Figyelo-2021-51-52

Ü Z L E T I

H E T I L A P

SZILÁGYI ÁRON háromszoros olimpiai bajnok vívó

51–52. SZÁM | 2021. DECEMBER 23.–2022. JANUÁR 5.

ÁRA: 990 FT

F_BI-Szilagyi-Aron.indd 1

MINDENT VISZ A MAGYAR KARD

2021. 12. 21. 14:01

F_BII-borkonyv.indd II

2021. 12. 21. 14:01

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA A járvány évei

CÍMLAPON

24

Hosszú száz nap előtt állunk

42

Mindenhol van olcsóbb

A Figyelő az idén is összeállította a karácsonyi kosarat, amelyen érződik az infláció, de kevesebb alkohollal és csokival egész jól lehet hozni a tavalyi árszintet. Az online vásárlás azonban bosszantó is lehet.

54

Nem egy szimpla vásárlás

Több szempontból is kiemelt jelentőségű az Erste Bank számára a Commerzbank magyarországi érdekeltségének megvásárlása – véli Szabados Richárd, a pénzintézet vállalati üzletágának vezetője, aki a piaci versenyről, a további terjeszkedési lehetőségekről és személyes ambícióiról is beszélt a Figyelőnek.

65

Miért spórolnak a németek?

Szinte legendás a németek megtakarítási mániája. A hiperinfláció mindkét múlt századi világháború után elsöpörte szinte az összes vagyonukat, mégis spórolnak rendületlenül.

Irány a Sparkasse!

94

Éled az optimizmus a vendéglátóiparban

A járvány alapjaiban megrengette a hazai turizmust és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatokat, teljesen átrendezte a magyar gasztronómia térképét, közben fundamentális hatást gyakorolt mindannyiunk életminőségére. Mindezt egy olyan időszak után, amikor 2010 és 2020 között az iparág teljesítménye évről évre rekordokat döntött hazánkban.

Címlap: Vémi Zoltán

helyett

62 TŐZSDEI KILÁTÁSOK Vissza a gyökerekhez

GEOPOLITIKA

65 MEGTAKARÍTÁSOK Miért spórolnak a németek?

10 SZILÁGYI ÁRON Aranyember

68 ANNALENA BAERBOCK Útkeresőben

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

70 OROSZ KÜLPOLITIKA Jurij Usakov

16 ELNÖKVÁLASZTÁS Novák Katalin

Az alkotmány és a sarkalatos törvények eltörlésének felvetése mögött kőkemény érdekek húzódnak a háttérben. A nemzeti vagyontörvény és a földtörvény egyszerű többséggel való megváltoztatása könnyen elképzelhető, hogy kiknek kedvezne – erről is beszélt a Figyelőnek Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője.

60 HOZAMGÖRBE Kristálygömb

20 24

27 28 32 34

az államfői poszt várományosa TEHETSÉGGONDOZÁS Fordított agyelszívás MRÁZ ÁGOSTON A Nézőpont Intézet vezetője szerint Márki-Zay Péter nem ért el új szavazókat, és a baloldali tábort sem tudja teljesen megszólítani NAGYBERUHÁZÁS Felújítják az MTA székházát JAKAB ISTVÁN Az egész gazdaságot sújtotta a műtrágyakartell MÚZEUMI NEGYED Új attrakciók a Városligetben SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS Imázsépítés az agrár-felsőoktatásban

CÉGVILÁG

36 LEJÁRT ÉLELMISZEREK Az iparág 38 41 42 45 46 48

vizsgálja a kérdéskört SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Start előtt a fényeslitkei átrakó MAGYAR KIVÁLÓSÁGOK Az elismerés kultúrájáért dolgoznak KOSÁR Mindenhol van olcsóbb FENYŐ Fát is érdemes a weben venni?

SZERENCSEJÁTÉK ZRT. A korlátokat lehetőségekkel lehet lebontani LAKÁSPIAC Kitart a lendület

SZEMÉLYI HÍREK

51 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

a német külpolitika

– A Kreml új erős embere 71 DÉLKELET-EURÓPA Újra forrong a Balkán

RÉGIÓ

74 KOVÁCS ELVIRA Hét szavazás egy év alatt

76 HORVÁT SIKERSZTORI Bérelj földet,

vedd át a terményt!

78 SZARVADI LÓRÁND Bálványos, ahol nem csak legendák élnek 81 ROSSZ STATISZTIKÁK Orvoshiány Lengyelországban 82 A GALÉRIÁK MUMUSAI Hamisítványok Csehországban

SKYNET

84 ÉV VÉGI ÖSSZEGZÉS Top tíz techtrend 2021-ben

CAPPUCCINO

88 SZILÁGYI BÉLA

TÁRSADALOM

91 PÁLYÁZAT Nyolcmilliárd

az egészségiparnak 92 TRENDEK Személyre szabott wellness a jövő 94 GASZTROIPAR Éled az optimizmus a vendéglátóiparban 98 DOBÓ KATA „Rendezőként enyém a döntés felelőssége”

52 RÉGIÓS BANKSZEKTOR Erős a vételi kedv 54 SZABADOS RICHÁRD Nem egy szimpla

SPORT

TŐZSDE

AJÁNLÓ

vásárlás

57 DEMKÓ-SZEKERES ZSOLT Stabilitás és megújulás

102 SPORT 2021 Büszke magyarok 104 KI MIT OLVAS? 106 KONCERTEK, BULIK, SZILVESZTERI TÚRA

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/51–52 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 12. 21. 15:56

| A HÉT HÍREI |

BESZÁLL A TUNGSRAM A REPÜLŐGÉPIPARBA

Tungsram Aero Space Power Kft. néven új cég jött létre a Tungsram Csoporton belül budapesti székhellyel, kisvárdai telephellyel, kétmilliárd forintos alaptőkével. A vállalat repülőgéphajtómű-alkatrészek javításával, karbantartásával foglalkozik, és egy világszerte 100 milliárd dolláros piacra készül betörni. Az alapítók, Jörg Bauer, a Tungsram Csoport elnökvezérigazgatója, Herdon István, a Xanga Csoport tulajdonosa és az újonnan létrejött vállalat ügyvezetője, Kürthy Attila szerdán aláírta azt a megállapodást, amely a Tungsram Aero Space Power Kft. működésének kezdetét jelenti. Az új vállalat a Tungsram Csoport gyorsan növekvő divíziója, amely a repülési és energiaágazat számára nyújtott MRO- (maintenance, repair, overhaul; légi közlekedési karbantartás és nagyjavítás) szolgáltatásokra specializálódik.

Ehhez társul két másik terület, az energiaiparhoz, valamint a megújuló energiához kapcsolódó karbantartás és alkatrészgyártás. A Tungsram kisvárdai gyárának üzemcsarnokában tevékenykedő, 125 főt (főként tapasztalt mérnököket és képzett szakembereket) foglalkoztató cég ezeket a piacokat célozza meg. Jelenlegi partnerei a GE Aviation, a GE Power és a GE Renewable.

ÖNGONDOSKODÁS: OPTIMISTÁBBAK LETTÜNK

A Generali Biztosító néhány évente átfogó, reprezentatív kutatás keretében méri fel a hazai lakosság véleményét és aktuális lehetőségeit a nyugdíjcélú megtakarítás témakörében. A legutóbbi, 2017-es és az idei, 2021-es felmérés eredményei alapján felfedezhetők kedvező változások a magyarok öngondoskodáshoz való hozzáállásában és pénzügyi lehetőségeiben, azonban a jövő megítélésében továbbra is a pesszimizmus jellemző. Az egyik legszembetűnőbb örvendetes eredmény, hogy míg négy évvel ezelőtt a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy aktuálisan semennyit sem tud félretenni a havi fizetéséből megtakarítási célra, addig ez az arány az idén már csak 35 százalék volt. 2017-hez képest az idei évben kicsivel, de többen tudnak félretenni havonta legfeljebb 50 ezer forintot, míg az ennél magasabb összeget megtakarítók is többen vannak 2021-ben.

A HÉT 14,5 SZÁMA

Jelentősen megszigorította a beutazási feltételeket Ausztria, hogy meg lehessen fékezni a koronavírus új, omikron nevű mutánsának terjedését – jelentette be az osztrák egészségügyi minisztérium. A korlátozások értelmében hétfőtől az úgynevezett 2G-szabály alapján csakis a védőoltást megkapottak és a fertőzésen igazoltan átesettek (geimpft, genesen) utazhatnak be Ausztriába, de ők is csak akkor, ha fel tudnak mutatni egy friss, negatív PCR-tesztet, vagy a harmadik oltást igazoló iratot, különben karanténba kell vonulniuk. Ezt egy a beutazást követően elvégzett negatív PCR-teszttel ki lehet váltani. A 2G-szabály alól kivételt képeznek a várandós nők, a 12 évesnél fiatalabbak és azok, akik egészségügyi okokból nem oltathatják be magukat, ám ez utóbbi esetben orvosi igazolás szükséges.

Az iskoláskorúakra különleges szabályok vonatkoznak, esetükben elegendő a rendszeres tesztelési igazolás. Az ingázókra továbbra is az enyhébb 3G-szabály van érvényben, miszerint a teszteltek (getestete), vagyis friss negatív vírustesztet felmutató oltatlanok is beutazhatnak. Nyugati szomszédunknál a legfrissebb adatok szerint nyolcvan olyan embert azonosítottak, akik a sok mutációval rendelkező omikron-variánssal fertőződtek meg – ezt az értéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggasztónak minősítette. A legtöbb esetet, harminchetet Bécsben regisztrálták. Ausztriában a járvány kitörése óta 1 245 232 beteget azonosítottak, közülük 13 438-an hunytak el.

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

AUSZTRIA TOVÁBB SZIGORÍT

százalékkal emelkedett októberben az építőipari termelés árhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. A Takarékbank értékelése szerint az építőipar jelenlegi legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés. Ez jelentős kínálati oldali problémákat okoz az iparágban, aminek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei, miközben a kereslet továbbra is erős mind magán-, mind állami oldalról.

4 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 12. 21. 16:33

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„A boldogtalanoknak a karácsony mindig nehéz időszak. Mindenhonnan dől rájuk ez a rémes művidámság, minden a szívjóságról, a békéről és a családi idillről harsog, amitől a magány és a depresszió csak még elviselhetetlenebb lesz” – Alfred Alvarez angol

költő, író és kritikus.

ÁLLJA A SARAT A HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG

Felkészült a karácsonyi rohamra a hortobágyi halgazdaság: naponta több tíz tonna feldolgozott, illetve élő halat szállítanak a boltokba a telelőtavakból – közölte a cég vezérigazgatója. Simon Károly elmondta: az idén egy hónappal korábban, már szeptemberben megkezdődött a téli lehalászás a 2800 hektár vízfelületű tavakból, december elejére pedig az összes hal átkerült a telelőmedencékbe. Az évente termelt 1500 tonna hal 80 százaléka ponty, mintegy 15 százaléka busa és amur, a többi ragadozó: harcsa, csuka és süllő – ismertette a vezérigazgató. Hozzátette: a halak 60 százalékát a saját üzemükben dolgozzák fel és konyhakészen értékesítik, élő halat csak néhány üzletben árusítanak.

140 MILLIÓT ÉRT „A ZENE”

Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a magyar aukciók történetének legmagasabb leütési árát elérve, 460 millió forintért kelt a Virág Judit Galéria téli árverésén. Minden idők legsikeresebb hazai aukcióján még egy életműrekord született: Kádár Béla Zene című alkotása 140 millió forintért cserélt gazdát – derül ki a galéria közleményéből. A karácsonyi árverés másik kiemelkedő tételének bizonyult Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony a kertben (1909) című olajképe, a Kunffy-ciklus hiányzó láncszeme, amely eddig egy a Magyarországon az 1970-es években külszolgálatot teljesítő angol diplomata gyűjteményében volt.

KORONAVÍRUS: 38 EZER FÖLÉ NŐTT A HALÁLOS ÁLDOZATOK SZÁMA HAZÁNKBAN

Keddre virradóra 1985 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 230 385-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Egy hete kedden az igazolt betegek 3575-en voltak.

Százharmincketten elhunytak, így ez a szám 38 028-ra emelkedett. Egy hete 195 elhunytról írt a központi oldal. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 054 288 fő, az aktív fertőzötteké pedig 138 069-re csökkent. Kórházban 5527 koronavírusost ápolnak, közülük 501-en vannak lélegeztetőgépen. A kórházi betegek száma egy nap alatt 10, a tubusos lélegeztetésre szorulóké 2 fővel csökkent. A beoltottak 6 232 575-en vannak, közülük 5 945 349-en a második oltást is megkapták, 3 114 011-en pedig a harmadikat is felvették – írta a koronavirus.gov.hu.

2021/51–52 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 12. 21. 16:33

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 12. 21. 15:57

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NAGYTOTÁL

Angyalkának öltözött lányok sietnek egy karácsonyi fesztiválra a csehországi Úštěk városkában.

2021/17 FIGYELŐ | 7

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 12. 21. 15:57

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Mi az alapvető különbség 2020 és 2021 között? Közgazdasági megközelítésből feltétlenül az, hogy míg tavaly több mint ötszázalékos volt a viszszaesés üteme, addig a járvány második esztendejét minimum hatszázalékos növekedéssel zárhatjuk. Tehát a magyar gazdaság talpra állt, még ha jó néhány rizikófaktor – infláció, költségvetési hiány, árfolyam – fel is bukkant a horizonton. Akárhogyan is alakul, az előrejelzések 2022-re cirka ötszázalékos bővülésről szólnak.

Egy éve még abban hittünk, hogy 2021 végére „kipipálhatjuk” a koronavírus miatti járványt, ám sajnos nem így történt. Most újfent abban bízunk, hogy legalább 2022-ben elbúcsúzhatunk a hullámoktól, és normalizálódik az életünk. Félreértés ne essék, utóbbi is fontos része a magyar gazdasági folyamatok alakulásának. Tudniillik a legnagyobb kockázat pont az, hogy meddig is tart ez a „helyzet”. Miután a friss hírek az eddigi – laza és támogató – gazdaságpolitika helyett immár a megszorításokról szólnak, öntsünk tiszta vizet a pohárba. A magyar gazdaság gyors talpra állása, a munkahelyek megőrzése a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is tulajdonítható. Ha nagyon elszaladt volna a gyeplő, aligha lennénk kedvelt befektetői célpont, amelyet a devizakötvény-kibocsátás sikere is alátámasztott, csakúgy, mint a külföldi működő tőke folyamatos érkezése, hogy a pozitív hitelminősítői bizonyítványokról ne is szóljunk. Vagyis a 2008– 2009-es válság időszakával szemben most mindvégig megvolt a bizalom a magyar állam iránt.

Teendő azért bőven akad, a fent jelzett rizikófaktorok nem akármilyen kihívást jelentenek a gazdaságpolitikai döntéshozóknak, a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak.

Persze akkor, amikor eltűnődünk a 2021-es év produkcióján, jusson eszünkbe, hogy a gazdasági teljesítményünkben komoly szerepe volt a vírus elleni vakcinák rendelkezésre állásának, a gyors oltásoknak, ezáltal a korábbi gazdasági nyitásnak. Jó lenne ezt az előnyt megőrizni, az átoltottsági arányt mielőbb javítani, és minél több családot, ezáltal a gazdaságot is megvédeni a járvány újabb hullámától. A „tervezett megszorításokról” pedig még annyit, hogy a költségvetés értékrendjében immár bő tíz éve nincs változás: a munka és a család elsődlegessége a számokból kiolvasható, a „gazdaságpolitikai ívet” pedig a reálgazdaság támogatásának és az adósságráta csökkentésének szempontjai együtt határozzák meg.

Természetesen egyet lehet érteni azzal, hogy a reálgazdaság, a vállalkozások megerősödésével az államnak csökkentenie kell a hiány szintjét, de a hangsúly a fokozatosságon van. Éppen ezért mérséklődik a deficit 2022-ben öt százalék alá. Ugyanakkor egy drasztikus konszolidációnak növekedési áldozata lenne, és ezt ma sem a befektetők, sem az uniós jogszabályok nem követelik meg.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A JÁRVÁNY ÉVEI

8 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 12. 21. 15:57

| SZÁMLÁLÓ |

*7ö8 )ö ).8?043940 -¥WTR MFL^TR¥S^TX INX_PTSYQ¥SH RďPºINP 2FL^FWTWX_¥LTS RNSIJL^NP S­RJY FS^F[¥QQFQFYN M¥YY­WWJQ & 1NIQ F 8HM\FWH_ ,WTZUUJ HXFQ¥IN [¥QQFQPT_¥XMT_ YFWYT_NP FRJQ^GJS F 0FZƼFSI NX X_JWJUJQ F_ &QIN F_ &QGWJHMY YJXY[­WJP YZQFOITS¥GFS [FS ­X JL^ ­X_FPN NQQJY[J I­QN JL^X­LWJ TX_QNP S¥QZSP F I­QN [FS OJQJS NQQJY[J F 5JSS^ 2FWPJY FRJQ^ F 7*<* HXTUTWY ­PPº[J -¥WR·OZP Pº_ÀQ F 1NIQ F QJLW­LJGGN ­X QJLSFL^TGG Q¥SH IJ F P­Y &QIN XNSHX SFL^TS QJRFWFI[F & 7J\J ÀIJ X_±SKTQYOF F S­RJY ­QJQRNX_JW PJWJXPJIJQJRSJP .YYMTS [NX_TSY F 5JSS^ [J_JY F_ &QIN JQ÷YY F 1NIQ UJINL SJRW­L [JYYJ ¥Y F [J_JY­XY F X_NSYJ [JWMJYJYQJSSJP YďS÷ 9JXHT JQ÷YY 2NSIM¥WTR Q¥SH 2FL^FWTWX_¥LTS WTMFRYJRU·GFS L^FWFUX_NP X_JWJUÀP JL^WJ NSP¥GG RJLMFY¥WT_· F_ ­QJQRNX_JW PJWJXPJIJQRN X_JPYTWGFS +TWW¥X 08- 4UYJS +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

'419/&.0 8? 2&

1.)1

5*33>

186

&1).

152

QJQRNX_JWGTQYTP ºXX_JX JQFI·YJWÀQJYJ

'7:99 7'*; 9*1 0 27) +9

2

2.11. 2

& 1NIQ 5JSS^ &QIN GTQYOFNSFP JQFI·YJWÀQJYJ

2019

c *?*7 22

1.)1

XX_JX JQFI·Y­W W­X_JXJI­XÀP

2020

2019

5*33>

246

2020

2019

&1).

2020

+4,1&104?9&9499&0 8? 2&

12%

).8?043940 8?*7*5* & 2&,>&7 1*12.8?*7 0*7*80*)*1*2'*3

1.)1 6453

&1).

3694

5*33> 4355

).8?043940 54? (. /& & 2&,>&7 0.80*7*80*)*1*2'*3 /*11*2?ö &)&940

Lidl, Penny, Aldi összárbevétel

Teljes magyar kiskereskedelmi forgalom

20–40 000 1&048

11,8%

Diszkontok részesedése B

o lt

-4?? ;*9ö1*,*8 +47,&142 3 ,>?*92 9*7*30 39

onk

é n ti v o n z á s k ö

rz

800–1300

1.)1

5*33>

&1).

2 +9

2 +9

2 +9

Ɠ 22

já t

8a

Ela d

ó t é r / b olt

m á

olt

107 000 Mrd Ft

et

1 267 Mrd Ft

rk á s cik k ele m

/b

2021/51–52 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 12. 21. 15:57

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

10 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_10-15_szilagyiaron.indd 10

2021. 12. 21. 15:58

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

ARANYEMBER SZILÁGYI ÁRON | „Rengeteg munka van a sikerek mögött, de miután nemcsak a befektetői oldalt tapasztaltam meg, hanem azt is, amikor a profitot kiveszem, világossá vált, hogy egyetlen erőfeszítés sem volt hiábavaló” – véli a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, aki a párizsi olimpiáról éppúgy beszélt a Figyelőnek, mint az edző-tanítvány kapcsolatok szakmai és emberi hozadékáról, a mentális felkészítés erejéről, valamint a majdani civil karrier lehetőségéről.

FOTÓK: VÉMI ZOLTÁN

2021/51–52 FIGYELŐ | 11

F_10-15_szilagyiaron.indd 11

2021. 12. 21. 15:58

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

Négy- helyett végül ötéves olimpiai ciklus előzte meg Tokiót. Szíven ütötte, hogy borult az eredeti forgatókönyv?

– Az autóban ültem, edzésre tartottam, amikor bemondták a rádióban, hogy akkor és ott, ahogy eltervezték, biztosan nem lesz olimpia, de az első híradásokból az még nem volt egyértelmű, hogy törlik vagy halasztják. Nem hívtam fel külön az edzőmet, Decsi Andrást, hiszen húsz percre rá odaértem a vívóterembe. Addigra már ő is tudta, egymásra néztünk, és megkérdezte: azért megcsináljuk az edzést? Ez nem volt kérdés, abban a két órában kimozogtam magamból a döbbenetet, a dühöt, a csalódottságot, utána viszont hónapokra viszszafogott üzemmódba kapcsoltunk. A legnehezebb a bizonytalanság volt, hogy lesz-e belátható időn belül bármilyen verseny, vagy edzhetünk-e egyáltalán. Tavaly őszre aztán megnyugodtunk, amikor szeptember-októberben legalább a hazai viadalok elindultak, és láttuk, hogy ha hézagos is a versenynaptár, alighanem lesz olimpia 2021-ben.

– A civil életét mennyire írta át a járvány?

– Ijesztő volt, hiszen egyikünk sem élt még át ilyet, azt sem tudtuk, hogyan viselkedjünk, sok helyen még a közvetlen családtagok is inkább kerülték egymást. Mi is leköltöztünk a feleségemmel, Bettivel két hónapra Siófokra. Ez a része szép időszakként marad meg, hiszen ő egyébként pénzügyi területen, Londonban dolgozik, de az első Covid-hullámtól távmunkára váltott, én pedig az alapvető erőnléti karbantartáson túl megpróbáltam nem az olimpiára és a felkészülésre gondolni. El is kellett terelni a figyelmem, hiszen nem lehet még egy évet végigpörgetni ugyanazon a magas hőfokon. Egyébiránt azt nem állítom, hogy rettegtem volna a vírustól, de a két nagymamámat és a szüleimet nagyon is féltettem.

– Kanyarodjunk vissza a kezdetekre: kilencévesen ment le először a Vasas pasaréti vívótermébe. Mi alapján választott sportágat, illetve egyesületet?

– A helyszín már adott volt, hiszen a Vasas-pályán atletizáltam, ahonnan az ablakon be lehetett lesni a vívóterembe.

Lenyűgözött, ahogy csörtéznek, ütik-vágják egymást, megtetszett ez a romantikus, párbajszerű sportág. Addig húzogattam anyukám szoknyáját, amíg egyszer le nem vitt. Ráadásul az általános iskolánkba épp azon a héten jött népszerűsíteni a sportágat a későbbi nevelőedzőm, Gerevich György, azaz minden összecsengett. Ugyanakkor izgő-mozgó gyerekként már addig is sok sportágat kipróbáltam, az atlétikán kívül karatéztam, tornáztam, tollaslabdáztam, teniszeztem és fociztam is.

– Kikre nézett fel gyerekként? Mikor dőlt el, hogy a vívás lesz az élete?

– Aki belép a pasaréti vívócsarnokba, azt egyből magával ragadják a kupák, a díjak, a sportág legendás alakjainak képei. Amikor belecsöppentem ebbe a közegbe, a majdani olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolt, a világbajnok Ferjancsik Domonkos és a szintén válogatottkeret-tag, vb-ezüstérmes Lengyel Balázs volt az, akinek minden mozdulatát tátott szájjal nézték a gyerekek, köztük én is. Látszott egyből, hogy ez egy

olyan műhely, amely bajnokokat nevel, nekem sem lehetett más a célom már kilenc-tízévesen, mint hogy egyszer válogatott sportoló, olimpikon legyek. A nevelőedzőm családja, a Gerevich vívódinasztia révén pedig nem túlzás, hogy velünk élt a történelem. Gyuri bácsi is kardvívó volt, de ő végül mesteredzőként teljesedett ki, a hétszeres olimpiai bajnok édesapját, Gerevich Aladárt viszont talán nem kell bemutatni. Sokaknak ismerősen csenghet az édesanyja, Bogen Erna neve, mint ahogy a testvére, Gerevich Pál is rendkívül eredményes volt, mindketten olimpiai bronzérmesek, világbajnokok voltak.

– A laikusok számára szinte követhetetlenül gyors a kardvívás. Aki szeretné jobban megérteni, hogy mi történik egyegy asszó során, az mire figyeljen?

– Az édesanyám a mai napig úgy enged el a versenyekre, hogy lehetőleg egylámpás találatokat adjak, mert azt érti. Nehéz közel hozni a két konvencionális fegyvernemet, a tőrt és a kardot a nézőkhöz, hiszen egyrészt tényleg nagyon gyors, másrészt sok a szabály. A modern technika siethet leginkább a sportág segítségére, elvégre a képernyőn keresztül, a szuperlassításoknak köszönhetően könnyebb bemutatni azt, ami a páston történik, és ebbe az irányba mutat a már alkalmazott mozgásfestés is. Így vagy úgy, de küldetése kell legyen a sportág vezetőinek, hogy közérthetőbbé, fogyaszthatóbbá tegye a szurkolóknak a vívást, de ez egy hosszabb folyamat.

– Milyen készségek kellenek ahhoz, hogy valaki az esetek többségében 14:14-nél bevigye, ne pedig elszenvedje az utolsó tust?

– Nehéz definiálni, hogy mi kell egy győzelemhez, és nem is szeretném magam abba a tévképzetbe zárni, hogy megvan hozzá a receptem. Mindig a következő találatra összpontosítok, igyekszem minden külső körülményt kizárva fókuszálni.

Ha tiszta a fej, a kéz és a láb megfelelő összhangja is könnyebben teremtődik meg. Az elmúlt három olimpián 14:14-es aszszóm egy sem volt, 13:13-as viszont kettő is, ami szintén lélektani kulcspillanat. A 2012-es londoni negyeddöntőben a német Max Hartung ellen nyertem onnan 15:13-ra, most, Tokióban pedig az elődöntőben a grúz Szandro Bazadzéval szemben. Nyugalom kell és koncentráció, mert arról nincs szó, hogy akár technikai, taktikai vagy éppen fizikai értelemben a me-

NÉVJEGY Kilencéves kora óta a Vasas SC vívója.

A nevelőedzője Gerevich György (1999–2008), akinek a halála után előbb Somlai Béla (2008–2015), majd Decsi András (2015–) irányította a felkészülését.

Háromszoros olimpiai bajnok (2012, 2016, 2021), emellett a világés Európa-bajnokságokról további nyolc-nyolc érme van.

A Fazekas Mihály Gimnázium matematikai tagozatán érettségizett, majd az ELTE-n nemzetközi tanulmányokat tanult, a Károlin pedig pszichológiát.

2016-ban az év sportolója lett.

2017-ben megnősült.

2020 óta a Vasas vívószakosztályának elnöke.

2021-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetettje.

12 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_10-15_szilagyiaron.indd 12

2021. 12. 21. 15:58

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

A koncentrációt erősítve, egy-egy kulcsszóval készültem az öt tokiói asszómra: lendület, biztonság, türelem, felszabadultság és végül uralom. zőny krémje felett állnék. Ha így lenne, az elmúlt kilenc évben sorra nyertem volna a világbajnokságokat is, ezzel szemben egész egyszerűen az olimpia nekem nagyon fekszik. Ha ugyan nem is 14:14, de azért van fájdalmas emlékem. Hasonlóan éles ugyanis a helyzet csapatban 44:44-nél, és bizony a 2019-es budapesti vb-döntőben a koreaiak ellen hiába szorított értünk a helyszínen hatezer néző a BOK Csarnokban, nem én adtam az utolsó találatot. Az fájt.

– Mindössze 22 éves volt, amikor 2012-ben, Londonban először olimpiát nyert, ráadásul a 2008-as pekingi játékokon is részt vett, sőt, a 2007-es világbajnok kardcsapatnak szintén a tagja volt. Minek köszönhetően ért be ilyen korán?

– Pontosan azért, mert már 17 éves koromtól lehetőséget kaptam. Nemcsak szimplán egyéniben vehettem részt a nemzetközi viadalokon, hanem a csapatversenyeken is. Ezért nagyon hálás vagyok az akkori szövetségi kapitánynak, Nébald Györgynek, aki hatalmas kockázatot vállalva pusztán a junioreredményeim alapján berakott engem a válogatottba, miután Lengyel Balázs szívizomgyulladás miatt kivált. Nagyon jól sikerült a bemutatkozás a szentpétervári vb-arannyal, onnantól ott voltam az összes világ- és Európa-bajnokságon, olimpián. Így 2012-ben, Londonban már mögöttem volt öt teljes szezon a felnőtt mezőnyben. Vagyis zsenge korom ellenére egyáltalán nem számítottam újoncnak, addigra a mezőny teljes értékű részévé váltam.

– Sokan úgy tartják, megvédeni nehezebb egy címet, mint megszerezni. Ehhez képest Rióban és Tokióban is magabiztosan menetelt az aranyéremig. Melyik sikernek mi volt a kulcsa?

– Flow-ban voltam Londonban, olyan napot fogtam ki, olyan ihletett állapotba kerültem, hogy a kard szinte magától adta a találatokat, nem is emlékszem az asszókra. Rióban picit feszültebb voltam, de tudatosabb, ezzel pedig azt is ellensúlyozni tudtam, hogy nem voltam olyan jó állapotban, mint négy évvel korábban. Így azokat az asszókat is meg tudtam nyerni, amelyeket lehet, hogy egy világkupán elveszítettem volna. Tokió pedig egy hollywoodi történet számomra, kicsit talán túlzó is, hiszen pár nappal az egyéni verseny előtt mutatták be a rólam szóló dokumentumfilmet. Az elmúlt öt évben rengetegszer kérdezték meg, lesz-e harmadik arany, mire én is eljutottam odáig, hogy vagy megnyerem, vagy nem kerek a történet.

– Egy mindenkiért címmel készült el az említett portréfilm, amely az előző olimpiai ciklusáról szól. Elégedett a végeredménnyel?

– Nem azzal a céllal vágtam bele, hogy az imázsomat formáljam, esetleg valami olyasmit kommunikáljak magamról, amiből majd előnyt kovácsolok. Pusztán őszintén meg szerettem volna mutatni Muhi András Pires szemüvegén keresztül,

hogy milyen egy élsportoló élete, hogyan mozgok ebben a közegben. Illetve hogy milyen egy olimpiai felkészülés, milyen érzelmek szabadulnak fel a páston és a színfalak mögött. Ebbe akartunk hiteles bepillantást adni, és azt hiszem, ez sikerült.

– Nem lehet könnyű újból megtalálni a motivációt egy-egy olimpiai bajnoki cím után. E téren voltak nehezebb időszakok?

– Szerencsére nem, engem egy-egy nagy siker még inkább ösztönöz, visszavágyom a csúcsra. Ott akarok lenni, hogy újra átéljem, ennek pedig egyetlen módja van. Ha már álltál a dobogó legfelső fokán, tudod, hogy az a rengeteg idő, energia, amit beletettél, mennyire megéri, ezáltal még egy igazán nehéz edzés is könnyebben megy. Ehhez a felismeréshez viszont arra tagadhatatlanul szükség van, hogy nemcsak a befektetői oldalt tapasztaltam meg, hanem azt is, amikor a profitot kiveszem.

– Elsőként nyert három egyéni olimpiai aranyérmet kardvívásban. Mi az új cél: irány a negyedik, az ötödik, esetleg a hatodik?

– Egyelőre Párizsig is van két és fél év, annál tovább most még nem tekintenék. Sőt, az újabb konkrét ötkarikás terveknek sincs még itt az ideje. Élvezni szeretnék minden asszót, hogy azokra ajándékként tekinthessek a már mögöttem lévő eredmények után. Az viszont már megfogalmazódott bennem, hogy mivel egyéni világbajnokságot még nem nyertem, mielőbb pótolnám ezt a hiányosságot. Ugyanilyen fontos számomra, hogy a kardcsapattal fenn tudjuk tartani az eredményesség mostani szintjét, de ez sem lesz könnyű, legalább olyan erős a mezőny, mint részünkről a motiváció.

– Az mindenesetre jó alap, hogy a párizsi olimpiáig a csapat biztosan együtt marad.

– Nagyon örülök, hogy nemcsak Szatmári András, hanem Gémesi Csanád és Decsi Tamás is a folytatás mellett döntött, rutinos versenyzőkre is szükség van. Igaz, így sincs kőbe vésve, hogy mi vagyunk a válogatott. Azt szeretném látni, hogy jönnek a fiatalok, és megkérdőjelezik ezt, dörömbölnek az ajtón, hogy be akarnak kerülni.

– Gerevich György volt a nevelőedzője, majd Somlai Bélával dolgozott együtt, 2015 óta pedig Decsi András készíti fel.

Mi különbözteti meg ezeket az edző-tanítvány kapcsolatokat?

– Gyuri bácsi nagyszerű pedagógus, igazi mentor volt, nemcsak nekem, hanem sokaknak. Elképesztően pozitív figura volt, nem csoda, hogy mindenki csak szuperlatívuszokban beszél róla. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ő volt a nevelőedzőm.

Amikor közvetlenül a 2008-as pekingi játékok előtt elment, 2021/51–52 FIGYELŐ | 13

F_10-15_szilagyiaron.indd 13

2021. 12. 21. 15:58

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

14 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_10-15_szilagyiaron.indd 14

2021. 12. 21. 15:58

| CÍMLAPON | SZILÁGYI ÁRON

megrázott a halála, még csak 18 éves voltam. Utána Somlai Bélánál folytattam, aki profi szemléletű szakember, szigorú, de elképesztő munkabírású. Az volt a filozófiája, hogy mindent alá kell rendelni annak, ha eredményt akarunk elérni a sportban. Decsi Andrással közelebb állunk egymáshoz korban, ennek megfelelően partneri a viszony, sokkal több a beleszólásom a felkészülés tervezésébe vagy a versenyprogram összeállításába. Vele is már hat éve dolgozom együtt.

– A felkészülési időszakban hogyan épül fel egy átlagos hete? Hány edzése van?

– Akár 10-11 is, ebből 3-4 funkcionális erőnléti tréning, a többi mind vívás. De az utóbbiak is változatosak, benne lábmunkával, iskolázással, de van, hogy skálaszerűen gyakoroljuk az akciókat.

– Ha még ezek után is maradna energiája, a sérülésveszély miatt nyilván csínján kell bánnia a kiegészítősportokkal. Síelni például engedik?

– Csak 27 évesen tanultam meg. Könnyen ki is maradhatott volna az életemből, csakhogy a feleségem családja rendszeresen síel, Rio után pedig rászántam magam, hogy én is kipróbálom. Eddig megúsztam sérülések nélkül. Vigyázok magamra, de például a squash is belefér, nagy csatákat szoktam vívni a bátyámmal. De nem csak egy másik sport kapcsolhat ki, Tokió előtt például rákaptam a dobolásra. A Žagar dobosa, Lázár Tibor keresett meg azzal az ötlettel, hogy szerinte lehet még fejleszteni a kéz-láb koordinációt, a ritmusérzéket, a végtagok függetlenítését egymástól. Olyannyira rákaptam, hogy otthonra is beszereztem egy felszerelést.

– Sportpszichológus is rendszeresen jelen van az életében?

– Igen, lassan tíz éve, és sokat segít, rendkívül hasznosnak tartom a mentális felkészítést. A Tokió előtti utolsó találkozónkon például arra kért Faludi Viktória, hogy az olimpián előttem álló öt asszóhoz a londoni és riói élmények, tapasztalatok alapján írjak fel előre egy-egy kulcsszót, amit közben ismételgetek magamban, ezzel is erősítve a koncentrációt. Sorrendben ezek voltak: lendület, biztonság, türelem, felszabadultság és végül uralom. Az ötből négyszer nagyon bejött a trükk, egyszer viszont nagyon nem. Merthogy a Bazadze elleni elődöntő minden volt, csak épp felszabadult nem. Mantráztam, de már 3:0 volt oda. Ekkor inkább elengedtem, és tudomásul vettem, hogy ez sokkal inkább egy tüzes, harcos, kemény, meccs, és vissza is tudtam jönni.

– Milyenek ma a vívósport infrastrukturális körülményei?

Jobbak, mint amikor elkezdte?

– Gyerekként nem az a fontos, hogy a legprofibb legyen a talaj, vadonatúj gépek vegyenek körbe, álljon rendelkezésre fizioterapeuta, erőnléti edző, masszőr, a versenyekre pedig lehetőleg kisbusszal szállítsanak. Nem izgat, ha ezek esetleg részben hiányoznak, mert szereted, amit csinálsz. Ha jobb is az infrastuktúra, az annak köszönhető, hogy jönnek az ered-

Mindig van hová fejleszteni a kéz-láb koordinációt, a ritmusérzéket, a végtagok függetlenítését egymástól.

Az utóbbi időszakban ebben a dobolás is sokat segített. mények, az ennek hatására egyre terebélyesedő utánpótlást pedig ki kell tudni szolgálni. Csak a Vasas vívószakosztályában, kicsik és nagyok, 350-en vagyunk. Ilyen élénk érdeklődés mellett jó eséllyel 10-20 év múlva is prosperálhat a sportág.

Ez a mai sikerek legfőbb hozadéka, és ne feledjük, ez idő alatt Szász Emese, Imre Géza vagy Siklósi Gergely hatására is sokan indultak el egy vívóterem felé. Ha ez az egészséges körforgás megvan, könnyebb forrásokat is bevonni a képzésbe.

– Tavaly óta szakosztályelnökként is dolgozik a Vasasnál.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az operatív vezetés és az anyaegyesület központi segítsége révén valószínűleg nélkülem is működne a vívószakosztály, a feladataim elsősorban a stratégiai döntésekre irányulnak, továbbá a kommunikációra, a reprezentálásra. De a fókusz mindezek mellett részemről alapvetően még az élsporton van.

– A civil életben erős alap, hogy a Fazekas Mihály Gimnázium matematikai tagozatán érettségizett, majd nemzetközi tanulmányokat hallgatott az ELTE-n, pszichológiát a Károlin.

Sok lehetősége lenne a sporton kívül a civil életben is, megragadja valamelyiket?

– Ezek érdekeltek, igyekeztem elmélyíteni a tudásom, de még nem tudom, mihez kezdek majd a két diplomával. Talán éppen azzal válna teljessé az életem, ha a sporton kívüli világban is karriert építenék. Kamuti Jenő például tőrvívóból lett neves sebész. Ezzel együtt a sportvezetés, a sportdiplomácia eddig kifejezetten tetszik, nem kevésbé nemes küldetés visszaadni másoknak a sporton belül a megszerzett tudást, tapasztalatot.

– Egy sportoló életét a versenynaptár határozza meg, de a karácsonyi ünnepek mennyire háborítatlanok? Szilágyiéknál is készül ilyenkor halászlé és bejgli?

– Vívásban az országos bajnokságot hagyományosan a karácsony előtti hétvégén bonyolítják, ez az idén sem volt másképp. Így a ráhangolódás rövid, de maga az ünnep családi körben ugyanolyan meghitt, mint másoknál. Ilyenkor három-négy napig tényleg nem megyek le a terembe, a szeretteimmel vagyok, pihenek, és azt eszem, ami jólesik, de aztán a két ünnep között már mozgok egy kicsit.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/51–52 FIGYELŐ | 15

F_10-15_szilagyiaron.indd 15

2021. 12. 21. 15:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NOVÁK KATALIN AZ ÁLLAMFŐI POSZT VÁROMÁNYOSA ELNÖKVÁLASZTÁS | Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli államfőnek a Fidesz – jelentette be Orbán Viktor pártelnökminiszterelnök az évzáró kormányinfón.

1990 óta a hatodik, egyben az első női köztársasági elnöke lehet hazánknak Novák Katalin, aki Áder Jánost válthatja a Sándor-palotában. A jelenleg a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő fideszes politikus jelöltségét a kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be a Karmelita kolostorban, ahol utalt arra – és egyúttal sajnálatát fejezte ki miatta –, hogy az Alaptörvény csak két ciklusra teszi lehetővé az elnöki tisztség betöltését. Áder János második ötéves periódusa 2022. május 10én jár le. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az államfőt az elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani, titkos szavazás útján.

Miután a négyévente esedékes országgyűlési voksolások legvalószínűbb dátuma jövő április eleje, a jelenlegi kormánytöbbség minden bizonnyal a lehető leghamarabb, március utolsó harmadában dönt a parlamentben az új elnök személyéről.

GYORS KARRIER

Az alkotmány szerint az elnökjelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, vagyis negyven politikusnak az írásbeli ajánlása szükséges. Az első voksolás akkor sikeres, ha egy jelölt a képviselők kétharmadának a szavazatát megkapja.

Mivel a Fidesz–KDNP-frakciószövetségnek jelenleg biztosított ez a létszám, Novák Katalint várhatóan már az első fordulóban megválasztják. Ezzel nemcsak a Sándor-palota új lakója lesz a negyvennégy éves politikus, hanem a Magyar Honvédség – szintén első női – főparancsnoka is. „Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársaságielnök-jelölti felkérést tisztelettel vállalom.

Maradok, aki vagyok” – ezt írta ki a közösségi oldalára Novák Katalin, röviddel a jelöléséről szóló miniszterelnöki bejelentés után. Bejegyzését egy óra alatt mintegy tízezren lájkolták.

Az 1977-ben, Szegeden született, közgazdász- és jogi végzettségű, háromgyermekes édesanya – az évszámból is láthatóan – már nem a Bibó-kollégista fideszesek generációjába tartozik.

Sőt, a nagypolitika színpadán csak az előző évtizedben jelent meg, ennek ellenére gyors karriert futott be. Sokáig a külügyi tárca állományában dolgozott, volt miniszteri tanácsadó Martonyi János második külügyminisztersége alatt, valamint frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos, ami nem meglépő annak fényében, hogy az angol és a német mellett franciául is folyékonyan beszél.

2012-től az emberi erőforrások akkori miniszterének, Balog Zoltánnak lett a kabinetfőnöke. Ezután már államtitkári

rangban képviselte a tárca nemzetközi ügyeit, majd hat évig, 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyi államtitkár volt.

Az idén novemberig külügyekért felelős Fidesz-alelnökként is politizáló Novák Katalin tavaly óta tárca nélküli miniszteri rangban felel a családpolitikáért. Ezzel kapcsolatban a kormányzati portálon megtalálható életrajzában az olvasható: célja a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő famíliák megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása, a generációk közötti együttműködés ösztönzése. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőknek ne kelljen lemondaniuk a családalapításról, ha fontos számukra a szakmai karrierjük. Nevéhez fűződik többek között a Családok éve 2018-as meghirdetése, a Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, olyan, nemzetközileg is elismert lehetőségek kidolgozása, mint a babaváró-támogatás, a négygyermekes anyák szja-mentessége, az Otthonteremtési program vagy a bölcsődefejlesztések elindítása.

POLITOLÓGUS

„Novák Katalin személyében egy olyan politikus lehetne Magyarország államfője, akinek eddigi karrierjét egyértelműen a sikeresség jellemezte, hiszen nemcsak a Fideszen belül ért el komoly politikai pozíciót, hanem a 2010 utáni kormányzati politika egyik legfontosabb szakpolitikáját, a családpolitikát képviselte és valósította meg” – kommentálta a tárca nélküli miniszter jelöltségé-

16 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_16-17_Novak.indd 16

2021. 12. 21. 16:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„Az ellenzék számára azért sem lesz egyszerű kérdés az államfőválasztás, mert jelenleg az országgyűlési kampánnyal kapcsolatos viták kötik le az energiájukat, és jelen pillanatban úgy tűnik, hogy komolyan vehető jelöltjük sem lesz az államfői pozícióra” – reagált a Nézőpont Intézet elemzője.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

JÁRVÁNY, ATOMENERGIA

nek a hírét a Nézőpont Intézet elemzője.

Rotyis Bálint a Figyelő érdeklődésére úgy fogalmazott: a kormány családpolitikája egyrészt egy bizonyítottan hatékony szakpolitikai ágazat – nő a születések, csúcson a házasságkötések száma –, amelyre a kabinet eddig nem látott öszszegeket költött, másrészt egy olyan terület, amely nemcsak a jobboldali szavazótáboron belül örvend népszerűségnek, hanem az ellenzéki szavazók szemében is egy örvendetes intézkedés.

Szavai szerint ezért a Novák Katalin által vitt családpolitika mindenképpen egy erős ajánlólevél, hiszen lényegében nemzeti egység áll mögötte, ami egy államfő esetén jogos elvárás. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy ő lenne az első női államfő Magyarországon – jegyezte meg, hozzátéve: ezzel a lépéssel a Fidesz azokat a kritikusokat is le tudná fegyverezni, akik azzal vádolták a kormánypártokat az elmúlt években, hogy nem elég modernek, és nem engedik, hogy a női politikusok komoly felelősséggel járó pozícióhoz jussanak.

Bár az államfőjelölésről szóló bejelentése „mindent vitt”, Orbán Viktor tucatnyi más témát is érintett a több órán át tartó sajtókonferencián. A fókuszban természetesen a járvány volt, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök megerősítette az oltásalapú védekezés fenntartását, egyúttal méltatta a harmadik dózis beadásának hazai ütemét, hiszen – mint mondta – a népesség közel egyharmada már megkapta az emlékeztető vakcinát, ami jóval több mint tíz százalékkal az európai uniós átlag fölött van. Hozzátette, hogy bár kézenfekvő lenne elrendelni a kötelező oltást, mint más államokban, de szerinte a magyar néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki. Ezért inkább az emberek meggyőzésére szeretné helyezni a hangsúlyt.

Fontos gazdasági nyilatkozata volt Orbán Viktornak, amikor közölte, hogy a nukleáris kapacitások zöldenergiaként való besorolását és a földgázból nyert erőforrások átmeneti fenntarthatóságának az elfogadását várja az Európai Bizottságtól. Reméli, hogy a brüsszeli testület még az idén világossá teszi: atomenergia nélkül nem valósítható meg a klímavédelem. A nukleáris energia kérdése téma volt a magyar kormányfő és a francia elnök közelmúltbeli budapesti megbeszélésén is, mivel Párizs a magyar kabinethez hasonlóan ugyancsak az atomerőmű pártján van. Emmanuel Macron a két ország egyik találkozási pontjaként hivatkozott az energetikai szuverenitásra, amelyet a gázimport csökkentésével, az atomenergia útján elindulva kívánnak elérni. A nukleáris energiát nem pusztán átmeneti erőforrásként kell kezelni – szögezte le a francia államfő.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/51–52 FIGYELŐ | 17

F_16-17_Novak.indd 17

2021. 12. 21. 16:12

EXPORTHITELEZÉS 2021-BEN Az idei évben sok minden történt a magyar exporthitelügynökségnél: még tovább nőtt a hitelezési aktivitásuk, újabb hitelprogramokkal bővítették termékpalettájukat, s végül, de nem utolsósorban beválasztották a világ exporthitel-ügynökségeit tömörítő Berni Unió Irányító Bizottságába. Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese számolt be 2021-ről.

– Az idei év ismét egy az alkalmazkodási képességet próbára tevő, kihívásokkal teli év volt a gazdasági szereplők számára. Az Önök szempontjából hogyan értékeli 2021-et?

– Tavaly ilyenkor azt mondtam 2020-ra, hogy minden idők legaktívabb üzleti teljesítményét nyújtottuk; most, 2021 végén pedig kijelenthetjük, hogy a tavalyi évet is túlteljesítettük. Azt a fordulatszámváltást, amit ’20 tavaszán a pandémia miatt elkezdtünk, tovább fokoztuk, úgyhogy a nagyon rövid válaszom az, hogy az EXIM eddigi fennállásának legintenzívebb évét zárjuk. A számok önmagukért beszélnek: a teljes portfóliót nézve 20% növekedést értünk el a tavalyi, akkori rekordévhez képest, így a hitelekkel, garanciákkal, biztosításokkal és tőkebefektetésekkel együtt 2000 milliárd forint feletti eszközállománnyal indulunk neki a következő évnek. 2020-ban minden nyolcadik folyósított vállalati hitel EXIM-es forrás volt, és a növekedést figyelembe véve erre az évre is hasonló statisztikákra számítok. Egy olyan nagy exportkitettségű országban, mint Magyarországé, ahol – öszszehasonlításképpen – az export volumene megközelíti a teljes GDP 80%-ának értékét, az exportszerkezetben működő cégek for-

rásellátása, kockázatmérséklése még inkább szükségszerű. Exporthitel-ügynökségként a krízisidőszakban jelentős hangsúlyt fektettünk az exportőreink belföldi hitelezésére, stabilizálására, mert az ő pénzügyi támogatásuk pillangóhatásként gyűrűzik be a gazdaság legkisebb szereplőnek gazdálkodásába is. Nem véletlen, hogy a jegybank programja után a miénk volt a második legkeresettebb gazdaságmentő hiteltermék, és a EU átmeneti keretszabályának lazítására pedig nagy számban jelentek meg uniós, illetve fejlett OECD-relációk a biztosítási portfóliónkban is.

– Milyen tényezőknek köszönhető elsősorban a sikeres évük? Hiszen Önöknek is nehezített terepen kellett helytállni az elmúlt időszakban.

