Óvatosabban ment az üzlet

FEKETE PÉNTEK | A csomagszállítási kihívások ellenére a 2020-as közel 50 százalékos bevételnövekedés után 2021 novemberében 20 százalékkal, 140 milliárd forintosra hízhatott az e-kereskedelem volumene az előzetes becslések szerint. A rendelések száma helyett inkább azok összértéke nőtt, az is inkább a drágulások okán. Korlátokat jelentett a globális beszerzési árak emelkedése és a részleges áruhiány. Könnyebbséget hozott viszont a csomagautomaták számának a növekedése.

A korábban legfeljebb három-négy napos kiszállítási határidők ismét hetekre hosszabbodtak az e-kereskedelemben, de alapesetben is hat-nyolc napot tettek ki novemberben. Még a raktáron lévő termékek esetében is kitolódott a terminus. Súlyosabb fennakadás nem volt ugyan, de a munkaerő-hiányos futárszakmában már a karácsonyi nagy dömpinget megelőzően is csúcsra járt a rendszer, dacára annak, hogy a darabszámot tekintve nem nőtt a kiszállítások volumene, így a nagy e-kereskedők a tavalyinál erősebb decemberre számítanak.

Szinte mindenki hallott a fekete péntekről, mégis csak a magyar felnőttek harmada szokott költeni e kedvezményes időszakban. „A vásárlást tervezők és a ténylegesen vásárlók között minden évben jelentős eltérés mutatkozik. Sok a rossz tapasztalat (késve szállított, sérült csomag, a kedvezményt a szolgáltatás minősége, a kifogyott árukészlet

miatt utólag becsapásként megélők számának a növekedése), ami miatt gyakran csökken az érdeklődők száma. Aki így éli meg a Black Fridayt, később kisebb eséllyel vásárol” – fejtette ki lapunk kérdésére Pintér Róbert. Az e-kereskedelmi elemzésekkel foglalkozó Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója, valamint a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének az egyetemi adjunktusa szerint a kereskedőknek évről évre akkor éri meg Black Friday-kampányt indítani, ha megfelelő termékkészlettel, kiszolgálási színvonalon és ajánlattal tudják megszólítani a vevőket. De mintha az idén kicsit kifulladt volna a lendület.

VOLT, AKI CSALÓDOTT TAVALY

Az e-kereskedelmi szoftvereket fejlesztő LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint tavalyhoz képest 6000 forinttal kevesebbet, mintegy 34 000 forintot költhettünk el fekete pénteki akciók keretében. Fokozott volt az érdeklődés a barkács- és kerti, valamint a háztartási és vegyi áruk iránt, de a többi szegmensben inkább stagnálás vagy csökkenés következett be.

Úgy tűnik, a fogyasztók egy része nem felejt: azok a vevők, akikhez tavaly késve vagy sérülten érkezett meg az online rendelt termék (az akkori vásárlók mintegy harminc százalékát teszik ki), az idén valószínűleg egyáltalán nem vesznek ilyen időszakban, vagy ha igen, akkor sem interneten.

A csalódottságot tetézte a már 2020at is jellemzett árukészlethiány: a kinézett termékeket a vásárlást tervezők fele egyszerűen nem találta a virtuális vagy a fizikai polcokon. Ez a trend az idén tovább fokozódott. Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője szerint az e-commerce szereplőinek azt is fontos észben tartaniuk, hogy az online vétel nem a „vásárlás” gomb megnyomásával, hanem a sértetlen áru kézbesítésével, a garanciakezeléssel ér véget.

HATOTT A JÁRVÁNY

Óriási kedvezményeket inkább Amerikában lehet látni, idehaza mérsékelteb-

HIRDETÉS

bet jelentett a novemberi dömping. Az Árukereső.hu és a GKI Digital kutatása alapján az átlagos szint 17 százalék körül alakult. Leginkább a világszerte tapasztalható áruhiány és az ütemes infláció zavart be ebben az évben, a forgalombővülés így részben a növekvő áraknak tudható be. Hiszen a termékdeficit és a produktumok drágulása okán (a forint is gyengült, különösen a dollárral szemben) szűkült a megakciózott cikkek köre, és a mennyiségük is apadt. A legnagyobb kihívást pedig a szezont kiszolgálni tudó, megfelelő raktárkészlet biztosítása jelentette – fejtette ki Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.

