Figyelo_2021_49

Ü Z L E T I

ROMÁN GAZDAGOK

EGYRE GYARAPODNAK SZOMBATI ANIKÓ-INTERJÚ

KAROSSZÉKBŐL „BANKOLNI”

H E T I L A P

KÁEL CSABA-INTERJÚ

FILMGYÁRTÓ KÖZPONT LETTÜNK

BLACK FRIDAY-KÖRKÉP

CSALÓKA SZÁMOK

BBIRÓ IRÓ M MARCELL, ARCELL, A SZABÁLYOZOTT SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK HATÓSÁGÁNAK EELNÖKE LNÖKE HATÓSÁGÁNAK

MŰKÖDÉSBE LÉPETT AZ ÚJ CSÚCSHATÓSÁG

49. SZÁM | 2021. DECEMBER 9–15.

ÁRA: 790 FT

F_BI-BiroMarcell.indd 1

2021. 12. 07. 16:00

F_BII-borkonyv.indd II

2021. 12. 07. 15:51

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 LENGYEL GABRIELLA Lassan kiderül, hoz vagy visz az omikron

CÍMLAPON

10 BIRÓ MARCELL A nemzeti önrendelkezés mindenekelőtt!

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 KÖTVÉNYCSERE Jelentősen törlesztjük

38

az adósságot

Óvatosabban ment az üzlet

A csomagszállítási kihívások ellenére a 2020-as közel 50 százalékos bevételnövekedés után 2021 novemberében 20 százalékkal, 140 milliárd forintosra hízhatott az e-kereskedelem volumene az előzetes becslések szerint. A rendelések száma helyett inkább azok összértéke nőtt, az is inkább a drágulások okán. Korlátokat jelentett a globális beszerzési árak emelkedése és a részleges áruhiány. Könnyebbséget hozott viszont a csomagautomaták számának a növekedése.

48

Karosszékből „bankolni”

A banki ügyfelek napjainkban már nyitottak a digitális bankolásra. Több nagybanknak van már inkubátorháza, amelyben felkutatják és meghallgatják a fintechcégek ajánlatait, de a pénzintézetek ezeket még alig építik be a tényleges napi működésbe. Az MNB azt szeretné, ha erősödne az együttműködés a pénzintézetek és a fintechcégek között – mondta a Figyelőnek Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

66

Gyarapodó román gazdagok

A jelek szerint a karanténos körülmények sem ártottak a leggazdagabb romániai vállalkozóknak. A legfrissebb listát böngészve újból felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben tükrözi a realitásokat, és minden bizonnyal van, aki lemaradt róla. Az idén is a legjobban az információs technológia, az ingatlanbiznisz, a távközlés, valamint a szépségüzlet és a gyógyszerforgalom fialt, s a második legnagyobb hasznot most is egy barkácsáruházlánc hajtotta. Címlap: Móricz-Sabján Simon

16 MAURER SZEMERE Versenyben az ember és a vírus

18 KÁEL CSABA Európa filmgyártó központja lettünk

22 ÁTFOGÓ MEGÚJÍTÁS Zöldebb lesz a Városmajor

24 KIEMELT BERUHÁZÁS Zöld jelzés a Gellért-hegyi siklónak

26 TÖBBFUNKCIÓS LÉTESÍTMÉNY

Új emlékpark épül Recsken 28 BERHIDAI IPARTELEP Folytatódó kármentesítés

52 LAKOSSÁGI HITELPIAC Nincs jele lassulásnak

TŐZSDE

54 4IG Nagyban gondolkodnak 56 TŐZSDÉK Túlárazott részvénykibocsátások

58 EURÓPAI TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR Áll a bál a Telecom Italiánál 59 HALÁSZATI IPAR Kitört a lazacháború

GEOPOLITIKA

60 JÁRVÁNYHELYZET Hullám hullámot követ

62 ENERGIAVÁLSÁG Putyin kihasználja

a nyugat-európai gázpiac buktatóit

RÉGIÓ

64 TÚLÉLÉSRE JÁTSZANAK Válságok Észak-Macedóniában

66 SEREGSZEMLE Gyarapodó román gazdagok

68 TERMELÉSI SZÜNET Üzemzavar a román műtrágyapiacon

69 LENGYEL KARÁCSONYI PAKK

Kompenzálják a pénzromlást

70 VITÁK A KOALÍCIÓBAN Vesztegzár Szlovákiában

CÉGVILÁG

30 BEVÁSÁRLÓTURIZMUS Takaréklángon 32 MAGNUS AIRCRAFT Beszállt 36 38 42 44

az Óbudai Egyetem AUTÓIPAR Aggodalommal vegyes optimizmus FEKETE PÉNTEK Óvatosabban ment az üzlet E-AUTÓ Túlzott ambíciók FINEART LAMBING Ilyen egy vizuális alkotó-vállalkozó

SZEMÉLYI HÍREK

45 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

47 FONTOS PIACI SZEREPLŐ Ismét bankot vásárol az OTP Albániában 48 SZOMBATI ANIKÓ Karosszékből „bankolni” 51 BIZTOSÍTÓK Nagy ugrás

71 MAGÁNOSÍTÁSSAL GYÓGYÍTANÁNAK

Krónikus beteg a horvát egészségügy

72 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

74 RÁBESZÉL AZ OLTÁSRA? Fejlődik

a mesterséges intelligencia – kérdés, mennyire

CAPPUCCINO

76 WIRTZ ÁGNES

TÁRSADALOM

78 IDEGENFORGALOM Még nem tér

magához a nemzetközi turizmus 80 PANDÉMIA Óvatosan az omikronnal!

SPORT

81 FORMA–1 Az utolsó nagy csata

AJÁNLÓ

82 KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, KONCERT

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/49 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 12. 07. 17:03

| A HÉT HÍREI |

PÖRÖG A HASZNÁLTAUTÓ-PIAC

Az alkatrészhiány akadályozza az újautó-behozatalt, ugyanakkor továbbra is pörög a használtautó-import: novemberben 11 963 külföldről behozott használt személyautót regisztráltak az országban a DataHouse adatai szerint, ami a tavaly novemberihez képest 17,3 százalékos növekedést jelent – közölte a JóAutók.hu a távirati irodával. Új személygépkocsiból csak 9495-öt helyeztek forgalomba novemberben, az egy évvel korábbinál 28 százalékkal kevesebbet. Már biztos, hogy a félvezetőhiány legalább a jövő esztendő közepéig kitart, így a következő fél évben a használtautó-import aktivitása tartósan magas szintre áll be. Nem ritka, hogy egy ugyanolyan paraméterekkel büszkélkedő autó jelenleg 20-25 százalékkal drágább, mint egy éve.

Nagymértékben növekedhet a kerékpározók aránya, illetve akár a munkába járás trendjei is megváltozhatnak annak a január 1-jével életbe lépő jogszabály-módosításnak a hatására, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy adómentesen biztosítsák munkavállalóik számára az elektromos kerékpárok magáncélú használatát. A pandémia nyomán rengetegen nyergeltek át biciklire, ez a trend most tovább erősödhet. Az e-kerékpárok bérbeadásával és teljes körű üzemeltetésével foglalkozó Hellovelo magyar startup hosszú távon 1500 kétkerekűt helyezne ki a piacra – derül ki a cég közléséből.

ADÓMENTES LESZ A CÉGES E-KERÉKPÁR

Koronavírus okozta betegségében a kórházban meghalt Kóbor János, a magyar könnyűzenei élet legendás alakja, az Omega együttes énekese. A zenész 78 éves volt. A gyászhírt az Omega együttes a hivatalos Facebookoldalán közölte: „Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad.”

A HÉT 3,4 SZÁMA

százalékkal, a várakozásoktól elmaradó mértékben csökkent októberben az ipari termelés. A munkanaphatással kiigazított ráta 2,7 százalékkal mérséklődött. A visszaesés hátterében az áll, hogy a csiphiány továbbra is akadályozza a járműgyártást. Ugyanakkor október végétől a Mercedes egy új elektromos modell előállítására áll át kecskeméti gyárában, a következő hónapokban így kisebb javulásra lehet számítani. A Takarékbank becslései alapján a félvezetők és más alkatrészek hiánya nélkül az ipari termelés volumene akár 9-12 százalékkal is meghaladhatná a jelenlegi szintet. A bank várakozásai szerint e tevékenység az idén 10-11, jövőre 6 százalékkal bővülhet.

FOTÓK: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK; MOHAI BALÁZS, MTI; GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

ELHUNYT KÓBOR JÁNOS

4 | FIGYELŐ 2021/49

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 12. 07. 16:45

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE a relativitáselmélet megalkotója.

„A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Aki érti, keres rajta, aki nem, az fizeti” – Albert Einstein Nobel-díjas fizikus,

HOSSZÚ KAMATEMELÉSI CIKLUS JÖN

Az infláció leszorításáig hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell készülni – erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy a járvány következményeként kialakult gazdasági és pénzpiaci körülmények évszázadonként egyszer ha adódnak; nincsenek kipróbált receptek, gyorsan kell reagálni, kiszámíthatóság és rugalmasság kell a megoldáshoz. Hozzátette: az MNB 2022-ben is 5 százalékos inflációra számít. „Le fogjuk győzni az inflációt, bármilyen hosszú út is áll még előttünk. Ezen az úton az egyhetes betéti ráta alakításával annyi kamatlépést hozunk előre, amennyi szükséges. Minden lépésünk, amit az egyhetes betéti rátával teszünk, tartósan beépül a kamatemelési ciklusunkba is” – fejtette ki.

FEBRUÁRBAN ÉRKEZIK A 13. HAVI NYUGDÍJ

Orbán Viktor az Idősügyi Tanáccsal folytatott megbeszélést, majd Facebook-videóban számolt be arról, hogy aláírták a rendeletet, miszerint februárban érkezik a 13. havi nyugdíj. Mint elmondta, az időseket különösen megviselte az elmúlt másfél év, ezért áttekintették, hogy mit tehetnek értük. A gazdaságot sikerült visszaterelni arra a növekedési pályára, ahol a járvány előtt jártunk, a gazdaság jól teljesít – szögezte le. Megemlítette, az idén novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot. Hozzátette: itt nem szeretnének megállni. Jövőre 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, és visszavezetik a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, amit februárban kapnak kézhez az idősek.

EXTRABÍRSÁG AZ OLTATLANOKNAK AUSZTRIÁBAN

Februártól mindenkinek be kell oltatnia magát Ausztriában, aki ezt nem teszi meg, komoly bírságra számíthat. Az osztrák közszolgálati televízió hírműsora, a ZIB értesülései alapján 2400, illetve 3600 euró éves bírsággal is számolhat a törvényjavaslat alapján az, aki jövőre nem hajlandó beoltatni magát a Covid ellen. A bírságokat háromhavonta szabnák ki, így annak összege alkalmanként 600, illetve 900 euró lenne. Görögországban január közepéig adtak időt az eddig be nem oltott 60 év felettieknek a vakcina felvételére, aki ezt nem teszi, azt havi 100 euróra büntetik. 2021/49 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 12. 07. 16:45

FOTÓ: KIRILL KUDRYAVTSEV, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

Hóesés Bajkonurban, a Szojuz rakéta emlékművénél. A városból első ízben küldenek Föld körüli pályára tudósítót. A TASZSZ és a Roszkozmosz nemrégiben írt alá szerződést arról, hogy a Nemzetközi Űrállomáson az orosz hírügynökség irodát létesít. Ez lesz a hatvan országban tevékenykedő orosz hírügynökségnek a 64., országon kívüli tudósítói pontja. A feladattal elsőként Alekszandr Miszurkin kozmonautát bízták meg, aki december 8-án indult útnak a Szojuz MSZ–20 űrhajó fedélzetén Maezava Juszaku japán milliárdos és Hirano Jozo fotós-filmproducer társaságában a Föld körüli pályán keringő komplexumra.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 12. 07. 16:46

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 12. 07. 16:46

| PUBLICISZTIKA |

LENGYEL GABRIELLA ROVATVEZETŐ

Idehaza talán hamarosan tetőzik a negyedik hullám. Az oltási akcióhét kifejezetten sikeres volt, lendületet vett az oltakozási kedv, ez mindenképpen biztató. Csakhogy közben megjelent Dél-Afrikában ez az omikronnak nevezett rafinált variáns, és néhány nap alatt szinte mindenhol felbukkant a világban. A reménykedés megint alábbhagyott egy kicsit, még mindig nincs elérhető közelségben a régihez hasonlító életünk. A kormányok beutazási szigorításokkal reagáltak, de az európai járványügyi hatóság szerint a határok lezárása semmit sem old meg. Legfeljebb nyerünk két hetet. Ez sem kevés; feltehetően addigra kiderül, milyen a valódi természete az új változatnak, igaz-e, hogy erőteljesen fertőz, de enyhébb tünetekkel zajlik a betegség. A legjobb hír az lenne, ha ez a mutáció már a koronavírus végelgyengülését jelentené. Mert az emberek tele vannak aggodalommal és kétellyel. A többség fegyelmezetten követi ugyan a járványügyi protokollt, betartja az előírásokat, de egyre több kérdése van. A családoknak dönteniük kell a 12 év alatti gyermekeik oltásáról, mert végre elkészültek azok a vakcinák, amelyekkel a kicsiket is megvédhetjük a súlyos lefolyású megbetegedéstől. A gyermekorvosok már mérik fel az igényeket, pillanatokon belül megkezdődhet a gyerekek beoltása. Érzékelhetően agresszívebbek az oltásellenes hangok Európában. A tüntetők nem akarnak korlátozásokat, szigorításokat, kötelező oltást. Kétségbeesett dühük markáns törésvonalat hozott létre számos európai társadalomban. Elhallgattatni már nem lehet őket, ellenállásukra józan és körültekintő válaszokat kell adnia a politikának. Mert az nem lehet, hogy alapvető tudományos kérdésekből hitvita legyen. Újra kell építeni a kommunikációt, a vírustagadókat és az oltáselleneseket több információval szükséges ellátni – a vízágyú nem feltétlenül fogja őket jobb belátásra téríteni. Az omikron egy hete van velünk, de azonnal árnyékot vetett a pénzpiacokra is. Elemzők szerint ha valóban ennyire fertőző, és a korábbiaknál jobban érintheti a gyerekeket, akkor ez erősen negatív hatással lesz a globális gazdaságra is. Lassíthatja a növekedést, tovább súlyosbíthatja az ellátási láncok problémáit, visszafogja a keresletet, csökkenti az utazási kedvet, egyes ágazatok továbbra sem tudnak kilábalni a válságból. Az OECD az idei 5,6 százalékos növekedés után a 2022-es évre 4,5-et prognosztizált, csakhogy akkor még semmit sem tudtunk az omikron-variánsról. Marad a bizonytalanság, továbbra is számolni kell a magas szintű kockázatokkal. A gyógyszeriparban folyik az innovációs verseny, elkészültek az első Covid elleni gyógyszerek. Bíznunk kell abban, hogy ez lesz végeredményben a jó megoldás, az orvosok képesek lesznek meggyógyítani a súlyos állapotba kerülteket. De egyelőre semmi sem világos, türelmesnek kell lennünk. Várnunk kell, mit mond a tudomány az új variánsról, az alapján sok minden eldőlhet a jövő évet illetően. Ami egyelőre nem változik: oltás, maszk, felelősségteljes védekezés – de ebben már egész jók vagyunk.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

LASSAN KIDERÜL, HOZ VAGY VISZ AZ OMIKRON

8 | FIGYELŐ 2021/49

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 12. 07. 16:46

| SZÁMLÁLÓ |

EGÉSZEN MÁS AZ IDEI NOVEMBERI VÁSÁRLÁSI LÁZ

& PTW¥GGN ­[JPGJS F_ ¥QYFQ¥STX FRJWNPFN RFWPJYNSLRNSY¥Y·Q JQY­W÷JS SJR JL^ [FL^ P­Y ST[JR GJWN U­SYJPN [FL^ M­YK÷N SFUWF ­X IWFX_YNPZX JSLJIR­S^JPPJQ HX¥G±YFSFP F PJWJXPJI÷P MFSJR FP¥W JL^ R¥XK­Q M·SFUNL NX JQS^¾OYTYY FPHN·PPFQ X_JW­S^JGG PJI[J_R­S^JPPJQ ºX_YºSº_YJP .I­S F_TSGFS XJSPN XJR YTQYF Y¾Q F 'QFHP +WNIF^t & MF_FN J PJWJXPJIJQJR Pº_GJS [NXX_FY­W F MFL^TR¥S^TX Sº[JPJI­XN X_NSYWJ .I­S ST[JRGJWGJS RNQQN¥WITX TSQNSJ KTWLFQRFY GJHXÀQ SJP FRN YT[¥GGN X_¥_FQ­PTX G÷[ÀQ­X F YF[FQ^N G¥_NXMT_ P­UJXY G¥W IFWFGX_¥RWF SJR GN_YTX MTL^ Sº[JPJI­X QJX_ &_ ­WY­PGJSN JW÷XºI­X UJINL F_ ¥YQFL¥WFP JRJQPJI­X­SJP NX PºX_ºSMJY÷ JYY÷Q KÀLLJYQJSÀQ YT[¥GGWF NX JW÷X F QJSIÀQJYJ F_ J PJWJXPJIJQJRSJP 2*1>*0 ;419&0 '*3 & 1*,+43948&'' * 0*7*80*)*12. 8?*,2*38*0$

2*33>.9 8? 3:30 .) 3 0&7 (843>7& & 9&;&1>.-4? 0 5*89$ 29,3

33,1

2020

2021

27,0

13,5 13,2

... SJL^JI­[JX KTWLFQRF RNQQN¥WI KTWNSY Divat, sport

8_¥R±Y¥XYJHMSNPF

57,9 34,0

35,3 39,3

25,9 33,1

/¥Y­P PZQY¾WF

+2(,

QQFYYFWY¥X

21,8 9,9

19,8 38,1

14,5 42,5

4YYMTS PJWY

8_­UX­L JL­X_X­L

Baba, mama

14,2 30,8

13,6 28,8

11,3 25,2

23,0

15,9 17,0 11,3

9,1 3,0

Semennyit +Y S¥Q SJR PºQY FO¥SI­PWF kevesebbet

2ďX_FPN HNPP

4,6

10 000–19 999 20 000–49 999 50 000–99 999 +Y S¥Q YºGGJY

+TWW¥X (TƻINX MNYJQRTSNYTW

&? *2&,Ɠ*=97*2* ).,.9&1 *18ö 0 ? 8 '1&(0 +7.)&> &0(. / 3&0 .)*. 7)*0*88 ,*. 4 millió látogató 50 millió oldalmegtekintés 420 000 termékrendelés 10,13 milliárd forint értékben Q¥YTLFY· JL^ NI÷GJS F_ JRFL MZ S RTGNQTS PJWJXJYY W¥OZP 166 000 vásárló egy nap alatt 0ÀQºSQJLJX YJWR­PJP FWFS^WZIFP ­X ­WR­P NSLFYQFSJQFI¥X NWTIFG­WQ­X PZW_ZXTP ­X YFSKTQ^FRTP

Adott szektor növekedése F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P +TWW¥X ,0. )NLNYFQƓ WZPJWJX÷

Forrás: eMAG–Extreme Digital

& '1&(0 +7.)&> 1*,3 58?*7Ď'' 9*72 00&9*, 7. . 8 *1&) 8. 8? 2&.0 =.

-¥_YFWY¥XN JX_Pº_ºP ­X YNX_Y±Y·X_JWJP

79 006

'FGF RFRF YJWR­PJP és játékok

9JQJ[±_N· X_·WFPT_YFY·JQJPYWTSNPF

27 939

8_­UX­L¥UTQ¥XN P­X_ÀQ­PJP ­X YJWR­PJP

15 911

57 687

Laptopok ­X JL^­G .9 YJWR­PJP

34 470

'FWP¥HX ­X QFPGJWJSIJ_­XN termékek

22 972

)N[FYHNPPJP

9 342

2*33>.'*3 2 8 &? .)*. '1&(0 +7.)&>$

-¥_YFWY¥XN kisgépek

27 939

Okostelefonok és okosórák

17 679

-ďY÷X_JPW­S^JP és mosógépek

7 322

+TWW¥X J2&,Ɠ*]YWJRJ )NLNYFQ

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

Egy friss fogyasztói kutatás (Oracle Retail) szerint az ellátási lánc és a szállítás késedelmei tönkretehetik az ünnepi ajándékozást. Az európaiak 39 százaléka már november közepén megkezdte az ünnepi vásárlást, vagy a szokásosnál korábban tervezi azt. A megkérdezettek 14 százaléka YºGGJY NX MFOQFSI· ƻ_JYSN F L^TWXFGG vagy garantált szállításért.

16 százalék több ajándékot tervez rendelni arra az esetre, ha egyes termékek késnének vagy nem érkeznének meg. 2021/49 FIGYELŐ | 9

2021. 12. 07. 16:46

| CÍMLAPON | BÍRÓ MARCELL

A NEMZETI ÖNRENDELKEZÉS MINDENEKELŐTT! 10 | FIGYELŐ 2021/49

F_10-13_Cimlap-BiroMarcell.indd 10

2021. 12. 07. 16:51

| CÍMLAPON | BÍRÓ MARCELL

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

BIRÓ MARCELL | A nemzeti önrendelkezés megtartása, illetve visszaszerzése az olyan kiemelt ágazatokban, mint a dohánytermék-kiskereskedelem, a szerencsejáték-szervezés, a végrehajtók és felszámolók világa, a bányaipar, valamint a kibervédelem. A Figyelőnek adott interjújában ezt nevezte meg legfőbb feladatának az október elsején létrejött, szerteágazó területek fölött őrködő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának az elnöke.

Két hónapja jött létre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Mi indokolta a törvény szerint a kormánytól független, az Országgyűlésnek alárendelt szervezet létrehozását? – A hatóság egy önálló szabályozó szerv, a jogalkotó célja pedig az volt, hogy egy stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezetet teremtsen olyan ágazatok számára, mint a dohány-kiskereskedelem, a szerencsejáték-szervezők, a végrehajtók és a felszámolók világa, valamint a bányászat. Ezen túlmenően arra is megbízást kaptunk, hogy hozzuk létre a Koncessziós Tanácsot. Eddig jellemzően háttérintézmények és a kabinet alá rendelt hatóságok látták el e szektorok felügyeletét, mostantól viszont egy egységes, önálló csúcsszerv. Erre más területen is akad példa, hiszen hasonló státuszban van a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. – Immár tehát a hatóság felügyeli a felsorolt ágazatokat, továbbá működteti a Koncessziós Tanácsot. Ezek látszólag egymástól meglehetősen elkülönülő területek. Miért éppen ezek integrálódtak az SZTFH-ba? – A jogalkotó okkal szervezte össze ezeket a szektorokat. Mindenképpen előny ugyanis, ha egy szervezetben összpontosul a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás, hiszen így a jogszabályok betartatásával összefüggő tapasztalatszerzés után szükség esetén rögtön lehetőség nyílik a szabályozási környezet módosítására. A szervezet egy olyan gyors reagálású egység, amely képes reflektálni a felügyelt piacoknál tapasztalható gazdasági és technológiai változásokra. Legalább ilyen fontosnak tartom, hogy a hatóság létrejöttével az érintett területeken az eddigi feladatokon túl képesek vagyunk piacfelügyeleti jellegű intézkedéseket tenni. Tehát nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az egyes ágazatok szereplői az előírásoknak megfelelő módon végzik-e a tevékenységüket, hanem a piaci folyamatokat is érdemben tudjuk figyelni, azokra a nemzetgazdaság és a magyar emberek érdekeinek megfelelő válaszokat vagyunk képesek adni. Lényegében úgy tudnám összefoglalni a hatóság jelentőségét, hogy a feladatunk a nemzeti szuverenitás megtartása, megszerzése és visszaszerzése a kiemelt ágazatokban. Egy tételmondatban megfogalmazva: a nemzeti önrendelkezés mindenekelőtt! Egyébként sem az Európai Unióban, sem globálisan nem példa nélküli egy ilyen hatóság. Főként az angolszász országokban alakult ki az a piacfelügyeleti hatósági forma, amelyhez leginkább hasonlít a magyar szerv. De mondhatnék más extrém példát is: Norvégiában a szerencsejáték és az alapítványok feletti hatósági jogkör egy kézben összpontosul.

– De miért éppen a szóban forgó területek számítanak kiemelteknek? – Az általunk felügyelt ágazatok több mint ötvenezer embernek adnak munkát, körülbelül 100-150 ezer fő megélhetését biztosítják, továbbá 650 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába. – Lássuk a szektorokat külön-külön! A szerencsejáték-szervezőkhöz tartoznak a Szerencsejáték Zrt. mellett a kaszinók, a kártyatermek és a lóversenyfogadás. Terveznek-e változtatni a felügyeletükön? – Álláspontom szerint amire feltétlenül fókuszálnia kell a hatóságunknak, az az online szerencsejáték-szervezés. Magyarországon az internetes sportfogadást a kizárólagos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. bonyolítja le. Mindeközben a társaság forgalmának a kétszeresét bonyolítják külföldi szolgáltatók által, kintről üzemeltetett illegális, szabályozatlan oldalak. Egyes becslések alapján a törvénytelenül folytatott online szerencsejátékok pénzügyi mértéke éves szinten eléri a 250 milliárd forintot. Ez két okból rossz. Egyfelől az európai mércével is kimondottan szigorú magyar játékosvédelmi szabályokat ezeknél nem tudjuk érvényesíteni. Másfelől jelentős annak az adóbevételnek az összege, amelytől így elesik a költségvetés. Ezért érdemben és hatékonyan akarunk fellépni ezekkel a külföldi játékszervezőkkel szemben. Nem felszámolni akarjuk az online formát, hanem gatyába rázni, szabályozott keretek közé szorítani. – A szerencsejáték-szervezők közül leginkább a kaszinók vannak reflektorfényben. A játéktermekkel szemben gyakori vád a sajtóban, hogy a büdzsébe befizetett adójuk mértéke a hozzájuk befolyt pénzekhez képest túl kicsi. – Amit említ, az leginkább a kirakat és valóban a reflektorfény, ugyanakkor megjegyzem, hogy 2010 óta a kaszinóktól befolyt koncessziós bevételek – a szerződések alapján – megnégyszereződtek. A magyarországi koncessziós díjak a legmagasabbak Európában. Ezért ha a tényeket nézzük, nem hiszem, hogy az említett vád helytálló lenne. – Az eddig szintén egy külön erre a célra létrehozott nonprofit zrt. által felügyelt dohány-kiskereskedelem helyzetét hogyan látja? A trafikok száma az elmúlt években valamelyest – mintegy hat százalékkal – csökkent. Ennek fényében kalkulálnak esetleg a koncessziós szabályok felülvizsgálatával? – Az átalakítás előtt körülbelül 43 ezer olyan kiskereskedelmi egység volt Magyarországon, ahol dohányárut lehetett venni. S mivel a kiskereskedelem jellemzően külföldi kézben van, az ebből származó bevétel jórészt nem magyar, hanem határon túli, multinacionális cégeknél realizálódott. A struktúraváltásnak köszönhetően viszont – ma 5892 trafik 2021/49 FIGYELŐ | 11

F_10-13_Cimlap-BiroMarcell.indd 11

2021. 12. 07. 16:51

| CÍMLAPON | BÍRÓ MARCELL

NÉVJEGY 1978-ban, Budapesten született. Jogász. 2010-ben kezdte meg kormányzati pályafutását, melynek folyamán közigazgatási államtitkárként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatali szervezetét vezette. Ezt követően a belügyminiszter kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015-ös megalakulásáig, ahol közigazgatási államtitkári kinevezést kapott. 2018-tól a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozó kormányzati igazgatási munkaszervezetet, a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette. Ez év október elsejével nevezték ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának az elnökévé. Nős, két gyermek édesapja.

működik egy jól ellenőrzött, zárt rendszerben – a dohánytermékek értékesítése a kisvállalkozók megélhetését szolgálja, egyúttal az ebből származó bevétel magyar adófizetők zsebébe kerül. A másik szempont pedig egy fontos társadalomés egészségpolitikai cél, jelesül a dohányzás visszaszorítása és a kiskorúak védelme, azaz a 18 év alattiak megakadályozása a cigarettavásárlásban. A számok azt mutatják, hogy a trafikrendszerre való áttéréssel érdemben sikerült csökkenteni a dohányzók számát. A felnőtt lakosság körében a nyolc évvel ezelőtti 30 százalékos arány körülbelül 24-re csökkent. Így szerintem a dohányboltrendszer – amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott – jó megoldás, működik, olyannyira, hogy szándékaink szerint más országokkal is megismertetjük majd ezt a szisztémát. – Szintén a hatóság őrködik a bírósági végrehajtók és a felszámolók szervezetrendszere felett. Elsősorban a devizahitelek bedőlése idején nagyon sok bírálat érte ezt a szakmát az alkalmazott gyakorlata miatt. Milyen változásokat lát szükségesnek a felügyeleti szisztémában? – A végrehajtókat illetően nagyon mélyről indultunk az átalakítás megkezdésekor, a korábban kialakult gyakorlatok ugyanis finoman szólva nem voltak megfelelők. Úgy vélem, a jogalkotó minőségi változást tudott elérni már azzal is, hogy jogi egyetem elvégzéséhez kötötte e munkakör betöltését, ez ugyanis „tisztulást” indított el a szakmában. De bőven vannak még teendők. A hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban: legyen jogszerű, szakszerű és empatikus. Sajnos vannak olyan élethelyzetek, amikor valaki eladósodik, és a legrosszabb esetben végrehajtási eljárás indul ellene. Ekkor az ember nagyon kiszolgáltatott helyzetben találja magát, ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb odafigyeléssel kezeltessék az ügye, mind emberiességi, mind szakmai szempontokat figyelembe véve. Ezt ki kell és ki is fogjuk kényszeríteni. – November közepén létrejött az SZTFH keretében működő, már említett Koncessziós Tanács. Kik alkotják ezt a testületet, s mi lesz a dolga? – A Koncessziós Tanácsot az SZTFH elnökeként vezethetem. A grémium munkájának a fontosságát jelzi, hogy a versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság részéről is az elnök lett a tanács tagja. Feladata a koncessziós joggyakorlat egységesítése, irányelvek, ajánlások megfogalmazása, adott esetben jogszabály-módosítások kezdeményezése a kormánynál vagy

az Országgyűlésnél. A koncesszió egy észszerű finanszírozási eszköz lehet, amely gyarapítja az állami vagyont. A konceszszió eredményeként a tulajdon továbbra is az államé, ami pedig időközben megépül, az szintén hozzá kerül. Ellentétben az olyan, jelenleg is használatban álló, nagy értékű ingatlanok eladásával, amelyekről mostanság olvasni lehet az újságokban. – Ugyanakkor a koncessziókkal összefüggésben akarvaakaratlan felidéződnek az évekkel ezelőtti rossz példák, köztük az M5-ös autópályával kapcsolatos szerződés. – 2010 előtt valóban akadtak rossz példák. Ilyen volt az M5-ös koncessziós szerződése, melynek nyomán akkortájt nemcsak az ország, hanem Európa legdrágább sztrádája is ez volt. Egyes sajtóhírek szerint az M5-ös és az M6-os autópálya koncessziója együtt mintegy háromezer milliárd forintos ráfizetéssel járt. És megkockáztatom: ha 2010 előtt létezett volna egy olyan, kormánytól független szervezet, amely az ilyen kontraktusok fölött őrködik, akkor mindezt meg is lehetett volna akadályozni. A tanácsnak éppen az a feladata, hogy ezt az egyébként Nyugat-Európában igencsak bevett finanszírozási formát Magyarországon is olyan mederbe terelje, amelyben szakszerűen, jogszerűen, a nemzetgazdaság és a magyar emberek érdekeit szolgálva működhet. – A dohánytermék-kiskereskedelem, mint említettük, már jó ideje koncessziós rendszerben zajlik, de a jövőben az autópálya-építés és -üzemeltetés, valamint a hulladékgazdálkodás is koncesszorokhoz kerülhet, s meglehetősen hosszú időre. Milyen érvek szólnak ezek mellett? – Tudomásom szerint a kiírt pályázatokat még nem bírálták el, de mindkét esetben lehet létjogosultsága ennek a finanszírozási formának. A hulladékgazdálkodás jelenlegi rendszere nagyon elaprózott, területileg rendkívül eltérő adottságok vannak. S kétségeim vannak afelől, hogy – az EU szigorodó környezetvédelmi előírásainak is megfelelve – így megvalósulhat-e a hatékony üzemeltetés. Ezért észszerűnek tűnik, hogy a hulladékkezelési feladatokat egy olyan integrátor végezze, amely az ország teljes területén egységes elvek mentén megszervezve képes eredményesebbé tenni a folyamatot, egyúttal a szolgáltatás színvonalát is érezhetően tovább javítani. A másik terület, az autópályák fejlesztése elsősorban versenyké-

12 | FIGYELŐ 2021/49

F_10-13_Cimlap-BiroMarcell.indd 12

2021. 12. 07. 16:51

| CÍMLAPON | BÍRÓ MARCELL

pességi kérdés. A kormány célja az, hogy tíz éven belül minden sztráda elérje az országhatárt, továbbá a megyei jogú városok összeköttetésben legyenek a gyorsforgalmi úthálózattal. Emellett leszögezte a kabinet, hogy az országnak nem lehet olyan pontja, ahonnan harminc percen belül nem érhető el valamely gyorsforgalmi út. Hozzátartozik ugyanakkor ehhez a kérdéshez, hogy az unió világossá tette: a 2027-ig tartó költségvetési ciklusban nem biztosít közösségi forrásokat az úthálózat-fejlesztésre. Így vagy a hazai büdzséből történő finanszírozás, vagy a hitel, vagy a koncesszió marad. Utóbbi olyan megoldás, amely biztosíthatja, hogy a fejlesztések nem növelik az államháztartási hiányt, és az építéssel járó kiadások nem nyomják agyon a költségvetést, így lehetőség nyílik a kormányzat számára arra, hogy más fontos ügyeket finanszírozhasson, mint például az adócsökkentés vagy a magyar családok támogatása. – Az M5-ös autópálya koncessziós szerződését mint intő példát tanulmányozzák majd, mielőtt megkötik az új kontraktusokat? – A Koncessziós Tanács jelenleg is vizsgálja a szerződés azon pontjait, amelyek a nemzetgazdaságra nézve hátrányosak voltak. Egyébként az összes eddigi megállapodást értékeljük, s terveink szerint egy olyan ajánlást adunk ki, amely útmutatóul szolgálhat a későbbi kontraktusok megkötéséhez. – Egy őszi törvénymódosítás eredményeként januártól tovább bővül a hatóság feladatköre a bányafelügyelettel. Milyen okból történt ez a hatáskör-kiegészítés? – A föld méhének a kincse a magyar állam tulajdona. Ehhez képest kevesen tudják, hogy hazánkban – az 1990-es évek privatizációinak eredményeként – a kitermelhető, az építőiparban felhasználható ásványi nyersanyagok szempontjából a legnagyobbnak számító bányavállalatok közül az első öt külföldi kézben van. A nettó árbevételt tekintve pedig az első tízben sincs magyar bányászati vállalkozás. Ezért nagy a felelősségünk abban, hogy a jövőben olyan szabályozási környezetet alakítsunk ki, amely hatékonyabbá tudja tenni a hatósági, jogalkotási feladatok ellátását. Amikor bányákról van szó, sokak szeme előtt azonnal arany- vagy szénhidrogén-kitermelő objektumok jelennek meg, pedig nagy részük külszíni fejtésű, és az építőipari alapanyag-ellátás szempontjából rendkívüli jelentőségű. Noha Magyarországnak számos olyan ásványkincse van, amelyből önellátó lehetne, a közelmúltban mégis ellátási gondok voltak tapasztalhatók az építőiparban. Ezért ezen a területen előtérbe kerülnek majd a piacfelügyeleti teendőink. A legnagyobb külföldi szereplők részesedése akkora, hogy érdemben képesek befolyásolni a hazai építőipart, innen nézve ez pedig már ellátásbiztonsági kérdés. – Tudomásom szerint a szervezet kibervédelmi kérdésekkel is foglalkozik majd. Így van-e, és ha igen, konkrétan milyen feladatok tartoznak majd hozzá? – Manapság napjaink nagy részét már a kibertérben töltjük. Jogos igény, hogy a kapcsolattartás, a napi ügyintézés és a munkavégzés folyamán biztonságban érezzük magunkat. Ezt felismerve az Európai Unió elfogadott egy rendeletet, amely előírja, hogy valamennyi elektronikai eszközt megfe-

lelő kiberbiztonsági védelemmel kell ellátni. Hogy ezt a gyártó megtette-e és miként, azt a piacon működő szakmai szereplők fogják auditálni. A hatóságunk teendője pedig az, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében felügyelje ezeket a tanúsítókat. A feladatunk két szempontból is hasznos: egyrészt elősegíti a hazai gyártású, fejlesztésű termékek, szolgáltatások kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelését, másrészt az egyre bővülő kiberbiztonsági iparágban megjelenő innovatív magyar vállalkozásokat támogatni tudjuk abban, hogy az európai piacon sikerrel mérettessék meg magukat.

