Ü Z L E T I
H E T I L A P
LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK A JÁRVÁNY IDEJÉN
Így gyarapszik a magyar
BARNA ZSOLT, MAGYAR BANKHOLDING 47. SZÁM | 2021. NOVEMBER 25.–DECEMBER 1.
ÁRA: 790 FT
F_BI-Megtakaritasok.indd 1
NAGYBAN GONDOLKODNAK MATOLCSY ÁDÁM, BALATON BÚTOR
MAGYAR–OLASZ KOOPERÁCIÓ
MOTORKERÉKPÁR-PIAC
IDÉN IS KITART A HEGYMENET
LÉGIIPARI JÖVŐKÉP
HOSSZÚ LESZ A KILÁBALÁS 2021. 11. 23. 14:04
F_BII-opten.indd II
2021. 11. 23. 13:16
| TARTALOM |
4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA
PUBLICISZTIKA
8 PINDROCH TAMÁS Közvagyoneladás újratöltve
CÍMLAPON
10 MEGTAKARÍTÁSOK Bátrabban fektet be a magyar
36
Szintet lépett a Balaton Bútor
A Riva 1920 északolasz prémiumdizájnbútorcég 47,5 százalékának a felvásárlásával szintet lépett a nemzetközi piacokra is mind nagyobb hangsúlyt fektető Balaton Bútor Kft. Matolcsy Ádám vállalatának a többségi tulajdonában álló, az idén 2,7 milliárd forintos árbevétellel számoló veszprémi gyártó az államtól és a kormányközelinek mondott pénzintézetektől teljesen független forrásból finanszírozza ezt a dealt. A Magyar Nemzeti Bank elnökének a fia áll elébe a kritikáknak, hangsúlyozva, hogy a híresztelésekkel ellentétben semmilyen, az MNB-hez kapcsolódó társaságtól nem fogad el megbízást a Balaton Bútor.
47
Elszállt várakozások?
Úgy tűnik, jobbra fordulnak a légiipar hosszabb távú kilátásai, és a túlélők közül a magyar gyökerű Wizz Air lehet az egyik nagy nyertes. Erre utal, hogy a cég a minap 102 új repülőgépet rendelt a vezető európai gyártótól, az Airbustól. A kilábalás azonban lassú, elnyújtott lesz.
48
Magas fordulaton
Csaknem kilenc százalékkal nőtt 2021 első tíz hónapjában a magyarországi motorpiac, amelyen látszanak az egyes járványhullámok hatásai, de nem tudják megtörni az emelkedő trendet.
51
Új bankot építünk
Elkészült a Magyar Bankholding tagjaiból létrehozandó szuperbank felállításának ütemterve, amelyet a jövő hónap közepén el is fogadhatnak a tulajdonosok. Az egyesülési folyamatról, a megújulási, terjeszkedési tervekről Barna Zsolt, a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke nyilatkozott a Figyelőnek. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock
GAZDASÁG ÉS POLITIKA
14 EURASIA FORUM HARMADJÁRA 16 18 20 22 24 26 28 31 32
Keleti és nyugati modellek fúziója szükséges MAKROGAZDASÁG Ellentétes folyamatok INNOVÁCIÓ Gyorsan reagáltak ÉVOSZ Rendet tesznek a költségeknél JOÓ ISTVÁN Cselekvésre ösztönöz a fenntarthatósági expó KÜLÜGYEK Újragondolt Afrika-politika BERUHÁZÁS Új aranykor az állatorvosi egyetemen PÁZMÁNY CAMPUS Új központ Józsefvárosban GIGABERUHÁZÁS Wetland a csepeli közparkban KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR Indóházból vasúti múzeum
CÉGVILÁG
33 PÉNZROMLÁS Nem csökkennek 36 40 42 44 47 48
a debreceni ingatlanárak MATOLCSY ÁDÁM Szintet lépett a Balaton Bútor PHOTON Van képük hozzá SZAKMA Lejárt a diplomahalmozás ideje DELL Fókuszban a home office LÉGIIPAR Elszállt várakozások? MOTORKERÉKPÁR-PIAC Magas fordulaton
SZEMÉLYI HÍREK
50 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN
PÉNZ BESZÉL
51 BARNA ZSOLT Új bankot építünk
TŐZSDE
54 GYORSJELENTÉSEK Látványos ugrások
56 VILLANYAUTÓK Flúgos futam
GEOPOLITIKA
58 PANDÉMIÁS ÁLLAPOTOK Patthelyzet
a negyedik hullámban 60 ROYAL DUTCH SHELL Harc a kagylóért
62 ELSZABADULT ÁRAK
A globális vagyon kétharmada ingatlanban van 64 EKB Aggódik az infláció miatt a német bankszektor
RÉGIÓ
65 VUKOVÁRI MEMENTÓ
A hős város nehezen gyógyuló sebei
66 FEKETE PÉNTEKI GYORSMÉRLEG
Vásárlási őrület Romániában
68 NAGYKOALÍCIÓ BUKARESTBEN Felszállt a fehér füst 69 ÚJ KORMÁNY Prágai körvonalak
70 A DIGITÁLIS HAKNI MEGADÓZTATÁSA
Időt nyertek a szerb szabadúszók
72 RÉGIÓS HÍREK
SKYNET
74 ÚJ KRIPTOŐRÜLET Most a processzoros bányászat van soron
CAPPUCCINO 76 VIZI KATA
TÁRSADALOM
78 PREVENCIÓ Ismeretterjesztés művészettel
SPORT
80 MAGYAROK ANGLIÁBAN Elszigetelt ország
AJÁNLÓ
82 KONCERT, MOZI, KÖNYV
LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.
2021/47 FIGYELŐ | 3
F_03_tartalom.indd 3
2021. 11. 23. 17:29
| A HÉT HÍREI |
VEGYES A KÉP A LÍZINGPIACON
A harmadik negyedév végére elérte az 512 milliárd forintot a finanszírozott összeg a magyar lízingpiacon, ami 14,5 százalékos éves növekedés: a bővülés azonban elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze egy százalékkal emelkedett – közölte a Magyar Lízingszövetség. A szervezet szerint a járvány okozta bizonytalanság ellenére lenne kereslet a lízingfinanszírozás iránt, ám a globális ellátási problémák, a csiphiány miatt akadozó szállítások miatt sokszor nem áll rendelkezésre az adott eszköz. A lízingvállalatok remélik, hogy minél előbb normalizálódik a helyzet, aztán a fokozódó beruházási kedv új lendületet ad a lízingpiacnak. A szervezet várakozásai szerint kiemelt szerepet kaphatnak a finanszírozásban a Széchenyi Kártya Program Go! keretében elérhető, állami támogatású lízingkonstrukciók.
A luxust kedvelők és a tudatos pénzügyi befektetők érdeklődésére is számít a BÁV a szokásos decemberi aukcióján. A kétnapos 78. Művészeti aukció első napján, december 7-én ismert és kevésbé ismert luxusóramárkák befektetési célra is alkalmas darabjaira lehet licitálni. Az árverés egyik legérdekesebb tétele ezúttal az egyik legnépszerűbb Rolex modell, az ikonikussá vált Rolex GMT-Master II karóra (képünkön), amely 8 millió forintos kikiáltási árról indul. „A máig családi kézben lévő svájci óramanufaktúra modelljei rövid és hosszú távon is jó befektetésnek számítanak” – emlékeztet közleményében a BÁV.
A HÉT 4,1 SZÁMA
Rendkívüli sikert könyvelhetett el az idén a magyar bor, azon belül is a Villányi borvidék. A Jammertal Borbirtok 2015-ös Cassiopeia Merlot-ját közel 7500 nedű többkörös vakkóstolásával választották ez évben a Concours Mondial de Bruxelles szakértő ítészei a világ legjobb vörösborának. A birtok tulajdonosa, Szűcs Róbert eredeti szakmája szerint orvos. Orvosi műszereket forgalmazó cégével jelenleg is hazai kórházak jelentős beszállítója. A 90-es évek végén szeretett bele a Villányi borvidékbe. Egy bortúra után építette fel Európa egyik legmodernebb borászatát, amelynek a nominális kapacitása évi egymillió palack. A Jammertal 2100 négyzetméteres látogatóközpontja egész évben várja a látogatókat. Az alapító eredeti hivatásának megfelelően nagyon fontosnak tartja a tisztaságot, a létező leghigiénikusabb környezetben készülnek a termékek borászatában.
százalékkal emelkedett októberben az eurózónában az infláció az előző év azonos hónapjához képest a szeptemberi 3,4 után. Az EU átlagában 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legnagyobb ütemet Litvániában (8,2 százalék), Észtországban (6,8), illetve Magyarországon (6,6) mérték.
FOTÓK: BÁV; 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV
AZ IDÉN IS MEGTARTJA ÓRAAUKCIÓJÁT A BÁV
MAGYAR A VILÁG LEGJOBB VÖRÖSBORA
4 | FIGYELŐ 2021/47
F_04-05-Hirek.indd 4
2021. 11. 23. 17:31
| A HÉT HÍREI |
A HÉT – Paul Valéry francia költő, esszéíró, a XX. századi IDÉZETE francia költészet kimagasló egyénisége. „Az udvariasság szervezett közömbösség. A mosoly rendszer. A figyelmesség költségvetés”
JÓL HALADNAK AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI TÁRGYALÁSOK
A hétéves EU-s büdzsével kapcsolatos partnerségről szóló megállapodásokról zajló tárgyalások jól haladnak Magyarország és az Európai Unió között, a helyreállítási alap kapcsán azonban az Európai Bizottság inkorrekt módon járt el, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően felrúgta a korábban már informálisan létrejött egyezményt, s újraindította a megbeszéléseket – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtti éves meghallgatásán.
SAJÁT TULAJDONÚ INGATLANOK
Az Európai Unió lakosságának a 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, míg Magyarországon ez az arány 91,3 százalék. Ennél magasabb rátája csak két országnak van az EU-ban: Románia 96,1, Szlovákia pedig 92,3 százalékkal előzi meg hazánkat – közölte a Duna House az Eurostat legfrissebb adatai alapján. A fenti otthonok arányát tekintve az uniós rangsorban Horvátországgal osztozunk a harmadik helyen – mindkét országban mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada. Nyugat- és Észak-Európában jóval kevésbé jellemzők a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, Franciaországban pedig 64 százalékos a ráta. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is.
ELSZÁLLHAT A KARÁCSONYI ÉDESSÉGEK ÁRA
Óriási drágulás van az alapanyagszektorban, és hosszú átfutási idő jellemzi az édességpiacot – mondta az idei karácsonyi szezon kapcsán Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Szerinte az édességek teljes decemberi forgalma 45-50 milliárd forintot tesz majd ki, ez az összes árbevétel 20 százaléka. Csokimikulásból nyolcmillió figura kerül a boltok polcaira, mintegy 2 milliárdos értékben, szaloncukorból pedig évente 3500 tonna fogy, közel 8 milliárd forint összegben. Rengeteg új termék van a piacon, de a sláger még mindig a zselés szaloncukor. Sánta Sándor elmondta: a karácsonyi szezonális produktumok gyártása a nyár folyamán kezdődik, tehát már az ünnep előtt nagy jelentősége van a tervezésnek. A piaci szereplők optimisták, a múlt évhez hasonlóan további növekedésre számítanak. Azonban bonyolíthatja a helyzetet, hogy ha egy rendelés nem érkezik meg időben, akkor nehezen oldható meg az utánszállítás, mivel most alapanyaghiány is van. 2021/47 FIGYELŐ | 5
F_04-05-Hirek.indd 5
2021. 11. 23. 17:31
NAGYTOTÁL
FOTÓ: OKY LUKMANSYAH, REUTERS
Több tucat javításra váró hajó kapott lángra a Jáva középső részén lévő Tegal város kikötőjében a múlt héten. A tűzoltók munkáját megnehezítette, hogy a hajókat szorosan egymáshoz rögzítették. A lángokat szerencsére sikerült megfékezni, mielőtt a tűz átterjedhetett volna a közeli lakóövezetre.
F_06-07_nagytotal.indd 6
2021. 11. 23. 16:54
F_06-07_nagytotal.indd 7
2021. 11. 23. 16:54
| PUBLICISZTIKA |
KÖZVAGYONELADÁS ÚJRATÖLTVE
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
PINDROCH TAMÁS ROVATVEZETŐ
Ó, azok a kilencvenes és kétezres évek! Olyan régen voltak, hogy alig emlékszünk már az állami privatizációs, önkormányzati ingatlaneladási botrányokra. A Városháza-gate azonban újra arra figyelmeztet, hogy a baloldal semmit sem felejtett abból az időszakból. Ugyanazokat a köröket futják, semmit sem változtak. A főváros élén álló politikus csupán rácsodálkozik az eseményekre, leginkább hebeg-habog, gyenge érvkészlettel cáfol. A „naiva” stílus azonban nem biztos, hogy kifizetődő alakítás, hiszen előző napi mondatait másnap egy újabb hangfelvétel zúzza porrá. Karácsony Gergely „az én ott sem voltam” szerepét kívánja eljátszani. Volt kitől tanulnia: ugyanebben utazott Bajnai Gordon volt miniszterelnök is, aki mostanában vérbeli ingatlanügynökként ajánlgatja az adófizetői pénzből fenntartott és üzemeltetett Városházát. Embereit, két volt államtitkárát már jó előre Karácsony közvetlen közelébe, bizalmi állásokba röptette. Állítólag az általános főpolgármester Kiss Ambrus – Gansperger Gyula szavai alapján – ingatlanos „jutaléki rendszert” működtetett. Ez lehet tehát az üzleti szemlélet az önkormányzati rendszerben. A rendszert viszont jogilag is stabilizálni kell. A jogi intéző Tordai Csaba, aki amellett, hogy a főpolgármester bizalmasa, jogi főtanácsadója – az ő láttamozása nélkül Karácsonytól nem megy ki semmilyen dokumentum –, a Budapesti Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatóságának elnöke is. Ez utóbbi mintha nem kapna elég figyelmet. Igen, annak a cégnek a tótumfaktuma, amely a fővárosi ingatlanvagyonért felel. Ő a főnöke annak a Barts Balázs vezérigazgatónak, aki a Városháza eladásáról az önkormányzat nevében egyeztetett a befektetőkkel, és ezt megúszta egy fegyelmivel. Azt persze senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy önkormányzati cégvezető saját elhatározásából tárgyalgat az önkormányzat épületének hasznosításáról egy befektető képviselőjével. A felelős felsőbb, a már említett körökben keresendő. Fontos, tisztázandó részlet az is, hogy az önkormányzattal semmilyen jogi szerződésben nem álló volt miniszterelnök mégis hogy kerül ebbe a történetbe. Ő milyen alapon tárgyalt bárkivel is a Városháza kapcsán az értékesítésről és a hasznosítási lehetőségekről? Természetesen ezek álnaiv felvetések. A baloldali kormányzás alatt ez a dolgok természetes menete, a politikai és üzleti akarat ugyanis az ő felfogásukban egy és ugyanaz. A közérdek csak epizódszereplő ezekben a játszmákban. A kilencevenes és a kétezres évekbeli állami és önkormányzati vagyonértékesítéseken is a befektetők kerestek a legjobban, az állam pedig hoppon maradt. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy a Városháza-eladás folyamata sem zárulna másképp. Egy esetleges baloldali választási győzelem után – a mit sem sejtő, párt- és hatalmi bázis nélküli miniszterelnök háta mögött – az ehhez hasonló tranzakciók egymást követnék. Számukra ugyanis az állam soha nem jó gazda, a stratégiai vagyonelemeknek is magánbefektetőknél van a helye. Persze csak úgy, ha a „jutaléki rendszerben” az egyik nap politikusként, majd másnap üzletemberként ébredő közvetítők is jól járhatnak.
8 | FIGYELŐ 2021/47
F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8
2021. 11. 23. 16:54
| SZÁMLÁLÓ |
2&,&8 +47):1&943 & 3*2?*90 ?. 8 & -&?&. 5 9ö.5&7 8 .3,&91&35.&( .SƼ¥HN·X PºWS^J_JYGJS GJYTSGF PJQQ ºSYJSN F US_Y YFWYO¥P XTPFS & UFSIRNF PFUHX¥S Q¥YX_NP NX MTL^ F [NQ¥L U±Y÷NUFWF NQQJY[J NSLFYQFSUNFHF RNQ^JS WFPYFXJGJXXLLJQ Q÷YY PN 0º_GJS RN RFL^FWTP O·HXP¥S RJLJQ÷_YÀP F QJLYºGG ZSN·X TWX_¥LTY & SJ[JX 2H0NSXJ^ KWNXX GJHXQXJ X_JWNSY F [NQ¥L YJQOJX [FL^TS¥SFP X_¥_FQPF [FS OJQJSQJL NSLFYQFSGFS 3&,>49 3ö99 & ;.1 , ;&,>43& ; &1&99 Eszközök, trillió dollár
150
& LQTG¥QNX LF_IFX¥L ƚPºS^[ X_JWNSYN WYPJƙ M¥WTRX_TWTX¥WF S÷YY F_ JQR¾QY [GJS
140
510
160
510
520
2000 2020 A pénzügyi vállalkozások által birtokolt pénzeszközök
2000 2020 2000 2020 A háztartások, a kormányzatok Reáleszközök, reáliák és a nem pénzügyi vállalkozások (ingatlanok, infrastruktúra, által birtokolt eszközök LUJP YJWRJQ÷JX_Pº_ºP A kutatók 10 nagy ország, Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Japán, Mexikó, Svédország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nemzeti számláit vizsgálták meg. A világ össznövekedésének harmadáért Kína felel. Az ingatlanok értékének emelkedéséhez az alacsony kamatszint nagyban hozzájárult.
Forrás: McKinsey
&? 5 9ö.5&7. 9*72*1 8 *)).,. 8 ; 7-&9 91&,48 3 ;*0*) 8* 2020 =100
125 120 115 110 105 100 95 90 85
19 európai ország*
Magyarország
2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 &_ JZW·UFN U±Y÷NUFW JLX_JS NL WFPYFXJGJXJS S÷MJY ¥R F RFL^FWTWX_¥LN ¥LF_FY F_ JZW·UFN ¥YQFLS¥Q NX O·[FQ INSFRNPZXFGG QJMJY *15 meghatározó nyugat-európai ország és a visegrádi négyek.
Forrás: Euroconstruct, 2021. november
& '7:99 -&?&. 9*72 0 7* 1 ,)5 8 &? 5 9ö.5&7. 0.'4(8 9 8
RJLMFY¥WT_· S^ZLFY JZW·UFN TWX_¥LGFS X F [NXJLW¥IN SL^JPSQ
Év/év változás, százalék
8 6 4 2 0
2018
–2 –4 –6
F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9
2019
2020
2021
2022
2023
2024
GDP
U±Y÷NUFWN PNGTHX¥Y¥X
Forrás: Euroconstruct, 2021. november
2021/47 FIGYELŐ | 9
2021. 11. 23. 16:54
| CÍMLAPON |
BÁTRABBAN FEKTET BE A MAGYAR
10 | FIGYELŐ 2021/47
F_10-13-Cimlap.indd 10
2021. 11. 23. 17:28
| CÍMLAPON |
MEGTAKARÍTÁSOK | Továbbra is évi tíz százalék körüli mértékben bővül a hazai lakosság megtakarításainak a mennyisége. Nő a tudatosan befektetni próbáló háztartások aránya is, ám még mindig rendkívül nagy a pihenő pénzek hányada a portfólióban, miközben bőven maradt tennivaló a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban is.
Soha nem látott szintre, 72,2 ezer milliárd forintra gyarapodott a harmadik negyedév végére a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya: ez amellett, hogy erőteljes, 11,3 százalékos bővülés 2020 azonos időszakához képest, új rekordot is jelent. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a kötelezettségekkel csökkentett nettó pénzügyi vagyon valamivel lassabban, de még bőven 10 százalékot meghaladó ütemben hízott, s elérte az 59,4 ezer milliárd forintot. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hazai lakossági megtakarítási piacot egyáltalán nem tépázta meg a koronavírus-járvány, hiszen a háztartások pénzügyi portfóliója rendre tíz százalék körüli vagy annál kicsit nagyobb mértékben nő az utóbbi években.
FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
HÍZNAK A FOLYÓSZÁMLÁK
Azzal együtt, hogy a pandémia nem okozott jelentős kilengéseket a lakossági megtakarítások növekedési trendjében, a portfólió összetételében azért történtek érezhető változások, miután az egyes eszközcsoportoknál nagy különbségek fedezhetők fel az elért bővülés mértéke alapján. Ami első látásra is szembetűnő, az az, hogy a háztartások betéteinél igen szép, 14,1 százalékos gyarapodás következett be a harmadik negyedév végéig számolt tizenkét hónap alatt, így azok állománya már bőven túllépte a 13,1 ezer milliárd forintot. Az állomány gyors növekedésében pedig a látra szóló és a folyószámlabetéteknek jutott a kulcsszerep: utóbbiak mennyisége csaknem ötödével, 9700 milliárd forint közelébe ugrott, vagyis a lakossági betétek több mint háromnegyede már lekötés nélkül áll a folyószámlákon. A készpénz mennyisége szintén tovább bővült a háztartásoknál az elmúlt egy évben, ám az már feltétlenül biztató, hogy a növekedés mértéke lassult az elmúlt időszakban megszokotthoz képest, és éppen 7 százalék alatt mozog éves összevetésben. Ezzel együtt a lakosság már közel 6200 milliárd forintot tart hazai és külföldi bankjegyekben, ami igen nagy volumennek tekinthető. A folyószámlabetéteknél megfigyelhető rendkívül gyors állománygyarapodás miatt pedig a be nem fektetett, „pihenő” pénzek aránya a szeptemberig tartó egy év alatt is tovább nőtt a lakossági megtakarítási portfólióban: a készpénz és a lekötetlen betétek ugyanis együttesen az összes pénzeszköz 22 százalékát adták a harmadik negyedévben, miközben egy esztendővel korábban még „csak” 21,4-es arányt lehetett kiszámolni az MNB adataiból. A pihenő pénzek nagy aránya persze részben magya-
rázható lehet a koronavírus-járvány okozta bizonytalansággal, hiszen ennek fényében érthető, hogy a háztartások igyekeztek azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékokat felhalmozni.
JÖNNEK FEL AZ ALAPOK
Az utóbbi jelenség mellett ugyanakkor vannak egyértelműen biztató jelek is a lakossági megtakarítási portfólió összetételének az alakulását tekintve. A leginkább szembetűnő változás az, hogy a kisbefektetők egyre bátrabban fordulnak a tőzsdei részvények felé: ezek állománya ugyan még mindig viszonylag alacsony szinten – 970 milliárd forint környékén – állt szeptember végén, ám ez csaknem a másfélszerese az egy évvel korábban kimutatott mennyiségnek. Ez még akkor is rendkívül szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a pandémia első hulláma idején bekövetkezett piaci zuhanásokat sokan arra is felhasználták, hogy bevásároljanak a tőzsdén, s persze az árfolyamok alakulása is kedvezhetett az állománynak. A háztartások befektetések iránti növekvő nyitottságára utal az is, hogy a lakosság kezén lévő befektetési jegyek mennyisége ugyancsak tempós növekedésnek indult az utóbbi időszakban. Az MNB adatai alapján a kisbefektetők szeptember végén már több mint 5130 milliárd forintot tartottak belföldi és kül-
5130
milliárd forint Ennyit tartottak alapokban a kisbefektetők.
földi alapokban, 22,2 százalékkal többet, mint egy esztendővel azelőtt. Szintén biztató a háztartások pénzügyi tudatosságának és a befektetések iránti nyitottságának a szempontjából, hogy a biztosításokban és a pénztáraknál lévő megtakarításokat tartalmazó biztosítástechnikai tartalékok állománya 11,8 százalékkal, 5300 milliárd forint közelébe hízott egy év alatt. Ezen belül az életbiztosítási tartalékok volumene is bőven tíz százalék feletti ütemben nőtt. A magyar lakosság pénzügyi portfólióján belül egyre nagyobb részt képviselnek az állampapírok is, amelyek mennyisége a harmadik negyedév végén megközelítette a 9800 milliárd forintot. A közel 12 százalékos éves állománybővüléshez változatlanul az ötéves futamidejű, igen vonzó hozamot kínáló Magyar Állampapír Plusz iránti stabil kereslet járulhatott hozzá leginkább, ám a jövőben a mostaninál jelentősebb szerep juthat a rövidebb futamidejű konstrukcióknak is.
ÉREZHETŐK A NYITÁS HATÁSAI
Az október végi takarékossági világnap apropóján az idén is több pénzügyi szolgáltató felmérte a hazai háztartások megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjét és helyzetét, helyenként igen 2021/47 FIGYELŐ | 11
F_10-13-Cimlap.indd 11
2021. 11. 23. 17:28
| CÍMLAPON |
A HÁZTARTÁSOK ANYAGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 3 JAVULT ULT UL LT
2021
tanulságos megállapításokkal szolgálva a piacról. A pont tízéves múltra visszatekintő OTP Bank Öngondoskodási Index legfrissebb, 2021-es kutatásának az eredményei szerint a lakosság anyagi helyzetét érzékenyen érintette a Covid, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság, ugyanakkor már mérhetők voltak a harmadik hullámot követő nyitás kedvező hatásai. Míg tavaly még a megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járványidőszakban romlott az anyagi helyzete, addig az idén ez az arány 27 százalékra csökkent. 11 százalék viszont akképp vélekedett, hogy az elmúlt másfél esztendőben kifejezetten javult az anyagi helyzete, miközben egy évvel korábban a válaszadók mindössze két százaléka nyilatkozott így. A legújabb öngondoskodási indexes kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a hazai háztartások 18 százaléka halmozott fel kisebb-nagyobb megtakarított összegeket annak következtében, hogy a korlátozások miatt kevesebbet tudott utazni, szórakozóhelyre járni vagy épp kulturális programon részt venni. A „kényszer-megtakarítók” több mint fele mondta, hogy az így összegyűjtött összeget szeretné befektetni a következő időszakban, vagyis lépést tenne a tudatos öngondoskodás felé. „Az elmúlt tíz évben megfigyelhettük, hogy míg az öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdök csak lassan változnak, addig a hirtelen hatásokra gyorsan reagál a lakosság. Azt láttuk, hogy valószínűleg a pandémia okán is tudatosabbá, óvatosabbá váltak a magyarok. Az idén a megkérdezetteknek már a 37 százaléka válaszolta azt, hogy jobban odafigyel a kiadásaira” – mondta el a kutatási eredmények megjelenése kapcsán tartott háttérbeszélgetésen Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az óvatosságot és a tudatosság lassú növekedését alátámasztja, hogy a megkérdezettek többsége a korlátozások feloldása után sem kezdett „bosszúköltésbe”, vagyis nem törekedett arra, hogy a kiesett élményeket túlköltéssel kompenzálja. Azok, akik a nyitás óta több pénzt adnak ki, elsősorban a drágulással indokolják ezt, nem a fokozott élménykereséssel. „Örömmel ta-
2020
Százalék
62 NEM VÁLTOZOTT
11
63
35 ROMLOTT 26
& / 7; 3> .)ö8?&0 '&3 &? 495 '&30 3,43)4804) 8. .3)*= +*12 7 8* &1&5/ 3 Forrás: OTP Öngondoskodási Index 2021
pasztaltuk, hogy tudatosabbak lettek a válaszadók, hiszen több mint a felük nyilatkozott úgy, hogy a járvány alatt tudott félretenni pénzt, s nem tervezi elkölteni azt, hanem inkább feltölti vele a pénzügyi éléskamráját, azaz pénzpiaci megtakarítási termékbe fekteti a megspórolt összeget” – emelte ki Kovács Antal.
KISSÉ VÁLTOZTAK A CÉLOK
A Covid hatása a magyarok megtakarítási magatartását, az öngondoskodást is érintette, az elmúlt évekhez képest némiképp változott a felállás – közölte a K&H, amely a biztos jövő elnevezésű indexéhez készült reprezentatív kutatásban vizsgálta a 30–59 éves korosztály spórolási szokásait és céljait, valamint a nyugdíjkilátásokat. „A többség, a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta, hogy a pandémia okán kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire, szemben az egy évvel korábbi 40 százalékkal. Éles különbségekre is rávilágított a járvány: a hosszú távra tervezők 66 százaléka a kisebb összegű megtakarítást is fontosnak tartja. Azoknak a körében, akiket anyagilag nagyon rosszul érintett a koronavírus, csak 33 százalék tartotta ezt lényegesnek” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és a saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.
11,3
Ennyivel nőtt a lakosság pénzügyi portfóliója egy év alatt.
FOTÓ: GETTY IMAGES
százalék
12 | FIGYELŐ 2021/47
F_10-13-Cimlap.indd 12
2021. 11. 23. 17:28
| CÍMLAPON |
Hozzátette: a Covid miatt változott a megtakarítási célok rangsora. Bár kedvező, hogy az öngondoskodás a legfontosabbak közé tartozik, de kevesebben tartalékolnak a nyugdíjas éveikre. Konkrét elképzelés nélkül, biztonsági tartalékra a válaszadók 41 százaléka gyűjt, így a célok toplistáján továbbra is ez az első – igaz, tavaly még több mint 50 százalékos volt az utóbbi érték. „Bár a következő két terület mindegyike növekedést mutat a múlt évhez képest, helycsere történt a dobogón. Az idén már a lakáscél lett a második 33, míg a nyugdíjcélú megtakarítás a harmadik 32 százalékkal. Egy esztendővel korábban az utóbbi 28, az előbbi pedig 26 százalékot ért el” – közölte Székely Pálma.
BESZÉLÜNK IS A PÉNZRŐL
A CIB Bank által elvégeztetett kutatás arra világított rá, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a Z generációhoz tartozó fiatalok mindennapjaiban a pénzügyek, mint az idősebb felnőtteknél. A megkérdezett 18–59 évesek döntő többsége fontosnak tartja, hogy legyenek megtakarításai: 89 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyetért ezzel a megállapítással. A Z generáció tagjai között az átlagosnál is jóval nagyobb a megtakarítások iránti igény. Náluk a teljesen egyetértők aránya 59 százalékot ért el, míg az X és az Y generáció tagjainál 48, a legidősebbeknél pedig csak 40 százalékot. A kutatás szerint a felnőtt lakosság gyűjtögetését leginkább a tudatos pénzügyi tervezés motiválja. A többség elsősorban azért szeretne félretenni, hogy képes legyen fedezni a váratlan kiadásait – ezt a válaszadók 55 százaléka említette. A jövőben tervezett nagyobb kiadások finanszírozása 53 százalékuknál cél. Figyelemre méltó emellett, hogy mindöszsze 4 százalék azoknak az aránya, akik nem szoktak spórolni, további 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy szeretne, de jelenleg nem tud megtakarítani. Fontos megállapítása a CIB felmérésének, hogy a megkérdezettek 65 százaléka legalább hetente társalog a pénzről: 14 százaléknál napi rendszerességgel, további 33 százaléknál pedig hetente többször fordul elő. A nők és a fiatalabbak (a 20–39 évesek) gyakrabban vesznek részt otthon ilyen beszélgetésekben. A 40 év alattiaknál például 70 százalék felett jár a pénzügyekről legalább hetente diskurálók aránya. A válaszadók közel 20 százaléka viszont olyan háztartásban él, ahol csak elvétve – ritkábban, mint havonta – kerül elő ez a téma. A pénzzel kapcsolatos otthoni értekezések fő témája a megfelelő beosztás (ezt a megkérdezettek 61 százaléka említette), a költés (47) és a lehetséges megtakarítások (46).
HIÁTUSOK A NYUGDÍJNÁL
A nyugdíjcélú öngondoskodás témáját – nem meglepő módon – több felmérés is vizsgálta. A K&H kutatása szerint tízből hatan számítanak arra, hogy az állami juttatásból fognak megélni nyugdíjasként, az állami nyugdíj összege pedig a válaszadók szerint a jelenlegi fizetés 47 százaléka lesz. Ezzel együtt mindössze 29 százalék várja azt, hogy az állami nyugdíjból jól meg tud majd élni, és 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy más forrásra is támaszkodik majd, például az addig felhalmozott megtakarításaira. A K&H felmérésének az eredményei szerint az öngondoskodási alternatívák közül a 20 százalékos adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítással az állami nyugdíjra számítók 19 százaléka takarékoskodik. Ennél népszerűbbnek számít a nyugdíjpénztári megoldás, de sokan az ingatlanukból származó jövedelmet tekintik pluszforrásnak. Az is kiderült, hogy a megkérdezettek havonta átlagosan 269 ezer forintot tartanának elegendőnek a nyugdíjas éveikben, ehhez pedig
22 millió forintot kellene összegyűjteniük a korhatár eléréséig. Ez a növekedés az egy esztendővel korábbihoz képest 10 százalékpontos, és meghaladja az infláció mértékét. A megtakarítási hajlandóság terén Székely Pálma szerint azonban bőven van tér a fejlődésre. „A nyugdíjcélra félre nem tettek 50 százaléka nem is tervezi, hogy a jövőben spórolna időskorára. A nyugdíjassal együtt élők 21 százaléka előbb-utóbb biztosan nekilát a takarékoskodásnak. Ők 17 ezer forintot tennének félre, de ennél nagyobb összeget, 31 ezer forintot tartanának megfelelőnek” – mondta a szakértő. Hasonló eredményeket hozott az OTP Bank Öngondoskodási Index kutatása is, amely szerint az aktív keresők 35 százaléka még most is úgy véli, hogy kizárólag a nyugdíjából él majd meg időskorában, miközben a 18–70 éves korosztály 76 százaléka vallja, hogy a megfelelő nyugdíj biztosítása az állam feladata. Mindez annak ellenére van így, hogy a jelenlegi aktív keresők nagy többsége (63 százaléka) szerint nem lesz elég az állami nyugdíj a megélhetéshez.
A PÉNZÜGYI VAGYON ALAKULÁSA
Az eszközök állománya* A portfólió összetétele Milliárd forint 2021. III. név, százalék 75 000 72 261,7 Részvények és részesedések 70 000 41,4 65 000 60 000 55 000 8,6 Készpénz 11,0 Egyéb 50 000 45 000 Állampapírok Betétek 40 000 13,5 7,3 18,2 35 000 30 000 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Biztosítástechnikai tartalékok *Háztartásoknál, az adott év harmadik negyedében.
Forrás: MNB
A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár pedig arra mutatott rá közleményében, hogy bár egyre fontosabbá válik a nyugdíjcélú öngondoskodás témája, tagjainak a száma az elmúlt másfél évben stagnált. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének 2021 első negyedére vonatkozó eredményei is ezt mutatják, miután a kasszatagok száma minimálisan, de csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest. A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztárhoz tartozó ügyfelek ez év első felében átlagosan 18 ezer forintot tettek félre havonta. A tagdíjukat legtöbben csoportos beszedési megbízással fizetik be, ennek átlagos havi összege 11 ezer forint. De sokan alkalmazzák a kártyás megoldást (is) – itt az átlagos havi összeg 55 ezer forint. A szolgáltatónál jellemzően az év utolsó két hónapjában ugrik meg a kártyás befizetések mértéke. Ennek oka elsősorban az adóoptimalizálási szándék, valamint a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár ilyenkor jellemző befizetésösztönző kampánya: 2020 novemberében átlagosan 164 ezer forintot tettek félre az ügyfelek, míg decemberben 211 ezret. BARÁT MIHÁLY
2021/47 FIGYELŐ | 13
F_10-13-Cimlap.indd 13
2021. 11. 23. 17:28
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
KELETI ÉS NYUGATI MODELLEK FÚZIÓJA SZÜKSÉGES
MATOLCSY GYÖRGY, AZ MNB ELNÖKE. HOGYAN IS TUDJÁK TÁMOGATNI A KÖZPONTI BANKOK A ZÖLD- ÉS A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁST
Minden központi banknak kötelessége előmozdítani és támogatni gazdasága zöld- és digitális átalakítását, ebben nemzetközi egyetértés van – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapest Eurasia Forum 2021 E-Konferenciát megnyitó beszédében. A jegybank első számú vezetője ismertette, hogy az idén a konferenciasorozat harmadik rendezvényét tartják, az online térben. A kétnapos tanácskozáson többek között lesznek előadók Koreából, Kínából, Szingapúrból, Nagy-Britanniából, Norvégiából és Lengyelországból. A legfőbb téma, hogyan tudják támogatni a központi bankok a zöld- és a digitális átalakulást. Ebben a keleti és nyugati modellek fúziójára van szükség – emelte ki. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadásában azt hangsú-
lyozta, hogy a járvány alapvetően változtatta meg Kelet és Nyugat kapcsolatát. Erős, gazdag országok egészségügyi rendszerei omlottak össze, a világgazdasági kereskedelem öt százalékkal visszaesett, a globális befektetések pedig 42 százalékkal zuhantak. Összességében több mint 110 millióan vesztették el az állásukat, vagyis a 2020-as esztendő fekete év volt a világgazdaságban. Szijjártó Péter aláhúzta: mostanra az „úgynevezett” Kelet gyorsan fejlődik, teljesen utolérve az „úgynevezett” Nyugatot digitális fejlesztésekben. Szerinte a keleti országoknak mára a nyugatiakkal egyenlő pénzügyi eszközei vannak. Hozzátette: Magyarország a Kelet jelentős fejlődésére lehetőségként tekint, a szabad és fair globális kereskedelem
oldalán áll. Ismertette azt is, hogy a kormány 2010-ben elindított keleti nyitás politikája sikeresnek bizonyult. A miniszter szerint kölcsönös megbecsülésen és bizalmon alapuló együttműködésre kell törekedni az eurázsiai kapcsolatokban, az Európai Unión belül is „hidakat kell építeni” ennek érdekében. Ez a folyamat már el is kezdődött. Csenmin Liu, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese úgy vélekedett: rendkívül fontos a tanácskozás megrendezése a jelenlegi nehéz időkben, amikor a járvány minden gazdaságra súlyos hatást gyakorolt, visszaesést okozva jó néhány területen, még az oktatásban is. A központi bankok a monetáris politikákkal stabilizálhatják a pénzügyi piacokat, nehéz döntésekkel kellett és kell szembenézniük a helyreállításhoz – fűzte hozzá. A jegybank közleménye alapján 15 ország 43 előadója olyan változatos témákat vitatott meg, mint a jegybankok változó szerepe a Covid utáni időszakban, az eurázsiai geopolitikai erőtér formálódása, a gazdaságok motorjának számító innováció ösztönzése, a zöldfordulat terén való multilaterális együttműködés lehetőségei, a digitális infrastruktúra fejlődése és a „digitális írástudás”. Az Eurasia Forum záróakkordjaként Patai Mihály, a jegybank alelnöke összegezte, hogy a szakértők beszélgetései segíthetnek azonosítani a jegybankok új szerepköreit, a gazdasági és pénzügyi innovációk kulcsfontosságú összetevőit. Hozzátette, hogy a globális kihívásokat – mint az éghajlatváltozás – csak globális partnerséggel lehet kezelni. Kiemelte, hogy a tehetség és az emberek a kulcsa bármely nemzet fejlődésének és az innováció támogatásának. SZAJLAI CSABA
FOTÓ: MNB
EURASIA FORUM HARMADJÁRA | Fenntartható növekedés és prosperitás Eurázsiában – Trendek, Kilátások, Megoldások címmel a Magyar Nemzeti Bank szervezésében harmadik alkalommal jött létre a Budapest Eurasia Forum.d
14 | FIGYELŐ 2021/47
F_14_makro.indd 14
2021. 11. 23. 16:54
MK_Elore_200x292.indd F_15_kormany_hirdi.indd 115
2021. 11. 12. 23. 17:19 15:45
ELLENTÉTES FOLYAMATOK
A GDP és az életszínvonal alakulása alapján Görögországot megelőztük, Portugáliát beértük – hangzott el a Világgazdaság üzleti fórumán, amelynek kerekasztal-beszélgetésén Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője és Boris Martinovic, a Mastercard public policy igazgatója vett részt.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Boris Martinovic úgy vélte: a pénzügyi tudás és az elektronikai eszközök, az applikációk használatával kapcsolatban a lakosság, valamint a vállalkozások kevésbé aknázzák ki azokat a digitális le-
hetőségeket, amelyek amúgy már rendelkezésre állnak Magyarországon. Jelezte, hogy nagyon jól kiépített elektronikus fizetési rendszer működik az országban, és komoly felelősség hárul a biztonsági megoldásokra, hogy az egyre sokasodó és gyors tranzakciók biztonsággal érjenek célba. A napokban nyilvánosságra hozták, hogy az előző negyedévhez képest a harmadik negyedben a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján. Ez némi lassulást mutat, Németh Dávid szerint a magyar gazdaság nem tud tartósan 5 százalék feletti növekedést produkálni, Regős Gábor pedig arról szólt, hogy nem tudható, mikorra oldódhat meg a csip- és alapanyaghiány, de az infláció és a koronavírus újabb hulláma is kockázatot jelent a gazdasági bővülésre nézve. Ehhez hozzáfűzte, hogy érezhetően lassult a kilábalás az ellátási láncok sérülése, valamint az energiapiaci problémák hatására, az elmúlt hetekben az európai gazdaságok gondjai miatt a kormányok egymás után mérsékelték az idei növekedési előrejelzésüket. Az autóipar az idén hatalmas veszteségeket szenved el
az alapanyaghiány, valamint a termelői árak jelentős emelkedése miatt.