A szakértő úgy véli, az is változott, hogy az elmúlt két esztendőben a kereskedők kiváltképp megnyomták a fekete péntekes akciókat: fekete hetet, hónapot, hétvégét is tartottak, s általánossá vált a többször visszatérő – akár egyenként is többnapos – Black Friday-akció. Így pedig az e-kereskedelemben 2021-et tekintve is erős számokat mutat majd a november, s ha a megrendelések száma nem is nőtt, az online forgalom elérhette a 140 milliárd forintot – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital online kiskereskedelmi indexének a friss kutatásából.

MEKKORÁT IS NŐTTÜNK?

Érdemes visszatekinteni, hogy itthon a múlt esztendőben kiemelkedő volt a novemberi internetes forgalom, amelyet akkor a kijárási korlátozások is fűtöttek, így érte el az ágazat a 118 milliárd forintot. Ez 2019-hez képest 48 százalékos növekedést jelentett. A kosárérték emelkedését – az említett drágulás mellett – a GKI Digital vezető tanácsadója az elkölthető jövedelmek gyarapodásával is magyarázza. Nemcsak az átlagfizetések javulásáról van szó, hanem az olyan egyszeri hatásokról is, mint a nyugdíjprémium vagy a jövő februárban várható szja-visszatérítés, melynek hatására a háztartások bátrabban hozták előre a beszerzéseket, akár már ez év utolsó előtti hónapjára. Nem meglepő ezek ismeretében, hogy az erős bázis ellenére további bővülés történt az elmúlt hetekben az e-kereskedelemben.

HÁNYAN HOSSZABBÍTOTTAK?

Egyébiránt az Árukereső.hu és a GKI Digital e-kereskedők körében végzett, már idézett kutatása szerint az idén az online áruházak 64 százaléka tartott rövidebbhosszabb Black Fridayt, a felük legalább egy egész hétvégén át akciózott. A kereskedők negyede pedig öt-hét napig, azaz egész héten át tartó fekete pénteket választott; s akadtak, akik a hónap folyamán többször akcióztak.

Pintér Róbert szerint ugyanakkor az ő felmérésük azt mutatta: tízből négyen örültek is a hosszabb kedvezményes időszaknak. Ezt a látogatók ár-összehasonlító oldalakkal, több site meglátogatásával validálták. Eközben a legtöbb vásárlónak fontos, hogy csak megbízható oldalról rendeljen ebben az időszakban (is), ami a nagyobb, ismertebb áruházak előnyét jelentette.

BOOM AZ AUTOMATÁKNÁL

Madar Norbert megjegyezte: a hazai csomagautomata-piac sokat nőtt az idén. Januárban a teljes hazai „flotta” 380 egységből állt, összesen ötféle hálózatban. Ez a szám az ősz végére 800 fölé ugrott, immár hatféle hálózatban. De ez még csak a kezdet: a GKI Digital szakértője szerint 2022 nyarára a 2000-es mennyiség is meglesz. Az eMAG-féle Easybox mellett az Alza Alzaboxai is komoly számban elérhetők, plusz a két nagy webáruház mellett a Foxpost is látványos bővítésbe kezdett az idén. Természetesen a Magyar Posta automatái szintén egyre több helyen érhetők el, s a vállalat újabb digitalizációs hulláma is sokat javít a csomagszállítás helyzetén.

A tevékenységét nemrég az egész országra kiterjesztett futárcég, a 2018 óta működő, romániai központú Sameday a fekete pénteki kampánya folyamán közel 200 ezer csomagot kézbesített nálunk. Az idei novemberi csúcsnapokon – az októberi havi átlaghoz képest – négyszeres növekedést tapasztaltak. Bebizonyosodott az Easybox csomagautomaták hasznossága is. Ezekből országszerte 400-zal rendelkezik a cég, Romániában pedig 2700-zal. Ugyanis aláhúzza a szerepüket, hogy a budapesti csomagok több mint felét Easyboxokba szállították ki.

