a szerződésbe befoglaltatták a 10-20 százalékos áremelés lehetőségét. A pénz most sem számít, például a Białystok melletti Rutkowski-kastélyban már a 2024-ben esedékes elsőáldozói ünnepségre kötik a szerződéseket.

MEGADJÁK A MÓDJÁT

A KRD BIG felmérésében az elsőáldozók családjainak a kétharmada emlékezetes, pazar rendezvényt szeretne: finom ételekkel, italokkal ellátni a vendégeket.

Minden negyedik nyilatkozó viszont kijelentette, nem érzi szükségét egy költséges fogadás megtartásának. (Ők azok, akik

kevesebb vendéggel, odahaza akarnak ünnepelni. A megkérdezettek elenyésző része kitérő választ adott.)

A Lengyelek eladósodnak az elsőáldozásért című tanulmányból az is kiderül, hogy a szülők 72 százaléka megengedheti magának, hogy családi forrásból, azaz hitelfelvétel nélkül szervezzen fogadást. Közülük 30 százalék állította, hogy a pénz nem jelent problémát ebben az ügyben. „Az anyagi források hiánya ellenére a lengyelek egy része nem szándékozik feladni a pazar rendezvényt.

Kutatásaink azt mutatják, hogy az »adósodj el, de mutasd meg, hogy megadod a módját« mentalitás még mindig érvényes. A szülőknek több mint a 25 százaléka hajlandó kölcsönt felvenni erre az eseményre” – mondta Adam Łącki, a KRD BIG igazgatótanácsának elnöke a PAP hírügynökségnek. Hozzátette: az a tendencia, hogy a hitelfelvevők csoportja egyharmadra fog emelkedni.

ILONA GIZIŃSKA

2022/19 FIGYELŐ | 67

F_67_lengyel.indd 67

2022. 05. 10. 17:02

| RÉGIÓ |

KÉSIK A PELJEŠAC HÍD ÁTADÁSA

MEGTANULTA, DE MÁST VÉGEZ

A szlovákiai munkavállalók 37 százaléka nem a végzettségéből adódó szakterületen helyezkedett el. Mindössze 24 százalékuk dolgozik olyan munkakörben, amely kifejezetten a szakmai képesítéséből következik – derül ki egy friss felmérésből, amelyet a Kariéra.sk szlovák munkaügyi portál tett közzé.

Ebből az is kiderül: a pályaelhagyók mellett sokan vannak olyanok, akik szeretnének a tanult szakmájuknak megfelelő munkakörben elhelyezkedni, de a piac erre jelenleg nem ad lehetőséget. A legnagyobb kereslet a szakképzett munkaerő iránt már hosszabb ideje az IT-szektorban mutatkozik, ezen a területen betöltetlen munkahelyek vannak. Továbbra is válogathatnak az álláslehetőségek közül az ipari termelésben a szakképesítést szerzett dolgozók.

A munkaerőpiacra belépő fiatalok a legkönnyebben a gyártásban, a logisztikában, a kereskedelemben helyezkedhetnek el, és immár az idegenforgalomban is, amióta jelentősen javult a járványhelyzet. Északi szomszédunkban a tavaly áprilisi 8-ról ez év első negyedének a végére 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya.

K. ZS.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Minden jel arra utal, hogy nem sikerül az idei turistaszezon előtt átadni Horvátország legnagyobb infrastrukturális projektjét, az A1-es autópálya vonalán a bosznia-hercegovinai tengeri kijáratot elkerülő Pelješac hidat, mert még nem készültek el a bekötőutak. A létesítmény, amely a Dubrovnik körüli területet köti össze az ország többi részével, már hónapok óta elkészült, éppen ezért kellemetlen, hogy kisebb problémák miatt csúszik a stratégiai projekt befejezése. A 2404 méter hosszú és 55 méter magas műtárgyat a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) építi mintegy 2,1 milliárd kunáért (105 milliárd forint), amit 85 százalékban az Európai Bizottság finanszíroz, a maradékot pedig az állami költségvetés fedezi.

A híd építése 2018-ban kezdődött, és a kínai kivitelező a tervezett ütemben időre, ez év márciusára be is fejezte a munkálatokat. Az építkezés viszont nem ment mindenhol ilyen gördülékenyen, az átkelő megközelítéséhez szükséges 12 kilométernyi út még csak részben készült el.

A munkálatokat vezető mérnök a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az eredetileg június elejére tervezett átadás nem tartható, mivel munkaerő- és építőanyag-hiánnyal kellett megküzdeniük. Ezért számításai szerint a hídon leghamarabb augusztusban indulhat el a forgalom. De akkor sem lesz még teljes az autósok öröme, mert a Dubrovnik felé vezető 17 kilométeres gyorsforgalmi átadása csak ősszel várható, így a forgalmat addig a pelješaci utakra terelik.

Az eset különösen kínos a horvátok számára, hiszen a szóban forgó utakat belföldi vállalatok, hazai szakemberek építik, akik a kínai hídépítőkkel egy időben kezdték el a technológiailag jóval egyszerűbb és kisebb volumenű munkálatokat.

HORDÓSI

68 | FIGYELŐ 2022/19

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 05. 10. 17:03

| RÉGIÓ |

ÚJABB INFLÁCIÓS REKORD CSEHORSZÁGBAN

MUNKAVÁLLALÁS A „NYITOTT BALKÁNON”

Május végén Szerbiában kiállítják a Nyitott Balkán kezdeményezés, a „mini-schengeni” övezetet alkotó Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia területén mindenhol érvényes első munkavállalási engedélyeket.

Ez lényegében egy digitális platformon igényelhető azonosító szám megszerzését jelenti – közölte Belgrádban a közszolgálati televízió műsorában Nenad Đurđević, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöki tanácsadója. Úgy fogalmazott: az érdekeltek egyszerűen, a hazai elektronikus ügyintézés honlapján (eUprava) igényelhetik és kaphatják meg a számot, az adatok beírását követően. A mezőgazdaságban, az építőiparban, valamint a vendéglátóiparban és a turizmusban van jelenleg munkaerőhiány mindhárom országban, így a kamara várakozása szerint ezekben az ágazatokban helyezkednek majd el a legtöbben.

A munkaerő szabad áramlásáról szóló megállapodást még a tavaly decemberi tiranai találkozó alkalmával írták alá az érintett államok tisztségviselői.

A másik két országban is hasonlóan egyszerű ügyintézést vezetnek be, s június elején már be is tölthetik az első munkahelyeket külföldön az érdekelt polgárok. A „mini-schengeni” munkavállalói azonosító kiadásánál alkalmazott módszer, illetve technológia az uniós elvárásokkal is összhangban van, hogy egy napon az integráció is könnyen végbemenjen az egységes EU-s munkaerőpiaccal – értékelte a szervezet illetékese.

VIRÁG

Áprilisban tovább gyorsult a pénzromlás üteme Csehországban. A múlt hónapban az előző esztendő hasonló időszakához képest 14,2 százalékkal emelkedtek az árak. Márciusban az éves infláció még 12,7 százalékos – derül ki a Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) kedden publikált előzetes adataiból. A pénzromlás ezzel 1993 óta nem látott szintet ért el, abban az évben 20,8 százalékot regisztráltak.

Az áremelkedéshez leginkább a rezsiköltségek növekedése és az élelmiszerek drágulása járult hozzá – emlékeztetnek a szakemberek, kiemelve, hogy áprilisban a fogyasztói kosár legtöbb tételében nőttek az árak. Az üzemanyagok ellenértéke márciushoz viszonyítva némileg csökkent, de éves összevetésben még így is jelentősen hozzájárult az inflációs ütem gyorsulásához. 2022 első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom még 9,4 százalékkal bővült éves bázison, köszönhetően a pandémia lecsengésének.

Az áprilisi adat már a lakosság vásárlókedvének a jelentős visszaeséséről tanúskodott (5,4 százalékos növekedéssel), de ez még mindig kedvezőbb, mint amire korábban az elemzők számítottak. A fokozódó inflációs nyomás és a cseh jegybank sorozatos kamatemelései miatt a lakossági fogyasztás további mérséklődését vetítik előre. Várakozásaik szerint a pénzromlás üteme a második és a harmadik negyedév fordulóján tetőzhet.

