Figyelő 2022 07

Ü Z L E T I

H E T I L A P

HÉT SZÁZALÉK FELETTI GDP-ADAT

LEKÖRÖZTÜK A MEZŐNYT

ORBÁN VIKTOR ÉVÉRTÉKELŐJE

POZITÍV JÖVŐKÉP DEBRECENI BMW-GYÁR

KIVÁLASZTJÁK A BESZÁLLÍTÓKAT

WLADÁR SÁNDOR, AZ ÚSZÓSZÖVETSÉG ELNÖKE

JÓVAL OLCSÓBB LESZ AZ IDEI VB

BENKŐ TIBOR HONVÉDELMI MINISZTER

Nincs szükség új NATO-erőkre ÁRA: 790 FT

7. SZÁM | 2022. FEBRUÁR 17–23.

F_BI-BenkoTibor.indd 1

2022. 02. 15. 15:24

AZ UTCA HANGJA

SZENVEDÉLYE A FOTÓZÁS? JELENTKEZZEN FOTÓPÁLYÁZATUNKRA! NYERJEN KATEGÓRIÁNKÉNT AKÁR

200 000 Ft-ot!

Válasszon a lenti 3 téma közül és pályázzon 2022. február 27-ig a pénzjutalmakért és értékes ajándékutalványokért.

Küldje be fotóját a www.metropol.hu/fotopalyazat oldalon!

KultúrBudapest ú Buda úrB Bud uda

Füstmentes stm s men en ud da ape pe Budapest

GasztroBudapest roB oB Bud

Támogató: A pályázat részleteiről és a jelentkezés menetéről bővebb információkat a www.metropol.hu/fotopalyazat oldalon talál.

F_BII-metropol.indd II

2022. 02. 15. 14:21

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 LENGYEL GABRIELLA Fókuszban a családok

CÍMLAPON

10 BENKŐ TIBOR „A legfontosabb a tárgyalás”

14

GAZDASÁG ÉS POLITIKA Ledolgoztuk a visszaesést

A magyar gazdaság bőven ledolgozta a koronavírus-járvány miatti visszaesést, sőt megerősödve jön ki a válságból – jelentette ki Orbán Viktor hagyományos évértékelőjében. Az országgyűlési választás kampányának a nyitónapján tartott beszéde értelemszerűen inkább politikai vetületű volt, és főként a szavazóbázis mozgósítását szolgálta, de a kormányfő gazdasági helyzetelemzést is tartott a hallgatósága előtt.

Sőt, az üzemanyagárstop meghosszabbítását is a Várkert Bazárban jelentette be.

16

Harmincéves csúcson a gazdaság

A KSH közlése alapján tavaly, a negyedik negyedévben 7,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így összességében a 2021-es növekedés 7,1 százalék volt, amire még nem volt példa a rendszerváltoztatás óta.

33

Célegyenesben a beszállítók kiválasztása

A BMW-gyárat is magában foglaló Északnyugati Gazdasági Övezet és a napokban mintegy 32 milliárd forintos állami fejlesztési forrást nyert Déli Ipari Park üzemeltetését egyazon önkormányzati tulajdonú cég végzi majd – közölte a Figyelővel Papp László, Debrecen polgármestere.

78

Úszni és úszni hagyni

A 2017-es budapesti világbajnokság költségvetésének a töredékéből látja vendégül ez év nyarán a vizes sportok legjobbjait Magyarország – mondta a Figyelőnek Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, aki a vb szervezőbizottságát vezeti. Az egykori klasszis arról is beszélt, mennyiben más a mai úszósport, mint amikor még ő is versenyzett.

Címlap: Vémi Zoltán

14 ÉVÉRTÉKELŐ Ledolgoztuk a visszaesést

16 HÉT SZÁZALÉK FELETT Harmincéves 18 20 22 24 26

csúcson a gazdaság VÁLASZTÁS Heves kampánykezdet FEJLESZTÉSPOLITIKA Felzárkózóban az északkeleti régió HORTAY OLIVÉR Tehernövekedést hozna az uniós karbonadó RITTER IMRE Kézzelfogható elmozdulás a nemzetiségpolitikában VÍZGAZDÁLKODÁS A Balaton is nyer a Sió csatorna felújításával

CÉGVILÁG

28 NYITRAI ZSOLT Ezermilliárdos jóléti csomag

30 BACSA GYÖRGY Mol: lengyel üzlet az Adriától a Balti-tengerig

33 BMW Célegyenesben a beszállítók 36 38 40 42

kiválasztása EVENTREND Járvány: átvészelve SZÉP-KÁRTYA Már a boltban is TURIZMUS Messze még a Covid előtti szint VILHEMP Evőeszköz és szívószál növényi alapanyagokból

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 VAGYONBIZTOSÍTÁSOK Előrejött viharszezon

46 BÚZA ÉVA Kulcsszerephez jutott a Garantiqa

TŐZSDE

48 LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Kis piaci segítséggel

50 VÁLLALATI KÖTVÉNYEK Fordulópont előtt az adósságpiac

GEOPOLITIKA

52 EURÓZÓNA Hullámvasúton az EKB monetáris politikája

55 UKRÁN–OROSZ VÁLSÁG Csaták helyett szócsaták

58 VILLANYAUTÓ-PIAC Szorongatják a Teslát Kínában

60 HOLLYWOODI HÁBORÚ Ismét nagy üzlet a filmgyártás

RÉGIÓ

61 LENGYEL PROGRAM Lakáshitel önrész nélkül

62 BUKAREST GYORSÍTANA Lassan zakatoló vonatok

64 SZLOVÁKIAI TRENDEK Elöregedő népesség, kiürülő régiók

66 KÉSZPÉNZZEL ÉLÉNKÍT BELGRÁD Járványűző eurók

67 KÉSZÜLŐDÉS AZ EURÓZÓNÁBA Érmebotrány és aranyvita Horvátországban

68 NYOMÁSGYAKORLÁS A MAGYAROK ELLEN

A szlovén állam megtartaná a turisztikai cégét 69 UKRÁN DIGITALIZÁLÁS Okostelefon oltásért

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 LASSULÓ NÖVEKEDÉS Új iPhone érkezik, de nem sokat hoz

CAPPUCCINO

74 LÉDER LÁSZLÓ

TÁRSADALOM

76 FŰRÉSZ TÜNDE Javuló demográfiai mutatók a pandémia alatt

SPORT

78 WLADÁR SÁNDOR Úszni és úszni hagyni

AJÁNLÓ

82 KIÁLLÍTÁS, KONCERT, KARNEVÁL

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/7 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 02. 15. 16:45

| A HÉT HÍREI |

SVÁJCBAN SCHENGENRŐL SZAVAZNAK

Május 15-én a schengeni tagságukkal kapcsolatban voksolnak az alpesi köztársaságban. Svájc elhagyhatja a schengeni térséget, ha úgy dönt a májusi népszavazás – figyelmeztette európai társait az igazságügyi miniszter, Karin Keller-Sutter. A svájciak 2008 decemberében csatlakoztak az övezethez, 2009 óta pedig a Frontex néven ismert szervezetet is támogatják, amely a térség határainak ellenőrzésére hivatott. Az utóbbi időben ellentmondásos hírek érkeztek az ügynökség elszámoltathatóságáról, munkájáról, finanszírozásáról.

Egyesek szerint megakadályozza az Európába irányuló illegális bevándorlást, mások azonban azt állítják, hogy a legálisan érkező menedékkérőknek sem biztosít védelmet.

Emellett a költségvetése is rohamosan növekszik: 2020ban 364 millió eurós éves kerettel dolgoztak, az idén pedig már több mint a duplájával, 754 millióval.

MEGERŐSÍTETT BENNÜNKET A STANDARD & POOR’S

A Standard & Poor’s stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat – írta közösségi oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. A hitelminősítő szerint 7 százalékos gazdasági fellendülés volt tavaly Magyarországon, amely az egyik legerősebb az EU-ban. Az idei évre is magas, több mint 5 százalékos bővülésre számítanak. Jelentésükben kiemelik, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a magyar államadósság összetétele: a devizaarány mellett a külföldiek kezében lévő adósság hányadosát is sikerült csökkenteni. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt fél évben mindhárom nagy hitelminősítő kedvező értékelést adott: tavaly szeptemberben a Moody’s felminősítette Magyarországot, az idén januárban a Fitch Ratings erősítette meg a befektetésre ajánlott osztályzatát, most pedig az S&P tartotta fenn kedvező besorolását.

A HÉT 86 SZÁMA

KISEBB LESZ A ROLLS-ROYCE-EMBLÉMA

A valaha volt legáramvonalasabb Rolls-Royce lesz a 2023 végén debütáló, 2024-ben a kereskedésekbe kerülő akkumulátoroselektromos Spectre kupé, amelyhez a Cw 0,26-os légellenállási együttható elérése érdekében új Spirit of Ecstasy márkajelzést készítettek. A Világgazdaság cikke szerint a korábbinál alacsonyabb, 100,01 helyett 82,73 milliméteres lesz az új szobor, amely leginkább annak köszönhető, hogy módosították az előredőlő nőalak testtartását – a márkajelzést tervező Charles Sykes eredeti vázlatrajzait vették alapul az átalakításhoz.

százalékkal emelkedett a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva a vendéglátás forgalmának volumene 2021 decemberében. Az árbevétel 102,5 százalékkal nőtt. A tavalyi alacsony bázis a járvánnyal összefüggő korlátozások miatt következett be. Szintén bázishatások miatt, az idei első negyedévben erőteljes fellendülésre számíthat az ágazat. A pandémia előtti szint eléréséhez azonban a külföldi turizmus beindulására is szükség van, így a helyreállás fokozatosan megy majd végbe – hangsúlyozza a Takarékbank elemzése. A vendéglátás árai várhatóan jelentősen nőnek a következő időszakban. Ennek hátterében a munkaerőhiány által okozott béremelkedés, az energia- és az élelmiszerárak növekedése áll. A bank elemzői szerint az áremelkedés két számjegyű lehet.

4 | FIGYELŐ 2022/7

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 02. 15. 16:28

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„A stílus az egyetlen igazi luxus, amit mindenki megengedhet magának, ha van pénze, ha nincs; az elegancia pedig úgy érhető el, hogy elnémítjuk a lármás irányzatokat” – Aurora Segura mexikói színésznő.

ÚJ SZÉKHÁZBAN A BÉT MARAD A MAGAS INFLÁCIÓ AZ EU-BAN

Közzétette az Európai Bizottság a szokásos téli előrejelzését, amely az őszihez képest több helyen is eltér. A bizottság 4 százalékos növekedést vár az idén az eurózónában, jövőre pedig 2,7 százalék lehet a bővülés. A növekedést a továbbiakban is a járvány terjedése határozza meg, a karantén miatt kieső munkavállalók és a pandémia elleni intézkedések rontják az aktivitást, az egyes alapanyagok (például fém alkatrészek és csipek) hiánya pedig legalább az év első felében fennmarad. A tavalyi 2,6 százalékos éves növekedés után az idén 3,5 százalék lehet az eurózóna éves átlagos inflációja a téli előrejelzés szerint. Az őszi prognózisban még 2,2 százalékos pénzromlást várt 2022-re a bizottság. Ebben szerepet játszik, hogy az energiaárak az idei év elején tovább emelkedtek, és az eurózóna inflációja januárban a várt csökkenés helyett tovább nőtt, történelmi csúcsra érve.

Februártól a Budapesti Értéktőzsde székhelye a Krisztina körút 55. szám alatt található. A költözés sem a BÉT működését, sem a tőzsdei kereskedés menetét nem befolyásolja. Az épület az értéktőzsde 1990-es újjáalapítását követő történetének ötödik, összességében pedig nyolcadik székhelye. A börze a 19. században a Lloyd-palotában, majd a Wurm és a Mária Terézia utca sarkán található épületben, 1905-től 1948-ig pedig az V. kerületi Tőzsdepalotában működött. Az 1990-es újjáalapítást követően két éven keresztül a Trade Centerben, 1992 és 2007 között a Pesti Hazai Takarékpénztár palotájában zajlott a kereskedés. 2007-től 2015-ig az Andrássy úti Herzog-palota adott otthont a BÉT-nek, az elmúlt hét évben pedig a Szabadság téren, a Tőzsdepalota mellett elhelyezkedő Bank Center volt a tőzsde székhelye. Februártól a BÉT a Várnegyed közvetlen szomszédságában, az MNB Budai Központjában folytatja működését, ahol a tervek szerint a jövőben a Budapesti Tőkepiaci Központ is helyet kap.

FOTÓK: KALLUS GYÖRGY; FIGYELŐ-ARCHÍV

JEGYBANKI AJÁNLÁS A TŐZSDÉRE

Ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank a hazai hitelintézetek és biztosítók Budapesti Értéktőzsdén való bevezetésének ösztönzésére. A jegybank áprilistól jó gyakorlatnak tekinti, ha a tulajdonszerzési, állományátruházási ügyletek esetén az érintett intézmények két éven belül legalább egy törzsrészvénysorozatukat bevezetik a BÉT-re. Ez erősítené a pénzügyi intézmények átláthatóságát, ezáltal a betétesek, a befektetők és a fogyasztók védelmét is – áll az MNB közleményében.

2022/7 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 02. 15. 16:28

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 02. 15. 16:29

A karnevál királya bevonul a 137. nizzai karneválra. Az idei rendezvény témája az állatok királya. A pandémia Franciaországban is visszaszorulóban van, keddi adatok szerint az átlagos napi fertőzöttség az elmúlt három hét során napi 253 ezerrel mérséklődött, ami 70 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi csúcs. A járvány hullámai során 21,5 millióan fertőződtek meg, 135 ezren hunytak el.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: ERIC GAILLARD, REUTERS

NAGYTOTÁL

2022. 02. 15. 16:29

| PUBLICISZTIKA |

FÓKUSZBAN A CSALÁDOK

Megérkezett a famíliákhoz az szja-visszatérítés, nézem a híradóban, hogy hétvégén meg is rohanták a családok az üzleteket, azt nyilatkozták, a gyerekeikre költik elsősorban meg műszaki cikkekre, lakásfelújításra. A privát mini-közvéleménykutatásom szerint álomnyaralás, teraszfelújítás, kanapévásárlás, külföldi nyelvtanfolyam lesz belőle, valamint tartalék. Ilyen az, amikor a családpolitika valódi és működőképes eszközökkel támogatja az adófizetőket. Tavaly júniusban beszélt először a személyi jövedelemadó visszaadásáról Orbán Viktor, azóta sem tudta se lenyelni, se kiköpni az ellenzék, de a balliberális sajtónak is megakadt a torkán. Ugyanis azon a térfélen a családtámogatás jelenlegi dimenziói teljesen ismeretlenek. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott szombati évértékelőjében, elvették a 13. havi nyugdíjat, elvettek egyhavi fizetést, egy év gyest, megszüntették az otthonteremtési programot, a családok adókedvezményét. A rezsi az egekbe emelkedett, a devizahiteles famíliák minden erejükkel próbáltak a víz felett maradni, ám ez sokaknak nem is sikerült – nos, ez volt a 2010 előtti időszak családpolitikája.

LENGYEL GABRIELLA ROVATVEZETŐ

Ezzel szemben a jelenlegi helyzet az, hogy a pandémia megerősítette a magyar famíliákat, a családpolitikai és a válságkezelő intézkedéseknek köszönhetően a szülők jelentős része képes volt megőrizni az életszínvonalát. A járvány ideje alatt nem csökkent sem a gyermekvállalási, sem a házasodási kedv, a fiatalok nem fordultak el attól, hogy házassággal kössék össze az életüket, az elmúlt évtizedben megduplázódott az anyakönyvvezető elé állók száma. A közgondolkodásban a házasság renoméja nem kopott meg. Bár sokat változott a világ, és a kapcsolatok mostanában már nem feltétlenül szólnak egy életre, a házasság mint megtartó erő és a gyerekvállalás erős talapzata ma is vonzó a fiatalok számára. És miért ne csinálhatnák jobban, mint a szüleik?

Kilencvenháromezer csecsemő látta meg a napvilágot tavaly, öt százalékkal több, mint tíz évvel ezelőtt, úgy, hogy a szülőképes korosztály létszáma 20 százalékkal csökkent. Európai uniós összevetésben is kifejezetten jó eredményről beszélhetünk, ugyanis Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a gyerekvállalási kedv. Ezek az adatok szoros összefüggésben vannak azzal a társadalmi és gazdasági klímával, amelyet a kormány az elmúlt tíz évben megteremtett azzal, hogy kézzelfogható módon honorálta a gyermeknevelés nehézségeit vállaló, dolgozó szülők erőfeszítéseit. Tette mindezt egy baloldali ellenszélben, a magukat baloldalinak valló pártok támogatása nélkül. Áprilisban eldől, elég lesz-e mindez a folytatásra.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A járvány ideje alatt nem csökkent sem a gyermekvállalási, sem a házasodási kedv.

8 | FIGYELŐ 2022/7

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 02. 15. 16:29

JAVULT A CSALÁDOK ANYAGI HELYZETE

A magyarok 64 százaléka úgy gondolja, hogy amióta Orbán Viktor az ország miniszterelnöke, a családjának az anyagi helyzete összességében javult – ezt ¥QQFU±YTYYF RJL F 8_¥_FI[­L KJGWZ¥W JQJON KJQR­W­XJ FRJQ^JY F PTWR¥S^K÷ ­[­WY­PJQ÷ GJX_­IJ JQ÷YY P­X_±YJYY F UTQNYNPFN X_JRUTSYG·Q FPY±[ KJQS÷YY magyar lakosság körében. A munkából származó bruttó jövedelmek és a minimálbér elmúlt évtizedbeli alakulása alátámasztja a többségi álláspontot.

2010 ÓTA AZ ÖN CSALÁDJÁNAK ANYAGI HELYZETE HOGYAN VÁLTOZOTT?

A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA (ezer forint)

Forrás: KSH

210

Forrás: Századvég

10

190 170 150

26

30

64

110 90 70 50

Jobb

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022

Forrás: KSH

Forrás: Századvég

5,2 0

2

4

2015

6

8

7

10

17

5,3 0

2

4

2017

Nem tudja/Nem válaszol

ÖN SZERINT HA 2022-BEN AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS ALAKÍTANA KORMÁNYT, HOGYAN VÁLTOZNA A CSALÁDJÁNAK ANYAGI HELYZETE?

ÖSSZESSÉGÉBEN MENNYIRE ELÉGEDETT ÖN A HÁZTARTÁSA ANYAGI HELYZETÉVEL? 2013

Rosszabb

6

8

10

6

8

10

43

5,2 0

2

4

2019

33

5,4 0

2

4

2021

6

8

10

Inkább romlana Inkább javulna

5,6 0

2

4

6

8

10

Nem változna Nem tudja/Nem válaszol

& 9*1/*8 2:30&.)ö'*3 &10&12&? 8'&3 11 0 -&;. '7:99 2:30&/ ;*)*12* forint)

Forrás: KSH

2010

216 000

2014

2017

F_09_Szamlalo.indd 9

312 100

2011

250 600

227 400

2015

2018

346 700

2012

261 400

235 500

2016

2019

383 400

2013

244 300

2020

420 000

277 200

2022. 02. 15. 16:29

| CÍMLAPON | BENKŐ TIBOR

10 | FIGYELŐ 2022/7

F_10-13-cimlap-Benko.indd 10

2022. 02. 15. 16:38

| CÍMLAPON | BENKŐ TIBOR

„A LEGFONTOSABB A TÁRGYALÁS”

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

BENKŐ TIBOR | „Tavaly Székesfehérváron létrehoztunk egy többnemzeti hadosztály szintű vezetési elemet, három alapító és hat együttműködő NATO-tagországgal. További NATO-erők magyarországi állomásoztatására a jelenlegi konfliktus időszakában nincs szükség, hazánk képes ellátni szövetségesi feladatait. Az észak-atlanti szervezetet ugyanis mi magunk is alkotjuk” – mondta lapunknak adott interjújában a honvédelmi miniszter. Hangsúlyozta: az ukrán–orosz válságot tárgyalóasztalnál kell megoldani.

Veszélyes a geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán, orosz– amerikai konfliktus nagyon kiéleződött az elmúlt hetekben.

Magyarország a békés megoldást szorgalmazza. Szükség van-e NATO-s megerősítő csapatok hazánkban történő állomásoztatására? Katonapolitikai értelemben milyen pozíciót foglalunk el?

– Fontosnak tartjuk, hogy a szemben álló felek – a jelenlegi politikai feszültség és a katonai csapatmozgások idején is – fenntartsák a párbeszédet, tárgyaljanak egymással. Most a dialógus a legfontosabb, tárgyalóasztalnál kell megoldani a konfliktust, de természetes, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnél a másik alapelv, az elrettentés is érvényesül. Ennek tudatában építjük katonai képességeinket és az ország honvédelmi képességét. A múlt évben Székesfehérváron létrehoztunk egy többnemzeti hadosztály szintű vezetési elemet, három alapító és hat együttműködő NATO-tagországgal. Többek között ezért hangsúlyozom, hogy további NATO-erők itteni állomásoztatására – a jelenlegi konfliktus időszakában – nincs szükség, hazánk el tudja látni szövetségesi feladatait.

Mert a szervezetet – mint az előző gondolat is mutatja – mi magunk is alkotjuk. Ebben az esetben az ellenzéki bírálatokat illetően három eshetőség állhat fenn. Tudatosan félre akarják tájékoztatni a közvéleményt, hogy ebben a kritikus helyzetben mi semmit sem teszünk. A második, hogy nekik a nemzeti érdekeinkkel ellentétben megfelelési kényszerük van más államok felé, amelynek mindenáron eleget akarnak tenni. Vagy van a harmadik opció, miszerint az ilyen kritikákat megfogalmazók egyszerűen nem értenek ahhoz, amiről beszélnek.

Az viszont tény – ha az ellenzéki kritizálókat nem is győzi meg –, hogy a NATO-nak sem a politikai, sem a katonai vezetésétől nem érkezik bírálat a magyar kormány álláspontja miatt. Nyilván azért, mert ők értik, hogy mit miért teszünk.

A brit védelmi miniszter nemrég járt Budapesten, és hangsúlyozta, hogy Magyarország megbízható partner, betartja a szövetségen belüli vállalásait, amit teszünk, az teljes mértékben megfelel a NATO-elveknek.

– Mekkora a szervezeten belüli amerikai nyomás egy ilyen konfliktushelyzetben?

– Azt tudni kell, hogy a NATO legnagyobb hozzájárulója az Egyesült Államok, s Európa biztonságát is nagymértékben ő szavatolja. Ebből is látszik, hogy az öreg kontinens országainak sokkal nagyobb mértékben kellene költeniük a haderejükre, mert ezáltal jóval hatékonyabban tudnák garantálni saját nemzetük és a térség biztonságát. Eleget kellene tenni a washingtoni szerződés 3. cikkének, amely kimondja, hogy a nemzeti és ezáltal a kollektív védelmi képességek erősítése minden ország kiemelt feladata. Ezért Magyarország 2014ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát katonai kiadásokra fordítja.

– Ekkor indította a kormányzat a haderőfejlesztési folyamatot is. Hogy áll a program, milyen hadiipari beruházások és beszerzések várhatók a következő években?

– A nemzeti védelmi képesség kiépítése és mindenkori rendelkezésre állása tekintetében nem pusztán a haderőt kell figyelembe venni, hiszen sok-sok területről van szó. Nagyon fontos tisztában lenni a nemzeti ellenálló képesség (resilience) fogal-

2022/7 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlap-Benko.indd 11

2022. 02. 15. 16:38

| CÍMLAPON | BENKŐ TIBOR

mával, amelybe a haderő mellett több alrendszer, így többek között a gazdasági-pénzügyi, az energetikai és a kiberbiztonság is beletartozik. Magyarország 2014-ben azt is vállalta, hogy a védelmi kiadások legalább húsz százalékát technikai eszközök beszerzésére, korszerűsítésére fordítja. Az év elején az Airbustól húsz könnyű, többfunkciós helikopter érkezett és állt hadrendbe. Közepes többfunkciós helikopterekből tizenhatot rendeltünk, s az átadásukat 2023–25-re várjuk. A légierőnél a helikoptereken kívül a kiképző- és gyakorló-, valamint a csapatszállító gépekkel kezdtük a fejlesztést. Most a rámpás szállítórepülők beszerzésével folytatjuk, belőlük kettőt kívánunk hadrendbe állítani. Ezek 2024–25-ben érkeznek.

Viszont itt nem állhatunk meg, hiszen 2026-ban a Gripen vadászgépek szerződése is lejár.

– A svédekkel folynak már tárgyalások a kontraktus esetleges megújításáról, vagy más irányokban tájékozódnak?

– Tárgyalásokat még nem folytatunk a szerződés meghoszszabbításáról, viszont a haderőképesség tekintetében már folyik a tervező-elemző munka. Ezzel azt térképezzük fel, hogy a 2026 utáni időszakban milyen kihívások érhetik az országot, s ehhez milyen légierőre, ezen belül milyen vadászgépekre van szükségünk. Ma még semmi sem eldöntött tény, sem a kontraktus meghosszabbítása, sem az, hogy modernebb Gripenekre vagy más gyártó eszközeire állunk át.

– Mikor érkeznek a német „szuperharckocsik”?

– Tizenkét Leopard 2A4-est már hadrendbe állítottunk.

Ezekkel átmenetet tudunk képezni a korábbi, orosz haditechnika, kiszolgálási, üzemeltetési eljárásrend és a nyugati, korszerű technika között. Ezek alapvetően kiképző-felkészítő eszközök, hiszen a cél a legmodernebb Leopard 2A7-es harckocsik beszerzése, amelyek 2023-tól érkeznek hozzánk. Ez évben várjuk a 155 mm-es önjáró lövegeket, valamint elindítottuk a Lynx típusú páncélozott harcjárművek beszerzését. Az utóbbiakkal egy a Magyar Honvédségben jelenleg nem létező képességet hozunk létre. De új páncélozott szállító járműveket is rendszeresítünk. Ezek a Gidrán 4x4-esek, amelyekből tíz már Magyarországon van, és még további negyvenet várunk.

– A hadiipari együttműködés jegyében hadiipari gyárak is épülnek itthon. Ezek a fejlesztések hogy állnak?

– A haderőfejlesztési terv része, hogy a beszerzésekkel a hazai hadiipari beruházásokat is ösztönözzük. A kutatás, a fej-

lesztés, az innováció, a hadiipar megteremtése azt biztosítja, hogy lehetőleg ne kerüljünk kiszolgáltatott helyzetbe, hogy minél kevésbé függjünk majd másoktól. Ez is a már említett nemzeti ellenálló képesség növelésének a része. A magyar gazdaság szintén profitál majd ebből, hiszen az üzemek hozzájárulnak a gyarapodáshoz, s a foglalkoztatást is növelik. Első lépésként Kiskunfélegyházán létrehoztuk a kézifegyvergyártó üzemet, amely folyamatosan bővül. A szakembereink közben kifejlesztettek egy nagyon ígéretes új magyar fegyvercsaládot is. A fegyverhez viszont lőszer, abba pedig lőpor kell, ehhez pedig újabb hadiipari üzem szükséges, amely biztosítja, hogy ne csak fegyvergyártási kapacitásunk legyen. S ilyen komplex módon gondolkodunk a Lynx, az Airbus helikopterek vagy a Gidrán páncélozott eszközök beszerzéseinél is.

– A honvédségnél dolgozók bérfejlesztése folytatódik az idén?

– A katona az esküjében az elhivatott szolgálaton túl azt vállalja, hogy ha a helyzet megkívánja, a saját életét áldozza a hazáért. Ezt az átlagon felüli vállalást erkölcsileg és anyagilag el kell ismerni, s Magyarország polgári kormánya ezt maximálisan meg is teszi. A társadalomban a katonának tekintéllyel és megbecsültséggel kell bírnia, amit odaadó szolgálatával ki kell érdemelnie. Sajnos a rendszerváltást követő időszakban a laktanyák bezárásával, a katonalétszám csökkentésével ezek is csorbát szenvedtek. Nekünk vissza kell állítani a Magyar Honvédség társadalmi presztízsét. A katonák számára életpályát szükséges biztosítanunk, hogy kiszámítható legyen az út, amelyen haladnak. Látniuk kell a célokat, tudniuk kell, mit vállaltak, és azzal is tisztában szükséges lenniük, milyen teljesítményt várunk tőlük annak érdekében, hogy tovább tudjanak lépni. Az emberek elismeréséért, tiszteletéért meg kell harcolni, azt senki sem kapja ingyen. Ehhez szükséges az életen át tartó tanulás, az intelligencia, a katonához méltó, elhivatott szolgálat, a megjelenés és a példamutató viselkedés. Az illetmény az életpálya nagyon is fontos – ha nem az egyik legfontosabb – részeleme. 2015 és 2019 között átlagban ötvenszázalékos béremelést hajtottunk végre, 2020-ban és 2021-ben tízszázalékos volt a növelés, és az idén újabb tízszázalékos emelést könyvelhetnek el a katonák. Ezen túlmenően 2019-ben egyszeri, ötszázezer forintos pluszjuttatást kaptak, most februárban pedig – amire eddig

NÉVJEGY 67 éves.

Nős, két lány édesapja.

2018-tól honvédelmi miniszter.

2010–2018 Honvéd Vezérkar, főnök.

2009–2010 MH Összhaderőnemi Parancsnokság, parancsnok.

2007–2009 MH Összhaderőnemi Parancsnokság, parancsnokhelyettes.

Korábban különböző parancsnoki tisztségekben szolgált.

Iskolái: 1975–1979 Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta és tábori tüzér szak.

1985–1988 Kalinyin Tüzér Akadémia, Leningrád.

2000–2001 Army War College, USA. 2004–2006 Szent István Egyetem, humán erőforrás menedzsment, szakértő.

2007–2010 ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Hadtudományi Doktori Iskola.

Nyelvismeret: Orosz felsőfok, angol felsőfok.

12 | FIGYELŐ 2022/7

F_10-13-cimlap-Benko.indd 12

2022. 02. 15. 16:38

| CÍMLAPON | BENKŐ TIBOR

A védelmi képesség kiépítése során tisztában kell lenni a nemzeti ellenálló képesség (resilience) fogalmával, ebbe a haderő mellett beletartozik a gazdasági és pénzügyi biztonság, az energetikai és kiberbiztonság is. nem volt példa – hathavi úgynevezett fegyverpénzben részesültek. Ennek a hivatásnak versenyképesnek kell lennie a „jól jövedelmező civil élet” vállalkozásaival. A Magyar Honvédség célja, hogy az állományába a legjobb szakemberek kerüljenek, akikre rábízhatjuk a haza védelmét.

– Áprilisban választások lesznek. Az ellenzék az utóbbi években a jobboldali kormány minden honvédelemmel kapcsolatos lépését kritizálta, támadta. Ön szerint mire lehetne számítani tőlük ezen a területen, ha ők kerülnének hatalomra?

– Szerintem túl nagy képzelőerő nem kell hozzá. A baloldali kormányoknak 2002 és 2010 között volt lehetőségük bizonyítani. Meg is tették. Laktanyákat zártak be, a honvédség létszámát csökkentették, felújított, modernizált technikai eszközöket adtak el, a katonai pályára irányítás utolsó intézményét is felszámolták. 2009-ben már ők maguk jelentették be nyilvánosan: a katonák társadalmi elismertsége oly csekély mértékű, hogy a hatékony munkavégzésüket sem biztosítja. Vagyis a honvédséggel együtt a honvédséget érintő társadalmi morált is sikerült leamortizálni. Kijelenthető: felelőtlenül spóroltak a haza védelmén.

Hogy mire lehetne most tőlük számítani? Az utolsó kormányzati évükben Vadai Ágnes akkori államtitkár a ciklus végére felvilágosulva arról beszélt, hogy szükség van a honvédség fejlesztésére, s ehhez pártszínektől független, nemzeti összefogás kell – miközben az azt megelőző esztendőkben a Magyar Honvédség leépítését végezték. Különös hozzáállásról tanúskodott ez akkor is. De úgy látom, nem igazán változtak.

Nem olyan régen Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter így nyilatkozott egy hírportálnak: „A program minden egyes döntését felül kell vizsgálni, a NATO-ban van erre egy megfelelő értékelési rendszer. Ami nem felel meg a Magyar Honvédség érdekeinek, azt törölni kell vagy módosítani.” Gratulálok! Többek között az említett NATO-s értékelési rendszer tükrében történik a haderőfejlesztés és -felajánlás. Ugyanakkor úgy tűnik, a volt tárcavezetőnk azzal sincs tisztában, hogy a technikai fejlesztéseket a magyar katonák igényei határozzák meg. A haderőtervezés az ő idejében is katonai feladat volt, s most is az. Persze nem csodálkozom a tájékozatlanságán, hiszen azt mondta, hogy az ő miniszteri időszakában „a Magyar Honvédség a NATO-n belül a katonai egészségügyért volt felelős”. Ez csak két alapvető kérdésben sántít. Az egyik:

a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ az ő idejében sem tartozott, s most sem tartozik a Magyar Honvédség kötelékébe. A másik: a szövetségen belül a katona-egészségügy felelőse a belgiumi Monsban, a SHAPE JMED személyében és szervezetében található. Kérem, ne vonjuk meg tőlük azt a felelősségteljes munkát, amelyet végeznek! Kihangsúlyozza, hogy miniszterként mi mindent megtett a „fertőzésmegóvási” képesség megteremtése érdekében. Könyörgöm. Nehogy megóvjuk a fertőzést, inkább védekezzünk ellene, s ha kell, számoljuk fel! És sorolhatnám még a nyilatkozat további „horrorisztikus” gondolatait. Feltételezném, hogy négy éven keresztül ennyire tájékozatlan azért nem lehetett.

Szekeres Imre figyelmét arra is felhívnám, hogy a NATO az általuk folyamatosan kritizált beruházások tükrében ismeri el az ország katonaiképesség-fejlesztésének eredményeit és a kollektív védelemhez való hozzájárulásunkat. Ha érdekli, talál róla olvasnivalót.

De ismét említhetem Vadai képviselő asszonyt, aki a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen munkanélkülivé válók megsegítésére indított programunkhoz csatlakozó magyar embereket lenézve, őket leminősítve úgy nyilatkozott, hogy most már „fű, fa, vadvirág fegyvert kaphat a kezébe”. Velük a jövőben ugyan mi lenne a szándékuk? Szerintem az ilyen hozzáállás megpecsételné az ország honvédelmének az ügyét. Azt már tudjuk, ők mit nem szeretnének csinálni, de azt még soha nem hallottam tőlük, hogy milyen fejlesztésekben gondolkodnak, mit tennének, miként szolgálnák az ország és a katonáink érdekeit, ha ők kormányozhatnának. Elgondolkodtató ez a hozzáállás, mert mind a Magyar Honvédség, mind a haza védelme nemzeti ügy (kellene, hogy legyen).

PINDROCH TAMÁS

2022/7 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlap-Benko.indd 13

2022. 02. 15. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

LEDOLGOZTUK A VISSZAESÉST „2010 óta nemcsak az államot szerveztük át, hanem egy új magyar gazdaságot is építettünk. Most ez is vizsgázott” – mondta múlt szombati évértékelő beszédében a miniszterelnök, aki pozitív gazdasági jövőképet vázolt fel, növekvő exporttal, csökkenő államadóssággal, folytatódó rezsicsökkentéssel.

MUNKA, EXPORT

A gazdasági eredmények között az első helyen említette a kormányfő, hogy a járvány ellenére is sikerült teljesíteni az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó, 2010-ben megfogalmazott célt. A foglalkoztatottak száma mára megközelítette a 4,7 milliót – ezt a rendszerváltás

óta még egyszer sem sikerült elérni –, s bár a munkanélküliségi ráta a pandémia 2020-as kitörésekor megemelkedett, 2021 elejétől ismét csökken az arányszám: a statisztikai hivatal adatai szerint október– decemberben 3,7 százalékon állt a mutató.

Az Orbán Viktor által kiemelt másik tényező az ország exportteljesítménye, melynek előző évi alakulását „brutális rekordként” jellemezte a miniszterelnök, aki nem véletlenül beszélt hangsúlyosan a kivitelről, hiszen a magyar gazdaság nagymértékben exportorientált – a kivitel éves értéke a GDP összegével vetekszik. A külkereskedelmi termékforgalmi számok szerint az export a múlt évben tizennégy százalékkal haladta meg a megelőző esztendő eredményét, s ezáltal értük

el az említett volumenrekordot. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) hozzáférhető információk nominálisan azt mutatják, hogy míg 2019-ben 35 ezer milliárd forint körül alakult a kivitel összege, 2020-ban csaknem 37 ezer milliárd forint volt, tavaly pedig már majdnem elérte a 43 ezer milliárdot. Ez a teljesítményünk a harmincnegyedik legnagyobb a világon, az egy főre jutó export tekintetében pedig már a huszonhetedikek vagyunk – helyezte el a nemzetközi rangsorban a magyar pozíciót a kormányfő.

