Figyelő_2022-18

Ü Z L E T I

H E T I L A P

PARLAMENT KILENCEDSZER

RENDHAGYÓ NYITÁNY

BALATONI INGATLANOK

KITARTÓ DRÁGULÁS

HADIIPARI RÉSZVÉNYEK

ÁTMENETI LEHET A NYERŐ SZÉRIA FŐVÁROSI TAXIS TARIFÁK

KÖZELEBB A REALITÁSHOZ

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója

Erősödő versenyben is gyors növekedés ÁRA: 790 FT

18. SZÁM | 2022. MÁJUS 5–11.

F_BI-Simak_Pal.indd 1

2022. 05. 03. 15:48

F_BII-csupasport.indd II

2022. 05. 03. 15:43

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HALASKA GÁBOR Fordulóponton

az ingatlanpiac: drágulnak a hitelek is

CÍMLAPON

10 SIMÁK PÁL Új stratégia régi értékekkel

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 MAKROGAZDASÁG Július elsejéig marad az árstop

15 GYORS NÖVEKEDÉS Négyszázalékos

16

A Kossuth tér visszatér

Egy hónappal a választásokat követően megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik parlament, amelyet az elkövetkező négy évben is Kövér László elnököl majd. Az ellenzékiek egy része csak az eskütétel erejéig vett részt az alakuló ülésen.

36

Közelebb a realitáshoz

Négy év után változik a fővárosi taxiszolgáltatás ára, összességében 35 százalékos emelkedésről lehet beszélni. A pandémia alatt nagyon lecsökkent a szolgáltatók száma Budapesten.

38

16 20 21 24 26 28

bővülés a „négyéves terv” ORSZÁGGYŰLÉS A Kossuth tér visszatér JÖHETNEK AZ UTÓDLÁSOK Sorozatos időközi választás E-KÖZLEKEDÉS Hódít az elektromobilitás GONDOLOVICS KATALIN Szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok KÖZBESZERZÉSEK Járvány utáni pörgés VELENCEI-TÓ Fenntartható vízpótlás

CÉGVILÁG

30 NÁDUDVARI Szemben a drágulással 33 TUNGSRAM Transzformáció és leépítés 34 MINI DRIVE Autóépítés és gyorsasági futam

Tovább drágulnak az ingatlanok

A vízparti, vízközeli panorámás otthonok ára évről évre 10-20, néha 30 százalékkal nő a Balaton körül. Ez várhatóan az idén sem lesz másképp, mert nemcsak az infláció, a háborús félelmek, hanem a szokásos nyaralási-pihenési célú kereslet is igen erős volt az elmúlt három hónapban, pedig a szezon még be sem indult és a külföldiek is csak most „szivárognak vissza” nagyobb számban Közép-Európa legnagyobb tavához.

46

A globálisan megugró katonai kiadások hajtják fel a védelmi ipar részvényeinek árfolyamát. Ezzel párhuzamosan az „etikus” befektetők is megbocsátani látszanak a korábban bűnösnek tartott ágazatnak. Címlap: Móricz-Sabján Simon

az olasz beteg

51 KÖZEL-KELET Új távlatokat nyithat Rijád és Teherán kiegyezése

52 LASSAN TÉR MAGÁHOZ A TURIZMUS

Érinti a háború a spanyol gazdaságot is

54 HÁBORÚS HATÁS Némiképp lelassul a svájci növekedés is 55 HÁBORÚ Üzbegisztán IT-nagyhatalommá válik 56 KÍNAI GAZDASÁG Pánik Pekingben

RÉGIÓ

58 ROMÁNIAI AUTÓSZTRÁDÁK Sok idő kell a jó munkához

60 BUKARESTI VASÚTVITA Száguldás kétszázzal, döcögés hússzal

62 KORSZERŰSÍT A SZERB ADÓHIVATAL

A hatóságnál is csenget a pénztárgép

64 EGY PER LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI Börtönbe küldenék Robert Ficót

66 AZ ÖNGYÓGYSZERELÉS BAJNOKAI Tablettafaló lengyelek

67 KÁROKOZÁS, VESZÉLYEZTETÉS Hamisítványok áradata Lengyelországban

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 CSÖKKENŐ ESÉLYEK Végleg lenyomják 35 STARTUP „Városnézés” a természetben az idegen felhőszolgáltatók Európát? 36 TAXI Közelebb a realitáshoz 38 BALATON Tovább drágulnak az ingatlanok CAPPUCCINO 40 SUZUKI Még egy dízelbotrány 72 RÁCZ LILLA

SZEMÉLYI HÍREK

41 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

42 KÉSEDELMES HITELEK Áthidaló megoldások

Átmeneti lehet a hadiipari részvények szárnyalása

50 EURÓPAI KÖZPONTI BANK Jobban van

TŐZSDE

44 KÖZGYŰLÉSEK Papírforma 46 VÉDELMI SZEKTOR Átmeneti lehet

a hadiipari részvények szárnyalása

TÁRSADALOM

74 DREXLER DÓRA A biológiai sokszínűségért

76 ESÉLYEGYENLŐSÉG Kitörési lehetőség a Corvinuson

78 PREVENCIÓ Globális kampány a vérnyomásmérésért

SPORT

79 GIRO Két keréken rajtol a turisztikai szezon

GEOPOLITIKA

48 OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ Figyelmeztető lövés

AJÁNLÓ

82 KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, STREET FOOD

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/18 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 05. 03. 17:23

| A HÉT HÍREI |

FORMA–1: BESZÁLL AZ AUDI ÉS A PORSCHE IS

Régóta keringtek hírek azzal kapcsolatban, hogy a Volkswagen valamilyen formában részt vehet a Forma–1-ben, áprilisban pedig megerősítette a cég, hogy a konszernhez tartozó két prémiummárka, az Audi és a Porsche is csatlakozhat a versenysorozathoz. Azonban a végleges igent csak azután mondják ki, hogy tisztázódtak a 2026-os idénytől kezdődően életbe lépő motorszabályok. Ugyanakkor Herbert Diess, a VW vezérigazgatója a héten bejelentette ezt a szándékot. Az Audi kész mintegy 500 millió eurót ajánlani a brit luxussportautógyártó McLarenért, míg a Porsche hosszú távú partnerséget kíván kialakítani a Red Bull versenycsapattal néhány év múlva – közölte márciusban egy forrás a Reutersszel.

NEKIMENT AZ EU AZ APPLE-NEK

KŐOLAJEMBARGÓ

Szlovákia felmentést kér az orosz olajra kivetendő bármilyen uniós embargó alól, ha a Moszkva elleni legújabb szankciók között lesz ilyen – közölte kedden a pozsonyi gazdasági tárca. Brüsszel a hatodik Oroszország elleni szankciós csomagot készíti elő – lapzártánkkor az volt várható, hogy aznap, kedd este véglegesítik a pakkot. Az MTI szerint hétfőn két uniós tisztségviselő úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy az Európai Bizottság felmenti Szlovákiát és Magyarországot az olajembargó kötelezettsége alól, mert e két állam jelentősen függ az orosz szállítástól. Északi szomszédunk szinte csak Moszkvától szerez be „fekete aranyat”, és a tartaléka csupán 120 napra elég. Hazánk kőolajszükségletének a 65 százalékát elégíti ki orosz nyersanyagból.

Az unió trösztellenes szabályozó hatóságai a hét elején azzal vádolták meg az Apple-t, hogy korlátozza riválisainak a hozzáférését az NFC-csip technológiájához – tudósított a CNBC. A vétség komoly bírságot vonhat maga után, és arra kényszerítheti a techcéget, hogy nyissa meg mobilfizetési rendszerét a versenytársak előtt. Az Európai Bizottság közölte: megküldte a vádiratot az Apple-nek, amelyben leírja, hogyan élt vissza a társaság erőfölényével az iOS-eszközökön található mobiltárcák piacán. A vállalat hajlandó folytatni a párbeszédet az intézménnyel. „Az Apple Pay csak egy az európai fogyasztók számára elérhető számos fizetési lehetőség közül, és egyenlő hozzáférést biztosított az NFC-hez, miközben iparágvezető adatvédelmi és biztonsági szabványokat állított fel” – áll a cég közleményében.

A HÉT 103 SZÁMA

ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel csökkent, a külföldre ingázóké pedig 14 ezerrel volt több az előző esztendő azonos időszakához képest, így január–március átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4674 ezer fő volt. A 15–74 éves népesség 66,4 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon a legutolsó hónapban a szezonálisan összehasonlítható tavalyi év azonos hónapjában mért 65,2 százalékos aktivitási rátával szemben.

4 | FIGYELŐ 2022/18

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 05. 03. 17:22

| A HÉT HÍREI |

siker az, amikor a világ minden dolga miatt A HÉT „Aaggódsz, kivéve a pénz miatt” – Johnny Cash tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai IDÉZETE énekes, színész, dalszövegíró.

EGYEZTETÉS A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPRÓL

Az Európai Bizottság által megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint kizárólag olyan felvetések vannak a levélben, amelyekről hónapok óta egyeztetnek a bizottsággal. Az egyik jogos kritikaként megnevezte, hogy igen nagy az egyajánlatos közbeszerzések aránya, és rögtön jelezte, hogy ennek kapcsán „radikális csökkentést is vállalunk”.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; EUROPRESS/AFP

ÁTÍRTA A PROGNÓZISTA A HÁBORÚ

„Az orosz–ukrán háború negatív hatásai miatt az ez évre szóló növekedési előrejelzésünket 6-ról 5,9, a 2023-ra vonatkozót pedig 4,7-ről 4,2 százalékra csökkentettük” – mondta a Figyelőnek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A közgazdász hangsúlyozta: a múlt év végi lendületes bővülés áthúzódó hatásai, valamint az idei robusztus kezdet miatt ennél jóval nagyobb, hét százalékhoz közelítő gyarapodási ütem is elérhető lett volna. Ugyanakkor az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása számos, döntően közvetett hatás által rontja a hazai növekedési kilátásokat. Ezek a tényezők leginkább az ellátási láncok zavarain és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülhetnek. Ráadásul jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása vagy kedvező esetben enyhítése még nem ismert.

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG – MEGHOSSZABBÍTVA Az állattenyésztők takarmánnyal való ellátásának, illetve a lakossági élelmiszerigényeknek a biztosítása érdekében a kormány két hónappal meghosszabbítja a gabona-, olajos- és fehérjenövény-kiviteli bejelentési kötelezettséget – közölte Nagy István agrárminiszter a tárca közleményében. Szerinte a korábban bevezetett intézkedés elérte a célját. Hozzátette: a rendkívüli világpiaci kereslet ellenére sikerült elkerülni a hazai kivitel megugrását, s így megvédeni a belső ellátást. A szakember kiemelte: kontrollra van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer- és a takarmányipar számára megfelelő mennyiségű termény álljon rendelkezésre.

2022/18 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 05. 03. 17:22

NAGYTOTÁL

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Könnygáztól fuldokló tüntető és egy rohamrendőr Párizsban, május 1-jén. A munka ünnepén tüntetéshullám söpört végig Franciaországon, Párizsban erőszakos megmozdulások is voltak. A tiltakozók legfőbb sérelme az volt, hogy Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök a jelenlegi 62 évről 65-re emelné a nyugdíjkorhatárt.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 05. 03. 17:25

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 05. 03. 17:25

| PUBLICISZTIKA |

FORDULÓPONTON AZ INGATLANPIAC

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

Talán kissé elcsépelt kifejezés a fordulópont, így hajlamosak vagyunk legyinteni, ám ezúttal ne tegyük. Valójában több tényező miatt is rázós év elé néz nemcsak az építőipar, de az ingatlanpiac legtöbb szegmense. Először is a nemzetközi helyzet miatt a Magyar Nemzeti Bank jelentős, egy százalékpontos kamatemelésre kényszerült a múlt héten, amely véget vet az elmúlt években megszokott olcsó hitelek korának. Az is igaz viszont, hogy a korábbinál jelentősebb a drágulás általános mértéke, így relatíve még mindig nem mondhatók túlzottan magasan árazottnak a hazai ingatlankölcsönök. Az ingatlanpiacot egy hosszú vasúti szerelvényhez szoktuk hasonlítani, ami nagyon lassan gyorsul fel, ám a „féktávolsága” is rendkívül hosszú. Magyarán egy-két évig akkor is viszi a lendület, ha időközben a körülmények jelentősen változnak. Már csak azért is, mert egy épület – legyen az lakó-, kereskedelmi vagy ipari ingatlan – a tervezési szándéktól a kulcsrakész átadásig, illetve a használatbavételi engedélyig átlagosan legalább két év mire elkészül. Ez a kétesztendős fáziskésés azonban többek között azt jelenti, hogy az idén és talán még jövőre is várhatóan kitart a bőkezű kormányzati intézkedések, továbbá a ma még elérhető, korrekt fix kamatozású hitelek hatása mind a használt, mind az új építésű lakások piacán. Fontos, sőt, a korábbinál is fontosabb, hogy a május végén felálló új kormányzat átfogó, összehangolt és főképp öt-tíz éves távlatban is értelmezhető, kiszámítható lakáspolitikai koncepciót tegyen le az asztalra, hogy a szereplőknek legyen mihez igazodniuk. Mert jelenleg az építőanyagok óriási drágulása, a gyengébb forint, a háború, a posztCovid ellátási és munkaerőpiaci zavarok okozta gazdasági bizonytalanság nagyon nem tesz jót sem az építőipar szereplőinek, sem a költözésen gondolkodó családoknak.

Mindezt tetézi a már említett kamatemelkedés, amely az árak növekedésével együtt a magánemberek és a cégek ingatlanvásárlási, -beruházási lehetőségeinek érezhető beszűkülését jelenti. A szakpolitikának ezért a korábbiaknál is szorosabban, az iparági szereplőkkel közösen kell kialakítania azokat a kereteket, amelyek révén hosszú éveken át fennmaradhat a lakásépítések és más építőipari beruházások elmúlt években látott több mint kielégítő üteme.

FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS

Az ingatlanpiacot egy hosszú vasúti szerelvényhez szoktuk hasonlítani, ami nagyon lassan gyorsul fel, ám a „féktávolsága” is rendkívül hosszú.

8 | FIGYELŐ 2022/18

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 05. 03. 17:23

| SZÁMLÁLÓ |

BEÉRTEK A TÁMOGATÁSOK AZ INGATLANPIACON

A pandémia alaposan visszafogta a lakásépítési ütemet, de még így is látható, hogy a kormányzati NSY­_PJI­XHXTRFLTP RNQ^JS Q¥Y[¥S^TXFS MFYTYYFP QFP¥X­U±Y­XN PJI[WJ PÀQºSºXJS MF F_ ºY ­[[JQ J_JQ÷YYN FIFYTPFY [N_XL¥QOZP & Sº[JP[÷ ¥WFP JQQJS­WJ F_ FI¥X[­YJQN NQQJY[J F G­WQ­XN PJI[ SJR HXºPPJS AZ ÉPÍTETT LAKÁSOK ÁTLAGOS ALAPTERÜLETE 2017 2018 2019 2020 2021 Négyzetméter

Budapest 83 80 72 74 68

Észak-Magyarország

120 109 115 134 105 Észak-Alföld 121 119 122 101 108

Közép-Dunántúl 112 114 108 124 116 Nyugat-Dunántúl

87 92 92 95 84 MAGYARORSZÁG 100

92 90 103 88 91 Budapest 99,4 140,3 150,7 108,6 111,0

99

Dél-Alföld

97 98

109 104 108 99 98

91

A MAGYARORSZÁGON ÉPÍTETT LAKÁSOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

Százalék

Észak-Magyarország 136,9 169,0 97,6 86,8 98,0

2017 2018 2019 2020 2021

Közép-Dunántúl 152,4 118,4 146,8 87,1 86,3

Észak-Alföld 146,1 101,3 129,4 226,0 43,2

Nyugat-Dunántúl 159,8 97,2 117,1 140,1 49,3

Pest megye 167,8 138,5 96,1 131,7 68,4

Dél-Dunántúl 201,9 113,4 99,5 180,8 55,2

Dél-Alföld 154,9 126,0 111,3 170,3 52,9

MAGYARORSZÁG (db) 14 389 17 681 21 127 28 208 19 898

Forrás: KSH

Dél-Dunántúl

Forrás: KSH

Pest megye 112 110 110 116 114

AZ ÁTLAGOS, KÍNÁLATI ALBÉRLETI DÍJAK NÖVEKEDÉSE A HAZAI NAGYVÁROSOKBAN Ezer forint/hó, rezsi nélkül

Budapest

130

170

150

Szeged

95

123

100

Tatabánya

133

94

120

100 110

120

Eger

120

95

Szolnok

Békéscsaba

Szekszárd

Miskolc

93

120

95

Szombathely

Debrecen

133

120

Zalaegerszeg

130

100

Székesfehérvár

120

Kecskemét

115

Veszprém

115

,^÷W

110

70

105

90

Nyíregyháza

120

90

Pécs

85

90

Salgótarján

100

Kaposvár

115

90

75

90

2021. 04. 2022. 04. Forrás: Ingatlan.com

95

F_09_Szamlalo.indd 9

X.

XI.

XII.

I. II. 2022

III.

Forrás: Duna House

IX.

14 548

10 815

13 793

11 422

VI. VII. VIII.

11 022

V.

11 526

IV.

11 807

III.

11 304

I. II. 2021

11 185

XII.

13 615

XI.

14 198

X.

13 511

IX.

15 630

14 569

11 185

11 923

13 215

11 186

VI. VII. VIII.

10 354

V.

11 369

IV.

12 200

III.

12 708

I. II. 2020

8 400

5 971

11 100

13 117

9 917

A HAZAI LAKÁSADÁSVÉTELEK BECSÜLT SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

2022. 05. 03. 17:23

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON | SIMÁK PÁL

10 | FIGYELŐ 2022/18

F_10-13-Cimlap-SimakPal.indd 10

2022. 05. 03. 17:25

| CÍMLAPON | SIMÁK PÁL

ÚJ STRATÉGIA RÉGI ÉRTÉKEKKEL

SIMÁK PÁL | A hatékonyság, a jövedelmezőség növelése mellett a fenntarthatósági szempontok is kiemelt szerepet kapnak a CIB Csoport új, 2025 végéig szóló stratégiájában. A tavalyi eredményekről, a tervekről, a magyar bankszektor kilátásairól a CIB Bank elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Figyelőnek.

A 2021-es év nem alakult rosszul a magyar bankszektor szempontjából. A CIB Csoport hogyan teljesített tavaly? – Anyavállalatunkhoz, az Intesa Sanpaolo Csoporthoz hasonlóan mi is négyéves stratégiai ciklusokban működünk, a legutóbbi 2021-ben ért véget. A fenntartható jövedelmezőség érdekében erre az időszakra három prioritást határoztunk meg: a digitalizációt, a hitelezést és a növekedést, illetve – az előbbieken keresztül – a költséghatékonyság további javítását. Az eredmények alapján elmondhatom, hogy mindhárom említett területen jelentős sikereket tudtunk elérni, a céljainkat maradéktalanul teljesítettük. A hitelállományunk például az elmúlt három év alatt 40 százalékkal nőtt, pedig a koronavírus-járvány gazdasági hatásai bennünket sem kerültek el. A költséghatékonyság terén is jelentőset léptünk előre: ha csak a múlt esztendőt nézzük, a bevételeink 18 százalékkal növekedtek, miközben a költségeink csak 5 százalékkal, melynek eredőjeként a költség/bevétel mutató 8 százalékponttal javult. A működésünk folyamatos javulása más területeken is jól látszik: a tudatos kockázatkezelési politikánk eredményeként a 90 napnál régebben nem teljesítő hitelek aránya már bőven egy százalék alatt (0,6 környékén) járt tavaly a teljes állományon belül. A szigorúbb elszámolási elvek mentén kalkulált NPL-ráta is alacsony, 3 százalék tudott maradni. Abban pedig, hogy a pandémia negatív hatása ellenére is igen jó eredményeket értünk el, jelentős szerepe volt annak, hogy a digitalizációban is nagy lépéseket tettünk. – A koronavírus-járvány miként alakította át a működésüket, mennyiben álltak át a hibrid tevékenységre? – A pandémia kezdeti szakaszában az Intesa Sanpaolo Csoport szakértelmére és a hatékony szervezeti irányelveikre is támaszkodva a CIB Csoport is szinte teljesen átállt a távoli munkavégzésre. Azokon a területeken, ahol megoldható volt, a munkatársak otthonról dolgoztak, tehát csak azok jártak be irodába vagy fiókba, akiknek a munkaköre ezt feltétlenül szükségessé tette. A tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy a távoli munkavégzés mellett is fenntartható a hatékonyság, ám az kétségtelen, hogy a vállalati kultúra megőr-

zése és az új kollégák betanítása nehezebb a home office keretei között. Úgy vélem, jól végeztük el a feladatot: a bank iránti belső elköteleződés rekordszintre nőtt az elmúlt időszakban a kollégák körében. Ez természetesen nemcsak az otthoni munkavégzés lehetőségének köszönhető, hanem az összes olyan lépésünknek, amelyet a munkatársaink biztonságáért, családjáért és az ügyfeleinkért tettünk, s amelyet átlátható, egyértelmű, érthető kommunikációval támogattunk meg. A CIB Banknak rendkívül erős belső kultúrája és identitása van, amelyet hoszszú évek alatt építettünk fel, s tükrözi az Intesa Sanpaolo Csoport értékeit is. A járványhelyzet kezelésében és megélésében egyértelműen erős támaszunk volt ez is a szervezeten belül, ami óriási érték, hiszen nagyon sok kollégát motivál a tudat, hogy a CIB-hez tartozni bizony értéket jelent. A pandémiás időszaknak lett még egy pozitív következménye: a hibrid munkavégzés gyakorlattá válása. Egy több hónapos átállási időszak után a CIB-nél éppen most állunk át a hosszú távra tervezett 60 százalékban irodai, 40 százalékban otthoni tevékenységre, tehát a munkaidejük nagyobb részét már a munkahelyükön töltik a kollégáink. A hibrid munkavégzés azt is lehetővé tette számunkra, hogy a két székházunkból csak az egyiket, a Petrezselyem utcait tartsuk meg – a Medve utcai épületet értékesítjük –, és az aktuális igényeknek megfelelően, zöldszempontokat is messzemenőkig figyelembe véve újítsuk fel. Érdekesség, hogy az egyetlen olyan bank maradtunk Magyarországon, amelynek továbbra is a budai oldalon van a székháza. Óriási előny, hogy immár a központi területen dolgozó összes kolléga egy helyen végezheti a munkáját. Azt viszont, hogy a most bevezetett 60/40-es időarány menynyire működik majd hatékonyan, nyilván a jövő dönti el, és a kezdeti tapasztalatok alapján biztosan felmerülnek olyan igények is, amelyekhez alkalmazkodva később finomíthatunk a kialakított rendszeren. 2022/18 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlap-SimakPal.indd 11

2022. 05. 03. 17:25

| CÍMLAPON | SIMÁK PÁL

– A közelmúltban jelent meg az Intesa Sanpaolo Csoportnak a 2025 végéig szóló stratégiája, amelyben kiemelt szerepet kap az ESG-szempontok iránti erős elköteleződés. Mit jelent ez a CIB Bank és a pénzintézet ügyfelei szempontjából? – A fenntarthatósági szempontok már az Intesa Sanpaolo előző, 2018–21-es stratégiájában is fontos szerepet kaptak az „impact bank” elvének bevezetése révén. Utóbbi azt jelenti, hogy a csoportnak legyen kedvező hatása abban a környezetben, amelyben működik, és a maga eszközeivel járuljon hozzá a fenntarthatóság megteremtéséhez. Az ESG-szempontok pedig a most elfogadott, 2022-től 2025 végéig tartó stratégiában még hangsúlyosabban megjelennek, ez nyilvánvalóan a CIB Csoportot is érinti. Ennek következménye, hogy az igazgatóságon belül a téma külön felelőst kapott, s számos munkacsoport és projekt indult el, többek között azért, hogy maradéktalanul megfeleljünk az MNB zöldajánlásában lefektetett elvárásoknak is. A bankok kulcsszerepet játszanak a fenntarthatóság felé vezető átalakulásban, s támogatják az ügyfeleket

A konszolidáció – amely a bankholding létrehozásától függetlenül is folytatódik – tovább erősíti a piaci versenyt. (magán- és jogi személyeket egyaránt) a tudatosságuk növelésében is. A fenntarthatósági szempontok érvényesítésében egy pénzintézet két módon tud részt venni. Az egyik, hogy a működésünk folyamán maximálisan igyekszünk tekintettel lenni a klímavédelmi szempontokra, hogy ezzel minimálisra csökkentsük a tevékenységünkből adódó közvetlen környezeti hatásokat. A másik feladat – ez az összetettebb –, hogy közvetett módon, azaz az üzleti/hitelezési aktivitásunkban is keressük annak a módját, hogy miként tudjuk támogatni a fenntarthatóságot, a környezeti szempontból is felelős gazdálkodást. Ennek az objektív fokmérőit még eléggé nehéz meghatározni. Jelenleg egy olyan pontrendszer (scoring) bevezetésén dolgozunk, amely – hasonlóan a hitelbírálatnál alkalmazott adósminősítési kritériumokhoz – objektív tényezők vizsgálatán keresztül osztályozná az adott ügyfelet. Itt persze tanácsadási szerepkörünk is keletkezik, hiszen javaslatokat tehetünk az ügyfeleinknek arra vonatkozóan, hogy milyen módon tudnának javítani az aktuális besorolásukon. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy ennek a folyamatnak még az elején, az adatgyűjtési fázisában járunk.

– A stratégia még tartalmaz néhány figyelemre méltó elemet, így például a nemteljesítő hitelek arányának nulla százalék közelébe csökkentését, a jövedelmezőség és a költséghatékonyság további növelése mellett. Ezt hogyan lehet egyszerre végrehajtani a magyar leánynál úgy, hogy közben szinte minden területen igen erős a verseny, és a gazdasági környezet alakulása sem kedvez az adósok fizetőképességének? – Az NPL-ráta nulla százalék közelébe csökkentését inkább erős iránymutatásként kell értékelni, hiszen a teljesen tiszta portfólió nyilvánvalóan nem elérhető cél: itt tehát arról van szó, hogy a jelenlegi, prudens hitelezési gyakorlatot folytatnunk kell. Egyébként a 90 napon túl késedelmes hitelek korábban említett 0,6 százalékos aránya már nincs is nagyon messze a nullától, de még egyszer mondom, nem ez a lényeg, hanem a kellően konzervatív kockázati megközelítés. Ami pedig a hatékonyságot és a jövedelmezőséget illeti, a CIB Banknál úgy számolunk, hogy a bevételeink a 2025 végéig terjedő időszakban évi 8 százalékkal nőnek, miközben a költségek bővülésének üteme ettől jóval elmarad. Ennek nyomán a költség/bevétel arány négyéves időtávon további 15 százalékponttal javulhat, ami igen jelentős eredmény. Persze a szomszédban jelenleg folyó háború miatt nem lesz könnyű dolgunk, de hiszek abban, hogy teljesíteni tudjuk a kitűzött célokat. – Az IMF a közelmúltban borúsabbra festette a világgazdaságra és azon belül Magyarországra vonatkozó növekedési kilátásokat az orosz–ukrán fegyveres konfliktus nyomán. Ennek kapcsán milyen forgatókönyvekkel számolnak az előttünk álló időszakra vonatkozóan, s mennyire támogathatja a gazdasági környezet a bankszektort? – A háború pontos hatásait nyilvánvalóan lehetetlen teljes mértékben megítélni. A 2022-es forgatókönyv bizonytalan. Az már most látszik, hogy a gazdasági gyarapodás lassulása az idén elkerülhetetlen, ám a 3 és 4 százalék közötti GDP-bővülés a jelenlegi helyzetben még tarthatónak látszik az Intesa Sanpaolo Csoport elemzői előrejelzése szerint. Ez nagyjából egybecseng a Magyar Nemzeti Bank prognózisával: az MNB 2,5–4,5 százalékos növekedéssel számol, közelebb a sáv felső széléhez. A jövő esztendőtől viszont, úgy gondolom, mind a hitelpiacon, mind a gazdaság egészében gyorsulhat a bővülés, de hangsúlyozom: ez nagyban függ az orosz–ukrán konfliktus hosszától és kimenetelétől. Ezek befolyásolhatják a bankszektor gazdasági eredményeit is. – Az elkerülhetetlennek látszó költségvetési kiigazítás nyomán számolnak-e újabb ágazati különadók bevezetésével? – Felelős banki vezetőként természetesen fel kell készülnöm minden eshetőségre, a közelmúltból elég akár a járványra, akár a szomszédban zajló háborúra gondolni. Az újabb különadók kivetésének a lehetősége kapcsán ugyanakkor mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a magyar bankszektor igen jelentős szerepet vállalt már a Covid hatásainak a csillapításában is: az egyszeri, 55 milliárd forintos, adóként megfizetett tételhez a moratórium két üteméből eredő 95 milliárdos költ-

12 | FIGYELŐ 2022/18

F_10-13-Cimlap-SimakPal.indd 12

2022. 05. 03. 17:25

| CÍMLAPON | SIMÁK PÁL

NÉVJEGY 2000 és 2008 között Budapesten és Kelet-Európában a McKinsey & Company partnereként számos térségi pénzintézeti projektet irányított. Tagja volt a kelet-közép-európai pénzintézeti vezetők csoportjának. 2008 és 2012 márciusa között az akkor még a BayernLB-csoport tulajdonában lévő MKB Bank Zrt. igazgatóságának a tagjaként, vezérigazgató-helyettesi pozícióban a stratégiai és pénzügyi területet irányította. 2012 márciusától 2014 áprilisáig az MKB elnök-vezérigazgatója volt. 2014. április 1-jétől az Intesa Sanpaolo Csoport magyarországi leányvállalatának, a CIB Bank Zrt.-nek a vezérigazgatója, az igazgatóság elnöke. 2017 óta a Magyar Bankszövetség elnökségének a tagja.

ség is hozzáadódott. Eközben a szektornak számolnia kell az évi 80 milliárd forintot jelentő ágazati különadóval, továbbá az egyéb, a költségvetésbe különböző jogcímeken befizetett összegekkel is. A különadó kérdésében szerintem a folyamatos dialógus nagyon fontos a kormányzat és a szektor – illetve az azt képviselő Magyar Bankszövetség – között, hiszen így teremtődik meg a lehetősége annak, hogy minden érintett fél számára elfogadható megoldás szülessen, amelynek a kialakításánál figyelembe lehet venni a szolgáltatók szempontjait és építő jellegű javaslatait is. – A vállalati és a lakossági finanszírozást több állami program is fűtötte az elmúlt időszakban, viszont ezek támogató hatásai mellett is kezd kifogyni a lendület a hitelezésnél. Milyen évet vár az idén e tekintetben, és melyek azok a területek, amelyekre a leginkább koncentrálnak? – A lakossági piacon rövid távon kitarthat a mostani lendület, egyrészt az állami ösztönzők élénkítő hatása okán, másrészt amiatt, hogy az emelkedő kamatok nyomán sok háztartás igyekszik előre hozni a lakáscélú vagy egyéb nagyobb lélegzetű beruházásait. A cégeknél már nem ennyire kedvező a helyzet, hiszen a bizonytalanná vált gazdasági környezet, illetve jelentős részben a háború okozta költségsokk miatt csökken a társaságok beruházási hajlandósága és hitelfelvételi kedve. A második fél év viszont már a lakossági és a vállalati oldalon is jól látható lassulást hozhat a hitelezésben, tehát az idén a tavalyinál jóval visszafogottabb ütemű bővülés jöhet a finanszírozási piacon. – Több konkurenshez hasonlóan a CIB Bank is jelentős lépéseket tett a digitális transzformáció irányába. Mik lehetnek a további lépések ezen az úton? – A CIB számára mindig nagyon hangsúlyos terület volt a digitalizáció, már a világjárvány előtt is. Az elmúlt időszak fejlődését jól érzékelteti, hogy a személyi hiteleknél 25, a befektetési alapoknál pedig 35 százalékos a tisztán digitális értékesítés aránya. A lakáshiteleknél is 10 százalék közelében jár az arány – igaz, itt még nem lehet teljesen digitális igénylésről beszélni, miután – a hatályos szabályozói követelmények nyomán – a folyamat végén még mindenképpen be kell mennie a fiókba az ügyfélnek. A vállalati oldalon is nagyon látványos a fejlődés. A kis- és középvállalkozói ügyfeleink egyes termékeknél már teljesen online is tudnak szerződést kötni, s a jövőben folyamatosan bővíteni kívánjuk az érintett konstrukciók körét.

Ezzel együtt a digitalizációban még nagyon nagy a fejlődési potenciál. Az egyik ilyen irány például a távoli szerződéskötés lehetősége. Ennek lényege, hogy ha az ügyfél a tanácsadóval való konzultáció után még nem biztos benne, hogy igényelni szeretné az adott terméket vagy szolgáltatást, később az okostelefonján egyetlen kattintással aktiválhatja azt. Szintén érdekes a távoli párbeszéd (conversational banking) lehetőségének a biztosítása az applikációknál vagy az internetbankban: itt mesterséges intelligencia segítségével kommunikálhat üzenet, chat révén vagy egyéb módon a bankkal az ügyfél, ha ez szükségessé válik egy tranzakció vagy bármilyen más művelet folyamán. Ez a megoldás még nagyon kezdeti fázisnál tart, de meggyőződésem, hogy egy-két éven belül széles körben elterjed. – Formálódik a Magyar Bankholding tagjaiból létrehozandó szuperbank is, ami tovább növeli a koncentrációt a hazai piacon. Ennek tükrében hol látja a CIB Csoport helyét az előttünk álló években? Mik lehetnek a fő erősségeik? – A konszolidáció – amely a bankholding létrehozásától függetlenül is folytatódik a szektorban – tovább erősíti a piaci versenyt. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a CIB Csoport ebben a környezetben is dinamikusan fog növekedni, és továbbra is meghatározó szereplő lesz a hazai piacon. Mi elsősorban az ügyfélközpontúság és az egyszerűsítés mentén különböztetjük meg magunkat a versenytársainktól, de nagy értékünk az is, hogy a kollégáink büszkék arra, amit csinálnak, s hogy értéket teremtenek. A digitalizáció a jövőben is prioritás lesz számunkra: ezen a területen egyébként a bankcsoporton belül szintén élen járunk, sokszor nálunk teszteljük az új megoldásokat – ennek minden előnyével és hátrányával együtt. – A szektor növekvő koncentrációja, illetve az erősödő verseny egyben azt is jelenti, hogy nő az a kritikus tömeg, amelyet egy univerzális banki szolgáltatónak el kell érnie a tartósan jövedelmező működéshez. Magyarországon mekkora lehet az a piaci részesedés, amellyel ezt el lehet érni? – Véleményem szerint 10 százalék az a szint, amelynél már hosszú távon fenntartható és jövedelmező működést lehet biztosítani. A CIB részesedése általában 6 és 8 százalék között mozog a jelentősebb területeken, ám több – számunkra stratégiai – szegmensben is közelítjük vagy meg is haladjuk a már említett tízszázalékos határt. Úgy vélem ugyanakkor, hogy 500-550 ezer ügyfélen keresztül érhető el ez az üzemméret a hazai piacon, és ez számunkra is reális cél. BARÁT MIHÁLY 2022/18 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlap-SimakPal.indd 13

2022. 05. 03. 17:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÚLIUS ELSEJÉIG MARAD AZ ÁRSTOP

MAKROGAZDASÁG | Az üzemanyagok és a kiválasztott élelmiszerek árstopjának július 1-jéig történő meghosszabbításáról döntött a kormány, sőt a nyár középső hónapjától 3,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

A kabinet foglalkozott az üzemanyag- és az élelmiszerárak kérdésével – közölte a miniszterelnök a legutóbbi kormányülést követően. Hozzátette: egész Európában drágulás van, melynek elsődleges oka a háború. Amíg nem ér véget a fegyveres konfliktus, addig az árak emelkedni fognak – fogalmazott Orbán Viktor, aki emlékeztetett: mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek terén hamarosan lejárna az árstop korábban meg-

ÚJABB NYUGDÍJEMELÉS Júliustól újabb nyugdíjemelésről döntött a kormány, mert nagy az infláció. „Az év elején 5 százalékban határoztuk meg a növelés mértékét, ez elmarad a pénzromlás ütemétől. Az árdrágulás 8,9 százalékos lehet az idén a jegybank és a kabinet szerint, de sok a bizonytalan tényező. Az eltérés jelentős, ezért 3,9 százalékkal nőnek a nyugdíjak július elejétől. A megelőző hat hónapra vonatkozó juttatásokat egyszerre kapják meg az érintettek” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

határozott időszaka. Nem nézhetjük tétlenül a drágulást – húzta alá a kormányfő. Ismertette: ezért július 1-jéig meghoszszabbítják a fenti két termékcsoport árstopját. Mind az üzemanyagok, mind a kiválasztott élelmiszerek ellenértéke változatlan marad – szögezte le. Idetartozik, hogy az ITM közlése értelmében a büdzsé 7,5 milliárd forintos bővítéséről is döntöttek, miután a távhőkasszába befolyó összegek már nem fedezik a szolgáltatók által benyújtott igényeket. Hosszú távon nem lehet fenntartani a kormányzati árkorlátozásokat, mert az áruhiányhoz vezethet – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azután, hogy a kabinet másfél hónappal meghosszabbította az üzemanyagok esetében tavaly novemberben bevezetett árstopot. A szakember a társaság éves közgyűlése előtt megtartott beszédében kiemelte: egyetért azzal, hogy az energiaárak hirtelen változására reagálnia kellett a kormánynak, hiszen a rezsi itthon négyszer-ötször akkora aránnyal szerepel a háztartási költségekben, mint a fejlett országokban. Emiatt lesznek a tár-

sadalomnak olyan rétegei, amelyeket továbbra is tehermentesíteni kell, de ha a kabinet tartósan fenntartja a rendszert, akkor kiapadnak azok az erőforrások, amelyeket az energiabiztonság növelésére, a diverzifikáció erősítésére kellene fordítania a Molnak. Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című adásában beszélt többek között az idei magyarországi gazdasági kilátásokról, a várható hazai makroadatokról, valamint az orosz és az ukrán piacon folytatott tevékenységükről. Természetesen véleményt mondott a szerdán meghosszabbított árstopról is. Kifejtette: átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni a drágulást, ám tartósan nem, mert az ipar és a kereskedelem is reagál. Most elsősorban az utóbbit érinti az ársapka, és már elkezdett nőni az importtermékek aránya, pedig ezek rosszabb minőségűek. A tartós korlátozás nem fér össze az élelmiszerből önellátó Magyarország céljával – olvasható az InfoRádió cikkében. SZ. CS.

14 | FIGYELŐ 2022/18

F_14_15_makro.indd 14

2022. 05. 03. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉGYSZÁZALÉKOS BŐVÜLÉS A „NÉGYÉVES TERV”

FOTÓK: GETTY IMAGES

GYORS NÖVEKEDÉS | Több mint négyszázalékos bővüléssel tervezi a kormány a 2022-es esztendőt a legújabb konvergenciaprogramjában, amelybe 8,9 százalékos inflációt kalibráltak be.