KOLEK

2022/19 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 05. 10. 17:03

| SKYNET |

TÉNYLEG ELVESZIK A MUNKÁNKAT A ROBOTOK? SVÁJCI KUTATÁS | Hol tart ma valójában a robotika? Tényleg eltűnik sok millió ember munkahelye pár éven belül az automatizálás révén? E kérdések tudományos igényű megválaszolásához visz közelebb egy két svájci egyetemen életre hívott index. E mutatóval megbecsülhető, hogy mintegy ezerféle álláshely közül melyik mennyire veszélyeztetett a mesterséges intelligencia fejlődése által.

Már hosszú évek óta zajlik a – jobbára elméleti – vita arról, hogy a szoftveres és persze „hardveres” mesterséges intelligenciával vezérelt gépek milyen munkákat, álláshelyeket mikor, mekkora mértékben veszélyeztetnek globálisan.

Ennek a problémának a megértéséhez került közelebb a világ a minap, amikor svájci kutatók két egyetem összefogásá-

val egy igen alaposan, kellő tudományos megközelítéssel összerakott indexet mutattak be.

Egészen pontosan két lausanne-i univerzitás közösen létrehozott egy vadonatúj adatbázist, amelyből látható, hogy aktuálisan milyen mértékben veszélyeztet a robotizálás egy-egy konkrét szakmát. Továbbá a kutatók azt is kimunkálták, hogy milyen „B tervekkel” állhatnak elő azok, akiknek a helyét átvette a mesterséges intelligencia valamely formája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tudósok életre hívtak egy

SZINGAPÚRBAN TAVALY ÓTA MŰKÖDIK CAMELLO, AZ AUTONÓM ÉLELMISZER-KISZÁLLÍTÓ ROBOT. OTT MÁR MOST KEVESEBB FUTÁR SZÜKSÉGES

online is kereshető mutatót. Ebből pedig megtudható, hogy egy-egy szakmát mennyire „fenyeget” az automatizálás, és milyen esetleges foglalkozási irányok felé lehetséges – viszonylag kis energiabefektetéssel – elmozdulni a veszélyeztetett csoportok esetében.

ELSŐ HELYEN A FIZIKAI MUNKÁK

Megvizsgálva az elsőre látványosnak tűnő indexet, talán elsősorban a társadalomtudósok, a HR-szakemberek és a jövőkutatók igazi eszköze lehet. Vegyük például a sofőröket, akik az egyik leginkább veszélyeztetett körbe tartoznak, akiknek az átlagpolgár számítása szerint talán a legmagasabb értéket kellene kapniuk. Magasat is kapnak, de a mutató részleteinek a tanulmányozása nélkül nem mond sokat a sofőrök esetében kapott 0,78-os érték.

Az adatbázis közel ezer szakmát sorol be, és az első helyeken a fizikai munkák vannak, például a karbantartás, az építkezés vagy éppen a „szalag mellett” végezhető ipari tevékenységek – a skála túlsó felén pedig a fizikusok tanyáznak.

Egészen pontosan úgy jutottak az indexhez, hogy a Lausanne-i Egyetem (Université de Lausanne – UNIL) és a lausanne-i műszaki egyetem (École Polytechnique Fédérale de Lausanne – EPFL) tudósai az automatizálás lehetséges társadalmi hatásait vizsgálták. Ehhez

70 | FIGYELŐ 2022/19

F_70-71_Skynet.indd 70

2022. 05. 10. 17:04

| SKYNET |

EBBEN AZ AKVÁRIUMBAN MÁR AZ ARANYHAL IRÁNYÍT, DE RÁNK MI SZÜKSÉG LESZ? IZRAELI KUTATÓK IDÉN JANUÁRBAN, A VÍZI ÁLLAT MOZGÁSÁT FIGYELVE KÉSZÍTETTEK HAL „VEZETTE” KIS ROBOTJÁRMŰVET

a munkához készült el a mutató, melynek módszertana a kutatók szerint számos módon használható.

FOTÓK: EDGAR SU, RONEN ZVULUN, REUTERS

HOGYAN SZÁMOLTÁK KI?

Egyebek mellett az új index sokban segíthet a munkaerőpiacról kiszorulók lehetséges, alternatív elhelyezkedési lehetőségeinek a felmérésében. Így például a társadalomtudósok, a stratégiai döntéseket hozók pontosabb becslést kaphatnak az állampolgárok robotizációval összefüggő munkanélkülivé válásának a kockázatáról. És ezen adatok birtokában azután már sokkal könnyebb lenne például a felnőttképzési programokat átalakítani.

Mi több, még a robotok gyártói is jobban képbe kerülhetnek a téren, hogy milyen irányba vigyék a fejlesztéseiket – teszik hozzá a mutató megalkotói.

Az alapadatok persze nem légből kapottak: az index alapjául egy nyilvánosan elérhető, hivatalosnak tekinthető szakmalista szolgál. Ebben csaknem ezerféle munkaköri leírás szerepel, beleértve a feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen készségeket, képességeket és tudásanyagot.

A kutatók ezt a listát elemezték ki tudományos módszerekkel. Egészen pontosan megnézték, mi a valószínűsége a vizsgált szakma esetében az emberek robotokkal való helyettesítésének – s ha elképzelhető, akkor milyen mértékben. Az alapot ehhez a SPARC: The Partnership for Robotics in Europe nevű szervezet adatai adták, pontosabban egy 320 oldalas tanulmány, amely éppen a fő kér-

dést járja körül, miszerint mely szakmák mennyire veszélyeztetettek az automatizálási, robotizálási folyamatok miatt.

Továbbá belekalkulálták a mesterséges intelligencia eddigi eredményeit, a mai – továbbá a közeljövőben várható – fejlettségi szintjét.

Könnyen gondolhatnánk erre a jegyzékre egyfajta feketelistaként, de a svájci tudósok bevallása szerint inkább arra koncentráltak, hogy a felnőttképzés folyamán kiknek, mely szakmákban kell a lehető leggyorsabban B terveket kimunkálni, illetve a fiatalok képzésekor most mire érdemes helyezni a hangsúlyokat.

Magyarán: mely szakmákban szükséges visszafogni a képzési kapacitásokat, s milyen területeken kell(ene) látványosan növelni azokat.

NEM IS EGY, HANEM KÉT INDEX VAN

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy mindjárt két mutatót dolgoztak ki. Az első az automatizálási kockázati index, amelyet Automation Risk Index (ARI) névvel vezettek be. A másik a fent említett B tervekre, avagy menekülőutakra koncentráló rugalmassági jelző, melynek angol neve Resilience Index (RI). Ezzel becsülni lehet azt, hogy milyen a robotizálási kockázat és az esetleges átképzés előforrásigényének a viszonya. Az adatokban minden egyes mai foglalkozáshoz három B terv tartozik.

Összefoglalva: az ARI megmutatja, hogy kinek a munkáját mekkora valószínűséggel vehetik át a mesterséges intelligencia vezérelte szoftveres és szoftver-hardveres megoldások (azaz a szoftveres botok, valamint a fém-műanyag, ám mesterséges intelligenciával felvértezett gépi agy irányította fizikai robotok). De hogy pár példát is hozzunk: az ARI két szélső értéke 0,43, illetve 0,78.

Mint az elején utaltunk rá, olyan egyszerű munkák, mint a sofőrködés egyes formái, a felső értékhez vannak közel, míg a tudományos kutatók, például a biológusok, fizikusok tevékenysége a skála átellenes végén helyezkedik el.

Persze nem újdonság, hogy a robotizálás hatásait a világ legkülönbözőbb szegleteiben, tudományos intézményeiben kutatják.

A friss munka különlegessége azonban az, hogy a kiutakat, a B terveket is igyekszik egyfajta tudományos alaposságú, mégis automatizált logika szerint megmutatni. Ráadásul nemcsak egyedi esetekben, hanem komplett társadalmirendszer-összefüggésekben vizsgálva a pár éven belül várhatóan egyre kritikusabbá váló kérdést. Gondoljunk csak a fejlett világban már fel-felbukkanó önvezető taxikra, kiszállítókra, büfékocsikra, amelyek korántsem a sci-fi álmok, hanem jobbára az élesben tesztelt technológiák közé tartoznak. Mi lesz öttíz év múlva a fejlett világ nagyvárosaiban dolgozó futárokkal, taxisokkal és mozgóárusokkal?