ENERGIÁT ADUNK

AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁKHOZ

TÚLZOTT AMBÍCIÓK

E-AUTÓ | Az elektromos gépkocsik akkumulátorainak a piaca a következő három-négy évben éves átlagban 14 százalékkal nőhet, s 2025-ben már meghaladhatja a 38 milliárd dolláros volument. Ám az akkutechnológia lassabban fejlődik a vártnál, így messze lehet még a benzines járművek kényelmének utolérése.

APPLE-KONCEPCIÓAUTÓ. PONT OLYAN, MINT EGY NYITHATÓ FEDELŰ ÓRIÁS IPOD

A belső égésű motorok jelentősebb mértékű kiváltása vagy a házi napelemek, esetleg szélerőművek megtermelt energiája tárolásának a rugalmassága annál sikeresebb, illetve jobb lesz, minél látványosabban fejlődik a nagyobb akkumulátorok áramtárolói kapacitása, gyorsabb lesz a töltés sebessége, az egy kilogrammra eső teljesítmény – no és persze mindezt igen versenyképes áron kellene a piacra dobni.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mint pár éve remélték a jövőkutatók. Az akkuk fejlesztése terén sok az ígéretes kutatás, de a „szent Grál” egyelőre nem került elő, csak a „valamivel jobb” cellák érkeznek, amelyek akkor válnak igazán versenyképessé, ha a mostaninál jóval nagyobb szériában gyártják őket. Ilyen megoldásokon manapság leginkább a gépkocsigyártók (például a Tesla, a Toyota vagy a VW-csoport), a globális akkuszállítók (Samsung, Panasonic, BYD), valamint az autógyár-aspiránsok (többek között az Apple) gondolkodnak.

IPARÁGI MOZGOLÓDÁS

Érdekes fejleményeket hoztak az elmúlt hetek: az Apple – bár kevesen tudják – immár ötezer fős gárdával, Project Titan néven akar beszállni az elektromos gépkocsik előállításába. A valódi okokról kevés az információ, ám az tény, hogy a vezetők szinte menekülnek a projektből. Szeptemberben távozott a Fordhoz az eredetileg a Teslától átigazolt Doug Field, aki 2018 óta irányította az erősen titkolt, 2014-ben indított e-autó-fejlesztést az Apple-nél.

Fieldet a globális akkumulátorfejlesztési vezető, Ahn Soonho követte a Titantól távozók sorában (ő a Volkswagen-csoporthoz szerződött), és a szegmens egy másik kulcsembere, Michael Schwekutsch is odébbállt. Mindhárman hetek leforgása alatt. Az utóbbi szakember az Archer légi járművet fejlesztő startup egyik vezető mérnöke lett; nem mellesleg több német prémiumautó-gyár elektromos hajtásrendszerének a gyártásfejlesztését irányította.

Az agilis Apple így még jobban lemaradhat, hiszen – főként a járványhullámok, a csiphiány és persze a koncepciók vélhető komoly kihívásai okán – 2024-ről máris 2025-re kellett kitolni az első forgalomképes e-autójának a bemutatóját. Igaz, teljesen nem sikerült titkot tartani. Kiderült, hogy kezdetben ezer főt állítottak munkába, s a nagy német luxusmárkákkal próbáltak partnerségre lépni, de végül a Volkswagennel állapodtak meg, hogy a T6-os kisbuszplatformra fejlesztenek egy autonóm, a dolgozókat szállítani képes önvezető buszocskát.

TIM COOK APPLE-VEZÉR. KERESIK AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS SZENT GRÁLJÁT

AMBÍCIÓK

A következő partnerség a koreai Hyundai–Kia-párossal született volna ez év elején, ám a 3,59 milliárd dolláros deal kútba esett. Ennek keretében a Kia Georgia állam West Point városában lévő autógyárát használták volna az előállítás beindításához. Ezután a Nissan, majd a Toyota került képbe, de megegyezésről egyelőre nem szólnak a hírek. Mindössze annyit erősítettek meg, hogy a Porsche karosszériatervező alelnökét, Manfred Harrert szerződtették, s értesülések szerint Dél-Koreában igyekeznek beszállítókat találni, többek közt az önvezetéshez szükséges lézeresradar- (LiDAR-) rendszerhez. Ezekből a hírekből azonban az világlik ki, hogy talán az Apple 2025-től kezdődő autógyártásról szóló terve is túlzottan ambiciózus.