A koncesszió egy észszerű finanszírozási eszköz lehet, amely gyarapítja az állami vagyont. – Milyen szervezeti háttérrel működik az SZTFH? – Az elvem az, hogy lehetőség szerint ne dolgozzanak többen a szervezetnél, mint az elődszervezeteknél összességében. Most 146-an vagyunk. A bányahatóság integrációjával ez a szám várhatóan növekedni fog. – Összességében mit szól azokhoz a bírálatokhoz, amelyek szerint az SZTFH létrehozásával a kormányoldal gyakorlatilag „kiszervezte az államot” egy szuperhatóságba, hogy szűkítse egy jövőbeli, esetlegesen nem fideszes vezetés mozgásterét? – Ami a bírálatokat illeti, fontos megjegyezni, hogy jelenleg kampányidőszak van, jövőre országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Ennek a folyamatnak pedig nemcsak a politika, hanem mindenki a részese, az egyes emberektől kezdve a legnagyobb cégekig. Azonban ha szemügyre vesszük a tényeket, látszik: a hatóság felállítása egy nemzetközi szinten is bevett megoldás, ráadásul nem kiszervezésről, hanem a parlament felől nézve sokkal inkább „beszervezésről” van szó. Hiszen az Országgyűlés mint a legfőbb népképviseleti szerv felügyelete alá kerülnek ezek a hatósági feladatok. Ezzel nemhogy nem csökken a parlament kontrollja, hanem éppen ellenkezőleg: nő. HELMECZI ZOLTÁN 2021/49 FIGYELŐ | 13

F_10-13_Cimlap-BiroMarcell.indd 13

2021. 12. 07. 16:51

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JELENTŐSEN TÖRLESZTJÜK AZ ADÓSSÁGOTd

KÖTVÉNYCSERE | A korábbi 430 millió dolláros előtörlesztés után ezúttal 1300 milliárd forint értékben törlesztett elő kötvényeket a magyar kormány – jelentette be Facebook-videóban Varga Mihály pénzügyminiszter.

Magyarország 1300 milliárd forint értékben cserélt rövid futamidejű államkötvényt hosszú, 8 és 20 év közötti kötvényekre az idén – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Elmondása szerint a javuló futamidővel a kamatváltozások csak tompítottan, több év alatt jelennek meg a kamatkiadásokban. Hozzátette: ez komoly erősítő szerepet játszik a költségvetési folyamatokban is, a kamatkiadások jobban tervezhetővé válnak. „Ez biztonságot jelent az ország számára, hiszen csökkennek a kockázatok” – mondta a tárcavezető. A mostani 1300 milliárd forintos és a korábban bejelentett 430 millió dolláros előtörlesztéssel hazánk államadósságának a mérséklése stabil lábakon áll – öszszegezte mondandóját Varga Mihály. A korábbi előtörlesztés azt is jelenti, hogy mintegy 10 milliárd forintnyi megtakarítást lehetett elérni, miközben az államadósság futamideje hosszabbodni tudott. A tavalyi kimutatások alapján a 2020-as adósságcsere mintegy 400 millió dollár értékben zajlott le. Ennek az a lényege, hogy a tartozás mennyisége nem növekszik, csak az átlagos lejárati idő bővül ki. A szakpolitikus a Figyelőnek írt legutóbbi véleménycikkében azt hangsúlyozta, hogy bár lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezésekor, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell

Erősítő szerep a költségvetési folyamatokban. megcélozni”. A pénzügyminiszter egyúttal megállapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül esetünkben a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Idetartozik, hogy az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott monitoringja harmadik alkalommal ér-

tékelte az államadósság-mutató alakulására hatást gyakorló tényezőket. A 2021 novemberéig rendelkezésre álló adatok alapján az index ez évre tervezett értéke betartható – derül ki a szervezet szakértőinek elemzéséből, miszerint az államadósságra ható tényezők az idén jellemzően kedvezően alakultak, ezzel párhuzamosan azonban a járvány negyedik hulláma és a világgazdaságban tapasztalható keresleti-kínálati súrlódások miatt a dinamikus gazdasági gyarapodás fennmaradását veszélyeztető kockázatok is növekednek. A bővülés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azáltal, hogy a koronavírus tekintetében az átoltottsági arány magas szintje esetén elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések – tették hozzá a közgazdászok. SZAJLAI CSABA

KÖZÉP-EURÓPA A HÚZÓERŐ Az EU öt leggyorsabban növekvő gazdaságából hármat a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagországai adnak – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az együttműködési szervezet kormányfői találkozója után, a montenegrói Budvában. Mint mondta, a járvány utáni kilábalás mellett az uniós bővítési politikáról, az energiapolitikai és a migrációs kihívásokról is tárgyaltak az államok vezetői. Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU-s bővítési politika folytatódjon, az Európai Unió tovább bővüljön a nyugat-balkáni térség irányában. S ez nemcsak a mi érdekünk, hanem a közösségé is – nyilatkozott a tárcavezető. Rámutatott: az Európát sújtó energiaválság közepette még hangsúlyosabbá és megalapozottabbá vált hazánk azon törekvése, hogy hosszú távon megbízható forrásokból és megfizethető áron biztosítsa a fogyasztók energiaellátását. Hozzátette: Magyarországon ez már most is biztosított, a magyar családok védve vannak az emelkedő áraktól, de a kormány nyitott minden olyan működőképes megoldásra, amely versenyképes áron képes bővíteni a gázellátás forrásait és tranzitútvonalait. Emellett az energiaellátás és a régió fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a KEK-tagországok közötti kapcsolatok fejlesztése is.

14 | FIGYELŐ 2021/49

F_14_makro.indd 14

2021. 12. 07. 16:47

A MAGYAR EXPORT GLOBÁLIS SIKERÉNEK PÉNZÜGYI MOTORJA

MAGYARORSZÁG FĴá¶èþqzþF ࢕Ĕeĵ¥Ä òGeF Finanszírozási és biztosítási megoldások ơˉɢȶɭʋɐɭɃȇ࡬ ʽŔȍŔȟǫȥʋ ȇʧȍljɃȍƎǫ ʽơʽɐǫȇ ɽ˖ŖȟŖɭŔ Ƣɽ Ŕ˖ ơˉɢȶɭʋŹơɽ˖Ŗȍȍǭʋȷ ʽŖȍȍŔȍȇȶ˖ŖɽȶȇȥŔȇࡳ

exim.hu

EXIM Hungary

F_15_exim_hirdi.indd 15

exim.hu

2021. 12. 07. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VERSENYBEN AZ EMBER ÉS A VÍRUS

MAURER SZEMERE | A megvalósult egészségipari beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek. Ezzel a munkavállalók állása biztosított, a cégek pedig az exportpiacokon is erősebbek lesznek – mondta a Figyelőnek a Századvég egészségügyi üzletágának a vezetője.

A kormány gazdaságfejlesztési forrásokból az ellátásbiztonság növelése érdekében csak tavaly 100 milliárd forintot különített el a hazai egészségipar részére – mondta Maurer Szemere. Mint részletezte, a Pénzügyminisztérium Egészségipari támogatási programjának a keretében összesen 67 milliárdos állami pénzt osztott szét termelő cégeknek, míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy Ginop-pályázattal a hazai tulajdonú kkv-k számára nyújtott 22 milliárdos pályázati forrást. A szakember kifejtette: a támogatások GDP-arányos mértéke megegyezik a német egészségiparnak biztosított dotációkéval. Szerinte a legfontosabb mutató az, hogy az így megvalósult beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek, amivel a munkavállalók állása biztosított, a cégek pedig az exportpiacokon is erősebbek, versenyképesebbek lesznek, s hozzájárulnak a nagyobb gazdasági teljesítményhez.

Maurer Szemere úgy vélekedett: nemcsak a járvány aktuális hulláma által támasztott problémák kezeléséről van szó, hanem egy iparág valódi, hosszú távon történő megerősítéséről is. További pozitívum, hogy gyors volt a folyamat: 2020 első fél évében nyíltak meg az állami pályázati lehetőségek, az esztendő második felében eljutottak a felek a támogatási szerződések aláírásáig, 2021 nyarán már sorra avatták fel az állami szubvencióval alapított új üzemeket, azóta pedig zajlik a termelés. Az egészségipar az egyik legtőkeigényesebb ágazat, dinamikus a fejlődése, ezért a gyors és jól elhelyezett állami dotációkkal lehet csak növelni a versenyképességet.

A szakember elmondta: a kedvezményezett cégeket leginkább nem a profilváltás, hanem a profilbővítés jellemezte. A több mint száz támogatott vállalkozás egy jó része már korábban is gyártott egészségipari termékeket. A beruházások mérete átlagosan egymilliárd forint körül alakult – ezek elsősorban vidéken valósultak meg. Az üzletágvezető arra is kitért: jól látszik, hogy a pandémia idején szintén stratégiában gondolkodik a kormányzat, lehetőség szerint felkészülve a jövőbeli folyamatokra. A járvány első hullámában a kellő időben bevezetett védelmi szabályok azt biztosították, hogy az egészség-

ügyi ellátórendszer felvértezze magát egy nagyobb terhelésre is. Ennek eredményeként a lélegeztetőgépek terén többszörösen biztosított a felszerelés, de a kórházi ágyak népességarányos száma is nálunk az egyik legmagasabb, továbbá a higiéniai termékek és védőfelszerelések tekintetében önellátók lettünk. Ezzel egy időben az egészségügyi dolgozók és az orvosok egyaránt fizetésemelésben részesültek.

KÜZDELEM TÉRBEN, IDŐBEN

Maurer Szemere rámutatott: egyértelmű, hogy a pandémiával még egy ideig – valamilyen formában – együtt kell élni, de az is világos, hogy a lezárások, korlátozások hosszú távon nem jelenthet-

FOTÓ: GETTY IMAGES

FELKÉSZÜLTSÉG

16 | FIGYELŐ 2021/49

F_16-17_egeszsegipar.indd 16

2021. 12. 07. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nek megoldást. „Éppen ezért a vakcina az egyetlen olyan megoldás, amely legalább középtávon kiszámítható támogatást biztosít a járvány elleni küzdelemhez” – hangsúlyozta a szakember. A jelenlegi időszak nagyon nehéz, de vészhelyzetről és összeomlásról szó sincs. Ezzel szemben a romániai járvány csúcsán már nem tudták ellátni a betegeket az országhatárokon belül, ezért hazánk is segített ápoltak átvételével. Szlovákiából már alacsonyabb népességarányos betegszám mellett is túlterhelődésről érkeztek hírek, sőt a követendő modellnek tartott Németországban és Ausztriában

A jelenlegi állapotot elemezve hozzátette: a pandémia elleni küzdelem két dimenzióban – térben és időben – zajlik. „Térben korlátozni tudjuk a vírus terjedését lezárásokkal, karanténokkal, azonban ez hosszú távon aránytalanul nagy áldozatokat kíván, ráadásul megtizedeli a védekezéshez szükséges gazdasági erőforrásainkat. Időben a minél magasabb átoltottsági szint elérésével vagyunk képesek lassítani vagy akár visszafordítani a járvány terjedését. Hogy pontosan hány százaléknál van a határ, azt nehéz megmondani, de talán felesleges is ilyen jóslásokba bocsátkozni” – mondta az üzletágvezető. Mint folytatta, ehelyett inkább azokra a tudományos tényekre érdemes figyelni, amelyek az oltások védelmező hatását támasztják alá. Itt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vakcinák nem a fertőzés, hanem a súlyos lefolyású betegség ellen védenek nagy hatékonysággal.

ELEGENDŐ OLTÓANYAG

szintén válságállapotról beszélnek. Jelenleg Magyarországon is súlyos a helyzet, ugyanakkor a járványügyi statisztikákat mélyebben elemezve az is látszik: a hospitalizációs adatok a korábbinál jóval nagyobb napi esetszámok mellett keletkeztek. „A vírus delta-variánsa által előidézett, rendkívül brutális hullámot sem a 60-70 százalékos átoltottság, sem az idejében felkészített ellátórendszer nélkül nem vészelné át így az ország. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük szomszédaink katasztrófáját, szükséges, hogy a jelenlegi lakossági átoltottsági szint legalábbis fennmaradjon, de lehetőség szerint tovább növekedjen” – vélekedett a szakértő.

Az új variánsokkal szemben kellő védettséget nyújtanak a vakcinák? – kérdeztük. Maurer Szemere szerint sokan fekete-fehér, igen-nem válaszra számítanak, valójában azonban a védettség nem eldöntendő kérdés, hanem egy aktuális állapot, amelyet fenn kell tartani az oltóanyagokkal. A megoldást éppen ezért abban látja: a kormánynak továbbra is mindent meg kell tennie azért, hogy elegendő készítmény álljon rendelkezésre. Megjegyezte: a 28 millió dózisból eddig 15 milliót használtunk fel. Mint magyarázta, a koronavírus mutálódása egészen biztosan nem áll meg, azaz a jövőben további görög betűkkel lesz kénytelen megismerkedni a közvélemény, az új mutációk pedig ma még előre nem látható módon „viselkednek” majd. Közben persze a vakcinák fejlesztése is folytatódik – egészen biztos, hogy idővel új vagy továbbfejlesztett oltóanyagok is rendelkezésre állnak. Ez egy folyamatos verseny ember és vírus között. A helyes döntés egy ilyen változó környezetben az, hogy mindig legyen elegendő szer az országban, ugyanakkor ne kötelezzük el magunkat esetleg évekkel előre egy-egy típus mellett, hiszen ké-

sőbb sokkal hatásosabb készítmények is elérhetővé válhatnak. „Ami tegnap a legjobb volt, az nem biztos, hogy holnap is az lesz. A közvélemény és a média elsősorban a múltbéli információk alapján értékel, egy kormányzatnak azonban előre kell terveznie, és a kiszámíthatatlan változásokra a lehetőségek szerint felkészülnie. A magyar vakcinabeszerzés terén a több lábon állás az én szememben ezért nem csak mennyiségi értelemben jelent nagyobb biztonságot és stabilitást” – vélekedett a szakértő.

JÖHET A VAKCINAGYÁR

A hazai oltóanyag-előállításra rátérve a Századvég üzletágvezetője arról beszélt: a pandémia megmutatta, hogy a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha a határainkon belül is van gyártási kapacitásunk. Így ugyanis az ország nem lesz kiszolgáltatva sem a brüsszeli szerződéseknek, sem a gyártó ország üzleti, bel- és geopolitikai viszonyainak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy gazdasági szempontból szintén fontos lépés lehet a hazai vakcinagyártás, hiszen ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus még sokáig velünk marad, nagy mennyiségben van szükség védőoltásra. „Amennyiben megvan itthon az ehhez szükséges szaktudás és technológia, akkor miért ne teremtsünk magasan képzett munkahelyeket, miért ne váltsuk ki az importot, sőt akár miért ne mi váljunk exportőrökké?” – mondta Maurer Szemere. Emlékeztetett: a debreceni oltóanyaggyár alapkövét szeptemberben helyezték el, a beruházás folyamatban van, a kormányzat pedig elkötelezett amellett, hogy 2022 végére minden rendelkezésre álljon az előállítás beindulásához. Úgy vélekedett: egy vakcinagyár természetesen nemcsak épület és berendezés, hanem tudás és technológia is. Az üzem ezért úgy létesül, hogy többféle készítmény gyártására legyen alkalmas. Jelenleg is zajlik a hazai fejlesztésű oltóanyag kutatása, amelyet az üzemben gyárthatnak majd. Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szputnyik és a Sinopharm licencének a megszerzéséről folytat tárgyalásokat. A gyárban nemcsak koronavírus elleni vakcinát állíthatnak elő, hanem más oltóanyagot (pl. influenza ellenit) is. A tervek szerint évente 20 millió dózist készítenek majd Debrecenben, ez pedig bőven lefedi a hazai igényeket – a többletből akár exportra is juthat. PINDROCH TAMÁS 2021/49 FIGYELŐ | 17

F_16-17_egeszsegipar.indd 17

2021. 12. 07. 16:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EURÓPA FILMGYÁRTÓ KÖZPONTJA LETTÜNK

KÁEL CSABA | Magyarország mára Európa filmgyártó központja lett, de ahhoz, hogy ezt a pozíciónkat megőrizzük és megszilárdítsuk, fejleszteni kell például a hazai stúdióinfrastruktúrát, erősíteni szükséges a szakemberképzést és ösztönözni kell a koprodukciók létrejöttét – mondta a filmipari kormánybiztos a Figyelőnek. A szakember az interjúban a mozik helyzetéről, a streamingszolgáltatásokról, valamint a sokat emlegetett, nagyszabású Hunyadi-sorozatról is beszélt.

18 | FIGYELŐ 2021/49

F_18-20_kael_csaba.indd 18

2021. 12. 06. 16:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY Kossuth- és Nádasdy-díjas film- és színházi rendező, producer. 1961-ben, Miskolcon született. Építőmérnöki diplomája megszerzése után, 1989-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziós rendező szakát. Több mint négyszáz reklámfilmet, valamint számos videóklipet, játék- és dokumentumfilmet rendezett, köztük a 2002-ben világszerte bemutatott, nagy sikerű Bánk bán operafilmet. Színpadi rendezőként 1999-ben debütált, több mint 40 előadást rendezett. 2011 óta a Müpa vezérigazgatója. 2013-tól a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének az elnöke, 2020-ban indította útjára a Bartók Tavaszt és a Liszt Ünnepet. 2017-ben ő rendezte meg a Fina vizes vb megnyitóját. 2019-ben nevezték ki a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztossá.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

A 2020. január 1-jén megalakult Nemzeti Filmintézet igazgatóságának az elnöke.

Még nem zártuk le 2021-et, de az már most látszik, hogy az idén átlépi a 200 milliárd forintot a magyar filmipar költése, ami rekordnak számít. Mekkora volumenű növekedést jelent ez a korábbi évekhez képest, illetve ebbe beleszámítják-e a nálunk forgatott külföldi produkciók itt elköltött forintjait is? – Ez a hazánkban gyártott összes magyar és nemzetközi filmes produkció által elköltött pénz. A Nemzeti Filmiroda úgy számítja ki ezt az összeget, hogy az előállítók, azaz a gyártó cégek előzetesen regisztrálják a Magyarországon várható költéseiket, ez alapján igénylik ugyanis a 30 százalékos adó-visszatérítést. Az eddigi csúcsot a 2019-es esztendő tartotta, amikor a filmipari költések meghaladták a 164 milliárd forintot. Ha figyelembe vesszük, hogy ez az év is a koronavírus-járvány árnyékában telt, azt mondhatjuk, hogy a 200 milliárd óriási eredmény.

– A Nemzeti Filmintézet (NFI) mint a magyar mozgóképszakma irányításáért felelős szervezet mekkora összeggel támogatta az idén elkészült alkotásokat? – Fontos leszögezni, hogy a magyar mozgókép támogatása nemcsak mozifilmeket jelent, hanem más formátumokat, sorozatokat és televíziós alkotásokat is. Az általunk biztosított finanszírozás nagyjából évi 16-17 milliárd forintosra tehető. A most futó produkciók közül kiemelném Eperjes Károly Magyar Passióját, a Vadlovak című csodás természetfilmet, s most érkezik a mozikba a Dobó Kata által rendezett El a kezekkel a Papámtól! című családi film; a készülők közül pedig az Antall József néhai miniszterelnök életét bemutató Blokádot, valamint a Hadik András huszártisztről szóló történelmi kalandfilmet. Magyarországon egyébként nagyon el vannak kényeztetve a producerek, mert akár százszázalékos állami támogatásból is elkészíthető egy mű. Ez nagyon ritka a világban. A filmintézet igyekszik ösztönözni a koprodukciókat, hogy az alkotók kitekintsenek a piacra. Ez közös érdek, hiszen ha nemzetközi együttműködésben készül egy alko-

tás, akkor az nem csupán a 10-15 milliós magyar nyelvű közönségnek szólhat, ennek megfelelően pedig több bevételt hoz. – Jankovics Marcell már nem élhette meg utolsó rendezésének, a Toldi-sorozatnak a tévés vetítését. Ugyanakkor nem kétséges, hogy Arany János elbeszélő költeményének az NFI által támogatott, készülő egész estés verzióját is örömmel fogadta volna a Kossuth-díjas rajzfilmrendező. Hogyan áll ez a mozifilm? – A Kecskemétfilmben szünet nélkül folynak a munkálatok. A tervek szerint a filmszínházi változat Jankovics Marcell születésnapján, jövő októberben lesz látható. A pandémia okán jelentős mértékben felhalmozódtak a produkciók. Az NFI támogatási tevékenysége folyamatos volt, hogy a korlátozások alatt is munkát biztosítsunk a szakmának. A különböző formátumokban mintegy 250 alkotás készül, és több mint 30 kész mozifilmünk van a polcon, amelyet még nem tudtunk bemutatni. A most debütálók között is jó pár olyan van, amely két évvel ezelőtt készült el. – A mozik hogyan állnak a magyar filmek vetítéséhez? – Úgy fogalmaznék, hogy a forgalmazók és a mozik egyaránt óvatosak. Ezért egy olyan rendszer kialakítását tervezzük, amely bátorítaná őket, elsősorban a filmszínházakat, hogy minél több magyar produkció – minél tovább – legyen műsoron. A helyzetünk nem könnyű, tekintve a hollywoodi művekkel kapcsolatos hatalmas promóciót. Egy ilyen versenyhelyzetben kell megtalálnunk a megfelelő megoldást, megismertetni a magyar filmeket a széles közönséggel. Ennek érdekében bevezettünk egy új marketingtámogatási rendszert, melynek lényege, hogy ha egy alkotás NFI-támogatással forog, akkor a segítségünkkel a szakemberek már a gyártás alatt elkezdhetik építeni a promóciós stratégiáját. – Említette, hogy nemcsak mozikba szánt produkciókat támogat az NFI, hanem többek között sorozatokat is. Nem a legolcsóbb műfajról van szó, ezt tudjuk. – Ez így van, de azt kell látni, hogy ma már kicsit arisztokratikus hozzáállásnak nevezhető a csak a mozis forgalmazásra való fókuszálás, hiszen világszerte egyre inkább hódítanak a televíziós, a streaminges formátumok, elsősorban a sorozatok. Ezért mindegyik területet el kell látni munícióval, sőt kombinálni is szükséges őket. Jó példa erre Martin Scorsese 2019-es filmje, Az ír (The Irishman), amelyet nemcsak a Netflixen mutattak be, hanem a mozikban is, és 2021/49 FIGYELŐ | 19

F_18-20_kael_csaba.indd 19

2021. 12. 06. 16:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

azt hiszem, ebből szintén tanulnunk kell. A szériagyártás nagyon komoly iparág, amely rendkívül munkaerő-igényes. Természetesen vannak és lesznek is a hazai közönségnek szóló sorozatok, de az elejétől fogva a nemzetközi piacban érdemes gondolkodni, mert mint ön is említette, olyan nagy ezek költségvetése, hogy a magyarországi piac ehhez kissé szűkös. Ezért lényeges, hogy e produkciók minél több helyre jussanak el, amire van is lehetőség, a streamingszolgáltatók érdeklődnek irántuk. Az elmúlt két évben összességében több mint 200 tévére, illetve streamingfelületre készülő filmet támogattunk. Ezek között van például az aradi vértanúk emlékére alkotott Magyar Golgota, a Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívóról forgatott Egy mindenkiért című portré vagy az Áldozatok 2006, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmje, amelyet a tévébemutató után már több tízezren néztek meg online. Hozzátenném, hogy egy évvel ezelőtt elindítottunk egy magyar streamingszolgáltatást, a Filmiót, amellyel első körben főként felújított filmklasszikusokat tettünk közkinccsé. Jelenleg mintegy négyszáz alkotás érhető el kiváló minőségben, s folyamatosan érkeznek a legújabb magyar filmek is, egyenesen a mozikból. – Milyen hírekkel tud szolgálni a régóta várt Hunyadi-sorozatról? – Egy hatalmas vállalkozást támogatunk. Az előkészítési munkálatokon már gőzerővel dolgoznak az alkotók: látványtervezés, helyszínkeresés, szereplőválogatás. A közönség várhatóan 2023 második felében láthatja az első epizódokat. Egy minden képzeletet felülmúló produkcióról van szó, rengeteg színésszel, jelentős statisztériával. Fel kell építeni a XV. század magyarországi reneszánszának az előzménykorszakát. Lenyűgöző egyébként Hunyadi János életművének a drámaisága, a változatossága és a példaértéke. A sorozat célja, hogy végigmenjünk a főhős egyes korszakainak a stádiumain, s így felfoghassuk, mekkora hőstett volt, amikor Nándorfehérvárnál megállította az ottomán seregeket, megvédve ezzel hazánkat és gyakorlatilag az egész keresztény Európát. – Hogyan jellemezné a nemzetközi pozíciónkat a filmes területen? – Magyarország mára Európa filmgyártó központja lett. Ezt a pozíciónkat egyrészt meg kell őriznünk, másrészt meg-

szilárdítanunk. Ennek egyik kulcseleme az, hogy nemcsak bérmunkára buzdítjuk a filmeseket, hanem a már említett koprodukciók készítésére is. Hangsúlyoznám, hogy a magyar kreatív szakemberek folyamatosan bizonyítanak. Hollywoodban is ott van a kezük nyoma. De természetesen a hazai filmesek szintén támaszkodhatnak a világszínvonalú szakembergárdánkra. Ugyan nem mindig egyszerű őket elérni a külföldi elfoglaltságaik miatt, de kifejezetten szeretnek hazai produkciókban dolgozni, a magukénak érzik őket. – A külföldi alkotók Magyarországra csábításához elég pusztán az adókedvezmény, vagy másra is szükség van? – Az adó-visszatérítés nagyon lényeges, de önmagában kevés. A 30 százalékos mértéket több európai ország is kínálja a filmeseknek. Hazánk előnye, hogy az erre a célra rendelkezésre álló keret felülről nyitott, azaz szükség esetén bővíthető. De ez még mindig nem elégséges versenyelőny. A másik fontos aspektus a régi filmkészítési tradíciónk. Itt jegyezném meg, hogy a magyar mozgókép az idén ünnepli a 120. születésnapját, melynek alkalmából a Ludwig Múzeumban megrendeztük a Nagylátószög című, az 1901 óta eltelt évtizedek kultúrkincseit bemutató kiállítást, mely a 30 ezer látogatójával kiemelkedő siker lett. A kérdésre visszatérve: hazánknak kivételes adottságai vannak. Négy évszakos ország vagyunk, gazdag, változatos az épített környezet. Számos olyan helyszínünk van, amely hasonlít például Berlin, Párizs vagy Róma egyes részeire. Szintén meghatározó a főváros körüli, könnyen megközelíthető stúdiók hálózata, amely nem csak a filmintézet beruházásában megvalósuló fóti műterembővítéssel fejlődik majd jelentősen, ugyanis magánbefektetőknek is vannak stúdióépítési terveik. – A fóti beruházás hogyan áll? Mikorra és mekkora területtel bővülhet a stúdiókomplexum? – Az egész ágazat infrastruktúráját folyamatosan fejleszteni kell, hiszen a kreatívipar eszméletlen tempóban változik. A járványt is arra használtuk ki, hogy a fóti

telepet négy új stúdióval, összesen tízezer négyzetméteres kapacitással bővítsük. Ez egyébként minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló filmipari fejlesztése. Hamarosan kezdődnek az építési munkálatok, a tervek szerint 2023-ra elkészül az összes új stúdió. Ennek eredményeként ötszörösére nő a fóti kapacitás. Ma egyébként éppen a stúdiók száma jelenti az egyik korlátját az ágazat további fejlődésének, de e beruházással ez a hiányosság jelentősen mérséklődik majd. – Miként biztosítható a szakemberutánpótlás egy ilyen speciális ismereteket igénylő ágazatban? – Kifejezetten fontos feladatunk a szakemberképzés, és nemcsak a művészeti területeken, hanem a műszaki-technikai munkák tekintetében is. Az NFI pályázati úton támogatja ezt, a szektor szereplőivel egyeztetve a piaci igényekről. Saját képzéseket is szervezünk, s a pályaorientációban szintén tevékeny a képzési igazgatóság csapata – meg kell ismertetni a fiatalsággal a filmes szakmákat és a filmkészítés varázslatos világát. – Az idén is sok külföldi sztár és alkotó jött Magyarországra forgatni. Legutóbb például Mel Gibsonnal lehetett találkozni Budapest utcáin. Ezek szerint a nemzetközi filmipar gyorsan túllendült a Covid okozta nehézségeken, és visszatért hazánkba? – Kulcsfontosságú volt, hogy amikor kitört a járvány, erőteljesen kommunikáltuk Hollywood felé, hogy mi nem zárunk be. A lehető leggyorsabban, a régióban elsőként olyan szabályokat alkottunk, amelyek lehetővé tették a forgatást. S bár első ijedtükben, a múlt év márciusának közepén hazamentek a külföldi stábok, néhány hónappal később, nyáron már vissza is tértek. Ennek köszönhetően készült el például a Dűne című nagy sikerű sci-fi. A koprodukciós fronton is komoly eredményeket értünk el. Hét ilyen filmmel büszkélkedhetünk, köztük világforgalmazásúakkal is. Ilyen például a márciusban megjelenő Mrs. Harris Goes to Paris. Az idei magyarországi „sztárfelhozatal” egyébként nagyon színes volt. Cate Blanchett, Kevin Hart és Jamie Lee Curtis a Borderlandsen dolgozott, Oscar Isaac és Ethan Hawke a Moon Knight forgatására jött. Emma Stone, Mark Ruffalo és Willem Dafoe a Poor Things című filmen munkálkodott, az Oscar-díjas Casey Affleck Laurence Fishburne-nel a Slingshot című sci-fi thrillerben szerepel, Mel Gibson pedig a The Continental című minisorozatot forgatja. HELMECZI ZOLTÁN

20 | FIGYELŐ 2021/49

F_18-20_kael_csaba.indd 20

2021. 12. 06. 16:16

PR

SZÁZMILLIÓ FORINTTAL TÁMOGAT GYERMEKEKET SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNYOKAT AZ MVM Az MVM Csoport idén tizennegyedik alkalommal adott át a gyermekek oktatását, fejlesztését és gyógyítását célzó adományokat komoly segítő munkát végző civil szervezeteknek. A „Legszebb napom!” Élménynap kezdeményezés keretein belül már több mint egymilliárd forint támogatást osztottak ki. A rendezvény a pandémia miatt ugyan idén is elmaradt, a kicsik azonban nem maradtak szórakoztató, sztárokat felsorakoztató program nélkül. Összesen 100 millió forint támogatást juttat az MVM 21 civil szervezetnek a „Legszebb napom!” Élménynap elnevezésű kezdeményezés keretében. A támogatásban részesülő hátrányos helyzetű és tartósan beteg gyermekek fejlesztését, gyógyítását és oktatását segítő alapítványokat idén az energetikai holding dolgozói választhatták ki szavazás útján. Csak az Élménynap program keretén belül az elmúlt közel másfél évtizedben így már egymilliárd forint forrást biztosított jótékonysági szervezeteknek az MVM. „A pandémia ellenére is mindent meg kell tennünk azért, hogy a rászoruló, beteg és fogyatékkal élő gyerekek a lehető legjobb ellátásban, gondozásban részesüljenek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a már nagy hagyománnyá vált Élménynappal és az ehhez hasonló jótékony akciókkal támogassuk a gyermekeket és családjaikat segítő szervezeteket” – mondta Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója. Az MVM 14 éve rendezi meg a „Legszebb napom!” szlogent viselő Élménynap elnevezésű rendezvényét. Az esemény célja, hogy évente több mint 800 fogyatékkal élő, rászoruló és hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítson egy emlékezetes, programokkal, szórakozással teli napot. A járványhelyzet miatt a Millenárison elmaradt az esemény, de azokhoz az intézményekhez, ahol arra lehetőség volt, kisebb létszámban a szervezők házhoz vitték a gyerekeknek a programokat. Az adományokat a megszokott módon eljuttatták a szavazáson kiválasztott szervezeteknek. A szórakoztató programot pedig a kimondottan az intézmények gondozásában lévő gyerekek részére, külön erre az alkalomra készült Élménynap kisfilm helyettesítette. Az egyórás műsorban olyan hazai fellépők szórakoztatták a gyerekeket, mint a The Biebers zenekar, Csatai Gergő lufizsonglőr, Kristály Márton vízgömbművész, illetve Végh Lajos homokanimációs művész.

F_21_MVM_elemny_PR.indd 21

2021-BEN TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZERVEZETEK:

Tűzoltó utcai Gyermekklinika Betegeiért Alapítvány Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány Bethesda Kórház Alapítvány Gyermekleukémia Alapítvány SOS – Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa „Bice-Bóca” Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért Gyermekkori Autizmus Alapítvány Az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló Magyar Down Alapítvány Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítvány Csodalámpa Óhaj-Sóhaj Kívánságteljesítő Alapítvány Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért Egyesület Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért „Nem maradsz egyedül” Alapítvány (Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthon) Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány „Tölösi Péter” Alapítvány a leukémiás és tumoros megbetegedésű gyermekek gyógyításáért Életmentő a Beteg Gyermekekért és a Nagycsaládosokért Alapítvány ,,Kézenfogva” Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány Gyermekotthonunkban Élő Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány

2021. 12. 06. 16:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ZÖLDEBB LESZ A VÁROSMAJOR ÁTFOGÓ MEGÚJÍTÁS | Hamarosan bejelentik a XII. kerületi Városmajor – Budapest legrégebbi közparkja – átalakítására meghirdetett tervpályázat nyertesét. A nyílt tendert a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) írta ki. Városmajor fejlesztésének elsődleges célja, hogy a funkciók rendezésével legalább két hektárral növekedjen a park zöldfelülete. A megújítást közösségi tervezés keretében, helyi civil szervezetek bevonásával végzik. A környéken élők véleményének a figyelembevételével néhány hónapja nyílt tervezési pályázatot írtak ki, amelyre építész- és tervezőirodák jelentkezését várták. A beérkezett pályaműveket nívós szakmai zsűri bírálja el.

„ÉPÜLETTELENÍTÉS”

A jelenleg a parkban funkcionáló (elsősorban sport-) létesítményeket a Csaba utcai bejárattól nézve a terület „hátsó részén” helyezik el. Ide kerülhet majd a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola diákjai által használt sportközpont is, azonkívül megépülhet egy új szabadtéri színpad, s új vízfelület létrehozását is tervezik.

Kormányzati döntés született arról, hogy az MTK-nak a területen lévő sportpályáit, -csarnokait megvásárolja az állam. Az egyesület Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája és a Brüll Alfréd Akadémia új központja is a Józsefvárosba költözik – nemsokára indulhat a jelenlegi rozsdaövezet (az egykori pályaudvar és a volt Taurus-gyár területe – a szerk.) fejlesztése. Teljes körűen évtizedek óta nem újították meg a Városmajort, ezért a zöldfelülete, a berendezései és a burkolatai rossz állapotban vannak. A BFK szerint nem halasztható tovább a közpark történeti jelentőségéhez és értékéhez méltó állapot megteremtése. Különös hangsúlyt kap majd a berendezések korszerűsítése, a rekreációs funkciók bővítése és megújítása, valamint a fák és a növényzet ifjítása, ápolása.

KORRIDORBAN

A Budapest Fejlesztési Központ honlapja szerint a Városmajor része Buda legfontosabb zöldhálózati rendszerének, az ún. zöldkorridornak. Utóbbi ezt a parkot, a

Vérmezőt, a Tabánt és a Gellért-hegyet tengelyre fűzi, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a belső városrészek átszellőzésében: szélcsatornaként szállítja a friss levegőt a budai hegyekből. Egy korábban elkészült tanulmány a Városmajort a zöldhálózati rendszer részeként, annak összefüggéseiben, majd önálló egységként is vizsgálta. Ennek megállapításai mentén rajzolódtak ki a park fejlesztési céljai. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára korábban közölte: legutóbb tíz éve újult meg a közpark, a Hegyvidéki Önkormányzat által. Új pihenőhelyeket, futókört és kutyafuttatót alakítottak ki, fejlesztették a közvilágítást, térfigyelő kamerákat telepítettek, továbbá megújították a zöldfelületet. A 236 éves Városmajor átfogó renoválásáról 2019 decemberében döntött a kormány, a BFK ezután kezdte meg a tervezési folyamatot. A városfejlődés és a gyors ütemű beépítés miatt a park egykori zöldfelülete csaknem a felére csökkent. A cél most az, hogy a parkidegen funkciók, épületek és parkolók szűnjenek meg a Városmajorban. PT

FOTÓ: FORTEPAN

A VÁROSMAJOR HATVANAS ÉVEKBELI LÁTKÉPE. TELJESEN MEGÚJUL A PARK

22 | FIGYELŐ 2021/49

F_22_Varosmajor.indd 22

2021. 12. 06. 16:16

MK_Elore_200x292.indd F_23_moelore_hirdi.indd 123

2021. 11. 12. 12. 06. 17:19 16:17

ZÖLD JELZÉS A GELLÉRT-HEGYI SIKLÓNAK

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ ÚJ SIKLÓ LÁTVÁNYTERVE. IDEGENFORGALMI LÁTVÁNYOSSÁG LEHET

A kormányzat korábban kiemelt beruházásnak minősítette a Budapest által már 2004-től tervezett projektet. A fejlesztőcég a Gellérthegyi Sikló Kft., amelynek a tulajdonosai magánbefektetők és 25 százalékban a főváros tulajdonában lévő BKK. A beruházó korábbi közlése szerint 12-13 milliárdos projektről van szó.