A szomszédban zajló háború ellenére is viszonylag nagy ütemű gazdasági növekedéssel kalkulál a kormány, s a gyors bővülés a következő években is „maradhat” – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) konvergenciaprogramjából, amelyet a szaktárca már postázott Brüszszelbe, az Európai Bizottságnak. A szaktárca 4,3 százalékos gazdasági gyarapodást, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő büdzséhiányt és a 76,1 százalékára javuló államadósságot jelez erre az esztendőre. „A tervezettnél gyorsabb helyreállásra tekintettel a gazdaság költségvetési eszközökkel való élénkítésére 2022-ben már kevésbé lesz szükség, ezért a múlt év végén a kormány a költségvetési törvényben meghatározottnál kisebb mértékű, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek megvalósítása érdekében – a beruházási döntések felülvizsgálatával – mintegy 755 milliárd forint kiadáscsökkentésre került sor. A geopolitikai környezet romlása közepette a kabinet továbbra is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél teljesítésében” – olvasható a konvergenciaprogramban, mely a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza meg. A bővülés bázisát a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik a kormány szerint. A dokumentum erre az esztendőre tehát 4,3, a következőre 4,1 százalékos gyarapodást jelez, s a következő négy évben a növekedés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot. A konvergenciaprogram 2022re 8,9 százalékos inflációt prognosztizál, ez jelentősen meghaladja a korábbi 5 százalékos előrejelzést. A pénzromlás üteme jövőre is nagy lesz, 5,2 százalékos, azt követően 3-ra süllyed.

Ugyanakkor a program az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP egy százalékára, míg az államadósság a 63,1 százalékára csökkenhet. Akár a nyolc százalékot is elérhette az első negyedévben a gazdasági bővülés, az év hátralévő részében azonban jelentős visszaesésre kell számítani. Az OTP Bank az esztendő egészére nézve 3-3,5 százalékos gyarapodással kalkulál, ezzel szemben korábban 5-6 százalék is „benne volt a pakliban” – hangsúlyozta a Világgazdaság podcastjában Tardos Gergely, a pénzintézet vezető elemzője. A növekedés korábbi támaszai részben megmaradhatnak az idén is, miután bővülés várható a vállalati beruhá-

4,3 GDP-növekedés 8,9

MAKROGAZDASÁGI PÁLYA, 2022 Százalék

.SƼ¥HN·

4,9 Államháztartási hiány a GDP arányában 76,1

Adósságráta a GDP arányában

Forrás: Pénzügyminisztérium

zásokban, és a lakosságot érintő év eleji nagy kifizetések (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) apropóján megnőtt a vásárlóerő – azaz a fogyasztás is bővülni fog. A hagyományos húzóágazatnál, az exportnál kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis ott jelentős az autógyártás szerepe, ám az ellátási láncok már két éve akadoznak. A közgazdász ismertette azt is, hogy 9 százalékos inflációval, 7 százalékos jegybanki alapkamattal, 380 és 390 forint közötti euróárfolyammal tervezik a 2022-es esztendőt. Hozzátette: ha nem lettek volna az úgynevezett árstopintézkedések, még nagyobb lenne a fogyasztói árak emelkedése: elérhetné a 13-14 százalékot. Tardos Gergely kitért arra is, hogy az idén a GDP egy százalékát kitevő költségvetési kiigazításra lesz szükség, de utóbbi sok mindentől függ. Többek között a háború végének időpontjától, valamint attól, hogy sikerül-e az Európai Bizottsággal megállapodni a helyreállítási alap forrásait illetően. A jövő évben azonban sokkal nagyobb államháztartási kiigazításra van kilátás, miután a 2022-re betervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal szemben 2023at illetően háromszázalékos deficit elérését tűzte ki a kormány. SZAJLAI CSABA 2022/18 FIGYELŐ | 15

F_14_15_makro.indd 15

2022. 05. 03. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ALAKULÓ ÜLÉS. VISSZATÉRTEK A KÉPVISELŐK, DE A DK-SOK ÉS A MOMENTUMOSOK AZ ESKÜTÉTEL UTÁN TÁVOZTAK IS

A KOSSUTH TÉR VISSZATÉR A választópolgárok április 3-i döntése megkérdőjelezhetetlen, azt nem lehet félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, sem kétségbe vonni – tette egyértelművé a százkilencvenkilenc tagú Országgyűlés alakuló ülésén tartott beszédében Áder János. A leköszönő köztársasági elnök arra szólította fel a képviselőket: mondjanak nemet egyebek mellett az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának a megzavarására, a békétlenségre, a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre, az alpári beszédre, s mondjanak igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára.

ESKÜTÉTEL

A Demokratikus Koalíció tizenöt és az újonc Momentum tíz frakciótagja az államfő intelmeit már nem hallhatta, legfel-

jebb az élő közvetítésen keresztül, az eskütételt követően ugyanis mindannyian sietve elhagyták az üléstermet. Napokkal az alakuló ülés előtt egyébként még azt sem lehetett pontosan tudni, hogy az ellenzéki képviselők közül ki fog részt venni rajta, s ki nem. Ám miután a Fidesz bejelentette, hogy aki ezen a napon nem tesz esküt, az nem viselhet semmilyen parlamenti tisztséget, végül mindegyik ellenzéki megjelent május másodikán a Házban, és elmondta az esküszöveget. Vagyis csak majdnem mindenki: Hadházy Ákos ugyanis nem volt ott, ráadásul frakciótag sem lesz, mivel a Momentum – ahová eredetileg készült – nem vette be a képviselőcsoportjába. Így jelenleg ő az egyetlen „független” a parlamenti patkóban, vagyis

inkább csak politikusnak lehet titulálni, hiszen a képviselői eskü kihagyásával – bár a budapesti 8-as, zuglói választókerületben megnyerte az egyéni mandátumot – hivatalosan még nem lett honatya. Ugyanezt a „fogást” választotta 2018-ban is. Akkor – arra hivatkozva, hogy illegitim volt a választás – sem tett az alakuló ülésen esküt, csak később, június elején. Annyi a különbség, hogy akkor az LMP listás jelöltjeként, most viszont egyéni választókerületi győztesként (30 159 szavazó bizalmát élvezve) nem ült be az alakuló ülésen a parlamentbe. Egyelőre nem lehet tudni, mik a szándékai, de a rendszerváltás óta olyanra még nem volt példa, hogy egy egyéni képviselői mandátumot elnyert politikus nem volt hajlandó esküt tenni. Ez tehát jogilag is unikális helyzet. Amennyiben Hadházy erre nem hajlandó, egyetlen bizottságba sem ülhet be, nem szólalhat

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, MTI; KISBENEDEK ATTILA, EUROPRESS/AFP

ORSZÁGGYŰLÉS | Egy hónappal a választásokat követően megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik parlament, amelyet az elkövetkező négy évben is Kövér László elnököl majd. Az ellenzékiek egy része csak az eskütétel erejéig vett részt az alakuló ülésen.

16 | FIGYELŐ 2022/18

F_16-18_parlament.indd 16

2022. 05. 03. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

fel az ülésteremben, és illetményben sem részesül. Ha továbbra is kitart elhatározása mellett, bizonyosan időközi választást kell majd tartani Zuglóban. Nem ez volt az egyetlen pikantériája az Országgyűlés megalakulásának, az új ülésrend is látványosra sikerült. A Mi Hazánknak – az elnöki pulpitusról nézve – bal szélen ülő hat képviselője közvetlenül az időközben komoly pálforduláson átment „őspárt”, a Jobbik mellett kapott helyet. 2018-ban következett be a pártszakadás, amikor nem Toroczkai Lászlót választották meg Vona Gábor utódjának, hanem Sneider Tamást. Toroczkai Dúró Dórával és a Jobbikból már korábban kizárt Novák Előddel együtt alapította meg a Mi Hazánk pártot. Tőlük jobbra haladva a jobbikosok választási szövetségesei foglalnak helyet. Toroczkai és Jakab Péter között Z. Kárpát Dániel, Jakab és Gyurcsány Ferenc között Vadai Ágnes ül. Párttörténeti szempontból is különös ez az arcképcsarnok. A DK-sok mellett kaptak helyet a Momentum, majd a Párbeszéd, az MSZP és a LMP képviselői. A képviselőcsoportok száma egyébként az előző ciklushoz képest kettővel nőtt, ami azt jelenti, hogy a korábbiaknál hosszabb ülésekre lehet számítani, hiszen csak napirend előtti felszólalásból kilenc hangzik majd el, s ugyanez igaz a vezérszónoki körre is az egyes vitákban.

TISZTSÉGEK

A házvezetés személyi köre két ponton módosult a 2018–22-es periódushoz képest. Míg az Országgyűlés elnöki tisztségét a következő négy évben is Kövér László tölti be, a kormánypárti alelnökök pedig Hende Csaba (mint a törvényalkotási bizottság elnöke), Jakab István, Latorcai János és Lezsák Sándor lesznek, addig az ellenzéki alelnökök személye kicserélődött: a posztra Oláh Lajost (DK) és Dúró Dórát (Mi Hazánk) választották meg a képviselők. Az előző ciklusban az MSZP és a Jobbik delegált az alelnöki székbe az oppozíciós térfélről – Hiller István és Brenner Koloman töltötte be a tisztséget –, azonban az április 3-i választás után a DK-é lett a legerősebb ellenzéki frakció, így a hatpárti egyesülésből a Gyurcsány-párté lett a jelölés joga. A második pozícióra pedig a Mi Hazánk aspirált. A jegyzői gárdába az előző négy évhez képest két új tag került be: Dócs Dávid (Mi Hazánk) és Bakos Bernadett (LMP). A bizottsági struktúrára és tisztségviselőkre – megállapodás hiányában – Kövér László tett javaslatot, melynek alap-

KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK. A KÖVETKEZŐ NÉGY ÉVBEN IS Ő TART RENDET A HÁZBAN

ján öt parlamenti testületnek lett ellenzéki elnöke. A figyelem középpontjában leginkább a nemzetbiztonsági bizottság állt, mert annak vezetésére a Mi Hazánk is bejelentkezett, ám végül a Jobbik adhatja a grémium elnökét a most debütált Sas Zoltán személyében, aki a gyömrői Horthy tér ötletével vált ismertté egy évtizeddel ezelőtt. Rajta kívül egy ellenzéki tagja lesz a testületnek, az MSZP-s Molnár Zsolt. Emellett a fenntartható fejlődési (Keresztes László Lóránt – LMP), a költségvetési (Vajda Zoltán – MSZP) és a vállalkozásfejlesztési (Apáti István – Mi Hazánk) bizottság elnöki posztja került az oppozícióhoz, valamint a népjólétié is, de az azt vezető személye még nem ismert. A baloldali pártok társulásán nemcsak az eskütétel és az ülésen való részvétel körüli huzavona miatt keletkezett repedés, hanem a jövőbeli parlamenti munkát illetően is. A Momentum ugyanis – a másik öt szövetségesével szemben – nem vállalt sem elnöki, sem alelnöki megbízatást.

ÚJ KÉPVISELŐK

A parlamenti névsorból az is kiderült, hogy a százharmincöt Fidesz–KDNP-s képviselő mintegy tíz százaléka nem volt tagja az előző ciklusban az Országgyűlésnek. E körbe tartozik Kecskemét új delegáltja, Szeberényi Gyula Tamás, továbbá Erős

Gábor (Esztergom), Kiss János (Miskolc), Menczer Tamás (Budakeszi), Mihálffy Béla (Szeged), Nagy Bálint (Keszthely), Pajtók Gábor (Eger) és Vitályos Eszter (Szentendre), listáról pedig Demeter András, Illés Boglárka, Kovács Zsolt, Sztojka Attila és Varga Judit igazságügyi miniszter. Tapolca és környéke képviselőjeként visszatért a volt uniós biztos, korábbi tárcavezető Navracsics Tibor, továbbá Láng Zsolt, a Fidesz eddigi fővárosi frakcióvezetője, valamint az orosházi Erdős Norbert is, aki 2014–19-ben az Európai Parlamentben politizált. Az ellenzék jellemzően az önkormányzati világból igazolta újonc – vagy régi-új – honanyáit, honatyáit. Ilyen például a DK-ban Gy. Németh Erzsébet eddigi főpolgármester-helyettes és Barkóczi Balázs az isaszegi képviselő-testületből. Szintén a Gyurcsány-párt frakciójának lett a tagja Dávid Ferenc, aki 2006tól tizenkét éven át töltötte be a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkári posztját, valamint Kordás László volt szakszervezeti vezető. A tízfősre zsugorodott Jobbik-képviselőcsoportba több, az országos politikában eddig ismeretlen szereplő is bekerült: mások mellett Bencze János Tolna megyei közgyűlési képviselő, a már említett Sas Zoltán gyömrői politikus vagy éppen a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt – fel nem vett – mandátumához hozzájutott Végh Noémi. Az öttagú LMP-be 2022/18 FIGYELŐ | 17

F_16-18_parlament.indd 17

2022. 05. 03. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | GULYÁS GERGELY, ROGÁN ANTAL, VARGA JUDIT. A KÉPVISELŐSÉG BIZTOS, A BÁRSONYSZÉK A NAPOKBAN DŐL EL

– amely csak úgy tudott frakciót alakítani, hogy megkapta Dobrev Klárának, Gyurcsány Ferenc feleségének a mandátumát – Bakos Bernadett ült be a kőbányai, Kanász-Nagy Máté pedig az újpesti önkormányzati testületből. A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint még ebben a hónapban a Ház elé kerülhet a 2023-as költségvetési törvényjavaslat, valamint az annak megalapozásához szükséges indítvány, a zárószavazásuk pedig leghamarabb júniusban várható. Ha ez már a hónap második felére esik majd, az azt jelenti, hogy rendkívüli ülést kell összehívni. Az alkotmány módosítása ugyancsak szerepelhet az új parlament napirendjén, mindjárt az elején, mivel a kabinet két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal szeretné kibővíteni a veszélyhelyzet körét. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, ám az Ukrajnában dúló fegyveres harcok okán is fontos, hogy cselekvőképes kormánya legyen az országnak.

PÁRT- ÉS FRAKCIÓPÉNZEK

A Fidesznek 117, a KDNP-nek 18 képviselője van az új parlamentben. A legnagyobb képviselőcsoport így 7 milliárd fo-

rinton felüli összegből gazdálkodhat, míg a kereszténydemokraták több mint egymilliárdos keretet tudhatnak a magukénak. A legnagyobb ellenzéki frakciója a DKnak van. Ők is egymilliárdos büdzséből dolgozhatnak, ez számukra az előző ciklushoz képest mintegy 400 milliós bővülést jelent. Nagyot rontott a helyzetén viszont a Jobbik, amely 2018 és 2022 között a legnagyobb ellenzéki frakció volt – igaz, a kezdeti 26-ról 17 főre esett a frakciótagok száma. Mostantól csak tízen lesznek – Márki-Zay Péter mandátumát, mint említettük, végül a jobbikos Végh Noémi kapja –, ez nyolcszázmilliós állami támogatást jelent, s durván 500 milliós zuhanás az eddigi szinthez képest. Abban, hogy a parlamenti esküt mégis letették a Momentum politikusai, a 900 milliós frakciótámogatás is szerepet játszhatott. Az előző ciklushoz viszonyítva öt fővel kisebb létszámú, mindössze tízfős MSZP háromszázmilliós támogatást bukik. Az eddig önállóan egy választáson sem indult Párbeszéd hat képviselői helyet szerzett, s több mint százmillióval növelte a költségkeretét. Most az előző ciklussal szemben nem ők, hanem az LMP szorult rá a szövetségesek segítségére: a DK-s Dobrev Klára, mint jeleztük, nem vette át a mandátumát, a pártközi paktum szerint az az egykor a Gyurcsány-kormány ellenében létrejött Lehet Más a Po-

litikáé lehet. A történelem fintora, hogy ők most a volt miniszterelnöknek köszönhetik, hogy öt fővel frakciót alapíthattak, ami ötszázmilliós állami forrást is jelent számukra évente. Az egykori jobbikosok által alapított Mi Hazánk hatfős frakciója hatszázmilliós támogatással számolhat. De a pártok nemcsak frakciókat, hanem szervezetrendszert is működtetnek. Erre a feladatra az államtól ugyancsak támogatásban részesülnek; a választáson ehhez 1 százalékosnál nagyobb támogatást kellett szerezniük. A törvény szerint a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban az Országgyűlésben országos listán mandátumot szerzett pártok – Fidesz, KDNP, DK, Momentum, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd, Mi Hazánk – között kell felosztani. A közös listán indult formációk esetében az arra adott szavazatok arányában illeti pénz a pártokat. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg annak jelöltjeire leadott (egyéni és listás) szavazatok arányában illeti meg az alakulatokat. Ebből a keretből részesülhetnek az 1 százalékon felül teljesítő szervezetek, a parlamentbe végül nem bejutott, de 3,27 százalékot szerzett Kutya Párt és az 1,04 százalékot abszolvált Megoldás Mozgalom is. Az egy százalékot elért formációk pártalapítványt működtethetnek, az állam erre is biztosít külön költségvetési forrásokat. HELMECZI ZOLTÁN–PINDROCH TAMÁS

FOTÓK: VÖRÖS SZILÁRD; KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

HADHÁZY ÁKOS AZ ÜLÉSTEREMBEN. EBBEN A CIKLUSBAN IS FÜGGETLEN KÉPVISELŐ LESZ, MIUTÁN NEM VETTÉK BE A MOMENTUM-FRAKCIÓBA

18 | FIGYELŐ 2022/18

F_16-18_parlament.indd 18

2022. 05. 03. 17:26

! " # "$

% & '!$## (% &)% ) % &

$ " % " *" )%& + , "# - %#" *)%%)%+" ! # $ # % + # . /"%" # 0 0% 1

$" +!& " " $ +"2#)&$ % "

" "% +%$#

CSUPA SPORT

F_19_NSK_kerek_hirdetes.indd 19

2022. 05. 02. 17:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

SZAVAZÁS VERESEGYHÁZON, ÁPRILIS 3-ÁN. A POLITIKÁBAN NINCS SZÜNET: A JÁRVÁNYINTÉZKEDÉSEK MIATT ELMARADT IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKAT MOST KELL PÓTOLNI

SOROZATOS IDŐKÖZI VÁLASZTÁS Egy márciusi kormányrendelet szerint április 10-től újra ki lehet tűzni az időközi önkormányzati választásokat: ahol a helyhatóságot 2020. november 6. és 2022. április 9. között feloszlatták, jöhetnek az utódlások. A valasztas.hu adatai szerint május 8-tól kezdődően július 24-ig összesen 154 ilyen megméretést (ebben van polgármester-, helyi képviselő- és teljes képviselő-testületi választás is) kell tartani az ország különböző településein. Fontos tudni, hogy az időközi voksoláson megválasztott polgármester, képviselő-testület vagy képviselő mandátuma csak a következő, rendes választás napjáig, tehát 2024 októberéig szól. Ilyen szavazást tartanak Csanádpalotán, Bürüsön, Etyeken, Agyagosszergényben, Pilismaróton, Tállyán, Vizsolyban, Zalaszabaron, Illocskán, Anarcson, Perkátán, Pusztaapátiban, Göllén, Őrtiloson, Kondorfán, Zádorfalván, Jászárokszálláson, Gyúrón, Kemeneskápolnán, Nagytarcsán és Balatonalmádiban is. Politikailag azonban nem ezek a legizgalmasabb szavazások. Ugyanis több, április 3-án, az országgyűlési választáson – egyéni körzetből vagy listáról – képviselőnek választott politikus eddig önkormányzati tisztséget töltött be. Ez azonban összeférhetetlen az országgyűlési mandá-

tummal. Nekik így el kellett dönteniük, melyik pozíciót választják. Például nem mondott le a főpolgármesterségről Karácsony Gergely és a hódmezővásárhelyi polgármesterségről Márki-Zay Péter, pedig az ellenzéki listáról beülhettek volna a parlamentbe. Nem így tett Nagy Bálint, Keszthely első embere, aki a Fidesz–KDNP színeiben a Zala 2-es választókerületben fölényesen nyerte meg a voksolást (közel 60 százalékos szavazatarányt ért el). A Balaton-parti városban június 26-án tartják majd az időközi polgármester-, s haláleset miatt egy egyéni képviselői választást is. A legtöbb, összeférhetetlenség miatt megtartandó időközi megmérettetés időpontja még nem ismert. Jász-Nagykun-Szolnok 4-es, törökszentmiklósi központú választókerületében a mezőtúri polgármester, Herczeg Zsolt (Fidesz–KDNP) nyerte a választást. Esztergomban a város kormánypárti alpolgármestere, egyéni képviselője, Erős Gábor győzött, tíz százalékot vert jobbikos, ellenzéki kihívójára. Itt sem lehet még tudni, mikor lesz az időközi választás. A kecskeméti központú választókerületben Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz–KDNP), aki a megyeszékhelyen egyéni képviselő, 19 százalékos előnynyel nyert ellenzéki kihívója előtt mandátumot. Szegeden, a Csongrád-Csanád 2-es körzetben is a Fidesz–KDNP politikusa, egyéni önkormányzati képviselő, Mihálffy Béla győzött, 45,3 százalékkal. Ebben a választókerületben lett harma-

dik 9,5 százalékos eredménnyel Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, Ásotthalom polgármestere, aki viszont listáról bekerült a parlamentbe. Szegeden június 26-án lesz időközi voksolás, Ásotthalom új vezetője megválasztásának az időpontja még nem ismert. Miskolcon is lesz a következő hónapokban egyéni képviselő-választás, mivel a DK helyi képviselője, Hegedűs Andrea a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Orosházán a momentumos egyéni képviselő, Sebők Éva ugyancsak országos listáról szerzett országgyűlési mandátumot, így itt is lesz az idén helyi időközi választás. A Mi Hazánk listájáról a Nógrád megyei Cserháthaláp polgármestere, Dócs Dávid is bekerült a parlamentbe. A fővárosban Újbudán a momentumos alpolgármester, egyéni képviselő Orosz Anna, országos listáról az ugyancsak momentumos és itt egyéni képviselő Bedő Dávid utódáról kell majd dönteni. A XVI. kerületben a helyi MSZP-s képviselő, Vajda Zoltán lett az egyéni országgyűlési képviselő, itt július 10-én lesz az időközi választás. Az I. kerületben a momentumos Gelencsér Ferenc, a IV. kerületben pedig az LMP-s Kanász-Nagy Máté helyett kell majd önkormányzati képviselőt választani, hiszen országos listáról ők is parlamenti képviselők lettek. PT

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER, EUROPRESS/AFP

JÖHETNEK AZ UTÓDLÁSOK | Időközi önkormányzati választási dömping jön a következő hónapokban: most vasárnaptól július 24-ig az ország számos pontján, 154 településen lesz megmérettetés.

20 | FIGYELŐ 2022/18

F_20_idokozi-valasztasok.indd 20

2022. 05. 02. 17:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

E-KÖZLEKEDÉS | A kormány elkötelezett a környezetvédelem mellett, és kiemelt célkitűzése, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, az ország a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia alapján 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet, anélkül, hogy a gazdasági növekedés vagy a jólét veszélybe kerülne. Ennek érdekében hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel, s a megvalósítás jó ütemben halad – közölte a Figyelővel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

HÓDÍT AZ ELEKTROMOBILITÁS

letve az elmúlt években mekkora költségvetési forrást használtak fel erre a célra.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELSŐK VAGYUNK A RÉGIÓBAN Az Eurostat adatai szerint Magyarország az uniós átlag felett, a térségben a legjobban teljesít a közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányát tekintve. A kimagasló eredményt tovább javítja a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amely több intézkedéssel is ösztönzi az e-mobilitás elterjedését. Megkérdeztük, hogy a klímasemlegességi célok eléréséhez mennyiben járul hozzá az elektromobilitás állami támogatása, il-

Az ITM az Eurostatra hivatkozva emlékeztetett: a közlekedésben felhasznált energia 11,6 százalékát biztosították megújuló források 2020-ban Magyarországon. Ezzel hazánk nemcsak a 10 százalékos célt múlja felül, hanem az EU 10,2-es átlagát is. Az adatok alapján pár észak-európai ország és a Benelux államok indexe után a hatodik legerősebb mutató a kontinensen a magyar – az osztrákokat is

megelőzve mi vagyunk az elsők a régióban. A kormány számára kiemelt jelentőségű az elektromobilitás fejlesztése és a közlekedés zöldítése. A minisztérium szerint erre fokozott figyelmet kell fordítani, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy ötödéért ez az ágazat, ezen belül 98 százalékban a közúti forgalom felel. A statisztikák alapján hazánk 2010 óta közel duplájára javította a megújuló energia részarányát a közlekedésben. Kérdésünkre, hogy miképpen érhetők el a közlekedési klímapolitikai célok, a tárca részletezte a feladatokat. A szektor leginkább a tisztább források, elsősorban a villamos energia térnyeré2022/18 FIGYELŐ | 21

F_21-23_zold_program_hirdetes.indd 21

2022. 05. 02. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGYRE TÖBB AZ E-BICIKLI

Emellett eddig – térségünkben az elsők között – több mint 6 ezer elektromos rásegítésű kerékpár vásárlását támogatta a kormány, amely szám a nemrég kezdődött, egymilliárdos keretösszeggel meghirdetett újabb szakasznak köszönhetően várhatóan 10 ezerrel nő majd. Az elmúlt időszakban az ilyen biciklik beszerzését segítő programban az igénylők 97 százaléka nyert el összesen csaknem 736 millió forintot közel 6900 e-kerékpár megvételéhez. Az áprilisban indult új konstrukcióban egyszerűbb a jelentkezés, a korábbi szakaszos szisztéma helyett folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat, amire a keretösszeg kimerüléséig van lehetőség. A vásárláshoz nincs szükség munkaadói igazolásra, így kismamák, diákok, nyugdíjasok is igényelhetik a támogatást. Leg-

feljebb egy úgynevezett „pedelec”, azaz pedálrásegítéses vagy nyomatékszenzoros hajtási rendszerrel felszerelt kerékpár utófinanszírozott támogatására lehet pályázni. A kereskedelmi forgalomban megvehető biciklik legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye 250 wattos vagy annál kisebb lehet. A dotáció mértéke is nőtt, hajtási rendszertől függően 90 ezer helyett 100 ezer, illetve 150 ezer helyett 180 ezer forint kapható. Ez év januárjától a cégeknek megéri kerékpárt vásárolniuk az alkalmazottaknak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanis kiegészült azzal a paszszussal, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes „a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – bicikli magáncélú használata”. A társaságiadó-törvény szerint ezentúl a vállalatok leírhatják a dolgozóik számára vásárolt hagyományos vagy legfeljebb 300 W teljesítményű e-kerékpárok árát és a fenntartási költségeiket ezen közteherből is. Ezzel a cégautókkal egy szintre kerültek a fenti kétkerekűek a kedvezményeket tekintve. Fontos kitétele az intézkedésnek, hogy az eszközök nem kerülnek a munkavállalók tulajdonába. Viszont a cégek által vásárolt vagy lízingelt normál vagy elektromos biciklit nem kötelező a vállalkozás

PEDÁL- VS. NYOMATÉKSZENZOROS BRINGÁK A pedál- és a nyomatékszenzoros biciklifajta csupán abban hasonlít, hogy a rásegítő elektromos motor nem folyamatosan működik bennük, hanem érzékelők irányítják. A pedálszenzoros bringákat egy korábbi technika jellemzi: a hajtóműtengelyen található mágneses tárcsa mozgása által keltett mágnesestér-változást érzékeli a vele szembe állított szenzor, amely működésbe hozza az elektromotort. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érzékelő a pedál mozgására reagál. A nyomatékszenzoros kerékpároknál a hajtóműbe épített nyomatékszenzor azt érzékeli, hogy milyen erővel próbáljuk taposni a pedált. Ez modernebb és kifinomultabb technika. Ennek megfelelően ezek a biciklik drágábbak, az állam ezért is támogatja a megvásárlásukat nagyobb keretösszeggel.

érdekében használni, akár teljes mértékben magáncélból (pl. kirándulás, sportolás) lehet vele közlekedni. Emellett várhatóan 800 elektromos rásegítésű teherszállító kerékpár találhat gazdára abból a 400 millió forintos támogatási keretösszegből, amelyre egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyesületek, egyházi szervezetek és önkormányzatok pályázhatnak. Március elején megnyílt a Klíma- és természetvédelmi akciótervhez kapcsolódó tender második szakasza, pályázni decemberig lehet. A programnak köszönhetően a négy-ötszörösére növekedhet e kétkerekűek száma. Az állam ezekhez vissza nem térítendő támogatást nyújtott a városi térségekben szállítási tevékenységet vagy gyakori utazásokat igénylő szolgáltatást végző cégek, gazdasági társaságok és civil szervezetek részére. A nagyvárosokban ezek az e-biciklik az autóval korlátozottan megközelíthető zónákba is képesek eljutni. A vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok számára kiírt pályázatban e-kargókerékpárt lehet vásárolni regisztrált kereskedőktől, utófinanszírozott támogatással, melynek mértéke a teljes vételár fele, de legfeljebb 500 ezer forint. Az elektromos segédmotorral felszerelt, pedálhajtású, nyomatékszenzoros vezérlésű, teherszállításra kialakított felülettel ellátott kétkerekűek legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 250 W lehet. Olyan új biciklikre kapható a szubvenció, amelyeknél a motor kikapcsol, ha a kerékpáros nem folytatja tovább a pedálok hajtását, vagy ha eléri a 25 km/h sebességet.

E-MOTOROK ÉS E-BUSZOK

Az innovációs minisztérium arra is kitért, hogy a tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárok tavaly augusztus óta kaphatnak világoszöld alapszínű rendszámot. Mostanra összesen 113 környezetkímélő járművet helyeztek így forgalomba. A motorosszezon-kezdetnek is betudhatóan csak az elmúlt egy hónapban húszszal nőtt a számuk. Az e-motorkerékpárok után nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót és visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Ezek gazdái tehát mente-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

sével válhat klímabarátabbá, ezért is támogatta a kormány az elmúlt években összesen csaknem 20 milliárd forinttal egyebek mellett az elektromos személygépjárművek vásárlását. A zöld rendszámos autók száma a múlt esztendő eleje óta közel 28 ezerről majdnem 48 ezerre nőtt, több mint felük tisztán e-meghajtású. A legfrissebb belügyminisztériumi adatok szerint ez utóbbiakból 24 795 fut a hazai utakon, hatótávnövelt elektromos kocsiból 14 500 példány van forgalomban, plug-in hibridből 8476-ot láthatunk, egyéb zéró kibocsátású járműből pedig immár 3 darab van az országban.

22 | FIGYELŐ 2022/18

F_21-23_zold_program_hirdetes.indd 22

2022. 05. 02. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

sülnek a járművek korától és műszaki jellemzőitől függő adóterhek alól, így több tízezer forintot takaríthatnak meg. A klímabarát közlekedés térnyerése más közlekedési eszközök esetében is látványos. „A tiszta és csendes járművek beszerzésében nemcsak a családokat és a vállalkozásokat, hanem a településeket is segítjük” – közölte a Figyelővel az ITM. A Zöldbuszprogram tíz év alatt 36 milliárd forintot biztosít elektromos autóbuszok forgalomba állításához a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken. A tárca szerint a közlekedés zöldítésében a Volánbusz állami közúti közösségi közlekedési szolgáltató példát mutat. A cég tavaly nyáron vette át első, saját tulajdonú, tisztán e-meghajtású autóbuszát. A környezetkímélő jármű a Komárom és Révkomárom közötti helyi forgalomban szál-

NYUGATI CÉGES MINTÁK A KÉTKEREKŰ-TÁMOGATÁSBAN Ausztriában a céges magánhasználatú kerékpárok után a munkáltatók levonhatják a költséget az adózott eredményből. Emellett a biciklivel megtett üzleti célú utakra költségtérítést is adhatnak a vállalatok. Hollandiában 749 euróig adómentes a céges kerékpár biztosítása. Az ez év januárjában életbe lépett magyar intézkedéshez hasonlóan Finnországban az idei büdzsében ugyancsak adókönnyítéshez folyamodtak: ott is a munkáltató veszi meg a kétkerekűt, s egyszeri költséggel csökkenti szja-kötelezettségét.

lít utasokat. A társaság a Zöldbuszprogramban száz elektromos autóbusz beszerzésének a támogatására nyújtott be sikeres pályázatot. Az idei év elejétől zajlik azon Mercedes-Benz eCitaro típusú jár-

művek próbaüzeme, amelyekből negyven a budapesti agglomerációban jár majd. A további hatvan darabra pedig folyamatban van a közbeszerzési eljárás. A tervek szerint ez év végéig a Volánbusz járműállományának a négy százaléka lesz elektromos vagy CNG-hajtású. A projekt legújabb felhívásának a keretén belül az idén közel 51 milliárd forint értékben igényelhetnek támogatást a 25 ezer fősnél nagyobb lakosságú települések és a fővárosi agglomeráció közlekedési közszolgáltatói. Ezt villanymeghajtású autóbuszok beszerzésére és az ezekhez kapcsolódó töltő-infrastruktúra kiépítésére fordíthatják. A program finanszírozása a magyar helyreállítási terv keretén belül valósul meg, amelyet a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszíroz és biztosít, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság késlekedik az elfogadásával. PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

F_21-23_zold_program_hirdetes.indd 23

2022. 05. 02. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GONDOLOVICS KATALIN | A fogyasztók védelme érdekében május végétől több ponton szigorodik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása. A hazai jogrendbe is beépültek az ezzel kapcsolatos uniós irányelvek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folyamatosan segíti a piaci szereplőket a változásokra való felkészülésben – mondta a GVH szóvivője a Figyelőnek.

A lakosságot sokszor félrevezető reklámokkal, tisztességtelen hirdetésekkel bombázzák a különböző fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozások, illetve az áruházláncok. Az ezt korlátozó szabályozások milyen változásokat eredményeznek majd? – Az idén május 28-tól hazánkban is új rendelkezések lépnek életbe az árfeltüntetés, az akciótartás, a fogyasztói értékelések és vélemények megjelenítésének terén. A friss szabályozás szigorítást jelent, a változtatásokkal uniós követelményeket kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Ezeket a követelményeket, irányelveket 2019 végén fogadta el az Európai Parlament és Tanács. A módosítások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintik. Ezek közé tartoznak például olyan módszerek, amelyekkel egy vállalkozás megakadályozza a fogyasztót abban, hogy szabadon döntsön, vagy megfelelően tájékozódjon egy termék megvásárlása, egy szolgáltatás igénybevétele előtt. – Az elmúlt években milyen visszaéléseket tapasztaltak a hivatalnál ezen a téren? – Két példát mondanék erre. Egyrészt a cég megtévesztő reklámmal befolyásolhatja a vásárlót annak érdekében, hogy vegye meg a termékét. Azt üzenheti például, hogy az adott áru a legjobb a piacon, vagy olyan tulajdonsággal ruház fel egy produktumot, amellyel valójában nincs felvértezve. Idetartozik az is, ha

egy egészségre ható készítmény esetében olyan eredményeket írnak le, hogy az meggyógyítja a vevőt, de ezt nem tudja bizonyítani a vállalkozás, csak „fényezi a terméket”, mert így akarja eladni. Egy másik tipikus esete a befolyásolásnak, amikor a vásárló elhamarkodott döntését úgy éri el a vállalat, hogy az árut hirdető honlapon van egy sürgető jelzés, hogy ebből a produktumból már csak két darab maradt, vagy már csak néhány van raktáron, épp ezért gyorsan vegye meg a fogyasztó. Ezek olyan vásárlást ösztönző dolgok, amelyek tisztességtelenek, törvénysértők. Mint említettem, a vevői értékelésekkel, valamint az akciótartással kapcsolatban is szigorítanak az új szabályok. Feketelistás gyakorlatnak, azaz jogsértőnek minősül például az, ha egy társaság azt állítja, hogy a portéka értékelését, amely megjelenik a weboldalán, olyan fogyasztók írták, akik ténylegesen használták az árut – anélkül, hogy észszerű és arányos lépéseket tennének ennek ellenőrzésére. Az ügyfelek napjainkban egyre gyakrabban vásárolnak online felületeken, és érdeklik őket a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban megjelent vélemények, ezek befolyásolják a döntésüket. Az új szabályok jobban védik a vevőket. Ha a cég úgy dönt, hogy fogyasztói véleményekkel is reklámozza az adott árucikket, akkor meg kell győződnie arról, hogy a hozzászólók valóban megvették a produktumot és használták is, különben jeleznie szükséges, hogy a vélemény nem ellenőrzött vásárláson alapul. 2019 végétől a vállalkozások is tudják, hogy szigorodnak a szabályok, s volt idejük

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZIGORODNAK A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOK

24 | FIGYELŐ 2022/18

F_24-25_fogyasztovedelem.indd 24

2022. 05. 02. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY A Vitéz János Tanítóképző Főiskolán szerezte első diplomáját, kommunikáció-művelődésszervezői szakon, televíziós újságírás-felnőttképzés szakirányon. Később a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelv és irodalom szakát is elvégezte. 2006-tól egy felnőttoktatási cégnél dolgozott, ahol szervezési feladatokat látott el, majd 2008-tól a felnőttoktatásban tanított.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

2010 decemberétől látja el a Gazdasági Versenyhivatal sajtószóvivői teendőit. 2015 és 2019 között három gyermeke született. 2021 márciusában tért vissza a GVH-hoz, ahol továbbra is a hivatal szóvivőjeként dolgozik.

felkészülni. Pár példát mondanék erre. A terméket értékelőket kötelezhetik arra, hogy regisztráljanak, ekkor már van róluk információ, de az értékelés beküldésére használt internetes címet is ellenőrizni lehet. Egy szállodai foglalást is lehet igazolni, ha egy adott hotelt dicsér egy fogyasztó. Úgy is dönthet egy vállalat, hogy nem rak ki a weboldalára vásárlói véleményeket. Ha viszont úgy határoz, hogy ilyeneket szerepeltet, de nem ellenőrzi az értékelések valódiságát, és erre a fogyasztók figyelmét sem hívja fel, akkor jogsértést követ el. Feketelistás gyakorlat az is május 28. után, ha valótlan vevői dicsérettel népszerűsítenek egy árut, vagy például a közösségi médiában megbíznak egy influencert, hogy mondjon róla kedvező véleményt, anélkül, hogy kiderülne: ez nem a személyes benyomása, hanem ellenszolgáltatásért teszi ezt. Voltak olyan esetek, amikor kiviláglott, hogy az adott társaság pénzért megvette az értékelést. Ugyanakkor a negatív észrevételeket sem lehet elhallgatni, cenzúrázni. – Milyen módosítások vonatkoznak majd az akciókra? – A jövőben egy-egy árcsökkentés bejelentésekor az új eladási ár mellett minden esetben fel kell tüntetni a termék korábbi ellenértékét. Nagyon fontos, hogy ez kizárólag a leértékelés előtti minimum 30 nap legalacsonyabb ára lehet. Ha nem így tüntetik fel az eredeti ellenértéket, az jogsértés, és szankciókat von maga után. Gyakran éltek azzal a vállalkozások például a fekete péntekek idején, hogy felemelték a termék árát az akciót megelőző egy hétben, és ebből adták a 20-30-50 százalékos kedvezményt.