Szintén szorosan a kivitelhez kapcsolódik az úgynevezett kifektetési stratégia, amelynek az erősítését ismét szorgalmazta a miniszterelnök. „Már korábban eldöntöttük, hogy amennyi profitot kivisznek Magyarországról az itt működő külföldi vállalatok, annyit kell hazahozniuk a kint működő magyar cégeknek. Így, és

FOTÓK: ORBÁN VIKTOR, FACEBOOK

ÉVÉRTÉKELŐ | A magyar gazdaság bőven ledolgozta a koronavírus-járvány miatti visszaesést, sőt megerősödve jön ki a válságból – jelentette ki Orbán Viktor hagyományos évértékelőjében.

Az országgyűlési választás kampányának a nyitónapján tartott beszéde értelemszerűen inkább politikai vetületű volt, és főként a szavazóbázis mozgósítását szolgálta, de a kormányfő gazdasági helyzetelemzést is tartott a hallgatósága előtt. Sőt, az üzemanyagárstop meghosszabbítását is a Várkert Bazárban jelentette be.

14 | FIGYELŐ 2022/7

F_14-15_evertekelo.indd 14

2022. 02. 15. 16:30

csak így lehet egyensúlyban tartani a hazai gazdaságot. Ez ugyan még odébb van, de a járványidőszak alatt sem fordultunk vissza, előrementünk, nem hátra” – fejtette ki Orbán Viktor, példaként hozva, hogy a Mol 417 benzinkutat vásárolt Lengyelországban, az OTP pedig gyakorlatilag az egész Balkánon jelen van. Megemlítette továbbá, amiről korábban lapunk is beszámolt, hogy magyar társaság építheti a 270 millió lakosú Indonézia e-útdíjrendszerét. A mintegy háromszázmillió dollár értékű beruházás a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai export. Csehországban az MVM 1,6 millió fogyasztót lát el energiával, de van már magyar baromfi-feldolgozó Vietnamban, takarmányüzem és gumibitumengyár Oroszországban, valamint magyar tulajdonú távközlési cég Albániában és Montenegróban is – sorolta a kormányfő a „kifektetésben” érdekelt hazai vállalatok eredményeit.

ÁLLAMADÓSSÁG

Orbán Viktor ezúttal sem rejtette véka alá: ahogyan 2010 óta mindig, Magyarország a válság alatt is a saját útját járta. „A gazdaság újraindításához nem a brüsszeli recepteket, hanem a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmaztuk. Nem a fékre léptünk, nem húzódtunk fedezékbe, hanem kanyarban is bátran előztünk” – fogalmazott, jelezve, hogy tavaly hét százalék fölötti volt a növekedés mértéke, és „bőven ledolgoztuk a járvány miatti visszaesést”.

További eredményként könyvelte el a miniszterelnök, hogy sikerült 80 száza-

lék alatt tartani az államadósság szintjét, egyúttal azt vállalta, hogy ezt az értéket az év végére 77-re szorítja vissza a kormány. Összehasonlításul megjegyezte: Franciaország államadóssága 115, a spanyoloké 120, az olaszoké pedig 154 százalékra nőtt, sőt Ausztriáé is nagyobb a magyarnál. Hazánk tartozása 2010-ben a GDP 80 százaléka fölött volt, ám 2019re több mint tizenöt százalékponttal – jóval az európai uniós átlag alá – sikerült csökkenteni – a járvány azonban keresztülhúzta a további mérséklésre vonatkozó kormányzati terveket. Az idén ugyanakkor ismét ereszkedő pályára állhat az adósságráta. A Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői például valamelyest optimistábbak is a kormányfőnél. Úgy számolnak, hogy a tavalyi 78,2-ről ebben az évben 75 százalék alá is süllyedhet a tartozás értéke.

A több kulcsterületen, a bank-, a média- és az energiaszektorban elért „magyarosítást” ugyancsak a kedvező fejlemények közé sorolta Orbán Viktor. Emlékeztetett: a bankok esetében 60, a médiában 66, az energiaágazatban pedig 71 százalékos volt a külföldi tulajdon aránya, amikor a kabinet meghirdette ezen értékek 50 százalék alá szorítását, s mára mindenhol többségbe került a magyar tulajdon.

sekről is. Ezek között szólt a huszonöt év alattiak adómentességéről, a szülők szjabefizetésének a visszatérítéséről, a minimálbér kétszázezer forintra emeléséről, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaadásáról.

Az inflációs helyzetet érintve beszélt a „négy stop politikájáról”, azaz a rezsi-, az üzemanyagár-, az élelmiszerár- és a kamatstopról. Rámutatott: az EU-ban az áram Magyarországon a legolcsóbb, a gáz ellenértéke pedig a harmadik legkisebb.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ár-összehasonlító vizsgálata szerint például januárban a magyar fogyasztók az uniós átlagnál hatvan százalékkal fizettek kevesebbet a villamos energiáért. „A rezsicsökkentés működik, éppen most veszi át tőlünk Franciaország és Spanyolország” – tette hozzá Orbán Viktor, aki arra számít, hogy az európai energiaárak – Brüsszel elégtelen és megkésett lépései miatt – még évekig magasak lesznek. Közölte egyúttal, hogy a rezsicsökkentés másfél, az üzemanyagárstop fél, az élelmiszerárstop pedig 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt. Értékelése szerint az árbefagyasztás az üzemanyagok terén is bevált, ezért bejelentette, hogy további három hónappal meghosszabbítják a benzinre és a gázolajra vonatkozó 480 forintos felső limitet. „Árstop nélkül jóval 500 forint felett járnánk” – jegyezte meg a kormányfő.

HELMECZI ZOLTÁN

JÓLÉTI INTÉZKEDÉSEK

A miniszterelnök értelemszerűen beszámolt a napokban az emberek által már kézzelfoghatóan érzékelhető jóléti intézkedé2022/7 FIGYELŐ | 15

F_14-15_evertekelo.indd 15

2022. 02. 15. 16:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Magyarország bruttó hazai terméke 2021 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 7,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok alapján 7,1 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

DOBOGÓSOK VAGYUNK

A KSH összesítése alapján az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett, és 2021-ben a GDP volumene 7,1 százalékkal nőtt. Ilyen bővülési ütemre nem volt példa az elmúlt 30 évben. A KSH jelentése alapján a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá. Az említett adatok jócskán meghaladták a várakozásokat, ráadásul nem

HÉT SZÁZALÉK FELETT | A KSH közlése alapján tavaly, a negyedik negyedévben 7,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így összességében a 2021-es növekedés 7,1 százalék volt, amire még nem volt példa a rendszerváltoztatás óta.

pusztán hazai viszonylatban lett szép a teljesítmény. Tudniillik a negyedik negyedévben Európa legnagyobb bővülését érte el Magyarország – derül ki az Eurostat ugyancsak ked-

EURÓPAI GAZDASÁGOK GDP-VÁLTOZÁSA, 2021. IV. NÉV Lengyelország Magyarország Olaszország Svédország Ausztria EU-átlag Eurózóna-átlag Csehország Németország Szlovákia Forrás: Eurostat

Év/év alapon, százalék

1,7

2,7

3,7

4,3

4,7

5,3

6,3 6,1

7,1

7,7

FOTÓ: GETTY IMAGES

HARMINCÉVES CSÚCSON A GAZDASÁG

16 | FIGYELŐ 2022/7

F_16-17_belfold_aveszhirdetes.indd 16

2022. 02. 15. 16:31

den közölt adataiból. A képzeletbeli dobogóra a spanyolok és a lengyelek fértek fel mögénk. A sor végén az osztrák, a német, a román és a lett gazdaság volt, amelyek zsugorodtak is a harmadik negyedévhez képest. Ugyanakkor éves öszszevetésben hazánk a második helyre került 7,1 százalékos bővülésével a lengyelek 7,7 százalékos adata mögött. Noha minden uniós gazdaság GDP-száma még nem áll rendelkezésre, valószínűleg az élboly változatlan marad.

IDÉN ÖSSZEJÖHET A „HATOS”

Tavaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal bővült, ezzel a hazai gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a témával kapcsolatos sajtótájékoztatóján. A tárcavezető a megjelent statisztikát kommentálva kiemelte: az adatok szerint bebizonyosodott, hogy eredményes az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, valamint a beruházásokra épülő gazdaságpolitika. Ezek gyors visszaépülést tesznek lehetővé egy válság után is – mondta. Rámutatott: uniós összevetésben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2021-ben. Az idén a tárca szerint 5,9 százalék lehet a növekedés – tette hozzá. Eddig 5 százalék körüli GDP-emelkedést várt a kormány, illetve az elemzők is hasonló bővülésre számítottak.

ÉRDEMI LÖKÉS A BÜDZSÉBŐL

Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek (szja-viszszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz), a 20 százalékkal emelkedő minimálbér és bérminimum, valamint a 25 év alatti munkavállalók szja-kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza. Hozzátette: a második fél évben az alapanyag- és csiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint a nagyobb fesztiválok megtartása, az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést. Végezetül a szakember hangsúlyozta: a friss GDP-adat után 6-ról 6,3 százalékra emeli idei növekedési várakozását a Takarékbank. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője azt húzta alá, hogy a 2022-es gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak. Szintén bővülés várható a beruházásokban, itt az államiak egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly – fűzte hozzá a közgazdász, aki szerint a nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt. Az idei növekedés szempontjából az emelkedő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a csiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését.

SZAJLAI CSABA

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6 $ -g9ė%(

F_16-17_belfold_aveszhirdetes.indd 17

2022. 02. 15. 16:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HEVES KAMPÁNYKEZDETd

VÁLASZTÁS | Hivatalosan is elindult az április 3-i országgyűlési választás kampánya. A múlt hét végén startolt korteshadjárat utolsó ötven napja sok mindent meghatároz majd.

A nem hivatalos kampány természetesen már hónapokkal korábban kezdetét vette, az októberi ellenzéki előválasztás kellőképpen felborzolta a kedélyeket. Mindenképp meglepetésnek számított a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter győzelme, aki Dobrev Klárát, a DK európai parlamenti képviselőjét – Gyurcsány Ferenc feleségét – utasította maga mögé. Az elmúlt időszak mindenesetre azt bizonyította, hogy Márki-Zay politizálása, többnyire kínos szereplései a mögötte felsorakozó ellenzéki pártokat jobban megdöbbentették, mint az ellenfelet.

ENNYIT NEM LEHET HIBÁZNI

Nevük elhallgatását kérő ellenzéki háttéremberek lapunknak arról beszéltek: nem tudnak másra gondolni, mint hogy a miniszterelnök-jelölt tudatosan kommunikál „úgy, ahogy”, mert ennyit nem lehet hibázni. Azt kell vélniük, ezzel a stílussal akarja megnyerni az alacsony társadalmi státuszú választókat. Azonban Márki-Zay nem sokra megy azzal, hogy sértegeti a jobboldali bázist. „Nem lehet mindennap megsérteni, leostobázni, abberáltnak, butának nevezni, ez viszszaüthet. Egy tíz évvel ezelőtti szocialistaszimpatizáns nem biztos, hogy ma is MSZP-s, mindenkinek változhat a véleménye; ő ezer okból kifolyólag szavazhat immár a Fideszre is. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a politika nem egy statikus valami, hanem dinamikusan változik, tehát politikai öngyilkosság sértegetni a szavazókat, mert ki tudja, hogy a mostani nem elkötelezett fideszes mikor lenne egyszer a mi támogatónk. Így soha” – magyarázta az egyik informátorunk. Emellett szerinte ez az arrogancia biztos, hogy nem vonzza, inkább elriasztja a bizonytalanokat. Egy másik forrásunk széttárta a karját arra a felvetésünkre, hogy Márki-Zay miért állt

bele a rezsicsökkentés támadásába, miért kezdett migránsozós kampányba, miért dicsérte a fizetős egészségügy rendszerét. „Arra gondolok, hogy tényleg küldetéstudata van, és a »saját pályáján« – tehát az energiaárak, a bevándorlás és az egészségügy területén – akarja megverni a Fideszt. Ez eddig nem nagyon jött be” – fejtegette. Annyit még hozzátett: a nagyobbik kormánypárt eddig ügyesen szemezgetett évekre visszamenőleg Márki-Zay Facebook-videóiból, különböző szerepléseiből, úgy, hogy ezeknek a szövegeknek a kontextusát nem vette figyelembe.

KÍNOS MAGYARÁZKODÁS

Informátoraink arról is beszéltek, hogy az ellenzék kampánya az előválasztási időszak után teljesen „beragadt”. A Fidesz a budapesti Városháza-gate-tel átvette a kezdeményezést; az oppozíció épp a legerősebb bázisán, a fővárosban védekezett heteken át. Ez az országos kampányra is kihatott, és meglepő módon Márki-Zay ennek köszönheti, hogy az ellenzéken belül nem tört ki lázadás ellene.

Ugyanis tavaly novemberben komolyan felmerült, hogy mégsem jó jelölt, helyette mégis Karácsony Gergely főpolgármestert vagy Bajnai Gordon volt miniszterelnököt kellene ellenzéki listavezetőnek állítani. Csakhogy Karácsony kudarcos botránykezelése és az, hogy Bajnai ingatlanügynökként ajánlgatta a befektetőjelöltnek a Városházát, elvágta előlük a viszszatérés útját. Az exkormányfő nemzetközi pénzügyi és politikai kapcsolatrendszerét is beveti Márki-Zay támogatására, ahogy Gyurcsány Ferenc szintén határozottan kitart mellette. A fővárosi ingatlanbotrány viszont azt is megmutatta, hogy a színfalak mögött miként is működnek az ellenzéki pártok, ha a hatalom közelébe kerülnek, ami nem épp vonzó alternatíva a Fidesszel szemben. De az sem erősíti

az oppozíciót, hogy egy-egy mandátumon rágódnak az országos lista összeállításakor, amelyet február 26-ig kell benyújtani. Róna Péter közgazdász államfőjelölése pedig a DK-s, MSZP-s holdudvarban vágta ki a biztosítékot. Simor András volt jegybankelnök és Békesi László expénzügyminiszter olyan hévvel támadta, mintha Róna nem is az ellenzék jelöltje lenne a posztra. Simor szerint „erkölcstelen”, Békesi szerint pedig „gátlástalanul törtető” figura.

FIDESZ-ELŐNY

A legfrissebb közvélemény-kutatások adatai azt bizonyítják, hogy beszélgetőpartnereink nem tévednek. Az elmúlt hetekben az oppozíció nem szerzett új választókat, inkább veszített támogatói bázisából. Még az ellenzéki szövetséghez közel álló Závecz Research szerint is a Fidesz ismét vezet Márki-Zayékkal szemben. (A felmérés alapján a biztos pártválasztók körében a kormánypárt 49, az Egységben Magyarországért 46 százalékon áll – a szerk.) A pártok belső mérései viszont – úgy tudjuk – jóval nagyobb Fidesz-előnyről tanúskodnak. Egyáltalán nem mellékes, hogy a kormányzati intézkedések – a 13. havi nyugdíj visszaállítása, az szja visszatérítése a gyermekes családoknak, a 25 év alattiak adómentessége, az árstoppolitika – bizonyosan befolyásolják majd az eddig inkább bizonytalan pártpreferenciájú szavazók döntését is.

A kampány hivatalos kezdetének a napján tartotta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjét. Információink szerint hamarosan elindul egy ellenzékkel szembeni fideszes szembesítő kampány, amely az idősebb korosztályokat emlékezteti, a fiatalok figyelmét pedig felhívja arra, hogy milyen is volt az élet 2002 és 2010 között, a baloldal kormányzása idején. Március 15-én egy több százezer fős Békemenet következik.

PINDROCH TAMÁS

18 | FIGYELŐ 2022/7

F_18-belpol_helyzet.indd 18

2022. 02. 15. 16:31

Nepszavaz_kreativ_200x292.indd F_19-Nepszavazas-hird.indd 19 1

2022.

2022.02.

02.10.

14. 19:12 16:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELZÁRKÓZÓBAN AZ ÉSZAKKELETI RÉGIÓ

FEJLESZTÉSPOLITIKA | Hazánk északkeleti részének jelentős gazdasági-ipari fejlődésére számít a közeljövőt tekintve a térségi gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki ennek érdekében a napokban együttműködési megállapodást írt alá az érintett kamarai elnökökkel. A régió egyik húzóágazata a vasút köré épülő ipar lehet.

BIZAKODNAK A HELYIEK

A helyi gazdaságfejlesztési célokat tekintve az látszik, hogy például Szabolcsban sok más mellett a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor erősödését várják, míg Jász-Nagykun-Szolnokban többek közt útfejlesztések vannak napirenden. „A zóna lehetővé teszi, hogy a gazdaságfejlesztés centruma ebben a régióban legyen” – nyilatkozta a megyéket összefogó gazdasági térségről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak. Pekó László rámutatott: az elmúlt időszakban sok nemzetközi vállalat települt az

ország északkeleti részébe, amelyeknek létfontosságú a megfelelő beszállítói háttér, s az lenne a hasznos, ha a helyi, magyar tulajdonú kkv-k tudnák kiszolgálni a felmerülő igényeket.

Karcag és környéke fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor a Palkovics Lászlóval folytatott tárgyalása után elsősorban arról beszélt, hogy a napokban átadják az M4-es gyorsforgalmi út újabb szakaszát, de március végén már következik is a sztráda – Kisújszállás és Karcag irányába történő – továbbépítésének az alapkőletétele.

VAN MIT FEJLESZTENI

Az északkeleti régió gazdasági mutatói egyértelműen alátámasztják a fejlesztések szükségességét, bár nem lehet homogén egységként kezelni a teljes országrészt. Mert míg például Borsodban a gazdasági beruházások értéke tavalyelőtt meghaladta a 443 milliárd forintot, addig Nógrádban a 80-at sem érte el. Ráadásul az utóbbi megyében volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta is a tavalyi harmadik negyedéves tájékoztatás szerint. A Központi Statisztikai Hivatal területi adatait látva az is szemet szúró, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020-ban a zóna egyik felét alkotó Észak-Alföldön volt a legkisebb, azon belül is SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, ahol átlagosan havi 277 ezer forintot kaptak a munkavállalók, szemben a budapesti 502 ezerrel.

HZ

FOTÓ: ANTON PETRUS, GETTY IMAGES

A cégek versenyképességének a fokozása, valamint a 2021– 27-es európai uniós gazdaság- és vállalkozásfejlesztési pályázati források eredményesebb felhasználása – e két cél érdekében kötött megállapodást az északkelet-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa az övezetet alkotó hat megye – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, JászNagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg – kereskedelmi és iparkamarai elnökeivel. Palkovics László hangsúlyozta: az eddig kitűzött térségi infrastrukturális fejlesztési célok elérése megvalósult, s további jelentős – például vasúti – beruházások várhatók. A miniszter megemlítette a záhonyi vasútlogisztikai invesztíciót, de idesorolható az a nagyszabású, szintén vasúti projekt (V0) is, melynek lényege, hogy Budapestet kikerülve épülne meg egy elsősorban teherszállításra szánt, az országot átszelő pálya Záhonytól a nyugati határig. A tervezett vonal Szolnokon is keresztülhaladna, ahol a kormány tovább kívánja erősíteni a vasútijármű-gyártást.

20 | FIGYELŐ 2022/7

F_20_Eszak-Magyarorszag.indd 20

2022. 02. 15. 9:57

KÖZÖS CÉLOK, KÖZÖS SIKER, KÖZÖS MEGOLDÁSOK LÉGY RÉSZE A TÖRTÉNETNEK! /HJ\pO WH LV gVV]HWDUWy WiPRJDVG V]DNpUWHOPHGGHO PiVRN YiOODONR]iViW KRJ\ âN LV WiPRJDWQL WXGMDQDN WpJHG 6]HUH]] KDV]QRV LQIRUPiFLyNDW D www.osszetartok.hu ZHEROGDORQ

MFB_osszetartozo_2022_200x292mm.indd F_21_MFB_hirdi.indd 21 1

2022.

2022.

02. 08.

02.13:50:01 14. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TEHERNÖVEKEDÉST HOZNA AZ UNIÓS KARBONADÓ Mi a célja Brüsszelnek a tervbe vett klímapolitikával, a Fit for 55 csomaggal?

– Az európai uniós tagállamok vezetői 2020 decemberében megállapodtak arról, hogy fokozzák a közösség klímavédelmi törekvéseit, és a 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célkitűzést a korábbi 40-ről 55 százalékosra módosítják. Mivel az ambiciózusabb vállalás eléréséhez új szakpolitikai intézkedésekre is szükség lehet, az országok irányítói felkérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot ezekre a beavatkozásokra. Az intézmény tavaly nyáron adta ki a Fit for 55 nevű csomagját, amelyben az új cél eléréséhez szükséges ajánlásai szerepelnek. A brüsszeli pakkról azóta igen heves viták zajlanak, mert néhány javaslat sérti egy-egy ország, vagy akár az egész közösség érdekeit. A magyar kormány leginkább a háztartások épületeihez és a közlekedéshez kapcsolódó, energiafogyasztást terhelő karbonadó bevezetése ellen tiltakozik, mert az intézkedés minimális várható környezetvédelmi haszonért jelentős költséget okozna a lakosságnak.

– Amennyiben az EU-s elképzelések valóra válnának, az uniós állampolgároknak milyen új terhekkel kellene szembesülniük?

– A többletköltség mértékét egyelőre csak becsülni lehet. A közbeszédben elterjedt „karbonadó” valójában egy új kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését jelentené, melynek keretében a szolgáltatóknak kvótákat kellene vásárolniuk lakossági ügyfeleik energiafogyasztása után, majd ennek költségét átháríthatnák a háztartásokra. Mivel a szolgáltatók kereskedhetnének egymás között a kvótákkal, a fogyasztói terhek mértékét az új piacon kialakuló árak határoznák meg. És bár a bizottság egyelőre nem készített kellően mély hatástanulmányt, az eszköz bevezetésével járó háztartási költségek az unióban már működő vállalati kvótarendszer aktuális árai, valamint a szabályozással elérendő kibocsátáscsökkentési célok (és a lakosság árrugalmassága) alapján becsülhetők. A számítások eredménye, hogy az intézkedés legalább havi 10-20 ezer forintos többletköltséget jelentene egy családnak.

FOTÓ: SZÁZADVÉG

HORTAY OLIVÉR | A közműcég-privatizáció folyamán a baloldal az energiaszektor jelentős részét tőkeerős, multinacionális, esetenként külföldi állami tulajdonban álló vállalatoknak értékesítette.

Az ellenzék hatalomra jutása esetén pedig alighanem most is hasonlóra számíthatnánk – vélekedett lapunknak a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának a vezetője.

22 | FIGYELŐ 2022/7

F_22-23_Energia.indd 22

2022. 02. 14. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– Szakértők szerint az atomenergia a „legzöldebb” erőforrás, de az EU megosztott ezen a területen is. Mi az atomellenes lobbi célja, és milyen erők állnak mögötte?

– A nukleáris technológia támadása mögött többnyire gazdasági érdekek és ideológiai érvek állnak. Például az ezredforduló óta Németország jelentős saját, megújuló erőművek létesítésére és üzemeltetésére alkalmas kapacitásokat alakított ki azért, hogy a technológiákat a későbbiekben exportálhassa. A németek gazdasági érdeke tehát, hogy más országok megújulóalapú erőművekkel töltsék föl az energiamixüket, mert így nő az a piac, amelyen értékesíthetik a termékeiket és a szolgáltatásaikat. A másik leginkább atomellenes ország Ausztria, amely ráadásul a paksi bővítést is intenzíven támadja. A motiváció itt is teljesen világos: nyugati szomszédunk jelenleg áramot ad el nekünk, de az új blokkok rendszerbe állítása várhatóan megfordítaná a helyzetet. Az ideológiai érvelést pedig jól szemléltetik az Európai Bizottság fenntarthatósági minősítésére érkező reakciók. Hiába támasztják alá a döntést tudományos eredmények, az atomellenes országok azzal ostorozzák a dokumentumot, hogy a minősítés aláássa az európai klímapolitika hitelességét – de szakmai érveik nincsenek.

– Az atomellenes Németországban hogyan alakul a villamosenergia-ár? Milyen tapasztalatok vannak az atomenergia kivezetésének a következményeiről?

– A Spiegel becslése szerint az atomerőművek kivezetésére épülő német energiapolitika évente 32 milliárd euróba kerül.

Ennek a költségnek a jelentős részét a lakosság viseli, ezért a németországi háztartási villamosenergia-árak a negyedik legmagasabbak Európában. Decemberben egy kilowattóra áramért 36 eurócentet kellett fizetni; ez például a francia ellenérték másfélszerese. Általánosságban ki lehet jelenteni, hogy az atomerőművek bezárása minden szempontból kedvezőtlenül érintette Németországot. A megújulóalapú termelés nem tudta pótolni a nukleáris kapacitásokat, ezért a kieső energiát szennyező fosszilis alapú létesítményekből és részben francia atomerőművekből származó árammal fedezik. Tehát a szenynyezés és az árak nőttek, az ellátásbiztonság pedig csökkent.

Ennek következtében erősödik a társadalmi elégedetlenség.

Egy néhány hónapja készült felmérés szerint a német felnőtt lakosság többsége már visszafordítaná országa energiapolitikai folyamatait. Egy másik friss kutatás eredménye pedig: az emberek 62 százaléka aggódik amiatt, hogy a magas árak megélhetési nehézségeket okoznak majd számukra.

– Ha már árakról van szó, van-e kimutatás arról, hogy kik jártak a legjobban a 2013-ban bevezetett hazai rezsicsökkentéssel?

– A rezsicsökkentéssel mindenki jól jár, hiszen ma valamenynyi magyar lakos olcsóbban juthat energiához, mint az Európai Unió bármely más tagállamában élők. Mivel egy háztartás energiafogyasztását leginkább az abban élők száma határozza meg, összegszerűen a legnagyobb megtakarítás ott keletkezik, ahol sokan laknak együtt. Egy többgenerációs, nyolcfős család fogyasztása például körülbelül két és félszer nagyobb, mint egy egyedülállóé. Kiadásarányosan pedig a rezsimérséklés a szegényeknek nyújtja a legnagyobb segítséget, mert az alacsony jövedelmű háztartások bevételük nagyobb részét költik energiára.

– Az ellenzék nem támogatja a hatósági energiaár-képzést.

Mit jelentene, ha a 2010 előtti energiapolitika visszatérne Magyarországra? Újra felmerülne a közműcégek magánosítása is?

– A hazai jobb- és baloldal nagyon eltérően gondolkodik a nemzeti tulajdon szükségességéről az energiaszektorban.

A jobboldal az ágazatot – és különösen a lakossági ellátást – kritikus infrastruktúrának tekinti, amelyben a nemzeti tulajdoni rátát magasan kell tartani. Szerinte biztonsági kockázattal jár, ha az ellátás nagy részéért a saját profitérdekeiket vagy más országok geopolitikai érdekeit követő külföldi cégek felelnek. Ennek a megközelítésmódnak köszönhető, hogy 2010 óta a kormány jelentős erőfeszítések árán visszaépítette a nemzeti tulajdont a magyar energiaszektorban. Ezzel szemben a baloldal úgy véli, az állam rossz gazda, ezért az energiaellátást érdemes magánvállalatokra bízni. A megközelítés arra az elméleti megfontolásra épít, hogy ha az állam helyét megfelelően nagy számú privát cég veszi át, akkor az ezek között létrejövő verseny alacsonyabb árakhoz vagy jobb minőségű szolgáltatáshoz vezet. Ebben a logikában nincs nagy jelentősége annak, hogy ezeknek a társaságoknak kik a tulajdonosai, ezért a baloldal úgy gondolja: nem érdemes különösebb erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a szektorban a hazai tulajdonú vállalatok arányát magasan tartsák. Így fordulhatott elő, hogy a privatizáció folyamán az energiaszektor jelentős részét tőkeerős, multinacionális, esetenként külföldi állami tulajdonban álló cégeknek értékesítették. Az ellenzék hatalomra jutása esetén pedig alighanem most is hasonlóra számíthatnánk.

PINDROCH TAMÁS HIRDETÉS

‫ ٱ‬DzȖȁɯɨ ȲƋǞȲƋȁɯǠɈǯƊ Ɗ ˸ǐɯƵǶǿƵɈ ƊɹȌDzȲƊ Ɗ jXy!²ƵDzȲƵ‫ ل‬ƊǿƵǶɯƵDz ɨƵǶɖȁDz ɨƊȁȁƊDz‫ ٳ‬ yȌɨƋDz jƊɈƊǶǞȁ

KINCS könyvek a családról, a családhoz, a családnak www.konyvesbolt.koppmariaintezet.hu

20220207_hirdetes_figyelo_85x127mm-tukor_mod0.indd 1

F_22-23_Energia.indd 23

2022. 02. 07. 23:56:05

2022. 02. 14. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÉZZELFOGHATÓ ELMOZDULÁS A NEMZETISÉGPOLITIKÁBAN

RITTER IMRE | Nyolc év alatt csaknem a hatszorosára nőtt a hazai nemzetiségek költségvetési támogatása. A parlamentben szavazati joggal bíró német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának az elnöke a Figyelőnek adott interjúban azt mondta: elemi érdeke a magyar államnak, hogy itthon olyan nemzetiségpolitikát folytasson, amelyet tükörként mutathat fel a külhoni magyarsággal kapcsolatos igények megfogalmazásakor.

FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI

Mivel a 2021-ben esedékes népszámlálást erre az évre halasztották, most még csak korábbi adatokra tudunk hagyatkozni a hazai nemzetiségi arányokat illetően. Ha a legutóbbi országgyűlési választást nézzük, akkor hányan jelentkeztek például a német névjegyzékbe?

– Négy évvel ezelőtt, 2018. április 8-án 33 168-an regisztrálták magukat a parlamenti választásokra kiterjedően a német névjegyzékbe, és közel nyolcvan százalékuk adott le érvényes voksot a német listára. S miután 23 831 szavazatszám kellett a mandátumhoz, azt lehet mondani, hogy biztonsággal megvolt a képviselőséghez szükséges mennyiség.

– Hogy kalkulál, az idei áprilisi megmérettetésen is összejöhet a képviselői mandátum?

– A korábbi regisztrációk továbbra is érvényesek, ám demográfiai okokból ma valamelyest kevesebben szerepelnek a német névjegyzékben. Jelenleg 31 692 fő a regisztráltak száma, de a következő hetekben szeretnénk még legalább 3-4 ezer embert lajstromba venni.

Teljes bizonyossággal persze csak a választás után lehet nyilatkozni a mandátumról, de most úgy látom, jó okkal reménykedhet a hazai német nemzetiség abban, hogy a személyemben továbbra is lesz szavazati joggal felruházott képviselője a Házban.

24 | FIGYELŐ 2022/7

F_24-25-Nemzetisegek.indd 24

2022. 02. 14. 16:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– 2014 óta van parlamenti képviseletük a magyarországi nemzetiségeknek, sőt, mint említette, a most záruló ciklusban önnek – egyedüliként közülük – szavazati joga is volt. Hogyan változtatott a nemzeti kisebbségek helyzetén az országgyűlési jelenlét?

– Nyolc-kilenc évvel ezelőtt még senki sem tudta reálisan megbecsülni, milyen óriási előnnyel jár majd a parlamenti képviselet. Az életünk valamennyi területén kézzelfogható elmozdulás történt 2014hez képest. Minden fenntartás nélkül állíthatom, hogy magasan a kedvezményezettjei voltunk ennek az időszaknak.

Ugyanakkor még nyolc ilyen pozitív év sem tudja helyreállítani azt a nyolcvan esztendőt, amikor gyalázatos bűnöket követtek el a magyarországi nemzetiségekkel szemben. Az elmúlt évtizedben elindult változások viszont érdemi esélyt adnak arra, hogy ezt a nyolcvanéves negatív folyamatot megállítsuk, sőt akár a visszájára is fordítsuk.

– A költségvetésben ma már több jogcímen is kapnak forrásokat, például a helyhatóságaik, az intézményeik működésére, valamint beruházásokra. Az elmúlt esztendőkben miként alakult a központi büdzséből származó támogatásuk, milyen pénzügyi helyzet jellemzi az önkormányzataikat?

– Az ezredfordulótól egészen 2014-ig szinte egy fillérrel sem nőtt a tizenhárom őshonos magyarországi nemzetiség együttes támogatása: rendre kevesebb mint évi négymilliárd forint körül alakult. Ehhez képest mostanra ez az öszszeg meghaladja a 22 milliárdot, vagyis közel a hatszorosára bővült a költségvetési forrásunk. Ezen belül megduplázódott az országos és a többszörösére nőtt a helyi nemzetiségi önkormányzatok dotációja, csakúgy, mint az egyesületeink pályázati kereteinek az összege. Hatalmas előrelépést értünk el az oktatási-kulturális autonómia terén is: beindítottuk a nemzetiségi pedagógushallgatói ösztöndíjprogramot, s a mostani, 2021/22es tanévben már ötszáznál is több nemzetiségi óvodapedagógus-, tanító- és tanárjelölttel kötöttünk ösztöndíjszerző-

dést. Ez 4,5 fölötti átlagnál havi nettó 75 ezer forintot jelent nekik. Azt szintén ki kell emelnem, hogy négyszeresére emeltük a mintegy négyezer nemzetiségi pedagógusnak a nemzetiségi pótlékát, s így tavaly 2018-hoz viszonyítva összesen mintegy 3,5 milliárd forinttal több ilyen pénzt kaptak.

NÉVJEGY 1952-ben, Budaörsön született.

Könyvvizsgáló, adószakértő, politikus.

1998 és 2014 között a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának az elnökhelyetteseként tevékenykedett.

A 2014–18-as parlamenti ciklusban német nemzetiségi szószóló volt, 2018 óta német nemzetiségi képviselő.

Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának az elnöke.

– Nagyságrendileg hány oktatási intézményt tartanak fenn?

– Jelenleg az országos nemzetiségi önkormányzatok huszonnyolc, a helyi nemzetiségi önkormányzatok hetvenegy óvodát és általános iskolát működtetnek. Ezekben mintegy 14 ezer gyermek nevelkedik, tanul. Az intézményekre vonatkozóan pedig összességében csaknem ötmilliárd forintos évenkénti beruházási, felújítási pályázati keretünk van.

– Van-e olyan terület, ahol a jövőben – akár szemléletbeli, akár költségvetési – változásokat szeretnének elérni?

– A következő négyéves országgyűlési ciklus első számú feladatának a leendő nemzetiségi pedagógusok képzésének számbeli és minőségi megreformálását tartom. Ugyanis a komoly erőfeszítéseink ellenére sem tudtunk áttörést elérni ezen a téren – elsősorban a koronavírusjárvány és az egyetemek tulajdonosi szerkezetének az átstrukturálása miatt. Már-

pedig ha nincs elegendő számú, jól képzett, az adott nemzetiségi nyelven felsőfokon beszélő óvodapedagógusunk, tanítónk, tanárunk, akkor nem tudjuk megőrizni a nemzetiségi anyanyelvünket és a kultúránkat. Jelenleg egyébként 17-18 felsőoktatási intézmény folytat valamilyen szintű nemzetiségi pedagógusoktatást. Ma még közülük minden egyes frissdiplomásra nagy szükségünk van, de azt gondolom, hosszú távon – minőségi okokból – nem kell ennyi helyen képzést fenntartani. Az átalakításra vonatkozó terveink elkészültek, nagy reményekkel tekintünk a soron lévő parlamenti periódusra. Első lépésként azt már sikerült elérni – az én képviselői módosító javaslatommal –, hogy az Országos Nemzetiségi Tanácsnak véleményezési joga lesz a nemzetiségi pedagógusképzést érintő minden fontos döntés meghozatala előtt.

– A hazai nemzetiségek kapcsolata az állammal példaként szolgálhatna több környező országnak, hiszen sok helyütt éri hátrányos megkülönböztetés, atrocitás az ottani magyarokat. A hazai kisebbségpolitika tudja-e segíteni a külhoni magyarok helyzetének a javítását?

– Egyfelől a magyar politika – helyesen – belátta, hogy csak akkor lehet a határon túli magyarság ügyeiben erkölcsi-jogi kéréseket, követeléseket megfogalmaznia, ha ezeket a lépéseket a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek esetében is megteszi. Elemi érdeke tehát a mindenkori magyar kormánynak, hogy itthon olyan nemzetiségpolitikát folytasson, amelyet tükörként mutathat fel a külhoni magyarságot érintő igények kifejezésekor. Másfelől hangsúlyoznám, hogy a hazai szószólók szinte mindegyikének közvetlen kapcsolata van az anyaországi politikusokkal és az ott élő magyar közösségek képviselőivel, s igyekszünk is minden csatornát kihasználni a külhoniak érdekében. Jómagam szintén nagyon jó viszonyt ápolok a Németországban élők mellett például a bécsi magyarokkal is, de meg kell jegyeznem, hogy egyébként Ausztriában meszsze nincsenek olyan szinten a nemzetiségi jogok, mint idehaza.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/7 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Nemzetisegek.indd 25

2022. 02. 14. 16:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A BALATON IS NYER A SIÓ CSATORNA FELÚJÍTÁSÁVAL

VÍZGAZDÁLKODÁS | A magyar tenger vízminőségének és vízszintszabályozásának a javítását egyaránt szolgálja a Sió csatorna jelenleg is zajló részleges rekonstrukciója.

