Ü Z L E T I
MAGYAR AKKUMULÁTORIPARI STRATÉGIA
A MEGHATÁROZÓ SZEREP A CÉL
VÁLSÁGSPIRÁL ROMÁNIÁBAN
FOGY A TÜRELEM AZ ÜZLETI SZFÉRÁBAN IS
H E T I L A P
VAJÁNYI LÁSZLÓ, RAVAK HUNGARY
ERŐS MARAD A PIACI KERESLET
AZ ÁRUHIÁNY ÉS A REKLÁMPIAC
VISSZAFOGTÁK A KÖLTÉSEKET
KEVÉS AADÓS KEVÉS DÓS M MARADT ARADT A H HITELMORATÓRIUMBAN ITELMORATÓRIUMBAN
MÚLÓBAN A FEJFÁJÁS A BANKSZEKTORBAN 44. SZÁM | 2021. NOVEMBER 4–10.
ÁRA: 790 FT
F_BI-Hitelmoratorium.indd 1
2021. 11. 02. 15:54
F_BII-szrt.indd II Otos_image_200x292_30aslogo_1012.indd 1
2021. 11. 02. 15:41 2021. 10. 12. 10:47:43
| TARTALOM |
4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA
PUBLICISZTIKA
8 SZAJLAI CSABA Csapdahelyzet
CÍMLAPON
10 MORATÓRIUM Visszatértek a törlesztéshez
20
Akkumulátoripari nagyhatalom lennénk
Javarészt az elektromos járművek elterjedése, de a villamosenergia-szektor átalakulása miatt is fókuszba kerül az elkövetkező években az akkumulátoripari értéklánc fejlesztése, amelyben Magyarország világszintű szereplővé akar válni – mondta a Figyelőnek Kaderják Péter, az innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója a közelmúltban jóváhagyott magyar akkumulátorstratégiáról. A munkához komoly tudományos hátteret biztosít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Zéró Karbon Központ.
54
GAZDASÁG ÉS POLITIKA
14 MAKROSZÁMOK Folytatódik a dübörgés 16 ZÖLDÁTÁLLÁS Kell a jegybanki aktivitás
18 KORSZERŰSÍTÉS Megújul a Ferihegyi gyorsforgalmi út 20 ENERGIAPOLITIKA Akkumulátoripari nagyhatalom lennénk 22 INNOVATÍV MEGOLDÁSOK Előnyös az ipari digitalizáció 24 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Átállás a körforgásos gazdaságra
CÉGVILÁG A hirdetési piacot is sújtja az áruhiány
Az ellátási láncok széttöredezettsége, az áruhiány nyomán egyes szektorok visszafogták a reklámköltéseiket a negyedik negyedévre. A digitális média 60 százalékkal részesedik a globális hirdetési tortából.
60
A pandémia felerősödése nyomán kisebb tempóra váltott a lakossági fogyasztás a második negyedévben. A lassuló GDP és a növekvő infláció nehéz helyzetbe hozza a jegybankot.
66
Válságspirál Romániában
Szomszédunknál drámai méreteket öltött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az elmúlt szűk két hónap alatt több mint 12 ezren vesztették életüket. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock
Trump új közösségi oldala
GEOPOLITIKA
54 REKLÁMKÖLTÉS A hirdetési piacot is sújtja az áruhiány
56 ÉLELMISZERÁRAK Már az asztalunkon is érezhetjük a magas gázár hatását 58 ŰRHADVISELÉS Megdöbbentek az amerikaiak az új kínai fegyveren 60 GDP Jelentősen lassult az amerikai gazdaság növekedési üteme 62 AFGÁN VÁLSÁG Kidobott pénz
RÉGIÓ
63 FUVAROZÁSI GONDOK HORVÁTORSZÁGBAN Kamionsofőrt keresünk!
64 BEFAGYASZTOTT ENERGIAÁRAK SZERBIÁBAN Válságűző optimizmus 64 VÍRUS, GAZDASÁG, ENERGIA, POLITIKA Válságspirál Romániában 68 ROMÁNIAI FÉSZEKRAKÓ PROGRAM Szociális lakásokért szociális árak
26 ÁTALAKÍTÁS Gázerőmű lesz
69 LENGYELORSZÁG AZ ELSŐK KÖZÖTT
28 MARHAHÚS Durva drágulás jöhet 32 RAVAK Keleti sikersztori 34 TRIVEGA Földre szállt paradicsom 36 TORDA BALÁZS Opus: új portfólió 38 E-ROLLER Megszüntetnék
70 RÉGIÓS HÍREK
40 WEBOLDALKÉSZÍTÉS Akik a honlapok
CAPPUCCINO
SZEMÉLYI HÍREK
TÁRSADALOM
PÉNZ BESZÉL
78 PANDÉMIA Kelet-Európában
Visontán
a káoszt
Jelentősen lassult az amerikai gazdaság növekedési üteme
52 TRUTH Nyilvánosan vont be tőkét
mögött vannak
42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN 44 KGFB Felfelé kúszó tarifák 46 BERTRAND WOIRHAYE Versenyelőny
magasabb színvonallal 48 FIZETÉSI FORGALOM Mobilra terelt tranzakciók
TŐZSDE
50 ÁLLAMPAPÍROK Biztosra mennek
Közép-Európa csokibirodalma
SKYNET
72 SZÁLLJ MAGASRA Jönnek az embert szállító drónok
74 VERES RITA 76 SZÉPSÉGIPAR A K-pop után a K-beauty is hódít
a legerősebb a járvány
SPORT
80 PEKING 2022 A téli olimpia valódi tétje
AJÁNLÓ
82 FESZTIVÁLOK, LEVENDULA, FERRARI
LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.
2021/44 FIGYELŐ | 3
F_03_tartalom.indd 3
2021. 11. 02. 16:44
| A HÉT HÍREI |
MEGSZŰNIK A SZÉNALAPÚ ÁRAMTERMELÉS HAZÁNKBAN
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, vagyis egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani. Így például „2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést” – ezekről beszélt Áder János Glasgow-ban, az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. A köztársasági elnök felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500-ra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
ÖSSZEOMLOTT A GLOBÁLIS KERESKEDELEM?
Az Egyesült Államok, valamint Európa nagyvárosainak több kikötőjében hatalmas torlódások alakultak ki a kirakodásra váró konténerhajóknál, amelyeknek akár egy hetet is várakozniuk kell a nagy amerikai kikötőknél. Ezek a fennakadások a karácsonyi ajándékok kiszállításait veszélyeztetik, ezért egyes marináknak napi 24 órában kell működniük – számolt be róla a Die Welt. A német újság összeállítása szerint az Egyesült Államokban az Amazon már most arra figyelmezteti vásárlóit, hogy a korábbi évekhez képest négy héttel korábban rendeljék meg az ajándéknak szánt árut, ha a karácsonyfa alá szeretnék tenni őket. Ennek okai a globális kereskedelem logisztikai problémáiban keresendők.
A HÉT 14 SZÁMA
százalékkal nőttek az ipari termelői árak szeptemberben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Az emelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 20,1, az exportértékesítési árak 10,9 százalékkal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 2,7, az exportértékesítés ellenértékei 2,2 százalékkal, így az ipari termelői árak összességében 2,4 százalékkal növekedtek – közölte a KSH.
ÚJABB GYORSÉTTEREMLÁNC ROMÁNIÁBAN
A KFC első számú konkurense, az amerikai Popeyes jövőre nyitja meg első éttermét, valószínűleg Bukarestben – írja a Ziarul Financiar gazdasági újság. David Shear, a Popeyes Louisiana Kitchen nemzetközi piacokért felelős elnöke tíz év alatt 90 romániai étteremmel számol. A gyorsétteremlánc főleg csirkehúsételeiről ismert, világszerte több mint 3300 üzlethelyiség működik a Popeyes márkanév alatt, a felük az Egyesült Államokban. Romániában a gyorsétkezdék éves árbevétele 2 milliárd lej (145 milliárd forint) körül van. A piacvezető a McDonald’s, de a globális márkák közül jelen van a KFC, a Burger King, a Subway és a Taco Bell is.
4 | FIGYELŐ 2021/44
F_04-05-Hirek.indd 4
2021. 11. 02. 16:46
| A HÉT HÍREI |
erősebb a világ összes hadseregénél: A HÉT „Van az időszerű eszme” – Victor Hugo francia író, IDÉZETE politikus és akadémikus. A következő hét évben 1800 milliárd forintot biztosít a kormány a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket – mondta el Varga Mihály a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor. A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy az első pályázati felhívások több mint 636 milliárd forint értékben már megjelentek. Ezek a 4-es és az 5-ös út fejlesztését, települések infrastruktúra-fejlesztését, fenntartható városfejlesztést, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését és foglalkozási-gazdaságfejlesztési együttműködések létrejöttét támogatják. A pénzügyminiszter hozzátette: elérhetővé válik a bölcsődék-óvodák létesítését, fejlesztését, eszközbeszerzését támogató felhívás. A TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson. A most induló hétéves fejlesztési periódusban is számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére – tette hozzá a pénzügyminiszter.
TOP PLUSZ JÁR A TELEPÜLÉSEKNEK
DIMENZIÓT VÁLT A MAGYAR GAZDASÁG
KIVONUL KÍNÁBÓL A YAHOO! INC. IS
FOTÓK: KISS GÁBOR, MTI; 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV
Egy hónappal a Microsoft tulajdonolta LinkedIn kivonulási döntését követően a Yahoo! Inc. is bejelentette, hogy elhagyja az ázsiai országot. Az elhatározás inkább szimbolikusnak tekinthető, mivel a levelezési platformját, a hírszolgáltatását és a közösségi szolgáltatásait folyamatosan, 2013-tól kezdve leépítette az amerikai netes óriás. E végső, kivonulási lépés mégis fontos üzenet, hiszen a kínai hatóságok az utóbbi időben tovább szigorították az internetes tartalmak ellenőrzését.
SIKERES BEFEKTETŐK A NŐK
A hazai gazdaság dimenzióváltása a járvány ellenére gyorsult az elmúlt másfél évben, és ez abból is látható, hogy a kutatás-fejlesztésre alapuló projektek egyre nagyobb részarányt képviselnek a beruházásokon belül – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Soft Flow Kft. biotechnológiai vállalat kutatás-fejlesztési központjának pécsi átadóján vett részt. A közlemény szerint beszédében kiemelte, hogy a kormány komoly erőforrásokat mozgósított és mozgósít annak érdekében, hogy a termelésorientált gazdaság mihamarabb előre tudjon lépni legalább egy lépéssel, és kutatás-fejlesztés által vezérelt gazdasággá váljon. Hozzátette: minden korábbinál nagyobb összeget, 182 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből innovációra. Egyébként pedig tavaly az állami és a magánszféra is nagyjából 10 százalékkal többet költött kutatás-fejlesztésre, mint 2019-ben. Tíz év alatt pedig körülbelül 60 százalékos volt a növekedés.
Izgalmas kutatással állt elő a Fidelity, amelyből kiderül, a nők általában sikeresebb befektetők a pénzügyi piacon. Az átlaghozamokat összehasonlítva ugyanis kiderült, hogy a hölgyek jobb teljesítményt érnek el. Noha a pénzügyi piacokat még ma is sokan „férfias” területnek tartják, egy friss kutatás szerint a női befektetők jobban teljesítenek a férfi társaiknál. A Fidelity arra jutott, hogy a hölgyek átlaghozamai 0,4 százalékkal magasabbak a férfiakénál – írja a CNBC. A kutatás a 2011 januárja és 2020 decembere közti időszakban 5,2 millió befektetői számla teljesítményét vizsgálta. Az elemzők azt is megpróbálták kimutatni, milyen okai lehetnek annak, hogy a nők valamivel sikeresebbek. A kutatócsoport vezetője, Larna Kapusta elmondta, az egyik az, hogy a hölgyek kevesebbet kereskednek. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy kimaradjanak a nagy piaci kilengésekből, ráadásul az extra díjakat is elkerülik. 2021/44 FIGYELŐ | 5
F_04-05-Hirek.indd 5
2021. 11. 02. 16:46
NAGYTOTÁL
FOTÓ: EMILIO MORENATTI, PUZZLEPIX/AP
Vulkáni hamuval borított ház La Palmán, a Kanári-szigetek északi tagján. A Cumbre Vieja tűzhányó szeptember elején tört ki. Az erupcióra készültek a helyi hatóságok, a kitörést követően szeizmikus rezgések sorozatát regisztrálták.
F_06-07_nagytotal.indd 6
2021. 11. 02. 16:36
F_06-07_nagytotal.indd 7
2021. 11. 02. 16:36
| PUBLICISZTIKA |
SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES
Vitatémává vált az utóbbi időben, hogy a magyar gazdaság a közeljövőben beragadhat-e az úgynevezett közepes jövedelmi csapdába. A jegybank szakértői részéről többször is hallhattuk, hogy ennek a veszélye nő, de a Figyelő kiadványaként ezen a héten megjelenő TOP200-as összeállításban Varga Mihály pénzügyminiszter is hangsúlyozza, hogy „nem szeretnénk a közepesen fejlett jövedelmi helyzetű országok csapdájába kerülni, ezért olyan versenyképes gazdaságot kell teremteni, amely képes hosszú távon is hozzáadottérték-növekedést produkálni”. Nem meglepő az sem, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók mellett a vállalatok vezetői is leginkább emiatt aggódnak, hiszen hiába a szép makroszámok, a magas növekedés, ha ez egy szinten túl nem „csap át” minőségbe. De mit is értünk közepes jövedelmi csapdán? Bármennyire is meglepő, de ez nincs pontosan definiálva sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban. Ugyanakkor nagyjából azt értjük alatta, hogy míg a nyugat-európai országok északi „blokkja” ráállt egy kvázi high-tech fejlődési pályára, addig a dél-európai tagállamok megrekedtek egy bizonyos fejlettségi szinten, és jottányit sem képesek előrelépni. Ezt a szintet – a görög, a portugál, valamint a dél-olaszországi átlagot értjük alatta – immár a magyar gazdaság is képes produkálni. Ez azért nagy dolog, mert nálunk a fejlődési spirál 1990-től indult be, szemben Nyugat-Európa déli részével, ahol a szocializmus maradványait nem kellett eltakarítani, és több évtizede részesei a közösségi forrásoknak. Miközben tehát a magyar gazdaság felpörgött egy nagyon is értékelendő szintre – a külföldi működő tőkének, az uniós forrásoknak, a gazdaságpolitikai döntéseknek tulajdoníthatóan –, a hogyan tovább kérdése nagyon is jogos az esetünkben. A kulcsszavak – a gazdasági szerkezet átalakítása, a tudásalapú tevékenységek fejlesztése, az innováció és a kutatás-fejlesztés „kiterjesztése” a közepes méretű vállalatokra, a termelékenység fokozása, a versenyképesség javítása – ismertek, ám azt, hogy a tudásszerkezet korszerűsítését, a nagy hozzáadott értéket milyen kottából tudjuk majd „kiénekelni”, pontosan még nem tudjuk. Márpedig az oly sokszor emlegetett értékláncba, amely egy termék kitalálásától a piaci értékesítésig tart, mielőbb be kell lépnünk. Illúzió ugyanis a jövőben a gyarapodást a betelepülő külföldi cégek összeszerelő üzemeitől várni. Ráadásul a „közép” kiüresedése nem pusztán azt jelenti, hogy stagnáló helyzetbe kerülhetünk, hanem azt is, hogy hosszabb távon a lecsúszásunkat is hozhatja. Lásd az emlegetett déli példákat. Biztató jel azonban, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind a Magyar Nemzeti Bank komolyan veszi a feladatot. A pénzügyi tárca által „menedzselt” versenyképességi tanács teszi a dolgát, és a jegybank versenyképességi programja is bármikor aktiválható. Összehangolt programok mellett azonban a szociális partnerek bevonására is szükség lesz, hogy át tudjunk lépni a magas jövedelmű államok csoportjába. Ne áruljunk zsákbamacskát: ebből a csapdából csak azok az országok tudtak kitörni, illetve azok tudták elkerülni, amelyek sikeresen mozgósították hazai erőforrásaikat. Nemrég a svájci IMD intézettől kaptunk egy elismerést: a pandémia ellenére öt hellyel javítottunk a versenyképességünkön. A régióból csak a csehek előznek meg bennünket ezen az összeállításon. Valami elkezdődött. De azt be is kell fejezni.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
CSAPDAHELYZET
8 | FIGYELŐ 2021/44
F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8
2021. 11. 02. 16:34
KULCSÁGAZAT
&? &00:2:1 947.5&7
| SZÁMLÁLÓ |
Elektromos autózás, megújuló energiaforrások használata, okoseszPº_L^¥WY¥X Ɠ HXFP SM¥S^ TQ^FS YJWÀQJY FMTQ F_ JQPº[JYPJ_÷ [JP piaci változásai a mostani pozíciójánál is fontosabbá teszik majd az FPPZRZQ¥YTW JQ÷¥QQ±Y¥XY X_JWYJ F [NQ¥LGFS 2FL^FWTWX_¥L R¥W RF NX PTRTQ^ X_JWJUJY YºQY GJ F_ NUFW¥LGFS F_ JZW·UFN JW÷KTWW¥XNLS^JP JL^ O· WX_Y MF_¥SPGFS RďPºI÷ L^¥WFP JQL±YNP PN & X_JPYTW NYYMTSN KJQQJL[¥WF 0TR¥WTR
& 1 9.:2.43 &00:2:1 94740 7 3&0 &1&0:1 8& Dollár/kilowattóra
1183 917 721
663
588 381
2010
2011
2012
2013
2014
293
2015
2016
219
180
156
135
2017
2018
2019
2020
A BEJELENTETT ÉS A MÁR MEGÉPÜLT / 72Ď&00:2:1 947 ,> 7&0 2&,>&7478? ,43 & GJWZM¥_¥X WYPJ RNQQN¥WI KTWNSY
042 742
SK Innovation* Inzi Control
GÖD
Samsung SDI*
& 1 9.:2.43 &00:2:1 94740 ELLÁTÁSILÁNC-RANGSORA, 2020
540
689,0 14,8
2.8041(
GS Yuasa*
9
.; 3(8&
SK Innovation
681
2¥W YJWRJQ÷ L^¥W
28
Li 1±YNZR Ni
Nikkel
1.
Kína
2.
Japán
3.
Dél-korea
4.
Kanada
5.
Németország
12.
Magyarország Forrás: Bloomberg
+TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOYX
&? &00: *1ö 11 9 8-4? +*1-&8?3 19 & : ö 1 8?3 3>*78&3>&,40 3 1*,3&,>4'' , 4 ' 0.9*72*1ö. *1 . 3>*78&3>&,40 1*,3&,>4'' 0.9*72*1ö. 3
Ausztrália
25
Chile Argentína Fülöp-szigetek Indonézia Oroszország Kanada Ausztrália Kína
27
Mn 2FSL¥S
Dél-Afrika Ausztrália Kína Gabon Brazília
Co
Kongói Demokratikus Köztársaság Kína Kanada
Kobalt
Forrás: Bloomberg
Forrás: Európai Bizottság
0 ? 9. +47,&142'&3 1 ;ö 0 ? 9. +47,&142'&3 1 00 ? 9. ? 9. +47,& ,&&142 42' 2'& '&&3 3 1 1 **1*0974248 *09 4248 / 72Ď / 72Ď;*0 Ď;**00 *1*0974248 / 72Ď;*0 BECSÜLT SZÁMA VILÁGSZERTE 2NQQN· IFWFG
900 2040
50–200 4
2028
2018 Forrás: Európai Bizottság
2021/44 FIGYELŐ | 9
F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9
2021. 11. 02. 16:34
| CÍMLAPON |
VISSZATÉRTEK A TÖRLESZTÉSHEZ Az első összesítések alapján úgy tűnik, hogy a jelenleg hiteltörlesztési moratóriumban lévő lakossági és vállalati ügyfelek döntő többsége vissza tud és akar térni adósságának normál fizetéséhez: vagyis a 2020 márciusa óta tartó haladékot minden különösebb zökkenő nélkül, fokozatosan ki lehet vezetni a rendszerből.
ELENYÉSZŐ ÉRDEKLŐDÉS
A Magyar Bankszövetség november elsején adta ki ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Ebben közölték, hogy a hitelt felvett ügyfelek 6,5 százaléka vesz részt továbbra is a fizetési moratóriumban az előzetes adatok alapján, miközben az ügyfelek részéről a bankfiókokban nem tapasztaltak felfokozott érdeklődést a – vélhetően – utolsó szakasz iránt. A bent maradáshoz szükséges nyilatkozatok 70-80 százaléka online érkezett a bankokhoz. A hosszabbításra jogosult ügyfélkör mintegy
13 százaléka jelezte, hogy továbbra is élni kíván a halasztás lehetőségével. Ez az arány megerősítette a korábbi – a bankszámlaforgalmi adatokból előre jelzett – szakértői véleményt, miszerint a moratóriumban levő ügyfelek egytizedének lehetnek fizetési nehézségei. A bankszövetség ismét felhívta a figyelmet arra, hogy aki a fizetési halasztást fenntartja, annak a tartozása kamatozik. Ezért mindenkit arra biztatnak, hogy amikor teheti, térjen viszsza az eredeti szerződésében vállalt korábbi törlesztőrészlet fizetésére. A gazdasági helyreállítás és az uniós átlagot meghaladó magyar gazdasági növekedés alapján a bankszövetség bízik abban, hogy a 2022. június 30-áig moratóriumot választók közül időközben többen visszatérnek a hiteltörlesztéshez.
ILLUSZTRÁCIÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK
MORATÓRIUM | A fizetési stop meghosszabbítására az ügyfeleknek biztosított utolsó héten elmaradt a roham. Nem volt tülekedés a bankfiókokban, sőt a pénzintézetek weboldalait sem ostromolták meg az esetleg online hosszabbítást kérők. Mindezek alapján most már biztosra vehető, hogy a moratórium kivezetése nem jár együtt a banki hitelportfólió jelentős minőségromlásával, és a fizetési stop bevezetésének a gazdasági válság hatásaitól is sikerült megvédenie a finanszírozási piacot.
10 | FIGYELŐ 2021/44
F_10-13_cimlapsztori_hitelmoratorium.indd 10
2021. 11. 02. 16:33
| CÍMLAPON |
„Fontos, hogy akik most nem igényelték a folytatást, mérlegeljék, hogy milyen a pénzügyi teljesítőképességük: bankjuk segítségével ennek figyelembevételével újragondolhatják a törlesztéseik ütemezését” – írta a közlemény, amely arra is kitért, hogy a jegybanki és bankszövetségi ajánlás alapján a pénzintézetek eltekintenek az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor. Az ügyfelek – például az eredeti futamidőhöz való visszatérés érdekében – vállalhatnak magasabb összegű törlesztőrészlet-fizetést is, ám ennek során figyelembe kell venni az adósságfékszabályokat.
AZ ADÓSOKNAK KEDVEZTEK
Ahhoz, hogy a hitelmoratóriumot nagyjából reálisan nézzük, érdemes az elmúlt több mint másfél év történéseit ismét áttekinteni, míg a valódi értékelést gazdaságtörténészeink vélhetően több évtized múltán végzik majd el. A kormány a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére 2020. március 18-án moratóriumot rendelt el a lakosság, a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalkozások adósságából eredő összes fizetési kötelezettségre 2020. december 31-ig. Ez alapján minden, 2020. március 18-ig folyósított hi-
A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA
Lakáshitel
48,9
2021. augusztus, százalék Személyi 2,9 Folyószámlahitel kölcsön 9,2 Jelzáloghitel* 12,3 Babaváró hitel
15,8 *Szabad felhasználású.
Egyéb 10,9 Forrás: MNB
teltartozás törlesztését automatikusan, külön kérelem nélkül az év végéig felfüggesztették, az adósok azonban időközben dönthettek úgy, hogy folytatják a kölcsöneik visszafizetését. A moratórium bevezetése során a jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek, így automatikus részvételt biztosítottak számukra, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelemalapú halasztással. A kormány úgy döntött, hogy a meg nem fizetett kamatot nem tőkésítik, azt a bankok gyakorlatilag 0 százalékos, kamatmentes hitelként nyújtják az ügyfeleknek (ebből a bankoknak persze vesztesége keletkezett). A többi országban a meg nem fizetett kamat hozzáadódott a tőkéhez, azaz gyakorlatilag kamatos kamatként funkcionált. Volt olyan állam, ahol a moratórium alatt is kellett kamatot fizetni. Emellett a fizetési halasztás időtartama hazánkban igazodott leginkább a járvány hosszához: az itthoni, több mint másfél éves fizetési stoppal szemben a legtöbb országban a törlesztések felfüggesztésére vonatkozó programok nem tartottak tovább 12 hónapnál. A Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy vélték, a jegybank az elmúlt mintegy másfél évben minden helyzetben az adósoknak legjobb megoldást javasolta. A járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis enyhülésével, elmúltával, az adósok jövedelemtermelő képességének visszatérésével a fizetési stopból való kilépés a racionális döntés. A jegybank a moratóriumról az utóbbi hetekben azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy aki anyagilag megteheti, annak célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést. Az MNB közleményei kitértek arra, hogy a fizetési halasztás a pandémia felfutó szakaszában az egészségügyi és munkalehetőségek szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony válságkezelő megoldást. A moratórium bevezetése racionális lépés volt a járvány első, jó egy évében – Magyarországon és szerte az Európai Unióban. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját, mindezek alapján a lakosság jövedelmi helyzetének alakulását jelentős bizonytalanság övezte. Így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba. Mostanra, az emelkedő átoltottságot és a gazdaság gyors újranyitását figyelembe véve, a megfelelő jövedelmű, forrású ügyfelek számára a fizetési halasztásban maradással elérhető előnyt meghaladhatják a kockázatok.
SÜRGETTÉK A VISSZATÉRÉST
Az idén július elsejétől, változatlan feltételekkel, újabb negyedévet kaptak a moratóriumban részt vevő lakossági és vállalati ügyfelek. Ettől az időponttól ismét meghosszabbította a kormány a 2020 márciusa óta hatályban lévő törlesztési halasztás határidejét, a lépést maga Orbán Viktor jelentette be a Világgazdaság üzleti napilap ez év június elején tartott csúcskonferenciáján. A miniszterelnök a VG rendezvényén elmondta: a kormány ez év szeptember végéig meghosszabbítja a hitelmoratóriumot. 2021/44 FIGYELŐ | 11
F_10-13_cimlapsztori_hitelmoratorium.indd 11
2021. 11. 02. 16:33
| CÍMLAPON |
Az már korábban látszott, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség eltérően ítéli meg a fizetési halasztás folytatását. Ez év szeptember közepén a Magyar Bankszövetség sajtótájékoztatóján az érdekvédelmi szervezet vezérkara azt bizonygatta, élén Jelasity Radovánnal, a bankszövetség elnökével, hogy a fizetési moratórium tervezett, jövő év június végéig tartó kitolása egyes lakossági csoportoknak kedvez, de aki tud, lépjen ki belőle. Kovács Levente, a szövetség főtitkára arról szólt: a bankszektor már a halasztás bevezetése előtt jelezte, hogy a pénzintézetek hasznosabbnak tartották volna, ha az indulástól kezdve rászorultsági elven lehetett volna igénybe venni a fizetési haladékot, de a bankok a kormány központi intézkedéseit természetesen végrehajtották. Jelasity Radován a szövetség becsléseit ismertetve jelezte: jelentősen csökkenhet a moratóriumban maradók száma. Az akkori helyzet alapján a halasztást igénylő 1,15 millió adós körülbelül 70 százaléka, nagyjából 800 ezer ügyfél jogosult arra, hogy az október végi jelentkezési határidő után is igénybe vehesse a fizetési stopot. Az elnök szerint akkorra már – képletesen szólva – túl sok potyautas ugrott fel a moratórium egyre hosszabb ideig haladó vonatára. Emiatt, a bankszövetség szerint, már jóval kisebb volt azok száma, akik valóban fizetési nehézségekkel küzdöttek, nagyjából az adósok csupán tíz százalékáról lehetett szó. A többiek spekulatív módon inkább a tartalékaikat növelték a törlesztés felfüggesztésével. Mivel a moratóriumban maradóknak kérvényezniük kellett a folytatást, a szövetség akkori várakozása szerint legfeljebb 100-200 ezer ember élhet továbbra is a fizetési stop lehetőségével.
A MARADÁS FELTÉTELEI
A vonatkozó rendelet szerint a még moratóriumban lévő lakossági ügyfelek közül az kaphatott törlesztési haladékot október vége után is, akinek 2020. március 18-át követően a háztartá-
sában rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent, közfoglalkoztatott vagy álláskereső, vagy a kérelem benyújtásakor is az volt. A gyermeket várók, a 25 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, illetve a nyugdíjasok is kérelmezhették a törlesztés halasztását. A vállalkozások közül azok élhettek október után is a moratóriummal, amelyeknek a nettó árbevétele a további haladékra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, illetve 2020. március 18-a és a kérelem benyújtásának napja között nem kötöttek kedvezményes gazdaságélénkítő hitelre, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést. Jelezték, hogy a bankok a moratóriumban töltött idő alatt is felszámolják a szerződésben rögzített kamatokat és díjakat. A felhalmozott tartozás kiegyenlítése a fizetési haladék lejárta után, a hátralévő törlesztőrészlettel együtt válik esedékessé, ezáltal a visszafizetendő tartozás is megnő. A kilépést követően az eredeti szerződésben foglalt törlesztőrészlet a halasztás igénybevételére tekintettel nem nőhet meg, de a futamidő jóval hosszabb lehet annál, mint amennyi időt az ügyfél a moratóriumban töltött. A kamattámogatott lakáshitelnél fontos figyelembe venni, hogy a meghosszabbított futamidő vége előtt lejárhat az állami kamattámogatás, erre való tekintettel a törlesztőrészlet is megnőhet.
TO PAY OR NOT TO PAY
A shakespeare-i mondás megváltoztatott fordulatával élve eljött a „Fizetni vagy nem fizetni” nagy kérdésének ideje. Előtte azonban nézzük meg, milyen álláspontokkal győzködték a fizetési haladékkal élőket a befolyásos szereplők. A banki szakembereknek, az újságíróknak egyre inkább úgy tűnt, mintha egy puha, de érzékelhető bokszmeccs zajlana a kormányzat és a bankszövetség között, ahol a piros sarokban a kormány, a kékben a bankszövetség sportolója venné fel a kesztyűt, ráadásul a hitelintézetek mellé edzőként beállt az MNB is. Míg a piros sarok azt üzente, a rászorulóknak nem kell aggódniuk, a kékből azt mondogatták, hogy aki tud, minél előbb lépjen ki a fizetési haladékból.
12 | FIGYELŐ 2021/44
F_10-13_cimlapsztori_hitelmoratorium.indd 12
2021. 11. 02. 16:33
| CÍMLAPON |
A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA* Háztartások Milliárd forint
6061,2
8997,0
5773,9
9721,3
Háztartások Milliárd forint
6241,3
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 *Adott év augusztusában.
5870,1
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: MNB
Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke a moratórium folytatására kijelölt jelentkezési határidő előtt néhány nappal az MTI-nek hangsúlyozta, hogy akinek van jövedelme, munkahelye, annak célszerű felhagynia a fizetési halasztással. Ha ők nem tesznek nyilatkozatot, a törlesztésük folytatódik. A moratórium – amely a járvány első hullámai idején az egyik leghatékonyabb válságkezelő eszköz volt – nem tartozáselengedés, hanem fizetési haladék. A kölcsönre a fizetési stop alatt is rakódik kamat. A jelzáloghitelesek mintegy felének legalább 10, a személyi kölcsönt felvevők felének 40 százalékkal nő meg az összes visszafizetendő tartozása, ha jövő júniusig – akár feleslegesen – a moratóriumban maradnak. Az MNB alelnöke hozzátette: a bankok fizetéskönnyítő programjaikkal – például futamidő-hosszabbítással, olcsóbb hitelre váltással, a törlesztés átmeneti felfüggesztésével, biztosítási vagy lakástakarékmegtakarítás beszámításával – segítenek akkor is, ha valakinek az élethelyzete a törlesztés újbóli megkezdése után váratlanul kedvezőtlenné válik.
MENNYIEN MARADHATTAK?
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első fél évben 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki az ügyfelek a törlesztési stopból, a vállalati kölcsönök közül 20 ezernél
kezdték meg újból a tartozások teljesítését. A Magyar Bankholding tagbankjainál az idei első hat hónapban több mint 18 százalékkal csökkent a moratóriumban maradók aránya, a védernyő alatt lévő hitelállomány 261 milliárd forinttal esett vissza. A money.hu korábbi körkérdésére a K&H Banknál elmondták, a fizetési halasztásban részt vevő lakossági kölcsönök aránya az elmúlt év végéhez képest a jelzáloghitelek esetén 29-ről 20 százalékra csökkent, míg a személyi hiteleknél 43-ról 31 százalékra zsugorodott a moratóriumban érintett hitelek aránya június végéig. Az OTP-nél a lakossági kölcsönállomány 39 százaléka, a CIB-nél a lakossági ügyfelek harmada, az UniCredit Banknál a fizetési haladékra jogosult magánszemélyek valamivel több mint 30 százaléka volt a moratórium hatálya alatt. A frissebb adatok szerint október elején a jogosult lakossági kölcsönök 48 százaléka (a teljes lakossági hitelállomány 33 százaléka) volt moratóriumban. A vállalati oldalon a fizetési stop szabályainak megfelelő hitelek 35 százaléka (a teljes vállalati kölcsönállomány 21 százaléka) után vettek igénybe az adósok a fizetéskönnyítő lehetőséget. A hazai pénzpiacon egyre fontosabb szerepet játszó Magyar Bankholdingnál a tagbankok hitelállományának gyarapodásával párhuzamosan folyamatosan csökkent a moratóriumban maradók száma. Mintegy 261 milliárd forinttal esett vissza a Magyar Bankholding három tagbankja, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport összesített, fizetési halasztás alatt álló hitelállománya 2021 januárja és júniusa között. A három pénzintézet moratóriumban lévő lakossági és vállalati ügyfeleinek csupán mintegy két százaléka igényelte a törlesztés meghosszabbítását október 1-jét követően, elsősorban gyermeknevelésre és jövedelemcsökkenésre hivatkozva. Mintegy hat százalékkal, 298 milliárd forinttal emelkedett a Magyar Bankholding teljes lakossági és vállalati kölcsönállománya 2021 első hat hónapjában. A tavalyi év végén a bankholding három tagbankja által nyújtott lakossági hitelek 41,6 százalékánál éltek az adósok a fizetési haladék igénybevételével, ez az érték 2021. június végére 33,3 százalékra csökkent. A vállalati kölcsönöket nézve, míg 2020 végén a cégek 28,4 százaléka élt a fizetési moratórium lehetőségével, 2021 júliusáig a vállalkozások 21,8 százaléka választotta a fizetési halasztást. A moratórium 2022. június végéig való meghosszabbítása a bent maradó adósoknak további 8 hónapos haladékot ad. A Figyelő által által megkérdezett, nagy lakossági ügyfélkörrel büszkélkedő pénzintézetek – az OTP, az Erste, a K&H, a CIB, az UniCredit – sorra azt közölték, hogy – egy nagy magyar államférfi szavaival élve – csak a „törpe minoritás”, a jogosultak mindössze néhány százaléka kérte, hogy november elseje után is élhessen a fizetési haladék lehetőségével. Bár a moratórium végének elhalasztása a banki portfóliók romlását is hozhatja, drámai fordulat nem valószínű. A hiteltörlesztési halasztás várhatóan, az összes hibájával együtt, a magyar gazdaság egyik sikertörténete lesz, mivel jó néhány család, illetve vállalkozás nehéz helyzetét orvosolta, biztosította számukra a szó szerinti túlélést. TÓTH BALÁZS 2021/44 FIGYELŐ | 13
F_10-13_cimlapsztori_hitelmoratorium.indd 13
2021. 11. 02. 16:33
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
FOLYTATÓDIK A DÜBÖRGÉS Az újrainduló gazdasághoz a Magyar Nemzeti Bank mintegy 10 ezer milliárd forintos tőkeinjekcióval járult hozzá, vagyis jelentős volt az aktivitás az intézmény részéről – hangsúlyozta a Budapesti Értéktőzsde BÉT50 elnevezésű konferenciáján Patai Mihály, a börze elnöke, az MNB alelnöke. Kiemelte: „hitelindíttatású” volt az elmúlt másfél év. A vállalati hitelek volumene 8-9 százalékkal nőtt, a kkv-szektor kölcsönei pedig 20 százalékkal gyarapodtak. A Növekedési kötvényprogram (NKP) összegét 82 százalékban használták fel eddig a vállalatok, de továbbra is rendelkezésre fog állni. Ugyanis az NKP-t nem érinti a mérlegszűkítési politika, a kötvényprogram egy hosszú távú tőkepiaci építkezés része. Patai Mihály ismertette: az MNB hivatalos előrejelzése szerint az idén 6,5-7 százalékkal nőhet a gazdaság, a következő évre pedig 4-5 százalékos bővülés várható, ezt decemberben vizsgálja felül a jegybank. Ugyanakkor bizonytalansági tényezők a magas energiaárak és az ellátási zavarok, amelyek Magyarországon még nem jelentek meg, de a világ többi részén már igen. Ami az Egyesült Államokban történik, általában tovább szokott gyűrűzni a világban, de ezt eddig nem éreztük, mert erős az ellátási láncunk. Az MNB alelnöke hozzátette: az inflációs kihívás sokkal komolyabb annál, mint amit fél vagy egy éve gondoltunk. Miközben a meghatározó központi bankok vezetői optimisták az árdrágulással kapcsolatban, s nem számolnak azonnali kamatemeléssel, addig a pénzromlás „benne van” a rendszerben, amennyiben ellátásilánc-problémák adódnak. A monetáris tanács első számú feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet – fűzte
Százalék
VÁRHATÓ MAGYAR GDP-NÖVEKEDÉS
6,5– 7,0
7,6
7,0
6,3 5,0
4,0– 5,0 MNB
4,9
5,0
OTP Bank Nemzetközi Európai Valutaalap Bizottság
+TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOYX
hozzá a szakember. Arról is beszélt, hogy azok az országok tudnak sikeresek lenni a digitalizáció terén, ahol az állam vezeti ezt a szegmenst – ilyen például Szingapúr vagy Észtország. Hazánkban is megjelentek a pénzügyi innovációk, s ezen a területen az állam szerepének az újragondolása lehet a kulcs. A zöldgazdaság kialakítása szintén mandátuma az MNB-nek. A jövő megnyeréséhez a tőkepiac fejlesztése is elengedhetetlen. Az idén készül egy ajánlás az intézményben azzal a céllal, hogy a hazai piacon mű-
ködő bankok és biztosítók minél nagyobb arányban megjelenjenek a parketten. A legnagyobb bankok és biztosítók számára konzultációt biztosítanak majd, hogy részt tudnak-e venni a Budapesti Értéktőzsde jövőjének az építésében. „A transzparencia irányába lépnénk, s egy olyan börzét építenénk ki, amely a környező országokban jellemző” – fejtette ki Patai Mihály. Akár már a jövő évben tőzsdére mehet a BÉT, ez egy fontos eleme az új stratégiának – mondta el a fenti konferencián Végh Richárd, a parkett vezérigazgatója, megjegyezvén: az új tőzsdei stratégiában folytatják a korábbi stratégia kulcselemét. Cél a nagyvállalatok börzére segítése, és az ESG is az egyik kiemelt elem. A szakember ismertette: épphogy túl vagyunk a Covid-válságon, új kihívásokkal szembesül az egész világ és a magyar cégek, olyanokkal, amelyeket lehetetlen volt korábban előre jelezni. Ezen kihívások közepette a részvény- és kötvénykibocsátásoknak egyre nagyobb súlya lesz a banki hitelek és az állami támogatások mellett. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a konferencián elmondta: a középvállalatok a pénzintézet legfontosabb ügyfelei. Az OTP sikereiben két tényező játszott fontos szerepet: az egyre jobban fejlődő kelet-európai régió és a digitalizáció. Utóbbi pedig kulcskérdés minden közepes cég számára az előrelépéshez. A bank ez évre 7 százalékos, jövőre 5 százalék körüli gyarapodással számol, s növekvő beruházási rátát vár. Wolf László leszögezte: Magyarország önmagában jó környezetet jelent a kelet-közép-európai régióban. Lecsökkent a munkanélküliségi ráta, egyre inkább munkaerőhiány van, a reálbérek emelkedése pedig erős keresletet jelent a társaságok számára. 2022 kapcsán három nagy veszély leselkedik ránk: egyrészt az energiaárak alakulása, másrészt sok országban – például Romániában is – az alacsony átoltottsági szint, harmadrészt a kamatszint növekedése. Ezek a tényezők pedig valamelyest csökkenthetik a bővülést. SZAJLAI CSABA
FOTÓ: GETTY IMAGES
MAKROSZÁMOK | Az MNB előrejelzése szerint az idén 6,5-7 százalékkal nőhet a gazdaság, a következő évre pedig 4-5 százalékos gyarapodás várható. Hasonló bővülési ütemet jósol az OTP is, amely közben növekvő beruházási rátát prognosztizál.
