Figyelő 2021 46. sz.

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ELÖREGEDŐ AGRÁRIUM

MEGKÖNNYÍTIK A GENERÁCIÓVÁLTÁST KÉSZÜL A BRASSÓI REPTÉR

JÖVŐRE VÉGRE JÖHETNEK AZ ELSŐ GÉPEK

MAGASBAN RAGADT GÁZÁRAK

Egyre többe kerül a bizalmatlanság AMERIKAI GYORSJELENTÉSEK

EGEKBE SZÖKTEK A CÉGES PROFITOK

ÁRA: 790 FT

46. SZÁM | 2021. NOVEMBER 18–24.

F_BI-Gaz.indd 1

2021. 11. 16. 15:38

SZAKma 2019. 11. SZÁM

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNY V VIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

S Z Á M V I T EL

•

A DÓ

•

KÖN Y V V IZ S G Á L AT

ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve – 60 –

2021. 2. SZÁM

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve – 60 –

2021. 3. SZÁM

éve – 60 –

A szokásos piaci ár elve pandémia idején

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

Fióktelep letétbe helyezési, közzétételi kötelezettsége

ÁRA: 1680 FT O WWW.SZAK-MA.HU

Bevallás

KÉZBŐL

NEMZETKÖZI N ADÓZÁS A

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

ELSŐ

BEER GÁBOR, DEÁK LÁSZ LÁSZLÓ, HEINZINGER RÓBERT, WINKLER E EINZINGER EINZI NGER R RÓ ÓBERT, WINKL ÓBERT, ÓBERT WIN WINK ER LÁSZLÓ Négyes interjú Né i t jú a n inter nemzetközi nemz em mzze zetkö és g g adózás aaktualitásairól, k t ua a magyarországi – 60 – kihívásairól, jövőjéről, kihívásairó ól, vvalamint ala 2021. 4. SZÁM a Covid–19-járvány hatásairól. ha t á s a SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve

O

O

Bérletidíj-mentesség j g– Áfavonatkozások

Tovább bővülnek az ONYA szolgáltatásai

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNY V VIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

ÁRA: 1680 FT O WWW.SZAK-MA.HU

Beszámoló Második zárás a COVID alatt

SORS RS LÁSZLÓ Á ZLÓ „Az egyik kulcskérdés, hogy merre tart azz adóhivatal, zn ná ahol a terjedelmes adatvagyon kihasználása vezeti daat listáját.” a kötelező feladatok

Tárgyi eszközök tervezett használati idejének változása

SZAKma folyóiratelőfizetés egy évre:

ÁRA: 1950 FT O WWW.SZAK-MA.HU

19 920 Ft TUBOLY ZOLTÁN „Próbáljuk elkerülni a csak technikai jellegű leírásokat, inkább világos képletekkel, táblázatokkal és egyértelmű magyarázatokkal látjuk el a beszámolót.”

10-nél több példány megrendelése esetén keressen minket egyedi ajánlatunkért az alábbi e-mail címen:

info@szak-ma.hu!

F_BII-szakma_efi.indd II

Az éves SZAKma előfizetés 2 kreditpontot ér. Elszámolhatóság időszaka: 2021. január 1. – december 31.

Részletek és előfizetés:

lapcentrum.hu/szakma 2021. 11. 16. 14:11

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HALASKA GÁBOR Hiánygazdaság, csak másképp

CÍMLAPON

28

10 ENERGIAÁRAK Nem lesz rövid távon

Megkönnyítenék az agrárgazdaságok átadását

Új jogintézménnyel, a gazdaságátadási szerződéssel segítené 2023-tól a kormány az agrárágazatban elengedhetetlen generációs megújulást. Az erről szóló, az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kidolgozásának aktív szereplője volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részletes helyzetelemzést adott a témában a Figyelőnek.

32

Védőernyő kellene

Akár tömeges csődöket is okozhat az az elhúzódó válság, amely immár közel egy éve jellemzi a sertéságazatot. Az afrikai sertéspestis (ASP) miatti piacszűkülés, a dömpingáron beáramló importhús okozta éles verseny mellett az egyre növekvő inputköltségek is mélyítik a krízist. Ennek lehetséges kimeneteléről, a sertéstartók kiszolgáltatottságának okairól, a megoldás esélyeiről az ágazat szereplőit és érdekképviseleti vezetőit kérdeztük.

50

Parádés gyorsjelentési szezont fut a Wall Street

A tavalyi alacsony bázisokról nekirugaszkodva kilőtt a tengerentúli vállalatok profitja – jövőre viszont lassulás következhet be. A legnagyobb kockázat az infláció, amely októberben 1990 óta nem látott szintre, 6,2 százalékosra növekedett.

62

Brassói repülőtér: virtuális irányítás, tényleges haszon

Több határidő átírása után úgy tűnik, hogy egy éven belül felszállhatnak az első gépek a Románia földrajzi közepén épülő Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtéren. A közel másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett beruházás viszontagságaiba és perspektíváiba Jakab István Barna volt projektmenedzser-helyettes, a Kovászna megyei (Háromszék) önkormányzat jelenlegi alelnöke révén nyerhetünk bepillantást. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock

megoldása a gázválságnak

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 INFLÁCIÓ Nem hungarikum 16 KONJUNKTÚRAJELENTÉS 18 22 23 24

Optimistábbak lettek a német cégek INGATLANBOTRÁNY Kezeletlen Városház-gate KÜLGAZDASÁG Magyar e-útdíj-beruházás Indonéziában SZENZOROK Az okoserdőké a jövő LEPSÉNYI ISTVÁN A hidrogén a jövő energiaforrása

28 GENERÁCIÓVÁLTÁS

Megkönnyítenék az agrárgazdaságok átadását

CÉGVILÁG

TŐZSDE

50 AMERIKAI RÉSZVÉNYEK

Parádés gyorsjelentési szezont fut a Wall Street

GEOPOLITIKA

52 FEDERAL RESERVE A nagy Bidendilemma

54 KÖNYVVIZSGÁLÓK Mindent bedob a Big Four Kínában 56 KÍNA Hszi Csin-ping pártos pragmatizmusa

RÉGIÓ

58 MONTENEGRÓI VÍZIÓ Adómentesség hétszáz euró alatt

60 ADÓAMNESZTIA UKRAJNÁBAN Milliárdos adóbevételekre számítanak

61 HORVÁT KATASZTERI PROGRAM Rendet

raknak az ingatlan-nyilvántartásban 62 JAKAB ISTVÁN BARNA Brassói repülőtér: virtuális irányítás, tényleges haszon 65 DÖCÖGŐS KEZDÉS Biohulladék Szlovákiában

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

68 BAJBAN AZ ELEKTRONIKAI IPAR Nem csökken az idén a csiphiány

30 REVITALIZÁCIÓ Megújuló

CAPPUCCINO

32 36

TÁRSADALOM

38 40

Ráckevei-Duna-ág SERTÉS Védőernyő kellene WEB A statisztika lehűti a kedélyeket TISZTA ENERGIÁK Válasz a válságra: napelem-telepítés RAKUN Ételdobozok újratöltve

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

44 SZÉKELY PÁLMA Időben el kell

kezdeni az öngondoskodást 46 MAGYAR BANKHOLDING Elkészültek a menetrenddel 48 VÁLLALATI HITELEK Átrendezték a portfóliót

72 BEH MARIANN 72 PFNEISZL KATRIN „Számunkra Sopron a világ közepe”

74 ÁLLATVÉDELEM Szigorú büntetés vár az állatkínzókra

76 VÍRUSHELYZET Európa a járvány gócpontja

78 FELMÉRÉS Gondoskodás az idősekről

SPORT

79 KATONAOLIMPIKONOK Bakák és bajnokok

AJÁNLÓ

82 KONCERT, KÖNYV, KARÁCSONYI VÁSÁR

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/46 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 11. 16. 16:53

| A HÉT HÍREI |

REPÜLŐ TAXIK LEPIK EL SZÖULT

Dél-Korea megerősítette azzal kapcsolatos terveit, hogy öt éven belül bevezetik a repülő taxit a fővárosban. 2025-től ingajáratokat indítanak Szöul két repülőtere, valamint a városközpont között. Az elképzelések szerint 2035 után már a főváros minden pontján lesznek megállók, ahol fel- és leszállhatnak az utasok, bár ennek részleteit, valamint a vertikális légi folyosók elosztását még ki kell dolgozni. Ugyan hihetetlenül hangzik, de ezzel a dátummal valószínűleg nem Dél-Korea lesz az első ország, amely elindítja a repülőtaxiszolgáltatást, ugyanis szerte a világon számos cég foglalkozik e járművek gyártásával, így a fejlesztések is rendkívül gyorsak.

ELFOGADTÁK AZ EU 2022-ES BÜDZSÉJÉT

ORBÁN VIKTORT ÚJRAVÁLASZTOTTÁK

A küldöttek 1061 szavazattal ismét megválasztották Orbán Viktor kormányfőt a Fidesz elnökének a kormánypárt 29. tisztújító kongresszusán, Budapesten. Újból alelnöki pozíciót kapott Kubatov Gábor (1050 voks), Németh Szilárd (1025) és Kósa Lajos (1021), a tisztségről miniszteri posztja miatt leköszönő Novák Katalin helyét pedig Gál Kinga európai parlamenti képviselő (1040) foglalta el. A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati megmérettetések előtt tartott tisztújító kongresszust. Akkor Orbán Viktor újbóli pártelnöki pozícióba kerülése mellett alelnöknek Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel (EP) a jövő évi EU-s költségvetésről. Az összes kötelezettségvállalást 169 515,8 millió, a kifizetéseket pedig 170 603,3 millió euróban határozták meg – közölte a tanács. A 2022-es büdzsé tükrözi a közösség fő prioritásait: a gazdasági fellendülés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a zöld- és digitális átállás támogatását. Emellett elegendő forrást hagynak a 2021–27-es pénzügyi keret kiadási oldalán ahhoz, hogy az unió reagálni tudjon az előre nem látható kihívásokra és szükségletekre – közölték. Az Európai Bizottság a jövő évi költségvetés részleteinek egyes elemeit ismertetve úgy nyilatkozott: a megállapodás szerint 49,7 milliárd euró jut a koronavírus-járvány utáni fellendülés segítésére, továbbá a gazdasági, társadalmi és kohéziós beruházások ösztönzésére.

A HÉT 6,1 SZÁMA

százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben – jelentősen elmaradva a várakozásoktól. A Takarékbank értékelése szerint a bővülést az alkatrészhiány miatt akadozó járműgyártás fogta vissza, e nélkül akár másfél százalékponttal is nagyobb lehetett volna.

4 | FIGYELŐ 2021/46

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 11. 16. 16:14

| A HÉT HÍREI |

repülő feltalálása semmiség. A HÉT „AA felépítése már valami. A repülés: az minden” – Otto Lilienthal német IDÉZETE repülőgépmérnök, feltaláló, pilóta,

a repülés egyik úttörője.

MAGÁNSZIGETET ÁRULNAK FLORIDÁBAN

Eladóvá vált a floridai Palm Beach egyetlen privát szigete. A különleges ingatlan új tulajdonosának azonban mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a 2,27 hektáros Tarpon Islandet most egészen elképesztő összegért, 210 millió dollárért (67,4 milliárd forint) hirdetik, ami hatalmas drágulás, ha azt nézzük, hogy a sziget a nyáron még csak 85 millióért cserélt gazdát. A területet egyébként csupán egy szűk hídon keresztül, illetve csónakon lehet megközelíteni – derül ki a The Richest tudósításából.

FOTÓK: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK; FIGYELŐ-ARCHÍV

BUDAPEST AIRPORT: ÚTON AZ ÉRTÉKESÍTÉS FELÉ

A Budapest Airport tulajdonosai a cég közös átvilágítási eljárását kezdeményezték a magyar kormánynál – jelentette be a többségi tulajdonos AviAlliance GmbH. A vállalat azt is megerősítette, hogy a magyar kormány által vezetett konzorcium egy felülvizsgált, nem kötelező erejű vételi ajánlatot tett a légikikötő megvásárlására. A társaság közleménye szerint „a magyar kormány elfogadta a hivatalos tárgyalások megkezdésének a feltételeit”, ezért úgy döntöttek, hogy elindítják az átvilágítási folyamatot. „Ez egy lehetséges első lépés a repülőtér eladása felé, ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy a folyamat kimenetele bizonytalan” – áll a dokumentumban. A Budapest Airportban 55,44 százalékos részesedése van az AviAlliance-nak, amelynek az anyacége Kanada egyik legnagyobb állami nyugdíjalapja, a PSP Investments. A szingapúri GIC Special Investmentsnek és a kanadai Caisse de dépôt et placement du Québecnek (CDPQ) egyenként valamivel több mint 21 százalékos a részesedése. .

SHELL LESZ A VILÁGCÉGBŐL

Felhagy a kettős részvénystruktúrával a Royal Dutch Shell energiaóriás, és a jövőben egyetlen részvényosztállyal működik a piacon. Ezzel a menedzsment egyszerűsíteni akar, s a részvényesi kifizetéseket is felpörgetné. A vállalat továbbá nevet vált, elhagyja belőle a Royal Dutchot, vagyis a társaság neve a továbbiakban csak Shell lesz – jelentette a Reuters, megjegyezvén: a társaság folyamatosan igyekszik eltávolodni a szénhidrogénektől a megújulók felé. Közlésük alapján az adózási székhelyüket Hollandiából NagyBritanniába helyezik át. 2021/46 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 11. 16. 16:14

FOTÓ: REUTERS

NAGYTOTÁL

Több száz migráns táborozott a lengyel–fehérorosz határ belarusz oldalán, a kuźnicai határátkelőnél. A lengyel védelmi minisztérium szerint a fehérorosz hatóságok a határállomáshoz kísérték a tömeget. A konfliktus során lövések is eldördültek, egyes beszámolók szerint vaktölténnyel lőttek – így az eset provokációnak minősíthető.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 11. 16. 15:49

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 11. 16. 15:50

| PUBLICISZTIKA |

HIÁNYGAZDASÁG, CSAK MÁSKÉPP

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

A világ szerencsésebb felén élünk, mert bár panaszunk, kihívásunk mindig sok van, az elmúlt években, évtizedekben a kellő szaktudással, gyakorlattal és agilitással megáldott magyar, középosztálybeli átlagembernek a jólét növekedését kellett csupán „elviselnie”. Most azonban a járvány a vártnál alaposabban felforgatta a világgazdaságot, így Kelet-Közép-Európa gyorsan felzárkózó térségébe is rég nem látott kihívásokat hozott el. A gazdaság szinte teljes leállása jó ideje a múlté, már csak a magas átoltottság és a sok központi támogatás miatt is. Ám ez az újraindulás nemcsak nálunk, de világszerte általában jól sikerült, sokszor nagyon is jól. Olyannyira, hogy a régiónknak is szembe kell néznie az 1989 előtti, a kommunista diktatúrákkal együtt száműzött hiánygazdaság visszakacsingatásával. Olyan sok építőanyagra, járműre, gépre, más eszközre lett szükség, hogy előbb a nyersanyagok (fa, fém), majd az elektronikus eszközeink 99 százalékát vezérlő kisebb-nagyobb proceszszorok váltak pár hét alatt hiánycikké ez év tavaszán. A meglévő, illetve legyártott készletek ára pedig rakétasebességgel kezdett emelkedni; hogy az energiadrágulást most ne is emlegessük. Még tavaly, a járvány két hulláma után sem hittük volna, hogy világszerte ügyeskedők vásárolják majd fel a menő Sony PS5 konzolokat; hogy az egyik óriási német autókonszern népszerűbb átlagmodelljeire akár egymásfél évet is várni kell a megrendeléstől számítva. Vagy hogy az iPhone 13-asból ellátási zavarok miatt nem készül elegendő. És igen, ez még csak annak a bizonyos jéghegynek a vízből kilátszó csúcsa. Amerikai, japán, koreai és kínai óriás autógyártók álltak le hetekre, vagy fogták vissza

drasztikusan a termelésüket a csiphiány miatt, holott az emberek sorban állnak a termékeikért. (A gépjárműgyártóknak az évekig fejlesztett, tesztelt és bevizsgált modellekben nem lehet egyik napról a másikra hardvert módosítani, cserélni.) Persze tavasszal a nemzetközi nagy elemző cégek sorra nyugtatgattak mindenkit: ez év őszére rendeződik a helyzet. Csakhogy mégsem így történt. Csipgyárat ugyanis nem két perc építeni, a meglévőket pedig az újabb Covid-hullám is sújtja, nem tudnak három műszakban termelni mindenütt. Ráadásképp a gyártás súlypontja Kínába helyeződött át, a csiptörténet pedig az amerikai–kínai kereskedelmi háború részévé vált. Így most már a szakértők is óvatosak: jövőre hasonló nehézségeket várnak, a normális ellátás visszatértét többen 2023 tavaszára teszik. Mi addig várhatunk az új autónkra, a világgazdaság pedig a fellendülésre...

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Csipgyárat ugyanis nem két perc építeni, a meglévőket pedig az újabb Covid-hullám is sújtja.

8 | FIGYELŐ 2021/46

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 11. 16. 15:50

| SZÁMLÁLÓ |

MÉG 1-2 ÉVIG VELÜNK LESZ A CSIPHIÁNY

9ºGG X_FP­WY÷ JL^GJMFSL_·FS ¥QQ±YOF MTL^ F OJQJSY÷X L^¥WY¥XN KJSSFPFI¥XTPFY TPT_· HXNUMN¥S^ [¥WMFY·FS HXFP YF[FX_¥Y·Q JS^MÀQMJY XX_J¥QQ±Y¥XZSPGFS F KWNXX FIFYTPFY YWJSIJPJY [¥WFPT_¥XTPFY L^ďOYºYYÀP HXTPTWGF &? *,>*8 19 11&240 (8.5,> 79 0&5&(.9 8& ?:-&3 2.0 ?'*3 0 3 2*7*)*0*3 *2*10*).0 & P­Y TWX_¥L K­Q[J_JY÷L^¥WY¥XN PFUFHNY¥XF F LQTG¥QNX ­WY­P X_¥_FQ­P¥GFS F FX FIFY R­L F HXNUMN¥S^ GJPº[JYPJ_YJ JQ÷YYN ¥QQFUTYTY RZYFYOF

*L^JXÀQY QQFRTP 0±SF -TSLPTSL 2FPF· ­X 9FO[FS S­QPÀQ

+TWW¥X +NSFSHNFQ 9NRJX 8JRNHTSIZHYTW .SIZXYW^ &XXTHNFYNTS 8.& 'TXYTS (TSXZQYNSL ,WTZU '(,

& (8.5-. 3> &1&548&3 & + 1)'* ) 3, 19* & ,14' 1.8 &:9 ,> 79 89

+TWW¥X +NYHM 8TQZYNTSX

Y÷Q JQ÷WJOJQ_­XJP

A világ autógyártása

Az autógyártás kibocsátásának év/év változása

2NQQN· IFWFG

X_¥_FQ­P

150

100

50 Ɠ 0

Ɠ

& (8.5*0 .7 39. 0*7*81*9 2*,48?1 8& & 5.&(43

+TWW¥X .)(

2NQQN¥WI ITQQ¥W

0TRRZSNP¥HN·X NSKWFXYWZPY¾WF

.UFWN FQPFQRF_¥XTP

/¥WRďNUFW

8_¥R±Y¥XYJHMSNPF

+TL^FX_Y·N JQJPYWTSNPF

0¥GJQ S­QPÀQN M¥Q·_FYTP

XX_JXJS & O¥WRďNUFW JL^JQ÷WJ WJQFY±[J PNX RJSS^NX­LGJS MFX_S¥Q HXNUJPJY IJ F W­X_FW¥S^F ­[W÷Q ­[WJ L^TWXFS S÷ FMTL^FS JL^WJ ºXX_JYJYYJGGJP F_ FZY·P JQJPYWTSNP¥N U­QI¥ZQ F Sº[JP[÷ ºS[J_JY÷ KZSPHN·P W­[­S 2021/46 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 11. 16. 15:50

| CÍMLAPON |

NEM LESZ RÖVID TÁVON MEGOLDÁSA A GÁZVÁLSÁGNAK ENERGIAÁRAK | Moszkva hosszú távú szerződésekre szeretné rábírni európai partnereit, ezek ellen azonban az EU-ban és a tengerentúlon is nagy erők sorakoznak fel.

10 | FIGYELŐ 2021/46

F_10-13-Cimlap.indd 10

2021. 11. 16. 15:53

| CÍMLAPON |

AZ EU FÖLDGÁZIMPORTJÁNAK ÖSSZETÉTELE, 2020 8_¥_FQ­PTX W­X_JXJI­X

5 Az EU-t is megosztják a növekvő energiagondok, az éleződő gázhelyzet. Ezzel is összefüggésben nő az atomenergiát zöldenergiává minősítő országok tábora. Néhány hete még csak tízen voltak, ez idő szerint 13 európai állam – köztük Magyarország – osztja ezt a nézetet. Van ebben jó adag napi politika is. Nyugat-Európában Franciaország vezeti e csoportot. Párizsban Emmanuel Macron elnök érzi a pillanatot: most lehet még inkább visszaszorítani a németeknek az öreg kontinens ügyeivel kapcsolatos befolyását. Berlin ebben a kiélezett helyzetben ugyanis „béna kacsa”. Jelenleg csak ügyvezető kormánya van, amelyet ugyan még Angela Merkel vezet, de már különösebb döntési jogkörök nélkül.

PUTYIN ÉS A GAZPROM

Noha Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltban tett ígérete, miszerint november 8-át követően, miután feltöltötték az oroszországi gáztárolókat, nekilátnak a Gazprom nyugat-európai rezervoárjai „megtankolásának” is, valamelyest visszafogta a szabadpiaci földgázárakat, az EU-ban nem történt áttörés (árletörés) ebben a szegmensben. A magas árak maradnak – ennek nem kizárólagos oka az orosz szállítások akadozása. A kép része a műszakilag működőképes, elkészült Északi Áramlat II. csővezetékpáros körüli bizonytalanság. A német (uniós) hatóságok használatbavételi engedélyének a kiadását kizárólag politikai megfontolások akadályozzák. A leköszönő német kancellár évekkel ezelőtt megfogalmazta: a csővezetékpáros lefektetése, a földgázszállítás kizárólag gazdasági kérdés. Ezzel azonban az EU-n belül és a tengerentúlon sokan nem értenek egyet. Az unió a saját energiafüggetlenségét félti, az amerikaiak viszont geopolitikai ügyet csinálnak belőle. A tárolókkal, a földgázrendelésekkel kapcsolatos helyzet sem tiszta. Egyes nyugat-európai kereskedők azt vetik Moszkva, a Gazprom szemére, hogy a mostani állapotok által megkívánt nagyobb volumenek helyett kisebb vezetékkapacitást rendelt. Az oroszok azzal védekeznek, hogy az érvényes szállítási szerződéseknek eleget tesznek. (Ezt a gázkereskedők nem is cáfolják.) Az igazság nyilván valahol középen van.

FOTÓ: ANTON PETRUS, GETTY IMAGES

HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉSEK

Moszkva abba az irányba próbálja nyomni az EU-t, hogy a tagországok kössenek vele, a Gazprommal hosszú távú gázszállítási kontraktusokat. Az unió viszont ez ellen van. Hogy ennek gazdasági vagy politikai okai vannak-e, erről megoszlanak a vélemények. Úgy vélik Brüsszelben, hogy a távlati földgázszerződések gyakorlata ellentmond a szabadpiaci elvek európai felfogásának (miközben az USA és Kína a minap kötött két, egyenként húsz évre szóló kontraktust amerikai cseppfolyósított gáz [LNG] szállítására).

3 221 26

15

22

24

(X÷[J_JY­P LNG (XJUUKTQ^·X±YTYY KºQIL¥_ 4WTX_TWX_¥L *ZW·UF JL^­G *: S GJQÀQN &KWNPF LNG X_FP &RJWNPF LNG 0º_JQ 0JQJY LNG &KWNPF LNG )­Q &RJWNPF 0FX_UN YJSLJWN Y­WX­L *_ NI÷ X_JWNSY HXFP F /FRFQƓ*ZW·UF ­X F_ X_FPN WFRQFY . HX÷U¥WTX X_¥QQ±Y L¥_Y 4WTX_TWX_¥LG·Q *ZW·U¥GF &_ :PWFOS¥S PJWJX_YÀQ 3^ZLFY *ZW·UF KJQ­ MFQFI· YWFS_NYTY F_ TWTX_ K­Q L^FPTWQFYNQFL QJ¥QQ±YTYYF & Y¥GQ¥_FYGFS JL^JX FIFYTP U­QI¥ZQ F 'FQP¥SN WFRQFYWF F X_JWGƓRFL^FW NSYJWPTSSJPYTWWF [TSFYPT_· NSKTWR¥HN·P F OJQJSQJLN ST[JRGJWN MJQ^_JYJY YÀPWº_NP +TWW¥X IN\ IJ

Különböző felfogások ütköznek, és ennek a levét a magasabb árak formájában előbb-utóbb a nyugat-európai fogyasztók, elsősorban a lakosság szegényebb rétegei isszák meg. A teljesen szabadpiaci alapon történő spot vagy határidős gázvásárlások viszont űrt támasztanak. Oroszország, a Gazprom azt mondhatja, hogy a rövid/hosszabb távra (spot [azonnali] vagy futures [határidős] teljesítésre) szóló vételek bizonytalansága miatt nem akar feleslegesen lekötni szállítási kapacitásokat, csővezetékkvótákat. Abban sincs egyetértés, hogy miként értelmezzék a cégóriás nyugat-európai, bérelt tárolóiban lévő földgáz státusát. Ez a nyersanyag alapvetően Gazprom-tulajdon, de részeiben lehet más államok megvásárolt tartaléka is. Azaz ha a vevők spot áron, azonnali szállításra kötnek üzletet, az energiahordozót a társaság valamelyik nyugat-európai tárolójából adják át. A Gazpromnak Németországban négy, Ausztriában, Csehországban és Hollandiában egy-egy föld alatti létesítménye működik. Magyarországon, amelynek a régióban az egyik legnagyobb a föld alatti gáztárolói kapacitása, a 2020. december 31-i helyzet szerint az orosz vállalatnak nincs ilyen tartaléka. Ez idő szerint az EU földgázszükségletének (körülbelül évi 400 milliárd köbméter) a 85 százalékát a közösségen kívülről elégítik ki. Ennek az importnak kevesebb mint a fele Oroszországból, harmada-negyede Norvégiából, mintegy 2021/46 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlap.indd 11

2021. 11. 16. 15:53

| CÍMLAPON |

tíz százaléka pedig Algériából származik. Az unió gázimportjának a 85-87 százalékát vezetéken érkező nyersanyag, a fennmaradó részt pedig az LNG teszi ki. Nem lenne gond, ha az azonnali/határidős piacon sok, nagy kapacitással rendelkező szállító tolongana a megrendelésekért. De nem így van. A földgáz ma az eladók (elsősorban a Gazprom) üzlete. És az észak-afrikai kitermelés bizonytalansága, az amerikai szállítók egyre lanyhább érdeklődése a macerás európai piacok iránt majdhogynem monopolhelyzetbe hozza az orosz cégóriást. A társaság az európai országok közül elsőként Ausztriával kötött hosszú távú gázszállítási szerződést, amelyet 2018ban meghosszabbítottak 2040-ig. A Gazprom Ekszport vállalat a német Uniper Global Commoditiesszel négy, 2035-ig szóló kontraktust hozott tető alá. A Wingas GmbH-val kötött szállítási szerződés 2030-ig érvényes. A Shell Energy Europe Ltd. céggel való, évi 1,2 milliárd köbméterre vonatkozó megállapodás 2031-ben jár le. A Gazprom Magyarországgal tető alá hozott kontraktusa 15 esztendőre, évi 4,5 milliárd köbméterre szól, s a lejáratkor további öt évre meghosszabbíthatják a felek. Ezek a szerződések elemzők szerint fékezik a fogyasztói gázárak emelkedését. Az osztrák árak valamivel az EU-s átlag alatt, a német ellenértékek ellenben kicsivel a fölött mozognak. Hazánk az unióban a legalacsonyabb árszintű államok közé tartozik. Itt a gáz fogyasztói ára alacsonyabb, mint a közösségi középérték fele. Paradox helyzet, hogy éppen a hosszú távú kontraktusok által a többi EU-tagénál ta-

A földgáz ma az eladók, elsősorban a Gazprom üzlete. lán biztonságosabb gázellátási helyzetű osztrákok és németek aggódnak, készítik fel a lakosságot az áremelésekre – jelezve, hogy a drágulásnak, a gázválságnak az orosz szállítás csak egy – igaz, fontos – elemét képezi.

TENGERENTÚLI KORLÁTOK

Az Egyesült Államokat mint az európai piacra cseppfolyósított földgázt szállítót több dolog korlátozza (és ne feledjük a világ legnagyobb importőrének, a kínai piacnak a növekvő varázserejét). Egyfelől van az amerikai Biden-adminisztráció, amely elődjével, a gázlobbi zsebében ücsörgő Trumppal ellentétben zöldíteni akarja az USA energiamérlegét – ennek keretében visszaszorítaná a fosszilis energiahordozók, többek között a földgáz szerepét. S a Fehér Ház érdeklődése csökken a földrészünkre történő amerikai gázexport ösztönzése (és a vele összefüggő ukrajnai csővezetékügyek támogatása) iránt. Mindemellett a Donald Trump által favorizált gázvállalatok hidraulikus kőzetrepesztéssel (fracking) történő kitermelése egyre inkább a világ ökológiai figyelmének a központjába kerül mint a légkört szennyező, a globális felmelegedéshez hozzájáruló tényező. Csak most, több mint tíz évvel a technológia bevezetése után kezdik vizsgálni a fracking környezetre, légkörre gyakorolt hatását. A biologicaldiversity.org szaklap szerint az ily módon kinyert – jelentős metántar-

AZ EURÓPÁT ELLÁTÓ FŐBB CSŐVEZETÉKEK ÉS KAPACITÁSUK (2020-as helyzet) A VEZETÉK NEVE, HOSSZA, ÉVES KAPACITÁSA (milliárd köbméter)

ORSZÁGOK, AMELYEKET ÉRINT

Jamal–Európa – 4196 kilométer hosszú, Északnyugat-Szibériából indul és Fehéroroszországban kettéágazik. Az eredeti cső továbbhalad a németországi Mallnow/Gascade végállomással, ahol becsatlakozik a német vezetékrendszerbe. Egy újonnan épített, Ukrajnát elkerülő szakasza egyesül a Transgas csővel, amely Szlovákián áthaladva az ausztriai Baumgartenben végződik. Éves kapacitása 33 milliárd köbméter.

Oroszország (OF), Fehéroroszország, Lengyelország, Németország

E a e

Északi Áramlat (Nord Stream) I–II. – 1224 km hosszú tengerfenéki vezeték, a négy cső összkapacitása 110 milliárd köbméter. Szentpétervár mellől indul és Északkelet-Németországban éri el a német (EU-s) hálózatot.

OF, Németország

C f e

Török Áramlat (Turkish Stream) – Mintegy 1100 km hosszú, Oroszországból indulva, a Fekete-tenger alatt haladva Törökország európai részénél ér partot, Isztambultól nyugatra. Évi 31,5 milliárd köbméteres a kapacitása. Két, egyenként 15,75 milliárd köbméteres éves teljesítményű csöve van. Az egyik csak Nyugat-Törökországot látja el, a másik északra tartva, részint Balkan Stream néven Bulgárián, Szerbián, Magyarországon át az ausztriai Baumgartenig húzódik.

OF, Törökország, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria

A z s g ig G e

Kék Áramlat – 1213 km hosszú, a Fekete-tenger alatt Oroszországból Kelet-Törökországba tart, éves kapacitása 16 milliárd köbméter.

OF, Törökország

A

Trans Adriatic Pipeline (TAP) – 878 km hosszú, évi 10 milliárd köbméter teljesítményű vezeték. A török–görög határon csatlakozik a Trans-Anatolian Pipeline-hoz (TANAP). Így a TAP a TANAP (1850 km hosszú, 16 milliárd köbméter kapacitású vezeték) gázát viszi tovább Görögországon, Albánián keresztül, az Adriai-tenger alatt áthaladva Dél-Olaszországba. A TANAP viszont Azerbajdzsán gázát szállítja a Dél-kaukázusi Vezetéken (SCP) Grúzián át, a grúz–török határon a TANAP keleti végpontjához csatlakozva.

Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország

E f

A szerb–magyar interkonnektor a Bulgárián, Szerbián át érkező oroszországi gázt továbbítja Magyarországra. Évi 3,5 milliárd köbméteres a kapacitása. Része a Balkan Streamnek (Balkáni Áramlat), a Török Áramlat északi leágazásának.

Szerbia, Magyarország

A m

12 | FIGYELŐ 2021/46

F_10-13-Cimlap.indd 12

2021. 11. 16. 15:53

| CÍMLAPON |

A LEGNAGYOBB + 1), ?0.9*72*1ö 478? ,40 2020 Milliárd köbméter

9. Norvégia 111,5

6. Kanada 165,2 1.

USA

914,6

10. Algéria 81,5

Forrás: de.statista.com

- ?9&79 8. , ? 7&0 EURÓPÁBAN, 2021. I. FÉ LÉV

0,03307

0,03 0, 0 17 03

0,0374

0,0376

0,0411

0,0449

Magyar- Románia Horvát- Lengyel- Szlovákia Görögország ország ország ország

&_ FIFYTP JQX÷ K­Q ­[­WJ [TSFYPT_SFP

0,0562

Csehország

3.

Irán

5.

Oroszország

250,8

638,5

4. Kína 194,0

171,3 8. Szaúd-Arábia 112,1 Katar

0,0961

Bruttó ár, 1 kWh/euró *: ¥YQFL 0,0639

2.

0,0647

0,0636

0 0678 0,0678

7. Ausztria

MEGJEGYZÉS Ez a vezeték részlegesen működik, a németek időnként panaszkodnak, hogy csökken a bejövő gáz mennyisége. Az oroszok szerint minden szállítási kötelezettségüknek eleget tesznek. Magyarország oroszországi gázt Baumgartenen keresztül is kap. Csak az Északi Áramlat I. működik. Az Északi Áramlat II.-nek a Balti-tenger fenekén futó csőpárosa technikailag elkészült, működéskész, csak az üzembe helyezési engedélyt várják a németektől. A vezetékről szóló adatok hiányosak. Feltehetően az OF titkolja a cső pontos helyzetét a fekete-tengeri szakaszon, hogy az USA és más NATO-államok haditengerészete, az ott cirkáló hajóik ne tekinthessék esetleges célpontnak. Magyarország gázellátásában, oroszországi nyersanyagot szállítva fontos tényező. Megépítését, igénybevételét éles kijevi kritika kísérte, kiváltképpen akkor, amikor hazánk a Gazprommal 15 éves hosszú távú szállítási szerződést kötött, és a gázt Ukrajna elkerülésével Baumgartenből, valamint délről, Szerbiából kapjuk.

Forrás: Figyelő-gyűjtés

A törököket látja el oroszországi földgázzal.

A tervezettnél hamarabb helyezték üzembe. Ez is, mint valamennyi, az EU területén működő, országokat összekötő interkonnektor, kétirányú gázáramlást képes biztosítani.

142,5

+WFSHNF Hollandia ország

+TWW¥X JH JZWTUF JZ JZWTXYFY

talmú – földgáz csaknem tizede a kitermelés folyamán a légkörbe kerül. Így az eljárás klímapusztító szerepe jelentősebb, mint a széné. Másfelől Kína ismét feléledő földgáz iránti étvágya a japán és a dél-koreai kereslettel együtt sokkal magasabb LNGárakat, esetenként hosszú távú gázszállítási egyezmények megkötésére való hajlandóságot – és kevesebb kritikát – jelent az USA szállítóinak a számára, mint az európai piac.

Európa szempontjából fontos vezeték, mert csökkenti az Oroszországtól való függést.

Németország

Ausztrália

Ezt jelzi, hogy Peking ez év októberének végén, mint utaltunk rá, két, egyenként húsz esztendőre szóló egyezményt írt alá az amerikai Venture Global céggel évi négymillió tonna cseppfolyósított földgáz szállítására. Egyesült államokbeli források is megerősítették: a távol-keletiek jobb árat fizetnek az LNG-ért, és hajlandók akár hosszú távú szállítási kontraktusokkal lekötni a földgázszállításokat. A tető alá hozott szerződésekkel az USA megkettőzi eladásait a „Mennyei Birodalomban”. Komoly bizonytalansági tényező a koronavírus-válság, a járvány fellobbanásának a lehetősége. Európa kulcsállamában, Németországban november közepén az egy nap alatt kimutatott új fertőzések száma ötvenezer fölé emelkedett. Nem tudni, hogy az ügyvezető kormány elrendel-e országos vagy regionális lezárást, amely lényegesen befolyásolhatja a vállalati tevékenységet, az ipari és lakossági földgázfogyasztást. Az öreg kontinens gázár-gázhiány problémájának öszszetett nagypolitikai vonatkozásai is vannak. Az Egyesült Államok Európával kapcsolatos változó érdekei, Washington Pekinggel való közvetlen szembenállása a Tajvani-szoros régiójában az amerikaiakat érdekeltté teheti a Moszkvával való konfrontáció valamelyes mérséklésében. Erre már vannak jelek: a CIA igazgatójának moszkvai útja, egy esetleges újabb Biden–Putyin-találkozóról felröppentett hírek, az Északi Áramlat II. kapcsán az eddigi kemény amerikai ellennyomás puhulása. Mindezen tényezők az európai gázellátási válság lehetséges enyhülésének az irányába mutatnak, megszüntetni azonban valószínűleg nem lesznek képesek azt. D. P. 2021/46 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlap.indd 13

2021. 11. 16. 15:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEM HUNGARIKUM

INFLÁCIÓ | Világszerte újra nekilódult az infláció. Az erősödő pénzromlás nem csupán magyar jelenség, egy ideig biztosan számolnunk kell vele a globális és a hazai gazdaság újraindulása folyamán. A helyzetre reagálva a Magyar Nemzeti Bank ismét – ezúttal 30 bázisponttal – emelt az irányadó rátán. Egy alkalommal az egyik barátom azt találta mondani, hogy az infláció olyan, mint a váratlan vendég: egyszer csak betoppan és elfelejt hazamenni. Ez a gondolat napjainkban különösen igaz: az októberben mért 6,5 százalékos pénzromlási ütem megdöbbentően nagy. Ha történelmi távlatokban nézzük, a magyar lakosság ennél sokkal durvább árdrágulási időszakokat is átvészelt már. Az 1945–46-os hazai hiperinflációval akkor világrekorderek lettünk. A mostani pénzromlás viszont más: először is szerte a világban érvényesül, a kialakulásában döntő szerepet játszik egy eddig soha nem látott, globális pandémia, s nem kis súlyt kapott a folyamatban az energia- és élelmiszerárak nekilódulása.

