Figyelő 2021 40. szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ÁLLAMI INGATLANOK KEZELÉSE

OPTIMALIZÁLJÁK A GAZDÁLKODÁST

IZER NORBERT-INTERJÚ

NINCS PÉLDA HASONLÓ ADÓKEDVEZMÉNYRE

ÉGBE SZÖKŐ ÜZEMANYAGÁRAK

ALKALMAZKODÓ DOHÁNYIPAR

ÁTDOLGOZZÁK A KÍNÁLATOT

STUDER ÁGNES kosárlabdázó

ENERGIAKRÍZISTŐL TARTANAK AZ ELEMZŐK

Egy ligában a világsztárokkal

ÁRA: 790 FT

40. SZÁM | 2021. OKTÓBER 7–13.

F_BI.indd 1

2021. 10. 05. 13:52

MEGJELENT A TOP 100 MAGYAR BOR 2021

,VPHUG PHJ D 723 OHJQÄSV]HUŋEE ÄV OHJMREE ERUW NYEREMÉNYJÁTÉK $]RQ Y¼V¼UOÎN DNLN V]HSWHPEHU ÄV QRYHPEHU NÑ]ÑWW PHJY¼V¼UROM¼N NLDGY¼Q\XQNDW D lapcentrum.hu/top100 ROGDORQ Q\HUHPÄQ\M¼WÄNEDQ YHV]QHN UÄV]W NYEREMÉNYEK: ² ERUKÄWYÄJH Iį UÄV]ÄUH D +RWHO 0HURSV 0ÄV]¼URV V]¼OORG¼EDQ ÄMV]DND V]¼OO¼V UHJJHOL ÄV HJ\ DONDORPPDO WÄWHOHV ERUNÎVWROÎ D V]¼OORG¼EDQ

² e.H]GM×N H]HNNHOq ERUWDQIRO\DP FVRPDJ D %RUW¼UVDV¼J V]HUYH]ÄVÄEHQ $ VRUVRO¼V LGįSRQWMD ÄV KHO\V]ÈQH GHFHPEHU D 0HGLDZRUNV +XQJDU\ =UW LURG¼M¼EDQ %XGDSHVW %ÄFVL ÕW s

$ -¼WÄNV]DE¼O\]DW PHJWDO¼OKDWÎ D PHGLDZRUNV KX MDWHNV]DEDO\]DW ROGDORQ D] 6=) ÄV D] $GDWYÄGHOPL W¼MÄNR]WDWÎ SHGLJ D ODSFHQWUXP KX ROGDORQ ROYDVKDWÎ

F_BII-topbor.indd II

2021. 10. 05. 13:10

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HŐNYI GYULA A cigarettáról általában

CÍMLAPON

10 STUDER ÁGNES Szép jövő előtt a magyar női kosárlabda

12 SZABÓ GERGŐ ÉS SZABÓ NOÉMI Valóra vált a szekszárdi álom

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 SZJA A gazdasági növekedésből visszajár

16

16 IZER NORBERT Mintegy 600 milliárd

Mintegy 600 milliárd forint adó-visszatérítés a szülőknek

A gyermekes katásoknak, az ekhósoknak, az egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is jár az adó-visszatérítés. Nagyságrendileg a visszautalás mintegy 1,9 millió magánszemélyt érinthet, ennyien kaphatják meg az idén befizetett szja-jukat. Az érintett szülők többsége már 2022. február 15-ig hozzájuthat a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójához – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Figyelőnek.

24

forint adó-visszatérítés a szülőknek

18 REFINANSZÍROZOTT OTTHON PROGRAM Jönnek a zöldhitelek a jegybanktól 20 ÁLLAMI INGATLANOK Optimalizált vagyonpolitika 22 DEMKÓ ATTILA Német balraát: bővülhetnek a magyarországi befektetések

CÉGVILÁG

24 DOHÁNYIPAR Viszlát, hagyományos cigaretta?

Viszlát, hagyományos cigaretta?

Alaposan átalakult a cigarettaértékesítés az elmúlt tíz évben Magyarországon, az úgynevezett innovatív termékek viszont alapjaiban változtathatják meg az utóbbi hat-hét esztendőben kialakult piacot. És nemcsak itthon várható változás, hanem világszerte.

42

Nagyban gondolkodnak

Bár a korábbi hónapokra jellemző csúcsok elmaradtak, az augusztus is nagyon erősre sikerült a lakossági hitelpiacon. Most leginkább a lakáskölcsönök húzzák a bővülést.

50

28 3E INTERNATIONAL A minőségben hisznek

31 TELEVÍZIÓZÁS Tízezrével jönnek a szponzorüzenetek 32 POLOCZ ANETT Két új telephely

34 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI MÉRLEG Nagyon optimisták a kkv-k 36 STARTUP Digitális vásárcsarnok 38 KERESKEDELEM A modernizálás csapdájában

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

Hároméves csúcson az olajár

A télhez közeledve az olaj után a szén és a gáz is rekordszintre drágul.

Címlap: FÜRJES VIKTÓRIA

PÉNZ BESZÉL

41 GARANTIQA Igénylik a kezességet 42 LAKOSSÁGI HITELPIAC Nagyban gondolkodnak

44 KAMATOK A drágulás szele

TŐZSDE

46 BUX Nagyokat mentek 48 ALAPANYAGPIACOK Zuhanórepülésban a vasérc és a bányavállalatok

50 ENERGIA Hároméves csúcson az olajár 51 TŐKEPIACI BENCHMARKOK Élet a LIBOR után

GEOPOLITIKA

52 NÉMET VÁLASZTÁSOK Patthelyzetben Európa vezető ereje

56 VÉDELMI IPAR Párizs növelné befolyását 58 ZENEIPAR Tőzsére vitte a Universal Musicot a Vivendi

RÉGIÓ

60 DRÁMAI HELYZET ROMÁNIÁBAN Hosszú, forró, vírusos ősz

62 ÚJRA EGYÜTT Egységben a Felvidéken 64 SZERB HONVÉDELEM Készítik az angyalbőrt

66 ESZÉKI INNOVÁCIÓ Elektromos hajók az Adrián

67 BABIŠT GYENGÍTENÉK Besározás kampányfinisben

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 TIZENEGYES Érkezik az új Windows

CAPPUCCINO

72 OSVÁRT JUDIT

TÁRSADALOM

74 FEKE PÁL A jó színház katarzist okoz 76 VÁRADI ENIKŐ A gyógyuláshoz

korán fel kell ismerni a szkizofréniát

78 PANDÉMIA Romlik az idő, romlanak az adatok

SPORT

80 MAGYAR VÁLOGATOTT Vissza kell szerezni a bizalmat

AJÁNLÓ

82 KIÁLLÍTÁS, FESZTIVÁL, VÁSÁR

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/40 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 10. 05. 17:17

| A HÉT HÍREI |

BESZENNYEZTE AZ OLAJ KALIFORNIÁT

Hatalmas olajszőnyeg alakult ki a dél-kaliforniai partvidéken egy tenger alatti vezeték szivárgása miatt – közölték az amerikai hatóságok. A tájékoztatás szerint több mint 572 ezer liter jutott a Csendes-óceánba. Katrina Foley, Orange megye vezető tisztségviselője a Twitteren partra mosott döglött madarakról és halakról számolt be. Az olaj szombaton ömlött ki a csőből, amely több kilométerre található a partvonaltól. „Mindennek visszafordíthatatlan hatása van a környezetre” – hangsúlyozta Foley. Mint írta, a szennyezésnek az Elly olajfúró toronyhoz van köze.

Hozzátette: az olajszőnyeg Huntington Beach mólójától egészen Newport Beach településig húzódik a mind a szörfösök, mind a napozók körében közkedvelt partszakaszon. A tisztségviselő azt is közölte, hogy az olaj a Talbert-lápvidékre is beszivárgott, jelentős károkat okozva a környezetvédelmi területen.

NYOLCSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉST VÁR A TAKARÉKBANK

KÉK HALÁL

Hétfőn, a lapzártánk előtti délután 5:39-től körülbelül 7 órán át lényegében teljesen leállt a Facebook és minden kapcsolódó szolgáltatása. Köztük a Messenger, az Instagram, a WhatsApp, illetve az itthon kevéssé ismert Mapillary (lokációalapú fotók) és Oculus (virtuális valóság) szolgáltatás is. Ráadásul sok külső honlapon okozott gondot az, hogy a „belépés a Facebook fiókkal” funkció sem működött, illetve a médiaportálok híreinek elérése is visszaesett. A hibát egy belső frissítési probléma okozhatta, ám sok felhasználó a szolgáltatóját hívta, azt gondolván, hogy maga az internetkapcsolat nem működik.

A HÉT 4,2 SZÁMA

százalék GDP-arányosan, azaz 1112 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya az idei első fél évben.

A nominális összeg lényegében megegyezik az egy esztendővel korábbi azonos időszak adatával, GDP-arányosan viszont fél százalékkal jobb a tavalyinál.

A bevételek 6,1 százalékkal, 604 milliárdra, a kiadások 5,5 százalékkal, 605 milliárd forintra emelkedtek. A bevételi oldalon belül a legnagyobb mértékben az áfa nőtt, 387 milliárd forinttal, vagyis 18,7 százalékkal.

A vártnál lényegesen kedvezőbb második negyedéves GDP-adat, valamint az eredményes oltási folyamat okozta gyors kilábalás miatt a korábbi 7,7-ről 8 százalékosra módosították a bruttó hazai termékre adott idei előrejelzésüket a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank makrogazdasági elemzői. A jövő évi bővülési prognózisukat 7 százalékon tartják, de ez a minimálbér és a bérminimum jelentősebb emelésével tovább nőhet. Az idei második fél évben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a fizetésnövekedést. Az elemzők 4,7 százalékos átlagos inflációra számítanak az idén; ezt a nyersanyag- és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások határozzák meg, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának az emelése. Az MNB fokozatos szigorítása és a hazai gazdaságnak a vártnál lényegesen gyorsabb helyreállása okán a forint kismértékben tovább erősödhet.

2035-IG KITART A KŐOLAJÉHSÉG

A globális olajkereslet várhatóan jelentős növekedést mutat majd a következő néhány évben, és a világ olajéhsége még hosszú ideig nem csillapodik érdemben – derül ki az OPEC jelentéséből. A szervezet úgy számol, hogy csak 2035-től jön el a tetőzés. Szerintük 2023-ban a világszintű igény napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millióra erősödhet. Az energia- és olajkereslet eddig komolyan megugrott 2021-ben a tavalyi masszív visszaesés után – mondta az OPEC főtitkára, Mohammed Barkindo. Hozzátette: hosszú távon is tartós keresletbővülésre számítanak.

4 | FIGYELŐ 2021/40

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 10. 05. 17:52

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„Az élet nem a biztonságról szól: kockázat nélkül nem lehet játszmát nyerni” – Agatha Christie angol írónő.

A REJTŐZKÖDŐ MILLIÁRDOS TRAGÉDIÁJA DIGITALIZÁLÓDIK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia korunk legnagyobb lehetősége, egyben legnagyobb kihívása, amely az igazságszolgáltatási rendszereket is érinti – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európa Tanács magyar elnöksége keretében tartott igazságügy-miniszteri konferencián. Egységes jogiszemély-nyilvántartást és az e-government helyett m-governmentet, azaz mobilapplikációkra épülő igazságszolgáltatási elérhetőségi rendszereket építene a magyar tárca. Varga Judit kiemelte: minden tagállam a maga módján ad válaszokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira, azonban fontos olyan minimumsztenderdeket találni, amelyek később összekapcsolhatóvá teszik ezeket a rendszereket, hogy az állampolgárok egy határon átnyúló ügylet esetében se ütközzenek akadályba.

Családjával – feleségével és fiával –, valamint négy ismerősével és a pilótával együtt vesztette életét Dan Petrescu román ingatlanmágnás vasárnap, amikor a svájci gyártmányú Pilatus PC–12-es repülőgépe zuhanás közben belecsapódott egy milánói külvárosi épületbe. Dél-Olaszországba utaztak egy keresztelőre.

A román sajtó szerint a 68 esztendős üzletember vezette a gépet. Egyetlen örököse a 98 éves édesanyja, de állítólag az egymilliárd eurós cég vagyonát ügyintézője, egyben személyi titkárnője, Anca Surugiu veszi át. Ő ismeri egyedül az összes vállalkozását, offshore cégét. Dan Petrescu vagyonát hárommilliárd euróra becsülik. Régi munkaadója, későbbi üzlettársa, Ion Țiriac volt teniszcsillag, Románia harmadik leggazdagabb embere szerint Petrescu volt a legtehetősebb román. Egyetlen hobbija a repülőzés volt, nem élt hivalkodóan, sőt rejtőzködött a nyilvánosság elől, így nagyon kevesen tudtak róla. Vagyonát az Opel Romaniával, a Metro és a Real üzletláncnak az országba való bevezetésével szerezte, a 2000-es évek elején 15-20 bevásárlóközpontot építtetett. Azóta is rengeteg ingatlanfejlesztési projektje volt, Bukarestben jelentős területeket birtokolt.

FOTÓK: GETTY IMAGES; MTI; 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

TŐZSDÉRE KÉSZÜL A VOLVO

A kínai Geely Holding tulajdonában lévő svéd Volvo Cars a parkettre készül. Jelenleg az elsődleges részvénykibocsátás (IPO) tervének a véglegesítése folyik, a részleteket hamarosan ismertetik – közölte a Wall Street Journal. Az ügylethez közel álló források a cég piaci tőkeértékét mintegy 25 milliárd dollár körülire teszik. A lap emlékeztetett arra, hogy amikor a globális pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került Ford Motor 2010-ben eladta az autógyártó Volvót, a Geely mindössze 1,8 milliárd dollárt fizetett érte.

2021/40 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 10. 05. 17:52

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 10. 05. 17:00

FOTÓ: WAKIL KOHSAR, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Tálib harcos rakétavetővel pózol egy Kabul melletti szórakoztatóparkban, egy kalózhajón. Az örömködés mellett a tálib vezetés súlyos gazdasági problémákkal szembesül. Az ország egyik legfontosabb legális exportcikke, az aszalt szőlő és a füge alapanyaga a földeken rohad. A termelők nem jutnak hitelekhez, összeomlóban a pénzügyi rendszer, és nincs munkaerő. Az aszalt gyümölcsök, valamint az olajos magvak az afgán export 80 százalékát teszik ki, a fő piac India és Pakisztán.

2021. 10. 05. 17:00

| PUBLICISZTIKA |

A CIGARETTÁRÓL ÁLTALÁBAN

Gyorsan le kell szögezni, hogy kevés ártalmasabb dolog létezik az emberi kultúrában, mint a dohányzás, de pont ez a dolog az, amiről maguk a dohányosok és persze az államháztartás sem igen akar leszokni. Gazdasági szempontból nem kell külön magyarázni, mennyire fontos a dohány termesztése, értékesítése: csak cigarettából áfa nélkül 400 milliárd forint jövedéki adó keletkezik évente, a teljes dohánypiac pedig 740 milliárdos – erre szokták azt mondani, nem piskóta.

A helyzet azonban az, hogy ma már nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy mint a mobilitás, ugyanúgy változik a dohányzás is, és ez érinti a bevételeket. Az innovatív termékek ma már nem kopogtatnak, egész egyszerűen rárúgták a trafikosra az ajtót. Mostanában csak a „dinoszauruszok” szívják a hagyományos füstszűrős cigit – jóllehet sokan vannak –, a trendi dohányosok e-cigarettát vagy hevítős terméket vesznek a szájukba. Hogy ez egészségügyi szempontból üdvözlendő vagy sem, azt nem a mi hasábjainkon fogják kitárgyalni a szakemberek.

Arról viszont már most érdemes témát nyitni, hogy az innovatív termékek a jövőben hogyan befolyásolják a jövedékiadó-bevételeket – mondom, 400 milliárd forintról van szó. Az e-cigaretta-kapszulákból ehhez az összeghez képest nevetségesen kevés adó folyik be, mivel alacsonyabb benne ez az adónem és mert a forgalom 90 százaléka nem is az ellenőrzött csatornákon (trafik) keresztül zajlik. A hevítős

„Most szemmel láthatóan nagy az egyetértés a gyártók és a költségvetést tervezők között, ám nagy kérdés, hogy ez az idilli állapot meddig tart.” árucikkek adófelzárkóztatása elkezdődött, de ezek szálra lebontott jövedékiadó-tartalma (talán épp egyfajta társadalmi és gazdasági konszenzus miatt) még mindig jóval kisebb, mint a hagyományos füstszűrős termékeké. Ha most hirtelen mindenki átszokna ezek valamelyikére, elhagyva a sodrós cigiket is, az nagyon komoly fejtörést okozna a költségvetésnek. Tulajdonképpen mindegy, hogy erre mikor kerül sor, az esetleges kieső milliárdok (bármikor is csökken a bevétel) nagyon fájnának.

Most szemmel láthatóan nagy az egyetértés a gyártók és a költségvetést tervezők között, ám nagy kérdés, hogy ez az idilli állapot meddig tart. A jelenlegi helyzet ugyanis kódolja a konfliktust. Mert kár lenne szépíteni, a dohányzás káros az egészségre, még akkor is, ha a gyártóknak papírjuk van arról, hogy az innovatív termékek egészségügyi kockázata alacsonyabb. Ám ha tömegek hagyják el a magas jövedékiadó-tartalmú árucikkeket és szoknak át a kevésbé terheltre, akkor a költségvetésnek bizony utánuk kell mennie, mindez pedig áremelkedéshez vezet (az új, hevítős termékek esetén a hagyományosakhoz hasonló, csak kicsit alacsonyabb értékekről beszélünk), és ez piaci feszültséget hozhat. Mivel, ahogy jeleztem, a gyártóknak papírjuk van arról, hogy ezt jobb használni, mint a hagyományost, a laikusokban felmerülhet a kérdés: akkor az állam miért „ütné” magasabb adóval? (Ez persze spekuláció, de az elmúlt tíz évben pont az ilyen adóteher-növekedések miatt 2-3 alkalommal összeomlott a cigaretta piaca és némi zavar támadt a bevételekben.) Tehát az új termékek megjelenése kapcsán mindenkinek fel kell készülnie az új világra és arra, hogy mit hogyan kommunikáljon, illetve mely innovatív árucikkek mely hagyományos piacok alternatívái lehetnek – gondolok itt arra, hogy az e-cigi a sodrósé, a hevítős pedig a hagyományosé. Merthogy mese nincs, a régi öngyújtós termékek Európában tíz éven belül eltűnhetnek a polcokról, és nem lesz más nikotinforrás, csak az, amiről mi itt most elmélkedtünk.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

HŐNYI GYULA ROVATVEZETŐ

8 | FIGYELŐ 2021/40

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 10. 05. 17:00

NÉMETORSZÁG VÁLASZTOTT

| SZÁMLÁLÓ |

Történelmi kudarcot szenvedett el a CDU/CSU pártszövetség, a szociáldemokraták viszont nagyon jól szerepeltek.

A várhatóan hosszasan elhúzódó koalíciós tárgyalásokon a zöldek és az FDP játszhatja a mérleg nyelvét.

A NÉMET PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE 8_¥_FQ­P _¥W·OJQGJS F JX JQ÷_÷ 'ZSIJXYFL [¥QFX_Y¥XTPMT_ R­WY X_F[F_FYL^FWFUTI¥X [FL^ [JX_YJX­L X_¥_FQ­PGFS

25,7 (+5,2)

24,1 (–8,9) 14,8 (+5,8)

11,5 (+0,7)

10,3 (–2,3) 4,9 (–4,3)

SPD

8_THN¥QIJRTPWFY¥P

CDU/CSU

?ºQIJP

0JWJX_Y­S^IJRTPWFY¥P PJWJX_Y­S^X_THNFNXY¥P ZSN·X U¥WYOF

FDP

AFD

8_FGFI IJRTPWFY¥P

8_­QX÷OTGGTQIFQ

)NJ 1NSPJ 'FQTQIFQ

A 735 TAGÚ ÚJ BUNDESTAG ÖSSZETÉTELE, A PÁRTOK MEGSZERZETT MANDÁTUMAI ?¥W·OJQGJS F JX [¥QFX_Y¥XTP ZY¥SN 'ZSIJXYFLGFS F P­U[NXJQ÷P X_¥RF GJS F 'ZSIJXYFL YFL¾ [TQY

SPD CDU/CSU ZÖLDEK FDP AFD A BALOLDAL SSW*

735

206 (153) 196 (246) 118 (67) 92 (80) 83 (94) 39 (69) 1

&_ 88< F PNXJGGX­LNJP IºSY÷JS F_ TWX_¥L QJL­X_FPNGG W­X_­S ­Q÷ I¥STP U¥WYOF

AZ EGYES PÁRTOKAT VÁLASZTÓK KOR SZERINTI 88?*9 9*1* &? *18ö - 742 5 797& ;40841 03 1 Százalék

478? ,8477*3) & &8 '7:99 -&?&.

TERMÉK (GDP) ALAPJÁN AZ EU-BAN*

SPD CDU/CSU Zöldek

18– ­[JXJP

15 10 23

45– ­[JXJP

26 23 16

25– ­[JXJP

17 14 21

60– ­[JXJP

32 28 12

+TQ^· ¥WTS RNQQN¥WI JZW· 35– ­[JXJP

20 19 18

­[ KJQJYYNJP

35 38 7

*_ F Oº[÷WJ S­_[J KTSYTX NSKTWR¥HN· & _ºQIJP [¥QFX_Y·N PºWJ Q­S^JLJXJS ƻFYFQFGG F X_THIJRJP ­X F_ ZSN·X U¥WYTP Pº_ºYY SNSHX SFL^ JQY­W­X IJ F_ NI÷XJPS­Q F (): (8: ZSN· [J_JY

& ,>ö?9*8 85) 8.0*7 '*3 & 0 ;*90*?ö 9 3>*?ö0 / 98?-&99&0 8?*7*5*9

%

Szociális biztonság: 28 Klímapolitika: 22 Gazdaság: 22 Koronavírus-járvány kezelése: 7

1.

NÉMETORSZÁG

3 332

2.

FRANCIAORSZÁG

2 279

3.

OLASZORSZÁG

1 652

4.

SPANYOLORSZÁG

1 122

5.

HOLLANDIA

799

6.

LENGYELORSZÁG

523

7.

SVÉDORSZÁG

472

8. ...

17.

BELGIUM

451

MAGYARORSZÁG

136

EU27 ÖSSZESEN

13 306

8[­ITWX_¥L ­X 'JQLNZR PN[­YJQ­[JQ JQ÷_JYJX FIFYTP +TWW¥X XYFYNXYF IJ

2021/40 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 10. 05. 17:00

| CÍMLAPON |

SZÉP JÖVŐ ELŐTT A MAGYAR NŐI KOSÁRLABDA Fantasztikus sikert ért el az Atomerőmű KSC Szekszárd, amikor török és erdélyi selejtezőbeli ellenfelét legyőzve feljutott a női kosárlabda legjelentősebb európai kupasorozatának, az Euroligának a főtáblájára. A Sepsiszentgyörgy elleni meccs hosszabbításában dobott öt pontjával ön volt a nyerőember. Milyen érzés volt a továbbjutás kiharcolása?

– Az egész európai kupasorozat-szezonnak úgy kezdtünk neki a felkészülésben, hogy tisztában voltunk vele: a könnyebbik selejtezőcsoportba kerültünk. A közös munkát viszonylag későn tudtuk elkezdeni, így az első pár hétben próbáltunk csak magunkra fókuszálni, összeraktuk a csapatot, és csak közvetlenül a sepsiszentgyörgyi selejtező torna előtt koncentráltunk igazán a két vetélytársunkra.

Szerintem jól sikerült a felkészülésünk, bár Erdélyben mindhárom csapaton látszott, hogy mekkora a tét. Ez rányomta a bélyegét a mérkőzésekre, elég görcsösen játszott mindenki. A török Kayseriről tudtuk, hogy inkább jobb egyéni játékosokból áll össze, ezért úgy győzhetjük le őket, ha mi csapatként támadunk és védekezünk, s így sikerült is. A házigazda Sepsinél ugyanezt próbáltuk folytatni, és bár nem volt pihenőnapunk a két találkozó között, ez talán még segített is, mert jobban meccsritmusban voltunk.

– Még Erdélyben megünnepelték a feljutást?

– Igen, de nagyon furcsa érzés volt, hogy mindjárt a szezon elején teljesítet-

tük az egyik kitűzött célunkat. Amikor lefújták a döntő mérkőzést, olyan boldogságot éreztem, mintha egy bajnokságot nyertünk volna meg. A továbbjutást érő győzelmünk után még egy éjszakát Erdélyben töltöttünk, így ott ünnepeltük meg a sikert. De fejben gyorsan vissza kellett térnünk a valóságba, hiszen néhány nap múlva már az első hazai bajnoki meccsünket játszottuk.

– A tizenhat csoportos Euroligafőtáblán az A jelű nyolcasba kerültek, melynek tagja a címvédő orosz Jekatyerinburg is. Milyen várakozásokkal tekint az összecsapások elé?

– Véleményem szerint ebben a csoportban vannak olyan csapatok, amelyekkel tudunk jó mérkőzéseket vívni, különösen hazai pályán, mert Szekszárdon, a saját

NÉVJEGY Szekszárdon született, 1998. szeptember 10-én.

Az Atomerőmű KSC Szekszárd saját nevelésű játékosa.

Hatéves korától kosárlabdázik, a felnőttcsapatnak 2013 óta tagja.

A magyar női kosárlabda-válogatott kerettagja.

Irányító poszton játszik.

szurkolóink és telt ház előtt mindig jól játszunk. Tudjuk jól, hogy van egy-két olyan együttes – ilyen például a Jekatyerinburg –, amellyel szemben a papírforma alapján nem reális a győzelmünk, de egyetlen találkozónkra sem feltartott kézzel fogunk kiállni. Természetesen nagy dolog lesz ilyen sztárok ellen pályára lépni, de a célom nekem is az, hogy minél jobban megnehezítsem a dolgukat, s csapatként szintén ezért dolgozunk majd. Arra mindenképpen nagy energiát kell fordítanunk, hogy minél hosszabbra nyújtsuk egy-egy meccs alatt a jó periódusainkat, s hogy ne tudjanak megtörni minket. A csapat motivált, jó passzban van, s ha vannak is néha hullámvölgyeink, képesek vagyunk túllendülni rajtuk. A lényeg, hogy megfogadjuk vezetőedzőnk, Djokics Zseljko legfontosabb kérését: fejben ott legyünk.

– Mindeközben az NB I.-re is koncentrálniuk kell.

– Így van, és azt kell mondanom, a magyar bajnokságban is egyre magasabb a színvonal. Hat csapat érintett nemzetközi sorozatban: a soproniak és mi az Euroligában lépünk pályára, négy másik hazai együttes pedig az Európa-kupában.

– Júniusban bokaműtéten esett át. Teljesen rendbe jött az operáció után, százszázalékos formában kezdheti meg a nemzetközi szereplést?

– Szerencsére játék közben egyáltalán nem érzékelem azt, hogy bármiben is akadályozna a beavatkozás, amely egyébként egy műszalag-behelyezés volt, s nagyon

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

STUDER ÁGNES | „Olyan boldogságot éreztem, mintha egy bajnokságot nyertünk volna meg” – mondta az Atomerőmű KSC Szekszárd női kosárlabdacsapat Euroliga-főtáblára jutásáról az együttes 23 éves irányítója. A magyar válogatott kiválósága, a szekszárdiak saját nevelésű játékosa a Figyelőnek adott interjúban a továbbjutásról, a nemzetközi szerepléssel kapcsolatos várakozásairól, a bokaműtétjéről és a testmagasságáról is beszélt.

10 | FIGYELŐ 2021/40

F_10-13_cimlap_kosar.indd 10

2021. 10. 05. 17:02

| CÍMLAPON |

jól sikerült. Azért volt rá szükség, mert tavaly, a szezon második felében már eléggé szenvedtem, mindennapos volt az az érzés, hogy gyakorlatilag elcsúszik a bokám. A műtétnek köszönhetően azonban most teljesen stabil. Gyógytornászhoz ugyanakkor járok, mert úgy érzem, egyegy mozdulatban még le van maradva az operált lábam a másikhoz képest. De ez a pályán semmiben sem gátol.

– Korábban, amikor 166 centiméteres magasságáról kérdezték, úgy nyilatkozott, hogy a kosárlabda mai gyorsasága miatt ez inkább előnyt jelent önnek, mint hátrányt. Mennyire gyakori a nemzetközi porondon irányítói poszton ez a testmagasság?

– Tapasztalatom szerint egyre több helyen látni kisebb irányítókat. Úgy gondolom, hogy ha én és a hozzám hasonló, alacsonyabb irányítók megtanulunk jól védekezni, akkor ez nem lehet probléma.

Támadásban viszont abszolút ki tudom használni a termetemet. Szóval, bár nem bánnám, ha magasabb lennék, egyáltalán nem érzem hátránynak.

– Nagyon sűrű időszak előtt áll: jönnek az Euroliga-mérkőzések, zajlik a nemzeti bajnokság, novemberben pedig megkezdődnek a 2023-as női kosárlabdaEurópa-bajnokság selejtezői is. Ezek keretében Spanyolországgal, Romániával és Izlanddal kell megmérkőznie az önt is a sorai közt tudó magyar válogatottnak.

Milyen ellenfeleknek tartja őket?

– Először is azt szeretném elmondani: nagyon örülök, hogy az első meccsünk – a Spanyolország elleni – Szekszárdon lesz. A csoportunkban a spanyolok fölénye egyértelmű, hiszen rendre a kontinens legjobbjai között vannak. Így elég nehéz lesz ellenük küzdeni, de bízom benne, hogy jó teljesítményt tudunk nyújtani velük szemben is, főleg itthon. A második helyet viszont mindenképpen el kellene érnünk. Ez a cél szerintem teljesíthető is, mert mind Romániánál, mind Izlandnál jobbak vagyunk. Az pedig különösen erős motivációt ad, hogy mivel az előző Eb-re nem sikerült kijutnunk, a 2023-ason feltétlenül ott szeretnénk lenni. A válogatott fiatalodik, tele van tehetséges játékosokkal, szóval úgy látom, a magyar női kosárlabda szép jövő előtt áll. És ezt szeretném is bizonyítani az ősszel.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/40 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlap_kosar.indd 11

2021. 10. 05. 17:02

| CÍMLAPON |

VALÓRA VÁLT A SZEKSZÁRDI ÁLOM

SZABÓ GERGŐ ÉS SZABÓ NOÉMI | Nem csak epizódszereplő akar lenni az Euroliga főtáblájára története során először feljutott Atomerőmű KSC Szekszárd női kosárlabdacsapat. „Arra törekszünk, hogy ez a siker hosszú esztendőkig vagy akár évtizedekig kitartson” – mondta a Figyelőnek adott interjúban Szabó Gergő klubigazgató, valamint Szabó Noémi szakmai és sportigazgató.

A testvérpárral a szekszárdi sportcsarnokban, a csapat edzése közben beszélgettünk.

Presztízsszempontból és szakmai tekintetben nem is kérdés, mekkora jelentősége van annak, hogy a Szekszárd feljutott az Euroliga főtáblájára. Mit jelent ez a csapat életében?

Szabó Gergő: Harmadik próbálkozásra jött össze. Négy évvel ezelőtt, a francia Montpellier elleni selejtező mérkőzésen csak kicsin múlt a továbbjutás, de sajnos végül nem sikerült, legutóbb pedig mesz-

szebb voltunk tőle. Az idén viszont a sepsiszentgyörgyi selejtező tornán két olyan csapattal – a török Kayserivel és az erdélyi Sepsi SIC-kel – kerültünk össze, amely ellen reális esélyünk volt, s tudtunk is élni vele. Egy harmincezres városnak, mint amilyen Szekszárd, óriási dolog ott lenni

Európa legjobb tizenhat csapata között. Ez nemcsak egy újabb mérföldkövet jelent az együttes életében, hanem az elmúlt hat év befektetett munkájának is hatalmas eredménye. Nyugodtan mondhatom: felkerültünk Európa kosarastérképére.

Szabó Noémi: Szekszárdon 1966 óta létezik női kosárlabda, amelynek az alapjait néhai nagyapánk, Szabó Ödön többszörös magyar bajnok, Magyar Kupa- és

FOTÓ: MTI; FÜRJES VIKTÓRIA

AZ ATOMERŐMŰ KSC SZEKSZÁRD NŐI KOSÁRLABDACSAPATA IDÉN MÁJUSBAN. A 2020–21-ES NB I.-ET EZÜSTÉREMMEL ZÁRTÁK A LÁNYOK

12 | FIGYELŐ 2021/40

F_10-13_cimlap_kosar.indd 12

2021. 10. 05. 17:02

| CÍMLAPON |

„Egy harmincezres városnak, mint amilyen Szekszárd, óriási dolog ott lenni Európa legjobb tizenhat csapata között”

– Szabó Gergő és Szabó Noémi.

Ronchetti-kupa-győztes mesteredző tette le. A mostani sikereink 2016-ig nyúlnak vissza, amikor Gergő rátalált Djokics Zseljkóra, aki azóta vezetőedzője a csapatunknak. A közös álmunk, hogy egyszer Euroliga-szintre jussunk, az idén vált valóra. De ez nemcsak a mi személyes életünkben jelent hatalmas diadalt, hanem Szekszárdéban is. És szeretnénk, hogy ne csak epizódszereplők legyünk egy évre, hanem arra törekszünk, hogy ez a siker hosszú esztendőkig vagy akár évtizedekig kitartson. Az azonban már most biztos, hogy a 2021-es évet sosem felejtjük el.

– Nyilván ez a siker anyagi kihívások elé is állítja a klub vezetőségét, gondolok itt például a külföldi utazások lebonyolítására.

Sz. G.: Igen, ez így van. Sajnos a női kosárlabdát még nem éppen a bevételek dömpingje jellemzi, a kiadásaink viszont jelentősen megnőttek a feljutással.

Biztosan lesz ugyanis hét külföldi mérkőzésünk, ami komoly anyagi ráfordítást igényel. Emellett az is növeli tudja a költségeket, ha minőségibb játékossal szeretnénk megerősíteni a keretet.

– Ezek szerint elképzelhető játékoskeret-bővítés?

Sz. G.: Jelenleg azt tudom mondani, hogy a feljutást kiharcoló kerettel vágunk neki a meccseknek, azután majd meglátjuk, szükséges-e erősítés. Elképzelhetőnek tartom, hogy sor kerül rá.

Sz. N.: Azt tenném ehhez hozzá, hogy a hat éve tartó építkezésünk első komoly igazolása a bosnyák–szerb Nikolina Milics volt, aki néhány hónapja csatlakozott hozzánk, és már jártas az Euroligában is. De

tele vagyunk tehetséges, húsz év körüli magyar fiatalokkal, és az, hogy ők most tapasztalatot szerezhetnek a legjelentősebb európai kupasorozatban, az egész hazai sportág jövőjét meghatározhatja, a nemzeti válogatottunk is profitálhat belőle.

– A szponzoráció terén hogy áll a csapat? A mostani eredmény ezen is lendíthet?

Sz. G.: Igen, mert bár az Euroligarészvétel effektív bevétellel nem jár, a szponzorainktól talán nagyobb támogatást remélhetünk a topligás szereplés révén. A pártfogóink közül kiemelném a névadót, az atomerőművet – azaz annak tulajdonosát, az MVM-et –, Szekszárd városát, a hosszú ideje mellettünk álló, száz százalékban magyar tulajdonú távközlési céget, a Tarr Kft.-t, valamint a Tolle termékeket gyártó Tolnatej Zrt.-t.

– Milyennek látják a sportág hazai állami támogatásának a gyakorlatát?

Sz. N.: Reálisan nézve bizton állíthatom: a labdarúgáshoz és a kézilabdához képest jóval kisebb összegből lehet jóval nagyobbat alkotni nemzetközi színtéren.

Világszerte a kosárlabda a legnépszerűbb sportág a foci mellett, de Magyarországon a kézilabda előttünk jár. A finanszírozás is ennek megfelelő. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elmúlt öv évben sokkal több állami forrást kaptunk, mint az azt megelőző időszakban. A sportág és a klubunk fejlődése egyrészt a taopénzeknek köszönhető. E forrás persze elsősorban utánpótlásra fordítható, de ennek is a jó-

voltából ebben, a jövő generációinak a nevelésében nagyon erősek vagyunk. Nem lehet szó nélkül elmenni például amellett, hogy a tizenkét tagú NB I.-es játékoskeretünkben szinte mindig van legalább négy saját nevelésű, szekszárdi lányunk. Pedig mi nem is vagyunk akadémia. Emellett más állami pénzekhez is tudunk jutni. Áprilisban például Európa-kupa Final Fourt, vagyis négyes döntőt rendeztünk, amelyhez első kérésre kaptunk támogatást – s nem mellékesen a megmérettetésen bronzérmesek lettünk. Úgy érezzük tehát, hogy kormányzati szinten is elismerik és honorálják a nálunk folyó szakmai munkát. A szponzoroknak – a legkisebbektől a legnagyobbakig – pedig most, az Euroliga-indulással tudjuk igazán meghálálni a belénk vetett bizalmat.

– A címvédő orosz Jekatyerinburggal is egy csoportba került a kupasorozatban a Szekszárd. Mik a reális várakozások a csapat szereplésével kapcsolatban?

Sz. G.: A Jekatyerinburgot óriási dolog lesz Szekszárdon látni, hiszen posztonként a világ öt legjobb játékosa van a kezdő ötösükben. Ha nem is velük szemben, de van a csoportban két-három olyan kosaras, aki ellenében lehet esélyünk, hazai pályán mindenképpen. A lányok optimisták, s persze úgy készülünk, hogy hétről hétre betonfalakba fogunk ütközni, de próbálunk mi is betonfalak lenni.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/40 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlap_kosar.indd 13

2021. 10. 05. 17:02

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBŐL VISSZAJÁR

SZJA | Miután a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, csaknem kétmillió család kaphatja vissza jövő február közepéig az idén befizetett személyi jövedelemadóját.

Az ez évi nyugdíjprémium egységesen 80 ezer forint lesz, a 13. havi felét pedig szintén a következő esztendő második hónapjában fizeti ki az állam.

A gazdaság sikeres újraindítása, valamint a bővülés volt a feltétele annak, hogy a kormány által bejelentett döntések – szja-visszatérítés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj – megvalósuljanak.

BŐVÜLÉSI FELTÉTEL

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Ismeretes, hogy Orbán Viktor a Világgazdaság konferenciáján bejelentette: 5,5 százalékos gyarapodás esetén több központi támogatás lép életbe. A miniszterelnök az említett üzleti fórumon azt mondta, hogy a pandémia a családosokat viselte meg a legjobban. „Ha lesz gazdasági előnyökből származó bevétel, márpedig lesz, akkor az adót fizető gyermeket nevelők kapjanak pénzt” – hangsúlyozta a minap a Kossuth rádióban.

14 | FIGYELŐ 2021/40

F_14-15-adovisszaterites.indd 14

2021. 10. 05. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Összegyűjtöttük, hogy milyen támogatásokkal lehet kalkulálni a következő időszakban. Időrendi sorrendben az alábbiakkal: novemberben nyugdíjkorrekcióban, valamint -prémiumban részesülnek az idősek, melynek mértéke legalább 55 ezer forint lesz, jövő januártól a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetniük, februárban a nyugdíjasok megkapják a 13. havi ellátás minimum kétheti részét, a tervek szerint február 15-ig mintegy kétmillió család kapja vissza az idén befizetett személyi jövedelemadóját, ugyancsak a második hónapban hathavi bónuszt kapnak a rendvédelmi, fegy veres testületek hivatásos állományú tagjai, január elsejétől 200 ezerre emelkedhet a minimálbér, továbbá meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulók részére.

Utóbbinak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent.