LELASSULT AZ IPAR
Regős Gábor úgy vélte: az éves GDP-növekedés 6,5-7,0 százalék lehet az idén. Felfelé mutató kockázatot jelent, ha az ipar be tudja hozni az elmaradt teljesítményét, lefelé irányulót hordoz, ha a vírushelyzet súlyosbodik, és ezzel párhuzamosan korlátozások vezetnek be, illetve az ellátási láncok továbbra is komoly gondokkal küzdenek, és tovább nőnek az energia-, valamint nyersanyagárak. Úgy ítélte meg: jövőre az éves GDP-bővülés 5,5 százalék lehet, a pénzromlás éves üteme az idén 4,9, jövőre 4,4 százalékot érhet el. 2021 végén az alapkamat 2,4 százalék lehet, az egyhetes betét kamata pedig 3,5 százalékot mutat majd. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Figyelő kérdésére közölte: a magyar gazdaság erőteljesen kezdte az évet, ugyanakkor a harmadik negyedévben megjelentek az aggodalomra utaló jelek. Az ipari termelés a globális ellátási láncok akadozása miatt jelentősen lelassult. Egyelőre biztató, hogy a megrendelések állománya továbbra is magas, mivel ez a jövő évi kilátásokat javítja. Ugyanakkor rövid távon megmaradnak az alapanyag-ellátási problémák, így az ipar várhatóan az elkövetkező egy-két negyedév-
FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
MAKROGAZDASÁG | A Világgazdaság napilap üzleti fórumán a részt vevő elemzők nagyrészt egyetértettek abban, hogy a magyar GDP alakulását inkább lefelé, az infláció várható folyamatait pedig felfelé mutató kockázatok övezik.
16 | FIGYELŐ 2021/47
F_16-17_elemzok_elte_hirdi.indd 16
2021. 11. 23. 16:56
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
okoz bizonytalanságot. Így az idei évre inkább lefelé mutató kockázatok jelentkeznek a korábbi optimista kilátásokhoz képest, a magyar gazdaság 6,5-6,8 százalék körül bővülhet 2021-ben az előző esztendőhöz viszonyítva.
EGYSZERI HATÁSOK
BANAI PÉTER BENŐ ÁLLAMTITKÁR. A KÖLTSÉGVETÉS SEGÍTI A GAZDASÁGOT
ben még visszafoghatja a gazdaság növekedését. Az építőipar látványosan felpörgött az idei első fél évben, és a szektor egyre többször ütközik kapacitáskorlátokba, ami az árak gyors felfutását eredményezi. Új lendületet a mezőgazdaság, illetve a szolgáltató szektor hozhatna, de az utóbbi esetén a járvány gyors terjedése
Jövőre stabil alapot adhat a növekedésnek a kormányzat további komoly költekezése. A fogyasztási oldalon jelentős egyszeri összegeket kapnak a családok és a nyugdíjasok, emellett pedig nagymértékű kormányzati beruházásokat és támogatásokat adnak a vállalati szereplőknek. A feszes munkaerőpiac a bérnövekedést hajtja felfelé. Ezzel szemben a nemzetközi környezet, a magas energiaárak, a hiányzó alkatrészek lefelé mutató kockázatot jelentenek, így összességében 5 százalék körüli gazdasági bővülésre számít a K&H vezető elemzője 2022-ben. Hazánk várhatóan jövőre is meghaladhatja az eurózóna növekedési dinamikáját. Az inflációt övező kockázatok az elkövetkező bő egy évre felfelé mutatók. Az energiaárak tartósan beragadhatnak a járvány előtti szint fölött, hiszen az energia-
termelés zöldebbé tétele óriási többletberuházásokat igényel. A termelési költségek nem csak az energiaárakon keresztül növekednek, az alapanyagok ellenértékének széles skálája is megugrott az elmúlt időszakban. A mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba ugyancsak fokozatosan átgyűrűzik az árnyomás. Az idei évben az éves átlagos infláció 5 százalék körül alakulhat, ráadásul az esztendő végén a 7 százalékhoz lehet közel a pénzromlás üteme. Ehhez a magas szinthez képest némi enyhülés valószínűsíthető 2022-ben, de a jövő év egészében jóval 4 százalékot meghaladó éves átlagos infláció várható. Az élelmiszerárakat nézve 2022 első felében további emelkedés valószínűsíthető. A Magyar Nemzeti Bank elkezdte a kamatemelési ciklusát, de a nyári kilátásokhoz képest jóval kedvezőtlenebb inflációs kép rajzolódik ki, így szükség van a monetáris szigorítás felgyorsítására. Az infláció még 2023-ban is a jegybanki inflációs cél fölött lehet, ezért Németh Dávid arra számít, hogy a Monetáris Tanács márciusig 3,5 százalékig felemelheti az effektív kamat mértékét. TÓTH BALÁZS
HIRDETÉS
F_16-17_elemzok_elte_hirdi.indd 17
2021. 11. 23. 16:56
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
GYORSAN REAGÁLTAK
INNOVÁCIÓ | A járvány azt is magával hozta, hogy jó néhány pénzügyi innovációnak tekinthető lépést vezetett be a kormány.
HÚSZMILLIÁRDOS PLUSZ
A felsőoktatásra fordított, állam által nyújtott támogatások szorosan összefüggnek a k+f kiadásokkal. A felsőoktatásra fordított állami kiadások 2021-ben az előző évhez képest több mint 20 milliárd forinttal nőnek, és ez a növekedés jövőre is folytatódik. Az egyetemek az új finanszírozási rendszerben kutatási tevékenységre külön kapnak forrást. Eközben adókedvezményeket is kaphatnak a vállalkozások a k+f beruházások támogatására. Ha valamely vállalkozás doktori címmel büszkélkedő kutatót foglalkoztat, akkor 100 egységre vetítve 40 egység adókedvezményt is érvényesíthet. Az államtitkár arról is szólt, hogy digitalizációs megoldásokat alkalmazva fehéredést szolgáló intézkedéseket vezettek be a gazdaságban, és ennek jelentős szerepe volt abban,
hogy az adószerkezet növekedésbaráttá alakulhatott át. Minden digitalizációs megoldás a piacok tisztulásához vezethet, és ezek a lépések a gazdaság további kifehérítését is eredményezik. A gazdaság eddigi kifehérítését szolgáló összes intézkedés egyébként a GDP mintegy 1,5 százalékát teszi ki, azaz hozzávetőleg 700-800 milliárd forint bevételt hoz a központi büdzsének.
TÁMOGATJÁK A DIGITALIZÁCIÓT
Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank támogatja a bankszektort a digitalizációban és mindent megtesz annak érdekében, hogy az innovációt gátló szabályok jelentette falat lebontsa. Az ügyfelek költségérzékenyek, egyre inkább értik és művelik a digitalizációt, és megszokták, hogy a kanapéjukról is elintézhetik a mindennapi banki ügyeiket, a nap bármelyik percében. Az MNB azt szeretné, hogy ne az alapján válasszanak a kliensek hitelintézetet, hogy melyik fiók található hozzájuk a legközelebb, inkább az legyen a legfontosabb szempont, hogy melyik kínálja a legjobb feltételeket. Szombati Anikó szerint a jegybank elvárja a pénzintézetektől, hogy egy terméket a teljes életútja során követhessék, alkalmazzák elektronikus úton, és szeretnék, hogy a bankok folyamatosan fejlesztenék digitális megoldásaikat, nem csupán a járvány okozta sokk miatt. Fontos, hogy a digitalizáció ne csupán a termék- és ügyfélkörben, hanem a háttérrendszerekben is megjelenjen, bár ez jelentős beruházást igényel és lassan térül meg. Az MNB úgy látja, az ügyfelek részéről egyre nagyobb a nyitottság a digitális megoldások felé, a fiatalok annak megfelelően választanak bankot, hogy melyiknél tudják leginkább kihasználni az online lehetőségeket. TÓTH BALÁZS
FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti napilap fórumán arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a pandémia idején a kormány igyekezett gyorsan reagálni a gazdaság változásaira, ennek érdekében tartalmi és szerkezeti reformokat hajtott végre a központi költségvetésben. Az Innováció a pénzügyi szektorban című rendezvényen az államtitkár kiemelte, hogy a járvány elleni védekezést szolgáló és a gazdaságvédelmi alap szintén új megoldásnak tekinthető. Az alapok tevékenysége miatt tavaly valóban megemelkedett az államháztartás hiánya, de a válság idején így lehetett újraindítani a gazdaságot, megvédeni a munkahelyeket. Az államtitkár szerint az elmúlt években a kormány egyik legfontosabb innovációs lépése az útdíjfizetési rendszer bevezetése volt, amely napjainkban mintegy 300 milliárd forintot hoz évente az államkasszának. Banai Péter Benő hangsúlyozta, az elmúlt időszakban nominálisan és GDP-arányosan is emelkedett a kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások összege, miközben jelentősen bővült a vállalatok, az egyetemek, a kutatóintézetek és a KFIszervezetek közötti együttműködés.
18 | FIGYELŐ 2021/47
F_18_banai.indd 18
2021. 11. 23. 16:56
FENNTARTHATÓ c × 0¤¹ DOLGOZUNK. „Megbecsülik a tudásomat és az elkötelezettségemet.” Józsa Péter Sándor / munkatervezési csoportveǛĚƪƆ
atomeromu.mvm.hu
F_19_MVM_Paks_hirdi.indd 19 MVM_Paks_imagekampany_200x292.indd 2
2021. 11.15:53:33 22. 16:13 2021. 11. 08.
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
RENDET TESZNEK A KÖLTSÉGEKNÉL ÉVOSZ | Megpróbálja kiszámíthatóvá tenni a tervezett, nagy állami beruházások építési költségeit az a véglegesítésre és állami jóváhagyásra váró költségtervezési rendszer, amelynek első variációját elkészítette az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
ÁTTEKINTHETŐ RENDSZER
Koji László, az ÉVOSZ elnöke jelezte: a most kidolgozott költségtervezési rendszer alkalmas lesz arra is, hogy felhasználásával egy-egy nagy állami beruházás megvalósításának ideje lecsökkenjen, a pénzügyi ütemezés bizonytalansága, a költségek növekedése miatt ne kelljen a projekt műszaki tartalmát később csorbítani. Az ÉVOSZ elnöke arról is szólt, napjainkban óriási gondot jelent, hogy a beruházások adatai nem nyilvánosak, a magánszféra üzleti titokként kezeli azokat. A közbeszerzések terén sem sokkal jobb a helyzet, mert ott is csak a résztvevők férhetnek hozzá az adatokhoz. A tervezhető költségvetés megalkotásához szükséges egy olyan rendszer, amely meghatározott struktúrákban viszonylag áttekinthető, elemezhető és hozzáférhető adatokat tartal-
maz. Ezzel elkerülhető válik, hogy az építési beruházások tényleges bekerülési költségei később lényegesen magasabbak legyenek a tervezettnél. Gyakori eset, hogy az építtető késve tudja meg, mibe is kerül valójában a kigondolt beruházás, a tervezőt ilyenkor túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik rá – olvasható az ÉVOSZ-nak a rendezvényen kiosztott közleményében.
NÉGY PILLÉR
Az ÉKTR elkészült munkaanyagát a koncepció szakmai koordinátora, Wéber László és a vezető szakértők, Spányi György és Lengyel Balázs mutatta be. E szerint a költségtervezési rendszer alapvetően négy pilléren alapul: az alkalmazás leírásán, amely meghatározza a költségtervezés folyamatát; a rendszerbe való adatbevitel és az onnan történő adatszerzés módján, amely a felépítendő adatbázisra épít, amely megvalósult vagy megvalósítás alatt álló építési beruházások költségvetési adatait rögzíti; a költségtervezés módszerén és a költségeket tervező mérnök szaktudásán, amellyel kezelni tudják az adatbázis releváns adatait, egyúttal a tervezett építési projekt a saját műszaki adatait használja. A jövőben az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság műszaki irányelvként fogadhatja el a kidolgozott rendszert, ami első lépésként az állami és önkormányzati beruházások tervezhetőbbé tételét teszi lehetővé. Később – egyszerűbb formában – akár a magánberuházók vagy a lakossági építkezők is használhatják. Az adatbázist, amelyet a szakértők egy még üres polcokkal teli raktárhoz hasonlítottak, megfelelő adatokkal kell feltölteni annak érdekében, hogy később ezek az ismeretek az alapokat tekintve összehasonlíthatóvá tegyék a nagyberuházások árazását. TÓTH BALÁZS
FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
Egy építőanyag-kereskedelmi lánc tulajdonosa pár hónapja azt mondta, hogy az építőiparban akkora a drágulás, hogy volt olyan nap, amikor háromszor kellett átárazni a keresettebb termékeit. Az ÉVOSZ minap tartott tájékoztatóján arról számoltak be, hogy a nagyberuházások, a közbeszerzésekkel alátámasztott nagy állami projektek terén igen problematikus a helyzet e téren. A beruházások valódi árának meghatározása az idén tapasztalt, előre nem látható árváltozások nélkül is igencsak nehézkes és esetleges az összehasonlítható adatok és a költségtervezési irányelvek nélkül. Az ÉVOSZ ennek orvoslására dolgozta ki – az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére – az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerének (ÉKTR) koncepcióját, több évtizedes hiányt pótolva ezzel.
20 | FIGYELŐ 2021/47
F_20_evosz.indd 20
2021. 11. 22. 16:28
PR
AHOL VALÓBAN JÓ DOLGOZNI Amikor elhelyezkedünk valahol, a mennyiért és hol kérdése mellett nem elhanyagolható az sem, hogyan érezzük ott magunkat, milyen a munkáltató hozzáállása, milyen juttatásokkal növelik a komfortérzetünket, van-e előrelépési lehetőség. Ha szeretjük a munkahelyünket, szívesen dolgozunk és a teljesítményünk is jobb lesz. A Lidl Magyarország mindezt pontosan tudja, így nem véletlen, hogy ebben az évben is bekerült a Szerethető Munkahelyek közé, vagyis azon top 35 nagyvállalat egyike lett, amelyek kiemelt célja megtalálni, megnyerni és meg is tartani a munkatársait, megbecsülni őket, ezáltal mutatva jó példát minden munkáltatónak. Hosszú évek óta dinamikusan fejlődik a Lidl Magyarország, és ezzel összhangban az ott dolgozók létszáma is folyamatosan növekszik – jelenleg 7500 munkavállalójával a 11. legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cég hazánkban. A következő években további létszámemelkedésre számít, az Ecseren épülő új logisztikai központ megnyitásával 400 új betölthető állás jön létre, ezzel együtt az idei gazdasági évben összesen 1000 új dolgozónak tervez munkahelyet teremteni. Amellett, hogy a Lidl stabil, megbízható munkaadó, anyagi téren is elismeri munkavállalóit. Országos szinten egyedülálló módon, az elmúlt három évben 20 milliárd, a 2021-es gazdasági évben pedig 7,16 milliárd forintot fordított bértömegnövelésre. A Lidl tizenhét éve van jelen Magyarországon, ezalatt a magyar vásárlók egyik kedvenc élelmiszer-kiskereskedelmi láncává vált, de a nagyvállalat immár öt éve azon is dolgozik, hogy akkor is elsőként jusson eszünkbe, ha a munkavállalásra gondolunk. A versenyképes béreken kívül sok más juttatással is motiválja a döntést, mint például a korábbiakhoz képest változatlan összegű, 100%-osan adómentes cafeteria, az üzletekben levásárolható Lidl kártya, vásárlásikedvezményprogram, a kormányrendelet szerinti munkába járás költségének 86%-a helyett a teljes 100% térítése. A Lidl Magyarország ezenfelül olyan juttatásokkal is kedveskedik dolgozóinak, mint például baby box, karácsonyi ajándék, munkavállalói kedvezmény program, iskolakezdési támogatás vagy a nyári tábor a gyermekek részére. Kétségtelen azonban, hogy a legvonzóbb a nagy értékű egészségbiztosítási csomag, amit a Lidl minden munkavállalójának biztosít. Ennek köszönhetően országszerte magánklinikai környezetben ingyenesen jogosultak többek között járóbeteg-ellátásra, laborvizsgálatokra, diagnosztikai vizsgálatokra, gyógykezelésekre és ambuláns műtétekre is. A diszkontlánc nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Lidlnél dolgozók valóban jól érezzék magukat és hosszú távon motiváltak marad-
janak, ezért évről évre felméri munkavállalói körében, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal, a vezetőikkel, a munkatársi közösséggel, amelyben dolgoznak, megfelelőnek tartják-e a munkabérüket és a juttatásokat. Mindemellett arra is ügyel, hogy fair munkáltatóként járjon el, így például a fizetést is jellemzően már a hónap második munkanapján átutalja. A vállalat nem titkolja, hogy sikeres működésének egyik kulcsa a dolgozók felkészültsége és pozitív hozzáállása, amelyhez a Lidl mint munkáltató folyamatos fejlődési és előrelépési lehetőséget biztosít. On the job képzések, személyre szabott betanulási folyamat, vezetői támogatás a dolgozók egyéni
fejlődésében, vállalaton belüli továbblépési lehetőség, csapatépítő programok várják a munkatársi közösséghez csatlakozókat. A Lidl Magyarország minden munkavállalója esetében a kötelező oktatásokon kívül a szakmai és egyéb kompetenciák fejlesztését is szem előtt tartja, és a vezetőket is fejleszti annak érdekében, hogy a dolgozók korszerű és emberközeli bánásmódban részesüljenek. A Lidl Magyarország törekvéseinek sikerét az elnyert díjak is visszaigazolják, így például immár harmadszor érdemelte ki a Megbízható Munkaadó elismerést, illetve idén is a Szerethető Munkahelyek cím büszke tulajdonosa lett. JEZSOVICZKI NOÉMI
2021/47 FIGYELŐ | 21
F_21_Lidl_pr.indd 21
2021. 11. 22. 16:13
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
CSELEKVÉSRE ÖSZTÖNÖZ A FENNTARTHATÓSÁGI EXPÓ JOÓ ISTVÁN | A klímaügyi kihívások ismételgetése helyett inkább a megoldásokra akar fókuszálni a november végén nyíló Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó. Az egyhetes rendezvény kormánybiztosa a Figyelőnek adott interjúban azt mondta: cselekvésre akarnak ösztönözni mindenkit, aki tenni szeretne a környezet védelméért és a fenntarthatóságért.
Lapunk megjelenését követően néhány nappal, november 29-én kezdődik a Planet Budapest 2021. Minden készen áll a nagyszabású rendezvényre? – Az utolsó napokban még sok a feladat, de minden időben készen lesz. A koronavírus-járvány sajnos nem egyszerűsítette az életünket. Rendezvényszervezési szempontból igen nagy kihívást jelent a pandémia, de minden szükséges lépést megteszünk az érdeklődők egészségének a megóvása érdekében. Az eseményt, amelynek a kezdeményezője és fővédnöke Áder János köztársasági elnök, egy előzetes regisztráció után mindenki ingyenesen látogathatja, de szigorúan csak védettségi igazolvánnyal, s a hatályos jogszabályok értelmében maszkot is kell majd viselni. – Milyen programok várják az érdeklődőket a Hungexpón december 5-ig? – Egy rövid kérdésre keressük a választ: hogyan tudjuk világunkat megőrizni gyermekeinknek, az utánunk következő generációknak? Az ENSZ fenntartható fejlődési keretrendszeréből tizenegy olyan célt választottunk ki, amely szerintünk itt, Közép-Európában nagyban befolyásolja az életünket. Ezek között van például a vizeink és a szárazföldi ökoszisztémák védelme, valamint a megfizethető és tiszta energia kérdése. Tizenegy helyszínen hatvanhat nagyszabású, interaktív installáció formájá-
ban azt szeretnénk megmutatni a nyilvánosságnak, hogy milyen környezetvédelmi teendőkkel nézünk szembe, s hogy az emberek a saját mindennapi életükben milyen megoldásokat alkalmazhatnak annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a klímaváltozás elleni küzdelemhez, a fenntarthatósághoz. Ezenkívül lesz a találkozónak természetesen tudományos szekciója is, ahol nem csupán a kihívásokról szeretnénk beszélni az akadémiai, a politikai és a vállalati oldal képviselőivel, mert azokat már pontosan ismeri a szakma. Sokkal inkább a lehetséges megoldásokat kívánjuk megvitatni.
NÉVJEGY Nagykárolyban született, 1983-ban. Agrármérnökként végzett Debrecenben, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterdiplomát. 2011 óta dolgozik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Miniszteri biztosként felelt a Duna Régió Stratégiáért, fő szervezője volt a 2016-os és a 2019-es budapesti Víz Világtalálkozónak. 2018-tól az export növeléséért felelős helyettes államtitkárként dolgozik, egyúttal tavaly kinevezték a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kormánybiztosává.
– Mekkora résztvevői körrel és létszámmal kalkulálnak? – A Planet a magyar V4-elnökség egyik fontos eseménye, ezért a megnyitón Áder János után a lengyel és a szlovák államfő szólal fel. A cseh elnök, Miloš Zeman egészségügyi állapota sajnos nem teszi lehetővé, hogy Budapestre utazzon. Az államfőkön kívül több mint száz előadója lesz a világtalálkozónak. Az érdeklődők várható számát pedig több ezerre becsüljük. A rendezvényre egyébként több mint százhúsz ország képviselőit hívtuk meg. – Milyen kérdésekre keresi majd a választ a budapesti tanácskozás? – Mint említettem, a fenntarthatóságot szolgáló megoldásokra szeretnénk fókuszálni az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a hulladék- és vízgazdálkodás, az élelmiszer-termelés, az energiaelőállítás és -felhasználás, a közlekedés vagy éppen az okosvárosok. A szakkiállításra közel száznyolcvan kiállító érkezik a visegrádi országokból. Mindegyiküknek van valamifajta olyan terméke vagy szolgáltatása – például a szennyvíztisztításhoz vagy a mezőgazdasági öntözéshez kapcsolódóan –, amellyel előmozdíthatja a környezetvédelem ügyét. – Nemrég ért véget a glasgow-i klímacsúcs, melynek eredménye vegyes fogadtatásra talált a szakértők körében. A skóciai találkozó fényében ön hogy látja: nem késett el a világ a klímafordulattal? – Úgy vélem, ennek mérlegelése helyett inkább az a feladatunk – a budapesti expón is –, hogy cselekvésre ösz-
22 | FIGYELŐ 2021/47
F_22-23_joo_istvan.indd 22
2021. 11. 22. 17:10
FOTÓ: PLANET BUDAPEST
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
tönözzünk mindenkit, aki szeretne tenni a fenntarthatóságért. A legnagyobb felelősség elsősorban a kibocsátás jelentős részét okozó vállalatoké, de a mindennapi életünkben mi is sokat tehetünk a cél érdekében. – Magyarország 2030-ra karbon-, 2050-re pedig teljes klímasemlegességet vállalt. Világviszonylatban hol helyezhető el hazánk fenntarthatósági politikája? – Magyarországnak van mire büszkének lennie. Azon kevés állam közé tartozunk, amely úgy tudta fokozni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkent a károsanyag-kibocsátása. De említhetném azt is, hogy a visegrádi országokban kisebb az élelmiszer-pazarlás, mint az európai uniós átlag. Idesorolnám továbbá, hogy nálunk nagyobb a Natura 2000-es területek aránya, mint más EU-s államokban. A mindennapjainkat is érintő intézkedésként kiemelendő az egyszer használatos műanyagok betiltása, az erdősítés, a napenergia támogatása vagy éppen a zöldbuszprogram. – A fiatalok aktivizálása nélkül valószínűleg nem lehet hatékony a jövő klímapolitikája. Az expó hogyan tud hozzájárulni a felnövőben lévő generáció megszólításához?
A felelősség a kibocsátás jelentős részét okozó vállalatoké. – A jövő hősei címmel a rendezvényen lesz egy kifejezetten a 10–16 éves korosztálynak szóló programsorozat, amely tulajdonképpen egy kalandpályának, egy élő színháznak és egy szabadulószobának a keveréke. Előzetesen százötvenhat iskolai csoportot választottunk ki, amely részese lehet ennek a hetvenöt perces, az információátadást és a döntéshozatalt elősegítő kalandnak. Emellett a nagyközönségnek szóló programokon sok-sok, a mindennapi életben használható tippet szeretnénk adni a családoknak. – Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a rendezvény ne úgy kerüljön be a
hírekbe, mint a glasgow-i klímacsúcs, ahová a résztvevők több száz magánrepülővel érkeztek? – Sokat dolgoztunk azon, hogy az eseményt fenntartható módon bonyolítsuk le. A konferencia alatt minimalizáljuk a papírhasználatot, jellemzően digitális tartalmak várják majd a látogatókat, és nem osztogatunk feleslegesen reprezentációs ajándékokat. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, amelyet elektromos kukásautók fognak elszállítani. Az érdeklődőket negyven e-busszal visszük majd ingyenesen a Hungexpóra a főváros különböző pontjairól. A MÁV, a Volán, a Mol Limo és a GreenGo kedvezményt nyújt a rendezvényre látogatóknak. Kiemelném azt is, hogy a Planet margóján a köztársasági elnök elindított egy fásítási programot, melynek részeként jövőre többhektárnyi fát ültetünk el. HELMECZI ZOLTÁN
2021/47 FIGYELŐ | 23
F_22-23_joo_istvan.indd 23
2021. 11. 22. 17:10
ÚJRAGONDOLT AFRIKA-POLITIKA „Az afrikai országok piacai hatalmas lehetőségeket tartogatnak a fejlett technológiákkal felvértezett magyar vállalatok számára” – emelte ki nemrég tett ruandai, hivatalos látogatásán Szijjártó Péter. A Magyarországnál három és félszer kisebb közép-afrikai állam fővárosában a külgazdasági és külügyminiszter egy 52 millió dolláros magyar kötött segélyhitelprogram elindítását jelentette be. Ez az eddigi legnagyobb volumenű ilyen projekt, amelyet hazánk valaha is aktivált a kontinensen. Ennek részeként korszerűsítik Kigali vízgazdálkodási létesítményeit, s e munkálatok több mint felét végzik majd magyar cégek. Az egymilliót meghaladó lélekszámú főváros víztisztító telepét szintén felújítják és bővítik. Ruanda mellett több más reláció is említhető példaként a kapcsolatok élénkülésére az elmúlt időszakból. Kenyával gazdasági vegyes bizottságot hoztunk létre, a Délafrikai Köztársaság viszonylatában az
idén eddig 68 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalmunk, és immár húsz afrikai országból fogadnak hallgatókat egyetemeink.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
A magyar–afrikai viszony korántsem új keletű. „A hazánk 1956 utáni elszigeteltségéből való kitörés egyik lehetséges pontjaként az akkori állampárti vezetés a további afrikai és ázsiai országokkal történő kapcsolatépítést jelölte meg. Az 1960-as évek közepén elkészült Magyarország Afrika-politikája, melynek révén egészen a rendszerváltásig komoly jelenlétünk volt a fekete földrészen. Olyan termékeket tudtunk exportálni, mint például a Ganz mozdonyai, az Ikarus buszok, a Globus konzervek vagy a Hajdu mosógépek” – idézte fel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Afrika Kutatóközpontjának a vezetője. A témában számos publikációt jegyző Tarrósy István lapunknak nyilatkozva rámutatott a többtucatnyi állammal kialakított együttműködésünk egy másik pozitív hozadékára is, arra az állami ösz-
töndíjprogramra, amelynek köszönhetően az 1980-as évek végéig sok száz fiatal érkezett a fekete kontinens országaiból, hogy a magyar felsőoktatásban vagy szakképzésben tanulhasson. A rendszerváltás után azonban megváltoztak a külpolitikai prioritások, és a szubszaharai térséggel való diplomáciai kapcsolataink gyakorlatilag lenullázódtak. Ott mindössze két nagykövetségünk maradt: a nairobi és a pretoriai. Ez visegrádi összevetésben is a legkisebb szám volt. Változást ebben az elmúlt évtized hozott. A 2011-ben meghirdetett globális nyitás mint külpolitikai doktrína ugyanis már deklaráltan foglalkozott a Szaharától délre fekvő államokkal történő újbóli kapcsolatfelvétellel is, a 2019-ben elfogadott Afrika-stratégia pedig huszonkét pontba szedve rögzítette a magyar kormányzati feladatokat. A dokumentum elsősorban az exportfókuszú külgazdasági jelenlét erősítését és a hazai „tudástranszfer” lehető-
FOTÓ: THOMAS MUKOYA, REUTERS
KÜLÜGYEK | A pragmatikus magyar külpolitika ma már Afrikára is megfelelő figyelmet fordít – mondta Tarrósy István egyetemi tanár, a kontinens kutatója a Figyelőnek azzal összefüggésben, hogy Magyarország Afrika-stratégiájának a 2019-es elfogadása óta egyre intenzívebbé válnak hazánk kapcsolatai a földrésszel.
24 | FIGYELŐ 2021/47
F_24-25-Afrika.indd 24
2021. 11. 22. 16:28
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | ISKOLÁS LÁNY A KENYA–UGANDA-VASÚTVONALNÁL AZ EXPORTLEHETŐSÉGEK MELLETT A HUMANITÁRIUS SZEREPVÁLLALÁS IS NAGYON FONTOS
ségeit vázolta, de tartalmazta a humanitárius szerepvállalás fokozását is. „Így a pragmatikus magyar külpolitika ma már Afrikának is megfelelő figyelmet szentel, erőnkhöz és teljesítőképességünkhöz mérten ott vagyunk a kontinensen, térségi versenytársainkhoz hasonlóan” – vonta meg a történeti áttekintés mérlegét a PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének a professzora.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
ÖSZTÖNDÍJAK
Tarrósy István – a múltbéli kedvező tapasztalatokra hivatkozva – a kapcsolatok alakulása szempontjából az egyik legfontosabb dimenziónak a külföldi fiatalok magyarországi egyetemi tanulmányait támogató, világviszonylatban is kiemelkedő volumenű Stipendium Hungaricum programot tartja. A világszerte meghirdetett és már majdnem két tucat afrikai országból is elérhető ösztöndíjra a kutató egyfajta „puha eszközként” tekint, amelyet annak érdekében érdemes bevetni, hogy később „keményebb tételekre”, például gazdasági előnyökre szintén szert tehessünk. „Az ösztöndíjas diákok ugyanis a diplomaszerzés után kvázi kulturális nagykövetekként maradnak a kapcsolatrendszerben” – vallja a szakember. Azt is megtudtuk tőle ezzel kapcsolatban, hogy a PTE és három másik magyar univerzitás – Debreceni Egyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, International Business School – Kenya fővárosában, Nairobiban Education Hungary néven hallgatótoborzó irodát nyitott, amelyet „elképesztő érdeklődés” övez, s nemcsak az ösztöndíjas, hanem a fizetős képzések is igencsak keresettek. Adódik persze a kérdés, hogy a fekete földrészről mennyien tudják kifizetni a nyugat-európai mércével egyébként olcsónak mondható magyar tandíjat és megélhetést. Tarrósy István erre úgy reagált: „Egyre többen, ugyanis van egy erősödőben lévő – mondhatni – afrikai középréteg. Ennek egyik ékes példája Kenya.” De hazai szemszögből nem csupán a körülbelül 50 millió fős, politikailag stabil kelet-afrikai államban teremhetnek babérok. A szakértő rámutatott: a magyar külügyi delegáció által november elején felkeresett Ruanda még az afrikai kormányzatok szemében is elképesztő sikersztorit produkált. Az 1994-es népirtás természetesen óriási traumát okozott az ország tár-
sadalmának, ugyanakkor példaértékű az azóta végbement újjáépítés. Nagyon erőteljes a szolgáltatási szektor kormányzati fejlesztése, mérvadó a konferenciaturizmusuk, emellett logisztikai központként is funkcionál az ország – fejtette ki a kutató, aki szerint rengeteg lehetőség várja a közép-afrikai államban az odaérkező befektetőket. Akik közülük már megvetették a lábukat Ruandában, egyöntetűen kiszámítható, átlátható jogi, adózási környezetről számoltak be – jegyezte meg a szakember.
WIN-WIN HELYZET
Tarrósy István ugyanakkor lényegesnek tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a külföldi invesztícióknál mindig fontos a win-win szituáció, vagyis az, hogy mindkét fél nyerjen az ügylettel. Úgy véli, ez Afrika esetében kiváltképpen igaz a nem is olyan régen véget ért gyarmattartói korszak miatt. Hogy mégis mely országok esetében és mely ágazatokban van realitása
vetségünk van, hiszen nem véletlenül létesítette ezeket éppen ott a külügyi kormányzat. Ilyen például Etiópia, ahol már szintén jelen vagyunk. Ugandának legutóbb gyorsan telepíthető orvosi eszközöket biztosított hazánk, s az ország menekülttáboraiban magyar cégek biometrikus biztonsági applikációi könnyítik meg a regisztrációt. Ghánában és Kenyában is dolgoznak IT-cégeink, s a Dél-afrikai Köztársaságban, valamint Botswanában ugyancsak folytatnak kisebb-nagyobb projekteket honfitársaink. A szakember arról is beszélt, hogy a kontinensen az egyik kardinális kérdés a vízhez való hozzáférés, a vízgazdálkodás és -tisztítás, s természetesen nem véletlen, hogy a ruandai segélyhitelprogram úgyszintén erről szól. A víznek azonban a gazdasági mellett van egy humanitárius horizontja is. Ezen a téren pedig a Magyar
„Lehet üzletelni és bőven találni fogást az afrikai piacon, de ott az a legfontosabb, hogy az adott vállalkozó ismerje a helyi viszonyokat” – Tarrósy István. az érdemi gazdasági kapcsolatrendszer kialakításának, annak kapcsán a kutatóközpont-vezető elsősorban a tudás, a modern – például vízipari és különféle digitális – technológiák, a know-how exportját említette. Megerősítette: Afrikában jelenleg felnövőben van egy ezen a téren is fizetőképes keresletet képviselő nemzedék, amely ráadásul a saját kormányzatától elvárja a kiszámítható biztonságot. Elmondta továbbá, hogy főként azokat az államokat érdemes vizsgálni, ahol nagykö-
Máltai Szeretetszolgálat végez kiemelkedő munkát. A karitatív szervezet Kenyában, a nyomornegyedekben tiszta ivóvizet, fürdési és mosási lehetőséget biztosító szanitációs központokat hozott létre. „Lehet üzletelni és bőven találni fogást az afrikai piacon, de ott az a legfontosabb, hogy az adott vállalkozó ismerje a helyi viszonyokat, a kontextust, mert hiába van stratégiánk, ha nincs mögötte megfelelő tudás. Mi, kutatók és egyetemi oktatók, akik folyamatosan terepen is dolgozunk, ezt a tudást képesek vagyunk szolgáltatni” – összegzett Tarrósy István. HZ 2021/47 FIGYELŐ | 25
F_24-25-Afrika.indd 25
2021. 11. 22. 16:28
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ÚJ ARANYKOR AZ ÁLLATORVOSI EGYETEMEN
BERUHÁZÁS | A világ vezető állatorvosképzőjévé kíván válni a 235 éves budapesti Állatorvostudományi Egyetem, amelynek a VII. kerületi campusa a következő esztendőkben megvalósuló több tíz milliárd forint értékű beruházás eredményeként jelentős átalakuláson és fejlődésen megy keresztül. A munkálatok reményeik szerint 2024 végére elkészülnek. Az invesztíció az univerzitás egyedülálló kutatásainak is további lendületet adhat.