RÉGI ELKÉPZELÉS

Az építészeti terveket a Közti Zrt. szakemberei jegyzik. A tervezéshez világörökségi hatásvizsgálat készül, az UNESCO előírásainak megfelelően. A sikló a Döbrentei tér mellől, a Rác fürdő elől indulna. Buszparkolót nem alakítanak itt ki. A létesítmény megépítéséhez 94 fát kell kivágni, ezek helyett tízszer annyi újat és egészségeset telepítenek majd. A sikló tehát a Tabán végétől fog közlekedni. Itt egy találkozási pont kialakításában gondolkodik a fejlesztő: kávézót hoznának létre, parkos területet alakítanának ki. Az elképzelések szerint ide nem buszokkal jutnának el a látogatók, hanem – ahogy az innen egy kilométerre lévő budavári sikló állomásához is – leginkább gyalogszerrel, az Erzsébet hídon át vagy a Várkert Bazár felől. A Döbrentei tér mellől induló siklót a Hegyalja út előtti alagútba vezetik majd be. Az Orom utcáig – mintegy százméteres szakaszon – a föld alatt közlekedik majd. Az ezt követő etapja, az onnan nézve is lenyűgöző panoráma miatt a pálya maga is igazi turistalátványosság lehet. Ugyanis a föld alatti vonal után egy 3-4 méter magas hídszerkezeten át fog vezetni a jármű útja, a Citadella sétányhoz csatlakozó felső állomásig. A kabinok nem a sétány magasságában érkeznek majd meg, hanem az egy szinttel lejjebb megvalósítandó támfalépítménybe. A kabinokban egyszerre ötvenen utazhatnak majd, így a sikló óránként 1200 turista feljuttatását teheti lehetővé a Gellért-hegy tetejére. Ezzel a zéró emissziós beruházással tehát tényleg ki lehet váltani a környék turistabusz-forgalmát. A jármű menetideje 2-3 perc lesz, ennyi idő alatt lehet majd a Tabánból feljutni a Citadellához, a Szabadság-szoborhoz.

KIEMELT BERUHÁZÁS | A Pest Megyei Kormányhivatal novemberben megadta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyi sikló megépítésére.d A Citadella Budapest egyik fő turistalátványossága. A fentről kitárulkozó fővárosi panoráma miatt az idegenforgalmi szezonban – nem pandémiás időszakban – naponta több ezer látogató érkezik a Gellért-hegyre. Sokan gépkocsival, turistabuszokkal jönnek – ezek kiváltására épül majd meg a sikló. A számítások alapján átlagosan naponta 350-400 buszt fog kiváltani az építmény, ezzel jelentősen csökkentve a városrész környezeti terhelését. Felszabadulhat a Citadella buszparkolója is, ahol a tervek szerint új zöldterületet hoznak létre.

A legutóbbi hírek szerint a projekt megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Pest Megyei Kormányhivataltól. Ebben az is szerepel, hogy a munkálatoknak számos természetvédelmi előírásnak és világörökség-megóvási elvárásnak kell megfelelniük. Az engedély alá tartozó részek: a fogadótér a fogadóépülettel, az aluljáró és az alsó állomás, a siklóvasút, az alagút, az Orom utcai kitorkollás, a felső állomás. A területen tervezett fakivágások és -pótlások végleges engedélyek és kivágási terv birtokában végezhetők. A védett állatok kímélése érdekében az óvott természeti területen a fakivágások, a cserjeirtások csak a vegetációs időn kívül, augusztus 15. és március 15. között lehetségesek. Amennyiben barlangra vagy barlangra utaló nyomokra bukkannak a kivitelezés folyamán, azt a munka leállítása mellett azonnal jelenteni szükséges a természetvédelmi hatóságnak. Az építés befejezését követően a munkafolyamatok miatt károsodott területrészeket helyre kell állítani. PT

FOTÓ: GELLERTHEGYI SIKLO KFT.

ATTRAKCIÓ

24 | FIGYELŐ 2021/49

F_24_Siklo.indd 24

2021. 12. 07. 9:11

PR

AZ 1-ES TÍPUSÚ DIABÉTESZ BÁRKIT ÉRINTHET

FIGYELJÜNK ODA A JELEKRE! SEGÍTSÜK EGYMÁST!

FOTÓK: BÁNSZEGI REBEKA

Az elmúlt években számos kormányzati intézkedés született az egyes típusú diabétesszel élő családok életének megkönnyítésére. November 14-én, a diabétesz világnapján társadalmi célú kampány indult Novák Katalin családokért felelős miniszter kezdeményezésére. Egy kisfilmmel találkozhatnak a nézők, amely azt üzeni, hogy ha odafigyelünk a diabétesszel élőkre, sokat tudunk segíteni nekik. A rövidfilm fiatal rendezője, Pantyi Petra maga is diabétesszel él.

– Az egyes típusú cukorbetegség nem válogat, bárkinél kialakulhat, majd egy egész életen át kíséri. Önnél 14 éve azonosították az 1-es típusú diabéteszt. Mennyiben változott meg gyermekként az élete, miután kiderült a betegsége? – A diagnózis előtt kifejezetten szétszórt gyerek voltam. Ez kényszerűen és azonnal megváltozott. Nem volt helye szétszórtságnak például a rendszeres vércukormérésnél, a szigorú étrend betartásánál. A mindennapokat meghatározó új rendszer koncentrációt és precizitást igényelt. Abszurd, de más oldaltól nézve ez előnyömre is vált. – Honnan jött az ötlet, hogy szükség lenne egy olyan filmre, amely a diabéteszszel élőkről és a nekik nyújtott segítség fontosságáról szól? – A koronavírus-járvány első hullámának idején fogalmazódott meg bennem a gondolat. A lezárások idején sokszor hallottuk a tévéből, a rádióból a mondatot, hogy „nem vagy egyedül”. Úgy éreztem, hogy fontos lenne tudatosítani a diabétesszel élő sorstársakban is, hogy ők sincsenek egyedül. Jó lenne segíteni nekik abban, hogy ne gátolja őket a betegségük, merjék szabadon élni az életüket, és bízzanak abban, hogy számíthatnak

a körülöttük lévőkre. Ha az emberek egyre többet tudnak a diabéteszről, akkor könnyebben észreveszik az erre utaló jeleket is. Például azt, hogy ha valaki kék kört visel, amely a diabétesz nemzetközi szimbóluma, vagy inzulint próbál beadni zsúfolt helyen, esetleg megszédül a buszon, ami hipoglikémiás roszszullét is lehet. Ha ismerjük ezeket a helyzeteket, akkor nem nézünk a másikra csodabogárként, ehelyett meg merjük kérdezni, hogy nem szorul-e segítségre.

– Hogyan zajlott a forgatás? A szereplők között volt-e olyan, aki diabétesszel él? – Hosszú idő telt el az ötlettől a megvalósulásig, ugyanakkor a konkrét gyártási fázisban már nagyon gyorsnak kellett lennünk. A szereplők nem voltak érintettek a diabéteszben, de meghökkentő módon kivétel nélkül mindegyikük arról számolt be, hogy van diabéteszes ismerőse. Ez tovább erősített minket a kisfilm elkészítésének fontosságában.

2021/49 FIGYELŐ | 25

F_25_diabetes_pr.indd 25

2021. 12. 06. 16:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ EMLÉKPARK ÉPÜL RECSKEN TÖBBFUNKCIÓS LÉTESÍTMÉNY | A Recski Nemzeti Emlékpark részletes építészeti terveit az Egyheted Studio és a ZDA-Zoboki Építésziroda készíti – közölte Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

IKONIKUS JELKÉP

„A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) előkészítésével egy olyan új emlékparkot építünk, amely méltó emléket állít a recski munkatábor foglyainak és a kommunista diktatúra

POKOLBÉLI NAPOK Recsken 1950–53-ban működtette az Államvédelmi Hatóság a magyar Gulagot, a kényszermunkatábort. Itt – ítélet nélkül – 1500 politikai foglyot őriztek, éheztettek, dolgoztattak a kőbányában. Sokan közülük itt lelték halálukat. A tábort Nagy Imre első miniszterelnöksége idején zárták be, de a rabokat megfenyegették, és hivatalos dokumentumot írattak velük alá, hogy nem beszélhetnek Recskről. Faludy György költő, író, újságíró is raboskodott a táborban. Pokolbéli víg napjaim című regényében mutatta be az ottani mindennapokat. A Recski Nemzeti Emlékparkot 1996-ban avatták fel, ahol megtekinthető az őrtorony, a rabok elszállásolására épített barakképületek és a tábor szögesdrót kerítésének egy része.

A politikus bejelentette: a részletes építészeti terveket az Egyheted Studio és a ZDA-Zoboki Építésziroda készíti. A pályázat szakmai bírálóbizottsága – amelyet Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, miniszterhelyettese elnökölt – az ő munkájukat támogatta. A kormány egy 2019-es határozatban tűzte ki azt a célt, hogy a recski kényszermunkatábor egykori területén található történelmi emlékhelyen látogatóközpont, valamint egy interaktív és a modern technológiát felhasználó kiál-

lítás létesüljön. Már akkor rögzítették, hogy a kiállítási koncepció részeként olyan fogadóépület tervezésére és megalkotására van szükség, amely a létesítmény védjegyévé, ikonikus jelképévé válhat. Azt is egyértelműsítették, hogy az emlékparknak a kommunista diktatúra minden áldozata emlékének szóló kegyeleti helyként, továbbá edukációs központként kell működnie. Ehhez az új központi fogadóépület létrehozása mellett a meglévő és korabeli épületeket helyre kell állítani s funkciókkal ellátni, valamint a méltó emlékezés számára megfelelő környezetet szükséges kialakítani, a hozzá tartozó infrastrukturális fejlesztésekkel. Az építészeti pályázat kiírása előtt elkészült a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztéséhez kapcsolódó kiállítási koncepcióterv, Hallgatsz a sírig címmel. Ebben javaslatokat fogalmaztak meg a létesítmény építészeti és belsőépítészeti meg-

FOTÓ: FACEBOOK

összes áldozatának. Egy XXI. századi, interaktív látogatóközpontot hozunk létre, benne egy dramaturgiailag jól átgondolt kiállítással, amely a történelmi ismeretek átadása mellett elgondolkodtat és érzelmi hatást is gyakorol” – írta Fürjes Balázs a közösségi oldalán.

26 | FIGYELŐ 2021/49

F_26-27_recsk_Mkb_PR.indd 26

2021. 12. 06. 16:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

oldásaira, valamint a tervezett kiállítás tartalmára is.

KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI ELEMEK

A pályázatot a nyáron írták ki, s október 18-ig lehetett rá jelentkezni. A tenderre tíz pályamunka érkezett. A tervezés folyamán figyelembe kellett venni, hogy a Recsktől három kilométerre, a Mátrában található emlékhely Natura 2000-es területen helyezkedik el, és arra is kellett gondolni, hogy kialakítsák a megfelelő parkolási infrastruktúrát, hiszen a létesítmény nagyon sok látogatót vonz majd.

Fürjes Balázs arról is írt a közösségi oldalán, hogy az emlékpark épületei maguk is a kiállítás részét képezik: a kortárs építészet formavilága segít bemutatni a recski büntetőtábor és a kommunista diktatúra embertelenségét, brutalitását. A közzétett látványtervek alapján megállapítható, hogy a győztes pályázat kortárs formanyelvet használ. A foglyok szenvedéstörténetét egy hatalmas, szürke bazalttömeg szimbolizálja

– az elítélteket a szomszédos Csákánykő bányájában dolgoztatták, embertelen körülmények között. Ez lesz a főépület, itt helyezik el a kiállítást. Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének a végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a bírálóbizottság tagja arról beszélt: a győztes pályamunka abban volt unikális, hogy a rabok szabadulását egy fényes, csak egy irányban, fölfelé vezető lépcső jelenti. „Ez egy kilátópontra vezet, ahonnan az egész táborra, a barakkokra és a kőbányára is rá lehet látni. Másrészt allegorikusan ez a feljáró a transzcendencia irányába is mutat” – tette hozzá. A nyertes építészirodával való szerződéskötést követően a fejlesztés kiviteli tervei 2022 negyedik negyedévére készülnek el. A megújult emlékpark a tervek szerint 2024–25-re lesz látogatható a nagyközönség számára. PT

PR

MAGABIZTOSAK LEHETNEK AZ MKB BANK VÁLLALATI ÜGYFELEI

– Az MKB-nál kifejezetten alacsony volt a problémás hitelek aránya. Számukra milyen megoldást tervez az MKB? – Az MKB Bank nem sztenderdek alapján intézi az ügyfelekkel való kapcsolatát, hanem egyedi elbírálásokat és programokat működtet. Az NPL-rátában megmutatkozó eredményünk is igazolja, hogy a minden ügyfelet egyediként kezelő megközelítéssel helyes úton járunk. – Az NHP szép eredményeket hozott a kkv-k számára. Összegezné az MKB Bank eredményeit az NHP kapcsán és az NHP utáni időszak lehetőségeit? – A hitelezés tekintetében az MKB Bank a piaci átlaghoz és a piaci részesedéséhez képest kiemelkedő arányban nyújtott hitelt vállalati ügyfeleinek. A kitűnő időzítéssel piacra érkezett KAVOSZ Széchenyi Hitel Program, vagy az EXIM termékeivel és más termékekkel pótolni lehet az NHP hiányát és a velük összefüggésben megmutatkozó eredményeket.

FOTÓ: MKB BANK

Az MKB Bank működésének alapját az ügyféllel kialakítandó személyes kapcsolat és bizalmi viszony jelenti, ami – természetesen – némileg akadályoztatva volt a Covid okozta pandémia hatásainak következtében. A nyár hangulata és az átoltottság erősödése ezen változtatott és ez a felszabadultság érezhető volt a kkvszektorban is. Szarka Lászlóval, az MKB Bank kkvdivízió igazgatójával erről és a szektort érintő egyéb történésekről, feladatokról, tervekről beszéltünk.

SZARKA LÁSZLÓ, MKB BANK, KKV-DIVÍZIÓ, IGAZGATÓ

– Hogyan összegezné a május óta eltelt rövid időszakot a kkv-k szempontjából? – Jelentős változás, hogy az ellátási láncok sérülékenységétől való félelem kiváltott egy komoly logisztikai átrendeződést. Jelentős készletfelhalmozás kezdődött a nyáron, ami természetesen magával hozta a tárolás iránti igényt is, így a beruházási hitelek jelentős része raktárak építésére irányult. – Személyesen minek örült leginkább a nyári időszakban? – A kötetlenebb találkozók, rendezvények jelentették a legnagyobb örömet számomra. Ezek a bizalomépítő személyes találkozók jelentik a bankszakma alapját és erre építi az MKB Bank is a működését. 2021/49 FIGYELŐ | 27

F_26-27_recsk_Mkb_PR.indd 27

2021. 12. 06. 16:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOLYTATÓDÓ KÁRMENTESÍTÉS BERHIDAI IPARTELEP | Újabb szakaszába lépett a Veszprém megyei Berhidához tartozó peremartoni ipartelep területén a kármentesítési munka. Az akcióra azért van szükség, mert az egykor ott működött vegyipari vállalat tevékenysége folyamán nagy mennyiségben felhalmozott és nem megfelelően tárolt hulladék több ezer köbméternyi földet szennyezett be hosszú évtizedek alatt.

MARKOLÓGÉPEK BERHIDÁN A HATVANAS ÉVEKBEN. SOK ÉVTIZEDE A FÖLD ALATT LÉVŐ IPARI HULLADÉK MÁR A VÍZBÁZISKÉSZLETET VESZÉLYEZTETI

vel ezelőtt kezdődött; jelenleg a munkálatok második és harmadik fázisát végzi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül – közölte a társaság a Figyelő érdeklődésére küldött tájékoztatójában. Az állami vagyonkezelő vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósítja meg a tervek szerint 2023 végéig tartó többmilliárdos projektet.

A Berhidába 1939-ben beolvadt Peremarton a XX. században a magyar vegyipar egyik fellegvára volt. „Az 1920as években hozták létre az Ipari Robbanóanyaggyárat, megépült a főként szuperfoszfátot előállító műtrágya- és a kénsavgyár is. (…) A Peremartoni Vegyipari Vállalat termékei (elsősorban műtrágya és növényvédő szer) ismertté váltak hazánkban, de eljutottak a világ számos országába is” – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Berhida 2004es várossá nyilvánítása alkalmából kiadott közleményében. A történeti áttekintés azzal zárul, hogy a rendszerváltást követően, 1991-ben a nagy múltú cé-

get felszámolták, ám azóta új – jellemzően szintén vegyipari – társaságok költöztek a telepre. A honlap szerint jelenleg húsz körüli a peremartoni ipari parkban működő vállalkozások száma.

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

A területen hagyott folyékony és szilárd hulladék – ezek egy része veszélyesnek minősül – beszennyezte a gyártelepen a talajvizet, beavatkozás híján pedig évtizedek múlva az ivóvízbázist is veszélyeztetné. (A peremartoni lakótelep ivóvízhálózatát összekapcsolták a berhidaival, így a lakosság jó minőségű csapvizet kap.) A helyreállítás első szakasza nyolc év-

A második etap célja a föld megtisztítása a volt vegyipari vállalat területén. Ennek érdekében kitermelik a szennyezett talajvizet, azt kezelik, majd megoldják, hogy már tisztított állapotban kerüljön vissza a felszín alá. A munkálatok, a szükséges adalékanyagok és vegyszerek biztosítása, a keletkező hulladék elszállítása, valamint a szükséges karbantartások folyamatosan zajlanak. A tevékenység harmadik fázisában a közbeszerzést elnyert vállalkozó az iszaptároló kazettákból szállítja el a szennyezett anyagokat. Ennek előkészítése – például a lőszermentesítés és a mintavételezés –, továbbá a szükséges infrastruktúra kiépítése már megtörtént. Az MNV Zrt. hangsúlyozta: a kármentesítéssel megáll a veszélyes anyagok további terjedése a talajvízben, a helyi lakosok és az ipari parkban dolgozók pedig nem lesznek kitéve humánegészségügyi kockázatoknak. A projekt szavatolja a felszíni és az az alatti vizek védelmét, egyúttal óvja a térség – Várpalota, Berhida és Pétfürdő – karsztvízbázisát. HZ

FOTÓ: KOVÁCS SÁNDOR, MTI

VÍZVÉDELEM

28 | FIGYELŐ 2021/49

F_28_berhida.indd 28

2021. 12. 06. 16:18

Együtt erősek vagyunk. Csapatban. Több mint 75.000 ember, mintegy 700 helyszínen: a STRABAG, mint globális építőipari technológiai konszern rendelkezik a legerősebb csapatokkal, bármilyen megrendelői elképzelés megvalósítására is kapunk megbízást. Legyen szó magas- vagy mérnöki létesítményekről, útépítésről, mélyépítésről, híd- vagy alagútépítés kivitelezéséről, ipari és kikötői létesítmények építéséről, épületüzemeltetésről vagy akár projektfejlesztésről – a projektek sikeres és partnerségen alapuló megvalósításában, mindenkire, minden egyes munkatársunkra számítunk. Csapatban együttműködni és személyesen továbbfejlődni! Amilyen változatosak a megrendeléseink, ugyanolyan sokrétűek a STRABAG-nál a karrier lehetőségek. Melyek az Ön erősségei? Jelentkezzen hozzánk most, és legyen Ön is csapatunk tagja! STRABAG Magyarország 1117 Budapest, Gábor Dénes utca 2. (Infopark D épület) Tel. +36 1 358 5000 karrier.strabag.hu

200x292_5mm_ANZ_STR_EB_Ungarn_20211117.indd 1 F_29_strabag_hirdi.indd 29

18.11.21 14:16 2021. 12. 06. 16:19

| CÉGVILÁG |

OSZTRÁK IDILL. ERRE MOST MÁR HELYBEN SEM LEHET CSAK ÚGY KÖLTENI

TAKARÉKLÁNGON

A bevásárlóturizmusra legyinteni is lehetne, de ez a régió egyik erős iparága, amit a számok is alátámasztanak. A vásárlási céllal Magyarországra érkező turisták költekezése 2019-ben 213 milliárd forint volt (a különféle szolgáltatásokkal együtt). Ez az összes ideérkező költekezésének 10 százalékát közelítette (természetesen ebben a számban nem szerepel a pihenni, nyaralni jövők költése). Tavaly az országba érkező bevásárlóturizmus értéke 117 milliárd forintra süllyedt a sok hazai és határon túli korlátozás közepette. Ez 55 százaléka a korábbinak, és nem ez volt a végállomás, mivel 2021 első három negyedévét nézve tovább csökkent a hoz-

zánk érkező bevásárlóturisták költekezése, méghozzá mintegy ötödével. A járvány előtti szinthez képest pedig immár több mint 50 százalék az esés. Ehhez képest javíthatnak most valamelyest a külhoni boltzárak. Lesz tehát némi kapaszkodás, de ha karácsony előtt néhány napra mégis kinyitnak a boltok, könnyen lehet, hogy a magyar vásárlók is megindulnak Parndorf felé, mint régen.

KINT

A pandémia előtt bőven 150 milliárd forint felett költöttek a kiutazó honfitársaink, ez tavaly a felére esett. Most az első három negyedévében 39 milliárd forint volt a költés, ami csaknem harmadával kevesebb a 2020-asnál, a járvány előttinek pedig a 40 százalékát közelíti – állapítja meg a blokkk.com kereskedelmi

szakportál. A szaldó a járvány előtt erősen pozitív volt, és lehet, hogy most is az lesz, de ez a piac a gödör aljára került és teljesen marginálissá vált a teljes kiskereskedelmi költés tükrében. A visszaesést több tényező okozza. A kifelé áramló költést befolyásolja az erős euró és a magas benzinár, azaz az utazási költség növekedése, a környező országokba való beutazási szabályok változása, illetve azok nem ismerete. Utóbbi az erősebb visszatartó erő, ugyanez fogja vissza a beérkező vásárlókat is.

BENT

A karácsonyi ajándékvásárlás persze a bevásárlóturizmus révén is hoz majd némi izgalmat, mivel a szomszédos országok

FOTÓ: LEONHARD FOEGER, REUTERS

BEVÁSÁRLÓTURIZMUS | Parndorf bezárt, az osztrák és a szlovák boltok is lehúzták a redőnyt. Jönnek hozzánk ajándékot vásárolni? Eddig a gödör alján hevert a bevásárlóturizmus, akár turisták jöttek, akár magyarok mentek. Eddig 40-50 százaléka úszott el a bevásárlóturizmusnak, ebből a gödörből kúszhat feljebb valamelyest. A web viszont mentheti a piacot.

30 | FIGYELŐ 2021/49

F_30-31_csomag+infohirdi.indd 30

2021. 12. 06. 17:10

| CÉGVILÁG |

boltjai a járványhelyzettől függően ki is nyithatnak az ünnep előtti napokban, hiszen csak hetekre lőtték be a bezárás időtávját. Persze volt már olyan, hogy nyújtani kellett a boltzáron. A környező országok zárásából pedig az itthoni határ menti üzletek profitálhatnak, kérdés, hogy a szomszédos fogyasztók mennyire lesznek aktívak. Ráadásul a szlovák vagy osztrák vásárló a magyarhoz hasonlóan vásárolhat az internetről is a boltzár idején, vagyis ki sem kell mozdulnia otthonról. A magyar üzletzárak időszakában is a webre ugrottak a vásárlók, arról nem is beszélve, hogy a szlovákoknál és az osztrákoknál nagyobb arányban használják ezeket a felületeket, mint itthon.

HATÁSOK

Végül, helyére téve a számokat, a magyarok és a külföldiek bevásárlóturizmusa csekély mezsgyéje volt a boltos világnak a járvány előtt is. Persze a határ mentén mindig is nagyobb volt a nyüzsgés, ott napról napra nyomon lehetett követni

A környező országok zárásából az itthoni határ menti üzletek profitálhatnak. az ingázás hullámait, de a mérleg nyelve olyan nagyot nem lendült egyik irányban sem, hogy kiakadt volna. Ugyanakkor érdemes regionális szinten gondolkodni. Több magasan kvalifikált brandet forgalmazó cég nem kizárólag egy-egy belpiacon kommunikál, hanem, éppen az átjárások miatt, egyszerre 2-3 ország vevőit szólítja meg. Amennyiben pedig a bevásárlóturizmus megszűnik, az a kommunikációs piacokon is meglátszódhat, mivel a gyártók azokra az országokra kezdenek el koncentrálni, ahol a termékeik nagyobb számban fogynak. Ha a webes szolgáltatások minősége jónak bizonyul, úgy hosszabb távon a ki-

és beáramló bevásárlóturizmus teljesen elolvadhat. Ez pedig a határ menti boltok, bevásárlóközpontok megszűnését jelentheti, holott ezek a komplexumok nagyon komoly befektetéssel épültek és fejlődtek. Nagy kérdés tehát, hogy a Covid megszűnésével hogyan reagál majd a piac a lehetőségekre. Jelenleg az látszik, hogy a közép- és felső kategóriás márkák egyre nagyobb mértékben terelődnek át a webes értékesítési csatornákra, kifogva a szelet a bevásárlóturizmusból élő outletek vitorlájából. Amennyiben ez így marad, az ingatlanok tulajdonosainak teljesen új profilt kell majd találniuk az épületeiknek, és ez zavart okozhat a teljes kiskereskedelmi piacon, amely a Covid óta egyébként sem találja a helyes „ritmust”. HGY

HIRDETÉS

F_30-31_csomag+infohirdi.indd 31

2021. 12. 06. 17:10

| CÉGVILÁG |

MAGNUS AIRCRAFT | Az Óbudai Egyetemmel közösen fejleszti tovább elektromos meghajtású repülőgépét a Magnus Aircraft Zrt. A cég a hazai univerzitással kötött megállapodástól az innováció felgyorsulását reméli – tudtuk meg Boros László vezérigazgatótól.

BESZÁLLT AZ ÓBUDAI EGYETEM

A repülőgépbizniszbe 2014-ben szállt be az acélszerkezet-gyártás terén nevet és vagyont szerzett Tarány Gábor, aki 2016-ban úgy döntött, hogy a Boros László vezette menedzsment segítségével megszondázza a sport- és hobbirepülés piacát – kedvező tapasztalatok esetén pedig belevág a beruházásba, terjeszkedésbe. Bár Magyarországon más ilyen légi járműveket gyártó vállalkozás nem volt és most sincs, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban számos cég tevékenykedik e kategóriában, így az európai piacon erős versenyre lehetett számítani. Célszerűnek látszott tehát távolabbi országokat megcélozni, és/vagy a kor szellemével összhangban elektromos repülőgép kifejlesztésével teljesen új piacot nyitni. Minden szempontból különösen ígéretesnek látszott Kína, valamint az Egyesült Államok, ahol bár szintén nagy a verseny, óriási kultúrája van a repülésnek. S ott van Afrika, ahol viszont gyakorlatilag nincsenek ilyen vállalkozások. Úgy ítélték meg, hogy kompozittechnológia alkalmazása és a részben ebből adódó üzemeltetési előnyök mellett érdemes saját fejlesztésű eszközzel belépni a motoros kisgépek szegmensébe is, egy elektromos szerkezet kifejlesztésével pedig ugyancsak ígéretes abszolút úttörőként új piacot nyitni. A vállalkozás Kecskemétről indult, ott kezdték meg a fejlesztéseket és a piacra lépés előkészítését. A folytatás már a Pécs–Pogány repülőtérhez kötődik, ahol megalapították a Magnus Aircraft Zrt.-t, s létrehozták hazánk egyetlen saját fejlesztésű légi járműveket előállító kisrepülőgépgyárát.

A motoros Fusion prototípusa már 2015-ben készen volt, a Siemens–Magnus Aircraft-kooperációban kifejlesztett e-repülőgépé pedig 2016 márciusában gördült ki a szerelőcsarnokból. Utóbbi eszköz azonban rövid repülés után a pécs– pogányi légikikötő közelében balesetet szenvedett. Ezt követően a Siemens értékesítette e-aircraft-üzletágát a RollsRoyce részére, s a vevő a vásárlást követő esztendőben megszüntette azt. Boros László tájékoztatása szerint mindez erősen lefékezte, sőt visszavetette az egyebek mellett kínai részről is óriási érdeklődéssel kísért fejlesztést. Az Óbudai Egyetem szerepvállalásának köszönhetően azonban rövidesen az e-repülőgépprojekt is új lendületet vehet. (Az ezzel kapcsolatos konkrét tervekről a vezérigazgató további részleteket nem kívánt nyilvánosságra hozni.)

– a topvezetést magyar kézben tartva – az adott piacot jól ismerő helyi menedzsmentet alkalmaznak.

AZ ÜZEMELTETÉSBEN AZ ÁRELŐNY

A Magnus Aircraft saját fejlesztésű Fusion gépei kétülésesek, szinte száz százalékban kompozitból – szénszálas

AFRIKÁBAN IS FIGYEL AZ ŐRSZEM

Az elektromos légi jármű tehát egyelőre a jövő, a társaság jelenleg kizárólag 95ös oktánszámú benzinnel működő motoros repülőket gyárt. Sport- és hobbirepülés céljára a korábban kifejlesztett Fusion 212-est Európában ultralight, Amerikában pedig light sport aircraft kategóriában értékesítik, az elsősorban pilótaképzésre szánt, ez évben piacra dobott 213-ast pedig világszerte kínálják. A nagy látótávolságú kamerával felszerelt, megfigyelési feladatok ellátására alkalmas Sentinel (őrszem) iránt elsősorban Afrikában érdeklődnek. Nigériában az ország határain tevékenykedő terrorszervezetek figyelemmel kísérésére, Kenyában pedig egyebek mellett a nemzeti parkokban elkövetett bűncselekmények felderítésére használják. Az üzleti modell része, hogy a külföldi eladásokra vegyesvállalatokat alapítanak, amelyekben

32 | FIGYELŐ 2021/49

F_32-34_debreceni_repulo.indd 32

2021. 12. 06. 16:20

FOTÓK: MAGNUS AIRCRAFT

| CÉGVILÁG |

szövet és gyanta összepréselésével létrehozott nagy szilárdságú anyagból – készülnek. A terhelési próbák szerint e repülési eszközök meglehetősen nagy törési szilárdságúak, a szárnyban lévő főtartómű 11,5g értékű terhelést is kibírt a tesztek folyamán. „Az, hogy kompozitból van a repülő, nem egyedi a világban. Más is gyárt ilyet, és a motor, a hajtásrendszer, a műszerek mind-mind beszerezhetők a piacon – mondta Boros László. – Egyediek viszont a jármű aerodinamikai jellemzői, a szárnyprofilból adódó dinamikusság, manőverezhetőség. Szintén sajátos, hogy nincs szükség hatalmas versenygép-teljesítményre. »Emészthető« teljesítmény mellett is alkalmas a repülő alapvető vészhelyzeti kikép-

„A kínai piacra szóló engedélyeket a napokban kaphatja kézbe a Magnus Aircraft Zrt.” – Boros László. zésre, vészhelyzeti manőverek megoldására, s persze egyedi a kompozit rétegrendje is, hiszen ezt, mint mindenki más, mi szintén a saját terhelési adatainkhoz, a céljainkhoz illeszkedően ala-

kítottuk ki. Mivel a Fusion alacsony árkategóriás üzemanyaggal működik, a költséghatékonyságot pedig tovább növelik az előbb részletezett tényezők, a végeredmény az, hogy a mi gépeink

2021/49 FIGYELŐ | 33

F_32-34_debreceni_repulo.indd 33

2021. 12. 07. 9:57

| CÉGVILÁG |

rendkívül alacsony költségszinten üzemeltethetők.” A cég 2018-ban kezdte építeni nyolcezer négyzetméteres üzemcsarnokát, amelyet kétmilliárd forintos állami támogatással, mintegy hatmilliárdból valósítottak meg 2020-ra. Az összeszerelő üzem évente 90–120 repülőgépet tudna kigurítani a hangár ajtaján. A kompozitüzem kapacitása viszont lényegesen nagyobb: 200-250 darab/év. A kapacitástöbblet azért szükséges, mert a pécs–pogányi reptéren lévő összeszerelő üzem mellett részben ennek kell kiszolgálnia a külföldi leányvállalatok utóbbi ilyen létesítményeit is. Itt azonban a rendelkezésre álló termelőkapacitások kihasználtsága messze elmarad az optimálistól. Az idén várhatóan mindössze 15 gép gördül ki a csarnokból, miközben a fedezeti pont eléréséhez legalább 4050-nek kellene. A kompozitüzemben a repülők alkatrészei mellett más járművek – például kajakok, kishajók – is készülnek, ezért ott a kihasználtság jelenleg is meghaladja a nyolcvan százalékot.

AMENNYIBEN A COVID ELMARAD…

„Ha a koronavírus-járvány eddigi több mint másfél éve kimaradt volna a történelemből, nem itt tartanánk, hiszen már 2019-ben olyan előrehaladott tárgyalásaink voltak a világ több tájáról érkező vevőkkel, amelyek alapján bátran tervezhettük a sorozatgyártás beindítását 2020-ra – állapította meg Boros László. – Ezeket a terveinket azonban teljesen keresztbe húzta a pandémia. A potenciális vásárlók nem mertek, nem tudtak jönni, ez pedig nagyban visszavetette az értékesítést, hiszen a repülőgép tipikusan az a termék, amelynek az eladása a kipróbáláson alapul. Mindezek vezettek oda, hogy tavaly egymilliárd forintot meghaladó összforgalom mellett mintegy negyedmilliárdos veszteséget voltunk kénytelenek leírni. A forgalom ebben az évben sem lesz nagyobb, a veszteséget viszont reményeink szerint érdemben tudjuk csökkenteni. Valódi előrelépést azonban csak a sorozatgyártás beindítása jelent majd, a jövő esztendőtől kezdődően, amire minden

reményünk megvan. Akkorra tervezzük a fizikai létszám bővítését is. Jelenleg a szellemi-fizikai arány 40-60 százalék, ám a sorozatgyártás beindulását követő időszakot tekintve 30-70-es értéket tartunk egészségesnek. A társaság intellektuális elitjébe a nagyon erős marketing- és kontrollingcsapat mellett egy tízfős mérnöki kollektíva tartozik. A repülőgép-, aerodinamikai, kompozitmérnökökön kí-

ÚJ LEHETŐSÉGEK A Fusion gyártói piaci lehetőséget látnak Paks közelségében is, hiszen az ott folyó atomerőművi beruházás miatt számos olyan üzletember fordul meg a Magnus Aircraft gyárának otthont adó Pécs–Pogány repülőtéren, aki potenciális vevője lehet az általuk gyártott kisgépnek. A kormány új reptéri programja pedig módot adhat arra, hogy végrehajtsák a légikikötőben azt a tízmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztést, melynek eredményeként ez az objektum is megfelelhet az üzleti repülőtér minősítésnek. A Figyelő úgy tudja, december folyamán pont kerülhet a tárgyalások végére. Az állam 51 százalékos tulajdoni hányadot szerezhet a légikikötőben, illetve az azt működtető társaságban, s ennek eredményeként a fejlesztési források is megnyílhatnak.

vül vannak még gépészmérnökeink, és úgy ítéljük meg, hogy az Óbudai Egyetem szellemi kapacitásaival is megerősödve a fejlesztés területén szintén képesek leszünk érdemi teljesítményt az asztalra tenni a jövőben is.”

IRÁNY KÍNA!

