Nagyban gondolkodnak

from Figyelő 2021 40. szám

LAKOSSÁGI HITELPIAC | Bár a korábbi hónapokra jellemző csúcsok elmaradtak, az augusztus is nagyon erősre sikerült a lakossági hitelpiacon. Most leginkább a lakáskölcsönök húzzák a bővülést.

Annak ellenére, hogy a nyári időszak hagyományosan nem a legerősebb a lakossági hitelezés szempontjából, az augusztusi hónap is igen erősre sikerült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint a nyár utolsó hónapjában 117,8 milliárd forintnyi új lakáskölcsön-szerződést kötöttek a háztartások, ami ugyan 11 százalékkal elmaradt a júliusi 132,5 milliárdtól, mégis igen szép eredmény. A személyi kölcsönöknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is minimális viszszaesést mért az előző hónap új kihelyezéseihez képest az MNB: egyedül a babaváró kölcsönnél látszik nagyobb csökkenés, az itt kimutatott 43 milliárd forintnyi szerződés 5,7 milliárddal maradt el az egy hónappal korábbitól.

MINDEN VISZNEK A LAKÁSKÖLCSÖNÖK

Ami az első nyolc hónap adatait illeti, most már borítékolhatónak tűnik az újabb rekord a lakossági hitelpiacon. Ebben pedig oroszlánrész jut a lakáscélú kölcsönöknek, amelyekből kevés híján 850 milliárd forintnyira szerződtek le az év első kétharmadában a háztartások. Ez kiugró, 41,7 százalékos bővülést jelent 2020 első nyolc hónapjához mérten, ami még akkor is megsüvegelendő, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év számaira a járvány a lakossági hitelpiacon is erőteljes hatást gyakorolt. A lakáskölcsönpiac jó teljesítményében persze több tényező is közrejátszik: ezek közül a két legfontosabb a járványhelyzet enyhülésével ismét felerősödő kereslet és az állami ösztönzők stimuláló szerepe.

A fogyasztási hiteleknél már jóval szerényebb, 5 százalék körüli emelkedést mért az MNB az új szerződéseknél. Ebben leginkább a babaváró kölcsön iránti, az utóbbi időben kissé ingadozó keresletnek volt elsősorban szerepe: a támogatott konstrukciónál összesen 380 milliárd forintnyi új szerződés köttetett 2021 első nyolc hónapjában, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönöknél viszont igen erőteljes, több mint 30 százalékos bővülést hozott a január eleje és augusztus vége közötti időszak, ám ez jelentős részben az alacsony bázissal is magyarázható. A szabad felhasználású jelzáloghitelek szempontjából sem alakultak rosszul az elmúlt hónapok: itt 60,7 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege, 11,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

GYORSAN NŐ A PORTFÓLIÓ

Az emelkedő új hitelkihelyezések és részben a törlesztési moratórium nyomán a lakossági kölcsönök állománya is gyorsan emelkedik Magyarországon. Az MNB adatai szerint augusztus végére már csak 3 milliárd forint hiányzott a 9 ezer milliárdos határ eléréséhez, ami 16 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi állományhoz viszonyítva. Ezen belül a lakáshitelek állománya az átlagtól kissé elmaradó mértékben, 14,4 százalékkal nőtt, így minimálisan maradt el a 4400 milliárd forinttól. A fogyasztási kölcsönöknél viszont jóval tempósabb, 26,1 százalékos bővülést mért az MNB, 4087 milliárdos portfólió mellett. Utóbbiban meghatározó szerepe volt a babaváró hitelnek, amelynél a konstrukció sajátosságai miatt a felvett kölcsönök döntő része egyszerűen hozzáadódik a meglévő állományhoz. Így ebből a támogatott konstrukcióból augusztus végén már több mint 1400 milliárd forintnyi volt a háztartásoknál, ami 63,2 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbi volumenhez mérten. A személyi hitelek állománya nagyjából együtt mozgott a teljes lakossági piacéval, és 15,7 százalékos bővülés után 1110,6 milliárd forintot tett ki.

Változatlanul vannak ugyanakkor olyan terméktípusok, amelyeknél inkább stagnál, vagy hosszabb idő óta lassan csökken az állomány: így például a gépjármű-, a folyószámla- vagy az áruvásárlási kölcsönöknél is ez a helyzet.