„Büszkék vagyunk rá, hogy a Steindl Imre által tervezett műemlék épületekben a sikerért és a tudásért mindig meg kellett dolgozni. Célunk, hogy a képzésünk nemzetközi hírnevét megalapozó XX. század eleji aranykort feltámasszuk, és a világ vezető állatorvosképző intézményévé váljunk” – jelentette ki az egyetem rektora, akit a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított rekonstrukciónak a részleteiről kérdezett a Figyelő.
AUTONÓMIA
Sótonyi Péter jelentős lépésként értékelte, hogy az univerzitás öt évvel ezelőtt kivált a gödöllői központú Szent István Egyetemből, és ismét önálló lett. Majd az elsők között került a modellváltó egyetemek közé, így 2020. augusztus 1-jétől a Marek József Alapítvány fenntartásában működik tovább, ami valódi autonómiát jelent, s alapvetően segítette elő a minőségi fordulatot az intézmény életében. Az állammal kötött, több lábon álló szerződések révén hosszú távon kiszámíthatóvá vált a finanszírozás, csökkent az oktató-
és a kutatómunkát megbénító bürokratikus közbeszerzési kötelezettség, valamint jelentősen emelkedtek- emelkednek a bérek – mondta. Az állatorvosin három nyelven – a magyar mellett angolul és németül – oktatják a 600 hazai diákot és a világ 59 országából érkezett 1200 hallgatót. Itthon egyedülálló módon a tanulók kétharmada külföldi – hívta fel a figyelmet a rektor, aki 2012 óta áll Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményének az élén. Hangsúlyozta: a külhoni diákok hazánk nagykövetei lesznek a világban. Az univerzitás határon túli elismertségét jól mutatja, hogy az itt szerzett diplomát gyakorlatilag mindenfajta honosítási eljárás nélkül, automatikusan elfogadják kontinensszerte, köszönhetően a már három alkalommal lezajlott, kétlépcsős – minőségbiztosítással egybekötött – európai akkreditációnak.
MEGÚJULÁS
A mostani beruházás eredményeként jókora megújuláson megy keresztül az Erzsébetvárosban, a Rottenbiller, az István, a Bethlen Gábor és a Dembinszky utca által határolt területen fekvő épületegyüttes, amely bővülni fog egy vadonatúj, grandiózus szárnnyal. Elkészülte után ez lesz az egyetem központja. E modern, többeme-
letes komplexum ad majd otthont az ország vezető tudományos kísérleti állatházának, az Állatvédelmi Központnak, az Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpontnak és a hozzá tartozó laboratóriumoknak, valamint a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézetnek. Ezenfelül egy ezerkétszáz fő befogadására alkalmas konferenciatermet, sportcélú helyiségeket, éttermet és konyhát, valamint egy 124 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki a létesítményben, a tetőt pedig „bezöldítik” egy botanikus kert és herbárium telepítésével. Az univerzitás telephelyének Steindl Imre által tervezett, neoreneszánsz stílusú, Zsolnay kerámiacsíkokkal díszített, jellemzően vörös téglás épületei közül megújul az egzotikusállat- és vadegészségügyi, a sebészeti, a kémiai, valamint az élettani és biokémiai tanszék. Utóbbiban működik a radioizotóp-laboratórium. Emellett felújítják, energetikailag korszerűsítik a Bethlen Gábor utca felőli, az 1970-es években épült úgynevezett „lábas házakat”, amelyekben szintén laboratóriumok, tantermek és irodák találhatók. A munkálatok érintik a műemléki kertet is, amely a VII. kerület legnagyobb összefüggő zöldfelülete, mondhatni oázis Pest belvárosában. A hallga-
26 | FIGYELŐ 2021/47
F_26-27_allatorvosi_beruhazas.indd 26
2021. 11. 22. 16:28
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
PROF. DR. SÓTONYI PÉTER, AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM REKTORA. EGY EURÓPA-SZERTE ELISMERT INTÉZMÉNYT VEZET
tók véleménye szerint ez a főváros leghangulatosabb campusa. A cél a történeti park modernizálása, fenntarthatóvá, „vízérzékennyé” tétele, egy többszintes növényállomány kialakítása, valamint a mikro- és makroklimatikus viszonyoknak a javítása. Ha minden megépül a nagyszabású koncepció és a látványtervek szerint, kétségtelenül igaz lesz, hogy a Sótonyi Péter által említett új aranykorába léphet az egyetem.
FOTÓ: CZIMBAL GYULA, MTI
KUTATÓKÖZPONT
A rektor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új épületkomplexumban kialakítandó kutatóközpont és állatház lehetőséget teremt világszínvonalú, témájában egyedi tudományos felfedezések elérésére. Ezek a legkorszerűbb kutatási módszerek és
koncepciók alkalmazásával a világon egyedülálló állategészségügyi fejlesztéseket tehetnek lehetővé, amelyek az akadémiai elismerés mellett piaci értéket is termelnek. „Mire az elindított, óriási értékű építkezések befejeződnek, olyan tudományos műhelyeket alakítunk ki – egy nyolctagú, a világ vezető kutatóegyetemeinek a tudósaiból álló testület segítségével –, amelyek garantálják kutatásaink nemzetközi beágyazottságát és sikereit, valamint a tehetséges fiatalok pályán való megtartását” – mondta a szakember. Az univerzitás tudományos munkáját bemutatva Sótonyi Péter – aki egyben az
anatómiai és szövettani tanszék vezetője – felhívta a figyelmet arra, hogy rendszerint az állatkísérletek és amennyire lehetséges, az állatkísérleteket kiváltó modellek vezetnek el az emberi szervezet jobb megismeréséhez, új gyógyszerek és azok hatásmechanizmusának a felfedezéséhez. A budapesti intézmény közös kutatócsoportot működtet az egyesült államokbeli világhírű Yale Egyetemmel is. E grémium neurobiológiai vizsgálatai elsősorban a globálisan több tíz millió ember életére hatást gyakorló Alzheimer-kór megállítására, lassítására irányulnak. Mivel a hazai élelmiszer-termeléshez szükséges állatállomány egészségének a védelme kimagasló nemzetgazdasági és közegészségügyi jelentőségű, az egyetemnek célja a fertőző állatbetegségek elleni védekezés és gyógyszerek fejlesztése is. A leendő kutatóközpont munkája – együttműködve a hozzá szorosan kapcsolódó Állatorvostudományi Kutatóintézettel – meghatározó lesz az állatállományokban előforduló vírusos, bakteriális, parazitás bántalmak gyors felismerésére szolgáló módszerek fejlesztésében, valamint a felmerült kórképek hatékony megelőzésében és gyógykezelésében – ígérte a rektor. Hozzátette: a fertőző állatbetegségek tudományos szintű tanulmányozásával a centrum innovatív prevenciós, diagnosztikai és terápiás lehetőségeket kínálhat, valamint gyógyászati termékeket állíthat elő. Az intézményvezető kitért arra, hogy az antibiotikumok használatának a csökkentése nemcsak a humán-, hanem az állategészségügyben is mindenhol a világban stratégiai cél rövid és középtávon. A témában a kutatásokat az úgynevezett one health koncepcióra építik. Ennek lényege a két terület közös gyógyszerhasznosítási lehetőségeinek a megalapozása. Az antibiotikumokkal és alternatíváikkal, valamint a kemoterápiával kapcsolatos vizsgálódások következtében olyan hatóanyagok kifejlesztésére nyílik lehetőség, amelyek a bakteriális rezisztencia kifejlődését lassítani vagy gátolni tudják. Így gazdasági fontosságuk mellett jelentős közegészségügyi értéket is képviselnek a kutatások – magyarázta Sótonyi Péter. HELMECZI ZOLTÁN 2021/47 FIGYELŐ | 27
F_26-27_allatorvosi_beruhazas.indd 27
2021. 11. 22. 16:28
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ÚJ KÖZPONT JÓZSEFVÁROSBAN
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújított, bővített központja, a MoholyNagy Művészeti Egyetem campusa és a Testnevelési Egyetem folyamatban lévő campusfejlesztése után Budapest újabb egyetemi centrummal bővül. A főváros egyik legpatinásabb részébe, a Palotanegyedbe, a volt Magyar Rádió épületegyüttesének a területére költözik majd a PPKE campusa.
A GYŐZTESEK
A kormány tavaly júliusban közel kilencmilliárd forintot csoportosított át az előkészítő munkálatokra. A Miniszterelnökség ez év júniusában hagyta jóvá a fejlesztésről szóló tervpályázat kiírását. A projektet koordináló Budapest Fejlesztési Központ (BFK) meghívásos pályázatot hirdetett az építészeti tervezésre. Nyolc építészirodát meghívott, négy további tervezőcég részvételt nyert. A győztes a Közti és a Hamburg C Kft. párosa lett, a harmadik helyen holtverseny alakult ki. Az Archikon Építésziroda, rajta kívül pedig a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.,
a CAN Architects Studio Kft., az Archi. doc Építésziroda Kft., a Narmer Építészeti Stúdió Bt. által alkotott konzorcium lett még dobogós. A BFK a Finta és Társai Építész Stúdió Kft., az ABUD Mérnökiroda Kft., a Garten Studio Kft. és a Zaha Hadid Ltd. együttes pályaművét is megvásárolja. A projekt kiemelt közérdekű kormányzati beruházás, ezért a pályaműveket így kellett elkészíteni. Az egyetem jelenlegi széttagoltságát meg kell szüntetni. A Palotanegyed szóban forgó, a Magyar Rádió elköltözése után nagyrészt üresen álló ingatlanjai erre kiválóan alkalmasak. Ezért született 2018-ban az első kormányhatározat a felsőoktatási célú hasznosításukról. Tavaly az állam ingyenesen átadta a komplexumot a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, cserébe a korábbi, piliscsabai campusért. Ott nemzeti tudáspark létesül, amelyet a júniusban létrehozott Makovecz Campus Alapítvány üzemeltet majd. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója szerint az új campus tervpályázatának
FOTÓK: KÖZTI ZRT., HAMBURG C KFT.
PÁZMÁNY CAMPUS | A Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. párosa nyerte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új, VIII. kerületi, a volt Magyar Rádió-székház területén kialakítandó campusának építészeti tervpályázatát. A tervekből egy új belvárosi központ rajzolódik ki: az átalakuló ingatlan patinás palotái ismét teljes értékű épületek lesznek.
28 | FIGYELŐ 2021/47
F_28-30_pazmany.indd 28
2021. 11. 22. 16:47
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
a keretében olyan modern, a kor és az egyetem szellemiségének megfelelő épületegyüttesre vártak építészeti javaslatokat, amely a lehető legmagasabb színvonalon képes kiszolgálni a szükséges oktatási és az ahhoz kapcsolódó igényeket. Mindez nem csupán az épületek átalakítását jelenti, hanem városfejlesztést is. „Zöldfelületekkel tagolt, szellős, közösségi térként is működő, lokális városközpont jön létre Józsefvárosban” – írta a szakember közösségi oldalán.
SZEMPONTOK
Az építészeti tervezésnél több szempontot is figyelembe kellett venni. Az új campus létszáma kb. négyezer fős lesz, több mint háromezer hallgatóval és ötszáz tanárral, adminisztratív dolgozóval. Emellett a beépítendő nettó hasznos terület 53 ezer négyzetméter, ezen tíz épület található. A Bródy Sándor utca 5–7. alatti egykori Magyar Rádió-székház volt korábban az épületegyüttes főbejárata, ez volt az 1956-os forradalom egyik fontos helyszíne. A területen található a Stúdiópalota a Pagodával, a valamikori Festetics-kert helyén álló üzemépület, az Esterházy-palota, egy bunker és a hatvanas években épült központi irodaház. De itt van a hí-
res 6-os stúdió, a Szentkirályi utca 25– 27. alatti épületek, a Károlyi Alajos-palota és annak kertje is. Ezek az épületek a közös hátsó udvaruk révén lényegében összetartozó tömbbé alakultak az elmúlt évtizedekben. A Károlyi- és az Esterházy-palota műemlék. Az új campusnak illeszkednie kell a város szövetébe: egy új városközpontnak kell létrejönnie a kerületben – az étterem, a sportpálya nyitott lesz a budapestiek számára. Elvárás az is, hogy ne az autóval, hanem a gyalogosan és kerékpárral történő közlekedést részesítsék előnyben a campus épületegyüttesének az infrastrukturális kiszolgálása terén. Az egyetem közelében számos tömegközlekedési elérés biztosított, nem messze van a Kálvin tér, az Astoria, de a Nagykörút is csak néhány perces séta innen. Az univerzitás vezetése európai, észak- és délamerikai campusfejlesztési koncepciót is figyelembe vett, amely ötletek mintaként szolgálhatnak a Pázmány számára. A régi épületek mellé meg kellett tervezni egy egyetemi könyvtárat olvasótermekkel, s a tervekben szerepelniük kellett laboroknak, informatikai és műszaki kutatóközpontoknak is. Ezenkívül új, multifunkcionális sportcsarnokot is be kellett „illeszteni” az objektumba, valamint egy új kollégiumi épületet is felhúznak majd. A PPKE így fogalmazta meg az elvárásait: „A komplexum jelenítse meg azt a sok évszázados, határokon átnyúló hagyományt, amelyet a ka-
tolikus szellemiség folyamatosan jelentett a tudományos kutatásban és a minőségi oktatásban, az egymást követő nemzedékek felnevelésében. Nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes formálásával adjon példát a takarékos, a környezetével hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre.” A tervezőknek tehát úgy kellett egy az utóbbi évtizedek folyamán teljesen más funkciókat ellátó objektumot átalakítaniuk, több épülettel bővíteniük, hogy a patinás hangulat megmaradjon, de mégiscsak egységet alkosson a régi és a modern stílus.
A TERVEK
Az epiteszforum.hu-n Tima Zoltán (Közti Zrt.) és Kruppa Gábor (Hamburg C Kft.) vezető tervezők mutatták be a nyertes pályaművet. A zsűri a meglévő (műemléki) épületekhez való viszonyulása és átgondolt belső kapcsolati rendszere miatt ítélte a legjobbnak ezt a munkát. Az építészek terveik bemutatásában azt írták: „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának a tágabb térsége a világörökség része vagy annak pufferzónája. Számos műemlék, karakteres épület, építészeti együttes található a tervezési terület szűk környezetében. A Palotanegyed patinás közege, a történelmi időket ma2021/47 FIGYELŐ | 29
F_28-30_pazmany.indd 29
2021. 11. 22. 16:47
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
A Károlyi-, az Esterházy- és az Andrássy-palota visszakapja a bejáratát, homlokzatuk újra láthatóvá válik.
gába záró és folyamatosan megújító városi miliő kedvező a magas kultúra, a meghatározó intézmények számára. A városépítészeti környezet kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az évszázados trendekhez kapcsolódva, azokkal szinergiában bővüljön az egyetem.” A cikkben szerepel az is, hogy a rádió funkcióinak az épületegyüttesen belüli több évtizedes terjeszkedése állandó beavatkozásokat igényelt. Ezeknek az átalakításoknak a hatására az akkori vezérfunkciókon kívüli terek és térrendszerek már alig ismerhetők fel, az eredeti karakterük elveszett. Az építészek úgy vélik, fokozottan igaz ez a rádió működésébe bevont műemléki Károlyi- és Esterházy-palotára. Mint fogalmaztak, a rádiós tömb mai beépítésének a felülvizsgálata és újrahasznosítása a további értékvesztés, valamint a fenntartói funkció kivonulása miatt is indokolt. Az objektum beépítése kaotikus, az épületek agresszív betelepítése a paloták közé erősen vitatható, a mai, megengedőbb szemlélettel sem elfogadható. Elsősorban a városszerkezet rehabilitációja, a terek alá-fölé rendeltségi viszonyainak a helyreállítása érdekében indokolt a jelentős bontásokkal járó radikálisabb beavatkozás – közölték a szakemberek. A beépítésnél a meglévő épületek részleges vagy teljes megtartását az ér-
tékük szempontjából is mérlegelték, hiszen – vélekednek – a legjobb, leggazdaságosabb ezen objektumok hasznosítása lenne. Ezek azonban csak jelentős – építészeti, szerkezeti, funkcionális, üzemeltetési – kompromisszumokkal képesek – vagy még így sem képesek – a kiírás által elvárt, a korszerűségnek megfelelő követelményeket teljesíteni – mondták. A rádió archívumát és fő irodaépületét a műszaki állapotuk ellenére bontandónak ítélték, mert akadályozzák a campus logikus és áttekinthető új rendjének a kialakítását. A tervek szerint a Szentkirályi utcai épületek bontása a jelenlegi campus és a Nemzeti Múzeum közötti, kelet–nyugati átjárhatóság megteremtése, valamint a kialakítandó központi tér, illetve az alá megépítendő mélyparkoló miatt szükséges. „A további bontásokat elsősorban az határozta meg, hogy a meglévő épületekben csak komoly átépítésekkel lehetne az új funkciókhoz illő, egymással szintben kapcsolódó tereket létrehozni (magassági viszonyok, a pincék állapota stb.), továbbá a parkoló kijárata is csupán a Bródy Sándor utcában alakítható ki, ami szintén ezen épületek nagymértékű szerkezeti megváltoztatásával járna. A Bródy Sándor utcai épület teljes utcai traktusát megtartjuk, az udvar felé új, költséghatékonyan építhető és üzemeltethető kollégiumi szárny épül. A két épület közötti Pagoda az udvar alápincézése miatt elbontandó. A visszaépítését nem javasoljuk ezen a helyen, de máshol, például az MTVA új központjában újra fel lehetne állítani” – írták.
2027-ES ÁTADÁS
Az építészek szerint a tervezett Pázmány Campus középpontja, egyben legfontosabb
eleme a Szentkirályi utcai jelenlegi főbejárat előtti új térbővület, városi piazza, tér lesz. „Ezzel a mostani – az egyetem arculatához mára már hozzátartozó – főépület, főhomlokzat jelentősége sem csökken. A bővület méretében hasonló lesz a negyed hangulatos, a diákok által kedvelt terecskéihez (Mikszáth tér, Lőrinc pap tér, Gutenberg tér, Szabó Ervin tér), s azoktól nagyjából azonos távolságra, mintegy a fókuszpontjukban található. Hasonló közelségben van a Múzeumkert és a Trefort-kert is. Az új kis teret a Szentkirályi utca, valamint a főépület földszintjén átvezető passzázs köti be majd a környező forgalmasabb utcákba és csomópontokba” – fogalmaztak a szakemberek. Kiderül az is, hogy a kis területet keresztező Szentkirályi utca forgalmát tovább csillapítja majd a felszíni parkolás egyoldali megszüntetése, amely lehetővé teszi a gyalog járható felületek növelését. Az utca faltól falig terjedő új, akadálymentes burkolatot kap a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca között. Többek között az is kiderül a tervekből, hogy az új campusnak az elhelyezkedése miatt egyetlen, kiemelt főbejárata sem lesz. „A bontások után a tervezett állapot szerint a Károlyi-, az Esterházy- és az Andrássy-palota visszakapja a bejáratát, megtisztítjuk őket a belső leválasztásoktól, újra láthatóvá válnak a homlokzataik. A telepítésnek köszönhetően a Múzeum utcában a Károlyi–Csekonics-palota is zöldfelületre, a volt díszkert helyén épített emelt kertre néz majd” – fogalmaztak az építészek. Az előzetes tervek szerint 2027-ben adnák át az új campust. PINDROCH TAMÁS
30 | FIGYELŐ 2021/47
F_28-30_pazmany.indd 30
2021. 11. 22. 16:47
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
WETLAND A CSEPELI KÖZPARKBAN
GIGABERUHÁZÁS | Hatalmas, 36 hektáros rekreációs közpark létesül a Csepel-sziget északi részén. Ennek keretében vizesélőhelyet is kialakítanak a területen.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerződést kötött a Csepelen létesítendő új közparkban kialakítandó vizesélőhelynek (wetland) és a kék-zöld infrastruktúrába integrált csapadékvízgazdálkodásnak a megtervezésére. A pályázatot az ingatlanfejlesztéssel, környezetvédelmi tanácsadással, vizesélőhely-, kikötő-, valamint vízközműtervezéssel foglalkozó Realiscon Kft. nyerte el. A vállalkozás 95,5 millió forintért vállalta a megbízást. Feladata a wetland koncepciójának teljes körű kidolgozása a szükséges víztisztítási ökoszisztéma kialakításával és a tájépítészeti megjelenéssel karöltve. Ugyancsak a győztes pályázó dolga lesz az érintett területen a csapadékvíz elvezetésének a megoldása. A kft.-nek 215 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítse a tervcsomagokat.
CSAPADÉKVÍZ
A MESTERTERV
De lesznek közösségi sportpályák, kültéri fitneszeszközök, mászófalak, görpark,
padok, Duna-parti teraszok, kiülők, utcabútorok, s a ferencvárosi partszakasz felé biciklis-gyalogos hidakat is építenek. A Soroksári-Duna szélén több, jellegében eltérő parkelem kap majd helyet. A cél a meglévő fás területek kibővítése és megújítása. A parkban klubház és pavilonok is lesznek. A fejlesztés a városrész teljes rehabilitációjának a része. A Csepeli közparkot is magában foglaló Budapest Déli Városkapu-mesterterv dokumentációja tavaly júliusban készült el. A Galvani-tengely Soroksári-Duna felett átívelő hídja úgy épül majd meg, hogy a csepeli parton az útpálya további 180 méteren a park felett, pilléreken halad majd. Ennek az a célja, hogy a tengelytől délre eső terület intenzíven kapcsolódhasson az északi részhez, ne szakadjon meg a zöldfelület. Az útpálya áttörten, felsliccelve készül majd, hogy az alatta lévő felületekre rásüssön a nap, eljusson oda a fény. PT
FOTÓ: BFK
A vizesélőhely kezeli és helyben tartja majd a tervezési helyszín környezetében, a Weiss Manfréd út mentén létesítendő városrész burkolt és beépített felületein
keletkező csapadékvizet. Ez hozzájárul a közpark biodiverzitásának a növeléséhez, valamint a városi mikroklímát is jelentősen javítja. A wetland vizesélőhelyet biztosít majd számos növény- és állatfajnak. A vízelvezetés és a kék-zöld infrastruktúra körülbelül 5,4 hektárt igényel, az ezen belül kialakítandó wetland víztározó és szikkasztó területe mintegy 2,3 hektáros lesz. A park részletes tervezéséről szóló szerződést júliusban, az s73 Tájépítész Stúdióval kötötte meg a BFK. A jelenleg elhanyagolt, szlömös területen – amely háromszor akkora, mint a Városmajor – a tervek szerint nagy pihenőtereket, tisztásokat, gyalog- és kerékpárutakat, sétányokat, ösvényeket, védett ligeteket hoznak létre.
2021/47 FIGYELŐ | 31
F_31-Csepel.indd 31
2021. 11. 22. 16:29
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
INDÓHÁZBÓL VASÚTI MÚZEUM
KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR | Óriási terepasztal, vasúttörténeti kiállítás, kávézó-étterem, új közösségi tér – ilyen elképzelések mentén újul meg a műemléki védettség alatt álló 137 éves Kelenföld indóház, amely a Közlekedési Múzeum tagintézménye lesz. Februárban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Kelenföldi pályaudvar volt felvételi épületének a bővítését, átalakítását és felújítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. A budapesti kormányhivatal júliusban kiadta az építési engedélyt a renoválásra, októberben pedig a Közbeszerzési Értesítőben megjelent a felhívás az indóház megmentésére, az épület teljes körű felújítására. Az előkészületi munkálatokat a kabinet száz-, az
újbudai önkormányzat húszmillió forinttal támogatta.
JÁTSZÓPARK, VASÚTI MOZDONY
A Közlekedési Múzeum közölte: másfél éve dolgoznak a létesítmény újratervezésén és felújításán. Az engedélyezési terveket az Építész Stúdió közreműködésével készítették el. Az építésziroda honlapja szerint az eredeti kelenföldi állomás a MÁV típusterveinek a jegyeit ma-
gán hordozó kétszintes épületben kapott helyet. Az objektumot a vidék és a város vasúti kapcsolatában izgalmas kétarcúság jellemezte. A tervek szerint a renoválás folyamán az Etele út tengelyében lévő műemléki homlokzat felújítása készülhet el. Annak eredeti színezése, a lábazati tégla-kő felületek helyreállítása, a tető rekonstrukciója mellett a spaletták is visszakerülnek az ablakokra. Az épület utólagos toldalékainak és a földszintes bódéknak az elbontásával javul az indóház körüljárhatósága, az így felszabadított külső területeket szintén birtokba vehetik az emberek. Déli irányban kültéri installációként egy régi vasúti mozdony, az északi oldalon az egykori állomáskert területén kialakított vasúti tematikájú játszópark színesíti majd a programot – derül ki a honlapot olvasva. Az új, kulturális funkciókkal ellátott épület harmonizálni fog az Etele tér nemrég megújult részével.
A múzeum kiállítási terve is elkészült, ennek megvalósítására külön közbeszerzési eljárást írnak ki hamarosan. A legfőbb attrakció egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz. Az épület teraszát szabadtéri mozivetítésekre is alkalmassá teszik. Egy mozdonyfigyelő teraszt is építenek, s egy bisztró szintén helyet kap az indóházban. A kulturális kínálatot időszaki kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik majd. Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum igazgatója közösségi oldalán közölte: a műemléki védettség alatt álló állomásépület megmenekül az enyészettől. Emlékeztetett: a MÁV a 4-es metró közeli aluljárójának az elkészültétől fokozatosan kiköltözött az indóházból, amely a földalatti átadása óta a fő utasáramlatoktól és a peronoktól való távolsága miatt érdemi vasúti funkcióra már nem is alkalmas már. Az építési munkák sikeres közbeszerzési eljárás esetén jövőre kezdődhetnek el. PT
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV/FORTEPAN
TEREPASZTAL
32 | FIGYELŐ 2021/47
F_32_Kelenfold.indd 32
2021. 11. 22. 16:29
| CÉGVILÁG |
NEM CSÖKKENNEK A DEBRECENI INGATLANÁRAK PÉNZROMLÁS | Bár a tavasszal kezdődött nagy nekilendülés után az év vége közeledtével csillapodni látszik az ingatlanéhség Debrecenben és vonzáskörzetében, az árak nem akarnak lefelé mozdulni. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a támogatások, a régebbi és újabb vonzó kondíciójú hiteltermékek mellett is most már egyértelműen érezni az infláció hatását.
FOTÓ: GETTY IMAGES
DEBRECENI BELVÁROS. AZ ÁRAK ALIG MARADNAK EL BUDAPESTTŐL
A négyzetméterben számolt debreceni ingatlanárak regionális összehasonlításban jelenleg is magasnak számítanak. 20-30 százalékkal haladják meg a miskolci, 15-20 százalékkal a nyíregyházi ellenértékeket, s hasonlóan alakulnak, mint Győrött vagy Székesfehérváron. Míg Hajdú-Bihar megye székhelyén
65-70 millió forint alatt nem lehet 95-100 négyzetméteres alapterületű, kertkapcsolatos ingatlanhoz jutni, addig Nyíregyházán akár 130 négyzetmétereset kapni ugyanennyiért, Miskolcon pedig 55 mil-
lióért is lehet venni hasonló nagyságú otthont. (A fenti 65-70 millió forint a kezdőárat jelzi: szép számmal találni ebben a száz négyzetméter körül mozgó szegmensben 80-90, de akár 100 milliós ingatlanokat is.) A kecskeméti ellenértékek nem sokkal múlják alul a Debrecenben jellemző négyzetméterárakat, Szegeden 2021/47 FIGYELŐ | 33
F_33-35_debrecen.indd 33
2021. 11. 22. 16:29
| CÉGVILÁG |
viszont átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban lehet lakáshoz jutni, mint a cívisvárosban.
ESETENKÉNT DRÁGÁBB A KICSI
Budapesthez viszonyítva Debrecenben a középértéket tekintve 25-30 százalékkal olcsóbban lehet otthont vásárolni, de azért akad ellenkező példa is. Van a piacon olyan IV. kerületi, 35 négyzetméteres lakás, amelyért 27,2 millió forintot szeretne kapni az eladó, míg egy egyetemhez közeli, hasonló méretű debreceni lakásért 35 milliót is megad a vevő. Általánosságban azonban a fővárosi ingatlanok jelenősen drágábbak, mint a hajdú-bihari székhelyen kínáltak. Míg a cívisvárosban a régebbi építésű otthonok négyzetméter-
ára átlagosan 500 ezer, az új építésűeké pedig 600-650 ezer forintról indul, addig Budapest esetében 700-800 ezerről beszélünk, a Dunára néző, panorámás budai ingatlanoknál pedig a kétmilliós négyzetméterár sem számít kirívónak.
IPAROSODÁS
A régió többi városában tapasztaltakhoz viszonyítva magas debreceni ingatlanárak hagyományosan összefüggést mutatnak a több ezer ott tanuló külföldi és a több tízezer magyar egyetemi hallgató által gerjesztett kereslettel, újabban pedig a tucatszámra betelepülő nemzetközi nagy- és hazai középvállalatok frissen érkező munkavállalóinak a lakhatási igényeivel. Mivel a BMW nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy jövőre megkezdik az adminisztratív feladatoknak otthont adó irodák építését, valamint meghirdetik a gyártókapacitások elhelyezésére szolgáló csarnokok tendereit is, további cégek és
ezzel együtt újabb dolgozók jövetelével lehet számolni. A potenciális keresletbővülés a jelek szerint újabb lendületet adhat a befektetési célú lakóingatlan-fejlesztésnek, még akkor is, ha az ilyen szándékkal már korábban megépített lakásoknak csak egy részét sikerült kiadni vagy értékesíteni az utóbbi években. A tartalékképződés oka, hogy számos nagybefektető és ingatlanalap már azt követően nagyarányú ingatlanfejlesztésbe kezdett Debrecenben, hogy bejelentették a BMW ottani beruházását. Ezek azonban a felpörgő infláció miatt jelentős versenyelőnyben vannak a most érkezőkkel szemben, ha az épületeik azóta is üresen állnak. Az árak ugyanis 2017-hez mérten 10-30 százalékos emelkedést mutatnak.
FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI
IGÉNY VAN A VÁROSI ÉLETMÓDRA. FOLYAMATOS KERESLET
34 | FIGYELŐ 2021/47
F_33-35_debrecen.indd 34
2021. 11. 22. 16:29
| CÉGVILÁG |
A piaci mozgásokból világosan kitűnik, hogy a pénzüket az inflációs hatások alól kivonni kívánó kisbefektetők akár 25-30 millió forintos tőkével is belevágnak az üzletbe, és hitel segítségével nem egy, hanem két-három lakást vásárolnak. E szegmens számára leginkább a panel érhető el, ugyanis egy kevésbé kurrens városrészben már 25 millió forint alatt is viszonylag jót tudnak venni. (A jobb helyeken ez már nem így van: az egyetemet a várossal, a Nagyállomással összekötő villamosvonalak mentén például 40-45 millió forintot is elkérnek egy felújított, a panelprogramon átesett két-, két és fél szobás lakásért.) Van kereslet a lelakott otthonokra is. Ezeket húszmilliós centrumár körül veszik meg a befektetők, majd csekély ráfordítással felújítva egy-két millió forintos haszonnal adják tovább őket, a befolyó pénzt pedig ismét befektetik. A pandémia a családi, a sor- és az ikerházak piacán szintén fellendülést hozott. Ez nemcsak Debrecenre, hanem az agglomerációjára is igaz, hiszen Mikepércsen, Ebesen, Hajdúsámsonban, de Bocskaikert községben is gombamód szaporodtak az ingatlanok, s ezekre az új házakra szinte azonnal akadt vevő. Számos városrész kisebb-nagyobb üres területei hirtelen lakóparkká avanzsáltak, benépesültek. Ilyen például Egyletkert, amely egy-két év alatt jött létre, s már 99 százalékban beépített, illetve eladott, lakott. De ugyanígy Józsának is van olyan része, ahol pillanatok alatt nőtt ki a földből egy lakópark. A kapuk azonban még mindig nem zárultak be, továbbra is szerepelnek olyan területek a városrendezési tervben, amelyek potenciálisan alkalmasak lakópark kialakítására. Ezek iránt megint fokozódott a befektetői érdeklődés, ugyanis a városba tanulni vagy dolgozni érkezők mellett az ebben a szegmensben mutatkozó keresletet folyamatosan fűtik azok az eladók, akik a panel- vagy éppen téglaépítésű emeleti lakásukat kívánják kertkapcsolatos ingatlanra cserélni.
FIATALOK
A Covid nagyon sok embert arra ösztönzött, hogy családi ház vagy legalábbis kertkapcsolatos ingatlan után nézzen, éppen ezért ebben a szegmensben az ingatlanok gyorsan fogytak-fogynak. A kínálat most viszonylag szűkebb, de optimális kereslettel találkozik, az árak pedig makacsul tartják magukat. Ez nem csak az új építésű otthonokra igaz: egy jó helyen lévő jó családi házért mindössze 10-
20 százalékkal kérnek kevesebbet, mint egy újért. Továbbra is „hasít” a Kádárkocka: 30 millió alatt a külső városrészekben sem kapni ilyet, sőt volt olyan, hogy egy jó helyen lévő, nagy telekkel ellátott „kockáért” 60 millió forintot is megadott a vevő. Mivel a lakásárak is magasak, a külön-külön saját ingatlannal rendelkező fiatalok összeköltözés esetén továbbra is jó helyzetben vannak, hiszen minimális hitelfelvétellel – de akár kölcsön nélkül is – meg tudják vásárolni, fel tudják építeni álmaik kertkapcsolatos otthonát. Ehhez még mindig nagyban hozzájárulnak az állami támogatások, a kedvező hiteltermékek. Ingatlanosok tapasztalata szerint a kölcsönfelvételi kedv továbbra is kitart; ennek oka, hogy a még mindig elérhető jó konstrukciók mellett újabbak is megjelentek. Ilyen például a zöldhitel, amelytől az új építésű ingatlanok piacának a további erősödését remélik. (Mivel a ban-
A Debrecen egyik kurrens beruházását megvalósító Ináncsy család feje, Ináncsy Miklós úgy véli, a spekulációs célú ármozgások megfékezése nélkülözhetetlen a piac normalizálódásához. Ehhez állami beavatkozásra is szükség lehet, de szintén sokat tehetnek érte a nagybefektetők. A család például most úgy döntött, kicsit visszafogja a fejlesztéseit. (Az építőanyagárak mozgása több termékével – fa, acél – függ össze nemzetközileg is, így a piaci árak kialakulásában a hazai kereslet erősödése vagy gyengülése csak egy a jó néhány befolyásoló tényező közül.) Az Ináncsy-beruházás által megvalósuló, a tervek szerint jövő tavaszra elkészülő 68 lakásos Egyetem Tower a legigényesebb vevőket célozza. Ahogyan a neve is jelzi, az univerzitás vonzáskörzetében, az egykori Egyetem kávéház helyén épül. A földszintjén étterem lesz, a lakásaihoz pedig szauna és méretes terasz is tartozik majd. Az értékesítés 1,3-1,5 millió forint körüli négyzetméterárak mellett ötvenhatvan százalékos, így Ináncsy Miklós
A Covid Debrecenben is növelte az igényt a kertkapcsolatos ingatlanok iránt. kok kezdik beárazni a kamatemelkedést, az új hiteleknél drágulás tapasztalható, ez viszont hűtheti az ingatlanpiacot.)
TÁMOGATÁSOK
A befektetési célú építkezések mellett tehát ez év elejétől Debrecenben és vonzáskörzetében csakúgy, mint más településeken és régiókban óriási mértékben fűtötte az ingatlanszektort a számos támogatás és az ötszázalékos áfa, valamint a kedvező hitelek miatt megnövekedett lakossági kereslet. Ez azonban azzal járt, hogy az emberek a többletforrás nyújtotta további lehetőségekkel egyszerre és azonnal akartak élni, vagyis egyidejűleg jelentkezett olyan erőteljes többletkereslet, amelyet az építőipar nem tudott kiszolgálni. Ez aztán több piaci szereplő szerint akaratlanul is hozzájárult az építőanyagárak spekulációtól sem mentes emelkedéséhez.
megítélése szerint valószínűsíthető, hogy mire felépül, el is fog kelni. „Az extraprofitot tartalmazó építőanyag-ellenértékek miatt erőteljesen számolnunk kell, hogy a kivitelezési költségek és az értékesítési ár között megfelelő rés maradjon. Nagyon bízunk benne, hogy az inputárak lassan normalizálódnak, s így mi is tudjuk tartani az ellenértékeinket” – mutatott rá a beruházó. Az Egyetem Towerhez hasonló beruházásból több is van folyamatban Debrecenben, a verseny tehát éles. Kérdés, ki mikorra lesz kész az építkezéssel. Merthogy árban nehéz vetélkedni: a kivitelezési költségek ugyanis egyelőre mindenki esetében extrém módon nagyok. DOMBI MARGIT
2021/47 FIGYELŐ | 35
F_33-35_debrecen.indd 35
2021. 11. 22. 16:29
| CÉGVILÁG |
MATOLCSY ÁDÁM | A Riva 1920 északolasz prémiumdizájnbútorcég 47,5 százalékának a felvásárlásával szintet lépett a nemzetközi piacokra is mind nagyobb hangsúlyt fektető Balaton Bútor Kft. Az interjúalanyunk vállalatának a többségi tulajdonában álló, az idén 2,7 milliárd forintos árbevétellel számoló veszprémi gyártó az államtól és a kormányközelinek mondott pénzintézetektől teljesen független forrásból finanszírozza ezt a dealt. A Magyar Nemzeti Bank elnökének a fia áll elébe a kritikáknak, hangsúlyozva, hogy a híresztelésekkel ellentétben semmilyen, az MNB-hez kapcsolódó társaságtól nem fogad el megbízást a Balaton Bútor.