KELLETT AZ EMELÉSI CIKLUS

A lapunk által megkérdezett elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi folyamat egy ideig a mindennapok része marad. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy vélte: az egyelőre tartósan magas inflációs szint miatt utólag beigazolódott, hogy a Magyar Nemzeti Bank kellő időben indította el a kamatemelési ciklusát. Ráadásul felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt berobbanó kereslet, amelyet a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány okán várhatóan megugró bérek. Az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet, már csak azért is, mert a lengyel jegybank váratla-

14 | FIGYELŐ 2021/46

F_14-15_inflacio.indd 14

2021. 11. 16. 17:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nul 75, a cseh pedig 125 bázisponttal növelte meg az alapkamatot. A következő hónapokban a bázishatások és a jó néhány terméket érintő nemzetközi folyamatok miatt tovább nőhet az infláció. Novemberben a 7 százalékot is elérheti, s a jövő év elejétől meredeken visszaeshet. A vártnál jóval szélesebb körű, ugrásszerű áremelkedések hatására a Takarékbank makrogazdasági elemzői az idei inflációs várakozásukat 4,9-ről 5, a jövő évre vonatkozót pedig 4,4-ről 4,7 százalékra módosították. Meglátásuk szerint csupán 2022 végére térhet vissza a pénzromlási ütem a 3 százalékos cél közelébe.

FOTÓ: GETTY IMAGES

VILÁGJELENSÉG

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, a lezárások miatt számos területen összeroppanó kereslet nagyon gyorsan magára talált, ezzel szemben a kínálat helyreállása döcögősen halad. Az ebből adódó súrlódások következménye a világszerte elszálló infláció. Nem lehet azt mondani, hogy erre senki sem számított. Ellenkezőleg: evidenciaként kezelték a közgazdászok, hogy a receszsziót követő gazdasági bővüléssel együtt a drágulás is nagyobb sebességre kapcsol – legalábbis rövid ideig, s a javak és a szolgáltatások szűk csoportjában. Ezt hívja a szakma reflációnak. A valóság azonban rácáfol arra, hogy ez az inflációs időszak rövid lenne. A háttérben a világgazdaság és -kereskedelem komplexitása, a Covidjárvány hullámai között tapasztalható regionális eltérések, az iparági sajátosságok, valamint a pénzügyi spekuláció, a geopolitikai játszmák is felfedezhetők. Ebbe a globális környezetbe kell belehelyeznünk az itthoni folyamatokat. A külső tényezők mellett hazai okai is jócskán vannak a pénzromlásnak. A gyenge forint szintén ludas ebben, s a keresleti-kínálati súrlódások hangsúlyozottan megjelennek a magyar gazdaságban, részben a szerkezeti sajátosságok (így a munkaerőpiac szűk keresztmetszetei), részben a gazdaságpolitika befolyása miatt, aminek a következménye például a gyors jövedelemkiáramlás. A Raiffeisen elemzőinek a becslése alapján az aktuális 6,5 százalékos infláció mintegy kétharmada magyarázható külső tényezőkkel, s a harmada tulajdonítható belső okoknak. Ami az utóbbiakat illeti, az erőteljes fogyasztás és beruházások által hajtott növekedés miatt jövőre is megmarad a jelentős inflációs nyomás. Az MNB kamatemeléseivel a forint árfolyama stabilizálódhat, sőt akár erősödhet is. Optimizmusra nemigen van okunk: az

FOGYASZTÓI ÁRAK VÁLTOZÁSA &_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P 5,1 5,1 5,3

3,0

2,7 2,7 2,7

3,1

4,6

4,9

6,5

5,5

3,7

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. IX. X. XI. 2020 2021 Forrás: KSH

inflációs csúcsot novemberben érhetjük el 7,4 százalék körüli mértékkel, később fokozatosan mérséklődhet a pénzromlás üteme. Török Zoltán úgy vélte: 2022 első negyedében 6 százalékot meghaladó, április–júniusban pedig hozzávetőleg 5 százalékos lehet a hazai inflációs ráta. A cél körüli 3 százalékos számokra csak a jövő esztendő utolsó hónapjaiban számíthatunk.

TÁVOL MÉG A CÉL

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának a vezetője szerint az árak megugrása nem „hungarikum”. Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex októberben 6,2 százalékra emelkedett, míg az eurózónában ugyanekkor 4,1 százalékot ért el az infláció – mindkettő évtizedes csúcsot jelent. Az euróövezeten belül a legnagyobb érték Litvániát (8,2 százalék) és Észtorszá-

BEFAGYASZTOTTÁK AZ ÁRAKAT Az üzemanyagárak és az infláció féken tartása érdekében a kormány 2021. november 15-től – három hónapos időtartamra – a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azok a benzinkutak, amelyek nem tartják be a hatósági árszabást, százezertől hárommillió forintig terjedő bírságot és féléves bezárást kockáztatnak.

got (7,4) jellemezte. A pénzromlási ütem gyorsulását idézte elő, hogy a sérült kínálat nem tud lépést tartani a laza fiskális és monetáris politikák miatt növekvő kereslettel. Nemzetközi szinten az olaj világpiaci ellenértékének a növekedése miatt emelkednek az üzemanyagárak, emellett az energiapiacon hiány van a fosszilis nyersanyagok kapacitásainak a leépülése miatt. Ez egyrészt a háztartási energia drágulását okozza (Magyarországon ezen árak befagyasztása miatt ez nincs jelen), másrészt kihat a többi termék ellenértékére is. A szállítási költségek ezenkívül a konténerhiány miatt is nőnek. Magyar specialitásként két tényező emelhető ki: egyrészt az erőteljesebb gazdasági bővülés által generált nagyobb infláció, másrészt a dohánytermékek jövedéki adójának az uniós előírások miatti növelése. Az MNB eddig is minimális szigorítás bevezetésére törekedett, vagyis csak akkora kamatemelés várható, amekkora a forint jelentős gyengülésének az elkerüléséhez kell. Regős Gábor szerint az infláció növekedése hamarosan megáll, s megindul egy lassú konszolidáció. Úgy látja, 2022-ben még nem lehet arra számítani, hogy elérjük a 3 százalékos jegybanki célt.

ÚJ SZAKASZBA LÉPTEK

A Magyar Nemzeti Bank közben folytatta a június óta tartó emelési ciklust: a lapzártánkkor tett bejelentés szerint 30 bázisponttal, 2,10 százalékra növelte az alapkamatot. „Új szakaszt indít a monetáris politikában a központi bank; ez egyrészt gyorsabb alapkamat-emelést jelent, másrészt a külső inflációs hatások tartós erősödése, a másodkörös inflációs kockázatok növekedése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé” – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón. A szakember – akit az MTI idézett – hozzátette: a tanács szerint a pénzromlás üteme egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul. A mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabbak lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz – mondta, hozzátéve: addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az árdrágulási kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak. TÓTH BALÁZS 2021/46 FIGYELŐ | 15

F_14-15_inflacio.indd 15

2021. 11. 16. 17:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

OPTIMISTÁBBAK LETTEK A NÉMET CÉGEKd KONJUNKTÚRAJELENTÉS | A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagjai túljutottak a Covid–19-járvány okozta gazdasági lassuláson, s hároméves csúcsra ugrott a foglalkoztatási és a beruházási hajlandóság.dd

leznek. A kamara vezetője kijelentette: a magyar–német külkereskedelem értéke augusztusban ismét a 2019-es szinten állt, ahogy a hazai export egésze is. A teljes magyar import pedig ma már jóval nagyobb, mint a pandémia előtt volt.

FESZÜLTSÉGEK A MUNKAERŐPIACON

cégek növekedési terveire nézve. Ezért a DUIHK aktív szerepet vállal a hazai képzés további korszerűsítésében, különösen a szakképzésében, de például a duális felsőoktatás erősítésében is. A munkaerőköltségek alakulásával kapcsolatban a szakember kedvezőnek értékelte, hogy a 2016-ban kötött ötéves bérmegállapodásnak köszönhetően a gazdaság-

Sávos András a munkaerőpiacon tapasztalható tendenciákra is kitért. Elmondta, hogy a munkaerőhiány a koronavírus-járvány idején csak átmenetileg enyhült, jelenleg azonban a vállalatok megint növekvő feszültségekről számolnak be, ami újra korlátozó tényezővé válhat a

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Teljesítményjavulás, egyre bővülő kapcsolatok jellemzik a magyar–német gazdasági együttműködést – állapították meg a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss felmérésének a bemutatóján. (A DUIHK Magyarország legnagyobb vegyes kamarája. A felmérést szeptember 23. és október 13. között végezték hazánkban, valamint a világ mintegy 80 országában az ott működő német kamarák. Száz magyar és globálisan 3200 vállalatvezető vett részt benne – a szerk.) Sávos András, a DUIHK elnöke az eredmények bemutatása alkalmából megállapította: a cégek többsége már elérte a járvány előtti termelési szinteket, főleg az iparban. Ennek köszönhetően még a jó tavaszi értékekhez képest is tovább javult a tagvállalatok hangulata, hároméves csúcsokat döntött most ősszel. A foglalkoztatási és a beruházási szándékok szintén erős gazdasági bővülést je-

16 | FIGYELŐ 2021/46

F_16-17_nemet-konjunktura.indd 16

2021. 11. 16. 15:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KOCKÁZATI 9 3>*?ö0 Százalék

Infrastruktúra 3

politika a foglalkoztatói adóterhek csökkentésével kompenzálta a fenti kiadások gyors bővülésének egy részét. Javasolta, hogy egy újabb hosszú távú bérmegállapodás kidolgozásakor kiemelt hangsúlyt helyezzenek a bérköltségek versenyképességre gyakorolt hatásaira is.

FENNAKADÁSOK

Végül az elnök kitért a nemzetközi szállítási láncokban tapasztalható feszültségekre. Ezek a zavarok különösen a termelő cégek számára jelentenek komoly kihívást. Ezért sok társaságnál már elindult e hálózatok alapos felülvizsgálata, melynek folyamán a nyersanyag- és energiaellátás biztonsága is sokkal jobban fókuszba kerül. Egyébként a kamarai felmérések azt mutatják, hogy beszállítóként Közép- és Kelet-Európa, s ezen belül Magyarország is felértékelődhet a következő években. Összefoglalóan azt mondta Sávos András, hogy a kamarai tagvállalatok nagy többsége sikeresen jutott túl a Covid okozta gazdasági nehézségeken, s további bővülést tervez, ugyanakkor a középtávú növekedési kilátásokat illetően még jelen van néhány bizonytalansági tényező. Továbbra is kiszámíthatóságot és gazdasági stabilitást várnak a cégek.

A LEGNAGYOBB BEFEKTETŐ

Varga Mihály pénzügyminiszter előadásában hangsúlyozta: a nálunk működő német vállalatok is pozitívan értékelik a magyar gazdaságpolitikát és válságkezelést. A társaságoknak változatlanul fontos a kiszámíthatóság és a stabilitás fenntartása. A tárcavezető kiemelte: a német cégek kedvezően reagáltak a gazdaság

Finanszírozás

12

Jogbiztonság

13

Protekcionista akadályok Árfolyam Gazdaságpolitika

Hol látja a legnagyobb kockázatot vállalata gazdasági KJOQ÷I­XGJS F Pº[JYPJ_÷ 12 hónapban?

14 19

24

Kereslet

31

Energiaárak

31

Nyersanyagárak Munkaköltségek

48 58

Szakemberhiány

62

Forrás: DUIHK

Erőteljes a foglalkoztatási és beruházási szándék. működőképességét és a munkahelyek megőrzését célzó kormányzati programokra. A versenyképesség-növelő támogatási projekt keretében például 90 német tulajdonú vállalattal jött létre megállapodás, s ennek köszönhetően 50 ezer munkahelyet tudtak megvédeni, hozzájárulva a visszaesés mérsékléséhez és az újraindításhoz. A cél az, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés

CSÖKKENŐ MUNKÁLTATÓI TERHEK A gazdasági kabinet 750 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött – jelentette be Varga Mihály a közösségi oldalán. A pénzügyminiszter közlése értelmében mérséklik a munkát terhelő adókat: január elsejétől 2,5 százalékponttal apad a szociális hozzájárulási adó mértéke, megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, továbbá meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban. Jövőre is maximum egy százalék adót fizetnek majd a cégek. A mérséklések teljes összege az idén és jövőre eléri a 2000 milliárd forintot.

a jövőben is zavartalanul erősödjön, külön hangsúlyt fektetve a kutatás-fejlesztésre és az innovációra – mondta Varga Mihály, hozzátéve: az idén nagymértékben javultak a német társaságok kilátásai, optimizmusuk a csúcson van. Jelentősen nőtt a saját üzleti helyzetüket jónak látó vállalkozások száma, így a beruházások és a foglalkoztatás erőteljes növelését tervezik. A jövő gazdasági kockázatait tekintve a cégvezetők a munkaköltségeket, a munkaerőhiányt, valamint a nyersanyagárakat tekintik leginkább rizikósnak. A pénzügyminiszter aláhúzta azt is: a magyar és a német gazdaság számára egyaránt előnyös a jó együttműködés, azonban a járvány hatására az áruforgalom tavaly 5,4 százalékkal csökkent. Jó hír, hogy ez év első nyolc hónapjában már 17,8 százalékkal nőtt a magyar–német áruforgalom értéke. A tőkebefektetésekben is Németország a legjelentősebb hazánkban, közel 23 százalékos értékkel – emelte ki Varga Mihály. Az adatok alapján a háromezren felüli számú német irányítású vállalat több mint 200 ezer embernek ad munkát. Kormányzati támogatással az elmúlt hat évben 134 német befektető beruházása 28 ezer új munkahelyet hozott létre Magyarországon. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kutatás-fejlesztési és az innovációs terület is egyre hangsúlyosabb, a szakképzésben szintén bővült a német cégek szerepe. Ugyanakkor „energia-vészhelyzet” kialakulására nem kell számítani hazánkban, a megkötött szerződések biztosítják az ellátást – szögezte le a szakember. Úgy összegzett: a válságot kiállta a magyar gazdaság. Az idén 6,8 százalék körüli, jövőre 5 százalékos GDP-növekedés várható. SZAJLAI CSABA

2021/46 FIGYELŐ | 17

F_16-17_nemet-konjunktura.indd 17

2021. 11. 16. 15:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INGATLANBOTRÁNY | Határozatlanság, döntésképtelenség, a felelősség hárítása, a teljes tagadás után a fokozatos beismerés – nem épp egy biztos kezű főpolgármester karaktere bontakozik ki a Városháza eladása kapcsán húzódó botrány kezelésében.

Saját szimpatizánsai, holdudvara, eddigi töretlen támogatói sem értik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester miért nem tudja lezárni az immár november 4-e óta húzódó Városháza-eladási botrányt. Napokig tagadott, a cáfolatait azonban újabb és újabb dokumentumok, hangfelvételek negligálták. Mintha a szivárogtatók tökéletesen tisztában lettek volna azzal, hogy – az állítólag kiválóan kommunikációs készségekkel büszkélkedő – Karácsony hogyan reagál és miképp lehet teljesen hitelteleníteni. Forrásaink szerint az sem kizárt, hogy a főpolgármester tény-

leg nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött, ez viszont az alkalmatlanságát bizonyítja. Csakhogy az ügy kezelését is roszszul oldotta meg, bizonytalanságát, döntésképtelenségét erősíti a közvéleményben.

AZ ÜGY

Az Index november elején írta meg, hogy Karácsony Gergely eladná a Városháza épületét. A főpolgármester fake newst kiáltott, szerinte az ingatlan értékesítéséről semmilyen döntés nem született, arra nem keres vevőt a Fővárosi Önkormányzat. Azt is üzente, hogy nem olvas többé Indexet. Aztán mégis kénytelen volt, hi-

szen másnap folytatódott a történet: a lap közölte, hogy a birtokában lévő szerződés szerint mintegy negyvenmilliárd forintért kínálják eladásra Budapest egyik legértékesebb telkét a rajta lévő műemléki védelem alatt álló épülettel együtt. Az ingatlanra az a cég igyekszik vevőt találni, amely évekkel ezelőtt az MSZP székházát is értékesítette. Az Index szerint a szerződésben megbízóként a Berki Zsolt tulajdonában lévő Northern Rock Kft. szerepel, amely úgy kínálja eladásra az ingatlant, hogy láthatóan beható ismeretei vannak annak paramétereiről, valamint az értékesítéshez az önkormányzatnál meglévő jó kapcsolataira való célozgatással igyekszik megnyerni a majdani befektetőt. A Northern Rock a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t bízta meg az ügylet lebonyolításával. A szerződésben rögzítették: 1,150 millió euró, azaz több mint 400 millió forint tanácsadói díj járna az ingatlanközvetítésért. A megbízott cég tulajdonosa Beák Attila

FOTÓ: STILLER ÁKOS, GETTY IMAGES

KEZELETLEN VÁROSHÁZA-GATE

18 | FIGYELŐ 2021/46

F_18_20_fovarosi_ingatlan_stadler_hirdi.indd 18

2021. 11. 15. 17:10

stadler_15-eves-minde

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A METRÓZÓ KARÁCSONY GERGELY. ROSSZ PÁLYÁRA ÁLLT A KOMMUNIKÁCIÓ A VÁROSHÁZA-ELADÁS ÜGYÉBEN

Endre, aki elismert név az ingatlanközvetítői szakmában és a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnökségének is tagja. 2009-ben Beák közreműködésével adták el az MSZP II. János Pál pápa téren található székházát. A városháza vételára 100 millió euró plusz áfa lenne, ami meghaladja a 40 milliárd forintot. A sikeres értékesítés esetén ebből fizetnék ki Beákéknak a közvetítői díjat. A kontraktusban nem a levegőbe beszélnek: az is szerepel benne, hogy a beruházónak lehetősége nyílna egy 1500 férőhelyes, háromszintes mélygarázs építésére, a mostani városházaként funkcionáló épületet közel 30 ezer négyzetméterrel ki is bővíthetné. „Megvalósítható a beruházás keretében vegyes rendeltetésű komplex elképzelés, tekintettel a terület kimagaslóan kiváló lokációjára, egyedi adottságára” – áll a dokumentumban. Karácsony minderre ismét heves „fake newsozásba” kezdett, és azt írta, feljelentést tesz az „állítólagos” értékesítés miatt. A korábban a momentumos Cseh Katalinhoz kötődő céges ügyekkel is előrukkoló álarcos alak, Anonymus most a Városháza-

gate-en csavart egyet és nullázta le Karácsony kommunikációját. Videójában a már említett Berki Zsolt kapcsán játszott le egy hangfelvételt. Két férfi beszélget, az nem derült ki, hogy kik ők pontosan. Egyikük megnevezte Berki Zsoltot és beszámolt arról, hogy Berki közreműködésével – korrupciógyanús körülmények között – 2019-ben, már Karácsony regnálása idején, miképp jutott hozzá a Fővárosi Önkormányzat egyik XXII. kerületi, 7400 négyzetméteres beépítetlen ingatlanához. Ez utóbbinak a helyrajzi számát is megadta. A Magyar Nemzet megállapította, hogy a két szerződő fél a Fővárosi Önkormányzat meghatalmazásával eljáró Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. és a Grébics Ingatlan Zrt. A vételár 101 millió forint volt.

BONYODALMAK

Ezzel két új szereplő is színre lépett. Először az Index azonosította a hanganyagon szereplő egyik hangot, szerintük az Gansperger Gyuláé, aki jelenleg a Grébics Zrt. vezérigazgatója. Ő korábban, 1998 és 2001 között vezette az ÁPV Zrt.-t, de 2005ben, amikor Bajnai Gordon a Gyurcsánykormány minisztere lett, Gansperger váltotta a Wallis Zrt. vezérigazgatói posztján.

Erre gyors politikai támadással reagált Karácsony, szerinte a budafoki ingatlan eladása Tarlós István idején indult el és teljes mértékben átlátható volt. Tarlós ezt cáfolta, hazugsággal vádolta meg Karácsonyt, azt mondta: „egy eladási folyamat akkor indul el, amikor az illető ingatlant vagy bármilyen értéket megpályáztatják, kiírják a pályázatot.” Hozzátette: „gondolom, senki nem akarja állítani, hogy a távozásom után 6 hónappal én írtam ki a pályázatot az ingatlanra.” Mindez Karácsonyt nem nagyon zavarta, emlékeztetett, hogy a kampányában még ő ígérte meg a Városháza felújítását, átalakítását, a területén működő parkoló közparkká alakítását. Egyébként a megválasztása óta szinte semmi sem történt az ügyben. Karácsony egyértelművé tette, hogy nem indít belső vizsgálatot a nyilvánosságra került dokumentumok és hangfelvétel miatt sem. Pedig már ekkor elég egyértelműnek tűnt, hogy itt konkrét intézkedések, szerződéskötés történt, és a főváros egyik cégének, az önkormányzati ingatlanok hasznosításával (is) foglalkozó BFVK Zrt.-nek valamilyen szerepe lehet a folyamatban.

HIRDETÉS

MINDENRE VAN MEGOLDÁSUNK

15 ÉVE MAGYARORSZÁGON! www.stadlerrail.com

F_18_20_fovarosi_ingatlan_stadler_hirdi.indd 19 stadler_15-eves-mindenre-megoldas_200x135mm.indd 1

2021. 11. 15. 17:10 2021. 11. 12. 14:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

És láss csodát: Anonymus újra aktivizálta magát, egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott egy újabb hangfelvétel formájában. Ezen a már említett cég vezetője, Barts Balázs, a BFVK vezérigazgatója egyeztet három tárgyalópartnerével. „Amit bemutatnék [...] az a régi Városháza épülete. És az előtte lévő, tehát a telek teljes egészében, ami a projektben van. Ez 4,7 hektár, amiből 3,9 hektárt eladnánk és nyolcezer négyzetmétert megtartanánk” – zúzta porrá Karácsony addigi „fake newsozását” saját cégvezetője a hangfelvétel tanúsága szerint. Kiderült, hogy a főváros nemcsak hogy eladná a Városházát, de az is, hogy az elképzelés megjárta a (főpolgármesteri – a szerk.) kabinetet is. Talán nem meglepő módon a két másik tárgyalópartner feltételezhető módon Gansperger és Berki volt. Karácsony hiába beszélt a beígért városházi közpark létrehozásáról, az egyeztetésen az is világossá vált: azt ugyan megépítik, de gyorsan szét is rombolnák. Barts szerint csak azért kell ezt megépíteni, mert megígérték, de előtte egy gyorsított közbeszerzéssel már egy 250 férőhelyes mélygarázsnak kell elkészülnie. A tárgyalás vélelmezhetően egy térkép felett zajlott. Barts arról beszél, hogy a parkpályázatot úgy írhatják ki, hogy a két új elképzelt szárny helyére ne kerüljön fa, tehát mint

későbbi hasznosítható terület álljon rendelkezésre. „És ha mindez megépül, akkor utána itt, ezen a sarkon meg lehet építeni az új Városházát. Tudod organizálni a többi területről, persze a parkot szétcseszed, az egy másik kérdés. Azért van ez 24-ben egy ilyen mondás, hogy akkor kiderül, hogy van-e kellő bátorság, vagy sem” – összegzett a vezérigazgató.

KAPCSOLATOK

Karácsony addigi kommunikációját ezzel a felvétellel teljesen lenullázták. A főváros kénytelen volt visszakozni, nyilvánosságra hozták a Városháza rövid, közép- és hoszszú távú fejlesztési lehetőségeiről készített döntés-előkészítő tanulmányt, amelyben költségbecsléseket is vázolnak a hasznosításról. Végül elismerték: ahhoz, hogy ezek a hozzávetőleges becslések rendelkezésre álljanak, értelemszerűen piaci konzultációkat is folytatni kellett. Tehát a főpolgármester korábbi közlésével szemben igenis van Városháza-ügy. A botrány kezelése önkormányzati forrásaink szerint kommunikációs csőd, hiszen a folyamatos tagadással Karácsony magára húzta a problémát, és azzal, hogy a BFVK vezetője megússza egy fegyelmivel az egészet, a főpolgármester a gyengekezű vezető képét erősíti. „Ilyen eset Tarlós alatt elképzelhetetlen lett volna. Az is, hogy esetleg a háta mögött intézkedjen

az adminisztráció, de az is, hogy egy ekkora blama után a helyén maradhat egy cégvezető” – mondta forrásunk. Arra is utalt, hogy csak meg kell nézni a BFVK Zrt. igazgatósági névsorát, és ki lehet következtetni, hogy milyen kapcsolati háló szövi át az ügyet. Az igazgatóság elnöke az a Tordai Csaba, aki Karácsony bizalmasa, jogi főtanácsadója. Tordai korábban a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. Sajtóhírek szerint Tordai kiállt a BFVK vezérigazgatója mellett, mert jó szakembernek tartja. A cég igazgatóságában egyébként csak MSZP-s, DK-s és momentumos pártdelegáltak ülnek. A zrt. felügyelőbizottságát az MSZP által delegált, korábban az SZDSZ-hez közelálló, majd a Liberális Pártban politizáló Bodnár Zoltán vezeti. Ő volt korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a baloldali kormányzás alatt a Nemzeti Autópálya Rt. vezére. A felügyelőbizottságban is többségben vannak a baloldali politikai küldöttek, a grémiumban egyetlen fideszes tag dolgozhat. Úgy tűnik, hogy az ügyben gyors tűzoltás folyik, forrásaink szerint azonban nem elképzelhetetlen, hogy az előválasztás után politikai értelemben meggyengült főpolgármestert szövetségesei próbálják lejáratni a Városháza-gate-tel. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: RÓKA LÁSZLÓ, MTI

A MÁLLADOZÓ HOMLOKZATÚ VÁROSHÁZA. NEM KIZÁRT, HOGY A FŐPOLGÁRMESTER SZÖVETSÉGESEI ÁLLNAK A BOTRÁNY MÖGÖTT

20 | FIGYELŐ 2021/46

F_18_20_fovarosi_ingatlan_stadler_hirdi.indd 20

2021. 11. 15. 17:10

MK_Elore_200x292.indd F_21_magyarorszag_hirdi.indd 1 21

2021. 11. 12. 15. 17:19 16:59

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MAGYAR E-ÚTDÍJ-BERUHÁZÁS

INDONÉZIÁBAN

gyalni, vagyis kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a magyar technológia ottani bevezetésének.

A PROJEKT

A világ negyedik legnépesebb országának a tendereljárását a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. szerződéses partnere, a Roatex Zrt. nyerte meg. A megközelítőleg 300 millió dollár értékű beruházás magában foglalja a délkelet-ázsiai állam elektronikus útdíjrendszerének a tervezését, kivitelezését, finanszírozását és üzemeltetését, egyéves létesítési és kilencesztendőnyi szolgáltatási időszakkal. A projekttársaság egy országos lefedettségű, a teljes, mintegy hatezer kilométer hoszszú autópálya-hálózaton működő szisztémát tervez és épít ki 2022. december 15ig. „Itt kell hangsúlyoznom, hogy nem a

AZ E-ÚTDÍJ-RENDSZER KAMERÁINAK SZERELÉSE CSENGERNÉL. A MAGYAR TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZZÁK MAJD INDONÉZIÁBAN IS

magyar útdíjfizetői rendszer másolásáról van szó, hanem annak az indonéz viszonyokat, sajátosságokat figyelembe vevő adaptációjáról” – jelezte az indonéz és a magyar hatóságok közötti szakmai munkát koordináló Ruszó Gyula. A díjszedés GNSS-alapon, műholdas helymeghatározással és fedélzeti eszközök segítségével történik majd. Az úthasználati jogosultságot az út menti infrastruktúrára épülő rendszámfelismerő kamerákkal fogják ellenőrizni. Az értékesítési tranzakciók pedig készpénz- és érintésmentesek lesznek.

KÜLGAZDASÁGI SIKER

„Ismereteim szerint ez minden idők egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai exportja. A projekt kitűnő referenciaként szolgálhat a jövőben nemcsak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban, hanem más piacokon is” – mutatott rá a kormánybiztos, aki kiemelkedő külgazdasági sikerként aposztrofálta a beruházást. Hozzátette: a nemzetközi színtéren is elismert magyar útdíjrendszerre épülő szolgáltatásnyújtással és szakértői szervezettel immár külföldi óriásprojektben való részvételt is fel tud mutatni hazánk. Ennek margóján pedig további magyar érdekeltségű invesztíciók jöhetnek létre. Korábban a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója is a magyar–indonéz üzleti kapcsolatok új zászlóshajójaként jellemezte a projektet. „Hasonlóan innovatív e-útdíjrendszert kell kiépítenünk és üzemeltetnünk, mint a hazai, amely jelenleg a világ egyik legmodernebb útdíj-technológiája” – fogalmazott Bartal Tamás. HZ

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

„A kiindulópont az a kormányzati célkitűzés volt, hogy értékesítsük Magyarország egyik fő exportcikkét, a tudást. Ennek megvalósításához alkalmasnak tűnt, hogy – számos más hazai fejlesztésű innovatív produktum mellett – rendelkezésünkre állt egy nagy hozzáadott értékű, versenyképes digitális termék, maga az útdíjfizetési rendszer” – nyilatkozta lapunknak Ruszó Gyula. Az októberben kinevezett kormánybiztos közölte: azonkívül, hogy a kétoldalú találkozókon Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan napirenden tartotta a projektet, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a jakartai magyar nagykövet is minden lehetséges indonéz partnerrel leült tár-

KÜLGAZDASÁG | A valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai exportként hivatkozik a kabinet az indonéz elektronikus útdíjrendszer kiépítésére. Ruszó Gyula, a projekthez hazánk által biztosított szakmai támogatásokért felelős kormánybiztos a Figyelőt úgy tájékoztatta: a beruházás értéke mintegy háromszázmillió dollár.

22 | FIGYELŐ 2021/46

F_22_23_eu-utdij_Ruszo_okoserdo.indd 22

2021. 11. 15. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ OKOSERDŐKÉ A JÖVŐ

SZENZOROK | A fákra telepített, az interneten összekötött érzékelők segítségével rögtön azonosítható lesz akár egy erdőtűz központja, a tűz terjedésének a sebessége és iránya. Ez csak egy példa arra, hogy miért lesz szükség Magyarországon is az okoserdők elterjedésére. Természetesen nem kell minden fára szenzort erősíteni, csupán egy-egy területet szükséges ellátni az erdőket kontrolláló okoseszközökkel, amelyek napelemmel működhetnek. Az érzékelők nem csak a tűzesetekre figyelmeztethetik a szakembereket: figyelhetik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a levegőminőséget, de földtani adatokat is rögzíthetnek. Többek között a talaj nedvességtartalmát vizsgálhatják, követhetik a fák növekedésének ütemét, az esetleges betegségekre is felhívhatják a figyelmet. A kártevők elszaporodását szintén rögzíthetik. Így az erdőgazdálkodásra, a fakitermelésre is hatással lesznek ezek a szenzorok. NyugatEurópában kísérleti jelleggel – a tüzek jelzésére, valamint meteorológiai célokból – már több erdőt elláttak ilyen készülékekkel.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SOPRONBAN KÉSZÜLNEK

Az okoserdők hazai elterjedésének nagy lökést adhat az, hogy a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán újjászerveződött a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet. Czimber Kornél dékánhelyettes szerint a „smart forest” megoldások olyan okosszenzorokkal ellátott digitális rendszert jelentenek, amely képes apró részleteiben is elemezni az összetett természeti folyamatokat. A nagy mennyiségű, jobb minőségű adat feldolgozására alapozva újraértelmezhető az erdők szerepe a szénkörciklusban, a biodiverzitásban, a társadalmi és a gazdasági funkciók tekintetében is. A szakember kifejtette: a precíziós erdőgazdálkodás elsődleges adatforrásai a fizikai környezetről információkat gyűjtő okosszenzorok, amelyek mikroprocesszorral ellátott, idő- és helymeghatározásra, valamint hálózati kommunikációra képes egységek. Méreteket, mozgást, távolságot, meteorológiai adatokat rögzítenek, mérik a víz vagy a levegő összetevőit, a fényt, a levélvesztést, -elszíneződést. Képesek

akár hangok érzékelésére, képeket tudnak alkotni például a vadállományról vagy füstről. Mindezzel nem csupán fáradságos mérések sorozata váltható ki, de olyan összetevők is megfigyelhetők, amelyeket a terepen dolgozó szakszemélyzet nem is tud vizsgálni.

ÖKOSZISZTÉMA-KUTATÁS

A dékánhelyettes arról is beszélt: a klíma és annak változása legalább 30 éves adatsorokból számítható, az erdőbe telepített okosszenzorokkal viszont már néhány esztendőn belül kiderülhetnek és igazolhatóvá válhatnak olyan összefüggések, amelyek meglétét még csak sejtjük. Az érzékelők azon túl, hogy az erdők egészségi állapotának a felmérésében, az ökoszisztéma bonyolult kölcsönhatásainak a megismerésében új tudásanyaggal szolgálhatnak, az egyes faegyedek életfolyamatait is nagy részletességgel képesek monitorozni és összefüggésbe hozni a környezeti történésekkel. Czimber Kornél kitért arra is: a Soproni Egyetemnek a nagy mennyiségű információ kezelésére már jó néhány saját fejlesztésű programja van, amelyek több gigabyte-os adatcsomagok gyors feldolgozására képesek. Ilyenek például az intézmény geoinformatikai és geostatisztikai fejlesztései, amelyek tér- és időbeli adatelemzésre, összefüggések vizsgálatára alkalmasak. Hozzátette: az erdőmérnöki kar eddigi eredményeire, valamint a meglévő erdészeti tudásbázisra alapozva a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet elsődleges kutatási területként kezeli az okoserdők kialakításának a kérdéskörét, amelyet jelentős hazai informatikai fejlesztési partnerekkel és az univerzitás Tanulmányi Erdőgazdaságának a bevonásával terveznek kiszélesíteni. PT

2021/46 FIGYELŐ | 23

F_22_23_eu-utdij_Ruszo_okoserdo.indd 23

2021. 11. 15. 17:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„A szén-dioxid-semleges világhoz az egyik legfontosabb eszköz a hidrogén széles körű felhasználása.”

A HIDROGÉN A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA LEPSÉNYI ISTVÁN | A hidrogénnek már jelenleg is kiemelt jelentősége van az életünkben. Mondhatjuk, hogy 2050-re nem lesz olyan terület, ahol ne találkoznánk a felhasználásával a mindennapi folyamatokban – mondta a Figyelőnek a közelmúltban megalakult Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke, miniszteri biztos, az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára.

– Mióta használja az emberiség a hidrogént az iparban? – Már több mint száz éve használják az ipar számos területén, az élelmiszer-, a vegyipartól kezdve a műtrágyagyártáson át a műanyag-előállításig, hogy csak néhány ágazatot említsek. Az újdonságot az jelenti, hogy a hidrogéntechnológiák megjelentek a közlekedési és energetikai alkalmazásokban is. Több ország – például Japán vagy Norvégia – már nagyon régóta meghatározta a hidrogénstratégiáját, ezért ezeken a felhasználási területeken szintén előbbre járnak, de a párizsi klímakonferencián mondták ki a tudósok mellett a politikusok is, hogy a hidrogén széles körű alkalmazása a klímaproblémák megoldásának egyik legcélszerűbb eszköze. Elégetésénél víz keletkezik, nem szabadul fel szén-dioxid, és ezért jó eszköz arra, hogy szén-dioxid-mentesen állítsunk elő energiát. Amikor Párizsban összeült a konferencia, a tudósok és a politikusok egyaránt úgy gondolták: ha el akarjuk érni azt a célkitűzést, hogy 2050-re széndioxid-semleges legyen a világ, ennek egyik legfontosabb eszköze lesz a hidrogén széles körű felhasználása.

