Figyelő_2021_43

Ü Z L E T I

H E T I L A P

TAKÁTS ELŐD, A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM REKTORA

A VERSENYKÉPES KÉPZÉS A LÉNYEG FEKETE PÉTER, AZ EMMI ÁLLAMTITKÁRA

MINDENKIHEZ EL KELL JUTTATNI A KULTÚRÁT

LAKÁSVÁSÁRLÓ KISBEFEKTETŐK

ZSUGORODÓBAN A HOZAMOK

ÉV VÉGI HAJRÁ A KISKERESKEDELEMBEN

43. SZÁM | 2021. OKTÓBER 28.–NOVEMBER 3.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Kereskedelem.indd 1

ELLENTMONDÓK AZ ELŐJELEK 2021. 10. 26. 15:47

A P É NZÜ GY M I N I SZ T É R I U M SZ A K M A I TÁ M O GATÁSÁVA L

(/÷5(1'(/ 6,

AKCIÓ 4900 Ft helyett

3920 Ft november 22-ig

0,1'(1 (*< +(/<(1ƥ (1ƥ • Munkáltatói adóterhek csökkentése se • Szja-mentesség 25 éven aluliak számára ámára Ł UH PHJŜ]HWHWW V]MD YLVV]DW¢U¦W¢V ¦W¢V • Adócsökkentések • Kriptodevizák adóztatásának változásai ozásai • Változó fejlesztési adókedvezmények yek a KKV-k számára

1<(5(0 1<-z7 .

Rendelje meg kiadványunkat 2021. december 15-ig és nyerje meg a 2 online üzleti angol nyelvtanfolyam egyikét!

5¢V]OHWHN ¢V PHJUHQGHO¢V lapcentrum.hu/adoevkonyv - 06 46 998 800 Ingyenes szállítással kizárólag belföldi címre. Játékszabály: vg.hu/jatekszabalyzat. Adatvédelmi tájékoztató: vg.hu/adatvedelmi-tajekoztato

F_BII-ado.indd II

2021. 10. 26. 14:09

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Ingatlanadót vezet be Kína

CÍMLAPON

10 KISKER Más lesz ez a karácsony

16

Versenyképes ajánlat a hallgatóknak

Meg kell állítani azt a folyamatot, hogy a legtehetségesebb magyar diákok közül egyre többen nem idehaza, hanem külföldön tanulnak tovább – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektora, akinek alma matere is a Közgáz. Az intézményvezető úgy véli, ők azzal tudnak tenni a legjobb képességű fiatalok itthon maradásáért, ha megújítják a képzésüket, s nemzetközileg is versenyképes végzettséget kínálnak.

20

Még 210 milliárd a vállalkozásoknak

A nyáron meghirdetett első új GINOP-pályázat teljes, 200 milliárd forintos keretének odaítéléséről döntött a kormány, sőt valójában 210 milliárdos támogatási keretet ítéltek meg 1700 nyertes vállalkozásnak – jelentette be Facebookvideójában Varga Mihály.

46

A nagy ugrás éve

Minden előzetes várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott az első nyolc hónapban a lakáshitelpiac, így már csak az a kérdés, menynyivel sikerül túlszárnyalni a tavalyi kihelyezési rekordot. A hónap eleje óta futó Zöld Otthon Program ráadásul tovább fűtheti a növekedést.

74

Kulturális dömpinget hozott az újranyitás

„Beigazolódott, hogy a színház-finanszírozással kapcsolatos döntések előremutatók és helyesek voltak” – jelentette ki Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára a Figyelőnek adott interjúban, amelyben szó esett járványról, cirkuszról, bérekről és olimpiáról is. Címlap: Getty Images

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 TAKÁTS ELŐD Versenyképes ajánlat 20 22 24 26 28

a hallgatóknak GINOP-TENDER Még 210 milliárd a vállalkozásoknak REKONSTRUKCIÓ Nyugatiból központi pályaudvar ÚJ MOTORVONAT Hódit a KISS TÖRVÉNYHOZÁS Vonzanák a digitális nomádokat FERTŐ TÓ Megújuló partszakasz

CÉGVILÁG

30 KETTŐS INTERJÚ Megváltozott vállalati modellek

33 FERIHEGY Finomhangolják a vételárat 36 TOP200 Ágazati változások 38 STARTUP Lyme-kór-diagnosztika 40 INGATLANBEFEKTETÉS Abbamaradt a hozamszüret

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 GLOBÁLIS VAGYON Gyarapodó tartalékok

44 LÍZINGPIAC A kereslettel nincs baj 46 LAKÁSHITELEK A nagy ugrás éve

TŐZSDE

54 DIGITÁLIS SZABÁLYOZÁS Kínai tanmese a washingtoni kongresszusnak

56 ENERGIAVÁLSÁG Újra napirenden az atomerőmű-vita

58 MONETÁRIS POLITIKA Bidennek érdeke lenne megtartani a Fed jelenlegi elnökét

RÉGIÓ

60 PROGNÓZISOK Vágtató román infláció

62 A ROMÁN ENERGIASZEKTOR GYÖTRELMEI Felhős nap- és szélkorszak

64 SZOKATLAN ADATGYŰJTÉS SZERBIÁBAN Szűri az adóhivatal a drágán üdülőket

65 FÖLDRENGÉSKÁROK HORVÁTORSZÁGBAN Ötven évig is eltarthat az újjáépítés

66 KI GYAKOROLJA A HATALMAT Prágai politikai körhinta

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 NYOMTATÓ-KUTYASZORÍTÓ Visszaélésszerű üzleti modellek