ÚJ ZSILIPEK

A 19 milliárd forintos költségvetésű, európai uniós és állami finanszírozású projekt súlyponti eleme a siófoki leeresztőés hajózsilip, valamint a balatonkiliti me-

derduzzasztó átépítése, továbbá magának a csatornának a részleges rekonstrukciója – közölte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Figyelő érdeklődésére küldött szakmai háttéranyagában. A hajózsilip átépítésével már végeztek, és a mederduzzasztó is elkészült, a leeresztőzsilip kivitelezésében pedig most tartanak a szakemberek a vasbeton szerkezet kialakításánál.

A beruházástól egyebek mellett azt várják, hogy a vízleeresztési kapacitás a jelenleginek a kétszeresére nő. Ennek elérése érdekében a csatorna egyes mederszakaszain kotrást is végeztek, továbbá

magasítottak az árvízvédelmi töltésrendszeren. A vízügy ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy következő invesztíció részeként szükség lesz a Sió teljes, a vízleeresztő képességet tovább növelő felújítására.

Pillanatnyilag a csatorna teljes hoszszán hajózási zárlat van, de a mezőgazdasági műveléssel összefüggő öntözési igények kielégítése zavartalan, és a Balaton szabályozásához szükséges többletvizek elvezetése ugyancsak biztosított – tudatta lapunkkal az igazgatóság.

CÉLOK

A 2000-es évektől kezdődően – feltehetően a klímaváltozás hatására – rendkívül szélsőséges ingadozások jellemzik a magyar tenger vízjárását. Ráadásul az előrejelzések alapján arra lehet számítani, hogy ezek a jövőben az eddigieknél akár nagyobb gyakorisággal is előfordulhatnak – hívta fel a figyelmet a vízügy a projekt bemutatásában. Azt is jelezték ugyanakkor, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai mérsékelhetők, ha sikerül megteremteni a tóban a többlettározás lehetőségét. Ennek egyik lehetséges eszköze a szabályozási sáv maximális értékének a növelése. Így ugyanis jókora vízkészlettartalékot lehet képezni, csökkentve ezzel a tartósan alacsony balatoni vízállás valószínűségét. Utóbbi egyébként nemcsak komoly természetvédelmi kockázatot jelent, hanem országos szinten is érzékelhető gazdasági károkat okoz.

Ahhoz azonban, hogy a megemelt szabályozási szint egy hosszabb csapadékos időszak alatt se okozzon károkat a part menti területeken, szükség van a balatoni vízszintszabályozás rugalmassá tételére – írták, rávilágítva a Sió csatornán zajló korszerűsítés fontosságára. Amellett pedig, hogy a beruházás szolgálja a tó jó ökológiai állapotának az elérését, az árés belvízvédelmi biztonságot is növeli.

HZ HAJÓK A CSATORNA SIÓFOKI SZAKASZÁN, 1961-BEN. A SIÓ MEGÉRETT A FELÚJÍTÁSRA

FOTÓ: BAJKOR JÓZSEF, MTI

A csaknem százhuszonegy kilométer hosszú, a Balatontól a Dunáig húzódó Sió nem csak a tó többletvizének a levezetését szolgálja: a csatorna egyben a Közép-Dunántúl vízrendszerének a gerince. Így az immár két és fél éve tartó, a tervek szerint a következő esztendő augusztusában befejeződő felújítása kiemelten fontos a magyar tenger és a térség vízgazdálkodása szempontjából.

26 | FIGYELŐ 2022/7

F_26-Sio-csatorna.indd 26

2022. 02. 14. 16:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NYITRAI ZSOLT | Mintegy ezer milliárd forint a szaldója a februári jóléti intézkedéseknek: a tizenharmadik havi nyugdíj visszaadásának, a szülők szja-visszatérítésének és a rendőrök, katonák fegyverpénzének – vont mérleget a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Figyelőnek adott interjújában. A kormányfő társadalompolitikai főtanácsadója a közelgő országgyűlési választással kapcsolatban úgy fogalmazott: a baloldal igazi programja valójában az, amit 2002 és 2010 között tett a Gyurcsány–Bajnai-kormány.

Februárban egyszeri, nagy összegű juttatásban részesült több társadalmi csoport. A nyugdíjasok például ismét kaptak tizenharmadik havi nyugdíjat, amire bő egy évtizede nem volt példa.

Hány jogosultnak folyósították a pluszjárandóságot, és ennek milyen költségvetési vonzata volt?

– Bár a február az év legrövidebb hónapja, mégis nagyon mozgalmas volt, ugyanis sok társadalmi csoport esetén volt megérdemelt előrelépés a napokban.

A nyugdíjasok valóban régen kaptak tizenharmadik havi nyugdíjat, mivel annak idején azt a baloldal elvette tőlük. Az Orbán Viktor vezette kormány azonban

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

EZERMILLIÁRDOS JÓLÉTI CSOMAG

28 | FIGYELŐ 2022/7

F_28-29_nyitrai.indd 28

2022. 02. 14. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

most visszaadta nekik, ami komoly gondolkodás- és tettbeli különbséget mutat a két politikai erő között. Míg a baloldal egy gazdasági válság idején megszorításokat vezetett be, és elvette a tizenharmadik havi ellátást, addig a polgári kormány egy nehéz helyzetben, járvány idején nem megszorít, hanem segítő kezet nyújt a nyugdíjasoknak. Akik egyébként nem csak plusz egyhavi járandóságot kaptak, hiszen – a 2010 előtt kötött szövetségünknek megfelelően – megőriztük, sőt kormányzásunk alatt tíz százalékkal meg is növeltük a nyugdíjak vásárlóértékét. Emellett a gazdasági növekedésből négy alkalommal fizettünk nyugdíjprémiumot, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány egyszer sem tett meg, sem szándék, sem képesség nem volt rá. Összevetésül felidézném, hogy míg 2010-ben 92 ezer forint volt az átlagnyugdíj öszszege, ma 170 ezer. Az e hónapban folyósított – Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje által böszmeségnek nevezett – tizenharmadik havi nyugdíjat mintegy 2,5 millióan kapták meg, amire a kormány több mint 200 milliárd forintot fordított.

– A nyugdíjasok számíthatnak rá, hogy ezentúl minden évben kézhez kapják a plusz egyhavi ellátást?

– Először is azzal kell szembenézni, és ezt felelősen ki merem jelenteni, hogy ha a baloldal alakítana kormányt az áprilisi választás után, akkor a nyugdíjasok búcsút mondhatnának a tizenharmadik havi ellátásnak és a nyugdíjprémiumnak egyaránt. Sőt, eltörölnék a rezsicsökkentést is, és ahogy sok európai országban, úgy itt is akár ötven-hatvan százalékkal nőne a rezsi. Nekünk az a törekvésünk, hogy minden olyan juttatás, amelyet az egyes társadalmi csoportok megkaptak, az meg is maradjon. Persze ez nyilván függ az ország gazdasági helyzetétől is, de úgy látom, jó úton járunk.

– A gyermeket nevelő szülőknek e hónapban visszatérítette a kormány a tavalyi szja-befizetésüket. Van-e már pontos kimutatásuk arról, hogy mennyi pénzt utaltak vissza a famíliáknak?

– Közel kétmillió munkavállaló jogosult a családoknak járó támogatásra, ez 610 milliárd forintot jelent. Kormányzásunk lelke a famíliák támogatása, amely

NÉVJEGY 1977-ben született, Egerben.

Jogász, 1994 óta tagja a Fidesznek, húsz éve országgyűlési képviselő.

2001 és 2009 között a Fidelitas alelnöke.

2006-tól 2010-ig a Fidesz operatív igazgatója.

2010–11-ben infokommunikációs államtitkárként dolgozott.

2013 óta a Fidesz Heves megyei elnöke.

2016 óta Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, a kiemelt társadalmi ügyekért felel a Miniszterelnöki Kabinetirodán.

szintén tétje az április 3-i voksolásnak.

Emlékezzünk csak vissza: amikor a baloldal hatalmon volt, szétverte az 1998– 2002 között bevezetett családpolitikát.

Elvették például a családi adókedvezményt és az otthonteremtési forrásokat, amivel devizahitelekbe kényszerítették a magyarokat. A baloldal igazi programja pedig valójában most is az, amit 2002– 2010 között tett a Gyurcsány–Bajnaikormány. A családosok egyébként abból a szempontból is fontos döntés előtt állnak, hogy a parlamenti választással egy időben gyermekvédelmi népszavazás is lesz, amelyen arról kell határozni, hagyjuk-e a gyermekekre irányuló erőszakos, LMBTQ szexuális propagandát.

– A miniszterelnök a közelmúltban arról beszélt, ha a Fidesz–KDNP nyer a választáson, akkor folytatódnak, sőt bővülnek a családtámogatások. Milyen intézkedési terveik vannak?

– 2010 óta évről évre bővítjük a család- és otthonteremtési támogatásokat. És csak ismételni tudom Orbán Viktort: ha győzünk, a famíliákat érintő minden támogatás marad, sőt ezek tovább erősödnek.

– A rendőrök, katonák munkáját hathavi fegyverpénzzel honorálták. Miért tartották fontosnak, hogy félévnyi fizetésükkel ismerjék el a rendvédelmi dolgozókat?

– Az a célunk, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai életpályaként tekintsenek a munkájukra. A rendőrök, a katonák feladatai közül külön kiemelném a határvédelmet, hiszen rengeteget köszönhetünk nekik az illegális migráció megfékezésével összefüggésben. Emellett a járvány ideje alatt is nagyon sokat segítettek. A megérdemelt fegyverpénzt több mint hetvenezren kapták meg, összesen mintegy 200 milliárd forintot.

– Ezeken felül több inflációcsökkentő lépésről is határozott a kormány, például üzemanyagár-, élelmiszerár- és kamatstopról. Összességében mennyivel csökkenthetik az infláció emelkedésének az ütemét ezek az intézkedések?

– Az infláció nem egy magyar sajátosság, globális jelenség, az oka pedig az energiaárak berobbanása és a pandémia.

Ebben a helyzetben a kormány gyors és határozott döntéseket hozott a lakosság védelmére. Egyrészt immár évek óta hatósági árak tartják kordában a rezsidíjakat, ami megvéd minket a brutális drágulástól. Ahhoz, hogy lássuk, Európa más részein milyenek az árak, nem kell messzire mennünk: Ausztriában a villamos energiáért kétszer annyit kell fizetni, mint nálunk. Másrészt az inflációt idehaza kompenzálják az előbbiekben említett pluszjuttatások, valamint a kamatstop, a benzinár- és az élelmiszerárstop.

Az olcsóbb üzemanyag 1-1,5, utóbbi pedig 0,5-1 százalékponttal mérsékli az inflációt. Orbán Viktor évértékelő beszédében bejelentette, hogy további három hónappal meghosszabbodik az üzemanyagok hatósági ára, ezáltal is kézzelfogható segítséget nyújtva a családoknak.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/7 FIGYELŐ | 29

F_28-29_nyitrai.indd 29

2022. 02. 14. 16:48

| CÉGVILÁG |

30 | FIGYELŐ 2022/7

F_30-32_Mol-interju.indd 30

2022. 02. 14. 16:56

| CÉGVILÁG |

MOL: LENGYEL ÜZLET AZ ADRIÁTÓL A BALTI-TENGERIG

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

BACSA GYÖRGY | Komoly üzemanyag-kiskereskedelmi részesedést vásárol a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. a lengyel piacon, s ezzel regionális piacvezetővé léphet elő.

Erről az üzletről és a tervekről kérdeztük a társaság Csoportszintű Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés szervezetének ügyvezető igazgatóját.

Miről szól pontosan a tranzakció? Hány kút cserél gazdát, s mit ajánl értük a Mol? – Valamikor 2019-ben jelentette be a lengyel PKN Orlen, hogy egyesülni kíván a Lotos-csoporttal. Ez egyben uniós fúziókontrollt is jelentett. 2020 közepén jelent meg a vizsgálat eredménye, melynek alapján az összeolvadást csak bizonyos feltételek mellett hagyta jóvá a versenyhivatal. A kikötések szerint az Orlennek finomítói részesedéseket, nagykereskedelmi pozíciókat volt szükséges eladnia, sőt kiskereskedelmi hálózata nagy részét is értékesítenie kellett. Emellett egy bioüzemanyag-gyárat is értékesítettek. Minket érdekeltek ezek a lengyelországi lehetőségek, ugyanis régóta terveztük a megjelenést ezen a piacon – bár hozzá kell tenni: számunkra a kiskereskedelmi pozíciók voltak a legvonzóbbak. Tehát kiírták az értékesítésre szánt elemekre a pályázatot, s a Mol ezen az Európai Bizottság által felügyelt, transzparens és kompetitív tenderen nyerte el a kiskereskedelmi hálózat megvásárlásának a jogát. Az Orlennel (és a Grupa Lotosszal) nemrég megkötött megállapodás révén 417 (jelenleg Lotos márkanév alatt üzemelő) töltőállomást vesz a cég Lengyelországban, s ezzel a harmadik helyre lép az ottani üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. Az akvizíció végleges jóváhagyásától függően az egyezmény részeként a Mol 185, Magyarországon és Szlovákiában lévő kutat ad el az Orlennek. Nálunk 144-et, északi szomszédunkban pedig 41-et. Persze a hazai kiskereskedelmi részesedésünk nem nagyon változik, hiszen ezzel egy időben 78 Lukoil-kút kerül hozzánk itthon. A tranzakció zárása az ilyenkor szokásos hatósági engedélyezési folyamatok függvénye. Visszatérve a lengyel üzletre: öt évig használhatjuk a Lotos márkanevet, ez idő alatt kell „molosítanunk” a kutakat. A lengyel piac komoly növekedési potenciált kínál csoportunk számára. Nagyságrendileg ugyanannyi töltőállomásunk lesz a negyvenmilliós Lengyelországban, mint hazánkban. Az üzlet révén ott is bevezethetjük a Mol márkát, s így a régió egyik legnagyobb kiskereskedelmi és a legnagyobb kúthálózattal bíró cégévé válunk. Munkánk lesz bőven, hiszen ezzel az ügylettel párhuzamosan Szlovéniában kutakat vásároltunk az OMV-től. A fenti egységeket (összesen csaknem 600 töltőállomásról beszélek) mind molosítani kell (ami a ránk jellemző szolgáltatások bevezetését, a Fresh Corner kávézók elindítását, a kutak „átöltöztetését” jelenti), szóval a következő öt esztendőben el leszünk foglalva ezzel a tranzakcióval. Meggyőződésem: ez az üzlet, amellett, hogy a Mol munkavállalóinak az érdeme,

az egész ország sikere is, hiszen magyar vállalatként, több évtized kemény munkájával építettük ki Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb töltőállomás-hálózatát.

– Ki hozta össze az üzletet?

– A tender nyilvános volt. Mint mondtam, a 2020-as európai bizottsági döntés után nyilvánvalóvá vált, hogy a két csoport egyesülése kapcsán el kell adni bizonyos portfólióelemeket. Ahogy lenni szokott, a két lengyel társaság gyorsan megalakított egy dedikált tranzakciós csapatot az ilyenkor szokásos tanácsadókkal, és megkezdődött a folyamat. Mi pedig állandóan figyelemmel követtük a lengyel piaci mozgásokat. Ami az ottani sajtóban megjelent spekulációkat illeti, miszerint politikai döntésekről van szó, az szimplán kacsa. A megállapodás sikerességében komoly szerepe volt annak, hogy a Mol és az Orlen jövőbeli stratégiája egyaránt progresszív alapelveken nyugszik. Hasonlók a céljaink, a kihívásaink, a transzformációs folyamataink, továbbá az Orlen és a Mol-csoport jelenléte lényegében a teljes kelet-közép-európai régiót felöleli: a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger melléke által határolt területeket.

– Miért vonzó a lengyel piac?

– Egyrészt, mint említettem, negyvenmillió fős ország, ráadásul stabil, dinamikusan növekvő gazdasággal, másrészt rendkívül egységes a belső piaca, könnyű ott brandet építeni. Persze ott is jellemző a hazai márkák jobb elfogadottsága. Továbbá Lengyelország eddig nem volt a Mol térképén, most viszont gyakorlatilag egyetlen ügylettel komoly piaci pozíciókat szerezhetünk.

Ilyenre ritkán adódik lehetőség. Ezáltal például a régiós üzemanyagkártyás ügyfeleink minden további nélkül körbeutazhatják a térséget a Fekete-tengertől az Adriáig és onnan a balti országokig, s mindenhol igénybe vehetik a kedvezményeinket. Természetesen Lengyelország, hasonlóan a régió többi államához, sokkal többet jelent nekünk egy negyvenmilliós piacnál. A megállapodással szorosabbra fűzzük a két ország kapcsolatát, s tovább erősítjük hazánk, a magyar gazdaság regionális pozícióit is.

– Hogyan látják el a lengyel kutakat üzemanyaggal?

– A nagykereskedelmi ellátást várhatóan helyi szinten, az Orlentől vesszük igénybe, az egyezség amúgy erre is kitér. S van egy pozsonyi finomítónk, amely hosszabb távon egészen Közép-Lengyelországig teszi lehetővé a szállítást, jelentősebb logisztikai kihívások nélkül. Másrészt a lengyel partner itteni kútjait mi látjuk majd el üzemanyaggal.

– Mekkora befektetésről van szó?

– A tranzakció összértéke 610 millió dollár, ami azért az ilyenkor szokásos módosító tényezők miatt nem a ténylegesen kifi2022/7 FIGYELŐ | 31

F_30-32_Mol-interju.indd 31

2022. 02. 14. 16:56

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY zetendő vételár. Továbbá az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, vagyis a konkrét összeget az ügylet zárásakor lehet majd megmondani. A cserealapunkat körülbelül 290 millió dollár értékben számoljuk.

– Mekkora további befektetést igényel a lengyel kutak molosítása?

– Ez a tranzakció méretéhez képest nem jelentős tétel. Modern létesítményekről van szó, amelyeknek a konfigurációja nagyon hasonlít a mi töltőállomásainkéra. Szóval itt valójában az átöltöztetés kerül majd pénzbe, de elsősorban időbe. S természetesen az IT- és egyéb rendszereket is össze kell kötni.

– Hogyan illeszkedik ez az üzlet a Mol tavaly elfogadott stratégiájába?

– Teljes mértékben passzol hozzá. Valójában 2016-os a stratégiánk. Tavaly csak frissítettük, mert nyilvánvalóvá vált, hogy bár a korábbi hosszú távú céljaink továbbra is érvényesek, fel kell gyorsítanunk a megvalósítást, vagyis a frissített, Shape Tomorrow Mol 2030+ elnevezésű átfogó tervünk egyfajta továbbfejlesztett változata az öt évvel korábbi eredetinek. A foszszilis üzemanyagok iránti kereslet jövőben várt csökkenésére a Mol válasza kettős. Egyrészt a finomításban jelentősen növeljük a vegyipari alapanyagok előállítását, a hagyományos üzemanyag típusú produktumok rovására. Másrészt a kiskereskedelemben erősítjük majd a hálózatunkat, s szélesítjük a termék- és szolgáltatásportfóliót. Várakozásaink szerint a lengyel tranzakció nagymértékben hozzájárul a kiskereskedelmi szegmens sikerességéhez, így fontos mérföldkőnek tartjuk. Amúgy azt gondolom, jól haladunk a stratégia megvalósításával. Egyre inkább azt látom, hogy trendhatározók leszünk a régióban.

– Tervez-e további komolyabb akvizíciókat a cég?

– Több évre visszatekintve elmondható, hogy a Mol meglehetősen aktív portfóliómenedzsmenti tevékenységet folytat, s abban nem is várható változás, hogy rendszeresen figyelemmel követjük a térséget, s elemezzük a stratégiánkkal összhangban lévő potenciális vételi lehetőségeket.

– Ez az üzlet egy kissé szembemegy az e-mobilitás jelentette kihívásokkal. Jelen esetben mégiscsak arról van szó, hogy a hagyományos üzemanyag-értékesítéstől várható a befektetés megtérülése.

– Való igaz, hogy a 2020-as évtizedet tekintve még jelentős potenciált látunk a hagyományos üzemanyagok régiós értékesítésében. De nem terjeszkednénk ilyen mértékben ezen a területen, s nem a kiskereskedelem lenne stratégiánk egyik növekedési iránya, ha azt gondolnánk, hogy a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet elkerülhetetlen csökkenésével elértéktelenednek a töltőállomások. Mi nem fosszilis terméket akarunk értékesíteni, hanem az emberek mobilitás iránti igényét szeretnénk kielégíteni. Az, hogy ehhez milyen üzemanyagra, energiára lesz szükség, másodlagos kérdés, azonban biztosak vagyunk abban, hogy a mobilitási igény stabil, sőt növekvő lesz a régióban, így pedig a kutak is kellenek majd, hiszen valahol fel kell tölteni a járműveket energiával, üzemanyaggal és a bennük utazók is meg akarnak majd állni időről időre inni egy kávét vagy enni valami finomat. Az elektromos és egyéb alternatív hajtású járművek elterjedése pedig, bár szükséges és elkerülhetetlen, nem egyik napról a másikra történik majd. Nem években, hanem évtizedekben mérhető az átmenet.

A Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés szervezetének vezetője; e területhez tartozik az M&A-projektek irányítása is.

2003-ban kezdett dolgozni a társaságnál különböző szakértői, majd vezetői pozíciókban, emellett számos cég és egyesület vezető testületének a tagja.

2013 óta tagja a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának, emellett a Gran Private Equity Zrt., a Lead Ventures Zrt., a Market Asset Management Zrt. és az Alpac East-West Venture Capital igazgatóságában, illetve befektetési testületeiben is pozíciót tölt be.

Jogász- és közgazdász-végzettségű; diplomáit az ELTE-n, a Corvinuson, valamint a német Heidelbergi és az amerikai Duke Egyetemen szerezte.

A New York-i ügyvédi kamarának, valamint az MKIK választott bírósági jegyzékének is tagja.

Tavaly decemberben a Mol rendkívüli közgyűlésén öt évre megválasztották az igazgatóság tagjának.

Vagyis ha most létrehozunk egy jól működő kiskereskedelmi hálózatot a térségben, akkor van húsz évünk arra, hogy a fogyasztók szokásaihoz igazodva átalakítsuk a töltőállomásokat és a szolgáltatási portfóliónkat. Legyen szó kávézóról, napi fogyasztási cikkek, üzemanyag, áram, esetleg hidrogén vagy más alternatív üzemanyag értékesítéséről. Tehát ha most megszerezzük a piacvezető pozíciót, akkor elég időnk van arra, hogy elébe menjünk a vásárlói igényeknek, s mi diktáljuk a trendet. Arról nem beszélve, hogy a létesítményeink remek lokációban helyezkednek el. Úgy vélem, az utazók az e-mobilitás beköszöntével is szívesebben gurulnak majd be egy kútra tölteni, ahol többek között kényelmesen meg lehet inni egy kávét a Fresh Cornerben, mint egy hipermarket parkolójába.

– Mennyire sikeres koncepció a kutakon napi fogyasztási cikkeket értékesíteni a shoptermékeken kívül? A Molnál nincs, más töltőállomások esetében van ilyen opció. Lengyelországban mik a tervek a shopokkal?

– Stratégiánk végrehajtásának egyik első lépése volt a gasztrotermékek portfóliójának megerősítése. Ám fontos megjegyezni, hogy ezzel egy időben elkezdtünk foglalkozni a napi fogyasztási cikkek értékesítésének a lehetőségével, ehhez pedig meglehetősen jó szakembereket sikerült megnyernünk. Pont azért kellettek, mert az üzemanyag típusú produktumok eladásához jól értünk, az FMCG-értékesítéshez még kevésbé.

– Mik a tervek az e-mobilitással? Kell-e minden kútra elektromos töltő?

– Nem hiszem, hogy kellene. Ma ki lehet jelenteni, hogy felesleges lenne. Ilyen szolgáltatást folyosószerűen, nagyvárosok körül és forgalmas úthálózatok mentén szükséges megvalósítani.

Töltési szigeteket szeretnénk létrehozni. 2025-ig ötszáz e-töltőállomást alakítanánk ki a régióban, az autópályákra koncentrálva – ezt amúgy az unió is támogatja. Ezzel nagyban segíthetjük az e-mobilitást. A hidrogénnek, mint alternatív hajtóanyagnak, kell még legalább tíz év, hogy kiforrja magát. Ám hosszútávon, mint energiatároló és energiaforrás, nagy jövő előtt áll.

– Átrajzolja-e a piacot a benzinárstop?

– Nem, hiszen mindenki csak átmeneti intézkedésként tekint rá.

HŐNYI GYULA

32 | FIGYELŐ 2022/7

F_30-32_Mol-interju.indd 32

2022. 02. 14. 16:56

| CÉGVILÁG |

CÉLEGYENESBEN A BESZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA BMW | A BMW-gyárat is magában foglaló Északnyugati Gazdasági Övezet és a napokban mintegy 32 milliárd forintos állami fejlesztési forrást nyert Déli Ipari Park üzemeltetését egyazon önkormányzati tulajdonú cég végzi majd – közölte a Figyelővel Papp László, Debrecen polgármestere.

FOTÓK: JAN WOITAS, GETTY IMAGES

BMW I8-BEMUTATÓ. HANS-PETER KEMSER A TERVEZŐASZTAL MÖGÜL ÜLT BE AZ AUTÓBA

Információink szerint a BMW Group áprilisig kiválasztja gyárának a beszállítóit, az építkezéshez szükséges vasszerkezetek szállítójának a kiválasztása pedig már meg is történt. A Figyelő kereste Debrecen vezetését és a cégcsoport magyarországi kommunikációs vezetőjét, ám értesülésünket nem

kívánták kommentálni. Mindenesetre az M35-ös autópályától a város felé haladva komoly készülődés tapasztalható azon a telken, amelyre a BMW költözik.

Az autóipari óriás három évvel ezelőtt döntötte el, hogy gyárat épít Debrecenben, s ehhez az önkormányzattól egy 400 hektáros ingatlant vásárolt a város északnyugati határában. A hírre a helyi ingatlanárak azonnal az égbe szöktek, mozgolódás kezdődött a potenciális beszállítók, a logisztikai vállalkozá2022/7 FIGYELŐ | 33

F_33-35_BMW.indd 33

2022. 02. 14. 16:49

| CÉGVILÁG |

ELEKTROKAPACITÁS-BŐVÍTÉS sok és az ő érkezésükben üzletet látó ingatlanfejlesztők körében. Megindultak és ütemesen haladtak az állam feladatkörébe tartozó infrastruktúra-fejlesztések, s az üzem kivitelezését előkészítő cölöpözési munkálatok is elkezdődtek. Minden adottnak tűnt tehát a gyors és látványos eredmények eléréséhez. A koronavírus-járvány azonban 2020 elejétől gyökeresen átírta a forgatókönyvet, így a BMW debreceni beruházása késedelmet szenvedett, valamint a beszállítói park fejlesztése is lassult.

A múlt év végére fordult a helyzet, s Maciej Galant, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója januári, budapesti sajtótájékoztatóján arról számolhatott be, hogy a globális válság és a félvezetőhiány ellenére a BMW a cég eddigi legjobb értékesítési esztendejét zárta 2021-ben. Több mint 2,5 millió járművet adtak el, ami 8,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az értékesített BMW-k száma meghaladta a 2,2 milliót, ez 2020-hoz viszonyítva 9,1 százalékos bővülés. A Mini-eladás 3,3 százalékkal növekedve

Elektromos hálózati kapacitásbővítésre 86, infrastruktúra-fejlesztésre pedig 10,2 milliárd forint kötött felhasználású forrást biztosít a kormányzat – jelentette be a Déli Ipari Park fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatón Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője. A mintegy 740 megawatt e-kapacitás kiépítését célzó beruházásból 22 milliárd kötődik a cívisvároshoz, és arra szolgál, hogy a település déli részén kiépülő mintegy 750 hektáros ipari övezet áramellátását biztosítsa. A villamosenergia-szükséglet növekedését elsősorban az idézi elő, hogy ott létesül majd a dél-koreai EcoPro BM első európai katódgyára. A 246 milliárd forintos invesztícióval megvalósuló üzem 631 új munkahelyet teremt, 108 ezer tonna katódalapanyag előállítására lesz képes évente, ami 1,35 millió elektromos autó akkumulátorához elegendő mennyiséget jelent.

ról is beszélt: nem tart attól, hogy az idén gyárbezárás vagy termelésleállás fenyegetne.

INDULÁS

Már a múlt év közepén voltak kedvező jelek, s a BMW Group novemberben bejelentette, hogy debreceni üzemének első épületkivitelezési munkálatait 2022 első felében megkezdi, decemberben pedig Hans-Peter Kemser személyében a gyárigazgatót is megnevezte.

Az 56 esztendős szakember a létesítménnyel kapcsolatos feladatai átvételéig a vállalatcsoport lipcsei üzemét vezeti. 2015 óta irányítja ezt az egysé-

Az új gyárban a modern autó-előállítás legújabb technológiái sorakoznak majd fel.

302 144 darabos volt, a Rolls-Royce pedig 5586 példánnyal növelte értékesítését, ami közel 49 százalékos javulás, és ezzel szintén története legsikeresebb esztendeje volt 2021. A motorkerékpár-üzletág 194 261 járművet adott el, ami csaknem 15 százalékos növekedés, míg az elektromos és a plug-in hibrid modellek értékesítése 70 százalékkal, 328 316 darabosra bővült. Ez a szám a globális eladás 13 százalékát teszi ki. Maciej Galant impozáns adatokat ismertető tájékoztatóján ar-

get, ahol a BMW 1-es és 2-es sorozat, valamint a BMW i3 tisztán elektromos prémiumkompakt előállításáért felelős.

(2020-ig ott készült az i8 plug-in hibrid sportautó is.)

Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának a gyártásért felelős tagja a magyarországi üzem élére kinevezett szakemberről így nyilatkozott: „HansPeter Kemser vérbeli szakértő az autóelőállítás területén. Többéves szakmai tapasztalatával a legkiválóbb választás arra, hogy a Debrecenben épülő objektumot sikeresen beindítsa és nemzetközi gyártási hálózatunkba integrálja.”

A társaság tavaly novemberi közleménye a kivitelezés érdemi gyorsulá-

sát ígéri, ami azt jelenti, hogy megkezdődnek a magasépítési munkák annak érdekében, hogy az évtized közepétől tisztán elektromos meghajtású autók gurulhassanak le a gyártósorokról. Elsőként a központi irodaépület és a képzési centrum készül el. A különböző infrastruktúra-berendezések telepítése, a csapadékvíz-elvezető árkok, a vízvezetékek, a parkolók, az energiaellátás kiépítése pedig már folyik. A további épületek felhúzására és a speciális berendezések integrálására vonatkozó pályázatok az elkövetkező hónapokban nyílnak meg.

E-MOBILITÁS

A BMW Group 2025-től Debrecenben kezdi meg Neue Klasse modellgenerációjának a sorozatgyártását. E típust kompromisszumoktól mentesen, már a kezdetektől a tisztán elektromos meghajtás sajátosságai szerint tervezték a mérnökök. Az új gyárban a modern autó-előállítás legújabb technológiai innovációi sorakoznak majd fel, lesz présüzem, karosszériaüzem, karosszériafényező műhely, valamint összeszerelő csarnok is. Az objektum, amely a jövőbe mutató Neue Klasse első gyáregységeként áll rendszerbe, több mint ezer új munkahelyet teremt, s évente több mint 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. Az előállítási rugalmasság, a termelési hatékonyság és a digitalizáció terén egyaránt új mércét vezetnek be – áll a csoport hivatalos közleményében.

34 | FIGYELŐ 2022/7

F_33-35_BMW.indd 34

2022. 02. 14. 16:49

| CÉGVILÁG |

SZÉPEN CSILLOGÓ MÁRKA. MÁR DEBRECENBEN IS NAGYON ÁPOLGATNÁK A LEGENDÁS ORRDÍSZT

FOTÓ: JAN WOITAS, GETTY IMAGES

A debreceni gyár építésének előkészítése közben Lipcsében folytatódik a modellsorozatok zéró emissziós bővítése és az alkalmazott munkafolyamatok fenntarthatósági fejlesztése. A létesítmény, amely a napokban ünnepelte az építési munkálatait beindító vállalati döntések huszadik évfordulóját, ma már a BMW Group nemzetközi gyártási hálózatának abszolút iránymutatója az e-mobilitás területén: az üzem 2013 óta végzi a csoport első tisztán elektromos meghajtású modellje, a BMW i3 sorozatgyártását, 175 új munkahely teremtésével pedig ez évtől akkumulátormodulokat is készít. A cég eközben elhatározta, hogy még tovább bővíti úttörő gyárának a kapacitását: az idén egy második gyártósor is rendszerbe áll Lipcsében. Az objektum munkatársai az elmúlt esztendőkben akkora tapasztalatra és olyan kifinomult szaktudásra tettek szert az elektromos mobilitás területén, hogy az egy merőben új technológia sorozatgyártását is lehetővé teszi: a német nagyvárosban lát majd napvilágot a Mini Countryman utódja is, tisztán e-hajtáslánc-technológiával.

SZÜRKEÁLLOMÁNY

Az elmúlt hetekben a vállalat 17 olyan pozíciót hirdetett meg a karrieroldalán, amely részben az építési projekt levezényléséhez, részben pedig a szüksé-

ges technológiák Debrecenbe költöztetéséhez kötődik. A társaság novemberi hivatalos tájékoztatása szerint Michele Melchiorre, a BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette: az idén kezdődő épületépítési munkálatokkal új gyáruk fejlesztésének a következő szakaszába lépnek. Úgy vélte, a létesítményt kivitelező csapat és a cívisváros kiváló munkát végez. „A városvezetéssel és Magyarország kormányának a képviselőivel való együttműködésünk rendkívül professzionális, minden megállapodásunk határidőre teljesült. Nagyon elégedett vagyok a telephelyünkön zajló építési munkálatok előrehaladásával is” – fogalmazott.

ÉRDEKLŐDÉS

A debreceni gyár megépülésének kézközelbe kerülésével egyre erősödik a potenciális beszállítók érdeklődése, nem csak belföldieké. A Maszol.ro például nemrégiben arról cikkezett, hogy a határhoz közeli üzem, ahol elektromos járműveket állítanak majd elő, nagy lehetőségeket rejt a romániai beszállítók

számára is. A portál szerint Andreas Wendt, a BMW igazgatótanácsi tagja a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak utalást tett erre: „Ha megnézzük a társaság beszerzéseinek éves volumenét, akkor 40 milliárd euró értékű alkatrészről beszélünk, valamint 20 milliárd eurónyi közvetett beszerzésről. Az alkatrészek harmada Németországból származik, további harmada más európai államokból – Kelet-Európának is jelentős a szerepe –, a fennmaradó hányad pedig Amerikából és Ázsiából. A debreceni üzemnek köszönhetően gyarapodnak majd a kelet-európai megrendelések.

Vonzó számunkra az itteni munkaerő, s számos beszállítónk már jelen van a térségben… Ám sok függ a piaci konkurenciától. Szem előtt tartjuk, hogy a beszállítóink minél közelebb legyenek a gyárhoz, de nem ez az egyetlen szempont. A távolság a nagy alkatrészek esetében kiemelt fontosságú.”

A Maszol.ro szerint a BMW-nek 150 romániai és mintegy 75 szlovákiai beszállítója van, s ezek jöhetnek elsősorban szóba a debreceni gyár kapcsán is.

E partnerek között az egyik legnagyobb romániai beszállító a Continental temesvári üzeme, s szintén jó eséllyel száll be az új megrendelésekért az IWIS nagyváradi gyára, amely a Mercedes-Benznek is dolgozik.

DOMBI MARGIT 2022/7 FIGYELŐ | 35

F_33-35_BMW.indd 35

2022. 02. 14. 16:49

| CÉGVILÁG |

JÁRVÁNY: ÁTVÉSZELVE EVENTREND | „A pandémia kirobbanásakor ötszázmilliós tulajdonosi tőkeinjekciót vállaltunk be, de végül 1,2 milliárd forintra volt szükség a cég működőképességének a fenntartásához” – mondta lapunknak Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor, az éttermi, szállodai és rendezvényszervezői piac meghatározó szereplőjeként tevékenykedő Eventrend Group két tulajdonosa.

„Az egész Covid-helyzet keményen próbára tette a cégcsoportot, de a legnehezebb a 2020. tavaszi újraindulást követő, az év novemberi ismételt lezárás utáni időszak volt. Mert tavaly májusig gyakorlatilag nem volt bevételünk, s így nemcsak a vállalat likviditása került veszélybe, hanem munkatársaink biztonságérzete is a padlóra került – mondta a Figyelőnek az Eventrend két vezetője. – Az állami támogatások természetesen némi segítséget jelentettek. Mi mindig tudatosan gondoltunk a tartalékképzésre, és a kiugró 2019-es eredménynek is köszönhetően már a járvány elején eldöntöttük, hogy a kritikus helyzetben tulajdonosi tőkepótlással biztosítjuk a túlélést.