SZINTET LÉPETT A BALATON BÚTOR Keveset tudni a cég múltjáról, illetve közelmúltjáról, valamint az ön vállalkozói előéletéről. Hogyan jött a képbe éppen a bútoripar? – Bár a legtöbben a rövid médiás pályafutásomat ismerik a New Wave Media és az Origo.hu tulajdonlása kapcsán, valójában régebben foglalkozom bútorokkal. Az üzlettársammal ugyanis még 2007 táján, amikor 22 éves voltam, kezdtünk el fodrászszalonokba és kozmetikák számára gépeket és bútorokat importálni Kínából, később pedig már egyedi megrendelésekre is készítettünk ilyen termékeket. A kezdetben kis cégünk, a Glamorous Kft. termelési ága hamar hat-nyolc fősre bővült. Amolyan kézműves sorozatgyártásra álltunk be. A fodrászbútorok előállítása mellett magánlakások és éttermek számára valósítottunk meg egyedi beépítéseket. Igaz, az önálló gyártás csak a kereskedést követően, 2010 után indult be. – Hogyan találtak rá a Balaton Bútorra? – A 2008–12-es válságot követően az egyedi gyártásunknak és a rugalmasságunknak köszönhetően megerősödtünk,
egyre ismertebbek lettünk. Ezután keresett meg minket a veszprémi Balaton Bútor tulajdonosa. A cég a Fotex-csoportba, Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozott, és 2015-ben a nagyvállalkozó fia, Dávid volt a felelős érte. Sajnos a krízis megviselte a patinás, 1896-ban alapított bútorvállalatot, amely a rendszerváltás előtt 1500 főt is foglalkoztatott, de még a kilencvenes évek elején is ezer körüli volt a létszám. Amikor eladósorba került, akkor már csak körülbelül hetvenfős gárda dolgozott ott, s az árbevétel sem tudta meghaladni az évi 600-700 milliós értéket, különösen miután a Fotex-csoport Domus bútoráruháza és mintegy húsz vidéki üzlete is bezárt. – Milyen konstrukcióban vették meg a veszprémi gyárat? – Mivel nem volt pénzünk a hatalmas gyártó teljes megvételére, végső soron a kft. a régi gépeket, a készleteket és a márkanevet vásárolta meg, valamint a dolgozókat vettük át. Az ingatlan a Fo-
tex-csoporté maradt, viszont – az üzlet részeként – fix áron máig béreljük a hatalmas, 14 ezer négyzetméternyi csarnokterülettel kialakított komplexumot. – Milyen zökkenőkkel történt az átadás-átvétel? – Őszintén szólva a tulajdonosokkal kölcsönösen előnyös üzletet kötöttünk, de a „megörökölt” menedzsment szemlélete és a miénk között azért volt egy mély szakadék. Kiváló bútoripari szakemberek voltak, ugyanakkor a képviselt ügy- és üzletmenet már egyáltalán nem versenyképes módszerekre épült, teljesen rugalmatlanná téve az amúgy kiváló minőségű termékeket, főként tömörfa székeket előállító céget. Váltásra volt szükség. – Miből vették a gyártóeszközöket és a márkát? – Nyugodtan ki merem mondani, hogy a jegybank Növekedési hitelprogramjából (NHP) kaptunk rá mi is piaci alapon forrást, mint ahogyan hozzávetőleg 40 ezer hazai vállalkozótársunk. A hitel összege 420 millió forint volt, de ha nem szerveztük volna át a Balaton Bútor működését, értékesítését, akkor már e kölcsönnel együtt is régen csődöt jelenthettünk volna, ugyanis veszteségesen működött a gyártás, amikor átvettük az eszközöket. De mára a kft. stabil középvállalattá vált. – Mit sikerült elérni az elmúlt években? – Az árbevételt 1,6-1,7 milliárdos szintre hoztuk fel, sőt az idei forgalmat már 2,7-2,8 milliárd forint körülire várjuk. Ez több mint a négyszerese az öt-hat évvel ezelőttinek, méghozzá úgy, hogy a gyártásban immáron 170-en dolgoznak, azaz közel a kétszeresére nőtt az egy főre jutó árbevételünk. Az elért nyereség nagy részét visszaforgattuk, a béreket felemeltük, a gépparkot folyamatosan korszerűsítjük. – Mi az üzleti stratégia lényege? – Három plusz egy lábon áll a társaság. A két legsikeresebb ágazat a bérgyártás és az egyedi beépített bútorok projektje. A harmadik lábat a saját márkás értékesítés jelenti, de erre még visszatérek. A plusz pedig a sorozatgyártás megtervezése, gépesítése, megszervezése, bár a forgalmat tekintve ez egyelőre nem jelentős. Volt már olyan, hogy egy neves né-
36 | FIGYELŐ 2021/47
F_36-38_BalatonButor.indd 36
2021. 11. 22. 16:31
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
| CÉGVILÁG |
met gyár tervezői hoztak egy 3D-nyomtatóból kikerült foteltervet, s a tapasztalt mérnökeinkkel igen hamar megmondtuk, hol, mely pontokon kell változtatni ahhoz, hogy a termék gyártásba kerülhessen, és az elvárt minőséget, ergonómiát biztosítsa a használóinak. – S mi a helyzet a saját márkás értékesítéssel? – Őszintén szólva a mi prémium-, mondhatni drága egyedi termékeink – be kellett lássuk – Balaton Bútor márkanévvel sikertelenségre ítéltek. Ez nem azt jelenti, hogy itthon bizonyos szegmensekben kicsi lenne az ismertségünk. Ennek ellenére szükség volt egy új, nagyon erős branddel felvértezett partnerre, ez lett a Riva 1920 – a patinás márkanévben az évszám egyúttal az alapítás esz-
tendejét jelzi. Ez a milánói cég a világ egyik legelismertebb felső kategóriás bútor-előállítója, elsősorban lakossági fókuszú értékesítéssel. – Miből finanszírozták a 47,5 százalékos tulajdonrész megvételét? – A fejlesztéseink finanszírozása alapvetően hitelekből történik. A Rivaakvizíció is részben kölcsönből valósult meg, amelyet egy magyar pénzügyi vállalattól vettünk igénybe, tisztán piaci alapon. Emellett a vételár egy jelentős hányadát earn-out konstrukcióban fizetjük ki. Azaz ezt a részt magának a cégnek a jövőbeli profitjából térítjük majd meg az eladó fél részére. – Egy partnerséghez hogyan jön a saját márkás gyártás? – Az olasz–magyar kooperációt inkább egy új, feltörekvő, a prémiumszegmenst
célzó bútoripari csoport alapjának mondanám. Az együttműködés óriási hazai gyártási lehetőséget rejt magában, mivel a Riva 1920 az olasz bútorok RollsRoyce-ának számít. Egyedi, kézműves, kis sorozatú és nagyon drága luxustermékeket készítenek, ugyanakkor jelentős kapacitásproblémával és a felskálázás lehetőségeinek a hiányával küzdenek. Ez az utóbbi években az üzleti eredményességükön is nyomot hagyott, nyitottá téve őket a megkeresésünkre. Mi tudjuk produkálni azt a minőséget az előállításban, amelyre nekik szükségük van a bútorok terén, így mindketten nyerhetünk. Mi ezzel egy olyan márkanévhez jutunk, amelynek a felépítése és bevezetése nagyságrendekkel többe kerülne, mint amennyiért az olasz társaság említett tulajdonrészéhez hozzájutottunk. 2021/47 FIGYELŐ | 37
F_36-38_BalatonButor.indd 37
2021. 11. 22. 16:31
| CÉGVILÁG |
NÉVJEGY
– Ígéretes jövő, de egy kicsit még térjünk vissza a jelenhez. Közbeszerzést is nyert a Balaton Bútor, s legutóbb, a Széll Kálmán téri Postapalota felújításakor szintén volt egy munkájuk, melynek végzése folyamán újra szóba került édesapja, Matolcsy György és az ön kapcsolata. Mi a helyzet ezekkel az ügyekkel? – Nagyon örülök, hogy megkérdezte, és mindkét dologról elmondhatom a véleményemet. Először is intézményeknek, állami szerveknek fél évszázada szállít a Balaton Bútor. 2008-ban és 2012ben, tehát még a Fotex-csoport idején is a központosított közbeszerzés egyik nyertese volt. Továbbá a 2020-as, összesen 20 milliárdos keretösszegű állami közbeszerzés egy úgynevezett keretszerződés, amely három évre szól, s amelynek a kapcsán büszke vagyok arra, hogy a Balaton Bútor a legkedvezőbb árajánlattal került egy hat vállalatot tartalmazó shortlistre. Tehát itt rajtunk kívül öt erős konkurens eléggé szigorú árversenyben, átláthatóan küzd iskolák, minisztériumok és más intézmények megrendelőinek a kegyeiért. Eddig mindössze 205 millió forint értékben adtunk el, jó minőségben, kedvező áron hazai munkaerővel készült, itthon gyártott székeket. – És mi a helyzet a Széll Kálmán téri MNB Budai Központ, a korábbi Postapalota felújításával? – Itt tényleg van kapcsolat, hiszen az egyik végfelhasználó valóban a Magyar Nemzeti Bank, de nem a megrendelő. A Market Zrt. a fővállalkozó, az egyik jelentős hazai gyártó, a szintén nagy múltra visszatekintő Gyulai Fafém pedig a vezető alvállalkozó a mintegy kétmilliárdos beépítettbútor-tenderen. Ennek a munkának al-alvállalkozóként körülbelül az öt százalékát nyertük el, piaci körülmények között, főként azért, mert a tevékenység jellege miatt a mi cégünk az egyik legalkalmasabb arra, hogy elvégezze a feladatot. Összesen tehát a hazai állami, intézményi megrendelések – azon túl, hogy törvényesen, átláthatóan, valamint versenyképes áron teljesítjük azokat – a tavalyi forgalmunknak hozzávetőleg a 15 százalékát tették ki, az idei bevételünknek pedig már csupán a 11-12 százalékát jelentik. Mégpedig olyan szállítások esetén, ahol a szakértelmünk, áraink abszolút versenyképesek a külföldi beszállító-
A Magyar Stratégiai Zrt. vezérigazgatója, a Balaton Bútor Kft. többségi tulajdonosa. 1986-ban, Budapesten született, s a fővárosban él. A középiskola befejezése után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ezt követően az angliai The Open University leadership and management szakán szerzett diplomát. Szabadidejében rendszeresen túrázik, jógázik és teniszezik. Két gyermek édesapja.
kéival, miközben mi itthon adunk munkát immár közel 200 embernek, s itthon is fizetünk adót. A Balaton Bútor forgalmának a legnagyobb része versenypiaci megrendelésekből származik. Ezen belül az export részaránya ebben az évben már eléri az 55 százalékot. Jövőre pedig a Rivával közös árbevételünknek nagyjából a 90 százaléka a nemzetközi piacokon fog realizálódni. – Nézzük azért a piaci trendeket is. Mi a helyzet globálisan? Drasztikusan nőttek a faárak az elmúlt fél-egy évben. – Az elmúlt időszak a bútorgyártás területén szintén turbulens viszonyokat eredményezett, ami a fa árának az alakulásában is tükröződik. Viszont éppen a hasonló állapotok kínálnak lehetőséget az olyan kis-közepes, ambiciózus növekedési célokat maguk elé tűző társaságok számára, mint a Balaton Bútor. Ami a konkrét okokat illeti, egyrészt az építőipari faanyagok felvásárlása drasztikusan nőtt, főleg Amerikában, a felduzzadt keresletet pedig nem tudta lekövetni a kínálat, így az árak megugrottak. Másrészt számos európai ország is pénzpumpával igyekszik csökkenteni a válság hatásait, ami húzza magával az állami és a magánberuházásokat, ennek nyomán pedig rendkívül erősödött a fa alapanyag iránti igény. Jelenleg egyes tételeknél az árak a többszörösei a pandémia előttieknek, de az általunk használt alapanyagok esetében is 70 százalékos a növekedés. – Úgy tudom, hogy pár elemző 2022 tekintetében sem számít érdemi rendeződésre. Ön szerint mi várható? – Úgy gondolom, hogy az alapanyag kínálati oldala alkalmazkodni fog, s a nagy beszállítók (Oroszország, Ukrajna)
egyre nagyobb szerephez jutnak majd Európában. Emiatt, valamint a beruházási expanzió várható mérséklődése okán becsléseink szerint a faipari árak a jövő év végére nagyjából 20-30 százalékkal haladják meg a 2019-es szintet. – A Balaton Bútort mindez hogyan érinti? – Ami minket illet, a jó hír, hogy az alapanyag-drágulás nálunk a megrendelésállomány növekedésével párosult. A pandémia kirobbanását követően az ügyfeleink egy része elhalasztotta ugyan a vásárlást, ám a múlt esztendő végén és ez év első felében a kereslet újult erővel visszatért. A nagy nemzetközi partnereink hatalmas megrendeléseket adtak le, hogy pótolni tudják a raktárhiányaikat. Ez egyébként óriási terhet rótt cégünk dolgozóira, ám megfeleltünk a kihívásnak. – És mi a helyzet a hazai bútorpiac egészével? – Ma már kevés itteni középvállalat foglalkozik bútorgyártással, -kereskedéssel – a nagyok erősen tematizálják a piacot. Ráadásul hazánkban méretgazdaságossági problémák vannak. Itthon a multinacionális vállalatok dominanciája egyértelmű az olcsóbb lakossági termékek szegmensében. A legtöbb magyar közepes cég nem tud akkora piacot szerezni magának, melynek révén akár egy IKEA-val fel tudná venni az alapanyagár-versenyt. A megoldás nem könynyű. A versenyképességhez egyszerre van szükség minőségi alapanyagokra, jól szervezett munkafolyamatokra, átgondolt üzleti döntésekre, továbbá nemzetközi kapcsolatokra, amelyek segíthetnek a szükséges termelési volumenek elérésében. Emellett a középvállalati szegmensben személyes elkötelezettség is kell. Lelkesedés, akarás, kreativitás. A bútor ugyanis nem csupán egy tárgy. A bútorhoz kötődünk, a bútort szeretjük – életünk fontos része, alkotóeleme. – Úgy tudom, sok a régiós konkurens is. – Lengyelország, Bulgária, Románia és Ukrajna a legjelentősebb vetélytársunk, s az első két-három ország nemcsak árban, de minőségben is felveszi velünk a versenyt a nemzetközi piacon. A bevételeink mintegy harmadát adó bérgyártás terén tehát nagyon oda kell figyelnünk például a skandináv partnereink hibátlan kiszolgálására, a pár éve megszerzett bizalom folyamatos fenntartására. HG
38 | FIGYELŐ 2021/47
F_36-38_BalatonButor.indd 38
2021. 11. 22. 16:31
F_39_karacsonyiefi_hirdi.indd 39
2021. 11. 22. 16:12
| CÉGVILÁG |
VAN KÉPÜK HOZZÁ Egy tőmondatba sűrítve: a Photon a fotósok, videósok Uberje. Ugyanis a platform segítségével a megrendelők gyorsan és egyszerűen, mindössze néhány kattintással kereshetik meg a számukra legmegfelelőbb fotóst és videóst a több mint száz főt tömörítő szakembergárdából, legyen szó rendezvény- vagy portréfotózásról, reklámfilmről, akár élőben közvetítendő videostreamről. A platformon a villámsebes kiválasztástól kezdve a kényelmes bankkártyás fizetésen át a projekt lezárásáig a teljes munkafolyamat végigkövethető. A Photont a fiatal női vállalkozók közt többszörösen is elismert Volom Sára álmodta meg, ráadásul még gimnazistaként. Ő felel a cég ügyvezetéséért. Az alapítást követően csatlakozott üzlettársként Böheim Gábor, aki egyben a startup marketingvezetője. Volom Sára ma is a legfiatalabb női ügyvezetőnek számít, akinek sikerült az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures tőkealap-kezelőtől nagyobb befektetést bevonnia: nemrég 180 millió forintos finanszírozásban részesült a projekt. Az alapító már a középiskola befejezése után nem sokkal fotós szabadúszóként dolgozott, így közelről látta mind a fotósok-videósok, mind az ügyfelek problémáit. Ez a tapasztalat adta az ötlet alapjait. Üzlettársa, Böheim Gábor szociológusként kezdte a pályáját, később a kommunikáció és a marketing irányába fordult. Dolgozott ügynökségi és ügyféloldalon is, majd szabadúszóként folytatta karrierjét, s még 2018-ban csatlakozott a Photonhoz.
KELL EGY CSAPAT
A két szakember okosan nyúlt az ötlethez, hiszen először saját fotós-, videóscsapatot állítottak fel. Ezután készült el a digitális platform, amelyen már a fizetés is lehetséges, és ahol az egyes megbízások státusza nyomon követhetővé vált. Mindezek hatására már az első évben egy stabil ügyfél-
bázis kezdett felépülni – ezen nagyot lendített a Telenor által nyújtott 7 millió forintos mikrobefektetés. A Photonnak mind ez idő alatt olyan nagynevű mentorok segítettek, mint Varga Zoltán, Simó György és Nagy Dénes, három éve pedig a Design Terminal startupprogramjába is bekerült. Az aktív piacépítési munkának köszönhetően megérkezett az első nagyvállalati ügyfél, a Mol PB-gáz-üzletágának első megrendelése. De a hagyományosabb marketingre is figyeltek. Workshopsorozatot indítottak Fotózás mint vállalkozás néven, és – bár pici cégről van szó – a társadalmi felelősséget sem hanyagolták el az alapítók. A Photon fotósközösségének a felajánlott képeiből jótékonysági kiállítást és aukciót szerveztek, s az ebből befolyó 72 ezer forintot a Csodalámpa Alapítványnak adományozták.
JÖTTEK A NAGYOK
Persze 2019-re is maradt még sok-sok piacépítői munka. Ekkor vált a Photon valóban versenyképes termékké, s megérkezett a második nagyvállalati ügyfél, a Vodafone első rendelése is. Negyedik mentorként Takács Zoltán csatlakozott a csapathoz. A járvány első esztendejében a platformnak egyre több nagy ügyfelet sikerült meghódítania. A pénzügyi területről először az Erste Bank Hungary Zrt. megrendelése futott be, majd az első német kliens, a BayStartUp talált rájuk. Mérföldkőnek számított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával aláírt ötéves keretszerződés. 2020 nagy újdonsága a videostreamingszolgáltatás beemelése volt a termékpalettába. A jótékonykodásról továbbra sem feledkeztek meg, a pandémia első hullámában árbevételük 1 százalékával a Magyar Vöröskereszt koronavírus elleni küzdelmét támogatták.
Nemrég a Facebook első rendelése is megérkezett, s a fent említett pár milliós befektetést már egy 180 milliós invesztíció követte a Hiventures magvető programjának a keretében. A fejlődés folyamán eljutottak oda, hogy ma már szolgáltatást kínálnak például a SZTAKI-nak vagy a neves digitális innovációs ügynökségnek, a Supercharge-nak is. Természetesen az elmúlt másfél év alapjaiban változtatta meg a vállalatok, sőt mindannyiunk életét. „Tavaly márciusban újra kellett szerveznünk magunkat mind a szolgáltatásaink, mind pedig a munkafolyamatok tekintetében. Ráadásul míg 2019-ben a bevételeink 80 százaléka rendezvényfotózásból tevődött össze, a múlt évben ennek aránya 20 százalék alá csökkent, s a videós és streamingszolgáltatások váltak meghatározóvá” – fejtette ki Volom Sára. Azaz a rendezvénypiac hirtelen bekövetkezett összeomlása okán mindössze egykét hetük volt arra, hogy reagáljanak a változásokra. Sikerrel vették az akadályt, mivel az új piaci helyzetre lehetőségként te-
FOTÓ: PHOTON
PHOTON | Két fiatal Photon néven épített fel egy szolgáltatót, amely fotós és videós szakembereket „szolgáltat” nagyobb cégeknek. Emellett digitális piacterük is van, amely az audioés vizuális művészeket köti össze a megrendelőkkel.
40 | FIGYELŐ 2021/47
F_40-41_Photon.indd 40
2021. 11. 23. 9:12
| CÉGVILÁG |
VOLOM SÁRA ÉS BÖHEIM GÁBOR. A PHOTON ALAPÍTÓI
kintettek. Igyekeztek meggyőzni az ügyfeleiket, hogy a lefújt offline eseményeket vigyék az online térbe, ők pedig a teljes folyamatban – a koncepcióalkotástól a megvalósításig – segítséget nyújtottak. A járvány ellenére az üzleti terv kivitelezésében is eredményesek voltak: 2019ről 2020-ra több mint a duplájára nőtt az árbevételük. Az alapítók az eredeti céljaikat úgy teljesítették túl, hogy az NPSmódszer alapján mért ügyfél-elégedettség náluk kiemelkedően nagy a lassan négyéves működés adatai alapján. A megrendelőik rendszerint külön kiemelik a rugalmasságukat, a megbízhatóságukat és a gyorsaságukat. A Facebook mellett az Európa-szerte komoly piaci súllyal jelen lévő Studio Moderna külföldi központja számára is készítettek már reklámfilmet és -fotókat, amelyekkel az egész kontinensen találkozhattak a fogyasztók. Az elmúlt két évben egyre több videós projektjük volt, ezért céljuk, hogy a következő időszakban az ezzel a területtel kapcsolatos megrendelési folyamatot is automatizálják és beépítsék a platformon elérhető szolgáltatások közé.
A következő esztendőre vonatkozó elsődleges célkitűzés a Photon hazai pozíciójának további erősítése, ezenkívül a tőkebefektetésnek köszönhetően immár a nemzetközi terjeszkedési lehetőségeket is vizsgálják. A németországi piacra történő belépés előkészítése például már megkezdődött, jelenleg is van német ügyfelük.
KEMÉNY DIÓ
A határon túli terjeszkedés első fontos állomása számukra a fotós- és videósközösség helyi felépítése. Ez már önmagában komoly kihívás, sok energiát igényel majd, ám az elkötelezett szakmai kollektíva stabil alapokat, egyben szárnyakat adhat a növekedéshez. Az eltérő jogszabályi és adózási környezet miatt minden piacon finomhangolásra lehet szükség az üzletmenet szintjén, de az itthon szerzett tapasztalataik révén már nem a nulláról kell építkezni, így lendületesebben skálázható a vállalkozás. Mint ahogyan idehaza, külföldön is készek arra, hogy ha akár egy nagyobb nemzetközi szereplő piacra lép, ringbe szálljanak vele.
A Photon csapata dinamikusan bővül, amit szervezetfejlesztési oldalról lekövetni kifejezetten nagy feladat. Új folyamatokat kell kialakítani, erősíteni szükséges a céges kultúrát, emellett a menedzsmentnek és a kommunikációnak mindvégig transzparensnek kell lennie. Ez a startupvilágban gyakori kihívás, hiszen nem egy klasszikus növekedési pályán vannak ezek a vállalatok – minden sokkal gyorsabban történik. Az, hogy egy év múlva tervez a német piacra belépni a Photon, még sürgetőbbé teszi a felkészülést. A Telenor kezdeti, 7 millió forintos befektetése óta a társaság organikusan és saját tőkéből bővült, ám a jelenlegi 180 milliós invesztícióval lehetőség nyílik az ugrásszerű növekedésre és a külhoni terjeszkedésre. A Hiventures finanszírozásával tovább tágult a startup iparági horizontja. A tőkealap-kezelő hírneve segítheti őket abban, hogy további szektorok is felfigyeljenek rájuk. Ráadásul a következő forrásbevonási köröket a Photon és a Hiventures már közösen indíthatja el, így újabb társbefektetők figyelmét is fel tudják kelteni. HG 2021/47 FIGYELŐ | 41
F_40-41_Photon.indd 41
2021. 11. 23. 9:12
| CÉGVILÁG |
FOTÓK: GETTY IMAGES
LEJÁRT A DIPLOMAHALMOZÁS IDEJE
42 | FIGYELŐ 2021/47
F_42 43-Szaktudas.indd 42
2021. 11. 22. 16:44
| CÉGVILÁG |
SZAKMA | A munkaerőhiány a gazdaság minden területén jelen van. Bár mindig vannak felkapott, divatos szakmák, mellettük akadnak olyanok, amelyek méltatlanul alulértékeltek, cserébe rendkívül jó megélhetést biztosítanak. Ezzel kapcsolatban segít a Dekra útmutatása. Szinte mindenkinek a családjában, az ismeretségi körében akad olyan, akinek a járvány miatt újra kellett gondolnia a helyzetét, lehetőségeit a munkaerőpiacon. Kényszer szülte, ám mégis jó alkalom lehet ez a tanulásra. Van igen extrém átképzés, amikor egy jogász áll neki a szakács- és cukrászismeretek elsajátításának, vagy amikor egy zenész dönt úgy, hogy kitanulja a sajtkészítést, a pálinkafőzést. Tény azonban, hogy a felnőttképzésben jellemzően olyanok vesznek részt, akik cserébe hamar szeretnének elhelyezkedni, s anyagilag is jól akarnak járni. Ezt persze nem könnyű elérni, hiszen minden szakmában van karrierív, s a tudás operatív használata adja a tapasztalatot. Ezt átugrani nagyon nehéz. Ha pályaváltásról esik szó, a legtöbben a különböző informatikai képzésekre gondolnak – pedig több olyan szakma is van itthon, amelynek a „kitanulása” esetén a biztos megélhetés szinte garantált, ráadásul a számítógép előtt sem kell ülni egész nap. Décsi András, a Dekra Akademie ügyvezetője elmondta, melyik az az öt felnőttképzési tanfolyam, amellyel nemcsak a munkaerőpiac, de az oktatásban részt vevő is jól jár.
ÁTKÉPZÉS
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy tanulni, szakmát váltani sohasem késő, hiszen egy jó szakember aranyat ér – legyen szó bármilyen munkakörről. A hosszú idő alatt megszerzett, kevésbé értékes diplomák halmozásának az ideje lejárt. Haladjunk a korral, válasszunk jó megélhetést nyújtó, rövidebb idő alatt elsajátítható szakmát – ez érvényes fiatalabb és idősebb családtagjainkra is. A helyzet persze az, hogy ezek az átképzések komoly terhet rónak az egyes alágazatokra, hiszen a pandémia okán leállt területekről sokan széledtek szét és „tapadtak” meg más, biztosabb megélhetést kínáló szegmensben. Vagyis a szakképzés önmagában nem feltétlenül a teljes gazdaságnak hasznos, azonban sokkal nagyobb mozgásteret ad a munkavállalónak, összességében pedig ez is hozzájárul ahhoz, hogy a versenypiacon versenyképes fizetésekkel tartsák meg a jó mun-
lyamatos emberi munkára van szükség, ez pedig hosszú távon is garancia a biztos állásra. kaerőt. Mindez elősegíti a hazai keresetek felzárkózását az uniós átlagokhoz. Magyarán: ha a dolgozó jól menedzseli magát, jó eséllyel nyugat-európai szintű jövedelmet képes elérni.
GÉPKEZELŐ
Az áruszállításhoz, az építkezéshez gépek kellenek, azok szakszerű működtetéséhez pedig emberek. Méghozzá szakképzettek – ilyen munkaerőt pedig manapság nehezen találni. Legyen szó egy targonca vagy egy földmunkagép kezeléséről, az emberi hozzáértés és gyakorlat nélkülözhetetlen. A logisztika a modern gazdaság egyik legfontosabb területe, társadalmunk pedig soha nem látott mértékben termeli, szállítja és fogyasztja a különböző javakat. Az országban számtalan targoncavezetői állás betöltetlen, ez a szakma pedig nemcsak jól fizet, de változatos munkát is kínál – érdemes belegondolni: olyan ez, mint egy dodzsempálya felnőtteknek. Hasonló a helyzet az építőipar területén is, ahol szinte folyamatos a munkaerőhiány. Az építési és felújítási munkák elvégzéséhez szükséges gépkezelők iránt hatalmas az igény, pláne akkor, ha többféle eszközhöz értenek. Természetesen rengeteg különféle képesítést lehet szerezni, a targoncavezetői tanfolyam azonban biztos kiindulópont lehet.
FAKITERMELŐ
Az építőiparhoz köthető másik nagy tendencia az alapanyagok időszakos hiánya. Vannak hónapok, amikor az építési kedv megugrik, ilyenkor kisebb-nagyobb hiányállapotok léphetnek fel – újabban inkább nagyobbak. Legutóbb például a faanyagok elérhetősége és drágulása vetett nagy hullámokat, éppen ezért a következő években a fakitermelés is biztos munkakör lehet. A gépi vagy kézi fakivágás rejtelmeinek az elsajátítása mellett erdőtisztító vagy erdészeti munkatársként is el lehet helyezkedni. Ehhez Magyarország tökéletes terepet jelent, hiszen rengeteg erdő vesz minket körül. Ráadásul ahhoz, hogy megmaradjon az erdők biodiverzitása és szépen fejlődjenek az elültetett fák, fo-
GIPSZKARTONSZERELŐ
Ma már egyetlen felújítás vagy építkezés sem képzelhető el gipszkartonozás, azaz szárazépítés nélkül. Olyan szakma ez, amelynek a keresettsége csak nőni fog, aki pedig valóban hozzáértő módon tudja elvégezni a feladatát, annak egészen biztosan nem kell újabb megbízásokért kilincselnie. Kétségtelenül fizikai munka, mégsem annyira megerőltető, ráadásul a lakásfelújítások, építkezések csúcsidőszakát éljük, így a befektetett energiánk gyorsan megtérül. Az sem utolsó szempont, hogy ilyenkor bizony szó szerint megépítünk, létrehozunk valamit – ez pedig, valljuk be, igencsak jó érzés. Az elsajátítható tudás persze nem áll meg ennyiben: a gipszkartonozás mellett álmennyezet készítése, padlóöntés, valamint műszaki dokumentációk értelmezése is szerepel a tantervben.
AUTÓBUSZ-VEZETŐ
Felejtsük el, hogy egy autóbusz-vezető csak a BKK-nál vagy a Volánnál helyezkedhet el. Minden jel arra utal, hogy a tömegközlekedés további fejlődésével, bővülésével, a folyamatos urbanizációval egyre több ilyen szakemberre lesz szükség, akik az állami szektoron kívül, magáncégeknél is gyorsan, jó fizetésért helyezkedhetnek el. Garantáltan biztos állásra talál az EU-ban, aki buszvezetőnek áll. Aki szeret vezetni, annak mindenképp érdemes megfontolnia ezt a lehetőséget, és ha kicsit is ambiciózus, bizony a világ is kinyílhat előtte.
PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS
Tanár vagy óvodapedagógus senkiből sem lesz pár félév alatt, ám a munkájukat segíteni egy néhány hónapos tanfolyam elvégzésével is lehet. Olyan szakma ez, amellyel szinte biztosan elhelyezkedhetünk, ráadásul viszonylag rövid idő alatt értékteremtő munkát végezhetünk, a háttérből segíthetjük a gyerekek fejlődését. Arra is jó, hogy megismerjük egy intézmény dinamikáját, s eldönthessük, akarjuk-e magasabb szinten folytatni a tanulmányainkat. HŐNYI GYULA 2021/47 FIGYELŐ | 43
F_42 43-Szaktudas.indd 43
2021. 11. 22. 16:44
| CÉGVILÁG |
FÓKUSZBAN A HOME OFFICE
DELL | A Covid-járvány első hulláma a kijárási korlátozással a notebookok vásárlását pörgette fel. A harmadik hullám az újabb home office-szal már a kényelemről is szólt: a kiegészítők, köztük a monitorok forgalma nőtt látványosan – fejtette ki Rakoncza Zsolt, a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója. Úgy véli, logisztikai kihívásokkal terhelt korunkban versenyelőny lehet, ha valaki a világ több pontján tart fenn termelőüzemeket.
44 | FIGYELŐ 2021/47
F_44-46_dell.indd 44
2021. 11. 22. 16:33
| CÉGVILÁG |
„Az elmúlt másfél év egyik nagy tanulsága az volt, hogy a mai világ és különösen a gazdaság működése már elképzelhetetlen az információtechnológia és az internet nélkül. Ez azonban nemcsak piacot jelent, hanem a technológia további fejlődését is előmozdítja, hiszen hosszú távon csupán az tudja megtartani, erősíteni a pozícióit, aki folyamatosan új megoldásokkal jelentkezik” – mondta Rakoncza Zsolt, aki 2019 augusztusa óta tölti be jelenlegi posztját a Dell hazai leányvállalatánál. A cégvezető, aki csapatépítőnek tartja magát, azt is fontosnak nevezte, hogy a korábbi munkahelyein, az amerikai mellett kínai és skandináv munkakörnyezetben szerzett tapasztalatai a szakmai tudás elmélyítése mellett a kultúrák közötti átjárás és a többféle megközelítést alkalmazó problémakezelés képességét is megerősítették.
FOTÓ: GETTY IMAGES
KIHÍVÁSOK
„Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatti beszállítási gondok okán olykor még keresleti piacról is beszélhetünk, meggyőződésem: a hosszú távú eredményesség érdekében a korábbiaknál is nagyobb odafigyeléssel kell kezelni a partnerkapcsolatainkat. Felmérve és megértve azt, hogy a pandémiás állapotok milyen különleges kihívások elé állítják az egyes szektorok szereplőit. S ha pontos a diagnózis, az a feladatunk, hogy olyan technológiai megoldásokat, szolgáltatásokat, termékeket ajánljunk, amelyek nemcsak sikeressé tehetik, hanem lehetőség szerint meg is különböztethetik őket a piac többi résztvevőjétől. Mindezt úgy, hogy a fenntarthatóság immár szintén lényeges eleme üzleti stratégiánknak. Amely nemcsak arról szól, hogy a tervek szerint a Dell 2050-re teljesen karbonsemlegessé vá-
lik, hanem arról is, hogy az általunk gyártott eszközök, berendezések energiahatékonyságának a növelésével, valamint a környezetbarát anyagok alkalmazásával a partnereinket is hozzásegítsük a klímabarát stratégiák megvalósításához” – fejtette ki a szakember. Szerinte mindez azért is fontos, mert a globális notebook- és PC-piacon a top 3 stabil tagjának számító, a monitorokat tekintve pedig piacvezető Dell elsősorban a nagyvállalati és az állami szegmensben mondhat erős pozíciókat a magáénak. „Természetesen minden területre igyekszünk fókuszálni, de a járványidőszakban fellépett áruhiány kapcsán a társadalmi felelősségvállalást helyeztük előtérbe azzal, hogy az egészségügytől, az oktatás és az államigazgatás részéről érkezett megrendeléseket részesítettük előnyben. A Covidhoz kötődő piaci változások abban is új helyzetet teremtettek, hogy a céges és a magánmegrendelések között átfedések mutatkoztak. A home office-ra való átállás időszakában ugyanis sok társaság az
mesterséges intelligenciával vezérelt zajcsökkentésnek köszönhetően akár egy zajos kávézóból is be lehet kapcsolódni egy üzleti megbeszélésbe. Az utóbbi időszak másik jellemző tendenciája pedig az, hogy a kiegészítők – a fülhallgatók, a monitorok, sőt a nagyobb, 22 colos vagy a beépített hangszórós ívelt monitorok, továbbá a kamerával ellátott berendezések – iránt is jelentősen megnőtt a kereslet. Ez annak is köszönhető, hogy a vásárlók mások rossz tapasztalatai alapján rájöttek: hiába olcsóbb az akciós termék, ha hoszszú távon kevésbé szolgálja a hatékony munkavégzést.
NÖVEKEDÉSBEN
„Miközben a számítógéppiac továbbra is bővül, egyre többen jöttek rá: az otthoni feladatvégzéshez vagy a tanuláshoz használt eszközök jelentős hatással vannak arra, hogy mennyire lesz-
A home office a pandémia első hulláma után is sokfelé bevett gyakorlat maradt. otthoni munkaállomások kialakításában segítette a munkavállalóit. Ezt igazolja az is, hogy 2020 első negyedévében 2019 hasonló időszakához képest igen jelentős mértékben, 37 százalékkal nőttek az üzleti laptopokból származó bevételeink. Ráadásul a home office a pandémia első hulláma után is sokfelé bevett gyakorlat maradt, majd amikor a harmadik hullám hatására tavaly ősszel ismét általánossá vált az otthoni munkavégzés, a vásárlók jó része már tudatosabban közelített a témához. Egyre többen voltak azok, akik immár nemcsak egyszerű számítógépet kerestek, hanem célhardvert, amely a lehető legjobban elégíti ki személyes igényeiket” – foglalta össze a vezérigazgató. Így kerültek a vevők figyelmének a középpontjába azok a notebookok és hangszórók, amelyekkel például a
nek sikeresek a munkában, vagy a gyerek milyen eredményeket ér el az iskolában. Ezt igazolta a Brain On Tech néven futó kutatásunk is, melynek keretében azt hasonlítottuk össze, hogy a technológia és az infrastruktúra minősége mennyire befolyásolja az emberek munkavégzését. A végeredmény az lett, hogy azok, akik régi, korszerűtlen, lassú gépet használnak, sokkal nagyobb stresszszinttel dolgoznak, kevésbé hatékonyak, mint azok, akik gyors és üzembiztos eszközt alkalmaznak” – taglalta Rakoncza Zsolt.
2021/47 FIGYELŐ | 45
F_44-46_dell.indd 45
2021. 11. 22. 16:33
| CÉGVILÁG |
A cégvezető úgy véli, a társaság versenyképességét a minőség mellett az is erősíti, hogy a Dell Technologies a konkurensek többségétől eltérően nemcsak PC-ket, notebookokat és kiegészítőket állít elő, hanem a céges környezetben kulcselemnek számító nagyvállalati központi számítógépegységeket és nagy kapacitású adattároló berendezéseket is gyárt, s ehhez már felhőszolgáltatás is társul. Mindezekkel pedig a hibrid munkakörnyezet is bármikor megteremthető.