A kínai piacra szóló engedélyeket a napokban kaphatja kézbe a Magnus Aircraft Zrt., az amerikai és az afrikai reláció viszont már működik. Bár az utóbbi területeken eladott gépek száma még nem magas – az USA-ban például az idén nyolcat értékesítettek eddig –, leginkább ez a két piac tudta biztosítani azt a hátteret, hogy a lezárásokat, korlátozásokat hozó pandémiás időszakot elbocsátások, munkabércsökkentés nélkül éljék túl. „Igyekeztünk feladatokkal ellátni a csapatot, fejlesztési, karbantartási teendőkkel, hogy egyben tudjunk maradni. Voltak nehézségek, nagyon sokszor a tulajdonos támogatása is kellett, de megvagyunk, itt vagyunk, és most építkezünk felfelé úgy, hogy a nemzetközi cégeink vagy megmaradtak, vagy tovább is fejlődtek. Azt ugyanis igen sok helyen fogadták nagyon pozitívan, hogy amint elkezdődött a nyitás, egyedüliként mi jelentünk meg személyesen a potenciális vevőknél, s ott folytattuk a tárgyalásokat, ahol a járvány miatt kénytelenek voltunk abbahagyni. Mindezek alapján úgy látjuk, sikerült megalapozni a jövőt, a céget olyan helyzetbe tudtuk navigálni, hogy a sorozatgyártást 2022-ben valóban elkezdhetjük” – mondta a szakember. DOMBI MARGIT

34 | FIGYELŐ 2021/49

F_32-34_debreceni_repulo.indd 34

2021. 12. 06. 16:20

terítéken a minőség

/ç+61Ŷ *&+ň0ć$ #")ć ć &% 12!ç0ç/ ) -,7,11 3ć!'"$6/"+!07"/ )&0*"/1 +"*7"1& *&+ň0ć$/"+!07"/

KMÉ

KME_hird_200x292mm_Figyelo.indd F_35_kme_vedjegy_hirdi.indd 35 1

&3ç)Ń &+ň0ć$Ŷ Y)")*&07"/ Ȣ kme.hu

2021. 11. 12. 16. 06. 13:37 16:21

| CÉGVILÁG |

AGGODALOMMAL VEGYES OPTIMIZMUS

Fél óra alatt feltölthető villanyautók, légitaxik, online járműrendelés – gyökeresen átalakul a globális autóipar az évtized végére. A KPMG Global Automotive Executive Survey új kiadásában az iparági vezetők következő 5-10 évre vonatkozó várakozásait mérte fel a cég. A felmérés 23 országból 1118 autóipari és kapcsolódó iparági felső vezető megkérdezésével készült.

AUTÓIPAR | A világ autóipari vezetői a szektor nyereségének növekedését várják a következő években – derül ki a KPMG Global Automotive Executive Survey éves felmérésből, amelyet az idén már 22. alkalommal készített el a cég.

A válaszadók alapvetően bizakodók a szektor növekedési kilátásaival kapcsolatban. A kutatásban részt vevők 53 százaléka meg van győződve arról, hogy az iparág nyeresége további bővülés előtt áll, és csak 38 százalékuk aggódik a profitkilátások miatt. A cégvezetők optimizmusa más területekre is kiterjed, így például arra, hogy az iparág képes lesz kezelni a következő nagy átalakulást. Többségük úgy gondolja, hogy az elektromos járművek piaci részesedése drámaian megnő 2030-ra. „Megnyugtató látni a széles körű optimizmust a növekedési kilátások kapcsán az autóiparban. A gépjárműgyártók ritkán szembesültek ilyen nagyságrendű technológiai és üzleti modellváltásokkal az iparág hajnala óta eltelt 130 évben. Légitaxik, előfizetéses autóhasználat, széles körben elérhető elektromos gyorstöltők, az iparágba belépő technológiai cégek – ilyen fejleményekre számíthatunk a következő 10 évben” – jelentette ki Gary Silberg, a KPMG globális autóipari vezetője. „A trendeket Európában, így itthon is segíti a szabályozás szigorodása – véli Oletics Zoltán, a KPMG magyarországi cégének autóipari szakértője. – A flottaszintű kibocsátás értékelésében az idén még kétszeres súllyal lehet figyelembe venni az elektromos autókat, azaz egy ilyen eszköz két hagyományos robbanómotorral szerelt kocsi szén-dioxid-kibocsátását negligálta minden gyártó esetén. A jövő évtől az egy az egyben elszámolást kell alkalmazni, azaz a szigorodó flottaszintű kibocsátási mutatók (a 95 g/km az évtized végére 59 g/km-re

FOTÓ: GETTY IMAGES

NÖVEKVŐ PROFIT

36 | FIGYELŐ 2021/49

F_36-37_autoipar+posta_hirdi.indd 36

2021. 12. 06. 16:23

MPL_kampany_200x135

| CÉGVILÁG |

csökken) teljesítése csak fokozott elektromeghajtású járművek értékesítésével érhető el.”

ELLÁTÁSI LÁNCOK

A helyzet ugyanakkor nem minden területen ennyire derűs, az optimizmusba némi félelem is vegyül. Az ellátási láncokat érintő gondok – például a félvezetők, az acél, a ritka földfémek és más nem gyakori alapanyagok ára és hozzáférhetősége – miatt a felső vezetők több mint fele aggodalommal tekint a jövőbe. A megkérdezettek 55 százaléka a munkaerőhiányt is aggasztónak tartja, mert a szektor szereplői nemcsak egymással, hanem más iparágakkal is versengenek a tehetséges dolgozókért. E kockázatok kezelése a következő években valószínűleg sok fejtörést okoz a felső vezetőknek. A KPMG kutatása szerint az iparági vezetők arra számítanak, hogy a következő években az elektromos autók piaci részesedése drasztikusan növekszik – bár a piaci hányad mértékében nincs köztük teljes egyetértés. A villanyautók népszerűsége nagymértékben függ az egyenáramú gyorstöltők elterjedésétől. A felső vezetők 77 százaléka úgy véli: a

felhasználók elvárják, hogy utazás közben gyorsan, 30 perc alatt feltölthessék a kocsijukat, ám a ma üzemelő töltőállomások többségénél ez egyelőre több mint 3 órát vesz igénybe. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy véli, hogy az elektromos járművek széles körű elterjedése kormányzati támogatás nélkül is megvalósulhat, 91 százalék mégis támogatja ezeket a programokat. „Az EV-k értékesítési trendje Magyarországon is örvendetes, bár a bázis alacsonyabb. Míg az EU-ban négy év alatt a 4,5-szeresére nőtt a hibrid és teljesen elektronikus állomány, addig idehaza ez az érték 5,6-szeres változást mutat, ami mintegy 87 ezer regisztrált hibrid/EV járművet jelentett 2020-ban” – mondja Oletics Zoltán.

hoz, ez pedig új együttműködésekhez és új belépők megjelenéséhez vezet. Egyes startupok dollármilliárdokat képesek öszszegyűjteni, az iparág vezetői pedig arra számítanak, hogy a piacon megjelennek a technológiai vállalatok is. A következő években a járművásárlás terén ugyancsak alapvető változásokra lehet készülni – a megkérdezett felső vezetők 78 százaléka úgy látja, hogy 2030-ra az online értékesítés dominál. Ezzel párhuzamosan csökken a kereskedők jelentősége, a megkérdezettek zöme szerint 2030-ban az autók több mint 40 százalékát közvetlenül a gyártók értékesítik. Az online kereskedelem térhódításával az iparági vezetők arra is számítanak, hogy a gyártók egyre inkább pénzzé teszik az általuk felhalmozott adattömeget. A válaszadók 43 százaléka azt jósolja, hogy a gyártók eladják az adatokat például a biztosítótársaságoknak. H. GY.

AZ ÚJ BELÉPŐK

A tapasztalatok szerint a technológiai és az autóipari szektor közelít egymásHIRDETÉS

EGY RENDELÉSSEL VÁLASZD AZ MPL POSTAPONTOT!

ELEKTROMOS ROMOS KPÁR KERÉKPÁR

JBL BOOMBOX OMBOX SZÓRÓ HANGSZÓRÓ

ELEKTROMOS EL LEKTROMOS ROLLER

)ď' -

VW T-CROSS SUV

A nyeremények képe illusztráció.

AUTÓT NYERHETSZ

HETI NYEREMÉNYEK:

Rendelj MPL PostaPontra, a csomag azonosítóját töltsd fel a promóciós weboldalon, és tiéd lehet egy gyike! Volkswagen T-Cross SUV vagy a heti nyeremények egyike! $ M£W«N LGĐWDUWDPD 2021. november 2. - december 19. 5«V]OHWHN «V M£W«NV]DE£O\]DW www.posta.hu/mplpostapontjatek

MPL_kampany_200x135_1129.indd F_36-37_autoipar+posta_hirdi.indd1 37

2021. 11. 29. 2021. 12.14:05:24 06. 16:24

ÓVATOSABBAN MENT AZ ÜZLET

A korábban legfeljebb három-négy napos kiszállítási határidők ismét hetekre hosszabbodtak az e-kereskedelemben, de alapesetben is hat-nyolc napot tettek ki novemberben. Még a raktáron lévő termékek esetében is kitoló-

dott a terminus. Súlyosabb fennakadás nem volt ugyan, de a munkaerő-hiányos futárszakmában már a karácsonyi nagy dömpinget megelőzően is csúcsra járt a rendszer, dacára annak, hogy a darabszámot tekintve nem nőtt a kiszállítások volumene, így a nagy e-kereskedők a tavalyinál erősebb decemberre számítanak.

Szinte mindenki hallott a fekete péntekről, mégis csak a magyar felnőttek harmada szokott költeni e kedvezményes időszakban. „A vásárlást tervezők és a ténylegesen vásárlók között minden évben jelentős eltérés mutatkozik. Sok a rossz tapasztalat (késve szállított, sérült csomag, a kedvezményt a szolgáltatás minősége, a kifogyott árukészlet

FOTÓ: GETTY IMAGES

FEKETE PÉNTEK | A csomagszállítási kihívások ellenére a 2020-as közel 50 százalékos bevételnövekedés után 2021 novemberében 20 százalékkal, 140 milliárd forintosra hízhatott az e-kereskedelem volumene az előzetes becslések szerint. A rendelések száma helyett inkább azok összértéke nőtt, az is inkább a drágulások okán. Korlátokat jelentett a globális beszerzési árak emelkedése és a részleges áruhiány. Könnyebbséget hozott viszont a csomagautomaták számának a növekedése.

38 | FIGYELŐ 2021/49

F_38-40_black_friday_+violi_hirdi.indd 38

2021. 12. 06. 17:00

| CÉGVILÁG |

miatt utólag becsapásként megélők számának a növekedése), ami miatt gyakran csökken az érdeklődők száma. Aki így éli meg a Black Fridayt, később kisebb eséllyel vásárol” – fejtette ki lapunk kérdésére Pintér Róbert. Az e-kereskedelmi elemzésekkel foglalkozó Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója, valamint a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének az egyetemi adjunktusa szerint a kereskedőknek évről évre akkor éri meg Black Friday-kampányt indítani, ha megfelelő termékkészlettel, kiszolgálási színvonalon és ajánlattal tudják megszólítani a vevőket. De mintha az idén kicsit kifulladt volna a lendület.

VOLT, AKI CSALÓDOTT TAVALY

Az e-kereskedelmi szoftvereket fejlesztő LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint tavalyhoz képest 6000 forinttal kevesebbet, mintegy 34 000 forintot költhettünk el fekete pénteki akciók keretében. Fokozott volt az érdeklődés a barkács- és kerti, valamint a háztartási és vegyi áruk iránt, de

a többi szegmensben inkább stagnálás vagy csökkenés következett be. Úgy tűnik, a fogyasztók egy része nem felejt: azok a vevők, akikhez tavaly késve vagy sérülten érkezett meg az online rendelt termék (az akkori vásárlók mintegy harminc százalékát teszik ki), az idén valószínűleg egyáltalán nem vesznek ilyen időszakban, vagy ha igen, akkor sem interneten. A csalódottságot tetézte a már 2020at is jellemzett árukészlethiány: a kinézett termékeket a vásárlást tervezők fele egyszerűen nem találta a virtuális vagy a fizikai polcokon. Ez a trend az idén tovább fokozódott. Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője szerint az e-commerce szereplőinek azt is fontos észben tartaniuk, hogy az online vétel nem a „vásárlás” gomb megnyomásával, hanem a sértetlen áru kézbesítésével, a garanciakezeléssel ér véget.

HATOTT A JÁRVÁNY

Óriási kedvezményeket inkább Amerikában lehet látni, idehaza mérsékelteb-

HIRDETÉS

=(1($.$'¤0,$ 1$*<7(5(0

:(51(5 5$0($8

.±=5(0Ŋ.±',. 385&(// .®586 25)(2 =(1(.$5 Ǔ.25+Ŋ +$1*6=(5(.(1ǔ 9(=¤1<(/ 9$6+(*<, *<±5*< ¤1(.(6 6=®/,67 . &+$17$/ 6$1721 -())(5< +$61$$ %(11$1, 6=875¤/< .$7$/,1 3$8/,1 %·1'*(1 %(51+$5' %(5&+72/' 67(3+$1 0$&/(2' &+5,67,$1 ,00/(5 -HJ\HN NDSKDWÎN D =HQHDNDGÄPLD MHJ\SÄQ]W¼U¼EDQ YDODPLQW D F]I MHJ\ KX ROGDORQ

F]Lƪ UD FRP KD\GQHXP FRP

& = , ) ) 5 $ * < ± 5 * < Ǖ ( 0 / ¤ . ¤ 9 0Ŋ9¤6=(7, 9(=(7Į %$/ =6 - 126 =21*25 $0Ŋ9¤6=

F_38-40_black_friday_+violi_hirdi.indd 39

2021. 12. 06. 17:01

| CÉGVILÁG |

MEKKORÁT IS NŐTTÜNK?

Érdemes visszatekinteni, hogy itthon a múlt esztendőben kiemelkedő volt a novemberi internetes forgalom, ame-

lyet akkor a kijárási korlátozások is fűtöttek, így érte el az ágazat a 118 milliárd forintot. Ez 2019-hez képest 48 százalékos növekedést jelentett. A kosárérték emelkedését – az említett drágulás mellett – a GKI Digital vezető tanácsadója az elkölthető jövedelmek gyarapodásával is magyarázza. Nemcsak az átlagfizetések javulásáról van szó, hanem az olyan egyszeri hatásokról is, mint a nyugdíjprémium vagy a jövő februárban várható szja-visszatérítés, melynek hatására a háztartások bátrabban hozták előre a beszerzéseket, akár már ez év utolsó előtti hónapjára. Nem meglepő ezek ismeretében, hogy az erős bázis ellenére további bővülés történt az elmúlt hetekben az e-kereskedelemben.

HÁNYAN HOSSZABBÍTOTTAK?

Egyébiránt az Árukereső.hu és a GKI Digital e-kereskedők körében végzett, már idézett kutatása szerint az idén az online áruházak 64 százaléka tartott rövidebbhosszabb Black Fridayt, a felük legalább egy egész hétvégén át akciózott. A kereskedők negyede pedig öt-hét napig, azaz egész héten át tartó fekete pénteket választott; s akadtak, akik a hónap folyamán többször akcióztak. Pintér Róbert szerint ugyanakkor az ő felmérésük azt mutatta: tízből négyen örültek is a hosszabb kedvezményes idő-

BOOM AZ AUTOMATÁKNÁL

Madar Norbert megjegyezte: a hazai csomagautomata-piac sokat nőtt az idén. Januárban a teljes hazai „flotta” 380 egységből állt, összesen ötféle hálózatban. Ez a szám az ősz végére 800 fölé ugrott, immár hatféle hálózatban. De ez még csak a kezdet: a GKI Digital szakértője szerint 2022 nyarára a 2000-es mennyiség is meglesz. Az eMAG-féle Easybox mellett az Alza Alzaboxai is komoly számban elérhetők, plusz a két nagy webáruház mellett a Foxpost is látványos bővítésbe kezdett az idén. Természetesen a Magyar Posta automatái szintén egyre több helyen érhetők el, s a vállalat újabb digitalizációs hulláma is sokat javít a csomagszállítás helyzetén. A tevékenységét nemrég az egész országra kiterjesztett futárcég, a 2018 óta működő, romániai központú Sameday a fekete pénteki kampánya folyamán közel 200 ezer csomagot kézbesített nálunk. Az idei novemberi csúcsnapokon – az októberi havi átlaghoz képest – négyszeres növekedést tapasztaltak. Bebizonyosodott az Easybox csomagautomaták hasznossága is. Ezekből országszerte 400-zal rendelkezik a cég, Romániában pedig 2700-zal. Ugyanis aláhúzza a szerepüket, hogy a budapesti csomagok több mint felét Easyboxokba szállították ki. HG

FOTÓ: GETTY IMAGES

bet jelentett a novemberi dömping. Az Árukereső.hu és a GKI Digital kutatása alapján az átlagos szint 17 százalék körül alakult. Leginkább a világszerte tapasztalható áruhiány és az ütemes infláció zavart be ebben az évben, a forgalombővülés így részben a növekvő áraknak tudható be. Hiszen a termékdeficit és a produktumok drágulása okán (a forint is gyengült, különösen a dollárral szemben) szűkült a megakciózott cikkek köre, és a mennyiségük is apadt. A legnagyobb kihívást pedig a szezont kiszolgálni tudó, megfelelő raktárkészlet biztosítása jelentette – fejtette ki Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A szakértő úgy véli, az is változott, hogy az elmúlt két esztendőben a kereskedők kiváltképp megnyomták a fekete péntekes akciókat: fekete hetet, hónapot, hétvégét is tartottak, s általánossá vált a többször visszatérő – akár egyenként is többnapos – Black Friday-akció. Így pedig az e-kereskedelemben 2021-et tekintve is erős számokat mutat majd a november, s ha a megrendelések száma nem is nőtt, az online forgalom elérhette a 140 milliárd forintot – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital online kiskereskedelmi indexének a friss kutatásából.

szaknak. Ezt a látogatók ár-összehasonlító oldalakkal, több site meglátogatásával validálták. Eközben a legtöbb vásárlónak fontos, hogy csak megbízható oldalról rendeljen ebben az időszakban (is), ami a nagyobb, ismertebb áruházak előnyét jelentette.

40 | FIGYELŐ 2021/49

F_38-40_black_friday_+violi_hirdi.indd 40

2021. 12. 06. 17:01

ENERGIÁT ADUNK AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁKHOZ

F_41_MVM_emobilitas_hirdi.indd MVM_Image_200x292_1123.indd 1 41

2021. 12.16:38:54 06. 16:24 2021. 11. 23.

| CÉGVILÁG |

TÚLZOTT AMBÍCIÓK

E-AUTÓ | Az elektromos gépkocsik akkumulátorainak a piaca a következő három-négy évben éves átlagban 14 százalékkal nőhet, s 2025-ben már meghaladhatja a 38 milliárd dolláros volument. Ám az akkutechnológia lassabban fejlődik a vártnál, így messze lehet még a benzines járművek kényelmének utolérése.

APPLE-KONCEPCIÓAUTÓ. PONT OLYAN, MINT EGY NYITHATÓ FEDELŰ ÓRIÁS IPOD

A belső égésű motorok jelentősebb mértékű kiváltása vagy a házi napelemek, esetleg szélerőművek megtermelt energiája tárolásának a rugalmassága annál sikeresebb, illetve jobb lesz, minél látványosabban fejlődik a nagyobb akkumulátorok áramtárolói kapacitása, gyorsabb lesz a töltés sebessége, az egy kilogrammra eső teljesítmény – no és persze mindezt igen versenyképes áron kellene a piacra dobni. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mint pár éve remélték a jövőkutatók. Az akkuk fejlesztése terén sok az ígéretes kutatás, de a „szent Grál” egyelőre nem került elő, csak a „valamivel jobb” cellák érkeznek, amelyek akkor válnak igazán versenyképessé, ha a mostaninál jóval nagyobb szériában gyártják őket. Ilyen megoldásokon manapság leginkább a gépkocsigyártók (például a Tesla, a Toyota vagy a VW-csoport), a globális akkuszállítók (Samsung, Panasonic, BYD), valamint az autógyár-aspiránsok (többek között az Apple) gondolkodnak.

IPARÁGI MOZGOLÓDÁS

Érdekes fejleményeket hoztak az elmúlt hetek: az Apple – bár kevesen tudják – immár ötezer fős gárdával, Project Titan néven akar beszállni az elektromos gépkocsik előállításába. A valódi TIM COOK APPLE-VEZÉR. KERESIK AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS SZENT GRÁLJÁT

okokról kevés az információ, ám az tény, hogy a vezetők szinte menekülnek a projektből. Szeptemberben távozott a Fordhoz az eredetileg a Teslától átigazolt Doug Field, aki 2018 óta irányította az erősen titkolt, 2014-ben indított e-autó-fejlesztést az Apple-nél. Fieldet a globális akkumulátorfejlesztési vezető, Ahn Soonho követte a Titantól távozók sorában (ő a Volkswagen-csoporthoz szerződött), és a szegmens egy másik kulcsembere, Michael Schwekutsch is odébbállt. Mindhárman hetek leforgása alatt. Az utóbbi szakember az Archer légi járművet fejlesztő startup egyik vezető mérnöke lett; nem mellesleg több német prémiumautó-gyár elektromos hajtásrendszerének a gyártásfejlesztését irányította. Az agilis Apple így még jobban lemaradhat, hiszen – főként a járványhullámok, a csiphiány és persze a koncepciók vélhető komoly kihívásai okán – 2024-ről máris 2025-re kellett kitolni az első forgalomképes e-autójának a bemutatóját. Igaz, teljesen nem sikerült titkot tartani. Kiderült, hogy kezdetben ezer főt állítottak munkába, s a nagy német luxusmárkákkal próbáltak partnerségre lépni, de végül a Volkswagennel állapodtak meg, hogy a T6-os kisbuszplatformra fejlesztenek egy autonóm, a dolgozókat szállítani képes önvezető buszocskát.

A következő partnerség a koreai Hyundai–Kia-párossal született volna ez év elején, ám a 3,59 milliárd dolláros deal kútba esett. Ennek keretében a Kia Georgia állam West Point városában lévő autógyárát használták volna az előállítás beindításához. Ezután a Nissan, majd a Toyota került képbe, de megegyezésről egyelőre nem szólnak a hírek. Mindössze annyit erősítettek meg, hogy a Porsche karosszériatervező alelnökét, Manfred Harrert szerződtették, s értesülések szerint Dél-Koreában igyekeznek beszállítókat találni, többek közt az önvezetéshez szükséges lézeresradar(LiDAR-) rendszerhez. Ezekből a hírekből azonban az világlik ki, hogy talán az Apple 2025-től kezdődő autógyártásról szóló terve is túlzottan ambiciózus. Az akkukhoz visszakanyarodva: az Apple a hírek szerint olyan áramtárolót fejleszt, amely sokkal nagyobb hatótávot tud biztosítani, egyúttal jóval olcsóbb előállítani, mint a mai akkumulátorokat. HG

FOTÓK: GETTY IMAGES; APPLE

AMBÍCIÓK

42 | FIGYELŐ 2021/49

F_42_AppleAuto.indd 42

2021. 12. 06. 16:25

PR

KITALÁLJUK, MEGCSINÁLJUK – MÉGIS ELLOPJÁK Látványos animációval hívja fel a figyelmet az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az innovációk megvédésének fontosságára. Hazánk legrégebb óta innovációval foglalkozó hivatalának célja, hogy a híresen kreatív magyarok figyelmét felhívja arra, a jó ötlet hasznosításához oltalmakra – szabadalomra, védjegyre vagy éppen dizájnoltalomra – van szükség, csak így lehet tőkét kovácsolni az emberi kreativitásból.

Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai ismert magyar találmányok is. „Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják. Fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók szerezzenek gazdasági előnyt, amivel nemcsak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik” – mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán. Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok kkv-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pomázi Gyula kiemelte: „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, kkv, startup, kutatóintézet és egyetem figyel a szellemi tulajdonára. Amikor egy vállalkozás elindul, azonnal kerít egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. A hosszú távú siker titka, hogy a szellemi tulajdonjogokat is szakember kezelje.” A lassan két éve tartó vírushelyzet korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is – közülük azok bizonyultak válságállóbbnak, akik felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. Például egyegy oltalom használata mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozásoknak gazdasági növekedési esélyeit. Ráadásul az oltalmak megléte a nemzetközi piacra lépés alapfeltétele is.

A szellemi tulajdonjog kérdéskörének három nagyon fontos lépcsője van. Az első az oltalom megszerzése, amit Magyarországon az SZTNH-nál lehet megtenni. Az oltalom megszerzése monopoljogot teremt a vállalkozásnak az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, de védelmet is ad a hamisítás, másolás ellen, lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a terméket vagy szolgáltatást, hanem azok felhasználási jogát is értékesíteni lehessen, illetve cégünk ezzel sokkal vonzóbbá válik a befektetői oldalon. A második lépcső az oltalom fenntartása, vagyis hogy mely piacon mely oltalmat milyen időtávon tartunk fenn, mennyi ideig fizetjük. Bár sokan gondolják, hogy ez egy drága és körülményes folyamat, fontos tudni, hogy hazai és uniós szinten is van lehetőség arra, hogy a szellemitulajdon-védelemre forrást igényeljünk. A harmadik elem a jog érvényesítése, vagyis amikor felléphetünk a termékünket hamisítók ellen. Ennek fontosságára jó példa, hogy sok nemzetközi tudatos cég bevételeinek egy részét a hamisítványok elleni fellépésből tudja realizálni. Mi, magyarok szeretjük azt hinni magunkról, hogy kreatív elmék vagyunk, és bár más nemzetek is ezt gondolják rólunk, abban még nem vagyunk elég ügyesek, hogy a kreativitásunkból származó termékeket és szolgáltatásokat jól körülbástyázzuk úgy, hogy az segítsen a jogok megóvásában, értékesítésében – ám emellett kellő szabadságot is adnak. Ezt szimbolizálja az SZTNH ábrás logója is, amely egy részben nyitott erődöt ábrázol.

2021/49 FIGYELŐ | 43

F_43_SZTHN_PR.indd 43

2021. 12. 06. 16:26

| CÉGVILÁG |

FINEART LAMBING | Egészen egyedi vállalkozásba fogott egy modern, menő alkotásokra fókuszáló, agilis vizuális alkotó-vállalkozó. Lambing Alex főként vállalati irodák, fogadóterek, elegáns hotelek falaira készít kifejezetten a megrendelő cégre szabott, figyelemfelkeltő, egyben imázsépítő marketinges műveket. Érdekes startupkezdeményezés.

ILYEN EGY VIZUÁLIS ALKOTÓ-VÁLLALKOZÓ legerősebb mondjuk a márkaépítésben, így a kkv-knak is nagy szükségük lenne professzionális megközelítésre. Azok a cégvezetők kérik fel tehát Lambing Alexet, hogy erősítse a belső marketingjüket az általa kifejlesztett vizuális eszközökkel, akik egyetértenek abban, hogy egy ilyen jól megtervezett kép többet mond el a vállalkozásról, a víziójáról, mint az élőszó. A vállalkozó által tudatosan megkomponált vizuális falidizájnkoncepciók pedig éppen ezt a hatást erősítik. A megbízók szeretnék, hogy a munkatársaik ne csupán kényelmes, hanem egy-

úttal képileg, művészileg is igényesebb környezetben dolgozzanak. (Ez nem teljesen újdonság. Olaszországban már a kilencvenes években foglalkoztak a nagyvállalatok a dolgozók kreativitásának, továbbá a cég iránti elkötelezettségének ilyen módon történő erősítésével. Ennek megfelelően alakították ki a munkahelyeken a színeket, helyeztek el grafikai alkotásokat a közös munkaterekben, valamint a recepción – a szerk.)

MIRE HIVATOTTAK A KÉPEK?

De miről is van szó pontosan? Mi is az a vállalati dekorációs fali dizájn? „A legfejlettebb világban a sikeres vállalatok, szer-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Lambing Alex közel másfél évtizeddel ezelőtt – egy budai műterem-galéria egyik tulajdonosaként – kortárs festőművészek menedzselésével foglalkozott. A cégeknek szóló, személyre szabott alkotások készítésének ötletét pedig onnan vette, hogy magánerős kutatásokat folytatott ezen a területen. Felismerte, hogy a kis- és középvállalatoknak egész egyszerűen nincs belső vizuális marketingdizájnkoncepciójuk. A multinacionális társaságoknak viszont erre külön apparátusuk van. Mivel a képi világ hatása az egyik

44 | FIGYELŐ 2021/49

F_44-45_Lambing.indd 44

2021. 12. 07. 9:13

| CÉGVILÁG |

tituláltunk volna. (Ugyancsak megjegyzendő, hogy erre a tematikára ma már külön szegmenst hoztak létre a festék- és alapanyaggyártók. Nem véletlen, hogy például az olasz Casati hatalmas választékban kínál dekoralapanyagokat, a velenceimárvány-hatástól egészen a metálos csillogásig. Ezen termékek kétszerháromszor drágábbak, mint a hagyományos felfestékek, és a művészek kezei között valódi alkotásokat lehet velük létrehozni – a szerk.)

UMBERTO ECO NYOMÁBAN

vezetek jó ideje kiemelt figyelmet fordítanak a munkahelyi környezet kialakításánál a dolgozók optimális támogatására, inspirálására, továbbá arra is, hogy a belső terek berendezései és kiegészítő elemei eredményesen tükrözzék, valamint erősítsék az adott társaság, intézmény, szolgáltatás szellemiségét, hitvallását s – nem utolsósorban – arculatát” – mondta Lambing Alex. Ettől nem függetlenül: vitathatatlan tény, hogy a vizuális információk világát éljük. A reklámok, a marketingkommunikációs stratégiák is mind-mind ezt támasztják alá. A munkahelyi környezet kialakítása, hangulata már önmagában információt, üzenetet közvetít nemcsak a munkatár-

sak, hanem a partnerek felé is – mindezzel befolyásolva a tevékenységet, az elkötelezettséget, sőt akár döntéseket is – állítja Lambing Alex. A szakember az egyedi falidizájnalkotások, a komplex kompozíciók kreatív megtervezését a kezdetektől a megrendelő elvárásaihoz igazodva alakítja ki. „A kivitelezést különleges, modern technológiák és minőségi alapanyagok felhasználásával végezzük, igény szerint keretre feszítve vagy egyedi keretben elhelyezve” – mondta az alkotó, akit pár évtizeddel korábban talán festőművésznek

A fentiek tükrében tehát a vizualitás ereje a mai modern kommunikáció leghatékonyabb eszköze. Egyre több hazai cég ismeri fel: a puszta esztétikán túl fontos üzenete van annak, hogy milyen vizuális információ jelenik meg a tárgyaló, az iroda, az értékesítésnek, szolgáltatásnak teret biztosító helyiségek falain. Egy jól megkomponált dekoráció támogatást nyújthat a tárgyalások eredményességéhez, a megbeszélések hatékonyságához is. Az adott cég, vállalkozás, szervezet tevékenységének, színhasználatának és ideológiájának a megjelenése az egyedi hangulatú képeken, térdekorációs alkotásokon számtalan kedvező hatást fejt ki azáltal, hogy növelhető velük a belső tér harmóniája és erősíthető az arculati megjelenés – vonta le a konklúziót a művész-vállalkozó. És hogy ne tűnjön „a föld felett lebegőnek” a magyarázat, érdemes egy pillantást vetni a több száz cégnevet tartalmazó referencialistára, amelyen – két tucat négy- és ötcsillagos hotelen (például Anna Grand, Boscolo, Mercure, President) túl – olyan társaságok szerepelnek, mint az OTP, a Laki Zrt., a Szabadics Zrt., a Gartner Intertrans Kft., az E.ON Hungária Zrt. vagy az osztrák Junkerwerk Linder GmbH. De olyan intézmények is vannak a portfólióban, mint a szombathelyi Haladás aréna vagy a Hévízi Polgármesteri Hivatal. Természetesen a Covid-járvány a FineArt Lambing megrendeléseit is viszszavetette. A múlt év szeptemberétől – mint a legtöbb vállalkozás esetében – fokozatosan csökkent a cég megbízásainak a száma. Ugyanakkor az újraindítás jót tett a gazdaságnak, így egyre többen ismerik fel, hogy milyen hiánypótló szolgáltatást is végez a szakember és csapata. Ezt a vizuális szolgáltatást valójában ők honosították meg nálunk. HG 2021/49 FIGYELŐ | 45

F_44-45_Lambing.indd 45

2021. 12. 06. 16:26

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

BARNA ZSOLT

HUNGAROCONTROL

SZABÓ LEVENTE

A Magyar Bankholding-csoport irányításának egységesítése érdekében újabb személyi változásokra került sor. December 1-jétől a Magyar Bankholding igazgatósági elnökének a feladatait ellátó dr. Barna Zsolt veszi át a vezérigazgatói posztot, a jövőben pedig a társaság elnök-vezérigazgatójaként vezeti a céget. Az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatói pozícióját Szabó Levente, a Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettese tölti majd be, a holdingszervezetben meglévő posztjával járó feladatok ellátása mellett. Vida József a Bankholding tagbankjainak a refinanszírozójaként működő Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnökeként dolgozik tovább a csoporton belül, összhangban a társaság november 23-i közgyűlésén való újraválasztásával.

OPUS GLOBAL TÓTH LÁSZLÓ Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának a tagja veszi át. A vezetésben történt változás nem befolyásolja a társaság feladatainak ellátását. A zrt. a továbbiakban is a legmagasabb színvonalon szavatolja a légi közlekedés biztonságát – közölte a cég.

MAKAI SZABOLCS

Makai Szabolcs november 30-tól az Opus Global Nyrt. élelmiszeripari divíziójának a vezetője, emellett a tőzsdei társaság egyik leányvállalatának, a Kall Ingredients Kft.-nek a társügyvezetői tisztségét is betölti. Agrárközgazdászként és marketingszakemberként diplomázott. Két évtizedig a Cargill amerikai multinacionális vállalatnál töltött be különböző irányítói pozíciókat. Tagja volt a cég minneapolisi globális stratégiai csapatának, 2017-től pedig az európai menedzsmentben kereskedelmi igazgatóként, továbbá a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. 2019-ben csatlakozott a Talentis Agro Zrt.-hez vezérigazgatóként, s azóta is vezeti ezt a társaságot. Novemberben beválasztották a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Rektori Tanácsadó Testületébe.

KERESZTES PÉTER

A MÁV–Volán-csoport célja az elővárosi, valamint a távolsági vasúti személyszállítás további erősítése és fejlesztése. A kiemelt feladat végrehajtása érdekében december 1-jétől Keresztes Pétert, a MÁV–HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére. A szakembernek többéves tapasztalata van az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás irányításában. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozott a MÁVStart és a MÁV Vagon éléről. A belső átalakítások eredményeként november 23-tól a MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. ügyvezető igazgatója Stánicz János lett, a termelési igazgatói feladatok ellátása mellett. A MÁV– HÉV vezérigazgatói pozícióját Nagy Gábor gépészmérnök vette át.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MÁV-START

46 | FIGYELŐ 2021/49

F_46_szemelyihirek.indd 46

2021. 12. 06. 16:27

| PÉNZ BESZÉL |

ISMÉT BANKOT VÁSÁROL AZ OTP ALBÁNIÁBANd

AZ OTP-É AZ ALBÁN LEÁNYBANK. A MÁSODIK LEGNAGYOBB PIACI SZEREPLŐ JÖHET LÉTRE

A görög Alpha Bank albán leánya, az Alpha Bank Albania mintegy ötszázalékos eszközarányos piaci részesedésével a kis balkáni ország nyolcadik legnagyobb pénzintézete. Univerzális bankként a lakossági és a vállalati szegmensben egyaránt aktív. A vételárat illetően 55 millió euróban állapodtak meg a felek – közölte az OTP Bank. A tranzakció pénzügyi zárását – amelyre várhatóan 2022 második negyedévében kerül sor, a szükséges hatósági engedélyek megszerzésének függvényében –, a két albán leánybank egyesítését követően az OTP mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése várhatóan meghaladja a 11 százalékot, az ügyfélhitelállomány pedig mintegy a másfélszere-

sére nőhet. Ez utóbbi alapján a második legnagyobb piaci szereplő jöhet létre az országban a csoport ottani operációjával. „Eddig is nagy lehetőségként tekintettünk ottani jelenlétünkre, és a stratégiánknak megfelelően 2018-as piacra lépésünk óta kerestük a további bővülési lehetőségeket az országban. Akkor a Société Générale Albania Bankot vásároltuk meg, amelyet azóta sikeresen integráltunk a csoportba. Az Alpha Bank Albania megvételével most ismét egy jól működő, kiválóan vezetett, folyamatosan fejlődő, mind az ország bankszektorának a növekedésében, mind a helyi közösség fejlődésében jelentős szerepet játszó hitelintézet csatlakozik hozzánk. Ezzel az újabb tranzakcióval tovább tudjuk erősíteni pozíciónkat az albán piacon, annak érdekében, hogy még színvonalasabb, még jobb szolgáltatást tudjunk kínálni ügyfeleink számára a la-

kossági és a vállalati szegmensben egyaránt” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az OTP az egyik legaktívabb hitelintézet az európai akvizíciós színtéren. A 2008-as válság lecsengésével, 2014-ben kezdett újabb tranzakciók eredményeként mostanáig az Alpha Bank Albaniával együtt 9 ország 12 pénzintézetének, illetve banki portfóliójának a megvásárlását jelentette be. Ezek mindegyikét – a szlovén Nova KBM kivételével, melynek esetében a pénzügyi teljesítés még folyamatban van – sikeresen integrálta a bank, és Moldovába is megérkezett. Ezzel az egyedülálló akvizíciós teljesítménnyel az OTP Csoport a kelet-közép-európai régió legaktívabb bankpiaci konszolidátorává vált. Jelenleg Magyarország mellett vezető pozíciót tölt be a bolgár, a szerb és a montenegrói piacon, s érdemben erősítette a külföldi csoporttagok profit-hozzájárulását. Az OTP az egyik legstabilabb pénzügyi csoport a kelet-közép-európai régióban, kiemelkedő tőkeerővel és likviditással. A működése a járványidőszakban is zavartalan. Jelenleg 11 országban biztosít univerzális pénzügyi szolgáltatásokat több mint 16 millió ügyfelének, közel 1500 egységből álló bankfiókhálózata van, munkavállalóinak a száma több mint 37,5 ezer. Az Alpha Bank Albania az 1998-as megalakulása óta vállalati hitelezéssel és nagyszabású infrastrukturális projektek finanszírozásával foglalkozik, valamint lakossági ügyfelek számára nyújt átfogó betéti, befektetési és finanszírozási termékeket. A pénzintézet jelenleg 34 fiókból álló hálózatot működtet, amely lefedi az ország összes nagyvárosát – derül ki az OTP Bank közleményéből. SZ. CS.