Az akkukhoz visszakanyarodva: az Apple a hírek szerint olyan áramtárolót fejleszt, amely sokkal nagyobb hatótávot tud biztosítani, egyúttal jóval olcsóbb előállítani, mint a mai akkumulátorokat.

PR KITALÁLJUK, MEGCSINÁLJUK

– MÉGIS ELLOPJÁK

Látványos animációval hívja fel a fi gyelmet az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az innovációk megvédésének fontosságára. Hazánk legrégebb óta innovációval foglalkozó hivatalának célja, hogy a híresen kreatív magyarok fi gyelmét felhívja arra, a jó ötlet hasznosításához oltalmakra – szabadalomra, védjegyre vagy éppen dizájnoltalomra – van szükség, csak így lehet tőkét kovácsolni az emberi kreativitásból.

Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai ismert magyar találmányok is. „Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások fi gyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják. Fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók szerezzenek gazdasági előnyt, amivel nemcsak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik” – mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán.

Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok kkv-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pomázi Gyula kiemelte: „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, kkv, startup, kutatóintézet és egyetem fi gyel a szellemi tulajdonára. Amikor egy vállalkozás elindul, azonnal kerít egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. A hosszú távú siker titka, hogy a szellemi tulajdonjogokat is szakember kezelje.”

A lassan két éve tartó vírushelyzet korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is – közülük azok bizonyultak válságállóbbnak, akik felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. Például egyegy oltalom használata mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozásoknak gazdasági növekedési esélyeit. Ráadásul az oltalmak megléte a nemzetközi piacra lépés alapfeltétele is.

A szellemi tulajdonjog kérdéskörének három nagyon fontos lépcsője van. Az első az oltalom megszerzése, amit Magyarországon az SZTNH-nál lehet megtenni. Az oltalom megszerzése monopoljogot teremt a vállalkozásnak az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, de védelmet is ad a hamisítás, másolás ellen, lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a terméket vagy szolgáltatást, hanem azok felhasználási jogát is értékesíteni lehessen, illetve cégünk ezzel sokkal vonzóbbá válik a befektetői oldalon.

A második lépcső az oltalom fenntartása, vagyis hogy mely piacon mely oltalmat milyen időtávon tartunk fenn, mennyi ideig fi zetjük. Bár sokan gondolják, hogy ez egy drága és körülményes folyamat, fontos tudni, hogy hazai és uniós szinten is van lehetőség arra, hogy a szellemitulajdon-védelemre forrást igényeljünk.

A harmadik elem a jog érvényesítése, vagyis amikor felléphetünk a termékünket hamisítók ellen. Ennek fontosságára jó példa, hogy sok nemzetközi tudatos cég bevételeinek egy részét a hamisítványok elleni fellépésből tudja realizálni.

Mi, magyarok szeretjük azt hinni magunkról, hogy kreatív elmék vagyunk, és bár más nemzetek is ezt gondolják rólunk, abban még nem vagyunk elég ügyesek, hogy a kreativitásunkból származó termékeket és szolgáltatásokat jól körülbástyázzuk úgy, hogy az segítsen a jogok megóvásában, értékesítésében – ám emellett kellő szabadságot is adnak. Ezt szimbolizálja az SZTNH ábrás logója is, amely egy részben nyitott erődöt ábrázol.

FINEART LAMBING | Egészen egyedi vállalkozásba fogott egy modern, menő alkotásokra fókuszáló, agilis vizuális alkotó-vállalkozó. Lambing Alex főként vállalati irodák, fogadóterek, elegáns hotelek falaira készít kifejezetten a megrendelő cégre szabott, fi gyelemfelkeltő, egyben imázsépítő marketinges műveket. Érdekes startupkezdeményezés.