A vállalkozások közül pedig azok élhetnek vele, amelyek forgalma 25 százalékkal zsugorodott a pandémia idején.

Közben adó-visszatérítésben részesülnek a gyermeket nevelő kisvállalkozók is. Így az ekho szerint adózó szülők az általuk szja-ként befizetett összeget kapják vissza. A katások pedig az általuk befizetett átalánydíj negyedét, amennyiben gyermeket nevelnek. Öszszességében tehát 1,9 millió szülő számára 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal.

Orbán Viktor a Kossuth rádióban kitért arra is, hogy az a 435 ezer fő, akinek 80 ezer forintnál kevesebb lett volna a nyugdíjprémiuma, egységesen meg fogja kapni ezt az összeget. Hozzátette: Magyarországon olyan nyugdíjrendszer van, amely a beszedett adót osztja szét. „Nem rendelkezünk közösségi tőkével, amelynek a hozamából tudnánk nyugdíjat fizetni. De nem szabad, hogy az a képzet alakuljon ki, hogy mi tartjuk el a nyugdíjasokat. Ők tartottak el, ne-

· · · · · · ·

veltek fel minket” – emelte ki, megjegyezvén: az év második felére eső infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat. Ezzel együtt már lesznek, akik a korrekcióval együtt akár 100 ezer forintos prémiumot kapnak. A kormányfő arra is ígéretet tett, hogy a jövő év elején, február 15-ig kifizetik az szja-viszszatérítést. A NAV már hetek óta dolgozik azon a fejlesztésen, amely ezt lehetővé teszi.

MÁR CSAK HÁROM HÓNAP

Nem kell már sokat várni a nagy adócsökkentésre: januártól havi több tízezer forinttal nő a 25 év alattiak keresete – mondta Szentkirályi Alexandra a közösségi oldalára feltöltött videójában.

A kormányszóvivő megjegyezte: ezen fiataloknak jövőre már egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Ilyen Magyarország történetében még sohasem volt – jelentette ki. Úgy fogalmazott: már lehet tervezgetni, hogy ki mire költi a pluszpénzt, amely átlagfizetés esetén a havi 40 ezer forintot is eléri, vagyis ennyivel több marad majd a bérből. Hozzátette: az adómentesség a diákmunkára és a gyakornoki állásokra is vonatkozik. A fiatalok adómentessége, az egyre több munkalehetőség, a növekvő bérek, a széles körű otthonteremtési és családtámogatások olyan bőkezű támogatási rendszert és jövőképet nyújtanak a magyar ifjaknak, amely sok előttük járó generációnak nem adatott meg – összegezte a kormányszóvivő.

Azt is hangsúlyozta: a kormány számít a fiatalokra, s a fiatalok is számíthatnak a magyar kormányra.

OTTHONFELÚJÍTÁSI BOOM

Lakóingatlanának a korszerűsítésére szánja a válaszadók 22 százaléka a jövőre érkező extra pénzt – derül ki az ingatlan.com friss felméréséből, amely az szja-visszatérítéssel kapcsolatos terveket firtatta. Ugyanakkor a megkérdezettek 18 százaléka ingatlanvásárlásra, 12 százalékuk a gyermekekre költené az összeget, és ugyanilyen arányban

vannak azok, akik a hiteltartozásaik csökkentésére szánják azt. A maximális összeg fejenként 800 ezer forint, így egy-egy háztartás akár 1,6 millióhoz is hozzájuthat, attól függően, hogy menynyi adót fizetett be 2021-ben. Miután a válaszadók legnagyobb része, több mint ötöde költené az összeget lakóingatlanának a felújítására, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a renoválás népszerűsége érthető, mivel a hazai ingatlanállomány minősége javulásra szorul. Ráadásul a gyermekes háztartások az otthonuk korszerűsítésére fordítandó teljes összeg felét viszszakaphatják az államtól lakásfelújítási támogatásként, így az szja-visszatérítéssel gyakorlatilag dupla dotációhoz juthatnak. Összességében tehát a jövő év elején, a visszatérítések kifizetését követően jó eséllyel újabb lakásfelújítási boom indul az országban. A portál kérdésére válaszolók 18 százaléka, mint fentebb jeleztük, a beérkező összeget ingatlanvásárlásra fordítaná. Tehát összességében a megkérdezettek legnagyobb része – tízből négy ember – valamilyen lakáscélra szánja ezt az egyszeri juttatást. 12 százalék (szintén lásd fentebb) pedig a gyermekekre, például a taníttatásukra költené a 2022 elején érkező pénzt. Természetesen a lakáscélú felhasználással is van itt átfedés, hiszen a kicsik szintén részesülnek a korszerűsítés, vásárlás kedvező hatásaiból – tette hozzá Balogh László. Örvendetes, hogy a hiteltartozás mérséklése is szerepel a fő célok között. A szakember szerint az szja-visszatérítéssel a hitelmoratóriumban részt vevők például a törlesztés nélküli hónapokban felhalmozódott összeget csökkenthetik. A válaszadók 10 százaléka váratlan kiadásokra tenné félre az összeget.

7 százalék régóta esedékes jelentősebb kiadást (például autóvásárlást, nagyobb értékű eszközöket) finanszírozna belőle, 6 százalék más befektetésre vagy nyugdíjcélú megtakarításra fordítaná a viszszajáró pénzt. Az extra juttatásból tehát a többség hosszabb távra szóló beruházást finanszírozna vagy biztonsági tartalékot képezne, mindössze 4 százalékuk fordítaná például utazásra.

SZAJLAI CSABA 2021/40 FIGYELŐ | 15

F_14-15-adovisszaterites.indd 15

2021. 10. 05. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MINTEGY 600 MILLIÁRD FORINT ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS A SZÜLŐKNEK

IZER NORBERT | A gyermekes katásoknak, az ekhósoknak, az egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is jár az adó-visszatérítés. Nagyságrendileg a visszautalás mintegy 1,9 millió magánszemélyt érinthet, ennyien kaphatják meg az idén befizetett szja-jukat. Az érintett szülők többsége már 2022. február 15-ig hozzájuthat a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójához – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Figyelőnek.

A makrogazdasági adatok alapján úgy tűnik, hogy a családi adó-visszatérítés megvalósul. Milyen növekedési ütemre számít most a kormány?

– A magyar gazdaság rendkívül jól teljesít, régiós és uniós összehasonlításban is a legjobbak között vagyunk. A mostani várakozások között nincs olyan forgatókönyv, amely szerint 5,5 százalék alatt maradna az idei bővülés. Sőt valószínűbb, hogy 7-7,5 százalékos lesz. Ez egyrészt a foglalkoztatottság magas szintjének köszönhető, valamint annak, hogy igen gyorsan épül vissza a magyar gazdaság kapacitása. Az elmúlt 31 esztendőben ilyen növekedést még nem láttunk. Ez év első fele után, hacsak nem lesz nagyobb probléma – nem tombol majd a negyedik hullám vagy nem lesz áthidalhatatlan csiphiány –, 7 százalék fölötti lehet a gyarapodás. A magas növekedési ráta mellett a kormány meg tudja valósítani azt a tervét, hogy a 2021-ben befizetett szja-t visszaadja a családoknak.

– Ténylegesen hogyan valósul meg a visszatérítés?

– Gyakorlatilag minden szülő részesül benne, akinek kiskorú gyermeke van, sőt a kismamáknak és a házastársuknak is jár. A várandósság ugyanis (a fogantatás 91. napjától) a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is jogosulttá tesz.

– Hány éves gyermek után jár a viszszautalás a szülőknek?

– Széles a kedvezményezettek köre, hiszen a középiskola végéig mindkét szü-

lőnek odaadják a szóban forgó összeget.

Alapvetően azon gyermekek után kaphatják vissza az ez évi szja-t, akik tankötelesek, ami a 16. életév betöltéséig áll fenn. Ha a fiatal középiskolába jár, akkor ez az időszak számít. Ez esetben a felső életkori határ 20 év. Amelyik esztendőben betölti a huszadik életévét a gyerek,

NÉVJEGY A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem gazdálkodási szakának a számviteli fő szakirányán szerzett okleveles közgazdász diplomát 2004-ben, majd adótanácsadói képesítést 2007-ben.

2004–16-ban a PricewaterhouseCoopers magyarországi leányvállalatának az adótanácsadója volt.

2016-tól 2018-ig a volt Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.

2018-tól a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Angolul és németül beszél.

Nős, egy gyermek édesapja.

annak a tanévnek a zárásáig, azaz május vagy június végéig jár a kedvezmény. Ha speciális nevelést igényel, akkor az életkor felső határa 23 év. Minden szülő jogosult a visszatérítésre, függetlenül attól, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, ha a saját, vér szerinti gyermekét neveli a háztartásában. Amennyiben nem saját gyermekről van szó, de ha házasságban élnek, akkor szintén jogosult mindkét szülő a kedvezményre. Abban az esetben, ha régóta élettársként élnek együtt, és az élettárs is jogosult a családi pótlékra, akkor szintén megkaphatják az adó-visszatérítést. Amennyiben elváltak a szülők, az jogosult a kedvezményre, aki a gyereket neveli; ha a válást követően megosztva, 50-50 százalékban nevelik, akkor a családi pótlékot is megosztva kapják, és a családi adóvisszatérítés is mindkét szülőnek teljes összegben jár majd.

– Milyen jövedelem után jár az adókedvezmény? Mekkora összeget kaphatnak vissza a családok?

– A munkajövedelem, a munkabér, a bónuszkifizetések, a vállalkozói jövedelem után részesülhetnek az állampolgárok visszatérítésben, de a mezőgazdasági őstermelői és a lakáskiadásból származó jövedelem is idetartozik. Úgy lehetne ezt összefoglalni, hogy ami összevonás alá eső jövedelemnek számít, annak az adója visszajár a gyereket nevelő szülőknek. A szabályba egy felső határt is beépítettünk, azaz a 2020. december

16 | FIGYELŐ 2021/40

F_16-17_PM_IzerNorbert-interju.indd 16

2021. 10. 05. 17:03

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

végén érvényes nemzetgazdasági átlagbér szintjének megnéztük a 12-szeresét, és ennek az adótartalmát határoztuk meg mint felső plafont, tehát az átlagbér adószintjéig tudja a kormány viszszaadni az összeget. Fontos tudni, hogy a befizetett adót kapják vissza a szülők.

Ha esetleg év közben adókedvezményeket tudtak érvényesíteni, és ezzel le tudták csökkenteni a fizetendő terhet, akkor a mérsékelt összeg jár vissza nekik. Azt mondhatjuk, hogy azt a nagyvonalú kedvezményt, amelyben a nagycsaládosok minden esztendőben részesülnek, most minden famíliának tudja biztosítani a kormány. A visszatérítés nagyságrendileg 1,9 millió magánszemélyt érinthet, összesen így mintegy 600 milliárd forint szja-t kaphatnak vissza a gyermeket nevelő szülők.

– Mit kell tenniük a szülőknek, hogy megkapják a befizetett adót?

– A legtöbb szülőnek semmilyen teendője nem lesz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan kézbesíti az összeget jövő év február 15-ig. A nagy többség mindenféle adminisztrációtól mentesen jut a pénzéhez: ők azok, akik családi pótlékot kapnak, és jellemzően bérből, fizetésből élnek. Elég nagy az érintettek száma, mivel jelenleg mintegy egymillió szülő kap családi pótlékot. Ezeket az adatokat a Magyar Államkincstár átadja a NAV-nak. Így az adó-

visszatérítés a lehető legegyszerűbb módon, pontosan úgy érkezik meg jövő év február 15-ig, ahogy a családi pótlék is.

Akinek ez bankszámlára megy, annak a hivatal átutalja a visszajáró adót, akinek a postás viszi ki, a visszatérítést is készpénzben kapja.

– Volt már ilyen intézkedésre példa az Európai Unió valamelyik tagállamában?

– A magyar adó-visszatérítés az EUban a legszélesebb körű családoknak kedvező adóügyi intézkedés, hiszen nemcsak annak a szülőnek jár vissza az összeg, aki a családi pótlékot kapja, hanem annak is, aki szintén jogosult az ellátásra – így például a házastársnak is. A nemzetközi összehasonlításban nemcsak ebben egyedülálló a magyar családi adó-visszatérítés, hanem az igénybevétel egyszerűségében is. Azoknak is rendkívül könnyű dolguk lesz, akikről nem áll rendelkezésre a 2021-ben befizetett adó visszautalásához minden adat. Így azon házastárs részéről, aki jogosult a családi pótlékra, de azt nem neki folyósítják, csupán a bankszámlaszámának a megadása szükséges ahhoz, hogy a NAV vissza tudja utalni számára a már befizetett összeget. Ehhez mindössze egy egyszerű nyilatkozatot kell kitölteni, ami otthonról, kényelmesen, online is megtehető. Így azok a szülők is, akik december 31-ig elküldik a nyilatkozatukat, 2022. február 15-ig megkapják a családi adó-visszatérítést.

Azok is részesülnek a kedvezményben, akik jogosultak ugyan az utalásra, de az automatikus visszatérítéshez ez év végéig még semmilyen információ nem áll a NAV rendelkezésére. Ők az éves bevallásukban érvényesíthetik a családi kedvezményt, melynek összegét akár már március 1-jén kézhez is kaphatják.

– Mi a helyzet a katásokkal és az ekhósokkal?

– A gyermeket nevelő katások és ekhósok is visszakapják befizetett adójuk egy részét. Az előbbieknek a tételes adójuk negyede, az utóbbiaknak a jövedelmükből levont összeg mintegy kétharmada (az ekhoalap 9,5 százaléka) jár vissza. Nagyságrendileg a visszautalás mintegy 1,9 millió magánszemélyt érinthet, ennyien kaphatják meg az idén befizetett szja-jukat.

TÓTH BALÁZS 2021/40 FIGYELŐ | 17

F_16-17_PM_IzerNorbert-interju.indd 17

2021. 10. 05. 17:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÖNNEK A ZÖLDHITELEK A JEGYBANKTÓL

REFINANSZÍROZOTT OTTHON PROGRAM | Mintegy 200 milliárd forintos keretösszeg áramlik a Magyar Nemzeti Banktól – refinanszírozás útján – a Zöld Otthon Programra, amely energiahatékony lakóingatlanok építését és vásárlását támogatja.d

A Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá! lezárása után új piacra lép a Magyar Nemzeti Bank: az energiahatékony lakóingatlanok építését és vásárlását támogató Zöld Otthon Program a lakossági hitelügyleteket refinanszírozza majd. A projekt keretösszege 200 milliárd forint.

Patai Mihály, az MNB alelnöke a jegybank online sajtótájékoztatóján elmondta: leltárt tartott a Monetáris Tanács az NHP Hajrá! program alakulásáról, és rendkívül sikeresnek ítélte meg. Tudniillik 18 hónap alatt 62 ezer szerződést kö-

töttek a kereskedelmi bankok az ügyfelekkel. A mögöttünk lévő nehéz időszakban 40 ezer kkv-nak segítettek, és mintegy 3000 milliárd forintnyi hitel került így a cégekhez. Egyébként az elmúlt nyolc és fél évben 6400 milliárdos forráshoz jutott mintegy 75 ezer kis- és középvállalkozás, és a jegybank számításai szerint ez mintegy öt százalékkal járult hozzá a GDPnövekedéséhez.

Az NHP Hajrá! számairól Pulai György, az MNB igazgatója kifejtette: az NHP Hajrá! teljes 3000 milliárd forintos kerete elfogyott, ennek 53 százaléka került forgóeszköz-finanszírozásként a vállalkozásokhoz, 38 százalék szolgált beruházási célokat és mindössze 9 százalék volt a beruházási célú hitelek kiváltása, ágazati bontásban a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar kapta meg a volumen háromnegyedét. Bár a maximális hitelméret 20 milliárd forint volt, továbbra is a kis méretű vállalkozások részesedése a meghatározó, 10 millió forint alatti a kölcsönök fele és magas a mikro-, valamint kisvállalkozások aránya. Földrajzilag a volumen mintegy felét a középmagyarországi régióban használták fel, darabszám szerint ez 37 százalék volt.

A Zöld Otthon Programról Pulai György azt a tájékoztatást adta, hogy ez most nem a kkv-kat, hanem a lakosságot támogatja közvetlenül, az előző szakaszokhoz hasonlóan a jegybank 0 százalékos forrást biztosít a hitelintézeteknek, amelyek legfeljebb 2,5 százalékos kamatot számíthatnak fel, és maximum 90 kWh/m2/év primer energiafelhasználása lehet az ingatlannak, amelyre felveszik a kölcsönt. Belföldi természetes személyek egy alkalommal vehetik igénybe a hitelt október 4-étől, korábban megkötött szerződéseket nem lehet becsatornázni a programba. Hozzátette: az MNB célja, hogy ne a lakáskölcsönzés és az ingatlanpiac széles körét érintse a program, hanem célzottan a zöldítést segítse elő, befektetési célú vásárlásokat pedig ne finanszírozzanak vele.

SZ.CS.

Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, az MNB nem áll le a monetáris politikai szigorításával, mert az infláció kockázatot jelent a gazdaságra nézve – mondta Virág Barnabás Varsóban a Reuters tudósítása szerint. Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy folytatják a kötvényvásárlási program kivezetését a következő időszakban. Kiemelte, hogy a jegybank egészen addig növeli az alapkamatot, ameddig az inflációs kilátások ezt szükségessé teszik. Virág Barnabás a következő hónapokra is 15 bázispontos kamatemelést ígért.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MARAD A MONETÁRIS SZIGOR

18 | FIGYELŐ 2021/40

F_18-MNB.indd 18

2021. 10. 05. 17:05

Köveskál, Magyarország

MIT TEHETÜNK E GY J O B B . :đ 68#

A Planet Budapest 2021 egy lenyűgöző, egész napos program, amely során számtalan interaktív élményen keresztül tekinthetünk a jövőnkbe.

A rendezvényen megkóstolhatunk ízletes, felelős szemlélettel készült ételeket is.

Emellett több mint 180 közép-európai, innovatív kiállító mutatkozik be, fenntartható, mindannyiunk számára hasznos megoldásokkal.

2021. november 29. – december 5.– Budapest, Hungexpo

www.planetbudapest.hu

Közönségprogramok november 30-tól.

F_19_KM_hirdetes.indd 19

2021. 10. 04. 16:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

OPTIMALIZÁLT VAGYONPOLITIKA

ÁLLAMI INGATLANOK | Menedzserszemléletre van szükség az állami vagyongazdálkodásban a területért felelős államtitkár szerint. Juhász Roland ezért a 2010 után visszaszerzett nemzeti tulajdon optimalizálását, hasznosítását és jövedelemtermelő képességének az erősítését tekinti fő célnak. Ezt szolgálja az a napokban indult portál is, amelyen állami ingatlanok bérbevételére lehet licitálni.

„A 2010 óta zajló kormányzás első négy évében a nemzeti tulajdonnal kapcsolatban a fő szempont az volt, hogy újra az államhoz kerüljenek a korábban rablóprivatizációval kiárusított, stratégiai jelentőségű vagyonelemek, például a közműszolgáltatók. E munka tovább folyt 2014 és 2018 között, amikor többek között a rezsicsökkentésnek éppen az előbb említett közműcég-visszavásárlás volt az egyik feltétele. A mostani ciklusban pedig a visszaszerzett vagyont optimalizáltuk, s e megbízatásunkat jelenleg is folytatjuk” – fejtette ki a Figyelőnek Juhász Roland. A kabinet részéről elvárás a stratégiai vagyon hasznosítása és jövedelemtermelő képességének minél magasabb szintre emelése.

Ehhez egyébként elengedhetetlenek a menedzserszemléletű cégvezetők, akik bevételt tudnak szerezni az államnak – tette hozzá az állami vagyongazdálko-

dásért felelős államtitkár, jelezve: mindez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re nézve azt jelenti, hogy a társaságnak szabadulnia kell azoktól a vagyonelemektől, főként ingatlanoktól, amelyek nem szükségesek az állami feladatellátáshoz. Egyrészt azért, mert a felesleges vagyonelemek fenntartása és őrzése komoly terhet jelent a központi költségvetésnek, másrészt mert így a büdzsének is – egyébként több tíz milliárdos – bevételt hoz.

GAZDÁLKODÁSI ALAPELVEK

Juhász Rolanddal az MNV Zrt. székhelyén beszélgettünk annak apropóján, hogy a társaság bemutatta az állami tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítását szolgáló új licitportálját. „Az állam is lehet jó gazda, ráadásul egy letisztult, értékteremtő vagyonportfólió nagymértékben hozzájárulhat az ország versenyképességének a növeléséhez is” – vallja az államtitkár, aki – különböző pozíciókban – immár öt éve felel a vagyonpolitikáért. Álláspontja

A felesleges vagyonelemek fenntartása és őrzése komoly terhet jelent a központi költségvetésnek.

szerint hosszú távon olyan elemekre kell szűkíteni a nemzeti tulajdon körét, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak, feltétlenül szükségesek a feladatellátáshoz, működésük gazdaságos és hasznot hoz. A társadalmi célokat nem szolgáló, a közfeladatokhoz nem nélkülözhetetlen vagyontól pedig észszerű megválni.

ÉRTÉKESÍTÉS

Az eladásra szánt állami ingatlanokra immár több mint hat esztendeje egy publikus, online aukciós portálon, az Elektronikus Aukciós Rendszer (EAR) felületén lehet ajánlatot tenni. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta: 2015 óta ebből az államnak már több mint 73 milliárd forintnyi bevétele származott. Rámutatott ugyanakkor, hogy emellett a társadalmi szükségletek kielégítését is biztosítani kell. Ennek jegyében az állam több ízben segítette már az önkormányzatokat és az egyházakat ingyenes vagyonjuttatással, csak az idén eddig több mint tízmilliárd forint értékben. A kormánydöntések alapján ötvenöt helyhatóság öszszesen kilencvennégy ingatlanhoz jutott hozzá, egyházi jogi személyek pedig további hetet kaptak. Utóbbiak között volt például a Magyarországi Evangélikus Egyház, amelynek óvoda- és kollégiumműködtetési célra adtak át szegedi ingatlanokat, de a kedvezményezettek körébe tartozott a Szombathelyi és a Nyíregyházi Egyházmegye is. Az önkormányzatok jellemzően településfejlesztési és kulturális célok megvalósítására jutottak épületekhez és telkekhez.

20 | FIGYELŐ 2021/40

F_20-21_JuhaszRoland.indd 20

2021. 10. 04. 16:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JUHÁSZ ROLAND. MENEDZSERSZEMLÉLETET TART SZÜKSÉGESNEK AZ ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁSBAN

Mostantól azonban nemcsak az értékesítések, hanem a bérbeadások is online zajlanak majd. „A Bérleti Licit Portál éles indulásával a hasznosítás egy másik módjának, a bérbeadásnak kívánunk új lendületet adni” – hangsúlyozta az államtitkár.

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

BÉRBEADÁS

Az MNV-nél létrehozott Bérleti Licit Portál tulajdonképpen korszerűsítette, elektronizálta az állami tulajdonban és a társaság közvetlen kezelésében lévő ingatlanok – köztük házak, házrészek, irodák, üdülők és szállók – bérbeadási árverési folyamatát. A magyar mellett angol nyelven is elérhető, teljes körű nyilvánosságot biztosító felületet Vastag Zsolt projektvezető mutatta be a sajtónak, aki elmondta, hogy az ügyfélkapun keresztül vehető igénybe a szolgáltatás, és a közeljövőben mobilapplikáció formájában szintén letölthető lesz. Az éles induláskor tizenegy tételt tettek közzé az oldalon, de a tervek szerint ez a szám az első év végén – érdeklődés függvényé-

ben – százhúsz körüli lesz. A regisztrált felhasználóknak az előírt biztosíték megfizetése után van lehetőségük licitálni – közölte a szakember. Magánszemélyek és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átláthatónak minősülő szervezetek egyaránt jelentkezhetnek.

A BALATONTÓL A KÖRÖSÖKIG

A szeptember végén megjelent tizenegy pályázható ingatlan közül a legnagyobb, havi nettó 1,1 millió forintos minimum bérleti díja egy visegrádi sport- és rekreációs célú épületnek van, amely az udvarával együtt 2457 négyzetméteres. Az október második felében esedékes aukció licitlépcsője harmincezer, a pályázati biztosíték összege pedig 2,8 millió forint. A Balaton északi partján fekvő Vo-

nyarcvashegyen szintén egy régi – több mint háromezer négyzetméteres telken fekvő, tizenhét helyiséges – üdülőépületet ajánlanak bérbeadásra, havi legalább 563 ezer forintért. Aki nem szeretne ilyen mélyen a zsebébe nyúlni, de mégis üdülőt bérelne, az megteheti a Pest megyei Kemencén, ahol 130 ezer forintos alsó kikiáltási árral kínál egy 145 négyzetméteres épületet az MNV Zrt. portálja.

A jelenlegi választékban a legolcsóbban, minimum havi ötezerért egy körösszakáli garázs vehető ki.

A Figyelő kérdésére, hogy mi alapján dől el az egyes állami tulajdonú épületek, telkek sorsa, jelesül az, hogy értékesítésre vagy bérbeadásra kínálja-e őket az MNV Zrt., Juhász Roland megerősítette: a vagyonkezelőnél már jó ideje kiemelt cél a portfóliótisztítás, vagyis a feladatellátáshoz nem szükséges ingatlanok elvagy bérbeadása. A cég pedig elsősorban azt a szabályt követi, hogy ha az értékesítés nem vezet eredményre, akkor bérletre kínálja a nála lévő vagyonelemet.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/40 FIGYELŐ | 21

F_20-21_JuhaszRoland.indd 21

2021. 10. 04. 16:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉMET BALRAÁT: BŐVÜLHETNEK A MAGYARORSZÁGI BEFEKTETÉSEK DEMKÓ ATTILA | Amennyiben a németországi zöldek kormányon az irracionális, ideologikus politikai programjukat végre kívánják hajtani, még több német beruházó érkezhet Magyarországra – vélekedett a Figyelőnek az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője.

A ZÖLDEKKEL MI NYERHETÜNK

Erre példaként azt hozta fel, hogy a baloldali, pacifista, woke politikai hangulat, az egyre erősödő energetikai problémák, valamint a munkaerőhiány miatt a hírek szerint a német hadiipari cégek nem érzik épp a legjobban magukat a hazájukban. Ez arra motiválhatja őket, hogy Közép-Európában, például a kiváló feltételeket kínáló Magyarországon alapítsanak gyáregységeket. „Az a magyar iparnak kedvezhet, ha a német zöldek az irracionális – az energiahiány közepén is atomerőmű-ellenes –, ideologikus politikai programjukat végre kívánják hajtani” – jegyezte meg a szakember. Amennyiben az új berlini kormány erőközpontját az SPD és a zöldek alkotják majd, nemcsak hogy folytatódik a németországi atomerőművek bezárása az utolsó egységek ez év végi, illetve 2022-es leállításáig, hanem további, a né-

met versenyképességet romboló intézkedések is várhatók. Szerinte ha a zöldek kormányra kerülve sem változtatnak a tudományos eredményeket kiforgató, a közvéleményt hiszterizáló klímapolitikájukon, az egész gazdaság és az energiaellátás működését is veszélybe sodorhatják. A kétségtelenül zajló és már most súlyos időjárási jelenségeket okozó globális felmelegedésből apokalipszist csinálnak, amely úgymond drámai intézkedéseket indokol. Még ha a legrosszabb forgatókönyvek válnának is valóra, a német vagy akár az EU-s döntések akkor sem lennének különösebb hatással a kimenetelre. „Ez a politika már eddig is rengeteg kárt okozott Németországnak” – tette hozzá Demkó Attila.

BEFOLYÁSOLÁS

Mint a szakértő mondta, egy új német kormány beiktatása után sem változnak majd Berlin hatalompolitikai céljai a V4 tekintetében. „Könnyebb külön-külön tárgyalni velünk, mint egy viszonylag koherens tömbbel. Ugyanis Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, miközben több kérdésben, így a migrációs politikában együttműködik, a visegrádiak gazdasági téren egymás versenytársai is” – fejtette ki.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

„Nem gondolom, hogy a német ipar egy szociáldemokrata kancellár vagy egy »zöld« külügyminiszter hatására a jövőben ne tekintene befektetői célpontként Magyarországra. Sőt, a zöldek németországi térnyerése még erősítheti is az itteni német ipari beruházásokat” – vélekedett Demkó Attila geopolitikai szakértő.

22 | FIGYELŐ 2021/40

F_22-23_DemkoAttila.indd 22

2021. 10. 04. 16:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„Egyelőre nem lehet látni, hogy a leendő német kormányzatot a hideg gazdasági, geopolitikai racionalitás, vagy inkább az ideológia befolyásolja majd a következő években. A jogállamiság problematikájában vagy az LMBTQügyekben kétségtelenül felerősödhetnek a magyar kormányzat relációjában a feszültségek, viszont még egy »zöld« külügyminiszter sem nagyon tudna kifogást találni hazánk klímapolitikájában, hiszen az eredmények minket igazolnak. Emellett az európai védelmi kooperációban is sokkal nyitottabbak vagyunk, mint például a balti államok” – magyarázta Demkó.

Arról, hogy lehet-e számítani egy német baloldali kormánytól arra, hogy az ellenzék oldalán valamilyen módon megpróbál beavatkozni a magyar választásokba, elmondta: a politikai szimpátia kinyilvánítása egyáltalán nem lenne probléma, ilyen történt már, ezt el kell fogadni. Az a kérdés, hogy egy német baloldali kabinet – mint az unió vezető hatalma – nyomást gyakorol-e az Európai Bizottságra például a nekünk járó EU-s pénzek viszszatartása szándékával. Ezzel tényleg befolyásolhatja a magyar belpolitikát, a választási kampányt. Azonban annak, aki ehhez az eszközhöz nyúl, számolnia kell azzal is, hogy kontraproduktív lesz a lépés: ezzel a budapesti kormányzat szuverenitást hangsúlyozó politikáját segítheti – vélekedett a szakember.

AZ UNIÓ TERMÉSZETE

Az EU globális szerepével kapcsolatban úgy gondolja a biztonságpolitikai szakértő, hogy a közösség még középtávon sem lesz egységes és erős tényezője a világpolitikának. „Ez az unió természetéből fakad: annak tagjaként a csak keletre figyelő Lengyelországnak, az Afrikára és az Atlanti-óceánra tekintő Portugáliának vagy Spanyolországnak más a megközelítése a legtöbb geopolitikai kérdésben, egyszerűen kevés a közös nevező” – mondta.

Mint folytatta, az EU-ban ezért sincs egyetértés a Kína- és az Oroszországpolitikában sem. Miközben Litvánia kemény Peking- és Moszkva-ellenes politikát visz, addig az olaszok, az osztrákok, a németek, a franciák kiváló gaz-

dasági kapcsolatban állnak e két nagyhatalommal. „Náluk sokkal jelentősebbek az orosz és a kínai pénzügyi és gazdasági befektetések, mint hazánkban. E nyugati államok tehát egészen máshogy viszonyulnak hozzájuk, mint az amerikaiakkal szoros kapcsolatot ápoló kisebb európai országok. Éppen ezért az USA, de Kína és Oroszország is bármikor meg tudja osztani az Európai Uniót” – hangsúlyozta Demkó. Szerinte a fenti példák is bizonyítják: az, hogy Budapest jó viszonyt ápol Moszkvával és Pekinggel, egyáltalán nem unikális jelenség az öreg kontinensen.

UKRAJNA: KÉT SZÉK KÖZÖTT

Arra is felhívta a figyelmet: vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok már korántsem kíván olyan aktív szerepet betölteni Európában, mint korábban.

A szövetségesi bizalmi viszonyban nagy törést jelentett az USA Afganisztánból történt kivonulása, de az utóbbi hetekben az amerikai–brit–ausztrál stratégiai szövetség megkötése, a franciák „elárulása” sem tett jót e kapcsolatnak. Az elmúlt években Washington részéről felmerült Európában állomásozó hadereje

tese. Több tíz milliárd köbméter menynyiségű, két-három milliárd dollár értékű exportgáz haladt át eddig az országon, az Északi Áramlat II. azonban elkerüli az ukránokat. „Hiába a német befektetési ígéretek, ezek a nemzetközi politikában nem sokat jelentenek” – mondta tömören a szakember. Ukrajna tiltakozása a jóval kisebb – 3,5 milliárd köbméteres volumenre vonatkozó – új magyar–orosz gázszerződés megkötése miatt ugyanebbe a logikába illeszkedik. „Kijev jogosan tart attól, hogy két szék között a pad alá esik: nem tud csatlakozni a Nyugathoz, és az oroszokkal is teljesen szembekerült. A gáztranzit elvesztése pedig érzékenyen érinti őket.

Ukrajna gazdasága nominálisan kisebb a magyarnál: a közel negyvenmilliós ország GDP-je 164 milliárd dollár, a költségvetés éves bevétele pedig pusztán 55 milliárdot tesz ki, ehhez képest az esetleges 2-3 milliárdos kiesés számottevő” – vélekedett a geopolitikai szakértő. Az ukrán gázinfrastruktúra már most sincs

Egyelőre nem lehet látni, hogy az új német kormányzatot a racionalitás vagy az ideológia fogja befolyásolni. kivonásának, átcsoportosításának a lehetősége is, és a Fehér Ház Ukrajna-politikája szintén fordulatot jelez. „Nem zárom ki, hogy az USA valamilyen szintű alkura készül Oroszországgal, ez pedig az európai szövetségesekre ugyan nem lesz közvetlen hatással, de a volt szovjet érdekszférára, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Grúziára és Moldovára igen” – vélekedett Demkó.

Kijev reakciói csalódásról árulkodnak a különféle európai–orosz energiamegállapodások kapcsán. Északkeleti szomszédunkat sokkolta, hogy a Biden-adminisztráció végül beleegyezett a német–orosz Északi Áramlat II. gázvezeték átadásába, amelynek – a németek kompenzációs garanciái ide vagy oda – hosszú távon Ukrajna lesz a vesz-

jó állapotban, a mostani megállapodások bejelentése után pedig azzal is számolni kell, hogy hosszú távon akár teljesen tönkremehet.

Az amerikaiak jelenlegi lépéseinek a mozgatórugóiról Demkó Attila azt mondta: nekik lehet, hogy most lett egyértelmű, hogy bár hatalmas energiát fektettek a projektbe, északkeleti szomszédunk ballaszttá vált számukra, nem sikerül kivonni Kijevet az orosz térből.

Hosszú évek alatt csupán annyit értek el, hogy lekötötték Moszkvát. Ennél sokkal nagyobb céljaik voltak a térségben. Nem kizárt, hogy az Egyesült Államok a fokozatos kihátrálás politikáját választja, s magára hagyja Ukrajnát.

PINDROCH TAMÁS (Továbbiak az 52–55. oldalon) 2021/40 FIGYELŐ | 23

F_22-23_DemkoAttila.indd 23

2021. 10. 04. 16:43

| CÉGVILÁG |

VISZLÁT, HAGYOMÁNYOS CIGARETTA?

FOTÓ: GETTY IMAGES

DOHÁNYPIAC | Alaposan átalakult a cigarettaértékesítés az elmúlt tíz évben Magyarországon, az úgynevezett innovatív termékek viszont alapjaiban változtathatják meg az utóbbi hat-hét esztendőben kialakult piacot. És nemcsak itthon várható változás, hanem világszerte.

24 | FIGYELŐ 2021/40

F_24-27_dohany_MVM_hirdi.indd 24

2021. 10. 04. 16:43

| CÉGVILÁG |

Rendkívül mozgalmas tíz év van a hazai cigarettapiac mögött; e szegmens a jövedékiadó-bevételek miatt mindig is a politika homlokterében volt. A 2010-es évek legelején még arról szólt az ágazat, hogyan lehet a hagyományos cigaretta jövedékiadó-tartalmát az államháztartás és a fogyasztók számára is a lehető „legfájdalommentesebben” felzárkóztatni az uniós elvárásokhoz, megfelelve az irányelveknek, amelyeket a dohányzás visszaszorítása érdekében alakítottak ki. Eközben ma arról lehet és kell beszélni, hogyan lehet teljesen kiiktatni a fejlett országok kultúrájából a hagyományos füstszűrős termékeket, s a keletkező űrt innovatív produktumokkal kitölteni. Ennek nyomán teljesen átalakul a termékek hazai kiskereskedelme, amelynek az egyik pillére az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., a trafikok konceszsziójáért felelős cég volt. A társaság épp megszűnik, s helyét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át.

Mi több, jövőre már minden egyes hagyományos portéka egyenruhát kap, csak a márkát lehet feltüntetni, valamint a veszélyekre figyelmeztető feliratokat.

A BOLTOK

A nemzeti dohányboltok száma a rendszer 2013-as létrehozása óta nyolc-kilenc százalékkal csökkent. Míg nyolc esztendővel ezelőtt 6422 koncessziós szerződéssel és kijelöléssel működő üzlet volt, addig ez év augusztus 31-én már csak 5894 – közölte a Figyelő érdeklődésére az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A kiadható dohánybolt-konceszsziós jogosultságokat meghatározó jogszabályi szakasz legutóbb 2019. december 15-én módosult, aminek a következtében csökkent a településenként kibocsátható engedélyezések mennyisége. A törvény szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok számát az adott helység lélekszáma alapján határozzák meg. 2019 decembere előtt háromezer lakosonként volt kiadható egy engedély, míg a módosítás után ez négyezerre emelkedett. Egy településen – vagy egy kerületben – egy koncesszió visszaadása vagy visszavonása pedig mindaddig nem jár pályáztatási kötelezettséggel, amíg a meglévő engedélyek száma nem csökken a kiadhatóké alá.

A működő dohányüzletek számának folyamatos, de kismértékű csökkenése e jogszabályi szakaszok változásával hozható összefüggésbe az ND Nonprofit Zrt. szerint. Ott, ahol a nyilvános pályázat eredménytelen, vagy a dohány-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása megszűnt, esetleg ahol még nem is folyik, a törvény lehetőséget ad kereskedő kijelölésére. Ennek célja, hogy átmeneti jelleggel biztosítsa a lakossági ellátást addig, amíg nincs új koncessziós szerződés. A koncesszióval és a kijelöléssel működő dohányboltok között az egyik alapvető különbség az, hogy míg a koncessziós jog húsz évre szól, addig a kijelölés bármikor indoklás

nélkül, írásban visszavonható, és a kereskedő is bármikor felmondási idő nélkül visszaadhatja.

A dohányboltok számának a csökkenése a jogszabályi környezetet tekintve egyértelmű, ugyanakkor a piaci szakértők szerint ez finomhangolás, hiszen egyes kistelepüléseken vagy akár a nagyvárosok külső részein, a peremkerületekben, esetleg az agglomerációban közel sem olyan kifizetődő trafikot működtetni, mint azt gondolni lehet. A valódi, nagy profitot hozó hagyományos cigaretta forgalma csökken, a helyét a vágott vagy sodrós dohány veszi át, amelyből jellemzően ritkábban vásárolnak a fogyasztók, de akkor nagy mennyiséget.

NINCS NAGY DOHÁNY A DOHÁNYBAN A Magyarországon megtermelt dohány az európai mennyiség 5 százalékát teszi ki, és jórészt nem itthon használják fel: 75 százaléka nemzetközi piacra kerül. A hazai termelők a termőterület mintegy 75-80 százalékán virginia dohányt, a maradék 20-25 százalékon pedig burley-t termesztenek. Zölddohány-felvásárlás nincs, a termést minden gazdának ki kell szárítania.

A piacon mindössze két felvásárló működik.

Az egyik a Nyidoter Kft., amely a hazánkban előállított teljes mennyiség mintegy kétharmadát veszi meg az ULT Magyarország Kft.-nek.

A másik pedig a Dofer Zrt., amely a Continentalcsoport számára végzi a dohány felvásárlását.