CAPPUCCINO

72 HARTYÁNSZKY ISTVÁN

TÁRSADALOM

74 FEKETE PÉTER Kulturális dömpinget hozott az újranyitás

76 FÜLÖPNÉ CSÁKÓ IBOLYA Illegális gyógyszerek: néha gyártjuk, néha vesszük

78 BOCK JÓZSEF Jubileumot ünnepel a villányi legenda

48 MOL Maradt még tere a növekedésnek 50 TŐKEPIACOK Lassulnak a feltörekvők

SPORT

GEOPOLITIKA

AJÁNLÓ

– bajban a befektetők

52 CSIPHÁBORÚ Mindenki mindenki ellen

80 KÉZILABDA Erőt demonstráló klubok

82 KÖNYV, JAZZ, FILM, TÚRA

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/43 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 10. 26. 16:27

| A HÉT HÍREI |

MEGALAKULT AZ ÚJ BUNDESTAG

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza. A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kabinet megalakulásáig marad hivatalban. A második világháború utáni 20. Bundestagban hét pártnak lett képviselete és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van – 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál –, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai országos népi gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag üléstermét, hogy elférjenek. A közös kormányzásra készülő pártoknak – a szociáldemokratáknak (SPD), a zöldeknek és a liberálisoknak (FDP) – együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékos többséget jelent. A tervek szerint a koalíciós tárgyalásukat november végéig fejezik be, és december második hetében választják meg a Bundestagban kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot.

MILLIÓKAT ÉR JORDAN EDZŐCIPŐJE

MEGUGROTT A VILÁG PEZSGŐFOGYASZTÁSA

Visszatért a járvány előtti szintre a globális pezsgőeladás. Ahogy ugyanis világszerte enyhültek a lezárások, egyre gyakrabban lehetett közösségi rendezvényeket tartani, és ez magával hozta a koccintásokat is. A pandémia idején egyébként jelentősen csökkent a világ pezsgőkereslete – írja az RT.com. A mostani felfutás jelentős részben az USA-ba és Ausztráliába irányuló exportnak tudható be – derül ki a francia SGV iparági szervezet adataiból. A január és augusztus közötti értékesítések 11,9 százalékkal erősödtek a 2019-es szinthez viszonyítva, mindeközben a francia gyártók 297,6 millió üveget adtak el világszerte. Tavaly a térség mindössze 244 millió üveg pezsgőt exportált – olvasható ki a Comité Champagne kereskedelmi szövetség számaiból. A pezsgőkereslet felfutása az egész francia gazdaság számára fontos, mivel ez a terület az ország második legnagyobb exportágazata a repülőgépipar után.

Közel 1,5 millió dollárért kelt el egy pár edzőcipő, amelyet az NBA-szupersztár Michael Jordan viselt pályafutása elején, és ezzel ismét rekordot állított fel a meccseken viselt lábbelik árverésén. Az előző csúcsot (615 ezer dollár) szintén egy pár Air Jordan tartotta, amely 2020 augusztusában a Christie’s árverésén talált új gazdájára, amikor a Nike Jordan márkája még újdonságnak és friss szenzációnak számított a sportpályán és azon kívül is.

A HÉT 11 SZÁMA

százalékkal, a legnagyobb arányban részesedett eddig ez év második felében az EU-ban újonnan állásba álltak köréből a szálláshely-vendéglátás szektor. A második helyen, 6 százalékos részaránnyal a szórakoztatóipar áll, utána 5-5 százalékkal a mezőgazdaság és az építőipar következik.

4 | FIGYELŐ 2021/43

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 10. 26. 16:27

| A HÉT HÍREI |

olyan a pénzek közt, A HÉT „Azmintarany a tudós: minden nyelven IDÉZETE beszél” – Mikszáth Kálmán.

MÁR 400 FORINT EGY KILÓ KENYÉR

ÚJ AUTÓPÁLYA-SZAKASZT ADTAK ÁT

FOTÓK: REUTERS; FIGYELŐ-ARCHÍV

Átadták az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszát. Nagy Róbert Attila, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, az 56,8 kilométeres sztrádaszakasz megépítésével Miskolc és Kassa között gyorsforgalmi úton lehet közlekedni, amely része a 3300 kilométer hosszú, a Balti-tengertől Romániáig, illetve Görögországig tartó Via Carpatia közlekedési folyosónak. A 221 kilométeres útvonal hazai szakasza Kassánál lép be az országba, majd Miskolcot és Debrecent érintve Nagykerekinél folytatódik Románia felé – mondta a vezérigazgató. A nettó 180 milliárd forintból, uniós és hazai forrás segítségével három szakaszban megépült M30-as új szakaszát a személygépkocsival közlekedők az év végéig ingyen használhatják.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentéséhez kapcsolódó fogyasztói átlagártáblázat szerint a fehér kenyér kilója januárban átlagosan 374 forint volt, szeptemberben viszont 399 forintba került. Valószínűleg már túl vagyunk ezen is, miután a legutóbbi lisztáremelés hatása októberben jelenhetett meg a pékek áraiban.

Az elmúlt hónapban 0,14 százalékkal nőtt az aranytartalék mérete az orosz nemzetközi tartalékokban, elérve a 73,9 millió unciás szintet. Ez egész pontosan 2298,547 tonnát jelentett október első napjáig – írja az RT.com az orosz központi bank jelentése alapján. A múlt havi vásárlás azt követően jött, hogy júliusban az orosz jegybank 100 ezer unciával (3,1 tonna) növelte a készleteit – 2020 áprilisa óta először. Az elmúlt hónapban az arany 20,95 százalékot képviselt az orosz nemzetközi tartalékokban. A teljes tartalékállományban e nemesfém mellett helyet kapnak részvények, devizák, valamint Különleges Lehívási Jogok (SDR), ez utóbbi a Nemzetközi Valutaalap speciális fizetőeszköze.