SZOLGÁLTATÁSRA VÁRVA
„Míg a járvány kirobbanása előtt azt gondoltuk, hogy a szolgáltatások iránti kereslet nő majd meredeken, tavaly még mindig az eszközvásárlás dominált. Mára viszont már érezhető, hogy a cégek hosszú távon gondolkodnak mind a munkahelyi, mind az otthoni feladatellátás fenntartásában. Ehhez a hibrid munkakörnyezethez pedig megkerülhetetlen a felhőalapú szolgáltatás,
mert miközben alapelvárás lett a távoli elérés, az is mindenki előtt világossá vált, hogy a saját eszközökön csak igen limitált mennyiségű üzleti szempontból bizalmas anyagot lehet eltárolni” – magyarázta a szakember. Szerinte a következő trend az 5G előretörése, amely a lakosság számára főként a gyorsaság miatt jelent előnyt. Az üzleti környezetben azonban meszsze nagyobb jelentősége van azzal, hogy jókora sebességű interakciók lebonyolítására alkalmas, hatalmas mennyiségű adatot tud pillanatok alatt eljuttatni egyik pontból a másikba. E nélkül például az önvezető autó megszületése sem vált volna lehetővé. De az 5G-vel nemcsak a drónnal történő kiszállítás valósulhat meg, hanem akár olyan műtéti beavatkozások is, amikor a terület legjobb szakértője egy másik földrészről irányítja az operációt végző team munkáját. A cégvezető úgy véli, a Dell kilátásai azért is jók e téren, mert az ötödik generáció lehetőségeinek a maximális kihasználása már túlmutat a távközlésen, sokkal inkább az IT-eszközökről – a háttérrendszerekről, az adatok feldolgozásáról, a mesterséges intelligenciával végrehajtott döntés-előkészítésről – szól.
VISSZARENDEZŐDÉS
Rakoncza Zsolt a globális alapanyaghiánnyal összefüggésben azt mondta: a Dell azért képes az átlagnál jobban tar-
tani a határidőt, mert az itthon közvetlen értékesítést ugyan nem folytató, de helyi disztribútori és partnerhálózatra építő társaság már a gyártókapacitások kiépítése kapcsán is a diverzifikáció mellett döntött. Így Amerika és Ázsia mellett például Lengyelországban és Írországban szintén fenntart olyan üzemet, amellyel a lehető leggyorsabban tudja kielégíteni az adott régióban keletkező igényeket. Ettől függetlenül az amerikai vállalat is érzi a világpiaci áremelkedéseket, amelyekkel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozott szakember azt tapasztalja, hogy a gyorsan keletkező kapacitáshiány miatt mindig azokon a területeken drágulnak az eszközök, ahol sebesen nő a kereslet és kevés az alapanyag. Jó hír, hogy a tavalyi nagy felfutás után a notebookok, az asztali gépek piacán már kezd visszaállni a megszokott gyártási és szállítási kapacitás, ami lassan az árak konszolidációjában is megmutatkozik, miközben most az új slágernek számító speciális monitorok és kiegészítők szegmensében érzékelhető a drágulás, amely a cégvezető reményei szerint szintén átmenetinek tekinthető. ÉRSEK M. ZOLTÁN
FOTÓ: DELL
„Míg a járvány kirobbanása előtt azt gondoltuk, hogy a szolgáltatások iránti kereslet nő majd meredeken, tavaly még mindig az eszközvásárlás dominált” – Rakoncza Zsolt.
46 | FIGYELŐ 2021/47
F_44-46_dell.indd 46
2021. 11. 22. 16:33
| CÉGVILÁG |
LÉGIIPAR | Úgy tűnik, jobbra fordulnak a légiipar hosszabb távú kilátásai, és a túlélők közül a magyar gyökerű Wizz Air lehet az egyik nagy nyertes. Erre utal, hogy a cég a minap 102 új repülőgépet rendelt a vezető európai gyártótól, az Airbustól. A kilábalás azonban lassú, elnyújtott lesz. Az elmúlt bő másfél évnek messze a legnagyobb megrendelését kapta az Airbus a minap rendezett dubaji légikiállításon. Ez is jelzi, hogy újraéled a piac. A konjunktúrára a magyar gyökerű nemzetközi Wizz Air is számít, a cég 102 új repülőgépet rendelt az európai gyártótól. Az ismert légiipari tőkebefektető, az Indigo Partners által tető alá hozott üzletek keretében nem kevesebb mint 255 darab A321neo típusú nagygépet igényeltek az olyan légitársaságok, mint a Frontier Airlines, a Volaris, a JetSmart vagy az emlegetett Wizz Air.
A PAKETT
Ráadásul az utóbbi nagyvállalat a fenti csomagot tekintve messze a legnagyobb megrendelő lett. A pakett több mint negyedét – 27 légi jármű – az Airbus A321XLR modellje teszi ki, amely 206 üléses, és akár 8300 kilométert is tud repülni egy feltöltéssel. Ez a gép a gyártó legnagyobbja az úgynevezett keskenytörzsű kategóriában.
ELSZÁLLT VÁRAKOZÁSOK? Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Reutersnek nyilatkozva elmondta: ezeket a repülőket az Angliában és Abu-Dzabiban lévő bázisain helyezi el a cég. (Egyébiránt az amerikai Frontier Airlines 91 gépet rendelt, a Volaris 39, a JetSmart pedig 23 darabot igényelt.) A teljes megrendelés értéke (listaáron) 32 milliárd dollár, ami a jelenlegi árfolyam mellett 10 400 milliárd forint. A repülők többsége 2025 után áll forgalomba. Igaz persze, hogy a listaárhoz képest akár fél áron is létrejöhetett ez a hatalmas üzlet. Az Airbus vezérigazgatója, Guillaume Faury nyilatkozata szerint a leadott megrendelések mennyisége igen jó jelnek számít, a szektor látványos – várható – felépülésére utal.
NEM LESZ GYORS
Ám a kilábalás esztendeje nem 2022, de nem is 2023 lesz, sokkal inkább 2024; a forgalom ekkor térhet vissza a 2019-es
FOTÓK: CZIBORRA PÉTER, SIMON DAWSON, REUTERS
VÁRADI JÓZSEF, A WIZZ AIR VEZÉRIGAZGATÓJA. HATALMAS FLOTTÁT ÉPÍTENEK
szintre – állapítja meg az International Air Transport Association (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség – IATA) friss elemzése. E szerint Európában csak jövőre érheti el a légiutas-szám a tavalyelőtti érték 80 százalékát. És ez is csupán a kontinensen belüli utazásokra vonatkozik. A földrészek közti forgalom feléledése hosszú évek kérdése. Az ágazati tapasztalatok alapján jellemzően az ülések mintegy 50 százalékát tudják értékesíteni. Ezt igazolja egy másik adat: a nem üzleti repülőutak száma mintegy 40 százalékkal kisebb a pandémia előtti időszakhoz mérten – derül ki a hamburgi Wingx Advance GmbH légiközlekedéselemző cég adatbázisából.
KILATÁSOK
Mi több: a külföldi utasok száma a háromnegyedével zuhant tavaly, és az idén nem várnak jelentős növekedést. Igaz, a korábbi évtizedek rakétasebességű bővülésről szóltak. Az ezer milliárd utaskilométert 1980 körül lépte át az ágazat. Ez az érték 2000re a háromszorosára, hét-nyolc éve hétezer, 2016 után pedig nyolcezer milliárd kilométer fölé száguldott, de a pandémia e téren az ezredfordulós szintre vetette viszsza a szektort. Nem csoda, hiszen jelenleg is mintegy kilencven ország nemzetközi utasforgalma esik szinte teljes korlátozás alá. Igaz viszont, hogy Kínában és Észak-Amerikában a jóval kevéssé szigorított belföldi repülős utazások már meghaladták a pandémia előtti értéket, az utazók keresik az alternatív lehetőségeket. Ám a videókonferenciák és a távüzletkötések térnyerése miatt az üzleti utazások világa már sohasem lesz ugyanolyan, mint 2019 előtt volt. Ez azért is gond, mert az ilyen utak profittartalma jellemzően jóval nagyobb, így a nem fapados légimamutok hosszabb távú túlélése még a nagy állami támogatások dacára is kérdéses. HG 2021/47 FIGYELŐ | 47
F_47-Legikozlekedes.indd 47
2021. 11. 22. 16:33
| CÉGVILÁG |
MAGAS FORDULATON
Az év első tíz hónapjában 4285 új motorkerékpárt helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 8,6 százalékos emelkedést jelez az egy évvel korábbi 3944-hez képest – derül ki a Datahouse Kft. adataiból. Az év első három negyede szintén igen biztatóan alakult: január eleje és szeptember vége között 3979 motort adtak el a magyarországi kereskedők, amely csaknem tízszázalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
SOKAN VÁLTOTTAK
A hazai motorpiac növekedése annak tükrében külön figyelemreméltó, hogy miközben 2020 egészében az európai értékesítések 5 százalékkal visszaestek, itthon a járvány ellenére 5,2 százalékos bővülést sikerült elérni, közel 4300 darabos mennyiség mellett. Az, hogy a magyarországi motorkerékpár-piac a bizonytalan gazdasági viszo-
nyok között is viszonylag jól teljesített, több okkal is magyarázható. Az egyik, hogy egyre többen ismerik fel a motorkerékpár napi használatának az előnyeit, így a jóval könnyebb és költségmentes parkolást, a dugókban való gyors előrejutást, illetve az alacsonyabb üzemanyagés fenntartási költségeket. A másik vélelmezhető ok, hogy a hazai motorpiacnak mélyütésként hatott a 2008-as gazda-
A MAGYARORSZÁGON FORGALOMBA HELYEZETT ÚJ MOTORKERÉKPÁROK SZÁMA
4292
1798 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Forrás: MGE, Datahouse
sági válság, amikor évekig bőven kétezer alatt alakult az itthon eladott új motorok száma: így viszonylag nagy, halasztott kereslet keletkezett, amelyet még most próbál feldolgozni a piac.
SZIGORODÓ NORMÁK
A Datahouse részletes statisztikáiból ugyanakkor az is látszik, hogy a kínálat – részben a szigorodó emissziós normákból eredő – átalakulása némileg átrendezte az új portfólió összetételét a motoroknál az utóbbi években. A 2020as, részletes adatok szerint még mindig a túraendúrók adják a legnagyobb szeletet a tortából – tavaly 23,7 százalékos volt a részesedésük –, miközben jönnek fel a csupasz blokkos (naked) motorok is, amelyek súlya elérte a 22 százalékot. Figyelemre méltó viszont, hogy a 125-ös és a nagyrobogók részesedése már 8,6, illetve 13,4 százalék felett járt tavaly, ami arra utal, hogy egyre többen vásárolnak napi, elsősorban nagyvárosi használatra motorkerékpárt. A custom kategória részesedése viszont öt százalék alatt járt tavaly Magyarországon, a sporttúra- és túramotorok súlya pedig egyenként a 4 százalékot sem érte el. A márkák szerinti megoszlás alapján viszonylag koncentrált a piac: az új értékesítések 78 százalékát hat gyártó – a Honda, a Yamaha, a BMW, a Suzuki, a KTM és a Kawasaki – modelljei adták.
KÖZEL A KÉTSZÁZEZER
Az első tíz hónap értékesítési adatai alapján az idén is 5 és 10 százalék közötti növekedés valószínűsíthető a hazai újmotorpiacon, hiszen a november és a december várhatóan már nem lesz acélos az eladások szempontjából. (A korábbi tapasztalatok szerint az új motorok nagyjából kétharmadát az év középső két negyedében helyezik forgalomba.) Az új motorok piacával párhuzamosan a használt kétkerekűek importja is igen intenzív Magyarországon. Erre utal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a forgalomban lévő motorok száma a múlt év végén már megközelítette a 195 ezret, amely 4,7 százalékos emelkedés az egy esztendővel korábbihoz képest, ötéves összevetésben pedig 19,5 százalékos bővülés. BARÁT MIHÁLY
FOTÓ: GETTY IMAGES
MOTORKERÉKPÁR-PIAC | Csaknem kilenc százalékkal nőtt 2021 első tíz hónapjában a magyarországi motorpiac, amelyen látszanak az egyes járványhullámok hatásai, de nem tudják megtörni az emelkedő trendet.
48 | FIGYELŐ 2021/47
F_48_motorpiac.indd 48
2021. 11. 22. 16:33
Együtt erősek vagyunk. Csapatban. Több mint 75.000 ember, mintegy 700 helyszínen: a STRABAG, mint globális építőipari technológiai konszern rendelkezik a legerősebb csapatokkal, bármilyen megrendelői elképzelés megvalósítására is kapunk megbízást. Legyen szó magas- vagy mérnöki létesítményekről, útépítésről, mélyépítésről, híd- vagy alagútépítés kivitelezéséről, ipari és kikötői létesítmények építéséről, épületüzemeltetésről vagy akár projektfejlesztésről – a projektek sikeres és partnerségen alapuló megvalósításában, mindenkire, minden egyes munkatársunkra számítunk. Csapatban együttműködni és személyesen továbbfejlődni! Amilyen változatosak a megrendeléseink, ugyanolyan sokrétűek a STRABAG-nál a karrier lehetőségek. Melyek az Ön erősségei? Jelentkezzen hozzánk most, és legyen Ön is csapatunk tagja! STRABAG Magyarország 1117 Budapest, Gábor Dénes utca 2. (Infopark D épület) Tel. +36 1 358 5000 karrier.strabag.hu
200x292_5mm_ANZ_STR_EB_Ungarn_20211117.indd 1 F_49_strabag_hirdi.indd 49
18.11.21 14:16 2021. 11. 22. 16:12
| SZEMÉLYI HÍREK |
MAGYAR REKLÁMSZÖVETSÉG
A 2022–24-es időszakra elnököt, elnökséget és felügyelőbizottságot választott a Magyar Reklámszövetség tisztújító közgyűlése. Gulyás Jánost, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatóját a szervezet tagsága másodszor is elnöknek szavazta meg az elkövetkezendő hároméves ciklusra. A három alelnöki széket Mérő Ádám (megbízói szektor – CocaCola Magyarország Kft.), Vidus Gabriella (médiaszektor – M-RTL Televízió Zrt.) és Novák Péter (szolgáltató szektor – Dentsu Hungary Kft.) foglalhatta el.
ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Új szakember irányítja december elsejétől az Erste Bank mikrovállalkozásokkal foglalkozó területét. Csajtai Andrea a Budapest Banktól érkezik, ahol a kisvállalkozói üzletág termék- és szegmensmenedzsmentjét vezette. A közgazdasági végzettségű menedzser húszéves munkatapasztalatot szerzett – ennek döntő részét a bankszektorban. Bankszakmai ismeretei alapvetően vállalkozások, cégek termékfejlesztéséhez kapcsolódnak, de számos pénzintézeti területeken átívelő IT- és üzleti projektben is részt vett, illetve szakmailag irányította azokat.
GULYÁS JÁNOS
CODIC HUNGARY
CSAJTAI ANDREA
Húsz év után Kalapács Kornél váltotta Christophe Bovingot a Codic Hungary ügyvezetői pozíciójában. Az új vezetőnek mintegy harmincéves, a nemzetközi és a hazai ingatlanfejlesztésben, -kivitelezésben szerzett tapasztalata van. Korábban az Orco Property Group magyarországi részlegét, majd a Colas–Bayer-csoport hazai tevékenységét irányította. Az építőmérnök, MBA-diplomás szakember kivitelezési igazgatóként olyan sikeres feladatokat vezényelt le, mint a Párisi Nagy Áruház épületének a fejlesztése, de különböző megaprojektek kivitelezésében is részt vett Franciaországban, Dubajban, Türkmenisztánban vagy Tahitin.
DREHER SÖRGYÁRAK ZRT.
Októbertől Ódor Viktória látja el a Dreher Sörgyárak Zrt. szállítmányozási, disztribúciós területének a felügyeletét. A szakember a Rauch Hungáriától érkezett a vállalathoz, s korábban több cégnél töltött be logisztikai, exporttal kapcsolatos, szállítmányozási, valamint vevőszolgálati pozíciót. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán szerzett közgazdászdiplomát nemzetközi gazdálkodás szakon. Szakmai pályafutását logisztikai társaságoknál kezdte. 2017-ben került a Rauchhoz, ahol előbb csoportvezetőként, majd a szállítmányozási és a vevőszolgálati osztály irányítójaként működött. Új munkaköréhez tartozik a legnagyobb hazai sörgyár logisztikai osztályán belül az országos key account és nagykereskedelmi csatornák zavartalan ellátása, az ehhez kapcsolódó ügyfélszolgálati rendszer működtetése, a Pest megyei disztribúció tervezése, valamint az importforgalom lebonyolítása.
KALAPÁCS KORNÉL
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
ÓDOR VIKTÓRIA
50 | FIGYELŐ 2021/47
F_50_szemelyihirek.indd 50
2021. 11. 22. 16:34
| PÉNZ BESZÉL |
ÚJ BANKOT ÉPÍTÜNK
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
BARNA ZSOLT | Elkészült a Magyar Bankholding tagjaiból létrehozandó szuperbank felállításának ütemterve, amelyet a jövő hónap közepén el is fogadhatnak a tulajdonosok. Az egyesülési folyamatról, a megújulási, terjeszkedési tervekről a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke nyilatkozott a Figyelőnek.
A Magyar Bankholding létrehozása után tizenegy hónappal bejelentették a tagbankokból létrehozandó szuperbank felállításának menetrendjét, amelyet december közepén várhatóan el is fogadnak a tulajdonosok. Mi indokolja a több lépcsőben végrehajtott fúziót? – A tervek szerint 2022. március 31-ével valósul meg a hármas bankfúzió első jelentős lépése, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesítése. Ennek során az MKB Bankba olvad be a Budapest Bank, és az egyesült hitelintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. Hozzávetőleg egyéves átmeneti időszak után – várhatóan 2023 második negyedévében – csatlakozik a fúzióhoz a Takarék Csoport. A folyamat lezárultával Magyarország második legnagyobb pénzintézeti csoportja jön létre. A három bank együtt már jelenleg is több tekintetben piacvezető, például a vállalati ügyfélszám alap-
ján, az agrárfinanszírozásban, a mikro-, kis- és középvállalkozói területen vagy éppen a lízingfinanszírozásban. Az egyesülési folyamatot tudatosan választottuk szét, így hamarabb ki tudjuk szűrni, meg tudjuk szüntetni az egyesülési folyamatban óhatatlanul előjövő problémákat. A másik fontos szempont az, hogy az átmeneti időszak közbeiktatásával az ügyfeleknek is több idejük marad alkalmazkodni a változásokhoz. – A pénzügyi szektorban végrehajtott egyesülések, felvásárlások rendszerint valóban együtt járnak kisebb-nagyobb nehézségekkel, ezekre itthon is könnyen lehetne példákat találni. Hogyan látják belülről a folyamatot és hogyan látja a piac? – Az európai bankrendszerben ilyen bátor döntést még senki sem hozott. A két szereplőt érintő felvásárlások, egyesülések gyakoriak a piacon, de három egyenrangú szereplő egy éven belüli összeol2021/47 FIGYELŐ | 51
F_51-53_Barna__violin_hirdi.indd 51
2021. 11. 22. 16:34
vadására nem nagyon akadt eddig példa sem a kontinensen, sem globális szinten. Az „egyenrangú” szón pedig igen nagy a hangsúly, hiszen ha egy nagy szereplő felvásárol egy sokkal kisebbet, jóval egyszerűbbek a viszonyok, mint három, egy piacon működő nagybank egyesülésénél. Ami nagyon fontos, hogy a fúzióval párhuzamosan célul tűztük ki a teljes informatikai megújulást is annak érdekében, hogy szintet ugorhassunk a digitális szolgáltatásainknál. A projekt súlyát jól szemlélteti, hogy a New World nevet kapta, tehát gyökeres megújulást hozó változásról van szó. Az informatikai modellváltást is hozó egyesülési folyamat persze komoly feladat a kollégáknak, de az ő szempontjukból óriási szakmai élmény, hogy részt vehetnek ebben. A hazai bankszektorban pedig úgy érzékeljük, hogy – látva a nálunk zajló átalakulási folyamatot – mindenki árgus szemekkel figyel minket. Ennek leginkább az az oka, hogy a bankrendszerben sok szempontból adottak és kötöttek a feltételek. Mindenki üldögél egy hajóban, amelyet próbál a képességeihez és a lehetőségeihez mérten minél sikeresebben kormányozni. Mi viszont egy teljesen új hajót – új bankot – építünk, ami nagyon nehéz, de lelkesítő feladat. – Az egyesülési folyamat lezárására meghatározott 2023-as határidő kívülről szemlélve nagyon ambiciózusnak tűnik, főleg annak tükrében, hogy három, sok szempontból eltérő pályán mozgó szereplő összeolvadásáról van szó, és az egyesülés a teljes informatikai rendszer cseréjével is együtt jár. Nem lesz túl sok egyszerre ennyi változást keresztülvinni ilyen rövid idő alatt? – Pályafutásom során már volt alkalmam több bank integrációs folyamatában is részt venni. Van tehát tapasztalatom e a téren. Ennek tükrében azt mondhatom, hogy valóban ambiciózus a kitűzött határidő, ám a folyamat minden elemét és fázisát pontosan és alaposan megterveztük, tehát hetekre lebontva megvan az az ütemterv, amihez tartani kell magunkat. Ami pedig az informatikai rendszer cseréjét illeti, természetesen itt is gondosan mérlegeltük a lehetőségeinket, és arra jutottunk, hogy egy teljesen új, a lehető legkorszerűbb rendszer felállításának sem az
időigénye, sem a költsége nem nagyobb annál, mint ha a meglévő rendszereket próbáltuk volna valahogyan összefésülni. Az is igaz, hogy a bankholding három tagja sok szempontból eltérő kultúrát, üzleti irányultságot képvisel, ám látni kell, hogy három nagyon értékes, jó adottságokkal büszkélkedő piaci szereplőről van szó, így az a feladatunk, hogy ezt a sokszínűséget az előnyünkre próbáljuk fordítani.
NÉVJEGY 2020. szeptember óta a Magyar Bankholding Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2021. januártól az MKB Bank Nyrt. elnökvezérigazgatói posztját is betölti, mindemellett vezető testületi tagként részt vesz az MKB Csoporthoz tartozó egyes leányvállalatok irányításában. 2010 óta dolgozott az OTP Csoportnál, az itt töltött pályafutása alatt vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, valamint ő irányította a pénzintézet első jelentős nemzetközi leánybanki integrációját Horvátországban, illetve a montenegrói CKB Bank reorganizációját is. 2018 szeptemberétől 2020 júliusáig az OTP Bank Nyrt. általános vezérigazgatóhelyettese volt. Pályafutását az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeleten kezdte, 1998-tól a PSZÁF osztályvezetője, majd 2004-től főosztályvezetője volt. 1998 és 1999 között a BEVA igazgatósági tagja. 2006-tól a PSZÁF Felügyeleti Igazgatóságának ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.
– Az új informatikai rendszernél mit takar pontosan a New World modell bevezetése? – A New World fejlesztéséhez az a felismerés vezetett, hogy nekünk nem a régi rendszereket kell fejlesztgetni, esetleg kiiktatni, hanem az kell legyen a célunk, hogy a bigtech és fintech cégekkel, neobankokkal is fel tudjuk venni a versenyt. Az új modell pedig gyökeresen eltér a klasszikus bankoknál most megszokott, sokszor 1520 éves megoldásoktól. Ezeknél ugyanis egy nagy alaprendszerre épül a többi, szorosan összefonódva egymással. A szuperbanknál viszont egy jóval vékonyabb alaprendszert állítunk fel, amelyre akár néhány hét alatt kifejleszthető – és szükség esetén cserélhető – modulok épülnek. Ebből pedig egyszerre következik a hatékonyabb és a gyorsabb működés. A moduláris rendszerből adódóan rendkívüli mértékben kibővülnek az ügyfeleink lehető-
ségei is. Sokkal egyszerűbbé válik az átjárás az egyes termékek – például a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek – között, egyszerűbbé válik az egyes konstrukciók kombinálása. Fontos emellett, hogy az új informatikai rendszer bevezetését nem egy robbanásszerű, hirtelen változásként kell elképzelni. A régi informatikai szisztémákat fokozatosan vezetjük ki, párhuzamosan a régi termékek kifutásával, miközben lépésenként építjük fel az újat. Tehát lesz egy átmeneti időszak, amikor a régi rendszerek is futnak a meglévő ügyfelek által még használt termékekkel, de már működnek a friss fejlesztések is. – Mi történik a szuperbank 2023-as indulása után? – A Magyar Bankholding jelenlegi stratégiája 2025-ig érvényes. A három tagbank 2023-as egyesülését követően 2025-ig stabilizációs időszak veszi kezdetét a szuperbanknál, amelyben már az üzleti volumenek növelésén, a jövedelmezőség erősítésén lesz a hangsúly. Ehhez hozzásegíthet bennünket, hogy az egyesülés révén meg tudjuk szüntetni a párhuzamosságokat a szervezetben, aminek révén jelentős költségcsökkenést érhetünk majd el. A jelenlegi stratégiai időszak lejártával, 2025-től pedig egy új időszak veszi kezdetét. Ennek alapjait ugyan csak 2023–24-ben határozzuk meg, de az előzetes elképzelésekben a nemzetközi terjeszkedés és a tőzsdei megjelenés is szerepel. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy változatlanul kiemelt szerep jut a stratégiában a kormányzat által is támogatott, nemzetgazdasági szempontból fontos területeknek: így a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, az agrárium finanszírozásának, a kistelepülések, a vidék fejlesztésének. – Milyen irányban terjeszkednének? – Az irányt egyértelműen Európa, elsősorban a környező országok jelentik. Már most van négy-öt olyan állam, ahol vizsgáljuk az esetleges piacra lépés lehetőségeit. Azt viszont fontos kiemelni, hogy konkrét lépések csak az egyesült bank felállítása után lehetnek napirenden, vagyis a külföldi piacokon való megjelenést egyelőre nem tervezzük. – A tőzsdei megjelenés tervét eddig sem titkolták. Erről milyen részleteket lehet már most tudni? – Első lépcsőben mindenképp a Budapesti Értéktőzsdére vezetnénk be részvényeket, miután az egyesült bank már lezárta az első, teljes üzleti évét, tehát várhatóan 2025-ben. Hiszem, hogy egy olyan univerzális, innovatív és régiós szinten is
52 | FIGYELŐ 2021/47
F_51-53_Barna__violin_hirdi.indd 52
2021. 11. 22. 16:34
/fotó Adriano Heitman/
| PÉNZ BESZÉL |
| PÉNZ BESZÉL |
jelentős méretű bankcsoport, amit építünk, a nemzetközi tőzsdei befektetők figyelmét is felkelti majd. – A Magyar Bankholding tagbankjainak a fiókhálózata jelenleg messze a legnagyobb Magyarországon. Itt milyen változásokat terveznek? – A fiókhálózatról a jövő év második felében születhet döntés. Ez nem lesz könynyű, hiszen a tagbankjaink több mint 900 értékesítési egységet működtetnek országszerte, miközben a következő legnagyobb szereplő bő 350-et. Itt két nagyon fontos szempontot kell figyelembe vennünk: az egyik – az egyszerűbb – a racionális vonal, amelynél a hálózat területi eloszlását, a fiókok jövedelemtermelő képességét, a párhuzamosságok megszüntetésének lehetőségét vizsgáljuk. Határozott elképzelésünk, hogy fenntartjuk az erős vidéki jelenlétünket, ám az is biztos, hogy modernizálnunk kell a kistelepüléseken nyújtott szolgáltatásainkat és fel kívánjuk mérni a Magyar Postával folytatott együttműködés bővítésének a lehetőségeit is. – Az ügyfeleket gyakorlati szempontból hogyan érinti a most elfogadott ütemterv? – A Budapest Bank és az MKB Bank termékei és szolgáltatásai a korábban megszokott felületeken és módon továbbra is elérhetők maradnak, vagyis a 2022. március
Az előzetes elképzelésekben a nemzetközi terjeszkedés és a tőzsdei megjelenés is szerepel. végi fúzióig és azt követően továbbra is a honos bankfiókokban intézhetik az ügyeket. (Lesznek ugyanakkor olyan egységek is, amelyek az MKB Bank és a Budapest Bank ügyfeleit is tudják fogadni.) A beolvadás nyomán a Budapest Bank fiókjainak az arculata is átalakul. – Az már kiderült, hogy a létrejövő bank teljesen új nevet kap. Miért döntöttek e megoldás mellett? – Ahogy már korábban említettem, a Magyar Bankholding három tagjából egy teljesen új, korszerű és univerzális nagybankot hozunk létre, így nem lenne célravezető valamelyik, már működő márkanév továbbvitele. Az egységes pénzügyi csoport nevéről ugyanakkor még nem szüle-
tett végleges döntés, az új márkanevet (és vele együtt az új arculatot) a tervek szerint 2023 elején vezetjük be. A cél egy olyan, az ügyfelek számára vonzó márka felépítése, amely átformálja a pénzintézetekről kialakult hagyományos képet, egységesít és a jövőbe mutat. – A magyar bankpiacon évek óta téma a konszolidáció szükségessége, és önök most nagyon nagy lépést tesznek ebbe az irányba. Várható-e, hogy tovább folytatódik – a nagyobb szereplők között is – ez a folyamat? – Mindenképpen. Magyarországon még mindig túl sok a szereplő, és a piac mérete egyszerűen kicsi ahhoz, hogy az erős verseny és a jelenlegi jövedelmezőségi szint mellett hat-nyolc univerzális bankot is eltartson. BARÁT MIHÁLY
HIRDETÉS
/fotó Hideki Shiozawa/
/fotó Adriano Heitman/
F]Lƪ UD FRP
ZENEAKADÉMIA, NAGYTEREM
2022. MARTHA ARGERICH 01. 28. ÉS MISCHA MAISKY 19:30 KONCERTJE -HJ\HN NDSKDWÎN D =HQHDNDGÄPLD ÄV D 020.XOW MHJ\SÄQ]W¼U¼EDQ YDODPLQW D F]Lƪ UD FRP ÄV D F]I MHJ\ KX ROGDODNRQ
Cziffra György (1921-1994) zongoramĦvész születésének 100. évfordulója Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete
F_51-53_Barna__violin_hirdi.indd 53
Az UNESCO-val közösen ünnepelve
& = , ) ) 5 $ * < ± 5 * < Ǖ ( 0 / ¤ . ¤ 9 0Ŋ9¤6=(7, 9(=(7Į %$/ =6 - 126 =21*25$0Ŋ9¤6=
2021. 11. 22. 16:34
| TŐZSDE |
GYORSJELENTÉSEK | A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon második fele is kedvezően alakult a hazai tőzsdei cégek szempontjából.
Meggyőző harmadik negyedéves eredményeket szállítottak a jelentéseiket az elmúlt napokban közzétevő magyarországi tőzsdei cégek. Ennek alapján elmondható, hogy kifejezetten jól alakult a július és a szeptember közötti időszak a hazai tőzsdei vállalatok szempontjából, bár akadnak szereplők, amelyek a napokban teszik közzé számaikat.
KEDVEZETT A KÖRNYEZET
„A Masterplast kimagasló eredményt ért el a harmadik negyedévben is: a magyar építő- és egészségipari gyártóvállalat kedvező építőipari kereslettel, alapanyag-ellátási nehézségekkel és áremelkedéssel tarkított piaci környezetben is 35 százalékos
forgalomnövekedést ért el. Az 50,7 millió eurós forgalomhoz hozzájárult az alaptevékenység forgalmának ár- és volumennövekedése, illetve csökkenő mértékben a tavaly decemberben indult magyarországi védőruhagyártás is” – áll a cégcsoport közleményében, amelyet a negyedéves gyorsjelentés kapcsán tettek közzé. A közlemény szerint gyarapodott a cégcsoport kereskedelmi árrése, a leányvállalatok eredményessége, miközben a vállalat gyártóegységeinek kapacitáskihasználtsága és termelési hatékonysága is javult. Mindezeknek köszönhetően a ne-
CSÚCSON AZ EXPORT
Az ANY Biztonsági Nyomda első három negyedéves árbevétele 31,6 milliárd forintot ért el, amely 57 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában – közölte a társaság. Az exportárbevétel 10,7 milliárd forintot tett ki, amely amellett, hogy 2,2 milliárddal nagyobb, mint 2020 azonos időszakában, történelmi csúcs is. A konszolidált EBITDA 5,648 milliárd forintot tett ki, amely bő 3,5 milliárddal magasabb, mint a bázisidőszakban. A nettó eredmény 3,146 milliárd forintot ért el a társaságnál, amely így 2,64
FOTÓ: GETTY IMAGES
LÁTVÁNYOS UGRÁSOK
gyedéves EBITDA éves alapon másfélszeresére, 6,3 millió euróra ugrott, adózott eredménye pedig a tavalyit megduplázva ismét meghaladta az 5 milliót. Az idén már több mint 14 millió euró nyereséget termelt a Masterplast, ezzel az egy részvényre jutó eredmény (EPS) kilenc hónap alatt közel egy euróra nőtt. A közlemény szerint a társaság minden termékcsoportban növekedést ért el. Az értékesítés továbbra is legnagyobb hányadát kitevő homlokzati hőszigetelő rendszerek forgalma 36, a tetőfóliák és tetőelemeké pedig 11 százalékkal bővült. A szárazépítészeti rendszer termékcsoport a tavalyi árbevétel másfélszeresét szállította. Az ipari alkalmazások szegmens forgalma jelentősen – 73 százalékkal – megugrott, elsősorban a tavaly év végén elindított védőruhagyártásnak köszönhetően. A hő-, hang- és vízszigetelő termékekből származó bevételek 29, az építőipari kiegészítő árucikkeké pedig hét százalékkal bővült. A Masterplast a negyedik negyedévben is hasonló üzleti környezetre számít, és stabil gyártására, erős ellátási láncára támaszkodva a bázisnál lényegesen magasabb forgalmat, valamint eredménytermelést prognosztizál: ezzel várhatóan teljesíteni tudja 2021-ben frissített eredménycéljait, egyúttal újabb rekordévet zárhat. „Kedvező piaci környezetben a nagyon erős bázisidőszakhoz viszonyítva is komoly előrelépést értünk el a harmadik negyedévben. Hasonlóan kedvező folytatásra számítunk, az erős építőipari konjunktúra az új építési és a felújítási szegmensben is fennmarad” – hangsúlyozta az eredmény kapcsán Tibor Dávid, a Masterplast elnöke, hozzátéve, hogy gőzerővel dolgoznak az új középtávú stratégián, amellyel biztosítani tudják a vállalat dinamikus és fenntartható fejlődését. A frissített stratégiát a 2022. január 18-án tartandó befektetői tájékoztatón ismertetik majd.
54 | FIGYELŐ 2021/47
F_54-55_gyors_jelentes_stadlerhirdi.indd 54
2021. 11. 22. 16:44
stadler_15-eves-minde
| TŐZSDE |
A MASTERPLAST ÁRFOLYAMA milliárddal növekedett az előző esztendő hasonló időszakához képest. „Kimagasló eredményt értünk el 2021 első három negyedévében. A bázisesztendőhöz képest kiugró a növekedés, de az üteme 2019-hez képest is meghaladja az éves 12 százalékot. A tavalyi veszélyhelyzetben minden területen csökkentek a megrendelések. Mind a nemzetközi, mind a hazai okmánypiacokon az idén sokan újították meg a korábban lejárt hivatalos papírokat, és ez a tendencia jól látszik a számokban. Az árbevétel növekedésében fontos tényező volt a védettségi igazolványok bevezetése, amelyeket igen rövid idő alatt sikerült új technológiával és három műszakos üzemmódban előállítanunk. Az export 2,231 milliárd forinttal bővült. A bolgár leányvállalat 2 millió eurós értékesítése nagyban javította az eredményt (0,6 milliárd forint), és forrást biztosít újabb fejlesztésekhez, akvizíciókhoz. Örömteli az exporteredmények javulása. Elkötelezett és fegyelmezett munkatársaink a legnehezebb hetekben is helytálltak. Budapesten, Bukarestben, Gyomaendrődön a legszigorúbb óvintézkedések mellett sikerült teljesíteni a megnövekedett igényeket” – nyilatkozta az eredmé-
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
Ezer forint
XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 2020 2021
Forrás: BÉT
nyek kapcsán Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.