Ez a jövőben nem történhet meg, mert az akció előtti 30 napos idősávban alkalmazott legalacsonyabb valós ellenérték lesz a kedvezményes intervallumban a kiinduló ár. A harmincnapos korlát alól a romlandó vagy a minőségüket rövid ideig megőrző produktumok kivételt jelentenek. Hangsúlyozom: az új regula szerint az akciós áraknál nem elég csupán a csökkentés százalékos mértékét kiírni, hanem a vásárlónak a teljes eredeti ellenértéket is látnia kell. – Hova fordulhatnak panaszukkal a fogyasztók, ha visszaélést tapasztalnak? – A friss, szigorúbb szabályok betartatását három hatóság vizsgálja majd: a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank. A GVH országos hatáskörben védi a tisztességes versenyt, illetve vizsgálja a problémás ügyeket. Ha a fogyasztók széles körét éri el egy kereskedelmi gyakorlat, s érdemben érinti a gazdasági versenyt, akkor a hivatalhoz tartozik az ügy. Ha ez nem állapítható meg, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja az esetet. – Milyen szankciókra számíthatnak a vállalkozások a szabályok megsértésekor? – Amennyiben a versenyhivatal megállapítja a jogsértést, bírságot szabhat ki. Itt a reklámösszegből vagy a jogsértéssel elért árbevételből indul ki a GVH, de a büntetés maximum az előző évi forgalom 10 százaléka lehet. Egy másik lehetséges szankció a magatartástól való eltiltás. A hivatal kimondhatja, hogy az adott terméket nem reklámozhatja tovább a vállalkozás, vagy helyreigazító közleményt kell kiadnia a cégnek. A vállalatoknak lehetőségük van együttműködni a GVH-val, például úgynevezett kötelezettségvállalás is szóba jöhet. Ennek keretében előfordulhat, hogy a társaság valamilyen jóvátételt ajánl fel a vásárlóknak, azt a versenyhivatal elfogadja, s vállalást szab ki a cég számára. Egy példát említenék a múltból: az Alza webáruház üzemeltetőjét agresszív és valótlan tartalmú üzenetekkel való sürgetésért mintegy 450 millió forintos fogyasztói jóvátételi programra kötelezte a GVH, emellett kapott egy 40 millió forintos bírságot is a vállalat. A vállalt kötelezettségek között szerepelt, hogy minden ügyfelük, aki 2019-ben vásárolt tőlük, kap egy 3000 forint értékű kupont e-mailben, amelyet 10 000 forint feletti vételkor tud felhasználni. Emellett a cégcsoport ezentúl a tudatos fogyasztói magatartásra is felhívja a figyelmet. A vállalást szigorú utóellenőrzés kíséri. Ha a kuponok beváltásának az összértéke nem éri el a 450 millió forintot, a társaság bírságként fizeti azt meg. – Hogyan segíti a Gazdasági Versenyhivatal a piaci szereplőket a változásokra való felkészülésben? – Folyamatosan támogatja őket ebben. Több ajánlást is megfogalmazott a hatóság, hogyan tudnak felkészülni az új szabályokra a cégek, s miként tudják átláthatóbbá tenni az értékelési rendszerüket. A hivatal tavaly az étel-házhozszállítók weboldalait is megvizsgálta, és ennek kapcsán szintén több ajánlást fogalmaztunk meg, amelyek megtalálhatók a GVH honlapján. TÓTH BALÁZS

2022/18 FIGYELŐ | 25

F_24-25_fogyasztovedelem.indd 25

2022. 05. 02. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÁRVÁNY UTÁNI PÖRGÉS KÖZBESZERZÉSEK | Majdnem megduplázódott, mintegy 660 milliárd forinttal nőtt az idei első negyedévben lefolytatott közbeszerzési eljárások értéke 2021 azonos időszakához képest. Így a közbeszerzési piac a volumenét tekintve túlszárnyalta a járvány előtti szintet. Emellett örvendetes, hogy a kisés középvállalkozások (kkv-k) továbbra is tarolnak, hiszen rekordot döntve, mintegy 615 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket az idei első negyedévben – közölte a Közbeszerzési Hatóság a Figyelővel.

kapcsolatos statisztikai adatok hiteles szolgáltatójává vált. A most közzétett, az idei első negyedévre vonatkozó piaci gyorsjelentés szerint 1933 közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők az idén március végéig, amelyek összértéke 1374,8 milliárd forin-

tot tett ki, ami majdnem a duplája a 2021 azonos időszakában elértnek. Nemcsak az eredményes közbeszerzési eljárások száma, de az összértéke is nőtt 2022 első három hónapjában a tavalyi esztendő azonos időszakához képest, a piac ugyanis meghaladta a

FOTÓ: GETTY IMAGES

Bár a bizonytalan gazdasági környezet aggodalomra adhat okot, továbbra is a verseny mozgatja a közbeszerzési piacot. Ezt azzal is erősíteni kívánja a Közbeszerzési Hatóság, hogy szigorúbb ellenőrzést ígér az egyajánlatos közbeszerzéseknél. A szervezet statisztikai tevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal 2020 októberében akkreditálta, így a Közbeszerzési Hatóság a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjává, a hazai közbeszerzésekkel

26 | FIGYELŐ 2022/18

F_26-27_kozbeszerzesek.indd 26

2022. 05. 02. 17:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

járványt megelőző év teljesítményét. Az idei esztendő első negyedévében továbbra is az építési beruházás volt a legjelentősebb kategória a beszerzések tárgyát tekintve, hiszen az építkezések tették ki az összes közbeszerzési eljárás értékének 69 százalékát. Ezen beruházások összértéke megközelítette az 1000 milliárd forintot, a szegmens tehát tovább bővült 2021 azonos időszakához képest, és mintegy 558 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi első negyedéves adatot. Az eljárások 36 százalékát, érték szerint pedig 13,4 százalékát mintegy 200 milliárd forintnyi volumennel az árubeszerzések tették ki, míg az eljárások további 32 százalékát, érték szerint pedig 17,6 százalékát mintegy 250 milliárd forint összértékkel a szolgáltatásrendelések jelentették. A tavalyi első negyedéves értékhez képest ezek több mint 80 milliárddal emelkedtek.

ERŐTELJES A KKV-K JELENLÉTE

A kormány által bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a közbeszerzési piac jelentősen felélénkült tavaly és az idei év elején. „Sokszor elhangzott a kormányzat részéről, hogy beruházásokkal kell élénkíteni a gazdaságot, a pandémia okozta válság következményeit, és ennek az eredményei is jól láthatók ezekben a számadatokban. Ugyanakkor a szomszédunkban dúló háború, valamint az emelkedő építőipari árak miatt előfordulhat, hogy az eddigi tendencia megtorpan” – emelte ki Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A hatósághoz beérkezett hirdetmények száma az idén január–márciusban nagymértékben megemelkedett, így meghaladta a járvány előtti időszakot. Míg 2019 első negyedében 5844 hirdetmény érkezett be, addig 2022 első három hónapjában 6599, amelyekre ismét jelentős számban küldött ki a Közbeszerzési Hatóság hiánypótlási felhívást, összesen 6318 alkalommal.

Az ajánlatkérők továbbra is bonyolítanak zöld-, illetve szociális szempontokat érvényesítő közbeszerzéseket, de ha az eljárások értékét vagy darabszámát vesszük alapul, akkor még sok a teendő, hiszen évek óta nem sikerült jelentősen növelni ezeket a számokat. Örülni lehet viszont annak, hogy a kkv-k 100 közbeszerzési eljárásból 82-t nyernek el. „Az elmúlt évek statisztikái alapján kijelenthető, hogy a kis- és középvállalkozások egy stabilan jól teljesítő csoport hazánkban” – hívta fel a figyelmet Kovács László. A kis- és közepes vállalkozások továbbra is jól teljesítenek, 2022 első negyedévében 1588 közbeszerzést nyertek el, és az általuk megnyert eljárások összértéke több mint 100 milliárd forinttal volt több, mint 2021 első három hónapjában.

SZIGORÚBB ELLENŐRZÉSEK

A Közbeszerzési Hatóság részéről minden eddiginél erőteljesebb kontroll várható az egyajánlatos közbeszerzéseknél, a cél az ilyen eljárások számának

kozó bekezdése szerinti eredménytelenségi eset alkalmazását, azaz nyilvánítsák eredménytelennek az eljárást, amennyiben pusztán egyetlen ajánlat vagy egy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában csupán egyetlen jelentkezés érkezik a felhívásukra.

MAGAS A PÁLYÁZÓK SZÁMA

A közbeszerzési piacot továbbra is a versenyhelyzet jellemzi. A cégek pályázati hajlandósága magas, hiszen eljárásonként átlagosan 6,5 ajánlat érkezik be a hatósághoz. Ez szinte teljesen megegyezik az előző év azonos időszakának adatával, miközben meghaladja a két esztendővel korábbi 5,9-et. Hosszú évekre visszamenőleg is jelentős a beérkezett ajánlatok átlagos száma egy-egy közbeszerzésben. A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint az ajánlattevők között mind a magyar, mind a külföldi cégek egyaránt jelen vannak, hiszen az Európai Unió-

A kis- és közepes vállalkozások továbbra is jól teljesítenek. további jelentős csökkentése. Mivel a piacon tapasztalható versenyhelyzet egyik fontos mérőszáma az egyajánlatos közbeszerzések arányának alakulása, a Közbeszerzési Hatóság – összhangban a 2021. februári kormányhatározatban és a 2022. februári kormányrendeletben foglalt célokkal – a közbeszerzések hatékonyságának további javítása érdekében kiemelt figyelmet fordít az ilyen típusú közbeszerzések ellenőrzésére. Az egyajánlatos közbeszerzések már a hatóság 2022. évi szerződés-ellenőrzési tervében is szerepelnek, azonban a jövőben az ajánlatkérők minden ilyen közbeszerzését automatikusan ellenőrzik. A hatóság emellett javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írják elő a közbeszerzési törvény vonat-

ban biztosítani kell az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, így a közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódás lehetőségét. A hazai kis- és középvállalkozások ennek ellenére jelentős szeletet hasítanak ki az eljárásokból. A közbeszerzéseket tekintve az idén mérséklődhet a cégek lendülete, hisz a szomszédos országban dúló háborús konfliktus, az emelkedő energia- és építőipari alapanyagárak hatása nem marad el. „Ami a közbeszerzési piacot illeti, valószínűleg csökken az eljárások volumene az előttünk lévő időszakban, de az elmúlt évek trendjeit figyelembe véve összességében ez nem eredményez lényeges visszaesést” – összegezte Kovács László. TÓTH BALÁZS

2022/18 FIGYELŐ | 27

F_26-27_kozbeszerzesek.indd 27

2022. 05. 02. 17:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FENNTARTHATÓ VÍZPÓTLÁS VELENCEI-TÓ | Megoldási javaslatot készített hazánk második legnagyobb természetes tavának fenntartható vízpótlására a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai munkacsoportja, amely Áder János kezdeményezésére jött létre. A testület fő megállapítása az, hogy hosszú távon biztosítható az egészséges vízállás. A felvázolt vízügyi műszaki tennivalók a becslések szerint mintegy 17 milliárd forintba kerülnének.

Drámai hangvételű tudósítások sora foglalkozott az előző nyáron a Velencei-tó vízállásával – az érték az aszályos időjárás hatására rendkívül alacsony szintre süllyedt. Két év alatt a víztömeg csaknem fele tűnt el a mederből. A közvélemény nagy fokú érdeklődése érthető, hiszen a Balaton és a Tisza-tó után ez Magyarországon a harmadik legjelentősebb vízparti üdülési desztináció. A téma súlyát jelzi, hogy a kérdésben a környezetügy iránt egyébként is elkötelezett Áder János leköszönő köztársasági elnök ugyancsak megszólalt, hangsúlyozva: szerinte az új kormánynak az első döntései között kell gondoskodnia a vízpótlás megoldásáról. Az államfő már tavaly is hallatta hangVITORLÁZÓK ÉS FÜRDŐZŐK EGYKOR. A TÓ NÉPSZERŰSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉHEZ MEG KELL OLDANI A VÍZPÓTLÁST

ját az ügyben. Az általa létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a kezdeményezésére alakított munkacsoportot egy részletes megoldási javaslat kidolgozása érdekében. A testület harminchat oldalas jelentését a közelmúltban publikálták, a főbb megállapításokról pedig a munkában részt vevő Reich Gyula vízépítő mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanácsának a titkára nyilatkozott a Figyelőnek.

NEM PÉLDA NÉLKÜLI AZ ESET

„A Velencei-tó vízszintjének ilyen mértékű csökkenése nem példa nélküli” – kezdte mindjárt egy megnyugtató kijelentéssel a szakember, aki felelevenítette: az egyébként is sekély vizű, szikes tó az elmúlt évszázadok aszályos időszakaiban többször kerülhetett a kiszáradás szélére, sőt feljegyzések szerint elő is fordult, hogy kiapadt. A bizonyos időközönként visszatérő alacsony vízállás tehát a tó természetéből fakad. 2020-ban és az azt követő esztendőben is egy ilyen, esőben és hóban szegény periódust élt át a térség – a sokévi átlagos csapadékmennyiség mindössze 37 százaléka hullott le a területre. Ám a múltbeli tapasztalatok alapján okkal feltételezhető – mondta Reich Gyula –, hogy a vízhiány jó eséllyel a maga természetes útján is megszűnik. Az elmúlt évtizedek tendenciáit vizsgálva az viszont szintén látszik, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés hatására szélsőségesebb a csapadékeloszlás és nagyobb a párolgás. A mérleg – azaz a tóba beérkező víz és a párolgás közötti különbség – 2017 óta negatív, vagyis azóta több víz párolog el, mint amennyi bejön. Ebből következően a jövőben minden bizonnyal többször lesz szükség a vízkészlet tározókból történő kiegészítésére.

A munkacsoport azzal az alapvetéssel dolgozott, hogy elsősorban a 600 négyzetkilométeres vízgyűjtő területről kell biztosítani a 10,8 kilométer hosszú és 1,5–3,3 kilométer széles, átlagosan másfél méter mélységű Velencei-tó vízutánpótlását, külső kiegészítést pedig csak akkor és olyan volumenben szabad alkalmazni, amikor és amilyen mértékben a természetes „utántöltés” nem garantálható. Elsőre furcsán hangozhat, de a szakmai grémium azt úgyszintén a megoldási javaslatok közé sorolta – a körforgásos gazdaság szemléletének eleget téve –, hogy a megfelelően tisztított szennyvizet is bele lehetne engedni a mederbe. Ezzel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó

FOTÓK: KISBENEDEK ATTILA, MTI; GETTY IMAGES

MEGOLDÁSI ALAPELVEK

28 | FIGYELŐ 2022/18

F_28-29-Velencei-to.indd 28

2022. 05. 02. 17:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | MADÁRTÁVLATBÓL. AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN RENGETEG VÍZ PÁROLGOTT EL A VELENCEI-TÓBÓL

vízépítő mérnök hangsúlyozta: noha az agárdi szennyvíztisztító egy korszerű, jól működő telep, szükség lesz még utótisztításra és nem klóros fertőtlenítésre, valamint egy valós idejű monitoringrendszerre, hogy ha mégis oda nem való anyag kerülne a tóba, az azonnal észlelhető legyen, s gyorsan közbe lehessen avatkozni. A beengedés a tó nyugati részén történne, így a nádasba folyna a tisztított szennyvíz, ahol „velencei-tavi vízzé” válhatna – fogalmazott. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon ez a megoldási forma még nem terjedt el – pedig a tisztított szennyvíz a körforgásos gazdaságban egy komoly tényező –, ezért lényeges lenne először egy próbaprojekt. A Vízügyi Tudományos Tanács titkára kiemelte továbbá, hogy fontos volna a „tóban tározás” elvét követni. Ez azt jelenti, hogy nem a minimális szabályozási vízmennyiségnél kellene megkezdeni a pótlást, hanem már a maximális üzemvízszint, azaz 170 centiméter alá süllyedésnél. Mivel a testület tagjai a teljes rendszert elemezve készítették el a jelentésüket, rögzítették benne: a vízszintszabályozás rendjét úgy kell optimalizálni, hogy időről időre igenis legyen alacsonyabb a tó vízállása, mert a nádas természetes szaporodási igényei ezt diktálják.

JAVASLATOK

A bizottság az első és legfontosabb feladatnak azt nevezte meg, hogy rendbe kell hozni és bővíteni szükséges a fő vízpótlási útvonal kapacitását, amelyet a Császár-víz, a pátkai és a zámolyi tározó, valamint a dinnyési zsilip alkot. „Ha olyan mennyiségű eső esik, hogy az már a Velencei-tóban fölös vizet produkálna, akkor a tározók ezt elraktározzák arra az időre, amikor viszont hiányozna” – magyarázta a két, összesen tizenegymillió köbméternyi víz pótlására alkalmas építmény szerepét Reich Gyula, jelezve: egymillió köbméter négy centiméteres tóvízszint-emelkedést jelent. (Százhetven centiméteres vízállásnál valamivel több mint 48 millió köbméter a tóban lévő víz térfogata.) A tározók azért is szorulnak sürgősen felújításra, mert vízminőségi okok – a magas klorofillkoncentráció – miatt az év nagy részében nem javasolt a belőlük történő pótlás. A pátkai jelenleg is le van zárva, mivel újra megjelen-

tek a vízminőségi problémák. Időközben viszont feltárták azt a csatornát, amely kikerüli ezt a létesítményt. „Az idei szezon szempontjából is rendkívül fontos, azonnali feladat e csatorna üzembe állítása, jelenleg ugyanis hiába esik az eső, az nem jut a tóba” – mondta a szakember. Emellett újra működésbe kell hozni a nem messzi Rákhegyről korábban kiépített karsztvízbevezetési lehetőséget, ellensúlyozandó a jelenlegi, változatlanul igen alacsony vízállást. Ha még sikerülne kiépíteni Csákváron az új karsztvízkutat, továbbá megoldani a tisztított szennyvíz előbb említett felhasználását, akkor a Velencei-tó vízutánpótlása az év nagy részében a vízgyűjtőn lévő készletekből fedezhető lenne – jelentette ki Reich Gyula. Szükséges lenne ugyanakkor az is – tette hozzá –, hogy előkészítsék a tóparti települések vízrendezését, a betorkolló vízfolyások rendbetételét, valamint egy kutatási programnak az összeállítását.

ÜTEMEZÉS ÉS KÖLTSÉGEK

Az alapítvány munkacsoportja részletes menetrendet és költségtervet is készített a szükséges beavatkozásokról. E szerint az első ütem mintegy 7,4 milliárd forintba kerülne, melynek felét a pátkai és a zámolyi tározó rekonstrukciója – kotrása, javítása és térfogat-visszaállítása – tenné ki. A fennmaradó részt a Császár-víz kapacitásnövelésére és kotrására, a dinnyési csatorna és zsilip rendezésére, a rákhegyi vízpótlási rendszer helyreállítására, a vízgyűjtő monitoringhálózatának és üzemirányításának a fejlesztésére, valamint tervezésre, engedélyezésre fordítanák. A második, 2,4 milliárdos összköltségű etapban zajlana a helyi vízkészletek igénybevételére vonatkozó feltárás és lehetőség szerint a megvalósítás. Ez fedné tulajdonképpen a szennyvízhasznosítást, valamint a csákvári karsztvíz felhasználását. A harmadik, egyben befejező szakaszban végeznék el a hoszszú távú fenntarthatóság érdekében szükséges munkálatokat, így a tóban tárolt vízkészlet növelését és ennek előfeltételeként a part menti területek rendezését. Erre a becslések szerint 7,5 milliárd forintot kellene költeni. Fontos megemlíteni, hogy a jelentés szerint a Velencei-tó vízminősége az elmúlt években jó, kiegyensúlyozott volt, így a tavaly nyári tömeges halpusztulás is elsősorban a víz magas hőmérsékletének volt betudható. HELMECZI ZOLTÁN 2022/18 FIGYELŐ | 29

F_28-29-Velencei-to.indd 29

2022. 05. 02. 17:30

| CÉGVILÁG |

SZEMBEN A DRÁGULÁSSAL

NÁDUDVARI | A drámai mértékben megemelkedett energia- és csomagolóanyag-árak, a forint gyengülése, a vásárlóerő csökkenése miatt jelentős konszolidáció várható az élelmiszeriparban – fejtette ki a Figyelőnek Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ebben a helyzetben kulcsszerep jut a rugalmas alkalmazkodóképességnek és a gyorsaságnak. 30 | FIGYELŐ 2022/18

F_30-32_nadudvar.indd 30

2022. 05. 02. 17:30

| CÉGVILÁG |

„Azt vallom, hogy manapság a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodni a környezet változásaihoz, kihasználva, hogy a mienknél sokkal nagyobb élelmiszeripari vállalatok reakcióidejét éppen a méretükből eredő tehetetlenségi erő lassítja. Erre azt a metaforát szoktam felhozni, hogy viszonylag kisebb cégként mi motorcsónakként tudunk navigálni a nagy tankerek között. A költséghatékonyság érdekében, amikor jó áron megy egy termék alapanyaga, igyekszünk nagyobb mennyiséget rögzített áron beszerezni. De ez nem mindig ennyire egyszerű, mert például amikor alapanyagokat vásároltunk egy német cégtől, az az idő haladtával egyszerűen felmondta a szerződést. Közölte: ezen az áron már nem szállít tovább. És amikor ezt egy német partner képes megtenni egy aláírt szerződés ellenére, az már erős jelzés, hogy a világban mekkora turbulencia van” – festette le Nagy Ádám azt a kiszámíthatatlan piaci helyzetet, amelyben már szinte bármi megtörténhet.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉPÍTKEZÉS

Pedig a legendás nádudvari agrárbirodalom állattenyésztéssel foglalkozó ága, a Vörös Csillag Mgtsz hagyományaira építő, 2007-ben alakult Nádudvari Élelmiszer Kft. és elődei történetében már sok mindenre volt példa. De ilyen helyzetekre még sosem. Annak ellenére sem, hogy a 2020 óta az OTP-leány PortfoLion Zrt. Zöld Alapjához tartozó (a bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarmtól minden szegmensében elkülönülten tevékenykedő) Nagisz-csoport tagjaként üzemelő Nádudvari Élelmiszer Kft. az elmúlt évtizedben is nagy változásokon ment keresztül. Ennek eredményeként vált a korábban vágóhidat, húsüzemet és még jégkrémgyárat is üzemeltetett társaság mára letisztult profilú élelmiszergyártóvá. A közel 13 milliárdos forgalmú, 330 munkavállalót foglalkoztató vállalat irányítását tavaly januárban vette át Nagy Ádám. „A folyamatosan növekvő céget és vele a prémiummárkát a profiltisztítás után, 2007-től tudatosan és sikeresen építették az elődeim. Erre a minőségközpontú hagyományra alapozva szeretnék olyan megújulást hozni, amely a mai piaci ver-

senyképességhez elengedhetetlen folyamatos modernizálásban, hatékonyságnövelésben csúcsosodik ki. Ennek szellemében a kollégák arra szocializálódtak mellettem, hogy mindig készen álljunk az irányváltásra: ha kell, nagyobb hangsúlyt fektetve egyes termékekre, s szükség esetén – ahogy azt most bizonyos produktumok esetében elemezzük – a leépítéstől sem riadva vissza” – fejtette ki a szakember. Erre olykor már csak azért is szükség van, mert a Nádudvari portfóliójába nagyjából 120 termékcsalád több mint négyszázféle árucikke tartozik. Ebbe a saját márkát képviselő produktumok mellett a kereskedelmi márkás áruféleségek is beleértendők.

PÉNZÜGYEK

A cégvezető, aki a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a Deloitte Zrt.-nél volt adótanácsadó, majd tíz évig egy mezőgazdasági nagyvállalatot vezetett, a szakmai ars poeticájára vonatkozó kérdésre egyértelműen úgy válaszolt, hogy a pénzügyi szemlélet jelenleg is meghatározza üzleti filozófiáját. „A kollégáim pontosan tudják, hogy nálam minden a számok alapján történik, mert a nap végén én felelek a cég eredményességéért. A mai viszonyok között pedig azért is fontos a korábbinál erőteljesebb pénzügyi orientáció, mert a profitabilitáshoz naprakészen és abszolút pontosan látnunk kell, mi az, ami veszteséges, mi az, ami nyereséges, továbbá azt, hogy az egyes változtatásoknak milyen hatásuk van a társaság eredményére. Én ez alapján döntök, s ez határozza meg a mindennapi működésünket is. Különösen most, amikor hosszú távon tervezhetetlen időket élünk” – taglalta Nagy Ádám. Már csak azért is, mert már tavaly megkezdődött a csomagolóanyag-drágulás, amelyet – rendkívül nagy terhet róva a cégekre – az energiaárak drámai emelkedése követett. Az idén mindezt tetézte az ukrajnai háború okozta turbulencia, amely tovább növelte az árakat és mellette a hiányt. Jellemző, hogy például márciusban a vállalat által a gázért fizetett összeg éppen a nyolcszorosa volt az egy évvel korábbinak.

„Ma már több alapanyag esetében is ott tartunk, hogy szó sem lehet áralkuról. Az egyeztetés legfeljebb arról folyik, hogy hozzájutunk-e egyáltalán, s persze időben megkapjuk-e az adott áruféleséget. Ez a helyzet egy olyan árspirált hozott létre, ahol a lánc elején az alap- és a nyersanyagok drágulását a beszállítók beépítik az áraikba, mi viszont csak részben és lassabban tudjuk ezt érvényesíteni. Ilyen helyzetben a nyereségesség fenntartásáért első körben a hatékonyság növelésére fókuszálunk. De az energiahatékonysági beruházásoknak is megvannak a korlátai. Ugyanakkor minden lehetséges módon azon dolgozunk, hogy csökkentsük az üzemelési költségeinket. Ezért tavaly elkezdtünk egy 1,3 milliárdos fejlesztést, amely a gyártási folyamatok korszerűsítését és optimalizálását célozza. Komoly hátrányt jelent ugyanis, hogy két termelőüzemünk nem zöldmezős beruházásként született, hanem a már meglévő, más funkciók ellátására tervezett infrastruktúrára épül. Egy nagyobb hűtő-fagyasztó raktár megépítésével például a mirelitüzemben már képesek leszünk a folyamatos gyártásra, s nem kell a termékeket cserélve mindenből egy keveset előállítani. A leállások ugyanis igen költségesek, mert sok a kiesett idő, és több olyan munkafolyamatra (például tisztítás) is szükség van, amely a termelés állandó fenntartása esetén kiváltható” – elemzett az ügyvezető. Azt mondta, az élelmiszer-termelőkre leselkedő növekvő veszélyek közé sorolható a forint rendkívüli gyengülése is. Így foglalta össze: „A jelenlegi árfolyam nekünk kifejezetten fáj.” Ez a helyzet azért is megnehezíti az életüket, mert a csomagoló- és alapanyagok ára euróban megállapított. Ezért is törekednek arra, hogy az árfolyamkockázatot az export növelésével csökkentsék, ami azonban még akkor is időbe telik, ha a román, a szerb, a szlovák piacon már komoly eredményeket értek el.

INFLÁCIÓ

Nagy Ádám az összes negatív hatást tekintve osztja azt az élelmiszer-termelők és -kereskedők által egyre gyakrabban felvetett aggodalmat, hogy a növekvő 2022/18 FIGYELŐ | 31

F_30-32_nadudvar.indd 31

2022. 05. 02. 17:30

| CÉGVILÁG |

árak mindinkább a fogyasztás csökkenéséhez vezethetnek. Szerinte mindez már középtávon is olyan piaci konszolidációt idéz elő, amely környezetben még a legnagyobb cégek sem érezhetik magukat biztonságban, ha nem lesznek képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. „A mi egyik legnagyobb félszünk az, hogy mivel prémiumminőséget gyártunk viszonylag magas áron, ez megnehezíti az értékesítést egy olyan helyzetben, amikor a fogyasztók egyre nagyobb arányban fordulnak az olcsóbb, kereskedelmi márkás termékek felé. Ugyanakkor bízunk abban, hogy miközben a fogyasztás csökkenése elkerülhetetlen, hosszabb távon sem erodálódik nagyon az a vásárlói réteg, amely hű a mi produktumainkhoz. Ezért továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a márkaépítésre. Amelynek az eredményességét az is megmutatja, hogy a cég ennek is köszönhetően az utóbbi évek gyakorlatilag mindegyikében egymilliárddal bővült. A saját márka építése iránti igény ráadásul a tulajdonosok irányából is határozottan megjelent azzal az elvárással, melynek keretében a for-

galom kétharmadát a Nádudvari brandhez tartozó termékeknek kell képviselniük, s a maradék egyharmadot tehetik ki a kisebb árréssel értékesített kereskedelmi márkás árucikkek” – részletezte a szakember. Úgy véli, a prémiumszint alapvető követelménye a szüntelen termékfejlesztés, melynek érdekében a hús- és panírüzemben két-két, a tejgyárban pedig egy technológus kizárólag a k+f tevékenységgel foglalkozik. Munkájukat mind a két helyen olyan, öt-hét főből álló bizottság is segíti, amelynek a tagjai folyamatosan kóstolják, elemzik a saját produktumokat és a versenytársakét, minden tekintetben összehasonlítva az előnyös és a hátrányos tulajdonságokat.

INNOVÁCIÓ

„Minden héten termékfejlesztői megbeszélést is tartunk, hogy tökélyre vigyük az új készítményeket. Most is van olyan áruféleség, amelynél már csak a piacra lépés megfelelő időpontját várjuk. Jó példa erre a hamarosan forgalomba kerülő grillkolbász, amelynek a kifejlesztéséhez Serényi Zsolt személyében még egy külön séfet is alkalmaztunk, hogy a legigényesebb grillbarátok számára is kívánatos produktumokkal jelenjünk meg a piacon. Ez pedig már csak azért is komoly kihívás volt, mert míg a vásárlók ma már legalább 80 százalékos

hústartalmat várnak el, a grillkolbászokkal szemben a szaftosság is alapkövetelmény, miközben a szaftosság és a hústartalom éppen ellentétes hatással van egymásra. De nekünk itt is meg kellett találnunk az ideális kompromisszumot” – mondta az ügyvezető. A termékfejlesztés mellett az általános fogyasztás-visszaesésre adott másik válasz annak az új árucsoportnak az elindítása, amely a kereskedelmi márkás és a Nádudvari brand közé pozicionálva teremt majd új értékesítési lehetőséget. Nagy Ádám ennek kapcsán kulcsfontosságúnak tartja a folyamatos készenléti állapotot és a gyors reakcióidőt, amely téren meglátása szerint az elmúlt időszakban sokat fejlődött a cég. Ebben az is közrejátszott, hogy miközben a legfelsőbb szinten gyorsabb határozatok születnek, a középvezetők is nagyobb döntési szabadságot kaptak, amihez a munkavállalók is gyorsabban tudnak alkalmazkodni. Mint a szakember kifejtette, 13 milliárdos forgalom esetében már pár százalék is azonnal tízmilliós tételt jelent. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: NÁDUDVARI ÉLELMISZER KFT.

„Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a márkaépítésre” – Nagy Ádám.

32 | FIGYELŐ 2022/18

F_30-32_nadudvar.indd 32

2022. 05. 02. 17:30

| CÉGVILÁG |

TRANSZFORMÁCIÓ ÉS LEÉPÍTÉS

TUNGSRAM | Az év végéig 1600 magyarországi dolgozóját, vagyis hazai munkavállalóinak a felét bocsátja el csoportos leépítéssel a Tungsram-csoport. A cég bejelentése szerint a létszámcsökkentés mindegyik hazai gyáregységét érinti. A minap közölte a Tungsram, hogy csoportos leépítéssel 1600 munkavállalóját bocsátja el. Ez nagyjából hazai dolgozóinak a felét jelenti, s a jelek szerint az összes hazai gyáregységét érinti a döntés. Elsőként a kisvárdai és a hajdúböszörményi gyárban indul a létszámcsökkentés. Az első ütemben érintetteket két hónap múlva építik le. A társaság még Budapesten, Nagykanizsán és Zalaegerszegen működik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

VOLTAK ELŐJELEK

Úgy egy hónappal ezelőtt jelezte a csoport magyarországi elnök-vezérigazgatója, hogy az itteni gyárakat egy gyors kormányzati segítség mentené meg, ugyanis a Covid-járvány okozta sokkot még épphogy kiheverte volna a Tungsram, de az orosz–ukrán háború végképp kilátástalanná tette a hazai gyártás helyzetét. Itthon a cég a hagyományos világítástechnikában érdekelt, amelyet az elmúlt néhány évben jelentősen eluraltak a kínai vállalatok. A társaság 2018-ban egy transzformációs időszakot kezdett, amellyel át lehet állítani a magyarországi

gyártást a modernebb termékek előállítására, felhasználva a rendelkezésre álló 125 éves know-how-t. Jónak tűnt az irány. A cég adatai szerint parádés javulással kezdték 2020 első negyedévét, amikor is lecsapott a koronavírus, és alaposan át kellett szervezni a termelést. 2021-ben jelentősen emelkedett a villamos energia ára, a zsinóráram megawattóránként 50-ről 350 euróra drágult (jelenleg 550 euró). Ennek és az alapanyagok ellenértékének a növekedése okán a Tungsram által előállított világítástechnikai termékek önköltsége 60 százalékkal nőtt, s elvesztette versenyképességét az olcsó kínai produktumokkal szemben.

IPARI PROBLÉMÁK

Az energiadrágulás nem csak a világítástechnikát érinti, és nem kizárólag Ma-

gyarországot. Az egész EU-ban nagymértékben emelkedett az ár, ami öszszességében világszinten versenyképtelenné teszi az uniót, így ez az időszak rendkívül nehéz lesz más iparágak számára is. Jörg Bauer Tungsram-vezér az ágazati problémákat ecsetelve egy hónapja kormányzati beavatkozást remélt – vagy egy célzott energiahatékonysági támogatás, vagy konkrétan az orosz–ukrán háború miatt bajba került társaságok anyagi segítése formájában –, mindkettő átmenne az EU-s kritériumrendszeren.

TÁMOGATÁSOK

A Tungsram dolgozóit a jelek szerint nem érte teljesen váratlanul a bejelentés. A korábbi sajtóhírek szerint a szakszervezet is sejtette a problémákat, és az április eleji gyárleállások mechanikájából már következtettek arra, mi fog történni. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) viszonylag gyorsan jelezte, hogy a képességeihez mérten minél gyorsabban újabb invesztíciókat szervez azon térségek számára, amelyeket érint a létszámleépítés. A szervezettől nem áll távol az ilyen helyzetek kezelése – hasonlók voltak az állapotok Ózdon, Komáromban és Nemesvámoson. Menet közben az újpesti polgármester is bejelentkezett, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékes minisztériummal, a gyári szakszervezettel, illetve a Tungsram-csoporttal, hogy miként lehetne enyhíteni vagy kezelni a problémát (Újpesten nagyjából 400 főt érinthet a leépítés). HGY 2022/18 FIGYELŐ | 33

F_33_tungsram.indd 33

2022. 05. 02. 17:31

| CÉGVILÁG |

AUTÓÉPÍTÉS ÉS GYORSASÁGI FUTAM

Az első feladat a szervezők által biztosított futóművel, kormányművel és fékrendszerrel ellátott alvázra karosszériát építeni, vagyis autót konstruálni. Ebben a csapatok nagy szabadságot kapnak: mindent felhasználhatnak, ami a családi garázsban vagy a cégek műhelyében erre alkalmasnak tűnik, és ebben a munkában a felnőttek is részt vehetnek – szemben a gyermeknapi megmérettetéssel, ahol a kicsiknek maguknak kell leküzdeniük az akadályokat. Egy fontos kitétel azonban mégis van: a járműnek meg kell felelnie azoknak a biztonsági előírásoknak, amiket a szervezők állítanak a csapatok elé. „A fel-

építményeknek bizonyos biztonsági paramétereket hozni kell. Ez a része a versenynek pontosan úgy működik, mint a raliversenyen vagy a Forma–1-ben. Lesz egy előzetes gépátvétel, ami során ellenőrizzük, hogy a rögzítések biztonságosak-e, nincs-e »sorja« vagy »szálka« a kialakításban. Ezzel azt kívánjuk garantálni, hogy a konstrukciók ne okozhassanak sérülést, egy esetleges boruláskor ne szakadjon le róluk semmi, és az a gyerek se sérüljön meg, aki véletlenül nekitolja valaminek az autót” – mondta a Figyelőnek Basa Balázs, a rendezvényt szervező cég vezetője.

TÖBB PÁLYÁN

A verseny hat pályán zajlik, ebből három ügyességi, három gyorsasági pálya lesz. Ezeket különbözőképpen alakítják ki, éppúgy eltérnek majd egymástól, mint a Forma–1-es pályák. Tehát az egyiknél az ügyesség számít, a másiknál pedig, hogy mennyire merik gyorsan tolni vagy hamarabb megoldani a feladatokat. Az ügyesség és a gyorsaság mellett díjazzák a szépséget, emellett lesz közönségdíj is. A Mini Drive projekt vezetésére felkért Basa Balázs szerint az idén debütáló betétprogram lényege, hogy a gyermekek aktivitására, kreativitására és versenyszellemére alapozva hozzanak létre olyan programot, amiben a résztvevők jól érzik magukat. A versenysorozat az idén meghívásos alapú – 16 debreceni cég dolgo-

GYORSASÁGI SZAKASZ. ENNÉL AZÉRT VESZÉLYTELENEBB LESZ A GYEREKPÁLYA

zóinak gyermekeiből álló csapatok vesznek részt benne –, ám a jövő évtől ki szeretnék nyitni a programot. Országos nevezést szeretnének hirdetni, amiben minden ez iránt affinitást érző csapat, illetve gyermek részt vehet. A Mini Drive szervezésében részt vevő Közlekedésbiztonságért Alapítvány képviseletében Suba István kuratóriumi tag a Figyelőnek elmondta, az ő feladatuk a biztonsági szabályok kialakítása, valamint az, hogy a verseny lebonyolítása során ezek betartására figyeljenek és szükség esetén beavatkozzanak. „Ha a gyerekek a játék hevében nem vennék észre, hogy olyan dolgokat tesznek, amik balesetveszélyesek lehetnek, akkor ott lesz a közelükben egy felnőtt, nemcsak a csapat tagjaként, hanem a szervezők, azaz a mi részünkről is. Ezért azt gondolom, hogy a csapatok nagyon alaposan fel tudnak készülni, így a verseny nemcsak nagyon izgalmas, de biztonságos is lesz.” A Campus Fesztivál szervezője három éve igen nagy reményekkel indította útjára a Debrecen Drive nevű rendezvényt. Mivel a debütálás jól sikerült – huszonötezer ember volt rá kíváncsi –, a következő esztendőre még nagyobb happeninggel készült a szervező Campus Nonprofit Kft., ám hiába voltak az ötletek, a tervek fantáziadúsak és izgalmasak, a Covid közbeszólt: nem csak arra az évre, a következőre is lehetetlenné tette a megvalósítást.

FESZTIVÁL

Az idén viszont úgy tűnik, kedvez a szerencse a Debrecen Drive-nak, és már szinte biztos, hogy megtartják a gyermeknapi hétvégére tervezett eseményt. A házigazda az idén is Winkler Róbert lesz, és csakúgy, mint három éve, ezúttal is lesz helye mindennek, ami gurul. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthatnak számot a veterán autók, amelyek között Pontiacot, Rolls-Royce-t, Cadillacet, Mercedes-Benz Pontont és BMW Isettát is megcsodálhatnak az ínyencek. Lesznek vadiúj luxuskocsik, rendőrautó és katonai jármű, sőt kamionok is. A legnagyobb szenzációnak pedig a Drive Show ígérkezik, amelyen az idén is driftesek, motoros kaszkadőrök és akrobaták produkcióit láthatja a közönség. DOMBI MARGIT

FOTÓ: MINI DRIVE

MINI DRIVE | Mindenféle rendű és rangú autók, köztük virtigli oldtimerek, kerékpárok és vad motokrosszos járgányok mellett egészen szolid, kézzel készült alkotások is részét képezik az idei Debrecen Drive rendezvényeinek. Utóbbiak különlegessége, hogy gyerekek építik ezeket és ők is versenyeznek velük. Félelemre azonban semmi ok, a hand made autókban nincs motor, csak tolni lehet őket.