Az ULT által beszerzett árut Olaszországban dolgozzák fel, s olasz, spanyol, lengyel dohánnyal keverve hozzák forgalomba. A Continental viszont végez fermentációt Magyarországon, és kész dohánytermékeket is gyártanak itthon.

A Magyarországon előállított dohány menynyisége csökken, ami a Nyidoter Kft. ügyvezető igazgatói és a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) az elnöki tisztét is betöltő Kenyeres Sándor szerint több okra vezethető vissza. Részben betudható a jövedelmezőség folyamatos gyengülésének, részben pedig annak, hogy a fiatal generációk már nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni, különösen nem a kézimunka-igényes dohánytermesztésben. De nagy szerepe van a termelési kedv lanyhulásában annak is, hogy maga a növény nagyon érzékeny az időjárásra. Egy-egy rossz évben igen jelentős terméskieséssel kell szembenéznie a gazdának. Ezt különösen erősen bizonyította a múlt esztendő, amikor is több évre visszamenőlegesen a leggyengébb volt a hozam a magyar termelés 70-80 százalékát adó szabolcsi földeken. A dohány ugyanis a napfényes, meleg, párás időt szereti – ehhez képest 2020 tavaszán fagyot, nyáron pedig jégesőt és

hideget kapott. Mindezen kedvezőtlen tényezők együttes hatását egyelőre az sem képes ellensúlyozni, hogy erőteljes keresleti piac van.

Sokkal több dohányra lenne vevő, mint amenynyit jelenleg elő tud állítani az ágazat. Adódik a kérdés, hogy akkor miért nem vonzó ez az üzlet olyanok számára, akik korábban nem foglalkoztak ezzel. A Madosz elnöke úgy véli, valószínűleg azért nincs tömeges próbálkozás a „külsősök” részéről, mert a dohánytermesztés elindítása nagyon tőkeigényes. Ha valaki ezzel kíván foglalkozni, nem csak a gépekbe, a szárítóberendezésekbe, az épületekbe, a földbérletbe szükséges invesztálnia – meg kell vásárolnia a dohánykvótát, és a hivatalosan elismert felvásárlók valamelyikével szerződést szükséges kötnie.

A jövedelmezőséget csökkentő tényezők közül ki kell emelni a munkabért, amely a tevékenység kézimunkaerő-igényes volta miatt a legnagyobb költséghordozónak számít az ágazatban. Fajtától függően egyhektárnyi dohányültetvény megműveléséhez 700-1000 munkaórára van szükség. Ennek fényében érthető, hogy az évi 10-20 százalékos munkabér-növekedés drasztikusan rontja a dohánytermesztés jövedelmezőségét, annak ellenére, hogy a felvásárlók igyekeznek utánamenni a költségbővülésnek, és évről évre ők is emelik az áraikat.

Kenyeres Sándor szerint mindezek ellenére a dohány termesztésének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében óriási jelentősége van. Részben azért, mert olyan rossz adottságú földeken termeszthető, ahol más növény nem terem meg, részben pedig azért, mert olyan társadalmi rétegeknek teremt munkahelyet, amelyek más területen nem nagyon tudnak elhelyezkedni. A dohánytermesztésben ugyanis többnyire alacsony iskolai végzettségű, kisebbségi etnikumhoz tartozó nők dolgoznak.

DOMBI MARGIT

2021/40 FIGYELŐ | 25

F_24-27_dohany_MVM_hirdi.indd 25

2021. 10. 04. 16:43

| CÉGVILÁG |

AZ ADÓ

Lapunk megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is, hogy megtudjuk, miként alakult az elmúlt tíz évben a dohánytermékekből származó jövedékiadóbevétel. A hatóság részletes válaszából kiderült, hogy bár a dohánygyártmányok jövedékiadó-bevételi számlájára befolyt összeg termékkörre nem bontható szét, a szabad forgalomba bocsátott mennyiség, a súlyozott kiskereskedelmi átlagár és a hatályos köztehermérték alapján meghatározható az egyes árucsoportok adótartalma. A hivatal ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes évek adatainak összevetésekor tekintetbe kell venni az abban az időszakban hatályba lépett jogszabály- és adómérték-változásokat.

Ezeket szem előtt tartva az látható, hogy egy évtized alatt több mint százmilliárd forinttal nőtt a dohánygyártmányok jövedéki adójának a nettó egyenlege. Míg 2011ben 287 milliárd forint folyt be e számlára, addig tavaly már mintegy 400 milliárd. A növekmény ugyan nem egyenletesen oszlott el az egyes esztendők folyamán, az azonban világosan látszik, hogy a finomra vágott fogyasztási, vagyis a sodrós dohány lerótt közterhe arányaiban nagyobb mértékben nőtt, mint a cigarettáé.

Az előbbiből származó bevétel 35-ről 89 milliárd, az utóbbiból befolyt pedig 250ről 308 milliárd forintra bővült. Magyarán a megfelelő ütemű jövedékiadó-emeléssel sikerült úgy felzárkóztatni az egyébként rendkívül egészségkárosító termék jövedékiadó-szintjét, hogy az ne okozzon adókiesést. Ám az is jól látszik az adatokból, hogy a dohánytermékek adótartalmának, egyben fogyasztói árának a növekedése nem okozott szignifikáns leszokást a felnőtt lakosság körében (de természetesen látszik egyfajta fogyasztáscsökkenés). A felnőtteknek nagyjából a harmada cigarettázik, vagy hagyományos, vagy sodrós, vagy – ma már – innovatív produktumok formájában.

Az ár nagy úr, a nikotinbevitel szokásokon is múlik.

Az adózást jövedéki szempontból alapvetően két elem határozza meg: az adó alapjául szolgáló mennyiség és a közteher mértéke. Utóbbira a jelenleg hatályos előírások ez év április 1-jétől érvényesek.

Az innovatív termékek közül az e-cigaretta esetében az adóalap a töltőfolyadék mennyisége: a fenti időpont óta harminc forint jövedéki adót kell utána fizetni milliliterenként. Egy másik áru, a nikotinpárna a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú cikkek kategóriájába tartozik jövedéki adózási szempontból, és a tömege után kell a terhet megfizetni, 23 600 forintot kilogrammonként. Az úgynevezett hevített áruk pedig az új dohánytermékek csoportjába esnek, itt a dohányt tartalmazó vagy a vele együtt fogyasztott, egyszer használatos produktumokra kivetett jövedéki adó tizenöt forint darabonként/ szálanként – tájékoztatott a NAV.

Természetesen általános forgalmi adó is fizetendő. Ez azt jelenti a 27 százalékos áfakulcs esetén, hogy a hatóság honlapján közzétett kiskereskedelmi eladási ár 21,26 százalék forgalmi adót is tartalmaz, amelyet a dohánygyártmányok után a jövedéki adóval egy időpontban kell bevallani és megfizetni.

A hivatalnál a hagyományos cigaretta és a sodródohány adótartalmáról is érdeklődtünk. Utóbbi képletét, amelyik az egyszerűbb, a NAV a következő példával illusztrálta: egy 50 grammos, 2600 forintba kerülő sodrós dohány jövedékiadó-tartalma 1180 forint (0,05 kilogramm x 23 600 forint/kilogramm), az áfarész pedig 553 forint (0,2126x2600). A klasszikus cigarettánál a számítás bonyolultabb, mert kétféle komponens együttes alkalmazásából áll össze a jövedéki adó, amelyet ezután össze kell hasonlítani egy minimumadó-mértékkel, majd a kettő közül a nagyobbat kell alkalmazni. A hatóság egy húszszálas, 1800 forintba kerülő cigarettát hozva példaként kifejtette: ennek a tételes és az értékalapú adótartalma együtt 934, a minimumadója pedig 786 forint, vagyis az előbbi a nagyobb, azt kell figyelembe venni mint jövedéki adót. Ehhez jön még az áfa, amely 0,2126x1800, azaz 383 forint. Így tehát a példában szereplő egy doboz cigaretta adóterhelése az ár mintegy háromnegyede, 1317, vagyis szálanként körülbelül 70 forint, tehát sokkal nagyobb, mint az innovatív, dohányt tartalmazó termékek esetében.

A PIAC

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a következő években tovább csökken a hazai trafikok száma, ugyanis a hagyományos produktumok forgalma apad, az innovatívoké nő, de utóbbiak közül például az e-cigaretta-kapszulák eladása nem csak a dohányboltokban lehetséges, vagyis itt bevételkiesést szenvednek. A hevítős portékák eladása pedig egyelőre nem kompenzálja a hagyományosaknál kieső bevételeket. Pusztán sodródohány-értékesítésből pedig nem lehet trafikot fenntartani önálló termékkínálattal, mindenképpen kell valami kiegészítés. Ugyanakkor nem is ez a hazai piac fő problémája, hanem az, hogy mint írtuk, a sodródohány jövedéki adója arányában nagyobb mértékben nőtt, mint a hagyományos cigarettáé, ami azt is jelenti, hogy ebben a kategóriában jobban bővült az eladás az elmúlt

FOTÓ: GETTY IMAGES

Továbbá egyre több úgynevezett innovatív termék jelenik meg. Igen ám, de annak idején a trafikok bevételeit és költségszerkezetét az amúgy fixált hasznú hagyományos produktumokra lőtték be. Időközben azonban bejött s nagyon hasít az innovatív termékek eladása is, és itt egészen más az árszerkezet. A dohányértékesítés állóvizét alaposan felkavarták.

26 | FIGYELŐ 2021/40

F_24-27_dohany_MVM_hirdi.indd 26

2021. 10. 04. 16:43

MVM_ezismvm_200x135

| CÉGVILÁG |

A DOHÁNYBOLTOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Koncessziós szerződésűek Kijelöltek Összesen

2013 5491 481 5972

2014 5889 466 6355

2015 5616 496 6112

2016 5506 566 6072

2017 5403 559 5962

2018 5312 599 5911

2019 5258 637 5895

2020 5197 683 5880

2021. VIII. 31.

5183 711 5894

Forrás: ND Nonprofit Zrt.

tíz esztendőben – nagyon sokan szoktak át erre a produktumra.

A FOGYASZTÓ

A sodrós termékeket jellemzően azok vásárolják, akik nem akarják vagy nem tudják megfizetni a hagyományos füstszűrős cikkek árát. A cigarettagyártók (vagy ma már inkább nikotingyártók, bár a gyógyszercégek között is van, amelyik ebbe a kategóriába esik, és ez nagyrészt megmagyarázza azt is, hogy egyébként jelentősen megnőtt a dohány iránti kereslet, főként a nikotin kivonása miatt, innovatív produktumai pedig kisebb egészségügyi kockázatot hordoznak, mint a hagyományos, pláne a sodrós termékek (lásd a Nincs nagy dohány a dohányban című írást). Erről papírjuk is van, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vizsgálata alátámasztotta ezt, ami jogala-

pul szolgál arra, hogy a gyártók ismét a napfényre jöjjenek ezen árukkal, és elmagyarázzák, miért jobbak, mint például a sodrós dohány. Ám az ár nagy úr, és a nikotinbevitel nem pusztán egy technológián múlik, hanem erőteljesen személyes szokásokon is.

ÚJ VILÁG

Az innovatív termékek alapötletét az adta, hogy a cigaretta legkárosabb anyagai az égés folyamán kerülnek a tüdőbe, és ezt a füstszűrők sem tudták megakadályozni.

A gyártók kivették a folyamatból az égést, hevítéssel váltották ki, amellyel ugyan a nikotin bevihető a szervezetbe, de közel sem annyi káros anyaggal karöltve – legalábbis az FDA summázva ezt állítja, fenntartva, hogy ez sem egészséges, sőt… Viszont az áruk, ha nem is magasabb a hagyományos füstszűrős produktumokéi-

nál, sokkal borsosabb a sodrós dohányénál, ami azt jelenti, hogy az utóbbin élők pusztán a csökkentett kockázatok miatt nem fognak átszokni.

Mindent összevetve az innovatív termékek alaposan megkavarják a kiskereskedelmet, a jövedékiadó-bevételeket és persze ezzel együtt a teljes piacot, amire az államnak és az ellátási láncoknak is választ kell találniuk, ha mindenki profitálni szeretne ebből a káros szenvedélyből. Ugyanis ma már az is jól látszik, hogy belátható időn (akár egy évtizeden) belül a fejlett országok elköszönhetnek fogyasztói a hagyományos termékektől, addig pedig mindenkinek pozíciót kell fognia.

HELMECZI ZOLTÁN–HŐNYI GYULA (A Figyelő is osztja azt az álláspontot, hogy a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget. Ha dohányzik, szokjon le, ha nem dohányzik, ne próbáljon rászokni.)

HIRDETÉS

Hajts a nyereményekre!

MVM Roadshow

Magyarország 19 megyeszékhelyén elyén 2021.09.24.–10.10. között

H 'We

Ha kíváncsi vagy rá, hol és mikor játszhatsz velünk, elünk, kattints az mvm.hu/MVMRoadshow oldalra!

F_24-27_dohany_MVM_hirdi.indd MVM_ezismvm_200x135_0929.indd 127

2021.

10.11:27:05 04. 16:43 2021.

09. 30.

| CÉGVILÁG |

A MINŐSÉGBEN HISZNEK

3E INTERNATIONAL | A közelmúltban csatlakozott a globális jelenlétű, szintén projektmenedzsmenttel foglalkozó Group-IPScsoporthoz a hazai mérnöki szolgáltatóvállalatok között igen jelentős szereplőnek számító 3E International. A magyarországi piac sajátosságairól, az építőipar helyzetéről, a társaság terveiről Laczkovich Gergely és Korintus Balázs, a cég két ügyvezető igazgatója nyilatkozott a Figyelőnek.

Milyen szolgáltatásokat nyújt egy mérnöki szolgáltató cég, és kik alkotják az ügyfélkörét?

Korintus Balázs: Az ötlettől a megvalósulásig segítjük az építési beruházások megálmodóit és kivitelezőit: folyamatosan ügyelünk arra, hogy minél teljesebb körű szolgáltatást tudjunk nyújtani. Ebbe a folyamat első szakaszában beletartozik az előkészítés, az átvilágítás, a koncepció kialakítása éppúgy, mint az építési engedély kiadását követően a projektmenedzsment, a műszaki ellenőrzés vagy az építési jogi tanácsadás.

Laczkovich Gergely: Azt is fontos látni, hogy az ügyfeleink alapvetően magához a beruházáshoz kötődnek, és sok esetben olyan beruházó is építtetni kényszerül, aki nem ért ehhez, s ez persze nem is feladata. Ilyen lehet például egy autógyártó, amely új üzemcsarnokot, gyáregységet építtet, vagy egy önkormányzat, amely iskolát – és sorolhatnám. Emellett egy invesztíciónál több olyan szakértő bevonása is szükséges, amelynek a közreműködését egyébként jogszabály is előírja: így minden projektnél van például kijelölt tervező, kivitelező, műszaki ellenőr. A beruházó tehát csak azt tudja, hogy mit szeretne megvalósítani, s az az elemi érdeke, hogy a projekt minden elemében hatékony, gazdaságos és átgondolt legyen: ebben tudunk mi segíteni, és maximálisan az ő érdekeit képviseljük.

K. B.: A hozzáadott érték létrehozása a mi területünkön is nagyon fontos. Azt tartjuk szem előtt, hogy minél inkább minőségi termék jöjjön létre, tehát nem a tömegtermelés a célunk. A minőség, a költség- és időkeret a meghatározó a projektjeinknél: talán nem véletlen, hogy a megbízóink 80 százaléka piaci ügyfél, amire egyébként nagyon büszkék is vagyunk.

– Hol helyezkednek most el a piacon?

L. G.: Nagyon sok mérnöki iroda működik Magyarországon, és nagyobb szereplőkből sincs hiány: mi ez utóbbiak közé tartozunk. A jelentősebb piaci részesedésű vállalkozások nagy hányadára konkurenciaként tekintünk, a kizárólag állami megrendelésekből élőkre viszont kevésbé. A kisebb szereplők között is vannak ugyanakkor olyanok, amelyek törekszenek a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás nyújtására. Összességében így elmondható, hogy egészséges a verseny ezen a területen, ahol egyébként az elsősorban piaci megbízásokból élő szolgáltatók közül a top 3-ban vagyunk.

– Mi a jelentősége annak, hogy a 3E egy nemzetközi csoporthoz, a GroupIPS-hez csatlakozott, és miért döntöttek így?

K. B.: Az ilyen lehetőségekre nagy reményekkel tekintünk, hiszen az együttműködés révén tudást adhatunk át és szerezhetünk, miközben bővülnek a nemzetközi kapcsolataink. A szinergiahatás is nagyon erős, hiszen a partnerünktől is jönnek megkeresések és viszont. Azt persze látni kell, hogy itt nemzetközi partnerekről, megbízásokról van szó.

– Miután egymással párhuzamosan több nagy építési beruházásban is részt vesznek, rálátnak a piacra: hogyan látják most a folyamatokat?

L. G.: Az építőipar most túlfűtött módon pörög, és a pandémia időszakában sem volt megállás ebben a szektorban.

Egyes részterületek persze megsínylették a járványt, mint például a légiipar és a turizmus bizonyos ágazatai. Ezzel együtt világosan látszik, hogy a gyártói, termelői kapacitások egyszerűen nem tudják követni a keresletet, miközben az ágazat akut szakemberhiánnyal küzd; már segédmunkást is nagyon nehéz találni. Mindezek a hatások egymást erősítve hajtják fel az árakat a szektorban, melynek nyomán teljesen új üzleti modelleket kell kialakítaniuk a szereplőknek. A drágulási folyamatot az is gerjeszti, hogy maga az állam is óriási megrendelő a piacon. Ez a pörgés már négy-öt éve tart, és szerintem a következő két-három esztendőben is folytatódik. A kérdés csak az, hogy ez az állapot meddig tartható fenn.

K. B.: A szereplők persze megpróbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzet-

28 | FIGYELŐ 2021/40

F_28-30-3E.indd 28

2021. 10. 04. 16:44

| CÉGVILÁG |

hez, ám nem nehéz belátni, hogy a jelen körülmények között sokkal nehezebb a tervezés. Egyrészt szinte lehetetlen profi költségbecslő bevonása nélkül megjósolni, hogy a folyamatos drágulás közepette mekkora az a büdzsé, amelyből kivitelezhető egy adott projekt, és jóval nehezebben kalkulálható a megtérülési idő is. Ezenkívül egy átlagos projekt megvalósulási ideje nagyjából három év, a jelenlegi környezetben pedig ezalatt rengeteg minden változhat. Ennek nyomán a tervezésnél a korábbinál jóval agilisebb megközelítést szükséges választani. Egy projekt pedig a minőség, az idő és a pénz hármasán múlik: a beruházónak kell eldöntenie, hogy ezen elemek közül melyiknél tud és hajlandó engedni, kompromiszszumot kötni.

– Látnak-e különbségeket a multik és a hazai cégek elvárásai, munkamódszerei között?

L. G.: A multik általában nagyon feszes, precíz módszerekkel dolgoznak

minden területen, és partnerként kezelik a szolgáltatót, amelyet kiválasztottak. A magyar vállalatokra ez kevésbé jellemző. Sokszor mennek a maguk feje után, és gyakorta nehezebb átadni nekik az információkat.

K. B.: A nemzetközi ügyfelek gyakran az előkészítésbe is bevonnak bennünket, partnernek tekintenek, bizalmi kapcsolatot alakítanak ki velünk. Így időnként ki is lépünk a szűken vett mérnöki szerepkörből, és valódi tanácsadóként veszünk részt a projektben.

– Melyek azok az ágazatok, amelyekben sok projekt indult a közelmúltban, s melyek az óvatosabbak?

L. G.: A gyógyszeriparban igen erős a fejlesztési szándék. Nagyon aktív a könnyű- és a nehézipar, ahol sokszor technológiai beruházások is megvalósulnak. A spekulatív irodafejlesztések piaca szintén jelentős – ilyen projektből nálunk is több fut jelenleg –, s az élelmiszeripar is látványosan invesztál.

A másik oldalon áll viszont a szállodaipar: más kérdés, hogy ott több szereplő a fejlesztésbe menekült a közelmúltban.

– És mi a helyzet a lakáspiacon?

K. B.: A lakáscélú ingatlanfejlesztések bizonyos értelemben önálló világot alkotnak. Egyértelmű, hogy a lakáspiac az állami fűtés nélkül nem nőne ennyire markáns mértékben: szerintem a mostani bővülés is addig marad fenn, amíg az állami ösztönzők szintén jelen vannak.

– Milyen nagyobb projektjeik voltak a közelmúltban?

L. G.: A ferihegyi reptéren több mint tíz éve dolgozunk, de nem kizárólag a létesítményen, hanem az ott jelen lévő egyéb társaságoknak – TNT, Wizz Air, Lufthansa – fejlesztett ingatlanok megvalósításán is. A nagy ügyfeleink közé tartozik például a Mercedes, amelynek Kecskeméten most épp présüzemet építünk. Egy repülőgépgyártó üzemen is dolgozunk jelenleg, s több iroda- és szállodaberuházás van folyamatban, a közelmúltban befejezett munkák közül pedig hotelfelújítást (Marriott) lehet elsősorban említeni. A régebbi projektje-

HIRDETÉS

NAGYLÁTÓSZÖG

KIÁLLÍTÁS A LUDWIG MÚZEUMBAN 2021. 07. 23. – 11. 14.

F_28-30-3E.indd 29

2021. 10. 04. 16:44

| CÉGVILÁG |

LACZKOVICH GERGELY ÉS KORINTUS BALÁZS, A CÉG KÉT ÜGYVEZETŐJE. TERJESZKEDÉSBEN GONDOLKODNAK

jük a kiadások alakulását, és ahol szükséges, a műszaki tartalmon is változtatunk, illetve alternatív műszaki megoldásokat vázolunk fel. Ellenőrizzük emellett a likviditást és a kifizetéseket is.

Persze sokszor maga a stratégia is változik a beruházás folyamán, a klasszikus tenderek ezért már nem mindig működnek. A közelmúltban például akadt olyan pályázat, melynek esetében a tizenkét jelentkező kivitelezőből kettő adott ajánlatot. Nagyon korán meg kell tehát választani a megfelelő beszállítókat, a mérnökszakmai tudás és a költségmenedzsment pedig rendkívüli mértékben felértékelődött az elmúlt időszakban.

– Milyen perspektívát látnak a mérnöki szolgáltatóvállalatok szektora előtt, s hogyan látják a 3E jövőjét?

K. B.: Lelkesek vagyunk, pozitív jövőképet látunk magunk előtt – igaz,

ezért nagyon sokat is teszünk. Az építőipar szintén gyorsan digitalizálódik, erősödik a BIM (Building Information Management) szerepe, miközben egyre összetettebb megközelítésre van igény a beruházók részéről. Aki ezt a komplexitást tudja profi, magas színvonalon hozni, hosszabb távon is sikeres lehet a piacon.

L. G.: A szereplők jelentős része várhatóan nem tud lépést tartani az új trendekkel, ezért úgy vélem, a közeljövőben jelentős mozgások lesznek a piacon. Mi ugyanakkor folyamatosan fejlesztünk, sőt terjeszkedésben gondolkodunk, miközben már lehetséges akvizíciókról is tárgyalunk.

BARÁT MIHÁLY FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ink közül még feltétlenül érdemes kiemelni a szegedi ELI Lézerkutató Központot, a folyamatban lévők közül pedig a Mahart-Dorottya háztömböt, amelynek a felújításában műszaki ellenőrként veszünk részt. Utóbbi nem elsősorban a nagyságrend miatt érdekes, hanem szakmai szempontból jelent nagyon komoly kihívást.

– A jelenlegi környezetben felértékelődött a költségmenedzsment szerepe – ezen szolgáltatás keretében mit nyújtanak a mérnökirodák?

L. G.: A beruházó a tervezési folyamatban megfogalmaz egy igényt, mi pedig a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján megpróbáljuk megbecsülni a várható költségeket. Az invesztor tehát kap egy támpontot, amely mentén elindulhatunk. A mi feladatunk ezt követően az, hogy minden lépcsőnél figyel-

30 | FIGYELŐ 2021/40

F_28-30-3E.indd 30

2021. 10. 04. 16:44

| CÉGVILÁG |

TÍZEZRÉVEL JÖNNEK A SZPONZORÜZENETEK A médiatörvényben a reklámoktól elváltan, külön paragrafusokkal szabályozzák a szponzorüzeneteket, azaz a műsorszám-támogatásokat. Ezeket vélhetőleg minden tévénéző jól ismeri, hiszen ma már bevett gyakorlat, hogy például egy meteorológiai jelentés előtt vagy után hosszasan sorolják, mely cégek a támogatói az időjárás-előrejelzésnek. Az NMHH a napokban részletes tanulmányban mutatta be, hogyan alakult a műsor-szponzoráció ez év első felében a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi csatornák, az RTL Klub és a TV2 esetében, valamint a közszolgálati Duna TV-n. Mellettük egyegy hónap tekintetében helyet kapott a mintában a Duna World, az M2 és az M5, valamint az ATV, a Hír TV és a LifeTV is.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZÁZ ÓRA

A médiahatóság összegzése szerint a vizsgált csatornák 17 ezer órányi műsoridejében több mint ezer szponzorcég 1573féle támogatói üzenete került képernyőre, összesen csaknem 75 ezer alkalommal. Az időtartamuk meghaladta a száz órát.

A spotok hossza 1 és 28 másodperc között váltakozott, átlagos időtartamuk mindössze öt szekundumot tett ki. A legtöbbször, 2352 esetben a Leier Hungária Kft. ilyen jellegű üzenetei jelentek meg, de sokat elárul az építőipar aktivitásáról, hogy ennek a rangsornak a második és a harmadik helyezettje is ebből a szektorból került ki. A legtöbb szponzorspot a TV2 Időjárás-jelentése mellett tűnt fel – s a másik két dobogós is meteorológiai előrejelzés volt –, míg a leggyakrabban az NN Biztosító „Készüljön fel velünk a váratlan helyzetekre!” szlogenje hangzott el. Az is kiolvasható az adatokból, hogy a megfigyelt tévék közül az év első hat hó-

TELEVÍZIÓZÁS | Csaknem 75 ezerszer sugároztak úgynevezett szponzorspotot a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság (NMHH) által vizsgált televíziók az év első felében.

napjában a TV2 jelentkezett a legtöbb (35,5 ezer) támogatói üzenettel, őt követte az RTL Klub (21,5 ezer) és a Duna TV (6,5 ezer).

A támogatói aktivitást a koronavírus-járvány második, majd harmadik hulláma sem mérsékelte. Az NMHH ismertetője szerint ugyanis míg a minta állandó szereplői 2020 azonos időszakában 57 ezer, addig ez év első felében ennél tizenegy százalékkal több, 63,5 ezer ilyen típusú tartalommal jelentkeztek. Rámutattak továbbá arra is, hogy tizenegy hirdető igencsak gyorsan alkalmazkodott a pandémia jelentette kihívásokhoz, hiszen január és június között 19-féle szponzorüzenetben a járványhelyzethez igazodó tartalmakat jelenítettek meg, összesen 552 alkalommal.

NYEREMÉNYEK

A támogatás és a termékmegjelenítés határán helyezkednek el a díjak és a nyeremények. Rövid ismertetés céljából ezek ugyan megjelenhetnek a képernyőn, ám a reklám fogalmi kritériumai ekkor sem valósulhatnak meg. Hathavi összesítésben 8,5 ezer díj- és nyereménybemutatást azonosított be a hatóság, ami a vizsgált periódus szponzorációinak a 11,5 százaléka. A leggyakrabban sugárzott díj- és nyereményüzenet „a bükki füvesemberként” ismert Szabó György gyógynövényteáihoz kapcsolódott.

Az ugyancsak látszik a tanulmányból, hogy a cégek meghatározó többsége csupán egy televízió mellett kötelezte el magát, de például a Diego, a Mol, a SPAR és a Wellis négy csatorna kínálatában is feltűnt támogatóként a fél év folyamán.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/40 FIGYELŐ | 31

F_31-Reklamozas.indd 31

2021. 10. 04. 16:44

| CÉGVILÁG |

KÉT ÚJ TELEPHELY

A felhőalapú ERP (Enterprise Resource Planning)-rendszerek globális piaca a 2020-as 45,3 milliárdról bővülve 2025-re meghaladja a 101 milliárd dolláros értéket. Miért ennyire érdekes ez a szegmens?

– Az ERP egy nagyon lényeges digitalizációs eszköz, hiszen ma már minden cég működtetéséhez elengedhetetlen. Ahogyan a technológiai újdonságok a mindennapi életben egyre nagyobb teret nyernek, úgy válik mind fontosabbá a kisvállalatok körében is, hogy minél inkább digitális eszközökkel irányítsák ma-

gukat. Ez az igény a nagyobb társaságok életében már sok évvel ezelőtt megjelent.

A növekedés alapja meglátásunk szerint a kisebb cégek folyamatos digitális beérése.

– Miként néz ki mindez magyar viszonylatban?

– Az anyagmozgatáshoz, a hajtástechnikához szükséges alkatrészeket előállító és szervizelő ügyfelünk példáját említeném elsőként. A vállalat munkatársai minden szerepkörben realizálták a rendszer előnyeit, amelyek a pénzügy területén például a tervezésben, vezetői szinten az azonnal átlátható gazdálkodási adatokban, a gyártás terén a folyamatok könynyű kezelésében, az eladást tekintve pedig a kiváló értékesítéstámogató eszkö-

zökben mutatkoznak meg. A projektcsapat az éles indítás óta sem tétlenkedik, dolgozik a munkafolyamatok további integrálásán. Az ERP-t ugyanis hamarosan összekapcsolják a valós idejű vizualizációs rendszerrel, amely többek között a feladatok prioritásáról az előállítás helyén jelenít meg információkat az adott műszakban tevékenykedőknek. Nagyon szépen tervezhető és ütemezhető a gyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzése is a megoldás támogatásával.

– Úgy tudom, akad egy másik céges sztori is.

– Igen, egy másik ügyfelünk étrend-kiegészítőkkel foglalkozó webshopot üzemeltet, egyre növekvő piaci részesedéssel.

FOTÓ: COSMO CONSULT

POLOCZ ANETT | Debrecenben és Szegeden terjeszkedik a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek piacán érdekelt német Cosmo Consult. IT-fejlesztő és szolgáltató központot nyit. A debreceni egységet a napokban adja át, a szegedit a jövő év elején. Mindkét objektumba 50 új kollégát vesznek fel. A cég magyarországi ügyvezetőjét arról kérdeztük, mit várnak e centrumoktól, s hogyan tartanák itthon a jól képzett informatikai szakembereket.

32 | FIGYELŐ 2021/40

F_32-33_cosmo.indd 32

2021. 10. 04. 16:45

| CÉGVILÁG |

Az internetes áruházban több száz termék található – többek között prémiumkategóriás fehérjeporok, táplálékkiegészítők, vitaminok és testsúlykontrolláló produktumok. A webshopon keresztül mindennap jelentős mennyiségű tranzakció jön létre.

Ennél a társaságnál a Business Central integrálása több szempontból is hatékony megoldásnak bizonyult. Egyrészt elemezhetővé vált az értékesítés. Az eladások valós idejű adatai alapján javaslatokat és értesítést kap a vállalat a beszerzésre vonatkozóan. A megnövekedett forgalmat az automatizált folyamatoknak köszönhetően gyorsan és biztosan ki tudják szolgálni; ráadásul a marketingstratégiát a rendelkezésre álló adatok felhasználásával sokkal hatékonyabban lehet megtervezni.

– Miért Debrecenre és Szegedre esett a választás?

– A budapesti mellett az első vidéki irodánk Sopronban nyílt meg, és amikor további bővülésen gondolkoztunk, akkor egyértelmű volt, hogy az ország keleti fele legyen a következő célpont. Országos lefedettségre törekszünk, s azt látjuk, hogy Debrecenbe és Szegedre nagyon sok fejlesztés érkezett az elmúlt években. Magasan képzett munkaerőt tudunk megszólítani a régiókban, és két jól prosperáló bázist építhetünk ki.

– Mi a cél a két új irodával?

– Középtávon mindenképpen az, hogy a célunk, hogy megerősítsük ezeket, és felálljon egy olyan csapat, amelynek már megvan az a tudása, amely a Business Central upgrade-es projektekhez szükséges. Minél hamarabb szeretnénk alkalmazni azt az 50 főt, akinek a felvételére támogatást kaptunk. El kívánjuk érni, hogy Magyarországon ezen a területen egy kiemelkedően magas szintű szakértői bázist mondhassunk a magunkénak, s a magyar cégeket is segítsük a technológiai átállásban.

– Pontosan mit csinálnak majd a központok?

– Az új egységek elsődleges feladata az lesz, hogy világszerte támogassák a társaság meglévő és leendő ügyfeleit a Microsoft Dynamics 365 Business Central vállalatirányítási rendszer legújabb verziójára történő átállásban. Továbbá a későbbiekben egyedi iparági megoldások fejlesztésére is sor kerül a vidéki központokban.

A cég célja, hogy tovább erősítse magyarországi vezető szerepét, s a jelenlegi szolgáltatásait megtartva új piaci szegmenseket érjen el.

– Milyen szakembereket keresnek?

– Lelkes, elsősorban felsőoktatásban végzett IT-fejlesztőkre és informatikai

szakemberekre van szükségünk – de akár középfokú végzettségűekre is –, akik szívesen fejlesztenék a tudásukat nemzetközi területeken is. Főként fejlesztőket keresünk 2–5 éves tapasztalattal juniormedior-szenior pozíciókba. A toborzásban segíthet, hogy a Debreceni Egyetem informatikai képzésének a részeként külön kurzus indul a közreműködésünkkel, melyen speciális IT-szaktudást sajátíthatnak el a hallgatók. Az új kollégák mélyrehatóan fognak megismerkedni a Business Central vállalatirányítási rendszerrel, s abban lesznek profik, hogy az előző verziókról gyorsan és gördülékenyen állítják majd át erre az ügyfeleinket.

– Mit tesznek a régi és az új kollégák megtartásáért?

– Szeretnénk olyan, európai szinten is kiemelkedő munkakörnyezetet, egyben speciális tudásközpontokat kialakítani, amelyek további fejlesztéseket hoznak nekünk, s képesek a kiváló IT-szakemberek hosszabb távú megtartására. Ennek érdekében garantáljuk, hogy a hozzánk csatlakozó kollégák vonzó javadalmazással, inspiráló nemzetközi munkakörnyezetben és a piac élvonalába tartozó projektekben bizonyíthatják rátermettségüket.

Sok esetben nem könnyű a váltás.

– Mik a vállalat további céljai, tervei Magyarországon?

– Középtávon az, hogy növeljük részesedésünket és árbevételünket az üzleti alkalmazások piacán, a magyar kkv- és nagyvállalati szegmensben egyaránt. Ebben az évben 20 százalékos forgalombővülést várunk. Szeretnénk továbbá új és meglévő ügyfeleinket a vállalatirányítási és ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereink

mellett teljes körű (end-to-end) üzleti-informatikai szolgáltatásokkal kiszolgálni.

2021-ben kiemelt cél, hogy elindítsuk a Business Central upgrade szolgáltatásokkal foglalkozó csapatunkat, amely elsősorban a Dynamics NAV rendszerről történő Business Central upgrade-eket valósítja majd meg magyar és nemzetközi ügyfeleink számára.

– És hosszabb távon?

– Hosszú távon is a növekedés a célunk. Szeretnénk úttörői lenni a Microsoft felhős technológiáinak az alkalmazásában. Arra törekszünk, hogy minél több felhős rendszeren működő ügyfelünk legyen, mert úgy látjuk, hogy ezzel tudjuk a legnagyobb versenyelőnyt biztosítani klienseinknek. De főként a magyar piacra koncentrálunk, hiszen az árbevételünknek mindössze a 15 százalékát teszi ki az export.

– Mit tapasztaltak az elmúlt másfél évben – főként a járvány kapcsán – a hazai vállalkozások digitalizációja terén?

– Mi azt látjuk, hogy nagyon változó a kép. Természetesen van egy általános elmozdulás a technológiai újdonságok befogadása irányában, hiszen az élet minden területén érzékelhető a változás, a fejlődés, és egy vállalatvezető sem tudja teljesen figyelmen kívül hagyni ezt. Bár a teljes kép sokszínű, úgy érzékeljük, hogy mára számos irányító felismerte: a digitalizációval sokat tud nyerni a cége. Mi is látjuk, hogy sok esetben nem könnyű a váltás, kitartást igényel a véghezvitele, de a vállalatvezetők is felismerték, hogy ez egy fontos lépés a társaságok életében, mert megnyitja előttük a fejlődés és a növekedés lehetőségét azáltal, hogy folyamatosan hozzáférhetnek a technológiai újdonságokhoz.

– Mennyire elterjedt a hazai vállalatok körében a felhőszolgáltatások használata? A Covid milyen mértékben növelte ezt a piacot?

– A múlt esztendő és az akkor bevezetett korlátozó intézkedések jelentősen felgyorsították a technológiai és a digitalizációs beruházásokat. Számos cégirányító ismerte fel ebben az időszakban, hogy váltania kell, ha életben akar maradni. Sok társaságnál pedig egyszerűen egy eltervezett későbbi fejlesztés időpontja került jóval előrébb.

HG

2021/40 FIGYELŐ | 33

F_32-33_cosmo.indd 33

2021. 10. 04. 16:45

| CÉGVILÁG |

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI MÉRLEG | Egy évtizede nem látott optimizmus mutatkozik a kkvszektorban a pandémia ez év tavaszi hullámának a lecsengése után, amit több, a napokban publikált kutatás is megerősít. A nyártól azonban új kihívások jöttek: ismét megjelent a munkaerőhiány, és sok szektorban zavart okozott az infláció.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYON OPTIMISTÁK A KKV-K

34 | FIGYELŐ 2021/40

F_34-35_KKV.indd 34

2021. 10. 04. 16:46

| CÉGVILÁG |

Az átoltottság látványos növekedésével már a nyár elejére „kinyílt” az ország, sikerült elhagyni a legtöbb korlátozó intézkedést, a belső fogyasztásra pedig a legjobb kifejezés, hogy kilőtt, mint a rakéta. (Összességében persze van némi hiátus, hiszen a turisztika és az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások – amelyek nagyban beleszámítanak a fogyasztásba – nemigen tértek magukhoz.)

Azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek a tartalékaik révén, valamint részleges profilváltással vagy sok esetben központi támogatásokkal át tudták vészelni a járvány első hullámait, szinte azonnal óriási kapacitás-, illetve munkaerőhiány „kopogtatott be” az ajtón.

Elég csak az építőipari szektorra vagy más, kapcsolódó ágazatokra gondolni, ahol az állami támogatások okán is „pörögnek” a cégek, a vállalkozók, akkora elánnal, hogy a külpiacok felől érkező, igen jelentős áremelkedési nyomás okozott ugyan zavarokat, de érdemben nem fogta vissza a megrendeléseket. Olyanynyira nem, hogy például az új építésű lakások az év elejéhez mérten 10-20 százalékkal drágábban is kelendők.

JÓ ARÁNYOK

Ezt az egész nyáron tapasztalt „őrültekházát” kitűnően visszaigazolják a kkv-k helyzetét vizsgáló friss felmérések is. A már 2004 óta minden negyedévben elkészülő K&H-s bizalmi index szerint a 2021. április–júniusában látott optimizmus csak a 2008-as pénzügyi válságot követően volt nagyobb. A mutató a jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevételt el nem érő társaság üzleti döntéshozóinak a megkérdezésével áll össze. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 tényezőt és azok várt változásait veszik górcső alá.

Az elemzés alapján a kkv-k majdnem harmada számít javulásra ezen a téren, de a mintán belül földrajzilag a fővárosi, a méret tekintetében pedig a nagyobb, 301 millió és kétmilliárd forint közötti forgalmú cégek aránya kiemelkedő.