14 | FIGYELŐ 2021/44
F_14_makro.indd 14
2021. 11. 02. 16:32
MK_Gyorfi_200x292.indd F_15_vakcina_hirdi.indd 15 1
2021. 10. 11. 21. 02. 10:46 16:31
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
KELL A JEGYBANKI AKTIVITÁS ZÖLDÁTÁLLÁS | Napjaink globális gazdasági folyamataiban a világ központi bankjainak aktív szerepet szükséges vállalniuk a fenntarthatóság megteremtése, a zöldgazdaságra való átállás érdekében. Ennek szellemében törekedniük kell az új, „zöld” jegybanki eszközök kialakítására, a környezetbarát célokat szolgáló programok elindítására. Az MNB ebben a folyamatban messze az élen jár az európai központi pénzintézetek között – derült ki azon a múlt heti tanácskozáson, amelyet a K&H privát banki üzletágának a befektetői klubja rendezett.
A világnak és földrészünknek új gazdasági kihívást jelent a nem megújuló energiák utóbbi időben tapasztalható drasztikus drágulása. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján 2019 és 2021 szeptembere között a gáz nagykereskedelmi ára 443, az elektromos áramé 254 százalékkal nőtt az öreg kontinensen. Az EU olajimport-függősége, amelyet az import és a bruttó szárazföldi fogyasztás aránya mutat, 97, míg a gázimportfüggősége hasonlóan számítva 90 százalékot ért el: ebből látszik, hogy az unió napjainkban energetikai szempontból jelentős mértékben kiszolgáltatott helyzetben van. Ennek a súlyos állapotnak a megszüntetését csak a fenntartható, zöldgazdaságba való átmenet felgyorsításával és támogatásával lehet elérni – mondta a befektetői klub tanácskozásán tartott előadásában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
A szakember szerint a klímacélok eléréséhez olyan nagyságrendű beruházások kellenek, amelyeket jelentős öszszegű finanszírozással lehet csak megvalósítani. A Világbank 2015-ös becslése alapján 2015 és 2030 között globálisan mintegy 90 ezer milliárd dollár értékű infrastrukturális invesztícióra van szükség a felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásához, míg az OECD kalkulációja szerint évente átlagosan körülbelül 6900 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházást kellene megvalósítani 2016 és 2030 között, hogy a világ teljesítse a párizsi egyezményben megfogalmazott klímacélokat.
JEGYBANKOK ÉS FENNTARTHATÓSÁG
Virág Barnabás arról is szólt, hogy a klímaváltozás közvetlenül is hat az inflációra, miközben a monetáris politika hatékony végrehajtásához elengedhetetlen
Az NHP Zöld Otthon Programmal az a célja a jegybanknak, hogy segítse az elöregedett hazai lakásállomány megfiatalítását.
a pénzügyi stabilitás megőrzése. Az alelnök úgy véli, szinte minden mindennel összefügg: ha nincs környezeti fenntarthatóság, akkor igazából nincs ár- és pénzügyi stabilitás, fenntartható felzárkózás, holott ezek alapvető jegybanki célok. Ha nem kezeljük a klímaváltozás problémáit, akkor a központi bankok nem tudják elérni az alapvető céljaikat, emiatt kötelességük időben lépni. Idehaza felgyorsította a zöldgazdaságra való átállás folyamatát, hogy ez év májusában az Országgyűlés megszavazta azt a jogszabályváltozást, melynek alapján a jegybanktörvénybe bekerült a fenntarthatósággal kapcsolatos mandátum. A módosítás augusztus 2-án hatályba is lépett. Ez a felhatalmazás nem szerepelt a korábbi jogszabályban, s az MNB a központi bankok közül elsőként kapta meg Európában ezt a mandátumot. Az új magyar jegybanktörvény a kormányzati gazdaságpolitika támogatása mellett a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével egészítette ki az intézmény célrendszerét. Mindez abba az irányba mutat, hogy az MNB-nek nemcsak általánosságban, hanem kiemelten kell foglalkoznia a fenntarthatóság problémáival. A fosszilis energiára építő gazdaságról, azaz az olaj, a földgáz és a szén felhasználásán alapuló termelésről a jövőben minél előbb át kell térni a zöld-, körforgásos gazdaságra. A zöldgazdaság a megújuló energiaforrásokra épül. A szélés a naperőművek, a geotermikus ener-
16 | FIGYELŐ 2021/44
F_16-17-ViragBarna.indd 16
2021. 11. 02. 16:30
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
gia, vagyis a megújuló energiaforrások felhasználása pedig fenntarthatóvá teszi a gazdaság működését. Ezek ára sokkal stabilabb maradt az elmúlt években, de a kapacitásuk és a tárolásuk még nagyon messze van a szükséges szinttől, amelynek az elérése hatalmas mértékű beruházásokat igényel. A pénzügyi közvetítőrendszerre hárul az ehhez szükséges források biztosítása, így a kereskedelmi és a jegybankok szerepvállalása kulcskérdés lett az áttérésben.
FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON
AZ MNB ZÖLDTEVÉKENYSÉGE
A Magyar Nemzeti Bank már 2019-ben kijelölte azokat az irányokat, amelyeket az általános operatív tevékenységében, valamint a napi felügyeleti munkája végzésében követni kíván a zöldstratégiájának a megvalósítása terén. Az intézmény alelnöke emlékeztetett rá: már a program indulásakor olyan „zöld” tőkekövetelmény-kedvezményeket vezetett be a jegybank a pénzintézetek számára, amelyek egyértelműen támogatják a környezetbarát pénzügyi termékek elterjedését a hazai pénzpiacon, s ezzel párhuzamosan megcélozták a magyarországi ingatlanállomány energiahatékonyságának a javítását.
Az MNB jelentős előrelépést tett azzal is, hogy elkezdte érvényesíteni a jegybanki tartalékképzésben a zöldszempontokat. Ennek eredményeként dedikált, euróban denominált zöldkötvény-portfóliót kezdett el felépíteni már 2019-től. Ezzel az intézmény azt is szerette volna elérni, hogy mindez példaként szolgáljon más központi bankok és a hazai pénzpiaci szereplők számára. A zöldkötvények ugyanis jól ismert és standardizált eszközök, de az igaz, hogy az ESG, azaz a környezeti, társadalmi felelősségvállalást segítő papírok integrálása a rövid futamidejű kötvényportfóliókba egyúttal kihívást is jelent – ismerte el Virág Barnabás. Az első eredmények a monetáris eszköztár más elemeiben is hamar jelentkeztek. A Zöldprogramhoz köthető, a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő vállalati zöldkötvények nemsokára megjelentek Magyarországon. Az első hazai céges zöldkötvényt 2020 nyarán bocsátották ki, a jegybank Növekedési kötvényprogramja (NKP) keretében. Az NKP-állományon belül a fenti papírok aránya napjainkban már meghaladja a 10 százalékot.
A ZÖLD OTTHON PROGRAM
Az MNB ez év júliusában publikálta Zöldeszköztár-stratégiáját, ezzel a központi bankok között élen jár a fenntartha-
tósági szempontokat és a monetáris célokat is figyelembe vevő politikájával. Az intézmény a zöldeszköztárának a publikálása után nagyon hamar elindította a Zöld jelzáloglevél-vásárlási programot, valamint az NHP Zöld Otthon Programot (NHP ZOP). Utóbbi a kedvező feltételek miatt olyan sikeres, hogy a hazai kereskedelmi bankok egymással versenyeznek, tülekednek azért, hogy részt vehessenek benne. A ZOP-pal az a célja az MNB-nek, hogy segítse a már jócskán elöregedett hazai lakásállomány „megfiatalítását”, úgy, hogy eközben a felépített új ingatlanok energiahatékonysága jelentősen javuljon. Virág Barnabás néhány leselkedő veszélyre is rávilágított. Például egyre gyakoribb, hogy a zöldátállás, a fenntarthatóság mint támogatott cél csak marketingfogás. Előfordul, hogy cégek barna-, azaz nem környezetkímélő eszközökkel vagy módon előállított termékeket és szolgáltatásokat zöldnek tüntetnek fel, zöld pecséttel látnak el. Ezért a jövőben egyre jobban ki kell dolgozni a transzparenciát, a fenntarthatóság megfelelő ellenőrzését biztosító szabályokat – hangsúlyozta az MNB alelnöke. TÓTH BALÁZS 2021/44 FIGYELŐ | 17
F_16-17-ViragBarna.indd 17
2021. 11. 02. 16:30
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
MEGÚJUL
KORSZERŰSÍTÉS | Megkezdődött a Ferihegyi repülőtérre vezető út fejlesztésének az előkészítése. Egységes, egybenyitott, korszerű főút jön létre, bizonyos szakaszon új buszsáv, gyalog- és kerékpárutak épülnek.
A FERIHEGYI GYORSFORGALMI ÚT ELHÁRUL A BALESETVESZÉLY
A II. világháború alatt előkészített, megtervezett (végül 1950-ben átadott) reptér útja, a Ferihegyi gyorsforgalmi út nyolcvan éve épült meg, első szakaszát 1940 és 1943 között adták át a forgalomnak. A X., XVII. és XIX. kerületet is átszelő
FÁSÍTÁS A FERIHEGYI GYORSFORGALMI ÚT MENTÉN, 1961-BEN. MOST SOKKAL NAGYOBB BERUHÁZÁS INDUL, A FELÚJÍTOTT ÚT A VÁROSRÉSZ FEJLŐDÉSÉRE IS HATÁSSAL LESZ
útra ráfér a felújítás. A műszaki állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, miközben a forgalom ugrásszerűen nőtt. A kormány döntése alapján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) megkezdte a gyorsforgalmi út fejlesztésének az előkészítését.
akadás többórás torlódást eredményezhet, számtalan közlekedőnek okozva ezzel kárt, elvesztegetett időt. Az út jelenlegi műszaki állapota és minősége rendkívül alacsony színvonalú, áteresztőképessége kicsi, a környezete pedig, amelylyel a hazánkba repülőgéppel érkező külföldiek először találkoznak, nem méltó
sem Budapesthez, sem Magyarországhoz” – fogalmazott a szakember.
NAGYSZABÁSÚ FEJLESZTÉS
A rekonstrukció révén egységes, egybenyitott, korszerű főút jön létre, bizonyos szakaszon új buszsáv, gyalog- és kerékpárutak épülnek. A munkafolyamat a Határ úti metróállomás vonalától a főváros határáig terjed. A felújításkor a mai, szalagkorlátokkal tagolt szakaszok helyett az etap jelentős részén egységes, 2×2 sávos út épül, hogy megfeleljen a XXI. századi követelményeknek, és csökkenjen a zavarérzékenység. Ez a beruházás ugyanakkor nem csak a repülőtér elérhetőségének a javítására irányul. A BFK olyan nagyszabású városfejlesztést tervez, melynek köszönhetően javul a délpesti kerületek közlekedése és az érintett városrészek közötti keresztirányú közúti, autóbuszos, gyalogos és kerékpáros kapcsolat is. A tervezés kiemelt szempontja a közösségi közlekedés előnyben részesítése, de bármely közlekedési mód használói a közlekedésbiztonság jelentős javulására számíthatnak. Vitézy szerint is az invesztíció túlmutat a belváros és a légikikötő közötti közúti kapcsolat javításán. Egyszerre szolgálja a dél-pesti kerületek és egyes városrészek közötti közúti, közösségi közlekedési, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok javítását, másrészt egy ilyen megújult infrastruktúra nagyszabású városfejlesztést indíthat el. Az út menti barnamezős területeken jelentős építkezések és ingatlanfejlesztések kezdődhetnek, s ez egész Budapestnek kedvező lehet. Városias jellegű főutat terveznek a Határ úti metrómegállótól egészen a főváros széléig, a repülőtér irányába. PT
FOTÓ: BERETH FERENC, MTI
Miközben hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy az állam visszavásárolja a 2005-ben privatizált Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, megkezdődött az objektumot kiszolgáló infrastruktúra felújításának az előkészítése.
Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a közösségi oldalán jelentette be a beruházást. „Tervezői közbeszerzési tenderünket a Főmterv Zrt. és az Utiber Kft. konzorciuma nyerte meg. A kiviteli terveknek és a tenderdokumentációnak 2022. június 28-ig kell elkészülnie” – közölte. Mint részletezte, a repülőtérre vezető út ma rendkívül rossz állapotú, balesetveszélyes. „A nyolc évtizeddel ezelőtt kitalált megoldás, a szervizútszerűen vezető Gyömrői út két fele közötti »csatorna« ma már alkalmatlan a budapesti repülőtér kulturált és gyors megközelítésére, s a többi funkciójának sem tesz eleget. A középen lehatárolt, 2x1 sávos gyorsforgalmi úton egyetlen apró fenn-
18 | FIGYELŐ 2021/44
F_18_Ferihegyiut.indd 18
2021. 11. 02. 16:44
A FEJLŐDÉS MEGÁLLÍTHATATLAN A MOL BELÉP A KÖRKÖRÖS GAZDASÁGBA
A MOL csoport célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a működése. Stratégiájának egyik kulcseleme, hogy a vállalatcsoport Közép-Európa körkörös gazdaságának vezető szereplőjévé váljon. Ennek érdekében, 2025-ig, 1 milliárd dollár értékben fektet a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe.
F_19_mol_hirdi.indd 19
2021. 10. 29. 10:54
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
AKKUMULÁTORIPARI NAGYHATALOM LENNÉNK
ENERGIAPOLITIKA | Javarészt az elektromos járművek elterjedése, de a villamosenergia-szektor átalakulása miatt is fókuszba kerül az elkövetkező években az akkumulátoripari értéklánc fejlesztése, amelyben Magyarország világszintű szereplővé akar válni – mondta a Figyelőnek Kaderják Péter, az innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója a közelmúltban jóváhagyott magyar akkumulátorstratégiáról. A munkához komoly tudományos hátteret biztosít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Zéró Karbon Központ. „Az akkumulátor-iparágat a karbonsemleges gazdaságra való átállás egyik kulcstechnológiájának tartjuk, ezért született az a döntés, hogy külön cselekvési tervet és egy erre épülő stratégiát dolgozunk ki” – idézte fel Kaderják Péter. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban a közelmúltban bemutatott és lapunk által is ismertetett Nemzeti tiszta fejlődési stratégiára, amelyből kiderült: a klímasemlegesen működő magyar gazdaság kialakításának óriási az invesztíciós igénye, hiszen a következő három évtizedben évi mintegy 2,5 milliárd eurónyi
többletberuházásra lesz hozzá szükség. A dokumentum ugyanakkor arra is rámutatott, hogy összességében profitálni fog belőle hazánk. Ennek a zöldátmenetnek – az energiafelhasználásunk hatékonyságának folyamatos javítása mellett – két kulcsterülete a villamosenergia-szektor dekarbonizálása és a közlekedés zöldítése. Előbbinél kiemelt fontosságú a megújulóenergia-termelés, ahhoz viszont, hogy ez biztonságosan működhessen, elengedhetetlen lesz a hazai áramtárolási teljesítmény bővítése. S itt
jön a képbe az akkumulátorgyártás további fejlesztésének a szükségessége. De ennél nagyságrendekkel nagyobb keresletet támaszt majd a modern akkuk iránt az elektromobilitási szegmens – vázolta az alapvetéseket a főtanácsadó, jelezve, hogy mindezek miatt a világban ma óriási verseny zajlik a technológiai tudásért és a gyártási kapacitásokért. Magyarország pedig nem szeretne lemaradni e versengésben.
MAGYAR POZÍCIÓ
A hazai kiinduló állapot – az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően – nem rossz, sőt. A közgazdasági végzettségű, korábban energiahivatali elnökként és energiaügyi-klímapolitikai államtitkárként is dolgozott Kaderják
20 | FIGYELŐ 2021/44
F_20-21_akku.indd 20
2021. 10. 29. 16:19
FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK, MÓRICZ-SABJÁN SIMON
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
Péter idézte az elektromos akkumulátorok előállítására vonatkozó Bloombergrangsort, amelyben Magyarország globálisan a tizenkettedik helyen áll, Európában pedig – Lengyelország és Németország mögött – a harmadik a cellagyártói kapacitásokat figyelembe véve. A kontinensen egyébként jelenleg az látszik, hogy Skandinávia, Németország, valamint Kelet-Közép-Európa lesz a három akku-előállító centrum. Hazánkba 2015 óta több mint ötmilliárd eurónyi befektetés érkezett ebbe a szektorba, amelyben már több mint 14 ezer álláshely jött létre. A főtanácsadó egy még kifejezőbb adatot is említett, mely szerint az elektromobilitás területén földrészünkön jelenleg évi 50 gigawattórás a kapacitásigény, s ennek mintegy felét a magyarországi termelés biztosítja. De a becslések szerint a kereslet robbanásszerűen nő majd az e-autók és -buszok terjedésével, s már 2025-re megtízszereződik a szükséglet Európában. Nálunk az ágazat zászlóshajója két dél-koreai nagyvállalat: a Samsung SDI és az SK Innovation. Előbbinek Gödön, utóbbinak Komáromban működik a központja, és egyre nagyobb a hazai beszállítói körük. Ráadásul idehaza rendkívül fejlett a járműipar is, amelyben ugyancsak megfigyelhető az e-mobilitás irányába történő átalakulás. Ez pedig még inkább húzhatja magával az akkumulátoripart. Sőt, a kettőnek erősítenie kell egymást. Ezenkívül mind erősebb a napelem-telepítési kedv, köszönhetően a költségek drasztikus csökkenésének, ami úgyszintén növeli a tárolóként szolgáló aksik iránti igényt, s nemcsak az ipari, hanem a jövőben várhatóan a háztartási szektorban is – fejtette ki a szakember. Hozzátette: már ma is megéri, ha a kereskedelmi méretű napelemparkot akkuval együtt építik ki, így túltermelés esetén sem vész el a megújuló energia, és a termelés menetrendezése is hajszálpontossá tehető.
CÉLOK
Az akkumulátoripari cselekvési terv és a ráépülő, a kormány által már elfogadott stratégia több olyan célterületet is említ, ahol előrelépésre lesz szükség. Az egyik ilyen a fenntarthatóság; egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a modern erőforrásoknak az életciklusuk alatt milyen
a karbonlábnyomuk, továbbá mi történik velük az igénybevétel végeztével, miként hasznosíthatók újra. Kaderják Péter többször is aláhúzta: a cél az, hogy hazánk ezen a téren se egy „összeszerelő ország” legyen, hanem az akkumulátorgyártás – a járműágazathoz hasonlóan – egy innovatív, nagy hozzáadott értéket előállító iparággá váljon. „Made in Hungary helyett Invented in Hungary,
MVM, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt., a Videoton, a Tungsram, az Ikarus, az Omnibus, a BKV, a Porsche Hungaria, a BME, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpontja, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat.
ZÉRÓ KARBON KÖZPONT
Nem csupán a politikát, a tudományos életet is élénken foglalkoztatja a karbonsemlegesség kérdése. A Műegyetemen például az idén jött létre a Zéró Karbon Központ, amely azt vállalta, hogy intézményközi tudáscentrumként
„Megindult a globális verseny azokért a technológiákért, amelyek a szén, a gáz és az olaj utáni korszak energetikai megoldásait adják majd” – Kaderják Péter. created in Hungary legyen a mottó!” – fogalmazott. Fontos továbbá – folytatta –, hogy a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre álljon, emellett azt is fel kell deríteni, hogy az alapanyag-ellátás területén milyen lehetőségek vannak az importfüggés csökkentésére. Ezzel kapcsolatban ígéretes adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a magyar termálvízkészlet jelentős arányban tartalmaz – az akkumulátorgyártáshoz szükséges – lítiumot, és gazdaságosan ki is nyerhető belőle. Annak feltárása, hogy ez valóban így van-e, a következő hónapok, évek feladata – tette hozzá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója. A célok elérését segítendő már bejegyzés alatt áll a huszonkilenc tagot számláló Magyar Akkumulátor Szövetség mint ágazati képviseleti szerv. Tagja többek közt az említett két délkoreai óriásvállalat, a Bosch mint az iparág jelentős beszállítója, az E.ON, az
hozzájárul az ország törvényben rögzített 2050-es klímasemlegességi célkitűzésének az eléréséhez. „Csak ismételni tudom magam, miszerint már abban az időszakban vagyunk, amikor megindult a globális verseny azokért a technológiákért, amelyek a szén, a gáz és az olaj utáni korszak energetikai megoldásait adják majd. Drasztikusan átrendeződnek az elkövetkező három évtizedben az energetikai beruházások: egyre kevesebb invesztíció lesz az olaj- és gáziparban, s mind több érkezik majd a napelemgyártásba, a hidrogéntechnológiai és az akkumulátoripari fejlesztésekbe, valamint az e-mobilitásba” – mondta Kaderják Péter, a centrum vezetője. Közölte: a Zéró Karbon Központban azért dolgoznak, hogy a zöldátmenettel összefüggő területeken felleljék a szakembereket, a szakmai szervezeteket, és összekössék őket az egyetemitudományos háttérrel. HELMECZI ZOLTÁN 2021/44 FIGYELŐ | 21
F_20-21_akku.indd 21
2021. 10. 29. 16:19
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
ELŐNYÖS AZ IPARI DIGITALIZÁCIÓ A magyar járműipar, energetikai szektor, pénzügyi ágazat nagyvállalatai körében a robotizáció, az automatizáció, az ipar 4.0-s alkalmazások sora, a mesterséges intelligencia (MI), a big data ma már a mindennapi működés szerves részének tekinthető. A digitális technológia nagymértékben járul hozzá e cégek versenyképességéhez, a termelékenység bővüléséhez. A Századvég elemzése szerint a digitalizáció hatékonyság- és termelékenységnövekedést eredményez, makrogazdasági szinten pedig a bruttó hozzáadott érték gyarapodásával, s így az érintett ágazatok GDP-hez való hozzájárulásának a növekedésével jár.
KEDVEZŐ POZÍCIÓNK LEHETNE, DE…
A magyar alapállás nem rossz. A McKinsey nevű elemzőcég három évvel ezelőtt megállapította, hogy nálunk a
munkatevékenységek 49 százaléka lenne automatizálható, ami megegyezik a világátlaggal, de meghaladja az Európai Unió középértékét. (Szerintük az automatizálás évente 0,8–1,4 százalékkal járulhat hozzá a gazdaság bővüléséhez – a szerk.) Hazánkban jelentősen nagyobb a jól automatizálható gazdasági szektorok (pl. autó-, feldolgozóipar), illetve tevékenységek részaránya. A Századvég az energetikai, a járműipari és a pénzügyi ágazatban elemezte az innovatív digitalizációs megoldások használatát. A kutatás megerősítette: a hazai (és főként a nemzetközi) nagyvállalatok jelentős erőforrásokat fordítanak alap- és kiegészítő tevékenységeik digitális transzformációjára.
Azonban a kkv-szektor már korántsem mutat ilyen kedvező képet. A Digital Economy and Society Index tavalyi adatsora szerint Magyarország a digitális technológiák terén a kkv-knál mutatja a legnagyobb lemaradást. Ebben a rangsorban a 26., vagyis az utolsó előtti helyet foglaljuk el az unióban. Egyedül az e-kereskedelmi forgalom mutatója esetében éri el a magyar adat az EU átlagát, de az automatizációt, a robotizációt magukban foglaló fejlesztésekhez szükséges szintű digitalizációs felkészültséget tükröző indexek esetében jelentős elmaradás mutatkozik. A Századvég kutatása megerősítette ezt az adatsort. Kiderült: a kkv-k közül jobbára csak a nagy termelési értékláncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát, az ebből kimaradók továbbra is alulteljesítenek a digitális technológiák adaptálásában.
FOTÓ: KAY NIETFELD, GETTY IMAGES
INNOVATÍV MEGOLDÁSOK | A digitális technológia céges integráltságának a hiánya a hazai kisés közepes vállalatok versenyképességének egyik nagy korlátja – derül ki a Századvég kutatásából.
22 | FIGYELŐ 2021/44
F_22-23-Innovativ.indd 22
2021. 10. 29. 16:20
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | GÉPEK AZ IPARBAN. A ROBOTIZÁCIÓ ÁTALAKÍTJA A GAZDASÁGOT
A kis- és középvállalatok tehát még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.
SZEKTOROK
A Századvég, mint említettük, három szektorban vizsgálta a digitalizáció térhódítását. A felmérésbe bevont hazai járműipari társaságok 93,3 százaléka használja az automatizálási eljárásokat a gyártás folyamán. Ebben az iparágban a digitális munkakörben foglalkoztatottak aránya 55 százalék; a munkavállalók szinte 100 százalékos arányban alkalmaznak a napi munkavégzésben infokommunikációs eszközöket. A digitális jellegű tevékenységek súlyát az árbevétel és a megtermelt hozzáadott érték arányában 20,7 százalékra becsülik a szakértők. A jövőben ennek növekedésére lehet számítani, hiszen az előállítási folyamatok egyre automatizáltabbak. Ugyancsak gyors bővülés következhet be az ágazat teljes termék-, illetve
szolgáltatásportfólió-arányához viszonyított digitális jellegű produktumok és szolgáltatások súlyában. Ezt most 26,3 százalékra lehet becsülni. A szektorban jelenleg a digitális fejlesztések aránya (58 százalék) nagyobb, mint a digitális jellegű beruházásoké (22,7). Azonban ebben is változásra lehet számítani, hiszen a jövőben az autonóm vezetést, az összekapcsolhatóságot, az elektronizálást és az intelligens, megosztott mobilitást érintő trendek tovább gyorsulnak. Az energetikában a munkavállalók 60,5 százaléka tekinthető digitális munkakörben dolgozónak. A digitális tevékenységek mértéke az árbevétel és a hozzáadott érték arányában 28 százalék. A digitális jellegű produktumok, szolgáltatások súlyát a teljes termékportfólió arányában kb. 28,8 százalékra lehet becsülni. Az összes vállalati beruházás arányában az informatikai invesztíciók súlya nagyságrendileg 28,4 százalék. Ez jóval kisebb érték, mint a fejlesztések esetében mutatkozó, hiszen a nagyipari beruházások rendkívül drágák, és ezekben jellemzően még szerényebb a digitális vetület. A kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység keretében a digitális fejlesztések mértéke az ágazatban kb. 55 százalék. A hagyományos energia-előállítás folyamatos visszaszorulása, a megújulók térnyerése, valamint az energiatermelés hatékonyságának a növelését célzó iparági stratégiák egyaránt a digitális megoldások használatának a terjedését vetítik előre. A pénzügyi ágazatban a legelterjedtebb az információs és kommunikációs technológiai (IKT-) eszközök mindennapi használata: a munkavállalók szinte 100 százalékos arányban alkalmazzák ezeket. A szektorban számítani lehet a digitáliskompetencia-szintek további emelkedésére a videóbankolási, videós kárszakértői és egyéb távoli elérést támogató funkciók elterjedésével. A megkérdezett cégeknél átlagosan 73,5 százalékos a digitális beruházások súlya a teljes invesztíciós portfólióban; a szakértők az
iparág egyre ütemesebb digitális transzformációjára, az MI, a big data elemzések és a felhőalapú technológiák fejlesztésére számítanak. A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben és 2020 elején végzett felmérése szerint a pénzügyi szektorban jelentősek a digitalizációs fejlesztések, és ennek az eredményei évről évre látszanak is. Ám a fókusz jelenleg sok esetben nem az automatizációs és MI-s megoldások irányába mutat, hanem az ezt megalapozó infrastruktúra kiépítésére. A Covid-járvány felgyorsította a digitalizációs fejlesztéseket, hiszen kényszerűségből a banki ügyfelek részéről is nőtt az online módszerek iránti kereslet.
NEM MUNKAERŐPÓTLÁS
A kutatás alapján az ipar 4.0-s megoldásokat a megkérdezett vállalkozások elsősorban sokszor embertelen, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő munkafázisok, munkafolyamatok automatizálására használják. A Századvég szerint a vizsgált társaságoknál jellemző okként nem merült fel a munkaerő hiányának ilyen automatizált eszközökkel való pótlása vagy a termelési korlátok kiváltása, ugyanakkor egyértelmű cél volt a termékek, szolgáltatások minőségének a javítása, illetve a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés. Nem volt egyetlen olyan válaszadó sem a megkérdezettek között, aki a digitalizációs megoldások bevezetését a humán erőforrás leépítése és az így elérhető költségmegtakarítás miatt lépte volna meg. Éppen ellenkezőleg: az így kiváltott munkaerő minden esetben – a megfelelő és a munkáltató által biztosított átképzéseket követően – nagyobb hozzáadott értéket előállítani képes területeken tudott érvényesülni. Ehhez vélhetőleg a mostani, erősen keresletvezérelt munkaerőpiaci helyzet is hozzájárulhatott. A Századvég megállapítása szerint az automatizáció fokozatos térnyerése és ennek következtében a felszabaduló munkaerő nagyobb hozzáadott értékű munkavégzésre alkalmassá válása a vállalkozások, az adott iparág által előállított bruttó hozzáadott érték növekedését hozza magával. PINDROCH TAMÁS 2021/44 FIGYELŐ | 23
F_22-23-Innovativ.indd 23
2021. 10. 29. 16:20
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
A nemrég jóváhagyott elképzelés alapján az új modellben megszűnnek a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási feladatai. Ezek az államhoz kerülnek, amely 2023. július elsejétől koncesszió útján biztosítja a munka elvégzését. Az indoklás szerint ezzel jobban garantálható az innováció, a hatékonyságnövelés, a körforgásos gazdaságra való átállás, az európai uniós célok elérése, különösen a nagyarányú feldolgozás, valamint az alacsony lerakási értékek. A koncesszor egy emberöltőnyi időre, három és fél évtizedre szerez majd jogosultságot. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült
OHT azt is világossá teszi, hogy a koncessziós társaság bevételei közül a „rezsicsökkentett” közszolgáltatási díj hatósági árszabályozás alá fog esni.
HOGY ÁLLUNK?
A hazánkban évente keletkezett szemét mennyisége 2004-ben még 25 millió tonna fölötti volt. Ezután csökkenő tendencia következett, s 2010-től 15 millió tonna körül állandósult a mérték. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból az látszik, hogy az elmúlt egy évtizedben a kommunális, az ipari, a mezőgazdasági és a veszélyes hulladék volumene nagyjából konstans volt. Az építési-bontási törmelék esetében ugyanakkor 2017-től egy nagyobb
arányú növekedés tapasztalható, ami az évi összmennyiséget is bővítette, körülbelül 18 millió tonnára. „Ez összhangban van azzal, hogy Magyarországon az építőipari termelés 2016-ot követően hatalmas növekedésnek indult, és 2017-ben, 2018-ban, valamint 2019-ben is az előző esztendei bővülést mindig túlszárnyalva a szektor a magyar gazdaság egyik húzóágazata volt” – olvasható ezzel kapcsolatban az OHT-ben. Értelemszerűen az egy főre eső hulladék mértékének az alakulása is illeszkedett ehhez a trendhez. 2018-ban ez a mutatószám 1865 kilogramm volt.
A TISZÁBÓL ELTÁVOLÍTOTT USZADÉKOT SZELEKTÁLJÁK A VÍZÜGY MUNKATÁRSAI. SOK GONDOT OKOZ AZ ILLEGÁLISAN LERAKOTT KOMMUNÁLIS HULLADÉK
FOTÓK: BALÁZS ATTILA, MTI
ÁTÁLLÁS A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS | A körforgásos gazdaság egyik mintaértékű európai modelljévé váljon a magyar hulladékgazdálkodás! – ez a 2021–27-re szóló, a kormány által októberben elfogadott Országos hulladékgazdálkodási terv (OHT) középtávú stratégiai célkitűzése. A dokumentum megerősíti azt a koncepciót, melynek értelmében a jövőben e közfeladat ellátása kizárólagos állami tevékenység lesz.
24 | FIGYELŐ 2021/44
F_24-25_Hulladek.indd 24
2021. 10. 29. 16:21
| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | 2518
A ma már a közvélemény szemében is egyre hangsúlyosabb környezetvédelmi aspektusokat tekintve örvendetes hír, hogy 2007-től kezdve folyamatosan és jelentősen nő az anyagában hasznosított hulladék volumene: tizennégy évvel ezelőtt még csak 24,6 százalék volt az aránya, 2018ban viszont már meghaladta a 60 százalékot. Ennek további pozitív hozadéka a lerakással ártalmatlanított szemét hányadának a csökkenése, amely gyakorlatilag megfeleződött. Érdemes röviden kitérni a külföldi szennyvíziszap Magyarországra hozatalának a kérdésére is, hiszen az elmúlt esztendőkben nagy visszhangot váltott ki ez a tevékenység, amelyet a kormány két évvel ezelőtt be is tiltott. A döntés szakmai helyességét támasztja alá az OHT, amely rögzíti: a víztelenített szennyvíziszap optimalizált szállítási távolsága országonként különböző, jellemzően hetvenöt kilométer körül mozog. Az ennél hosszabb, akár több száz kilométeres táv szükségtelen környezeti terhelést és kockázatot jelenthet.
HOVÁ TARTUNK?
A 2027-ig tartó periódusra készült anyag egy részletes cselekvési tervet vázol arra vonatkozóan, hogy a különféle hulladéktípusok esetében milyen beavatkozásokra van szükség. Ezek közül a települési szemét kezelése a legkomplexebb és a legnagyobb forrásigényű. A szakértők szerint nagyságrendileg százmilliárd forintra lesz szükség többek között ahhoz, hogy az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott kommunális hulladék aránya már 2025-re elérje az ötvenöt százalékot, továbbá ahhoz, hogy csökkenjen a lerakott és az illegálisan elhagyott háztartási lom mértéke. Szintén jelentős pénzügyi teher a csomagolóipar átállítása a körforgásos gazdaságra. Az OHT 70 és 80 milliárd forint közé taksálja azt az összeget, amennyire szükség lesz például az újrafeldolgozott csomagolóanyagok arányának a növelésére, valamint az egyszer használatos műanyag italpoharak és ételtároló edények mennyiségének a mérséklésére. Elengedhetetlennek tartja továbbá a visszaváltási rendszer kiépítését, ahogyan azt is, hogy a termékek gyártása kapcsán ösztönözzék az előállítókat a másodnyersanyagok használatára, s ez jelenjen meg a környezetbarát produktumok védjegyének a kritériumai között is.