BÁTRABBAK AZ ÁRUHITELESEK IS

Az év első hét hónapjában 20 ezer forinttal, 170 ezerre emelkedett az átlagosan igényelt áruhitelösszeg az előző év azonos időszakához képest a Media Markt tapasztalatai szerint. A vásárlók jellemzően a nagyobb értékű háztartási gépek, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai készülékek vásárlásánál igényelnek kölcsönt. Az áruházi vásárlásoknál egymillió forintos hitelösszegre is akadt példa. A pandémiás időszak alatt különösen megnőtt az online vétel, ezzel együtt az internetes kölcsönigénylés népszerűsége. A megvásárolt termékekben nincs nagy különbség az online és offl ine indított ügyletek között, bár az igazán nagy értékű, több millió forintos berendezésekért a vevők jellemzően személyesen bemennek az áruházakba. „Adataink alapján a vidéki régióban magasabb a forgalmunkon belüli hitelarány, jóval 10 százalék feletti, míg Budapesten ez lényegesen alacsonyabb” – nyilatkozta Szilágyi Gábor, a Media Markt ügyvezetője. „A kérelmeket legalább 80 százalékban kedvezően bírálja el pénzügyi partnerünk, a Budapest Bank. A ritka visszautasítás általában formai okokra, hiányosságokra vezethető vissza, nem pedig a hitelképességre” – tette hozzá.

A HÁZTARTÁSOK HITELEINÉL*

Lakáshitelek Milliárd forint

414,6 567,0 602,8 598,6 848,3

Fogyasztási hitelek

Milliárd forint

768,8 789,7 829,5

285,3 432,3

’17’18’19’20’21 ’17’18’19’20’21

A HÁZTARTÁSOK

HITELÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA*

Ezer pont

6668,4

5773,9 5851,5 6031,2 7753,1 8997,0

2016 2017 2018 2019 2020 2021

*Adott év augusztusában. Forrás: MNB

NAGYON JÖN FEL A BABAVÁRÓ

Az állományok eltérő ütemű és irányú változása nyomán némileg változott az elmúlt időszakban a lakossági hitelportfólió összetétele is. A lakáskölcsönök súlya már régóta 50 százalék alatt mozog – augusztusban 48,9 százalékot tett ki –, miközben a babaváró hitelé egy év alatt 11,2-ről 15,8 százalékra ugrott. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a személyi kölcsönök állnak 12,3 százalékos aránynyal, de viszonylag nagy, 9,2 százalékos súlyt képviselnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek is.

BARÁT MIHÁLY

A DRÁGULÁS SZELE

KAMATOK | A jegybanki kamatemelések nyomán elkezdtek felfelé kúszni a lakossági hitelek kamatai – igaz, a drágulás nem drámai mértékű. Ugyanakkor a betéti kamatok is nőnek.

A Magyar Nemzeti Bank által számított átlagos kamatlábakon is kezdenek látszani a jegybanki kamatemelések, illetve a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) növekedésének a hatásai. Az emelkedés ugyanakkor nem minden konstrukciót érint azonos mértékben, és egyelőre nem is lehet jelentős mértékű mozgásokról beszélni.

A HOSSZABB FIXÁLÁS A NYERŐ

Az MNB adatai szerint a forintban nyújtott lakáshitelek szerződésekben szereplő éves átlagos kamatlába 4,19 százalékot ért el augusztusban, ami 14 bázispontos növekedést tükröz a két hónappal korábbi értékhez képest. (A júniushoz való viszonyítást az intézmény kamatemelési ciklusának a kezdete indokolja.) A lakáshiteleknél ugyanakkor egyáltalán nem egységes a kép, ha megvizsgáljuk a különböző kamatperiódusok mellett nyújtott konstrukciókat. A változó kamatozásúaknál vagy legfel-