Nem szabad elfelejteni: a pandémia alatt a vállalatok óriási sebeket kaptak, az index első negyedéves felmérése szerint 32 százalékuk szenvedett súlyos vagy visszafordíthatatlan károkat. Az adatokból az is kitűnően látszik, hogy leginkább a 100 millió forint éves bevétel alatti, nyilván szűkösebb tartalékkal működő, sok esetben kisebb haszonkulcscsal dolgozó mikro- és kisvállalkozásokat érintette jobban a krízis.

nek a második legkiemelkedőbb értéke.

Ennél magasabban csak a 2008-as gazdasági világválság után, 2010 második negyedében állt a mutató. Ekkor a kkv-k 34 százaléka bízott abban, hogy a versenyhelyzete kedvezően alakul.

MAJDNEM REKORD

ERŐS A KONJUNKTÚRA

Nem is akármennyire várják az optimista kkv-k a javulást. Az említett kutatás friss eredményei alapján ugyanis míg az előző negyedévben a cégek 28 százaléka remélte a következő egy esztendőre vonatkozóan a versenytársakhoz mért erősödését, most már 31 százalék számít erre.

Sőt, a derűlátó társaságok 6 százaléka pozíciójának lényeges javulásával számol.

A 31 százalék az index 17 éves történeté-

ÚJ, VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ KKV-TÁMOGATÁS A munkavállalói létszám növelése és a kapacitások bővítése céljából vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások, 13,7 milliárd forintos keretösszeg erejéig – jelentette be a minap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A forrásokat csak a Budapesten és Pest megyén kívül tevékenykedő cégek igényelhetik, akkor, ha vállalják, hogy működő vagy újonnan létrehozott telephelyükön legalább 3, legfeljebb 25 dolgozóval bővítik a foglalkoztatottak létszámát augusztushoz képest. Egy munkavállalóra maximum 4 millió forint igényelhető, a bérköltségét 8 hónapig finanszírozzák a program keretében, de a nyertes társaság(ok)nak további 8 hónapig kell foglalkoztatni(uk) az így felvetteket. A finanszírozás maximum bruttó 309 ezer forint havi jövedelmet és ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót fedez. A program összesen 4000 embernek segíthet. Jó hír a vállalatoknak, hogy a bértámogatás 60 százalékát előlegként fizetik ki, az elbírálást követően azonnal. A nyertes pályázónak 90 napja van új munkavállalót felvenni.

A Századvég szintén a napokban adott ki alapos vállalati konjunktúrafelmérést. E szerint mind a négy általuk mért alindex javulást mutatott augusztushoz képest.

Továbbra is az iparági környezet megítélése a legkedvezőbb, az ezt leíró alindex értéke plusz 10-ről 15,3-re nőtt. A legnagyobb javulás – mínusz 12,2-ről –5-re – viszont a gazdasági környezet megítélésében történt, míg az üzleti környezet alindexe –8,2-ről –3,5-re emelkedett. A legkisebb erősödés a termelési alindexben következett be augusztushoz mérten, itt –8,7-ről –5,3-re javult a ráta.

A fenti kutatás részletes eredményei szerint a legnagyobb mértékű erősödés a nyolcadik hónaphoz viszonyítva – a lakossági felmérésben tapasztalthoz hasonlóan – az elmúlt egy év gazdasági folyamatainak a megítélésében történt.

Míg augusztusban a megkérdezett cégvezetők 25,9 százaléka mondta azt, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, 37,5 százaléka pedig, hogy kismértékben romlott, addig ez a két arány szeptemberre 22,1 és 31,3 százalékra csökkent.

A változatlan gazdasági helyzetet érzékelők hányada 21,5-ről 18 százalékra mérséklődött. Eközben kismértékű javulást az előző havi 10 után 17,9, míg jelentőset 2,6-et követően 6 százalék tapasztalt. Összességében tehát, bár a vállalatirányítók továbbra is inkább pesszimisták az elmúlt egy év folyamatait illetően, ennek mértéke zsugorodott.

A vállalkozások profitvárakozásai is javultak. Bár a jelentős nyereségcsökkenésre számítók aránya alig változott (3,4 után 3 százalékot tett ki), mérséklődött a kismértékben zsugorodó vagy változatlan profitot váróké (13,2-ről 9, illetve 39,9-ről 32,7 százalékra). Eközben jelentősen, 36,1-ről 46 százalékra hízott a kismértékben növekvő nyereségre számítók aránya, míg a jelentős profitbővülést váróké 4,2-ről 5,8 százalékra nőtt.

HG 2021/40 FIGYELŐ | 35

F_34-35_KKV.indd 35

2021. 10. 04. 16:46

| CÉGVILÁG |

DIGITÁLIS VÁSÁRCSARNOK STARTUP | A Kozertplusz.hu webshopot a győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával, a kormányzati támogatással megvalósuló Digitális termelői piac program keretében indították útjára. Fél éven belül öthatezer termékből álló szortimentet terveznek, melyben a termelői és kézműves produktumok mellett az ikonikus magyar márkák is megjelennek.

ván Egyetem (SZIE) már államháztartási kötöttségektől mentesen, részben tudásipari vállalatként, részben befektetőként kiváló generátora lehet a KözértPlusznak. Ezenfelül – Czermann János alapító vezérigazgató elmondása szerint – tradicionális „élelmiszeres” képzőhelyként és hazánk egyik legjobb innovációs képességgel felvértezett intézményeként a tudományos és kutatás-fejlesztési hátteret is biztosítani képes a győri SZIE. A Közért+ célja, hogy a kifejezetten Magyarországon termelt vagy előállított élelmiszerek nagyobb mennyiségben, nagyobb hatékonysággal kerüljenek be a kereskedelmi csatornákba, és a minőségbiztosított hazai produktumok közvetlenül a termelőtől, termék-előállítótól (az említett rövid ellátási lánc keretében) jussanak el a fogyasztókhoz, végfelhasználókhoz.

TÁPÉRTÉK

Miért volt erre szükség? Az alapítók szerint azért, mert az élelmiszerpiacon napról napra jobban érezteti hatását a globalizáció és az árufuvarozás, aminek eredményeképpen az alapanyagok tápanyagtartalma drasztikusan csökkent, az élelmiszereink pedig egyre nagyobb ökológiai lábnyommal terheltek, már csak a szállítás jelentős szén-dioxid-kibocsátása miatt is.

Kutatások szerint ugyanis – csak Európát vizsgálva – az ágazat minden árucikke átlagosan nem kevesebb mint 500 kilométert utazik, mielőtt az asztalokra kerül. Arról nem is szólva, hogy sokszor a hazánkban termelt és előállított élelmiszerek is külföldi logisztikai központokból érkeznek a boltjainkba, miközben a nagyobb kereskedelmi láncok polcain folyamatosan csökken a magyar produktumok aránya. Ezzel a trenddel egyre többen szeretnének szakítani: világszerte komolyan törekednek a helyi, tápanyagban dús élelmiszer beszerzésére.

A Közért+ a fenti célok érdekében mind a kis-, mind a nagykereskedelmi értékesítés feltételrendszerét megteremtette, az ehhez szükséges logisztika már rendelkezésre áll – állítja a projekt felelőse. A lakossági vásárlást biztosító Kozertplusz.hu felületet ez év tavaszán indították, és a tesztüzem folyamán azt tapasztalták, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, hiszen a megrendelések száma hónapról hónapra dinamikusan növekedett.

A Digitális jólét program részeként, a Digitális agrárstratégia végrehajtása keretében hívták életre a Digitális Termelői Piac Nonprofit Kft.-t, illetve az azonos nevű, szintén DTP-nek rövidíthető programot. A projekt egyik fő célja, hogy úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül garantálja a minőségbiztosított termékek fogyasztói asztalra kerülését.

E munkának meg is született az egyik első, kiemelkedő eredménye, a Közért+, amely valójában egyetemi startupként definiálja magát. A központi támogatáson felül – egyetemi háttér, kiváló adottság – ugyanis a modellváltáson átesett Széchenyi Ist-

ELÉRHETŐ ÁRAK

Ráerősítve a vásárlói forgalom fellendülésére, szeptember elejétől megújult felületen várja az érdeklődőket a Kozertplusz. hu, ahol a korábbinál jóval szélesebb kínálatból lehet válogatni.

A Közért+ csapata akciókkal készült erre az időszakra: hetente változó termékkörre vonatkozóan akár 30-40 százalékos kedvezmény volt kapható az egész hónapban. „Az időszakos akciók mellett hosszú távra szóló elképzelésünk, hogy elérhető áron kínáljuk a produktumokat. A rövid ellátási lánc elvének és a kereskedelmi stratégiánknak köszönhetően mi szerényebb haszonkulccsal tudunk dolgozni és ezáltal versenyképes árakat biztosítani. Célunk, hogy a beszállító-

FOTÓ: KOZERTPLUSZ.HU

CZERMANN JÁNOS ALAPÍTÓ VEZÉRIGAZGATÓ. KIS- ÉS NAGYKERESKEDELEMBEN IS AKTÍV LEHET A FELÜLET

36 | FIGYELŐ 2021/40

F_36-37_startup_kozert.indd 36

2021. 10. 04. 16:46

Hi HirTV_Figyelo_200x135.i

| CÉGVILÁG |

ink, a hazai termékek előállítói és a vevőink egyaránt jól járjanak” – fejtette ki Czermann János.

FOLYAMATOS FEJLŐDÉS

A tesztüzem idején 300 árucikkből lehetett válogatni, jelenleg körülbelül 1500 különböző produktum érhető el. A kínálat dinamikusan növekszik, heti szinten új termékek kerülnek a webshopba. Fél éven belül öt-hatezer cikkből álló szortimentet terveznek, melyben a termelői és kézműves portékák mellett az ikonikus magyar márkák produktumai is megtalálhatók lesznek. Így például nemrég kerültek be a Márka üdítők a webshop kínálatába, de a hagyományos nagy magyar brandek – egyebek között a Pick, a Gallio, a Bravos vagy a Biopont termékei – is hamarosan feltűnnek. E bővítés mögött az a logika áll, hogy az első hónapok tapasztalatai alapján a vásárlók nem csupán egykét árucikket vesznek, a nagybevásárlásaikat is szívesen intézik az új oldalon. Így a kézműves produktumok mellett a klaszszikus portékákhoz való hozzáférés is kifejezett igény volt – húzta alá az alapító.

TÖBB CÉG EGYBEN

A Közért+-nál több cég épül egybe, ugyanis a „lakossági” online retail értékesítés mellett a vállalatok, a horeca szektor és a közétkeztetés számára is biztosítják a rendkívül széles termékés szolgáltatási kört.

A termelők digitális integrációjával ugyanis képesek nagyobb volumenű eladáshoz hozzásegíteni a gazdákat. A hazai termelők, termék-előállítók számára fontos, hogy egységben tudják értékesíteni portékáikat. Leegyszerűsítve: egy gazda boldogabb, ha kevés partner számára tudja eladni az árut, mint ha sok kis

adásvétellel kell bajlódnia, hiszen kevesebb az értékesítési feladat, az adminisztráció, olcsóbb az egész folyamat. Ám a felvásárló partnereik számára óriási volumenekre van, illetve lenne szükség. Például egy közétkeztető vagy egy bolthálózat hihetetlen mennyiségeket képes felvenni. A Közért+ küldetése, hogy sok-sok termelőt, előállítót összeszervezzen, integráljon, s a minőségbiztosítási rendszerének köszönhetően akkora egységes árualapot képezzen, amelyre a partnereknek szükségük van. Ez a volumen arra is lehetőséget biztosít, hogy a szűken vett üzleti racionalitást némiképp háttérbe szorítva inkább a méltányos kereskedelmi elvek szerint szervezzék meg a beszállói hálózatot. Egyszerűbben fogalmazva: járjon jobban a beszállító a Közért+-nál, mint máshol.

EGYRE TÖBB HELYRE SZÁLLÍTANAK

A kiszállítási terület is jelentősen nőtt az utóbbi néhány hónapban. Budapest, Pest megye mellett Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Bács-Kiskun, Veszprém, Somogy és Csongrád-Csanád megye egyes településeire vállalnak fuvart. „Nagy reményekkel vágunk neki a 2022-es évnek, arra számítva, hogy meghatározó piaci szereplőkké válunk mind a kis-, mind a nagykereskedelmi csatornák esetében. Óriási volumenekkel szeretnénk segíteni a termelői hálózatunkat, s minél több háztartásba és partnerünkhöz kívánjuk eljuttatni a jó minőségű hazai élelmiszereket” – foglalta össze a rövid távú terveket a vezérigazgató.

HG

HIRDETÉS

Hi TV Fi l 200 135 i dd 1 HirTV_Figyelo_200x135.indd F_36-37_startup_kozert.indd 37

2021. 09 2021 09. 29 29. 12 12:37:03 37 03 2021. 10. 04. 16:46

| CÉGVILÁG |

A MODERNIZÁLÁS CSAPDÁJÁBAN

KERESKEDELEM | Válaszút elé érkezett a kereskedelem a digitalizáció térnyerésével, ám a tulajdonosok szemmel láthatóan kivárnak azzal, hogy merre induljanak el. Csábító az online értékesítés erősítése, de az adatok nem minden esetben támasztják alá a webes eladások technikájának a kizárólagos fejlesztését mint egyedüli üdvözítő utat. A hagyományos boltok digitalizációja viszont feneketlen üst.

Az újonnan nyílt újbudai pláza a maga kategóriájának a legújabb generációja, de a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani rá, hogy tartalmában, technikájában futurisztikus lenne, holott ez az a ház, amely több digitális megoldást is alkalmaz a hagyományos vásárlási élmény javításához. Kérdés persze, hogy ennyi elég lesz-e hosszú távon. A válasz természetesen az, hogy még egy darabig biztosan.

A komplexumot a piaci igényekhez paszszították, és visszarángatja a földre azokat, akik eddig az online értékesítési csatornák felhőjében lebegve azt képzelték, hogy a netes kereskedelem az egyetlen járható út a piaci pozíciók javítása tekintetében. Nincs vita azon, hogy némely termékcsoport esetében a webes eladások átveszik a főszerepet – ilyen például a műszaki vagy a tartós fogyasztási cikk kategória. Ezek kapcsán közép- és hoszszú távon a gyártóknak, a kereskedőknek nem átlagos boltokban, hanem bemutatótermekben vagy szakmai üzletekben kell gondolkodniuk, amelyekben személyes kapcsolatot tudnak létesíteni a fogyasztóval, s nem az értékesítés, hanem az információátadás dominál.

KÖZTES KATEGÓRIA

A ruházat érdekes terület, hiszen ma már vannak olyan digitális technológiák, amelyek képesek meghatározni a vásárló test-

alkatát, lábméretét, biometriáját, ami elengedhetetlen egy-egy ruhadarab megvételéhez. Kvázi ki tudják váltani az öltözőfülkét. Ugyanakkor itt is fontos a hagyományos boltok fenntartása, hiszen az online eszközök monitorán közel sem jelenik meg olyan méretben, színben az eladandó termék, mint az üzletben. Tehát e szegmensben mindkét (a tradicionális és az elektronikus) kereskedelmi csatornának van és lesz létjogosultsága – nyilvánvalóan a boltok árkategóriája határozza majd meg az irányt. Az olcsóbb, eldobható portékák jelentős része átmegy a webre, a stílus viszont megmarad a hagyományos értékesítés területén, azon egyszerű oknál fogva, hogy a fogyasztó könnyebben ad ki online néhány ezer forintot egy kiegészítőre vagy ruhadarabra, mint néhány tízezret. Minél drágább egy holmi, annál inkább szeretné megfogni, megtapintani és felpróbálni.

TEJ MEG KENYÉR

A nagy kérdés a teljes kiskereskedelem nagyobbik részét adó napi fogyasztási cikkek eladása. A pandémia alatt esetenként a duplájára nőtt az internetes értékesítés volumene, de ahogy megszűntek a korlátozások, abban a pillanatban visszatért a régi dinamikához az online szegmens – növekszik, de nem ugrásszerűen. Jó példa erre a brit FMCG-kereskedelem, amely legendás fürgeséggel alkalmazta a „gyorsan forgó fogyasztási cikkek” webes el-

adását, és látványos bővülés után valahol 25 százalék környékén megtorpant.

Finomhangolásokkal lehet csak feljebb tornászni a forgalmat.

Itthon persze még nem tart itt a kereskedelem ezen része. Nyilvánvalóan eljut idáig, csak az a kérdés, mikor és hogyan.

A jelenlegi online felületek ugyanis komoly fejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a netes vásárlás is valódi élmény legyen. Az úgynevezett helyettesítő termékek kapcsán is vannak még megoldásra váró feladatok. Gyakran fordul elő, hogy az üzletben nagyobb választékot lehet találni egyes kategóriákban (például a szezonális áruknál). S a házhoz szállításnál is nagyon gyorsnak kell lenni ahhoz, hogy időben megérkezzen a csomag. Ez mind több száz milliós, esetenként milliárdos fejlesztést igényel, amelynek a fenntartása is komoly forrásokat köt le.

Ugyanakkor ma már a hagyományos csatorna sem nyújt olyan vásárlási élményt, amely ösztönözné az eladásokat. Kissé megfáradt gondolat a nagy választék bemutatásának ereje vagy a tiszta, rendezett bolt csábítása, esetleg a legolcsóbb és a legmagasabb árukategória összefésülése. Ma a tradicionális kereskedelemben egyetlen élménynövelő technika hoz átütő sikert, mégpedig a pénztárnál történő gyors áthaladás biztosítása. A hiperek ezt kasszaautomatizálással oldják meg, a diszkontok pedig a kasszásként azonnal „bevethető” dolgozókkal működnek. Nehéz belegondolni, de mindkét eljárás hatalmas beruházási összeget emészt fel.

A DILEMMA

Itt lép a képbe a tanácstalanság. A láncok a webes megoldásokat fejlesszék csak azért, hogy elérjék a brit küszöböt, lekötve ezzel milliárdokat és megfosztva magukat attól, hogy reagálhassanak a versenytársak esetleges más irányú beruházásaira? Az automaták telepítése és fenntartása költséges, a bevethető kasszásnál pedig a bérköltség és a know-how/oktatás szintén sok pénz és komoly forráslekötés. De akárhogy is, a

38 | FIGYELŐ 2021/40

F_38-39_kereskedelem.indd 38

2021. 10. 04. 16:47

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: JASON REED, REUTERS

HOSSZÚ ÚTRA INDUL AZ EZERÉVES SÓLYOM, KELL AZ ALAPANYAG. SYDNEY-BEN IS UGYANAKKORÁK A KOSARAK, MINT ITTHON, CSAK OTT TROLINAK HÍVJÁK

hazai kiskereskedelemben ez számít hoszszú idő óta a legfontosabb innovációnak, holott az ágazatban ennél sokkal komolyabb technikák és technológiák is rendelkezésre állnának. Álljon itt pár példa. Az RFID, vagyis a termékre rakott, rádióhullámos csipet tartalmazó matrica azon túl, hogy érzékeli az áru kosárba helyezését, arra is alkalmas, hogy információkat küldjön a vevőnek a produktumra vonatkozó akciókról, valamint ismerheti a fogyasztó vásárlási történetét. A technológia közel húszéves, és nagy áttörést vártak tőle a kereskedelemben, de pont azért nem veszi igénybe általánosan a szakma (egyébként van nálunk ilyen eszköz, jellemzően

lopásgátlónak használják), amiért a Benetton sem (amely az okosmosógépeket gyártókkal karöltve rakta volna rá a ruhadarabjaira a matricát mosáskönnyítés gyanánt): mert drága, és a kütyü komoly anomáliákat okozhat használat közben. Sokkal olcsóbb megoldás a QR- vagy vonalkód, ez viszont nem érzékeli automatikusan a kosárba helyezést. Megint csak drága mulatság a digitális árkijelző – egy kvarckijelzőn látható a termékspecifikáció és az el-

lenérték, megkönnyítve az árcédulák kirakását vagy az akciók ismertetését, az eladáshelyi kommunikációt (utóbbi az impulzusvásárlás miatt fontos). De a költségei nagyok; a mögé applikált számítástechnikai rendszer kialakítása és fenntartása sokkal többe kerül, mint állandóan új árcímkéket nyomtatni és azokat a megfelelő helyre emberi erővel kitenni.

Ma már olyan tökéletes vizuális rendszerek léteznek, amelyek nemcsak a tárgyak (árucikkek) kosárba helyezését tudják teljes biztonsággal megállapítani, hanem a vevő tekintetét, mozgását is figyelik. Ezen információk bőven elegendők ahhoz, hogy a boltban személyre szabott eladáshelyi reklámokat kínáljanak (segítve az impulzusvásárlást), valamint megszüntessék a kasszát, hiszen a vásárlás befejeztével a vevőnek csak fizetnie kell – vagy még azt sem, hiszen akár a hitelkártyáját is megterhelheti a rendszer menet közben.

Jelenleg ez számít a csúcstechnológiának a kiskereskedelemben, s erre vannak is példák (lásd az Amazon kísérleti boltjait az Egyesült Államokban).

Csak az a gond velük, hogy az alkalmazásuk üzletenként milliárdos beruházás lenne, és még nem tudni, miként alakulnak a fenntartási költségek. S mi van akkor, ha a versenytárs az online fejlesztés felé fordul? Honnan lesz pénz felzárkózni?

Természetesen nemcsak itthon nem használják ezeket az amúgy elérhető technológiákat, hanem a jóval nagyobb vásárlóerőt felmutató országokban sem. Az okok valóban prózaiak: a profitoptimalizálás és a még indokolatlan fejlesztési kiadások. Az viszont ténykérdés, hogy a diszkontok által kínált újítások lassan lecsengnek. A kis haszonnal járó tej- és kenyérértékesítés mellett a fémhálós tálcákba ömlesztett tartós fogyasztási cikkek eladása önmagában már nem lesz elég csábító ahhoz, hogy a vevő bemenjen az üzletbe és ezekben turkálva (ahogy jeleztük, az iparcikkek esetében megerősödik az online értékesítés) terven felül költsön, valódi hasznot hozva a boltosnak. Új hagyományos technikák kidolgozására lesz szükség. Most azonban még átmeneti időszak van, a láncok a korábbi befektetéseiket szeretnék termőre fordítani, csak azután jöhetnek a nagyobb léptékű változások, a tradicionális kiskereskedelem új korszakának megnyitása – vagy az online piacterek fejlesztésével e csatorna lezárása.

HŐNYI GYULA 2021/40 FIGYELŐ | 39

F_38-39_kereskedelem.indd 39

2021. 10. 04. 16:47

| SZEMÉLYI HÍREK |

PRAKTIKER

T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG

KROÓ GYŐZŐ

PÁRTOS ZSOLT

Kroó Győző csatlakozott a T-Systems Magyarország vezetői csapatához. Az enterprise sales tevékenység irányításával az értékesítési területekért felel. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának mérés- és műszertechnika szakán végzett, több mint tízéves hardverfejlesztő mérnöki tapasztalata van.

Vezetői pályáját a Digital cégnél kezdte, ahol az értékesítésért felelős kereskedelmi irányítóként dolgozott, ezt követően a Compaq direkt értékesítési igazgatójaként folytatta karrierjét. Egy akvizíció folyamán a társasággal együtt a HP-hez került, ahol az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a közművek területén működő kiemelt ügyfelekért felelt, majd a HP vállalati szolgáltatások divízióját irányította. Legutóbbi pozíciójában ügyvezető igazgatóként került a Canon élére, ahol hat esztendeig dolgozott.

MVM CSOPORT Október elsejével Czepek Gábort nevezték ki az MVM Csoport élére. Kóbor György korábbi elnök-vezérigazgató közös megegyezéssel távozik a cégtől.

A jogi végzettségű új irányító 2018 végétől töltötte be a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztját. Vezetése alatt megújult a nemzeti lottótársaság szervezeti felépítése, elsősorban hatékonyabb és versenyképesebb értékesítésszervezési modellre áttérve. Az elmúlt közel három évben folyamatosan növekedett a vállalat árbevétele. A szakember a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának az elnöke is.

CZEPEK GÁBOR

WOLT MAGYARORSZÁG

SABJÁNYI LÁSZLÓ Szeptember közepétől Sabjányi László a cég ügyvezető igazgatója, míg elődje, Tajta Ákos a közép-európai régióért és a balti államokért felelős ügyvezetőként folytatja.

Sabjányi 15 éves felső vezetői tapasztalattal érkezett a dinamikusan növekvő vállalathoz.

A Budapesti Corvinus Egyetemen doktorált közgazdaságtanból, majd a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schooljában szerzett MBAfokozatot. Tanulmányai után 14 esztendeig Londonban dolgozott irányítói pozíciókban technológiai és tanácsadó cégeknél, majd 2010-ben Budapesten a Vodafone stratégiai és retailigazgatója lett. 2012-ben került a Boston Consulting Grouphoz, ahol a telekommunikációs és a technológiai szektorban üzleti transzformációs projekteket vezetett Európa- és Ázsia-szerte. 2015-ben a világ egyik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatójának, a VEON-csoportnak lett a globális értékesítési igazgatója. 2020-ban visszatért a Boston Consulting Grouphoz, partnerként és társigazgatóként.

FOTÓK: KALLUS GYÖRGY, MÓRICZ-SABJÁN SIMON, FIGYELŐ-ARCHÍV

Pártos Zsoltot nevezték ki az építési és barkácsáruházlánc ügyvezető igazgatójává. A közgazdász szakember ebben a pozícióban felelős a teljes magyarországi működésért, illetve feladata a jövőbeli növekedés feltételeinek a megteremtése. 2022. január 31-ig együtt irányítja a társaságot Karl-Heinz Keth ügyvezetővel, akinek évtizedes operációs tapasztalata meghatározó tényezője volt eddig a Praktiker fejlődésének – saját döntése, hogy lezárja aktív pályafutását és nyugdíjba vonul. Az új vezető jelentős nemzetközi és hazai tapasztalatot szerzett a kiskereskedelmi szektorban a stratégia és a digitalizáció területén. Korábban húsz éven át a Tesco Global Áruházak Zrt.-nél töltött be különböző irányítói pozíciókat. Pályafutása során Franciaországban, Angliában, Törökországban és a kelet-közép-európai régió számos államában dolgozott vezető kiskereskedelmi vállalatoknál az értékesítés és a beszerzés területén.

40 | FIGYELŐ 2021/40

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 10. 04. 16:47

IGÉNYLIK A KEZESSÉGET A pandémia okozta gazdasági problémák enyhítését célzó, 2020-ban indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram továbbra is nagyon népszerű, a hazai kkv-k külső forrásbevonásához a garanciacég kezességére 2021ben is szükség van. A társaság teljes kezességvállalási portfóliójához kapcsolódó hitelek állománya mintegy 2200 milliárd forintot tett ki. „Az MFB Csoport napjainkra megtalálta a valódi fejlesztési banki szerepét” – mondta Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a garanciacég tájékoztatóján. Mind a kereskedelmi bankok, mind a vállalkozások számára olyan termékeket, szolgáltatásokat nyújtottak, amelyek az elmúlt másfél évben hozzájárultak a vállalkozások túléléséhez. Tavaly 2300 milliárd forint kötelezettségvállalást tett az MFB, a bank ebből 1200 milliárdot (hitelt és tőkebefektetést) vállalt, és egyre jobban fontolgatják a befektetési banki tevékenység újraindítását.

FONTOS ELEM

Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója hangsúlyozta: a társaság kezességvállalása fontos eleme a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásának. A pandémiás helyzetben, illetve a gazdaság újraindításában mára minden harmadik hazai kkv-hitel mögött ott van a Garantiqa kedvezményes, állami hátterű kezességvállalása. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az intézményi kezességvállalás szerepe elengedhetetlen a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. A Garantiqa Krízis Garanciaprogramban az idén eddig mintegy 29 ezer hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozás jutott forráshoz, célzottan segítve a likviditáshoz való hozzáférést, valamint a kis cégek beruházásainak megvalósítását. Az elmúlt év végéhez képest az idén augusztus 31-ig 429 milliárd forinttal nőtt a kezességvállalási portfólió. A Garantiqa 2021. augusztus végi garanciavállalási portfóliója mintegy 62 ezer szerződést tartalmazott, ami 45 ezernél több hazai vállalkozás finanszírozását segítette elő.

és közepes cégek igényelnek hiteleik mögé garanciát. A vezérigazgató rámutatott: az idei nyár végére a Garantiqa kezességvállalási portfóliójának volumene elérte az 1718 milliárd forintot. A kezességvállalás fontosságát jelzi, hogy a KAVOSZ Zrt. közvetítésével nyár közepe óta igényelhető új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Go! Program termékeihez is kapcsolódik a cég készfizető kezességvállalása.

A garanciaintézmények európai egyesületének (AECM) adatai alapján a magyar garanciarendszer Európában is az élmezőnyben van. A GDP-hez viszonyított garanciaállomány hazánkban 3,3 százalékot tesz ki, Magyarországot csak néhány állam (Franciaország 6,7, Törökország 6,5, Portugália 4,9 százalékkal) előzi meg, az európai átlag pedig 2,2 százalék.

Fontos újdonság, hogy a tavaly ősszel elindított, Garantiqa Direkt névre keresztelt ügyfélportál szolgáltatásai már mobiltelefonos applikáción keresztül is elérhetők, így a vállalkozások okostelefonjuk segítségével is igényelhetnek és letölthetnek kezességvállalási szándéknyilatkozatot. Ezzel a cégek már úgy kereshetik meg a finanszírozó bankjukat, hogy a Garantiqa kezességvállalása a hitelfelvétel során igénybe vehető. A garanciacég elkötelezett a digitalizáció folytatása, a fenntartható megoldások és a zöldfinanszírozás iránt, kezességvállalásaival pedig támogatja a bankok zöldhitelezés irányába tett lépéseit is.

TÓTH BALÁZS

FOTÓ: GETTY IMAGES

GARANTIQA | Töretlen az igény a hazai kis- és középvállalkozói (kkv)-szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra.

Az idén augusztus végéig az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Krízis Garanciaprogramban garantált vállalkozói hitelek összege elérte az 1270 milliárd forintot.

ÉLMEZŐNYBEN EURÓPÁBAN IS

Búza Éva arról is szólt, hogy a kkv-k közül főként a szolgáltatási, illetve a kereskedelmi szektorban működő kis

2021/40 FIGYELŐ | 41

F_41_garatica.indd 41

2021. 10. 04. 16:51

| PÉNZ BESZÉL |

NAGYBAN GONDOLKODNAK

LAKOSSÁGI HITELPIAC | Bár a korábbi hónapokra jellemző csúcsok elmaradtak, az augusztus is nagyon erősre sikerült a lakossági hitelpiacon. Most leginkább a lakáskölcsönök húzzák a bővülést.

42 | FIGYELŐ 2021/40

F_42-43_hitelpiac.indd 42

2021. 10. 04. 16:48

| PÉNZ BESZÉL |

MINDEN VISZNEK A LAKÁSKÖLCSÖNÖK

Ami az első nyolc hónap adatait illeti, most már borítékolhatónak tűnik az újabb rekord a lakossági hitelpiacon. Ebben pedig oroszlánrész jut a lakáscélú kölcsönöknek, amelyekből kevés híján 850 milliárd forintnyira szerződtek le az év első kétharmadában a háztartások. Ez kiugró, 41,7 százalékos bővülést jelent 2020 első nyolc hónapjához mérten, ami még akkor is megsüvegelendő, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év számaira a járvány a lakossági hitelpiacon is erőteljes hatást gyakorolt. A lakáskölcsönpiac jó teljesítményében persze több tényező is közrejátszik: ezek közül a két legfontosabb a járványhelyzet enyhülésével ismét felerősödő kereslet és az állami ösztönzők stimuláló szerepe.

GYORSAN NŐ A PORTFÓLIÓ

Az emelkedő új hitelkihelyezések és részben a törlesztési moratórium nyomán a lakossági kölcsönök állománya is gyorsan emelkedik Magyarországon. Az MNB adatai szerint augusztus végére már csak 3 milliárd forint hiányzott a 9 ezer milliárdos határ eléréséhez, ami 16 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi állományhoz viszonyítva. Ezen belül a lakáshitelek állománya az átlagtól kissé elmaradó mértékben, 14,4 százalékkal nőtt, így minimálisan maradt el a 4400 milliárd forinttól. A fogyasztási kölcsönöknél viszont jóval tempósabb, 26,1 százalékos bővülést mért az MNB, 4087 milliárdos portfólió mellett. Utóbbiban meghatározó szerepe volt a babaváró hitelnek, amelynél a konstrukció sajátosságai miatt a felvett kölcsönök döntő része egyszerűen hozzáadódik a meglévő állományhoz. Így ebből a támogatott konstrukcióból augusztus végén már több mint 1400

FOTÓ: GETTY IMAGES

BÁTRABBAK AZ ÁRUHITELESEK IS Az év első hét hónapjában 20 ezer forinttal, 170 ezerre emelkedett az átlagosan igényelt áruhitelösszeg az előző év azonos időszakához képest a Media Markt tapasztalatai szerint. A vásárlók jellemzően a nagyobb értékű háztartási gépek, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai készülékek vásárlásánál igényelnek kölcsönt. Az áruházi vásárlásoknál egymillió forintos hitelösszegre is akadt példa. A pandémiás időszak alatt különösen megnőtt az online vétel, ezzel együtt az internetes kölcsönigénylés népszerűsége. A megvásárolt termékekben nincs nagy különbség az online és offline indított ügyletek között, bár az igazán nagy értékű, több millió forintos berendezésekért a vevők jellemzően személyesen bemennek az áruházakba. „Adataink alapján a vidéki régióban magasabb a forgalmunkon belüli hitelarány, jóval 10 százalék feletti, míg Budapesten ez lényegesen alacsonyabb” – nyilatkozta Szilágyi Gábor, a Media Markt ügyvezetője. „A kérelmeket legalább 80 százalékban kedvezően bírálja el pénzügyi partnerünk, a Budapest Bank. A ritka visszautasítás általában formai okokra, hiányosságokra vezethető vissza, nem pedig a hitelképességre” – tette hozzá.

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOK HITELEINÉL*

+TWW¥X 23'

A HÁZTARTÁSOK HITELÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA* 6031,2 5773,9 5851,5

2016

2017

2018

*Adott év augusztusában.

829,5

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 &ITYY ­[ JQX÷ S^TQH M·SFUO¥GFS

Ezer pont

789,7

768,8 432,3

848,3

285,3

602,8

Fogyasztási hitelek Milliárd forint

598,6

567,0

Lakáshitelek Milliárd forint

414,6

Annak ellenére, hogy a nyári időszak hagyományosan nem a legerősebb a lakossági hitelezés szempontjából, az augusztusi hónap is igen erősre sikerült – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint a nyár utolsó hónapjában 117,8 milliárd forintnyi új lakáskölcsön-szerződést kötöttek a háztartások, ami ugyan 11 százalékkal elmaradt a júliusi 132,5 milliárdtól, mégis igen szép eredmény. A személyi kölcsönöknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is minimális viszszaesést mért az előző hónap új kihelyezéseihez képest az MNB: egyedül a babaváró kölcsönnél látszik nagyobb csökkenés, az itt kimutatott 43 milliárd forintnyi szerződés 5,7 milliárddal maradt el az egy hónappal korábbitól.

A fogyasztási hiteleknél már jóval szerényebb, 5 százalék körüli emelkedést mért az MNB az új szerződéseknél. Ebben leginkább a babaváró kölcsön iránti, az utóbbi időben kissé ingadozó keresletnek volt elsősorban szerepe: a támogatott konstrukciónál összesen 380 milliárd forintnyi új szerződés köttetett 2021 első nyolc hónapjában, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönöknél viszont igen erőteljes, több mint 30 százalékos bővülést hozott a január eleje és augusztus vége közötti időszak, ám ez jelentős részben az alacsony bázissal is magyarázható. A szabad felhasználású jelzáloghitelek szempontjából sem alakultak rosszul az elmúlt hónapok: itt 60,7 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege, 11,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

8997,0 7753,1

6668,4

2019

2020

2021

Forrás: MNB

milliárd forintnyi volt a háztartásoknál, ami 63,2 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbi volumenhez mérten. A személyi hitelek állománya nagyjából együtt mozgott a teljes lakossági piacéval, és 15,7 százalékos bővülés után 1110,6 milliárd forintot tett ki.

Változatlanul vannak ugyanakkor olyan terméktípusok, amelyeknél inkább stagnál, vagy hosszabb idő óta lassan csökken az állomány: így például a gépjármű-, a folyószámla- vagy az áruvásárlási kölcsönöknél is ez a helyzet.

NAGYON JÖN FEL A BABAVÁRÓ

Az állományok eltérő ütemű és irányú változása nyomán némileg változott az elmúlt időszakban a lakossági hitelportfólió összetétele is. A lakáskölcsönök súlya már régóta 50 százalék alatt mozog – augusztusban 48,9 százalékot tett ki –, miközben a babaváró hitelé egy év alatt 11,2-ről 15,8 százalékra ugrott. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a személyi kölcsönök állnak 12,3 százalékos aránynyal, de viszonylag nagy, 9,2 százalékos súlyt képviselnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek is.

BARÁT MIHÁLY 2021/40 FIGYELŐ | 43

F_42-43_hitelpiac.indd 43

2021. 10. 04. 16:48

| PÉNZ BESZÉL |

A DRÁGULÁS SZELE KAMATOK | A jegybanki kamatemelések nyomán elkezdtek felfelé kúszni a lakossági hitelek kamatai – igaz, a drágulás nem drámai mértékű.

Ugyanakkor a betéti kamatok is nőnek.

egyelőre nem is lehet jelentős mértékű mozgásokról beszélni.

A HOSSZABB FIXÁLÁS A NYERŐ A Magyar Nemzeti Bank által számított átlagos kamatlábakon is kezdenek látszani a jegybanki kamatemelések, illetve a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) növekedésének a hatásai. Az emelkedés ugyanakkor nem minden konstrukciót érint azonos mértékben, és

Az MNB adatai szerint a forintban nyújtott lakáshitelek szerződésekben szereplő éves átlagos kamatlába 4,19 százalékot ért el augusztusban, ami 14 bázispontos növekedést tükröz a két hónappal korábbi értékhez képest. (A júniushoz való viszonyítást az intézmény kamatemelési ciklusának a kezdete in-

dokolja.) A lakáshiteleknél ugyanakkor egyáltalán nem egységes a kép, ha megvizsgáljuk a különböző kamatperiódusok mellett nyújtott konstrukciókat. A változó kamatozásúaknál vagy legfel-

44 | FIGYELŐ 2021/40

F_44-45-kamatok.indd 44

2021. 10. 04. 16:49

| PÉNZ BESZÉL |

A LAKÁSHITELEK ÁTLAGKAMATA FORINTHITELEKNÉL 4,2 4,1 4,0

Százalék 4,01

3,9

jebb egyéves kamatfixálásúaknál például két hónap leforgása alatt 63 bázisponttal ugrott feljebb az átlagos ráta, augusztusra elérve a 4,05 százalékot. Más kérdés, hogy az új lakáshitel-szerződést kötő lakossági ügyfelek közül ez az ugrás már keveseket érint, hiszen arányuk a jegybanki statisztikák szerint egy százalék alatt mozog. A most legnépszerűbbnek számító, öt és tíz év közötti kamatperiódusú, forintban nyújtott lakáskölcsönöknél viszont mindössze 10 bázisponttal kúszott feljebb az átlagos kamat, és a nyolcadik hónapban 3,88 százalékot ért el. A tíz esztendőn túli kamatfixálású hiteleknél sem volt drámai a változás, hiszen itt 4,43-ról 4,61 százalékra emelkedett az átlagos ráta. Mindezek alapján jól látszik, hogy a pénzügyi szolgáltatók sokkal óvatosabban nyúlnak az ügyfelek körében népszerűbb hiteleknél a kondíciókhoz, ami arra utal, hogy erős a verseny az egyébként igen jól teljesítő lakáshitelpiacon.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KÖZEL A TIZENKÉT SZÁZALÉK

A fogyasztási hiteleknél is hasonlóan alakult az elmúlt hónapokban a helyzet: vagyis egyértelműen felfelé mutató a trend a kamatoknál, de drámai változásokról egyelőre nincs szó. A személyi kölcsönöknél már meghaladta a 11,9 százalékot az éves átlagos kamat, ami ugyan

32 bázisponttal nagyobb a júniusi értéknél, de az elmúlt évek adatai tükrében egyáltalán nem tekinthető magasnak. Figyelemre méltó viszont, hogy a babaváró kölcsön átlagos kamatlába két hónap leforgása alatt 25 bázisponttal kúszott feljebb, és 4,53 százaléknál járt augusztusban. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 5,36-ról 5,56 százalékra emelkedett az átlagos kamatláb. A folyószámlahitelek sem jelentenek kivételt az emelkedési trend alól: itt augusztusban már 17,90 százalékos éves kamattal lehetett megkötni egy átlagos új szerződést, miközben két hónappal korábban nem egészen 17,4-nél járt az MNB által kimutatott érték.