34 | FIGYELŐ 2022/18

F_34-35_minidrive_startup.indd 34

2022. 05. 02. 17:32

| CÉGVILÁG |

„VÁROSNÉZÉS” A TERMÉSZETBEN

STARTUP | Egy tapasztalt geológus köré szerveződő kis csapat vezetett, professzionális magyarázatokkal, oktatással egybekötött természetjárásokkal igyekszik formálni a felnőtteké mellett a gyermekek fenntarthatósági szemléletét. Kiváló példa van arra, hogy nem csak a számítógépes programozás vagy a tágabban vett digitalizáció területén van létjogosultsága az innovációnak. Akad olyan csapat is a hazai startuppiacon, amely a természetjárást gondolta újra. Jelmondatuk: a GeoloTours megreformálja a túrázást a természetben. A túra nem csupán amolyan sétálgatás, hanem természetjárás közben érdekes információkat kapunk a látott hegyek, sziklák, vizek geológiai történetéről. Ennek okán pedig az ember olyan maradandó élménnyel tér haza, mint egy vezetett városi sétáról. A bemutatandó kis csapat túravezetői mindanynyian geológiai szakemberek, döntően geológusok. Abban hisznek, hogy azt lehet védeni, amit szeretsz, ám csupán azt lehet igazán szeretni, amit jól ismersz.

FÖLDTAN

A szolgáltatást kínáló cég alapítója, Jósvai József is geológus, aki több mint húsz évig dolgozott a jól fizető, de emberpróbáló olajiparban, majd irányt váltott. Mostani életszakaszában többet szeretne tenni a közért, az eredeti szakmájáért, a természetért. Úgy véli: mindenkinek érdeke, hogy tisztább, élhetőbb világban éljünk. Így hát játékos, közérthető ismeretterjesztésen keresztül szeretné megnyerni a természet számára a fiatal korosztályt, a természetjárókat, a föld működése iránt érdeklődőket. Úgy látja, hogy a geológiáról nagyon keveset tudnak az emberek, miközben épp a geológusok azok, akiknek a tudására, munkájára épül a klímaváltozás elleni küzdelem, az ivóvízkészlet-, a vízgazdálkodás, a geotermikus energia hasznosítása, a természetvédelem, a természeti katasztrófák megelőzése – csupa aktuális téma. Ugyanakkor e szakemberek az első láncszemei a fosszilis energiahordozók és a modern technológiákhoz szükséges ásványok kiaknázásának is.

FOTÓ: GEOLOTOURS

FIATALOK

A GeoloTours a sok alapítói tapasztalat ellenére fiatal projekt: a cég 2021 áprilisában alakult, míg 2020 a csapatépítés, a termékkidolgozás és a felkészülés éve volt. Tavaly ősztől szerveznek vezetett túrákat: eddig 31-et vittek, együttesen 363 résztvevővel. Összesen 228 terepi megállóban meséltek a geológiáról, végeztek kísérleteket, formálták a szemléletet, mutatták be a Pannon-medence fejlődéstörténetét példákkal színesített, közérthető, izgalmas módon. A vendégeik fele gyerek volt. Mi több: kidolgoztak egy Földmesék néven futó egyórás óvodai mesefüzért – meg is vannak az első ilyen megrendeléseik. Ezen túlmenően e formabontó kezdeményezésükkel bekerültek a Highlights of Hungary 50-es mezőnyébe. Kapóra jött az is, hogy a vírushelyzet fellendítette a hazai túrázást, ám az emberek kevésbé szívesen költenek itthoni túrákra, mint külföldi kirándulásokra. Ez is az oka, hogy az idelátogató külföldiek is beletartoznak majd a célközönségbe, sőt a határon túli túrák is tervben vannak, ám ehhez szintet

kell ugrani. Szintén nagy álmuk, hogy a hazai képzési rendszerbe is becsempésszék a geológiát. Élményszerű, a tananyagon túlmutató, túrákkal összekötött kiegészítő képzésben is gondolkodnak, amelyet akár az elit oktatásban, akár az oktatási rendszer különböző lépcsőfokain lehetne alkalmazni. Ebben a fázisban azonban egyelőre a hazai termékportfóliót szeretnék bővíteni és bevezetni a piacra. Stabil túralétszámot kívánnak elérni, emellett az óvodai és az osztálykirándulásokat is felfuttatnák.

KIHÍVÁSOK

A fő kihívás most az ismeretlenség burkának áttörése. Akik eljönnek a túráikra, nagyon jó élményekkel távoznak, így gyakoriak a visszatérő vendégeik. A közösségi médiában meredeken növekszik a követőik száma, a konverzió azonban még mérsékelt. Amikor megtörténik a nagy bumm, akkorra a megfelelő túravezető(k) felkutatása is kihívást jelenthet. Ragaszkodnak a minőséghez, a naprakész, pontos tudás átadásához. Már csak azért is, mert az internetről származó szakmai információk tapasztalatuk szerint gyakran pontatlan és elavult dolgokat tartalmaznak. Mivel geológusokkal nem lehet Dunát rekeszteni, a megfelelő kvalitásokkal felvértezett szakemberek megtalálása nehézségekbe ütközhet. Tőkeoldalról nincsenek komoly kihívások, hiszen ez a fajta vállalkozás ebben a fázisban nem igényel nagyobb beruházásokat, tőkebevonási igény inkább külföldi célpontok bevonása esetén várható. Egyelőre azonban az alapító és a csapat ezt az évet az áttörés esztendejének jelölte ki, amelyet a hazai piacon, hazai közönséggel szeretnének elérni. HG

2022/18 FIGYELŐ | 35

F_34-35_minidrive_startup.indd 35

2022. 05. 02. 17:32

| CÉGVILÁG |

TAXI | Négy év után változik a fővárosi taxiszolgáltatás ára, összességében 35 százalékos emelkedésről lehet beszélni. A pandémia alatt nagyon lecsökkent a szolgáltatók száma Budapesten.

KÖZELEBB A REALITÁSHOZ Ez a szegmens alapvető konkurenciája a taxizásnak, ám ezzel nem használhatók ki az eszközfinanszírozás, a menedzselés adta pénzügyi lehetőségek. A taxizásban alapvető lehetőségek rejlenek, ha valaki flottában gondolkodik és egy-két tucat gépkocsit futtat a „placcon” (kevés ilyen vállalkozás van), hiszen a szolgáltatásból származó bevétellel képes törleszteni a gépjárműfenntartási költséget, illetve a lízinget vagy a hitelt, majd az úgynevezett maradványérték felett értékesíteni az autót, ami hasznot hajt. Persze a mai fővárosi kötött tarifák elsősorban a mikrovállalkozásokat segítik.

Május elejétől változik a fővárosi taxiszolgáltatások tarifája – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy korábbi közleményéből. A viteldíjat, a várakozási és a kiállási díjat az elmúlt időszakban tapasztalt inflációhoz, a költségek növekedéséhez passzították, továbbá a jelek szerint olyan elemeket is beépítettek a módosításba, amelyek várhatóan a jövőben realizálódnak a piacon. Így a fővárosi taxis szolgáltatások ára május 9-től összességében 35 százalékkal emelkedik. A tarifához legutóbb 2018. július 1-jén nyúltak. Akkor az alapdíjat 700, a kilométerdíjat 300, a várakozási percdíjat pedig 75 forintban állapították meg. Eközben a nemzetgazdasági átlagkereset, az infláció és az üzemanyagok ára jelentősen növekedett.

A PIAC

A pandémia alaposan megtizedelte a fővárosi taxiszolgáltatókat. Nemcsak a külföldiek elmaradása, hanem a megválto-

zott szórakozási és munkába járási szokások is gyengítették a piacot, így a járvány előtti 7000 körüli fővárosi taxisszám 5000-re olvadt. Az utóbbi időben nagyon sokan mentek nyugdíjba vagy adták vissza az engedélyüket, s a jelek szerint már nemigen szeretnének visszatérni erre a területre – mondta a Figyelőnek Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke. Közölte: a 2018-as tarifák immár nem reálisak. Egy engedély kiváltása, a szükséges vizsgák elvégzése, egy közepes, használt kocsi megvétele és átalakítása, a pénztárgép, valamint egyéb szükséges eszközök beszerzése 4-5 millió forintos tétel. Nagyjából ennyi beindítani egy taxis vállalkozást. Ehhez képest a ma nagyon divatos sofőrszolgáltatás jóval olcsóbb „mulatság” – elég egy kis pénzt marketingre költeni, valamely mobilapplikációba regisztrálni és figyelni a fuvarszervezést.

Az, hogy négy éve nyúltak hozzá utoljára a taxiszolgáltatás áraihoz, sokakat tartott vissza az egyébként bizonytalan kereseti lehetőségtől. Ugyanakkor Budapestnek szüksége van a taxiszolgáltatásra, ezért meglehetősen nagy egyetértés mellett fogadták el – viszonylag gyorsan – az új tarifákat. Metál Zoltán hozzátette: a májustól érvénybe lépő új áraknál voltak nagyobb emelési igények is. Ám májustól a tarifaszerkezet úgy néz ki, hogy 1000 forint lesz a kiállási, 400 a kilométerdíj és 100 a várakozási percdíj. Mint az elnök közölte, természetesen érdemes beszélni arról is, hogy jó-e vagy sem a hatósági áras tarifa. A GVH a döntés előtt alternatívát fogalmazott meg a szabályozási csapdával szemben. A hivatal egyik javaslata szerint a szabályozást azokra az esetekre lenne érdemes leszűkíteni, amikor az utas nem tud előre tájékozódni, például az utcán, a leintés pillanatában. A másik javaslat alapján a fővárosnak maximum-tarifakeretet kellene megadnia. A GVH szerint mindez a verseny élénkítését célozná.

FOTÓK: JÁSZAI CSABA, OLÁH TIBOR, MTI

TARIFA

36 | FIGYELŐ 2022/18

F_36-37-Taxi.indd 36

2022. 05. 02. 17:32

| CÉGVILÁG |

A taxiszövetség vezetője úgy véli, a rögzített árak nemcsak a szolgáltatókat, hanem az utast is védik. A szabad áras időszakban nagyon sok panasz érkezett, hogy nem volt világos, ki milyen ellenértéket számolt a nap bizonyos szakában, illetve milyet alkalmazott egyegy kedvelt célállomásra szállításkor. Igen gyorsan és nagyon furcsán szaladtak el az óraállások, így a rögzített tarifa érthető, s az utas is számolhat vele. A szolgáltatókat pedig úgy védi, hogy a fuvarszervező cég nem hirdethet a rovásukra menő akciókat, magyarán a jelenlegi viteldíjakkal lehetséges nyereséget kitermelni. Nem szabad elfelejteni, hogy a taxiszolgáltatást jellemzően önálló vagy mikrovállalkozások viszik, ahol a társaság egyben maga a szolgáltatást nyújtó ember. A gazdasági jószága pedig elsősorban a munkaideje és a gépkocsija. Amint liberalizálják ezt a piacot, megjelennek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek a már említett pénzügyi finanszírozási lehetőségeket kihasználva a saját profitközpontjukat nem elsősorban a szolgáltatáson levő haszonra, hanem az a köré épülő finanszírozási és eszközkezelési területre terelik, kiszorítva ezzel a piacról a mikrocégeket. Nagyjából hasonló anomáliák miatt döntött anno a fővárosi vezetés amellett, hogy hatósági árat, emellett pedig szigorúbb szabályokat alkalmaz a taxiszolgáltatói szegmensben.

BUDAPESTEN KÍVÜL

Ma Magyarországon 8000 taxiszolgáltató működik. Korábban a fővárost leszámítva 2500 szereplős volt a piac, most nagyjából 3000-es ez az érték. Vagyis némileg nőtt is a számuk, ami kifejezetten üdvözlendő – mondta Metál Zoltán. Ami a vidéki tarifákat illeti, van olyan nagyobb város, ahol a szolgáltatók a településvezetéssel összhangban alakítják ki a viteldíjtáblázatukat, de van, ahol nincs. Ez gyakran problémákhoz, panaszokhoz vezet, mint például a Balatonnál, ahol híresen-hírhedten erősen fognak a taxisok ceruzái. A Sound meglehetősen neuralgikus fesztivál ebben a tekintetben, ugyanis erre a néhány napra vannak olyan tarifák, amelyek 10 ezer forintos kiállási, 5000 forintos kilométerdíjat és 150 forintos várakozási perc-

Az, hogy négy éve nyúltak hozzá utoljára a taxiszolgáltatás áraihoz, sokakat tartott vissza az egyébként bizonytalan kereseti lehetőségtől. díjat tartalmaznak. Vagyis a szomszédos településről kikocsikázni a fesztiválra több mint 20 ezer forintos összeg lehet, ami Metál Zoltán szerint is nagyon föld-

től elrugaszkodott ár. Vidéken mások a forgalmi és az utasszámviszonyok, így a budapesti tarifák nem alkalmazhatók egy kisebb városon belül, s a település vonzáskörzetében sem. HŐNYI GYULA 2022/18 FIGYELŐ | 37

F_36-37-Taxi.indd 37

2022. 05. 02. 17:32

| CÉGVILÁG |

TOVÁBB DRÁGULNAK AZ INGATLANOK

BALATON | A vízparti, vízközeli panorámás otthonok ára évről évre 10-20, néha 30 százalékkal nő a Balaton körül. Ez várhatóan az idén sem lesz másképp, mert nemcsak az infláció, a háborús félelmek, hanem a szokásos nyaralásipihenési célú kereslet is igen erős volt az elmúlt három hónapban, pedig a szezon még be sem indult és a külföldiek is csak most „szivárognak vissza” nagyobb számban KözépEurópa legnagyobb tavához.

Már az építési költségek – tavaly tavasszal kezdődött – látványos növekedését megelőzően is évről évre 10-20, esetenként 30 százalékkal is emelkedtek a balatoni ingatlanárak. A tó körüli kiemelt nagyvárosokban már a budapesti jobb kerületek négyzetméterárait idézi az ingatlanpiac, sőt, a panorámás, illetve még inkább a vízhez kifejezetten közeli új vagy újszerű luxusapartmanok esetén kétmillió forint feletti összegek is előfordulnak – emelte ki a Figyelő kérdésére Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője. Ugyanakkor az árak emelkedése inkább hullámokban jelentkezik. Például tavaly ősszel, majd a tél folyamán a befektetők és a vásárlók újra inkább a fővárosra koncentráltak, így a növekedés üteme őszszel, a 2021-es üdülési szezont követően lassult, de a Balaton még így is a második az áremelkedési ranglistán a főváros környéke után – mondta el lapunknak

38 | FIGYELŐ 2022/18

F_38-39_balaton.indd 38

2022. 05. 02. 17:33

| CÉGVILÁG |

Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezt a hivatalos statisztikák is igazolják, hiszen például 2021 harmadik negyedévében 15 százalékkal nőtt a használt lakóingatlanok átlagára a Balaton környéki településeken. Bár Budapest agglomerációjában 27–39 százalékos volt a bővülés, a balatoni 15 százalékot sem a főváros, sem a megyeszékhelyek nem érték el – látszik tehát, hogy a kereslet hová koncentrál.

ERŐS TAVASZ

Benedikt Károly, a Duna House marketing- és PR-vezetője az elmúlt hetek, hónapok folyamatait elemezve a Figyelőnek megerősítette: a Balaton régió az országos lakáspiaccal együtt erősen kezdte az év elejét. „Nagy volt az érdeklődés az első három hónapban, és az egyre szűkülő kínálat ellenére sokan nézelődtek. Tavaszszal, a választások után most még egy kicsit átmeneti időszak van, sokat számít az időjárás és a többi egyéb program (húsvét, anyák napja, ballagás). Ilyenkor érezhetően nincsenek annyian a nyaralóövezetekben, így a megtekintés is kevesebb. Várhatóan azonban továbbra is erős marad az érdeklődés, és a nyár közeledtével egyre intenzívebb lesz a kereslet” – fejtette ki a Duna House szakértője. A tóparti irodáiktól származó adatok szerint a régióban 40 millió forint alatt már a Balaton egyik oldalán sem lehet sok ingatlant találni. Balatonfüreden például ezen ár alatt szinte már nincs semmi, és aki a parton szeretne vásárolni, annak bőven 100 millió forint felett kell gondolkoznia. A kisebb településeken szintén magasak az árak, és bár most a befektetők újra a fővárosra koncentrálnak, várhatóan – a tavalyi szezonhoz hasonlóan – ismét aktív lesz az érdeklődés a legmagasabb kategóriájú ingatlanok iránt is. A nagy értékű tranzakcióknál ráadásul kisebb a kölcsönnel vásárlók aránya, így a hiteloldali drágulás nem feltétlenül okoz problémát a vevők között – teszi hozzá Benedikt Károly.

FOTÓK: GETTY IMAGES; FORTEPAN

KURIÓZUMOK

A korábbi évekhez képest is nagyon magas szinteken járnak az árak, egyértelműen kereslettúlsúlyos a tó körüli ingatlanpiac – ezt már Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport frissen kinevezett vezérigazgatója mondja, aki a cég értékesítési vezetője is. Az árak növekedését nemcsak az általános drágulás, a magánbefektetések háború miatti, jellemzően ingatlanba „menekítése” vagy a nyaralni vágyók kereslete hajtja, hanem immár azoké

ARANYKOR A BALATONON, 1971. IGAZI KINCSNEK SZÁMÍT MA IS EGY ILYEN KIS BUNGALÓ KÖZEL A PARTHOZ

is, akik a tó környékén szeretnének lakni életvitelszerűen. Különösen keresettek a kuriózumok közé tartozó egyedi ingatlanok, ezekért minden pénzt megadnak a vásárlók – teszi hozzá az Otthontérkép Csoport vezetője. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem csupán a tóparti települések húzzák felfelé a piacot, hiszen a Balaton déli partjától 15-20 percre is alig találunk 10 millió forint alatti, elfogadható állapotú lakóingatlant. Persze az igazi tóparti keresletet a tehetősebb magyarok, illetve a külföldiek adják, akik nagy többségükben kényelmesen, nívós körülmények közt szeretnének pihenni. Kivételt e „szabály” alól talán csak az egyre inkább felkapott, amolyan mini-Toscanaként felfogható Balaton-felvidéki, panorámás borvidéki rész jelent. Különösen látványos az elmúlt évek keresletnövekedése Balatonfüred felett vagy a Káli-medencében, azaz Kapolcs környékén, ahol már egy ezer négyzetméter körüli közművesítetlen külterületi telek is legalább három-négy millió forint körüli áron kapható, két-háromszor annyiért, mint 6-8 esztendővel ezelőtt. A szebb falusi vagy hétvégi házakról, felújított borospincékről nem is szólva, amelyekért néha egy nívósabb pesti lakás árát is elkérik. Benedikt Károly szerint a keresletet erősíti a külföldi érdeklődők várhatóan intenzívebb megjelenése Közép-Európában. Az ő keresletük tavaly, illetve tavalyelőtt a Covid miatt elmaradt, de az idén már előfordult több százmilliós adásvé-

tel is a Duna House tranzakciói között a tó nyugati régiójában, ahol az eladó és a vevő is külföldi volt. A Balaton északi és déli partján még mindig elsősorban a nyaralni vágyók jelentik a keresletet, és bár lakhatási célú adásvételek is vannak, elsősorban a pihenni vágyók nézelődnek. Itt van, aki kifejezetten új építésű ingatlant keres, ebből Siófokon, Balatonföldvár és Balatonfüred környékén van a legtöbb. A legnagyobb nyaralóövezetekben továbbra is tapasztalható, hogy a közvetlen vízparti elhelyezkedés vagy a zavartalan örök panoráma jelentősen növeli az ingatlanok értékét.

A TELEK SEM LESZ OLCSÓBB

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Balaton környéki telekárak meredek növekedését emeli ki. Tavaly Somogy megyében a telkek négyzetméterára több mint a duplájára emelkedett 12 hónap leforgása alatt, így az idén április közepén átlagosan már közel 22 ezer forintot tett ki. A tóval északról határos Veszprém megyében is kiugró, 82 százalékos drágulásra került sor, így ott még drágábban, közel 28 ezer forintért kínálják eladásra a telkek négyzetméterét a tulajdonosok. (Igaz, a balatoni megyéken túl Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Fejér is az élbolyban van: ezeknél 71–94 százalékkal, 3900–11 900 forintra nőtt az átlagár.) Összehasonlításul: a budapesti agglomerációt magában foglaló Pest megyében egy év alatt közel a felével, 31 ezer forintra nőtt a telkek átlagos négyzetméterára, ami – a fővárost követően – a legmagasabb megyei érték. HG 2022/18 FIGYELŐ | 39

F_38-39_balaton.indd 39

2022. 05. 02. 17:33

| CÉGVILÁG |

MÉG EGY DÍZELBOTRÁNY ben összeszerelt, különböző típusú gépkocsikba kerültek bele.

TUDTÁK

SUZUKI | Egyelőre két dolog biztos a Suzuki esetleges dízelbotrányával kapcsolatban: hogy itthon is kutatnak a hatóságok dokumentumok után, s hogy más országokban is. Lassan szivárognak a részletek.

„A Magyar Suzuki Zrt. megerősíti, hogy az általa korábban gyártott dízeljárművekkel kapcsolatban vizsgálat kezdődött. Vállalatunk mindenben együttműködik az illetékes külföldi és magyar hatóságokkal. A folyamatban lévő ügyben további információkat nem áll módunkban megosztani. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Magyar Suzuki Zrt. minden eset-

ben betartja az aktuális jogszabályokat, és ezeknek megfelelően folytatja működését” – válaszolta lapunk kérdésére a cég kommunikációs osztálya.

MI A BAJ?

Német, olasz és magyar helyszíneken folytattak házkutatásokat illetékes hatóságok, miután felmerült a gyanú, hogy a Suzuki dízeles járműveibe a nitrogén-oxid-kibocsátási értéket meghamisító eszközt építettek be – írta a nyomozást támogató Eurojust. Nem ez az első ilyen botrány. Emlékezetes, hogy a VW-csoport is hasonló ügybe keveredett, ami alaposan megtépázta a márka hírnevét (például a tengerentúlon), s elősegítette, hogy az uniós tagállamok némelyike indokolatlanul felgyorsítsa a dízeles erőforrások kikerülését az autópiacról. Az eszközöket a frankfurti ügyészség gyanúja szerint Olaszországban készült dízelmotorokba szerelték be, amelyek aztán – mint a közlemény fogalmaz – egy japán autógyártó magyarországi üzemé-

KÁRTALANÍTÁS

A Reuters megszólaltatta a Suzuki németországi szóvivőjét, aki szintén közölte: együttműködnek a hatóságokkal. Hasonlóan nyilatkozott a Stellantis is. A helyzet egy kicsit messzebb mutat a vizsgálatnál, ugyanis emlékezetes: a kipattant VW-ügy következménye az lett, hogy a bíróság rábizonyította a németekre, hogy csaltak, s bizony kártalanítaniuk kellett a vevőket. Mindez jelentős többletkiadást jelentett a csoportnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ez a folyamat olyan erőforrások elterjedését is felgyorsította, amelyekre ma rendszerint sokat panaszkodnak a vásárlók (ilyenek a kis teljesítményű, környezetbarát motorok). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a német eset után kezdődött el az új autók jelentős drágulása. Például a hagyományos és az elektromos technológia ára között nemegyszer 100-150 százalékos különbség mutatkozik. Magyarán jó esetben duplaannyiba kerül a villannyal hajtott jármű, mint a tradicionális. HGY

FOTÓ: REUTERS

SZUZUKI TOSIHIRO, A KONSZERN VEZÉRIGAZGATÓJA. AZ EV E-SURVIVOR BEMUTATÁSA VS. DÍZELES RÖGVALÓSÁG

Az ügyészség – legalábbis a hírek szerint – azt gyanítja: a cég, amelynek az európai központja Németországban található, tudatában volt annak, hogy 2018-ban ezeket az alkalmatosságokat beszerelték a dízelmotorjaiba. A valósnál kisebb – az uniós normáknak megfelelő – nitrogén-oxid-értékeket mutató eszközöket a közlemény alapján egy olasz beszállítótól szerezte a Stellantis-csoporthoz tartozó FCA olasz motor-előállító (a multinacionális társaság itáliai vállalatcsoportja a Fiat Chrysler). Emlékezetes: a VW-botrány kapcsán szintén emlegette a sajtó, hogy a német konszernen kívül mások – például a francia gyártók – is éltek a lehetőséggel (kiskapuval), vagyis gyanítható, hogy a piacon nemigen találni „ártatlan” szereplőt ebben a körben.

40 | FIGYELŐ 2022/18

F_40_suzuki.indd 40

2022. 05. 02. 17:33

| SZEMÉLYI HÍREK |

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

DR. BALOG ÁDÁM

Távozik a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságából dr. Balog Ádám, aki 2015–2020 között az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd mostanáig a Bankholding igazgatósági tagja volt. A társaság köszönetét fejezte ki munkájáért: „Balog Ádám gondolkodásmódja és vezetői attitűdje jelentős szerepet játszott az MKB megújításában és növekedési pályára állításában, ezzel nagymértékben hozzájárult a hármas bankfúzió lehetőségének megteremtéséhez és a magyar bankpiac transzformációjához.”

INDOTEK GROUP

MAKISZ

Dr. Nádasdy Bence személyében új pénzügyi vezető érkezett az Indotek Grouphoz, miután a cégcsoport korábbi CFO-ja, Gnädig Péter a továbbiakban a nemzetközi ingatlanportfólió irányításáért felel. Ez utóbbi pozíció létrejöttét a társaság nemzetközi ingatlanportfóliójának a dinamikus bővülése, valamint a további terjeszkedési tervek tették szükségessé.

DR. NÁDASDY BENCE

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BÓDIZS KORNÉL Ismét Bódizs Kornélt, az InHold Zrt. és a Sigma Faktoring Zrt. vezérigazgatóját választotta meg az elnöki feladatok ellátására a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége. A szakember – aki 2020 júliusa óta a szervezet elnöke – a Külkereskedelmi Főiskola külgazdasági szakán, majd a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, vállalatfinanszírozás és számvitel szakon szerzett diplomát. Pályafutása Németországban, számviteli területen indult. Az Eximbanknál és az MKB Banknál szerzett kockázatkezelői tapasztalata révén került a Raiffeisen Bank budapesti központjába, ahol nagyvállalati hitelezéssel, valamint strukturált céges ügyletekkel foglalkozott. A főként lakossági követelésvásárlásra fókuszáló, de az aktív faktoring és a vállalati hitelezés területén is jelentős szerepet betöltő InHold Zrt.-nél 2009 óta vezérigazgató.

GNÄDIG PÉTER

A Budapesti Corvinus Egyetemen és az amerikai Northwestern Universityn végzett dr. Nádasdy Bencének több mint 20 éves befektetésfinanszírozási és pénzügyi vezetői tapasztalata van a kelet-közép-európai régióban. A szakember korábban a CIB Bank strukturált pénzügyi eszközök részlegének vezetője, az MVM Paks II projekt pénzügyi vezetője, és a BudaPart projekt ügyvezetője, valamint pénzügyi igazgatója volt.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott Gnädig Péter 14 évig volt a vállalat pénzügyi irányítója, s már a kezdetektől részt vett a nemzetközi stratégia kialakításában.

RICHTER GEDEON NYRT.

Változásokat jelentett be a Richter a vezetőségében. Május 1-jétől Hamecz István jelenlegi pénzügyi igazgató veszi át a cég gazdasági igazgatóságának vezetését Gulácsi Gábortól. A társaság tevékenységét Gulácsi a továbbiakban szaktanácsadóként segíti. Thaler György termékfejlesztési igazgató leköszön tisztségéről. A termékfejlesztési igazgatóság mint önálló szervezeti egység megszűnik, tevékenységei más szervezeti egységekhez kerülnek átcsoportosításra a szükséges szakértelem centralizálásával, így létrejön egy egységes kutatási és fejlesztési igazgatóság.

2022/18 FIGYELŐ | 41

F_41_szemelyihirek.indd 41

2022. 05. 02. 17:34

| PÉNZ BESZÉL |

ÁTHIDALÓ MEGOLDÁSOK

KÉSEDELMES HITELEK | A Magyar Nemzeti Bank módosította a fizetési késedelembe esett lakossági hitelesek kezelésével kapcsolatos ajánlását – közölte az intézmény. A szabályozás immár a téma kapcsán érintett valamennyi lakossági hitel- és lízingtípusra kiterjed, meghatározza az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés időzítését, csatornáit, miközben elvárja, hogy a késedelem kapcsán csak az igazolt, arányos költségeket számítsák fel a klienseknek.

Már nemcsak a lakossági jelzáloghitelekre, hanem valamennyi háztartási hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésre kiterjed a fizetési késedelembe esettek kezelésével kapcsolatos jegybanki ajánlás – derül ki az MNB közleményéből. A most kiadott, megújított útmutatás célja – írták – a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és

42 | FIGYELŐ 2022/18

F_42-43_rosszhitel.indd 42

2022. 05. 02. 17:34

| PÉNZ BESZÉL |

3*29*1/*8 9ö -.9*1*0 1142 3>& A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN* Milliárd forint 2034,6

1619,0

2017

2018

1459,6 2019

1690,5

1573,4

2020

&ITYY ­[ ZYTQX· SJL^JI­GJS *Q÷_JYJX FIFY

2021** Forrás: MNB

pénzügyi lízingszerződéseknél az adós fizetőképessége helyreállításának az elősegítése, a jegybank kapcsolódó fogyasztóvédelmi elvárásainak a megfogalmazása, a jogalkalmazás kiszámíthatóbbá tétele, továbbá a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazása.

ÁTLÁTHATÓ KOMMUNIKÁCIÓ

FOTÓ: 123RF

Az ajánlásban – amelyet egyébként szeptembertől kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak – az MNB rögzítette azokat a minimális követelményeket, amelyek betartását a kölcsönszerződés felmondása előtt, az adós fizetőképességének a helyreállítása érdekében elvárja a pénzügyi intézményektől. Így például azt is lefixálták, milyen késedelmes összegnél szükséges felvenni a kapcsolatot az ügyféllel. Emellett a fizetési késedelemmel érintettek egységes kezelése érdekében a központi bank részletezte a javasolt folyamatokat, így meghatározta a kapcsolatfelvételnél alkalmazható kommunikációs csatornákat, valamint az érintkezésbe lépések időzítését és gyakoriságát is. Az útmutató átlátható kommunikációt és díjszabást is előír a fizetési nehézség, késedelem kezelésével összefüggésben: többek között elvárja, hogy a pénzügyi intézmény a honlapján ezzel kapcsolatos aloldalt hozzon létre, ahol valamennyi információ és tájékoztatás egy helyen, jól strukturáltan és átláthatóan érhető el az adósok által. Fontos az is, hogy a pénzügyi intézményeknek a honlapjukon fel kell hívniuk az adósok figyelmét: amenynyiben akár előre látható, akár nem várt negatív változás áll be a fizetőképességükben, azt mihamarabb, lehetőség szerint a késedelem bekövetkezését megelőzően jelezzék a szolgáltatójuknak a közös megoldáskeresés mielőbbi megkezdése érdekében. Az MNB emellett azt is elvárja, hogy a pénzügyi intézmények ténylegesen felmerülő és arányos díjakat, költségeket alkal-

mazzanak, s dolgozzanak ki előre olyan tényleges megoldást jelentő, érdemi áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a fizetési kötelezettségek teljesítésének átütemezésével vagy a teljesítési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, illetve egyéb módon próbáljanak segíteni a szorult anyagi helyzetbe jutott adósokon.

NÉGY ALAPELV

Az ajánlásban négy olyan alapelvet is lefektetett a Magyar Nemzeti Bank, amelyet a pénzügyi szolgáltatóknak szem előtt kell tartaniuk a késedelmes fizetéssel kapcsolatos ügyek kezelésénél. Az egyik az együttműködő, jóhiszemű, tisztességes magatartás elve, melynek figyelembevételével a pénzügyi intézmény a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően végzi tevékenységét: így az adóssal együttműködve jár el, kerüli a félrevezető kommunikációt és az agresszívnak értékelhető magatartási formákat. A második a szakszerű és gondos magatartás koncepciója, amely a pénzügyi intézménynek az adóssal való kapcsolatfelvétel és megoldáskeresés folyamán tanúsított optimális hozzáállásáról szól. A szükséges információ szolgáltatásának elve kapcsán pedig az az elvárás, hogy a pénzügyi intézmény az eljárásakor kellő időben adjon át minden olyan információt az érintettnek, amely fizetési kötelezettsége teljesítéséhez, a késedelem következményeinek a megismeréséhez szükséges. Itt különös figyelmet kell fordítaniuk a szolgáltatóknak a Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) vonatkozó, az ügyfélvédelemmel, illetve a jogorvoslattal kapcsolatos szabályok ismertetésére, a jelzálogfedezettel ellátott kölcsönszerződéseknél a pénzügyi intézmény fedezetet érintő igényérvényesítési lehetőségeire. „Az adós a rendelkezésre álló megoldási javaslatok alapján akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a pénzügyi in-

AZ NPL-RÁTA ALAKULÁSA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN*

7,5

5,4

Százalék

4,1 2017

2018

2019

3,5 2020

&ITYY ­[ ZYTQX· SJL^JI­GJS *Q÷_JYJX FIFY

3,3 2021** Forrás: MNB

KEVESEN KÉRNEK ÁTVÁLTÁST A vártnál kevesebben kérik rövid lejáratú, éven belül változó kamatozású jelzáloghitelük hosszú kamatperiódusúra cserélését, vagyis fixesítését az Erste Banknál – közölte a Figyelővel a pénzügyi szolgáltató. A változó kamatozású hitelt törlesztők 14 százaléka tartja kockázatosnak a kölcsönét, míg a fix kamatozásút fizetők körében ez az arány mindössze 2 százalék. Az Erste Bank tavaly július óta már több száz – az MNB fixesítési ajánlásában érintett célcsoportba tartozó – ügyfele hitelét alakította-alakítja át hosszú kamatperiódusú jelzáloghitellé. Ha minden, még folyamatban lévő ügylet lezárul, az azt jelenti, hogy az érintettek közel tizede fixesítette kölcsönét. Ez az arány elmarad az Erste korábbi várakozásától, aminek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop. „Az intézkedés miatt az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen erősödő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatású a hitelekre” – mutattak rá a pénzintézetnél.

tézmény a megoldási ajánlatokat közérthetően, objektíven, azok előnyeire, hátrányaira és költségeire is kitérve ismerteti vele, valamint észszerű mérlegelési időt biztosít a lehetséges megoldási módozatok közüli választás meghozatalára, továbbá az ügyfél részéről felmerült kérdéseket teljeskörűen megválaszolja” – hívja fel a figyelmet a jegybank. A negyedik, szintén igen fontos alapelv a fokozatosságé: ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltatónak az igényérvényesítésre rendelkezésre álló eszközöket az arányosságra törekedve, fokozatosan kell alkalmaznia, melynek folyamán együttesen mérlegelve figyelembe veszi a követelés összegét, annak fedezettségét, az adós együttműködési készségét, végül a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának esetleges következményeit. Az MNB előzetes statisztikai adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya (NPLráta) a múlt év utolsó negyedében 3,3 százalékot ért el a hitelintézeti szektor teljes portfóliójában, ami kissé alacsonyabb az egy esztendővel korábbi 3,5-nél. A nemteljesítő hitelek állománya ezzel együtt 7,4 százalékkal, 1690 milliárd forintra nőtt tavaly a szektorban: az NPL-ráta így azért csökkenhetett, mert a teljes portfólió mérete igen gyorsan – 16,2 százalékkal – bővült 2021-ben. BARÁT MIHÁLY 2022/18 FIGYELŐ | 43

F_42-43_rosszhitel.indd 43

2022. 05. 02. 17:34

| TŐZSDE |

PAPÍRFORMA

KÖZGYŰLÉSEK | Nem hoztak különösebb meglepetést a hazai tőzsdecégek április végén tartott közgyűlései. Szép osztalékokat is hozott a tőzsdei közgyűlési szezon április végi szakasza, miközben az elfogadott határozatoknál szintén a papírforma érvényesült.

BUSÁS OSZTALÉK A MOLNÁL

Az utóbbi bő tíz év legbőkezűbb osztalékfizetéséről született döntés a cég április 28-án megtartott közgyűlésén: a részvényesek döntése értelmében a vállalat tavaly elért, rekordszintű eredményéből 241,93 milliárd forint osztalékot juttat vissza részvényeseinek, ami több mint háromszorosa a tavalyi kifizetésnek. Az egy részvényre jutó osztalék összege hozzávetőleg 300 forint, amely 100 forint alaposztalékból és további 200 rendkívüli kifizetésből tevődik össze: ez közel 10 százalékos osztalékhozamot jelent a jelenlegi árfolyam mellett. A részvényesek elfogadták az igazgatóság jelentését is a 2021. évi üzleti tevékenységről, az anyavállalati és konszolidált beszámolókat, a könyvvizsgálói, valamint a felügyelőbizottsági jelentéseket. Megszavazták emellett a tavalyi közgyűlés után megszerzett saját részvényekről szóló tájékoztatót és az igazgatóság felhatalmazását további saját részvények megszerzésére. Az elmúlt évi beszámoló szerint a Mol-csoport kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) 1071,9 milliárd forint volt a 2020-as 629,7 milliárd után. A nettó eredmény 526,1 milliárd, az értékesítés nettó árbevétele csaknem 5959 milliárd forint lett 2021-ben. Hernádi Zsolt a közgyűlésen arról beszélt, nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz energiahordozókról, egy

teljes orosz olajembargó esetén ugyanis a társaságnak 2-4 évre és akár félmilliárd dollárra lenne szüksége, hogy a jelenlegi termékigényeket ki tudja elégíteni.

TÖBBET FIZET A 4IG IS

A vállalat éves rendes közgyűlése 29 forintos részvényenkénti osztalék fizetéséről döntött, amely több mint 30 százalékkal meghaladja a 2020-as üzleti év utáni 22,9 forintot (a 2019-es eredményből 22 forint volt az osztalék). A közgyűlés döntése értelmében a 2021. decem3200

A MOL ÁRFOLYAMA

3000 Forint 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600

V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. 2021 2022

Forrás: BÉT

ber 31-én forgalomban lévő, hozzávetőleg 103,2 millió törzsrészvény után 2,99 milliárdot fizet ki a vállalat. Az osztalék alapját – áll a társaság közleményében – a 4iG 2021. évi 3,97 milliárd forintos adózott eredménye képezi, amely több mint negyedével (25,6 százalékkal) haladja meg a 2020-as 3,16 milliárdos jövedelmezőségét. A cég közgyűlése személyi változásokról is döntött, miután a felügyelőbizottságból leköszönt Simon Zoltán és Kunosi András. A 4iG igazgatóságának javaslatára a részvényesek két új, a táv-

közlés, valamint a gazdasági és pénzügyi élet területén is jelentős tapasztalatokkal büszkélkedő tagot választottak: az EuroAtlantic alapító-elnökét, dr. Fellegi Tamást és Jobbágy Dénest, a Széchenyi Alapok Zrt. elnök-vezérigazgatóját. A 4iG 2021-es évre vonatkozó egyedi beszámolóját, mérlegét és eredménykimutatását, valamint konszolidált mérlegét, eredménykimutatását és éves beszámolóját is elfogadta a társaság közgyűlése. Az ülésen újraválasztották a cég könyvvizsgálóját, illetve elfogadták az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának változását.