ILYEN EGY VIZUÁLIS ALKOTÓ-VÁLLALKOZÓ

Lambing Alex közel másfél évtizeddel ezelőtt – egy budai műterem-galéria egyik tulajdonosaként – kortárs festőművészek menedzselésével foglalkozott. A cégeknek szóló, személyre szabott alkotások készítésének ötletét pedig onnan vette, hogy magánerős kutatásokat folytatott ezen a területen. Felismerte, hogy a kis- és középvállalatoknak egész egyszerűen nincs belső vizuális marketingdizájnkoncepciójuk. A multinacionális társaságoknak viszont erre külön apparátusuk van. Mivel a képi világ hatása az egyik legerősebb mondjuk a márkaépítésben, így a kkv-knak is nagy szükségük lenne professzionális megközelítésre.

Azok a cégvezetők kérik fel tehát Lambing Alexet, hogy erősítse a belső marketingjüket az általa kifejlesztett vizuális eszközökkel, akik egyetértenek abban, hogy egy ilyen jól megtervezett kép többet mond el a vállalkozásról, a víziójáról, mint az élőszó. A vállalkozó által tudatosan megkomponált vizuális falidizájnkoncepciók pedig éppen ezt a hatást erősítik. A megbízók szeretnék, hogy a munkatársaik ne csupán kényelmes, hanem egyúttal képileg, művészileg is igényesebb környezetben dolgozzanak. (Ez nem teljesen újdonság. Olaszországban már a kilencvenes években foglalkoztak a nagyvállalatok a dolgozók kreativitásának, továbbá a cég iránti elkötelezettségének ilyen módon történő erősítésével. Ennek megfelelően alakították ki a munkahelyeken a színeket, helyeztek el grafikai alkotásokat a közös munkaterekben, valamint a recepción – a szerk.)

MIRE HIVATOTTAK A KÉPEK?

De miről is van szó pontosan? Mi is az a vállalati dekorációs fali dizájn? „A legfejlettebb világban a sikeres vállalatok, szer-

vezetek jó ideje kiemelt figyelmet fordítanak a munkahelyi környezet kialakításánál a dolgozók optimális támogatására, inspirálására, továbbá arra is, hogy a belső terek berendezései és kiegészítő elemei eredményesen tükrözzék, valamint erősítsék az adott társaság, intézmény, szolgáltatás szellemiségét, hitvallását s – nem utolsósorban – arculatát” – mondta Lambing Alex.

Ettől nem függetlenül: vitathatatlan tény, hogy a vizuális információk világát éljük. A reklámok, a marketingkommunikációs stratégiák is mind-mind ezt támasztják alá. A munkahelyi környezet kialakítása, hangulata már önmagában információt, üzenetet közvetít nemcsak a munkatársak, hanem a partnerek felé is – mindezzel befolyásolva a tevékenységet, az elkötelezettséget, sőt akár döntéseket is – állítja Lambing Alex.

A szakember az egyedi falidizájnalkotások, a komplex kompozíciók kreatív megtervezését a kezdetektől a megrendelő elvárásaihoz igazodva alakítja ki. „A kivitelezést különleges, modern technológiák és minőségi alapanyagok felhasználásával végezzük, igény szerint keretre feszítve vagy egyedi keretben elhelyezve” – mondta az alkotó, akit pár évtizeddel korábban talán festőművésznek tituláltunk volna. (Ugyancsak megjegyzendő, hogy erre a tematikára ma már külön szegmenst hoztak létre a festék- és alapanyaggyártók. Nem véletlen, hogy például az olasz Casati hatalmas választékban kínál dekoralapanyagokat, a velenceimárvány-hatástól egészen a metálos csillogásig. Ezen termékek kétszerháromszor drágábbak, mint a hagyományos felfestékek, és a művészek kezei között valódi alkotásokat lehet velük létrehozni – a szerk.)

UMBERTO ECO NYOMÁBAN

A fentiek tükrében tehát a vizualitás ereje a mai modern kommunikáció leghatékonyabb eszköze. Egyre több hazai cég ismeri fel: a puszta esztétikán túl fontos üzenete van annak, hogy milyen vizuális információ jelenik meg a tárgyaló, az iroda, az értékesítésnek, szolgáltatásnak teret biztosító helyiségek falain. Egy jól megkomponált dekoráció támogatást nyújthat a tárgyalások eredményességéhez, a megbeszélések hatékonyságához is. Az adott cég, vállalkozás, szervezet tevékenységének, színhasználatának és ideológiájának a megjelenése az egyedi hangulatú képeken, térdekorációs alkotásokon számtalan kedvező hatást fejt ki azáltal, hogy növelhető velük a belső tér harmóniája és erősíthető az arculati megjelenés – vonta le a konklúziót a művész-vállalkozó.