KOMOLYABB LÉPÉSEK JÖHETNEK

A money.hu napokban megjelent elemzése is arra mutatott rá, hogy a bankok közötti éles verseny miatt augusztus végéig csak minimálisan érvényesült a személyi- és lakáshitelkamatokban az MNB emelési ciklusa, a pénzintézetek a saját marzsuk összehúzásával igyekeztek elérni kölcsönkihelyezési terveiket.

A portál prognózisa szerint ugyanakkor a kegyelmi állapotnak lassan vége szakad. A jegybank kamatemelési ciklusa decemberig – igaz, kisebb, 15 bázispontos lépésekkel – kitart, ráadásul az infláció is átmenetileg magasabb szinteken ragad. Az ügyfeleknek e két té-

A HÁZTARTÁSOK FORINTBETÉTEINEK ÁTLAGKAMATA

& X_JW_÷I­XJX ºXX_JLLJQ X¾Q^T_[F X_¥_FQ­P 1¥YWF X_·Q· ­X 2020. VIII. KTQ^·X_¥RQFGJY­YJP 2021. VIII. [JS GJQÀQN QJO¥WFYWF QJPºYºYY GJY­YJP

-TXX_¾ QJLKJQOJGG P­Y

­[JX QJO¥WFY¾ GJY­YJP

0­Y ­[JS Y¾QN

QJO¥WFY¾ GJY­YJP

Forrás: MNB

4,19

3,88

3,8 3,7

VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2020 2021

Forrás: MNB

nyező miatt a bankoknak nagyobb betéti kamatot kell fizetniük, miközben a saját költségeik is nőnek a pénzromlás okán. Emellett a hosszú pénzpiaci hozamokban szeptemberben alaposabb növekedés volt látható. „A következő hónapokban így vélhetőleg gyorsuló mértékben kezdenek emelkedni a hitelkamatok. Mindezek alapján a közeljövőben kölcsön felvételét tervezőknek érdemes megfontolniuk, hogy előre hozzák a tárgyalást a bankjukkal” – hívta fel a figyelmet az elemzés.

A BETÉTEKNÉL VAN MOZGÁS

Érdekes ugyanakkor, hogy a kamatemelési ciklus hatásai már a lakossági betétek kondícióin is látszanak, miközben korábban az volt a gyakorlat, hogy a bankok itt némi csúszással követték az MNB lépéseit. A forint-folyószámlabetétek átlagos éves kamatlába például két hónap leforgása alatt 0,02-ról 0,04 százalékra emelkedett, aminek túl sok jelentősége ugyan nincsen, de mindenképp látványos változás. A lekötött forintbetéteknél 0,33-ról 0,51 százalékra nőtt a szerződésekben szereplő átlagos ráta, ami szintén figyelemre méltó eredmény. A növekedés egyébként jórészt az éven belüli lejáratú konstrukcióknak köszönhető, ahol 0,31-ról 0,50 százalékra változott az átlagos érték.

A betéti kamatok emelkedésének persze csak hosszabb távon lehetnek a lakosság megtakarítási portfólióján is érzékelhető hatásai: a még mindig jóval egy százalék alatti hozam egyelőre nem alkalmas arra, hogy nagy tömegben mozgassa meg a lekötés vagy befektetés nélkül tartott, pihenő pénzeket.

BARÁT MIHÁLY 2021/40 FIGYELŐ | 45

F_44-45-kamatok.indd 45

2021. 10. 04. 16:49

NAGYOKAT MENTEK

| TŐZSDE |

BUX | Több mint negyedével emelkedett a BUX értéke az év első kilenc hónapjában.

Bár a blue chipek is jól teljesítettek, az igazán nagy ugrásokat a közepes kapitalizációjú papírok hozták.

AZ OTP VITTE A PRÍMET

A hazai blue chipek közül egyértelműen az OTP az első kilenc hónap nyertese, legalábbis ami az árfolyam alakulását illeti. A bankpapír árfolyama 36,2 százalékkal jár magasabban szeptember végén, mint a decemberi utolsó kereskedési napon, és 18 200 forintot ért el. A Mol a szeptember végi hajrának köszönhetően 2584 forinton zárta a kilencedik hónapot, így összességében 18 százalékkal emelkedett az árfolyama 2020 végéhez képest. A négy

DUPLÁZOTT A MASTERPLAST

Az igazán nagy ugrásokat a közepes kapitalizációjú részvények közül produkálta néhány az év első három negyedé-

ben. Ezek közül is kiemelkedik az építőanyag-iparban érdekelt Masterplast, amelynek 122,2 százalékkal, 4400 forintra ugrott a kurzusa a múlt év végéhez képest. Szintén figyelemre méltó a gyors tempóban terjeszkedő 4iG papírjának a teljesítménye: itt 55,7 százalékot emelkedett az árfolyam kilenc hónapos időtávon, 990 forinton zárva a szeptembert. Az AutoWallis komoly növekedési ambícióit szintén díjazták

ÚJ SZEREPLŐ A PARKETTEN A múlt hónapban új részvény is bemutatkozott a budapesti parketten: elindult a kereskedés az Oszkó Péter érdekeltségébe tartozó OXO Technologies Holding papírjaival. „A tőzsdei kereskedésünk elindulása azt jelenti, hogy hazánkban elsőként a technológiai innovációk papírjai a nyilvános piacokon is elérhetővé váltak. Mostantól azon fogunk dolgozni, hogy a hazai és régiós innovációk nemzetközi növekedési potenciálja egyre szélesebb és sikeresebb portfólió formájában jelenjen meg a részvényeinkben” – emelte ki az indulás kapcsán tartott sajtótájékoztatón Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding igazgatóságának elnöke. „Magyarországnak erős az innovációs képessége az IT-területen, azonban fontos, hogy ezek a cégek megfelelő tőkefinanszírozási lehetőségeket találjanak itthon, a hazai tőkepiacon, ami fontos lépés a világpiac meghódítása felé vezető úton. Az OXO Holding ebben a finanszírozási, befektetési modellben képvisel jelentős újdonságot, hiszen a holding tőzsdei megjelenésével ötvözi a nyilvános tőkepiacokban rejlő lehetőségeket a startupbefektetésekhez szükséges szaktudással” – tette hozzá Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Eddig nagyon jól alakult az év a Budapesti Értéktőzsdén: 2021 első három negyedévében 25,7 százalékkal emelkedett a BUX, és 52 854,6 ponton zárt. A négy blue chip mindegyike két számjegyű árfolyam-növekedést ért el az első kilenc hónapban, de akadt olyan papír, amelynek több mint duplájára emelkedett az árfolyama a múlt év utolsó kereskedési napjának végéhez képest.

nagy közül az árfolyam alakulása alapján a Richter végzett a harmadik helyen, hiszen a gyógyszergyártó papírja is 14 százalékot szedett magára az első kilenc hónap folyamán. A Magyar Telekomnál 11,4 százalékos pluszt mutatott szeptember 30-án az árfolyam, 423 forintos érték mellett.

46 | FIGYELŐ 2021/40

F_46-47_bux.indd 46

2021. 10. 04. 17:05

NOF_Fuzerradvany_Prin

| TŐZSDE |

EGYES HAZAI RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMÁNAK VÁLTOZÁSA

a tőzsdei befektetők, hiszen kilenc hónap leforgása alatt hajszál híján a másfélszeresére, 127 forintra emelkedett az árfolyam. A Waberer’s szempontjából ugyancsak nagyon jól alakult az első három negyedév, hiszen a szeptember végi 2370 forintos árfolyam 39,4 százalékos emelkedést jelez.

Nem minden részvénynek sikerült pluszban zárnia 2021 első kilenc hónapját: a Zwack árfolyama 1,2 százalékkal, 16 600 forintra csökkent, de 5 százalékkal, 283 forintra esett az Appeninn kurzusa is.

REKORD SZEPTEMBERBEN

Az augusztusi, közel 52 ezer pontos záróértéket követően szeptemberben ismét rekordot döntött a BUX-index: a hónap folyamán alkalmanként az 53 ezer pontot is átlépte, végül 52 855 ponton zárt, amely 1,7 százalékos emelkedést jelent augusztushoz képest – áll a tőzsde havi elemzésében.

A részvénypiacon a korábbi hónapokhoz hasonlóan újfent az OTP bizonyult húzóerőnek, a társaság forgalma

JQX÷ PNQJSH M·SFUO¥GFS X_¥_FQ­P 2FXYJWUQFXY

N,

&ZYT<FQQNX

&QYJT

<FGJWJW X

495

)ZSF -TZXJ 2TQ 7NHMYJW

2FL^FW 9JQJPTR Forrás: BÉT

2 százalékos növekedéssel, 122,4 milliárd forintra emelkedett, ezzel a vállalat a szeptemberi részvénypiaci forgalom 50,4 százalékát adta. Az OTP-t a Mol és a Richter követte a piac 19,7, illetve 14,6 százalékát jelentő forgalommal. A negyedik helyre a 4iG tornázta fel magát, amely a hónap legnagyobb árfolyam-növekedését produkálta – a papír 990 forinton zárt, ez 22,8 százalékos emelkedés az előző havi záróértékéhez képest.

Az azonnali részvénypiacon összességében tovább emelkedett a kereskedés szeptemberben is – augusztushoz képest 4,5 százalékkal nőtt, végül 242,9 milliárd forinttal végzett, amely 11 milliárd forint értékű napi átlagforgalmat jelent.

Az árupiac forgalma ugyancsak emelkedett augusztushoz képest, a határidős gabona 875 millió forint értékű összforgalmából a napraforgómag 467 millió, a takarmánykukorica 364 millió, míg az euro búza 44 millió forintot tett ki. A brókercégek kereskedési rangsorában a Concorde végzett az élen 118 milliárd forintos részvényforgalommal, amely az összforgalom 24,3 százalékát adta. A második helyen ismételten az Erste Bank végzett 109,7 milliárddal, míg az utóbbi hónapokban a listát jellemzően vezető Wood & Company ezúttal a harmadik helyen zárt, 105,7 milliárdos forgalommal.

B. M. T.

HIRDETÉS

fuzerradvanyikastely.hu

F_46-47_bux.indd 47 NOF_Fuzerradvany_Print_200x135_0920.indd 1

2021. 10. 04. 17:05 2021. 09. 21. 12:31:09

| TŐZSDE |

ZUHANÓREPÜLÉSBEN A VASÉRC ÉS A BÁNYAVÁLLALATOK

Peking nem szeretné, ha az amúgy is kapacitásfelesleggel küzdő kínai acélipar még

162,16

Dollár/tonna

VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2020 2021 Forrás: indexmundi.com

jobban növelné termelését, az éves kibocsátást nagyjából egymilliárd tonna környékén szeretnék tartani. Ausztrália, a világ legnagyobb vasérctermelője és a távolkeleti óriás között feszült a diplomáciai viszony. Kína megtiltotta az ausztrál alap-

anyagok importját, s az év vége felé közeledve egyre erősebb nyomást gyakorol az acélgyárakra termelésük visszafogása érdekében. „Brutális politika ez, senki sem gondolta volna, hogy a kínaiak meglépik” – kommentálta egy elemző a helyzetet. Júliusban és augusztusban az ázsiai ország acéltermelése 8, illetve 12 százalékkal csökkent, de még így is körülbelül 5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. A kormányzati nyomás hatására a kínai acélgyárak pánikeladásokba kezdtek, jókora diszkonttal igyekeznek szabadulni feleslegesnek tartott vasérckészleteiktől. Az ágazat az ország károsanyag-kibocsátásának körülbelül a 15 százalékáért felel. Ha Peking tartani akarja klímavédelmi vállalásait, kénytelen visszafogni az üzemek termelését.

Az emissziócsökkentésre azért is szükség van, mert közeleg a 2022 februárjában megrendezendő téli olimpia. A helyszín Peking, márpedig a kínai főváros körül számos acélipari központ van.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

IMPORTKORLÁTOZÁS

A VASÉRC ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA

121,07

Szinte szabadesésbe kezdett a vasérc ára a nemzetközi piacokon, miután a kínai feldolgozók állami nyomásra visszafogták a termelésüket. A hatóságok és a vállalatok attól tartanak, hogy ingatlanpiaci krízis alakul ki.

A nyáron az új lakások iránti kereslet több mint a felével zuhant a tavalyi szinthez képest. Az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő, az Evergrande a csőd szélén tántorog (Globális válsággal fenyeget a kínai ingatlanszektor – Figyelő, 2021/39. szám). Az acélipar alapanyagával májusban még tonnánként jóval 200 dollár felett, rekordmagasságban kereskedtek, ám a jegyzések szeptember végére 100 dollár közelébe zuhantak. A hónap közepén az egyik héten 22 százalékos volt az áresés. Ilyen mértékű csökkenésre a 2008-as pénzügyi válság idején volt utoljára példa.

214,43

ALAPANYAGPIACOK | A kínai ingatlanpiac esetleges bedőlése a mélybe nyomta a vasérc árfolyamát. Vele együtt süllyednek a bányarészvények is. Peking a klímacélok és a közelgő téli olimpia miatt korlátozza az acélgyárak termelését.

48 | FIGYELŐ 2021/40

F_48-49_vaserc.indd 48

2021. 10. 04. 17:03

| TŐZSDE | IMPORTÁLT VASÉRCET RAKODNAK EGY KÍNAI KIKÖTŐBEN. CSÖKKENTIK TERMELÉSÜKET AZ ACÉLGYÁRAK

BÁNYAVÁLLALATOK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA

fogták a szektor hitelezését. Ennek azonban meglesz az ára: az építőipar a kínai GDP-nek nagyjából a negyedét adja.

NINCS SZÉN

Szintén az állam befolyása érvényesül az ingatlanszektorban. A hatóságok tartanak az ott felfújódott lufi kidurranásától, amely nemcsak Kínában, hanem a globális tőkepiacokon is erősen éreztetné a hatását. Így az ágazat, az acéltermékek egyik legnagyobb felhasználója már ez év utolsó negyedében csökkentheti kibocsátását, s ez a várakozások szerint a jövő esztendő egészében folytatódik. Az Evergrande likviditási válsága nyomán a bankok vissza3,0

A vasérc iránti kereslet zuhanásával párhuzamosan erőteljesen drágul az acélgyártáshoz használt többi alapanyag. A szén tonnánkénti ára májusban még 230 dollár volt, az ősz elejére azonban 440 fölé is emelkedett. A vasércpiac sokkal likvidebb, alkalmasabb a spekulatív kereskedésre, mint az acélgyártáshoz használt szén piaca. A két termék ellentétes irányú ármozgása szokatlan jelenség. A háttérben az húzódik meg, hogy még a lassuló kínai acélgyártáshoz is kevés a szén a piacon. A szükséges mennyiség nagyjából harmadát Mongóliából importálják, a határforgalmat azonban a koronavírus-járvány miatt leállították. Az országon belül bányászott szén ellenértéke így szeptember közepén elérte az 577 dollárt tonnánként, ez majdnem 60 százalékkal nagyobb az előző havi átlagnál. A helyzetet az is bonyolítja (az árakat meg növeli), hogy – mint fentebb jeleztük – Peking megtiltotta az ausztrál szén importját. A két ország közötti viszony nagyon feszültté vált, miután ez év júniusában Ausztrália nemzetközi vizsgálatot sürgetett annak megállapítására, hogy a kínai hatóságok miként kezelték a pandémiát annak kitörése idején.

MÉLYBEN A BÁNYARÉSZVÉNYEK

A vasérc árának drámai esése a bányavállalatok árfolyamát is hazavágta, holott pár negyedévvel korábban, a globális fellen-

AZ ALUMÍNIUM ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA

/ 2,5 Dollár/tonna 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

2016

Forrás: Világbank

2017

2018

2019

2020

2021

140 120 100 80 60 40 20 0 –20

2020. IX. 28.=100 százalék Vale Fortescue Rio Tinto BHP

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 2020 2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

dülés kezdete, az alapanyag-drágulás idején ezek még busás osztalékokkal kedveskedtek befektetőiknek. E cégek harapófogóba kerültek. A fellendülésre alapozták az idei terveket, így ahhoz, hogy ezeket teljesíteni tudják, kénytelenek még több alapanyagot bányászni. Így viszont extra kínálat fog felhalmozódni a piacokon (főleg a kínai kikötők raktáraiban), ami a várakozásoknál is jobban nyomja majd lefelé az árakat. Az UBS befektetési bank például lefelé módosította az egyik legnagyobb bányacég, a Rio Tinto eredményére adott prognózisát, és eladásra javasolta a részvényeket. A Bank of America elemzése szerint a kínai építőipar a globális acéltermelés 29, a réz 11 százalékát használja fel.

Az első fél évben még optimisták voltak a bányatársaságok. Több milliárd dollár osztalékot fizettek, sorra módosították felfelé idei eredményvárakozásaikat, ám azóta nagyot változott a helyzet. Az MSCI World indexcsalád fém- és bányaipari alindexe májusig 25 százalékkal emelkedett, az ősz elejére azonban visszacsökkent előző szintjére.

Gyengült a piacokon a platina és a palládium ára – ezen anyagok a gépkocsik károsanyag-kibocsátását csökkenteni hivatott berendezések előállításában használatosak. A globális autógyártás csiphiánnyal szembesül, kénytelen visszafogni termelését, ami mérsékli a fémek iránti keresletet. Kivétel ezalól az alumínium. A kínai kohók közül néhányban áramellátási problémák voltak, ami csökkentette a kínálatot, s így növelte az árakat.

D. GY. 2021/40 FIGYELŐ | 49

F_48-49_vaserc.indd 49

2021. 10. 04. 17:03

| TŐZSDE |

HÁROMÉVES CSÚCSON AZ OLAJÁR 78,19

ENERGIA | A télhez közeledve az olaj után a szén és a gáz is rekordszintre drágul.

62,43

22,74

AZ OLAJÁR VÁLTOZÁSA Brent, havi átlagok, dollár/hordó

Szeptember végén a londoni kereskedelemben 80 dollár fölé nőtt a brent típusú kőolaj hordónkénti ára, ami hároméves csúcsnak számít. A jegyzések később lefelé korrigáltak, de elemzői vélemények szerint csak átmeneti jelenségről van szó. Az esztendő végére a 90, a pesszimistábbak szerint a 100 dolláros határt is átlépi a kurzus. Az októberi szállítású gáz határidős ellenértéke a múlt hónapban további 10 százalékkal emelkedett, a jegyzések augusztus óta a duplájukra növekedtek. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátási kvóta is drágult, tonnánként 65 euróra.

GLOBÁLIS VÁLSÁG FENYEGET

Elemzők attól tartanak, hogy világszintű energiakrízis alakul ki, ahogy közeledik a tél. Az USA-ban a földgáz ára 10 százalékkal nőtt, majd a következő hetekre

’19

2020

Forrás: investing.com

2021

várható kedvezőbb időjárás miatt némileg korrigált. Novemberi határidőre a jegyzések az egy évvel korábbi szinthez képest 200 százalékkal emelkedtek. Ennek hátterében az áll, hogy az amerikai palaolaj- és gázkitermelők csökkenteni kényszerültek a termelésüket, hurrikánok söpörtek végig a Mexikói-öböl térségén, megzavarva ezzel az ellátási láncok működését, továbbá a gyorsan erősödő kereslet okán az ötéves átlagnál jóval kevesebb nyersanyag maradt a tárolókban. A szektor szereplői most árgus szemekkel figyelik az időjárás-előrejelzéseket. Attól tartanak, hogy ha hosszú

és hideg tél vár az Egyesült Államokra, teljesen elszabadulnak az árak.

BIDEN KÖZBELÉP

Az aggodalom hangjai a Fehér Házig is eljutottak. Joe Biden elnök vizsgálatot sürgetett annak kiderítésére, hogy az átlagos üzemanyagár miért nőtt csaknem 50 százalékkal egy év alatt – gallononként közel 3,2 dollárra. Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó SzaúdArábiába utazott, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceggel tárgyaljon – nehéz elképzelni, hogy az olajárak ne lettek volna napirenden.

Az öreg kontinensen a gázárakat Európa és Kína versengése hajtotta fel. A távol-keleti vevők sikeresen licitálták túl az európaiakat az amerikai nyersanyagért folytatott küzdelemben. Megdőlni látszik azon tengerentúli elképzelés, hogy az olcsó, kőzetrepesztéses technológiával kitermelt, cseppfolyósított gáz majd lenyomja a világpiaci árakat. A távol-keleti óriásnak nagyon kell most ez az energiahordozó, részben azért, mert a fűtési célú szén az idén 96 százalékkal drágult, részben pedig azért, mert a klímacélok érdekében csökkentik a szénalapú energiatermelést. (A szénárakról, valamint a vasércről lásd az előző cikket.)

A gázárak megugrása az olajpiacra is hat – általában fordított a tendencia. A gáz drágasága miatt egyre több energiatermelő áll át az olajra, ami viszont a fekete arany árát hajtja fel. A sanghaji tőzsdén a nyersolaj határidős ellenértéke 27 százalékkal nőtt az augusztus végi szinthez viszonyítva. Ennek nyomán aukción értékesítik a finomítóknak a kínai stratégiai tartalékok egy részét. Az OPEC előrejelzése szerint a globális kereslet 2023ban haladja meg ismét a 2019-es szintet, majd folyamatosan erősödik 2035-ig.

D. GY. TÜNTETÉS A DRÁGA ENERGIA ELLEN INDIÁBAN. A HIDEG TÉL TOVÁBBI ÁREMELKEDÉST HOZHAT

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

ÁTÁLLNAK OLAJRA

50 | FIGYELŐ 2021/40

F_50-51_olaj_sofr.indd 50

2021. 10. 04. 16:52

| TŐZSDE |

ÉLET A LIBOR UTÁN TŐKEPIACI BENCHMARKOK A kezdeti ellenérzéseket követően a piacok egyre inkább elfogadják a LIBOR-t felváltó SOFR-t.

A londoni bankközi kamatláb (LIBOR – London Inter-Bank Offered Rate) hosszú évekig meghatározó referenciája volt a globális tőkepiacoknak, napi több ezer milliárd dollár értékű tranzakcióhoz szolgált árazási iránytűként.

BOTRÁNYOK A BANKKÖZIN

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A világ egyik legfontosabb tőkepiaci mutatójának a renoméját azonban súlyos botrányok tépázták meg – túl könnyen lehetett manipulálni, és sokan nem tudtak ellenállni a csábításnak. Egy az amerikai jegybank, a Federal Reserve által 2014ben felállított bizottság aztán háromévi munka után úgy döntött, hogy a chicagói tőzsde, a CME által összeállított mutatóval, a SOFR-ral (Secured Overnight Financing Rate) helyettesíti a LIBOR-t.

A határidős, opciós, swappiacok így ez év nyarán új iránytűt kaptak. A hagyományosan konzervatív tőkepiacok eleinte nem nagyon kedvelték az új játékszert, viszont a jövő esztendő elejétől tilos lesz a bankoknak LIBOR-alapon árazni a hiteleiket. A bizalmatlanság érthető, hiszen a SOFR-nak nincs piaci hagyománya. A váltás a legnagyobb és legfontosabb LIBOR-mutató, a dollár esetében a legnehezebb.

AZ ELSŐ FECSKE

Az első fecske – szeptember közepén – a Bank of America (BoA) volt, amely 3,25 milliárd dollár keretöszszegű szindikálthitel-csomag árazásá-

hoz használta a Fed által közölt mutatót. A BoA döntése a többi piaci szereplő kedvét is meghozta: szeptember utolsó előtti hetében összesen 240 milliárd dollár értékű kamatcsereügyletet kötöttek SOFR-alapon árazva. Ez a teljes LIBOR- és SOFR-piac 13,5 százaléka. Júniusban a SOFR részesedése csupán 3 százalék volt. A térnyeréséhez az is hozzájárult, hogy az amerikai szabályozó hatóság (US Commodity Futures Trading Commission) júliusban SOFR First elnevezessel kampányt indított. A program során a határidős kereskedők képernyőin a LIBOR-t felváltotta az új

A SOFR TÉRHÓDÍTÁSA, 2021

40

Millió kontraktus

30 20 10 0

I.

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. SOFR-hoz kapcsolódó Egyéb rövid kamathoz kapcsolódó

Forrás: CME Group

mutató. A CME Groupnál – ez a legnagyobb amerikai határidős piacot irányítja – a SOFR-t használó tranzakciók száma az év eleje óta 90 százalékkal nőtt.

A két kamatláb között az a legnagyobb különbség, hogy a LIBOR-t annak alapján számolják ki, hogy egy bank menynyiért hajlandó kölcsönt adni egy másiknak. A SOFR azonban piaci tranzakciókon alapul; azt mutatja meg, hogy egy éjszakára (amikor zárva vannak a bankok) milyen kamaton lehet készpénzhez jutni amerikai állampapír fedezete mellett.

KETTŐS RENDSZER

Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a SOFR egyeduralkodóvá válik. Elemzői vélemények szerint a határidős piacokon biztosan népszerű lesz, de a hitelpiacon továbbra is erősek a kétségek vele kapcsolatban. A LIBOR árazásában ugyanis szerepel a hitelkockázat. Amikor bővül a piaci volatilitás, a hitelezéssel kapcsolatos kockázat is nő – ilyen esetben a tapasztalatok alapján a régi mutató jobban megemelkedik az újnál. A bankok tehát azzal szembesülnének, hogy miközben a hitelkockázathoz kapcsolódó finanszírozási költségeik növekednek, egy stabilabb SOFR-rátához kapcsolódva kellene a tőkéjüket kihelyezni. Így egy többreferenciás pénzügyi világ képe rajzolódik ki, amelyben a SOFR lesz a domináns, de mellette valamilyen formában a LIBOR is megmarad.

DÓZSA GYÖRGY 2021/40 FIGYELŐ | 51

F_50-51_olaj_sofr.indd 51

2021. 10. 04. 16:52

| GEOPOLITIKA |

PATTHELYZETBEN EURÓPA VEZETŐ EREJE

NÉMET VÁLASZTÁSOK | Elhúzódó hárompárti koalíciós tárgyalásokra, a zöldek és a szabad demokraták közötti vitákra lehet számítani a következő hónapokban. Az új német kormány nem lesz képes irányt szabni Európának.

Ma Európának, a világnak mindennél jobban, gyorsabban kellene egy döntés- és cselekvésképes német kormány.

Erős német kormányzás, erős német gazdaság – ez szolgálná Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit is, hiszen Berlin Budapest legfontosabb gazdasági partnere. Ám erre jelenleg kevés az esély, a berlini politikai élet forgácsolódik. A német parlamenti választások történetében az idei az első eset, amikor még a győztes párt sem érte el a 30 százalékos választói támogatottságot. A nyertesek, a szociáldemokraták örülhetnek, 2002 óta nem végeztek a legerősebb pártként a bundestagos megmérettetésen. Elemzők szerint az új koalíciós kormány, legyen bármilyen összetételű, lényegesen gyengébb lesz az Angela Merkel 16 éves kancellári időszakában működötteknél.

senyt Angela Merkellel. Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje – noha maga sem a karizmatikus irányító mintapéldája, de – toronymagasan vezetett népszerűségben a másik két aspiráns (Armin Laschet – CDU/CSU, Annalena Baerbock – zöldek) előtt. Laschetet kiváltképpen gyengének tartják, és részben őt okolják a két uniópárt rossz választási szerepléséért.

Merkel több mint másfél évtizedes regnálása korántsem volt ellentmondások nélküli, de ezen idő alatt Németország megőrizte, sőt megerősítette európai és globális helyzetét. A leköszönő kancellár egyik nagy erénye volt a szélsőségektől való mentesség. Így korrektebben, kiegyensúlyozottabban viszonyult a kelet-közép-európai újabb EU-tagokhoz, azok útkereséséhez, mint kor- és vezetőtársainak a többsége.

Globálpolitikai szereplőnek tekintette Németországot, s ezt eredményesen képviselte a Pekinggel (kereskedelmi viták, emberi jogok) és Moszkvával (Északi Áramlat II., emberjogok) fenntartott kapcsolatokban.

NEHÉZ ÖRÖKSÉG

Ennek több oka van. Alapvető, hogy nincs olyan kaliberű, tekintélyű személyiség a valószínű kormányalakító SPD-ben vagy a kevésbé esélyes CDU/CSU-ban, aki felvehetné a ver52 | FIGYELŐ 2021/40

F_52-55_nemet.indd 52

2021. 10. 04. 16:53

FOTÓ: MICHELE TANTUSSI, REUTERS

| GEOPOLITIKA |

Egyre inkább úgy látszik, hogy a német kormányalakítási koalíciós tárgyalásokat jelentős mértékben a klímavédelem, a „zöldpolitika” határozza majd meg. Ebből az is következik, hogy a szeptember 26-i Bundestag-választásokon a harmadik helyre befutott zöldek (Die Grünen – A Zöldek) kulcsszerepet játszanak majd a várhatóan elhúzódó tárgyalásokon. Ők lesznek a királycsinálók. A szavazóik számát az előző, 2017-es országgyűlési megmérettetésen elérthez képest a parlamentbe bejutott valamennyi párt közül a legnagyobb arányban, 5,8 százalékkal ők növelték. A találékony németek a részt vevő formációk színei szerint mindenféle nevet ragasztottak a lehetséges kombinációkra. A legvalószínűbbnek tartott két koalíciós variáns a „közlekedési lámpa” (piros-sárga-zöld, azaz SPD–FDP–A Zöldek) és a „Jamaica” (fekete-sárga-zöld, vagyis CDU/CSU–FDP–A Zöldek).

Az eddigi kétpárti (CDU/CSU–SPD) „nagykoalíció” folytatására, megújítására kevés az esély. Igaz az a régi politikai közhely is, hogy minél nagyobb a jövendő kormányzásban részt vevő pártok száma, annál nehezebb a megegyezés. A választási eredmények alapján legalább három politikai erő kell majd a kormányképes többséghez az új Bundestagban, amely egyre dagad – egyesek szerint hígul is.

POLITIKUSPORTRÉK. A REICHSTAG ELŐTT BERLINBEN REKORDOT DÖNT A KÉPVISELŐK SZÁMA

A 2017-ben alakult, most leköszönő törvényhozás 709 tagú volt, ez a szám 735-re bővül. Ha nem változtatnak a képviselői helyek elosztásának a rendjén, a tendencia folytatódik. A rendszer bírálói már most epés megjegyzéseket tesznek arra, hogy a csaknem másfél milliárd lakosú Kína (Országos Népi Gyűlés: 2980 tag) után Németországban van a legtöbb parlamenti képviselő. Arányait tekintve (az egy választóra jutó országgyűlési tagok számát illetően) a Bundestag mérete több mint a négyszerese a kínai törvényhozásnak. Az Egyesült Államokban (a lakossága négyszerese Németországénak) a kétkamarás törvényhozásnak 535 szavazó tagja van, 435 képviselő és 100 szenátor.

A koalíciós tárgyalásokon a választásokon harmadikként befutó zöldek pozíciói a legerősebbek. Ám megegyezni nem lesz egyszerű velük, még a hozzájuk viszonylag közel álló szocdemeknek sem. Alapvető törésvonal a zöldek gazdaságpolitikája. Ennek alapja számukra a környezetvédelmi elvek men2021/40 FIGYELŐ | 53

F_52-55_nemet.indd 53

2021. 10. 04. 16:53

| GEOPOLITIKA | EGY CDU-S KÉPVISELŐJELÖLT CIPŐJE EGY KAMPÁNYRENDEZVÉNYEN. A HÁROMPÁRTI KOALÍCIÓS KÉNYSZER BÉNA KACSÁVÁ TEHETI A KORMÁNYT

tén szerveződő gazdaság, amely egyrészt nagyon drága, másrészt munkahelyek százezreinek az átalakításával járna együtt.

HÁLÓKOCSI VAGY TURBÓDÍZEL

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. A frankfurti börze indexe, a DAX némiképp rezignáltan fogadta a választási eredményeket: a voksolás másnapján, szeptember 27-én egy százalékot emelkedett, a következő napokban pedig elindult lefelé.

ZÖLDÜLÉSI KÉRDŐJELEK

A bizalmatlanság a zöldek és a szabad demokraták (FDP) gazdasági elképzelései közötti különbségről szól. Míg a zöldek szavazótáborának több mint a kétharmada elfogadja, hogy a klímaoltalom keretében ipari munkahelyek feláldozására lehet szükség, az FDP-szimpatizánsok túlnyomó többsége ezt a „járulékos veszteséget” nem támogatja. A kölni Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) szeptember végi felmérése szerint a német lakosság tisztában van azzal, hogy az éghajlatvédelem áldozatokkal jár, viszont úgy gondolja, hogy ez nem érinti az ország gazdaságát, mert az erős és alkalmazkodóképes. A 2050-re elérendő európai klímasemlegességi cél (Green Deal) kapcsán megkérdezett több mint ezer német vállalat 72 százaléka is osztja ezt a nézetet. A túlzott magabiztosság azért kockázatos, mert Németország, miként valamennyi EU-tag, kénytelen lesz olyan rendeleteket, törvényeket hozni, amelyek fájdalmasan érinthetik a gazdaság jelentős részét.

A németeknél ilyen lesz a szénalapú energiatermelésből való teljes kiszállás. A jogszabályok szerint ezt 2038-ig kell megvalósítani. A CDU/CSU ezt elfogadja, a szocdemek – mint a minap Olaf Scholz kancellárjelölt megfogalmazta – gyorsítanának, és már 2034-ben elérnék e célt. A zöldek ennél is hamarabb, 2030-ig akarják teljesen kivezetni az ország gazdaságából a szénalapú energiatermelést. Közvetve-közvetlenül ez akár százezer munkahely megszűnését is jelentheti. A bányákban, a széntüzelésű erőművekben dolgozók mellett a

FOTÓ: ANNEGRET HILS, REUTERS

Az üzleti világ tart is ettől, valamint attól, hogy az új kabinetben erős lesz a széthúzás. A merkeli kompromisszumpolitizálás két kormánypárt esetén még működött, háromnál már félő, hogy béna kacsa válik a koalícióból. „Nem akarunk hálókocsiban való szundikálást, inkább egy turbómotoros járműbe ülnénk” – foglalja össze a vállalkozói szféra várakozásait a tagesschau.de.

Németországban a Merkel-érával lezárult az aranykor – mondta rezignáltan Christian Sewing, a Deutsche Bank feje.

Vele együtt mások is azt szorgalmazzák, hogy az új, digitális gazdasági környezetet teremtő és klímavédelmi szempontok szerint alakuló kormányban ismét találják ki és dolgozzák ki a korábban olyan sikeres „német modellt”. Ami nem lesz könnyű, mert az ország a többi európai államnál erősebben iparosodott. Ennélfogva a német feldolgozóipar (villamos) energia iránti fajlagos szükséglete meghaladja az öreg kontinens többi országáét.

A nehézipar attól tart, hogy a gazdaság radikális kizöldítése megrendíti a stabil áramellátást. Nem halkulnak azok a hangok, amelyek az atomerőművek mint olcsó, megbízható villamosenergia-források túlságosan gyors kivonása miatt aggódnak. Az EU 27 tagállama közül máris Németországban magasan a legdrágább az áram – ez mint költségtényező csökkentheti a németek versenyképességét.

A problémával persze a pártok is tisztában vannak. „A klímaváltozás elleni harcban, az ipar, az energiaszektor fenntartható növekedésében éppen azokra az új forrásokra (szél-, napenergia) támaszkodunk, amelyek időjárásfüggők” – mondta az SPD egyik szakértője. A zöldenergia más kockázatokkal is jár; intő példa erre egy Ruhr-vidéki, 240 méter magas szélkerék közelmúltban bekövetkezett összerogyása. „Ilyen bizonytalan időkben a kis- és a nagyvállalatok számára a legkevésbé sem kívánatos az olyan helyzet, amilyet 2017-ben átéltünk, azaz egy hosszú (koalíciós) tárgyalási szakasz” – fogalmazott Peter Wollseifer, a német kisiparos-szövetség elnöke. Emlékezetes, hogy az akkori választások után csak mintegy fél évvel írták alá a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós szerződést.

A gazdaságpolitika balrafordulása már nem fenyeget, de a tempós piacgazdasági reform is valószínűtlen, mert a zöldek gazdaságpolitikailag másképpen gondolkodnak, mint a koalíciós mérleg másik potenciális nyelve, az FDP – mondta

54 | FIGYELŐ 2021/40

F_52-55_nemet.indd 54

2021. 10. 04. 16:53

| GEOPOLITIKA |

A zöldek és a szabad demokraták gyökeresen mást gondolnak a gazdaságról. szénszállításban tevékenykedő több ezer ember – gépkocsivezető, diszpécser, raktáros – kereshet új állást, foglalkozást.

Arra azonban nem nagyon van válasz, hogy mi lesz a felszabaduló, átképzésre szoruló munkaerővel. Becslések szerint a szénalapú energiatermelés feladása mintegy 90 milliárd euróba kerülhet Németországnak, az atomenergiából való kiszállás pedig ennél is többe. Csak az üzemeltetőknek több mint 50 milliárd eurót kellett kifizetniük az erőművek roppant költséges leállítására, szétbontására, az atomhulladék elszállítására. Az ezen felüli összeget a kormány fizette, így az atomhulladék tárolási költségeit is nagyvonalúan átvállalta Berlin. Hogy ez mennyi pénz, nem tudni, mert még mindig nincs erről pontos publikus adat. A tervek szerint az utolsó német blokk jövőre áll le.

A gazdaság „zöldítéséhez” tartozó másik fontos programpont a hűtés-fűtés korszerűsítése, a jobb hőszigetelés. A németeknél a teljes energiafelhasználás 35 százaléka az épületek hűtésére, fűtésére megy el, ez felelős az ország szén-dioxidkibocsátásának a 30 százalékáért. A klímacél szerint 2050re az ország összes épületének klímasemlegesnek kell lennie. A zöldek teljes mellszélességgel kiállnak a projekt mellett, a nagy pártok viszont inkább a szinte felbecsülhetetlen kiadások miatt aggódnak. A környezetvédők választási programjában az is szerepel, hogy maximálnák a lakbéreket annak érdekében, hogy a zöldítés költségeit az ingatlantulajdonosok ne tudják teljes egészében a bérlőkre hárítani. Szintén

vita van a tekintetben, hogy szükséges-e egy önálló építésiingatlanügyi minisztérium.

VÍZIÓ NÉLKÜL

A feltételezhetően a Merkel-korszakénál gyengébb új, most alakuló német koalíciós kormány körüli bizonytalanságra az európai vezető szerepre pályázó Párizs is erősen figyel. Ám még egy gyengébb Németország is sokkal potensebb, mint egy erős Franciaország. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük, hogy Párizsban sincs olyan európai formátumú politikai irányító, aki felvenné a versenyt a berliniekkel, mi több, ledolgozná a hátrányt, amelyben a franciák vannak a németekkel szemben.