A NÖVEKEDÉSRE FÓKUSZÁLNAK

Az AutoWallis éves rendes közgyűlésén a részvényesek elfogadták a társaság rekordárbevételt és -eredményt tartalmazó 2021-es beszámolóját: a vállalat árbevétele több mint a duplájára, közel 200 milliárd forintra ugrott, miközben a fedezettermelése és a működési hatékonysága jelentősen nőtt. A cég így a saját terveit jelentősen meghaladó nyereséggel és 7,8 milliárdos EBITDA-val zárta a tavalyi évet. A részvényesek szintén elfogadták az igazgatóság javaslatát, amely szerint a 468 milliós adózott eredményt helyezzék eredménytartalékba. A társaság konszolidált adózott eredményéből és a leánycégek tavalyi eredményéből származó osztalékból összeálló 1,87 milliárd forintot szintén az AutoWallis növekedési stratégiájának megvalósítására fordítják. Ormosy Gábor vezérigazgató ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2025-re az árbevétel duplázását tervezik, amely így elérheti a 400 milliárd forintot, míg a menedzsment megítélése szerint az eredményességet legjobban bemutató pénzügyi tételektől tisztított, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, az EBITDA 14 milliárd fölé ugorhat. Hozzátette, hogy az AutoWallis jó úton

44 | FIGYELŐ 2022/18

F_44-45_BET.indd 44

2022. 05. 02. 17:35

| TŐZSDE |

FOTÓ: GETTY IMAGES

a jelenlegi árfolyamszint egyébként is alkalmas időzítést jelenthet, különösen a jelenlegi árfolyamot jelentősen meghaladó elemzői célárak tükrében. halad a stratégia megvalósításában, és azt a jelenlegi gazdasági, üzleti környezet ellenére is megvalósíthatónak ítélik. A részvényesek felhatalmazást adtak az igazgatóságnak a társaság alaptőkéjének felemelésére, amelyet maximum 10 milliárd forintra, a jelenlegi közel duplájára növelhetnek, ha a lépést szükségesnek ítélik például a bővüléshez vagy a nagyobb méretű akvizíciók végrehajtásához szükséges tőke előteremtéséhez. Ormosy Gábor a tőkeemelés lehetséges céljaival kapcsolatban elmondta, hogy az elsősorban az eddigi tranzakciókhoz hasonlóan az esetleges üzletrész-apportálások és részvénycserével való akvizíciók fedezetére szolgál, de további tőzsdei kibocsátás lehetőségét is megteremti a következő 18 hónapban. A közgyűlés megújította az igazgatóság korábbi felhatalmazását arra, hogy az alaptőke maximum 25 százalékának megfelelő saját részvényt vásároljon. A vezérigazgató ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a sajátrészvény-vásárlás egyik fő célja a Munkavállalói Résztulajdonosi Program részvényszükségletének biztosítása, amelyre

JÓ A PORTFÓLIÓ

Az Appeninn Nyrt. közgyűlése sem hozott különösebb meglepetést: a tulajdonosi fórum elfogadta a társaság 2021. évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit, valamint döntött a teljes adózott eredmény eredménytartalékba helyezéséről. Mindezek mellett határozott az igazgatótanács saját részvény megszerzésére vonatkozó felhatalmazásáról, egyúttal új igazgatótanácsi tagokat választott. Az elfogadott beszámoló szerint tavaly a társaság befektetési célú ingatlanállományának értéke több mint 10 százalékkal, a 2020-ban mért 165,74 millió euróról 185,66 millióra nőtt. A beszámolóból az is kiderül, hogy a társaság ingatlan-bérbeadásból származó bevétele 7,537 millió euróról 2021-re 7,474 millióra változott. Az Appeninn Nyrt. működési eredménye a 2020-as 20,269 millió euróról mínusz 1,635 millióra módosult. A járvány hatásainak kezelése során – írja a cég közleménye – jelentős előnyt biztosított a társaság számára az ingatlanportfólió diverzifikációjából eredő

rugalmasság. A cég a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyezett az értékesítési folyamatokra, valamint a bérlőivel való kapcsolattartásra, és ezen törekvések hatására jelentős előrelépést ért el az irodaházak, illetve a kereskedelmi ingatlanok hasznosításánál. Így, miközben a társaság kiadható core portfóliófelülete megközelíti a 80 ezer négyzetmétert, a kihasználtsága 2021-ben elérte a 92 százalékot. A közvetlen fedezetet illetően, amíg 2020-ban 165 ezer bérbe adható négyzetméterhez 6,219 millió euró eredmény társult, 2021 végére 155 ezer bérbeadható négyzetméterre 6,407 milliós eredmény jutott. Mindez – emelték ki – egybecseng az Appeninn Nyrt. által 2022. február 10-én elfogadott, módosított üzletstratégiájában megfogalmazott célokkal. Ennek értelmében a vállalat a következő időszakban még inkább a core business ingatlanportfóliója fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel összefüggésben pedig a turisztikai portfólióját képező projekttársaságok értékesítéséből származó forrásokat is magas hozamot ígérő, jó minőségű irodaépületek akvizíciójára kívánja fordítani. B. M. T. 2022/18 FIGYELŐ | 45

F_44-45_BET.indd 45

2022. 05. 02. 17:35

| TŐZSDE |

ÁTMENETI LEHET A HADIIPARI RÉSZVÉNYEK SZÁRNYALÁSA

VÉDELMI SZEKTOR | A globálisan megugró katonai kiadások hajtják fel a védelmi ipar részvényeinek árfolyamát. Ezzel párhuzamosan az „etikus” befektetők is megbocsátani látszanak a korábban bűnösnek tartott ágazatnak.

A KÖLTSÉGVETÉS KÖZBESZÓL

Ezzel párhuzamosan megjelentek az óvatosságra intő hangok is. „Számomra úgy tűnik, hogy a védelmi szektorral kapcso-

VÉDELMI IPARI RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA, 2022

160 140 120 100 80 60 40 20 0 –20

2022. I. 31.=100 százalék, euróban Thales BAE Systems Leonardo Raytheon Lockheed Martin Heinsoldt Rheinmetall MSCI World Index

Február

Március

Április

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

latban irreális várakozások alakultak ki” – mondta Bill Greenwalt, aki George W. Bush elnök alatt volt a védelmi iparért felelős államtitkár-helyettes. Az USA, valamint Nagy-Britannia és több más európai ország jelentős katonai segítséget nyújt Ukrajnának; több száz páncéltörő rakétát, drónt és hatalmas mennyiségű lőszert szállítanak a megtámadott

államnak. Az Egyesült Államok eddig több mint 3 milliárd dollár értékű fegyver szállítására tett ígéretet, beleértve a múlt héten beígért 800 millió dolláros pakkot, amely nehéztüzérséget és hozzá való lőszert is tartalmaz. Elemzők szerint a helyzet hasonló a korábbi regionális konfliktusoknál tapasztaltakhoz. A Bernstein értékelése alapján ezek kapcsán az állapítható meg, hogy a védelmi ipar szárnyalása nagyjából fél évig tartott, utána viszont a befektetők – no meg a kormányok – kénytelenek voltak elgondolkodni a katonai támogatás költségvetési vonzatain. Így nagy kérdés, hogy a büdzsékorlátok és az ágazat értékeltségének a figyelembevételével a védelmi ipar hosszú távon is jövedelmező befektetéssé válhat-e. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a szektorban a megrendelés és a szállítás között eltelt idő a szokásos ipari átlag többszöröse. Egy harci repülőgép, egy tank, egy hadihajó leszállítása akár hosszú évekig eltarthat. Így érthető az iparág menedzsereinek óvatos hangvétele. Jim Taiclet, az amerikai Lockheed Martin vezérigazgatója a múlt héten csak annyit mondott: OLAF SCHOLZ NÉMET KANCELLÁR FOGADJA MAGDALENA ANDERSSON SVÉD MINISZTERELNÖKÖT. MEGSZALADTAK A HONVÉDELMI BÜDZSÉK

FOTÓ: MICHELE TANTUSSI, REUTERS

A hadiipari vállalatok részvényei csaknem tíz éve először túlteljesítik a szélesebb piaci középértéket. Az MSCI-indexcsalád idevágó szektorindexe 17 százalékkal verte meg a globális részvények átlagos alakulását – január óta, dollárban számolva. Hasonlóra 1999-től mindössze két alkalommal volt példa. Oroszország Ukrajna ellen február 24-én indított inváziója nyomán világszerte érkeztek a bejelentések, a kormányzatok fegyverkezési programokat indítottak, ami nagyobb bevételt és több profitot jelent a hadiipari cégeknek. Elemzői vélemények szerint pálfordulás következett be az „etikus”, ESG-s befektetők körében. Egyre inkább uralkodó narratívává válik a hadiipari társaságok védelmi jellegének, a globális biztonságban játszott szerepüknek a hangsúlyozása.

46 | FIGYELŐ 2022/18

F_46-47-Vedelmi-reszvenyek.indd 46

2022. 05. 02. 17:35

| TŐZSDE |

FOTÓ: VLADYSLAV MUSIIENKO, REUTERS

KILŐTT OROSZ TANK KIJEV KÖZELÉBEN. AZ USA 3 MILLIÁRD DOLLÁR ÉRTÉKŰ HADIFELSZERELÉST ÍGÉRT UKRAJNÁNAK

„Az elrettentés jelenleg értékesebb termék, mint valaha. Azonban nagyon korai még arról nyilatkozni, hogy ez mikor nyilvánul meg tényleges megrendelésekben.” Ennek fényében nem is csoda, hogy a cég nem változtatott idei profitkilátásain. A Lockheed a Raytheonnal közösen gyártja a Javelin tankelhárító rakétákat, amelyekből nagy mennyiséget küldött az USA Ukrajnába. A befektetők számára tehát a legnagyobb kérdés az, hogy a kormányzati nyilatkozatok a védelmi költségvetések növeléséről vajon tartós trendet tükröznek-e. A múltbeli tapasztalatok alapján válságok esetén elsőként a hadikiadásokat vágják vissza. Jó példa volt erre a pandémia elmúlt időszaka, amikor minden lehetséges frontról az egészségügyre csoportosították át a költségvetési forrásokat. Az idén azonban a védelmi kiadások újra az érdeklődés homlokterébe kerültek. Németország szinte történelmi fordulatot hajtott végre azzal, hogy bejelentett egy 100 milliárd eurós haderőreformot. Ez egyébként meg is látszik a német védelmi cégek, például a Rheinmetall és a Hensoldt árfolyamán. Előbbi, amely harckocsikat és más páncélozott járműveket gyárt – főleg NATO-tagállamoknak –, az idén megduplázta az árfolyamát. A helyzetre a nagy alapkezelők is kénytelenek voltak reagálni. A

BlackRock januárban még shortolta a BAE Systems részvényeit, februárban viszont villámgyorsan visszakötötte ezeket. A Citadel Europe hasonlóan járt az olasz Leonardo papírjaival.

A NAGY ESG-DILEMMA

A védelmi kiadások növelése mellett egy másik tényező is felhajtotta a szektor árfolyamait. Az etikus, ESG-alapú befektetők ugyanis elkezdték átértékelni korábbi, mereven elutasító álláspontjukat. Azelőtt heves támadásokat intéztek az ágazat cégei ellen, azt követelve, hogy csökkentsék a karbonlábnyomukat, valamint hozzák nyilvánosságra, kinek és milyen értékben szállítanak fegyvereket. Olyan nagy volt a nyomás, hogy számos alap egész egyszerűen kihajította a portfóliójából ezeket a papírokat, amelyek így a befektetői világ páriáivá váltak. A helyzet olyan súlyossá vált – főleg Európában –, hogy a francia Thales és a brit BAE Systems kampányt indított annak érdekében, hogy megmutassák: tevékenységük alapvető eleme a nemzetbiztonságnak, a gazdasági stabilitásnak. Arra hivatkoztak például, hogy ha a kiberbiztonság sarkalatos cél – amit az ESG-s befektetők is elismernek –, akkor hogyan lehet figyelmen kí-

vül hagyni a védelmi ipart, amely alapvető fontosságú fejlesztéseket hajt végre ezen a területen. „A radarok, a szonárok, a hadászati kommunikációs rendszerek pedig a fizikai védelemhez járulnak hozzá” – fejezte ki értetlenségét még tavaly decemberben Bertrand Delcaire, a Thales befektetői kapcsolatokért felelős igazgatója. A szektor azt is kifogásolta, hogy Európában sokkal szigorúbbak az ESG-s kritériumok, mint a tengerentúlon, ami az árfolyamokban is megnyilvánult. A legnagyobb norvég nyugdíjalap, a KLP például tavaly közölte, hogy teljes védelmi portfólióját eladja; 147 millió dollár értékben szabadult meg Raytheon-, Rolls-Royce- és Babcock International-részvényektől.

FELÜLVIZSGÁLT PORTFÓLIÓK

Az orosz invázió azonban alapjaiban változtatta meg ezt a helyzetet. A stabilitás, a biztonság alapérték volta újra nyilvánvalóvá vált – ezek nélkül fenntarthatóság sincs. Gyors változásra azonban nem lehet számítani. A Jefferies által készített felmérés szerint a megkérdezett intézményi befektetők 44 százaléka vizsgálja felül az ESG-s invesztíciókkal kapcsolatos álláspontját, viszont csak 8 százalék végzi ezt kifejezetten a védelmi iparra fókuszálva. D. GY. 2022/18 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Vedelmi-reszvenyek.indd 47

2022. 05. 02. 17:35

| GEOPOLITIKA |

AZ UKRÁN–OROSZ BARÁTSÁG EMLÉKMŰVÉNEK ROMJAI KIJEVBEN. BRÜSSZEL TANÁCSTALAN A GÁZKÉRDÉSBEN

FIGYELMEZTETŐ LÖVÉSd Moszkva bekeményített az „oroszországi gázt csak rubelért” ügyben. Mivel sem Varsó, sem pedig Szófia nem volt hajlandó az orosz valutában kifizetni a csövön érkező földgáz árát, elzárták feléjük a csapokat. Magyarország, amely hosszú távú szállítási szerződést kötött a Gazprommal, bejelentette: hajlandó rubelben egyenlíteni – az ügyben nem érintett. Egyébként pénzügytechnikai lépésről van szó: aki hajlandó az orosz valutában törleszteni, az is fizethet euróban, csak két bankszámlát kell nyitnia. Az egyikre utalja a földgáz ellenértékét az uniós pénz-

ben, amelyet a bank konvertál rubelre, s továbbutalja a Gazpromnak. Az EU ezt a megoldást elutasítja, mert Brüsszel szerint kimeríti a szankciós lépések megsértésének a fogalmát.

ELZÁRTÁK A CSAPOT

„Figyelmeztető lövés, amely igazából az orosz gáz nagy vásárlóinak, Németországnak és Olaszországnak szól” – vélekedik a csapelzárásról James Waddell, a londoni Energy Aspects szekciófőnöke. Brüsszel tanácstalan, jó néhány uniós tag zúgolódik, a „gázért rubelt” séma engedélyezését szorgalmazza. Németország legnagyobb gázimportőre, a Uniper pedig az osztrák OMV-vel együtt fontolgatja a Moszkva által ajánlott módszer elfogadását.

Lengyelországnak könnyebb lesz a helyzete, mert számíthat a Norvégiából ez év októberében, Dánián át érkező nyersanyagra. A Baltic Pipeline vezeték 2023. január elsejétől már az évi 10 milliárd köbméteres teljes kapacitással működik majd, s épül a Litvánia felől nyugati gázt szállító cső is. Bulgária helyzete nehezebb, mert alternatív megoldásként gyakorlatilag csak az Azerbajdzsán–Grúzia–Törökország-vezetékben (a török rész a Tanap) reménykedhet, ám a körül is vannak kérdőjelek. Az oroszok április 27-én elzárták a gázcsapot, de az alternatíva, a Tanaphoz csatlakozó TAP-ra rákötött Görögország–Bulgária-interkonnektor (GBI) legkorábban júliusban indulhat be, és akkor is évi maximum 1 milliárd köbméte-

FOTÓK: GLEB GARANICH, MAXIM SHEMETOV, REUTERS

OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ | Oroszország elzárta a gázcsapot Lengyelország és Bulgária felé. Az orosz jegybank kamatot csökkentett. Moszkva harmadik országokon keresztül igyekszik megkerülni a szankciókat. d

48 | FIGYELŐ 2022/18

F_48-49_ukran.indd 48

2022. 05. 02. 17:36

| GEOPOLITIKA |

res teljesítménnyel, amely a bolgár szükséglet negyedét sem fedezi. Hazánk az oroszországi gáz importjára az egyik legnagyobb mértékben ráutalt EU-tag. Ezzel együtt jobb a helyzetünk, mint a legtöbb uniós államé. A már említett hosszú távú Gazprom-szerződést illetően Moszkva megígérte: teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Persze adódik a kérdés: milyen szállítási útvonalon jöhet az orosz energiahordozó? Ukrajna felől a háborús cselekmények miatt bizonytalan a tartós szállítás. Azaz felértékelődik a déli, Szerbia felőli útvonal (Török Áramlat), továbbá az ausztriai/szlovákiai importirány. Bécs és Berlin ki akar egyezni az Oroszországi Föderációval (OF) a gázszállítások rubelben való fizetéséről. És a tartalék variáns: a horvát Krk szigeti, cseppfolyósított földgázt (LNG) viszszagázosító terminál, ahonnan akár amerikai, katari, de még oroszországi nyersanyagot is kaphatunk. Amivel nekünk is számolni kell: az európai szabadpiacinál jelenleg lényegesen olcsóbb gáz importja megdrágulhat a szállítási költségek és a hosszú távú szerződés árképzési feltételei miatt. Ám Magyarországon szóba sem kerültek olyan korlátozások, amelyek az olaszokat (a németek után az oroszországi gáz legnagyobb vásárlóit) már sújtják. Például a légkondicionálókat a középületekben, iskolákban tilos 25 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletre állítani, s télen ugyanezen helyiségeket legfeljebb 19 fokig fűthetik fel. Mint az eddigiekből kiderül, az EU-tagállamok gyakorlatilag mindegyike saját alapon próbálja megszervezni gázellátását. Brüsszelre, amely főként azzal foglalkozik, hogy az uniós országok egyéni megoldásai milyen mértékben sértik a Moszkva elleni szankciókat, kevésbé lehet számítani. Ennek legutóbb a bolgárok adtak hangot. A Politico című lap szerint számos tagállam zavarónak, áttekinthetetlennek tartja az oroszországi energiahordozóval, a fizetéssel kapcsolatos brüsszeli elgondolásokat. Hivatalosan politikai szinten deklarálják az OF gázától való függetlenedést, ám ennek a gyakorlati végrehajtása, a körülmények meglehetősen homályosak.

G20-AGGODALMAK

Ahogy a háborús cselekmények Ukrajnában folynak, nem lehet kizárni, hogy

VLAGYIMIR PUTYIN A KREMLBEN. MEGKERÜLNÉK A SZANKCIÓKAT

koricánál másfélszeres árnövekedést regisztráltak. A fémeknél több mint másfélszeres a drágulás. a harcok az őszre tervezett indonéziai G20-csúcstalálkozóig fennmaradó bő féléves időtávon belül sem végződnek megegyezéssel. Néhány nyugati állam már felvetette, hogy Moszkvát ki kellene zárni a világ 19 legbefolyásosabb országát és az Európai Uniót tömörítő szervezetből, de ehhez feltehetően nem lesz meg a szükséges minősített többség. Aggasztja a résztvevőket, hogy Oroszország a négy alapvető kereskedelmi árucsoport (kőolaj, földgáz, búza-kukorica és az ipari fémek: alumínium, kobalt, réz, nyersvas, ólom, molibdén, nikkel, ón, urán, horgany) mindegyike tekintetében igen fontos szereplő. Az OF kizárása Moszkva további elszigetelődését jelentené, amelyhez a G20-ak jelentős részének nem fűződik érdeke. Globális az ellátási láncokban keletkezett zavarok erősítette inflációtól, a klímaváltozással és a koronavírus-járványnyal súlyosbított világgazdasági egyensúlyhiánytól való félelem. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a négy említett árucsoport körében erős a drágulás, a földgázénak és a kőolajénak mintegy háromszorosa (a 2016–21-es időszak átlagát alapul véve). A búzánál hozzávetőleg kétszeres, a ku-

ÚJ COCOM-LISTA

Közben Oroszországban Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke újabb gazdaságösztönző lépést jelentett be: 17-ről 14 százalékra vitték le a meghatározó kamatlábat. Egyben radikális lépésekre készülnek a gazdaságban a második-harmadik negyedévben. Míg eddig nagyrészt a tartalékokat élték fel, most kerül napirendre az orosz gazdaság, a vállalatok lehetőségek szerinti lekapcsolása a nyugati partnerekről, az új, az eddiginél is szigorúbb importhelyettesítési politika céges szinten való újraértelmezése. Egyben olyasféle, nemzetközi jogilag a szürke- vagy éppen a vörös zónába sorolható szervezeteket építenek fel, amelyek harmadik országokon keresztül importálják a nyugati szankciólistára tett olyan eszközöket, berendezéseket, amelyeket az OF nem képes gyártani. Valaha, amikor még létezett a mai büntetőintézkedési csomagokhoz hasonló, a Szovjetunió számára tiltott termékek jegyzéke (Cocom-lista), Magyarország volt a rendelkezések kijátszásának egyik központja. Most az éberen figyelő ukránok Grúziát gyanúsítják ezzel. D. P. 2022/18 FIGYELŐ | 49

F_48-49_ukran.indd 49

2022. 05. 02. 17:36

| GEOPOLITIKA |

JOBBAN VAN AZ OLASZ BETEG

MARIO DRAGHI OLASZ MINISZTERELNÖK. RÓMA KIBÍRJA A MAGASABB KAMATSZINTET

Ahogy nő az eurózóna inflációja, úgy erősödik a nyomás az Európai Központi Bankon (EKB), hogy szigorítsa monetáris politikáját. Márciusban Christine Lagarde, az intézmény elnöke felvázolta, miként is képzeli ezt.

ÓVATOSSÁG

A harmadik negyedévben nettó nullára vágják vissza a kötvényvásárlási programot, ami magyarul annyit tesz, hogy csak a lejárt állományt újítják meg. Ezt követően, „fokozatosan” jöhetnek a kamatemelések. Az EKB érezhetően tart attól, hogy az amerikai Fed vagy a Bank of England általihoz hasonló, gyorsabb monetáris szigorítást hajtson végre. Nincs kimondva, de a háttérben az húzódhat meg: tartanak az olasz kötvényhozamok elszállásától. Intő jel volt, hogy miután

2020 márciusában Lagarde úgy nyilatkozott, hogy az EKB nem azért van, hogy az euróövezeti kötvények hozamait közelítse egymáshoz, beszakadt az olasz állampapírok piaca – villámgyors viszszakozás következett hát az intézmény részéről.

OLCSÓ FINANSZÍROZÁS

Moritz Kraemernek, a német LBBW bank vezető közgazdászának a Finan-

A 10 ÉVES NÉMET ÉS OLASZ ÁLLAMPAPÍROK HOZAMKÜLÖNBSÉGE, 2022 180 170 160 150 140 130 120 110 100

Bázispont

Január

Forrás: investing.com

Február

Március

Április

cial Timesban megjelent elemzése szerint viszont az olaszok köszönik szépen, viszonylag jól ellesznek, ha a központi bank szigorít. Olaszország költségvetési szempontból jobb pozícióban van, mint sokan hiszik. Először is a magas inflációs szint csökkenti az államadósságot. Ha a nominális bruttó hazai termék az árdrágulástól hajtva 10 százalékkal növekszik az idén, az 15 százalékkal mérsékli a GDP-arányos adósságrátát. A fennálló tartozás után az olaszok átlagosan 2 százalékos kamatot fizetnek, ami pontosan az EKB inflációs célja, s mélyen a pénzromlás jelenlegi értéke alatt van. A nagy hozamú adósságot évekkel korábban bocsátották ki, a jelenlegi kamatszinteken ezt olcsó megújítani. Így várhatóan még néhány évig kismértékű marad az adósságfinanszírozás költsége. Ezt segíti az is, hogy az országban szokatlan módon stabil és kompetens kormány van hatalmon Mario Draghi vezetésével, amely ráadásul élvezi is a törvényhozás támogatását.

MINÉL ELŐBB, ANNÁL JOBB

Az olasz adósság átlagos futamideje hét év. Róma az idei első negyedévben, kihasználva a szuperalacsony kamatszintet és az EKB még futó 1,85 ezer milliárd eurós kötvényvásárlási programját, jelentős tételeket finanszírozott elő. A finanszírozási igény a következő esztendőkben alacsony szintű marad. Az olaszok kapták a legtöbbet az EU Next Generation nevű újjáépítési alapjából, így 2023 és 2025 között a GDP több mint egy százalékának megfelelő összegre számíthatnak Brüsszeltől. Ez nagyban javítja annak az esélyét, hogy Draghi végre tudja hajtani az általa elképzelt szerkezetátalakításokat az olasz gazdaságban – kap rá pénzt az uniótól, nem kell az elődeihez hasonlóan költségvetési megszorításokat bevezetnie. A fenti elemzés szerint így az EKB nyugodtan szigoríthat, sőt, minél tovább vár, annál nagyobb a valószínűsége egy olasz kormányválságnak. Akkor viszont valóban kockázatos lesz kamatemeléssel küzdeni az infláció ellen. D. GY.

FOTÓ: GUGLIELMO MANGIAPANE, REUTERS

EURÓPAI KÖZPONTI BANK | Az olasz államadósság viszonylag jó formában van, az EKB-nak így nem kell attól tartania, hogy szigorodó monetáris politikája újabb kötvénypiaci turbulenciákat okoz az eurózónában.

50 | FIGYELŐ 2022/18

F_50-51-EU+Szaud-Arabia.indd 50

2022. 05. 02. 17:36

| GEOPOLITIKA |

ÚJ TÁVLATOKAT NYITHAT RIJÁD ÉS TEHERÁN KIEGYEZÉSEd

KÖZEL-KELET | Az orosz és az amerikai befolyás csökkenésével Szaúd-Arábia és Irán közeledni kezdett egymáshoz. Ha összefognak, a térség meghatározó erőcentruma jöhet létre.

Az átalakuló világrend részeként az Egyesült Államok a korábbinál kisebb szerepet vállal a Közel-Keleten – ezt a nézetet osztják a régió számos országában. Az évtizedek óta egymással ellenséges viszonyban lévő Irán és Szaúd-Arábia, kihasználva ezt a lehetőséget, kiegyezésre törekszik.

FOTÓ: REUTERS

SÍITÁK ÉS SZUNNITÁK

A két fél korábban más országokban vívott, úgynevezett proxyháborúkban került szembe egymással, például Szíriában és Jemenben. A kapcsolatrendezésre irányuló impulzus feltehetően Rijádból jött, viszont a bejelentést az iráni fővárosban tették. Meglehetősen jól titkolva tartották meg a két regionális nagyhatalom tárgyalásainak ötödik fordulóját, amelyet Teheránban előremutatónak ítéltek meg. A szaúdiak az ügyben még halogatják a coming outot, felmérve, hogy az irániakkal való kapcsolat normalizálódása komoly átrendeződésekhez vezethet a térségben. Gond például a perzsa (arab)-öbölbeli, gazdaságilag-pénzügyileg-energetikailag-katonailag roppant fontos országok megosztottsága: egy részük Rijádhoz húz, más részük Teheránt favorizálja. Bonyolítja a helyzetet a temérdek ellentmondás. Katarban – ahol a lakosság kilenctizede szunnita (azaz eleve szaúdi párti) – működik például az el-Udeid légi bázis, az USA egyik legnagyobb ilyen külföldi létesítménye, ugyanakkor Doha szoros kapcsolatot tart a perzsa állammal. Irán áll a jemeni lázadók mögött, akik Teherán által szállított rakétákkal, dró-

BULI VAN RIJÁDBAN. ÚJ REGIONÁLIS ERŐCENTRUM JÖHET LÉTRE

nokkal támadták a szaúdi és az emírségekbeli olaj-, földgázlétesítményeket.

ÚJ SZELEK

Teherán és Rijád között több mint negyven éve tart az ellenségeskedés. Az 1979es iráni erőszakos rezsimváltással kezdődtek a problémák, amelyeknek alapvetően gazdasági, energetikai okai voltak: mindkét ország nagy kőolaj- és földgázkitermelő, -exportőr. Az egyéb okok közé tartozott a vallási motívum: a szaúdiak az iszlám szunnita ágának, az irániak viszont a síita irányzatnak az élén állnak. S mindkét fél a régió vezetőjének tartotta-tartja magát. Emellett jelentős szerepet játszott a kapcsolataikban az Egyesült Államokhoz fűződő viszony. 1979-ig Rijád és Teherán egyaránt az USA érdekeinek a prominens képviselője volt. A gondok, mint jeleztük, akkor erősödtek fel, amikor a perzsa állam nyíltan szembefordult Washingtonnal. Most a Közel-Kelet szélkakasként keresi az új, meghatározó irányú szelet. Az ukrajnai háború fordulatot jelenthet. Az

arab világ – nem beszélve az egyértelműen Moszkva-orientált Iránról – meglepő semlegességgel viszonyul az ukrán helyzethez. Ez szintén a térségi erőviszonyok átrendeződésére utal. Ugyanakkor az energiapiacok újabb csavart adhatnak az események menetének. A nyugati világ kiközösíti Oroszországot, így felértékelődik a közel-keleti szállítók szerepe. Katar, a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportőre lehet Nyugat-Európa gázszükségletei kielégítésének a kulcsa.

KÍNAI NYOMULÁS

Végül, de nem utolsósorban Kína erősödő jelenléte a térségben szintén komoly változásokra utal. Miközben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői elengedték a fülük mellett Joe Biden amerikai elnök telefonhívását, április 15-én Hszi Csin-ping kínai elnök hívását rögtön fogadták – mutat rá elemzésében az Atlantic Council. A távol-keleti óriás az öbölbeliek legnagyobb energiahordozó-vásárlója. Peking – Moszkvával és Újdelhivel az oldalán – az egész Közel-Keleten meghatározó erővé válhat. D. P. 2022/18 FIGYELŐ | 51

F_50-51-EU+Szaud-Arabia.indd 51

2022. 05. 02. 17:36

| GEOPOLITIKA |

ÉRINTI A HÁBORÚ A SPANYOL GAZDASÁGOT IS

LASSAN TÉR MAGÁHOZ A TURIZMUS | A spanyol jegybank a korábban jelzettnél lassabb növekedést és nagyobb inflációt vár az idén az ukrajnai háború miatt. A turisztikai ágazat csak 2023-ban térhet magához.

A spanyol nemzeti bank (Banco de España) számításai szerint az éves növekedési kilátások a tavaly decemberben remélt 5,4-ről 4,5 százalékra romlottak. A fogyasztói árak esetében 7,5 százalékos emelkedés szerepel a 2022-re vonatkozó frissített előrejelzésben – néhány hónapja még 3,7-es inflációval terveztek. Az intézmény közgazdászai összefoglalójukban rámutattak: az első negyedév elején folytatódott a gazdasági aktivitás élénkülése, amelyet némileg visszafogott a koronavírus-járvány miatti korláto-

zások fenntartása és az infláció növekedése. Azonban az Ukrajna elleni invázió megváltoztatta ezt a dinamikát, jelentősen fokozta a bizonytalanságot, továbbá a nyersanyagok árának a megugrásához vezetett. Az első negyedéves GDP-bővülés 0,9 százalékos volt, szemben az előző háromhavi 2,2-del. A prognózis kitér arra is, hogy Spanyolország függősége az orosz gáztól viszonylag kis mértékű, de ettől még nem kerülte el az energiahordozók drágulása, amelyre az ibériai állam gazdasága különösen érzékeny. Az előrejelzés alapján mindez nem teszi lehetővé, hogy a teljesítmény 2023 harmadik negyedénél korábban viszszaálljon a pandémia előtti szintre.

A Banco de España arra számít, hogy a háború spanyol gazdaságra gyakorolt hatása „intenzívebb” lesz a második negyedévben. Ugyanakkor a negatív következményeket némileg ellensúlyozza majd a kormány múlt héten jóváhagyott, 16 milliárd euró értékű intézkedéscsomagja, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak az enyhítésére Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett helyreállítási alap forrásai, valamint a javuló pandémiás helyzet – állapította meg a bank összefoglalójában. Idetartozik, hogy a turisztikai ágazat gazdasági hozzájárulása 2023-ban érheti el a Covid előtti szintet. Mindezt legutóbbi jelentésében állapította

FOTÓK: REUTERS

VULKÁNKITÖRÉST NÉZNEK A KANÁRISZIGETEKEN. MÉG NEM ÉRTE EL A PANDÉMIA ELŐTTI SZINTET A TURIZMUS

52 | FIGYELŐ 2022/18

F_52-53_spanyol.indd 52

2022. 05. 02. 17:37

| GEOPOLITIKA |

meg az Exceltur spanyol turisztikai szövetség. A szervezet alelnökének ismertetése szerint a múlt évben az ágazat adta az ország GDP-jének a 7,4 százalékát 88,5 milliárd euróval, így közvetlen hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez 1,9 százalékkal, 36 milliárd euróval volt több, mint egy esztendővel korábban, azonban továbbra is elmaradt a 2019-es 12,4 százalékos eredménytől. José Luis Zoreda elmondta: 2021ben a turizmus helyreállása csupán részleges volt, tele hullámvölgyekkel, amelyeket a járványhelyzet okozott. Rosszabbul teljesítettek a nemzetközi turizmus kedvelt célpontjai, például Madrid, Katalónia vagy a Baleár-szigetek, viszont a belföldi utazás fellendülése összességében javított az ágazat helyzetén. A városlátogatások helyett a szabadidős programok kerültek előtérbe, főként az északi „zöld” tartományokban, például Galiciában, Kantábriában, Navarrában. Az Exceltur szakemberei arra számítanak, hogy a jelenleg zajló hatodik járványhullám miatt csak áprilistól élénkülhet fel ismét a turizmus a dél-európai országban. Az első negyedévben 33,2 százalékos elmaradással számolnak a pandémia előtti szinthez képest. Számításaik szerint az idén 10,5 százalékos, 135,4 milliárd eurós lehet az ágazat hozzájárulása a spanyol GDP-hez. Az ibériai állam 2019-ben még a világ második leglátogatottabb országa volt, de 2020-ban 65 millió turistát veszített. SZAJLAI CSABA

DIVATBEMUTATÓ SEVILLÁBAN. A JÁRVÁNY 65 MILLIÓ LÁTOGATÓT RIASZTOTT EL

2022/18 FIGYELŐ | 53

F_52-53_spanyol.indd 53

2022. 05. 02. 17:37

| GEOPOLITIKA |

NÉMIKÉPP LELASSUL A SVÁJCI NÖVEKEDÉS IS A svájci gazdaság bővülése 2,8 százalékos lesz az idén az eddig becsült 3 helyett – ismertette a napokban az alpesi ország kormányának gazdasági államtitkársága (Seco). A legújabb előrejelzés szerint a jövő évre vonatkozó 3 százalékos GDP-növekedési becslésen nem változtattak Bernben. A Seco szakértői öszszefoglalójukban rámutattak arra, hogy az ukrajnai háború nagy kockázatot jelent a globális gazdaságra nézve, és ezalól Svájc sem kivétel. A problémát fokozza, hogy a hivatal prognózisa alapján az idei infláció 1,9 százalékos lehet a tavaly decemberben becsült 1,1 helyett, és azzal számolnak Bernben, hogy a magasabb árak visszafogják a lakossági kiadásokat. Ugyanakkor 2023-ban várhatóan 0,7 százalékra

HÁBORÚS HATÁS | Az eddig vártnál kevésbé nő Svájc gazdasága az idén, egyfelől az ukrajnai háború hatásai, másfelől a nagyobb infláció miatt.

mérséklődik a pénzromlás üteme. A legutóbbi ismert havi adat, a februári 2,2 százalékos árdrágulás azért is érdekes az alpesi köztársaságban, mert 2008 óta nem mértek ilyen nagy értéket. Bármilyen meglepő, Svájcnak különleges a viszonya az olajjal és más nyersanyagokkal is. Olyannyira, hogy az ezekkel való kereskedelemnek nagyobb a részaránya az ország GDP-termelésében, mint a turisztikai szektornak – legalábbis ez derül ki a hivatalos statisztikákból. S ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt lenullázódott a turizmus. A háttérben az áll, hogy a világ legnagyobb független

nyersanyag-kereskedő cégei közül számos vállalatnak Svájcban van a székhelye, de legalábbis jelentős irodákat tartanak fenn az alpesi köztársaságban. Olyan társaságok élvezik az alacsony mértékű svájci adókat az ágazatban, mint a Vitol, a Glencore, a Trafigura vagy a Gunvor. A nyersanyag-kereskedelem a bruttó hazai össztermék mintegy öt százalékát teszi ki, szemben a turisztikai szektor 2,9-es részesedésével. Ez az áruforgalom egyébként összesen 30-40 milliárd dollárnyi bevételt generál évente átlagosan. Úgy, hogy közben a jelentős nyersanyagpiaci volatilitás miatt a kereskedőcégek is hatalmas profitokat realizáltak. SZAJLAI CSABA

FOTÓ: KEVIN LAMARQUE, REUTERS

CSÚCSTALÁLKOZÓ GENFBEN. INTERJÚ A TAKARÍTÓVAL

54 | FIGYELŐ 2022/18

F_54-55-Svajc+Uzbeg.indd 54

2022. 05. 02. 17:37

| GEOPOLITIKA |

TEAHÁZ ÜZBEGISZTÁNBAN. A DIGITÁLIS BEVÁNDORLÓK PARADICSOMA

ÜZBEGISZTÁN IT-NAGYHATALOMMÁ VÁLIKd HÁBORÚ | Az orosz és a belorusz IT-szektor ifjú titánjainak ezrei vándorolnak ki a sokkal kedvezőbb üzleti körülményeket kínáló Üzbegisztánba.

„Körülnéztem a Moszkva–Taskent-járaton, és a gépen szokatlanul nagy volt a szláv kinézetűek aránya” – emlékezett vissza az üzbegisztáni IT-migránsmozgalom egyik lelkes támogatója, persze egyben haszonélvezője, Hikmat Abdurahmanov, a HM Partners konzultációs cég alapítója.

„RÁM CSUKJÁK AZ AJTÓT”

A Forbes magazin orosz nyelvű kiadása szerint az üzletember és sok más társa, beleértve a közép-ázsiai állam új vezetését, idejekorán felismerte, hogy milyen kiváló lehetőséget kínálnak az Oroszországi Föderációból, valamint Fehéroroszországból ezerszámra érkező, főként az IT-ágazatban dolgozó, nagyrészt fiatal munkavállalók. Ők azért jönnek el Moszkvából, Minszkből, mert üzleti tevékenységüket erősen sérti a Nyugat szankciósorozata. „Ha meghallják, hogy a cégem székhelye Moszkvában van, nyugati partnereim szépen rám csukják az ajtót” – mondta egy fiatal orosz, aki a családjával vándorolt ki Üzbegisztánba. Félnek, hogy a nagy nyugati államok apparátusa rájuk száll, amiért Oroszországgal-Oroszországból üzletelnek.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KEDVEZŐ KÖRÜLMÉNYEK

A közép-ázsiai országban szerencsét próbálók tapasztalatai változók, többségükben kedvezők. A munka- és az adózási körülmények nem rosszak. A jövedelemadó 7,5 százalékos. Emellett az osztalékot, a tőkejövedelmet adóztatják, de mindössze 5 százalékkal. Viszonylag egyszerű a cégalapítás is – érdemes Taskentben, a fővárosban bejelentett vállalatot gründolni, sok előnye van. Az üzbégeket váratlanul érte a szokatlan bevándorlási hullám, de ipari parkokkal, IT-központokkal támogatják az oda-

érkezőket. „Akkor vesznek emberszámba, ha évente legalább 30 ezer dollárt keresel” – mondta egy IT-migráns. E fölötti jövedelem esetén lehet ugyanis három évre szóló, munkavállalásra is jogosító vízumot kapni. A letelepedéshez legalább háromszázezer dollárt kell Üzbegisztánban ingatlanba fektetni. Az élet – főleg, ha van pénzük – a moszkvaiak és a minszkiek várakozásaihoz képest kifejezetten kellemes. Az üzbég konyha Ázsia-hírű, s a közép-ázsiai térségben vitathatatlan az elsőbbsége. A manti (nagy méretű főtt-sütött, fűszeres húsos táska) vagy a plov (piláf – a mi rizses húsunkhoz hasonló, de annál sokkal gazdagabb ízvilágú ételük) elsőrangú. A közlekedés olcsóbb, egy átlagos fővárosi taxiút nem kerül többe három dollárnál. Egy kétszobás euroremont (jevroremont), azaz európai igények szerint épített és berendezett lakás havibére a főváros központjában legfeljebb 700 dollár.