FOTÓ: REUTERS

FONTOS PIACI SZEREPLŐ | Az Alpha Bank Albania megvételével a tranzakciózárást követően a mérlegfőösszeg szerint az ötödik, az ügyfélhitel-állomány alapján pedig a második legnagyobb piaci szereplő születhet az OTP Csoport albán operációjával a balkáni országban.

2021/49 FIGYELŐ | 47

F_47_OTP.indd 47

2021. 12. 06. 16:28

| PÉNZ BESZÉL |

SZOMBATI ANIKÓ | A banki ügyfelek napjainkban már nyitottak a digitális bankolásra. Több nagybanknak van már inkubátorháza, amelyben felkutatják és meghallgatják a fintechcégek ajánlatait, de a pénzintézetek ezeket még alig építik be a tényleges napi működésbe. Az MNB azt szeretné, ha erősödne az együttműködés a pénzintézetek és a fintechcégek között – mondta a Figyelőnek a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A világban egyre több fintech-, illetve bigtechcég lép be a hagyományos bankok működési területére. Hol tart most ez a folyamat? – A pénzügyi közvetítésben a hitelintézetek nagy múltú intézmények. Ma már 10-ből 9 felnőttnek van bankszámlája, bankkártyája. Köztük a fiatalok, mint az új megoldások iránt igen fogékony társadalmi csoport, a pénzügyeiket szinte kizárólag online intézik. Azt láttuk, hogy 2013–2014-től a bankok számára olyan kihívók, versenytársak jelentek meg a piacon, mint a fintechcégek, amelyek a tradicionális pénzintézetekhez képest sokkal inkább ügyfélorientáltak, jobb és átláthatóbb szolgáltatásokat kínálnak az ügyfelek számára. Ezek a vállalkozások először csak a banki szolgáltatások bizonyos területeire léptek be, így például a fizetésekkel, az átutalásokkal foglalkoztak, de később már egyre inkább elkezdtek hitelezni, befektetési szolgáltatást nyújtani. Így nagyon sok ügyfelet átcsábítottak a bankoktól. A kényelmen és az átláthatóságon kívül nagyon fontos szempont e tekintetben az ár is, ezek a fintechcégek a legtöbbször a bankok árazása alatti szinteken nyújtják a szolgáltatásaikat. Ennek alapvetőn az az oka, hogy ezek a társaságok újonnan alapított vállalkozások, a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák, kihasználják az adatokban rejlő előnyöket, emellett az ügyfélorientált működésük, hozzáállásuk miatt nagyon versenyképesek a banki termékkel szemben. Az elmúlt 3-4 év újdonsága, hogy ugyanilyen előnyökre alapozva a bigtechcégek is elkezdenek beszállni ebbe a versenybe. A bigtechek közül érdemes megemlíteni a Facebookot, a Google-t és az Amazont is. Ezek a vállalatok platformokat építenek, minél több területen szeretnék az ügyfeleiket egyrészt széles palettán kiszolgálni, másrészt magukhoz kötni, hogy a platformjuk elhagyása nélkül tudjanak szórakozni, vásárolni, pénzt átutalni. Ezeknél a cégeknél is ott vannak

FOTÓ: MNB

KAROSSZÉKBŐL „BANKOLNI”

48 | FIGYELŐ 2021/49

F_48-50_szombati_+mandiner_hirdi.indd 48

2021. 12. 06. 16:29

| PÉNZ BESZÉL |

az adatok, rendelkezésre állnak a technológiák. Eddig a bankok tradicionális előnye az volt, hogy ismerik a piac szabályozását, de a technológiai vállalatok is egyre inkább felzárkóznak e téren is. Így az ügyfelek döntésén múlik, hogy a bankokkal, vagy ezekkel a bigtech-, illetve fintechcégekkel intézik a jövőben a pénzügyeiket. – A pandémia jó néhány változást hozott a bankrendszer digitális szolgáltatásai terén. Mi a helyzet a magyar piacon, hogyan állják a sarat a hazai hitelintézetek? – Ha a pandémia előtti időszakot is nézzük, a Magyar Nemzeti Bank 2019ben kezdte el felmérni a hazai hitelintézetek digitalizáltsági szintjét. Ennek az alapja egy körülbelül 250 kérdésből álló kérdőív volt, ahol hét területen néztük át a banki működést, nevezetesen a termékek, az ügyfelek kezelése, a partnerek, a vezetés, a munkaerő, a munkafolyamatok és a banki rendszerek területén. Ebből három olyan volt, amely alapvetően a bankok külső kapcsolatait vette górcső alá, négy területen pedig a pénzintézetek belső működését, irányítását néztük át. Úgy ítéltük meg, ezen területek mindegyikének fejlesztése nélkül az ügyfeleknek kínált szolgáltatások

nem lesznek korszerűek a mai kor követelményei szerint. A felmérés következő szakaszában a jegybank szakértői felső vezetői interjúkon tájékozódtak a bankok helyzetértékeléséről, további terveiről. A megkérdezett hitelintézetek a hazai bankszektor mérlegfőösszegének 90 százalékát fedték le. Az állapotfelmérés után a jegybank szakértői úgy ítélték meg, hogy nagyjából közepes szinten áll a magyarországi bankok digitalizáltsága, 53 százalékos érték mellett. Nagyon fontos, hogy ez nem egy nemzetközi benchmark, hanem a skála a hazai bankok által megrajzolt képet mutatja. Ez azt jelenti, hogy mind a 7 kategóriában a legfejlettebbhez képest rangsoroltuk a többi hitelintézetet. Később jött a pandémia. A 2019-es helyzetértékelés kategóriái szerint pont a termék- és az ügyfél-kategóriában teljesítettek a legrosszabbul a bankok, vagyis igen kevés volt az online el-

érhető termék, illetve szolgáltatás. Volt olyan pénzintézet, amelynél úgy gondolták, prémiumszolgáltatásnak minősül, ha az ügyfelek online tudnak ügyeket intézni vagy hitelt igényelni. Sokszor azt hozták fel a digitalizáció fejlesztésével szemben, hogy az ügyfeleknek nincs rá igénye, ők a bankfiókokba szeretnek járni. A járvány hatására pont ezeket a szolgáltatásokat kellett nagyon gyorsan fejleszteni, részben a lezárások, részben a bankok saját jól felfogott érdeke miatt. – A pandémia mennyire változtatott ezen a szemléleten? – Napjainkban már azt lehet mondani, hogy az ügyfelek nyitottak a digitális bankolásra. Valamennyi ügyfélszegmens fogékony a digitális megoldások használatára, minden korosztályban, még a 65 év felettieknél is a többség tartósan kihasználja a digitális átállást. A 2020 végén végzett felmérésünk szerint a lakossági ügyfelek mintegy 80 százaléka részben vagy teljesen nyitott arra, hogy a bankfiókon kívül intézze a pénzügyeit, emellett a vállalatok esetén is nagymértékben nőtt azon cégek aránya, amelyek tudatosan vagy kényelemből, de kerülik a bankfióki ügyintézést.

HIRDETÉS

Garantált ajándékok a

ADVENTI KALENDÁRIUMÁBAN karácsonyig minden ŔđΟ]¾ğÝăğáłΟáĘĹƄŶáŎâņâłŎ͗Ο Figyelje a mandiner.hu-t!

F_48-50_szombati_+mandiner_hirdi.indd 49

2021. 12. 06. 16:29

| PÉNZ BESZÉL |

2020 végén újra elvégeztük a hitelintézetek digitalizáltságára vonatkozó felmérést, amelynek során kiderült, hogy a bankrendszer egészében a korábbi 53 helyett ez a szint már 58 százalékot ért el. Emellett örvendetes jelenségként a pénzintézetek épp a termék- és a digitalizált ügyfélkapcsolatokban mutatták a legnagyobb fejlődést. – Milyen új fejlesztéseket valósítottak meg a hitelintézetek a jegybank legutóbbi felmérése óta? – A hitelintézetek nagyon sok új, korszerű digitalizált kommunikációs csatornát dolgoztak ki és vezettek be a működésük során. Ezek a megoldások az ügyfelek tájékozódását is segítették; készítettek oktatóvideókat vagy útmutatókat, sok banknál megjelent a chatbot. Összességében az ügyintézővel való videohívás lett a legnépszerűbb mind a bankok, mind az ügyfelek oldaláról, mivel ez ki tudja váltani a fiókokban való személyes találkozást. Egyúttal a fiókba járást is egyszerűsítették, racionalizálták a pénzintézetek, sok helyen előzetesen lehet időpontot foglalni a személyes ügyintézésre, ha pedig már az ott van az ügyfél, a formanyomtatványokat elektronikusan, aláírópadon lehet kitölteni, aláírni. – Az MNB a bankok digitális átállásra való felkészültségének felmérése után jelezte, hogy szükséges lenne, ha a hitelintézetek felső vezetésében lenne egy olyan ember, aki felel az adott bank digitális fejlesztéséért. Miért fontos ez? – Az MNB szakértői úgy látják, hogy az igazi digitalizáció csak úgy valósulhat meg, ha a bank szervezetében, működési folyamataiban is meghonosodik a digitalizációs szemlélet. Ezt úgy lehet biztosítani, ha a legfelső vezetés szintjén is kellő figyelmet szentelnek a digitális folyamatok meghonosításának, felgyorsításának. A jegybank azt várja el a bankoktól, hogy az igazgatóságban legyen egy vagy több felelőse a digitalizációra fókuszáló gondolkodásnak. Emellett a munkatársak informatikai készségeit, felkészültségét is folyamatosan javítani kell, és ezt felmérésekkel szükséges alá-

NÉVJEGY A Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintechfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja. Fő feladata a hazai pénzügyi rendszer digitális átalakításának elősegítése a tradicionális intézmények hatékonyságát és versenyképességét növelő innovatív megoldásokkal. Az irányítása alatt levő terület emellett a hazai fintech-ökoszisztéma fejlesztésével, az új technológiák bevezetését lehetővé tevő szabályozói javaslatok megfogalmazásával foglalkozik. Az MNB-t megelőzően több kereskedelmi bankban dolgozott piaci kockázatkezelőként. Diplomáját a Corvinus Egyetem pénzügy szakán szerezte, illetve megszerezte az EFFAS (European Federation of Financial Analysts’ Association) befektetési elemzői diplomáját is. Egy fia van, aki hamarosan 15 éves lesz.

támasztani, rendszeres tanfolyamokat kell szervezni. A jegybank már a 2019es fintechstratégiájában is azt vázolta fel, hogy a bankok modernizálódását nagyban segítheti, ha együttműködnek külső innovatív cégekkel, a fintechekkel. Az MNB a 2021 márciusában megjelent ajánlásaiban is megfogalmazta, hogy a hitelintézetek aktívan keressék a kooperációt a korszerű termékeket kidolgozó pénzügyi innovátorokkal. Nagyon sok nagybanknak van már inkubátorháza, innovációs bázisa, amelyben felkutatják és meghallgatják a fintechcégek ajánlatait, de a pénzintézetek ezeket még alig, vagy egyáltalán nem építik be a napi tényleges működésbe. Az MNB munkatársai azt szeretnék, ha ezen a téren erősödne az együttműködés a pénzintézetek és a fintechcégek között. – A bankok és a biztosítók rengeteg információt birtokolnak, valóságos adatvagyonuk van. Hogyan lehetne ezeket hasznosítani? – A hitelintézetekkel szemben a bigtech- és fintechcégek előnye, hogy ők fontos erőforrásként tekintenek a ná-

luk lévő adatokra, míg a bankoknál ez nem feltétlenül van így. Ennek az lehet az oka, hogy a pénzintézetek rendszereiben ezeknek az adatoknak a tárolása, a naprakész kezelése nem átfogó, konzisztens módon valósul meg. Az MNB a már említett ajánlásaiban azt fogalmazta meg, hogy egyrészt a hitelintézetek alkossanak meg egy adatvagyonstratégiát a felhalmozott adatok kezelésére, másrészt hozzanak létre egy olyan adattárházat, amely képes ezt a célt megvalósítani, kiszolgálni. Sok bankban van már ilyen adattárház, de ezek még tovább fejleszthetők. Ugyancsak fontos lenne, ha a már létező, fejlett adatelemzési technológiákat felhasználnák a termékek fejlesztésére, a döntések előkészítésére, de akár a kockázatkezelés során is. Így a partnereiket, az ügyfeleiket személyes ismeretekre alapozva tudnák megkeresni az adott élethelyzetre alkalmazható termékekkel. – Hogy látja a jegybank a biztosítók informatikai fejlesztéseit? – Az MNB az idén májusban publikált Fintech és digitalizációs jelentésében először írta meg a véleményét a biztosítók digitalizációs szintjéről. A biztosítóknak az ügyfelek számára készített felületei nagyon fejlettek, a legtöbb biztosítónál elérhetők azok az online lehetőségek, amelyek a gyors kárbejelentést, a kifizetést elősegítik. A jegybank inkább azt fogalmazta meg, hogy a biztosítók belső működésében meg kell célozni a papírmentes működést, emellett ki kell alakítani a teljesen automatikus folyamatokat – ebben még van tér a fejlődésre. – Az utóbbi időben felerősödtek a bankok és ügyfeleik elleni adathalász-támadások. Ezek ellen hatékonyak a hitelintézetek védelmi rendszerei? – Alapvetően jól állnak a bankok és a biztosítók a kibervédelem területén, sikerült megakadályozni, hogy eddig bármilyen nagyobb támadás érje a pénzintézeti szektort. Az is igaz, hogy a kibertámadások mintegy 45 százaléka az ügyfeleket érinti. A jegybank azt szeretné elérni, hogy e téren az ügyfelek oktatását, a kockázatok tudatos felismerését erősítsék a bankok, illetve a biztosítók. A pénzügyi tudatosság erősítésén folyamatosan dolgozik az MNB is, ez közös feladat. A bankoknak és a biztosítóknak fel kell hívniuk az ügyfelek figyelmét arra, hogy őket is folyamatosan támadhatják, és nagyon figyeljenek arra, hogy kivel milyen adatot osztanak meg. TÓTH BALÁZS

50 | FIGYELŐ 2021/49

F_48-50_szombati_+mandiner_hirdi.indd 50

2021. 12. 06. 16:29

| PÉNZ BESZÉL |

BIZTOSÍTÓK Több mint tizenegy százalékkal nőtt a hazai biztosítók díjbevétele az első három negyedévben. Ezúttal az életüzletág húzta a bővülést.

NAGY UGRÁS

A BIZTOSÍTÓK DÍJBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA Nem-életbiztosítások Milliárd forint

490,6 373,2 2017

517,0

556,2

Életbiztosítások Milliárd forint

418,8

2018

2019

2020

2021

337,9

358,1

371,6

380,6

2017

2018

2019

2020

&ITYY ­[ JQX÷ M¥WTR SJL^JI­GJS

Átlépte az ezer milliárd forintos szintet a hazai biztosítók ez év első három negyedében elért díjbevétele, ami dinamikus, 11,6 százalékos növekedés az egy esztendővel korábbi, valamivel 900 milliárd alatti volumenhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A két számjegyű bővülés ezúttal egyértelműen az életbiztosításoknak köszönhető: itt 16,9 százalékkal, 445 milliárd forint fölé ugrott a kimutatott öszszeg, miközben a nem-életbiztosítási üzletágban 7,6 százalékos gyarapodást mért az MNB, 556,2 milliárdos díjbevétel mellett.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

BEFEKTETÉSI CÉLZAT

Az életág elismerésre méltó teljesítménye jelentős részben az indexhez vagy befektetési egységhez kötött (unit-linked) konstrukcióknak köszönhető. Itt kilenc hónap alatt csaknem 193 milliárd forintos díjbevételt sikerült elérni, közel ötödével többet az egy évvel azelőttinél. Az elmúlt esztendőkben kissé háttérbe szorult vegyes életbiztosításoknál is jól ment ugyanakkor a szekér: a hajszál híján 96 milliárdos első három ne-

gyedévi összeg ugyanis 20,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakit. Ezzel együtt a nyugdíjbiztosítási piacon sem akadt különösebb ok a panaszra: ezeknél a konstrukcióknál öszszességében 83,6 milliárdos díjbevételt

CSÖKKENT A KÖTELEZŐ ÁTLAGDÍJA AZ AUTÓKNÁL Tizenegy százalékkal esett a budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja az idei harmadik negyedben a múlt évi azonos időszakhoz viszonyítva – olvasható az MNB friss negyedéves kgfb-indexében. Az országos átlagos állománydíj 44 ezer forint; ez megegyezik az előző háromhavi értékkel, a múlt esztendei adathoz mérten viszont 3 százalékkal kisebb. „Az országos szinten mérsékeltebb csökkenés hátterében a Budapesten kívüli átlagdíj változatlansága áll, de ott korábban nem is történt a fővárosban tapasztalthoz hasonló emelkedés” – hívta fel a figyelmet az elemzés.

445,1

2021 +TWW¥X 23'

regisztráltak a szereplők, ez nagyjából 13 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál.

FONTOLVA HALADÓK

A nem-életbiztosítási szegmensben kissé vegyesebben alakultak a számok. A legnagyobb szeletet adó kötelező gépjárműfelelősségbiztosításoknál (kgfb) az elmúlt években megszokott ütemnél jóval lassabban, 3,5 százalékkal nőtt a díjbevétel, kicsivel meghaladva a 197 milliárd forintot. A cascónál viszont már közel 9 százalékos éves bővülést mutatott ki az MNB, 90 milliárd forinthoz közelítő volumen mellett. A szintén viszonylag nagy súlyt képviselő lakossági vagyonbiztosításoknál 113,6 milliárd szerepelt a kimutatásban, ez nem egészen 8 százalékkal lépi túl a 2020 január–szeptemberében regisztrált összeget. Figyelemre méltó azonban, hogy a vállalati vagyonbiztosítások piaca (a kis- és középvállalkozások nélkül) 14,7 százalékos bővülést ért el éves összevetésben. BARÁT MIHÁLY 2021/49 FIGYELŐ | 51

F_51_biztositok.indd 51

2021. 12. 06. 16:29

| CÉGVILÁG |

telszerződés 91,6 százalékát, ami akkor is nagyon magas arány, ha figyelembe vesszük, hogy a folyószámlahitelek új kontraktusai (teljesen eltérő jellegük miatt) nem szerepelhetnek a számításban. Szintén figyelemre méltó, hogy a lakáskölcsönök már nemcsak az új szerződések volumene alapján váltak a piac húzótermékévé, hanem a növekedési ütemet vizsgálva is. Október végéig ugyanis több mint 1082 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a háztartások, ami megdöbbentő mértékű, több mint 40 százalékos bővülést jelent 2020 azonos időszakához képest. Ezt a növekedést ráadásul úgy sikerült elérni, hogy a járvány hatásain viszonylag könnyedén túltette magát a piac, vagyis az alacsony bázis sem torzítja a képet.

NINCS JELE LASSULÁSNAK LAKOSSÁGI HITELPIAC | Nagyon gyors ütemben bővül a lakossági hitelpiac Magyarországon, a növekedésben pedig három konstrukcióé a főszerep.

Több mint 2100 milliárd forintnyi új lakás- és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek az idei év első tíz hónapjában a háztartások, amely igen gyors, több mint 21 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez a volumen azt jelenti, hogy a járványnak az idén már korántsem volt akkora visszafogó hatása a lakossági hitelek iránti keresletre, mint 2020-ban, bár az év első hónapjaiban – tehát a harmadik hullám idején – még igencsak úgy festett, hogy meglehetősen szerény lesz az idei teljesítmény.

SZINTE MINDENT VISZNEK

Az MNB adataiból az is jól látszik, hogy jelenleg mindössze három olyan termék van a lakossági piacon, amely

meghatározza a teljesítményt: a lakás-, a személyi és a babaváró hitel. Az idei első tíz hónapban ugyanis ezek a konstrukciók adták az összes új lakossági hi9211,2

5855,7

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Milliárd forint 2017 2018

*Adott év októberében.

2019

2020

2021

Forrás: MNB

A másik meghatározó termékcsoportnál, a személyi kölcsönöknél viszont ennél némileg eltér a helyzet. A pandémia és az annak nyomán ideiglenesen bevezetett THM-plafon következtében ugyanis csaknem 40 százalékos esés jött az új kihelyezéseknél a múlt év első tíz hónapjában, és akkor 290 milliárd forintot valamivel meghaladó volument mutatott ki a jegybanki statisztika. Ehhez képest az idei első tízhavi bő 396 milliárd forintnyi új szerződés már nagyon szép eredmény, ám nyomában sincs a két évvel korábbi közel 480 milliárdnak. A babaváró kölcsönnél pedig egyre inkább látszik annak a hatása, hogy az idő előrehaladtával óhatatlanul szűkül a potenciális igénylők köre: lassú csökkenés figyelhető meg ugyanis az új szerződések volumenénél. Ezzel együtt a támogatott konstrukció még mindig meghatározó eleme a lakossági hitelpiacnak: bár az új szerződések összege az idei első tíz hónapban közel 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, még mindig meghaladta a 470 milliárd forintot, ami meglehetősen nagy szelet a teljes tortából. BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: GETTY IMAGES

VISSZAKAPASZKODÁS

52 | FIGYELŐ 2021/49

F_52_hitelpiac.indd 52

2021. 12. 06. 17:11

FENNTARTHATÓ c × 0¤¹ DOLGOZUNK. „A munkahelyemre mindig számíthatok.” Dr. Puch Lívia / jogtanácsos

atomeromu.mvm.hu

F_53_MVM_paks_hirdi.indd 53 MVM_Paks_imagekampany_200x292.indd 1

2021. 12.15:52:42 06. 16:30 2021. 11. 08.

| TŐZSDE |

4IG | Sűrűre sikeredett az elmúlt egy-két hét a 4iG szempontjából: a harmadik negyedéves gyorsjelentés közzétételén túl ugyanis egy jelentős akvizíciót és egy stratégiai befektető megjelenését is bejelentette a vállalat.

NAGYBAN GONDOLKODNAK JELENTŐS TÉTEL

A magyarországi Digi-érdekeltségek megvásárlása egyáltalán nem kis falat: a 4iG bejelentése szerint a tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint, az ügylet pedig – a hatósági eljárásokat követően – 2022 januárjában zárulhat. A lépés jelentőségét jól szemlélteti, hogy a Digi a magyar vezetékes hang-, internet- és televíziós piac második helyét foglalja el. „A társaság csúcstechnológiás előfizetői végpontig kiépített optikai hálózatának (FTTH – Fiber to the home), megerősített gerinchálózati és műholdas infrastruk1100 1000

A 4IG ÁRFOLYAMA

900 Forint

800 700 600 500 400 XII. I. 2020

II.

III.

Forrás: BÉT

IV.

V.

VI. VII. 2021

VIII.

IX.

X.

XI.

túra-fejlesztéseinek köszönhetően az ország bármely pontján képes magas minőségű szolgáltatást biztosítani. A médiavállalatnak saját gyártású televíziós csatornái is vannak, sportadói mellett négy tematikus tévécsatornával van jelen a televíziós műsorszolgáltatók között. A Digi 2019 májusában indította mobiltelekommunikációs szolgáltatását Magyarországon. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a vállalatnak 2300 saját tulajdonú bázisállomása van, a DigiMobil szolgáltatás pedig a lakosság több mint 90 százalékának biztosít kültéri mobillefedettséget. Fejlett infrastruktúrájának köszönhetően a vállalat a hazai szolgáltatók között elsőként, a régióban pedig az elsők között indította el Magyarország jelenleg leggyorsabb lakossági internetszolgáltatását, 10 Gbit/s sávszélességgel” – emlékeztetett a bejelentés kapcsán a 4iG közleménye.

STRATÉGIAI TERVEK

„A Digi megvásárlása több szempontból is stratégiai előrelépést jelent társaságunknak. Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött sikeres megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egyéves periódusban. Az akvizícióknak köszönhetően jelentősen megerősítjük piaci pozícióinkat az infokommunikációs szektorban és a legnagyobb távközlési vállalatok közé lépünk Magyarországon is. A távközlés, illetve a távközlési infrastruktúra területén eszközölt befektetéseink a Digi csúcstechnológiás optikai és mobiltávközlési inf-

FOTÓ: GETTY IMAGES; VARGA GYÖRGY, MTI

„Magyarország egyik vezető telekommunikációs és médiaszolgáltató vállalatának megszerzésével folytatja stratégiai távközlési portfoliójának építését a 4iG Nyrt., miután a társaság megállapodott és végleges adásvételi szerződést kötött az RCS & RDS konzorciummal a Digi Távközlési Kft. és leányvállalatai megvásárlásáról” – jelentette be november végén a vállalat.

54 | FIGYELŐ 2021/49

F_54-55_4ig_+nemzetitanc_hirdi.indd 54

2021. 12. 06. 17:12

| TŐZSDE |

rastruktúrájával kiegészülve új szintre emelik a 4iG Csoport lehetőségeit a hazai és a régiós lakossági, illetve üzleti ügyfelek kiszolgálásában” – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A Digi megvásárlása fontos lépés lehet az állami, valamint a magántőke egyesítésével létrejövő nemzeti távközlési és telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalat létrehozásában, amelynek platformtársasága az Antenna Hungária lesz, a felek augusztus végi bejelentésének megfelelően. A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, és ezzel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, Digi, Invitel, Invitech, AH Net) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

NÉMET BEFEKTETŐ

A magyarországi Digi-érdekeltségek megvásárlásának hírével szinte egy időben jelentették be, hogy a német tőzsdén jegyzett 3,6 milliárd eurós kapitalizációjú Rheinmetall lehet hamarosan a 4iG új stratégiai befektetője: a nemzetközi védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó cég ugyanis előzetes megállapodást írt alá arról, hogy több tranzakción keresztül 25,1 százalékos tulajdonrészt szerez a magyar informatikai vállalatban. Ehhez elsőként tőzsdén kívül 4iG-részvényeket vásárolnak Jászai Gellért befektetőtársaságától, a KZF Vagyonkezelőtől. Ezt zártkörű tőkeemelés követi, 120 milliárd forintra tervezett értékben, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az iG COM Magántőkealap és az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne, kiegészülve a Rheinmetalllal. Az alaptőke-emelés 670 forint kibocsátási értékű 4iGrészvények forgalomba hozatalával valósul meg. A tranzakció pénzügyi zárása január végéig várható, ennek feltétele a Belügyminisztérium jóváhagyása. A felek megállapodtak egy új közös informatikai vállalat létrehozásáról, 51 százalék német, 49 százalék magyar tulajdonnal. Az új cég a 130 éves Rheinmetall magyarországi (a várakozások szerint az épülő zalaegerszegi üzemnek) és más érdekeltségeinek nyújt informatikai szolgáltatásokat. „Szeptember végén a 4iG saját tőkéje 12,9 milliárd forint volt, ehhez képest az előzetes megállapodásban rögzített 120 milliárdosra tervezett tőkeemelés óriási összeg, ezzel a korábban bejelentett akvizíciók nagyobb eséllyel valósulhatnak meg” – nyilatkozta a VG-nek a bejelentés kapcsán Grébel Szabolcs, a KBC Securities elemzője, aki szerint a külföldi stratégiai befektető megjelenése a társaságban pozitív üzenet, amely azt sugallja, hogy nem csak a magyar tulajdonosok látnak növekedési lehetőséget a 4iG-ben.

A RHEINMETALL LEHET A 4IG ÚJ STRATÉGIAI BEFEKTETŐJE. VÉDELEM NEMZETKÖZI SZINTEN

Ami pedig a 4iG tőzsdei gyorsjelentését illeti, annak tanúsága szerint az első három negyedév sem alakult roszszul a cégcsoportnál: a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerinti konszolidált értékesítési árbevétel elérte az 53 milliárd forintot, amely 58 százalékkal magasabb az egy esztendővel korábbinál, miközben az adózott eredmény is több mint a másfélszeresére, hárommilliárd forint közelébe emelkedett. BARÁT MIHÁLY HIRDETÉS

20 ÉVES A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ w w w.tanc szinhaz. hu

F_54-55_4ig_+nemzetitanc_hirdi.indd 55

# NTSZ20

2021. 12. 07. 9:14

| TŐZSDE |

TÚLÁRAZOTT RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSOK Rekordszintekre emelkedtek az idén az amerikai börzeindexek. A Fed kötvényvásárlási programja és rekordalacsony kamatszintje miatt hihetetlenül olcsó a pénz. A vállalatok igyekeztek is kihasználni ezt, kötvényeket bocsátottak ki, tőzsdei részvényértékesítéseket (IPO) hajtottak végre, a befektetők pedig kapkodtak ezek után. Negatív reálkamat-környezetben a legapróbb hozammorzsáért is le kell hajolni.

SZÉP REMÉNYEK

A nagy akarásnak azonban gyakran nyögés a vége. Számos céget illetően a tőzsdei megjelenést követően viharos gyorsa-

sággal a kibocsátási ár alá estek a jegyzések. Ez történt például a brit étel-házhozszállítási vállalat, a Deliveroo, az alternatív élelmiszereket gyártó svéd Oatly és az indiai, fizetési rendszereket működtető Paytm esetében is. A gyenge teljesítmény felveti annak a kérdését, hogy a társaságok nagybefektetői – többek között a SoftBank – vagy a kibocsátást szervező befektetési pénzintézetek (Goldman Sachs, Morgan Stanley) megfelelően árazták-e be a papírokat a parkettre lépés előtt. A Dealogic adatai szerint 43 egymilliárd dollárnál nagyobb összegű IPO valósult meg az idén Londonban, Indiában, Hongkongban és New Yorkban. Ezek 49 százalékának a jegyzése a kibocsátási ár alatt van. Összehasonlításképpen: 2019ben, a járványt megelőző utolsó „békeévben” ez a ráta 33, tavaly pedig 27 százalékos volt. Furcsa helyzet ez, hiszen 2021 a globális részvénypiacok sorozatos rekord-

jait hozta, az S&P 500-as tőzsdeindex 24 százalékkal nőtt. Csúcsot ért el a nyilvános kibocsátások száma is; az EY öszszesítése alapján az év eddig eltelt részében 330 milliárd dolláros volt ez a piac. Ehhez képest a Paytm-részvények árfolyama a bevezetés utáni első két kereskedési napon 40 százalékkal zuhant. Ez meg is kapta „a nagy IPO-k leggyorsabb buktája” kétes címet, valamint „a legroszszabb debütálás az indiai tőkepiac történetében” titulust. A finteches cég 2,5 milliárd dolláros tőkebevonása 20 milliárdosra értékelte a társaságot. A mostani kapitalizációja mindössze 15 milliárd dollár.

KESERVES CSALÓDÁSOK

Az első tőzsdei napon a Deliveroo papírjai 26 százalékkal estek a bevezetési árhoz képest, a New Yorkban börzére vitt kínai utazásmegosztó rendszer, a Didi Chuxing részvényei pedig több mint 40 százalékkal padlóztak. Ez utóbbira mondjuk adhat némi magyarázatot az, hogy a

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

TŐZSDÉK | Az egymilliárd dollárosnál nagyobb összegű nyilvános részvényemissziók felénél esett a kibocsátási ellenérték alá az árfolyam.

56 | FIGYELŐ 2021/49

F_56-57_globalis_reszveny.indd 56

2021. 12. 06. 16:31

| TŐZSDE | KARÁCSONYI DÍSZBEN A WALL STREET. NEM MINDEN KIBOCSÁTÁST TENNÉNEK ODA A FA ALÁ

dollárosnál nagyobb IPO történt a hongkongi parketten, s mindegyik jegyzés a kibocsátási ár alá esett. Elemzői vélemények szerint a kibocsátókat megszédítették a tőzsdei árazások, s bár az emissziókat szervező befektetési bankok óvatosságra intették őket, erősebb volt a magasra értékelések általi csábítás. A Paytm nem titkolt szándéka volt, hogy minden idők legnagyobb indiai nyilvános részvényértékesítését hajtsa végre, a magas ár azonban elriasztotta a biztos kezű, konzervatív, hosszabb távra tervező invesztorokat. Ennek az lett az eredménye, hogy az allokáció folyamán néhány kockázatitőke-alap a vártnál több papírt kapott, amelyektől aztán gyorsan megszabadultak. A Goldman Sachs az idén 13 egymilliárd dollárosnál nagyobb IPO szervezésében vett részt – többek között a Didi és a Robinhood tőzsdei megjelenésében is –, ezek közül 9 van most mínuszban. A Morgan Stanley által szervezett 14 IPO-ból hat árfolyama került a kibocsátási ellenérték alá. Ők irányították a Paytm részvényértékesítését is. A Bain tanácsadó cég adatai alapján a befektetők az elmúlt tíz évben nagyjából kétezer milliárd dollárt toltak a kockázatitőke-alapokba. Ugyanakkor 2009 óta a nyilvános piacokon elérhető

cég tőzsdei megjelenése pont arra az időszakra esett, amikor Peking szigorúbb szabályozás alá vonta a high-tech szektort. Az idén összesen négy egymilliárd

EGYMILLIÁRD DOLLÁRNÁL NAGYOBB NYILVÁNOS RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSOK Goldman Sachs

& 0.'4(8 9 840 8?*7;*?ö.

Morgan Stanley JPMorgan Citi Credit Suisse

A kibocsátási ár felett forgó részvények száma A kibocsátási ár alatt forgó részvények száma

Kotak Mahindra BofA Securities Agricultural Bank of China Barclays 0

Forrás: Dealogic, Financial Times

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

hozam nagyjából megegyezik a privát felvásárlásokon realizálhatókkal. Ez nyomás alá helyezi a nyilvános papírokkal kereskedő alapokat, hogy a nagyobb hozamok elérése érdekében gyorsabban forgassák a tőkéjüket, vagyis rövidebb ideig maradnak egy-egy tőkepiaci pozícióban.

OPCIÓCUNAMI

A befektetőkre ugyanakkor jellemző a mostanában egyszerűen csak FOMO-nak keresztelt mentalitás. Fear of missing out – félelem attól, hogy lemaradnak (mármint a tőzsdeindexek folyamatos emelkedéséről). Ennek a középpontjában az amerikai részvények állnak. Ezek segítették hozzá az MSCI All World részvényindexet, hogy a pandémia tetőzése, 2020 márciusa óta csaknem a duplájára nőjön. Az S&P 500-as mutató például az 1960-as évek óta a leghosszabb növekedési periódusát élte meg, mielőtt november végén kissé visszakorrigált volna. A hullámra a kriptodevizák és a hozzájuk kapcsolódó értékpapírok is felültek, ezek összesített piaci értéke elérte a 3000 milliárd dollárt a tavalyi 500 milliárd után. A roham hátterében az áll, hogy a világ nagy jegybankjai – főleg az amerikai Fed – monetáris élénkítési programjuk viszszafogására, majd kamatemelésre készülnek. Az invesztorok így igyekeznek kihasználni a még olcsó pénz által kínált lehetőségeket. Az alacsony kamatszint időszakának közepette öldöklő hozamvadászat indult meg, felértékelődtek a jelentősebb kockázatú s így nagyobb hozammal is kecsegtető állampapírok és vállalati kötvények. A Goldman Sachs elemzése szerint november 5-én 2,6 ezer milliárd dollár értékű opciós és derivatív ügyletet (például ezek révén lehet határidőre adnivenni „kölcsönzött” részvényeket) kötöttek az Egyesült Államokban, ami történelmi rekordnak számít. A bank becslései alapján az opciós kereskedelem volumene – dollárban számolva – 50 százalékkal haladja meg a teljes részvénykereskedelem szintjét. Ezek meghatározó része a papírok jövőbeli drágulására irányul. Ezzel párhuzamosan a részvénypiac esetleges lejtmenetére számító opciók aránya 2000 júniusa, a dotkom lufi kidurranása előtti szintre süllyedt. D. GY. 2021/49 FIGYELŐ | 57

F_56-57_globalis_reszveny.indd 57

2021. 12. 06. 16:31

| GEOPOLITIKA |

hogy a Telecom Italiában a francia Vivendi is tulajdonos, a legnagyobb részvényesként 24 százalékkal. Bár a KKR által ajánlott ár meglehetősen nagyvonalúnak tűnik, a Vivendi mégis ellenzi a tranzakciót. Elemzői vélemények szerint a francia konglomerátum számára túl kicsi ez az összeg, nagyjából a felét tudná kivenni a vállalatból annak, amit még 2016-ban belefektetett.