2336
AZ ITTHON KELETKEZETT HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁLTOZÁSA
2193 2155
0NQTLWFRR K÷
1864
2004
2005 2006
Forrás: OKIR, OHT
2007
1619
2008 2009
1533 1570 1527 1490 1593 1576 1572
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
1826 1865
2017
2018
A PET KUPA RÉSZTVEVŐI TISZABECSEN. MEGSZABADÍTJÁK A FOLYÓT A MŰANYAG PALACKOKTÓL
A terv javasolja emellett a háztartásoknál képződött élelmiszer-maradékok elkülönített gyűjtésének a bevezetését 2023 végétől, a házi és közösségi komposztálás fejlesztését, a szemétben rejlő energia felhasználását kis – 600 ezer tonna/év – kapacitású hőerőművekben. Ezen túlmenően szükséges kialakítani a lakosságnál keletkezett veszélyes hulladékok összeszedésének egységes rendszerét, valamint megoldani a kidobott textíliák újrahasznosítását. Bár már évtizedek óta zajlik, még mindig komoly összeget igényel az azbesztmentesítés. Az OHT-ban foglaltak szerint az előttünk álló hat esztendőben is legalább hárommilliárd forintot kell fordítani az azbesztet tartalmazó sík- és hullámpala gyűjtésére, ártalmatlanítására. Mint fentebb jeleztük, a hulladékok mennyiségi eloszlásának a bemutatásakor kiderült: az építési-bontási törmelék volumene évek óta nő az építőipar berobbanása miatt. Ezért különösen fontos, hogy a sitt újrafeldolgozási aránya minél nagyobb legyen, s lehetőleg elérje a hetven százalék körüli mértéket. A terve-
zet egyben szorgalmazza, hogy a gumiabroncsokra vonatkozóan a döntéshozók dolgozzanak ki jogszabályt a visszavételi kötelezettség megteremtése érdekében.
TÁRSADALMI HOZZÁÁLLÁS
Azt természetesen az Országos hulladékgazdálkodási terv készítői is elismerik, hogy szemléletformálás nélkül nem lehetséges nagy fokú átalakulás ebben az ágazatban. „A hulladékképződés megelőzésének sarkalatos tényezője a környezettudatos vásárlói magatartás kialakítása” – írták. A jövőt tekintve ugyanakkor optimisták a várakozásaik. Úgy látják ugyanis, hogy a társadalomban egyre többen tartják magukat környezettudatosnak, zölden gondolkodónak, olyan embernek, aki a hulladékmentesség, illetve az újrahasznosítás elvei szerint él vagy szeretne élni. Összegzésük szerint napjainkban a magyar társadalom ebben a kérdésben – az Európai Unióban megfigyelhető tendenciával összhangban – egy szemlélet- és attitűdváltozáson megy keresztül. HELMECZI ZOLTÁN 2021/44 FIGYELŐ | 25
F_24-25_Hulladek.indd 25
2021. 10. 29. 16:21
| CÉGVILÁG |
GÁZERŐMŰ LESZ VISONTÁN
A hazai dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata az állami kézbe került, továbbra is stratégiai jelentőségű mátrai erőmű kis szén-dioxid-kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása.
ÖTSZÁZ MEGAWATT
Ez azt is jelenti, hogy 2030-ig ezzel a szenet és a lignitet is kivezetjük az itthoni villamosenergia-termelésből. A létesítmény technológiaváltása a legnagyobb klímavédelmi beruházás az országban – mondta korábban lapunknak Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az átalakítás azt jelenti majd, hogy a jelenlegi – lignit elégetésével áramot termelő – objektum helyett egy 500 megawattos, modern gázerőmű lesz Visontán. Egy körülbelül 200 megawattos napelemes beruházás és egy 31,5 megawattos, hulladék- és biomaszsza-égetésre is alkalmas kiserőmű is létesül. A szakember a napokban kifejtette: az MVM Mátra Energia Zrt. technológiaváltásával garantálják az áramellátás biztonságát, de a zöldiparban is pozíciót szerezhet az ország. Az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapja 237 millió eurós forrását a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszon (KEHOP Plusz) keresztül csatornázzák be a célok elérésére. A fenti alap a kohéziós politika új pénzügyi eszköze, melynek célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek. Az európai zöldmegállapodás célja, hogy az EU 2050ig klímasemlegessé váljon. Az átalakítás folyamán a szén-dioxid-kibocsátás több millió tonnával csökken, de ehhez át kell képezni az erőművet most kiszolgáló bányák ötszáz munkavállalóját, továbbá a létesítmény dolgozóit. Tavaly decemberben az ITM és az unió illetékes végrehajtó ügynöksége ezért írta alá azt az 5,2 milliárd forintos költségvetésű támogatási szerződést, amely a Nemzeti energia- és klímaterv végrehajtását, valamint a mátrai
erőmű fenntartható és igazságos átmenetét segítő LIFE-IP North-HU-Trans projekt kivitelezését rögzíti. Ez azt jelenti, hogy e kilencéves időszakban biztosítják az érintett munkavállalók helyzetének a rendezését, a bányászati szakmakultúra megőrzését és a szükséges átképzéseket. A technológiaváltás folyamán az a cél, hogy a foglalkoztatás továbbra is biztosított maradjon a régióban. A Mátrai Erőmű Zrt. a térség egyik legnagyobb munkaadója: 2100-an dolgoznak Visontán, s a vállalat a beszállítóin keresztül további 10 ezer főnek biztosít munkát. Az objektum közelében ipari parkot hoztak létre, ahol gipszkartont és alfa-félhidrátot gyártanak. Van biodízelgyár és gabonafeldolgozó üzem is.
ÁTKÉPZÉS
Egy minapi konferencián az ITM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, Botos Barbara a projekt finanszírozásáról beszélt. Kifejtette: ha az Európai Bizottság jóváhagyja az úgynevezett 10c derogációt, akkor szénerőművek kiváltására idehaza 220 milliárd forint lesz fordítható. (A 10c derogáció tíz alacsony jövedelmű tagállamban érhető el 2030-ig. A program 70 százalékos társfinanszírozásban működik, a támogatás kvóta szerint történik, az adott ország a saját aukciós kvótái egy részének a terhére alkalmazhatja.) A Modernizációs Alapból Magyarország 184 milliárd forintot kap átképzésre, energetikai modernizációra. A helyettes államtitkár hozzáfűzte: az Igazságos Átmenet Alapból Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye 103 milliárd forintot fordíthat a szénalapú energia kivezetése szociális és gazdasági hatásainak a mérséklésére. Ebből tovább- és átképzéseket finanszíroznak, fejlesztik a zöldgazdaságot. Lesznek innovatív energiatárolási pilotprojektek, a lakosság támogatást kaphat lakóépületek energetikai felújítására. A forrásokból fedezik a bányák rekultivációját, alternatív utóhasznosítását is. Az uniós operatív programok öszszesen 1370 milliárd forintjából a foglalkoztatást, a képzést, az energiatermelés átalakítását segítik, valamint hálózati fejlesztéseket támogatnak. PT
FOTÓ: MVM MÁTRA ENERGIA ZRT./FACEBOOK
ÁTALAKÍTÁS Legkésőbb 2030-ig átalakítják a mátrai erőművet. A tervek szerint a hazai teljes szén-dioxidkibocsátásból a jelenlegi 14 helyett csak 3-5 százalékos lenne az objektum részesedése.
26 | FIGYELŐ 2021/44
F_26_MatraiEromu.indd 26
2021. 10. 29. 16:22
A FENNTARTHATÓ JÖVŐN DOLGOZUNK $ 63$5 DNW¯Y «V ¼WW¸Uē V]HUHSHW Y£OODO D )¸OG M¸YēM«W «ULQWē ¾J\HNEHQ ēV]«Q H]HQ WHY«NHQ\V«J¾QNHW HJ\V«JHV NHUHWEH V]HUYH]W¾N ¸VV]HN¸WYH D IHQQWDUWKDWµ IHMOēG«V Ȃ V]£PXQNUD NLHPHOW Ȃ £JDLW PLQW D N¸UQ\H]HWY«GHOHP D] HJ«V]V«JHV «OHWPµG W£PRJDW£VD D] «OHOPLV]HUEL]WRQV£J D PXQNDW£UVDN W£PRJDW£VD YDODPLQW D W£UVDGDOPL IHOHOēVV«JY£OODO£V
www.sparafenntarthatojovoert.hu
F_27_spar_hirdi.indd 27
2021. 10. 29. 15:26
| CÉGVILÁG |
DURVA DRÁGULÁS JÖHET
MARHAHÚS |A szarvasmarha-fogyasztás az utóbbi években lassú növekedésnek indult, ám a baromfiés a sertéshússzektorban már napirenden lévő drasztikus áremelések legkésőbb jövő tavasszal ezt a terméket is érintik. Mindez újra az olcsóbb húsfélék felé tolhatja a közismerten árérzékeny hazai keresletet.
28 | FIGYELŐ 2021/44
F_28-30_angus.indd 28
2021. 10. 29. 16:23
| CÉGVILÁG |
A KSH adatai szerint 2019-ben az egy főre jutó húsfogyasztás 76,5 kilogramm volt, ebből a baromfi- 35,7, a sertés- 33,1, a marhahús pedig 3,6 kilóval részesedett. A baromfifogyasztás évtizedekre visszamenően növekedést mutat – 1963-ban például még csak 10,7, 2010-ben pedig 24,6 kilogrammos volt. A sertésnél pedig az 1987-es 43,7 kilós csúcs után csökkenés volt tapasztalható, amely öt-hat éves ciklusokban mérhető emelkedő-eső tendencia után 2014-ben újra egyértelmű bővülésbe fordult. A marhahúsfogyasztás viszont az ötvenes évek 6-7 kilója után 1987-re 10,7-re kúszott fel, majd a 9 kilogrammos centrum körüli mozgást követően a nyolcvanas évek végén csökkenni kezdett, 2013-ban pedig 2,2-es mélypontjára süllyedt. Ezt követően lassú növekedés kezdődött. Ez évre egyes becslések szerint 4,5-5 kilogrammos fejenkénti mérték prognosztizálható, s a legoptimistább forgatókönyv szerint pár esztendőn belül akár 8-10 kilós fogyasztás is elérhető.
FOTÓ: VLADIMIR MIRONOV, GETTY IMAGES
ÚTKERESÉS
E trend folytatódása azonban nagyban függ attól, hogy milyen minőségű és árú marhahús lesz elérhető a kiskereskedelemben a 2022 tavaszára előre jelzett drágulás után, amely az inputárak emelkedése miatt elérheti a 40 százalékot. (A nagy marhatartó államok között is az élen álló Brazíliában már 2020 szeptemberében 57 százalékkal nőtt e hús ellenértéke, miközben az ország kivitele – elsősorban a megnövekedett kínai keresletnek köszönhetően – 11 százalékkal bővült. Az USA-ban mintegy 40, Argentínában pedig 56 százalékos árnövelést hajtottak végre, miközben a kivitelük 13 százalékkal nőtt.) Magyarországon, illetve Európában a kukoricaés az üzemanyagárak drasztikus emelkedése az, ami kikényszeríti a drágulást. A kukorica a hizlalás alaptakarmányaként is kötődik a betakarítás folyamán felhasznált fosszilis energiahordozókhoz, amelyekre a takarmány szárításakor is szükség van. A hatalmas áremelés ellenére a brazil és az argentin húsmarha – csakúgy, mint az ír vagy a lengyel – jelen van a magyar húskereskedések polcain. Sőt nemcsak hogy jelen van, de az ellenértéke is versenyképes, ami azt jelenti, hogy drágább, mint a kínálat túlnyomó részét sajnálatos módon még mindig kitevő „kiselejtezett” tejelő tehén, de jelentősen olcsóbb, mint a hazai legelőkön hízott jó-
szág húsa. Ennek oka Márton Istvánnak, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesülete (MHAGTE) elnökének az álláspontja szerint nem más, mint az, hogy az említett országok termelése – részben a gazdálkodás méretei, részben az éghajlat adta abszolút előnyök miatt – szuperhatékony. A szakember úgy véli: azzal, hogy a dél-amerikai pampákon egész évben folyhat a legeltetés, nem nagyon lehet versenyezni, az egy gazdaságban, egy integrációban tartott állatlétszám növelése viszont pozitív irányba tolhatja el a gazdálkodási mutatókat.
KICSIT DRÁGA
A Márton István vezette szervezethez tartozó mintegy ötezer hereford, 3000 angus és hozzávetőleg 250-300 galloway marhát tartó gazdának azonban egyelőre nem kell feltétlenül beleállnia a honi árversenybe, ugyanis a szaporulat mintegy 90 százalékát az itthon elérhetőnél körülbelül 100 forinttal magasabb áron adják el külföldre. Fő piacaik a mediterrán országok, ahol ez a minőségi húsmarha elsősorban az e térségbe látogató mintegy 8-10 millió turista asztalán landol. „Úgy látom, csak nagyon-nagyon lassan sikerül a hazai minőségi marhának megtalálni a helyét az itthoni polcokon. Sokan ugyanis nemigen engedhetik meg maguknak, hogy egy szelet sztékért kiadjanak 3800–4200 forintot, miközben egy két kamaszt nevelő átlagcsaládban
Lassan talál magára a hazai marhahús.
ebből alsó hangon is négy darab kell egy ebédhez, vacsorához” – mondta a szakember. Másképpen látja az itthoni piaci lehetőséget a mintegy 300 angus marhát tartó, üzlettársával közösen vágóhidat, illetve húsfeldolgozó üzemet működtető Kun Péter, a Hortobágy Angus résztulajdonosa, ügyvezetője. „Óriási vákuum van a magyar húsmarhapiacon, olyannyira, hogy ha a jelenleg tartásban lévő összes ilyen állatnak az összes szaporulatát itthon hizlalnánk meg és vágnánk le, még az is csak a töredékét fedezné a kialakulófélben lévő 4-4,5 kilós egy főre jutó marhahúsfogyasztásnak. A fő probléma, hogy a marha fogyasztásának nincs meg a kultúrája Magyarországon. Ez nem anynyira a vásárló felelőssége, sokkal inkább azon kereskedőké, illetve áruházaké és áruházláncoké, akik/amelyek sajnálatos módon friss tőkehúsként mind a mai napig a tejelő vagy pedig a selejt marha húsát teszik a pultba. Ez pedig sem ízben, sem tápértékben nem említhető egy napon az élete első hónapjait legelőn töltő húsmarha húsával. A grillezés, szték-, hamburgersütés terjedésével szerencsére, a legkisebb településeken is nő az erre alkalmas marhahús iránti kereslet, épp ezért nem tartom kizártnak, hogy pár év alatt újra 8-10 kiló közelébe lehet feltornázni a fejenkénti hazai fogyasztást, úgy, hogy abban már túlnyomó részt képviseljen a húsmarha. Ha Szlovákiában 21, Romániában 19, Bulgáriában pedig 16 kiló marhahúst esznek meg az emberek fejenként, akkor szerintem ez nem egy lehetetlen szám – véli a szakember. – Persze az általam elképzelt változást nagymértékben hátráltatja, hogy a hazai előállítású minőségi marhahúst vagy külföldi, vagy rossz minőségű marhából előállítottal helyettesítik. Itt az áruházláncok tudnának érdemileg tenni a jó irányba fordulás érdekében.”
MEGY AZ ANGUS
Szavainak hitelt ad, hogy a két éve alakult Hortobágy Angus három megye kivételével már az egész országot lefedi. A Covid a marhaállomány tervezett gyarapítását némiképp visszafogta, az emiatti kiesést viszont sikerült webshop-értékesítésekkel kiegyensúlyozni. A különböző vágási technikákkal előállított sztékekkel együtt több mint kétszáz terméke van a cégnek, és ezek az árucikkek 2021/44 FIGYELŐ | 29
F_28-30_angus.indd 29
2021. 10. 29. 16:23
elfogynak, kelendők. Az inputköltségek növekedésének egy részét már beépítették az áraikba, a produktumok többségénél azonban kivárnak. Annál is inkább megtehetik ezt, mert az extrém kiadásbővülés következményeivel csak jövőre kell szembenézniük, amikor ők is kénytelenek lesznek megvásárolni az idei rendkívül drága kukoricát. „Érdekes módon az áremelkedés eddig még nem okozott forgalomkiesést, a bővülés folyamatos. Mostanra ott tartunk, hogy nem tudunk kiszolgálni új vevőket, már csak a jövő évre veszünk fel friss megrendeléseket – tette hozzá Kun Péter. – Azt gondolom, egyre szélesebb vásárlói réteg igényli a minőségi marhahúst – szerintem ebbe az irányba hat az is, hogy minden drágul, így csukódik a minőségi húsmarha és az egyéb, kevésbé kurrens húsok közötti olló. Segíti ezt a folyamatot az angus »nimbusza« is, hiszen a Coca-Cola után ez a legismertebb brand a világon. Mivel az igény valós, a forgalmazók is érzékelik, és igyekeznek kihasználni az e márka adta lehetőségeket, s előfordul, hogy más marha húsát
próbálják angusként eladni. Ennek megelőzése érdekében hoztuk létre négy társaság részvételével az Igazolt Angus védjegyet, amely pusztán azt hivatott tanúsítani, hogy a vásárló valóban EU-s üzemben, tiszta körülmények között előállított angustőkehúst vagy -készítményt kap a pénzéért.” Ehhez mindenképpen hozzátartozik, hogy természetesen ami nem selejt jószágból, nem tejelő tehénből származik, hanem húsmarhából, az mind jó és egészséges. A Magyarországon kevésbé ismert hereford csakúgy a csúcsminőséget képviseli, mint az angus, de jó húst ad a limousin, a charolais, a magyar tarka, a magyar szürke is. Ugyan más kvalitás és így más árkategória, de azért kiváló beltartalom jellemzi ezeket is.
HAMBURGER
A Hortobágy Angus természetesen külföldi piacok felé is nyitni kíván. Jelen van Lengyelországban, Ukrajnában, Ausztriában, tárgyalásokat folytat katari, szaúdarábiai, olasz és német vevőkkel is. „Ezek a potenciális megrendelések most menynyiségi korlátba ütköznek, illetve abba az üzletpolitikába, hogy mi itt, Magyarországon szeretnénk elsődlegesen értékesíteni. 2023-ban a jelenlegi mennyiségnek a kétszeresét kívánjuk levágni, ez hatszáz állatot jelent. Mivel az általunk megszabott minőséghez mindenképpen
tartani szeretnénk magunkat, kétévesnél fiatalabb és 30 hónapos kor feletti állatot nem vágunk – szögezte le az ügyvezető. – Ez a korlát nyilván határt szab a növekedési lehetőségeinknek is, ami persze egyáltalán nem baj, ha meggondoljuk, hogy minden komoly brandet képviselő manufaktúrában vannak mennyiségi korlátok.” A Hortobágy Angus forgalmának a nagyobbik részét nem a darabhúsok értékesítése adja, hanem a hamburgerpogácsáké. A Hortobágy és a magyar hagyományok tiszteletéről ismert Kun Pétertől kissé meglepőnek látszó termék bevállalására azonban autentikus magyarázatot kaptunk: „A hamburger német kereskedők közvetítésével került Amerikába, ahonnan meghódította a világot. Maga az étel azonban nem Európából, hanem Közép-Ázsiából származik, vagyis őseink is ismerték. NyugatEurópába a Német Lovagrenden keresztül került, ők Fehéroroszországban és a Baltikumban lévő kolóniáikon keresztül, az ottani tatároktól vették át az apróra vágott hús elkészítésének, kisütésének a technikáját. Nem véletlen, hogy a tatár bifsztek a nevében ma is őrzi ezeket a gyökereket.” DOMBI MARGIT
FOTÓ: JACQUELINE NIX, GETTY IMAGES
| CÉGVILÁG |
30 | FIGYELŐ 2021/44
F_28-30_angus.indd 30
2021. 10. 29. 16:23
Építsük közösen vállalkozását! Együtt. Minden helyzetben.
7HOMHV N¸Uij S«Q]¾J\L V]ROJ£OWDW£VRN vállalatoknak az MKB Banktól. mkb.hu
V]HP«O\HVHQ EDQNȴµNMDLQNEDQ
06 80 333 770
-HOHQ W£M«NR]WDWµ NL]£UµODJ ȴJ\HOHPIHOK¯Y£VUD V]ROJ£O D] QHP WHOMHVN¸Uij «V QHP PLQēV¾O D 3WN V]HULQWL N¸WHOH]ē DM£QODWQDN 7RY£EEL LQIRUP£FLµNDW IHQWL HO«UKHWēV«JHLQNHQ WDO£O
MKB_Corporate_Kampany2021_Osz_FIGYELO_200x292_v2.indd F_31_MKB_hirdi.indd 31 1
2021. 09. 10. 29. 14:24 10:54
| CÉGVILÁG |
KELETI SIKERSZTORI
RAVAK | Az 1990-ben indult Ravak cseh családi vállalatként attól tudott nemzetközileg is meghatározó szerepet elérni a szaniterpiacon, hogy a tulajdonosok folyamatosan visszaforgatták a nyereséget a fejlesztésekbe és a nemzetközi terjeszkedésbe – mondta Vajányi László, a 2,5 milliárdos beruházással új telephelyet létrehozott Ravak Hungary Kft. cégvezetője.
Szlovákiában, Csehországban inkább a hidegebb, formálisabb észak-európai üzleti kultúrát követik, amelyet többek között a magázódás jellemez. Ezért volt szokatlan Vajányi Lászlónak, amikor 2000 novemberében Magyarországra érkezett északi szomszédunkból, hogy itt a tegeződés és az erőteljes barátkozás jellemezte az üzleti életet, s a szerződésekkel körülbástyázott megállapodások helyett még a kézfogásos üzletkötés volt divatban. „Mára – talán az elmúlt évtizedekben bekövetkezett csődökből levont tanulságoknak is betudhatóan – ezen a területen szintén jelentősen megváltozott a magyar üzleti kultúra, amely sokkal profeszszionálisabb lett” – mondta a szakember. A kedvező változás a piaci folyamatokban is érződik. „Az összehasonlítás megszokott sztenderdje a négyzetméterre vetített burkolólap-értékesítés. Míg a 2000-es években
a nagyjából hasonló lélekszámú Csehországban két és félszer nagyobb volt az eladások mértéke, azóta a fürdőszobai termékekkel együtt a magyar piac forgalma már 70 százalékos mértékig megközelítette a csehét. Ez alapvetően az újlakásépítések elmúlt években tapasztalt felfutásának köszönhető, amelyhez a különféle – elsősorban a családosoknak szóló – állami támogatások is katalizátorként járultak hozzá” – fejtette ki a cégvezető.
FELNŐTTEK
A kedvező hazai fordulat a mennyiség mellett a minőség iránti igény erősödésében is megmutatkozik. Vajányi szerint a szakmai internetes portálok elterjedésének és a közösségi háló népszerűségének is köszönhetően az emberek egyre tájékozottabban vásárolnak, s a tartósság mellett az esztétikum mind fontosabb szerepet játszik a választásukban.
32 | FIGYELŐ 2021/44
F_32-33_ravak.indd 32
2021. 10. 29. 16:23
| CÉGVILÁG |
„Ebben a jó irányú folyamatban nyilván annak is szerepe van, hogy a fogyasztók többsége a 90-es években jutott el oda, hogy a saját lakását felújíthatta vagy újat építhetett. Akik akkor fiatalok vagy középkorúak voltak, ma már a korábbi pozitív és negatív tapasztalataikat egyaránt hasznosítják a friss renoválásnál vagy építkezésnél. Nem beszélve arról, hogy a gyerekeiknek is átadják például azt a tudást, hogy a tartósabb és jobb műszaki paraméterekkel ellátott termékeket érdemes választani. Miközben árérzékeny maradt a piac, a vevők ma már tudatosabbak, s ezáltal a vásárlói igények mellett az átlagárak is emelkedtek” – értékelt a szakember. A cégvezető a cseh családi vállalatból mára nemcsak a csehországi piac első számú szereplőjévé vált, hanem 11 országban saját leányt tulajdonló, 47 államban erős pozíciókat szerzett Ravak sikere kapcsán azt tartja a legfontosabbnak, hogy a ma is aktív alapítók és az új megoldásokat hozó második generáció szemében mindig az innováció volt az első.
FOTÓ: FREDERIC CIROU, GETTY IMAGES
VASFÜGGÖNY
„Nagyon hamar felismerték, hogy ha nincs folyamatos termékfejlesztés és megújulás, akkor megáll a piaci bővülés, és előbbutóbb bekebelezi őket valamelyik multinacionális versenytárs. Ezért a Ravakot már az első pillanattól a saját termékek fejlesztése jellemezte. Ehhez a vasfüggöny lebontása idején az is komoly lehetőséget teremtett, hogy a multik a legtöbb újításukkal nem vagy csak megkésve jelentek meg az általuk a vásárlóerő gyengesége miatt jelentéktelen piacnak tekintett kis kelet-közép-európai országokban. Aki terjeszkedni akart, az elsősorban Oroszországban, Ukrajnában vagy Lengyelországban gondolkodott, de például Szlovákia, Csehország, Magyarország nem szerepelt a térképükön” – taglalta Vajányi László. A Ravak tulajdonosai ezt az űrt kihasználva kezdtek gyors növekedésbe a kilencvenes években, s ami legalább enynyire fontos volt, a megtermelt hasznot mindig visszaforgatták a cégbe. Ez a termékportfólió folyamatos bővülése mellett az új termelői beruházásokban is megmutatkozott. Így lett a csoport második legsikeresebb piaca a magyar a cseh után. A teljes fürdőszobai termékcsoporton belül a kádak és zuhanykabinok szegmensében piacvezető az itteni leány.
„Az innováció volt a legfontosabb” – Vajányi László. Az utóbbiban annak is nagy szerepe volt, hogy amikor a 2008-as globális gazdasági válság és vele az építőipari krízis beütött, éppen akkor bővítették a portfóliót csaptelepekkel. Így amit a klasszikus portfólió forgalmában elvesztettek, azt az új produktumok révén sikerült visszahozniuk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy minden munkahelyet sikerült megőrizniük, ma pedig már 60 munkatárssal dolgozva termelik ki az ötmilliárdos forgalmat. „Szerencsére a Covid-járvány idején az építőipari kereskedések – az egészségügyi előírásokat betartva – folyamatosan nyitva tarthattak. Így amikor az emberek a home office-ban körbenéztek, mit kellene megszépíteni otthon, minden igényt kielégítő szolgáltatásban részesültek a fürdőszobát illetően. Ez azért is kulcskérdés volt, mert miközben a lakáspiacon kitart a boom, az állam által támogatott otthonfelújítási program hatására is tovább erősödött a kereslet. Azt várjuk, hogy a renoválási lendület nemcsak ez év végéig marad meg, hanem 2022-ben is, mert változatlanul ötszázalékos lesz az áfakulcs, és az otthontámogatási program a jövő esztendő teljes egészében elérhető lesz” – értékelt az üzletember.
ÁREMELKEDÉS
A szakember ezért annak ellenére nem kalkulál gazdasági válsággal, hogy meglátása szerint az idén az infláció erőteljes növekedése miatt valójában – ha nem is látványosan, de – ilyen krízist élünk meg.
„Sajnos az energiaválság, valamint az ellátási rendszerekben mutatkozó termelési és szállítási gondok miatti alapanyaghiány olyan többletköltséget okoz, és ez óhatatlanul beépül az árba. Ezért jelentős a drágulás napjainkban, és úgy gondolom, ez a folyamat a jövő év első felében is folytatódik. De bízom abban, hogy a járványnak tavasszal végleg leáldozik, a beszállítói kapacitások pedig visszaállnak a normál szintre, s ezáltal az alapanyagellátás ismét zavartalan lesz. Ha ez megtörténik, 2022 második felére elfogadható szintre rendeződhetnek vissza a logisztikai és az energiaköltségek. Ezért, miközben az idén már kétszer korrigáltuk az árakat, az újabb, kiugró alapanyag-drágulás ellenére sem tervezünk további áremelést, mert fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztóink érezzék a kiszámíthatóságot” – indokolt a cégvezető. Az év elején átadott telephelyük kapcsán kiemelte: a tulajdonosok stratégiájának megfelelően a magyar leányvállalat megalapítása óta egyetlen forint osztalékot sem határoztak meg a taggyűlésen. Minden hasznot, amelyet Magyarországon megtermeltek, az üzletfejlesztésbe forgattak vissza. A 2002-ben megvásárolt zuglói telken így született meg 2008-ra a két ütemben felépített raktár-irodaház együttes, majd amikor azt tapasztalták, hogy a termékportfólió növekedése által megkívánt további bővítés Budapesten – a logisztikai korlátok miatt – már kivitelezhetetlen, Vajányi 2017 környékén Kistarcsán, az M0-s mellett találta meg azt a helyet, ahol hosszú távon sikeresen berendezkedhetnek. „A 2,5 milliárdos fejlesztés eredményeként a 3600 négyzetméteres raktár mellett 1800 négyzetméteres irodai rész jött létre. Mellette alakítottuk ki azt az 500 négyzetméteres bemutatótermet, ahol már a teljes termékpalettánkat be tudjuk mutatni a vásárlóinknak” – mondta a szakember. A cégvezető ugyanakkor azt is lényegesnek tartja, hogy mivel elkötelezettek abban, hogy a hazánkban fürdőszobával foglalkozó szakemberek elismertségét, szakmaiságát segítsék, a kistarcsai komplexumban képzési központot is létrehoztak, ahol az elméleti oktatásokon kívül a gyakorlati képzések megvalósítására is lehetőség nyílik. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/44 FIGYELŐ | 33
F_32-33_ravak.indd 33
2021. 10. 29. 16:23
| CÉGVILÁG |
FÖLDRE SZÁLLT PARADICSOM
TRIVEGA | „A nemesített magoknál kezdődik, hogy visszahozzuk nagyanyáink kertjének hangulatát, ízvilágát” – véli Nemes-Nagyné Vas Andrea, a 15 taggal 50 hektáron termelő szervezet vezetője. Tudásban és technológiában Hollandia a mérce, a további növekedéshez pedig nem felvásárlások, hanem beruházások kellenek. Együtt a minőségért, minőség az egészségért – ez a hitvallása a 2012-ben alapított Trivega Kft. megálmodóinak. Azzal a céllal indítottak vállalkozást, hogy a Dél-Alföldön megtermelt, kiváló minőségű paradicsomot minél rövidebb idő alatt a hazai fogyasztók asztalára juttassák el. Ebben kiemelt szerepük van a kiskereskedelmi láncoknak. Ez a csatorna felel a bevételeik 90 százalékáért, míg a fennmaradó 6, illetve 4 százalék mögött az export, valamint az egyéb értékesítési csatornák állnak. A kivitel elsősorban a környező országok, így Románia és Szlovákia magyarlakta területeire irányul. Tavaly az új beruházásoknak köszönhetően emelték a tétet. Csaknem 25 százalékos növekedéssel 5,42 milliárd forintos lett a forgalom, az idei első három negyedév pedig ehhez képest is további 13 százalékos bővülésről árulkodik, azaz a magasabb bázison sem tört meg a lendület.
SZÉLES KÖRŰ ÖSSZEFOGÁS
A Trivegát 2014-től három megyét magában foglaló termelői csoport alkotta, 2019 januárjától pedig termelői értékesítő szervezet (tész) a működési forma, amely immár 15 tagot számlál. Öt érdekeltségük van a Békés megyei Orosházán, négy a Jász-Nagykun-Szolnokhoz tartozó Öcsödön, Csongrád-Csanád megyében pedig jelen vannak Bakson, Balástyán, Forráskúton, Sándorfalván, Zsombón, Üllésen és Kisteleken. „Második és harmadik generációs családi gazdálkodók a tagok. Eredetileg fólia alatt termeltünk zöldsé-
get, de a 2000-es évek pályázati lehetőségeivel is élve fokozatosan áttértünk az üvegházakra” – mondta a Figyelőnek Nemes-Nagyné Vas Andrea ügyvezető. Az egy-másfél hektáros területektől így jutottak el odáig, hogy mára együttesen bő 50 hektárnyi üvegház és fólia áll a 15 tag rendelkezésére. Ebből 36 hektáron termelnek paradicsomot, 14-en kaliforniai típusú paprikát, uborkát, télen pedig fejes salátát. Fordulópontként idézte fel a 2006–09es időszakot a szakember, amikor a kevésbé hatékony struktúra és a szervezetlenség miatt a tészek, amelyekkel együttműködtek, tönkrementek. Az ebből fakadó átmeneti nehézségek után jókor jött a 2010-es évek elején az áruházláncok szemléletváltása, miszerint ne kereskedőktől vásároljanak zöldséget, hanem közvetlenül a termelőktől. A nyomonkövethetőség azért vált prioritássá, hogy a bolthálózatok ki tudják szűrni a magyar címkével ellátott, átcsomagolt importárut. „Úgy ítéltük meg, hogy külön-külön termelőként már nagyok vagyunk, önálló áruházi beszállítónak viszont kicsik, ezért összefogtunk” – emlékezett vissza az üzletaszszony a Trivega alapítására. Mérföldkő volt a 2013-ban indult együttműködés a Tesco áruházlánccal, ahová először 8 kilogrammos rekeszekben, lédig szállították a magyar paradicsomot.
LENDÜLETES TERJESZKEDÉS
Kezdetben bérelt telephelyről látták el a feladatot, majd miután azt tapasztalták, hogy hosszú távon is számítanak rájuk,
2013 őszén megvásárolták a saját központjukat Kisteleken, s ezt aztán 2014 tavaszán auditálták. Azóta itt csomagolnak, innen indítják útjára a szállítmányokat. Onnantól több meghatározó áruházlánc tőlük szerzi be a magyar paradicsomot – például a Lidl, a SPAR, a Metro és a Penny is. „A termőterülettel együtt nőtt az árualap. Fontos az óriásplakát és a járműreklám is, de a lényeg az, hogy a paradicsom kiváló minőségű, finom, ízletes legyen. A nemesített magoknál, a termesztési technológia optimális működtetésével kezdődik, hogy visszahozzuk nagyanyáink kertjének hangulatát, ízvilágát. A jó termék önmagát adja el” – jegyezte meg Nemes-Nagyné Vas Andrea. Büszkék arra, hogy az idei OMÉK-on az egyik alapító tag, a Nemeskert Kft. kapta kertészet kategóriában a Mezőgazdasági Nagydíjat. Bár még a pandémia sincs mögöttünk, az energiaválság egy ideje már legalább olyan mély nyomot hagy a reálgazdaság kisebb-nagyobb tagjain. „A Covid miatt nem állhattunk le, hiszen a paradicsom nem terem meg home office-ban, a szükséges higiéniai óvintézkedések mellett mentünk tovább” – mutatott rá a cégvezető, aki ezt azért is fontosnak tartotta, mert így az idénymunkásokkal együtt 550600 dolgozó megélhetése náluk a legnehezebb időszakban sem került veszélybe. „Most, az üzemanyag jelentős drágulásával a szállítási költségek is nőttek, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nagyfogyasztói villanyár a tavaszi hónapokhoz képest megduplázódott az elmúlt időszakban” – tette hozzá. Legalább ekkora fejfájást okoz az építőipari áremelkedés a beruházásoknál. Mintegy 25-30 százalékkal fog ugyanis vastagabban az üvegházépítők ceruzája az alapanyagok,
34 | FIGYELŐ 2021/44
F_34-35_trivega.indd 34
2021. 10. 29. 16:24
| CÉGVILÁG |
NEMES-NAGYNÉ VAS ANDREA, A TRIVEGA VEZETŐJE. MEGHATÁROZÓ SZEREPRE TÖREKSZENEK
köztük a vas, az alumínium és az üveg világpiaci áraira hivatkozva, ezáltal négyzetméterenként 100 helyett immár akár 130 euróba kerül a kivitelezés. Ez azért sem jó hír, mert bár a vidékfejlesztési pályázatok igénybevételével az elmúlt három évben gyakorlatilag megduplázták a termőfelületeiket, a további támogatási kérelmeknek ilyen környezetben akkor is bizonytalan a sorsa, ha zöld utat kapnak.
FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON
BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM
A Dél-Alföldön ideális a napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest, de a kedvező adottságokat azzal is fokozzák, hogy az üvegházakat geotermikus energiával, termálvízzel fűtik fel, valamint jó vízminőségű kutakból öntöznek. Biológiai növényvédelem mellett termelnek, azaz már palántakortól hasznos rovarokat telepítenek az üvegházakba a növényekre, megelőzve a kártevők pusztítását, elszaporodását. Ideális állapot, ha a biológiai egyensúly elmozdul a hasznos rovarok javára. A teljes termesztési folyamatban mindent megtesznek a szép és egészséges
termésért. Csaknem harmincféle paradicsomot állítanak elő, a legnagyobb volumenben nagy fürtöst, koktélparadicsomot, cherryt, továbbá snacket. Ez év májusában az Európa számos pontján díjnyertes sötétlila paradicsom, a Yoom is a Trivega révén érkezett meg Magyarországra – az első időszakban 300 ezer csomag termesztése és forgalmazása kezdődött. A cégnél a munkaerő a Covid idején átmenetileg biztosítva volt, de a szakképzett, kvalifikált kollégákat még keresik, pedig Nemes-Nagyné Vas Andrea szerint a versenyképes bérek mellett a valóban nyugat-európai munkakörülmények is adottak. „Elsősorban nem a hazai versenytársakat, hanem a nyugat-európai csúcstermelőket figyeljük. A technológiában a hollandok járnak az élen, de a teljesítményükhöz a precizitásuk, a maximalizmusuk is hozzájárul. Szerencsére az elmúlt esztendőkben egyre inkább fel-
zárkóztunk hozzájuk. A lengyelekre pedig a kitartásuk miatt nézek fel. Sokkal nehezebb körülmények közül indultak a kertészeteik 20-25 éve, hatalmas fejlődésen mentek keresztül” – állapította meg az ügyvezető. A hazai sikereket nemzetközi jó példákkal megspékelve, évről évre operatív programok mentén dolgoznak. Ennek köszönhető, hogy automatizált gépsoraik vannak, az üvegházak mellett pedig klimatizált hűtőcsarnokok kapnak helyet. Az idei program keretében például a 3000 négyzetméteres kisteleki csarnokot további 1200 négyzetméteres csomagolótérrel toldják meg; a 40 százalékos kapacitásbővítés 28 munkahelyet is teremt. Ebbe az irányba mutat az orosházi fióktelep hűtőcsarnokának a növelése is, mivel nem a felvásárlásban érdekeltek, hanem a saját tagok áruit értékesítik. A további növekedéshez a beruházásokon, fejlesztéseken keresztül keresik az utat. GYÖNGYÖSI BALÁZS
2021/44 FIGYELŐ | 35
F_34-35_trivega.indd 35
2021. 10. 29. 16:24
| CÉGVILÁG |
OPUS: ÚJ PORTFÓLIÓ
Két, nagy területen szolgáltató energiaszállító cég gyors, egymást követő akvizíciójával indult el az Opus Csoport energetikai divíziója. Hogy sikerült a váltás, valamint hol tartanak a folyamatok? – Valóban, az Opus energetikai portfóliója ma az egyik legnagyobb területi jelenlétet biztosítja itthon az ága-
zatban, szolgáltatása lefedi Magyarország 40 százalékát. Az Opus Tigáz Zrt. hét megyében 1,26 millió felhasználót lát el gázzal, míg az Opus Titász Zrt. három megyében 760 ezer ügyfélnek szállít áramot. A Tigáz megvételével a csoport megalapozta az energetikai üzletágát, amelyet tovább erősített a Titász felvásárlásával. Az akvizíciók időbeli eltéréséből adódóan a két cég integrálási folyamatai eltolódnak. Az Opus Tigáz Zrt. in-
tegrációja már teljes egészében befejeződött, függetlenül és hatékonyan képes működni. Folyamatosan dolgozunk azon is, hogy az Opus Titász Zrt.-t szintén minél előbb önálló pályára tudjuk állítani a lehetőségek maximális kihasználása érdekében, mindezt úgy, hogy ügyfeleink kiszolgálása ne szenvedjen csorbát.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
TORDA BALÁZS | Ez az év komoly változásokat hozott az energetikai piacon. Az Opus Csoport például tavasszal és ősszel is akvizíciókról adott hírt. Először a Tigáz Zrt. 49,57 százalékos irányítási jogának a megszerzését jelentették be, majd szeptember elsején arról értesülhettek a fogyasztók, hogy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Opus Titász Zrt. néven folytatja tevékenységét, miután az Opus Energy Kft. megvásárolta az áramszolgáltató társaság százszázalékos részvénycsomagját. Az eddigi tapasztalatokról és a későbbi tervekről beszélgettünk a csoport energetikai divíziójának a vezetőjével.
36 | FIGYELŐ 2021/44
F_36-37-Opus.indd 36
2021. 10. 29. 16:25
| CÉGVILÁG |
– Mennyire akadályozta meg a pandémia az energetikai portfólió kialakítását? – A járvány jelentősen megnehezítette a dolgunkat, hiszen az akvizíciós folyamatok kellős közepén voltunk, számtalan egyeztetés és személyes találkozó igényével. A kialakult helyzet és a korlátozások következtében egyik napról a másikra kiestek a megszokott kapcsolattartási formák, újra kellett gondolnunk a tárgyalások kivitelezésének a módját, s a napi rutinunk részévé kellett tennünk az online eszközök használatát. Igaz volt ez a Tigáz Zrt. esetében, amelynél időközben menedzsmentváltás történt, és a Titászt tekintve is, ahol azzal a kihívással néztünk szembe, hogy az új munkatársakkal lerakjuk a közös jövő alapjait és kialakítsuk a folyamatokat. A közvetlen, személyes kommunikációra alig maradt terünk, s szinte csak az online eszközökre támaszkodva a csapatépítés is nehezebb volt. Felértékelődtek a cégen belüli digitális kommunikációs csatornák, s gyors kifejlesztésükkel hamar át tudtunk állni az otthoni munkavégzésre. Ahol szükséges volt, biztosítottuk az ehhez szükséges eszközöket, laptopokat, létrehoztuk a biztonságos hálózatokat, erős telekommunikációs infrastruktúrát építettünk fel. Az ügyfelek kiszolgálását is sikerült megfelelően kezelni, jóval kevesebb kontaktussal, az ügyek intézésének online térbe terelésével. Az intézkedéseinknek köszönhetően nem veszélyeztettük a klienseinket, és a kollégáink között sem volt tömeges fertőzés. A munkatársaink biztonsága a normál hétköznapokban is rendkívül fontos számunkra, hiszen nemcsak a hálózati vagyon határozza meg a vállalat értékét, hanem a benne dolgozó szakemberek tudása és a munkakultúra is. – A napi működést mennyire zavarta össze a járványhelyzet? – Át kellett csoportosítanunk a feladatokat, és sok, közvetlen ügyfélkontaktussal járó tevékenységet – például mérőcsere – el kellett halasztani. Kiemelt teendő volt, hogy a fogyasztók digitális kiszolgálása zavartalanul mű-
Modern és a mai igényeknek megfelelő, rugalmas kapacitású hálózatot, szolgáltatást szeretnénk biztosítani. ködjön, s persze azon – főként fizikai – feladatok biztonságos kivitelezéséről is gondoskodnunk kellett, amelyeket távolról, otthoni munkában nem lehetett elvégezni. Mindenesetre a nem túl kedvező körülmények ellenére elmondhatjuk, hogy a tulajdonosi elkötelezettségnek, továbbá munkatársaink felkészültségének köszönhetően zökkenőmentesen tudtuk végrehajtani az akvizíciókkal és a cégek integrációjával járó teendőket, úgy, hogy eközben szinte zavartalanul voltunk képesek kiszolgálni ügyfeleinket. – Hogyan alakult az üzleti évük? – Az Opus Tigáz Zrt. tavaly 35 milliárd forintos forgalom mellett 4,8 milliárdos adózott nyereséget tudott felmutatni – ez kiemelkedően jónak számít. Közös esztendeje még nem volt a két társaságnak, de a jövőre vonatkozóan rendszerben gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a divízióban az elosztók tevékenysége egymást erősítse, s ez mind a szolgáltatás minőségében, mind az eredményekben megmutatkozzon. – Mennyi időt szán az Opus az energiadivízió önálló rendszereinek a felépítésére? – Várhatóan két év kell ahhoz, hogy az áramhálózati társaságunk teljesen függetlenedjen az eladó E.ON rendszerétől.
A csoport komoly lehetőségeket lát az energetikai szektoron belüli fejlődésre. Ugyanolyan fontos számára a folyamatosan bővülő szolgáltatási portfólió, mint a kvalitás megtartása-javítása. A két nagy kelet-magyarországi energetikai vállalat egy cégcsoporthoz tartozása hatékonyabb, eredményesebb működést tesz lehetővé. – Milyen energetikai szolgáltatásokat tervez az Opus? – Én alapvetően stabil, kiszámítható, korszerű megoldásokat alkalmazó üzemelésben gondolkodom, ahol megférnek egymás mellett, sőt jól kiegészítik egymást a hagyományos, jól kipróbált, valamint az innovatív módszerek. A mai kor energetikai metódusaiban egyre nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a megújuló energiaforrásoknak. Ehhez mi modern és a mai igényeknek megfelelő, rugalmas kapacitású hálózatot, szolgáltatást szeretnénk biztosítani ügyfeleinknek. Számos hazai és uniós irányelv is van erre vonatkozóan. A legfontosabb, hogy Magyarország 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, ezzel kapcsolatosan nekünk is komoly feladataink vannak. Nagy figyelmet fordítunk a fenntarthatóságra, a zöldenergia minél nagyobb szerepére, a folyamatos fejlődés és modernizáció jegyében új innovációs kutatásokban is aktívan részt veszünk. Mindezzel a szemlélettel erősítenénk minél inkább régiós szerepünket. HŐNYI GYULA 2021/44 FIGYELŐ | 37
F_36-37-Opus.indd 37
2021. 10. 29. 16:25
| CÉGVILÁG |
MEGSZÜNTETNÉK A KÁOSZT
E-ROLLER | Néhány agilis magyar fiatal kifejlesztett egy e-roller-töltő és -dokkolóállomást a kapcsolódó szolgáltatásokkal az e-roller-flottákat üzemeltető cégek számára.
INDULÁS
A kiforrott koncepcióval 2019 végén a csapat részt vett a BME Z10, a Startup Campus és a Hiventures közös akcelerátorprogramjában, melynek végén megkapták az első körös tőkebefektetésüket. Néhány hónappal később megnyerték az MVM Edison startupversenyt, s befektetési ajánlatot kaptak az MVM Zrt. tőkealapjától, az MVM Smart Future Lab Zrt.-től. Az alapötlet szerint egyből az indukciós töltés fejlesztéséhez fogtak hozzá –
A BME Z10 INKUBÁTORBAN. DÉRI HUBA ÜGYVEZETŐ, DOMINKÓ DÁNIEL TECHNOLÓGIAI VEZETŐ; TAR DÁVID PÉNZÜGYI VEZETŐ, RUSZ BERO ÜZLETFEJLESZTÉSI SZAKEMBER, A ROLLIN MENTORA
ez jelenleg 85-87 százalékos hatásfokkal képes energiát átvinni. Erre a megoldásra megszerezték a PCT-s oltalmat is, amely több mint 150 országban érvényes. A gyártási költségek, az alapanyagárak növekedésére, valamint a piac aktuális helyzetére reagálva kidolgoztak egy olyan rendszert is, amellyel egyszerűbb és jóval költséghatékonyabb a gyártás és a telepítés. Ugyanazt a dokkolást és rendszerezést biztosítja. A különbség az, hogy az energiaátvitel plug-in elven, kábellel történik, nem indukciósan.
CÉLOK
Az elmúlt hónapok intenzív tesztelési szakaszainak kiemelkedő eredménye, hogy a ZalaZone tesztpályán már működik a Rollin rendszere. Itt három állomást telepítettek, egyenként tíz dokkolóval és indukciós töltéssel. A rövid távú célkitűzés, hogy a következő két-három évben, hazai városokkal, önkormányzatokkal, közlekedési szervekkel és e-roller-szolgáltatókkal együttműködve egy országos lefedettségű töltő- és dokkolórendszert építsenek ki. Ez több száz, de akár több ezer dokkoló- és töltőállomást jelentene, s ezzel a szolgáltatók költségeinek az optimalizálása mellett rendezett városképet is biztosítanának.
A termékfejlesztési oldalon problémát okozott az alapanyagárak ingadozása a piacon, valamint a koronavírus-járvány következtében felborult ellátási lánc okozta alkatrészhiány. Minderre nagyon gyorsan kellett reagálni, ezért is fókuszáltak a gyártási idő és költség szignifikáns csökkentésére.
ÜZLET
Ezenkívül a közterületre való kihelyezésnél az áramellátás szervezése szintén időigényes feladat. A Rollin töltése jelenleg indukciósan és kábellel is működik. Utóbbi az, amellyel a jelenlegi gyártási költségeket és a szerelhetőséget a középpontba helyezve piacra fognak lépni. Folyamatosan fejlesztik az indukciós energiaátvitelt is, mert számos előnye van: nincs fémes érintkező, így nincs korrodálódás – kopás- és időjárásálló. Az üzletfejlesztés kapcsán felmerülő kihívás pedig abból ered, hogy nincs még hasonló szolgáltatás a piacon, miközben sok szereplő érintett egy-egy ilyen projektben. A tervek szerint az első Rollinállomások közterületen is elérhetők lesznek a közeljövőben. Mivel pedig a Rollin hardverfejlesztő cég, így a következő körös befektetést már jóval nagyobb volumenűre tervezik a fejlesztési, gyártási, raktározási és logisztikai költségek miatt. HG
FOTÓ: ROLLIN TECHNOLOGIES
A Rollin Technologies – leegyszerűsítve – egy e-roller-töltő állomás. A vállalkozás alapötlete 2019-ben született meg. A három alapító régről ismeri egymást. Mindannyian Zalaegerszegre jártak gimnáziumba, osztálytársak voltak, és az intézmény kosárlabdacsapatában játszottak évekig. Déri Huba később járműmérnökként végzett a BME-n, míg Dominkó Dániel ugyanott a gépészmérnöki, Tar Dávid pedig a Corvinus Egyetemen a pénzügyi mesterdiplomáján dolgozik. Először nagyon nagyban gondolkodtak: e-roller-megosztó szolgáltatást terveztek létrehozni. Látva a globális trendeket, feltérképezve a lehetőségeket, világossá vált számukra, hogy e piacon nagyon tőkeerős cégek szerepelnek. Ezekkel egy hazai startup aligha tudja felvenni a versenyt. Viszont aki az e-roller-szolgáltatók működését hatékonyabbá teszi, az egy következő szintre emeli a szegmenst. Így jutottak el ahhoz a ponthoz, hogy az eszközöket rendszerezni és tölteni kell a közterületeken. Eközben pedig a szolgáltatók működését is optimalizálják, úgy, hogy a töltési költségeket és a károsanyag-kibocsátást egyaránt csökkentik. Ebből a gondolatból született meg a Rollin e-rollertöltő és -dokkolóállomása.
38 | FIGYELŐ 2021/44
F_38_Rollinn_startup.indd 38
2021. 10. 29. 16:25
6 ". 1 7Rï
1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì "I 7 1% R&ì
+36-46/998-800
LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS LAPCENTRUM.
Keresse az újságosoknál! F_39_vitorla_hirdi.indd 39
2021. 10. 29. 10:53
| CÉGVILÁG |
AKIK A HONLAPOK MÖGÖTT VANNAK
som volt a témában, mint azoknak, akik nálunk akarnak tanulni. Így teljesen átéreztem, mit élnek át, amikor belecsöppennek ebbe a világba. Egyébként azóta is úgy oktatok, hogy teljesen egyedül nem vittem végig weboldalkészítési projektet” – fejtette ki a ma már Budapesten élő Nagy Attila. Természetesen végig mellette volt és van is szakmai erősítésnek a testvére, aki változatlanul a szülővárosukból segíti az üzletet, s aki a tanításon felül háromszáznál is több honlap megkreálásával büszkélkedhet.
A KÉPZÉSEK
WEBOLDALKÉSZÍTÉS | Edzőterem-üzemeltetéssel kezdte, digitális nomádként folytatta, ma pedig már egy honlapkészítői képzéseket kínáló céget vezet – öccsével közösen – Nagy Attila. „Szinte konyhanyelven elhozták nekünk az internet felépítését” – fogalmaz az egyik hallgatói beszámoló a ma már nemcsak online, hanem tantermi honlapkészítői képzéseket is nyújtó WPKurzus oldalán. A vállalatot két huszonéves fiatal alapította hat évvel ezelőtt: Nagy Attila és testvére, Nagy Bence. Azt érezték, ezen a piacon van jövő, s az élet azóta igazolta is őket.
A KEZDETEK
„A szüleink vállalkozók, és mindig is egyértelmű volt számunkra, hogy mi szintén azok szeretnénk lenni. Elsőnek egy edzőtermet nyitottunk, de azt túlságosan röghöz kötöttnek találtam. Ezért a folytatásban a digitális nomádok életét éltem: egy laptopról dolgoztam, közben utazgattam a világban. A WPKurzussal 2015ben indultunk el, mert megtapasztaltam, hogy bármilyen cégről is legyen szó, ma már elengedhetetlen tartozéka a saját honlap” – idézte fel a kezdeteket a harmincéves Nagy Attila, aki maga is többéves önképzéssel, YouTube-videókon, blogokon keresztül tanulta ki a weblapszerkesztést. Öccse, Bence ekkor már – mint fogalmazott – „photoshopolgatott”, grafikai munkákat végzett, HTML- és WordPress-oldalakat készített. A hajdúszoboszlói testvérpár e „tudásmix” birtokában döntött úgy, hogy összeállít egy olyan kurzust, amely által laikusok is elsajátíthatják a honlapkészítést. „Korábban pont ugyanolyan tudá-
A PANDÉMIA HATÁSA
A koronavírus-járvány első hulláma idején a WPKurzusnál óriási robbanás volt a jelentkezők számában. A pandémia első hónapjaiban ugyanis kis túlzással mindenki a világhálón akart boldogulni. „Nem is igazán tudtam, illik-e ezt meglovagolni. Utólag azt mondhatom, hogy üzletileg nem használtuk ki eléggé a helyzetben rejlő lehetőséget. Ám azóta is folyamatosan nő az érdeklődők aránya, mert egyre többen látják be, hogy bármikor bekövetkezhet hasonló helyzet, ezért muszáj beszállni az online piacba” – mutatott rá a szakember. A jövőt ezért a széles kurzuskínálatuk fenntartásában, a szakértőképzésben és egyebek mellett minél több szakmai tananyag elkészítésében látja a Nagy testvérpár. HELMECZI ZOLTÁN
FOTÓ: WPKURZUS
A HÁROM ALAPÍTÓ. NETES KURZUSOKAT TARTANAK
Az üzleti modelljük lényege, hogy számos ingyenes, ugyanakkor magas színvonalú videós anyagot kínálnak, melyek alapján az érdeklődő eldöntheti, való-e neki a WordPress-rendszerű honlapkészítés. Ha a válasz igen, fizetős kurzusokon tanulhatja meg alaposabban a különféle módszereket. Az elmúlt hat évben több mint kétezer vásárlójuk volt, s ez évtől már webdizájnereket is képeznek. Az online oktatás világáról Nagy Attila azt mondja, egy feltörekvő szegmensről van szó, amely nagy átalakuláson megy keresztül. Úgy látja, a jövő a hibrid rendszeré, azaz az internetes és az élő tanítás kombinálásáé, rendszeres gyakorlati feladatokkal, számonkéréssel kiegészítve. „Egy tisztán online tanfolyam akkor hatékony, ha a hallgató valóban elkötelezett és céltudatos. Sokszor azonban úgy működik a webes tanulás, mint a könyvvásárlás: megveszel egy kötetet, mert megtetszik, majd évekig a polcon porosodik. Az online képzéseknél is nagyon gyakori, hogy összevissza vásárolgatnak az emberek, egy-két napig még aktívak, érzik a flow-t, aztán az első problémánál abbahagyják” – mesélte tapasztalatait a cégvezető. Hangsúlyozta: az eredmény náluk azt jelenti, hogy az illető el tud készíteni egy „éles” weboldalt akár magának, akár a megbízójának. Az utánkövetési rendszerük pedig azt mutatja, hogy a végzett hallgatók nagy részének ez sikerül is. Arra a kérdésre, hogy jellemzően kik jelentkeznek a kurzusaikra, Nagy Attila elmondta: a skála igen széles, amit jól mutat, hogy volt, aki a kutyatenyészetének akart honlapot készíteni, de olyan is, aki a százmilliós árbevételű webáruházának szeretett volna új köntöst adni.
40 | FIGYELŐ 2021/44
F_40_WP-kurzus.indd 40
2021. 10. 29. 16:25
Két évtizede a magyar emberek szolgálatában: 20 éves a Provident A Provident Pénzügyi Zrt. idén májusban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Ennek alkalmából húsz héten át változatos programokkal készült közel 2300 munkavállalója részére.
A Provident Pénzügyi Zrt. 2001 májusában lépett piacra, azóta pedig felelős hitelezési folyamatainak köszönhetően hazánk egyik meghatározó pénzügyi szolgáltatójaként áll 230 000 ügyfele rendelkezésére. A nemzetközi háttérrel rendelkező pénzügyi szolgáltató anyavállalata a brit International Personal Finance (IPF), amely világszerte tizenegy országban 1,7 millió ügyfelet számlál. Magyarországon az ügyfelek 20 éve számíthatnak a Providentre. A vállalat a személyi kölcsönök széles palettáját kínálja és a legkiválóbb ügyfélélményt nyújtja ügyfelei számára, akik között megtalálhatóak az átlag banki ügyfelek, valamint olyanok is, akiknek kevesebb a lehetőségük a hitelintézetek által nyújtott szolgáltatások igénybevételére. A jubileum alkalmából egy 20-as számot formázó logó is készült, amely a vállalat sokszínűségét, az általuk kínált lehetőségeket és a segítségükkel megvalósuló terveket szimbolizálja. A járványügyi helyzetre való tekintettel nem egy nagy eseménnyel ünnepelt a vállalat, hanem a különböző szakterületek számára kisebb csapatépítő programokat szerveztek. Az ünnepségsorozat húsz héten át tartott, ezalatt izgalmas heti kvízjátékban vehettek részt a munkavállalók. Az ünnepi hírlevelekben minden héten megjelentek az Év arcai interjúk, amelyekben minden évből két kolléga osztotta meg legkedvesebb emlékeit a többi munkatárssal, illetve az adott évhez köthető Provident mérföldkövet. A vállalat kiemelten kezeli a munkavállalók igényeit, ennek köszönhetően háromszor nyerte el a dolgozói visszajelzések alapján kiosztott Kincentric Legjobb Munkahely díjat, valamint a szakmai testületek által odaítélt Top Employer elismerést. Tavaly az Odafigyelünk Rád program segítette a kollégák fizikai és mentális jóllétét, amelynek elismeréseként az Effekt 2030 díj szakmai és közönségdíjával is gazdagodott, mint a Legpéldamutatóbb Munkahely.
provident_figyelo_20eves_200x292_v1.indd 1 F_41_proident_hirdi.indd 41
A Provident felelős vállalatként számos fontos társadalmi ügy támogatásával segíti a közösségeket. Jelentős pénzügyi szereplőként a Családi Kasszasikerek programmal gondoskodik a lakosság tájékozottságáról, amely 2008 óta több mint 30 000 háztartás számára biztosított korszerű pénzügyi és gazdasági tudásanyagot. A társadalmi felelősségvállalás jegyében a Provident önkéntesprogram keretein belül biztosít lehetőséget munkatársainak a segítségnyújtásra, akik eddig több mint 80 000 önkéntes munkaórával támogatták a helyi közösségeket. A Csodalámpa Alapítvánnyal létrejött együttműködésnek hála a vállalat támogatásával számos kisgyermek kívánsága is valóra válhatott az elmúlt években. A két évtized sikereiben a vállalat partnerei és üzletfelei is osztoztak, egy ünnepélyes protokollrendezvény keretein beül tekintettek vissza közösen az elmúlt időszak legfontosabb eseményeire és elért eredményeire. A jubileumi rendezvényen a Provident egy, az elmúlt húsz év közös sikereit felölelő emlékkönyvvel is kedveskedett a résztvevők számára, mely ajándékban a vállalat 2300 munkavállalója is részesült. A Provident felelős vállalatként ügyfelei számára is készült e jeles alkalomból, a kerek évszámnak dedikált Provident20 elnevezésű weboldalon különböző születésnapi termékakciókkal és hasznos információkkal várták a látogatókat.
éve számíthatnak ránk
2021. 10. 21. 15:38:34 2021. 10. 29. 10:53
| SZEMÉLYI HÍREK |
KIFLI.HU
Head of digital performance pozícióba a főleg élelmiszert házhoz szállító Kifli.hu e-kereskedelmi céghez igazolt Németh Norbert. Az elmúlt években a Tchibo Budapest Kft. e-kereskedelmi igazgatójaként dolgozott, és volt, hogy egyszerre felelt a magyar és a lengyel piacért. A hazai divízió irányítása alatt lett vezető szereplője a digitális értékesítési világnak. Korábban tevékenykedett Londonban, a Business Monitor Internationalnél, digitális marketing és e-kereskedelmi területen.
NÉMETH NORBERT
HORVÁTH ANDRÁS ÉS SZÁNTÓ-KAPORNAY EMŐKE
A PwC Magyarország két új igazgatót nevezett ki a könyvvizsgálati üzletágban. Horváth András 2005-ben csatlakozott a PwC-hez. Jelenlegi ügyfelei az energia- és a kereskedelmi szektor, továbbá az autóipar szereplői, de jelentős tapasztalatot szerzett korábban gyógyszeripari ügyfelek támogatásában is. A könyvvizsgálati munka mellett nagy hangsúlyt fektet az üzletfejlesztés és az automatizáció segítésére, valamint kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Szántó-Kapornay Emőke csaknem húsz éve a könyvvizsgálati területen dolgozik, néhány esztendőt a számviteli tanácsadási részlegen és a PwC Academy csapatában is eltöltött, s azóta is aktívan részt vesz a cég oktatási tevékenységében. A pénzügyi iparágra szakosodott, az elmúlt években szinte az összes hazai bankkal kapcsolatba került auditok vagy egyéb tanácsadási és átvilágítási megbízások révén.
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
PWC MAGYARORSZÁG
DHL EXPRESS MAGYARORSZÁG
Mészáros Ádám a DHL Express Magyarország új ügyvezető igazgatója. Fő célja a fenntartható működés megvalósítása és a magyar vállalkozások segítése abban, hogy még egyszerűbben tudjanak kereskedni nemzetközi partnereikkel. Ennek egyik kézzelfogható jele az elektromos biciklis kiszállítás bevezetése Budapest belvárosában és húsz új elektromos furgon munkába állítása a pesti területeken. A szakember 2006-ban, a DHL Consultingnál kezdte karrierjét Bonnban, majd 2009-ben csatlakozott a Deutsche Post DHL központhoz, hogy operációfejlesztési és teljesítménymenedzsment-programokat vezessen. 2013-ban lett a tagja a DHL Customer Solutions & Innovations csapatnak, ahol kiemelt globális ügyfelekért felelt. 2019 óta a közép-európai csapat tagja, a kereskedelmi alelnök pozíciójából érkezik a DHL Express magyarországi egységének az ügyvezető igazgatói posztjára.
MÉSZÁROS ÁDÁM
42 | FIGYELŐ 2021/44
F_42_szemelyihirek.indd 42
2021. 10. 29. 16:26
Tegyünk együtt egy zöldebb jövőért
eon.hu/egyutt EON-21-016_FENNTARTHATOSAGI_FIGYELO_200x292.indd 1 F_43_eon_hirdi.indd 43
2021. 10. 10. 29. 20. 10:52 14:23 2021.
| PÉNZ BESZÉL |
FELFELÉ KÚSZÓ TARIFÁK
Egyre szűkülő, de egyáltalán nem elhanyagolható kört érint az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány: még az idén is csaknem egymillió autó, köztük mintegy 550 ezer személygépkocsi tartozik ide. Az érintetteknek ugyanakkor várhatóan csak viszonylag kis hányada dönt a váltás mellett, a szakértők nagyjából százezer új szerződésre számítanak.
IDŐSEBB JÁRMŰVEK
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke az MTI-vel közölte: a kgfbkampány továbbra is a teljes hazai gépjárműállomány csaknem egyötödét érinti, az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével. Papp Lajos emlékeztetett arra, hogy az érintett tizenhárom biztosító az idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az év végi tarifákat. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy – az e-kommunikációs szerződéseknél – e-mailben. A meglévő kontraktus felmondására december elseje éjfélig van lehetőség. A hírügynökség idézte Sebestyén Lászlót, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatóját is, aki szerint a gépjárművek üzembentartóinak a tavalyihoz képest
átlagosan 5-10 százalékos díjemelkedésre kell felkészülniük. Ez azt jelenti, hogy az újonnan megkötött szerződések éves átlagos ellenértéke a személygépkocsiknál 28-29 ezer forint körül alakul. Ez az összeg jelentősen alacsonyabb az évközi váltók éves átlagdíjánál, ami szeptemberben a Netrisk.hu adatai szerint 46 500 forint volt. A nagy különbséget az érintett autók speciális összetétele magyarázza: január elsejével ugyanis jellemzően a 2010 előtt vásárolt gépjárművek üzembentartói válthatnak szerződést, ezek háromnegyede pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozatú, és az üzemeltetőik átlagéletkora is magasabb, amelyhez szintén alacsonyabb szorzók kapcsolódnak.
VEGYES MOZGÁSOK
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kgfb-indexe szerint a személyautók kötelező biztosításainak átlagos állomány137,8
A KGFB-DÍJBEVÉTEL ALAKULÁSA*
82,6
2NQQN¥WI KTWNSY
2017
2018
&ITYY [ JQX÷ KJQGJS
2019
2020
2021
Forrás: MNB
díja 2021 második negyedévének végén 44 ezer forintra csökkent az előző negyedévben mért 46 ezerről. Az előző esztendő azonos időszakához képest országos szinten 2 százalékkal mérséklődtek az árak, ami a budapesti kocsik átlagdíja 9 százalékos esésének és a fővároson kívüli díjszint enyhe, egyszázalékos növekedésének együttesével magyarázható. A változás azért is érdekes, mert a fővárosi autókhoz (a járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére) mindeddig nem „ért el” a díjcsökkentés. Az egyéb járműkategóriákban – hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank – nem volt egységes díjváltozás: míg például a nehézpótkocsiknál és a taxiknál (a flottás és az egyéni díjaknál is) csökkenés látható, a vontatók, motorkerékpárok és segédmotorok díjai emelkedtek. Érdekes az is, hogy a személyautóknál – nagyjából két év után – az idei második negyedévben növekedésnek indult (2 százalékkal) a biztosítói kárráfordítások aránya. Az emelkedő kárráfordítás kapcsán ugyanakkor az MNB szakértői szerint még korai trendfordulóról beszélni, a tisztább képhez a következő negyedévek adatai kellenek. Az MNB számai értelmében a hazai biztosítóknak 137,8 milliárd forintnyi díjbevételük származott a kgfb-ből az idei év első felében, ami 3,5 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. Ezzel a nem-életbiztosítási üzletág teljes díjbevételének 36,5 százalékát ez a konstrukció adta. B. M. T.
FOTÓ: GETTY IMAGES
KGFB | Nagyjából százezer jármű tulajdonosa válthat biztosítót a napokban indult, idei kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb-) kampányban. Az átlagos tarifa viszont növekedhet.
44 | FIGYELŐ 2021/44
F_44_KGFB.indd 44
2021. 10. 29. 16:26
F_45_gb_hirdi.indd 45
2021. 10. 29. 10:52
VERSENYELŐNY MAGASABB SZÍNVONALLAL BERTRAND WOIRHAYE | A felmérések, kutatások és saját tapasztalataik szerint is új típusú élet- és nyugdíjbiztosításokra van igény a piacon – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a Groupama Biztosító vezérigazgatója, megemlítvén: több MoneyMoon-díjban részesültek, kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk is a legjobbnak bizonyult.
Milyen hatással volt a Groupama Biztosító működésére a járvány, kellett-e extra intézkedéseket hozniuk? – Természetesen, ahogy a gazdasági élet minden szereplőjének, nekünk is gyorsan kellett reagálnunk az aktuális helyzetre. Intézkedéseink középpontjában ügyfeleink érdekeinek a szem előtt tartása állt. A Covid például egyértelműen előtérbe helyezte a váratlan helyzetekre való felkészülés fontosságát. Az emberekből ez azt váltotta ki, hogy látványosan megnőtt a kockázati életbiztosítások iránti érdeklődés. Mi is próbáltuk segíteni ügyfeleinket, ezért az új kockázatok fedezésére különböző többletszolgáltatásokat építettünk be a termékeinkbe – például annak, aki koronavírus miatt kórházba kerül, egy egyszeri pluszösszeget fizetünk. Más módon is igyekeztünk ügyfeleink mellett állni ebben a nehéz időszakban, meg szerettük volna mutatni ugyanis, hogy számíthatnak ránk. Mindvégig nyitva tartottuk például ügyfélszolgálati irodáinkat, hogy a személyes ügyintézést elérhetővé tegyük azok számára, akik ezt igénylik, hogy az egyhavi kgfb-díj visszautalásáról már ne is beszéljek. Összességében nekünk is jó érzés volt, hogy amellett, hogy megmutathattuk, milyen fair megoldásokat tudunk nyújtani ügyfeleink számára, országos fiókhálózatunk nyitvatartásával a gazdaság zökkenőmentes működéséhez is hozzájárultunk. – Több mint 700 millió forintot osztottak vissza az év elején a kgfb-ügyfeleiknek: miért érezték szükségét ennek az intézkedésnek? És mihez kezdtek az ügyfelek a viszszakapott pénzzel?
– A múlt év sok változást hozott az emberek életében. Nehéz volt megélni a korlátozásokat, veszteségeket, de be kell vallanunk, a biztosítók szempontjából a koronavírus-járvány kedvező hatással is járt, s szerettük volna, ha ebből az ügyfeleink is részesülnek. 2020-ban a lakosok kevesebbet autózva kevesebb balesetet okoztak, ugyanakkor a gépjármű-felelősségbiztosítási díjakat erre az időre is ugyanúgy be kellett fizetniük. Mi erre a helyzetre reagáltunk, amikor összesen több mint 700 millió forintot ajánlottunk fel mintegy 250 ezer, egyedi kgfb-szerződést kötött ügyfelünknek. Számunkra ez tűnt a megfelelő, korrekt lépésnek ebben a helyzetben. Az ügyfeleink ráadásul arról is dönthettek, hogy saját maguk számára kérik az egyhavi díjuknak megfelelő összeget, vagy felajánlják jótékony célra. Végül nagyon sokan az utóbbit választották, így a 700 millió forint nagyobb részét (380 millió forintot) az Országos Mentőszolgálat munkájának a segítésére tudtuk átadni, amire személyesen is nagyon büszke vagyok. – A koronavírus mellett a rendkívüli időjárás is felforgatta a mindennapjainkat az idén; milyen mérleget lehet vonni a károk esetében a mögöttünk lévő hónapok tekintetében? – Azt már megszokhattuk, hogy május környékén elkezdődik a viharszezon, de ebben az évben más érdekes jelenséget is tapasztalhattunk. A nyári viharok kimondottan lokálisan jelentkeztek, viszonylag rövid időközönként, két-három héten belül követve egymást. Valószínűleg sokan megjegyezték a Baranya megyei Sellye nevét, ahol egy hatalmas jégverés után nagyon kis időn belül erős esőzések is érték a várost. Csak erről a településről közel 300 bejelentésünk érkezett, ezért itt – az ügyfelek javára eltérve a feltételeinktől – abban az esetben is térítettük a beázásokat, ha még a jégverés okozta károkat sem tudták helyreállítani.
Összességében is próbáltunk mindent megtenni azért, hogy a károsultaknak minél gyorsabban tudjunk segíteni a bajban. A nyári viharok kapcsán több mint 20 ezer bejelentés érkezett hozzánk, e károkra 2,3 milliárd forint feletti összeget fizettünk ki. Szakértő kollégáink egy részét átvezényeltük a viharok által sújtott területekre, akik több mint 50 vendégéjszakát töltöttek el az otthonuktól távol. A telefonos kárrendezés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a videósra is – ez rendkívül korszerű és hatékony eszköz. Az idén már több ezer ügyfelünk választotta ezt a kárrendezési formát; itt applikáció letöltése nélkül, csupán egy linkre kattintva meg lehetett kezdeni az online szemlézést. A lakossági ügyfeleink mellett a mezőgazdaságban gazdálkodók azok, akiket különösen érintenek az időjárás viszontagságai. Társaságunk részben az agrárgyökerei, a több mint százéves tapasztalata miatt nagyon érzékeny a termelők problémáira. Felkészült kollégáink professzionális támogatást nyújtanak a gazdák számára, akik ezt értékelik is, hiszen egyre több mezőgazdasági cég, gazda bízza ránk a biztosítási védelem kialakítását, így tovább növeltük a piaci részesedésünket ezen a területen. – Miként viszonyulnak az MNB fogyasztóbarát otthonbiztosítási konstrukciójához? – A kezdetektől üdvözöltük a jegybank kezdeményezését egy új lakásbiztosítási konstrukció létrehozására. Azonnal elkezdtünk dolgozni a termék kialakításán, így elsők között léphettünk a piacra fogyasztóbarát otthonbiztosításunkkal. Új termékünket úgy alakítottuk ki, hogy a meglévő lakásbiztosításunk népszerű elemei megtalálhatók legyenek benne. Fogyasztóbarát otthonbiztosításunk stratégiai partnerünk,
46 | FIGYELŐ 2021/44
F_46-47_GroupamaPR.indd 46
2021. 10. 29. 16:27
PR
az OTP Bank fiókhálózatában is elérhető, ahol, úgy látjuk, rövid idő alatt népszerűvé vált a konstrukció. – Több MoneyMoon-elismerésben is részesültek. Mit jelent ez a társaság számára? Miben jobbak, mint más biztosítók? – A MoneyMoon tíz éve életre hívott díja mára ezer hazai biztosítói eszközalap teljesítményét, illetve az egyes biztosítótársaságok különböző termékeit vizsgálja és értékeli. A rendkívül komplex értékelési rendszer miatt igen nagy elismerésnek számít, hogy évek óta kiemelkedően jól szerepelünk ebben a megmérettetésben. Az idén hat eszközalapunk és kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk is a legjobbnak bizonyult, így ötödször is elnyerhettük Az év biztosítója kitüntetést. Azt gondolom, a unit-linked eszközalapok kezelése a Groupama Biztosítónál folyamatosan rendkívül magas színvonalú, a befektetésre kínált alapjaink ezért tudtak ebben az esztendőben is ilyen erős teljesít-
NÉVJEGY Vezérigazgató. Több mint 30 évet töltött a biztosítási szektorban. 1993 óta dolgozik a Groupamánál. FOTÓ: GROUPAMA
2016-tól él Magyarországon. 66 éves, nős, két felnőtt gyermekkel és négy unokával büszkélkedik.
ményt nyújtani. Ez pedig többek között nagyon jó alapot adott a piacon merészen újnak számító, rendkívül ügyfélbarát megoldásokat nyújtó befektetési élet- és nyugdíjbiztosításunk megalkotásához, mellyel már ügyfeleink is találkozhatnak. – Miben új az említett élet- és nyugdíjbiztosításuk? – Azt, hogy szükség van a piacon egy ilyen új típusú termékre, különböző kutatások és felmérések mellett a saját tapasztalataink, a piaci ismereteink és az ügyfeleinktől érkezett közvetlen visszajelzések egyaránt alátámasztották. Úgy láttuk, alkalmazkodnunk kell ügyfeleink anyagi helyzetéhez, megtakarítási lehetőségeihez, mert ezek nagyon különbözők. Nem feltétlenül tud ugyanis valaki ugyanannyit félretenni 25 évesen, mint 50 esztendősen, és a megtakarítás jelentőségét is másként ítéli meg. Ezért akartunk egy olyan biztosítást nyújtani az ügyfeleinknek, amelynek a feltételei rugalmasan hozzáigazíthatók az idők folyamán változó igényeikhez és lehetőségeikhez. Úgy gondolom, hogy az új, Next élet- és nyugdíjbiztosítással ezt messzemenőkig meg tudtuk valósítani, hiszen olyan konstrukcióval léptünk most a piacra, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot nyújtja az ügyfeleinknek, méghozzá rendkívül alacsony költségek mellett.