KÖZVETLEN ÁTUTALÁSOK

Viszont betett az IT-kivándorlóknak az oroszországi pénzügyi korlátozáscsomag. Sokan vannak, akik az Üzbegisztánban megkeresett pénzüket azért egy moszkvai bankban látják szívesebben. Mostanában ezt valamivel könnyebben meg tudják tenni, mert az orosz hatóságok engedélyezték legfeljebb havi tízezer dollár (vagy ennek az összegnek megfelelő más valuta) külföldi pénzintézetbe, illetve onnan orosz bankba történő utalását. Létezik egy egészen különleges, aranykoronának nevezett orosz pénzrendszer, amely lehetővé teszi az Üzbegisztán és Oroszország közti közvetlen, üzbég szomban vagy orosz rubelben történő, egymásra átváltható átutalásokat. Egy szom (so’m, szum) nagyjából három magyar fillért ér, emiatt az üzbégek kisebbfajta bőröndökkel járnak, ha készpénzes vásárlásra készülnek, mert a legnagyobb papírpénzcímlet, az ötezres is kevesebb mint fél dollárt ér. Az árak ugyan alacsonyabbak, mint a méregdrága Moszkvában, de azért a készpénzes fizetés – legalábbis Taskentben – nem gyakori. D. P.

2022/18 FIGYELŐ | 55

F_54-55-Svajc+Uzbeg.indd 55

2022. 05. 02. 17:37

| GEOPOLITIKA |

PÁNIK PEKINGBEN

KÍNAI GAZDASÁG | Az ázsiai óriás járványkezelési stratégiájának a vártnál nagyobb ütemben lassuló GDP lesz a következménye. A fővárosban egyelőre kevés a fertőzött, ám a tömeges tesztelések is spájzolási pánikhoz vezettek. Sanghaj után most a főváros lehet a következő metropolisz, amelyet a járványhelyzet miatt lezárnak a kínai hatóságok. A vezetés kíméletlenül követi a pártfőtitkár, Hszi Csin-ping által elrendelt „zéró tolerancia” elvet a pandémia elleni küzdelemben. Ennek viszont mélyreható gazdasági és politikai következményei vannak. A pekingi fertőzöttség egyelőre nagyon alacsony szintű, már ha hinni lehet a hivatalos tömegtájékoztatásnak. A központi pártlap angol kiadása, a Global Times szerint április 22. és 25. között a 21,3 milliós fővárosban mindössze 70 fertőzöttet találtak.

NYÁJIMMUNITÁS HELYETT

gozó külföldi üzleti közösség negyede. Most a fővárosban mindenki attól fél, hogy Sanghaj példája ragadós lesz, magával ránthatja Pekinget is. Ott a fertőzések központja az elegáns diplomatanegyed, a Csaojang (ahol a magyar nagykövetség is működik). Április végén itt kezdték a 3,7 milliós lakosság tesztelését. Még a pártlap is elismeri, hogy Csaojangban két helyen álltak hosszú sorok: a vírustesztelő központok és a bevásárlócsarnokok előtt. A pánikvásárlásokat az ellentartó hivatalos propagandával sem sikerült megakadályozni. A PCR helyett a kínaiak a hasonló NAAT tesztet használják. Szakemberek szerint mindkettő alkalmas a fertőzés megállapítására. Kínában április végére az Ourworldindata.com honlap szerint a lakosság 88,3 százalékát teljes mértékben beoltották. Ugyanakkor a nagy átoltottsági arány ellenére sem alakult ki a nyájimmunitás. Ezt nyugati laboratóriumok szakemberei a vakcina nem megfelelő hatékonyságával is magyarázzák. Amivel a távol-keleti országban oltották az embereket, annak esetében minimálisan 93 százalékos ráta jelenti a nyájimmunitás kialakulásának alsó határát – mondják a szakértők.

KONGRESSZUS ELŐTT

Kínában a vakcináció folyamán elsősorban a gazdasági szempontokat vették figyelembe, így elsőként nem az idősebbeket, hanem a munkaképes korúakat kezdték oltani. Gond az is, hogy

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Ennek ellenére erősen tartják magukat a Peking lezárásáról szóló hírek – lapzártánk idején a tömeges tesztelés fázisai zajlanak. Azonban már ez is elég volt ahhoz, hogy a lakosokon úrrá legyen a pánik. Nagy tételekben álltak neki a spájzolásnak. A médiában megjelent egyik fotón egy férfi látható, az egyik kezében hatalmas vécépapírköteggel, a másikban pedig egy többemeletes tojástálcával. A hatóságok közölték: okultak a sanghaji esetekből, amikor a lakosság arról panaszkodott, hogy bezárták őket a lakásukba, a megígért élelmiszer-, ivóvíz-, gyógyszerszállítmányok viszont nem jöttek. „Nem a vírus visz el bennünket, hanem az éhezés” – fakadt ki egy sanghaji háziasszony. Persze önmagában egy ilyen bejelentés is arra utal, hogy már megvannak a tervek a főváros lezárására. Kína vezetése tehát a nyájimmunitás megszerzése helyett a sokkal radikálisabb lezárás módszerével akar fellépni a járvány felerősödése ellen. Ennek viszont súlyos gazdasági hatásai lehetnek, amelyeket az egész világ megérez, mint a sanghaji példa is mutatja – tekintve, hogy a 26 milliós tengerparti megapolisz a távol-keleti óriás egyik legfontosabb ipari központja. Mint a Bloomberg riportja beszámolt róla, kísérteties csend honolt a város Lucsiacuj negyedében. A felhőkarcolóiról, valamint a „fogpiszkálóra tűzött két olajbogyónak” titulált, Sanghaj jelképének számító, Oriental Pearl nevű tévétoronyról ismert csilivili üzleti városrész kong az ürességtől, holott normál munkanapokon háromszázezer üzletember, bankár, befektető nyüzsög a drága éttermek, üzletek, irodaházak körül. Itt él a Kínában dol-

56 | FIGYELŐ 2022/18

F_56-57_peking_panik.indd 56

2022. 05. 02. 17:37

| GEOPOLITIKA |

KORLÁTOZÁSOK HONGKONGBAN. NÖVEKEDÉSI ÁLDOZATA LESZ A KÍNAI JÁRVÁNYPOLITIKÁNAK

a nyugati vizsgálatok szerint a kínai készítmények kevésbé hatásosak az idősek esetében. Így a pártvezetésnek nem maradt más választása, mint hogy lezárásokat rendeljen el. Ez abból a szempontból érthető, hogy Hszi Csin-ping elnök és az irányítás nem engedheti meg magának, hogy az évtized legfontosabb eseményét, a Kínai Kommunista Párt 2022 második felében összehívandó történelmi, XX. kongresszusát beárnyékolják az esetleges tömeges halálesetek. Emiatt még a GDP-gyarapodás ütemének a lassulását is bevállalták. Ez évre a hivatalos előrejelzés 5,5 százalék, a piaci elemzők azonban sorra húzzák le a várakozásaikat; van, aki már 4 százalék alatti bővülést jósol. Persze ez is presztízskérdés; az elmúlt évtizedekben egyszer sem fordult elő, hogy nem teljesült – legalább papíron – a párt által kitűzött növekedési cél. A vezetés ideges, ami abban is megnyilvánul, hogy évtizedek óta nem tapasztalt mértékben nyúlnak bele a magánszektor szabályozásába. Mint a New York Times megjegyzi, a pandémiára, a szükségessé vált ellenőrzésekre hivatkozva a központi kormány sok éve nem látott módon avatkozik bele a gazdasági

folyamatokba, „ráhozva a frászt” az üzleti szférára. Sokan attól tartanak, hogy az ország visszatér a tervgazdasághoz. Erre az teremtheti meg az alkalmat, hogy ősszel, a pártkongresszuson Hszi Csin-pinget várhatóan harmadszorra is megválasztják első számú vezetőnek. Egy vártnál gyengébb GDP a lehető legrosszabbkor jön a világgazdaságnak, amely az ukrajnai háború nyomán súlyosbodó energiaválsággal, áruhiánnyal, a közlekedési-áruszállítási útvonalak problémáival küszködik.

LASSUL A BELSŐ FOGYASZTÁS

A Nomura bankház elemzése szerint Kína lakosainak csaknem a negyedére érvényes a koronavírus miatti bezárkózás valamelyik formája. Emiatt sok gyár, üzlet, étterem mellett a mezőgazdaságot is korlátozzák az intézkedések, pont a tavaszi idénymunkák idején. Ennek egyik következménye a belső fogyasztás márciusi 3,5 százalékos csökkenése (a január–februári 6,7-es növekedés után) – az országban kulcsfontosságú vendéglők forgalma 16 százalékkal esett vissza. Az egész Kínát illető gazdasági helyzet egyelőre valamivel jobb a várakozásoknál. Márciusra jó néhány elemző a kivitel stagnálására tippelt. Ehelyett a hivatalosan várt 13 százaléknál is nagyobb mértékben, 14,7-del nőtt az export az egy esztendővel korábbihoz mérten. D. P. 2022/18 FIGYELŐ | 57

F_56-57_peking_panik.indd 57

2022. 05. 02. 17:37

| RÉGIÓ |

ERDÉLYI AUTÓPÁLYA-SZAKASZ ÉS EGY ÁTADOTT RÉSZ JAVÍTÁSA. TÁVOL A FÉNYSEBESSÉGTŐL

Aki azt várta, hogy legkésőbb 2026 augusztusától Nagyszebentől az Európa nyugati szárazföldi határának számító Calais-ig megszakítás nélkül utazhat autópályán, annak csalódnia kell. Még hozzá sem kezdtek ugyanis a dél-erdélyi A1-es autópálya egyelőre hiányzó, alig 9,13 kilométeres – Holgya (Hunyad megye) és Marzsina (Temes megye) közötti – szakaszának a megvalósításához, ami első látásra bagatellnek tűnhet, a kivitelezését azonban nagymértékben megnehezíti, hogy egy 2,13 kilométeres alagútpár megépítését is feltételezi. Az érdeklődő vállalatok június 9-ig nyújthatják be árajánlatukat. A kiírás szerint 15, illetve 42 hónap áll majd a nyertes rendelkezésére tervezésre, majd a munkálatok elvégzésére. Azaz összesen 57 hónap, ami 50 száza-

lékkal több, mint a korábbi tenderben szereplő határidő. Ez önmagában is már-már beismerése annak, hogy a 2019-es első versenytárgyalást követően – arra egyetlen ajánlat érkezett egy török cégtől, amelyet végül nem megfelelőnek nyilvánítottak – kiderült: alábecsülték a sztrádaszakasz beruházási időtartamát, amelyet akkor 10, illetve 28 hónapban szabtak meg.

MÉG CSAK AZ ALAGÚT LÁTSZIK

A közúti infrastruktúráért felelős országos hatóság (CNAIR) által nyilvánosságra hozott, a dél-erdélyi Nagyszeben–Nagylak-autópálya eme nyúlfarknyi etapjára kiírt legújabb közbeszerzési eljárás máris ugrásnak tűnik a sötétbe. A beruházás becsült értéke nettó 2,28 milliárd lej (456,3 millió euró). Három évvel korábban 1,38 milliárd lejért hirdették meg ugyanazt a munkálatot. A mostani, 67 százalékkal nagyobb összeg részben az építőanyag-

ROMÁNIAI AUTÓSZTRÁDÁK Csigalassúsággal halad keleti szomszédunk autópályahálózatának a fejlesztése, így továbbra is az európai rangsor végén áll a népességarányosan számított kilométerhosszúsággal. Tavaly összesen 942 kilométeresre bővült a hálózat, az év végéig 52 km pálya és gyorsforgalmi út épült, s a bővítés az idén sem ígér nagy számokat. Leghamarabb 2024-ben kerülhet sor az eddigi 108 km-es éves rekord megdöntésére. árak robbanásával magyarázható. A nagyobb gond azonban az, hogy az alagútpárt is magában foglaló 9,13 kilométeres szakaszocska építését a román kormány az EU helyreállítási és rugalmassági alapjából jóváhagyott nemzeti helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezi finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy 2026 augusztusáig meg kell indulnia a forgalomnak. A jelenlegi kiírásban szereplő határidőkből kiindulva viszont ez a célkitűzés irreális, hiszen egyelőre az sem ismert, ki lesz a kivitelező, és már az is sikernek számítana, ha ez év vége előtt meg tudnák kötni a szerződést. Így aztán alig kezdődött el a PNRR megvalósítása, az abban szereplő egyik beruházás máris csúszik. A határidő így nem tartható, hacsak a majdani kivitelező az elvárható tempót jócskán felgyorsítva nem végez jóval korábban a munkálatokkal, de hasonló esetre még nem akadt példa az elmúlt évtizedek romániai infrastrukturális fejlesztéseit tekintve. A CNAIR egyébként kilenc esztendeje „vesződik” ezzel a beruházással. A Déva és Lugos közötti, mintegy 110 kilométeres szakaszra 2013-ban kötötték meg a szerződéseket. Holgya és Marzsina közé eredetileg nem terveztek alagutat – az elkép-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP; GETTY IMAGES

SOK IDŐ KELL A JÓ MUNKÁHOZ

58 | FIGYELŐ 2022/18

F_58-59_erdely-autopalya.indd 58

2022. 05. 02. 17:38

| RÉGIÓ |

zelés szerint hatalmas mesterséges völgygyel vágták volna ketté a hegyet. Időközben azonban módosították a munkálat környezetvédelmi engedélyét, az új pedig előírja, hogy alagutakat fúrjanak.

APRÓSÁGOK ÉSZAK-ERDÉLYBEN IS

Miután Romániának nagy birkózások árán sikerült „legeslegutoljára” beiktatni a sztrádaépítést az uniós helyreállítási alapokból finanszírozandó beruházások közé, a felhasználás több sebből is vérzik. A dél-erdélyi autópályával összefüggő, fentebb ecsetelt gondok mellett az A3-as jelzésű észak-erdélyivel kapcsolatosan is magyarázkodásra készülhet keleti szomszédunk. Az eredetileg becsült költségnél ugyanis 250 millió lejjel (51 millió euró) kerül majd többe a Szilágy és Kolozs megye határán, Magyarzsombor és Magyarnádas között húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz. A Spedition UMB– Tehnostrade konzorcium 2020 őszén 1,4 milliárd lejért (285,7 millió euró) szerződött a (17+13 kilométer) megépítésére, ám tavaly ősszel több földcsuszamlás is bekövetkezett, melyek miatt módosítani kellett a kivitelezési tervet. (A földcsuszamlások lehetőségével már a 2013-ban Romániából kivonult amerikai Bechtel és a következő építő, majd lelépő olasz cég is tisztában volt.) A Magyarzsombortól északra, Vaskapuig (Poarta Sălajului) tartó 12 kilométeres etap pillanatnyilag a PNRR-ben szereplő egyetlen kivitelezés alatt álló beruházás. Ezt 2023 végéig kellene átadni a forgalomnak. A közúti infrastruktúra fejlesztését célzó invesztíciókat monitorozó Asociaţia Pro Infrastructură (API) nevű egyesület megítélése szerint ideális esetben tartható a határidő, de csak ha a hatóságok az eddiginél operatívabb módon hajtják végre a rájuk háruló feladatokat. Az autópálya építésének zökkenőmentes folytatódása érdekében ugyanis több erdőrészt ki kell vágni, ami nem a kivitelező dolga. A részben a pálya nyomvonalán fekvő zutori római castrum sorsa is tisztázásra vár. A régészek korábban a nyomvonal megváltoztatását javasolták, erre azonban nem került sor.

ELJUTNI KOLOZSVÁRIG

Hetven kilométerrel délebbre másik akadály tornyosul az A3-as sztráda befejezése útjában. Az Aranyosgyéres és Maroskece közötti 15,7 kilométeres szakasz

építése ugyanis megint tolódik. A 2022. január végi eredményhirdetést – amelyen egy román–spanyol konzorciumot nyilvánítottak a közbeszerzési eljárás győztesének – megóvta a Strabag, így továbbra sem lehet szerződést kötni a kivitelezésre. A nyúlfarknyi etap megépítésére a CNAIR még 2015-ben szerződött a román Straco Gruppal, amely el is kezdte a munkálatokat, a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő cég azonban nem fizette az alvállalkozókat, ezért a munka többet állt, mint amennyit haladt. A megvalósításra eredetileg 280 millió lejt (57,15 millió euró) szántak, ám a kivitelezés még 40 százaléknál sem tart. A hátralévő mintegy 60 százalék becsült értéke 383,44 millió lej (78,25 millió euró). A bukaresti vállalattal való szerződésbontást követően tavaly júliusban hirdettek újabb közbeszerzési eljárást, és ha a győztessel ez év tavaszán sikerült volna

ROMÁNIA AUTÓPÁLYÁI

lomástól a 415 kilométerre lévő Brassóig húzták meg; onnan a máig érvényes tervek szerint Ploieşti érintésével Bukarestig kellene tartania. Mellékelt térképünkön látszik, mennyi valósult meg belőle. Egyelőre az a cél, hogy legalább Marosvásárhely és Bors között épüljön meg, de erre még évekig várni kell, noha eredetileg 2012-re tervezték az átadását.

REKORDKÍSÉRLET

És hogy ne csak évek múltán valószínűsíthető kivitelezésekről beszéljünk: a független szakembereket tömörítő Asociaţia

Ukrajna

Magyarország

Nagylak

+TWLFQTRGFS Q­[÷ PR UÀQ÷ *Q÷P­X_ÀQJYGJS 2024 & X_FPFX_ YJW[J_JYY RJLS^NY¥XF Uk ra jna Moldova

Vaskapu 2022–2023 Berettyószéplak 2022 A3 Bors Magyarzsombor 2023 Nagyvárad Aranyosgyéres 2023 Kolozsvár Torda Magyarnádas 2024 Marosvásárhely 202 A10

Arad Gyulafehérvár Szászsebes Marzsina Holgya Déva Nagy- 2023 Temesvár szeben Lugos Szászváros A1 2026 2025 Piteăti

Szerbia

Brassó

Galac DX6 2024 BrÇila

Ploieěti

Ukrajna aj

A7

DX12

Craiova

Bákó

A7

Maroskece

2022–2023 Bukarest A0

2023–2024

A2

Cernavoda

A4

Konstanca

Feketetenger

FForrás: 130km.ro

megkötni a kontraktust, a jövő esztendő végéig akár át is lehetett volna adni a forgalomnak a csaknem 16 kilométeres sztrádarészt. Így viszont folyamatosan autópályán haladva leghamarabb 2024ben juthatunk el Kolozsvárról Marosvásárhelyre. Az A3-as észak-erdélyi autópálya kivitelezési szerződését 2004-ben írták alá. Az első, Gyalu és Torda közötti szakaszt 2009 végén adták át a forgalomnak. Azóta elkészült még néhány etap, összességében azonban akár húsz esztendőbe is telhet, míg teljessé válik a két erdélyi nagyváros 110 kilométeres sztráda-összeköttetése. Nem beszélve arról, hogy az A3-as eredeti nyomvonalát a Nagykereki–Bors határál-

Pro Infrastructură úgy ítéli meg, hogy 2022 végéig legfeljebb 80 kilométernyi autópályát adhatnak át keleti szomszédunkban. Várhatóan elkészül a dél-romániai Craiovát és Piteşti-et összekötő DEx12 Balş és Slatina közti 39,85 kilométeres szakasz, ez lesz Románia első igazi gyorsforgalmi útja. Az A1-es sztráda Nagyszeben és Piteşti közti vonalából is elkészül 13,17 kilométer az erdélyi nagyváros és a Vöröstoronyi-szoros bejáratánál fekvő Bojca település között. Az egy évben (2013-ban) átadott romániai sztrádahosszrekord 108 kilométer. CSINTA SAMU

2022/18 FIGYELŐ | 59

F_58-59_erdely-autopalya.indd 59

2022. 05. 02. 17:38

| RÉGIÓ |

SZÁGULDÁS KÉTSZÁZZAL, DÖCÖGÉS HÚSSZAL

BUKARESTI VASÚTVITA | Az elmúlt évtizedek pangásához képest jelentős fejlesztéseket tervez Románia, ami rá is fér a siralmas állapotban lévő vasúti infrastruktúrára.

tott pénz aránya keleti szomszédunkban az uniós átlag negyede. A Román Államvasutak (CFR) által készített jelentés szerint 2012 és 2018 között az állam a vasúti karbantartási munkálatok igényeinek csak az 56 százalékát biztosította, a szükséges javításoknak még

A DÉL-ERDÉLYI FOLYOSÓ

A közlekedési tárca által társadalmi vitára bocsátott kormányhatározat mellékletében megtalálható stratégia szerint jelenleg 580 kilométeren érik el a személyszállító vonatok az óránkénti

FOTÓ: MIHAI BARBU, REUTERS

A bukaresti közlekedési tárca közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, amely előirányozza a Konstanca–Bukarest–Kolozsvár–Nagyvárad-gyorsvasútvonal megépítését, amelyet egy szakmai szervezet pazarlásnak minősít. Szerintük a már létező hálózatot kellene felújítani. A román kormány az uniós helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026 végéig egyaránt 25 százalékkal növeli a vasúti személy- és áruforgalmat, hiszen a közúti infrastruktúra túlterhelt az autópályák hiánya miatt, ezért számos baleset történik a közutakon. Csakhogy a vasúti háttérrendszer sincs rózsásabb helyzetben, hiszen az elmúlt harminc évben ott is csigalassúsággal történtek a fejlesztések. A hatóságok általában néhány fővonalra összpontosítottak, és több tízezer kilométernyi szakasz karbantartását elhanyagolták, ezért ma a tehervonatok alig 20 kilométer/óra átlagsebességgel közlekednek, s a személyszállító szerelvények sem haladnak 50 km/h átlagsebességnél gyorsabban. Ezért a szállítók kerülik a vasúti közlekedést, hiszen az áru eljuttatása Románia egyik pontjából a másikba ráfizetéses.

a 20 százalékát sem finanszírozta, míg felújításra alig 2,53 százalékot fordított. A román vasúthálózat hossza 10 764 kilométer, ebből valamivel több mint 4 ezer kilométert (38 százalék) villamosítottak 2020 végéig.

ALIG ÁLDOZTAK A VASÚTRA

A közúti és a vasúti közlekedés finanszírozása meglehetősen aránytalan: a hatóságok 11,5-szer többet költöttek az elmúlt években az előbbi infrastruktúrájára. A szárazföldi közlekedési beruházásokhoz mérten a vasútra fordíSZTRÁJKOLÓ MOZDONYVEZETŐ 2008-BAN, A BUKARESTI ÉSZAKI PÁLYAUDVARON. TAVALY KARÁCSONY ELŐTT 260 SZERELVÉNYT ÁLLÍTOTTAK LE, S INFLÁCIÓKÖVETŐ BÉRT, JÖVŐRE PEDIG A VASÚTI ÉLETPÁLYAMODELLT HARCOLTAK KI

60 | FIGYELŐ 2022/18

F_60-61_roman-vasut.indd 60

2022. 05. 02. 17:39

| RÉGIÓ |

100 kilométeres átlagsebességet. Ilyen felújított szakasz van Bukarest és a Fekete-tenger partján elterülő Konstanca között, a főváros és a Déli-Kárpátokban található hegyvidéki Predeal üdülőhely, Erdélyben pedig Segesvár és Piski (Simeria), valamint Máriaradna (Radna) és a román–magyar határnál lévő Kürtös (Curtici) között. A következő években további felújításokat terveznek a 141 kilométeres Piski–Máriaradna-etapon, a Brassó és Segesvár közötti 113 kilométeren, így a hatóságok becslése szerint 2026-ig 315 kilométer adódik a már felújított hálózathoz, amelyen 160 km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Emellett tervezik a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharkeresztes-szakasz renoválását, valamint az Arad és Karánsebes (Caran-

sebeş) közöttit is. Így 2026 végére 1149 kilométerre nőhet a korszerűsített vasúti infrastruktúra hossza. A minisztérium stratégiája megemlíti, hogy a fekete-tengeri Konstancától Bukaresten és javarészt Dél-Erdélyen át Kürtösig haladó európai közlekedési folyosó nyomvonalán lévő 860 kilométer hosszú vasúti infrastruktúrából 2024 végéig 721 kilométert újítanak fel, így ott a szerelvények már óránként 160 kilométerrel suhanhatnak, a teljes vonalon pedig 100 kilométer/óra lesz az átlagsebesség. Ez azt jelenti, hogy e közlekedési folyosó 83 százalékán korszerű szakaszokon haladhatnak majd a vonatok, s mivel jelentősen javulni fognak az utazási-szállítási körülmények, a vasút képes lesz átvenni a leterhelt közúti közlekedés forgalmának egy részét.

TIZENHÉTMILLIÁRD EURÓ

A stratégia azzal a lehetőséggel is számol, hogy 2026-ra elkészülnek a 200 kilométer/órás sebességű közlekedést lehetővé tevő gyorsvasút megépítésének a tervei. Ez a vonal Konstancától haladna Bukaresten keresztül Budapest és Nyugat-Európa felé. A mi-

nisztérium elképzelései szerint 2023ig előzetes jelentéseket állítanak öszsze a projekt lehetőségéről, a megvalósíthatósági tanulmány 2026-ig készül el. A terv elkészítésére 120 millió eurót szánnak a hatóságok. Romániának ugyanis rá kell kapcsolódnia a közép- és nyugat-európai nagy sebességű vasúthálózatra. Erre két lehetőséget vázoltak fel. A Bukarest–Piteşti–Curtea de Argeş–Nagyszeben– Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár –Zilah–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal mintegy 590 kilométer hosszú lenne. Egy kilométernyi vasút megépítését 2530 millió euróra becsülik, így a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euró lenne. Ennek az alternatívája egy „hibrid” gyorsvasútvonal lehet, amelynek egyes szakaszain 160 kilométer/ óra sebességgel haladnának a szerelvények, például Brassó és Arad vagy Kolozsvár és Biharpüspöki között, a maradék szakaszokat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyenek a 200 kilométer/óra feletti sebességelvárásnak.

MEGFELEZŐDÖTT A SEBESSÉG

A romániai infrastruktúra fejlesztését évek óta figyelemmel kísérő Pro Infrastruktúra Egyesület (Asociaţia Pro Infrastructură) véleménye szerint azonban a hatóságok ezzel a tervvel ismét csak szórják a pénzt, hiszen húsz éve nem sikerült alapvető karbantartási munkálatokat elvégezni a már létező és irgalmatlanul lepusztult hálózaton. Ennek a háromnegyede általános felújításra szorul, a szerelvények haladási sebessége 1995höz képest megfeleződött. Az egyesület úgy véli, számos technikai és gazdasági érv szól amellett, hogy a nagy sebességű vasútra költött pénz pótcselekvés, nem jelent megoldást a valós problémákra, hiszen a gyorsvasút működtetéséhez jó néhány háttérszolgáltatást kell kiépíteni. Az egyesület korábban nehezményezte, hogy Románia jelentős összegeket költött egypár fővonal felújítására, miközben alig nőtt a vasúti közlekedés hatékonysága. Példaként említették, hogy egy Bukarest és Konstanca közötti 22 kilométeres szakasz korszerűsítésére egymilliárd eurót fordítottak, de csak 10-15 perccel csökkent a menetidő. BORBÉLY TAMÁS 2022/18 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman-vasut.indd 61

2022. 05. 02. 17:39

| RÉGIÓ |

A HATÓSÁGNÁL IS CSENGET A PÉNZTÁRGÉP KORSZERŰSÍT A SZERB ADÓHIVATAL | A vállalkozók nem repesnek az örömtől az újítás miatt, az állam azonban a szürkegazdaság visszaszorítását reméli az elektronikus számlázási rendszertől.

NEM BÍZZÁK A VÉLETLENRE

A szerb közszolgálati televíziónak adott interjújában Dragana Marković, az adóhatóság igazgatója arról számolt be, hogy már az új gépek üzembe helyezése előtti hónapokban is kiválóan alakult az illeték- és adóbeszedés déli szomszédunkban. Mint mondta, az első negyedévben közel félmilliárd euróval több folyt be a költségvetésbe, mint az előző esztendő azonos időszakában. Az idén március végéig 4,25 milliárd euró volt ez az öszszeg, ami 12 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva.

MAGYARORSZÁGRÓL SZÁRMAZÓ CSEMPÉSZÁRU EGY 10 ÉVVEL EZELŐTTI BELGRÁDI ELLENŐRZÉST MEGÖRÖKÍTŐ FOTÓN. A FEKETEPIAC ÖRÖK

Májustól még jobb eredményre számítanak. Az igazgató elmondása szerint a cégek és a vállalkozások döntő többsége eleget tett az állam felszólításának, és átállt az új gépek használatára. Ennek köszönhetően az adóhivatal tulajdonképpen egy interaktív, reális időben változó térképet kapott, azaz másodpercről másodpercre nyomon követheti, hogy hol, melyik objektumban mi történik, az adóellenőrök pedig ennek az eszköznek köszönhetően dönthetik el, hogy szükség van-e egy azonnali látogatásra. A kontrollra ezentúl célzott kiválasztás alapján kerül sor, az eddigi véletlenszerű ellenőrzés helyett – értékelte Marković.

LÁZAS UTOLSÓ PILLANATOK

Már a határidő lejárta előtt naponta hárommillió pénztári bizonylatot regisztrált a hivatal. Az április 23-i adatok alapján, egy héttel a május elsejei kötelező indulást megelőzően, több mint 140 ezer adóköteles jelentett be 204 ezer bizonylatkibocsátási helyszínt, az adóhivatal pedig mintegy 200 ezer biztonsági ellenőrző berendezést állított be, amelyet a bolttulajdonosoknak át kell venniük az új gépek használatához. Április utolsó hete előtt már csaknem 173 500 berendezést vettek át. De hogy nem ment minden zökkenőmentesen, az abból is látszik, hogy az adóhatóság a hivatali időt az utolsó héten az esti órákig meghosszabbította, majd a május elsejei ünnep előtti szombaton is kinyitottak az ügyfélszolgálatok, hogy azok is rácsatlakozhassanak a rendszerre, akik azt az utolsó pillanatra hagyták. Az új számlák QR-kódot, részletesebb információkat tartalmaznak. A hivatal

FOTÓ: OLIVER BUNIC, GETTY IMAGES

Beindult Szerbiában az e-számlázásnak nevezett rendszer, május elejétől mindenhol új pénztárgépeket kellett üzembe helyezni. A Szerbiai Adóigazgatóság szervere azonnal rögzíti, amint valahol kiadnak, esetleg visszavonnak egy számlát vagy pénztári bizonylatot, ettől pedig az adóbehajtás sikerének további növekedését várják – jelentette be Dragana Marković igazgató. Az új pénztárgépek bevezetésének csak kevesek örültek, elsősorban a rendszerrel való kötelező ismerkedés és a költségek miatt bosszankodtak. A kereskedők többsége állítja, hogy lényegi változást rájuk nézve nem jelent a korszerűsítés, mert eddig is adtak bizonylatot (számlát vagy nyugtát) egy-egy vásárlás után. Másként gondolja ezt az állam, hiszen nem titkolt célja, hogy visszaszorítsa a bő 60 milliárd dolláros GDP mintegy 15

százalékát kitevő szürkegazdaságot. Az új pénztárgépek esetén ugyanis azonnal ellenőrizhetővé válik bármelyik kereskedelmi egység, persze a klasszikus csalást déli szomszédunkban is a bizonylat kiadásának az elmulasztása jelenti. Ezt az ügyfelek panasza alapján vagy rajtaütésszerű ellenőrzéssel lehet megfékezni, mindenesetre a kontrollálhatóság foka sokkal magasabb lesz az eddiginél, figyelmeztet a hivatal.

62 | FIGYELŐ 2022/18

F_62-63_szerb-adohivatal.indd 62

2022. 05. 02. 17:39

| RÉGIÓ |

ÁRUS EGY SZERBIAI PIACON. MEGÚSZTÁK AZ E-PÉNZTÁRGÉPET

2500 és 17 ezer euró közötti bírságot szab ki azokkal szemben, akik nem használják az új rendszert, sőt a börtönbüntetés sem kizárt, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításoknak. A törvény ezzel kapcsolatban teljesen egyértelműen fogalmaz, figyelmeztetett a munka ünnepe előtt az adóhatóság.

HIÁNYCIKK

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVICH, EUROPRESS/AFP

Az Android-rendszeren futó gépek beszerzésével akadtak némi gondok, egyes forgalmazók ugyanis késtek a készülékek leszállításával, de a belgrádi sajtó értesülései szerint fővárosi kereskedők amiatt is panaszkodtak, hogy szervezett átverések áldozatai voltak, és az új helyett régi típusú, a követelményeknek egyáltalán nem megfelelő berendezést szállítottak le nekik. Április végére egyedül a Telekom Srbija állami kézben lévő távközlési vállalatnál lehetett azonnal hozzájutni az új pénztárgépekhez, más elárusítóhelyek készletei kimerültek az utolsó napokra.

A SZÜRKE SZERB ÁRNYALATA

Az állam szubvenciókat is osztott az átállás segítéséhez, amelynek a keretét 51 millió euróban határozta meg. Száz eu-

rót adtak elárusítóhelyenként, és további százat, ha valakinek ugyanott más pénztára is volt. Ez azt jelenti, hogy sok kereskedő 200 eurós támogatáshoz jutott, bár kevesellték azt. Milena Amon, a Szerbiai Vállalkozók Jogvédője egyesület vezetője a költségeket illusztrálva kifejtette, a régi kassza kijelentése 25 euróba kerül, az új installálása 30-ba, az adóhivatal által kiadott biztonsági ellenőrző pénztárgépelem átvétele pedig további 45-be. A legolcsóbb megfelelő pénztárgép ára valamivel 200 euró felett alakul, vagyis máris mínuszba jutottak a vállalkozók. Az egyedüli segítség, amit az állam felkínált a számukra, hogy akár 24 hónapon át törlesztőrészletekben is rendezhetik az illetékek és az új berendezés miatti adósságukat. Abban sem értett egyet mindenki, hogy valóban sok haszonnal jár-e a modernizálás. Az említett egyesületnél például úgy vélekedtek, hogy a rendszer egyes kereskedőket egyenesen a szürkegazdaságba kerget majd, nemhogy megelőzné annak mérséklődését. Gondot jelentenek az olyan tevékenységek is, amelyeknél eddig nem volt kötelező a pénztári számlák kiadása, most viszont az lett. Példaként az építészeket, a mérnököket emlegették sokan, akik a szolgáltatásaik után gyakran csak két számlát fognak kibo-

csátani havonta, és ez aligha teszi indokolttá, illetve kifizetődővé az újítást.

DÜHBE GURULT KOFÁK

A szerb állam eredetileg május elsejétől be szerette volna vezetni a pénztárgépek kötelező használatát a piacokon is, a kofák azonban egyesületekbe szerveződtek, és csakhamar tüntetések szervezésébe kezdtek az új rendelet ellen. A hangjuk meglehetősen erős volt, többször teljes blokád alá helyezték Belgrád központját, és hamarosan Aleksandar Vučić államfő kezdett velük tárgyalásokat. Kivívták maguknak, amit el szerettek volna érni: rájuk végül nem vonatkozik, ami mindenki másra igen, a piaci árusoknak ezután sem kell élvezniük a modern adóhivatali összeköttetés szépségeit. A megállapodást április utolsó napjaiban kötötték meg a köztársasági elnökkel. Siniša Mali pénzügyminiszter kijelentette, a következő hónapokban ismét elemzik a helyzetüket, és megkísérlik megtalálni a lehető legjobb megoldást, számlakiadás azonban biztosan nem lesz májustól a szerbiai piacokon. A megoldás még nagyon messze van, tette hozzá. VIRÁG ÁRPÁD 2022/18 FIGYELŐ | 63

F_62-63_szerb-adohivatal.indd 63

2022. 05. 02. 17:39

| RÉGIÓ |

BÖRTÖNBE KÜLDENÉK ROBERT FICÓT Április 20-án robbant a közéleti eseményeket azóta is meghatározó bomba északi szomszédunkban: őrizetbe vették Robert Kaliňák korábbi belügyminisztert, a Fico-kormányok erős emberét. Ugyancsak a hatóságok célkeresztjébe került Robert Fico, az ellenzéki Smer – SD (Irány – Szociáldemokrácia) elnöke, aki jelenleg is aktív képviselő, ezért az ügyészség mentelmi jogának a felfüggesztését kérte a pozsonyi törvényhozástól.

TÜNDÖKLÉS ÉS BUKÁS

A politikai karrierjét a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártjában (SDĽ) kezdett Fico három miniszterelnöki ciklust tudhat a háta mögött. Első ízben 2006-

ban alakíthatott kormányt az SDĽ-ből kivált, addigra a legerősebb baloldali formációvá erősödött Smer – SD élén. A ciklus végére koalíciós partnerei támogatóinak a többségét is maga mellé állította, de kisebbségben maradt a jobboldallal szemben. A 2012-es előre hozott választásokon az 1989-es fordulatot követő szlovákiai parlamentarizmus történetében egyedülálló módon koalíciós partnerek nélkül alakíthatott kormányt. Innen azonban már lefelé vezetett a politikai pályája. 2014-ben Andrej Kiskával szemben alulmaradt a közvetlen államfőválasztáson, 2016-ban pedig széles koalíció megkötésére kény-

szerült a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), a Most–Híd magyar–szlovák párttal és a hamar felmorzsolódott Sieť (Háló) nevű formációval. Fico számára a politikai bukást a tényfeltáró újságíró Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolását követő társadalmi felháborodás hozta el, melynek következtében 2018 márciusában lemondásra kényszerült. A kormányfői székben őt követő párttársa, Peter Pellegrini a 2020-as kampányban még a Smer – SD húzóembere volt, de a választási fiaskót követően anynyira elmélyültek a belső konfliktusok, hogy szakadt a párt. Pellegrini új formációt alapított Hlas – SD (Hang – Szociáldemokrácia) néven, amely 2020 ősze óta

FOTÓ: JOE KLAMAR, EUROPRESS/AFP

EGY PER LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI | Sokat kockáztat és keveset nyerhet a pozsonyi kormánykoalíció a Robert Fico exkormányfő elleni bűnügyi eljárással. A szlovák ellenzék meghatározó politikusának ügyében a politikai veszteségekkel járó parlamenti kiadatást követően hosszú, átpolitizált per várható, melynek végén a döntéstől erkölcsi megtisztulást remélők számára valószínűleg csalódást jelentő ítélet születik majd.