ARANYRA ÉHESEK AZ OROSZOK

2021/43 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 10. 26. 16:27

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

Szedd magad akció egy angol farmon, Crawley-ben, Anglia déli részén. A 25 hektáros területen nagyjából 450 ezer sütőtök várja, hogy a halloween közeledtével töklámpásokat faragjanak belőlük a felnőttek és a gyerekek. Az október 31-e éjjelén tartandó ünnepség az angolszász világból terjedt el szerte a világon. A kelták hite szerint ezen a napon a halottak szellemei visszatérnek és beköltözhetnek az élőkbe. Ennek elkerülése érdekében ijesztő maskarákba kell beöltözni, hogy a szellemek összezavarodjanak.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 10. 26. 16:28

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 10. 26. 16:28

| PUBLICISZTIKA |

INGATLANADÓT VEZET BE KÍNA

A pekingi vezetés arról döntött, hogy egyre több területen vezetik be az idáig kísérleti jelleggel alkalmazott ingatlanadót. Ez alapvetően alakíthatja át az eddigi gazdasági modellt. Mostanáig a kormányzati, önkormányzati bevételek jelentős része származott az ingatlanfejlesztőknek eladott földekből, telkekből, ennek helyébe lépne az adóbevétel. Ezzel párhuzamosan szeretnék visszaszorítani a korrupció egyik melegágyának tekintett telekspekulációt. A lépés szorosan illeszkedik Hszi Csin-ping kínai elnök „közjó” koncepciójába, melynek alapján jövedelemátcsoportosítást hajtanak végre a gazdagoktól a középosztály felé. Ugyanakkor pont ez a középosztály az, amely a legjobban tart az új tehertől, ugyanis megtakarításainak a jelentős része vagy ingatlanban áll, vagy azok értékétől függ. A sarcot a helyi önkormányzatok szednék be. A tervek szerint az adóalap „olyan széles lenne, amennyire csak lehetséges”. A Capital Economics becslései alapján egy 0,7 százalékos ráta 1,8 ezer milliárd jüan (282 milliárd dollár) bevételt hozott volna tavaly. A fenti helyhatóságok telekeladásokból származó bevétele 1,6 ezer milliárd jüan volt. Az elnöknek persze más céljai is vannak az adó hatókörének a kiszélesítésével. A korábbi ilyen irányú kezdeményezéseket sikerrel verte vissza a politikába szorosan be-

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

kötött elit a kínai gigapoliszokban: Pekingben, Kantonban, Sencsenben és Hangcsouban. (Kísérleti jelleggel már bevezették az új terhet Sanghajban és Csungkingben.) Ez a kör most sem fog repesni a boldogságtól, hiszen évtizedek óta bejáratott és számukra busás hasznot hozó tevékenységüket korlátoznák. A kínai ingatlanpiac alapvetően spekulatív, az árak folyamatos emelkedésére játszik. Az új szabályozás viszont alapvetően az árak mérséklését célozza. Ezen veszít majd a bankrendszer, s a háztartások vagyona is apad. A piac gyorsan reagált: az új, lakáscélú ingatlanok ellenértéke a 70 legnagyobb kínai városban ez év szeptemberében több mint hat éve első ízben csökkent az előző hónaphoz képest. A pártvezetés üzenete egyértelmű: minden lehetséges eszközzel szeretnék megakadályozni, hogy az ingatlanszektor összeroppanjon, hiszen ez végzetes következményekkel járna a banki ágazatra és a gazdasági bővülésre nézve is. A gond csak az, hogy az adó kivetését és beszedését pont arra a közigazgatási bürokráciára bíznák, amely a legnagyobb hasznot húzza az ingatlanspekulációból. A szektort hűteni kell, ez az Evergrande csődközeli helyzete tükrében nem kérdés. Viszont az is világos, hogy ez már nem az a terület, amelyet néhány párthatározattal szabályozni lehet.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A pártvezetés üzenete egyértelmű: minden lehetséges eszközzel szeretnék megakadályozni, hogy az ingatlanszektor összeroppanjon.

8 | FIGYELŐ 2021/43

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 10. 26. 16:28

KISKERESKEDELEM – ÜNNEPEKRE VÁRVA

| SZÁMLÁLÓ |

&_ NIJN PNXPJWJXPJIJQRN FIFYTPG·Q O·Q PN[JMJY÷ MTL^ F_ ­QJQRNX_JW JQFI¥XTP OF[ZQ· YJSIJSHN¥Y RZYFYSFP ­X F YJQOJX PNXPJWJXPJIJQRN KTWLFQTR RFL¥MT_ Y­WY IJ U­QI¥ZQ JL^JX YJWR­PHXTUTWYTP HXFP [JLJY¥QSFP .Q^JSJP F PQFXX_NPZX NUFWHNPPJP RNSY U­QI¥ZQ F G¾YTW 3FL^ P­WI­X RN QJX_ PFW¥HXTS^PTW ZL^FSNX P­Y MFY¥X ­W[­S^JXÀQ &_ X_OF [NXX_FY­W±Y­X NQQJY[J F S^ZLI±O PNJL­X_±Y­XJP JW÷XJGG KTL^FX_Y¥XWF ºX_YºSº_MJYSJP IJ F [¥WMFY· NSƼ¥HN· ­X F [¥QYT_· PFRFYT_¥X¾ MNYJQJP YºWQJX_Y÷W­X_QJYJNSJP Sº[JPJI­XJ [NXX_FKTLMFYOF F [¥X¥WQ¥XN PJI[JY *QQ¥Y¥XN UWTGQ­R¥P SJR QJX_SJP F UNFHTS IJ GN_YTXFS XTP YJWR­PG÷Q QJX_ MN¥S^ U­QI¥ZQ F HXNUJQQ¥Y¥XTP FPFIT_¥XF RNFYY Forrás: KSH