– Elnyerték a legjobb kgfb-nek járó díjat is. Ezt minek tulajdonítják? – A gépjármű-felelősségbiztosítások terén a piac szabályozottsága miatt nehéz kiemelkedni a többi versenyző közül. Több lakossági szegmensben ugyanakkor nagyon versenyképesek a díjaink, és például a kistehergépjárművek számára is kiemelkedően kedvező ajánlatot tudunk nyújtani. Vidéki ügyfeleink esetében nagy előnynek számít emellett az országos ügyfélhálózatunk, hiszen sokan igénylik a személyes támogatást is a szerződéskötés folyamán. Az árakon kívül a magasabb szolgáltatási színvonallal is lehet versenyelőnyt teremteni, amelyet mi a kgfb-termék mellé kínált ingyenes gépjármű-asszisztenciás szolgáltatással nyújtunk. Ezzel a pluszszolgáltatással nemcsak a kárrendezés alatt segítünk ügyfeleinknek, hanem kár esetén azonnali segítséget is küldünk a bajbajutottaknak, extra költségek nélkül. Az idei díjunk esetében pedig még egy körülményt feltétlenül meg kell említenünk. Ez természetesen a kgfb-kampányunk, melynek folyamán segítséget nyújtottunk ügyfeleinknek, akik akkor is fizették a kötelezőjük díját, amikor jóval kevesebbet használták az autójukat, s így kevesebb kárt is okoztak. Ez a lépésünk nagyban befolyásolta a díj elnyerését.
2021/44 FIGYELŐ | 47
F_46-47_GroupamaPR.indd 47
2021. 10. 29. 16:27
| PÉNZ BESZÉL |
MOBILRA TERELT TRANZAKCIÓK
FIZETÉSI FORGALOM | Az elmúlt hetekben két hazai nagybank is bejelentette, hogy elérhetővé teszi ügyfeleinek a Google Pay szolgáltatást. A mobilfizetési megoldások terjedése tovább ösztönözheti az elektronikus tranzakciók arányának emelkedését.
SZÉLES KÖRT ÉRNÉNEK EL
„Az Erste Bank kártyáival is elérhető a Google Pay Magyarországon, a pénzintézet minden plasztiklapja alkalmassá tehető (tokenizálható), függetlenül attól, hogy Mastercard vagy Visa, betéti vagy hitelkártyáról van szó. Ezzel az Erste a magyar bankok közül elsőként kínál kártyaplatform-független megoldást a mobilfizetésre Android- és iOS-rendszereken egyaránt” – jelentette be a közelmúltban a pénzügyi szolgáltató. „Az Erste Bank törekszik arra, hogy ügyfeleinek teljes körű, nemzetközileg elterjedt mobilfizetési szolgáltatást kínáljon, válasszanak akár Android, akár iOS alapú telefont vagy bármely nagyobb kártyatársaságot” – hangsúlyozta a bevezetés kapcsán Harmati László, a pénzintézet lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. A hitelintézet a Google Pay bevezetésétől a mobilfizetések még gyorsabb terjedését várja. A megoldás egyszerűsége és biztonsága, a fizetési lehetőségek szélesebb tárháza olyan felhasználói élményt kínál, amely megsokszorozza a mobilfizetés arányát. Magyarországon az androidos készülékek száma mintegy ötszöröse az Appleének, mégis az utóbbi ügyfélkör sokkal aktívabban használja a mobilfizetési megoldást. Az Ersténél jelenleg a tokenizált kártyák és ügyfelek 60 százaléka az Apple
A BELFÖLDI KÁRTYÁS VÁSÁRLÁSI FORGALOM ALAKULÁSA* 1791,1 Milliárd forint
2267,6
1610,7
1335,1 1066,6 849,6 2016
2017
2018
2019
*Adott év második negyedében.
2020
2021
Forrás: MNB
Payhez köthető, míg az aktív eszközöknél még magasabb, 70 százalékos a megoldás részesedése. Ráadásul az Apple Payt használók háromszor olyan gyakran fizetnek mobillal vagy kártyával, mint a bank eddigi saját androidos mobilfizetési alkalmazását letöltő ügyfelek – emelte ki Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák és contact center vezetője, aki a Google Pay bevezetésétől az aktivitás növekedését várja. A mobilos fizetési megoldások terjedését segíti, hogy az Erste üzleti kártyáinál is elérhetővé válnak a nagy nemzetközi mobilfizetési megoldások. A Google Pay bevezetésével teljesebbé válik az Erste digitális platformja, az idén februárban elindult George, amelynek a felhasználói száma fél év alatt meghaladta
& +47,&142'&3 1 ;ö BANKKÁRTYÁK SZÁMA* 9,59 Millió darab
9,00 ,
8,96
2016
2017
9,79
9,32 9,10
2018
2019
2020
2021
2FL^FWTWX_¥LTS PNGTHX¥YTYY F_ JQX÷ KQ [ [LS Forrás: MNB
a félmilliót, így az Erste Banknál a digitálisan aktív ügyfelek aránya a tavaly év végi 54 százalékról közel 60-ra emelkedett. A hitelintézet tájékoztatása szerint az ügyfelek 70 százaléka használja a mobilalkalmazást, 50 százaléka már csak mobilon bankol George-dzsal, és felük legalább minden negyedik nap belép a platformra. Míg a régi mobilbanki applikációt átlagosan havi 12-szer használták, addig a George Appot havonta 15 alkalommal, a tranzakciók száma pedig a duplája a korábbi net- és mobilbanki felületen mértnek.
KÉNYELEM ÉS BIZTONSÁG
A CIB Bank október elején jelentette be, hogy lakossági és vállalati ügyfelei számára is elérhetővé válik a Google Pay alkalmazás. Az applikáció az Androidfelhasználó, Visa bankkártyás ügyfelek pénzügyeinek intézését teszi kényelmesebbé. A pénzintézet ügyfelei a Google Pay alkalmazáson keresztül adhatják hozzá Visa bankkártyájukat, ezt követően pedig mobiltelefonjukkal is fizethetnek az üzletekben. A CIB várakozásai szerint a Google Pay igen gyorsan népszerűvé válik, miután a pénzintézet által kibocsátott kártyák több mint 88 százalékán a Visa logója szerepel, miközben az ügyfelek közel négyötöde digitálisan aktívnak tekinthető. A hitelintézet tervezi, hogy az alkalmazást elérhetővé teszi a Mastercard kártyás ügyfeleinek is. „A Google Pay bevezetésével a CIB már mind a két piacvezető mobiloperációs rendszert (iOS, Android) használó ügyfelek számára biztosítani tudja ezt a rendkívül kényelmes és biztonságos fizetési szolgáltatást” – emelte ki a hitelintézet közleménye. Az applikáció egyesíti mindazt, amire a pénztárnál szükség van: gyors és egyszerű fizetési módot kínál az üzletekben, valamint többszintű biztonsággal védi a fizetési adatokat. Mindemellett a Google Pay megkönnyíti többek között a repü-
FOTÓ: GETTY IMAGES
Az eddiginél jóval több lakossági és vállalati ügyfél használhatja a mobilfizetési megoldásokat, miután a közelmúltban két nagyobb magyarországi pénzügyi szolgáltató is megjelent a piacon az androidos okostelefonokon használható Google Pay szolgáltatással. A Google Pay elérhetőségének növekedése óriási potenciált jelent a mobilfizetések szempontjából, hiszen a Magyarországon működő okostelefonok nagy többségén Androidrendszer fut.
48 | FIGYELŐ 2021/44
F_48-49_mobilfizetes_richterhirdi.indd 48
2021. 10. 29. 16:27
RG_befekteto_202106
| PÉNZ BESZÉL |
léshez használt beszállókártyák tárolását vagy az arra alkalmas, különböző hűségprogramok, -pontok beváltását – emlékeztettek a pénzintézetnél.
NAGYON NŐ A PIAC
A Google Pay a hazai bankok közül elsőként a K&H-nál volt elérhető áprilistól, szeptember elejétől pedig okosórával is használható a szolgáltatás a pénzintézetnél. A K&H ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Gpay hatalmas piacra
lépett be, hiszen az év első hat hónapjában a Magyarországon kibocsátott bankkártyákkal belföldön 520 millió alkalommal 4316 milliárd forintot költöttek az érintettek. A tranzakciók száma 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az érték pedig 19 százalékkal emelkedett a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A számokból az is látszik – tették hozzá –, hogy naponta átlagosan
közel 2,9 millió vásárlásra 23,4 milliárd forintos költés jutott. Egy-egy tranzakció átlagos értéke 8109 forint volt, összességében tehát továbbra is jelentős bővülés jellemzi a kártyás költéseket. Ami a K&H számait illeti, a pénzintézet ügyfelei az év első felében belföldön több mint 62,5 millió alkalommal vásároltak a bankkártyájukkal, ez 25 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest, a tranzakciók összege több mint 540 milliárd forintra rúgott, mindez 27 százalékos emelkedésnek felel meg. „A K&Hnál látott forgalomnövekedésben szerepet játszott az is, hogy áprilisban elérhetővé vált a Google Pay. Az indulás és szeptember vége között a K&H 1,5 millió GPaytranzakciót regisztrált több mint 8 milliárd forint értékben, vagyis a várakozásoknál nagyobb népszerűségnek örvend az új fizetési megoldás” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: bár a GPay-forgalom töretlenül emelkedik, akadnak olyanok, akik nem ismerik igazán jól ezt a fajta megoldást, pedig egy extra biztonságos, kényelmes fizetési alternatíváról van szó. BARÁT MIHÁLY
HIRDETÉS
www.gedeonrichter.com Az egészség a küldetésünk Lezárás dátuma: 2021.06.17. PR/60/2021
RG_befekteto_20210617_200x135+5mm_Figyelo.indd 1 F_48-49_mobilfizetes_richterhirdi.indd 49
2021. 06. 10. 17. 29. 16:30:51 2021. 16:27
| RÉGIÓ |
ÁLLAMPAPÍROK | Valamelyest csökkent az elmúlt egy évben a lakossági állampapírok súlya a kisbefektetők értékpapírportfóliójában, ám az így is meghaladja a 64 százalékot. Megtorpant augusztusban a lakossági állampapírok állományának szinte szakadatlan emelkedése: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nyolcadik hónap végén 9656,4 milliárd forintot ért el a portfólió mérete, ami 66,6 milliárdos visszaesést jelent a júliusi rekordhoz képest. A csökkenés az eladásokkal magyarázható, hiszen a nyár utolsó hónapjában 62,8 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók egyenlege a lakosság kezén lévő állami adósságpapíroknál.
bár az állampapírok értékpapír-portfólióban meglévő részesedése némileg csökkent augusztusra 2020 nyarának végéhez képest, még így is elérte a 64,4 százalékot, tehát a háztartások értékpapírokban tartott pénzének közel kétharmadát ebben az eszközosztályban tartják. A tranzakciók egyenlegének alakulását vizsgálva is az látszik, hogy a lakosság vásárlási kedve némileg alábbhagyott az elmúlt időszakban: a vételek és az eladások különbsége az idei első nyolc hónapban 536,3 milliárd forintos pluszt mutatott, ami minimális mértékben, de elmaradt az egy évvel korábbi 544,7 milliárdos többlettől. (Ráadásul a 2020-as számokra erőteljesen hatott a járvány első hulláma.) Ezzel együtt az, hogy a háztartások vásárlásainak értéke
AZ ÁLLAMPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKBAN* 9656,4 Milliárd forint
MEGHATÁROZÓ SZEREP
Az augusztusi megtorpanás ellenére nincs ok elkeseredni a lakossági állampapírok állományának alakulását látva: a bőven 9600 milliárd forint feletti augusztusi mennyiség 12,2 százalékkal így is meghaladta az egy évvel korábbit. És
8602,9
7099,5 4697,9 2017
5411,1 2018
*Adott év augusztusában.
2019
2020
2021 Forrás: MNB
az idei nyár végéig bőven meghaladta az 500 milliárd forintos szintet, arra enged következtetni, hogy az állampapírok még mindig az egyik legfontosabb alternatívát jelentik az értékpapír-befektetéseken, illetve a teljes megtakarítási portfólión belül.
VONZÓ A HOZAM
Az elmúlt időszakban több helyen is megjelent az a vélekedés, hogy a lakossági piacon meghatározó, ötéves futamidejű Magyar Állampapír Plusz évi öt százalék körüli hozama – a futamidő végén kifizetett, 27,35 százalékos kamattal – az erősödő infláció mellett egyre kevésbé tekinthető vonzónak. Ez az érvelés ugyanakkor nem teljesen helytálló, hiszen a MÁP Plusznak a nagyon alacsony kockázatú befektetések között most sincs alternatívája a piacon, így továbbra is stabil lehet a kereslet a konstrukció iránt. Utóbbi várakozást az is alátámasztja, hogy a tőzsdei részvényeknél ugyancsak egyre inkább megtorpanni látszik az árfolyamoknak az utóbbi bő egy évben megfigyelhető, szinte megingás nélküli emelkedése, ami óvatosabbá teheti a beszállási pontokat kereső kisbefektetőket. Mindezek nyomán csak idő kérdése, hogy a lakosságnál lévő állampapírok állománya mikor lépi át a lélektaninak számító 10 ezer milliárd forintos határt. B. M. T.
FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI
BIZTOSRA MENNEK
ÉRTÉKPAPÍR-DEMONSTRÁCIÓ. FIX HELYEN A BEFEKTETÉS
50 | FIGYELŐ 2021/44
F_50_allampapir.indd 50
2021. 10. 29. 16:29
Ipari létesítmény Kereskedelmi létesítmény
Iroda
mº[[ fbgm
80
mº[[ fbgm
340
mº[[ fbgm
180
Hotel
Sportlétesítmény mº[[ fbgm
40
mº[[ fbgm
30
: FZkd^m ¡i²mő Skm' Zs ^ef¼em +. ®o lhk§g mº[[ fbgm 0.) ikhc^dm f^`oZe·l²m§l§[Zg o^mm k®lsm' OZeZf^ggrb [^kna§s§lg§e ®ko®gr^l¿eg^d _ő[[ ®km®d^bgd3 Z fbgől®`% Z f^`[²saZm·l§`% Z ikh_^llsbhgZebsfnl% Zs bgghoZm²o ls^fe®e^m% f^er^d fbg]b` f^`fnmZmc§d% ah`r ®i²m^gb g^f \lZd ls^k^m¿gd% mn]ngd bl' www.market.hu
F_51_market_hirdi.indd 51
2021. 10. 29. 10:52
| TŐZSDE |
NYILVÁNOSAN VONT BE TŐKÉT TRUMP ÚJ KÖZÖSSÉGI OLDALA
Összesen 11 befektetési alap szállt be a volt elnök új közösségi oldalába, a Truth Socialba, amelyet egy speciális célú akvizíciós társaság (spac) révén vittek a tőzsdére. A befektetők jól spekuláltak, halálra keresték magukat – a bevezetést követően 421 százalékkal száguldott fel az árfolyam.
KESZTYŰT DOBOTT
Trump célja az új felülettel az, hogy versenyre keljen a nagy közösségimédia-cégekkel, a Facebookkal és a Twitterrel, azokkal a platformokkal, amelyekről letiltották a fiókjait az elnökválasztás folyamán. A volt elnöknek lételeme a közösségi oldalakon való politizálás, a megválasztásában meg-
FOTÓ: OCTAVIO JONES, REUTERS
TRUTH | A tőzsdei megjelenést követően felrobbant az árfolyam. Ha Donald Trump megnyeri a 2024-es választásokat, óriásit lehet kaszálni a Digital World részvényeivel.
52 | FIGYELŐ 2021/44
F_52-53_trump+hirdi.indd 52
2021. 10. 29. 16:30
| TŐZSDE |
498 782 500
131 612 900 64 857 500
Napi forgalom Darab
1. 4. 5. 6. 7. 8. 11. 12. 13. 14. 15. 18. 19. 20. 21. 22. 25.
153 100
9,94
45,50
94,20 83,86
A DIGITAL WORLD ACQUISITION CORP. ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA, 2021. X.
Záróár Dollár
1. 4. 5. 6. 7. 8. 11. 12. 13. 14. 15. 18. 19. 20. 21. 22. 25.
+TWW¥ >FMTT ƻSFSHJ
határozó szerepük volt a rövid Twitter-üzeneteknek. Az új felület nem titkolt célja, hogy a következő választási kampányban segítse Trumpot, ezen keresztül érje el a potenciális szavazóit. A tőzsdei megjelenést követően az árfolyam 9,96ról 51,9 dollárra szaladt fel, majd némileg lefelé korrigált.
POLITIKAI KOCKÁZAT
Az ügylet mögött a Digital World Acquisition Corporation áll, amelyet Patrick Orlando vezet, aki korábban a BT Capital Marketsnél és a Deutsche Banknál volt devizakereskedő. Az általa összehozott befektetési alapok 293 millió dollárt dobtak össze a cég tőzsdei bevezetéséhez. (A SPAC-ek üres vállalatok, amelyeken keresztül akár felvásárlással, akár egyesüléssel könnyebb és gyorsabb bejutni a börzére, mint végigvinni a klasszikus bevezetési, nyilvános kibocsátási procedúrát.) A Trump-ügylet meglehetősen jól sült el: a Digital World 25 millió részvénye a bevezetés után nagyjából egymilliárd dolláros piaci értéket képvisel. A parkettre lépés napján ez a részvény a világ legnagyobb forgalmú papírjai közé került. Összesen 300 millió cserélt gazdát belőle, nagyjából 5 milliárd dollár értékben. A SPAC-ekbe beszálló alapok az akvizíció, az üres cég „megtelése” után általában kiszállnak a busás haszonnal. Trump társasága esetében azonban különleges a helyzet, hiszen egy valóban nagy kaliberű politikus és üzletember csatlakozott a bizniszhez. A majdani választási kampányban valószínűleg folyamatosan növekvő felhasználói kör egy ígéretes jövő lehetőségét rejti magában. A vállalat annak ellenére vonzó a befektetők számára, hogy a bevezetést követően semmilyen pénzügyi előrejelzést nem tett. Így elemzők szerint gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy a volt elnök új érdekeltsége mennyit érhet valójában – nincs mi alapján számolni, ezért kénytelenek a Trump-jelenségből kiindulni. Ez sem könnyű azonban, hisz egy politikus brandjének az értékét roppant nehéz felbecsülni. Ha Donald Trump esetleg nyer a 2024-es elnökválasztáson, garantálható, hogy felrobban az árfolyam. Így elképzelhető, hogy az alapoknak megéri kockáztatni és kivárni.
AZ IGAZSÁG
„Olyan világban élünk, amikor a táliboknak erős a jelenléte a Twitteren, ugyanakkor az önök kedvenc amerikai elnökét elhallgattatták. Nagyon várom már, hogy elküldhessem az első igazságot a Truth közösségi hálón” – írta egy közleményben Trump. Az Orléans-Braganza (lásd A herceg című írást) által ellenőrzött Digital World és az új Trump-médiacég közötti ügyletet meglepően gyorsan tető alá hozták. Ugyanakkor maga az alkalmazás lapzártánk idején még nem volt elérhető a mobilappok
A HERCEG Külön érdekessége a sztorinak az a figura, aki az új szociális platform tőzsdére menetelét összehozta. Egy brazil befektetőről, parlamenti képviselőről van szó: Luiz Philippe of Orléans-Braganzáról, akit a sajtó nemes egyszerűséggel csak O Príncipe (Herceg) névvel illet. A brazil elnök, Jair Bolsonaro szövetségese három éve parlamenti képviselő, és erősen támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a korábbi monarchia egyes elemeit vissza kellene hozni a brazil jogba. Ilyen például az, hogy az államot egy nem a nép által választott államfő vezesse, aki jogosult lenne megvétózni a tövényhozás által hozott jogszabályokat.
áruházaiban, ezért nincs információ arról, hogy milyen gyorsan nőhet a felhasználók száma. Annyit azért lehet tudni róla, hogy itt is meglesz a klasszikus közösségi platformhoz szükséges profilkép, s lesz hírfolyam is. D. GY. HIRDETÉS
KÖSZÖNJÜK! 20 év,
7235 előadás 1.615.643 néző 250 együttes # NTSZ20 w w w.tancszinhaz. hu
F_52-53_trump+hirdi.indd 53
2021. 10. 29. 16:30
| GEOPOLITIKA |
A HIRDETÉSI PIACOT IS SÚJTJA AZ ÁRUHIÁNY
REKLÁMKÖLTÉS | Az ellátási láncok széttöredezettsége, az áruhiány nyomán egyes szektorok visszafogták a reklámköltéseiket a negyedik negyedévre. A digitális média 60 százalékkal részesedik a globális hirdetési tortából. kult ki. Akkor meg minek reklámozni, ha nem elérhető a termék?
Sorra mondják le a nagyvállalatok a reklámkampányaikat – a játékipar (konzolok), az autókereskedések és az autógyárak, a bútorcégek sokkal óvatosabban bánnak a hirdetési kiadásaikkal. A beszálítói láncok széttöredeztek, nincs csip, drága a szállítás, kevés a teherautó-sofőr, áruhiány ala-
F_54-55_ellatasi_lancok.indd 54
OPTIMIZMUS A PANDÉMIA UTÁN
A reklámügynökségeknek nagyon jól kezdett menni, amikor a járvány harmadik hullámát követően feloldották
a korlátozásokat, és az elhalasztott vásárlások bepótlása nyomán keresleti sokk érte a gazdaságot. Most pont fordított a helyzet, kínálati sokk van számos ágazatban. A lassulásra az úgynevezett „performance advertising”, vagyis amikor egy termelő vagy szol-
2021. 10. 29. 16:30
| GEOPOLITIKA |
gáltató a közvetlen értékesítések fellendítése miatt hirdet, sokkal érzékenyebben reagál. A brandépítési célú, a fogyasztók bizalmának elnyerésére szolgáló kampányok hosszabb távra szólnak, kevésbé kitettek a konjunktúra ingadozásainak. A nyár folyamán a reklámszektorban még tombolt az optimizmus. Az előrejelzések arról szóltak, hogy rekordszinten, 14 százalékkal bővül az idén az ágazat. A Magna kutatóintézet egy elemzése arra jutott, hogy a globális reklámköltés a tavalyi 78 milliárdról 657 milliárd dollárra száguld fel. A piacot főleg a digitális felületeken elhelyezett hirdetések viszik, ezen belül is a Google és a Facebook a domináns. Az amerikai piacra adott 15 százalékos növekedési prognózis beigazolódása négy évtizedes csúcsot jelentene. A hagyományos sajtó hirdetési árbevételeit padlóra küldte a pandémia, a hirdetők viszont gyorsan váltottak a járványidőszakban. A digitális óriások (például a Google, a Facebook vagy az Alibaba) bevételei nyomán a teljes szektor végül csak 2,5 százalékkal süllyedt. A Magna arra számít, hogy az idén folytatódik a fellendülés, a digitális hirdetési szegmens 20 százalékos bővülését várják. Így ezen reklámok a globális tortából 64 százalékot hasítanának ki. A hagyományos felületek (hirdetőtáblák, oszlopok, nyomtatott kiadványok, rádió) csak szerény, mindössze 3 százalékos növekedést könyvelhetnek majd el szerintük. Az idei reklámpiacnak jót tettek a nagy sportesemények – az olimpiai játékok, valamint a foci-Eb. Ez értelemszerűen a tévétársaságok bevételeit gyarapította. A nyomtatott lapok eladásai az elemzés szerint 4 százalékkal süllyedhetnek az idén.
FOTÓ: JOHN MACDOUGALL, EUROPRESS/AFP
KARÁCSONYI FRÁSZ
A hirdetési piacon hagyományosan erős a negyedik negyedév; elköltik az év folyamán megmaradt pénzeket, s teljes gőzzel beindul a karácsonyi rohamot megelőző kampánycunami. Az idén ez is másképp lesz. „A marketingkiadásokat visszafogták. Nem hirdethetsz olyasvalamit, ami nem biztos, hogy valóban odaérkezik a polcokra” – foglalta össze a helyzetet egy játék-
piaci elemző. A nagy reklámügynökségek bevételeit egyelőre (a harmadik negyedévben) csak kevéssé érinti a helyzet, a feketeleves az utolsó három hónapban jön. Tőzsdei árfolyamaikon (lásd grafikonunkat) azonban már megmutatkoznak a befektetői aggodalmak.
130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
5ZGQNHNX WPP .SYJWUZGQNH 4RSNHTR
A Citigroup elemzése szerint az év utolsó negyedében mindhárom nagynál csökken a bevételnövekedés üteme. Az Interpublicnál a 2021. július–szeptemberi forgalom a 2019-es azonos időszakinak a 111 százaléka volt, a negyedik negyedév árbevétele csak 103 százalékos lesz tavalyelőtthöz mérten. A Publicis esetében 105, illetve 102 az arány, az Omnicomnál pedig 99, illetve 95.
A NAGY ISMERETLEN
John Wren, az Omnicom vezérigazgatója egy interjúban „a nagy ismeretlennek” nevezte a beszállítói láncok idei utolsó negyedéves működését, hozzátéve: vállalati ügyfeleiknél egyelőre optimizmust tapasztal. Bíz-
REKLÁMCÉGEK 9ö?8)*. 7+41>&2 &1&0:1 8& XI.
2020
XII.
I.
II.
III.
IV.
V.
2021
VI.
VII.
= " X_¥_FQP VIII. IX. X.
+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X
A legnagyobbak közül az Omnicom forgalma a harmadik negyedben 7 százalékkal, 3,44 milliárd dollárra nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. A Publicis 12 százalékkal, 2,62 milliárd euróra, az Interpublic 16 százalékkal, 2,26 milliárd dollárra növelte árbevételét. A pandémia persze ebben a szektorban is torzítja a bevételek összehasonlítását, viszont az organikus forgalombővülés a Publicisnél és az Interpublicnál is nagyobb, mint 2019 harmadik negyedévében volt. Az Omnicom esetében viszont egy ilyen összehasonlítás azt mutatja, hogy még nem érték el a járvány előtti szintet.
nak abban, hogy erős lesz a lakossági kereslet, s a delta-variáns terjedésének a lassulása következtében egyre többen térnek majd vissza a munkahelyeikre. Philippe Krakowsky, az Interpublic vezérigazgatója egy elemzőkkel folytatott beszélgetésben felhívta a figyelmet arra, hogy a delta-verzió terjedéséből önmagában még nem következik a beszállítói láncok széttöredezettsége, az sokkal inkább makrogazdasági szinten fejti ki kártékony hatását. A reklámcégek abban is bíznak, hogy a társaságok csökkentik a közvetlen értékesítésekre fordított kampányöszszegeket, e pénzek jó részét átcsoportosítják a hosszú távú, az ismertségüket növelő akciókra, gondolva arra, hogy egyszer majd csak megszűnnek az ellátási hiányosságok. Optimisták a hagyományosan válságálló ágazatok stabilitása tekintetében is – ilyen például a sportfogadás, a szerencsejáték. D. GY. 2021/44 FIGYELŐ | 55
F_54-55_ellatasi_lancok.indd 55
2021. 10. 29. 16:30
| GEOPOLITIKA |
KIRÁNDULÓK EGY BRIT MŰTRÁGYAGYÁR KÖZELÉBEN. HIÁNY ÉS ÁREMELKEDÉS VÁR AZ AGRÁRSZEKTORRA
MÁR AZ ASZTALUNKON IS ÉREZHETJÜK A MAGAS GÁZÁR HATÁSÁT
JÖVŐRE JÖN A FEKETELEVES
Emiatt az európai agrártermelők kiadásai szignifikánsan nőnek, amit a feldolgozó-fogyasztási lánc szereplői áthárítanak a végső láncszemre, a felhasználóra,
a vevőre. Jövőre még markánsabbá válik ez a probléma, hiszen a most és a következő fél évben beszerzendő műtrágya lesz a 2022-es mezőgazdasági termés fontos meghatározója. Kiváltképpen az évszázadok óta művelt, a természetes termőerejük nagy részétől már megfosztott nyugat-európai földek esetében lényeges a műtrágyázás. Sok más ágazathoz hasonlóan a műtrágyagyártást is összezavarta a pandémia által meghatározott 2020-as év. Tavaly erősen visszaesett az agrárium műtrágyaigénye, s ez komoly árcsökkenést okozott. Ilyen körülmények között robbant be a piac 2021 elején, nem várt gyorsasággal
állt helyre a mezőgazdasági szféra, pörgött fel a kereslet. A nagy műtrágyagyárak nem tudták követni a gyors ütemű változást, már csak a fontos alapanyag, nevezetesen a földgáz árának meredek emelkedése miatt sem. Nyugat-Európában a műtrágya-kereskedőknél alig vannak készletek. Egyfelől gyérült a vevői kör a drágaság miatt, másfelől az értékesítők ilyen magas műtrágyaárak mellett vonakodnak feltölteni a raktáraikat, mondván: ha most nagyon drágán felhalmozzák a készleteiket, egy esetleges árzuhanást követően csak nagy veszteséggel tudnak túladni a portékájukon.
MAGYAR HATÁSOK
Hazánkban is érezni az irányzatot. A Mezohir.hu szakportál szerint ez év júniusában „megvadult” a műtrágyapiac. A monoammónium-foszfát 59 százalékkal volt drágább 2021 közepén, mint egy
FOTÓ: ANTHONY DEVLIN, GETTY IMAGES
Újabb, az energiahordozó-hiányból, a magasba szökő árakból következő válság bontakozik ki a mezőgazdaságban. A földgáz többfajta műtrágya gyártásának az alapja. E nyersanyag drágulása így ezen produktumok árát is felhajtja. Egyes számítások szerint a gáz ellenértéke az ásványi alapú műtrágyák előállítási költségeinek úgy a 70 százalékát teszi ki, tehát a megnövekedése érzékenyen hat az utóbbi termékek gyártóira. Ebből következik, hogy az energiaforrások, kiváltképpen a földgáz drágulása már most hatást gyakorol az EU-gazdaságokra. Ugyan áttételesen, de jelentősen érződik az élelmiszeriparban, a végfelhasználóknál, a lakosságnál.
ÉLELMISZERÁRAK A gáz a műtrágyagyártás egyik fontos alapanyaga. Az idei magas gázárak a jövő évi termést drágítják meg, elhúzva és gyorsítva ezzel az élelmiszerek inflációját.
56 | FIGYELŐ 2021/44
F_56-57_foldgaz.indd 56
2021. 10. 29. 16:34
| GEOPOLITIKA |
esztendővel korábban. Az ammóniumnitrát 30, a mészammonsalétrom 26, a nitrogén, a foszfor és a kálium 12 százalékkal került többe, mint a múlt év derekán. Az áremelkedések – amelyek az esztendő második felében folytatódtak, némely termékeknél felgyorsultak – hatását vélhetőleg a 2022-es termésszezonban lehet majd igazán érezni. A jelenség lakosságra gyakorolt negatív hatását erősíti, hogy a fent említett, a termelőtől a fogyasztóig húzódó lánc szinte valamennyi szemét érinti a drágulás. A földgáz- és a vele együtt mozgó olajár hatására az üzemanyagok ellenértéke rekordszinten van, tehát nőnek a szállítási költségek. Ennek hatását fokozza az EU-ban mindinkább problematikus munkaerőhiány. Például nincs elég kamion-, teherautó-sofőr, rakodó, bolti eladó, pék, hentes, az élelmiszermultiknál árurakodó-polcfeltöltő. Németországban – többek között a mezőgazdaságban – 1,2 millió munkáskéz hiányzik. És az idénymunkások is elmaradoznak. A németek kedvenc tavaszi, kora nyári csemegéje, a spárga betakarítását nem lehet gépesíteni. A hoszszú bordás, fekete hőgyűjtő műanyag takarókkal borított spárgaföldeken a betakarítást hosszú ideig a Lengyelországból érkezett idénymunkások végezték. Ám a járvány és a lengyeleket is sújtó munkaerőhiány miatt már alig jönnek.
FOTÓ: FRANCOIS LENOIR, REUTERS
A BEVÁNDORLÁS NEM MEGOLDÁS
Évi 400 ezer bevándorlóra, a tavalyinál lényegesen többre lenne szükség ennek a kérdésnek a megoldására – mondta a szövetségi munkaügyi hivatal (BfA) vezetője, Detlef Scheele. (Arról kevesebb szó esik, hogy még a 2015-ös nagy bevándorlóhullám több százezer munkáskezét sem sikerült bevonzani a gazdaságba – ezeknek az embereknek a többsége látszatfoglalkoztatott, aki át- vagy továbbképzési tanfolyamokon ül évek óta – és szociális segélyen él.) Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az EU-ban mintegy 70 milliárd köbméternyi földgáz hiányzik. Az Oroszországi Föderáció (OF) a műtrágyaéhséggel jól járhat Európában, pluszpiacokat szerezhet, s az olcsó hazai földgázhoz hozzáférő műtrágyagyárak extraprofitot zsebelhetnek be. Az érem másik oldala: az OF-ben – amely mezőgazdasági exportjával, kiváltképpen a gabonáéval a világ élvonalába emelkedett – attól tartanak az agrárszektor szereplői, hogy az orosz műtrágya iránt megugrott kereslet úgy fel-
VIZELETBŐL IVÓVIZET ÁTALAKÍTÓ NAPELEMES GÉP PROTOTÍPUSA BELGIUMBAN. EGYRE KREATÍVABB MEGOLDÁSOKRA KÉNYSZERÜL A MEZŐGAZDASÁG
103 2015. I.
Forrás: Világbank
2Ď97 ,> 0 GLOBÁLIS ÁRINDEXE 2010 = 100 százalék
2016. I. 2016. IX. 2017. II.
2018. I.
2018. X. 2020. I. 2020. VI. 2021. I. 94
83
82 73
2021. V.
82
77
hajtja az árakat, hogy a hazai termelők, kisgazdák már nem tudják azokat megfizetni, emiatt 2022-ben akár a mezőgazdasági termelés drámai visszaesése sem elképzelhetetlen. A Nemzetközi Műtrágyaszövetség (IFA) szerint Oroszország e termék második legnagyobb előállítója a világon. Az OF a műtrágyatermelése (ebből a nitrogénműtrágya 42, a foszforalapú 33, a káliumalapú 25 százalékban részesedik) 70 százalékát exportálja.
CSÖKKENŐ TERMELÉS
107
Ami az európai műtrágyatermelőket illeti, a norvég Yara, a világ második legnagyobb ilyen vállalkozása 40 százalékkal csökkentette termelését, mert nem tudja kigazdálkodni a hatalmas földgázáremelést – jelentette az agrarheute.com német szakportál. A Yara európai gyáraiban a 2021-re tervezett 4,9 millió helyett csak 2,9 millió tonna ammóniát (fontos műtrágya-alapanyag) állítanak elő.
