Figyelő_2021-48

Ü Z L E T I

GRAND TOKAJ ZRT.

ÚJ TULAJDONOS, BŐVÜLŐ LEHETŐSÉGEK DANDÉ IMRE, A BÁV ZÁLOG IGAZGATÓJA

A CÉGEK IS KERESIK A ZÁLOGKÖLCSÖNÖKET

H E T I L A P

FICZERE ANDREA, A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKE

MINDEN ESZKÖZ RENDELKEZÉSRE ÁLL

ÁTALAKULÓ FELNŐTTKÉPZÉS

RUGALMASABBÁ VÁLIK A RENDSZER

SCHAMSCHULA GYÖRGY, A MAGYAR POSTA ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA

Gépekre terelik a csomagfeldolgozást 48. SZÁM | 2021. DECEMBER 2–8.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Posta.indd 1

2021. 11. 30. 14:34

Együtt erősek vagyunk.

Csapatban.

Több mint 75.000 ember, mintegy 700 helyszínen: a STRABAG, mint globális építőipari technológiai konszern rendelkezik a legerősebb csapatokkal, bármilyen megrendelői elképzelés megvalósítására is kapunk megbízást. Legyen szó magas- vagy mérnöki létesítményekről, útépítésről, mélyépítésről, híd- vagy alagútépítés kivitelezéséről, ipari és kikötői létesítmények építéséről, épületüzemeltetésről vagy akár projektfejlesztésről – a projektek sikeres és partnerségen alapuló megvalósításában, mindenkire, minden egyes munkatársunkra számítunk. Csapatban együttműködni és személyesen továbbfejlődni! Amilyen változatosak a megrendeléseink, ugyanolyan sokrétűek a STRABAG-nál a karrier lehetőségek.

Melyek az Ön erősségei?

Jelentkezzen hozzánk most, és legyen Ön is csapatunk tagja!

STRABAG Magyarország 1117 Budapest, Gábor Dénes utca 2.

(Infopark D épület) Tel. +36 1 358 5000 karrier.strabag.hu

200x292_5mm_ANZ_STR_EB_Ungarn_20211117.indd 1 F_BII-strabag.indd II

18.11.21 14:16 2021. 11. 30. 13:47

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Gúzsba kötve táncolni

CÍMLAPON

10 SCHAMSCHULA GYÖRGY A digitalizáció és a logisztika a jövőnk

20

Élethosszig tartó tanulás

Bár jogilag már több mint egy éve hatályba lépett a szak- és felnőttképzés megújítása, utóbbi területen jelenleg is folyik az átalakítás.

Miközben az intézmények igyekeznek felvenni az átstrukturált rendszer ritmusát, a parlament még finomhangolja a szabályokat, most éppen a képzési hitellel és a szankcionálással kapcsolatosakat.

33

Új tulajdonos, új távlatok

A szüret előtt jelentették be, hogy az eddig állami Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát a megalakult Tokaj-Hegyalja Egyetemért (THE) Alapítvány veszi át, s ezzel új korszak kezdődik a cég életében. Goreczky Gergely vezérigazgatóval beszélgettünk a vállalatról és a piacról.

44

A gyorsaság nagy vonzerő

A hazai vállalkozások is egyre nyitottabbak a zálogkölcsönök felvételére, leginkább a konstrukció egyszerűsége és a gyors készpénzhez jutás lehetősége miatt – véli Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója, aki a moratórium kivezetése utáni helyzetről, valamint a további növekedési sanszokról is beszélt a Figyelőnek.

78

Szó sincs felmondási hullámról

„Növekszik a bent fekvő covidos betegek száma a kórházakban, de szerencsére nem olyan ütemben, mint a harmadik hullám idején. Jelenleg minden szükséges eszközzel el vagyunk látva” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a kormány által biztosított 12 milliárdos pénzügyi keret a várólistaprogramra remek lehetőség mind a betegek, mind pedig az intézmények számára. Felmondási hullám nem következett be, a fiatalokat azonban az egészségügy felé kell „terelni” – emelte ki az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

Címlap: Vémi Zoltán

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 TÁRSADALOMPOLITIKA Középpontban a család

54 RÉSZVÉNYEK A bankszektor lehet az idén a globális válság nyertese

56 AMERIKAI TŐKEPIACOK Útkeresésben az USA részvénybefektetői

GEOPOLITIKA

57 INFLÁCIÓ Félnek a német fogyasztók 58 ŰRHADVISELÉS Csillagok háborúja 60 UKRÁN–OROSZ VISZONY Mindenki fél mindenkitől

RÉGIÓ

18 GYORSÍTOTTUNK Öt százalék felett

62 DISZNÓSÁGOKRA HAJTANAK Mélyponton

20

64 METRÓTERV AZ ERDÉLYI METROPOLISZBAN

22 24 26 28 30 32

düböröghetünk jövőre FELNŐTTKÉPZÉS Élethosszig tartó tanulás KÖRNYEZETVÉDELEM Nemzetközi bank őrzi a Tisza vizét LITKEI MÁTÉ Klímacsúcs energiaválság idején ÁTFOGÓ FEJLESZTÉS Új Corvinus-campus épül VÁROSHÁZA-GATE Gyanús budapesti ingatlaneladások PÁLYAFELÚJÍTÁS Előkészítés alatt az 5-ös metró TREND Egyre elterjedtebb az e-ügyintézés

CÉGVILÁG 33 36 38 42

GRAND TOKAJ Új tulajdonos, új távlatok FREEDEE Hazai 3D nyomtatási biznisz HR-NETWORK Értékek hálózata MERXU E-kereskedelmi piactér

az iparnak

44 DANDÉ IMRE A gyorsaság nagy vonzerő

SZEMÉLYI HÍREK

46 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

48 PÉNZTÁRI SZEKTOR Híznak a portfóliók 50 AUTÓFINANSZÍROZÁS Utolérnék magukat

TŐZSDE

52 MKB CSOPORT Meggyőző számok

a román sertésipar Dübörgés Kolozsvár alatt

66 A HIDEGHÁBORÚ TANÚHEGYEI Bunkerturizmustervek Horvátországban

67 BELFÖLDI ÚTI CÉLOK AZ ÉLEN Rekordot döntött a szerb turizmus

68 A MEGÚJULÁS KESERVEI Ukrajna felülvizsgálja a glasgow-i ígéretét

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 LÉZERTÉVÉK A karácsony új techslágerei lehetnek

CAPPUCCINO

74 HAVAS DÓRA

TÁRSADALOM

76 SOLYMOSI TAMÁS „A kultúra szeretetére kell nevelni a gyerekeket”

78 FICZERE ANDREA Szó sincs felmondási hullámról

SPORT

81 LIONEL MESSI Hetedik mennyország

AJÁNLÓ

82 KÖNYV, KONCERT, KIÁLLÍTÁS, MOZI

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/48 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 11. 30. 18:17

| A HÉT HÍREI | Az elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését támogató pályázaton az igénylők 97 százaléka nyert el összesen közel 736 millió forintot – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a tárca közleményében. A politikus hozzátette: a Klíma- és természetvédelmi akcióterv kiemelt célja a közlekedés zöldítése, ennek érdekében indította el a minisztérium a környezetkímélő biciklizésre ösztönző kiírást is. A tizenkettedik fordulóval a közelmúltban lezárult felhívás nyertesei közel ötezer pedálszenzoros kerékpár megvételéhez kapnak fejenként legfeljebb 90 ezer forintos hozzájárulást.

A programnak köszönhetően további több mint 1900 nyomatékszenzoros biciklihez maximum 150 ezer forinttal olcsóbban jutnak hozzá új gazdáik.

DOTÁCIÓ AZ E-BRINGÁKHOZ FRANCIA TÁMOGATÁS A HORVÁTOKNAK

Párizs támogatja Horvátország csatlakozását a Schengen-övezethez, a belső határellenőrzés nélküli európai térséghez – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő Zágrábban, Andrej Plenković horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után. A közös sajtótájékoztatón kiemelte: Horvátország felkészült, teljesítette a csatlakozás feltételeit. Megmutatta, hogy jól szervezett, kiváló munkát végez az EU külső határának az ellenőrzése tekintetében. Zágráb arra számít, hogy a schengeni csatlakozásról szóló formális döntést a tagállamok decemberben, Szlovénia uniós elnöksége alatt hozzák meg, a végleges határozat pedig a francia elnökség alatt, a jövő esztendő első felében születik meg.

CSIPGYÁRTÁS KELET-EURÓPÁBAN

A HÉT 9,1 SZÁMA

százalékkal nőttek szeptemberben a bérek. A bruttó átlagkereset 428 100 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó 293 400-on állt. A nettó fizetések szintén 9,1 százalékkal javultak. A Takarékbank értékelése szerint a bérnövekedés jövőre is lendületes marad. Januártól 30 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók keresete, továbbá folytatódik az orvosok bérének ez év elején kezdődött növelése. A munkaerő megtartása érdekében a vállalati szektor szintén erőteljes fizetésemelésre kényszerül: januártól a minimálbér 200, a szakmai bérminimum 260 ezer forintra nő.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

Tajvan együttműködést tervez egyes közép- és kelet-európai országokkal, mert a globális csiphiány továbbra is komoly problémát okoz az iparágban – közölte a köztársaság kormánya. A tajvani Nemzeti Fejlesztési Tanács elnöke, Kung Ming-hszin hangsúlyozta: számos ország több különböző szerepet tölthet be az ellátási láncban. Ezt követően elmondta, hogy látogatást tett Szlovákiában, Csehországban és Litvániában – jelentette az rt.com. Mindhárom ország jelezte, hogy kész együttműködni Tajvannal a félvezetők előállításában. A távol-keleti köztársaság adja egyébként a globális csipgyártás 63 százalékát. Noha az Európai Bizottság még szeptemberben előállt egy kezdeményezéssel, amely fokozná a régiós előállítással összefüggő kutatásokat és a termelési kapacitás bővítését, Kung kiemelte: Európának nehéz feladat lenne mindezt teljesen egyedül véghez vinnie.

4 | FIGYELŐ 2021/48

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 11. 30. 18:17

| A HÉT HÍREI |

gazdagság nem a kincsek birtoklásából áll, A HÉT „Ahanem azok kihasználásából” – Bonaparte IDÉZETE Napóleon francia császár, hadvezér és politikus.

TULAJDONOST VÁLT A MAGYARORSZÁGI DIGI

Lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS-csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek a megvásárlásáról – tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén. A tranzakció értéke 625 millió euró, hozzávetőleg 230 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően, 2022 januárjában zárulhat. „A tranzakció lezárásával, illetve az elmúlt egy évben az infokommunikációs szektorban végrehajtott akvizícióival a 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép, miközben a cégcsoport meghatározó pozíciókat építhet ki a nyugat-balkáni távközlési piacon is” – áll a vállalat közleményében.

FOLYTATÓDOTT A JEGYBANKI KAMATEMELÉS

Nem kamatdöntő ülésén változtatta meg a kamatfolyosót az MNB kedden – jelentette be a központi bank. A kamatfolyosó alsó szélét 45, felső szélét pedig 105 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács. Így ma folytatódhat a kamatemelési sorozat. A jövőben az egynapos jegybanki betét kamata 1,6 százalék lesz az eddigi 1,15 helyett, míg a folyosó tetején az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamata 3,05-ról 4,1 százalékra nő.

A döntés hatására a forint erősödni kezdett.

EGYSÉGES IRÁNYÍTÁS A BANKHOLDINGNÁL

2021. december 1-jétől dr. Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait, majd a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot, amely magában foglalja a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoportot is. A tulajdonosok az MTB Zrt. elnökvezérigazgatójának Szabó Leventét, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettesét nevezik ki. Vida József a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöki tisztségét tölti be a jövőben a holdingon belül – olvasható a társaság közleményében.

BLACK FRIDAY: FELEMÁS A HELYZET

Az idei fekete pénteken (Black Friday) az amerikai kiskereskedelmi forgalom 47,5 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet – derül ki a Sensormatic adataiból. Ez önmagában rendkívül erős bővülési ütemnek számít, azonban árnyalja a képet, hogy a 2019-es forgalomtól 28,3 százalékkal elmaradt az idei értékesítés. Általánosan elmondható, hogy az amerikaiak jelentős részben az online piacteret preferálták, és korán elkezdték a bevásárlást az ünnepi szezonra – jelentette a CNBC. Hálaadás napján a fizikai üzletek eladásai a 2019es értékesítési szint 90,4 százalékát produkálták, vagyis itt sokkal kisebb volt az elmaradás a fekete péntekhez képest.

2021/48 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 11. 30. 18:17

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 11. 30. 17:01

Tűzijátékkal ünneplik Egyiptomban, hogy a hosszú évekig tartó felújítás után ismét látogatható Luxorban a Szfinxek útja. A 2,7 kilométer hosszú történelmi nevezetesség az ország második legnépszerűbb turistalátványossága a gízai piramisok után. Az egyiptomi gazdaságra a turisták elmaradása miatt súlyos csapást mért a pandémia.

A kormány igyekezett arra használni ezt a kényszerszünetet, hogy minél több történelmi emléket renováljanak.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: ISLAM SAFWAT, GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

2021. 11. 30. 17:01

| PUBLICISZTIKA |

GÚZSBA KÖTVE TÁNCOLNI Nagy ívű elképzelésekkel indul útjára a német kormány. Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár által vezetett koalíció, amelynek a szabad demokraták (FDP) és a zöldek is a tagjai, szeretne kilépni Merkel árnyékából, szakítani a Muttira olyannyira jellemző konszenzuskereső, óvatos politikával, és nyíltan vállalja, hogy Európa vezető ereje kíván lenni.

A várakozások alapján december elején elfogadandó kormányprogram tervezete nyíltan baloldali, egyes elemzők szerint egyenesen szélsőbaloldali. Tervezik például a cannabis legalizálását, a melegjogok bővítését, a szavazati jog kiterjesztését a 16 éven felüliekre, valamint a köztéri, tömegfigyelő kamerák betiltását a német városokban. Az új kabinet erősen bevándorláspárti. Javasolják majd a letelepedési, munkavállalási engedélyek könnyebb megadását, a külföldön maradt családtagok beengedését. Jelentős – és költséges – infrastruktúra-fejlesztés, valamint az alkotmány által megszabott deficithatár fellazítása is szerepel a tervek között – legalábbis a zöldek szándékai szerint. Az EU-t egyértelműen az Európai Egyesült Államok irányába tolnák el – ehhez azonban az alapszerződés módosítása lenne szükséges, amelyet borítékolhatóan megvétóznak majd a kisebb és a keletközép-európai tagállamok.

A politikai koalíciókat általában a közös érdek tartja össze. A most felálló német kormányban azonban nagyon nehéz ezt megtalálni.

A nagy kérdés az, hogy ezeket az elképzeléseket a politikai kaméleonnak is nevezett Olaf Scholz miként lesz képes megvalósítani. A zöldek és a szabad demokraták a politikai paletta két szélső oldalán állnak. A pénzügyminiszteri poszt a fiskális ortodoxia hívének számító FDP-é, a külügyi tárca a zöldeké. Az adóemeléseket szigorúan ellenző szabad demokraták és a zöldátállásra 50 milliárd eurót költeni kívánó szélsőbal között kódolva van a konfliktus. A külpolitikában a Merkel által képviseltnél sokkal határozottabb álláspont várható az USA-val és Kínával szemben. Ez utóbbit szintén nem lesz könnyű tartani, hiszen az FDP elsősorban a német ipar érdekeit képviseli, márpedig annak legfontosabb felvevőpiaca az ázsiai óriás.

Németországban nagy hagyománya van a koalíciós politizálásnak. A második világháború óta csupán egyetlen olyan választás volt, amelyen egy párt tiszta kormánytöbbséget ért el, 1957-ben, Konrad Adenauer kancellársága alatt. Azonban még ő is bevett egy kisebb formációt a politikai felelősség megtartása érdekében. A politikai koalíciókat általában a közös érdek tartja össze. A most felálló német kormányban azonban nagyon nehéz ezt megtalálni a szabad demokraták és a zöldek erős szembenállása miatt.

Az 1960-as és az 1980-as években kétszer is volt példa arra, hogy borult a felállás: egyszer a szocdemek, egyszer pedig a konzervatívok által vezetett koalíció bukott meg. Mindkét esetben a legkisebb partner, az FDP döntött úgy, hogy kilép.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

8 | FIGYELŐ 2021/48

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 11. 30. 16:52

KÉT KERÉKEN & 2FL^FW 0JW­PU¥WTXPQZG FIFYFN X_JWNSY F RFL^FW KJQS÷YY QFPTXX¥L X_¥_FQ­PF X_TPTYY PJW­PU¥WT_SN d

38%

67%

LEGALÁBB HETENTE BICIKLIZIK

*18ö)1*,*8 KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ

RENDELKEZIK KERÉKPÁRRAL

HOZZÁFÉR AZ ESZKÖZHÖZ

2010 óta

Az év kerékpárútja

Az idén

1700 km

250 km

kerékpárút épült

kerékpárút épült

17%

87%

2022 tavaszáig

Tiszafüred– Poroszló

36 bringapark 2 görpak

szakasz lett

épül

TERVEZETT SZAKASZOK 52 KM TOKAJ-HEGYALJÁN 200 KM-ES BALATONI BRINGAKÖR XX_J_¥W· 'FQFYTSWJSIJXN X_FPFX_ ÷X_

KERÉKPÁROSDUNA-HÍD )ZSFPNQNYN ­X )TGTWLF_ Pº_ºYYd

KERÉKPÁROSKÖZPONT

0TUFX_ MJL^ PJW­PU¥W¾YO¥Y ºXX_JPºYNP F 3^±WJL^M¥_¥WF [J_JY÷ PR JX X_FPFXX_FQ

75 KM ERDEI ÚT A PILISBEN

9TPFO

'NHNPQN_­XWJ FQPFQRFX

)ZSFPNQNYN

3^±WJL^M¥_F

'ºW_XºS^ Leányfalu 5NQNX *WI÷PJWYJX 'ZIFPFQ¥X_ ,ºIºQQ÷ 5NQNXGTWTXOJS÷ Etyek Velence Székesfehérvár

'FQFYTSWJSIJX

55 KM-ES SZAKASZ 8_NLJY[¥W ­X 0FUTX[¥W Pº_ºYY

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

KERÉKPÁROSKOMP

(XJR÷ 3FL^P÷WºX

8N·KTP 108 KM-ES BUDAPEST–BALATON (EUROVELO 14) KERÉKPÁRÚT WNSYN F_ JY^JPN GTW[NI­PJY a Velencei-tavat és Székesfehérvárt.

Elkészül: 2022

0FUTX[¥W Szigetvár

Újhartyán )FGFX

Tisza-tó

5­HX 180 KM KERÉKPÁRÚT 5­HX ­X 8N·KTP Pº_ºYY

26 KM-EN KERÉKPÁRÚT-ÉPÍTÉS 1J¥S^KFQZ 3FL^P÷WºX )FGFX OMFWY^¥S (XJR÷ 'ZIFPFQ¥X_ *W÷IPJWYJX ,ºIºQQ÷ 5NQNXGTWTXOJS÷

2021. 11. 30. 16:52

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

A DIGITALIZÁCIÓ ÉS A LOGISZTIKA A JÖVŐNK

SCHAMSCHULA GYÖRGY | A Magyar Posta Zrt. egyetemes szolgáltató, és mint ilyen, nem elsősorban nyereségorientált vállalat, de a hatékonyság alapvető elvárás, amelynek tükröződnie kell a pénzügyi eredmények alakulásában is. Tavaly a társaság árbevétele 200 milliárd forint volt, az idén ez várhatóan 220 milliárdra növekszik. A posta a logisztika fejlődésében látja a jövőjét, ezért erre az üzletágra összpontosítja a beruházásait – mondta lapunknak a cég vezérigazgatója.

10 | FIGYELŐ 2021/48

F_10-14_Magyar_posta.indd 10

2021. 11. 30. 16:57

2021/48 FIGYELŐ | 11

F_10-14_Magyar_posta.indd 11

2021. 11. 30. 16:57

| CÍMLAPON | SCHAMSCHULA GYÖRGY

Tavaly 8, az idén 4 százalékos alapbéremelés volt, a jövő évben pedig 9 százalékosat kíván meglépni a cég.

A koronavírus-járvány előtt sokszor lehetett hallani a Magyar Postát is érintő munkaerőhiányról. A pandémia okozta munkaerőpiaci átalakulások mennyire változtattak ezen a helyzeten?

– A járvány világméretű válságot idézett elő, s voltak ágazatok, amelyekre kifejezetten negatívan hatott. A termelés több szektorban visszaesett, és ez az árakat, valamint a munkaerőpiac alakulását is befolyásolta. A posta szempontjából azonban mindez azt jelentette, hogy a korábbi szűkös munkaerőpiacon munkaerő szabadult fel, ezzel párhuzamosan nálunk csökkent a betöltetlen helyek száma. Ez annyiban jól jött nekünk, hogy 2020 elején, amikor felfutott a pandémia, szinte azonnal nagyon jelentős logisztikai terheléssel szembesült a vállalatunk, ekkor még inkább szükség volt dolgozókra. Persze mondhatnám, hogy hozzászoktunk az időszakosan jelentkező terhelésekhez, mint például a karácsony előtti egy-másfél hónapban minden esztendőben, de ezekre a kiemelt időszakokra mindig már jó előre, az év elejétől készülünk. Megtervezzük a kapacitásokat, meghatározzuk a munkaerő-szükségletet, s ha kell, beszerezzük a szükséges eszközöket. A Covid azonban úgy rúgta ránk az ajtót 2020 tavaszán, hogy egyáltalán nem voltunk rá felkészülve, és egy hónapon belül 30-40 százalékos forgalomnövekedést generált a csomagszállításban. Ha visszaemlékezünk, a boltbezárások, a nyitvatartási idő korlátozása idején azok is áttértek az online vásárlásra, akik addig sohasem próbálták. A mindennapi, létszükségleti cikkeken, élelmiszereken túl olyan eszközök eladása, kiszállítása is felfutott, mint a laptopoké, az iPadeké, a kertészeti és barkácstermékeké. Ez erős nyomást jelentett a postai hálózatnak és a logisztikának. Cégünk ebben a helyzetben jól vizsgázott, hiszen ezt a nem várt forgalmi terhelést jól tudta kezelni. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy kevesebb lett a betöltetlen állás nálunk.

– Ha jól értem, a járvány által sújtott ágazatokból érkezett sok munkavállaló a postához.

– Valóban, a megüresedett munkahelyeket gyorsan fel tudtuk tölteni a vendéglátóés a turisztikai helyek bezárása, az elbocsátások következtében. Azt láttuk, hogy a pandémia hatására az olyan nagy állami cégek, mint a posta, illetve az általuk nyújtott stabilitás, biztos megélhetés, felértékelődtek. A hozzánk érkező új dolgozókat leginkább a kézbesítés és a logisztika területén foglalkoztattuk.

– Milyen bérfejlesztésre számíthatnak jövőre a postai dolgozók?

– A teljes kép kedvéért kicsit távolabbról kezdem a választ. A Magyar Posta Magyarország második legnagyobb foglalkoztatója, 26 ezer munkavállalója van. Az alkalmazottaknak kifizetett bértömeg évente több mint százmilliárd forint. Emiatt minden egyszázalékos emelés milliárdos költséget jelent. A vállalat vezetése 2016 óta törekszik arra, hogy növelje a fizetések versenyképességét, s ezáltal is vonzóbbá tegye a postásszakmát. Tavaly 8, az idén 4 százalékos alapbéremelés volt, a jövő évben pedig 9 százalékosat kíván meglépni a cég. 2020-tól 2022-ig, ha a kumulatív hatásokat is nézzük, a bértömeg-növekedés több tíz milliárd forintnyira rúg. S akkor még nem számoltam hozzá az éves egyszeri juttatásokat, amelyek összességében szintén tízmilliárdos tételt jelentenek. Tavaly éves egyszeri juttatásként 180 ezer forintot kapott minden dolgozó, az idén ilyen címen mintegy 300 ezer jár, jövőre pedig 100 ezret kapnak. Mindehhez hozzátartozik, hogy az árbevételünk több mint 70 százalékát a hagyományos üzletágak – levél-, csekkforgalom – adják, s épp ezek azok a termékek, amelyek iránt folyamatosan csökken a kereslet és ezzel együtt a belőlük származó bevétel is. Többek között ez az oka annak, hogy most is a logisztikai infrastruktúránkat fejlesztjük nagy erővel. A gépesítés és a digitalizáció számos ágazatban jelenthet megoldást a munkaerő hatékonyabb felhasználása szempontjából, de látni kell, hogy a klasszikus postai munka úgynevezett humánintenzív tevékenység, s ez aligha változik. A levelek és a csomagok kézbesítése sok embert igényel.

12 | FIGYELŐ 2021/48

F_10-14_Magyar_posta.indd 12

2021. 11. 30. 16:58

| CÍMLAPON | SCHAMSCHULA GYÖRGY

– Hogyan változott a különböző postai szolgáltatások iránti igény?

– A levélforgalom a 45-50 százalékát adja a Magyar Posta árbevételének. Idehaza e küldemények feladását jórészt az üzleti szereplők produkálják. A bankok, a közművek, a telekomcégek és egyéb szolgáltatók, valamint az állami intézmények leveleznek az ügyfeleikkel. A magánlevelek aránya elenyésző, a döntő többséget a számlalevelek teszik ki. Az elmúlt tíz évet tekintve folyamatosan csökkent a kézbesített levelek aránya, minden esztendőben pár százalékkal. 2020-ban azonban a járvány miatt nagyobb leszakadás következett be. Csaknem 75 millióval volt kevesebb ezen küldemények száma, ami 12 százalékos csökkenést jelent. Ezt a jelentősebb mértékű eróziót szerencsére az idén nem követte hasonló mértékű esés, most inkább stagnálást tapasztalunk. Ez részben annak köszönhető, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati és szolgáltatói kommunikáció egy része levelek formájában érkezett az emberekhez. A különböző tájékoztató, konzultációs anyagok, az oltási igazolványok feladása pluszvolument jelentett, emiatt a levélmennyiség ebben az évben várhatóan a tavalyi szinten marad. A múlt esztendőben közel 500 millió levelet juttattunk el a címzettekhez, hozzávetőleg ennyit kézbesítünk az idén is. A csekkeknél szintén 2-3 százalékos lemorzsolódás volt jellemző 2020 előtt, és a pandémia okán itt szintén nagyobb visszaesés történt tavaly, 10 százalék feletti. Ez azt jelenti, hogy 20 millió csekkel kevesebbet fizettek be a postákon, s ebben a szegmensben most is nagyjából ekkora zsugorodás várható. Ne felejtsük el, hogy a számlát e formában küldő közműveknél és más szolgáltatóknál is folyamatosan törekszenek a digitalizációra.

Mindenütt cél, hogy az ügyfelek az óraállásokat online felületen diktálják be, a kiszámlázott összeget pedig szintén elektronikus úton fizessék ki. A bankok számára is egyszerűbb a számlakimutatásokat ilyen módon elküldeni. A pandémia pedig épp ebbe az irányba terelte a lakosságot. A megfertőződéstől való félelem miatt az emberek igyekeztek minél kevesebbet érintkezni másokkal, így például a postásokkal is.

A logisztika a Magyar Posta tevékenységének a harmadik legnagyobb pillére, e területen 2020-ban több mint 20 százalékos növekedést tapasztaltunk. A Covid mintegy 5 millió belföldi pakkal növelte a csomagmennyiséget, ennyivel többet kellett feldolgozni és kézbesíteni. Az idén erről a nagyon erős bázisról várhatóan szerényebb mértékben, mintegy 5 százalékkal bővülünk, ami plusz egy-másfél millió csomagot jelent, így összesen nagyjából 28 millió belföldi pakkot kézbesíthetünk.

– Emelkednek-e a szolgáltatási díjak 2022-ben?

– A díjak meghatározásánál több szempontot kell figyelembe vennünk. A postai tevékenység jó része fizikai munka, azaz igen nagy e terület humánerőforrás-igénye, emellett jelentős értékű eszközök is kellenek, amelyeknek amortizációs költsége is van, és természetesen a bérinfláció szintén jelentkezik. Számításba kell vennünk a fluktuációt, amelynek a mértéke 2020-ban csökkent ugyan, mivel – mint azt a beszélgetésünk elején már említettem – az állami nagyvállalatok a munkavállalóknak egyfajta biztonságot jelentettek a kisebb cégekkel szemben, de ebben az évben, a gazdaság újranyitásával párhuzamosan újra erősödik az elvándorlás. A bér jellegű költségek az árbevétel közel 70 százalékát teszik ki. Ezek mind meg kell, hogy jelenjenek a szolgáltatási díjakban is. 2022-re úgy tervezünk, hogy elsősorban a vállalatok, így az üzleti partnerek, nagy megrendelők esetében emelünk árat. A levélterméknél tehát ezen feladókat érintően várható drágulás. Ezenkívül a csekkek pénzforgalmi díjait is növeljük, terveink szerint január elsejétől. A lakosságra ez nincs közvetlen hatással, de elképzelhető, hogy az érintett cégek, szolgáltatók beárazzák majd a saját díjaikba. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük a csekkfeldolgozást, tehát a magasabb árért minőségben javuló szolgáltatást nyújtunk majd. Én azt mondom, hogy a posta ugyan nem nyereségorientált vállalat, de a hatékonyságnak tükröződnie kell az árbevétel alakulásában és a pénzügyi eredményekben. Tavaly egyébként a társaság árbevétele 200 milliárd forint volt, az idén ez várhatóan 220 milliárdra nő. Megjegyzem, a díjszabásunkat nézve cégünk európai összehasonlításban kifejezetten olcsón működő postai szolgáltatónak számít.

– A közelmúltban helyezték üzembe a fóti logisztikai depóba telepített automata csomagszortírozó rendszert, amely része a csomaglogisztikai infrastruktúra modernizálására indított MPL+ projektnek. Miért olyan nagy jelentőségű ez a program?

– A posta három meghatározó üzletága közül a legkisebb a logisztika, mind az árbevétel, mind pedig a darabszám tekintetében. Amíg a másik kettő, tehát a levél- és a csekk-kézbesítés adja a forgalom túlnyomó részét, addig a logisztika csak a 15 százalékát, de rendkívül gyorsan fejlődik, egyre inkább ez határozza meg a vállalat jö-

NÉVJEGY A Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

1975. augusztus 11-én, Budapesten született. Elismert pénzügyi szakember, több mint 20 éves hazai és nemzetközi vállalati pénzügyi, hitelintézeti, cégmenedzsment-tapasztalatokkal.

Pályafutását brókerként kezdte, majd 2005-től 2012-ig az Egyesült Államokban, Kaliforniában dolgozott pénzügyi menedzsmenti területen: 2005 és 2007 között a Landmark Group pénzügyi vezetője volt, majd 2008-tól 2012-ig a Deloitte nemzetközi tanácsadó cégnél látott el pénzügyi projektmenedzsmenti feladatokat.

2012-től 2017-ig Magyarországon, az EXIM Bankban irányította a tőkefinanszírozási program kialakítását, valamint különböző nemzetközi alapok szakmai felügyeletét látta el. 2017 szeptemberétől a Takarék Lízing vezérigazgatója volt.

2018 augusztusában nevezték ki a Magyar Posta Zrt. élére.

2021/48 FIGYELŐ | 13

F_10-14_Magyar_posta.indd 13

2021. 11. 30. 16:58

| CÍMLAPON | SCHAMSCHULA GYÖRGY

Az országban összesen 19 nagy depónk lesz, Nagykanizsától egészen Békéscsabáig.

vőjét. Az MPL+ programunk e szegmens megújítását jelenti. A Magyar Posta annak idején a levélfeldolgozásra telepítve kezdte el a csomagfeldolgozást mint önálló üzletágat, amely ma már a megnövekedett mennyiség és a megváltozott elvárások miatt mind kevésbé tudja kiszolgálni az ügyféligényeket. A tulajdonos magyar állam 2019ben hagyta jóvá a projektet, amely három fontos pillérre épül. Először is egy infrastrukturális megújulást tartalmaz. Ez azt a logisztikai gerincet jelenti, amelyben benne vannak a depók, a központi feldolgozók. A korábbi 270 üzemegységből – a depókból és átrakópontokból – álló hálózatot átalakítjuk. A tervek szerint egy a korábbinál jóval koncentráltabb hálózat alakul ki. Az országban összesen 19 nagy depónk lesz, Nagykanizsától egészen Békéscsabáig. Gyakorlatilag minden megyében lesz egy-egy gócpont, amely a küldemények elosztását segíti majd. Ehhez társul négy depó Budapesten, amelyek közül az egyik a központi feldolgozást végzi, három pedig a főváros és az agglomeráció ellátását biztosítja. A második pillér a gépesítés, amelyet az idén kezdtünk el – ez történt Fóton is. Ez azt jelenti, hogy a depókban nemcsak manuális feldolgozás lesz, hanem korszerű, gépi csomagszortírozás is. Beáll az autó, ráteszik a feldolgozógépre a csomagokat, utána kiszállításra rendezik a pakkokat, hogy aztán azokat az előre kijelölt leghatékonyabb útvonalon kézbesítsék a futárok. Az új rendszer koronaékköve lesz a budapesti feldolgozóüzem, ahol egy nagy kapacitású berendezést helyezünk üzembe. Ez képes lesz arra, hogy óránként 25-30 ezer csomagot dolgozzon fel, illetve szortírozzon. Itt kell elmondanom: óriási eredménynek tartom, hogy a gépi feldolgozás aránya pár év alatt 30-ról 60 százalékra nőtt. 2023-ra pedig a tervek szerint 95 százalékos lesz az automatizáltság szintje.

A megújulás harmadik eleme az informatika lesz, amely az egész rendszert vezérli, információkat szolgáltat a postai forgalomról a menedzsment döntéseinek a megalapozásához, biztosítja a transzparenciát a működésben. Ezáltal optimalizálni lehet majd a kiszállítást, a feldolgozást. Nemzetközi felmérések szerint amelyik postai szervezetnél bevezették a postai járatok optimalizálását szolgáló struktúrát, ott 6-8 százalékos megtakarítást értek el a kézbesítésben. Ez azt jelenti, hogy ha a sofőrök tudják, melyik útvonalon a leggyorsabb a csomagok kézbesítése, az idő- és üzemanyagmegtakarítást hoz, vagyis anyagi előnyökkel jár. Az informatikai megoldások az ügyfelek számára is könnyebbé teszik a rendszer használatát, például a csomagról való rendelkezést, az új címre történő átirányítást, a pakk útjának a követését, valamint azt, hogy az ügyfél döntsön arról, mikor vigyék ki a küldeményt a megadott címre.

– A posta fontos szerepet játszik a lakossági megtakarítási piacon, így a magyar állampapírok forgalmazásában is. Hogyan alakult ezek értékesítése a postafiókokban?

– A Magyar Posta több mint 25 esztendeje értékesít állampapírt. Két éve – a Magyar Államkincstár felhatalmazása alapján – a digitális és a nyomtatott, azaz papíralapú Magyar Állampapír Pluszt is forgalmazzuk. Ma, a digitális megoldások népszerűségének korában talán meglepő, de nálunk a papíralapú állampapírok eladása uralja a terepet, olyan mértékben, hogy a postákon az eladott állományt tekintve az ilyen államkötvény csaknem a kétszeresét adja a dematerializált változatnak. A nyomtatott MÁP Pluszból két esztendő alatt 710 milliárd forintnyit értékesítettünk, a digitálisból pedig mindössze 335 milliárdnyit, s nem két, hanem csaknem két és fél év alatt. Az is érdekes, hogy az államkötvények 65 százalékát vidéken adják el. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek egy jó része még mindig szereti azt a megtakarítást, amely kézzelfogható számára. Tudjuk, hogy a készpénzforgalom még mindig óriási, dacára a számos elektronikus megoldásnak, s az otthon tartott készpénzből nyomtatott állampapírt venni még mindig jobb szerintem, mint ha a fiókban maradnának a bankjegyek.

TÓTH BALÁZS

14 | FIGYELŐ 2021/48

F_10-14_Magyar_posta.indd 14

2021. 11. 30. 16:58

MK_3_oltas_200x292.indd F_15_oltasi_hirdetes.indd 15 1

2021. 11. 19.

30. 11:18 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÖZÉPPONTBAN A CSALÁD TÁRSADALOMPOLITIKA | Családbarát ország, vállalatok, innovációk – november végén több rendezvényen is a famíliák voltak a fókuszban, s nem kérdés, hogy ez jövőre sem lesz másképp: nemcsak a közelgő országgyűlési választás miatt, hanem mert 2022 Kopp Mária-emlékév is.

bemennek a gyermekeseket támogató jelenlegi társadalompolitikával. A miniszter később az országhatárokon túl, Londonban is tájékoztatott a portfóliójába tartozó kérdésekről. Magyar és brit újságírók előtt azt mondta: a demográfiai adatok – köztük első helyen a termékenységi ráta növekedése – azt jelzik, hogy sikeres a magyarországi családpolitika. A politikus arról is beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy

a már megszavazott jövő évi költségvetés a GDP 6,2 százalékát – ez mintegy 3500 milliárd forint – fordítja a famíliák támogatására, ami világviszonylatban is a legnagyobb arányok közé tartozik.

VÁLLALATI SZFÉRA

A családközpontúság ugyanakkor nemcsak a kormányzat politikájában mutatkozik meg, hanem egyre inkább a vállalati szektorban is. A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány és munkaerőpiaci programja, a Balansz

FOTÓ: MATT BIRD, GETTY IMAGES

Több fórumon világossá tette a napokban a családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a nemzetközi szinten is ismert magyar családpolitika folytatását tartja a jövő évi parlamenti választás egyik fő tétjének. Novák Katalin Szegeden, egyetemisták társaságában egyebek mellett arról beszélt, hogy hazánkban egyetértés van a famíliák támogatásában. Az ellenzék ígéretei azonban – például az egykulcsos szjarendszer megszüntetése – szerinte szem-

16 | FIGYELŐ 2021/48

F_16-17_KINCS.indd 16

2021. 11. 30. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

már évek óta jutalmazza azokat a cégeket, amelyek családbarát gyakorlatokat vezetnek be, s ezeket készek a munkatársak igényei szerint alakítani.