HG 2022/19 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Skynet.indd 71

2022. 05. 10. 17:04

| CAPPUCCINO |

TIPTON ZAKARIÁS

Az első próbálkozásainál az édesapja bakelitgyűjteményéből kezdett szemüvegkereteket készíteni. Gondolom, ehhez neki is volt egy-két szava.

– Csak néhány lemezét áldoztam be, és mindegyiknél megkérdeztem: „Ezt ugye nem nagyon hallgatod?” Nem tudtam, hogy működik-e majd az elképzelésem, ezért más műanyagokkal és fémmel, fával is dolgoztam a fejlesztés folyamán.

– Már több mint három tonna vinilből, több ezer méter bovdenkábelből és több száz kiló töltényhüvelyből gyártottak szemüvegkeretet – honnan szerzik be ezeket az anyagokat?

– Sok-sok kutatás után találtam rá a forrásaimra. Eleinte bolhapiacokon vásároltam fel a régi bakeliteket, de rá kellett jönnöm, hogy a műanyag elöregedése miatt törékenyek, és ha sokat hallgatták, karcosak is, így nem a legjobb alapanyagok. A

zeneiparban viszont rengeteg olyan hanglemez termelődik, amelyet valamilyen okból nem tudnak értékesíteni, ezért meg kellene semmisíteni. Kiadóknak, zenészeknek, forgalmazóknak, webshopoknak írtam, hogy szívesen átveszem a feleslegüket, mert ezekkel a viszonylag új darabokkal sokkal könnyebb dolgozni.

Azóta havonta-kéthavonta érkezik hozzám egy raklapnyi lemez – és viselhetővé vált a zene! A töltényhüvelyeket pedig lőterekről szerezzük be. Az ötlet on-

nan jött, hogy egyszer találtam egyet az utcán Amerikában. Gondolkoztam: de jópofa, mit lehetne ebből készíteni? Ki kellett fejleszteni a módszert a megmunkálására, de azóta a szemüvegszár végén ellensúlyként alkalmazzuk.

– Nemrég elnyerték az Optic for Good nevű díjat, amely a világ egyik legkörnyezetbarátabb szemüveggyártójaként akkreditálja a céget. Folyamatosan foglalkoztatják az újrahasznosítás lehetőségei?

– Igen, apró alkatrészeken is sokat agyalunk, ahogy azon is, miként maradhat naprakész a brand. Most épp a csomago-

FOTÓK: TIPTON EYEWORKS

Richard Branson, Shawn Mendes vagy Ed Sheeran is viseli az 1998 óta működő Tipton Eyeworks szemüvegkereteit, amelyek elképesztő alapanyagokból, egy hazai gyárban, illetve kézzel készülnek. Az amerikai– magyar tulajdonos eleinte csak saját magának szeretett volna egy különleges keretet, mára viszont világhírű brandet épített.

72 | FIGYELŐ 2022/19

F_72-73_Cappuccino.indd 72

2022. 05. 10. 17:05

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1978-ban, Sun Valley-ben, az Amerikai Egyesült Államokban született.

A Seattle Central Community College-ben diplomázott.

KEDVENCEK Film » A nagy Lebowski Könyv » J. K. Rowling: Harry Potter Zene » Viagra Boys Hobbi » bútorkészítés Ahonnan merít, ha kimerül » a gyermekeiből Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » feledékenység/feledékenység Álom, amely még nem valósult meg » sárkányrepülés

lástechnikánkat tervezzük át. Az anyaghasználat ökológiailag progresszív megközelítésével különítjük el magunkat más márkáktól. Öröm, hogy egyre többen értik meg a fenntarthatósági intézkedések szükségességét. De közben azt tapasztaljuk, hogy a vásárlók szeretnék, ha a környezetbarát nyersanyagból születő termék ugyanolyan mutatós lenne, mint az új, tehát esztétikailag nem szívesen kötnek kompromisszumot. Ennek a dupla szorításnak nehéz megfelelni, de dolgozunk rajta. A másik újításunk, hogy már 3D-s nyomtatóval készült kereteket is elő tudunk ál-

lítani, amelyek maximálisan személyre szabhatók. Nem is gondolnánk, de akadnak, akiknek nagyon speciális méretű, kialakítású szemüvegre van szükségük – például a bokszolóknak, a profi sziklamászóknak, a biliárdozóknak. Vagy akiknek az átlagnál nagyobb, laposabb az orruk, esetleg szélesebb az arcuk…

– Amerikai–magyar szülők gyerekeként Seattle-ben élt. Miért Magyarországon építi az üzletet?

– Gyerekkoromban éltünk pár évet Kecskeméten, majd gimnáziumba Pécsett jártam. Később nyaranta látogattam Magyarországra, és egy nyaralás alkalmával találtam meg azt az esztergomi gyárat, ahol el tudtam indítani a szemüvegek előállítását.

Most már a család, a tervezés, a gyártás is ideköt. Főleg, hogy Budapesten nyitottunk egy nemzetközi szinten is egyedi üzletet, ahol a Zeiss szemvizsgálati géppark mellett egy koncerttermet alakítottunk ki.

– Világszerte több mint 500 optikában érhetők el a termékeik. Hogy épült ki ez a hálózat?

– Fogtam egy bőröndöt, beletettem a mintadarabokat, s vonattal beutaztam Európát. Az internetről kikerestem, hogy melyek azok a jellemzően belvárosi üzletek, ahol a kereteinkre vevők lennének, és mint régen a porszívóügynökök, egyszerűen bekopogtattam. Haladó technológiával dolgozunk, különleges alapanyagokkal, így az árazásunk is meghatározza, hova fér be ez a kategória. Miután Európában nevet szereztünk, folytattuk Észak-Amerikában, Kanadában – ezt a két piacot a feleségem építette fel. PR-munka és utazgatás ott is kellett, de mivel hatalmas területű országok, az emberek sokkal nyitottabbak arra, ha e-mailben keressük meg őket, mert megszokták, hogy a partnerek nem fognak feltétlenül odautazni hozzájuk egy termékbemutató miatt. Összehasonlításképp: egy olasztól ismeretlenül e-mailben vagy telefonon választ kapni – esélytelen. Ausztráliában, Japánban, Kínában is jelen vagyunk. De Ázsiában az európaitól eltérő fejforma okoz számunkra nehézsé-

get: a terjeszkedéshez sokkal több energiát kellene a termékfejlesztésre fordítanunk, amire jelenleg nincs kapacitásunk.

– Hány szemüvege van, s mi alapján választ, amikor elindul otthonról?

– Húsz keretem biztosan van. Néhányat bulizni vagy családi ünnepségeken hordok.

Van, amelyiket kétkezi munkához, mert nagyobb a lencséje, jobban védi a szememet. Ha nem szeretnék kitűnni a környezetemből, akkor visszafogottabb darabot veszek fel. Külföldön szinte egyértelmű, hogy mindenkinek több szemüvege van, míg itthon ez sokaknak felesleges luxusnak tűnik. Pedig annak, aki dioptria nélkül nem boldogul, erősen ajánlom, hogy ne egy szemüveget tartson, mert ha azzal bármi történik, az komoly gondot okozhat neki. Hajlamosabbak vagyunk inkább a cipőinkhez illő táskákra költeni, mint még egy-két szemüvegre. De miért? Hiszen egy embernek először az arcát veszszük szemügyre, és beszélgetés közben sem a táskáját nézzük.

– Hogy kerülnek világsztárok orrára a szemüvegeik?