70
66
Franciaországban a műtrágyaárak több mint a háromszorosukra emelkedtek. A gabonát vető gazdálkodóknak a szükséges műtrágyamennyiség hektáronként most 300-350 euróba kerül, szemben a normális években szokásos 150-nel. A francia gazdák most a drága nitrogénműtrágyákból sokat felvevő kultúrák, például a kukorica helyett az igénytelenebb tavaszi árpát vetik. Ami persze jövőre kihathat a kukorica ellenértékére, ezen keresztül az állattenyésztésre, a húsárakra is. Paradox helyzet: a magas gázárak miatt hiány alakult ki az ipari szén-dioxid piacán – noha a világ a klímaváltozás fő okával, a légkör magas CO2-szintjével küszködik. Az ipari CO2 hiánya kihat a vágóhidak működésére (ezzel a gázzal kábítják el levágás előtt az állatokat, másrészt az élelmiszer-tartósításban használják), ily módon a növekvő hús- és húskészítmény-deficit egyik okozója. D. P. 2021/44 FIGYELŐ | 57
F_56-57_foldgaz.indd 57
2021. 10. 29. 16:34
| GEOPOLITIKA |
ŰRHADVISELÉS | Az USA védelmi tárcája szerint Kína legalább egy fél évtizeddel az Egyesült Államok előtt jár a hiperfegyverek fejlesztésében. Peking roppant ravaszul összekombinált egy a múlt század hatvanas éveiben kidolgozott szovjet űrfegyverrendszert (FOBS) a saját hipermodern, hiperszonikus, önállóan manőverező rakéta-repülőgépével. Mindez amerikai szakértők feltételezése, mert az igen foghíjas információk miatt az összkép még homályos. Az Egyesült Államok gyanítja, hogy Kína ez év július 27-én végrehajtott – saját hivatalos bejelentése szerint – űrhajópróbaútjának eszköze voltaképpen egy ilyen „űranyahajó”, amely Föld körüli pályán kering, több mint hússzoros hangsebességgel. A cél közelében elindítanak róla egy hipersebességű (a hangnál minimum ötször gyorsabb), nukleáris robbanófejjel felszerelt űrsiklót, amely az „űranyahajótól” kapott impulzust kihasználva a hangsebesség sokszorosával lép be a felső légrétegekbe. Kormányozható és a földi
rakétaelhárító rendszerek számára bemérhetetlen, azaz nincs ellene védelem.
ZŰR AZ ŰRBŐL
Hogyan lehet ezt a rendszert elképzelni? A Financial Times Jeffrey Lewist, a kaliforniai Monterey városában működő Nemzetközi Tanulmányok Middlebury Intézetének atomfegyver-szakértőjét idézi: „Képzeljenek el egy űrkompot, amelynek a rakodóterében ott van a nukleáris robbanófejjel felszerelt hiperszonikus űrsikló (hypersonic glide vehicle – HGV), amelyet a cél felé tartva egyszerűen kitolnak az űrbe.” Ez a szárnyas nyíl alakú sikló több mint hússzoros hangsebességgel „zuhan” a Föld felé, majd a felső légrétegekbe érve a szárnyait érő felhajtó-
erő adhatja a további lendületet – melynek révén mozgatható kormányfelületekkel irányítja magát. A tengerentúlon nagy visszhangot keltett a kínai kísérlet, amely erősen megkérdőjelezi a ballisztikus rakéták elhárítására képes, sok tíz milliárd dollárért épített-telepített amerikai rendszerek hatékonyságát. A Pentagon szakértői szerint az ázsiai óriás legalább fél évtizeddel az USA előtt jár a hiperfegyverek fejlesztésében. Nem tudni, hogy ezt csak azért mondják-e, hogy az idevonatkozó kísérletekre, fejlesztésekre nagyobb pénzöszszeget csikarjanak ki a kormánytól, vagy tényleg Peking mögött kullognak. Az igazság valahol a kettő között lehet. A Pentagon véleményét október 26án megerősítette az egyik legnagyobb amerikai hadiipari, rakétagyártó cég, a Raytheon elnök-vezérigazgatója, aki a Bloombergnek kijelentette: az Egyesült Államok évekkel le van maradva a hipersebességű felső légköri katonai eszközök fejlesztésében a távol-keleti országhoz mérten. Megemlítette: a Raytheon újonnan alakított, rakéták és rakétavédelem elnevezésű szekciója szeptemberben
FOTÓK: EUROPRESS/AFP
MEGDÖBBENTEK AZ AMERIKAIAK AZ ÚJ KÍNAI FEGYVEREN
58 | FIGYELŐ 2021/44
F_58-59-Kina-USA.indd 58
2021. 10. 29. 16:35
| GEOPOLITIKA | KATONAZENEKAR JÁTSZIK EGY KÍNAI RAKÉTA INDÍTÁSA IDEJÉN. ELHÚZTAK AZ USA HADIIPARA MELLETT
hipersebességű katonai űrjármű, a töltőtoll teste pedig a ballisztikus rakéta. Ez utóbbi indítja el a világűr alsó rétegei felé a hiperszonikus űrsiklót, amely a hordozórakétáról leválva hatalmas gyorsasággal, a légkör és az űr határán szörfözve, pattogva, irányt és magasságot változtatva halad célja felé. Az ázsiai óriás ezek szerint feltartóztathatatlanul dolgozza le haditechnikai hátrányát. Az ország katonai, politikai vezetője, Hszi Csin-ping elnök október végén, egy katonai konferencián felszólított a haditechnikai fejlesztésre, amelyet a jelenlegi ötéves (2021–25) terv keretében meg kell valósítaniuk.
AZ OROSZ TÉNYEZŐ
sikeres kísérletet hajtott végre egy Mach 5-ösnél gyorsabb hiperszonikus cirkálórakétával. „Tevékenységünk középpontjában a hiperszonikus fegyverek elleni védelemnek kell állnia. Ez jelenti ma a kihívást” – mondta a szakember. Kína egy katonai parádéján már bemutatta a DF–17-es nevű, hipersebességű fegyverét, amely messziről egy elméretezett, régi fajta töltőtollra emlékeztet, ahol a tollhegy formájú első rész a
Van egy harmadik komponense az USA– Kína stratégiai szembenállás katonai részének, most főként a hipersebességűmanőverező fegyverek csoportját tekintve – ez pedig Oroszország. Moszkvai források alapján ebben a kategóriában az oroszok megelőzik az Egyesült Államokat és a távol-keleti nagyhatalmat. Ez idő szerint háromféle hiperszonikus, manőverező fegyverrendszere van az Orosz Föderációnak (OF). Ezek közül stratégiainak számít a több ezer kilométeres hatótávolságú Avangard, amelyet egy interkontinentális nehézrakéta állít Föld körüli pályára – hogy ez a hordozórakéta röppályájának melyik szakaszán, milyen magasságban történik, nem ismert. Ezt követően az űrsikló elindul a cél irányába több mint hússzoros hangsebességgel, majd a célpont közelében a légkör felső
KÍNAI ŰRMODUL. ELŐNYBE KERÜLHETNEK A NYUGATTAL SZEMBEN A VILÁGŰRBEN IS
MI IS AZ A HIPER-HANGSEBESSÉGŰ FEGYVER? Amelyek sebességét a Föld tömegvonzása és/vagy a hordozórakétáik adják. Saját rakétahajtóművel ellátott hiperhangsebességű fegyverek, amelyeknek a gyorsaságát a saját, szilárd hajtóanyaggal működő rakétamotorjuk adja. Levegőszívó, torlósugár-hajtású motorral (scramjet) meghajtott fegyverek. Mindhárom fegyverfajta a felső légrétegekben – a földfelszín felett mintegy 100 kilométer magasan húzódó Kármán-vonal alatt – mozog, fel-felpattanva az alsóbb, sűrűbb légrétegekről, s mindegyiket kormányozzák, így képesek a manőverezésre. Még egy közös tulajdonságuk van: az ötszörös hangsebességnél (Mach 5) gyorsabban mozognak. Emiatt nevezik őket hiperszonikus repülőeszközöknek. A Mach 5 alatti sebességű égi járműveket (repülőgépeket, cirkálórakétákat) szuperszonikus eszközöknek hívjuk. A legtöbb hagyományos cirkálórakéta (önállóan manőverező robotrepülőgép) egy utasszállító (körülbelül Mach 0,7-0,8) sebességével halad.
rétegeibe belépve manőverezik, azután nukleáris robbanófejével becsapódik. A másik két oroszországi hipersebességű fegyver a levegőszívó motorú Cirkon (tulajdonképpen hipergyors cirkálórakéta) és a Kinzsal, egy rakétamotorral felszerelt, légi indítású, a legfelső légrétegekben manőverező hiperszonikus fegyver. A Cirkon (becsült hatótávolság: 500-1000 km) és a Kinzsal (becsült hatótávolság: 1000-2000 km) nem stratégiai harceszköz.
ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK
A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) elemzésében rámutat a hipersebességű, levegőszívó vagy rakétamotorral vagy motor nélkül haladó hiper-hangsebességű járművek, hipergyors cirkálórakéták, űrsiklók előnyeire-hátrányaira. A legfőbb előnye ennek a fegyvercsoportnak a sebesség és a kiszámíthatatlanság, az ideoda, le-fel cikázás. Hátránya a viszonylagos pontatlanság és a roppant gyorsaság miatti felforrósodás. A hagyományos, önállóan manőverező robotrepülőgépek, azaz a cirkálórakéták sokkal lassabbak, de pontosabbak és nagyságrendekkel olcsóbbak – summázza az NZZ. A jövő mégis a hiperfegyvereké lehet, ha sikerül fokozni a pontosságukat. D. P. 2021/44 FIGYELŐ | 59
F_58-59-Kina-USA.indd 59
2021. 10. 29. 16:35
| GEOPOLITIKA |
FORMA–1-ES FUTAM AZ USABAN, TEXASBAN. LEFULLADTAK AZ AMERIKAI NÖVEKEDÉS MOTORJAI
JELENTŐSEN LASSULT AZ AMERIKAI GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI ÜTEME
GDP | A pandémia felerősödése nyomán kisebb tempóra váltott a lakossági fogyasztás a második negyedévben. A lassuló GDP és a növekvő infláció nehéz helyzetbe hozza a jegybankot.
NEM KÖLT A LAKOSSÁG
A kétszázalékos bővülés a pandémia utáni időszak leglassabb tempója. A második negyedévben még 6,7 százalékot ért el az ütem, az előző negyedhez képest 0,5-es volt a növekedés. A legnagyobb visszahúzó erő a lakossági fogyasztás fékeződése volt, mindössze 1,6 százalékkal vásároltak többet a háztartások, mint egy esztendővel korábban. Április–júniusban több millió amerikai háztartás kapott pénzt a szövetségi kormányzattól gazdaságélénkítési célból. A tavasz folyamán ez felerősítette a költekezési kedvet, amit az is segített, hogy a járvány miatti korlátozásokat egyre gyorsabb tempóban oldották fel. A nyáron azonban ismét erőre kapott a koronavírus, ezúttal az úgynevezett delta-variáns kezdett el terjedni. Több államban megint korlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni, és a járványveszély újra óvatosabb költekezésre késztette a lakosokat. Ezt már az úgynevezett „nagyfrekvenciás” adatok is mutatták: csökkent az éttermek látogatottsága, kevesebben vettek repülőjegyet, foglaltak szállodai szobát. Némi optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy magas az amerikai
A STAGFLÁCIÓ RÉME
A harmadik negyedéves GDP-t az ellátási láncokban keletkező problémák is lassították. Egyes szektorokban – például a szállításban – krónikus lett a munkaerőhiány, és a korábban átmenetinek gondolt csiphiány is tartóssá vált. Ezek a faktorok az inflációban is megmutatkoznak, vagyis realitássá vált a jegybankárok rémálma: lassuló gazdaság, növekvő infláció – azaz stagfláció. Szeptemberben a fogyasztói árak 5,4 százalékkal emelkedtek az USA-ban az egy évvel azelőtti szinthez képest, ami 2008, a nagy pénzügyi válság óta nem látott mérték.
MEGLEPETT FED
Jay Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke korábban határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy az infláció átmeneti lesz, azt a keresleti sokk generálja. Később elismerte: az intézményben is meglepődtek, hogy a beszállítói láncokban keletkező szűk keresztmetszetek milyen erősen hajtják fel az árakat. Ezzel párhuzamosan a Fed el is kezdte felkészíteni a gazdasági szereplőket a monetáris szigorításra. Első lépésként jelezték: már novemberben elkezdődhet a havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási program szűkítése. A központi bank néhány tisztségviselője azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi, nullához közeli kamatszintet már a jövő év elején emelni kell – egyelőre azonban nem ez az általános hozzáállás a Fed részéről. D. GY.
FOTÓ: BRIAN SNYDER, REUTERS
Jócskán elmaradva a 2,7 százalékos várakozásoktól, mindössze 2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az amerikai bruttó hazai termék. A háttérben a beszállítói láncok akadozása, a koronavírus delta-variánsának agresszív terjedése, valamint ezzel összefüggésben a lanyhuló lakossági kereslet áll.
megtakarítási ráta – ez mindenhol jellemző krízisek idején –, így ha csitul a jelenlegi negyedik hullám, ismét beindulhat a lakossági fogyasztás.
60 | FIGYELŐ 2021/44
F_60_Gdp-usa.indd 60
2021. 10. 29. 16:35
Alice Sara Ott, Grigorij Szokolov, cĚDŽijĚŠNjĿŏ eūƑūŕŏūDŽɈ ¤ïŠŒĿ 'ĚǕƙƁɈ Bogányi Gergely, Balázs János MÜPA, ZENEAKADÉMIA A jegyek és bérletek egyénileg összeállított IJūƑŞïċîŠ Ŀƙ ĚŕěƑĺĚƥƁĚŒɍ
azongora.hu
F_61_MVM_KONCERT_hirdi.indd 61 LD_MVM_Koncertek_azongora_200x292_1026.indd 1
2021. 10. 29. 10:51 2021. 10. 26. 17:52:16
| GEOPOLITIKA | TÁLIB HARCOSOK MEGÉRKEZTEK A KABULI VIDÁMPARKBA. AZ ORSZÁG MŰKÖDTETÉSE KEVÉSBÉ VIDÁM FELADAT
KIDOBOTT PÉNZ
AFGÁN VÁLSÁG | Nem tudnak elszámolni az amerikaiak az Afganisztánban elköltött dollármilliárdokkal. Két világ, két civilizáció csap továbbra is össze Afganisztán kapcsán. El kellene számolni a számolatlanul odaöntött dollármilliárdokkal – az amerikai adófizetők pénzével.
TÁSKÁS EMBEREK
Részletes kimutatást, bizonylatokat, átvételi elismervényeket, számlákat követelnek a washingtoni költségvetési szakértők az idevonatkozó összegekről. Ezek a fogalmak Afganisztánban, a régióban nagyrészt ismeretlenek. Ott a „táskás emberek” világa dívott – az „amerikai” időkben is. Ha valamit rendeltek vagy el kellett intézni, általában jöttek, gazdát cseréltek a százdollárosokkal megtömött bőröndök – és semmilyen nyoma nem maradt az üzletnek. Az afgán gazdaság 2013 óta stagnál. A negyvenmillió fős ország évente húszmilliárd dolláros GDP-t produkált, és az egy főre jutó 550 dolláros bruttó hazai termékével ma is a világ egyik legszegényebb állama. A nyugati (amerikai vezetésű) katonai koalíció kezdeti szakaszában (2001–10) jelentős GDP-növekedés kezdődött, amely később megtorpant. A nyugati, elsősorban tengerentúli pénzek Afganisztán gazdaságát, hadseregét voltak hivatottak erősíteni. Máig nincsenek
megbízható adatok arról, hogy az afgán gazdaságba mekkora pénzek áramlottak. Egyes források mintegy 135 milliárd dollárról tudnak – ami azért is figyelemre méltó, mert odahaza, az USA-ban a költségvetési pénzekkel való szigorú elszámoltatás, a ráfordítás-eredmény szemlélet dívik. Valamelyest szebbé teszi a képet, hogy az amerikai fenntartási, segélypénzek egy tetemes hányada visszaáramlott az Egyesült Államokba katonai megrendelések formájában – és a nagy hadiipari vállalatokat gazdagította. Kivonulásukkor az amerikaiak 80 milliárd dollár értékű fegyvert hagytak ott „ajándékba” a táliboknak – ami a háború és az újjáépítés több mint kétezer-háromszáz milliárd dolláros költségéhez képest aprópénz.
HASZONTALAN BERUHÁZÁSOK
Mindennek a tetejébe olyan hadifelszereléseket is megvásároltattak az afgánokkal, amelyek haszontalanok voltak. Az energiaszektorban sem jeleskedtek. Kabul ellátására olyan erőművet építtettek, amely gyakorlatilag nem működött, mert az üzemeltetéséhez szükséges nehézolajat nem tudták beszerezni a gyakorlatilag vasút (és vízi út) nélküli országban. Talán a legnagyobb hibát azzal követte el a Nyugat, hogy a tálibok 2021 augusztusában életképtelen gazdaságot örököltek, mert az ország rászokott a külföldi segélyekből élésre. Az afgán lakosság eztán iszsza meg ennek a levét. D. P.
Az összegek felett rendelkező szervezet A Pentagon Overseas Contingency Operations (OCO) műveletcsoport (katonai) költségei A védelmi minisztérium (Pentagon) pótlólagos, Afganisztánhoz köthető költségvetése A háború finanszírozásához felvett kölcsönök kamata (becslés) Az afganisztáni háború amerikai veteránjainak a támogatására fordított összeg A külügyi tárca hadibüdzséje (az OCO keretében) Összesen
Az adott időszakban elköltött pénz (milliárd dollár) 1055* 433 532** 233 60 2313
*A Pentagon és más költségvetési szervek pakisztáni, Afganisztánnal kapcsolatos kiadásai is benne vannak. ** Ez az összeg nem tartalmazza a felvett kölcsönök jövőbeli kamatait. Forrás: Brown University, Watson
FOTÓ: JORGE SILVA, REUTERS
AZ AMERIKAIAK AFGANISZTÁNI KIADÁSAI, 2001–21
62 | FIGYELŐ 2021/44
F_62_Afganisztan.indd 62
2021. 10. 29. 16:36
| RÉGIÓ |
KAMIONSOFŐRT KERESÜNK!d A nyersanyaghiány és az egyre magasabb üzemanyagárak miatt az ellátási láncok világszerte akadoznak. A problémát tovább tetézi, hogy egyre kevesebb a kamionos Adria-parti szomszédunknál is. A Večernji list újság az ország legnagyobb fuvarozócégének az esetével szemlélteti a helyzetet. Az Eszék melletti, dárdai székhelyű Ricardo d.o.o több mint háromszáz teherautót üzemeltet(ne), viszont kamionjainak egy részét nincs aki vezesse. Milan Vrdoljak, a cég társtulajdonos igazgatója azt mondja, legalább száz sofőrt tudna azonnal munkába állítani, de nincs kit, pedig az általuk kínált feltételek, úgy véli, nem rosszak. A drávaszögi vállalat az útvonalaktól függően ezer és kétezer euró közötti (azaz mintegy 360– 720 ezer forintos) kezdő fizetést ajánl, ami a túlórákkal együtt meg is duplázható. A Ricardo gépjárműveinek egy része ennek ellenére a garázsban vesztegel.
FUVAROZÁSI GONDOK HORVÁTORSZÁGBAN Európa többi részéhez hasonlóan déli szomszédunknál is óriási problémát jelent a munkaerőhiány. Főként kétkezi dolgozóra nagy az igény, emellett kevés a piacon a képzett szakember is. A legújabb hiányszakma a gépkocsivezető, ötezer kamionos állás betöltetlen.
Azok a fiatalok viszont, akik belekóstoltak a fuvaroséletbe és megtetszik nekik, hamar rájönnek, hogy hogyan kereshetnek még többet. Egy járművezető, akinek az anyavállalata horvátországi székhelyű, és például Svédország, illetve Horvátország között szállítja az árut, jóval kevesebb pénzt kap, mint ha egy svéd vállalatnál vállalna munkát és teljesítené ugyanazt az út-
Horvátországban évek óta nagy problémát jelent a munkaerőhiány. Eddig ez főként az építőiparban és a vendéglátásban okozott fennakadást, de a mezőgazdaságban is volt olyan év, hogy az alma a fákon maradt, mert nem volt aki leszedje. A kamionoshiány főleg a horvát kiskereskedelmet veszélyezteti, félő, hogy nemsokára az áruk egy része nem jut el a vásárlókhoz. A problémát a munkáltatók a C kategóriás jogosítvány-
KÜLFÖLDI MUNKA
Vrdoljak arról is panaszkodik, hogy vállalatát sok kamionos csak ugródeszkának használja Nyugat felé. A napilap írásából az is kiderül, hogy az országból mintegy ötezer hivatásos teherautó-vezető hiányzik. A kamionsofőrök élete nem egyszerű. Gyakran hetekig távol vannak a családjuktól, huszonegyedik századi nomádként élnek, sok esetben rossz higiéniai körülmények között. Ráadásul egy nyergesvontató volánja mögé ülni óriási felelősséggel jár. Éppen ezért hiába a horvát viszonylatban jónak számító fizetés, nem sokan bírják ezt a munkát.
FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Buszvezetőből is hiány van, ugyanis a koronavírus-járvány első évében egy időre sokan munka nélkül maradtak, így szép számmal külföldön próbáltak szerencsét, és ott is maradtak. A sofőrhiány a zágrábi tömegközlekedésben is érezhető, egyes buszjáratokat már ritkítani kellett.
SOKSZOR KILOMÉTERES SOROK KÉPZŐDNEK A SZERÉMSÉGI SZERB–HORVÁT HATÁRÁTKELŐNÉL, BATROVCINÁL. A NOMÁDÉLET KESERVEI
vonalat. Épp ezért a horvát kamionosok, ha csak tehetik, inkább nyugati vállalatokhoz szegődnek el. A horvát munkaadók közül nagyon kevesen és ritka esetben tudnak a nyugati bérnek megfelelő pénzt ajánlani.
HAZAI ÁRUELLÁTÁS
A csak belföldön fuvarozó gépkocsivezetőket jóval kevésbé fizetik meg. Igaz, ez a munka nem jár hosszú távolléttel, de a fiatalabb sofőrök pont a kisebb kereset miatt nem jelentkeznek ilyen állásra.
nyal rendelkező nyugdíjasok és külföldiek bevonásával igyekeznek orvosolni. Bosznia-Hercegovinából, Albániából és kisebb mértékben Észak-Macedóniából már eddig is alkalmaztak sofőröket, becslések szerint ezer horvát rendszámú kamiont vezetnek külföldiek, de ez még mindig kevés. HORDÓSI DÁNIEL
2021/44 FIGYELŐ | 63
F_63_horvatsofor.indd 63
2021. 10. 29. 16:36
| RÉGIÓ |
VÁLSÁGŰZŐ OPTIMIZMUS BEFAGYASZTOTT ENERGIAÁRAK SZERBIÁBAN | Tartja magát a markáns gazdasági fejlődésre építő terveihez déli szomszédunk kormánya, noha tisztában van az energiaválság okozta nehézségekkel. A földgáz és a villanyáram árának a kordában tartását ígéri. A fűtési szezon végéig, illetve az áprilisi államfő- és előre hozott parlamenti választásokig nem lesz drágulás.
Miközben a szerb parlament az idei költségvetés módosításával és a jövő évi büdzsé megvitatásával foglalkozik, egyre nagyobb az aggodalom az energetikai szektort ért világválság miatt. Kérdés ugyanis, hogy a mind magasabb árak milyen mértékben befolyásolják majd a gazdasági célkitűzéseket és az inflációs terveket.
Siniša Mali pénzügyminiszter a költségvetési javaslatok kapcsán maradéktalan derűlátásának adott hangot. Hozzátette: a kormány a leselkedő kihívásokkal is tisztában van, és megfelelő lépéseket foganatosít majd, amint azokra szükség lesz. Ha nem vesszük figyelembe a veszélyforrásokat, s kizárólag a jelenlegi adatokra hagyatkozunk, különösebb oka nem lehet panaszra déli szomszédunk-
nak: a büdzsé másfél milliárd euróval bővül az idén a korábban tervezetthez képest. Ezért vált szükségessé a módosítás.
BÉREMELÉS
A rövid távra szóló előrejelzések alapján is a deficit a bruttó hazai termék 6,9 százaléka helyett 4,9-en áll meg, az államadósság pedig a maastrichti határnak
64 | FIGYELŐ 2021/44
F_64-65_SzerbEnergia.indd 64
2021. 10. 29. 16:37
| RÉGIÓ |
FOTÓ: OLIVER BUNIC, GETTY IMAGES
lékos büdzséhiánnyal és 4 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. Ezek azok a tervek, amelyeket Szerbia az energiaválság ellenére is meg akar valósítani – hangoztatják az illetékesek. számító 60 százalék alatt marad, a GDP 58,2 százaléka lesz. A kormány szerint az idei gazdasági növekedés legkevesebb 7 százalékos lesz, s ezzel a becsléssel a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is egyetért. Aleksandar Vučić államfő Instagram-oldalán közölte: 7,5 százalékos GDP-bővülésre számít, így már decemberben 620 eurósra (mintegy 225 ezer forintra) nő az átlagbér. A pénzügyi tárca költségvetési tervezete 9,4 százalékos minimálbér-fejlesztést, valamint nyugdíjemelést is tartalmaz (ennek mértékéről még nincs adat, augusztusban 5 százalékot ígért a kormány), s még az idén minden felnőtt 50 eurót (18 ezer forintot) kap a pandémia miatt elszenvedett károk enyhítésére. A tervek szerint az államadósság 2022 végére – az ez évre várható 60,4 milliárd után – 65 milliárd dollár lesz, de ez az összeg a remélt bruttó hazai terméknek csupán az 55,5 százalékát teszi ki. Ugyancsak jövőre maximum 3 száza-
OROSZ PARTNEREK
Nemrégiben éppen Vučić intett óvatosságra az optimista adatokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta: a gáz, a kőolaj, a villanyáram árának rohamos növekedésével számolni kell. Belgrád azonban egyelőre nem tart attól, hogy mindez olyan mértékben hatna ki az ország energiabiztonságára, hogy veszélybe kerülne a polgárok és az ipar ellátása. Zorana Mihajlović szerb bányászati és energetikai miniszter arról beszélt, hogy a fűtésidény végéig a lakosságnak biztosan nem kell többet fizetnie a gázért. Ugyanakkor már a jövő év elején meg kell kezdeni a tárgyalásokat az orosz partnerekkel a lehető legelfogadhatóbb ár meghatározása érdekében. A tárcavezető szerint Belgrád olyan megegyezésre törekszik, hogy változatlan ellenértéken folyamatos legyen a gázszállítás. Azt mondta: az elmúlt nyolc évtized legmarkánsabb energiadrágulásával találta szemben magát a világ, így Szerbia is, de megfelelő megállapodással el lehet kerülni, hogy a helyzet rosszra forduljon. Hangsúlyozta: nem az embereknek, hanem az államnak kell megfizetnie az esetleges költségtöbbletet, ennek kapcsán teljes az egyetértés a kormányon belül.
KAMPÁNYSTRATÉGIA
A kormányzat közlésére reagálva számos politikai és gazdasági elemző rámutatott: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy jövő tavasszal, április harmadikán három választást is tartanak. Akkor dől el, ki lesz az államfő, és milyen lesz a köztársasági parlament, illetve a belgrádi közgyűlés összetétele. Ennek megfelelően a jelenlegi hatalom mindent elkövet majd az árak kordában tartásáért, s elejét venné bármiféle elégedetlenségnek a megmérettetés előtt. Hogy mennyire lehet ebben tartósan sikeres a gazdasági tervek teljesítésének a veszélybe sodrása nélkül, az elsősorban az áremelkedések mértékétől, a szállítóktól és más külső tényezőktől függ.
KŐOLAJTÁROLÓK A SZERB NAFTNA ÉS GAZPROM NEFT PANCSOVAI FINOMÍTÓJÁNÁL. AZ OROSZOKKAL A GÁZSZÁLLÍTÁSBAN IS KIVÁLÓ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Mihajlovićhoz hasonlóan nyilatkozott a témával kapcsolatban Dušan Bajatović, a Srbijagas nemzeti földgázszolgáltató vezérigazgatója is, aki elmondta: jelenleg 270 dollárt fizet az ország ezer köbméter gázért. Az év elején újabb egyeztetések lesznek az orosz partnerekkel, s azok sikere szempontjából is kiváló döntésnek nevezte a Balkáni Áramlat megépítését, amelyen Törökországból és Bulgáriából továbbhaladhat a gáz a közép-európai országokba. Mint mondta, a hazai gázárakat alacsony szinten kell tartani. A tranzitnak köszönhetően Szerbia eddig nem látott új bevételekhez jut, összességében tehát szerinte sem olyan komoly a helyzet. Kilátásba helyezte a gázszállítási lehetőségek megteremtését Bosznia-Hercegovina és Horvátország irányába is. A piac bővülése tovább stabilizálhatja déli szomszédunk pozícióját, és elősegítheti a pluszköltségek megtérítését. A kormány képviselői arról is biztosították a szerbiai polgárokat, hogy a villamos energia ára sem növekszik, legalábbis a fűtési szezon végéig biztosan nem lesz drágulás. Ami az üzemanyag ellenértékét illeti, az állam hamarosan megvizsgálja az abba beépített adók és díjak struktúráját, s némelyik elemet ideiglenesen el is törölhetik vagy mérsékelhetik. Ugyanis október utolsó hetére nagyon megdrágult a normál benzin és a gázolaj; előbbi literjéért 513, utóbbiért 533 forintnyi dinárt kellett fizetni a töltőállomásokon.
VISSZA A CÉLSÁVBA
Az energiaválság, az áremelkedés a szerbiai infláció alakulására is kihat, de egyelőre nem olyan mértékben, hogy már aggódni kellene – állapította meg Jorgovanka Tabaković, a belgrádi jegybank kormányzója. A tavaly március és ez év szeptembere közötti időszakban csak 2,2 százalékos pénzromlást jegyeztek – mondta a szakember –; igaz, 2020 szeptemberéhez viszonyítva az inflációs ráta 5,7 százalék volt az idei kilencedik hónap végén. A jegybankvezető szerint a legfontosabb az, hogy a maginfláció csak 2,6 százalékos volt, és jobbára az energiaárak okozták a bő három százalékponttal nagyobb headline inflációt. Meggyőződése, hogy a 3 százalékos (plusz/mínusz 1,5 százalékpontos) célsáv a következő esztendő második felében helyreáll. VIRÁG ÁRPÁD 2021/44 FIGYELŐ | 65
F_64-65_SzerbEnergia.indd 65
2021. 10. 29. 16:37
| RÉGIÓ |
VÁLSÁGSPIRÁL ROMÁNIÁBAN
VÍRUS, GAZDASÁG, ENERGIA, POLITIKA | Szomszédunknál drámai méreteket öltött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az elmúlt szűk két hónap alatt több mint 12 ezren vesztették életüket.
SZORÍT AZ IDŐ
Az AOAR emlékeztetett, hogy alig öt év áll rendelkezésre, hogy jelentős reformokat hajtsanak végre, amelyeket Bukarest megígért a helyreállítási tervben. Ezt hátráltatja a belpo-
litikai instabilitás, s egy kisebbségi kormány aligha lesz képes gyakorlatba ültetni a digitalizáció, a zöldenergia meghonosítása, a nyugdíjreform, az egészségügy, az oktatás korszerűsítése érdekében megígért változásokat. A helyreállítási terv gyakorlatba ültetéséhez fel kell állítani a projekt lebonyolításáért felelős irányító és ellenőrző hatóságokat, valamint egy informatikai rendszert minden minisztériumban, hogy működőképes és hatékony legyen a beruházások koordinálása és követése. „Mindez nem történhet meg egy felelős kormány és a terv megvalósításához szükséges politikai alku nélkül” – szögezi le az üzletemberek egyesületének közleménye.
MAGYAR SEGÍTSÉG
A versenyszféra aggodalmát tetézi az egészségügyi válsághelyzet is, amit az alacsony átoltottság okoz. Az elmúlt napokban felfutott valamennyire az oltakozási hajlandóság, miután a nyári hónapokban és szeptember elején naponta alig néhány ezer ember oltatta be magát, most már százezernél is több adag vakcinát adnak be, sőt egyik nap 150 ezren vették fel az oltást. Románia sokáig megrekedt a 30 százalék körüli teljes átoltottsági szintnél, ez mostanra felfutott a 18 év felettiek körében 40 százalékra, a teljes lakosságra kivetítve viszont nem haladja meg a 33 százalékot. A kórházak intenzív terápiás osztályai megteltek, napokon keresztül nem volt szabad ágy a Covid-betegeknek. Magyarország ezért vállalta még október közepén, hogy 50 súlyosan beteg páciensnek ellátást biztosít a debreceni és a szegedi egyetemi kórházakban, és a múlt hónap utolsó
FOTÓ: OCTAV GANE, REUTERS
Az ügyvezető kormány szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek főleg a vendéglátóipart sújtják keményen. A román üzletemberek közben azt kérték a politikusoktól, hogy mielőbb álljon fel egy új kabinet, legyen vége a két hónapja tartó politikai válságnak. Az üzleti szféra megelégelte az elhúzódó politikai krízist, amely immár két hónapja tart a liberális Florin Cîțu vezette kormány támogatottságának elvesztése, majd megbuktatása óta. A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) felhívással fordult a pártokhoz, kössenek paktumot az európai uniós helyreállítási terv érdekében, hogy 2026 végéig lehívhassák a Brüsszel által Románia rendelkezésére bocsátott 29,2 milliárd eurót. Ebben a csomagban szinte fele-fele arányban van vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel is. Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök éppen a múlt héten ismerte el, hogy Brüsszel elvégezte a maga kötelességét, miután az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyták a román helyreállítási tervet, így Bukarest esetében elméletileg eldördült a rajtpisztoly. Cîțu figyelmeztetett, most a hazai hatóságokon a sor, hogy elvégezzék a munkát. Elismerte, nehézséget okoz, hogy nincs hivatalában egy teljesen cselekvőképes kormány, mert a helyreállítási terv végrehajtásához jogszabályokat kell módosítani, és egyelőre nincs meg hozzá a parlamenti többség.
66 | FIGYELŐ 2021/44
F_66-67_roman-valsag.indd 66
2021. 10. 29. 16:37
| RÉGIÓ |
hetében 40 lélegeztetőgépet, 1650 lélegeztetőmaszkot, valamint három és fél ezer doboz, a betegség korai fázisában igen hatékony Favipiravir gyógyszert küldött. Más országok is Románia segítségére siettek, főleg gyógyszerekkel. A hatóságok a magas, napi 400-500-as halálozási ráta miatt bevezették, hogy minden nyilvános zárt térbe – az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével – csak a teljes átoltottságot vagy a korábbi fertőzést bizonyító digitális, illetve papíralapú ún. zöldigazolványnyal lehet bemenni. A kulturális intézmények csupán 30, a vendéglők 50 százalékos kapacitással működhetnek, és este 9-ig tarthatnak nyitva, de kizárólag az érvényes zöldigazolvánnyal rendelkezőket fogadhatják. Az egészségügyben és a nagy irodaépületben dolgozóktól is megkövetelnék a zöldigazolványt. Egyelőre ez a jogszabály két szavazattal elbukott a bukaresti szenátusban, de a képviselőháznak lesz döntő szava az ügyben.
ÚJABB SOKK A VENDÉGLÁTÁSBAN
Az üzletekbe, éttermekbe, szállodákba való ellenőrizetlen belépés tiltása viszont hatályba lépett, és máris érezteti hatását. A vendéglátóiparban dolgozók arra panaszkodnak, hogy a turisták, konferenciaszervezők egymás után mondják le a foglalásaikat a hotelekben. Egyes szállásadók szerint a zöldigazolvány bevezetése után a foglalások 80-90 százalékát lemondták. Călin Ilie, a romániai szállodaipari szövetség elnöke úgy véli, hogy az újabb korlátozások bevezetése az ágazat forgalmát akár 75 százalékkal is visszavetheti a 2019-es adatokhoz képest. Szerinte nagyon nehéz lesz kiheverni ezt negyedik sokkot is, és félő, hogy ennek immár hosszú távon is következményei lesznek: a vállalkozások jelentős része nemcsak ideiglenesen, hanem végleg kénytelen lesz lehúzni a rolót. Becslésük szerint ha a kormány nem lép gyorsan, akár 3-5 évre is súlyos hatása lesz a mostani válságnak a turizmusra és a vendéglátóiparra.
Dragoș Anastasiu, a Szövetség a turizmusért elnevezésű érdekvédelmi szervezet elnöke számára érthetetlen, hogy az állam a munkabér-támogatás mellett nem döntött egyéb azonnali anyagi segítségről.
Ennek ellenére a rezsiköltségek sok településen mégis jelentős mértékben drágulhatnak, hiszen a távhő új tarifáit már jóváhagyta az országos energiaár-szabályozó hatóság. A legtöbb településen 85 százalékkal kerül többe a hőenergia-szolgáltatás, de van olyan erdélyi város – például Arad és Nagyvárad –, ahol csaknem kétsze-
Némelyik városban csaknem a kétszeresére nő a távhő előállítási költsége, de a legnagyobb gond Temesváron van, ahol a múlt héten leállt a szolgáltatás. Más piaci szereplők azt róják fel a kormánynak, hogy kudarcba fulladt az oltakozási kampány, hiszen addig amíg alacsony lesz az átoltottság, a turizmus nem működhet, a külföldi vendégek pedig elkerülik az országot.