Az idén a kisvállalati kategória fődíját egy informatikai társaság, a pécsi DevMads Kft. kapta, egyebek mellett a családi eseményeiért, a rugalmas munkaszervezésért, továbbá azért az irodakialakításért, amely biztosítja, hogy a kollégák egy-egy napot együtt tölthessenek a gyerekeikkel a munkahelyen. A középvállalatok közül a veszprémi Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. nyert. A magyar tulajdoni hátterű, több mint száz embert foglalkoztató vállalkozás a gyermekek születését munkaidő-kedvezménnyel támogatja, a Balaton partján céges nyaralót tart fenn, és az irodai légkör úgyszintén gyermekbarát – írta méltatásában a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. A nagyvállalati fődíjat a barkácsáruházláncot működtető Praktiker Kft. kapta, amely korábban már többször elnyerte a családbarát vállalat címet. Számíthatsz ránk! elnevezésű programjuk részeként jogi, pénzügyi, pszichológiai, valamint egészségügyi tanácsadást biztosítanak a munkavállalóiknak és azok családtagjainak.

Emellett minden nagyobb életesemény, ünnep alkalmával anyagi és egyéb juttatásokat adnak a kollégáknak.

OKOSMEGOLDÁSOK

Előremutató családbarát kezdeményezésekből a startupok világában sincs hiány – derült ki a nekik szóló KINCS Smart Family 2021 pályázaton. „Jöjjön létre minél több olyan magyar innováció, amely megkönnyíti a családok életét!” E felhívással igyekezett minél többeket rávenni a nevezésre a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) ez év májusában alapított családügyi innovációs központja. A szervező Smart Family Centrum buzdítása nem volt hiábavaló: nyolcvanan pályáz-

tak valamilyen újítással, közülük negyvennégyen jutottak a döntőbe, a zsűri pedig tizenhét jelentkezőt jutalmazott.

Az indulók hat kategóriában mérettethették meg magukat: társadalmi és közösségi innovációk; e-egészség; a jövő oktatása; okosotthonok; családi kassza – pénzügyi tudatosság; zene és kreatív megoldások. „Lehettek egy vagy több gyermeket nevelő család, élhettek vidéken vagy akár a fővárosban, a gyerekkel.com programkeresője nektek is a segítségetekre lesz!” – ígéri a KINCS Smart Family Nagydíj hárommillió forinttal jutalmazott első helyezettje. Weboldalukról és applikációjukról okkal írja a legtöbb hozzászóló, hogy a szolgáltatá-

Előremutató családbarát kezdeményezésekből a startupok világában sincs hiány. suk hiánypótló. Az érdeklődők ugyanis – a november végi állapot szerint – több mint ezerháromszáz gyerekbarát vendéglátó- és szálláshely, továbbá játszótér, játszóház és más programlehetőség közül választhatnak elfoglaltságot.

A dobogó második fokán végzett, kétmillió forinttal elismert Fehérvár Hero egy olyan app, amely a koronavírus-járvány második hulláma idején, 2020 októberében Székesfehérvárral kapcsolatos feladatok teljesítésére hívta a vállalkozószellemű játékosokat. Az alkalmazás „hőstettei”, feladatai kö-

zött szerepelt jótékonyság, önkéntesség, az újrahasznosítás témaköre, de a város történetének a jobb megismeréséhez is hozzájárult a hatvannapos játék, hiszen több alkalommal például épületeket, szobrokat kellett megtalálniuk a résztvevőknek – írta a szekesfehervar.hu az úttörő appról, amely a Magyar Marketing Szövetség Az év honlapja című pályázatán elnyerte Az év applikációja különdíjat. Az első, tavaly őszi fordulóban 1645-en regisztráltak a játékra, aktívan pedig 552-en űzték. „Tanítsd meg gyermekednek a mindennapi pénzügyek alapjait, valamint azt, hogy miként tud kontrollt gyakorolni saját pénzügyei felett!” – szólítja meg leendő letöltőit a bronzérmes és így egymillió forinttal honorált MoneyMate zsebpénzkezelő alkalmazás, amely egy digitális persely és ösztönzőrendszer is egyben. Segítségével a csemeték korán megtanulhatják elszámolni bevételeiket és kiadásaikat. A fejlesztők szándéka szerint az anyagi tudatosság gyermekkori elsajátítása lesz a pénzügyileg szabad felnőttlét kulcsa.

2022

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a Károli Gáspár Református Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásuk novemberi aláírásakor bejelentette: a jövő esztendő Kopp Mária-emlékév lesz az intézet névadója születésének nyolcvanadik és halálának tizedik évfordulója alkalmából. Kopp Mária orvos-pszichológus hozta létre 2009-ben a Népesedési Kerekasztalt, és ő volt a magyarok lelkiállapotának a legnagyobb ismerője, kutatója – mondta a szakember.

Közölte továbbá, hogy 2022-ben számolnak be a magyarok lelkiállapotát, lelki egészségét vizsgáló felmérés, a Hungarostudy eredményeiről is. 1988 óta öt alkalommal végezték el a kutatást, a mostani a hatodik.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/48 FIGYELŐ | 17

F_16-17_KINCS.indd 17

2021. 11. 30. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÖT SZÁZALÉK FELETT

DÜBÖRÖGHETÜNK JÖVŐRE

GYORSÍTOTTUNK | A magyar gazdaság Európában az egyik leggyorsabb volt az újraindulásban, az év közepére már meghaladta a járvány előtti szintet. Az idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 5 százalék feletti növekedés várható – mondta Varga Mihály az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

EGYRE AKTÍVABB AZ EGÉSZSÉGIPAR Az egészségipari technológia gyors ütemű fejlődésének a magyar ágazat is aktív részese – jelentette ki Varga Mihály Dunakeszin, ahol átadták a Lighttech Lámpatechnológiai Kft. beruházását. Az 1,3 milliárd forint értékű fejlesztéshez a kormány az Egészségipari támogatási programon (ETP) keresztül több mint egymilliárddal járult hozzá. A pénzügyminiszter kiemelte: a hazai egészségipar kapacitásának, exportteljesítményének és innovációs képességének a növelése Magyarország érdekét szolgáló befektetés. A fenti projekt keretében a kabinet összesen 67 milliárd forint viszsza nem térítendő fejlesztési forrással támogat 87 milliárdos fejlesztést. 43 program már megvalósult, melyek közül 37 esetében kezdtek termelésbe, 6 pedig kutatásfejlesztésre irányult. További 40 megvalósítása folyamatban van – részletezte a tárcavezető.

HUSZONÖT ÉVE AZ OECD-BEN Magyarország pontosan 25 éve csatlakozott a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ebből az alkalomból budapesti és párizsi programokat szerveztek. A jubileumi esztendő záróeseményén Varga Mihály pénzügyminiszter és Mathias Cormann, az OECD főtitkára is beszédet mondott. Kiemelték: az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében.

gyar gazdaságban. Rámutatott, hogy a versenyképességi rangsorokban miniszterségének kezdete, azaz 2013 óta hazánk csak előrelépett. A szakember a távirati iroda tájékoztatása alapján úgy fogalmazott: maradnak „az adócsökkentés kormánya”, a családok és a vállalkozások a továbbiakban is jelentős kedvezményekhez jutnak. Hangsúlyozta: a munkáltatói adó, amely 2009-ben még 33,5 százalékos volt, jövőre 13 százalékos lesz, s ezzel párhu-

zamosan a kisvállalati adó mértékét is csökkentik egy százalékponttal.

Varga Mihály a továbbiakban arról is beszélt, hogy a 27,5 százalékos magyar beruházási ráta a legmagasabb az unióban. A kormány csak az egészségipari támogatási program keretében több mint 80 beruházást 87 milliárd forint értékben támogatott – húzta alá. Emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjasok védelmére a kabinet minden korábbinál több forrást költött. A 13. havi nyugdíjat a következő évben teljes egészében visszaadják az érintetteknek. Végezetül arra tért rá, hogy a bérek 2010hez képest megduplázódtak vagy akár a két és félszeresükre nőttek; ezt a folyamatot folytatják egyebek mellett a pedagógusok, a fegyveresek és a rendvédelmi dolgozók bérének emelésével.

Határvédelemre 590 milliárd forintot biztosított az államháztartás 2015 óta, ennek mindössze az 1 százalékát finanszírozta az EU – ismertette a pénzügyminiszter.

SZ. CS.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A pénzügyminiszter éves meghallgatásán közölte: a költségvetés a válság és az újraindítás idején is helytállt.

2008-cal ellentétben nem kellett az IMF segítségét kérni, pedig a jelenlegi krízis globális szinten súlyosabb volt a több mint tíz évvel ezelőttinél. Miközben 2008–09-ben 1,7 százalékkal esett vissza a világgazdaság, 2020–21-ben a recesszió mértéke elérte a 3,6 százalékot – húzta alá. Varga Mihály az MTI jelentése alapján kiemelte: Magyarország sikeres adósságkezelést hajtott végre a járvány okozta nehézségek közepette, négyről hat évre meghosszabbította a lejáró adósságok futamidejét, illetve tovább növelte a lakosság szerepét a finanszírozásban. Mára már az államadósság negyede a lakosok kezében van, szemben a 2010-es három százalékkal – tette hozzá. A Moody’s intézet szeptemberi döntésére utalva a tárcavezető megjegyezte: a hitelminősítők továbbra is bíznak a ma-

18 | FIGYELŐ 2021/48

F_18_Makro.indd 18

2021. 11. 30. 17:40

A ZENEMŰVÉSZET FIATAL TEHETSÉGEIT DÍJAZTA AZ MVM

PR

Ismét a zeneművészet tíz legkiválóbb fiatal képviselőjét díjazta az MVM. A Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának kétmillió forinttal járó elismeréseit tizennegyedik alkalommal adták át 2021. november 23-án.

Közel másfél évtizede díjazzák a legkiemelkedőbb harminc év alatti fiatal tehetségeket a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájában. A szakmai zsűri döntése nyomán az MVM Zrt. minden évben a tíz legjobbat részesíti támogatásban.

Idén Balázs-Piri Soma zongoraművész, Bene Róza csembalóművész, Devich Benedek nagybőgőművész, Dobos Dániel zeneszerző, Egri János Jr. jazz-zongoraművész, jazz-ének előadóművész, Kökény Eszter hegedűművész, Magyar Valentin zongoraművész, Oláh Kálmán jazz-szaxofonművész, Seidl Dénes trombitaművész és Szeleczki Artúr Norbert operaénekes vehette át a fejenként kétmillió forint támogatással járó Junior Prima Díjat.

„Nagy örömmel tölt el minket, egyben óriási büszkeség, hogy az MVM Zrt. az elmúlt közel másfél évtizedben 140 kiemelkedő fiatal zenei tehetség munkáját ismerhette el. A díj különleges jelentőségét mutatja, hogy a díjazott ifjú művészek nemcsak itthon, hanem a zenei élet nemzetközi színpadain is hatalmas sikereket érnek el.

Mindez egybeesik az MVM hosszú távú céljaival, amely a jövő generációi mellett a kultúra támogatását is fókuszba helyezi” – mondta Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója.

A Junior Prima Díj zsűrijének tagjai minden évben a magyar zeneművészet szaktekintélyei közül kerülnek ki. A testület elnöke idén is Dr. Vigh Andrea Liszt- és Prima-díjas hárfaművész, Érdemes Művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora volt.

A grémium tagjai voltak továbbá Marton Éva Prima Primissima-, Kossuth- és Szent István-rend-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritája; Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszékének vezetője; Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zenemű-

vészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője; Fülei Balázs Liszt-, Junior Prima- és Artisjus-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének vezetője; Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora és jazz-zeneszerzés tanára; Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és zeneszerző, a Nemzet Művésze, Érdemes Művész; Balázs János Lisztés Kossuth-díjas zongoraművész, Junior Prima-díjas, Érdemes Művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense; Boldoczki Gábor Liszt-, Bartók–Pásztory- és Junior Prima-díjas trombitaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára; Szentpáli Roland többszörös nemzetközi versenygyőztes és Artisjus-díjas tubaművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa; Fazekas Gergely zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi docense; valamint Jakobi László gordonkaművész, Cziffra Életműdíjas hangversenyrendező. „A Junior Prima Díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés a hazai zeneművészetben. A díjat kapott művészek fiatal koruk ellenére már most nagyon sokat bizonyítottak. Eddigi eredményeik előrevetítik, hogy a jövőben valóban képesek lesznek átvenni a stafétabotot, azaz a komolyzenei élet élvonalába kerülhetnek.

Ahogy számos egykori Junior Prima Díjban részesült művész példája bizonyítja már ezt” – mondta Dr. Vigh Andrea.

2021/48 FIGYELŐ | 19

F_19_Junior-Prima_pr.indd 19

2021. 11. 29. 16:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS

Öles betűkkel hirdeti a legtöbb felnőttképző a honlapján, hogy az ágazatot érintő jogszabályváltozásokat követően is megannyi kurzus várja a tanulni akaró nagykorúakat. A promócióra és a tájékoztatásra szükség is van, mert elsőre nem feltétlenül egyértelmű az érdeklődők számára, hogy milyen változások is zajlottak le az elmúlt hónapokban.

ÚJ FOGALMAK

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) mentén szerveződött rendszer megszűnése nagy nyilvánosságot kapott a közelmúltban. Az viszont, hogy mi következik-következett utána, már kevésbé. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a felnőttképzés megújításáról megjelentetett kiadványából kiderül: az OKJ-ra épülő szisztéma véget érésével – noha az utolsó ilyen kurzusok a legtöbb helyen még zajlanak – a felnőttképzők már „csak” úgynevezett részszakmákat oktathatnak, illetve szakképesítésekre felkészítő és egyéb képzéseket indíthatnak. A százhetvenhét alapszakmát a múlt év szeptembere óta kizárólag az iskolarendszerben oktathatják szakképző centrumok.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a döntéshozók nyugdíjazták volna az évről évre több százezer embert bevonzó felnőttképzést, sőt. Az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára éppen a napokban hangsúlyozta egy szegedi munkaerőpiaci rendezvényen: a kabinet az ágazat átalakításával lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a technológiai változásokra. A kormányzat a felnőttképzés megújításával mérhetővé teszi az eredményeket, a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, kimenetvezérelt rendszert alakít ki, jelentősen csökkenti az adminisztrációt és növeli a képzésben részt vevők számát – sorolta György László.

AZ OKJ UTÁN

A mintegy százhúsz tagot tömörítő Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ)

ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKMAI KÉPZÉSRE BEIRATKOZOTTAK SZÁMA Nem OKJ-s *GG÷Q 40/ X

481 595

133 118 2016

569 369

722 762

160 736 169 550 2017

Forrás: KSH/ITM

2018

870 779

648 853

175 931 2019

151 565 2020

az elnöke a Figyelő érdeklődésére egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2020. december 31-ig elindított OKJ-s kurzusokat be lehet fejezni, így tehát, mint említettük, jelenleg is sok fut még ezek közül. S mivel a jogszabály nem tiltotta meg, hogy e csoportok munkájába menet közben is be lehessen kapcsolódni, több intézmény élt a lehetőséggel – a képzést még időben elindította ugyan, de a résztvevők többsége érdemben csak most kezd járni az órákra. Így találkozhatunk mind a mai napig olyan felhívásokkal, amelyek – habár a határidő már lejárt – OKJ-s tanfolyamokat hirdetnek – magyarázta Zsuffa Ákos. Megerősítette továbbá, hogy a felnőttképzői szegmensben a hetvenhárom részszakmának az oktatása és az úgynevezett programkövetelmények alapján folytatott szakképesítések léptek az OKJ helyébe. Ezek felfutó rendszerben el is indultak ez év őszén. S vannak köztük olyan területek – ilyen például a pénzügy –, ahol már most olajozottan zajlik a tanítás. Eddig egyébként a piacnak nagyjából a fele igényelte meg a módosítások következtében szükséges új engedélyt.

A törvényhozás a számonkérési struktúrát szintén átalakította. Létrejöttek az akkreditált vizsgaközpontok, szám szerint eddig tizennégy, de a kör folyamatosan bővül. Az FVSZ vezetője szerint ez azért volt fontos, mert így kettévált

FOTÓ: GETTY IMAGES

FELNŐTTKÉPZÉS | Bár jogilag már több mint egy éve hatályba lépett a szak- és felnőttképzés megújítása, utóbbi területen jelenleg is folyik az átalakítás. Miközben az intézmények igyekeznek felvenni az átstrukturált rendszer ritmusát, a parlament még finomhangolja a szabályokat, most éppen a képzési hitellel és a szankcionálással kapcsolatosakat.

20 | FIGYELŐ 2021/48

F_20-21_felnott_kepzes.indd 20

2021. 11. 29. 16:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

a képzés és a megmérettetés helyszíne, ami jobban biztosítja az objektivitást.

Lényegesnek tartotta egyúttal hangsúlyozni, hogy az új szabályok alapján zajló kurzusok végeztével és a sikeres vizsga után a korábbiéval megegyező értékű bizonyítványt kapnak a résztvevők. A módosítások között megemlítette az ugyancsak megreformált adatszolgáltatási szerkezetet, amelyet egységesítettek, észszerűsítettek.

Várható továbbá – folytatta a szakember –, hogy jövőre elkészül a felnőttképzés pályakövetési rendszere. Ez arról ad majd áttekintést, hogy az állam vagy az Európai Unió által pénzügyileg támogatott képzésekben részt vetteknek miként alakult a munkaügyi sorsa, vagyis milyen hatékonyságú volt a közpénzfelhasználás. Előreláthatólag bevezetik ennek az „inverzét” is, egy munkaerőpiaci előrejelzőt. Ez azt segíti majd elő, hogy a felnőttképzésben tanulókat kifejezetten olyan munkakörökre készítsék fel, amelyekre konkrét piaci megrendelői igény van. „Így nem fog előfordulni, hogy valahol például kosárfonókat és nemesfémbecsüsöket képeznek, amelyek ugyan nagyon jó szakmák, de lehet, hogy egy

ilyen nyitott álláshely sincs az adott régióban” – világított rá a munkaerő-prognózis fontosságára Zsuffa Ákos.

BEFEKTETÉS AZ EMBERBE

„Itthon és Európa-szerte is egyre inkább dominál az a vállalatvezetői nézet, mely szerint az eddigieknél sokkal többet kell fektetni a munkavállalókba” – mondta a Felnőttképzők Szövetségének a vezetője, aki úgy véli, a cégek is rájöttek: sokkal jobban járnak, ha azokat a dolgozóikat, akiknek a munkájára éppen nincs szükség, elbocsátás helyett átképzésekre küldik. Ezért úgy számol, hogy a jövőben még erőteljesebb lehet a lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás, mert akár néhány évente szükség lehet új ismeretek vagy akár egy új szakma elsajátítására. Sőt, sok munkáltató arra is ráébredt, hogy a vállalatának nem feltétlenül az új eszközöket, a friss technológiákat, az új infrastruktúrát kell az első helyre tennie a stratégiájában, hanem a dolgozókat, mivel a minőségi munkaerőből hiány van. „Hogy egy egyszerű esetet említsek: ma már egy olyan vállalkozónak, aki például földmunka- vagy más nehézgépekkel dolgozó céget vezet, nehezebb jó munkavállalót találnia jó fizetésért, mint megvenni magát az eszközt” – fejtette ki Zsuffa Ákos, jelezve: a felnőttképzések iránti igény sokkal nagyobb, mint korábban. S bár elképzelhetőnek tartja, hogy az új szabályok miatt egy év múlva ilyenkor kevesebb képző-

hely lesz, de a megmaradók koncentráltabban és több embert kiszolgálva működnek majd.

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

A felnőttképzési törvény a napokban újabb kisebb ráncfelvarráson esik át. A módosítási javaslat, amelyet az Országgyűlésben várhatóan december közepén bocsátanak szavazásra, elsősorban a képzési hitelről és a szankcionálási módokról szól. Az államilag támogatott, kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön ez év májusának a végétől érhető el a szak- vagy felnőttképzésben tanulók számára a Diákhitel Központnál. Zsuffa Ákos szerint nagyon fontos, hogy felvehető egy efféle hitel, ám az igénybevétel kapuját kezdetben nagyon szélesre tárták. Most némileg szűkítenek, szigorítanak, amit a szakember a rendszer természetes finomhangolásának tart.

Emellett a jogszabály lehetővé teszi a tevékenységtől való azonnali eltiltást az olyan felnőttképzők esetében, amelyek költségvetési támogatásból vagy EU-s forrásból szerveznek kurzusokat – illetve amelyek képzéseinek a díját a résztvevők a Diákhitel Központ által folyósított kölcsönből finanszírozzák –, de a tevékenységük mögött nem áll dokumentumokkal igazolható valós munka.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/48 FIGYELŐ | 21

F_20-21_felnott_kepzes.indd 21

2021. 11. 29. 16:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEMZETKÖZI BANK ŐRZI

A Tiszta víz, boldog Tisza program keretében a PET Kupa önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői felmérték a Tisza mellékfolyói műanyaggal való szennyezettségének a gócpontjait. Ennek eredményeként a folyó melletti hazai ártéri erdőkben közel 3000 szennyezett területet tártak fel, amelyek közül 300-at sikerült megtisztítani.

A PET Kupa kilenc éve töretlenül azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, amely elsősorban a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek, a hulladékkezelési infrastruktúra hiányára vezethető vissza a Tisza felső, határon túli szakaszain. Az évek során eddig összesen 180 tonna szemetet távolítottak el a folyóból és árteréből. A hagyományos, többnapos folyami PET-hajós versenyekből az idén hármat szerveztek, a Tisza-tavon, a Felső-Tiszán és a Bodrogon. Az ez évi versenyek folyamán több száz önkéntes, 32 pillepalack hajóval evező csapat, több tucat kenus különítmény tisz-

KÖRNYEZETVÉDELEM | Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy második legnagyobb folyónk vizének a megtisztításában egy jelentős nemzetközi bank is részt vesz majd, és pénzügyi támogatásával segíti a szőke Tisza tisztaságának a megőrzését, a hulladékok eltávolítását? Napjainkra ez valósággá vált.

tította a Tiszát és a Bodrogot, melynek eredményeként 20 tonna hulladékot sikerült eltávolítaniuk. A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával indított Tiszta víz, boldog Tisza program lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek átfogó felmérésbe kezdjenek a folyón és árterén.

PETCAMINO

A Tisza szennyezettségi állapotának a felmérése a PETCaminóval, a folyó magyar szakaszainak gyalogos bejárásával indult. A PET Kupa zászlóvivői összesen 2142 kilométeren járták végig a gazdag árteret. A program végül a külföldi szakaszokra is kiterjedt, 95 napos terepbejárással. A folyó határon túli szenynyezett gócpontjainak a feltérképezése ez év nyarán, a Tisza forrásánál indult útjára, két és fél hónapig tartott nagy Tisza-expedíció.

TISZAKESZI PANORÁMAKÉPEN. SZOMORÚ MEMENTÓ, HOGY 20 ÉVE ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁT SZENVEDETT EL A TISZA

A szennyezett pontok keresésével párhuzamosan a PET Kupa kezdeményezés online kommunikációját is kifejlesztették a szakemberek, és új hulladékwebtérképet, további applikációkat is készítettek. Első lépésként magyar nyelven szintén elérhetővé vált a világszerte alkalmazott hulladékfeltérképező app, a TrashOut. Az alkalmazás sokrétű lehetőséget nyújt a felfedezett szemét lelőhelyének pontos rögzítésére. A TrashOuttal regisztrált helyszíneket szinte valós idejű követéssel mutatja be a projekt keretében létrehozott tisztatiszaterkep.hu weboldal. Az online map jelenleg 2792 különböző mértékben szennyezett és 300 megtisztított területet jelez a folyó és mellékágai magyarországi szakaszán. Az önkéntesek munkáját a Tiszta Tisza app (TTapp) is támogatja.

AZ NBB SZEREPE

A Nemzetközi Beruházási Bank adományozási irányelve már 2015 óta része a pénzintézet működésének. A Tiszta víz, boldog Tisza programról tartott tájékoztatón Nyikolaj Koszov, az NBB igazgatóságának elnöke jelezte: a projekt két éve alatt kiderült, hogy mennyire sokat tudnak tenni élővizeinkért, a Tiszáért és a Dunáért egyaránt. Arról is szólt, hogy a projekt a határokon átívelő hatásával három olyan országot is érint, amelyben jelen van a bank. Hozzátette: folytatni szeretnék a PET Kupa támogatását, ennek érdekében pedig már egyeztettek velük a következő lépésekről. Az NBB az elmúlt kilenc évben 3 milliárd dollárt ruházott be fenntarthatósági célokra. A nemzetközi pénzintézet a Tiszta víz, boldog Tisza programot eddig 20 millió forinttal támogatta, és a jövőben további 26 millióval kívánja segíteni a folyó és mellékágai hulladékmentesítését.

TÓTH BALÁZS

FOTÓ: CZEGLÉDI ZOLTÁN, MTI/MTVA

A TISZA VIZÉT

22 | FIGYELŐ 2021/48

F_22_NBB.indd 22

2021. 11. 29. 17:15

MK_Elore_200x292.indd F_23_mo_eloremegy_hirdetes.indd 1 23

2021. 11. 12.

29. 17:19 16:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KLÍMACSÚCS ENERGIAVÁLSÁG IDEJÉN

LITKEI MÁTÉ | Valós eredmény nélkül zárult az éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i konferencia a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint. Napjaink energiaválságáról a szakember a Figyelőnek azt mondta: a mostani krízis rávilágított arra, hogy amíg a megújuló energia tárolása bizonytalan, addig a nukleáris kapacitások elengedhetetlenek.

Boris Johnson brit miniszterelnök a minap azt mondta: reméli, az utókor a globális klímaváltozás végének a kezdeteként tekint majd vissza a glasgow-i értekezletre. Az új klímaegyezményt ugyanakkor vegyesen értékelték a szakértők, elsősorban a szénfelhasználással kapcsolatos, az utolsó pillanatban „felpuhított” megfogalmazás miatt. Hogyan kommentálná az elfogadott dokumentumot?

– Véleményem szerint kettős értékelés lehetséges. Az egyik egy inkább pozitív megközelítés, amely a korábbi klímacsúcsok eredményével veti össze a mostanit.

Ez alapján kijelenthető, hogy sokkal több a bizakodásra okot adó konkrétum, a valós kezdeményezés. Ilyen például az erdővédelem, valamint a széntüzeléssel történő energiatermelés és a metánkibocsátás visszaszorítása, továbbá új pénzügyi alapok létrehozása a technológiai újítások támogatása céljából.

– És mit mondanak a kritikusok?

– A negatív hangok leginkább arról szólnak, hogy az egyes államok vezetői már a közelmúltban is tettek hangzatos ígéreteket, amelyek azonban jórészt nem teljesültek. Elég belegondolnunk abba, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta eltelt években nemhogy nem csökkent, hanem egyenesen nőtt – ráadásul a korábbinál gyorsabb ütemben – az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben.

Glasgow-ban az okozott csalódást, hogy a záródokumentum eredeti tervezete a szénfelhasználás teljes kivezetését tartalmazta, ehhez képest az elfogadott egyezmény – indiai és kínai nyomásra – csak a mérséklésről szól, de még arra sem tér ki, mihez viszonyítva kellene ezt végrehajtani. És sajnos az is hozzátartozik a történethez, hogy az aláírást követő na-

pokban Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatón állt ki a szénfelhasználás mellett. Ez olyan szempontból érthető, hogy a déli földrésznek szinte korlátlan készlete van e nyersanyagból, az energiaszuverenitásuk jelentős részben erre épül, sőt exportálják is a szenet.

Ausztráliához hasonlóan Kína is „felpuhította” a Skóciában elfogadott dokumentumot. Peking ugyanis úgy foglalt állást, hogy a fejlődő országok miatt lassítani kell a szénfelhasználás-csökkentés tempóját.

– A találkozó üzenetét némileg egyes résztvevők magatartása is beárnyékolta, gondolok itt például a több száz magánrepülőgépre, amellyel érkeztek.

– Természetesen értem az ezzel kapcsolatos élcelődést, amely nem is telje-

NÉVJEGY Környezetmérnökként végzett a Szent István Egyetemen, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett mesterdiplomát.

2016–19-ben az üzleti szférában dolgozott, többek közt egy energiahatékonysággal foglalkozó vállalatnál.

2020-ban a Mathias Corvinus Collegium kutatója volt.

Ez év márciusától a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

sen alaptalan. De azt gondolom, ha sikerült volna valós eredményt elérni – aminek szerintem nem sok esélye volt –, akkor a magánrepülőzés csak egy kisebb fiaskó lett volna. A nagy szén-dioxid-kibocsátó országok részéről én azonban más mulasztást emelnék ki. Jelenleg egy energiaválságot élünk át. Nyugat-Európában realitássá vált az, ami korábban elképzelhetetlen volt: napokra, hetekre fűtés és áram nélkül maradhatnak emberek.

Ez egyértelműen a helyi döntéshozók és bizonyos értelemben az európai politika kudarca. A legszemléletesebb példa Németország, ahol – ideológiai alapú döntések nyomán – egyszerre próbálják kivezetni a környezetszennyező fosszilis és a veszélyesnek tartott nukleáris energiát. Ennek viszont az a következménye, hogy megreccsent, sőt sokak szerint meg is szűnt a német energiabiztonság. A berlini döntéshozók ezen elhibázott politika miatt végül arra kényszerültek, hogy újból üzembe helyezzék a legkárosabbnak számító széntüzelésű erőműveket, amelyek a légszennyezettségen keresztül globálisan körülbelül hétmillió ember haláláért felelnek.

– Ennek fényében reálisan milyen változások mehetnek végbe a világban ebben az évtizedben például a globális felmelegedés alakulását és a szén-dioxidkibocsátást illetően?

– Ma a felmelegedés mértékének másfél Celsius-fok alatt tartása óriási nyomás a gazdaságon, azon belül az energiaszektoron. S mivel a nyugati világ egy része mindenáron búcsút akar inteni az atomerőműveknek, kizárásos alapon csak a megújuló erőforrások nagymértékű támogatásának az irányába tudnak elmozdulni. Ám ebben az az igazán álságos, hogy mivel

24 | FIGYELŐ 2021/48

F_24-25-Klima.indd 24

2021. 11. 29. 16:54

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

a zöldenergiát még nem tudjuk megfelelően eltárolni, a teljesítményfenntartáshoz vissza kell nyúlni a gáz- és a széntüzelésű létesítményekhez. Ezért nem biztos, hogy szerencsés mindenáron ragaszkodni az említett másfél fok szlogenjéhez. Hiszen valójában minden, amit a világ vezetői eddig tettek ennek eléréséért, viszszafelé sült el. Nőtt az üvegházhatású gázok emissziója, a légszennyezettség mértéke, a nyugat-európai energiarendszerek pedig instabilakká váltak. Álláspontom szerint a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásának a valódi kulcsa az új, ezzel együtt rentábilis technológiákra való átállás. Azt a modellt ugyanis nem látom működőképesnek, amelyben a megújuló erőforrások csak állami támogatással tarthatók fenn. Tehát nem a működtetés, hanem a technológiaváltás szubvenciójára van szükség.

– Nézzük a magyar helyzetet! Áder János köztársasági elnök arról beszélt a glasgow-i tanácskozáson, hogy 2030-ra biztosan, de talán már 2026-ra beszüntethető nálunk a szénalapú áramtermelés. Ez mit jelent a hazai villamosenergia-előállítás tekintetében?

– Kiindulási alapként érdemes rögzíteni, hogy hazánk mindösszesen 0,13 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok globális emissziójához. Ráadásul 1990 óta bőven az európai átlag

fölött, 32-33 százalékkal csökkent a magyarországi kibocsátás, úgy, hogy közben nőtt a GDP. Az államfő által említett dátumok tulajdonképpen a mátrai erőmű reorganizációjára vonatkoznak. A lignittüzelésű létesítmény mai éves kapacitása 950 megawatt. Ezzel Paks után a második legnagyobb energiaforrás az országban. Az átalakításnak, azaz a gázturbinák beszerelésének a várható eredménye, hogy mintegy felére csökken majd a visontai erőműből származó üvegházhatású gázok mennyisége.

– Magyarországnak a karbon-, majd a klímasemlegesség eléréséhez milyen további teendői vannak a következő években?

– A legnagyobb lépések egyértelműen az energiaszektorban szükségesek, s az említett reorganizáció mellett nagyon fontos a naperőmű-kapacitások fejlesztése. Várakozásom szerint az ehhez elengedhetetlen energiatárolás záros határidőn belül megoldódik. Emellett kiemelten kell kezelni a háztartások energiahatékonyságának a növelését. Ugyanakkor ezt nem áremelésekkel vagy szankciókkal szükséges elérni, hanem megfelelő ösztönzőrendszerrel. Ilyen például a kor-

mány mostani napelemes pályázata vagy az otthonfelújítási program.

– Nehéz kérdés, hogy miként teremthető összhang a megfizethető rezsi és a környezetvédelmi intézkedések között.

Hogyan látja ezt a területet?

– Ezzel kapcsolatban azt tartom a járható útnak, ha a kapacitásrendszerbe olyan erőforrásokat illesztenek be, amelyek stabilan, viszonylag olcsón és lehetőleg karbonsemlegesen képesek energiát előállítani. A szénnél persze még a földgáz is jobb, de a ma rendelkezésre álló lehetőségek közül meglátásom szerint az atomerőművek jelentik a legkézenfekvőbb, jó árú és környezetbarát megoldást. Nem véletlen, hogy az energiaválság témájában nemrég tartott EU-csúcs előtt egy héttel Magyarország és kilenc másik uniós tagállam erőteljesen állást foglalt a nukleáris technológia zöldenergia-forrásként való elismerése mellett. Az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón pedig Ursula von der Leyen ugyancsak kiállt a nukleáris energia mellett. Szintén ebbe az irányba mozdult el több ázsiai ország, de például Nagy-Britannia is. És amíg nem találjuk meg a megfelelő zöldenergia-tárolási módokat, addig meg is marad az atomerőmű elsőbbsége.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/48 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Klima.indd 25

2021. 11. 29. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ CORVINUS-CAMPUS ÉPÜL

ÁTFOGÓ FEJLESZTÉS | Megújul a Ménesi úton található, korábban az Államigazgatási Főiskolaként funkcionáló épületegyüttes, amely a Corvinus Egyetem innovatív, környezetbarát campusa lesz.

zési értesítőben hétfőn megjelent információk szerint a teljes körű felújítás nettó közel 14 milliárd forintba kerül majd. Az állami hozzájárulás 12 milliárd forint. A munkálatokra ez év júliusában kiírt EU-s nyílt közbeszerzést a Market Építő Zrt. nyerte.

INNOVATÍV ÉPÜLET

„Ide képzeljük el az egyetem executive (posztgraduális, szakközgazdászi – a szerk.) képzéseit, illetve a rövid oktatási programok lebonyolítását. Ezek a vállalatokkal szoros kapcsolatban folynak majd, nagyon gyakorlatias, szinte azonnal hasznosítható tudást nyújtva. Fontosnak tartom, hogy ezen a campuson létrejöjjön egy olyan adattér, amelyet az adatelemzéseknek szentelünk. Mind az oktatás, mind a kutatások, mind a cégekkel való együttműködések kapcsán az információkat egy megfelelő, támogató környezetben lehet feldolgozni, elemezni, vizualizálni” – fogalmazott Fehér Péter, a Corvinus Egyetem executive programokért és szakirányú képzésekért felelős dékánja a projektbemutató videójában.

TIZENNÉGYMILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

A hagyományos, tantermi keretek között zajló képzések mellett kreatív kooperációra alkalmas oktatási funkciók számára is lesz hely. A dékán által említett kutatómunkához és a vállalati partnerekkel közös innovatív projektek megvalósításához külön tereket hoznak létre. Ezeken túlmenően kollégium, professzori apartmanok, közösségi és reprezentációs, valamint sportolásra, rekreációra alkalmas helyek is létesülnek az átalakított és felújított épületben. A campus környezetét, a parkot szintén rendbe teszik.

26 | FIGYELŐ 2021/48

F_26-Campus.indd 26

A tartalmi tervezés a Belső világ projekthez tartozik, amelynek a tagjait az elnöki testület jelölte ki. A komplexum felújításának a koncepcióját közösségi tervezés keretében alakították ki, s figyelembe vették a hallgatók, az oktatók-kutatók, továbbá az egyetem egyes stratégiai és üzemeltetési munkatársainak a javaslatait is.

A Ménesi úti campus épülete korábban az Államigazgatási Főiskola központja volt. 1973-tól az 1980-as évek közepéig, több ütemben épült, az alapterülete bruttó 17 575 négyzetméter. Az uniós közbeszer-

ADATOK 130-160 kollégiumi férőhely 2300 m² oktatási tér Olvasóterem 40-50 fő számára 1140 m² közösségi tér 30-40 fős adattér 1000 m² sportolásra Tetőterasz

A lehetőségeket tehát az alapítvány biztosítja, a fejlesztés tartalmának a vízióját pedig az egyetemmel közösen alakítják ki. A Ménesi úton egyedülálló oktatási és innovációs központ jön létre, amelynek a létrehozását olyan világszínvonalú intézmények épületei inspirálták, mint a Wirtschaftsuniversität Wien vagy a University of St. Gallen.

A komplexum a tervek szerint a globális fenntarthatósági szimbólumként számontartott LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) Gold minősítés kritériumai szerint épül. Erről tudni kell, hogy pontozáson alapul: a projektek az építés és az adott létesítmény használata folyamán alkalmazott környezetbarát tevékenységek alapján kapnak pontokat.

A projekt honlapja szerint a beruházás 2023-ra készül el.

PT

FOTÓK: UNI-CORVINUS.HU

A komplexum az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdona, ahogyan a projekt koordinációjáért is ők felelnek, a campust pedig hoszszú távon az univerzitás használja majd.