Ezután az Európai Unió és a tagországok is elfogadták a saját hidrogénstratégiájukat, hogy mit terveznek EU-s, valamint tagállami szinten, miként valósíthatják meg a 2050-es klímacélokat. Napjainkban Magyarországon mintegy 150 ezer tonna hidrogént használunk fel a már említett területeken. Az előrejelzések szerint ennek a megtízszerezése várható a fenti időpontra, mégpedig úgy, hogy akkor már hazánkban a hidrogén mintegy harmadát a közlekedésben, további harmadát az ipari folyamatokban alkalmazzák, a maradék részt a lakosság és az ipar fűtési célokra hasznosítja. – Jelenleg milyen módszerekkel állítják elő a hidrogént? – A jelenlegi módszer szerint földgázt használnak fel erre, ami azért nem jó, mert most egy kilogramm hidrogén előállításakor 10 kilogramm szén-dioxid keletkezik. Minden, így a hazai stratégia is abból indul ki, hogy zöldhidrogént kell létrehozni és felhasználni, ezt pedig megújuló energiával előállított elektromos árammal, vízből elektrolízissel szabadítjuk fel. A nagy változás tehát az lesz, hogy nagy mennyiségben, „zöld” módon létrehozott hidrogént alkalmazunk majd. A gyártásnál kiemelt szerep juthat a nukleáris energiának is, amely ugyan nem megújuló, de rendkívül alacsony szintű a CO2-kibocsátása. Emellett vannak az úgynevezett szén-dioxid-megkötésű technológiák, amelyek folyamán előállítjuk a hidrogént, de a képződő CO2-t nem engedjük ki a szabadba, hanem eltároljuk vagy később felhasználjuk. A gyártás tehát egy nagyon komplex folyamat. A hidrogén alkalmazása a termelési és a közlekedési folyamatokban kiválthatja a fosszilis

24 | FIGYELŐ 2021/46

F_24-26-Hidrogen.indd 24

2021. 11. 16. 9:20

FOTÓK: MOHAI BALÁZS, MTI; GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

energiát, de rendkívül kutatásigényes. A H2 a legkisebb molekula – mind a tárolása, mind a szállítása igencsak bonyolult. A hidrogén súlyára vetített energiatartalom igen magas. Egy kilogramm ebből az elemből háromszor olyan nagy energiatartalmú, mint 1 kg gázolaj, ugyanakkor 1 liter hidrogén egytizednyi dízelt tud helyettesíteni. Ezen anyag felhasználásánál felmerül, hogyan lehet nagyobb energiatartalmat elérni. Erre most két módszer van: a nagy, 350 vagy 700 atmoszféra nyomás alkalmazása, valamint a cseppfolyósítás. Az egyikkel az a probléma, hogy 700 atmoszféra igen nagy teljesítmény, a másikkal az, hogy a hidrogén –252 Celsius-fokon alakul át cseppfolyóssá. – Főleg milyen területeken lehet majd átállni a hidrogén hasznosítására? – Ilyen terület a közlekedés, ahol a hidrogénből az üzemanyagcella segítségével elektromos áramot állítanak elő, és ez az áram hajtja meg a járművet. A közlekedésben, a mobilitásban az elektromos meghajtások elterjedése elkerülhetetlen, ezért az igazi kérdés az, hogy az e-hajtásnál a villamosenergia-forrás az akkumulátor-e vagy sem, s hogy az akku töltésére használt áram honnan származik. Ha fosszilis kiinduló technológiával, például szén- vagy földgáztüzelésű erőművekben állítjuk elő az elektromos áramot, az ugyanúgy fosszilis energia, csak átalakítottuk elektromossá. Annyiban változik csak a helyzet, hogy egy e-személygépkocsinál a szén-dioxid kibocsátása nem a város közepén, hanem az erőműben szenynyezi a környezetet. Ha széntüzelésű létesítményről beszélünk, az így meghajtott elektromos jármű CO2-kibocsátása nagyobb lehet, mint ha dízelmotor lenne. Az akkumulátorok előállítása szintén szén-dioxid-emisszióval jár együtt. Az ipari folyamatoknál jelenleg fosszilis anyagokból gyártják a hidrogént. Ha ezt ki tudjuk váltani zöld-, azaz megújuló energiával előállítottal, akkor lesz csak környezetkímélő a technológia. Most a lakások nagy részében földgázzal fűtünk, a cement létrehozásánál is fosszilis energiát hasznosítunk. Ha ezt hidrogénnel ki tudjuk váltani, megszűnik a hagyományos fűtéssel kibocsátott szén-dioxid-mennyiség.

– Úgy tudom, az Európai Unió kiemelt projektként kezeli a hidrogén hasznosításához kötődő beruházásokat. Milyen források állnak majd rendelkezésre? – Az EU valóban kiemelt ügynek minősíti a hidrogénnel kapcsolatos programokat, mert ennek a technológiának a bevezetése igen drága, állami támogatást igényel. Ezt a típusú állami dotációt az unió engedélyezi a rendkívüli fontosságú, összeurópai érdekeket szolgáló projektek (IPCEI) kapcsán. Magyarországon is viszonylag régóta foglalkoznak hidrogénes kísérletekkel, de ezek eddig egyedi vállalati próbálkozások voltak. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatára tavaly áprilisban hoztuk létre a hidrogéntechnológiai platformot, amelynek az volt az alapvető célja, hogy egy asztal köré ültesse az összes érdekeltet, a gyártókat, a kutatókat, a jogszabályalkotókat, az állam képviselőit. Azt tűztük ki magunk elé, hogy egyfelől összerakjuk, mi a helyzet napjainkban a hidrogén hasznosításával kapcsolatban hazánkban, másfelől mit kell tenni itthon, hogy elérjük az ezzel összefüggő, 2050-re szóló klímacélokat. A platformhoz már több mint 70 tag csatlakozott, kisvállalkozások, nagyvállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, állami cégek, magánszemélyek is. Elkészítették a fehér könyvet, amely rögzíti, hogy mi most a helyzet nálunk a hidrogén-előállítás, az ezen energia iránti igények, a hidrogén szállítása és tárolása, alkalmazása területén. A kapott kép szerint Magyarországon nagyon sok társaság, számos egyetem végez kutatásokat a tekintetben, mire és hogyan lehetne használni a hidrogénnel kapcsolatos technológiát. A kormány ez év májusában fogadta el a magyar stratégiát, s számszerű gazdasági és társadalmi feladatokat határozott meg ezen elem hasznosítása kapcsán. A platform munkája alapján a közelmúltban megalakult a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség. Palkovics László ezzel összefüggésben elmondta: a szervezet létrehozása egybevág a 2050-re kitűzött klímasemleges2021/46 FIGYELŐ | 25

F_24-26-Hidrogen.indd 25

2021. 11. 15. 17:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ségi célokkal és a gazdaság egyidejű fellendítésével. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul egy széles körű ipari, szakmai támogatású és részvételű együttműködésre, amely számos formában járulhat hozzá a hidrogénstratégia megvalósításához. A platform a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség megalapításával jogi személyiséggé alakult át, amelynek nagyon fontos feladata, hogy kidolgozza a zöldhidrogén előállítását, a hidrogénre alapozott zöldmobilitás feltételeit – ebbe alapvetően a nehéz-haszongépjárműveket és a buszokat szükséges bevonni, ezzel párhuzamosan meg kell oldani, ki kell dolgozni a hidrogén szállításának és töltésének a kérdéseit. A szövetség részt vesz az úgynevezett hidrogénvölgyek, az energiaközösségek kialakításában, az oktatás és a k+f fejlesztésében. A szervezet egyik legelső és kiemelt munkája a zöldkamionprogram végrehajtásának aktív elősegítése, amelynek a legfontosabb eleme a töltőállomások megépítése, hiszen amíg nincsenek ilyen létesítmények, nem lehet üzemeltetni a hidrogénhajtású járműveket. A magyar kormány úgy döntött, hogy állami támogatással építik ki a hidrogéntöltő állomásokat, ezt az innovációs miniszter már be is jelentette. Ebben az évben három objektum előkészítését kezdik meg, jövőre további ötben gondolkodnak. A töltőállomásokat egyrészt oda kell telepíteni, ahol a nagy haszongépjárművek járnak, azaz a nemzetközi közlekedési hálózat mellé, emellett a felmerülő helyi igényeknek is eleget kell tenni. Például ha valamely iparvállalat azt igényli, hogy a helyi szállítási feladatokat hidrogénhajtású gépkocsikkal oldják meg, oda is kell töltőállomásokat építeni. Ezenkívül a városi közlekedési központok, az úgynevezett széthordó autók, a gépkocsitelephelyek vagy az autóbusz-pályaudvarok mellé. Az EU elvárása az, hogy a nagy közlekedési folyosók mellett legalább 130 kilométerenként legyen egy-egy ilyen létesítmény. A szövetség kidolgozott egy programot arról, hogy milyen ütemben és hová telepítsük ezeket az objektumokat. A közlekedésben jól látható, hogy a hidrogén elsősorban a nehézhaszonjárművek üzemeltetése területén hódít majd teret. Egy 40 tonnás kamion

1000 kilométeres mozgatásához többtonnás akkumulátor kellene, ilyen járművek mozgatását alapvetően csak hidrogén felhasználásával lehet megoldani. A szakma azon a véleményen van, hogy a buszoknál, a traktoroknál, a kamionoknál, a nehéz-haszongépjárműveknél a hidrogén biztosítsa a környezetkímélő, elektromos meghajtást. – És mi a helyzet a személygépkocsiknál? Természetesen a személygépkocsiknál is van már hidrogénnel üzemelő. Esetükben az aksi kicsit hosszabb ideig szerepel majd, hiszen ha 200-300 kilométeres az út, ezt olcsón meg lehet úszni e-járművel, de hosszabb távokon fontos szerepe lesz a hidrogénnek. Ügyelnünk kell arra is, hogy Európa és benne Magyarország nagymértékben független legyen az energiaellátásban. Idehaza a zöldhidrogént három forrásból állítjuk elő. A tervek szerint jelentős mértékben támaszkodunk a napelemes parkokra, ezek kapacitása a következő években eléri a paksi atomerőműét. Utóbbi folyamatosan működik, de a hidrogén előállításához szükséges zöldenergia jelentős hányada a napelemes rendszerekből származik majd. Ez utóbbi létesítményeknél problémát jelent, hogy csak akkor keletkezik energia, ha süt a nap, ezért kulcskérdés, hogyan lehet hosszabb ideig, például éjszaka tárolni. Erre alkalmas lesz a hidrogén. A másik ilyen forrás a nukleáris energia. Paks I.-nek (és a tervezett Paks II.-nek) éjszaka, éjfél és hajnali öt óra között, amikor az ország kevesebb áramot igényel, van olyan szabad kapacitása, amelynek a segítségével karbonmentes hidrogént állíthatunk elő. A harmadik megújuló forrást pedig a biogázok jelentenék, amelyekből hidrogént tudnánk előállítani. A mostani előrejelzések szerint, figyelembe véve a napenergiát és azt, hogy ezt hidrogén beiktatásával lehetne tárolni, valamint Paks kapacitásbővítését is beleszámítva olyan víziót tudunk felvázolni, hogy 2050re nem függünk majd a fosszilis energiától. TÓTH BALÁZS

26 | FIGYELŐ 2021/46

F_24-26-Hidrogen.indd 26

2021. 11. 15. 17:48

A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. HISZ ABBAN, HOGY A KORLÁTOKAT LEHETŐSÉGEKKEL LEHET LEBONTANI.

BARABÁS LŐRINC DZSESSZTROMBITÁS

F_27_SZRT_hirdi.indd 27 SzRt_Nagykaracsony_BarabasL_200x292_SHL_1111.indd 1

2021. 11.18:00:39 15. 17:01 2021. 11. 11.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGKÖNNYÍTENÉK AZ AGRÁRGAZDASÁGOK ÁTADÁSÁT

GENERÁCIÓVÁLTÁS | Új jogintézménnyel, a gazdaságátadási szerződéssel segítené 2023-tól a kormány az agrárágazatban elengedhetetlen generációs megújulást. Az erről szóló, az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat kidolgozásának aktív szereplője volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely részletes helyzetelemzést adott a témában a Figyelőnek.

„Lehetővé tesszük az apáknak, hogy gyönyörködjenek fiaik keze munkájának az eredményében” – fogalmazta meg az agrárgazdaságok átadásáról szóló előterjesztés célját a minap a szakminiszter. Nagy István parlamenti expozéjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gaz-

dák átlagéletkora egyre magasabb. Különösen érvényes ez a kisebb gazdaságokra. Ráadásul a generációváltásnak Magyarországon nincs meg igazán a hagyománya.

IDŐSZERŰ INTÉZKEDÉS

mutatja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi agrárcenzusának az eredménye. Ebből kiderült, hogy egy évtized alatt jelentősen nőtt a gazdaságok irányítóinak az átlagéletkora: a hatvanöt év alatti gazdálkodók aránya 72-ről 65 százalékra csökkent. A felmérés ugyan-

A mezőgazdasági megújulásnak, valamint a gazdaságátadási lehetőségek megteremtésének az időszerűségét jól

28 | FIGYELŐ 2021/46

F_28-29_agrargazdasagok.indd 28

2021. 11. 15. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GAZDASÁGOK IRÁNYÍTÓINAK MEGOSZLÁSA, 2020 akkor arra is rámutatott, hogy azok, akik már tervezik az irányítás átadását, leginkább a családon belül gondolják ezt. A gazdatársadalom elöregedése miatt tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni a korosztályváltás kérdését. Ennek megvalósítása az agrárium jövője szempontjából kiemelt jelentőségű. „Eddig egy gazdaságnak az átadása jellemzően szinte csak akkor történt meg, ha az azt vezető meghalt. Az élők közötti váltás jogszabályi feltételei nem voltak tiszták” – mutatott rá lapunk megkeresésére küldött helyzetelemzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület kiemelte: a generációváltást nagyban segítheti a birtoktovábbadás lehetőségét támogató jogi környezet. Ezért mérföldkőnek tartják az Országgyűlésben november közepén megtárgyalt, az agrárgazdaságok élők közötti, egészben történő átadásának a kereteit megteremtő törvényjavaslatot. Várakozásuk szerint az előterjesztés – amelynek a kezdeményezésében és kidolgozásában a NAK is aktív szerepet vállalt – számottevő előrelépést hozhat az ügyben. Az indítványt azért is üdvözlik, mert az agrárium fiatal termelőinek mintegy kilencven százaléka működő gazdaságot örököl. A sikeres nemzedékváltás azonban ezek minél hatékonyabb átadás-átvételén múlik.

FOTÓ: SZAKONY ATTILA, ZALAI HÍRLAP

ÚJ SZABÁLYOZÁS

„Hazánk biztonságos élelmiszer-termelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe” – világított rá egy másik hangsúlyos szempontra az Agrárminisztérium előterjesztésének az indoklása. Amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, a helyzetet orvosolandó 2023. január elsejével bevezetik a gazdaságátadási szerződést, belefoglalva a birtok elemeit, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket, a folyamatban lévő pályázatokat, valamint a fennálló jogokat és kötelezettségeket. A vagyonátru-

HORVÁTH ISTVÁN DÁVID TÓTSZERDAHELYI GAZDA. JÖHET AZ ÚJ AGRÁRGENERÁCIÓ

40–64 éves

55 14–39 éves

10

%

35

65 éves ­X FSS¥Q NI÷XJGG

Forrás: KSH

házás történhet ingyenesen, visszterhesen, tartás vagy járadék fejében. Ennek megfelelően a gazdaságátadási szerződés négy lehetséges típusa az ajándékozási, az adásvételi, a tartási és az életjáradéki kontraktus. Ezek kiegészíthetők a mező- és erdőgazdasági célú földek használatával, ha a felek megállapodása alapján a továbbadó megtartja a területek tulajdonjogát – írta törvényjavaslat-magyarázatában a NAK. Ha kialakul az a jogi közeg, amelynek a segítségével az idősebb korosztály tagjai még életükben továbbadhatják a birtokukat – de amennyiben szeretnének, ezt követően is tevékenyen részt vehetnek a munkában –, akkor hoszszú távon biztosítható a lakosság ellátása minél szélesebb körben hazai, minőségi termékekkel. Ennek kiemelkedő nemzetgazdasági jelentősége pedig vitathatatlan. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a generációváltásra értelemszerűen csak akkor van mód, ha jelen van egy fiatalabb korosztály. Ezért elengedhetetlennek tartják az ágazat fontosságának, a benne rejlő lehetőségeknek a hangsúlyozását, ezzel is ösztönözve a vidéki élet választását. Megjegyezték egyúttal, hogy a nemzedékváltás megkönnyítésében fontos lépés volt az ez év januárjában hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló törvény is, amelyet alapvetően a NAK dolgozott ki. Ez a jogszabály a családi működési formák kereteinek a kialakításával és újak bevezetésével megteremtette a lehetőséget arra, hogy a hozzátartozók közösen s hosszú távon tudjanak versenyképes gazdaságokat üzemeltetni.

A gazdaságátadásokkal kapcsolatban érdemes figyelembe venni a birtokpolitikai tényezőket, e körön belül is az osztatlan közös tulajdon kérdését. Ezek megszüntetését ettől az esztendőtől kezdve már törvény is segíti. Azonban öröklés esetén jelenleg továbbra is keletkezhetnek ilyen tulajdonformájú területrészek. A NAK a versenyképes birtokszerkezet kialakítása érdekében fontosnak tartja, hogy a generációváltás támogatása mellett az öröklési előírásokat ugyancsak felülvizsgálják. Álláspontjuk szerint egy olyan új szabályozás lenne célszerű, melynek eredményeképpen az osztatlan közös tulajdonok létrehozása helyett a földrészletek egy tulajhoz kerülnének. Természetesen neki meg kellene térítenie a többi érintett számára a terület értékét. Ez a szisztéma a ténylegesen gazdálkodókat és az elaprózódás helyett a versenyképes méretű birtokok létrejöttét segítené.

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

Az agráriumban tapasztalható elöregedés megállítása, a nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának a csökkentése érdekében a kamara azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának az eszközeivel szintén biztosítsanak olyan támogatásokat, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását. E munka megkezdése ugyanis feltételezi az önálló üzleti tevékenység beizzításához szükséges alapvető szakmai ismeretek, valamint a termelési potenciál – például földterület, állatállomány – meglétét, amelyre a vállalkozás építheti az üzleti tervében megfogalmazott célok elérését. Ám a fiatalabb generáció tagjaira alapvetően jellemző, hogy életkori sajátosságukból fakadóan általában nincs felhalmozott tőkéjük, vagy csak egy kisebb összeg van a birtokukban. Ez szintén indokolja a támogatásukat – közölte a NAK. HELMECZI ZOLTÁN 2021/46 FIGYELŐ | 29

F_28-29_agrargazdasagok.indd 29

2021. 11. 15. 17:01

MEGÚJLÓ RÉCKEVEIDUNA-ÁG

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

REVITALIZÁCIÓ | 57,3 kilométeres Duna-hossz, 40 millió köbméteres víztérfogat, 14 négyzetilométeres vízfelület, 2,3 hektár vizesélőhely – ezekkel az adatokkal jellemezhető a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág megújítása. 30 | FIGYELŐ 2021/46

F_30-31_rackeve1.indd 30

2021. 11. 15. 17:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

amikor meg lehet vitatni, hogy milyen konkrét műszaki tartalmú beavatkozások kellenek.

GONDOS ELŐKÉSZÍTÉS Az évtized egyik legfontosabb környezetvédelmi beruházásának a célja a Duna vízminőségének a javítása. Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár Facebookoldalán közölte: a Ráckevei-Duna megújítása a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt is fontos. Ez a feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a partot, s már a fővárosi szakaszon is újra lehessen fürödni. Azt is kiemelte: fontos, hogy viszszatérjen az az élet és zsibongás, amely egykor a Kis-Dunát is jellemezte: horgászokkal, sportolókkal, nyaralókkal, piknikezőkkel. A szakember adatokkal is alátámasztotta a Ráckevei-Duna rendbetételét. Mint írta, ez négy budapesti kerületet érint közvetlenül, továbbá mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának a mindennapjait.

FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR, MTI

MEGTISZTUL A DUNA

A fejlesztés része a nagyszabású Zöld Budapest programnak, amelyre összességében 200 milliárd forintot fordít a kormányzat. (Ennek keretében újul meg a Városmajor, a Gellérthegy, épül meg a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, valamint a Csepeli közpark, s létrehozzák a Zöldfolyosó Dél-Budán projektet is – a szerk.) A közel hatvan kilométeres Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág megtisztításának a munkálatait a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal konzorciumban irányítja. Jelenleg előkészítés alatt áll az uniós támogatásból megvalósuló projekt, a környezeti hatásvizsgálatot és a megvalósíthatósági tanulmányt – amelynek 2023 végére kell rendelkezésre állni – a szakmai szervezetek és az önkormányzatok bevonásával a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt., valamint az Envecon Környezetvédelmi és Projekttervező Kft. készíti el. A tervezés most indul, összesen 1 milliárd forint vissza nem térítendő dotációból valósul meg, a Széchenyi 2020, a KEHOP program keretében. Ahol szükséges, az elvi vízjogi engedélyezési terveknek is meg kell születniük. Ezen időszakon belül 2022 végén, 2023 elején jön el az a szakasz,

A program honlapja szerint teljeskörűen megvizsgálják a revitalizáció érdekében elvégzendő beavatkozások lehetséges alternatíváit, a megvalósítási módokat. Csak ezen gondos előkészítő vizsgálatok lezárulta után történhet meg bármilyen, a folyóágat, -medret érintő fizikai beavatkozás. A fejlesztés irányítói a minap egyeztettek a Duna-ági munkálatokban érintett önkormányzati, államigazgatási és civil szervezetek szakértőivel, képviselőivel. A munkák folyamán különös figyelemmel lesznek a folyószakasz úszólápjára és élővilágára. Korábban beszámoltunk arról, hogy az úszóláp Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódik, öszszesen 700 hektár kiterjedésű. Fürjes Balázs kiemelte: ez Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem nyolc margitszigetnyi területet ölel fel. Mint írta, olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egy komplett víztisztító berendezés is. Kivonja a szerves anyagot a vízből, elraktározza azt, így tisztul a Duna. Arra is kitért: villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep már nem bírja a terhelést, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot. Szerinte a vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a Dunában. A Ráckevei-ág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége kicsi, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a Ráckevei-Duna a fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt sok helyen elmocsarasodott, a nagy tápanyagterhelés okán túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Így viszont nagyon kevés az oxigén, amely nélkül nincs élet. Sok olyan

szakasz van, ahol a vízfelület a növényzettől már nem is látható. „A mellékés a holtágakba pedig inkább túlélőtúrákat érdemes szervezni, semmint kirándulást” – fogalmazott.

TOVÁBBI TERVEK

Az alapos előkészítési fázis után meginduló munkafolyamatot is bemutatta a szakember. E szerint elvégzik a felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig. Iszapcsapdát telepítenek s rendbe teszik a partfalat a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között. Ezzel meg kívánják előzni az újraiszapolódást, és ezáltal is közelebb hoznák a folyót az emberekhez. Fürjes Balázs kiemelte a Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének a megoldását – a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se kerüljön onnan szennyvíz és szemét a Dunába. Mindemellett fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert hoznak létre. Speciális vizesélőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvíz-elvezető rendszert építenek ki a Duna-ág pesti oldalán, valamint az új Csepeli közpark területén. Itt jelenleg elhagyatott, gazzal benőtt volt ipari területek találhatók. A térséggel kapcsolatos közlekedésfejlesztési tervek szintén nagyratörők. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója az önkormányzatok képviselőivel való egyeztetésen fejtette ki ezeket. Szerepel közöttük a déli HÉV-ek és a 150-es vasútvonal fejlesztése, valamint integrálásuk a hálózatba. A távlatilag elképzelt 5-ös metróval együtt ezek megvalósítása jelentősen, akár fél órával csökkenti a Duna-ág és a belváros közötti időbeli távolságot, ez bizonyára növeli majd a folyópart idegenforgalmi potenciálját. A szakember úgy véli, ugyanez igaz a Déli Körvasútra, amelynek fontos, a környék közlekedési fókuszává váló új vasútállomása lesz a Közvágóhídnál, valamint a Galvani utca és az Illatos út vonalában tervezett új Dunahídra, a rajta közlekedni tervezett villamosra is. PINDROCH TAMÁS 2021/46 FIGYELŐ | 31

F_30-31_rackeve1.indd 31

2021. 11. 15. 17:08

| CÉGVILÁG |

VÉDŐERNYŐ KELLENE Mivel az afrikai sertéspestis Magyarországon is jelen van, a távol-keleti piacok az ASP-mentes régiók kivételével a magyar sertéstermékek előtt is zárva tartják a kapuikat. Ez azonban – bár kétségkívül jelent némi kiesést – önmagában nem okozna túl nagy fejfájást a honi ágazat szereplőinek. Az viszont annál inkább probléma számukra, hogy az európai túltermelés okán felhalmozódott felesleg dömpingáron özönlik az országba, és az emiatt megindult negatív árspirál nemcsak a vágóhidak profitját olvasztja le, de tartósan az önköltség alá nyomja a termelői árakat is. Az önköltség pedig nemhogy csökkenne, hanem drasztikusan nő, hiszen a takarmányárak után nemrégiben az üzemanyag-ellenértékek is elszabadultak. (Az utóbbi

gondon enyhíthet a kormány múlt heti intézkedése.) A németországi felesleg a kiskereskedelmi láncok német kötődése miatt viszonylag könnyen talál utat Közép-Európába, így hazánkba nemkülönben, de mások mellett bejön a holland vagy a spanyol áru is.

TÚLTERMELÉS

A Figyelőnek e tárgyban nyilatkozó szakemberek – így az egyéni gazdaként működő Bakó György, az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetését végző Marczin Zsolt, a Hússzövetség képviseletében megszólaló Éder Tamás és a Hajdúhús Kft.-t tulajdonló Papp István – mindenesetre teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az ágazatot sújtó jelenlegi túltermelési válság egyértelműen a kínai kereslet 2019-es megugrásával függ össze. Erre ugyanis a világ minden jelentős sertéstartó régiója

nagyarányú állatállomány-felfejlesztéssel reagált. Az EU például – nem kis részben a spanyol és a német termelésre alapozva – tavaly kínai viszonylatban hatvanszázalékos exportnövekedést ért el. A mennyiség a 2018-as értéknek csaknem a háromszorosa volt. (Az unió Kínába irányuló 2018-as sertéstermék-kivitele 1,28 millió tonna volt, a 2019-es export 2,31, a 2020-as szállítás pedig 3,34 millió tonnát tett ki.) Mivel az európai hús jó piacot talált a Távol-Keleten, nem vagy csak szolid mértékben jelent meg a magyar pultokban, így hazánk termelőinek nem kellett nyomott áron jelentkező importtal versenyezni. Sőt, a múlt év nyarán olyannyira jól alakult a helyzet, hogy a termelők addig soha nem látott áron, kilónként 560 forintért tudták értékesíteni portékájukat.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

SERTÉS | Akár tömeges csődöket is okozhat az az elhúzódó válság, amely immár közel egy éve jellemzi a sertéságazatot. Az afrikai sertéspestis (ASP) miatti piacszűkülés, a dömpingáron beáramló importhús okozta éles verseny mellett az egyre növekvő inputköltségek is mélyítik a krízist. Ennek lehetséges kimeneteléről, a sertéstartók kiszolgáltatottságának okairól, a megoldás esélyeiről az ágazat szereplőit és érdekképviseleti vezetőit kérdeztük.

32 | FIGYELŐ 2021/46

F_32-34_sertes_inforadio_hirdi.indd 32

2021. 11. 15. 17:08

| CÉGVILÁG |

Az állapotok azonban tavaly ősszel, az ASP németországi megjelenésekor igencsak romlottak. A korábbi legnagyobb európai sertéstermelő ugyanis, kiszorulva az óriási vevői potenciált képviselő Kínából, miközben szolidan csökkenteni kezdte a kibocsátását, új piacok után nézett, az ASP-mentes Spanyolország pedig épp fordítva: egyre magasabb fokozatba kapcsolva növelni kezdte termelését. Ez összességében azt eredményezte, hogy az öreg kontinens kiszállításai abszolút értékben alig mérséklődtek az ázsiai óriás irányában, az egyes nemzetek szerepvállalása viszont jelentősen megváltozott. Az a felesleg, amely ezekben a nagy nyugat-európai országokban ilyen-olyan okok miatt felhalmozódott, dömpingáron könnyedén talált és talál most is utat azokba a közép- és kelet-

európai államokba, amelyek történelmi okok miatt kevésbé tudják EU-konform módon megvédeni a piacaikat.

OLCSÓN

A magyar fogyasztó szempontjából az olcsó nyugat-európai hús megjelenése nyilván nem probléma, hiszen választhat, hogy a hazai terméket veszi meg, vagy a húsz százalékkal alacsonyabb árú külföldit. Karácsony előtt pedig kifejezetten üdítően hathat, hogy jelentős drágulással minden valószínűség szerint nem kell szembesülni az ünnepi nagybevásárlásokkor. Az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezető igazgatója erről úgy vélekedik, hogy az áruk szabad mozgását biztosító EU-s alapelv miatt tiltásokkal, korlátozásokkal aligha lehet az importáru ilyen mértékű beáramlásának gátat vetni, ám arra lenne mód, hogy a fo-

gyasztói tudatosság növelésével mégiscsak előrelépjünk. Ennek haszna kettős lenne, hiszen itthon maradnának azok az adóforintok, amelyek egyébként más országok büdzséjében landolnának, a magyar fogyasztó pedig friss, jó minőségű áruhoz jutna. „Nagyon fontos lenne az is, hogy az ágazat szereplői megértsék: integráció nélkül nem lesznek képesek felvenni a versenyt azzal a nyugat-európai produktummal, amelynek az előállítását, piacra juttatását évtizedek óta szigorú szabályok mellett működő érdekszövetségek menedzselik. Lényeges volna egy krízisalap létrehozása is, amelybe a boldog békeévekben azért fizetnének a termelők, hogy a nehéz időkben legyen mihez nyúlniuk. De akár az éves átlagár bevezetése is elképzelhető lenne, hiszen így ki lehetne küszöbölni a piacot jellemző drasztikus hullámzásokat. Persze fontos volna azoknak a húsipari fejlesztéseknek a pótlása is, amelyek az elmúlt évtizedekben elmaradtak. Ennek

HIRDETÉS

F_32-34_sertes_inforadio_hirdi.indd 33

2021. 11. 15. 17:08

| CÉGVILÁG |

a hatékonyságdeficitnek az árát valakinek meg kell fizetnie, és az többnyire a termelő” – hangsúlyozta Marczin Zsolt. (A feldolgozóipari – köztük a húsipari – beruházásokra ez év nyarán nyitott egy kétszázmilliárd forintos támogatási alapot az agrárkormányzat.)

ÖTSZÁZ KILOMÉTER

Papp István úgy véli, a vágóhidak önmagukban nem képesek a helyzet orvoslására, még akkor sem, ha – úgy, mint a Hajdúhús – hatékonyságnövelő fejlesztésekkel igyekeznek javítani hosszabb távú jövedelmezőségükön. A vállalat januárban fejezi be mintegy 3,5 milliárd forintos fejlesztését, melynek eredményeként megfelelő hűtőkapacitása lesz. Olyan rendszert alakít ki, amely-

ban, áruházakban, hanem azt is, hogy a magyar fogyasztó folyamatosan jó minőségű, friss áruhoz jusson” – mondta a szakember. Bakó György ennél tovább megy: szerinte büntetni kellene azokat a vágóhidakat is, amelyek ötszáz kilométernél távolabbról érkező állatszállítmányokat fogadnak. A honi sertéstermékek iránti kereslet élénkítése akár élet-halál kérdésnek is tekinthető a szektor szereplői számára, hiszen miközben világszerte túltermelés van, nálunk nemhogy sok lenne a sertés, hanem inkább kevés, ugyanis évente 4,6-4,8 millió állatot nevelnek a gazdák, a fogyasztás pedig 4,8-5 millió darabos. (Ez különösen akkor tűnik borzasztóan kevésnek, ha hozzátesszük, hogy a rendszerváltást követően az állatlétszám még a tízmillióhoz közelített.) A csökkenő állomány ellenére a honi sertésár tartósan

Lényeges volna egy krízisalap létrehozása, amelybe a boldog békeévekben fizetnének a termelők. nek a segítségével időveszteség nélkül megtalálja a keresett árut a hűtőfolyosókon, s mindezek segítségével folyamatosan fel tudja építeni a termelését. A cégtulajdonos szerint lenne mód arra, hogy Magyarország a friss hús szállítását ötszáz kilométernél távolabbról megtiltsa. „Ez óriási jelentőségű volna, hiszen nemcsak azt segítené elő, hogy a magyar termelő, a hazai vágóhíd áruja ne szoruljon ki a piacunkról, hogy az itthoni hús aránya ne csökkenjen a boltok-

önköltség alatt alakul, ami viszont azzal fenyeget, hogy a termelők egy része kénytelen lesz beszüntetni a tevékenységét. (Az önköltség jelenleg 380-400, a termelői ár pedig 350-400 forint.)

ELEMZÉSEK

Az elemzések, a piaci előrejelzések erős szórást mutatnak a tekintetben, hogy mikor érhet véget a krízis. Optimista vélemények szerint ez legfeljebb csak hetek kérdése lehet, míg mások jövő májusra prognosztizálják a kilábalás kezdetét. A derűlátó verzió képviselői azon az állásponton vannak, hogy a 2019-es ser-

téspestist követően Kína nem tudja három-négy évnél hamarabb felfejleszteni a pandémia miatt drasztikusan lecsökkent sertésállományát, s már a 2022 elején beköszöntő holdújév előtt megkezdi kiürült raktárai feltöltését – leginkább európai sertéstermékekkel. Mások viszont úgy vélik, hogy a kínai kereslet jövő májusra is legfeljebb a 2018-as szintet érheti el, s ennek kielégítésében olyan „izmos” versenytársakkal kell megküzdenie az EU-nak, mint Brazília vagy az USA. Ebben az összefüggésben az unió szeretne a minőségével versenybe szállni, kérdés azonban, hogy a csökkentett antibiotikum-használat mellett előállított, az állatjóléti előírások mentén megdrágított minőségi árut mennyire fogja megfizetni a piac. A különböző forgatókönyvek különféle stratégiákat fednek: míg az optimista verzió azt sugallja, hogy néhány évig nem is szükséges visszafogni a termelést, addig a pesszimista változat alapján ez elkerülhetetlen, mivel kínai források szerint a sertéslétszám felfejlesztése folyamatban van, az állomány a 2018as szinthez közelít, így az ország egyre kevésbé szorul importra. (A 2019-es kínai ASP előtt a távol-keleti ország volt a világ legnagyobb sertéstartója.) Utóbbi álláspont megalapozottságára utalhat az ázsiai óriás erőteljes takarmánygabona-felvásárlása, ám némiképp ellentmondani látszik neki az a hipotézis, miszerint a takarmányárak elszabadulása mögött jelentős spekuláció áll, melynek eredménye hosszabb távon áruhiány s azzal párhuzamosan nagymértékű drágulás lehet. Vagyis az már tudható, mi lesz azután, hogy véget ér a válság, de az kevéssé, hogy mi lesz addig. Az pedig főleg kérdés, hogy az ágazat szereplői közül mindezt hányan élik túl. DOMBI MARGIT

34 | FIGYELŐ 2021/46

F_32-34_sertes_inforadio_hirdi.indd 34

2021. 11. 15. 17:08

az okosórás fizetés

Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek, célja pusztán a figyelem felkeltése. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja. A termékek, szolgáltatások részletes leírását, feltételeit az ügyfélszerződés, a Lakossági bankszámla, betétszámla és lekötött betét termékek Általános Szerződési Feltételei, a Betéti Bankkártya és Hitelkártya Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei, az Elektronikus Azonosítású Banki Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei, a K&H Bank Üzletszabályzata és a Természetes személyek számláira, betéteire, pénztári tranzakcióira vonatkozó Hirdetmény, valamint a K&H betéti bankkártya hirdetmény természetes személyek részére tartalmazza, melyek megtekinthetők a bankfiókokban és a www.kh.hu internetes oldalon.

KnH_Ifjusagi_Print_Figy_200x292 F_35_KandH_hirdi.indd 35 HU 21nov v3.indd 1

2021. 11. 11. 15. 14:28 17:10

| CÉGVILÁG |

WEB | A tavalyi és az idei járványügyi korlátozások felfűtötték a webes kereskedelemmel kapcsolatos várakozásokat, de ma már kijelenthető, hogy van még szufla a hagyományos boltban.

A STATISZTIKA LEHŰTI A KEDÉLYEKET Eddig egyetlen komolyabb Black Friday sem volt a piacon, holott tavaly már túl voltunk az elsőn. A november utolsó péntekéhez kapcsolódó nagyszabású, egyébként az egész hónapon végiggördülő kiskereskedelmi akció bő három éve a webes áruházakhoz köthető (persze ilyenkor a hagyományos boltok is bekapcsolódnak). Ám az idén önmérsékletet tanúsítanak a kereskedők. Ennek egyik oka, hogy egy korábban megjelent elemzés szerint ebben az esztendőben a vásárlók 40 ezer helyett 34 ezer forintot szeretnének költeni a fekete péntekes időszak alatt, ami önmagában is visszafoghatja az áruházak marketinges aktivitását. (Egy gyengén muzsikáló piacon felesleges százmilliókat elpufogtatni a proaktivitást erősítő reklámkampányokra.)

az online árusítás alig több mint ezer milliárdot tett ki. Ha a teljes kiskereskedelmet összeadjuk, a webes arány akkor is kisebb, mint 10 százalék, legalábbis ami az itthon mérhető adatokat jelenti. Természetesen lehet legyinteni, hogy a netes eladás nem csak a hazai, legálisan elérhető webshopokban zajlik, a helyzet azonban az, hogy a külföldi rendelések nagyon kis szeletét teszik ki a teljes forgalomnak. Ilyen adatok mellett egyáltalán nem csoda,

hogy az online boltok nem nagyon törik magukat az 50-70 százalékos kedvezményeket nyújtó Black Fridayek megrendezéséért – ráadásul rég túl vannak a saját nevük piaci bevezetésén.