A LEMONDÁS

EURÓPAI TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR | Felvásárlási háború, részvényesi belharcok – hirtelen megélénkült az élet az olasz telekomcég háza táján.

Kapósak lettek a kisebb európai telekomcégek. Az amerikai kockázatitőke-befektetők nagy üzleti lehetőséget látnak abban, hogy külön adják el e vállalatok szolgáltatási részét. A KKR a legaktívabb; e társaság a Telecom Italia (TI) hálózati cégében tavaly már vett egy kisebbségi (37,5 százalékos) részesedést, 1,8 milliárd euróért. Szintén a múlt évben vásárolták be magukat a spanyol MásMóvilba, egy konzorcium részeként, 5 milliárdért. 2019-ben pedig a brit Hyperoptic optikaihálózat-üzemeltető vállalatot vették meg.

A HÁBORÚ

Most azonban sokkal nagyobb fába vágták a fejszéjüket: 33 milliárd eurós, nem kötelező érvényű ajánlatot tettek a teljes TI-re. Ennek az akvizíciónak a megvalósulása egyben tőzsdei kivezetést is jelentene. Ha összejön az ügylet, ez lesz az eddigi legnagyobb kockázatitőke-befektetés egy európai társaságba. A kínált ár 45 százalékos prémiumot tartalmaz a november közepi tőzsdei árfolyamhoz képest, a vállalatot 10,7 milliárdosra értékeli – van ugyanis egy 22,5 milliárd eurós nettó adósságállományuk is. A Tele-

com Italia menedzsmentje első körben barátságosnak minősítette az ajánlatot. A hír hallatán azonban más alapok is felfigyeltek a kedvező lehetőségre – a szintén amerikai CVC és az Advent is beszállt a felvásárlási háborúba. Innentől akár egyszerű is lehetne a helyzet, ám mégsem az, mégpedig két okból. Az egyik, hogy a TI stratégiai jelentőségű cég, így az olasz kormánynak az adásvétellel kapcsolatban vétójoga van. Róma jelezte, hogy egyelőre vizsgálja a lehetőségeket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy van esély a jóváhagyásra. Nagyobb probléma viszont,

A KÍNLÓDÁS

Az olasz vállalat évek óta szenved. Az idén például már két profitfigyelmeztetést is kénytelen volt kiadni, holott a pandémia többnyire jó nyereséget hozott a távközlési cégeknek. Gond az is, hogy hálózati társaságának tervezett egyesülése a legnagyobb versenytárs Open Fiberrel kútba esett, továbbá az olasz focibajnokság, a Serie A közvetítési jogaival kapcsolatos együttműködés a brit DAZN platformmal korántsem hozta az elvárt eredményt. Gubitosi regnálása, 2018 novembere óta a TI részvényeinek az árfolyama 40 százalékkal zuhant. D. GY. 2021. január 4. = 100 százalék Telecom Italia Stoxx Europe 600 Telecommunications

FOTÓ: TONY GENTILE, REUTERS

ÁLL A BÁL A TELECOM ITALIÁNÁL

Egy november végi rendkívüli igazgatósági ülésen aztán ki is robbant a vita a TI vezérigazgatója, Luigi Gubitosi és a Vivendi képviselői között. Utóbbiak azzal vádolták a menedzsert, hogy a hátuk mögött egyezett meg a KKR-ral. A veszekedésnek az lett a vége, hogy Gubitosi lemondott (de az igazgatóság tagja maradt), s a helyére Pietro Labriolát, a Telecom Italia brazil üzletágának a vezetőjét választották. A vádaknak lehet némi alapja, ugyanis az exvezér szorosan együttműködött az amerikai társasággal, amikor az a TI hálózati cégében, a FiberCopban tulajdonrészt szerzett.

35

30 25

20 15

10 5

0

AZ EURÓPAI TELEKOMSZEKTOR ÉS A TELECOM ITALIA ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

–5

–10 –15

VIII.

IX.

X.

XI.

–20

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

58 | FIGYELŐ 2021/49

F_58-59_Telekom_Lazac.indd 58

2021. 12. 06. 16:32

| GEOPOLITIKA |

KITÖRT A LAZACHÁBORÚ

HALÁSZATI IPAR | Pánikban a norvég halászati ipar. Az ottani vizeken egyre jobban elszaporodik az orosz eredetű alaszkai tengeri lazac, kiszorítva az őshonos fajt. vőre. Jóval több, mint amennyit az oroszországi piacok fel tudnak venni.

TŐKEHALKVÓTÁK Itt vannak az oroszok – no nem a spájzban, hanem a fjordokban, Norvégiában. Moszkva támad – de nem tengeralattjárókkal. És nem terepruháskalasnyikovos katonákkal, hanem púpos hátú lazacokkal, oroszul gorbusákkal, amelyeket egyébként alaszkai tengeri lazacoknak hívnak. Norvégiától majdnem tízezer kilométerrel keletebbre az alaszkai lazacoknak nagyobb a becsülete, mind a Bering-szoros keleti, amerikai, mind pedig nyugati, oroszországi partján. Washington és Moszkva szigorított a halászok által kifogható lazacmennyiségen.

A norvég–orosz lazacháború még jóval a gorbusák fjordokbeli első tömeges megjelenése, 2017 előtt kezdődött.

gyobb bajba kerülhetnek az ottani, az atlanti lazacra épülő ágazatok, a bérhorgászat, a halászat, a halfeldolgozás. Kísért a múlt, a Spitzbergák körüli vi-

FOTÓ: ARTUR WIDAK, EUROPRESS/AFP

PROPAGANDAHALAK

A norvégok viszont pánikba estek. Saját, atlanti-óceáni lazacaik nem bírják a versenyt a szívósabb, távol-keleti (alaszkai?) bázisú gorbusákkal, amelyek évek óta északról, a Kola-félsziget felől, a jeges hullámokkal érkeznek a fjordokba. Az idén kivételesen bőséges zsákmány lenne belőlük – ha a norvégok becsülnék őket. Vagy csak egyszerűen halnak néznék őket, s nem propagandaeszköznek, az „ördögi” Putyin ravasz terve részeinek. Irtják ezeket az uszonyosokat, attól tartva, hogy kiszorítják a vizeikből a „bennszülötteket”. Amelyeket egyre inkább a fjordokban működő lazacfarmok ontanak ipari méretekben, vitaminokkal, antibiotikumokkal felhizlalva. Egyelőre kutyaeledelnek vagy még annak sem használják a csendes-óceáni „hódítót” a norvégok, pedig Moszkvában csemegének számít – egy kiló rózsaszín húsú, hűtött gorbusa az ünnepek előtt átváltva 5000 forintot kóstál. E hal sózott ikrája (lazackaviárként ismert) kilónként 25 000 forintnál kezdődik. És az idén nagyon jó a lazackaviár-felhozatal. Több mint húszezer tonnányi, narancsvörös gömböcskékből álló, enyhén sózotttartósított (maloszolenij) termék vár ve-

SZTÁRSÉFEK ÉS LAZACOK. OROSZ INVÁZIÓ A NORVÉG PARTOKNÁL

A norvégok felmérték, hogy nemcsak a hazai lazaciparukat, hanem a jó pénzt hozó lazachorgász-turizmust is fenyegetik a púpos hátú betolakodók. A halászati vita az egyik oka annak, hogy a skandináv ország nem lépett be az unióba. És most újabb EU–Oslo-összecsapás érik a Spitzbergák vizein, ezúttal a tőkehalkvóták miatt. A norvégok szerint Brüsszel agresszíven lép fel, önkényesen határozza meg a norvég területi vizeken a halfogási hányadokat. A jövő semmi jóval sem kecsegtet. Ebben az esztendőben, mint az IntraFish szaklap jelentette, az oroszországi tudósok a Távol-Keleten, az Ohotszki-tengerben tömegével észlelték a korábbiaknál sokkal termékenyebb, jobban szaporodó fajtát, az Oncorhynchus gorbuschát. Ha ez elér a norvég vizekig, akkor még na-

zek halászati megosztása körüli norvég– orosz feszültség.

VESZÉLYBEN AZ EXPORT

Korábban Norvégia halászati ipara, halexportja számára az egyik legfontosabb piac Oroszország volt. Most változni látszik a helyzet. Belépnek a halnevelésbe azok a komplett norvég farmtechnológiák, amelyeket a skandináv ország korábban eladott az oroszoknak. Ezt jelzik az oroszországi felügyeleti szerv, a Rosszelhoznadzor szaporodó jelentései arról, hogy a Norvégiából származó áruban meg nem engedett szennyeződéseket találtak. Azaz a norvégek piacokat veszthetnek – és a tetejébe egyre nagyobb számban lopakodnak a víz alatt északról a púpos hátú lazacok. D. P. 2021/49 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Telekom_Lazac.indd 59

2021. 12. 06. 16:32

| GEOPOLITIKA |

HULLÁM HULLÁMOT KÖVET

JÁRVÁNYHELYZET | A negyedik hullám tetőzése előtt az omikron-variáns már az ötödikkel fenyeget. Az alapanyag-ellátási, a szállítási, a munkaerő-problémák elhúzódó inflációs folyamatok kockázatát hordozzák.

Van azonban jó hír is. Elemzők a világ kőolajellátásában jelentkezett problémák gyors megoldására számítanak, és a jövő évre akár jelentős, a napi globális fogyasztás 3-5 százalékát kitevő túlkínálatot jósolnak. Ha ez bekövetkezik, mérséklődhetnek az üzemanyagárak, lejjebb nyomva az inflációt – amelyet egyébként nagymértékben felgyorsított a koronavírus-válság. Ám a földgázpiacokon – kiváltképpen Európában – gondok jelentkezhetnek az észak-afri-

kai helyzet (algír–marokkói ellentét), az oroszországi szállítások egyenetlensége miatt, s ezeket a norvég kitermelés korábban nem látott magas szintje sem enyhítheti lényegesen.

HIÁNYGAZDASÁG

A vírushelyzet ismételt súlyosbodásával az uniós államok gazdaságában megint felülkerekedik a bizonytalanság, a jövőbeli tendenciák homályosabbá válnak. A gyógyszerek drágulnak a nyers- és az alapanyagok hiánya, az energiaárak, valamint a szállítási költségek növekedése miatt. Általános lesz a szakemberhiány,

FOTÓ: MICHAELA REHLE, REUTERS

Továbbra is rossz a koronavírus-helyzet szerte a világban. Németországban az egészségügyi szervek közzétették: az új megfertőződések százezer lakosra vetített száma (egyhetes gördülő átlag) a Robert Koch Intézet (RKI) számításai szerint egy ideje csökken. Mások ezt kétségbe vonják. Továbbra is erősen hatnak a gazdaságra a bizonytalan állapotok. Ez a tőzsdei mutatók és az alapanyagok, energiahordozók árának volatilis alakulásában is lemérhető.

60 | FIGYELŐ 2021/49

F_60-61_viruspara.indd 60

2021. 12. 06. 16:34

A LAKOSSÁG OOLTOTTSÁGI ARÁNYAI A VILÁG NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN 2021. december eleje

57 39,6

3­RJYTWX_¥L

196 59,4

USA

Oroszország

87 68,6

Magyarország

6 70,0

1007 –

0±SF

98 77,4

457 32,9

/FU¥S

.SINF

135 63,3

Brazília

& YJQOJX R­WY­PGJS GJTQYTYYFP X_¥RF RNQQN· K÷ & YJQOJX QJLFQ¥GG TQY¥XY KJQ[J[÷P FW¥S^F F QFPTXX¥L PºW­GJS X_¥_FQ­P +TWW¥X 4ZW \TWQI NS IFYF HTWTSF +NL^JQ÷ L^ďOY­X

amelyet a rendelkezésre álló, gazdasági erőforrásként nagyrészt kihasználatlan (közel-keleti, észak-afrikai) migránsközösség nem képes pótolni. Kelet-KözépEurópa államai – egészen Németországig – ukrán vendégmunkásokat próbálnak toborozni az építőiparukba, a mezőgazdaságukba. A Covid okozta válságból való kilábalást illetően is eluralkodik a bizonytalanság. Németországban például, ahol a lakosság teljes beoltottsága mára meghaladja a 68 százalékot, vita alakult ki arról, hogy tetőzött-e a járvány, s most csökkenés várható-e, vagy további romlásra lehet számítani. Dél-Afrikában, ahol novemberben először észlelték a koronavírus omikron-variánsát, a december eleji adatok szerint az újonnan megfertőződöttek mintegy háromnegyedét már ez a törzs adja, visszaszorítva a korábban domináns omegát.

OLTÁSMEGTAGADÓK

Németországban és másutt is megfigyelték, hogy a korábbiaknál sokkal fertőzőképesebb törzsek a be nem oltottakat betegítik meg döntő mértékben. Ugyanakkor mindenhol létezik egy kemény mag, amelynek a tagjai semmilyen módon nem vehetők rá a vakcinák felvételére. Ez a kemény mag néhány országban azonosíthatóan kötődik a radikális (szélsőjobbos, szélsőbalos) politikai nézeteket vallók csoportjaihoz.

Újra itt a bizonytalanság kora. Az oltásellenesek többszörösen veszélyeztetik a társadalmat, a gazdaságot. Egyfelől ők esnek ki a leggyakrabban a termelésből. Körükben a megbetegedések aránya, súlyossága a beoltottaknál tapasztaltaknak a sokszorosa. A vakcinációt megtagadók akadályozzák az általános orvosi ellátást, kórházi ágyakat foglalnak el a rászoruló oltottak elől, orvosi, szakszemélyzeti erőforrásokat kötnek le. Az egyik legfogasabb kérdés az öreg kontinensen, hogy miként lehetne megoldani ezt a problémát. Az európai alapértékek tiszteletben tartása, az emberi, a személyiségi jogok érvényesítése jegyében a radikálisabb fellépést, az általános oltási kötelezettség bevezetését csak kevés kormány meri felvállalni. Ausztriában, az egyik leghatározottabban fellépő országban súlyos, több ezer eurós pénzbüntetéssel sújtanák (a jövőben) az oltáselleneseket, a vírustagadókat.

STATISZTIKAI ZŰRZAVAR

séges normarendszert kidolgozni a koronavírus-fertőzések azonosítására, nyilvántartására, statisztikai összehasonlítására. Németországban és Ausztriában a már említett RKI-s átlagot tekintik hitelesnek. Másutt a teljes lakosságra vetítik az új fertőzöttek számát. Egyébként a statisztikai zűrzavarban talán ez az egy érték, az újonnan megfertőződöttek száma a leginkább általánosítható, elfogadható alap. Mert például a Covidban elhunytak száma sem alkalmas erre. Itt is felbukkan az alapprobléma: a számítási módok eltérő jellege. És az EU-nak ebben sem sikerült általánosan elfogadott princípiumokat bevezettetnie. A magyarországi adatok a legtöbb szakvélemény szerint inkább felfelé térnek el a többi országéitól. Azaz ha globálisan – de legalább Európában – egységes kritériumrendszer lenne érvényben, a számaink kevésbé lennének riasztóak. D. P.

A helyzetfelmérést nagyban akadályozza, hogy Brüsszelben eddig nem sikerült egy2021/49 FIGYELŐ | 61

F_60-61_viruspara.indd 61

2021. 12. 06. 16:34

| GEOPOLITIKA |

PUTYIN KIHASZNÁLJA A NYUGAT-EURÓPAI GÁZPIAC BUKTATÓIT ENERGIAVÁLSÁG | Az uniós gázellátási rendszer békeidőben jól működik, a pandémia azonban ezt a szegmenst is felkavarta. Az oroszok egyre hatékonyabban szorítják a piacokat a hosszú távú szerződések felé.

Nagyon bejött a Gazpromnak ez az év. Az orosz energiaóriás példátlan, 11,6 százalékos osztalékot ígér a részvényeseinek. Vlagyimir Putyin elnök stratégiája, amellyel úgy „szabályozza” a nyugat-európai gázpiacokon a kínálatot, ahogyan azt az Oroszországi Föderáció (OF) érdekei megkívánják, eddig működött. Az EU szabad gázpiacainak – amelyek a spot (azonnali) vagy határidős (egy-három hónapra előre történő – futures) üzletkötéseken, a pillanatnyi kereslet-kínálaton alapulnak – van egy gyenge pontjuk: a fizikai teljesítés. Addig rendben megy a dolog, amíg a biznisz (online) megköttetik. Akkor van baj, amikor a meg-

valósításra kerül a sor. A kereskedők akármennyi földgázt eladhatnak, de ha a rendelkezésre álló tárolók üresek vagy kevés gáz van bennük, az üzlet befuccsolhat, a szabadpiac elakadhat.

A SZABÁLYOK

Nézzük, hogyan is működik az EUban a gázpiac. Kik a szereplők? Talán a földgáz-nagykereskedők a legfontosabbak. Aztán jönnek a tárolókat üzemeltetők, a vezetékeket, hálózatokat üzemben tartók, végül az elosztók (állomások). A háttér: Németországban, az unió legnagyobb gázfogyasztó államában 2009, az új EU-s szabályozás bevezetése óta egymástól elkülönítve működnek a földgáz-kereskedelem szereplői: a tárolók, a fogyasztói elosztó rendszerek és az állam által működtetett hálózatok. Az alapelv: ne legyen egy kézben az ellátás, és a fenti résztvevők harmonikusan működjenek együtt – ami első blikkre nem is tűnik bonyolultnak.

62 | FIGYELŐ 2021/49

F_62-63_orosz_energia.indd 62

2021. 12. 06. 16:34

| GEOPOLITIKA |

FÖLDGÁZTÁROLÓ KAPACITÁSOK AZ EU-BAN

Tárolókapacitás a földgáz energiatartalmában kifejezve, milliárd kilowattóra Németország

Olaszország

Hollandia

Franciaország

Ausztria

Magyarország

Szlovákia

Csehország

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Lengyelország Spanyolország

9.

10. Forrás: bdew.de

228,3

169,9

143,8

A gyakorlat azonban mást mutat. A nagykereskedők egyre több földgázt szereznek be az azonnali piacon – mondta dr. Jens Nixdorf, a Gas-Union GmbH ügyvezetője. Ehhez csapódik egy kiegészítő tényező: a téli és a nyári gázárak különbözősége. Ebből következik, hogy csökken a hosszú távú szállítási megállapodások vonzereje. Ami a tárolók üzemeltetését illeti, az a szokás, hogy nyáron, amikor alacsonyabbak az árak, beszerzik a gázt, amelyet aztán a téli időszakban drágábban adnak tovább. Ám az üzemeltetők üzletmenete is lerövidül és változékonynyá válik. A gázhálózat-működtetők feladata, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben akkor biztosítsák a szállítási kapacitást, amikor arra szükség van. Ehhez maguknak is tartalékokat kell képezniük, tárolókapacitásokat szükséges vásárolniuk vagy fenntartaniuk. Mivel a hálózatüzemeltetők állami szereplők, az államnak kellene szabályoznia a tevékenységüket. Kellene – hangsúlyozta némileg maliciózusan dr. Nixdorf.

FOTÓ: ANDREY RUDAKOV, GETTY IMAGES

A KÖRÜLMÉNYEK

Egyre több az energiatakarékos, megújuló forrásokon alapuló „okosház”. Ezek azonban – főként télen – rászorulnak a hagyományos, vezetékes gázra. A takarékos modell azonban hiányos: honnan kerül a nyersanyag a német hálózatokba? Jelentős mértékben importból származik, és ebben komoly szerepet játszik az oroszországi földgáz. Amikor több mint tíz éve az EU-ban bevezették az energiaellátás, a gázszol-

GÁZKITERMELŐ ÁLLOMÁS SZIBÉRIÁBAN. A KÖZELGŐ TÉL EGYRE AKUTABBÁ TESZI A GÁZKÉRDÉST

132,2

95,5

69,6

gáltatás új rendszerét, Moszkvában dúltak-fúltak, hiszen a Gazprom érdeke a hosszú távú, kiszámítható szállítási szerződéseken alapuló üzletmenet. A friss struktúra a külföldi beszállítást is szabályozta, miszerint az üzemeltető és a szállító-tulajdonos nem lehet ugyanaz a cég. Erre fel alapították meg a svájci székhelyű Nord Stream AG-t, amely az Északi Áramlat mindkét csőpárosát üzemelteti. Az unió új energiaellátási szabályzata kiválóan funkcionál – ha a körülmények optimálisak a gázszabadpiac működéséhez. De a koronavírus-válság feltárta e szisztéma gyenge pontjait. És ezt használta-használja ki Putyin, az OF vezetése a nyomásgyakorlásra. A gázkereskedők, a tárolóüzemeltetők már tavaly nyáron sem tudtak alkalmazkodni a radikálisan módosult fogyasztáshoz; egyszerűen nem látták át a sokváltozós egyenletet (az üzemek megbetegedések miatti leállása, a háztartások megnövekedett fogyasztása, a kereslet kiszámíthatatlanná válása stb.). Ez év nyarán csak fokozta a gondokat a politikai összetevő, az Oroszország és Nyugat-Európa, a Moszkva és Kijev közti politikai-gazdasági-katonai feszültség – és az ezt kísérő nyomásgyakorlás. Ez utóbbi vezetett odáig, hogy az EU, Németország lefékezte a technikailag működőképes és az öreg kontinens gázellátását szolgáló Északi Áramlat II. vezetékpáros engedélyezését. Miközben a gáztárolók feltöltöttsége az ilyenkor szokásosnál lényegesen kisebb – és az unió energiapiacának említett átalakítása miatt is megnőtt e létesítmények jelentősége.

A PROBLÉMÁK

Ugyanakkor Moszkva esélyei arra, hogy a kulcsfontosságú EU-s országokat bevonja a hosszú távú megállapodáson alapuló szállításokba, csekélyek. Brüsszelben az unió egyes energia-szakértői sze-

42,5

36,0

35,8

34,2

rint pótlólagos gázimport nélkül megúszhatják az idei telet. Nagymértékben rontotta a közösség földgázpiacán kialakult helyzetet a német kormányváltással kapcsolatos meghatározatlanság. Míg Angela Merkel, a most leköszönt kancellár igyekezett modus vivendit találni Oroszországgal, gyakran volt Putyin vendége vagy beszélt vele telefonon az ügyekről, az új kormány vezetője, Olaf Scholz várhatóan sokkal hűvösebb, ellenségesebb viszonyt alakít ki az OF-fel. Gyakorlatilag leállt az Északi Áramlat II. gázvezeték engedélyezési eljárása. Ennek máris érződik a hatása: a határidős tőzsdei gázárak december elején négy-ötszörösen haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ehhez persze nem kis mértékben járult hozzá az újabb vírushullám miatti aggódás, bizonytalanság. Németországban a megújuló energiaforrások az idén sokkal rosszabbul teljesítettek a vártnál. Az új kabinet minden eddiginél határozottabban szorgalmazza az atomerőmű-leállítási program teljes megvalósítását, miszerint egy éven belül az összes még működő reaktort lekapcsolják. Egészében véve a német ipar gyengébben teljesít. A beruházások az idén 14 százalékkal visszaestek, noha a klímaprojekt szerint bővülniük kellene, kiváltképpen a környezetkímélő területeken. A növekvő energia- és nyersanyagköltségek, a szakemberhiány és a német klímapolitika miatti aránytalanul nagy terhelés kedvezőtlenül hat a célok elérésére – jelentette ki a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke, Peter Adrian. D. P. 2021/49 FIGYELŐ | 63

F_62-63_orosz_energia.indd 63

2021. 12. 07. 9:18

| RÉGIÓ |

TÚLÉLÉSRE JÁTSZANAK | Sajtóértesülések szerint az eddigi pénzügyminiszter-helyettes, Dimitar Kovacsevszki kezébe kerül az ország irányítása. A jelenlegi kormányfőnek, Zoran Zaevnak október óta hol távozhatnéka, hol maradhatnéka van, de ha lelép, akkor is ott maradna a hatalom hátterében. Az októberi helyhatósági választások óta kirobbant kormányválságban kellett megbirkóznia az országnak az energiakrízissel és a 46 halálos áldozatot követelő bulgáriai szerencsétlenség feldolgozásával.

VÁLSÁGOK ÉSZAK-MACEDÓNIÁBANd

SZÉN, OLAJ, GÁZ

A baleset körülményeit a mai napig vizsgálják, de az már biztos, hogy emberi mulasztás (rossz műszaki állapot, fáradt sofőr) okozta a Szkopje és Isztambul között ingázó, az autópályán lesodródott és kigyulladt busz által okozott tragédiát.

Közben kérdésessé vált az ország energiaellátása is, a kormány nemrég hoszszabbította meg 2022. június 9-ig a rendkívüli időszakot, ami alatt további költségvetési kiadásokat lehet átirányítani a szektorba. Az országnak mindenekelőtt a villanyáram-ellátással vannak óriási gondjai. Nincs elegendő szén, ami miatt a hőerőművek nem tudtak folyamatosan üzemelni. A fűtőanyag- és áramhiányt Szkopje importtal oldja meg. A kabinet legutóbbi rendkívüli ülését követően Dusko Arszovszki szóvivő arról beszélt, hogy a korábban egy hónapra elrendelt rendkívüli állapotot azért kellett meghosszabbítani, mert az ország nem képes a megfelelő tartalékokat önerőből biztosítani egy esetleges nem várt, a mosta-

TEMETÉS A KÉTEZER LELKES MORANI FALUBAN. A HELYI ÉTTEREM VENDÉGLŐSE TÍZ CSALÁDTAGJÁT, KÖZTÜK A FELESÉGÉT, A GYERMEKEIT ÉS AZ UNOKÁIT VESZTETTE EL

ninál is komolyabb helyzetre. A költségvetési források átcsoportosításából importáltak 90 ezer tonnányi szenet, jövőre pedig további 810 ezret szeretnének behozni. További részleteket nem közölt, anynyit azonban tudni lehet, hogy két fontos áramfejlesztő is leállt az elmúlt időszakban: a 125 megawatt teljesítményű, 1980ban megépült szénalapú oszlomeji energetikai blokk és a 210 megawattos Negotino olaj-földgáz tüzelésű erőmű. Utóbbit az elmúlt évben hol az egyik, hol a másik nyersanyagra kellett átkapcsolni, míg végül teljesen energiaforrás nélkül maradt. Ennek az erőműnek a modernizációjára versenypályázatokat kellett kiírni, eredményhirdetés a napokban várható. Az Oszlomej esetén egy hónapos helyreállítási munkát végeztek, ám a startot követően sem számolnak teljes kapacitású termeléssel.

SZKOPJE IS ODAVESZETT

Az említett problémák szinte feledtették a helyhatósági választásokat követően kialakult politikai válsághelyzetet, amelyet lényegében maga Zoran Zaev kormányfő idézett elő. Az október 31-i második forduló napján már világos volt, hogy a miniszterelnök pártja, a Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vesztesként kerül ki a megmérettetésből. Végül a 81 önkormányzat több mint felét, 44-et az ellenzéki konzervatív VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) tömörülés vitte el. Nyertek a nagyobb városokban (Ohridban, Bitolában, Gyevgyelijában), az albán többségű régiókban pedig valamelyik albán párt kapta a legnagyobb bizalmat. Szkopjében egy független jelölt, Danela Arszovszka került ki győztesen, aki ugyancsak a legnagyobb ellenzéki párt bizalmát élvezte.

FOTÓ: OGNEN TEOFILOVSKI, REUTERS

Múlt pénteken hozta Szkopjéba két bolgár katonai repülőgép a november 23án hajnalban történt tragikus buszbaleset 46, döntő többségében észak-macedóniai albán áldozatának a földi maradványait, köztük tizenkét gyermekét. Novemberben háromnapos gyászt rendeltek el az országban, de tulajdonképpen még a hétvégén is tartott, a koporsókat tömeg és az ország vezetői mellett a szomszédos Koszovó elnöke, valamint Albánia belügyminisztere is kísérte. A családok kérésére a fővárosi gyászmenet elmaradt, minden áldozatot még aznap eltemettek a szülőföldjén.

64 | FIGYELŐ 2021/49

F_64-65_macedon.indd 64

2021. 12. 06. 17:05

| RÉGIÓ |

A TIKVEŠI VÍZGYŰJTŐ SOHA NEM LÁTOTT ALACSONY SZINTRE APADT. AZ ÁRAMTERMELÉST SZÉNIMPORTTAL ÉS A HŐERŐMŰVEK HELYREÁLLÍTÁSÁVAL IGYEKEZNEK BIZTOSÍTANI

Zaev a második forduló előtt kijelentette, hogy amennyiben a fővárosban nem kap megfelelő támogatást az eddigi baloldali polgármester, Petre Silegov, lemond minden tisztségéről. Nos, a hölgy 55 százalékkal nyert.

FOTÓ: NAKE BATEV, EUROPRESS/AFP

LE IS MONDOTT MEG NEM IS

A kormányfő eleget tett ígéretének: bejelentette lemondását a miniszterelnöki és pártvezetői tisztségéről is. Csakhogy formálisan egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy az állami szervek valóban konstatálhassák a visszavonulását. November 9-én már úgy vett részt egy pártkongresszuson, hogy éljenezte a tagság, megjelenését követően a becenevét skandálták: „éljen Zoki”. Ezután Zaev közölte: a párt központi és végrehajtó bizottsága felkérte, hogy maradjon továbbra is tisztségben, hiszen nem lehet ilyen érzékeny pillanatban elhagyni az ország vezetését. Törekedni kell a parlamenti többség megőrzésére, mert energiaválság és járvány sújtja a lakosságot. Zaev ezzel a húzással lényegében újból meghosszabbította a korábban saját maga által rövidre fogott kormányfői megbízatását. Először 2017-ben lett miniszterelnök, akkor is rövid időre vállalta, de 2020 januárjáig regnált, majd a 2020-as választások után vállalta el újból a tisztséget.

AZ ELTŰNT KÉPVISELŐ

A parlamenti többség azonban azóta is rendkívül ingatag. November közepén az ellenzéki VMRO-DPMNE bejelentette,

hogy a 120 fős törvényhozásban megszerezte a szükséges többséget, a 61 képviselői aláírást a bizalmatlansági indítvány elfogadásához, a kormány menesztéséhez. A szavazásra azonban nem kerülhetett sor, mert az egyik albán nemzetiségű képviselő az utolsó pillanatban meggondolta magát, az ülésre sem ment el, hatvanan ültek be a szobranye padjaiba. Kastriot Rexhepi, a Besa párt képviselője körül nagy port kavartak a kormányváltásra készülő, csalódott ellenzéki pártok, tisztségviselőik nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a hatalom emberei elrabolták Rexhepit. Később jelentkezett. Azt mondta, nem akadályozta senki, egyszerűen „átgondolta az egészet”, és szerinte az európai integrációt gyorsabban meg tudja valósítani az ország Zaev irányításával.

ÚJ KABINET JÖHET

Pedig a közvélemény-kutatások szerint Zaev pártjának népszerűsége épp az európai tárgyalások elakadása meg az antikorrupciós retorikájával ellentétes korrupciós ügyek miatt mutat mélyrepülést. Az országot tavaly felvették a NATO-ba, miután megoldódott a névhasználati vitája Görögországgal, amelynek van egy Makedónia nevű régiója. Így lett az országból Észak-Macedónia, de a névváltoztatás ellenére sincs előrehaladás az európai integráció terén, elsősorban azért, mert ezt

az eddigi szófiai kormány blokkolta. Azt kérte Szkopjétől, nyilatkozatban ismerje el, hogy a macedón nyelv a bolgárból ered. Ráadásul van egy történelmi személyiség, akit mindkét ország a saját hősének tekint. Erről is le kellene mondania Szkopjénak, valamint arról is, hogy Bulgáriában létezik (észak-)macedón kisebbség. Egyébként lehetséges, hogy a közeljövőben Brüsszel megnyitja a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, ami újabb hátszelet adhatna Zaev ingatag kabinetjének. Közben a kormányfő, úgy tűnik, mégis átadja a helyét a kormánypárt élén Dimitar Kovacsevszki pénzügyminiszter-helyettesnek. Persze még hárman pályáznak a belső ellentétektől feszülő SDSM vezetésére. Egyelőre azonban nem világos, hogy mi történik majd a kormányfői funkcióval. Szkopjei és belgrádi sajtóértesülések szerint ha Zaev mégis megy, akkor Dimitar Kovacsevszkit szeretné a kabinet élén látni. Mindenesetre az SDSM igyekszik bebiztosítani magának a kormánytöbbséget, most épp tárcákat ígér egy ellenzéki albán pártnak. Ezzel 64 támogatója lenne a kabinetnek a 120 fős törvényhozásban, így talán még ebben a hónapban szavazni lehetne egy új kormány beiktatásáról. De a kormányoldalon sok az elégedetlenkedő – köztük albán szervezetek néhány képviselője –, aki bármikor átülhet az ellenzékhez. Leghamarabb február első felében lehet újabb bizalmatlansági indítvánnyal próbálkozni. VIRÁG ÁRPÁD 2021/49 FIGYELŐ | 65

F_64-65_macedon.indd 65

2021. 12. 06. 17:05

| RÉGIÓ |

A koronavírus-járvány ellenére 2021ben szépen gyarapodott a leggazdagabb romániai üzletemberek vagyona – derül ki a Forbes november végén közzétett toplistájából. A rangsor első tizennyolc helyezettje lejmilliárdos, azaz legalább 202 millió eurója van. (Tavalyhoz képest hét emberrel bővült ez a kör.) Összvagyonuk a közös európai valutára átszámítva csaknem 13,4 milliárd. Az elithez sorolják még az 500 millió lejnél nagyobb összeget felmutatókat – ők huszonegyen vannak, s összesen 2,8 milliárd euró saját pénz felett rendelkeznek.

A ROBOTIZÁLÓ

Az élen immár harmadik éve az első romániai unikornis, a UiPath csaknem 4,5 milliárd eurós vagyont szerzett alapítója és többségi tulajdonosa, Daniel Dines áll. Sikertörténete a bukaresti panellakásban, 2005-ben létrehozott szoftvercégével indult. Ennek értékét 2018ban hétmilliárd dollárra becsülték – a startupban ekkor 20 százalékot birtokolt Dines. Azóta is egyre bővül a cég és az ő vagyona. Ez év áprilisában debütált a vállalkozás a New York-i tőzsdén; az első napi kereskedés 35 milliárd dollárra értékelte a társaságot. Azóta hatalmasat nőtt a vállalkozó vagyona, amelyet tavaly a Forbes még 7,7 milliárd, az idén pedig már 22,2 milliárd lejre taksált (utóbbi összeg a jelenlegi árfolyamon csaknem 4,5 milliárd euró). Az RPA-t

(Robotic Process Automation – a rendszeresen ismétlődő irodai számítások, adatkezelések automatizálása) fejlesztő technológiában élenjáró cég látványos növekedése 2017-től datálható. Akkor jutott úgynevezett A kategóriájú, mintegy 30 millió dollár értékű finanszírozáshoz a Facebook vagy a Google útjának a kezdetén is felbukkant Earlybird Venture Capital, a Credo Ventures és a Seedcamp befektetési alapok részéről. A UiPath ügyfelei közé tartozik a CIA, az amerikai haditengerészet, a McDonald’s vagy a Duracell. „Ha Bill Gates úgy fogalmazta meg a Microsoft célját, hogy minden házban legyen egy számítógép, én minden ember mellé egy robotot álmodom” – jelentette ki Dines egy a Forbes.com-nak adott korábbi interjúban.

BARKÁCSBOLTOS ÉS TENISZEZŐ

A Forbes idei rangsorának a második helyén a Pavăl testvérek – Dragoș és Adrian – állnak. Ők a moldvai Bákóban (Bacău) alapított barkácsáruházlánccal, a hazai piacvezető Dedeman céggel váltak ismertté, de ingatlanüzletekkel is foglalkoznak. A 2018-ban még listavezető testvérpár vagyona a tavalyi 7,5-ről 8,9 milliárd lejre (1,7 milliárd euró) bővült. A harmadik a megbízható Davis-kupás csapattag teniszezőből üzletemberré vált Ion Țiriac, aki korábban éveken át a leggazdagabb romániainak számított.

A 82 éves egykori sportoló szerteágazó gazdasági birodalmat épített ki. Autókereskedéssel, ingatlanfejlesztéssel, biztosításokkal is foglalkozik, ugyanakkor tenisz-, valamint golftornákat is szervez. Bár már kiszállt a Metro Cash & Carry és az Unicredit Bank romániai leányainak a tulajdonlásából, vagyona a Forbes szerint 7,2 milliárd lej (1,46 milliárd euró).