EMELKEDŐ DÍJBEVÉTEL
A CIG Pannónia csoportszintű adózott nyeresége az első három negyed évben elérte a 795 millió forintot, amely 7 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket a társaság gyorsjelentése szerint. Az eredmény szempontjából meghatározó volt a neméletüzletág biztosítási portfóliójának értékesítése. Figyelemre méltó, hogy a folytatódó tevékenység soron 64 millió forintos veszteség helyett 792 mil-
liós nyereséget számolt el a cégcsoport. A bevételek 61 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a nettó biztosítási díjbevétel 12 százalékkal emelkedett. Portfóliószinten a legnagyobb arányú díjbevétel-növekedést a csoportos életbiztosítási termékek hozták 62 százalékkal, ám jelentősnek mondható a unit-linked termékeknél kimutatott 12 százalékos emelkedés is. A jelentés kiemeli, hogy minden értékesítési csatorna növelte az eladásai volumenét: a banki vonal és a saját hálózat 42 százalékos gyarapodását kiemelkedőnek értékelte a menedzsment. Szintén érdemes megemlíteni, hogy szeptembertől a CIG Pannónia elindította új vagyon- és cascoflottaportfólióját a neméletüzletágban, ahol a díjelőírás növekedése egy esztendő alatt megduplázódott. Ami a harmadik negyedév számait illeti, a bevételek 44 százalékkal, 6,7 milliárd forintra emelkedtek éves összevetésben, ezen belül a nettó díjbevétel 13 százalékkal, ötmilliárdra nőtt. A negyedéves adózott eredménynél látványos fordulat következett be, hiszen a 2020 harmadik negyedében elkönyvelt 428 millió forintos veszteséghez képest az idei év azonos időszakára már 289 milliós nyereséget mutatott ki a társaság. BARÁT MIHÁLY
HIRDETÉS
MINDENRE VAN MEGOLDÁSUNK
15 ÉVE MAGYARORSZÁGON! www.stadlerrail.com
F_54-55_gyors_jelentes_stadlerhirdi.indd 55 stadler_15-eves-mindenre-megoldas_200x135mm.indd 1
2021. 11. 22. 16:44 2021. 11. 12. 14:56
| TŐZSDE |
FLÚGOS FUTAMd
VILLANYAUTÓK | Az elektromos pick-upok előállításával foglalkozó Rivian kapitalizációja megközelíti a Volkswagenét. Ehhez képest az idén alig pár darabot adtak el járműveikből, s hiába az Amazon százezres megrendelése, a nagy múltú gépkocsigyártó megelőzheti a startupot. Az elektromos kisteherautók gyártásával foglalkozó Rivian kapitalizációja a cég tőzsdei megjelenése óta meghaladta a Volkswagen (VW) piaci értékét. A hasonló pályán mozgó Lucid pedig értékesebb, mint a Ford. Az amazonos hátterű Rivian árfolyama a múlt héten 15 százalékkal emelkedett tovább, elérve a 172 dollárt, így a társaság piaci értéke 153 milliárdosra nőtt novem-
ber 10-től, a börzére való bevezetéstől mostanáig. A VW-nek, a világ legnagyobb gépkocsigyártójának a nettó nyeresége tavaly 9,7 milliárd dollár volt, 9,3 millió autót adtak el. A 2009-ben alapított Riviannek viszont gyakorlatilag nem volt árbevétele.
A korábbi Tesla-alkalmazott Peter Rawlinson, a Lucid vezérigazgatója a múlt héten jelentette be, hogy az első modelljükre beérkezett megrendelések száma 17 ezerre ugrott. A hír nyomán a vállalat értéke 91 milliárd dollárra szaladt fel, így most 12 milliárddal nagyobb, mint a Fordé. A cég a harmadik negyedévet 524 milliós veszteséggel zárta. A Ford 3 milliárdos profitot mutatott ki, annak ellenére, hogy a globális csiphiány miatt az értékesítések 17 százalékkal estek vissza.
56 | FIGYELŐ 2021/47
F_56-57_Rivian.indd 56
2021. 11. 22. 16:49
RJ SCARINGE, A RIVIAN ALAPÍTÓJA. PÉNZ VAN, AUTÓK MÉG NINCSENEK
A Rivian és a Lucid a Tesla nyomdokain járva igyekszik meglovagolni a villanyautó-őrületet. Elon Musk társaságának a kapitalizációja egyébként a közelmúltban lépte át az ezer milliárd dollárt, s most startupok sora próbálja megismételni a hihetetlen tőzsdei sikert. A piac egyelőre vevő az új sztorira, félő azonban, hogy a nagy gépkocsigyárakhoz képest minimális árbevételt, profitot, rendelésállományt felmutató vállalat meglehetősen túlértékeltté vált.
FOTÓK: BEN MOON, RIVIAN/EUROPRESS/AFP
HOL VANNAK AZ AUTÓK?
Jeff Bezos, az Amazon alapítója nemrég a legkiválóbb vállalkozók egyikének nevezte a 38 éves RJ Scaringe-et, a Rivian létrehozóját. Azért hozzátette: „Oké, RJ, de hol vannak a kisteherautóink?” A múlt szerdán, a parkettre történő bevezetés napján a cég kapitalizációja már 67 milliárd dollár volt, ami több, mint a Honda és a Hyundai együttes értéke. A Rivian csupán néhány hónappal a nyilvános részvénykibocsátást megelőzően kezdte el a gyártást, az idén várhatóan ezer jármű gördül le a futószalagokról. A befektetők persze nem is ezért zabálják a társaság papírjait, hanem a kilátások miatt. Az Amazon 2025ig százezer elektromos meghajtású kisteherautót rendelt a vállalkozástól. A piac arra számít, hogy a Rivian stílusos, jó dizájnú pick-upjai ugyanolyan sikert érhetnek el, mint a Tesla sportautói és szedánjai. A részvénykibocsátásból származó bevételt a vállalat kapacitásainak a fejlesztésére szeretné fordítani. A cég telephelye az Illinois állambeli Normal városkában van, egy korábbi Mitsubishi-gyárat alakítottak át. A termelőképességet évi 150 ezer darabosra szeretnék felfuttatni, több új üzem létesítését tervezik. A 2009-es alapítás óta a befektetők 11,15 milliárd dollárt tettek a társaságba. Ágazati források szerint az e-meghajtású kis-
PETER RAWLINSON, A LUCID VEZÉRIGAZGATÓJA, A HÁTTÉRBEN ELON MUSK. A TESLA NYOMDOKAIN HALADNÁNAK
teherautók szegmensébe tavaly 75 milliárd dollár friss tőke áramlott. A hihetetlen érdeklődést nemcsak az USA-ban is egyre erősödő zöldhullám hajtja, hanem az is, hogy a logisztika mind nagyobb szerepet kap a multinacionális vállalatok ellátási láncaiban. A pandémia megmutatta, hogy ezek ilyen helyzetben mennyire sérülékenyek, így a nagy márkák igyekeznek szűkebbre vonni beszállítói láncaikat, logisztikai hálózataikat.
A RIVIAN 9ö?8)*. 7+41>&2&
Dollár
122,99
172,01 149,36
129,95
100,73
10.
11.
12. 15. 2021. november
16.
+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ
A Rivian, amelyet az alapításkor Mainstream Motors névre kereszteltek, kezdetben kis sportautókat fejlesztett, ám ezzel hamarosan felhagytak. Pontosan tudták, hogy a Tesla mellett esélyük sincs ezen a piacon. Aztán a North Face és a GoPro nyomdokain próbálva meg haladni Scaringe jó tíz évet viszonylag csendben azzal töltött, hogy akkumulátorokat fejlesztett és vonzó dizájnterveket készíttetett. A 2018-as Los Angeles Auto Show-n bemutatott R1T pick-up és az R1S nevű városi terepjáró jó kritikát kapott – világossá vált, hogy nem a Tesla szolgai másolásáról van szó. Ezen a ponton szállt be a történetbe Jeff Bezos, és 2019 februárjában végrehajtotta első rivianes invesztíció-
ját – amely 700 millió dolláros volt. Később úgy gondolta, hogy óriáscége számára jó megoldás lehet, ha logisztikai flottájának a járműveit villanymeghajtású kisteherautókra cseréli le. A tőzsdei kibocsátást megelőzően közzétett tájékoztató alapján az Amazonnak jelenleg 22 százalékos tulajdonrésze van a Rivianben. A korábbi befektetésekért cserébe kizárólagossági jogot kért: a pick-upos társaság 2023-ig nem szállíthat másnak. Bezos lépése felhívás volt keringőre a többi autógyár számára, a Ford és a General Motors is be akart szállni. (Előbbi annak ellenére, hogy akkor már ők is nagy erőkkel kezdték el fejleszteni saját e-pickupjukat, az F-Seriest.) Az Amazonnal kötött kizárólagossági szerződés azonban kénytelenkelletlen más utakra terelte a nagynevű cégeket. Előtte azonban még végrehajtottak a Rivianben először egy 500 millió, majd egy 1,2 milliárd dolláros befektetést. Cserébe azt kérték, hogy a használhassák a vállalat által kifejlesztett meghajtási architektúrát és alkatrészeket. Aztán vezetőváltás történt a detroiti óriás élén, és a Ford elhatározta, hogy inkább a saját útját járja.
ELŐZ A FORD
A gigacégek hátralépésével hirtelen veszélybe kerültek a Rivian gyártási, értékesítési célkitűzései. Egy kiszivárgott beszélgetés szerint Laura Schwab, a társaság eladásért és marketingért felelős korábbi alelnöke figyelmeztette is az alapítókat, hogy az értékesítési tervek nem teljesíthetők. Úgy tűnik, igaza lett, mert hiába az Amazon százezer darabos megrendelése, az utakon még csak pár tesztpéldány szaladgál. Ugyanakkor a Ford F–150 Lightningra keresztelt elektromos pick-upjára már 160 ezres előrendelés érkezett, a szállításokat jövő tavasszal kezdik el a tervek szerint. D. GY. 2021/47 FIGYELŐ | 57
F_56-57_Rivian.indd 57
2021. 11. 22. 16:49
| GEOPOLITIKA |
PANDÉMIÁS ÁLLAPOTOK | Az USA-ban lassabban, Európában gyorsabban terjed a negyedik hullám. Az oltásellenesekre egyre kevésbé lehet hatni, megmerevedtek az álláspontok.
PATTHELYZET A NEGYEDIK HULLÁMBAN
HINDU ISTENNŐKÉNT MEGFESTETT ÁPOLÓNŐ MUMBAIBAN. A KEMÉNY MAG AGRESSZÍVEN ELUTASÍTJA AZ OLTÁS FELVÉTELÉT
ám a jelenlegi ciklus intenzitása jóval a korábbiaké alatt marad.
OLTÁSELLENESSÉG
Ugyanakkor a vakcinafelvételi tempó lelassult. Ezzel párhuzamosan nő a tanácstalanság, hogy mi legyen a következő lépés. Az USA-ban, ahol korábban hatalmas tempót diktáltak, csökken az oltakozási kedv. A (teljesen) beoltottak aránya nagyjából ugyanakkora, mint Magyarországon: 59 százalékos. Azokban az államokban, ahol küszöbönállnak a választások, kiváltképpen bonyolult a helyzet. Minden országban van egy a lakosság 25–40 százalékát kitevő „kemény mag”, amely egyre agresszívebben utasítja el a vakcina felvételét. Míg az öreg kontinens nagy részén a
korábbi bizonytalanság után a klérus, az egyházak döntő hányada az oltáspártiakhoz csatlakozott, addig a keleti területeken, a pravoszláv világban, kiváltképpen Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában a meghatározó fontosságú egyház a vakcinázással szemben foglalt állást. Megfigyelhető a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali európai mozgalmak, pártok oltásellenessége is. A Balkán egyes részei – kiváltképpen Bulgária és Románia, a két legszegényebb EU-tag – külön történetet írnak. Bulgáriában, ahol Európában a legalacsonyabb az átoltottság szintje – ráadásul ez az ország régiónk talán legkevésbé stabil bel-
FOTÓ: PUNI PARANJPE, EUROPRESS/AFP
Világszerte romlik a vírushelyzet: talán minden eddiginél rombolóbb hullám lep el minket. Európa, a szomszédságunk ilyen szempontból különösen veszélyeztetett. Németországban a most felfutó negyedik hullám erősebb, mint az előző három volt – és a tendencia az állapotok súlyosbodását jelzi. Ugyanez az irányzat figyelhető meg Ausztriában, annak ellenére, hogy javulnak az átoltottsági mutatók. A Johns Hopkins Egyetem jelentése szerint markáns eltérés van az amerikai és például a német vírusfertőzési görbék között. Az Egyesült Államokban jelenleg nő az új fertőzöttek aránya,
58 | FIGYELŐ 2021/47
F_58-59_jarvanyhelyzet.indd 58
2021. 11. 22. 16:36
EURÓPA LEGNAGYOBB JÁRVÁNYGÓCAI
*L^MJYJX ¥YQFL ¾O KJWY÷_ºYYJP egy meghatározott számú csoportban J_JW QFPTXWF OZY· KJWY÷_XX_¥R
2021. november 17. Régió (súlyossági sorrend – legrosszabbtól a viszonylag rosszig) 1 644,4 Salzburg 14 496,0
1. 1.
3. 3.
1 479,8 Oberösterreich 13 333,0 1 123,8 /¥X_ 3FL^PZS 8_TQSTP RJL^J 9 959
1 217,5 Podravska (Szlovénia) 1 253,5 18 037,0 Zasavska (Szlovénia) 18 212,0
1 296,2 Jugovzhodna Slovenija (Szlovénia) 20 277,0
8. 8.
1 166,0 Gibraltár 19 465,0
politikai helyzetével „büszkélkedhet” –, a Süddeutsche Zeitung helyszíni tudósítása alapján radikalizálódik az oltásmegtagadók tábora. Az iskolákban a tanárnők elégetik a vakcinát tartalmazó dobozokat, az oltásellenesek bevásárlóközpontokat rohamoznak meg. Speciálisan megerősített, verekedésre alkalmas táblákat hurcolnak, amelyek ördögi vigyorral az arcán Bill Gatest ábrázolják, a kezében injekciós tűvel. A felirat rajtuk így, angolul, a James Bondfilmekből kölcsönözve: „Licence to kill” (Gyilkolási engedély). Az európai értékrendet jellemző általános türelem, a más vélemények tiszteletben tartása szakítópróba elé néz. Németországban, ahol kiváltképpen a délkeleti, bajor részen és a volt NDK területén nagy az oltásellenesség, egyre hangosabb a másik, józanabb tábor is, amely a társadalom, az emberélet, a gazdaság védelmében korlátozná a vélemény- és magatartás-szabadságot, s kötelezné a vakcinafelvételre mindazokat, akik esetében nincs orvosi ellenjavallat. Az oltás nagyarányú elutasítása hatalmas egészségügyi károkat is okoz. A súlyos, kórházi ellátást igénylő betegek legalább kilenctizede a „tudatos oltatlanok” köréből kerül ki. A társadalmi felelősségük egyértelmű. Lefoglalják a kórházi ágyakat, a gyógyítási kapacitást, így nem marad elegendő erőtartalék az elengedhetetlen műtétek, a gyógykezelések elvégzésére. Miattuk is szükség lehet Ausztriában, Salzburgban a kórházakban a triázs, a szelekció bevezetésére. Olyannyira nin-
6. 6.
55..
7. 7. 4. 4.
110. 10 0. 0.
1 500,9 2JÑNRZWOJ (Horvátország) 18 105,0 1 396,3 Posavska (Szlovénia) 19 013,0 1 156,4 Krapina-Zagorje (Horvátország) 12 914,0
2. 2.
9. 9.
Forrás: zeit.de
csenek szabad ágyak az intenzív osztályokon, a lélegeztetőgépeknél, hogy egy háromtagú orvoscsoport dönthet, ki kerül lélegeztetőre, intenzív osztályra és ki nem.
KOALÍCIÓS PROBLÉMÁK
Egyre világosabb, hogy az átoltottsági szint növelése mellett további védőintézkedések sora, a maszkviselés, a zárt helyiségek vírusmentesítése (legalább rendszeres levegőcseréje), a nagy tömegeket összezáró rendezvények felfüggesztése lehet a megoldás. A németeknél felvetődött az oltatlanok tömegközlekedési eszközözön való utazásának a korlátozása is. Ennek azonban vannak gazdasági és (bel)politikai vonatkozásai. Ám a járvánnyal kapcsolatos lépések, statisztikák túlpolitizálása a jelen helyzetben nem helyénvaló. Németországban a Forsa közvéleménykutató intézet felméréséből kiderült: a lakosság 53 százaléka a kötelező oltás bevezetését támogatja. A megkérdezettek 45 százaléka továbbra is az oltakozás önkéntessége mellett van. Kelet-Németországban a vakcinaellenesek vannak többségben. A konzervatív Die Welt szerint a német kormányzási űr – az ügyvezető régi kabinet és a még csak most valamikor felálló új, „közlekedési lámpa” koalíció közötti átmenet – kedvezőtlenül hat a járványkezelésre. A hárompárti új koalíció, mintha mi sem történt volna, vissza akarja vezetni az országot a pandémia elleni védekezés korszakából a „normali-
tásba” – miközben a járványadatok minden eddiginél rosszabbak, és semmi jele a trendfordulásnak.
HOPP ÉS KOPP
Spanyolországban, amely jelenleg – a vírusfertőzések arányának két hét alatt 50 százalékkal történő növekedése ellenére – a „kevésbé veszélyeztetett” kategóriába tartozik, most az oltási igazolványok fokozott ellenőrzését sürgetik. Keményebb rendőri eszközökkel lépnek fel a dokumentumhamisítók ellen is. Kelet-Közép-Európában megfordult a trend. Mint a Neue Zürcher Zeitung írja az öreg kontinensről: délen hopp, keleten kopp. Szűkebb régiónk, ami az átoltottságot illeti, kiesett az élmezőnyből, míg a járvány kezdeti szakaszában a legtöbbet szenvedett Dél-Európa, elsősorban Spanyolország és Portugália mintaállammá vált. Földrészünk gazdasága is a jelenlegi kedvező trend, a 2020-as akut válságperiódusból való kilábalás fenntartásában érdekelt. Mindinkább erőre kap az említett ember-, véleményszabadság-jog gazdasági vetületének a vírusellenes harchoz igazított értelmezése: a cégek csak olyanokat alkalmaznak, akik legalább két oltást megkaptak. Egyes államokban ennél radikálisabb megoldások bevezetéséről is gondolkodnak. Például a tudatos oltatlanok kórházi kezelési költségeinek az illetőre való áthárításáról – ez adott esetben akár eurótízezrekre rúghat. D. P. 2021/47 FIGYELŐ | 59
F_58-59_jarvanyhelyzet.indd 59
2021. 11. 22. 16:37
ROYAL DUTCH SHELL A legnagyobb holland adófizető végleg Angliába költözne.
Amikor Ben van Beurden, a Shell elnök-vezérigazgatója felhívta a roppant ingatag holland kormány fejét, Mark Ruttét, a miniszterelnök a hírek szerint csaknem összeomlott. Elveszteni Európa legnagyobb olajkonszernjét egy ilyen helyzetben…!
OSZTALÉKVITA
Van Beurden tájékoztatta az elképedt kormányfőt, hogy hamarosan csak Shell néven emlegetik majd az eddig hivatalosan Holland Királyi (Royal Dutch) Shell mega-energiatársaságot, amelyet a XIX.
század vége óta annyira hollandnak tekintettek, mint a facipőt vagy a helyi sajtot. A vállalatvezetés, a tulajdonosok úgy döntöttek, átteszik a székhelyet Londonba. A holland kabinet (amely az országban kibocsátott A sorozatú részvényeket korábban 15 százalékos osztalékadóval sújtotta) kétségbeesett kísérletet tett, hogy maradásra bírja a Shellt: csökkentette a papírok adóját. Mark Rutte megkísérelt nyomást gyakorolni koalíciós partnereire, hogy töröljék el az osztalékterhet, végtére is Hollandia egyik legnagyobb adófizetőjéről van szó – de próbálkozása nem vezetett eredményre. Ez a folyamat azonban betagozódik a két stratégiai döntés második elemébe, a Shell osztódásába.
Jegyezzük meg, hogy a cég Nagy-Britanniában kibocsátott B jelzésű papírjai után nem kell osztalékadót fizetni. A szorongatott helyzetű, ellentétes események által dominált brit fővárosnak viszont jól jön ez a keresetlen reklám. A Shell tehát elsősorban adóügyi könynyítések reményében döntött a hurcolkodás mellett, amit a piac jól fogadott. A részvények ára kismértékben, de emelkedni kezdett. Persze a vállalat Londonba költözése sem ment teljesen zökkenőmentesen, ott környezetvédők egy csoportja tüntetett az érkezése ellen. Tábláikon a Shell ikonikus névadója, a vörös háttér előtt lévő sárga kagyló le volt öntve kőolajjal. A költözés másik oka a társaság egyik résztulajdonosának, a Third Point alapkezelőnek tulajdonított nyomás, hogy fejezzék be a szétválasztás folyamatát a
FOTÓ: GETTY IMAGES
HARC A KAGYLÓÉRT
60 | FIGYELŐ 2021/47
F_60-61_shell.indd 60
2021. 11. 22. 16:37
| GEOPOLITIKA |
A SHELL ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA
Itt a hagyományos és a megújuló energiaforrásokra alapozott üzletágak szeparálásáról, két különböző alapegységbe való átcsoportosításáról van szó. Korábban hasonlót tapasztalt a tőzsdei világ az ExxonMobil esetében, ahol a tulajdonosok egy klímatudatos csoportja kikényszerítette a leválást a tradicionális, szénhidrogén-alapú üzletágról. Ezzel az amerikai energiaóriás is elmozdult a megújulók irányába.
TISZTA ÉS PISZKOS
A SHELL VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK ÖLTÖZÖTT TÜNTETŐ LONDONBAN. HOLLANDIÁT SOKKOLTA AZ OLAJMULTI TÁVOZÁSA
A ROYAL DUTCH SHELL +ö 9:1&/)4348&. 48,65 4,99 7,14
% 18,03
21,19
Netherlands Central Institute for Cashless Securities Transactions – a részvények Guaranty Nominees Ltd. BlackRock Inc. The Capital Group Egyéb
Forrás: Shell
Shellen belül. Ez azért is érdekes, mert a Third Point a mintegy 750 millió dollárosra becsült részesedésével (amelyet a vállalat értékének a 0,4 százalékára saccolnak) nem tartozik a meghatározó tulajdonosi körbe. Vélhetőleg ezt a „tulajdonosi felsőházat” is meggyőzte az alapkezelő javaslatának észszerűségéről.
Azért is figyelemre méltó a jelenség, mert megszokhattuk ugyan a környezettudatos aktivisták utcai megmozdulásait, de az igazgatótanácsi üléseken, a tulajdonosi körben hasonló folyamatok eddig nem voltak jellemzők – vagy nem kerültek napvilágra. Az idők változnak, és a Shellhez hasonló, a szénhidrogének kitermelésével megtollasodott óriáscégek köztudottan jó ideje foglalkoznak a megújulóenergiaszektorral – de ennek intézményesített rögzítésére csak most kerül sor. A szétválási folyamatok elindultak, s valószínűleg ez lesz a jövőbeli vállalatszerkezeti módosítások kiindulópontja. A Shell és a többi hasonló társaság körüli mozgásnak, a cégek kettévágásának azonban van egy kőkemény profitorientált olvasata is. A Bloomberg véleményoldalán megjelent cikk szerint a Third Pointot meghatározó Daniel Loeb egy „tiszta” és egy „piszkos” kagylófélre akarja bontani a Shellt. A szerző, Matt Levine, a Bloomberg véleményrovatának a vezetője a következő logikát látja ebben: „A befektetők egy része túlzottan jövőcentrikus.” A „piszkos” Shell és az ilyenfajta, szénhidrogén (kőolaj)-kitermelésből élő vállalatok bevallják, hogy nekik nincs igazán jövőjük. „Van még tíz évünk, melynek során legalább a hordónkénti 85 dolláros ár révén tisztes profitot termelünk a tulajdonosoknak, aztán jön az ünnepélyes vég, a függöny leereszkedik, a boltot becsukjuk” – fogalmazza meg Levine a „piszkosok” filozófiáját, amelyet egyébként elfogadhatónak tart.
80 70 60 50 40 30 20 10 0
Dollár
2017
2018
2019
2020
2021
+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ
A „tiszta” kagylósok és a hozzájuk hasonló társaságok önálló cégekbe, vállalatrészekbe csoportosítják át a megújuló energiaforrásokkal és az átmeneti időszakban komoly szerepet játszó cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó gyáraikat, ezen berendezéseiket. Ami azért is érdekes, mert a zöldek táborán belül is nagy vita folyik a földgáz szerepéről. A dogmatikusabbak elutasítják ennek a nyersanyagnak a „kizöldítését”. A gyakorlatiasabbak tudják, hogy a vélhetőleg a vártnál hosszabb és bonyolultabb átállási időszakban nagy szükség lesz a kompromisszumos megoldásra: a földgázra, az LNG-re. Ezek a megújuló energiaforrások fejlesztésére szakosodott vállalatok-vállalatrészek hosszú távra rendezkednek be, beruházási struktúrájuk, céljaik is ehhez idomulnak. Még nem látni tisztán, hogy a cégcsoportokon belül ez milyen pénzmozgásokkal jár. Például átirányítják-e, s ha igen, milyen mértékben a „piszkosok” által megtermelt profitot vagy az invesztícióra szánt keretet a „tisztákhoz”?
RÖVIDLÁTÓ OLAJPIAC
Szaúd-Arábiában a minap erről tartottak konferenciát a világ vezető alapkezelői, befektetői. Steve Schwarzman a Blackstonecsoporttól, Larry Fink a BlackRock Inc.től egyaránt hangot adott a fentiekkel kapcsolatos aggályainak. Mindkét nemzetközi szaktekintély úgy vélte: az olajárak azért szöktek az égbe, mert a befektetőkre annyira hatott a zöldenergiára való áttérés bűvölete, hogy „elfeledkeztek” a hagyományos olajtermelőkről, eszközök nélkül hagyták őket. Schwarzman szerint az invesztorok roppant „rövidlátók”, és annyira csak a hosszú távú lehetőségeket tartották szem előtt, hogy felelősek lehetnek a rövid táv fejleményeiért, a magas olajárakért. D. P. 2021/47 FIGYELŐ | 61
F_60-61_shell.indd 61
2021. 11. 22. 16:37
| GEOPOLITIKA |
A GLOBÁLIS VAGYON KÉTHARMADA INGATLANBAN VAN Németországban népszavazást kezdeményeztek arról, hogy önkormányzati kézbe vegyenek-e lakáskiadással foglalkozó magáncégeket. A berliniek 56,4 százaléka voksolt igennel. A kezdeményezés azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek több mint 3000 lakóingatlan felett diszponálnak. Hollandiában egy hasonló típusú indítvány tiltaná meg, hogy befektetési céllal olcsó lakásokat vásároljanak fel.
FÖLDEK ÉS INGATLANOK
gyonának a kétharmada földben, kereskedelmi és lakóingatlanban, illetve állami tulajdonban lévő ingatlanokban és földekben van. Digitális világról beszélünk, erre kiderül, hogy a vagyon meghatározó része továbbra is a legősibb befektetési eszközökben pihen.
AZ ALACSONY KAMATSZINT HATÁSAI
A tanulmány nagyon erős fordított korrelációt talált a GDP-arányos nettó vagyon és a hosszú távú nominális kama-
tokból számított ötéves mozgóátlaga között. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a csökkenő kamatszint minden eszközosztályban megemeli az árakat, de különösen igaz ez az ingatlanokra. A föld- és telekkínálat a fejlett országokban egyre szűkösebb; az ingatlan- és földpiacot általában szigorúan szabályozzák, például tulajdonszerzési korlátokkal –
FOTÓ: ANTHONY WALLACE, EUROPRESS/AFP
ELSZABADULT ÁRAK | Az alacsony kamatszint az üzleti befektetésekből ingatlanokba tolta át a vagyont. Beruházások híján viszont csökken a termelékenység és elapad az innováció.
Ezekből valószínűleg semmi sem lesz, hiszen a kapitalizmus alappillérét, a magántulajdon, a tőke szabad áramlásának a szentségét sértené meg. Dél-Koreában a kormánypárt hatalmasat bukott a helyhatósági választásokon, mert nem tudott elég határozottan fellépni az ingatlanspekulációval szemben. A szöuli átlagos lakások ára egy év alatt 90 százalékkal emelkedett. Kínában Hszi Csinping elnök a „közjóprogram” egyik alapvető céljaként jelölte meg a lakhatás jogát. „A lakás arra való, hogy lakjanak benne, nem arra, hogy spekuláljanak vele” – jelentette ki. Világszerte elszabadultak az ingatlanárak. A McKinsey Global Institute azonban egy kicsit jobban utánanézett a dolgoknak, s meglepő, viszont logikus öszszefüggésekre bukkant. Tíz meghatározó államot (Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Japán, Mexikó, Svédország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok) vettek górcső alá – ezekben a globális jövedelem 60 százaléka koncentrálódik. A kutatás folyamán a reáleszközöket, a pénzügyi eszközöket, a háztartási, kormányzati, pénzintézeti és nem pénzintézeti vagyont vizsgálták. Az eredmény: a fenti országok nettó vaTORONYHÁZAK SZÖULBAN. AZ ÉGBE SZÖKTEK AZ INGATLANÁRAK SZERTE A VILÁGON
62 | FIGYELŐ 2021/47
F_62-63-Globalis-ingatlanarak.indd 62
2021. 11. 22. 16:37
| GEOPOLITIKA | Infrastruktúra
ennek szintén jelentős árfelhajtó hatása van. Az eredmény: a vizsgált tíz államban a lakások ellenértéke a közelmúltban megháromszorozódott. A következmények aggasztóak. Az eszközárak jelenleg 50 százalékkal magasabbak, mint a hosszú távon számolt átlag – a jövedelmekhez viszonyítva. A nettó vagyon és a GDP általában szinkronban mozog globális szinten, ami teljesen logikus is, hiszen minél több a hozzáadott érték egy gazdaságban, annál nagyobb jövedelem keletkezik – és fordítva. Most azonban a jövedelem, a vagyon és a növekedés teljesen elszakadt egymástól. Ennek már látjuk a politikai következményeit is, hiszen az ezredforduló tájékán született fiatalok mostanában kezdenek el családot alapítani, ingatlant vennének – de ezt mind kevésbé engedhetik meg maguknak. Aggasztóak a következmé-
Gépek, berendezések Szellemi, immateriális javak
4
*L^G SJR YJWRJQ÷ JX_Pº_ºP
2
A REÁLVAGYON GLOBÁLIS ELOSZLÁSA
Forrás: McKinsey Global Institute
6
11
% 35 Föld
Ásványi anyagok, energiahordozók
nyek a fogyasztás szempontjából is. Az amerikai GDP nagyjából kétharmadát a lakossági kereslet adja, de általánosságban nagy háztartási fogyasztás jellemzi az egész fejlett világot. Viszont nem létező lakást nem lehet berendezni, felújítani, nem lehet tartós fogyasztási cikkeket vásárolni bele. Ha drága az ingatlan a jövedelmekhez képest, akkor a bérleti árak is nőnek – kénytelenek lakást bérelni az emberek –, ami fokozza a pénzromlási ütemet. Ez abba az irányba mu-
21
2
11 8
Lakóingatlanok
Nem lakóingatlanok Felhalmozott készletek
tat, hogy az 1970-es évek stagflációs korszakához hasonló időszak jöhet: az inflációs szint emelkedik, a gazdasági bővülés viszont lelassul – lévén csökken a fogyasztás dinamikája.
BERUHÁZÁSOK NÉLKÜL
A folyamat egy másik káros következménye, hogy mérséklődnek az üzleti beruházások. A globális nettó vagyon a 2000-re kimutatott 150 ezer milliárdról 2020-ra 500 ezer milliárd dollárra nőtt, ennek mintegy háromnegyedét az eszközök drágulása idézte elő. A megtakarítások és az invesztíciók azonban csupán 28 százalékkal járultak hozzá a vagyongyarapodáshoz. Ez igen rossz hír abból a szempontból, hogy a termelékenység növekedésének, az innovációnak a legnagyobb hajtóereje az infrastruktúrába, az iparba, valamint a szellemi, immateriális javakba történő befektetés. Japán és Kína kivételével a nem ingatlannak számító javak kisebb részarányt képviselnek napjainkban az összes reália körében, mint húsz évvel ezelőtt. Ráadásul hiába terjedt szédítő sebességgel a digitális kereskedelem és pörgött fel az információáramlás, az ezekhez kapcsolódó szellemi javak a teljes nettó vagyon mindössze 4 százalékát képviselik. Mindebből levonható néhány fontos tanulság. Az alacsony kamatszint nem kedvez az üzleti környezetnek. Hiába olcsó a pénz, ha a beruházások nem térülnek meg. A pandémia alatt megkezdett kormányzati és jegybanki élénkítő lépések, a likviditásbővítés hatása csak nagyon korlátozottan érvényesült a termelői ágazatokban, a pénz meghatározó része különböző pénzügyi és reáleszközökbe áramlott. D. GY. 2021/47 FIGYELŐ | 63
F_62-63-Globalis-ingatlanarak.indd 63
2021. 11. 22. 16:37
| GEOPOLITIKA |
EKB | Októberben harmincéves csúcsra, 4,6 százalékosra nőtt a német infláció. Az Európai Központi Bank azonban továbbra is átmenetinek tartja a jelenséget, s közölte, hogy jövőre még biztosan folytatódik a kötvényvásárlási program.
AGGÓDIK AZ INFLÁCIÓ MIATT
KARNEVÁLI HANGULAT KÖLNBEN. AZ EKB NEM AKAR BOHÓCOT CSINÁLNI MAGÁBÓL
A NÉMET BANKSZEKTOR
NEGATÍV REÁLKAMATOK
A legnagyobb német pénzintézet első embere egy múlt heti frankfurti konferencián közölte: „Az elmúlt évek gyógymódja, az alacsony kamatszint és a stabil infláció elveszítette a hatását. Most a mellékhatásokkal küzdünk – a monetáris politikának ezt előbb-utóbb ellensúlyoznia kell.” A szakember mindig is ellenezte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a negatív reálkamatokkal próbálja meg stimulálni az eurózóna gazdaságát. Az álláspontját egyébként sokan osztják a német bankszektoron belül, hiszen a negatív reálkamatok erodálják a pénzintézetek árréseit. Most különösen fájó számukra a helyzet, hiszen nullaszázalékos jegybanki kamatok mellett a német infláció októberben harmincéves csúcsra, 4,6 százalékra szaladt fel. Sewing azt is kifogásolta, hogy az európai kormányok költekezését kizáró-
122 120 118 116 114 112 110 108 106 104
AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA NÉHÁNY ORSZÁGBAN, 2021 2015 = 100 százalék Mag y
ar or s
z ág
USA
I.
A FED EMELNE Német or sz
Eurózóna
ág
Franciaország
II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Forrás: Eurostat
AZ EKB KIVÁR
pontja mellett – náluk még legalább egy évig folytatódik a kötvényvásárlási program, arról nem is beszélve, hogy egy kamatemelés lehetősége csak a távoli jövőben sejlik fel. Christine Lagarde, az uniós jegybank elnöke nemrég közölte: a pénzromlás erősödése ugyan aggodalomra ad okot, viszont az inflációs kilátások középtávon továbbra is enyhék. Az Európai Parlamentben mondott beszédében hangsúlyozta is: nagyon valószínűtlen, hogy az EKB 2022-ben kamatot emel.
A világ számos központi bankja, köztük a globális tőkepiacok szempontjából talán a legfontosabb amerikai Federal Reserve (Fed) már elkezdte visszafogni az ultralaza monetáris politikát, csökkenti gazdaságélénkítő kötvényvásárlásainak az összegét. Az EKB ugyanakkor továbbra is kitart korábbi állás-
Ezzel szöges ellentétben az óceán túlpartján már a kamatemelés időzítéséről beszélnek. A kötvényvásárlási program fokozatos leállítása eldöntött tény. Richard Clarida, a Federal Reserve alelnöke a közelmúltban kijelentette: ha a gazdasági bővülés a jelenleg vártnak megfelelően alakul, a jövő év végén megtörténhet a monetáris szigorítás első lépése. Hasonlóan nyilatkozott Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója. Közölte: amennyiben a prognózisok szerint alakul a gazdasági növekedés, akkor náluk is elképzelhető lesz a kamatemelés. D. GY.
FOTÓ: WOLFGANG RATTAY, REUTERS
Kereskedelmi bankárok viszonylag ritkán szoktak megnyilvánulni monetáris politikai kérdésekben. Ritka kivétel ezalól Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója.
lag a hasonlóan bőkezű monetáris politika teszi lehetővé; ez (a jegybanki értékpapír-vásárlás) drasztikus beavatkozást jelent a kötvénypiaci folyamatokba. Globálisan számolva tavaly az államok adóssága 27 ezer milliárd, a vállalatoké és a háztartásoké pedig 226 ezer milliárd dollárral nőtt, ami a vezérigazgató szerint nyilvánvalóan fenntarthatatlan.
64 | FIGYELŐ 2021/47
F_64-65_nemet-inflacio---Vukovar.indd 64
2021. 11. 22. 16:38
| RÉGIÓ |
A HŐS VÁROS NEHEZEN GYÓGYULÓ SEBEI VUKOVÁRI MEMENTÓ | Horvátország november 18-án emlékezett meg a délszláv háború egyik legszomorúbb eseményéről, Vukovár elestéről, elpusztításáról. Az 1991-ben függetlenedő déli szomszédunk szerb ostromgyűrűbe zárt városát 87 napig hősiesen védte egy nagyjából kétezer fős – nemzetőrökből, rendőrökből álló – csapat a tizennyolcszoros túlerővel szemben. A súlyos emberveszteség okozta trauma máig megviseli a Duna-parti települést, egykor virágzó iparának pedig nyoma sincs. A horvát kormány 2019-ben döntött úgy, hogy november 18-át, Vukovár 1991es elestének a napját 2021-től nemzeti gyász- és munkaszüneti nappá nyilvánítja. A harmincadik évforduló alkalmával a koronavírus-járvány ellenére az idén is több tízezren vettek részt az emlékmeneten, köztük az államfő, a kormányfő és a házelnök. A horvát nép a város védőinek köszönheti a szabadságát – mondta Andrej Plenković miniszterelnök, s hozzátette: Vukovár egyenlő Horvátországgal, amit az is bizonyít, hogy az ország minden részéből érkeztek emberek, hogy leróják kegyeletüket az áldozatok előtt. Harminc esztendeje a jugoszláv katonaság és a szerb paramilitáris alakulatok mintegy 36 ezer fős serege jelentős tűzerővel csaknem három hónapig ostromolta a települést. Volt olyan nap, amikor 12 ezer ágyúlövedék csapódott a város területére – szinte minden épületet leromboltak. A bevonulás után Vukovár a szerb szabadcsapatok martalékává vált; etnikai tisztogatásba kezdtek a nem szerb lakosság körében, időst és gyermeket sem kímélve, a kórházban ápolt mintegy kétszáz sebesültet pedig brutális módon végezték ki. Az értelmetlen vérontás horvát részről 879 katona és 1131 civil életét követelte. A szerb oldalon 1103 elesett katonát, fegyverest tartanak számon.
pád-kori magyar falu, Kórógy és Szentlászló védelmében. Utóbbi még Vukovárnál is többet szenvedett, hiszen 152 napon át lőtték. Az ellenség ledöntötte mindkét helység református templomát is, amelyeket a háború után a magyar kormány támogatásából újjáépítettek (2001-ben, illetve 2019-ben).