És hogy ne tűnjön „a föld felett lebegőnek” a magyarázat, érdemes egy pillantást vetni a több száz cégnevet tartalmazó referencialistára, amelyen – két tucat négy- és ötcsillagos hotelen (például Anna Grand, Boscolo, Mercure, President) túl – olyan társaságok szerepelnek, mint az OTP, a Laki Zrt., a Szabadics Zrt., a Gartner Intertrans Kft., az E.ON Hungária Zrt. vagy az osztrák Junkerwerk Linder GmbH. De olyan intézmények is vannak a portfólióban, mint a szombathelyi Haladás aréna vagy a Hévízi Polgármesteri Hivatal. Természetesen a Covid-járvány a FineArt Lambing megrendeléseit is viszszavetette. A múlt év szeptemberétől – mint a legtöbb vállalkozás esetében – fokozatosan csökkent a cég megbízásainak a száma. Ugyanakkor az újraindítás jót tett a gazdaságnak, így egyre többen ismerik fel, hogy milyen hiánypótló szolgáltatást is végez a szakember és csapata. Ezt a vizuális szolgáltatást valójában ők honosították meg nálunk.

HG

HUNGAROCONTROL

BARNA ZSOLT SZABÓ LEVENTE

A Magyar Bankholding-csoport irányításának egységesítése érdekében újabb személyi változásokra került sor. December 1-jétől a Magyar Bankholding igazgatósági elnökének a feladatait ellátó dr. Barna Zsolt veszi át a vezérigazgatói posztot, a jövőben pedig a társaság elnök-vezérigazgatójaként vezeti a céget. Az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatói pozícióját Szabó Levente, a Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettese tölti majd be, a holdingszervezetben meglévő posztjával járó feladatok ellátása mellett. Vida József a Bankholding tagbankjainak a refi nanszírozójaként működő Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnökeként dolgozik tovább a csoporton belül, összhangban a társaság november 23-i közgyűlésén való újraválasztásával.

TÓTH LÁSZLÓ

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának a tagja veszi át. A vezetésben történt változás nem befolyásolja a társaság feladatainak ellátását. A zrt. a továbbiakban is a legmagasabb színvonalon szavatolja a légi közlekedés biztonságát – közölte a cég.

OPUS GLOBAL

MAKAI SZABOLCS

Makai Szabolcs november 30-tól az Opus Global Nyrt. élelmiszeripari divíziójának a vezetője, emellett a tőzsdei társaság egyik leányvállalatának, a Kall Ingredients Kft.-nek a társügyvezetői tisztségét is betölti. Agrárközgazdászként és marketingszakemberként diplomázott. Két évtizedig a Cargill amerikai multinacionális vállalatnál töltött be különböző irányítói pozíciókat. Tagja volt a cég minneapolisi globális stratégiai csapatának, 2017-től pedig az európai menedzsmentben kereskedelmi igazgatóként, továbbá a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. 2019-ben csatlakozott a Talentis Agro Zrt.-hez vezérigazgatóként, s azóta is vezeti ezt a társaságot. Novemberben beválasztották a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rektori Tanácsadó Testületébe.

KERESZTES PÉTER MÁV-START

A MÁV–Volán-csoport célja az elővárosi, valamint a távolsági vasúti személyszállítás további erősítése és fejlesztése. A kiemelt feladat végrehajtása érdekében december 1-jétől Keresztes Pétert, a MÁV–HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére. A szakembernek többéves tapasztalata van az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás irányításában. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozott a MÁVStart és a MÁV Vagon éléről. A belső átalakítások eredményeként november 23-tól a MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. ügyvezető igazgatója Stánicz János lett, a termelési igazgatói feladatok ellátása mellett. A MÁV–HÉV vezérigazgatói pozícióját Nagy Gábor gépészmérnök vette át.