2021. 11. 30. 9:48

Balázs János -QUUWVJ FȭLCU \QPIQTCOʣXȩU\

Cziffra György XKNȡIJȭTʣ \QPIQTCOʣXȩU\

Fotó: Emmer László

Fotó: Kresz Albert

BUDAPESTI FESZTIVÁLBÓL NEMZETKÖZI PROGRAMSOROZAT SZÜLETETT A CZIFFRA100 HITVALLÁSAI VILÁGRASZÓLÓAK Balázs János .RVVXWK G¯MDV ]RQJRUDPijY«V] S£O\£MD NH]GHW«WēO QDJ\ ͤJ\HOPHW V]HQWHO &]LIIUD *\¸UJ\ YLO£JK¯Uij ]RQJRUDPijY«V] HPO«N«QHN £SRO£V£UD EDQ PHJDODS¯WRWWD D &]LIIUD *\¸UJ\ )HV]WLY£OW DPHO\ %XGDSHVWHQ Y£UMD D N¸]¸QV«JHW PLQGHQ IHEUX£UEDQ $] HVHP«Q\VRUR]DW F«OMD KRJ\ RO\DQ SURJUDPRNDW N¯Q£OMRQ D N¸]¸QV«JQHN PHO\EHQ HOēW«UEH KHO\H]L D URPDQWLNXV ]HQHL JRQGRONRG£VPµGRW D] HPRFLRQ£OLV NLIHMH]ēHUēW «V D] LPSURYL]DW¯Y M£W«NVW¯OXVW %HIRJDGµ PijY«V]HWV]HPO«OHWWHO P£V PijIDMRNDW «V PijY«V]HWL £JDNDW LV EHPXWDW V]«OHVN¸UijHQ W£PRJDW ͤDWDORNDW V]£PRV NH]GHP«Q\H]«VHQ NHUHV]W¾O $ IHV]WLY£O &]LIIUD *\¸UJ\ V]¾OHW«V«QHN «YIRUGXOµM£UD QHP]HWN¸]L SURJUDPVRUR]DWW£ EēY¾OW W¸EE PLQW NRQFHUWWHO PLQWHJ\ RUV]£JEDQ ̰ N¸]W¾N 0D J\DURUV]£JRQ LV %XGDSHVWHQ «V V]£PRV P£VLN Y£URVEDQ ̰ DPHO\KH] YLO£JK¯Uij PijY«V]HN «V D OHJMHOHQWēVHEE KHO\V]¯QHN V]HUYH]HWHN FVDWODNR]WDN $ PDJ\DU NRUP£Q\ W£PRJDW£V£YDO PHJYDOµVXOW &]LIIUD *\¸UJ\ HPO«N«YKH] D] 81(6&2 QHP]HWN¸]L V]HUYH]HWH KLYDWDORV «YIRUGXOµYDO FVDWODNR]RWW $] HPO«N«Y SURJUDPMDL D F]LIIUD FRP ROGDORQ N¸YHWKHWēN ū%\KHHTC )[ȵTI[ U\GNNGOKUȩIG C U\CDCFUȡI C U\ȡTP[CNȡU C JCVȡTQM Ţ U\Ȳ U\GTKPVK ȩU ȡVXKVV ȩTVGNOʣ Ţ ȡVNȩRȩUȩDʃN VȡRNȡNMQ\QVV # XKTVWQ\KVȡU C URQPVCPGKVȡU C OʣHCLK JCVȡTQM GNOQUȡUC C P[KVQVVUȡI LGNNGOG\VG GNʃCFȲK GI[ȩPKUȩIȩV # \GPȩJG\ XCNȲ ȷLU\GTʣ XKU\QP[ȡV TȩU\DGP TQOC U\ȡTOC\ȡUȡPCM TȩU\DGP U\GOȩN[KUȩIȩPGM MȵU\ȵPJGVVG # \GPȩNȩUV U\ȲTCMQ\VCVȡUPCM HQIVC HGN COGN[PGM PGOEUCM OȩN[PGM ȩU VCTVCNOCUPCM JCPGO K\ICNOCUPCM XKDTȡNȲPCM U\KRQTMȡ\ȲPCM ȵTȵOVGNKPGM MGNN NGPPKG

F_27_violin_hirdetes.indd 27

%\KHHTC OKUU\KȲLC C \GPGK ȩNOȩP[ Mȵ\XGVȭVȩUG .GIHQPVQUCDD ȵTȵMUȩIG VCNȡP ȩRRGP G\ C RTQHGUU\KQPȡNKU MȵP[ P[GFUȩI C OʣHCLQM Mȵ\VK ȡVLȡTȡU NGIKVKOȡEKȲLC U\ȩRUȩIG KPGM OGIOWVCVȡUC C \GPG ȵTȵOU\GT\ȩUȩPGM OKPFGPGMHGNGVVKUȩIG NGVV '\V KFȩ\K HGN ȩXTʃN ȩXTG C PGXȩXGN HȩOLGN\GVV HGU\VKXȡN Ţ ȩU GTTG GONȩMG\ȹPM U\ȹNGVȩUȩPGM ȩXHQTFWNȲLȡP KU Ū Ţ HQICNOC\ $CNȡ\U ,ȡPQU OʣXȩU\GVK XG\GVʃ &]LIIUD *\¸UJ\ «OHWH S«OGDN«QW V]ROJ£OKDW KRJ\ D OHJP«O\HEEUēO D W¸UW«QHOHP V]£PWDODQ EXNWDWµM£Q NHUHV]W¾O LV NLWDUW£VVDO WHKHWV«JJHO «V KLWWHO HO OHKHW MXWQL D FV¼FVUD &]LIIUD P«O\V]HJ«Q\V«JEH V]¾OHWHWW £W¾Wē ]VHQLMH P£U HJ«V]HQ NRU£Q PHJPXWDWNR]RWW GH D P£VRGLN YLO£JK£ERU¼ HJ\ LGēUH HOV]DN¯WRWWD ēW D PijY«V]S£O\£WµO 7¼O«OY«Q D IURQWRW D K£ERU¼W KD]DW«UYH V]LQWH ¼MUDWDQXOWD D UHSHUWR£UW GH HOVēVRUEDQ E£URNEDQ ]RQJRU£]RWW ̴ EHQ PHJSUµE£OWD HOKDJ\QL D] RUV]£JRW FVDO£GM£YDO GH HOIRJW£N «V E¸UW¸QEH PDMG PXQNDW£ERUED ]£UW£N EDQ D IRUUDGDORP DODWW HOKDJ\WD 0D J\DURUV]£JRW )UDQFLDRUV]£JEDQ LQGXOW HO QHP]HWN¸]L NDUULHUMH HJ«V]HQ £W¾Wē HUHMij HOēDG£VDL D OHJQDJ\REEDN N¸]« HPHOW«N 1HY«W 5LFKWHUUHO «V +RURZLW] FDO HJ\¾WW HPOHJHWW«N 3£O\£MD FV¼FV£Q DODS¯WY£Q\W KR]RWW O«WUH HJ\ YDOµGL «Oē PijY«V]HWL N¸]SRQWRW IHO¼M¯WYD PDJ£QYDJ\RQ£EµO D VHQOLV L N¸]«SNRUL N£SROQ£W DPHO\QHN D /LV]W $XGLWRULXP QHYHW DGWD $ /LV]W )HUHQFWēO HUHGē Q\LWRWW PijY«V]HWV]HPO«OHWH D V]£]DGEDQ P«J DNWX£OLVDEE PLQW YDODKD NODVV]LNXV ]RQJRUDPijY«V]N«QW S£UDWODQXO LPSURYL]£OW «V NDODQGR]RWW P£V VW¯OXVRN IHO« DODS¯WY£Q\£Q NHUHV]W¾O QHPFVDN ]HQ«V]HNHW KDQHP N«S]ē «V LSDUPijY«V]HNHW LV HOēV]HUHWHWWHO W£PRJDWRWW OHW¼WMD VRU£Q PDJ\DUV£JD HXUµSDLV£J£EDQ WHOMHVHGHWW NL YLO£JM£Uµ PijY«V]N«QW IUDQFLD £OODPSROJ£UN«QW LV E¾V]NH YROW V]£UPD]£V£UD

2021. 11. 29. 16:36

GYANÚS BUDAPESTI INGATLANELADÁSOK

A VÁROSHÁZA EREDETILEG KASZÁRNYÁNAK KÉSZÜLT. MOST NEM A KATONÁS RENDRŐL, HANEM AZ ÉPÜLET ELADÁSÁRÓL, JUTALÉKOS RENDSZERRŐL ÉS TESTRESZABOTT INGATLANOS PÁLYÁZATOKRÓL SZÓLNAK A HÍREK

Karácsony Gergely főpolgármester cáfolatai és heves „fakenewsozása” ellenére úgy tűnik, a Városháza-gate egyre nagyobb hullámokat ver. Az elmúlt hetekben a baloldali vezetésű Fővárosi Önkormányzatnál egy új modell, az üzleti ingatlanos rendszer működtetése kezdett kirajzolódni. Már korántsem csupán a Városháza értékesítéséről van szó. Anonymus videóiból arra következtethetünk, hogy a fővárosi tulajdonú telkek, ingatlanok eladása terén a politikai döntéshozatal összefonódhat a kiszemelt befektetők akaratával.

JUTALÉKOS RENDSZER

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, vesztegetés, csalás és befolyással üzérkedés miatt nyomoz. Az ügyben több feljelentés érkezett a rendőrségre. Nem véletlenül. A lapzártánkig utolsó Anonymus-videó szerint

ugyanis testreszabott pályázatok alapján nyertek el befektetők több fővárosi tulajdonú ingatlant. A rendszerben a kiírt objektumok árába beépítették a nyolctíz százalékos jutalékot is. Ezen a felvételen szintén hallható Gansperger Gyula.

További szereplők: az üzletember bizalmasa, Bodnár Dezső, valamint a fővárosi ingatlanok – beleértve a Városházát – iránt érdeklődő befektető.

Kiderül, hogy egy Berki Zsolt nevű – a Fővárosi Önkormányzatnál semmiféle posztot be nem töltő – férfi nagy befolyással van a folyamatokra. Még a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezérigazgatója is „a földig hajol előtte”, „a tenyeréből eszik”. A korábbi Anonymus-anyagok szerint Berki cége, a Northern Rock Kft. megbízási szerződést kötött a Városháza eladására a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.vel. Egy videóban az is elhangzott, hogy Berki testvére, József egykor Kiss Péter MSZP-s munkaügyi, majd kancelláriami-

niszter mellett dolgozott. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes akkoriban Kiss titkárságát vezette, Gansperger elmondása szerint ő működteti a jutalékos rendszert az önkormányzatban. Kiss ezt tagadta.

Gansperger és Bodnár arról is tájékoztatta a befektetőt, hogy ha Berkivel megszületik a megállapodás, a szóban forgó ingatlanról szóló pályázatot testreszabottan írják ki. „Nagyon brutálisan arra lesz kiírva, akit ők akarnak” – fogalmaz Bodnár.

A pályázatokat a BFVK teszi közzé. Kevés szó esik arról a sajtóban, hogy ennek a fővárosi cégnek az igazgatósági elnöke Tordai Csaba, Karácsony Gergely jogi főtanácsadója. A főpolgármester még belső vizsgálatot sem indított, Barts Balázst sem menesztette – a BFVK vezérigazgatója megúszta egy fegyelmivel. Egyes hírek szerint Tordai érte el, hogy Bartsot ne távolítsák el a posztjáról.

FOTÓ: FORTEPAN

VÁROSHÁZA-GATE | Ahhoz képest, hogy Karácsony Gergely szerint nincs Városháza-ügy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda elrendelte a nyomozást a botrány miatt. A Fővárosi Önkormányzatnál vizsgálóbizottságot hoznak létre.

28 | FIGYELŐ 2021/48

F_28-29_varoshaza_gate.indd 28

2021. 11. 29. 16:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Gansperger egy korábbi Anonymus-felvételen azt ecsetelte, hogy az igazgatósági elnök láttamoz minden dokumentumot, amely kikerül Karácsonytól. Igaz, a jutalékos rendszerben nincs benne, viszont jogilag ő jelenti a kontrollt. Őt és Kiss Ambrust Bajnai Gordon protezsálta be Karácsony mellé a bizalmi pozíciókba. Róluk egyébként a volt miniszterelnök is azt mondta egy ugyancsak nyilvánosságra került, a nyáron készült hangfelvételen – amikor ingatlanügynökként ajánlgatta a budapesti Városházát az invesztoroknak –, hogy az ő emberei; mindketten kormányának államtitkárai voltak. Ganspergert egyébként Karácsony a botrány kitörése után úgy próbálja beállítani, mintha fideszes lenne. Az igaz, hogy az első Orbán-kormány idején az ÁPV Zrt.-t vezette, de utána az MSZP-közeli Wallisnál volt vezérigazgató-helyettes. 2005-ben váltotta az épp a Gyurcsány-kormányhoz igazoló Bajnait a vezérigazgatói poszton.

Gansperger jobboldali elkötelezettségét a volt miniszterelnök is megcáfolta a már említett beszélgetésben, amikor úgy jellemezte, hogy „Gyula” régi barátja és harcostársa.

Az exkormányfő arról is beszélt a Városháza eladása kapcsán tartott egyeztetésen, hogy a fővárosi ingatlaneladások körül rendre megjelennek a Budapestet vezető ellenzéki pártok érdekkörében felbukkanó „cápák”, hogy aztán jutalékot kérhessenek egy sikeres üzlet után.

VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG

A Fővárosi Közgyűlésben – annak ellenére, hogy Karácsony szerint nincs semmilyen ügy – a Fidesz kezdeményezésére vizsgálóbizottság alakul. A baloldal kommunikációjából az derül ki, hogy a hangfelvételek semmit sem bizonyítanak, üzletemberek beszélgettek a fővárosi befektetési lehetőségekről. Azt is felvetették, hogy az orosz titkosszolgálat készítette a felvételeket, hiszen Bajnai is orosz invesztorok képviselőivel egyeztetett. Sőt, Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azzal a meglepő fordulattal állt elő, hogy e befektetőkön keresztül valójában a Fidesz akarja megvenni a Városházát.

Ezt a forgatókönyvet más baloldali politikusok nem tették a magukévá. Az ellenzék arról nem beszél, hogy Bajnai – akinek a budapesti önkormányzat sem-

milyen hivatalos megbízást nem adott a köztulajdon befektetőknek való ajánlására – milyen jogon tárgyal bárkivel fővárosi ingatlanokról. Mint ahogy egyelőre arra sincs válasz, hogy Berki Zsoltnak miért lehet befolyása a vagyonkezelő ügyeire, s az általános főpolgármester-helyettesnek és a főpolgármester jogi főtanácsadójának, a BFVK igazgatósági elnökének milyen szerepe van az egész ügyben.

(Eddig csak Kiss Ambrus tagadta a vádakat, Tordai nem szólalt meg – a szerk.) Így tehát a vizsgálóbizottság felállítását csak azért támogatták, mert az Országgyűlésben ők a legaktívabbak a különféle esetek ilyen testületek általi feltárásának a követelésében. Politikailag tehát nem lett volna kifizetődő, ha Budapesten már a bizottság megalakítását is elgáncsolják. Bizonyos azonban, hogy a testület munkája nem lesz eredményes.

Feltehetően több részlet is kiderül még a Városháza-ügyben. Anonymus ugyanis kétnaponta tesz közzé újabb és újabb videókat, amelyekben hangfelvételek támasztják alá, hogy előre kitervelt, a kiszemelt vállalkozásoknak kedvezményezett menetben folynak a budapesti ingatlanértékesítések.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

=(1($.$'¤0,$ 1$*<7(5(0

:(51(5 5$0($8

.±=5(0Ŋ.±',. 385&(// .®586 25)(2 =(1(.$5 Ǔ.25+Ŋ +$1*6=(5(.(1ǔ 9(=¤1<(/ 9$6+(*<, *<±5*< ¤1(.(6 6=®/,67 . &+$17$/ 6$1721 -())(5< +$61$$ %(11$1, 6=875¤/< .$7$/,1 3$8/,1 %·1'*(1 %(51+$5' %(5&+72/' 67(3+$1 0$&/(2' &+5,67,$1 ,00/(5 -HJ\HN NDSKDWÎN D =HQHDNDGÄPLD MHJ\SÄQ]W¼U¼EDQ YDODPLQW D F]I MHJ\ KX ROGDORQ

F]Lƪ UD FRP KD\GQHXP FRP

& = , ) ) 5 $ * < ± 5 * < Ǖ ( 0 / ¤ . ¤ 9 0Ŋ9¤6=(7, 9(=(7Į %$/ =6 - 126 =21*25 $0Ŋ9¤6=

F_28-29_varoshaza_gate.indd 29

2021. 11. 29. 16:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELŐKÉSZÍTÉS ALATT AZ 5-ÖS METRÓ

A BÉKÁSMEGYER ÉS POMÁZ KÖZÖTTI 7 KM-ES HÉV-SZAKASZ VÁGÁNYCSERÉJE 1964-BEN. A MOSTANI FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATOK CÉLJA, HOGY EZ A HÉV-VONAL INTEGRÁLÓDJON A TÁVLATI JÖVŐBEN ELKÉSZÜLŐ M5-ÖS METRÓBA

A H5-ös HÉV budapesti szakaszán minden megállóhelyen 120 méter hoszszú, 55 cm magasságú akadálymentes peronok épülnek, modern, valós idejű utastájékoztató rendszerrel és egységes arculattal – hangzott el a felújításról szóló online fórumon.

MEGÚJULÓ ÁLLOMÁSOK

Békásmegyer és Szentendre között, ahol szükséges, kicserélik az elhasznált pályaelemeket, a vonatok így akár 100 kilométeres sebességet is el tudnak majd érni e szakaszon. A következő öt évben, a felújítási folyamat első ütemében átfogó akadálymentesítést hajtanak végre minden állomáson, felülvizsgálják a megállóhelyi kapcsolatokat, lifteket és új mozgólépcsőket építenek Békásmegyeren, a Margit hídnál, a Batthyány téren. Emellett a megállók új kerékpáros kapcsolatokat kapnak, új biciklitárolókat helyez-

nek el, Békásmegyeren P+R parkolót létesítenek, továbbá sűrítik a menetrendet.

Az online fórumon szóba kerültek a konkrét közlekedéstervezési kérdések is. Így az, hogy a H5-ös HÉV óbudai etapjánál, a Timár utcánál megszüntetnék a gyalogos-felüljárót, s bővítenék a Pünkösdfürdő utcai átjáró kapacitását.

Ez Békásmegyeren segítené a hegy és a Duna felőli oldalról való kijutást a Batthyány utcára, valamint a 11-es főútra.

A tervek szerint a jelenlegi, 50 éves, orosz gyártmányú szerelvényeket akadálymentes kocsikra cserélik le. A MÁVHÉV jelenleg a járműbeszerzés felülvizsgálatát végzi, egyidejűleg a nagyvasútra kijáró motorvonatok beszerzése is előkészítés alatt van. Mindez része a távlati célok elérését megalapozó folyamatnak.

A VÍZIÓ: 5-ÖS METRÓ

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója felhívta a figyelmet: a hármas metró építésénél elődeik figyelemmel tudtak lenni a csaknem negyven évvel később elkészült négyes metró Kálvin téri csatlakozására. Ezért a mostani tervezési szakaszban a távlati víziót, az 5-ös metró ki-

alakítását kell szem előtt tartani. Ez egy észak–déli, városi és elővárosi gyorsvasúti rendszer lesz, amely északon Szentendre és Pilisvörösvár irányából fogadja majd a vonatokat, aztán Óbudán szétágazik, s a főága feltárja Óbuda tengelyét. Ezután a pesti belváros irányába halad majd. A szakember elmondta: a megvalósíthatósági tanulmány eredményei alapján a belvárosi alagút megépítése után a mainál ritkább közlekedéssel a H5-ös ma ismert nyomvonala is megmaradna, így a Batthyány térre továbbra is járhatnak majd a szerelvények.

Ugyancsak távlati cél, hogy a belvárosban Óbuda felől az 5-ös metró metróként funkcionál majd (föld alá kerül a Békásmegyer–Rómaifürdő szakasz is), s déli irányban ismét szétágazik Csepel és Ráckeve felé: a H6-os és a H7-es helyiérdekű vasút is integrálódik a rendszerbe. A szentendrei HÉV következő öt évre tervezett fejlesztése tehát ebből a vízióból vezethető le.

PT

FOTÓ: LAJOS GYÖRGY, MTI

PÁLYAFELÚJÍTÁS A H5-ös HÉV-vonalon Szentendre és Békásmegyer között teljes, Békásmegyer és a Batthyány tér között részleges pályaátépítési munkálatok kezdődnek.

A megállókat teljeskörűen akadálymentesítik.

Távlati ütemben a szentendrei helyiérdekű vasút is része lesz az 5-ös metrónak.

30 | FIGYELŐ 2021/48

F_30_metro5.indd 30

2021. 11. 29. 16:37

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA IS SEGÍTI A KIS CÉGEKET A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSBAN Chatbot alkalmazás, majd jövő ilyenkor már önálló beszédre is képes mesterséges intelligencia segíti a hazai kisvállalkozások digitális fejlesztését.

A Modern Vállalkozások Programjának most készülő MI-megoldása még nem váltja ki az emberi munkaerőt, de megtöbbszörözi a fejlesztési tanácsadással érintett cégek számát.

Közelíti a tizenötezeret azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az elmúlt években díjmentes auditban és digitális fejlesztési koncepcióban részesültek a Modern Vállalkozások Programja révén. A potenciálisan érintett több százezer hazai kkv-nak még így is csak töredékét érték el a program képzett tanácsadói, pedig a tájékoztatásnak, kapcsolattartásnak és szakértő segítségnyújtásnak szinte minden vállalkozás esetében van terepe. A digitalizáció ugyanis minden cégnél mást jelent: egyeseknek vállalatirányítási vagy ügyfélkezelő rendszert, másoknak időpontfoglaló szoftvert vagy online hirdetések menedzselését. Ezért van szükség vállalkozásonként egyedi fejlesztési tervre és felmérésre, ami azonban időigényes feladat – ismerteti a helyzetet Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának elnöke.

Kott Ferenc Információs társadalom és digitális gazdaság szakértő, az MKIK Digitalizációs Kollégiumának elnöke. Az elmúlt években a hazai gazdaság digitalizációján dolgozott, több kiemelt gazdaságfejlesztési és digitalizációs program előkészítésében és magvalósításában vett részt. 2012-ben a VOSZ az Év vállalkozójának választotta, 2015-ben az Információs Társadalomért szakmai érem miniszteri kitüntetésben részesült.

PR

KOTT FERENC

képes egyszerre akár több száz ügyféllel kapcsolatot tartani, és segítséget nyújtani a pályázatokkal. Az egyelőre még név nélküli MI chatbot funkciója a jövő év második negyedévében állhat szolgálatba, szóban pedig jövő év végétől segítheti a munkát. „A cél a mesterséges intelligencia tanácsadói folyamatba vonásával, hogy segítsük minél több cég csatlakozását, hogy minél többen halljanak a programról. Tízezres, százezres nagyságrendben szeretnénk elérni vállalkozásokat, és hatékony támogatást nyújtani ahhoz, hogy a kérdéseikre a lehető leggyorsabban válaszokat kapjanak.” – foglalta össze a fejlesztés lényegét Kott Ferenc.

Modern Vállalkozások Programja A program célja a vállalkozások digitális fejlesztéseinek közvetlen támogatása és az infokommunikációs eszközök konkrét előnyeinek bemutatása. A díjmentes szolgáltatások közé tartozik a személyes, cégre szabott audit és tanácsadás. Az 1000+ informatikai szállító cég kedvezményes kínálata, a minden megyében elérhető tanácsadói hálózat és pályázati többlettámogatások elérhetőek és megismerhetők a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon. A program eddig közel 20 000 vállalkozást ért el és segített a fejlesztésben.

A szakember beszámolt róla, hogy a program tanácsadóinak munkáját várhatóan fél éven belül egy mesterségesintelligencia-megoldás is támogatni fogja. Ez kezdetben a kapcsolatfelvétel automatizációjával sokszorozza meg az elért vállalkozások számát, később pedig akár az érdemi tanácsadói munkában is részt vehet. Ez utóbbihoz azonban először meg kell tanítani a szoftvert beszélni, méghozzá magyarul. A tanításba önkéntes partnereket, tesztelőket és a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíciót is bevonják, felhasználva a deep learningben rejlő lehetőségeket. Kott Ferenc szerint a felhívott partnerek nehezen fogják észrevenni, hogy nem is emberrel beszélnek. Előnye, hogy a gép nem fárad el, nincsenek érzelmei, nem frusztrált, a hét minden napján bármikor Európai Regionális Fejlesztési Alap

%()(.7(7e6 $ -g9ė%(

F_31_MKIK-MVP_pr.indd 31

2021. 11. 29. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGYRE ELTERJEDTEBB AZ E-ÜGYINTÉZÉS

TREND | Jelentős mértékben terjedt az elmúlt tíz évben az elektronikus ügyintézési szolgáltatás Magyarországon, a járványhelyzet pedig fel is erősítette ezt a tendenciát – mutatott rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése.

JÁRVÁNYHATÁS

„A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is” – állapította meg a témában készült kutatásában az ÁSZ, hozzátéve: a koronavírus-járvány hatására e tendenciák értelemszerűen felerősödtek. A veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közügyeiket is. A hivatalok jórészt ugyanis vagy bezártak, vagy minimalizálták a személyes adminisztráció lehetőségét a pandémia első hullámai idején.

A számvevőszék elemzésének az adatai szerint az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014-es 1,9 millióról 2020-ra közel két és félszeresére,

4,5 millió főre nőtt. (Az idén ez a szám már átlépte az ötmilliót.) A személyre szabott felületeken az ügyintézés havi mennyisége a 2019. decemberi 336 ezerről tavaly márciusra több mint négyszáz százalékkal bővült. Ebben az esztendőben pedig – a Magyarorszag.hu oldalról elérhető statisztikák alapján – már minden hónapban stabilan egymillió fölött alakult az ügyvitel volumene. Újdonság, hogy februártól arcképes azonosításra is lehetőség van.

Emellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetésével lehetővé vált, hogy papíralapú vény hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020 februárjáig 70 százalékos volt az elektronikusan kiállított receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez a hányad 95 százalékra nőtt. Bár erről még nem állnak rendelkezésre adatok, de nyilvánvalóan nagymértékben növelte az EESZT látogatottságát és használatát, hogy jó ideje már a Covid elleni védőoltás beadatására is e portálon lehet időpontot foglalni. A honlapon egyébként nem-

ADATVÉDELEM, KIOSZKOK

A számvevőszék elemzői ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az e-ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi rizikó jár együtt. A kockázatok kezelésére az érintett adatok, információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének a biztosításával van lehetőség az ÁSZ szerint.

A napokban az is napvilágot látott, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egy több mint kétmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés révén a jövőben gyorsabb, önkiszolgáló és automatizált ügyintézést ígér. A tervek szerint négyszáz érintőképes eszközt állítanának munkába, amelyek tulajdonképpen mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontok lennének.

Az MTI Uzsák Katalinnak (Miniszterelnökség), a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a szavait idézve azt írta: a tervek szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakánál és hat okmányirodájában válik elérhetővé.

HZ

FOTÓ: BORIS ZHITKOV, GETTY IMAGES

Tíz év alatt csaknem a duplájára nőtt az e-ügyintézést igénybe vevők száma idehaza. A 16–74 éves lakosok számához viszonyítva 2010-ben még csak 34,3 százalékos volt azok aránya, akik használták valamelyik elektronikus közigazgatási portált. Tavaly viszont már megközelítőleg kétszer ennyien (60,3) voltak azok, akik az interneten keresztül vették fel a kapcsolatot a közhivatalokkal. E trend pedig még erőteljesebben látszódott az online kitöltött és elküldött űrlapok menynyiségén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

csak a receptjeit tudja bárki megtekinteni, hanem a tajszám segítségével megnézhetők a korábbi orvosi ellátások adatai, a kezelések dokumentumai, a zárójelentések és a leletek.

32 | FIGYELŐ 2021/48

F_32_online-ugyintezes.indd 32

2021. 11. 29. 18:13

| CÉGVILÁG |

ÚJ TULAJDONOS, ÚJ TÁVLATOK

GRAND TOKAJ | A szüret előtt jelentették be, hogy az eddig állami Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát a megalakult Tokaj-Hegyalja Egyetemért (THE) Alapítvány veszi át, s ezzel új korszak kezdődik a cég életében. Goreczky Gergely vezérigazgatóval beszélgettünk a vállalatról és a piacról.

Mind a Tokaj-Hegyalja Egyetem, mind pedig a Grand Tokaj Zrt. életében új fejezet kezdődik azzal, hogy a társaság az univerzitást fenntartó alapítvány kötelékébe került – mondta lapunknak Goreczky Gergely vezérigazgató. A csoportszintű üzleti modell szerint a THE Alapítvány a tulajdonos, de a hatékony működés érdekében az általános üzemeltetési, pénzügyi, számviteli és HR-feladatokat egy külön vagyonkezelő cég látja majd el, amely egyben a csoport többi tagjának az ellátásáért, működtetéséért is felel. Ezzel komoly szinergia használható ki.

A tulajdonosváltással egy időben új alapszabálya lett a vállalatnak. A korábbi igazgatóság és a felügyelőbizottság helyett egy ügydöntő felügyelőbizottságot hoztak létre, amely a vezérigazgatóval együtt felelős a társaság működéséért. Nyilván a szakmai beszerzések (szőlő, csomagolóanyag, palackok stb.) továbbra is a Grand Tokajnál maradnak – hangsúlyozta Goreczky Gergely. Természetesen a piaci alapú, profitábilis gazdálkodással kapcsolatos elvárások sem változnak. Az önfenntartó gazdálkodást egyébként már 2019-re elérte a cég, magyarán azóta nincs szükség tulajdonosi forrásra az üzemeléshez és az alapanyagfelvásárláshoz. A vállalat évente közel hatmillió palack bort készít és értékesít, ebből fedezi, finanszírozza beszerzéseit, kiadásait. A jövedelmezőségen ugyanakkor van még mit javítani. De hozzá kell tenni, hogy ma a hazai piacon meglehetősen nehéz komoly profitra szert tenniük a borászatoknak, mert a költségek folyamatosan nőnek, viszont a fogyasztás évek óta csökken, így túltermelés van. Ráadásul a járvány sem tett jót az ágazatnak.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÚJ TÁVLATOK

Ami igazán fontos a tulajdonosváltásban, az az, hogy a Grand Tokaj állami vállalatként korábban nem vehetett részt a hazai és az uniós forrásokra kiírt tendereken, vagy csak korlátozottan, bizonyos területeken, például a szőlőtelepítéshez vagy a bormarketinghez kapcsolódó egyes finanszírozások tekintetében. Az új tulajdonosi háttérrel azonban a társaság pályázhat kutatás-fejlesztési, munkaerő- és kapacitásfejlesztési pénzekre, valamint energiahatékonysági projektek kapcsán is, tehát komoly előnye származik majd a változásból. Jelenleg egy napelem-telepítési program előkészítése fut a cégnél, amelyhez már szeretne pályázati pénzeket bevonni. Természetesen a THE-csoport is profitál mindebből, hiszen könnyen használhatja a Grand Tokaj üzemét egyetemi, középiskolai képzések, oktatási programok, sőt egye-

ÉRZÉKENYEK A GASZTROTURIZMUSRA. NEM JÖTT JÓL A TÉRSÉGNEK A PANDÉMIA

temi kutatások és fejlesztések megvalósítására. Goreczky Gergely szerint ez persze nekik is jó, mert a Tokaj-hegyaljai borvidéket szintén erősen érinti a munkaerőhiány. A tanulók, a gyakorlati képzésben részt vevők megjelenése az üzemben (akár szezonálisan is) kifejezetten hasznos a vállalat számára, s cserébe piacképes tudást kínál a csoport oktatási intézményeinek.

JÁRVÁNY

Az egész hazai borpiacot kedvezőtlenül érintették a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati intézkedések.

Azzal, hogy leállt az éttermi vendéglátás, 70-80 százalékkal 2021/48 FIGYELŐ | 33

F_33-35_GrandTokaj.indd 33

2021. 11. 29. 16:39

| CÉGVILÁG |

ÚJBOR

KARÁCSONY A tokaji borvidék nedűi nem csupán szezonálisak – az advent, a karácsonyi ünnepkör kiemeltnek számít a forgalom szempontjából. A Grand Tokaj is erre az időszakra építi legfontosabb belföldi kampányait, ugyanis a karácsonyi asztal, a családi, meghitt hangulat kifejezetten jól harmonizál az aszúval vagy a szamorodnival és a téli ételekkel. Ahogy a régió összes szereplőjének, a Grand Tokajnak is az a célja, hogy minden borkedvelő magyar család ünnepi asztalán legyen egy palack tokaji.

gyon nehezen lehetett megfelelő áremelést végrehajtani. Holott az utóbbi időben nemcsak az energia és az alapanyagok drágultak jelentősen, hanem a csomagolás és az élőmunka is. Ahhoz, hogy az adekvát profitelvárások teljesüljenek, ezeket a költségeket be kell építeni a termékek kiskereskedelmi árába. (A miheztartás végett: 30–70 százalékkal is nőttek az egyes költségelemek.)

KITÖRÉSI PONTOK

Tokaj szerepe egészen speciális a globális borpiacon, hiszen nemcsak ismert, hanem elismert és Magyarországhoz kötött (a fejekben) a borvidék. Vannak ugyan még a világban az e régióéhoz hasonló mikroklímájú, kisebb botritiszes termőterületek, de abban minden szakértő egyetért, hogy olyan sav-cukor egyensúlyos természetes édes bort, mint Tokajban, sehol sem tudnak készíteni. Erre építve a covidos időszak után elkezdődhet e nedűk párosítása az éttermi főfogásokkal. Eddig ugye jellemzően desszertborként kínálták a tokajit, de a gyümölcsössége és hosszú, harmonikus lecsengése kifejezetten jól harmonizál például egyes húsételekkel. A cégvezető szerint egy másik kitörési pontja a borvidéknek az egyre népszerűbb buborék, a palackos erjesztésű eredetvédett tokaji pezsgők készítése, valamint a szénsavval dúsított gyöngyözők előállítása. Az előbbieknél is megkezdődött annak kutatása, miként lehet kiváló minőséget előállítani, hiszen a pezsgők – főleg a franciák – a reneszánszukat élik. Csakhogy Tokajban a jó minőségű pezsgőhöz a szőlőtermesztést és a szüretet is át kell állítani, hiszen más a szüretelési időszak, eltérő feldolgozási technológiát kell alkalmazni, nem kerülhet bele az alapborba a botritisz. Ez meglehetősen komoly, de nem elérhetetlen cél. A gyöngyözőborok készítése egyszerűbb feladat, hiszen a kész, gyümölcsös, könnyű száraz nedűhöz kell adni a szén-dioxidot. E téren meglehetősen

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

esett vissza ebben a szektorban a borértékesítés. A pandémiás időszak alatt bebizonyosodott, hogy Tokaj különösen érzékeny a gasztroturizmusra; a kiváló minőségű nedűk forgalmának jelentős része ebben a közegben keletkezik. A vezérigazgató azt mondta, a borvidéket jellemzően a természetes édes borokkal, az eredetvédett különlegességekkel (szamorodni, aszú) azonosítják, ezek pedig jellemzően éttermi italok, s nem csupán az áruk miatt. Ettől függetlenül a Grand Tokaj az áruházláncokban további teret tudott hódítani, és nem zárt rossz pénzügyi évet 2020ban. A társaság elérte a 2,65 milliárd forintos árbevételt, bár a nagy amortizáció miatt még veszteséges. Goreczky Gergely reményei szerint az idén is tartható lesz az 5-6 százalékos növekedés. A kilátások azonban nem túl rózsásak, mert – mint fentebb jeleztük – évek óta csökken a borfogyasztás – Magyarországon éppúgy, mint az Európai Unióban. Mindezeken felül rendkívül erőssé vált a verseny az alkoholos italok piacán. A Covid pedig nagyon rövid idő alatt teljesen megváltoztatta a korábbi piaci szegmenseket. A borok területén például eltolta a fogyasztást az olcsóbb újvilági, nagyon könnyed, gyümölcsös termékek felé. A neves hazai borászatok is a hipermarketekben értékesítenek, a túlélésük érdekében a korábbiaknál alacsonyabb árakon.

Rendezvények, fesztiválok hiányában a járvány egyrészt hatással volt az új produktumok bevezetésére, s persze nagymértékben befolyásolta az egyes borok költségszerkezetét. Emiatt na-

Az idei szüret később, szeptember végén kezdődött a szőlő lassabb érése miatt, és a mennyiség is elmaradt a korábbi esztendőétől, ám a minőséget tekintve remek évjáratnak ígérkezik 2021. A Grand Tokaj Zrt. 51 ezer mázsa jó minőségű szőlőt vásárolt és dolgozott fel a vele szerződésben álló közel ezer kistermelőtől. Az első tapasztalatok alapján ígéretesek az ez évi kierjedt borok, kiváló egyensúlyt mutatnak, jól ihatók és jól érlelhetők lesznek.

34 | FIGYELŐ 2021/48

F_33-35_GrandTokaj.indd 34

2021. 11. 29. 16:39

| CÉGVILÁG |

„A csaknem hatmillió palackkal a tokaji régió legnagyobb cégének számít a társaság, hiszen az ilyen kiszerelésű termékek negyedét a Grand Tokaj adja” – Goreczky Gergely. sikeresek a tokaji produktumok. A Grand Tokaj Zrt.-nek is van ilyen gyöngyözőbora, a Pillanat. A vezérigazgató közölte: a koronavírus ennél a kategóriánál is bezavart egy kicsit, az elmaradt fesztiválok, rendezvények miatt például többször csúszott a piaci bevezetés. Nem mellesleg az árakat is jól kellett belőni. A vállalat nem akar az olcsóság irányába elmozdulni, de ezeket a gyakran fogyasztható, könnyű borokat nem lehet túl magasan árazni. A társaság ugyanakkor tartja magát a jó minőséghez és az ezzel párosuló dráguláshoz, mert nem akar az olcsó alkoholos italok piacán csak az árral versenyezni. Persze a cél nem csupán a színvonalas tokaji termékek nagy volumenű előállítása, hanem tulajdonosi elvárás a piaci alapú, profitábilis működés.

Ugyancsak kitörési pont lehet a térség számára az egészséges

életmód és táplálkozás. Szintén közismert, hogy a bor élettani hatása mértékkel fogyasztva jobb, mint más alkoholos italoké, az aszúsodás miatt a Tokaj-hegyaljai borvidék nedűi pedig bizonyítottan élen járnak ezen a területen. Az új egyetem pedig több erre vonatkozó kutatássorozatot is tervez a Grand Tokaj bevonásával, amely elősegítheti az ottani produktumok fogyasztását.

A szakember szerint kicsit más, de kitörési pont az export fejlesztése is.