E mellé három kiemelt stratégiai célt rendeltünk. Az első az volt, hogy megtartjuk a legfontosabb kollégáinkat, a kulcsembereinket – közülük is elsősorban a vezetőket –, akik a szakmai tudást, az Eventrend know-how-ját birtokolják, akik a gyakorlatban is tudják, miként kell működtetni az egyes egységeket. Ez olyannyira sikerült, hogy egy közel 35 fős topvezetői csapatból mindössze egy irányítót vesztettünk a pandémiás időszakban. A második elem, hogy a pénzügyi teljesítőképességünk folyamatosan fennmaradjon, azzal a mottóval, hogy az éli túl a válságot, aki végig ki tudja fizetni a számláit. A harmadik: mivel az üzletünk alapvetően a szerződéses üzemeltetésekre épül, kulcskérdés, hogy ezeket a kontraktusokat ne veszítsük el.”

MUNKAHELYEK

„Nálunk szerencsére az egész csapat amellett volt, hogy mentsük meg a lehető legtöbb munkahelyet. Így vált történetünk

részévé, hogy a piaci átlagot meghaladó mértékben felelősséget vállalva több mint négyszáz embert a teljes lezárás idején is állományban tartottunk. Ezt az elkötelezettséget, amelyre büszkék vagyunk, az élet is visszaigazolta, mert ha kevesebben maradunk, nem lett volna esélyünk arra, hogy a több mint harminc egész évben üzemelő projektünk teljes fegyverzetben várja az újranyitást. Az ágazatból addigra kikerült szakemberek többsége ugyanis akkor már nem akart visszajönni a szakmába, ami sok helyütt magát az újrakezdést is lehetetlenné tette. Ugyanakkor a munkatársak megtartása nálunk nemcsak gazdasági megfontolásból eredt, hanem a cégkultúránkból is, melynek kulcseleme, hogy egy csapat vagyunk, s a kollégáinkra mint vállalkozásunk legnagyobb értékeire tekintünk” – magyarázták a tulajdonosok. „A járványhelyzetben egy olyan, egészen tavaly májusig működött operatív törzset hoztunk létre, amely döntött a cégcsoport fontosabb lépéseiről. Kiemelt törekvés volt, hogy e testületnek egyaránt legyenek női és férfi tagjai. Meggyőződésünk volt ugyanis – és az élet ezt viszszaigazolta –, hogy a vegyes összetételű krízismenedzsment hatékonyabb, eredményesebb, rezonánsabb, a válsághelyzetre pedig empatikusabban reagál” – fejtették ki.

A pandémia intenzívebb időszakaiban akár mindennap tanácskozó válságstáb a működése alatt több mint 150 vezetői határozatot hozott. A cégek menedzselése folyamán a naponta változó hely-

zetre reagáló, mindig a következő három hónapra fókuszáló rulírozó tervezésre álltak át. Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor szerint az egyes üzletek és vezetők önállóságára építő társaságnál ugyan ez a direkt, kézi vezérlés szokatlan volt, de a Covid teremtette kiszámíthatatlan helyzetben ezt tartották a helyes vezetői megközelítésnek, nem volt más megoldás a túlélésre.

Jellemző, hogy miközben a 2019-es évet 14 milliárd forint feletti nettó forgalommal zárta a csoport, a válság mélypontján, 2020-ban alig haladta meg a négymilliárd forintot a bevételük.

A PANDÉMIA UTÁN

„A tavaly májusi újranyitás óta minden hónapot pozitív eredménnyel zártunk, s így 2021 harmadik negyedévében már a 2019-es azonos időszakinál nagyobb bevételt értünk el. Itt fontos megjegyezni, hogy nemcsak a krízis előtti projektek épültek vissza, hanem időközben új egységekkel is gyarapodott a portfóliónk. Bár a fenti forgalombővülés csak ennek köszönhetően következett be, mégis nagy sikernek érezzük, hogy a társaság érdekeltségeinek a bevétele összességében növekedett a korábbi rekordév azonos időszakához mérten, alig néhány hónappal a szigorítások feloldását követően” – taglalta a két szakember.

Az új egységek közé sorolják azt a három szállodát, amely éppen a pandémia kitörése előtt csatlakozott a csoporthoz, s így a járványidőszak elején még nem tudott bevételt termelni. Ezenfelül a válságban a sikeres és tudatos akvizíciós te-

36 | FIGYELŐ 2022/7

F_36-37_Eventrend.indd 36

2022. 02. 14. 16:50

| CÉGVILÁG |

KŐRÖSSY ZOLTÁN ÉS NAGY GÁBOR TULAJDONOSOK. JÓVAL NAGYOBB TŐKEINJEKCIÓT IGÉNYELT A CÉG

FOTÓ: EVENTREND

vékenységnek köszönhetően a szállodák mellett további egységekkel bővült a társaság portfóliója. „Rendkívül komoly fegyverténynek tartjuk, hogy miközben megtartottuk a hagyományos értékeinket, negyedik stratégiai elemként az akvizíció is nagymértékben segítette a növekedést. Ráadásul nem »futottak még« kategóriájú projektekkel gyarapodtunk, hanem olyan ikonikus piaci márkák üzemeltetését sikerült megszereznünk hosszú távra, mint a Gundel, a Spoon hajó és a Centrál Kávéház, amelyek átvétele az életben ritkán adódó lehetőségek közé tartozik. Igaz, bátorság is kellett ahhoz, hogy a reménytelen piaci helyzetben megtegyük ezeket a lépéseket, de azzal is tisztában voltunk: az ilyen csillagkapuk kizárólag krízishelyzetekben nyílnak meg. Mindezeken túlmenően azáltal is tudtuk bővíteni a portfóliónkat, hogy új ingatlanfejlesztések fejeződtek be ebben az időszakban – így került hozzánk a várbeli főőrség és a lovarda üzemeltetése” – mondták a tulajdonosok.

UGRÁSRA KÉSZEN

„Tudatosan készültünk arra, hogy az újranyitáskor maximálisan kihasználjuk a várt felfokozott piaci keresletet. Kibőví-

tett portfóliónkkal tavaly júniustól azonnal és folyamatosan eredményt termeltünk. Ráadásul annak köszönhetően, hogy az éttermi és különösen a szállodai lábunk jövedelemtermelő képessége rendkívül jó, egy jelentős pénzügyi korrekciót is végre tudtunk hajtani a múlt évben. Természetesen messze vagyunk még attól, hogy ellensúlyozzuk a veszteségeinket, de jelenleg elegendő forgótőke áll rendelkezésünkre, és lehetőségünk van arra is, hogy a biztonságra törekedve visszaépítsük a tartalékainkat” – részletezték a vezetők.

Szavaik szerint a helyzet normalizálódásához elengedhetetlen volt, hogy a vidéki szállodák iránt rendkívüli módon megnőtt kereslet mellett a budapesti éttermeik forgalma is elérje a 2019-es szint 50-60 százalékát. Ráadásul a csoporthoz került új hoteleknek, a nagyobb hatékonyságot biztosító összevont értékesítésnek is köszönhetően ezek már jobb eredményeket értek el, mint amikor önállóak voltak, illetve nem a cégcsoport üzemeltetéséhez tartoztak.

„Amiért mégsem felhőtlen az örömünk, az a rendezvénypiac helyzete. A robbanásszerű újraindulás, majd a Covid újabb hullámai okán most úgy nézünk ki, mint az a család, ahol az egyik gyerek jóllakott, a másik már nem éhes, de a harmadik még mindig éhezik. Jellemző, hogy miközben a fenti szegmensben szeptemberre már 60-70 százalékos visszarendeződés mutatkozott, decemberre alig 10 százalékra zuhant vissza a piac volumene.

Miközben 2018 decemberében több mint ezer rendezvénye volt az Eventrend Groupnak, s még a tavalyi utolsó hónapra is 700 eseményt kötöttünk le, a járványtól való félelemből történt lemondások miatt az utóbbiakból csak 150-et sikerült megrendeznünk” – elemeztek az Eventrend Group tulajdonosai.

Erre alapozva Kőrössy Zoltán és Nagy Gábor meglátása szerint prioritássá vált, hogy a csoport a pandémia idején szerzett gazdasági sebeket begyógyítva hoszszú távon is válságállóvá váljon. ÉRSEK M. ZOLTÁN

2022/7 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Eventrend.indd 37

2022. 02. 14. 16:50

| CÉGVILÁG | A KÖNNYÍTÉSI SZABÁLYOK UTÁN. A LEGTÖBB KERESKEDŐ ÉLT A SZÉP-KÁRTYA ELFOGADÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL

MÁR A BOLTBAN IS

SZÉP-KÁRTYA | Néhány napja már a kiskereskedelemben is elfogadják élelmiszer-vásárlás esetén a Széchenyi-pihenőkártyát. A fizetés könnyítését célzó kormányrendelet megszületése után sorra jelentették be a kereskedelmi láncok az elfogadás tényét.

JOLLY JOKER

A SZÉP-kártya igazi készpénz-helyettesítőnek számít a hazai szolgáltatóiparban. A járvány miatti lezárások alatt történt lazítások – például a néhány szolgáltatás megfizetése, így az éttermi számlák kiegyenlítése kapcsán bevezetettek – a felszínen tartottak egyes, a pandémia következtében komoly hátrányba került ágazatokat, azokon belül pedig vállalkozásokat.

Ezek javarészt a belföldi turizmushoz és

a vendéglátáshoz köthető szegmensek, illetve cégek voltak. Ezeken felül a SZÉPkártya különleges mentőövnek számított a kereskedelmi szálláshelyek számára.

A Covid-járvány legnehezebb időszakában, 2020-ban a belföldi turizmus bevétele jelentősen csökkent, ám a viszszaesést tavaly már szépen tompította a SZÉP-kártyás költés. A statisztikai adatokból azt lehet kiolvasni, hogy míg 2019ben a teljes belföldi turisztikából származó bevétel 5,5 százalékát tette ki, addig a múlt évben már a 11 százalékát. A zöld plasztikkal kifizetett összeg 30,8 milliárdról 31,2 milliárd forintra nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. (Ebben a kvártély mellett igénybe vett vendéglátás is benne van.) Összességében pedig a SZÉP-kártya a magyarok szálláshelyen elköltött kiadásainak a 20-30 százalékát fedezhette.

Egy 2021. április végétől életbe lépett kormányrendelet módosította a Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának a szabályait, és valójában ez számított az igazi mentőövnek. Az új feltételek szerint átjárhatóvá váltak a különböző zsebek. Az egyes alszámlákra utalt juttatás felhasz-

nálását a szolgáltatók az elfogadói szerződéstől eltérően is lehetővé tehetik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a SZÉPkártya-birtokosok a szálláshely zsebből is költhetnek vendéglátásra. E szabályozás eredetileg a múlt esztendő lezárultával megszűnt volna, de meghosszabbították ez év szeptemberének végéig. A jelek szerint a SZÉP-kártya-effektust a kiskereskedelem is szívesen veszi, bár a történeti hűség kedvéért hozzátesszük: több kiskereskedő már tavaly is elfogadta ezt a fizetési módszert, de csak a készétel-, a grillpultoknál.

ELOSZLÁS

Emlékezetes, hogy a gyorsuló infláció miatt a kormányzat több alapvető élelmiszernél árstopot vezetett be, a SZÉPkártyás fizetési könnyítések pedig az élelmiszerre fordított összegek csökkentését célozzák a háztartásoknál. E kiadások mérséklésében segíthet, hogy minden alszámláról lehet vásárolni az élelmiszerboltokban, nem csak a vendéglátási-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Február elsejétől május 31-ig lehet használni a kiskereskedelemben élelmiszer-vásárlásra a SZÉP-kártyát – de csak arra. Az alkohol, a kozmetikumok és a tisztítószerek nem játszanak a nagy láncoknál, ezeket külön ki kell fizetni készpénzzel vagy bankkártyával – ám mindez egy tranzakción belül megoldható. Ez az elszámolás nem okoz gondot az ágazatban, hiszen a korábbi készpénz-helyettesítő cafeteriautalványoknál már kialakítottak erre praktikát.

38 | FIGYELŐ 2022/7

F_38-39_szep_kartya.indd 38

2022. 02. 14. 16:50

| CÉGVILÁG |

ról. Ez a lehetőség, mint írtuk, várhatóan csak május 31-ig érvényes, feltéve, hogy a kormány nem dönt a veszélyhelyzeti státus további meghosszabbításáról. Mint ismert, az üzemanyagárstop határidejét is kitolták. A vendéglátás alszámlára egyébként legfeljebb évi 150 ezer forint utalható.

A Pénzügyminisztérium közlése szerint az eddigi tapasztalatok alapján a feltöltések 70 százaléka ment az utóbbi zsebbe, 20 százalék a szálláshely alszámlára, s csak a fennmaradó hányad célozta a szabadidős szolgáltatások igénybevételét.

A pandémia gazdasági hatásaival öszszefüggésben azonban módosultak az egyes alszámlákra utalható keretösszegek 2020-ban és 2021 első felében. Ennek megfelelően a 800 ezer forintos elméleti plafon úgy állt össze, hogy legfeljebb 400 ezres éves keret fordítható szálláshely-szolgáltatásra, 265 ezer forint vendéglátásra, 135 ezer pedig szabadidős tevékenységre.

MI VÁRHATÓ?

A kiskereskedelem napi fogyasztási cikk területe nem áll olyan rosszul, mint a turizmus, ám más szegmenseinek a telje-

sítménye jóval visszafogottabb, így az áfabevételek növeléséhez nem árt egy kis „tőkeinjekció” a fogyasztók részéről. A SZÉP-kártyák kiskereskedelemben való használata ezt segítheti elő. Várhatóan forintmilliárdok úsznak a rendszerbe, lendületet adva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek piacának.

Bár azt lehetne gondolni, hogy a vevők ezen a területen nem szoktak többet vásárolni annál, mint amit elfogyasztanak, a helyzet az, hogy ha van többlet elkölthető jövedelem, az úgynevezett impulzusvásárlás is erősödik. A szakemberek szerint ez kulcstényező, hiszen az elmúlt két évben a járvány miatti korlátozások, a kényelmes online vételek miatt az impulzusvásárlás eltűnt a rendszerből, pedig komoly extraprofitot jelentett a kereskedelemben és persze az áfabevételekben is. Tehát ha van többletjövedelem, akkor a háztartások rendszerint nagyobb hozzáadott értékű, egyben magasabb árfekvésű terméket választa-

nak, s a helyszínen olyan portéka is bekerül a kosárba, amely nem volt felírva a bevásárlólistára. (Tény persze, hogy az impulzusvétel harapófogóba került, hiszen az infláció erősödése inkább a tudatos vásárlást preferálja.) Egyelőre nem tudni, hogy a február elsejei SZÉPkártya-fizetési „könnyítések” pontosan milyen hatást gyakorolnak a fogyasztásra (ez csak pár hét múlva látszik az első monitoros adatokból), de a várakozások szerint nagyjából hasonlót, mint az éttermi szolgáltatásokra.

MÁS TERÜLETEK

Persze a turizmus is számíthat még az ezeken a kártyákon lévő pénzekre, hiszen a kiskereskedelemben, mint említettük, május végéig fogadják el fizetőeszközként a zöld plasztikokat. Jellemzően ekkor indul be a turistaszezon is. A vendéglátói szolgáltatások igénybevételére szeptemberig lehet használni a kártyákat, legalábbis a jelen állás szerint.

HGY 2022/7 FIGYELŐ | 39

F_38-39_szep_kartya.indd 39

2022. 02. 14. 16:50

| CÉGVILÁG |

MESSZE MÉG A COVID ELŐTTI SZINT

TURIZMUS | Ha minden jól megy, a nemzetközi turizmus forgalma magához térhet – legalábbis a szűk 2021-es bázisévhez képest 55 százalékkal nőhet – állítja az ENSZ Turisztikai Világszervezete.

JAVULÁS

Ebben az évben az utazási hajlandóság fokozódásának az első számú katalizátora nyilvánvalóan az egyes államok korlátozásainak nagymértékű lazí-

nek az évnek már optimizmussal vághatnak neki” – mondta Takács Márton, a Moore Hungary szakértője.

TAVASZ

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adatai igen jó képet mutatnak a felpörgő belföldi turizmusról, ám eközben a külföldi utazók még nem rohanták meg igényeikkel a magyar hoteleket, panziókat, de a magánszállásokat sem. Persze a tavasz és a nyár forgalma a növekvő oltottsággal és a járvány visszaszorulásával mindenképpen sokkal jobb lehet, mint a 2020-as vagy a tavalyi szezoné volt. Illetve a sokadik járványügyi korlátozás hatálya alatt lévők többsége a tavasz közeledtével bizonyosan hatalmas keresletet támaszt majd. A kérdés már csak az, hogy ez milyen kínálattal fog találkozni. Azaz mennyire lesznek átjárhatók a határok.

Persze a belföldi statisztikák sem teljesen egzaktak, mert az MTÜ és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módon rögzíti a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat. Ugyanis az ügynökség – joggal – a magánszálláshe-

FOTÓ: MANUEL SILVESTRI, REUTERS

A minap tették közzé az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) a legfrissebb adatait. A tavaly elért mindössze 4 százalékos bővülés után erre az évre már a globális turizmus szárnyalását, átlagosan mintegy 55 százalékos növekedését jelzik a szakértői becslések.

A várt 645 millió turistaérkezés ugyanakkor változatlanul nagy visszafogottságot mutat: ez a szám ugyanis alig több mint a 40 százaléka a 2019-ben mért közel 1,5 milliárdos értéknek. Így hát a vendéglátóipar, a szállodák, a légitársaságok, az utazási irodák, illetve a turizmust fontos bevételi forrásként kezelő országok – köztük hazánk is, ahol a GDP 6,8 százalékára rúg az ágazat részesedése – fellélegezhetnek, elindulhat a rég várt, lassú konszolidáció.

tása lesz. A 2019-ben tapasztalt másfél milliárd fős turistaérkezési szint elérése azonban még távoli remény. A szakértők 2024–25-re várják a fenti szám elérését vagy legalábbis megközelítését. Egészen pontosan: ezt az értéket az UNWTO által megkérdezett szakértők kétharmada leghamarabb 2024ben látja reálisnak. A gyorsabb növekedést jelenleg számos tényező korlátozza, köztük a kihívásokkal küzdő gazdasági környezet, így a világszerte megugró infláció is.

A most formálódó, az utazási korlátozások alól csak fokozatosan kikerülő nemzetközi turisztika magához térése Magyarországra is egyértelmű hatást gyakorol majd: nagymértékű javulásra számítanak, elsődlegesen a budapesti szállodapiac, de a külföldi vendégforgalmat szintén bonyolító vidéki szállodák teljesítményében is. „A 2019-es hotelpiaci csúcsteljesítményektől ugyan még távol leszünk, ám a szektor szereplői en-

40 | FIGYELŐ 2022/7

F_40-41_turizmus_vitorla_hirdi.indd 40

2022. 02. 14. 16:51

| CÉGVILÁG |

VELENCE, 2021. NOVEMBER. TOVÁBBRA SEM LÁTNI, MIKOR LESZ IDILLI AZ ÁLLAPOT

BALATONI KIHÍVÁSOK

lyek adatait is beleszámítja a kimutatásokba. Jól látszik ez például a 2021. augusztusi számokon: az MTÜ 6,4 millió vendégéjszakájával szemben a KSH alig 3,6 milliót rögzített.

A Balaton körüli szállások és vendéglátóhelyek lassan felzárkóznak a nyugati szintekhez. Ez esetben azonban az árak is nyugatiak. Persze találni retró szállót, panziót és éttermet, ahol 5-6 ezer forintért egy kis család jóllakik, illetve egy nyaralási nap akár 20-30 ezerből is kijön.

A tóparton tehát egyelőre vegyesek lesznek az igények, a szolgáltatói megjelenések. Igaz azonban, hogy a belföldi nyaralók is egyre inkább igénylik a nívós szálláshelyeket. Egy C kategóriás szállodához, a hatalmas koszhoz, rendetlenséghez viszonyítva bőven kényelmes egy magánszálláshely.

VIDÉK VS. BUDAPEST

Vannak azonban további adatok is: a vidéki szállásokon a belföldiek aránya 82, a külföldieké 18 százalékos volt. A privát helyek 47,3 százalékot hasítottak ki a tortából. A 6,4 millió vendégéjszaka túlnyomó részét (5,8 millió) a vidéki szállások adták, hiszen a főváros e téren főképp a külföldiek célpontja, akik egész egyszerűen elmaradtak mostanság a pandémia okán. Ez abból is kitűnik, hogy Budapesten, ahol a határon túlról érkezők dominálnak 72 százalékos vendégéjszaka-aránnyal (637 ezer éj), a magánszálláshelyek része bő 36 százalék. Így nem lehet kijelenteni, hogy az utóbbiakat kizárólag belföldiek keresik, de hát külföldről is

könnyű ilyeneket foglalni nemcsak az Airbnb-n vagy a Booking.com-on, hanem számos más oldalon is.

Egyelőre aggályos az is, hogy – mint jeleztük – az Eurostat számai alapján a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma még nagyon messze van a pandémia előttitől; sőt, hazánk régiós öszszevetésben is le van maradva. Az uniós statisztikai hivatal mindenesetre nemrég közzétette a tavaly októberi adatokat: 2021 első tíz hónapjában 3,9 millió volt a vendégéjszakák száma, két évvel ezelőtt még 15,5 millió.

Igaz, a csehek és a szlovákok sem „brillíroztak” ez idő alatt. Előbbieknél közel 5,2 millió volt a vendégek száma a korábbi 27 millióval szemben, utóbbiaknál pedig 1,3, illetve 6 milliós volt az érték.

Nyilvánvalóan egészen kivételes helyzetben van Horvátország, ahol 2021 őszéhez közeledve is csak az utolsó utáni pillanatban kezdtek szigorítani. Náluk az októberrel végződő idényben 62,4 millió vendégéjszakát töltöttek külföldiek, ami „csak” 25,8 százalékkal kevesebb a két évvel korábbi 84,1 milliónál.

HG

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés:

7500 Ft AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas old oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk ónk a 2022 2022. januá január 20. és 2022. február 20. között a kéthavonta megjelenő Vitorlázás magazinra, 12 hónapos időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vitorlázás magazin fenti időpontok között történő, 12 hónapos időtartamra (6 lapszámra) előfizetői között ajándékban kizárólag az az 50 előfizető részesül, akiknek befizetése az első 50 között érkezik meg a Kiadóhoz.A megrendelést követően a magazin kézbesítését 2022. április 6-tól indítjuk. Az előfizetési ár az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket, valamint a Vitorlázás magazin különkiadványát. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival.

Az ÁSZF-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon.

F_40-41_turizmus_vitorla_hirdi.indd 41

2022. 02. 14. 16:51

| CÉGVILÁG |

EVŐESZKÖZ ÉS SZÍVÓSZÁL NÖVÉNYI ALAPANYAGOKBÓL

VILHEMP | Három magyar fiatal növényi rostok és más megújuló erőforrásból származó, valamint újrahasznosítható anyag felhasználásával készít és szállít műanyag evőeszközt helyettesítő „eszcájgot”. A Vilhemp hazai fejlesztésű eszközei komposztálhatók, s a begyűjtésüket is vállalja az innovatív kkv.

Egy olyan, műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztése volt a cél, amely egyszerre környezetbarát és funkcionális.

Olyan megoldást kerestek, amely megfelel a modern élet kihívásainak, ugyanakkor a fenntarthatóság követelményeinek is eleget tesz. Így született meg a Vilhemp alapanyaga, amely kizárólag természetes eredetű összetevőket tartalmaz. A száz százalékban komposztálható matériából jelenleg kést, villát, kanalat és szívószálat gyártanak. Szolgáltatásként nyújtják továbbá a használt termékeik begyűjtését és elszállítását az ipari komposztálóba.

AZ ÖTLET

Fülöp Villő az Óbudai Egyetem elvégzése folyamán találkozott az ipari kender különböző felhasználási területeivel. Ekkor jött az ötlet, hogy használni lehetne a növényi összetevőt műanyagot helyettesítő produktum gyártására is. A megvalósításban férje, Rédey Soma segített. Ő ugyanis korábban a Műegyetemen tanult, és volt némi ismerete azon a téren, hogy merre lehetne elkezdeni a laborkísérleteket. Később – az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Climate-KIC klímainnovációs közössége inkubációs programjának köszönhetően – ipari kö-

rülmények között is sikerült kipróbálni az alapanyag előállítását.

Ahogy az ötletből egyre inkább kézzelfogható termék lett, bővült a csapat: Szűts Gergellyel, Villő és Soma közös barátjával. Gergely szintén a Műegyetemen szerzett diplomát, Somával egy évfolyamon, így műszaki menedzseri szaktudását hasznosan kamatoztatja mind a gyártás, mind az értékesítés területén.

Már a kezdeti fázisban körvonalazódott, hogy a kifejlesztett alapanyagból érdemes evőeszközöket gyártani, hiszen a piaci szabályozások előírták a környezettudatosabb megoldásra való átállást.

Az alapanyag előállításához eredetileg az ipari kender rostokban gazdag szárát használták. Később azonban – az érvényben lévő jogszabályi megfelelések miatt – farostzúzalékra tértek át.

TOVÁBBLÉPTEK

Ugyanakkor a nagyobb projektek piaci elindításához elengedhetetlen volt a saját fejlesztésű granulátum ipari méretekben történő előállítása. A gyártás következő szakaszában az alapanyagból evőeszközt kell fröccsönteni, amihez a kezdő vállalkozásnak saját, logóval ellátott szerszám készíttetésére is szüksége volt. Csak ezután következhetett az első termékek piaci validációja, a potenciális partnerek megkeresése, megnyerése.

Szerencsére a növényi rost és a kapcsolódó „receptúra” nemcsak evőeszkö-

zök, hanem szívószál, valamint pohár, tányér és ételdoboz kialakítását is lehetővé teszi. Az ezen produktumok gyártásához szükséges technológiát épp most fejleszti a társaság.

A céget 2020 decemberében alapították. A megalakulás a Startup Plastic Surgery programban való részvételnek volt köszönhető – itt a csapat elnyerte a fődíjat, egy befektetési lehetőséget. Ezt követően meghívást kaptak az RTL Klub Cápák között című műsorába, ahol invesztíciót ugyan nem nyertek, de részt vehettek a Hungaricool by SPAR programjában. Ennek eredményeként a társaság termékei 2021 májusától országosan is elérhetők a SPAR polcairól. Több jelentős sajtómegjelenésük azután tovább segítette a céget ismertsége növekedésében és a vevői kör bővítésében. A fenti üzletlánc mellett jelenleg a partnereik között szerepel többek között a Zing Burger, a Kempinski szálloda, az Ono Poké Bowl & Bar, de számos viszonteladói webshopban is kaphatók a portékáik.

KÜLPIACOK

Az alapítók kiemelten fontosnak tartják a kiváló és garantált minőségbiztosítást. Elnyerték a Hazai Termék védjegyet, vala-

42 | FIGYELŐ 2022/7

F_42-43_startup-Vilhemp.indd 42

2022. 02. 14. 16:51

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: DÉRY STÚDIÓ

FÜLÖP VILLŐ, RÉDEY SOMA ÉS SZŰTS GERGELY. FORMÁLÓDÓ EVŐESZKÖZPIAC

mint bevizsgálta áruikat a TÜV Austria, s megkapták az OK Compost komposztálhatósági tanúsítványt is. Ezenkívül kiállítóként jelen voltak az Ökoindustria 2021 Green Expón és a Planet Budapest 2021 környezetvédelmi kiállításon.

Büszkék arra, hogy ezen az eseményen Áder János köztársasági elnök személyesen is gratulált nekik. Gyártói partnerük, az Inno-Comp Kft. segítségével a termékeiket bemutatták és komoly szakmai érdeklődést váltottak ki tavaly a németországi Fakumán, valamint a svéd Plastteknik Nordic műanyagipari szakkiállításon és vásáron – így a jövő, az első exportmegrendelések megszerzése is ígéretesnek tűnik.

Produktumaikkal az elsődleges cél a horeca (szálloda-étterem-kávézó)-szektor szereplőinek elérése. Elsősorban viszonteladói partnereket keresnek, de nyitottak közvetlen vevői (B2C) értékesítésre is.

Ennek fellendülését várják a hamarosan elinduló webshopjukon keresztül. Első

körben még a hazai piacra fókuszálnak, de üzleti tervükben már külföldi partnereknek történő értékesítés is szerepel a 2022-es esztendőben. Elsősorban a környező uniós országokra, Szlovéniára, Ausztriára és Szlovákiára koncentrálnak, de a közeljövő tervei közt szerepel mind a svájci, mind pedig a német piacra való belépés. Az igények azt mutatják, hogy ennél távolabbi, Európán túli országok is keresik a cég által kínált megoldást, de ott inkább hosszabb távon látnak lehetőségeket.

KILÁTÁSOK

Az exportpiacokon a legfőbb kihívást az egyes országok különböző szabályozásainak való megfelelésben, valamint a versenytársak által kínált árral való versenyképesség megteremtésében látják jelenleg. Az utóbbi a legnagyobb feladat. E téren a nagyobb mennyiségben történő gyártás jelentheti a megoldást. Így tehát most a kapacitás és a portfólió bővítése foglalkoztatja a csapatot. Később pedig a folyamatos termékfejlesztés, valamint a visszagyűjtési és komposztálási szolgáltatás javítása lesz a cél.

Az első és a második körben történt kockázatitőkealap-bevonásnak köszönhetően alakulhatott meg a vállalat és kezdődhetett el a piaci mennyiségben történő gyártás a már említett, egyedi, logózott szerszámmal. Illetve ennek eredményeként indulhattak el a termékfejlesztés, a portfólió bővítése és az újabb anyagok kipróbálása területén.

Természetesen az alapítók elképzelhetőnek tartanak egy következő fázisú tőkebevonást, melynek segítségével a jelenlegi bérgyártás helyett a saját üzemben történő előállítást szeretnék elkezdeni. Ehhez most nagyságrendileg egymillió eurós forrást keresnek. Alapvető fontosságúnak gondolják a kockázati tőke elérhetőségét, hiszen az ilyen innovatív és várhatóan gyorsan növekvő vállalkozások tőkeigényét a hagyományos bankrendszer nem igazán tudja kezelni. Ugyanakkor idehaza is számos olyan tőkealap van, amely akár magyar forrást is tehet efféle startupokba.

HG 2022/7 FIGYELŐ | 43

F_42-43_startup-Vilhemp.indd 43

2022. 02. 14. 16:51

| SZEMÉLYI HÍREK |

OTP ALAPKEZELŐ

Szalma Csaba befektetési igazgató február 1-jei hatállyal távozott az OTP Alapkezelőtől, ahol mintegy 25 évet töltött.

A szakember 1994-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. 1996-ban a BNP-Dresdner Bank Hungária Rt.-nél szerzett banki tapasztalatokat. Szakterülete a hazai és a nemzetközi kötvénypiac. Az OTP Alapkezelő munkáját az abszolút hozam elérésére irányuló vagyonkezelési tevékenységével segítette, 2008-as indulása óta kezelte az OTP Supra Alapot.

TISIA HOTEL & SPA

MÁRICS JÓZSEF

SZALMA CSABA

Február elseje óta Márics József vezeti az év elején nyílt, négycsillagos, superior besorolású, tiszaújvárosi Tisia Hotel & Spát. A szakember eddig a Kenese Bay Garden Resort & Conference szálloda igazgatója volt; a létesítmény a közelmúltban kezdődött felújítás miatt átmenetileg bezárt. Pályafutását a patinás Hotel Palace Budapestben kezdte, ahol a főpincéri pozícióig jutott, majd a Buda Penta Hotelben (jelenleg Mercure Budapest Castle Hill) éttermi igazgatóhelyettesként és bankett sales & event managerként tevékenykedett. Az Accor-Pannonia zászlóshajójának számító, ötcsillagos Hyatt Regency Budapestben (a mai Sofitel Budapest Chain Bridge) folytatta. Ezt követően lehetőséget kapott a Novotel Budapest Centrum csapatában, ahol f&b managerként segítette a nyitás folyamatát és a sikeres üzemeltetést. Ezután az üzemeltetési igazgatói/ igazgatóhelyettesi posztot töltötte be a Novotel Budapest Congressben, majd kinevezték a Mercure Budapest City Center igazgatójává. Az Accor szállodaláncnál eltöltött több évtized után, néhány esztendővel ezelőtt a Danubius Hotelshez került központi üzemeltetési igazgatónak.

GRÁNIT PÓLUS

GYERTYÁNFY MIKLÓS DR. GÖNCZY ANDRÁS KOVÁCS ORSOLYA

KONCZ ERNŐ

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Gránit Pólus igazgatósága új vezetők kinevezéséről döntött. A magyar tulajdonú, itthon vezető ingatlanfejlesztő és -üzemeltető vállalatcsoport igazgatósága változatlan összetételben folytatja a munkáját, s olyan tudásalapú irányítói struktúrát készít elő, amellyel az új piaci lehetőségekre és a középtávú tervek megvalósítására kíván felkészülni.

Gyertyánfy Miklós működési vezérigazgató-helyettesi beosztásban a Gránit Pólus-csoport tulajdonában lévő vagyonelemek teljes körű szervezeti és üzleti működtetéséért felel. Több mint tíz éve tagja a menedzsmentnek,

korábban vagyonkezelési igazgatóként dolgozott.

Dr. Gönczy András igazgatói minőségben vezeti a cégcsoport jogi osztályát.

Kovács Orsolya a csoport központi kommunikációs és

marketingigazgatója. Ő felel a külső és belső kommunikációért, felügyeli az egyes projektek marketingtevékenységét. Korábban a Gránit Pólus marketingmenedzsere, majd a Westend marketingigazgatója volt.

Koncz Ernő korábbi kommunikációért felelős igazgató a jövőben a Demján Sándor Alapítvány kommunikációs és marketingigazgatójaként folytatja a munkáját.

44 | FIGYELŐ 2022/7

F_44_szemelyihirek.indd 44

2022. 02. 14. 16:52

| PÉNZ BESZÉL |

ELŐREJÖTT VIHARSZEZON

VAGYONBIZTOSÍTÁSOK Milliárdos károkkal indult az év a vagyonbiztosítási piacon a január végi szélviharok miatt.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás ellenére még mindig sok a biztosítás nélküli ingatlan Magyarországon, és viszonylag szerény ütemben nő a lakossági vagyonbiztosításokból származó díjbevétel is.

Óriási károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon: egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban, és a káröszszeg is kirívónak ígérkezik – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

NŐNEK A KÖLTSÉGEK IS

A szervezet közleménye szerint a január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret.

Ezekre a biztosítók már közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. Ehhez társul az ipari létesítményekből és a közintézményekből érkező több mint ezerötszáz be-

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK DÍJBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA* Milliárd forint

FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI

86,4

2017

91,8

2018

113,6

98,2

2019

&ITYY ­[ JQX÷ M¥WTR SJL^JI­GJS

105,2

2020

2021 +TWW¥X 23'

jelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

Hagyományosan a május–augusztusi időszak számít viharszezonnak, és a Mabisz az elmúlt évtizedben e négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit.

(Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar, 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után hárommilliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként” – hívta fel a figyelmet a szervezet.

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, a pala, a kúpcserép, a kémény, valamint a kerítés, a vakolat, az ablak, az ajtó, a kocsibeálló, a redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak.

A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek azt jel-

zik, hogy a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek, építőanyagárak miatt.

MARADTAK FEHÉR FOLTOK

A Mabisz szerint ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása. „Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetők” – hívta fel a figyelmet a szervezet.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2021 harmadik negyedévében nagyjából 3,32 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződés volt érvényben, amely mindössze 1,3 százalékkal volt több az egy esztendővel korábbinál. A biztosítókhoz e konstrukciókból befolyt díjbevétel pedig 113,6 milliárd forintot tett ki a tavalyi év első kilenc hónapjában, amely 7,9 százalékos emelkedés az egy esztendővel korábbihoz képest. A teljes – tehát az intézményi és vállalati szerződéseket is tartalmazó – vagyonbiztosítási díjbevétel ennél valamivel gyorsabban, bő 10 százalékkal emelkedett a jelzett időszakban, és 188 milliárd forint közelében alakult.

BARÁT MIHÁLY 2022/7 FIGYELŐ | 45

F_45_viharkar.indd 45

2022. 02. 14. 17:05

| PÉNZ BESZÉL |

KULCSSZEREPHEZ JUTOTT A GARANTIQA

BÚZA ÉVA | A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy kulcsfontosságú lehet egy vállalkozás számára a hitelhez jutás és az ehhez kapcsolódó intézményi kezességvállalás – mondta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a Figyelőnek. A mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleire kedvezményes, államilag támogatott garanciát vállaló társaság tavaly is kiugró növekedést ért el, a gazdaság újraindításában pedig változatlanul kiemelt szerep hárul rá.

Milyen változást hozott a Covid okozta gazdasági sokk a Garantiqa tevékenységében?