ISMÉT BANKOT VÁSÁROL

AZ OTP ALBÁNIÁBAN

FONTOS PIACI SZEREPLŐ | Az Alpha Bank Albania megvételével a tranzakciózárást követően a mérlegfőösszeg szerint az ötödik, az ügyfélhitel-állomány alapján pedig a második legnagyobb piaci szereplő születhet az OTP Csoport albán operációjával a balkáni országban.

AZ OTP-É AZ ALBÁN LEÁNYBANK. A MÁSODIK LEGNAGYOBB PIACI SZEREPLŐ JÖHET LÉTRE

A görög Alpha Bank albán leánya, az Alpha Bank Albania mintegy ötszázalékos eszközarányos piaci részesedésével a kis balkáni ország nyolcadik legnagyobb pénzintézete. Univerzális bankként a lakossági és a vállalati szegmensben egyaránt aktív. A vételárat illetően 55 millió euróban állapodtak meg a felek – közölte az OTP Bank.

A tranzakció pénzügyi zárását – amelyre várhatóan 2022 második negyedévében kerül sor, a szükséges hatósági engedélyek megszerzésének függvényében –, a két albán leánybank egyesítését követően az OTP mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése várhatóan meghaladja a 11 százalékot, az ügyfélhitelállomány pedig mintegy a másfélszeresére nőhet. Ez utóbbi alapján a második legnagyobb piaci szereplő jöhet létre az országban a csoport ottani operációjával. „Eddig is nagy lehetőségként tekintettünk ottani jelenlétünkre, és a stratégiánknak megfelelően 2018-as piacra lépésünk óta kerestük a további bővülési lehetőségeket az országban. Akkor a Société Générale Albania Bankot vásároltuk meg, amelyet azóta sikeresen integráltunk a csoportba. Az Alpha Bank Albania megvételével most ismét egy jól működő, kiválóan vezetett, folyamatosan fejlődő, mind az ország bankszektorának a növekedésében, mind a helyi közösség fejlődésében jelentős szerepet játszó hitelintézet csatlakozik hozzánk. Ezzel az újabb tranzakcióval tovább tudjuk erősíteni pozíciónkat az albán piacon, annak érdekében, hogy még színvonalasabb, még jobb szolgáltatást tudjunk kínálni ügyfeleink számára a lakossági és a vállalati szegmensben egyaránt” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Az OTP az egyik legaktívabb hitelintézet az európai akvizíciós színtéren. A 2008-as válság lecsengésével, 2014-ben kezdett újabb tranzakciók eredményeként mostanáig az Alpha Bank Albaniával együtt 9 ország 12 pénzintézetének, illetve banki portfóliójának a megvásárlását jelentette be. Ezek mindegyikét – a szlovén Nova KBM kivételével, melynek esetében a pénzügyi teljesítés még folyamatban van – sikeresen integrálta a bank, és Moldovába is megérkezett. Ezzel az egyedülálló akvizíciós teljesítménnyel az OTP Csoport a kelet-közép-európai régió legaktívabb bankpiaci konszolidátorává vált. Jelenleg Magyarország mellett vezető pozíciót tölt be a bolgár, a szerb és a montenegrói piacon, s érdemben erősítette a külföldi csoporttagok profit-hozzájárulását.

Az OTP az egyik legstabilabb pénzügyi csoport a kelet-közép-európai régióban, kiemelkedő tőkeerővel és likviditással. A működése a járványidőszakban is zavartalan. Jelenleg 11 országban biztosít univerzális pénzügyi szolgáltatásokat több mint 16 millió ügyfelének, közel 1500 egységből álló bankfiókhálózata van, munkavállalóinak a száma több mint 37,5 ezer. Az Alpha Bank Albania az 1998-as megalakulása óta vállalati hitelezéssel és nagyszabású infrastrukturális projektek finanszírozásával foglalkozik, valamint lakossági ügyfelek számára nyújt átfogó betéti, befektetési és finanszírozási termékeket. A pénzintézet jelenleg 34 fiókból álló hálózatot működtet, amely lefedi az ország összes nagyvárosát – derül ki az OTP Bank közleményéből.

SZ. CS.