MÉG A LEMONDÁSA UTÁNI HÉTEN IS TÜNTETTEK FICO ELLEN. NÉGY ÉVVEL A KUCIAK-GYILKOSSÁG UTÁN MÉG KERESIK A POLITIKAI SZÁLAKAT

64 | FIGYELŐ 2022/18

F_64-65_Fico.indd 64

2022. 05. 02. 17:40

| RÉGIÓ | ROBERT FICO 2018. MÁRCIUS 15-ÉN A LEMONDÓLEVÉLLEL ÉRKEZETT AZ ELNÖKI PALOTÁBA. ANDREJ KISKA AKKORI ÁLLAMFŐ ADÓÜGYEIT IS MEGSZELLŐZTETTE

a legnépszerűbb párt mindegyik közvélemény-kutató felmérése szerint. Fico a pártszakadás kezdeti sokkjából ocsúdva hamar talpra állt, és a kormány járványellenes lépéseit Pellegrininél sokkal határozottabban bírálva újra megerősödött. Ez év elején a felmérésekből kiolvasható tendenciák alapján úgy tűnt, átveheti az ellenzék vezetői szerepét Peter Pellegrinitől. A február utolsó harmadában Ukrajna ellen indított orosz invázió egy időre megtörte az oppozíció lendületét – a kormánypártok félretették korábbi vitáikat, és határozottan kiálltak Kijev mellett. Az áprilisban publikált felmérések azonban azt mutatták, hogy a koalíció erősödése csupán átmenetinek bizonyult, s a fokozódó szociális válság ismételten a két ellenzéki alakulatot erősíti a széthúzó, egymással vitatkozó kormánypártokkal szemben.

FOTÓ: VLADIMIR SIMICEK, EUROPRESS/AFP

A „BŰNBÁNÓK”

Ebben a politikai környezetben robbant az április 20-i közéleti bomba: Ficót, Kaliňákot és több ismerősüket a hatóságok szervezett bűnözői csoport létrehozásával és működtetésével gyanúsították meg. A gyanú szerint a Smer – SD által vezetett kormányok idején a politikai kinevezettek, öszszejátszva a párt vezetésével és a kabinettel összefonódó gazdasági csoportokkal, visszaéltek a hatalommal, folytatólagosan áthágva a jogszabályokat. Hivatali titok megsértése, a politikai ellenfelek lejáratását célzó illegális adatgyűjtés, adójogszabályokkal való visszaélés, jogosulatlan előnyszerzés – ezek azok a büntetőjogi tételek, amelyek kiegészítik a fő vádpontot. A hatóságok magabiztosan nyilatkoznak arról, hogy az általuk összeállított nyomozati anyagból biztos lábakon álló vádirat fogalmazható meg. Ficóékkal szemben valóban sorjáznak a terhelő vallomások – a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (Naka) által őrizetbe vett volt rendőrségi és pénz-

ügyőrségi középvezetők, valamint a velük kapcsolatban lévő, az alvilághoz köthető „bűnbánó” szereplők jóvoltából. A szlovák médiában megjelent hírek szerint Ficóék ellen terhelő vallomást tett a Tisztítótűz akció folyamán őrizetbe vett Ľudovít Makó, a pénzügyőrség bűnüldözési osztályának a korábbi vezetője, Bernard Slobodník, a Naka egykori vezető beosztású nyomozója és a pénzügyőrséget korábban irányító František Imrecze is.

SZIVÁROGTATÁS

A sajtó a kiszivárgó hírek alapján azt állítja, hogy Robert Kaliňák őrizetbe vételéhez végül a tavaly nyáron Spanyolországban letartóztatott, alvilági figuraként emlegetett Tomáš Rajecký vallomása vezetett. Utóbbi a jelenleg 23 éves szabadságvesztését töltő pozsonyi „keresztapa”, Juraj „Piťo” Ondrejčák embereként híresült el. A lapok tudni vélik: Rajecký a Smerhez köthető, kétes hírű nyitrai nagyvállalkozóval, Norbert Bödörrel együttműködve szivárogtatta ki az akkor kormányon lévő baloldal politikai ellenfeleit lejárató, illegálisan megszerzett adótitkokat. Lapértesülések szerint 2017-ben Rajecký állhatott a Smer vezette kabinettel konfliktusokat vállaló Andrej Kiska akkori államfő cégével kapcsolatos adóvizsgálatok eredményeinek a megszellőztetése mögött. Az ügy másik kulcsszereplője a pénzügyőrség adó- és vámosztályának korábbi vezetője, Daniel Čech lehet, az ő terhelő vallomása miatt csattanhat a bilincs Fico kezén. Čech a pénzügyőrséget akkoriban irányító Imrecze közvetítésével egyfajta kijáró emberként működött közre gyanús közbeszerzésekben és az illegális adatgyűjtésben. Robert Fico lapzártánkig még elkerülte az őrizetbe vételt. A múlt héten a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság kormánypárti többsége támogatta a volt miniszterelnök mentelmi jogának a felfüggesztését, de a plenáris ülés hosszú szócsatákba torkollott, így a döntés átkerült e hét keddre.

A hosszúra nyúló kiadatási eljárás folyamán is felszínre kerültek a koalíció belső ellentétei. A Boris Kollár házelnök által vezetett Sme rodina (Család Vagyunk) lapzártánkig lebegtette, hogy pártja támogatja-e Fico mentelmi jogának a felfüggesztését. A formáció képviselői a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság múlt heti, az exkormányfő kiadatását tárgyaló ülésén sem vettek részt. A jelenleg alkotmányozó többségű négyes koalíciónak Kollárék nélkül is szűk abszolút többsége van a pozsonyi törvényhozásban, így a parlamenti matematika alapján valószínűsíthető, hogy a tisztelt ház keddi ülésén Robert Fico mentelmi jogának a felfüggesztése mellett döntött.

POLITIKAI TÉT

A kiadatással kezdetét veheti egy elhúzódó peres eljárás, amely jó eséllyel átpolitizálódik, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a sokak által régóta várt, erkölcsi elégtételt hozó felelősségre vonás helyett az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező politikai perré alakul. Ebben az esetben aligha születhet a végén olyan megnyugtató ítélet, amely ne a politikai megosztottságot növelné északi szomszédunkban. Szlovák jogi szakértők valószínűsítik, hogy Ficót sikerül majd elmarasztalni, de a politikai kinevezettek által működtetett szervezett bűnözői csoport vádpontja már egyáltalán nem biztos, hogy megáll a bíróság előtt. Ha pedig az adójogszabályokkal való visszaélésért felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik a volt miniszterelnököt, a pártja ettől még vagy Pellegrini oldalán, de akár a következő választások győzteseként is kormánytényezővé válhat. Ebben az esetben Fico, ha nem is lehet kormányfő, de a 2016-ban hasonló cipőben járt román Liviu Dragneához hasonlóan a bizalmi emberein keresztül továbbra is a politika meghatározó alakítója maradhat, legalábbis addig, amíg jogerősen börtönbüntetésre nem ítélik. A román szociáldemokrata is csak miután rács mögé került, vesztette el a varázserejét. Fico egyébként azt állítja, hogy nem tudja, mivel gyanúsítják. „Meg akarnak szabadulni tőlünk, mert az igazat mondjuk Szlovákiáról” – jelentette ki. KOLEK ZSOLT 2022/18 FIGYELŐ | 65

F_64-65_Fico.indd 65

2022. 05. 02. 17:40

| RÉGIÓ |

TABLETTAFALÓ LENGYELEK

AZ ÖNGYÓGYSZERELÉS BAJNOKAI | A lengyelek kétmilliárd tablettát is bevesznek évente, és ezek 90 százalékát nem az orvos írja fel – részletezi egy két éve publikált felmérés. Ma már rosszabb a helyzet. Lengyelország a legtöbb gyógyszert és étrend-kiegészítőt fogyasztó európai államok „élvonalában” helyezkedik el. E készítményeknek az eladása évről évre nő, mert egyre többen próbálják saját magukat meggyógyítani a vény nélkül kapható szerekkel, amelyek helytelen tárolása, nem megfelelő adagolása és szükségtelen bevitele sok esetben inkább árt, mint segít.

TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK BUMMJA

Ezen a szegmensen belül viszont a múlt év végére csökkent a fájdalom- és gyulladáscsökkentők forgalma – mert a járvány miatt többen kerültek orvoshoz, így receptre kapták e szereket –, s 8-9 százalékkal növekedett az étrend-kiegészítőké (az immunitást erősítő vitaminoké, ásványi anyagoké, fehérjeporoké): csaknem 6,5 milliárd złotyt (mintegy 522 milliárd forint) tett ki. Összehasonlításul: a magyar Állami Számvevőszék tavaly októberi elemzése szerint nálunk a lakosság évente mintegy 50 milliárd forint értékben vásárol különféle étrend-kiegészítőket. Persze Lengyelország népessége mintegy 38 millió fő, így a piaca is csaknem a négyszerese a magyarországinak, de egy lakosra vetítve ott tízszer többet költöttek ilyen termékekre. Egy dinamikusan fejlődő piacról van szó, melynek forgalma 2016-ban még 4,4 milliárd

VÁRAKOZÁS EGY KRAKKÓI PATIKA ELŐTT, 2020 ŐSZÉN. A JÁRVÁNY ELSŐ HULLÁMA ÓTA A TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK INKÁBB CSOMAGBAN ÉRKEZNEK A PÁCIENSEKHEZ

złotys volt, s az idén a szakértők szerint biztosan meghaladja a 6,8 milliárdos öszszeget, hiszen nagyon hatékony az iparági marketing. A nyilvántartási adatok alapján jelenleg közel 30 ezer cég értékesít vagy gyárt étrend-kiegészítőt. 83 százalékuk kis-, csaknem 12 százalékuk nagykereskedő, a többi pedig készítő. A gyártók száma egy év alatt több mint hetvennel bővült, az internetes rendeléseké pedig igen nagyot ugrott.

TUDATOSAK ÉS TUDATLANOK

Egy friss felmérés szerint négyből három válaszadó nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen szed étrend-kiegészítőket. Ugyanakkor e fogyasztók 45,2 százaléka vallotta be, hogy nem konzultál szakemberrel vásárlás előtt, csak az interneten vagy az ismerősei által tájékozódik. (A nagyobbik rész gyógyszerésztől, orvostól és utolsósorban dietetikustól kér tanácsot.) Az étrend-kiegészítőt használók harmada nem tudja, mi a különbség az általa megvásárolt készítmény és a gyógyszer között.

Ami pedig a vény nélküli szerek teljes spektrumát illeti, érdekes adat; nem tudjuk, mennyit változott azóta, hogy a lengyel statisztikai hivatal hét esztendeje közzétette: a 14 éven aluliak 40 százaléka rendszeresen kap recept nélküli gyógyszereket és kiegészítőket a szüleitől. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) jelentése szerint pedig a lengyelek 60 százaléka meg van győződve arról, hogy az étrend-kiegészítőkre ugyanolyan biztonsági, felügyeleti előírások vonatkoznak, mint az orvosságokra. A társadalomnak ez a csoportja nem tudja, hogy élelmiszernek minősülnek, nem kell hozzájuk farmakológiai forgalomba hozatali engedély. Egy másik, április közepén közzétett felmérésből az derül ki: a fogyasztók közel 80 százaléka biztos benne, hogy az étrend-kiegészítők mindegyike hatékony: erősíti az immunrendszert, szépít, ha pedig fogyásra ajánlják, valóban javítja a külalakot. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: ARTUR WIDAK, GETTY IMAGES

A felmérések szerint már 2015-ben tízből csaknem kilenc felnőtt lengyel használt vény nélkül kapható gyógyszereket és étrend-kiegészítőket – ma pedig már szinte mindenki. A leggyakoribbak a fájdalomcsillapítók és a gyulladáscsökkentők, valamint a megfázás vagy influenza tüneteinek a kezelésére szolgáló készítmények. A válaszadók több mint fele vitaminokat, ásványi anyagokat és étrend-kiegészítőket szedett a szervezet immunitásának a javítására, a felnőttek több mint negyede pedig az emésztőrendszeri bántalmak enyhítésére fogyasztott gyógyszereket. Tavalyelőtt, a pandémia első évében a lengyelek 14,43 milliárd złotyt (1160 milliárd forint) költöttek vény nélküli orvosságokra és táplálékkiegészítőkre, ami öszszességében 2,8 százalékos növekedést jelentett az előző esztendőhöz képest.

66 | FIGYELŐ 2022/18

F_66-67_lengyel.indd 66

2022. 05. 02. 17:40

| RÉGIÓ |

KÁROKOZÁS, VESZÉLYEZTETÉS Tavaly 67 százalékkal több szellemi tulajdont, iparvédelmi jogot sértő áru jutott Lengyelországba, mint 2018-ban. A Nemzeti Adóhivatal (KAS) legfrissebb adataiból kiderül, hogy míg a helyi vámhatóságok egyre kevesebb alkalommal hajtottak végre akciót, a fogások értéke jelentősen nőtt.

HAMISÍTVÁNYOK ÁRADATA LENGYELORSZÁGBAN

Négy éve 1272 esetben buktattak le hamisított árut forgalmazó kereskedőket, 2021 végére a tettenérések száma 777-re csökkent, viszont a termékek összértéke és volumene rekordot döntött. Tavaly több mint 2,5 millió ilyen áru érkezett az országba, ami négy százalékkal több, mint egy esztendővel korábban, és kétharmadával meghaladja a három évvel korábbit. Várhatóan az orosz– ukrán háború miatt fokozódik az illegális produktumok kereskedelme, az útvonalak „diverzifikációjára” lehet számítani, állítják szakértők.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYOBB CÁPÁK A PIACON

A hamisított termékek kiszűrése a piacról azért is fontos, mert azok nemcsak a gazdasági szereplőinek (gyártóknak, forgalmazóknak) okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve is egészségügyi kockázatot jelentenek. Ami csak az adókiesést illeti, beszédes adat, hogy az uniós országok költségvetési veszteségei elérik az évi 15 milliárd eurót. A Rzeczpospolita napilap által közölt, a DLA Piper ügyvédi iroda és az Amazon jelentése szerint a len-

gyelországi csempészet értéke 203 millió złoty (mintegy 16,6 milliárd forint), ami három és félszerese az egy esztendővel korábbinak. Ewa Kurowska-Tober, a DLA Piper Poland képviselője szerint az, hogy tavaly a vámhatóságok jóval kevesebb akcióban többéves rekordot értek el, azaz a legmagasabb összértékű hamis árut foglalták le, jelzi: a forgalom koncentrálódik, a nagy méretű szervezetek kezében van a biznisz és egyre több az álcázott luxuscikk. „Ez a mi feltételezésünk. Annak megállapításához, hogy új trenddel van-e dolgunk, érdemes a következő évek adatait elemezni” – hangsúlyozza a szakértő, aki szerint a nyomozati, illetve a felderítési munkán is javítani kell. A legnagyobb mennyiségben Kínából, de Törökországból és Szingapúrból is szállítanak hamis produktumokat Lengyelországba. A vámosok főként ékszereket, órákat, parfümöket, kozmetikumokat, ruházati cikkeket, cigarettát, játékokat, gépjármű-alkatrészeket és „gyógyszert” foglalnak le.

Egészen a közelmúltig ezeket a termékeket főleg a nagyvárosok bazárjaiban árulták, de e gyakorlat nagyban változik. Az online kereskedelem óriási lehetőség a hamisítók számára az árucikkek terjesztésére – hangsúlyozza Cezary Sowiński, a lengyelországi Amazon közkapcsolati menedzsere. Hozzátette: 2020-ban az e-kereskedelmi cég több mint hatmillió potenciális csalót akadályozott meg (blokkolt), hogy ne tudjon értékesítési fiókot indítani.

TUDATOS HAMISÍTVÁNYFOGYASZTÓK

A hamisított kozmetikumok vagy ruhadarabok internetes megrendelői közül sokan akkor jönnek rá, hogy nem eredeti márka van a dobozban, amikor kibontják, ám a vevők közel 20 százaléka nyíltan beismeri, hogy szándékosan vásárolt hamisított védjeggyel ellátott termékeket, derül ki az UCE Research kutatásából. A legtöbben ruhát, cipőt és kozmetikumot rendelnek, mert úgy vélik, sokat spórolnak ezzel. A felmérés készítői szerint ezeket az adatokat pozitívan is lehet értékelni, hiszen néhány éve még kétszer annyi lengyel vallotta be, hogy ismert márkák hamis termékeit vásárolta, tehát úgy tűnik, a mentalitás változik ebben a kérdésben. ILONA GIZIŃSKA 2022/18 FIGYELŐ | 67

F_66-67_lengyel.indd 67

2022. 05. 03. 17:27

| RÉGIÓ |

MÉG NAGYON PÖRÖG A SZLOVÁK LAKÁSHITELPIAC

Továbbra is rekordokat dönt a szlovákiai lakáshitelpiac, de a szakértők közeli fordulatra figyelmeztetnek. Szerintük az elmúlt hónapokban mutatkozott rendkívüli érdeklődést azt magyarázza, hogy az emberek még a kamatok várható megemelkedése előtt szerettek volna kölcsönhöz jutni. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) által közzétett statisztika szerint márciusban 2,9 milliárd euró értékben vettek fel lakáscélú hitelt északi szomszédunk polgárai. Ez az adat mintegy harmadával haladja meg a korábbi havi rekordot. Szakemberek rámutatnak, hogy a források jelentős része a korábban megkötött hitelszerződések refinanszírozását szolgálja. A kölcsönök iránti fokozott érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a lakosság egy része a két számjegyűvé növekvő infláció elől menekíti a megtakarításait ingatlanvásárlásba vagy meglévő ingatlanok felújításába. Egyelőre a kereslet magasan tartja az árakat, s ez mindaddig így marad, amíg a fiatal családok szeretnének önálló otthont teremteni. A hozzáértők azonban arra figyelmeztetnek: ha valaki befektetési céllal most vásárol ingatlant, abban a reményben, hogy húsz év múlva nagy haszonnal értékesíti, könnyen csalódhat a számításában. Ennek oka pedig az, hogy a szlovákiai populáció elöregedése okán a jövőben egyre kevesebb fiatal család szeretne önálló otthonhoz jutni, ami miatt jelentősen csökkenhetnek az ingatlanárak. A szakértők megjegyzik: egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Központi Bank hamarosan a kamatemelések eszközéhez nyúl, ami érzékelhető drágulást hoz majd a szlovákiai lakáshitelek piacán is. KOLEK

ROMLÓ CSEH VÁRAKOZÁSOK

Szakértők szerint a Cseh Nemzeti Bank (ČNB) a héten várható újabb előrejelzésében a februári prognózisához képest jóval borúlátóbb képet fest majd az ország gazdasági kilátásairól. Három hónappal ezelőtt a prágai jegybank erre az évre még 3 százalékos növekedést és 8,5 százalékos inflációt vetített előre. Az elemzők úgy vélik, az ukrajnai háború következtében a GDP-bővülés 2022-ben legfeljebb 1 százalékos lehet, a pénzromlás üteme pedig éves szinten 12 százalékra nőhet. Azzal számolnak, hogy a ČNB monetáris tanácsának a csütörtöki ülésén újabb kamatemelést jelentenek be: a legvalószínűbbnek az 50 bázispontot tartják, amellyel az alapkamat 5,5 százalékra nő. Hasonlóan magas szinten legutóbb bő két évtizede, 1999ben volt. Az elemzők a várhatóan az esztendő második felében is tartósan nagy inflációs nyomás miatt további kamatemeléseket sem zárnak ki. K. ZS.

KORMÁNYÁTALAKÍTÁS ZÁGRÁBBAN

Mivel a konzervatív kormány több tagja is korrupciós botrányba keveredett, Andrej Plenković miniszterelnök személycseréket hajtott végre a kabinetjében. Az ügyészség pályázati pénzek részrehajló elosztásával gyanúsítja Boris Milosević volt miniszterelnök-helyettest, aki a kisebbik kormányerő, a Független Demokratikus Szerb Párt (SDSS) színeiben politizált. A helyét párttársa, a 34 éves Anja Šimpraga veszi át. Új ember kerül Josip Aladrović munkaügyi miniszter helyére is – a tárcavezető ellen befolyással való visszaélés gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség. A barátai számára megfelelő képzettség nélkül munkát adó politikust a nagyobb kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) eddigi parlamenti képviselője, Marin Piletić váltja. Saját kérésére távozott a kormányból Tomislav Ćorić gazdasági és fejlesztési miniszter. Az ügy hátterében viszont itt is korrupciót sejteni, a politikus nevét ugyanis még 2020 nyarán összefüggésbe hozták egy ilyen üggyel. Akkor sikerült magát tisztáznia, ellenben Andrej Plenković belé vetett bizalma attól kezdve megingott. A tárcavezetőt az a Davor Filipović váltja a minisztérium élén, akit a HDZ egy évvel ezelőtt a főváros élére szánt. A származását tekintve boszniai horvát politikus az Ina felügyelőbizottságának is tagja. Plenković kormánya igen szűk többséggel tud csak működni, a 151 fős törvényhozásban a miniszterelnök mindössze 76 képviselőre számíthat. Ezt a minimális többséget is csak a nemzeti kisebbségi képviselők és néhány parányi parlamenti párt segítségével tudja tartani. A sok korrupciós botrány viszont kezd kínossá válni a koalíciós partnereknek. A koalíció liberális szárnyát erősítő Horvát Reformisták például bejelentették: egyetlen parlamenti képviselőjük megvonja a kabinet támogatását, ha még egy kormánytagot börtönbe zárnak. HORDÓSI

68 | FIGYELŐ 2022/18

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 05. 03. 17:27

| RÉGIÓ |

LESZ ÜZEMANYAG UKRAJNÁBAN

Egy héten belül megoldódik a súlyos üzemanyaghiány – ígérte meg hivatalos közösségi oldalán Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, aki a gazdasági tárca vezetője is. A krízis az ország összes régióját érinti. A töltőállomásokon hatalmas sorok alakultak ki, de több hálózat kútjain egyáltalán nincs üzemanyag. Napok óta a prémiumkategóriás (jóval drágább) benzinből, illetve gázolajból is csupán 5-10 litert vehetnek az autósok ugyanattól a forgalmazótól. „Hét napon belül megszűnik a hiány, mivel az üzemanyag-forgalmazók Nyugat-Európában lekötötték a szükséges mennyiségeket. Jelenleg az ukrajnai beszállítás megoldásával foglalkozunk” – áll Szviridenko bejegyzésében. A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy kisebb áremelés várható a logisztikai többletkiadások miatt, mivel bonyolultabb útvonalakon és többféle szállítóeszköz használatával érkezik az üzemanyag. A kormány a háború kitörése óta napi kapcsolatban áll a forgalmazókkal. Az árrobbanás elkerülése érdekében 20-ról 7 százalékra mérsékelték az áfát, a jövedéki adót pedig eltörölték. Jelenleg egy liter benzin átlagára 40 hrivnya (494 forint) körül alakul, ami legalább 25 százalékos drágulást jelent a háború előtti ellenértékhez képest. A gázolaj ennél is többe kerül, de a mezőgazdasági munkálatok megkezdése óta gyakorlatilag megszűnt a szabad forgalmazása. Ugyanakkor Oroszország mesterséges üzemanyaghiány előidézésével próbálja ellehetetleníteni északkeleti szomszédunk gazdaságának működését – mondta Szviridenko. A kelet-ukrajnai régióban fekvő kremencsuki finomító (Ukrajna legfőbb kőolaj-feldolgozója) lerombolása, valamint a jelentős üzemanyag-tartalékot felhalmozott piaci szereplők raktárai elleni rakétatámadások „átmeneti hiányhoz vezettek”, amelyen a kormány ígérete szerint hamarosan sikerül úrrá lenni. SZŐLŐSI

ELEKTROMOS PANDÁK SZERBIÁBAN

Egy 190 millió eurós beruházás elindítását jelentették be Belgrádban a kragujevaci Fiat Chrysler Automobiles Serbia vállalat és a szerb államvezetőség képviselői: 2024-ben kezdetét veszi az elektromos gépkocsik gyártása. Sajtóértesülések szerint új Fiat Panda gurul majd le a szerbiai üzem futószalagjáról, az előkészületek hamarosan indulnak. Szubvencióként az állam 48 millió euróval támogatja a projektet. A bejelentést Aleksandar Vučić köztársasági elnök találkozója előzte meg Carlos Tavaresszel, a Stellantis autógyártó vezérigazgatójával. Mint ismeretes, a társaság 2021ben jött létre, az olasz–amerikai Fiat Chrysler Automobiles és a francia PSA-csoport 50-50 százalékos egyesülése révén. A projekt elindításáról szóló szerződést Silvia Vernetti, a Stellantis globális korporatív irodájának az igazgatója, valamint a Fiat Chrysler szerbiai megbízott igazgatója írta alá Anđelka Atanasković gazdasági miniszterrel. Új érát jelent ez a beruházás – értékelte a szerb államfő –, mert az energetika újragondolását is maga után vonja: a töltőállomások kiépítését, a megújuló energiaforrások nagyobb fokú kiaknázását és az ehhez szükséges fejlesztéseket rövid időn belül el kell kezdeni. A Fiat terveiről szólva Tavares elmondta: 2030-ra legalább hetven-száz új elektromos vagy hibrid gépkocsimodellt dobnak piacra, ebből ötvenet Európából. Meggyőződése, hogy 2035-re a klasszikus autók előállítása teljesen leáll. Az új gépkocsi gyártását örömmel fogadták Kragujevacon, ahol több időt töltöttek a Fiat dolgozói az utóbbi hónapokban kényszerszabadságon, mint munkával. Az ott előállított 500L iránti érdeklődés ugyanis már csökkent, de alkatrészhiány is nehezítette a gyár helyzetét. VIRÁG

2022/18 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 05. 03. 17:27

| SKYNET |

VÉGLEG LENYOMJÁK AZ IDEGEN FELHŐSZOLGÁLTATÓK EURÓPÁT? Sok éven át mostohagyermek volt a távoli elérés, azaz a szerverek, felhőszolgáltatások ötlete, különösen a vállalati informatikában, ám a sávszélesség növekedésével, valamint a harmadik és negyedik generációs mobilinternet megje-

lenésével a számítási felhő egyre nagyobb szeletet hasított ki az informatikai bizniszből. Ma már – különösen a pandémia óta – még egy hagyományos,

például építőipari vállalatot sem tudunk elképzelni bárhonnan elérhető, azaz számítási felhő alapú levelezés nélkül. A felhőbiznisz 2008 utáni igazi „felrobbanása” idején azonban még volt remény arra, hogy Európa nem marad le

FOTÓ: GETTY IMAGES

CSÖKKENŐ ESÉLYEK | A minap egy jelentős francia számításifelhő-szolgáltató, a Scaleway vezére fakadt ki. Mára ugyanis mindössze 16 százalékra olvadt az európai szerverfarmok, illetve adatközpontok piaci részesedése az uniós felhőszolgáltatások piacán. Ez közel fele a korábbinak, az amerikai (Amazon, Apple, Microsoft, Google) és kínai (Huawei) vállalatok fölözték le ugyanis az elmúlt évek EU-s növekedésének nagy részét.

70 | FIGYELŐ 2022/18

F_70-71_Skynet_felhoszolgaltatasok.indd 70

2022. 05. 03. 17:28

| SKYNET |

végletesen az Egyesült Államoktól. Mára azonban egyértelműen kiderült: nem így van. Nagy-Britannia és a még előrébb tartó Írország sem igen rúg labdába Amerika felhőhegemóniájának árnyékában. Önmagában a Google, a Microsoft és az Amazon megaméretű szerverfarmjai lenyomják egész Európát. Ez azért fontos, mert manapság az infrastruktúra nemcsak az olajfinomítókat, az erőműveket, az utakat és az iskolákat jelenti, hanem a felhőszolgáltatásokat is, amelyek révén egész országok működnek: gondoljuk el, milyen lenne a világ, ha egy csapásra megszűnne az online vagy a helyi bankkártyás fizetés, vagy ha százezrek nem érnék el az üzleti levelezésekben tárolt adatokat, szerződéseket és hasonlókat.

EGY FRANCIA DON QUIJOTE

Ezért is számít mérföldkőerejű megállapításnak, miszerint a francia Scaleway felhő- és webszolgáltató cég vezetője,

Yann Lechelle szerint Európának fel kell hagynia a technológiai szuverenitással kapcsolatos naivitással – és ez még igen óvatos megfogalmazás volt. A Synergy Research tavaly szeptemberi jelentése szerint ugyanis az uniós felhőpiac mérete 2017 óta a négyszeresére nőtt, és az európai felhőszolgáltatók több mint duplájára növelték a bevételeiket. Ez még jó is hangozna, ugyanakkor az EU-s cégek piaci részesedése mindeközben 27-ről 16 százalék alá zuhant. Az Amazon, a Microsoft és a Google felhőszolgáltatásai jelenleg a piac kétharmadát adják, meszszinek tűnik tehát, hogy Európa e kritikus infrastruktúra terén bármilyen önállóságra tegyen szert. Lechelle – aki most igazi szélmalomharcosnak tűnik – szerint csupán versenyszabályozási szempontból nem beszélhetünk monopóliumról, csak a három fő versenytárs van, de együtt oligopóliumot alkotnak – vélte a szakértő. Tech.eu portálnak így fogalmazott: „Azt mondani, hogy nincs probléma, a legjobb esetben is naivitás.” A vezető a minap nyílt levelet írt Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztosnak, válaszul arra a Reutersnek adott nyilatkozatára, miszerint eddig nem volt aggály a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatban.

NEM SZABAD A VERSENY?

A Scaleway-vezér és a nyilatkozatot aláíró hasonló kaliberű üzletemberek azt írták, hogy több jól jellemezhető, viszszaélésszerű gyakorlattal szembesülnek, amelyek „megsemmisítik a szabad, lojális verseny minden lehetőségét”. Ennek megfelelően sokkal határozottabb fellépést kérnek a „felhőpiacok egyensúlyának helyreállítása” érdekében. Sőt, ennél is messzebbre ment a Scaleway vezetője: az Európán kívül adót fizető nagyokat visszaeső bűnözőknek aposztrofálta. E kijelentés nem előzmény nélküli, hiszen a redmondi Microsoft 2010 óta mintegy 1,6 milliárd eurónyi (több mint 600 milliárd forintnyi) kartellbírságot gyűjtött be az Európai Bizottságtól a trösztellenes szabályok megsértése miatt.

VISZLÁT, AUTONÓMIA

A lényeg ettől még nem változott, ugyanis a szakértő szerint Európa de facto elveszítette „digitális szuverenitását”, mert nagymértékben függ az emlegetett óriási amerikai cégektől. Hiába erős tehát az uniós digitális piaci törvény és a GDPR-szabályok. Ez utóbbiak csak arra jók, hogy az EU meg tudja védeni ma-

gát, ám ez a védekezés nem hasznosítható az amerikai óriások teljes körű letámadási stratégiájához. Lechelle szerint az uniónak ezért sokkal határozottabbnak kellene fellépnie, főként azért, hogy megóvja a digitális vállalatait, amelyek jelenleg vesztésre állnak, hiszen a fejük felett nemcsak az amerikai, de az ázsiai technológiai óriások fenyegetése is ott lebeg.

CSAK LASSÍTANI TUDJÁK?

Mennyi európai technológiát vásárol egy átlagos uniós vállalat? Az összbeszerzés jó, ha egyszázadát tudják EU-s gyártóktól megvásárolni – véli Lechelle. Érdekes háttér, hogy a most kirohanást intéző Scaleway a Gaia-X európai felhőinfrastruktúra-kezdeményezés egyik alapító tagja volt. Ez egy olyan német–francia, szakpolitika kezdeményezte projekt, amely az európai adat-infrastruktúra és -szolgáltatói összefogás kialakításán dolgozik, mégpedig a fent említett európai digitális szuverenitás biztosításáért. Ez része a Von der Leyen-bizottság által kidolgozott szélesebb körű IT-stratégiának. A projektet először a 2019-es dortmundi Digitális csúcson mutatták be a nagyközönségnek, és azóta folyamatosan fejlesztik. (Az irányelvszerű kezdeményezés megvalósítását egy nemzetközi nonprofit szervezet, a belga székhelyű AISBL kapta, amely főként az európai adat-infrastruktúra következő generációján dolgozik.) Ezek fényében különösen érdekes, hogy a Scaleway 2021-ben úgy határozott, hogy nem újítja meg Gaia-X-tagságát, aminek az egyik oka az volt, hogy a Gaia-X – vélhetően a sikeres ágazati lobbisták miatt – felpuhulni látszik, hiszen amerikai és kínai óriáscégeket is a kezdeményezés közelébe engedtek – legalábbis a neves Politico portál szerint. Ezt az értesülést, illetve a kezdeményezés „élének kicsorbulását” erősíti Yann Lechelle látványos kivonulása is. Szerinte a Gaia-X csak arra lenne jó, hogy a jelenlegi, kellően apró európai piaci részesedés ne csökkenjen, de a szabályozás végső soron a kialakult egyenlőtlen erőviszonyokat tartaná fenn. HG 2022/18 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Skynet_felhoszolgaltatasok.indd 71

2022. 05. 03. 17:28

RÁCZ LILLA

A pezsgő a luxus egyik megtestesítője – másképp is kell vele terméket építeni? – Igen, sokkal személyre szabottabban. Élményt adunk át a vásárlónak, biztatjuk, hogy szánjon rá időt, élje meg a pillanatot. De ugyancsak élményt nyújthat megmutatni a pezsgő gasztronómiai kötődéseit vagy készítésének a folyamatait. – A nagyapja, az édesapja és az öccse is szőlész-borász – egyértelmű volt, hogy ezt a szakmát folytatja? – Dehogy! Számos más szakmába is belekóstoltam a mozgásterápiától a vendéglátásig. Viszont zsigeri szinten belém épült a szőlő, a föld. Számomra a „hazatérést” jelenti a pince, a friss bor, a permetezőszer illata. A szüleim nem erőltették, de az élet úgy hozta, hogy szőlőtelepítésre adódott lehetőségem a 2000es évek elején. A hazai fogyasztók ekkor kezdtek nyitni a minőségi bor felé, ehhez

pedig minőségi alapanyag kellett. A gazdák lelkesen ültették az új tőkéket – akkor még jobb áron, könnyebben lehetett földet vásárolni. Az elmúlt húsz esztendőben a borkészítés minden fázisában sikerült alaposan elmélyednem – jelenleg két és fél hektáron gazdálkodom. – Hogy jött a képbe a pezsgő? – A férjem, Latorczai László szintén borász. Közös gondolatunk, szenvedélyünk, kíváncsiságunk a pezsgő. Mivel jól ismertük a szakmát, láttuk, hogy a borpiac már 2008 körül is nagyon telített volt, ezért próbáltuk megkeresni azt, ami egyedi, különleges lehet. 2009-ben jelöl-

tünk ki először egy sauvignon blanc ültetvényt pezsgő készítésének a céljával, hiszen ha nem csendes bort tervezünk, akkor a szőlőt is teljesen másképp kell művelni, gondozni. Ráadásul lassan derült ki, mi került a palackba, mivel az első adagot 2012-ben nyithattuk ki. – Egyből jól sikerült? – Mi úgy hittük, igen, ám tartok tőle, hogy pincevakságban szenvedtünk. Ez azt jelenti, hogy nem tudtuk objektíven megítélni a saját termékünket. Boldogok voltunk, hogy működött a technológia, volt a produktumban buborék, mások is szívesen kóstolgatták… Aztán rájöttünk, hogy van hova fejlődni. Rengeteg tapasztalat kell ahhoz a magas minőséghez, amelyet megcéloztunk. Tíz éve kezdtük, de szerintem a hazai pezsgőkultúra még mindig gyerekcipőben jár. Eleinte tőlünk is főként karácsonykor-szilveszterkor vásároltak, és csupán az igazi ínyenceknek ju-

FOTÓ: RÁCZ LILLA

Palackos erjesztésű nyerspezsgői viselik a nevét – mint a Figyelőnek elárulta, a „termékké válás” folyamata akár lelki problémákat is képes okozni egy termelőnek. Siklósi borászatában több mint tíz éve foglalkozik ezzel az elegánsan könnyed itallal, amelynek egy hétköznap estén és egy családi ünnepségen ugyanúgy helye van az asztalon.

72 | FIGYELŐ 2022/18

F_72-73_Cappuccino.indd 72

2022. 05. 03. 17:28

| CAPPUCCINO |

tott eszükbe júniusban pezsgővel koccintani. Ez a szezonalitás szerencsére kezd eltűnni. A vevőknek be kell járniuk a saját útjukat az ismert márkáktól odáig, amikor már mernek egy szokatlan íz vagy egy ismeretlenebb termelő felé nyitni. Felismerik a minőséget, kedvenceket választanak, s akár szerda este vagy vasárnap reggel is eszükbe jut pezsgőt bontani. – Mernek kicsik maradni? – A méthode traditionnelle technológiával dolgozunk, amely a hagyományos francia módszer. Bár ez gépesíthető, mi a kézi munka hívei vagyunk; ennek 10-15 ezer palack a mennyiségi korlátja. Nyolcszázzal kezdtünk, tavaly pedig már 3500 palackunk volt – akkor a 2017-es évjáratot értékesítettük. Hosszú évekig a férjemnek és nekem is volt másik állásunk, amely mellett foglalkoztunk a gyerekeinkkel és a pezsgővel. Tavaly tavasszal viszont rá kellett jönnünk, hogy ez így sem lelkileg, sem gazdaságilag nem fenntartható. Az idő szorításában képtelenek voltunk átadni magunkat a családi pillanatoknak, a szeretett munkánknak vagy a termeléssel járó élményeknek. Egy kedves barátunk úgy fogalmazta meg, hogy

a pezsgőnk, a márkánk egy visszafogott versenyló. Mert sokkal nagyobb potenciál rejtőzik benne, mint amelyet e felállásban meg tudtunk adni neki. Döntenünk kellett, hogy a lovat idő előtt nyugdíjazzuk, vagy benevezzük végre egy versenyre. És ez utóbbihoz elsősorban a személyes odafordulásra volt szükség. Valakire, aki teljes egészében odaadja magát, úgyhogy hosszas gondolkodás után ez lettem én. Azóta elkészült a webshopunk és a weboldalunk, valamint egy új pincét alakítottam ki. Most egy vendéglátó-helyiséget szeretnénk tető alá hozni, ahol kóstolókat rendezhetünk, mert ez régóta igény a vásárlók felől, akikkel már-már családias a viszonyunk.