jebb egyéves kamatfixálásúaknál például két hónap leforgása alatt 63 bázisponttal ugrott feljebb az átlagos ráta, augusztusra elérve a 4,05 százalékot. Más kérdés, hogy az új lakáshitel-szerződést kötő lakossági ügyfelek közül ez az ugrás már keveseket érint, hiszen arányuk a jegybanki statisztikák szerint egy százalék alatt mozog. A most legnépszerűbbnek számító, öt és tíz év közötti kamatperiódusú, forintban nyújtott lakáskölcsönöknél viszont mindössze 10 bázisponttal kúszott feljebb az átlagos kamat, és a nyolcadik hónapban 3,88 százalékot ért el. A tíz esztendőn túli kamatfixálású hiteleknél sem volt drámai a változás, hiszen itt 4,43-ról 4,61 százalékra emelkedett az átlagos ráta. Mindezek alapján jól látszik, hogy a pénzügyi szolgáltatók sokkal óvatosabban nyúlnak az ügyfelek körében népszerűbb hiteleknél a kondíciókhoz, ami arra utal, hogy erős a verseny az egyébként igen jól teljesítő lakáshitelpiacon. 32 bázisponttal nagyobb a júniusi értéknél, de az elmúlt évek adatai tükrében egyáltalán nem tekinthető magasnak. Figyelemre méltó viszont, hogy a babaváró kölcsön átlagos kamatlába két hónap leforgása alatt 25 bázisponttal kúszott feljebb, és 4,53 százaléknál járt augusztusban. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 5,36-ról 5,56 százalékra emelkedett az átlagos kamatláb. A folyószámlahitelek sem jelentenek kivételt az emelkedési trend alól: itt augusztusban már 17,90 százalékos éves kamattal lehetett megkötni egy átlagos új szerződést, miközben két hónappal korábban nem egészen 17,4-nél járt az MNB által kimutatott érték.

KOMOLYABB LÉPÉSEK JÖHETNEK

A money.hu napokban megjelent elemzése is arra mutatott rá, hogy a bankok közötti éles verseny miatt augusztus végéig csak minimálisan érvényesült a személyi- és lakáshitelkamatokban az MNB emelési ciklusa, a pénzintézetek a saját marzsuk összehúzásával igyekeztek elérni kölcsönkihelyezési terveiket. A portál prognózisa szerint ugyanakkor a kegyelmi állapotnak lassan vége szakad. A jegybank kamatemelési ciklusa de cemberig – igaz, kisebb, 15 bázispontos lépésekkel – kitart, ráadásul az infláció is átmenetileg magasabb szinteken ragad. Az ügyfeleknek e két tényező miatt a bankoknak nagyobb betéti kamatot kell fizetniük, miközben a saját költségeik is nőnek a pénzromlás okán. Emellett a hosszú pénzpiaci hozamokban szeptemberben alaposabb növekedés volt látható. „A következő hónapokban így vélhetőleg gyorsuló mértékben kezdenek emelkedni a hitelkamatok. Mindezek alapján a közeljövőben kölcsön felvételét tervezőknek érdemes megfontolniuk, hogy előre hozzák a tárgyalást a bankjukkal” – hívta fel a figyelmet az elemzés.

A HÁZTARTÁSOK FORINTBETÉTEINEK ÁTLAGKAMATA

KÖZEL A TIZENKÉT SZÁZALÉK

A fogyasztási hiteleknél is hasonlóan alakult az elmúlt hónapokban a helyzet: vagyis egyértelműen felfelé mutató a trend a kamatoknál, de drámai válto- zásokról egyelőre nincs szó. A személyi kölcsönöknél már meghaladta a 11,9 szá zalékot az éves átlagos kamat, ami ugyan Forrás: MNB

2020. VIII. 2021. VIII.

A LAKÁSHITELEK ÁTLAGKAMATA FORINTHITELEKNÉL

4,2 Százalék

4,1 4,0

4,01 4,19

3,9

3,88

3,8 3,7 VIII. IX.

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 2020 2021 VIII.

Forrás: MNB

A BETÉTEKNÉL VAN MOZGÁS

Érdekes ugyanakkor, hogy a kamatemelési ciklus hatásai már a lakossági betétek kondícióin is látszanak, miközben korábban az volt a gyakorlat, hogy a bankok itt némi csúszással követték az MNB lépéseit. A forint-folyószámlabetétek átlagos éves kamatlába például két hónap leforgása alatt 0,02-ról 0,04 százalékra emelkedett, aminek túl sok jelentősége ugyan nincsen, de mindenképp látványos változás. A lekötött forintbetéteknél 0,33-ról 0,51 százalékra nőtt a szerződésekben szereplő átlagos ráta, ami szintén figyelemre méltó eredmény. A növekedés egyébként jórészt az éven belüli lejáratú konstrukcióknak köszönhető, ahol 0,31-ról 0,50 százalékra változott az átlagos érték.

A betéti kamatok emelkedésének persze csak hosszabb távon lehetnek a lakosság megtakarítási portfólióján is érzékelhető hatásai: a még mindig jóval egy százalék alatti hozam egyelőre nem alkalmas arra, hogy nagy tömegben mozgassa meg a lekötés vagy befektetés nélkül tartott, pihenő pénzeket.