– Az anticiklikusságnak. Hogy mit értek ezalatt? Egy állami hátterű exporthitel-ügynökség, mint mi, illetve a világon még működő másik 85 az USA-tól Kínáig, előtérbe lép akkor, ha gazdasági hanyatlás következik be, ennek mértékét pedig jelentősen befolyásolja, esetünkben értelemszerűen fokozza, hogy mennyire exportorientált az adott gazdaság szerkezete. A belföldi hitelezési tevékenységünk erősödése tehát egy a mindannyiunk számára fájdalmas világegészségügyi krízisből született gazdasági megtorpanásra adott gyors és nemzetközi tapasztalatokon alapuló válaszreakció. 1400 milliárd forint nagyság-

rendű hitelállománnyal fogjuk zárni 2021et, ami 25% körüli növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből az idén folyósított volumen meghaladja az 550 milliárd forintot, de a garancianyújtási állományunkat is közel megduplázzuk, megközelítőleg 2500-ra nő az ügyfélszámunk – 90%-os kkv-arány mellett –, ami szintén egy 30% körüli növekedés eredménye. Fontos látni azt is, hogy nemcsak belföldön, hanem külföldön is hitelezünk. A teljes hitelállomány körülbelül 30%-a külföldi kockázatvállalás, tehát nem a hazai cégeknek, hanem azok exportvevőinek nyújtott hitel annak fejében, hogy magyar cégtől magyar terméket vagy technológiát, tudást importálnak a világ valamely országában.

Mi az időzónák origójában dolgozunk. Jelenleg – a hazai ügyfeleken felül – 62 országban van ilyen konstrukcióban kockázatvállalásunk, tehát amikor a külkereske-

18 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_18-19_exim_PR1.indd 18

2021. 12. 20. 16:53

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

PR

delmi ügylet pénzügyi háttere úgy áll öszsze, hogy a hitelfelvétel terheit, kamatait nem a magyar exportőrre, hanem annak vevőjére telepítettük. A pandémia ellenére a portfólió ezen szelete is nőtt mind volumenben, mind pedig a relációk tekintetében. Összességében tehát valóban nehezített terepen álltunk, állunk helyt, de ez a dolgunk, és a számokban realizálódó piaci válasz azt igazolja, hogy jól kalibráltuk a szerepvállalásunkat.

– Visszakanyarodva a belföldi, azon belül is a kis- és középvállalatokra, termékszinten mire volt leginkább igénye a piacnak?

– Az év első felében töretlen volt a kereslet a rövid és hosszú lejárató forgóeszközhitelekre, azon belül a Kárenyhítő Hitelprogramra, amivel a teljes vállalati vertikumot ki tudtuk szolgálni a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, azon belül az exportőrök-

től a beszállítókon át az külpiaci megjelenést még csak tervezőkig. A program augusztus elejéig volt elérhető, akkor a befogadott kérelmek összege elérte – az előtte több lépcsőben megemelt – 700 milliárdos keretet. Ebből több mint 620 milliárd forint már folyósításra is került. Az ügyletek típusa nagyon diverzifikált: a legkisebb ügylet értéke nem éri el a 1,5 millió forintot, a legnagyobb pedig 18 millárd, de 90%ban kkv-ügyfelekkel bővült a portfóliónk a Kárenyhítő program keretében. Szintén a programcsomag részeként nyílt lehetősége az exportőröknek, hogy a világ bármely pontjára irányuló exportszállításukat velünk biztosítsák, amennyiben halasztott fizetésű megállapodásuk van a partnerrel. Erre korábban az EU-n belül vagy

más fejlett országokban nem volt lehetőség, most viszont 18 új ilyen országreláció jelent meg a biztosítói portfólióban. Megnőtt a cégek kockázatérzékenysége, és beépítették ezt pénzügyi eszközt is a gazdálkodási modelljükbe.

Mindig arra törekszünk, hogy a piaci igényekre ne csak reagáljunk, hanem proaktívan felkészüljünk, ezért tavasszal – az akkor még futó Kárenyhítő programmal párhuzamosan – elindítottuk a Fordulat Beruházási Hitelt, a negyedik negyedévben pedig a külföldi tőkeberuházásokra kialakított termékkoncepciót. Ráfordultunk tehát az új beruházások megvalósításának finanszírozására, legyen szó belföldi vagy akár az országhatáron túl megvalósított beruházásról. Az látszik, hogy az elmúlt lassan két év lehetőségeket, új piacokat is nyitott az exportőröknek, amit ki kell aknázni. A nagyobb piac viszont nagyobb feladatot is jelent, legyen szó akár minőségelvárásokról vagy kapacitásképességről.

A Fordulat Beruházási Hitel, amit kkv-k vehetnek fel akár 10 éves futamidővel, egy tökéletes megoldás a szükséges fejlesztések finanszírozására: a mostani, folyamatosan növekvő kamatkörnyezetben nyújt fixált kamatot euróalapon 0,1, forint esetében pedig 1,5%-on. Ez a program az EU állami támogatások nyújtására vonatkozó ideiglenes keretrendszerét használja ki, ami – a jelenlegi tudásunk szerint – 2022. június végéig lesz elérhető, összesen 300 milliárdos keretösszeggel. Ha a külföldi beruházásokat, az úgynevezett FDI projekteket nézzük, két szempontot is ki kell emelni.

Az egyik a céges életpálya. Azt szoktam mondani, hogy ha belföldön sikeres egy cég, azt érettséginek tekinthetjük, de ha exportál, az már egyetemi diploma. Ebben az összefüggésben a kifektetés, amikor valaki a felvevőpiacához telepíti a termelést, a PhD-fokozat. Ez lehet teljesen új beruházás, vagy a versenytárs, esetleg a korábbi vevő, beszállító partner felvásárlása, tehát a működés horizontális vagy vertikális integráció útján történő hatékonyságés költségoptimalizálása. Másik, ezt erősítő tényező, hogy az elmúlt időszakban megtapasztaltuk, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok, tehát egy ilyen jellegű beruházás jelentős kockázatcsökkentő lépés a cég hosszú távú, stabil működésében.

2021/51–52 FIGYELŐ | 19

F_18-19_exim_PR1.indd 19

2021. 12. 20. 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FORDÍTOTT AGYELSZÍVÁS

„A tehetséges ember önmagát boldogabbá, a közösséget pedig gazdagabbá teszi” – írja honlapján egyfajta credóként az állami tulajdonban lévő Nemzeti Tehetség Központ (NTK). A közhasznú nonprofit kft. feladatai igencsak széles skálán mozognak, de közös bennük az, hogy végeredményben mindegyik a talentumok felkarolását és segítését helyezi a középpontba. Ezek egyike

a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram, amely azoknak a kiemelkedő kvalitású magyar fiataloknak szól, akik a világ legrangosabb egyetemeire készülnek.

PÁLYÁZAT

Az ösztöndíjprogram a felvételi eljárás, illetve egy vagy több egyetemi tanév költségeire nyújthat fedezetet. „Eddig két év-

folyama van a Stipinek, amely az érdeklődők számát tekintve jókora népszerűségnek örvend. Sok fiatalnak ugyanis a magas tandíjak és megélhetési kiadások miatt csak ezáltal válik lehetővé, hogy megmérettesse magát külföldön. Ennek az ösztöndíjnak köszönhetően tényleg csak a tanulásra kell koncentrálniuk a nyertes pályázóknak” – mondta Papp Zsófia a Figyelő érdeklődésére. A köz-

FOTÓ: BRIAN SNYDER, REUTERS

TEHETSÉGGONDOZÁS | Két éve működik a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogram, amellyel tehetséges magyar fiatalok világhírű egyetemeken folytatott tanulmányait finanszírozza az állam.

A röviden csak Stipinek nevezett, az idén több mint 400 millió forintos keretösszegű támogatás részleteiről, eddigi tapasztalatairól Papp Zsófia, a pályáztatást lebonyolító Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője beszélt a Figyelőnek.

20 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_20-21-Osztondij-program.indd 20

2021. 12. 20. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | HARVARD–YALE-ÖSSZECSAPÁS A PÁLYÁN. MAGYAR FIATALOK IS TANULHATNAK A SPORTBAN SZINTÉN KIVÁLÓ AMERIKAI ELITEGYETEMEKEN

mazott a központ ügyvezetője. Elsősorban tehát azok pályázatát várják, akik ezeken a helyeken készülnek továbbtanulni. Természetesen benyújthatja a kérelmét az a fiatal is, akinek a vágyott intézménye nincs a rangsorban, de meg tudja győzni a bírálókat arról, hogy az általa kiválasztott helyen olyan kiemelkedő tudásra tesz szert, amely megéri az anyagi támogatást. Arról, hogy végül kiket patronál a tehetségközpont, egy többnapos szakmai kiválasztótáborban való részvételt követően egy független bírálóbizottság dönt.

Annak érdekében, hogy a hazai középiskolák végzős diákjai személyesen is informálódhassanak az ösztöndíjprogramról, decemberben országos tájékoztató roadshow-ra indultak több hazai nagyváros és a főváros középiskoláiba.

Január végéig járják az országot, és az érdeklődők az Educatio 2022-es kiállításon is bővebb információt kaphatnak a programról a Nemzeti Tehetség Központ standjánál.

HAZATÉRÉS

pont munkáját irányító szakember hangsúlyozta: az elnyert támogatás tulajdonképpen a hallgató kintlétének minden kiadására fedezetet nyújt. Így egyebek mellett a tandíjra, a tankönyvekre, az odaés a hazautazás költségeire, a lakhatásra, megélhetésre, sőt még a szükséges koronavírus-tesztelésre is kiterjed a keret.

Az NTK – a különböző nemzetközi ranglistákat ötvözve – elkészítette a legrangosabb külföldi egyetemek listáját, amelyen hatvanhét, úgynevezett priorizált intézmény szerepel. Megtalálható közöttük a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem, valamint a King’s College London Nagy-Britanniából, a Harvard, a Yale és a Massachusetts Institute of Technology az Egyesült Államokból, a párizsi Sorbonne, a berlini Humboldt Egyetem, valamint több ausztrál, holland és svájci felsőoktatási intézmény is. „Ha egy jelentkező felvételt nyer ezek egyikére, az önmagában garancia arra, hogy valóban egy kivételes képességű tanuló” – fogal-

Az ösztöndíjasok számát a rendelkezésre álló forráskeret határozza meg, de mivel a felmerülő költségek nem egyformák az egyes országokban, a támogatási összegplafonok is eltérők. Egy európai uniós tagállam egyeteme esetén legfeljebb évi 15 millió forintra lehet pályázni, egy észak-amerikai intézménynél viszont – tekintettel a magasabb tandíjakra – a felső határ már 27 millió. Az idén 412 millió forint volt az ösztöndíjakra fordítható keretösszeg, és jelenleg negyvenhét diák tanul külföldön a Stipendium Peregrinum finanszírozásában.

Az ő visszacsatolásaik alapján számolt be Papp Zsófia arról, hogy a külföldi hallgatótársakat általában „lenyűgözi” ez az egyedülálló, százszázalékos „szponzorálást” biztosító program. „Azt szoktuk mondani, hogy a Stipi egy fordított brain draint, tehát fordított agyelszívást valósít meg. Hiszen arról van szó, hogy a magyar fiatalok külföldön megszerzik a tudást, amelyet azután hazahoznak és itt hasznosítanak. Tehát fontos, hogy várjuk őket haza” – magyarázta az ügyvezető az ösztöndíjprojekt egyik lényeges kritériumát. A támogatottaktól ugyanis

azt várják el kötelezettségképpen, hogy legalább a finanszírozott egyetemi éveikkel azonos időt töltsenek el idehaza a diplomaszerzést követően.

A 2021–2022-es tanév nyertes pályázóinak listáját böngészve azt látni, hogy többségében brit és észak-amerikai egyetemeken tanulnak a nyertesek, de nem teljes az angolszász hegemónia, sokan választottak ugyanis például holland intézményt maguknak. Ezekkel az adatokkal kapcsolatban Papp Zsófia arra hívta fel a figyelmet, hogy a brexit következményeként jelentősen visszaesett a brit továbbtanulást tervező diákok száma, ezzel egy időben pedig megugrott a Hollandiába, például Amszterdamba vagy Leidenbe készülőké. Jelezte egyébként, hogy immár hatodik éve nemcsak Magyarországon, hanem Londonban is működtetnek egy központot. Ennek a célja, hogy segítse a Nagy-Britanniában élő magyar fiatalokat többek közt rendezvények, képzések szervezésével, de gyakorlatilag bármilyen kérdésben fordulhatnak az irodához, legyen szó nyári munkáról vagy gyakornoki pozíciókról. „Biztonságérzetet adunk nekik. Nem akarjuk elengedni a kezüket, hanem fenntartani és erősíteni szeretnénk az anyaországukhoz fűződő szálakat” – mondta. Hozzátette, hogy ettől az évtől már minden külföldön tanuló hazai egyetemistának adott a lehetőség, hogy a Nemzeti Tehetség Központhoz forduljon.

TEHETSÉGBARÁT TÁRSADALOM

Mindeközben immár több mint egy évtizede zajlik a Nemzeti Tehetség Program, amely évente 300-350 ezer jó képességű fiatalt támogat az anyaországban és a külhonban. A cél felfedezni, megőrizni és ösztönözni a kiemelkedő teljesítményt produkáló diákokat. A program büdzséje az idén 3,6 milliárd forintra rúgott, jövőre pedig várhatóan 4,4 milliárdra nő. A program forrása az egyszázalékos szja-felajánlásokból származik, az így befolyt pénzt pedig a kormány minden esztendőben minimum megduplázza – közölte az NTK ügyvezetője. „Az összes célunk abba az irányba mutat, hogy tehetségbarát legyen a társadalmi közeg Magyarországon, és hogy ne hagyjunk elveszni egyetlenegy talentumot sem” – összegezte a központ célkitűzését Papp Zsófia.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/51–52 FIGYELŐ | 21

F_20-21-Osztondij-program.indd 21

2021. 12. 20. 16:54

FENNTARTHATÓSÁGBAN IS AZ ÉLEN Az idén az MKB Bank kapta a Magyar Nemzeti Bank 2021-es Zöld Bank Díját.

Az elismerés kapcsán Puskás András, a Magyar Bankholding kiemelt ügyekért, kormányzati kapcsolatokért, kommunikációért és ESG-fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettese nyilatkozott a Figyelőnek. Kiemelte: a majdan létrejövő új pénzügyi szolgáltató a fenntarthatóság terén is az élen kíván járni Magyarországon.

Egyre többet hallani – egyelőre főleg nagyvállalati, szabályozói oldalról – az ESG-ről. Mi is ez pontosan?

– Az ESG az angol környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szavak rövidítése, és olyan komplex megközelítést, rendszert jelent, amelyet szem előtt tartva az adott vállalat egyszerre tud megfelelni a fenntarthatóság követelményének, odafigyel működésének társadalmi hatásaira, és áttekinthető irányítási modell mellett működik. E hármas szempontrendszerből talán már látszik, hogy az ESG nem pusztán egy olyan kritériumhalmaz, amelynek egyes termékeknél vagy szolgáltatásoknál meg lehet felelni, hanem egy komplex rendszer, működési logika, amely meghatározza egy adott vállalat és azon keresztül az egész gazdaság működését is.

– Hogyan befolyásolja az ESG a Magyar Bankholding működését, jövőképét?

– A Magyar Bankholding tagjainak fúziója most zajlik, amelynél nemcsak azt igyekszünk szem előtt tartani, hogy a majdan létrejövő szuperbank minél hatékonyabb, az egyesülési folyamat pedig minél zökkenőmentesebb legyen, hanem közben kiemelt figyelmet fordítunk az innovációra, a fejlesztésekre is.

Ennek egyik eleme az informatikai rendszer teljes cseréje, amelynek révén úgy hajtunk végre digitális ugrást – megelőzve ezzel a piacot –, hogy már szem előtt tartjuk az ESGszempontokat is: hiszen a digitalizáció már önmagában költségcsökkentéssel és a működésünk környezeti hatásainak mérséklésével jár együtt. Az átalakulási folyamat közepette ugyanakkor az ESG-re mint szélesebb rend-

szerre is kiemelt figyelmet fordítunk, és az a feltett szándékunk, hogy ezen a területen is az élen járjunk Magyarországon.

– Az ESG-szempontokat milyen útmutatók alapján próbálják meghonosítani a bankok?

– Az Európai Unióban már eddig is több ezer oldalnyi szakirodalom keletkezett a kérdésben, ám az nem alkot egységes rendszert. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kiadott egy néhány oldalas zöld irányelvet, amely rendszerbe foglalja az ESG-vel kapcsolatos tudnivalókat, és a megtehető lépések sorozatára is javaslatot tesz: ezt sorvezetőként használva jóval könnyebben el tudnak indulni a piaci szereplők. Fontos ugyanakkor látni, hogy az ESG-szemléletmód teljesen átalakítja a banki logikát. Erre jó példa, hogy az ügyfeleket minősítési rendszerbe sorolja annak alapján, hogy eddig mit tettek, és mit kívánnak tenni az ESG-szempontok érvényesülése érdekében, és ez meg tud jelenni az értékelésükben is. Itt persze nem arra kell gondolni, hogy az a vállalat, amelynek működése jelenleg nem környezetbarát, ne kaphatna finanszírozást, de fel kell készülni arra, hogy a közeli jövőben már a finanszírozott cégek ESG-hez való viszonyulását is vizsgálni fogják a bankok a bírálat során. Ez ugyanakkor fordított irányban is igaz, tehát a Magyar Bankholdingnak mint régiós szinten is meghatározó méretű pénzügyi szolgáltatónak is kiemelt figyelmet kell fordítani az ESG-szempontok érvényesülésére, hiszen ez a mi megítélésünket is nagyban befolyásolja – például a hitelminősítők által adott besorolásoknál is.

– A nagyobb vállalatoknál – köztük bankoknál – már hosszú évek óta futó vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) projektek hogyan illeszkednek az ESG-hez?

– A társadalmi felelősségvállalás továbbra is fontos elem marad a vállalatok életében.

Viszont látni kell azt is, hogy az ESG sokkal szélesebb körű, komplexebb megközelítést jelent, amely a vállalatok átalakuló működésén keresztül az egész gazdaságra óriási hatást gyakorol.

– Miért éri meg egy vállalatnak – így akár egy pénzügyi szolgáltatónak –, hogy jelentős tőkét és energiát invesztáljon az ESG-szempontok érvényesítésébe?

– Tanulmányok bizonyítják, hogy ha a vállalatok nem tesznek semmit a fenntarthatóság érdekében, akkor hamarosan nőni fognak a kockázataik és a költségeik, így a bankok is drágábban szolgáltatnak majd. Így nyilvánvaló, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése nemcsak környezetvédelmi, de komoly gazdasági és fi nanszírozási kérdés is. Banki szempontból már most is több olyan termék vagy program elérhető a piacon – például a Magyar Nemzeti Bank Zöld Hitel és Zöld kötvény programjai – amelyek ösztönző erővel bírnak, és a fenntartható működés támogatásának irányába terelik a piaci szereplőket.

A Magyar Bankholding tagbankjai igyekeznek aktív szerepet vállalni ezekben a programokban, akár ami az MNB által refinanszírozott zöld hitelt vagy a zöld kötvényt illeti: éppen ezért vagyunk különösen büszkék arra, hogy a napokban a Magyar Bankholding csoport tagja, az MKB Bank kapta a Magyar Nemzeti Bank 2021-es Zöld Bank Díját. Nem szabad emellett megfeledkezni azokról az uniós programokról, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fenntarthatóságot szolgálják: például csak a magyar agrárium fejlesztésére és finanszírozására 4300 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a következő uniós költségvetési ciklusban,

22 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_22-23_bankholding_PR.indd 22

2021. 12. 20. 16:54

PR

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

PUSKÁS ANDRÁS, A MAGYAR BANKHOLDING KIEMELT ÜGYEKÉRT, KORMÁNYZATI KAPCSOLATOKÉRT, KOMMUNIKÁCIÓÉRT ÉS ESG-FENNTARTHATÓSÁGÉRT FELELŐS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE

és ennek közvetítésében mi is aktív szerepet kívánunk vállalni. Emellett most már nagyon erős a társadalmi elvárás Magyarországon és az Európai Unióban is, hogy a bankok és a vállalatok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Azt látjuk, hogy a fiatalabb generációk tagjai már nem szeretnének, vagy egyre inkább vonakodnának olyan helyen dolgozni, ahol nem foglalkoznak a fenntarthatósággal és a zöld pénzügyekkel. Így az a tény, hogy a most kialakuló szuperbank élen kíván járni ezen ESG-szemléletmód érvényesítésében, nagyon erős hívószó le-

het: ez egyaránt igaz a lakossági és vállalati ügyfeleink, valamint a meglévő és leendő munkavállalók – illetve hozzájuk kapcsolódóan az employer branding – oldaláról is.

– Készül a Magyar Bankholding fenntarthatósági stratégiája. Milyen irányokat tűzött ki a majdani bank?

– A részletes ESG-stratégiánkat várhatóan márciusban hozzuk nyilvánosságra. A straté-

gia ötéves időtávú, és féléves intervallumokra bontva határozza meg a végrehajtandó feladatokat, illetve az elérendő célokat. A legfontosabb célunk az – ahogy ezt már korábban említettem –, hogy bankcsoportunk a fenntarthatóság területén is élen járjon Magyarországon: ennek érdekében egy ESG-kompetenciaközpontot hozunk létre a csoporton belül, amely koordinálja a feladatokat. A kompetencia-központ munkáját a releváns banki területekről egy-egy önkéntes nagykövet segíti majd: így az ESG-területnek lesz felelőse a kockázatkezelésnél éppúgy, mint a mondjuk az üzleti területen. Az is célunk, hogy rövid időn belül a lakossági és vállalati termékpalettánkban is jelenjenek meg saját fejlesztésű zöld konstrukciók: itt például arra lehet gondolni, hogy azok a lakossági ügyfelek, akik a fenntarthatóságot szolgáló beruházásukhoz – például e-autó vásárláshoz vagy kis energiafogyasztású háztartási gép beszerzéséhez – kérnek finanszírozást, a piacinál kedvezőbb kondíciókkal tehessék ezt meg.

– Ez ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a zöld hiteleknél jóval kisebb az elérhető árrés is a piacinál. Nem jelent-e ez többletkockázatot?

– A kérdés jogos, ám azt is látni kell, hogy a zöld finanszírozást sokszor állami vagy jegybanki programok is segítik, amelyekhez állami garanciavállalás is társulhat, ami csökkenti a kockázatot. Ez a modell már korábban is jól működött, elég csak az NHP példájára gondolni.

– Szabályozói szerepkörében a jegybank mit tud még tenni annak érdekében, hogy a bankoknak is könnyebb legyen a dolga?

– Itt elsősorban a már most alkalmazott eszközök további bővítésére lehet gondolni.

A jegybank már említett zöld ajánlását például – megfelelő felkészülési időt követően – rendeletté lehetne alakítani, amely így már kötelező lenne a nagyobb pénzügyi szolgáltatókra nézve. Az eszközrendszert is lehet bővíteni, csakúgy, mint a támogatott konstrukciókét, ezzel is ösztönözni a szolgáltatókat a gyorsabb fejlődésre. A jegybanki szabályozókon túl viszont az is nagyon fontos, hogy maguk a piaci szereplők is felismerjék az ESG-alapelvek alkalmazásának fontosságát, hiszen itt is igaz, hogy aki gyorsabb, az jelentős előnyhöz juthat a versenyben. Az ESG-minősítési rendszerek pedig nem állnak meg a bankoknál vagy a nagyvállalatoknál, rövid időn belül eljutnak az egészen kis cégekig és a lakosságig is, tehát körbe érnek az egész gazdaságban.

2021/51–52 FIGYELŐ | 23

F_22-23_bankholding_PR.indd 23

2021. 12. 20. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

HOSSZÚ SZÁZ NAP ELŐTT ÁLLUNK

24 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_24-26_Mraz_agoston.indd 24

2021. 12. 21. 9:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MRÁZ ÁGOSTON | Az alkotmány és a sarkalatos törvények eltörlésének felvetése mögött kőkemény érdekek húzódnak a háttérben. A nemzeti vagyontörvény és a földtörvény egyszerű többséggel való megváltoztatása könnyen elképzelhető, hogy kiknek kedvezne – erről is beszélt a Figyelőnek a Nézőpont Intézet vezetője.

Nemrég 12 európai kormány stabilitását és teljesítményét vizsgálták, Magyarország pedig az elsők között végzett mindkét kategóriában. Miért nem hatékony egy olyan koalíció, amelyet 5-6 párt alkot, milyen példák vannak erre a régióban?

– A magyar kormány komoly versenyelőnye a régió több országával szemben, hogy tagjai elsősorban a szakterületükkel foglalkozhatnak, nem pedig a koalíción belüli belső versengések terhelik a mindennapjaikat. Ez lehetővé teszi a hosszú távú tervezést és a rövid távú válságkezelést is. A kormány az átoltottság, az államadósság-kezelés vagy a munkahelyvédelem területén ezért teljesíthetett az egyik legjobban a közép-európai régióban. Önmagában nem a koalíció intézménye a probléma, hiszen, bár ritkán beszélünk róla, de a Fidesz és a KDNP között is koalíció áll fenn, hanem a közös érdekek és a kölcsönös bizalom esetleges hiánya. A szlovák kabinet válságkezelésének teljesítménye például azért maradt el a magyar kormányéhoz képest, mert az országot vezető nagykoalíción belül folyamatosak voltak a személyközi villongások, programviták és felelősséghárítások. Ezzel szemben a szlovén kormánykoalíció tagjai az uniós soros elnökség kényszere és a jövő áprilisi választás közelsége miatt csillapították a vitáikat, és a Janša-kormány is a régió éllovasai közé került. Látszólag a lengyel kabinet is instabil volt 2021ben, de valójában az egyik kisebb koalíciós partnerének a kormánybuktatási kísérlete kudarcot vallott, és a varsói kabinet az idei évben relatíve stabil, valamint objektíven sikeres volt.

– A nemzetközi politikánál maradva, Németországban – az Európai Unió legerősebb tagállamában – szociáldemokrata–zöld–liberális kormány alakult. Mit jelent ez az unió dimenziójában: megerősödnek a föderatív Európát támogató erők Brüsszelben?

– Berlin eddig is a föderatív Európa híve volt, hiszen Németország mintájára képzeli el az ideális EU-t is. A különb-

ség mostantól csak az lesz, hogy az eddigi bújtatott törekvések nyílttá válnak, és Németország büszkén fogja hirdetni a vízióját. A vörös és a zöld baloldal, valamint a balliberális dominanciájú szabaddemokrata párt közös kormányától az lenne a meglepő, ha nem így tenne.

Ugyanakkor közép-európai nézőpontból nincs ok az aggodalomra, a nyílt vita előnye, hogy minden szereplőt állásfoglalásra kényszerít, valamint kialakulnak a vitatkozó felek táborai. Évekkel ezelőtt a föderalisták ügyesen az Európa-pártiság dimenziójában értelmezték ezt a nézeteltérést, azt állítva, hogy az antiföderalisták Európa-ellenesek. Ma már világos, hogy a vita arról szól, hogy az Európai Egyesült Államok vagy az Európában Együttműködő Nemzetek segítségével lehet-e jobban elérni az erős, autonóm Európa népszerű vízióját. A berlini föderalizmust nemcsak a közép-európai ellenállás fékezheti a jövőben, hanem a franciák önképe is, akik aligha akarnak egy német dominanciájú Európában élni, és talán a német pragmatizmus is ad okot némi reményre. Az unió, illetve a közös piac szétverése ugyanis ideológiai okokból a német gazdaság rémálma.

– A föderációt elutasító Fidesz, valamint francia és olasz pártok vezetésével most formálódó európai jobboldali pártcsalád mekkora erőt képviselhet Brüsszelben?

– Soha senki nem ígérte, hogy az európai jobboldal újjászületése egyik napról a másikra sikerül. Rengeteg szervezeti kérdést kell megoldani, személyközi vitát szükséges rendezni és programszintű különbséget kell összehangolni. A folyamat azonban elindult, és az ellenfelei aggodalmából is érezhető, hogy mindenki a sikerével számol. Fontos állomás lesz a 2022-es magyar választás, ahol az egyik kezdeményező, Orbán Viktor demokratikus felhatalmazásáról és megerősítéséről döntünk mi, magyarok, de az ezzel egy időben zajló francia elnökválasztásnak

és az olasz államfőválasztás miatt átrendeződő itáliai belső erőviszonyoknak is fontos szerepe lehet. Ha 2022-ben már létrejön az új frakció, az mostani tudásunk szerint a harmadik legnagyobb lehet az Európai Parlamentben, amely az irányító posztok kiosztásakor megkerülhetetlen. A cél azonban elsősorban a 2024 kora nyarán esedékes EP-választás lehet, amikor az uniós polgároknak reális esélye lesz az európai elitváltásra és az új jobboldali pártszövetség megerősítésére.

– Mire számít, nő majd a német és ezzel együtt a most sem elenyésző brüszszeli „jogállamisági” nyomás Magyarországra?

– Jövő áprilisig mindenképpen növekedésre számítok, hiszen az egész jogállamisági kérdés Brüsszel kampányeszköze. Mennél inkább Brüsszel-párti valaki, szerintük annál inkább jogállami.

Beszédes volt, hogy az unió fővárosában a jogállamiság megmentőjeként üdvözölték azt a Márki-Zay Pétert, aki egyszerű többséggel ígéri megváltoztatni a magyar jogállam Alkotmányát, és elkergetné a közjogi méltóságokat, csak azért, mert sem neki, sem Brüsszelnek nem barátai. A 40-es években ugyanígy sajátították ki a kommunisták a demokrácia fogalmát, büszkén hirdetve azt például a szovjet bábállam Német Demokratikus Köztársaság nevében is. Az a szomorú az egészben, hogy mind a demokrácia, mind a jogállamiság rendkívül fontos vívmány, Magyarország Alaptörvényének megkerülhetetlen része, amelyet minden magyar állami szervnek védenie kell, mégis évek óta defenzív vitára kényszerítik Brüsszelből a nekik nem szimpatikus országokat. A szelektív észlelés, a politikailag motivált vizsgálatok és a kettős mérce miatt épp lejáratják e fogalmakat, ahelyett, hogy megvédenék azokat. Kérdés az, hozhat-e fordulatot a magyar és a francia választás utáni helyzet. Az új erőviszonyok lehetőséget te2021/51–52 FIGYELŐ | 25

F_24-26_Mraz_agoston.indd 25

2021. 12. 20. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY A Nézőpont Intézet vezetője.

remtenek egy-egy megállapodás, békeszerződés megkötésére, de történelmi kompromisszum aligha várható. Szkeptikus vagyok arra vonatkozóan, hogy az új jobboldal várható emelkedése önkritikára sarkallná az európai baloldalt.

– Lengyelország épp a napokban figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel továbbra is meg akarja buktatni a jobboldali kormányt, akkor minden fontosabb ügyben vétózni fognak az Európai Tanácsban.

Ez hatékony válaszlépés lehet, a magyar kormány is követheti ezt a példát?

– Lengyelországot az európai bírák már napi másfél millió eurós bírsággal sújtották, egy ehhez mérhető politikai támadásra érthető, ha határozott politikai válasz születik egy szuverén államban. A jó válasz azonban sosem írható le a helyzet ismerete nélkül, elméleti tudással. Jelenleg csak annyi jelenthető ki, hogy mivel Brüsszelben nem válogatnak az eszközökben, Magyarországon sem célravezető a helyes és arányos válaszok esetén finnyásnak lennünk. Ugyanakkor minden konfrontáció során fontos, hogy egy felelős politikusnak gondolnia kell a megállapodás lehetőségére is. A magyar kormányfő mindig így tesz, az alapvető elvek és értékek mellett elszántan kiáll, de mindig kész a meghunyászkodás nélküli, kölcsönösen előnyös kompromisszumra.

– Az imént már felmerült a sokpárti koalíciók kudarca; Magyarországon az ellenzék hatpárti (vagy hétpárti) együttműködésben gondolkodik. Lát-e koherens pénzügyi, gazdasági, társadalmi programot, olyan elképzeléseket, amelyeket kormányon megvalósítanának?

– Azt hiszem, ilyen eredményekkel maguk sem állítják, hogy büszkélkedhetnek. Egyetlen közös programpontjuk, hogy nem kedvelik Orbán Viktort.

Mindez nemcsak komolytalan, de elgondolkodtató is. Azt jelenti, hogy egy elképzelt ellenzéki győzelem esetén azt csinálnák, amihez kedvük van, a választók felhatalmazása biztosan nem kötné őket. Ilyen helyzetekben csak felerősödik a titkos tanácsadók, ismeretlen finanszírozók és érdekcsoportok befolyása, küzdelme, a kormányzás viszont biztosan veszít lendületéből. Országépítés helyett látványprojektek, döntésképtelenség és részérdekek érvényesítése következne be.

2015 – a politikatudományok doktora.

2005 – politológus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar).

2005 – Internationales Parlaments Praktikum – A Bundestag nemzetközi parlamenti gyakornoki programja.

2003–2004 – Studienkolleg zu Berlin (a Német Nemzeti Akadémiai Alapítvány és a nonprofit Hertie Alapítvány közös előkészítő főiskolája).

Adjunktus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézet).

Szakterülete: választási és pártrendszerek, magyar, valamint európai belpolitika.

– Már szóba került az Alaptörvény feles többséggel való átírása. Ez tényleg komoly ellenzéki felvetés, vagy csupán a táboruk keménymagjának szól?

– Nehéz eldönteni, hiszen politikusaik olyan elszántsággal beszélnek a jogállam lebontásáról, hogy választási győzelmük esetén nem lehetne azzal vádolni őket, hogy nem szóltak előre. Az alkotmány és a sarkalatos törvények eltörlése előtt a baloldali kormányfőnek nem kellene őszödi beszédet tartania. Egyébként a vitának sokszor csak az ideológiai dimenzióját vesszük észre, holott kőkemény érdekek is húzódnak a háttérben.

Ha a nemzeti vagyontörvény és a földtörvény megváltoztatható lenne egyszerű többséggel, könnyen elképzelhető, hogy kik azok, akik ezt üdvözölnék.

– Novemberben-decemberben az előválasztás megnyerése után Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként beleállt a kampányba. Tényleg meglepte a győzelme a Fideszt? Hogyan értékeli az eddigi szereplését? Biztos ő marad az ellenzék „vezetője” a választásokig?

– Márki-Zay Péter sikere mindenkit meglepett, még talán saját magát is. A győzelme oka azonban utólag nézve egészen egyszerű, a választói nem ismerték, és elhitték róla, hogy ő a legkevésbé Gyurcsány, ő a legesélyesebb a szavazattöbbség elérésére. Két hónap távlatából azt látjuk, hogy ő is együttműködik a volt kormányfővel, és nemhogy új szavazókat nem ért el, de a baloldali tábort sem tudja teljesen megszólítani.

Egyedül az szól a megtartása mellett az ellenzéki oldalon, hogy a „kapitány” a kudarcért is felelőssé tehető, a leváltása pedig az egész előválasztást értelmetlenné, az ott megszülető eredményeket támadhatóvá tenné.

– Ha a budapesti Városháza-ügyet kellene összefoglalni, akkor ön szerint ez mit üzen a szavazóknak a baloldalról? Ott folytatnák a kormányzást, ahol 2010-ben abbahagyták?

– Fricz Tamás 2010 előtti elhíresült bonmot-ja volt a Gyurcsány-kormányról a „következmények nélküli ország” helyzetleírása. Azt hiszem, most nyugodtan beszélhetünk „következmények nélküli fővárosról”. Talán az egész botránysorozat után az egyetlen főpolgármesteri lépés egy írásbeli figyelmeztetés volt a vagyonkezelő vezetőjének, amely annyit ér, mint egy igazgatói intő a vásott diákoknak. A politikai felelősség és a számonkérhetőség ismeretlen fogalom ma Budapesten. Más kérdés, hogy ezt a baloldali választók észreveszik-e. Azon az oldalon, ahol Gyurcsány Ferenc nem nyugdíjas, hanem nyughatatlan főszervező, illúzió lenne reménykedni a gyors következményekben. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Karácsony Gergely többet nem indul el miniszterelnök-jelöltnek.

– 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018ban a migráció megállítása volt a Fidesz fő üzenete a kampányban. Most e kettő és a genderpropaganda elutasítása „versenyez egymással”. Ön szerint hatékony lehet a többszólamúság, nem lenne jobb egy témát találni?

– Jövőre, szemben az előző két választással, nemcsak első helyet, de a szavazatok többségét is meg kell szereznie a Fidesznek, ha győzni szeretne. Ezért van szüksége más stratégiára, a szavazótábor szélesítésének érdekében újabb és újabb választói csoportok megszólítására. Vannak, akiket az értékek, az ideológiák, másokat a személyiségek, megint másokat a jóléti intézkedések motiválnak.

Egy minap publikált cikk szerint a titkos baloldali kutatások szerint is jól áll a Fidesz-kampány, nem csak a nyilvános Nézőpont-adatok alapján. Igaz, még hosszú száz nap előtt állunk.

PINDROCH TAMÁS

26 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_24-26_Mraz_agoston.indd 26

2021. 12. 20. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉPÜLETE A 30-AS ÉVEKBEN. MEGÚJUL AZ ELSŐ NEORENESZÁNSZ STÍLUSÚ KÖZÉPÜLETÜNK

FELÚJÍTJÁK AZ MTA SZÉKHÁZÁT

NAGYBERUHÁZÁS | Már a tervezőcég is megvan, nemsokára kezdődhet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Széchenyi téri épületének felújítása.

A közeljövőben megkezdődik a MTA Széchenyi téren álló neoreneszánsz stílusú székházának felújítása. A központi épület és a könyvtár rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési pályázatot a Közti Zrt. nyerte.

(A cég jogelődje, a Középülettervező Vállalat a korábbi évtizedekben több MTAval kapcsolatos felújítási-tervezési munkát is végzett – a szerk.) A könyvtárnak helyet adó, az MTA-központtal egybeépült ház eredetileg az Akadémia bérháza volt, csak a nyolcvanas évek végén költözött ide a bibliotéka.

FOTÓ: FORTEPAN

TÁRSADALMI NYITÁS

A kozbeszerzes.hu-n elérhető tervezési pályázati kiírás szerint a nyertes feladata a tervezés, az építési engedélyezési és részleges kivitelezési terv dokumentációjának elkészítése, a kivitelezés I. ütemére irányuló közbeszerzési eljárás szakmai támogatása, valamint tervezői művezetése.

A beszerzés végleges összértéke áfa nélkül 482 millió forint.

Az MTA azt szeretné, hogy az átalakítás után a felújított székház-könyvtár és annak téri kapcsolatai tükrözzék az intézmény társadalom felé való nyitásának

szándékát. Emellett cél az is, hogy az intézmény lehetőséget biztosítson az MTA kultuszának formálására, kiteljesítésére, hagyományainak, értékeinek bemutatására. Továbbá biztosítani kell a tudományos bizottságok munkájának és a tudományos közéletnek a mai kor technikai színvonalának megfelelő körülményeket.

Az építészeti célkitűzések között szerepel, hogy kijavítják az ingatlan szerkezeti hiányosságait, illetve az intézmény számára biztosítják a fenntartható üzemeltethetőséget. Emellett fontos szempont az épület bejárhatóságának, megismerhetőségének javítása, illetve a közösségi terek arányának növelése, a korábban alárendelt funkciójú terek felértékelése. Azaz egységes, többszintű belsőépítészeti koncepciót kell létrehozni.

ÉPÜLETTÖRTÉNET

A Magyar Tudományos Akadémiát 1825ben alapította gróf Széchenyi István, a központjának építése pedig 1862-ban kezdődött Friedrich August Stüler tervei alapján. Az 1865-ben átadott patinás épület

azért is fontos alkotás, mert megelőlegezte a kiegyezés utáni budapesti városépítés fő stílustendenciáját. A kivitelezési munkák Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével folytak.

A műemléki védettség alatt álló MTAközpont külső homlokzatának szobrai, belső tereinek elegáns architektúrája, főbb termeinek díszítése méltó az épület rendeltetéséhez. A harmadik emeleten található a nagyközönség által is látogatható Művészeti Gyűjtemény, a képtár.

A második világháborúban a székház is nagy károkat szenvedett el, az ötvenes években ezeket helyreállították, felújították. 1985 és 1988 között a mostani beruházásba is bevont Arany János utca 1. szám alatti volt akadémiai bérházat alakították át könyvtárépületté. Ezt követően a kilencvenes években újították fel utoljára az épületet, akkor is egy köztis építész tervei alapján készült el a kivitelezés.

A projekttel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az MTA sajtóosztályának, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük válaszokat.

PT 2021/51–52 FIGYELŐ | 27

F_27-MTA.indd 27

2021. 12. 20. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ EGÉSZ GAZDASÁGOT SÚJTOTTA A MŰTRÁGYAKARTELL JAKAB ISTVÁN | A műtrágyakartell miatt megbírságolt Bige László árpolitikája közvetve az összes magyar embert és a teljes nemzetgazdaságot hátrányosan érintette – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a Figyelőnek adott interjúban. A politikus-agrárszakember a fiatal gazdák helyzetéről és a mezőgazdaság előtt álló időjárási kihívásokról is beszélt lapunknak.

28 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_28-30_jakab.indd 28

2021. 12. 20. 16:55

FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI, MTI

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Az elmúlt hetekben az agrárminiszter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz közösen lépett fel a Bige László tulajdonolta Nitrogénművek Zrt.-t is érintő, rekordösszegű versenyhatósági bírsággal sújtott műtrágyakartell ügyében. Becslése szerint mekkora kár érhette a magyar gazdákat?

– Először is tegyük világossá: a vállalkozó becsapta, megfenyegette és megzsarolta a hazai gazdálkodókat, akikből egyébként él. Ennél inkorrektebb magatartás nincs. Mit várhatunk egy ilyen embertől? Azok a gazdák, akiknél Bige tárolta a műtrágyát, arról számol-

tak be nekem, hogy az üzletember egyszer csak közölte velük: vagy most rögtön fizetnek érte tonnánként kétszázezer forintot, vagy azonnal elszállíttatja tőlük. S bizony nem egy olyan földműves volt, akitől el is vitette a műtrágyát, pedig vagy fél éven keresztül tárolta neki.

A kár mértékét illetően csak abból tudunk kiindulni, amit a Gazdasági Versenyhivatal kartellvizsgálatából ismerünk. A nagyon durva mértékű árfelhajtás miatt összességében 36–40 milliárd forintnyi kár érhette a gazdákat, de ebbe még nincs beleszámítva ez az esztendő. Sőt, még azt sem tudjuk pontosan, hogy a brutális áremelést megelőzően mekkora készletet halmozott fel a nagyvállalkozó a még olcsó földgázzal előállított műtrágyából. A gázról pedig csak annyit: Bige éppen abban az időszakban emelte a terméke árát, amikor az energiahordozó ellenértéke csökkent.

– Bige László cége ugyanakkor december elején nagyszabású akciót, műtrágyavásárlási Black Fridayt hirdetett.

– Igen, de egy tonnát akkor is 217 ezer forinton kínált, ráadásul azonnali vagy legfeljebb egyhetes fizetési határidőt szabott meg. A szállítmányozást pedig úgy vállalta, hogy arra jövő márciusig valamikor sor kerül, de az időpontot ő határozza meg. Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy van és lesz is feladatunk ezen a téren.

– Mire gondol, milyen lehetőségei vannak a kormánynak, illetve az agrár-érdekképviseleteknek ebben az ügyben?

– Az első lépés annak a megakadályozása volt, hogy Bige kivigye a műtrágyát az országból. Azt ő is megértette, hogy erre van eszköze a kormányzatnak. Innentől kezdve pedig nyilvánvaló lesz, hogy mindenki nagyító alatt figyeli a tevékenységét. Második lépésként azt várjuk el tőle, hogy ha már annak idején sikerült neki jókor jó helyen lenni és megszerezni a pétfürdői nitrogénműveket, majd egyeduralkodóvá válni a piacon, akkor szíveskedjen partnerként viselkedni. Vannak ugyanis olyan időszakok – mint a mostani –, amikor nem az extraprofitszerzésre kellene törekedni, hanem az élni és élni hagyni elv alkalmazására. Egyelőre azonban úgy tűnik, ő nem igazán akarja élni hagyni a magyar gazdákat. Egyébként pedig középJAKAB ISTVÁN MAGOSZ-ELNÖK ÉS SZÓLLÁTH TIBOR, AZ AGRÁRKAMARA HAJDÚ-BIHARI ELNÖKE A KÁRPÁTMEDENCE ARATÓKOSZORÚJÁVAL. REKORDSZINTEN AZ AGRÁRKIBOCSÁTÁS

és hosszú távon amúgy is olyan technológiákat kell kialakítani, amelyek segítenek a nitrogénalapú műtrágya pótlásában. Ilyen lehet például különféle talajbaktériumoknak, talajjavító anyagoknak és a feldolgozott szerves trágyának az alkalmazása, továbbá vízgazdálkodási feladatok megvalósítása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használva is elérhessék az eddigi hozamot. Megjegyezném, hogy az európai uniós trendek ugyancsak ebbe az irányba mutatnak, hiszen az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ig húsz százalékkal kell csökkenteni a műtrágya felhasználását.

– A Nitrogénművek Zrt. az ügyben kiadott közleményében azt kommunikálta, hogy a cég a nyugati árakhoz képest olcsóbban adja a műtrágyát. Erre mit mond?

– Ez egyszerűen nem igaz, mert például a német ellenérték – de a lengyel kiemelkedően – a magyar alatt van. Bige úr árpolitikája nemcsak a gazdákat sújtja, hanem áttételesen az összes magyart, az egész nemzetgazdaságot. A nitrogénműtrágya ugyanis a növények üzemanyaga, így ha nem mindenki használja ezt az anyagot vagy takarékoskodnak vele a földművelők, akkor csökkennek a terméshozamok, ezáltal alapanyaghiány áll elő, ez pedig árfelhajtó hatású az élelmiszerpiacon.

– Egy kicsit békésebb vizekre evezve: az Országgyűlés december közepén elfogadta a gazdaságátadásról szóló törvényt, amely az agrárium egyik legégetőbb problémája, a generációváltás megoldását igyekszik elősegíteni. Mit vár az új jogi formától?

– Ki kell mondani, hogy a magyar gazdatársadalom kezd elöregedni. Ráadásul a XXI. századi élelmiszeralapanyag-termelés egy teljesen újfajta tudást és gondolkodást igényel, amihez felkészült, a korszerű technológiai, informatikai megoldásokat ismerő agrár szakemberek kellenek. Tehát az a meggyőződésem, hogy az idősebb nemzedék tapasztalata mellett nagyon nagy szükség van a fiatal generáció újszerű látásmódjára. Utóbbi híján a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság nem lehet versenyképes. Azt is látjuk, hogy azok az ifjú gazdák, akik élethivatás-szerűen a mezőgazdaságból akarnak élni, és esélyt 2021/51–52 FIGYELŐ | 29

F_28-30_jakab.indd 29

2021. 12. 20. 16:55

kapnak egy saját birtokra, ahol a saját elképzeléseik szerint dolgozhatnak, lényegesen nagyobb tempót tudnak diktálni, több kockázatot vállalnak. Mindezek miatt nagyon fontos a fiatal korosztályt segíteni a gazdaságok átvételében.

– Pontosan mit takar ez a segítség?

– Egyrészt kevesebb bürokráciát, másrészt alacsonyabb költségeket. Azt is fontos biztosítani, hogy a földbérletekben ne legyen megszakítás, és hogy a folyamatban lévő pályázatok, hitelek, valamint beruházások ugyancsak közvetlenül átvehetők legyenek. Összefoglalóan: nagyon lényeges a fiatal gazdákkal érzékeltetni, hogy a belépésük az agrár- és élelmiszergazdaságba nemzetgazdaságilag is kiemelkedően fontos. Szintén kedvez nekik az Európai Unióban a legméltányosabbnak számító agráradózási rendszerünk, az osztatlan közös földtulajdonok rendezésére vonatkozó törvényünk, valamint a korszerű vízgazdálkodást, öntözésfejlesztést segítő jogszabály.

– Ezek szerint tehát a haszonbérlet is átadható lesz?

– Igen, ez szerepel a törvényben, mivel csak így garantálható a kiszámíthatóság, és csak így tudjuk megüzenni az idősebbeknek, hogy bátran adják át a gazdaságot az utánuk jövőknek.

– A Magosznak országos lefedettségű az ifjúgazda-hálózata. Az itt szerzett tapasztalatok alapján hogy látja, mi kell ahhoz, hogy egy fiatal számára vonzóvá váljon a gazdalét?

– Mindannyian emlékszünk azokra az időkre, amikor még leszólták, pejoratívnak szánt kifejezésekkel illették a földműveléssel foglalkozó embereket.

Számomra azonban a paraszt elnevezés mindig is egy értékrendet, egy tudást, egy tartást hordozott magában, és mostanra szerencsére sokan gondolkodnak ugyanígy. Ez pedig a fiataloknak szintén jó hír. Ők persze ma már egy egészen másfajta mezőgazdaságba csöppennek bele, minden sokkal korszerűbb. Ebből kifolyólag sokkal speciálisabb tudást is igényel a szakma. Egy kombájnban ma több elektronika van, mint egy űrhajóban. Nyugodtan mondhatom: azokra az ifjakra, akik élethivatás-szerűen vállalják a gazdálkodást, az országot megtartó egyik pillérként tekinthetünk, ezért a társadalmi megbecsülésük elengedhetetlen. Az adatok egyébként igencsak

biztatók rájuk nézve, hiszen az első háromnegyed év számai azt mutatják, hogy végre meghaladtuk az agrárkibocsátásban a 3 ezer milliárd forintot, ami hatalmas eredmény. Hozzá kell tenni azt is, hogy az idén január–szeptemberben az agrártermékek exportja nélkül negatív lett volna a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege.