MÉG NEM ÁLLT HELYRE AZ ÉLET
Vukovár 1991-ben a térség gazdasági központjának számított. Textilipara Európaszerte ismertté tette a nevét, de a számos mezőgazdasági feldolgozóüzem és a dunai teherkikötő is munkát adott a lakosságnak, s jelentős hasznot hajtott. A háború mindezt elpusztította, a lakosok jelentős hányada pedig nem tért vissza a városba. A 2011-es népszámláláskor a település létszáma 27 ezer fő volt, a jelenlegi becslések szerint ma mintegy 20 ezres. A drasztikus népességfogyás annak ellenére sem áll le, hogy Zágráb nagyon figyel arra, hogy a hős Vukovár mindig a lehető legtöbb anyagi támogatást kapja. A lerombolt épületeket újból felhúzták vagy
helyrehozták, modern úthálózatot építettek a városban és környékén, s hamarosan befejeződik a vasút villamosítása. A település mégsem tud túllépni mindazon, ami harminc éve történt. Nemzeti zarándokhely lett, évente tízezrek keresik fel az áldozatok temetőjét és emlékművét. A novemberi emlékmenet feszültségeket is okoz, mert Vukováron mindmáig a lakosság közel 30 százaléka szerb nemzetiségű. E közösség jó része egy párhuzamos társadalomban él, és gyakran kerül a horvát belpolitikai csatározások kereszttüzébe. Néhány esztendeje például nagy port kavart az az eset, amikor a horvát törvények értelmében a város közintézményein megjelentek a szerb, cirill betűs feliratok. A rohamrendőrök akadályozták meg, hogy a dühöngő horvát veteránok megrongálják a táblákat. A vukovári horvátok azt is nehezményezik, hogy a háborúban részt vevő szerbek jelentős része amnesztiát kapott, nem felelt a tetteiért. HORDÓSI DÁNIEL
FOTÓ: ELMAN OMIC, EUROPRESS/AFP
MAGYAR ÁLDOZATOK
A multietnikus településen a háború előtt a 45 ezres lakosság majdnem fele horvát volt, harmada szerb, de jelentős magyar közösség is élt ott. Utóbbi mára pár száz fősre zsugorodott. A Vukovári Magyarok Egyesületének az adatai szerint legalább 180 magyar nemzetiségű áldozata is volt az ostromnak, de még mindig kutatnak az eltűntek után. S nemcsak Vukováron estek el magyarok, hanem a háború más csatáiban is. A legtöbben a két szlavóniai, ÁrKATONÁK AZ IDEI EMLÉKMENETBEN. VUKOVÁRON 879 ELŐDJÜK ÉS 1131 CIVIL HALT HŐSI HALÁLT
2021/47 FIGYELŐ | 65
F_64-65_nemet-inflacio---Vukovar.indd 65
2021. 11. 22. 16:38
| RÉGIÓ |
VÁSÁRLÁSI ŐRÜLET ROMÁNIÁBAN
FEKETE PÉNTEKI GYORSMÉRLEG | Egyelőre semmilyen külső körülmény nem látszik visszafogni a romániai fogyasztók vásárlási kedvét, ha árleszállításról van szó.
TÍZÉVES TÖRTÉNELEM
Az Egyesült Államokban először 1966ban használt fekete péntek elnevezéssel felcímkézett akció ötlete 2009-től kezdett begyűrűzni Romániába. A 2011-es
SZOKÁSOS FEKETE PÉNTEKI KÉP A VILÁG SZÁMOS RÉSZÉN. ROMÁNIÁBAN A JÁRVÁNY AZ ÜZLET NAGY RÉSZÉT AZ ONLINE TÉRBE SZORÍTOTTA
első, tényleges nekirugaszkodás még szerényre sikeredett, de aztán évről évre növekedett azok száma, akiket elvarázsolt a valós vagy látszólagos kedvezmények lehetősége. Az első esztendőkben sűrűn akadoztak a weboldalak, ám a probléma 2015 után szinte teljesen megoldódott, a cégek ugyanis hamar felismerték a szerverekbe, infrastruktúrába való befektetés előnyeit. Így az utóbbi években az eMAG online kereskedelmi áruház ol-
dalán akár 400 ezer felhasználó is lehe-
tett egyszerre, míg 2012-ben még csak 130 ezer körüli volt a számuk. Az is rendszeresen megtörtént, hogy az esetenként többnaposra nyújtott Black Friday előtt a kereskedők felpumpálták az árakat, az „akcióra” pedig azokból csökkentettek jelentősnek látszó százalékokat. A Hotnews.ro nevű hírportál által készített, a nagy leértékelés és vásárlási őrület tízéves romániai történetét pásztázó összeállításból az is kiderül, hogy 2012-ben a romániai lakosságnak még csak a negyede hallott az akcióról – ez az arány ma már 90 százalék. Az eMAG 2013-ban gépkocsikat is kínált akciósan, 2016-ban pedig 17 ezer le-
FOTÓ: EUROPRESS/AFP
Az idei, november második hétvégéjén megrendezett Black Friday minden korábbi rekordot megdöntött – a szabálytalanságok, az átverések terén is. Csak az eMAG-nak, amely egyetlen napra hirdette az akciót, a nem végleges adatok szerint legalább 45 milliárd forintnyi forgalma volt. Egyes kereskedők erre a hétre jelentettek be rendkívüli árkedvezményeket. Évről évre növekvő számokat vonultatnak fel keleti szomszédunkban a Black Friday néven elhíresült árleszállítási akciók. Az idén november 12-én és az azt követő két napon váltottak ki össznépi őrületet a zokniktól az aranyrudakig terjedően alkalmazott kedvezmények, amelyek a korábbinál fokozottabb hatósági éberséget is fakasztottak, hiszen árcsökkentések sokaságáról derül ki rendszerint, hogy korántsem annyira kihagyhatatlan alkalmak, miként hirdetik. Elemzők szerint a valóban érdeklődésre számot tartó termékek árának a mérséklése általában a 10–20 százalékos tartományban mozog. Ilyenkor nem csupán az online világban tapasztalható az átlagot jóval meghaladó nyüzsgés, ugyanis az előző esztendőkben az elektronikai cikkeket forgalmazó üzletek előtt is szép sorok képződtek. Miközben az internetes vásárlások iránti érdeklődés amúgy is állandóan nő, 2021-ben ezt fokozta, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt ezekben a hetekben csak zöldigazolással (oltottságot vagy korábbi fertőzést igazoló dokumentummal) lehetett bejutni a bevásárlóközpontokba.
66 | FIGYELŐ 2021/47
F_66-67_roman_blackfriday.indd 66
2021. 11. 22. 16:39
| RÉGIÓ |
jért (akkori árfolyamon 3100 euróért) talált gazdára egy kameralencse. Két évvel később akadt valaki, aki az árleszállítást kihasználva 130 ezer lejért (28 ezer euró) vásárolt aranyat. A fekete péntek legnagyobb „játékosa” változatlanul az eMAG: míg 2011-ben 8 millió euró értékben árult a nagy akciók napján, 2013-ban ez az összeg 23 millió, 2016-ban közel 67 millió, 2020ban pedig 121,9 millió euróra nőtt. Az idén ötszázalékos bővülésre számított.
Egyelőre részleges adatot közölt, amelyet mindjárt ismertetünk. Elemzők szerint az áru mellett feltüntetett jelentős kedvezmény hatására sokan vesznek olyan terméket is, amelyre nincs szükségük, így a kereskedők egy átlagos időszakhoz képest akár öt-tízszeres forgalmat bonyolítanak.
„TŰTŐL A REPÜLŐIG”
Az idei rajt is erős volt: a fekete pénteki árleszállítási akció első két órájában közel 132 millió lej (26,7 millió euró) volt a romániai online áruházak forgalma,
bő 12 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi azonos idősávban – adta hírül az Agerpres hírügynökség. Az eMAG jelentése alapján a csak náluk lebonyolított black fridayes tranzakciók értéke alig több mint két óra után csaknem elérte a 300 millió lejt (60,6 millió euró). Az akció 7 óra 25 perckor indult – aki kitalálta az időpontot, értékes nyereményhez jutott (huszonegyen saccoltak jól, közülük az öt kisorsolt különböző elektronikai termékeket, főként drága okostelefont kapott). A PayU fizetési rendszer adatai szerint már az első percben majdnem 3600 tranzakció történt, az első két óra alatt pedig csaknem 192 ezret jegyeztek, 42 százalékkal többet, mint tavaly. Az online vásárlások átlagos értéke pedig 684 lej (138 euró) volt. Reggel 9.05 óráig 87,57 millió lejt (17,8 millió euró) költöttek el a vevők, 26 százalékkal meghaladva a múlt évi értéket. A tranzakciók 75 százalékát képező IT-termékek voltak a legnépszerűbbek. Külföldről 15 ezer vásárlás történt; a legtöbben Nagy-Britanniából, Ukrajnából és az USA-ból vásároltak a romániai webáruházakban. A végleges adatokat ugyan még nem közölték, de az eMAG sietett jelezni, hogy tőlük, illetve a 8300 viszonteladót tömörítő Marketplace oldalon 2,2 millió árucikket rendeltek, ami 27 százalékos bővülést jelent a tavalyi számhoz mérten. A megrendelések értéke 24 millió lejjel növekedett, a számláló végül 609 millió lejnél (124 millió euró) állt meg. A legnagyobb „tolongás” a televíziók és az audiorendszerek körül alakult ki, s meglepően sokan rendeltek egészségügyi kezelési és biztonsági produktumokat is. De elkelt például 26 ingatlan, 11 gépkocsi, 80 ezer liternyi üzemanyag, valamint 1370 éjszakára szóló turisztikai csomag.
ZSEBPÉNZNYI SZIGOR
A rabló-pandúr játék is új fázisba lépett: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) különleges parancsnokságot hozott létre a trükközők kordában tartása céljából. „Azután döntöttünk erről, hogy bizonyos cégek úgymond ellopták a kampány startját. Nulla toleranciára számíthatnak, akik nem tartják be a törvényeket” – jelentette be Claudiu Dolot, a hatóság elnöke. A jogszabály értelmében ugyanis a kereskedőknek az akciót megelőző harminc napban alkalmazott legkisebb ellenértékre kell alkalmazniuk az árcsökkentést.
...nem tudnak korrektek lenni egy olyan piacon, ahol senki sem az. Az első „eredményekről” már az árengedmény-akció elindítását megelőző napon beszámoltak: tizenegy webáruházat bírságoltak meg, összesen 275 ezer lejre (55,6 ezer euró). Főként azért, mert a referenciaárnál nagyobb összegért kínáltak termékeket, azt hirdetve, hogy leszállított áron megvásárolhatók. Szerepelt közöttük az eMAG, valamint az elektronikai cikkeket forgalmazó két legnagyobb romániai áruházlánc, az Altex és a Flanco üzemeltetője is. Az ellenőrzés folyamán több mint ezer termék esetében találtak kivetnivalót az árképzésben. Ennél is elgondolkodtatóbb azonban az Altex képviselőinek a védekezése, miszerint nem tudnak korrektek lenni egy olyan piacon, amelyen senki sem az. A rendellenességek miatt a fogyasztóvédők az Altexet 50 ezer lejre bírságolták, és javasolták a cég tevékenységének a felfüggesztését is mindaddig, amíg nem hagy fel az inkorrekt kereskedelmi gyakorlattal. A szakhatóság ráadásul a bűnügyi hatóságokat is értesíteni fogja. Az intézkedés szépséghibája a bírság komikusan alacsony szintje: 2020-ban a szóban forgó lánc üzleti forgalma meghaladta az egymilliárd eurót, ehhez érdemes arányítani a tízezer eurós büntetést. De az eMAG esetében is érvényes a megállapítás: a kereskedést működtető Dante Internationalt szintén tízezer euróra bírságolták, így a tavalyi profitja 0,046 százalékát „nyögi” ki ily módon. CSINTA SAMU 2021/47 FIGYELŐ | 67
F_66-67_roman_blackfriday.indd 67
2021. 11. 22. 16:39
| RÉGIÓ |
FELSZÁLLT A FEHÉR FÜST
NAGYKOALÍCIÓ BUKARESTBEN | Ismét a liberális Nicolae Ciucă volt román vezérkari főnököt bízta meg kormányalakítással Klaus Johannis államfő. továbbra is támogatja pártelnökként. A volt kormányfő várhatóan megkapja a szenátus elnöki tisztségét.
Ezúttal minden bizonnyal beiktatja a bukaresti parlament a kabinetjét, hiszen az ősellenségnek számító liberálisok és szociáldemokraták, valamint a magyar érdekvédelmi szervezet által öszszehozott koalíciónak 70 százalékos többsége van az országgyűlés mindkét házában. A több mint két és fél hónapos román kormányválság véget ért, miután a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) megegyezett legnagyobb ellenfelével, a legnépesebb frakciójú Szociáldemokrata Párttal (PSD), hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt hárompárti kabinetet állítanak fel. A koalíciót a nem magyar nemzeti kisebbségek 18 fős képviselőházi frakciója is támogatja.
ROTÁCIÓS KORMÁNYZÁS
A felek megállapodtak a „vetésforgós” kormányzásban, vagyis mindkét nagy párt miniszterelnököt ad: előbb a liberálisok másfél évre Nicolae Cîțu személyében, majd 2023. május végétől Marcel Ciolacu, a PSD elnöke veszi át tőle a tisztséget. Az RMDSZ megőrizte eddigi funkcióit, így Kelemen Hunor, a formáció elnöke kormányfőhelyettes, Cseke Attila fejlesztési, Novák Eduárd sport-, Tánczos Barna pedig környezetvédelmi miniszter marad. A 22 fős kabinetben a PSD-nek kilenc, a PNL-nek 8 tárcája lesz. A liberálisok gyengébb tárgyalási pozícióban voltak, mint a szociáldemokraták. Drágán megfizettek azért, hogy
Az elemzők többsége nem jósol hosszú életet a koalíciónak. A tárgyalások azért késtek, mert a szeptember végén liberális pártelnökké választott Florin Cîțu ügyvivő kormányfő csökönyösen ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradhasson a miniszterelnök. Személyét nem fogadták el a szocdemek, hiszen október elején éppen az ő bizalmatlansági indítványuk nyomán bukott meg a Cîțu-kormány, miután kilépett onnan a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR). Cîțu a saját párttársait is magára haragította. Az utóbbi napokban már nem is ő irányította a koalíciós tárgyalásokat, de Johannis megígérte neki, hogy
előbb ők adhatják a miniszterelnököt, ugyanis a szocdemek lényeges tárcákat szereztek meg, például a pénzügyit, a közlekedésit, a védelmit, és úgy hírlik, hogy a kabinet működésében fontos láncszemnek számító kormányfőtitkári (kancelláriavezetői) tisztség is azé a párté lesz, amelyik éppen nem a miniszterelnököt adja, vagyis most a szocdemeké. A szerződés szerint másfél év múlva, a kormányfőváltással egyidejűleg három minisztérium – pénzügyi, szállítási, igazságügyi – felügyeletét átruházzák a másik alakulatra. A liberálisok a tárgyalások utolsó száz méterén az RMDSZ-től elhalászták volna a „pénzesnek” számító, mintegy 10 milliárd euró felett diszponáló fejlesztési
tárcát. Ezért az utóbbi párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött, és a segítségére siettek a szociáldemokraták, akik leszögezték: csak hárompárti, vagyis az RMDSZ-t is magában foglaló koalícióba hajlandók belépni. Ezt követően a PNL visszakozott és felgyorsultak az események. Hétfőn Johannis hivatalosan is megbízta Cîțut a kormányalakítással, a pártok pedig azt ígérték, hogy csütörtökön a parlament akár már be is iktathatja az új kabinetet.
SZOCIÁLIS CSOMAG
A nagykoalíciónak a parlament mindkét házában külön-külön és az együttes fórumon is csaknem 70 százalékos többsége van, az ellenzéket csak a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a liberálisok egykori kormányzópartnerei – a Mentsétek Meg Romániát Szövetség, valamint a PNL frakciójából kilépett, Ludovic Orban volt pártelnök-kormányfő által vezetett csoportosulás – alkotják. Nicolae Cîțu bejelentette: a koalíció tagjai a jövő évre 10 százalékos nyugdíjnövelésről állapodtak meg, a minimálbér 2550 lejesre (191 ezer forint) emelkedik, a kisnyugdíjasok egyszeri támogatást kapnak a rezsiköltségek kifizetésére, a garantált minimálnyugdíj pedig 800-ról 1000 lejre (75 ezer forint) nő. Ezt a szociális csomagot kompromiszszumként a szociáldemokraták vitték be a kormányprogramba, hiszen ők a progresszív adózási rendszer bevezetését is szorgalmazták, de erről nem tudtak megállapodni, így maradt az egységes 10 százalékos adókulcs. Az elemzők meglehetősen szkeptikusak a nagykoalíció működőképességét illetően. A többségük nekik sem jósol hosszú életet. Szerintük még a 2024ben esedékes határidős parlamenti választásokig sem bírják ki, egyesek azonban már a jövő esztendőre vizionálják a felbomlást. BORBÉLY TAMÁS
68 | FIGYELŐ 2021/47
F_68-69_romankormany-csehkormany.indd 68
2021. 11. 23. 16:57
PRÁGAI
| RÉGIÓ |
KÖRVONALAK IVAN BARTOŠ, A KALÓZOK VEZETŐJE. A FRIZURÁJA MARADT, DE A KAMPÁNYBAN ÖLTÖNYBE BÚJT, AMIT NEM DÍJAZTAK A SZIMPATIZÁNSAI
ÚJ KORMÁNY | Pénteken nevezi ki Miloš Zeman köztársasági elnök az új kormányfőt, Petr Fialát, a konzervatív-liberális Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökét. Keddi lapzártánkkor még tartottak az ötpárti koalíció kormányalakítási tárgyalásai. A 18 kormánytisztséget lényegében elosztották a formációk között, a személyi összetétel azonban még nem végleges.
Petr Fiala kabinetjét a következőképpen állítják össze: a választásokon győztes jobbközép Együtt (Spolu) hárompárti koalícióból az ODS-nek hat, a kereszténydemokrata KDU-ČSL szövetségnek három, a Karel Schwarzenberg által alapított liberálkonzervatív TOP 09 pártnak két minisztere lesz. A másik koalíciós szövetségből a Stan (Polgármesterek és Függetlenek) négy posztot kap, míg a Kalózpárt (Piráti) hármat. Több kormányfőhelyettesi pozíciót hoznak létre. Fiala első helyettese, egyúttal a kabinet belügyminisztere Vít Rakušan lesz a második legerősebb formáció, a 33 parlamenti mandátumot szerzett Stan részéről. Nagyon népszerű politikus: a választásokon ő kapta a legtöbb preferenciaszavazatot, közel 60 ezret. (Csehországban a választási pártlistán a szavazók rangsorolhatják a jelölteket. Így nyerhetett el a Stan is 33 képviselői helyet, míg a vele együtt induló Kalózok csak négyet.) A munkaügyi tárca vezetését a kereszténydemokraták elnökére, Marian Jurečkára bízzák, aki szintén miniszterelnök-helyettes is lesz. A TOP 09 alelnöke, Vlastimil Válek az egészségügyet irányítja majd. A győztesek között a megmérettetések nagy vesztesének számító Kalózpárt még most sem ocsúdott fel teljesen a kudarcból. Mint említettük, mindössze négy képviselője fog ülni az alsóházban. Ennek ellenére a 17 minisztériumból végül hármat is az ő emberük vezethet majd.
FOTÓ: TWITTER; FIGYELŐ-ARCHÍV
A KALÓZOK A KÜLÜGYET AKARJÁK
A kissé különös megjelenésű, rasztafrizurás Ivan Bartoš, a Kalózpárt elnöke az egyik kormányfőhelyettesi poszt feladatainak ellátásán kívül a digitalizációért és a helyi fejlesztésekért felel majd, míg a törvényalkotással kapcsolatos teendőkkel egy morvaországi ügyvédet bíznának meg, Michal Šalomount. A Kalózok harmadik miniszterjelöltje, Jan Lipavský az elképzelések szerint a külügyi tárca vezetését kapná. Ez azonban még zátonyra futhat az államfőnél, ugyanis Miloš Zeman korábban nem zárta ki, hogy lesznek olyan jelöltek, akiknek a kinevezését nem hagyja jóvá. Konkrét neveket nem említett, de megfigyelők tudni vélik, hogy a leendő külügyérrel kapcsolatban vannak komoly kifogásai. Tény, hogy Lipavskýnak nincsenek diplomáciai tapasztalatai, korábban a bankszektorban dolgozott ITprojektek menedzsereként. A köztársasági elnök úgy nyilatkozott: lehetőleg gyorsan és különösebb zökkenők nélkül kellene az új kormányt felállítani; még vannak olyan kérdések, amelyekre nem lesz könnyű válaszolniuk az érintetteknek.
PETR FIALA KIJELÖLT KORMÁNYFŐ. ÖTPÁRTI KOALÍCIÓT KELL EGYENSÚLYBAN TARTANIA
NAGYVÁLLALKOZÓTÓL A ZENETUDÓSIG
A Stan iparügyi és kereskedelmi miniszternek kiszemelt jelöltje, Věslav Michalik, aki eredeti végzettségét tekintve atomfizikus, állítólag egy névtelen ciprusi cégtől vett fel több mint százmillió koronás kölcsönt a múltban, a feleségével közösen működtetett vállalata számára. Mivel e társaság a napenergia hasznosításának a lehetőségeivel foglalkozik, felvetődött az összeférhetetlenség kérdése is – az aspiráns ugyanis tárcavezetőként az állami támogatások megpályázásában érintett lehet. Ami a további jelölteket illeti, többüknek van már tapasztalata a kormányzásban, mások pedig rövidebb-hosszabb ideig azon a területen is dolgoztak, amelynek az irányítására kiszemelték őket. A kutatással és a tudománnyal foglalkozó minisztérium vezetésére kijelölt Helena Langšádlová (TOP 09) eredetileg politológiát tanult, a környezetvédelmi miniszteri posztra váró Anna Hubáčková (KDU-ČSL) építészmérnöki végzettségű, a védelmi tárca leendő vezetője, Jana Černochová (ODS) alapszinten jogot tanult, majd a nemzetközi kapcsolatok szakot végezte el egy újsütetű, nem különösebben jegyzett prágai egyetemen. A közlekedés várható vezetője, Martin Kupka (ODS) eredetileg újságíró és szerkesztő volt, valamint szóvivőként tevékenykedett a prágai főpolgármesteri hivatalban és a közlekedési tárcánál, de 2010-ben néhány hónapig kormányszóvivő is volt. Új minisztérium is lesz a kormányban; ez az európai ügyekkel foglalkozik majd, és leendő vezetője, Mikuláš Bek (Stan) zenetudós már jelezte: elsősorban az EU-val szeretné erősíteni Csehország kapcsolatait, s korlátozná a V4-ek szerepét. (LAMÉR) 2021/47 FIGYELŐ | 69
F_68-69_romankormany-csehkormany.indd 69
2021. 11. 23. 16:57
| RÉGIÓ |
ADÓT IGEN! RABLÁST NEM! – A SZABADÚSZÓK ELSŐ TÜNTETÉSE. A BANKSZÁMLÁIKAT FIGYELŐ HATÓSÁG ÁLLAPÍTJA MEG A KÖZTEHER MÉRTÉKÉT
IDŐT NYERTEK A SZERB SZABADÚSZÓK Az online dolgozók szerbiai egyesületének adatai szerint több mint százezer szabadúszó végez munkát külföldi cégnek digitális platformokon keresztül. Tehát összesen legalább ennyien fejlesztenek szoftvert, végeznek dizájnmunkát, látnak el virtuális asszisztensi feladatot, vagy csak újságcikket, tanulmányt írnak, lektorálnak, fordítanak, esetleg korrepetálnak. Számukra kellene kidolgozni az ún. freelanceradót. (Szerbiában a szabadúszókat az angol megnevezéssel illetik.)
VÁRATLAN CSEKKEK, TÜNTETÉSEK
Ez az esztendő meglehetősen mozgalmasnak bizonyult. Több tiltakozási akciót szerveztek a digitális munkaplatformokon dolgozók, mert korábban az
adóhivatal bejelentette: minden egyes külföldről érkezett átutalás után mintegy 50 százaléknyi adót és járulékot kell befizetniük – öt évre visszamenőleg. A szabadúszók zömének nincs saját cége, vállalkozói státusa vagy munkaszerződése, csak online-os megbízása. Az adóhatóság azt is előrebocsátotta, hogy a tartozást tovább növelheti a késedelmi kamat, így a követelés a bevételek akár 80 százalékát is elérheti. Eleinte csak pár végzést kézbesített a hivatal. A tüntetések akkor kezdődtek, amikor egyre több szabadúszót értesítettek, hogy a számlájukon észlelt pénzmozgások alapján több ezer euróval tartoz-
nak az államnak. Az érintettek netes közösségi hálózatokon megkongatták a vészharangot. Hamar tárgyalóképes egyesületeket hoztak létre, és utcai megmozdulásokkal, médiamegjelenésekkel igyekeztek nyomást gyakorolni a kormányra. Azzal érveltek, hogy nekik semmit sem nyújtott az állam, ők szerezték és végezték el a munkát, az egészségügyi ellátást vagy a biztosítást maguk fizetik, s derült égből villámcsapásként érte őket a hatóság döntése. Arról ugyanis egy szót sem lehetett hallani korábban, hogy elkezdik öt évre visszamenőleg kiszámlázni az elmaradásokat. Úgy
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
A DIGITÁLIS HAKNI MEGADÓZTATÁSA | Hosszas tárgyalások után későbbre halasztották az úgynevezett freelanceradóval kapcsolatos törvényjavaslat megfogalmazását a kormány és az online munkát végzők képviselői, így az internetes platformokon dolgozók 80 százaléka még egy évig mentesülhet a közteherviselés alól.
70 | FIGYELŐ 2021/47
F_70-71_szerb_inforadiohirdi.indd 70
2021. 11. 23. 16:58
| RÉGIÓ |
vélték, bizonyára fel sem merült volna a téma, ha nem jön a koronavírus-járvány, s nem költi túl magát az állam, amit most a szabadúszók megkopasztása révén szeretne kompenzálni.
A KORMÁNY MEGHAJLOTT
A nagyszabású tiltakozások hatására a pénzügyi tárca illetékesei tárgyalóasztalhoz hívták a képviselőiket, majd a miniszterelnökkel is találkoztak. Ezek után enyhült a kormány szigora; megállapodtak egy átmeneti megoldásban, valamint abban, hogy a kabinet majd kidolgoz egy törvényjavaslatot. Ennek elkészítési határideje két hónap múlva lejár, de a munkacsoport még nem tudott érdemi ajánlatot tenni a szabadúszóknak. Utóbbiak ezért azt javasolták: még egy évig maradjon meg a tavasszal elfogadott átmeneti megoldás. E szerint a szabadúszók népes táborának lényegében mindössze a 20 százaléka számít adókötelesnek.
A kormány elfogadta a kérésüket, így 2023-ig azok a digitálisan dolgozók, akiknek az éves jövedelme kisebb 6533 (havi 544) eurónál (bő 200 ezer forintnál), semmit sem fizetnek az államkasszába. Havi 1000 eurós bevételig a kulcs 12 százalékos, az 1000 és 2000 közötti sávra 16,9 százaléknyi az elvonás, 2000 felett pedig 20 százalékot kell fizetni. A tárgyalások folyamán a szabadúszók azt is elérték, hogy visszamenőleg se kelljen adóznia annak, aki az említett minimális összegnél kisebb fizetségben részesült. Azok esetében pedig, akik ennél nagyobb jövedelemhez jutottak, 120 hónapra osztják szét a tartozást, s ha rendesen fizetik a részleteket, nincs késedelmi díj. A freelancerek nem kötelesek bejelenteni, milyen kulccsal szeretnének adózni, azt az adóhatóság állapítja meg a bankszámlák ellenőrzésekor. A végzést postázzák.
A TARKA VILÁG MEGHATÁROZÁSA
A kormány javaslata eleinte az volt, hogy csak a havi 156 euró (58 ezer forint) alatti jövedelem legyen adómentes, erről azonban a freelancerek egyesületei hallani sem akartak. A konflik-
tus elhúzódása nem is tett volna jót a kabinetnek, hiszen áprilisban választások lesznek. A kimutatások szerint egyébként a szerbiai internetes foglalkoztatottak zömmel 30 év alattiak. A nők esetében a fordítások, szövegek készítése dominál, míg a férfiak körében a legtöbben szoftverfejlesztéssel, programozással foglalkoznak. A szabadúszók közel harmada tevékenykedik az IT világában. 29 százalékuk ír vagy fordít, 22 százalékuk a kreatíviparban, a multimédiás tervezés, a tartalom-előállítás terén kamatoztatja a tehetségét. Közben az új adóteher kidolgozásával megbízott munkacsoport sem tétlenkedik. Legutóbbi ülésén a szabadúszó jogi meghatározásával foglalkozott, s bekapcsolta az egyeztetésbe a freelancerek harmadik szerbiai egyesületét is. A fogalmi kérdések kapcsán egyelőre nincs egyetértés, így eltart még egy ideig, amíg kiderül, ki is úszik szabadon déli szomszédunkban, s miként épül majd be a kifejezés a törvénytárba. VIRÁG ÁRPÁD
HIRDETÉS
F_70-71_szerb_inforadiohirdi.indd 71
2021. 11. 23. 16:58
| RÉGIÓ |
DRASZTIKUSAN DRÁGUL AZ LPG UKRAJNÁBAN
Északkeleti szomszédunk üzemanyagtöltő állomásain az LPG ellenértéke közelít a literenkénti 20 hrivnyás (246 forint) lélektani küszöbhöz, ez a 95-ös benzin átlagárának a 60 százaléka. Az utóbbi években több százezer ukrajnai gépkocsi-tulajdonos szereltetett autógázrendszert a járművébe, mert a csupán pár ezer hrivnyás befektetés a kedvező árú LPG-vel akár két esztendő alatt megtérülhetett. Az UNIAN hírügynökség szerint 2012 és 2020 között a benzinfogyasztás a felére esett viszsza, s jelenleg évi kétmillió tonnásra tehető. Ugyanakkor az autógáz iránti éves kereslet a korábbi egymillió tonnás volumennek a kétszeresére nőtt. Az energetikai piacon tapasztalható általános drágulás természetesen az LPG-t is érintette: júniusban még 15,5 hrivnyáért tankolták literjét, november elsejétől már 19,5-ért. Szakértők úgy vélik, további áremelkedés várható, amit nem ellensúlyozhat, hogy a kereslet visszaesik a téli hónapokban, amikor a hideg miatt sokan visszaváltanak a stabilabban működő benzinüzemre. A drágulás annak is tulajdonítható, hogy az LPG jelentős része Oroszországból származik, ahol a helyi kereskedőcégek az Ukrajnába irányuló szokásos exportmennyiségnek csupán a kétharmadára kaptak engedélyt. Az egyik jelentős ukrán szállítmányozási társaság, a Prime vezérigazgatója, Dmitrij Leuskin kifejtette: létezik egy ún. logikai küszöb, amikor az autógáz ára eléri a benzinének a 75 százalékát. Ez belátható időn belül megtörténik, s összeomolhat a piaca. Így már nem éri meg beszereltetni a járműbe az LPG-rendszert. A hagyományos üzemanyagok szegmensében Ukrajnában májustól hatósági árszabályozást vezettek be, de a világpiaci tendenciák következtében folyamatos a drágulás. A szakértők egy része abban bízik, hogy a jelenlegi 33 hrivnyás (406 forint) ár legfeljebb mérsékelten nő az év végéig. Mások – közöttük a már idézett Dmitrij Leuskin – a kőolaj hordónkénti világpiaci ellenértékének 80-ról 100 dollárra való növekedése esetén a 45 hrivnyás (554 forintos) benzinárat sem tartják kizártnak, ami általános drágulást okozhat, több millió ember amúgy sem magas életszínvonalának a zuhanását eredményezheti Európa legszegényebb országában. SZŐLŐSI
BŐVÍT AZ ENSANA ERDÉLYBEN
A Danubius-csoporthoz tartozó Ensana vállalat újabb beruházásokat tervez a következő három-öt évben Szovátafürdőn, ahol három szállodát működtet. Ezekben a létesítményekben mintegy négyszáz szobában nyolcszáz turistát tud vendégül látni. Ezt a kapacitást ezerfősre bővítik. A cég vezetői sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a 20-25 millió eurós befektetésből egy három szárnyból álló villát építenek, és a Medvetónál lévő egykori kezelőbázist is szálláshellyé alakítják át. Az elmúlt 15 esztendőben Szovátán 30 millió eurónyi invesztíciót valósított meg a Danubius. Hoteleinek ez évi kihasználtsága 50 százalékos, ami több ugyan a tavalyi 38-nál, de még mindig jelentősen elmarad a járvány előtti adattól. Romániában a turizmust komolyan sújtja, hogy vendéget csak zöldigazolással (oltást vagy korábbi fertőzést igazoló dokumentum) lehet fogadni, így sokan lemondták a szállásfoglalást. A társaság az idén több mint 9 millió eurós árbevételre számít. A Ziarul Financiar gazdasági lap adatai szerint Szovátán, az Ensana három szállodájában évente 70–85 ezer éjszakát szoktak tölteni a látogatók. Ennek 80-85 százalékát a belföldiek „hozzák”. Külföldről többnyire magyar, moldovai, ukrán, olasz, spanyol és izraeli turisták érkeznek. A heliotermikus Medve-tó 1875-ben, a Szovátán található egyik sókarszton jött létre. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. 1900-ban gyógyfürdői minősítést kapott, vizét, iszapját (a környező tavakét is) reumatikus, gyulladásos betegségek kezelésére, majd a meddőség gyógyítására ajánlották. BORBÉLY
72 | FIGYELŐ 2021/47
F_72-73_Terkepes.indd 72
2021. 11. 23. 16:59
| RÉGIÓ |
ELŐNYÖS OROSZ–SZERB GÁZEGYEZMÉNYT REMÉLNEK
Aleksandar Vučić államfő arra kéri majd e heti moszkvai látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a következő tíz évben Oroszország évi hárommilliárd köbméternyi gázt biztosítson Szerbiának – adta hírül a belgrádi média. Vučić azt mondta, ettől a megbeszéléstől és a várható megállapodástól függ nagyrészt a szerb iparnak, sőt az ország egész gazdaságának a jövője, ezért hosszas előkészületek után utazik Moszkvába. Az államfő arról is beszélt, hogy hazája jelenleg 270 dollárt fizet ezer köbméternyi gázért, miközben a világpiaci árfolyam immár 900 dollár fölé nőtt. A vizit kapcsán Dušan Bajatović, az újvidéki székhelyű Srbijagas földgázszolgáltató vállalat vezetője elmondta: szerinte Vučićnak sikerül 450 dollár alatti árban megállapodnia Putyinnal. Emlékeztetett, hogy a Török Áramlat folytatását jelentő Balkáni Áramlat, amelyen keresztül Szerbiába jut az orosz gáz, évente 15,75 milliárd köbméter beszállítására képes. VIRÁG
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; NASA
ÁRROBBANÁS A ZÁGRÁBI LAKÁSPIACON
Az utóbbi egy évben 40 százalékkal drágultak az új építésű lakások a horvát fővárosban. Legkevesebb négyezer eurót, a vonzóbb városrészeken 8-10 ezret kérnek egy négyzetméterért az ingatlanfejlesztők. Ami a használt otthonokat illeti, kedvezőbb a helyzet: az átlagos négyzetméterár 2500 euró, ami 10 százalékon felüli emelkedést jelent. Az új lakások borsos ára a nyersanyagdrágulás és a 2020 tavaszán bekövetkezett földrengés következménye. A természeti katasztrófa kisebb-nagyobb mértékben csaknem 25 ezer épületet rongált meg, több mint hatezer teljesen vagy ideiglenesen használhatatlanná vált. A sérült köz- és lakóépületekben okozott kár a végleges jelentés szerint 86 milliárd kunára (4233 milliárd forint) rúg. A zágrábiak többnyire teljesen földrengésbiztos lakóhelyet vásárolnának, ezen követelménynek viszont csak a vasbeton szerkezetű építmények felelnek meg. A Poslovni dnevnik hírportál megjegyzi: az árak egyáltalán nincsenek összhangban a lakosság fizetőképességével, ami hosszabb távon lakhatási válságot okozhat. HORDÓSI
LENGYEL ŰRKUTATÓK AZ ARTEMIS-PROGRAMBAN
A lengyel intézeteknek és cégeknek lehetőségük lesz részt venni a Holdfelszín tanulmányozására szolgáló berendezések elkészítésében – közölte Grzegorz Wrochna, a Lengyel Űrügynökség elnöke a nemzeti hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A gdański székhelyű intézmény október végén csatlakozott (a tizenkettedik országként) a NASA Artemis-egyezményéhez, amely meghatározza a Hold, a Mars és más égitestek feltárásának és békés célú felhasználásának az együttműködési kereteit. A NASA Artemis-programjának a célja, hogy 2024-ben ismét embereket juttasson a Holdra, majd pedig megalapozza a tartós emberi jelenlétet a bolygón. A programban lengyel intézetek és cégek is részt vehetnek, kutatási eszközöket, berendezéseket, technikai elemeket, szoftvereket készíthetnek. Grzegorz Wrochna elmondta, tíz év múlva a Lengyelország valószínűleg képes lesz a NASA vagy a kereskedelmi cégek űrhajóival saját gyártmányú felszerelést, teljes rakományt a Holdra juttatni. A lengyel vállalatok és intézmények évek óta sikeresen együttműködnek az amerikai (NASA), az európai (ESA), a német (DLR), a japán (JAXA) és a kínai (CNSA) űrügynökséggel. Csak az elmúlt 40 évben több mint nyolcvan, lengyel tudósok és mérnökök által tervezett és épített műszert használtak különböző nemzetközi űrmissziókban. Az ESA-val való együttműködés a lengyel űrágazat dinamikus fejlődését eredményezte, már több mint 350 lengyel vállalat vesz részt benne. Ezek több ezer embert foglalkoztatnak, szoftverekkel, precíziós mechanikával, robotikai megoldásokkal, optikával, optoelektronikával, Föld- és űrmegfigyeléssel, valamint repüléstechnikával foglalkoznak. A lengyel állam 2026-ig több mint 530 millió euróval támogatja az űripari fejlesztéseket. GIZIŃSKA
2021/47 FIGYELŐ | 73
F_72-73_Terkepes.indd 73
2021. 11. 23. 16:59
| SKYNET |
MOST A PROCESSZOROS BÁNYÁSZAT VAN SORON ÚJ KRIPTOŐRÜLET | Pár hete a raptoreum nevű kriptovaluta tartja lázban a techközönséget. A november eleji árfolyam pár nap alatt a nyolcszorosára ugrott, miközben a 200-300 ezer forintos csúcsprocesszorokból kezd globális hiány kialakulni. Ezekkel lehet ugyanis jó hatékonysággal bányászni. Persze a kockázatok sem kicsik.