– Extravagáns darabokat árusító üzletek forgalmazzák a termékeinket, és hozzájuk extravagáns vevők járnak, akiknek munkaköri kötelességük, hogy merészebben öltözzenek. Néhány esetben a sztárok rokonai, barátai, üzletfelei fedezték fel a kereteinket, s ajándékba választották, ahogy Elton Johnnak a férje. Richard Branson brit üzletember, a Virgin Group alapítója néhány éve előadóként lépett fel egy párizsi rendezvényen. A szervezők szerették volna meglepni egy eredeti ajándékkal, és hozzánk fordultak. Kitaláltuk, hogy abból az 1973-as bakelitból fogunk legyártani egy keretet, amely elindította a lemezkiadója, a Virgin Records karrierjét. Így nem sokkal később Bransoné lett a napszemüveggé gyúrt Tubular Bells, azaz Mike Oldfield első lemeze.

Robbie Williams számára is terveztünk egy – direkt a markáns orrára kitalált – keretet, amelyet a 2015-ös Sziget Fesztiválon adtak át neki. Dani Alves labdarúgó Floridában vásárol tőlünk. Dolgozunk az AC/DC-vel is. Az ő segítségükkel találtak ránk Miles Davis örökösei, hogy gondoljuk újra a zenész által 1958ban viselt ikonikus napszemüveget. Leginkább szájhagyomány útján terjed a hírünk, és így a legjobb.

SZIGETI HAJNI 2022/19 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Cappuccino.indd 73

2022. 05. 10. 17:05

| TÁRSADALOM |

„A WIN-WIN SZITUÁCIÓ AZ ALAP”

Huszonévesként, az egyetem mellett kezdett vállalkozásba.

Mi motiválja, miért nem éli a diákok megszokott életét?

– Korábban versenyszerűen úsztam, ezért az egyetem előtt sem olyan életet éltem, mint a kortársaim. Tehát nem voltak hétvégi bulik, a versenyekre, az edzésekre összpontosítottam.

Mindig is maximalista voltam, a sportolás miatt nagyon pörgősek voltak a mindennapjaim. Ezt folytatom most is, csak már az élet más területén. Ahogy azelőtt, jelenleg is olyan célokat tűzök ki magam elé, amelyek az adott pillanatban elérhetetlennek tűnnek, aztán fokozatosan elérem azokat.

– Most jogászhallgató Győrben. Hogy jött képbe a pénzügyi tanácsadás?

– A pénzügyek mindig is érdekeltek, tehát innen jött a késztetés. Az otthonfelújítási tanácsadás azonban speciális szegmens, hiszen nemcsak pénzügyről van szó, hanem kapcsolódik a közigazgatáshoz és egyéb jogi területekhez is. Korábban a közigazgatás nem foglalkoztatott, de az élet úgy hozta, hogy a szülővárosomban, Kőszegen az önkormányzat pénzügyi, jogi és ren-

dészeti bizottságának a külsős tagja lettem. Nyomban megváltozott a szemléletem, ahogy kezdtem rálátni a folyamatokra, s egyre jobban kezdett érdekelni a közigazgatás is. Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre elvégzem a jogi kart Győrben. A munka mellett mindenképpen szeretnék belevágni valamilyen típusú közgazdasági tanulmányba. A jogi ismereteimet más téren is gyakran tudom kamatoztatni, hiszen előfordultak már a vállalkozók munkáival kapcsolatos minőségbeli problémák, melyeket az iránymutatások szerint könnyebben tudtak békés úton rendezni az ügyfeleink.

– Miként vágott bele a tanácsadásba?

– Az otthonfelújítási támogatás igénylése a múlt év elejétől vált lehetővé. Az első perctől nagyon sok volt a bizonytalanság az emberekben ennek részleteivel kapcsolatban. Ezt erősíti a mai napig az igénylők körében terjedő rengeteg hamis információ. Az ismerőseim tudták, hogy az önkormányzati munkám miatt nagyjából tisztában vagyok a területtel, a lehetőségekkel és a jogszabályokkal, ezért sokan kértek tőlem tanácsot, hogy miképpen induljanak el. Nekik segítettem először.

Aztán az ismerőseim elmondták ezt az ismerőseiknek, így már ők is elkezdtek keresni. A Facebookon is hozzászóltam különféle posztokhoz, a szabad időmben kommentben segítettem annak, aki engem kérdezett. Volt már ekkor egy pénzügyi vállal-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

NÉMETH BÁLINT Nagyon jó programnak tartja az otthonfelújítási támogatást a tanácsadó, aki még csak huszonéves, és egyetem mellett végzi a tevékenységét. Mint mondta, december 31-ig minden igénylő, aki az összes apró szabálynak megfelelő kérelmet nyújt be, megkapja a neki járó pénzt. A maximálisan kérhető összeg 3 millió forint.

74 | FIGYELŐ 2022/19

F_74-75_nemet.indd 74

2022. 05. 10. 17:05

| TÁRSADALOM |

kozásom, de erre az új tanácsadási területre nem akartam vállalkozói szemmel tekinteni. Egy kis idő elteltével akkora lett az „ügyfélköröm”, hogy a keresletre, az igényekre alapozva átállítottam a tanácsadói vállalkozásomat. Eléggé lelkiismeretesnek tartom magamat, ezért az a célom, hogy az ügyfeleim minden kérdésükre választ kapjanak. Nekem a win-win szituáció az üzletben is alap.

– Hogy néz ki a gyakorlatban ez a munka?

– Van egy Facebook-oldalam, a Családtámogatások by NB, és az Otthonfelújítási Támogatás Tanácsadó profilról igyekszem sok kérdést megválaszolni az Otthonfelújítási Támogatás 2021 csoportban is, illetve ezeken a site-okon el is lehet érni. Elég sokan keresnek, természetesen hétvégén is. Ezt úgy fogom fel, hogy az emberek nagy többsége szombaton és vasárnap nem dolgozik, akkor van idejük foglalkozni a különféle pályázatokkal, kedvezményekkel. Tehát nekem a lehetőségekhez képest mielőbb válaszolnom kell, akár hétvégén is. Természetesen a párom ennek nem nagyon örül, de megérti, hogy ez egy ilyen vállalkozás, és egy maximalistatárs.

– A Facebook-oldalukon nagyon sok érdeklődő tesz fel kérdéseket, érdeklődik a kedvezmények iránt. Tehát ön hús-vér emberekkel van kapcsolatban. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva az otthonfelújítási pályázatnak akad olyan része, amelyen javítana, bővítene?

– Nagyon hatékony és jó a támogatási forma. Egy ekkora visszaigényelhető összeg sok embernek teszi jobbá az életkörülményeit, hiszen jó néhányan csak ezért újították fel az otthonukat. Nem beszélve a támogatáshoz kialakított kedvezményes hitelről, amely azoknak a gyermekeseknek is segít, akiknek nem áll rendelkezésére ilyen mértékű megtakarítás. Szerintem a rendelet egyetlen érthetetlen eleme a terek elválasztásának a kizárása. Amennyiben valaki egy nagyobb szobát fallal akar kettéválasztani, azt nem lehet elszámolni a pályázat keretein belül. Pedig gyakran ütközünk a gyakorlatban ebbe a problémába, hiszen ha egy nyári konyha felújítását segíti a program, amely kisebb összefüggésben áll a gyermekneveléssel, mint például két gyermekszoba kialakítása, akkor az utóbbi miért nem támogatható?

– Ha már a költségeknél járunk: az építőipari árak növekedése mennyire befolyásolja a felújítási kedvet?

– Most két válság ér egybe. A koronavírus-járvány okozta nehézségek, valamint az orosz–ukrán háború miatt is nőtt az infláció, és az építőipari anyagok ára szintén rekordmagasságba szökött. Az otthonfelújítási pályázat tavaly januári bevezetése következtében a kereslet-kínálat egyensúly megbillent az előbbi javára. Nyilván ez is belejátszott a drágulásba. De mindezeket figyelembe véve nagyon megéri kihasználni a lehetőséget. Egy érintett család mesélte nekem, hogy tavalyelőtt ősszel – amikor még nem indult el a támogatás – 4,5 millió forintért tudta volna lecseréltetni a családi házuk tetejét. Ez az ár a múlt év tavaszára 6 millió forintra nőtt, de a pályázatnak köszönhetően igénybe tudták venni a hárommilliós támogatást. Tehát még így is másfél millió forintot takarítottak meg az eredetileg tervezett 2020. őszi munkálatok ellenértékéhez képest. Egy másik ügyben kellett beszélnem egy kivitelezővel, hogy miképp kell elkészítenie a számlát: online vagy papíralapon? Azt mondta, hogy ő évek óta vállalkozó, de még soha egyetlen számlát sem töltött ki, tehát nem is tudja, miként kell. Magyarul az intézkedés erőteljesen fehéríti az építőipart és ezzel együtt a gazdaságot. Hivatalosan ez év végéig lehet élni az otthonteremtési kedvezménynyel, de a miniszterelnök már jelezte, hogy valamilyen módon

folytatni kívánják a családok támogatását. Persze a részleteket még senki sem tudja, s azokat a világgazdasági események is súlyosan befolyásolhatják. Egy biztos: jelenleg december 31-ig minden igénylő, aki az összes apró szabálynak megfelelő kérelmet nyújt be, meg fogja kapni a neki járó pénzt. A maximálisan igényelhető összeg tehát 3 millió forint.