– A Magoszban megkezdődött a fiatalítás?

– A szövetségünk vezetésében az idősebb nemzedék mellett jelen van egy „középgeneráció”, amelynek a tagjai még fiatalon kerültek be a csapatunkba, és

NÉVJEGY Mezőgazdász, üzemmérnök, politikus.

Hajdúbagoson született, 1949-ben.

Egész életében az agráriumban dolgozott, azon belül is elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott.

1994-től 2001-ig az agrárkamara alelnöke volt.

1999 óta vezeti a Magoszt.

Tizenöt éve parlamenti képviselő, a Fidesz-frakcióban politizál.

2010-től az Országgyűlés alelnöke.

az ifjak is érkeznek. Minden megyében megalakultak az ifjúgazda-szervezeteink, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy legyen súlya a szavuknak, és hogy a saját kérdéseiket, nehézségeiket egymás közt megvitathassák. Határozott szándékom, hogy 2022-ben – ha a járványhelyzet lehetővé teszi – megrendezzük az első fiatalgazda-kongresszust, mintegy ezer résztvevővel. Mi természetesen segítünk nekik, de ezt ők szervezik meg, ők beszélnek majd az elvárásaikról.

– Végezetül, ha címszavakban kellene megfogalmaznia a magyar agrárium előtt álló kihívásokat, mit említene az első helyen?

– Szerintem a következő öt évben a mezőgazdaságban lényegesen nagyobb változások következnek be, mint az elmúlt húsz-harminc esztendőben. Ez vonatkozik mind az alkalmazott technológiákra, mind az alkalmazott fajtákra, mind pedig a terméshozamokra. Sőt, az állításom bizonyosan igaz lesz a feldolgozóiparra is, mert a XXI. század emberének egészen más típusú élelmiszerre van igénye. Az új fajtákról szólva nem lehet megkerülni a klímaváltozás témáját. Hogy egy példát mondjak: a mediterrán térségből vásárolt gyümölcsfajták esetén egyesek elcsodálkoznak azon, hogy az ültetvényük egy része rendszeresen elfagy. A megoldás az, hogy erre a klímára kell nemesíteni a különböző gyümölcsfajtákat, és akkor lényegesen kisebb lesz a veszteség. Szintén az éghajlatváltozás kérdéséhez tartozik a vízgazdálkodás helyzete. Ezzel kapcsolatban azt kell látni, hogy az évi csapadékmennyiség akár elegendő is lehetne, ám az eső sem térben, sem időben nem egyenletes eloszlásban hullik le. Az idén például bizonyos térségekben szinte alig esett, amit jól mutat az idei kukoricatermés volumene, amely kétmillió tonnával kevesebb az előző évinél. Ezért az országba be- és az innen kifolyó víz menynyiségének az arányát egészséges szinten kell tartani, azaz nem szabad több vizet kibocsátanunk, mint amennyi beérkezik hazánk területére. Minél inkább azt kell szorgalmazni, hogy tartsuk itt a vizet, és legyen lehetőség a felszíni vizek öntözési célú hasznosítására is. A fehérjeprogramunk megvalósításához ez elengedhetetlen, és ha ez sikerül, akkor nem lesz szükség szójaimportra. Márpedig a szója az elkövetkező esztendőkben a fehérjepótlás meghatározó növénye lesz. A technológia terén a precíziós gazdálkodás, a műholdakról kapott információk időszaka köszönt be, sőt már most is több helyen ezek mentén tevékenykednek a gazdák. Évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy négyszáz állatból álló tejelőtehenészet feladatait két ember lássa el. A gépesítéssel viszont ez ma már teljesen bevett. Az állattenyésztésben már megtapasztalt fejlődés pedig rövidesen megjelenik a növénytermesztésben és az élelmiszerfeldolgozó-iparban is.

HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

30 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_28-30_jakab.indd 30

2021. 12. 20. 16:55

ÜNNEPELJÜNK MALACCAL!

;.r =K C.DP] &mɇ C.D D 0~ D ;k=ND= & ] ] Yc ]+h]ɉ

sertes.amc.hu

amc_sertes_karacsony_print_200x292mm.indd F_31_Sertes_hirdetes.indd 31 1

2021. 12. 06.

20. 21:09 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ ATTRAKCIÓK A VÁROSLIGETBEN MÚZEUMI NEGYED | A Magyar Zene Háza formabontó épületét január végén nyitják meg, az új Néprajzi Múzeum pedig tavasztól várja a látogatókat. d

MEGÉRKEZTÜNK

Az új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg kapuit. A kivitelezés során elkészült a kiállítóhely impozáns üveghomlokzata, amelynek különlegessége az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló. Ez az épülethomlokzat 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Nemsokára befejeződnek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, ahol változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint hétezer négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épület belsejében szintén a tervek szerint haladnak a munkálatok, hamarosan befejeződik a kiállítóterek építése, valamint a gépészeti terek kialakítása.

DÍJNYERTES ÉPÜLET A Néprajzi Múzeum épületét a tervei alapján, 2018-ban a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson a világ legjobb középületének választották és a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

Az új Néprajzi Múzeum egy látványos időszaki kiállítással debütál, a tárlat több mint ezer négyzetméteren, Megérkeztünk címmel várja a látogatókat. A kiállításon a múzeum gyűjteményének keresztmetszeteként a legjelesebb emblematikus tárgyaikból mutatnak be különleges válogatást.

Az épülettel egy időben nyílik meg több mint 500 négyzetméteren az interaktív Zoom tér. Az installált tárgyegyüttes egy egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A látványról annyit, hogy új összefüggésbe helyezve találkozhatunk a legrégebbi, 1673-as székelykapuval és a múzeum egyik legnagyobb méretű darabjával, a Herman Ottó 1898-as gyűjtéséből származó, egyetlen fatörzsből fara-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV, MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto) által tervezett Magyar Zene Háza épülete egy ikonikus kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt – erről beszélt Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A megnyitót január végén tartják, az épületet pedig világszerte a legjobban várt új létesítmények között tartja számon a nemzetközi építészszakma. A Liget Budapest Projekt sajtóosztálya a Figyelő megkeresésére közölte, a formabontó külső komplex zenei beavató intézményt rejt, sokszínű programkínálattal. Az egykori Hungexpo-irodaházak helyén felépült Zene Háza környékén egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelületet újítottak meg – 40 lombos fát el is ültetnek ezen a területen – és nyitnak meg a látogatók számára. Ide kerül a Zenei élménykert, ahol különböző speciális kültéri zenei eszközök, hangsze-

rek kapnak helyet. Megújítják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot összekötő, közel hatvanezer négyzetméternyi terület teljes zöldfelületét, másfél száz lombos fát, több tízezer cserjét és évelő növényt ültetnek ki ide.

A MAGYAR ZENE HÁZA. A JAPÁN SZTÁRÉPÍTÉSZ, FUDZSIMUTO SZÚ ÁLTAL TERVEZETT ÉPÜLET EGY IKONIKUS KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI REMEKMŰ

32 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_32-33-Varosliget.indd 32

2021. 12. 20. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ ÚJ NÉPRAJZI MÚZEUM. AZ ÉPÜLET ORGANIKUSAN ILLESZKEDIK KÖRNYEZETÉBE, A TETEJÉN PARKOT ALAKÍTANAK KI

gott 7 méteres bödönhajóval (ez egy hatalmas halászcsónak – a szerk.). A Zoom tér másik impozáns eleme az Ősrobbanás elnevezésű monumentális, 7x3 méteres vitrin lesz, amelyben 170-nél is több tárgy kap helyet.

Az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és többméteres magasságban mintegy háromezer műtárgyat mutat be a Kerámiatér a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

RONDÓ ÉS LÉGBALLON

Az év eleje óta folyik a Városliget tájépítészeti megújításának harmadik üteme, több tízezer négyzetméteren rehabilitálják és gyarapítják a ligeti zöldfelületeket. Elbontották a parkot elcsúfító, graffitikkel lefújt, leromlott állapotú egykori Főkert-telephely épületét, emellett teljesen rehabilitálják a Mimóza dombként ismert parkrészt is. A felújítás mostani szakaszában csaknem KERÉKPÁROS BEMUTATÓ A VÁROSLIGETBEN. A PARK IGAZI KIKAPCSOLÓDÁST NYÚJT, A ZÖLDFELÜLET KITERJEDÉSE IS NŐ A FEJLESZTÉSEKNEK KÖSZÖNHETŐEN

nyolcvanezer négyzetméternyi parkfelület újul meg és több mint 200 lombos fát ültetnek el 2022 tavaszáig. A parkrész rekonstrukciójának tervei a Városliget eredeti, 19. század eleji elképzeléseit jegyző Heinrich Nebbien helyszínrajzainak felhasználásával készültek. Növényzetében, zöldfelületeiben bővül a Városliget egyik legimpozánsabb és legintenzívebben használt térsége, a Néprajzi Múzeum, valamint az Olof Palme sétány közötti terület.

A Városliget egykori főbejárata, a Rondó is visszanyeri régi fényét, amelynek a funkciója az eredetivel azonos marad: a sétát, a pihenést szolgálja. Nebbien eredeti tervei alapján visszaállítják a köríves utakat, amelyeket tojásdad alakú zöld szigetek fognak majd körül. A Rondó hiányos hármas fasorát új ültetésekkel egészítik ki.

A KOMÁROMI CSILLAGERŐD Októberben a Szépművészeti Múzeum kiállításával megnyílt a teljeskörűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult beruházással egy új, több mint hétezer négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti hányatott sorsú gipszgyűjteménye hét évtized után talált méltó otthonra. A szoboregyüttes a 20. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak. A műtárgyak között van többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrának minden részletében méretarányos másolata, a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport, valamint Michelangelo több szobrának hasonmása.

Az egyes részeken folytatódik az Olof Palme sétány szűkítése, a Magyar Zene Háza előtti szakaszt 12-ről 6 méterre keskenyítik, amivel kétezer négyzetméternyi betonutat törnek fel, a helyüket pedig hangulatos sétányok veszik át. Új szakasszal bővül a Városligeti Promenád is, amelynek első, a Múzeum Mélygarázs fölötti szakaszát tavaly decemberben adták át. A jelenleg is zajló újabb – a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti – rész kialakításával teljes hosszában hangulatos sétánnyá alakul a korábban autóparkolóként használt Felvonulási tér egy része, utcabútorokkal és esti világítással. Az új sétányon 3500 négyzetméter zöldfelületet alakítanak ki, és 34 lombos fát, több mint 15 ezer évelőt, cserjét, hagymást ültetnek el.

A területen lévő, egykor kilátóként funkcionáló magaslatot ismét négy út öleli körbe, és a felújítással több mint tízezer négyzetméter zöldfelületet állítanak helyre.

A léghajó mint kilátópont a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat része volt, és ennek az alapja is Heinrich Nebbien koncepcióján alapul.

A tervek szerint jövő tavasszal itt egy valódi léghajóra – egy talajhoz rögzített gázballon hajóra – is fel lehet szállni. A ballon maximum 150 méter magasra emelkedik majd fel, a fedélzetén legfeljebb 30 utassal és a pilótával. Innen a látogatók tiszta időben egész Budapestet és környékét megcsodálhatják A Liget Budapest Projekt lapunkkal azt is közölte, hogy a Városliget korábbi parkfejlesztési ütemeivel eddig közel 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek közel ötszáz lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt. A Liget Budapest Projekt végrehajtásával a korábbi 60-ról 65 százalékra nő a park zöldfelülete.

PINDROCH TAMÁS 2021/51–52 FIGYELŐ | 33

F_32-33-Varosliget.indd 33

2021. 12. 20. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS | Helló, modern agrárium mottóval igyekezett minél több fiatalt a mezőgazdasági pályára csábítani az a szakmai projekt, amelyet az elmúlt négy és fél évben bonyolítottak le hazai agrár-felsőoktatási szereplők. A hallgatói adatok igazolják a program sikerét.

IMÁZSÉPÍTÉS AZ AGRÁR-FELSŐOKTATÁSBAN Évek óta ismert gond a mezőgazdaságban a fiatalítás nehézsége. A Figyelő is több ízben foglalkozott már azzal a problémakörrel, hogy egyre inkább kitolódik a gazdák átlagéletkora. Ezt orvosolandó vágott bele egy nagyszabású, 790 millió forintos – európai uniós támogatással megvalósult – projektbe a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány.

GÖDÖLLŐ

KAPOSVÁR

Bokor Árpád, a program egyik szakmai vezetője a kaposvári campus képviseletében a személyes élmények fontosságát emelte ki. Elmondta: az elmúlt években

több agrárvállalkozást látogattak meg elsősorban dunántúli diákokkal, akiket mezőgazdasági kiállításokra és ökoparkokba is elvittek, sőt felkeresték velük az ország tradicionális méneseit is, ahol a hazai lótenyésztés csínját-bínját ismerhették meg a tanulók. A Figyelő kérdésére, hogy mi vonzza, illetve mi bizonytalanítja el a fiatalokat az agrárpályával kapcsolatban, Bokor Árpád azt felelte: tapasztalatuk szerint a 16-18 éves érdeklődők sokszor nem tudják, mit is takar az agrárium szó, milyen munkát lát el például egy állattenyésztő mérnök, egy ménesgazda vagy éppen egy halgazdálkodó. „Amikor elmondjuk nekik, hogy ezek milyen munkafolyamatokkal járnak, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek, akkor már sokan érzik, hogy ez egy jó irány lehet számukra” – fejtette ki. Megjegyezte, hogy

mindezt a járvány is felerősítette, hiszen az utóbbi egy-másfél évben vonzóbbá vált az irodán kívüli, természetközeli munkavégzés.

SZEGED

Optimistán értékelte a pályázati eredményeket az SZTE Mezőgazdasági Karának oktatási dékánhelyettese is. Komarek Levente kijelentette: az elmúlt időszak munkája meghozta a gyümölcsét, náluk is az látszik ugyanis, hogy az aktív hallgatói létszám jelentős mértékben nőtt, amihez bizonyosan hozzájárult a 2017-ben kezdődött projekt. Egyebek mellett felhívta a figyelmet a Nyitott tangazdaság nevű programjukra, amelyben több mint száz fiatallal tudták megismertetni a különféle agrártevékenységeket, így a középiskolások testközelből láthatták, hogyan működik egy ilyen gazdaság.

HZ

FOTÓ: GETTY IMAGES

Agrárimázs- és brandépítés – így foglalta össze a program december közepi zárórendezvényén a fő céljukat Huszthy Gergely Balázs projektvezető. Az országos lefedettséggel – gödöllői, kaposvári, keszthelyi, gyöngyösi és budai campusszal – büszkélkedő MATE innovációs szakembere elmondta, a mezőgazdasági pályák népszerűsítésével az agrár-felsőoktatásba jelentkező és bekerülő hallgatók számát akarták növelni, és úgy látja, sikeres volt a fiatalok megszólítása. Az akció során erőteljes közösségimédia-jelenlétet építettek ki, e-learning tananyagot fejlesztettek, valamint csaknem kétszáz rendezvényt tartottak – köztük vállalatlátogatásokat, ötletversenyeket, roadshowkat, tematikus nyári táborokat –, amelyekkel több mint 7500 embert tudtak elérni.

Huszthy Gergely Balázs hangsúlyozta, a középiskolások körében jelentősen nőtt a hajlandóság a mezőgazdasági felsőoktatásba való belépésre. A MATE beiskolázási adataira hivatkozva közölte: a projekt indulásakor még jellemző trend – azaz az agrárhallgatók létszámának drámai csökkenése – nemcsak megállt, hanem meg is fordult.

34 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_34_agrarkerdes.indd 34

2021. 12. 20. 16:57

PR

OKOS PIACVÉDELEM A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Mostanában több olyan közvéleménykutatás is napvilágot látott, amely azt mutatja, hogy a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság életkortól, nemtől és politikai beállítottságtól függetlenül fontos értéknek minősülnek Magyarországon. Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány megrendelése alapján készült felmérés egy évvel ezelőtt azt az eredményt mutatta, miszerint a mai magyar, 15 és 29 év közötti korosztályban a környezetvédelem kérdése konzervatívok és liberálisok között egyaránt kiemelten fontos, így a következő generációk számára akár egy évtizeden belül is jelentős kohéziós erővel bírhat.

BARTAL TAMÁS VEZÉRIGAZGATÓ

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) ezt az össztársadalmi igényt is felhasználva újította meg díjszedési tevékenységét az elmúlt években, ráadásul a fenntarthatóság kérdésének védernyője alatt anélkül hajtott végre egy komoly piacvédelmi intézkedéssorozatot és szedett be a külföldi fuvarozó óriásvállalatoktól jelentős pluszösszegeket, hogy a nemzetek közötti diszkriminációmentesség elvét megsértette volna. Az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését követően a kamionok által fizetett útdíjaknál a környezetvédelmi kategóriák megadása volt az egyetlen pont, ahol a magyar útdíjszolgáltató cég ellenőrzési nehézségekbe ütközött a külföldi szállítók körében. A magyar cégekkel szemben persze könnyű lett volna a fellépés, hiszen a hazai járműnyilvántartásból könnyűszerrel kinyerhetőek lettek volna az ellenőrzés alapjául szolgáló adatok. Ám uniós együttműködés hiányában a szigorú fellépés féloldalas maradt volna, s kizárólag a

magyar kis- és középvállalkozásoknak jelentett volna nehézséget.

Ezért másfél éve a NÚSZ az általános szerződési feltételek megváltoztatásával előírta a külföldi fuvarozóknak, hogy töltsék fel a magyar oldalra a fogalmi engedélyüket, így a magyar útdíjszolgáltató vállalat egy olyan hiteles nyilvántartást tudott felépíteni, amely már a szankcionálás alapjául szolgálhatott. Az éles rendszer elindulásával, 2021. július 1-jétől a NÚSZ Zrt. automatikusan a legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolta azokat a kamionokat, amelyekkel kapcsolatban külföldi üzembentartójuk nem töltötte fel a forgalmi engedélyeket. A zsebbenyúló büntetéseket követően természetesen ezek a cégek is léptek, és megadták valós adataikat.

Az elmúlt közel fél év adatai alapján pedig a NÚSZ közel félmilliárd forintnyi többletbevételhez juttatta az államkasszát, s ezt a cechet kizárólag külföldi vállalatok állták, hiszen a csavaros magyar intézkedésen ők sem találtak fogást.

2021/51–52 FIGYELŐ | 35

F_35_NUSZ_PR.indd 35

2021. 12. 20. 16:57

| CÉGVILÁG |

AZ IPARÁG VIZSGÁLJA A KÉRDÉSKÖRT

LEJÁRT ÉLELMISZEREK | Átment a parlamenten a lejáratközeli élelmiszerek állam számára való felajánlásáról szóló törvény, amelyben nem szerepel az a passzus, amely miatt eltűnne (például) a friss kenyér a polcokról. A jogszabály egy valós problémát, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozza.

HÁTTÉR

Az élelmiszer-gazdálkodás, az élelmiszer-pazarlás Európában és az Egyesült Államokban is „hot topic”, vagyis a hazai szabályozás nem egészen önálló gondolat. Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás globális kihívást jelent – szögezi le egy az Európa Tanács oldalán jegyzett szakpolitikai anyag. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada vész kárba vagy válik hulladékká, mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna.

Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, ez pedig súlyosbítja az ellátás bizonytalanságát,

valamint az alultápláltsággal és a vízfelhasználással összefüggő problémákat. A helyzet az, hogy a harmadik világban újfent nő az éhezés. A hatékonyságnak az élelmiszer-ellátási láncban és a fogyasztás terén tapasztalható hiánya emellett jelentős környezeti hatásokkal is jár. (Ha itt a szükségletekhez képest egyharmaddal több a túltermelés, az erőforrásokat von vagy vonhat el a szegényebb országoktól, amit arra is fordíthatnának, hogy fejleszszék az önállátásukat – a szerk.) Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése hozzájárul az éhezés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez – írja az Európa Tanács anyaga. Ezért az EU és a tagállamok az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összefüggésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig a felére csökkentik az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkentik a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget.

AZ ÚJ CÉG

A magyar élelmiszer-veszteség borítékolhatóan kicsiny része az unió teljes egészének, és az is nyilvánvaló, hogy a cég elsősorban a hazai rászorulókat részesíti előnyben. Ugyanakkor erre a területre kevés rálátása van a politikának. Ebben viszont nagy szerepe lehet a társaságnak, hiszen idővel pontos kép alkotható arról, hogy a hazai élelmiszer-gazdálkodásban és élelmiszer-kereskedelemben milyen és mekkora anomáliák találhatók, amelyek a lo-

gisztikából és az áruforgásból adódnak. Az Egyesült Államokban például már az egészen kis vállalkozásokat is élénken foglalkoztatják azok az adatvizualizációs programok, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével megmutatják, hogy a nap mely szakában milyen kereslet mutatkozik az egyes termékek iránt. Ezzel lehet növelni a termelés hatékonyságát és csökkenteni a felesleget. Nagyjából ezt kell elképzelni nagyban, csak a nagy láncoknál nem az a kérdés, hogy mikor mennyi kenyeret süssenek ahhoz, hogy a lehető legkevesebbet kelljen kidobni a nap végén, hanem az, hogy egyes hűtött, gyorsan romló termékekből mennyit rendeljenek ahhoz, hogy a lehető lekevesebb maradjon a nyakukon.

ÉLETHELYZET

Természetesen a nagy láncoknak vannak ilyen logisztikai programjaik, valamint részt vesznek különböző jótékonysági aktivitásokban, amelyeken keresztül el lehet juttatni a használható, de forgalomba nem kerülő (vagy onnan kivont)

FOTÓ: GETTY IMAGES

Újabb taggal bővül a vállalati piac, az állam létrehozza az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amelynek a feladata lesz a lejáratközeli vagy lejárt szavatosságú élelmiszerek begyűjtése, megmentése és a rászorulóknak való eljuttatása. (A legtöbb tartós élelmiszer a szavatossági idejének a lejárta után sem veszíti el a fogyaszthatóságát, csak épp a magyar szabályok szerint nem kerülhet forgalomba.) A 100 millió forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedőknek e szervezetnek kell majd felajánlania azokat a termékeket, amelyek szavatossága 48 órán belül lejár.

36 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_36-37_elelmiszer.indd 36

2021. 12. 20. 16:57

| CÉGVILÁG |

FRISSÁRUFELHOZATAL. A KÍNAI EMBER, AKI NEM HAGY MAGA UTÁN LÁBNYOMOT

élelmiszereket a megfelelő szervezeteknek. A Figyelő körbetelefonálta a kereskedelmi szervezeteket, valamint az egyes cégeket, hogy rájuk milyen hatással lehet az új jogszabály, de egyelőre az a válasz jött, hogy vizsgálják, pontosan mi is lesz a feladatuk, és tájékozódnak, hogy miként tudnak maradéktalanul megfelelni a szabályozónak. Az biztos ugyanis, hogy a kereskedőnek ez nagyobb adminisztratív terhet jelent, mi több, ki kell jelölniük egy olyan alkalmazottat, aki ezt az adminisztrációt lebonyolítja és szervezi a felajánlásokat. Ezen túlmenően vélhetően nagyobb többletterhe nem lesz a cégeknek, hiszen a kereskedőnek tulajdonképpen mindegy, hogy milyen szervezeten keresztül jut el a rászorulókhoz a használható élelmiszer. Az azonban már most borítékolható, hogy megszűnnek azok a bolton belüli standok, amelyekre jócskán leárazva kiteszik a lejáratközeli termékeket. Az is biztos, hogy hosszabb távon (lévén egyetlen kereskedelmi lánc sem karitatív intézmény) a beszállítókkal is úgy tárgyalnak majd, hogy minél hosszabb ideig felhasz-

nálható termékek kerüljenek a polcokra, jellemzően a leggyorsabban forgó, de néhány napos eltarthatóságú árucikkek esetén. Itt előfordulhatnak némi zavarok, de elsősorban gyártó részéről.

BESZÁLLÍTÓK

A Figyelő megkeresett néhány gyártót és gyártói érdekképviseleti szervezetet, ahol a kereskedőkhöz hasonlóan válaszoltak. A legjellemzőbben a Magyar Termék Nonprofit Kft. foglalta össze a kérdésre a választ, amely szerint a jogszabály váratlansága miatt a helyzet kommunikációjára még egy kicsit várni kell. Persze a jelzésekből kiderült, hogy ha a logisztikai rendszereket fejleszteni vagy javítani kell, azok költsége biztosan beépül az ellátási láncokba, azon keresztül pedig az élelmiszerárakba, de ezt egyelőre mindenki prejudikációként említi. Mindad-

dig, amíg nincsenek meg a jogszabályi kötelezettséghez passzítható pontos feladatok, addig felesleges is lenne konkrétumokról beszélni.

A MINISZTER

Természetesen az agrártárca is kommunikált a jogszabállyal kapcsolatban.

Nagy István mezőgazdasági miniszter a Facebookon tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, hogy nem elsősorban gazdasági, hanem erkölcsi magatartás az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Mint mondta, az érintett termékek a biztonsági határidejük után is fogyaszthatók, csupán forgalomba nem kerülhetnek. Tehát értékes erőforrások, amelyeket nem szabad elfecsérelni, ha a rászorulókhoz is eljuttathatók. A miniszter leszögezte azt is, hogy az áruházláncok is adományozhatnak, ahogy eddig is tették, és ezt az élelmiszermentő cselekvési tervükben jelezhetik. Az élelmiszermentő központ csak azon termékekre tart igényt, amelyekért a karitatív szervezetek nem jelentkeznek.

HŐNYI GYULA 2021/51–52 FIGYELŐ | 37

F_36-37_elelmiszer.indd 37

2021. 12. 20. 16:57

| CÉGVILÁG |

START ELŐTT A FÉNYESLITKEI ÁTRAKÓ A széles nyomtávú vonatokon érkező áru normál nyomtávra való átrakásában, illetve a viszonos forgalom lebonyolításában Magyarország mindig is érdekelt volt, a múlt század hetvenesnyolcvanas éveiben évi húszmillió tonna áru is megfordult az erre a célra létrehozott záhonyi átrakó vágányain. A rendszerváltást követően a forgalom drasztikusan visszaesett, és bár sokan és sokféleképpen próbáltak érte tenni, a hajdani teljesítményt produkáló korszerű létesítményt mind ez idáig nem sikerült megvalósítani a térségben.

Tálosi János, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója határozottan állítja, hogy ennek az áldatlan állapotnak most vége: az általuk 2020 őszén elkezdett fejlesztés eredményeképpen a létesítményeik kivitelezése még az idén befejeződik. A mintegy 15 ezer négyzet-

méter raktárterületet magában foglaló, összességében 19 ezer négyzetméternyi beépítéssel december közepén szinte készen vannak, az irodaépület áll, a 10 kilométer hosszú széles és normál nyomtávú vágányokat lefektették, az átrakást végző speciális Künz daruk megérkeztek, a mintegy 250 ezer négyzetméter rakodófelületet lebetonozták. A vezérigazgató biztos abban, hogy a jövő év elején esedékes befejező munkák és a műszaki átadás-átvétel után, február végén-március elején elindulhat a próbaüzem, áprilisban pedig átadhatják az áruforga-

FOTÓK: EAST-WEST GATE

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS | Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. harmincmilliárd forintos invesztíciója nyomán befejezéséhez közeledik a vasúti átrakót magában foglaló fényeslitkei intermodális logisztikai központ építése. A tervek szerint a szolgáltatásait jövő áprilistól „élesben” kínáló terminál egymillió konténeres névleges kapacitásával erős szereplője lehet a vasutak nyomtávkülönbsége miatt kialakult logisztikai piacnak.

38 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_38-40_East_west_gate.indd 38

2021. 12. 20. 16:58

| CÉGVILÁG |

„Előny, hogy Európában sehol máshol nem található megoldást alkalmazva tükörterminál is működik” – Tálosi János, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója. lomnak az East-West Gate (EWG) nevet viselő terminált.

MAGÁNBERUHÁZÁS

A földből mindössze 14 hónap alatt kinövő létesítmény bámulatos tempójú megvalósítását alapos előkészítés, Európa átrakóinak tanulmányozása, a várható üzleti lehetőségek széles körű felmérése előzte meg. E szakmai alaposság azonban önmagában nem lett volna elegendő a látványos haladáshoz: szükség volt szabad tőkére is. Mivel a fényeslitkei beruházócég egyik tulajdonosa a leggazdagabb magyar üzletemberek egyike, Ruszlan Rahimkulov, a beruházás gyors megvalósításának nincsenek anyagi korlátai. A tulajdonosi körben ott van a Tálosi család is, a família feje, Tálosi János pedig vezérigazgatóként felel a projekt sikeréért. A fényeslitkei átrakó kizárólag a tulajdonosok által befektetett tőkéből valósul meg, és mint ilyen, Magyarország egyik legnagyobb magánberuházása.

A nagyszabású projekt üzleti potenciáljának, kockázatainak felmérésére, elemzésére már azelőtt sor került, hogy az államtól megvásárolták volna az alapinfrastruktúrával már ellátott, mintegy 1,4 millió négyzetméteres területet. „A beruházás előtt megvizsgáltuk, hogy a vasúti logisztika hosszú távon milyen

megtérülést biztosítana. Azzal számolunk, hogy konzervatív hozammal megtérül a befektetés. A vasúti áruszállítás töretlenül bővül, a Kína felől érkező és az oda tartó árumennyiség is évről évre nő. Ezt a meggyőződésünket erősítette, hogy a hajón való szállítás rendkívül nehézkessé vált, ennek következtében a mintegy 25-30 napi időelőnnyel büszkélkedő vasúti szállításhoz képest a tengerinek ma már nincs érdemi árelőnye.”

VERSENYBEN AZ IDŐVEL

Kérdésünkre, hogy az évtizedek óta jelentős forgalmat lebonyolító lengyel Małaszewicze és a fehérorosz Breszt mellett milyen többletelőnyöket kínál az újonnan belépő fényeslitkei átrakó, a vezérigazgató úgy nyilatkozott: nem jelentenek konkurenciát egymásnak, mert felméréseik szerint a piacnak évi hárommillió TEU (egy TEU egy húszlábas konténernek felel meg) áru átrakására van igénye, a három terminál kapacitása pedig az EWG indulását követően sem haladja majd meg az évi egymilliót addig, amíg a fényeslitkeit a magyar vasúti pálya kapacitása miatt nem lehet csúcsra járatni. Emellett fontos az is, hogy az említett két terminál elöregedett, a felújításuk pedig nehézkes és időigényes. Az idő pedig fontos tényező az üzleti életben, többek között erre, vagyis a gyorsaságra alapozza potenciális versenyelőnyét az East-West Gate terminál. „A mi terminálunk a lehető legrövidebb időn belül lép a piacra, méghozzá úgy, hogy a legmodernebb technológiával büszkélked-

het. A Vodafone és a Huawei együttműködésében nálunk épül ki Magyarország legnagyobb privát 5G-hálózata. A daruinkat távolról, képernyő előtt ülve, egy irányítóközpontból vezéreljük, és egy magyar startup által fejlesztett szoftver segítségével az egész terminál működését valós időben, 3D-ben követhetjük.

További előny, hogy a jelenleg működő terminálok egyszerre legfeljebb 540 méter hosszú vonatot tudnak kezelni, míg a fényeslitkei képes lesz az Európában jelenleg futó leghosszabb, 740 méteres szerelvények mozgatás nélküli átrakására is. Mivel egy széles mellett két normál nyomtávú sínpár helyezkedik el, a keletről érkező vagonokból kirakodott áru helyére azonnal berakható az Európából Kínába, Koreába vagy Japánba tartó szállítmány. Ez a megoldás is az árumozgatás gyorsaságát növeli. Az élelmiszer-szállítás megfelelő kiszolgálásához tartozik, hogy egyszerre 240 hűtőkonténert tudunk tölteni, induláskor pedig meg is tudjuk tankolni őket” – emelte ki a cégvezető.

Tálosi János előnyként értékelte, hogy Európában sehol máshol nem található megoldást alkalmazva tükörterminált alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy a terminál egyszerre négy vonatot is tud kezelni, a kihelyezett vámhivatal pedig 0–24-ben működik. „A magas szintű technikai képességeink és a gyorsaságunk bizonyít majd a piacon, ezért sem 2021/51–52 FIGYELŐ | 39

F_38-40_East_west_gate.indd 39

2021. 12. 20. 16:58

| CÉGVILÁG |

gondoljuk, hogy a már működő terminálok árai alá menve kellene megalapozni a piacra lépesünket. Ukrán viszonylatban további előnyünk lehet, hogy kombiterminálként vasútra tudjuk tenni az Európa belseje felé tartó kamionokat, ezzel a zöldmegoldással pedig enyhíthetjük a 4-es főútra nehezedő nyomást.”

PARTNERSÉGBEN AZ ÜZLET

A vezérigazgató úgy vélte, a többi magyarországi vasúti terminálnak, illetve a kontinens belsejében meglévőknek nem a konkurenciája, hanem partnere lesz az EWG, mert megrendeléseket generálnak számukra. A fényeslitkei a legnagyobb orosz és kínai szállítmányozó, valamint fuvarozó cégekkel áll kapcsolatban, az 5G-hálózatának köszönhetően pedig valós időben együtt működhet a kazah Eurotransit cégcsoport kínai határon lévő termináljával, ahol normálról széles nyomtávra rakodják át az árukat. Így az egyszerűbb adminisztráció miatt a Kínából induló vonatok gyorsabban érkezhetnek a fényeslitkei terminálra.

A megfelelő létszámú munkaerő megszerzésének és megtartásának mikéntjét firtató kérdésünkre Tálosi János kifejtette, különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy magyar munkaerővel

dolgozzanak. Ez az építkezés során is így volt – a nagyrészt közepes méretű hazai vállalkozások által létrejött beruházáson kizárólag magyar munkavállalók dolgoztak, 40 százalékuk az épülő átrakó néhány tíz kilométeres körzetéből érkezett. A terminál üzemeltetésére – ahol mintegy 130-140 fős állandó létszámot kívánnak foglalkoztatni, és arra számítanak, hogy a létesítmény multiplikátorhatása eredményeként ehhez további 400-500 új munkahely társul – elsősorban a képzés erősítésével, támogatásával készülnek. A magasan kvalifikált, logisztikához értő munkaerőt egyrészt a már náluk dolgozó mérnökök másoddiplomás képzésének támogatásával kívánják elősegíteni, másrészt támogatják a logisztikai képzés újraindítását a Nyíregyházi Egyetemen is. Erről meg is állapodtak az univerzitás kuratóriumának elnökével. A fiatal munkaerő hozzájuk csábítása, illetve helyben tartása érdekében lakóparkot építenek Fényeslitkén, a környéken az átlagosnál jelentősen magasabb béreket kínálnak, emellett fenntartanak egy állandó orvosi rendelőt is.

AKÁR AZ ALIBABA IS

Az EWG az árumozgatás mellett raktározási, komissiózási szolgáltatásokat is kínál majd, illetve abban is érdekelt, hogy az áruk tulajdonosai gyártóbázisokat hozzanak létre a területen. Ennek érdekében az átrakó szomszédságában

megvásároltak egy ötszáz hektáros területet, ahol ipari park fejlesztésébe kezdenek, kiépítik az utakat és az alap-közműinfrastruktúrát. „Mivel erről már javában folynak a tárgyalások a leendő kínai, koreai és kazah partnerekkel, biztosra vesszük, hogy ezen szolgáltatások iránt is lesz igény. Teljesen természetes ugyanis, hogy ha valaki nagy mennyiségű alkatrészt szállít Európába, akkor annak valahol a közelben készenléti raktárra is szüksége van, de szóba jöhet egyegy itteni összeszerelő üzem létrehozása is. Elképzelhetőnek tartom, hogy olyan nagyságrendű cégek, mint amilyen az Alibaba, megfelelőnek találják az ipari parkunkat raktárbázis létrehozására. Ehhez megfelelő környezet kell: támogató kormányzati szándék, egyszerű vámkezelési szabályozás, és jó, ha a magas hozzáadott értékű áruk mozgatásához repülőtér is van a közelben. A debreceni légikikötő pedig nincs messze Fényeslitkétől. Jelenleg is kitűnő, és még inkább az lesz az átrakó közúti kapcsolata, hiszen az M34-es autópálya 2023ban már ott lesz a terminál szomszédságában. Hiszem, hogy mindez sikerre ítél bennünket.”

DOMBI MARGIT

40 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_38-40_East_west_gate.indd 40

2021. 12. 20. 16:58

| CÉGVILÁG |

AZ ELISMERÉS KULTÚRÁJÁÉRT DOLGOZNAK

MAGYAR KIVÁLÓSÁGOK | Hamarosan megismerhetjük az idei Highlights of Hungary jelöltjeit, azokat a szeretnivaló és izgalmas hazai kezdeményezéseket, amelyek 2021-ben a nagyköveti csapat szerint elismerésre érdemesek. A kétmillió forintos díjjal szemléletformáló és közösségépítő emberi teljesítményeket jutalmaznak – kategóriák nélkül.

Nem összehasonlítható egy kemény sportkarrier egy kalandokkal teli fotográfusi életművel vagy egy kis falu polgármesterének állhatatos munkájával – elismerni viszont mindegyiket fontos.

Erre vállalkozik 2013 óta a Highlights of Hungary. Kitüntetésük – más szakmai díjakkal ellentétben – nem szorítja kategóriák keretei közé a teljesítményt.

Programjuk jelöltjeinek mércéje a hazaszeretet, a cselekvő lokálpatriotizmus és a példamutatás.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

KIK A NAGYKÖVETEK?

A jelölteket a nagykövetek (képünkön) állítják – ők azok, akik hitelesen, a Highlights három alapelvének megfelelve képviselik az ügyet. Jelentős sikereket tudhatnak magukénak az élet változatos területein, emellett fontos véleményvezérek is. A feladatuk nemcsak az, hogy közösen megtalálják az év ötven legkiválóbb magyar teljesítményét, hanem hogy a jelöltek hírét minél több emberhez eljuttatva népszerűsítsék az elismerés kultúráját. A nagykövetek között vannak új és régi tagok. Például Mádai Vivien televíziós újságíró már sokad-

szorra jelölhet reménybeli díjazottat.

Ahogy Trellay Levente, a budapesti Telep Galéria és a Konyha tulajdonosa is, aki a közösségi és kulturális élet egyik meghatározó szereplőjeként a társadalom különböző csoportjait kívánja egymáshoz közelebb hozni. Az újak között említhetjük Trunk Tomi profi síelőt, youtubert vagy Nagy Viktor olimpiai bronzérmes vízilabdázót. Hagyomány, hogy korábbi jelölteket is felkérnek nagyköveti szerepre, így Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője, aki 2018-ban volt jelölt, most – az egész Kárpát-medence területéről – számára kiemelkedő teljesítményekre hívhatja fel a figyelmet. A nagyköveti aján-

KÜLÖNDÍJ FIATALOKNAK A Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményeként működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) is csatlakozott a Highlights of Hungary kezdeményezéshez. Az MCC résztulajdonosként Fiatal Tehetség Különdíjat alapított, az általuk kiválasztott fiatal szintén a jövő februári díjátadó gálán veheti át az elismerését.

lásokból összeállt ötvenszereplős listára február folyamán bárki szavazhat.

ROADSHOW TAVASSZAL

„A szavazás végén egy jelölt a közönség, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg, ami két-két millió forinttal jár. A program viszont ősztől tavaszig tartalmat nyújt az érdeklődőknek és a résztvevőknek, mert fontos számunkra minél szélesebb körben bemutatni a jelöltek tevékenységét offline vagy online módon.

Szeretnénk őket közel vinni a következő generációhoz, hogy láthassák, kik teremtenek értéket szűkebb és tágabb otthonunkban. Emiatt találtuk ki, hogy egy roadshow keretében iskolákba látogatunk el velük, illetve kerekasztal-beszélgetéseken veszünk részt. Ősszel például az egyik nagykövetünkkel, a Székelyföldről érkezett Bagossy Brothers Company zenekar frontemberével, Bagossy Norberttel a szülőfalujába utaztunk. A helyi gyerekekkel beszélgetve arról az útról mesélt, amit a siker érdekében járt be. Szerintem ennél inspirálóbb példa nincs, úgyhogy reményeink szerint tavasszal folytathatjuk a roadshow-t az új díjazottakkal és a nagykövetekkel” – mondta el a Figyelőnek Oláh Zsanett, a program ügyvezető igazgatója.

SZ. H. 2021/51–52 FIGYELŐ | 41

F_41_highlights.indd 41

2021. 12. 20. 16:58

| CÉGVILÁG |

KOSÁR | A Figyelő az idén is összeállította a karácsonyi kosarat, amelyen érződik az infláció, de kevesebb alkohollal és csokival egész jól lehet hozni a tavalyi árszintet. Az online vásárlás azonban bosszantó is lehet.

Az ünnepi kosarak hagyományai a kétezres évek közepéig nyúlnak vissza, amikor a budaörsi kereskedelmi háromszögben (úgynevezett aranyháromszög) megindult a valódi verseny a vásárlókért.

Egymással szemben Budaörsön a Tesco és az Auchan, illetve Törökbálinton a Cora működött. Nem pusztán a vásárlók elcsábításáról, hanem az áruház márkájának népszerűsítéséről is szólt a versengés. Az ünnepek alkalmával a boltok külön stábot foglalkoztattak, hogy figyelje a másik egység árait, áruminőségét, napi akciót. Az egymás vegzálása időnként odáig fajult, hogy egész egyszerűen kivezettek embereket az üzletből csak azért, mert árakat írt össze.

A probléma persze ott kezdődött, hogy nemcsak újságírók, illetve a konkurens bolt emberei foglalkoztak árösszeírással, hanem piackutatók és a statisztikai hivatal munkatársai is, amikor a fogyasztói kosarakat készítették.

Az árverseny érdekessége az volt, hogy mindenki azt szerette volna kommunikálni magáról, hogy ő a legolcsóbb, holott már akkor sem kizárólag az árakról szólt a versengés. Sőt, akkoriban még a választékverseny is erősebb volt a mainál. Ám amint kivonult a Cora, egy csapásra okafogyottá vált az aranyháromszögben a versengés, ráadásul a diszkontok megjelenése teljesen átírta a hazai kiskereskedelmi képletet. Ma már nem feltétlenül az nyer, aki tartósan alacsonyan tudja tartani az árszínvonalát, hanem az, aki egy-egy termékkategóriában rendszeresen fel tud mutatni valódi blockbuster termékeket, amelyek miatt érdemes a boltba menni.

Bő egy évtizeddel ezelőtt a kereskedelmi ranglétra első három helyén a Tesco, a Coop és a CBA állt, ma a Lidl, a SPAR és a Tesco. Nagyot fordult a hazai kiskereskedelem, ennek ellenére ünnepi kosarak most is készülnek, amelyek ha másra nem is jók, egy-egy kategóriában össze-

FOTÓ: GETTY IMAGES

MINDENHOL VAN OLCSÓBB

42 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_42-44_karacsonyi_kosar.indd 42

2021. 12. 20. 17:00

| CÉGVILÁG |

hasonlítható a hiper-, a szupermarket és a diszkont.

AZ IDEI

A két rivális diszkont idei ünnepi versenyét az Aldi nyerte, méghozzá azzal a 800 forint előnnyel, amelyet a máknál sikerült összeszednie. Ugyanis a Lidlben nem találtunk hagyományos, csak darált mákot, amely értelemszerűen drágább, mint a sima szemes étkezési mák. Amúgy ha ezt a tételt kivennénk a kosárból, a Lidl körülbelül 200 forinttal megelőzte volna az Aldit, ám ez a különbség ezen a szinten elenyésző.

Mindként áruházban javarészt saját márkás termékeket választottunk, és a tapasztalat az, hogy a két lánc ezeknek a termékeknek az árazásával is igyekszik jelezni a minőségi különbségeket. Érdemes például a zsemlemorzsát kiemelni, amelynél nem az üzlet árszínvonala, hanem a termék minőségi besorolása adja a különbséget. A kosár áraiból az is jól lekövethető, hogy a két lánc közül melyik hogyan kötött beszállítói szerződést a márkagyártóval, hiszen van, ahol olcsóbb, és a van, ahol drágább ugyanaz a termék. Viszont vannak tételek, amelyek mindkét boltban ugyanannyiba kerülnek, vagyis a gyártó nem kivételezett.

Az idén is elkészült a hiper-szuper kosár, tavalyhoz hasonlóan online felületen, hiszen ennek nagyobb értelme van, mint elmenni az aranyháromszög alsó részéhez, aztán beválasztani egy Interspart a körbe – gondolhatnánk, de a helyzet az, hogy az internetes vásárlás kényelmes, csakhogy vannak esetek, amikor bosszantó a választék hiánya. Ugyanakkor ebben az évben, talán épp az inflációs nyomás miatt, az idén előtérbe kerültek az árak. Tavaly például az Auchanban tudtunk öszszeállítani olcsóbb kosarat azonos termékekből, az idén viszont a Tescóban. Az Auchanban hiába került több árucikk kevesebbe, a Tesco a dióbéllel olyan jelentős árelőnyre tett szert, hogy az szinte behozhatatlan volt. Külön érdekesség, hogy bár a SPAR a klasszikus kényelmi bolt üzletpolitikáját követve jellemzően a bő választékot kínálja, több termék esetén az Auchannál is olcsóbb.

ONLINE

Ráadásul a SPAR online felülete tűnik a leggyorsabbnak és a leghasználhatóbbnak, ám ez csak szokás kérdése, mindhárom multi felülete kezelhető, ugyanakkor sok eseteben nem támogatja a teljes választék átlátását. Mindez pedig bosszantó lehet bi-

DISZKONTOK KOSARA (2021)* Árufajta Filézett pulykamell, 1 kg Mák, darált, saját márkás, 1 kg Rama margarin, 500 g Finomliszt, saját márkás, 1 kg Zsemlemorzsa, saját márkás, 0,5 kg Tojás, saját márkás, L, 10 db Lédig burgonya, 1 kg Lédig vöröshagyma, 1 kg Kakaó, saját márkás, 125 g Élesztő, saját márkás 1 db Szaloncukor** Tejszín, Milli (2*200 g) Tej, saját márkás, 1 l, 3,5% Milka alpesi tejcsokoládé, 100 g Staropramen dobozos Bor, Chianti, saját márkás, 1 üveg Unicum, 0,5 l Tojáslikőr, saját márkás, 0,7 l Kávé, DE Omnia, 250 g Ásványvíz, Nestlé Aquarel, 6*1,5 l Összesen

Aldi 1931 1796 699 159 387 479 199 194 479 45 2199 819 269 299 279 799 3899 1499 999 99 17 528

Lidl 1639 2845 599 159 159 519 299 289 399 45 2149 769 299 279 279 1099 3799 1599 999 99 18 322

*A Figyelő által összeállított kosár önmagában nem alkalmas az áruházak árszínvonalának megállapítására, csak az azonos termékek és kategóriák összehasonlítására. **Milka-válogatás 310 g.

zonyos helyzetekben. A tavalyi kosárban például szerepelt tojáslikőr, méghozzá a Bols 0,7-es terméke. Most azonban kikerült, ugyanis a SPAR-nál semmilyen tojáslikőrt nem lehetett találni online, hanem el kellett érte menni a boltba. A Balatoni út mellett nemrég felújított üzletükben találtunk tojáslikőrt (ami nem volt a webshopban), de csak féllitereset és nem Bols márkájút, ezért kihagytuk a kosárból. Kérdésünkre a boltban jelezték, hogy egy héttel korábban még lehetett kapni a keresett termékből.

Nem ez az egyetlen anomália mutatkozott az internetes vásárlásnál. Az Auchan felületén például nem találtunk filézett pulykamellet, mivel a cég ráment a bébipulykára, ami itthon nem nagyon minősül alapterméknek. Ebben a kategóriában viszont olyan nagy különbségek is lehetnek, amelyek kihatnak az árra, hogy így a termék nem összehasonlítható. (Ér-

dekesség, hogy bébipulyka a diszkontokban is volt, tehát ebben a kategóriában jövőre komoly árverseny alakulhat ki, ha az idén nagy lesz belőle a forgalom.) A Savoya Parkban lévő Auchanba mentünk pulykamellfiléért, ahol a webshophoz képest meglehetősen nagy mennyiségben találtunk előre csomagoltat, így nem egészen világos, hogy miért nem került fel az online felületre.

Tavaly és az idén is nehézkes volt választani a láncok webes felületén a szaloncukorból – ez például jellemzően az a termékkategória, ahol a vevő szereti megtapogatni a csomagolást, illetve tájékozódni a lejárati dátumról.

Az is jól látszódik, hogy mindként nagy hiper igyekszik diszkontosodni. A Tesco például a kosárban szereplő szinte összes termékét akciózza, vagy feltünteti az árelőnyét (még akkor is, ha máshol ugyanaz kicsit olcsóbb), és ez vonatkozik az Auchanra is. A nagy verseny vélhetően nem elsősorban az élelmiszer-kategóriában, hanem a szezonális árucikkeknél, mint például a játékoknál vagy más non food termékek2021/51–52 FIGYELŐ | 43

F_42-44_karacsonyi_kosar.indd 43

2021. 12. 20. 17:00

| CÉGVILÁG |

nél bontakozott ki. Ezek jellemzően nem szerepelnek a kosárban, hiszen a kínálatuk erősen eltér egymástól a láncoknál, az árképzés pedig függ attól is, hogy a boltok vezetői szerint mely termékek lehetnek a slágerek. Természetesen azokat jelenítik meg az akciós újságokban és arra építik fel az árstratégiát.