– A hazai kkv-szektor korábban soha nem látott helyzetbe került, kulcskérdés lett a finanszírozás. A koronavírus-járvány megjelenése komoly bizonytalanságot hozott, és kétségtelenül máig tartó hatása van. A Garantiqa helyzete speciális a piacon, hiszen elsősorban az a feladatunk, hogy garanciát, kezességvállalást biztosítsunk a vállalkozásoknak, köztük azoknak, amelyek különböző okokból nem biztos, hogy átmennének egy-egy bank hitelszűrő vizsgálatán, vagyis nem jutnának hozzá a fejlődésükhöz szükséges forráshoz. Alapesetben a Garantiqa tulajdonképpen a kaput nyitja meg a mikro-, kis- és középvállalkozások előtt a finanszírozáshoz, ezáltal a növekedésük felé. A pandémia okozta sokk némiképp megváltoztatta az eddigi logikát. Arról van szó, hogy nem elsősorban a folyamatos bővüléshez szükséges hitelekhez, hanem előbb a túléléshez elengedhetetlen napi

likviditáshoz, aztán pedig az újrainduláshoz nélkülözhetetlen kölcsönök felvételéhez biztosítottuk a kezességvállalási konstrukcióinkat. Sok vállalkozásnak egyik napról a másikra elapadtak a bevételei, hirtelen megszűnt a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet, részben a járvány hatására életbe léptetett korlátozások, részben pedig a bizonytalanság miatt. A következő lépés pedig az volt, amikor tavaly először tapasztaltunk némi enyhülést, hogy a cégek újraindítását célzó krízishitelekhez nyújtottunk garanciát.

– Mit jelentett ez a mindennapi gyakorlatban?

– Számtalan vállalkozás igényelt hitelt ahhoz, hogy újból megkezdhesse a működést a hirtelen leállás után. Ehhez különböző kezességvállalási konstrukciókat dolgozott ki a társaságunk. Ezek biztosították a cégek forráspótlását és azt, hogy újból elinduljanak a fejlődés

AZ „ÉV BANKÁRA” Az elmúlt évek kiváló eredményeinek is köszönhető, hogy Búza Évát választották 2021-ben a Mastercard és a Magyar Bankszövetség együttműködésében zajló versenyen az „Év bankárának”, a díjat a napokban vette át. Mint azt a díjazott elmondta, nagyon örül az elismerésnek és nagyon nagy megtiszteltetésnek tartja, mivel tulajdonképpen úgy kapta meg ezt a díjat, hogy a szó klasszikus értelmében nem is bankár. Úgy érzi, hogy ez a díj egy nagyon komoly szakmai elismerése annak a munkának, amit a kollégáival együtt a Garantiqában végez most már jó ideje. Annak a munkának, aminek az eredményeként a Garantiqa a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásának a kulcsszereplőjévé tudott válni a kedvezményes, állami hátterű garancia biztosításával. Köszöni a pénzintézeti vezetőknek, hogy őt tartották méltónak erre a díjra, és természetesen köszöni a kollégáinak is, akik nélkül nem lehetne ilyen sikeres a Garantiqa.

útján. A garancia kulcsszerepet kapott, hiszen a válsághelyzetben a kockázatvállalás a pénzintézetek oldaláról – érthető módon – még szigorúbbá vált. Nagyon beszédesek a számok, jól leírják a változó trendeket. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója a 2017-es 500 milliárdos szintről a társaság középtávú stratégiájának megfelelően lendületesen bővült, 2019-ig több mint 200 milliárd forinttal. Majd a már említett krízishitelek iránti kereslet eredményeként, a Garantiqa Krízis Garanciaprogramnak köszönhetően 2020-ban 512 milliárdos gyarapodás történt. Ezzel bőven átléptük az 1000 milliárd forintos szintet, 2021 tekintetében pedig újabb történelmi rekord várható. Összesen 49 ezer vállalkozás 67 ezer hitelügyletét biztosítottuk az előzetes adatok szerint – ezzel minden harmadik kkv-s kölcsön mögött ott áll a társaságunk.

– A garanciaprogram tehát felfutást hozott. Mire lehet számítani a következő időszakban? Továbbra is lesznek kedvezményes konstrukciók a vállalkozások számára?

– A válságkezelésben nyújtható állami támogatások határidejének a meghoszszabbításával a mi projektünk is folytatódik, nem zárult le a múlt év végén.

Nagyon jó hír volt a 2021-es esztendő közepén, hogy működésbe léptek a gazdaság újraindulását, a vállalkozások tartós fejlődéséhez finanszírozást biztosító Széchenyi-kártya-program Go! konstrukciók. Ezek, ahogy a Go megjelölés is mutatja, a növekedést célozzák. E hi-

46 | FIGYELŐ 2022/7

F_46-47-Buza_Eva.indd 46

2022. 02. 14. 16:53

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte a diplomáját, 1992-ben jogi szakvizsgát tett.

2015-től a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója, 2010–2015 között a Garantiqa üzleti vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be. Vezetésével a garanciacég a hazai kereskedelmi bankok stratégiai partnereként a kis- és középvállalkozások finanszírozásának meghatározó szereplője lett.

A jogi egyetem elvégzése után jogi előadóként, majd ügyvédként dolgozott, és hamar a pénzügyi szférában folytatta pályafutását.

Számos helyen dolgozott vezetői beosztásokban. 2009–2010 között a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatói kabinetjének tanácsadója volt, előzőleg, 2002-től a Magyar Posta Tetra Rt. vezérigazgatójaként dolgozott, részt vett az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) hazai bevezetésében.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Korábban, 2001-től a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója volt, 2000től a Magyar Fejlesztési Bank Rt. üzleti vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be.

telek többségéhez szintén a Garantiqa biztosítja a kezességvállalást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a projekt nagyon sikeres, sok vállalkozás él a lehetőséggel. Ez persze nem csoda, hiszen a feltételek kedvezők: 1 milliótól akár 1 milliárd forintig terjedhet a hitelösszeg, emellett a teljes futamidő alatt fix a kamatozás. A törlesztés türelmi idővel történik, és a legtöbb konstrukciónál nincs szükség ingatlanfedezetre.

– Milyen cégeknek kell leginkább a kedvezményes, állami hátterű garanciavállalás?

– Bár az összes vállalatméretre vannak kezességvállalási konstrukcióink, érdemes tudni, hogy nálunk elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások vannak a fókuszban. Ahogy mondtam, a kkv-szektor hiteleinek a harmada mögött ott áll a Garantiqa. Egészen pontosan a múlt esztendő végére 34 százalékra nőtt a kezességvállalásunk aránya a hazai kkv-kölcsönöknél, szemben a járvány előtti években tapasztalt 20 százalékos vagy az alatti részesedéssel. Az összes Garantiqa-konstrukció több mint 80 százaléka a mikro- és

kisvállalkozások hiteleihez kapcsolódik, a fennmaradó részen osztoznak a közepes és a nagyobb társaságok. Öszszességében egyébként azt lehet mondani, hogy a Covid miatt felértékelődtek a garanciakonstrukciók. Egy érdekes adalék, hogy európai összevetésben e tekintetben is előkelő helyen állunk, a világjárvány alatt pedig még meg is szilárdítottuk a pozíciónkat.

– A pandémia hatása felerősítette a pénzügyi szektorban már azelőtt is egyre erősödő digitalizációt. Ezen a területen szintén előrelépett a Garantiqa?

– A digitalizáció számunkra nem jelentett új kihívást. Már évek óta arra törekszünk, hogy kiváltsuk a papíralapú tevékenységünket. Mára ott tartunk, hogy a garanciavállaláshoz kapcsolódó teljes folyamatunk digitalizált, papírmentes. Két éve bevezettünk egy teljesen új szolgáltatást is, amelyet Garantiqa Direktnek neveztünk el, és tulajdonképpen egy ügyfélportálról van szó. Ezen a felületen az érdeklődő kkv-k pár kattintással, néhány perc alatt lekérdezhetik a garanciaképességüket, s letölthetnek egy kvázi garanciaígérvényt, amellyel

már annak ismeretében fordulhatnak a finanszírozó bankjukhoz, hogy mekkora összegű biztosítékot tudunk vállalni a hitelükre. Ennek a fejlesztésünknek, szolgáltatásunknak a múlt esztendő végén elkészült a mobilos verziója is, így most már az érdeklődők a telefonjuk segítségével is lekérdezhetik a garanciaképességüket. A Garantiqa Direkt applikáció az Apple Store és a Google Play áruházból tölthető le.

– A digitalizáció mellett a „zöld” pénzügyek is egyre nagyobb szerepet kapnak. A Garantiqának milyen „zöldtervei” vannak?

– Mi is kiemelten fontos területnek tartjuk a fenntarthatósági, klímavédelmi szempontok érvényesülését a vállalatok, vállalkozások pénzügyeiben. Ebben a folyamatban úgy veszünk részt, hogy elsősorban a pénzintézeti oldalon megjelenő zöldfinanszírozási programokhoz megfelelő garanciakonstrukciókkal, a cégek számára kedvezőbb és vonzóbb kondíciókkal csatlakozunk.

Azt biztosan megígérjük: a kezességvállalás nem lehet és nem is lesz akadálya annak, hogy a pénzügyek is zöldebbé, a fenntarthatóságot szem előtt tartóvá váljanak.

TÓTH BALÁZS 2022/7 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Buza_Eva.indd 47

2022. 02. 14. 16:53

KIS PIACI SEGÍTSÉGGEL

LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK | Soha nem látott magasságokba emelkedett a múlt év végére a magyar lakosság kezén lévő értékpapírok állománya: a tempós növekedéshez a kisbefektetők vásárlásai és az átértékelődések egyaránt nagyban hozzájárultak.

A tavalyi esztendő nagy nyerteseinek a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények tekinthetők.

Mozgalmas éven jutott túl a lakossági értékpapírok piaca: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az összesített állomány 13,4 százalékkal – közel 1900 milliárd forinttal – történelmi csúcsra nőtt decemberre, meghaladva így a 15 900 milliárd forintot. Ez a bővülési ütem a 2020-ast is jóval meghaladta, pedig a járvány kitörésének évére is stabilan két számjegyű növekedést mutatott ki a jegybanki statisztika.

LÉLEKTANI HATÁR

A háztartások értékpapír-befektetéseinek legnagyobb részét változatlanul a la-

AZ ÁLLAMPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKBAN Milliárd forint

5 024,9

4 178,8

2016

2017

Forrás: MNB

5 778,7

2018

8 047,1 9 135,6

2019

10 110,1

2020 2021

kossági állampapírok adják: azok kimutatott mennyisége meghaladta a 10 110 milliárd forintot az év végén, ami 10,7 százalékos bővülés éves összevetésben.

A 10 ezer milliárdos lélektani határ átlépésére Varga Mihály pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet egy a napokban közzétett Facebook-posztjában, emlékeztetve arra, hogy miközben a külföldiek szerepe csökken, a magyar családoké erősödik az adósságfinanszírozásban. Hozzátette: 2010-ben az adósság 60 százaléka volt külföldiek kezében, ma az egyharmada. Akkor az államadósság csupán 3 százalékát tartották kézben a magyar emberek, mára ez az arány 25 százalékra javult. „Ez azt jelenti, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában. Ezzel mérséklődik az ország kiszolgáltatottsága, nő a stabilitás, a kamatjövedelem a családoknál marad, nem pedig külföldiek jövedelmét növeli. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország mindvégig a saját lábán állt a járvány által okozott gazdasági válságban” – írta a pénzügyi tárca vezetője.

Az állampapírok állományának jelentős emelkedéséhez hozzájárult, hogy a tranzakciók összesített egyenlege – vagyis a vásárlások és az eladások különbsége – stabilan pozitív volt 2021ben, és meghaladta a 966 milliárd fo-

FOTÓ: GETTY IMAGES

| TŐZSDE |

48 | FIGYELŐ 2022/7

F_48-49_bef.jegy_vitorla_hirdi.indd 48

2022. 02. 14. 16:54

| TŐZSDE |

rintot. Ez ugyan nagyjából tizedével elmaradt az egy évvel korábbi egyenlegtől, ám mindenképpen arra utal, hogy a lakosság változatlanul nagy kedvvel vásárolja az állami adósságpapírokat.

MEGY A PÉNZ AZ ALAPOKBA

Ami a két másik, nagyobb eszközkategóriát illeti, azok szempontjából sem alakult rosszul az elmúlt év. A háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya például 16,2 százalékkal, 4715,1 milliárd forintra emelkedett egy esztendő alatt, és ebben jelentős szerepet játszott, hogy a tranzakciók összesített egyenlege közel 500 milliárdos pluszt mutatott, tehát nagyon erős volt a vásárlási kedv. Ehhez hozzáadódott az a közel 162 milliárd forint, amelyet az árfolyamok alakulásán nyertek a kisbefektetők.

A tőzsdei részvényeknél pedig kiugró, 32,2 százalékos állománybővülést mutatott ki az MNB, 1024,7 milliárd forin-

63,5

Befektetési 29,6 jegyek Állampapírok Részvények 6,4 2021. december, százalék Egyéb

Forrás: MNB

tos év végi volumen mellett. A papírokat tavaly már kissé fogyatkozó elánnal vették a kisbefektetők – a tranzakciók egyenlege plusz 109,5-ről 41,8 milliárd forintra olvadt 2020-hoz képest –, ám azt hozzá kell tenni, hogy 2021-ben már elmaradt az a nagy beszállási hullám, amely a megelőző év derekán a járvány első szakasza által okozott nagy árfolyamesésekkel volt magyarázható.

A részvények átértékelődésén viszont összességében nagyjából 206 milliárd forintot nyertek tavaly a kisbefektetők, miközben 2020-ban még bő 30 milliárdot veszítettek.

A hitelintézeti kötvények állománya 59,5 milliárd forintot tett ki a háztartásoknál decemberben, amely nem egészen a tizedével nagyobb az egy évvel korábbi mennyiségnél. Vállalati kötvényekből ennél is kevesebb, 14,3 milliárd forintnyi forgott a lakossági piacon, ám ez így is 13,5 százalékkal meghaladta az egy esztendővel azelőttit.

KISEBB MOZGÁSOK

A háztartások vásárlásai és a tőkepiaci árfolyammozgások nyomán tavaly kissé átalakult a háztartások értékpapír-portfóliója is, ám ezúttal elmaradtak a nagyobb mozgások. Az állampapírok részesedése még mindig messze a legnagyobb, 63,5 százalékos volt a teljes tortából, ám érezhetően alacsonyabb a 2020 végére kimutatott 65,1 százaléknál. A befektetési jegyek aránya viszont 28,9-ről 29,6 százalékra emelkedett 2021-ben, és 5,5-ről 6,4 százalékra nőtt a tőzsdei részvények súlya is a portfólióban, miközben az összes egyéb kategória részesedése változatlanul mindössze 0,5 százalékot tett ki.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZIN KÜLÖNKIADVÁNYT! Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 4-én megrendezendő Budapest Boat Show VIP estjére.

A kiadvány ára:

1990 Ft AJÁNDÉK PÁROS BELÉPŐ A BUDAPEST BOAT SHOW VIP ESTJÉRE A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ old oldalon olvashat.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon! EE-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Az akció tehát kizárólag azon első 50 megrendelőre vonatkozik, akik 2022. január 20. és 2022. február 20. közötti időszakban Vitorlázás Magazin különkiadványra szóló megrendelésüket a Kiadóhoz eljuttatják és a magazin díját legkésőbb 2022. február 20. napjáig a Kiadónak megfizetik. Az akció időtartama alatt (azaz 2022. január 20. és 2022. február 20. között) megrendelt előfizetések kézbesítése a befizetést követően történik. A Vitorlázás Magazin különkiadvány sajtótermékre történő kedvezményes ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között lehetséges, és azokra megrendelőkre vonatkozik, akiknek befizetése legkésőbb 2022. február 20-ig megérkezik a Kiadóhoz. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az Adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_48-49_bef.jegy_vitorla_hirdi.indd 49

2022. 02. 14. 16:54

| TŐZSDE |

FORDULÓPONT ELŐTT AZ ADÓSSÁGPIAC

VÁLLALATI KÖTVÉNYEK | A CDS-felárak növekedése azt jelzi, hogy a részvénypiaci esés a kötvényekre is átterjedhet. d

Ugrásszerűen megnőtt a forgalom a derivatívák amerikai piacain az elmúlt időszakban. A befektetők sorra kötik vállalatikötvény-portfólióikra a CDSügyleteket. Ez egyfajta biztosításként szolgál arra az esetre, ha egy cég nem képes fizetni lejáró kötvényei után.

KOCKÁZATKERÜLÉS

Attól tartanak, hogy a részvénypiacokon végbement esés, a romló profitkilátások a vállalati kötvények piacán is eladási hullámhoz vezetnek. A Swaps and Derivatives Association nevű szervezet adatai szerint a múlt hónapban 197 milliárd dollár értékben kötöttek ilyen ügyleteket a decemberi 123 milliárd után. A januári összeg a legnagyobb 2020 márciusa, a pandémia kitörése, a teljes piaci bizonytalanság óta.

Az is aggodalomra ad okot, hogy a magas szintű infláció nyomán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési ciklusba kezd, ami a megnövekvő finanszírozási költségek révén rontja a kockázatosabb részvények és kötvények értékelését. Az év elején a részvénypiaci korrekció ellenére a fix hozamú befektetések szegmense viszonylag nyugodt maradt. A kockázatos, bóvli kategóriába sorolt vállalati kötvények és az amerikai állampapírok hozama közötti különbség nem haladta meg a tavaly decemberi szintet.

A derivatívák piacán tapasztalható erősödő aktivitás azonban arra utal, hogy a felszín alatt a befektetők már készülnek arra, hogy a hitelpiacok is megremeg-

nek. Hiába a viszonylag kedvező makrogazdasági helyzet, a bővülő GDP, a mérséklődő munkanélküliség, a javuló cégeredmények, a kötvénypiac mind kevésbé profitál ezekből, egyre csökken a kockázatvállalási hajlandóság. A kedvező makroadatok csak fékezni képesek a közelgő kamatemelési hullám által keltett piaci turbulenciákat.

A vállalati kötvényekkel foglalkozó tőzsdén forgalmazott befektetési alapoknál (ETF) a legnagyobbak között is több olyan akad, amely a határidős piacon short pozíciókat vett fel a portfóliójába. Ez azt jelenti, hogy áresésre számítanak, így határidőre eladnak, hogy ha bekövetkezik a korrekció, nyereségre tegyenek szert. Jellemző stratégia az is,

FOTÓ: VALENTYN OGIRENKO, REUTERS

KÉSZÜLŐDÉS AZ ORTODOX KARÁCSONYRA KIJEVBEN. GEOPOLITIKAI KOCKÁZATOK JELENTEK MEG A KÖTVÉNYHOZAMOKBAN

50 | FIGYELŐ 2022/7

F_50-51-Vallalati-kotvenyek.indd 50

2022. 02. 14. 16:55

| TŐZSDE |

hogy a részvénypiacot shortolók átállnak a kötvénypiaci short pozíciókra – ők szintén arra számítanak, hogy a részvényáresés átterjed a fix hozamú instrumentumokra.

A Bloomberg adatai szerint január 18án a befektetők a legnagyobb jelentős kockázatú (high-yield) vállalati kötvényekkel foglalkozó ETF-ből, a HYG-ből 1,3 milliárd dollárt vettek ki, ami 2020 februárja óta a legmagasabb összeg. A high-yield portfóliók az idén immár több mint negyedik hete folyamatosan csökkennek – az állomány az év elejétől kezdve 11 milliárd dollárral zsugorodott.

VÁGTAT AZ INFLÁCIÓ

Hasonló a helyzet Európában, ahol a csőd elleni biztosításként szolgáló CDSfelárak 2020 novembere óta nem látott szintre emelkedtek. Az öreg kontinensen ráadásul geopolitikai kockázatok is rontják a helyzetet. A piac ideges az orosz– ukrán konfliktus és az ennek nyomán dráguló gáz miatt. Az energiaköltségek megugrása eddig is rontotta a vállalati szektor nyereségkilátásait. Ha súlyosbodik a helyzet, akkor a részvénypiaci korrekció Európában szintén átterjedhet a kötvénypiacra. A vállalati nagy kockázatú, ezért jelentős hozamot kínáló kötvények CDS-felárainak az alakulását követő iTraxx Crossover index tavaly november óta nem látott magasságokba emelkedett, megközelítette a 300 bázispontot. A kötvényekhez viszonyított CDS-felár az idén 50 bázisponttal nőtt.

Az orosz–ukrán konfliktusnál azonban nagyobb súllyal esik a latba a globálisan is vágtázó infláció (lásd a cikket az 52– 54. oldalon). A piac erre az esztendőre már öt kamatemelést áraz az amerikai jegybanktól – tavaly novemberben még

5,4 AZ ICE BOFA US HIGH YIELD 5,2 5,0 4,8 Effektív hozam, százalék 4,6 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2021 2022

FOTÓ: GETTY IMAGES

INDEX VÁLTOZÁSA

Forrás: St. Louis Federal Reserve

A METLIFE SZÉKHÁZA NEW YORKBAN. KIHASZNÁLJÁK, AMÍG MÉG OLCSÓ A PÉNZ

csupán egyre számított. A részvény- és a kötvénypiacra egyaránt jellemző lett a kockázatkerülés. A részvények hagyományosan nagyobb kockázatúnak számítanak, mint mondjuk az állampapírok, így logikus, hogy a rizikósabb cégek nagyobb kockázatú adóssága is reagál a beígért szigorodó monetáris politikára. A Wall Street aktuális idegességét, volatilitását mutató VIX index több mint egyéves csúcsra emelkedett.

BESPÁJZOLTAK

Az esztendő legelején a vállalatok még igyekeztek kihasználni a kedvező finanszírozási környezetet. 2022 első hetében rekordösszeggel, több mint 100 milliárd dollárral jelentek meg az adósságpiacon globálisan. Hasonló volt a helyzet a múlt év elején, akkor 118 milliár-

dot számolt össze a Refinitiv. A céges kötvények piaca hagyományosan erős ebben az időszakban, az esztendő végén pedig többnyire langyos. A legnagyobb kibocsátások a pénzintézeti szektorhoz kötődtek, de a feldolgozóipar is aktív volt. (A MetLife biztosító és a Caterpillar gépgyártó tranzakciói voltak a legnagyobbak.)

A részvénypiac a kamatemelési kilátások miatt visszavett a tempóból. Az év első hetében mindössze 7 milliárd dollár értékű új nyilvános részvénykibocsátási tranzakció valósult meg. Jellemző volt az is, hogy a már tőzsdén lévő cégek szintén óvatosabbá váltak – durván 20 milliárd dollárral csökkentek a részvénykibocsátásaik az egy esztendővel korábbi állapothoz viszonyítva.

D. GY. 2022/7 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Vallalati-kotvenyek.indd 51

2022. 02. 14. 16:55

| GEOPOLITIKA |

HULLÁMVASÚTON AZ EKB MONETÁRIS POLITIKÁJA EURÓZÓNA | A száguldó infláció nyomán a szigorítás irányába tolódott el az uniós központi bank kommunikációja.

A kamatemelést követelők mellett az aggodalmaskodók is megjelentek: kötvénypiaci káoszhoz vezethet a túlzott szigor.

Jókora fordulat állt be Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a kommunikációjában. Alig pár hete még azt hangsúlyozta, hogy az eurózóna inflációja átmeneti jelenség, és elképzelhetetlennek tartott egy idei kamatemelést. A múlt héten azonban már nem zárta ki ennek lehetőségét. Az ilyesfajta fordulatok általában a frászt hozzák a kötvénypiacra, és most sem volt ez másképp.

Az intézmény már korábban közölte: bármiféle monetáris szigorítás előtt először leállítja gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programját. Ez teljesen logikus és érthető, hiszen semmi értelme sincs annak, hogy egyik kezével osztogat – önti a pénzt a piacokra –, a másikkal meg fosztogat, vagyis kamatot emel. „Mielőtt a fékre lépünk, le kell

venni a lábunkat a gázpedálról” – fogalmazott Klaas Knot, a holland jegybank elnöke.

A 10 ÉVES OLASZ ÉS GÖRÖG ÁLLAMKÖTVÉNYEK HOZAMKÜLÖNBSÉGE* Bázispont

220 200 180 160

Görög

140 120

Olasz

100

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2021 2022

80

& ­[JX S­RJY PºY[­S^MJ_ P­UJXY +TWW¥X .S[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

52 | FIGYELŐ 2022/7

F_52-54_eurozona.indd 52

2022. 02. 14. 16:56

| GEOPOLITIKA | GÖRKORIZÓ A BARCELONAI TENGERPARTON. ELSIKLOTTAK A BÉRINFLÁCIÓ MELLETT

kitörése idején bekövetkezett tőkepiaci káoszban volt, viszont nagyon gyorsan következett be a növekedés. Ennek alapján vannak elemzők, akik már a tíz esztendővel ezelőtti adósságválsághoz hasonló folyamatokat vizionálnak.

FOTÓ: NACHO DOCE, REUTERS

A NÉMETEK A SPÁJZBAN VANNAK

Tehát ha az EKB még az idén szigorít, az azt jelenti, hogy radikálisan csökken majd a kereslet az euróövezet eladósodott államainak a kötvényei iránt, tovább növekszik a tagok finanszírozási költségei közötti különbség. Ez főleg az olaszoknak és a görögöknek fog még jobban fájni. A két ország államkötvényeinek a hozamelőnye a német papírokhoz viszonyítva az elmúlt időszakban már így is jelentősen megnőtt (lásd grafikonunkat). A GDParányos államadósság Olaszországban 160, Görögországban 200 százalékos.

A tízéves görög kötvények hozama az év eleji 1,4 után a közelmúltban bő 2 százalékponttal haladta meg a hasonló futamidejű német papírokét. Az olaszoknál a különbség 1,6 százalékpontos, a legnagyobb 2020 júliusa óta. Ez ugyan még mindig sokkal kisebb, mint a pandémia

Az EKB legutóbb 2011-ben emelt kamatot, ezzel a közös valuta övezetének eddigi legsúlyosabb adósságválságát generálva. A piac egyelőre bízik abban, hogy Lagarde-ék tanultak elődeik hibájából, s csak fokozatosan engedik rá a monetáris szigort a kötvénypiacra. Ez azonban az eurózóna és az EKB megosztottsága miatt nem lesz könnyű mutatvány, a szokottnál is jobban kell majd egyensúlyozni észak és dél között. Joachim Nagel, a német Bundesbank nemrégiben kinevezett elnöke már az első, a Die Zeit című újságnak adott interjújában közölte: az övezet monetáris politikáját „normalizálni” kell. „A gazdaság fellendülőben, a munkaerőpiac jó formában van. Így a monetáris politikának is kevésbé expanzívnak kell lennie” – mondta. Nagel ezzel egyértelművé tette, hogy a német hagyományt folytatva ő is a szigorú inflációellenes monetáris politika híve. Szerinte a szigorra már csak azért is szükség van, mert az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban – és a valutaövezetben – a fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is erőteljes lesz – erre az évre 4 százalék körüli értéket jelez előre a Bundesbank. „Az az elsődleges, hogy az idén nettó értelemben befejeződjön a kötvényvásárlási program. Aztán még ebben az esztendőben emelkedhetnek a kamatok” – mondta a szakember, hozzátéve: újra hatályba kell léptetni a pandémia okán felfüggesztett korlátozásokat a költségvetési hiány és az államadósság nagyságára vonatkozóan. Borítékolható, hogy ez nem lesz sima ügy, hiszen a választások előtt álló Franciaország és az új ál-

lamfővel a politikai stabilitást legalább átmenetileg biztosító Olaszország kórusban zengi, hogy a jövő év elejétől ismét életbe léptetendő adósságszabályokat át kell alakítani. Viszont Hollandia is csatlakozott a monetáris szigort követelő héjákhoz. Klaas Knot az idei negyedik negyedévre már kamatemelést vár.

Lagarde, valamint a német és a holland jegybankárok nyilatkozatai nyomán a piac 2022-re fél százalékpontos kamatemelkedést áraz. Az EKB általában negyed százalékponttal szokott emelni, így

A BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK ALAKULÁSA* 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0

Negyedéves átlagok, százalék Eurózóna EU

II.

III. IV. 2019

I.

II. III. 2020

IV.

I. II. III. 2021

*A betöltetlen álláshelyek aránya a rendelkezésre álló álláshelyekhez viszonyítva.

Forrás: Eurostat

ha összerakjuk a kirakós darabjait, akkor az utolsó három hónapban két negyed százalékpontos szigorításra lehet számítani, bár az is elképzelhető, hogy a másodikat csak 2023 elején lépik meg.

ELKERÜLHETŐ ADÓSSÁGVÁLSÁG

Tavaly decemberben az EKB arról döntött, hogy eszközvásárlási programját ez év októberétől havi 20 milliárd eurósra csökkenti, viszont ehhez nem adott meg ütemtervet. Januárban a fogyasztói árak 5,1 százalékkal nőttek.

Az olasz és a görög – valamint a spanyol – hozamok megugrása azonban nem feltétlenül jelent azonnali adósságválságot. A JPMorgan Asset Management elemzése felhívja a figyelmet, hogy Olaszország finanszírozási költségei jelenleg messze a veszélyzóna, vagyis azon szint alatt vannak, amely fenntarthatatlanná tenné a tartozástömeget. Az államadósság finanszírozásának átlagos költsége 2,5, a tízéves kötvény hozama 1,87 százalékos. Ha marad a viszonylag gyors GDP-bővülés, és sikeresen lehívják az EU-tól a 800 milliárd eurós gazdaságélénkítő támogatást, akkor a magasabb hozamszintekkel is elkerülhető lesz az adósságkrízis.

2022/7 FIGYELŐ | 53

F_52-54_eurozona.indd 53

2022. 02. 14. 16:56

| GEOPOLITIKA | CHRISTINE LAGARDE, AZ EKB ELNÖKE. NEM FIGYELT ELÉGGÉ A KÖTVÉNYPIACI JELZÉSEKRE

FÁZISKÉSÉS

Néhány elemző szerint hiába hangsúlyozza Christine Lagarde a fokozatosságot, az EKB így is késésben van. A Bank of England már kamatot emelt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig beígérte a kamatemelési ciklust. Az Egyesült Államokban és NagyBritanniában a foglalkoztatási ráta egy százalékkal a pandémia előtti szint és 3

százalékkal a járványt megelőző trendvonal alatt tanyázik – s már szigorodik a monetáris politika. Ezzel szemben az eurózónában a foglalkoztatottak száma a csúcson van, a munkanélküliségi ráta pedig a mélyponton. Az EKB ugyanakkor a kommunikációjában mintha tudomást sem venne erről, holott igazán kézenfekvő lenne egy túlhevült munkaerőpiac inflációnövelő hatásairól beszélni.

6

AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA AZ EURÓZÓNÁBAN

5 ;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 4 3 &_ *0' NSƼ¥HN·X H­QOF

2 1 0 –1

2012

2013

Forrás: Európai Központi Bank

2014

Ɠ 2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

FOTÓ: THOMAS LOHNES, REUTERS

Ez persze aligha vigasztalja azokat a kötvénytulajdonosokat, akik az extra hozam reményében már korábban bevásároltak az olasz papírokból, arra számítva, hogy az európai jegybank csak nagyon lassan és óvatosan vezeti ki támogató programjait a piacról. „Az EKB-nak számos ötlete volt arra, hogy miként lehet inflációt gerjeszteni, de egyetlenegy sincs arra, hogy mi van, ha ez sikerül” – fakadt ki egy alapkezelő menedzsere. „Az eurózóna elvan magasabb hozamszintekkel; a kérdés csak az, hogy ezek milyen gyorsan alakulnak ki. Az EKB most egy jumbo jettel próbál meg a tomboló viharban biztonságosan leszállni” – tette hozzá. A központi bank az elmúlt két év folyamán csaknem a duplájára, 4,7 ezer milliárd eurósra növelte a tulajdonában lévő kötvényállományt.

Az USA-ban a bruttó hazai termék értéke tavaly már meghaladta a pandémia előtti szintet, és közelít a járványt megelőző trendéhez. Az uniós valuta övezete is visszatért a koronavírus-válság előtti GDP-szinthez, viszont a pandémiát megelőző tendenciától még jócskán elmarad.

Ez azt jelzi, hogy az amerikai termelékenység sokkal jobb, mint az európai, vagyis a gazdaság képes tolerálni egy gyorsabb béremelkedési ütemet, nem kell attól tartani, hogy beindul egy az inflációt még erősebben tüzelő ár-bér spirál.

A viszonylag gyenge európai növekedés viszont arra utal, hogy jócskán vannak még a munkaerőhiány miatt kihasználatlan kapacitások.

D. GY.

54 | FIGYELŐ 2022/7

F_52-54_eurozona.indd 54

2022. 02. 14. 16:56

| GEOPOLITIKA |

CSATÁK HELYETT SZÓCSATÁKd

FOTÓ: KREMLIN PRESS OFFICE/EUROPRESS/AFP

UKRÁN–OROSZ VÁLSÁG | A német és a francia külpolitika aktivizálódása bekavar az amerikai–orosz tárgyalásokba. A német kancellár ugyanakkor üres kézzel távozott Washingtonból, s a francia elnök sem ért el áttörést Moszkvában.d

A Berlin és Moszkva között indult médiaháború az Ukrajna kapcsán kirobbant Oroszország–Nyugat-konfliktus egyik csatornájává, kifejezési formájává redukálódott. A csatározást Berlin kezdte azzal, hogy betiltotta a Russia Today (RT) orosz médiacsoport Németországnak szóló német nyelvű adásait az interneten. Feltételezhető, hogy ezzel gesztust akart tenni, demonstrálni, hogy az új kormány e tekintetben is szilárdan a Nyugat része.

A Kreml kemény ellencsapással válaszolt, bezáratta a Deutsche Welle moszkvai irodáját. Mint a Süddeutsche Zeitung (SZ) megjegyezte: a két ügy, a két kormány reagálása nem hozható közös nevezőre. Míg Németországban a Deutsche Welle újságírói és mások egy demokratikus, a média jogait tiszteletben tartó közegben mozognak, addig a Russia Today az oroszországi állami propaganda, esetenként hamis hírek, fake news terjesztőjeként működött-működik – állítja a lap. És sem az RT újságíróinak a németországi munkáját nem korlátozták, sem pedig az oroszországi állami médiacsoport berlin-adlershofi, igen jelentős méretű, stúdiókból és irodákból álló központját nem záratták be. A javuló Moszkva–Párizs-viszonnyal szemben a Moszkva–Berlin-kapcsolat hűvösebbé válik. Ez kifejeződött a két nyugati vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi moszkvai tárgyalásain is.

rajna megtámadásától, titkos amerikai és brit hírszerzési adatokat hoznak nyilvánosságra. E mellett jelentkezik a Nyugat, az EU egyik nagy prob-

lémája: a befolyási és a hatalmi szférában végbemenő új keletű – s még nem látni, mennyire tartós – irányzat, Párizs felemelkedése, Berlin visszaszorulása. Ennek köze van a német külpolitikai-külgazdasági tevékenységnek az

ÜRES KÉZZEL

Mint a Wall Street Journal figyelmeztet, az USA és szövetségesei információs háborúban állnak a Kremllel. Hogy visszarettentsék Oroszországot Uk-

PUTYIN OROSZ ELNÖK KÖSZÖNTI MACRON FRANCIA ÁLLAMFŐT. MOST A KREML MOZGATJA A SZÁLAKAT A VILÁGPOLITIKÁBAN

2022/7 FIGYELŐ | 55

F_55-57_Mediahaboru.indd 55

2022. 02. 14. 16:57

| GEOPOLITIKA |

VISSZA MINSZKHEZ

Franciaország előretörését jelzi, hogy a német kancellárt összehasonlíthatatlanul hűvösebb fogadtatás várta Washingtonban, mint elődjét, Angela Merkelt.

Ugyanakkor az oroszországi média is kiemelte, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Putyin a minszki megállapodások teljesítésében látja az ukrajnai helyzet megoldását. Ezeket – kiváltképpen a Minszk II. néven emlegetett tervet – a Nyugat szélsőséges elemei már az 1938-as müncheni egyezményhez, Hitler elvtelen megbékítéséhez hasonlítják.

A de.statista.com 2021 novemberéig rendelkezésre álló adatai szerint az EU Oroszországi Föderációval (OF) folytatott kereskedelme tavaly folyamatosan bővült. Ugyanakkor a mérleg szaldója az unió szempontjából egyre inkább a negatív tartományba csúszik.

Ezen belül a németek és az oroszok közötti külkereskedelmi forgalom a 2013-as 75 milliárd dolláros csúcsról

2020-ra 42 milliárdra esett vissza. Ez azonban még így is csaknem a négyszerese Franciaország és az OF tavalyelőtti kereskedelmének. A francia importon belül a kőolaj és a földgáz súlya meghaladja a 75 százalékot, ugyanakkor a gallok függése az orosz nyersanyagoktól jóval elmarad a német szinttől.

Ennek egyik oka az atomenergia nagy aránya a francia energiamérlegben. A megtermelt áram mintegy 70 százalékát a több mint félszáz franciaországi atomreaktor hőjével generálják.