KIVITEL

A vállalat forgalmának több mint fele ma már az exportból származik, közel 40 országba szállítanak. Az említett csaknem hatmillió palackkal a tokaji régió legnagyobb cégének számít a társaság, hiszen az ilyen kiszerelésű termékek kb. negyedét a Grand Tokaj adja. Hegyalján nagyjából 22-25 millió palacknyi bort állítanak elő, az évjárat függvényében. E mennyiség úgy 15-17 százaléka száraz, a többi természetes édes vagy félédes bor, amellyel Tokajt világszerte azonosítják. Sokan a kínai piac meghódításában látják az értékesítési megoldást, de Goreczky Gergely úgy véli, ez egyelőre közel sincs így. Az ázsiai óriás fontos piac, de sokszor jobb esélyek vannak Közép-Európában vagy az angolszász területeken. Bár a világ vezető bortermelői Kínába is „igyekeznek”, de a távol-keleti ország – az egyre növekvő saját termelése és exportja mellett – legendásan nem nagy borfelvevő a fogyasztási szokások miatt. Például évi 100-120 ezer palack ottani eladása már kifejezetten jónak minősül – ezt a pandémia előtt a Grand Tokaj teljesítette. Csakhogy mások a léptékek. Kína sajátossága, hogy a kiváló minőségű nedűket még nem a lakosság vásárolja a boltokban, hanem inkább divatból, rendezvényekre, átadókra rendelik e termékeket, nem rendszeres szállítással. Például ha átadnak egy lakóparkot, akkor az új tulajdonosoknak egy-egy üveg bort ajándékoznak a megnyitón, ami ott több ezer palackot jelent. A cégvezér szerint a médiában aktív borászatok persze szeretik kommunikálni a kínai kapcsolataikat, de valójában ők sem a kiskereskedelemben értékesítenek. Éppen ezért a vállalat a „Mennyei Birodalomban”, ahogy Lengyelországban is, elsősorban edukációs kampányt folytat – ezek keretében megismertetik a bor iránt nyitott fogyasztókat a tokajival és a különleges élménnyel, melyet a kóstolása nyújt.

HŐNYI GYULA 2021/48 FIGYELŐ | 35

F_33-35_GrandTokaj.indd 35

2021. 11. 29. 16:39

| CÉGVILÁG |

HAZAI 3D NYOMTATÁSI BIZNISZ

FREEDEE | Együttműködés, felvásárlás révén mára régiós, a háromdimenziós nyomtatásban meghatározó cégcsoporttá nőtt a FreeDee Kft. Most a cseh és a szlovák testvérvállalatokkal kitűzött fő cél a román 3D-printer-piac megdolgozása, valamint a nagy gyártók, az egészségügy, az oktatás kiszolgálása mind olcsóbb, mind egyedi 3D nyomtatókkal, -megoldásokkal.

A FreeDee Kft. két alapítója Simó György és Honti Pál. Utóbbi azóta kiszállt, előbbi pedig összeállt Soóky Tamással, aki Csehországban hasonló portfólióval és céllal indított 3D nyomtatók és szkennerek forgalmazásával foglalkozó céget, a magyarországi társaság indulásával nagyjából egy időben. Természetesen a FreeDee alapítói sem a főiskoláról „estek ki”. Simó György a T-Online egykori vezérigazgatójaként már kockázatitőke-befektető volt, ma pedig az OTP Csoporthoz tartozó Day One Capital ügyvezető partnere, azonkívül a Tilos Rádió és az Origo egyik létrehozója. Honti Pál pedig ismert vállalkozó, befektető és több startup mentora.

sonló diszruptív technológiát látott a háromdimenziós nyomtatásban, amely a tárgyalkotás új korszakának, a tömeggyártás alternatívájaként és kiegészítőjeként is megjelenő perszonalizált, manyto-many előállítás érájának a kulcstechnológiája. A vízió másik fontos eleme a fizikai világ digitalizációjához, a 3D-s modellezéshez kapcsolódik.

OKTATÁS, PIACÉPÍTÉS

Ezek után, még a „hőskorban” elsőként kezdtek el elérhető árú 3D nyomtatók forgalmazásával foglalkozni itthon.

Ebben azt a potenciált is látni lehetett, hogy meghódíthatják a kisvállalkozásokat és a háztartásokat. Ennek megfelelően a technológiai oktatásra a legelső lépéstől nagy hangsúlyt fektettek. Így például az alapítástól kezdve napi

A „hőskorban” elsőként kezdtek el elérhető árú 3D nyomtatók forgalmazásával foglalkozni itthon.

Az egyik meghatározó tényező, amely a FreeDee alapítását ihlette, a Formlabs amerikai startup rendkívül sikeres első, 2014 elején véget ért Kickstarterkampánya volt, amelyet végül a magyar induló vállalkozás is támogatott.

Az eredeti százezer dollár helyett harmincszoros tőkét, azaz hárommillió dollárt sikerült összegyűjtenie a massachusettsi cégnek, s ezzel az addigi legnagyobb támogatottságú kickstarteres techprojektet hozták létre. Ennek hatására is Simó György az internethez ha-

szintű blogot vezetnek a 3D-s technológiák nemzetközi híreiről.

Nyolc évvel ezelőtt létrehozták a 3D GyurmaLab termet a Millenáris Parkban, ahol 3D nyomtatókat próbálhattak ki a gyerekek és a szüleik. A projektet együtt vitték egy magyar startuppal, a Leonar3Do Zrt.-vel, amiből a Leopoly nevű, AR- és VR-megoldásokat fejlesztő nemzetközi cég született.

Hasonlóan a fiatalokat célozta meg 2015-ben a 3DTech az iskolákban elnevezésű program. Ezzel elsőként kezdtek el amellett kampányolni, hogy a hazai általános és középiskolákat fel kell szerelni a jövő technológiájával, 3D nyomtatókkal. A projekt második köréhez szintén csatlakozott a Leopoly csapata és egy hazai startup, a Craftbot printereket gyártó CraftUnique Kft. Végül 21 iskolát szereltek fel ajándék 3D nyomtatókkal, s több mint száz pedagógusnak tartottak képzést.

Majd 2016-ban megalapították a 3D Akadémiát, az ország első additív gyártástechnológiákkal foglalkozó oktatási stúdióját. Itt nyílt és vállalati képzéseket tartottak, egyetemi csoportokat fogadtak, az elmúlt évben pedig már a MOME-n is vállaltak kurzust Digitális tárgyalkotás címmel.

IPAR, EGÉSZSÉGÜGY, SULI

Időközben egyértelművé vált, hogy rövid távon a 3D-technológiák fő piaca az ipar, az egészségügy és az oktatás lesz.

Ennek felismerése jelentős mérföldkő volt a FreeDee életében. Az utóbbi esztendőkben elért sikereik másik kulcsát az jelentette, hogy a hozzáállásuk, a piacépítés, az edukáció, amelybe inkább befektettek éveken át, kifejezetten szimpatikus volt a feltörekvő márkáknak, amelyek akkor fogtak nemzetközi terjeszkedésbe, s keresték a helyi partnereket. Másképpen: a FreeDee kezdetben sem pusztán 3D nyomtatókat és szkennereket árult, hanem a szolgáltatásaival megoldást keresett és kínált ügyfelei problémáira. Így hát pár éve fordulat történt: a kis, innovatív cégen belül felhalmozott tudásra építve az ipari és oktatási igények

36 | FIGYELŐ 2021/48

F_36-37_Startup-FreeDee.indd 36

2021. 11. 29. 16:41

| CÉGVILÁG |

SIMÓ GYÖRGY. EGY IDEJE MÁR KOCKÁZATITŐKEBEFEKTETŐKÉNT DOLGOZOTT

FOTÓK: FREEDEE

SOÓKY TAMÁS. A CSEH PIAC SEM ISMERETLEN SZÁMÁRA

többségét kiszolgáló, de a korábbinál jóval költséghatékonyabb 3D printerekre és szkennerekre való specializálódás eredményeképpen a FreeDee a holland Ultimaker hazai képviseletévé vált.

Sokaknak ez keveset mond, pedig mára az utóbbi társaság az asztali 3D nyomtatók piacának a vezető szereplője lett, tízéves jubileumukat ünneplik. Az Ultimaker mellett többek között a saját kategóriájában szintén piacvezetőnek számító MakerBot, Formlabs vagy Markforged márkát is a FreeDee hozta be s tette elérhetővé az országban hazai képzéssel és szerviztámogatással. A magyar vállalat – hazai ügyfelei változatlan színvonalon történő kiszolgálása mellett – újabban további nemzetközi terjeszkedésen is dolgozik. Többek közt nemrég helyezték üzembe Románia első úgynevezett atomdiffúziós (Atomic Diffusion Additive Manufacturing – ADAM) technológiájú fémnyomtatóját. Mindeközben itthon is pörgött ez az ág: a legjelentősebb növekedést az hozta, hogy lépésről lépésre a legnagyobb ipari vállalatok – főként autóipari cégek – beszállítói lettek, többek között a Continentalé, az Audi Hungariáé, a Bosché, a Dana Hungaryé.

Tavaly a FreeDee végleg nemzetközi szintre lépett, miután összeolvadt a cseh-

országi 3Dwiserrel – e társaság Szlovákia után hamarosan Romániában is megjelenik. Az így létrejött, a FreeDee Kft.-t is magában foglaló Admasys International-csoport stratégiai célja, hogy az egyik legnagyobb, egyben piacvezető kelet-közép-európai 3D-technológia-forgalmazó és -szolgáltató vállalattá nője ki magát az elkövetkezendő években. Így hát folyamatosan keresik a régiós innovációkat.

NÖVEKEDÉS

Jelenleg Romániában látják a legnagyobb potenciált – ezt az idei kutatásuk is alátámasztja. A fenti négy országban végeztek felmérést az ipari 3D-s nyomtatás felhasználásáról, elterjedtségéről és jövőbeli lehetőségeiről, amely megerősítette, hogy keleti szomszédunkban még viszonylag éretlen a piac.

Természetesen a vírushelyzet megnehezítette a képzések lebonyolítását, de aránylag könnyen átálltak az internetes oktatásra. A képzéseken túl a gépbemutatók, a kezelési tréningek is sikeresek lettek online. A 3D nyomtatás PRjának szintén jót tett a járvány, hiszen a berendezések helyben, házon belül képesek előállítani bármit, amire szükségünk van. A narratíva az lett, hogy míg egyes cégek körbehajóztatják a szüksé-

ges alkatrészeket a világon, hogy aztán azok elakadjanak a Szuezi-csatornában, addig mások csak kattintanak a „3D Print” gombra…

E technológia természetesen nem jelent minden ellátásilánc-problémára megoldást, de sok esetben hídszerepet töltött be, segített megoldani bizonyos gyártási és egyéb gondokat. Példa erre a 3D nyomtatás a koronavírus ellen! mozgalom, melynek ők is részesei voltak: a FreeDee több mint 1000 arcvédő pajzs gyártásával járult hozzá a kezdeményezéshez. Büszkék rá, hogy azóta már a nemzetközi mozgalom egyik szervezője is a csapatukat erősíti.

Persze igen nagy kihívás a megfelelő képzettségű, a dinamikus szervezeti kultúrába illeszthető csapattagok megtalálása, legyen szó a hazai operáció erősítéséről vagy a határon túli hídfőállások kiépítéséről. A nemzetközi terjeszkedésnél pedig a szinergiák maximális kihasználása a legnagyobb feladat.

További megpróbáltatás, hogy ahogy érik a piac, egyre inkább telítődik, erősödnek a szereplők, élesedik a verseny, miközben a gyártópartnerek hihetetlen tempóban növekednek, s ezzel párhuzamosan mind nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi viszonteladóikkal szemben is.

HG 2021/48 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Startup-FreeDee.indd 37

2021. 11. 29. 16:41

| CÉGVILÁG |

ÉRTÉKEK HÁLÓZATA

HR-NETWORK | Egységben az erő a Covidprotokolltól a hatékonyságnövelésig, márpedig a Bus Katalin és Pinczés Balázs által vezetett egyesület több mint száz meghatározó magyar vállalatot foglal magában. Sokaknak béremeléssel ér fel, ha megmarad a home office lehetősége, egyes hazai munkáltatók viszont már Délkelet-Ázsiában toboroznak.

A koronavírus hatásainak a kezelése illik abba a sorba, amiért az egyesületük létrejött?

Pinczés Balázs: Abszolút. Bár a Magyarországi HR-Network csak 2016-ban vált bejegyzett egyesületté, mint spontán szakmai szerveződés már 2008-tól működött. Az akkor kirobbant gazdasági világválság begyűrűzésére éppúgy megfelelő HR-szakmai válaszokat kellett adni, mint amikor az orosz–ukrán gázvita miatt több nagy energiafelhasználású hazai gyárnál az is bizonytalanná vált, hogy egyáltalán folytathatják-e a termelést. A közös bajokból közös gondolkodás lett, azóta pedig olyan mindenkit érintő témákban szervezünk szakmai fórumokat, rendezvényeket, mint az oktatás, képzés, a hatékonyságnövelés vagy a versenyképesség. Ugyanígy együttes megoldáskeresésre sarkallt a Covid-járvány, az abból fakadó félvezetőhiány, az ellátási láncok akadozása vagy a jelen energiaválság.

Bus Katalin: Alapvető cél a magyarországi HR-kultúra fejlesztése tudásmegosztással, különböző szintű diskurzusokkal, stratégiai vezetői támogatással, innovatív kutatásokkal, valamint oktatási anyagok biztosításával, de a kiválasztott témák feldolgozása gyakran túlnyúlik a humánerőforrás-menedzsment keretein. Nem csak a szakmának igyekszünk kézzelfogható pluszt adni az általunk szervezett meetupokon, azokon magasabb szinten lévő döntéshozók is részt vehetnek, akár ügyvezetők, vezérigazgatók. Egy-egy közkedvelt meghívott vendég köré szervezzük a programot, legyen az a Kossuth-díjas színész, rendező Mácsai Pál vagy éppen az ultramaratonista Lubics Szilvia. Az éves konferenciákról a pandémia alatt áttértünk a havi gyakoriságú online rendezvényekre, az elmúlt hónapokban viszont volt újra lehetőség többször is személyesen találkozni.

– Az utóbbi időszakban mit tudott hozzátenni a tagok eredményességéhez a HR-Network?

P. B.: Az egyesületünknek 106 tagja van. A folyamatos arculati és tartalmi megújulásra való törekvés mellett újabb és újabb iparági partnerségeket kötünk képző szervezetekkel vagy éppen tanácsadó cégekkel, amelyek biztosítják, hogy prémiumszolgáltatást nyújtsunk a szakmának. Ha például az egyik tagunk be-

lebotlik egy addig nem látott munkajogi dilemmába, nem kell a Google-on keresnie a megoldást, hanem az egyesületünkben felteszi a kérdést, és jó eséllyel egy más iparág hasonló korú, hasonló tapasztalatú szenior vezetője hamar ellátja tanácsokkal, hiszen átélt már ilyet.

B. K.: A járványhelyzet kapcsán pedig a termelés stabil fenntartását érintő kérdéseken túl a legalapvetőbb Covid-protokoll terén is érdemi párbeszéd zajlott, a maszkhasználattól kezdve a testhőmérésen át a dolgozók elkülönítéséig. Minden gyártó cég elemi érdeke volt elkerülni a kulcsfontosságú emberek kiesését.

Ha például egy fő gépkezelő megfertőződik, máris veszélybe kerül a tervezett volumen elérése. Egy üzem nem működik home office-ban, de a szellemi állományt érintően a hibrid munkavégzés jó gyakorlatait is többször megvitattuk. A tagjaink között tudhatjuk a legsikeresebb magyar tulajdonú, illetve külföldi hátterű vállalatok vezetőit, akik szép számban képviselnek autóipari beszállítókat, élelmiszergyártókat, vegyipari, energetikai, távközlési cégeket, szolgáltatókat, rajtuk keresztül pedig mára több mint 100 ezer munkavállalót.

38 | FIGYELŐ 2021/48

F_38-40_Paros_interju.indd 38

2021. 11. 29. 16:41

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

– A reálgazdaság heterogén szereplői garanciát jelentenek a sokszínűségre. De milyen jó nemzetközi példákat érdemes itthon is beépíteni?

B. K.: Nem hiszünk a sémákban, abban viszont igen, hogy mindenki erős legalább egy területen. Már csak azért sincs létjogosultságuk az egy az egyben átmásolható HR-stratégiáknak, mert teljesen más az amerikai, a koreai vagy épp a skandináv munkakultúra, mint a magyar. Eltérnek a prioritások, a stratégiák. Az egyik piacnak a jó bérstruktúra az erőssége, a másiknak a kiváló belső kommunikáció.

P. B.: Ha megvan a szükséges tőke és egy nagyszerű üzleti terv, az sem garancia a sikerre, ha a befektetési célország munkakultúrájával összeegyeztethetetlen értékeket kellene meghonosítani.

Erre a multinacionális cégeknek is tekintettel kell lenniük a saját tagvállalataikon belül. Ami működik Szöulban, az nem biztos, hogy jó megoldás Székesfehérváron. A magyar munkaerő kreatív, gyorsan alkalmazkodik, rövid idő alatt hatalmas energiákat tud mozgósítani egy cél érdekében, ha viszont alulmotivált,

gyakran csak a minimumelvárásoknak felel meg, miközben jóval többre lenne képes.

– Gyakran elhangzó gazdaságpolitikai üzenet, hogy a Made in Hungary korszakából az Invented in Hungary érájába kell lépni. Ebben hol tartunk?

B. K.: A munkaerőköltség ma is fontos tényező, de már szó sincs arról, hogy a magyar ipar a fejlettebb országok összeszerelő üzeme lenne. A termelő vállalatok többsége automatizál, robotizál, olyan high-tech berendezéseket használ, amelyek kezelése alapból kizárja, hogy a képzetlen munkaerő legyen az elsődleges célcsoport. Felértékelődött a szaktudás, a digitális oktatásba pedig nemcsak maguk a foglalkoztatók invesztálnak, hanem a székhelyükön a helyi önkormányzatok is, legyen szó Debrecenről, Kecskemétről, Győrről vagy Székesfehérvárról. A vidéki fellegvárak megerősödése ahhoz is hozzájárul, hogy oldódjon az ország túlzott centralizáltsága.

P. B.: Szép eredményeket ért el az elmúlt időszakban a gazdaságfejlesztésben Magyarország, a termelés fenntartható fejlődéséhez viszont jelentős hatékonyságnövelésre van szükség. A felnőttképzésnek azt a célt kell szolgálnia, hogy aki eddig betanított munkásként egyetlen berendezésért, manuálisan felelt, az ez2021/48 FIGYELŐ | 39

F_38-40_Paros_interju.indd 39

2021. 11. 29. 16:42

| CÉGVILÁG |

után biztos kézzel nyúljon egy összetettebb kezelőfelülethez is, együtt tudjon dolgozni egy kollaboratív robottal, operátorként pedig komplett gépcsoportokat üzemeltessen összehangoltan.

– Ha meg nem is állította, de legalább lassította a mérnökök elvándorlását a modern technológia és a színvonalas munkakörnyezet?

B. K.: Ahogy szakmérnökökből, úgy karbantartó-műszerész technikusokból is változatlanul hiány van. Különösen a nyugati országrészben, ahonnan karnyújtásnyira van Ausztria, és Németország sincs távol. Ugyanakkor egyfajta Covid-hatás, hogy az utóbbi időszakban már nem annyira mobilis a munkaerő. Egy jó mérnök nagy érték, s a munkáltatók felismerték, hogy meg kell becsülniük őket. Nem könnyű átcsábítani ezeket a szakembereket. Aki elérhető, az jellemzően pályakezdő vagy a nyugdíjkorhatárhoz közelít.

P. B.: A legjobb kiválasztás a megtartás, mert nemcsak felvenni nehéz a jó munkaerőt, hanem kinevelni is. Ma már egy munkáltató sem építhet arra, hogy akár évtizedekre megtartson valakit, sokan két-három évente váltanak. Ennek is megvan az oka: öt-hat esztendei munkabéremelést is elérhet az, aki átül egyik helyről a másikra. A dolgozó szeretne minél többet keresni, a foglalkoztató viszont féken tartaná a bérköltségeket – érzékeny az egyensúly.

Lojális törzsgárdával is lehet relatíve nagy a fluktuáció. Daniel H. Pink rá is világított Mikor című könyvében, hogy a távozók között az első helyen az egy éve a cégnél dolgozók állnak, míg a második hely a két, a harmadik a három esztendeje állományban lévőké. A mérnökökre szűkítve a kört jelzésértékű, hogy hiába hiányzik belőlük több tízezer, a felsőoktatás egyelőre nem képes betömni a lyukakat. Míg a társadalomtudományi, gazdasági, jogi végzettségűek száma tíz év alatt megduplázódott, addig a műszaki, ipari és építőipari képzésekről kikerülő hallgatóké jóval szerényebb mértékben emelkedett.

– Mennyiben jelentenek megoldást a külföldi munkavállalók?

B. K.: A szomszédos országok tekintetében elsősorban az EU-n kívüliekről, a szerb és az ukrán dolgozókról beszélhetünk, a magyar ajkúak esetében a Vajdaságról és Kárpátaljáról. Sokan törekednek arra, hogy csak hazai munkavállalóik legyenek, az extra létszámigényű beruházások idején viszont jól jönnek a határon túlról is a dolgos kezek. De már ez a forrás is kimerülőben van, hiszen aki akar és tud az otthonától távol, jobb feltételek mellett tevékenykedni, az már tőlünk nyugatabbra keresi a kenyerét.

P. B.: Számosan költségcsökkentési okokból hagytak fel a vendégmunkások alkalmazásával, mert a nap végén egy külföldi dolgozó kétszer annyiba került, mint egy magyar. Érdekesség, hogy a legutóbbi konferenciákon már több tagunk arról számolt be, hogy Délkelet-Ázsiában, azon belül Vietnámban, Szingapúrban, Indonéziában toboroznak. Esetükben az egyszeri utaztatás költsége a kockázat, vagyis akkor térül meg ez a megoldás, ha tartósan lehet rájuk számítani, s évente egyszer látogatnak haza.

– Milyen hatása lehet a 200 ezer forintos minimálbérnek, valamint a 260 ezres bérminimumnak?

B. K.: Mivel 2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó is csökken, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnik, a legtöbb helyen kigazdálkodható az emelés. Ennek hiányában mindenkinek nagy teher lenne a pluszbérköltség – nemcsak a kis- és középvállalkozásoknak, hanem a nagyoknak is.

P. B.: A többi fizetési kategóriában is emelni kell, hogy ne legyen bérfeszültség, ugyanekkora ugrást azonban nem érdemes várni. Reálisabb, hogy a bérnövelések mértéke az éves inflációéval összhangban, zömében 5–9 százalékos sávban mozogjon.

– A koronavírus a hibrid munkavégzést is magával hozta. Vajon velünk marad a járvány után?

B. K.: Több vállalatnál a gyártástól független teljes irodai állomány távmunkára rendezkedett be, jó néhány helyen már a Covid előtt is volt home office-os szabályzat. Csak éppen a havi két-három napból heti két-három lett. Egy-egy osztály váltásban is működtethető – például a csapat egyik fele hétfőtől szerdáig látja el a feladatokat, a másik fele csütörtökön és pénteken. Sok cég már azt mérlegeli, hogy kell-e egyáltalán akkora iroda, amelylyel rendelkezik. A home office ráadásul ezután a juttatási rendszer részének is tekinthető, hiszen mindenki szeret otthon lenni, a munkáltatónak viszont nincs mindig eszköze a bérfejlesztéshez.

P. B.: A kisgyerekes szülők sehogy sem tudták volna menedzselni az online oktatás időszakát távmunka nélkül. Már most számtalan olyan piaci szereplő is elismeri az előnyeit, amely korábban mereven elzárkózott tőle. Egyre több helyen jönnek rá, hogy otthonról is tudunk jól dolgozni, de ennek létezik azért árnyoldala is. Egyrészt a munkahelyi szocializáció hiánya, másrészt van olyan, aki a reggeli kávé után odaül a géphez, és este nyolcig meg sem áll. Ez illegális és nem is egészséges, az illető idegrendszerére s emberi kapcsolataira egyaránt rossz hatással van.

A jelölteknek egyre inkább számít majd, hogy dolgozhatnak-e otthonról. A keresleti munkaerőpiacon az a foglalkoztató nyer, aki a legtöbbet tudja adni a potenciális munkavállalójának és a családjának, a versenyképes bértől kezdve az egészségügyi ellátáson át a kulturális és a szórakoztató programokig.

– A négynapos munkahét is világszerte napirenden van. Nálunk van létjogosultsága?

P. B.: Életszerű, de nem időszerű. Legfeljebb a szolgáltatási szektor szereplői lehetnének erre nyitottak, amelyeknél projektalapú a munka, tömbösíthető a munkaidő.

B. K.: A gyártóiparban valóban nem reális. Ott, ahol heti hét napban, 0–24 órában zajlik a termelés, ez kivitelezhetetlen.

– Hogyan látják a HR-Network jövőjét?

B. K.: Van még egy-két olyan megye, ahol nincsenek tagjaink, de bízunk az országos lefedettségben. Ugyanakkor a minőségi bővülésben hiszünk. Önmagában nem cél, hogy 400-500an legyünk, de annyi jó munkáltató még biztosan van a körön kívül is, mint belül, így a 106-os taglétszámot reálisan megduplázhatjuk. A HR-es berkeken túl még szorosabbra fűznénk a kapcsolatot a döntéshozókkal, de belső újításokat is tervezünk, hogy minél több kollégát aktivizáljunk, s naprakész információkkal segítsük a piacot.

P. B.: Együtt lélegzünk a munkaerőpiaccal, az ország első egyetemi HR-stratéga-képzésének is a partnerei vagyunk. A teljesség igénye nélkül együttműködünk a RecruiTECH-kel, a HR Festtel, a SmartScale-lel. Minél több közös platformot teremtenénk, hogy stratégiai szintre emeljük a HR-t, ahogy a Covid után visszatértünk a normális életünkhöz.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

40 | FIGYELŐ 2021/48

F_38-40_Paros_interju.indd 40

2021. 11. 29. 16:42

HIT. REMÉNY. ÖRÖM. SZERETET. ÁLDOTT ADVENTET, MAGYARORSZÁG!

DEBRECEN

csodasmagyarorszag.hu

F_41_vizit_hirdetes.indd 41

2021. 11. 29. 16:42

| CÉGVILÁG |

E-KERESKEDELMI PIACTÉR AZ IPARNAK

MERXU | Meglehetősen komoly piaci résbe folyt be a 2020-ban indult merxu.com, amely B2B-platformot biztosít vállalkozásoknak.

A céget a Naspers-csoporthoz tartozó lengyel Allegro e-kereskedelmi vállalat felső vezetői hozták létre, és hét országban – köztük hazánkban – van jelen.

Első ránézésre a merxu.com egy sima yellow pageses vállalat, olyan platform, amelyen közületi vevők közületi eladókra találhatnak, legyen szó építő-, élelmiszeripari vagy egyéb más ipari termékről. Ám a sárga oldalaknál sokkal több. Olyan felület, ahol az értékesítők exportpiacokra lelnek, a vásárlók pedig versenyképes árakat kaphatnak más országok eladóitól (is).

Jelenleg hárommillió produktum között böngészhetnek azok a cégek vagy egyéni vállalkozók, amelyek/akik regisztrálnak a site-on. A cél, hogy jövő ilyenkorra globálisan nyolcmillió termékből lehessen válogatni, és legalább 150 ezer regisztrált ügyfele legyen a platformnak – mondta a Figyelőnek Okányi Attila, a Merxu Kft.

ügyvezető igazgatója, a nemzetközi csoport hazai country managere, aki nem mellesleg a romániai piacért is felel.

A STARTUP

A merXu alapítói jól ismerik az e-kereskedelmi szegmenst. Korábban a dél-afrikai internetes óriás, a Naspers-csoport egyik zászlóshajóját, a lengyel Allegrót vezették. Ezt követően jött az ötlet, hogy olyan platformot kellene létrehozni kifejezetten közületi célokra, amely versenyt és exportpiacokat biztosít a kelet-közép-európai mikro-, kis- és középvállalatoknak.

42 | FIGYELŐ 2021/48

F_42-43_merxu1.indd 42

2021. 11. 29. 16:42

| CÉGVILÁG |

„Ma a piactér

Az ötlet nem új és persze nem is érintetlen, hiszen több B2C-piactér is működik, másrészt vannak ehhez hasonló fórumok a fuvarozásban is. Abból a szempontból viszont újdonság, hogy a kis és közepes cégek exportigényeire épít. (Nemrég jelent meg egy tanulmány arról, hogy a volt keleti tömb vállalkozásainak a növekedési gátját elsősorban az okozza, hogy nem tudnak, vagy hely- és nyelvismeret hiányában nem akarnak külpiacokra lépni.) A platform ma Lengyelország mellett Észtországban, Litvániában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon működik, decemberben pedig a német piacon is indul. A legnagyobb előnye, hogy bármely államból elérhető a merXu globális kínálata. A vevők közvetlenül az eladókkal vehetik fel a kapcsolatot, méghozzá az anyanyelvükön – a rendszer lefordítja a leveleket. Ezzel elkezdődhet a párbeszéd. Persze ha egy társaság továbbra sem akar kilépni a nemzetközi piacra, nem pipálja ki a regisztráció alkalmával a lehetséges országokat, így határon belül maradhat. Okányi Attila szerint erre több példa van Lengyelországban.

FOTÓK: GETTY IMAGES, FIGYELŐ-ARCHÍV

A RENDSZER

A globális platformon természetesen vannak fékek, amelyek kizárják az ügyeskedőket és a magánszemélyeket. Mind az eladóknak, mind a vásárlóknak az adószámukkal kell regisztrálniuk. Vevői részről a rendszer Magyarországon az Opten adatbázisának a segítségével azonosítja a céget vagy az egyéni vállalkozót, s egyfajta hitelminősítéssel megvizsgálja, valóban van-e annyi tőkéje, hogy az eladóval üzleteljen. A regisztrált értékesítők esetében is megteszik ezt, plusz az átutalásokhoz használt bankszámláról kérnek egy névleges összeget (amelyet visszautalnak), hogy lássák, tényleg van-e ehhez hozzáférése a profilnak.

Ettől függetlenül persze a kis- és középvállalati szegmens meglehetősen ingoványos talaj, ezt a társaság is pontosan tudja – mondta az ügyvezető. Ennek megfelelően minden lehetséges eszközzel figyelik a rendszert, hogy a piactér tiszta ma-

mindenkinek ingyenesen hozzáférhető.”

– Okányi Attila, a Merxu Kft. ügyvezető igazgatója.

radjon, valóban azok használják, akiknek szükségük van rá.

A CSOPORT

Első körben két kockázatitőke-alap szállt be a megvalósításba. Ezzel állt fel a számítástechnikai háttér, illetve a cégháló. Az alapítók minden országban önálló vállalatot hoznak létre a működéshez, s ezeknek a vezetői felelnek a saját piacukért és persze a globális rendszerért. Ma a piactér mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. Persze az is igaz: nem kínál mást, mint hogy vevőt és eladót összehoz, s elősegíti a két oldal áralkuját. Az ötlet életképességét és az üzleti potenciált jelzi, hogy nemrég további három kockázatitőke-alap jelent meg a társaságban, köztük az egyik legnagyobb, a Prosus Ventures, amely nem mellesleg a Naspers-csoporthoz tartozik. A dél-afrikaiak itthon is jól ismertek. Korábban az apróhirdetési piacon voltak jelen, ma nálunk hozzájuk tartozik az eMAG és az Extreme Digital kettőse, továbbá a Wolt, valamint a PayU. Magyarán az alapítók visszakanyarodtak az ötletükkel a Naspershez.

KITÖRÉSI PONTOK

Ma kizárólag eszközöket és termékeket lehet feltölteni a rendszerbe, amely több kategóriába sorolja azokat. Okányi Attila hangsúlyozta: ők piactér, vagyis az eladón múlik, hogy pontosan milyen területeket pipál ki, így egyes csoportokban akár duplikálódhat a produktum, továbbá az is előfordul, hogy ugyanabban a

kategóriában több eladó árulja ugyanazt a terméket. Nyilván a vevő azzal köt üzletet, aki kedvezőbb árat vagy jobb szállítási kondíciókat biztosít a számára. Ezen túlmenően tervben van a szolgáltatások megjelenése is. Lehet ez építőipari tevékenység vagy akár fuvarozás, de persze a cél változatlanul az, hogy ezek vállalatoknak, méghozzá kicsiknek és közepeseknek szóljanak. Ugyancsak kitörési pont lehet még a gépek, berendezések vagy gépjárművek bérlete. Itt is komoly hiány mutatkozik a szektorban.

A BIZNISZ

A cég fejlődési szakaszban van, s bár egyre több vevő és eladó talál egymásra a platformon keresztül, ma még nem az a kérdés, mekkora üzletet bonyolít le a rendszer, hanem az, hogy mennyire fejlődőképes. Az ügyvezető elmondta: a tőkebefektetés is a fejlődéshez kötött, belátható időn belül meg kell tízszerezni a jelenlegi mutatókat. Ehhez tőke és humán erő egyaránt rendelkezésre áll. Ma a magyar cég hat embernek ad munkát; többségük az értékesítéssel foglalkozik, külön a vevői és külön az eladói oldalról. Abban a pillanatban, hogy globálisan megnő a piactér, el lehet gondolkodni olyan szolgáltatásokon, amelyek valódi profitot termel a csoportnak. Ilyen lehet például a kiemelt partnerek számára létrehozandó hitelkonstrukció (ezt természetesen külső társaság bevonásával biztosítaná a rendszer), amely a „buy now, pay late” elvet erősítené. Ugyancsak pénzt hozhat a logisztikai szolgáltatás, és ha valóban megerősödik a platform, el lehet gondolkodni a létrejött üzletek utáni jutalékon vagy a rendszer fizetőssé tételén. Most azonban teljesen nyitott a struktúra.

HŐNYI GYULA 2021/48 FIGYELŐ | 43

F_42-43_merxu1.indd 43

2021. 11. 29. 16:43

| CÉGVILÁG |

A GYORSASÁG NAGY VONZERŐ Hogyan érintették a járványhullámok a kézizálog-üzletágat?

– Elöljáróban fontos elmondani, hogy a BÁV meghatározó szereplő a magyarországi kézizálogpiacon. A forgalom alapján mért részesedése 55-60 százalék környékén alakul, tehát a nálunk tapasztalt trendek jórészt igazak lehetnek a piac egészére is. Ami pedig a járvány hatásait illeti, az első hullám kitörésekor, a múlt év tavaszán, a nemzetközi példák nyomán arra számítottunk, hogy a pandémia okozta gazdasági visszaesés a forgalom jelentős mértékű növekedésével jár majd. Ez a várakozás végül nem igazolódott be, sőt az ügyfelek egy része inkább kiváltotta a zálogba helyezett értékeit. A fordulat végül 2020 őszén jött el; akkor ismét aktívabbá váltak az ügyfeleink, sőt újak is érkeztek.

– A hiteltörlesztési moratóriumnak milyen hatásai vannak a BÁV-nál?

– A moratórium hatálya a kézizálogkölcsönökre is kiterjedt, tehát a mi ügyfeleink szintén élhettek a törlesztés felfüggesztésének a lehetőségével. Azt viszont látni kell, hogy a zálogkölcsönök jelentősen eltérnek a lakossági jelzáloghitelektől vagy éppen a személyi kölcsönöktől, hiszen nagyon rövid, jellemzően három hónapos lejáratú konstrukciókról van szó. Ennek megfelelően a moratórium hatálybalépése előtt folyósított zálogkölcsöneink lejárata jelentősen, akár másfél esztendővel is kitolódott, ami az eredeti futamidő hatszorosa. Ebből adódik, hogy annak az ügyfélnek, aki a múlt

év tavaszától egészen ez év októberének végéig a moratóriumban maradt, nagyon jelentős kamatteher halmozódott fel a tartozásán. Ezt a kockázatot mi már a halasztás életbelépésekor felismertük, így a türelmi időszak legelejétől minden eszközzel igyekeztünk felhívni klienseink figyelmét arra, hogy ha lehetséges, fizessék vissza a felfüggesztés bevezetése előtt felvett kölcsöneiket. Ez a törekvésünk sikeres volt: miközben a múlt év végén a bankoknál jellemzően 40-50 százalékot ért el a moratóriummal érintett hitelállomány aránya, nálunk mindössze 20 százalékos volt.

– Hogyan hatott mindez a portfóliójuk minőségére?

– A legfrissebb adataink szerint a moratóriummal érintett ügyfeleink hét százaléka nem tudja visszafizetni a tartozását, tehát az ő esetükben elkerülhetetlen a kényszer-értékesítés. Ez nagyon alacsony érték, főként, ha tekintetbe veszszük, hogy a kényszer-értékesítési arány a normál üzletmenet mellett is 7-8 százalék környékén alakul a zálogkölcsönöknél. Fontos megemlítenem, hogy minden esetben kiváltásra ösztönözzük az ügyfeleket. Nekünk sem érdekünk, hogy elveszítsék az értékeiket.

– Milyen év végi szezonra számítanak?

– A november–decemberi időszak nálunk is hagyományosan erős, ám ekkor az a jellemző, hogy az ügyfelek inkább kiváltják a zálogtárgyakat. Ennek való-

színűleg az az oka, hogy az emberek az ünnepi időszakban szeretnék maguk mellett, otthon tudni az értékeiket. Ugyanakkor jelentős azon kliensek köre is, akik az ünnep és az ajándékozás költségeit záloghitelből finanszírozzák.

– Egy a közelmúltban készített felmérésük szerint a kisvállalkozók is egyre nyitottabbak a kézizálogkölcsönök felvételére. Mekkora szeletet adnak most a vállalkozások a forgalomból?

– A teljes ügyfélkör 5-10 százalékát teszik ki a kisvállalkozók, és a számuk egyre nő az utóbbi időszakban. Nagy részük az építőiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben tevékenykedik.

Jellemző még rájuk a nagy kölcsönöszszeg: míg a teljes ügyfélkörnél 60 ezer forint környékén mozog az átlag, a vállalkozóknál sok esetben az egymilliót is meghaladja.

– Ekkora zálogkölcsönhöz azért igen jelentős fedezet is kell. Hogyan teremtik ezt elő a vállalkozások?

– Talán meglepő, de a hazai kisvállalkozók egy részének igen jelentős ékszerportfóliója van, gyakori a nagy értékű luxusórák fedezetként való bevonása is. Nő emellett a befektetési arany szerepe: a magyar vállalkozók közül is egyre többen vesznek befektetési aranytömböket – amelyeket egyébként a BÁV fiókhálózatában is meg lehet vásárolni –, részben invesztíciós, részben tartalékolási céllal.

– Mi motiválja a vállalkozásokat az egyébként nem túl olcsó kézizálogkölcsön felvételére, miért vonzó megoldás ez a számukra?

FOTÓ: BÁV

DANDÉ IMRE | A hazai vállalkozások is egyre nyitottabbak a zálogkölcsönök felvételére, leginkább a konstrukció egyszerűsége és a gyors készpénzhez jutás lehetősége miatt – véli a BÁV Zálog igazgatója, aki a moratórium kivezetése utáni helyzetről, valamint a további növekedési sanszokról is beszélt a Figyelőnek.

44 | FIGYELŐ 2021/48

F_44-45_BAV-interju.indd 44

2021. 11. 29. 16:43

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Közgazdászdiplomáját a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte, előtte pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán diplomázott kereskedelmi üzemgazdászként.