Ettől függetlenül az online árubeszerzés továbbra is a legpraktikusabbnak tűnik, de csak arra alapozni egy ünnepi bevásárlást meglepetésekkel járhat.

A karácsonyi és a húsvéti ünnepekre jellemzően növekszik az üzletek kínálata, több száz vagy akár ezer új termék is megjelenhet a boltokban. Ilyenkor inkább a magasabb árkategóriájú élelmiszerekre érdemes gondolni, amit egész évben nem, az ünnepekkor viszont szívesen megvásárol a fogyasztó. Ezek karácsonykor a drágább szeszes italok és egzotikus halak, húsvétkor pedig a francia sajtok és különleges húsok. Ebből a szempontból az idei ünnep sem más, hiszen nemcsak a hiper- és szupermarketek, hanem a diszkontok is igyekeztek bővíteni a termékkínálatukat – lásd a bébipulykát, amely már tavaly is volt, igaz, nem ennyire szembeötlően.

Ugyanakkor a mennyiségeket tekintve a Covid előtti időszakban mintha nagyobb lett volna az áruválaszték bővülése. Kicsit olyan érzése lehet a fogyasztónak, mint a fenyőfánál. Van, de kevesebb az árus, mint tavalyelőtt.

ÁREMELKEDÉS

Az inflációs nyomást nehéz nem észrevenni a pénztárcán és a kosarak értékén. Érdekesség azonban, hogy a diszkontoknál nem volt feltűnő a drágulás. Meglepő, de az Aldi csupán egy ezressel drágább, mint tavaly. Az idei kosár értéke más, mert tavaly három tábla csokival és hat doboz sörrel számoltunk, az idén pedig csak egyegy került a kosárba, ám ezáltal kevesebbet kellett volna fizetnünk, mint tavaly.

Ugyanez vonatkozik az Aldira is, amely 2020-hoz képest bő 1700 forinttal lett drágább, viszont azzal, hogy nem három, hanem csak egy csoki és egy sör szerepelt a kosárban, hozta a tavalyi szintet. Magyarán, aki ki akarja kerülni a pénzromlást, igyon kevesebb alkoholt, bár kérdés, hogy ez karácsonykor mennyire tartható.

A helyzet a hipereknél is hasonló, bár ha teljes egészében a tavalyi kosárral számolnánk, akkor bőven 1700-2000 ezer forint felett lenne a drágulás. Ugyanakkor az is észrevehető (a diszkontoknál is), hogy nagyon tudatosan válogatva, kompromisz-

szumok árán tartható lenne a tavalyi árszint, hiszen ma már minden helyettesíthető mindennel.

A hiperek csak úgy tudtak a tavalyi ár alá menni, hogy kikerült a kosárból a tojáslikőr. Ezt inflálta el az elmúlt egy év, ezzel viszont bőven olcsóbb az idei kosár, mint a tavalyi.

HŐNYI GYULA

HIPERMARKETEK ONLINE KOSARA (2021)* Árufajta Filézett pulykamell, előre csomagolt, 1 kg Dióbél, csomagolt, 1 kg Mák, csomagolt, 1 kg Rama margarin, 500 g Finomliszt, Nagyi titka, 1 kg Zsemlemorzsa, saját márkás, 500 g Tojás, saját márka, L, 10 db Lédig burgonya, 1 kg Lédig vöröshagyma, 1 kg Kakaó, eredeti holland, Tutti, 250 g Élesztő budafoki Szaloncukor** Tejszín, Milli (2x200 g) Tej, Mizo, 1 l, 3,5%*** Milka alpesi tejcsokoládé, 3x100,g Pilsner Urquell, 0,5 l, 6 db Vörösbor, Gere Villányi Kékfrankos,1 üveg Unicum, 0,5 l Tojáslikőr, Bois Advocat, 0,7 l Kávé, DE Omnia Classic, 250 g Ásványvíz, Nestlé Aquarel, 6x1,5 l Coca-Cola, 2x1,75 l Összesen

Tesco 1699 5190 2516 699 259 159 519 179 149 1099 79 2149 639 469 897 1674 1989 3749 – 699 594 679 26 085

Auchan 1699 5975 1795 689 249 149 479 299 229 1099 75 1899 533 375 867 1734 1899 3899 – 999 594 799 26 335

SPAR 1599 6495 2895 699 259 179 529 299 179 798 79 1899 819 385 837 1674 1899 3899 – 695 594 679 27 390

*A Figyelő által összeállított kosár önmagában nem alkalmas az áruházak árszínvonalának megállapítására, csak az azonos termékek és kategóriák összehasonlítására. **Milka-válogatás 310 g. ***SPAR: Mizo, 2,8%

FOTÓ: GETTY IMAGES

VÁLASZTÉK

44 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_42-44_karacsonyi_kosar.indd 44

2021. 12. 20. 17:00

| CÉGVILÁG |

FÁT IS ÉRDEMES A WEBEN VENNI?

FENYŐ | Egy egészen szezonális réspiacot is érdemes digitalizálni – üzeni a fenyofa.com otthoni karácsonyfákat árusító kezdeményezése, amely sokkal nagyobb siker lett, mint az alapítók gondolták, ráadásul a kis fák 5-10 százalékát megmenti a felesleges kivágástól.

A projekt alapítói több mint egy évtizede foglalkoznak fenyőfatermeléssel, -árusítással. Ültetvényeik Zala megyében, a „fenyő hazájában” vannak. Üzleti szempontból azonban sok a kihívás, és nem csak a néhány hetes szezon miatt. Biztosan sokan tapasztalták, hogy a karácsonyi fenyőfavásárok után esetenként szinte „hegyekben” áll az el nem adott tűlevelű. A szakmában az a tapasztalat, hogy a kivágott fák 5-10 százaléka megmarad, nem talál gazdára, így feleslegesen lett kivágva, ami nemcsak üzletileg, de a fenntarthatóság szempontjából is probléma.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÚJ TECHNIKA

Így az alapító apa Udvardy Zsolt és fia, Udvardy Bence néhány éve elgondolkodtak azon, hogy lehetne ezt a felesleges vágást elkerülni, lecsökkenteni. Ekkor jött az ötletük, hogy az eladásra szánt fenyőket lefotózzák az ültetvényen, és még kivágatlan állapotukban megpróbálják eladni őket. Ezzel meg is született a fenyofa.com weboldal, így csak azokat a fákat kell kivágni, amelyek tényleg gazdára találtak, a megmaradt fenyők pedig jövőre újra felkerülhetnek az oldalra. Ráadásul frissebben tudják őket eljuttatni a vásárlókhoz, hiszen lerövidül a szállítási útvonal, tovább maradnak tartósak a fácskák.

A fenyofa.com kényelmes megoldás, hiszen otthonról ki lehet választani az ideális karácsonyfát, amelyet a vevő házhoz is szállíttathat, illetve el is mehet érte az ültetvényre, esetleg valamelyik átvételi pontra.

Mindez úgy működik, hogy az érdeklődők a weboldalon minden szezonban több száz fenyő közül, fénykép alapján választhatnak karácsonyfának valót. Három fotó készül minden fenyőről, amelyeket egyedi azonosító jellel látnak el, hogy a vásárló biztos legyen abban, hogy a megrendelt tűlevelűt kapja meg. Felkerül a fenyő mérete, fajtája, ára, illetve az ültetvény, ahol növekedett.

A weboldal hat éve indult, és évről évre egyre több fa talál gazdára ezen az útvonalon keresztül. Az első esztendőben nagyjából száz fenyővel próbálkoztak – legnagyobb meglepetésükre néhány nap alatt elfogyott a teljes kínálat.

ERŐSÖDÉS

Azóta tízszeresére nőtt a megrendelések száma. Ezt a mennyiséget pedig már nem is tudják a saját kínálatukból kielégíteni, ezért más termelőket is bevontak az értékesítési láncba. A legjobb visszajelzés számukra az, hogy a legtöbb vásárlójuk viszszatérő, vannak, akik évről évre náluk rendelik meg a fenyőfát. Persze tavaly a vírushelyzet okozta bizonytalanság kicsit visszavetette a kezdeményezést, de „fenyőfára mindig szükség lesz, még ebben a megváltozott helyzetben is” – mondja Udvardy Zsolt társalapító.

A tervekről szólva hozzáteszi: jelenleg a fővárosban és az agglomerációban vállalják a fenyők kiszállítását, de a rövid távú elképzeléseik között szerepel, hogy az ország többi nagyvárosában is lehessen fát rendelni a fenyofa.com oldalról. Jó lenne, ha más országokban szintén elindulna ez a fajta értékesítés, de azt az ottani fenyőtermelőknek kellene megszervezniük, mert nem könnyen szállítható áruról van szó, és a helyi piacok nagyon eltérően működnek.

Ezen túlmenően szeretnék továbbfejleszteni a weboldalt, sőt akár franchise-rendszert építeni belőle, hogy a terjeszkedés a lehető leggyorsabb legyen. Ennek érdekében a céljaik között szerepel a lehető legtöbb termelő bevonása, hogy a fenyők a legrövidebb útvonalon jussanak el a vevőkhöz, ezáltal kényelmesebbé és tudatosabbá téve a választást, hozzájárulva egy fenntarthatóbb világhoz. Apróság, de figyelnek arra is, hogy mind a luc-, mind az ezüst-, mind a Nordmann-fenyőt nemcsak különböző méretekben, hanem földlabdás változatban is szállítják.

HG 2021/51–52 FIGYELŐ | 45

F_45_fenyofa_indd.indd 45

2021. 12. 20. 17:00

| CÉGVILÁG |

A KORLÁTOKAT LEHETŐSÉGEKKEL LEHET LEBONTANI SZERENCSEJÁTÉK ZRT. | A nemzeti lottótársaság novemberben új szintre emelte a fogyatékossággal élők integrációjának ügyét.

A cég húsz éve tevékenykedik ezen a területen, és vezető szerepet tölt be az érzékenyítés, valamint a foglalkoztatás terén.

Novemberben hosszú távú szemléletformáló kampányt indított a Szerencsejáték Zrt. annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élők integrációjának fontosságára. A nemzeti lottótársaság közel húsz éve komoly szerepet vállal a fogyatékosságügy területén, és hisz abban, hogy az akadálymentes jövő nemcsak a fizikai korlátok lebontásával érhető el, hanem annak már a gondolatokban meg kellene kezdődnie. A téma fontosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Unió területén közel 80 millió a fogyatékossággal élő, hazánkban pedig egymillió embert – az érintetteket és családtagjaikat – ölel fel a fogyatékossággal élők befogadásának ügye.

FOTÓK: SZRT

MEGLEPETÉSMŰVÉSZEK. MADÁCH SZÍNPAD A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK VILÁGNAPJÁN

46 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_46_47_SZRT.indd 46

2021. 12. 20. 17:01

| CÉGVILÁG |

BEFOGADÓ JÁTSZÓTEREK. BUDAFOKON ÉS ESZTERGOMBAN IS

A Szerencsejáték Zrt. 2003 óta működteti a kizárólag megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató sorsjegy-értékesítő hálózatát, amely jelenleg is közel 180 főt foglalkoztat. Emellett 2015 decemberében elsők között csatlakozott az Európai Lottótársaságok Szövetsége (EL) és az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) együttműködési megállapodásához, hogy meghatározza további feladatait a fogyatékosságügy támogatásának területein. Megfelelve a vállalásoknak, az elmúlt években fokozatosan növelte aktivitásait a területen, elsősorban az úgynevezett befogadójátszótér-építési program elindításával, ahol ép és fogyatékossággal élő gyerekek közösen játszhatnak. Az országos kezdeményezés révén a cég 2022 végéig 23 ilyen játszóteret ad át Budapesten és vidéken.

ÚJ SZINT A SZEMLÉLETFORMÁLÁSBAN

A nemzeti lottótársaság 2021 novemberétől új szintre emelte és hármas egységben kezeli a fogyatékossággal élők integrációjának ügyét: a megváltozott munkaképességűek széles körű foglalkoztatása és a vállalati jó gyakorlatok bemutatása mellett a fogyatékossággal élő játékosok magas színvonalú kiszolgálását, valamint a társadalmi befogadást támogató programok életre hívását helyezte tevékenységének középpontjába. Ezzel összhangban a társadalmi integráció ügyét ténylegesen bemutató, szemléletformáló és integrációt elősegítő tematikus weboldalt indított a társaság. A www.tartsvelunk.hu akadálymen-

tes felület három témakörben (közösség, hétköznapi hősök, követendő példák) folyamatosan frissülő szöveges és videós tartalmakkal mutatja be az ismert, illetve kevésbé ismert érintettek életútjait, valamint azokat az örvendetes nagyvállalati példákat, amelyek bárki számára igazodási pontok lehetnek.

ELŐADÁS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JEGYÉBEN

A színház legfontosabb célkitűzése, hogy színvonalas előadásokkal bizonyítsa: a fogyatékossággal élőkkel szembeni előítéletek átírhatók. Ennek jegyében a Szerencsejáték Zrt. és a Madách Színház együttműködésének köszönhetően december 2-án, a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából egy igazán különleges előadás valósulhatott meg, hiszen a Mamma Mia! színdarab fináléjának egyik dalát a Madách Színház színészei a Baltazár Színház ép és sérült művészeivel együtt adták elő. A telt házas produkció végén a nézők meghatódva, álló tapssal jutalmazták a kezdeményezést, amely megmutatta, hogy a korlátokat valóban csak lehetőségekkel lehet lebontani.

2021/51–52 FIGYELŐ | 47

F_46_47_SZRT.indd 47

2021. 12. 20. 17:01

| CÉGVILÁG |

LAKÁSPIAC | Az idei 5–15 százalék után jövőre további 5–10 százalékos emelkedést vár néhány szakértő az ingatlanpiacon. A folyamatok főként a kormányzati támogatásoknak, a kedvezményes hiteleknek, illetve az alapanyagok és a munkaerő drágulásának tudhatók be. Kérdés, mi lesz 2023-tól, vagy utána, amikor több fontos támogatási elem is „kipörög” a rendszerből.

Mind a forgalom, mind az árak tekintetében meglepte a szakértőket a lakóingatlan-piac alakulása az elmúlt hónapokban. Miközben a többség a járvány miatt a tavaszi, kora nyári felfutást követően inkább stagnálásra számított, ezzel szemben a 2021 első tizenegy hónapját tekintve a 15–20 százalékos árnövekedés sem volt ritka, és a jövő évre további, átlagban 5–10 százalékos emelkedés várható. A telekárak a frekventáltabb, lakóház építésére alkalmas helyeken sok esetben 30–50 százalékkal ugrottak meg az állami támogatások, a jegybanki olcsó zöldhitel és a járvány miatti kertesház-igények miatt. Elmondható, hogy a minőségi ingatlanok ára vidéken is elindult felfelé – mondta a Figyelő kérdésére Simon Éva, az Ingatlanbazár.hu üzletágvezetője. Szerinte első-

sorban a nagyvárosokban és környékükön nőtt érdemben a kereslet, ott, ahol kellőképpen jók a munkalehetőségek.

Igaz, a pandémia miatt elfogadottabbá vált home office révén sok olyan, falusi csokra jogosult település is előre tudott lépni, ahol jó a közlekedés, az infrastruktúra és a közelben van néhány erős vállalat, vállalkozás. E falvakra jellemző az is, hogy közel vannak a Balatonhoz, a fővároshoz vagy valamelyik nagy vidéki ipari központhoz, például Debrecenhez, Győrhöz, Székesfehérvárhoz, vagy hasonló, jól fizető munkahelyekkel kecsegtető nagyvároshoz. Esetleg valamilyen kiemelt belföldi turisztikai vonzerőhöz, például valamelyik ismert termálfürdőhöz. Az Ingatlanbazár.hu üzletágvezetője szerint fontos egy régióban az is, hogy a fejlesztések mennyire zajlanak fokozottan, hogyan tud egy országrész perspektívát adni az odaköltözőknek.

FOTÓ: BENCSIK ÁDÁM, BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

KITART A LENDÜLET

48 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_48-50_ingatlanpiac.indd 48

2021. 12. 20. 17:01

| CÉGVILÁG | KARÁCSONYI FÉNYEK CSORVÁSON. AZ ADVENTI VILÁGÍTÁS A KÖRNYÉK ÉRTÉKÉN IS DOB EGY KICSIT, NEM CSAK A HANGULATON

Jövőre ugyanakkor a vásárlóknak nemcsak néhány fontos elem, így például a 3 milliós felújítási támogatás vagy a falusi csok kifutásával kell szembenézni, de a nemzetközi környezet miatt emelkedő hitelkamatokkal is, emiatt a vásárlók többségének behatároltabbak lehetnek a lehetőségei, mint ma – tette hozzá Simon Éva.

ÉLÉNK MARAD A KERESLET

Benedikt Károly, az egyik nagy, tőzsdén is jegyzett ingatlanpiaci értékesítő és befektető vállalat, a Duna House marketingés PR-vezetője úgy fogalmazott: a minimálbér várható növekedése, az elindult kamatemelési ciklus, a zöldhitelajánlat, a rozsdaövezeti program elindítása, továbbá az otthonteremtési kedvezmények egyenként és egymásra hatva is hozzájárultak az igen élénk lakásadásvételi piachoz az idén. Így év végére meglehet a 150 ezer tranzakció. Sőt, a fenti elemek hatása 2022-re is kitart, és a már említett áremelkedések mellett a tranzakciók száma sem csökken érdemben.

Konszenzus az ingatlanos szakmában, hogy az elmúlt lassan két évben, amióta a járvány kitört, alaposan átalakult az ingatlanpiac keresleti oldala, valamint a vevők lakásvásárlási motivációja.

Nem meglepő módon előtérbe kerültek a kertkapcsolatos ingatlanok, de nemcsak az óriási lakóházak vagy a menő sorházak, hanem a kisebb nyaralók, zártkertek is kelendőbbek lettek, hiszen alacsony áruk miatt szélesebb rétegek engedhetik meg maguknak ezek vásárlását olyan esetben, amikor a tömbházakból akár csak ideiglenesen „kimenekülnének”. Magyarán, aki nem teheti meg, hogy leköltözzön egy balatoni, velencei-tavi vagy Dunakanyarban lévő családi házba, az is vágyik egy kis saját elvonulási lehetőségre. „Így a klasszikus, egész éves kihasználásra nem alkalmas nyaralók értéke is tovább nőtt. A pandémia hatására pedig megszűnt a szezonalitás a piacon. Amíg korábban jellemzően tavasszal, kora nyáron volt a legnagyobb a kereslet, ma már kiegyenlítettebb a lakóingatlan-piac. Viszont a kereslet egyelőre jóval magasabb, mint a megfelelő árú és minőségű kínálat. Most különösen a Balaton, a Velencei-tó környéke, illetve a fővároshoz közeli települések, valamint a külső kerületek házai, kertkapcsolatos otthonai iránt nőtt meg a kereslet. Sőt, a vidéki nagyvárosokból is elindult egyfajta kiköltözési hullám, így sok egykori zártkerti övezet értékelődik fel, épül be folyamatosan. November végéig közel 140 ezer tranzakció jött létre a hazai ingatlanpiacon, ennek jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták” – állítja Benedikt Károly.

INFLÁCIÓ

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a járvány miatt világszerte növekvő inflációs nyomás a hazai lakáspiacra is hatással lesz.

Mivel azonban az ingatlanok értéknövekedése már a korábbi években megkezdődött, így nagy kérdés, hogy a vevők mennyire tudnak lépést tartani a lakásinflációval. Az elmúlt három év adatai alapján a vásárlók még állják a sarat, hiszen a többség esetén a bérek, a jövedelmek növekedése is megmaradt. Így a vevők egyre többet hajlandók kifizetni az eladásra kínált használt lakásokért. Vi-

szont ahogy tovább nőnek az árak, úgy egyre távolodik egymástól a fizetőképes kereslet és a minőségi kínálat.

MI MENNYI?

A Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján a panelotthonok átlagos négyzetméterára 4–13 százalékkal nőtt a fővárosban 2020 októbere és 2021 októbere közt. Vidéken ez a szám 3 és 12 százalék közötti. Eközben a budapesti téglalakásoknál átlagosan 9–17, a vidékieknél pedig 18–28 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak az idén a tavalyi esztendőhöz viszonyítva.

Ugyanakkor az új építésű otthonok átlagos négyzetméterára az év vége felé már meghaladta az egymillió forintot Budapesten, és ez tovább emelkedhet, főleg, ha a rozsdaövezeti területek kijelölése után megkezdődik azok rehabilitációja is. Mint ismert, itt eleve nulla áfával épülhetnek az új otthonok. Igaz, az ígéretes lehetőséget beárnyékolhatja a munkaerő elérhetősége és költsége, valamint az építőanyagok világpiaci árának bizonytalan helyzete.

NEM ÉRDEMES VÁRNI

A Duna House szerint a 2021-es tapasztalatok alapján aktív piac várható jövőre is, amelyhez, mint említettük, nagyságrendileg 150 ezer tranzakciót becsülnek.

Ez az átlagvásárlók vagy a befektetésben gondolkodók szemében azt jelenti, hogy nem igazán érdemes várni a lakóingatlan-vásárlással, hiszen a kamatemelés és az árak növekedését okozó gazdasági helyzet nehezítheti az ingatlanszerzést. Továbbá várhatóan a befektetések szerepe is erősödik: az emelkedő inflációs környezetben ugyanis a reáleszközök felértékelődnek, hisz a megtakarítók egy része itt látja nagyobb biztonságban a pénzét. Emellett rövid távon a kifutó támogatások iránti hajrá is növelheti a volument, de kérdéses, hogy a bizonytalanabb világgazdasági helyzet, illetve a kamatkörnyezet milyen hatással lesz a keresletre.

Igaz az is, hogy az alacsonyabb jövedelműek hitelképessége a januártól magasabb minimáljövedelem és a garantált bérminimum miatt javulhat, de ez je2021/51–52 FIGYELŐ | 49

F_48-50_ingatlanpiac.indd 49

2021. 12. 20. 17:01

| CÉGVILÁG |

lentősen nem befolyásolja a kihelyezett kölcsönök volumenét, mert ez a réteg – ahogyan az árak nőnek – a fővárosban és a nagyvárosokban egyre kevésbé képes vállalni egy nagyobb saját ingatlan megvásárlását.

LEHET MÉG ALKUDNI

Az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adatai alapján egy év alatt valamelyest romlott a vevők alkupozíciója, ami az ismét felpörgő piac természetes velejárója. Ahogy a fent részletezett trendek-

ből is kiderül: a szeptember–novemberi időszakban a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban az eladók erősítették pozícióikat, míg a községekben továbbra is inkább a vevőknek alakul kedvezően a helyzet, igaz, az egyes régiók között jelentős eltérések tapasztalhatók.

A bank szekértői szerint amíg a múlt esztendő végén, az akkor frissen bejelentett otthonteremtési támogatások ja-

DARVAS IVÁN MUNKA KÖZBEN. EGYRE TÖBB HELYEN JELENNEK MEG A FALFESTÉSEK AZ INGATLANOKON

nuári indulására várva megtorpant, addig most, a statisztikai adatok és a friss tapasztalatok szerint az év végéig kitart az ingatlanpiac lendülete. Míg 2020 őszén a vevők országos szinten átlagosan 6,1 százalékos árengedményt értek el az alku eredményeként, addig egy évvel később az utoljára meghirdetett árhoz képest szerződéskötéskor csak 5,2 százalékkal tudták csökkenteni a megvásárolt ingatlanok árát. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de a növekvő árak mellett kiválóan mutatja a kereslet erősségét.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a piac élénkülése, a vásárlók visszatérése és az adásvételek számának növekedése miatt logikus, hogy csökkent az alku lehetősége. Ám például a községekben található házak vagy a fővárosi panellakások esetén mégis inkább valamelyest növekedett az elérhető árengedmény mértéke.

Az eladók számára most Budapesten a legkedvezőbb a helyzet, ugyanis itt az OTP Ingatlanpont közvetítésével eladott lakóingatlanok esetén 4,4 százalékról 3,2-re csökkent a jellemzően elérhető árengedmény mértéke. A megyeszékhelyeken 5,5-ről 4,8 százalékra, az egyéb városokban pedig 6,7-ről 5 százalékra csökkent az alku átlagos értéke.

A községekben egy év alatt minimálisan, 6,5-ről 6,7 százalékra emelkedett a vevők által átlagosan elérhető árengedmény. A házak esetén a hirdetési ár legnagyobb mértékű csökkentését a megyeszékhelyeken (6,3 százalék) és a községekben (6,8 százalék) lehetett elérni az idén ősszel, egy év alatt mindkét településtípusnál csak minimálisan javult a vásárlók alkupozíciója.

A panellakások meghirdetett és eladási árai közötti különbség Budapesten egy év alatt 0,6 százalékponttal nőtt, de 3,2 százalékkal még így is itt a legalacsonyabb az alku mértéke. A megyeszékhelyek házgyári lakásai esetén az elmúlt egy év alatt nem változott a vevők által kiharcolható engedmény (4,1 százalék), míg az egyéb városokban 3,8-ről 4,2 százalékra emelkedett. Az értékesítési adatok mellett az OTP Ingatlanpont régióvezetőinek tapasztalatai is alátámasztják azt, hogy megfigyelhetők bizonyos területi eltérések, de a piac még mindig igen élénk, és ez összességében az eladóknak kedvez.

HG

FOTÓ: MUZSLAY PÉTER, SOMOGYI HÍRLAP

MEKKORA AZ ALKU?

50 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_48-50_ingatlanpiac.indd 50

2021. 12. 20. 17:01

| SZEMÉLYI HÍREK | Új regionális ügyvezető irányítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-dunántúli csoportját. A tatai központú szervezeti egység vezetését Preininger-Horváth Edina vette át, aki Bondor Lajos régióvezetővel együtt irányítja a mintegy 50 intézménnyel, 17 önkéntes csoporttal és jó néhány pályázati forrású programmal működő részleget. Az új vezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, majd az ELTE-n végzett, a szakterületén folyamatosan képzi magát. Az elmúlt kilenc évben három Biztos kezdet gyerekház létrejöttében és más programok megvalósításában vett részt Devecserben. A 2013-ban megnyílt Devecseri Máltai Szakképző Iskolában óraadó tanárként tanít.

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT

PREININGER-HORVÁTH EDINA

PROLOGIS MAGYARORSZÁG BMW CSOPORT

ANDRELLI SZILVIA

HANS-PETER KEMSER

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A BMW Csoport Hans-Peter Kemsert nevezte ki a cég Debrecenben épülő gyára igazgatójának. Az 56 esztendős szakember, aki 2015 óta a vállalat lipcsei üzemét vezeti, 2022 januárjától a hazánkban folyó építési munkálatokat felügyeli majd. Az új vezető az autógyártás és az elektromos mobilitás terén felhalmozott többéves szakmai tapasztalatával érkezik új pozíciójába. Lipcsében a BMW 1-es, a BMW 2-es és a BMW i3 tisztán elektromos prémiumautó sorozatgyártásáért volt felelős, 2020-ig a felügyelete alatt készült a BMW i8 plug-in hibrid sportautó is. 2025-től nálunk kezdődik a Neue Klasse modellgenerációjának sorozatgyártása, amit a tisztán elektromos meghajtás sajátosságai szerint terveztek a mérnökök.

HUNYADI ZSUZSANNA

A logisztikai ingatlanok fejlesztésével és bérbeadásával foglalkozó Prologis két új vezetőt is kinevezett.

Andrelli Szilvia ingatlan- és ügyfélélményért felelős igazgató lett, míg Hunyadi Zsuzsannát a bérbeadásért felelős igazgatói pozícióba léptették elő. Andrelli Szilvia eddig is a RECX (ingatlanpiaci ügyfélélményért felelős) csapatot irányította, előléptetésével magas színvonalú munkáját jutalmazta a vállalat.

Hunyadi Zsuzsanna a diploma megszerzése után kezdett a cégnél, az ingatlanportfólió irányításában és a fejlesztések ösztönzésében megmutatkozó sikerei miatt nyerte el új pozícióját. Huszonhét százalékos piaci részesedésével a Prologis a vezető ipari- és raktáringatlan-szolgáltató Magyarországon.

AMERIKAI KERESKEDELMI KAMARA

Pesti Tímea, a LeasePlan Magyarország vezérigazgatója lett az AmCham Hungary első alelnöke. A flottakezelő vállalat irányítója autóiparági tevékenysége előtt a stockholmi tőzsdén jegyzett, svéd piacvezető HL Display Hungaryt irányította ügyvezető igazgatóként, illetve a skandináv vállalatcsoport kelet-közép-európai régiójáért volt felelős. Ezt megelőzően a világ egyik vezető gyógyszervállalatánál, a Novartis Hungáriánál kereskedelmi igazgatóként tevékenykedett.

PESTI TÍMEA 2021/51-52 FIGYELŐ | 51

F_51_szemelyihirek.indd 51

2021. 12. 20. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

Az idén negyedik alkalommal készítették el a Deloitte szakértői a keletközép-európai banki fúziókról és felvásárlásokról készített tanulmányt. Nem meglepő módon a közép- és keleteurópai banki trendeket az előző évben leginkább a járvány alakította, ám a negatív hatások ellenére a régiós hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója tovább javult 2020-ban – 1,8 százalékponttal, 22,1 százalékra –, ami az osztalékkifizetési korlátozásoknak is köszönhető.

ERŐS A VÉTELI KEDV

RÉGIÓS BANKSZEKTOR | A kelet-közép-európai hitelintézeti szektor szilárd tőkepozícióval és viszonylag stabil eszközminőséggel ellenállónak bizonyult a járvány hatásaival szemben, de a moratóriumok fokozatos kivezetése miatt az eszközminőség szoros figyelemmel követése indokolt – áll a Deloitte friss tanulmányában.

A fúziós és felvásárlási (M&A) aktivitás is jelentős marad a régióban.

A szilárd tőkehelyzetnek köszönhetően a közép- és kelet-európai bankszektornak sikerült fenntartania az aktív hitelezési tevékenységet és a továbbra is nyereséges működést, az átlagos tőkearányos megtérülés (ROE) 8,3, míg a ROA 0,9 százalékot ért el. A tavalyi év elején a bankszektor jelentős eszközminőség-romlásra számított, ezért további céltartalékokat képzett a várható veszteségek fedezésére. Mindazonáltal a pandémia egyelőre nem gyakorolt jelentős negatív hatást az eszközminőségre, ezért az átlagos kockázati költség elkezdett visszatérni a járvány előtti szintre, enyhítve a jövedelmezőségre nehezedő nyomást.

A tanulmány megállapítása szerint a pandémia okozta kihívások ellenére a legnagyobb bankcsoportok piaci pozíciója stabil maradt 2020-ban. A tizenöt legnagyobb hitelintézeti csoport konszolidált eszközállománya a középés kelet-európai régió teljes eszközállományának több mint 60 százalékát tette ki. Az öt legnagyobb listáján az Erste Csoport az első 8,7 százalékos részesedéssel, ezt követi a KBC Csoport 8, majd az UniCredit Csoport 6,6 százalékkal.

VEVŐK ÉS ELADÓK

A konszolidáció – írja a tanulmány – már tart a széttöredezett régiós bankszektorban, az utóbbi években jó néhány ügyletre került sor. A nem stratégiai kelet-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

STABIL POZÍCIÓK

52 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_52-53_generali_mandiner_hirdi.indd 52

2021. 12. 20. 17:26

| PÉNZ BESZÉL |

A LEGNAGYOBB RÉGIÓS BANKCSOPORTOK*, 2020 Százalék

Erste Csoport KBC Csoport UniCredit Csoport Raiffeisen Csoport OTP Csoport

8,7 8,0 6,6 5,5 5,1

*Eszközállomány alapján számolt piaci részesedés szerint.

Forrás: Deloitte

közép-európai piaci szereplők elhagyják a régiót vagy racionalizálják a működésüket, miközben a legmeghatározóbb regionális szereplők felvásárlási étvágya erős maradt. A tavalyi tanulmány készítésekor az volt a várakozás, hogy a járvány által kiváltott recesszió jókora nyomást gyakorol a kevésbé hatékony bankokra, mivel a negatív makrogazdasági környezetben a kisebb és kevésbé stabil szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a kihívásokat. Ezek a várakozások be is igazolód-

A közép- és kelet-európai térségben élénk tranzakciós aktivitás és további konszolidáció várható. tak: az M&A-aktivitás tavaly ismét elérte a 2016-os csúcsszintet. A tranzakciók száma alapján a banki fúziók és felvásárlások legforgalmasabb piacai a kelet-közép-európai régióban 2020 és 2021 novembere között Szerbia és Csehország (6-6 tranzakció), valamint Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Románia és Ukrajna (4-4 tranzakció) voltak.

MARADHAT AZ AKTIVITÁS

A régiós bankszektor azonban még mindig széttöredezett – hívja fel a figyelmet a tanulmány –, sok kisebb szereplővel.

Ennek következtében a működési hatékonyság és a méretgazdaságosság javítása érdekében a bankok várhatóan további felvásárlási lehetőségeket keres-

nek. Következésképpen a közép- és kelet-európai térségben élénk tranzakciós aktivitás és további konszolidáció várható. Emellett előre láthatólag az olyan nagy bankcsoportok, mint az Erste, a KBC és az OTP terjeszkedési stratégiája határozza majd meg a regionális M&A-aktivitást a következő években. „Az elmúlt öt esztendőben több mint ötven szereplő vásárolt bankot a régióban, míg közel tizenöten legalább kettőt vettek. Az eladói oldalon több mint negyven szereplő tranzaktált, és közel tizenöten minimum két bankot adtak el.

Az ügyletek mindkét oldalán megvannak tehát a szereplők az élénk tranzakciós aktivitáshoz” – mondta el Csomor Csaba, a Deloitte pénzügyi tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

B. M. T.

HIRDETÉS

Garantált ajándékok a

ADVENTI KALENDÁRIUMÁBAN karácsonyig minden ŔđΟ]¾ğÝăğáłΟáĘĹƄŶáŎâņâłŎ͗Ο Figyelje a mandiner.hu-t!

F_52-53_generali_mandiner_hirdi.indd 53

2021. 12. 20. 17:26

| PÉNZ BESZÉL |

NEM EGY SZIMPLA VÁSÁRLÁS SZABADOS RICHÁRD | Több szempontból is kiemelt jelentőségű az Erste Bank számára a Commerzbank magyarországi érdekeltségének megvásárlása – véli a pénzintézet vállalati üzletágának vezetője, aki a piaci versenyről, a további terjeszkedési lehetőségekről és személyes ambícióiról is beszélt a Figyelőnek.

54 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_54-56-Erste-jo.indd 54

2021. 12. 20. 17:03

FOTÓK: ERSTE BANK, TÓTH BALÁZS

| PÉNZ BESZÉL |

Mit nyer az Erste a magyar Commerzbank megvásárlásával, milyen öszszetételű az ügyfélkör?

– Azt az elején fontos kiemelni, hogy két szerződésről van szó. Az egyik értelmében a Commerzbank Zrt. százszázalékos tulajdonrészét megvásárolja Erste Bank Hungary, a másik pedig – amelyet az Erste Group Bank AG és a Commerzbank AG kötött – régiós együttműködésről szól a német Commerzbank és az Erste Csoport között. Utóbbi lényege, hogy a Commerzbank német ügyfelei hozzáférhetnek az Erste egyes szolgáltatásaihoz azokban a régiós országokban, ahol a bankcsoport jelen van, miközben az Erste ügyfelei is elérhetik a Commerzbank németországi szolgáltatásait. Ez a Commerzbanknak azért jó, mert elérhetnek olyan régiós piacokat, ahol egyébként nincsenek jelen, nekünk meg azért, mert egy igen jó nevű bankkal tudunk együttműködni, és ez tovább javítja a szakmai reputációnkat.

A magyarországi Commerzbank-leány megvásárlása pedig azért előnyös az Erstének, mert hozzájárul a vállalati üzletágban meglévő pozícióink további erősítéséhez. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem pusztán új vállalati ügyfeleket szerzünk az akvizícióval, hanem egy teljes bankot, amellyel új erőforrásokhoz és know-how-hoz is hozzájutunk.

Nem is csupán szimpla bankvásárlásról van szó, hiszen a Commerzbanknak három olyan nagy erőssége is van, amely a mi szempontunkból kiemelten fontossá teszi ezt a tranzakciót. Az első, hogy a Commerzbank szakmai szempontból a legjobb piaci szereplők között van a kereskedelemfinanszírozás és a cash pooling (összevont pénzkezelés) területén: az Erste Bank oldaláról ez különösen fontos, hiszen ezek a területek nálunk eddig egyáltalán nem álltak a középpontban. A másik, hogy a Commerzbank ügyfélállománya nagyon stabil. A harmadik szempont pedig, hogy az Erste és a Commerzbank reputációja is nagyon jó a vállalatok körében Magyarországon, ráadásul mindkét szereplő székhelye német nyelvterületen található.

– Az elmúlt időszakban az Erste vállalati üzletága nagyon látványos fejlődésen ment keresztül. Hogyan sikerült ezt elérni?

– Nagy utat tettünk meg az elmúlt években: miközben 2015 végén 290 milliárd forintot tett ki a vállalati hitelállományunk, most 810 milliárd környékén mozog. A látványos fejlődésnek három fő okát látom. Az első, hogy a munkatársaink szak-

mai kvalitásai messze az átlag felett mozognak. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt években rengeteg pénzt és energiát öltünk a fejlesztésekbe, a munkatársak továbbképzésébe. A második, hogy bár viszonylag kicsi, 220 fős az üzletágunk, a találati arányunk, a „hit rate” sokkal jobb az átlagnál, vagyis a megkereséseink nagy hányadából lesz üzlet. Ez arra utal, hogy jobban választjuk ki a potenciális ügyfeleket, mint a versenytársaink.

A harmadik ok pedig az Erste Bankkal kapcsolatos kedvező tapasztalat, az ügyfelek elégedettsége: ez alapján 2015-ben a negyedikek, 2016-ban a harmadikok voltunk a piacon, azóta pedig folyamatosan az elsők vagyunk. Emögött nincs különösebb tudomány: egy bowlingos hasonlattal élve, ha a kezünkbe adják a labdát, mi nem azt kezdjük el magyarázni, hogy milyen az a labda, és hogyan lehetne a célba juttatni, hanem valahogyan odajuttatjuk.

Nem véletlen, hogy az Erste volt az egyik abból a két hazai bankból, amely nettó értelemben jelentősen növelte vállalati ügyfelei számát az elmúlt tizenhat hónapban.

Az sem csak a szerencsén múlt, hogy a moratóriummal érintett vállalati hitelállományunk szinte kimutathatatlan, és a nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) is alacsonyabb a piaci átlagnál.

– Rövidebb távon milyen célokat kívánnak elérni?

– Jelenleg az Erste Bank a vállalati hitelállománya alapján a hatodik számú szereplő Magyarországon, ám 2022 folyamán – a Commerzbank-akvizíció révén – előrelépünk az ötödik helyre. A cél, hogy a jövő év végére átlépjük az ezermilliárdos határt az állománynál, és ezzel már csak a három legnagyobb versenyző jár majd előttünk. A dobogó viszont rövid távon nem reális célkitűzés, ahhoz túl nagy a rés a három legnagyobb szereplő és a többiek között.

– A vállalati szolgáltatásoknál alapvetésnek számít, hogy óriási a verseny.

Mennyire igaz ez a vállalati piac egyes részterületein?

– Nem emlékszem olyan időszakra, amikor a szolgáltatók szerint ne lett volna óriási verseny a vállalati piacon. Ami viszont a tényleges helyzetet illeti, úgy látom, hogy a piac eltolódott az önerő- és az árverseny irányába. Ez utóbbival ön-

magában nincs baj, ráadásul egy hitelt nem is csak önmagában az ár szintje határoz meg, több egyéb aspektus is létezik, amelyekről tárgyalni lehet. Az alacsony önerőt már jóval nagyobb problémának látom. Ez elsősorban az agrárfinanszírozásban és az ingatlanprojekteknél jelentkezik: előbbieknél két olyan versenytárs is van a piacon, amely nulla vagy ahhoz közeli saját erő mellett nyújt kölcsönt. Az ingatlanprojektek finanszírozásában pedig gyakran előfordul, hogy a likviditásban úszó beruházó is alacsony önerő mellett kap hitelt. Véleményem szerint ez egy szakmai zsákutca: mi nem állunk ezen az oldalon. És persze ott a kötvénypiac, amely már 15 százalékos részt képvisel a finanszírozási piacból a kölcsönökkel öszszevetve. Itt a kibocsátók összetétele kockázati szempontból is igen vegyes, miközben nincs sikertelen kibocsátás – a többség túljegyzéssel ér véget –, a futamidő pedig sok esetben tíz éven túli. Látni lehet, hogy ez egy időben eltolt kockázatot jelent, ami akkor is él, ha figyelembe vesszük, hogy a kötvénykibocsátás eszközével jellemzően nagy, stabilnak tűnő vállalatok élnek. Mi ebben a kérdésben is a konzervatív álláspontot képviseljük, és két korlátot is beépítettünk a rendszerünkbe: egyrészt a teljes piaci kötvényállomány kereskedelmi bankoknál maradó részéből maximum tíz százalék lehet a részesedésünk, másrészt a saját portfóliónkon belül sem haladhatja meg a tíz százalékot a kötvények aránya.

– Ha már a kötvényeknél tartunk, milyen hatása lehet a Növekedési Kötvényprogram (NKP), illetve a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetésének?

– Az NKP kivezetésének örülök, mert bár hasznosnak bizonyult, véleményem szerint nem árt egy lélegzetvételnyi szünet a piacnak. Az NHP-nál viszont más a helyzet, mert a vállalkozások, a költségvetés és a bankszektor szempontjából is előnyös volt a program. Az is jól látszik, hogy az NHP kiváltására bevezetett Széchenyi Go! nem teljesen tölti be az elődje szerepét, hiszen egyrészt csak mikro- és kisebb méretű kkv-knak szól, másrészt sokszor kapják meg olyan cégek, amelyeknek igazából nincs is szükségük támogatott finanszírozásra, hiszen bőséges náluk a likviditás.

– Az utóbbi időszakban mintha túlsúlyba kerültek volna a beruházási hitelek a vállalati piacon: mi ennek az oka?

– Egyértelműen az, hogy a támogatásra jogosult vállalkozások sokszor beruházási kölcsönökből fedezik azokat a kiadásokat 2021/51–52 FIGYELŐ | 55

F_54-56-Erste-jo.indd 55

2021. 12. 20. 17:03

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY Az Erste Bank Hungary vállalati üzletágának vezetője.

2000-ben szerzett közgazdászdiplomát a Debreceni Egyetem Közgazdasági Karán, pénzügyszámvitel szakirányon. Emellett okleveles adótanácsadó és mérlegképes könyvelő.

Szakmai pályafutását az Arthur Andersennél kezdte, majd 2002 és 2009 között a Budapest Banknál és a K&H Banknál töltött be különböző pozíciókat kis- és középvállalkozási területen.

2010-ben érkezett a CIB Bankhoz, ahol 2013-tól a kkv-üzletágat vezette, miközben a CIB Lízing cégcsoport vezérigazgatója és a Magyar Lízing Szövetség alelnöke is volt.

2016 márciusa óta vezeti az Erste Bank vállalati üzletágát, jelenleg az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, a Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke, a Szabados Boys családi alapítvány alapítója és két kisfiú apukája.

is, amelyeket normál körülmények között folyószámla- vagy forgóeszközhitelekből szoktak. Azt is látni kell, hogy rengeteg a szabad pénz a cégeknél, elég csak ránézni a betéteik állományára. Ez az állapot viszont csak addig tart, amíg a támogatási programok ki nem futnak.

– Az elmúlt időszakban a személyreszabottság és a magas színvonal volt a hívószó a vállalati szolgáltatásoknál. Ezek jól hangzanak, de hogyan lehet most új ügyfeleket szerezni?

– Ebből a szempontból jelenleg stagnálás látható a piacon, miközben két-három éve még pont fordított volt a helyzet.

Az ügyfél jellemzően két okból vált szolgáltatót: ha nem kap hitelt, vagy ha valamilyen sérelem érte. Előbbinél, vagyis a kölcsönre pályázó ügyfeleknél természetesen most is látható mozgás, de a járvány okozta bizonytalanság miatt a felindultsági alapon bankot váltók száma jóval alacsonyabb.

Ami pedig a személyre szabott szolgáltatásokat illeti, véleményem szerint ez leginkább egy üres marketingszöveg: az ügyfél sokkal inkább dönt egy bank mellett a saját tapasztalatai alapján, és elvárja, hogy amit ígért a kapcsolattartója, azt tartsa is be. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tanácsadó tudjon nemet is mondani, ha kell: amennyiben jól alá-

támasztja az álláspontját, azt az ügyfél is értékelni fogja. Ami még különösen nagy érték az ügyfelekért folytatott versenyben, az az adott iparág és a helyi viszonyok ismerete.

– Melyek az Erste vállalati üzletágának az értékei, illetve melyek azok a területek, ahol erősíteni szeretnének az előttünk álló időszakban?

– Az egyik nagy érték, hogy az Erste mindig mentes volt a nagy felhajtástól, a botrányoktól, és szeretném, ha ez a jövőben is így maradna. A másik, hogy a szakembereink elismertsége igen jó: több fórumra, konferenciára hívnak minket, és ez kedvez a reputációnknak is. Ami az erősítendő területeket illeti, úgy látom, hogy a jelenlegi méretünk egy ponton túl egyre inkább korlát lesz, és hiába jók a munkatársak, egy idő után elkerülhetetlenül fáradni kezdenek a jóval nagyobb erőforrásokkal büszkélkedő konkurensekkel vívott küzdelemben. A másik terület, ahol fejlődnünk kell, az a korábban már említett kereskedelemfinanszírozás, beleértve többek között a faktoringot, az akkreditíveket, a cash poolingot vagy akár az EXIM-forrásokat.

– A bankszektorban zajló konszolidáció hogyan érinti a vállalati üzletet, lát-e még akvizíciós lehetőségeket itthon?

– Legalább két-három lehetséges akvizíciós célpontot látok most a magyar vállalati piacon, tehát bőven van még tér a terjeszkedésre. A további konszolidáció

pedig elkerülhetetlen a hazai piacon: öthat, a vállalati területen aktív bank tökéletesen ki tudná szolgálni a magyarországi ügyfelek igényeit.

– Vezetőként már nagyon sokat elért az Erste Banknál, mik a hosszabb távú személyes ambíciói?

– Ha jól számolom, már hat éve vagyok itt, ami elég hosszú időszaknak számít bárkinek a pályafutásában. Az Erste vállalati üzletágát a saját gyermekemnek tekintem, hiszen amikor idekerültem, csak annyi volt biztos, hogy valamit kezdeni kell az üzletággal úgy, hogy a lehetséges opciók között szerepelt a piacról való kivonulás lehetősége is. A „saját gyermek” kitételt viszont a helyén kell kezelni, hiszen a kiváló csapat is kellett ahhoz, hogy eljuthassunk idáig. A hazai piacon vállalati hitelintézetként ismert Commerzbank megvásárlása pedig nagyon jó időpontban jött, hiszen új projektként friss lendületet adhat az üzletágnak, és persze egy időre elég feladatot is. Most leginkább ez tölti majd ki a napjaim nagy részét, és azzal foglalkozom, hogyan lehet a magyar Commerzbank, valamint az Erste Bank vállalati üzletágának egyesítésével egy olyan új szervezeti egységet létrehozni, amely mégiscsak felállhat a dobogóra ezen a piacon.

BARÁT MIHÁLY

56 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_54-56-Erste-jo.indd 56

2021. 12. 20. 17:03

| TŐZSDE |

STABILITÁS ÉS MEGÚJULÁS

FOTÓ: IGOR KUTYAEV, GETTY IMAGES

DEMKÓ-SZEKERES ZSOLT | Magyarország központi értéktára, a KELER Zrt. a hazai és a globális gazdaságot sújtó nehézségek ellenére sikeresen vette az akadályokat 2021-ben, több kiemelt fejlesztése is eredményesen zárult, amelyek biztosítják a cég jövőbeni fejlődését – mondta a Figyelőnek a társaság vezérigazgatója. A szakember az értékpapír-kiegyenlítési rendszer megújítására irányuló program első szakaszának sikeres zárása mellett beszélt a szakmai eredményekről és a KELER jövőbeni céljairól.

Milyen szerepet tölt be a magyarországi tőkepiacon a KELER? – A Magyar Nemzeti Bank és a BÉT tulajdonában lévő KELER egy szakosított hitelintézet, amely az egyetlen magyarországi központi értéktárként biztosítja a hazai tőkepiac háttérrendszerének működését. Feladatai közé tartozik a dematerializált értékpapírok kibocsátása és nyilvántartása, a felső szintű, központi értékpapírszámlák vezetése, valamint az értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése. Amíg a pénzforgalom tekintetében a bankok legfontosabb partnere az MNB – amely a forintpénzszámlákat kezeli és a VIBER fizetési rendszert működteti –, addig az értékpapírok forgalmát tekintve ezt a feladatot a KELER végzi el. Társaságunk tartja nyilván az összes dematerializált értékpapírt, legyen szó részvényekről, kötvényekről, befektetési jegyekről vagy egyéb értékpapírok-

ról. Emellett az összes tranzakciót a KELER könyveli, akár tőzsdei, akár tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügyletről van szó. Emellett az elszámolóház hozzáférést biztosít az egyéb tőkepiaci infrastruktúrák, köztük a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a KELER Csoporthoz tartozó KELER KSZF (mint elszámolóház és központi szerződő fél) vagy éppen a külföldi központi értéktárak számára, amelyek a Magyarországon befektető jó néhány külföldi partnert szolgálják ki.