A JÖVŐ

Ettől függetlenül nem lehet lebecsülni a webes értékesítést. Nyugat-Európában ennek a szegmensnek az aránya a teljes bolti eladáshoz képest 25-30 százalékos. Van, ahol ennél kisebb, például az élelmiszerek területén, és van, ahol a forgalom felét adja, például a műszaki cikkeknél. Akár-

A VALÓDI OK

Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni a webes értékesítés számait. A kijárási korlátozások, a kiskereskedelmi üzletek (kivéve az élelmiszerboltok) ideiglenes zárvatartása idején az internetes árusítás kimagasló eredményeket ért el. Volt olyan terület, ahol 200 százalékkal nőttek az online csatornákon történő eladások, összességében pedig 40-50 százalékos bővülést produkált ez a szegmens. Ám abban a pillanatban, amikor újra kinyithattak az üzletek, az ütem megfeleződött, néhol az átlagos növekedés alá esett, így éves szinten meglepő módon a webes értékesítések bővülése 2020-ban sem mutatott a középértéken felüli szintet. (A miheztartás végett: ebben a szektorban az átlagos gyarapodási tempó bőven 35-40 százalékos, vagyis jóval nagyobb, mint a kiskereskedelmi piac éves átlagos növekedése, amely 5-7 százalékos – immár több esztendeje.) Ezzel együtt a teljes „boltos” forgalomból a világhálós eladás nagyjából 10 százalék erejéig részesül. Összegszerűen: az élelmiszer-, iparcikk-értékesítés (az üzemanyagok nélkül) tavaly 10 929 milliárd forintos volt (KSH), ebből 36 | FIGYELŐ 2021/46

F_36-37_kereskedelem.indd 36

2021. 11. 15. 17:11

FOTÓ: BRYAN WOOLSTON, REUTERS

| CÉGVILÁG |

hogy is, erről a rátáról már nemigen mozdulnak el. Itthon az eddig mért teljes forgalomból visszaszámolt 10 százalékos részesedésben tehát van még tartalék, belátható időn belül megduplázódhat a szám. De érdemes belekalkulálni, hogy minden hatalmas növekedési periódus után egy konszolidációs időszak jön, ami azt feltételezi, hogy csak az évtized végére éri el a piac a 25-30 százalékos hányadot a teljes eladást tekintve, vagy már soha, hiszen jól látszik, hogy a hagyományos üzletekben is van lendület, az pedig elhatározás és tőkebefektetés kérdése, hogy modernizálják-e az áruházakat. Ha megteszik, természetesen digitális irányban fejlesztik azokat (ezekről a future storeokról már beszámoltunk lapunkban). Nem tudni, milyen technikát alkalmaznak, de az biztos: egy átfogó hagyományos boltfejlesztés után legalább olyan kényelmesen lehet majd bevásárolni az adott egységben, mint a neten, és közben kiküszöbölhető a távvásárlás egyetlen nagy hátránya: a táv. (Ebből egyébként sok kelle-

ÜNNEPI WEBPIAC (folyó áron, milliárd forint) November December

2017 50 51

2018 70 66

2019 93 89

2020 138 117

2021 (várható) 150-160 140-150 Forrás: KSH, blokkk.com

metlenség származik – lásd az Elmarasztalás című írást.)

RENDES KERÉKVÁGÁS

Ezen információk birtokában pedig az idei karácsonyi bevásárlási szezonról két dolog biztosan állítható: nem lesz nagyobb a novemberi forgalom a decemberinél, s a kiskereskedelmi ütem visszaáll a kilencvenes és a kétezres években tapasztaltra. Mi tagadás, a mai negyvenesek és ötvenesek megszokták, hogy a csokimikulások

november végén kerülnek ki a boltok polcaira, a szaloncukor pedig a december 6-i héten jelenik meg nagy tételben az üzletekben. Ami a statisztikát illeti, bő tizenöt évvel ezelőtt a két legerősebb karácsonyi hónap (ebből a távlatból viccesen hangzik) október és december volt, ráadásul a január és a február sem számított kiemelkedőnek. Ezzel szemben az utóbbi esztendőkben a november és a január volt ebben a szezonban a két legerősebb hónap (ami ugyanolyan viccesen hangzik, mint az október és a karácsony relációja). HŐNYI GYULA

ELMARASZTALÁS A fogyasztóvédelmi hatóságnak az online áruházak ellenőrzése nyomán nyilvánosságra kell hoznia azokat az eseteket, amikor súlyos jogsértésért marasztalták el a webes vállalkozást (a „súlyos” minősítés feltételeit egy kormányrendelet szabályozza). A kifüggesztés időtartama nem kevés: két esztendő. Most 564 webáruháznak szorítottak helyet a súlyosan vétkezők lajstromában. Ez nagyjából annyi, mint korábban, például egy éve volt. A vétkek, hibák száma sokkal több (956), mint az elmarasztalt boltoké, egyszerűen azért, mert akad, amelyiket egy ellenőrzéskor több mulasztás miatt „csípnek fülön”. Vannak tekintélyes hosszúságú határozatok is – írja a blokkk.com internetes kereskedelmi szaklap. Vagyis érdemes tájékozódni, mielőtt rendelünk valahonnan. Az eseteket szándékosan nem írjuk le, ennek megvan a megfelelő fóruma. Érdemes böngészni a fogyasztóvédelmi hatóság felületeit. Egyébként a már feltárt hibák alapján is össze lehetne állítani egy webáruház általános szerződési feltételrendszerét, hiszen végiglapozva a listákat szinte minden megtalálható a vétségek között, amit egy online kereskedő honlapján fel kell tüntetni. Úgy tűnik, az egyik leggyakoribb hiba a 14 napos elállási joghoz kapcsolódik. Akadt olyan webáruház, amelyik ezt a saját ajánlatának tüntette fel, vagyis emiatt nem érdemes egy-egy boltot preferálni. Ez a jog a fogyasztóé, senki sem adhatja extraként.

GAMEREK A BOLT ELŐTT. TAVALYI BLACK FRIDAY KENTUCKYBAN, CSAK HOGY OLCSÓN LEHESSEN ELTÖLTENI A KARANTÉNIDŐT

2021/46 FIGYELŐ | 37

F_36-37_kereskedelem.indd 37

2021. 11. 15. 17:11

| CÉGVILÁG |

VÁLASZ A VÁLSÁGRA: NAPELEM-TELEPÍTÉS Egy kis albérletből indulva vált a napelempiac egyik legnagyobb szereplőjévé a 2009-ben alapított Tiszta Energiák Kft., de Mokry Tamás ügyvezető-társtulajdonos is izgalmas állomásokat maga mögött hagyva érkezett a szektorba. Gazdasági agrármérnökként szerzett diplomát Gödöllőn, majd a gazdálkodás és szervezéstudományok doktora lett. „Már egyetemistaként fontos volt, hogy olyannal foglalkozzak, ami jó a földnek és az embereknek, ezért a biogazdálkodás felé fordultam, a doktori diszszertációmat is ebből írtam” – idézte fel a Figyelőnek a szakember, aki az iskolapad után a Biokultúra Egyesület főtitkára lett. Gabonakereskedő barátai hívására csatlakozott az UBM Kft.hez, ahonnan indulva az egyik tulajdonossal saját céget alapítottak biotermékek forgalmazására, majd gyártására. A máig sikeresen működő Eccofood Kft. társügyvezetését is ellátta. A bioélelmiszer-kereskedelem mellett egy natúr kozmetikumokat és táplálékkiegészítőket gyártó MLM-cég termékeit is bevezette a magyar piacra, egy év alatt csaknem tízezer fős hálózatot építve. Miután azonban mélyebben belelátott az MLM működési mechanizmusába, felhagyott a hálózatépítéssel.

HÁROM BARÁT, NAGY ÜZLET

„Amikor engem még csak érdekelt a napenergia, Pusztai József barátomnak már releváns szakmai tapasztalata volt. Egy amerikai vállalat égisze alatt napelemes projekteket terveztek és valósítottak meg szerte a világban. Idővel azonban úgy érezte, ideje itthon megállapodni, és nyitottak voltunk a közös cégalapításra. Bár a napelem ekkor még nagyon drága volt, csak egykét telepítőcég működött a magyar piacon, a jogszabályi feltételek már lehetővé tették a szaldós elszámolást” – emlékezett viszsza Mokry Tamás, aki az értékesítésért és a marketingért felelt, míg Pusztai József a műszaki vonalat vitte, egy harmadik barát-

juk, Nagy Gábor Imre pedig a pénzügyi részt és az adminisztrációt fogta össze. Lakossági kivitelezésekkel kezdtek. A relatíve nagy bekerülési költségek miatt akkor még húszéves megtérüléssel lehetett számolni, ami a globális termelés felfutásával lecsökkent hét-nyolc esztendőre. A lakossági telepítésekkel elért kezdeti sikerek után jó lehetőség volt az uniós KEOP-pályázatok megjelenése. A céges, egyházi és önkormányzati projektekkel lendületet vett a forgalom. A 2016-os évük azonban veszteséges volt, mivel a 2007–13-as ciklus forrásai addigra elfogytak, a 2014–20-as kiírások nyertesei pedig még nem jelentek meg. „Elhatároztuk, hogy a lakossági üzletágat nem hagyhatjuk, hiszen kiszámítható és stabil piac” – tekintett vissza az ügyvezető. Emellett már 2013-ban elindították a nagykereskedést, 2017-ben pedig az erőműépítésekbe is belevágtak. A viszonteladói partnerek kiszolgálása olyannyira meghatározóvá vált, hogy ma már az árbevétel 50 százalékát adja a nagykereskedelem, a forgalom másik felén pedig a kiskereskedelmi, tehát a lakossági értékesítés, valamint a vállalati megbízásokat – köztük az erőművi ügyfeleket – magában foglaló nagyprojekt-szegmens osztozik.

KELL EGY CSAPAT

A dinamikus bővülést a nagyobb bázison is képes fenntartani a Tiszta Energiák Kft., amely tavaly 7,25 milliárd forintos árbevételt ért el, az idén pedig már 11 milliárd körüli forgalmat vár. „A növekedés önmagában nem célunk. Elsősorban elégedett ügyfeleket szeretnénk látni, akiknek a szemébe tudunk nézni sok évvel a telepítések után is” – vallja a cégvezető. Esetükben az lehet a siker egyik titka, hogy időben ki tudtak lépni a kézi vezérlés fázisából, amihez mindenekelőtt egy jól működő középvezetői réteg kellett, kompetens szakemberekkel, akik az értékeikkel is azonosultak. A már említett három üzletágon túlmenően önálló osztályt kapott a tervezés, a műszaki terület, a pénzügy, a beszerzés, a szerviz és az informatika, valamint 2019-ben elindították e-mobilitási részlegüket is. Külön marketingosztály viszont ennél a cégméretnél sincs: nem a hirdetésekben hisznek, hanem az ajánlásokban. „Már 80-an vagyunk, nagyon jó csapatot sikerült összerakni. Mi nemcsak megbecsüljük a kollégákat, hanem szeretjük is őket. Mint emberekre, sorsokra figyelünk rájuk, nem pedig mint munkaerőre, így minimális a fluktuáció” – tette hozzá a társtulajdonos. Érthetően hatalmas érdeklődés övezi azt a 200 milliárd forintos keretű, 100 százalékos állami támogatású lakossági pályázatot, amely december 6-án indul. A Tiszta Energiák Kft. azonban a jövő évi terveiben húzott egy határt: legfeljebb a lakossági kivitelezési kapacitásaik harmadát kötheti le a népszerű felhívás. Az ok egyszerű: ez valószínűleg egyszeri lehetőség,

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

TISZTA ENERGIÁK | „Manapság nem üzletet kötni nehéz, hanem határidőre, kiváló minőségben teljesíteni a megrendelést” – véli Mokry Tamás ügyvezető. Lakossági és vállalati szinten is biztatóan alakul a piac, de a szakember azt állítja, elsősorban nem a növekedés a céljuk, hanem az ügyfél-elégedettség.

38 | FIGYELŐ 2021/46

F_38-39_tiszta_energia.indd 38

2021. 11. 15. 17:11

| CÉGVILÁG |

amely miatt nem hagyhatják elsorvadni a többi szegmenst. Például 2022 júliusától csak azok az új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek megújuló energiaforrást is felhasználnak. Az építőipari vállalkozók visszajelzései alapján a jogszabályi megfelelés jelentős számú megrendelést generál majd, de emellett az otthonfelújítási program résztvevőit éppúgy ki szeretnék szolgálni, mint a készpénzes vevőket. Az ügyvezető meggyőződése, hogy manapság nem üzletet kötni nehéz, hanem határidőre, kiváló minőségben teljesíteni, márpedig ők ebből nem engednek. „Vállalkozói oldalról az is a százszázalékos pályázat buktatója, hogy nehéz olyan árajánlatot adni, amelynek a kondícióit a kiírásban foglaltak szerint akár egy-másfél évig is fenntartjuk, hiszen ennyi idő alatt a napelem beszerzési ára és a forint árfolyama is felülírhatja a számításokat” – jelentette ki a szakember.

ÉBRED AZ IPAR

Az utóbbi időszakban a nagyprojekt-divízió Budapest gyógyfürdőit látta el napelemekkel, de olyan élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatoknak is teljesített megrendeléseket, mint az Auchan vagy a Lidl. Ugyanígy a Tiszta Energiák Kft.-t választotta az esztergomi Neuzer kerékpárgyár vagy a nagytarcsai Shoebox cipőkereskedés. Mokry Tamás szerint az energiapiaci hullámvasút miatt a sor hosszan folytatódhat, hiszen csak a lakossági árakat védik, az ipariakat nem. „Amint kifutnak az áramvásárlási szerződések, sokan két-háromszoros drágulással szembesülnek. Nem csoda, hogy megnövekedett az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt” – számolt be a tapasztalatokról a társtulajdonos. Arra számítanak, hogy a gyártótermelő iparvállalatok egyre nagyobb arányban döntenek úgy, hogy napelemmel szerelik fel telephelyeiket, raktáraikat. Ami pedig a nagykereskedelmi pozíciókat illeti, elsősorban annak köszönhetik a versenyelőnyüket, hogy a világpiac meghatározó szereplőivel léptek partnerségre. Az osztrák Fronius invertergyártónak 2013-ban lettek a disztribútorai, majd az izraeli SolarEdge következett a sorban, valamint olyan kínai nagyágyúk, mint a Saj Electric vagy a Huawei. Ráadásul 2018 óta a világ legnagyobb napelemgyártójának, a LONGi Solarnak is a Tiszta Energiák Kft. a kizárólagos magyarországi képviselete. A viszonteladóik közé háromszáznál is több telepítőcég tartozik, a kínálat pedig a napelemek és az inverterek mellett fokozatosan bővült tartószerkezetekkel, speciális kábelekkel, villanyszerelési tartozékokkal. Kína a napelempiacon is kvázi monopolhelyzetbe került. Mokry Tamás szerint most visszaüt ez a kiszolgáltatottság, hiszen az ellátási nehézségekre Európa nem tud nagy volumen előállításával reagálni, pedig a napelemek iránti igény az egész világon évről évre nő. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/46 FIGYELŐ | 39

F_38-39_tiszta_energia.indd 39

2021. 11. 15. 17:11

| CÉGVILÁG |

Hazai kezdeményezésre a Rakun Dobozközösség az ételek el- és kiszállításához használt eldobható csomagolóanyagokat kiváltva egy hulladékmentes ételcsomagolási rendszert honosított meg. A környezetvédelmi tanácsadó dobozai rozsdamentes acélból készülnek és cseppmentes záródást biztosítanak. Különlegességük, hogy akár ezerszer újratölthetők. A vendégek havi díjas előfizetéssel

kérhetik és adhatják le a dobozokat a közösséghez csatlakozott bármelyik vendéglátóhelyen. A két alapító Horváth Sarolta és Varga Judit. Előbbi környezetvédelmi szakjogász, utóbbi pedig a BGE KVIK-n végzett, majd külföldön szerzett mesterdiplomát. Először 2009-ben találkoztak, a Követ Jövőképzés nyári egyetemén, utána Molnár Bálinttal és Szücs-Winkler Róberttel elindították a Felelős Gasztrohős Alapítványt. A Rakunhoz azután egyfelől a vendéglátó egységekkel tíz éve együtt végzett munka vezetett – az alapítvány

egy Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel ösztönzi az éttermek zöldülését –, másrészt a saját környezetvédelmi elkötelezettségük. Az első járványhullám bezártsága alatt pedig kiváltképpen idegesítette őket a temérdek, kukába vagy jó esetben a szelektív szemétgyűjtőbe kerülő ételdoboz. Frusztrációt okoz számukra az is, hogy sok vendég és vendéglátóhely-üzemeltető gondolja fenntartható megoldásnak a növényi alapú, lebomló vagy papírtermékeket, pedig ezeket ugyanúgy folyamatosan gyártani, szállítani kell, és a hul-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ÉTELDOBOZOK ÚJRATÖLTVE

RAKUN | A Rakun Dobozközösség az eldobható csomagolóanyagokat kiváltva egy hulladékmentes ételcsomagolási rendszert honosított meg.

VARGA JUDIT ÉS DR. HORVÁTH SAROLTA. ACÉLBA ÖNTÖTT KÖRFORGÁS

40 | FIGYELŐ 2021/46

F_40-41_startup_Rakun.indd 40

2021. 11. 15. 17:12

| CÉGVILÁG |

ladékkezelés sem spórolható meg. A papírtermékeket legtöbbször műanyaggal vonják be, a lebomló anyagok külön begyűjtésére ráadásul itthon nincs kialakított logisztika, a produktumokat pedig nem jelölik megfelelően.

DOBOZFEJLESZTÉS

A párost 2019-ben kezdte komolyan foglalkoztatni a cseredobozprojekt. Ezt követte a kutatómunka. Próbálkoztak tartós műanyaggal, de az hamar karcosodott és elszíneződött. Nem tűnt elég tartósnak, és fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbbször felhasználható, majd könnyen újrahasznosítható anyaggal dolgozzanak. Emiatt döntöttek a rozsdamentes acél mellett, amely ugyan nem mikrózható, de legalább nem is oldódik ki belőle semmilyen káros anyag. A doboz tetejét kénytelenek voltak műanyagból (igaz, környezetkímélő PP-ből) hagyni, mert különben nem záródna cseppmentesen, ami pedig a vendéglátóhelyek egyik alapvető elvárása volt. Ezek után már csak azt kellett megoldaniuk, hogy a felhasználók vissza is hozzák a dobozokat, ne tartsák meg azokat ételtárolásra, hiszen nem egy újabb „tupperváre” létrehozása volt a cél. A rendszerük lényege a megosztáson alapul, a használat és nem a fogyasztás ösztönzése a cél. Ezért döntöttek az applikációalapú működés mellett – ez a dobozok mozgásának a követésére is alkalmas, a rendelkezésre álló adatbázisból pedig pontosan látszik, melyik vendéglátóhelyre kell vinni a csomagolóanyagot. A dobozokat egyelőre Kínából rendelik, ami nagy szívfájdalom, ám az itthoni potenciális gyártóknak kevés a Rakun által használt mennyiség, ezért négy-ötszörös áron vállalnák az előállítást. De ha nőnek a darabszámok, az itthoni gyártás is megoldhatóvá válik.

EREDMÉNYEK

A Denkstatt Hungary Kft.-vel közösen van egy folyamatban lévő életcikluselemzési projektjük. E megoldás által kimutatható, hogy (a szemetelés megszüntetésén túl) hosszú távon mennyivel kevésbé környezetterhelő a Rakun dobozok használata a különböző újrahasznosítható (PP, PLA) csomagolóanyagok alkalmazásánál.

A Rakun Dobozközösség élesben tavaly novemberben indult el, amikor hét innovatív vendéglátóhely egyszerre kezdte biztosítani ezt a hulladékmentes ételcsomagolási rendszert. E dobozokkal eddig közel 4000 egyszer használatos csomagolóanyag használatát előzték meg az előfizetők, akik akár havi 500 forintért igénybe vehetik a dobozcsere-szolgáltatást. Ezzel nemcsak a környezetet védik, de még spórolhatnak is, hiszen a vendéglátó egységek egy-egy elvitelkor 50–290 forintot szoktak felszámolni ételtárolónként. Az ételszolgáltatók számára szintén számos előnnyel jár, ha elfogadóhelyekké válnak. Ha nem számolnak fel csomagolási díjat, akkor is maguknak spórolnak, hiszen az eddig eldobható dobozokra költött összeg töredékéért (100 forint/hó) bérelhetik a Rakun produktumait, és ezzel is ösztönözhetik a vendégeiket, hogy visszatérjenek hozzájuk. Ha pedig felszámolnak csomagolási díjat, akkor azzal csábíthatják magukhoz az árérzékeny fogyasztókat, hogy felajánlják nekik a közösség által nyújtott kedvezményes lehetőséget. Mint látható, a csapat folyamatos szemléletformáló tevékenységet is végez, felhíva a figyelmet az éttermi fogyasztáskor keletkező hulladékok csökkentésének a fontosságára, valamint a különböző csomagolóanyagok előnyeire és hátrányaira, továbbá tájékoztatják a vendéglátóhelyeket a fenntarthatóbb működés lehetőségeiről.

HÁTTÉR ÉS TERVEK

Az újdonság már kezdetben hatott, hiszen egészen korai fázisban részt vettek az uniós EIT Climate-KIC akcelerátorprogramjában, 2019 szeptemberétől 2020 novemberéig. Itt ráadásul két körben nyertek támogatást, összesen 23 000 eurót, azaz mintegy 8,4 millió forintot. De ezen túlmenően ez év májusában angyalbefektetést kaptak, további 15 millió forintot. Meg is szolgálták ezeket az összegeket, hiszen most ősszel már 64 étteremben találhatók meg a különleges, szinte művészi ételeket fogadó, még egyedibb tárolóeszközeik. Ráadásul immár közel hétszáz előfizetés érkezett a Rakun szolgáltatásra. A jövőt latolgatva érdemes felidézni: a vírushelyzet előtt úgy tervezték, hogy a Rakun előfizetői elsősorban az irodákban dolgozók lesznek, akik ebédidőben leszaladnak a sarki étkezdébe és felviszik az ételt az irodai konyhába. Ezért

belvárosi irodaházak melletti éttermekkel kötöttek üzletet a projekt elején. A lezárások miatt azonban inkább a házhoz szállítós helyek kerültek előtérbe (ha saját futárral viszik a rendelést, akkor tudnak Rakun dobozban szállítani). A Covid abból a szempontból segítette a projektet, hogy sok vendéglátó egység, szolgáltató döntött úgy: nem fogadja el a vendég saját dobozát a keresztszennyezési kockázat miatt. A Rakun megoldja ezt. Itthon is sok olyan vendéglátóhely van, amelyet még nem értek el. Potenciált látnak a nagyobb házhoz szállító cégekkel (Wolt, foodpanda, Bolt Food) vagy akár ebédkiszállító vállalatokkal (Teletál) kialakított partnerségben. Az esetleges európai expanziót mindenképp későbbre tervezik. Egyre telítődik a piac, már számos országban (Dánia, Németország, Svájc, Luxemburg, Csehország) vannak hasonló rendszerek. Terjeszkedési lehetőséget elsősorban kelet felé látnak. A mostani fő kihívás az éttermi partnerek és az előfizetők számának a növekedése, valamint a saját csapatukban a feladatok hatékony leosztása. Az előttünk álló fél vagy egy-két évet tekintve azt várják, hogy a technológiai háttér biztosítása és a dobozok logisztikája veszi majd el sok idejüket. A Climate-KIC óriási segítség volt a legelején. Az általa biztosított összegből vették meg az első adag dobozokat és fejlesztették ki az első appot. Az egész program pedig abban segített, hogy átállítsák az agyunkat az NGO-sról a céges létre. (Eredetileg az is felmerült, hogy a Gasztrohős keretében valósítják meg a Rakunt.) 2020 nyara és 2021 tavasza között sok energiát fektettek a tőkebevonásba, több alapnál jártak. A tapasztalatuk egyébként jó volt, leszámítva azt, hogy a projekt megvalósításának a rovására a pénzszerzésre ment el a legtöbb idejük. Sok segítséget kaptak az üzleti terv elkészítéséhez, a prezentációkhoz a mostani befektetők oldaláról. Tavasszal pedig újabb, 10 millió forintos tőkebevonást terveznek. HALASKA GÁBOR

2021/46 FIGYELŐ | 41

F_40-41_startup_Rakun.indd 41

2021. 11. 15. 17:12

| SZEMÉLYI HÍREK |

CORTEVA

A New York-i tőzsdén jegyzett mezőgazdasági technológiai cég vezérigazgatójává novembertől Chuck Magrót nevezték ki. Az elsősorban vetőmagok és vegyipari termékek kereskedelmével, fejlesztésével foglalkozó Corteva új vezetője – aki a Nemzetközi Műtrágyaszövetség alelnöke – korábban is az agrárszektorban dolgozott. A Waterlooi Egyetemen szerzett vegyészmérnöki, a Windsori Egyetemen pedig MBA-diplomát. A Világgazdasági Fórum keretein belül tevékenykedve célja egy fenntartható, hatékony és egészséges globális élelmiszer-ellátási rendszer kiépítése.

GLOBE TRADE CENTRE

GULYÁS EDE

CHUCK MAGRO

Országigazgatóként irányítja a Globe Trade Centre (GTC) magyarországi működését Gulyás Ede. A feladatkört az október végén, két évtized után visszavonult korábbi vezetőtől és igazgatósági tagtól, Robert Snow-tól veszi át. Az új irányító – aki pár hónapja már Snow helyettese volt – húsz éve dolgozik az ingatlanszektorban. Az elmúlt tíz esztendőt jelentős, A kategóriás iroda- és kereskedelmiingatlan-portfólióval felvértezett társaságok élén töltötte. A szakember a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett MBA-fokozatot, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Célja az ingatlanfejlesztő cég kihasználtságának a javítása, a bérbeadásból származó bevételek növelése, valamint a bérlő- és környezetközpontú, fenntartható megoldások kialakítása.

PWC MAGYARORSZÁG

HINTERSTEIN ANIKÓ

KASZONYI ALEXANDRA

Kommunikációs ügynökségi területről érkezik a Coca-Cola media operations managere, aki a magyar, cseh és szlovák piacért felel. Kaszonyi Alexandra a Mindshare-től igazolt át, ahol korábban a terület igazgatójaként öt éven keresztül felelt az Unileverhez tartozó márkák integrált marketingkommunikációjáért. Több mint húszéves tapasztalata van a média területén, számos ügynökségnél dolgozott vezető pozícióban, ahol a különböző márkák online és offline kommunikációjáért, valamint a stratégiai megvalósításért volt felelős. Az üdítőital-gyártónál elsősorban operatív szinten biztosítja majd a kampányok kivitelezését, a médiával és az ügynökségekkel való együttműködés gördülékenységét.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

COCA-COLA SZOLGÁLTATÓ KFT.

Matematikus- és közgazdászdiplomája, valamint szakokleveles munkajogi végzettsége is van a könyvvizsgáló cég novembertől kinevezett HR-vezetőjének. Hinterstein Anikó szakmai tapasztalatát a Magyar Telekomnál szerezte, ahol az utóbbi több mint 15 évben különböző HR-pozíciókat töltött be. Alapelve, hogy a hosszú távú üzleti eredményességhez, az innovációhoz, a trendek alakításához olyan szervezetekre van szükség, amelyeknél öröm dolgozni. Új pozíciójában is ezzel a szemlélettel végzi majd a feladatait, mindemellett a humán erőforrás területén szerzett szerteágazó tapasztalatát és stratégiai szemléletmódját is szeretné kamatoztatni a PwC Magyarországnál.

42 | FIGYELŐ 2021/46

F_42_szemelyihirek-jo.indd 42

2021. 11. 16. 9:33

TE ÖRÖKLÖD A BANDZSURI TRÓNT?

MEGTÖRTÉNHET. DE A JÖVŐDET INKÁBB ALAPOZD A GROUPAMA NEXT NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSRA! • MEGTAKARÍTÁSOD A KEZDETEKTŐL NŐ, A KÖLTSÉGEID NEM. • SZABADON VÁLTOZTATHATSZ MEGTAKARÍTÁSOD TULAJDONSÁGAIN. • 20% ADÓJÓVÁÍRÁSSAL.

KERESD TANÁCSADÓNKAT A RÉSZLETEKÉRT!

groupama.hu/hu/nextfairalapon Jelen hirdetés tájékoztató jellegű, nem tartalmazza a NEXT Nyugdíjbiztosítással kapcsolatos valamennyi információt, és nem minősül ajánlattételnek. A teljes körű tájékozódás érdekében, kérjük, mindenképpen olvasd el a vonatkozó biztosítási feltételeket, melyek tartalmazzák többek között a biztosító szolgáltatásának korlátozását, a kizárásokat és a mentesüléseket, valamint a visszavásárlási szabályokat. Az ügyfelek biztosítási panaszaikkal személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhatnak, telefonon keresztül ezt a biztosító TeleCenter +36 1 467 3500 telefonszámán, elektronikus levélben a www.groupama.hu weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában, írásban az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen tehetik meg. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) látja el. A Groupama Biztosító Zrt. székhelye: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C.

F_43_gropuma_hirdi.indd 43

2021. 11. 15. 17:13

| PÉNZ BESZÉL |

IDŐBEN EL KELL KEZDENI AZ ÖNGONDOSKODÁST

Mit mutat a K&H biztos jövő index, mióta végez ilyen irányú kutatást a társaság? – A K&H biztos jövő index célja, hogy számba vegye, mennyire tudatos a magyar lakosság a pénzügyi célú öngondoskodásban, hisz fontos, hogy azt minél fiatalabb korban, ne csak a nyugdíj előtt kezdjük el. A felmérés a 30–59 éves korosztály anyagi és lakhatási helyzetét, közlekedési, utazási szokásait, megtaka-

rítási és öngondoskodási hajlandóságát, céljait vizsgálja. A legújabb, idei harmadik negyedévben elkészült kutatás részeredményei szerint az érintett korosztály számára továbbra is a legfontosabb megtakarítási cél a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a váratlan helyzetekre való takarékoskodás, a 30–59 évesek 40 százaléka erre gyűjt. A megkérdezettek 33

százaléka lakáscélra takarékoskodik, 32 százalékuk pedig a nyugdíjas évekre – az utóbbi kettő korábban más sorrendben volt, az öngondoskodás megelőzte a lakáscélú takarékoskodást. A magyarok – ha lehetőségük lenne rá – 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy erre 10 évvel idősebb korukban kerül sor.

FOTÓ: K&H

SZÉKELY PÁLMA | A K&H Biztosító megrendelésére 2015 óta minden negyedévben sor kerül a K&H biztos jövő felmérésre. A legújabb, az idei harmadik negyedévben elkészült kutatás részeredményei szerint az érintett korosztály számára továbbra is a legfontosabb megtakarítási cél a váratlan helyzetekre való takarékoskodás, a 30–59 évesek 40 százaléka erre gyűjt – mondta a Figyelőnek a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

44 | FIGYELŐ 2021/46

F_44-45_KandH_interju.indd 44

2021. 11. 15. 17:15

| PÉNZ BESZÉL |

A megkérdezettek közel 60 százaléka úgy számol, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük időskorában, és mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A felmérésben részt vevők véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni. Úgy látjuk, hogy egyre fiatalabb korban kezdenek el az öngondoskodással érdemben foglalkozni és félretenni. – Az öngondoskodás napjainkban egyfajta hívószó, mennyivel lehet jobb egy biztosító nyugdíjbiztosítási terméke, mint egy önkéntes nyugdíjpénztár által kínált csomag? – A most ismert nyugdíjbiztosítás viszonylag fiatal termék, de sikeres, és várhatóan a jövőben is az lesz. A lakosság körében többek között a béremelkedés miatt egyre nagyobb azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni, és mind többen lesznek azok, akik megkezdik a takarékoskodást. A nyugdíjbiztosítások a hozzájuk kapcsolódó adókedvezmény és a velük elérhető hozamok miatt attraktív befektetésnek számítanak, költségoldalról pedig felveszik a versenyt a legtöbb konstrukcióval. Fontos szerepe van a személyre szabott szolgáltatásoknak is, hogy a tanácsadóink megteremtsenek egy olyan biztonságos hátteret, ahol egyénileg eldönthető, hogy melyik öngondoskodási forma a legkézenfekvőbb megoldás. Éppen ezért a nyugdíjbiztosítási konstrukciók a magyarországi öngondoskodási piac fontos szereplői lesznek. – A pandémia hatott-e arra, hogy ügyfeleik több életbiztosítási szerződést, főleg kockázati életbiztosítást kössenek? – Igen, amíg ezt megelőzően csak a vagyontárgyak biztosítása volt egyértelmű, a krízishelyzet felhívta a figyelmet az egészségünk fontosságára is. Szerződési feltételeinket ennek hatására módosítottuk, és a járvány okozta halálozásra is kiterjesztettük. A pandémia hatással volt a biztosítási piacra, azon belül az életbiztosítási szegmensre. A hazai biztosítók életbiztosításokból származó bevétele a hivatalos jegybanki adatok szerint az idei első fél évben 306 milliárd forintra rúgott, ez 19 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet. A halálesetre szóló életbiztosításokból származó díjbevétel 2021 első felében a teljes magyar piacon 11 százalékkal, 20 milliárd forint alá csökkent a tavalyelőttihez képest, az úgynevezett eléréses életbiztosításoknál ezzel párhuzamosan 2 százalékos növekedés volt, így a be-

vétel 2,7 milliárd forintot tett ki. Az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítási szegmens tempósabb növekedést ért el: 2019 első feléhez viszonyítva az idén 44 százalékkal magasabb díjbevételt eredményezett a magyarországi piacon, így közel 43 milliárd forintot tett ki. A K&H-nál az életbiztosítások jól teljesítettek az idei első fél évben: a rendszeres díjas, befektetési egységhez kötött (unit-

43 év alá csökkent. A nyugdíjbiztosítással takarékoskodókat nézve a 35 év alattiak havonta átlagosan több mint 16 ezer forintos díjat fizetnek, az ennél idősebbek pedig közel húszezret, ami egyaránt közel 3 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest. Nagyon fontos, hogy az öngondoskodás beépüljön a minél fiatalabb ügyfelek gondolkodásába, hiszen így nyugodt, biztonságos életet teremthetnek magunknak a nyugdíjas éveikre. A K&H folyamatosan monitorozza az ügyféligényeket és a piaci változásokat,

Egyre többen lesznek azok, akik megkezdik a takarékoskodást. linked) biztosítások egy év alatt 37, a rendszeres díjas kockázati életbiztosítások pedig 10 százalékkal bővültek éves összevetésben. 2019 első fél évéhez képest pedig 77 és 18 százalékos volt a növekedés. – A K&H Biztosítónak mekkora nyugdíjbiztosítási állománya van a tavaly év végi, illetve az idei első első félévi számok tükrében, mekkora az összesített életbiztosítási állományadat és hol állnak a unitlinked termékeket tekintve? – A tavalyi esztendő végén a K&H teljes életbiztosítási díjbevételéből a unit-linked biztosítások 55 százalékot tettek ki. A teljes díjbevételen belül a nyugdíjtermékek részesedése 30 százaléknak felelt meg, a unit-linked biztosításokon belül pedig 55 százalék volt. Ezek az arányok 2021 első fél évében hasonlóan alakultak. A biztosítótársaság adózott eredménye ebben az időszakban 4,2 milliárd forintra emelkedett, a nem-életbiztosítási üzletág díjbevétele elérte a 28,5 milliárdot. – A 45-50 év feletti korosztály a nyugdíjba vonulás előtt elkezd komolyan takarékoskodni, de mit tesznek azért, hogy a fiatalok körében is népszerű legyen a nyugdíjbiztosítás? – A kutatások alapján úgy látjuk, hogy fiatalodik az öngondoskodók tábora. Ezt mutatja, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagos életkora

ennek megfelelően alakítja ki az újabb és újabb konstrukciókat. A pénzügyi tudatosság növekedése miatt remélhetőleg a jövőben még többen kezdik meg a nyugdíjcélú takarékoskodást. – Az egyre inkább szélsőséges időjárás miatt elképzelhető, hogy a K&H Biztosító a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a természeti katasztrófáktól eredő károk rendezésére, az ügyfeleik nagyobb védelmére? – A K&H és a tulajdonos KBC kiemelten kezeli a klímaváltozás elleni harcot, valamint a fenntarthatóságot, így azonnal reagál a piaci körülmények változásaira, legyen szó az éghajlatváltozással vagy éppen a járvánnyal kapcsolatos fejleményekre, és ezt a különböző konstrukciók is tükrözik. A pandémia során több biztosítási termékre vonatkozó feltételét is módosította a K&H. Így a járványnak köszönhető biztosítási károkat a szerződési feltételektől pozitívan eltérve térítette meg, ezzel a megbetegedés okozta egészségügyi, pénzügyi károkat is csökkentette. Emellett a home office elterjedése miatt a lakásbiztosítások fedezetét kiterjesztette a munkáltatóktól kapott eszközökre. A viharkárok, természeti katasztrófák esetén, amennyiben a biztosítás kiterjed az adott eseményre, a K&H nagyon gyorsan reagál. A társaság tavaly ezen a téren előrébb lépett: a kár kifizetésére azonnali átutalással akár már a helyszínen sor kerül. Így nem kell napokat vagy heteket várni a megállapított és elfogadott kártérítésre. TÓTH BALÁZS 2021/46 FIGYELŐ | 45

F_44-45_KandH_interju.indd 45

2021. 11. 15. 17:15

| PÉNZ BESZÉL |

ELKÉSZÜLTEK A MENETRENDDEL

MAGYAR BANKHOLDING | Két lépcsőben történik meg a Magyar Bankholding tagbankjainak az egybeolvadása: 2022 tavaszán MKB Bank Nyrt. néven egyesül a Budapest Bank és az MKB, a Takarék Csoport pedig 2023-ban csatlakozik a jogi fúzióhoz.

Megszületett a Magyar Bankholding tagjainak – Budapest Bank, MKB Bank, Takarék Csoport – egyesítésére, a hazai pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő intézmény létrehozására vonatkozó menetrend: mindez azokból a közgyűlési előterjesztésekből derült ki, amelyeket az MKB tett közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Ennek alapján újabb jelentős állomáshoz érkezett a szuperbank megvalósításának a projektje.