KISKERESKEDELMI FORGALOM VÁLTOZÁSA*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF " X_¥_FQ­P

107,3

2020

97,4

2021

Január

111,0

2020

94,4

104,5 98,5

2021

2020

Február

2021

Március

109,9 87,3 2020

2021

Április

2020

105,8

96,9

2020

2021

Május

2021

101,2 106,2

101,6 102,5

98,2 104,6

2020

2020

2020

2021

Június

2021

Július

2021

Augusztus

*Kiigazítatlan volumenindex, üzemanyaggal együtt számolva.

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF " X_¥_FQ­P

114,8

111,2

2020

2021

108,5

104,6 103,4

101,5

97,4

+JGWZ¥W

101,2

2¥WHNZX

99,5

UWNQNX

103,4 102,4

2¥OZX

IPARCIKKEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FPF " X_¥_FQ­P

/¾SNZX

2020

.Ɠ;...

újság, papír yv,

–12 –18

–25 –7

hnika, egyéb tec

znált cikk Has

–4 –1

–25 5

rcikk ipa

Számítá s

&ZLZX_YZX

áru

Bú

/¾QNZX

103,0

*Kiigazítatlan volumenindeX

kk

–25 13

100,0

98,7

, mďszaki ci tor

Ruházat

103,6 105,0

Kön

/FSZ¥W

ÉLELMISZERFORGALOM VÁLTOZÁSA*

*Kiigazítatlan volumenindex

2021/43 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 10. 26. 16:28

| CÍMLAPON |

MÁS LESZ EZ A KARÁCSONY

KISKER | Van, aki a brit ellátási láncok akadozása miatt keletkező áruhiányt vizionál a kiskereskedelemben a karácsonyi időszakot tekintve, vannak, akik az árak brutális elszabadulásától tartanak, megint mások szerint a webre terelődő nagy mennyiségű termékrendelést nem tudják majd kielégíteni a szolgáltatók. Természetesen ezek spekulációk, de a metszéspontjuk az, hogy a mostani ünnepi szezon más lesz, mint az elmúlt évtizedekben megszokott. Megkerestük a piac sarokpontjait.

Az amerikai hálaadást követő pénteket szokták „fekete” jelzővel illetni. Kezdetben nem a kiskereskedelmi árvágásokat, hanem a fenti ünnep utáni hatalmas forgalmat és az amiatt bekövetkezett baleseteket értették alatta. Ezt a szóhasználatot vette át egy tengerentúli kereskedelmi lánc az akciói elnevezésére, amiből világméretű marketingfogás lett. Vannak időszakok, amikor felfut, tarol a Black Friday, s van, amikor alábbhagy az iránta való érdeklődés. (Pont, mint a karácsonyi kiskereskedelmi „őrület”: egyszer nagyobb, másszor kisebb.) Vélhetőleg jelenleg a gyengébb ciklust éljük, ugyanis a korábbi erősödés után (tavaly például több héten át tartott a már egy ideje nem egynapos esemény) most kisebb lehet az aktivitás a fekete péntekes intervallumban. Egy felmérés szerint hatezer forinttal kevesebbet szándékoznak költeni a magyar háztartások ezen akciós időszak alatt a korábbi átlag negyvenezernél. És ez a kisebbik probléma. A nagyobbik az, hogy a lakosság fele egyáltalán nem tervez konkrét vásárlást ebben a periódusban.

HATÁSOK

Mindebből két következtetést lehet levonni: a fogyasztók a pandémia alatt kissé kiköltekeztek, vagy már nem hisznek a tavalyi hosszú, de vérszegényre sikeredett akcióknak, s decemberre tartogatják a nagybevásárlást, remélve, hogy akkor is lesznek leértékelések. Ez utóbbi akkor válik érvényessé, ha a kereskedők sem találják meg a számításukat a Black Friday időszakában – kisebb bevételt érnek el, vagy kevesebb fogy az árukészletből. Ekkor valóban alkalmazzák majd a gördülő árvágást, amely végigkíséri az utolsó hónapot. A stratégia kialakítása rizikós, hiszen két ellentétes hatás jelenik meg az év végi fogyasztásban: a vásárlást visszafogó inflációs szint, illetve a vásárlást ösztönző szja-visszatérítésekre és nyugdíj-

kiegészítésekre vonatkozó kormányzati intézkedések. Utóbbiak csak jövőre várhatók, de biztosnak tűnő többletbevételt jelentenek a háztartásoknak, így azok bátrabban nyúlnak – már ennek terhére – mélyebben a pénztárcájukba. A két hatás erőssége azonban nem ismert – nem érzékelhető, merre billen majd a mérleg. Egyetlen támpontja van most a kereskedőnek a szezonbecsléshez, mégpedig az, hogy a Black Friday alatt kevesebbet akarnak költeni a vevők.