– Többéves fejlesztés ért véget a közelmúltban, és az első szakasz élesítését is elvégezte a KELER. Mi a célja ennek a nagyszabású informatikai programnak?

– Napjainkban a társaságunk életében a legfontosabb projekt a KELER Szolgáltatásfejlesztési Program (KSZP). Ennek fő célja, hogy hazai, részben saját fejlesztői-szállítói háttérrel, új fejlesztési alapokra építve hozzunk létre egy hatékonyan működő, korszerű informatikai infrastruktúrát. A projekt keretében több különálló, de egymásra épülő fejlesztési szakasz megvalósításával szeretnénk megújítani az informa2021/51–52 FIGYELŐ | 57

F_57-59_Keler.indd 57

2021. 12. 20. 17:04

tikai rendszereinket az európai iparági jogszabályokhoz és sztenderdekhez illesztve.

A program első részének középpontjában az értékpapír-kiegyenlítési rendszer megújítása állt. Ennek keretében a KELER jelenlegi számlavezetési alaprendszereinek megtartása mellett december 6-án bevezettük az új kiegyenlítési platformot, és ezzel megvalósultak azok a szolgáltatási elemek, amelyeket elsősorban a CSDR és a hozzá kapcsolódó, a kiegyenlítési fegyelmet szabályozó európai uniós rendelet (SDR) előírásai tettek szükségessé. Ezzel a rendszerrel megteremtjük a KELER új törzsadatkezelő és törzsadatdíj-számítási alkalmazásainak alapjait, amelyekre építve az ügyfeleink számára készülő riportok és a hatósági jelentések is megújulnak.

– Ezek a fejlesztések mennyiben segítik a hazai tőkepiac versenyképességének a javítását?

– Kialakítottuk a KELER és az Európai Központi Bank Target2 Securities rendszere közötti interfészkapcsolatot, amelyen keresztül az euró ellenében való értékpapír-tranzakciók kiegyenlítését végezzük immár teljesen automatikus módon, egységes elvek, kiegyenlítési naptár és a szükséges funkciók támogatásával, hasonlóan a platformhoz csatlakozott több mint húsz európai piachoz, illetve központi értéktárhoz. A hazai kiegyenlítési gyakorlatot is az európai normákhoz illesztettük, ami kiterjed a jogszabályi követelményként megfogalmazott egységes, ISO-szabványokon alapuló üzenetkommunikációra is az értéktárak által nyújtandó alapvető kiegyenlítési szolgáltatások során. Mindez segít abban, hogy a fejlett európai piacokon kiegyenlítendő ügyletekhez hasonlóan a hazai értékpapír-tranzakciók is sztenderd módon, egységes keretek mellett, az iparágban használatos szabványüzenetek alapján teljesüljenek, a kiegyenlítések hatékonyságának növelése érdekében. Abban bízom, hogy az új, egységes európai értékpapír-kiegyenlítési gyakorlat itthoni bevezetésével a hazai tőkepiac vonzóbbá válik a befektetők számára. A háttérműveleti folyamatokat és informatikai rendszereket érintő fejlesztések egyszerűsítésével, az automatizáltság erősítésével ugyanis jelentősen növelni lehet a hatékonyságot.

– Az európai értéktárak nagyon készülnek a kiegyenlítési fegyelmet szabályozó rendelet februári bevezetésére. Ezzel kapcsolatban milyen feladatokat kell még megoldania a KELER-nek?

– Az SDR több új előírást tartalmaz az értékpapír-kiegyenlítésben érintett piaci szereplők számára a meghiúsult ügyletek megakadályozása és szankcionálása érdekében. A követelmények jelentős részének az új rendszerünk és folyamataink már most is megfelelnek. A megbízások teljesen automatikus feldolgozásán túl olyan új megoldásokkal támogatják a kiegyenlítések hatékonyságát, mint a kötelezően bevezetett párosítási folyamat, továbbá a részteljesítési funkció, amellyel az értékpapírszámlán rendelkezésre álló egyenleg alapján a KELER részlegesen is kiegyenlítheti az eladó fél megbízását.

Februártól azonban az értéktárak, így a KELER is köteles működtetni a pénzbírság rendszerét. Ennek keretében a meg-

hiúsult kiegyenlítéseket okozó résztvevőket bírsággal kell szankcionálni, amelynek mértékét az értéktár számolja ki, szedi be és osztja ki az érintett résztvevők között. Tekintettel arra, hogy a szankciók mechanizmusa elősegíti a kiegyenlítési fegyelem növelését, így a KELER javítja a kiegyenlítési rendszer hatékonyságát, ügyfeleink számára pedig értéket teremt. A pénzbírságkezelő rendszerünk még tesztelési szakaszban van, gőzerővel készülünk a februári bevezetésre.

– Az elmúlt években több engedélyeztetési eljárásban is részt vettek, melyek voltak ezek?

– Az egyik mérföldkő a CSDR-engedély megszerzése volt, 2020 végén. Ez a licenc a tevékenységünk alapja, enélkül nem működhetne a KELER. Az engedélyeztetési munka 2014-ben indult, jelenleg pedig már CSDR-kompatibilis értéktárként működünk. Az Európai Unióban tevékenykedő központi értéktárakra új egységes szabályok vonatkoznak, ez az engedély pedig azt mutatja, hogy az adott vállalat, így a KELER megfelel ezeknek az előírásoknak. A CSDR bevezetésének célja, hogy egységesebben, hatékonyabban és átláthatóbban működjön az európai piac. (A CSDR – Central Securities Depositories Regulation – egyike a pénzügyi válság utáni legfontosabb szabályozásoknak, amely a központi értéktárak működésére vonatkozik. Ez az európai uniós rendelet biztonságosabbá

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| TŐZSDE |

58 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_57-59_Keler.indd 58

2021. 12. 20. 17:04

| TŐZSDE |

NÉVJEGY A KELER Zrt. vezérigazgatója.

A Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után az MKB Bank Zrt.nél töltött be vezető pozíciókat.

2012 és 2016 között a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nél és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nél dolgozott, előbb igazgatóhelyettesi, majd igazgatói pozícióban. Ezt követően a Magyar Takarékszövetkezeti Bank központi kabinetjét vezette.

2018-ban a KELER Zrt.-ben folytatta pályafutását, 2020. július 31. óta a társaság vezérigazgatója. Kinevezése előtt, 2019-től töltötte be a KELER Zrt. vezérigazgató-helyettesi és banküzemi igazgatói pozícióját. Kulcsszerepet játszott a KELER Zrt. CSDR-engedélyezési folyamatának mérföldköve, a teljességi nyilatkozat megszerzésében, valamint az SRD-megfelelést biztosító zöldmezős rendszerfejlesztés vezetésében.

és átláthatóbbá teszi a pénzügyi piacokat, valamint elősegíti egy egységesen szabályozott európai értékpapírpiac létrejöttét. A rendelet részletekbe menően meghatározza, hogy egy központi értéktár milyen feltételek mentén kaphat engedélyt, milyen szabályok szerint működhet, külön szabályokat megfogalmazva a banki engedélyt megszerzett értéktárakra vonatkozóan – a szerk.)

A másik kiemelt eredményünk a LEI-kódhoz köthető szolgáltatás fejlesztése. Ez egy húsz karakterből álló egyedi nemzetközi azonosító, amellyel a piaci szereplők pontosan nyomon követhetők, bármelyik országban is működnek a világon. 2018 óta az értékpapírszámlát nyitó jogi személyeknek is szükségük van a LEI-kódra. Ez alapján a legfontosabb cégadatok, például az alapítás helye, a tulajdonosi struktúrája, a nyilvántartásba vételének időpontja is lekérdezhető, így a jövőben várhatóan egyre szélesebb körben elterjed a használata.

A KELER 2014 óta lehetővé teszi, hogy rajta keresztül a piaci szereplők ilyen kódot igényeljenek, de eddig csak közvetítőként biztosította ezt a szolgáltatást. Február óta a KELER önállóan is kiadhat LEI-kódokat a hazai jogi személyeknek, ezzel pedig szélesebbé vált a szolgáltatási paletta, valamint még kedvezőbb díjakkal és magyar nyelvű, online elérhető rendszerrel szolgáljuk ki az ügyfeleinket. A fejlesztésnek köszönhetően a kód igénylése, transzferálása és hosszabbítása is papírmentesen, teljesen elektronikusan intézhető.

– A pandémia milyen hatással volt a KELER működésére, pénzügyi teljesítményére?

– A gazdasági teljesítmény alakulását a járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések, valamint az idén az átoltottság alakulása határozta meg. A 2021-es gazdasági növekedés jól mutatja, hogy a magyar gazdaság újraindításának sikeres folyamata változatlanul tart. A turbulenciák a tőkepiacon is éreztették a hatásukat: az átlagosnál nagyobb kereskedési volumeneket és tranzakciószámokat, a forrásigény pedig emelkedő kamatokat, valamint növekvő állampapír-állományt eredményezett. Mindezek eredőjeként közel félmilliárd forinttal nőttek a bevételeink éves összevetésben. Az egyre erősödő inflációs nyomás ellenére szigorú költségkontroll mellett hatékonyan menedzseltük a kiadásainkat, így az előrejelzések alapján úgy látjuk, hogy a pénzügyileg és szak-

mailag is sikeres 2020-as esztendőt egy még sikeresebb és jövedelmezőbb idei év követte. Szükségünk is van az eredményes évekre, hogy megvalósítsuk a már említett szolgáltatásfejlesztési programot.

– Az ügyfelek eddig mit tapasztalhattak a tevékenységükből?

– A KELER Csoport egyik stabil értéke a kiváló szakembergárda, amely – a szolgáltatások és a fejlesztések mellett – a jövőben is garantálja a hazai és nemzetközi tőke-, illetve energiapiacok magas szintű működését, valamint megteremti a következő évek kedvező szakmai, pénzügyi eredményeit. A KELER menedzsmentje egy felelősséget vállaló és együttműködésen alapuló vállalati kultúra kialakításán dolgozik.

Mindezek segítségével biztosítjuk és folyamatosan javítjuk a piaci szereplőknek nyújtott szolgáltatásokat, a stratégiai és operatív ügyfél-kapcsolattartás magas színvonalát. Az ügyfeleken túl a szabályozókkal és a tulajdonosokkal is folyamatosan egyeztetünk a tőkepiacot érintő fejlesztésekről, valamint a hazai és nemzetközi folyamatokról, iparági trendekről, az átfogó infrastrukturális fejlesztéseink során pedig konzultálunk a piaci szereplőkkel.

Bár a háttérben dolgozunk, a partnerekkel közösen mindennap biztosítjuk a hazai tőkepiac zökkenőmentes működését annak érdekében, hogy a itthoni vállalkozások és a hazánkba irányuló külföldi befektetések érdemben támogassák a magyar gazdaság további bővülését.

– Az új munkaerőpiaci trendek mellett milyen belső erőforrásaik vannak?

– A járványhelyzet körülményei között az elvárásaink nem csökkentek, a célunk továbbra is az, hogy minél színvonalasabb ügyfélkiszolgálás mellett működtessük a tőkepiaci háttér-infrastruktúrát. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a KELER üzletmenete egy pillanatra sem sérült, a járványhelyzetben a szolgáltatási szintet sikerült megőrizni. A korlátozások feloldása óta a hibrid munkavégzési modellt alkalmazzuk a folyamatos, személyes jelenlétet nem igénylő területek esetén. Figyelünk egymásra, és a rugalmas munkavégzés lehetőségével igyekszünk támogatni minden kollégát, valamint a családjukat.

– A búcsúzó év után milyen további terveik vannak?

– Már most látszik, hogy a 2022-es esztendő szintén több szempontból izgalmas lesz. A tervek szerint megvalósulhat a kisebbségi tulajdonosunk, a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek tőzsdei bevezetése. A KELER ötéves stratégiáját 2019-ben fogadták el, így megérett az idő arra, hogy átgondoljuk, milyen további informatikai fejlesztésekkel tudjuk a legnagyobb hozzáadott értéket teremteni a jövőben. Az idei év erős alapot teremtett ahhoz, hogy a KELER a következő esztendőkben is jelentősen hozzájáruljon a hazai tőkepiac fejlődéséhez.

TÓTH BALÁZS

2021/51–52 FIGYELŐ | 59

F_57-59_Keler.indd 59

2021. 12. 20. 17:04

| TŐZSDE |

KRISTÁLYGÖMB

HELYETT

HOZAMGÖRBE | A bölcsek köve nincs a kezünkben, de a hozamgörbe alakulása nagyon fontos információkat közöl a gazdaság állására vonatkozó várakozásokról. Vagy mégsem?

A TANKÖNYVEK ÉS A JÓZAN ÉSZ

De nézzük, hogy tulajdonképpen miről is szól ez az egész. Kristálygömb nincs a befektetők kezében, nem látják a jövőt, viszont van egy hozamgörbénk, ami majdnem olyan jó, mint egy ilyen varázseszköz. A hozamgörbe megmutatja, hogy az államadósságot vásárlók milyen időtávon milyen kamatra hajlandók kölcsönadni megtakarításaikat az államnak.

A fejlett országokban – mint például az USA, Németország, Japán vagy NagyBritannia – az államkötvény a legbiztonságosabb befektetések közé tartozik, nagyon alacsony annak a kockázata, hogy ezek az országok csődöt jelentenének. Így az állampapírok árfolyama a gazdasági növekedésről, az inflációról, a várható jegybanki kamatokról szóló pi-

Százalék 3,0 2,89 2,5 2,29 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 –0,5 –1,0 –1,06 –1,5 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

AZ INFLÁCIÓVAL INDEXÁLT 10 ÉVES AMERIKAI ÁLLAMKÖTVÉNY HOZAMA* & M·SFU JQX÷ SFUO¥S

+TWW¥X 8Y 1TZNX +JI

lást követően, valamint most, a pandémia enyhülése, a gazdasági nyitás idején is.

Emögött az a megfontolás áll, hogy a befektetők magasabb jövőbeni hozamokra számítanak, hiszen a gyorsabb gazdasági növekedés felgyorsíthatja az inflációt is, ha a kereslet meghaladja az áruk, szolgáltatások előállításának kapacitásait. Ebben a helyzetben egy jegybank kamatot emel, arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy költekezés helyett inkább takarítsák meg a jövedelmük nélkülözhető részét.

VÁLTOZÓ FED-HOZZÁÁLLÁS

Az amerikai hozamgörbe 2019-ben inverzzé kezdett válni, azt sugallva ezzel, hogy a hosszú gazdasági fellendülési ciklus véget ér, bekövetkezik a recesszió időszaka. A pandémia ezt a forgatókönyvet is átírta, a gazdasági lejtmenet a vártnál korábban következett be. Azt, hogy mikor jött volna ez az átmenet, ha nincs a járvány, soha nem fogjuk megtudni. Az idei év elején a hozamgörbe gyorsan me-

FOTÓ: EDUARDO MUNOZ, REUTERS

A fejlett országok rövid és hosszú lejáratú állampapírjainak hozamkülönbsége október közepe óta drasztikusan csökkent.

Néhány befektető számára ez azt jelenti, hogy a gazdasági ciklus sokkal rövidebb lesz, mint a korábbiak. A fellendülési ciklusban ilyen hirtelen nem igazán szokott megjelenni ekkora különbség.

aci várakozásokat tükrözi, és ha van is, a kockázati felár minimális a hozamokban. Különösen igaz ez az amerikai papírokra, lévén a dollár jelenleg a legerősebb globális tartalékdeviza, amely központi szerepet foglal el a világ pénzügyi vérkeringésében.

A tankönyvek és a józan ész alapján minél hosszabb időre adunk kölcsön pénzt, annál magasabb kamatot kérünk érte. A rövidebb lejáratú papírok hozama érzékenyebb jelzőszám, a jegybankok közeljövőbeli viselkedésére vonatkozó várakozásokat összegzi. A hosszabb lejáratok értelemszerűen a hosszabb távú várakozásokat tükrözik. Egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági növekedés lassul, az inflációs várakozások pedig csökkennek, a hosszabb, 10–30 éves lejáratú kötvények hozama közelít a rövidebb lejáratoké felé, ugyanis a befektetők arra számítanak, hogy a központi bankok a jövőben kisebb valószínűséggel emelnek kamatot. Ezt hívják a hozamgörbe „ellaposodásának”, inverziójának, és egy adott ponton ez képes előre jelezni a recessziós veszélyeket. Az inverzzé váló hozamgörbe az elmúlt évtizedekben meglehetősen jól „megjósolta” a gazdasági válságokat.

Gazdasági fellendülés idején, amikor a monetáris politika alacsony kamatszinttel fűti a gazdasági növekedést, és így az állam olcsón tud hitelt felvenni, a hozamgörbe meredekebbé válik. Ez történt a 2008– 2009-es pénzügyi válságból való kilába-

60 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_60-61_hozamgorbe.indd 60

2021. 12. 20. 17:04

| TŐZSDE |

NEW YORK-I LÁTKÉP A VANDERBILT-TORONYBÓL. EGYELŐRE FELHŐTLENNEK TŰNIK AZ AMERIKAI GAZDASÁG

redekké vált, a befektetők a gazdaság gyors felpattanására, az infláció felpörgésére számítottak. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve kommunikációja, amely szerint az inflációt átmenetinek tartja és a korábbinál jobban tolerálja, ráerősített erre a jelenségre. A Fed inflációval kapcsolatos megengedőbb álláspontja, a kamatok alacsonyan tartása, a kötvényvásárlási program fenntartása azt sugallta a befektetőknek, hogy hosszabb távon a jegybank nagyobb kamatemelésekre kényszerül majd. A Fed igazgatósága lapzártánk idején döntött arról, hogy a programot havi 30 milliárd dollárral csökkentik, így az a jövő év első negyedévének végére kifut.

Közölték azt is, hogy ezt követően elindul a kamatemelési ciklus.

IRÁNYKERESÉS IRÁNYTŰ NÉLKÜL

Az év első negyedében érdekes dolgok történtek. Késő tavasszal a hosszabb lejáratú papírok hozama zuhanásnak indult, a piac

arra számított, hogy a fellendülés a vártnál rövidebb lesz, így nem lesz szükség erősebb monetáris szigorra. Közben a Fed folyamatosan mantrázta, hogy átmenetinek tartja az inflációt. A nyár végén a befektetők már nagyon várták, hogy a központi bank közöljön valamit a havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási program leépítéséről, így a hozamgörbe ismét meredekebbé vált. (A Fed jellemzően hosszabb lejáratú állampapírokat vásárol.) Szeptember végén viszont egy újabb laposodás jellemezte a hozamgörbét, és sok befektetőt ekkor lepett meg, hogy milyen erős inflációs hatások dolgoznak az amerikai gazdaságban.

Kialakult egy várakozás, amely szerint a Fednek a vártnál korábban kell majd kamatot emelnie, és ez felnyomta a rövidebb lejáratú papírok hozamát. Ezzel párhuzamosan a hosszabb lejáratok ho-

zama esésnek indult, miután a koronavírus omikron-variánsa ismét felélesztette a tavalyi rémálmokat a gazdaság lefagyásáról, a lezárásokról. A 10 és a 2 éves lejáratú amerikai államkötvények hozama közötti különbség december elejére éves mélypontra süllyedt.

Néhány befektető ekkor azt gondolta, hogy a Fed óvatos lesz a kamatemelésekkel, hiszen a középtávú növekedési kilátások romlottak. Sokan attól is tartottak, hogy a túl korai és túl nagy kamatemelés befullasztja a gazdaságot, és hosszabb távon – hibája beismeréseként – kamatcsökkentésre kényszeríti a központi bankot.

Van azonban olyan vélemény is, amely szerint a világ jegybankjainak kötvényvásárlási programjai olyan erősen torzították a kötvénypiaci folyamatokat, hogy a hozamgörbe elveszítette előre jelző jellegét.

D. GY. 2021/51–52 FIGYELŐ | 61

F_60-61_hozamgorbe.indd 61

2021. 12. 20. 17:04

| TŐZSDE |

VISSZA A GYÖKEREKHEZ

TŐZSDEI KILÁTÁSOK | Egyértelműen az inflációs félelmek és a geopolitikai feszültségek határozhatják meg a világ tőzsdéinek jövő évi teljesítményét, Elemzők szerint nem feltétlenül lenne hátrányos a magyar tőzsde szempontjából egy globális részvénypiaci korrekció: ha a várakozások szerint az esést az egyébként roppant túlértékelt technológiai megacégek vezetik, az ráirányíthatja a figyelmet a régi gazdaság vállalataira, többek között a Budapesti Értéktőzsde három blue chipjére.

Az utóbbi hetek lejtmenetével együtt is 20 százalék feletti hozamot érhetett el december 20-ig az, aki a magyar részvénypiacba fektetett. A hazai tőzsde teljesítménye ezzel az év elejétől fogva felülmúlja a NASDAQ, valamint a Dow Jones indexet, és régiós összevetésben sem lehet panasz a magyar részvényekre: a lengyel Wig20 csupán 11 százalékra volt képes, míg az osztrák tőzsde befektetői közel 36 százalékos indexemelkedésnek örülhettek, és szinte pontosan ennyi a prágai börze teljesítménye is az idén. Január elseje óta az OTP-részvények 29, a Molpapírok 12, míg a Richter részvényei 15,5 százalékkal értékelődtek fel, az intézményi befektetők látóköréből egyre inkább kikerülő Magyar Telekom-papírok pedig közel 8 százalékkal drágultak. A 20 százalékos BUX-hozam közel triplája a novemberben mért éves inflációnak (7,4 százalék), így a nagy kérdés az, hogy jövőre is el lehet-e érni reálhozamot, még ha nem is ekkorát, a magyar részvénypiaci befektetésekkel.

zött erről beszéltek az Equilor Befektetési Zrt. szakértői a szolgáltató Margin Call című podcastjában. Török Lajos vezető elemző szerint hosszabb távon is magas szinteken maradhat a pénzromlás mértéke, amelyre itthon a központi bank már folyamatos kamatemelésekkel reagál, máshol azonban csak a mennyiségi lazítóintézkedések kivezetésének a felgyorsítása van napirenden. Ezekre a jegybanki lépésekre (amelyekből bőven jutott az idei évre) nagyon érzékenyen reagálnak a részvény-, deviza- és kötvénypiacok, ezért az Equilor szakértői úgy tekintenek vissza a 2021-es esztendőre, hogy a látványos részvénypiaci hozamok ellenére sem volt könnyű dolguk a tőzsdézőknek. Elmaradt például a mikulásrali, és így, mint az el-

múlt években egyre többször, ezúttal sem a december volt a legjobb hónap a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), több nyári és tavaszi hónap ezúttal is felülmúlta azt.

Deák Dávid, az Equilor üzletkötője szerint a BUX relatíve jó teljesítménye annak tudatában mindenképp örvendetes, hogy 2021-ben sem volt hiány a kellemetlen fejleményekből (lezárások-nyitások, energiakrízis), mindezek ellenére több index csúcsközelben tartózkodik. Óvatosságra inthet azonban, hogy a piac

NAGY KILENGÉSEK

Az infláció velünk van, és minden bizonynyal jövőre is velünk marad – többek kö57

A BUX ZÁRÓÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA

54 51 48

Ezer pont

45 42 39 36 33

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2021

30

Forrás: BÉT

62 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_62-64_beszallas.indd 62

2021. 12. 20. 17:39

| TŐZSDE |

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

volatilitását előre jelző VIX mutató átlagos értéke az idén 20 pont körüli, szemben az elmúlt évek 10-es átlagával. Az Equilor szakértői szerint ha részvénypiaci korrekció lesz 2022-ben, annak első számú áldozatai a technológia papírok lehetnek, ahol helyenként egészen elképesztő értékeltségi mutatók mellett kereskednek a részvényekkel. Az is kockázat, hogy az 505 tagot számláló S&P 500 indexben túl nagy a techóriások súlya, az Apple-é például 7, míg a Microsofté 6 százalék, így ha ezek piacára kedvezőtlen hírek érkeznek, az könnyen magával ránthatja a vezető indexet.

OLD ECONOMY

Ha viszont a technológiai részvények veszítenek vonzerejükből, felértékelődhetnek az értékalapú (old economy) befektetések, amely például a BUX vezető hár-

masának – OTP, Mol, Richter – piacára is hozhat friss tőkét. Az OTP Bank profitálhat azon, ha a magyar jegybank folytatja a kamatemeléseket, így a hazai tőzsde vezető papírja továbbra is vonzó lehet, annak ellenére, hogy részvényár/saját tőke alapon európai összevetésben az egyik legdrágább bankpapírról van szó. Az OTP azonban kivételes helyzetben van azáltal, hogy továbbra is terjeszkedik, emellett organikusan erős növekedésre képes, valamint a jelek szerint a járványhoz kapcsolódó intézkedéseket is sikeresen átvészelte. A régió 11 országában jelen lévő OTP Csoport szempontjából sem mindegy, hogyan alakul jövőre a forint árfolyama. Az Equilor szakértői úgy vélik, jövőre jó esély van egy fordulatra az elmúlt években megszokott trendhez képest, vagyis 2022 végére erősebb lehet a magyar deviza árfolyama, mint az év elején. Az euró/forint páros az idén is jelentős befolyással volt a befektetésekre, hiszen több mint 30 forintos sávban mozgott, vagyis 8 százalékkal ingadozott. A jelenleginél sokkal erősebb hazai fizetőeszköz azonban részben távol tarthatja a külföldi befektetőket a BÉT-től, tekintve, hogy egységnyi dollárjukért vagy eurójukért kevesebb forintot tudnának vásárolni. Az Equilor munkatársai szerint jövőre is várhatóan hasonló pályán mozoghat a BUX az európai részvényindexekkel, hiszen ahogy a hazai tőzsdén, úgy a kontinens legtöbb börzéjén is felülrepre-

zentáltak a „régi gazdaság” vállalatainak részvényei. Alternatívaként a szakértők a részvénypiaci befektetések mellett a rövid magyar kötényeket ajánlják, amelyek tartásával évi 3 százalék hozam realizálható, ami még mindig negatív reálhozamot jelent, de messze jobb a szinte semmit nem hozó bankbetétnél, pláne a készpénznél. Hosszabb távú befektetésre viszont már egyértelműen a részvények felülsúlyozása ajánlott, jövőre pedig különösen nyerő taktika lehet az időben szakaszosan eltolt részvényvásárlás és -befektetés az értékalapú papírokból összeállított, tőzsdén elérhető befektetési alapokba (ETF).

CSAPDÁBAN A JEGYBANKOK

Ami a globális kilátásokat illeti, a szakértők szerint az inflációs félelmek és a geopolitikai feszültségek határozhatják meg a részvénypiacok jövő évét. A 2020as recesszióból való kilábalás viszonylag jól alakul, ugyanakkor a vártnál sokkal erősebb és valószínűleg tartósabb is lesz az infláció. A jegybankok dilemma előtt állnak: ha túl gyorsan szigorítanak, megfojtják a kibontakozó növekedést, ha túl lassan reagálnak, akkor viszont elszabadulhat a fogyasztói árak emelkedése, és a későbbiekben csak drasztikusabb lépésekkel tudják azt megfogni. Tipikus 22es csapdája helyzet alakult ki. Az elemzők jelenleg arra számítanak, hogy a központi bankokra inkább a türelem, a kivárás lesz a jellemző, és kénytelenek a körülményekhez képest viszonylag alacsonyan tartani a kamatszinteket, hiszen a pandémia utáni gazdasági válság kezeléséhez az államok, valamint a vállalatok is nagy mennyiségű hitelt vettek fel. Márpedig ezt valamiből vissza kell fizetni, fenntarthatóvá szükséges varázsolni. Ebből viszont az következik, hogy erősödik az inflációtól való félelem, a piacok pedig megkérdőjelezhetik a jegybankok hitelességét. Ilyen esetben általában a kötvény- és a részvénypiacok eséssel reagálnak. Másik szemszögből értékelve a 2021/51–52 FIGYELŐ | 63

F_62-64_beszallas.indd 63

2021. 12. 20. 17:39

| TŐZSDE |

helyzetet, a pénz továbbra is viszonylag olcsó marad, vagyis elegendő likviditás marad a piacokon. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor jövőre is a bika lesz a részvénypiacokon az úr, hiszen kötvényeket az inflációs kockázatok miatt továbbra sem nagyon éri meg vásárolni.

Sok szó esik egy ennél sokkal veszélyesebb forgatókönyvről is, amely szerint a központi bankoknak egyre csekélyebb a befolyásuk az inflációra. Az elmúlt évek alacsony fogyasztói árindexe ugyanis nem

dasági hatásai lesznek. Az elemzők így kénytelenek a korábbinál is nagyobb hibahatárokkal dolgozni, és ennek a tőzsdéken a volatilitás növekedése lehet a következménye.

Ez egy másik tényező, a geopolitikai feszültségek újbóli kiéleződése miatt is megemelkedhet. Vajon Kína tényleg lerohanja Tajvant? Vajon az oroszok valóban az ellenőrzésük alá vonják Ukrajnát? Megnyugszik-e végre a Közel-Kelet? Ezek olyan kérdések, amelyekről csak különböző, nagy szórással dolgozó forgatókönyveket lehet készíteni. Ebből viszont az következik, hogy a geopolitikai krízisek legapróbb jelére is a szokott-

Nyerő taktika lehet az időben szakaszosan eltolt részvényvásárlás. a monetáris politika hatásossága, hanem a globalizáció és Kína felemelkedése miatt alakult ki. Egyszerűen arról van szó, hogy a globális ellátási láncok kialakulása lenyomta a termelési költségeket. A pandémia alapjaiban kérdőjelezte meg ezt a modellt. Ha a multinacionális vállalatok szűkebbre húzzák a beszállítói láncaikat, az a költségek növekedésével jár, hiszen ehhez új beruházásokra van szükség. A zöldhullám hasonló hatással lehet a következő években a világgazdaságra. A környezetvédelmi normák szigorodnak, több száz, több ezer milliárd dollár beruházás lenne szükséges a szén-dioxidkibocsátás csökkentésére. Ezek költségei is beépülnek majd az árakba, vagyis a következő években egy magasabb inflációs környezetre kell felkészülni, mint amekkorát a globalizáció aranykora idején megszoktunk.

TARTÓS BIZONYTALANSÁG

Szintén a pandémia hatása, hogy az előrejelzések amúgy is sokak által megkérdőjelezett megbízhatósága tovább romlik. A közgazdaságtani, pénzügyi elemzés eszközeivel nem lehet kezelni azt, hogy mikor és hol milyen új vírusvariáns bukkan fel, és hogy annak milyen gaz-

nál sokkal érzékenyebben reagálhatnak a piacok, vagyis nincs biztos kapaszkodó.

Kína egyelőre csak a retorikájában harcias, néhány hadgyakorlatnál, erőfitogtatásnál nem merészkedett tovább. Az ottani nacionalizmus azonban erősödőben van, Hszi Csin-ping elnök jól láthatóan be akarja magát írni a történelemkönyvekbe. Tajvan viszont a világ félvezetőgyártásának egyik központja, és a jelenlegi csiphiányos helyzetben, amikor autógyárak sora kénytelen az ellátási nehézségek miatt szüneteltetni a termelését, ezzel kapcsolatban bármilyen apró jelre a szokottnál is nagyobb érzékenységgel reagálhatnak a piacok. Hasonló a helyzet az orosz–ukrán konfliktusban.

Moszkva számára Ukrajna a történelem során mindig is egyfajta pufferzóna volt a Nyugat felé, ha úgy tetszik, háborús felvonulási terület. Putyin nem hagyja majd, hogy Kijev a Nyugat felé forduljon. A feszültség itt is kódolva van, a Nyugat minél inkább nyomja Ukrajna közelítését a NATO felé, annál erősebb lesz az orosz ellenhatás.

Szokás mondogatni, hogy a pandémia mindent át- és felülírt. A közgazdasági tankönyvek szerint amikor emelkedik az infláció, akkor ezzel párhuzamosan emelkedik a kötvények hozama. Jelenleg azonban hiába szökik hónapról hónapra évtizedek óta nem látott szintekre az amerikai és az európai infláció, a kötvényhozamok

mintha megbénultak volna – nem csoda, egyelőre tartanak a jegybanki értékpapírvásárlási programok (bár az amerikai Fednél már nem sokáig). Amíg a kötvényhozamok stabilak, a részvénypiacok is azok maradnak. A gond akkor kezdődik, ha a kötvényhozamok hirtelen elkezdenek az inflációhoz igazodni, vagyis a befektetők már nem hiszik el a jegybankoknak, hogy a fogyasztói árak emelkedése átmeneti lenne. Ha ez az igazodás gyors lesz, abba beleremegnek majd a részvénypiacok. Talán a visszafogottabb inflációjú Ázsia kivételével.

A járvány, az újabb vírusvariánsok felbukkanása, az esetleges további korlátozások további áruhiányhoz vezethetnek egyes szektorokban – főleg, ha Kína ismét lezárásokra kényszerül –, ezeknek pedig a korábbinál erősebb inflációs hatása lehet. Peking nagyon szigorúan reagál majd egy ilyen helyzetben, ráadásul a jövő év elején tartják a téli olimpiát a kínai fővárosban, aminek a sikerét nem fogják megkockáztatni, hiszen az túl nagy arcvesztés lenne.

KITÖRÉSI PONTOK

De hogy igazodhat el egy egyszeri kisbefektető a változók tengerében? Inflációs kockázatok, geopolitikai feszültségek, járványveszély. Akad azért néhány biztos pont. Ázsiában például alacsony az infláció, érdemes ebből a szempontból is figyelni erre a térségre. A logisztikai szűk keresztmetszetek, a gyakran többszörösükre dráguló szállítási árak felértékelik az ebben a szektorban tevékenykedő cégeket. Jó befektetési lehetőségek kínálkoznak az automatizációban, a robotikában is. A globális munkaerőhiány közepette az ebben a szektorban tevékenykedő japán cégek rendelésállománya csúcson van.

Jó néhány elemző – ahogy korábban már említettük – trendfordulót lát a növekedési és az értékalapú részvények viszonyában is. Az értékrészvényeket sokáig negligálták a befektetők, minden a techszektorról, a növekedési lehetőségekről szólt. Most viszont újra fókuszba kerülhetnek a hagyományos szektorok: alapanyagipar, bányavállalatok, energiacégek. A klímaváltozás elleni politikai lépések miatt ezek a vállalkozások évek óta visszafogják a beruházásaikat. A politika azonban gyakran a hétköznapi realitások előtt jár, és a jelenlegi helyzetben az energia-, valamint az árupiaci szektor ismét vonzó lehet.

S. V.–D. GY.

64 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_62-64_beszallas.indd 64

2021. 12. 20. 17:39

| GEOPOLITIKA |

MIÉRT SPÓROLNAK A NÉMETEK?d

KÉTMILLIÁRDOS CÍMLETŰ BIRODALMI NÉMET MÁRKA. AZ INFLÁCIÓ MINDENT ELVITT

MEGTAKARÍTÁSOK | Szinte legendás a németek megtakarítási mániája. A hiperinfláció mindkét múlt századi világháború után elsöpörte szinte az összes vagyonukat, mégis spórolnak rendületlenül. Irány a Sparkasse!d

FOTÓ: GETTY IMAGES

dott Athén, és a „mentőcsomagnak” csúfolt megoldás is végső soron egyetlen dologról szólt: a német adófizetőknek vissza kell kapniuk megtakarításaikat. Érdemes rákeresni a neten régi német malacperselyek képeire. A megfakult bádogdobozokon ilyen feliratok olvashatók: „nemzetünk sorsa saját erőnkön múlik”, „a német nemzet vagyonát gyarapítod”. Az ottani fiskális szigor és megtakarítási mánia jókora fejfájást okozott már szerte a világban. Például a görög válság során Berlin simán hagyta volna, hogy csődbe menjen az eladóso-

KÉTSÉGEK NÉLKÜL

Az eurózóna adósságválsága során a fél világ azért könyörgött a német kormánynak, hogy hagyjon fel a fiskális szigorral, indítson el állami beruházási programokat, és az ezek által teremtett kereslettel élénkítse az eurózóna gazdaságát. Az EU államháztartási és költségvetési hiányra vonatkozó előírásai szintén ezt az északi, német hozzáál-

lást tükrözik, szinte folyamatos a konfliktus a lazább költségvetési politikához szokott déli tagállamokkal. A pandémia ideje alatt ugyan felfüggesztették ezeket a szabályokat, de már most, az új kormány megalakulása idején újra fellángoltak a feszültségek: Berlin mihamarabb szeretne visszatérni a feszes fiskális politikához, az olaszok, a spanyolok, a franciák viszont továbbra is megengedőbbek lennének a magasabb deficittel szemben.

2021/51–52 FIGYELŐ | 65

F_65-67_nemet.indd 65

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

NEM!

Persze a legtöbb német hevesen tiltakozik, ha csak úgy általánosságban túlzott spórolással vádolják őket, nem gondolják, hogy ez különösebben egyfajta nemzeti sajátosság lenne. Ehhez képest sok szülő már az egészen kicsi gyerekeknek is nyit megtakarítási számlát.

A takarékosság és az adósságok elkerülése igenis része a német népléleknek, egyfajta morális kötelezettség számukra, sokkal több, mint egyszerű pénzügyi stratégia. A Német Történeti Múzeumban például nemrég nyílt egy kiállítás: Spórolás – egy német erény története címmel.

Az ottani háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük nagyjából 10 százalékát takarítják meg, ez körülbelül a duplája az európai és az amerikai átlagnak.

Nagy-Britanniában például 2016-ban egyenesen negatív volt a megtakarítási ráta, vagyis a britek több hitelt vettek fel, mint amennyi pénzt kerestek. Ráadásul a német megtakarítási hajlandóság stabil, nem nagyon befolyásolja azt egy gazdasági válság vagy a kamatszint változása. Németországban nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony a saját tulajdonú ingatlanok aránya, az emberek többnyire bérlakásokban laknak. Így teljesen érthető, hogy a bulvárlapok címlapon hozzák felháborodott hangvételű cikkeiket, amikor az Európai Központi Bank, régebben a német jegybank, a Bundesbank kamatot emelt – ezzel ugyanis emelkednek

Ismert bonmot-vá vált a szociáldemokrata Hans Eichel egyik mondása, aki 1999 és 2005 között volt pénzügyminiszter. Szerinte a pénzügyminiszteri pozíció végtelenül egyszerű. Csupán egyetlen szót kell folyamatosan ismételgetni: „nem”.

Egyébként ő volt az, aki valóban gatyába rázta a német költségvetést, nem véletlenül kapta a sajtótól gúnynevét: Sparkomissar. Nagyon egyszerű módszert választott: minden kiadási tételt 7,5 százalékkal levágott, így egyetlen lépéssel 15 milliárd eurót spórolt. A meglepő mindebben az volt, hogy a német társadalom zokszó nélkül – kisebb tiltakozások azért voltak – elfogadta az irgalmatlanul szigorú megszorító csomagot, és Eichel egyike lett a legnépszerűbb német politikusoknak.

Ezzel mintát is teremtett, az utána következő pénzügyminiszterek nem azzal nyerték meg a választók támogatását, hogy adócsökkentésekkel, kedvezményekkel kampányoltak, hanem azzal, hogy feszes és szigorú költségvetési politikát ígértek. Legendássá vált a Schwarze Null, a fekete nulla politikája, amely azt jelentette, hogy a német büdzsé minimum nullszaldós, de inkább egy kis többlet maradjon benne az év végén. A tavaly posztjáról leköszönt Wolfgang Schauble volt az első, aki képes volt hozni a fekete nullát. Schaublét szinte egész Dél-Európa egységesen utálta, viszont tavalyi távozásakor a német kormány legnépszerűbb tagja volt hazai pályán.

a lakbérek is. Mindez csak arra példa, hogy egy átlagnémet hajlamos a gazdasági eseményeket kizárólag a megtakarító pozíciójából szemlélni. A jelenlegi negatív reálkamatszintet egyenesen rablásnak tekintik – és a maguk szempontjából igazuk is van, hiszen folyamatosan értéktelenednek el megtakarításaik.

SPÓROLNI ERÉNY 8 7 6 5 4 3 2 1 0 –1

7,03203

resendők. A németeket mélyen áthatotta a protestáns etika egyszerűségre, takarékosságra, önkorlátozásra épülő rendszere, hogy bármilyen helyzetre fel kell készülni, tartalékokat szükséges képezni.

Az erényes viselkedés a lemondást jelenti az élvezetekről, a költekezésről, az élvhajhászásról. Ugyanakkor egy német számára a takarékosság sokkal többet jelent saját, személyes érdekei védelménél, anyagi biztonságánál. A megtakarítás a nemzet érdekét szolgálja, erre utalnak a régi bádogperselyek feliratai is.

Nem véletlen, hogy a világ első takarékbankját is Németországban alapították, 1778-ban Hamburgban. A társadalmi haladás, a felvilágosodás eszméi, a városi szegénység csökkentésének szándéka állt emögött. Még ha valaki csekély fizetésből is, de rendszeresen megtakarít, akkor egy idő után már meglesz a lehetősége arra, hogy taníttassa a gyerekeit, gondoskodjon az öregkoráról, legyenek megtakarításai, amennyiben megbetegszik. A takarékosság a 19. század második felében vált úgymond nemzeti üggyé.

Az iskolákban tudatosan nevelték a gyerekeket a spórolásra, a pénzügyi ismeretekre. Speciális, iskolai takarékbankokszövetkezetek jöttek létre, emellett ugrásszerűen megnőtt a lakossági takarékszámlák száma. A spórolás ekkor már nem az egyéni szegénység elleni küzdelemről szólt, hanem a nemzet megerősödéséről, a német nép szolgálatáról.

A Porosz Királyságban 1850-ben 278 ezer takarékszámla volt, 1875-ben pedig már 2,21 millió. Újabb 25 év elteltével a számuk 8,67 millióra emelkedett, a lakosság nagyjából egynegyedének volt ilyen számlája. Ennek hátterében részben az ország egyre jobb gazdasági helyzete, részben pedig – ezzel összefüggésben – politikai tényezők álltak. Az akkori vezetés úgy gondolta, hogy minél stabilabb

A háttérben meghúzódó okok részben a történelemben, részben a vallásban ke-

A NÉMET INFLÁCIÓ VÁLTOZÁSA*

Százalék

1,53661

0,50669

–0,12941

’60 ’62 ’64 ’66 ’68 ’70 ’72 ’74 ’76 ’78 ’80 ’82 ’84 ’86 ’88 ’90 ’92 ’94 ’96 ’98 ’00 ’02 ’04 ’06 ’08 ’10 ’12 ’14 ’16 ’18 ’20

*Adott év január 1-jén.

Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis

66 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_65-67_nemet.indd 66

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: GETTY IMAGES

GYÚJTÓSNAK HASZNÁLT BANKJEGYEK. ÚJRA ELKEZDTEK MEGTAKARÍTANI

a lakosság jövedelmi helyzete, annál kisebb az esélye annak, hogy a kommunista-szocialista gondolatok táptalajra találnak. Akinek vannak megtakarításai, az nem megy az utcára forradalmat csinálni. Németország a porosz vezetés alatt, 1871-ben lett egységes, a nemzet és a megtakarítás fogalma ekkor forrt össze véglegesen. Ez persze nemcsak az elmélet, de a gyakorlat szintjén is megvalósult. A takarékpénztár, a Sparkasse intézménye hozzájárult ahhoz, hogy a helyhatóságok a magánmegtakarításokból a köz javát szolgáló beruházásokat hajtsanak végre. Utak, elektromos és gázhá-

lózatok épültek ki, iskolákat, színházakat közparkokat finanszíroztak ezekből a pénzekből.

AMIKOR MINDEN ELVESZETT

Az első világháború során az „egyéni megtakarítás a nemzet érdekét szolgálja” elv még hangsúlyosabb lett. Masszív propagandagépezet indult be, hogy a magánszámlákból háborús kötvényeket vásároljanak az emberek. Németek milliói

engedelmeskedtek a propagandának, de nagyon súlyos árat fizettek érte – az elszabaduló infláció megtakarítások millióit értéktelenítette el. Az 1923-as hiperinfláció még ma is alapjaiban határozza meg a németek pénzhez való viszonyát, mint ahogy az 1929-es gazdasági depresszió is.

A hitleri Németország aztán a végletekig feszítette – ideológiai szempontból is – a spórolás éthoszát. A „rendes”, erényes német az volt, aki a szorgalmas munkájából minél többet takarított meg, szembeállítva a tőzsdéző, spekuláns, szerencsejátékos gazemberekkel. Az egykor Németországot „felépítő” megtakarítások a náci rendszer ideológiájának eszközeivé váltak. 1938-ra az iskoláskorú gyerekek több mint egyharmadának, 3,5 millió főnek volt megtakarítási számlája. A propaganda gátlástalansága nem ismert határokat: „A megtakarításaid segítik a Führert!” – szólt a jelmondat. Munka, rend, takarékosság. És a németek még a második világháború legkegyetlenebb éveiben is rendületlenül spóroltak. Az utolsó statisztikai adatok az 1944. szeptemberi helyzetről állnak rendelkezésre. Ekkor a németek megtakarítási számláin 97 milliárd birodalmi márka volt, 68 milliárddal több, mint a háború elején és hétszer annyi, mint amikor Hitler hatalomra jutott. A háború utáni infláció ennek is elvitte a nagy részét. A helyzet kissé stabilizálódott, amikor végrehajtották a pénzreformot, majd bevezették a német márkát. A németek pedig újra elkezdtek spórolni: 1950 és 1960 között a megtakarítások összege a tízszeresére nőtt. A két hiperinfláció során kétszer vesztették el a vagyonukat, mégis újra nekiálltak takarékoskodni. Ez immár kétségbevonhatatlanul azt jelenti, hogy egy német részéről a spórolás nem valamiféle tudatos gazdasági stratégia, hanem viselkedésének, megszokásainak lényegi eleme. Ez a hozzáállás azóta sem változott. Hiába a negatív reálkamat, hiába vezetik franciák, olaszok az Európai Központi Bankot, a német csak spórol rendületlenül.

Irány a Sparkasse, és még csak véletlenül sem a tőzsde. A teljes lakossági megtakarítási állomány 37 százaléka pihen ilyen számlákon.

D. GY. 2021/51–52 FIGYELŐ | 67

F_65-67_nemet.indd 67

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

ÚTKERESŐBEN A NÉMET KÜLPOLITIKA

ANNALENA BAERBOCK | Németország új külügyminisztere tapasztalatlan. Ez további feszültségekhez vezethet az EU-ban és a világpolitikában.

Európa mindenképpen, a világ tekintélyes része feltehetően lélegzet-visszafojtva figyelte a németországi korszakváltást, a Merkel-éra végét és az új, „közlekedési lámpa” koalíció trónfoglalását. A külvilág számára ebből a szempontból a Németországban hagyományosan igen erős kancellári poszt gazdája mellett a külügyminiszteri tárca tulajdonosa a döntő.

Ezt az újkori történelemben először egy „zöld” német politikusnő, Annalena Baerbock foglalta el. Ő ikerkisportrénk fontosabb, Magyarország jövőbeni helyzetére leginkább hatást gyakorló személyisége.

KEMÉNY KÉZZEL

Mit várhatunk a 41 éves, hannoveri születésű, Annalena Charlotte Alma Baerbock néven anyakönyvezett hölgytől? Elsősorban szinte kizárólagos euroatlanti figyelemkoncentrációt. Az életrajzából kiderül, hogy érdemi kapcsolatban sohasem állt sem Kelet-Közép-Európával, sem az Oroszországi Föderációval (OF), sem pedig a Távol-Kelettel, mindenekelőtt Kínával. Mi több, első megnyilvánulásaiban jelezte: Németország az eddiginél keményebb politikát folytat majd mind Peking, mind pedig Moszkva irányában. Az OFfel kapcsolatos első döntése: két Németországba akkreditált oroszországi diplomata kiutasítása.

Baerbock külpolitikai kérdésekben tapasztalatlan. Talán ezt akarja kompenzálni az általa meghirdetett „értékalapú külpolitikai megközelítéssel”. Erre még a kevésbé politizáló német hírszolgáltatók

(például a t-online.de) is felkapták a fejüket: most mi lesz? Eddig a külpolitikában – tekintettel arra, hogy a partnerek általában egész más értékrendben gondolkodnak – a pragmatizmus, a közös érdekek, pontosabban az egyéni érdekrendszerek összehangolása volt az alap. Mostantól aki nem ért egyet az alapértékekről vallott német (EU-s) felfogással, azt Berlinben ellenségesen kezelik?

Egyes vélemények szerint az ilyesfajta gondolkodás a korábbi évtized(ek) demokráciaexportjának (például Irak, Szíria, Líbia) áramvonalasított továbbvitelével egyenlő, és jó néhány feszültségforrást generálhat Németország „közelkülföldjében”, az EU-ban és szerte a világban. Ennek első jele a növekvő súrlódás Baerbock és a berlini koalíció főereje, a szocdemek, illetve kancellárjuk, Olaf Scholz között. Scholz, a hidegfejű hamburgi pragmatista sokkal gyakorlatiasabban, elődjéhez, Angela Merkelhez hasonlóan kevésbé a konfrontációra, inkább a kölcsönös érdekeken alapuló kompromisszumokra alapozva közelítené meg a külpolitikai alapkérdéseket.