Executive coach és mentori végzettsége is van.

Szakmai pályafutását 1994-ben, az OTP Banknál kezdte, majd a Raiffeisen Banknál, később a Creditanstaltnál töltött be különböző értékesítési menedzseri pozíciókat.

2001 és 2003 között az Erste Bank debreceni fiókját vezette, majd 2012-ig a pénzintézet lakossági régióigazgatójaként tevékenykedett.

2012 júliusától a Budapest Bank lakossági régióigazgatója volt; innen érkezett 2018 októberében a BÁV Záloghoz, s a BÁV Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói feladatát is ellátja. Emellett a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Egyesületének az elnöke.

– Egyértelműen az egyszerű konstrukció és a gyors készpénzhez jutás lehetősége jelenti a fő vonzerőt. Mi semmit sem kérdezünk az ügyféltől, felértékeljük a zálogtárgyat és készpénzt adunk érte, ami hirtelen felmerült likviditási problémák esetén nagyon nagy előny.

Számos olyan eset van, amikor a zálogkölcsön egy kisvállalkozónak a legkedvezőbb megoldás: ha már kihasználta a banki hitelkeretét, vagy ha valamilyen okból nem hitelképes, nálunk a megfelelő fedezet átadása után azonnal készpénzhez juthat. Ezeknél az ügyfeleknél egyébként sokszor – leginkább a késedelmes kifizetések miatt – a munkabér kifizetése vagy az árukészletek előfinanszírozása jelent problémát. Ami az ár kérdését illeti, a nagyobb összegű köl-

csönöknél jóval kedvezőbbek a kondícióink a megszokottnál, a befektetésiaranyfedezetnél pedig 20 százalék körüli teljes hiteldíjmutató mellett is nyújtunk kölcsönt. Amennyiben az adós 15 napon belül kiváltja a zálogtárgyat, kamattal nem is kell számolnia, csak a kezelési költséget szükséges állnia. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a zálogkölcsönt általában egy–három hónapos futamidőre veszik fel, így a kamatot csak erre a rövid időszakra kell megfizetnie az ügyfélnek.

– Milyen bővülési lehetőségeket lát a kézizálog-üzletágban, és kik a fő versenytársaik?

– Számunkra egyértelműen a fedezetlen hiteleket – leginkább személyi kölcsönöket – kínáló bankok jelentik a konkurenciát, az ő termékeik mellett kell ver-

senyképes, vonzó alternatívát nyújtanunk.

Folyamatosan vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy milyen módon tudnánk még szélesebb kör részére vonzóvá tenni a szolgáltatásainkat. Az egyik irány, hogy – várhatóan a jövő év első felétől – bővíteni tervezzük az elfogadott zálogtárgyak körét. Itt elsősorban a nagy értékű műszaki cikkekre – okostelefonokra, notebookokra, okosórákra – lehet gondolni.

Ennek hátterében az a megfontolás húzódik meg, hogy a kölcsöneink mögött nagyjából 95 százalékban aranyfedezet áll, amely a fiatalabb korosztályok számára már nem hordoz akkora mögöttes értéket, mint az idősebbek esetében, tehát őket új típusú szolgáltatásokkal kell hatékonyabban megszólítanunk. A másik jelentősebb fejlesztésünk a mobiltelefonos applikációnk lesz, amelyet 2022 második felében tervezünk elindítani.

Az alkalmazás segítségével az ügyfelek percek alatt elintézhetik a zálogkölcsönükkel kapcsolatos ügyeiket, legyen szó akár hosszabbításról, akár a teljes összeg visszafizetéséről.

BARÁT MIHÁLY

2021/48 FIGYELŐ | 45

F_44-45_BAV-interju.indd 45

2021. 11. 29. 16:43

| SZEMÉLYI HÍREK |

MELLOW MOOD HOTELS

Több mint huszonöt év után távozik a Mellow Mood Hotels általános igazgatói posztjáról Blandl Judit. A cég a szakember irányítása alatt nőtte ki magát szállodalánccá és valósított meg olyan egységekkel kapcsolatos fejlesztéseket, mint a Buddha-Bar Hotel Budapest Klotild Palace és a Párisi Udvar Hotel Budapest. A három-, négy- és ötcsillagos házakat működtető vállalkozás közel ötven különböző díjjal és elismeréssel gazdagodott a felügyelete alatt. A cégcsoport általános igazgatói pozícióját a jövőben Turbucz Ádám tölti be, a helyettese pedig Török Ágoston korábbi értékesítési igazgató lesz. Blandl Judit az elkövetkező időszakban a tulajdonosok, Sameer Hamdan és Zuhair Awad személyes tanácsadójaként segíti a vállalatot.

AVON MAGYARORSZÁG

VELUX

GYÖRKE ÁDÁM

VODAFONE MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY

CHARAF HASSAN A Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumi elnöke a következő öt évben dr. Charaf Hassan lesz, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának nemzetközileg is elismert dékánja. Az új vezető szakmai tapasztalatával is segíti majd a szervezet programjait, amelyek a digitális kompetenciafejlesztést és a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését célozták meg. 1992-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen. Tudományos, fejlesztői és oktatási tevékenysége a szoftverfejlesztéshez kötődik. Munkájával számos informatikai fejlesztés széles körű hasznosítását segítette elő.

A kezdetek óta támogatja, alakítja az ipar és a felsőoktatás együttműködését. Az oktatásban végzett munkáját 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el. 2018 óta tagja a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségének.

BALOGH BARBARA Az FMCG-szektorban szerzett tizenöt éves tapasztalattal az építőiparban folytatja a munkát Balogh Barbara.

A Velux regionális marketingvezetőjeként feladata tizennégy országban a helyi piaci igényekhez igazodó regionális marketingstratégia megalkotása, majd a kivitelezés koordinálása. 2006ban, az Unilever Magyarország Kft.-nél kezdte karrierjét, ahol a Rexona és az Axe márkával kapcsolatos marketingtevékenységekért felelt. 2010-ben igazolt a Heineken Hungária Zrt.-hez, ahol tizenegy év alatt több pozíciót töltött be.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az Avon Magyarország csapatába Györke Ádám online marketinges és e-kereskedelmi vezetőként érkezett. Feladata a digitálismarketing-stratégia megalkotása és végrehajtása – tehát a tervezéstől egészen az online médiafelületek vásárlásáig, valamint az optimalizálásig terjed. A 44 éves szakember korábban az Erste Banknál és a Nestlénél szerzett tapasztalatot, majd az eMAG-nál marketingigazgatói pozíciót töltött be. Egy rövid startupos kitérő után került a szépségápolási márkához.

BLANDL JUDIT

46 | FIGYELŐ 2021/48

F_46_szemelyihirek.indd 46

2021. 11. 29. 16:43

NYITÁS:

2022. MÁRCIUS 15.

PÉNZMÚZEUM TUDÁS- ÉS ÉLMÉNYKÖZPONT

Figyelo_200x292.indd F_47_MNB_hirdetes.indd 1 47

2021. 11. 02.

29. 21:59 16:44

A tagdíjbevételnél – amely 8,1 százalékkal gyarapodott 2020 január–szeptemberéhez képest – változatlanul a tagok befizetései a meghatározók, a befolyt összeg hozzávetőleg háromnegyedét adták. Ami még feltétlenül figyelemre méltó, hogy a befektetéseik eredményeinél az idén csaknem 57 milliárd forintos pluszt könyvelhettek el a kasszák, szemben az egy évvel korábban kimutatott 23,9 milliárdos veszteséggel: ebben szintén a már említett kedvező tőkepiaci környezetnek lehetett meghatározó szerepe.

ELLENTÉTES FOLYAMATOK

HÍZNAK A PORTFÓLIÓK

PÉNZTÁRI SZEKTOR | Több mint tizedével nőtt egy év alatt az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliója. Ezzel együtt a taglétszám lassú csökkenését még nem sikerült megállítani, és a fiatalok aránya is nagyon kicsi az ügyfélkörben.

TÖBB A RÉSZVÉNY

Ami viszont szembetűnő változás a korábbi időszakokhoz képest, az az, hogy a befektetési jegyek és a részvények aránya érezhetően nőtt az elmúlt egy esztendőben az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliójában: előbbiek súlya 28,6ről 31, utóbbiaké pedig 6,4-ről 8,8 százalékra ugrott. A növekedésben persze a tőkepiacok jó teljesítményének is szerepe lehetett.

Az MNB adatai szerint ugyanakkor a taglétszám tovább csökkent a szeptemberig számolt egy év alatt: a kasszák a harmadik negyedévben 1,095 millió ta-

got tartottak nyilván, ez 1 százalékkal – hozzávetőleg 11 ezer fővel – kevesebb a bázisidőszaki számnál. A korcsoportonkénti megoszlás pedig arra utal, hogy továbbra is elsősorban a középkorú és az idősebb korosztály érzi fontosnak az időskori évekre való megtakarítást. A múlt esztendő végén ugyanis a 30 év alattiak a létszám mindössze 4,9 százalékát adták, miközben a 30–44 évesek a 33,4, a 45– 59 esztendősek pedig a 44,6 százalékát.

Vagyon* Milliárd forint 1216,0

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ADATAI 1697,6

1348,2 1388,8

1485,9 1519,5

A portfólió összetétele 2021 harmadik negyedévében, százalék Magyar állampapír 46,4 Egyéb 7,8 6,0

8,8 Rész vény

2016

2017

2018

2019

*Adott év harmadik negyedében.

2020

2021

31,0

g i je etés Befekt

y

Bankszámla, készpénz Forrás: MNB

FOTÓ: GETTY IMAGES

Kevés híján 1700 milliárd forintosra gyarapodott az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt portfólió a harmadik negyedév végére, ami igen jó ütemű, 11,7 százalékos növekedést jelent éves alapon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezzel az e kasszák által kezelt vagyon nagyjából egy ütemben bővül a háztartások teljes megtakarítási portfóliójával.

A hazai magánnyugdíjpénztáraknál továbbra is két, egymással ellentétes tendencia érvényesül: miközben a nyilvántartott létszám – érthető módon – lassan csökken, a kezelt vagyon stabilan növekszik. A szeptember végére kimutatott 53,4 ezer privátkassza-tag hozzávetőleg kilencszázzal kevesebb a tavalyi azonos időszakinál, ám eközben a kezelt vagyon nagyjából a tizedével, 285 milliárd forint közelébe hízott.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál – amelyek tekintetében az első féléves adatokat tette közzé az MNB – viszont több mint 20 ezerrel emelkedett a tagok száma a júniusig tartó egy év alatt, meghaladva az 1,044 millió főt.

A szolgáltatási célú befizetések összege az esztendő első hat hónapjában szépen, 14 százalékkal nőtt a kasszáknál, elérve így a 29,5 milliárd forintot. A szolgáltatásokra fordított kiadások eközben 17,6 százalékkal bővültek, és éppen elmaradtak a 28 milliárdos szinttől. E kiadásokon belül változatlanul a gyógyszerek adták a legnagyobb, 39,2 százalékos szeletet, de a magánorvosi ellátás költségei is csaknem a harmadát tették ki az elszámolt kiadásoknak.

BARÁT MIHÁLY

48 | FIGYELŐ 2021/48

F_48-Penztarak.indd 48

2021. 11. 29. 17:53

PR

AZ ADATVEZÉRELT JÖVŐBEN ETIKAI KÉRDÉSEKKEL IS SZEMBE KELL NÉZNIE AZ EMBERISÉGNEK A legelismertebb hazai és nemzetközi sztárszakértők a science fiction határát súroló témákról vitáztak a második MVM Future Talkson.

Több tízezer ember követte élőben az év legjelentősebb virtuális eseményét, az MVM Future Talksot. Az idén második alkalommal megrendezett talkshow-n a világ vezető szakértői, így Neil deGrasse Tyson, Andy Weir, Jamie Woodruff, magyar részről pedig Meskó Bertalan és Balogh Péter vettek részt.

A beszélgetés december 2-ig még visszanézhető az mvmfuturetalks.hu weboldalon.

Az adatok jövőjével kapcsolatos legégetőbb kérdéseket járták körül nemzetközi és hazai sztárszakértők csütörtök este az MVM Future Talks talkshow-n. A beszélgetés középpontjában az adatok üzleti, ipari, orvosi, munkaerőpiaci és akár katonai, geopolitikai felhasználhatósága állt.

A műsor elején az adataink ingyenes hozzáférhetősége és üzleti felhasználhatósága kapcsán bontakozott ki vita. Neil deGrass Tyson világhírű amerikai asztrofizikus és Jamie Woodruff kiberbiztonsági szakértő egyetértettek abban, hogy ma, amikor mindenhol adatok veszik körül az embereket, elsősorban a fogyasztók biztonságának új módjáról kell gondolkoznunk.

A műsorban a résztvevők már-már a science fiction határát súroló kérdéseket is feszegettek: lehetséges-e a tudatunk egy felhőalapú rendszerbe való feltöltése, és ha ez megtörtént, vajon ugyanazok az emberek maradunk-e? Neil deGrasse Tyson szerint ma még korai ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, Andy Weir pedig azt állította: a felhőbe feltöltött tudat már egészen biztos, hogy nem lenne azonos velünk.

Az adatok jelenlegi használatával kapcsolatban Balogh Péter startupper, befektető kifejtette: ha nem tanuljuk meg megfelelően használni, akkor az adat nem lehet az „új olaj”, míg a résztvevők mind egyetértettek Meskó Bertalan orvosi jövőkutató állításával, amely sze-

rint az adatalapú orvostudomány fejlődésének köszönhetően az embereknek egy jobb és egészségesebb jövőre van lehetőségük. Jamie Woodruff etikus hacker többek között azt fejtegette, hogy a technológiai fejlődésben meddig lehet elmenni. Állítása szerint egy bizonyos ponton túl nem szabad az online eszközöket a személyes terünkbe beengednünk.

A beszélgetés végén kiderült, a részt vevő szakértők optimistán tekintenek a jövőbe, ám kifejtették: a jövő társadalmában elengedhetetlen, hogy a technológia bizonyos morális és etikai határvonalakon belül maradjon. Abban pedig minden résztvevő egyetértett, hogy az eszmecserét egy jövő évi MVM Future Talkson mindenképpen érdemes lenne folytatni.

Az angol nyelvű szakmai beszélgetést egy látványos show-műsor előzte meg. A két műsorvezető, Ördög Nóra és Szirmai Gergely itt Dallos Bogi énekesnőt, Danny Blue mentalistát és Bagi Renáta pszichológust látta vendégül.

A mvmfuturetalks.hu oldalon december 2-ig visszanézhető a teljes adás, így a beszélgetést azok is megtekinthetik, akik az élő talkshow-ról lemaradtak.

2021/48 FIGYELŐ | 49

F_49_MVM_PR.indd 49

2021. 11. 29. 16:44

| PÉNZ BESZÉL |

UTOLÉRNÉK MAGUKAT

AUTÓFINANSZÍROZÁS | Erőteljes, közel 17 százalékos bővülést ért el az év első kilenc hónapjában a retailes autófinanszírozási piac az új kihelyezések alapján, ám ez az alacsony bázisértékkel és az emelkedő árakkal is magyarázható.

LENTRŐL INDULTAK

A lízingszövetség adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a finanszírozott összeg gyors gyarapodásában meghatározó szerep

elért volumenek változatlanul nagyon alacsony szinten mozognak.)

Ha a járművek darabszámát nézzük, a lízingcégek összesen 38 304 személyautó, kishaszonjármű és motor megvásárlásához nyújtottak segítséget az idei első három negyedévben, ami 8,1 százalékos bővülést jelent az egy esztendővel azelőtti, nem egészen 35,5 ezres mennyiséghez viszonyítva.

Ez azt jelenti, hogy az egy járműre jutó finanszírozás összege jelentősen nőtt 2020 első kilenc hónapjához képest, ami nagyrészt az új és használt darabok piacán bekövetkezett drágulással magyarázható.

A CÉGEK DOMINÁLNAK

Ami a vevőkör megoszlását illeti, a lízingszövetség adatai szerint a retailes autófinanszírozásban is a vállalkozói ügyfelek viszik a prímet. Az idei első három negyedévben a finanszírozott összeg 71,6 százaléka kapcsolódott a nem lakossági szereplőkhöz, miközben a magánszemélyek

FOTÓ: GETTY IMAGES

Egyáltalán nem alakult rosszul az első három negyedév a retailes, vagyis a személy- és kishaszongépjármű-finanszírozás szempontjából: a finanszírozott összeg elérte a 197,3 milliárd forintot, ami 16,6 százalékos növekedés az egy esztendővel korábbi volumenhez képest – derül ki a Magyar Lízingszövetség adataiból. Ezen belül a személyautóknál 14,7 százalékkal, 149,3 milliárdosra nőtt az új szerződések értéke, miközben a kishaszonjárműveknél jóval gyorsabb ütemű, 23,2-es volt a bővülés, 46,1 milliárd forintnyi finanszírozott összeg mellett. A motorkerékpároknál alulról súrolta az 1,9 milliárdot az első kilenchavi szerződéses volumen, ami 15,5 százalékos éves bővülés.

jutott a koronavírus-járvánnyal járó viszszaesés okozta alacsony bázisnak: 2020. január–szeptemberben ugyanis 14,8 százalékkal apadt a retail-autófinanszírozás volumene, tehát az idén viszonylag alacsony szintről kellett új rajtot vennie a piacnak. A finanszírozott összeg ráadásul a rapid növekedés ellenére is elmaradt – igaz, csak minimális mértékben – a 2019 azonos időszakára kimutatottól.

A pandémia első hulláma okozta viszszaesésben egyébként a személyautóké volt a fő szerep, hiszen esetükben a tavalyi első kilenc hónapban közel 17 százalékos esést volt kénytelen elkönyvelni a szakmai szervezet, valamivel több mint 130 milliárd forintnyi új kihelyezés mellett. A kishaszonjárműveknél viszont jóval visszafogottabb, nem egészen 9 százalékos volt a csökkenés 2019 azonos időszakához mérten, a motorkerékpároknál pedig minimális ütemben ugyan, de még nőtt is a piac. (Figyelemre méltó egyébként, hogy a motorok finanszírozásánál a járványidőszakban sem történt visszaesés – igaz, az

50 | FIGYELŐ 2021/48

F_50-51_autofinanszirozas_MandinerHird.indd 50

2021. 11. 29. 16:45

| PÉNZ BESZÉL |

részesedése csak 21 százalék környékén alakult. (A fennmaradó hányadot a kategóriába nem sorolt, úgynevezett „nem definiált” ügyfelek teszik ki.) Az új járművek közben bő háromnegyedét adták a finanszírozott összegnek, tehát a használtak részesedése a 25 százalékot sem érte el.

A darabszám szerinti megoszlásnál viszont már jóval nagyobb, 35,7 százalékos volt 2021 január–szeptemberében a lakossági ügyfelek aránya, és a használt járműveké is meghaladta a 34 százalékot. Ez arra utal, hogy a magánvevőknél kisebb az egy szerződésre jutó összeg az átlagnál, s náluk nagyobb a használt járművek súlya is.

A lízingszövetségnek a negyedéves adatok kapcsán kiadott közleménye szerint viszont a flottafinanszírozást kevésbé érintették a járműpiaci problémák. A 69 milliárd forintot meghaladó finanszírozott öszszeg éves szinten 26 százalékos növekedésnek felel meg, és megközelíti a 2019 azonos időszakában elért értéket. „A flottafinanszírozás a lízingpiac egyik legstabilabb, leginkább válságálló szegmense. A nagyobb állományt működtető cégek rendszeresen, előre meghatározott időben cserélik a járműveiket, így ezekre a beszerzésekre kevésbé van hatással a krízis. Igaz, az ellátási problémák miatt elképzelhető,

A FINANSZÍROZOTT ÖSSZEG ALAKULÁSA SZEMÉLYAUTÓKNÁL*

Milliárd forint

140,67

156,11 130,21

149,31

102,98 77,53 2016

2017

2018

2019

2020

2021

& Q±_NSLUNFHTS F_ FITYY ­[ JQX÷ M¥WTR SJL^JI­GJS +TWW¥X 2FL^FW 1±_NSLX_º[JYX­L

hogy a korábbinál több idő alatt érkeznek meg az új »flottatagok« az egyes vállalatokhoz” – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

BÍZNAK A BŐVÜLÉSBEN

A szervezet adatai alapján a harmadik negyedév végére a finanszírozott összeg 512 milliárd forintra hízott a teljes piacon, ami 14,5 százalékos éves növekedés. A bővülés azonban – mutattak rá – elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze egy százalékkal nőtt. „A kihelyezések és a szerződések száma közötti jelentős eltérés több tényezővel ma-

gyarázható. Részben az eszközök, ezen belül az autók és más járművek drágulása játszik ebben szerepet. Ezt mutatja, hogy az egy kontraktusra eső finanszírozott összeg és a bruttó gépérték folyamatosan növekszik. Az új szerződéseknél látható visszafogott bővülés továbbá a bizonytalansággal, az óvatossággal is magyarázható.

A járvány újabb és újabb hullámai miatt sok társaság és magánszemély még kivár” – hívta fel a figyelmet Zs. Nagy István, hozzátéve: vannak azonban cégek, amelyek beruháznának új eszközökbe, így keresletet is látnak a lízingvállalatok, ám sok esetben a globális ellátási láncokban kialakult problémák, köztük a csiphiány miatt nem mindig áll rendelkezésre az adott eszköz, jármű, amelyet finanszírozni lehetne. Ezzel együtt a szervezet bízik abban, hogy minél előbb normalizálódik a helyzet, s utána a fokozódó beruházási kedv új lendületet ad a lízingpiacnak. Ebben kiemelt szerepük lehet a Széchenyi Kártya Program Go! keretében elérhető, állami támogatás mellett igényelhető lízingkonstrukcióknak is.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

Garantált ajándékok a

ADVENTI KALENDÁRIUMÁBAN karácsonyig minden ŔđΟ]¾ğÝăğáłΟáĘĹƄŶáŎâņâłŎ͗Ο Figyelje a mandiner.hu-t!

F_50-51_autofinanszirozas_MandinerHird.indd 51

2021. 11. 29. 16:45

| TŐZSDE |

MEGGYŐZŐ SZÁMOK MKB CSOPORT | Az egy esztendővel korábbit messze felülmúló, 58 milliárd forintos korrigált adózott nyereséget ért el ez év első három negyedében az MKB Csoport.

NÖVEKVŐ BEVÉTELEK

A beszámoló szerint a 20,7 milliárdos harmadik negyedéves üzleti bevétel 9,7 százalékos növekedést jelent éves összehasonlításban, ami elsősorban a bővülő portfólión elért nagyobb nettó kamatbevétel hatása. A kumulált üzleti bevétel 21,2 százalékkal, 60,5 milliárd forintra nőtt. Az MKB Csoport felhalmozott nettó kamateredménye 37,2 milliárdot ért el 2021 szeptemberének végén, ami 48,5 százalékos ugrást jelent éves öszszevetésben. A kumulált éves kamatbevétel 58,1 milliárdot tett ki, ami szintén csaknem másfélszerese a tavalyi azonos időszakinak. A kamatbevétel bővülését –

AZ MKB CSOPORT ADÓZÁS UTÁNI EREDMÉNYE*

Milliárd forint

2017

2018

2019

2020

&ITYY ­[ JQX÷ M¥WTR SJL^JI­GJS PTWWNL¥QY +TWW¥X 20' 'FSP 3^WY

2021

ber végén 26,3 milliárdot tett ki, ami kilencmilliárdos csökkenést jelent 2020 harmadik negyedévéhez képest.

DAGAD A MÉRLEG

A gyarapodó betétállománynak köszönhetően a mérlegfőösszeg 3142,1 milliárd forintra nőtt az első kilenc hónap végére, így az éves bővülés rendkívül dinamikus, 31 százalékos volt. A betétállomány több mint 448 milliárddal hízott éves összevetésben, így szeptember végére meghaladta a 2031 milliárd forintot. A bruttó hitelállomány 1248 milliárdos volt ekkor, ami éves alapon 16 százalékos gyarapodás: ez a jelentés kommentárja szerint az MKB ügyletszerzési potenciálját mutatja.

Ami a moratóriummal kapcsolatos adatokat illeti, a harmadik negyedévben tovább csökkent mind a részvételi arány, mind a halasztásra jogosult állomány: ezen időszak végén a jogosult hitelállomány mindössze 43,6 százalékához kapcsolódott törlesztési haladék. A gyorsjelentés szerint október végéig 2238 ügyfél jelezte részvételi szándékát a felfüggesztés újabb szakaszában, melynek alapján a részvételi arány a bruttó hitelállomány mindössze 2,5 százalékát teszi ki. A legnagyobb arányban a lakossági fedezetthitel-adósok igényelték a további részvételt – ezeknek a kölcsönöknek a 8,5 százaléka maradt a moratóriumban.

B. M. T.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az MKB Csoport 17,4 milliárdos korrigált, konszolidált adózás utáni eredményt ért el a harmadik negyedben, s ennek nyomán a január–szeptemberi korrigált nyereség 58 milliárd forintot tett ki – derül ki a pénzügyi szolgáltató negyedéves tőzsdei gyorsjelentéséből. A kumulált profit jelentősen, 35,2 milliárd forinttal nagyobb az egy esztendővel korábbinál, és a bankcsoport kommentárja szerint ez az erős üzleti teljesítménynek, a kedvező pénzpiaci hatásoknak, a kiváló portfólióminőségnek és a továbbra is szigorú költségkontrollnak egyaránt köszönhető.

írja a gyorsjelentés – jellemzően a gyarapodó értékpapír- és bankközi eszközállomány, továbbá a növekvő ügyfélhitel-mennyiség határozta meg. A kumulált kamatráfordítás eközben 21 milliárd forint volt, amelynek 7,6 milliárdos éves megugrását a folyamatosan hízó ügyfélbetét-portfólió és a nagyobb bankközi állomány okozta.

A gyorsjelentés alapján a harmadik negyedben 0,68 milliárd forintnyi hitelkockázati költség (korrigált érték) felszabadítása történt meg, köszönhetően a stabil hitelportfóliónak, a prudens portfóliókezelésnek és az ügyfélminősítések felülvizsgálatának. Az első kilenchavi korrigált hitelkockázati költség 1,5 milliárd forint (feloldás) volt. A nemteljesítő (NPL) portfólió záróállománya szeptem-

52 | FIGYELŐ 2021/48

F_52_MKB_tozsde.indd 52

2021. 11. 29. 16:46

PR

REKORD MAGYAR GDP A LÁTHATÁRON

Az elektronikus útdíjat 2013. július elsején vezette be a magyar kormány, s ez a döntés azóta több szempontból is megtérülőnek bizonyult. Az implementációra költött összeg három hónap alatt megtérült, s a rendszer azóta évről évre dinamikusan növekedő bevételi forrást jelent az államháztartás számára. Mára elmondható, hogy az útdíjfizetési rendszer naponta több mint egymilliárd forint nyereséget generál a magyar állam számára. Ez természetesen nem önmagában értelmezendő adat, hiszen a mindenkori útdíjbevétel biztosítja a magyar közúthálózat karbantartásának és fenntartásának forrását. Másképpen fogalmazva: az útdíjrendszer az ország előnyére fordította azt az első látásra hátrányos adottságot, hogy országunk a déli–északi, illetve kelet–nyugati tranzitútvonalak metszésében áll. A magyarországi közutak karbantartási költségeit az útdíjon keresztül ugyanis évek óta többségében már azok a külföldi szállítmányozó vállalatok fizetik meg, amelyek az infrastruktúra amortizációjáért felelősek.

Mindezen felül az elmúlt hét év historikus adatai bizonyítják, hogy a kamionok után fizetett (forgalomváltozással tisztított) e-útdíj-bevétel változása jelentős átfedésben áll részben

20

BARTAL TAMÁS

az eurózónához tartozó államok, részben Magyarország gazdasági teljesítményével. Az útdíjbevételi trendek ugyanis 97%-ot meghaladó korrelációban vannak az OECD által az eurózóna egésze tekintetében közzétett éves GDP-növekménnyel, de mintegy 90%-os az összefüggés a KSH magyar gazdaságra vonatkozó adataival is. Ezek az adatok erőteljesen aláhúzzák hazánk kiemelkedő geopolitikai és logisztikai szerepét Európában (ld. a grafikont).

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI HATÁS RÉSZARÁNYVÁLTOZÁS – MAGYAR GDP-VÁLTOZÁS Százalék

15 10 5

A grafikon adataiból egyértelműen követhető, hogy az e-útdíj-bevételek egyenes arányosan mozognak a KSHnak a magyar GDP-re vonatkozóan mért adataival. 2013 és 2019 között mind az útdíjrészarány, mind a magyar gazdaság folyamatosan bővült, de a pandémiával érintett 2020-as évben is fennmaradt a korábbi évekre jellemző korreláció. A NÚSZ ugyanis hiába ért el a tavalyi évben rekorderedményt az útdíjak tekintetében (bruttó értékben ez 1%-os bevételnövekedést jelentett volna a 2019-es adatokhoz képest), az eredményből le kell vonni az évközi 3,4%-os áremelkedés hatását, vagyis a gazdasági környezet hatásaitól megtisztított útdíjbevétel 2020-ban ugyanúgy mínuszba fordult, mint az egész éves magyar bruttó hazai termék. 2021 első napjaitól azonban egy merőben más tendencia kibontakozását láthatták azok, akik figyelik az e-útdíjak alakulását. Már az első negyedéves adatok is meglepőek voltak, hiszen az egy évvel korábbi (még járvány előtti) időszakhoz viszonyítva jelentős növekedés volt tapasztalható. Erre tett rá egy lapáttal a második negyedév, amikor kilőttek az útdíjbevételek, s 17%-os növekedési csúcsra emelkedtek az adatok. A diagramból látható, hogy a magyar GDP bővülése ugyanezt a pályát követte le, ami 2021. év egésze tekintetében mindenképpen komoly eredményt jelez előre Magyarország számára, amennyiben a makrokörnyezet támogató marad az utolsó hónapokban is.

0 –5 –10

E-útdíj-részarányváltozás

Magyar GDP-változás (KSH)

–15 –20

III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

2021/48 FIGYELŐ | 53

F_53_NUSZ_PR.indd 53

2021. 11. 29. 16:48

| TŐZSDE |

A BANKSZEKTOR LEHET AZ IDÉN A GLOBÁLIS VÁLSÁG NYERTESE A pénzügyi válság óta a legjobb évüket zárhatják az idén a bankszektor részvényei. Az MSCI indexcsalád pénzintézeteket követő – dollárban számolt – mutatója az esztendő eddig eltelt részében nagyjából 30 százalékkal emelkedett, ez körülbelül 10 százalékponttal haladja meg a teljes piac átlagát. Hasonló jelenségre utoljára 2009-ben volt példa,

amikor az állami mentőakciók folyamán a bankokba pumpált dollármilliárdok révén sikerült visszanyerni a befektetők bizalmát. (Az adófizetőkét meg elveszteni, de ez már más kérdés – a szerk.)

AZ USA MINDENT VISZ

A prímet az amerikai bankszektor vitte.

A saját számlás ügyleteik busás hasznot hajtottak, és a tanácsadási tevékenység is fellendült. A KBW által számított, az

ágazat teljesítményét figyelő index az idén csaknem 40 százalékkal szaladt fel, éles kontrasztban a múlt év 15 százalék körüli esésével. Tavaly a pandémia kényszeréből adódóan központi bankok sora vágta nulla közelébe irányadó kamatait, súlyos csapást mérve a pénzintézetek kamatmarzsára, a betéti és a hitelkamatok különbségére.

FOTÓ: ERIK MCGREGOR, GETTY IMAGES

RÉSZVÉNYEK | A kamatszint várható emelkedése és a megnövekedett üzleti aktivitás csúcsra röpítette a bankrészvényeket. Az amerikai pénzintézetek túlteljesítik európai szektortársaikat – utóbbiak képtelenek sikeresek lenni a tengerentúlon.d

54 | FIGYELŐ 2021/48

F_54-55-MSCI.indd 54

2021. 11. 29. 16:49

| TŐZSDE | BANKELLENES TÜNTETÉS NEW YORKBAN. PÉNZINTÉZETI RÉSZVÉNYEKKEL TALÁN JOBBAN JÁRTAK VOLNA

RÉSZVÉNYEK ÉS BANKRÉSZVÉNYEK, 2021

30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 –3

Január 1. = 100 százalék

MSCI World Financials

MSCI World I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

AZ AMERIKAI* ÉS AZ EURÓPAI** BANKSZEKTOR ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA, 2021 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 –5

Január 4. = 100 százalék USA Európa

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

*Dow Jones Banks index; **Stoxx Europe 600 Banks Index. +TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

Eltérés van persze az egyes földrészek között is. Az MSCI bankokra fókuszáló indexe alapján ötéves távon a tengerentúli hitelintézetek részvényeinek az árfolyama több mint 60 százalékkal nőtt, ezzel párhuzamosan európai szektortársaikéi 2 százalékkal sülylyedt (utóbbit is dolláralapon számolva).

Ahogy nő az inflációs nyomás, a különbség várhatóan még nagyobb lesz. A kamatszint csökkenése általában mérsékli, az emelkedése viszont növeli a bankok kamatmarzsát. A jelenlegi helyzetben az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) már a kamatnövelés időpontját latolgatja. Az Európai Központi Bank (EKB) viszont egyelőre kategorikusan elzárkózik ettől, ám hoszszabb távon ez nem látszik elkerülhetőnek. Vagyis a tengerentúli kamatkörnyezet rövid távon sokkal kedvezőbb lesz az Egyesült Államok pénzintézeteinek,

mint az európai az itteniek számára. Az Autonomous Research számításai szerint egy százalékpontos emelés (a Fedtől és az EKB-tól egyaránt) az amerikai bankok nyereségét 17, míg az európaiakét 25 százalékkal növelné. Persze a Fed kamatemelésén áttételesen az öreg kontinens pénzintézetei is keresnek majd. A Bank of America felmérése alapján a befektetők elkezdték túlsúlyozni portfólióikban földrészünk bankjait. Utóbbiak súlya e kutatás 2003-as kezdete óta napjainkban a legnagyobb.

A FEJŐSTEHÉN GE

Az Európa és az USA közti különbségekben az amerikai vállalatoknak is nagy a szerepük – ezek érthetően helyi befektetési bankoknak adnak megbízásokat. Közülük is szinte fejőstehén-üzemmódban van a General Electric (GE). A konglomerátum 2000 óta összesen hozzávetőleg 7 milliárd dollárt fizetett ki különböző banki díjak, tanácsadói megbízá-

sok után. A felvásárlások és összeolvadások díja ebből 2,3 millárd, a kötvények kibocsátásával kapcsolatos kiadás 3,3 milliárd dollárt tett ki. A kölcsönökhöz és a részvényekhez köthető díjak összege megközelítette az 1,6 milliárdot. Ennek tükrében szinte tragikomikus – a GE-részvényeseknek inkább tragikus –, hogy a vállalatóriás piaci értéke az ezredforduló óta 75 százalékkal zuhant. Ehhez képest a JPMorgan, a Morgan Stanley, a Citi és a Goldman Sachs egyenként 700 millió dollárt keresett a multi megbízásain. Vagyis a GE katasztrofális mélyrepülése elég szépen hozott a Wall Street konyhájára.

EURÓPAI KÍNLÓDÁSOK AZ USA-BAN

Persze az európai bankok is folyamatosan próbálnak betörni erre a busásan jövedelmező piacra – és sorra elvéreznek.

Csak pár példát említünk a közelmúltból.

A francia BNP Paribas várhatóan eladja San Franciscó-i leányát, a Bank of the Westet. A spanyol BBVA egy éve adott túl amerikai érdekeltségén, a PNC bankon. A brit HSBC a Citizensbe szervezte ki egyesült államokbeli banki műveleteinek a meghatározó részét. A Citizens az RBS (jelenleg NatWest) tulajdonában volt úgy harminc évig, aztán a brit bankház hat esztendővel ezelőtt összeomlott és felvásárolták. Elemzők szerint mindennek a hátterében egy nagyon egyszerű tény áll: az európai hitelintézetek tőkeereje túl kevés a tengerentúli piachoz. Talán egyetlen sikertörténetet lehet megemlíteni: a spanyol Santander amerikai autóhitel-üzletága, a Scusa sikeresen szipkázta el a nagybankok által a gyenge hitelképességük miatt figyelmen kívül hagyott – vagy elhagyott – ügyfeleket. Mindez oda vezetett, hogy jelenleg az amerikai piac generálja a spanyol bank profitjának a meghatározó részét, az idei első háromnegyed évi 11,4 milliárd euróból 2,8 milliárdot. A nagy kérdés persze az, hogy meddig, hogy a rossz hitelképességű ügyfelekre mikor dől rá a várhatóan folyamatosan emelkedő amerikai kamatszint hatása – meddig lesznek képesek törleszteni.

D. GY. 2021/48 FIGYELŐ | 55

F_54-55-MSCI.indd 55

2021. 11. 29. 16:49

| TŐZSDE |

ÚTKERESÉSBEN AZ USA RÉSZVÉNYBEFEKTETŐI

AMERIKAI TŐKEPIACOK | Sztárokra és kihullókra szakad szét az Egyesült Államok részvénypiaca. A befektetők bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a negatív reálhozamok meddig maradnak, ha elkezdenek normalizálódni, s ennek milyen hatása lesz a papírokra.

Furcsa jelenségek zajlottak le a Sotheby’s árverezőház múlt heti aukcióján. Számos tétel, például a híres szobrász, Alberto Giacometti egyik alkotása és Andy Warhol világhírű sorozata Marilyn Monroe-ról messze a várakozások alatti áron kelt el. Pár perccel korábban viszont az amerikai absztrakt stílusú festő, Jackson Pollock munkáira felfokozott érdeklődéssel licitáltak a befektetők.

ÚJ SZTÁROK, RÉGI KÍNLÓDÁSOK

A Morgan Stanley (MS) befektetési bank egy elemzése szerint hasonló folyamatok játszódnak le az 54 ezer milliárd dollárosra tehető amerikai részvénypiacon. Néhány papír (túl)értékeltsége már szinte az egekben jár, például az elektromos meghajtású teherautók gyártására készülődő Riviané.

A Tesla árfolyama az elmúlt hat hónapban 90 százalékkal szökött fel. Ugyan-

akkor a klasszikus nagy nevek, mint az IBM vagy a General Motors, csak kínlódnak az új sztárok árnyékában.