BRIT EFFEKTUS

Ugyancsak jelzésértékű, hogy Nagy-Britanniában hetek óta akadozik az ellátás, mert nincs elég ember a szállítmányozásra. Félő, hogy a kontinensen is megjelenik az ellátási láncokban a munkaerőhiány, s ez problémákhoz vezet. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy véli, a briteknél a brexit miatt alakult ki ez a helyzet. A kontinensen, így Magyarországon ilyennel senkinek sem kell számolnia; mindenhol árubőség lesz, az ellátás problémamentes marad. Az más kérdés, hogy világszinten tapasztalható egyes árucikkek gyártásának a döcögése, főként a csiphiány miatt, de ez elsősorban a járműipart érinti, az autó pedig jellemzően nem karácsonyi ajándék kategória. A nagy értékű elektronikai termékek (itt is lehetnek csipgondok) vásárlása pedig itthon viszonylag kis kört érint. Itt ugyan lehet egy-egy produktumból hiány, de a teljes kiskereskedelmi volument ez kevéssé befolyásolja. Ennek ellenére a nemzetközi sajtó is élénken érdeklődik a karácsonyi fogyasztás várható alakulása iránt. A napokban a CNBC közölt anyagot arról, hogy a kiskereskedelmi és a feldolgozóipari cégek pánikszerűen adnak pluszmegrendeléseket termékekre, alapanyagokra, tartva az ellátás akadozásától. Ugyanis az a helyzet, hogy a világpiacon nagyon nehéz szállítási konténerhez jutni, a nagy beszállítói láncokat

10 | FIGYELŐ 2021/43

F_10-14_cimlapsztori_kereskedelem.indd 10

2021. 10. 26. 16:29

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÍMLAPON |

érintve komoly természeti katasztrófák (például áradások) történtek, és persze a koronavírus hatása is jelen van még. (Apró adalék a helyzethez: Vietnam nagy csipgyártó ország, a lakosság átoltottsága viszont rendkívül alacsony szintű.) A CNBC szerint a gazdaságok újraindulása az egekbe repítette a keresletet, ami egyrészt globálisan növekvő inflációval jár, másrészt az ellátás döcögésével, mert ha épp nem happolják el egymás elől a cégek az egyes raktárkészleteket, akkor a gazdaságok más szeletei képtelenek lépést tartani az igé-

nyekkel (lásd: ha nincs konténer, hiába van áru, nem lehet elszállítani a raktárból). Ennek a jelenségnek van egy másik vetülete is, mégpedig az, hogy a kereskedelem túlrendeli magát. A felfűtött fogyasztás miatt növekvő nyomást pedig az egyes termékek fogyasztási árának az összeomlása révén lehet csak csökkenteni. Magyarul fogyasztási lufi alakul ki a világgazdaságban.

STATISZTIKA

Ami a hazai novemberi és decemberi eladásokat illeti, a jelenlegi helyzetben borítékolható (lenne) a növekedés, ugyanis a tavalyi utolsó két hónap nagyon alacsony bázist mutat. Vámos György azonban óvatos. Mint mondja, nem tudni, hogyan alakul a járványhelyzet. Egy esetleges újabb szigorítás nem tenne jót a piacnak. 2021/43 FIGYELŐ | 11

F_10-14_cimlapsztori_kereskedelem.indd 11

2021. 10. 26. 16:29

| CÍMLAPON |

A számok viszont valóban annyira alacsonyak, hogy már az is rendkívül meglepő lenne, ha csak stagnálna a volumenindex. Ráadásul az infláció elég nagy az előző év azonos időszakához képest, ami azt jelenti, hogy kisebb darabszámú forgalom mellett is nagyobb bevétel mutatkozik, ami természetesen elősegíti a statisztikai számok növekedését. Ám vannak pszichés hatások is: a fogyasztás többek között nagyban függ a bőséges választéktól. Ha valóban bekövetkezik néhány területen ellátási akadozás, és a boltok hamar kifogynak (december elejére) a slágertermékekből, sokan elhalasztják a beszerzéseiket egy olyan időpontra, amikor a kínálat egyezik a vételi elképzeléseikkel, a karácsonyt pedig alibi ajándékokkal oldják meg. Mindez gyengíti az idei értékesítést, de javítja a jövő esztendeit. Az sem tehet

jót a fogyasztási értéknek, ha kiderül, hogy a túlrendelések miatt egy-egy iparcikk-kategóriában (de nem a legtrendibbeknél) hirtelen árutöbblet alakul ki. Mert drasztikusan csökkentik e termékek árát, azt a képzetet keltve, hogy az érintett csoportokban más produktumok esetében is lesznek hasonló árvágások. Ekkor a fogyasztók a végsőkig kivárva, szinte az utolsó pillanatban megrohamozzák majd a boltokat, webshopokat, komoly zavarokat okozva az adott kategória piacán. Ez elsősorban a kereskedőnek jelent fejtörést: az egyes termékcsoportok árának az ingadozása nagyban befolyásolja a profitot, már ha az eladó beszáll a karácsonyi konkurenciaharcba. Érdekes jelenség egyébként, és ez már évek óta trend, hogy a közepes-nagy kereskedelmi egységek nem szállnak fel a karácsonyi „hullámvasútra”. Az év egészében gondolkodnak, s nem akarják, hogy árukészlet ragadjon a raktárban. Az ünnepi időszakkal kapcsolatos fogyasztási problémák jelentős része persze egyelőre teoretikus, de az alapjuk nem légből kapott, vagyis a CNBC sem magától fújja a lufit. A kínai