ZÖLDBEN SZÜLETETT

A Baerbock-féle hozzáállás az adott világpolitikai konstellációban – még inkább a jövő lehetséges fejlődési útjait illetően – kifejezetten hátrányos lehet a német nemzeti érdekeket tekintve. Igaz, első külföldi körútján a külügyminiszter felkereste Varsót is, de ez elsősorban a lengyelek elkötelezett atlantizmusával, Oroszország-ellenességével, Lengyelország mint a katonailag legerősebb kelet-közép-európai állam státusával és az ukrajnai vál-

ságban betöltött fontos szerepével magyarázható. Más kérdés, hogy Baerbock Varsóban lengyel kollégájától megkapta külügyminiszteri ténykedése valószínűleg első kioktatását. Emellett nem tudunk arról, hogy bármiféle megkülönböztetett figyelmet fordított volna a térségre, Magyarországra. Lehet, hogy ebben szerepe lehetett annak, hogy szülei sorsát radikálisan befolyásolta a második világháború utáni időszak erőszakos, súlyos emberjogsértésekkel, gyilkosságokkal megtűzdelt, a kelet-európai németeket elűző politikája.

Sziléziából zavarták el az ott évszázadok óta élő németeket, és ennek esett áldozatul a család is.

Művelt, háromdiplomás hölgy. Első, négyéves egyetemi alapképzését a Hamburgi Egyetemen abszolválta (2000–2004).

Utána rögtön szintet ugrott, kétéves továbbképzést abszolvált a világ egyik legjobb felsőfokú intézményében, a London School of Economicsban (ahová Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere is járt). Harmadik diplomáját a berlini Freie Universitäten szerezte (2009–2013).

Ugyanebben az évben már parlamenti képviselő. (Bal?)liberális elkötelezettségét jelzi a Deutschlandfunknak adott korábbi interjúja, amelyben kiemeli, hogy pártja, a Zöldek sohasem csak egy ökomozgalom volt, hanem az erősen a baloldal által dominált atomerőmű-atomfegyverkezés kritikus mozgalomból nőtt ki. Ugyanakkor

68 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_68-70_kisportrek.indd 68

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

ANNALENA BAERBOCK NÉMET KÜLÜGYMINISZTER PÁRIZSBAN. TANULJA A SZAKMÁT

Baerbock szemben áll a hagyományos német politikai paletta egyik baloldali elemével, a Baloldallal (Die Linke) – ami kiderült a 2021. őszi kormánykoalíciós tárgyalásokon is. Szülővárosa, Hannover volt a kiindulópontja az első nagy németországi atom(erőmű)-ellenes megmozdulásnak 1979-ben, egy évvel Annalena születése előtt. Liberális-környezettudatos szülei már kiskorában vitték a tüntetésekre, megszokta ezt a miliőt.

FOTÓ: KAY NIETFELD, GETTY IMAGES

GÁZ NÉLKÜL NEM MEGY

Még hivatalba sem lépett, amikor áldozatul esett a médiamanipulációs próbálkozásoknak. Bizonyos körök le akarták járatni mint a „zöld” Németország hívét, és úgy beállítani őt, mint aki a hatalmas és befolyásos német autóipari érdekcsoport zsebében van. Lefényképezték és terjesztették fotóját, ahogy Annalena egy hatalmas, fekete Mercedes-Benz 500-as

gépkocsi előtt áll. A correctiv.org nevű, hamisításokat, manipulációkat leleplező site kiderítette, hogy Baerbock választási körútja során pártja, a 90-es Szövetség/Zöldek buszán utazott, és egy szemfüles paparazzi a buszt biztonsági okokból kísérő BKA (Bundeskriminalamt – a német szövetségi rendőrség, a „német FBI”) fekete Mercedese előtt állva/áthaladva fotózta le. Azaz semmi köze a kocsihoz, mint ahogy az sem volt igaz, hogy „üvegszálas átvezetékezést” követelt volna meg az elektromos autók gyártóitól.

Mint külügyminiszter azonban már jelentős változásokat okozó lépéseket tett.

Az Északi Áramlat 2. engedélyezését, az atomerőművekből való német kiszállás lassítását, esetleg felfüggesztését elutasító álláspontja helyi elemzők szerint nem kis mértékben járult hozzá Európában az energiaárak emelkedéséhez. Ilyen értelemben a gázár, illetve az atomenergia engedélyezése vagy elutasítása összefügg.

Ugyanis bármely ország dönt úgy, hogy

lekapcsolja az atomerőműveit, az átmeneti időszakra, amíg a megújulóenergiatermelők (szél-, víz-, bio-, napenergia) pótolni tudják az atomerőművek olcsó, állandóan termelt és megbízható villamos energiáját, szükség lesz a gázra.

Egyes elemzők szerint pedig tartósan igény lehet földgázzal fűtött erőművekre, épp a megújulók energiaszolgáltatásának periodicitása, ha úgy tetszik, megbízhatatlansága miatt. Gyorsan mozgósítható, jelentős földgázkészletei azonban a régióban csak Moszkvának vannak. Baerbock Északi Áramlat 2.-t mereven elutasító magatartása miatt viszont a Gazprom nem nagyon siet az európai igények terven felüli kielégítésére. Annál is kevésbé, mert Moszkvában és Pekingben már készülnek a második Szibéria és Kína közötti vezeték létesítéséről szóló szerződés aláírására – azaz lesz vevő az Európának szánt, de le nem szállított gázra.

D. P.

2021/51–52 FIGYELŐ | 69

F_68-70_kisportrek.indd 69

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

JURIJ USAKOV – A KREML ÚJ ERŐS EMBERE

OROSZ KÜLPOLITIKA | Putyin új külpolitikai főtanácsadója elődjénél sokkal megfontoltabb és ravaszabb személyiség.

Ez lehetővé teszi Moszkva számára, hogy a korábbinál ügyesebben lavírozzon az Oroszország elleni szankciók között.

IRÁNYVÁLTÁS A KREMLBEN

Usakov hosszú ideig de facto másodhegedűs volt Putyin korábbi, fiatal külpolitikai sztártanácsadója, Vlagyiszlav Szurkov (született Aszlambek Dudajev) mögött. Usakov mellett, aki a MGIMO elit egyetemen végzett, és hatalmas nemzetközi tapasztalattal, tízéves amerikai nagyköveti múlttal büszkélkedhet, Szurkovnak gyakorlatilag nulla nemzetközi diplomáciai tapasztalata volt, viszont keményvonalasan nyirbálta az OF-ben a sajtószabadságot.

Szurkovot a Kreml fő bábjátékosának, szürke eminenciásának tartották, ő maga építgette a saját, titokzatoskodó, mindent tudó „fontosember” képét. Főként a keletukrajnai szeparatistákkal foglalkozott, de 2020 februárjában Putyin magyarázat nél-

JURIJ USAKOV, PUTYIN ÚJ FŐTANÁCSADÓJA A KREMLBEN. MEGFONTOLTABB ÉS HATÉKONYABB LESZ AZ OROSZ KÜLPOLITIKA

kül lapátra tette. Ekkor jött el a kiegyensúlyozott, mértéktartó Usakov ideje. Érezhetően módosult a Kreml stílusa, rugalmasabb, áttekinthetőbb külpolitikai vonalat kezdtek vinni, részlegesen kiszabadítva az OF vezetését a nehéz diplomáciai helyzetből, amelybe nem kis mértékben Szurkov kiszámíthatatlan cikcakkjai vitték Moszkvát. Ezt a fordulatot Usakov hatásának is tulajdonítják.

A SÖTÉT PONT

Usakov pályájának azonban van egy sötét, máig tisztázatlan pontja. A tanácsadója, egy Oleg Szmolenkov nevű diplomata, harmadosztályú külügyi tanácsos állítólag a CIA-nak kémkedett, és 2017-ben Montenegróból, ahova a család nyaralni ment, az amerikai titkosszolgálat kalandos úton kimenekítette mindannyiukat.

Szmolenkovról azóta nincs hír, bár 2018-

ban megjelent a The Washington Postban az ingatlan-apróhirdetések között, hogy egy Oleg Szmolenkov nevű ember és neje, Antonyina mintegy egymillió dollárért Virginia államban vásárolt egy 760 négyzetméteres villát, 1,2 hektáros telekkel. Amint az amerikai sajtó felkarolta az ügyet, a Szmolenkov család szőrén-szálán eltűnt a villából.

GYALOGÁLDOZAT

A Trump-adminisztráció idején Szmolenkovnak tulajdonították az információt, hogy Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. OF-források szerint azonban Szmolenkov nem volt akkora ember, hogy effajta szupertitkos információkhoz hozzáférjen – ha ezek egyáltalán igazak voltak. Washington állítja, hogy igaz, Moszkva tagadja…

Lehet, hogy Szmolenkov is csak eszköz, gyalogáldozat volt egy a feje felett zajló globális sakkjátszmában?

D. P.

FOTÓ: MAXIM SHEMETOV, REUTERS

Noha Nyugat-Európa, az EU ilyen tekintetben konzervatív vezetőinek célja az Oroszországi Föderáció és Vlagyimir Putyin elszigetelése, ám az események azt bizonyítják, hogy a nyugati vezetők rendszeresen konzultálnak a Kreml urával, és a mindennél átfogóbb, keményebb szankciók sem roppantották össze az OF gazdaságát. Vajon milyen szerepe van ebben a pragmatikus alapon végbemenő diplomáciai-gazdasági és katonai játszmában Putyin elnök külpolitikai főtanácsadójának, Jurij Usakovnak? Akik ismerik a 74 éves politikust, köztük magas rangú magyar diplomaták, megfontolt, racionális emberként jellemzik, akivel lehet tárgyalni.

70 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_68-70_kisportrek.indd 70

2021. 12. 20. 17:05

| GEOPOLITIKA |

ÚJRA FORRONG A BALKÁNd DÉLKELET-EURÓPA | Félő, hogy az erőviszonyok átrendeződése újra lőporos hordóvá változtatja a Balkánt. A nagyhatalmak ismét erősebben manipulálják az ottani államokat, ráadásul az USA, Oroszország és az EU mellé beszállt Törökország is.

ORTODOX HÍVŐK EGY BELGRÁDI TEMPLOMNÁL. FÉLŐ, HOGY ÚJRA LÁNGRA LOBBAN A BALKÁN

FOTÓ: MARKO DJURICA, REUTERS

határos ország állampolgárainak mintegy a harmadát alkotják.

Ismét forrósodik levegő a Balkán körül. Módosulnak az erőviszonyok, és két gócpont rajzolódik ki: a Koszovó/Albánia, továbbá a Bosznia-Hercegovina körüli helyzet. Tirana és Pristina tervbe vett egyesülésével létrejön a térség egyik katonailag legerősebb hatalma, amit egyesek Nagy-Albániának hívnak, noha nem lesznek benne Észak-Macedónia albánjai, amelyek az ugyancsak nyugtalan helyzetű Koszovóval és Szerbiával

BRÜSSZELI FENNTARTÁSOK

A szomszédos Szerbiában emiatt is indult meg az újabb fegyverkezési hullám – amelynek az oka nem Magyarország, hanem a nagyra növő déli szomszédban végbemenő folyamatok. Jegyezzük meg, hogy hazánkat egyes források a NyugatBalkán részeként emlegetik, amelyhez Szlovénia egyértelműen odatartozik.

Valamennyi térségbeli nem uniós tagállam törekszik arra, hogy felvegyék az európai gazdasági-társadalmi-politikai

integrációs szervezetbe. Ugyanakkor Brüsszelben fenntartásokkal fogadják a Balkánon történteket, amelyek a szigorodó európai jogállamisági normákba egyre kevésbé férnek bele. Egyes EU-tagok szorgalmazzák a még kint lévő balkániak felvételét, mások óvatosabbak és türelemre intenek. Ez a bizonytalanság kihat a Balkánon létesítendő uniós beruházásokra. Ugyan az idén októberben az EU 29 pontból álló brdói nyilatkozata egy kilencmilliárd eurós támogatási-beruházási csomagot ígért a Nyu2021/51–52 FIGYELŐ | 71

F_71-73_balkan.indd 71

2021. 12. 21. 10:02

| GEOPOLITIKA |

gat-Balkánnak, azonban ennek folyósítását a Brüsszel–Strasbourg által meghatározott jogállami normák megtartásához kötik. Az EU egyébként a NyugatBalkán legnagyobb külföldi beruházója.

ÁTRENDEZŐDÉS

És ott bujkál a mindjobban feszülő kérdés: egyben marad-e Bosznia-Hercegovina (BiH)? A válasz mindinkább az, hogy nem. Kell-e egy új Dayton-folyamat?

Vagy a nagyhatalmak belenyugszanak, hogy lesz egy muszlim többségű Bosznia, amelynek a viszonya ellentmondásos az ugyancsak muszlim Koszovóval – noha valamikor ugyanannak a formációnak, Jugoszláviának voltak a részei. Belgrád mellett Szarajevó a másik volt jugoszláv tagállam, amely nem ismeri el önálló államként Koszovót. Ami a BiH-t illeti, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint annak horvát része Horvátországhoz, a szerb rész (Republika Srpska, amely a legnagyobb a BiH-t alkotó három komponens közül) Belgrádhoz csapódik. Észak-Macedónia helyzete is megkérdőjeleződik. Bizonytalan az albán kisebbség sorsa, új, szláv kormányfő lesz a leköszönt Zaev helyett. Az országban sajátos „vetésforgó” működik, hol a lakosság többségét adó délszlávok, hol a kisebbségi albánok adják a miniszterelnököt. Nem kevésbé érdekes a Dél-Balkán, elsősorban Görögország, amely jó kapcsolatokat tart fenn az oroszokkal (a minap járt Putyinnál a görög kormányfő).

Tegyük hozzá, kisebb feszültségforrást jelentenek Dél-Szerbiában a Szandzsák muszlim hitű bosnyákjai is, akik – mint a térséget ismerő elemzők mondják – rocksztárnak kijáró tisztelettel és reménnyel övezik Erdoğan török elnököt.

lexum. Az amerikai–NATO-rendszerbe illeszkedő, elsősorban a keletről, délkeletről érkező ballisztikus, valamint cirkálórakéták ellen védi a térséget, beleértve Magyarország területének legnagyobb részét.

Oroszország (OF) első sorban Szerbiában van jelen, de jó viszonyt alakított ki Görögországgal is. Szlovénia többé-kevésbé normális kapcsolatban áll az OFfel. Bulgária, az egykori talán legszorosabb szövetséges viszonya Moszkvával ellentmondásos. Bukarest és Moszkva között hűvösen korrekt a légkör. Horvátország, ahol az amerikai gazdaságienergetikai érdekek erősebben érvényesülnek, nagyjából középen áll az OFkapcsolatok skáláján. Az Oroszországi Föderáció jelenléte a régióban elsősorban gazdasági-energetikai. Stratégiai fontosságú földgázszállító csővezetékek futnak délről, Görögország és Törökország felől északra, amelyek nagyrészt (még) oroszországi földgázt szállítanak az EUba. Emellett Szerbia meghatározó katonai partnere az OF-nek, amely leginkább fegyverszállításokkal van jelen, de rendszeresen tartanak oroszországi katonai kontingensek részvételével hadgyakorlatokat is. Szerbia energia- és nehéziparában igen komoly oroszországi, illetve vegyes tulajdonú vállalatok működnek.

Nem feledkezhetünk meg Kínáról, amely döntően gazdasági és infrastrukturális programokkal köti magához a

Balkánt. A 2013-ban indított új selyemút egyik logisztikai folyosója a dél–észak korridor, amely a már kétharmadrészt a kínai Cosco szállítmányozási cég tulajdonától, a pireuszi kikötőtől indulva vasúttal és közúttal (autópályával) kapcsolódik a Nyugat-Európa kínai árukkal való ellátási központjaihoz – amelyek közül az egyik Magyarországon épül ki. Része ennek a Belgrád–Budapest-vasútvonal, amelynek a szerbiai szakaszai már elké-

KÍNAI BERUHÁZÁSOK A BALKÁNON Milliárd euró

7. Moldova

BEFOLYÁSOK SZÖVEVÉNYE

Nagyhatalmak a Balkánon – jelenlétük körül több a kérdőjel, mint a válasz. Mindenekelőtt az Egyesült Államokról beszélhetünk, amely elsősorban katonailag van jelen a térségben, a gazdasági jelenlétük emellett eltörpül. Mind Románia, mind Bulgária közös, az amerikai fegyveres erők által is használt légi és haditengerészeti bázisokat, gyakorlótereket, kiképzőközpontokat tart fenn. Romániában működik 2016 óta a Balkán legfontosabb katonai létesítménye, a Deveseluba (Bukaresttől északra mintegy 100 kilométerre) telepített rakétavédelmi komp-

2. Szlovénia 2,18 5. Horvátország

0,35

0,69

3. Bosznia-Hercegovina

1.

1 Szerbia 1,79

4. Montenegró

9,66

8. Bulgária

0,13

1,12

6. Észak-Macedónia

0,53

Forrás: China Global Investment Tracker

72 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_71-73_balkan.indd 72

2021. 12. 20. 17:06

| GEOPOLITIKA |

szültek, és épül a magyar határig húzódó utolsó rész is. Kína a BIRN forrásai szerint mintegy 160 működő vagy épülő objektummal, mintegy 30 milliárd eurós beruházási értékkel van jelen. (Jegyezzük meg, hogy a számok – a forrástól függően – jelentős mértékben eltérnek egymástól. Azaz inkább a viszonylagos súly, a többi partnerhez mért arány a lényeges, semmint az abszolút értékek.)

FOTÓ: MURAD SEZER, REUTERS

MEGJÖTTEK A TÖRÖKÖK IS

A Balkán iránt erősödik az egészen a kínai határig húzódó térségben türk-muszlim blokkot építő Törökország érdeklődése is. Ez találkozik Bosznia, a muszlim bosnyákok reményeivel, akik a horvát és a szerb részek esetleges leválásával elhagyatva érzik magukat, és szívesen keresnének védőernyőt valamelyik nagyobb regionális csoportban (Koszovó–Albánia). Ám, mint a balkaninsight.com cikke megemlíti, itt a mozgatórugó nem a ma divatos neoottomanizmus, hanem Erdoğan e kérdésben tanúsított pragmatizmusa, aki megjelent a Balkánon mint béketeremtőátalakító. Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok, a Nyugat-Balkánon a BiH-t létrehozó daytoni egyezmény kidolgozója mit szól ehhez a továbbra is érezhető amerikai–török feszültség közepette.

Erdoğan Ankarában nemrég fogadta Milorad Dodikot, BiH szerb része, a Republika Srpska vezetőjét. November elején Isztambulba látogatott Bakir Izetbegović, a BiH bosnyák származású vezetője. Izetbegović, lányának, Jasminának az iszlám rituálé szerinti esküvőjén, augusztusban épp Erdoğan volt a tanú. Emellett vagy a török elnök, vagy befolyásos külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu járt Montenegróban, Szerbiában. Erdoğan az ENSZ 76. közgyűlésén tárgyalt horvát kollégájával, Zoran Milanovićcsal, míg Aleksandar Vučić szerb elnökkel Isztambulban találkozott – emlékeztet tanulmányában Vuk Vuksanović belgrádi biztonságpolitikai kutató.

Ráadásul Ankara gazdasági szereplőként is erősen jelen van a térségben. A legjelentősebb török beruházás a Belgrád és Szarajevó közötti autópálya-építés. A Republika Srpska szeparatistának tartott elszakadási törekvései miatt is hűvös Szerbia–BiH-viszonyt talán valamelyest javítja a sztráda elkészülte.

Mindenesetre októberben, noha a hírek szerint államelnöki meghívásról volt szó, Belgrádból „csak” a miniszterelnök, Ana Brnabić utazott egynapos vil-

UTCAI ÁRUS EGY ISZTAMBULI TÜNTETÉSEN. ANKARA ERŐSÍTENÉ POZÍCIÓIT A TÉRSÉGBEN

lámlátogatásra BiH fővárosába, Szarajevóba. Feltétlenül említést érdemel a kérdéskör kapcsán Magyarország is, amely a Türk Tanácsban megfigyelői státuszban van jelen. Hazánkat, ahogy említettük, Nyugaton vannak, akik Észak-Balkánként emlegetik. A török külpolitika balkáni erőfeszítéseiben számolnak Budapest támogatásával is.

GAZDASÁGI SÚLYOK

A lakosság számával súlyozva magasan Szerbia jutott a legtöbb közvetlen külföldi beruházáshoz. Ennek a forrása elsősorban Kína és az OF. Szerbia gazdasága viszont a fent említett időszakban a legalacsonyabb tempóban, évi alig két százalék felett bővült. Ezzel együtt, ha figyelembe vesszük a lakosságszámot, az FDI-beáramlást és az évi gazdasági növekedést, a Nyugat-Balkánon Szerbia gazdasági potenciálja a legerősebb, megelőzve Horvátországot és Szlovéniát. A lélekszámban legkisebb, alig több mint félmilliós Montenegró az egy főre jutó FDI-ben bajnok, de az ország mérete és a lakosságszám miatt ott egy közepes nagyságú beruházás is erősen megdobja az átlagokat.

D. P. 2021/51–52 FIGYELŐ | 73

F_71-73_balkan.indd 73

2021. 12. 20. 17:06

| RÉGIÓ |

HÉT SZAVAZÁS EGY ÉV ALATT

A tavaly júniusi szerbiai parlamenti választást követően néhány érdekes politikai fejlemény történt déli szomszédunkban: az ellenzék egy része bojkottálta a voksolást, és a háromszázalékosra csökkentett parlamenti küszöb ellenére egyetlen ellenzéki párt sem került be a törvényhozásba. Részben ezért az államfő azonnal közölte, hogy 2022-ben az elnökválasztással együtt előre hozott parlamenti választást is tartanak az országban. A szerb hatalmi pártokkal és a Fidesz– KDNP-kormányzattal is kiváló kapcsolatokat ápoló Vajdasági Magyar Szövetség elérte, hogy fontos tisztségeket tölthessenek be magyar politikusok Belgrádban. Tíz évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy a VMSZ alelnöke legyen a szerb parlament egyik alelnöke, és vezesse a képviselőház európai integrációs bizottságát.

– Hogyan élte meg a megbízatásokkal járó kihívást?

– Nagy dolog, hogy a parlament hat alelnöke közül kettő kisebbségi, egy magyar és egy bosnyák. Az, hogy vajdasági magyar nőként ezt a tisztséget betölthetem, ritka lehetőség. Emellett a bizottsági elnöki pozíciómon keresztül a magyar közösség az európai integrációs folyamatoknak aktív résztvevője lehet.

– Hogyan hatott ki a munkára az, hogy ellenzék nélkül működik a parlament, s ennek nem volt a legjobb a nemzetközi megítélése?

– Igazság szerint nem foglalkoztunk azokkal, akik kizárták magukat a „játékból”. A magyar párt korábban nem lá-

tott számú politikust tudott bejuttatni az önkormányzati, a vajdasági tartományi és az országos testületekbe. Belgrádban a korábbi 4 helyett 9, Újvidéken 6 helyett 11 képviselőnk lett, és jó néhány önkormányzatban jelen vagyunk.

– Milyen ügyek intézését tartotta az idén a legfontosabbnak a VMSZ a szerb törvényhozásban, milyenek az eredmények?

– Napirenden tartjuk a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását. Mi azt szeretnénk, ha Szerbia stabil intézményrendszerrel és jogállami háttérrel lépne be az Európai Unióba. Ebben a folyamatban elsősorban az a dolgunk, hogy minél szorosabb kapcsolatban legyünk mind a szerbiai, mind pedig az uniós intézményekkel. Külön odafigyelünk a közszféra nemzetiségi összetételé-

FOTÓ: PÓLYA-PETŐ DÁVID, ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÓIRODÁJA, MTI

KOVÁCS ELVIRA | A szerbiai parlament magyar alelnöke szerint az Európai Unió nem jutalmazza eléggé az ország előrehaladását, az viszont igaz, hogy a jogállamiságon még dolgozni kell. Az ünnepek után politikai eseményekben dús időszak köszönt a délvidéki magyar közösségre, Szerbiában már most készülnek az áprilisi választásokra.

Erről nyilatkozott a Figyelőnek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, aki a törvényhozásban az európai integrációs bizottság elnöki tisztségét is betölti.

74 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_74-75_KovacsElvira.indd 74

2021. 12. 20. 17:13

| RÉGIÓ |

NÉVJEGY 1982. július 18-án született a Nagybecskerekhez közeli Szentmihályon.

Egyetemi tanulmányait a szabadkai Közgazdasági karon végezte.

nek a lakossági számarányokhoz való közelítésére, Szerbia alkotmánya pedig megfelelő alapot ad ehhez.

– A választások éve elé nézünk Szerbiában és Magyarországon, hány voksolásban érintett 2022-ben a vajdasági magyar közösség?

– Legalább hétszer élhetünk a szavazati jogukkal. Már január 16-án megtartják a szerb alkotmány módosításával kapcsolatos referendumot. Április 3-án lesz a szerb államfőválasztás, az előre hozott parlamenti és a belgrádi önkormányzati voksolás. Nagyjából ekkor lesznek a magyarországi parlamenti választások, amelyeken mi levélszavazás útján vehetünk részt. A vajdaságiak is véleményt nyilváníthatnak a magyarországi családjogi törvénnyel kapcsolatos referendumon. Októberben vagy novemberben pedig a szerbiai nemzetiségek nemzeti tanácsi választásokat tartanak.

– Lezajlott egy kívülről meglehetősen bonyolultnak látszó szerbiai pártközi dialógus a hatalom és az ellenzék között, több síkon, közvetítőkkel és közvetítők nélkül is. Milyen volt ez a folyamat?

– A pártközi tárgyalások célja a 2020as választások feltételeinek a javítása volt.

Olyan kérdések voltak napirenden, mint a pártfinanszírozás, a médiaszabadság, a médiaszabályzó testület munkájának a javítása, a közforrásokkal való visszaélés tilalma. Lezajlott egy európai parlamenti közvetítőkkel és egy közvetítők nélküli folyamat, utóbbin olyan pártok is részt vettek, amelyek nem kívánták, hogy az EU közvetítsen. E munkacsoport az elmúlt időszakban 14 ülést tartott.

– Végül miben állapodtak meg, mi változik a szerb választási előírások terén?

Marad a 3 százalékos bejutási küszöb és a kisebbségi pártok esetén a kedvezményes, 1,35-os szorzó?

– Megállapodtunk egy ideiglenes médiafigyelő testület létrehozásáról, amelyben az ellenzék képviselői is részt vesznek. Egy kötelező érvényű szabálykönyv vonatkozik a közszolgálati média munkájára, valamint egy ajánlás a magán-műsorszolgáltatóknak. A Köztársasági Választási Bizottság ideiglenesen hat taggal bővül, a teljes ellenzék soraiból. Igen, marad a há-

2000 óta tagja a VMSZ-nek, kezdetben vajdasági szervezetekben dolgozott.

2007-től a szerb parlament képviselője, bizottságok tagja, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja.

2018 és 2020 között az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke.

2020-tól a szerb parlament alelnöke és integrációs bizottsági elnöke.

Magyarul, szerbül, angolul beszél.

Férjezett, egy fiú édesanyja.

romszázalékos küszöb, a kisebbségi pártok szavazatainak számát pedig továbbra is 1,35-os szorzóval számolják. (Először is az országban leadott összes voksot elosztják 250-nel, a parlamenti helyek számával. Ebből kijön, hogy egy mandátumhoz hány szavazat társul. Megnézik, hogy a kisebbségi pártra leadott szavazatok hány mandátumot érnek, majd megszorozzák 1,35-dal. Például a VMSZ országosan csaknem 72 ezer voksot kapott, ami reálisan 6 képviselői helyet ért volna, de az 1,35-os szorzó használata és a töredékszavazatok visszaosztása után 9 mandátumhoz jutott – a szerk.)

– Milyennek ígérkezik a szerbiai választási kampány? Mely témakörök határozzák majd azt meg?

– A VMSZ célja, hogy továbbra is aktív szereplője legyen a folyamatoknak a kisebbségi jogérvényesítés számonkérése miatt. Országos szinten a gazdasági és a környezetvédelmi témák határozzák meg a kampányt. Szerbia egységes gazdasági térségként kíván a régióra tekinteni. Ez egy csaknem 20 millió fogyasztót jelentő piac.

– Tudnak majd a gazdasági eredményekkel kampányolni a hatalmi koalíció tagjai? Hogyan sikerült a pandémia éve utáni kilábalás, és mibe kapaszkodhat az ellenzék?

– Biztatók az első tíz hónap gazdasági mutatói, a gazdasági növekedés 7,7, az infláció 6,6, a mezőgazdaság bővülése 18,5 százalékos. Vajdasági szinten az ipari teljesítmény 4,7, a kiskereskedelem 11,4, a vendégéjszakák száma 54,4, a foglalkoztatás 2,7, a keresetek nettó értéke 8,5 szá-

zalékkal növekedett. Szükség van a kisés a középvállalkozások további erősítésére, új munkahelyek létrehozására, a jelenlegi 8,8 százalékos munkanélküliségi ráta csökkentésére. Ugyanakkor az illegális migráció megfékezésén, valamint a közbiztonság fokozásán is munkálkodni kell.

– A szerb parlament európai integrációs bizottságának elnökeként elégedett-e a folyamatban elkönyvelt idei eredményekkel? Melyek a gátló tényezők? Milyen elvárásokat kommunikál Brüsszel?

– Szerbia jelenlegi pozíciója, megítélése az Európai Unió felé vezető úton nem tükrözi az ország eredményeit az átalakulás során. A lassú folyamat azzal magyarázható, hogy egyes tagállamok szerint az alapfejezetek terén, amelyek a joguralommal, a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkoznak, Szerbia nem ért el elegendő előrehaladást. Gyorsítani szükséges a folyamatokat, és Szerbiát, illetve azokat az országokat, amelyek előrelépést mutatnak az integrációs folyamatban, jutalmazni kellene. Az Európai Bizottság létrehozott egy alapot a járvány okozta nehézségek felszámolására, amelybe bekapcsolták Szerbiát is. Július végén 3,3 milliárd eurós támogatás juttatását jelentették be a Nyugat-Balkánnak.

Más alapokból is dotációt kap Szerbia az EU-tól, amelyekkel az ország a gazdasági fejlődést, annak fenntartását, illetve a szociális szükségleteket tudja kielégíteni. Az uniónak jó néhány problémával kellett, illetve kell szembenéznie a jövőben. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy bármilyen bizonytalanság jellemezze a közvetlen szomszédságát, hiszen stabilitásra és biztonságra van szüksége.

A Belgrád–Pristina-párbeszéd az egyik sarkalatos kitétel, az unió azt várja el, hogy Szerbia a csatlakozás előtt aláírjon Koszovóval egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot a kapcsolatok rendezéséről.

Belgrád nem zárkózik el ettől, hiszen az ország első számú külpolitikai érdeke és célja az európai uniós csatlakozás.

– Közelgő kampány ide vagy oda, ünnepek jönnek. Jut ideje a kikapcsolódásra, a családra?

– Persze, a kulcs a jó időbeosztás. Marad időm pihenni és a családdal lenni. Nem is azt tartom fontosnak, hogy mennyi időt töltünk együtt, hanem hogy az tartalmas, minőségi legyen.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/51–52 FIGYELŐ | 75

F_74-75_KovacsElvira.indd 75

2021. 12. 20. 17:13

| RÉGIÓ |

BÉRELJ FÖLDET, VEDD ÁT A TERMÉNYT!

HORVÁT SIKERSZTORI | PlantOn annak a mobilalkalmazásnak a neve, amelyet egy szlavóniai magyar és egy horvát fiatal talált ki, hogy hosszabb időre leszerződtesse a konyhakertészeket az ügyfelekkel. A termelő és a fogyasztó digitális összekapcsolása nem teljesen új ötlet, nálunk is ismert a Hartán létrehozott MyFarm közösség, de ez esetben a bérlő maga döntheti el, hogy mivel ültessék be a földjét, és nagy tételekre is szerződhet, így az applikáció az éttermek érdeklődését szintén felkeltette. Termés jövőre lesz.

November végén óriási sajtóvisszhangot váltott ki két drávaszögi fiatal vállalkozó ötlete, a PlantOn, amely bárki számára elérhetővé teszi a háztáji zöldséget.

A terv friss terménnyel kecsegtet és biztos megélhetést ígér a kisgazdáknak. Ez különösen fontos a globalizáció által meghatározott életünkben, amikor tél közepén is tele vannak a szupermarketek polcai a világ különböző pontjairól érkező terményekkel, de mit sem tudunk arról, hogy hol és miként, milyen táptalajon vagy akár talaj nélküli közegben gondozták, permetezték azokat. A fogyasztók többsége szívesebben vásárol helyi, friss terméket, még akkor is, ha drágább. Viszont ezekből kevesebbet vagy kevésbé tetszetőseket talál a boltokban, a rohanó városiak többsége pedig nemigen jár ki a termelői piacra.

családjukban nincs konyhakertész. Mindketten informatikusok, de szeretnek egészségesen táplálkozni, és jó üzleti érzékük is van, így született meg a közvetítő weboldal, majd a mobilalkalmazás ötlete. Szalai Márió a Figyelő megkeresésére idézte fel a kezdeteket. „Néhány éve az volt az elképzelésem, hogy a háztájiban szorgoskodó nagymamákat összekötöm a piaccal. A falusi házaknál mindig akad egy kis pluszzöldség, a baromfiudvarokban pedig tojás, amit sokan szívesen megvásárolnának.

Az ötletet megosztottam mostani üzlettársammal, Gorannal. Tetszett neki, bele is

vágtunk a megvalósításba. Sajnos hamar rá kellett jönnünk, hogy ennek az elképzelésnek bürokratikus akadályai vannak, mert a horvát törvények értelmében csak bejegyzett termelőkkel, családi gazdaságokkal tudunk szerződni.” Úgyhogy végül maradt ez utóbbi szegmens. Kistermelőket győztek meg arról, hogy használják ki a világháló előnyeit, hogy érdemes a birtokukban lévő földet olyasmivel bevetni, amire igényt tart egy városi megrendelő család vagy baráti közösség, étkezde vagy

MÁRIÓ ÉS A NÉNIK

A pélmonostori Szalai Máriót és eszéki társát, Goran Markovanovićot sokáig csak fogyasztóként, szemlélőként érdekelte a téma. Nem foglalkoztak földműveléssel, a

76 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_76-77_horvat_startup.indd 76

2021. 12. 20. 17:06

| RÉGIÓ |

gyen az öntözés, kapálás vagy növényvédelem. A megtermelt zöldséget a bérlő a helyszínről viszi el, vagy futárszolgálattal hazaküldik neki kedvezményes tarifával.

NAGY JÁTÉKOSOK

SZALAI MÁRIÓ (BALRA) ÉS TOMISLAV KOLAR TERMELŐ. FARMVILLE IGAZIBÓL

vendéglő. Elmondták, hogy hosszabb távú megállapodást köthetnének olyan ügyfelekkel is, akikről mindeddig nem tudtak, akiknek úgymond bérbe adhatják a földet, a fóliasátrat, és folyamatosan kapcsolatban állnak majd velük. Márióék szinte biztosra vették, hogy „bérlő” lesz bőven.

A kezdeti próbálkozások után most őszre érett be a projekt.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV; GETTY IMAGES

TARIFÁK ÉS KAMERÁK

Azok, akik igénybe szeretnék venni a PlantOn szolgáltatásait, először is egy 200 kunás (tízezer forintos) regisztrációs díjat fizetnek. Utána több program közül választhatnak. Az alapcsomag ára évi 3600 kuna (177 ezer forint), amiért negyven négyzetméteren nyolc alapvető zöldség-

félét termelhetnek, és hogy azokat miként fogyasszák, dolgozzák fel, abban táplálkozás-szakértőtől tanácsokat kapnak. Ez azt jelenti, hogy havi bontásban egy négyzetméternyi felület 7,5 kunába (368 forintba) kerül. Aki a nyolc zöldségfélén kívül mást is termeltetne, a gazdával egyeztetve egyéb terményt is választhat, sőt akár monokultúrát is igényelhet, de ez havi 2500 forintnyi kunával megdobja a díjat.

Fontos megemlíteni, hogy a bérlő állandóan figyelheti a kertet a kihelyezett webkamerák segítségével, és persze a gazda minden cselekményről hírt ad, le-

A plantonos srácoknál a november végi hírverés után több mint ötezer gazdálkodó jelentkezett, hogy szeretne velük együttműködni, a potenciális fogyasztók között pedig erős gazdasági szereplők, vendéglők, hotelek is megjelentek. A tengerparti szállodák ugyanis iszonyatos mennyiségű zöldséget használnak fel, és a jó hazai alapanyag beszerzése áltában nehézkes.

Erre az ügyfélkörre találták ki a vállalkozói csomagot. Nagyobb terület bérlése esetén ugyan csökken a négyzetméterár, de a befizetendő összeg jóval jelentősebb.

Egy hold föld (5754 négyzetméter) havi 21 ezer kunába (bő egymillió forintba) kerül, ezt a csomagot nyilván a vendéglők, a szállodai éttermek választják, amelyek ki tudnak fizetni évi mintegy 12,3 millió forintnak megfelelő összeget.

Természetesen az eredeti célközönségüket, az egészséges zöldségek iránt érdeklődő egyéni fogyasztókat, a családokat sem hanyagolják el. A jövendőbeli termelők és felvásárlók köre már most akkora, hogy tavasszal be is vetik az első parcellákat, de bőven van lehetőség a terjeszkedésre és a kínálat bővítésére.

KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDŐK

Márió és Goran nagyon optimista a PlantOn jövőjét illetően. A zöldségtermesztés mellett a következő fázis a gyümölcsfalízing lesz, de vannak terveik az állattartás területén is. Az ötletük iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön is, ám a termékek kézbesítése frissességi és logisztikai problémákat vet fel – nagyon távol vinni a terményt ellenkezik lokalista ideológiájukkal. De a franchise kiépítésén már törik a fejüket. „Kaptunk már megkereséseket Németországból, Ausztriából és Magyarországról is, de tavasszal csak itthon indulunk.

Ahhoz ugyanis, hogy a szlavóniai, baranyai földről a német fogyasztó asztalára eljusson a termés, három napra is szükség lehet, ennyi idő alatt pedig már nem igazán friss a zöldség” – mondta Márió.

A külföldi piacokon úgy érdemes megjelenniük, ha ottani termelőkkel és fogyasztókkal szerződnek. Mindenesetre az a céljuk, hogy a PlantOn minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatban is elérhető legyen.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/51–52 FIGYELŐ | 77

F_76-77_horvat_startup.indd 77

2021. 12. 20. 17:06

| RÉGIÓ | SZARVADI LÓRÁND ÉS FELESÉGE, ZSUZSANNA ÜZLETTÁRSAK IS. A SZAKMÁT SVÁJCBAN TANULÓ LÁNYUKAT IS BEVONJÁK AZ IGAZGATÁSBA

BÁLVÁNYOS, AHOL NEM CSAK LEGENDÁK ÉLNEK

Hol tölti a karácsonyt és a szilvesztert: családi-baráti körben, vagy a szállodájában, hogy személyesen felügyelje a téli szezon csúcsrendezvényeit?

– Általában ilyenkor jelen vagyunk a szállodában, még nem sikerült oly mértékben felépíteni a vállalkozásunkat, hogy az év legfontosabb eseményét nélkülünk tartsuk. Korábban, amíg nem voltunk érdekeltek a vendéglátásban, szilveszterre mindig el tudtunk menni távoli, melegebb helyekre, de amióta szállodatulajdonos vagyok, azaz lassan tizenkét éve, itt töltjük a szilvesztert. Telt ház esetén mindig adódnak kisebb-nagyobb megoldandó problémák, és a kollégák számára is szilveszter van ilyenkor. Karácsonykor viszont két éjszakára bezárunk, annak ellenére, hogy mifelénk is változóban az ünneplés módja. Tíz esztendeje még túlnyomórészt családi körben voltak az emberek, három-négy éve viszont – bár jó biznisznek számítana a karácsonyi ünnep megszervezése –, mi egyelőre ezen az állásponton maradunk. Kétszáz főt foglalkozta-

tunk a szállodában és a wellnessrészlegen emberállomány szempontjából is nehezen tudnánk megoldani mindkét ünnepi időszak megfelelő teljesítését.

– Bálványoson, az ön megfogalmazása szerint a „semmi közepén”, a járvány körülményei közepette is kitűnő számokat produkálnak, tavaly például a Háromszéken, Kovászna megyében értékesített szobák számának több mint 30 százalékát itt regisztrálták. Jó trend ez, vagy jobb lenne, ha a többiek is képesek lennének felzárkózni, egymás vonzerejét is növelve?

– A városi turizmust leszámítva a pandémia kitörése óta egyértelműen nőtt a belföldi idegenforgalom, az emberek egyre inkább keresik az elszigeteltebb, elvonulásra alkalmas helyeket. A korábbi időszakban 65-70 százalékos volt a kihasználtságunk, ez tavaly visszaesett 55re, miután két hónapra teljesen bezártunk.

Ma viszont aligha van Romániában még egy, hozzánk hasonlóan 80 százalékos kihasználtsággal működő hely – ez 2021 egészére becsült adat. A székelyföldi turizmus egésze szempontjából jobb lenne, amennyiben több lábon állnánk, ha Háromszéken is gazdagodna a programkínálat, mert az nálunk is hosszabbítaná az itt-

tartózkodás időtartamát. Ez így is szépen nő, hiszen nem is olyan régen még másfél éjszakás volt az átlagunk, most pedig három és félnél, négynél tartunk. Ez az ugrás egyértelműen a wellnessrészlegünk beindításának köszönhető.

– Megérezte ezt a lehetőséget, amikor úgy döntött, hogy megvásárolja a hajdani tüdőszanatórium épületét?

– A szállodavásárlás párhuzamosan zajlott az előző vállalkozásunkból, az IT-, műszaki és háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó Domo cégből való kiszállásunkkal. Abban a pillanatban még nem adtuk el teljesen, de egy amerikai befektetési alap már megvette a társaság 20 százalékát, és mi máris belevágtunk a hoteliparba. Ma már azt mondanám, eléggé meggondolatlanul, mindenekelőtt érzelmi indíttatásból. A szülővárosom, Kézdivásárhely a közelben fekszik, és ez, a sokak számára büdösnek tűnő kénes levegő gyakorlatilag a gyermek- és ifjúkoromat jelenti. Nem én voltam az első vásárló, miután 1976-ban kiköltözött a szanatórium és fertőtlenítették az épületet, 1986-ban szállodaként nyitották újra a kommunista pártelit számára. Aztán 1992-ben egy izraeli csoport privatizálta, 1997-ben ők ren-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZARVADI LÓRÁND | A romániai piac egyik vezető IT- és műszaki áruházlánca, a Domo résztulajdonosaként lépett ki a kereskedelemből és lett piacvezető immár az idegenforgalomban: a Bálványos Resort (Grand Hotel Bálványos) nemrég több díjat is elhozott a romániai spa- és gyógyturizmus referenciaeseményének számító Termalia Awards gáláról. Beszélgetés a Szent Anna-tónál lévő szálloda tulajdonosával, aki a közeli Kézdivásárhely szülötte.

78 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_78-80_szarvad.indd 78

2021. 12. 21. 10:03

| RÉGIÓ |

NÉVJEGY Kézdivásárhelyen született, 1967. január 27-én.

A kolozsvári közgazdasági egyetemen diplomázott 1990-ben.

1994 és 2013 között a Domo Retail Rt. alapítója és vezérigazgatója.

2013-tól a Bálványos Resort tulajdonosa és menedzsere.

Nős, felesége, Zsuzsanna az üzlettársa is. Egy felnőtt lányuk van.

dezték az esküvőnket is. Tíz évre rá vettük meg, konkrét elképzelés vagy üzleti terv nélkül, de jó befektetésnek tűnt. Aztán persze sok pénzt kellett még ráköltenünk, a vételárnál jóval többet, míg 2010ben végre kinyithattunk. Az izraeli látogatói körnek azonban csak a töredékét örököltük meg, mert ahogy a korábbi izraeli tulajdonos fogalmazott, kihaltak vagy lassan mozgásképtelenné váltak a korábbi, többnyire idős vendégek. Teljesen újra kellett építeni az ügyfélkört, annak igényeihez szabva a wellnessközpontot is.

– Mennyire veti vissza az üzletmenetet a nehéz megközelíthetőség, a gyenge minőségű utak?

– Nem annyira, mint ahogy azt a közhiedelem tartja. Megkockáztatom: a jelenlegi, viszonylag kalandos, kanyargós utak talán

még fokozzák is a hely vonzerejét, főleg, hogy ma már használható minőségű utak vezetnek hozzánk. Az először ide érkezők szinte kivétel nélkül meglepődnek, hogy három-négy órás autózás után az erdő közepén egy négycsillagos szálloda fogadja őket, 120 szobával, három étteremmel, világszínvonalú kényeztetőközponttal.

A 2022-ben megnyitó brassói repülőtér persze rengeteget lendíthet a dolgon, nem beszélve a kissé távolabbi jövőbe vesző Brassó–Bukarest-autópályáról. Ráadásul egyre „egészségesebb” az ide igyekvő turisták köre, már nem alapozunk annyira a valóban kivételesen fizetőképes bukaresti érdeklődőkre, Erdélyből is bőven érkeznek hozzánk családok.

– Románia egyik legprosperálóbb szakcége, a Domo társtulajdonosaként ismerte meg önt a gazdasági élet, sokak meglepetésére onnan váltott egy meglehetősen meredeket. Ez miért történt így?

– A sztori onnan kezdődik, hogy frissen végzett közgazdászként 1990-ben, azaz a romániai rendszerváltás utáni első évben négy hónapig bírtam állami munkahelyen.

Aztán egy gazdaképző program keretében kimentem Svájcba, onnan hazaérkezve kezdtem magánvállalkozásba: kisbolt, festékimport, ezek voltak az első próbálkozások. A feleségem akkor még Budapesten tanult, sokat jártam hozzá, és feltűnt, hogy a korábban az osztrák–magyar határon tapasztalható jelenség – a Trabant tetejére kötözött hűtőláda – átköltözött a magyar–román határra. Ezt a hullámot lovagoltuk meg. Ebből lett a Domo, amelyet üzlettársammal, Hegedűs Ferenccel 1994-ben indítottunk el egy brassói bolttal, és amely a 2008-as pénzügyi válság kitörésének pillanatában 150 üzletet működtetett, a bolgár Technomarkettel való fúziója után pedig 500 millió eurós éves forgalmat bonyolított.

– Akkor pláne indokoltnak tűnik a kérdés: mitől vált eladóvá?

– Igazából nem volt eladó, de többen megkerestek, miután Románia „legegészségesebb” műszaki kereskedőcége voltunk, abban az értelemben, hogy nem fektettünk ingatlanfejlesztésbe. Így aztán rengeteg készpénzünk volt, aminek köszönhetően nagyon jó árakat tudtunk kiharcolni a beszállítóknál. Az üzlettársaink között volt egy amerikai befektetési alap, együtt ad2021/51–52 FIGYELŐ | 79

F_78-80_szarvad.indd 79

2021. 12. 20. 17:07

| RÉGIÓ |

tuk el az üzletet egy brit alapnak, amely a bolgár piacvezető cég megvásárlása után együtt akart a londoni tőzsdére vinni egy nagy kelet-európai hálózatot. A bolgárok azonban nem tudták időben megcsinálni az auditot, jött a válság is, így a tőzsdére vitel nem jött létre a tervezett időpontban, 2008 tavaszán; nyárra pedig egyértelművé vált, hogy az az időszak nem alkalmas a tőzsdén való megjelenésre. A befektetők is elveszítették a türelmüket, nem értették, hogy lehet, hogy nyolcmillió eurós nyereségből két év alatt kétmilliós veszteség lett.

Még mindig benne voltunk az üzletben 25 százalékkal, én irányítottam a vállalatot, de a befektetők bizalma megrendült, így végül kiszálltunk. Mondhatni apróságokon és a körülmények balszerencsés alakulásán csúszott el a Domo.

– Ma valamennyi üzleti érdekeltsége a vendéglátóiparhoz kötődik. Miért éppen ebbe az irányba fordult?

– Az érzelmi motivációk mellett talán az is közrejátszott, hogy a domós években a világmárkákat gyártó cégek vendégeként rengeteg színvonalas szállodát megismerhettünk, és egy idő után szinte szakmai szemmel nézegettük azokat. A kereskedelem stresszes világa után valami csendesebb dologra vágytunk, és bár ez sem feltétlenül szanatórium, bebizonyosodott, hogy a vendéglátás szép dolog. Egyáltalán nem kívánkozom vissza a műszaki-háztartási gépek értékesítésének „őrült” területére.

– A bálványosi csend mellett a bukaresti élet sűrűjébe is visszatért. Mégis csak kell egy kis izgalom?

– A Bálványos Resort menedzselése mellett négy évvel ezelőtt a borimportba is belevágtam, Európa közel ötven pincészetéből mintegy ezer jó minőségű borfajtát hozunk be (egy tucat magyar bo-

rászatot is képvisel a romániai piacon, a legnagyobbak közül – a szerk.), Bukarest pedig kiváló helyszín ahhoz, hogy bemutassuk a termékeinket, borkóstolókat, találkozókat szervezzünk. Így született meg egy látványkonyhával ellátott gasztroborbár megnyitásának a gondolata, leginkább székelyföldi alapanyagok és különlegességek felvonultatásával.