AZ ELSŐ LÉPÉS

A tervek szerint – áll a Magyar Bankholding által a tőzsdei közzététel után kiadott sajtóközleményben – 2022. március 31-ével megtörténik a hármas fúzió első jelentős lépése, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesítése. Az egyesülés folyamán az MKBba olvad be a Budapest Bank. A Takarék Csoport 2023 második negyedévében csatlakozik, eközben pedig folyamatosan zajlik az egységes banki működés kialakítása. „Az elmúlt hónapok intenzív tervezési munkájának eredményeként megszületett a hármas bankfúzió menetrendje. Meggyőződésünk, hogy a stratégiai terveink megvalósításával sikeresen teljesíthető az egyesítés és a transzformáció, amely nemzetközi szinten is egyedülálló szakmai feladatnak számít. Célunk Magyarország legmodernebb bankjának a felépítése. A pénzintézet alapértéke a stabilitás és a megbízhatóság, ugyanakkor digitális megoldásaival radikálisan megváltoztatja a pénz-

ügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélélményt” – nyilatkozta a bejelentés kapcsán Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke.

ÚJ MÁRKANÉV JÖN

„A Budapest Bank és az MKB Bank termékei, szolgáltatásai az ügyfelek ál-

NAGYBAN GONDOLKODNAK A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság, amely a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúziójának a megvalósítását célozza. A cég 2020. december 15-én kezdte meg tényleges működését, miután az MNB engedélyének a birtokában a három hitelintézmény meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holdingba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre. Ez év márciusában a Magyar Bankholding igazgatósága és felügyelőbizottsága elfogadta a tagbankok egyesítésére vonatkozó ötéves stratégiáját, melynek alapján a három hitelintézet fúziója 2023-ban valósul meg. A létrejövő nagybank a tervek szerint hazánk legmodernebb hitelintézete lesz, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be. A vállalat új, korszerű termék- és szolgáltatási palettája a teljes piaci spektrum és minden ügyfélszegmens kiszolgálását célozza, beleértve a lakossági, a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati, az agrár-, illetve a privát banki ügyfeleket is.

tal korábban megszokott felületeken és módon továbbra is elérhetők maradnak” – emeli ki a közlemény, hozzátéve: a március végi fúziót követően a kliensek változatlanul a honos fiókokban intézhetik a banki ügyeket. A fenti időponttal létrejövő egyesült pénzintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt működik majd, a végleges márkanevet és arculatot pedig a tervek szerint 2023 elején vezetik be. „A cél egy olyan, az ügyfelek számára vonzó brand felépítése, amely átformálja a pénzintézetekről kialakult hagyományos képet, egységesít és a jövőbe mutat” – fogalmaz a tájékoztató. Fontos fejlemény az is, hogy november 15-től a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átveszik a szakmai és a munkajogi irányítást. Az esztendő végéig megvalósuló egységes szervezeti irányítási struktúra a Magyar Bankholdingban és tagbankjaiban – ideértve a Takarékbank Zrt.-t és a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-t is – egyértelmű cégvezetési rendszert hoz létre, amely elősegíti a tagok működési hatékonyságának a javítását, valamint egyszerűbbé teszi a társaságok irányítását. A szuperbank két lépcsőben történő létrehozásáról szóló terv kivitelezéséhez a csoport tulajdonosainak a jóváhagyása is szükséges: erre december közepén kerül sor.

46 | FIGYELŐ 2021/46

F_46-47-bankholding.indd 46

2021. 11. 16. 10:02

| PÉNZ BESZÉL |

A holding stratégiájának kiemelt fontosságú eleme a digitális bankolás, amely nemzetközileg is élvonalbeli finteches megoldások bevezetését jelenti – emeli ki a cég közleménye. A fejlesztések célja – tették hozzá –, hogy a létrejövő univerzális nagybank Magyarország legmodernebb pénzügyi szolgáltatójává váljon – ehhez rugalmas, gyors megoldásokat, egymással kombinálható termékeket vezet be.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KÖZÖS ÉRTÉKEK

A Magyar Bankholdingnak a tagbankok egyesítésére vonatkozó, márciusban elfogadott ötéves stratégiája alapján a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023-ra valósul meg. A bankcsoport – emlékeztettek – jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője a mérlegfőöszszeg alapján, ezenfelül övé a legnagyobb fiók- és ATM-hálózat. Számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing terén. A bruttó hazai össztermék 4 százalékát adó agrárágazatot kiszolgáló üzletág szintén első számú a piacon. A csoportnak a privát banki szektorban is erős a pozíciója. „A Magyar Bankholding-csoport a hazai pénzügyi ágazat meghatározó szereplője, amely három, külön-külön is rendkívül stabil pénzintézet erősségeit egyesíti. A fúziókkal párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítunk ügyfeleink minőségi kiszolgálására és a mindennapi ügyintézés zökkenőmentességére, ami az üzleti sikerünk alapja. Kulcsszerepet vállalunk a koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállításban is, piaci finanszírozási tevékenységünk és az államilag támogatott konstrukciók révén egyaránt” – mondta Vida József, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója. BARÁT MIHÁLY 2021/46 FIGYELŐ | 47

F_46-47-bankholding.indd 47

2021. 11. 16. 10:02

| PÉNZ BESZÉL |

ÁTRENDEZTÉK A PORTFÓLIÓT

VÁLLALATI HITELEK | Igencsak nagy mozgások történtek a céges hitelportfólióban az elmúlt egy évben, legalábbis ami az ágazati megoszlást illeti. Miközben a feldolgozóipar fölénye olvad, látványosan jön fel az ingatlanos terület és az építőipar.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a vállalati hitelek állománya nem egészen 9900 milliárd forintot tett ki szeptember végén, ami az elmúlt években megszokottnál kicsit visszafogottabb tempójú, 7,6 százalékos gyarapodást jelent az egy esztendővel korábbi volumenhez képest. A szolid állománybővülésben igen jelentős lehet a szerepe annak, hogy a céges hitelportfólión belül hosszú évek óta meghatározó feldolgozóipar növekedése egy ideje rendre elmarad az átlagtól. Az MNB számai alapján az ágazatban nyilvántartott 2345,5 milliárdos harmadik negyedév végi mennyiség gyakorlatilag stagnálást – 0,1 százalékos bővülést – jelez az egy évvel azelőtti állományhoz viszonyítva. Ennek eredőjeként a feldolgozóipar az ősz elején már csak 23,7 százalékos szeletet hasított ki a vállalati hitelportfólióból, miközben egy eszten-

0JWJXPJIJQJR O¥WRďOF[±Y¥X

23,7 Feldolgozóipar

21,1

16,8

U±Y÷NUFW

8_¥QQ±Y¥X WFPY¥WT_¥X

6,7 6,4 5,2 4,5

Ingatlanügyek 8_FPRFN RďX_FPN YJ[­PJS^X­L 2J_÷LF_IFX¥L

15,6

*L^­G

Forrás: MNB

dővel korábban még bőven 25 százalék feletti volt a részesedése.

AZ INGATLAN MOST IS MEGY

Az ingatlanügyeknél viszont átlagon felüli, 11 százalékos bővülést mért a jegybank, már bőven a 2000 milliárdos határt meghaladó állomány mellett, így ennek a területnek a részesedése 20,5-ről 21,5 százalékra ugrott. A kereskedelmi szektorban – ahová egyébként a járműjavítást is besorolja a statisztika – szintén nagyon jól megy a szekér: a közel 14 százalékos éves növekedésnek és a hozzávetőleg 1660 milliárd forintos állománynak köszönhetően az ágazat már a céges portfólió 16,8 százalékát adta szeptemberben, ami kereken egy százalékpontos ugrás éves összevetésben. Mindezek nyomán a három legnagyobb szektor sorrendjében nincs változás – a feldolgozóipart az ingatlanos terület követi, majd a kereskedelem következik –, ám az ipari cégeknél mutatkozó stagnálás miatt az összesített részesedésük sem változott érdemben egy év alatt, valamivel 62 százalék alatt maradt.

zik bele – 510 milliárd forint felett járt a hitelállomány szeptember végén, ami jó ütemű, 11,4 százalékos növekedést tükröz. Ennek nyomán az agrárium cégeinek a részesedése már stabilan 5 százalék feletti a vállalati állományban. Figyelemre méltó, hogy a szálláshely-vendéglátás ágazat hitelállománya is közel 13 százalékkal tudott gyarapodni, annak ellenére, hogy nem a legszebb napjait éli a szektor. Igaz, e terület részesedése így is csak valamivel 3 százalék felett jár még. A szállítási, logisztikai ágazat szempontjából viszont nem alakult jól a szeptemberig számolt egy év, legalábbis ami a hitelállomány alakulását illeti: utóbbi 6,5 százalékkal, 443,8 milliárd forintosra csökkent, így a terület részesedése 5,2-ről 4,5 százalékra olvadt a céges portfólióban. BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: GETTY IMAGES

STAGNÁLÁS AZ IPARBAN

A VÁLLALATI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, 2021. SZEPTEMBER SZÁZALÉK

Lassú, de érezhető átalakulási folyamat vette kezdetét az elmúlt időszakban a vállalati hiteleknél: a portfólióban egyre növekszik a hosszú lejáratú kölcsönök és a forintban nyújtott finanszírozás súlya, s az ágazati összetételben is láthatók kisebb-nagyobb mozgások.

VISSZAESÉS A SZÁLLÍTÁSNÁL

Ami a viszonylagosan kisebb súlyú ágazatokat illeti, a mezőgazdaságban – amelybe az élelmiszeripar nem tarto-

48 | FIGYELŐ 2021/46

F_48_vallalati_hitel.indd 48

2021. 11. 16. 10:01

PR

IPARI FORMATERVEZÉS: A MINDENNAPOK ALAKÍTÓJA

FOTÓK: MOHAI BALÁZS

Ha valaki ránéz egy kólásüvegre, kézbe vesz egy okostelefont, körbejár egy autót, ráül egy székre, az esetek nagy többségében meg tudja állapítani, hogy milyen konkrét termékkel van épp dolga. Mindez pedig azért van, mert ezek a használati tárgyak olyan kialakítással, dizájnnal rendelkeznek, amelyek egyrészt egyedivé, felismerhetővé, a legtöbb esetben pedig a minőség jelképévé teszik őket. Az ipari formatervezésnek éppen ezért kiemelkedően fontos szerepe van az életünkben, hiszen a dizájnerek nemcsak a tárgyakat, hanem mindennapjainkat is formálják velük.

Az immáron hagyományosan minden év őszén megrendezett Budapest Design Week is éppen azért jött létre, hogy a dizájnerek „szemüvegén” keresztül kicsit mi is a jövőbe láthassunk: találkozhassunk az elkövetkező időszak trendjeivel, trendalakító formáival. Így volt ez idén is, amikor például a Magyar Formatervezési Díjjal elismert tervezők alkotásait nézhettük meg, vehettük kézbe, próbálhattuk ki. Abban ma már talán kollektív egyetértés mutatkozik, hogy az ipari formatervezés a vállalkozások egyik legjobb reklámeszköze: hiszen egy ügyesen megválasztott kialakítás azonnal felismerhetővé tesz egy-egy terméket, gondoljunk csak mondjuk a Coca-Cola-üvegre, az Alfa Romeo pajzsformájú hűtőrácsára, a Breuer Marcell által tervezett Cesca-székre vagy épp az Apple telefonjaira. Ráadásul ez nemcsak annyit tesz, hogy tudjuk, miről van szó, hanem azonnal további képzettársításokkal is szolgál: megszomjazunk egy jéghideg kólára, bevágódnánk az autó volánja mögé és tövig taposnánk a gázpedált, egy letisztult és modern otthonban ülnénk le az ebéd-

lőasztalhoz vagy épp az ügyeinket intéznénk, netán szórakoznánk az okoseszközt nyomkodva (esetleg szidnánk, mert a másik operációs rendszerhez szoktunk). Vagyis ha ismerünk egy-egy adott terméket, akkor rögtön kellemes emlékek fűződnek hozzá, hasznosnak ítéljük meg őket vagy épp elutasítók vagyunk velük szemben. Annak ellenére, hogy a jó dizájn egyik legfontosabb ismérve, hogy a használata élményt ad. Egy olyan szék, amely messziről jól néz ki, de kényelmetlen ülni rajta, nem felel meg a dizájn kritériumainak. A vállalkozások éppen ezért tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a formatervezés során az esztétika és a használhatóság egymást erősítő tényezők legyenek. Hiszen tudják, hogy ezzel és az ötleteik, szellemi tulajdonuk oltalmazásával a piaci bevételeik is nőhetnek (ráadásul a másolókkal szemben is tudják érvényesíteni megszerzett monopoljogukat). Így erre egyre inkább odafigyelnek. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) legfrissebb, nemzetközi iparjogvédelmi statisztikákat tartalmazó kiadványában

például azt olvashatjuk, hogy becslések szerint 2020-ban világszerte 1,1 millió formatervezésiminta-oltalmi bejelentést nyújtottak be, melyekben összesen 1,4 millió formatervezési minta szerepelt, a hatályos formatervezésiminta-oltalmak (dizájnoltalmak) száma világszerte 11 százalékkal nőtt 2020-ban, és elérte a 4,8 milliót. Ezek leginkább a bútorokkal és háztartási cikkekkel, a textiltermékekkel és kiegészítőkkel, a szerszámokkal és gépekkel, a villamos energiával és világítással, illetve az építőiparral kapcsolatos minták voltak. Ugyanis a legsikeresebb cégek tudják, hogy még a gyártósorra is könnyebb eladni egy gépet, ha annak esztétikus és jól használható a kialakítása – azaz jól sikerült a dizájn. Ráadásul az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) idén februárban megjelent tanulmánya arra is rámutatott, hogy a jól megválasztott formaterv nem csak

a fogyasztók számára hasznos. A szellemitulajdon-joggal rendelkező cégek esetében az egy munkavállalóra jutó bevétel átlagosan 20 százalékkal magasabb, mint a szellemitulajdon-joggal nem rendelkezők esetében. Az egyes szellemi tulajdonjogokat tekintve a szellemitulajdon-jogokkal rendelkező cégek átlagos teljesítménytöbblete az Európai Unióban 36 százalék a szabadalmak, 21 százalék a védjegyek és 32 százalék (!) a formatervezési minták esetében. Vagyis a dizájnerek és a formatervezéssel foglalkozó vállalkozások nemcsak a mindennapok alapvető formálói, hanem a gazdaság nagy részének is mozgatórugói. A dizájn nem pusztán a termékek széppé, kényelmessé alakításának tudománya, hanem az életünk része: felhasználóként a mindennapjainkat teszi jobbá, vállalkozóként pedig a bevételeinket és a sikereinket emelheti korábban nem ismert magasságokba. Éppen ezért érdemes a dizájnt is jogi oltalommal védeni, amelyet Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adhat. 2021/46 FIGYELŐ | 49

F_49_design_week_pr.indd 49

2021. 11. 15. 17:16

| GEOPOLITIKA |

PARÁDÉS GYORSJELENTÉSI SZEZONT FUT A WALL STREET AMERIKAI RÉSZVÉNYEK | A tavalyi alacsony bázisokról nekirugaszkodva kilőtt a tengerentúli vállalatok profitja – jövőre viszont lassulás következhet be. A legnagyobb kockázat az infláció, amely októberben 1990 óta nem látott szintre, 6,2 százalékosra növekedett. de ez érthető is, hiszen azok az értékek a pandémia miatt nagyon alacsony bázisról indultak. Ugyanakkor a mostani beat rate a 2008-as pénzügyi válság óta így is az öt legnagyobb közé tartozik. A parádés negyedév persze annak is köszönhető, hogy az elemzői várakozások meglehetősen borúlátók voltak a piaci bizonytalanságok, a koronavírus miatti tervezhetetlenség következtében. A nyár végén és kora ősszel a járványhelyzetre való tekintettel a nagyvállalatok sorra adtak ki profitfigyelmeztetéseket. Ezek beépültek a szakértői előrejelzésekbe és a részvények árazásába is. A cégek részéről a legnagyobb kockázati tényező a költségek növekedése volt. Számos társaság viszont azt is hozzátette: az alapanyagok és az energia drágulását képes beépíteni az árakba, anélkül, hogy ezzel a termékei és a szolgáltatásai iránti keresletet drasztikusan csökkentené. A jó vállalati eredmények nyomán az S&P 500 október vége óta 10 csúcsot is megdöntött. A részvénypiaci fellendü-

Lapzártánk idején az amerikai blue chipek árfolyam-alakulását követő S&P 500-as index kosarában szereplő vállalatok túlnyomó többsége, 400 cég már közzétette negyedéves gyorsjelentését. A tőzsdemutatók újabb és újabb csúcsokat döntögetnek, ami kompenzálja a kötvénypiac növekedési és inflációs félelmek miatti volatilitását.

ALACSONY BÁZISOK

A gyorsjelentésüket közzétevő társaságok 81 százaléka az elemzői konszenzusos értékeknél jobb profitadatokat közölt. A vállalatok nyeresége átlagosan 40 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest, az árbevétel 20 százalékkal bővült. A beat rate, amely azt mutatja, hogy a várakozásokat mennyivel haladják meg a közölt eredmények, július– szeptemberben ugyan nem volt olyan magas, mint az előző két negyedben,

lés nem csak a nagy kapitalizációjú óriáscégekre vonatkozott. A kisebb társaságok árfolyamának alakulását mutató Russell 2000 index előző, ez év márciusi történelmi csúcsa fölé kapaszkodott november elejére. A harmadik negyed végén még korántsem volt ilyen rózsás a helyzet, az S&P 500 szeptemberben a második havi átlagban vett veszteségét szenvedte el. A kötvénypiacokkal szembeállítva azonban ez még mindig stabil szegmenst jelez. Az előbbieknél jó néhány befektető égette meg magát azzal, hogy a növekvő infláció láttán gyors jegybanki szigorításra spekulált.

KILŐTTEK A RÉSZVÉNYINDEXEK

Így a Wall Street részvénybefektetői 1997 óta nem látott fellendülést élhettek át. Az S&P 500 az idén (lapzártánkig) több mint 25 százalékkal emelkedett, a pandémia kitörésekor (tavaly

27 24 21 18 15 12 9 6 +ö'' &2*7.0&. 9ö?8)*.3)*=*0 3 2021. I. 4. = 100 százalék 0 Russell 2000 Nasdaq Composite S&P 500 –3 VI. VII. VIII. IX. X. XI.

IDEI ALAKULÁSA

I.

II.

III.

IV.

V.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

50 | FIGYELŐ 2021/46

F_50-51_amerikai_jelentesek.indd 50

2021. 11. 15. 17:18

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: HANNAH BEIER, REUTERS

OLTÁSFELVÉTEL PENNSYLVANIÁBAN. A FED DÓZISAI ÚJABB CSÚCSOKRA REPÍTIK A WALL STREETET

márciusban) látott szinthez képest pedig megduplázódott. A prímet főleg a gazdasági ciklusokra és az árupiaci termékek árára érzékeny szektorok vitték. A növekedést még az sem volt képes megakasztani, hogy a piac egyik legnagyobb kapitalizációjú részvénye, a Tesla csaknem 5 százalékot zuhant, miután a vezérigazgatója, Elon Musk egy a twitteres követői körében végrehajtott szavazás után úgy döntött, hogy több mint 20 milliárd dollár értékben ad el a papírjaiból. A tőzsdeindex az idén 65 csúcsot döntött meg, ez a mutató számítása történetében a második legmagasabb szám. A legutóbbi rohamot a jó hírek özöne idézte elő. Az amerikai munkaerőpiac a vártnál jobban teljesített októberben, a Pfizer előreláthatólag sikeresen dobja piacra koronavírus elleni gyógyszerét, átment a törvényhozáson Joe Biden elnök 1,2 ezer milliárd dolláros infrastruk-

túra-fejlesztési csomagja, továbbá világossá vált, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nem sieti el a kamatemelést, s bár csökkenti a havi 120 milliárdos kötvényvásárlást, ez még így is ultralaza, a gazdasági gyarapodást támogató monetáris politikát jelent. A helyzet egyébként az öreg kontinensen is kedvező. Az egyik legszélesebb vállalati kört felölelő mutató, a Stoxx Europe 600 index kosarában szereplő cégek átlagosan 7 százalékkal nagyobb nyereséget mutattak ki a harmadik negyedévre, mint amelyről az elemzői várakozások szóltak.

JÖVŐRE LASSULÁS JÖN

A szakértők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a profitnövekedés üteme jövőre lelassul. Ennek részben technikai okai vannak. A pandémia által sújtott múlt év olyan alacsony bázisadatokat teremtett, amelyekről nem volt nehéz elrugaszkodni, s így látványos bővülést produkálni. Az idei magasabb

szintről ezt már nehéz lenne megismételni. Számítani lehet arra is, hogy normalizálódik a monetáris politika, a Fed valószínűleg kamatot emel – bár hogy hányszor és mekkorát, arról meglehetősen eltérnek a vélemények. Richard Clarida, az intézmény alelnöke a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a munkaerőpiac jelenlegi folyamatai egy a jövő esztendő végén esedékes kamatemelést valószínűsítenek. Riasztónak tűnik az infláció gyorsulása is. Az amerikai fogyasztói árak októberben 6,2 százalékkal nőttek az egy évvel azelőtti szinthez mérten – ilyen ütemre utoljára 1990-ben volt példa – az egy hónappal korábbi 5,4-et követően. Clarida meg is jegyezte: az inflációs kockázatok felfelé mutatnak. Ezzel arra utalt, hogy az általa 2022 végére tett kamatemelést lehet, hogy korábban kényszerül majd meglépni a központi bank. D. GY. 2021/46 FIGYELŐ | 51

F_50-51_amerikai_jelentesek.indd 51

2021. 11. 15. 17:18

| GEOPOLITIKA |

A NAGY BIDEN-DILEMMA

Könnyen elképzelhető, hogy lapunk megjelenése idején Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke már nyilvánosságra hozza, kit jelöl az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) élére. Az USA előző vezetője, Donald Trump által kinevezett Jay Powell mandátuma három hónap múlva lejár. A Fed mindig is meghatározó szereplője volt az amerikai és a globális gazdaságnak. Most azonban nem túlzás azt mondani, hogy kulcsfontosságúvá vált. Az intézmény ugyanis bejelentette: elkezdi havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának fokozatos leépítését. Ebben a helyzetben a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul a központi bankra, hiszen az eddigi ultralaza monetáris politika elmozdul a szigorodás irányába.

SÜRGET A PIAC

Biden előtt két lehetőség áll: vagy megtartja a republikánusok által kinevezett Powellt, vagy legnagyobb házon belüli ellenfelét, a demokratákhoz nyíltan kötődő Lael Brainardot jelöli a Fed élére. A Fehér Házból kiszivárgott értesülések szerint az elnök és a tanácsadói a napokban mindkét aspiránssal tárgyalásokat folytattak, ami arra utal, hogy hamarosan megszületik a bejelentés. Biden tisztában van azzal, hogy a lehetőségekhez

képest minél előbb határoznia kell, mert ha halogatja a döntést, azzal tovább növeli a piaci bizonytalanságot. Ez a pénzpiacok fokozott volatilitásához vezethet, ami nagyon nem jönne jól a pandémiából épp csak kilábalt amerikai gazdaságnak a még törékeny fogyasztói bizalom, a felpörgő infláció és az árdrágulással kapcsolatos várakozások tekintetében. „Ha destabilizálni akarod a pénzpiacokat, ne nevezd meg a Fed-elnököt” – fogalmazta meg tömören a helyzetet egy elemző. „Meglehetősen gyorsan meglesz a döntés” – közölte egy erre irányuló újságírói kérdésre Biden. A jegybankvezetői pozíció azonban a jelenlegi helyzetben politikai kérdés is. A demokraták a jövő évben esedékes időközi választásra készülnek, amelynek óriási a tétje: elveszíthetik az amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban meglévő igen csekély többségüket. A párton belül feszült a helyzet: Biden támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint vészesen gyengül, az általa meghirdetett nagy ívű programok előkészítése viták kereszttüzében áll. A demokraták „progresz-

FEDERAL RESERVE | A piacok stabilitást, kiszámíthatóságot és folyamatosságot várnak el az amerikai monetáris politikától – ezt pedig a jelenlegi elnök képes a leginkább biztosítani. Joe Bidennek ugyanakkor engedményeket is kell tennie pártja balszárnyának – közelednek az időközi választások. szív” szárnya, az amerikai értelemben vett szélsőbal kritizálja a leghevesebben. Ha úgy alakul a politikai széljárás, hogy kénytelen engedményeket tenni nekik, akkor Brainard lehet a befutó. Őt azért kedveli a balszárny, mert sokkal szigorúbb bankszabályozási rendszert vezetne be. A mostani még tükrözi Trump hozzáállását, Powell nem változtatott ezen.

ÉRVEK NÉLKÜL

Ugyanakkor jelzésértékű, hogy a Fed előző elnöke, Janet Yellen, aki most Biden pénzügyminisztere, a közelmúltban így nyilatkozott Powellről: „Jó munkát végez.” Az is érdekes, hogy a bankszabályozásban meglévő ellentéten túl Brainard összességében egyetért a jelenlegi jegybankvezető által képviselt irányvonallal. Powell szinte folyamatosan hangoztatja, hogy a kötvényvásárlási program leállításával nagyon óvatosan kell bánni, valamint a munkaerőpiaci helyzet most elsőbbséget élvez az inflációval szemben. Ez gyakorlatilag megegyezik a demokra-

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000

A FED ESZKÖZÁLLOMÁNYA

Milliárd dollár

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2000 1000 0

Forrás: St. Louis Fed

52 | FIGYELŐ 2021/46

F_52-53-FED-elnok.indd 52

2021. 11. 15. 17:24

| GEOPOLITIKA |

LAEL BRAINARD JAY POWELL ÜRES SZÉKE MELLETT. LEHET, HOGY MÉGIS ÁTÜL

FOTÓ: ZACH GIBSON, GETTY IMAGES

ták álláspontjával. Még Elizabeth Warren, a párt nagyasszonya, egyik legbefolyásosabb személyisége sem nagyon tudta mással megvádolni, mint azzal, hogy „veszélyes ember”. Warren kifogásai alapján a Fed a republikánusok befolyása alatt áll, akik a kelleténél szabadabb teret engednek a Wall Streetnek és a bankrendszernek, márpedig ez szerinte egyenesen vezet a következő pénzügyi válságig. Powell ez ellen mindeddig úgy védekezett, hogy szabályozási kérdésekben az ezért felelős alelnökre hallgatott. Ezt a pozíciót a 2008-as pénzügyi válságot követően hozták létre. Közölte azt is: teljesen nyitott arra, hogy a megüresedő posztot majdan betöltő, várhatóan demokrata kötődésű vezetővel is együttműködjön.

PATTHELYZET

A szituációt bonyolítja, hogy nem csak új elnököt kell megnevezni. Számos vezetői pozíció üresedik meg, vagy már jelenleg is betöltetlen. Ilyen például a fel-

„Ha destabilizálni akarod a pénzpiacokat, ne nevezd meg a Fed-elnököt.” ügyeleti alelnök és az általános alelnök posztja. A regionális Fedek élén szintén lesznek üresedések – még Obama embereinek jár le a mandátuma. A jelölteket a szenátus hallgatja meg, s a demokraták közül sokan tartanak attól, hogy a republikánusok húzni fogják az időt, hogy ezzel is szemléltessék: Biden alkalmatlan figurákat akar betenni a jegybankba. Hasonló politikai patthelyzet alakulhat ki, mint az adósságplafon megemelésé-

nek a kérdésében. Ha a folyamat január végéig kitolódik, ezzel párhuzamosan egyre nő majd a feszültség az üzleti világban, a pénzpiacokon. Elemzői vélemények szerint a helyzet logikus megoldása lenne, ha Biden meghagyná Powellt elnöknek, viszont a párton belüli ellenzéke száját befogná azzal, hogy Brainardot teszi meg a pénzpiaci szabályozásért felelős alelnöknek. Ez egyébként az utóbbi szakember felé is gesztus lenne – jelezné, hogy nincs elzárva előle az út a legfelsőbb pozícióig. D. GY. 2021/46 FIGYELŐ | 53

F_52-53-FED-elnok.indd 53

2021. 11. 15. 17:24

| GEOPOLITIKA |

MINDENT BEDOB A BIG FOUR KÍNÁBAN

KÖNYVVIZSGÁLÓK | A Peking és Washington közötti kereskedelmi és pénzügyi háború a tőzsdei cégek könyvvizsgálatára is kihat. A kínai multik kapitalizációjuk révén sorra kerülnek be az USA indexeibe, az ázsiai óriás viszont nem hajlandó alávetni magát az amerikai adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

A PwC a közelmúltban bejelentette, hogy a következő öt évben húszezer fővel szeretné növelni alkalmazottainak a számát Kínában, és összesen 8 milliárd jüant (1,25 milliárd dollár) fektet be a tá-

vol-keleti országban. Ezzel gyakorlatilag a duplájára növelné ottani jelenlétét, annak ellenére, hogy a nyugati világ és Peking között továbbra sem enyhülnek a geopolitikai és az üzleti feszültségek.

A Big Fourba tartozó cég Új egyenlőség címmel hirdette meg ezt a programot. Nem nehéz észrevenni az összefüggést a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett „közjóprojekttel”. A beje-

54 | FIGYELŐ 2021/46

F_54-55-BIG-4-Kina.indd 54

2021. 11. 15. 17:26

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: TINGSHU WANG, REUTERS

lentés a Sanghajban tartott China International Import Expo nevű rendezvénysorozaton hangzott el, melynek célja az volt, hogy tovább erősítse a kontinensnyi méretű ország súlyát a globális kereskedelemben. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: Nagy-Britanniában jelenleg 22 ezer embert foglalkoztat a PwC, ez globális létszámának körülbelül a 6 százaléka.

POLITIKAI FEGYVER

A nagyratörő tervek nehéz időszakban kaptak nyilvánosságot, hiszen a kínai és a nyugati könyvvizsgáló-tanácsadó piac közötti szakadék egyre nagyobb. Jelenleg a Big Fourba tartozó cégek (PwC,

KPMG, Deloitte, EY) olyan 141 kínai vállalatot auditálnak, amelynek a részvényeit valamelyik amerikai tőzsdére bevezették. Ezek összesített kapitalizációja 1,7 ezer milliárd dollár volt június 30-án. A viszony nem felhőtlen. A „négy nagy” jó három évtizede igyekszik kiépíteni minél erősebb pozíciókat az ázsiai óriás szinte határtalan lehetőségeket kínáló piacán. Ráadásul most egy olyan helyzetben, amikor Washington és Peking kereskedelmi és pénzügyi háborút folytat. Az amerikaiak megkövetelik, hogy a náluk nyilvános forgalomban lévő részvények anyavállalatai a helyi szabványoknak megfelelő adatszolgáltatást folytassanak, a kínaiak viszont pont adatvédelmi okokra hivatkozva nyomást gyakorolnak a társaságaikra, hogy ezt ne teljesítsék. Ennek következtében több kínai céget töröltek az amerikai tőzsdéken. Az USA tőkepiaci felügyelete (SEC) márciusban kezdte el alkalmazni azt a még Donald Trump elnöksége idején hozott törvényt, amely szerint az Egyesült Államokban parketten lévő vállalatok pénzügyi adatait a korábbinál szigorúbban ellenőrizhessék a felügyeleti hatóságok, különben törlik azok részvényeit a tőzsdei kereskedési listákról. Peking sem maradt adós a válasszal. Azzal vádolja Washingtont, hogy „politikai fegyverként kezeli a tőkepiaci felügyeletet”, közben pedig nyomást gyakorol a kínai társaságokra, hogy azok inkább a helyi börzékre, főleg a hongkongira vezessék be a papírjaikat.

KETTŐS SZORÍTÁS

Dupla prés ez, hiszen a globális tőkepiacokon egyre nagyobb a kínai cégek súlya – az elmúlt években megnövekedett kapitalizációjuk miatt. Ezzel párhuzamosan azonban a távol-keleti ország mind kevesebb kompromisszumra hajlandó a nyugati előírásokkal szemben. A 2002es Enron-botrány után az amerikai törvényhozás radikálisan megszigorította az USA-ban tőzsdén lévő vállalatok auditálási szabályozását – erről szólt a Sarbanes– Oxley-törvény. Azóta az ott megjelenő kínai cégek száma megsokszorozódott. Az amerikai piacokon az idén rekordszintet értek el az ázsiai óriás társaságainak a részvényértékesítései – jócskán meghaladták a 10 milliárd dollárt.

PEKING JÁRVÁNY IDEJÉN. A BIG FOUR ALKALMAZKODIK AZ ÚJ KÍNAI IRÁNYVONALHOZ

A négy nagy közül a PwC a leginkább kitett az ázsiai csendes-óceáni térségnek, globális árbevételének csaknem a 20 százaléka, 8,9 milliárd dollár származik innen. A gigacég az Evergrande csődközeli helyzete miatt is nehéz helyzetbe került. A hongkongi tőkepiaci felügyelet például vizsgálatot indított ellene, mert évek óta zöld utat adott a súlyosan eladósodott ingatlanfejlesztő könyveinek. A PwC-nek 28 irodája van Kínában, többek között Hongkongban és Makaón. A legnagyobb kínai technológiai társaságok közül többnek is ők a könyvvizsgálói – ilyen például az Alibaba, a JD.com vagy a Baidu. Ezen vállalatok egyike sem hajlandó kiszolgáltatni a helyi könyvvizsgálati adatokat az USA hatóságainak. Ha a helyzet tartósan így marad, a Sarbanes–Oxley-törvény alapján az amerikai felügyelet megakadályozhatja, hogy a kínai mamutok tengerentúli leányvállalatait auditálják. Ez hatalmas csapás lenne a könyvvizsgálószektor számára, hiszen a távol-keleti országban jelen lévő amerikai cégekre is kihatna – elég „csak” olyan titánokra gondolni, mint az Apple vagy a General Motors. Ezeket a radikális lépéseket ráadásul perek sorozata előzné meg. Washington és Peking a könyvvizsgálókon verné el a port, ami, túl azon, hogy lényegében csak formai okok miatt következne be – mi mást perelnének, mint a könyvvizsgálót, ha az nem szolgáltat adatokat –, súlyos perköltségeket is jelent. A Big Fourba tartozó társaságok működési modellje a globalitáson alapul. Egységes céges kultúrát képviselnek, meghatározott standardokkal. Ugyanakkor a helyi leányaik jogilag különálló franchiseként üzemelnek. Különösen érvényes ez Kínára, ahol a szabályozás vegyesvállalati formát ír elő.

GLOBÁLIS TERJESZKEDÉS

A most bejelentett 1,25 milliárd dolláros beruházás a digitális átállásban, a környezetvédelmi invesztíciókban, valamint a társadalmi és kormányzati szerkezetátalakításban tanácsadóként való aktív részvételt célozza. A PwC nemcsak a Távol-Keleten, de világszerte is agreszszíven bővülne. 2026-ig a harmadával, 100 ezer főre növelné alkalmazottai létszámát – 12 milliárd dollárnyi friss tőkét fektetve a terjeszkedésbe. D. GY. 2021/46 FIGYELŐ | 55

F_54-55-BIG-4-Kina.indd 55

2021. 11. 15. 17:26

| GEOPOLITIKA |

HSZI CSIN-PING PÁRTOS PRAGMATIZMUSA KÍNA | A távol-keleti nagyhatalom jelenlegi elnöke be szeretne kerülni a történelemkönyvekbe Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping mellé. Ennek érdekében gazdasági szerkezetátalakítási programot indított el, amely ugyan kényelmes tempóban, kínai módra, de töretlenül halad előre – a növekedés lassulása árán is.

KÍNAI PÁRTVEZETŐK SZOBRA EGY KIÁLLÍTÁSON. HSZI CSIN-PING IS SZERETNE OTT LENNI

anyag- és energiaárakat a gyárak, a nagykereskedelem szereplői most kezdik áthárítani a fogyasztókra. A kínai gazdasági bővülés 2021 harmadik negyedében jelentősen lefékeződött. Az első két negyedév 10 százalék közeli tempója a felére, 4,9-re esett vissza – elsősorban az energia-nyersanyag ellátási gondok miatt. Ezek a látszólag csak az ázsiai óriást érintő rossz hírek azonban sem a világnak, sem a kínai vezetésnek – ki-

váltképpen az első embernek – nem jönnek jókor.

KONGRESSZUS ELŐTT

Jövőre tartják a Kínai Kommunista Párt (KKP) XX. kongresszusát, amelyen újraválasztják a vezetőséget. Nemrég zajlott le a KKP 19. központi bizottságának a 6. plenáris ülése, ami azért érdekes, mert Hszi Csin-ping pártfőtitkár nagy erővel készül harmadszorra is betölteni hármas

FOTÓ: THOMAS PETER, REUTERS

Romlik a helyzet Kínában: a legfrissebb jelentések a termelői árak múlt esztendőhöz viszonyított 13,5 százalékos emelkedéséről számolnak be. A fogyasztói árindex 2021 októberében 1,5 százalékkal volt magasabb, ami nemzetközi viszonylatban alacsonynak számít. De ha az ez év szeptemberi 0,7 százalékot nézzük, a drágulás üteme egy hónap alatt megduplázódott. Javulásra aligha lehet számítani, mert a növekvő nyers56 | FIGYELŐ 2021/46

F_56-57-Kinai.indd 56

2021. 11. 15. 17:27

| GEOPOLITIKA |

pozícióját (pártfőtitkár, államelnök, hadsereg-főparancsnok), és láthatóan arra törekszik, hogy a történelemkönyvekbe harmadikként bekerüljön a modern Kína arculatát meghatározó két vezető, Mao Cetung és Teng Hsziao-ping mellé. A ma forgalomban lévő 100 jüanos papírpénzen ugyan még Mao képe látható, de a hátoldaláról évtizedekkel ezelőtt lekerült a Kínai Népköztársaság négy „alapító atyjának” a képe. Egymásnak látszólag ellentmondó folyamatok feszülnek össze, és ezek ma sem ideológiai alapúak. Peking e tekintetben rugalmas. A KKP-nak saját, az európai elődökétől lényegesen eltérő értékrendszere van. Évtizedekkel ezelőtt az országba látogató német kancellár, a szociáldemokrata Helmut Schmidt megkérdezte az örök szürke eminenciást, a Maokorszak utáni Kína megalapozóját, Teng Hsziao-pinget, hogy vajon kommunistának tartja-e az országát, önmagát, vagy inkább konfuciánusnak. A kínai vezető megvonta a vállát, és angolul elhangzott a szájából a sokat idézett két szó: so what… (és akkor mi van). Tenget nem érdekelték a nyugatról származó dogmatikus ideológiai korlátok.