– Visszatérve a cégére: vannak munkatársai?

– Állandó jelleggel foglalkoztatok egy alkalmazottat, és van egy fiatal hölgy, aki alvállalkozóként szokott segíteni. Ő a napelemes pályázatokért felel, az otthonfelújítási rész az enyém. Nagyon jól működik a partnerség, nagy terhet vett le a vállunkról, mert az alkalmazottammal ketten már nem tudtuk volna ezt a területet is „lefedni”. Üzleti szempontból mindkettőnknek megéri az együttműködés, hiszen nem csak olyan ügyfelek vannak, akik az otthonfelújítás kapcsán az energiatakarékossági pályázatot is igénybe veszik – ez fordítva is működik. Tehát ez a bizalmi bázis sokat ér nekünk, hiszen lehet, hogy egy érdeklődő később bármilyen ügyből kifolyólag visszatér hozzánk. E két említett terület mellett befektetési tanácsadással is foglalkozom.

Elvégeztem egy nemzeti bankos képzést, amely végzettség erre a tevékenységre is feljogosít. Egyelőre a hitelezési tanácsadás nincs benne a portfóliómban. A terveim között szerepel, hogy az MNB szakirányú képzését nemsokára elvégzem, és belevágunk ebbe is. Ez így már tényleg teljes körű szolgáltatás lesz.

PINDROCH TAMÁS HIRDETÉS

Volt már a szíved...?

Itt az idő, hogy kék legyen!

Támogasd te is adód 1%-ával az Együtt az Autistákért Alapítványt!

Adószámunk: 18745964-2-41

F_74-75_nemet.indd 75

2022/19 FIGYELŐ | 75 Megérteni. Elfogadni. Segíteni.

2022. 05. 10. 17:05

| TÁRSADALOM |

50 ÉVES A NIKESZTORI

Ahogy bestsellerré vált könyvében is megírta a friss adatok szerint 48,3 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedő 84 éves üzletember, a vállalkozói ismeretek szemináriumra állított össze egy kutatási anyagot a cipőkről. Átlagos házi feladatnak indult, végül a téma megszállottjává vált. Az Oregoni Egyetem után üzleti diplomát szerzett a Stanfordon, eltöltött egy év katonai szolgálatot, és ott állt 24 évesen barátnő nélkül, sőt anélkül, hogy bármi merészet elkövetett volna addigi életében.

De egyre inkább erősödött benne a gondolat, hogy nyomot akar hagyni a világban. Futás közben jött az az őrült ötlete, hogy egy kisebb, világ körüli útra menjen. Ez 1962-ben egyáltalán nem volt mindennapos elképzelés. Knight Japánba akart eljutni, mert érzékelte, hogy a szigetország olyan innovációs előnyt kezdett sze-

PAUL KNIGHT. EGYETEMISTA KORA ÓTA ÉRDEKLŐDÖTT A SPORTCIPŐK UTÁN

rezni, mint korábban soha, és keresni akart egy japán cipőgyárat, ahol elmondhatja az elképzeléseit a futócipőkről. Így kezdődik Phil Knight önéletrajzi könyve, és innen indul a páratlan sztori, ami a Nike felépítéséhez vezetett.

KORAI ÉVEK

A céget Bill Bowermannel alapította Knight, Blue Ribbon Sport néven, de a cél már akkor is az volt, hogy jó minőségű és olcsó futócipőket importáljon Japánból az amerikai piacra. Hét évvel később, 1971-ben a vállalat már ötven főt foglal-

A NIKE SZÁMOKBAN A cég 1096 kiskereskedelmi üzletet üzemeltet, és a világ legnagyobb sportcipőgyártójaként 28 százalékos a piaci részesedése és 44,5 milliárd dolláros az árbevétele. Ebből a lábbeliszegmens 28 milliárd dollárt hoz, megelőzve az Adidast és a Pumát.

koztatott. Amikor a japán cipőbeszállítóval való együttműködés véget ért, Phil egy mexikói cipőgyárat választott, amelyet az Adidas már jóváhagyott. Bőr futballcipőket akart gyártani, és ehhez keresett egy jó nevet. A saját ötlete a Dimension Six volt, de ezt minden kollégája elvetette, kimondhatatlannak és rossznak találták. Igaz, a többieknek sem jutott semmi eszébe, ám szorította őket a határidő, mert a szabadalmi hivatalban le kellett adni a papírokat. Az utolsó pillanatban jött az ötlet Jeff Johnsontól, a cég első alkalmazottjától. Azt mondta, előző éjszaka, álmában az jutott eszébe, legyen a cég neve Nike.

Mint a győzelem görög istennője. Benne volt a jó márkanév összes szükséges tulajdonsága, és ami a legfontosabb, esélyes volt, hogy megmarad a vásárlók emlékezetében. Mindössze néhány másodperce volt Knightnak a döntés meghozatalához, rábólintott, a Nike-ot választotta, a többi

FOTÓK: GETTY IMAGES; NIKE

SPORTRUHÁZAT | A világ legsikeresebb embereiben egy biztosan közös, már nagyon korán volt egy konkrét víziójuk arról az üzletről, ami aztán gazdaggá és világhírűvé tette őket. Nem volt ez másképp a Nike-alapító Phil Knight esetén sem. Ő az egyetemi dolgozatában kezdett foglalkozni a futócipőkkel, s lám, milyen igaza lett.

76 | FIGYELŐ 2022/19

F_76-78_nike.indd 76

2022. 05. 10. 17:06

| TÁRSADALOM |

tanácsára hallgatva Jordan igent mondott a Nike ajánlatára, a következő évben pedig piacra dobták az első pár Air Jordant.

Az új lábbeli elképesztően sikeres volt, a cég az ügylet első évében 126 millió dollár értékű Air Jordant adott el. Michael Jordan aktív játékoskarrierje során minden évben megjelent a cipő új kiadása, amelyek ma már gyűjtői darabok, árveréseken vadásznak rájuk a megszállott rajongók. Minden idők legnagyobb játékosa 1,3 milliárd dollárt keresett a harminchat éven át tartó együttműködésből. A kooperáció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a márka a világ vezető sportcipőgyártójává váljon.

MARADT A STRATÉGIA

A vállalat üzleti stratégiájának részeként fenntartotta a hírességekre épített tervezési együttműködéseit. Az évek során a márka együttműködött Kanye West rapperrel és lemezproducerrel, Drake énekessel és dalszerzővel, a Dior divatházzal, a Swarovski ékszermárkával, a Louis Vuitton művészeti igazgatójával, Virgil Abloh-val, valamint a kultikus japán Undercover Jun Takahashi alapítójával és vezető tervezőjével.

A SZÁZEZREKET ÉRŐ AIR JORDAN. A SOTHEBY’S ÁRVERÉSÉN EGY VAGYONT ÉR EGY DEDIKÁLT CIPŐ

pedig történelem. Így 1978-ban cég neve Blue Ribbon Sportról Nike-ra változott.

ÖTLET A BÖRTÖNBŐL

1987-ben a Nike arra készült, hogy elindítsa első nagy televíziós kampányát, amely futásról, gyaloglásról, crossedzésről, kosárlabdáról és női fitneszről szólt.

A Wieden+Kennedy kreatívügynökséget bízták meg a kampány lebonyolításával.