Emellett nem lehet elfeledkezni arról, hogy a 67 millió fős Franciaország gazdaságának a mérete csak mintegy kétharmada a 83 millió lakosú Németországénak. És korunkban, amikor az ipari termelés, a korszerű iparágak visszatelepülése Európába a reneszánszát éli, a németek bruttó hazai termékének a negyedét az ipar termeli meg. Ez egyedülállóan nagy hányad. A franciáknál ez az arány a teljes gazdaságnak csak a nyolcada-kilencede.

Az új berlini kormány meglehetősen romos állapotban veszi majd át a gazdaságot. A költségvetést súlyosan megterhelték a pandémia, valamint a pusztító árvizek által okozott pluszkiadások. Ezekhez jön a globális alapanyag-, energiahordozódrágulás, az általa kiváltott infláció közvetlen és közvetett hatása. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Németország politikai értelemben nem lesz az EU vezető ereje. Nincs olyan vízió a német politikai palettán, amely határozott jövőképpel tudná befolyásolni az uniót és a tagállamokat, hogy ezek hová pozicionálják magukat, miközben Kína és az USA öldöklő küzdelmet folytat a globális dominanciáért.

D. P. 2021/40 FIGYELŐ | 55

F_52-55_nemet.indd 55

2021. 10. 04. 16:53

| GEOPOLITIKA |

PÁRIZS NÖVELNÉ BEFOLYÁSÁT VÉDELMI IPAR | Az afganisztáni kivonulás által okozott presztízsveszteség és a várhatóan meggyengülő német uniós pozíciók lehetőséget kínálnak Franciaországnak befolyása növelésére.

ságait, Brüsszelben és Washingtonban keresik a fentiek kapcsán a közös pontokat.

Ugyanakkor nem biztos, hogy jól venné ki magát egy tengerentúli szemszögből túlzott önállóság, egy európai kampány a szuverén csapásmérő erő létrehozására, hiszen nyilvánvalóan az USA-tól való elkü-

; )*12. 0.&) 840 8 0&943&. *7ö RANG847

478? , 0FYTSFN JW÷

2JLOJL^_­X F 3&94 YFLTP X_¥R¥WF Pº[JYJQR­S^ F X_¥_FQ­PTX ,)5 M¥S^FI JQ­W­XJ

3.

1.

A katonai kiadások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában, 2020*

5.

1,56

3 2*9478? , 0,2519

10.

+7&3(.&478? , 2,04

1*3,>*1478? , 2,20 0,4187

16.

0,1681

25. 8?14; 3.& 1,10 2,0782

4.

85&3>41478? , 0,3257

1,17

2.

41&8?478? , 0,2127

1,34

(8*-478? ,

0,6204

18.

8?14; 0.& 2,00 0,9451

MAGYARORSZÁG 1,85 0,9187

12.

742 3.& 2,07

0,6953

1,39

WF [TSFYPT_· GJHXQ­XJP FQFUO¥S & LQTGFQƻWJUT\JW HTR X_JRUTSY X_JWNSY KJQ¥QQ±YTYY JX JZW·UFN WFSLXTWF X_JWNSY a 0FYTSFN JW÷ F_ FITYY TWX_¥LSFP FITYY ¥QYFQ¥STX NSIJ] 5\W.SI] FRJQ^ RNS­Q FQFHXTS^FGG F_ TWX_¥L FSS¥Q RFLFXFGGFS X_JWJUJQ F WFSLQNXY¥S +TWW¥X (.& <TWQI 'TTP LQTGFQƻWJUT\JW HTR

jegyében az Egyesült Államok egyre csökkentett mértékben akar szerepet vállalni a nemzetközi (fegyveres) konfliktusokban, és a terhek egy részét átrakná szövetségeseire.

FRANCIA LEHETŐSÉGEK

Levonva a szerencsétlen véget ért két évtizedes afganisztáni katonai jelenlét tanul-

lönülés szándékát is kiolvashatnák belőle a Potomac partján. Ugyanakkor az amerikaiak tudják: a független katonai egység nem változtatna az alapokon. Európa továbbra is az Egyesült Államok nukleáris és hagyományos fegyverzetű csapatai védelmére szorul.

Az öreg kontinensnek manapság temérdek egyéb, sürgősebben megoldandó

gondja van, mint az önálló csapásmérő erő.

Például a koronavírus-helyzet, a meredeken emelkedő energiaárak, a pandémia sújtotta gazdaságok helyreállítása, újraindítása.

Pikáns ízt ad mindennek az AUKUS, azaz Washington, London és Canberra katonai szövetségének a megalakítása. Kiváltképpen az elhíresült tengeralattjáróüzlet, amellyel halálra sértették Párizst – politikailag és gazdaságilag egyaránt. Az ausztrálok közölték: a 12 francia gyártmányú tengeralattjáró szállításáról kötött üzletet semmisnek tekintik.

Franciaország, amelynek jelenleg az EUtagállamok körében a legpotensebb hadserege van, továbbá az unió egyetlen atomfegyver-hatalma, amúgy lát lehetőséget az ausztrál projekt befulladásának a kompenzálására, európai helyzete megerősítésére.

Ezt a németeknél lezajlott hatalomváltás is előmozdítja. Bárki is lesz a nagy tekintélyű, tapasztalatú Angela Merkel utóda (a legvalószínűbb Olaf Scholz, az SPD politikusa, de a CDU/CSU-s Armin Laschetet sem szabad leírni), gyengébb kancellárnak jósolják a nagy elődnél (lásd a cikket az 52–55. oldalon).

HELYISMERET

Párizs aktívan részt vesz a terrorizmus elleni harcban. Most, hogy az afganisztáni fejezet lezárult, és az iraki is ebbe az irányba halad, fokozott figyelem irányul Afrikára, ahova a szélsőséges iszlamisták, a terrorista mozgalmak áttelepülnek. Gondolunk itt a globális hálózatot, vilajetek és iszlám emirátusok sorát kiépíteni akaró Iszlám Állam helyi társszervezeteire, az al-Káidára. Ezek a Száhil övben, Maliban, Nigériában, Csádban, a Középafrikai Köztársaságban, keleten Afrika szarván, Eritreában, Szomáliában, délebbre Kenyában, Mozambikban aktivizálódnak, miután súlyos katonai csapásokat szenvedtek Afganisztánban, Irakban, Szíriában. Szorongatják őket Líbiában és Jemenben is.

FOTÓK: LUDOVIC MARIN, MOHAMED AZAKIR, REUTERS

A szövetségesek, az USA gyors, kaotikus kivonulása Afganisztánból felfrissítette az egy gyors reagálású önálló katonai egység felállítására vonatkozó európai terveket. Ám az időzítés, a nemzetközi politikai és gazdasági háttér kevésbé kedvező. Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépésekor bejelentette: normalizálni akarja az euroatlanti kapcsolatokat. Az átfogó új „Biden-doktrína”

56 | FIGYELŐ 2021/40

F_56-57_nato.indd 56

2021. 10. 04. 16:54

| GEOPOLITIKA |

cia vezetéssel folyó Barkán hadművelet komoly sikereként értékelték a terroristavezér halálát.

OROSZOK AFRIKÁBAN

EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK PARÁDÉRA INDUL. ÚJRA NAPIRENDEN A KÖZÖS EURÓPAI HADERŐ

A franciák e térségben nyolc éve tartó szerepvállalását előmozdította a gyarmati időkből származó helyismeretük, az ottani lakosság körében a francia nyelv elterjedtsége. Ugyanakkor Párizs nagyságrenddel kisebb katonai, gazdasági és politikai erőforrásokat képes a terrorizmus elleni harc szolgálatába állítani, mint Washington. Ilyen szempontból Franciaországnak is jól jönne egy nagy harckészültségű, jól felszerelt, mobil (megfelelő légi szállítási kapacitású) uniós gyors reagálású erő.

Annál is inkább, mert Párizs a Száhil övben terrorizmusellenes műveletei visz-

szafogására készül. Emmanuel Macron francia elnök hónapokon belül 2000 katonát akar kivonni a régióból. Ám a hírek szerint az ország – ugyan csökkentett létszámmal, de – fenntartaná ottani vezető szerepét. Francia katonai csapás végzett nemrég a térség Nagy-szaharai Iszlám Állam (ISGS) nevű terrorszervezetének a vezetőjével, Abu Valíd esz-Szahravival.

Párizsban a csaknem egy évtizede, fran-

A fenti eredmény ösztönzést adhat a francia kormánynak a folytatáshoz. Florence Parly védelmi miniszter szeptember végén Maliba utazott, s figyelmeztette az ottani junta irányítóit az orosz behatolás veszélyeire. A nyugat-afrikai ország katonai vezetése nyugati jelentések alapján ugyanis megállapodott az Oroszországból származó Wagner-csoporttal, hogy mintegy ezer kiképzővel trenírozzák a mali hadsereget. Ez az elemzők félelmei szerint Moszkva ottani katonai jelenléte kiépítésének első fokozata lehet.

Ha Franciaország vagy más NATOállamok nem kötelezik el magukat Afrikában, akkor orosz magánhadseregek – mint amilyen a több ezer fős Wagnercsoport – átvehetik a helyüket. Míg a kínaiak a gazdasági erejük, áruszállításaik, az új selyemút révén építik pozícióikat a fekete kontinensen, addig a Kreml katonai eszközökkel igyekszik nagyobb befolyásra szert tenni.

D. P.

FRANCIA KATONA LIBANONBAN. A HELYISMERET NAGY ELŐNY AFRIKÁBAN

2021/40 FIGYELŐ | 57

F_56-57_nato.indd 57

2021. 10. 04. 16:54

| GEOPOLITIKA |

TŐZSDÉRE VITTE A UNIVERSAL MUSICOT A VIVENDI

ZENEIPAR | A francia vállalatbirodalom jól döntött, amikor a zeneipar mélyrepülése idején nem szabadult meg a világ legnagyobb kiadójától.d

Az alig egy hete az amszterdami tőzsdére bevezetett Universal Music Group (UMG) részvényeinek az árfolyama jókorát zuhant, 45,5 milliárd euróra értékelve le ezzel a világ legnagyobb zeneipari vállalkozását, viszont annak vezérigazgatója, Lucian Grainge 140 millió dollárral lett gazdagabb – tetemes bónuszt kapott. Szintén nagy üzlet volt ez a társaság tulajdonosában, a francia Vivendi-csoportban ellenőrző részt birtokló Vincent Bolloré számára.

MEGÚJULT ÜZLETI MODELL

Kevésbé volt viszont jó biznisz a tranzakció a Vivendi részvényeseinek, ugyanis a francia vállalatcsoport tőzsdei árfolyama 20 százalékkal zuhant, miután megszabadították egyik legjövedelmezőbb üzletágától. Bolloré megtartotta részesedését a UMG-ben, így saját társaságának, a Bolloré Groupnak az árfolyama 2 százalékkal nőtt.

Az ügylet keretében minden egyes Vivendi-részvényes kapott egy UMGrészvényt, így a cég 60 százaléka az ő tulajdonukban van, a Vivendi részesedése 10 százalék. Egy neves amerikai befektető, Bill Ackman, valamint egy a kínai Tencent által vezetett konzorcium vett meg további 30 százalékot még a tőzsdei megjelenést megelőzően.

A kibocsátáskori értékelés némileg elmaradt az előzetes várakozásoktól – a JPMorgan például 54 milliárd dollárra értékelte a társaságot.

TAYLOR SWIFT AZ AMERICAN MUSIC AWARDS 2019-ES SHOW-JÁN. A SOKSZOROS GRAMMY-DÍJAS MŰVÉSZ EGYIKE „AZ ARANYTOJÁST TOJÓ TYÚKOKNAK”

A zeneipart sokan, sokszor temették már – kicsit olyan ez, mint ahogy a színházat is folyton temetik –, viszont mindig képes volt a megújulásra, arra, hogy új csatornákon keresztül szólítsa meg a közönséget.

23,6 22,1 20,5 20,4

19,9

19,3

A fizikai eladásoknak, tehát a hanglemezek, CD-k értékesítésének a zuhanását követően a letöltésektől, az illegális másolatoktól rettegtek a kiadók. Mára viszont a hatalmas katalógusokat szinte jelképes áron kínáló streamingszolgáltatók révén újra lendületesen növekednek a bevételek.

A ZENEIPAR GLOBÁLIS ÁRBEVÉTELE Milliárd dollár

18,1

16,8

15,7

14,9 14,7 14,8 14 ,5

14,0

20,2

21,6

18,7

14 ,5

15,8

17,0

’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

Forrás: IFPI

58 | FIGYELŐ 2021/40

F_58-59_universal.indd 58

2021. 10. 04. 16:54

| GEOPOLITIKA |

LUCIAN GRAINGE, A UMG VEZÉRIGAZGATÓJA. A CÉGE ZUHANT A TŐZSDÉN, DE Ő GAZDAGABB LETT

A piacot három óriás uralja: Universal Music, Sony Music, Warner Music. A zenei felvételek túlnyomó többségének a jogaival ezek rendelkeznek.

A hangfelvételekből befolyó jogdíjak 2014-ben érték el a mélypontjukat, mindössze 14 milliárd dolláros globális bevétellel. Tavaly azonban ez az öszszeg már 21 milliárdosra bővült. A streamingszolgáltatók részaránya ebből 13,4 milliárd volt, 20 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az 1999-es csúcshoz viszonyítva még mindig mínuszban van az ágazat, de a jelenlegi helyzet sokkal jobb, mint a Napster- és az iTunes-időszak, amikor a kalózkodás a CD-eladások zuhanását okozta.

FOTÓK: MARIO ANZUONI, REUTERS

IRÁNY A BÖRZE!

Iparági elemzők szerint a további fellendülésre igen jó esély van. Pár esztendővel ezelőtt a streamingpiacon szinte egyeduralkodó volt a Spotify, ami azt jelentette, hogy képes volt alacsonyan tartani a kiadóknak fizetendő jogdíjakat. Mára azonban felzárkózott a konkurencia, például a TikTok, a jobb hangminőséget ígérő Tidal vagy a Facebook játékstreaming-szolgáltatásához kapcsolódó zenei kínálat.

A Vivendi részéről végül is jó döntésnek bizonyult, hogy 2013-ban visszautasította a SoftBank 8,5 milliárd dolláros vételi ajánlatát, amely akkor az elemzői értékelésekhez képest 2-3 milliárddal drágábbra értékelte a zeneipari céget. A mostani tőzsdei bevezetéskor a francia csoport vállalta, hogy két évig nem ad el UMGrészvényeket, ami a kezdeti ingadozások után ezen az időtávon viszonylag stabil árfolyamot jelez előre. A zenei piac talpra állását – kibekkelték a nehéz éveket – most a tulajok pénzre is szeretnék váltani. Leonard Blavatnik, a Warner Music milliárdos fő tulajdonosa tavaly vitte parkettre a vállalatot, s az első kereskedési napot kö-

vetően vagyona 7,5 milliárd dollárral gyarapodott. A tőzsdei megjelenés 12,8 milliárdosra értékelte a társaságot.

A három nagy közül a UMG a legnagyobb, s a kibocsátást megelőző befektetési banki értékelések is azt hangsúlyozták, hogy a katalógusa különlegesen terjedelmes. A kaliforniai székhelyű cég a zeneműkiadás 36 százalékát ellenőrizte tavaly egy iparági szervezet, az IFPI statisztikái szerint. Olyan előadók tartoznak hozzá, mint például a The Beatles, Kendrick Lamar vagy Taylor Swift. A múlt évben a tíz legtöbb bevételt hozott előadó mindegyike a Universallal áll szerződésben. A zeneműkiadók forgalmának oroszlánrésze a techcégek által fizetett jogdíjakból tevődik össze. A Spotify és az Apple Music a kiadók által megkeresett minden egyes dollár kétharmadát adja.

ÚJ CÉLPONTOK

A UMG nélkül a Vivendi jóval kisebb és kevésbé nyereséges vállalat. Megmaradt fizetős tévéje, a Canal+, az Havas reklámügynökség, valamint az Editis könyvki-

A VIVENDI ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA

35

2021, euró

30 25 20 15 10 5 0

VI.

VII.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

VIII.

IX.

VINCENT BOLLORÉ, A VIVENDI FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE. A CSALÁDNEVÉT VISELŐ BEFEKTETŐI CSOPORTJA TÖBB ÁGAZATBÓL IS PROFITÁL

adó. Tavaly a francia csoport 16 milliárd eurós árbevételének a felét, 1,6 milliárdos üzemi eredményének a kétharmadát a Universal szállította. Az aranytojást tojó tyúk helyére azonban könnyen lehet, hogy új szárnyas kerül a baromfiudvarba, mert Bill Ackman alapja és a Tencent által vezetett konzorcium elemzői becslések szerint 8 milliárd euró körüli összeget fizethetett a 30 százalékért. Így a Vivendi menedzsmentje már valószínűleg kiszemelte következő felvásárlási célpontját. Nagy titkot nem is csináltak belőle: szeptember közepén jelentették be, hogy megállapodtak a Lagardère nevű francia média- és kiskereskedelmi csoport egyik befektetőjével, az Amber Capitallal, hogy megveszik annak 17,9 százalékos tulajdonrészét. A következő logikus lépés a Lagardère teljes felvásárlása lenne, ehhez persze meg kell szerezni a versenyhatóságok jóváhagyását. A Vivendi már így is a legnagyobb részvényes a cégben 29 százalékkal. Az Amber részesedésével együtt a tulajdoni hányaduk akkorára nőne, hogy kötelező vételi ajánlatot kellene tenniük. Ha megvalósul a Vivendi–Amber-tranzakció, azzal egy öt esztendeje húzódó csatának lenne vége.

Az alapító fia, a jelenlegi vezérigazgató, Arnaud Lagardère végleg kiszorulna a vállalatból, amelynek legfőbb értéke a Hachette könyvkiadó, valamint a Relay újságárus-hálózat.

D. GY. 2021/40 FIGYELŐ | 59

F_58-59_universal.indd 59

2021. 10. 04. 16:54

| RÉGIÓ |

HOSSZÚ, FORRÓ, VÍRUSOS ŐSZ

DRÁMAI HELYZET ROMÁNIÁBAN | A nyugis nyár után minden korábbinál nagyobb intenzitással tombol a koronavírus-járvány keleti szomszédunkban. Az okok között politikaiakat és társadalmiakat, emberi és intézményi hiányosságokat egyaránt azonosítanak.

Csak a beoltottság növelésének máshol eredményes megoldását nem találják.

Az utóbbi tíz hétben 31 százalékról alig négy ponttal nőtt az egy dózissal ellátott felnőttek aránya, és csukódni látszik az olló, hiszen a teljesen átoltottak hányada 34 százalék körüli.

A szélsőségesen nacionalista és ortodox elkötelezettségű Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti ellenzéki párt szervezésében mintegy 15 ezer ember tüntetett október 3-án Bukarestben a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a kormány ellen. Ugyanazon a napon, amikor az operatív törzs a kórokozó megjelenése óta a legnagyobb napi fertőzésszámot jelentette be: az előző huszonnégy órában a közel 79 ezer elvégzett teszt nyomán csaknem 12,6 ezer pozitív esetet azonosítottak. A fertőzöttek között 177 olyan is volt, aki több mint 180 napja már kigyógyult a Covidból. Aznap a vírus okozta szövődményekben 184 ember hunyt el, 96 százalékuk beoltatlan volt (a háromnegyedük pedig 60 év feletti, aki krónikus betegséggel is küszködött). Másnap 150, azután pedig 133 halálos áldozatot és csak-

nem 8,7, illetve 8,3 ezer újonnan megfertőződöttet regisztráltak. Az intenzív terápiára (javarészt lélegeztetőgépre) szorulók száma ezerötszáz körüli volt, s elenyésző esetben ugyan, de riasztó jelként megjelentek a kiskorúak is a nagyon súlyos betegek között. A járvány kezdete óta mintegy 38 ezer haláleset hozható összefüggésbe a koronavírussal.

SÖTÉT PROGNÓZISOK

Még rosszabb hír, hogy a lesújtó leltárt csak átmeneti mélypontnak tekintik a szakemberek. Cseke Attila ideiglenes egészségügyi miniszter a Digi24 hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy a pandémia negyedik hulláma e hónap közepén éri el a csúcspontját. „Október 15–20-án napi 20 ezer megbetegedés várható. Lehet, hogy nem lesz elegendő a jelenleg rendelkezésre álló ágyak száma” – mondta. Bukarestben egyébként már vasárnap nem volt hely a Covid-osztályokon, azóta próbálják bővíteni a kapacitást. Az országban minden nem sürgős műtétet elhalasztanak.

Adrian Wiener, az aradi Covid-kórház orvosa, parlamenti képviselő, a képviselőház egészségügyi bizottságának az alelnöke még meredekebben fogalmazott: szerinte Romániában humanitárius katasztrófa van kialakulóban. „A világszerte

KORLÁTOZÁSOK HAT EZRELÉK FÖLÖTT A szabadban is kötelező a maszkviselés azokon a településeken, ahol a megelőző két hétben a lakosság több mint hat ezrelékénél azonosították a fertőzést. Az ilyen közigazgatási egységekben éjszakai kijárási tilalmat rendelnek el azok számára, akik nem teljesen átoltottak, vagy nem tudják igazolni, hogy az elmúlt fél évben gyógyultak fel a betegségből. Mindenki más este 8 és hajnali 5 között csak írásos igazolással mehet munkába. A fertőzött településeken a rendezvénytermek, színházak, mozik, vendéglátóhelyek, sportlétesítmények csak védetteket fogadhatnak, legfeljebb fél házzal működhetnek, s éjfélkor be kell zárniuk. Ezeken a helyeken a magánrendezvényeken (esküvők, keresztelők, ünnepségek) legfeljebb 200 beoltott vagy a fertőzésen átesett részt vevő lehet jelen. Bukarestben, ahol 9 ezrelék fölé nőtt a fertőzöttség, már esküvőt és keresztelőt sem lehet tartani.

szombaton bejelentett valamennyi haláleset öt százaléka romániai, az európai halálesetek 11,5 százalékát nálunk regisztrálták. Túlnyomó többségük megelőzhető lett volna oltással, védelmi intézkedésekkel” – mondta Wiener. A romániai oltáskampány kudarcának, a védelmi lépések elmaradásának okát sokan, sokféleképpen magyarázzák. A listán előkelő helyen áll a hatóságok, a döntéshozók, illetve az egész politikai osztály iránti bizalomvesztés.

Vasárnap Florin Cîțu kormányfő a harmadik dózist is felvette. Az utána tartott sajtótájékoztatón azzal szembesítették, hogy (a 19,3 milliós lélekszámú országban) 5,4 millió a teljesen átoltottak száma, pedig a nyár elején szeptember végére ennek majdnem a dupláját ígérte (10,4 milliót). Ő a vasárnapi tüntetést is szervező radikális nacionalistákra és a baloldaliakra próbálta hárítani a felelősséget azért, hogy elakadt az oltási kampány.

Az egészségügyi válság átpolitizálása, az egymásnak ellentmondó döntések egy sor intézkedést, kollektív erőfeszítést elhiteltelenítettek, akárcsak a társadalmi kohézió hiánya. A romániai társadalmat általánosan jellemző alacsony tudományos műveltségi szint, továbbá a kritikus gondolkodás hiánya sem mellékes. Ilyen körülmények között a harsány oltásellenes kampány jóval több emberhez jut el, mint a vakcinációra való mozgósítás.

ÁLHÍREK KÉT NYELVEN

A székelyföldi helyzet sem jobb, sőt. Egy tavaszi felmérés arra figyelmeztetett, hogy Romániában a lakosságnak csak a 36 százaléka immunizálná magát, de Hargita és Maros megyében, illetve Háromszéken – hivatalos nevén Kovászna megyében –

60 | FIGYELŐ 2021/40

F_60-61_roman-covid.indd 60

2021. 10. 05. 9:04

| RÉGIÓ |

A MÚLT SZOMBATI BUKARESTI TÜNTETÉS ALLEGORIKUS FIGURÁJA. SZERINTÜK A VAKCINÁVAL MEGJELÖLIK AZ EMBERT ÉS KIMOSSÁK AZ AGYÁT

ennél is kisebb hajlandóságot mértek. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. Bár a székelyföldi emberek többsége a társadalmi minták tekintetében „arccal Magyarország felé fordulva él”, az anyaországiak 70 százalékot meghaladó oltakozási elkötelezettsége nem hat példaértékkel. „Ahelyett, hogy a kétnyelvűség előnyt jelentene számunkra, mi arra használjuk, hogy két nyelven olvassuk az álhíreket és az oltásellenes propagandát, s két nyelven terjeszszük azokat” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

TÉTLENSÉG ÉS TEHETETLENSÉG

Romániában 2020. december 27-én adták be a koronavírus elleni első oltást, az immunizálási kampány eddigi csúcspontját ez év május közepére teszik. Akkor egy nap alatt 110 ezer dózist adtak be, rá egy hónapra már csak 32 ezret, júliusra ez az oltásszám megfeleződött, augusztusban pedig volt nap, amikor csak 5600-an kaptak szurit. Szeptember elején is voltak gyenge időszakok, aztán, amint elkezdték oltani a 12 éven felülieket, illetve durvulni kezdett a járvány, már napi pár tízezer adag is elfogyott.

Szeptember utolsó harmadában 31 százalékos volt a felnőttek teljes átoltottsága.

Bukarestben és környékén, valamint Ko-

lozsváron 50 százalék körüli az arány, míg egy dél- és egy észak-romániai megye alig érte el a 20-at. A három székelyföldi megye is kézifékes ritmusban haladt a 20-25 százalékos átoltottságával. Szerencsére jelenleg az utóbbi területeken a legkisebb az átfertőzöttség, 1,7-1,8, illetve 2,5 ezrelék körüli, míg a fővárosban 9 feletti ez az érték. Hat ezreléken felül rendelik el a szigorú korlátozásokat.

A súlyos következményekkel fenyegető oltásszkepticizmussal szemben a jelek szerint meglehetősen eszköztelen hatóságok a vakcináció kötelezővé tételét is felvetették az egészségügyiek, valamint az oktatásban dolgozók részére. Az ötlet egyelőre a „mi lenne, ha…” szintjén stagnál. Elsősorban emberi jogi szempontok miatt, de az is felmerült, hogy az oltás megtagadása esetén foganatosítandó fegyelmi eljárások, elbocsátások tovább súlyosbítanák az amúgy is akut szakemberhiányt.

A vakcinaellenesek retorikáját igencsak erősíti, hogy idáig az orvosok 70 százaléka nem oltatta be magát, s az egyéb szintű személyzetnek a fele sem élt, illetve nem is szándékszik élni ezzel a lehetőséggel. A keleti szomszédunkban jelentős mértékben „királycsináló” egyházak mozgósítási hajlandósága sem túl meggyőző – és ebben a

tekintetben egészen elképesztő ellenpropagandával is találkozhattunk, elsősorban az ortodox egyház több képviselője esetében.

MEGINT KÓRHÁZTŰZ

A fertőzöttségi görbe mindenesetre azzal fenyeget, hogy a kettős terhelés – a koronavírusos és a nem covidos betegek nagy száma – miatt hamarosan összeomlik az egészségügyi rendszer. A nyomás egyre több, katasztrófához vezető hiányosságot hoz a felszínre. Október elsején reggel tűz ütött ki a konstancai járványkórház koronavírusos betegek kezelésére elkülönített intenzív osztályán; hét páciens életét vesztette. A pandémia kitörése óta ez a negyedik hasonló eset, ami a kórházak szélsőséges helyzetekre való felkészületlenségét igazolja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésben jelezte: levelet küldött kollégájának, Bogdan Aurescunak, s a részvétnyilvánítás mellett felajánlotta Magyarország segítségét. „Amennyiben szükség van betegek ellátására, a magyar egészségügyi ellátórendszer kapacitásai megvannak, így számíthatnak ránk” – olvasható a bejegyzésben.

Amiben többé-kevésbé egyetértenek a romániai társadalom különböző érdekeltségű tagjai: a gazdaságnak, a mindennapi életnek nem szabad leállnia.

CSINTA SAMU 2021/40 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman-covid.indd 61

2021. 10. 05. 9:04

| RÉGIÓ |

EGYSÉGBEN A FELVIDÉKEN

ÚJRA EGYÜTT | Tizenkét év elvesztegetett idő után egységes magyar érdekvédelmi politikai szervezet alakult Szlovákiában. A múlt szombaton Somorján megtartotta alakuló közgyűlését a felvidéki magyarság legújabb és legnagyobb tagbázisú pártja, a Szövetség–Aliancia. Célja a magyar képviselet visszaszerzése a pozsonyi parlamentben.

Tulajdonképpen a korábbi két nagyobb szavazóbázisú párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák–magyar nevű Most–Híd, valamint a fiatal értelmiségiek alapította, de komolyabb pártstruktúrával nem rendelkező tömörülés, az Öszszefogás hármas fogatáról van szó, amely közel másfél évnyi vajúdás után állt öszsze egységes politikai tömörüléssé, amelynek tizennyolc tagú elnökségén 9:5:4 arányban osztoznak. Halványan megmaradnak azok a választóvonalak, amelyek kijelölik az egyes, immár belső frakciók (platformok) mozgásterét.

BUGÁR VOLT A FŐ AKADÁLY

MÓZES SZABOLCS, FORRÓ KRISZTIÁN, SÓLYMOS LÁSZLÓ (BALRÓL JOBBRA). EGYSÉGBEN AZ ERŐ

ról, elsősorban a vegyes pártot alapító és tíz éven át vezető Bugár Béla rossz helyzetértékelése és hiúsága miatt. A tavalyi februári fiaskót követően Bugár lemondott, helyette Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter került a párt élére, s felerősödtek az egységesülést szorgalmazó törekvések. De sok korábbi politikus nem szívesen szállt volna ki a pozíciókért folyó versengésből, így különböző alkuk köttettek, amelyek idővel érvényüket vesztették, így az egyeztetések lelassultak, megtorpantak.

IDŐBEN FELKÉSZÜLNI

A szlovákiai belpolitikai helyzet azonban – a tavaly felállított négypárti, konzervatív-liberális kormánykoalícióban kialakult komoly nézeteltérések miatt – egyre szövevényesebbé vált, és az elemzők többsége reálisan számol az előre hozott választások lehetőségével. Ezt egyébként a két legnagyobb ellenzéki tömörülés – a szociáldemokrata Smer-SD és a belőle kihasadt, a felméréseket vezető Hlas-SD – fo-

lyamatosan szorgalmazza, még aláírásokat is gyűjtött egy olyan népszavazás kiírásához, amely utat nyitna az előre hozott voksolásnak. Az alkotmánybíróság azonban alaptörvény-ellenesnek minősítette a kezdeményezést, jóllehet a referendum kiírásához szükséges szignók bőven megvoltak.

Ez nyilván arra ösztönözte a felvidéki magyar politikai elitet, hogy nagyobb sebességre kapcsoljon és találja meg azt a modus vivendit, ami nemcsak parlamenti képviseletet biztosítana, hanem újra elhitetné a magyar választókkal, hogy csakis egy közös párt lesz képes azokat az érdekeket képviselni, amelyek meghatározók a felvidéki magyarság jövője szempontjából.

ELKÓBOROLT SZAVAZÓK

Tavaly februárban a magyarok lényegesen kisebb arányban járultak az urnákhoz, mint a szlovákok, ráadásul sokan szlovák pártokra voksoltak – így 50-60 ezer szavazat elveszett, ami pedig elegendő lett volna az MKP-nak a parlamentbe jutáshoz. Az

FOTÓ: SZOVETSEG.SK

Nem titok, hogy a szlovák–magyar etnikumú vegyes pártként 12 éve indult Most–Híd közel egy évtizeden át olyanynyira megosztotta a felvidéki magyarságot, hogy emiatt képtelennek bizonyult a hatékony érdekképviseletre. Bár 2020-ig parlamenti erő volt, sikerét elsősorban a szlovák szavazóinak köszönhette. Szlovák tagjai és támogatói azonban 2016-tól kezdve – amikor a hangzatos ígéretek ellenére a jobboldalinak mondott Most–Híd tagja lett a Robert Fico vezette baloldali nacionalista kormánykoalíciónak – fokozatosan elpártoltak a Bugár Béla személyiségére épülő tömörüléstől. A 2020-as parlamenti választásokon már nem szavaztak rá. Emiatt a párt alig 2 százalékot szerzett, de az MKP-nak sem sikerült átlépnie az 5 százalékos küszöböt (3,9 százalék), így a felvidéki magyarság formálisan is parlamenti képviselet nélkül maradt, először 1990 óta.

A 2020-as kudarc tulajdonképpen borítékolható volt, a felmérésekből tudni lehetett, hogy e pártok külön-külön elvéreznek a megmérettetésen. Ennek ellenére a választásokat megelőző tárgyalásokon sem sikerült dűlőre jutni a közös indulás62 | FIGYELŐ 2021/40

F_62-63_felvidek.indd 62

2021. 10. 04. 16:55

| RÉGIÓ |

azóta eltelt több mint másfél esztendőben egyre erősebben fogalmazódott meg az összefogás szükségessége, ám ezek a hangok inkább közéleti személyiségek, újságírók, nem politizáló értelmiségiek szájából hangzottak el, az egyes pártok vezetői pedig sokáig szkandereztek, hogy az új párton belül minél erősebb pozíciókat szerezzenek meg anyaszervezetüknek. Aztán

az új párt stratégiai céljai közül kiemelte a Beneš-dekrétumokban rögzített háborús bűnösség elvének eltörlését, a magyarlakta dél-szlovákiai térségek gazdasági és infrastrukturális felzárkóztatását, a hátrányos közigazgatási beosztás átrajzolását. A rendszerváltás óta ugyanis nem sokat változott az a korábbi, a kommunista időkben alkalmazott politika, hogy ezeken a területeken elsősorban kevésbé hatékony, környezetkárosító beruházásokat valósítottak meg. Az agrárágazatot pedig kényszerpályára irányították, majd a privatizációt követően a még jól működő cégeket is elkótyavetyélték, vagy pénzsóvár oligarcháknak játszották át. A felvidéki magyarság egyre drámaibb méreteket öltő fogyása is komoly probléma, arról nem is szólva, hogy az északról Pozsony felé költöző szlovák tömegek sok esetben színmagyar vagy magyar többségű településeken vásárolnak ingatlanokat, ezáltal néhány év alatt megváltoztatják a nemzetiségi arányokat.

ELKÖTELEZETTSÉG

végre, a sok tárgyalást követően az idén szeptemberre a három politikai tömörülés egy hét leforgása alatt megtartotta az egységes párt létrehozását kimondó kongresszusát. A Szövetség – a belügyminisztériumi bejegyzését követően – október másodikai közgyűlésén eldöntötte, hogy elnöke az MKP korábbi vezetője, Forró Krisztián, az országos tanácsot a Most– Híd volt elnöke, Sólymos László irányítja majd, míg az alelnök Mózes Szabolcs, az Összefogás első embere lett.

A RÉGIÓK FELZÁRKÓZTATÁSA

Az új párt programja még csak körvonalazódik, de a szombati sajtóértekezleten szóba került a második világháború utáni Beneš-dekrétumok ügye, az a körülmény, hogy a felvidéki magyarok bizonyos értelemben továbbra is kollektív bűnösöknek számítanak szülőföldjükön, és az 1945 utáni jogtalanságokért, meghurcoltatásokért a szlovák (vagy a korábbi csehszlovák) állam még csak bocsánatot sem kért tőlük. Ezen elsősorban a szlovák sajtó képviselői csodálkoztak el. Forró Krisztián

A Szövetség kiáll Szlovákia európai uniós és NATO-tagsága, azaz külpolitikai irányultsága mellett, ugyanakkor az alapvető és legközelebbi partnerséget a visegrádi négyek kötelékében látja az EU-n belül.

Egyúttal követeli az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak kielégítő kezelését, az unió országaiban alkalmazott legjobb megoldások bevezetését.

Az új alakulat az Európai Néppárt tagja, és ott is kíván maradni, eddig mind az MKP, mind a Híd idetartozott.

A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága levélben gratulált Forró Krisztián elnöknek az új gyűjtőpárt megalakulásához. „A magyarság számára ez egy sorsdöntő pillanat, hiszen a bő egy évtizede tartó megosztottság után újra egységessé válhat a felvidéki magyar közösség” – írta Potápi Árpád János államtitkár. Hozzátette: legyen a Szövetség az az erő, amely képes megjeleníteni a felvidéki magyarság politikai sokszínűségét, miközben megőrzi a cselekvés egységét. A kormány és a Fidesz–KDNP eddig is szoros viszonyt ápolt az MKP-val, de a Bugár Béla vezette Most–Hidat nem tartotta magyar érdekképviseletnek, így partnernek sem.

LACZA TIHAMÉR

AZ EGYESÜLÉS ÉS OSZTÓDÁS KRONOLÓGIÁJA A rendszerváltás idején három magyar párt alakult, amely parlamenti képviseletet is szerzett. A Duray Miklós vezette nemzeti konzervatív és szabadelvű Együttélés Politikai Mozgalom elődszervezetét már 1989-ben illegális pártként létrehozták. A másik két párttal, a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és A. Nagy László liberális Magyar Polgári Pártjával 1998. június 21én egy pártba tömörültek, mert választási szövetségként nem ugrották volna meg az akkor bevezetett 15 százalékos küszöböt. A közös tömörülés neve Magyar Koalíció Pártja lett (elnöke Bugár Béla), és kétszer is úgy jutott be a törvényhozásba 9, illetve 11 százalékos eredménnyel, hogy 1998, illetve 2006 között kormányra is került szlovák jobboldali pártokkal koalícióban, és miniszterekkel, államtitkárokkal képviseltette magát Mikuláš Dzurinda kabinetjeiben.

A 2006-os választások után Robert Fico első kormányának ellenzékeként politizált, 2007-ben a párt élére Csáky Pált választották meg. Két évvel később Bugár Bála és több frakciótag kilépett az MKP-ból, majd létrehozta a Most–Híd vegyes etnikumú pártot.

Az MKP a 2010-es választáson 4,3 százalékos eredménnyel kiesett a parlamentből, a Most–Híd viszont 8 százalékkal bejutott.

2012-ben az MKP nevet változtatott: Magyar Közösség Pártja lett a neve, a rövidítése márkanévként megmaradt. Azóta sem jutott vissza a pozsonyi parlamentbe, háromszor váltott pártelnököt, de mindvégig 4 százaléknyi szavazatot kapott a választásokon.

A Most–Híd kétszer volt kormányon, egyszer (2012 és 2016 között) ellenzékben, tavaly viszont csúfos, 2 százalékos eredménnyel kiesett a parlamentből – ezt követően távozott az elnökségből Bugár. Sólymos László vette át a helyét, az MKP élére pedig a tavalyi választási kudarcot követően Menyhárt József után Forró Krisztiánt választották meg.

Az Összefogás mozgalmat magyar fiatalok hozták létre, 2019-ben be is jegyeztették pártként, a 2020-as választásokon az MKP-val állított közös listát.

M.J.

2021/40 FIGYELŐ | 63

F_62-63_felvidek.indd 63

2021. 10. 04. 16:55

| RÉGIÓ |

SZERB FELSÉGJELŰ OROSZ HARCKOCSI A MOSZKVA KÖRNYÉKI TANKBIATLON NEMZETKÖZI VERSENY ELŐDÖNTŐJÉBEN. A JAVARÉSZT AZ EURÁZSIAI TÉRSÉGHEZ TARTOZÓ RÉSZTVEVŐK KÖZÖTT A SZERBEK RENDSZERINT JÓL SZEREPELNEK

KÉSZÍTIK AZ ANGYALBŐRT

SZERB HONVÉDELEM | Hetvenmillió euróba kerülne évente a sorkatonai szolgálat visszaállítása, amelybe a védelmi miniszter azonnal belevágna. Az esztendő végéig eldől, hogy megvalósul-e a terv, amelyről először három éve beszélt Aleksandar Vučić államfő. A civil szféra jelentős része hallani sem akar a kötelező katonáskodásról.