Az amerikai részvénypiac egyik legfontosabb benchmarkja, az S&P 500 kosarába tartozó papírok közül 175-nek az árfolyama süllyedt az elmúlt fél évben. Ezzel párhuzamosan az index maga 14 százalékkal emelkedett, számos részvény ért el történelmi csúcsot. Vagyis polarizálódik a részvénypiac. Hiába az összességében kedvező harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon, széthúzódik a mezőny, nincs egységes árfolyam-növekedés. Az MS szerint ez a polarizálódás a következő időszakban egyre erősebb lesz. A helyzet hasonlít majd a második világháború utáni időszakban tapasztaltra, amikor 16 év alatt öt recesszió is beütött.

BUFFETT SZKEPTIKUS

Mindez azt mutatja, hogy a piaci szereplők erősen megosztottak a jövővel kapcsoA SOTHESBY’S AUKCIÓJA. VENNI VAGY NEM VENNI, EZ ITT A KÉRDÉS

+ö'' &2*7.0&. 9ö?8)*.3)*=*0 IDEI ALAKULÁSA 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0 –3

január 4. = 100 százalék S&P 500 Nasdaq Composite Russell 2000

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

+TWW¥X ^FMTT ƻSFSHJ NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

latban. Warren Buffett, az omahai mágus, legendás befektető is bizalmatlan a mostani helyzettel szemben. 310 milliárd dollárt kezelő alapja, a Berkshire Hathaway az elmúlt negyedévben csupán két vállalatban vásárolt – elhanyagolható mértékű – részesedést. Ezzel párhuzamosan viszont jócskán adott el klasszikus papírokat: Merck, MasterCard, Visa is szerepelt közöttük. Mindezt úgy, hogy az alapnak gigantikus mennyiségű, 149 milliárd dollárnyi a készpénzállománya, vagyis ha akart volna, komolyan be tudott volna vásárolni. Buffett tehát ezek szerint azok táborához csatlakozott, akik úgy vélik, hogy a lassuló gazdasági bővülés, a Fed előbb-utóbb bekövetkező monetáris szigorítása és az ezzel együtt járó nagyobb kötvényreálhozamok végül is megakasztják a részvénypiacok eddig töretlen szárnyalását.

Mások – például a Goldman Sachs – viszont erős kétségeiket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a reálhozamok növekedése ezzel járna. Álláspontjuk szerint 2022-ben még mindig a negatív reálhozamszint lesz a jellemző az amerikai kötvénypiacon, így a részvények vonzó befektetési célpontok maradnak.

DÓZSA GYÖRGY

FOTÓ: YUKI IWAMURA, EUROPRESS/AFP

A GOLDMAN OPTIMISTA

56 | FIGYELŐ 2021/48

F_56-57-MorganStanley--nemetgazd.indd 56

2021. 11. 29. 16:50

FÉLNEK A NÉMET FOGYASZTÓK

INFLÁCIÓ | Paradox helyzet alakult ki: az infláció erősödésére számítva sem költenek a német háztartások.

FELVONÓ AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB NÉMET SÍPARADICSOMBAN. LEJTŐRE KERÜLHET A NÉMET GAZDASÁG, HA ELAPAD A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS

Ha valaki arra számít, hogy drágulás lesz, akkor igyekszik minél többet költeni, hiszen a jövőben csökken a vásárlóereje, több pénzért kevesebb árut kap. Erre a tankönyvi bölcsességre cáfol rá a jelenlegi német helyzet. A németországi fogyasztói árak októberben 4,6 százalékkal nőttek, ez csaknem a két országrész harminc évvel ezelőtt bekövetkezett egyesítése óta nem látott szint. A várakozások szerint decemberre egészen 5 százalékig emelkedik a ráta.

takarékos németek azzal szembesülnek, hogy hónapról hónapra értéktelenednek el a megtakarításaik. Nem csoda, hogy a lakosság jó része fel van háborodva: azzal vádolják az uniós jegybankot, hogy a költekező déli tagállamok adósságát vásárolja fel – az ő pénzükön.

A logikával szembemenve azonban a háztartások mégsem költenek. Részben a hagyományok kötőereje miatt, részben pedig azért, mert a drágaság hátterében az energiaárak – a fűtés, az üzemanyag, a szállítás ellenértéke – és a lakhatási költségek növekedése áll. Hiába tekinti ezeket átmenetinek az EKB, a lakosságnak mégis ki kell fizetnie e tételeket. Vagyis kevesebb marad más kiadásokra. „Madame Infláció” – gúnyolódott a Bild című lap Christine Lagarde-on, az EU-s intézmény elnökén.

MADAME INFLÁCIÓ

A pénzromlás a németek számára mindig kényes jelenség volt, a köztudatban ma is élénken él az 1920-as és 40-es évek hiperinflációja. Ez áll annak a hátterében is, hogy hagyományosan a feszes költségvetési politika, a megtakarítás hívei. A jelenlegi helyzet azonban nagy kihívások elé állítja ezt az attitűdöt. Az EKB nullaközeli kamatszintet tart, kötvényvásárlási programja révén továbbra is önti a piacokra az eurómilliárdokat, közben meg 30 éves csúcson van az árdrágulás mértéke. Vagyis a

ÁRUHIÁNY

A másik oldalon pedig az áruhiány áll.

A szállítási kapacitások szűkössége, a csiphiány oda vezetett, hogy a német termelői árak októberben 18,4 százalékkal

A KISKERESKEDELMI FORGALOM VOLUMENÉNEK VÁLTOZÁSA NÉMETORSZÁGBAN 8_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX M·SFUO¥MT_ P­UJXY 6,4

FOTÓ: LUKAS BARTH, REUTERS

2,5

4,5

6,9

5,5

1,2

7,8

9,8 6,5

3,2

II.

7,0

5,3

4,9

–1,5 –5,3

I.

13,5

III. IV.

–8,3 V.

VI. VII. VIII. IX.

2JLOJL^_­X L­UO¥WRď[JP ­X RTYTWPJW­PU¥WTP S­QPÀQ

X.

XI. XII.

I.

0,7 0,5

–0,6

–6,0 II.

III. IV.

V.

VI. VII. VIII. IX. +TWW¥X IJXYFYNX IJ

növekedtek az előző esztendő azonos időszakához képest. Erre a múlt század 50es évei óta nem volt példa. Az autógyárak termelése akadozik, így felértékelődnek a használt járművek. Az AutoScout24 szakportál összesítése szerint az idén egy átlagos használt gépkocsi 18 százalékkal, 3666 euróval drágult egy év alatt – a jelenlegi átlagár 24 502 euró.

A német közgazdászok sorra küldik a vészjelzéseket a frankfurti központú EKB felé. Ilyen volt az is, hogy mandátuma lejárta előtt hat esztendővel lemondott posztjáról Jens Weidmann, az ország központi bankjának (Bundesbank) az elnöke. Otmar Issing, az egyik vezető német közgazdász, egykor az EKB igazgatósági tagja nyílt levélben figyelmeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain, hogy nagy kockázatot vállal az intézmény, amikor arra számít, hogy jövőre mérséklődnek az eurózóna fogyasztói árai, s ezért folytatja kötvényvásárlási programját, valamint az alacsony kamat politikáját – feltételezve, hogy a foglalkoztatottak simán lenyelik reálbérük csökkenését.

KAMATVESZTESÉG

A német megtakarítások többnyire bankbetétekben, esetleg államkötvényekben pihennek, amelyek most alig-alig fizetnek valami kamatot. A pandémia ráadásul tovább rontott ilyen szempontból a helyzeten. Világszerte megfigyelhető volt – mint válságok idején általában – a megtakarítási ráta emelkedése. A háztartási betétek állománya 2020 márciusa óta 214 milliárd euróval, 2,6 ezer milliárdra bővült. A németek mindössze 15 százaléka fektet be aktívan a részvénypiacokba – az USA-ban 55, Nagy-Britanniában 33 százalék ez az arány.

D. GY. 2021/48 FIGYELŐ | 57

F_56-57-MorganStanley--nemetgazd.indd 57

2021. 11. 29. 16:50

| GEOPOLITIKA |

CSILLAGOK HÁBORÚJA Áll a bál az Oroszországi Föderáció (OF) űrfegyverkísérlete kapcsán. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozók kénytelenek voltak biztonsági okokból űrruhát öltve behúzódni a visszatérést szolgáló kabinokba, amíg a rettegett űrhulladékfelhő elhúzott mellettük-felettük, rajtuk keresztül. Sérülésről a személyzet nem tett jelentést, és az OF illetékesei szerint a szétlőtt régi orosz műhold darabjai több mint negyven kilométeres távolságban húztak el az ISS felett.

AZ ÚJ FEGYVER

Ezzel Moszkva tulajdonképpen megerősítette, hogy új űrfegyver-elhárító

rendszerét, az Sz–550-est próbálta ki éles körülmények között. Amelyről kiderült, hogy nem is elsősorban légvédelmi-rakétavédelmi struktúra, hanem kifejezetten a kozmoszban keringő, ellenségesnek minősített eszközök, műholdak, fegyverarchitektúrák megsemmisítésére dolgozták ki. Egy oroszországi jelentés alapján az Sz–550-es képes lehet a hipergyorsasággal az űr és a légkör legfelső rétegei között pattogó, vagy a felső légrétegekben több mint ötszörös hangsebességgel repülő harceszközök eliminálására is.

Egyes források szerint a szóban forgó szerkezet mobil, különleges teherautókra szerelt rakétái a silókba telepített Sz–500-as légvédelmi-rakétaelhárító rendszer könnyített változatai. Nem új eszközről van szó, az elődeit már 1961től elkezdték kidolgozni. A Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan amerikai vezető 1986. októberi, reykjavíki találkozóján elért egyezmény alapján abbahagyták a kísérleteket, amelyeket vélhetőleg az amerikai–orosz viszony 2014 utáni kiéleződése miatt kezdtek újraindítani. Hogy ebben a döntésben mekkora szerepet játszott az USA hipergyors és/vagy űrfegyvereinek a fejlesztése, s

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

ŰRHADVISELÉS | Oroszország és Kína új generációs űrfegyvereket fejleszt. Az USA évekkel le van maradva.

AZ ÚJ OROSZ ŰRFEGYVER-ELHÁRÍTÓ RENDSZER. RAKÉTASEBESSÉGGEL HÚZNAK EL AZ AMERIKAIAK ELŐTT

58 | FIGYELŐ 2021/48

F_58-59_Dunai-urfegyverkezes.indd 58

2021. 11. 30. 9:56

| GEOPOLITIKA |

OROSZORSZÁG VÉDELMI KIADÁSAI

Milliárd dollár

mennyit nyomott a latban a szövetséges Kína robbanásszerű haditechnikai fejlődése, még vitatott. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a globális katonai feszültség fokozódása az OF rakétaelhárítási programjának a felgyorsításában is közrejátszott.

Moszkva az Sz–550-es mellett más eszközökkel is kísérletezik. Tavaly a Kazahsztántól bérelt, csaknem magyarországnyi méretű szari-sagani kísérleti bázison próbálták ki az orosz főváros rakétavédelmét szolgáló új szerkezeteket (A–235-ös rendszer), amelyekkel nyugati jelentések szerint az idén kezdték lecserélni a korábbi, A–135-ös berendezéseiket. Moszkva egyébként a világ egyetlen olyan fővárosa, amelyet többtucatnyi rakétával és feltételezhetően négy indítóállás-komplexummal saját rendszer véd az ellenséges stratégiai ballisztikai rakétáktól. Az A–135-ös struktúra ellenrakétái nukleáris tölteteket robbantottak az űrben. Ezek egyenként mintegy 10 kilotonna explóziós erőt képvi-

61,6 49,8

64,6

69,3

74,6

80,0

64,8

62,4

65,2

61,7 60,5

53,2

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: statista.de, Gossztat

seltek, valamivel kisebbet a hirosimainál. Hogy az A–235-ösöket milyen robbanófejjel szerelték fel, arról csak találgatások folynak. Nem zárják ki, hogy továbbra is kisebb atombombát robbantanak, amely vagy fizikailag megsemmisíti az ellenséges rakétákat, vagy a sugárzás megbénítja azok irányítási rendszerét. Lehetséges, hogy hagyományos fejről van szó, amely a nagy sebességgel szétrepülő repeszdarabokkal eltéríti vagy eliminálja a támadó ballisztikus rakétákat.

Viktor Murahovszkij orosz katonai szakértő megerősítette: az Sz–550-es szputnyikvadász fegyver. Az Sz–500-as Prometej (Prométheusz) rakétarendszer olcsóbb, könnyebb változata. Néhány hete mutatták be a Szu–57-es lopakodó alacsonyabb árú, könnyebb típusát, a Szu–75-öst (Checkmate). Ez a szemlélet, az olcsóbb, egyszerűbb, de a célnak megfelelő eszközök fejlesztése terjed az utóbbi években. Oka lehet annak, hogy a moszkvai vezetés 2016 óta csökkenti a védelmi kiadásokat.

A KÍNAI SIKLÓ

Az ázsiai óriás a minap kísérletet hajtott végre, amelyet az amerikaiak is megfigyeltek. Ennek keretében ballisztikai rakétával elindított, ember nélküli „űrsikló” gyorsult fel hipersebességre, és a pályája egy szakaszán kilőtt egy másik eszközt. Robbanófejet, megtévesztő célpontot? Nem tudni. Ennek hatására ismerte be az Egyesült Államok űrfegyver-parancsnokságának a helyettes vezetője, hogy mind a kínaiak, mind az oroszok a hipergyors fegyverek fejlesztése tekintetében az amerikaiak előtt haladnak.

D. P.

AZ OF ÚJ, RÉSZBEN HIPERSEBESSÉGŰ FEGYVERRENDSZEREI, MŰKÖDÉSI ELVÜK Megnevezés Avantgard

Kinzsal

Cirkon

Pereszvet Poszejdon

Szarmat

Műszaki paraméterei Több mint hússzoros hangsebességgel (Mach 20) a világ bármely pontját elérő robbanófejjel (illetőleg az azt hordozó űr-levegő határán pattogó járművel).

Egy nagy teljesítményű ballisztikus rakétával indítják.

Hipersebességű (Mach10), mintegy 1000 km hatótávolságú. Orosz elemzők „aeroballisztikus rakétának” nevezik.

Több mint nyolcszoros hangsebességgel (Mach8+) repülő hiperfegyver, elsősorban hajókról, tengeralattjárókról indítják. Hatótávolsága mintegy ezer km.

Mobil lézerfegyver, amelyet különleges teherautóra szerelnek.

Víz alatti drón, nukleáris töltettel van felszerelve. A hírek szerint amerikai tengerparti nagyvárosok, ipari centrumok közelében a robbanása cunamit váltana ki.

Interkontinentális ballisztikus nehézrakéta.

Több mint tíztonnányi hasznos terhet (több nukleáris robbanófejet) szállít akár 18 ezer kilométeres távolságra.

Hadrendbe állítása

Megjegyzés Moszkvában azt állítják, hogy ellene ez idő szerint nincs hatásos elfogó fegyver.

2018

Légi indítású, a MiG–31K nehéz vadászgépre integrálták. Egyes elemzők szerint az ismert Iszkander-M taktikai ballisztikus rakéta légi indítású, megnövelt hatótávolságú változata.

Amerikai források „cirkálórakétaként” (cruise missile) jellemzik, eszerint levegőszívó motorral működik és a legfelső légrétegekben manőverezik.

Ellenséges szputnyikok, drónok ellen vetik be. Elsődleges feladata a mobil ballisztikus rakéták menet közbeni védelme.

Gyakorlatilag egy ember nélküli programozott mini-tengeralattjáró, az „utolsó ítélet” fegyvere, amely az OF parancsnoki rendszere esetleges megsemmisülése után is végrehajtja feladatát.

2022*

*Ekkorra tervezik vele leváltani a jelenlegi Vojevoda nehézrakétákat. Forrás: topwar.ru, Figyelő-gyűjtés 2021/48 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Dunai-urfegyverkezes.indd 59

2021. 11. 30. 9:56

| GEOPOLITIKA |

MINDENKI FÉL MINDENKITŐL Moszkva attól tart, hogy Kijev katonai erővel próbálja visszaszerezni a két szakadár entitás által dominált Donbassz feletti ellenőrzést. Ukrajna pedig egy általános, az Oroszországi Föderáció (OF) felől érkező támadást vizionál az év végére vagy a jövő esztendő elejére. Ezt nyugati (elsősorban amerikai) hírszerzői jelentések is alátámasztják. A Kreml cáfol, s arról igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy nem fűződik alapvető érdeke az ukránok elleni háborúhoz.

FENYEGETÉSEK

Amit Oroszországban ennek kapcsán magyaráznak, abban van igazság. A most szilárdan Ukrajna részeként ismert keleti nagyvárosban, Harkivban vagy a Feketetenger partján elterülő ikonikus településen, Odesszában az elmúlt években kirobbant „oroszbarát” megmozdulások sorra

elbuktak. Ennek alapvető oka, hogy még a magukat orosznak vallók jelentős hányada is Ukrajnában akar élni, nem pedig egy OF-hez tartozó területen. A Krím Moszkvában más besorolás alá esik. A félszigetet a 2014-es bekebelezés óta Oroszország részeként tartják számon. Katonailag az egészet egy hatalmas bázissá építették ki. Komoly légierőt telepítettek ide, annak is a tengeri hadviselésre szakosodott elemeit. Szevasztopol a Fekete-tenger legnagyobb haditengerészeti támaszpontja. Hidat építettek Kercsnél az OF és a Krím félsziget közvetlen összekötésére.

Kijevben a hatalmi apparátus harciasabb része akár támadást is indítana Oroszország ellen. „Moszkvát is elérik a rakétáink” – mondják. Ez aligha van így. Egyfelől Ukrajnának legfeljebb 400-500 kilométeres hatótávolságú harctéri ballisztikus rakétái vannak. Másfelől az OF fővárosa a világ egyetlen olyan metropolisza, amelyet roppant erős lég- és rakétavédelmi gyűrű övez. S a rakétafajták közül a legkönnyebben a harctéri ballisztikusakat lehet megsemmisíteni.

A NATO NEM KOCKÁZTAT

Nem beszélve a nukleáris szuperhatalom, a 145 millió fős Oroszország és a mintegy

40 milliós Ukrajna katonai képességei közötti óriási különbségről. És a kulcskérdés: noha északkeleti szomszédunk számít rá, de a Nyugat, a NATO nem fog kockáztatni egy nukleáris világháborút Kijev miatt. Mint ahogy Tbiliszi, a grúzok miatt sem tette. A washingtoni és brüsszeli nyilatkozatok, hogy „kiállunk Ukrajna mellett”, nem jelentik az észak-atlanti katonai szövetség beavatkozását egy esetleges nyílt ukrán–orosz fegyveres összetűzés esetén.

Mint egy NATO-forrás közölte, a fenti szembenállásra is vonatkozhat a külpolitikai-katonai taktika része – amelyet legutóbb a Kína és Tajvan közötti konfliktus kapcsán fogalmaztak meg –, a stratégiai bizonytalanság (strategic ambiguity/ uncertainty). Ezt a bizonytalanságban tartást az oroszországiak is szokták alkalmazni. Egy 2015. áprilisi The Times-cikk (From Russia with Menace címmel) hívta fel a figyelmet erre a fogásra, amelyet Moszkva elsősorban a balti államok körül kiéleződött feszültség kapcsán vetett be az észak-atlanti szervezettel szemben.

GAZDASÁGI GONDOK

Ukrajnának most semmi sem hiányozhat kevésbé, mint egy nagy katonai konfliktus. Az ország gazdasága súlyos gondokkal küszködik. Nem elégséges energiatartalékokkal vágnak neki a télnek. A gáztá-

FOTÓ: GLEB GARANICH, REUTERS

UKRÁN–OROSZ VISZONY Megy az erőfitogtatás Moszkva és Kijev között, de egy nyílt fegyveres konfliktus, háború kitörése egyik félnek sem érdeke.

60 | FIGYELŐ 2021/48

F_60-61_Ukranorosz_MKBhirdi.indd 60

2021. 11. 29. 16:51

MKB_Corporate_Kam

| GEOPOLITIKA | UKRÁN HATÁRŐRÖK A BELAROSZ-UKRÁN-LENGYEL HATÁRNÁL GYAKORLATOZNAK. MOSZKVA A STRATÉGIAI BIZONYTALANSÁG ELVÉT ALKALMAZZA

rolók telítettsége jelenleg alig haladja meg az 50 százalékot. Az ukrán–orosz gázvita miatt kétséges, hogy Kijev honnan kaphat nyersanyagot. A helyzet szinte áttekinthetetlen. Szlovákián, esetleg Magyarországon át juthat „nyugat-európai” gázhoz. A technikai feltételek adottak – más kérdés, hogy az így kapott energiahordozó, melynek tekintélyes része valószínűleg oroszországi, amely más útvonalakon (Északi Áramlat I., Jamal–Európa) jut el nyugatra, sokkal drágább, mint ha közvetlenül vennék a Gazpromtól.

Az OF, a kelet-ukrajnai szakadárok leállították a szénexportot, pedig az ukrán villamos energia 38 százalékát a szénnel fűtött hőerőművek generálják. Ám a bányák döntő része a szakadárok által ellenőrzött területeken van. Az áram több mint 50 százalékát pedig atomerőművekből nyerik, amelyek fűtőanyag-ellátását (szovjet-orosz technológia, berendezések) nagyobbrészt még Oroszországból fedezik. Mint ahogy az ukrán létesítmények kiégett-kimerült fűtőanyagrúdjai jelentős hányadát is az OF-be viszik – ami évi 200 millió dollárba kerül Kijevnek. A 15 ukrán atomreaktorból 12 már a megengedett

4551

4287

3727

:07&/3& *,> +ö7* /:9 ,)5 /* '&3 – ÖSSZEHASONLÍTVA NÉHÁNY ÁLLAMMAL*

4007

Dollár

3582

3548

3426

3320

3299

3143

Ukrajna Moldávia Koszovó Mongólia Sri Lanka Egyiptom Dzsibuti

Tunézia Fülöp-szgk. Bolívia

*Magyarország: 15 899, Oroszország: 10 126 (2020 – Világbank).

Forrás: Világbank, macrotrends.net

üzemidőn túl működik. Felújításukra kevés remény/pénz van.

Paradox helyzet: a fennálló feszültségek ellenére északkeleti szomszédunk és Oroszország jelentős külkereskedelmet bonyolít le egymással – derül ki az ENSZ Comtrade adataiból. Tavaly az ukrán kivitel (fő tételei: szervetlen ásványi anyagok, ritkafémek, gépek-berendezések, nyersacél-vas) értéke 2,7 milliárd dollár volt. Az OF 2020-ban 6,3 milliárdos exportot bonyolított le, ennek csaknem a felét a kőolaj, a kőolajszármazékok tették ki. Jelentős volt az atomerőmű-berendezések és a műanyagok Ukrajnába irányuló kivitele is.

Egyre nagyobb gondot jelent az északkeleti szomszédunkból – amely Európa egyik legszegényebb állama – történő munkaerő-elvándorlás. Az EU-val kötött szerződés (amely gyakorlatilag a tagoknak járó utazáskönnyítéseket biztosít az ukránoknak is) hátulütője, hogy feltöltötte a munkavállalási célból nyugatabbra húzódók hadának sorait. Magyarországon is jelentős számú ukrán dolgozik, elsősorban az építőiparban – rájuk otthon is szükség lenne, de az ottani bérek igen alacsonyak.

Elemzők egy része a kijevi hadseregfejlesztés mögött a „pótcselekvés-effektust” sejti. A megoldatlan gazdasági-társadalmi gondokat a katonai készülődéssel feledtetnék.

D. P.

HIRDETÉS

Építsük közösen vállalkozását!

Együtt. Minden helyzetben.

7HOMHV N¸Uij S«Q]¾J\L V]ROJ£OWDW£VRN Y£OODODWRNQDN D] 0.% %DQNWµO mkb.hu

V]HP«O\HVHQ EDQNȴµNMDLQNEDQ

06 80 333 770

-HOHQ W£M«NR]WDWµ NL]£UµODJ ȴJ\HOHPIHOK¯Y£VUD V]ROJ£O D] QHP WHOMHVN¸Uij «V QHP PLQēV¾O D 3WN V]HULQWL N¸WHOH]ē DM£QODWQDN 7RY£EEL LQIRUP£FLµNDW IHQWL HO«UKHWēV«JHLQNHQ WDO£O

F_60-61_Ukranorosz_MKBhirdi.indd 61 MKB_Corporate_Kampany2021_Osz_FIGYELO_200x135.indd 1

2021.

2021. 11.

10. 29.

01. 16:51 11:26

| RÉGIÓ |

MÉLYPONTON A ROMÁN SERTÉSIPAR DISZNÓSÁGOKRA HAJTANAK | Drámai helyzetbe kerültek a tenyésztők, mert sem ők, sem a hatóságok négy és fél éve nem tudnak megküzdeni az afrikai sertéspestissel.

Az állatállomány jelentős mértékben csökkent, az asztalra kerülő disznóhús 80-85 százaléka importból származik, vagy a húszezer illegális kereskedőtől.

A vészharangot Cătălin Ene, a Macro Suin farm ügyvezetője kongatta meg októberben. Mindenkit azzal szembesített, hogy a román sertéstenyésztés történelmi mélypontra került, főként az afrikai sertéspestis miatt. A betegség több száz farmon pusztít, közülük kevesen maradtak talpon. Keleti szomszédunk esetében szerkezeti probléma is hozzájárul ehhez a sanyarú helyzethez, hiszen már Románia 2007-es uniós csatlakozása óta folyamatosan csökken az állattenyésztők száma. A mezőgazdaság kibocsátásában 27 százalékot képvisel a nagyobb hozzáadott értékű állattenyésztés aránya, ez jelentősen elmarad a 39 százalékos uniós átlagtól. A gazdák többsége a könnyebb utat választotta, s átállt a növénytermesztésre a hektáronkénti uniós támogatás megszerzése érdekében. Ez biztosabb hasznot jelent, ugyanakkor rontja a jövedelmezőséget. Az ország sertésállománya 2021 közepére 3,54 millió egyedre apadt a 2006-ban jegyzett 6,8 millióról, ami azt jelenti, hogy tizenöt esztendő alatt csaknem 48 százalékos volt a fogyatkozás, az utóbbi tíz évben pedig 30 százalékos.

A LEGSÖTÉTEBB IDŐSZAK

Az afrikai sertéspestis vírusa 2017 közepén került az országba, azóta 4358 gócpontban pusztított. Ezek száma 2019-

ben 1728 volt, tavaly 1063-ra csökkent, de ez év novemberének végéig már ismét 1567-et jegyeztek. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság szerint jelenleg még 500 aktív gócpont van keleti szomszédunk területén. Akinek falusi rokonai vannak, valahogy még hozzájutnak a háztájiból a vágósertéshez, de a kereskedelmi farmokon kilátástalannak tűnik a helyzet – közölte Ioan Ladoși, a Román Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, akit a Ziarul Financiar gazdasági lap idézett. A szakember elmondta: az

Az ellenőrök inkognitóban jelentkeznek az üzéreknél. elmúlt két hónapban nagyon sok nagy méretű tenyészet tönkrement a kórokozó miatt. Voltak olyan kereskedelmi egységek, ahol a hatóságok 50 ezer állatot semmisítettek meg. Ladoși szerint főleg a reprodukciós tenyészállományban tett kárt a kórokozó, így az is kérdéses, hogy a háztájikban lesz-e elég levágandó disznó karácsonyra. „A múlt heti adatok

alapján az elmúlt legalább húsz évet tekintve a mostani a legsötétebb időszaka a romániai sertéságazatnak” – közölte Ladoși, utalva arra, hogy szeptemberben 86 százalékkal csökkent a levágott disznók száma augusztushoz képest, és 80 százalékos volt a visszaesés a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten.

ELMARADHAT A DISZNÓTOR

A sertéspestis miatt a legszerényebb adatok szerint is legalább 700 ezer állatot pusztítottak el. A hatóságok becslése alapján több mint 600 millió eurós kár keletkezett, de a hústermelők egyesülete 2 milliárdosra számította ki a veszteséget. Szerintük a termelők közvetlenül egymilliárdos kárt szenvedtek el, amihez hozzáadódik további egymilliárd, amely a külkereskedelmi mérleg hiányában mutatkozik meg.

A helyzet azért is kelt riadalmat Romániában, mert ott szintén nagy hagyománya van a karácsonyi háztáji disznóvágásnak. Vidéken sokan még most is ragaszkodnak ahhoz, hogy – általában a nagyszülők házánál – levágjanak egy-két állatot, amelyekből jut az egész családnak, így nem kell üzletben megvásárolniuk a húst. A különböző finomságokat (véres és májas hurkát, kolbászt, disznósajtot) pedig a saját ízlésük

62 | FIGYELŐ 2021/48

F_62-63-roman-diszno.indd 62

2021. 11. 29. 16:57

| RÉGIÓ |

KÉSZÜL A KOLBÁSZBA VALÓ A SZÉKELYFÖLDI LÖVÉTÉN. NINCS OLYAN CSALÁD, AMELY NE VÁGNA DISZNÓT

szerint készíthetik el. Ma azonban kész kaland élő sertést találni jó áron annak, aki év közben nem nevelt állatot, de karácsonyra venne.

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

ELLENŐRÖK A FACEBOOKON

Az elmúlt időszakban elszaporodtak az illegális kereskedők, akik ellenőrizetlen farmokból vagy fertőzött tenyészetekből értékesítenek állatokat. Erre hívta fel a figyelmet a minap Mihai Ponea, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság alelnöke, aki szerint jelenleg mintegy 20 ezer viszonteladó próbál ellenőrizetlen forrásból „feketén” sertést értékesíteni, amivel hozzájárulnak a vírus terjedéséhez. A sertéspestises állat húsa az emberre nem veszélyes, de a belőle készült, nem hőkezelt termékekkel nagyon nagy távolságra elhurcolható a kórokozó, így új gócokat hozhat létre mind a házisertés-, mind pedig a vaddisznóállományban, mivel rendkívül ellenálló – lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban 200 napig is fertőzőképes marad. A bevizsgálatlan húsban más kór-

okozó, például fonalféreg is lehet, ami trichinellózist, rendkívül súlyos, esetenként halálos betegséget okoz.

A hatóság az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében nagyszabású akciót indított: az ellenőrök inkognitóban is kapcsolatba léphetnek a viszonteladókkal, ez a leghatékonyabb leleplezési módszer. Internetes közösségi oldalakon és különböző hirdetési portálokon keresik meg az üzéreket. Remélik, hogy az akció visszaszorítja a jelenséget.

KÉSZÜL A SERTÉSTÖRVÉNY

A piaci szereplők és az illetékes szervek már régóta szorgalmazzák egy ún. sertéstörvény kidolgozását az illegális kereskedelem megfékezésére. Az előző kormány a jogszabálytervezetet májusban társadalmi vitára bocsátotta, azóta több módosítást is befogadtak. Részben a kormányválság, de a tervezett változtatások kényes volta is késlelteti a törvény elfogadását. A hatóságok előbb drasztikus lé-

pésre szánták el magukat, és korlátozták volna a háztájiban nevelhető sertések számát. Ez az intézkedés nyilvánvalóan nem volt a gazdák kedvére, azóta ezt a tételt kivették a tervezetből. Ponea megnyugtatta a közvéleményt, hogy nem akarják ellehetetleníteni a disznóvágás hagyományát, pusztán az említett 20 ezer illegálisan üzérkedő viszonteladót akarják kizárni a piacról. Hangsúlyozta: ha valaki a saját udvarában vág disznót, és a húsát csakis a családjával fogyasztja el az előzetes állatorvosi engedéllyel, abban nincs kockázat. A gond a magukat tenyésztőknek álcázó viszonteladókkal van, akik hatalmas kárt okoznak az ágazatnak. Az alelnök szerint úgy jelenhetett meg Romániában a sertéspestis, hogy valaki Ukrajnából hozott egy szatyor fertőzött húst, a maradékot pedig moslékba keverve az állatainak adta. A tervezet, amely a képviselőház napirendjére került, szigorítaná az állattartás feltételeit, keményebb higiéniai és etetési szabályokat állítana fel a gazdák számára, ami megosztja a közvéleményt.

BORBÉLY TAMÁS 2021/48 FIGYELŐ | 63

F_62-63-roman-diszno.indd 63

2021. 11. 29. 16:57

| RÉGIÓ |

DÜBÖRGÉS KOLOZSVÁR ALATT METRÓTERV AZ ERDÉLYI METROPOLISZBAN Nem a mának készül, sokkal inkább a következő generációk életét fogja megkönnyíteni.

A kolozsvári metró építése és majdani használata a tervezők szerint nem veszélyezteti a belváros épített örökségét.

Kolozsvár önkormányzata elfogadta a Szászfenes–Kolozsvár-metróvonal megvalósíthatósági tanulmányát, valamint a társuló anyagi és műszaki mutatókat. A kétmilliárd eurósra tervezett költségvetésű beruházás kisajátításokat és épületbontásokat is feltételez. „Ez a XXII. század projektje” – mondta Emil Boc liberális polgármester, és hozzátette: a befektetés gazdasági szempontból is fontos; hosszú távon megoldaná a város jelenlegi mobilitási problémáit, élhetőbbé tenné Kolozsvárt.

Mi tagadás, ez utóbbi rá is férne Erdély fővárosára, amelynek állandó lakossága a vonzáskörzetben élőkkel együtt – az 55-60 ezer egyetemistát nem számítva – közelít a félmillióhoz. Nem csoda hát, ha egyre többen „menekülnek ki” a környező településekre – Apahida vagy Kisbács lakossága a korábbinak a többszörösére nőtt az elmúlt két évtizedben. A legnagyobb boomot azonban a Kolozsvárral nyugaton szomszédos község, a nagyvárostól hat kilométerre fekvő Szászfenes produkálta: míg 2000ben 6400-an éltek a hajdanán a zabolai Mikes grófi család egyik otthonának számító településen, napjainkban már meghaladja a 45 ezret a fenesi lakosok száma. Nagy többségük napi minimum két alkalommal kénytelen végigjárni a Kolozsvárig húzódó utat, a reggeli és a délutáni csúcsban araszolgató forgalom pedig a világ legidegtépőbb dugóival is felvenné a versenyt.

Az egyre nehezebben kezelhető helyzetre elsőként a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi képviselői reagáltak. Ők kezdeményezték 2016-ban a földalatti megépítését, s aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Miután 2017-re kiderült, hogy az elképzelés szakmailag is megvalósítható, nekifogtak előkészíteni a szükséges dokumentációt. Több lehetséges megoldást elemeztek. A könynyű- mellett a nehézmetró, a villamos és a busz is szerepelt alternatívaként, végül az első bizonyult a leghatékonyabbnak. A villamos ugyanis kevesebb utast tudna szállítani, legfeljebb a metrót igénybe vevők felét, de a helyiérdekű vasút (HÉV) is kevésbé ígérkezett jónak. Az európai helyreállítási alapból lehívható forrásokra épülő romániai fejlesztési terv (PNRR) ugyanakkor kivételes finanszírozási lehetőséget biztosít. Igaz, csak a szükséges összeg szűk hatoda, 310 millió euró érkezik a helyreállítási terv keretében, de Boc szerint nincs ok aggodalomra, a nagyberuházást több forrásból finanszíroznák.

Az elöljáró a tekintetben is igyekezett megnyugtatni az önkormányzati képviselőket és a közvéleményt, hogy a metróvonal terve nem versenyez az ugyancsak égetően szükséges körgyűrűével, hanem kiegészítik egymást. Azzal érvelt, hogy a kolozsvári földalatti, a további bukaresti vonal, az autósztrádák a PNRR révén valósulhatnának meg, míg a körgyűrű és a HÉV a szektorális szállításügyi operatív programok által. Egyszóval nyugi, egyik kolozsvári infrastrukturális projekt folytatása sem megy a másik rovására.

LONDONI HATÉKONYSÁG A BELVÁROSBA VEZETŐ MAGYAR UTCA (MA 1989. DECEMBER 21. SUGÁRÚT).

A FŐTÉR A LEGKRITIKUSABB SZAKASZA A FÖLD ALATTI ÉPÍTKEZÉSNEK

Természetesen a majdani metró fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok is felmerültek. „A világ egyetlen földalattijának a működtetése sem kifizetődő, a londonié sem. Ha nem így lenne, ezeket is magáncégek építenék – fogalmazott Boc. – Bár nem nyere-

FOTÓK: KISS GÁBOR, MTI; EUROPRESS/AFP

JÓ IDŐZÍTÉS

64 | FIGYELŐ 2021/48

F_64-65_kolozsvar_info_hirdi.indd 64

2021. 11. 30. 9:56

| RÉGIÓ |

szerelvényeket állomásoztatnak majd. A járatok másfél percenként fognak közlekedni, s óránként 21 600 személyt szállíthatnak.

A járművek vezető nélküliek lesznek, így a metróvállalat mindössze 515 alkalmazottat foglalkoztatna. A kolozsvári földalatti hatékonysága e tekintetben a londoni metróéhoz lenne mérhető.

MÁTYÁS KIRÁLY IS BELEREMEG EMIL BOC POLGÁRMESTER. A NEMZETI LIBERÁLIS PÁRT POLITIKUSA KILOBBIZTA A PÉNZ EGYHATODÁT

séges, a közszállítás stabil és hosszú távon fenntartható, kevésbé szennyez, ezért fektetnek bele világszerte.” A kolozsvári metró működtetéséhez évi 12-13 millió euró kellene, amit a tervek szerint a kormány biztosítana, akárcsak a bukaresti pálya esetében.

A megvalósíthatósági előtanulmány – amelyet a nyílt pályázaton kiválasztott olasz–francia–román SWS Engineering SpA– Systra-Metrans Engineering Srl. konzorcium készített el – egy 20 kilométer hosszú vonalat rajzolt fel 19 megállóval. Ionel Oprea, a társulás képviselője a projekt november 21-i ismertetésekor korrigált: a pálya 21 kilométeres lesz, amelyet 2030-ban naponta több mint 160 ezer utas vesz majd igénybe. A tervezés 18, a közbeszerzési folyamat 14 hónap lenne, a kivitelezésre 128 hónapot számoltak, a metrót pedig három szakaszban építenék meg.