TÁVHŐMIZÉRIA
A politikai, egészségügyi és az ebből következő részleges ágazati gazdasági válságot tetézi a nemzetközi energiakrízis, amely Romániában erőteljesen érezteti hatását. Az árak elszabadultak, ezért a bukaresti parlament a múlt héten ideiglenesen, öt hónapra befagyasztotta a villamos energia és a gáz árát, egyben ideiglenes energiaár-kompenzációt is biztosít a fogyasztóknak. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a lakossági fogyasztók ne fizessenek többet tavaly decemberi számláikhoz képest.
resére nő a távhő előállítási költsége a gáz 120-140 illetve a szén 23 százalékos drágulása miatt. Ennek az áremelésnek egy részét átvállalhatják az önkormányzatok, de szinte biztos, hogy az amúgy is túlterhelt helyi költségvetésekből nem lesznek képesek finanszírozni a drágulás teljes költségét. A távhőmizéria egyébként Temesvárt sújtja most leginkább, ahol a helyi szolgáltató vállalat, a Colterm lekapcsolta a távhőt, miután a gázszolgáltató nem volt többé hajlandó ellátni nyersanyaggal a csődeljárás alatt lévő vállalatot. Számos romániai városban, így Temesváron is távhővel fűtik a koronavírus-járvány miatt agyonterhelt kórházakat is. BORBÉLY TAMÁS
2021/44 FIGYELŐ | 67
F_66-67_roman-valsag.indd 67
2021. 10. 29. 16:37
| RÉGIÓ |
SZOCIÁLIS LAKÁSOKÉRT SZOCIÁLIS ÁRAK
A CEAUȘESCU-RENDSZERBEN ÉPÜLT, 2009-BEN FELÚJÍTOTT ÉPÜLETEK KISKAPUS HATÁRÁBAN. AZ ANL-NEK ROMAPROGRAMJA IS VAN
A frissen elfogadott ingatlanrendelet szabályozza a fiataloknak szánt, az ANL által épített lakások bérleti díját és vételárát. A „fészekrakó” programot húsz éve, a 18–35 évesek támogatására indították. Az új otthonokat az önkormányzatok építtetik, egy év bérlés után meg is lehet vásárolni azokat. A köznyelv által csak ANLlakásoknak emlegetett ingatlanok vételi ára szinte megduplázódott az építőiparban tapasztalható drágulások miatt, a program pedig elakadni látszott. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a bérelt ANL-lakás eladási ellenértékének fedeznie kellett egy új otthon megépítési költségét, persze ebbe beleszámították a fiatal családok által addig befizetett bérleti díjakat.
vári otthon – amely tavalyelőtt 7,1 millió forintnyi lejbe került – ára 2020-ban már 40 százalékkal megugrott, és most még drágább lenne, ha nincs a közbelépés. A rendelet értelmében az említett kolozsvári ANL-ingatlan mostantól alig 6,3 millió forintnyi lejbe kerül. Egy kisebb településen ugyanaz a kategória 25-30 százalékkal olcsóbb. Az állami alapokból finnanszírozott program szociális támogatási meggondolásokból, illetve a vidéken való megtelepedés ösztönzése érdekében indult. A jogszabály azóta sokszor módosult, ezzel párhuzamosan pedig az ANL-es lakások odaítélésének, majd megvásárlásának a rendszere is.
JUTÁNYOS ÁR
A program elindulását követően megugrott a költségvetési forrásokból finanszírozott ingatlanfejlesztés: 2003-ban több mint 6100 lakást adtak át. 2008-ban, a pénzügyi világválság kirobbanásának évében még valamivel több mint hatezer otthont épített az állam, utána azonban rohamosan csökkent a számuk, az utóbbi öt esztendőben pedig egyetlen alkalommal haladta meg (kevéssel) a kétezret. Bő két évtized alatt közel 40 ezer ilyen bérlakás épült Romániában, amelyeket legalább egy éven át tartó bérlés után akár banki kölcsönből is megvásárolhat a lakó. A jogszabály-módosítások miatt igencsak hullámzott az ingatlanok iránti ér-
Az új rendelkezések értelmében a vételár a 2019-es szinthez igazodik, sőt valamivel az alá megy. A lakás építési költségéből indul ki, eladáskor abból vonják le az addig befizetett lakbért, az amortizációs kiadásokat, de a település besorolása is árképző tényező – a kisvárosi ingatlanok olcsóbbak, mint a fővárosban vagy a nagyvárosokban épültek. Így például egy 2003ban felhúzott 62 négyzetméteres kolozs-
HÚSZ ÉV, NEGYVENEZER LAKÁS
deklődés. 2017 januárjától például jelentősen emelkedett az otthonok bérleti díja, miután az ANL országosan egységesen 1778 lejben (129 ezer forint) határozta meg a tömbházlakások négyzetméterenkénti építési árát. Ez alapján kellett megállapítani a lakbéreket is. Addig például Sepsiszentgyörgyön a 35 évnél fiatalabb családok öt esztendőn át kedvezményesen, havi 77 lejért (5600 forint) lakhattak az ANL-es tömbházakban, a módosítást követően viszont a lakás méretének függvényében 300–600 lejes lakbért voltak kénytelenek kifizetni. Néhány hónapon belül el is kezdődött az otthonok elhagyása, hiszen ezek az összegek már közelítettek a városban létező szabadpiaci árszinthez. A közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős tárca minden év közepén miniszteri rendelet útján szabja meg a lakások vételárának a kiszámításához szükséges irányárat. A tavalyi rendelet értelmében egyik napról a másikra megduplázódott a fiataloknak szánt ingatlanok vételára. 2020. december 28. óta a minisztériumot az RMDSZ-es Cseke Attila vezeti, és már tavasszal bejelentette, hogy visszaállítja az igazságosabb árképzést. Ez most, a válság közepette sikerült, csak legyen rá pénz a jövő évi költségvetésben. CSINTA SAMU
FOTÓ: DANIEL MIHAILESCU, EUROPRESS/AFP
ROMÁNIAI FÉSZEKRAKÓ PROGRAM A szociális célú állami lakások bérleti díját és vételi árát egyaránt az egekbe repítette az építőipari bérrendezés, valamint a nyersanyagdrágulás keleti szomszédunkban. Ezen az állapoton igyekszik „igazítani” a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által benyújtott tervezet, amely újra a földre vinné az Országos Lakásügynökség (ANL) ingatlanjai esetében az árképzést. A kormányrendeletet pénteken fogadták el Bukarestben.
68 | FIGYELŐ 2021/44
F_68_69_roman_lakhatas_lengyek_csoki.indd 68
2021. 11. 02. 16:23
| RÉGIÓ |
KÖZÉP-EURÓPA CSOKIBIRODALMA
LENGYELORSZÁG AZ ELSŐK KÖZÖTT | A világjárvány ellenére a globális csokoládépiac egyre bővül. Tavaly 106 milliárd dollárosra becsülték, az összeg négy év múlva meghaladhatja a 133 milliárdot. Az exportőrök körében a világranglista negyedik helyére lépett V4-es partnerünk, s csak egy hajszállal marad el a harmadik olaszoktól. Európában tavaly 3,54 millió tonna csokoládéterméket állítottak elő. Az öt legnagyobb gyártó: Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország. A németek biztosítják az öreg kontinens termelésének a harmadát, az olaszok a 15,6 százalékát – a többiek nem érik el a 10 százalékot. Lengyelország a maga 6,7-ével egy orrhosszal előzi meg a belgiumi gyártókat. Ami a külföldi értékesítést illeti, V4-es partnerünk belépett a globális hatalmak közé. Tavaly csaknem 2,1 milliárd dollár értékben exportált csokoládétermékeket, ez a piac 7,3 százalékát jelenti. A német kivitel 17 százalékos részesedéssel, 4,9 milliárd dollárral világelső, megelőzve a globális piacon a 3,1 milliárd dollár értékben forgalmazott belga csokit (11 százalék), az olaszok pedig éppen 2,1 milliárddal kerültek a lengyelek elé.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
PIACOK
Az elmúlt esztendőben a lengyel export fejlődött a leggyorsabban, éves szinten 13,3 százalékkal bővült. A leghíresebb ottani gyártó, a patinás Wedel vállalat mintegy 60 országban értékesíti produktumait. Legfontosabb piaca Észak-Amerika és az európai országok, de Óceániában, valamint Ázsia közeli és távoli államaiban, továbbá Afrikában is jelen van. Pár éve Oroszország felé is beindult a kivitel (az EU-s édességekre nem vonatkozik az embargó). „A Wedel külföldi terjeszkedésének nagy hagyománya van, az első lépéseket az 1930-as
években tettük meg. Jelenleg a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú piac számunkra Oroszország és a Független Államok Közösségének a teljes területe, ahol a termékeink régebbről jól ismertek, és az ottani fogyasztói preferenciák hasonlóak a lengyeléhez” – mondta Aleksandra Kusz vel Sobczuk, a Wedel kommunikációs vezetője. A statisztikai adatokból kiderül, hogy Lengyelországban az egy főre eső éves csokoládéfogyasztás 5,2 kiló. Ez harmadával több, mint a tizenkét évvel ezelőtti mennyiség, de még mindig kevesebb, mint amennyit a németek vagy az osztrákok esznek meg egy esztendő alatt (8,3 kg). Ezzel szemben Oroszországban és az Egyesült Államokban átlagosan csak 4,4 kilogramm a volumen.
MÁRKATÖRTÉNET
A Wedel csokoládé az egyik leghíresebb lengyel élelmiszermárka, mindenki nemzeti terméknek tekinti. A vállalat 1851 óta működik, így az idén ünnepli a 170. évfordulóját. A második világháború előtt a cég a külpiacokon is dinamikusan növekedett. Az alapító unokájának, Jan Wedelnek az idejében volt motoros flottájuk, repülőgépük, amelyről jó marketingfogásként időnként csokit vagy vásárlási kuponokat szórtak a tengerparti strandolók közé, az utcákon pedig csokoládéautomatákat állítottak fel. A második világháború után, 1949-ben a társaságot államosították, de a termékeken meghagyták a vállalat korábbi márkajelzőjét, az E. Wedel aláírást (Emil Wedel az alapító fia volt). A rendszerváltás után a céget privatizálták, az amerikai PepsiCo vette át a márkát. Hamar kiderült azonban, hogy a stratégiai befektetőt kevésbé érdekelte a csokoládé, inkább a sós nassolnivalók fejlesztésébe kezdett, s az üzemek felosztása és eladása mellett döntött. Az eredeti E. Wedel márka jogait a brit Cadbury cég kapta, s a társaság Cadbury Wedel néven kezdte meg működését (és a britek meg is egyeztek a lengyel család örököseivel a névhasználatról). Mindkét társaság történelmi hagyományait az alapítók aláírásaival hangsúlyozták a termékeken. A brit vállalatot 2010 elején megvásárolta az amerikai Kraft Foods, de az Európai Bizottság nem engedte meg, hogy az amerikaiak monopolizálják a lengyel (és a romániai) csokoládépiacot, s elrendelte a Wedel eladását a logóval, a kávéházakkal és a varsói gyárral együtt. (A Kraft – immár Mondelēz néven – bent maradt a Milkával a lengyel piacon.) Így 2010 júniusában a dél-koreai Lotte-csoport vásárolta meg a Wedelt, amelynek ma mintegy 1200 alkalmazottja van, s percenként négyezer pillecukor és 500 tábla csokoládé fut le a gyártósoráról, de óriási a termékskálája, és kézműves különlegességei is vannak. ILONA GIZIŃSKA 2021/44 FIGYELŐ | 69
F_68_69_roman_lakhatas_lengyek_csoki.indd 69
2021. 11. 02. 16:23
| RÉGIÓ |
MEGFIGYELTÉK FICOÉKAT
GYENGE TERMÉS, DRÁGA OLÍVAOLAJ
Horvátországban hagyományosan mindenszentek körül kezdődik a termés betakarítása a mintegy 17,33 ezer hektáron található 3,75 millió olajfáról. Az idei szüret a termelők számára kevés örömet tartogat. A kései, húsvét környéki fagyok ugyanis megtizedelték a termést, aztán a csapadékmentes nyár sem kedvezett a bogyóknak. Az ültetvényesek örülhetnek, ha legalább a sokéves átlag felét leszüretelhetik. Ezzel magyarázzák a termelők, hogy már most kénytelenek voltak árat emelni. Egy liter extra szűz isztriai olívaolaj nemrég még általában 100 kunába, azaz 4800 forintba került, ma viszont 150 kuna alatt nem lehet hozzájutni. Újdonság az előző évekhez képest az is, hogy az idén emelkedett a szüretelők bére. Teljesítménybérben fizetik őket. Tavaly az összegyűjtött bogyó kilójáért százforintnyi kunát kaptak, az idén már majdnem a dupláját. A béremelést a munkaerőhiány mellett az indokolta, hogy kevés a nagyobb tömegű, lédús bogyó, így egy napszámos a régi elszámolás hallatán biztosan más munka után nézett volna. A horvát termelők olaja egyébként egyre kedveltebb a külpiacokon, főleg Ausztriában és Németországban. Ezért a hazai termék jelentős része kikerül az országból, a horvát boltokba pedig gyengébb minőségű érkezik valamelyik környező olajbirodalomból. HORDÓSI
Egy a Nyitra megyei Verebélyhez közeli vadászlakban a bűnüldöző szervek állítólag orvvadászokat akartak megfigyelni, de Robert Fico korábbi szociáldemokrata miniszterelnökről és társaságáról készítettek hang-, valamint képfelvételeket. Vele volt Robert Kaliňák, a 2018 márciusában lemondásra kényszerült belügyminiszter, továbbá két őrizetben lévő, Tibor Gašpar korábbi országos rendőrfőkapitány és Norbert Bödör vállalkozó egy-egy hozzátartozója (előbbinek a fia, az utóbbinak az édesapja), valamint Marek Para ügyvéd, aki több hírhedt ember védelmét látja el. E felvételekből rövid részleteket a múlt héten egyes lapok és internetes médiumok révén a közvélemény is megtudhatott. Robert Fico szerint a felvételeken semmi kompromittáló dolog nem hangzott el, és az egész titkos megfigyelést az ellenzéki politikusok megfélemlítését célzó akciónak nevezte. Követelte az ügy alapos kivizsgálását és elsősorban a belügyminiszter, illetve Daniel Lipšic speciális főügyész szerepének a tisztázását. Marek Žilinka legfőbb ügyész is úgy látja, hogy valami nincs rendben, ezért sürgette annak kiderítését, hogy ki adott utasítást a megfigyelésre és a felvételek miként jutottak el a médiához. A területileg illetékes megyei vadásztársaság szóvivője szerint a megfigyelt vadászlakban és a környéken eddig nem találkoztak orvvadászatra utaló eseményekkel. Így valószínűleg azért figyelték az ingatlant, mert az az őrizetben lévő Bödör bérleménye, ahogy a kétezer hektáros vadászterület is. Az említett embereket egyébként a jelenlegi kormánnyal rokonszenvező lapokban rendszeresen az alvilággal szoros kapcsolatokat ápoló, az előző kormány alatt egyfajta maffiaállamot működtető csoportosulás képviselőiként jellemzik. Ebbe sok bíró, ügyész, ügyvéd, magas rangú rendőr és nagyvállalkozó is beletartozik, akik közül jó néhányan már vizsgálati fogságban vannak, bár azok a vallomások, amelyek alapján lecsaptak rájuk, nem minden esetben hitelt érdemlők. (LT)
70 | FIGYELŐ 2021/44
F_70-71_Terkepes.indd 70
2021. 11. 02. 16:21
| RÉGIÓ |
CSEH PÁRTOK ÉS TÁMOGATÓIK
FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV
TART A KORMÁNYVÁLSÁG BUKARESTBEN
Visszaadta kormányalakítási megbízatását Nicolae Ciucă román kormányfőjelölt, mert a javasolt kabinetje nem tudott volna parlamenti többséget szerezni, megbukott volna a szavazáson. Miután október elején leváltották a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Florin Cîțu által vezetett (jelenleg ügyvivőként működő) kabinetet, Ciucă már a második miniszterelnök-jelölt volt. Korábban a parlament a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dacian Cioloș által javasolt kormányt már elutasította. Ciucă, a PNL-kabinet védelmi minisztere hétfőn este jelentette be, hogy visszaadja a megbízatását Klaus Johannis államfőnek, miután pártja képtelen volt megszerezni sem a volt koalíciós partnere, az USR, sem pedig a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását egy kisebbségi kormányhoz, amelyet a PNL a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkotott volna. A liberálisok most alaposabb tárgyalásokat kezdenek az USR-rel és a PSD-vel egy esetleges koalíció felállításához. A válság rendezése azonban így is bonyolult, mert a PNL volt elnöke, Ludovic Orban kilépett pártja parlamenti frakciójából és legalább egy tucat honatyát magával csábít, mivel új pártot akar alapítani. Ez azt jelenti, hogy a PNL–USR–RMDSZ-koalíciónak már nem biztos, hogy meglesz a parlamenti többsége. Másrészt a PSDvel azért lesz nehéz megegyezniük a liberálisoknak, mert az általuk támogatott Klaus Johannis államfő a választási kampányban a „legmérgezőbb” pártnak nevezte a szociáldemokratákat. Ráadásul a PSD legalább hét minisztériumot kér, ezek között a pénzügyi tárcát. Sőt, egyes szociáldemokrata vezetők szerint a kormányfői tisztséget is kérni fogja. BORBÉLY
Nem egészen egy hónappal a csehországi parlamenti választások után még nincs új kormány Prágában, de elemzések igen, hogy az egyes pártokra a társadalom mely csoportjai és milyen arányban szavaztak. Andrej Babiš ügyvezető kormányfő pártja, az önállóan indult ANO, amely végül 72 képviselőt küldhetett a 200 fős törvényhozásba, a felmérések szerint elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősebb korosztályok körében volt népszerű, a fiatalok és az egyetemisták körében csak 13–16 százalékos volt a támogatottsága. Az ANO a finisben korábbi szövetségeseitől (a kommunistáktól és a szociáldemokratáktól), valamint az euroszkeptikus SPD-től is elvitt voksokat. A győztes hárompárti középjobb Spolu (Együtt) koalícióra elsősorban a 35–54 éves korosztály képviselői és a fiatal férfiak voksoltak, de az egyetemisták is nagy számban szavaztak rá. A szintén kormányra készülő kétpárti PirSTAN (Kalózok és Polgármesterek) koalíciója főleg a fiatal nők kedvence volt, de sok szavazójuk az utolsó pillanatban a Spolu mellé állt vagy egyszerűen nem ment el választani. A Kalózok továbbra sem tudnak megbékélni a számukra katasztrofális eredménnyel (a koalíció által szerzett 37 helyből csak 4 jutott nekik), és koalíciós partnerüket, a STAN-t a választási szerződés megsértésével vádolják, amiért az jóval több preferenciaszavazatot kapott a közös listán, mint a Kalózpárt. (LATI)
HÓDÍTÓ ÚTON A SZERB PÁLINKA
Évek óta stabil növekedési pályán van a szerbiai tömény italok exportja, folyamatosan mintegy tíz százalékkal sikerül növelni a kivitelt. Ami az ágazaton belül a gyümölcspálinkát illeti, még jelentősebb az előretörés: a pandémia első esztendejében, 2020-ban ugyanis 30 százalékkal nagyobb mennyiséget szállítottak külföldre, mint egy évvel korábban. Aleksandar Bogunović, a Szerbiai Gazdasági Kamara növénytermesztési igazgatója elmondta: az exportált gyümölcspárlat legnagyobb részét Németországban, az Egyesült Államokban, valamint a regionális piacokon, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban értékesítették. A szerb pálinka világpiaci lehetőségei a jó startpozíciónak köszönhetők: kiváló minőségűnek tartják, emellett a Nyugaton és Ausztráliában élő jelentős szerb diaszpóra nagy megrendelőnek és népszerűsítőnek számít. Bogunović szerint évente 50-60 millió liter gyümölcspárlatot állítanak elő déli szomszédunkban, ebben benne van az otthon főzött pálinka is. Az elmúlt öt esztendőben negyedével nőtt a mennyiség. Külföldre leginkább szilvóriumot (šljivovicát) szállítanak, de egyre népszerűbb a birsalmából, körtéből, kajszibarackból és málnából készült párlat is. Az EU-ban értékesített pálinkából 2,5 millió eurós volt a bevétel, a szomszédos országokban eladottból közel kétmillió, a más államokba szállítottból 1,7 millió eurót kasszíroztak tavaly. VIRÁG 2021/44 FIGYELŐ | 71
F_70-71_Terkepes.indd 71
2021. 11. 02. 16:21
| SKYNET |
SZÁLLJ MAGASRA | Egy svéd startup elsőként árul kis sorozatban egyszemélyes, biztonságos légimotort. A 28 millió forintos Jetson One otthon is összeszerelhető. Persze e fejlesztésnek tucatnyi – köztük magyar – konkurense van, ám egyik jármű sem kapható még kereskedelmi forgalomban. Igaz, a fenti márka hiába az első ebben, ma még csak egy hobbisporteszköz, közterületen nem lehet repkedni vele. A repülés sok ezer éve, mondhatni Ikarosz óta hatalmas vágya az emberiségnek. Persze az embereket is szállítani képes első hőlégballonok már 1783-tól repülnek, és körülbelül azóta végeznek ejtőernyős kísérleteket is. A XX. század pedig már a gépi repülésé lett, az űrutazásokról – újabban a magánutakról – nem is szólva. Ugyanakkor az igazi szabadesés, a szabad repülés élményét – a sárkányrepülőkön és az ejtőernyőkön kívül – az extrém spor-
tokból ma már jól ismert személyre köthető rakéták (jet pack, rocket belt) nyújtják. Ezek az ötvenes évek végén indultak hódító útjukra, az űrhajóskiképzés lassan fejlődő eszközei sorában. A következő nagy ugrásra az emberes légi szállításban azonban csak az utóbbi néhány esztendőben került sor. A kis elektromos hobbidrónok óriásira növelt testvéreivel bőven csak az ezredfordulót követően kezdtek igazán ígéretes kísérletezésekbe. Ekkorra érett be ugyanis az igazán erős lítiumionos akkuk, a nagy fordulatszámú, de könnyű elektromotorok teljesítménye, megbízhatósága, valamint a könnyű propeller és a vázanyagok szilárdsága ahhoz, hogy biztonsággal meg lehessen próbálkozni helyből felszálló repülő autók, mikrolégibuszok és „drónmotorok” tervezésével, kivitelezésével. Asboth Oszkár, az első helikopter – kissé ellentmondásos életutat és vitatott találmányt felmutató – tervezőjének a hazájában, Magyarországon is van egy ilyen, embert szállító drónnal kísérletező kutatóműhely, sőt egy innovatív zrt. is. Itt most fejlesztik a sorozatgyártásra szintén alkalmas modellt. Az alapot a Bay Zoltán Kutatóintézet Flike prototípusa adja, amely már 2015-ben sikerrel repült. Az idén a gép második prototípusán dolgoznak a cégbírósági adatok szerint 100 millió forint feletti összeggel feltőkésített, miskolci alapítású ByeGravity Zrt.-nél.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
JÖNNEK AZ EMBERT SZÁLLÍTÓ DRÓNOK
72 | FIGYELŐ 2021/44
F_72-73_skynet_dron.indd 72
2021. 11. 02. 16:19
| SKYNET |
Az emberszállításra (is) alkalmas óriásdrónt 100-150 kilogrammos terhelésre méretezték, s már az év eleje óta szervezik a kisüzemi előállítás indítását.
EJTŐERNYŐJE IS VAN
A globális, pontosabban az európai színteret nézve a sok próbarepülést és prototípus-bemutatást követően megtört a jég. Egy svéd startup a jövőben játszódó régi, híres amerikai rajzfilmsorozat, a Jetsonék nevén kívül az apró légitaxi koncepcióját is kölcsönözte az alkotástól. A Covid dacára ráadásul mintegy három esztendő alatt valóság lett a Jetson One nevű gépük, olyanynyira, hogy a manufakturális gyártási kapacitás is kiépült, évi 15 darabra, s az első megrendeléseket még az idén le is szállítják. Amennyiben pedig nem sikerül növelni az előállítási teljesítményt, úgy egy mai érdeklődő legkorábban 2023 vége felé juthat az eszközéhez, olyan nagy az érdeklődés, különösebb marketing nélkül is. A Jetson One különlegességét az adja, hogy – lévén svéd kisvállalatról beszélünk – a lehető legmesszebb mentek el az utas biztonsága és az automatizáció terén. Más szóval: szinte bolondbiztos járművet terveztek, amelyen még vészejtőernyőrendszer is van, amelyet zuhanás érzékelése esetén fellőnek a gép fölé, majd a kis ernyővel lelassított esés utolsó méterein beépített kis rakéták fejezik be a fékezést – bármiféle zuhanást gyakorlatilag egy erős huppanásra tompítva… Ez az úgynevezett ballisztikus vészejtőernyő a másodperc tört része alatt lép működésbe. Zseniális módon a földet érés előtt 25 méter per másodperc alá csökkenti az esés sebességét, majd a levegőben feszülő zsinór tetejére szerelt rakétákkal valahogy úgy mérsékli tovább, mint a Mars-járók, az Apollo holdkompok vagy egyes űrkapszulák gravitáció ellen ható rakétái. Egy ilyen rendszer összetettségét látva persze kezdjük megérteni, hogy miért is kerül 92 ezer dollárba az az alaptípus, melynek egy részét még nekünk kell öszszeszerelnünk otthon, a garázsban, amolyan igazi svéd megközelítéssel, IKEA-s módra.
SZUPERBIZTONSÁG
De a rakétás fékezőernyő csak az egyik érdekessége a szuperbiztonságosnak ígérkező gépnek. A Jetson One-ban már a váz is különleges, hiszen az egész szerkezet az akkumulátorokkal együtt is mindössze 86 kilogramm, s úgy összehajtható, hogy egy nagyobb kombiautó vagy inkább SUV rakterében, a hátsó üléseket lehajtva elfér. A keretet – a cég bevallása szerint is – a Forma–1-es versenyautók „koporsóváza” ihlette, amely a nagyobb ütközések energiájának az elnyelésében szintén jelentős szerepet kap. A biztonságot növeli az is, hogy nem kettő, négy, hanem egyenesen nyolc motor dolgozik az eszközben, így az egyikük meghibásodása (kiesése) esetén is teljes biztonsággal földet ér a szerkezet. Annál is inkább, mivel a vezérlésnek, akár a jobb minidrónoknál, teljesen automatikus vészfunkciói vannak, ha bármi történne a levegőben a pilótával vagy annak képességeivel. És ez még nem minden: a szerkentyűt vezérlő számítógépből három van, így ha kettő meg is hibásodik, a harmadikkal még akkor is vezérelhető az eszköz. És ha valakinek ezután is akadna kétsége: a környezetet a legmodernebb lézeres radarok, azaz LiDAR-ok figyelik, s amennyiben a repülést vezérlő számítógép veszélyes talajközelséget érzékel, vagy idegen tárgyak
A SVÉD REPÜLŐESZKÖZ KONKURENSEI Név A³ Vahana Archer Aurora Flight Sciences, Passenger Air Vehicle (PAV) Elevate Flike Heaviside* Jetson One Leo Lift Hexa Lilium Jet Nexus 6HX SkyDrive SD-03 teTra Vertical VA-X4
Fejlesztőcég Airbus Archer Aviation Boeing Uber, Joby Aviation Bay Zoltán Kutatóintézet, ByeGravity Zrt. Kitty Hawk Jetson AB Urban eVTOL Lift Aircraft Lilium GmbH Bell Toyota Tetra Aviation Vertical Aerospace
*Amerikai katonai fejlesztés – az Agility Prime program keretében –, amelyben részt vesznek a Joby Aviation, a Beta Technologies és a Lift Aircraft projektjei is. Forrás: Figyelő-gyűjtés
– például fák, dombok, sziklafalak, épületek vagy hasonlók – gyors közeledtét, azonnal beavatkoznak, akár egy mai csúcsautóban a fékezőautomatikák.
FELHŐK A JETSON EGÉN
Ugyanakkor azért erősen limitált a kis, elektromos e-VTOL tudása. (A VTOL, azaz vertical take-off and landing egy olyan repülőkategória, amely helyben fel- és leszállásra képes, mint a helikopterek, nem szükséges neki semmiféle kifutópálya.) Először is egyetlen ember fér el benne, aki az ölébe tehet egy pici hátizsákot és ennyi. A szállítási kapacitás azonban nemcsak a helyhiány, hanem az igen jelentős súlykorlátozás miatt is erősen kompromisszumos. Legfeljebb 95 kilogrammos pilóta szállhat be a gépbe. Itt azonban már az extra teher súlya (így például a pilóta öltözéke, hátizsákja) is be van kalkulálva, vagyis aki az átlagnál jóval magasabb, illetve nagyobb darab, az élből ki lesz zárva ebből a hatalmas élményből… A 88 kilowattórás akkupakk révén elérhető 20 perces repülési idő sem túl sok, de bőven elég arra, hogy a hobbirepkedők átérezzék a motoros sárkányrepülőkkel elértnél is nagyobb repülési szabadságot. A mellékelt táblázatban persze látható, hogy csak az ismertebb, nagyobb publicitást kapott konkurensek száma is 14, és még legalább duplaennyi kisebb startup mozdult rá az óriásdrónokra világszerte, ha megnézzük a globális startuplisták ágazati összefoglalóit. Mi több, a világ talán leghíresebb feltaláló-üzletembere, Elon Musk is nagyon hisz ebben az új iparágban, csak – mint egy interjúban bevallotta – a Tesla és a SpaceX projektjei mellett egyelőre nincs ideje foglalkozni ezzel a témával… HALASKA GÁBOR 2021/44 FIGYELŐ | 73
F_72-73_skynet_dron.indd 73
2021. 11. 02. 16:19
| CAPPUCCINO |
A világ első számú humánerőforrásoutsourcing tanácsadó cége magyar egységének az ügyvezetőjeként és európai üzletág-irányítóként döntött úgy, hogy felmond. Miért? – Úgy éreztem, tizennyolc év után nem tudok már olyan szenvedéllyel dolgozni a vállalatért, ahogy azt elvárnám magamtól. Nehéz volt kimondani, hogy kilépek, mert a szívem egy darabját ott-
hagytam, de tudtam, hogy egyrészt pihennem szükséges, másrészt új irányba kell indulnom. – Ehhez bátorság kellett? – Vagy – ahogy akkoriban mondogattam – őrültség. A viccet félretéve: kellett hozzá bátorság. Sokat sakkoztam azon, hogy egyáltalán megtehetem-e ezt. Meddig adhatok magamnak szünetet? Hogy lehet jól pihenni? Nem voltak kész válaszaim, mégis beleugrottam. Ma már tudatosabban térképezném fel, kik
azok a mentorok, barátok, akik átsegítenek ezen a vákuumon. Hiszen hirtelen ott álltam egy igen pörgős élet, egy nagyon a magaménak érzett szerep után a nyugtalanítóan üres térben. Azt tudtam, hogy nagyon szeretek építeni, kitalálni valami újat, így szinte biztos voltam abban, hogy a rám váró feladat nem egy már létező pozícióban ölt testet egy másik társaságnál.
FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV
VERES RITA
Az Edisonplatform egy üzleti döntéshozók által indított gondolatformáló közösség. Magyarország jövőbarát, óvodásokat és iskolásokat fejlesztő innovatív kezdeményezéseit keresi, illetve mutatja be. Szülőknek segít tájékozódni abban, milyen tudás, kompetenciák lehetnek hasznosak a gyermekeik számára, mire felnőnek. Gazdasági szereplőket ösztönöz arra, hogy felelősséget vállaljanak a munka jövőjének az alakításában. A szervezet társalapító-vezetőjét kérdeztük.
74 | FIGYELŐ 2021/44
F_74-75_cappuccino.indd 74
2021. 11. 02. 16:17
| CAPPUCCINO |
– Az Edisonplatform munkálataiba belecsöppent, vagy már a fejlesztés idején csatlakozott a Bridge Budapest csapatához? – Amikor próbáltam megfogalmazni, hogy milyen munkahelyre vágyom, a szempontok között előkelő helyen állt a nonprofit tevékenység. Szerettem volna egy társadalmi ügy mellett elköteleződni, és megtapasztalni, miként lehet egy nemes cél érdekében hivatásszerűen dolgozni. A Bridge Budapest munkája már korábban lenyűgözött. Pistyur Veronika ügyvezető a felmondásom után elég hamar megkeresett, s elkezdtünk beszélgetni. Ezekből a szemléletformáló eszmecserékből született meg az Edisonplatform ötlete. Én már jóval korábban, 2012-ben komolyan foglalkoztam a munka jövőjével, szenvedélyesen szerettem volna megérteni, milyen átalakulások várhatók. 2015-ben kiutaztam a Szilícium-völgybe, a Singularity University egyik, felső vezetőknek szervezett kurzusára, ahol a világ legnevesebb szakértőitől – Ray Kurzweiltől, Peter Diamandistől, Neil Jacobsteintől – tanulhattam robotikáról, jövőkutatásról, mesterséges intelligenciáról. Egy hétig ittam a szavaikat, és azon gondolkoztam, hogy ha tényleg a technológia uralja majd a világot, akkor miként lehet erre felkészülni, milyen készségeket, képességeket használunk majd. A vezetői modellek, a struktúrák miként válnak sokkal rugalmasabbá, alkalmazkodóbbá? S azt éreztem, hogy a gyökereknél kellene kezdeni a változásra való felkészülést, azaz az oktatásnál, a gyerekeknél. – A jövő munkahelyeiről, munkavállalóiról és munkáltatóiról nincsenek pontos információink. Ez egy többdimenziós kirakós, amelyet még lépésekre bontani sem egyszerű. – Így van, de azt vettük észre, hogy rengeteg fantasztikus innováció fedezhető fel hazai kis műhelyeknél, nonprofit szervezeteknél. A világ rendje is az, hogy nem a nagy rendszerekből indul a változás, hanem apró, szétszórt, színes egységekből. Ezekben hatalmas erő rejlik; ha megtaláljuk, összefogjuk és felemeljük őket, azzal jelentős hatás érhető el. Vegyük példának a Medve Matek, az
Idea Alapítvány vagy a KórházSuli nevű kezdeményezést. Közös bennük, hogy a jövőben fontos kompetenciákat fejlesztik, innovatív módszereket használnak – ezek közül az élményterápia ugyanolyan lényeges, mint egy applikáció fejlesztése és alkalmazása –, s hosszú távú hatást szeretnének elérni. Az egyik törekvésünk, hogy ezeket a kezdeményezéseket láthatóvá tegyük, segítsük a működésüket. Képzéseket nyújtunk, üzleti közösségekkel kötjük őket össze, közös programokat szervezünk nekik. A másik tevékenységünk, hogy a hasonlóan gondolkodó cégvezetőket, üzleti döntéshozókat mobilizáljuk, együtt gondolkodásra hívjuk, hiszen ők a jövő munkaadói. A harmadik célunk pedig a szülők segítése: iránytűként megmutatjuk nekik a kisebb-nagyobb műhelyekből
NÉVJEGY Veszprémben született, 1977-ben. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen vezetés-szervezés, marketingkommunikáció szakon végzett. 2000-ben csatlakozott az Aon Hewitthoz gyakornokként, ezt követte a tanácsadói munkakör. 2004-től A legjobb munkahely felmérés projektvezetője volt. 2006-tól a felmérés kelet-közép-európai kiterjesztésén dolgozott. 2009-ben európai üzletágvezető lett. 2012-ben megkapta a magyar leányvállalat ügyvezetői posztját. 2018-tól az Edisonplatform társalapító-vezetője. KEDVENCEK Könyv » Peter H. Diamandis, Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk Film » Chef’s Table (dokumentumfilm) Hobbi » festés, természet, kutyás élet Ahonnan merít, ha kimerül » séta a Római-parton hajnalban, szigorúan telefon nélkül Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » nehéz helyzetekben kitartó és higgadt / túl sok energiával „túlzizeg” dolgokat Álom, amely még nem valósult meg » Gerald Durrell nyomdokaiba lépni, és egy farmon élni
összeállított Edison 100-as listát, hogy megtalálhassák a gyerekükhöz a legjobban illő képzéseket. Kutatásokat is végzünk a szülők körében azzal kapcsolatban, tisztában vannak-e a szakmák átalakulásával, milyen a jövőképük, mit gondolnak a saját szerepükről és az iskoláéról, milyen mintákat próbálnak átadni. Erre építve indítunk egy praktikus edukációs sorozatot számukra 21 lecke 21. századi szülőknek címmel, amelyet hírlevél formájában kapnak meg az arra feliratkozók. – Hogyan határozná meg a jövőálló tudást? – Abban megegyeznek a kutatások eredményei, hogy az alapképességek (írás, olvasás, számolás) mellett felértékelődnek a nagyon emberi kompetenciák, tulajdonságok, úgymint bátorság, csapatmunka, kitartás, kíváncsiság, érzékenység, együttérzés. Minden eddiginél fontosabbá válik, hogy miként közelítjük meg egy összetett világ komplex kihívásait. – Az üzleti szereplők közül jelentős vállalatokat vontak be, az Aegontól kezdve az Egisen át a Praktikerig. – Egyrészt olyan cégeket kerestünk meg, amelyek példamutató munkát vállalnak a jövő alakításában, érzik az ezzel kapcsolatos felelősséget is, ráadásul több száz, ezer szülőt foglalkoztatnak. Az Edison 100-as műhelyeket megismertettük ezeknek a társaságoknak a vezetőivel, és szimpátia alapján párba állítottuk őket. Kiderült, hogy egy nonprofit, gyerekekkel foglalkozó alapítvány és egy több ezer fős vállalat irányítójának nagyon sok szempontból hasonlóak a problémái, a jövőképük, s tudnak egymástól tanulni. Támogatói programnak hívjuk, ami köztük létrejött, de ez inkább mindkét fél számára befektetés a jövőbe. A Sigma Technology igazgatója, Nagy György említette egy interjúban, amikor arról kérdezték, miért szállt be az Edison programba, hogy vezetőként a legnagyobb hibát követné el, ha nem foglalkozna a következő generáció fogyasztóival, ügyfeleivel, valamint azokkal, akik a jövőben a cégénél dolgoznak majd. SZIGETI HAJNI 2021/44 FIGYELŐ | 75
F_74-75_cappuccino.indd 75
2021. 11. 02. 16:17
| TÁRSADALOM |
SZÉPSÉGIPAR | Hol van már a francia szépségipar egyeduralma?! A fiatalokat sokkal inkább a dél-koreai márkák szólítják meg, és már nem csak Ázsiában. A rendkívül innovatív délkoreai kozmetika a világ harmadik legnagyobb exportőrévé nőtte ki magát az iparágban. Magyar szemmel egészen különös ezt olvasni, hiszen nálunk még csak hellyel-közzel érhetők el a dél-koreai termékek. Keveset is tud róluk a hazai átlagfogyasztó, így nem biztos, hogy kellő bizalommal fordul feléjük. Még. Ugyanis Franciaország és az Egyesült Államok után az ázsiai „kis tigris” felért a harmadik helyre, a világ egyik vezető kozmetikai exportőre lett. A 2019-es bázishoz képest egy év alatt 16 százalékos növekedést ért el az ágazat, és a tendencia folytatódik. A teljes export 50 százaléka egyelőre a kínai piacra megy, de már nem titkolt cél, hogy sokkal szélesebb körben értékesítenék a cégek a produktumaikat. Kína után az USA-ban vásárolják
KULTURÁLIS ÁTTÖRÉS
A K-beautynak nevezett koreai szépségápolás iránti kereslet része annak a tudatos és kiválóan felépített kulturális áttörésnek, amellyel Szöul és maga az ország észrevehetővé vált a világban. Koreai hullámnak – halljunak – nevezik a dél-koreai szórakoztatóipar növekvő népszerűségét, az ottani filmek és a popzene, a K-pop világjelenséggé válását. Kezdetben elsősorban Kínára, majd Japánra gyakorolt nagy hatást ez a hullám. Legfőképpen a szigetországban voltak vevők az új hangra, stílusra, amelyet a koreai divat, zene, irodalom, tévésorozatok képviseltek, aztán rövid időn belül az egész világ a Gangnam style-ra táncolt. Évek óta telt házas koncerteket adnak Európában is az olyan koreai zenekarok, mint a BTS. Szakértők szerint a paradigmaváltás mögött nagyon is tudatos marketingtevékenység áll. A koreai popkultúra frissességet hozott az ázsiai piacokra, s ezzel háttérbe szorította a japán és amerikai tendenciákat, termékeket. Az évtizedek óta tartó folyamatot aztán megkoronázta az Élősködők című film 2020-as Oscar-díja, amely meghozta a nagy sikert a dél-koreai filmiparnak. Jelen pillanatban pedig egy egészen brutális sorozat, a Squid Game borzolja a kedélyeket a Netflixen. Sokat fogunk még beszélni erről a szériáról, az orosz közönség jelentős része betiltaná a friss hírek szerint. Dél-Korea tehát kulturálisan is megkerülhetetlen tényező lett.