Az egymillió eurós borbiznisz fele a saját vendéglőinkben és borházainkban zajlik, a másik fele a különböző szállodák és éttermek ellátása révén. Mi szállítjuk a bort például a székelyföldi kastélyszállóknak.

Ma már benne vagyunk a romániai top tízben (mintegy 1500 tételes borlistával – a szerk.), annak ellenére, hogy a borkereskedés inkább hobbiként indult, miután hiányoztak a korábbi kereskedői reflexek:

veszek valamit, megvárom, amíg felértékelődik, majd eladom. Autodidakta módon ástam magam egyre beljebb a szakmába rengeteg borvidék és pince meglátogatásával. Ma már szelektálok, befektetek egy-egy ígéretes pincészet felépítésébe, kistermelőket, kézműves borászokat támogatok.

– A Bálványos Resortban és Bukarestben is találkozni ugyanazokkal az éttermeivel. Mit céloz ez a tükörbe állítás?

– A GastroLab a székelyföldi konyha „újragondolása”, kitalálása a véletlenre, illetve a wellnessközpont nyomán megugró látogatottságra vezethető vissza. Miután a szálloda étterme csak nagy várakozási idővel volt képes kiszolgálni a vendégeket, a feleségem hirtelen felindulásból elhatározta, hogy néhány szabadtűzi ételféleséggel próbálja tehermentesíteni a konyhát. Nagy sikere lett, a kissé átfazonírozott hagyományos ételeket kínáló étterem neve a bálványosi vendégek révén már Bukarestben is ismerősen csengett.

A fine dining konyhát kínáló bukaresti Forkkal pedig, nem tagadjuk, a Michelincsillagra hajtunk. Ott vagyunk az első ötben, ha a Michelin végre „felfedezi” Romániát. És természetesen mindenhol a saját borainkat kínáljuk.

– A kedvező mutatók nem hozták meg a kedvüket a további terjeszkedéshez?

– Nem tagadom, a járvány kitörése előtt foglalkoztatott a gondolat, hogy nagyvárosi szállodával is próbálkozzunk, elsősorban Kolozsváron, Bukarestben keresgéltünk, ahol pezsgő az üzleti élet. A dolog azonban már nem aktuális, a pandémia az üzleti turizmussal kapcsolatos szokásokat is jelentősen átalakította. Maradunk Bálványoson, itt fejlesztünk, ahol 15 hektárnyi terület és 120 szoba áll a rendelkezésünkre. Két projektet is futtatunk, az egyik már beindult, a másik szintén túl van az engedélyezés fázisán, pályázati finanszírozásra vár. Az eredmény egy 300 szobás resort lesz, hat étteremmel és a jelenleginél kétszer nagyobb wellnessrészleggel.

A komplexumot a későbbiekben Lilla lányunk vezeti, aki végzős a világ egyik legelismertebb vendéglátóipari főiskoláján, Lausanne-ban. Ha kitart a járvány, valószínűleg már diplomázás után hazajön, kedvezőbb esetben néhány évnyi, a világ legfontosabb idegenforgalmi létesítményeiben való tapasztalatszerzést követően adjuk át neki a stafétabotot.

CSINTA SAMU

80 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_78-80_szarvad.indd 80

2021. 12. 20. 17:07

| RÉGIÓ |

ORVOSHIÁNY LENGYELORSZÁGBAN

ROSSZ STATISZTIKÁK | Az Eurostat legfrissebb jelentése azt mutatja, hogy az országban tavaly átlagosan 2,4 orvos jutott ezer lakosra, ami a legrosszabb arány az egész Európai Unióban. A lengyel statisztikai hivatal, valamint az egészségbiztosító szerint egyáltalán nem ilyen elkeserítő a helyzet, a mutató 3,4 és 4,4 között lehet, miközben az uniós átlag 3,9.

A szakemberek szerint mindenesetre beszédes, hogy mind az Eurostat listáján, mind pedig az OECD korábbi felmérésében Lengyelország elmarad a szomszédos uniós tag Litvániától (4,5), Németországtól (4,2), Csehországtól (4,1), de még Szlovákiától is. A rangsorok elején Norvégiát és Ausztriát találjuk, de Görögország is jól fest a nemzetközi statisztikákban, igaz, ott állítólag túlbecsülik az orvosok számát, hiszen az inaktívakat is beleszámolták.

ALIG VAN GYERMEKPULMONOLÓGUS

A Lengyel Orvosi Kamara (NIL) szerint a 38 milliós országban jelenleg (a fogorvosokat nem számítva) mintegy 140 ezer orvos dolgozik, de legalább 68 ezer hiányzik a rendszerből. Az egészségügy csak azért működik, mert nagyon sokan egynél több munkahelyen tevékenykednek, állítja a Lengyel Orvosok Országos Szakszervezete. Vannak szakterületek, ahol megdöbbentő a hiány. Kirívó példa a gyermek-tüdőgyógyászat, az egész országban mindössze 45 ilyen doktor található, de a gyermekendokrinológusok száma sem haladja meg 75-öt. Problémát jelent az is, hogy a gyermekorvosok átlagéletkora 50 év feletti, majdnem egyharmaduk nyugdíjas korú, aki bármikor abbahagyhatja a tevékenységét.

Az orvoshiány komoly problémát jelent a lengyel kórházaknak. Ennek illusztrálására elég megemlíteni, hogy egyetlen szakember elvesztése jelentősen befolyásolta a 15 ezer fős alsósziléziai város, Złotoryja kórházának három osztályát, mivel az igazgató hónapokon át sikertelenül keresett utánpótlást. A nyári szabadságok idején a Poznańhoz közeli 13 ezer fős Grodzisk Wielkopolski kórházában ideiglenesen le kellett zárni két újonnan felújított és felszerelt osztályt. A 34 ezer lelkes dél-lengyelországi Cieszyn gyermeksebészeti osztályát pedig azért kellett bezárni, mert két orvos távozott.

FOTÓ: KACPER PEMPEL, REUTERS

IMPORT

Tavaly év végén Lengyelországban változtattak a szabályozáson, hogy megkönnyítsék az EU-n kívüli orvosok munkavállalását, az első pályázók már január végén kaptak munkalehetőséget. Az egészségügyi minisztérium májusi adatai azt mutatják, hogy ennek a könnyítésnek köszönhetően 170, főként Ukrajnából és Fehéroroszországból érkezett doktor kapott engedélyt arra, hogy diplomájának előzetes elismerése nélkül praktizáljon

TILTAKOZÓ ÁPOLÓNŐK A KORMÁNYHIVATAL ELŐTTI „FEHÉRVÁROSBAN”. AZ ELVÁNDORLÁS FOLYTATÓDHAT

Lengyelországban. Ez nagyon szerény szám, figyelembe véve a lengyel orvosok évek óta tartó kivándorlását.

A jelenség mértékére a Legfelsőbb Orvosi Kamaránál megszerzett „etikus magatartás bizonyítványok” számából lehet következtetni, amit uniós munkavégzésre adnak ki. Amióta az ország csatlakozott az EU-hoz, több mint 12 ezer ilyen igazolást adtak ki lengyel orvosoknak. Azt nem lehet ellenőrizni, hogy vajon ugyanennyien ki is utaztak-e, viszont nincs szükség ilyen igazolásra, ha valaki EU-n kívüli országba megy dolgozni, így valószínűleg az eltávozottak száma nagyobb lehet.

A nővérek, szakápolók elvándorlását illetően még riasztóbb a helyzet, az OECD adatai szerint mintegy 23 ezer lengyel egészségügyi szakdolgozó dolgozik a szervezethez tartozó 38 ország valamelyikében.

HOLTPONT

Valószínűleg a jobb fizetés otthon tartaná az orvosokat és a szakdolgozókat, évek óta téma az országban a béremelés szükségessége. Az idén ősszel az orvosok, az ápolók és a mentősök hetekig tüntettek a miniszterelnöki hivatal előtt, és egy úgynevezett Fehérvárost állítottak fel. A Rzeczpospolita napilap megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a tiltakozó doktorokat a megkérdezettek 73 százaléka támogatta, 40 százalék pedig úgy vélte, hogy az egészségügyben tevékenykedőknek fizetésemelést kell kapniuk.

A demonstrálók követelései között szerepelt az ellátási díjak reális szintre való emelése, az ágyszámhoz igazodó foglalkoztatási normák bevezetése, illetve az adminisztratív és kisegítő személyzet bővítése. A kormánnyal folytatott tárgyalások holtpontra jutottak, az állam által javasolt megoldások egyelőre elmaradnak a követelésekben megfogalmazottaktól.

ILONA GIZIŃSKA 2021/51–52 FIGYELŐ | 81

F_81_lengyel-orvosok.indd 81

2021. 12. 20. 17:17

| RÉGIÓ |

HAMISÍTVÁNYOK CSEHORSZÁGBAN

A GALÉRIÁK MUMUSAI | Ősz óta két múzeumban is izgalmas tárlaton mutatnak be műalkotásokat, amelyekről még a szakértők is nehezen tudják megállapítani, hogy zseniális csalók munkái-e vagy eredetiek.

A járvány miatt kevesebb a látogató, bár oltási igazolvánnyal simán be lehet jutni.

Mindenesetre, akit érdekel, még nem késett le semmiről, hiszen a Prágai Nemzeti Galéria fő kiállítóhelyén, a Hradzsin téri Sternbergpalotában május elsejéig, a fővárostól 110 kilométerre keletre lévő Hradec Králové város modern művészeti múzeumában pedig február 27-ig megtekinthető.

A művészettörténet jó néhány kiemelkedő hamisítót tart számon, akik egykor élt nagymesterek stílusában képek százait hozták létre, és ezek közül nem egyet évtizedeken át a legjelentősebb galériák büszkén ki is állítottak. A 20. században élt hamisítók közül talán a legismertebb a holland Han van Meegeren (1889–1947), aki több 17. századi németalföldi mester stílusában hozott létre olyan alkotásokat, amelyeket még az avatott szakértők is eredetiként fogadtak el. Az egyik kedvence Jan Vermeer (1632–1675) volt, akinek a stílusát olyan tökéletesen tudta utánozni, hogy nem jelentett gondot számára jó pénzért eladni az egyik „művét” Hermann Göringnek, aki komoly összeget leperkált az eladónak. Amikor a náci háborús bűnös hagyatékában ráakadtak a képre, Meegeren a németekkel kollaboráló hol-

landok egyikeként ugyancsak a rendőrség látómezőjébe került, és csak ekkor tudta meg a világ, hogy mivel is foglalkozott.

Egy ismert magyar hamisítót is említhetnénk, ő Hoffmann Elemér, művésznevén Elmyr de Hory (1906–1976), aki elsősorban Modiglianit, valamint Picasso, Matisse és Renoir képeit is hamisította. Eredetileg, ahogy Meegeren is, a saját műveiből szeretett volna megélni, ez azonban nem nagyon sikerült. Pedig mindkét „mester” a maga módján festőművészként is megállta (volna) a helyét.

MÁSOLATOK

Természetesen a legtöbb művészethamisító nem ezt az utat járja, hanem már kész műveket igyekszik tökéletesen le-

másolni. Ezektől a „munkáktól” tartanak a leginkább a galériák, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világ képcsarnokaiban, múzeumaiban és különböző magángyűjteményeiben sok ezer olyan hamisítvány akad, amelyről vagy nem is gyanítják, hogy az, vagy ha mégis, inkább diszkréten elhallgatják ezt a tényt.

Az ősszel Prágában a Nemzeti Galériában Falza? Falza! (Hamisítványok?

Hamisítványok!) címmel egy kiállítás nyílt középkori festmények, szobrok és egyéb műtárgyak másolataiból. A látogatók egy interaktív részben azzal is megpróbálkozhatnak, hogy megkülönböztessék az eredeti művet a másolattól. Nemcsak középkori alkotások, hanem 17. századi holland mesterek stílusában készült munkák is láthatók, emellett a 19. és a 20. század fordulóján élt

FOTÓK: GETTY IMAGES

MADONNA A GYERMEKKEL, AMELYET A 15. SZÁZADI MESTERNEK, SANO DI PIETRÓNAK TULAJDONÍTANAK. NEM HAMISÍTVÁNY, DE VALÓSZÍNŰLEG NEM Ő, HANEM A MŰHELYÉNEK VALAMELYIK TAGJA KÉSZÍTETTE

82 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_82-83_cseh_hamisitvany.indd 82

2021. 12. 20. 17:08

| RÉGIÓ |

cseh alkotók ismert grafikáit és festményeit is „tanulmányozhatják”.

Szakemberek állítása szerint a jelenlegi képzőművészeti piacon a hamisítványok aránya eléri a 30 százalékot. A cseh fővárosban a már említett Van Meegeren néhány munkája mellett kölcsönkapták az olasz Icilio Federico Joni (1866–1946) több alkotását, aki elsősorban a régi itáliai festőket hamisította.

BŰNSZERVEZETEK

A kiállításról szóló beszámolókban szó esik néhány mostanában zajló rendőrségi nyomozásról és bírósági ügyről is. Ezek során szervezett bandák bűncselekményeit, valamint külföldi megrendelői hálózatukat igyekeznek felderíteni. A cseh rendőrség bűnügyi intézetének munkatársa, Marek Kotrlý szerint a hamisítványok többnyire külföldre készülnek, és a bandában komoly a munkamegosztás: van, aki a képet festi, egy másik az aláírást hamisítja, egy további pedig a „piacra dobást” szervezi. A szakember szerint jó hírű árveréseken is előfordulnak fel nem ismert hamisítványok. Több esetben a galériák jóhiszeműen vásároltak ismert emberek, művészek hagyatékából eredetinek vélt alkotásokat: grafikákat, festményeket, amelyekről csak jóval később derült ki, hogy másolatok vagy hamisítványok.

HAN VAN MEEGEREN A MŰHELYÉBEN, 1945-BEN. FŐLEG A 17. SZÁZADI NÉMETALFÖLDI ELŐDEI MUNKÁIT UTÁNOZTA

EURÓMILLIÓK

A prágai kiállítás egyébként nem az egyetlen mostanában Csehországban, ahol a közönség megismerkedhet a „hamisítók művészetével”. A közép-csehországi Hradec Králové Modern Művészetek Galériája ugyancsak mostanában rendezett egy kiállítást Eredeti? A művészet utánzásának művészete címmel. Ez a tárlat különleges, egyedülálló és nagyon vonzó. A bemutatott művek piaci értéke elérhetné a 250 millió cseh koronát (3,65 milliárd forintot) is, amenynyiben valóban kizárólag eredeti alkotásokról lenne szó.

Petra Příkazská művészettörténész a cseh rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a hamisítványok, sokszorosított munkák vagy másolatok bemutatásával az a cél, hogy az emberek ne csak a médiumokból szerezzenek tudomást ezek létezéséről, hanem saját maguk is szemügyre vegyék őket. Hiszen nem gyakran adódik lehetőség, hogy egy „eredeti” hamisítványt közelről is megnézhessenek.

Az utánzatok, amennyiben tehetséges ember készítette őket, sok esetben ön-

A KÉPHAMISÍTÓK SZTÁRJA, ELMYR DE HORY, AZAZ HOFFMANN ELEMÉR. A FRANCIA RENDŐRSÉG ELŐL SPANYOLORSZÁGBA, MAJD ÖNGYILKOSSÁGBA MENEKÜLT

álló alkotásokként is megállják a helyüket, tehát lehetnek „szépek”, „megnyerők”, vagyis műalkotásoknak is tekinthetők – mondja Příkazská.

VIZSGÁLATOK

Csehországban különösen az 1990-es években sok utánzat bukkant fel, és bár 2012 óta különböző konferenciákon és továbbképzéseken foglalkoztak a képhamisítás problémájával, nem állítható, hogy csökkent volna a másolatok és a replikák száma. Az online árveréseken is nagy a kockázata annak, hogy valaki eredeti helyett utánzatot vásárol drága pénzen. A művészettörténész ezért óvatosságra inti a műkedvelőket. Amennyiben a

vevő tisztában van azzal, hogy nem eredeti művet vásárol, csakis rajta áll, hogy mégis megveszi-e. Persze az ilyen „eredeti hamisítványon” nem a mester aláírása kell hogy szerepeljen, hanem vagy szignó nélkül, vagy a „másolat” készítőjének a jelét kell feltüntetni.

Arra a kérdésre, hogyan lehet megkülönböztetni az eredetit a kópiától vagy a hamisítványtól, a szakember azt mondta, hogy gyakran laboratóriumin vizsgálatokra van szükség. Ebben a nyomozásban sokat segíthetnek a restaurátorok, akik jó néhány fizikai, kémiai módszert ismernek, amellyel megállapítható a felhasznált alapanyagok kora, összetétele.

Kiderülhet, hogy az eredeti mű keletkezésekor még nem ismerték azt a festéket, amellyel a hamisító dolgozott, de a keret, a vászon stb. is árulkodó lehet.

(LAMÉR) 2021/51–52 FIGYELŐ | 83

F_82-83_cseh_hamisitvany.indd 83

2021. 12. 20. 17:08

| SKYNET |

TOP TÍZ TECHTREND 2021-BEN

ÉV VÉGI ÖSSZEGZÉS | Talán kissé önkényesen, mindenesetre az év végéhez közeledve kiválasztottunk tíz olyan technológiai, tudományos, illetve szórakoztatóipari trendet, amely valami miatt a figyelmünk középpontjába került az elmúlt esztendőben.

IRÁNY AZ ŰR

VAKCINÁK, GYÓGYSZEREK FEJLESZTÉSE

A pandémia nemcsak betegséget és fájdalmat hozott, de a gyógyszeripari fejlesztések felgyorsulását is látványosan elősegítette. Soha ilyen gyorsan nem készültek ellenanyagok egy-egy új kórral szemben, soha ilyen gyorsan ilyen sok emberéletet nem sikerült megmenteni globális méretekben. A magyar kutatók is bőven kivették a részüket a munkából, köztük olyan kiválóságok, mint Karikó Katalin.

E-KERESKEDELEM: LASSAN EGYES BOLTOK LETÉT IS FENYEGETI

Sok hagyományos bolttípus már 2019 előtt kikopott vagy visszaszorult, de a pandémia még egyet „csavart” a dolgokon. Olyan szintre repítette az e-kereskedelmet, hogy 2020-ban 45, az idén novemberig pedig további mintegy 20 százalékkal nőtt a kiszállított áruk összértéke év/év alapon. Bár ez utóbbi számot a drágulás is növelte.

Arányaiban már a globális gazdaság mintegy két százalékát teszi ki a szektor, sőt, a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomból igen magas értékhez, 10 százalékhoz közelít a webes eladások aránya. Ez nagy terhet ró a logisztikai cégekre, de az is igaz, hogy 2021 végén már hat különféle csomagautomata-lánc működött itthon. Az automaták száma meghaladta a 800-at, egy év múlva pedig már kétezerrel számolnak a szakértők, ami egyszerűsíti a kiszállításokat.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV; GETTY IMAGES

Talán a holdra szállást megelőző években, több mint fél évszázada volt csak akkora „nyüzsgés” a világűr felfedezése kapcsán, mint 2021-ben. A nagy állami programok (Mars, Hold, űrtávcsövek stb.) is haladtak, különösen Kínában (saját űrállomást építenek), emellett elindult a megfizethetőbb űrturizmus kora is. A Virgin Galactic, a Blue Origin és a SpaceX is lőtt ki magánembereket az idén Föld körüli pályákra.

Sőt, az utóbbi cég, Elon Musk nagy álmához, a Mars emberes meghódításához is közelebb került. Igen sikeresen tesztelték, 10 kilométerre lőtték fel és hozták vissza onnan egy darabban a Starship nevű olcsó acél űrhajó sokadik prototípusát, amelyet a NASA is támogat, de amely jobbára magántőkéből épül. Egy a holdra szállásnál használt Saturn V-nél is nagyobb, erősebb rakétapáros révén a Starship 2022-ben kijuthat az űrbe, onnan épségben vissza; sőt, egy-két év, és eljuthat a Holdra, később pedig a Marsra, valóban forradalmasítva, jelentősen olcsóbbá téve ezzel az űr elérését. Mindezek egyfajta melléktermékeként olcsó műholdas netet vihet el a világ távoli tájaira a SpaceX a sok ezer Starlink műholdjával, valamint az újabb konkurensei, többek között a kínaiak.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HALASKA GÁBOR

84 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_84-87_skynet.indd 84

2021. 12. 20. 17:08

| SKYNET |

LÉZERTÉVÉK

Egy-két éve még csak a nagy nemzetközi kiállításokon mutogatták, mára a boltok egyik presztízsterméke lett a lézertévé. A hangzatos név annyit jelent, hogy a projektorok LED-es és OLED-es lámpáit lézerfénydiódák helyettesítik, emiatt egész közelről képesek vetíteni, ráadásul nem is akármilyen képet. Igaz, hogy speciális,

50–80 ezer forintos vászon szükséges hozzájuk, de egy klasszikus projektokhoz képest 6-8-szor vagy akár tízszer hosszabb, akár 20-30 ezer órás fényforrás-élettartamot nyújtanak, így a drága lámpacsere elfelejthető. Gyönyörű a színhűségük, nagy a fényerejük, így egy félig sötét szobában is kitűnően látható a kép, és mivel közelről vetítenek, tévészerű élményt adnak, méghozzá 3-4 méteres képátló mellett is.

HAJLÍTHATÓ KÉPERNYŐK

Néhány éve szintén csak a kiállítások sztárjai voltak az összehajtható LCD- és OLED-kijelzők, miközben ezek ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók, persze a drága csúcsmodellek második vagy harmadik generációján. Az első próbálkozó 2019 elején a Royole FlexPai volt, de a kiforrottabb modellek csak 2020 második felében, illetve az idén jelentek meg. A Samsung Galaxy Z Fold 2 volt talán az első igazán sikerült modell tavaly ősszel, de ha valaki most venne efféle státuszszimbólumot, akkor a Z Fold 3 javasolható, hiszen az egy sokkal kiforrottabb darab. Azt is igaz, hogy duplaannyiba kerül, mint a Samsung nem hajítható csúcsmodellje.

ROBOTOK MINDENÜTT

Bár még nem élünk a terminátorok sötét korában, sem Asimov humánus robotokkal teli világában, azért évről évre látványosan fejlődik a robottechnika. A hadászati célra fejlesztett robotkutyákat például az átlagember is megveheti, veszélyes helyek megfigyelésére cégek is használják. Ugyanígy rengeteg segítő robot jelent meg a Coviddal fertőzött páciensek felügyeletére, kiszolgálására.

A többség számára persze egyelőre a robotporszívók és -fűnyírók érhetők el, de kevesen gondolunk arra, hogy amikor az Apple Sirit, a Google-t vagy egy cég chatvonalát használjuk, ugyanúgy a mesterséges intelligenciával beszélgetünk. A fejlődés ezen a téren is óriási, csak talán egyelőre kevéssé látványos, mert sokszor inkább játékszereknek tűnnek a mai, olyan kedves jelenségek, mint a Pepper nevű német hoszteszrobot. Leszámítva persze az önvezető robotautókat, amelyek fejlődésének az útját továbbra is jobbára a robotsofőr-balesetek jogi szabályozásának a kérdései nehezítik.

2021/51–52 FIGYELŐ | 85

F_84-87_skynet.indd 85

2021. 12. 20. 17:08

| SKYNET |

HOME OFFICE

Ma már senkinek sem kell bemutatni az irodai-otthoni hibrid munkavégzés fogalmát, ám ez igen jelentős terhet rótt a vállalati informatikai rendszerekre és osztályokra. Egyrészt a hardver és a szoftver terén nagyot ugrottak az igények, miközben a pandémia miatt hiánycikké vált, illetve drágulni kezdett sok otthoni munkához szükséges eszköz.

A fő kihívást itt az IT-biztonság megőrzése jelenti, hiszen az otthoni munka révén könnyebben kikerülhetnek egy-egy vállalattól érzékeny, akár dollármilliókat érő információk.

KRIPTOÚJDONSÁG: NFT

A pénzügyi világ technológiája is rohamosan fejlődik, és most nem arra gondolunk, hogy a bitcoin árfolyama egy év alatt újra 6-7-szeresére nőtt. Emellett a kérdések inkább a technológia jövőbeli fontos és értelmes használatáról szólnak.

Azaz a bitcointechnológia alapját adó blokkláncrendszer hamisíthatatlan megoldása ad óriási lökést az olyan területek digitalizációjának, mint a digitális műalkotások. Eddig ugyanis ezeket az adatsorokat nem igazán lehetett gond nélkül egyedivé tenni, egyfajta elektromos pecséttel ellátni. Erről szól egy újfajta kriptokártyacsalád, az NFT token, azaz a non fungible, tehát a nem helyettesíthető tokenek. Sok tárgy helyettesíthetetlenségét a fizikai világban természetesnek vesszük, ez viszont az online térben nem annyira egyértelmű, hiszen egy képet vagy egy e-mailt másolni, sokszorozni pofonegyszerű. Azonban a blokklánc révén ez hibátlanul korlátozható. Így minden NFT token egyedi, vagy ha egy digitális művész úgy akarja, akkor sorszámozott darabszámban készül, jellemzően valamilyen digitális műalkotással. De az NFT token lehet belépő egy koncertre, illetve olyan eseményre, ahol a jegyhamisítás kihívást jelent.

DIGITÁLIS JÁTÉKVILÁG

86 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_84-87_skynet.indd 86

A mostani generációnak már természetes, hogy a játék szó alatt nem egy labdát, egy babát vagy egy kisautót, hanem valami digitálisat ért. Sőt, a 25 év alattiaknak a sport szóról is sokszor már az esport jut az eszébe. Az év nagy dobása a Sony PS5-ös konzolja, amelyet a pandémia okozta csiphiány mellett a nagy kereslet is hiánycikké tett, és negyedmilliós ára ellenére sem mindig lehet kapni. Cserébe a játékok olyannyira realisztikusak, hogy egyegy lövöldözős horrorjátéktól még a félősebb 18 felettieket is érdemesebb lenne megóvni.

Nagy kérdés, hogy a digitális játékok, azaz esport egyes versenyszámai mikor válnak olimpiai sportággá. Viszont a követők száma látványosan nő: a 2019-es 400 millió alatti szintről mára 470 millió fölé nőtt az esport rajongóinak létszáma, miközben 2024-re közel 580 milliót becsülnek.

2021. 12. 20. 17:08

| SKYNET |

ONLINE TÉKATÁMADÁS

A Netflix és az HBO Go csak az első fecske volt az online videotékák világában, amely néhány kisebb próbálkozással szemben a hatalmas választékával és a rendkívül jó minőségű, saját gyártású, exkluzív filmjeivel és sorozataival a Covid-hullámok egyértelmű nyertese, hiszen pár ezresért szinte korlátlan tartalmat kapunk. Persze Amerikában a filmtárak sokkalta nagyobbak, de azért itthon sem panaszkodhatunk, hiszen sok a szinkronnal, felirattal elérhető profi sorozat és film. A harmadik óriás a porondon a Disney+, amely a Star Wars-univerzum csak ott (és az illegális letöltéseken) látható Mandalorian sorozata miatt lett sok hazai tévéfüggő kedvence. Persze ott van a Hulu vagy az ESPN is, amelyeket sokan VPN-szolgáltatókon keresztül néznek az angolt jól beszélő techőrültek közül. Ezekmellett ott van az Amazon Prime Video, az Apple TV, a Slig TV vagy épp a YouTube TV, amely a nagy megosztó filmekkel is „támadó” változata. A lényeg, hogy egy tévézni szerető középosztálybeli átlagcsalád immár itthon sem csak a DVD-k és a BluRayek, a 200 csatornás kábeltévé vagy a letöltögetés közül választhat, hanem a streamingszolgáltatók elérhető ára miatt többre is előfizethet, különösebb anyagi megterhelés nélkül.

HIRDETÉS

F_84-87_skynet.indd 87

2021. 12. 20. 17:08

| CAPPUCCINO |

Egy éve lelkipásztor után jogász végzettségű vezetője van a Baptista Szeretetszolgálatnak – a váltás hozott látásmódbeli különbséget is?

– Nem, mert az elmúlt 25 évben egymás mellett dolgoztunk az alapító-elnökkel, Szenczy Sándorral, aki a betegsége miatt adta át a vezetői feladatkört. Még egyetemista koromban ismerkedtünk öszsze, én akkor önkéntes voltam, ő pedig társakat keresett az álma megvalósításához – ahhoz, hogy létrejöhessen egy a gyülekezetek lehetőségein túlmutató segítő szervezet. 2000-ben Sándor állást kínált nekem, így azt az utat választottam, hogy vele dolgozom a jogi pálya helyett.

Az ő személyisége egy álmodó, karizmatikus, kapcsolatokat teremtő emberé. Én inkább az álmok megvalósításának a módját keresem, a realitások talaján mo-

zogva. Ma 42 oktatási intézményben 14 ezer fiatalt képezhetünk, 80 szociális intézményben 18 ezer emberért vagyunk felelősek. A szeretetszolgálat intézménynyé nőtt, de nagyon fontos, hogy a rugalmasságát ne veszítse el. Törekszünk arra, hogy ne legyünk a saját kereteinknek a foglya, hanem gyorsan tudjunk reagálni akár a katasztrófaeseményekre, akár a jövő kihívásaira.

– Szenczy Sándor szerint ahhoz, hogy megismerjék, elfogadják a szervezetet, a kezdetektől új utakon kellett járniuk. Miként találják meg, hogy hol kell segíteni?

– A fehér foltokat keressük, azokat a területeket, amelyekkel kevesen foglalkoznak. Az ország egyetlen Gyermekhospice Házának üzemeltetésébe egy barátunk hívott. Az emberkereskedelem – kényszermunka, prostitúció, házi rabszolgaság – elleni küzdelmet már 2003-ban elkezdtük, a mai napig csaknem egyedüli szervezetként az országban. Több védett házunk működik, ahol szociális

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

Nem elég a jó szándék, a segítségnyújtás egy szakma, amit már az idén 25 éves Baptista Szeretetszolgálat vezetői is taníthatnak például egy New York-i Egyetemen.

A szervezet elnöke önkéntesként kezdte, maga is részt vesz természeti katasztrófák utáni mentési akciókban, de ott van az erdélyi árvaházakban vagy a Cipősdoboz akció hazai gyűjtőállomásain. Kalandokról és tapasztalatokról mesélt a Figyelőnek.

SZILÁGYI BÉLA

88 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_88-90_cappuccino.indd 88

2021. 12. 20. 17:09

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Budapesten született, 1974-ben.

Jogi diplomája után 2007-ben a Fordham Universityn nemzetközi humanitárius segélyezés szakon is végzett.

1996–98-ig a Magyarországi Baptista Egyház, 1999–2000-ig a Varga Károly Ügyvédi Iroda, majd 2000-től a Baptista Szeretetszolgálat alkalmazásában áll.

Oktatóként dolgozik a Fordham Universityn New Yorkban, a Dallas Baptist Universityn, a Pécsi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen.

Kedvencek Könyv » Barabási Albert-László: A képlet Film » Hotel Ruanda, Csernobil (sorozat) Ahonnan merít, ha kimerül » a családjával töltött időből Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » megoldáskereső/makacs Álom, ami még nem valósult meg » oktatási központ mozgássérült gyerekeknek Észak-Koreában, utazás az Orient Expresszen

FOTÓK: BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT

munkások, pszichológusok állnak az áldozatok segítségére, akikkel szemben a társadalom súlyos előítéleteket táplál. A Cipősdoboz akció az idén 18. éve működik – míg korábban fogadó ország voltunk, most már elsősorban mi küldünk

ajándékokat a rossz körülmények között élő gyerekeknek. Majdnem ezzel egy időben indult a Fogadj örökbe! programunk.

Szerettünk volna hosszú távú támogatást nyújtani Srí Lanka-i, kambodzsai, kárpátaljai vagy éppen kongói árváknak, hogy nyelvet, szakmát tanulhassanak, így később munkába állhassanak. Ezért találtuk ki, hogy itthonról havi 3000 forinttal bárki támogathatja ezeket a gyerekeket, akikről folyamatos visszajelzést küldünk az adakozóknak. A rendszeresen érkező pár ezer forint óriási segítség, komoly változást hozhat ezeken a területeken. Az is újdonság volt, hogy felállítottunk egy olyan kutató-mentő csapatot, amely katasztrófák esetén akár 24 órán belül útra kész. 2000-ben, Indiában egy földrengés után mentett először életeket ez a csapat, azóta 62 nemzetközi bevetésen jártunk. De ne menjünk ilyen messzire: a saját lakóhelyemen, Tahitótfaluban a 2013-as árvíznél is jelen voltunk. A víz pillanatok alatt elöntött egy településrészt, és amikor a mentőhajóval kihoztunk egy családot, a kilencéves kisfiú bizakodva kérdezte: „Mentős bácsi, most már biztonságban vagyunk?” Igyekszünk felismerni, hogy hol van szükség a segítségre.

– Ilyenkor egyszer csak csöng a telefon, és tudja, hogy menni kell?

– Emlékszem, egyszer hajnali négykor jött a hívás, hogy földrengés miatt Haiti nemzetközi segítséget kért, és délben már a repülőn ültünk a csapattal. Az önkénteseink között van, aki főállásban logisz-

tikus, tűzoltó, alpinmentő, orvos, ápoló, mentős. Amikor elkezdtük szervezni a társaságot, felmerült bennünk, hogy miért engednék el őket a főnökeik egy-egy bevetésre, hiszen ezek erősen munkaerőhiánnyal küzdő szakmák. Azt a választ kaptuk, hogy azért, mert például az az orvos, aki a semmi közepén, egy sátorban képes műteni, itthon még magasabb színvonalon fogja végezni a munkáját.

– Ezeken a területeken jelen lenni is életveszélyes – mi fogadja a csapatot?

– Káosz és gyakran egy eleve meglévő fegyveres konfliktus. Például Indonéziában megközelíthetetlen volt a földrengés által leginkább sújtott térség, mert ott polgárháborús helyzet alakult ki. A földmozgás után a várható utórengések miatt a szabad ég alatt, sátrakban alszunk, hogy egy összedőlő épület ne jelentsen pont ránk, segítőkre veszélyt. A csomagunk azért másfél tonna, mert a felszerelés mellett kétheti élelmiszert is viszünk magunknak, hiszen nem biztos, hogy a helyszínen hozzá tudnánk jutni, illetve biztonságos lenne az európai gyomornak.

Mi nem betegedhetünk meg – ezért viszünk víztisztító rendszert is, amit a helyieknek is felajánlunk. Amikor a földrengés sújtotta Fülöp-szigeteken jártunk, a reptér és a kikötő is megrongálódott, az utak kettészakadtak, közlekedni pedig azért nem lehetett, mert nem volt elegendő üzemanyag. Így rengeteget gyalogoltunk, vagy közelharcot vívtunk egy teletankolt teherautóért. Csecsenföldön a csapatunkat megtámadták, az egyik biztonsági munkatársunkat el is veszítettük, az életveszély tehát valós.

– Mi volt a leghátborzongatóbb szituáció, amelyben részt vett?

– Afganisztán, Észak-Korea, Haiti.

2001–2002 fordulóján Afganisztánban még folytak a harcok, amikor megérkeztünk. Segítettünk a pillanatnyi helyzet rendezésében, majd 2012-ig egyebek között részt vettünk a helyi szülésznők,

TAHITÓTFALU, 2013. AZ ÁRVÍZ ÁLTAL ELÖNTÖTT HÁZAKBÓL MENTŐCSÓNAKKAL HOZTÁK KI A CSALÁDOKAT

2021/51–52 FIGYELŐ | 89

F_88-90_cappuccino.indd 89

2021. 12. 20. 17:09

| CAPPUCCINO | LIBANON, 2020. TEREPSZEMLE ROBBANÁS UTÁN

FÜLÖP-SZIGETEK, 2013.

A HAIYAN (YOLANDA) TÁJFUN ÁLTAL ELPUSZTÍTOTT ISKOLA ROMJAINÁL

HAITI, 2010.

A NYUGATI FÉLTEKE LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGÁBAN SOKAK SZÁMÁRA A LISZTBŐL, CUKORBÓL ÉS SÁRBÓL KÉSZÍTETT „POGÁCSA” AZ ÉLELEM

mentősök, egészségügyi személyzet képzésében. Magyarország kis ország, és a segítői meetingeken is a nagyok szeretik delegálni a feladatokat. Viszont itt volt egy terület, ahová senki nem akart szállítani. Nem ismertük ezt a régiót, információt sem kaptunk róla, úgyhogy elvállaltuk. Amikor mondtuk, hogy hová megyünk, a helyi kollégák fele azonnal felmondott, a másik fele pedig fogvacogva kérdezte, hogy biztos-e az úti cél. Az utak fehér kövekkel vannak kirakva az aknamentesített részeken, és piros kövekkel jelzik az aknamezők határát. Ahogy haladtunk, ezek a jelzések elfogytak, tanklövedékek hüvelyei mutatták a biztonságos irányt, majd ezek is elmaradtak. A sofőrünk azzal nyugtatott, hogy mi a második autóban ülünk, úgyhogy ha rossz úton járunk, az első autó robban majd fel. Közöltük, hogy mi ezt nem szeretnénk, megállítottuk a menetet, de az első kocsi tapasztalt vezetője nem aggódott, így verejtékezve folytattuk az utat, több felrobbant harci és civil jármű mellett elhaladva. Amikor odaér-

tünk, nagy örömmel fogadtak bennünket a faluban, mert régen járt ott segélyszervezet. Barátságosan megkínáltak afgán teával, joghurttal és kenyérrel. A kollégámmal úgy éreztük, ha az aknamezőt túléltük, akkor nem a kétes állagú joghurtba szeretnénk belehalni, úgyhogy azt nem kértük, de a teát és a kenyeret meg kellett kóstolni. Bár oldalra pillantva láttuk azt a patakot, amelyből valószínűleg a teavíz származott – a halott állattól kezdve az autógumin át úszott benne minden... Huszonöt év alatt több földré-

szen járva folyamatosan tanultunk, illetve tanítottunk arról, hogyan tudunk hatékonyan segíteni, magunkra és másokra vigyázva. Hogy például ne tegyük ki támadásnak azokat sem, akiknek a segélyszállítmányokat átadjuk. Haitin a felkészületlen segélyszervezetek munkája során az emberek egymással keltek harcra amiatt, hogy kinek jut az adományból és kinek nem. Nálunk alapvetés, hogy a segítségünknek nincs vallása, bőrszíne vagy neme. És azt szeretnénk, ha ezt a gondolatot vinné tovább a jövő generációja is, hogy biztos alapot kapjanak az értékes döntések meghozatalához.

SZIGETI HAJNI

90 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_88-90_cappuccino.indd 90

2021. 12. 20. 17:09

| TÁRSADALOM |

PÁLYÁZAT | Újra megnyílt az innovációs tárca Gyorsítósáv elnevezésű pályázata.

Az elnyerhető támogatással olyan piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztését igyekeznek ösztönözni, amelyeknek jelentős a tudományos vagy műszaki újdonságtartalmuk.

Az akció előző körében több orvostudományi, például a daganatos betegségek diagnosztikáját érintő kutatás kapott forrást.

NYOLCMILLIÁRD AZ EGÉSZSÉGIPARNAK A Gyorsítósáv első fordulójának hárommilliárd forintos keretéből – amely a második etapban nyolcmilliárdra nő – húsz spin-off vállalkozás hajthat végre egészségipari fejlesztéseket. Támogatást nyert például egy intelligens sejtdiagnosztikai és egy innovatív bőr rák kezelési projekt, továbbá egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást elősegítő kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása. A pályázatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hirdette meg. A finanszírozási összegek 70 és 200 millió forint között mozogtak.

FOTÓ: GETTY IMAGES

RÁKDIAGNOSZTIKA

Az első kör egyik támogatottja a Delta Bio 2000 Kft. volt. A daganatos betegségekkel kapcsolatos géndiagnosztikai fejlesztésre 188 millió forintot elnyert szegedi biotechnológiai vállalatot a Figyelő arról kérdezte, pontosan milyen újításokat tartalmaz a projektjük. Válaszában a társaság emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente hetvenezer ember betegszik meg valamilyen daganatos

betegségben, amely továbbra is a vezető halálokok között szerepel. A leggyakoribbak az emlő-, a prosztata-, a vastagbél-, a végbél-, a tüdő- és a bőrrák különböző típusai. Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási szervezetének a jelentései alapján előreláthatólag majdnem a duplájára nőhet a rákos esetek száma a világon húsz év alatt.

A daganatos betegségek diagnosztikáját tekintve a hagyományos, patológiai módszereket gyors ütemben veszik át a molekuláris megoldások – hívta fel a figyelmet a Delta Bio 2000 Kft. A vállalat pályázatának célja ezért egy nemzetközileg is jelentős újdonságtartalommal büszkélkedő, szuperérzékeny, új generációs technológia kifejlesztése, amelylyel akár kis mennyiségben jelen lévő és károsodott nukleinsavból kiindulva is nagy biztonsággal kimutathatók nemcsak mutációk, hanem génfúziók, valamint úgynevezett expressziós változások is. A projekt további konkrét eredményeként megvalósulhat a prosztatatumorok szűrése és súlyosbodásuk monitorozása biopszia nélkül, nem invazív mintavétel-

lel, vizeletmintából. Ennek jelentőségét növeli, hogy a prosztatadaganat a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése, ezért ennek szűrése kiemelt fontosságú.

KÖVETKEZŐ KÖR

A Gyorsítósáv második fordulójában egy-egy projekthez 50–200 millió forint támogatás ítélhető meg. Így a kiírás 40–160 innovatív kezdeményezés valóra váltását és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé, a pályázati részvételnek ugyanis feltétele egy kutató foglalkoztatása. A közzétételkor Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára azt nyilatkozta: a kormány 2030ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné elő hazánkat. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megduplázta a kabinet, így tavaly már minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Míg 2010ben 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer – hangsúlyozta az államtitkár.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/51–52 FIGYELŐ | 91

F_91_gyorsitosav.indd 91

2021. 12. 21. 16:01

| TÁRSADALOM |

A SZEMÉLYRE SZABOTT WELLNESS A JÖVŐ

TRENDEK | A wellnesspiac virágzik. A fogyasztók továbbra is többet kívánnak költeni olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az egészségüket, a fittségüket, a táplálkozásukat, a megjelenésüket vagy az alvásukat. Ha máshol nem lehet, akkor az otthonukban.

Manapság a fogyasztók a wellnesst sokkal szélesebb és kifinomultabb spektrumon értelmezik, amely nemcsak a sportot és az egészséges táplálkozást öleli fel, hanem az általános fizikai és mentális egészséget, valamint a megjelenést is. Amikor a McKinsey kutatói a wellness értelmezésére kérték a fogyasztókat, hat dimenziót lehetett beazonosítani: kifogástalan egészség, jó erőnlét, egészséges táplálkozás, kiváló sport- és

kozmetikai termékek, minőségi alvás és mentális stresszoldás. A preferenciákban vannak azért eltérések, a japánok például a megjelenést helyezik előtérbe, a németek viszont inkább a fitneszt. Brazíliában és az Egyesült Államokban a válaszadókat leginkább a mindfulness, azaz a lelki terápiák, míg a kínaiakat és

briteket a táplálkozás foglalkoztatja elsősorban. A wellness szerelmesei jellemzően magas jövedelműek, akik aktívan figyelik a márkákat a közösségi médiában, nyomon követik az új termékek bevezetését és nyitottak az innovációk iránt. Olyan brandeket részesítenek előnyben (és hajlandók is többet fizetni értük), amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, emellett tiszta vagy természetes összetevőket tartalmaznak. Sokan közülük ártudatos fogyasztók, a vá-

92 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_92-93_wellness.indd 92

2021. 12. 21. 16:03

| TÁRSADALOM |

WELLNESS ÉS AI

sárlás előtt alaposan összevetik a funkciókat és az előnyöket, hogy a legjobb ajánlatot kapják.

ÓRIÁSI ÜZLET

A globális wellnesspiacot több mint 1500 milliárd dollárra becsülik az elemzők, évi 5-10 százalékos növekedéssel. A fogyasztói érdeklődés és a vásárlóerő növekedése óriási lehetőségeket kínál a vállalatok számára, még új belépőként is.

Előrejelzések szerint a wellnessre fordított kiadások a Covid-válság alatti stagnálást vagy csökkenést követően várhatóan ismét fellendülnek. Ugyanakkor a piac egyre zsúfoltabbá válik, ez pedig komoly stratégiai elhatározásokat igényel a vállalatoktól, dönteniük kell, hogy miben és hogyan versenyeznek a konkurenciával. A járvány előtti adatok erőteljes növekedési rátát jeleztek minden wellnessszektorban 2017 és 2019 között, szinte minden szegmens rekordértéket ért el.

Ezekben az években a wellnessgazdaság éves szinten 6,6 százalékkal nőtt, ami lényegesen magasabb, mint a globális gazdasági növekedés (4 százalék).

Az iparág vezető elemzőcége, a Global Wellness Institute (GWI) jelentése szerint az ázsiai csendes-óceáni térség

Ahogy minden területen, így a wellnessiparágban is egyre komolyabb szerepe lesz a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásoknak. A fitnesz- és testszkennelő gépek, illetve a hozzájuk csatlakoztatott eszközök lehetővé teszik a fizikai állapot pontos azonosítását. A különböző vizsgálatok eredményeinek nyomon követése, összekapcsolása megengedi a prevenciós egészségügyi programok személyre szabását. Ez a fajta egyénre igazított szolgáltatás a wellness- és szállodaipar kulcsfontosságú elemeként tovább erősödik a következő években. Hogyan kell ezt elképzelni? A vendég megérkezik a szolgáltatóhoz, részt vesz egy állapotfelmérésen, kiderül, hogy milyen problémái vannak, ezek után a szakember ajánl valamit a spában elérhető programok közül, például fürdőt, tornát, gyógykezelést, masszázst. A képzett szakemberek – oszteopaták, edzők, mélyszöveti terapeuták, testkezelők, kozmetikusok – a legfrissebb tudással, hatóanyagokkal állnak a vendégek rendelkezésére. Emellett természetgyógyászok, pszichológusok, relaxációs szakemberek, jógaoktatók személyes vagy csoportos foglalkozásain is részt vehetnek a vitalitás, a gyógyulás, a stresszkezelés, az érzelmi egyensúly és a jobb alvás érdekében.

A szakértők úgy fogalmaznak, a wellness mint fogalom, életstílus és fogyasztói érték a nagy nyertese a járványnak. A jóllét ma már sokkal többet jelent, mint egy masszázs, egyre nagyobb hangsúlyt kerül a mentális egészségre, a munka és a magánélet egyensúlyára, a környezeti fenntarthatóságra, az épített környezet minőségére és a közegészségügyre. Ezek a mozgatórugók támogatják a wellnessgazdaság fellendülését az elkövetkező években.

volt az egyik leggyorsabban növekvő wellnesspiac 2017 és 2019 között (8,1 százalékkal), és a járvány alatt is ez zsugorodott a legkevésbé, 6,4 százalékkal.

Viszont Észak-Amerika volt a rekorder, a leggyorsabban, 8,4 százalékkal növekvő wellnessrégió ugyanebben az időszakban, de a pandémia ezt a térsé-

5 TREND 2022-RE

FITUTAINMENT A fitnesz mint önálló szórakozási forma iránti kereslet folyamatosan növekszik.

A hatalmas érdeklődésnek köszönhetően az iparágak között izgalmas együttműködések jönnek létre, erőteljes az innováció, emellett egyre nagyobb részt hasít ki a fitnesziparból a VRtechnológia is. „EGÉSZSÉGKÜTYÜK” A nyomkövetők és a hordható eszközök reneszánsza várható, ugyanis a fogyasztók egyre gyakrabban fordulnak a technológia felé életük egyszerűsítése érdekében.

Az intelligens matracoktól a zsebben hordható táplálkozási szakértőkig, a fitneszappokon át a testösszetétel-szkennerekig minden területen professzionális eszközöket és tanácsokat kaphat az érdeklődő, miközben ezek az eszközök megváltoztatják az életmódját.

FOTÓ: YVES HERMAN, REUTERS

WELLNESSALAPÚ TESTÁPOLÁS A fogyasztók csillapíthatatlan étvágya minden wellnesstematika és -termék iránt arra inspirálja a márkákat, hogy a leghétköznapibb árucikkeiket is egy wellnessoptikán keresztül dobják piacra. Vonatkozik ez a tiszta és hatékony összetevőktől kezdve az újrahasznosított, lebomló, oldódó csomagolásig.

PRECÍZIÓS TÁPLÁLKOZÁS Lassan vége a csodadiéták egyenmódszereinek, a trend a személyre szabott megoldások felé fordul. A fogyasztók jelentős része már tudja, hogy nincsenek általános érvényű megoldások, csak az egyéni adottságok figyelembevételével lehet javítani az egészségi állapotunkon és a teljesítményünkön.

HOME SPA Ahogy az elmúlt két évben az otthonunk a munkahelyünkké, az edzőtermünkké is vált, ugyanígy alakulhat át a személyes gyógyfürdőnkké. Míg a sminkpiac leállt a karanténidőszak alatt, úgy nőtt meg az érdeklődés a házi wellnesstermékek és -szolgáltatások iránt.

get erősen sújtotta, ami 13,4 százalékos visszaesést jelentett. Tavaly az ázsiai csendes-óceáni térség megelőzte ÉszakAmerikát, ennek ellenére az egy főre jutó éves wellnessköltés továbbra is itt a legmagasabb, 3567 dollár, a második Európa 1236-tal.