Akárcsak a járványnak, a bitcoin árfolyamának is újabb és újabb hullámai követték egymást. Sokszor látni, hallani, hogy esik valamennyit, de főként inkább egy-egy nagy ugrás után korrigál. Összességében tehát – mindeddig – az utóbbi évek legsikeresebb befektetési „termékéről-termékeiről” van szó, amelyeket ma már tényleg a „háziasszonyok” is vásárolnak, és aki egy-két éve szállt be, most biztos többszörös áron szállhat ki. A valóságban csak kódsorként létező digitális kriptopénzek jövője – mind az árfolyamukat, mind a tényleges használhatóságukat tekintve – sűrű homályba vész. Még ma is elmondható, hogy akár az évszázad befektetése, akár az évszázad bukása, tulipánhagyma-őrülete is lehet ez az egész, ha tíz-húsz év múlva viszszanézünk… De technológiai szempontból is különösen érdekes a téma, hiszen széles a sokszor emlegetett felhasználási lehetőségek palettája, ráadásul sorra ér-
keznek az új típusok a piacra. Közel sem csak újabb nevekről, hanem egészen más megközelítésű kriptovalutákról van szó. Az egyik legfrissebb ilyen őrület a merevlemezeket virtuálisan és a valóságban is felzabáló chia; a tetejébe az egyéb, úgynevezett proof of space (merevlemezhely-használási) elven működő
coinokat követően most olyan újfajta kriptovaluták is megjelentek, amelyekhez – akárcsak a bitcoin és társai hőskorában – nem szükséges sem speciális célhardver, de még sok százezres videokártyák alkalmazása sem. Egy-egy egyszerű, modernebb középkategóriás központi processzor (CPU) elegendő a bányászathoz! A videokártyák túlzott kereslete okán a legjobb, legújabb, leggyorsabb darabok
ÍME AZ 53 MILLIÓS MAGYAR KRIPTOHACK Nyomozás indult egy 27 éves magyar férfi ellen, aki a vádak alapján egy kriptotőzsde rendszerhibáját kihasználva 53 millió forintos jogtalan haszonra tett szert, a digitális kriptotárcájában lévő érték sokszorosának megfelelő összeget volt képes „gyártani” – derült ki a Police.hu portál egyik minapi híréből. Arról nem számoltak be, hogy melyik „börzét” károsította meg. Az üzemeltető ez év márciusában tett feljelentést, mert gyanús tranzakciót észlelt. A nyomozás pedig fel is göngyölítette a csalássorozatot, amely március közepén indult. Sz. Norbert Attila egy mobilappot hackelt meg: tizenhatszor akkora összegre állította be a programot, mint amekkora a tényleges portfóliója volt. Mivel sikerrel járt, az önjelölt hacker megint valutákat vásárolt és ugyanígy kezdte azokat „fialtatni”, s a fenti hónap végén már az 546-szorosára tudta állítani a számlálót. A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének elkövetése miatt elrendelt nyomozást lezárta, a vádemelési javaslatot pedig elküldte a Budakörnyéki Járási Ügyészségnek.
74 | FIGYELŐ 2021/47
F_74-75_sky.indd 74
2021. 11. 23. 17:00
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
| SKYNET |
ára fél-, sőt egymillió forint felett van jelenleg, hiszen ezekkel naponta akár több száz forint értékű kriptovaluta bányászható, így még a drága verziókat is sok „ügyeskedő” befektető veszi, különösen akkor, amikor a bitcoin ellenértéke éppen felfutóban van. Ugyanakkor a merevlemez- és SSDmeghajtók árának a duplázódását okozó tavaszi őrület, a chia kriptovaluta népszerűsége hamar kifulladt. Az 1600 dolláros kezdeti csúcsról a tizedére zuhant vissza az ellenértéke, így új háttértárakba nem igazán éri meg beruházni. S bár a chiával a bányászok szinte nemzetközi SSD-hiányt okoztak, rövidesen felvásárlási láz áldozatai lehetnek a felsőbb kategóriás AMD Ryzen processzorok. A történet hátterében a vadonatúj őrület, a raptoreum kriptovaluta áll, amely nem háttértárral és nem videokártyával, hanem központi processzorral bányászható, azaz kreálható. Utóbbit erre optimalizálták, és az emlegetett AMD Ryzen processzorcsalád sebessége jelentősen meghaladja az Intel hasonló kate-
góriás drága termékeiét. Pedig itt egy 250-300 ezer forintos központi egységről van szó. Tehát miközben a jelenlegi specifikációk alapján egy csúcs-AMD napi kétszáz raptoreumot képes kreálni, hozzávetőleg 20 százalékkal olcsóbb, mint az Intel csúcsprocesszorai. Ez utóbbiak napi ezer forint értékű raptoreum előállítására képesek, viszont egy AMD-s központi egység ennél 60-80 százalékkal jobban teljesít. Persze nem biztos, hogy az átlagembernek érdemes a boltba rohannia. Nemcsak azért, mert egy-egy ilyen csúcsprocesszor, ahogy említettük, negyedmillió forint körül van, hanem azért sem, mert a hozzá való alaplapok és egyebek sem olcsók, ráadásul ha nagy képzettség nem is, számítástechnikai affinitás mindenképpen szükséges ehhez. De a fő kockázat, mint azt a chia esetében láttuk, az új őrület, a raptoreum jövőbeli árfolyamának az alakulása. Mert ha ma napi 1700 forintnyi ilyen kriptovaluta bányászható is egy negyedmilliós processzorral, közel sem biztos, hogy százkétszáz nap múltán is ilyen könnyű lesz a „kitermelés”, vagy hogy ilyen sokat ér
majd a most divatos digitális fizetőeszköz. Mint láttuk, a chia most a tizedét sem éri a csúcsárának, tehát nincs kizárva, hogy napi 1700 helyett egyszer csak 170 forintnyi vagy még kisebb lesz a termelési ráta. És akkor még az energiaszámláról vagy a gépek villámgyors amortizációjáról nem is szóltunk. Igaz, a raptoreum egyelőre szárnyal, a november eleji egyről közel nyolc centig drágult. Persze ezután nagy korrekció következett, de lapzártánkkor is még 4 és 5 cent között ingadozott az árfolyam. A nyereség pedig nyilván ezúttal is arányos a kockázattal, így Magyarországon szintén egyre több ügyes „vállalkozó” öl milliókat ilyen-olyan kriptovalutabányászati gépparkokba. Persze a többségük tisztában van a fent részletezett rizikókkal. Ugyanakkor az egyszeri vállalkozók és átlagemberek számára ez újra csak annyit jelent: egy-egy ilyen hype okán pár hét alatt akár a két-háromszorosára is száguldhatnak a proceszor árak. HG 2021/47 FIGYELŐ | 75
F_74-75_sky.indd 75
2021. 11. 23. 17:00
Kereskedelmi galériás tapasztalattal, óriási lelkesedéssel és a tanulás vágyával érkezett pozíciójába a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új ügyvezető igazgatója. Vágya, hogy az ország egyik legfontosabb vidéki kiállítótere nemzetközi szinten még láthatóbbá váljon. Az épület funkcióit tágítva pedig úgy gondolja, izgalmas helyszíne lehet mindennapi találkozásoknak is.
VIZI KATA
Az, hogy ilyen fiatalon egy országos jelentőségű művészeti intézményt irányít, ráadásul nőként, szinte példátlan itthon. – Fiatal vagyok, de nem pályakezdő. Tíz éve, a Kálmán Makláry Fine Artsban kezdtem asszisztensként, majd a Faur Zsófi Galériában dolgoztam galériavezetőként. Ezután következett az Ybl Budai Kreatív Ház irányítása, ezzel párhuzamosan pedig a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteménye építésének a koordinálása. Az Ybl Házat mint kiállítóteret a munkatársaimmal két és fél év alatt, a nulláról kezdve tettük ismertté és elismertté: Reigl Juditnak, Szőke Gábor Miklósnak vagy Bullás Józsefnek rendez-
hettünk kiállítást. Egyre komolyabb feladatok találtak meg, mind nagyobb léptékű intézmények, s amikor Debrecenbe hívtak, úgy éreztem, ez akkora megtiszteltetés és lehetőség, amelyet nem utasíthatok vissza. Most még megtehetem azt, hogy budapestiként várost váltok és minden idegszálammal a munkámra koncentrálok, a harminckét fős stábbal csapattá forrva. – Egy három éve szervezendő, nemzetközi összefogással létrejött kiállítás véghajrájában, az év közepén vette át a Modemet – kemény helyzet lehetett. – Az volt. Az érkezésem után két héttel egy fiatal művészeket bemutató tárlatot nyitottunk, rá két hétre Evangé-
lium 21 címmel újabb nyílt. Majd pár hét múlva következett a Párizsi absztraktok – Abstraction-Création című kiállítás megnyitója. A kollégák segítőkészen fogadtak, így gyorsan sikerült felvennem a fonalat. A január 30-ig látható gigatárlat nagyon komoly anyaggal indította az őszi szezont. A világon csaknem ötven év után először itt látható a valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulást, az AbstractionCréationt bemutató kiállítás. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy is tagja volt a csoportnak, mintegy száz művet hoztunk ide tőlük – például Párizsból, Bécsből, Nantes-ból kölcsönözve. Az, hogy a Modem számára világhírű galériák bedobozolnak és feladnak mondjuk egy Kandinszkijt, komoly elismerést je-
76 | FIGYELŐ 2021/47
F_76-77_cappuccino.indd 76
2021. 11. 23. 17:00
| CAPPUCCINO |
NÉVJEGY Budapesten született, 1986-ban. Művészettörténetet hallgatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd jelenkori művészettörténetre szakosodott az ELTE-n. Galériavezetőként dolgozott kortárs galériáknál, s festménybecsüsi képesítést szerzett. 2018-tól 2021-ig az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője volt. Szakmai koordinátorként segítette a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozását. KEDVENCEK Könyv » Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről Film » Az én szerelmem Ahonnan merít, ha kimerül » alvás, akár egész hétvégén Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » nyitott/hirtelen haragú
FOTÓ: MODEM
Álom, amely még nem valósult meg » család
lent. A párizsi Pompidou Központtal már korábban is együttműködtünk, hiszen az elmúlt tizenöt évben kiemelkedő színvonalú szakmai munka folyt itt. – A Modem indulása elképesztően látványos volt. Az igazi Da Vinci című kiállítás miatt tömegek utaztak ide. Megismételhető ez a siker? – Szeretném, ha újra az ország minden csücskéből rendszeresen érkeznének hozzánk látogatók. Ehhez segítség, hogy például Budapestről tudunk buszokat indítani bizonyos eseményeinkre. A Facebookon és az Instagramon nagyon aktívak vagyunk – erről sok visszajelzést is kapok. Fontos, hogy már elég a telefonunkra pillantani, és láthatjuk a Modem programjait. Azon pedig, hogy iz-
galmas eseményeket szervezzünk a kiállítások köré, szintén rajta vagyunk. A Párizsi absztraktokhoz minden hónapban kapcsolunk egy speciális napot, amikor kerekasztal-beszélgetésre, különleges tárlatvezetésre és esti koncertre várjuk az érdeklődőket. A következőt november 27-én rendezzük meg, és a Világhírű magyarok külföldön címet kapta, merthogy az Abstraction-Créationban voltak magyar tagok is, akik Párizsban tevékenykedtek. Ebből kiindulva a külföldön élt festőművésszel, Bánki Ákossal Mészáros Flóra, a kiállítás kurátora beszélget majd. Az Ivan & The Parazol együttes frontembere, Vitáris Iván tart tárlatvezetést, és az esti koncertet is ő adja a zenekarával. Elképesztő ingerdömping vesz minket körül a világban – ezzel fel kell vennünk a tempót, egy kiállításnak már mind az öt érzékszervünkre hatnia kell. Az Ybl Házban egy tárlaton a műtárgyakat falatkákkal, koktélokkal párosítottuk, ezt nagyon szerették a látogatók. Próbálok itt is komplex hatásban gondolkodni, akár illatokkal, hangokkal, videókkal kiemelni egy-egy műtárgyat, segíteni az értelmezését. – Melyik a kedvenc pontja az épületben? – Szeretek a Zöld Kilincs kávézó asztalainál üldögélni és nézni, ahogy jön-
nek be a látogatók. Remélem, hamarosan zenével fogadhatjuk őket, szerintem ez melegebb hangulatot ad majd a térnek. A kertet is nagyon kedvelem. – A galériás múlt miatt más attitűddel dolgozik, mint a múzeumi kurátor kollégái? – Igen, de ez nem ver közénk éket, jókat tudunk beszélgetni. A kereskedelmi szektor kötöttsége, hogy ki kell elégíteni a vásárlói igényt. Ez a szempont egy nonprofit intézménynél nem lehet annyira előtérben. Viszont a kereskedelmi múlt miatt talán érzékenyebb vagyok a látogatók befogadási ingerküszöbére. – Ma már annak az embernek, aki a ruhatárban vagy a termekben fogad, szintén komoly szerepe van abban, hogy szeretnék-e újra az adott intézménybe látogatni. – Erre a típusú kommunikációra mi is nagyon figyelünk. A Modemben régi szokás, hogy minden új kiállítást megelőz egy házon belüli tárlatvezetés. Pont azért, hogy a teremőrök vagy a jegypénztárosok oda tudjanak lépni a látogatókhoz, s néhány mondattal segítsék a műtárgyak értelmezését. A kollégák igen fogékonyak erre, és szeretik is ezeket az alkalmakat, majd edukálják a betérőket. Teremőrként sok diákot foglalkoztatunk. Szerintem ez is újszerű egy intézményben, üde hangulatot hoz a falai közé. – Hányféle funkciót kell betöltenie egy múzeumi térnek ahhoz, hogy legyenek látogatói? – Egy múzeumba abszolút megengedett betérni „csak” sütizni vagy kávézni is. Nagyon szeretném, ha a debreceniek és az idelátogatók azért is eljönnének a Modembe, mert a hatalmas üvegfelületekkel izgalmassá tett tér tökéletes egy baráti vagy üzleti találkozóra. De akár „munkahely” is lehet annak, aki egy laptoppal beülne dolgozni a fogadótérbe. Személyes vízióm, hogy kialakítunk itt egy bárt, ahol esténként zajlik az élet. Szerintem fontos, hogy az épületet használják az emberek. Ha munka után beugranak ide például meginni egy pohár kézműves pezsgőt, akkor az magával hozza azt is, hogy természetessé válik számukra bemenni egy tárlatvezetésre vagy múzeumi programra. SZIGETI HAJNI
2021/47 FIGYELŐ | 77
F_76-77_cappuccino.indd 77
2021. 11. 23. 17:00
| TÁRSADALOM |
ISMERETTERJESZTÉS MŰVÉSZETTEL PREVENCIÓ | Édes-keserű címmel hungarikumesélyes, szórakoztatva oktató musical készült a néma gyilkosról, a cukorbetegségről. Alkotója a szervezés feladatát is felvállaló Károlyi Hortenzia, aki amellett, hogy gyakorló belgyógyász, diabetológus, a verseivel is ismertséget szerzett már.
A párhuzam adja magát. Annak kapcsán, hogy az új darabot előadandó társulatban az oltások ellenére is sorozatban jelentkező covidos megbetegedések miatt le kellett mondani a diabétesz-világnap tiszteletére november 13-ra, a Budapest Kongresszusi Központba meghirdetett bemutatót, Károlyi Hortenzia azt mondta: a cukorbetegeknek éppen olyan türelemmel, fegyelmezetten kell foglalkozniuk a betegségükkel, amiként ő is várja, hogy a sok viszontagság után – várhatóan tavasszal – végre felgördüljön a függöny, s kezdődjék az előadás. A népbetegség örök aktualitása mellett más apropó is lesz 2022-ben, mert bár az inzulint száz évvel ezelőtt, 1921-ben fedezte fel Banting, az első kezelés 1922-ben történt, amikor egy kisfiú részesült az életmentő terápiában.
A Károlyi Hortenzia által írt Édes-keserű történetében egy serdülő lány a születésnapján szembesül azzal, hogy inzulinfüggő cukorbeteg, s nem élhet úgy tovább, ahogy korábban. A darab az ő útját kíséri végig a kétségbeesésen, tagadáson, lázadáson át az elfogadásig, a fizikai és lelki egyensúly megtalálásáig – természetesen happy enddel. A történetfonás révén eközben a nézők a jobban elterjedt, nem inzulinfüggéssel járó kettes típusú cukorbetegség lényegével is megismerkedhetnek. „Évtizedek óta gyakorló belgyógyászként, diabetológusként volt alkalmam találkozni a betegség minden típusával és stádiumával, s túl a korszerű kezelésen, a modern vizsgálati lehetőségeken, vagy inkább azokat megelőzve, alapként vissza-visszatérő elemnek bizonyult a sikeresség zálogaként a páciens felvilágosítása, az edukáció, az érintettek hozzáállásának a milyensége, együttműködésük megnyerése. Emellett az is a darabom célja, hogy felhívja a nem cukorbetegek figyelmét a megelőzés lehetőségére, a korai felismerés fontosságára, a szűrésre, a kezdeti tünetekre, s hogy hirdesse az e kórban szenvedő embertár-
FOTÓ: GETTY IMAGES
TÖBB FIGYELEM
78 | FIGYELŐ 2021/47
F_78-79_cukorbeteg_musical.indd 78
2021. 11. 23. 17:01
| TÁRSADALOM |
BENCZE ILONA, LENDVAI ZOLTÁN, VOITH ÁGI, HÜBÉR TÜNDE. NEVES SZTÁROK CSATLAKOZTAK AZ ELŐADÁSHOZ
sainkra való odafigyelést, a velük szembeni tiszteletet” – magyarázta a szerző.
káció felvállalásával –, annál nehezebb ez a feladat. Ezért is érzi komoly veszteségnek, hogy a pandémiához kötődő megbetegedések miatt az eddig befektetett több tíz millió forint és a számtalan próba ellenére sem tudták bemutatni a darabot. Amelynek újabb magyarországi és a jövőben tervezett angol nyelvű előadásaihoz mindenképpen nagy segítség lett volna, ha a potenciális támogatók maguk is meggyőződnek az Édes-keserű értékeiről és küldetéséről. Mivel az alkotó elsődleges célja az ismeretterjesztés volt, ezért is döntöttek úgy, hogy a darabot a Cukorbeteg Életmód Alapítványhoz kötődően, nonprofit módon próbálják megvalósítani. Ennek kapcsán jött létre a produkcióhoz kapcsolódó, minden információt angol és magyar nyelven felsorakoztató edeskeseru.eu honlap, amely nagy segítséget jelentett az arany, ezüst és bronz fokozatú támogatás elnyerésében. Ami talán érdekesség: miközben a főszponzorra váró produkciót a cukorbetegséghez kötődő vállalkozások mellett a gazdaság legkülönbözőbb területein tevékenykedő cégek is felkarolták, a gyógyszergyárak eddig nem mutattak érdeklődést az ismeretterjesztés eme formája iránt.
CRENCHMARKINGOS LOGIKA
ÖSSZNEMZETI ÉRDEK
BODROGI GYULA, FEHÉR ADRIENN. ÖRÖMMEL VÁLLALTÁK A MUNKÁT
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
KÁROLYI HORTENZIA. AZ EGÉSZ TÁRSADALMAT ÉRINTI A CUKORBETEGSÉG
A szakember hozzátette: a mű létrejöttét az a crenchmarkingos üzleti logika is inspirálta, amely a gazdasági életben, a különböző üzleti szegmensek eredményeit ötvözve nyújt egy teljesen új, gyors sikert ígérő megoldást. Így, mivel a cukorbetegség témájában nem volt még zenés egészségügyi felvilágosító-oktató szerepet felvállaló darab, az innovatív ötlet alapján megírva, a szövegkönyvhöz társított zenével karöltve született meg a diabetológiai ismereteket terjesztő alkotás. A prózai részeket a Döme Zsolt által írt több mint húsz, a témához kapcsolódó dal gazdagítja, a főbb szerepekre pedig olyan neves színészek mondtak igent, mint Bodrogi Gyula, Voith Ági, Csonka András, Bencze Ilona, Kautzky Armand, Varga Izabella, Kovács Áron és a főszereplő Pásztor Virág. A színházi élménnyel észrevétlenül társuló edukáció hitelességét pedig olyan tudományos szakértők garantálják, mint prof. dr. Halmos Tamás, az MTA doktora, a MDT örökös elnöke, dr. Blatniczky László gyermekdiabetológus-professzor, dr. Halmosné Eszter edukátor szaktekintély. Károlyi Hortenzia nem titkolja: a legnagyobb kihívást a mű színpadra állítása s ehhez kapcsolódóan a támogatók meggyőzése, megszerzése jelentette. Tapasztalatai azt mutatják, hogy egy újdonság bevezetése sosem egyszerű. Minél különlegesebb egy projekt – esetünkben egy népbetegséghez kapcsolódó edu-
„Több mint egymillió ember, köztük közel ötezer gyermek cukorbetegsége nem tekinthető egyéni gondnak, mert az egész társadalmat érinti, az élet minden területére kihat” – elemzett Károlyi Hortenzia. Ő, bár nem gazdasági szakember, tapasztalatból tudja, hogy ezért a diabétesz hatékony kezelése, illetve tömeges megelőzése nemcsak össztársadalmi, hanem gazdasági érdek is. Mert a kezeletlen vagy rosszul kezelt cukorbetegség megnehezíti a munkavállalók elhelyezkedését, s a megfelelő odafigyeléssel megelőzhető tünetek a már dolgozók esetében is komoly kihívást jelentenek. Az érintett életminősége romlik, a cégek számára pedig a táppénzes munkaidő-kiesés jelent veszteséget, nem beszélve arról, hogy az egész társadalomra nagy súlyt rak a drága kezelések szociális ellátást terhelő finanszírozása. Károlyi Hortenzia ezért is vállalta fel az úttörő feladatot, hogy a témában gyakorlattá vált többféle kommunikációs megoldás mellett egy újat teremt: a szórakoztatva oktatást felvállalva hívja fel az emberek figyelmét az egészséges életmód, az egészségmegőrzés fontosságára. Valamint arra, hogy ha mégis megtörténik a baj, akkor sem szabad feladni, mert a megfelelő orvosi háttér mellett kellő fegyelemmel még a néma gyilkos is megállítható. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/47 FIGYELŐ | 79
F_78-79_cukorbeteg_musical.indd 79
2021. 11. 23. 17:01
| SPORT |
ELSZIGETELT ORSZÁG MAGYAROK ANGLIÁBAN | Kevés honfitársunknak adatott meg a Premier League, Kozma István volt az első, aki eljutott oda, a legtöbbet viszont vitán felül Gera Zoltán hozta ki a pályafutásából a ködös Albionban. Fel van adva a lecke Szalai Attilának, ha valóban csatlakozik a Chelsea-hez.
Labdarúgásunk korábbi jó hírén túl kulturális okokra is visszavezethető, hogy a topbajnokságok közül miért a német Bundesligában állják meg leginkább a helyüket a magyarok – állapítottuk meg legutóbbi összeállításunkban. Egyúttal az is egyértelművé vált, hogy a legnehezebben meghódítható terep Anglia, a Premier League (PL). Ezt a sorozatot összetettebb feladat megnyerni, mint a Bajnokok Ligáját (BL), hiszen 38 fordulón keresztül kell a csúcson lenni egy olyan bajnokságban, ahol meglehetősen fizikai alapú a játék. Az őrült iram és a rengeteg ütközés legalább annyira a sajátja, mint az emlékezetes cselek, gólok, a telt házas stadionok, a varázslatos hangulat. Míg más nyugat-európai bajnokságokba 4050 magyar légiós is eljutott a XX. század elejétől-közepétől mostanáig, addig a PL-be mindössze tizen kóstoltak bele. Az is magyarázza az alacsony számot, hogy a mostani rendszert 1992-ben hozták létre az 1888-ban alapított The Football League-ből.
ÚJ HULLÁM
Az utóbbi időszakban ismét vannak biztató jelek: Bolla Bendegúzt leigazolta a Mol Fehérvártól a Wolverhampton, a bemutatkozásra azonban még várnia kell a 22 éves védőnek, akit egyelőre kölcsönadtak a svájci Grasshoppersnek. Emellett valódi szenzáció lehet, ha igaz a hír, amivel hetek óta foglalkoznak nemcsak a török, hanem a brit lapok, miszerint a BL-címvédő Chelsea megegyezett a Fenerbahçéval Szalai Attila átigazolásáról. A CNN Türk szerint a londoni sztárklub 23,4 millió eurót fizet a magyar válogatott hátvédért januárban, aki hat évre ír alá a Stamford Bridge-re, ahol évi négymillió eurót keres majd. A Football365.com pedig arról írt, hogy Szoboszlai Dominik 70 millió eurós lipcsei kivásárlási árát a Manchester United hajlandó kifizetni.
Kozma István volt az első fecske. Külföldi karrierje úgy kezdődött, hogy 1988 őszén az UEFA-kupában a Bordeaux-val találkozott az Újpest, és a franciák felfigyeltek rá. A Girondins hiába hagyott a középpályásért 800 ezer dollárt a Megyeri úton, s kötött vele ötéves szerződést, amikor az 1989 nyarán életbe lépett volna, már nem tartottak rá igényt. Így került a skót élvonalbeli újonc Dunfermline-hoz kölcsönbe, ahol felragyogott a csillaga. Hamar beilleszkedett, jól ment neki a játék, később a skótok klubrekordot jelentő 540 ezer fontért kivásárolták a Bordeaux-tól. Nemhogy a ligaválogatottba, még a Hírességek Csarnokába is beválasztották Kozmát, akinek túl nagy falat volt az őt 1992 januárjában 300 ezer fontért megszerző Liverpool. Graeme Souness menedzser kérésére került az Anfield Roadra, de másfél év alatt csak tízszer lépett pályára. Mivel azonban az FA-kupában is játszott, és a trófeát végül a Pool emelhette a magasba, a sorozat első és eddigi egyetlen magyar győztesének vallhatja magát. Bár nem hagyott mély nyomot maga után, arra azért
Aki nem bírja az őrült iramot, azt hamar elfelejtik.
nem szolgált rá, hogy a The Times 2007ben minden idők negyedik legrosszabb PL-játékosának válassza. Pedig Souness állítólag a Michel Platini által ajánlott Éric Cantona helyett választotta őt.
A MÁGIKUS MAGYAR
Hosszú szünet következett, mígnem elérkezett 2004 nyara, amikor az Európa-bajnokságra készülő Németországot Kaiserslauternben verte meg 2–0-ra a magyar válogatott. Az a találkozó volt a Lothar Matthäus-éra csúcspontja, egyszersmind ugródeszka jó néhány játékosnak. Akkor Matthäus három futballistája is Angliába igazolt: a németek ellen duplázó Torghelle Sándor és Király Gábor a Crystal Palace-ba, Gera Zoltán a West Bromwich Albionba. Király ekkor már nemzetközileg ismert volt a Hertha kapusaként és az itthon a Ferencvárosban remeklő Gerának is voltak külföldi kérői, Torghelle viszont egyértelműen akkor robbant be. Végül mégis neki jött be a legkevésbé Anglia, 12-szer jutott szóhoz, de gólt nem szerzett. Király Gábor azért több sót evett meg a Crystal Palace-nál: miután kiszorította az első számú kapust, az argentin Julián Speronit, végigvédte a szezont, ám ő sem tudta megakadályozni, hogy a Selhurst Park kedvencei ne essenek ki. A 2006–2007-es idényben még beugrott a sérüléshullám sújtotta West Hamhez, az angol élvonalban összesen 37-szer védett, ebből 11-szer nem kapott gólt. Bennmaradási gondokkal küzdött a 2004–2005-ös szezonban a West Bromwich is Gerával, de végül megoldották a feladatot. A „Mágikus Magyar” becenevet is kiérdemlő egykori FTC-játékos az első angliai évében mind a 38 fordulóban szerepelt, 6 gólt szerzett, a Soccernet pedig a szezon álomcsapatába választotta. A következő idényben Gera Zoltán sérülésekkel küzdött, sérvműtéten is átesett, mindez hozzájárult ahhoz,
80 | FIGYELŐ 2021/47
F_80-81_labdarugas.indd 80
2021. 11. 23. 17:01
| SPORT |
FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI
UGRÓDESZKA. SZALAI ATTILA AKÁR A STAMFORD BRIDGE-EN IS LANDOLHAT
hogy újból már nem menekültek meg a birminghamiek. A Championshipbe alászállva ráadásul csak második nekifutásra sikerült visszakerülni, 2008 nyarán Gera azonban a Fulhamet választotta. Három szép évet töltött a Craven Cottage-on, emlékezetes félfordulatos gólt lőtt a Manchester Unitednek, a Juventust pedig lényegében egymaga verte ki az Európa-ligából, amelyben a 2009–2010-es kiírásban a fináléig jutott a Fulham. Gera 2011 és 2014 között újra a WBA-t erősítette, és rúgott egy olyan távoli bombagólt a Liverpool-
nak, amit sokan azóta emlegetnek. Tíz angliai évéből nyolcat töltött a Premier League-ben, 172 mérkőzésen 17-szer volt eredményes, 12 gólpasszt adott.
KAPUSOK NAGY ESÉLYE
Király Gáboron kívül több kapus is megmutathatta magát. A tragikus sorsú – 2015. november 12-én elhunyt – Fülöp Mártonnak 2007 és 2012 között három felvonásban 44 mérkőzés jutott a Sunderland, a Manchester City, illetve a West Bromwich gólvonalán. Pedig az angliai karrierje 2004
nyarán még a Tottenhamben kezdődött, de Paul Robinson mögött nem jutott szóhoz, ezért kölcsönadták a másodosztályú Coventrynek. Később a Sunderlandnél a skót válogatott Craig Gordont ültette a cserepadra, majd a Cityhez a kapushiány sodorta. Kurucz Péternek mindössze egy PLmeccs adatott meg a West Hamben: 2009. december 5-én, a Manchester Unitedtől elszenvedett 4–0-s vereség során a 73. percben cserélték be, de legalább a hátralévő időben nem kapott gólt. Bogdán Ádám 26-szor szerepelt a Premier League-ben: 24-szer a Boltonban, kétszer a Liverpoolban. A 2011–2012-es szezonban kiszorította a kapuból a finn válogatott Jussi Jääskeläinent. Voltak emlékezetes védései, például amikor kifogta Wayne Rooney tizenegyesét az Old Traffordon. Bár a Wanderers a szezon végén kiesett az élvonalból, a magyar kapust az év játékosának választották a szurkolók. Következett három év a Championshipben, majd miután az FA-kupában felhívta magára a figyelmet, 2005 nyarán leigazolta a Liverpool. Nem sok esélye volt Simon Mignolet és később Loris Karius mögött, amikor pedig lehetőséget kapott, voltak bizonytalanságai. Épp Bogdán Ádám Boltonjával szemben harcolt a bennmaradásért Buzsáky Ákossal a Queens Park Rangers a 2011– 2012-es évadban, a mérleg nyelve végül egy utolsó perces góllal billent a londoniak felé. A magyar középpályás 18 találkozón játszott, 2-2 gólt és gólpasszt tett a közösbe. A QPR-szurkolók a Fehér Pelé becenevet is ráaggatták a technikás futballistára, aki a Plymouthből került a Loftus Roadra, később pedig erősítette a Portsmoutht és a Barnsleyt is. Még Bogdán és Buzsáky előtt sokan bíztak Priskin Tamás angliai karrierjében, aki 16 fellépésén 2-szer volt eredményes a Watfordban. Miután kiestek a másodosztályba, ott már többet játszott, végül 68 találkozón 15-ször zörgette meg a hálót Elton John kedvenc csapatában. Halmosi Péterben viszont egyértelműen több volt. Annak ellenére, hogy akkor klubrekordot jelentő 2 millió fontért szerződtette a Hull City, a csapatban nem kapott főszerepet. GYÖNGYÖSI BALÁZS
2021/47 FIGYELŐ | 81
F_80-81_labdarugas.indd 81
2021. 11. 23. 17:01
| AJÁNLÓ |
HALLGASSUNK BRAHMSOT!
CONCERTO BUDAPEST | Brahms-ünneppel várja a közönséget Keller András és a Concerto Budapest e hét végén a Zeneakadémián. A két nap alatt négy koncerten nyolc mű hangzik el, végigkövetve a zeneszerző pályafutásának meghatározó pillanatait. A Concerto Budapest vendégei rangos szólisták és kamarazenészek lesznek. Fellép Elisabeth Leonskaja, Kokas Katalin és Kokas Dóra, Szomor-Mekis Janka, Baráti Kristóf, Perényi Miklós, Vashegyi György, valamint a Keller Quartet.
A GUCCI-HÁZ
Mától látható a hazai mozikban A Gucci-ház megdöbbentő igaz története. Szerelem, árulás, hanyatlás, bosszú, végül gyilkosság fémjelzi azt a három évtizedet, amely alatt kiderül, mit jelent és mennyit ér egy név, s meddig hajlandó elmenni egy család, hogy mindent az uralma alá hajtson. Rendező: Ridley Scott. Főszereplők: Adam Driver, Lady Gaga, Mãdãlina Ghenea, Salma Hayek, Jared Leto, Al Pacino.
KALÁKA – FERENCZI GYÖRGY ÉS AZ 1-SŐ PESTI RACKÁK
November 27-én, szombaton a Marczibányi Téri Művelődési Központban felnőtteknek szóló koncertet ad a Kaláka együttes. Az est vendégei: Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák. A művészek már többször koncerteztek együtt. Ilyenkor néha így fémjelzik a fellépő formációt: RacKaláka.
ADVENT SZENTENDRÉN Újra ünnepi díszbe öltözik Szentendre történelmi belvárosa az adventtől vízkeresztig tartó ünnepi időszakra. A Fő téren a város karácsonyfája mellett egy adventi koszorú, egy betlehem és világító hógömbök is helyet kapnak. Adventi vásárt tartanak a sétálóutcában, ahol a helyi és a környékbeli kistermelők árui mellett az ország más területeiről érkező kézművesek portékái között is válogathatnak az érdeklődők.
DEMJÉN FERENC – ÁLMOK KÖNYVE
ÓMOLNÁR MIKLÓS | Demjén Ferenc 75. születésnapjára jelent meg ez a különleges kiadvány, a szerző rocklegendákról szóló könyveinek legújabb darabja. A számtalan személyes fényképpel, dal- és betétszöveggel sűrűn teleszőtt kötet Demjén Ferenc gyermekkorától a világjárványig meséli el a művész életének legmeghatározóbb eseményeit. Mégsem krónika. Maga a sodró természet, örvénylő energiák, vonzások és taszítások, mélységek és magasságok határozzák meg a mű hangulatát. Éppúgy, mint magát a zenészt, az énekest, az embert.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
KONCERT, MOZI, KÖNYV
82 | FIGYELŐ 2021/47
F_82_ajanlo.indd 82
2021. 11. 23. 17:02
A P É NZÜ GY M I N I SZ T É R I U M SZ A K M A I TÁ M O GATÁSÁVA L
KEDVEZMÉNYES ÁR
4900 Ft helyett
3920 Ft december 15-ig
0,1'(1 (*< +(/<(1ƥ (1ƥ • Munkáltatói adóterhek csökkentése se • Szja-mentesség 25 éven aluliak számára ámára Ł UH PHJŜ]HWHWW V]MD YLVV]DW¢U¦W¢V ¦W¢V • Adócsökkentések • Kriptodevizák adóztatásának változásai ozásai • Változó fejlesztési adókedvezmények yek a KKV-k számára
F_BIII-ado.indd III
2021. 11. 23. 15:31
T
A nagy legendák sorozat öötödik ö része: é
LE
LA
A
, & 9 ( 5 $ 9 $ 3 Ą
CSA K
395Ft
K
Ára: 395 Ft
16 O L D
1. december mber 17. – 2021. nove
T AJÁN OS
K DÉ
M
MEGJELENT! S M E LL
É
-AMG SL MERCEDES
ssal! á jt a h k é r e Összk T? VÉSZHELYZoEkos s AdBlue-kis
n VW Multiva
JÖN AZ 5. GENERÁCIÓ 2021
a dízel Hibrid kontr
melléklettel! 5 $9 $3
Ą , & 9( -
LEGEN DÁK
5.
rész
Jubileum
KITT 40 éves!
2018
S HASONLÍTÁ E Z S S Ö Y X FORD GALA
+JÁTÉK
Luxus és seb esség mámo r A VEZETĄ MAGAZIN
A kép illusztráció.
Játsszon az Autó-Motor magazinnal, és nyerjen egy Bugatti ötvözött, szürke színű autómodell játékot. A játék részletei az Autó-Motor magazin 2021. november 17-én megjelent lapszámában vagy a www.automotor.hu/jatek oldalon olvashatók.
F_BIV_auto.indd IV
2021. 11. 23. 13:07