A WEIMARI HÁROMSZÖG

Visszatérve az északkeleti szomszédunk kapcsán február második hetében felerősödött diplomáciai aktivitásra, annak kulcspontját alkották Berlin részéről Olaf Scholz washingtoni és moszkvai tárgyalásai, Annalena Baerbock ukrajnai útja, a délkelet-ukrajnai frontvonalon tett negyvenperces látogatása. Francia részről Emmanuel Macron moszk-

NÉMETORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG SÚLYA, 2020 3 800 GDP (milliárd dollár)

2 940

83,2

1FPTXX¥L RNQQN· K÷

67,4

45 723

*L^ K÷WJ OZY· ,)5 (milliárd dollár)

38 625

328

406 6 463

662

Harckocsik száma 5¥SH­QT_TYY MFWHO¥WRď[JP 7JUÀQ÷L­UJP

0

&YTRKJL^[JWJP

300

0

-FINYJSLJW­X_JY Ɠ WJUÀQ÷L­U MTWIT_·P

4

57,0

0FYTSFN PNFI¥XTP (milliárd dollár)

52,7

3 874

1 253

Forrás: Világbank, destatista.com, armedforces.eu, +NL^JQ÷ L^ďOY­X

vai és kijevi megbeszélései adták meg a hangot.

Az e problémakörben még mindig domináló amerikai–orosz legfelsőbb szintű egyezkedést árnyalja – alátámasztja, ugyanakkor egyes elemzések szerint zavarja is – az EU két legnagyobb hatalmának a versengése. Ennek része a 11 év után hamvaiból feltámasztott weimari háromszög, Németország, Franciaország és Lengyelország vezetőinek 2022. február 8-án sebtében összehívott berlini csúcstalálkozója is.

Pikáns ízt ad az egyelőre a káosz felé haladó, de talán egy új rend elemeit már körvonalaiban felmutató megállapodási-tárgyalási kórusnak, a Süddeutsche Zeitung által „utazásdiplomáciának” nevezett folyamatnak, hogy – mint fentebb jeleztük – Macron és Putyin nézetei láthatóan közelednek egymáshoz Ukrajna vonatkozásában. Ezt az Euractiv Brüsszel-figyelő európai multinacionális médium is megerősítette.

Néhány hete még úgy nézett ki, hogy a minszki megállapodáscsomagot felülvizsgálják, újratárgyalhatják, talán némiképpen a háttérbe szoríthatják. Sok szó esett a Minszk II.-ről. Akkoriban – elsősorban kijevi és washingtoni kezdeményezésre – ki akarták bővíteni az

FOTÓ: HANNIBAL HANSCHKE, REUTERS

új, háromosztatú kormány megválasztása utáni elbizonytalanodásához, lelassulásához, döccenőihez.

Ezek korrigálásának a megkísérlését az utóbbi hetekben igen nagy mértékben felgyorsult német külpolitikai mozgás, a „weimari háromszög” és a „normandiai négyek” nevű fórum újraélesztése, Olaf Scholz kancellár, Annalena Baerbock külügyminiszter washingtoni és moszkvai látogatásai is jelzik. Ám egyelőre mérsékelt a siker.

A Deutsche Welle értékelése szerint Scholz tengerentúli missziója megbukott. Üres kézzel érkezett oda, és üres kézzel is távozott. A német kancellár ugyan meghallgatta, de nem erősítette meg Joe Biden amerikai elnök határozott szavait, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az az Északi Áramlat II. végét jelenti. Berlin keleti politikájának jelentős eleme ez a gázvezetékprojekt, amely a német gazdaság szorult energiahelyzetében mentőöv lehet. Emiatt Scholz rendkívül óvatosan fogalmaz mind Moszkvában, mind Washingtonban, igyekszik elkerülni a buktatókat.

56 | FIGYELŐ 2022/7

F_55-57_Mediahaboru.indd 56

2022. 02. 14. 16:57

| GEOPOLITIKA |

ANDRZEJ DUDA LENGYEL MINISZTERELNÖK, OLAF SCHOLZ NÉMET KANCELLÁR ÉS EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK. ÚJRA ÖSSZEÁLLT A WEIMARI HÁROMSZÖG

ukrajnai rendezés „európai klubját”, a normandiai négyek körét. Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország mellé ötödiknek bevették volna az Egyesült Államokat.

Ez a kezdeményezés egyelőre parkolópályára került. Mint fentebb jeleztük, helyette – némi meglepetést keltve – Berlin felújította a weimari háromszöget. A V4-ek egyelőre nem fogalmaztak meg közös álláspontot az orosz–ukrán kérdésben. A csehországi kormányváltás, Varsónak a weimari együttműködésre koncentrálása megosztotta, külön-külön folytatott diplomáciai aktivitásra serkentette a visegrádi országokat.

Tavaly szeptemberben jelentette a Radio Szvoboda, Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes szavait idézve: „Washington kész rá, hogy csatlakozzon a normandiai négyekhez.”

Moszkva még decemberben sem emelt kifogást ez ellen. Kijev ez év januárjában is úgy látta, hogy az USA társulása előmozdítaná az ukrán–orosz konfliktus megoldását. Aztán a január végi,

február eleji, elsősorban európai szereplőkkel folytatott diplomáciai tárgyalássorozat ismét a háttérbe szorította a bővítést.

RETORIKAI FORDULAT

Josep Borrell veterán külügyér, az EU kül- és biztonságpolitikáját irányító főbiztos e hónapban összefoglalta a helyzetet. Nyilvánvalóan célzatosan éppen Washingtonban mondta: „Nem hiszem, hogy egy nagy, átfogó háború küszöbén állunk. Nem hiszem, hogy ma Moszkva megtámadja Ukrajnát úgy, ahogy Hitler tette 1941-ben a Szovjetunióval.”

Egyfajta deeszkaláció kezdődhetett el a Nyugat kommunikációjában is.

Hogy ebben szerepe volt-e Borrell józan szavainak, az persze nagy kérdés.

Mindenesetre az unió, mint a Politico brüsszeli keltezésű összefoglalója írta, „visszavett a háborús retorikából”. Február elejétől már Washington sem emlegeti az OF várt katonai akciói kapcsán a „küszöbönálló, fenyegető” (imminent)

jelzőt. Ehelyett most arra az egyébként katonai tervezési szempontból meglehetősen homályos fogalmazásra összpontosít, hogy „Moszkva az ukrajnai határtérségben összevonta a támadáshoz szükséges erők-eszközök 70 százalékát”.

Egészében véve mindenképpen kedvező folyamatról van szó, amelyet a másik oldalról alátámaszt a Kreml léptennyomon hangoztatott jelzése, hogy nem akar háborút indítani Ukrajna és/vagy a Nyugat ellen. Ezt megerősítendő nem jöttek hitelt érdemlő forrásokból olyan jelentések, amelyek szerint Oroszország nagyobb csapatmozgatást hajtott volna végre az ukrán határ mellett vagy a Nyugattal, a NATO-államokkal közvetlenül érintkező határszakaszain, a Baltikum térségében. A katonák sem észleltek növekvő veszélyt. Február első hetében Rob Bauer admirális, az észak-atlanti szervezet katonai bizottságának az elnöke Litvániában kijelentette: „Nem látjuk, hogy Oroszország NATO-területek elleni támadásra készülne, akár közvetlenül, akár Fehéroroszországon keresztül.”

D. P. 2022/7 FIGYELŐ | 57

F_55-57_Mediahaboru.indd 57

2022. 02. 14. 16:57

| GEOPOLITIKA |

VILLANYAUTÓ-PIAC | Tavaly hasított Kínában a Tesla amerikai e-autó-gyár, az idén azonban nem tervezi új modell piacra dobását. Így a villámgyorsan növekvő helyi gyártóknak lehetőségük nyílik 13 százalékos hátrányuk ledolgozására.

Az idén, a tigris évében minden bizonnyal megszaggatják a Tesla babérjait a „Mennyei Birodalomban”. Fénysebességgel jönnek fel az elektromos gépkocsik előállítására, fejlesztésére alakult-alakuló helyi startupok, egyre jobban szorongatják az amerikai sztárautógyárat. És Kína a világ legnagyobb autópiaca, tehát Elon Musk és csapata nem engedheti meg magának, hogy pont itt szorítsák meg.

ÁLLAMI HÁTSZÉL

A papírforma szerint az e-autók szegmensében ugyanaz a folyamat zajlik le, mint más perspektivikus termékek esetében. A távol-keleti óriás csaknem másfél milliárdos fogyasztói piaca mindent tarol. Ehhez jön még a pekingi vezetés, Hszi Csin-ping párt- és államelnök személyes ambíciója, hogy Kínát a világ vezető hatalmává fejlessze fel iparilag-gazdaságilag is. Ettől nincsenek is olyan nagyon messze; a vásárlóerőparitáson számolt GDP-t tekintve például már 20-25 százalékkal megelőzték az eddig világelső Egyesült Államokat.

Harmadik tényezőként megemlíthetjük, hogy az elektromos gépkocsik előállításában kulcsfontosságú félvezetőpiacon (csipek fejlesztése, gyártása) Kína és a vele ilyen tekintetben együttműködő Tajvan nagyon jelentős szereplő.

Viszont a csipgyártó gépsorokat továbbra is az USA és Japán állítja elő.

SZORONGATJÁK A TESLÁT KÍNÁBAN A hatalmas ázsiai országban a villanyautók hazai fejlesztését, gyártását igen erős politikai-gazdasági hátszél, a vállalatokat és a vásárlókat egyaránt támogató tőkezuhany segíti. A „Mennyei Birodalom” mint globálisan az első számú klímakockázati tényező megaprogramokkal támogatja a „zöld” gazdasági vállalkozásokat, beleértve az e-autó-cégeket is. Az elektromos gépkocsikat Kínában újenergiajárműveknek (NEV) is nevezik – utóbbiak közé tartoznak az egyelőre csak a tervekben szereplő hidrogénmeghajtású szerkezetek is.

A Tesla tavaly – immáron második éve – száz százalék feletti bevételnövekedést könyvelhetett el a kínai piacon.

Arról, hogy ez a hatalmas tempójú forgalombővülés megőrizhető-e az idén, erősen megoszlanak a vélemények. Az amerikai társaság pozícióit a távol-keleti államban elsősorban nem más külföldiek, sokkal inkább a hazai gyártók veszélyeztetik.

számolt be. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a január nem tipikusan az újautó-vásárlások hónapja. Továbbá a pekingi pénzügyi tárca tavaly decemberben bejelentette, hogy a teljesen elektromos új gépkocsik vételárához nyújtott állami dotáció 30 százalékkal csökken, és 2023-ra mindenestül kivezetik a költségvetésből. Jelenleg az olyan teljesen elektromos autó, amelynek a hatótávolsága meghaladja a 400 kilométert, mintegy 2000 dolláros állami ártámogatásban részesül.

HELYI ERŐK

Az idén „pihentet” a Tesla, nem tervez friss modellekkel piacra lépni. A kínai versenytársak így, kihasználva az amerikai óriás megtorpanását, új autókkal igyekeznek növelni részesedésüket a tortából. Két jelentős startup, az Xpeng és a Li Auto ez év januárjában több mint 100 százalékos eladásnövekedésről

A VILÁG ÖT LEGNAGYOBB ELEKTROMOSAUTÓÉS A HOZZÁ VALÓ AKKUMULÁTOROK GYÁRTÓI, 2021

Globális piaci részesedés a teljesen elektromos autók szegmensében…

Százalék SAIC Motors Volkswagen csoport BYD Hyundai

1 2 3 4 5

21,0 14,0 10,0 6,5 5,0

+TWW¥X FZYT MNSIZXYFSYNRJX HTR XHRU HTR +NL^JQ÷ L^ďOY­X

CATL LG Energy Solution Panasonic BYD SK

1 2 3 4 7,7 5 5,4

30,3 24,5 13,3

FOTÓK: REUTERS; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Tesla

ƞ­X F_ J FZY·PMT_ [FQ· SFL^ YJQOJX±YR­S^ď akkumulátorgyártók között Százalék

58 | FIGYELŐ 2022/7

F_58-59-tesla.indd 58

2022. 02. 14. 17:10

| GEOPOLITIKA |

A South China Morning Post (SCMP) kiemeli, hogy három kínai startup liheg a Tesla nyomában: a sanghaji NIO, a déli, kantoni Xpeng Motors és a pekingi bázisú Li Auto. Mindegyikük 90100 ezer e-járgányt gyártott tavaly. Az összesen 280 ezres számot meghaladó eladások 13 százalékkal maradnak el a Tesla értékesítésétől.

Még sokat kell fejlődni mindhármójuknak, hogy elszipkázzák a vevőket a Tesla 3-as és Y modelljétől – írja az SCMP. Mindenekelőtt tőkebefektetésekre lenne szükségük, továbbá meg kell küzdeniük a kínai piacon szintén érződő csiphiánnyal, amely az idén akár ötödével is visszavetheti az NEV gépkocsik gyártását az ázsiai országban. Ugyanakkor a jövő mindenképpen a hazai gyártmányoké, mint ahogy ez volt a helyzet a hagyományos, belső égésű motorokkal meghajtott járművek piacán is.

Hátrány viszont, hogy a kínai gyártmányú (CATL, NIO, Xiaomi), nagy teljesítményű akkumulátorok pozíciói egyelőre gyengébbek a nemzetközi pi-

acokon a biztonságosabbnak, üzembiztosabbnak tartott dél-koreai és japán áramforrásokéinál.

Tavaly decemberben a Tesla rekordszámú autót adott el a távol-keleti országban, elsősorban a 3-as modellből.

Ebbe beleszámítják a Sanghajban készült, a cég ottani gigaüzemében előállított gépkocsikat is (amelyek a hazai piacra kerültek). A globálisan öt ilyen gyártóközpontot működtető amerikai társaság a múlt esztendőben 197 százalékkal növelte szállításait az ázsiai óriás piacára. Ez még akkor is kivételes teljesítmény, ha figyelembe vesz-

szük, hogy a viszonyítási alap a gyenge 2020 volt, amely pandémiaévként a világon az elsők között éppen Kínát sújtotta leginkább.

ÁZSIA A JÖVŐ

A Tesla piaci tőkeértéke jelenleg mintegy ezer milliárd dollár. Ezzel globálisan a legnagyobb autógyár és az egyik legértékesebb nemzetközi mamutvállalkozás. Még húsz éve sincs a piacon; a felemelkedése éppoly gyors volt, mint a kínai gazdaságé. A 3-as számú modellje planétánk legsikeresebb elektromos autója. Az e típusból világszerte eladott példányok száma már tavaly nyáron meghaladta az egymilliót.

Az európai és az amerikai gyártók számára intő jel, hogy a villanyautószegmensben milyen sebességgel törnek előre az ázsiai márkák. Ha ezt a hatást hozzáillesztjük Kína 2022-re várt 5 százalék feletti (a Nyugat átlagát akár másfélszeresen is meghaladó) gazdasági növekedéséhez, a „három nagy”, azaz Peking, Szöul és Tokió csippiacokon való nagyon erős pozícióihoz, az e-járművek jövője is a Távol-Keleten, a csendes-óceáni medence nyugati partvidékén dőlhet el.

D. P.

2022/7 FIGYELŐ | 59

F_58-59-tesla.indd 59

2022. 02. 14. 17:10

| GEOPOLITIKA |

ISMÉT NAGY ÜZLET A FILMGYÁRTÁS

ez 32, a 2020-as szinthez viszonyítva pedig 65 százalékos növekedést jelent. Az idei nagy dobások közé tartozik a Tom Hanks főszereplésével érkező Pinokkió, a Verdák egy újabb epizódja, valamint a Csillagok háborúja franchise-nak egy Obi-Wan Kenobiról szóló darabja Ewan McGregor főszereplésével.

TOM HANKS ÉS KARAKTERE, WOODY A TOY STORY CÍMŰ FILMBŐL. A FILMSTÚDIÓK JÁRNAK JÓL A STREAMINGVERSENNYEL

nancial Times összesítése szerint a sportközvetítések jogdíjaival kiegészítve 140 milliárd dolláros lehet a teljes idei költés.

PIACVEZETŐK HÁBORÚJA

A Morgan Stanley befektetési bank elemzése szerint a Disney streamingtartalmakra 23 milliárd dollárt fordít ebben az évben. A tavalyi összeghez képest

rész vállalás a mostani körülmények közepette. A nagy keresletet érzékelve növekednek a stúdióköltségek, drágulnak a forgatókönyvek.

MEGJÖTTEK AZ ALAPOK

A tartalomgyártási kényszer a kockázatitőke-alapok figyelmét is felkeltette.

Az iparág két óriása, a Blackstone és az Apollo egyre erőteljesebben terjeszkedik Hollywoodban. A filmgyártás az előrejelzések szerint az idén 115 milliárd dolláros profitot termel. Az Apollo például a közelmúltban 760 millióért vásárolt tulajdonrészt az egyébként kínai tulajdonban lévő Legendary filmstúdióban, amely többek között a Dűneés a Godzilla-franchise-ról ismert. A Blackstone kétmilliárd dollárt fektetett egy új, korábbi Disney-vezetők által gründolt produkciós cégbe. A Candle nevű vállalkozás tavalyelőtt vette meg Reese Witherspoon produkciós társaságát, a Hello Sunshine-t 900 millióért.

A cég 2020-as árbevétele ehhez képest 65 millió dollár volt. Hárommilliárdot fektettek a többek között a Cocomelon című gyerekműsort előállító Moonbug Entertainmentbe, valamint 60 millióért kisebbségi részesedést szereztek Will Smith Westbrook nevű produkciós vállalatában. A londoni székhelyű Centricus pedig többségi részesedéshez kíván jutni az Imagine Entertainmentben, amely Az ítélet: család (Arrested development) című népszerű szitkomot gyártja.

DUPLA ÁRON A Netflix által erre az évre előirányzott 17 milliárd dollár a tavalyi summát 25, a 2020-ast pedig 57 százalékkal haladja meg. A társaság 2021 negyedik negyedévére a várttól jócskán elmaradó számú új előfizetőt tudott csak toborozni, ami megkérdőjelezte az egész iparág nyereségességét, hosszú távú kilátásait. A cég arra számít, hogy az idén már nyereséges lesz, pozitív cash flow-val zár – me-

A streamingszolgáltatók veszteségességén, az előfizetőkért folytatott harcon igen jól keresnek a tartalomgyártó stúdiók. Elemzői vélemények szerint a filmek, sorozatok költsége tavaly a várthoz képest legalább a kétszeresére nőtt.

Igaz, ebben annak is szerepe van, hogy a koronavírus-járvány miatt helyszíneket, gyakran szereplőket is kellett változtatni, módosultak a forgatási szokások.

D. GY.

FOTÓ: MARIO ANZUONI, REUTERS

A nyolc legnagyobb amerikai médiacsoport az idén várhatóan legalább 115 milliárd dollárt költ filmekre, sorozatokra és jogdíjakra – meglehetősen rossz megtérülési kilátásokkal. A pandémia tavalyi és tavalyelőtti tombolása alatt megugrott az új előfizetők száma. Azonban ahogy az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba, a növekedési ütem előreláthatólag jócskán lelassul. A Fi-

HOLLYWOODI HÁBORÚ | Csapdába kerültek a streamingszolgáltatók. Az idén várhatóan megtorpan az új előfizetők számának növekedési üteme, viszont minden korábbinál többet kell tartalmakra költeniük.

60 | FIGYELŐ 2022/7

F_60-61-Hollywood-Lengyel.indd 60

2022. 02. 14. 17:10

| RÉGIÓ |

DRÓNFELVÉTELRŐL A 2016-BAN FELSZENTELT ISTENI GONDVISELÉS TEMPLOMA. ITT, VARSÓ DÉLI RÉSZÉN ALIGHA LEHET 500 EZER ZŁOTYÉRT LAKÁSHOZ JUTNI

LAKÁSHITEL ÖNRÉSZ NÉLKÜL

LENGYEL PROGRAM | A saját otthon megszerzése nagy kihívást jelent a lengyeleknek. A lakás- és házárak évek óta folyamatosan emelkednek. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) adatai szerint csak 2021 második negyedében az új és a használt ingatlanok piacán 8,6, illetve 8,3 százalékos volt a drágulás az előző esztendőhöz képest.

Egy jóval frissebb elemzés alapján tavaly átlagosan 16 százalékkal növekedtek az árak.

A lengyel ingatlanárak szárnyalásával egyidejűleg a hitelköltségek is nőnek, hiszen egyre nagyobbak a kamatlábak, a 20 százalékos önrész pedig abszolút értékben növekszik. Az átlagpolgárok anyagi lehetőségei azonban szűkülnek, a vágtató infláció mind több megtakarítást fal fel. Éppen ezért Varsó a lakosság egy részének lehetőséget kínál arra, hogy kikerüljön ebből az ördögi körből. Májusban indul a Lakás önrész nélkül nevű program, amely lehetővé teszi a saját tőke nélküli indulást. Ezt a lengyel fejlesztési bank (Bank Gospodarstwa Krajowego – BGK) által nyújtott különleges hitelgarancia váltja ki. Az állami pénzintézet tulajdonképpen csak megelőlegezi az önrészt, azt ugyanúgy viszsza kell majd fizetni, mint a jelzálogkölcsön teljes egészét.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NEM CSAK FIATALOKNAK

A projekt az új társadalmi-gazdasági reformcsomag része, melynek célja a lengyel családok életkörülményeinek a javítása. A Lakás önrész nélkül azonban nemcsak a gyermeket nevelő famíliák, hanem az egyedülállók, a párok, valamint a gyermektelen házaspárok számára is elérhető. Bár eredetileg a hitelfelvevő életkorát 40 évben határozták meg, a törvény végleges változata nem ír elő korhatárt. A támogatott rész a tel-

jes hitel 20 százaléka lehet, de legfeljebb 100 ezer złoty (7,87 millió forint). Ezen túlmenően ha a garantált rész visszafizetési ideje alatt egy párnak gyermeke születik, igénybe veheti az úgynevezett családi törlesztést. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási intézet (ZUS) átvállalja a hitelgarancia egy hányadát, a második gyermeknél 20 ezer, a harmadiknál pedig már 60 ezer złotyt (4,7 millió forint) elenged. Újabb gyermek esetén további kedvezmény is van.

Azok, akik önrész nélkül vásárolnak jelzáloghitelre lakást, nem kapják a pénzt a kezükbe a BGK-tól. Egyébként a hitelgaranciát csak nemzeti valutában lehet törleszteni, 15 év alatt.

A garantált önrészt csak azok vehetik igénybe, akik nem birtokolnak más ingatlant, és a vásárlásra kinézett lakás vagy ház ára nem haladja meg az 500 ezer złotyt (39,4 millió forint). A kormány szerint ezzel a feltétellel minimálisra csökkenthető a mesterséges lakáspiaci buborék kockázata, és eltántorítja a gazdagokat a programban való részvételtől.

VIDÉKEN ELŐNYÖSEBB

Az ingatlanár kulcskérdés ebben a programban. A maximálisan 100 ezer złotys önrész lehetővé teszi egy 400 ezres hitel felvételét, és így akár egy 500 ezer złoty értékű ingatlan megszerzését. Ez az agglomerációk jelenlegi ingatlanárait figyelembe véve egy 35 négyzetméteres lakás megvételét teszi lehetővé a városi peremkerületekben. Ennek a vásárlói kategóriának a nagy része nincs felvértezve önerővel, de egy ekkora városi lakás kicsi is a több gyermeket tervezők számára, így inkább a kedvezőbb árfekvésű, kisebb települések felé tereli őket. Ezt mondja Waldemar Rogowski, a Hitelinformációs Iroda (BIK) vezető elemzője. A kisebb városok vagy a falvak esetében a bökkenő az lehet, hogy ott kisebbek a bérek, a kamatemelések pedig rontják a hitelképességet – magyarázta a szakértő. Persze ez a régiók fejlettségétől és álláskínálatától is függ, nem beszélve arról, hogy ma már a legkisebb településekről is lehet jól fizető távmunkát végezni.

ILONA GIZIŃSKA 2022/7 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Hollywood-Lengyel.indd 61

2022. 02. 14. 17:10

| RÉGIÓ |

LASSAN ZAKATOLÓ VONATOK BUKAREST GYORSÍTANA | Három évtizednyi helyben topogás, esetenként visszafejlődés után elindulni látszik a romániai vasúti infrastruktúra-fejlesztés „szerelvénye”. Az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítések ellenére az ország még mindig fényévekre van az európai zöldmegállapodás célkitűzésének a teljesítésétől.

Mentőövet dobtak a Román Vasutak személyszállítási vállalatának, a CFR Călători-nak. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis engedélyezte, hogy a bukaresti kormány pénzügyi támogatást nyújtson az állami vasúttársaságnak. „Ez a lépés lehetővé teszi Romá-

nia számára, hogy kompenzálja a CFR Călători által a bevezetett korlátozások közvetlen hatásaként 2020. április 1. és augusztus 20. között elszenvedett veszteségeket” – áll az EB közleményében.

A kabinet által a bizottság elé terjesztett dokumentum szerint a jelzett időszakban a személyszállító cégnek 210,345 millió lejes (mintegy 42,5 millió eurós) kára keletkezett. A kormány a jóváhagyással 43,63 millió eurót átutalhat az EU helyreállítási alapjából a

62 | FIGYELŐ 2022/7

F_62-63_roman-vasut.indd 62

2022. 02. 14. 17:12

| RÉGIÓ |

keleti szomszédunknak jutó részből. (Ez az összeg elenyésző ahhoz képest, hogy az ország csaknem 29,2 milliárd eurót kap Brüsszeltől a helyreállítási alap keretében, amelyből 14,24 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 14,94 milliárd pedig kedvezményes hitel, s Bukarest mindkettőt igénybe veszi – a szerk.)

A múlt év első három hónapjában 19 százalékkal esett vissza a vasúti forgalom Romániában az egy esztendővel korábbihoz képest, de 2020 első negyedében is volt egy jelentős zuhanás 2019 azonos időszakához viszonyítva, ami elsősorban márciusban következett be, a koronavírus-járvány miatt. Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor keleti szomszédunkban jóval kevésbé csökkent a vasúti forgalom, mint az EU-tagállamok többségében. Mintegy 12 millióan vették igénybe a vasúttársaságok szolgáltatásait 2021 január–márciusában, a csökkenő népszerűség viszont elsősorban azok gyatra minőségének tudható be: hosszú a menetidő, mivel a szerelvények átlagsebessége mindössze 45 kilométer óránként. A jelzett periódusban a piacvezető CFR Călători minden harmadik járata késett.

FOTÓ: ARNO BURGI, EUROPRESS/AFP

A VÁLSÁG OKAI

A teljes igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy az állami céget korántsem a pandémia vágta tönkre. Több éve súlyos anyagi gondokkal küszködik, és ennek oka inkább a feladatra sorozatosan alkalmatlannak bizonyuló menedzsment. A CFR Călători a 2011–20-as periódusban hat esztendőt zárt veszteséggel. A mélypontot 2012 jelentette. Akkor 992 millió lejre (200 millió euró) rúgott a deficit, 2020-ban pedig 354 millióra (71,5 millió), de a négy nyereséges évben is öszszesen csak 150 millió lejes (30,3 millió euró) profitot tudott megtermelni.

A helyzetet néhány egészen tragikomikus rekord is jól érzékelteti. Így például a 2015-től 2020-ig terjedő időszakban négy (!) kilométerrel gyarapodott a villamosított vasúti hálózat. Az adatokat az EGY DREZDÁBAN KIÁLLÍTOTT ROMÁN LOKOMOTÍV, AMELYET A KIRÁLYI MÁV EGYIK HÍRES MOZDONYTÍPUSÁBÓL TERVEZTEK 1939-BEN, RESICABÁNYÁN. MOST IS A ROMÁNIAI ÁTLAGSEBESSÉG DUPLÁJÁVAL HALADNÁNAK

Országos Statisztikai Intézet szolgáltatta: 2015-ben 4030 km volt az összhossz, ez nőtt 2020-ra 4034-re. Miközben az Európai Unió Connecting Europe Facility elnevezésű programja keretében a 2014– 20-as periódusban Bukarest mintegy 800 millió eurót hívott le a vasút korszerűsítésére. Az akkor elővezetett hat projekt közül kettő már meglévő pályaszakaszok modernizálását célozta, négy pedig tervek és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését.

De hogy valami biztatót is említsünk: az ottani illetékes hatóság, a Vasútfelügyeleti Országos Tanács (CNSDF) kimutatásai szerint 2010-ben még 596 etapon volt sebességkorlátozás műszaki okokból; ez a szám tavalyelőttig 389-re csökkent.

CSIGATEMPÓTÓL A SÜVÍTÉSIG

Mint ismeretes, az európai zöldmegállapodás célkitűzése, hogy a tagállamokban a belföldi áruszállítás 75 százaléka vasúton és hajóval történjen. Keleti szomszédunk még fényévekre van ettől a szinttől, miután mindössze 12 százalék a vasút részesedése az áruszállításban. Elsősorban azért, mert a vonalak állapota az 1970– 80-as évek műszaki szintjének felel meg, így a tehervonatok mai átlagsebessége 15-17 km/óra.

Van azonban a dél-erdélyi vonalon már olyan etap is – a Segesvár és Medgyes közötti 39 kilométeres táv –, ahol a szerelvények akár 160 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek. E szakasz felújítása ugyan már jó ideje befejeződött, de csak tavaly novemberben sikerült beüzemelni az ERTMS néven ismert egységes európai vasúti közlekedésirányítási rendszert, amely hamarosan működőképes lesz a Medgyes (Mediaș) és Balázsfalva (Blaj) közötti 40 kilométeren is.

A Segesvár (Sighișoara) és a Hunyad megyei Piski (Simeria) közötti 166 kilométer hosszú vasútvonal korszerűsítése már három éve befejeződött, a jelzőrendszer kiépítése azonban jócskán elhúzódott.

A részleges átadást követően mindenesetre a Segesvár–Medgyes-szakaszon közlekedő leggyorsabb vonat, a Bukarest–Bécs-járat 24 perc alatt teszi meg a távot. 97 kilométeres átlagsebességgel megy, ami azt jelenti, hogy helyenként 140 kilométerrel is száguld. Hat évvel ezelőtt a leggyorsabb szerelvény 55-60 perc alatt tette meg ugyanazt az etapot. A 160 kilométeres „süvítéshez” persze megfelelő vagonok is kellenek, márpedig a szerelvények túlnyomó többsége nem felel meg a követelményeknek. A CFR, vala-

mint a Regio és a Softrans nevű magánvasúttársaság képviselői szerint a cégeknek vannak hasonló sebességre alkalmas motorvonataik.

A CFR tavaly márciusban írta alá a RailWorks cégtársulással azt a szerződést, melynek értelmében 617,6 millió euróból megújul a dél-erdélyi vonalon a Brassó (Brașov)–Apáca (Apața)- és a Segesvár–Kaca (Cața)-szakasz is, a kettő összesen 86 kilométer hosszú. A felújítást vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák. A munkálatokat négy éven belül kell elvégezni, s ezután a vonatok sebessége eléri az óránkénti 160 kilométert.

A sebesség- és biztonságnövelést egyaránt szolgáló egységes európai rendszer 2022 közepéig válik használhatóvá a Segesvár–Piski-etapon. Ez a táv a Lökösháza–Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstancanyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózat része.

BUDAPESTTŐL KOLOZSVÁRIG SEBESEN

A Magyarország és Románia közötti vasúti forgalom tekintetében további jó hírünk is van. A bukaresti kormány jóváhagyta a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal villamosításáról és felújításáról szóló terv műszaki-gazdasági mutatóit. Az 1,8 milliárd eurós beruházást az országos helyreállítási tervvel lehívható uniós forrásokból finanszírozzák. Ez a legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás a CFR történetében. A tervezésre 6, a munkálatok elvégzésére pedig 36 hónap áll majd a nyertesek rendelkezésére. Az invesztíció feltételezi a vasúti pálya korszerűsítését és villamosítását, valamint az állomások modernizációját. A munkálatok várhatóan még az idén elkezdődnek.

A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal gyatra műszaki állapota miatt a leggyorsabb szerelvények körülbelül két és fél óra alatt teszik meg a 152 kilométeres távolságot, a személyvonatok pedig közel négy órán át zakatolnak a két nagyváros között.

CSINTA SAMU

2022/7 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman-vasut.indd 63

2022. 02. 14. 17:12

| RÉGIÓ |

ELÖREGEDŐ NÉPESSÉG, KIÜRÜLŐ RÉGIÓK

Az Európai Bizottság (EB) múlt csütörtökön közzétett SZLOVÁKIAI TRENDEK | A tavalyi népszámlálás előrejelzése alapján a szlovák gazdaság 5 százalékkal bővülfrissen publikált adatai arról tanúskodnak, hogy het az idén, s ezzel a hatodik legjobb lesz az EU-ban. Ennél az elmúlt évtizedben folytatódott a társadalom figyelemre méltóbb, hogy az intézmény prognózisa szerint elöregedése északi szomszédunkban, északi szomszédunk GDP-jének jövő évi, várhatóan 5,1 százalékos gyarapodása a leggyorsabb ütemű növekedés lesz az s felgyorsult a főváros vonzáskörzetébe irányuló euróövezetben és az unió egészében is. belső migráció. Bár a szlovák gazdaság kilátásai FÉKEK rövid és középtávon biztatók, a kedvezőtlen Az idei második negyedévtől felpörgő gazdaságot a még megdemográfiai folyamatok szűkítik az ország lévő karanténszabályok feloldása után megélénkülő belső keés a jövőre felgyorsuló export hajtja majd leginkább. Az mozgásterét. reslet EB a szlovák bővülési kilátásokat illető kockázati tényezőket az ez év első negyedében tovább erősödő inflációs nyomásban, a kedvezőtlen geopolitikai környezetből adódó bizonytalanságban, valamint az egyes ágazatokat sújtó munkaerőhiányban látja.

FOTÓ: PETER LAZAR, EUROPRESS/AFP

A KORLÁTOZÁSOK ELLEN TILTAKOZÓK KASSÁN, TAVALY ŐSSZEL. SZIGORÚAN ÉS ELÉGGÉ SZŰKMARKÚAN KEZELTE A JÁRVÁNYHELYZETET A KORMÁNY

64 | FIGYELŐ 2022/7

F_64-65_szlovak.indd 64

2022. 02. 14. 17:00

| RÉGIÓ |

Lapunk korábbi számában már röviden ismertettük a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a szlovák gazdaság kilátásaira vonatkozó legfrissebb jelentését, amely rövid és középtávon bizakodó, azonban hosszabb távon komoly növekedési rizikóval számol a fokozódó munkaerőhiány miatt, amelyet a kedvezőtlen demográfiai folyamatok generálnak. Az OECD külön megemlíti a társadalom elöregedését és a kvalifikált munkaerő elvándorlását.

KIFUTÓ NEMZEDÉK

A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (ŠúSR) nemrég közölte a tavalyi népszámlálás részletes eredményeit. Ha a szikár adatokat nézzük, az ország népessége a cenzus eszmei időpontjában 5 449 270 fős volt. Ebből a gazdaságilag aktív korú, 15–65 éves korcsoporthoz csaknem 3,653 millió ember, azaz a lakosság mintegy 67 százaléka tartozott, míg a 15 év alattiak az össznépesség 15,92 százalékát tették ki, az aktív koron túljutottak pedig a 17 százalékát.

Ha a 2021-ben mért számokat a korábbi népszámlálások adataival vetjük össze, nyilvánvaló a szlovák társadalom fokozatos elöregedése: 1991 előtt a 15 éven aluliak aránya egyetlen alkalommal sem csökkent 25 százalék alá, a 2011-es cenzus alapján már csak minden hatodik ember tartozott ebbe a korcsoportba, most meg jó három százalékponttal kisebb az érték. Az aktív korúak az ezredfordulón még a népesség hozzávetőleg 72 százalékát alkották.

Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag produktív korban lévők tíz esztendő alatt mintegy 280 ezerrel lettek kevesebben. Ezzel szemben a 65 év felettiek részaránya jócskán megugrott, hiszen 2011-ben még 12,8 százalékot mértek.

Az előző évtized kedvezőtlen demográfiai változásai a szakemberek szerint azzal magyarázhatók, hogy fokozatosan kikerül az aktív életszakaszból a korfán legnépesebb – az 1950es évek végén és a 60-as években született – generáció, s most kerülnek produktív korba az ezredforduló környéki nagy demográfiai hullámvölgy idején világra jöttek. Ami viszont a jövőre nézve tovább erősíti a negatív kilátásokat, az az, hogy a 2010-es esztendőkben megtört a termékenységi mutató növekedése. Jelenleg ez a szám Szlovákiában 1,5-1,55, vagyis egy nő átlagosan ennyi gyermeket szül élete folyamán, messze kevesebbet, mint ami a társadalmi reproduktivitáshoz szükséges.

RIDEG REFORMOK

Ahhoz, hogy kedvező demográfiai fordulatra kerüljön sor északi szomszédunkban, nyilvánvalóan szükség lesz társadalmi ösztönzőkre. Ennek híján a negatív népesedési tendenciák további gyorsulására lehet számítani, s az így fokozódó munkaerőhiány fékezheti a szlovák gazdaság bővülését.