Bő tíz évvel később, egy reklámokról szóló dokumentumfilmben a reklámszakember bevallotta, hogy egy elítélt gyilkos utolsó szavaiból merített ihletet, aki a kivégzése előtt csak annyit mondott: „Just do it”. A Nike vezetősége ugyan nem érezte úgy, hogy a kampánynak szüksége lenne önálló szlogenre, ennek ellenére megengedte.

Ma már a Just do it az egyik legnépsze-

rűbb jelmondat a világon. Mindenki érti, hogy nem szól többről, mint arról, képes vagy rá, hogy megtedd az első lépést.

JORDAN, A NAGY FOGÁS

1983-ban az Adidas már egymilliárd dolláros vállalat volt, és tarolta az atlétikaicipő-ipart. A Nike egyre erősebb versenytárssá vált, a menedzsment éjt nappallá téve azon dolgozott, hogy mielőbb megelőzze a németeket. 1984-ben a kosárlabda vitathatatlan sztárja Michael Jordan volt, és érett egy kivételes szerződése az Adidasszal, de a Nike jobb ajánlatot tett neki. Évi 500 ezer dollárt ígértek öt éven át, és a játékos lehetőséget kapott arra, hogy saját cipőcsaládot tervezzen. Szülei

A TORNACIPŐS FIÚK

A sneakerhead kultúra az 1970-es években kezdődött, és a Nike Michael Jordannel kötött üzlete hozzájárult a globális fejlődéséhez. A Financial Times tavaly közel kétmilliárd dollárra becsülte a lábbelik viszonteladói piacát. A Nike leányvállalata, a Jordan márka továbbra is nagymértékben hozzájárul a cipők eladásához. Az idén a brand a világ egyik legértékesebb márkájává vált. Michael Jordan dedikált Nike Air Jordan 1S 1985ös cipője 560 ezer dollárért kelt el egy 45

44,5

40 35 30 25 20 15

A NIKE GLOBÁLIS BEVÉTELEI

10

Milliárd dollár 14,1 ’76

’80

5 ’85

*A Nike pénzügyi éve a vonatkozó év május 31.-ig tart

’90

’95

’00

’05

’10

’15

’20 ’21

0

Forrás: Nike/Statista

2022/19 FIGYELŐ | 77

F_76-78_nike.indd 77

2022. 05. 10. 17:06

| TÁRSADALOM | SOKOLDALÚ SZEREPVÁLLALÁS. A VÁLLALAT FONTOS CÉLJA, HOGY A FIATALOKAT TANULÁSRA ÉS SPORTOLÁSRA ÖSZTÖNÖZZE

Sotheby’s-aukción, így a valaha eladott legdrágább lábbeli lett. Az eddig készült legkisebb szériájú és legkeresettebb tornacipő a Nike MAG, amelyet Marty McFly viselt a Vissza a jövőbe II. című filmben, amikor 2015-be utazott. Ezért közel 100 ezer dollárt fizettek.

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, TÁRSADALMI CÉLOK

A márka egyik alapértéke a közösség támogatása, és ennek érdekében különféle alapokat hozott létre. A Nike Community Impact Fund alulról építkező szervezeteket támogat az Egyesült Államokban és Európában. A Nike School Innovation Fund együttműködik az oregoni iskolavezetőkkel, hogy növelje a diplomát szerzők számát, míg a Nike N7 az indián és őslakos fiatalokat segíti. A Nike Community Ambassadorokon keresztül több mint 5700 alkalmazott tart edzéseket gyerekeknek. A márka, mint az amerikai székhelyű glo-

bális vállalatok többsége, azonnal az élére áll minden progresszív baloldali törekvésnek, emberjogi, kisebbségi mozgalomnak.

ÚJABB INNOVÁCIÓ

A vállalat továbbra is hű maradt a saját küldetéséhez: „Elvinni az inspirációt és az innovációt a világ minden sportolójához. Mert ha van tested, akkor spor-

A LOGÓ A Nike pipa logóját 35 dollárért rendelték egy grafikushallgatótól, 1971-ben.

Knightnak először nem tetszett. 1983ban, amikor a cég tőzsdére ment, néhány száz részvényt adtak a grafikusnak, cserébe azért, mert hozzájárult a márka építéséhez.

toló vagy.” Ennek az innovatív készségnek köszönhetően a cég megőrizte globális vezető pozícióját a fenntartható tervezés terén. „A bolygó védelme érdekében nem várunk a megoldásokra, hanem létrehozzuk azokat” – így szól a filozófiájuk. Több fejlesztés is bizonyítja a vállalat elkötelezettségét a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a méltányosság mellett, mint az ISPA (Improvise, Scavenge, Protect, Adapt, magyarul rögtönözz, söpörj, védj és alkalmazkodj) termékcsalád vagy a Serena Williams teniszközpont. Tavasszal megjelenik a sorozat első két cipője, amely három egymásba illeszkedő, szétszedhető modulból áll. Amikor a lábbeli eléri az élettartama végét, a modulokat le lehet adni egy Nike üzletben újrahasznosítás céljából. Ahogy Liz Rodgers, a cég fenntartható termékekért felelős alelnöke fogalmazott, holisztikusan nézik a produktumaikat, azt vizsgálják, hogyan szerezzék be az anyagokat, hogyan készüljön, miként használják a fogyasztók. De arra is keresik a válaszokat, hogyan biztosíthatják a termék élettartamának meghosszabbítását, illetve hogy miként küldjék vissza az elhasznált lábbeliket. Ezt nevezik a Nike-nál körkörös gondolkodásnak. „A körkörösség jövője azt jelenti, hogy semmi sem megy kárba, valóban létrehozunk egy végponttól végpontig regeneráló rendszert” – tette hozzá.

A Nike a sport jövőjébe fektet azzal, hogy megnyitja a Serena Williams központot, a vállalat oregoni székhelyén. Az egymillió négyzetméteres épületben 40 teniszpálya található, mellette egy 200 ezer négyzetméteres laborban dolgoznak a szakemberek az új ötleteken. Természetesen a legkorszerűbb, legfenntarthatóbb technológiákkal készült a komplexum, maximális energia- és erőforrás-hatékonyságra tervezték, különös tekintettel az anyag- és vízfelhasználásra, a beltéri környezet levegőminőségére, valamint a vizes élőhelyek fejlesztésére. A környezet tehát adott lesz a tervezők számára, hogy újabb ikonikus darabokat alkossanak és hizlalják az egykori oregoni srác vagyonát.

LENGYEL GABRIELLA

78 | FIGYELŐ 2022/19

F_76-78_nike.indd 78

2022. 05. 10. 17:06

| TÁRSADALOM |

NÉPSZERŰ ÚTI CÉLOK – MI A SZABÁLY? TURIZMUS | Pillanatokon belül itt a nyár, az európai turisták útra kelnek. Mivel a koronavírus-járvány elcsendesedett, az omikron enyhe tüneteket okoz, a legtöbb ország lazított a korlátozásokon. Rövid körkép a magyar turisták kedvenc nyári célországairól.

Az utazás megkezdése előtt érdemes tájékozódni az egyes államok helyi szabályozásáról. Segít ebben a Re-open EU platform és mobilapplikáció, amely az unió 27 országának, valamint Liechtensteinnek, Svájcnak, Norvégiának, Izlandnak a belépési szabályait ismerteti 24 nyelven. A tagállamok kérhetik negatív Covid-teszt bemutatását érkezéskor, vagy karanténidőszakot írhatnak elő a belépés után. Ezen túlmenően néhány EU-ország továbbra is fenntartja a társadalmi távolságtartás szabályait, a kijárási tilalmat és a maszkviselési kötelezettséget. Az unióban való utazás megkönnyítése érdekében az Európai Parlament jóváhagyta a digitális Covid-tanúsítványt, amely igazolja az oltások felvételét, azt, ha valaki felgyógyult a betegségből, vagy negatív tesztje van. A dokumentumot a tesztközpontok és az egészségügyi hatóságok adják ki, 2021. július 1-je óta minden EU-tagállamban elérhető. Itthon az eeszt.gov.hu oldalról tölthető le.

séges Covid-igazolvány, egyéb védettségi igazolvány, teszt felmutatása vagy védettségi feltétel teljesítése. Maszkot nem kell viselni.