Egy felszíni, szervizelésre alkalmas kocsiszínt is építenek, ahol 26, egyenként háromvagonos, 51 méter hosszú, 540 férőhelyes

A tervek szerint az alagutak fúrását önműködő berendezésekkel tervezik elvégezni. Az építőtelepeken lenne csupán felszíni munka, ahol kihozzák a kinyert földet, illetve kialakítják a megállókat. Az egyik állomás a város történelmi főterén, a Szent Mihály-templom és a Mátyás-szoborcsoport közelében lesz, de arra vonatkozóan is garanciák hangzottak el, hogy a projekt nem érinti a belvárosi műemlék épületeket. A történelmi szempontból fontos ingatlanok közül egyet sem kell lebontani, bár – mint a cikk elején jeleztük – a folyamat kisajátításokat és bontásokat egyaránt feltételez. A vonalon 13 épület szanálását tervezik. Ezek közül egy minősül műemléknek, a Mócok útja 54. alatti, a XVIII–XIX. század fordulóján épült, meglehetősen rossz állapotban lévő földszintes lakóház. A bolgárkertészek egykori városrészén, a Hóstáton, az 1970-es években épült Mărăști lakónegyed egyik részén máris 25 százalékos többletköltség merül fel, ugyanis ott sótömbbe ütközik a nyomvonal, ami speciális megoldásokat tesz szükségessé. A metró nem halad majd át a Natura 2000-es területeken, de több belvárosi zöldövezetet is érint az aluljárók kialakítása okán.

CSINTA SAMU

HIRDETÉS

F_64-65_kolozsvar_info_hirdi.indd 65

2021. 11. 30. 9:56

| RÉGIÓ |

BUNKERTURIZMUSTERVEK HORVÁTORSZÁGBAN

A HIDEGHÁBORÚ TANÚHEGYEI | A jugoszláv kommunista vezér, Josip Broz Tito idején számos föld alatti bázis épült a haderő és a pártvezetés számára. A megalomániáról tanúskodó objektumok többsége ma elhagyatott, de idegenforgalmi attrakció válhat belőlük.

TISZTA AMERIKA

A délszláv állam vezetősége a második világháborút követő években határozta el, hogy a horvát hegyvidéken található Željava község határában megépíti Európa egyik legnagyobb föld alatti légi támaszpontját. A mai horvát–bosnyák határon kiásott, 505-ös objektum névre keresztelt katonai bázis 3,5 kilométer mélyen nyúlik a Dinári-hegységbe, s akár hatvan repülőgép befogadására is alkalmas volt. Korai előrejelző radarrendszerével leginkább az észak-amerikai Norad légvédelmi parancsnokság kaliforniai Cheyenne Mountain komplexumához hasonlított az egykori szupertitkos bázis, amelyet a délszláv háború elején a Jugo-

A BÁRKA NEVŰ ATOMBUNKER EGYIK KONFERENCIATERME. ANNYIBA KERÜLT, MINT BOSZNIA-HERCEGOVINA MAI GDP-JE

szláv Néphadsereg mintegy 56 tonna robbanóanyag felhasználásával használhatatlanná rombolt, hogy ne kerüljön a horvátok birtokába. A környékbeliek szerint fél évig füst áramlott ki a hegy gyomrából.

TITO REJTETT VÁROSA

Jobb sorsra jutott Vis szigetének valamikori erődítménye. A mintegy 90 négyzetkilométer alapterületű szárazföldön és a mélyben harminc katonai létesítmény, föld alatti hadikórház, valamint hadihajók befogadására is képes, hegyoldalba vájt alagútrendszer található. A szárazföldtől 44 kilométer távolságra lévő sziget védelmét úgy tervezték meg, hogy amennyiben az egész ország elesik, innen még akkor is irányítani lehessen az ellenállást. Stratégiai jelentősége miatt Vis 1989-ig el volt zárva a külföldiektől. A jugoszláv hadsereg még a délszláv konfliktus kitörésekor hagyta ott az objektumot, miután leszerelte azt.

Néhány elszánt szigetlakó a 2000-es évek második felében felismerte az elhagyott bunkerekben rejlő potenciált. Feltérképezték az üres járatokat, s elkezdtek turistákat vezetni az atomtámadásnak is ellenálló létesítményben. Az ötlet

jó üzletnek bizonyult, évente több ezer látogató volt kíváncsi Tito rejtekhelyére.

Felfigyelt erre az önkormányzat és a zágrábi kabinet is, így nemrég úgy döntöttek, szívesen kiszakítanának egy szeletet a hidegháborús turizmus tortájából is. A tervek szerint a védelmi tárca a turisztikaival közösen múzeumot létesít a járatokban, ahova majd csak hivatalos túravezetők kíséretében lehet belépni. Még tartanak az egyeztetések a projekt költségeiről. A renoválási munkálatok várhatóan jövőre kezdődnek, két év múlva pedig már látogatókat szeretnének fogadni. Ezzel párhuzamosan tervezik a Željava légi támaszpont turisztikai célú újrahasznosítását is. A projektekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a felszíni és a föld alatti létesítményeken a lehető legkevesebbet szeretnének változtatni, mert fő az autentikusság. Az első legnagyobb kihívást az 505-ös rendbetételénél a környéken beásott aknák és egyéb robbanószerek megtalálása, semlegesítése jelenti.

Ez annyira bonyolult feladat, hogy a tengerparti bunkerekkel ellentétben nem valószínű, hogy két év múlva itt turistákat tudnak fogadni.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: 123RF

Az egykori Jugoszlávia területén 26 óriásbunkert építtetett az állampárt. E létesítményekre óriási összegeket fordítottak, mai árfolyamra átszámítva több mint 90 milliárd dollárt. Viszonyításként: a Dnevno.hr hírportál szerint ebből a pénzből kétszer megépíthették volna a teljes jugoszláv autópálya-hálózatot, beleértve a mai napig el nem készült szakaszokat is. A bunkerek egy részét a délszláv háborúk folyamán felrobbantották vagy kifosztották, de egyes létesítmények még ma is használatban vannak. Utóbbiak közé tartozik a dalmáciai Split közelében lévő, hegybe vájt katonai repülőtér is, amely jelenleg a horvát légierő MiG–21-es vadászgépeinek ad otthont, de például a bosznia-hercegovinai Konjic településen lévő, 6500 négyzetméteres, Ark (Bárka) névre keresztelt óvóhely is sértetlen állapotban megmaradt, s ma múzeumként üzemel. Hasonló terveik vannak most a horvátoknak is a területükön lévő két legnagyobb komplexummal, amelyek egykoron a jugoszláv védelmi erők legtitkosabb objektumainak számítottak.

66 | FIGYELŐ 2021/48

F_66-67_bunker_szerb.indd 66

2021. 11. 29. 17:44

| RÉGIÓ |

BELFÖLDI ÚTI CÉLOK AZ ÉLEN A szerbiai vendégéjszakák száma folyamatos növekedést mutat, de az ágazati munkahelyek újrateremtése még probléma. Ha minden jól megy, azaz nem lesz újabb lezárást követelő helyzet, akkor 2023-ra teljesen talpra áll az idegenforgalom.

REKORDOT DÖNTÖTT A SZERB TURIZMUS

FOTÓ: MARKO DJURICA, REUTERS

Az év eleje óta 10,18 millió vendégéjszakát jegyzett a szerb turizmus – tette közzé Instagram-bejegyzésében Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter, megjegyezve: ez rendkívül jó hír, mert a november közepéig terjedő számadat felülmúlja a pandémia előtti esztendő eredményeit, ami egyértelmű fellendülésről tanúskodik.

A 2019-es év az árbevételt tekintve is rekorder volt déli szomszédunk idegenforgalmában. Akkor csaknem 1,44 milliárd eurót tett ki ez az összeg, a GDP 3,1 százalékát. Az idén már az első kilenc hónapban elérte az 1,15 milliárdot a bevétel, tehát várható, hogy az esztendő végéig csúcsot dönt. Egyébként kezdődik a síszezon, és a járványgörbe is laposodik.

Az országos turisztikai szervezet (TOS) a tavalyi számokhoz viszonyította az eredményeket. Képviselői bejelentették: szeptember végéig 1,98 millió turista járt Szerbiában, ez 35 százalékos javulást jelent 2020-hoz képest. Megjegyzik viszont, hogy az idegenforgalmi szektor teljes felépülése még nincs olyan közel: arra 2023 közepéig nem is lehet számítani, s akkor is csak abban az esetben, ha a járványhelyzet jól alakul globálisan, és több külföldi érkezik.

SE TESZT, SE IGAZOLÁS

Tény, hogy az említett 1,98 millió utazó jelentős részét a hazai turisták adták. 1,35 millióan voltak, ami 22 százalékkal több, mint a 2020 azonos időszakában mért adat.

BELGRÁDI HANGULAT A JÁRVÁNY ELŐTTI KARÁCSONYKOR. A FŐVÁROSBAN ÉS A DÉLI SÍPÁLYÁKON SZÁMÍTANAK A TURISTÁKRA

A több mint 600 ezer külföldi látogató 78 százalékos növekedést jelent a lezárások által meghatározott múlt évhez viszonyítva. Az adatokat persze óvatosan kell kezelni. Figyelembe szükséges venni, hogy tavaly nem is igen volt módjuk a határon túliaknak felkeresni déli szomszédunkat.

Az is igaz azonban, hogy a jó számokhoz nagyban hozzájárul az európai viszonylatban lezsernek számító jelenlegi szerb beutazási szabályrendszer. Az érvényes feltételek értelmében például semmilyen járványügyi igazolásra nincs szükségük a magyar, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a macedón, a montenegrói és az albán állampolgároknak.

TÖRÖKÖK, OROSZOK, INDIAIAK

Más európai országok esetében sem túl szigorúak az elvárások: Szerbia elismeri az uniós oltási igazolványokat és a betegség átvészeléséről szóló papírokat, de a külföldön kiállított teszteredményeket is. Az országban használatos az orosz és a kínai oltás is, így azon államok polgárainak sem kell aggódniuk, amelyekben nem a nyugati vakcinákkal immunizáltak.

Számos nem európai országgal a Covidtanúsítványok kölcsönös elismeréséről írt

alá egyezményt Belgrád, többek között Indiával, Törökországgal, az Egyesült Arab Emírségekkel. Más országokkal államközi megállapodás nélküli reciprocitást alkalmaznak a tanúsítványok tekintetében, így Grúzia, Egyiptom, Örményország, Ciprus, a Zöld-foki Köztársaság, Libanon, Marokkó, Tunézia, Nagy-Britannia és Svájc esetében is. Az EU most már szintén elfogadja a szerbiai Covid-igazolványokat.

A külföldi turisták legnagyobb része Törökországból, Indiából, Bosznia-Hercegovinából, Oroszországból és Montenegróból érkezett 2021-ben.

ELTŰNT MUNKAHELYEK

Az eredményeknek örülnek az ágazatban, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a becslések alapján tavaly a forgalom több mint kilencven százalékkal csökkent 2019-hez mérten. Lassúbb viszont a javulás a munkahelyek teremtése vagy visszanyerése terén. Jelentős volt a koronavírus miatti viszszaesés – a hivatalosan közzétett adatok szerint 2020 márciusában 4525-en, ez év februárjában csak 2987-en dolgoztak valamelyik utazási irodában. A teljes szektoron belül 60 százalékos volt a munkahelymegszűnés mértéke. Nem hivatalos becslések alapján a Covid miatt mintegy ötvenezren maradtak munka nélkül Szerbiában, elsősorban az idegenforgalomban, a vendéglátásban. A szakértők véleménye is az: kell még két év ahhoz, hogy minden a 2019-es szintre térjen vissza.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/48 FIGYELŐ | 67

F_66-67_bunker_szerb.indd 67

2021. 11. 30. 17:02

| RÉGIÓ |

UKRAJNA FELÜLVIZSGÁLJA A GLASGOW-I ÍGÉRETÉT

AZ 1986-OS KATASZTRÓFÁT OKOZÓ CSERNOBILI ATOMERŐMŰ EGYIK REAKTORÁNAK A VEZÉRLŐKÖZPONTJA. NÉGY SZOVJET ERŐMŰ MÉG RENDBEN MŰKÖDIK

Kijev a glasgow-i klímacsúcson azt ígérte, hogy 2035-ig teljesen felhagy a szén energetikai felhasználásával, ami azt jelentené, hogy nem létesülnek új hőerőművek és bányák az országban, a régi állami objektumokat pedig fokozatosan bezárják.

De a kormányzat nem fogadta el a vállalást. Olha Sztefanyisina szerint az energetikai tárca időt kért a tervek módosítására, amelyet a saját számításai és az ország energetikai stratégiájának megfelelően tesznek meg” – idézte az Unian hírügynökség a kormányfőhelyettest, aki nem tudta részletesen elmondani, mit takar a várható korrekció. Feltételezése alapján elhalasztják a szénerőművek bezárását Ukrajnában.

A jelenlegi, energiakrízissel súlyosbított helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy a közeljövőben mégsem kerül lakat a húsz, 1976 előtt épült erőműre, melyek közül nyolc rajta van a legszennye-

zőbb széntüzelésű európai üzemek top 30-as listáján.

Ez év első felében északkeleti szomszédunk villamos energiájának az 54 százalékát az atomerőművek állították elő, közel 30 százalékát a hőerőművek. A megújulónak számító vízerőművek 8, más zöldenergia-források több mint 7 százalékot adtak.

IMPORT A TENGERENTÚLRÓL

Az energiamix szerkezete alapján belátható, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő létesítmények még jó ideig fontos szerepet játszhatnak az áram- és hőellátásban. A kőolaj és a földgáz robbanásszerű drágulása pedig éppen a szénerőművek bezárása ellen hat, még úgy is, hogy november első napjaiban az állami kézben lévő 23 szénalapú áramtermelő közül mindössze három üzemelt, 14 nyersanyaghiány miatt állt, hatban pedig karbantartást végeztek.

FOTÓ: GLEB GARANICH, REUTERS

A MEGÚJULÁS KESERVEI Alig száradt meg a tinta az energiaipari szénfelhasználás csökkentését célzó megállapodáson, amelyet az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) 40 ország, köztük Ukrajna is aláírt, Olha Sztefanyisina, az európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes máris kijelentette: országa felülvizsgálja a vállalását, és 2035-ig mégsem állítja le a szénerőműveit. Egyébként Sztefanyisina vezette a kijevi delegációt a klímacsúcson.

68 | FIGYELŐ 2021/48

F_68-69_ukran_szen.indd 68

2021. 11. 30. 18:52

| RÉGIÓ |

Oroszország november elsején felfüggesztette az Ukrajnába irányuló fűtőszénexportot, sőt megtiltotta a Kazahsztántól vásárolt szén tranzitját is. A két országból származik északkeleti szomszédunk szénszükségletének a 72 százaléka (60 százalék az oroszoktól jön). Állítólag Moszkva így akarja kikényszeríteni, hogy Kijev szenet hozzon be KeletUkrajnának az oroszbarát szeparatisták által felügyelt területéről. Márpedig a szakadárokkal az ukrán hatalom nem üzletel, mert az egy lépés lenne önállóságuk elismerése felé. Kijev terroristáknak tartja az ottani vezetőket.

A hideg idő beköszöntével az ország széntartalékai egyhavi szintre, mintegy 400 ezer tonnára olvadtak. A fűtőanyaghiány miatt az áramellátás kritikussá vált.

November elején a rendszer összeomlását többször is csak fehérorosz, valamint szlovák áram átvételével sikerült megakadályozni.

A megoldás kulcsa Rinat Ahmetov, a leggazdagabb ukrán oligarcha kezében van. Energetikai óriáscége, a DTEK hét hajórakomány szenet vásárolt az USA-ban és Kolumbiában. Az első szállítmány – mintegy 60 ezer tonna, állami erőművekbe szánt nyersanyaggal – már be is futott az Odesszához közeli „Pivdennij” kikötőbe.

A minap az említett kormányfőhelyettes az EBRD-nél járt, hogy országa „széles körű” támogatást szerezzen energiahatékonysági projektek végrehajtásához. Elmondta: Ukrajnának évente mintegy 10 milliárd eurójába kerülne a zöldátállás.

Becslések szerint északkeleti szomszédunknak óriási napenergia- (mintegy 55 GW) és szélenergia- (több mint 300 GW)

technológia fejlődésével egyre csökkent (2010 és 2019 között 22, illetve 73 százalékkal), így mindjobban kinyílt az árolló, ami a hagyományos erőművek nyereségét apasztotta, sőt 2020-ban az atomenergiatermelés is veszteségessé vált.

Másrészt a költségvetés két éve csak egy részét fizeti ki azoknak a kedvezményeknek, amelyeket az alternatív energia előállítói korábban megkaptak. Tavaly az állam 11,6 milliárd hrivnyás (138 milli-

FOTÓ: MAXYM MARUSENK, GETTY IMAGES

FINANSZÍROZÓK KERESTETNEK

Egyelőre az ország négy atomerőműve rendben működik. Az összesen 15 blokkból csupán a nyugat-ukrajnai Rivne létesítményének az egyik reaktora nem üzemel karbantartás miatt, de a tervek szerint februárban azt is elindítják. Így az energetikai válsághelyzet miatt megtörténik az, amire még nem volt példa: Ukrajna összes nukleáris energiát termelő egysége teljes kapacitással működik majd 2022-ben. A kijevi kormányzat abban bízik, hogy sikerül komolyabb megrázkódtatások nélkül átvészelni az idei fűtési szezont.

Az 1986 áprilisában bekövetkezett súlyos csernobili nukleáris baleset óta az atomenergetika fejlesztése nem volt napirenden, csupán a meglévő reaktorok élettartamát tolták ki a felújítások révén.

Ezzel együtt 2030-ig a legtöbbjük eléri a megengedett korhatárt. A napokban szárnyra kapott hír szerint 2027-ben két korszerű, amerikai technológiájú reaktort épít Hmelnickij közelében a Westinghouse cég, egyenként ötmilliárd dollárért, az amerikai Eximbank kölcsöne révén.

Számítások szerint a befektetés megtérül, nyolcmilliárd dolláros tiszta nyereséget hozhat.

KÖZÉP-UKRAJNAI NAPELEMFARM. A ZÖLDÁTÁLLÁSRA ÉVI 10 MILLIÁRD DOLLÁR KELLENE, MIKÖZBEN 7,5 MILLIÁRDBA KERÜL AZ ENERGIAIMPORT

potenciálja van. Ennek kihasználásával akár már a vállalt határidő előtt, 2030-ig kiválthatnák a szén elégetése révén előállított elektromos energiát.

OLCSÓ ÁRAM, DRÁGA ÁRAM

Kétségtelen, hogy az utóbbi öt-tíz évben gombamód elszaporodtak a korábban ritkaságszámba menő kisebb-nagyobb naperőművek Ukrajnában, s napjainkban szinte minden településen fellelhetők a háztartási napelemek is. Míg 2016-ban ezer alatt volt a naperőmű-tulajdonosok száma, jelenleg már 35 ezren vannak, és ez a mutató tovább nő, de korántsem olyan gyorsan, mint a legutóbbi évtizedben.

A megújulóenergia-termelés ösztönzése és a befektetések vonzóbbá tétele céljából az állam évekig magasabb áron vette át a zöldenergiát a termelőktől, mint amenynyiért a lakossági fogyasztóknak szolgáltatta az áramot. Azonban a szél- és főként a napenergia előállítási költsége a

árd forint), 2021 októberéig pedig újabb 13,1 milliárd hrivnyás (156 milliárd forint) adósságot halmozott fel a kis- és nagytermelők felé. Ez végső soron viszszavetette a befektetői kedvet.

Az ipari fogyasztók, vállalkozások számára így is megéri, ha az energiaszükségletüket a saját erőművükből fedezik, hiszen a lakossági ár három-négyszeresét fizetik az áramért. Az egyéni fogyasztók, lakóközösségek viszont anyagilag nem érdekeltek a megújuló energiaforrások beszerzésében, hiszen az egyszeri nagy befektetést igényel, a projekt megtérülési ideje pedig hosszú.

Az elektromos energia piacának a módosítása már régóta napirenden van Ukrajnában. A kormány ígérete szerint a fűtési szezon befejezéséig nem változnak a lakossági energiaárak, azután viszont elkerülhetetlennek tűnik az árképzés gyökeres átalakítása, ami a remények szerint felfuttatja az alternatív energiatermelési ágazatot.

SZŐLŐSI HUNOR 2021/48 FIGYELŐ | 69

F_68-69_ukran_szen.indd 69

2021. 11. 30. 18:52

| RÉGIÓ |

KÁRTALANÍTJÁK AZ ADVENTI RENGETEG MOBILSZÁMRÓL NETEZNEK A SZERBEK VÁSÁROK KERESKEDŐIT

Naponta 6,6 percet telefonál és csak 1,7 SMS-üzenetet küld el egy átlagos szerb mobiltelefon-felhasználó. Az ügyfelek naponta 249 MB, havonta 7,38 GB mobilinternetet használnak el – tette közzé az elektronikus kommunikációval és a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szerb ügynökség, a Ratel.

A távközlési piacot elemző friss jelentésében megállapította: az év második negyedében 331 ezerrel nőtt az aktív mobiltelefonszámok mennyisége, így összesen 8,65 millió előfizetőjük vagy feltöltőkártyás ügyfelük van a szolgáltatóknak a hétmilliós országban. Bevett szokás, hogy egy-egy kliensnek több szolgáltatónál is van száma. Az állami kézben lévő Telekom Srbija a piacvezető 43,37 százalékos részesedéssel, a cseh PPF befektetési csoport tulajdonát képező Telenor Szerbia a második 32,15dal, az osztrák A1 Telekom Austria Group hálózata pedig 23,81 százalékkal a harmadik.

Növekvő tendenciát mutat a mobiltelefonszámok migrációja, vagyis a szolgáltatócsere. Havi átlagban 8700 ilyen kérelmet dolgoznak fel déli szomszédunk távközlési cégei.

VIRÁG

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; FIGYELŐ-ARCHÍV

Karel Havlíček, az ügyvezető cseh kormány ipari és gazdasági minisztere még a múlt hét végén jelentette be Twitteroldalán, hogy kompenzálják a járványhelyzet miatt elrendelt intézkedések kárvallottjait, mindenekelőtt azokat a kereskedőket, akik a karácsonyi vásár idején kénytelenek bezárni standjaikat, bódéikat. A kompenzáció mértéke a bevételkiesés 30 százalékától a 100 százalékáig terjedhet. A részletekről a kereskedők, vendéglősök, kézművesek képviselőivel fognak egyeztetni és akár meg is állapodni. Az adventi piacokat múlt pénteken, 18 órától bezárták a koronavírus terjedését megfékezni hivatott rendelkezések keretében.

Havlíček szerint minden érintett cég hozzájut a kárpótláshoz.

A vásárokat tiltó rendelet nem vonatkozik az élő halat, valamint a fenyőfát árusító helyekre. A termelői piacok szintén kivételt képeznek, de ezeken sem szabad ételt vagy alkoholt fogyasztani.

A határozat értelmében este 22 és hajnali 5 óra között be kell zárni az éttermeket. A kulturális rendezvényeken, a sporteseményeken legfeljebb ezer személy vehet részt, nekik ülőhelyet kell szerezniük.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a karácsonyi piacokat Bajorországban és Szlovákiában is bezárták a járvány miatt.

Adam Vojtěch ügyvezető egészségügyi miniszter ugyancsak a Twitter-oldalán írta, hogy ezeken a helyeken sokan találkoznak, ezért a szakértők azt ajánlják, hogy a lehető legkevesebb emberrel érintkezzünk. A bevásárlóközpontokban is tilos az ételital fogyasztás, és kötelező a maszkviselés. Az árusítók kötelessége, hogy fertőtlenítőszert biztosítsanak, valamint betartassák az ügyfelekkel az előírt távolságot. Ez sajnos a karácsonyi piacokon ellenőrizhetetlen, ezért volt szükség a bezárásukra – írta a tárcavezető, reagálva azokra a megjegyzésekre is, hogy a bevásárlóközpontok miért tarthatnak nyitva.

(LT)

70 | FIGYELŐ 2021/48

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 11. 30. 16:55

| RÉGIÓ |

ÚJABB TÖMEGSÍRT TALÁLTAK HORVÁTORSZÁGBAN

A hatóságok nemrég bukkantak rá egy a délszláv háború idejéből származó tömegsírra a Vukovár-Szerém megyei Pacsinta (Pačetin) település mellett. A helyszínelők szerint az egykori szemétdomb területén legalább tíz holttestet ástak el valamikor 1991 és 1995 között a szerb félkatonai szervezetek tagjai. A feltárás zajlik, mivel egyelőre csak a terület harmadát sikerült átnézni. A katonai szakértők dolgát nagyban megnehezíti, hogy a terep, ahol három évtizede elhantolták a civil áldozatokat, tele van törmelékkel.

A hatóságok e helyszín felfedezése előtt is tudtak arról, hogy kell lennie valahol Vukovár környékén még legalább két tömegsírnak. A pacsintai vesztőhelyre is csak azért bukkantak rá, mert hosszú hallgatás után egy háborús bűnökkel megvádolt egykori szerb önkéntes a vádalku reményében elárulta annak hollétét. Horvátországban egyébként még mindig 1856 háborúban eltűnt személy hollétéről nem tudni semmit. A feltételezések szerint többségük a pacsintaihoz hasonló tömegsírokban nyugszik, horvát vagy szerb területen. A háború vége óta egyébként déli szomszédunkban 148 ilyen helyet tártak fel, a legtöbbet Vukovár-Szerém megyében. A vukovári temetőben lévő sírból – ez Európa legnagyobb tömegsírja a második világháború óta – 938 ember földi maradványait hantolták ki, azonosították és helyezték végső nyugalomra. A legfiatalabb egy hat hónapos csecsemő, a legidősebb egy 104 éves nő volt.

HORDÓSI

MEGÉRKEZETT AZ IMF-PÉNZ KIJEVBE A Nemzetközi Valutaalap átutalt 699 millió dollárt az Ukrajnának jóváhagyott készenlétihitel-keretből – jelentette be Kirilo Sevcsenko, északkeleti szomszédunk jegybankjának az elnöke.

Az összeget – amely a kormánynak az Ukrán Nemzeti Banknál vezetett számlájára került – a pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartására, valamint a koronavírus-járvány okozta problémák enyhítésére fordítják.

Az ötmilliárd dolláros készenléti (stand-by) programot az IMF igazgatótanácsa 2020 júniusában hagyta jóvá Kijev számára.

Az első, 2,1 milliárd dolláros részletet már akkor megkapta Ukrajna, de további pénz nem érkezett. Ez év januárjában a valutaalap küldöttsége az országban tájékozódott, de missziója döntés nélkül ért véget. Októberben újból találkoztak a felek, aztán nemrég a nemzetközi pénzügyi szervezet honlapján megjelent egy közlemény, hogy az IMF végrehajtó tanácsa befejezte az ukrajnai készenléti program első felülvizsgálatát, és jóváhagyta a 18 hónapra kötött megállapodás meghosszabbítását 2022 júniusának végéig.

MOJ

„LÁTHATATLAN” PÉNZTÁRGÉPEK ROMÁNIÁBAN

Keleti szomszédunkban lejárt a vállalkozásokkal szembeni türelmi idő, november 30-ig valamennyi kereskedelmi egységnek be kellett kötnie elektronikus pénztárgépét az adóhatósághoz. Aki nem tette meg, azt borsos bírsággal sújtják. 2018-ban indította el a hivatal ezt a reformot. Első lépésben arra kötelezték a vállalatokat, hogy szerezzék be a megfelelő pénztárgépet, második lépésként kötelezővé tették ezek csatlakoztatását a hatóság szervereihez. A folyamat nagyon nehézkes volt, a kormány többször is haladékot adott. Az adóhivatal szintén lassan állt át, az informatikai rendszere sokáig képtelen volt fogadni a vállalkozások által beküldött adatokat. A cégek csaknem 40 százalékának a kasszája ma sincs bekötve az állami szervhez, amely ennek ellenére közölte: november 30. az utolsó határidő. A nagy adófizetőknek június végéig kellett teljesíteniük a feltételeket, november végéig a kis- és közepes vállalkozásoknak. A társaságok nagyságuktól függetlenül március végétől csatlakozhattak a rendszerre, idő tehát lett volna, de sokan halogatták az utolsó pillanatig, abban reménykedve, hogy újabb haladékot kapnak. Így a 650 ezer elektronikus pénztárgépből mintegy 400 ezernek van kapcsolata a hivatallal. Azok a cégek, amelyek nem tettek eleget ennek a kötelezettségnek, 8-10 ezer lejes (600–745 ezer forint) bírsággal sújthatók. A hatóságok ettől az intézkedéstől a feketeés a szürkegazdaság kifehérítését, főleg az áfacsalások visszaszorítását remélik.

BORBÉLY 2021/48 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 11. 30. 16:55

| SKYNET |

LÉZERTÉVÉK | A nappalik új királyai lehetnek a lézertévék.

Ezek gyakorlatilag modern, rövid vetítési távolságú projektorok, amelyek 2,5-3 vagy akár 4 méteres képátlójú, speciális vászonra vetítenek a korábbi technológiákkal összehasonlítva nagyobb fényerejű, nagyobb színhűségű képet. Érdemes ma ezekbe beruházni?

A KARÁCSONY ÚJ TECHSLÁGEREI LEHETNEK

kig szinte változatlan formában került a fogyasztók elé.

Tehát többek között a gépkocsik teljesítménye, külalakja – főként Kelet- és KözépEurópában – a rendszerváltás előtt akár öt-tíz esztendeig ugyanolyan volt, hiszen például a keletnémet Trabant-gyár büszke mérnökei kijelentették: nem nagyon van mit csiszolni a járműveiken… No meg a Color Star színes tévék is csak akkor kaptak utódot, amikor a rossz konstrukció sorra okozta a lakástüzeket. Egy így szocializálódott ötven-hatvan éves ember többnyire egyszerűen nem tudja, de persze nem is akarja lekövetni azt a trendet, hogy félévente mind nagyobb képernyőjű telefonok, szobafal nagyságú tévékészülékek, egyre jobb és szebb autók árasztják el az üzleteket, kereskedéseket.

Az újdonság, az ismeretlen dolgok felfedezése iránti vágy és igény mindig is motiválta az emberek igen nagy többségét. Jobbára ez a belső késztetésünk hajtja az utóbbi bő fél évszázadot tekintve a fogyasztói társadalom mókuskerekét, s különösen így van ez a technológia nóvumai terén. A megállíthatatlan fejlődés illúziója

ráadásul az elmúlt egy-két évtizedben igencsak felerősödött, hiszen a csipek és a szoftverek előbb fedélzeti számítógép, majd mobiltelefon formájában az autóinkba és a zsebünkbe költöztek. A világháló, a mobilinternet pedig pár esztendő alatt tényleg mindent mindennel összekötött. Azok a mai húszas-harmincasok, akik ebben az állandó „fejlődésben” nőttek fel, el sem tudják képzelni, hogy egy tévékészülék- vagy egy autómodell anno – mondjuk a nyolcvanas évtizedben – hosszú éve-

A marketinggépezet pedig teszi a dolgát, igyekszenek felkelteni az érdeklődést. Még akkor is, ha sokan pontosan tudjuk, érezzük: az utóbbi évek fogyasztói hajrája után mind nehezebb újat mutatni. Ám számosan és sokszor beleesünk abba a csapdába, hogy elámulunk. Legutóbb erre az ámuldozásra az úgynevezett lézertévék adtak okot, alapot. Mert a ma elterjedt 1,3-1,5 méteres képátlójú készülékek sem a végállomást jelentik. Nem, nem a 75 colos, azaz 1,9 méteres, sok televíziószerető nappalijában már pár esztendeje megtalálható produktumokról lesz most szó, hanem az

FOTÓK: HISENSE

LED-ES ÉS LÉZERES

72 | FIGYELŐ 2021/48

F_72-73_sky.indd 72

2021. 11. 30. 16:56

| SKYNET |

utóbbi egy-két év nagy sztárjairól, az alaposan továbbfejlesztett projektorokról, a LED-es, illetve újabban a lézeres eszközök adta lehetőségekről.

A házimozi-őrültek közül sokan ugyanis kissé remegő térdekkel állnak a nagyáruházak „nagy képernyős” részlegein, és megilletődve nézik a háromméteres, egy kis mozi esetében is bőven elegendő átmérőjű új lézertévéket. Ezek valójában rövid vetítési távolságú projektorok. Egy közepes, erősítő méretű gépházban dolgoznak, s az óriási és eléggé profi, tükröződésmentes vásznaktól akár öt centire is elhelyezhetők, akárha tévévevő vagy blurayes lejátszó lenne a vetítőfelület előtt, illetve alatta, középen.

ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

A közeli elhelyezés ellenére a képátló nem csupán 2,5-3 méteres lehet. Akár a négy métert is megközelítheti – ez nem kisebb, mint a legtöbb nappali vagy moziszoba, illetve hobbihelyiség legnagyobb szabad falfelületének szinte a teljes mérete… S a kép már minőségben is „óriási”.

A színvisszaadás a tesztek szerint elsőrangú, és 20-30 ezer órás a lézerdiódák élettartama, a hagyományos lámpás (DLP-s) projektorokénak a 7-10-szerese.

Ez pedig azt jelenti, hogy napi nyolcórás használat mellett is csak hét-nyolc év után kell(ene) cserélni a lézerfénydiódákat. Persze azért egy ilyen készüléket kevesen néz-

nek egy esztendőben napi 8 órán keresztül, tehát gyakorlatilag a fényforrás bőven kiszolgálja az eszköz élettartamát. Még akkor is, ha nagyobb fényerőt biztosít, mint a DLP-s megjelenítők. Ez utóbbiak esetében nemcsak macerás a lámpacsere, hanem a legolcsóbb égők is 15-20 ezer forintról indulnak, de inkább 30-40 ezerről.

Sőt jóval többel lehet számolni egy modernebb házimozi-verziónál.

Igaz ugyanakkor, hogy a lézertévék újdonságfaktorát sem mérik olcsón: a belépő típusok – vászon nélkül is – félmillió forintot kóstálnak, s a fényerősebb, profibb példányokat egy-másfél milliótól vásárolhatjuk meg. Ráadásul hasonló árkategóriában már az egy generációval korábbi, LED-es technológia 4K-s felbontású, professzionális masinái is elérhetők. Ezeknek pedig nem csupán a fényereje vetekszik a lézeres projektorokéval, hanem a kontraszt és a fekete-szürke árnyalatok megjelenítése terén bizony nemcsak hogy megszorongatják, de meg is verik a lézertelevíziók képét.

Viszont a LED-es készülékek ilyen közeli vetítést, tehát tévészerű élményt nem tudnak nyújtani, a zavartalan használathoz a plafonra kell fúrnunk egy konzolt.

A hosszú téli esték persze amúgy is kedveznek a projektorhívőknek, hiszen alkonyat után lehet igazán jól (ki)használni egy átlagos vetítő tudását. A besütő nap vagy akár egy-egy erősebb szobai lámpa csak a legdrágább eszközök esetében nem rontja

el a hatást. És különben is, a tévéadások közötti random kapcsolgatással szemben a projektorokkal, az óriási lézeres produktumokkal inkább mozi-, természetfilmek, jó kis sorozatok, látványos show-műsorok és sportesemények nézése az igazi.

KÖLTSÜNK INKÁBB VÁSZONRA!

Az a lényeg tehát, hogy önmagában a fejlettebb lézeres technológia csak annyiban különleges, hogy egy plusztükör révén közvetlen a vászon alól, annak a tövéből vetíthető ki a kép. Amennyiben azonban a dohányzóasztalra vagy a plafonon lévő konzolra helyezzük a projektorunkat, akkor egy LED-es vagy egy DLP-s modellel is elboldogulunk, és mindjárt megspóroltunk magunknak egy blu-rayes lejátszót sok lemezzel, vagy többéves HBO-, Disney+-, Netflix-előfizetést. Persze az a biztos, ha egy szaküzletben magunk is megvizsgáljuk a projektorok tudását – ezekhez ma már mindenképpen dedikált vászon dukál. Elvben 20-25 ezer forinttól kaphatunk kétméteres vásznakat, amelyek a lepedőre vagy a fehér falra vetítésnél sokkalta jobb élményt nyújtanak. Ám azért egy új, több százezres projektor képi tudását kihasználandó legalább 50-70 ezres kategóriájú vásznat illik venni, s természetesen egy házimozi-hangrendszert sem árt beszerezni. Itt műfajtól függően megoldhatjuk a dolgot pár tízezer forintból is, de ha nagyon szeretjük a koncertfelvételeket vagy a hangosfilm effekteket, akkor 100-150 ezer alatt ne próbáljunk minőségi hangot kicsalni a rendszerünkből.

HG

HÁZIMOZI-PROJEKTOROK Előnyök:

Hátrányok:

Lámpás projektorok (jellemzően DLP-s technológia)

– olcsók – 150 ezer forinttól nagy kontrasztú, full HD-s modellek vannak; – a jobb típusok viszonylag nagy fényerőnél is megfizethetők maradnak, így világosabb környezetben szintén jól használhatók.

– a lámpák 3-4 ezer órát bírnak; túlzott használat esetén a kép sárgul, ilyenkor a lámpa kidurranhat; – a lámpacsere jellemzően 20-40 ezer forint, némi szakértelmet is igényelhet, a profi típusok esetében pedig jóval drágább is lehet a művelet.

LED-es projektorok

– hosszú, akár 20-30 ezer órás fényforrás-élettartam; – relatíve alacsony ár még nagyobb (pl. 4K-s) felbontás esetén is, miközben a kis fényerejű, a mini, nevesincs változatok pimaszul olcsók (bár ezek házi mozizásra csak korlátozottan alkalmasak).

– jó szürke tónust és színvisszaadást, valamint nagy, 2400 ANSI-lumen feletti fényerőt csak a drágább modellek nyújtanak; a nagy fényerő és a közepes-jó minőség DLP-ben valamivel olcsóbb.

Lézertévék, lézeres projektorok

– hosszú, szintén akár 20-30 ezer órás fényforrás-élettartam; – gyönyörű színhűség, nagy fényerő, félsötét szobában is látható a kép; – közelről vetít, tévészerű élményt biztosít.

– a minőségét is beleszámítva eléggé drága (az újdonság ára); – az átlagember az azonos árú, jobb LED-es típusok képét meggyőzőbbnek láthatja; – speciális, drágább vászon szükséges.

2021/48 FIGYELŐ | 73

F_72-73_sky.indd 73

2021. 11. 30. 16:56

A tizenöt éve, Lila füge néven – akkor még főállású reklámszakemberként – indult gasztrobloggert ma több mint százezren követik különféle platformokon, s ételeket készítenek a receptjei alapján.

Az online tevékenységen kívül nyomtatott magazinnal és tévéműsorokkal szintén foglalkozó tartalomgyár mellett nemrég elindította személyes brandjét, a havasdora.hu-t.

A döntés miértjéről is mesélt a Figyelőnek.

HAVAS DÓRA

Az egyik első hazai gasztroblog anonimitásából organikusan fejlődött ki a márkája. Arca lett, csapata szerveződött, üzlettársak láttak fantáziát a vállalkozásában. A Lila füge és Havas Dóra most mégis kettéválik. Miért?