BARÁT MIHÁLY

NAGYOKAT

MENTEK

BUX | Több mint negyedével emelkedett a BUX értéke az év első kilenc hónapjában. Bár a blue chipek is jól teljesítettek, az igazán nagy ugrásokat a közepes kapitalizációjú papírok hozták.

Eddig nagyon jól alakult az év a Budapesti Értéktőzsdén: 2021 első három negyedévében 25,7 százalékkal emelkedett a BUX, és 52 854,6 ponton zárt. A négy blue chip mindegyike két számjegyű árfolyam-növekedést ért el az első kilenc hónapban, de akadt olyan papír, amelynek több mint duplájára emelkedett az árfolyama a múlt év utolsó kereskedési napjának végéhez képest.

AZ OTP VITTE A PRÍMET

A hazai blue chipek közül egyértelműen az OTP az első kilenc hónap nyertese, legalábbis ami az árfolyam alakulását illeti. A bankpapír árfolyama 36,2 százalékkal jár magasabban szeptember végén, mint a decemberi utolsó kereskedési napon, és 18 200 forintot ért el. A Mol a szeptember végi hajrának köszönhetően 2584 forinton zárta a kilencedik hónapot, így összességében 18 százalékkal emelkedett az árfolyama 2020 végéhez képest. A négy nagy közül az árfolyam alakulása alapján a Richter végzett a harmadik helyen, hiszen a gyógyszergyártó papírja is 14 százalékot szedett magára az első kilenc hónap folyamán. A Magyar Telekomnál 11,4 százalékos pluszt mutatott szeptember 30-án az árfolyam, 423 forintos érték mellett.

DUPLÁZOTT A MASTERPLAST

Az igazán nagy ugrásokat a közepes kapitalizációjú részvények közül produkálta néhány az év első három negyedében. Ezek közül is kiemelkedik az építőanyag-iparban érdekelt Masterplast, amelynek 122,2 százalékkal, 4400 forintra ugrott a kurzusa a múlt év végéhez képest. Szintén figyelemre méltó a gyors tempóban terjeszkedő 4iG papírjának a teljesítménye: itt 55,7 százalékot emelkedett az árfolyam kilenc hónapos időtávon, 990 forinton zárva a szeptembert. Az AutoWallis komoly növekedési ambícióit szintén díjazták

ÚJ SZEREPLŐ A PARKETTEN

A múlt hónapban új részvény is bemutatkozott a budapesti parketten: elindult a kereskedés az Oszkó Péter érdekeltségébe tartozó OXO Technologies Holding papírjaival. „A tőzsdei kereskedésünk elindulása azt jelenti, hogy hazánkban elsőként a technológiai innovációk papírjai a nyilvános piacokon is elérhetővé váltak. Mostantól azon fogunk dolgozni, hogy a hazai és régiós innovációk nemzetközi növekedési potenciálja egyre szélesebb és sikeresebb portfólió formájában jelenjen meg a részvényeinkben” – emelte ki az indulás kapcsán tartott sajtótájékoztatón Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding igazgatóságának elnöke. „Magyarországnak erős az innovációs képessége az IT-területen, azonban fontos, hogy ezek a cégek megfelelő tőkefi nanszírozási lehetőségeket találjanak itthon, a hazai tőkepiacon, ami fontos lépés a világpiac meghódítása felé vezető úton. Az OXO Holding ebben a fi nanszírozási, befektetési modellben képvisel jelentős újdonságot, hiszen a holding tőzsdei megjelenésével ötvözi a nyilvános tőkepiacokban rejlő lehetőségeket a startupbefektetésekhez szükséges szaktudással” – tette hozzá Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója.

a tőzsdei befektetők, hiszen kilenc hónap leforgása alatt hajszál híján a másfélszeresére, 127 forintra emelkedett az árfolyam. A Waberer’s szempontjából ugyancsak nagyon jól alakult az első három negyedév, hiszen a szeptember végi 2370 forintos árfolyam 39,4 százalékos emelkedést jelez.

Nem minden részvénynek sikerült pluszban zárnia 2021 első kilenc hónapját: a Zwack árfolyama 1,2 százalékkal, 16 600 forintra csökkent, de 5 százalékkal, 283 forintra esett az Appeninn kurzusa is.