Amint közeledik az év vége – s a 2022. április elején esedékes előre hozott parlamenti, valamint államfő- és belgrádi helyhatósági választás –, egyre több szó esik déli szomszédunkban a sorkatonai szolgálat visszaállításának a lehetőségéről, szükségességéről. Nebojša Stefanović jelenlegi védelmi, korábbi belügyminiszter a minap közölte: decemberben eldől, hogy Szerbia visszaállítja-e a sorkatonaságot. Hozzátette: ő maga teljes mellszélességgel kiáll mellette.

Az érvek között ezúttal is azokat emlegette, amelyeket a kérdés intenzívebb februári felvetésekor: az országnak hatékonyabb és erősebb lenne a hadereje, ha újra berukkoltatnák a fiatal férfiakat. Természetesen továbbra is lenne egy hivatásos

része a katonaságnak, sőt az állam tervezi is az állomány növelését. E mellett létezne a sorkatonai szolgálat, melynek révén a kiképzendő ifjak bebizonyítanák, hogy képesek szolgálni a hazát, majd jelentősen megnövelnék a haderő tartalékosainak a számát – érvelt Stefanović, aki szerint ezzel mindenki jól járna.

Jelenleg a szerb haderő mintegy 30 ezer fős, a tartalékosok száma pedig 80 ezerre tehető.

HÁBORÚS TRAUMÁK

Szerbia 2011. január elsején számolta fel a kötelező katonai szolgálatot. Az akkori

politikai hatalom arra hivatkozott, hogy az államnak a rengeteg pénzt felemésztő sorkatonai kötelék nélkül is sokba kerül a hadsereg fenntartása. Másrészt a közgondolkodás is jelentősen megváltozott.

A társadalom nagy része úgy vélte, a fiatalok életében a katonáskodás elfecsérelt időnek számít, a kollektív emlékezetben pedig még intenzíven élt az 1990-es évek véres délszláv háborúinak a tapasztalata.

Mindezt belátva az akkori vezetőség – élén Boris Tadić köztársasági elnökkel – úgy döntött, hogy egy teljesen professzionális és modernizált haderő képes lesz hatékonyan ellátni a védelmi feladatokat. Jó időre teljesen meg is szűntek a közvéleményben a kötelező szolgálattal kapcsolatos spekulációk, mígnem 2018-ban Aleksandar

64 | FIGYELŐ 2021/40

F_64-65_szerb_katona.indd 64

2021. 10. 04. 16:56

| RÉGIÓ |

Vučić elnök bejelentette: Szerbia a következő években újra bevezetheti a sorkatonai kötelezettséget – de konkrét időpontot nem említett. Azóta különböző elemzések láttak napvilágot, s általában arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak nem kell szembenéznie olyan biztonsági kihívásokkal, amelyek korábban ne léteztek volna. Nincs olyan fokozott veszély, amely indokolna egy ilyen döntést, ráadásul nem is fizetődik ki – állították.

PÁLYAELHAGYÓK

A szakértők egy része azt javasolta a kormánynak, hogy inkább a hivatásos katonák jólétére fordítson erőforrásokat, vásároljon haditechnikát, újítson fel kaszárnyákat. Modernizációra egyébként áldoz az állam: orosz, kínai és európai harcászati felszerelést, technikát is vett, a GDP 2,3 százalékát költi évente honvédelemre. De ami a humán erőforrást illeti, az elmúlt hét évben mintegy 1600 ember hagyta el a hivatásos állományt. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ tavalyi kimutatása szerint évente átlagosan 166 tiszt és 66 altiszt szerelt le, mert elégedetlen volt a fizetéssel és egyéb juttatásokkal, kedvezményekkel, például a lakásprogrammal. A fiatalok inkább visszafizették a Katonai Akadémia oktatási költségeit, mert a kormány 2017ben megszüntette a lakáscélú kedvezményes hiteleket, s cserébe új, olcsó otthonok – egyébként lassan haladó – építését vállalta. De a tavalyi 50 ezer eurós ár 1020 százalékos készpénzes önrészét az állomány 99 százaléka nem tudta előteremteni – mondta akkor a katonai szakszervezet egyik képviselője.

FOTÓK: RAMIL SITDIKOV, ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

REALISTÁK ÉS PACIFISTÁK

Az Európai Unió 27 tagállamából ma nyolc ország – Ausztria, Ciprus, Görögország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Svédország – tart fenn sorkatonai szolgálatot. Az EU-n belül is volt arra példa az elmúlt években, hogy valamelyik állam visszaállította a kötelező sorozást – ekképp cselekedett Litvánia és Svédország. Az ezzel kapcsolatos szerbiai, nem kormányzati szervezetektől érkező vélemények szerint ezek a tagok elsősorban azért láttak szükségesnek egy ilyen lépést, mert Oroszország biztonsági szempontból a krími beavatkozást követően nagyobb kockázatot jelent a Baltikumban. A szerb kormánykritikus civil szféra határozottan ellenzi a sorkatonaság visszaállításának az ötletét.

Egyes, teljes pacifizmust hirdető szervezetek odáig mentek, hogy militarista választási propagandával vádolják a kormányt. A délszláv háborús múlt igazságainak a felderítéséért küzdő Nők Feketében egyesület a leghangosabb.

AZ ÁLLAMFŐ MÉRLEGEL

Aleksandar Vučić a téma idei újbóli felvetése óta kevés alkalommal fejtette ki a nyilvánosság előtt a véleményét, s bár teljesen világos, hogy politikai befolyásánál fogva az utolsó szó az övé lesz ebben a kérdésben, tartózkodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt mondta, széles körű vitára van szükség a sorkatonai szolgálat visszaállítása kapcsán, s mielőtt bármi-

béreket kínálnak, mint a hadsereg. Teljesen természetes, hogy a katona a jobb életszínvonal kilátásával inkább a gyári munka mellett dönt.

KÉTHARMADOS TÖBBSÉG

A vita folyik, a sorkatonaságot támogatók tábora pedig egyre növekszik. A belgrádi Geostratégiai és Terrorizmusügyi Kutatóintézet szeptember közepén közölt felmérése alapján a szerbiai polgárok 64,9 százaléka már a sorozás újraindítása mellett voksolna. Nagy változás ez 2011-hez ké-

ALEKSANDAR VUČIĆ MÁJUSI LÁTOGATÁSA A VAKCINÁLÁSI KAMPÁNYRA KÉSZÜLŐ BELGRÁDI ALAKULATNÁL. A KATONÁK OLTAKOZNAK, A VIDÉKI LAKOSSÁG ÓVAKODIK

lyen döntést hozna az ország, figyelembe kell venni annak jó és rossz oldalát egyaránt. Úgy fogalmazott: a rossz oldalt elsősorban a kiadások jelentik. Mert csak a létesítmények fenntartására és az étkeztetésre évente mintegy 70 millió eurót kellene fordítani, s ebben nem biztos, hogy benne van a kiskatonák zsoldjának a költsége. A jó oldal szerinte az lenne, hogy feltöltenék a katonaság egyes helyeken megfogyatkozott létszámát, visszatérne az élet néhány kisebb településre, járásba.

Elismerte, hogy a hadseregnek gondjai vannak az utánpótlással, de nem árulta el, pontosan hány katona hiányzik, mert ez államtitoknak számít. Közölte: egy-egy településen bizonyos gyárak már nagyobb

pest, amikor az ellenzők voltak kétharmados többségben. (A Vajdaságban talán más a helyzet. Az újvidéki 021.rs hírportál ez év elején végzett – nem tudni, mennyire reprezentatív – közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta: esze ágában sincs bevonulni – a szerk.) Legutóbbi nyilatkozatában a szerb védelmi miniszter már arról is szólt: megvan a pénzügyi keret a szolgálat visszaállítására, Szerbia gazdasága ma jobb eredményeket mutat fel, mint esztendőkkel ezelőtt. Hozzátette: féléves szolgálati időben gondolkodnak, és évente tízezer fiatalt hívnak majd be. Az előkészületeket már megkezdték. A sorkötelezettség újbóli bevezetéséhez egyébként alkotmányos többsége van a hatalomnak, a parlamentben gyakorlatilag nincs ellenzéke.

VÁ–MJ 2021/40 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb_katona.indd 65

2021. 10. 04. 16:56

| RÉGIÓ |

ELEKTROMOS HAJÓK AZ ADRIÁN Szeptember közepén mutatták be a nagyközönségnek a vízi elektromobilitás első tömegközlekedési eszközét a svájci Luganóban. A tó egyik menetrend szerinti járatának gyönyörű példánya az 1931ben épült, frissen felújított MNE Ceresio hajó (képünkön jobbra), amelynek a dízelmotorját elektromosra cserélték. Az eseményen részt vettek a horvát hajógyárak és hajózási társaságok vezetői is, különösképpen azért, mert a zágrábi kormány eltökélt célja az adriai közlekedés ökológiai lábnyomának a csökkentése.

KIVÉTELEK A DÍZELGŐZBEN

Az Adria Horvátországhoz tartozó része és annak környezete most is tisztább, mint a turisztikailag hasznosított más európai vizek, de még jobbá lehet tenni, hiszen a belföldi hatóságok csaknem 20 ezer hajót tartanak nyilván, és legalább enynyi külföldön lajstromozott vízi közlekedési eszköz fordul meg évente az ottani partok közelében. A legtöbbjük dízelmotoros, elenyésző számuk benzines, és összesen 212 horvát jármű már villanymeghajtást is használ. Utóbbiak harmada a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek területén szállítja az utasokat, a többit sétahajózásra alkalmazzák. A legnagyobb gond, hogy a fosszi-

lis energiával hajtott adriai hajók 40 százaléka nem felel meg a modern emiszsziós normáknak, s ezt súlyosbítja a halászok által használt rendkívül rossz minőségű, de jelentősen olcsóbb úgynevezett kék gázolaj.

HIBRIDKOMPOK

Az elektromos meghajtás rendszeresítését a horvát állami komptársaság, a Jadrolinija fokozatosan tervezi. A cég igazgatója, David Sopta a Novi listnek adott interjújában elmondta: az európai uniós klímavédelmi céloknak megfelelően 2050-ig a teljes flottájuk átalakul.

A vállalat nyaranta rendkívül nagy forgalmat bonyolít le, a hajóik gyakran alig 20 percet állnak a kikötőkben, ezért úgy látja, hogy egyelőre inkább a vegyes meghajtás lenne a megfelelőbb, mivel ilyen rövid idő alatt nem tudnák feltölteni az akkumulátorokat. A cég tervét a kormány is támogatja, a következő fejlesztési ciklusban pedig jelentős EU-s források bevonásával gyorsítanák fel az adriai hajók villanyosítását.

HORVÁT E-ZÁSZLÓSHAJÓ

A honi hajógyárak már külföldi megrendelőnek is készítettek néhány említésre méltó példányt. A Brodosplit tulajdonosa nemrég úgy döntött, hogy a dokkjaiban saját célra is épít egy egyedülálló, világcsúcsnak szánt nulla emissziós hajót.

A spliti parton már elkezdték összerakni a vitorlával, elektromotorral, napelemekkel és vízturbinával felszerelt óceánjárót. Ez lesz a legnagyobb ilyen típusú utasszállító. A 63,5 méter hosszú, 10 méter széles vízi járműnek három vitorlája, két 150 kilowattos teljesítményű motorja lesz, amelyeket a hajófenéken lévő, harminctonnás, 2300 kilowattórás kapacitású akkumulátorblokk hajt meg.

Az akku töltéséhez szükséges technológiát az Eszéki Egyetemen fejlesztették ki, uniós források felhasználásával. Olyan jól sikerült, hogy elméletileg korlátlan hatótávot biztosít a hajónak, hiszen egyfelől napelemekből nyerhet áramot, de egy forradalmi megoldásnak köszönhetően hajócsavarokkal is termeli az elektromos energiát. Amikor a jármű vitorlás üzemmódban halad, akkor a hajótestre szerelt propellerek vízturbinaként üzemelnek, töltik az akkut, erőművé alakítják a vízi alkalmatosságot (amelyet azért biztonsági okokból két, szükség esetén bekapcsolható dízelgenerátorral is ellátnak).

A hajó Novogradnja 531 munkanéven épül, és a tervek szerint 2022 végére készül el. Nyaranta az Adrián szállítja majd az utasokat, szezonon kívül pedig a karibi térségben teljesít szolgálatot.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: FLICKR

ESZÉKI INNOVÁCIÓ | A tengeri forgalomból származik a világ szén-dioxid-kibocsátásának csaknem a három százaléka. Nem sok, mondhatnánk, de apró lépésekkel mégis megkezdődött e szektor zöldítése.

A folyamat részese Horvátország is, ahol már épül a világ egyik első zéró emissziós óceánjárója.

66 | FIGYELŐ 2021/40

F_66-67-E_Hajok+Cseh-valasztas.indd 66

2021. 10. 04. 17:03

| RÉGIÓ |

BESÁROZÁS KAMPÁNYFINISBEN BABIŠT GYENGÍTENÉK | Érdekes az időzítés, de nem először fordul elő, hogy választások előtt pár nappal bedobnak valamit, hogy rombolják az ANO népszerűségét. Így kommentálta az igazságügyi miniszter és maga az érintett, a kormányfő is egy cseh portál cikkét, amely szerint egy offshore vállalat két villát vásárolt számára a francia Riviérán, mintegy 16 millió euróért. A fotókkal illusztrált anyag szépséghibája, hogy ez egy 2009-ben történt, szabályos tranzakció volt, amikor Andrej Babiš még nem politizált.

Csehországban e hét péntekjén és szombatján tartják a képviselőházi választásokat. A STEM ügynökség szeptember végi felmérése alapján az első helyen Andrej Babiš miniszterelnök jobbközép-liberális mozgalma, az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója) végezne az élen 27,3 százalékkal. A párt a legutóbbi megmérettetések óta szinte töretlenül vezeti a mezőnyt – csak március és június között szorult a második helyre a Kalózpárt és partnerei mögé –, s jó esélye van a győzelemre. A kormányfő ellen korrupciós vádaskodással már évek óta masszív kampányt folytat a Millió pillanat nevű civil szerveződés, amely korábban sok ezer embert tudott az utcára vinni. A legújabb fejlemény, hogy egy nemzetközi – elsősorban balliberális újságírókból álló –, hatszáz fős csoport, benne az investigace cseh portál is, a na-

FOTÓ: GETTY IMAGES

ANDREJ BABIŠ A 2017-ES VÁLASZTÁSI EREDMÉNYVÁRÓN PÁRTJA KÖZPONTJÁBAN. AKKOR IS TÁMADÁSOK ÉRTÉK, DE SIKERES SZEREPLÉSÉT, KORMÁNYFŐI TEVÉKENYSÉGÉT NEM BEFOLYÁSOLTÁK

pokban közzétette a Pandora-papírok gyűjtőnéven emlegetett dokumentumokat ismert politikusok offshore ügyleteiről, eltitkolt vagyonáról (a hírbe hozottak között van például Tony Blair volt brit miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, II. Abdullah jordán uralkodó vagy Níkosz Anasztasziádisz ciprusi államfő). Andrej Babiš, aki a francia Riviérán lévő két villával szerepel a listán, cáfolta, hogy bármilyen törvénytelen vagy erkölcsbe ütköző tettet követett volna el: egy ingatlanközvetítőn keresztül vásárolta az épületeket a cége, cseh bankon keresztül utalt, és adót is fizetett a vétel után a cseh államnak. A tranzakcióra még 2009-ben került sor, amikor a kormányfő még javában üzletemberként tevékenykedett az általa kiépített többmilliárdos nemzetközi cégbirodalom élén. Az egész ügy nem más, mint a választások befolyásolására tett kísérlet – mondta.

Igazságügyi minisztere, Marie Benešová is úgy látja, hogy pár nappal a megmérettetések előtt bizonyos köröknek érdekében áll a zavarkeltés, mert nyerésre áll az ANO.

A KÜZDŐTÉR

A pártelnökök vasárnap esti tévévitájában Babiš legádázabb ellenfelei egymást túllicitálva botrányt emlegettek, és a kormányfő felelősségre vonását követelték. A Kalózpárt elnöke, aki a 2017-es választások előtt a drogliberalizáció mellett kardoskodott, most azt mondta, hogy Babiš vizet prédikál és francia bort iszik. A Kalózok a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) párttal indulnak választási koalícióban. Április óta 10 százalékponttal az első helyről a harmadikra zuhantak, 17,4 százalékos a támogatottságuk a felmérés szerint. Augusztus óta a második helyen mérik a Spolu (Együtt) elnevezésű hárompárti koalíciót, 21 százalékkal. Ennek a tömörülésnek a gerincét az ismert rendszerváltó, egykor meghatározó jobbközép politikai szereplő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) alkotja, két kisebb jobboldali alakulat csatlakozott hozzá. Őket követi a 12,3 százalékos támogatottságú, radikális jobboldali formáció, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), amely a németországi AfD-hez hasonlítható. A korábban jóval nagyobb népszerűségű kommunisták (KSČM), akik parlamenti támogatást nyújtottak a Babiškormánynak, szeptember végén 6,5-en álltak. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt pedig egy teljesen új, áprilisban bejegyzett szerveződés, az Eskü (Přísaha) is átlépné. Egy volt rendőrtiszt az elnöke, aki a korrupcióellenes harcot tűzte a párt zászlajára.

MANDÁTUMBECSLÉS

Az egykor sokkal szebb napokat látott, sőt időnként ranglistavezetőnek számított szociáldemokra párt (ČSSD), a jelenlegi kormánykoalíció kisebbik ereje, úgy tűnik, búcsúzhat az alsóháztól, mivel a legutóbbi felmérések szerint csupán 4,4 százalékot érne el.

Amennyiben így alakulnának az eredmények, az ANO 64 képviselői helyet szerezne, a Spolu 48-at, a Kalózok–Stan-kettős 39-et, az SPD 26-ot, a kommunisták 13-at, az Eskü pedig 10et. Elméletileg az ANO az SPD-vel és a kommunistákkal 103 mandátumot birtokolhatna, ami a 200 fős törvényhozásban többséget biztosítana számukra. De ez csupán feltételezés. Andrej Babiš a Kalózpárton kívül bármelyik tömörüléssel el tudja képzelni az együttműködést.

(LT)

2021/40 FIGYELŐ | 67

F_66-67-E_Hajok+Cseh-valasztas.indd 67

2021. 10. 05. 17:06

| RÉGIÓ |

BORSOS KÍNAI SZÁMLA ÉRKEZHET ZÁGRÁBBA

Az építőiparban világszerte tapasztalható építőanyag-drágulási hullám Horvátország legnagyobb infrastrukturális projektjét, a Pelješac-hidat sem kerülte el. Az ország két részét öszszekötő, 2404 méter hosszú és 55 méter magas átkelőt a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) építi, mintegy 2,1 milliárd kunáért (100 milliárd forint), amit 85 százalékban az Európai Bizottság finanszíroz, a maradékot pedig az állami költségvetés fedezi. A Jutarnji list újság információi szerint a már majdnem teljesen elkészült híd felépítése 450 millió kunával, azaz 21,4 milliárd forinttal többe kerül, mint eredetileg tervezték. A műtárgy legfőbb alkotóeleme az acél, e nyersanyag világpiaci ára pedig az utóbbi évben az égbe szökött.

A sajtó megkeresésére az illetékes tárca vezetője, Oleg Butković közölte: egyelőre nem érkezett a megrendelőhöz, a Horvát Utakhoz semmiféle megkeresés a kivitelező részéről, amely a drágulásról szólna. Hozzátette: a CRBC-vel kötött megállapodás szerint az esetleges áremelkedés kockázatát a kivitelezőnek kell viselnie, s ha valóban ilyen számlát készít, az alaptalannak minősül.

A drágulás nemcsak a hídépítőt érinti, hanem a bekötőutak kivitelezésén dolgozó két vállalatot, az osztrák Strabagot és a görög Avaxot is, ezért várhatóan ők szintén árkorrekcióval állnak elő. A Jutarnji list cikke kitér arra is, hogy a jelentős, mintegy 20 százalékos árnövekedést a megrendelő nem is tudná kifizetni, mert nincs rá tartaléka. A stratégiai fontosságú projektnek márciusra kell elkészülnie, az eddigi tervek szerint az autósok csak júniustól vehetnék igénybe.

HORDÓSI

LENDÜLETBEN A SZERB KÜLKERESKEDELEM Nőtt a külkereskedelmi hiány Szerbiában. Az év első nyolc hónapjában a deficit 10,5 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi azonos időszakban, s 4,24 milliárd eurót tett ki. A kereskedelem összértéke az idén eddig 31,57 milliárd euró, ami 28,5 százalékos növekedést jelent. Az árubehozatal értéke 17,91, míg az exporté 13,66 milliárd euró – áll a szerb Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatásában.

Az árukivitel 28,5, az import 23,7 százalékkal nagyobb öszszeget ért el. Régiókra bontva a Vajdaság adta a szerb export legnagyobb részét, 35,5 százalékát, míg a főváros a behozatal legnagyobb szeletét, 45,5 százalékot. Az Európai Unió államaival valósul meg a legnagyobb árucsere, a teljes forgalom 61,2 százaléka. A legjelentősebb külkereskedelmi partner továbbra is Németország 1,71 milliárdos kivitellel és 2,38 milliárdos behozatallal. A sorban Olaszország, majd Magyarország következik.

VIRÁG

68 | FIGYELŐ 2021/40

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 10. 05. 17:07

| RÉGIÓ |

MEHET IS, MARADHAT IS CÎȚU

Megbukott a Florin Cîțu miniszterelnök által vezetett román kormány, miután az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt nagy többséggel megszavazta a bukaresti parlament. A beadványt 281 képviselő és szenátor támogatta, a kormánybuktatáshoz 234 szavazat is elég lett volna, így a rendszerváltozás óta beterjesztett negyven bizalmatlansági indítvány közül ez a hatodik, amelyik sikerrel járt, és az első, amelyet ilyen széles több-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MERKEL ÉS A LENGYELEK

Hogyan alakul a lengyel–német viszony, miután távozik a berlini kormány éléről Angela Merkel? Elemzők szerint ha a baloldali–zöld–liberális koalíció kerül hatalomra, az aggályokat vethet fel az éghajlatpolitika és a jogállamiság értelmezésében.

Angela Merkel idején nagyon szoros kapcsolatok alakultak ki a két szomszédos ország között, annak is tulajdoníthatóan, hogy a búcsúzó kancellár a lengyel határ melletti Uckermarkban nőtt fel, és – amint egy varsói előadásában is hangoztatta – Lengyelország szinte minden tekintetben jelen volt az életében, földrajzát, történelmét, kultúráját megismerte, politikai eseményeit figyelte. Kancellári megbízatásának a 16 éve alatt a két állam gazdasági kapcsolatai jelentősen megerősödtek.

Hatmilliárd eurónyi lengyel tőke van németországi vállalatokban, ennek a hatszorosát teszik ki a lengyelországi német befektetések. Ez a 36 milliárd euró a német vállalatok európai befektetéseinek az 5,6 százaléka teszi ki. Csaknem 1400 német cég működik Lengyelországban, járvány előtti teljes forgalmuk 89 milliárd euró volt. Lengyelország fontosabb kereskedelmi partnere Németországnak, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország. A kétoldalú áru- és szolgáltatási forgalom értéke meghaladja a 120 milliárd eurót. A lengyel külkereskedelem egynegyede pedig a német relációban valósul meg.

Ilyen eredményekből indul majd az új német kormány és Varsó viszonya. „A zöldek és a szabad demokraták (FDP) döntik el, hogy bal- vagy jobboldali kancellár lesz. Hosszú tárgyalások jönnek” – mondja Tomasz Badowski, a berlini lengyel nagykövetség politikai tanácsosa. Túl nagy kilengés nem várható, egyelőre semmi sem változik, Merkel egy ideig kancellár lesz. Marek Prawda, az Európai Bizottság varsói képviseletének a vezetője, aki hosszú évekig szolgált lengyel nagykövetként Berlinben, úgy véli, Varsó meg fogja érezni a váltást, de nagy változások nem várhatók a kétoldalú viszonyban. „Megszoktuk a CDU-t, amely a legkompetensebb német párt a lengyel és a kelet-európai viszonyrendszerben, de úgy vélem, nincs okunk félni az új SPD-től.

A zöldek kormányra lépését garanciának tartja, hogy az eddigi német vonalvezetés a lengyel viszonyban nem sokat változik, és az Oroszországgal kapcsolatos politika sem. A jogállamiság értelmezésében lehetnek viták.

GIZIŃSKA

ség szavazott meg a parlamentben. A Cîțu-kormány stabilitása szeptember elején rendült meg, amikor a kabinet fő erejét alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a liberális, urbánus USR PLUS pártszövetség között vita robbant ki egy hat évre szóló, mintegy 10 milliárd euró értékű országos vidékfejlesztési program kapcsán. A kormányfő leváltotta az USR PLUS igazságügyi miniszterét, akit azzal vádolt, hogy akadályozta a terv elfogadását. Az USR PLUS beleegyezése nélkül Cîțu már áprilisban is menesztett a koalíciós pártból egy minisztert, az egészségügyi tárca vezetőjét, így az USR PLUSnál betelt a pohár, és az összes minisztere lemondott. A PNL mellett csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) maradt kormányon, de a két párt a parlamenti mandátumoknak csak a 35 százalékát birtokolja. Várható volt, hogy megbukik a kabinet, miután a PSD mögé az USR PLUS és a szélsőségesen nacionalista ellenzéki formáció, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is felsorakozott.

Klaus Iohannis államelnök várhatóan csütörtökön hívja konzultációra a pártokat. Elsődleges opcióként a felek megpróbálják visszaállítani a háromtagú (PNL–USR PLUS–RMDSZ) koalíciót. A fő akadály az, hogy a PNL továbbra is csak Cîțuval hajlandó kormányozni, míg az USR PLUS más miniszterelnököt kér a liberálisoktól. A legnépesebb parlamenti frakcióval büszkélkedő PSD bejelentette, hogy nem javasol kormányfőjelöltet, mivel a párt az előre hozott választások híve, és addig is egy technokrata kabinetet javasolnak. Elemzők a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy kisebbségi kormány marad hivatalban a liberálisok vezetésével. A sajtó azon spekulál, hogy milyen alkotmányjogi érvekkel próbálja majd megoldani az államfő Cîțu újbóli kabinetalakítási megbízását.

BORBÉLY 2021/40 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 10. 05. 17:07

| SKYNET |

TIZENEGYES | Nemcsak szebb és modernebb kinézetű, de igen hasznos funkciókkal is bővült a napokban debütáló Windows.

A vállalatoknak szintén nagyon praktikus lehet, hogy végre a windowsos táblagépeken is elérhetővé válik az androidos applikációk futtatása.

Mintha csak tegnap lett volna, de a számítástechnikában szinte egy „emberöltőnek” számít bő hat esztendő.

Ugyanis 2015 nyarán mutatkozott be a nagyközönségnek a Windows 10. Az Y, Z és alfa-generáció már nem is emlékezhet a Windows 95-ös vagy az azt megelőző Windows 3.1-es ősverzióra. Legfeljebb az egyre terjedő IT-s, számítástechnikai múzeumokban láthatnak negyedszázadnál régebbi gép-, illetve szoft-

vermatuzsálemeket. Talán a Windows 7-es vagy 8-as egy-egy régi gépen még ma is előfordul, különösen a fejlődő világban, de az őket megelőző XP immár nemcsak nem támogatott, de egy modern eszközön már el sem indul.

Mindenesetre volt pár esztendeje egy pont, az okostelefonok, a tabletek és az érintőképernyős noteszgépek tömeges elterjedése idején, amikor azt gondol-

tuk, hogy az őskövület windowsos keret- (pontosabban operációs) rendszerre nem vagy alig lesz szükség. Úgy látszott, hogy a sokkal korszerűbb androidos vagy iOS-es érintőképernyőkre kitalált, azokra kifejezetten optimalizált rendszerek köröket verhetnek az eredetileg Bill Gates nevével fémjelzett régi játékosra.

Valamire azonban ráeszmélhettek a most bő 182 ezer főt foglalkoztató, a legutóbbi üzleti évében 161 milliárd dolláros (mintegy 50 ezer milliárd forint) árbevételt realizált óriási digitális anyahajón. Ugyanis jó pár esztendeje nagy kor-

FOTÓ: WINDOWS

ÉRKEZIK AZ ÚJ WINDOWS

70 | FIGYELŐ 2021/40

F_70-71_sky.indd 70

2021. 10. 05. 17:08

| SKYNET |

mánymozdulatokkal igyekeztek új irányt venni, behozni a 2000-es békeévekben „összeszedett” lemaradást.

MIT HOZ AZ ÚJDONSÁG?

A Windows 10-es már valóban megfelelt a XXI. század második évtizede elvárásainak. Mi több, úgy tűnik, hogy a napokban debütáló Windows 11-essel sem fognak mellé. Ha az évtized végéig talán nem is tart ki a lendület, kezdetnek azért egy eléggé látványos, robusztus, a legtöbb tekintetben „vállalható” termék lett a Win11. A kinézetében is hoz anynyi újdonságot, hogy indokolható legyen a 10-ről 11-re történő átnevezés, holott azért ez a 7-es és a 8-as verzió között anno korántsem volt így.

Nem szólva arról, hogy a funkcionalitásban szintén sikerült egy öleset lépni azzal, hogy a Google Play áruházában letöltött androidos (okostelefonra, táblagépre írt, tervezett) programokat a Windows 11-es mindenféle trükk és kiegészítő nélkül is futtatni tudja majd. Bár ennek nyilván olyan laptopok, illetve windowsos tabletek esetében van jelentősége és értelme, amelyek képernyői támogatják az érintésvezérlést.

Egyébiránt maga az érintésvezérlés egyáltalán nem újdonság a redmondi óriásnál. A Windows 7-es (az első ilyen szoftverük) 2010 óta, azaz tizenegy esztendeje támogatja az érintésvezérlést, csak persze a mindennapokban kevés ember használja ezt. Miért? Főként mert a windowsos, Surface nevű tabletek ára csillagászati, érintőképernyős laptopok sem teremnek minden bokorban, így csak a mienkénél gazdagabb országokban, ott is inkább bizonyos vállalati szegmensekben fordul elő sűrűbben az, hogy valaki az „ablakos” gépét ujjal bökdösi…

(Egy új Surface alaptablet bruttó 180 ezer forinttól indul itthon, míg egy hasonló tudású androidos, de márkás táblagép ennek a feléből vagy akár a harmadából kijön.)

RENGETEG AZ „ABLAKOS” GÉP

Az okostelefonok és tabletek, valamint az Apple asztali és noteszgépeinek a divatja miatt persze a Windows csillaga ma már nem ragyog túl fényesen. A nyolc esztendővel ezelőtti 90-91 százalékos globális részesedése ez év nyarára fokozatosan 73 százalékra csúszott vissza.

Ráadásul akkora a piac, hogy pár százalékpontos esés is gépek tíz- és százmillióit jelenti. Világszerte ugyanis im-

már a 2,5 milliárdot közelítheti az üzemben lévő PC-k és laptopok száma, amely így is csak a fele a netet elérő 4,8 milliárd földlakóénak. Ez úgy lehetséges, hogy nyilván sok fejlődő országban csak okostelefonnal, tablettel vagy egy családban, közösségben, iskolában, intézményben közösen használt számítógéppel böngésznek százmilliók.

No persze a Covid újra megdobta az eladásokat, így egy fejlett országbeli négyfős átlagcsaládban sokszor négynél is több laptop és PC van, ha a felnőttek céges gépeit is beleszámítjuk, de ez már egy másik történet.

ÚJ TRENDEK JÖHETNEK

A Windows a világ asztali és hordozható gépeinek a nagy többségén (közel 73 százalékán) jelen van. Ez azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű, mintegy 1,8 milliárd eszközön fut. Ha ehhez hozzávesszük az androidos programok futtatásának a lehetőségét, akkor láthatjuk: a hardveriparban is vadonatúj folyamatok indulhatnak el.

Legfőképpen a céges világban, ahol az elmúlt esztendőkben évente 20-25

millió Surface almárkanevű Windows tabletet értékesített a redmondi mamut.

Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 100 millió ilyen eszköz válik képessé arra a Win11 révén, hogy „normális” táblagépként működjön, azaz futtatni tudja a Google Android applikációit.

Amennyiben ez így lesz, úgy rendkívüli mértékben megnőhet az Androidra fejlesztett, ám mégis robusztus, kifejezetten céges, illetve nagyvállalati felhasználásra tervezett applikációk népszerűsége.

Persze ezek most is kelendők, hiszen az appok rugalmassága és a szinte mindenütt meglévő 4G-s (néhol már 5G-s) lefedettség révén számos olyan ágazat ugorhat a digitalizációs ranglétrán, amelyre eddig kevéssé volt jellemző a kézi gépek használata. Így például újabb nagy lökést kaphat az agrárium, az építőipar digitalizációja, sőt akár a hagyományos offline kereskedelemé. Ez utóbbi révén ugyanis a kisebb boltok, a fizikai áruházak is sokkal könnyebben bevezethetik az olyan újításokat, mint a pénztár nélküli fizetés vagy az offline üzletekben járva elérhető online készletinformáció, az ottani netes rendelés. Illetve a „terepen” dolgozó pincérek, ügynökök, hivatalnokok, szerelők kezében ott lehet a céges, intézményi szoftver „meghosszabbítása” egy-egy kézi gépen – hogy csak pár tipikus példát említsünk.

HG

AZ ÉRKEZŐ WINDOWS 11-ES NÉHÁNY FONTOS ÚJÍTÁSA Teljesen megújult, modern kezelőfelület.

A képernyő közepére költözött, de a szélre visszatehető Start menü.

Az androidos applikációk futtatásának a lehetősége.

Több virtuális asztal használható egyszerre, könnyebben, mint az elődnél.

Egyszerűbb az asztali monitorról a laptopra „áthúzni” a munkaasztalt, a rendszert.

A videócsetet is lehetővé tévő Teamset előretelepítették, a kezdőképernyő alján egy kattintással indítható.

Gesztusokkal is vezérelhető a gép, a digitális ceruzák használatakor rezgő visszajelzést kapunk.

Az Xboxokon megismert játékfunkciók közül a képet javító Auto HDR és a gyors betöltést segítő, a processzort tehermentesítő DirectStorage is elérhető lesz.

2021/40 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky.indd 71

2021. 10. 05. 17:08

| CAPPUCCINO |

OSVÁRT JUDIT

Kinek hisznek a gazdasági döntéshozók, a hazai vállalkozók, ha a dizájnban rejlő lehetőségekről kell őket meggyőzni?

– A fiatalabb, multikörnyezetben szocializálódott vagy saját startupot indított vezetők a legtöbb esetben már elég tájékozottak ahhoz, hogy lássák: az üzleti folyamatok, a vállalati kultúra mely pontjain érdemes a dizájnhoz nyúlni. Az idősebb generáció tagjai vagy a hagyományosabb konstrukcióban működő cégek irányítói viszont még mindig nem ismerik eléggé az ebben rejlő értékeket. Az eh-

hez a réteghez tartozók egyrészt kerülik a reklámokat, ezért nehéz eljutni hozzájuk, másrészt leginkább a saját szakmai környezetük képviselőinek hisznek. Ha azonban azt látják, hogy egy versenytársuk sikereket ér el a dizájn segítségével, akkor egyértelműen felbátorodnak. Vegyünk például egy hazai élelmiszeripari társaságot, amelynek az átalakulását figyelemmel kísérhettem. B2B platformon értékesítenek alapanyagokat, jelentős itthoni és külföldi gyárak számára. A tu-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az október 8-án induló 18. Budapest Design Week kurátoraként az idén is az a célja, hogy megmutassa: a dizájn nem csupán annyit jelent, hogy milyen formájú széken ülve isszuk a kávénkat, vagy milyen kialakítású tollal írunk alá egy szerződést.

A megfelelően alkalmazott dizájn ugyanis versenyelőnyt hozhat a vállalkozásoknak, miközben új minőséget, többletértéket teremtve szolgálja a cégvezetők terveit.

72 | FIGYELŐ 2021/40

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 10. 05. 17:09

| CAPPUCCINO |

lajdonos nemzetközi szakkiállításokon járva úgy érezte, valamiért nem tudja megszólítani azokat a lehetséges partnereket, amelyekkel szeretett volna együttműködni. Látta viszont, hogy a szomszédos kiállítási standhoz, ahol dizájner által tervezett katalógus, csomagolás, formaruha, kamionponyva adott egységes képet, áramlott a tömeg. Ekkor ő is szakemberhez fordult, és a következő évben már az új arculattal jelent meg a nemzetközi vásáron. Be is sétáltak hozzá a vágyott partnerek. Azóta ez a cégvezető feltétlen híve a dizájnnak, és szívesen beszél róla másoknak is.

– Egy nyitás előtt álló étterem tulajdonosai számára nem kérdés, hogy dizájnerhez fordulnak. Aki viszont orvosi műszereket gyárt, az nem feltétlenül gondol erre.

– Pedig ez utóbbi területen kifejezetten erősek a magyar tervezők. Egy jól képzett dizájner munkája sohasem csak a vizualitásról szól. Ismeri a legújabb ipari alapanyagokat, gyártási technológiákat.

Tisztában van a fenntarthatóság szabályaival, az előállítási folyamatok átalakítására, költséghatékonnyá tételére is lehetnek ötletei. A dizájnerek alapvetően nagyon kíváncsi és a problémamegoldásban kihívást látó szakemberek, akik bármelyik iparági szegmens számára tudnak hasznosat mutatni. Izgalmas és népszerű új területe a szakmának például a szolgáltatások tervezése, azaz a service design. A lényege röviden, hogy miként lehet zökkenőmentessé, emberközpontúvá tenni folyamatokat. Mondjuk egy áramszolgáltató vagy egy telekommunikációs cég iránti lojalitásomat nagyban befolyásolja, hogy ha a weboldalukon kell elintéznem valamit, azt milyen érzésekkel teszem. Egyértelműek-e a jelölések, hányszor szükséges beírnom az adataimat, hogyan tudok fizetni? Ez ugyanúgy igaz a személyes jelenléttel működő szolgáltatásoknál – hozzám szólnak-e, amikor belépek a helyiségbe, le tudok-e ülni, továbbá ha várnom kell, milyen környezetben teszem, s ha sorra kerülök, a nevemet kiabálják, vagy a sorszámomat látom egy képernyőn? Az Airbnb azért

is lett sikeresebb, mint a versenytársai, mert nagyon könnyen kezelhető a felülete, és ez a „design thinkingnek” köszönhető. A dizájn a termék lényegéről, a felhasználhatóságról gondolkodik – ezernyi szempontból.

– Hogyan találhat megfelelő szakembert egy cégvezető, ha például a csomagolástechnika terén lenne szüksége segítségre?

– A Magyar Formatervezési Tanácshoz is fordulhat, de a legtöbbször referenciák alapján választanak a megrendelők. Ám egy dizájner és egy cégvezető közös munkájából kihagyhatatlan a kémia. Itt nem egy-két találkozásról van szó, hanem nagyon szoros együtt gondolkodásról, vállalkozásfejlesztésről. A jó dizájner sokszor azt is ki tudja hozni a másikból, amit korábban az illető nem tudott megfogalmazni a vállalatáról, a céljairól, arról, hol tart most és merre indulna tovább, mi a víziója. Többször kaptuk már azt a visszajelzést üzleti döntéshozóktól, hogy amikor meglátták az elkészült terveket, majd végigkísérték a megvalósulásukat, úgy érezték, végre hazaértek. Mert ezáltal azt kommunikálják magukról kifelé is, amit már régóta éreztek belül, de egyedül nem tudtak testet adni az elképzeléseiknek.