12 | FIGYELŐ 2021/43

F_10-14_cimlapsztori_kereskedelem.indd 12

2021. 10. 26. 16:29

| CÍMLAPON |

relték a háztartásokat „kütyükkel”, hogy már csak finomhangolásra kerülhet sor. Ebben a körben az 5G-technológia várhatóan tarol, de más növekedési pontok egyelőre nem látszódnak. Az is borítékolható, hogy menő telefonokért, játékkonzolokért, tablet- és laptopkiegészítőkért sorba kell állni. A hagyományos iparcikkek – ruházat, bútor, könyv, játék – szegmense egész évben gyengén muzsikált, itt most nemigen látszik kitörési pont. A lakásfelszereléseknél, a háztartási gépeknél, a kerti eszközöknél viszont lehetséges nagyobb mozgástér, hiszen a családtámogatások a lakásfelújításokat is célozzák, vagyis az otthonok előtérbe kerülnek, azok motorizációja, gépesítése kézenfekvő – már ami a karácsonyi ajándékokat illeti. Persze az ellátási láncok esetleges gyengélkedése miatt arra kell készülni, hogy az elképzelések sok esetben nagyon nem fedik majd a kínálatot – sok és gyenge minőségű, úgynevezett helyettesítő termék jelenik meg egyes árucsoportokban. Tételesen: a menő holmik – például robotfűnyíró, -porszívó – igen drágák lesznek, az alacsonyabb árkategóriás produktumok nívója pedig nem elégíti ki a magyar háztartások igényeit. Az élelmiszerfronton nagy változás nem várható. Itt az infláció jelentősen hozzájárul a tudatos döntésekhez, ráadásul ezen a területen nem lesz úgynevezett statisztikai bázishatás, hiszen tavaly novemberben és decemberben is átlagos növekedést produkáltak az eladások.

KIVÁRÁS

BUROKBAN A JÁRVÁNY ALATT. AZ IGÉNY MEGLESZ, A KÍNÁLAT NEM BIZTOS, HOGY KÖVETI

kiskereskedelem a nyár végén annyira erőre kapott, hogy a várt 3,3 helyett 4,4 százalékos bővülést ért el. Tette mindezt a szórványos járványok kipattanása és a hatalmas áradások ellenére. Vagyis ha arrafelé marad a növekedési dinamika, akkor a gyártók és a kereskedők erre a területre koncentrálnak majd, háttérbe szorítva a konzervatív bővülési elveket követő európai piacokat.

FOTÓ: ADRIANO MACHADO, REUTERS

KI NYER MOST?

Meglehetősen kevés nyilvános adat áll rendelkezésre annak kapcsán, hogy mely termékeket preferálják majd a karácsonyi szezon alatt. Az okostelefon-okosóra „őrület” lecsengőben van ugyan, de a szórakoztatóelektronikát, így a játékkonzolpiacot nagyban behatárolja a csiphiány, s a konkurenciaharc óriásira nőtt e szektorban, csökkentve az elérhető profitot. Persze a számítástechnika most is sláger lesz, ám a pandémia időszakában úgy felsze-

Bár nem a kiskereskedelmet érintette a legsúlyosabban a járvány (a turizmus-vendéglátás a nagy vesztes), a krízis itt is komoly hatást gyakorolt a piacra. Kimondva-kimondatlanul jelen állás szerint szinte minden szereplő a kivárásra vagy egyenesen a túlélésre játszik, ez pedig elsősorban nem a háztartások jövedelmi szerkezetével függ össze. A pandémia egyik hatása a kevesebb munkahelyi tevékenység, a csökkent aktivitású közösségi élet – a több home office és a virtuális kapcsolattartás. Emiatt a vásárlók kevesebbet költenek öltözködésre, viszont többet a napi fogyasztási cikkekre, a netes szolgáltatásokra és a mobilinternetes eszközökre. Ám az igazi Covid-hatás a háztartási szokások átalakulásával járó kényelem. Egyre többen választják a napi fogyasztási cikkek házhoz szállítását, ledobva az árubeszerzés, a cipelés terhét. A kiskereskedelem nagyon gyorsan reagált a változásra, de mára kiderült, hogy a végponti kiszállítások hatalmas összeget emésztenek fel a profit terhére. Ilyen helyzetben csak az maradhat sikeres kiskereskedő, aki egyszerre tartja fenn a fizikai boltját és a webes felületét – a legjobb, ha minél több internetes oldalon (Facebook, Instagram stb.) jelen van. Tehát egy úgynevezett multichannel (offline-online) struktúrában működtet omnichannel (az összes közösségimédia-felületen elérhető) rendszert. Mindez együtt hatalmas anyagi forrást és erőtartalékot von el a vállalkozástól. Ha a rendszer fenntartása sokba kerül, nem marad pénz a valódi, a vásárlást ösztönző marketingre, a piac bővítésére. A vevőt magára hagyják, s ezzel erősödik a fogyasztást kordában tartó tudatosság. Ez nem feltétlenül rossz irány, de a jelenlegi gazdasági szerkezet a fogyasztói társadalomra épült, a váltás pedig áldozatokat követel. Addig, amíg nem bontakozik ki a kiskereskedelmi piacon a fő csapásirány (modern offline boltok kassza nélkül vagy a jelenleginél jobb és gyorsabb netes áruházak), addig a multichanneles jelenlétet és a hagyományos üzletek fenntartását egyaránt finan2021/43 FIGYELŐ | 13

F_10-14_cimlapsztori_kereskedelem.indd 13

2021. 10. 26. 16:29

| CÍMLAPON |

szírozni kell. Ezt az időszakot szeretnék túlélni a boltosok, bízva abban, hogy vagy az irányok tisztulnak le, vagy (ami a hazai piacot illeti) a háztartások jövedelmi szerkezetének a javulása eredményez profitszerkezet-javulást. Hozzá kell tenni, hogy a nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkező országok gazdaságaiban is hasonló problémákkal néz szembe a kiskereskedelem.