REKORD SZEPTEMBERBEN

Az augusztusi, közel 52 ezer pontos záróértéket követően szeptemberben ismét rekordot döntött a BUX-index: a hónap folyamán alkalmanként az 53 ezer pontot is átlépte, végül 52 855 ponton zárt, amely 1,7 százalékos emelkedést jelent augusztushoz képest – áll a tőzsde havi elemzésében.

A részvénypiacon a korábbi hónapokhoz hasonlóan újfent az OTP bizonyult húzóerőnek, a társaság forgalma

EGYES HAZAI RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMÁNAK VÁLTOZÁSA

Forrás: BÉT

2 százalékos növekedéssel, 122,4 milliárd forintra emelkedett, ezzel a vállalat a szeptemberi részvénypiaci forgalom 50,4 százalékát adta. Az OTP-t a Mol és a Richter követte a piac 19,7, illetve 14,6 százalékát jelentő forgalommal. A negyedik helyre a 4iG tornázta fel magát, amely a hónap legnagyobb árfolyam-növekedését produkálta – a papír 990 forinton zárt, ez 22,8 százalékos emelkedés az előző havi záróértékéhez képest.

Az azonnali részvénypiacon összességében tovább emelkedett a kereskedés szeptemberben is – augusztushoz képest 4,5 százalékkal nőtt, végül 242,9 milliárd forinttal végzett, amely 11 milliárd forint értékű napi átlagforgalmat jelent.

Az árupiac forgalma ugyancsak emelkedett augusztushoz képest, a határidős gabona 875 millió forint értékű összforgalmából a napraforgómag 467 millió, a takarmánykukorica 364 millió, míg az euro búza 44 millió forintot tett ki. A brókercégek kereskedési rangsorában a Concorde végzett az élen 118 milliárd forintos részvényforgalommal, amely az összforgalom 24,3 százalékát adta. A második helyen ismételten az Erste Bank végzett 109,7 milliárddal, míg az utóbbi hónapokban a listát jellemzően vezető Wood & Company ezúttal a harmadik helyen zárt, 105,7 milliárdos forgalommal.

B. M. T.

HIRDETÉS

ZUHANÓREPÜLÉSBEN

A VASÉRC ÉS A BÁNYAVÁLLALATOK

ALAPANYAGPIACOK | A kínai ingatlanpiac esetleges bedőlése a mélybe nyomta a vasérc árfolyamát. Vele együtt süllyednek a bányarészvények is. Peking a klímacélok és a közelgő téli olimpia miatt korlátozza az acélgyárak termelését.

Szinte szabadesésbe kezdett a vasérc ára a nemzetközi piacokon, miután a kínai feldolgozók állami nyomásra visszafogták a termelésüket. A hatóságok és a vállalatok attól tartanak, hogy ingatlanpiaci krízis alakul ki.

A nyáron az új lakások iránti kereslet több mint a felével zuhant a tavalyi szinthez képest. Az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő, az Evergrande a csőd szélén tántorog (Globális válsággal fenyeget a kínai ingatlanszektor – Figyelő, 2021/39. szám). Az acélipar alapanyagával májusban még tonnánként jóval 200 dollár felett, rekordmagasságban kereskedtek, ám a jegyzések szeptember végére 100 dollár közelébe zuhantak. A hónap közepén az egyik héten 22 százalékos volt az áresés. Ilyen mértékű csökkenésre a 2008-as pénzügyi válság idején volt utoljára példa.

IMPORTKORLÁTOZÁS

Peking nem szeretné, ha az amúgy is kapacitásfelesleggel küzdő kínai acélipar még jobban növelné termelését, az éves kibocsátást nagyjából egymilliárd tonna környékén szeretnék tartani. Ausztrália, a világ legnagyobb vasérctermelője és a távolkeleti óriás között feszült a diplomáciai viszony. Kína megtiltotta az ausztrál alapanyagok importját, s az év vége felé közeledve egyre erősebb nyomást gyakorol az acélgyárakra termelésük visszafogása érdekében. „Brutális politika ez, senki sem gondolta volna, hogy a kínaiak meglépik” – kommentálta egy elemző a helyzetet. Júliusban és augusztusban az ázsiai ország acéltermelése 8, illetve 12 százalékkal csökkent, de még így is körülbelül 5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. A kormányzati nyomás hatására a kínai acélgyárak pánikeladásokba kezdtek, jókora diszkonttal igyekeznek szabadulni feleslegesnek tartott vasérckészleteiktől. Az ágazat az ország károsanyag-kibocsátásának körülbelül a 15 százalékáért felel. Ha Peking tartani akarja klímavédelmi vállalásait, kénytelen visszafogni az üzemek termelését. Az emissziócsökkentésre azért is szükség van, mert közeleg a 2022 februárjában megrendezendő téli olimpia. A helyszín Peking, márpedig a kínai főváros körül számos acélipari központ van.