FOTÓ: CARLOS GARCIA RAWLINS, REUTERS

AZ ÚJ KORSZAK

Hszi Csin-ping évekkel ezelőtt meghirdette a gazdasági reformokat megalapozó irányváltást: az exportra épülő modellt lecserélik a több mint 1,4 milliárd hazai fogyasztóra fókuszálóra. Ez folyamatban van, de mint egy gigászi óceánjárónál, a fordulat időigényes. A konfuciánus pragmatizmus jegyében a vezetés láthatóan mit sem törődik az Evergrande nevű ingatlanóriásnak az egész nyugati szakmai világot lázban tartó 300 milliárd dolláros tartozási problémájával. Az elnök viszont mégis érzékeli: ez az ügy fordulópont lehet. Itt az idő, hogy a keveset hozó, sok erőforrást felemésztő infrastruktúra-, ingatlanfejlesztések után a belső fogyasztást serkentő (más) ágazatokba irányítsák a beruházásokat – vélik a pekingi gazdaságtervezők. Ez utóbbi szektorokban jelentős a kisés középvállalatok aránya. A távol-keleti országban jelenleg mintegy 43 millió ilyen kategóriájú gazdasági egység működik. Döntő többségük eladósodott. Már a koronavírus-járvány előtt a kínai társaságokat – kiváltképpen a kkv-kat – a nagy-

A KKP KONGRESSZUSA. A HARMADIK ELNÖKI CIKLUS ELŐTT EREDMÉNYEKET KELL FELMUTATNI

mértékű tartozásfelhalmozás jellemezte. A svájci Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) a felmérése szerint 2018-ban az általános céges eladósodás mértéke Kínában elérte a nagy nyugati államokéinak a két-háromszorosát. A „Mennyei Birodalomban” ez a mutató a vállalati érték 152 százaléka, míg Németországban az 57, az Egyesült Államokban a 74 százaléka volt. És a pandémia az ázsiai országban is mindenekelőtt a kiskereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban működő, szűkösebb tartalékokkal rendelkező kicsiket és közepeseket sújtotta. Ma a hivatalos, meghatározó irányvonal a kínai gazdaság „kizöldítése”, az energiamix megváltoztatása. Hszi Csinping hozzáigazítja hazáját a világ meghatározó értékeihez, az éghajlatvédelemhez. Emellett ez a távol-keleti óriásnak mint globálisan a legnagyobb károsanyag-kibocsátónak elemi érdeke. Ez év októberében nyújtotta be Peking az ENSZ-hez a gazdaságzöldítési (energia)programját, melynek keretében 2060-ra ígéri elérni a klímasemleges állapotot. Kína sok részén még ma is a szén a meghatározó fűtőanyag és áramtermelő forrás. Az ázsiai ország villamosenergia-generálásában ezen nyersanyag szerepe jelenleg mintegy 60 százalékos. Ökölszabályként elmondható: minél nyugatabbra megy az ember a fejlettebb keleti tengerparttól, és

minél szegényebb tartományokról van szó, annál nagyobb a szén jelentősége az energiatermelésben, a lakossági fűtésben-főzésben. Peking levegője még ma is a világ legszennyezettebbjei közé sorolható, bár nagymértékben javult a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveihez képest.

A MOSZKVA–PEKING-TENGELY

Az ázsiai óriás gazdaságzöldítési programja ugyanakkor lemaradást mutat Európáéhoz képest. 2030-ra Kína energiamérlegében a nem fosszilis energiahordozók (amelyek közé az atomenergiát is sorolják) 25 százalékos súlyúra gyarapodnak. Negyven év múlva, amikor földrészünknek már régen el kell érnie a klímasemlegességet, a „Mennyei Birodalomban” még mindig 20 százalékos lesz a fosszilis energiahordozók – szén, kőolaj, földgáz – részesedése. Kína e modellje jobban hasonlít Oroszországéra, mint az öreg kontinensére. Az EU-ban egészében véve elutasított atomenergiát a távol-keleti ország felkarolja, újabb atomerőműveket tervez, és az átmeneti időszakot – a szénalapúról a tisztább forrásokra való átállást – a földgáz szerepének a jelentős növelésével akarja elérni. Itt is összekapcsolódnak Peking és Moszkva érdekei – s nyomon követhető az új irányvonal megszilárdítása. A külgazdasági viszonyokat úgy formálják, hogy alárendelik őket a belső piac – jelen esetben az energiaszektor – érdekeinek. Kína a minap megelőzte Japánt a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgázvásárlójának a státusában, és szorosabbra fűzi az oroszokkal a fosszilisenergia-szállítási, -vásárlási együttműködést. D. P. 2021/46 FIGYELŐ | 57

F_56-57-Kinai.indd 57

2021. 11. 15. 17:27

| RÉGIÓ |

MILO ĐUKANOVIĆ ÁLLAMFŐ A FELESÉGÉVEL A MÚLT HETI PÁRIZSI NEMZETKÖZI BÉKEFÓRUM VACSORÁJÁRA ÉRKEZIK. PÁRTJA KÖNNYEN VISSZAKERÜLHET A HATALOMBA

ADÓMENTESSÉG HÉTSZÁZ EURÓ ALATT

MONTENEGRÓI VÍZIÓ | Európát, azonnal! névre hallgat a 600 ezres népességű ország kormányának azon terve, amelynek a gerincét a jövő évi költségvetés adókra és bérekre vonatkozó elképzelései alkotják. A szakértői kabinet, amelyet saját koalíciójának a legerősebb pártja a parlamentben bojkottál, azt reméli, hogy a munkavállalók életszínvonalát előmozdítani hivatott elgondoláshoz mégis többséget szerez, annál is inkább, mert a szakszervezetek támogatják azt. képes. Azt más elemzők teszik hozzá, hogy akár a Đukanović által elnökölt Montenegrói Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) körül tömörülő montenegrói ellenzékből is találhat támogatókat a kabinet a költségvetés elfogadásához. Amennyiben hajlandók bemenni a parlamentbe, mert az államfő 30 fős frakciója is bojkottálja a törvényhozást. A 81 fős képviselőházban általában csak a kis pártok képviselői lézengenek. (A kor-

mánykoalíció szerb tömörülésének 27 képviselője van.)

MEGBOMLOTT SZERB EGYSÉG

A koalíció nagyobbik részét képező Belgrád-barát szerb Demokratikus Front (DF) már nyár óta nem jár be a parlamenti ülésekre. Júniusban nehezményezte, hogy a kormány előterjesztette a szerb csapatok által Boszniában elkövetett 1995-ös srebrenicai népirtás tagadását elítélő nyi-

FOTÓ: LUDOVIC MARIN, EUROPRESS/AFP

A montenegrói kormány politikájával szemben kritikus elemzők szerint voltaképpen azért kellett megszületnie egy ilyen újdonságnak, hogy a Milo Đukanović jelenlegi köztársasági elnök baloldali, nacionalista alakulatát harminc év után leváltó heterogén koalíció bizonyítsa: nemcsak perpatvarra, hanem jó döntésekre is

58 | FIGYELŐ 2021/46

F_58-59_montenegro.indd 58

2021. 11. 15. 17:30

| RÉGIÓ |

latkozatot. Szeptemberben pedig azzal vádolta meg a kabinetet, hogy nem lépett fel kellő eréllyel a tengermelléki szerb püspök beiktatásakor kitört, a Đukanović montenegrói nacionalistái által kirobbantott zavargások megfékezése érdekében. Azóta is egy új összetételű kabinet felállítását követelik. Úgy vélik, a mostani amúgy sem ért el jelentős eredményeket, egy év alatt nem volt képes igazolni a létjogosultságát. Már az általuk jelölt, szintén szerb nemzetiségű Zdravko Krivokapićot sem támogatják. A bojkott miatt mintegy hatvan törvényjavaslat halmozódott fel az országgyűlésben.

A FŐ VISZÁLYFORRÁS

A DF-et a legjobban az egyik kicsi, de jelentős befolyású koalíciós partner idegesíti. A szerbbarát választási koalíció ugyanis úgy jutott parlamenti többséghez, hogy megosztotta a hatalmat egy tízfős frakciójú centrista párttal és az albán származású Dritan Abazović kisebb súlyú (négy mandátumot szerzett) tömörülésével, az Egységes Reformtevékenység (URA) nevű Nyugat-barát balközép alakulattal. Zdravko Krivokapić, a DF által vezetett szerb koalíció listavezetője lett a kormányfő, Abazović pedig a helyettese, akit a legbefolyásosabb kormánytagnak tartanak – az ő felügyelete alá tartoznak a biztonsági szolgálatok is. A tizennégy fős kabinet zömmel pártfüggetlenekből áll, ezért nevezik szakértői kormánynak. A DF-et voltaképpen a kezdetektől zavarja az URA, amely eszmeiségében közelebb áll Đukanovićhoz, csak az államfő módszereivel, korrupciósnak mondott kormányzásával nem tudott egyetérteni. Miközben nyugati nyomásra Abazović mind nagyobb politikai szerepet kapott, a Demokratikus Front egyre inkább kiábrándult a közös kormányzásból, most pedig már az is nyílt titok, hogy Krivokapić saját, kereszténydemokrata párt létrehozását tervezi. A DF helyet akar magának a kormányban, de a miniszterelnök lemondását is követeli. Ő erre úgy reagált, hogy esze ágában sincs leköszönni, hiszen a politikai válságot nem a kabinet tagjai, hanem azok idézték elő, akiknek a támogatására szükség volna. Úgy véli, előre hozott választásokat sincs értelme kiírni, mert külön-külön ma sem tudná senki megszerezni a többséget, így a leg-

okosabb, ha egyszerűen tiszteletben tartják a szavazók tavalyi akaratát. Az előfordulhat, hogy néhány tárcavezetőt lecserél. A kormányt támogatásáról biztosította az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, aki a minap Podgoricában járt.

MÉLYRŐL KELL FELJÖNNI

A koalíció válsága mellett számos gond teszi lehetetlenné a Krivokapić-kabinet munkájának kedvező megítélését. A koronavírus-járvány az idegenforgalomra hagyatkozó országban tavaly csaknem 14 százalékos GDP-visszaesést okozott, s a most 4,78 milliárd dolláros bruttó hazai termék az idén sem éri majd el a 2019-es szintet, az 5,54 milliárdot, hanem valahol félúton, 5,2 milliárd körül állapodik meg. A 600 ezer fős államban mintegy 153 ezer bejelentett foglalkoztatott van, közülük 36 ezren a 250 eurós minimálbért keresik csak meg hivatalosan. Figyelembe kell azonban venni, hogy Montenegróban nagy hagyománya van a „borítékos bérezésnek”, azaz a folyószámlára érkező, adókkal terhelt juttatás mellett sokaknak készpénzt ad a munkáltató. A fizetésekre kirótt adó és más illetékek az eddigiekben elérték a bér értékének a 39 százalékát, ami egyértelműen a szürkegazdaság zónájába kényszerítette a munkáltatókat. A montenegrói munkaerő-állományhoz viszonyítva rengetegen vesztették el az állásukat, a pandémiát megelőző évhez képest 57 ezren, hiszen 2019-ben még 210 ezer bejelentett dolgozó volt, tavaly pedig 172 ezer. A munkaügyi hivatalnál egy hónapja 54 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, és az idén mindössze 16,5 ezren tudtak elhelyezkedni. Sokan külföldön vállalnak munkát, aggasztó a képzett fiatalok elvándorlása. Ezt a helyzetet szeretné felszámolni a kormány.

IZGALMAS VIDEÓJÁTÉK

Január elsejétől egyáltalán nem kellene adót fizetni 700 eurós fizetés alatt, a minimálbért pedig az eddigi 250-ről egyből 450 euróra emelik. Nem kell majd sem az egészségügyi, sem a szociális biztosítást állnia a munkavállalónak, az állam átvállalja ezeket. A munkáltatók járulékai is csökkennek: jelenleg a minimálbér után 160 eurót fizetnek be az államkaszszába, jövőre a 450 euró után csak 115-öt. Milojko Spajić pénzügyminiszter bejelentette: a nyugdíjak értékét is összehangolják a béremelkedéssel.

A bevételkiesést a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának a növelésével, az egészségtelen élelmiszerekre, az édességekre, a készpénzfelvételre kivetett adóval, a 700 euró feletti keresetek progreszszív terhelésével, a nyereségadó emelésével igyekeznek kompenzálni. A DF szerint ez a költségvetés arra mindenképpen jó, hogy hátszelet adjon Krivokapićnak új pártja megalakításához, amelyhez állítólag csatlakozni fog a

Kijózanító kúrát ajánlottak Krivokapićéknak. pénzügyminiszter, de a kormány más tagjai is. Mindenesetre nehéz helyzetbe került a Demokratikus Front, mert ha nem megy el megszavazni a büdzsét, ráég, hogy nem támogatja a munkavállalókat, ami rossz fényt vetne rá az esetleges előre hozott választásokon. Milo Đukanović pártja szerint irreális a költségvetési terv, de azt a lehető legrosszabb forgatókönyvnek tartaná, ha az elfogadása érdekében a miniszterelnök Belgrád-barát DF-eseket venne be a kabinetbe. Lényeges mozzanatnak tűnik, hogy a múlt héten ő is találkozott az USA különmegbízottjával. A gazdasági elemzők kritikájára, hogy a szociális adó kiesése 270 millió euróval rövidíti meg a jövő évtől a pandémia által amúgy is megtépázott egészségügyi rendszert, a kormány így reagált: jelenleg is csak az összeg fele folyik be a bérek utáni járulékból, az ellátás működését mindenképp szinten tartják. Az egyik nem kormányzati szervezet úgy értékelte, hogy a kabinet tulajdonképpen videójátékot játszik, s az egyik pályán úgy döntött, megemeli 80 százalékkal a minimálbért, nagyobb adóterheket ró ki a magasabb bérekre, az egészségügyre pedig nincs is szükség a továbbiakban. Az eredmény szerintük a munkahelyek számának csökkentése, a jobb fizetések minimálbérként való bejelentése, a termékek árának a növelése lesz. Kijózanító kúrát ajánlottak Krivokapićéknak. VIRÁG ÁRPÁD 2021/46 FIGYELŐ | 59

F_58-59_montenegro.indd 59

2021. 11. 15. 17:30

| RÉGIÓ |

MILLIÁRDOS ADÓBEVÉTELEKRE SZÁMÍTANAK

Az ukrán állampolgárok körében borítékolhatóan népszerűtlen ellenőrzési intézkedéscsomagot közösen készíti elő a pénzügyi tárca és az állami adószolgálat az ez év szeptemberében indult adóamnesztia zárószakaszaként. Az egyszeri bevallás alól mentesülnek azok, akiknek 400 ezer hrivnyánál (csaknem 4,9 millió forintnál) kevesebb készpénzük van, gépkocsijuk motorjának a hengerűrtartalma nem éri el a háromezer köbcentit, a lakásuk 120 négyzetméternél kisebb. Az ukrán feketegazdaság részarányát a GDP 50 százalékára becsülik a pénzügyi és gazdasági elemzők. A kifehérítés jegyében a kijevi rada ez év nyarán fogadta el az adóamnesztiáról szóló törvényt. Szeptember óta bárki önkéntesen bevallhatja az adózatlan anyagi forrásból beszerzett javait: ingatlant, gépkocsit, értékpapírokat, készpénzt. Ezután be kell fizetni az előírt különadót, és a bevalló mentesül bármiféle felelősségre vonás alól. Az adóamnesztia nem illeti meg a tisztviselőket (csinovnyikokat) és az anyagi eszközökre bűnös úton szert tevőket.

A NAGY TESTVÉR FIGYEL

Az adóhivatal jelezte: 1995 óta gyűjtik az ukránok hivatalos jövedelmére vonatkozó adatokat, ezért az ellenőrzötteknek nehéz lesz meggyőzniük a hatóságot, hogy csakis az elmúlt évtizedek megtakarításai révén jutottak hozzá vagyontárgyakhoz.

ÓRIÁS SZOBOR A MERMAN ART KIJEVI CSOPORT KIÁLLÍTÁSÁN. A NAGY TESTVÉR JÖVŐRE MÉLYEN A ZSEBEKBE NYÚL

Az ellenőrök összevethetik a polgárok tényleges életmódját a befizetett adójukkal. Például a minimálbéren bejelentettek, ha autót vesznek, vizsgálatra számíthatnak, a drágább ékszereket vásárlók úgyszintén. Az eltitkolt jövedelemre már 19,5 százalékos adót vetnek ki. Az amnesztia első két hónapja alatt az állampolgárok 150 millió hrivnya (több mint 1,8 milliárd forint) adózatlan jövedelmet vallottak be, ebből 6,9 millió (83,7 millió forint) került a költségvetésbe különadó formájában. Csepp a tengerben, ám Danilo Hetmancev, az illetékes parlamenti szakbizottság vezetője, a törvény egyik fő kidolgozója optimista. „A dinamika napról napra javul, az állampolgárok egyre több bevallást nyújtanak be” – tette közzé internetes Telegram-csatornáján a képviselő. Az intézkedéstől az adófegyelem erősítésén kívül jelentős pluszbevételeket remél a kormány. A törvény parlamenti vitája idején Denisz Smihal kormányfő milliárdos bevételeket vizionált, ahogy fogalmazott: „legalább hrivnyában”.

SARC A VENDÉGMUNKÁRA

Ellenzéki politikusok és kormánykritikus elemzők rámutatnak, hogy mivel az oligarchák szinte kivétel nélkül a törvény hatályán kívül maradnak, ez hiú ábránd. A jogszabály idevágó cikke értelmében ugyanis nem élhetnek az adóamnesztiával azok, akik 2005. január elseje után állami tisztségeket töltöttek be vagy parlamenti képviselők voltak. Így ha akarnának sem tudnának élni az önkéntes adóbevallás lehetőségével a leggazdagabb ukrán üzletemberek, például Rinat Ahmetov vagy Ihor Kolomojszkij. Azoktól sem lehet pénzre számítani, akik ellen állambiztonsági okok miatt szankciókat vezetett be a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. Közéjük tartozik a Putyin komájaként ismert Viktor Medvedcsuk ellenzéki politikus, üzletember, akit hazaárulással vádolnak, s jelenleg házi őrizetben várja a bírósági eljárás lefolytatását. Nem teljesen alaptalan az ellenzéki képviselők azon aggodalma, hogy az önkéntes bevallás az Ukrajnában igencsak vékony középosztály, a kisvállalkozók és a több millió ukrán vendégmunkás különadójává válhat. SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: SERGEI SUPINSKY, EUROPRESS/AFP

ADÓAMNESZTIA UKRAJNÁBAN | A polgárok kiadásainak és bevételeinek a szigorú ellenőrzésére készül az adóhatóság. Ha úgy találják, hogy valaki jóval többet költ, mint az a jövedelme alapján elvárható lenne, büntetésre számíthat, a legenyhébb esetben 19,5 százalékos különadó kivetésére. Aki 2022 szeptemberéig benyújtja az egyszeri bevallást, feltüntetve a korábban szerzett javakat, amelyek után nem adózott, az összérték 2,5–9 százalékának a befizetésével „kifehérítheti” a vagyonát.

60 | FIGYELŐ 2021/46

F_60-61_ukran_horvat.indd 60

2021. 11. 15. 17:30

| RÉGIÓ |

RENDET RAKNAK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN

HORVÁT KATASZTERI PROGRAM | November elsején kezdődött a horvát geodézia történetének legnagyobb projektje. Feltérképeznek mindent, de a lehető legtöbb elaprózott földtulajdont tagosítani szeretnék, és frissítik az illetékes hivatal adatbázisát. A tízéves folyamat becsült értéke 3 milliárd kuna (146 milliárd forint).

Horvátország csaknem 56,6 ezer négyzetkilométeres szárazföldi területén több mint 14 millió parcella van, amelyek egy része nincs szakszerűen feltérképezve, kimérve. Az ingatlanok nyilvántartásáért felelős Állami Geodéziai Igazgatóság (Državna geodetska uprava) munkatársainak a legtöbb fejfájást az építési telkek elaprózódása okozza. Ez egy ideje követhetetlenné vált, különösképpen a tengerparti megyékben. A probléma megoldására Darko Horvat, a tervezési, építésügyi és állami vagyonkezelői tárca vezetője egy átfogó kataszteri reformot indított.

TENGERPARTI TELKEK

A telekrendezés folyamán pontosan kimérik a területeket, a dokumentációt mind elektronikus formában, mind pedig papíralapon elkészítik. Az ügy összetettebb, mint első pillantásra tűnhet, mivel több mint 600 ezer hektárnyi építési területről van szó, amelynek a pontos kimérésére és dokumentálására csupán húsz cégnek van megfelelő képesítése, jogosultsága. A Jutarnji list lap szerint amenynyiben az ország összes geodétája egyszerre kezdene el dolgozni, akkor is évekig tartana, mire végeznének. De a földmérőkre más munkálatok elvégzésénél is szükség van. A projekt éppen ezért még a nulladik fázisában tart: az illetékes minisztérium megpróbál olyan céggel szerződni, amely vállalja, hogy tíz éven belül elvégzi a feladatot. A hárommilliárd kunára (146 milliárd forintra) becsült összköltséget főként európai uniós forrásokból fedezné a kormány.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TERMŐFÖLDEK TAGOSÍTÁSA

Déli szomszédunkban sok az apró parcella, nem ritka, hogy egy-egy nagyobb gazdának, agrárvállalkozásnak a földjei akár 20-30 kilométeres körzetben szóród-

tott módszer, nem létezik a magyar aranykoronás rendszerhez hasonló minősítés. nak. Így a megmunkálásuk jóval költségesebb. Olyan gazdákról is tudni, akiknek a birtoka több száz, egymástól távol eső kisebb földdarabból áll, némelyikén el sem férnek a nagyobb gépek. A mezőgazdasági tárca becslései alapján a tagosítással csaknem 800 ezer hektárnyi mezőn lehetne észszerűsíteni a birtokviszonyokat. A tervek szerint a földreform jövőre kezdődik, és megyénként valósítják meg. Nem lesz kötelező érvényű a tagosítás, viszont minden érintett földtulajdonossal egyeztetnek, majd ajánlatot tesznek. A helyzet nem egyszerű, hiszen az egy hektárnál is kisebb területek egy jó része megműveletlen, sőt sok esetben a tulajdonosuk sem ismert. Ezenkívül mérlegelni kell az egyes parcellák földminőségét is, amire Horvátországban nincs még bejára-

SIKERTELEN PRÓBÁLKOZÁSOK

Van még egy lelki tényező is: a gazdák egy része nem biztos, hogy szívesen cserélné el kisebb földjeit egy nagyobb darabért, miközben tudja, hogy az ő örökségét valaki más egybeszántja. Az egykori kommunista Jugoszláviában ugyanis a kisgazdák tízhektárnyi földet birtokolhattak, a jussukhoz az idősek mindmáig ragaszkodnak. Sokuk bizalmatlan is, hiszen az 1979-ben lezajlott részleges, de kötelező tagosításkor voltak ismerőseik, akik a „kövér” földjeikért az állami gazdaságtól jóval silányabbat kaptak. A tagosítás ötlete már sokszor felmerült a horvát függetlenség kikiáltása után, ám mindegyik kormánynak „beletört a bicskája”. Legutóbb 2014-ben hirdette meg az akkori szocialista kormányzat, hogy egy éven belül felszámolják az országban az apró területeket, ám akkor a politikai helyzet, illetve a kormányváltás ezt megakasztotta. A kérdés, hogy most sikerül-e. HORDÓSI DÁNIEL 2021/46 FIGYELŐ | 61

F_60-61_ukran_horvat.indd 61

2021. 11. 15. 17:30

| RÉGIÓ |

BRASSÓI REPÜLŐTÉR: VIRTUÁLIS IRÁNYÍTÁS, TÉNYLEGES HASZON JAKAB ISTVÁN BARNA | Több határidő átírása után úgy tűnik, hogy egy éven belül felszállhatnak az első gépek a Románia földrajzi közepén épülő Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtéren. A közel másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett beruházás viszontagságaiba és perspektíváiba a volt projektmenedzser-helyettes, a Kovászna megyei (Háromszék) önkormányzat jelenlegi alelnöke révén nyerhetünk bepillantást.

A közelmúltig a projekt egyik irányítójaként megkockáztat egy prognózist? Mikor szállhat fel az első gép a leendő brassói nemzetközi repülőtérről? – Körülbelül egy év múlva, 2022 őszén. Ehhez képest legfeljebb két-három havi csúszás lehetséges. Szélsőséges esetben. – Mire alapozza ezt? Hány százalékos elkészültségi állapotra? – Összességében 80 százalékra becsülöm, de az infrastruktúra önmagában például legalább 90 százalékos állapotban van. A többi tényező mindenekelőtt az engedélyeztetési folyamaton múlik, az meg leginkább a légi irányítás ügyének mihamarabbi tisztázásán. Ami a legfontosabb: pénzügyi akadályai nincsenek a repülőtér befejezésének és átadásának, még ha a végső költségvetés meg is haladja az eredetileg tervezett 100 millió eurót. S immár a hangulati megágyazás is kedvező, amelynek a hiánya sokáig akadályozta a folyamatot. – Egy olyan objektum átadásának a sokadik halasztásán vagyunk túl, amelytől többen nemcsak a közvetlen környék, hanem akár az ország gazdasági térképének az átrajzolását is várják. Eddig min múltak a dolgok? – Mindenekelőtt azon, hogy senki sem volt tisztában azzal, mekkora léptékű művelet is ez. Romániában ötven éve építettek utoljára repülőteret. Ennek a lemaradásnak a mentalitásbeli problémáktól a szakemberhiányig terjedő minden követ-

kezményével meg kellett küzdeni. Ha nagyon az elején kellene kezdenünk a történetet, akkor egy üzletemberekből és civilekből álló csoportosulás már 1992ben összedobott némi pénzt egy tanulmány elkészítésére. Mivel a rendszerváltás után alakulgató romániai jogi környezet a megyei önkormányzatok hatáskörébe sorolta az állami egyedárusággá alakított reptereket – a bukaresti Henri Coandă légikikötőt leszámítva ma is így üzemelnek –, hamarosan kiderült, hogy ez Brassóban sem működhet másként. Mindenekelőtt azért nem, mert a reptérhez szükséges közel 300 hektáros terület piaci alapon való megvásárlásához senkinek sem volt elegendő pénze. Miután eldőlt, hogy a két potenciális helyszín, Prázsmár és Vidombák közül az utóbbi a befutó, az ott üzemelő burgonyakutató intézet tulajdonában lévő 200 hektárt átadták a megyei önkormányzatnak. További átsorolások nyomán 2009-re együtt volt a teljes öszszefüggő terület. – Mi indokolta a brassói légikikötő megépítését? – A statisztikák szerint az uniós állampolgárok utazási átlaga évi kettő, míg Romániában évente egy ilyen alkalom esik egy emberre. Egyértelmű, hogy van hova fejlődnie az ország légi közlekedésének. A bukaresti reptér kapacitása viszont a ma-

ximumán van, és területileg olyannyira beszorított, hogy nagyságrendekkel való fejlesztésre nincs lehetőség. Brassó a következő évek várható növekedéséből tud profitálni, s ebben inkább Nagyszebennel és Marosvásárhellyel konkurál, mintsem Bukaresttel. Megítélésem szerint tízéves távlatban ebből a versengésből Brassó jöhet ki a legjobban. – Miért? – Elsősorban talán azért, mert nagy a légitársaságok érdeklődése. Másrészt a vonzerőt erősen befolyásolhatja a régió lakosainak a száma, márpedig Brassó metropoliszövezete közel 600 ezer embert tömörít – a felét maga a város adja –, ezt a közvetlen versenytársak egyike sem tudja felmutatni. A település ugyanakkor önmagában is roppant felkapott. Az országos turisztikai toplista egyik éllovasa, azon ritka helyek egyike, amelyek téli-nyári desztinációk. És mivel egyelőre autópálya nem érinti, a repülőgépes megközelítési lehetőség újabb vonzerőként hathat. – A területi kérdések rendezése után öt éven át mégsem történt semmi, legalábbis semmi olyan, ami kintről is látható lett volna. Mi zajlott a színfalak mögött? – Ez kívülről valóban így tűnt, sőt nekem is – aki 2018 őszén csatlakoztam a projekthez – egy ideig ez volt a benyomásom. A diplomázás után a Blue Air légitársaság biztonsági osztályának, majd egy Brassóban repülőgép-alkatrészeket gyártó német cégnek az „érintésével” jutottam el

62 | FIGYELŐ 2021/46

F_62-64-Brassoi-repter.indd 62

2021. 11. 15. 17:32

| RÉGIÓ |

NÉVJEGY Sepsiszentgyörgyön született, 1991. augusztus 31-én. Tanulmányok: Székely Mikó Kollégium (Sepsiszentgyörgy), Bukaresti Műszaki Egyetem Repülőmérnöki Kar, légi navigáció szak (2010–14). Mesterdiploma: Bukaresti Műszaki Egyetem Repülőmérnök Kar, légi közlekedési mérnöki szak (2014–16). Munkahelyek: 2013 – Eurocontrol, Maastricht, felsőlégtér-irányító központ (gyakornok); 2014–16: Blue Air, Bukarest – repülésbiztonsági osztály (oktató); 2016–18: Premium Aerotec, Vidombák – minőség-ellenőrző mérnök; 2018–20: Brassó megyei önkormányzat – a brassói repülőtér kivitelezésének a projektmenedzser-helyettese; 2020: a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Nős, egy kislány édesapja.

a Brassó megyei önkormányzat keretében működő projektcsoporthoz, miközben folyamatosan kerestem a Háromszékre való hazatérés, illetve a saját közösségemet segítő munkakör lehetőségét. A repülőtérépítés ilyennek tűnt, hiszen Sepsiszentgyörgy mindössze 35 percnyi autózásra fekszik a légikikötőtől. Az első mérföldkő a 2850 méteres kifutópálya elkészítésének 2014-re való befejezése volt, aztán éveken át újra néma csend honolt. Előtte megépült a repteret körülvevő mintegy tíz kilométeres kerítés. Talán a mostani, a negyedik meg is marad, miután érzékelővel látták el, így nem annyira könnyen ellopható, mint az előző három. A terület telekkönyvi viszonyai igazából csak 2018-ra váltak teljesen tisztává, márpedig rendezetlen telekkönyvvel nemcsak pályázni nem lehet, de a meglévő pénz sem költhető el legálisan. Ezek a folyamatok mind-mind a színfalak mögött zajlottak, anélkül, hogy bármi is mozdulni látszott volna. S 2018-ig, azaz kettőnk, Alexandru Anghel – ő vezette a jászvásári, azaz a iași-i reptér építését – és jómagam odakerüléséig mindenki azt gondolta, hogy az egész csak építkezésről, a terminál elkészítéséről, továbbá a kifutópálya betonozásáról szól.

– Mindenekelőtt miben tartották fontosnak felvilágosítani a projekt addigi munkaközösségét? – Például általunk szembesültek azzal, hogy mivel nemzetközi repülőteret építünk, a terminálban létre kell hozni útlevélkezeléshez, határrendészethez, vámponthoz szükséges tereket. Addig senki sem gondolt erre. A másik, talán ma is a legrázósabb téma a légi irányítás, a légi infrastruktúra megteremtésének a kérdése. A virtuális útvonalakba, a légi folyosókba

való becsatlakozás a mi esetünkben nemcsak annyiban állt, hogy „autópálya-felhajtókat” hoztunk létre, hanem egyenesen autópályát kellett építenünk, hogy Brassó zökkenőmentesen be tudjon illeszkedni a felső légi infrastruktúrába. Ennek kidolgozása nagyon sok szereplőt felvonultató történet. És ez még szinte semmi azokhoz a meccsekhez képest, amelyeket például a romániai légi irányító hivatallal, a Romatsával kellett vívnunk. – Értsük úgy, hogy a hivatal nem kezelte evidenciaként a feladat megoldását? – Ebben a műfajban, ebben az országban semmi sem evidencia. Románia valamennyi repterén saját toronyból irányítják 2021/46 FIGYELŐ | 63

F_62-64-Brassoi-repter.indd 63

2021. 11. 15. 17:32

| RÉGIÓ |

BRASSÓ ÓVÁROSA. A SZOMSZÉDOS VIDOMBÁK REPÜLŐTERÉN JÓVAL SZELÍDEBBEK A TEREPVISZONYOK

a forgalmat, így más megoldás kezdetben Brassó esetében sem merült fel. Csakhogy a hivatal képviselői szerint annak megvalósítására néhány éven belül nem lesz anyagi fedezet. A Brassó megyei önkormányzat átvállalta volna ugyan a torony felépítését és felszerelését, de a Romatsa a működtetését sem biztosította volna – tudni kell, hogy a bukarestit és a kolozsvárit leszámítva valamennyi romániai irányítótorony üzemeltetése veszteséges. Az a verzió is falakba ütközött, hogy elsőként az országban Brassóban legyen virtuális légi irányítás. Kezdetben az volt a reakció, hogy az egész országban a tornyos megoldás működik, miért lenne másképp ebben a városban. Mivel azonban a virtuális torony kínálkozott az egyetlen esélyünknek, megoldásokat kerestünk, így felvettük a kapcsolatot a Hungarocontrollal. A következő Romatsa-elutasításnál Anghel előhúzta a magyar ajánlatot, mire elsápadtak a román kollégák, és kijelentették: ezt ők is meg tudják csinálni. – Azóta működnek a dolgok? – Az első, elméleti szintű beleegyezést, majd egy megegyezés aláírását követően gyakorlatilag szinte semmi sem történt, egészen addig, amíg ki nem jöttünk a német kártyával – a magyarral ugyebár nem lehetett még egyszer. A DFS németországi repülésbiztonsági hivatallal való kapcsolat-

felvétel után ismerkedtünk meg az általuk Lipcsében működtetett virtuális rendszerrel, és közösen előkészítettük az ajánlatot a Romatsával való következő tárgyalásra: külön a szükséges infrastruktúráról, külön az üzemeltetésről szóló megállapodást. Az adott pillanatban újra előhúztuk az iratcsomót, amit hasonló ledöbbenés követett, s rövid időn belül megkaptuk a választ: a külföldi partner jelenléte egy ilyen projektben nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a román hivatal megcsinálja az egészet. Azóta valóban működnek a dolgok, ezért is vagyok derűlátó abban, hogy 2022 őszén beindulhat a légi közlekedés Brassóban. Arról a hivatal döntött, hogy a légi irányítást Aradról lássák el, az ehhez szükséges infrastruktúrát pedig egy román konzultáns cégen át, egy brit–spanyol konzorcium terve alapján a megyei önkormányzat építteti meg. – Várhatóan hová sorolható be tízéves perspektívában a brassói reptér a romániai légikikötők listáján? – A tízmillió fős éves forgalmat lebonyolító bukaresti Henri Coandă repülőtér pozícióját nem fogja veszélyeztetni, a hárommillió utast számláló kolozsváriét sem, s a iași-i objektum forgalma is más-

fél millió fő körül van. Utánuk viszont Brassó következik, amelynek a kapacitása évi egymillió utas lesz. Ezt a szintet tíz esztendőn belül szeretnénk elérni. A legnagyobb fogadható gép a Boeing–767-es lesz. A kifutópálya hossza nagyobb repülők érkeztetését is lehetővé tenné, a parkolóhelyek léptéke viszont nem. A gépek többsége várhatóan Boeing–737-es, valamint Airbus A320-as méretű lesz. – Milyen hatást gyakorolhat a reptér a környék lakosságára, gazdaságára? – Egymilliós éves utasszám mellett körülbelül ezerre tehető a légikikötő beindítása által közvetlenül generált munkahelyek száma. Közvetett módon, a különböző beszállítók megjelenése révén újabb ezer alkalmazottal számolhatunk. Ez a kétezer ember a környéken költi majd el a pénzét, ami legalább kétszer annyi újabb munkahely megteremtését teszi valószínűvé. A reptér minden bizonnyal befektetőket és az eddiginél jóval több turistát vonz majd. Az ily módon létrejövő munkahelyek multiplikatív hatására akár tízezer új alkalmazottal is számolhatunk. Azt már a háromszéki önkormányzat alelnöki minőségében mondom, hogy a 2030ig terjedő gazdasági fejlesztési terveinkben erőteljesen számolunk a repülőtér és a környéken épülő autópályák hatásával. CSINTA SAMU

64 | FIGYELŐ 2021/46

F_62-64-Brassoi-repter.indd 64

2021. 11. 15. 17:32

| RÉGIÓ |

BIOHULLADÉK SZLOVÁKIÁBAN

DÖCÖGŐS KEZDÉS | Északi szomszédunkban minden településen kötelező a konyhai hulladék szelektív gyűjtése. Bár a törvény több lehetőséget is biztosít az önkormányzatoknak az élelmiszermaradékok és a biológiailag lebomló kerti hulladék kezelésére, feldolgozására, a jogszabály alkalmazása nem egyszerű. Egyelőre a klasszikusnak számító szelektív „négyest” (üvegpapír-műanyag-fém) illetően is sok a tennivaló.