Az Olaszországba történő belépéskor viszont igazolni szükséges a teljes körű oltottságot vagy a felgyógyulást a betegségből. A negatív antigéntesztnek a határátlépést megelőző 48 órán belül kell elkészülnie, a PCR-tesztnél 72 óra az időintervallum. A hat éven aluliak mentesülnek ezek alól. Középületekben és tö-

EU-s Covid- vagy azzal egyenértékű tanúsítványuk. A spanyolok összeállítottak egy listát a kockázatos országokról.

Ezek tekintetében lehetnek eltérő szabályok, mint ahogy az egyes tartományokban sem feltétlenül egységesek a korlátozó intézkedések. A tömegközlekedési eszközökön maszkot kell viselni.

A portugál szabályozás szerint az EU-s államokból érkezőknek már nem kell negatív koronatesztet bemutatniuk, ha teljesen beoltottak, vagy az elmúlt hat

FOTÓ: DARRIN ZAMMIT LUPI, REUTERS

KEDVENC HELYEINK

Ausztriába mindenki beléphet, aki teljesen beoltott, felgyógyult a fertőzésből, vagy akinek negatív tesztje van. Aki ezek közül egyiket sem tudja igazolni, annak egy kérvényt kell kitöltenie a teszteléshez – amint elkészül, beléphet. A legtöbb nyilvánosan hozzáférhető beltéri helyen és tömegközlekedési eszközön továbbra is maszkot kell viselni.

Horvátországba május 2-ától a magyar/ uniós és harmadik országbeli állampolgárok szabadon és korlátozásmentesen léphetnek be, függetlenül attól, hogy az EU-ból vagy az unión kívülről (pl.

Nagy-Britannia, Bosznia-Hercegovina) érkeznek. A határátlépéshez nem szük-

MÁLTA IS KÉSZÜL. A NÉPSZERŰ EURÓPAI CÉLPONTOK SOKAT REMÉLNEK AZ IDEI SZEZONTÓL

megközlekedési eszközökön kötelező a maszkhasználat.

Görögországba szabadon beléphetnek a látogatók, minden korlátozást eltöröltek, de a repülőn és bizonyos beltéri helyeken viselni kell a maszkot.

Spanyolország esetében azoknak a látogatóknak, akik repülővel vagy hajóval érkeznek, utazásuk előtt egészségügyi űrlapot kell kitölteniük, kivéve, ha van

hónapban felépültek a Covid–19-ből.

Azoknak, akiknek nincs ilyen igazolásuk, vagy akik oltatlanok, 24 óránál nem régebbi negatív antigéngyorstesztet vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet szükséges bemutatniuk. Madeirára és az Azori-szigetekre eltérő belépési követelmények vonatkoznak, ezekről érdemes tájékozódni.

L. G. 2022/19 FIGYELŐ | 79

F_79_turizmus.indd 79

2022. 05. 10. 17:06

| SPORT |

VISSZATÉRÉS AZ ELITBE

JÉGKORONG | Szapporo és Krakkó után harmadszor, ezúttal Ljubljanában harcolta ki az A csoportba jutást a magyar hokiválogatott. A játékosokat követően a sportvezetők is bizonyítanának. Az a cél, hogy jövőre Magyarország és Szlovénia közösen rendezze meg az elit-világbajnokságot.

– 2008-ban, Szapporóban és 2015-ben, Krakkóban – tudta kivívni a feljutást.

Vasárnapi örömünnepre készültek a magyar hokiszurkolók Ljubljanában, a divízió I/A világbajnokság helyszínén – ehhez képest már szombaton eldőlt, hogy megvan a feljutás az elitbe: a házigazda Szlovénia mellett Magyarország játszhat jövőre a legjobbak között. Ehhez az kellett, hogy Litvánia 5–4-re legyőzze Romániát a Hala Tivoliban. Másnap azért a mieink bizonyították: szó sincs arról, hogy érdemtelenül hullott volna az ölükbe az A csoport. Zárásként 4–2-re ők is felülmúlták a szebb napokat látott keleti szomszédot. A magyar válogatott korábban kétszer

HATALMAS FEJLŐDÉS

Érdemes felidézni, hogy mekkora változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben a hazai jégkorong. Amikor 2009-ben, Svájcban először szerepeltek a világelitben Palkovics Krisztiánék, úgy kaptak ki 9–0ra Kanadától, hogy az ellenfélnek több fedett jégcsarnoka volt, mint itthon igazolt játékos. Azóta rengeteget javult az infrastrukturális háttér és az utánpótláshelyzet is, köszönhetően a hazai hokiba is áramló taoforintoknak. A válogatott felemelkedéséhez azonban legalább akkora mértékben járult hozzá, hogy a Hydro Fehérvár AV19 – „leánykori” nevén Alba Volán – már a 2007–08-as szezontól az osztrák ligában

(ICEHL, korábban pedig EBEL) szerepel, amelybe fokozatosan beleerősödött. Mind ez idáig a fehérváriak a negyeddöntőn sem jutottak túl, most viszont a fináléba is beverekedték magukat. Ami jó a klubnak, az segíti a magyar jégkorong egészét is, annak fényében főként, hogy évek óta igyekeznek a válogatott meghatározó játékosait hosszabb távra leigazolni.

Visszatérve a szlovén fővárosba: csak a vendéglátók bizonyultak túl nagy falatnak, velük szemben egy kétszer két perces rövidzárlat miatt 5–1-re maradtak alul Hári Jánosék. Előtte és utána viszont senkinek sem adtak kegyelmet, Románia 4–2-es legyőzését a Dél-Korea (5–1) és a Litvánia (2–1) elleni siker előzte meg. A zárónap után a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Sean Simpson elmondta:

FOTÓ: MTI

A LEGJOBBAK KÖZÖTT. JÖVŐRE ÚJRA AZ A CSOPORTBAN SZEREPELHETNEK A MAGYAROK, 2009 ÉS 2016 UTÁN

80 | FIGYELŐ 2022/19

F_80-81_jegkorong.indd 80

2022. 05. 10. 17:12

| SPORT |

mindenféleképpen szerettek volna győzelemmel búcsúzni a tornától, kiszolgálni a fantasztikus magyar közönséget. „Nagyon büszke vagyok a játékosaimra. A feljutást nem adták könnyen. Hiába ment el ebből a csoportból két erős válogatott, az itt játszók is komoly játékerőt képviseltek. Keményen kellett dolgozni ellenük is. Boldogan utazunk haza Magyarországra” – összegzett a szakember.

FOTÓ: VÖRÖS DÁVID, MJSZ

A SZERENCSE IS VELÜNK VOLT

A románok elleni első gólt szerző Nagy Gergő arról beszélt: fontos volt, hogy a rövid tornán a szerencse is a csapat mellé álljon. „Látható volt, hogy nagyon közel vannak egymáshoz a csapatok, és ilyenkor nem mindegy, ki lövi az első gólt, kinek megy befelé egy kapuvas például. Nagyon nagy szó, hogy ismét sikerült feljutnunk” – jelentette ki. Garát Zsombor meg jelezte: bár az utolsó napon nem volt már tét, lényeges volt a Románia elleni presztízs, a szurkolók kiszolgálása, s hogy győzelemmel búcsúzzanak Ljubljanától. „Óriási lépés ez a magyar hokinak, legalább akkora dolog feljutni, mint az A csoportban szerepelni” – vont mérleget. Szirányi Bence szerint „a feljutás az feljutás”.

A DVTK védője, aki hét éve Krakkóban a feljutást biztosító találatot ütötte a lengyel üres kapuba, megállapította, hogy szinte minden ellenfelük kemény volt. A szlovénok kiemelkedtek, de Litvánia, Dél-Korea és Románia ellen is keményen kellett harcolni a győzelemért. A csíkszeredai születésű Sofron István – ő szerezte a vb utolsó magyar gólját – számára igazán különleges volt a magyar–román összecsapás, hiszen számos klubtársa ellen kellett mérkőznie. „Ilyenkor félreteszünk mindent, a saját országomért, nemzetemért harcolok. A legfontosabb, hogy nyertünk, feljutottunk” – mondta a csatár.