Két évtized távolából egyre nyilvánvalóbb, hogy az ezredfordulót követő gazdasági reformok ugyan a régió legkiemelkedőbb gyarapodását eredményezték, de súlyos társadalmi kárt is okoztak, ami a gyermekvállalási kedv lelohadásában mutatkozott meg. Mire ugyanis a sikerek megalapozták volna a tartós demográfiai fordulatot, szembe kellett nézni a 2008 utáni pénzügyi-gazdasági válsággal. Ez nagy csapást mért a szlovák gazdaság térségi versenyelőnyére.

Noha a 2012 és 2020 közötti, dominánsan baloldali kormányok növelték az ezredfordulón visszavágott szociális kiadásokat, tudatos, rendszerszintű családpolitikáról ezekben az években sem beszélhettünk. Maga a fogalom sem széles körben elterjedt a szlovák nyilvánosságban. Részben ezzel is magyarázható, miért fogadta 2021 májusában a konzervatív Igor Matovič családpolitikai elveket hirdető adóreform-javaslatát szinte teljes értetlenség.

A politikus havi 200 eurós családi pótlék bevezetésével számolt (a nem dolgozó szülők esetében csak 100 járt volna). A javaslatot, amelyet az előkészítetlensége miatt valóban érhetett jogos kritika, a négypárti koalíció elvetette. A pénzügyi tárca az ősszel bemutatott egy újabb adóreform-tervezetet, amely rendszerszintű családpolitikai elveket már nem tartalmaz, s ha a koalíciótól zöld utat kap, 2023-ban léphet hatályba.

VÍZFEJŰ CENTRUM

A demográfiai megtorpanás mellett ma már az is nyilvánvaló, hogy az ezredforduló utáni gazdasági reform tovább növelte a regionális különbségeket északi szomszédunkban. Pozsony és vonzáskörzete, valamint a Vág mente dinamikus bővülést élhetett meg, viszont Közép- és Dél-Szlovákia legtöbb térsége csak növelte a lemaradását. Mindez a népesedési mutatókon is meglátszik: felgyorsult a munkaerő elvándorlása a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókból.

A tavalyi népszámlálás adatai is visszaigazolják, hogy a gazdaságilag fejlettebb nyugati térségek lakossága esetenként dinamikusan gyarapszik, miközben a populáció elöregedése az előző évtizedekben éppen itt volt a leggyorsabb. Vagyis a népesség növekedése minden bizonnyal a belső migrációval magyarázható, amit a rozsdaövezetek lakosságának a csökkenése alá is támaszt. A Pozsony vonzáskörzetére jellemző szuburbanizációs folyamatok szemléletes példája a Szenci járás, amelynek a népessége tíz év alatt 66 ezerről 96 ezer fősre duzzadt. A főváros lakossága szintén dinamikusan gyarapodott, 411 ezerről 475 ezer főre.

A belső migráció elsődleges oka a nyugati és a keleti országrész közötti bérszakadék s az ebből fakadó életszínvonalkülönbség. A szlovák gazdaság regionális egyenetlenségét jól mutatja, hogy a prosperáló régiókban gyakorlatilag mindenki munkalehetőséghez jut, esetenként egyre nagyobb hiány mutatkozik a kvalifikált munkaerőből, míg Közép- és Kelet-Szlovákia több járása gyakorlatilag az 1989-et követő piacgazdasági fordulat óta nagy munkanélküliséggel küzd. Ebből következően a kedvezőtlen demográfiai trendek megfordítása mellett a regionális fejlettségi különbségek enyhítése is elengedhetetlen feladata lesz a következő évek, évtizedek gazdaságpolitikai stratégiájának.

KOLEK ZSOLT

2022/7 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szlovak.indd 65

2022. 02. 14. 17:00

| RÉGIÓ | IDŐSEK EGY BELGRÁDI PARKBAN AZ ELSŐ KIJÁRÁSI TILALOM ELŐTT. A BEZÁRTSÁGÉRT, A NÉLKÜLÖZÉSÉRT IS KÁRPÓTOLTÁK ŐKET

JÁRVÁNYŰZŐ EURÓK

Se szeri, se száma Szerbiában a polgárok számára jóváhagyott, a pandémia gazdasági hatásait csökkenteni hivatott pénztámogatásoknak. Az állam időről időre kiválaszt egy-egy társadalmi csoportot vagy korosztályt, majd egy egyszerű internetes igénylést követően a bankszámlára utalja az éppen aktuális öszszeget. A legutóbbi ilyen országos akcióban a 16 és 30 év közöttiek részesültek egyszeri százeurós állami támogatásban, február elsején kezdték utalni a pénzt 1,06 millió bankszámlára.

Aleksandar Vučić államfő egy televíziós nyilatkozatában máris megígérte: májusban, legkésőbb júniusban ismét száz eurót kapnak a fiatalok. Azzal magyarázta e lépést, hogy a járvány idején az ország leginkább az idősebbekért aggódott, róluk esett a legtöbb szó. Ők voltak a legnagyobb veszélyben, ezzel egyidejűleg az állam megfeledkezett arról, hogy a fiatalokkal is többet kellene foglalkozni, hisz rájuk is kihat a járvány, csak nem olyan formában, mint az öregekre.

NÉPSZERŰ INTÉZKEDÉS

A készpénztámogatás még 2020 tavaszán kezdődött: először fejenként 35 euróhoz jutottak a nyugdíjasok, utána szintén az idősek és a szociálisan veszélyeztetettek kaptak 100 eurót, majd a munkaképes felnőtt lakosság ugyanennyit. E második menetben mintegy hatmillió fő a teljes, 6,9 milliós népességből összesen 620 millió euróban részesült. Látva a nyilvánosság szimpátiáját az efféle segítség iránt, Belgrád az idén is folytatta a támogatások sorát, két alkalommal 30-30, további egy alkalommal 20 eurót,

azaz összesen mintegy 500 millió eurót adott mindenkinek. Tavaly júniusban a munkanélkülieknek egy külön 60 eurós segélyt juttattak, szeptemberben a nyugdíjasok is egyszeri 50 eurós bónuszban részesültek. De kaptak a koszovói szerbek is 200, illetve 100 eurós segélyt. A napokban a mintegy 1,7 millió nyugdíjas számára újabb egyszeri, 170 eurós segélyt folyósít az állam, közel 290 millió euró összértékben. A májusra-júniusra ígért ifjúsági támogatás 105 millióba kerül majd. A pandémia kezdetétől számított teljes összeg így mintegy 1,76 milliárd euróra bővül.

BÍRÁLATOK ÉS ELLENÉRVEK

Az idei támogatások értékének növekedését sokan nem tudják elvonatkoztatni az április 3-án esedékes általános választásoktól – államfőt és új parlamentet választanak déli szomszédunkban (a belgrádiak pedig önkormányzatot is).

Az egyik ellenzéki mozgalom a napokban bűnvádi feljelentést tett az államfő ellen, szerintük szavazatszerzés céljából kenőpénzt fizet az állam; különösen a választások utánra ígért ifjúsági támogatást nehezményezik. Politikai elemzők úgy vélik, hogy a fő kormányerő, a Szerb Haladó Párt (SNS) a 200 euróval valóban mozgósíthat egy bizonyos réteget az apolitikusnak számító fiatalok köréből.

Az állami támogatásnak ezt a formáját többször élesen bírálták a büdzsét ellenőrző szerb Költségvetési Tanács képviselői is.

Azzal érveltek, hogy csupán apró és rövid távú növekedést generálhat a fogyasztást ösztönző ajándékpénz, ami az államnak nagyon sokba kerül. Mások azt kifogásolják, hogy éppen legszegényebbekhez nem jut el a pénz, mert ők alulinformáltak, illetve nincs internetük, okostelefonuk, hogy a kincstár honlapján regisztráljanak. A támogatások védelmében felszólalók azzal érvelnek: jól teljesít a szerb gazdaság, az ország megengedheti magának e költséget, a polgárok igénylik a pénzt, és okosan fel tudják használni, az államnak pedig egyik fő feladata a szociális gondoskodás. A kritikusok kifogásolják azt is, hogy az IMF-től az idén Szerbia újabb 760 millió eurót hív le a régebbi, rosszabb kamatfeltételű adósságok törlesztésére, miközben ennél magasabb összeget költ el, szerintük céltalanul. Az államadósság a szerb GDP 56,9 százalékának felelt meg 2021 végén, azaz 30,13 milliárd eurót tett ki, aggodalomra tehát semmi ok – érvel a kormány.

VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: SRDJAN STEVANOVIC, GETTY IMAGES

KÉSZPÉNZZEL ÉLÉNKÍT BELGRÁD | Összesen mintegy 1,66 milliárd eurónyi dinár vissza nem térítendő támogatást folyósított 2020 tavasza óta az állam a polgárainak (a koszovói szerbeknek is).

A napokban az idősek kapják a megemelt összegű nyugdíj mellé a 170 eurónyi pluszpénzt, és azt ígéri az országot vezető koalíció, hogy ha megnyeri a tavaszi választásokat, újból 100 eurót kap minden 16 és 30 év közötti fiatal.

66 | FIGYELŐ 2022/7

F_66-67_szerb_horvat.indd 66

2022. 02. 14. 17:01

| RÉGIÓ |

ÉRMEBOTRÁNY ÉS ARANYVITA

HORVÁTORSZÁGBAN

KÉSZÜLŐDÉS AZ EURÓZÓNÁBA | Zágráb kevesebb mint egy év múlva száműzi eddigi fizetőeszközét, a kunát, s bevezeti a közös európai pénzt. Déli szomszédunk lesz az egyetlen ország az euróövezetben, amelynek egyáltalán nincs aranytartaléka.

Február elején nagy port kavart a leendő horvát euróérmék dizájnelemeinek a bemutatása. Ezúttal kivételesen nem az 50, 20, 10 centesek fejoldalát díszítő, horvátországi szerb származású tudós, Nikola Tesla kapcsán lángolt fel a vita, hanem az 1 eurós miatt. Erre a horvátok nemzeti állata, a nyest került, melynek nevét a jelenlegi horvát fizetőeszköz viseli: kuna. Az érme grafikájául kiválasztott pályaműről kiderült, hogy az bizony plágium: a készítő, Stjepan Pranjković egy az internetről letöltött nyestfotó alapján készítette. A kép pedig egy skót természetfotós, Iain Leach szellemi tulajdonát képezi. A kínos eset annak tudható be, hogy a horvátok igyekeztek a létező legkönnyebb, a szakmát megkerülő tervpályázatot kiírni annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek és egyenlő esélyekkel induljanak.

A plágiumügy nagy kellemetlenséget okozott a zágrábi kormánynak, az érmetervet ugyanis már az unió is elfogadta.

Most meg kell ismételni a kiírást.

E botránnyal egyidejűleg, de jóval kisebb médiafigyelem mellett egy monetáris politikai vita is kibontakozott arról, hogy szüksége van-e aranytartalékra az államnak. Ugyanis ha a zágrábi jegybank nem vásárol e nemesfémből, Horvátország lesz az egyedüli állam az eurózónában, amelynek egyetlen uncia aranytartaléka sincs. Ez egyes közgazdászok körében aggodalmat kelt, de a Horvát Nemzeti Bank (HNB) szerint nincs erre okuk.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A DÉLSZLÁV ARANY

Az egykori Jugoszláviának az állam formális szétesésének pillanatában, 1991 júniusában közel ötvenöt tonna aranytartaléka volt különböző európai pénzintézeteknél letétben. A délszláv há-

ború után a nemzetközi jog szabályaival összhangban az állami vagyont arányosan szétosztották az utódállamok között. Így került a horvátokhoz a nemesfémtartalék 28,49 százaléka, azaz 15,5 tonna. De a frissen függetlenedett ország vezetői holt tőkeként tekintettek erre a készletre, s mivel a háború utáni újjáépítéshez pénzre volt szükség, a távoli páncélszekrényekben őrzött kincset

csak az óriási ásványkincsvagyonnal felvértezett Norvégiának nincsenek aranytömbjei.

VÍZIÓ AZ EURÓ VÉGÉRŐL

Az, hogy egy országnak egyáltalán ne legyen aranytartaléka, mostanában világszinten is eléggé ritkaságnak számít. Még a kisebb és szegény államok is igyekeznek a lehetőségeikhez mér-

AZ ÉRMETERV ÉS A LOPOTT FÉNYKÉP. ÚJ PÁLYÁZATOT ÍRTAK KI A NYESTRE

eladták, így a borsos őrzési költségektől is megszabadultak.

Bő húsz éve, 2001 szeptemberében a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tárolt 13 tonnát értékesítették unciánként 277,78 dolláros áron, majd 2005 nyarán a francia jegybank, a Banque de France trezorjában őrzött két és fél tonnát adták el, unciánként 496 dollárért. Összehasonlításként: ma egy uncia arany ára 1800 dollár körül jár. A volt jugoszláv tagállamok közül a többiek megőrizték aranytartalékukat, sőt Szerbia még bővítette is a készleteit. A jelentősebb országok közül

ten aranyat tartalékolni, mert biztonságot, fedezetet nyújt a válságos időkben, mint amilyen a mostani járványos időszak – érvelnek a tartalékpárti közgazdászok. Egyesek azt is felvetik, hogy mi lesz, ha majd egyszer megszűnik az euró, és ismét saját fizetőeszközt kell kibocsátaniuk a horvátoknak. Mi lesz annak a fedezete?

Az ügyben megszólalt a jegybank elnöke, aki szerint van és lesz elegendő deviza, minden esetben. Az országnak jelenleg 28 milliárd dollárnyi a valutakészlete. Ennek jelentős része egyelőre euró, ám a következő néhány évben még több dollárral, valamint fonttal és japán jennel is kívánják diverzifikálni a tartalékot.

HORDÓSI DÁNIEL 2022/7 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szerb_horvat.indd 67

2022. 02. 15. 16:33

| RÉGIÓ | PORTOROŽI LÁTKÉP A SAVA FEHÉR HOTELJÉVEL. HASONLÓ „GYÖNGYSZEMEK” PÉLDÁUL IZOLÁBAN, BLEDBEN VAGY ALSÓMARÁCON IS A TULAJDONÁBAN VANNAK

A SZLOVÉN ÁLLAM MEGTARTANÁ A TURISZTIKAI CÉGÉT

NYOMÁSGYAKORLÁS A MAGYAROK ELLEN | A Szlovén Állami Holding (SDH) jelenleg még gyűjti a releváns adatokat, hogy megfontolja, érvényesítse-e elővásárlási jogát a Sava Hotels szállodalánc részvényeinek mintegy 43 százalékára, amely eddig az amerikai York befektetési alap tulajdonában volt. Sajtóértesülések szerint úgy tűnik, nem akar külföldi befektetőt.

EGY RÉGI TERV

Az államra nyomást gyakorolnak a szlovén turizmusban tevékenykedő szakszervezetek, de a közvélemény egy részének az ellenséges hozzáállása is gátolhatja a magyar tulajdonszerzést. Emellett fontos megjegyezni, hogy a jobboldali Janšakabinet gazdasági miniszterének egyik jelentősebb projektje már az előző, a Marjan Šarec vezette balközép kormány idején készen állt. A megfogalmazott cél az volt, hogy a szlovén idegenforgalmi vállalatokat, valamint a szállodákat egy állami holdingba gyúrják. Így könnyen lehet, hogy a magyar vásárló megjelenése igazából csak e törekvés kikényszerítésére szolgál – legalábbis így spekulál a sajtó.

Az SDH, vagyis a szlovén állami vagyonkezelő az elővásárlási jogról szóló döntés meghozataláig nem nyilatkozik. Nem hivatalos információk szerint a holding vezetői nem ellenzik a York alap részesedésének a megvásárlását, de még a szállodalánc legfrissebb értékbecslésére várnak.

NAGYON JÓ A MAGYAR AJÁNLAT

Az elővásárlási jog érvényesítése mellett nyilatkozott a már említett gazdasági miniszter, Zdravko Počivalšek is. Hozzátette azonban, hogy ez a történet nem fekete-fehér, ugyanis a Sava-csoport gazdasági nehézségekkel küzd. Tartozásai meg-

haladják a 100 millió eurót, és az utóbbi időben nem is történtek meg a szükséges beruházások, így nagyon meg kell fontolni a döntést, hiszen a magyar befektető 200 millió eurós befektetéseket ígér. A Prestige Tourism a Sava-csoport 43 százalékos részesedéséért és a hatmilliós kinnlévőségekért 38 milliós vételárat kínált, s ezt a szlovén állam is elfogadhatónak tartotta.

Február végéig, az elővásárlás határidejének a lejártáig a másik állami vagyonkezelő, a Nemzeti Tőketársaság (Kad) sem nyilatkozik, de köztudott, hogy ez a cég már eleve vásárláspárti volt, azért is, mert saját eszközei is vannak, miközben az SDH csak az állami tőkében bízhat. A két állami vagyonkezelő egyébként a Sava részvényeinek a 47 százalékát birtokolja, így az elővásárlási jog érvényesítésével jóformán az egész csoport szlovén állami tulajdonba kerülne.

EGY KISEBB ÜZLET

A Sava mellett létezik egy másik, kisebb szállodacsoport, amely a DUTB pénzintézet, a nem teljesítő hiteleket kezelő szlovén „rossz” bank tulajdonában van. E csoport része az Istrabenz Turizem és a Laškoi Thermana szálló, amelyekért szintén egy magyar vásárló jelentkezett be. A pénzintézet vezetősége sem nyilatkozik az esetleges ügyletről, illetve a vételi ajánlatról.

Franci Matoz, az intézmény igazgatója annyit közölt: ellenőrizniük kell a kormánynál, hogy az említett turistakapacitásokkal számol-e az alakuló állami turisztikai holding. Amenynyiben nem, akkor értékesítenek, hiszen a banknak az év végéig 200 millió euró hitelt kell törlesztenie.

TOTI

FOTÓ: SAVA HOTELS & RESORTS

Minden jel arra utal, hogy a szlovén állam úgy döntött, nem engedi át a hazai turizmus szempontjából igencsak jelentős szállodacsomagot a Diófa Alapkezelő érdekeltségébe tartozó Prestige Tourism vállalatnak. Pedig ez már komoly ajánlatot tett a Szlovéniából távozni szándékozó angolszász York alapnak, amelynek 43 százalékos tulajdonrésze van a felkapott tengerparti hotelekkel, több mint kétezer szobával rendelkező cégben – állítják az állítólag jól informált források.

68 | FIGYELŐ 2022/7

F_68-69_szloven-ukran.indd 68

2022. 02. 15. 16:52

| RÉGIÓ |

OKOSTELEFON OLTÁSÉRT

UKRÁN DIGITALIZÁLÁS | Kedvezményes előfizetéshez és ingyenes készülékhez juthatnak április elsejétől azok a hatvan éven felüli állampolgárok, akik beoltatják magukat – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a múlt héten, a Diia Summit elnevezésű fórumon, amelyen a két évvel ezelőtt elindított s egyre népszerűbb e-ügyintézési platform és mobilalkalmazás, a Gyija eddigi eredményeit mutatták be. Állam az okostelefonban szlogennel indult két éve a Gyija platform, amely jelenleg több mint 14 millió felhasználó Covid-igazolását, járművezetői engedélyét, személyi igazolványát, útlevelét, egyéb okmányait tárolja, de rajta keresztül bejegyeztethetők és felszámolhatók a kisvállalkozások, befizethetők az adók, regisztrálható a bejelentett lakcím stb. A portálon jelenleg több mint hetven, az okostelefonos alkalmazással pedig egyelőre kilenc szolgáltatás, tizenöt digitális okmány érhető el.

A múlt év végén az e-támogatási programot is elindították. Ezen keresztül minden beoltott ukrán állampolgár ezer hrivnyát (11 ezer forintot) kaphat egy virtuális bankkártyára, amellyel meghatározott szolgáltatásokat vehet igénybe, de gyógyszert vagy akár könyveket is vásárolhat, s utazásra is felhasználhatja. A kormány a napokban döntött az igénybe vehető szolgáltatások bővítéséről, így immár közüzemi számlák kifizetésére és újságelőfizetésre is elkölthető a népnyelvben Zelenszkij-ezresnek nevezett támogatás.

Ukrajnában eddig közel 15 millió fő, vagyis a teljes lakosság 34 százaléka kapta meg a vakcina két adagját, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos világátlagtól. Az oltakozási kedv növelése érdekében most újabb 500 hrivnyára (5500 forint) számíthatnak azok, akik felveszik a harmadik, emlékeztető adagot. Eddig valamivel több mint félmillióan éltek a lehetőséggel.

FOTÓ: PAVLO PALAMARCHUK, REUTERS

SZUPERKÜTYÜ AZ IDŐSEKNEK

Egzakt adatok nem állnak rendelkezésre, de biztosra vehető, hogy éppen a hatvan felettiek használják ki a legkevésbé a digitalizálás előnyeit, beleértve az oltottaknak járó ezer plusz ötszáz hrivnyás támogatás igénylését. Az idősebb korosztály számára – persze vannak kivételek – mind az internet, mind pedig az okostelefon haszná-

AKCIÓ A LEMBERGI HAJLÉKTALANOK OLTÓKÖZPONTJÁBAN. A JUTALOMPÉNZ MINDENKINEK JÁR, OKOSTELEFON CSAK AZ IDŐSEKNEK

lata idegen. Az ingyenes készülékek szétosztásának a bejelentésekor Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy két éve digitális felzárkóztatási tanfolyamokat indítottak az idősebbeknek, így megtanulható az okostelefon használata. Északkeleti szomszédunkban utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, így csak megbecsülni lehet a hatvanévesnél idősebbek számát, de mintegy 8,8 millióan lehetnek. Közülük egyelőre csak 3,4 millió fő vette fel az oltás két dózisát. Elvileg ennyien lennének jogosultak ingyenes telefonra, ám az Ekonomicsna Pravda gazdaságpolitikai hírportál úgy tudja, hogy létezik még egy, egyelőre nem nyilvános kritérium is, amely miatt jelentősen zsugorodhat a tényleges felhasználók száma.

HONNAN A PÉNZ?

Az elvárások nagyok: az okosmobilnak jó felbontású előlapi kamerával (az arcfelismerés miatt szükséges), NFC-modullal (az érintésmentes fizetéshez) és 5G-s nagy se-

bességű modemmel ellátottnak kell lennie. A készülékeket darabonként 100 dollárért kívánja beszerezni a kormány. Szakértők szerint a megrendelés volumene miatt a vételár nem irreális, de a hatalmas kiadást így sem bírná el az államkassza.

Könnyen kiszámítható, hogy az idén legalább 25 milliárd hrivnya (csaknem 278 milliárd forint) kellene az ambiciózus célok eléréséhez, miközben a digitális fejlesztési tárca ez évi teljes büdzséje mindössze 4,3 milliárd hrivnya, vagyis a szükséges összeg 17 százaléka.

Persze akár külön finanszírozást is kaphat az Okostelefont az időseknek program, „csupán” az a kérdés, miből. Az idei költségvetés hiánya eléri a 188,8 milliárd hrivnyát (több mint 2090 milliárd forint), ami a GDP 3,5 százaléka. A gazdaság látványos fellendülésében pedig nem lehet bízni a fegyverek árnyékában.

SZŐLŐSI HUNOR

2022/7 FIGYELŐ | 69

F_68-69_szloven-ukran.indd 69

2022. 02. 15. 16:52

| RÉGIÓ |

VISSZAFOGJÁK A HADERŐFEJLESZTÉST A CSEHEK

PÉNZÜGYI TÁJÉKOZATLANSÁG ÉS ÓVATOSSÁG

Egy frissen közölt felmérés szerint a szlovákiai polgárok alig tizede helyezi a megtakarításait a kockázatosabbnak ítélt értékpapírokba, s ők sem rendszeresen. Ebben a pénzügyi tájékozatlanság mellett szerepet játszik a befektetések esetleges elvesztésétől való félelem vagy a türelmetlenség, azaz kevesen hajlandók hosszabb ideig várni a nagyobb hozam reményében – írja a vizsgálatot elvégzett Go4insight intézet.

Ugyanakkor megjegyzi: tavaly az értékpapírba fektetők kiemelkedő, két számjegyű hozamokat érhettek el, az idén azonban korrekcióban van a piac. A múlt év nagy hozamai az új invesztoroknak komoly motivációt jelenthetnek, a jelenlegi nyomott árak pedig azzal kecsegtetnek, hogy hosszabb távon nagyobb hasznot zsebelhetnek be azok, akik most fektetnek be – állítják a Go4insight szakemberei. Azt jósolják, hogy az idén kisebb hozamokra számíthatnak a befektetők. Azt is hozzáteszik, hogy a bankszámlán tartott megtakarítások gyorsan veszítenek az értékükből a pénzromlás üteme és az alacsony kamatok miatt. Északi szomszédunkban az inflációs szint januárban 8,4 százalékra emelkedett. Az idézett felmérésből kitűnik, hogy a megkérdezettek 32 százaléka invesztálja valamilyen formában a megtakarításait. A szakértők várakozásai szerint ebben az esztendőben a befektetési alapokba helyezett összegek 5-9 százalékos hozamot fialhatnak, hosszabb távon pedig 8-10 százalékosat. A vizsgálat eredménye egyúttal a szlovákiaiak növekvő kockázatvállalási hajlandóságát is mutatja, hiszen azok közül, akik eddig elvetették az értékpapír-vásárlás lehetőségét, tíz százalék már készen áll rá.

K. ZS.

A prágai védelmi tárca az idén 5,5 milliárd koronával (bő 80 milliárd forint) kevesebbet költ a tavalyi büdzséjéhez képest.

A minisztérium nem tudja kigazdálkodni az állam eddigi legnagyobb, 50 milliárd koronásra tervezett fejlesztésének első részletét, így késni fog az új gyalogsági harcjárművek hadrendbe állítása. A tárca új vezetése azt állítja, hogy nem takarékossági okokból csúszik a haderőfejlesztés, hanem azért, mert az előző kabinet mulasztása miatt elakadt a közbeszerzési eljárás.

Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter szerint a pályázók nem teljesítették a feltételeket, nem adtak pontos válaszokat a szaktárca által megfogalmazott kilencezer (!) kérdésre, ezért akadt el a projekt. Ezzel szemben Metnar utóda, Jana Černochová úgy véli, hogy a lehetetlenséggel határos hibátlanul válaszolni az előző minisztériumi vezetés által feltett kérdések mindegyikére.

A gyalogsági harcjárművek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásra három pályázó jelentkezett, már eddig is több száz millió koronát befektetve. Černochová szerint fennáll a veszély, hogy a tárcának a közbeszerzési eljárás leállítása miatt büntetést kell fizetnie. Elődje kijelentette: a tankbeszerzési tender csúszásával semmiképp sem indokolható a minisztérium költségvetésének a lefaragása. A fejlesztési forrásokat ugyanis a haderő más területeire is fordíthatnák, például harci helikopterek vásárlására.

KOLEK

70 | FIGYELŐ 2022/7

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 02. 15. 16:35

| RÉGIÓ |

ÜZEMANYAGÁRSTOP SZERBIÁBAN

Az üzemanyagárak befagyasztása mellett döntött a szerb kormány. Egyelőre március 12-ig az eurodízel legnagyobb ellenértéke így 1,52 euró (541 forint) lehet, míg a 95-ös oktánszámú ólommentes benziné 1,42 (505). A bányászati és energetikai tárca közlése szerint a cél a fogyasztók védelme a világpiaci válság által okozott túlzott drágulástól.

A régió többi országa is hasonló döntést hozott, indokolt tehát a megfelelő szerbiai reakció – hangsúlyozta Raša Kojčić miniszterhelyettes. Déli szomszédunk korábban az alapvető fogyasztási cikkek árát is befagyasztotta. A cukor, az étolaj, a disznóhús ellenértékét tavaly novemberben két hónapig korlátozta, de januárban újabb három hónapig meghosszabbította a rendeletet.

V. Á.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

HORVÁT TÉVÉBŐL POSZTJUGOSZLÁV CSATORNA

A cseh hátterű Central European Media Enterprises (CME) a hét elején jelentette be, hogy megvásárolta Horvátország második legnépszerűbb kereskedelmi tévéjét, a 13,5 százalékos nézettségű horvát RTL-t. Az üzlet a leginkább híradót és szórakoztató műsorokat sugárzó fő csatorna mellett magában foglalja a többnyire ismétléseket adó RTL2-t és a gyermekadást sugárzó RTL Kockicát is. A cseh PPF Csoport érdekeltségébe tartozó CME vételi szándékáról a nagyon kevés beavatotton kívül senki sem tudott, a dolgozók is csak a hírekből értesültek a tulajdonosváltásról. Az RTL Csoport luxemburgi tulajdonosai állítólag azért döntöttek a horvát leányvállalat eladása mellett, mert az utóbbi időben a csatorna nem teljesített túl jól. A helyi sajtó szerint a cseh befektető egy ígéretes piaci rést érzékel a Balkánon. Célja, hogy a horvát RTL vezető regionális adóvá váljék a teljes posztjugoszláv térségben. A nagyon hasonló nyelvek ezt abszolút elősegítik. Arról egyébként, hogy a csatorna arculata mikor és miként változik meg, egyelőre nincs hír. A zágrábi székhelyű adó közel négyszáz alkalmazottja viszont megnyugodhat: az új vezetés nem tervezi leváltani a csapatot. A CME-nek egyébként nem ez az első üzlete a horvát médiapiacon. Még 2000 tavaszán indította el az első horvát kereskedelmi csatornát, a Nova TV-t, amelyet 2017-ben 270 millió euróért eladott az amerikai érdekeltségű United Groupnak. Ennek ismeretében jó üzletnek tűnhet a közel ugyanakkora nézettségű és hasonló infrastruktúrájú horvát RTL felvásárlása 50 millió euróért.

HORDÓSI

VÁRAKOZÁSON ALULI A ROMÁN GDP

Jelentős mértékben elmaradt az előre jelzettől a tavalyi román gazdasági növekedés: 5,6 százalékos volt a korábban remélt 7-hez képest. A statisztikai intézet (INS) gyorsjelentése szerint a múlt év utolsó negyedében a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal csökkent a július–szeptemberi adathoz mérten. A nyers számok alapján 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint 2020 azonos időszakában. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,7-es volt a bővülés.

A bukaresti kormány az első féléves adatok után számított 7 százalékos teljesítményjavulásra, de az esztendő második felében a koronavírus-járvány ötödik hulláma lassította a növekedést – a pandémia már szeptembertől szükségessé tette a korlátozó intézkedések visszavezetését. Az Európai Bizottság téli jelentésében 6,3 százalékos gyarapodást prognosztizált a múlt évre. Bukarest az idén 4,6-es bővülést remél.

BORBÉLY

2022/7 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 02. 15. 16:35

| SKYNET |

ÚJ IPHONE ÉRKEZIK, DE NEM SOKAT HOZ

LASSULÓ NÖVEKEDÉS | Március elején jelentik be az iPhone újabb „olcsósított” modelljét, a SE-széria harmadik generációját. Nagyobb tárhelyet, erősebb processzort és az ötödik generációs mobilhálózatok támogatását ígérik a hírek. Az új modelltől az amerikai óriás azt reméli, hogy a fejlődő, feltörekvő országokban növelheti felhasználói táborát. Ehhez azonban nagyobb dobásra lenne szükség.

A fél technológiai világ újra az Apple-re figyel, hiszen a cupertinói óriás bő két hét múlva, március 8-án tartja szokásos nagy termékbejelentő konferenciáját. Persze azok az idők már régen elmúltak, amikor hosszú sorok álltak az Apple boltjai előtt, és a vágy nagy tárgyai voltak az új és még újabb készülékek.

Nemcsak a globális telefónia, de az Apple növekedésének a dinamikája is jelentősen lassult az utóbbi években.

Az azért vitathatatlan, hogy a 2012-es 44 millióval szemben tavaly év végén már 116 millióan használtak világszerte iPhone-t, de a 2022-re várható kétmilliós bővülés – enyhén szólva – nagyon gyenge teljesítmény.

meghódításáról van szó. Az itteni, tehetősebb rétegek számára egy ezerdolláros telefon nem reális alternatíva, de a 400 dollár körüli, „olcsó” Apple már a vágy reális tárgya lehet. Persze kétszer-háromszor még így is drágább az „olcsóbbított” iPhone, mint a hasonló tudású konkurensek, de hát a különleges ökoszisztémát és a megbízható működést meg kell fizetni. A fent felsorolt országok átlagfelhasználói sem most jöttek le a falvédőről, így nem ildomos őket a 2020 tavaszán érkezett előző SE-szériával (a második generációval) „etetni” túl hosszú ideig.

De mi az, ami leginkább hiányzott az SE-szériából? Leginkább az ötödik generációs mobilinternet (azaz az 5G)-

Múlt év végén 116 millióan használtak iPhone-t, de a 2022-re várható kétmilliós bővülés nem sok.

Ezen változtathatnak a szélesebb rétegeket célzó, olcsóbb készülékek. Már nem is annyira Kelet-Európáról, ÉszakAfrikáról és a Közel-Keletről, sokkal inkább Közép- és Dél-Amerikáról, Afrika egészéről, valamint Kína és India

támogatás és egy modernebb, gyorsabb, időtállóbb rendszercsip, amely nem veszíti el a gyártói támogatást 2-3 éven belül (erről még lesz szó). Pontosat persze nem tudni a most érkező harmadik generációs SE-széria kapcsán, de anynyi bizonyos, hogy a fenti két kritériumot teljesíti.

Ám ahogy ezt a gyártótól az utóbbi időben megszokhattuk, sokkal többre nem számíthatunk, talán még arra, hogy a hátlapi kamera szoftverét (és talán hardverét) is frissíti az amerikai óriás, így a hétköznapi feladatokra kiválóan megfelel a régi-új készülék, de semmi kiemelkedőt nem hoz.

NEM SOK VÁLTOZIK

De miért is nevezzük régi-újnak?

Azért, mert a dizájnját tekintve várhatóan semmi nem változik, a 2017 őszén bemutatott iPhone 8-as generáció házába lesz ültetve az újabb hardver, igaz, megkapja a tizenegyes iPhone A13-as rendszercsipjét. A hírek szerint azonban az alapár mintegy tíz százalékkal, 440 dollárra emelkedik.

Annyi változik még, hogy a rendszermemória 4 gigabájtra nő, a legkisebb háttértár pedig 64-ről 128 gigára emelkedik – ez azt jeleni, hogy utolérik a belépő kategóriájú konkurenseket e téren, amelyek ma már feleekkora összegért is többet nyújtanak, mint egy iPhone.

Azt azonban el kell ismerni, hogy az iPhone iOS rendszere sokkal stabilabb, megbízhatóbb és védettebb a Google androidos megoldásainál. Ez pedig stabil működést és kiszámíthatóságot ígér, ami egy átlagos felhasz-

72 | FIGYELŐ 2022/7

F_72-73_skynet.indd 72

2022. 02. 15. 16:36

| SKYNET |

FOTÓ: TIZIANA FABI, EUROPRESS/AFP

FERENC PÁPA TELEFONOK KERESZTTÜZÉBEN. AZ AMERIKAI TECHVÁLLALAT ÚJ KÉSZÜLÉKE A TÖMEGEKET CÉLOZZA

náló számára messze a legfontosabb szempont. És persze ott van a presztízs is, hiszen mégsem egy gagyi gazdaságos, hanem egy márkás, egyedi készülék tulajdonosa lesz az, aki valamivel mélyebben nyúl a zsebébe, és megveszi az SE modellt.

Amint említettük, ennek van egy további előnye a használt iPhone-okhoz képest, mégpedig a terméktámogatás, amely a telefonok nagy kérdése. Mivel egy teljesen zárt rendszerről van szó, így az Apple döntésére van bízva, hogy mely évjáratú készülékekhez meddig ad terméktámogatást és operációsrendszerfrissítéseket. Egy ma használtan vásárolt vagy megörökölt 4-6 éves eszköznél már szinte évente kell imádkozni azért, hogy az Apple ne szüntesse meg az iOS-frissítések elérhetőséget. Igaz, akkor sincs óriási baj, ha lejár a támogatás, legalábbis egy ideig.

Ám az előző generációs operációs rendszerek használata sérülékenyebbé teszi a készülékeket, majd a működésük is egyre hektikusabb lesz, végül pedig levélnehezékként végzik. Hogy ez mikor következik be, azt nem lehet megmondani, de az bizonyos, hogy nagy kockázattal jár, ha valaki 5-6 éven túl is használni szeretne egy Apple telefont.

Persze egy andriodos készülékkel sem mindig járunk jobban, különösen, ha egy olcsóbb modellről van szó. Legfeljebb annyi a könnyebbség, hogy sok esetben egy informatikához értő tud egy kicsit varázsolni, variálni. Ez azt jelenti, hogy egy androidos csúcsmodell élettartama 2-3 évvel hosszabb lehet, mint egy iPhone-é, sőt, az alkatrészek is olcsóbbak, általában könnyebben cserélhetők, mint az amerikai telefonoknál.

JÓ ALTERNATÍVA

Annak, aki nem igényli évről évre a kicsivel jobb, picivel többet tudó masinák birtoklását, igen kevés választása van.

Ilyen értelemben az SE félig elavult di-

zájnja, de viszonylag erős hardvere nagyon jó megoldás azoknak, akik mindennapi módon használják a telefonokat, és nem kívánnak 1-2, legfeljebb 3 esztendőn belül váltani. Mindeközben nem akarnak évente vagy két évente 300-400 ezer forintot telefonra költeni, vagy éppen drága csomagokkal elköteleződni a szolgáltatóknak, és a legújabb csúcsmodellek prémiumárát hónapról hónapra, részletekben fizetni.