Szlovákiában egy lakos átlagosan 446 kg hulladékot „termel” egy év alatt, ez az egész népességre átszámítva 2,13 millió tonnát jelent. Jó hír, hogy az ország történelmében először a hulladék 48 százaléka végezte a szemétlerakókban. Javuló tendenciát mutat a szelektív gyűjtés: tavaly a hulladék 29, míg tíz éve csak a hét százalékát tudták újrahasznosítani. Az osztályozott hulladékban a fémek domináltak (54,4 százalék), ezt követte a papír (14,4), az üveg (11,2) és a műanyag palack (9,8). Korábban felvetődött a PET-palackok visszaváltásának a lehetősége is, de ez a gyakorlatban még várat magára. Sok településen inkább havonta egyszer szervezetten begyűjtik a feleslegessé vált flakonokat és az egyéb, könnyen tömöríthető műanyagokat, ami mindenkinek a legkényelmesebb megoldás, noha a legtöbb településen vannak ilyen konténerek (sőt, a textíliának is). Egyre nagyobb szerephez jut az elektronikai hulladékok osztályozása és megfelelő elhelyezése, így itt-ott megjelentek a piros-fehér színű konténerek. Közismert hogy a különböző készülékek (mobilok, tabletek, számítógépek stb.) nem elhanyagolható mennyiségű értékes fémet tartalmaznak. Például 1 millió mobilból 16 tonna réz, 350 kg ezüst, 24 kg arany és 14 kg palládium volna kinyerhető és újrahasznosítható.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÉTELMARADÉK ÉS ZÖLDHULLADÉK

Északi szomszédunk az uniós országok élvonalában akar lenni, ami a háztartásokban keletkező biohulladék osztályozott összegyűjtését illeti. A 2021. július elsejével hatályba lépett jogszabály, azaz az EU-s előírások gyakorlati megvalósítása korántsem lesz sétagalopp. Korábban már több szlovákiai településen elindították a kísérletet. A legnagyobb problémát az okozza, hogy ez a hulladék gyorsan bomlik, bűzt áraszt és odavonzza a betegségeket terjesztő rágcsálókat. Télen a nagy hidegben megfagy a kon-

ténerekben, így lehetetlen kiüríteni, nyáron, a nagy melegben viszont még a szilárd összetevők is cseppfolyósodnak, ezáltal körülményes az elszállításuk. Már a speciális gyűjtőedények kialakítása is sok fejtőrést okozott. A szlovák környezetvédelmi minisztérium előírása alapján a biohulladékot gyűjthetik tetszőleges méretű zsákokban, ez esetben a konyhai hulladékot hetente kétszer, míg a kerti zöldhulladékot egyszer kell elszállítani. A kisebb zsákokat 8-10 literes kukába lehet tenni, amelyek oldalán több rés található, a szellőztetésnek köszönhetően lassúbb a bomlás. Használatba állítanak szellőzőnyílással és elválasztó ráccsal ellátott, 120–240 liter űrtartalmú konténereket is, ezeket ritkábban ürítenék (a konyhai hulladékot hetente egyszer, a zöldhulladékot kéthetente).

ALIG HASZNÁLJÁK ÉS DRÁGA

Az emberek az elszaporodó férgek látványa és a nyáron még erősebb bűz miatt nem túl lelkesek, így a maradékok alig 1-2 százaléka kerül a konténerekbe. A biohulladék elszállítására új típusú, forgódobos hulladékgyűjtő járműveket alakított ki egy losonci székhelyű cég (Faun–Rotopress technológia). Ezekben a bomló szerves anyagot kíméletesen forgatják és ezzel homogenizálják, sőt a folyékony hulladék is begyűjthető, amit szilárd részekkel elegyítnek. Az állandó keveréssel a hulladék átszellőzik, ezáltal csökken a lehetősége az anaerob gócok kialakulásának, ami a leginkább felelős a kellemetlen szagokért. Elmondható, hogy a biohulladék összegyűjtése egyelőre drágább, mint a hagyományos szemétszállítás, a kisebb cégeknek komoly anyagi gondokat okoz, sőt bizonyos városrészek önkormányzatainak is nagy kihívást jelent. Sok még a tennivaló mind a szervezőmunkát, mind a szemléletmód megváltoztatását illetően. (LATIMER)

2021/46 FIGYELŐ | 65

F_65_szlovák_hulladek.indd 65

2021. 11. 15. 17:34

| RÉGIÓ |

CSEH FELVÉTELEK EGY ATOM BELSEJÉBŐL

EURÓPAI ÜZEMELTETŐ FIUMÉBEN

A fiumei (rijekai) kikötő új, Zagreb Deep Sea névre keresztelt konténerterminálja szinte teljesen elkészült, ám a legnagyobb hajók befogadására is alkalmas marina üzemeltetőjét mindeddig nem sikerült kiválasztani. Az ötven évre szóló koncessziós jogokért, aminek a feltétele a terminál bővítése is, több sikertelen tender után két cégcsoport maradt versenyben. A legjobb ajánlatot egy három kínai cégből (a Zhoushan Port Company Limited, a Tianjin Port Overseas Holding Limited és a China Road And Bridge Corporation) álló csoport adta: évi kétmillió eurót fizetnének a kikötőért és öt éven belül befejeznék az előírt bővítést. A holland Apm Terminals B.V. és a horvát Enna Logic d.o.o. közösen 1 millió eurót ajánlottak, valamint a beruházások tíz éven belüli befejezését. A kínai javaslat minden szempontból jobbnak látszik, ám a döntéshozók a geopolitikai érdekek szem előtt tartása miatt az európai ajánlat mellett tették le a voksukat. A sikeres pályázóval már meg is kötötték a szerződést. A jelenleg meglévő 400 méter hosszú és 300 méter széles dokkok mentén 20 méter a vízmélység, így a legnagyobb hajók befogadására is képes. A holland–horvát konzorciumnak a jövőben további 280 méter hosszan kell megépítenie a terminált, aminek a költségei a becslések szerint 30 millió euróba kerülnek. A kikötőt kiszolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése az első fázis során befejeződött, így a terminálnak már van közvetlen vasúti és közúti kapcsolata. A horvát kormány különböző EU-s források bevonásával eddig 138 millió eurónyi beruházással járult hozzá a fiumei tengeri kereskedelem fejlesztéséhez. Ha a terminál teljesen elkészül, a kikötőben 3 millió konténer is megfordulhat évente. HORDÓSI

VIKTOR ČÁP/CSTA FIZIKAI INTÉZET; FIGYELŐ-ARCHÍV

Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy az atomok pozitív töltésű magból és az azt körülvevő negatív töltésű elektronburokból állnak. Az atomok a laikus szemlélő számára elektromosan semlegesek, de a fizikusok és a kémikusok sokkal részletesebben ismerik ezt a mikrovilágot, s különböző módokon igyekeznek műszerekkel is nyomon követni az ott végbemenő folyamatokat. A cseh tudósoknak, akik a Science legújabb számában számoltak be az eredményükről, most először sikerült egy speciálisan kialakított, xenonatomokkal „feltuningolt” mikroszkóppal (úgynevezett Kelvin-szondával) „betekinteniük” bizonyos halogénelemek – klór, bróm, jód – elektronburkába, ahol meglehetősen bonyolult viszonyok uralkodnak, amikor ezek az atomok valamilyen más atommal kapcsolatba kerülnek, pontosabban kémiai kötést létesítenek velük. Gyakorlati szempontból elsősorban a szén és a halogének vegyületei érdekesek – nem véletlen, hogy a kutatócsoportban a szerves kémia szakértői, fizikokémikusok, fizikusok egyaránt akadnak. Már vagy 30 éve született egy elmélet arról, hogy a halogének (és más elemek) vegyületeiben az elektronburok elrendeződése sokkal összetettebb, mint addig véltük. Amikor a halogén- és a szénatom egymáshoz kapcsolódik, előbbi elektronburkában pozitív töltésű lyuk keletkezik – ezt szigma(σ) lyuknak nevezik –, míg a burok további részét az elektronok egyenlőtlenül töltik ki. A szigma-lyukat tulajdonképpen egy pozitív töltésű korona és az azt övező negatív töltésű elektronöv alkotja. Az ezeknek a lyukaknak a létezését bizonyító megfigyelést az egyik kutató a csillagászok körében ismert fekete lyukak meglétének az igazolásához hasonlította. Az eredményt azért tartják igen jelentősnek, mert először sikerült az atomok belsejébe műszerrel bepillantani. Az inhomogén töltéseloszlás ismeretében számos anyag – kristályok, biológiailag fontos vegyületek, egyebek – előállítása válik megtervezhetővé. (LATI)

66 | FIGYELŐ 2021/46

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 11. 16. 9:39

| RÉGIÓ |

EGYRE NAGYOBB ÜZLET A TEMETKEZÉS ROMÁNIÁBAN

Az elhalálozások számának a növekedése és a temetkezési szolgáltatások drágulása miatt az idén meghaladhatja a félmilliárd lejt (37 milliárd forint) a román temetkezési cégek árbevétele; ez példátlanul nagy összeg – derül ki a Frames befektetői tanácsadó elemzéséből. Tizenegy éve még csak 62,8 millió lejes volt a forgalmuk, tavaly már elérte a 330,3 milliót. A múlt esztendőben rekordszámú, 297 345 halálesetet jegyeztek, ami 13,4 százalékos növekedést jelent 2019-hez mérten. Ez kiugró adat, figyelembe véve, hogy a halálesetek száma 1990 és 2019 között évente 1-3 százalékkal nőtt. A koronavírus-járvány hatására is látványosan megszaporodtak a fenti társaságok: 2010-ben még 378 ilyen vállalat volt, 2019-ben 1052, tavaly már 1125 – összesen mintegy 2400 embert foglalkoztattak. A nyereségük több mint a harmadával gyarapodott a pandémia ideje alatt, a tavalyelőtti 54,7 millióról 86,8 millió lejre. Romániában a társadalombiztosítás a munkavállalók és a nyugdíjasok elhalálozása esetén 5380 lejig (mintegy 400 ezer forintig) állja a temetkezési költségeket. A Frames elemzése 100 millió lejre (csaknem 7,4 milliárd forintra) becsüli a 2021-ben várható profitot, ez több mint a harmincszorosa a tíz esztendővel ezelőttinek. Keleti szomszédunkban évről évre nő az elhalálozások száma a lakosság elöregedése, a betegségek, főként az egészségtelen életmód (elhízás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás) miatt. A népesség nagy része nem jár szűrővizsgálatokra, és széles körben elterjedt az öngyógyítás. BORBÉLY

OIU

HATÁRKERÍTÉST ÉPÍTENÉNEK AZ UKRÁNOK IS

Az ukrán–fehérorosz határ védelmi rendszerének teljes kiépítése hétmilliárd hrivnyába (85 milliárd forintba) kerülne, a tíz legsebezhetőbb szakaszé pedig 189 millióba. Az összegeket Artem Sevcsenko, a kijevi belügyminisztérium kommunikációs igazgatója tette közzé Facebook-oldalán. A bejegyzést az unn.com.ua portálról vette át a kárpátaljai magyar hírközlő, a karpat.in.ua. A szóvivő kifejtette, hogy a Fehéroroszországgal közös 1084 kilométeres határ tíz, a migránsok által legkönnyebben áttörhető szakaszának az összhossza 270 kilométer, amit a legegyszerűbben műszaki zárral – Egosa márkájú spirálpengés dróttal – lehet megvédeni. Ez 189 millió hrivnyába kerül, míg az egész északi határon a műszaki zár – árok, drótkerítés, őrtornyok, határút – kiépítésének a költsége lenne az említett hétmilliárd. Sevcsenko emlékeztetett: a múlt évtől toloncegyezmény van érvényben Ukrajna és Fehéroroszország között, vagyis ha a migránsok átszöknek Ukrajnába, a szomszédos ország köteles viszszafogadni őket. Megjegyezte, hogy bár a határőrségnek és a belügyminisztériumnak már vannak kedvező tapasztalatai az egyezménnyel kapcsolatban, ennek ellenére szükség van a műszaki határzár azonnali felhúzására, az ehhez szükséges pénz gyors folyósítására. A múlt héten a kijevi belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij közölte, hogy Ukrajna 8500 katonával, határőrrel és rendőrrel, valamint 15 helikopterrel erősíti meg a védelmét a Fehéroroszországgal közös határon, hogy megakadályozza a migránsok határáttörési próbálkozását. MOJ

INFLÁCIÓS AGGODALMAK SZERBIÁBAN Októberben újabb 0,9 százalékponttal növekedett az infláció déli szomszédunkban, ami éves szinten már 6,6 százalékos pénzromlást jelent – tette közzé a szerb Köztársasági Statisztikai Intézet. A fogyasztói árak 6,4 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint 2020 decemberében. A közlekedés, az öltözködés, az élelmiszer és az üdítőitalok drágultak a legnagyobb mértékben, 1,3–1,8 százalékponttal. Közel egy százalékponttal lett magasabb a gáz és a villany ellenértéke, és a kormány eltökélt abbéli szándékában, hogy az energiaválság ellenére a háztartások esetén a következő hónapokban nem teszi lehetővé a nagyobb kilengéseket. Aggasztó viszont, hogy az élelmiszer 10,6 százalékkal kerül többe 2020 októberéhez viszonyítva, a kategórián belül a hústermékek 13, a gyümölcs 13,4, a zöldség 22,6, az étolaj pedig 23,6 százalékkal drágult. VIRÁG 2021/46 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 11. 16. 15:56

| SKYNET |

NEM CSÖKKEN AZ IDÉN A CSIPHIÁNY Ha eddig nem lett volna mindenkinek teljesen egyértelmű, az elmúlt hónapokban mindenképpen bizonyítást nyert: elképesztően sok, azaz szinte minden árammal működő szerkezetünkben apró áramkörök milliói vannak. Még az elektronikailag pofonegyszerű teavízforraló vagy épp a vasaló automatikus lekapcsolását is csipek végzik, hogy ne melegedjenek túl e készülékeink. Azután ott vannak a memóriakártyák, pendrive-ok vagy a beszélő plüssmacik és milliónyi társuk. Hát még az olyan összetett gépek, mint a kábel nélküli, bluetoothos hangszórók vagy a modern autók, mennyi ilyen komponenst tartalmaznak! Ezek ugyan filléres alkatrészek, de százmilliószámra szükséges belőlük sokezerfélét gyártani, a legkülönfélébb, fent fel sem sorolt szerkezetekhez, mondjuk gázkazánokhoz, napelemek vezérlésére köthető, pár ezer forintos villanykapcsolókhoz, folytatva a sort egészen a legkülönfélébb gépsorokig, valamint háztartási és ipari nagyberendezéseken át egészen a távközlési és IT-hálózatok összetett masináiig.

BAJBAN AZ ELEKTRONIKAI IPAR | A legnagyobb márkák újabb termékeit, így például az iPhone 13-as szériát, a Sony PlayStation 5-ös konzolokat – millió más informatikai produktummal együtt – már most, több körben érinti a csiphiány. Ám szakértők szerint a jövő év még rosszabb lesz, s az ellátási problémát újabb, átlagosan 20 százalék körüli áremelkedés kísérheti.

És persze minél bonyolultabb egy eszköz, minél modernebb és drágább processzorokkal működik, annál valószínűbb, hogy van olyan komponense, amelyikből tavasz óta hiány alakult ki. Így értelemszerű, hogy a legösszetettebb gépeink, a járművek terén történtek nagyobb gyártási fennakadások. Annál is inkább, mivel az egyszerűbb készülékek előállítói akár pár nap alatt új áramkört tehetnek például egy kávéfőzőbe, miközben a közlekedésbiztonságot az autógyártók nem áldozhatják fel a csiphiány oltárán. Az összetett és összefüggő járműtechnikában ezért nem cserélgethetik gyorsan sem a hardvereket, a csipeket, sem a beszállítókat.

HÚSZSZÁZALÉKOS DRÁGULÁS?

A jól ismert csiphiány problémáját azért érdemes most újra elővenni, mert az utóbbi napokban-hetekben egyre inkább az rajzolódik ki a hírekből, hogy az ez év végére várt enyhülés közel sem jön el ilyen gyorsan. A fenti okok miatt is igencsak érintett autóipar terén 2021 utolja helyett egyre több szakértő 2023. tavaszi rendeződést vár. És ami különösen

Akadozhat a csipellátás, turbulenciák várhatók az árakban, mindez pedig a digitalizációt is lassíthatja.

ijesztő: a csiphiány immár a jóval egyszerűbb számítástechnikai termékekre is kiterjed. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos laptop szintén hiánycikk lehet, ha éppen olyan alkatrészt tartalmaz. Az összetett hatások révén mintegy 20 százalék körüli számítógép-drágulásra is fel kell készülni a jövő esztendő folyamán. Ráadásul a fentiek a fogyasztókat, a vállalati vásárlókat, az informatikából élő kkv-kat egyaránt érintik. Rettenetes turbulenciák várhatók tehát, ami az árakat és a termékek elérhetőségét illeti, akkorák, amelyek akár a digitalizációs folyamatokat is lassíthatják. Sőt a digitalizációs pályázatok kiírását, a támogatások igénybevételét megnehezítheti, ha az ezek kapcsán előírt gépek, eszközök beszerzése lehetetlenné válik, vagy a vártnál is jobban, gyorsabban drágulnak ezek a produktumok.

MÉG AZ APPLE IS…

Nézzük a már emlegetett rossz híreket. A grafikus kártyák, SSD-k, processzorok gyártóin kívül már az Apple-t is érzékenyen érinti a világszerte kialakult csiphiány. A neves Digitimes.com portál iparági forrásokra hivatkozva azt írta a minap, hogy az iPhone 13-as szériájú okostelefonok előállításában igen jelentős fennakadások voltak, így nem sikerült időben kiszállítani az előrendelt árut. Az ellátási probléma olyan súlyos, hogy a portál szakértői szerint legkorábban jövő februárban rendeződhet az Apple készülékek csiphiányos helyzete, magyarán az üzletileg kiemeltnek számító utolsó negyedévben nem lesz ele-

68 | FIGYELŐ 2021/46

F_68-69-Skynet.indd 68

2021. 11. 16. 15:59

| SKYNET |

A NEMZETKÖZI CSIPHIÁNY ÁLTAL AZ ÁTLAGNÁL JOBBAN ÉRINTETT ÁGAZATOK Járműgyártás (különösen a személyautók terén), légi és vízi közlekedés Informatikai és távközlési eszközök előállítása Hálózati eszközök létrehozása Elektronikai készülékek (háztartási kis- és nagyberendezések) készítése Vezérelhető okoseszközök, rendszerek, szenzorok gyártása Épületgépészeti vezérlők (fűtésszabályozás, okosotthonrendszerek, liftek) létrehozása, előállítása Forrás: Figyelő-gyűjtés

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

gendő profit, tekintve, hogy világszerte hiánycikké válik az iPhone 13 minden altípusa. A cég fiaskója ráadásul annak ellenére következett be, hogy – készülve a rossz helyzetre – a világ legnagyobb csipgyártójánál, a tajvani TSMCnél előre lefoglaltak készleteket. Csak az előző negyedévben hatmilliárd dolláros mínuszt okoztak e fennakadások a cupertinói óriásvállalatnak.

ÁRUHIÁNY ÉS ÜZÉRKEDŐK

Ennek megfelelően meg is kezdődött az ügyeskedők részéről a 13-as modellek felvásárlása és jóval drágábban történő piacra dobása, ahogyan ezt a Sony PS5-ös játékkonzoljai kapcsán is láttuk.

Sőt, utóbbiak a minap szintén szerepeltek a hírekben: újra logisztikai és ellátási gondok ütötték fel a fejüket. Bár a nyáron csökkent a hiány, a karácsonyi szezon közeledtével ismét kiürülhetnek a boltok polcai, így jobb, ha a gyerekeknek nem ígérjük be az idén a PS5-öst… Bár aki eddig rendelt, az hozzávetőleg egy hónap késéssel, de hozzájutott az újdonsághoz, ám a karácsony a keresletet is megdobja. A Sony tavasszal még 16 millió konzolt ígért a 2021. április 1-jétől 2022. március 30-ig tartó üzleti évére, azonban nemrég visszavették ezt a becslést 14,8 millióra a csiphiány, illetve a pandémia újabb globális hulláma okán. A háttérben ugyanis jórészt az áll, hogy a társaság összeszerelő üzemeinek a többsége olyan országban van, ahová

még nem jutott kellő számú vakcina, így a negyedik hullám idején a gyártásban újra jelentős fennakadások, korlátozások várhatók. A csiphiány hosszabb távú fennmaradását jelzi az is, hogy a Sony igen óvatos a 2022. április elejétől 2023. március végéig tartó üzleti esztendejére vonatkozó becslések kapcsán. Nemcsak a profitot tervezik szerényre, hanem mindössze 22,6 millió PS5-ös konzolt adnának el. Magyarán továbbra is több hetet kell várniuk a játékosoknak a gépre, és ez a helyzet akár a jövő év karácsonyáig kitarthat. HG 2021/46 FIGYELŐ | 69

F_68-69-Skynet.indd 69

2021. 11. 16. 15:59

| CAPPUCCINO |

BEH MARIANN

A Bazsalikomos kert először egy blog volt, majd saját márkás termékeinek a neve lett. Hét éve, szerelemprojektnek indult, de folyamatosan fejlődik. – Főállásban egy agrárcégnél dolgoztam szaktanácsadóként, majd kismamaként lettem kistermelő 2014-től. A szüleim szabadszállási földjén termett növényekből a környezetem számára már korábban is készítettem teakeverékeket, fűszersókat, pestókat – ezeket kezdtem el forgalmazni hobbiként. Teák összeállításáról, fűszernövényekről workshopokat

is tartottam. Amikor megszületett a második lányom, még mindig jártam piacokra árusítani, és a viszonteladóimmal, kávézókkal, üzletekkel tartottam a kapcsolatot. 2018-ban, a válásom évében magánéletileg és üzletileg is mélypontra kerültem, de 2019-től legalább a számok már elindultak felfelé. Ekkor el kellett döntenem, hogy maradok-e a családi vállalkozás kategóriánál – azaz a megtermelt alapanyagot én szárítom, morzsolom, töltöm dobozokba, címkézem, majd kiszállítom –, vagy lépek egy na-

gyobbat. Miután a szárított gyógynövények feldolgozásakor felszálló por miatt folyamatosan tüdőgyulladással küzdöttem, egyértelművé vált, hogy szükséges a változás. A Herbatea Manufaktúra vezetőjét kerestem meg, s megállapodtam vele abban, hogy a receptjeim alapján, ugyanabban a minőségben, de az ő infrastruktúrájukkal készítjük ezentúl a teáimat. Megbízható forrásból, csak magyar termelőktől veszik a gyűjtött és termesztett gyógynövényeket, ugyanígy a fekete és a zöld teát, valamint az egzoti-

FOTÓ: VASS NÓRA, APPLEHEART PHOTOGRAPHY

Kertészmérnökként végzett, majd a családi birtokukon termesztett organikus gyógyés fűszernövényekből hobbiként teakeverékeket és fűszersókat állított össze. Az ezek forgalmazására épített vállalkozását az egyik kedvenc fűszeréről, a bazsalikomról nevezte el. Ezer szállal kötődik a növényekhez, most megjelent könyvének címe: Levendula. Ebben annak is utánajárt, megéri-e befektetésként gondolni rá.

70 | FIGYELŐ 2021/46

F_70-71_cappuccino.indd 70

2021. 11. 16. 15:57

| CAPPUCCINO |

kus fűszereket külföldről. Néhány alapanyag még tőlünk jön, de a kertünk terményeinek a nagy része elmegy az általam tartott növényismereti eseményeken – ezeket az utóbbi időben az online térbe helyeztem át. – Emellett egy innovatív megoldásokat kínáló mezőgazdasági kkv-nál dolgozik marketingesként. Továbbá új lakhelyén, Kecskeméten is belevágott egy vállalkozásba. – Egy kézművespékség-kávézó, valamint egy oktatóhely és fűszerkert beindításán dolgozunk a párommal. Az ennek helyet adó több száz éves épület felújítása zajlik éppen. Itt olyan ételekkel szeretnénk fogadni a betérőket, amelyekhez minden hozzávalót helyben, ötven kilométeren belül szerzünk be. – A levendula körül nagy a felhajtás, de szerintem új könyvének a témájaként nem a hype miatt esett erre a növényre a választása. – Az egyik este egyszerűen beugrott az ötlet, hogy a levenduláról kellene könyvet írnom. Ami nyilván a szabadidőm és az éjszakáim egy részének a rovására megy majd – tettem rögtön hozzá magamban. Másnap felhívtam a Boook Kiadó vezetőjét, hátha ő beszél le róla. Ehelyett úgy válaszolt: nem ismer átfogó magyar nyelvű művet a levenduláról, úgyhogy álljak neki! – Kinek szól igazából ez a kötet? Néhány fejezete kifejezetten szakmai, de a gyönyörű képanyag könnyeddé teszi. – Komoly és hobbiszinten egyaránt érdeklődőknek. A kutatómunkát 1700-as és 1800-as évekbeli szövegek tanulmányozásával kezdtem, hogy bemutathassam a levendula hazai történetét. Mivel az itthoni termesztők is külföldi írásokból szedik össze a tudnivalókat, összegyűjtöttem az ismertebb fajtákat. Fontos tudnunk, melyik faj él meg nálunk, milyen talajt szeret, hogyan gondozzuk. A termesztés után következik a betakarítás – a kiskerti és a nagyüzemi léptékről egyaránt írok. Összefoglaltam azt is, mire használhatjuk a háztartásban a levendulát, és természetesen a receptek sem maradtak ki: a szörptől kezdve a bonyolultabb fogásokig kínálok lehetőséget arra, hogy ezzel a növénnyel izgalmasabbá tegyük az ételeinket. Feltérképeztem a pi-

NÉVJEGY 1987-ben született, Budapesten. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán végzett kertészmérnökként és mezőgazdasági biotechnológusként. Munkahelyek: Timac Agro Hungária Kft. (szaktanácsadó), AltoTerra Kft. (marketingmenedzser), Stihl (kertápolási szakértő). 2018-ban megjelent könyve A kert konyhája – Négy évszak ehető növényei receptekkel címet viseli. KEDVENCEK Könyv » Braskó Csaba: Múzsa Film » A szerelem hálójában Hobbi » horgászat, jóga, kertészkedés, sütés Ahonnan merít, ha kimerül » jóga, kirándulás, aromafürdő, gasztronómiai élmények Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » könnyen teremt kapcsolatot / Skorpió csillagjegyű Álom, amely még nem valósult meg » pékség és kávézó Kecskemét belvárosában

acot is: a termesztők hol találhatnak vevőket, milyen termékeket érdemes készíteni: illóolajat, aromavizet… Ehhez a fejezethez az illóolajok magyar szakértőjét, Feller Adrienne-t kértem fel lektornak. Elutaztam levendulatermesztőkhöz, és a saját történetükről kérdeztem őket. Amellett, hogy nagyon sok tippet adtak a termesztéshez, elmesélték a kudarcaikat és a sikereiket. Jó tudni például, hogy ahol nem él meg más haszonnövény, ahol nem tudunk szántóföldi növényeket termeszteni, mert rossz minőségű a talaj vagy nincs lehetőség öntözésre, ott a levendula vígan nő. Ha valaki most találná ki, hogy tíz hektáron ezt a növényt termesztené, mindenképp hasznos felütnie a könyvet.

– Jó befektetés? – Három-négy év, mire megfelelő mennyiségű virág fejlődik, de ha ezt ki tudjuk várni, akkor akár egy hektáron is megéri kipróbálni. Magyarország levendula-nagyhatalom lehetne, mert itthon nincsenek ennek a növénynek kártevői. A biominősítést kell csupán megszerezni ahhoz, hogy az aromaterápia, az illóolaj-kultúra reneszánsza miatt gyorsan találjunk keresletet. Rengeteg kutatást végeznek a levendula felhasználásával kapcsolatban, akár az állatgyógyászatban is alkalmazható. A legtöbb gazdálkodó számára ez a növény az egyik láb, amelyre támaszkodhat, és többnyire illóolajat készít belőle értékesítésre. Keveseknek van lepárlója, de a könyvben több hazai bérlepárlót is felsorolok. – Sokakban ellenérzés él a levendula illatával kapcsolatban, az ízét pedig a szappanéhoz hasonlítják. – Valószínűleg nem jó minőségű illóolajat próbáltak elsőre, ez nagyon gyakori. Tíz-tizenöt éve kitűnő forrásból származó terméket nehéz is volt találni itthon, pedig világviszonylatban a teafa mellett ez a legtöbbet használt fajta. Az íz kapcsán ugyanezt gondolom. Érdemes kipróbálni a mai kiváló minőségű szörpök egyikét – egy nyári napon nincs frissítőbb, mint a belőle készült hideg ital. Érdekesség, hogy a levendulának nemcsak a virága, hanem a levele is ehető, ugyanúgy, mint a rozmaringé – egy családba tartozik ez a két növény. A levelek ízvilága hasonló a virágéhoz, de kicsit gyógynövényesebb, zöldebb, citrusosabb. Több ételhez is ezt használtuk a receptek összeállításánál. Persze itt kis mennyiségre kell gondolni, akár a fűszerek esetében. Például egy sütemény készítésénél a levendulavirágot vagy -levelet felmelegített vajhoz tettük hozzá, leszűrtük, és így megfőzve hihetetlenül citrusos, de finoman virágos íze lett a vajnak, ezt kevertük a tésztához. Szeretném, ha séfeket is inspirálna a könyv, mert a levendulában rengeteg kihasználatlan gasztronómiai lehetőség rejtőzik. SZIGETI HAJNI 2021/46 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino.indd 71

2021. 11. 16. 15:57

| TÁRSADALOM |

„SZÁMUNKRA SOPRON A VILÁG KÖZEPE”

72 | FIGYELŐ 2021/46

F_72-73_Pfneiszl-boraszat.indd 72

2021. 11. 16. 16:00

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: PFNEISZL

PFNEISZL KATRIN | A Pfneiszl Birtok osztrák születésű tulajdonosa, bár Trianon elszakította családját Magyarországtól, nővérével együtt megőrizve magyar gyökereit az anyaországban, Sopronban lelte meg otthonát és találta meg a boldogságát.

Ausztriában született, a testvérével együtt mégis Sopronban irányítják a saját borászatukat. Ezek szerint megtalálta a számításait Magyarországon? – Teljes mértékben, és ami a legfontosabb: a boldogságomat is. Visszatalálva a gyökereimhez, már gyerekkorom óta ideköt az életem. A felmenőim magyarok voltak, de Trianon elszakított minket Magyarországtól, így amikor lehetőségem adódott, a családi nevemet egyből magyarosítottam. Édesapám régi álmát váltotta valóra, amikor 1993-ban kárpótlási jeggyel visszavásárolt soproni területeket. A nővéremmel együtt 2006ban vettük át szüleinktől a borászatot, azóta közösen irányítjuk: Birgit főborászként és szőlészként, én pedig leginkább az értékesítési és szervezési munkákban segítem őt. Ez a döntés a legjobb dolog, ami történhetett velünk. Nagyon jó az összhang köztünk, egymást segítjük a feladatokban, és ha az időnk engedi, mindig együtt képviseljük a pincészetet rendezvényeken. – Soha nem vágyott vissza Ausztriába? – Egyáltalán nem, egy percig sem gondolkodtam ezen! Örülök, hogy megőrizve a gyökereimet, az anyaországban találtam meg a boldogságomat. Magyarországon nőttem fel, itt jártam 1996-tól iskolába, a barátaim is itt vannak, minden ideköt. Mára még teljesebb lett az életem, hiszen Izabella lányom is itt született. A nővérem, bár 16 éves kora óta bejárta a világot és rengeteg lehetősége lett volna külföldön dolgozni, mégis Sopronban telepedett le. Mindketten itt leltük meg az otthonunkat, és imádjuk azt, amit csinálunk. Számunkra Sopron a világ közepe. A szeretetet, amelyet a hazám iránt érzek, a szüleimtől örököltem. Már gyerekként sokat meséltek a felmenőinkről és Magyarországról. – Mi volt az a fordulópont, amely a bor irányába terelte? – A borászkodás mindig része volt a családunk életének, legalábbis amíg vissza tudjuk vezetni a családfánkat,

mindenki ezzel foglalkozott. Ennek ellenére tőlem mégis távol állt a bor, és nem szerettem volna ezen a területen maradni. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy édesapám régi vágású, nehéz vörösborokat készített, én pedig kezdőként nem igazán tudtam ezekkel barátkozni. A fordulópont, amely végül elindított a borászat irányába, egy Sparkelina gyöngyözőbor volt, amelyet az érettségimre, a nővéremtől kaptam. Ekkor tapasztaltam meg, hogy a borkészítés nemcsak fárasztó munkával és sok lemondással jár, hanem egy kreatív szakma is egyben, amelyben ki tud teljesedni az ember. Egy nedű számtalan izgalmat rejteget magában, ezért nekem sokkal fontosabb, hogy kóstolva milyen érzéseket közvetít, mint az, hogy milyen illat- és ízvilága van. Nem jártam borászati iskolába, ezért nem szakzsargonban, hanem személyes asszociációk segítségével jellemzem a borokat. Mivel minden évjáratnak megvan a sajátossága, a prémiumtermékeinknek fantázianevük van, amelyek a nedűről, az évjáratról egy érzést vagy egy történetet mesélnek el. – Az édesapja hogyan fogadta a borászkodás iránti egyre nagyobb érdeklődését? – Eleinte szkeptikusan – egy újabb fellángolásnak gondolta. Ez abból fakadhatott, hogy gyerekként sok mindenbe belekezdtünk, de egyik dolog sem fogott meg minket. Az édesapánknak kellett a legjobban bizonyítanunk, hogy ezt komolyan gondoljuk, s képesek vagyunk kitartóan irányítani egy borászatot. Új borstílust és irányt vezettünk be, amelyet kritikus szemmel figyelt, de ha szükségünk volt rá, mindig ott volt mellettünk. A gyorsan jött sikerek viszont meggyőzték, hogy jó úton járunk. Fontosnak tartom a természet tiszteletben tartását, azt, hogy minden szépségével és a nehézsé-

gekkel együtt szimbiózisban éljünk vele. Mi a borkészítés folyamán is erre törekszünk. Jelenleg két dűlőben, 12 hektáron gazdálkodunk, s közel 40 ezer palackot készítünk évente. Nagy hangsúlyt fektetünk a kékfrankosra, amely a borvidék számára és számunkra is a legfontosabb szőlőfajta. De van még cabernet sauvignon, merlot, fehérben pedig a viszonylag új fajtának számító zefír. Emellett egzotikus fajtákkal is dolgozunk: shiraz, malbec, carménère, zinfandel, sangiovese. Ezekből készül a Távoli Világ borunk, amely a nővérem önéletrajza palackba töltve. – Hogyan álltak ahhoz a soproni borászok, hogy két osztrák lány kengurukat nevelve elkezdett borászkodni Sopronban? – Már a kezdetektől kedvező volt a fogadtatás. Látva, hogy kifestett körömmel, mindig csinosan jelentünk meg a fesztiválokon, leginkább azt fogadták kétkedéssel, hogy a fizikai munkából is kivesszük a részünket. Aztán, amikor egyre többen tapasztalták, hogy mi vezetjük a traktort, s évente szinte 365 napot kint vagyunk a szőlőben, már senki sem kérdőjelezte meg. – A legfontosabb feladatok a jövőre nézve? – Az elmúlt években korszerűsítettük a borászatot, lecseréltük a régi munkagépeket, másfél éves munka eredményeként pedig megújultak egyes boraink címkéi. Régi tervünk válik lassan valóra azáltal, hogy belekezdtünk a kóstolótermünk felújításába, így modern és sokkal tágasabb térben tudjuk majd fogadni a vendégeinket. Ami a borokat illeti, figyelembe véve a mai fogyasztói szokásokat, továbbra is csiszoljuk a stílusunkat. Meggyőződésem, hogy sokat finomodott a soproni nedűk minősége és stílusa, egyre több feltörekvő borászat jelent meg a borvidéken. A saját produktumainkon keresztül fontos feladatunknak tekintjük a magyar bor és a Soproni borvidék népszerűsítését világszerte és Magyarországon. NÉMETI SÁNDOR 2021/46 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Pfneiszl-boraszat.indd 73

2021. 11. 16. 16:00

| TÁRSADALOM |

SZIGORÚ BÜNTETÉS VÁR AZ ÁLLATKÍNZÓKRA

ÁLLATVÉDELEM | Az eddiginél is fokozottabb védelmet nyújt majd az állatoknak a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett szigorítása, amely szigorú fellépést ígér például a szaporítók ellen, továbbá az állatviadalok szervezőivel és résztvevőivel szemben egyaránt. A részletekről Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos nyilatkozott a Figyelőnek.

KONZULTÁCIÓ

A kormány ez év elején Közös ügyünk az állatvédelem címmel online konzultációt indított, amelyben 262 ezren vettek részt. „Ez egyrészt rávilágított arra, hogy milyen sokan vagyunk az állatvé-

„Európában első ízben nyílik lehetőség a szaporítókkal szembeni határozott büntetőjogi fellépésre” – Ovádi Péter. delem mellett, másrészt azt is megmutatta, hogy milyen sok ember szerette volna elmondani a véleményét. A diskurzus egyik fő irányvonala a jogszabályi környezet megváltoztatásának a kérdése volt” – nyilatkozta lapunknak az ak-

ció kezdeményezője, Ovádi Péter. A miniszteri biztos kiemelte: rengeteg egyeztetést folytattak a mostani törvényjavaslat benyújtása előtt, többek között civil szervezetekkel, az Állatorvostudományi Egyetem ez év január elsején alakult Állatvédelmi Központjával, a Nemzeti Állatvédelmi Tanáccsal, a rendőrséggel és más hatóságokkal. „A célunk, hogy öt éven belül Európa élvonalába tartozzunk az állatvédelmet illetően is. És bár a magyar jogi közeg eddig is az egyik legerélyesebb fellépést biztosította a kontinensen, de azt gondolom, ha az Országgyűlés megszavazza az előtte fekvő módosításokat, sokáig az élmezőnyben maradunk” – mondta a politikus.