HAMUPIPŐKÉBŐL SZTÁR

A negyedik helyen 909 millió euróval az amerikai Databricks szoftvercég két román társalapítója áll – ők tavaly még nem voltak benne az első tízben. Egy hellyel, az ötödikre esett vissza az Anastasia Beverly Hills cég tulajdonosa, a 64 éves üzletasszony, Anastasia Soare, bár tavaly óta valamelyest nőtt a vagyona. Ezt jelenleg 505 millió eurósra saccolja a neves gazdasági magazin, de Amerikában mérték már jóval egymilliárd dollár fölé is. A Romániából 1989-ben kitelepült, akkor még angolul sem tudó szegény lány egy szépségszalonban helyezkedett el, majd új szemöldökformázási technikája révén vált ismertté. Olyan ügyfeleket is megnyert magának, mint Michelle Obama, Cindy Crawford vagy Naomi Campbell. Több száz termékét ismerik világszerte, de a vállalat forgalma a pandémia idején visszaesett – most újból felfelé kapaszkodik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

GYARAPODÓ ROMÁN GAZDAGOK

SEREGSZEMLE | A jelek szerint a karanténos körülmények sem ártottak a leggazdagabb romániai vállalkozóknak. A legfrissebb listát böngészve újból felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben tükrözi a realitásokat, és minden bizonnyal van, aki lemaradt róla. Az idén is a legjobban az információs technológia, az ingatlanbiznisz, a távközlés, valamint a szépségüzlet és a gyógyszerforgalom fialt, s a második legnagyobb hasznot most is egy barkácsáruházlánc hajtotta. Íme néhány példa.

66 | FIGYELŐ 2021/49

F_66-67-Roman-gazdagok.indd 66

2021. 12. 06. 16:39

| RÉGIÓ |

Sikerének a kulcsát az adja, hogy sokkal hamarabb ismerte fel a közösségi média használatának az előnyeit, mint versenytársai.

A TITOKZATOS MAGYAR

A leggazdagabb erdélyi magyarként számontartott Teszári Zoltán hetedik az idei toplistán, 2,1 milliárd lejre (424 millió euróra) becsli a vagyonát a Forbes. Három éve még a harmadik, a következő két esztendőben pedig az ötödik

volt a rangsorban. A nagyváradi üzletember, az RCS & RDS telekommunikációs társaság alapítója nemrég adta el a Digi Communications csoportjához tartozó magyarországi érdekeltségét a 4iGnek mintegy 625 millió euróért. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően januárban zárulhat. A közel 13 ezer embert foglalkoztató Digi Communicationsnek a romániai mellett az olasz és a spanyol piacon hangsúlyos a jelenléte.

ANASTASIA SOARE, A „SZEMÖLDÖKKIRÁLYNŐ”. ÚGY TŰNIK, A CÉGE KIHEVERTE A PANDÉMIÁT

Közismert tevékenységi körén túl a cégcsoport 2015-ben több napelemparkot vett Erdélyben. A Digi Energy közel 90 ezer ügyfelet lát el árammal, köztük közintézményeket. Ezenkívül több rádióadót vásárolt fel, az egyik legnépszerűbbet, a Pro FM-et is. Hír- és sporttelevíziója is van. A Digi Sport négy csatornán sugároz, az olimpiai játékokat, a labdarúgó-világbajnokságokat és az Európabajnokságokat leszámítva gyakorlatilag valamennyi fontos hazai és nemzetközi sportesemény közvetítési jogát megszerezte. Az első és a második futball-liga menetrendjét gyakorlatilag a Digi Sport műsorrácsához igazodva állítják össze. Az 1970-ben született leggazdagabb erdélyi magyar kerüli a nyilvánosságot, nem ad interjút, nyilvános eseményen legutóbb 2002-ben – egy gálán, ahol a legígéretesebb fiatal vállalkozónak járó díjat vette át – készült róla fénykép. A Cancan című bulvárlap lesifotósainak sikerült legutóbb lekapniuk, amint egy nagyváradi idősek otthonából távozott. Teszári idei vagyongyarapodása a Forbes szerint mintegy 40,5 millió euró volt.

ÁRNYÉKMILLIÁRDOSOK

Természetesen többször felmerült, hogy a Forbes-lista, valamint a többi hasonló rangsor milyen mértékben tükrözi az üzleti világ reális erőviszonyait. Legutóbb Dan Petrescu tragikus milánói repülőgép-balesete kapcsán firtatta ezt a román sajtó. A nyolcvanas évek elején diszszidált, a cégbirodalmát Németországból irányított üzletemberről ugyanis az a hír terjedt el, hogy igazából ő volt a leggazdagabb román. Ennek ellenére sohasem szerepelt egyetlen rangsorban sem. Ion Țiriac úgy nyilatkozott, hogy az elsősorban ingatlanbizniszben érdekelt Petrescunak jóval nagyobb vagyona volt, mint neki. Októberi halála óta több mint egymilliárd eurós vagyon sorsa fölött zajlik a háború. Egyetlen életben lévő rokona ugyanis a 98 éves édesanyja, miután a felesége és gyermeke is a repülőgép-baleset áldozatai között volt. Egy időben eluralkodott a nézet, miszerint a vagyonukat a nyilvánosság elé tárók később bizton számíthattak a különböző ellenőrző hatóságok „látogatására”, ezért aztán többen a névtelenséget választották. Állítólag Dan Petrescu ígéretet tett, hogy jövőre ő is „beszáll” a listázásba, miután üzletei nagy részét hazatelepítette a különböző offshoreos zónákból. CSINTA SAMU 2021/49 FIGYELŐ | 67

F_66-67-Roman-gazdagok.indd 67

2021. 12. 06. 16:39

| RÉGIÓ |

ÜZEMZAVAR A ROMÁN MŰTRÁGYAPIACON

TERMELÉSI SZÜNET | Az energiaárak elszabadulásának drasztikus következményei vannak Romániában: felfüggesztette a termelést az ország legnagyobb műtrágyaüzeme, a marosvásárhelyi Azomureș. A bukaresti agrártárca a jövő évi terméshozam 30 százalékos visszaesésétől tart.

NINCS VILÁGOS HATÁRIDŐ

A Marosvásárhely határában lévő, Románia legnagyobb műtrágyaüzemének számító vállalat vezetősége hétfőn jelentette be a drasztikus döntést. Az erről szóló közleményben nem részletezték, mennyi időre akarják leállítani a termelést, csak azt írták, hogy várhatóan a január és a február is kritikus hónap lesz. Fel vannak készülve arra is, hogy az első negyedévben, tehát március végéig „rugalmasan” alakítják működésüket. A 2012 óta a svájci Ameropa csoport tulajdonában lévő üzem 1100 dolgozót foglalkoztat. Tavaly 12 százalékkal, 1,836 milliárd lejre (135,6 milliárd forintra) nőtt a forgalma, a veszteségét a 2019-ben jegyzett 96 millió lejről 28 millióra (több mint kétmilliárd forintra) mérsékelte. Az említett árbevétel a legmagasabbnak számít 2012 óta, a gyár az elmúlt tíz évben jelentős nyereséget termelt a tavalyi és a tavalyelőtti esztendő kivételével. Harri Kiiskit, a cég vezérigazgatója kifejtette, hogy Európaszerte hasonló intézkedéseket hoztak más gyártók is, és közölte, hogy a termelés újraindítása főként a földgáz árától függ. A menedzsmentnek a termelés felfüggesztéséről szóló dönté-

VESZÉLYES ÜZEM Az 1960-as években épült Azomureșt 1998-ban egy török cég vette meg, amely sokáig kedvezményes áron jutott a metángázhoz. A működése mind a mai napig megosztja a marosvásárhelyieket, ugyanis a település közvetlen határában lévő gyár jelentős légszennyezőnek bizonyult azt követően is, hogy 2012-ben az Ameropa Holdinghoz került. A svájciak jelentős összegeket fordítottak az üzem modernizálására, illetve a légszennyezés csökkentésére. Azóta tisztább a levegő, de a gyár biztonságossága kapcsán is kételyek merültek fel. Az idén júliusban robbanás volt és tűz ütött ki az egyik ammóniatermelő egység gázvezetékének meghibásodása miatt. Akkor a város polgármestere, Soós Zoltán közölte: népszavazást kezdeményez arról, hogy mi legyen a település stratégiája az Azomureșsel kapcsolatban. A gyárnak az elmúlt évtizedekben bizonyíthatóan káros hatása volt a lakosság egészségére, főleg légúti allergiát okozott. A parlament tavaly elfogadott határozata alapján aki legalább harminc évet élt a városban, az két évvel korábban mehet nyugdíjba. Ez a jogszabály másik negyven, korábban környezetszennyező gócnak számító romániai településre is érvényes.

sét elfogadta az igazgatótanács is. Ennek egyelőre nincs közvetlen hatása az alkalmazottakra, akik továbbra is bejárnak dolgozni. Ebben az időszakban azokra a karbantartási munkálatokra összpontosítanak, amelyeket a hideg hónapok alatt is el tudnak végezni.

MENTŐÖVET DOBHATNAK

A vészharangot máris megkongatta a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Közölte, hogy a hatóságok megvizsgálják a legnagyobb műtrágyaüzem leállásának lehetséges következményeit. A szociáldemokrata Adrian Chesnoiu tárcavezető bejelentette: egy bizottsággal megvizsgáltatja, milyen intézkedéseket lehet foganatosítani, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági termelés csökkenését. Közölte, hogy a javaslatot hamarosan a kormány elé terjeszti, mert attól tart, hogy amennyiben a gazdák kevesebb műtrágyát használnak, a jövő évi terméshozam 30 százalékkal is alacsonyabb lehet az ideinél. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a romániai éves gázfogyasztás 10 százalékát elhasználó Azomureș. A menedzsment emlékeztetett, hogy a román farmok mintegy felét látja el műtrágyával, a cég pedig a helyi élelmiszeripar biztonságának az egyik alappillére. Ezért arra kérik a parlamentet és a kormányt, hogy idejében enyhítsék a gáz magas ára okozta nehézségeiket. Romániában 9,2 millió hektár termőföldet művelnek meg. Az idén rekordmennyiségű, 30 millió tonna fölötti gabonatermést jegyeztek, ebből több mint 11 milliót a búza, 15 milliót a kukorica tett ki. BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: SANTIAGO URQUIJO, GETTY IMAGES

Már hónapok óta gondok vannak a román és az európai piacon. A mezőgazdasági termelők panaszkodnak, hogy jelentősen megdrágult a műtrágya. A gyártók problémája pedig a nyersanyag, főleg a földgáz drágulása, ezért például Oroszország korlátozta a műtrágyaexportját, a nyugat-európai államokban pedig több üzemet is bezártak, mert megszenvedték a csillagos eget súroló energiaárakat. Ennek a válságnak Romániában az Azomureș lett az első áldozata, amely kénytelen leállítani a termelését egy időre, mert a vezetőség szerint a gyárat a jelenlegi körülmények között nem lehet gazdaságosan működtetni.

68 | FIGYELŐ 2021/49

F_68-69_romanmutragya_lengyel.indd 68

2021. 12. 07. 16:55

| RÉGIÓ |

KOMPENZÁLJÁK A PÉNZROMLÁSTd

LENGYEL KARÁCSONYI PAKK | A pandémia okozta válság leküzdésére hozott pénzügyi mentőcsomagok mintájára „inflációellenes pajzzsal” igyekszik megvédeni a lakosságot a jobboldali kormány. Az országban 21 éve nem tapasztalt ütemben nő az infláció, amely novemberben éves szinten 7,7 százalékra emelkedett. Az energiaárak mérséklését és a szociális juttatásokat is tartalmazó csomagot még meg kell szavaznia a parlamentnek. A Pénzügyi Vállalkozások Uniója és a Varsói Közgazdasági Főiskola Gazdaságfejlesztési Intézetének legújabb kutatása szerint a lengyelek jelenleg jobban félnek az inflációtól, mint a járványtól. A háromnegyedük úgy érzi, hogy a jelenlegi megélhetési költségek az országban sokkal magasabbak, mint egy éve, vannak olyan áruk, szolgáltatások, amelyek több mint 7,7 százalékkal drágultak. Ilyen például az autógáz, amelyntöbb mint 53 százalékkal kerül többe, de más üzemanyagok esetén sem sokkal jobb a helyzet, azok több mint harmadával drágultak. Az átlagosnál jóval inkább nőtt a kenyér (9,4 százalék), az olaj (10) és a baromfihús (18,8) ára.

KÖLTSÉGVETÉS

A válságellenes program 10 milliárd złotyba (796 milliárd forintba) kerül, de kormány képviselői szerint ezt nem nagyon fogja megszenvedni az állami költségvetés, mert az infláció hatására a tervezett bevételek is mintegy 9 milliárd złotyval nőttek. „Visszaadjuk a társadalomnak azt, amit a költségvetés nyert a megnövekedett inflációval” – jelentette ki a projektet ismertető Tadeusz Kościński pénzügyminiszter. A csomag két részből áll: az áram, a gáz és az üzemanyag adójának csökkentésből az egész lakosság részesül, jövedelemkritériumok alapján pedig a rászoruló családok szociális támogatást kapnak.

FOTÓ: GETTY IMAGES

OLCSÓBB BENZIN

A földgáz áfakulcsa egy három hónapos időtartamra 23 százalékról 8-ra csökken, a villamos energia esetén pedig a jövedéki adót is felfüggesztik. A motorüzemanyagoknál december 20tól 2022. május végéig a jövedéki adó az Európai Unióban megengedett minimumszintre (literenkénti 0,359 euróra) mérséklődik. Ezen termékeknél más adótartalom is csökken, így a benzin várhatóan 26, a

gázolaj 20 százalékkal lesz olcsóbb. Jelenleg 6 złoty (480 forint) körüli összegbe kerül mind a 95-ös, mind a gázolaj literje.

ÖTMILLIÓ HÁZTARTÁS

Ami a másik pillért illeti, a miniszterelnök bejelentette, hogy a szerényebb körülmények között élők esetén az élelmiszerárak emelkedését támogatással kompenzálják. A pótlék 400 és 1110 złoty (32 ezer és 88 ezer forint) között lesz, a háztartás méretétől függően, a folyósítására két részletben kerül sor. A kormány számításai szerint Lengyelországban mintegy 5,2 millió háztartás részesülhet az inflációellenes juttatásban. Az egy emberre megállapított küszöbérték, ami alatt jár a támogatás, a

havi 1500 złoty (csaknem 120 ezer forint). Fontos, hogy az „egy złoty egy złotyért” elvet alkalmazzák a jövedelemkritériumra. Ez azt jelenti, hogy ha a segélyre jogosult jövedelme túllépi a határértéket, akkor nem veszíti el a jogosultságát, ám a segély összege annyival csökken, amenynyivel túllépte a küszöböt. Mateusz Morawiecki kormányfő kifejtette: a bevezetett inflációs csomag nemcsak a háztartások költségvetését támogatja, hanem 1-1,5 százalékkal mérsékli az inflációs nyomást is. Azt is hangsúlyozta, hogy az energiaáraknál alkalmazott adócsökkentést mindenkinek be kell tartani, „figyelni fogjuk, hogy a cégek tisztességesen járnak-e el”. A miniszterelnök utalta arra is, hogy a Lengyel Nemzeti Bank elemzése a jövő tavasztól mérséklődő inflációs trendre számít. ILONA GIZIŃSKA 2021/49 FIGYELŐ | 69

F_68-69_romanmutragya_lengyel.indd 69

2021. 12. 07. 16:55

| RÉGIÓ |

VESZTEGZÁR SZLOVÁKIÁBAN

A legújabb elképzelés szerint december 16-ig marad az országos „lockdown”, ami a beoltottakat, a betegségen átesetteket és a beoltatlanokat egyaránt érinti. A legnagyobb kormányerő, az OĽaNO szerint ez rendben van, viszont a jelenleg legnépszerűbb koalíciós párt, a liberálkonzervatív SaS úgy látja, hogy a teljes országlezárás sem indokolt. A formáció oktatási minisztere, Branislav Gröhling a múlt héten többször is nehezményezte, hogy a területi közegészségügyi hivatalok döntése alapján olyan iskolákban is elrendelték a távoktatást, ahol az adatok ezt nem indokolták. Jelenleg sok járásban az általános iskolások felső tagozatosai és a középiskolások ismét a számítógép mellett ülve tanulnak, az óvodásokra és az alsó tagozaton tanulókra ez a szigorítás egyelőre nem vonatkozik.

ÖSZTÖNZŐ EURÓK

Megosztja a kormánykoalíciót az is, hogy kötelezővé tegyék-e az oltást a bizonyos szakmákban dolgozók, illetve a 65 éven felüliek számára. Az ellenzék ezt anyagi kompenzációhoz kötné, de az OĽaNO elnöke, Igor Matovič pénzügyminiszter legújabb ötlete alapján 500 eurós (182 ezer forintos) utalvánnyal motiválhatnák az időseket a harmadik vakcina felvételére. Sőt, már 600 eurós ösztönzésről is beszélt. Az SaS ezt teljesen értelmetlennek tartja, a vezetőjük szerint az összeget inkább az egészségügyi ellátás javítására kellene fordítani. Komoly fejtörést okoz a négypárti koalícióban, hogy miként tegyék lehetővé a karácsony előtti nagybevásárlásokat, az élelem- és ajándékbeszerzést. Az egészségügyi tárca vezetője, Vladimír Lengvarský december 17-től enyhítené a szigorításokat, ami azt jelenti, hogy a betegségen átesettek és a beoltottak számára megnyílnának a bevásárlóközpontok és elérhetővé válnának az „emberi testtel kapcsolatos” szolgáltatások. Nyilván a fodrászatokra, a kozmetikai és masszázsszalonokra is gondolt, bár ezt nem konkretizálta. (A keddi kormányülés után bejelentették, hogy a boltok péntektől kinyithatnak.) Az enyhítések harmadik fázisa december 25-től válna érvényessé, ettől kezdve a negatív teszttel rendelkezőket is

KARÁCSONYFA-ÁLLÍTÁS TRENCSÉNBEN. UGYANAZNAP, NOVEMBER 24-ÉN VEZETTÉK BE A KIJÁRÁSI TILALMAT IS

kedvezmények illetnék meg. Talán az éttermek, a vendéglátóhelyek, a síközpontok és a szállodák is kinyithatnának, de ebben még nincs egységes állásfoglalás, sőt elképzelhető, hogy ezek továbbra is zárva maradnak. A hotelek legfeljebb 75 százalékos kapacitással működhetnének, a vendégek pedig csak a szobában étkezhetnének, de fel kellene mutatniuk egy 72 óránál nem régebbi PCR-tesztet vagy egy legfeljebb 48 órája készült antigéntesztet.

ORVOS- ÉS NŐVÉRHIÁNY

A mintegy 5,5 milliós lélekszámú északi szomszédunk kórházaiban kedden a koronavírusos betegek száma meghaladta a 3500-at, közülük 625-en voltak lélegeztetőgépen. Az oltási kampány is lassan halad, kedden a beoltottak aránya még 50 százalék alatti volt (két dózist a lakosság 47 százaléka kapott). A járványhelyzet kezelését nemcsak az egyre növekvő beteglétszám nehezíti, hanem az is, hogy az egészségügyi ellátásból sok orvos és nővér lépett ki az elmúlt hónapokban. A becslések szerint háromezer orvos hiányzik a rendszerből, ők többnyire külföldön, elsősorban Németországban és Ausztriában találtak maguknak jobban fizető helyet, de a határon kívül dolgozó nővérek száma is jelentős, sőt a hiányuk már-már katasztrofálisnak tűnik. Eduard Heger miniszterelnök még májusban jelezte, hogy 1,2 milliárd euró érkezik majd az EU felújítási alapjából, amiből az egészségügyet támogatnák. A szakértők szerint ezt jobbára újabb infrastrukturális beruházásokra, építkezésekre fordítják, miközben az egészségügyben dolgozók bérét nem emelik meg jelentősen. Időnként az egészségügyi miniszter is biztató szavakat mond, de ahogy a pandémia negyedik hulláma rátelepedett az országra, egyre jobban szembeötlik a koalíción belüli megosztottság, a problémakezelés eltérő megítélése. (LATI)

FOTÓ: RADOVAN STOKLASA, REUTERS

VITÁK A KOALÍCIÓBAN | A járvány kezdete óta elhunytak száma kedden átlépte a 15 ezret Szlovákiában. Aznap valamivel több mint hétezer új fertőzöttről és 104 halálesetről számolt be az egészségügyi hatóság. Északi szomszédunkban úgy vélik, most tetőzött a negyedik hullám, mindenesetre a kormányt segítő szakértői testület azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg a november 24-e óta érvényben lévő a kijárási korlátozásokat.

70 | FIGYELŐ 2021/49

F_70_71 szlovakjarvany__zagrabi_korhaz.indd 70

2021. 12. 07. 17:03

| RÉGIÓ |

KRÓNIKUS BETEG A HORVÁT EGÉSZSÉGÜGY

MAGÁNOSÍTÁSSAL GYÓGYÍTANÁNAK | Kelet-Európa más részeihez hasonlóan Horvátországban is nagymértékben romlott az állami egészségügyi ellátórendszer állapota. A páciensforgalom csaknem ötödét már átvették a privát intézmények. E trend a következő évtől erősödni fog.

Zágrábban hamarosan megkezdődik Horvátország legnagyobb magánkórházának az építése, a tervek szerint 2023 végére készülnek el vele. A mintegy tízezer négyzetméteres, ötszintes létesítmény kivitelezése 160 millió kunába (csaknem 7,8 milliárd forint) kerül. Az épület nagyobb lesz az ország közkórházainak a többségénél. Az Akromion-csoporthoz tartozó leendő gyógyintézmény elsősorban ortopédiai és traumatológiai esetekkel foglalkozik majd. Évi 1300 műtétet terveznek benne, egyszerre 51 fekvő beteget tudnak majd ápolni. A szolgáltatásaik természetesen fizetősek lesznek, ám biztosra veszik a teljes kihasználtságot, mert aki csak teheti, kerüli az állami egészségügyi rendszert.

FOTÓ: DENIS LOVROVIC, EUROPRESS/AFP

HOSSZÚ VÁRÓLISTÁK

A horvát közkórházakban ugyanis általában nagyon rossz állapotok uralkodnak, a várólisták pedig a legtöbb vizsgálat esetében igen hosszúak. Ezen a helyzeten csak rontott a koronavírus-járvány. Egy hasüregi MR-vizsgálatra Zágrábban jelenleg 659 napot kell várni, míg az agyi MRI-re hatszázat. Természetesen a helyzet nem mindenhol ilyen borzasztó. Ugyanezekre a vizsgálatokra Splitben „alig” három hónap alatt sor kerülhet, és fél éven belül Eszéken is kivizsgálják a betegeket, ha addigra nem halnak meg. De nem csak a komplex képalkotó diagnosztikára kell várni: van olyan kórház, ahol egy egyszerű röntgenvizsgálatra sem lehet egy hétnél hamarabb bejutni. Ha valaki gyors ellátást és kivizsgálást szeretne, s nincs orvos ismerőse, aki esetleg a sor elejére segítené, kénytelen a magánegészségügyet választani. Elterjedt jelenség továbbá, hogy a várólistások közül sokan, amikor már égető szükségük van szakvéleményre vagy beavatkozásra, s privát orvoshoz fordulnak, nem mondják le az állami intézményben kapott időpontot, amivel elveszik

a lehetőséget más beteg elől. Az egészségügyi tárca fontolóra vette, hogy szankcionálni fogja ezt a magatartást.

PARTNERSÉG A PRIVÁTOKKAL

A magánszektorral a kormány is igyekszik minél szorosabb kapcsolatot kialakítani. Az állami kórházak tehermentesítése érdekében az egészségügyi tárca évek óta több privát intézménnyel is szerződésben áll, ezek szükség esetén átvesznek pácienseket. A kormány nemrég újabb ötlettel állt elő: egyes intézményeket PPP-s konstrukcióban szervezne át. Ez első körben a házi- és a fogorvosi rendelőket érintené, s amellett, hogy csökkentené az állami költségeket, jövedelemkiegészítéshez juttatná az orvosokat. Az elképzelés szerint azok a doktorok, akik a meglévő közszolgálati praxisukat áttennék ebbe a rendszerbe, választhatnak, hogy átalányt vagy teljesítményarányos bérezést szeretnének. Ezt a pénzt az országos betegbiztosító kifizetné nekik, cserébe az orvost terhelnék a rendelő működésével kapcsolatos költségek, beleértve az őt segítő nővér bérét is. A kor-

mány ettől az egészségügy színvonalának a javulását várja. Azoknak az orvosoknak például, akik belemennek az önkéntes alapú átszervezésbe, garantálniuk kell a megfelelő higiéniai feltételeket, a betegek ellátásához szükséges eszköz- és műszerállományt, valamint ennek bővítését. A tárgyalások megkezdődtek, s ha minden jól megy, a minisztérium már jövőre belevág az átszervezésbe. Horvátországban tavaly 1170 olyan magánkézben lévő intézményt tartottak számon, amelynek a fő tevékenysége a gyógyászat. E szektor több mint kétezer egészségügyi dolgozónak adott munkát. A teljes egészségügyi rendszer forgalmának a 17 százalékát bonyolították, és mintegy hárommilliárd kuna (141 milliárd forint) volt az összbevételük. A járvány kirobbanása óta a rendelőintézetek és a laboratóriumok elszaporodtak (ezekről adat még nincs), s több magánfogorvosi praxist is bejegyeztek. Ha a PPP-konstrukció végbemegy, a privát szektornak nagyobb lesz a súlya a mostaninál. HORDÓSI DÁNIEL

VIZSGÁLATRA ÉRKEZŐ PÁCIENS EGY ZÁGRÁBI KÓRHÁZBAN. AKI MOST IRATKOZIK FEL A VÁRÓLISTÁRA, JÓ ESÉLLYEL MÁR A JÁRVÁNY UTÁN JUT BE

2021/49 FIGYELŐ | 71

F_70_71 szlovakjarvany__zagrabi_korhaz.indd 71

2021. 12. 07. 17:03

| RÉGIÓ |

HELYREÁLLÍTÁSI START ROMÁNIÁBAN

Keleti szomszédunk megkapta az uniós helyreállítási alap első részletét, de kérdéses, hogy mikor tudja elkölteni a pénzt, hiszen egyelőre lemaradások vannak a rendszer felállításához szükséges jogi szabályozás kimunkálásában. Bukarest első lépésként 1,851 milliárd eurót kapott. Korábban úgy döntöttek a hatóságok, hogy a csomagnak nemcsak a vissza nem térítendő támogatását, hanem a hitelrészletét is felhasználják, így Románia 2026. augusztus 31-ig 29,2 milliárd eurót hívhat le. Ebből 14,24 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárdot a kedvezményes hitel tesz ki. A mostani első részlet a vissza nem térítendő támogatási keretből van. Bukarest az idén várhatóan további 1,942 milliárd eurót kap a hitelrészből, így 2021-ben 3,793 milliárd folyhat be keleti szomszédunk államháztartásába. Jövőre Brüsszel további 6,171 milliárd eurót folyósít. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a hatóságok mikor tudják elkölteni az első összegeket, ugyanis Nicolae Ciucă miniszterelnök elismerte, hogy a román helyreállítási terv alkalmazását szabályozó sürgősségi kormányrendelet elfogadása még hátravan. Emellett az is gondot jelent, hogy a hatóságok által vállalt beruházásokat elő kell készíteni, le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárásokat, ami általában rendkívül nehézkesen zajlik. Marcel Boloș, az északnyugati fejlesztési régió ügynökségének igazgatója úgy vélte, még eltart, amíg aláírják a kivitelezőkkel az első szerződéseket. Elemzők szerint a minisztériumoknak erőn felül kell teljesíteniük, hogy fel tudják használni öt év alatt a helyreállítási alap teljes keretét. A támogatás feltételeként Romániának különböző reformokat, összesen 507 célt kell teljesítenie. BORBÉLY

Az Ukrainian National Airlines (UNA) nevű légitársaságnak egyelőre csak a nevéről döntöttek, de az első járata a tervek szerint már 2022-ben elindul. Ezt Volodimir Zelenszkij elnök jelentette ki a parlament előtt tartott éves beszámolójában. Hozzátette: 2025-ig teljes mértékben kialakul a legalább húsz modern gépből álló flotta. Az infrastrukturális minisztérium november végén szándéknyilatkozatot írt alá az Airbus vállalattal, amely hat darab 70 személyes, turbólégcsavaros, kis hatótávolságú, továbbá tizenkét keskenytörzsű, közepes hatótávolságú, valamint négy szélestörzsű, 300-330 főre méretezett, nagy hatótávolságú repülőgép lízingelésének a lehetőségét tartalmazza. Olekszandr Kurbakov tárcavezető közölte: a légitársaság létrehozására az idén félmilliárd hrivnyát (mintegy hatmilliárd forint) irányoztak elő, jövőre pedig 2,5 milliárd hrivnya (csaknem 30 milliárd forint) áll az alakulófélben lévő UNA rendelkezésére. A kormány számításai alapján a befektetés öt év alatt megtérül. A tervek szerint a nemzeti légicég nemzetközi útvonalakon is repül majd, amit jelentősen megkönnyít az Európai Unióval ez év októberében megkötött Nyitott Égbolt egyezmény. Az infrastrukturális miniszter kifejtette: a légi forgalom felfutóban van Ukrajnában, ezért minden piaci résztvevő megtalálhatja a számítását, az új állami vállalat pedig „óvatosan konkurál majd a magánszállítókkal”. Az üzleti terv alapján 2022-ben két belföldi és 14 nemzetközi viszonylatot indítanak, ezeket nyolc újabb követi 2023ban. A társaság 2026-ra éri el a teljes tervezett kapacitását, ami évente hétezer belföldi, 15 ezer regionális, valamint 2100 nagy hatótávolságú járat indulását jelenti. Északkeleti szomszédunkban a Szovjetunió szétesését követően, 1992 és 2002 között Air Ukraine (Avialinyiji Ukrajini) néven működött állami légitársaság. Miután csődbe ment, az akkoriban ugyancsak állami tulajdonú Ukraine International Airlines, ukrán nevén Mizsnarodnyi Avialinyiji Ukrajini (MAU) lett a nemzeti légicég, amelyet 2011-ben privatizáltak. Jelenleg összesen 35 Boeing és Embraer gyártmányú gépe van, amelyekkel az idén január és szeptember között 2,26 millió utast szállított. Ez 35 százalékkal több az előző év azonos időszakához mérten, ugyanakkor 64 százalékkal elmarad a 2019-es adattól. SZŐLŐSI

FOTÓK: 123RF; EUROPRESS/AFP

ÁLLAMI LÉGICÉGE LESZ UKRAJNÁNAK

72 | FIGYELŐ 2021/49

F_72-73_Terkepes.indd 72

2021. 12. 07. 16:50

| RÉGIÓ |

BEFAGYASZTOTT ÁRAK SZERBIÁBAN

Az alapvető fogyasztási cikkek árának a befagyasztása mellett döntött a múlt héten a szerb kormány, mert folyamatos volt a drágulás az üzletekben. Belgrád a következő hatvan napban többek között nem engedélyezi a kristálycukor, az étolaj, a liszt, a disznóhús, a tartós tej árának a növelését. Ugyanakkor arra is kötelezte a gyártókat, hogy az elmúlt 12 hónap átlagos szállítási adatainak megfelelő mennyiséggel lássák el a továbbiakban is az üzletláncokat. Jasmin Hodžić, a kereskedelmi miniszter helyettese a következő eszmefuttatással érvelt: a pandémia első évében kiestek egyes, a globális piacot ellátó fontos láncszemek a termelésből, a nyersanyagok előállításából. Igaz, kisebb volt a kereslet, ám egy ideje felfutóban van. Csakhogy lényeges szereplők még nem tértek vissza a piacra, ezért csökkent a kínálat, s közben növekedtek a költségek, ami hozzájárult a dráguláshoz, s végeredményben erre a helyzetre reagált a kormány. Sokan bírálták a döntést. Dejan Šoškić közgazdász, a Szerbiai Nemzeti Bank korábbi kormányzója (2010–12) azon véleményének adott hangot, hogy az állam efféle beavatkozása veszélyeket hordoz magában. Szerinte a kereskedelmi árak szabad alakulásának a korlátozása minden rendelet ellenére hiányt idézhet elő, mert senki sem parancsolhatja meg egy adott cégnek, hogy ne menjen tönkre, amennyiben annak nem fizetődik ki a termék új feltételek melletti gyártása. VIRÁG

ISMÉT PIACI ÁRAK A HORVÁT KUTAKON

A horvát kormány október elején döntött az üzemanyagok árának a rögzítéséről. A 95-ös eurosuper literenkénti ellenértékét fixen 11,10 kunában (539 forintban), az eurodízelét pedig 11 kunában határozta meg. Az utasítás, amely kezdetben nem tett kivételt a prémium- és a hagyományos termékek között, egy hónapos időtartamra szólt. A szaktárca végül november derekán bejelentette, hogy újabb egy hónapra rögzítik a hagyományos kőolajszármazékok árát, viszont a hatósági korlátozást a magasabb oktánszámú és a prémium-üzemanyagok esetében többé nem alkalmazzák. Noha a két hónap még nem járt le, Zágráb hétfőn úgy döntött, eltörli a fix ellenértékeket, mivel a piaci helyzet jelentősen javult, így már olcsóbban hozzá lehet jutni az üzemanyagokhoz. A döntést az indokolta, hogy – a magyar kormánynyal ellentétben – a horvátok nem maximálták az árakat, hanem rögzítették, ezért a kutak akarva sem tudták volna olcsóbban adni e termékeket. A gazdasági tárca ugyanakkor jelezte: amennyiben ismét elszállnak a kőolajárak, készek megint beavatkozni. A konzervatív kormány üzemanyag-politikáját élesen bírálja az ellenzék, mivel állításuk szerint még így is túl magasak az árak. A szociáldemokraták úgy vélik, a rögzített ellenértékeket már a múlt héten el kellett volna törölni, mivel a világpiaci árak oly mértékben csökkentek, hogy már napok óta 11 kunánál olcsóbban lehetett volna üzemanyagot vásárolni a töltőállomásokon. HORDÓSI

2021/49 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Terkepes.indd 73

2021. 12. 07. 16:50

| SKYNET |

FEJLŐDIK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA – KÉRDÉS, MENNYIRE RÁBESZÉL AZ OLTÁSRA? | Francia kutatók olyan chatbotot, azaz mesterségesintelligencia-szoftvert készítenek és tesztelnek, amely online-os információkéréskor, illetve chatelés folyamán megpróbálja rábeszélni, meggyőzni az embereket az oltás fontosságáról. Azon tesztalanyok körében, akik ezzel a programmal beszélgettek, 20 százalékkal csökkent a vakcináció elutasítása.

Sokan és sokszor kérdőjeleznek meg a technológiával kapcsolatban pár dolgot. Az igazán techszkeptikus emberek a mesterséges intelligencia (MI, angol betűszóval: AI) létjogosultságát is kétségbe vonják. Nemcsak azt az ősi félelmet vetítik ki, hogy mi lesz, ha a „gondolkodó” szoftverek vagy hardverszoftver együttest képező robotok esetleg okosabbak lesznek nálunk, s „leigázzák” a civilizációnkat, hanem azt is sokszor kérdezik: mire is jó az MI, mire használható valójában a mindennapokban? Természetesen nemcsak a sakkozást vagy a go nevű játékot gyakorlók, valamint a beszédfelismerést alkalmazó rendszerek vehetik hasznát a gépi „zseniknek”, hanem az átlagember is. Például ha egy webáruházban vagy egy szolgáltató oldalán járónak kérdése van, s a leggyakoribb felvetésekre ügyesen betanított csevegőrobot (MI-szoftver) válaszol. Ráadásul e programok tanulnak is: a legtöbb bepötyögött kérdésre egészen értelmes feleleteket adnak, vagy ha nem értik elsőre a szándékot, akkor vissza is tudnak kérdezni. Sokan gondolják ma is ilyenkor, hogy élő emberrel chatelgetnek.

a chatbotok feladatainak a körét: saját csevegőszoftverük végcélja, hogy rábeszélje az embereket a koronavírus elleni oltások felvételére, de legalábbis csökkentse a közömbösség, a vakcinaellenesség mértékét. A Centre National de la Recherche Scientifique

(CNRS), a francia Inserm (Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet), valamint az ENS–PSL kutatói októberben közzétett tanulmányukkal látványosan bebizonyították, hogy a fent részletezett csevegőrobotok kiváló „propagandacélokkal” felvértezve indulhatnak a virtuális szócsatákba. Végső so-

MI IS AZ A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA? A mesterséges intelligencia (MI vagy AI – artificial intelligence) egy gép, program vagy művi úton létrehozott tudat által megnyilvánuló „értelem”. A lényeg, hogy egy ilyen szoftver állandó emberi beavatkozás nélkül tudjon válaszolni környezeti behatásokra, sőt képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciájú élőlény. (Akkor is, ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus van.) A harmadik – manapság a legfontosabb – ismérv, hogy a szoftver – pontosabban hardver-szoftver együttes – képes legyen tanulni. Az MI immár nem(csak) a tudományos-fantasztikus irodalomban létező entitás, hanem valóság. Működő példák és modellek százai léteznek, így a gépi tanulás egyre magasabb szinten valósul meg. Elég, ha az Apple Siri, a Samsung S Voice Now vagy a Google Assistant hangfelismerőire gondolunk. Ezek és más nagy szolgáltatók chatbotjai ma már összetettebb kérdéseinkre, kéréseinkre is tudnak reagálni. Akár 5-10 percig is „elcsetelhetünk” velük, mire esetleg gyanússá válik, hogy nem ember, hanem egy gép válaszolgat nekünk, akár bolygónk másik oldaláról. Ezen túlmenően az MI-megoldások kitűnően felismerik a kézírást és az arcokat is, miközben a mesterséges intelligencia már nem a hóbortos jövőkutatók területe, hanem praktikus, mindennapi tudományág, amely rohamléptekkel fejlődik és pragmatikus felhasználási szegmensei vannak. Olyanok, mint az orvostudomány, a mérnöki, a katonai, pénzügyi és üzleti tervezés, az előrejelzés, a számítógépes játékok, s még lehetne sorolni.