KEDVENCEK Film » Memento Könyv » „Igazi könyvmoly vagyok, nagyon nehéz lenne egyet kiemelnem. Jellemzően szépirodalmat olvasok: a kortárs amerikai és a klasszikus orosz művek a kedvenceim.” Zene » jazz, acid jazz Hobbi » olvasás, túrázás, evés-ivás Ahonnan merít, ha kimerül » a Mecsekből Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » impulzív/túl impulzív

– Hogy keverednek a női és a férfienergiák a palackban? – A legtöbb feladatot együtt végezzük a férjemmel, de mindenki azt csinálja, amiben erősebb. Közösek a vízióink, az érdeklődésünk, de nem teljesen ugyanazt a végeredményt látjuk magunk előtt, és ez így jó. Vannak vitáink, születnek helyes és helytelen döntéseink, ami egy ilyen fiatal termék esetében kikerülhetetlen. Meg kellett tanulnom, hogy a tévutak is szükségesek a haladáshoz. Ahogyan azt is, hogy a piac díjazhatja, amit mi hibának értékelünk. – Az arculat kialakításánál nem féltek, hogy a virágos címkével túl nőies lesz az összhatás? – Abszolút tudatosan fordultunk az általunk a legjobbnak tartott márkaépítő csapathoz, az Unger and Partnershez. A kialakításban annyi szerepem volt, hogy amikor elém tették a kész terveket, akkor nem okoskodtam, s nem kértem semmilyen változtatást. Unger Zsolt az első pillanattól velünk van barátként, szakemberként, és folyamatosan kíséri a fejlődésünket. Rengeteget segített például abban, hogy miként éljem meg, hogy egy terméken az én nevem szerepel. Amikor ez már nehézséget okozott számomra, tudatosan foglalkoznom kellett azzal, hogy mit kezdjek a „betettem a Rácz Lillát a hűtőbe”, „bontsunk egy Rácz Lillát!” mondatokkal. Ez elsőre viccesnek tűnik, de valós probléma. Szintúgy sokat beszélgettünk arról, hogy hol a pezsgő helye a termékpalettán, ezen belül a magyar pezsgőé, s miként kell edukálni a vevőket. Hogy ez utóbbi semmiképp se kioktatás, sokkal inkább felemelés legyen, sok-sok jókedvvel. – Folyamatos játékos kedv jellemzi a pincészetet. Most mivel kísérleteznek? – Minden évben egyféle pezsgőt készítünk, de most kíváncsiságból kis menynyiségben rozé pezsgőt is palackoztunk. Illetve pár esztendeje figyeljük, hogy ugyanaz az alapanyag másképp fejlődik, más lesz az aromavilága a másfél literes magnum palackban. Hiszem, hogy van az a közönség, amely nyitott ezekre a finom árnyalatokra. – Hogyan jellemezné három szóval a pezsgőjüket? – Mivel elfogult vagyok, akár a gyerekeimmel, inkább azt sorolom, amit mások visszajeleztek. Kifinomult, érett, mámoros. Személy szerint nekem az a legfontosabb, hogy örömet adjon. SZIGETI HAJNI 2022/18 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Cappuccino.indd 73

2022. 05. 03. 17:28

| TÁRSADALOM |

TÁJFAJTA NÖVÉNYEKKEL A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉGÉRT DREXLER DÓRA | A lokális élelmiszer-termesztésre és a helyi fajták megőrzésére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kampánya, melynek folyamán 24 ezer tő palántát juttatnak el az egyik élelmiszerdiszkont segítségével a kertészkedőkhöz. A tájfajták jelentőségéről az intézet vezetőjét kérdezte a Figyelő. Már a pandémia és most a háború is megmutatta, hogy az ellátási láncok sérülésével az élelmiszeriparban szintén egyre nagyobb szerepe lesz az önellátásnak. Mi sem aktuálisabb, mint a helyi élelmiszer-termelés. – Míg a járvány alatt mindenkinek az egészségmegőrzés felé fordult a figyelme, addig az orosz–ukrán háború kezdetével az intenzív mezőgazdaság érdekei igen hangsúlyossá váltak. A zöldmegállapodás gyengítése és a „minél többet termeljünk” szlogen került előtérbe a megszokott globális élelmiszerláncok sérülésével. Pedig ez a helyzet, a fegyveres konfliktus okozta ellátási zavar is épp a mezőgazdaságunk és a fogyasztásunk fenntarthatatlanságára hívja fel a figyelmet. – A helyi élelmiszerek fogyasztása mint trend már évek óta jelen van; például a minőségi gasztronómia sokat tett ezért. Ez lenne a jövő? Vissza kellene térnünk a helyben termelhető élelmiszereinkhez? – Nagyon fontos kérdés, hogy az ember mennyire tartja meg az élelmiszer-önrendelkezését. A tájfajták megőrzésének pontosan ez az eszmei háttere, a gyakorlata pedig magfogás a növényekből. Manapság a legtöbb esetben paradicsomhibrideket termesztünk, de ezeknek a magját nem tudjuk újravetni. Meg kell találni a valóban helyes mértéket az általunk megtermelt élelmiszer és az import aránya között. Nem kell rögtön szélsőségekben gondolkozni, de érdemes lenne megfontolni, hogy ne csak gyep legyen a kertekben. – Kampányt indítottak, és a Lidlben tájfajta paradicsomot vásárolhatnak az érdeklődők. Mi ennek a jelentősége? – A paradicsom ugyan nem honos növényünk, de nagyon régóta termesztjük, és kialakultak azok a tájfajták, amelyek

a professzionális nemesítés előtti időkből származnak. A kertekben és a gazdaságokban korábban maguk a családok, a termelők tartották fenn a növényeket, megfogták a magot, elvetették újra, s ugyanígy tettek a következő évben is. Így válogatták ki azokat a növényeket, amelyek a legjobban alkalmazkodtak az adott termesztési környezethez. Itt egy szelekciós és adaptációs folyamat figyelhető meg, ugyanakkor a genetikai változatosság is megmaradt, ugyanis nem egységesek ezek a növények. Nem ugyanazt a genetikát tartalmazzák, így az alkalmazkodóképességük is fennmaradt. Ezt tapasztaltuk a kísérleteink során mind a paradicsom-, mind az ősgabona-tájfajták esetében. Nagyon jól tudnak alkalmazkodni a megváltozott, esetenként szélsőséges körülményekhez. Lehet, az első évben a jelentősebb részük kipusztul, de a maradék a következő esztendőben abszolút alkalmazkodik a környezethez. – A tájfajta paradicsom mást jelent az Alföldön és mást az Őrségben? – Teljesen más lehet a színét, formáját, ízét tekintve egy-egy tájfajta paradicsom akár már két szomszédos településen is, nagyon sokszínű a kép. Adott tájfajtán belül természetesen hasonlóak a növények, de a genetikai diverzitás így is megmarad. Azokat a paradicsomokat, amelyekkel mi foglalkozunk, azokról a településekről nevezték el, ahol annak idején begyűjtötték a magvakat. Koktél-, paprika alakú, lilás színű paradicsom is van köztük. A diverzitás azért is fontos, mert olyan, mint egy biztosítás. Ha elég nagy a változatosság,

74 | FIGYELŐ 2022/18

F_74-75_Biokerteszet.indd 74

2022. 05. 03. 17:42

| TÁRSADALOM |

mindig lesznek túlélők, „akik” biztosítják a továbbélést. Érdemes tudnunk azt is, amikor tájfajtákat nevelünk, hogy hozzájárulunk a változatosság fenntartásához. – A kampányban is megjelenik ez a szempont? Más palánta kerül az ország egyes tájaira? – Amikor tíz évvel ezelőtt elindítottuk a kutatást, az volt a célunk, hogy kerüljenek vissza a növények az eredeti helyükre, ezt próbáltuk ki. Idővel aztán a mindenhol leginkább bevált tájfajtákat válogattuk ki, és az a tapasztalatunk, hogy – pont az alkalmazkodóképességük okán – ezek országosan is megállják a helyüket. Így nem kell attól félni, hogy egyik faluból a másikba átkerülve nem tudnak adaptálódni. – Melyek az ősgabonák, mit kell tudni róluk? – Az ősgabonák közül mi alakorral és tönkével foglalkozunk, de a tönköly is annak számít. Ezek a kenyérbúza ősei. Az ősgabonák a strapabírásuk, a jó beltartalmi mutatóik, az alkalmazkodóképességük miatt nagyon érdekesek. Nehezebb dolgozni velük, mert pelyvás gabonák, ezért meg kell tisztítani, hántolni kell őket. A belőlük készült tészta sem olyan, mint a megszokott fehér kenyéré. Viszont kárpótol bennünket ezért a magas élelmirost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk. Az ősgabonákból is sok tájfajta létezik, amelyeknek a megőrzése ugyanolyan fontos, mint a paradicsom esetében. – Csak kézművespékségnél találkoztam alakorkenyérrel. – Az ősgabonákat egyelőre kisebb volumenben termesztik, viszont nagy elő-

„Ha elég nagy a változatosság, mindig lesznek túlélők, „akik” biztosítják a továbbélést” – dr. Drexler Dóra. nyük, hogy olyan területeken is megteremnek, ahol nem lehetne intenzív termelést folytatni. Mi a kutatásainkat a nyírségi homokterületeken is végeztük, vagy Bugacon, a Homokhátságon, tehát aszály által erősen érintett helyeken. A legextrémebb körülményeket persze ezek a növények sem bírják ki, de azért sokkal többet bírnak, mint a kenyérbúza. – Önöket tudósként milyen feladatok elé állítja a klímaváltozás? – Mi a fenntartó, agroökológiai módszerek fejlesztésével foglalkozunk, amelyek segítenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz, egyúttal csökkentik az

FOTÓ: GETTY IMAGES, ÖMKI

ÖMKI-KUTATÁSOK ÉS A SZAKMA ELISMERÉSEI A kutatás első éveiben a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból (NBGK) kikért 35 paradicsom-tájfajtát vizsgálták meg, országszerte 28 együttműködő ökogazdaságban. 2015-től pedig a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel kooperálva három termesztési szezonon át az ezek közül kiválasztott 10 paradicsom-tájfajtát vizsgálták részletesebben. A termesztési eredmények, a kóstolók és a beltartalmi vizsgálatok alapján a legjobbnak ítélteket 2017-ben egy palánta-örökbefogadási akció keretében mutatták be. A nagy érdeklődésre és sikerre való tekintettel 2019-től már országos áruházlánc, 2020 óta budapesti átadópont is segíti a tájfajták visszatérését a kertekbe. Az öko-paradicsompalánták sikerét olyan elismerések dicsérik, mint a Highlights of Hungary-helyezés, amellyel a zamatos paradicsomok a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek közé kerültek, illetve az agrárszakma elismerése, az OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető cím 2021-ben.

üvegházhatású gázok kibocsátását. Például vizsgáljuk a talajerózió, -degradáció csökkentését, a talajtermékenység fokozását takarónövényekkel, élő mulccsal. Vagy éppen a szántóföldön különféle forgatás nélküli művelési módokkal. Dolgozunk ökológiai növényvédelmi megoldásokon, illetve a tájfajta palántákhoz kapcsolódóan a palántanevelő közeg fenntarthatóbbá tételén. Jelenleg ugyanis tőzegalapú közeget használnak leginkább, ezt lehetne kiváltani például zöldkomposzttal. – A vegyszermentes termelés szintén fontos fenntarthatósági szempont. E téren milyen irányban kutatnak? – Az ökológiai termelés folyamán a biológiai növényvédelemre fókuszálunk, ami rendkívül komplex szemléletet és megközelítést igényel, hiszen az alkalmi permetezések helyett át kell gondolni az egész termesztési rendszert. Olyan kérdésekre szükséges választ adni, hogy milyen elővetemény kerüljön a területre, milyen térbeli elosztása legyen a növénytermesztésnek, miként adjuk ki a tápanyagokat, hogy a növényünk a lehető legjobb kondícióban legyen, mivel tudjuk segíteni a hasznos élő szervezetek, a károsítók természetes ellenségeit, és ha mégis felüti a fejét valami, mely természetes hatóanyagú növényvédő szereket használjuk a legjobb hatékonyság elérése érdekében. Ezt az előre gondolkozást és a rendszer egyes részleteit fejlesztjük a gazdákkal együtt. – Hogyan jut el ez a tudás a gazdákhoz? – Több mint 5000 olyan gazda van ma már, aki ökológiai gazdálkodást folytat; a hazai termőterület hat százalékán zajlik minősített ökológiai gazdálkodás. Az ő problémáikra, kérdéseikre az aktív részvételükkel fejlesztünk megoldásokat. Az Onfarm kutatási hálózatunkban üzemi kísérleteket végzünk a valós élet sokszínű körülményei között. Az ismeretek tehát egyfelől a részt vevő gazdák saját tapasztalatain keresztül, másrészt ezek aktív megosztása által, kiadványok, előadások, videók révén jutnak el az érdeklődőkhöz. A részvételt általában személyes motiváció hajtja. Például az ősgabonák egyre több gazdát érdekelnek, akik a kevésbé jó adottságú területeken szeretnének magas minőségű gabonát előállítani. Mindig örülünk, ha végtermék formájában is lesz eredménye a kutatásainknak, eljut a fogyasztóhoz a liszt vagy a palánta – nyilván így a munkánk népszerűsítése is könnyebb. LENGYEL GABRIELLA 2022/18 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Biokerteszet.indd 75

2022. 05. 03. 17:42

| TÁRSADALOM |

KITÖRÉSI LEHETŐSÉG A CORVINUSON Ezalatt a matematika- és az angoltudásuk fejlesztésére koncentrálnak az univerzitás oktatóinak és hallgatóinak a közreműködésével. Mindezt azért, hogy ezután minél nagyobb eséllyel álljanak neki a matekérettségi-eredményük kijavításának, és egy jó teljesítmény esetén a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű,

emelt szintű angolérettségi megszerzésének, ami az egyetemi – akár corvinusos – felvétel kulcsa. A résztvevők külföldi diákokkal tanulnak majd együtt, amit a rektor azzal magyarázott, hogy így még könnyebb lesz az idegen nyel-

FOTÓ: JUHÁSZ GÁBOR, MTI

„A magyar oktatásnak régi, visszatérő problémája, hogy az esélyegyenlőség nem valósul meg teljes mértékben” – első helyen ezzel indokolta Takáts Előd rektor, hogy az ország vezető gazdaságés társadalomtudományi egyeteme, a Corvinus – ahová évről évre csak a legmagasabb felvételi pontszámokkal lehet bekerülni – útjára indította az Illyés Gyula programot. A kezdeményezés célja némileg ellensúlyozni azt a valóban régóta fennálló helyzetet, hogy a jó anyagi körülmények között élő, diplomás szülők gyermekei jóval könnyebben tudják venni a felsőoktatásba való bekerülés akadályait, mint a nehezebb sorsú társaik. Mint a Corvinus vezetője fogalmazott: egyetemük évtizedek óta kineveli a hazai véleményformáló társadalmi elitet, de ez nem lehet egyenlő kizárólag az elit gyermekeinek a képzésével.

ESÉLYEGYENLŐSÉG | A jó képességű, de hátrányos helyzetű fiatalok segítése a célja a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Illyés Gyuláról elnevezett oktatási programjának, amelynek indulását a napokban jelentette be az intézmény vezetése a háromszoros Kossuth-díjas költő-író örökösével együtt.

PÉNZ, PARIPA, POSZTÓ

A szeptemberben induló, évi körülbelül negyvenmillió forintos költségvetésű program „kínálata” alapján csakugyan kijelenthető, hogy az abba bekerülő, legfeljebb huszonöt évesek hatalmas lehetőséget kapnak a tanulmányi előmenetelre. Tulajdonképpen egy második esélyt szereznek egy kiváló érettségire, ezzel pedig az egyetemi hallgatói státuszra. A már lassan három esztendeje alapítványi fenntartásban működő BCE azoknak az érettségizetteknek a jelentkezését várja e hónaptól augusztusig, akiknek egyik szülője vagy nevelőszülője sem diplomás, és akiket eddig nem vettek fel egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A nyelvvizsga nem előfeltétel, de valamilyen – nagyjából az A2-es szintnek megfelelő – angoltudást azért elvárnak. Az évente kiválasztott tíz fiatal egy kéthetes, „szuperintenzív” angolnyelv-tanfolyammal kezd ősszel, majd egy tíz hónapos nemzetközi képzésben vesz részt. 76 | FIGYELŐ 2022/18

F_76-77_tehetseggondozas-Corvinus.indd 76

2022. 05. 03. 17:29

| TÁRSADALOM |

vet elsajátítaniuk, és ez a megoldás az integrációt is segíti. Hiszen – ahogyan Takáts Előd fogalmazott – valamelyest a külföldi hallgatók és a magyarországi, de hátrányos helyzetű tanulók is „egyedül vannak Budapesten”. Ezenfelül a két – teljesen ingyenes – félév során a diákoknak havi nettó 130 ezer forintos ösztöndíjat, személyes mentorálást, kollégiumi szálláshelyet, napi egyszeri melegétkezést, laptopot, telefon- és internet-előfizetést, továbbá Budapest-bérletet biztosítanak, valamint havi egy alkalommal megtérítik a hazautazással kapcsolatos kiadásukat. Sőt, még a felvételi elbeszélgetés útiköltségét is állják, hiszen vannak, akiknek ez is gondot jelenthet.

AKADÁLYOK

A Corvinusra – mint említettük – minden esztendőben nagyon nehéz a bejutás. A tavalyi felvételi eljárásban is itt, konk-

rétan az angol nyelven indított nemzetközi gazdálkodás szakon húzták a legmagasabb, 472-es ponthatárt. Az Illyés Gyula program bemutatóján viszont Takáts Előd többször is hangsúlyozta, személyes célkitűzése annak elérése, hogy ne csak pontszámokban, hanem emberekben is lehessen gondolkodni a felvételiztetésnél. Elképzelése szerint egy intézményi procedúra keretében – hasonlóan több nyugat-európai országhoz – módot kellene adni arra, hogy a tehetséges diákok akkor is bekerülhessenek az egyetemre, ha „a közoktatás néhány akadályt gördített az útjukba”. Ilyen cipőben járt Imre Roland is, aki az április végi sajtóeseményen már mint volt corvinusos hallgató vett részt, pedig annak idején maga is hátrányos helyzetből indult. A fiatalembernek mindig is az volt az álma, hogy közgazdászdiplomát szerezzen, de az édesanyján kívül senki nem biztatta egyetemi jelentkezésre. A célját azonban már munka mellett, BCE-s mentorok segítségével sikerült elérnie, akik sikeresen felkészítették őt a matematikaérettségije eredményének a kijavítására. Így alapszakra felvették őt a Budapesti Gazdasági Egyetemre, később a mesterképzést a Corvinuson végezte, ma pedig már ő korrepetál másokat matematikából. Ebből a történetből is kiderül, hogy a Fővám téren elhivatott tanárok egy csoportja nem most kezdett el foglalkozni nehéz sorsú diákok felzárkóztatásával. Képviseletükben Megyeri Krisztina kiemelte: immár tíz esztendeje segítenek hátrányos helyzetű fiataloknak, így a most meghirdetett program egybecseng az eddigi, önszorgalomból végzett munkájukkal. „Mondhatni tehát, hogy egy alulról jövő kezdeményezés intézményesített folytatásáról van szó” – fogalmazott. Ő és Imre Roland is kiemelte emellett az egyéni történetek fontosságát, pontosabban azt, hogy a „sorstársak” sikereit bemutassák a hasonló körülmények között nevelkedő gyermekeknek, ezáltal is ösztönözve őket a tanulásra és a lehetőségek felkutatására.

MIÉRT ILLYÉS GYULA?

Természetesen a program nem véletlenül viseli az 1983-ban elhunyt háromszoros Kossuth-díjas költő, író, műfor-

Egy alulról jövő kezdeményezés intézményesített folytatásáról van szó. dító nevét, sőt a kezdeményezést az örököse, Illyés Mária teljes mellszélességgel támogatja. A sajtónak rendezett háttérbeszélgetésen azt mondta: a Corvinuson megfogalmazott elképzelés maximálisan beleillik édesapja szellemiségébe. „Ugyan író-költő volt, de az egész életművén végigvonul az a gondolat, hogy fel kell emelni azokat, akik hátrányosabb helyzetben vannak. (...) A demokrácia gyönyörű, mert biztosítja a jogegyenlőséget, ám ez még nem esélyegyenlőség” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy Illyés Gyula is ebben a szellemben végezte a közéleti tevékenységét és hozta létre 1946-ban – Móricz Zsigmond, valamint Németh László törekvéseit követve – a Magyar Népi Művelődési Intézetet. A célja az volt, hogy előmozdítsa a vidéken, elsősorban a tanyákon, falvakban, községekben élők művelődését, a polgári társadalomba való felemelkedését. Keresztury Dezső akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterrel közösen egy országos hálózatot építettek ki, hogy elvigyék a tudást a magyar vidékre. Bár a folyamat sikeresen megindult, az 1948-as minisztériumi átszervezés megakasztotta a programot. Látható tehát, hogy a mostani corvinusos kezdeményezés gondolatisága szervesen kapcsolódik a Puszták népe szerzőjének életművéhez, és akár annak egyfajta folytatásaként is felfogható. HELMECZI ZOLTÁN 2022/18 FIGYELŐ | 77

F_76-77_tehetseggondozas-Corvinus.indd 77

2022. 05. 03. 17:29

| TÁRSADALOM |

PREVENCIÓ | Az Egészségügyi Világszervezet minden év május 17-ére hirdeti meg a hipertónia világnapját, amely az idén is kibővül az egész hónapra kiterjedő vérnyomásmérési kampánnyal. A magas vérnyomás hazánkban is népbetegség, a felnőtt lakosság 35 százalékát érinti.

A hipertónia kialakulásának az esélye a korral és az inaktív életmóddal nő, de tévedés azt gondolni, hogy csak a felnőtteket érinti, ugyanis gyermek- és serdülőkorban is előfordul, az utóbbi években egyre gyakrabban. Hazai adatok szerint legalább minden negyedik elhízott gyermek esetében állhat fenn a magas vérnyomás problémája. Ez a betegség alapvetően meghatározza a lakosság megbetegedésekkel, halálozással kapcsolatos mutatóit, a munka- és keresőképességet. Ismert, hogy a magas vérnyomás a leggyakoribb diagnózis a fejlett országokban. A nemzetközi adatok alapján az új hipertóniás betegek száma 15 év távlatában 27 százalékkal emelkedett, az előrejelzések szerint pedig 2025-re

60 százalékos lesz a növekedés, azaz a magas vérnyomás 1,56 milliárd embert érint, a világ felnőtt lakosságának a harmadát – hívja fel a figyelmet a Magyar Hypertonia Társaság a honlapján.

VILÁGSZERTE JELEN VAN

Globális jelenségről van szó. A stressz, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az elhízás mind hozzájárul ahhoz, hogy a vérnyomás eltérjen a 18–65 éves korosztályban normálisnak tartott 120–130/70– 80-as értéktől. A May Measurement Month (MMM) egy globális vérnyomásszűrési kampány, amelyet 2017-ben indított el a Nemzetközi Hipertóniatársaság. A cél az, hogy rávilágítsanak a vérnyomás mérésének a fontosságára, felhívják a figyelmet az emelkedett és a magas vérnyomás veszélyeire. Ugyancsak fontos törekvés, hogy a mérésbe a fiatalokat is bevonják. Az MMM emellett étrendi és életmódbeli tanácsokat ad a hipertóniás betegek számára, s megkönnyíti a nyomon követésüket. Azért hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vérnyomásmé-

rés hónapját (minden év májusára), hogy a csatlakozó országok több csatornán keresztül tudassák a lakossággal: a rendszeres mérés életet menthet. Hiszen ha kiderül, hogy az érték magasabb az optimálisnál, gyógyszeres kezeléssel megelőzhető a nagyobb baj, a szív-ér rendszeri megbetegedés. A WHO adatai szerint világszerte minden esztendőben több mint 10 millió ember halálozik el a kezeletlen hipertónia miatt.

HAZAI KAMPÁNY

Tavaly 94 ország csatlakozott a mozgalomhoz, az idén is már 85, köztük Magyarország. A 3,5 millió hipertóniás beteg idehaza is indokolttá teszi a széles körű felvilágosítást. A kampány folyamán az a cél, hogy olyan embereket vonjanak be a vérnyomásmérésbe, akiknek egy éven belül nem mérték meg az értékeit (MMM22-HU Program). A helyszínek a már jól ismert hipertónia-szakellátó helyek lesznek, valamint a szakrendelések, a háziorvosi rendelők, a gyógyszertárak és munkahelyek is csatlakoznak. Önkéntesek segítségével közösségi rendezvényeken, bevásárlóközpontokban is sor kerülhet vérnyomásmérésre. A jelentkezéskor mindenki kódot kap, továbbá a mozgalom dokumentumait, de ennél sokkal fontosabb, hogy gyors képet adnak az egészségi állapot egyik lényeges tényezőjéről. L. G.

FOTÓ: 123RF

GLOBÁLIS KAMPÁNY A VÉRNYOMÁSMÉRÉSÉRT

78 | FIGYELŐ 2022/18

F_78_Vernyomas-honapja.indd 78

2022. 05. 03. 17:29

| SPORT |

VALTER ATTILA A RÓZSASZÍN TRIKÓBAN. A 2021-ES NAGYSZERŰ SZEREPLÉS UTÁN IDÉN A HAZAI KÖZÖNSÉG IS TÁMOGATJA A VERSENYZŐT

KÉT KERÉKEN RAJTOL A TURISZTIKAI SZEZON

FOTÓ: LUCA ZENNARO, MTI/EPA/ANSA

GIRO | A koronavírus miatt a tervezettnél két évvel később rendezik meg a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi rajtját. Bár az első három szakasz nem feltétlenül a legnépszerűbb hazai bringásnak, a tavalyi viadalon a rózsaszín trikót is viselő Valter Attilának kedvez, a magyar szurkolók „felfújhatják” őt a visegrádi dombtetőre. A mondás szerint minden út Rómába vezet, ám az idén a világ egyik legnézettebb sporteseményének kerékpárútja Veronában ér véget, és bár a viadal neve olasz körverseny, 2022-ben Magyarországról indul. A Giro d’Italia történetében 1965ben fordult elő először, hogy nem olasz városban rendezték meg a Grande Partenzát, azaz a nagy rajtot, 2010 óta pedig az üzleti lehetőség bővítése érdekében két-

évente kezdték meg külföldön a versenyt a világ legjobb kerékpárosai. Négy évvel ezelőtt Jeruzsálemből rajtolt a mezőny, 2020-ban pedig Budapest következett volna, ám a koronavírus ellehetetlenítette, hogy a szervezők kihasználhassák a 7,8

milliárd forintba kerülő esemény turisztikai lehetőségeit. Így két évet kellett várniuk a sportág hazai rajongóinak. Szakmai szempontból viszont kifejezetten jól jött a halasztás, hiszen Valter Attila fantasztikus fejlődésének és eredményeinek köszönhetően egyre többen érdeklődnek itthon a kerékpárversenyek iránt. Különösen azóta, hogy a 23 éves csömöri sportoló a Groupama–FDJ színeiben az ösz2022/18 FIGYELŐ | 79

F_79-81_Giro.indd 79

2022. 05. 03. 17:30

| SPORT |

VISEGRÁD MÁS JELLEGŰ

„Igen, én is úgy érzem, hogy nyertem azzal, hogy elmaradt a magyarországi rajt 2020-ban. A szememben ez lesz az eddigi legfontosabb sportesemény hazánkban, és két dologban nagyon bízom. Az egyik, hogy hasonlóan szép eredményeket tudok felmutatni, a másik, hogy a rajongók élvezni fogják a versenyt, és a magyar kerékpársport, valamint az egész ország profitálhat belőle. Remélem, ez a három nap igazi népünnepély lesz: több tízezer ember szurkol majd az utak mellett, akik közösen élik át az igazi Giro-hangulatot. Utána pedig másabb szemmel tekint majd mindenki a kerékpárosokra, a verseny pedig jót tesz a közlekedési kultúránknak is” – mondta Valter Attila. Az esélyek kapcsán leszögezte, nagyon nehéz dolga lesz, mert a csapatában ő az egyedüli hegyi menő, vagyis jóval kevesebb segítséget kaphat majd riválisainál, így az összetett helyett inkább a szakaszgyőzelemre készül, amit reális célnak tart. Magyarországon az első három etapot láthatjuk: a kezdést pénteken, Budapestről Vi-

segrádig 195 kilométeren át, szombaton a fővárosi, 9,2 kilométeres időfutamot, majd vasárnap Kaposvártól Balatonfüredig 201 kilométeren át tekernek. Bár Valter Attila nevetve megjegyezte, hálás a szervezőknek, mert biztosan az edzéseredményeit látva vitték az első szakasz befutóját Visegrádra, komolyra fordítva a szót elárulta, hogy a hajrát még a sprinterek is bírni fogják, így neki hegyi menőként kevesebb az esélye. Sokat teker ezen a szakaszon, jól ismeri a helyet, ám szerinte ennek a kerékpárban kisebb a jelentősége – példaként említette, hogy korábban sohasem hallott Ascoli Picenóról, mégis ott szerezte meg a rózsaszín trikót tavaly. Hozzátette, azt szeretné, ha a szurkolók nem csak három napig követnék a körversenyt, hiszen három hétig tart, és bármelyik szakasz megnyerése óriási siker lenne számára. „Egyértelműen kevésbé fekszik nekem a három magyar etap, mint az olaszországiak, viszont a visegrádi tényleg közel áll a szívemhez, és természetesen a szurkolók miatt is mindent beleadok majd. Túlságosan stresszelni nem szabad, szerintem ez mindenkinek különleges élmény lesz” – szögezte le a Figyelőnek. Kérdésünkre azt is elárulta, a felkészülése semmiben sem tért el azért, mert Magyarországról indul a verseny, legfeljebb valamivel kedvezőbb lesz az első hét, hiszen az utazás miatt pluszpihenőnapot kaptak a kerékpárosok a balatoni etapot követően.

Valter mellett ott teker majd a mezőnyben Peák Barnabás (Intermarché–Wanty– Gobert Matériaux) és Fetter Erik (EOLO– Kometa) is, míg az Israel Start-Up Nation csapatát Dér Zsolt, a magyar válogatott szövetségi kapitánya segíti. A viadalt 200 országban mintegy 800 millió néző követheti a televízióban, a hazai szervezők pedig azt remélik, hogy májusban ezzel a három nappal indul el itthon a turisztikai szezon, és a vidéki városok is felkerülhetnek a külföldi utazók európai célpontjai közé.

MILLIÓKAT ÉRNEK A KERÉKPÁROK

Ami a pénzdíjakat illeti, az összetett győztese több mint 115 ezer eurót vihet haza, emellett minden egyes szakaszgyőzelem 11 ezret ér. Naponta ezer eurót kap a rózsaszín trikós, a hegyi menők között öszszesen közel 50 ezret osztanak szét a három hét során, de a sprintereket, a 25 éven aluliakat és a legjobb olaszt is díjazzák, utóbbit például 5 ezer euróval. Természetesen nem csupán a versenyzők klasszisok, hanem az eszközök is: a szakportálok úgy számolnak, hogy körülbelül 15 ezer dollárt ér egy átlagos bringa, amiből volt olyan csapat, amely a nyolc versenyzőjének 115-öt vitt el a tavalyi Giróra. Külön típusra van szükség a sík és a hegyi szakaszokra, valamint az időfutamokra, emellett tartalékok is kellenek. A Figyelőnek Valter Attila azt mondta, hogy a csapatkerékpárok értékét nem mérik fel pontosan, de forintban milliókat érnek. El-

FOTÓK: TIM DE WAELE, GETTY IMAGES. ALESSANDRO GAROFALO, REUTERS

szetett vezetőjének járó rózsaszín és a legjobb 25 éven alulit kiemelő fehér trikót is viselhette a tavalyi Girón, amivel magyar sporttörténelmet írt.

80 | FIGYELŐ 2022/18

F_79-81_Giro.indd 80

2022. 05. 03. 17:30

| SPORT | HEGYI SZAKASZ. ÁTKELÉS AZ 1490 MÉTER MAGAS FORCA DI GUALDÓN, 2021-BEN PAZAR HÁTTÉR. A VERSENYZŐK A COLOSSEUM ELŐTT

árulta, nagyjából 30 fős stábbal dolgoznak, szerelőkkel, masszőrökkel, séfekkel és persze csapatvezetőkkel. A legismertebb magyar triatlonos, az 51-szeres Ironman Kropkó Péter is jól ismeri a kerékpárt, hiszen a legendás egynapos versenyen 180 kilométert kell letekerni az úszás és a futás között. A jelenleg Svájcban dolgozó 58 éves szakember a Figyelőnek azt mondta, a tartalék bicikli minden centimétere, a nyeregbeállítástól kezdve a váz merevségéig pontosan ugyanolyan, mint amivel a versenyző elkezdte a szakaszt, hiszen ha bármi változna, azt ezen a szinten azonnal megéreznék. Hangsúlyozta, a kétkerekű mellett fontosak az egyéb eszközök, például a sisak vagy a ruha, amiket nem csupán a biztonság és a megfelelő szellőzés érdekében gyártanak, a légellenállást is csökkentik. A cipő sem mindegy, hiszen a sportolók lefelé „taposnak”, így strapabírónak, a talprésznek pedig merevnek kell lennie – az idei olasz körversenyen átlagosan 164 kilométer hosszú szakaszokon kell kitartaniuk a lábbeliknek. A minél jobb energiaátvitel érdekében ma már úgy rögzítik a versenyzők cipőjét a pedálokhoz, hogy nem lehet csak úgy leugrani a bicikliről, ezért különösen veszélyesek a balesetek.

VALTER HELYETT SENKI NEM TEKER

Kropkó Péter úgy véli, kiváló döntés, hogy Magyarország áldozott a Grande Partenza megrendezésére, mert ez nemcsak a sze-

rencsés, jókor jó helyen lévő Valter Attilát hozza helyzetbe, hanem a teljes magyar kerékpársportot. A triatlonos szerint sokat jelenthet a hazai közönség támogatása, de azért nem árt az óvatosság. „Amikor először bejártam egy németországi verseny helyszínét, nem értettem, miért nevezik Heartbreak Hillnek a hegyet, mégis mi baja lenne a szívemnek ezen a terepen. Aztán amikor élesben kiértem az erdőből, és 25 ezer ember tombolt a hegyoldalon, megértettem. Ott még kordonok sem voltak, mész az úton, előtted szétnyílik a tömeg, utánad összezár, ezt meg kell tanulni kezelni, hiszen a hangulat minimális részét fogadhatod csak be. Először engem úgy feldobott a tömeg, hogy elöntött az adrenalin, és úgy felmentem a hegyre, mintha sífelvonón utaztam volna. De utána kezd el fájni a szíved, nem tudsz továbbmenni, pedig még nem ért véget a verseny. Ez a profi sport lényege: nem szabad, hogy eluralkodjon rajtad az adrenalin, mert olyankor hiába vagy képes bármire, ha kimegy belőled, véged van” – szögezte le Kropkó Péter. Szerinte segíthet Valter Attilának a visegrádi terep otthonossága, ám a valódi előnyt az jelentené, ha több ember lenne ott, mint fű – az Ironman reméli, hogy a magyar szurkolók „befújják” kedvencüket a célba.

Ezzel kapcsolatban Valter Attila lapunknak megjegyezte, rengeteget jelent a szurkolók energiája, ritkán versenyezhet ekkora, kifejezetten őt támogató tömeg előtt. Legutóbb két évvel ezelőtt, a Kékestetőn történt vele hasonló – meg is nyerte a Tour de Hongrie-t. Karrierje első nagy sikerét követően interjút adott a Figyelőnek, amelyben többek között elárulta, hogy heti húsz óránál többet teker, 600800, sőt, olykor 1000 kilométert. Most azt mondja, ez minimálisan növekedett azóta, mert az edzések minőségének javításával foglalkozik, nem az óraszámmal. Ettől függetlenül előfordul, hogy eljut a heti 35 óráig is, mert szereti a hosszú tréningeket, de fontos a változatosság, néha 10-15, máskor 30-35 órát edz. Már az említett 2020-as interjúban is arról beszélt, hogy sajnálja a budapesti Giro-rajt elhalasztását, és bár egyelőre más szintnek érzi az olasz körversenyt, nem éri be csupán az indulással, szakaszgyőzelemért akar harcolni. Nos, a tavalyi rózsaszín trikó után most már tudjuk, Valter Attila képes a bravúros eredmények elérésére, tehát hiába mondja azt, hogy nem neki kedveznek a magyar szakaszok, ne lepődjünk meg, ha lesz kiért szorítani az utolsó métereken: „Az biztos, hogy könynyebb hazai pályán, a magyar szurkolók előtt versenyezni. Helyettem viszont nem tudnak tekerni, úgyhogy igyekszem a legjobb lábakkal odaérni!” KLEIN RON 2022/18 FIGYELŐ | 81

F_79-81_Giro.indd 81

2022. 05. 03. 17:30

| AJÁNLÓ |

MŰVÉSZETI FESZTIVÁLRA HÍV A JEGYBANK

A Magyar Nemzeti Bank Krisztina körúti székháza ad otthont az első PABooks könyvünnep és művészeti fesztiválnak május két egymást követő hétvégéjén, 7–8án és 14–15-én. A rendezvényen könyvbemutatók és szakmai kerekasztal-beszélgetések mellett az MNB kortárs képzőművészeti gyűjteményét is megtekinthetik az érdeklődők. A részvétel teljes mértékben díjmentes, mindössze előzetes regisztráció szükséges.

KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, STREET FOOD Újra pincejárat Budafokon, május 7-én. Az egyedülálló, 120 km hosszú pincerendszer központjában várja látogatóit a Záborszky Kúria – Borváros, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a maga teljességében mutassa be a borászat történelmi és kulturális hagyományait. Az érdeklődők kóstolással egybekötött pincesétán vehetnek részt, amelyen Bitai Gergely sommelier izgalmas borkóstolót tart.

LÓVERSENY ÉS FOOD TRUCK SHOW Két év kihagyás után, május 6–8-án ismét megrendezik a Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show-t. A hazai street food legnagyobbjai begurulnak a Kincsem Parkba, ahol egész hétvégén várnak bennünket újdonságaikkal, a jól megszokott minőségben. Bemutatkoznak az új csapattagok, megválasztják a közönség kedvencét és a legjobb italos truckot, miközben lóversenyfutamok, agárversenyek, gyerekprogramok, zenekarok, utcazenészek, artisták gondoskodnak a szórakoztatásról. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

MANIPULÁTOROK

SHEERA FRENKEL–CECILIA KANG A szerzők egyedülálló tényfeltáró munkájukban lerántják a leplet a cég berkeiben zajló bonyolult politikai játszmákról, feltérképezik a szövetségek és rivalizálások hálózatát, hogy rávilágítsanak a techóriáson belüli végzetes ellentmondásokra. A gigavállalat új alapokra helyezte az emberek közötti kapcsolattartás módjait. A fejlesztők azt az utasítást kapták, hogy kerül, amibe kerül, de hozzáláncolják a platformhoz a felhasználókat, ugyanis a figyelmük minden rezdülése pénzzé tehető, ami az elsődleges szempont, még akkor is, ha ez a gyűlöletbeszéd, az összeesküvés-elméletek terjedését vagy épp a párbeszédre alkalmatlan véleménybuborékok kialakulását eredményezi. Amíg a fogyasztók és a törvényhozók az adatvédelem sérülékenységével és az álhírek nyugtalanítóan gyors terjedésével voltak elfoglalva, a Facebook a világ legmohóbb adatbányász-gépezetévé vált, elképesztő extraprofitot termelt, s agresszív lobbitevékenységgel védte dominanciáját.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

PINCEJÁRAT A BORVÁROSBAN

82 | FIGYELŐ 2022/18

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 05. 03. 17:34

F_BIII-ib.indd III

2022. 05. 03. 15:43

WWW.LAKASKULTURA.HU

9 tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ CSAK

LAKASKULTURA.HU LAKASKULTURA.H

695Ft

ot thon dekorá ció ker t élet mó d l

l

l

Változatok V álto

Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: mindez egy helyen! .(5(66( $= µ-6 * 5862.1 / 9$*< ),=(66(1 (/Į A ::: /$3&(17580 +8ǖ/$.$6.8/785$ OLDALON!

F_BIV_lakas.indd IV

hidegburkolatra h ideg MEGHATÁROZZA M MEG EG GHAT AS SZÍNVILÁGOT ZÍNV ZÍN V ÉS ÉS A S STÍLUST T TÍ

Toile T oile de Jouy EGY E GY 260 ÉVES MINTA MINTA ÚJ Ú ÉLETE

9

tipp

A TÁLALÓSZEKRÉNY KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ragyogó,

napsütötte terek HATALMAS NYÍLÁSZÁRÓK, ÁRADÓ FÉNY

MOSOGATÓTÁLCÁK: M OS SOGA FORMÁK, BEILLESZTÉSI MÓDOK ÉS ALAPANYAGOK

2022. 05. 03. 15:50