Ezzel véget is érhetne a történet, mindenki jöhetett volna haza, mint aki jól végezte a dolgát, ám már a divízió I/A vb ljubljanai helyszínén bejelentették, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) bejelentkezik a jövő évi elit-világbajnokság egyik csoportjának a megrendezésére, míg a másik csoportnak Szlovénia adna otthont. A két ország szövetségének elnöke, Such György és Matjaž Rakovec hivatalosan is megtette az ehhez szükséges első lépéseket. Sipos Levente, az MJSZ főtitkára háttér-információként elmondta: azzal vált véglegessé a már napokkal korábban beadott pályázat érvényessége, hogy a válogatott feljutott a legjobbak közé a házigazda szlovénokkal együtt. A tervek sze-

A REMÉNY BAJNOKAI. NAGY GERGŐ FONTOS LÁNCSZEM VOLT LJUBLJANÁBAN

rint a budapesti MVM Dome és a ljubljanai Arena Stožice lenne a két helyszín. A Népligetben rendeznék az egyik csoport küzdelmeit, két negyeddöntőt, valamint az elődöntőket, a bronzmérkőzést és a finálét is. A szlovén fővárosban egy csoportot és két negyeddöntőt bonyolítanának le.

SZENTPÉTERVÁR HELYETT

A 2023-as vb-nek eredetileg Szentpétervár adott volna otthont, ám az ukrajnai háború miatt a nemzetközi szövetség (IIHF) elvette a rendezési jogot az oroszoktól. Közel sem lefutott azonban a verseny, miután a megüresedő helyre a magyarok és a szlovénok mellett a finnek és a lettek közösen pályáznak. Such György kifejtette: a feljutás kiharcolása előtt arrogánsnak tűnhetett volna, ha nyíltan kandidálnak, ezért a nyilvánosság mellőzésével dolgoztak hetek óta. Ugyanakkor megállapította: sajnálatos esemény, az ukrajnai háború teremtette meg a lehetőségét annak, hogy most pályázni lehessen. „Mindkét ország fővárosának a vezetése és kormánya, valamint a hokiszövetségek támogatják az ambiciózus tervet. A hokicsalád most bátor döntést hozhat, hogy az elit-vb ne csak az elit hokis nemzetek játszótere legyen.

Ez nyitás lenne új piacok felé. Míg általában két-három év felkészülés áll rendelkezésre egy rendezőnek, nekünk erre szűk 12 hónapunk lenne” – összegzett az MJSZ elnöke a helyszínen.

A torna büdzséje még nem tisztázódott.

A korábbiak alapján mintegy 20 millió euró, azaz 7,6 milliárd forint körül mozoghat, a költségeken a két szövetség fele-fele arányban osztozna. Ahogy Such György és szlovén kollégája, Matjaž Rakovec is fogalmazott: az elit-vb rendezése nyereséges vállalkozás, a szervezés

rövidsége viszont megemelhet bizonyos kiadási tételeket. Eddig minden ilyen világbajnokság pozitív mérleggel zárult. Például az utolsó, koronavírus-járvány előtti vb Szlovákiában 21 ezer férőhellyel maszszív profitot termelt, miközben a budapesti és a ljubljanai létesítmény együttes kapacitása meghaladja a 28 ezer főt. Viszonyításképp: az idei A csoportos vb-n az egyik helsinki csarnok befogadóképessége mindössze hétezer fő. Sipos Levente ismertette, hogy az IIHF-nek vannak szabályai az elitvilágbajnoki rendezést illetően Például csak olyan ország kandidálhat, amelynek a válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt, de van olyan kikötés is, hogy egy állam egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha nincs más jelentkező.

Viszont olyan sem fordult még elő, hogy egy országtól elvették a rendezési jogot – tavaly Minszk csak az egyik csoportot nem rendezhette meg.

A nemzetközi szövetség az idei vb egyik helyszínén, Tamperében, a május 26–28-i kongresszuson dönt a jövő évi rendezőről – azaz heteken belül felszállhat a füst. Igazán nagy dobás lenne egy jégkorong-elitvilágbajnokság megrendezése, amely tökéletesen illik abba a koncepcióba, hogy Budapest verekedje be magát a világ top 3 európai sportfővárosa közé – London és Párizs mellett. Ebbe az irányba mutat a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny idei első három szakaszának a lebonyolítása, a Budapestre öt esztendő után visszatérő vizes világbajnokság vagy a jövő évi atlétikai vb is.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2022/19 FIGYELŐ | 81

F_80-81_jegkorong.indd 81

2022. 05. 10. 17:12

| AJÁNLÓ |

HÉTTORONY FESZTIVÁL

KÖNYV, ZENE, FUTÁS III. FUSS, FOREST!

BUDAKESZI VADASPARK | Családi, egyéni, rövid és hosszú: a május 14-i futóversenyen mindenki megtalálja a számára megfelelő távot, ráadásul a részvétellel egy jó ügyet is támogathatunk.

A nevezési díj teljes összegét a vadmacskák élőhelyének a védelmére, felkutatására, az állatok életmódjának a tanulmányozására fordítják a szervezők.

További info: www.erdeifutas.hu

OLDTIMER SHOW

AUDREY HEPBURN – A STÍLUSIKON

CAROLINE JONES | Ez a lenyűgöző fotókkal gazdagon illusztrált, magával ragadó könyv méltó tisztelgés a színésznő előtt; egyszerre képekben és szövegben meséli el az életét, a korai évektől kezdve egészen addig, hogy az elegancia nemzetközi ikonjává vált. Kibontakozik előttünk, miként váltotta valóra a divattervezők és a fotósok álmait egyedülálló szépsége és törékeny alakja.

A MAGYAR VASÚTTÖRTÉNETI PARK | Május 13–15én a Magyar Vasúttörténeti Parkban rendezik meg az Oldtimer Show-t, amelyet Középés Kelet-Európa legnagyobb oldtimerjárműkiállításaként tartanak számon. A fesztiválon számos kiegészítő program – többek között nosztalgiajárművek bemutatója és gasztrosétány – várja a látogatókat.

PROFIT VAGY AZ ÉLMÉNY A FONTOS?

PATAKI GÁBOR Á | a szerző korábban részt vett az SMS Bróker tőzsdei kereskedési rendszer, az Első Mobilfizetési Rendszer és a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer fejlesztésében is. A Kriptopénz ABC társszerzője. A CoinBroker. hu alapítójaként igyekszik a blokklánc-technológiát – ezen belül a kriptovalutákat – a hazai digitális kultúra részévé tenni. Könyvében a kriptovilág megértésébe vezeti be az olvasót, vagy ahogy az alcím is jelzi, az érdeklődők működő gondolatokat és ötleteket kapnak a kriptovalutabefektetéshez. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az idén május 18. és 28. között rendezik meg a Héttorony Fesztivált, amely a legjobb világ- és népzenei produkciókat viszi el Makovecz Imre tereibe. Az építészeti-zenei eseménysorozat programjait ugyan tavasszal láthatja a közönség, de az ünnepi gálára a már megszokott novemberi időpontban kerül sor. A fesztivál május 18án, Sárospatakon indul, majd Mátészalkán, Csengeren, Visegrádon, Szigetváron, Pakson, Temesváron és Kolozsváron találkozhatnak a világzene és a népzene rajongói kedvenceikkel. A fellépők között találjuk többek között Lakatos Mónikát, Gryllus Dánielt, a Sebő Együttest, a Szent Efrém Férfikart, Szirtes Edina Mókust, Ferenczi Györgyöt és az 1-ső Pesti Rackákat, Herczku Ágit és a Bandát, továbbá a Kerekes Bandet.

82 | FIGYELŐ 2022/19

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 05. 10. 17:07

! " # "$

% & '!$## (% &)% ) % &

$ " % " *" )%& + , "# - %#" *)%%)%+" ! # $ # % + # . /"%" # 0 0% 1

$" +!& " " $ +"2#)&$ % "

" "% +%$#

CSUPA SPORT

F_BIII-NSK.indd III

2022. 05. 10. 16:25

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ib.indd IV

2022. 05. 10. 16:25