– A vágyaimat sok szempontból beteljesítette az, hogy a blogom médiavállalkozássá nőtte ki magát. Bár a márka még mindig bensőséges, emberközeli és szerethető, rájöttem, hogy távolodik tőlem.

Elkezdett hiányozni az énbrand, az egyszemélyes tartalomgyártás, ezért ahogy időnként a zenekarokból kiválik az énekes és szólókarrierbe kezd, én is valami ilyesmibe vágtam a fejszém.

– Kicsinek maradni sokszor több bátorságot kíván, mint nagyra nőni?

– Számomra ez az önazonosságról szól. Most azt érzem, hogy az üzenetemet így jobban tudom közvetíteni. Egy üzleti vállalkozás működtetéséhez valamennyire mainstreammé kell válni.

Ellenben számomra a tudatos hedonistalét megismertetése másokkal tényleg komoly küldetés. Persze szeretek tortákat is sütni, de a tudatos táplálkozás és az egészség kérdése szerintem nagyon fontos – az egyén és a bolygónk szempontjából is. Viszont ez az üzenet nem feltétlenül érdekes, „kattintékony” téma

a széles rétegek és a keresőmotorok számára. A recepteket böngészők többsége ma is a rizses húsra vagy a rakott krumplira keres rá, s ezeket megtalálja a nagy gyűjtőoldalakon. Azt is megtanultam az elmúlt négy évben, amikor a Lila füge az üzlettársaim közreműködésével vállalkozássá alakult, hogy nem értek mindenhez, s nem is tudom egy cég összes szegmensét egy kézben tartani. Tehát vagy vállalatot építek, amelyben felhalmozódik az összetett tudás (ezt próbáljuk sikerre vinni a Lila fügével), vagy megfogalmazom, mit akarok közvetíteni, és ehhez keresek partnereket, akik kívülről segítenek a haladásban – ez a jelenlegi stratégiám. A Lila füge egy szélesebb spektrumot lefedő platform, a Havas Dóra pedig az én karakteresebb, vagabundos játszóterem, kisebb merítéssel, de mélyebb tudást adó tartalommal. Ha ez a kettő működhet egymás mellett, azzal mindenki csak nyerhet.

– El tud engedni egy üzleti partnert vagy hirdetőt, ha olyat kér, amit márkaként nem képvisel százszázalékosan?

– Igen. Mivel nincs állandó csapatom, amelynek a munkáját nekem kell biztosítanom, ezt könnyebben megtehetem.

De nagyon nehéz olyan hirdetőpartnert találni, amely nem a saját márkaüze-

74 | FIGYELŐ 2021/48

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 11. 30. 16:57

FOTÓK: HAVAS DÓRA

| CAPPUCCINO |

netét helyezi előtérbe az én tevékenységemmel szemben – miközben velem szeretne dolgozni. Ez a minőségi tartalomgyártásnak és az influencervilágnak óriási problémája. Ha egy hirdető a végett keres meg, amit képviselek, s nem a követőim száma miatt, az az ideális alapja a munkakapcsolatnak. Van például egy együttműködési megállapodásom egy kávécéggel, s rendkívül jól tudunk együtt dolgozni. Nem azt szeretnék, hogy az ezredik tiramisureceptet gyártsam le, és azt sem kérik, hogy a nézőimet napi tíz kávé fogyasztására buzdítsam. Hanem megadják azt a szabadságot, hogy a terméküket úgy illeszthetem be egy receptbe, ahogy csak a fantáziám engedi. Gondolkodhatok mondjuk egy kávés fűszerkeveréken, amely remekül működik sült csirkén vagy sült zöldségeken is. Ezek a típusú feladatok pörgetik a kreativitásomat.

– Egyszemélyes vállalkozásra váltott – ez szakmailag is hoz magával egy új rugalmasságot?

– Az utóbbi években – pont a cég méretéből kifolyólag – nem tudtam eléggé innovatív, merész lenni abban, hogy milyen csatornákon, milyen formában juttassam el tartalmaimat a befogadóknak.

A magazinomat például nagyon szeretném kiadni, de biztos, hogy már nem a hagyományos rendszerben jelentetném meg s terjeszteném. Nem akarom, hogy akár egyetlen példányt feleslegesen nyomjanak ki, már csak a környezetszennyezés miatt sem. Inkább ne legyen ott minden árusítóhelyen, de érjen el azokhoz, akik tényleg örömmel forgatják. Ez is a tudatos hedonizmus része. Azon is gondolkozom, miként léphetek ki a „videókat gyártok, amelyeket sokan megnéznek” üzleti tervből, és hogyan nyújthatok némi exkluzivitást, miként teremthetek értéket – akár fizetős modellben – egy jól körülhatárolható célcsoportnak.

– A járvány okán is szárnyalnak az internetes gasztrotartalmak. De mi lehet az a plusz, amiért fizetnének az emberek, miközben milliónyi receptet érnek el ingyen?

– Talán nem véletlen, hogy az olyan énmárkák, mint az enyém is, népszerűek. Mi valamit kicsit másképp tudunk, másképp csinálunk. Ráéreztünk egy piaci résre, és főleg megbízhatók a receptjeink. Szerintem abban rejlik az erőm,

hogy vannak olyan témák, amelyeket azért tudok jól képviselni, mert tényleg fontosak nekem. Szeretném kijelölni azt a három-négy topikot, amellyel felépíthető egy közösség, kialakítható egy tudásbázis, amelyben beszélgetések, interjúk, podcastok jelenhetnek meg a recepteken kívül.

– Mitől tud valaki úgy főzni, hogy az másokat beindítson?

– Ez az, amit nem vagy csak nagyon nehezen lehet megtanulni. A kommunikációs készség nyilván szerencsés adottság. Nálam szerintem átjön, hogy meny-

NÉVJEGY Budapesten született, 1976-ban.

Az ELTE BTK angol szakán és a Külkereskedelmi Főiskola kommunikáció szakán végzett.

Munkahelyek: McCann Erickson, Leo Burnett, Publicis, Lila füge, havasdora.hu

csoráival, mert mindenki tudja, hogy az a melegszendvics kategória. A videóim által viszont meg tudom mutatni, mi az a pár dolog, amelyre a siker érdekében figyelni kell. Például azért esküsznek sokan a babkareceptemre, mert érthetővé tudtam tenni még olyanok számára is, akik egyébként sohasem sütnek. Nem akarok a háziasszonyokra erőltetni sem-

KEDVENCEK Könyv » Bartis Attila: A vége Film » Annie Hall Hobbi » szörf Ahonnan merít, ha kimerül » utazás, kirándulás Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » nyomás alatt jobban teljesít / halogatásra hajlamos Álom, amely még nem valósult meg » „Hawaiin szörfözni a fiaimmal.”

nyire szeretem, amit csinálok, és hogy a főzés által át szeretnék adni két üzenetet. Az egyik, hogy az „az vagy, amit megeszel” nem egy mondás, hanem tény, amelyet komolyan kell venni, pláne, ha gyerekek étkezéséért is felelünk. Nem a megvonásokban hiszek, hanem a tudatos, egészséges táplálkozásban. A másik mondanivalóm, hogy a főzés nem varázslat. Hatvan perc alatt tényleg nagyon finom fogásokat lehet összerakni, s nem kell olyan marketingeszközökkel operálni, mint Jamie Oliver a 15 perces va-

milyen pluszgépet, -eszközt, nem küldöm őket delikátboltokba a hozzávalókért, ám ennek ellenére sem a megszokott ételeket készítem. Keleti fűszereket használok, sok curryt, rengeteg zöldséget, mégsem rugaszkodom el túlzottan a hazai ízektől. Egyszerűen tudok annak a nőnek vagy férfinak a fejével gondolkodni, aki másképp akar főzni.

SZIGETI HAJNI

2021/48 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 11. 30. 16:57

A KULTÚRA SZERETETÉRE KELL NEVELNI A GYEREKEKET

76 | FIGYELŐ 2021/48

F_76-77_SolymosiTamas.indd 76

2021. 11. 30. 16:58

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: EMMER LÁSZLÓ

SOLYMOSI TAMÁS | Aktív pályafutása alatt körbetáncolta a világot, vezető szólistája volt a Bécsi Állami Operaháznak, a Holland Nemzeti Balettnek, a New York-i Metropolitan Operának és az Angol Nemzeti Balettnek. A Bolsojnak, a müncheni, a drezdai és a berlini operaháznak pedig a vendégszólistája volt, de többek között Japánban, Santiago de Chilében is fellépett. A Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze díjjal kitüntetett világhírű balettművész 2011 őszétől lett a Magyar Állami Operaház balettigazgatója.

Gondolom, nem volt egyszerű az együttes számára a pandémia által okozott többszöri kényszerleállás…

– Óriási dolog, hogy végre dolgozhatunk, és hogy a járvány által érintett két szezont nagyobb sérülések nélkül megúszta az együttes. Leküzdve az akadályokat, egészen szürreális felkészülés után sikerült online bemutatnunk a világ egyik legjobb balettmestereként számontartott Michael Messerer koreográfiájában a Párizs lángjai című művet. Streamelt előadásainkkal rekordszámokat döntöttünk, csak A diótörőt több mint 200 ezren nézték meg.

Bár a szomszédos országokban ismét növekvő tendenciát mutatnak a megbetegedések számai, és szigorodnak az intézkedések, bízom benne, hogy Magyarországon a magas oltottsági rátának köszönhetően nem lesz erre szükség, s továbbra is zavartalanul tudjuk végezni a munkánkat.

– Milyen tervekkel vette át tíz éve a Magyar Nemzeti Balett irányítását, és mit sikerült azóta megvalósítani?

– Voltak olyan darabok – Anyegin, Mayerling –, amelyeket a korábbi vezetés valamilyen oknál fogva levett a műsorról.

Pedig az ilyen alkotásoknak, mint például a Manon is, vagy William Forsythe, Jiří Kylián művei, egy repertoár bázisát kell képezniük. Nem véletlenül tartják műsoron ezeket a világ vezető együttesei. A hazai koreográfusokra épített nemzeti repertoár mellett a nemzetközi szintúgy fontos.

Egy globális szinten magasan jegyzett társulat, mint amilyen a Magyar Nemzeti Balett, nem engedheti meg magának, hogy csak egy stílusban mutatkozzon meg. Szerintem a világ sztárkoreográfusai alkotásainak helyet kell biztosítani. Ehhez viszont olyan együttes szükséges, amely el is tudja táncolni azokat. Kezdettől két fontos feladatot jelöltem ki magamnak: az elvárásokhoz mérten kialakítani a repertoárt, hozzá pedig felkészültségben felépíteni egy mindenféle kihívásra alkalmas klaszszikus balett-társulatot. Tíz év alatt kibővítettük a klasszikus műsorkínálatot, egyre

több hazai koreográfus munkája volt látható, felújítottuk a teljes Seregi-repertoárt, bemutattuk Pártay Lilla Aranyecset című darabját, amely Munkácsy Mihály életéről szól, műsoron maradtak olyan nagy sikerű előadások, mint az Elfújta a szél, az Anna Karenina vagy ifj. Harangozó Gyula Hófehérkéje. Közben megszereztük Sir Kenneth MacMillannek, a XX. századi brit balettélet legjelentősebb alakjának két igen kedvelt darabját, a Manont és a hamarosan bemutatandó Mayerlinget, visszaszereztem John Cranko Anyeginjét, Sir Peter Wrighttól megérkezett a Csipkerózsika, valamint A hattyúk tava Rudi van Dantzigtól, s még hosszan lehetne sorolni a műveket. Büszkeséggel tölt el, hogy évek óta egyre több híres koreográfus tér viszsza hozzánk és ad az együttes számára darabot. Ez jól mutatja, hogy szakmailag és színvonalban egyaránt beérett a megkezdett munkának a gyümölcse.

– A Magyar Nemzeti Balett megújulását viszont nem mindenki nézte-nézi jó szemmel. Legalábbis egy időben rendre hangos volt a sajtó egy része a különféle bírálatoktól. Hogyan tudja kezelni az önt érő kritikákat?

– Nem lehet megmászni egy hegyet, ha az ember mások véleménye alapján már a völgyben kételkedik saját magában. Számomra a kiváló minőség a legfontosabb, csak a minimumra törekedni nem az én stílusom. Az építő jellegű kritikákat szeretem, mert tanulni lehet belőlük, de az alaptalanokkal, a rossz szándékúakkal nem tudok mit kezdeni. Azzal támadtak, hogy miért igyekszem külföldi táncosokat is megnyerni az együttesnek, s a darabválasztásokat is kifogásolták. Ha ezek a művek a párizsi operának, a Bolsojnak, a Mariinszkijnek, a Covent Gardennek vagy a Metropolitannek megfelelnek és sikereket aratnak, úgy gondolom, egy próbát megérnek Budapesten is. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint hogy alig lehet jegyet vásárolni az előadásainkra.

– Hogyan látja a hazai táncművészet jelenét?

– Amikor felvételiztem az Állami Balettintézetbe, sokkal nagyobb volt a merítés. Ezer fiú közül választottak ki tizenkettőt, most hatvan fiúból és lányból kell ugyanannyit kiválogatni. Elszomorító tény, de a csökkenő tendencia világszerte tetten érhető. Az utánpótlás nevelése a legfontosabb feladat a jövőre nézve. Továbbra is a kultúra szeretetére kell nevelni a gyerekeket. Ezért is alapítottuk meg 2016-ban, az Opera égisze alatt a Magyar Nemzeti Balettintézetet, ahol száznál több diákot nevelünk. Remélem, egyre több tehetséget fogunk felfedezni, akik majd itthon kamatoztatják a tudásukat.

– Közel öt esztendő után a jövő év elején ismét megnyílik a kívül-belül gyönyörűen felújított Magyar Állami Operaház.

Mivel készülnek az újraindulásra?

– Mindenki nagyon izgatottan várja a visszaköltözést, fantasztikus körülményeket alakítottak ki az együttes számára. A Mayerlinggel egy olyan balettet választottunk a márciusi újrainduláshoz, amely azon kívül, hogy Liszt Ferenc a zeneszerzője, több ponton is kapcsolódik a magyar történelemhez. Januárban kezdjük a betanulását, de addig decemberben a több éve újragondolt A diótörő előadás-sorozattal folytatjuk az évadot. Az újranyitás után ismét látható lesz Seregi László Rómeó és Júlia című darabja, az Anyegin, továbbá Harald Lander egyik legkiemelkedőbb alkotása, az Etűdök, valamint William Forsythe műve, A tökéletesség szédítő ereje, azonkívül a Paquita, amely a társulat egy új bemutatója. De az Erkel Színház és a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház is központi szerepet játszik majd az életünkben.

– Milyen híre van az együttesnek a világban, hol helyezkedik el?

– A múlt évben, a pandémia két hulláma között próbatáncot írtunk ki három megüresedett helyre. Ezer táncos pályázott rájuk. Szerintem ez mindent elmond arról, hogy milyen vonzereje és reputációja van a Magyar Nemzeti Balettnek.

NÉMETI SÁNDOR 2021/48 FIGYELŐ | 77

F_76-77_SolymosiTamas.indd 77

2021. 11. 30. 16:58

| TÁRSADALOM |

SZÓ SINCS FELMONDÁSI HULLÁMRÓLd

FICZERE ANDREA | „Növekszik a bent fekvő covidos betegek száma a kórházakban, de szerencsére nem olyan ütemben, mint a harmadik hullám idején. Jelenleg minden szükséges eszközzel el vagyunk látva” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint a kormány által biztosított 12 milliárdos pénzügyi keret a várólistaprogramra remek lehetőség mind a betegek, mind pedig az intézmények számára. Felmondási hullám nem következett be, a fiatalokat azonban az egészségügy felé kell „terelni” – emelte ki az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója.

78 | FIGYELŐ 2021/48

F_78-80_korhazszovetseg.indd 78

2021. 11. 30. 16:59

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A középiskolát az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban végezte 1981 és 1985 között, ezt követően pedig 1986 és 1992 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta egyetemi tanulmányait, ahol 2002-ben szerzett Ph.D.-diplomát.

Az idén kilencvenéves a Magyar Kórházszövetség (MKSZ).

Megalakulásuk óta előfordult-e akkora léptékű pandémia Magyarországon, mint amilyet az elmúlt több mint másfél esztendőben megtapasztalhattunk?

– Még csak hasonló méretű járvány sem fordult elő az elmúlt 90 évben, így nem volt ezzel kapcsolatos tapasztalata az ellátórendszernek. Ennek ellenére szerintem kevesen gondolták azt, hogy a mai tudással és eszköztárral felfegyverkezve ilyen nehéz és hosszadalmas lesz megfékezni a vírust.

– A Covid negyedik hullámának a kellős közepén vagyunk.

Milyen tanulságot lehet levonni az előzőekből, milyen tudás hasznosítható?

– Sok tanulsága van a pandémiának. Az első talán az, hogy alázatosabban kell azokat a számunkra új helyzeteket kezelni, amelyekkel kapcsolatban nincs gyakorlatunk. Mivel a járvány terjedésével együtt tanultuk és tanuljuk még most is, folyamatosan a megelőzési és megoldási lehetőségeket, óvatosan kell megnyilatkozni a témában, hiszen sok határozott, ugyanakkor nem megalapozott állítás vitte félre a lakosság egy részének a gondolkodását, ami sajnos az esetszámok növekedésében is megnyilvánult.

Nagyon fontos a gyors reagálás, az időről időre történő újratervezés, a jó és rossz tapasztalatok általi építkezés. Intézményi szinten és a privát életben egyaránt muszáj elfogadnunk az állandóan változó, az újdonságokra azonnal reagáló szabályokat, amelyek minden esetben értünk és nem ellenünk születnek.

Szeretném kiemelni a csapatmunka fontosságát. A járvány olyan embereket, szakterületeket terelt össze, akik/amelyek korábban teljesen szeparáltan dolgoztak/működtek. Ezeknek a közösségeknek a tagjai minden szempontból tanították egymást.

Beleláttak a másik szakmájába, megértettek bizonyos viselkedési formákat és döntési algoritmusokat, s ezáltal sokkal elfogadóbbá, megértőbbé váltak. Emberileg is adtak egymásnak, és mindez sokkal magasabb szintre emelte a közösségekben zajló folyamatokat, de arra is jó volt, hogy egymás hátának támaszkodva, azonos nehézségekkel szembenézve könnyebben tudják elviselni az elviselhetetlent.

– Nagyjából június közepén ért véget a harmadik hullám, vagyis szűk öt hónap alatt kellett „regenerálódniuk” az egészségügyi dolgozóknak, de az intézményeknek is. Mennyiben sikerült ez?

– A nyár jót tett a kollégáknak, tudtak valamennyit pihenni, azonban a munka ebben a szűk öt hónapban is megszakítatlan volt. Igyekeztünk azokat a betegeket ellátni, akik a koronavírus miatt várakozni voltak kénytelenek, így nagyjából ugyanolyan terheléssel, de a pandémia csitulása miatt lelkileg egy kicsit felszabadultabban dolgoztak a munkatársaink. Úgy gondolom, sokaknak még hónapok, esetleg évek kellenek ahhoz, hogy feldolgozzák az őket ért impulzusokat. Van, aki csak szakember segítségével tud talpra állni. Fontos, hogy folyamatosan figyeljük és támogassuk őket, hiszen nemcsak a testi egészség fontos, hanem mentálisan is stabilnak kell lenni ahhoz, hogy el tudjuk látni a napi feladatainkat, s hogy a családjaink se érezzék meg a mun-

Szakvizsgát előbb 1997 a neurológia, majd 2006-ban a reumatológia terén szerzett. 2009–2010-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen egészségügyi menedzsment szakon szerzett diplomát.

Az egyetem elvégzését követően annak Neurológiai Klinikáján előbb klinikai orvosként (1992–1997), azután egyetemi tanársegédként (1997–2003), majd pedig osztályvezetőként dolgozott (2002–2003).

2003–2004-ben a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján dolgozott mint a gyermekneurológiai osztály vezetője és egyetemi adjunktus.

Ugyancsak Debrecenben 2004-től 2009-ig ügyvezető igazgatóként munkálkodott a helyi egészségügy fejlesztésén. Ezzel párhuzamosan 2008-tól neurológiai főorvosként is dolgozott, amely pozícióját egészen 2011-ig betöltötte.

2009-től Nyíregyházán a DE-OEC intézetében lépett munkába mint az Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszékének docense, ezzel párhuzamosan számos egészségügyi informatikai projekt vezetője. E munkaköreiben 2012-ig látta el feladatait, amikor a zuglói Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója lett.

2016 márciusában a Magyar Kórházszövetség a testület tisztújító közgyűlésén elnökhelyettesévé, 2019 áprilisában pedig elnökévé választotta.

kánk által generált feszültségeket, vívódásokat. Ha szükséges, szervezett módon kell a kollégáinkat segítenünk, hiszen senkit sem veszíthetünk el az úgynevezett Covid-fáradtság vagy a járvány okozta mentális terhek miatt.

– A hírek szerint tele vannak a kórházak – de rendelkezésre állnak-e a szükséges eszközök?

– Valóban növekszik a bent fekvő covidos betegek száma, de szerencsére nem olyan ütemben, mint a harmadik hullám idején.

Jelenleg minden szükséges eszközzel el vannak látva a kórházak, nem ez a szűk keresztmetszete a betegellátásnak.

– Hogyan tudják kezelni a személyzeti kérdéseket? Korábban sokan felmondási hullámmal riogattak: ez bekövetkezett?

– Sajnos ebben az évben is sokan léptek ki a rendszerből, aminek a hátterében részben a jogviszonyváltás áll, de a koronavírusos páciensek ellátása által okozott megterhelés is szerepet játszott a pályaelhagyásban. Felmondási hullámról nincs szó, azonban az eleve személyi hiánnyal küzdő rendszernek nagyon fáj minden egyes felmondás. Pontosan emiatt kell mindent megtennünk azért, hogy fiatalokat tereljünk az egészségügy felé, valamint nagyon kell vigyáznunk azokra, akik kitartanak, akik a távozók feladatait is átvállalva dolgoznak tovább ebben a nehéz helyzetben.

– Ne feledjük, hogy jelentősen nőtt az orvosok anyagi megbecsültsége. Mely területen kell még felzárkóztatni a fizetéseket?

– Mindenhol. Nagyon gyorsan meg kell emelni a szakdolgozók bérét, hiszen nélkülük nincs egészségügy. Eléggé zokon vették, hogy – bár náluk is zajlik egy ütemezett bérrendezés – esetükben elmaradt a látványos emelés. Joggal gondolhatják, hogy ők nem számítanak annyira, mint az orvosok, pedig a munka 2021/48 FIGYELŐ | 79

F_78-80_korhazszovetseg.indd 79

2021. 11. 30. 16:59

| TÁRSADALOM |

oroszlánrésze az övék. Szintén emelni szükséges a műszakigazdasági-humán területen dolgozók fizetését; rendre kimaradnak minden olyan folyamatból, melynek során az ágazat valamelyik szereplőjének a juttatása nő, miközben tárt karokkal várják őket az üzleti szférában.

– Miként pótolják az esetlegesen kilépő kollégákat?

– Szünet nélkül hirdetünk – sajnos nem sok sikerrel –, illetve kénytelenek vagyunk munkaerő-közvetítő cégekkel szerződni.

Ez utóbbi egy kényszerlépés, amelynek rengeteg a buktatója. Az intézmények kitettsége ezáltal nő, hiszen a vállalatok folyamatosan és előre nem tervezhető módon emelik az áraikat. A közvetített munkatársaknak sokszor rosszabb a helyismeretük, valamint nem mindig érzik a sajátjuknak az adott intézményben zajló folyamatokat, ami szintén nem segít a helyzeten. S akkor a több munkahelyen végzett tevékenység okozta fáradtságról még nem is beszéltünk. Az lenne az ideális megoldás, ha magasabb bérért saját dolgozókat tudnánk felvenni, akikkel hosszú távra vagyunk képesek tervezni.

Nagyon fontos az utánpótlás-nevelés felgyorsítása. Vonzóvá kell tenni a szakmát a fiatalok számára, és ez a mi feladatunk, felelősségünk. Már gyermekkorban meg kell őket ismertetni az egészségügyi pálya szépségeivel, s biztonságos, megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést felmutató életpályamodellt szükséges megteremteni számukra. Fontos, mert különben senki sem fog minket meggyógyítani a jövőben!

– A Magyar Államkincstár adatai szerint ez év nyarára a kórházak adóssága másfél éves csúcsra ugrott. Az intézmények korábbi, „jól ismert” eladósodása zajlik, vagy valami más?

– Igen is, meg nem is. Amíg nem történik meg a már régóta várt kódrevízió, s nem vezetik be a valós költségeken alapuló finanszírozást, addig nem lehet arra számítani, hogy megszűnik a tartozás folyamatos újratermelődése. A jó hír az, hogy már elindult ez a folyamat, így bízni lehet abban, hogy könnyebb dolguk lesz az intézményeknek.

Az idei költségeket a nem orvosi területen dolgozók saját forrásból fizetendő emeltebb bérei is terhelik. Idesorolom például a már említett munkaerő-közvetítő cégeknek juttatott nem kalkulálható pénzeket, de azon összegeket is, amelyeket a nem ágy mellett tevékenykedő kollégáknak adunk, hiszen ennek hiányában kilépnének a rendszerből. A covidos betegek ellátása és a megfelelő higiénés viszonyok fenntartása szintén sokba kerül, még akkor is, ha nagyon sok eszközt, gyógyszert ad számunkra a fenntartó. Viszi a pénzt az elromló berendezések javítása és cseréje is. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy nem emlékszem olyan időszakra, amikor ilyen mértékű pluszforrás, enynyi új eszköz, valamint ingatlanfejlesztés gazdagította volna az ellátórendszert.

– Mi a kórházszövetség javaslata az átlagfinanszírozásra?

– Nem könnyű kérdés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és intézménye válogatja, mi a jó válasz. Egyrészt egyfajta biztonságot nyújt az intézményeknek, ha a költések zömének megvan a fedezete, ugyanakkor az átlagfinanszírozás

nem ösztönzi a kórházakat fokozott teljesítményre. Mi a vegyes konstrukció mellett tennénk le a voksunkat, amely a következő módon állna össze. A beérkező pénznek lenne egy rögzített része, amely a működés alapvető részét fedezi (fix költségek). E felett pedig a teljesítménytől, minőségtől függően kapnának az intézmények finanszírozást, ami magas színvonalú, megfelelő ütemű és nívójú munkára sarkallná a kórházakat. A támogatásban annak is meg kell jelennie, hogy az adott intézmény milyen progresszivitással, szakmai specialitásokkal tevékenykedik.

– A kormány 12 milliárdot fordít a várólistaprogramra. Milyen többletellátási lehetőséget biztosít ez például a kórházak részére?

– Remek lehetőség mind a betegek, mind az intézmények számára. Nagyon fontos, hogy a panaszokkal, fájdalmakkal élőket minél hamarabb ellássák, hiszen pont eleget várakoztak a járvány alatt. Eközben sokuknak romlott az állapota, így sokszor már csak komplikáltabb és költségesebb eljárásokkal tudunk rajtuk segíteni. Az intézmények a 30 százalékkal nagyobb összeggel finanszírozott kezelések esetében módot kapnak arra, hogy a pluszpénz 80 százalékát az ellátásban részt vevőknek adják, akik nagyon megérdemlik ezt az extra jövedelmet. A kiemelt várólistaprogramban most nemcsak a korábban megszokott gyógyítási formákat finanszírozzák, hanem számos egyéb diagnosztikai, járó- és fekvőbeteg-ellátás is támogatást kap; ennek célja a várokozók számának és a várakozás idejének a csökkentése.

– Budapesten berobbanni látszik a magánellátás megerősödése, vidéken azonban erről szó sincs. Kívánatosnak tartják a privát kezelések volumenének a kiterjesztését?

– Valóban erősen növekszik a magánintézményeket felkeresők száma. Ennek oka részben a járványban keresendő, hiszen az állami intézmények elsődleges feladata lassan már két éve a covidos betegek ellátása, így a nem akut problémával vagy daganatos megbetegedéssel küzdők számára mostanában talán nehezebben hozzáférhető az állami rendszer. Azok a páciensek, akik megunták a várakozást, s persze megengedhetik maguknak, a privát szféra felé fordultak. Mivel Budapesten van a magánellátók zöme, ott a legnyilvánvalóbb a forgalombővülés. A privát intézmények a kereslet-kínálat elvén működnek, ezért igyekeznek lépést tartani a betegek érdeklődésének a növekedésével. Egy biztos azonban: a súlyos, a többi szakma és az intenzív osztály jelenlétét igénylő betegeket továbbra is az állami rendszer kezeli, részben azért, mert ott van a legnagyobb biztonságban az érintett, de azért is, mert a fenti ellátások nagyon sok pénzbe kerülnek. A magánellátók jelenleg a szövődménymentesnek ígérkező, kisebb rizikójú beavatkozásokat végzik tömegesen. Addig, amíg nem támaszkodhatnak egy jól átgondolt, tiszta betegutakat lekövető kiegészítő biztosítási rendszerre, a privát intézmények valószínűleg nem fognak intenzív osztályos hátteret, valamint a súlyos, rizikós betegek ellátására alkalmas infrastrukturális és a humán erőforrással kapcsolatos feltételrendszert kialakítani.

Ennek következtében a magánszférában kezelt szövődményes esetek visszahullhatnak az állami ellátórendszerre. Mindhárom oldal (betegek, állami és privát ellátás) közös érdeke, hogy ne a két rendszer közötti szabályozatlan átjárás legyen a progresszív gyógyítás „megoldása”.

SZAJLAI CSABA

80 | FIGYELŐ 2021/48

F_78-80_korhazszovetseg.indd 80

2021. 11. 30. 16:59

| SPORT |

PÁRIZSI SZELET. A BARCELONAI SIKERHEGYEK UTÁN A PSG-NÉL MÉG BIZONYÍTANIA KELL MESSINEK

LIONEL MESSI | Bár sokan arra számítottak, hogy Robert Lewandowski kapja az idén az Aranylabdát, a rangos elismerés – immár hetedszer – az argentin csillagé lett.

A 34 éves támadó idei teljesítménye leginkább a Copa América elhódítása miatt marad emlékezetes.

HETEDIK MENNYORSZÁG Ilyen rövid utat még egyszer sem kellett megtennie az Aranylabdáért Lionel Messinek, hiszen míg korábban két órát repült az átadóra, addig az idén csak 20-25 percet autózott.

Merthogy a France Football magazin emblematikus elismerése a párizsi Chatelet Színházban talált gazdára, ahová az argentin zseni a PSG játékosaként értelemszerűen ugyancsak a francia fővárosból érkezett, ahol új klubját szolgálva a gazdag kerületnek számító Neuilly-sur-Seine-ben rendezkedett be a családjával. Földrajzi értelemben valóban mindvégig karnyújtásnyira volt a 34 éves támadótól a díj, sokan viszont úgy kalkuláltak, hogy Robert Lewandowski lesz a befutó. Végül azonban nem a lengyel gólvágó örülhetett, hanem hetedszer is Messi, aki az idén az argentin válogatottal megnyerte a Copa Américát, amelyen a torna legjobb játékosa és gólkirálya lett.

Emellett a Barcelonában töltött utolsó szezonjában elhódította a spanyol Király-kupát, a naptári évben pedig 41 gólnál és 17 gólpassznál jár.

FOTÓ: BENOIT TESSIER, REUTERS

FÁJÓ DÖNTÉS

A France Football tavaly a járvány miatt nem osztotta ki az Aranylabdát, amelyet azt megelőzően 1956 óta minden esztendőben átadtak. Ha nincs a labdarúgóvilágot megosztó törlés, 2020-ban minden bizonnyal Lewandowski veszi át. Mindenekelőtt azért, mert Bajnokok Ligája-győzelemhez segítette a Bayern Münchent, ráadásul a rövidített lebonyolítás mellett is 15 találatig jutott, s ezzel a sorozat mesterlövésze lett. Ráadásul a Bundesligában 41 találattal megjavította a legendás Gerd Müller megdönthetetlennek tartott rekordját. A 2021-es naptári évet tekintve 62 gólnál jár: a Bayernben 51-szer, a lengyel válogatottban 11-szer volt eredményes.

A győztes kilétéről nemzetközi szakírók szavazatai döntöttek. Magyarországot a Nemzeti Sport labdarúgórovatának a vezetője, Vincze András képviselte, aki Lewandowskira voksolt. Rendkívül szoros lett a végeredmény: Lionel Messinek 613 pontja lett, Robert Lewandowskinak 580, míg a Chelseavel Bajnokok Ligáját, az olasz válogatottal pedig Európa-bajnokságot nyert Jorginho 460 ponttal lett harmadik. Az utóbbi kapcsán adja magát a kérdés, hogy a csillogó csatárok árnyékában lehet-e aranylabdás egyáltalán egy védekező középpályás. Hátvédként még kevesebb sót esznek meg a klasszisok: 2019-ben kiemelkedő éve volt a Liverpoollal BL-t nyerő

Virgil Van Dijknak, mégis üres maradt a vitrinjében a legnagyobb egyéni elismerésnek fenntartott hely.

GYŐZNI A MARACANÃBAN

„Hihetetlen újra itt lenni. Két évvel ezelőtt azt hittem, hogy az volt az utolsó alkalom. Kulcsfontosságú volt a Copa América megnyerése. Sokat jelentett számomra a Maracanãban legyőzni a brazilokat. Nagyon boldog voltam, hogy argentin társaimmal együtt ünnepelhettem” – idézte fel a pódiumon állva Messi, akinek jó barátja és korábbi csapattársa, Luis Suárez adta át az Aranylabdát. A nyáron a Barcelonát gazdasági okokból elhagyott támadó elmondta: maga sem tudja, hogy a legutóbbi volt-e hosszú pályafutásának a legjobb idénye, de az biztos, hogy az argentin válogatottal aratott siker miatt különleges év áll mögötte, ráadásul nehéz időszak a kritikák után. Lionel Messi katalán klubjával bronzérmesként végzett a La Ligában, viszont ismét a pontvadászat gólkirálya lett, karrierje folyamán nyolcadszor, sorozatban ötödször. A Bajnokok Ligájában viszont – épp a PSG-vel szemben – már a nyolcaddöntőben búcsúzott.

KÁRPÓTLÁS

Az argentin támadó 2009, 2010, 2011, 2012, 2015 és 2019 után kapta meg újra az Aranylabdát, míg a nőknél Alexia Putellas lett a legjobb. Utóbbi triplázott: a 27 éves középpályás hazája bajnoksága és kupasorozata mellett a Bajnokok Ligájában is végső győzelemre vezette a Barcelonát. Érdekesség, hogy a serlegeket Fernando Alonso és Esteban Ocon, az Alpine Forma– 1-es pilótái szállították a helyszínre, de a kilétükre csak a színpadra lépve derült fény, addig ugyanis bukósisakot viseltek. A legjobb 21 éven aluli labdarúgónak járó Kopa-trófeát – amelyről az eddigi Aranylabda-győztesek szavaztak – a 19 esztendős spanyol Pedri vehette át. A legjobb kapusnak járó Jasin-díjat pedig az olasz válogatottal Európa-bajnok, a Paris Saint-Germaint erősítő Gianluigi Donnarumma érdemelte ki.

Két új kategória is debütált az idei gálán. A legjobb csatárnak járó trófeát – kvázi kárpótlásképp – Lewandowski kapta, míg az év klubja a Chelsea lett.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/48 FIGYELŐ | 81

F_81_sport.indd 81

2021. 11. 30. 17:00

| AJÁNLÓ |

MODERN ART ORCHESTRA

VÁRKERT BAZÁR | A hazai és a nemzetközi jazz, valamint a kortárs zene kiemelkedő társulata feledhetetlen, könynyed estét varázsol az ünnepi készülődésbe Pocsai Krisztina és Harcsa Veronika énekesnők vendégszereplésével.

Ismert, legendás jazzdalok nagyzenekari hangszerelésben csendülnek fel, de többek között kortárs megzenésítésben Ady-vers is elhangzik a koncerten.

Nagyszerű élményt tartogat a december 5-i este a Várkert Bazárban azoknak, akik szeretik a klasszikus jazzmelódiákat, és nyitottak e hangzás új útjainak a felfedezésére is.

KÖNYV, KONCERT, KIÁLLÍTÁS, MOZI

Woody Allen legújabb filmjében egy amerikai házaspár történetét meséli el. A férj és feleség részt vesz a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Kapcsolatuk problémáihoz csodálatosan asszisztál az északspanyol kisváros és az esemény atmoszférája. Az alkotásban rengeteg utalást találhatunk a filmművészet klasszikusaira, többek között Fellini, Buñuel, Truffaut, Bergman műveire.

KORTÁRS MŰVÉSZETI VÁSÁR SZENTENDRÉN | Csoportos kortárs kiállítás ünnepi köntösébe csomagolja az idén az ÚjMűhely Galéria a művészeti karácsonyi vásárát.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kurátorai által összeválogatott bemutatón mintegy húsz művész munkáit láthatják az érdeklődők december 23-ig.

RIFKIN FESZTIVÁLJA

A HIVATALOS DOWNTON ABBEY SZAKÁCSKÖNYV A kötetben több mint száz recept található a Crawley-háztartás étkezéseinek a legjavából – az emeleti díszvacsorák fogásaitól a földszinti pástétomokig és pitékig.

Mrs. Patmore ételei a korszak eredeti receptjei alapján készültek, ezeket láthattuk a sorozatban. A XX. század elejének tipikus fogásai közé tartoztak. A gyönyörűen tálalt ételek mellé ráadásul Annie Gray ételtörténész ellenállhatatlanul izgalmas betekintést nyújt ebbe a világba annak megértéséhez, hogy miért éppen ezek a fogások voltak a legnépszerűbbek 1912 és 1926 között.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BERECZKI KATA CSILLOGÁS CÍMŰ MŰVE

A MI ÜNNEPÜNK

82 | FIGYELŐ 2021/48

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 11. 30. 17:01

CSUPA SPORT

F_BIII-sieles.indd III

2021. 11. 30. 13:47

Magas-Tátra, Szlovákia

8% 0 0 / 3 > > 9 2 / % . : đ / - 0 0 8 7 2 2021. november 29. – december 5.– Budapest, Hungexpo Közönségprogramok november 30-tól.

Izgalmas, érdekes, elgondolkodtató egész napos családi program bolygónk állapotáról és a megoldásokról.

Az ingyenes részvételhez regisztráljon: www.planetbudapest.hu

F_BIV_planet.indd IV

Az esemény együttműködő partnere a Magyar Nemzeti Bank

2021. 11. 30. 13:47