– A dizájnban ugyanúgy megjelenik a szociológia, az ergonómia, mint az esztétika. Reagál a társadalmi és a technikai változásokra, ezért is lett ennek az évnek a központi témája a New Standards.

– A pandémia miatti változások okán megkerülhetetlennek éreztük ezt a tematikát. Társadalmi folyamatok alakultak át, felértékelődött a higiénia, az egészségügy szerepe, megváltoztak a munkával kapcsolatos szokások, gyakorlatok, új típusú munkahelyeket alakítanak ki.

Az, hogy a szociális távolságtartás beépült a mindennapi fogalmaink közé, magával hozza például, hogy egy váróterem vagy posta kialakítása egészen más sztenderdeket követel majd, azaz hosszú távon befolyásolni fogja a belsőépítészetet, a bútortervezést. Dizájnerek találják majd ki, miként lehet egy orvosi vizsgálat barátságosabb, megnyugtatóbb. Vagy azt, hogy a világítás, a téralakítás segítségével hogyan működhet egy iroda akkor is jól, ha öten ülnek benne, s akkor is, ha ötvenen.

NÉVJEGY 1977-ben, Budapesten született.

Az ELTE olasz szakán szerzett diplomát. Újságíróként kezdte pályafutását, nemzetközi életmód- és dizájnmagazinok főszerkesztőjeként dolgozott.

2010 óta egy brandinggel, arculattervezéssel és kommunikációval foglalkozó vállalkozás, a David Barath Design társtulajdonosa.

2013-tól a Budapest Design Week kurátora. A Magyar Formatervezési Tanács tagja.

KEDVENCEK Könyv » Virginia Woolf: Felvonások között; Patrick Modiano: Sötét boltok utcája; Luigi Pirandello: Az ezerarcú ember Film » Párizs, Texas; A halál záloga; Zongoralecke Ahonnan merít, ha kimerül » kutya, könyvek, magazinok Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Mindkettő a tudásszomj, a folyamatos figyelés kényszere”

– Melyik programot várja a legjobban az idei Design Weeken?

– A harminc év alatti magyar tervezők kiállítását, amely szintén a New Standards címet viseli. Ezek a fiatalok olyan problémákat vetnek fel, amelyekre rácsodálkozhatunk. Például egy tavaly végzett divattervező, akinek az édesanyja kerekesszékes, észrevette, hogy az anyukájának másképp szabott ruhákra lenne szüksége, mint amelyek az átlagos ruhaüzletekben kaphatók. Magasabb derekú nadrág kellene, és ha nem mozog a lába, milyen praktikus volna a nadrágján egy fogantyú, amellyel könnyebben megemelheti. Öregszik a társadalmunk, lehet, hogy egyre több embernek lesz szüksége ilyen ruhadarabokra. Ha ezt a tervezőt össze tudnánk hozni egy ruhaipari befektetővel, aki fantáziát látna a mozgáskorlátozottaknak tervezett öltözékben, az sikertörténet lenne. Mi a platformot, a lehetőséget biztosítjuk ezekhez a találkozásokhoz. Nem csak Budapesten: az idén Szombathely, Sopron, Pécs és Debrecen is csatlakozik az eseménysorozathoz.

SZIGETI HAJNI 2021/40 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 10. 05. 17:09

| TÁRSADALOM |

74 | FIGYELŐ 2021/40

F_74-75_Feke_pal.indd 74

2021. 10. 05. 17:09

| TÁRSADALOM |

FEKE PÁL | Magyarország egyik legismertebb musicalszínésze, többszörös aranylemezes, Junior Prima és Artisjus-díjas előadó. Az elmúlt 20 évben eljátszotta a világ musical- és rockopera-irodalmának legnagyobb szerepeit. Bár a színházi fellépések továbbra is fontos szerepet játszanak az életében, a jövőben a saját produkciós cégére szeretne több energiát fordítani.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A JÓ SZÍNHÁZ KATARZIST OKOZ Közel két hónapba telt, míg találtunk egy megfelelő időpontot a mai beszélgetésre. Ennyire be van osztva minden napja?

– Szerencsés vagyok, mert nagyon sokat dolgozom. Az életem az elmúlt időben két fontos részre osztódott: a színházi fellépéseimre és a produceri feladataimra, amelyekre most már szeretnék egyre jobban koncentrálni. Óriási élmény volt ez év nyarán, hogy 40 évesen a Madách Színház egyik ikonikus, a zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja, a Jézus Krisztus szupersztár címszerepével hosszú kihagyás után visszatértem a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Pályakezdőként, 18 esztendővel ezelőtt is itt léphettem színpadra Jézusként. Szintén Szegeden mutattuk be, tértünk vissza Szente Vajk barátom rendezésében az Apácashow musicallel is, amelynek egy izgalmas szerepében láthatott a közönség. A két szabadtéri előadás és a három évvel ezelőtt megalapított Crescendo Music Management saját produkciós cégem teendői teljesen lefoglalták a nyaramat.

– Mennyire viselte meg a pandémiás időszak?

– Szerencsés voltam, mert a televíziós feladataim pótolták azt az időszakot, amikor a színházak kénytelenek voltak bezárni.

Hálás vagyok ezeknek a lehetőségeknek, mert olyan műsorokban próbálhattam ki magam, amelyekre korábban nem is gondoltam volna. Motiváló volt és elképesztő erőt adott az, hogy az irodám a járvány idején is számos munkatársnak és kollégának biztosíthatott munkát. Sok mindent megtanított nekünk, a kultúrában dolgozó alkotóknak ez a kemény időszak. Mindig azt vallottam, hogy előre kell tekinteni, s a bennünket hajtó és a hivatásunkat „fűtő” őrlángot nem szabad hagyni kialudni.

– Mennyire válogatja meg a szerepeit és azt, amihez a nevét adja?

– Pályakezdőként az ember minden lehetőségnek örül, s teljesen más filteren keresztül látja a világot. Mára csak olyan feladatokat vállalok el, amelyekben jól érzem magam. A sikerhez viszont mindig egy professzionális közeg és csapat kell, ezért is fontos szempont, hogy kikkel dolgozom együtt.

– Országos ismertségét az István, a király rockopera hozta meg. Mit jelent ez az életében?

– Szerintem egy magyar előadót annál nagyobb megtiszteltetés nem igazán érhet, mint hogy az államalapító Szent István szerepét magára öltse a magyar zenés színház legsikeresebb rockoperájában. Hálás vagyok A Társulat című műsornak és Rosta Mária producernek, aki nagyon sok éve hisz bennem. Ez a darab végigkísérte az eddigi pályámat, hol Istvánként, hol Koppányként. Fontos, hogy az ember ne felejtse el, honnan jött, s azt az elhivatottságot és alázatot, amellyel kissrácként először színpadra lépett, megőrizze.

– Nem bánja, hogy nem végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet?

– Tulajdonképpen nem. Tizennyolc éves koromtól a színházi munkáim biztosították a megélhetésemet, havi 15-20 előadást játszottam, így a pályám elején választási helyzetbe kerültem. Mivel a főiskola mellett három esztendeig nem tudtam volna dolgozni, döntenem kellett, és büszkén mondhatom, hogy elképesztő mesterekkel dolgozhattam, dolgozhatok együtt, akiktől a színpadon tanulhattam meg a mesterséget. Ezt az élet ajándékának tekintem.

– Mennyiben változtatta meg, hogy országos népszerűségre tett szert?

– Az ember bizonyos mértékben változik, ez az élet velejárója. De én igyekszem az az ember lenni, aki azzal az alázattal és elhivatottsággal lép be a színházba, mint anno gyerekként. De igazán ezt a kollégáim tudják megmondani.

– Milyen megfontolásból alapította meg a saját produkciós cégét?

– Már gyerekként érdekelt a színház egésze, az alkotás folyamata. Szerettem volna egy olyan vállalatot alapítani, amelyben azokkal a szakemberekkel és művészekkel dolgozhatok együtt, akiket én választok meg. S olyan előadásokon, koncerteken, nagyszabású színházi produkciókon, amelyeket igyekszünk a legprofesszionálisabb szinten színpadra állítani. Ilyen például az István, a király látványos koncertváltozata, amelyet az iroda létrehozásával egy időben mutattunk be, s eddig több mint százezer néző látta. Másik nagy sikerű produkciónk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ez év nyarán, Szente Vajk rendezésében bemutatott Csókkirály – A koncert. Ebben a magyar rock and roll, a Hungária és Fenyő Miklós legismertebb dalait új hangszerelésben Magyarország legnépszerűbb énekesei – Király Viktor, Radics Gigi, Szulák Andrea, Zséda, Veréb Tamás, Heincz Gábor Biga – szólaltatták meg. A zenei szakma kiválóságaiból álló zenekarral, táncosokkal, díszlettel, jelmezekkel, egyedülálló látvánnyal mutattuk be. A jövő nyáron ezzel a két produkcióval indulunk országos turnéra.

Jelenleg épp az önálló koncertemen dolgozom.

– Mit lehet erről tudni?

– Budapesten, a megújult RaM Színházban, november 20án mutatjuk be kiváló zenésztársakkal és sztárvendégemmel, Molnár Ferenc Caramellel. A legnagyobb magyar és külföldi slágereket, musicalrészleteket hangszereljük át. Egy igazán látványos produkciót szeretnék színpadra állítani, amely a RaMban rendszeresen látható lesz.

NÉMETI SÁNDOR 2021/40 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Feke_pal.indd 75

2021. 10. 05. 17:10

| TÁRSADALOM |

A GYÓGYULÁSHOZ KORÁN FEL KELL ISMERNI A SZKIZOFRÉNIÁT VÁRADI ENIKŐ | A szkizofrénia súlyos mentális betegség, de gyógyszerrel és korszerű terápiákkal a betegek vissza tudnak illeszkedni a társadalomba. A lapunknak nyilatkozott pszichiáter és munkatársai innovatív terápiás módszertannal kezelnek a Főnix-Házban fiatal pácienseket. Ugyanis a betegség fiatalkorban kezdődik és 100 közül 1 embert érint.

Nagyot változott az elmúlt évtizedekben a világ. A pszichózissal élő betegeket ma már nem kell feltétlenül elkülöníteni, sőt kifejezett cél a munkaképessé válásuk segítése, integrálásuk a társadalomba.

Mi tette ezt lehetővé?

– A szkizofréniával kapcsolatosan még most is sok a tévhit és kevés az egzakt ismeret a társadalomban. A betegeink viselkedészavart mutatnak, ha akut állapotban vannak. Ilyenkor nem a realitásnak megfelelően reagálnak, tévesen észlelnek valamit, téveszméik vannak, vagy nagyon szétesettek. Mivel ez nem egy

alkalmazkodóképes állapot, ezért korábban ezeket a pácienseket elkülönítették.

Már lassan hetven éve, hogy megjelentek azok a gyógyszerek, antipszichotikumok, amelyek alkalmasak a zavart állapotok megszüntetésére. Ugyanakkor a kulturális közeg is változott, és a jog fejlődésével a betegjogok értelmezése szintén átalakult.

Maga az egészségügy is változott, ma már kevésbé jellemzők a korábbi autoriter döntési mechanizmusok. Más irányba vitte a gyógyítást az is, hogy a tudomány felismerte a környezet fontosságát, hiszen szerepet játszhat a betegség kialakulásában,

de éppígy a beteg javára is lehet. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy a napi élettérhez közel legyen az ellátás. Ma már kórházi kezelésre tényleg csak az akut állapot időszakában van szükség. Az ambuláns ellátásnak is vannak azonban intenzitási fokozatai. Bizonyos szakaszokban nappali intézményben történhet a kezelés, ahová gyakran akár mindennap bejárnak csoportos foglalkozásra a betegek. Így van ez nálunk is. Tehát közösségbe kerülnek, ami nagyon fontos a reintegrációban. Egy team dolgozik velük – ez lehetővé teszi, hogy többféle terápiás modalitást alkalmazzunk.

– Tart ott a pszichiátria, hogy a betegséggel – a kezelése mellett vagy után – teljes életet élhetnek az érintettek?

– A betegek alkalmazkodását és teljesítményét elsősorban nem az határozza meg, hogy van-e téveszméjük, hallucinálnak-e, bármennyire is látványosak ezek a tünetek. Sokkal inkább bizonyos finom, idegfejlődési, teljesítménybeli problémák, ún. neurokognitív zavarok, amelyeket ma már tudunk mérni, és amelyek megvannak akkor is, amikor nincs semmilyen pszichotikus tünet. Ezek rontják a teljesítményt, a munkához vagy a tanuláshoz való viszszatérés esélyét. Az elmúlt húsz-harminc év tudományos eredménye annak a felismerése, hogy van neurokognitív hátterű, lappangó, kevésbé ismert vonulata a betegségnek!

– Jól értem, hogy nem traumatizáltság, hanem idegrendszeri, biokémiai eltérés okozza a páciensek problémáit?

– Ennél komplexebb a helyzet, ugyanis a trauma is okozhat biokémiai zavart. Minden egyénnél máson van a hangsúly. A

76 | FIGYELŐ 2021/40

F_76-77_szkizofrenek-pszichiatere.indd 76

2021. 10. 05. 17:26

| TÁRSADALOM |

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

„Sok esetben magas intelligenciájú fiatalok küzdenek szkizofréniával” – dr. Váradi Enikő pszichiáter. gyerekkori traumatizáció, például a folyamatos elhanyagoltság is egy olyan tényező, amely okoz idegrendszeri fejlődési és működési eltéréseket, de vannak, akiknél a genetika van túlsúlyban. Sok ok öszszeadódása vezet ugyanahhoz a kimenetelhez, azaz hoz létre egy bizonyos idegfejlődési konstellációt, amely hajlamosíthat a pszichózisra. Az oki tényezők sokfélesége teszi szükségessé az egyénre szabott terápiát.

– A Főnix-Házban milyen terápiákkal gyógyítják a pszichózisban szenvedőket?

– Az intézmény korábban is a Péterfy nappali kórházaként működött, és elsősorban szocioterápiás segítséget nyújtott reintegrációs csoportok révén. Amit mi hozzátettünk, az egyrészt a szervezeti átalakulás. A XVI. kerületi önkormányzattal együttműködve a klasszikus nappali mellé szociális ellátást is illesztettünk. Így jött létre alapítványi fenntartási formában a Főnix-Ház. Az új struktúrával hosszú távú terápiát tudunk finanszírozni. Ez azért nagyon lényeges, mert így addig tud a terápiában maradni a beteg, amíg szükséges. Másrészt van egy speciális módszertanunk, amely a korábban említett neurokognitivitási elméleten alapul.

A kognitív remediáció módszerét, amelyet Londonból hoztam haza, integráltuk egy komplexebb terápiás repertoárral. A beteg részt vesz a szocioterápiás csoportok foglalkozásában, majd azon túl nagyon speciálisan és személyre szabottan foglalkozunk a már említett neurokognitivitási deficittel. Ilyen például a figyelmi probléma, amikor a páciens azt mondja, képtelen koncentrálni, nem megy el nagy áruházba bevásárolni, inkább a kis közértet választja.

– Szerintem ezzel sokan vagyunk így…

– Ezekben a zavarokban mindenki magára ismerhet, ezek emberi dolgok. A beteggel is ezt kell megértetni. Segítenünk kell abban, hogy jobban tudjon tájékozódni a bevásárlóközpontban, meg tudja szervezni az életét, ne felejtse el a terminusokat, tudjon figyelni a másik ember

dolgaira, ne veszítse el a beszélgetés fonalát, precízebb legyen, ne kalandozzon el a figyelme. Sok esetben magas intelligenciájú fiatalok küzdenek ezekkel a problémákkal. De társulnak ehhez további tünetek, például a másik ember érzelmeinek a nehezebb beazonosítása. A kognitív zavarok más kórképekben is jellemzők, nem a szkizofrénia sajátjai. De ez egy eszköztárat adott nekünk a gyógyszeres kezelés mellett. A betegek negyvenüléses terápián vesznek részt nálunk, a többi speciális foglalkozás pedig kisebb csoportokban zajlik. Megtanulnak a tüneteik felismerésére irányuló technikákat, amelyekkel magukat is tudják korrigálni azokat.

Megtanulják, hogy a gondolkodási hibákat lehet javítani, és megismertetjük velük azokat a készségeket, amelyek hiányoznak a szociális életükből. Létező módszereket, tréningeket adaptáltunk ennek a betegpopulációnak a problémáihoz.

– Akkor ez nem az a fajta analízis, amelyet laikusként a terápiákról elsőként gondolunk, hanem egy nagyon gyakorlatias életvezetési tanácsadás?

– Nem, de a modern pszichoanalízis vívmányai nagyon közel állnak az idegtudományi eredményekhez. A klasszikus analízis felismerései sok szempontból segítik a munkát, de nem ezzel dolgozunk, hanem egy integrált módszertannal.

– A komplex terápiával milyen eredményeket tudnak elérni a szkizofréniával élőknél?

– A terápiás modalitások egymásra építése, átgondolt társítása nagyon fontos. Minél korábban történik meg a beavatkozás, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A pszichotikus zavarok jelentős része fiatalokat érint, a pubertáskorban, fiatal felnőtteknél kezdődnek. A közhiedelemmel ellentétben nem leépült, marginalizált idő-

sekről van szó. Hozzánk egyetemisták, fiatal diplomások is járnak, akikről első pillantásra senki sem mondja meg, hogy teljesítményproblémával küzdenek.

– Melyek azok a jelek, amelyeket egy szülő észrevehet?

– Az életkori sajátosságokból és a tünetek jellegéből adódóan borzasztóan nehéz észrevenni a problémát. A kamaszkori depresszióra mindenképpen oda kell figyelni, valamint minden viselkedésváltozásra. A pszichózist megelőző tünetek nem specifikusak: jellemző lehet a szociális visszahúzódás, a szorongás, romolhat a teljesítmény. Ezen szimptómák esetében mindenképpen kell a szakember segítsége, hogy kiderüljön, pszichózisról van-e szó, ugyanis a lakosság 1 százaléka érintett a betegségben, és ez nem kevés. Ugyanakkor viszonylag széles az az életkori sáv, amelyben az első pszichózis megjelenik.

A nőknél jellemzően 30-35, a férfiaknál valamivel hamarabb, 20–28 éves korig jelentkezik. Minél fiatalabb a páciens, annál nehezebben küzd meg a betegséggel, hiszen még nem elég fejlett a személyisége.

– Mikor lesz gyógyult a beteg? El lehet-e engedni teljesen a kezét?

– Ha valakinél kialakul a pszichózis, nagyon fontos, hogy mielőbb sor kerüljön rehabilitációra. Sokszor dönt úgy a család, de akár a kezelőorvos is, miután a fiatal kijött a kórházból és látszólag jó állapotban van, hogy visszamegy az iskolába vagy dolgozni. A dolgok azonban gyakran nem mennek simán, halmozódnak a kudarcélmények, a visszaesések, jönnek az újabb pszichotikus epizódok. Néha úgy döntenek, leállnak a gyógyszerről, ami súlyos hiba lehet. Tudni kell, hogy legtöbbször évekig tartó gyógyszeres kezelés mellett folyik a gyógyulás. Ha nem engedjük el az érintett kezét, ha többet teszünk érte, mint a gyógyszeres kezelés, és elkezdjük helyre tenni a finomkészségzavarokat, akkor jó esélye van és képes is lesz teljes életet élni.

LENGYEL GABRIELLA 2021/40 FIGYELŐ | 77

F_76-77_szkizofrenek-pszichiatere.indd 77

2021. 10. 05. 17:26

| TÁRSADALOM |

ROMLIK AZ IDŐ, ROMLANAK AZ ADATOK

PANDÉMIA | Az európai átoltottság még mindig nem éri el a megnyugtató szintet, a koronavírus több országban újra hevesen támad. Közben a WHO-tól zöld utat kapott az orosz vakcina, és az amerikaiak Covid elleni gyógyszere is bevezetés előtt áll.

A hazai járványügyi adatok folyamatos növekedést mutatnak. Jelenleg a 8000-et közelíti az aktív fertőzöttek száma, a hét elején 560 beteget ápoltak kórházban, lélegeztetőgépen 87-en voltak. A hatóságok a személyes adatok védelmére hivatkozva nem pontosítják, hogy a kórházi ellátásra szorulók körében menynyien vannak az oltatlanok, de annyit lehet tudni, hogy lényegesen többen. Korábban ezt mondta Zacher Gábor toxikológus, főorvos is a saját tapasztalataira alapozva, és ezt erősítette meg a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormány álláspontja változatlan: az oltást nem lehet kötelezővé tenni, az embereknek maguknak kell felmérniük a saját felelősségüket. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a kormány teljesítette ez irányú feladatait. Felhívta a figyelmet a veszélyekre, „óriási állami kampány” folyt az oltások mellett, „nincs ember, akihez ne jutott volna el az üzenet”. Korlátozó intézkedésekre egyelőre nincs szükség, de a kabinetnek megvannak a tervei arra az esetre, ha romlana a helyzet.

Októberre várják azt a jelentést, amely arról a vizsgálatról szól, hogy miért hazánkban volt lakosságarányosan a legnagyobb a koronavírusos halálozás régiós szinten. A beszámolót az Emmi és az Országos Kórházi Főigazgatóság készíti. Azért hosszadalmas a munka, mert tisztán akarnak látni a tekintetben, menynyit torzított a statisztikán az, hogy nem különítették el a Covidban és a Coviddal elhunytak körét.

A hazai járványügyi szakemberek azt mondják, tovább kellene növelni az átoltottságot. Rusvai Miklós virológus szerint Szerbia 717 Montenegró 489 1NY[¥SNF 422 Románia 369 Észtország 362 Lettország 359 Nagy-Britannia 355 8_QT[­SNF 295 Ciprus 263 Ausztria 145 8_QT[¥PNF 137 Oroszország 110 Németország 64 Dánia 51 ÚJ Franciaország 48 Olaszország 36 Magyarország 33 Hétnapos mozgóátlag, Lengyelország 19 J_JW K÷WJ [JY±Y[J

500 ezer hatvan év feletti nem jelentkezett oltásra, holott esetükben a legnagyobb a fertőzés kockázata. Azt is hozzátette: 70 év felett már a fertőzöttek nagyjából 25 százaléka meghal.

GYORS KÖRKÉP

Az európai járványügyi központ arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontinens átoltottsága még mindig túl alacsony szintű, és fennáll annak a veszélye, hogy a következő hat hétben jelentősen megnő az új megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálesetek száma. A teljes lakosság mindöszsze 61 százaléka kapta meg mindkét védőoltást, és csak három ország – Málta, Portugália, Izland – oltotta be lakosságának több mint 75 százalékát. A hivatal kiemelte Bulgária lesújtó lemaradását is. A pandémia a legnagyobb arányban a Balkánon és a balti államokban terjed jelenleg, s Romániában már elfogytak az intenzív terápiás ágyak. Ha a világtérképet nézzük, akkor az Egyesült Államokban, Oroszországban, Brazíliában és a szomszédainál, valamint Ausztráliában duplázódott meg az új esetek száma az

MEGBETEGEDÉSEK

Forrás: Statista

78 | FIGYELŐ 2021/40

F_78-79_covid.indd 78

2021. 10. 05. 17:10

| TÁRSADALOM |

hatóan nem szívesen nyitják meg az uniós piacot az oroszok előtt. elmúlt két hétben. Az oroszok már-már könyörögnek az erősen ellenálló lakosságnak, hogy oltassák be magukat mielőbb, ugyanis a napokban elérték az ez év januári napi esetszámokat. Az Európai Gyógyszerügynökség a legyengült immunrendszerűek számára a Pfizer és a Moderna vakcináját javasolja harmadik adagnak, de a döntést rábízzák az egyes országokra.

Az USA járványügyi centruma szerint az embereket akkor is be kell oltani, ha már megfertőződtek a vírussal. Azt állítják, a Covid elleni vakcinák jobb védelmet nyújtanak, mint a természetes immunitás, és segítenek megakadályozni az újbóli fertőzést.

FOTÓ: EDGAR SU, REUTERS

OROSZ OLTÓANYAG

Ahogy korábban már lapunk is írta, valóban őszre lesz meg az orosz vakcina nemzetközi jóváhagyása. A moszkvai egészségügyi miniszter múlt szombaton bejelentette: minden korábbi akadály elhárult az elől, hogy a WHO regisztrálja a Szputnyikot. A hír egyelőre csak orosz forrás, a WHO még nem erősítette meg. A több mint 70 országban már sikerrel alkalmazott oltóanyagot az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálja egy ideje, de lát-

AMERIKAI GYÓGYSZER

A hírek szerint hamarosan megkapja az engedélyt a Merck gyógyszeripari konszern Covid elleni gyógyszere, amely a klinikai vizsgálatok szerint a felére csökkentheti a fertőzés miatti kórházi kezeléseket és halálozásokat, bár a tudományos értékelés még nem fejeződött be.

Ennek ellenére a vállalat hamarosan kérvényezi az Egyesült Államok illetékes szerveitől és a nemzetközi egészségügyi hatóságoktól, hogy hagyják jóvá a Molnupiravir nevű szer használatát. Ez lenne az első vírusellenes tabletta, valódi mérföldkő a Covid–19-járvány történetében.

Számos kormány támogatásáról biztosította a gyártót, és aláírták a tabletták rendelésére vonatkozó szerződéseket. Az USA 1,7 millió adag gyógyszert vásárol a cégtől, amint engedélyezi az amerikai gyógyszerhatóság (FDA). A Merck vezetői úgy nyilatkoztak: reményeik szerint az év végéig 10 millió adagot tudnak előállítani.

vakcinák, ráadásul a gyártók szerint kiválóak, 92 százalékos hatékonysággal védenek a fertőzés ellen. Az Egészségügyi Világszervezet még nem hagyta jóvá sem az Abdalát, sem a Soberanát, ennek ellenére Vietnam és Irán is nagy mennyiségben vásárolt belőlük. Nagyon mást nem is tehetnek, mert a nagy márkák kínálata erősen korlátozott – maximum adományként juthatnak e készítményekhez valamelyik gazdag ország jóvoltából.

Argentína, Venezuela és Jamaica jelezte a kubai oltóanyagok iránti érdeklődését, Irán pedig még az év elején megkezdte a Soberana két adagjának a gyártását is.

Befolyásos afrikai személyiségek felszólították a G20-országokat, hogy sürgősen adományozzanak vakcinákat a fekete kontinensnek. Az UNICEF által közzétett nyílt levélben a csoport arra figyelmeztetett, hogy a földrész lakosságának mindössze 4 százaléka kapott teljes védőoltást, ami katasztrofális következményekkel járhat, és nem is méltányos a kisebb erőforrásokkal rendelkező országokkal szemben.

LENGYEL GABRIELLA

ABDALA, SOBERANA

Ha nem lennének ismerősek a fenti márkák, az nem véletlen. Ezek bizony kubai 2021/40 FIGYELŐ | 79

F_78-79_covid.indd 79

2021. 10. 05. 17:10

| SPORT |

VISSZA KELL SZEREZNI A BIZALMAT MAGYAR VÁLOGATOTT | A kiábrándító szeptemberi selejtezők után októberben új esélyt kap Marco Rossi csapata: bár a katari világbajnokság távolabb került, Albánia és Anglia ellen a lehetőség adott kiköszörülni a csorbát.

Szalai Ádám, Kleinheisler László, de Fiola Attila vagy Botka Endre is magasabb polcra került, Schäfer András pedig szinte a semmiből robbant be, és vált alapemberré.

SZÍVRE TETT KÉZZEL. A HIMNUSZ UTÁN IS MEG KELL MARADNIA A HITNEK, A SZENVEDÉLYNEK

BŰN ÉS BŰNHŐDÉS

Ezek után joggal bíztak abban a drukkerek, hogy ez a forma az Eb-ezüstérmes angolok ellen is jó alap lehet a bravúrhoz. A játék egy percig sem volt biztató a szigetországiakkal szemben, de a szünetben még 0–0 állt az eredményjelzőn. Aztán a térfélcsere után szembejött a valóság: ritmust váltott Gareth Southgate együttese, Harry Kane, Raheem Sterling és Jack Grealish sebességével szemben pedig nem volt ellenszere a tartalékos magyar védelemnek, amely ezúttal az egyébként epizodista Bolla Bendegúzt és Kecskés Ákost is felvonultatta. A 4–0-s vereségnél is fájóbb volt, ahogy a B közép egy része reagált az összeomlásra: pályára dobott söröspoharak, rasszista rigmusok jelentették a választ. Ahogy az európai szövetség, az UEFA, úgy a nemzetközi, a FIFA is gyakran elnézőbb más országokkal, a magyarokkal viszont nem kegyelmezett. Mire azonban megtudtuk, hogy a FIFA 200 ezer svájci frank (65 millió forint) bírsággal és két zárt kapus meccsel jutalmazta pár tucat magáról megfeledkező fanatikus ámokfutását, már túl voltunk két újabb kínos tétmecscsen. Az Albániában elszenvedett 1–0-s vereségre kevesen számítottak, mint ahogy arra is, hogy önbizalom-visszaszerző gála helyett marad izgulnivaló a végén Andorrával szemben is (2–1).

A magyar válogatott úgy fordult rá az októberi etapra, hogy a jövő évi katari vb-részvétel jóval távolabbi cél, elsősorban az albániai fiaskó miatt. Igaz, ha szombat este a fradista Myrto Uzunit is soraiban tudó balkániakat legalább itthon legyűrik a mieink, később egy varsói bravúr segíthet beékelődni Anglia és Lengyelország közé a csoport élbolyában. Ez persze csak elmélet, amely meglehetősen távol áll a gyakorlattól, a szeptemberben címeres mezben látottaktól. Ráadásul hazai pályán Albánia, illetve idegenben, a Wembley-ben Anglia ellen Marco Rossi nem számíthat a csapatkapitány Szalai Ádámra, aki a Mainzban egy Bundesliga-bajnokin elszenvedett térdsérülését követően artroszkópos műtéten esett át, a porcgyűrűt, az úgynevezett meniszkuszt kellett megoperálni a térdében. Rajta kívül Lovrencsics Gergő sincs ott a keretben, pedig bokasérülése után már gólt is szerzett a Hajduk Splitben, és hasonló okokból a török Kasımpaşa alkalmazásában álló Varga Kevin sem áll rendelkezésre.

AZ UTOLSÓ LEHELETIG

Visszatér ugyanakkor a keretbe a szeptemberben koronavírusfertőzés miatt hiányzó Nego Loic, valamint Holender Filip. A

FOTÓK: SZABÓ MIKLÓS, NEMZETI SPORT; MALTON DIBRA, MTI/EPA

A magyar futball a legkeményebb drog, ezt a szeptemberi világbajnoki selejtezők is bizonyították. Újra, immár sokadszor hullámvasútra ültette ugyanis szurkolóit a labdarúgó-válogatott, amely a varázslatos nyári élményeket hamar elfeledtette a döcögős őszi folytatással. Élénk még az emlék, hogy a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon a portugálok elleni rajton bő 80 percig derekasan küzdött Marco Rossi csapata, amely egy les miatt érvénytelenített gólig is eljutott, ám a végén kihagyott a figyelem, és 3–0-s verésbe szaladt bele a hajrában. Ezek után megrázta magát a nemzeti tizenegy: ugyancsak a Puskás Arénában 1–1-et játszott a Kylian Mbappéval, Antoine Griezmannnal és Karim Benzemával felálló, világbajnok franciákkal, majd Münchenben percekre volt attól, hogy legyőzze a 2014-es vbgyőztes németeket. Bár az Allianz Arenában elért 2–2 végül nem volt elég a halálcsoportban a túléléshez, bizakodásra adott okot az Eb-szereplés. Már leírt játékosok születtek újjá, mint

80 | FIGYELŐ 2021/40

F_80-81_sport.indd 80

2021. 10. 05. 17:11

| SPORT |

CSISZOLATLAN GYÉMÁNT. MINDENKI SOKAT VÁR SZOBOSZLAI DOMINIK JÁTÉKÁTÓL

válogatottban 2019-ben már szereplő Nagy Zsolt ismét meghívót kapott Marco Rossitól, Vécsei Bálintnak viszont most először ad lehetőséget a szövetségi kapitány arra, hogy irányítása alatt a válogatottal dolgozzon, amelyben egyébként 2014-ben éppen Albánia ellen debütált. „Két nagyon fontos meccs áll előttünk, és bár számtalan nehézséggel kell megküzdenünk, mindenképpen szeretnénk javítani az Albániától elszenvedett vereség után, Anglia ellen pedig bizonyítani, hogy a budapesti teljesítményünknél sokkal jobbra vagyunk képesek az Eb-ezüstérmes ellen még idegenben is” – fogalmazott az olasz szakvezető. Rámutatott, ehhez azonban arra van szükség, hogy minden játékos az utolsó leheletéig küzdjön a pályán, és mindent kiadjon magából, tudása legjavát nyújtva.

A szövetségi kapitány kitért arra, hogy a 26 kerettag közül heten is kaptak már sárga lapot a mostani selejtezősorozatban.

Vagyis ha Lang Ádám, Szalai Attila, Botka Endre, Bolla Bendegúz, Gazdag Dániel, Sallai Roland vagy Tamás Márk sárgát kap az Albánia elleni mérkőzésen, akkor rá sem számíthat Angliában, így az első találkozón nemcsak jól kell teljesíteni és nyerni, de fegyelmezettnek is szükséges maradni. A viszszatérőkről elmondta, hogy Vécsei Bálintot régóta figyelték,

LEFEJEZETT EDZŐK Ahogy az várható volt, az újabb válogatott szünetre időzítve több NB I.-es klubnál is megelégelték az elmúlt hetek, hónapok sikertelen szereplését, és leváltották a vezetőedzőt. Hétfőn felállt a mezőkövesdi kispadról Pintér Attila, az 55 éves szakemberrel közös megegyezéssel bontottak szerződést. A korábbi magyar szövetségi kapitány először 2016-ban dolgozott Mezőkövesden, aztán tavaly novemberben újra átvette a csapat irányítását. A második regnálása alatt 34 mérkőzésen ült a kispadon, 13 győzelem, 9 döntetlen és 12 vereség volt a mérlege. Ugyanazon a napon megköszönték az MTK-nál Giovanni Costantino eddigi munkáját, Marco Rossi korábbi pályaedzőjét ideiglenesen Teodoru Vaszilisz váltja a Hungária körúton.

és úgy érezték, eljött az ideje, hogy megmutassa, mire képes a nemzeti csapatban, Nagy Zsolttal és Holender Filippel pedig már korábban is dolgoztak együtt. Nego Loic szeptemberben is velük lett volna, ha egészséges, Rossi örül, hogy most már rá is számíthat.

RÖGÖS ÚT A WEMBLEY-BE

Ahogy a feldühödött, kiábrándult szurkolók, úgy szemmel láthatóan a szövetségi kapitány is lehiggadt a szeptemberi pofonok óta. Pedig a vereséggel felérő Andorra elleni szenvedés után odáig ment, hogy öngyilkos nem lehet, mert családos ember.

Akkor azt lehetett sejteni, hogy drasztikus változások lesznek a keret összetételében, végül azonban nem forgatta fel a válogatottat. Emlékezhetünk, az előző etap végén úgy fogalmazott: fontos, hogy tisztázzák, ki az, aki hajlandó végrehajtani az utasításait. „A következő mérkőzés után nem akarom azt hallani, hogy miért hívtam be őt és őt, őt pedig miért nem. Azért, mert nem teljesíti, amit elvárok” – ehhez képest végül jóformán csak a sérültek listáján múlott, hogy ki kapott meghívót és ki nem.

Az Albánia elleni zárt kapus rendezés miatt a lelátóra viszszavágyó szurkolóknak a londoni túra maradt az egyetlen esély.

Bár a Wembley-ben 4400 férőhelyet a magyaroknak tartanak fenn, a brexit és a Covid-protokoll is nehezíti a kiutazást. Október 1-jétől személyi igazolvánnyal nem, csak érvényes útlevéllel lehet belépni Nagy-Britanniába, átoltottnak pedig alapesetben azt ismerik el a brit hatóságok, aki nyugati vakcinát kapott. De aki például Szputnyikra kért harmadik oltásként Pfizert, az a negyedik hiányában nem utazhat, más viszont a Sinopharm után egydózisú Janssennel bebocsátást nyerhet, feltéve, hogy az oltakozás óta eltelt legalább 14 nap. Aki viszont sehogy sem felel meg az úgynevezett „fully vaccinated” státusznak, az 10 nap karantént vállalva utazhatna csak a szigetországba, amit lássuk be, nem életszerű bevállalni egy focimeccs miatt, ismerve a londoni hotelárakat. Igaz, a futball sosem a realitásról, sokkal inkább a szenvedélyről szólt.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/40 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 10. 05. 17:11

| AJÁNLÓ |

XIII. ÖTVÖSMŰVÉSZETI BIENNÁLE

KLEBERSBERG KULTÚRKÚRIA | Október 25-ig tart a kortárs magyar ötvösművészet legnagyobb országos tárlata, amelyen hetven alkotó műve látható ékszertől a plasztikákig, érmektől a használati tárgyakig.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségével közösen szervezett biennálét nyolcadik alkalommal rendezik a II. kerületi Kultúrkúriában, amelynek a témája a metamorfózis.

KIÁLLÍTÁS, FESZTIVÁL, VÁSÁR FÉKOMADTA FESZTIVÁL FOTÓHÓNAP 2021: FEKETE FÉNY

ZSÁMBÉK | Óriásbábosok, hagyományőrzők, zenészek és táncosok, igazi középkori forgatag várja az érdeklődőket Zsámbékon a Fékomadta Fesztiválon, a Zichy-kastély előtti téren, október 16-án 13 órától. Az ottani művészek és hagyományőrzők által életre hívott különleges programsorozat harmadik alkalommal fogadja a résztvevőket. Világzene, táncház, középkori fogadó várja a látogatókat, ahol a vendégek megismerhetik a régi ételek elkészítési módjait.

ART MARKET

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

OLDTIMER SHOW

VASÚTTÖRTÉNETI PARK | Az idén ismét a Magyar Vasúttörténeti Parkban rendezik Közép- és Kelet-Európa legnagyobb veteránjármű-kiállítását, a budapesti Oldtimer Show-t. Száz évnél is idősebb motorok, fakerekű autók, traktorok, buszok és teherautók, azaz mintegy 500 veterán jármű várja az érdeklődőket.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MARGARET WATKINS | A Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében évente megvalósuló Fotóhónap a magyar fotókultúra megkerülhetetlen rendezvénysorozata. A fesztivál fő kiállításán, a Mai Manó Házban, a korábbi évekhez hasonlóan az idén is egy fontos fotográfus munkái kerülnek a közönség elé: a Fekete fény című tárlaton Margaret Watkins 120 képe lesz megtekinthető, amelyek 1914 és 1939 között készültek. Az október 12-én nyíló kiállításon portrék és tájképek, modern csendéletek és utcai jelenetek, reklámok és iparművészeti munkák láthatók.

A Bálna Budapest ad helyet idén a nagyszabású művészeti seregszemlének, valamint több kísérőprogramnak: az Art Photo Budapest néven Közép- és KeletEurópa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásárának; Inside Art elnevezésű nemzetközi művészeti konferenciának és a New Visegrad Photography című fotókiállításnak.

82 | FIGYELŐ 2021/40

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 10. 05. 17:12

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIII-FFT.indd III

2021. 10. 05. 13:10

ÚJ RITMUSBAN A GAZDASÁGGAL ÜZLETI HÍREK, ELEMZÉSEK, TRENDEK SZAKMAI FORRÁSBÓL, KÖZÉRTHETŐEN

Megújult külsővel és tartalommal várja Önt a gazdasági hírek hiteles forrása, az Ön üzleti szakértője, a VG.HU

F_BIV_vg.indd IV

2021. 10. 05. 13:10