A VASÉRC ÁRÁNAK

VÁLTOZÁSA

Dollár/tonna

121,07 214,43

162,16

VIII.IX.X.XI.XII.I. II.III.IV.V.VI.VII.VIII. 2020 2021

Forrás: indexmundi.com

Szintén az állam befolyása érvényesül az ingatlanszektorban. A hatóságok tartanak az ott felfújódott lufi kidurranásától, amely nemcsak Kínában, hanem a globális tőkepiacokon is erősen éreztetné a hatását. Így az ágazat, az acéltermékek egyik legnagyobb felhasználója már ez év utolsó negyedében csökkentheti kibocsátását, s ez a várakozások szerint a jövő esztendő egészében folytatódik. Az Evergrande likviditási válsága nyomán a bankok visszafogták a szektor hitelezését. Ennek azonban meglesz az ára: az építőipar a kínai GDP-nek nagyjából a negyedét adja.

NINCS SZÉN

A vasérc iránti kereslet zuhanásával párhuzamosan erőteljesen drágul az acélgyártáshoz használt többi alapanyag. A szén tonnánkénti ára májusban még 230 dollár volt, az ősz elejére azonban 440 fölé is emelkedett. A vasércpiac sokkal likvidebb, alkalmasabb a spekulatív kereskedésre, mint az acélgyártáshoz használt szén piaca. A két termék ellentétes irányú ármozgása szokatlan jelenség. A háttérben az húzódik meg, hogy még a lassuló kínai acélgyártáshoz is kevés a szén a piacon. A szükséges mennyiség nagyjából harmadát Mongóliából importálják, a határforgalmat azonban a koronavírus-járvány miatt leállították. Az országon belül bányászott szén ellenértéke így szeptember közepén elérte az 577 dollárt tonnánként, ez majdnem 60 százalékkal nagyobb az előző havi átlagnál. A helyzetet az is bonyolítja (az árakat meg növeli), hogy – mint fentebb jeleztük – Peking megtiltotta az ausztrál szén importját. A két ország közötti viszony nagyon feszültté vált, miután ez év júniusában Ausztrália nemzetközi vizsgálatot sürgetett annak megállapítására, hogy a kínai hatóságok miként kezelték a pandémiát annak kitörése idején.

MÉLYBEN A BÁNYARÉSZVÉNYEK

A vasérc árának drámai esése a bányavállalatok árfolyamát is hazavágta, holott pár negyedévvel korábban, a globális fellendülés kezdete, az alapanyag-drágulás idején ezek még busás osztalékokkal kedveskedtek befektetőiknek. E cégek harapófogóba kerültek. A fellendülésre alapozták az idei terveket, így ahhoz, hogy ezeket teljesíteni tudják, kénytelenek még több alapanyagot bányászni. Így viszont extra kínálat fog felhalmozódni a piacokon (főleg a kínai kikötők raktáraiban), ami a várakozásoknál is jobban nyomja majd lefelé az árakat. Az UBS befektetési bank például lefelé módosította az egyik legnagyobb bányacég, a Rio Tinto eredményére adott prognózisát, és eladásra javasolta a részvényeket. A Bank of America elemzése szerint a kínai építőipar a globális acéltermelés 29, a réz 11 százalékát használja fel.

Az első fél évben még optimisták voltak a bányatársaságok. Több milliárd dollár osztalékot fizettek, sorra módosították felfelé idei eredményvárakozásaikat, ám azóta nagyot változott a helyzet. Az MSCI World indexcsalád fém- és bányaipari alindexe májusig 25 százalékkal emelkedett, az ősz elejére azonban visszacsökkent előző szintjére.

Gyengült a piacokon a platina és a palládium ára – ezen anyagok a gépkocsik károsanyag-kibocsátását csökkenteni hivatott berendezések előállításában használatosak. A globális autógyártás csiphiánnyal szembesül, kénytelen visszafogni termelését, ami mérsékli a fémek iránti keresletet. Kivétel ezalól az alumínium. A kínai kohók közül néhányban áramellátási problémák voltak, ami csökkentette a kínálatot, s így növelte az árakat.

AZ ALUMÍNIUM ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA

/ Dollár/tonna