MIT HOZ A JÖVŐ?

A wellnessipart az első évben érzékenyen érintette a járvány, de az idén már nyitva maradhattak a létesítmények, így ha nem is teljes üzemben, de fogadhattak látogatókat. A pandémia alatti „megvonás” és a felgyülemlő mentális feszültségek világszerte a korábbinál is vonzóbbá tették a fürdőket, spákat, wellnessintézeteket.

Ahogy említettük, az elmúlt évtizedben a wellnessipar egy virágzó, sok milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, de iparági szakértők szerint még most is rengeteg lehetőség van a szektorban az új belépők számára, legyen szó termékekről vagy szolgáltatásokról. A 2022-es év wellnesstrendjei szerint a fürdőélmény már nem csupán a kényeztetésről szól; a gyógyfürdőknek ma már az elme, a test és a lélek gyógyító terápiáinak széles választékát kell kínálniuk. Jelenleg a gyógyfürdők, a wellnessüdülőhelyek zöme inkább az idősebb generációknak nyújt szolgáltatásokat, a fiatalabbak más jellegű ajánlatokkal lehet megszólítani.

LENGYEL GABRIELLA

2021/51–52 FIGYELŐ | 93

F_92-93_wellness.indd 93

2021. 12. 21. 16:03

| TÁRSADALOM |

ÉLED AZ OPTIMIZMUS A VENDÉGLÁTÓIPARBAN

GASZTROIPAR | A járvány alapjaiban megrengette a hazai turizmust és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatokat, teljesen átrendezte a magyar gasztronómia térképét, közben fundamentális hatást gyakorolt mindannyiunk életminőségére. Mindezt egy olyan időszak után, amikor 2010 és 2020 között az iparág teljesítménye évről évre rekordokat döntött hazánkban.

ZSIDAI ROY, A ZSIDAI GASZTRONÓMIAI CSOPORT TULAJDONOSA. A FŐVÁROS VÉGRE KEZD ÉLEDEZNI

94 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_94-97_gasztro.indd 94

2021. 12. 21. 16:07

| TÁRSADALOM | DÉLI JÁNOS, AZ ÓBUDAI GLÉDA VENDÉGLŐ TÁRSTULAJDONOSA. A JÁRVÁNY ÁTRENDEZTE AZ ERŐVISZONYOKAT

Az Utazási és Turisztikai Világtanács adatai szerint csak 2019-ben a turizmus hazai gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása megközelítette az 1000 milliárd forintot. Bár az idén is egymást követték a mélypontok a szektorban, és a negyedik hullám érkezésével még mindig sok a bizonytalanság, a Figyelőnek nyilatkozó, a hazai vendéglátás néhány meghatározó személyisége mégis optimistán várja a jövőt.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KIÚT: A FEJLESZTÉS

„A magyarok gasztronómia iránti igénye, ennek értékelése és elhelyezése a kulturális, valamint szociális társadalmi életben nagy fejlődésen ment keresztül a pandémia alatt. Egy bizonytalanságokkal átszőtt időszak után a főváros végre kezd éledezni, és amikor lehetőség volt rá, a nemzetközi mozgás is elindult. Az utazás és a gasztronómia iránti igény minden nehézség ellenére megmaradt az emberekben. Biztató, hogy tavasztól kezdve sok turista látogatott Budapestre. Igaz, ez a szám még mindig messze elmarad a korábbi évektől” – mondta a Figyelőnek Zsidai Roy, a fővárosban több mint egy tucat éttermet, valamint két butikhotelt üzemeltető Zsidai Gasztronómiai Csoport tulajdonosa, akinek a vállalkozása két olyan nemzetközi partnerrel is együttműködik regionális szinten, mint a Jamie Oliver Group és a Kempinski Hotels. Az elhangzottak reményekkel tölthetnek el, hiszen a 2020-as év a nemzetközi turizmus szempontjából katasztrofális volt. Ha a januártól októberig tartó vendégéjszakák számát összehasonlítjuk az előző évivel, 78 százalékos csökkenés tapasztalható, ami közel 6 millió turista. Ez egy erősen a külföldi utazókra építő Budapesten komoly érvágás volt.

Zsidai Roy szerint az idei turistaszám a jelenleg nyitva tartó éttermeket el tudja tartani, viszont ha minden vendéglátóhelyet újranyitottak volna a fővárosban, akkor nem biztos, hogy lett volna ele-

gendő vendég a fenntartásukhoz. Mindenesetre a pályafutása alatt több válságot is megélt Zsidai Roy csoportjánál az idén sem álltak le a fejlesztésekkel: Zuki néven kézműves fagylaltot fejlesztettek ki, illetve a Zsidai Home projekt létrehozásával az éttermi minőségű étkezést világelsőként biztosították otthonra, azaz „élelmiszeresítették” a készétel-házhozszállítást.

KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT

„A járvány átrendezte az erőviszonyokat a piacon, és még mindig átláthatatlan a hatása. Talán fél év múlva derül csak ki, hogy ki marad talpon és ki kényszerül végleg bezárni. A kritikus munkaerőhiány, az elmúlt két év nyitás-zárásai, a bizonytalanság mindenkit keményen érintett. Ikonikus helyek zártak be az elmúlt fél évben, ilyen a 17 éven át népszerű nagykörúti Bock Bisztró, a Konrády Zoltán nevéhez fűződő KNRY, legfris-

sebb hírként pedig az ország egyik legjobb gourmet-éttermének tartott Olimpia, illetve a Michelin Bib Gourmandminősítésű Fricska Gastropub” – tette hozzá Déli János, az óbudai Gléda Vendéglő társtulajdonosa, aki a világhírű sztárséf, Heston Blumenthal egyik éttermében üzletvezető-helyettesként is dolgozott. Másokhoz hasonlóan, igyekezve megtartani a kollégákat, ők is a túlélésért küzdöttek. Némi segítséget jelentett az Új-Zélandon lévő Anzil magyar étterem, amely a vacsoráinak a bevételéből rendszeresen utalt pénzt számukra.

Ebből az összegből húsvétig közel 100 adag ételt készítettek hetente az óbudai anyaotthon számára, ezzel is biztosítva néhány nap munkát és bevételt a munkatársaknak. A pandémiára úgy reagáltak, hogy üzlettársával, Kerekes Sándorral létrehozták a kacsás tematikára épülő Duck You food truckot, ezzel is megteremtve egy biztos pontot az étterem mellett. A mobilitása miatt az idén több rendezvényen és fesztiválon is megjelentek, a kocsi pedig egész nyárra Tiszafüredre 2021/51–52 FIGYELŐ | 95

F_94-97_gasztro.indd 95

2021. 12. 21. 16:07

| TÁRSADALOM | HEGYI ATTILA, A MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNYSZERVEZŐK ÉS -SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKSÉGI TAGJA. A TÖBB LÁBON ÁLLÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN SIKERESEN VETTÜK AZ AKADÁLYOKAT

költözött. A Gléda májusi újranyitásával visszatértek a vendégeik, és a nyár is viszonylag jó volt.

OPTIMISTÁNAK MARADNI

Hegyi Attila, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja, az ország egyik legkomolyabb cateringcége, az Albatros Party Service és a Rampart Gasztronómia csoport, illetve a Budapesten lévő fine dining Pasztell étterem tulajdonosa bár a pandémia miatt eddig nagyságrendileg közel kétmilliárd forgalomkieséssel számolt, minden nehézség ellenére optimistán áll a dolgokhoz. A fővárosban több irodaházban működő kantin üzemeltetője – amely olyan eseményeken, illetve helyszíneken biztosítja a cateringet, mint a Hungexpo, a Hungaroring vagy a Puskás Aréna – hektikus és nehéz éven van túl, de a habitusából adódóan mindig csak előretekint. „Ez egy ilyen időszak, ehhez kell alkalmazkodnunk. Cégvezetőként az idén is a munkaerő megtartásán fáradoztam, illetve hogy a működési költségek racionalizálásával megoldásokat találjak a zavartalan működéshez. A több lábon állásnak köszönhetően sikeresen vettük az akadályokat, és a munkavállalóinkat is jobban tudtuk mobilizálni a vállalat egységei között” – fejti ki véleményét a vendéglátás több szeg-

mensében érintett Hegyi Attila, hozzátéve, hogy a megrendelői bizalom növekedésével a nyári időszakban rendezvény szempontjából gyorsan visszaállt náluk a megszokott rend, de az irodaházi éttermei, akárcsak a Pasztell, szintén nagyon jól teljesítettek. Sőt, ez utóbbinál a szeptember nagyon erős lett. „Rendre elértük a kitűzött céljainkat, közben pedig amit meg lehetett nyerni, szinte mindent megnyertünk” – mondta

Lizsicsár Miklós, a Bajcsy-Zsilinszky úti St. Andrea Restaurant társtulajdonosa. Viszont a pandémia, Kovács Attila tulajdonos tragikus halála, az előző séfük távozása felülírta az elképzeléseiket. „Volt időnk átgondolni, hogy az idei újranyitással milyen irányba induljon az étterem koncepciója. Bár volt olyan szakmabeli, aki kritizált minket a döntésért, Kollár Endrével – akivel már a kezdetek óta együtt dolgozunk és tavaly vette át a stafétabotot – új korszakba lépett az étterem. Nagy lendülettel és jókedvvel dolgozunk most. Továbbra is a minőségi, de kötetlenebb konyhára rendezkedtünk be, a Michelin-csillag megszerzése fontos, ám nem elsődleges cél.

Az augusztusi újranyitás óta a korábban meghozott döntések minket igazoltak: a vendégek nem pártoltak el, minden egyes nap telt házzal működünk” – összegzi az évet a pozitív hozzáállásáról ismert Lizsicsár Miklós.

Erhardt Zoltán, a soproni Erhardt Étterem tulajdonosa a több lábon állás mi-

ERHARDT ZOLTÁN, A SOPRONI ERHARDT ÉTTEREM TULAJDONOSA. AZ AUSZTRIÁBAN MEGHIRDETETT LOCKDOWN SOPRONRA IS RÁNYOMTA A BÉLYEGÉT

96 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_94-97_gasztro.indd 96

2021. 12. 21. 16:07

| TÁRSADALOM | LIZSICSÁR MIKLÓS, A BAJCSY-ZSILINSZKY ÚTI ST. ANDREA RESTAURANT TÁRSTULAJDONOSA. A VENDÉGEK NEM PÁRTOLTAK EL, MINDEN EGYES NAP TELT HÁZZAL MŰKÖDÜNK

att saját pékséget nyitott, ami az étterem és a panzió mellett egész évben biztos pont volt a vállalkozása számára. Jelenleg két pékségüzlettel, illetve 32 alkalmazottal dolgoznak. „Nyáron szinte pillanatokon belül felélénkült a turizmus, de a minőségi vendéglátás normalizálásához még két-három hét kellett. Az éttermünk, valamint a panziónk 90 százalékos foglalási rátával működött ebben az időszakban, és ez a tendencia kitartott október végéig. Az újabb hullám, illetve az Ausztriában meghirdetett lockdown Sopronra is rányomta a bélyegét. Az elején gyakorlatilag megszűnt az a fajta turizmus, ami az ünnepek előtti időszakban jellemzi a várost, az éttermek és a szállodák szinte pangtak az ürességtől.

Most már viszont elindultak a turisták, ezzel jó irányban változott a helyzet” – tette hozzá az idén a pékszakmát is kitanuló soproni vendéglátós, aki a folyamatos fejlesztések és beruházások mellett minden erejével a nyári szezonra koncentrál. Mint meséli, nincsenek elkeseredve, a vállalkozás sok családot tart el, így felelősséggel tartozik irántuk.

KULCSKÉRDÉS A MUNKAERŐHIÁNY

A járvány nemcsak a hazai turizmus erősségeit, hanem a gyengeségeit is felszínre hozta. Ilyen a munkaerőhiány, amely komoly akadálya a szektorok viszszaépülésének. Mint Hegyi Attila is kiemeli, ez az időszak azokat igazolta viszsza az újranyitáskor, akik megbecsülték és megtartották a dolgozóikat. Egyébként a munkaerőhiány, ahogy a most megszólaló szakemberek is megerősítik, már a Covid-válság előtt is komoly gondot okozott. Zsidai Roy ennek egyik megoldását a külföldi vendégmunkások rendezett és szervezett formában való alkalmazásában látja. Éttermeiben most is több nemzetiség, például sok délkeletázsiai dolgozik, a tapasztalatok pedig nagyok jók: szeretnek dolgozni, beszélnek nyelveket, a gasztronómiai kiképzésük is jó. Nem szeretnének itt letelepedni, inkább kiugrási lehetőségnek tekintik a Magyarországon eltöltött szak-

mai gyakorlatot, amit a későbbiekben a hazájukban tudnak kamatoztatni. Másrészről bízik benne, hogy Nyugat-Európából egyre több magyar tér vissza a szakmába, hiszen idehaza a tapasztalatai szerint a komolyabb helyeken a bérezés már a külföldi szinten van. Ami a viszszatérést illeti, Lizsicsár Miklós némileg árnyaltabban látja a helyzetet. Mint mondta, „amikor a járvány miatt sokan visszatértek, azt gondoltam, hogy ismét a vendéglátásban helyezkednek majd el, de tévedtem. Jelenleg nagyon nehéz viszszacsábítani a munkaerőt a szektorba”.

Bármit is hozzon a jövő, Lizsicsár Miklós szerint náluk a bezárás nem opció.

Bár Déli János sosem szokott a munkaerőhiányra panaszkodni, nagyon nehéz időszakot élt át az idei újranyitáskor.

Sztárséfeket kellett alkalmaznia egy-egy napra, hogy zavartalanul tudjanak mű-

ködni. Mindenki egyetért abban, hogy amíg a turizmus nem áll teljes mértékben vissza, a talpon maradt éttermek azokon a leginkább magyar vendégeken osztoznak, akiknek továbbra is fontos a vendéglátás által nyújtott személyes élmény. Ebben a versenyben viszont csak a minőséggel lehet kitűnni. Zsidai Roy szerint a mostani krízis egyik tanulsága, hogy mindig kell lennie tartaléknak. Ennek hiányában minden labilis, nem lehet hosszú távon értéket teremteni, szakembereket képezni, szakmai műhelyt létrehozni, a kontinuitást fenntartani. És ami szintén fontos: egy válságot túlélni.

A 2008-as gazdasági krízis többéves stagnálást eredményezett a turizmusban.

Hogy mit hoz a jövő, azt nehéz megjósolni, egy viszont biztos: semmi sem tart örökké. Így bízzunk benne, hogy az egyre nagyobb oltottsági rátának köszönhetően egy nyugalmasabb időszak köszönt ránk.

NÉMETI SÁNDOR 2021/51–52 FIGYELŐ | 97

F_94-97_gasztro.indd 97

2021. 12. 21. 16:08

| TÁRSADALOM |

„RENDEZŐKÉNT ENYÉM A DÖNTÉS FELELŐSSÉGE”

Mi a különbség a között, ha Dobó Kata rendező érkezik a forgatásra, vagy ha Dobó Kata színésznő?

– Az biztos, hogy a rendező Dobó Kata sokkal magabiztosabb. Például színészként rendkívül fontos számomra munka közben a visszajelzés, és ezt látom a másik oldalról a kollégáimon is.

– Eltérő az is, hogy míg a színész többnyire él egy felkínált lehetőséggel, a rendező teremtheti ezeket?

– Igen, ezért nyilván meg kellett érnem arra, hogy az egyik szerepről a másikra váltsak. Mindig is nyitott szemmel és füllel mozogtam a szakmában, színészként a forgatási szüneteimben beszélgetés helyett inkább beültem mondjuk a világosítók közé, mert tanulni akartam. Ha a kamera előtt állok, akkor is pontosan ismernem kell a kamera mögött dolgozók munkáját, hogy jobb lehessek a saját területemen. A tudásvágyam továbbra is csillapíthatatlan.

– Mi a következő lépés a sorban? Produceri feladatokat is vállalna?

– Inkább a művészi oldalon szeretnék maradni. De például Reese Witherspoon – aki színésznőként kezdte, és most sikersorozatok, -filmek elismert producere – karrierívét csodálatosnak tartom. Fontos lenne, hogy több hazai, igazi női sorsokról szóló filmes munka szülessen, ebben szívesen részt vállalok. Már most is dolgozom különböző olyan projekteken, amelyek a női összefogás erejét mutatják meg.

Muszáj előre gondolkodnia egy művésznek, mert egyrészt számomra szomorú, ha nincs lefoglalva az agyam, másrészt a járvány azt is megmutatta, hogy kellenek a B tervek az élethez. Szerencsére a mozik látogatottsága visszaállt a pandémia előtti időszak számaira, és a magyar fil-

NÉVJEGY Budapesten született, 1974-ben.

Pályafutását modellként kezdte, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, amelynek első éve után Los Angelesbe költözött, ahol Larry Moss és Aaron Speiser színiiskolájában képezte magát tovább.

Színészként több hazai (A miniszter félrelép, Ámbár tanár úr, Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem, Halálkeringő, Brazilok) és külföldi produkcióban (Rollerball – Könyörtelen játék, 15 perc hírnév, Amerikai rapszódia, Elemi ösztön 2., CSI – A helyszínelők) játszott.

Rendezőként két filmet jegyez (Kölcsönlakás, El a kezekkel a Papámtól!).

A Magyar Hospice Alapítvány önkéntese.

Egy kislány édesanyja.

mek is százezer feletti nézettséget hoztak az elmúlt hónapokban. Az embereknek van igényük a mozira, és van olyan film, amit nem is lehet kis képernyőn élvezni, ilyen például a miénk.

– Az új produkciójának látványvilágát Tim Burton Charlie és a csokigyár című gyerekfantasyjéhez hasonlítják. Ki álmodta meg ezt az egyedi vizualitást?

– A forgatókönyv nagyon erős alapanyag volt, remek történetmeséléssel és karakterekkel, ezt szerettük volna tovább hangsúlyozni a látvánnyal. Amikor először olvastam a szöveget, azonnal megelevenedett előttem ez a képi világ, és a végeredmény nagyon hasonló lett ahhoz, mint amit akkor elképzeltem. Mindig szerettem olvasni, gyerekkoromban a könyvekbe menekültem a hétköznapok elől, úgyhogy elég élénk a fantáziám. Reménykedtem benne, hogy Bárdosi Ibolya jelmeztervező, akinek a Kincsem is a nevéhez fűződik, és aki egészen egyedien gondolkodik a kosztümökről, szintén örömét leli majd ebben a munkában, és a fantáziája kellően elszabadul. Mivel egy nem létező korban játszódik a sztori, könnyű dolgunk volt abból a szempontból, hogy nem kötött minket a történelmi hűség. Egy olyan miliőt képzeltünk el, amely talán az 50-es években megvalósulhatott volna, ha nem szenvedi el az ország a második világháborút és 56-ot. Amikor Valcz Gábor látványtervező elkezdte rajzolni a díszletet, már akkor kirázott a hideg. És ahogy láttam életre

FOTÓK: BARA SZILVIA

DOBÓ KATA | Konkrét vízióval, határozott elképzelésekkel érkezett második rendezésének forgatására a színész-rendező, aki új műfajban próbálta ki magát: a karácsonyi szezon sikere lehet az El a kezekkel a Papámtól! című családi mozi. Bár a fejünkben elsősorban még mindig színésznőként él, a pandémia megtanította rá, hogy több B tervre is szüksége lehet, ezért saját produkciókban is gondolkodik – árulta el a Figyelőnek.

98 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_98-101_dobo_kata.indd 98

2021. 12. 21. 16:05

| TÁRSADALOM |

2021/51–52 FIGYELŐ | 99

F_98-101_dobo_kata.indd 99

2021. 12. 21. 16:05

| TÁRSADALOM |

ÉLMÉNY A SZAKMÁNAK IS. KEVÉS MESEFILM KÉSZÜL ITTHON

kelni mindazt, amit ő a papírra álmodott, azok nagy pillanatok voltak.

– A Kölcsönlakásban rendezőként a függöny színétől az utolsó kis képkeretig, a díszlet minden apró részletén rajta tartotta a szemét. Most is?

– Igen. De ha jó emberekkel veszem magam körbe, akikkel egy ízlésvilágot képviselünk, akkor nem azért kell mindenre figyelnem, mert tartok attól, hogy gond lesz, hanem hogy például az ötféle tökéletes tapétából kiválasszam a legtökéletesebbet. Dönteni pedig felelősség – apró és nagy horderejű kérdésekben egyaránt. Egy filmforgatást hiába készítünk elő – hónapok, fél vagy akár két év munkája során – tökéletesen, mindig adódnak váratlan helyzetek. Ennél a mostani produkciónál például Nagypál Gábornak egy táncjelenetnél kificamodott a bokája, és kiderült, hogy azt a jelenetet másfél hónap múlva tudjuk csak felvenni. Akkor viszont már egy másik helyszín, más technika áll majd a rendelkezésünkre. Ilyenkor az információkat mérlegelve a rendezőé a döntés felelőssége.

– Nem „ütik meg” ezek a problémák?

– Nem, én azt hiszem, egy forgatáson nagyjából már mindent láttam, amit csak lehet. Ráadásul olyan kollégákkal vettem körül magam, akik támaszaim voltak a korábbi projektekben is. A legközelebbi munkatársam – az első rendezésemnél és most is – Gulyás Buda technikai rendező volt, akinek a szaktudása és folyamatos tanulási vágya számomra a legnagyobb példa.

CSAPATMUNKA. A KOLLÉGÁKAT IS JÓL KELL KIVÁLASZTANI

– A színészeket hogyan választotta ki?

– Ahogy egyre többször elolvastam a forgatókönyvet, körvonalazódott bennem, hogy kiket szeretnék megnézni bizonyos karakterekre. A mostoha szerepére – mások mellett – Pálmai Anna személye is erősen körvonalazódott, és végül rá is esett a választás. Szerettem volna neki lehetőséget adni arra, hogy megmutassa, menynyire sokrétű színész. Ahogy Járai Máténak is, hogy bizonyíthassa, mekkora mókamester, és milyen mély színészi alakításra képes. A főszerepre több száz kislányt megnéztünk, hiszen ő viszi a hátán a filmet, így kicsit sem lehet hamis az alakítása. Én szeretek néző lenni a moziban, de kizökkenek, ha nem igaz, amit a vásznon látok. Már majdnem elvesztettem a reményt, hogy meglesz az a Dorka, akit elképzeltem, de az utolsó castingon megtaláltam. A második mondatánál azt hiszem, sírva fakadtam. Nem játszott szerepet, természetesen beszélt, viszont átélte a mondanivalót. Aztán kiderült, hogy

Marczinka Borinak óriási a teherbírása, mert tényleg nagy feladat nehezedett rá a forgatáson.

– A streamingszolgáltatók népszerűsége miatt gondolkozik a velük való együttműködésben, akár egy sorozatban rendezőként?

– A külföldi streamingopciók mellett ne felejtsük el, hogy nekünk is van egy filmio.hu-nk, ahol a közelmúlt alkotásait és a régi magyar alkotások felújított változatait is megnézhetjük. Szuper lenne, ha ez a platform is népszerűvé válna a hazai nézők között, hiszen mi, magyarok fantasztikus filmeket tudunk csinálni, és szerencsére több elérhető a Netflixen vagy az HBO GO-n. Például A martfűi rém vagy az Aranyélet nagy kedvencem. Sorozatban rendezőként egyelőre nem gondolkozom – biztos izgalmas kihívás, mert más a történetmesélés dinamikája, mint egy másfél órás filmnél.

– Van olyan pont rendezőként, amikor azt érzi, hogy el tudja engedni a filmjét,

100 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_98-101_dobo_kata.indd 100

2021. 12. 21. 16:05

| TÁRSADALOM | A KAMERA FOROG. A FŐSZEREPLŐK EGYIKE CSOBOT ADÉL (BALRA)

EL A KEZEKKEL A PAPÁMTÓL! A Nemzeti Filmintézet támogatásával forgatott film Dobó Kata rendezésében, Gulyás Buda technikai rendezővel készült, a Megafilm gyártásában. Producere Kálomista Gábor és Helmeczy Dorotytya, operatőre Reich Dániel, aki legutóbb a Drakulics elvtárs című filmet fényképezte. A forgatókönyvet a #Sohavégetnemérős című Wellhello-filmet is jegyző Horváth András Dezső írta. Az art department látványtervezője Valcz Gábor, a produkció jelmezeit Bárdosi Ibolya álmodta meg, a zenéjét és betétdalait Rakonczai Viktor szerezte.

A főbb szerepekben a 11 esztendős Marczinka Bori és Csobot Adél mellett Bokor Barnát, Pálmai Annát, Gubás Gabit, Zsurzs Katit, Nagypál Gábort, Elek Ferencet, Járai Mátét, Pindroch Csabát és Borovics Tamást láthatjuk.

mert ennél többet már nem hozhat ki belőle, vagy mindig tudna rajta alakítani?

– Most minden forgatási nap végén azt éreztem, hogy a maximumot hoztuk ki belőle. Nyilván ha adódott egy kis malőr, akkor nehezebben zártam le azt a napot, de szükségszerűen születnie kellett egy megoldásnak, amit elfogadhatónak találtam. A filmes világban azért ismerjük egymást olyan jól, mert egyrészt nem vagyunk túl sokan. Másrészt másfél-két hónapon át jóval több időt töltünk együtt, mint bárki mással, így gyakorlatilag családként élünk a forgatás alatt.

Ez egy embert próbáló időszak, ami magas szintű profizmust és teljes koncentrációt követel. Így csak az csinálja, akinek ez szerelem. Aki a legtöbbet akarja beleadni a tehetségéből, az idejéből, önmagából. Tudtam már tavaly ősszel, a forgatás végén, hogy ez a film rendben lesz.

De nem csak én. A szakmában harmincnegyven éve dolgozó világosító vagy hangmérnök jött oda hozzám azzal, hogy még

soha ilyen jó hangulatú forgatáson nem vett részt, és nagyon szerette ezt a munkát. Ez rengeteget jelentett, mert ezek az emberek nem mennek oda csak úgy a rendezőhöz. Mesét készíteni élmény a zeneszerzőnek, a színésznek, de akár a világosítónak is, mert kevés ilyen műfajú feladat adatik itthon.

– Egy interjúban említette, hogy ötven és hetven év között nincsenek jó női szerepek a drámairodalomban. Emiatt is tervez saját projektekkel?

– Hamarabb fogynak el, mint ötven – nekem szerencsém van, a jó genetikámnak köszönhetően tovább játszhatom a meglévő szerepeimet. Színházban most a Nyolc nő, A dominógyilkosság, az Egy különleges nap és a Kölcsönlakás című darabban

játszom. Van, amelyikben a stábot szeretem jobban, van, amelyikben a történetet, de nagy boldogság számomra mindegyik produkcióban részt venni. A dominógyilkosságban az az izgalmas, hogy még soha nem játszottam krimit, és ez egy nagyon nehéz műfaj. Mindenkinek van egy titka a darabban. Miután állandóan el kell fednem a karakterem valós érzéseit, tetteit, nem azt játszom, nem azt mondom, amit igazából gondol a figurám, hiszen a nézők előtt nem fedhetem fel a lapjaimat.

Ez színészileg egy dupla csavar. A Nyolc nőnél számomra kimaradt a próbafolyamat, mert beugrottam a szerepbe, pedig nagyon szeretek próbálni. Szinte sajnálom, amikor be kell mutatni az előadást.

Onnantól kezdve már nem keresgélhetem magamat a szerepben, hiszen a szerdai és a vasárnapi nézőnek is ugyanolyan színvonalú előadást kell kapnia.

– Nemrég ért véget a Tv2-n a Dancing with the Stars, ahol profi versenytáncosok és amatőr párjaik vetélkedtek. Az egyik amatőr szerepét ön vállalta – miért érezte úgy, hogy beszáll ebbe a műsorba?

– Ez egy minőségi tartalmat nyújtó show-műsor, amelyben szívesen szerepeltem, bár ritkán nyitok a televíziós műsorok felé. Kíváncsi voltam a határaimra, szerettem volna megtapasztalni, hogy helyt tudok-e állni egy ilyen mezőnyben, tudok-e egyáltalán táncolni vagy hat-hét órát próbálni egy nap. Szerintem nekem a standard táncok jól álltak, a latinnal küzdöttem. A tangót és a bécsi keringőt nagyon szerettem. Én találtam ki, hogy az utóbbi előadását picit vigyük el a kortárs tánc irányába, és ne egy hagyományos keringő legyen. Például táncoljuk mezítláb, tegyünk köré egy történetet, amely az utóbbi időszak művészeinek megpróbáltatásairól szólt. Kemény fizikai munka a tánc, ami nem ugyanaz egy húszévesnek és egy negyvenesnek. De egyáltalán nem bántam meg.

– Milyen elképzelésekkel vág neki a következő évnek?

– Az első tervem a pihenés, remélhetőleg egy utazással egybekötve. A tavaszi szünetben talán el tudunk menni Los Angelesbe a kilencéves lányommal, mert már nagyon hiányoznak az ottani barátaim. Gyakorlatilag az a város a második otthonom, várnak is vissza nagyon – legalább látogatóba.

SZIGETI HAJNI 2021/51–52 FIGYELŐ | 101

F_98-101_dobo_kata.indd 101

2021. 12. 21. 16:05

| SPORT |

BÜSZKE MAGYAROK SPORT 2021 | Hihetetlenül eredményes esztendő áll a magyar sport mögött, a hagyományosan sikeres kajak-kenu és vívás mellett egy tenger nélküli ország különösen büszke lehet Berecz Zsombor vitorlázó olimpiai ezüstjére, mint ahogy Valter Attila Giro d’Italia-szereplése és Fucsovics Márton wimbledoni negyeddöntője is kuriózum.

Január 6-án, a Nemzeti Színházban adja át a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) az év sportolóinak járó elismeréseket. Ha a részben budapesti rendezésű labdarúgó-Európa-bajnoksághoz hasonlóan nem halasztják el egy évvel a tokiói nyári olimpiát, aligha fordulhat elő, hogy egy páratlan esztendőben ilyen parázs viták kísérjék már a tízes listák felállítását is. Ezúttal különösen a férfimezőny volt erős, a top 10-ből sokan mindenekelőtt Rasovszky Kristófot hiányolták. A 24 éves, veszprémi születésű hosszútávúszó úgy lett olimpiai ezüstérmes a német Florian Wellbrock mögött 10 kilométeren,

hogy az extrém melegre számítva a Hévízi-tóban is sokat edzett, mielőtt kiutazott volna a japán fővárosba. Az MSÚSZ elnöksége ugyancsak lehagyta a tízes listáról Varga Ádám kajakozót, aki nélkül nem születhetett volna Tokióban kettős magyar győzelem K-1 1000 méteren, ő ért ugyanis másodikként a célba Kopasz Bálint után. Ha elvonatkoztatunk a nyári sportoktól, akkor bizony Liu Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázó is sokat tett le az asztalra: Magyarország első összetett világbajnoka lett a hollandiai Dordrechtben, ráadásul 500 méteren is vb-arany került a nyakába, 1000 méteren, illetve a váltó tagjaként pedig ezüstérmes lett. A csapatsportágak közül az idén Hanga Ádám ko-

sárlabdázót is figyelembe lehetett volna venni: a Barcelona csapatkapitányaként spanyol bajnok lett és Euroliga-döntős, igaz, a nyáron klubot váltott, már a rivális Real Madridban pattogtat.

A KEMÉNY MUNKA KIFIZETŐDIK

Kellemes teher a bőség zavara, hiszen a férfiaknál a top 10-ben öt egyéni olimpiai bajnokot találunk: a már említett Kopasz Bálint emellett az idén Koppenhágában vb-ezüstérmes, Poznańban pedig kétszeres Európa-bajnok lett. Edző-édesanyjával, Demeter Irénnel kilencéves kora óta erre készült a Győri VSE szegedi klasz-

SZELEK SZÁRNYÁN. BERECZ ZSOMBOR ARANNYAL FELÉRŐ EZÜSTÉRMET SZERZETT

102 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_102-103_sport_osszefoglalo.indd 102

2021. 12. 21. 16:05

FOTÓ: TUMBÁSZ HÉDI, NEMZETI SPORT

| SPORT |

szisa. „Nem volt buli, nem voltak barátok, sőt, még barátnő sem” – foglalta öszsze addigi, kizárólag az edzésekről szóló életét Kopasz Bálint. Tótka Sándor pedig a sprintszámban, 200 méteren lett a Sea Forest Waterway evezőközpont királya, a versenyét nagyszerű rajt, valamint kiélezett befutó jellemezte. Nála az volt a kulcs, hogy amikor kitört a járvány, leköltözött a feleségével egy vízparti nyaralóba, Gyomaendrődre. A tréningek mellett nagy hangsúlyt helyezett az egészséges étkezésre, a helyes légzéstechnikára és a mentális felkészülésre is.

A Tokió után visszavonuló Lőrincz Tamás birkózó az ötkarikás játékok mellett a kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportját is megnyerte a varsói Eb-n. Az öcscse, Lőrincz Viktor ugyancsak bekerült az elitbe, miután a kötöttfogásúak 87 kilójában masírozott az olimpiai fináléig. Míg a birkózás kimeríti a hagyományos magyar sikersportág fogalmát, saját tenger híján ez a vitorlázásról a legkevésbé sem mondható el. A finndingi hajóosztályban versenyző Berecz Zsombor mégis történelmet írt Tokióban, ahová a portugáliai

Vilamourában rendezett Európa-bajnokság győzteseként érkezett. Bár a mindent eldöntő dupla pontos éremfutamon még az olimpiai bajnoki cím is elérhetőnek tűnt, végül a brit Giles Scott megőrizte az első helyét összetettben. Berecz így is a magyar vitorlássport legjobb olimpiai eredményét érte el, túlszárnyalva a repülő hollandiban versenyző Detre Zsolt és Detre Szabolcs 1980-as, moszkvai bronzérmét.

ÁLLÓCSILLAGOK

Nem nyomta agyon az esélyesség terhe Milák Kristófot Tokióban, aki a 200 méteres pillangóúszás világbajnokaként, mi több, világcsúcstartójaként készült fő számára. Bár a medencében nem volt ellenfele, saját legjobb idejét talán azért nem javította meg, mert megzavarta, hogy elszakadt az úszónadrágja a döntő előtt. Milák 100 pillangón is remekelt: Európa-csúccsal szorongatta az amerikai Caeleb Dresselt, aki így „kénytelen volt” megdönteni a világrekordot. Mindemellett a 4x100-as gyorsváltó tagjaként – Németh Nándor, Bohus Richárd, Szabó Szebasztián társaságában – lett egy olimpiai ötödik helye is Miláknak, aki szeptemberben edzőt váltott: már nem Selmeci Attila, hanem Virth Balázs segíti. A vívócsarnokban szintén remekeltek a magyarok: Szilágyi Áron London és Rio után Tokióban sem talált legyőzőre, így az első háromszoros egyéni olimpiai bajnok kardvívó lett. Emellett a csapattal egy bronzérmet zsebelhetett be, és mivel Decsi Tamás, Gémesi Csanád, valamint Szatmári András Párizsig biztosan folytatja, két és fél év múlva megpróbálkozhatnak egy még fényesebb érem megszerzésével. Siklósi Gergely párbajtőr egyéniben lett olimpiai ezüstérmes, és mivel csak 24 éves, akár két-három ötkarikás viadalon is szoríthatunk érte.

A tokiói olimpián kívül is voltak nagy sportpillanatok 2021-ben, az élre kívánkozik Valter Attila országúti kerékpáros hőstette, aki az összetettben három napon át vezette a Giro d’Italiát, így ez idő alatt viselhette a legendás rózsaszín trikót.

Teniszben egészen a negyeddöntőig jutott Wimbledonban Fucsovics Márton, akinek korábban a negyedik kör volt a csúcs az Australian Openen (2018, 2020) és a Roland Garroson (2020), míg a US Openen egyelőre a harmadik fordulóba jutás a legjobb eredménye (2020). Hosszú idő után nagy a mozgolódás női fronton is, hiszen két magyar van a top 100-ban, Bondár Anna a 91., Udvardy Panna a 94. helyet foglalja el a WTA rangsorában. Mindketten főtáblá-

sak lesznek Melbourne-ben és Párizsban: ez egyrészt kiváltság egy Grand Slamen, másrészt remek kiindulási pont egy sikeres pályafutás beindításához.

CSIPESTŐL SCHÄFERIG

A tavalyi győztesek, Szoboszlai Dominik labdarúgó és Karakas Hedvig dzsúdós az idén nem került a top 10-be, a női listáról pedig Hosszú Katinka maradt le, aki Európa-bajnokként érkezett Tokióba, ám ott érem nélkül maradt. A 400 méteres vegyesúszásban ötödik lett, 200 vegyesen hetedik, a 200 pillangótól viszszalépett, 200 háton pedig nem jutott tovább az előfutamból. A nőknél Csipes Tamara kajakozó tűnik a legesélyesebbnek, miután egyéniben olimpiai ezüstérmes, négyesben olimpiai bajnok, párosban pedig világbajnok lett. Lehet szavazni Kozák Danutára is, aki a címvédő csapathajó tagja volt Csipes, Kárász Anna és Bodonyi Dóra mellett, valamint egyéniben olimpiai negyedik, párosban harmadik, emellett világbajnok. Ketten képviselik az öttusázókat is: Kovács Sarolta olimpiai bronzérmes lett, Gulyás Michelle pedig a világbajnokságon egyéniben harmadik, csapatban második. A top 10-ben találjuk Keszthelyi Rita olimpiai bronzérmes vízilabdázót, a Tokióban negyedik női sportolók közül pedig az Európa-bajnok úszó, Kapás Boglárka mellett felkerült a listára Márton Anna kardvívó, Olasz Anna nyílt vízi úszó és Vas Kata Blanka kerékpáros, a rangsor pedig az olimpiai ötödik Pupp Réka cselgáncsozóval teljes.

Az ötkarikás játékok évében érthetően kevesebb figyelmet kap a díjátadókon a labdarúgás, pedig a Marco Rossi vezette válogatott több mint tisztességesen helytállt a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon. A portugálok elleni rossz kezdést (0–3) követő feltámadásra, így Fiola Attila góljára és a világbajnok franciák elleni 1–1re évtizedek múlva is emlékezni fogunk, mint ahogy arra is, hogy percekre volt a csapat Münchenben a bravúrtól. Az Allianz Arenában 2–2-nél a németek húzták az időt, a legendás stadionban pedig Szalai Ádám és Schäfer András is remekbe szabott gólt szerzett. Utóbbit az év játékosának is megválasztotta a Magyar Labdarúgó-szövetség. Jövőre újabb halálcsoport vár a válogatottra, a Nemzetek Ligájában ugyanis Anglia, Olaszország és Németország legjobbjaival találkoznak a mieink.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/51–52 FIGYELŐ | 103

F_102-103_sport_osszefoglalo.indd 103

2021. 12. 21. 16:05

| KÖNYVAJÁNLÓ |

SAMU TÍMEA VEZÉRIGAZGATÓ, JCDECAUX HUNGARY

KI

MIT OLVAS?

Ez évi utolsó, ünnepi lapszámunkban a gazdasági élet legkülönbözőbb területein dolgozó vezetőket kérdezett a Figyelő arról, milyen könyvet ajánlanának olvasásra, mi inspirálta vagy szórakoztatta őket az elmúlt időszakban.

FÉLJ BÁTRAN

AL GHAOUI HESNA | A pandémia előtt jelent meg, számomra mégis az egyik legjobb iránytűnek bizonyult a Covid hullámaiban Al Ghaoui Hesna Félj bátran című könyve. Idestova lassan nyolcmilliárdan két éve küzdünk egy globális fenyegetéssel – és félünk, hol jobban és hol kevésbé. Ehhez jól jönnek egy haditudósító tapasztalatai és tanácsai. ÓKOVÁCS SZILVESZTER FŐIGAZGATÓ, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

PRESSER KÖNYVE 2.

PRESSER GÁBOR | Talán meglepő, ha egy könnyűzenész új könyvét ajánlom, pláne olvasatlanul. Márpedig Presser Gábor míves alakja a magyar muzsikának, főleg, ha Sztevanovity Dusán szövegére alkot. Aztán tavaly kiderült, hogy a saját szövege is igen érdekes, mert nem adatolás van itt, hanem sztorik, krokik, esszék egymásra hordva, artisztikus kuszaságban – legalábbis eddig. Hogy milyen a folytatás, arról vízkereszt felé kérdezzenek!

EMBER SÁNDOR, KOZMA KÁLMÁN, DOMIÁN EMESE | Miután Magyarországon se szeri, se száma a borral és szőlővel foglalkozó összeállításoknak, a szóban forgó könyv különlegességére szeretném felhívni a figyelmet. A legfontosabb dolog talán az, hogy magyar szerzők műve: a populáris irodalom nagyrészt fordítás. A szerzőtrió azzal a céllal kezdett a munkának, hogy egy hiánypótló kiadványt készít, amely a sommelier-képzés bázisa lehet.

Ugyanakkor a téma annyira összetett és annyira sokrétű, hogy nem lehetett félúton megállni. Így lett egy összegző mű, amelyben minden megtalálható a borkultúrával kapcsolatosan. A kötet fontos információkat tartalmaz mind a borkészítők, mind a borkedvelők számára, emellett kitekintést ad a pezsgő, koktél és a szivar birodalmába is.

Itatja, akarom mondani, olvastatja magát!

RAFFAELLA BONDI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, ROCHE MAGYARORSZÁG

FIVE FREQUENCIES

JEFF GRIMSHAW, TANYA MANN, LYNNE VISCIO, JENNIFER LANDIS | Remek gondolatébresztő az új év leghatékonyabb indításához: a Five Frequencies gyakorlatias és inspiráló útmutató ahhoz, hogyan fejleszthető a céges kultúra odafigyeléssel, valamint azzal, hogy tudatosan használjuk az emberek gondolkodását és viselkedését befolyásoló összes csatornát, frekvenciát.

FOTÓK: KŐHALMI PÉTER; MÓRICZ-SABJÁN SIMON; FIGYELŐ-ARCHÍV

BORKÖNYV

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐHELYETTES, FIGYELŐ

104 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_104-105-Topmenedzserek.indd 104

2021. 12. 21. 16:06

SELYEMUTAK

ÚJ KÖZGAZDASÁGTAN

KOPÁTSY SÁNDOR | „Ez a közgazdászszakmai véleményemet tükröző életművem” – így értékelte az akkor 90 éves szerző a 2011-es első kiadást. Állítása szerint az elmúlt száz évben a közgazdaságtan makroszinten nem tudott előremutató tanácsokkal szolgálni sem a krízisek megelőzéséhez, sem a nemzeti szintű fenntartható gazdasági fejlődéshez. Könyvében ezzel szemben fogalmazta meg új és merész gondolatait.

LEVENDULA

CSETVEI KRISZTINA BORÁSZ, CSETVEI PINCE

BEH MARIANN | Sokoldalú, szívmelengető könyv, sok hasznos információval a levendula történetéről, a fajták sokaságáról, termesztéséről, gondozásáról és változatos felhasználásáról. Mindez ékesítve csodálatos nyarakat megidéző fotókkal és 30 ínycsiklandó levendulás recepttel. Egy könyv, amely magával ragad és ámulatba ejt.

OMARA

TARDY-MOLNÁR ANNA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MANK MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZETI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

KÁEL CSABA, A MAGYAR NEMZETI MOZGÓKÉPIPAR FEJLESZTÉSÉÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS, VEZÉRIGAZGATÓ, MŰPA

PETER FRANKOPAN | Elgondolkodtató, hogy miért is vált ilyen mesés fogalommá a selyemút. Ez egy egyedülálló allegória olyan képzettársításokkal, mint a csábító luxuscikkek tömkelege, drága gyöngyök, csodás textilek, rabul ejtő fűszerek, egzotikus ínyencségek. Azon viszont kevésbé gondolkodunk el, hogy a selyemút valójában nemcsak egy egyirányú út volt Keletről Nyugatra, hanem egy olyan kereskedelmi úthálózat, ami mentén kulturális csomópontok jöttek létre, amelyek hatása ma, 500 év elmúltával is meghatározó. Peter Frankopan méltán világsikerű eszmefuttatása egy olyan újszerű aspektuson visz végig, amely arra fókuszál, hogy a kereskedelmi folyamatok milyen új irányokat indítottak el gazdasági, politikai, kulturális és vallási szempontból. A könyvet olvasva a világtörténelem egy különlegesen érdekes lenyomata rajzolódik ki, meglepő magyarázatokkal egy-egy történelmi fordulatra vagy vallási rendszer kialakulására. A gondolatmenet fellebbenti a mesebeli fátylat a világ olyan népeiről és kulturális jelenségeiről, amelyek feledésbe merültek. Lebilincselő olvasmány!

HÁY JÁNOS | Amit gondolsz – az van lefestve, Poket Publishing, 2021.

A legexcentrikusabb és legvagányabb festőművésznők egyikét veszítettük el tavaly, amikor Oláh Mara Omara roma képzőművész meghalt. A Poket sorozatban megjelent kötet a képei mellé az alkotásokra reflektáló szövegeket szerkesztett Háy János tollából. Omara a festményei világában élt, utánozhatatlan őszintesége és lényeglátása, nyers tehetsége, az általunk ismert világ értékrendjét meggörbítő élete tükröződik, illetve inkább tör ki alkotásaiból. A kötet által nemcsak ezeket a kérlelhetetlenül megfestett valóságdarabokat ismerhetjük meg, hanem ahhoz is segítséget, mintát kapunk, hogy hogyan is lehet képet nézni: átélni, megélni, továbbvinni a kép élményét. Omara életműve, alkotói személyisége egy óriás méretű, arannyal futtatott, kemény fedeles díszkiadványt is megérdemelne, mégis, ezt a kis zsebkönyvet a kezünkbe fogva, magunkkal hurcolva HÉV-en, villamoson, úgy érezhetjük, hogy Omara jó helyre kerül általa – a szívünkbe.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

CSEH KATINKA IGAZGATÓ, PABOOKS

2021/51–52 FIGYELŐ | 105

F_104-105-Topmenedzserek.indd 105

2021. 12. 21. 16:07

| AJÁNLÓ |

IGAZÁBÓL KARÁCSONY

KONCERTSHOW | A Budafoki Dohnányi Zenekar három éve indította útjára – hagyományteremtő szándékkal – egészen egyedi karácsonyi szimfonikus koncertshow-ját, az Igazából karácsonyt. December 27-én a Papp László Budapest Sportarénába várják a közönséget, ahol szimfonikus zenekar, énekkar és szólisták kíséretében csendülnek fel a legnépszerűbb nemzetközi karácsonyi dallamok a klasszikus zene, a jazz- és a popzene világából. A est két sztárvendége Tóth Vera és Gájer Bálint lesz, közreműködik a Sárik Péter Trió, Révész Richárd zongorán, a Szironta Együttes a harangjátékával, a Magyar Légtornász Szövetség artistái, az Igazából karácsony táncegyüttes és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság.

KONCERTEK, BULIK, SZILVESZTERI TÚRA SZILVESZTERI TELJESÍTMÉNYTÚRA

KÉKES | December 31-én, az év utolsó napján több távon is teljesítménytúrán vehetnek részt az érdeklődők.

A rajt és a cél a mátraházi nagyparkoló lesz. 3, 8, 14, 18, valamint 25 km-es távokra lehet nevezni, és 17 óráig kell célba érni. Egyedül a 3 km-es etap nem érinti Kékestetőt. A túrázók számára kódokat helyeznek el az útvonalon, ezeket kell feljegyezniük a résztvevőknek. Íróeszköz szükséges! Jelentkezés, további információ: tiszato. bringa@gmail.com.

ROMENGO: FOLK UTCA – LEMEZBEMUTATÓ KONCERT BOBAN MARKOVIĆ ORKESTAR

FONÓ | A Romengo hivatása 2004-es alapítása óta változatlan: saját dalokon keresztül bemutatni a magyarországi oláh-, illetve cigányzene ezerarcú szépségét idehaza és szerte és a világon. December 29-én hallható a Fonóban az album, amelyre egy botoló és több táncos dal került. Énekelnek a szülők és testvérek szeretetéről, az együtt töltött idő fontosságáról, illetve arról, hogy egy cigány közösségen belül milyen törvényeknek kell megfelelniük a férfiaknak és a nőknek. A Boban Marković Orkestart nem kell bemutatni, mindent elértek, amit zenekar elérhet, rajongók tízezrei követik örömzenélésüket, bárhol is játsszanak Európában.

V4 CLASSICS | Zenei utazásra hívják január 2-án a Várkert Bazár Rendezvényteremben a klasszikus zene kedvelőit, ahol a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar nemzet emblematikus zeneszerzőinek művei szólalnak meg. A MÁV Szimfonikus Zenekart Farkas Róbert vezényli, közreműködik Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, valamint a Pro Musica Leánykar.

A műsorban Bartók, Kodály, Dvořák, Chopin, Smetana és Suchoň művei csendülnek fel.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÚJÉVI KONCERT A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKARRAL

106 | FIGYELŐ 2021/51–52

F_106_ajanlo.indd 106

2021. 12. 21. 16:07

F_BIII-demjen.indd III

2021. 12. 21. 14:02

F_BIV_fft.indd IV

2021. 12. 21. 14:02