AZ OLTÁST PÁRTOLJÁK

Néhány napja újabb, különleges funkcióval bővítették francia MI-kutatók 74 | FIGYELŐ 2021/49

F_74-75_sky.indd 74

2021. 12. 07. 16:52

| SKYNET |

EGY HÁZILAG ESZKÁBÁLT JÁRVÁNYROBOT INDONÉZIÁBÓL, AMELY FERTŐTLENÍT, ÉLELMET SZÁLLÍT. REMÉLJÜK, HOGY A KATONAI VAGY EGÉSZSÉGÜGYI MI-ROBOTOK PROFIBB HELYEN KÉSZÜLNEK...

ron így akár emberek millióit menthetik meg világszerte a járvány (és az oltásellenesség) halálos fenyegetésétől. E chatbottanulmány a Journal of Experimental Psychology című folyóiratban jelent meg. E szerint az új programmal történő alapos beszélgetést követően a 338 résztvevőből álló tesztcsoport újabb kérdőíves visszakérdezése azt mutatta, hogy a csevej nem kevesebb mint 20 százalékkal csökkentette az oltás elutasítását. A kontrollcsoportban, amely csak rövid tájékoztatást kapott a Covid–19 elleni vakcinációról, sem az általános véleményt, sem az oltási hajlandóságot tekintve nem születtek hasonló eredmények.

FOTÓ: PRASTO WARDOYO, REUTERS

BEVETIK AZ MI-HADSEREGET?

Ismert, hogy mára Európa jobbik felén 100-ból majdnem 75 felnőttet beoltottak a koronavírus ellen, ugyanakkor az egyes országok között továbbra is óriási különbségek vannak az oltási arányok tekintetében. Az ECDC november végi adatai szerint például Portugália (81,5

százalék), Írország (76,2), Dánia (76) e szempontból az élen halad. Viszont többek között Ausztria, Németország, Franciaország átoltottsága továbbra is 70 százalék alatt stagnál. Magyarország 61 százalék felett áll, az EU-s átlag pedig valamivel meghaladja a 70-et. A régiós államok azonban sokkal rosszabbul állnak: Szlovákiában 46, Romániában 37, Bulgáriában pedig 25 százalék körüli az átoltottság. Arról persze egyelőre nem szól a kutatás eredménye, hogy ezt a fejlesztés, tesztelés alatt lévő chatbothadsereget va-

jon be merik-e vetni a közeljövőben az adatvédelemre és a gondolatszabadságra oly erősen ügyelő európai országokban. Ismert viszont, hogy a súlyos lemaradások nemcsak az oltóanyaghiánynak tudhatók be, hanem számtalan esetben a félelemnek, az oltásellenességnek is. Nagyon nagy kérdés még, hogy a chatbotokkal történt ilyen témájú beszélgetések hatása tartós-e egyáltalán. A fenti kísérleti csoport fele később megpróbált másokat is meggyőzni a vakcina beadatásának a helyességéről. A háromnegyedük azt állította, hogy ehhez éppen a szoftver által nyújtott információkat hívta segítségül. Ám az is igaz, hogy a kísérletben részt vevő 338 fő nem reprezentatív minta volt egy-egy társadalomra nézve, hanem sokkal inkább fiatal, önkéntes, jól képzett, jól szituált emberek alkották a vizsgálati csoportokat. HALASKA GÁBOR 2021/49 FIGYELŐ | 75

F_74-75_sky.indd 75

2021. 12. 07. 16:52

| CAPPUCCINO |

Miután a férje a részesedését értékesítve kiszállt a családi cégből, az anyagi háttér, a személyiségükből adódóan pedig a segítő szándék is adott volt ahhoz, hogy valami újba kezdjenek. Mi volt a következő lépés? – Azt tudtuk, hogy egy alapítványt hozunk majd létre, és azt is, hogy gyerekeket szeretnénk támogatni. Művészettörténészként végeztem Németországban, és már Aachenben rögtön gyerekekkel kezdtem foglalkozni. Egy álta-

WIRTZ ÁGNES lam kidolgozott módszerrel vezettem be őket a tudományágba. A férjemmel mindketten nagy adag optimizmust és energiát kaptunk az élettől. Ösztönösen éreztük, hogy mindenképp adnunk kell belőle másoknak. Emlékszem, azon gondolkoztam – amit furcsa kimondani –, hogy vajon kiknek, hol a legrosszabb. Hova vigyünk abból, ami nekünk megadatott? Sokat vártunk a lányunkra, így bennünk is felmerült az örökbefogadás gondolata, el is végeztük az erre felkészítő tanfolyamot Magyarországon. Ekkor találkoztunk a gyermekvédelmi szakellátással és azoknak

a gyerekeknek a problémájával, akiket kiemeltek a családjukból, viszont nem adhatók örökbe. Magányosak, kiszolgáltatottak, súlyos traumákat éltek át. Innentől egyértelművé vált, hogy feléjük kell fordulnunk. – Arra volt kész válaszuk, hogy miként tudnak jól segíteni? – Nem, ez egy gyönyörű, de nagyon hosszú és nehéz út. Akármennyire is felkészültem a gyermeklélektanból, a

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Németországban nőtt fel, majd német férjével tizenöt éve költöztek Budapestre. Maguk mögött hagytak egy 150 éves családi gyárat, mert úgy gondolták, itt kezdenek új életet, itt teremtenek értéket. Energiájukból és optimizmusukból született a Világszép Alapítvány, amely által állami gondoskodásban élő gyerekeknek nyújtanak lelki támogatást, valamint a Villa Bagatelle pékség és bisztró, ahol bebizonyították, hogy emberségesen működve is lehet profitot termelni.

76 | FIGYELŐ 2021/49

F_76-77_cappuccino.indd 76

2021. 12. 07. 16:52

| CAPPUCCINO |

pedagógiából vagy a szociológiából, rá kellett jönnöm, hogy itt a figyelem a legfontosabb. Alázattal hallgatni és tapasztalni. Stratégiánk, hogy soha nem a módszertan a lényeg, hanem a gyerek. Amiből a nyolc- és a tizennyolc éves is biztosan vihet magával valamit, például a mese. Ugyanis a történetmesélés által kaphatjuk meg azt a tudást, hogy „minden jóra fordulhat”. Ezt ideális esetben a család vagy egy közösség erősíti meg bennünk. – Állami rendszerben működő intézményeket, illetve az ott élőket, dolgozókat támogatni egy újabb kihívás? – Méghozzá hatalmas. Emiatt egy kezemen meg tudom számolni, hány alapítvány választja ezt a célcsoportot. 5 otthonnal, 140 gyerekkel vagyunk szoros kapcsolatban. Őket 29 munkatársunk és 74 önkéntesünk segíti az állami intézményekben dolgozókkal együtt. Ez az „együtt” ugyanolyan lassan alakult, mint a gyerekek bizalmának elnyerése. Ráadásul ezen a területen óriási a fluktuáció, miközben csodálatos hősök tevékenykednek köztük. Szép pillanat, amikor például először kérnek tőlünk, mert már tudják, hogy nem önmagunkért, az elismerésért vagy ki tudja, miért vagyunk velük. Hanem a gyerekekért. – A tizedik évfordulón vált „hangosabbá” az alapítvány létezése. Nagyszabású kortárs művészeti aukciót rendeztek, de vittek bele némi csavart. – Jelenleg évi 170 millió forintos árbevételre van szükség a működésünkhöz, ezt viszont pár év múlva az alapítvány már nem tudja csak az alapítói kör felajánlásaiból előteremteni. Ezért tudatosan tervezve adománygyűjtésbe kezdtünk, hogy biztosítsuk a hosszú távú létezésünket. Nagyon nehéz ma egy hangnak, akár a miénknek is kihallatszódni a tömegből, s az sem mindegy, milyen áron jut el az üzenetünk az értő fülekhez. A legtöbb előítélet azokkal a gyerekekkel szemben él, akiket mi segítünk. Amikor a „gyermekvédelmi gondoskodásban élők” kifejezést használtuk, korábban alig értette valaki, hogy kikről beszélünk. „Bűnözőfiókáknak” hiszik őket, akik átugrálnak a kerítéseken a budai zöldövezetben. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a nevelőszülő nem örökbe fogadó szülő, és azt sem tudják, hogy elsősorban arra kellene rákérdezni, mi történt ezekkel a kicsikkel, mit tettek velük a felnőttek, hogy így viselked-

nek. A tizedik évfordulónk kapcsán ez okból kértünk meg művészeket – többek között Barabás Zsófit, Nádler Istvánt, Nemes Mártont, Soós Nórát – arra, hogy kapcsolódjanak ezekkel a gyerekekkel, beszélgessenek velük, ismerjék meg őket. Tegyék azt, amit a társadalomtól remélnénk! Ne csak leakasszanak a falról egy képet, amelyet felajánlanak az árverésünkre, hanem a közöttük kialakult viszonyból, a személyes tapasztalásukból szülessen egy alkotás. Ezeknek a kapcsolódásoknak az ereje, öröme, egyedisége ütött át a műveken, ezért lett sikeres az aukció. És szerintem ez a legerősebb ellenszere az ítélkezésnek. – Napi 24 órát is tudna foglalkozni az alapítvánnyal; érzelmek nélkül ez nyilván nem megy. Hogy tartja mégis a kereteket? – Tisztában vagyok a szerepemmel. Nem gondolom, hogy mindenáron meg

NÉVJEGY Budapesten született, 1975-ben. Az RWTH Aachen Egyetem művészettörténész szakán végzett. Munkahelyek: aacheni dóm, Villa Bagatelle, Világszép Alapítvány. KEDVENCEK Könyv » Tolsztoj: Háború és béke Ahonnan merít, ha kimerül » festés, virágkötés Álom, amely még nem valósult meg » „Lakhatási segítséget nyújtani a 18 év feletti mentoráltjainknak, s utána még soksok álmot lehozni a földre.”

kell mentem ezeket a gyerekeket. Ahogy azt sem, hogy ha én nem segítek, akkor senki sem. Nem együtt szenvedek, hanem együtt érzek velük. Ha megengedik, ott vagyok mellettük, és a lehetőségeimhez képest adok. A meg-megújuló öröm tölt, sokat kapok tőlük. S megtanultam elengedni azt, ami ellen nem tehetek. Ha például nyolc-tíz éve ott vagyok egy lány mellett, akit hirtelen a prostitúció miatt elveszítek. Mert jön egy férfi, aki öleli, és mindent megígér neki. Tudom, hogy nekem erre a helyzetre nincs befolyásom. Viszont ha megalapozott köztünk a bizalom, akkor a legnagyobb siker – ami már többször előfordult –, ha visszajön és segítséget kér. Azon gyerekek számára, akiket a legszűkebb hozzátartozóik traumatizáltak, nincs az a terápia vagy gyógyszer, amely többet érne, mint az egészséges emberi kapcsolatok. Ezért mi elsősorban nem szakemberként, hanem emberként, teljes személyiségünkkel vagyunk mellettük. – Az alapítvány megalapítása után, szintén 2010-ben nyitották a Villa Bagatelle-t, és ebben szintén sikerült megtalálni azt az emberséges üzleti működést, amellyel profitot is termelhetnek. – Pékműhely, cukrászat, konyha, rendezvényszervezési, eladási feladatok is kapcsolódnak ehhez a vállalkozásunkhoz, emiatt sok-sok területen kipróbálhatták magukat azok a fiatal felnőttek, akikkel az alapítványi munkánk folyamán találkoztunk. Ebből is tanultunk arról, miért nehéz a munkába való beilleszkedés ezeknek a traumatizált fiataloknak. Számukra minden, ami új, veszélyt jelent… A párom olyan munkahelyet szeretett volna teremteni, ahol be tudja bizonyítani, hogy lehet emberközpontúan együttműködni, s közben pénzt keresni. Valószínűleg a személyes elköteleződés, a családias hangulat a siker titka. A bizalomra építünk itt is, és hosszú távon tervezünk. Eddig bejött. SZIGETI HAJNI

2021/49 FIGYELŐ | 77

F_76-77_cappuccino.indd 77

2021. 12. 07. 16:53

| TÁRSADALOM |

MÉG NEM TÉR MAGÁHOZ A NEMZETKÖZI TURIZMUS IDEGENFORGALOM | A gyenge első fél év után a nemzetközi turizmus fellendült a nyári szezonban, különösen az északi féltekén, így a harmadik negyedév eredményei tovább javultak, elsősorban Európában. Az omikron-variánsról szóló hírek viszont újra óvatosságra intik az iparág szereplőit. A járvány előtti helyzet várhatóan csak 2024-re áll helyre. az újabb hullámra, de a kórokozót nem lehet megállítani az országhatárokon.

NYERTESEK ÉS VESZTESEK

Az oltottak már bátran utazhattak a nyáron, s élt a remény, hogy az átoltottságnak köszönhetően az őszi és a téli turisztikai szezon további élénkülést mutat majd. De jött a múlt héten az omikron nevet kapott vírusváltozat, és sok ország a beutazás korlátozása, szigorítása mellett döntött. Friss hír, hogy az írek PCR-tesztet írtak elő a turistáknak, s ezt teszik a norvégok és a svájciak is. Az éppen hivatalba lépő német közlekedési miniszter arra biztatja a lakosságot, hogy a karácsonyt az otthonukban, szűk családi körben ünnepeljék, ne utazzák keresztül-kasul Németországot.

A LEZÁRÁS SEMMIT SEM OLD MEG

Az európai járványügyi központ (ECDC) kockázatelemzése alapján a zárással csak annyi érhető el, hogy két héttel késleltetik az új variáns hatását az EU tagállamaiban. Németország tiltotta ki első-

ként a Dél-Afrikából és néhány másik afrikai államból érkező gépeket, majd a franciák, a csehek, a portugálok, a spanyolok mellett mi is követtük a példát. Ám hiába volt minden igyekezet: a vírusváltozat ezekbe az országokba is bejutott. Az ECDC közleménye szerint a megbetegedések zömét hamarosan az omikron adja. A lezárásokkal az államoknak lesz egy kis idejük felkészülni

EURÓPA LEGNAGYOBB VESZTESEI A 2019-es bázisévhez viszonyítva, százalék

Csehország

94 87

Szlovákia

87

Lettország

86

Finnország

86

Belgium

Forrás: European Tourism Report

AZ OLTÁS A KIÚT

Iparági elemzők szerint az oltási programok döntő szerepet játszottak az Európán belüli utazások fellendülésében. A Covid–19 elleni vakcina bevezetése lehetővé tette az egyes államok esetében a belépési követelmények enyhítését és az utazás vonzerejének a növelését a nyári szezonban. Hozzáteszik azonban, hogy az oltási erőfeszítések nem elegendők. A téli hónapok közeledtével nagyon

FOTÓ: JIRAPORN KUHAKAN, REUTERS

MAJOMFESZTIVÁL THAIFÖLDÖN. A NOVEMBERI NYITÁSSAL MEGKEZDŐDÖTT A SZEZON A NÉPSZERŰ ÜDÜLŐHELYEN

Az európai turizmus nagy nyertese az idén Görögország lesz, de a 2019-es adatokhoz képest a legjelentősebb növekedést Horvátországban mérték, ahová csak szeptemberben 1,9 millió turista érkezett. A görögök viszonylag korán nyitottak. A szállodaipar turistacsalogató kedvezményekkel igyekezett megnyerni az utazókat, és ennek meg is lett az eredménye. Nemrégiben arról beszélt az ország turisztikai minisztere, hogy minden várakozást felülmúlt ez az esztendő. Sikerült túlszárnyalni a várt 5-6 milliárd eurós bevételt, ugyanis a 10 milliárdot is meghaladták, pedig még nincs vége az évnek. Most is vannak turisták Athénban, Krétán, Rodoszon, sőt az idén először kampányol Görögország a téli turizmusért. A görög gazdasági teljesítmény 25 százalékát adja az ágazat, így nagyon fontos volt, hogy mielőbb teljes kapacitással üzemeljenek a szállodák, a vendéglátóhelyek, valamint az ezekhez kapcsolódó beszállítói háttér. A pandémia nagy vesztesei a csehek és a szlovákok lettek a kontinensen, ennek oka a szigorú szabályozás volt. Összességében 60 százalékkal kevesebb beutazás történt Európába, mint 2019-ben.

78 | FIGYELŐ 2021/49

F_78-79-Globalis-turizmus.indd 78

2021. 12. 07. 16:56

| TÁRSADALOM |

fontos lesz, hogy az öreg kontinens továbbra is lehetővé tegye a szabad mozgást, s koherens szabályokat írjon elő az EU-n belüli és kívüli utazásokhoz. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) október végén közölt közvélemény-kutatása szerint az európai polgárok kétharmada jelezte, hogy az őszi és a téli szezonban kiruccan. A felmérésben részt vevő közel hatezer válaszadót tekintve a lengyelek 73 százaléka tervezett külföldi túrát az év második felében. Hasonló arányban nyilatkoztak a spanyolok. Az olaszok 68, a hollandok 67 százaléka felelt ekképp. Az is kiderült, hogy a megkérdezetteket leginkább az tölti el aggodalommal, hogy az utazás alatt karanténba kerülhetnek. Utána következik a sorban a beutazási szabályok változása és a növekvő fertőzési arány a célországban.

A VILÁG TÖBBI TÁJÁN

A World Tourism Barometer legújabb, november végi jelentése szerint a nemzetközi utasok száma 58 százalékkal nőtt július–szeptemberben a múlt év azonos időszakához képest – viszont még mindig 64 százalékkal van a 2019-es szint alatt. Európa a harmadik negyedévben érte el relatíve a legjobb teljesítményt, ám a nemzetközi beutazások mennyisége ezzel együtt is feleannyi, mint két évvel ezelőtt volt. 2021 januárja és szeptembere között a nemzetközi turisták száma világszerte húsz százalékkal volt kisebb az előző esztendőhöz mérten, ami egyértelmű javulás az év első hat hónapjához viszonyítva. Az egyes régiókban – a Földközi-tenger európai partvidékén, a karibi térségben, Észak- és Közép-Amerikában – az első

A TURIZMUS MELLETTI ÉRVEK (az utazást tervezők szerint)

Védőoltás Rugalmas lemondási szabályok Az utazási korlátozások eltörlése Megfelelő járványkezelés a célországban Kielégítő egészségügyi és biztonsági szabályok a célországban Vonzó ajánlatok Forrás: ETC

háromnegyed évben a beutazások volumene a tavalyi szint fölé nőtt. Kifejezetten jó szezont zár majd néhány sziget Dél-Ázsiában és a karibi térségben, továbbá még pár kisebb közép-, valamint dél-amerikai célállomás. A földközi-tengeri régió a rendelkezésre álló adatok szerint 2021 harmadik negyedében érte el a legjobb teljesítményt, az érkezők száma egyes esetekben meg is haladta a járvány előtti szintet. Az ENSZ nemzetközi turisztikai szervezetének a főtitkára azt mondta, a július–szeptemberi számok biztatók. A beutazások volumene azonban még mindig 76 százalékkal marad el a pandémiát megelőző értéktől, és az eredmények a különböző régiókban továbbra is egyenetlenek. A turisztikai ágazat alapvető érdeke a minél nagyobb átoltottság. A szektor szereplőinek törekedniük kell az utazási szabályozások összehangolására, a digitális oltási igazolások felhasználására a mobilitás elősegítése érdekében. A szakember azt is hangsúlyozta: a kormányoknak továbbra is támogatniuk szükséges az ágazatot. A globális adatokat vizsgálva a legnagyobb visszaesés az afrikai és a közel-keleti turisztikai desztinációkat érintette. A két terület 77, illetve 82 száza-

BEUTAZÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ADOTT KONTINENSRE

2019-es bázishoz viszonyított változás, százalék 4 4 4 Világ

–73 –76

Európa

2 Ázsia és csendes- Észak- és DélAmerika óceáni térség

–68 –65

–69 –69

Forrás: WTO

–84

–95

2019 2

2020

Afrika

–74 –77

2021. I–IX. hó

7 Közel-Kelet

–73

–82

lékos visszaesést regisztrált a harmadik negyedévben 2019-hez képest. A népszerű célállomások közül a korábban említett Horvátország mellett Mexikó (–20 százalék) és Törökország (–35) érte el a legjobb eredményt a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 2021 július–szeptemberében.

LASSÚ ÉS EGYENETLEN FELÉPÜLÉS

A WTO novemberi jelentése még az omikron-variáns megjelenése előtt készült. A nemzetközi szervezet optimista prognózisa nem kalkulált az új változat terjedésével járó lezárásokkal. Szerintük lassú növekedés várható, ami nem fog egyenletesen eloszlani az egyes régiók között. Novemberben nyitottak meg a népszerű ázsiai célpontok – Thaiföld, Vietnam –, ahová a hideg télből mennek nyaralni az európai és az amerikai turisták. A nemzetközi idegenforgalmi bevételekre vonatkozó adatok hasonló javulást mutatnak ez év harmadik negyedében. Mexikónak sikerült elérnie a 2019es értéket, míg Törökország (–20 százalék), Franciaország (–27) és Németország (–37) viszonylag tolerálható csökkenéssel úszta meg a pandémiás időszakot.

MI VÁRHATÓ?

Az omikron felbukkanása újabb, nehezen tervezhető helyzetet eredményezett. Egyelőre ki kell várni, hogy megállja-e a helyét az, hogy csak enyhe tüneteket okoz ez az új mutáció. A világjárvány generálta feszültségek lecsapódnak a globális és a nemzeti gazdaságokban, az utazási keresletre kedvezőtlen hatással van az olajárak közelmúltbeli megugrása, valamint az ellátási láncok sérülékenysége. A nemzetközi turizmusból származó bevételek az idén elérhetik a 700-800 milliárd dollárt. Ez csekély előrelépés 2020-hoz képest, ellenben kevesebb mint a fele a 2019-ben regisztrált 1,7 ezer milliárd dollárnak. Az idegenforgalom biztonságos újraindítása továbbra is nagymértékben függ az országok közötti összehangolt járványügyi válaszlépésektől, valamint a fogyasztói bizalom helyreállítását segítő hatékony kommunikációtól – figyelmeztetnek a szakértők. LENGYEL GABRIELLA 2021/49 FIGYELŐ | 79

F_78-79-Globalis-turizmus.indd 79

2021. 12. 07. 16:56

| TÁRSADALOM |

ÓVATOSAN AZ OMIKRONNAL!

PANDÉMIA | A koronavírus múlt héten megjelent újabb variánsáról biztató hírek érkeztek. Ezzel a mutálódással talán gyengül a kórokozó, de a szakértők továbbra is óvatosan fogalmaznak, mert meg kell várni, mit mutat e változat a laboratóriumokban. Már világszerte észlelték az omikront, de még mindig a delta-variáns a domináns. Az okozza a jelenlegi megbetegedéseket, miatta vannak súlyos állapotban betegek az intenzív osztályokon, a hazai kórházakban is. Amíg nincsenek további információk az új változatról, minden csak spekuláció. A gyors fertőzőképessége már tény. Néhány héten belül ez okozza majd Európában is az új megbetegedések zömét, s nem világos, hogy ezek milyen lefolyással és következményekkel járnak. Az omikron terjedését jól mutatják a dél-afrikai adatok: míg november 26-án 2828 volt az esetszám, a múlt pénteken már 16 055-re emelkedett, ami ötszörös növekedést jelent egy hét alatt.

MAGYAR TUDOMÁNY

A prof. dr. Jakab Ferenc virológus által vezetett Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Természettudományi Kutatóközpont prof. dr. Keserű György Miklós

irányította Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának a munkatársai az omikron-variáns fertőzőképességének a magyarázatát tűzték ki célul. A fertőzés első lépését, az emberi gazdasejtek felszínén található ACE2 receptor és a koronavírus tüskefehérjéje által képzett komplex ACE2-Spike kialakulását vizsgálták számítógépes modellezéssel. Feltevésük szerint a gazdasejt ACE2 receptorához való hatékonyabb kötődés hozzájárul a fertőzőképesség növekedéséhez. Ezért a kötődés módját összevetették az eredeti vuhani vírus és a fertőzőképesebb omikron-változat tekintetében. A szimulációval sikerült alátámasztani azt az elképzelést, mely szerint egyes kölcsönhatások számottevően hozzájárulhatnak az ACE2-Spike komplex stabilizálásához és ezáltal az omikron megnövekedett fertőzőképességéhez – jelentették be a Facebookon.

EURÓPAI KÖRKÉP

Németországban a hétnapos mozgóátlag kismértékben nőtt, a napi esetszám közelíti a 28 ezret. A német hatóságok küzdenek az oltásellenesekkel, akik legutóbb a

szászországi egészségügyi miniszter lakása előtt gyűltek össze fáklyákkal, mintegy megfélemlítésként. Belgiumban a járvány egy viszonylag magas platón stagnál, a napi megbetegedések közelítik a 18 ezret. Nyolcezer fő tüntetett a korlátozó intézkedések ellen Brüsszelben a hétvégén; a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére. Négy tüntető és két rendőr megsérült. A zavargások folyamán húsz embert tartóztattak le, de néhány órával később szabadon engedték őket. Dániában ugrásszerűen megemelkedett az omikronos esetek száma. Olaszországban hétfőn léptek életbe az oltatlanokat korlátozó új szabályok a vírus terjedésének a megfékezésére. A fertőzések száma az elmúlt hat hét folyamán fokozatosan nőtt az országban. Ez aggodalomra ad okot a karácsonyi ünnepek előtt, mivel az olaszok ebben az időszakban a szokásosnál is jobban szeretnek összejárni. Az új rendelet szerint étterembe, klubokba, moziba csak teljesen beoltott vagy a betegségen igazoltan átesett emberek mehetnek. Azoknak, akik a tömegközlekedést szeretnék igénybe venni, be kell mutatniuk az oltási vagy a gyógyulti igazolást, illetve a negatív tesztet. A szabályok január 15ig maradnak érvényben. Moszkva hétfőn jelentette az új variáns első megerősített eseteit. Az Interfaksz orosz hírügynökség szerint tíz Dél-Afrikából hazatért embernek lett pozitív a Covid–19-tesztje, közülük kettőnél az omikront mutatták ki. A múlt héten Vlagyimir Putyin elnök arra utasította a kormányt, hogy készítsen cselekvési tervet az új változat elleni küzdelemhez. A lengyel kormány a napokban hozza nyilvánosságra a járványügyi korlátozások új csomagját – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Elmondta: egyes szakmák esetében kötelező lesz a védőoltás. A lengyelek mindössze 54 százaléka van teljesen beoltva, ez jelentősen elmarad az EU 66,4-es átlagától. A Horvát Állami Egészségügyi Intézet hétfőn jelentette be a koronavírus omikron-variánsa miatti első két megbetegedést. Mint kiderült, a két fertőzött a közelmúltban nem utazott, hanem egy üzleti megbeszélésen vett részt, ahol külföldről érkezett vendégekkel találkoztak. LENGYEL GABRIELLA

FOTÓ: FABRIZIO BENSCH, REUTERS

KARÁCSONYI DEKORÁCIÓ A BERLINI INTENZÍVEN. A NÉMET KÓRHÁZAK KOMOLY TERHELÉS ALATT MŰKÖDNEK AZ ELMÚLT HETEKBEN

80 | FIGYELŐ 2021/49

F_80-Covid.indd 80

2021. 12. 07. 16:56

| SPORT |

AZ UTOLSÓ NAGY CSATA

FORMA–1 | Évtizedek óta nem látott izgalmakat hozott a címvédő Lewis Hamilton és a kihívó Max Verstappen idei párharca, a két pilóta ugyanis pontegyenlőséggel érkezik a szezonzáró Abu-Dzabi Nagydíjra.

Egyre többen temették a Forma–1-et az utóbbi években, mondván hogy egysíkú, unalmas, kiszámítható. Ehhez képest a mostani idényben olyan végletekig kiélezett párharc bontakozott ki a hétszeres világbajnok, címvédő Lewis Hamilton és a nagy kihívó Max Verstappen között, hogy azt sokan már James Hunt és Niki Lauda, Alain Prost és Ayrton Senna vagy éppen Michael Schumacher és Mika Häkkinen legendás rivalizálásához hasonlítják. A száguldó cirkusz rajongói jó szívvel emlékeznek az autósport korszakos alakjaira, akik nagy harcosok, de nemes ellenfelek voltak. Abban a tekintetben viszont a felsorolt valamennyi versengést felülmúlja Hamilton és Verstappen, hogy pontegyenlőséggel utaznak a szezonzáró nagydíjra, Abu-Dzabiba. Vagyis hiába van mögöttünk 22 futamból 21, a döntés a versenynaptár utolsó hétvégéjére maradt. A holland és az őt Szaúd-Arábiában utolérő brit pilóta is 369,5 ponttal áll, és dominanciájukat hűen tükrözi, hogy az összetett verseny harmadik-negyedik helyét a Mercedes és a Red Bull „másodpilótája”, a finn Valtteri Bottas és a mexikói Sergio Pérez mindössze 218, illetve 190 ponttal foglalja el.

nél jár, a 2015-ben bemutatkozott holland pedig 19-nél. Igaz, a hétszeres világbajnok a 103-ból 70-szer akkor nyert, amikor már a trónkövetelő is a mezőny tagja volt. Ebben az időszakban 2682,5 pont áll szemben 1535,5-tel.

TÖRTÉNELMI PILLANATOK

A Forma–1 1950 óta íródó történetében harmincadik alkalommal dől el az utolsó futamon a világbajnoki cím sorsa, szezon-

viszont nyolcszor is volt már példa (1958, 1961, 1964, 1976, 1981, 1994, 2007, 2008), hogy egypontos előnnyel nyerjen valamelyik pilóta. Egy volt a nyolc közül Lewis Hamilton első, 2008-as világbajnoki címe is, aki akkor 98 ponttal zárt, megelőzve a brazil Felipe Massát (97). Akkor már csak azért is kijárt a diadal a britnek, mert egy évvel korábban, újoncként ugyancsak egyetlen ponttal maradt le az elsőségről a finn Kimi Räikkönennel szemben (109– 110). Hamilton 2014 óta csak egyszer nem lett világbajnok, 2016-ban, már az újfajta pontszámítás mellett, öt egységgel járt túl az eszén Nico Rosberg (380–385).

KÁOSZ DZSIDDÁBAN

Ahhoz, hogy Max Verstappen és Lewis Hamilton között elolvadjon a különbség, kellett egy őrült, kaotikus Szaúdi Nagydíj. Volt minden a kétszer is félbeszakított futamon: ütközések, sértegetések a csapatrádióban, összetűzések és a végén egy karambol. Riválisára utalva Hamil-

FOTÓ: HAMAD I MOHAMMED, REUTERS

ÁLLÓCSILLAG

Az eddigi 21 futamból 17-szer Max Verstappen vagy Lewis Hamilton nyert az idén, előbbi kilencszer, utóbbi nyolcszor örülhetett. Ennek a végelszámolásnál akkor lenne jelentősége, ha mindketten kiesnek az év utolsó versenyén, máskülönben az lesz a világbajnok, akit hamarabb int le a kockás zászló. A pole pozíciókat tekintve nagyobb a különbség, mert míg a holland kilencszer indulhatott az első rajtkockából, addig a brit csak ötször. A dobogós helyezések terén viszont megint csak egál körül vannak: Verstappen neve mellett 17 pódium szerepel, Hamiltonénál pedig 16. A karrierjük egészét viszont nincs sok értelme összehasonlítani, hiszen voltaképp generációk csatája az övék: az F1-be 2007-ben érkezett brit 103 futamgyőzelem-

LEWIS HAMILTON UTOLÉRTE SZAÚD-ARÁBIÁBAN MAX VERSTAPPENT. KÖZELEBB A CÉLHOZ

záró előtti pontegyenlőség után kutatva viszont 1974-ig kell visszamennünk az időben. Akkor a brazil Emerson Fittipaldi (McLaren) és a svájci Clay Regazzoni (Ferrari) haladt fej fej mellett – az előbbinek végül a negyedik hely is elegendő volt az Amerikai Nagydíjon, hiszen az utóbbi mindössze a 11. pozícióban zárt a Watkins Glen-i versenypályán. Érdekesség, hogy 1984-ben a már említett Niki Lauda mindössze fél ponttal előzte meg Alain Prostot, miután a monacói futam félbeszakadt és felezték a pontszámokat. Arra

ton úgy értékelt: vannak olyanok, akik azt hiszik, rájuk nem vonatkoznak a szabályok, legalábbis nem gondolnak a szabálykönyvre, csak bármi áron előzhessenek. Verstappen viszont az időbüntetése ellenére elégedett volt a második hellyel, azt ugyanakkor elismerte, hogy nem volt elég gyors Dzsiddában. Ilyen előzmények után tér vissza a Forma–1 a Vörös-tenger partjáról a Perzsa-öbölbe. Trónfosztásra készül Max Verstappen, ha viszont nem jár sikerrel, úgy Lewis Hamilton a nyolcadik világbajnoki címével a legendás Michael Schumachert is megelőzi. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/49 FIGYELŐ | 81

F_81_Sport.indd 81

2021. 12. 07. 16:57

| AJÁNLÓ |

MAGYARORSZÁG FINOM – ERDÉLY

BORBÁS MARCSI | Borbás Marcsi érzelmekkel átszőtt könyvsorozatában azokra a tájakra kalauzolja az olvasót, melyekhez szoros szálakkal kötődik. Ízes ételek, lenyűgöző képi világ, személyes vallomások a magyar gasztronómia nagy utazójától. A sorozat harmadik kötete ezúttal a határon túlra kalauzol.

KÖNYV, KIÁLLÍTÁS, KONCERT REGŐS ISTVÁN: FRISSEN CÍMŰ MŰVE

SZEMÉLYESEN | FRISSEN 2021

VIHAROS IDŐK

HÉTFŐI ORGONAKONCERTEK

SZENT ISTVÁN-BAZILIKA | Az adventi időszakban minden hétfőn 17.00-kor a székesegyház orgonaművészei mellett énekes és hangszeres közreműködők is fellépnek. Albinoni, Caccini, Bach, Mozart, Schubert, Gounod, Bizet, Rachmaninov, César Franck, Liszt Ferenc orgonaműveit és leghíresebb templomi áriáit szólaltatják meg. Részletes program a bazilika honlapján.

NICOLAS SARKOZY | A szerző 2007 és 2012 között Franciaország köztársasági elnöki posztját töltötte be. Apja magyar kisnemes volt, aki a kommunisták elől menekült külföldre. A volt államfő most közreadott emlékirata elnöksége első két évéről szól. Ahogy fogalmaz: „A politikai tekintély megkérdőjelezésének a korában továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy a politika az egyetlen, amely képes megtestesíteni egy jövőképet, rendezni a vitákat és előkészíteni a jövőt (…) A franciák nem tudnak meglenni politika nélkül. Ez törekvés és sors kérdése. Népünknek szüksége van arra, hogy túlszárnyalja saját magát. Ez a politika értelme. Nagyban látni, messzire látni, a holnapot látni.”

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BERNÁT ANDRÁS | DRÉHER JÁNOS | ELEKES KÁROLY | GÁL ANDRÁS ISKI KOCSIS TIBOR | KAZI ROLAND | KUCSORA MÁRTA | MÓZES KATALIN REGŐS ISTVÁN A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben egy-egy művész egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni (!) személyes kiállításait egy időben összenyitja. Az „alkotás géniusza” fel kívánja tárni a téridő kereteit. Az átjárható „falak” a festészet, a plasztika és a médiaművészet szinergiáinak a szellemikaland-élményét kínálják. Mostani tárlatunk a pólusain is szeretné rendszerként újraértelmezni az alkotófolyamatokat térben és időben. A kiállítások december 15-től február 22-ig láthatók.

82 | FIGYELŐ 2021/49

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 12. 07. 16:57

MEGJELENT! 1–15. berr 1– mbe em ce c ec 211. de 202

5 $ 9 $ 3 Ą

ER G N A R D R O AZ ÚJ F sz!

Ára: 395 Ft

e l s i l e z í d V6-os CSA K

( , & 9

395Ft

AN COUPÉ BMW 4 GR vedély

szen Praktikus

T ENES LEHE D IN M I D Á L CSA ra ST Opel Ast

stteszt Gyerekülé

100 HONDA NT1

y Kalandvág

NTOK FONTOS PO

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon! F_BIII-auto.indd III

2021. 12. 07. 15:51

F_BIV_demjen.indd IV

2021. 12. 07. 16:07