WEB

Alaposan megbolygathatja a webáruházak erősorrendjét, hogy az ez év tavaszi lengyelországi megjelenés után jövőre vagy legkésőbb 2023-ban megérkezhet Magyarországra a világ legnagyobb online üzlete, egyúttal médiavállalata, az Amazon, méghozzá lokalizált szolgáltatásokkal, köztük akár saját raktárral. Bár elképzelhető, hogy először a saját felvidéki, Nagyszombathoz (Trnava) közeli, 2017 őszén nyitott, nagy, mintegy ezer főt foglalkoztató logisztikai központból szolgálják majd ki a magyar piacot is. Szabó László, a Growww Digital online növekedési szakértője szerint már nem az a kérdés, hogy jön-e hozzánk az Amazon, hanem az, hogy mikor. Természetesen a kisközepes kereskedőknek ez lehetőséget is jelent, hiszen az óriáscég „plázaként” működve integrál mindent és mindenkit, aki új értékesítési csatornát lát benne, ám a legnagyobbaknak inkább érvágás a pluszjutalék, ha a portékájukat nem direktben, a saját jól ismert, márkázott áruházukban, hanem az Amazonon keresztül kínálják. Ugyanakkor a közepesek és a kicsik számára szintén kihívás, hogy az Amazon.hu oldalon több száz nyugat-európai és tengerentúli – akár itthon is ismert – nagyáruház direktben, áfaés vámmentes, gyakorlatilag helyi kiszállítással támadhatja le a magyar piacot is. Ilyen értelemben inkább az ár- és szolgáltatásverseny drámai erősödésére kell számítani, ami a helyi online áruházak eddig lokális, legfeljebb regionális piacának a to-

vábbi konszolidációját hozza majd magával, ha nem is azonnal, de két-három éven belül biztosan. A szakértők szerint a legnagyobb veszélyben azok a kereskedők lesznek, amelyek kisebb hozzáadott értéket képviselnek, vagy nem építették/erősítették kellőképpen a saját márkájukat, vásárlói bázisuk lojalitását – fejtette ki a Growww Digital szakértője. Elvben persze az erős, agilis magyar e-kereskedőknek is kinyílik a világ, ha az Amazon.hu-n üzletet nyitnak, ám itt tényleg azokkal az óriásokkal kell versenyezni, amelyektől esetleg maguk a hazai e-boltok is veszik az árut. Ám ha valaki egyedi beszerzési csatornákkal, nagy hozzáadott értékkel dolgozik, akkor az amerikai e-kereskedő multi valóban nagy lehetőséget is jelenthet. Ez azonban csak az elmélet, hiszen egyetlen régiós nagy játékos sem tud akkora mennyiséget rendelni, mint maga az Amazon vagy más amerikai gigász. Már csak azért is jelentős a kihívás, mert nagyok az Amazonon belüli hirdetési költségek és az értékesítések után fizetett jutalék. Ma e kiadások együttesen és átlagosan a fogyasztói ár 35 százalékát is kitehetik, de egy-egy új amazonos albolt indulásakor akár a 60 százalékot is elérhetik. Ezen költségek miatt nálunk egy ilyen nemzetközi piacépítést legfeljebb a nyolc-tíz vezető e-üzlet próbálhat meg eséllyel. Még akkor is, ha saját márkával – nem az Amazon keretein belül – már jóval több hazai online kereskedőben van meg a külpiacra lépés potenciálja. A helyzet nagyon hasonlít arra az időszakira, amikor Magyarországon megjelentek a kemény diszkontok. A gyártók most sem szeretik a rendkívül nyomott áron dolgozó kereskedőket, de aki bejut a rendszerbe, rendszerint meg van elégedve a láncok nyújtotta stabilitással és tervezhetőséggel. Az más kérdés, hogy az Amazon megjelenése gyökeresen alakítja át a webes kiskereskedelmi piacot, s lehet, pont ez az esemény kell ahhoz, hogy többen inkább az offline boltjaik felé forduljanak, és ismét fejleszszék a hagyományos kiskereskedelmi szolgáltatásukat. HALASKA GÁBOR–HŐNYI GYULA

FOTÓ: JOHN MACDOUGALL, EUROPRESS/AFP

BOLDOG KARÁCSONYT. LEHET, HOGY AZ IDÉN SEM KELL GRINCS A HANGULAT ELŰZÉSÉHEZ

14 | FIGYELŐ 2021/43

F_10-14_cimlapsztori_kereskedelem.indd 14

2021. 10. 26. 16:29

F_15_MVM_hirdi.indd 15

2021. 10. 26. 14:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VERSENYKÉPES AJÁNLAT A HALLGATÓKNAK Az ország egyik, ha nem a legsikeresebb egyetemének a vezetésére kapott megbízást a nyáron. Milyen szakmai életút vezetett a rektori székig? – Tulajdonképpen visszatértem oda, ahol huszonhét esztendővel ezelőtt elkezdtem a tanulmányaimat. A Közgáz elvégzése után a magyar bankrendszerben dolgoztam, majd a Princetoni Egyetemen szereztem doktori fokozatot pénzügyi közgazdaságtanból. Sokáig gondolkodtam, hogy a banki, a tisztán akadémiai vagy a közpolitikai pályát válasszam. Az Európai Központi Banknál és a New York Fednél eltöltött nyarak meggyőztek az utóbbi mellett.