A szolid, 120-150 ezer forint körüli alapárért az SE-vel egy öreges köntösbe öltöztetett, ám jó karban lévő „sportembert” kap a felhasználó, aki (amely) még 5-6 évig biztosan lépést tart a frissen érkező modellekkel. Ezt pedig a fenti, korrekt összegért teszi, sőt, immár a gyorsabb 5G-s mobilinternetet is tudja, így az átlagfelhasználónak valóban kevés oka lesz az idő előtti telefoncserére.

HG 2022/7 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet.indd 73

2022. 02. 15. 16:36

| CAPPUCCINO |

Az idén ötéves a pszichológus által alapított Apa Akadémia, ahol előadásokkal, tréningekkel és egyéni tanácsadással segítenek abban, hogy a férfiak „elég jó” apaként vehessenek részt gyermekeik nevelésében. A csendes apaforradalom a tudomány eszközeivel és gyakorlati tippekkel próbálja visszacsempészni a férfiakat a családokba.

Más témák kerülnek elő az Apa Akadémián ma, mint az indulás idején?

– A főtémáink ugyanazok: a gyermekvállalás, a kisgyermekes családi lét, a munka és a magánélet egyensúlya, a tinédzserkor problémái, a válás kérdésköre. Amiről viszont egyre többet beszélgetünk apákkal és anyákkal közösen, az az, hogy mit lehetne társadalmi szinten tenni a férfiak s ezáltal a csalá-

dok egészséges lelkiállapotáért. Például evidenciaalapú igény lenne, hogy az apai fizetett szülési szabadság ötről harminc napra hosszabbodjon hazánkban, mint ahogy többek között Ausztriában vagy

Szlovéniában is egy hónap jár erre. A szakirodalom leírja: ahol ez megvalósul, ott a családokban sokkal kiegyensúlyozottabbak a nemi szerepek. Kisebb teher hárul az anyákra, és az osztott/váltott szerep a későbbiekben is fennmarad.

Izlandon ez húsz éve működik, s nemrég

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

LÉDER LÁSZLÓ 74 | FIGYELŐ 2022/7

F_74-75_cappuccino.indd 74

2022. 02. 15. 16:36

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1970-ben született.

látott napvilágot az a kutatási eredmény, amely azt mutatja, hogy azon famíliák esetében, ahol az apa a gyermek születése után harminc napot aktívan otthon töltött, radikálisan kevesebb válás történt. Itthon pozitívum az elmúlt öt évet tekintve, hogy nagyon sok vállalat jelentette be a saját hatáskörében: a kisgyerekes apák több fizetett szabadságot vehetnek ki. Néhol a rugalmas feladatellátást, a csökkentett munkaóraszámot, a hibrid munkavégzést is engedélyezték nekik.

– A karanténhelyzetekben megtapasztalhattunk pár új munkavégzési lehetőséget – ez hozott hasznos felismeréseket a családok működésére vonatkozóan?

– Ami ebből a járványidőszakban megvalósult, az kényszerből és hirtelen következett be. Változatos reakciókat váltott ki. Ahol a szülőknek komoly tapasztalatuk volt a home office terén, és annak működtetéséhez elegendő hely, eszköz állt rendelkezésre, ott nyilván nyereségnek tekintették ezt a fajta feladatellátást.

Máshol viszont konfliktushelyzetekhez vezetett az összezártság, az egzisztenciális félelem. Ahogy a praxisomban is látom, ezek előhoztak családi problémákat.

Ahol a változás azt jelentette, hogy az apának hirtelen több ideje lett a családjára, s jól is tudta érezni magát ebben a szerepben, ott „rákaptak” ennek a típusú jelenlétnek az ízére. Egy ausztrál kutatásban a megkérdezett férfiak fele válaszolta azt, hogy nem szeretne úgy élni, ahogy a pandémia előtt, amikor a napirendje miatt kevesebbet találkozhatott a gyerekével. Sajnos a jó irányú változások visszarendeződésének is látom a jeleit, mert szervezetfejlesztőként sok munkahellyel vagyok kapcsolatban – szerintem ez nagyobb mértékű lesz, mint feltétlenül szükséges lenne.

– Az apák meg tudtak erősödni abban, hogy akár nemet mondjanak a munkahelyük túlzó elvárásaira?

– Vegyes a tapasztalat. Vannak, akik gondolkodtak azon, hogy közelebbi munkahelyet választanak, vagy átrendezték a munkamegosztást, de nagyon sok család kénytelen alkalmazkodni. Főleg a kisgyerekesek esetében hazánkban elsősorban az apa a kereső, mert az anyák számára beszűkülnek a lehetőségek, mivel alulfizetett és kevés a részmunkaidős tevékenység, amelyet el tudnának vállalni.

1994-ben végzett az ELTE pszichológus szakán.

2000-ben a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében PhDképzést abszolvált.

1999–2000-ben a stockholmi Karolinska Intézetben PhD-tanulmányokat folytatott.

2017 óta az Apa Akadémia vezetője.

KEDVENCEK Film » Második esély (rendező: Susanne Bier) Zene » jazz Hobbi » szaxofonozás Ahonnan merít, ha kimerül » bolyongás sűrű erdőkben Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » türelem/bezárkózás

Gyakran szembesülök azzal, hogy egy pár – bár tisztában van ennek kedvezőtlen hatásaival – belecsúszik abba, hogy az anyának egyszerűen nem éri meg dolgozni. Nagyon fontos nekem, hogy küzdjek azon szokásrend, hagyományos nézet ellen, mely szerint – karikírozva – egy kisgyerekes apának a munkaerőpiacon, az anyának pedig otthon illik belerokkannia a helyzetbe. Egy gyermek születése – az első hat hetet leszámítva – nem indokolja, hogy a nő feladja a kapcsolatait, a karrierjét, az életmódját, ha ezt az időszakot okosan megtámogatjuk, például a fokozott apai jelenléttel. A feleségem opera-énekesnő. Az első gyerekünk születésekor külföldi szerződés kötötte, így a lányunk két hónapos korától kilenc hónap alatt tizenegy országban lépett fel.

Tudatosan úgy alakítottam a munkámat, hogy utazhattam velük, és amikor a feleségem dolgozott, etettem, altattam, gondoztam a kisbabánkat, plusz könyvet írtam, amit bárhol lehet csinálni. És eközben mindenki boldog volt, az anyagi helyzetünk egyensúlyban maradt, s az első kislányommal való szoros kötődésünk sem változott. Hozzáteszem, a második lányunkkal már hivatalosan is én maradtam gyeden; ezen élményeimről írom most az új könyvemet.

– Miként reagált erre a környezetük?

– Nagyon nehezen fogadták el. Sokszor éreztem neheztelést, értetlenséget – hölgyek részéről is. Volt, aki azt hitte, ez csak egy kamuszöveg, amelyet azért vetek be, mert nem akarok elvállalni egy munkát. Amilyen kedvesen fogadják az apa jelenlétét egy óvodában vagy egy játszótéren, ahol szinte szuperhősként kezelik, pont ennyire idegen a konzervatív munkaerőpiacon, ha a gyerekekkel kapcsolatos teendőire hivatkozik. Nyilván én sem szerettem volna izolálódni a gyed alatt, hiszen a lényeg a munkamegosztás, tehát volt olyan feladat, amelyet én is elvállaltam, hogy benne maradjak a szakmámban. Járnak már más apák is hasonló cipőben, de tény, hogy még mindig csodabogárnak számítanak itthon.

– A munkatársaival kutatást folytatnak a modern apaságról a most szülővé váló generáció tagjai között. Milyen eredmények születtek?

– Tudatosabban húznak határt a munka és a magánélet közé, a családalapítás kapcsán pedig emancipált női-férfi szerepben, egymás maximális támogatásában gondolkodnak. Zene füleimnek, hogy arra a kérdésre, ki ért jobban a csecsemőgondozáshoz, a kutatásban részt vevők többsége úgy válaszolt: mindketten értenek hozzá. Viszont azt látjuk, hogy társadalmi támogatás híján amint gyerekük lesz, ezek a párok fokozatosan retradicionalizálódnak, azaz viszszacsúsznak a hagyományos szerepekbe.

Az egyéni edukáció is nagyon fontos, de abban előrébb járunk, mint a rendszereink megújulásában. Például színesebbek lehetnének a támogatási megoldások, amelyek most egyoldalúan anyagi jellegűek és a kisgyerekkorhoz kötöttek. A szülők beszorulnak egy hitel visszafizetésének a falai közé – pont akkor, amikor kétkeresősből egykeresőssé válik a család, így egy fiatal férfi akár napi tíz órát is dolgozni kényszerül, miközben az anya egyedül marad a gyerekgondozással. Ez egyikük testi és lelki egészségét sem segíti, ahogy a család dinamikáját és a munkahelyen nyújtott teljesítményt sem. Németországban akkor kapnak több támogatást a szülők, ha vállalják, hogy kevesebbet dolgoznak – izgalmas megközelítés, ugye?

SZIGETI HAJNI 2022/7 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2022. 02. 15. 16:36

| TÁRSADALOM |

JAVULÓ DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A PANDÉMIA ALATT FŰRÉSZ TÜNDE | A járványidőszakban számos kihívással találkoztak a famíliák.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatásai szerint a családi kapcsolatokat inkább megerősítette ez a periódus. Több házasságot kötöttek és több gyermek született, jelentősen nőtt Magyarországon a gyermekvállalási kedv. A KINCS elnökével tekintettük át a kedvező demográfiai folyamatok hátterét.

lottak. Egyre több lehetőséget kaptak a famíliák arra, hogy az életszínvonaluk legalább ugyanolyan maradjon, mint korábban volt, vagy esetleg még tovább javuljon. Ezért vezette be a kormány a családi adó-visszatérítést, a 13. havi nyugdíj teljes öszszegű visszaépítését és a 25 év alattiak személyijövedelemadómentességét, de a bérek további emelése is ezt a célt szolgálja.

– Mi magyarázza azt, hogy a demográfiai folyamatok nem fordultak kedvezőtlen irányba?

– Egyedülálló jelenség Európában, hogy a járvány ellenére nálunk javultak a demográfiai mutatók. Magyarországon folyamatosan nő a gyermekvállalási és a házasodási kedv, amit a pandémia időszaka sem tudott megtörni, sőt 2010-hez képest

FOTÓ: GETTY IMAGES

Lassan talán véget ér a pandémia. Kérdés, miként jönnek ki a famíliák ebből az időszakból.

– A koronavírus-járvány családok tömegeinek az életét borította fel világszerte, nehéz két év van mögöttünk. A Kopp Mária Intézet hónapról hónapra megkérdezi a magyarokat arról, hogyan érzik magukat, milyen a közérzetük, változott-e a jövedelmi helyzetük. A válaszok mind visszaigazolták azt, hogy a hazai famíliák többsége nagyobb biztonságban, stabilabb körülmények között vészelte át a pandémia időszakát. A kutatásaink azt mutatják, hogy a családi kapcsolatok inkább megerősödtek a járvány alatt, és jóval kevesebben voltak, akiknél rom-

76 | FIGYELŐ 2022/7

F_76-77_KINCS-FureszTunde.indd 76

2022. 02. 15. 16:43

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| TÁRSADALOM |

megduplázódott a házasságkötések száma – tavaly 72 ezren kötötték össze az életüket. A születések száma is emelkedett, 93 ezer kisbaba látta meg a napvilágot a múlt évben, ami 2011-hez képest 5,6 százalékos bővülés. Mindez úgy, hogy a szülőképes korosztály létszáma közben közel 20 százalékkal csökkent, tehát kevesebb nő több gyermeket hoz most a világra. A teljes termékenységi arányszám ma már 1,59, míg 2011-ben 1,23 volt; az elmúlt időszakban itthon nőtt a legnagyobb mértékben az EUban a gyermekvállalási kedv. Míg 2011-ben öt tervezett gyermekből három született meg, jelenleg már négy.

– A kutatásaik mit mutatnak, mely intézkedéseket értékelik leginkább a famíliák?

– Az egymásra épülő kormányzati intézkedésekből álló komplex családtámogatási rendszerünk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ezek a mutatók így alakuljanak. Például a családvédelmi akcióterv, azon belül is a babaváró támogatás olyan lehetőség, mellyel nagyon sok pár élt, hiszen mintegy 200 ezerre tehető az igénylések száma. Tavaly indult a kibővített otthonteremtési program, amely által felújítási, bővítési munkákat végezhetnek el a családok. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pandémia idején is előre tudjanak lépni egyet a gyermekes szülők.

– Gyakran érte az a kritika a kormányt, hogy csak a felső középosztály tudja igénybe venni ezeket a lehetőségeket.

– Ez cáfolható, hiszen az ország minden pontján, a falvaktól a városokig sok százezer család, több millió ember érintett. Ha megnézünk néhány példát, láthatjuk, hogy az otthonfelújítási támogatást már mintegy százezer família tudta igényelni. A CSOK-nak köszönhetően nagyjából minden ötödik gyermekes család költözhetett új otthonba. A szja-visszatérítés révén minden adózó família visszakapja a befizetett adót, közel egymillió háztartás számolhat ezzel. Ebben az évben még több pénz marad a családoknál, a 2010-es kiadások három és félszeresét fordítja Magyarország a gyermeket nevelőkre. Ez is mutatja, hogy a családpolitikának továbbra is kiemelt célja, hogy akik vállalják a gyermekneveléssel járó többletfeladatokat, jobban járjanak anyagilag azokhoz képest, mint akik nem.

– Kiderül-e a kutatásaikból, hogy mi az, ami további segítséget jelentene, nem is feltétlenül anyagi támogatás formájában?

– Amikor megkérdezzük, mi kell a gyermekvállaláshoz, azt mondják, elsősorban stabil párkapcsolat, megfelelő lakhatási körülmények, biztos munkahely és biztos jövedelem. Minden olyan intézkedés segítséget jelent, amely stabilitást, családbarát körülményeket teremt, hozzájárul minden olyan akadály lebontásához, amely hátráltatná a vágyott gyermekek megszületését, valamint elősegíti a gyermekvállalási kedv növekedését. A minimálbér emelése, az üzemanyagok és egyes élelmiszerek árának átmeneti befagyasztása, a rezsicsökkentés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a családok megőrizzék, sőt tovább javítsák az életszínvonalukat. Ma már nagyon távolinak tűnik az a világ, amikor a gyermekvállalás szegénységi kockázatot jelentett, hiszen 2010-ben még a famíliák kétharmada a devizahitelek csapdájában vergődött, nem volt családi adózás, otthonteremtési támogatás. Azokhoz az időkhöz képest nagyon sokat léphetett előre minden gyermekes család.

– A pandémia idején kényszerből bevezetett hibrid munkavégzés sok előnnyel jár a kisebb gyermekeket nevelők számára. Érdemes lenne akár kormányzati eszközökkel is támogatni ezt a kultúraváltást?

– Valóban kikényszerítette a rugalmasságot a járvány időszaka, megmutatta a munkáltatóknak, hogy lehet atipikus, családbarát módon is foglalkoztatni a munkavállalókat. Fontos tapasztalata ez ennek a periódusnak. Úgy vélem, ez a pandémia pozitív hozadékaként valamilyen mértékben és formában fennmarad. Ma már kisgyermekes anyaként könnyebb rugalmas formában dolgozni; korábban bármikor a mostaninál jóval kevesebb lehetőség adódott a munka és a család összeegyeztetésére. Egyébként ezt a célt szolgálja a bölcsődefejlesztés, a nagyszülők bevonása a gyermekek felügyeletébe a nagyszülői gyeddel vagy a Nők40 programmal, azaz a nagymamanyugdíjjal.

– A KINCS milyen programokkal készült erre az esztendőre, tekintettel arra is, hogy névadójuk, Kopp Mária az idén lenne 80 éves?

– Kopp Mária-évet hirdettünk a professzor asszony születésének és halálának kerek évfordulója alkalmából. Elvégeztük újra az általa kidolgozott, a magyarok lelkiállapotát vizsgáló Hungarostudy kutatást, amely átfogó képet ad a magyarok testilelki egészségéről. Ennek adatait elemezve alapvetően kedvező tendenciákat látunk, az elégedettség és a boldogságszint nőtt az előző, 2013-as méréshez képest. Emellett ehhez a témához kapcsolódóan meghirdettünk egy irodalmi és egy tudományos pályázatot, melynek címe: Közös KINCSeink – család, közösség, lelki egészség. S újra kiadtuk Kopp Máriának és férjének A boldogságkeresés útjai és útvesztői című könyvét.

LENGYEL GABRIELLA

2022/7 FIGYELŐ | 77

F_76-77_KINCS-FureszTunde.indd 77

2022. 02. 15. 16:43

| SPORT |

ÚSZNI ÉS ÚSZNI HAGYNI

Az állatorvosi rendeléshez igazítottuk az interjút. Legyen bármilyen elfoglalt mint úszóelnök, a civil foglalkozásától egy újabb vizes világbajnokság sem tarthatja távol?

– Imádom a hivatásomat, az állatorvoslást, de az utóbbi időszakban már csak péntek délutánonként és szombat délelőttönként maradt időm dolgozni. Azonban épp a napokban egyeztettünk a családon belül, hogy az egyéb teendőim mellett valószínűleg már ezt sem fogom bírni, így kénytelen leszek átmenetileg szüneteltetni a rendelést.

– Ez esetben kanyarodjunk rá máris az úszásra. Mennyiben más a mostani feladat, Fukuoka helyére beugrani, mint volt 2017-ben, Guadalajarát kiváltva?

– A 2017-es rendezés előtti időszakban nem voltam benne a szervezőbizottságban, mint ahogy a Magyar Úszó Szövetséget (MÚSZ) sem én irányítottam.

Igaz, elnökségi tag voltam. Tanulságos,

hogy vendégnek éreztük magunkat a saját világbajnokságunkon, ahogy a többi érintett sportág képviselői is, miután teljesen ki voltunk rekesztve az előkészületekből. Ettől függetlenül a MÚSZ-ban sem zajlott gördülékenyen a munka. Emlékszem, kaptunk 800 jegyet a szervezőbizottságtól, és engem bíztak meg, hogy osszuk szét azokat az egyesületeink között, valamilyen igazságos elv alapján.

Már csak emiatt is gyakrabban jártam be a szövetségbe, mint korábban, és láttam, hogy nagy a fejetlenség. Ezek után az akkori elnök, Bienerth Gusztáv elleni puccs sem ért váratlanul. Annyiban más a helyzet, hogy Guadalajara anno a mexikói kormány pénzügyi garanciájának a hiányában lépett vissza, most pedig Fukuoka olyan Covid-protokoll alkalmazása mellett vállalta volna a ren-

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

WLADÁR SÁNDOR | A 2017es budapesti világbajnokság költségvetésének a töredékéből látja vendégül ez év nyarán a vizes sportok legjobbjait Magyarország – mondta a Figyelőnek a Magyar Úszó Szövetség elnöke, aki a vb szervezőbizottságát vezeti.

Az egykori klasszis arról is beszélt, mennyiben más a mai úszósport, mint amikor még ő is versenyzett.

78 | FIGYELŐ 2022/7

F_78-81_wladar.indd 78

2022. 02. 15. 16:44

| SPORT |

dezést, ami túlmegy az észszerűség határain. Például a versenyzők bemehettek volna védettségi igazolvánnyal, de az edzőkre és a többi stábtagra karantén várt volna. A mostani eset inkább a tavaly májusihoz hasonló, amikor a koronavírus-járvány viszontagságai ellenére úszó-Eb-nek adhattunk otthont. Tudjuk jól, hogy ez egy nagyobb esemény, hiszen nem 50 ország vesz részt rajta, hanem 200, több a sportág, több a versenyszám, de a recept mégis hasonló. A Vári Attila vezette Magyar Vízilabda Szövetséggel (MVLSZ) és a Mihók Attila által irányított Nemzeti Sportügynökséggel (NSÜ) mára kellőképpen összecsiszolódtunk, jó a csapat, megvan benne a szükséges tudás, tapasztalat.

– Tisztázódtak már a rendezés legfontosabb részletei?

– Nem akarunk a 2017-es vb-vel vetekedni, amely egy valóban nagy költségvetésből megvalósított, csúcsszuper rendezvény volt. A mostani a sportszakmáról szól, arról, hogy a vizes sportágak legjobbjai eljöjjenek Budapestre versenyezni. Ők azt mutatják meg, hol tartanak, mi pedig azt, hogy újra ott vagyunk a térképen.

Olyan palástok ledobásával ugyanakkor meg is könnyítjük a magunk dolgát, mint a nagyszabású megnyitó- és záróünnepség. Jóval szerényebb lesz a delegált vendégek száma, emellett nem építünk milliárdokért szinkronúszó-medencét a Városligetben és óriás-toronyugróerődöt a Dunán. Az utóbbi versenyszámot nem is tartjuk meg; ezen kívül csak a nyílt vízi 25 kilométeres úszás marad ki a megszokott programból.

– No de milyen konkrét lépések előzték meg a nagy bejelentést?

– Ahogy érkeztek a hírek Fukuokából, hamar elgondolkodtunk azon a MÚSZban Török Enikő sportszakmai és Szántó Dávid nemzetközi vezetővel, hogy mi lenne, ha ez a vizes világbajnokság is nálunk zajlana, majd az MVLSZ-t is megkerestük ezzel az ötlettel. Tudtuk, hogy az európai szövetség, a LEN, valamint a világszervezet, a FINA szerepét évek óta fenyegeti a Nemzetközi Úszóliga, az ISL. Hamar ki is derült, hogy nyitott kapukat döngetünk, hiszen annál erősebb üzenet nem sok lehet, mint a már elkönyvelt halasztás helyett mégis megrendezni 2022ben a vizes világbajnokságot. Szintén so-

kat nyomott a latban, hogy a FINA elnökével, Husszein el-Musszalam úrral nagyon jó a személyes kapcsolatom. Talán nem véletlen, hogy a 2019-es kvangdzsui vb-n a világon egyedüli szövetségi vezetőként állhattam oda a díjátadásra, hogy Milák Kristóf nyakába akaszthassam az aranyérmet. Husszein nemcsak mint sportvezetőre, hanem az állatok jó barátjaként is számíthat rám. Nemrégiben arra kért, hogy segítsek valóra váltani a lányának egy régi álmát, szerezzek be neki egy pomerániai törpespiccet. Eleget tettem a kérésnek; ez is jelzi, hogy ez a kapcsolat túlmutat a hivatalos kereteken. A vizes vb-re visszatérve: jó volt a fogadtatásunk. Történt egy belső egyeztetés a FINA-nál, mi pedig közben megkerestük a kormányt, s itthon is rábólintottak a kezdeményezésünkre.

NÉVJEGY 1963. július 19-én, Budapesten született.

Nyolcéves korától versenyszerűen úszott, előbb a KSI-ben (1972–80), majd az Újpesti Dózsában (1980–85).

Az edzője Széchy Tamás volt.

Az 1980-as moszkvai olimpián 200 méteres hátúszásban győzött.

Továbbá világbajnoki ezüstérmes, kétszeres Európa-bajnok. 1985-ben 22-szeres magyar bajnokként, háromszoros Európa-csúcstartóként vonult vissza.

1981-ben az év sportolója volt Magyarországon, s ugyanebben az esztendőben a Swimming Worldnél az év európai úszója is.

Az úszás után 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdázója volt, magyar bajnoki címet nyert.

1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel.

A rendszerváltás után megnyitotta bátyjával, Zoltánnal a Wladár Kisállat Klinikát, amely az első állatorvosi magánrendelők egyike volt az országban.

2000-től 2017-ig az úszóklasszisok sorát kinevelő Jövő SC ügyvezetőjeként tevékenykedett.

2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották.

– Elhangzott, hogy jelentős anyagi kedvezményeket kaptak. Ez mit jelent a gyakorlatban?

– Milliárdos nagyságrendű megtakarítást jelent ez a költségvetésnek, és további komoly takarékoskodást eredményezhet, ha a közvetítői jogdíjak ügyében is meg tudunk egyezni. A rendezéshez kapcsolódó jogdíj az eredeti összeg harmada és fele közé tehető, az akkreditált vendégek száma pedig 450 helyett 150 – a repülőjegyek, a szállodai szobák, a napidíjak miatt ez is számottevő tétel. Az ünnepségek, a reprezentációs eszközök kiadásaiból is bőven tudunk faragni, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy nincs szükség új létesítményekre, a meglévők tökéletesen megfelelnek. A FINA bejárta a helyszíneket és elfogadta a tervünket. Tíz napon át napi több mint tíz órát dolgoztunk, titoktartási nyilatkozatok mellett.

– 130 milliárd forintra rúgott a legutóbbi világbajnokság költségvetése, amely úgy hízott hétről hétre, mint a kis gömböc. Most hol állhatnak meg a kiadások?

– Ennek a súlyos összegnek biztosan elegendő lesz a töredéke, azzal együtt is, hogy egészen más az inflációs környezet, mint ahogy a munkaerőköltségek is elszálltak. Már most sincs messze a június 18-i rajt, folyamatosak az egyeztetések. A versenyprogram és a helyszínbeosztás már elkészült, a feladatkörökhöz neveket rendeltünk, megvannak a sportáganként felelős sportigazgatók, ugyanígy versenyigazgatót, operatív igazgatót is kineveztünk. Sok a teendő, melyeken az NSÜ-vel osztozunk. Mi felelünk például a versenyhelyszínek kialakítása mellett az akkreditációért, a szállásért, a sportprezentációért, de ugyanígy az érmekért, a kabalafigurákért és a formaruháért is, míg a sportügynökség sok egyéb mellett megkapta a logisztikát, a létesítménybérlést, a médiát, a marketinget. A legsürgetőbb mégis az, hogy amint megvan a 2022/7 FIGYELŐ | 79

F_78-81_wladar.indd 79

2022. 02. 15. 16:44

| SPORT |

szükséges költségvetési forrásokról szóló kormányrendelet, mielőbb lefolytassuk a közbeszerzési eljárásokat.

– A vízilabda a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda mellett Debrecenbe, Szegedre és Sopronba is ellátogat. Mi indokolja a vidéki helyszínek bevonását?

– Bár a logón az szerepel majd, hogy Budapest 2022, ez egész Magyarország világbajnoksága. Közös érdek, hogy minél több ember láthassa élőben az eseményeket, ezért döntöttünk a vidéki helyszínek mellett is. Fantasztikus uszodák épültek a Modern városok program keretében, itt az ideje, hogy megmutassuk őket. Ezzel együtt a negyeddöntőktől már minden mérkőzés a Hajósban lesz, amelynek

a befogadóképességét ideiglenes lelátók felállításával növeljük meg. Ez a kevés szükséges építés egyike. Ami még számottevő, az a szurkolói zóna kialakítása a Duna Arénánál és a Margitszigeten.

– A Duna Arénát ezúttal miért nem bővítik ki tizenkétezer férőhelyesre?

– A már említett fenntarthatósági szempontok miatt. Abból főzünk, amink van, így is felmegyünk 4700-ról 5500 feletti kapacitásra. Volt ugyan egy merész gondo-

lat, miszerint medencét építünk az MVM Dome-ba, ahol akár 20 ezer néző is szurkolhat, de ez műszakilag meglehetősen problémás, és a tesztelésre sem jutott volna elég idő. Pedig nem nehéz elképzelni ott egy telt házas pólómeccset, akár a szerbek, a horvátok vagy az olaszok ellen. Így ez a terv megmarad a 2027-es olimpiai kvalifikációs vb-re, amelyet ugyanúgy Budapest rendezhet.

– A nyílt vízi úszás nem Balatonfüreden, hanem a Lupa-tavon lesz. Az utóbbi helyszínben nagyobb fantáziát látnak?

– Gazdaságosabb itt, ráadásul a tavaly májusi Európa-bajnokságon a Lupa-tó már bizonyította, hogy kiváló helyszín.

Pár száz fős nézőtér kialakítására ott is

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

KVANGDZSUBAN A CSÚCSON. VILÁGREKORDDAL LETT VILÁGBAJNOK 200 MÉTER PILLANGÓN MILÁK KRISTÓF, AZ ARANYÉRMET WLADÁR SÁNDOR AKASZTHATTA A NYAKÁBA

80 | FIGYELŐ 2022/7

F_78-81_wladar.indd 80

2022. 02. 15. 16:44

| SPORT |

szükség lesz, de logisztikai értelemben kézenfekvő megoldás, szemben egy balatonfüredi kitelepüléssel, s annak minden pluszköltségével. Felvetődött a lehetőség, de az ugyancsak milliárdos tétel lett volna, elvégre kiemelt üdülőövezetről beszélünk, a szálláshelyek, a rendezvényszervezés annak megfelelő költségeivel, nem beszélve a vízjogi engedélyekről.

– Az országimázst akkor javíthatja igazán a vizes vb, ha azon nézők is lehetnek. Készülnek többféle Covidforgatókönyvvel?

– Aki ott volt a 2017-es világbajnokságon, az csodálatos élményekkel gazdagodott; a tapsba, a hangorkánba beleremegtek a lelátók. Azt a hangulatot soha-

sem felejtjük el, s remélem, ez év nyarán vissza tudjuk hozni. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet nem akadályozza meg, hogy több ezer embernek örömet szerezzünk az uszodákban és a szurkolói zónákban, de legalább ilyen fontos, hogy a 200 országba eljutó televíziós közvetítéseink kiemelkedő minőségűek legyenek, hiszen bő két héten át ezeket nézi majd mindenki Amerikától Kínáig. Ezért is fontos a pókkamera és a színvonalas víz alatti felvételek. Felbecsülhetetlen értéke van például annak, hogy egy műugróversenyen percenként látható a visszajátszásoknál a medence alján lévő csempékből kirajzolódó „Budapest” felirat. Ez legalább annyit ér, mint a közvetlenül jelentkező csaknem 100 ezer vendégéjszaka, amelyet a vb generál, segítve a turizmus újjászületését. Ha a koronavírus másképp „gondolja”, arra is lesz válaszunk, de úgy készülünk, hogy a járvány előtti időket idézve, jó hangulatban tölthetjük meg a létesítményeinket.

– A magyar mérleg kilenc érem volt 2017-ben: két arany, öt ezüst, két bronz.

Ehhez képest az idén mi a realitás?

– Amióta MÚSZ-elnök vagyok, 90 százalékos pontossággal meg tudtam mondani, mi fog történni. Most még sok kapaszkodó hiányzik a pontos előrejelzéshez, ám ezzel együtt úgy érzem, úszásban lesz három magyar érem, köztük egy arany. Vízilabdában pedig a reményeim szerint ugyanúgy felállhatnak a dobogóra a férfi- és a női válogatott tagjai is, mint a tokiói olimpián. Kellenek a jó eredmények, a példaképek, a hősök, mert építhetünk bármilyen stadiont, uszodát, sportcsarnokot, ha a sportszerető magyar népnek nincs kinek szurkolnia, akkor nem lehet sikeres sem ez a vb, sem más. Sós Csaba úszókapitánnyal is közöltem: mondják meg, mi kell az eredményes szerepléshez – bármit kérhetnek, megkapják.

– Hosszú Katinkát, Milák Kristófot vagy éppen Kapás Boglárkát senkinek sem kell bemutatni. De kik azok, akik ezen a nyáron berobbanhatnak a Duna Arénában?

– Alapvetően még mindig a „régi öregekre” számítunk, folytatva az ön által megkezdett sort Verrasztó Dáviddal vagy Kenderesi Tamással. Kijöhet egy jó szereplés Telegdy Ádámból, de Kós Hubertre is nagyon kíváncsi leszek. Már Tokióba úgy ment ki, hogy érmet szerez.

Ha a formába hozás most működik, kellemes meglepetést okozhat, s ugyanez Szabó Szebasztiánról is elmondható.

– Az utóbbi idők uszodai balhéi miatt is fontos, hogy a magyar úszósport a legszebb arcát mutassa. Egy jól sikerült vb az utánpótlásnak is nagy lökést adhat.

– A Szilágyi- és a Turi-ügy is zárvány, remélhetőleg senki sem von le általános következtetéseket belőlük. Örülnék, ha inkább az Úszó nemzet program (ÚNP) alapján ítélnének meg bennünket, amelynek Egerszegi Krisztina lett a nagykövete.

Február 1-jén indultunk, 14 ezer gyerekkel, de szeptembertől 46 ezerre megy fel a létszám. Az ÚNP négyzetméterre meghatározza a vízfelületet, a szükséges oktatók, öltözők vagy éppen a gyerekeket szállító buszok számát. Legfeljebb húszperces utazással minden gyereknek elérhetővé válik egy uszoda a projekt révén, amelyre valóban kedvezően hathat a vizes világbajnokság is.

– Sokat változott a versenysport. Foglalkoztatja még, hogy mennyiben más ma úszónak lenni, mint volt akkor, amikor versenyzett?

– Szomorú a szívem, a kelleténél jobban foglalkoztat ez a kérdés. Olimpiai bajnok lettem, ami az álmaim megvalósulása, de az fáj, hogy túl nagy árat fizettem érte. Látom, hogy a maiak miként készülnek rövidebb, de intenzívebb edzésekkel, közben arra is emlékszem, hogy én mit tettem anno a sikerért. Nem véletlenül fejeztük be többen már 22-23 évesen – említhetném Egerszegit is –, hamar kiégtünk az iszonyatos mennyiségű munkától. Leúsztunk napi 20-22 kilométert, kár, hogy nem tudtuk: feleannyi is elég lett volna. Másfelől ma sokkal több pénz van a sportban, így az úszásban is, az egyetemi ösztöndíjakról vagy az olimpiai járadékról nem is beszélve. Ugyanakkor a 80-as években egy olimpiai bajnoki címnek erkölcsileg nagyobb súlya volt. Nem volt ekkora hírzaj, több figyelmet, nagyobb elismertséget kaptunk.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/7 FIGYELŐ | 81

F_78-81_wladar.indd 81

2022. 02. 15. 16:44

| AJÁNLÓ |

FARSANGI PROGRAMOK

KLEBELSBERG KASTÉLY | Két különleges programmal készül a Klebelsberg Kastély a farsangi forgatagra. Február 20-án Kastélymesék című ingyenes, családi programjával várja a ház a látogatókat, amelynek keretében fellép Gulyás László vándormuzsikus interaktív farsangi mulatságaival, valamint az Együgyű Mihók című népmesét láthatja a közönség a Ládafia bábszínház előadásában.

KIÁLLÍTÁS,

KONCERT,

KARNEVÁL

KARNEVÁL A RÓMAIN NÁNÁSI UDVAR | Február 19-én karneváli hangulattal érkezik a következő Római-parti piac. A megszokott termelői élelmiszerek és kézműves kincsek mellett több helyen is sül majd klasszikus farsangi fánk különböző házilekvárokkal ízesítve, aki pedig valamilyen különlegességre vágyik, az a rózsafánkot is megkóstolhatja.

FÖLD ALATTI FUTÁS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

HÚSZÉVES A TERROR HÁZA

TERROR HÁZA MÚZEUM | Február 21-től 25-ig rendhagyó történelemórákat tartanak középiskolás diákoknak, 24-én pedig Vörös csillag a kereszt ellen címmel konferenciát rendeznek a Szent István Intézettel közösen. Február 26-án, szombaton ingyenes ünnepi koncert lesz az Andrássy úton a Kerekes Band, Tóth Gabi, Vastag Csaba és Radics Gigi részvételével.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ROTTENBILLER PARK | Február 20-án farsangi futást rendeznek Kőbányán. A BBU Föld Alatti Futás idei futamának tematikája a farsang és a karneváli hangulat köré szerveződik, ennek szellemében várnak mindenkit, aki szívesen futna bolondos jelmezben, de annak sem kell otthon maradnia, aki az edzőruhára esküszik. Az esemény helyszíne a kőbányai pincerendszer, ahol különböző távokon lehet indulni.

82 | FIGYELŐ 2022/7

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 02. 15. 16:38

F_BIII-fft.indd III

2022. 02. 15. 14:21

MEGJELENT AZ AUTÓMOTOR MAGAZIN, MOST +16 OLDALAS MELLÉKLETTEL! +16 16 OLDAL 5 5$9$ $9$3 3Ą Ą , & 9( 9(-

425 Ft 3.

3 2022. február 9–2

Ára: 425 Ft

Ą , & 9( 3Ą 5 $9 $3

Autómegosztó szolgá AU TÓMEGltaO tások am melléklet SZTÓK

MELLÉKLET

JÖN A TONALE

CSA K

425Ft

GreenGo

MO M OL L Limo

Share Now

Zónatérképek

ridje! ib h ő ls e o e m o R Az Alfa or Ford Bronco Rapt

MÁR FURGONOK IS S ELÉRHETŐK!

0-as 40 éves a Volvo 76

YARIS CROSS

INDÍTÓMOTOR JAVÍTÁSA

es vagy dízel? in z n e b r: te s u D ia Dac K Keresse az üzletekben, ü l t kb vagy fizessen fi elő onli online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon!

F_BIV_auto.indd IV

2022. 02. 15. 14:22