MIT TUDNAK A SZÉPSÉGRŐL?
A piac motorja a helyiek vonzódása a szépséghez és a szépségápoláshoz. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a koreai kozmetikai iparban egyedi és kifinomult trendek alakuljanak ki. Az ottani bőrápolási rutinokat a világ összes influencere figyeli, onnan inspirálódik. Egyre népszerűbbek az olyan K-beauty termékek, mint a maszkcsomag, a púder és a LED-maszk. A dél-koreai szépségipar emblematikus produktumai a folyékony alapozók és púderek, ezek hozták meg a világsikert.
FOTÓ: GETTY IMAGES
A K-POP UTÁN A K-BEAUTY IS HÓDÍT
a legtöbb koreai kozmetikumot, de intenzíven jelen vannak a japán, a francia, a brit és a német piacon is.
76 | FIGYELŐ 2021/44
F_76-77_dkorea_szepseg+hirdi.indd 76
2021. 11. 02. 16:16
iCsekk_Figyelő_hirdetés_
| TÁRSADALOM |
Első körben a rendkívül dinamikus hazai piacból meríti az erőt az ágazat. Elképesztően kiélezett innovációs verseny zajlik a kifejezetten képzett és igényes vásárlók megnyeréséért. Az új fejlesztések rendkívül gyorsan kerülnek a piacra, ezt már el is várják a fogyasztók. Ez a sebesség a nyugati iparban még egyáltalán nem bevett gyakorlat. A kis ázsiai országban a bőrápolás teljesen természetes mind a nők, mind a férfiak körében. Ebben a hatalmas konglomerátumok (mint az Amorepacific vagy az LG Household & Health Care) mellett kisebb függetlenek is igyekeznek kiszolgálni őket – például a Look at me, a When, a Let me skin vagy a természetes irányzatot képviselő, natúrkozmetikai termékeket árusító Centella Asiatica. Kezdetben márkaboltokban árusították a cégek a cikkeiket, ma már azonban sokmárkás áruházakban. A termékfejlesztésben kialakultak a bérgyártó vállalatok, amelyek a brand kérésének megfelelően fejlesztenek, gyártanak, elvégzik a logisztikát, vagy az általuk kimunkált hatóanyagokat adják el más brandek produktumaihoz. Ebben a Colmar Korea a legnagyobb szereplő. A helyi szépségápolási piacon belül a bőrápoló termékek adják a teljes kozmetikai gyártás több mint felét. Rengeteg arckrémet és testápolót vásárol a lakosság. Van egy tízlépéses arcápolási rutin, amelyet már sikerült a világban is elhinteni az influencerek révén, így a koreai bőrápoló produktumok exportja folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben. De amiben igazán nagyhatalom Szöul, az az arcápoló maszkok szegmense. A gyártók kitalálták a „minden napra egy maszk” csomagokat mindegyik bőrtípusra, a koreai nők pedig készségesen vásárolják ezeket. A járvány alatt végképp
hatalmas keletje volt az otthoni arcápoló termékeknek, így a maszkoknak, az esszenciáknak és a szérumoknak is.
MERRE TOVÁBB?
A tízlépéses koreai szépségápolási rutin csak az ázsiai fogyasztók számára vonzó. Az európai és az amerikai nők ezt túl bonyolultnak tartják, nem szánnak ennyi időt a sok műveletre – lemosásra, hámlasztásra, krémezésre többféle kencével. A nyugati piacra ezt egy az egyben biztosan nem tudják eladni, viszont az ázsiai fogyasztókat egyáltalán nem érdekli a minimalista rutin meg a nagyon natúr, smink nélküli trend. Itt tehát két utat kell bejárniuk a K-beauty márkák előállítóinak, ha nagyobb részesedést szeretnének elérni az Ázsián kívüli piacokon. De mivel az innovációs képességük több mint versenyképes, és marketingben is folyamatosan meg tudnak újulni, valószínűleg hamarosan megtalálják azokat a réseket, ahol be tudnak áramolni a világ más tájaira is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy mindeközben stabilan megvetette lábát a koreai piacon a halal minősítésű kozmetikai ipar. A rendkívül igényes dél-koreai fogyasztók számára nagyon vonzó a halal szépség és életmód a vegán és organikus kozmetikumokkal. A viszonylag kicsi muszlim közösség mellett a nem vallásos nők is megkedvelték a garanciát ígérő termékeket, sőt Dél-Korea az iszlám halal termékek nagy felvevőpiaca lesz várhatóan. A pénzügyi elemzők évi 5,22 százalékos növekedést jósolnak az ágazatban a 2021–26-os időszakra. A járvány alatt bezárásra kényszerült kozmetikai szalonok helyét az otthoni barkácsolás, hajfestés, körömápolás vette át, új fogyasztókat megszólítva és megtalálva. LENGYEL GABRIELLA
HIRDETÉS
$TFLLCFm[FUÏT mobillal #J[UPOTÈHPT ÏT LÏOZFMNFT m[FTTF 23 LØEPT DTFLLKFJU NPCJMKÈO CBOLLÈSUZÈWBMĂ QPTUB IV JDTFLL
iCsekk_Figyelő_hirdetés_TOP200_évkönyv_200x138mm_v3.indd 1 F_76-77_dkorea_szepseg+hirdi.indd 77
2021. 10. 01. 2021. 11. 14:07:26 02. 16:16
| TÁRSADALOM |
KELET-EURÓPÁBAN A LEGERŐSEBB A JÁRVÁNY PANDÉMIA | A hétvégi hazai adatok jól mutatják, hogy a deltavariáns nagy dinamikával terjed az országban. A kórházakban sok az oltatlan beteg, az oltottak könnyebb tünetekkel megússzák. Az oltakozási kedv ismét javult, de továbbra is van egy réteg, amely mereven ellenáll a józan észnek.
A járvány nemhogy nem csitul, hanem egyre drámaibb adatokkal kell szembesülnünk. Különösen Kelet-Európa érintett a negyedik hullámban. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a Covid–19 okozta halálesetek száma 19 hónappal a pandémia első bejelentése után elérte az ötmilliót globálisan. De az Egészségügyi Világszervezet és független szakértők is úgy vélik, a valódi
érték kétszer-háromszor nagyobb lehet ennél. Mintha két metropolisz kiürült volna, annyi ember vesztette életét. A koronavírus első évében 2,5 millióan haltak meg, s ugyanennyien a következő nyolc hónapban. A kórokozóval összefüggő halálozások több mint felét az Egyesült Államok, Oroszország, Brazí-
lia, Mexikó és India adja. Eddig 7 milliárd vakcinát adtak be világszerte, és a járványnak még nincs vége. Az USA hírszerző ügynökségei tovább folytatták a vizsgálódást, és október végén kiadtak egy jelentést. A titkosítás alól feloldott tanulmány szerint a természetes eredet és a laboratóriumi
FOTÓ: LUISA GONZALEZ, REUTERS
NAPIRENDEN A GYEREKEK OLTÁSA. KOLUMBIÁBAN ENGEDÉLYEZTÉK A 12 ÉV ALATTIAK SZÁMÁRA A VAKCINA FELVÉTELÉT
78 | FIGYELŐ 2021/44
F_78-79_covidhelyzet.indd 78
2021. 11. 02. 16:25
| TÁRSADALOM |
ÚJRA KÖTELEZŐ A MASZK Már hetek óta mondják a járványügyi szakemberek, hogy ismét kellene hordanunk a maszkot beltérben. Ez most már nem lesz választható: novembertől a tömegközlekedési járműveken hatóságilag kötelező, s egyes intézmények saját hatáskörben is elrendelhetik. A Fővárosi Önkormányzat az általa fenntartott intézmények, mozik, színházak esetében ezt meg is tette, tehát újra maszkban ülhetünk be az előadásokra. A maszkszkeptikusok számára hasznos adalék, milyen kedvező tapasztalatokat szereztek a dél-koreaiak e téren a védekezés folyamán. Az ottani szakemberek azt vizsgálták, hogy a tömegközlekedési eszközökön mennyire védi meg az utasokat a távolságtartás és mennyire a maszk felvétele. Az derült ki, hogy csúcsidőszakban önmagában a távolságtartással 64 százalékkal csökkent a vírus átadása. Maszk viselésekor pedig 93,5 százalékos csökkenést mértek. Utóbbi tehát kiválóan véd az esetlegesen a levegőbe köhögött vagy tüsszentett vírusoktól – írta meg a rangos Science Advances tudományos szaklap.
szivárgás egyaránt elfogadható hipotézis. Az elemzők azonban nem értenek egyet abban, hogy melyik a valószínűbb, sőt abban sem, hogy lehet-e egyáltalán végleges értékelést készíteni. A kínaiak azonnal reagáltak. A külügyi tárca szóvivője kijelentette: nem számít, hányszor teszik közzé a jelentést, vagy hány verzióban jelenik meg, nem változtat azon a tényen, hogy lényegében hamis, politikailag elfogult, nincs semmiféle tudományos alapja.
TESZTELÉS DISNEYLANDBEN
Közel 34 000 embert zártak be vasárnap figyelmeztetés nélkül a sanghaji Disneylandbe, és ott helyben Covid-tesztet végeztek el rajtuk, miután egyetlen megerősített esetet a hatóságok kapcsolatba hoztak a vidámparkkal. A szórakoztatóközpont halloweeni karneváljának a látogatói órákat rostokoltak a parkban, mire engedélyt kaptak a távozásra, sőt a következő két hétben ellenőrizniük kell egészségi állapotukat, majd újból tesztelik őket. Nagy-Britanniában egy tesztelésben részt vevő magáncég körül kialakult botrány borzolja a kedélyeket, ugyanis szeptember óta mintegy 43 000 ember kapott tőle hamis negatív Covid-eredményt. A társaság korábban verseny nélkül nyerte el a megbízást – az egészségügyi miniszternek számot kell erről adnia. Németországban az egészségügyi miniszter arra szólította fel a tartományokat, hogy nyissák meg újra az oltópontokat, hogy minél gyorsabban be lehes-
TOP 10 ÁTOLTOTT ORSZÁG EURÓPÁBAN
Teljesen oltott lakosság aránya, százalék Portugália
8877,2 ,2
16 211 690
Málta
83,2 883 3,22
878 722
Spanyolország
79,8 79 9,88
71 943 760
Dánia
7755,99
8 842 405
Írország
75,2 775 ,22
7 321 145
Belgium
73,5 773 3,5 ,5
16 850 544
Olaszország
71,4 771 ,4 ,4
89 851 272
Finnország
70,0 70 0,00
8 114 814
Franciaország
67,9 667 ,9 ,9
98 848 572
67,8 667 ,8 ,8
14 529 060
Svédország Forrás: ECDC
Beadott vakcinák száma
sen adni az emlékeztető oltásokat. Berlin is segíti Romániát, s fogad onnan sürgősségi ellátásra szorulókat. Ausztria és Szlovénia tovább szigorít. Csehországban hétfőtől a vendéglátóhelyeknek ellenőrizniük kell, hogy a vendégek oltottak-e, vagy igazoltan gyógyultak. Ausztrália 20 hónap után, a világ legszigorúbb intézkedéseit követően óvatos nyitásba kezdett. Thaiföld is megnyitott; hogy milyen reményeik lehetnek például az európai turistákat illetően, egyelőre kétséges. Az ország gazdaságának a 20 százalékát a turizmus adja. Rengetegen vesztették el a munkájukat a leállás miatt, de a kormány reméli, hogy a látogatók segítenek beindítani a gazdaságot. A beutazó külföldiek száma a 2019-es 40 millióról 6,69 millióra zuhant 2020-
ban, ez évben pedig már nem érte el a százezret. A dél-ázsiai országok igyekeznek részesülni a lassan induló turisztikai szezonból. Nyit Malajzia, Kambodzsa, és Vietnam is tervezi, hogy a hónap végén kitárja a népszerű üdülősziget, Phú Qu c kapuit.
SZIGORÍTÁSOK ITTHON
Sokkal kevesebb a médiahisztéria a járvány körül, mint tavasszal volt, de valószínűleg az sem egészséges, ha félvállról veszi a társadalom és a sajtó a negyedik hullámot. Az adatok ugyanis meglehetősen ijesztők; a hétvégi 152 haláleset és a lélegeztetőgépre került 300 ember sorsa elővigyázatosságra kell, hogy intsen mindenkit. A kormány körlevélben hívja fel a lakosság figyelmét a harmadik oltás felvételére, és megadta a jogot a munkáltatóknak, hogy – miként az állami szféra esetében – kötelezővé tegyék a vakcinációt. Semmiféle rendkívüli nincsen ebben, a kormány csak a nemzetközi gyakorlatot vette át. Számos országban már hetekkel ezelőtt bevezettek hasonló intézkedéseket. New Yorkban közel 9000 önkormányzati dolgozót helyeztek fizetés nélküli szabadságra, mert nem voltak hajlandók teljesíteni a Covid–19 elleni védőoltásra vonatkozó előírást. November 2-ától visszatérnek a hazai kórházakba a katonák – nagyjából 300 fő kezdi meg a munkát, hogy tehermentesítse az egészségügyi intézmények dolgozóit. Részt vesznek a logisztikai feladatok ellátásában, testhőmérsékletet mérnek, betegirányítási, -kísérési és -útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási teendőket látnak el. Egyre több felső- és közoktatási intézmény rendeli el a maszkhasználatot, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeli a kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását. Bár tavaly még azt követelte, hogy elsőként a tanárokat oltsák be. LENGYEL GABRIELLA
2021/44 FIGYELŐ | 79
F_78-79_covidhelyzet.indd 79
2021. 11. 02. 16:25
| SPORT |
A TÉLI OLIMPIA VALÓDI TÉTJE
PEKING 2022 | A mai Kínát jellemző politikai-gazdasági feszültség megszüntetésére nem, annak átmeneti enyhítésére viszont igenis alkalmas egy jól sikerült olimpia. Tizenhárom évvel ezelőtt 44 milliárd dollárba kerültek a pekingi nyári játékok. Most azt ígérik a szervezők, hogy ennek a tizedére sem rúg majd a jövő februári rendezés teljes költségvetése.
kingi szereplés, hiszen 3 arany-, 5 ezüstés 2 bronzérem lett a mérleg. Így is jó szívvel idézzük fel Cseh László nemes küzdelmét Michael Phelpsszel: a halászteleki klasszis a 200 és 400 vegyes mellett 200 pillangón is Európa-rekorddal lett második a mindannyiszor világcsúcsot repesztő, baltimore-i úszóikon mögött. A Himnuszt Vajda Attila kenus, a Kovács Katalin, Janics Natasa kajakpáros és a férfivízilabda-válogatott tiszteletére játszották le. Cseh mellett Fodor Zoltán birkózó és a női kajaknégyes lett ezüstérmes, míg a dobogó harmadik fokára Mincza-Nébald Ildikó párbajtőrvívó és a Kozmann György, Kiss Tamás kenukettes állhatott fel. A magyarok ezekre emlé-
kezhetnek 2008-ból leginkább, miközben világszerte sokan követték Phelpsen kívül Usain Bolt, Chris Hoy vagy Rafael Nadal menetelését is.
ELHULLOTT RIVÁLISOK
Az, hogy 2022. február 4. és 20. között téli olimpiát rendezhet Peking, 2015. július 31-én, Kuala Lumpurban dőlt el, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlésén. Öt város nyújtotta be a pályázatát 2014. március 14-ig, de előbb Krakkó és Lviv, majd Oslo is visszalépett, így Almati és Peking maradt versenyben. Pedig reális alternatívának tűnt a Zakopanéval és a szlovákiai Jasnával közösen indulni szándékozó Krakkó beadványa, de nem volt meg a kellő társadalmi támogatás. Ezt az európai par-
FOTÓ: LOUIZA VRADI, REUTERS
Ha Peking, akkor még mindig 2008 nyara, pedig kereken három hónap múlva téli olimpiát rendez a kínai főváros. Emlékezhetünk a 13 évvel ezelőtti erődemonstrációra, amelyet a távol-keletiek házigazdaként a fényűző létesítményekkel, sportolói delegációjukkal pedig az Egyesült Államok trónfosztásával tartottak. Az atlétikai és az úszóversenyeknek otthont adó Madárfészek és Vizes Kocka valóban sokakban nyomot hagyott, a 16. versenynap végére Kínának pedig 48 aranyérme lett, míg az USA-nak 36-tal kellett beérnie. Magyar szempontból az elmúlt évtizedek kakukktojása volt a pe-
80 | FIGYELŐ 2021/44
F_80-81_sport.indd 80
2021. 11. 02. 16:14
| SPORT | DÉJÀ VU. ISMERŐS HELYRE TÉR VISSZA AZ OLIMPIAI LÁNG, AMELY OKTÓBER 19-ÉN, ATHÉNBAN LOBBANT FEL ÚJRA
lamenti választással egy időben tartott népszavazás csak megerősítette: a jogosultak 36 százaléka adta le a voksát, a 69,7 százalékuk nem támogatta az olimpiarendezést. Volt egy B terv, miszerint Zakopane szólóban is versenybe száll, ezt azonban elvetették. Az orosz–ukrán konfliktus elmérgesedése miatt Lviv esetében sem lett volna értelme a folytatásnak – ebben egyetértett Thomas Bach NOB-elnökkel Szerhij Bubka, az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság vezetője és az akkori ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk is. Oslo visszalépése viszont a téli sportok szerelmeseinek is fájó lehetett, hiszen a kőolaj és a halászat révén Norvégia nemcsak mesés gazdagságáról ismert, hanem havas-jeges történelme is páratlan. A legutóbbi, 2018-as phjongcshangi játékokon is az északiak voltak a legeredményesebbek 14 arany-, 14 ezüst- és 11 bronzéremmel. Ezek után maradt versenyben Almati és Peking a téli olimpiáért, miközben köztudott, hogy egyik sem éppen egy síparadicsom. Amennyiben Kazahsztán legnagyobb városa kapja meg a lehetőséget, garantált a környezetvédelmi szempontokkal nehezen összeegyeztethető gigaépítkezés, pénzszórás, ezzel szemben a távol-keleti metropoliszban az infrastruktúra a 2008-as nyári játékok révén legalább adott volt. Bár az akkori 44 milliárd dolláros rendezési költség megdönthetetlennek tűnt, a 2014-es téli olimpiát rendező Szocsi erre hamar rácáfolt a maga 51 milliárdos büdzséjével. Peking most azt ígéri, hogy a 13 évvel ezelőtti költségvetés kevesebb mint tizedéből, 3,9 milliárd dollárból lebonyolítja a sporteseményt. Érdemes lesz a játékok után is ránézni a számlára. Az mindenesetre a spórolást erősíti, hogy a nemzetközi mércével is kitűnő közúthálózat és tömegközlekedés nem avult el az előző olimpia óta, mint ahogy a turisztikai attrakciók is rendelkezésre állnak – igaz, ezúttal a Covid-protokoll részeként nem lehetnek külföldi vendégek. Almati szoros versenyben alulmaradt, így egy darabig nem derül ki, hogyan pumpálja a pénzt a nagybetűs sportba Közép-Ázsia legnagyobb és legerősebb
gazdasága, amelynek az olaj- és gázkitermelés mellett az állattenyésztésben és a gabonatermelésben is erős pozíciói vannak. A 2026-os téli olimpia Milánóban (és Cortina d’Ampezzóban) lesz. 2030 még nyitott kérdés – a nyári játékoknál viszont 2032-ig le vannak osztva a lapok: sorrendben Párizs, Los Angeles és Brisbane következik.
lométerre lévő Csangcsiakou osztozik – utóbbira a sífutás, a sílövészet, a síugrás és az északi összetett miatt is érdemes lesz figyelni. A fővárostól 90 kilométerre van Jencsing, ahol az alpesi versenyek, valamint a bob-, a szánkó- és a szkeletonfutamok lesznek.
POZITÍV ÜZENET A VILÁGNAK
MAGYAR ESÉLYEK
Ahogy 2008-ban, úgy 2022-ben is meg akarja mutatni Kína, hogy mire képes. A megbízhatóság, a stabilitás üzenetének a közvetítésére kiváló eszköz a sport, hiszen sok más területen komoly kihívásokkal küzd a világ legnépesebb országa. Egyre rosszabb a kapcsolata az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, élesedik a konfliktus Tajvannal, ráadásul a bedőlés határán táncol az ingatlanpiac – márpedig ami Kínát megrengeti, az a világgazdaságnak is pofon. A politikai-gazdasági feszültség megszüntetésére nem, átmeneti enyhítésére viszont igenis alkalmas egy jól sikerült olimpia. A híradások szerint Peking készen áll több ezer sportoló és hivatalos kísérő biztonságos fogadására, a szigorú Covidprotokollt tartalmazó egészségügyi kézikönyvet pedig már a rövidpályás gyorskorcsolyában megrendezett világkupasorozat első állomásánál alkalmazták. A szervezők nemcsak a turistáknak mutatják fel a stoptáblát, hanem járványgócok kialakulása esetén az országon belül
Miután legutóbb, 2018-ban, Phjongcshangban megszületett az első magyar arany a Burján Csaba–Knoch Viktor–Liu Shaoang–Liu Shaolin Sándor-összetételű 5000 méteres rövidpályásgyorskorcsolyaváltó jóvoltából, a magyarok is élénkebben érdeklődnek a téli olimpia iránt. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke abban bízik, hogy Pekingben egynél több érmet szereznek a rövidpályás gyorskorcsolyázók. Szerinte az a realitás, hogy a magyar csapat 16–22 fős lesz. A létszám akkor ugorhat meg, ha a női jégkorong-válogatott kvótát szerez, de inkább az egyéni sportágakban van esély további kvalifikációra. A négy évvel korábbi váltósikerre utalva a MOB első embere elmondta: nagy élmény csapatban nyerni, a rövidpályás gyorskorcsolyában ugyanakkor vannak egyéni számok is. Ha ezekben az esztendőkben megteremtődik itthon a korcsolyázás hagyománya, hosszú távon is ott lehetnek majd a magyarok a téli olimpia éremszerzői között. A sportvezető úgy
Ahogy 2008-ban, úgy 2022-ben is meg akarja mutatni Kína, hogy mire képes. is utazási korlátozásokat vezethetnek be, így nem biztos, hogy minden tartományból érkezhetnek nézők a játékokra, amelyeken 7 sportág 15 szakágában, összesen 107 versenyszámban hirdetnek bajnokot. Az események három meghatározó bázis köré szerveződnek: a megnyitón és a záróünnepségen túl Pekingben bonyolítják le a gyorskorcsolyát, a rövidpályás gyorskorcsolyát, a műkorcsolyát és a jégtáncot, a curlinget és a jégkorongot. A hódeszka és a síakrobatika versenyszámain Peking és a tőle 220 ki-
véli, a zárt kapus rendezés Tokióhoz hasonlóan Pekingben sem fogja befolyásolni a magyar csapat eredményességét. Ezzel együtt úgy érzi, a kínai szervezőbizottság minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a lehető legmerevebb struktúrában szervezze meg a játékokat, ami nemcsak a MOB-nak, hanem minden csapatnak fejfájást okoz. GYÖNGYÖSI BALÁZS
2021/44 FIGYELŐ | 81
F_80-81_sport.indd 81
2021. 11. 02. 16:14
| AJÁNLÓ |
A TIZENNÉGY KARÁTOS AUTÓ – KONCERTSZÍNHÁZ A BUDAPEST BÁRRAL REJTŐ JENŐ | November 8-án az utánozhatatlan humorú Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb regénye, A tizennégy karátos autó, a TRIP koncertszínházi sorozat egyik szenzációja érkezik a Várkert Bazárba.
FESZTIVÁLOK, LEVENDULA, FERRARI BAGOSSY BROTHERS COMPANY
BEH MARIANN | Beh Mariann kertészmérnök 2014ben alapította a Bazsalikomos kert névre hallgató családi kisvállalkozást. Második kötetében a levenduláról mesél. Évek óta termeszti, számtalan módon fel is használja, amit a könyv hasábjain az olvasókkal is örömmel megoszt. Emellett bemutatja a különböző levendulafajtákat, a növény termesztését, aratását, feldolgozását, a hazai levendulatermelőket, s recepteket is megoszt az olvasókkal.
LEVENDULA
SZENT MÁRTON-NAPI VIGASSÁG
Tíz éve halt meg Makovecz Imre, de szellemi hagyatéka tovább munkál örökségében. Ez év novemberében is megrendezik tiszteletére a határokon átívelő Héttorony Fesztivált, amely november 6–21-én zajlik határon innen és túl, 9 „zengő ház”, 70 művész részvételével. Hét kiállítás, 14 koncert, táncház és fényfestészet, kerekasztal-beszélgetések is szerepelnek a programok között. A fesztivál idei nyitókoncertje a szlovéniai Lendván lesz, ezt követően hangsebességgel száguld a többnemzetiségű Kakasd, a göcseji Bak, Százhalombatta, Makó, Sárospatak és az erdélyi Kolozsvár között. Az online tér segítségével próbálják a szervezők összekapcsolni a helyszíneket, ezzel is erősítve összetartozásukat. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA
FERRARI – A 75 ÉVES SCUDERIA TÖRTÉNETE
MÉHES KÁROLY | A 2017-ben megjelent Ferrari 70 című kötet kibővített, átdolgozott kiadása, 130 új fotóval. A könyv feldolgozza a csapat történetét, egy-egy fejezetet szentelve minden évtizednek, minden Ferrari-világbajnoknak és a legjelesebb pilótáknak. Új tartalomként került bele egy fejezet a Ferrari és Magyarország kapcsolatáról.
FOTÓK: FACEBOOK, FIGYELŐ-ARCHÍV
HÉTTORONY FESZTIVÁL
HOLLÓKŐ | November 13-án Hollókő piacán libából, kacsából készült finomságok, házi sütemények, lekvárok és kézimunkák vására lesz. A Pajtaárok színpadnál a gyerekek Ludas Matyival is találkozhatnak.
82 | FIGYELŐ 2021/44
F_82_ajanlo.indd 82
2021. 11. 02. 16:13
Ablonczy László · Ács Margit · Ág Tibbor · Ágh István n · Ak knay Jáno os · Alber rt Gábor · Alm mási Istvá án · Amb brus Éva a · An ndr rás Ferenc · Andrásfalvy Bertalan n A nthony Gall · Árendás József · Att tall ai Gábor · Bako os Istv ván · Ba aksai Józseff · Balassa Sán ndor · Ba alá ázs Mih hály · Balla And drás · Bán n Ferenc · Bánsági Ildikó ó Bánszky Pál · Barabás Márton · Bar rát th Ferenc · Bar ráti Kr ristóf · Barta Zso olt Péter · Bar rtusz Gyö örg gy · Beede-Fazeekas Csabba · Bella a István · Bencsik István n Benedek György · Benkő Imre · Ben nkő ő Samu · Berec cz And drás · Bereczky Csa aba Kálmán n · Beremén nyi Géza · Bérees Ilona · Berki Vio ola · Berlász Melinda a Bertalan Tivadar · Bertha Bulcsu · Bertha Zoltán · Bicsskei Zolttán · Blasskó Péter · Bo ocskay Vin ncee · Bo odonyi Csaba a · Bogányi Gergely · Bogdán László ó Bogos Ernő · Bohus Zoltán · Botvay Károly · Bozay Att ttila · Buda Feerenc · Bud dainé Kósa Klár ra · Bugllya a Sándo or · Buk kta Im mre · Callmey yer Ferenc · Czakó Gábor r Csaba László · Csáji Attila · Csásszá ár Angela · Csseke Péter · Cserhalm mi György · Csserny Józzseff · Csernyus Lőriinc · Csetee György · Csikós Attila a Csíkszentmihályi Róbert · Csurka Eszzter · Dárday István n · Dáviid Katalin · Deim Páll · Demján Sá ándor · Dévéényi Sá ándo or · Dev vich János · Dobai Péter r Dobó János · Dobos László · Dobo ozy y B orbála · Döb brent tei Kornéél · Duba a Gyula · Dubrovay Lá ászlló · Duray Miklóss · Durkó Z solt · Dvorszky Hedvig g Eigel István · Elekes Károly · Eősze L ászló · Eperjes Károlyy · Erdéélyi Zsuzsan nna · Erediics Gábor · Erffán Fer renc · Fábri Zolltán · Far rkas Ádám · Farkas Árpád Farkas Ferenc · Fekete György · Feekeete J. József · Feekete Vince · Ferdinand dy György · Feerencz Istt vá án · Feerencz Marcel · Ferencz zes István · Filep Sándor r Finta József · Fodorné László Mária · Forintos Kálmán · Fó óth Ernő ő · Földi Péter · Füzeesi Magda · Ga aál Józzsef · Gá ál Sán ndor · Galán nfi András · Gerzson Páll Geszler Mária · Gion Nándor · Go olda János · Gre endel Lajos · Gulyás Gyula · Gu ulyá ás János · Gulyás Zoltán n · Gya armathy Tihamér · Gyulai Líviuszz Gyurkovics Tibor · Haáz Sándor · Hag ger Ritta · Halm mos Bééla · Há ámory Juditt · Hann Feren nc · Har ris László ó · Hatá ár Gyyőző ő · Hauma ann Péter · Hauser Beáta a Hefkó Mihály · Hefter László · Heelm muth Rilling · Hern nádi Gyula · Hor rváth vá Anna · Horváth Pétter · Hőna Gusztá áv · Hubay Mik klós · Hunyadi László ó Huszár Lajos · Huszti Péter · Iancu u L aura · Istvánffi Gyu ula · Ma aja · Jak kob bovits Márta · Jak kobo ovits Mik klós · Jankovics Marcelll Jankovics Tibor · Jánosi András · Já ánoskúti Ann na · Jovián György · Juhász Sándor r Juhász Zoltán · Jurcsik Károly · Kányádi Sá ándor · Karátson Gábor r Károlyi Amy · Kárpáti Henrik · Kemény Katalin n Kerényi József Péter · Kiss B. Atilla a Kiss Ignác c
www.mma.hu/mma10
Kótai József · Ferenc Miklóss Kulinyi István · Lantos István n L ászló Gyula · Lászlóffy Sándor · Lukácsi László ó M. Novák András · Mács József · Marosii Ba arna · Marosi Miklóss Marsall László · Marton Éva · Marto on L ászló · Mikllós · Méészár ros Éva · Mész zöly Dezső · Mezei Gábor r Mezey Katalin · Mihályi Gábor · Milller Lajos · Moha ay Miklóss · Moln nár Edit · Mo olnár Imr re · Molnár Tamás · Morell Mihály · Móser Zoltán n gy Zoltán Mih hály · Nemeskürty István n Mőcsényi Mihály · Murádin Jenő · Na agy Attila · Nagy Ervin · Nagy Gábor · Nagy Gáspár · Nagy Jánoss · Nagy Viktor · Nag Németh János · Nógrádi Péter · Norm man ntas Paulius · Oberfr rank Pál · Oláh Ján nos · Olasz Ferenc · Olsv vay End dre · On nczay y Csa aba · Ora avecz Imre · Orosz István n P. Benkő Ilona · Paizs László · Paizs Lásszlló · Páll Lajos · Paolo o Portogh hesi · Pap Ferenc · Pár rkai István · Pár rtay Lillla · Pá áskánd di Gééza · Pásk kándi Géza · Pásztor Péter r Patay László · Paulik László · Pécsi Gyyörgyi · Péri Józzsef · Péterfy y László · Petrás Mária · Plesz Antal · Polgár Rózsa a · Pollák Ró óbert · Pongrácz Zoltán n Pregitzer Fruzsina · Prutkay Péter · Ráckevei Anna · Radv ványi Gyö örgy · Rát tkai Erzsébet · Rátóti Zolltán · Remény yi Attiila · Reviczk ky Gábor · Rohonyi Anikó Rost Andrea · Rostoka László · Ru udo olf Mihály · Sa alamin n Ferenc · Sánta Ferenc · Sapszon Feren nc ifj. · Sára Er rnő · Sá ára Sándo or · Sáros László Györgyy Sass Sylvia · Schéner Mihály · Schééner Mihály · Sc cherer r József · Schram mmel Imre · Se ebestyén Márta · Sebő Ferenc c · Serfőző ő Simon · Sigmond István n Simon Károly · Sinkovits Imre · Sip pos János · Sipos Lászlló · Sipos Mihály · Skardellli György · Solymosii-Tari Emőkee · Somogyii Győző · Somogyi Józseff Somogyi Pál · Somos Miklós · Stefano oviits Péter · Stolller An ntal · St turcz Jánoss · Sulyok Imree · Sulyok k Miklós · Supka a Magd doln na · Sütő András · Szabados Árpád Szabó Dénes · Szabó Marianne · Sz zab bó Tamás · Szab bó Tam más Jánoss · Szako olczay Lajoss · Szalai Gyö örgyi · Szala ay Lajo os · Szarvass Jó ózsef · Szatyor Győző Szecsődi Ferenc · Székely László · Sze emadám György · Sze enes Istvá án · Szenik k Ilona · Szen ntkirályii Miklós Béla · Szent tkir rályi Zoltá án · Szentmártoni Jánoss Szerényi Béla · Szilágyi István · Sz zobolits Béla · Szok kolay Sá ándor · Szőcs István n · Szőcs Mik klós TU UI · Sz zőnyii Erzzsébet · Szőnyiné Szerző Katalin n Szörényi László · Szőts István · Szuny yog ghy András · Szur rcsik József · Szűcs Endr re · Tamás Menyh hért · Tar rdy Lászlló · Taxn ner-T Tóth h Ernő · Te emesi Ferenc · Terényi Edee Ternovszky Béla · Tima Zoltán · Tím már Sándor · Toko ody Illona · Tolnay Klár ri · Tordaii Hajjnal · To orn nai Józseef · Tó óth Bálin nt · Tóth h Erzsébet · Tóth Györgyy Tóth János · Tóth Klára · Tóth La ajo os · Tóth Lászlló · Tóth Pétter · Tót th Tibor Páll · Török Fer renc · Török k Lászlló · Tőzsér r Árpád · Turányi Gábor r Turi Attila · Ujvárossy László · Utasssy y József · Vadász Bencee · Vágó Péter · Va Vajjda László · Varga Péter · Varg gha Mih hály · Vár ri Fábián L ászló · Vashegyi Györgyy Vathy Zsuzsa · Veress Sándor László · Vesmás Péter · Vésssey Gá ábor · Viidák István n · Vidnyánsszky Attila · Vig gh Tamá ás · Vinc czeffy Lá ászló · Vör rös Győző · Xantus Gábor r Záborszky Kálmán · Zádori Mária · Zakariás Attila · Zalav váry Lajo os · Zelnik k József · Zo obok ki Gábor · Zsigmo ond Dezzső · Zsig gmond Villmos · Zsuráfszky Zoltán n
F_BIII-MMA.indd III
2021. 11. 02. 15:41
Nagy projekt? Minden energiánkat beleadjuk. Az MVM Next Magyarország legnagyobb energiaszolgáltatójaként megbízható partnere vállalatának.
mvmenergiakereskedo.hu
F_BIV_MVMNEXT.indd IV MVM_Next_Figyelo_200x292_0928.indd 1
2021. 11. 02. 15:41 2021. 09. 28. 14:28:02