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

A benyújtott javaslat „kuriózumaként” hivatkozott Ovádi Péter arra a passzusra, melynek elfogadása esetén Európában első ízben nyílik lehetőség a szaporítókkal szembeni határozott büntetőjogi fellépésre. Az elmúlt időszak egyeztetésein ugyanis a civilek szintén úgy foglaltak állást: legelőször a szaporítótelepeket kell felszámolni. Ezzel kapcsolatban az előterjesztés indoklása rámutat arra, hogy a szaporítók – akik nem összekeverendők a legálisan tevékenykedő tenyésztőkkel – a hasznuk maximalizálása érdekében az állatokat rendszerint idő előtt leválasztják az anyjukról. Ezután az egészségügyi ellátásukat nem biztosítják, alkalmatlan körülmények között, gyakran zsúfoltan, éheztetve tartják, majd sokszor a valóditól eltérő, valamilyen népszerű fajtaként meg-

FOTÓK: SZIGETVÁRY ZSOLT, KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

Szinte minden héten megdöbbenti a hazai közvéleményt valamilyen brutális állatkínzásról szóló hír. Az áldozatok legtöbbször bántalmazott, módszeresen sanyargatott kutyák, de más állatok – legyen szó házi kedvencekről vagy haszonállatokról – is gyakorta elszenvedői az emberek kegyetlenkedéseinek. A napokban például egy testékszerekkel átdöfött, vastag láncra vert kakasról készült képek sokkolták az újságolvasókat. Hogy miféle szörnyűségekre képesek egyesek, napestig lehetne sorolni. Az utóbbi időben már a politikai közbeszédnek is tárgya lett ez a kérdés, és felmerült a büntetőjogi szigorítás szükségessége. Az agrártárca vezetője egy évvel ezelőtt miniszteri biztost nevezett ki a téma felelősének Ovádi Péter személyében. Az elmúlt hónapok tárgyalásai, konzultációi után a fideszes országgyűlési képviselő – a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjével, Kocsis Mátéval közösen – november elején benyújtotta a parlamentnek az állatok védelme érdekében szükséges büntetőjogi tárgyú, a tervek szerint 2022. január elsejétől hatályos törvénymódosítási javaslatot, amelyhez azóta több képviselőtársuk is csatlakozott előterjesztőként. Az indítványtól az állatvédelem erősödését, az állatkínzások számának a csökkenését várják.

74 | FIGYELŐ 2021/46

F_74-75_allatvedelem.indd 74

2021. 11. 16. 16:00

| TÁRSADALOM |

jelölve értékesítik őket. Döntően kutyákról van szó – jelezte a miniszteri biztos, aki felidézte annak a karcagi férfinak az esetét, akinél tavaly több mint száz ebet foglalt le a hatóság. Az állatok többségének még a hangszálát is elvágták, hogy a szomszéd ne figyeljen fel az ugatásukra. Eddig ez „csak” az állatkínzás kategóriáját merítette ki, de a jövőben az illegális szaporítás miatt is büntethetővé válik egy ilyen cselekmény. Szigorúan, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálnák továbbá azt, aki megmérgez egy állatot, sőt már a csalétek kihelyezése is kimerítené a tényállást. Ugyancsak fontos változás, hogy a még ma is akut problémát jelentő állatviadalok esetében ezentúl nemcsak a szervezőket, hanem a résztvevőket úgyszintén büntetnék, akik ezért a vétségért két évet is kaphatnának. Az előterjesztői magyarázat szerint ezeket az illegális, legtöbbször szervezett keretek között rendezett viadalokat rejtett helyen szokás tartani, így csak azok szereznek róluk tudomást, akik az „aktív résztvevőkön” kívül meghívást kapnak. A nézők ezáltal a harcok megrendezéséhez a jelenlétükkel ugyanúgy hozzájárulnak, mint az egyéb szereplők.

Annak érzékeltetésére, hogy ilyen öszszecsapásokat a mai napig tartanak, Ovádi Péter emlékeztetett egy közelmúltbeli rajtaütésre, melynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda csaknem száz ilyen kutyát foglalt le. De nagyon nehéz volt bizonyítani, hogy ki volt a szervező. „Innentől kezdve azonban mindenki, aki részt vesz egy ilyen eseményen, a Btk.-ba ütköző cselekményt fog elkövetni” – nyomatékosította a szakember. Hozzátette egyúttal, hogy ezeknek a lefoglalt állatoknak a sorsáról való gondoskodás óriási feladat, és elsősorban a civileket, valamint a rendőrséget terheli. Emellett súlyosbító körülménynek számít majd, ha valaki nagy nyilvánosság előtt követ el állatkínzást. Ezt a fogalmi kört nem csupán az online közvetített brutalitás meríti ki, hanem más tettek is. Példaként elég csak azt a nagy közfelháborodást kiváltó esetet felidézni, amikor egy nő a kocsija után kötötte a kutyáját.

ÁLLATBARÁT TÁRSADALOM

Noha a hírek reflektorfényében jellemzően a bestiális kegyetlenkedések vannak, a miniszteri biztos többször alá-

húzta: a magyar egy nagyon is állatszerető társadalom. Ezt jól mutatja, hogy idehaza minden harmadik háztartásban van kutya vagy macska, ami jóval felülmúlja az európai uniós átlagot. „S az emberek döntő többsége igenis felelős gazda” – jelentette ki a képviselő. Végül emlékeztetett az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére, a széles körű összefogással ez év őszén megszületett Állatvédelmi kódexre, amelynek az alapítói között van az Agrárminisztérium, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság. A csatlakozó szervezetek pedig már több mint háromtucatnyian vannak. A dokumentum aláíróinak talán a legfontosabb vállalása a felelős állattartásnak és a bántalmazás elleni fellépésnek a képviselete a tevékenységük folyamán. HELMECZI ZOLTÁN 2021/46 FIGYELŐ | 75

F_74-75_allatvedelem.indd 75

2021. 11. 16. 16:00

| TÁRSADALOM |

VÍRUSHELYZET | Újabb pandémiás téli szezon előtt áll kontinensünk. A napi adatok szerint rekordszámú megbetegedést regisztrálnak Németországban, Hollandiában és a közép-európai régióban. Egyre szigorúbban korlátozzák az oltatlanokat, s a harmadik dózis felvételére biztatják az oltottakat. Nálunk is dinamikusan növekszik az esetszám. November második felében ismét ott tartunk – legalábbis Budapesten –, hogy egyre több ismerősünk beteg, az iskolákban osztályok vannak karanténban, elmaradnak edzések, egyszóval a járvány újra tapintható közelségbe került. A munkáltatók sok esetben döntenek a hibrid munkavégzés és a beltéri maszkhasználat mellett, hogy csökkentsék annak az esélyét, hogy sok dolgozó egyszerre essen ki. Mind többen viselnek maszkot az üzletekben és az utcán is. A beoltottak száma végre meghaladta a 6 milliót. A szennyvízmintákban a SARS-CoV–2 örökítőanyagának a koncentrációja Debrecenben és Békéscsabán nagy, 17 mintavételi helyen az „emelkedett” kategóriába sorolható. Növekvő tendencia mutatkozik az utóbbi városokban, a budapesti agglomerációban, Pécsen, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. A jövő héten indul egy újabb országos oltási akcióhét. A kórházak – a fővárosban kiemelten – megnövelt oltási kapacitással és időpontfoglalás nélkül is várják ekkor a vakcinát még nem kapottakat, valamint akár a második, harmadik dózist felvenni kívánókat. Az oltatlanok kivételesen előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra. A Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint több probléma hat egymásra: hiányoznak orvosok és szakdolgozók, elvezénylések vannak, torlódnak a várólisták, a szakemberek bizonytalan körülmények közepette dolgoznak.

történik. Az elmúlt héten 10 százalékkal többen haltak meg koronavírusban földrészünkön, így ez az egyetlen olyan régió a világon, ahol a fertőzések és a halálesetek száma folyamatosan emelkedik. Az adatok azt mutatják, hogy a pandémia elsősorban Németországtól Romániáig terjed. Franciaországban és a mediterrán államokban még viszony-

lag kisebbek az esetszámok, bár a franciák épp a héten vezették be a maszkviselést az általános iskolákban. Az érintett országokban jelentősek a szigorítások. Pillanatnyilag Ausztria a legradikálisabb. Ott a héten lépett életbe a vakcinát még nem kapottakra vonatkozó számos korlátozás. Alexander Schallenberg kancellár azt mondta, a cél világos: az oltatlanokat beoltani, nem pedig az oltottakat bezárni. Az előbbiek eddig a heti két-három PCR-teszteléssel ellavíroztak, de a hét elején a terheléstől lelassult a rendszer, nem jönnek meg időben az eredmények, így sok választásuk nem marad az oltáselleneseknek. Németországban 23 607 új megbetegedést és 43 halálesetet jelentett hétfőn a

FOTÓ: CIRO DE LUCA, REUTERS

EURÓPA A JÁRVÁNY GÓCPONTJA

EURÓPAI HELYZET

Az Egészségügyi Világszervezet heti jelentése alapján a megbetegedések csaknem kétharmada az öreg kontinensen 76 | FIGYELŐ 2021/46

F_76-77_covid-heti.indd 76

2021. 11. 16. 16:02

| TÁRSADALOM |

AZ ÚJ MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA (100 ezer főre)

Robert Koch Intézet. Az előbbiek teljes száma jelenleg 5 045 076, az utóbbiaké pedig 97 715. A németek hétnapos rekordnagyságú napi esetszámot jelentettek, 100 000 főre 303 megbetegedés jut most. A járvány kezdete óta ez az első alkalom, hogy az utóbbi szám meghaladta a 300-at. Angela Merkel szombaton arra kérte az embereket, vegyék fel a védőoltást, és győzzék meg erről a barátaikat, rokonaikat is. Közben a német háziorvos-szervezetek egyre súlyosabb fenyegetésekről számoltak be. Az oltásellenesek nyíltan agresszíven lépnek fel, ha ellátásukkor rákérdeznek a vakcinációra, vagy hoszszadalmas vitákba kezdenek, mintha az orvosok politikai döntéshozók lennének. A belga kormány szerdára ülést hívott össze. Az országban már a hét végén életbe lépő szigorításokat terveznek, ugyanis egy hét alatt 30 százalékkal nőtt a kórházi felvételek száma.

Szlovénia Gibraltár Horvátország Ausztria Grúzia Szlovákia Csehország Belgium Feröer-szigetek Írország Magyarország Olaszország Finnország Málta Svédország Spanyolország

1058,4 1056,0 918,0 851,0 838,9 759,0 694,0 609,4 608,2 590,5 487,3 86,3 84,0 53,5 52,0 45,7

Forrás: Statista

Hollandiában három embert őrizetbe vettek a hágai kormányellenes tüntetésen, amely azért szerveződött, mert háromhetes részleges lezárást vezettek be. Ennek része az éttermek és üzletek korai bezárása, valamint a nézők eltiltása a sporteseményektől. Az emberek legfeljebb négy látogatót engedhetnek be az otthonukba, s erősen ösztönzik a home office-t. A bejelentésre azután került sor, hogy a napi esetszám átlépte a rekordot jelentő 16 000-et. A kormány adatai szerint annak ellenére történt a növekedés, hogy az ország felnőtt lakosságának csaknem 85 százaléka teljeskörűen beoltott. A helyzetet december 3-án vizsgálják felül. A cseh kormány is szigorítást fontolgat, az osztrák és a valamivel enyhébb, folyamatos teszteléssel járó bajor modell között döntenek majd. Romániában a jövő héten kapják meg az iskolák a nyálmintán alapuló antigéngyorsteszteket. A tervek szerint minden gyereket le fognak tesztelni. Szlovákiában az alkalmazottaknak igazolniuk kell a munkáltató felé, hogy megkapták az oltást vagy átestek a betegségen, illetve negatív vírustesztet szükséges felmutatniuk. Ugyanez vonatkozik a vendéglátóhelyekre és egyéb léte-

AZ OLTÁSI IGAZOLVÁNY LESZ A BELÉPŐ MINDENHOVA EGY NÁPOLYI BETLEHEMES IS ERRE HÍVJA FEL A FIGYELMET

sítményekre is. Aki nem hajlandó felmutatni az igazolást, attól megtagadják a belépést, illetve fizetés nélküli szabadságra küldik.

IZRAEL GYAKORLATOZOTT

A közel-keleti állam a járvány eddigi csaknem két éve alatt igyekezett mindig egy lépéssel előbbre járni, s továbbra is ebben a szellemben folyik a védekezés. A múlt vasárnap az egészségügyi tárca bejelentette: az 5–11 éves izraeli gyerekek szintén jogosultak a Covid elleni vakcinára, és hamarosan megkezdődik az oltási kampány. A 9,4 millió lakosú országban körülbelül 1,2 millió gyermek tartozik ebbe a korcsoportba. Az előző hét csütörtökén országos katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, melynek során a Covid–19 új, halálos változatának a kitörését szimulálták. Civilek és katonák egyaránt részt vettek a jeruzsálemi Nemzeti Irányítóközpontban tartott, Ómegának nevezett gyakorlaton. A szimuláció a válság különböző aspektusait fedte le, beleértve a tömeges oltást, a kijárási és a repülési tilalom elrendelését – tájékoztatta a közvéleményt a miniszterelnöki hivatal. Naftáli Benet kormányfő arról beszélt: Izrael legyőzte a negyedik hullámot, ugyanakkor előretekint, ezért szervezték meg a világon egyedülálló gyakorlatot. A forgatókönyv szerint a fiktív Ómega törzs megkerüli azokat a vakcinákat, amelyekkel az idén rekordgyorsasággal átoltották a lakosságot. Ez a változat a gyerekeket is megbetegíti – akiket nagyrészt megkímél a tényleges vírus –, ez pedig tömeges kórházi kezelésekhez és iskolabezárásokhoz vezet. A szimuláció részeként Benet elrendelte, hogy az izraeli fiatalkorúakat – köztük a saját négy gyermekét is – tartsák otthon, miközben a kormány lezárta a határokat és egyeztetett a Palesztin Hatósággal, a gázai hivatalokkal, valamint Jordániával. Jeruzsálem a jövő héten tájékoztatja a világ vezető államait a gyakorlat eredményeiről. LENGYEL GABRIELLA 2021/46 FIGYELŐ | 77

F_76-77_covid-heti.indd 77

2021. 11. 16. 16:02

| TÁRSADALOM |

FELMÉRÉS Nagy a társadalmi támogatottsága a novemberi nyugdíjprémiumnak és -korrekciónak, valamint a tizenharmadik havi ellátás visszaépítésének – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) országos kutatásából.

AKTÍV IDŐSKOR. A BORSODNÁDASDI NYUGDÍJASKLUBBAN MOLNÁRKALÁCSOT SÜTNEK

„A magyarok négyötöde egyetért azzal, hogy az idősek a társadalom egészének hasznos tagjai” – állapította meg a KINCS az október végén készült és a napokban publikált reprezentatív felmérésének az eredményei alapján. Különösen a gyermeket nevelők válaszaiból tűnt ki, hogy mennyire fontos a szépkorúak jelenléte a családokban, hiszen a legtöbb pozitív visszajelzést a kisgyermekes szülők (88 százalék), valamint a három vagy több csemetét nevelők (83) adták. Abban szintén széles körű konszenzus volt a válaszadók körében, hogy az időskori biztonság megteremtése az államnak és a famíliáknak egyaránt feladata.

ANYAGI BIZTONSÁG

A KINCS a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítéséről, a novemberben kifizetett, a jogszabály alapján járó legnagyobb összegű nyugdíjprémiumról és a -korrekcióról is megkérdezte a telefonos kutatásban az emberek véleményét. A 2009ben elvett és most a nyugdíjasokhoz viszszakerülő plusz egyhavi ellátás visszaépítéséről, valamint a nyolcvanezer forintos prémiumról hallottak a legtöbben (95, illetve 85 százalék). Ezen intézkedéseknek a legnagyobb a támogatottsága is, mindkettővel a válaszadók 82 százaléka értett egyet. Négyötödük ugyan-

csak helyeselte az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést.

MEGBECSÜLTSÉG

Az idősebb korosztály társadalmi megbecsülésének fontos háttere, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 83 százaléka nagymama vagy nagypapa, és döntő többségük a saját bevallása szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol az uno-

TIZENHARMADIK HAVI NYUGDÍJ A kormány azért tud nyugdíjprémiumot adni, mert a gazdaság, a magyar emberek teljesítménye ezt lehetővé teszi – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Facebook-oldalán megjelent videóban. Novák Katalin közölte: a prémium az idén minden eddiginél nagyobb összegű, és mindenkinek – a kisebb nyugdíjban részesülőknek is – a maximális nyolcvanezer forintot folyósítják. Azt pedig, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjnak végül a teljes összegét kifizetik, Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök jelentette be a Fidesz tisztújító kongresszusán.

kájával – írta elemzésében az intézet, kiemelve: a nagyszülők több mint felének három vagy több unokája van. Kétharmaduk hetente legalább egyszer találkozik velük, 25 százalékuk naponta, 17 százalékuk pedig hetente többször. A válaszadók hatoda látja őket egy hónapnál ritkábban. A KINCS szerint egyebek mellett e jó idős-fiatal kapcsolattal is magyarázható, hogy a nyugdíjas megkérdezettek közül a legtöbben azt tervezik: a prémium összegét leginkább a családjukra költik majd. Ezenkívül vannak, akik egészségügyi kezelésekre és gyógyszerekre, az otthonukra vagy élelmiszerre fordítanák a pénzt, de olyanok is, akik valószínűleg félreteszik. „Összességében az idős honfitársainkat támogató, az életüket megkönnyítő intézkedések egyértelműen találkoznak a magyar emberek akaratával, hiszen mindegyik kormányzati döntés mögött minimum háromnegyedes többség áll. A nemzedékeken átívelő kapcsolatok a legtöbb családban jól működnek. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a fiatalok és az idősek kölcsönösen számíthatnak egymásra” – értékelte a felmérést a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért. HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: VAJDA JÁNOS, MTI

GONDOSKODÁS AZ IDŐSEKRŐL

78 | FIGYELŐ 2021/46

F_78_nyugdij.indd 78

2021. 11. 16. 16:03

| SPORT |

BAKÁK ÉS BAJNOKOK

SPORTSZÁZAD. NÉPES MAGYAR DELEGÁCIÓ VETT RÉSZT A 2019-ES KATONAI VILÁGJÁTÉKOKON

FOTÓ: TUMBÁSZ HÉDI, NEMZETI SPORT

KATONAOLIMPIKONOK | Több évtizede porosodó emlékek után 2017-ben újjáalakult a Sportszázad, ezzel ismét lendületet vett a versenysport és a katonaság kapcsolata Magyarországon. A tokiói olimpián például Lőrincz Tamás főtörzsőrmester állt a dobogó legfelső fokán, akit azóta századossá léptették elő. „Az olimpiákon eddig 163 olyan katona képviselte Magyarországot sportolóként, aki hivatásszerűen szolgált honvédtisztként vagy altisztként a Magyar Honvédségben, illetve régebben a Magyar Néphadseregben. Közülük 31-nek akasztottak a nyakába aranyérmet, 22-nek ezüstöt, 26-nak pedig bronzérmet, többüknek nem is egy alkalommal” – számolt be kutatásainak eredményéről a Figyelőnek Győr Béla nyugállományú alezredes, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára. Nyomban hozzátette: ezek a számok nagyobbak is lehetnének, ha Ferenc József osztrák császár, magyar király, a monarchia

uralkodója nem tanácsolja el 1912-ig a magyar színekben való részvételtől a világ legjobbja közé tartozó közös hadseregbeli vívóinkat, lovasainkat és sportlövőinket.

PÁRIZSTÓL TOKIÓIG

A magyar katonaolimpikonok közül 1900-ban, Párizsban elsőként Szarvassy György őrnagy lépett a pástra, ugyanott Gregurich Ámon alezredes kardvívásban szerzett 4. helyezést. Ezzel egy szép sorozat vette kezdetét, több mint 120 évvel később, a járvány miatt tavalyról az idén nyárra halasztott tokiói játékokon 14 magyar katonasportoló állt rajthoz. Az öttusázó Marosi Ádám százados már régóta hivatásos katonaként szolgál, a másik 13 olimpikon pedig a 2017-ben újra megalakított Sportszázad tagja. Szereplésük rendkívül eredményes volt, hiszen birkózásban Lőrincz Tamás főtörzsőrmester olimpiai bajnok lett, testvére, Lőrincz Viktor törzsőrmester ezüstérmes, Siklósi Gergely őrmester pedig párbajtőrvívásban lett második. Első hallásra szokatlanul csenghetnek a rendfokozatok a jól ismert sportolók nevei mellett, holott ez a katonai ranglétra velejárója. Rajtuk kívül Kovács Sarolta őrmester öttusában, Hosnyánszky Norbert szakaszvezető pedig a vízilabda-válogatott tagjaként nyert bronzérmet. Lőrincz Tamást ráadásul a szerepléséért századossá léptették elő. 2021/46 FIGYELŐ | 79

F_79-81_sport.indd 79

2021. 11. 16. 16:03

| SPORT |

LEGENDÁK EGYENRUHÁBAN

A közhiedelemben az él, hogy a katonák olimpiai szereplésének meghatározó időszaka 1952-ben, Helsinkiben kezdődött, mivel az 1948-as londoni játékok idején még nem létezett a Budapesti Honvéd SE (BHSE), amelyet a sportolók összeharácsolásának vádjával illettek, sokszor igazságtalanul. A BHSE 1949. december 18-án kezdte meg működését, és végül valóban egyedüli egyesületként tudta megőrizni jó kapcsolatát a fő bázisát és támogatóját adó Honvédelmi Minisztériummal. Ez a kötelék az Újpest, az MTK, a BVSC, a Vasas és a Ferencváros esetén idővel felbomlott. Győr Béla ugyanakkor azzal árnyalta lapunknak az 1950-es évektől kirajzolódó képet, hogy közben a katonák által előszeretettel űzött sportágak köre is bővült. „Míg korábban a többség vívásban, sportlövészetben, atlétikában, öttusában és lovaglásban jeleskedett, addig 1952 után a hegemón

MAROSI ÁDÁM ÉLESLÖVÉSZETEN. A MODERN KORI KATONASPORTOLÓK MEGHATÁROZÓ ALAKJA

sportágak megmaradása mellett jelentős szerephez jutott a labdarúgás, a vízilabda, a birkózás, a torna és a kosárlabda is” – részletezte a sportvezető. Világhírű sportolók is képviselték a magyar színeket a katonaolimpikonok között, elég csak az Aranycsapat legendáira gondolni. A sokak által a legismertebb magyarként számon tartott Puskás Ferenc életéről jó néhány könyv íródott és számtalan történet kering, nem mellesleg a Honvéd és a Real Madrid egykori csillaga posztumusz dandártábornok. Bozsik József és Grosics Gyula ezredes volt, Budai László alezredes, akárcsak Kocsis Sándor, aki emigrálása után visszakapta a rendfokozatát, újratemetése alkalmából a honvédelmi miniszter pedig posztumusz előléptette. Czibor Zoltán és Lóránt Gyula őrnagy lett, utóbbit ugyancsak a hazatérését követően rehabilitálták. Katonaolimpikonok című könyvében Győr Béla több rendhagyó történetet dolgozott fel. Idekívánkozik Somfay Elemér ezredes esete, aki 1924-ben, Párizsban az ötpróba küzdelmei során a 200 méteres futásban többméteres különbséggel győzött, mégis a második helyezettel azonos időt állapítottak meg neki. Így végül az aranyból ezüstérem lett, ám a vezetők a magyar lovagiasságra hivatkozva mégsem óvtak. A kard- és tőrvívásban is jeleskedő Tersztyánszky Ödön ezredes pedig az 1928-as amszterdami játékokra készült, amikor a kiutazás előtt hívatta az ezredparancsnoka: parancsba adta neki, hogy győzzön. Mit tehetett volna egy ízig-vérig jó katona és sportember? Győzött – kard egyéniben és csapatban is. Ugyanennek az olimpiának a lóversenyei során Cseh Kálmán alezredes a terepen bukott: nemcsak hátrányba került, hanem agyrázkódást is szenvedett. Kórházba került, másnap a csapat érdekében mégis lóra ült.

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

A tokiói delegáció kapcsán említett Sportszázad a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia szervezetébe tartozó, élsportolókból létrehozott alegység, amelynek rendeltetése a katonai szolgálat, a hazafias és honvédelmi nevelés népszerűsítésében való közreműködés. Az alegységet négy évvel ezelőtt több évtizedes szünet után hívták újra életre, ma már közel hetven sportoló teljesít szolgálatot a században. A Sportszázad kettős életpályamodellt biztosít, vagyis a versenysport mellett lehetőséget ad arra, hogy a katonasportolók megalapozzák a sport utáni civil életüket. A versenyzők a társadalmi felelősségvállalás jegyében teljesítenek szolgálatot, katonasportolóként képviselik Magyarországot a világversenyeken, akárcsak a nemzetközi katonai sportversenyeken és a haderő rendezvényein. Az alegység létrehozásának hátterében az áll Győr Béla magyarázata szerint, hogy a régmúlttal ellentétben kedvtelésből vagy más komoly tevékenység mellett világraszóló eredményeket ma már aligha lehet elérni, azok ráadásul olyan jelentős pénzügyi-gazdasági hátteret igényelnek, amelyet pusztán saját költségvetésből nem lehet biztosítani. A Sportszázad létrehozásának az is a célja, hogy senki sem szeretné, ha a jövőben a sport mindenekelőtt pénzkérdés lenne a katonák között, a szellemiség pedig háttérbe szorulna. A Sportszázadba önkéntes a jelentkezés, az elvárt szint világés Európa-bajnoki, olimpiai helyezés vagy részvétel, de az elért eredményeken túl a további várható eredményesség is sokat nyom a latban. Miután a 2016-os londoni olimpia után megfogalmazódott az alegység feltámasztásának gondolata, 2017-re meg is teremtődtek a szervezeti és pénzügyi feltételek. A honvédelmi miniszternek írt feljegyzéseiből idézve a MOA főtitkára elmondta: a sportolókkal ötéves szerződést kötött a Magyar Honvédség, az indulást követő fél évben több mint 40 sportoló, edző vonult be katonai szolgálatra. Időközben annyi változott, hogy 2019-től a sportolói állományba kerülés előtt teljesíteni kell a katonai alapfelkészítést. A Sportszázad tagjai speciális keretek között teljesítik katonai szolgálatukat és sportolnak. A már régebbi vagy több olimpián szerepelt hivatásos katonák viszont alakulatokhoz kerültek, így például a már említett Marosi Ádám Budapesten, a párbajtőrvívó Rédli András százados Szentendrén, a diszkoszvető Kővágó Zoltán őrnagy pedig Szolnokon, konkrét beosztása ellátása mellett sportol.

80 | FIGYELŐ 2021/46

F_79-81_sport.indd 80

2021. 11. 16. 16:03

| SPORT |

Sportlövészetben Barát-Lemberkovits Antal alezredes esete sem mindennapi az 1932-es, Los Angeles-i olimpiáról: kisöbű puskában a legtöbb találatot érte el, mégis csak 18. lett. Valamilyen megmagyarázhatatlan okból ugyanis az egyik lövésével a szomszédja céltábláján helyezett el egy 10-est, ezért egy aranyéremmel szegényebbek lettünk. Az 1936-os berlini játékoknak pedig a feljegyzések szerint Harangi Imre volt az egyik legnagyobb hőse. Sokat elárul róla, hogy acélkoponyája és ökle miatt a Tatár becenevet aggatták rá ökölvívóberkekben. Nemcsak a finálét, hanem már az elődöntőt is szétfejelt szemöldökkel küzdötte végig. A végén a szorító szinte vérben úszott, Harangi mégis győzött. Ráadásul az olimpiai bajnokból vadászpilóta, a Magyar Királyi Honvéd Légierő őrmestere lett. A BarátLemberkovits-esethez hasonlóan az 1948-os londoni olimpián Takács Károly alezredesnek is a lőtéren gyűlt meg a baja: a döntő utolsó előtti sorozatában a tűzkészség bejelentése előtt sült el a pisztolya. Őrült vita kerekedett a zsűriben, hogy ezek után lőhet-e még egyet vagy sem. Végül lőhetett, és Takács Károly hallatlan nyugalmára jellemző, hogy ezzel fordította a maga javára a versenyt. A lövészet volt az élete, egészen különleges fegyvergyűjteménye volt.

dapesti Honvéd Sportegyesület székhelyén, a Dózsa György út 53. szám alatt zajlott. A katonák versenysportban tanúsított kiváló teljesítményei arra késztették az akkori katonai vezetést, hogy a honvédelmi tárca 1949. december 18-án létrehozza reprezentatív szervezetét, a már említett BHSE-t, majd 1950-ben a legendás Sportszázadot, amelybe a Dózsa György úti laktanyába vonultak be a sportolók. Először a labdarúgók, a birkózók és az ökölvívók kerültek be. A Sportszázad azonban 1954 tavaszán megszűnt, illetve 1957-ig Élsportolói Keret néven működött, a sorkatonai szolgálatra behívott sportolók már ebben a kötelékben voltak.

FOTÓ: HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG

TÖRTÉNELMI GYÖKEREK

A modern kori katonasportolók és a sok évtizeddel ezelőtti hősök anekdotáit segít kontextusba helyezni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a sport és a katonáskodás kapcsolata évezredekre nyúlik vissza, a különböző korokban a harcra való felkészülés egyik legfontosabb eszköze mindig is a sport volt. A nemzeti hadseregek és a Magyar Honvédség létrehozása (1848–1849), valamint az újkori olimpiai mozgalom életre hívása utat nyitott a versenysport kialakulásának, ezzel elkezdődött az egyetemes magyar sport kibontakozása, amelyben a katonák eredményességi mutatói megkérdőjelezhetetlenek. Egy jó katonának tudnia kellett lovagolni, úszni, különböző fegyverekkel bánni, közelharcok elemeit alkalmazni. Mindezeket rendszeres testedzéssel és gyakorlással érték el, vagyis katonai jellegű sportedzések sorát végezték. Gyakorta az egyes kiképzési fázisokat versenyekkel zárták le, nem véletlen tehát, hogy a modern kori sport első hivatalos megmérettetései katonai viadalok voltak. Először a nemzeti hadseregeknél alkalmazták kiképzési célzattal az úszást, a lovaglást, a lövészetet, az ökölvívást, a korcsolyázást, sőt még az evezést is. Ezeket a kiképzések során már a 19. század elején alkalmazták, majd a század közepén civilek is elsajátították és gyakorolták. „A sport szerepe az első és a második világháborút követő időszakban felerősödött” – emlékeztet Győr Béla. Kifejtette, hogy a világháború vesztes államainak hadsereglétszámát maximalizálták a békediktátumok során, nem sorozhattak, nem képezhettek újoncokat, csak olyan minimális számban, amit a győztesek engedélyeztek számukra. A vesztes országok, köztünk hazánk, ebbe nem kívántak beletörődni. Attól tartottak, hogy védelmi erő hiányában egy esetleges külső támadás esetén nem lennének képesek megvédeni határaikat a betolakodóktól. A megoldást a sportban, illetve a testnevelésben keresték az állami vezetők. Ha nem lehet katonai kiképzés, akkor kell helyette olyan testnevelési program, amely pótolja azt. Éppen ezért ebben az időszakban a katonai kiképzés legfőbb eszköze a sport volt. A Magyar Honvédségben az első szervezett sportoktatás 1948 végén indult be. Itt már olyan kiválóságok voltak az oktatók, mint Papp Bertalan olimpiai bajnok vívó vagy Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok sportlövő. Ez a munka a jelenlegi Bu-

CSALÁDBAN MARAD. LŐRINCZ TAMÁS ÉS VIKTOR EGYENRUHÁBAN IS OTTHONOSAN ÉRZI MAGÁT

Ezzel párhuzamosan a honvédség engedélyezte, hogy az ország több laktanyájában is legyen sportszázad, illetve sportszakasz. A BHSE életre hívásával az egész országban megkezdődött a katonai alakulatok bázisán kialakított sportegyesületi rendszer létrehozása, működtetése. Az 1970-es évek közepére több mint 70 Honvéd-sportegyesület volt az országban, ezek közül 30 ma is működik. A Magyar Honvédség nem csak napjainkban vesz részt aktívan a nemzetközi katonasportban, már a rendszerváltás előtt is így tett. A volt szocialista országok közül elsőként, Lengyelországgal egy időben, 1991-ben csatlakozott a Nemzetközi Katonai Sporttanácshoz (CISM), amely összefogja a világ hadseregeinek nemzetközi katona- és versenysportját. A tagországok többségében a katonasportolók az adott nemzet él- és versenysportolói, akik között megtalálunk Európa-, világ-, illetve olimpia bajnokot. Ez alól Magyarország sem kivétel, elég csak a legfrissebb élmények közül a Lőrincz testvérek, Tamás és Viktor menetelését felidézni a tokiói birkózószőnyegről. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/46 FIGYELŐ | 81

F_79-81_sport.indd 81

2021. 11. 16. 16:03

| AJÁNLÓ |

KARÁCSONYI VÁSÁR

VÖRÖSMARTY TÉR, BAZILIKA | Az idén újra megnyitja kapuit a főváros legnépszerűbb téli programja, a Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár a Vörösmarty téren, valamint az AdventBazilika. Kézműves termékek, street food, forralt borok várják a látogatókat, egészen szilveszterig. A bazilikánál mindennap 16.30-kor fényfestés, koncertek lesznek, és a jégpálya is üzemelni fog.

KÖNYV, KONCERT, KARÁCSONYI VÁSÁR

LÁMPAVAS ÉS A MINDENT LÁTÓ SZEM

BOGÁNYI TRIÓ | A Bogányi Trió november 22-i koncertjén Schubert Téli utazás című kompozíciója kerül a középpontba, a Várkert Bazárban. A darab énekhangra írt részét ezúttal két hangszerrel, oboával és fagottal jeleníti meg a zenekar. A koncerten a művészi hangulat megteremtését festmények egészítik ki, ezzel vizuálisan is reflektálnak a hangzás élményéhez. Wilhelm Müller verseit Patkós Márton színművész adja elő, így válik az előadás összművészetivé.

BARTAL TAMÁS | 1861: Magyarország az osztrák elnyomástól szenved. Teleki Lászlót, az ország legnépszerűbb politikusát a régóta várt országgyűlési vita reggelén vérbe fagyva találják a rokonai, akik egyben pártjának a vezetői. Gyilkosság vagy öngyilkosság? A korrupt rendőrfőnök egy nap alatt lezárja a nyomozást – de vajon mit leplez? Mi köze Deák Ferencnek, a haza bölcsének a halálesethez? Hány embernek kell meghalnia, hogy a rejtély végre megoldódjon? Eddig soha nem publikált és hiteles leírását kapjuk azon híres magyar szabadkőműves-páholy veszélyes rituáléinak, amelyhez maga Kossuth Lajos is csatlakozott. Belekóstolunk egy szentként tisztelt apáca által irányított zárda érzelmektől túlfűtött, ellentmondásos világába. Harc a szabadságért, küzdelem az igaz szerelemért.

ZABOLÁTLAN LOVAIM: ESTI DAL

Kollár-Klemencz László a Kistehén frontembereként a legismertebb, de más formációk mellett tagja a Budapest Bárnak is, amelynek a vezetőjével, Farkas Róberttel, valamint Dargay Marcell-lel – a Katona József Színház állandó zeneszerzőjével – híres dalokat és sanzonokat dolgoz fel lírai dalestjükön, november 23-án, a Müpában.

AZ ÖNHITTSÉG BUKTATÓI

Ben Laker, a Henley Business School professzora, David Cobb, a humánmenedzsmenttel, vezetőképzéssel és tehetséggondozással foglalkozó Oceanovacsoport irányítója, valamint Rita Trehan, a HR-igazgatóból lett vezetési tanácsadó ebben a kötetben az utóbbi évek sikercégeinek és híressé vált vezérigazgatóinak a példáival illusztrálja, hogy a hübrisztikus vezetés milyen veszélyeket rejteget mind az egyén, mind a szervezet számára. Megmutatják, miként tudjuk felismerni a gőgöt, az önhittséget – legyünk akár irányítók, munkavállalók vagy egyszerű fogyasztók. A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a túlzott önhittség bárkit elérhet, ezért olyan technikákra és megoldásokra van szükség, amelyekkel elkerülhetők a hübrisztikus vezetés csapdái. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

FRANZ SCHUBERT WINTERREISE

82 | FIGYELŐ 2021/46

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 11. 16. 16:04

CSA K

LA

A nagy legendák sorozat ötödik ö ö része: é

LE

, & 9 ( 5 $ 9 $ 3 Ą

T

395Ft

Ára: 395 Ft

K

1.

A 16 O L D

december mber 17. – 2021. nove

T AJÁN OS

K DÉ

M

MEGJELENT! S M E LL

É

-AMG SL MERCEDES

ással! jt a h k é r e k Össz T? VÉSZHELYZoEkos s AdBlue-kis

n VW Multiva

JÖN AZ 5. GENERÁCIÓ 2021

a dízel Hibrid kontr

melléklettel! 5 $9 $3

Ą , & 9( -

LEGEN DÁK

5.

rész

Jubileum

KITT 40 éves!

2018

ÁS EHASONLÍT Z S S Ö Y X A FORD GAL

+JÁTÉK

Luxus és seb esség mámo r A VEZETĄ MAGAZIN

Játsszon az Autó-Motor magazinnal, és nyerjen egy Bugatti Veyron ötvözött, szürke színű autómodell játékot. A játék részletei az Autó-Motor magazin 2021. november 17-én megjelent lapszámában vagy a www.automotor.hu/jatek oldalon olvashatók.

F_BIII-auto.indd III

2021. 11. 16. 14:11

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIV_fft.indd IV

2021. 11. 16. 14:10