Több évig a Nemzetközi Valutaalapnál dolgoztam, majd onnan váltottam Bázelbe, a Nemzetközi Fizetések Bankjához, ahol egyebek mellett központi banki vezetők találkozóinak a menedzselésével foglalkoztam. De Svájcban már elkezdtem visszakanyarodni az akadémiai életbe, egyre többet publikáltam, és részt vettem a London School of Economicsnál, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen folyó munkában. Ezután kaptam felkérést a Corvinus vezetésére, így most, ennyi idő elteltével visszaadhatok valamit az egyetemnek abból, amit kaptam tőle. – Nyilván mindenki arra kíváncsi, milyen jövőt képzel el a Corvinusnak, ahol az idei felvételi eljárásban a legmagasabb ponthatárok születtek. Ugyanak-

kor azt is tudjuk, hogy a legtehetségesebb, legfelkészültebb végzős gimnazisták közül sokan külföldi univerzitásra pályáznak, és főként mentőövként jelölnek meg magyar intézményt. Menynyire tudnak versenyezni a felsőoktatás határon túli szereplőivel? – A Corvinus jelenleg válaszút előtt áll. Az a kérdés, tud-e élni a stabil finanszírozás jelentette egyedülálló lehetőséggel. S hogy megtörténik-e az az átalakulás, melynek eredményeként egy nyugat-európai, észak-amerikai színvonalú közgazdasági, üzleti és ezekhez kapcsolódó társadalomtudományi képzés honosodik meg. Ám ennek a fordulatnak a végrehajtása óriási kihívás, ez a vele járó konfliktusok miatt nem is megy az egyetemek döntő többségének a világban. Vannak ugyanakkor üdítő kivételek, például a Bécsi Közgazdaság-tudományi Egyetem. A jelenlegi posztra készülve így aztán több kér-

FOTÓ: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

TAKÁTS ELŐD | Meg kell állítani azt a folyamatot, hogy a legtehetségesebb magyar diákok közül egyre többen nem idehaza, hanem külföldön tanulnak tovább – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjúban a Budapesti Corvinus Egyetem új rektora, akinek alma matere is a Közgáz. Az intézményvezető úgy véli, ők azzal tudnak tenni a legjobb képességű fiatalok itthon maradásáért, ha megújítják a képzésüket, s nemzetközileg is versenyképes végzettséget kínálnak.

16 | FIGYELŐ 2021/43

F_16-18_corvinus.indd 16

2021. 10. 26. 16:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

désben ki is kértem az osztrák intézmény korábbi rektorának a tanácsát. A Corvinus reformjával azért nem lehet várni, mert a jó képességű magyar diákok – mint ön is említette – egyre nagyobb arányban választanak külföldi képzést. Márpedig egy jó egyetemhez két dolog kell: jó hallgatók és jó oktatók. Ha a jó eszű fiatalok elmennek – akár Ausztriába, Németországba, vagy távolabb, Dániába, Nagy-Britanniába –, akkor elveszítjük azt a bázist, amelyre ma még tudunk építeni. Ha a mostani tendenciákat hagynánk folytatódni, akkor öt-tíz év múlva ez a munka sokkal, de sokkal nehezebb lenne. Itt visszakanyarodnék a kiugróan magas pontszámainkhoz. Amikor felveszünk egy tanulót, erről levélben értesítjük. Ám ez még nem egyenlő a beiratkozással. A felvettek és a beiratkozottak száma között pedig minden esztendőben van is különbség, amiben persze közrejátsz-

hatnak családi és anyagi okok, de az is lehet, hogy az illető közben külföldre távozott. Ha mindezt a pontokra kivetítve vizsgáljuk, azt látjuk, hogy minél nagyobb az elért pontszám – vagyis minél jobb teljesítményű egy felvételiző –, annál kisebb a beiratkozási hajlandóság. Ez a viszonyszám azt jelzi, hogy bizony ők, akik jellemzően elit gimnáziumok növendékei, külföldre mennek. – Hiszen rájuk, a magyar topdiákokra más országokban is óriási a kereslet. – Természetesen, mivel szinte biztos, hogy jól fognak teljesíteni. A magyar végzős középiskolások felső egy százaléka olyan okos, mint az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában ugyanez a réteg. Ahogy mondta,

ezekért a diákokért, az eszes, képezhető emberfőkért komoly globális verseny folyik. Ha korán elveszítjük a legjobbjainkat, akkor talán nem is alakul ki a hazatéréshez szükséges emberi-szakmai kötődés. Ez egy csendes nemzeti katasztrófa lenne. – Mit kell nyújtania a budapesti Közgáznak ahhoz, hogy a jó felfogású, éles eszű magyar gimnazisták ezt válasszák, ne pedig egy határon túli intézményt? – Mi ebben a globális versenyben kínálunk magyar alternatívát. Megújítjuk a képzésünket, versenyképes ajánlatot adunk a hallgatóknak. Hangsúlyoznám: a Corvinus-diploma sehol a világon nem jelent hátrányt. A Princetoni Egyetemen soha, egy pillanatig sem éreztem, hogy hátrányban lennék például a Harvardon vagy az Oxfordon végzett társaimmal szemben. Ha pedig 2021/43 FIGYELŐ | 17

F_16-18_corvinus.indd 17

2021. 10. 26. 16:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ezt a versenyképességet garantálni tudjuk, azt az üzenetet közvetíthetjük a felvételizők felé, hogy nem érdemes külföldi alapképzést választani. Ehhez egyrészt élményszerű tanulmányokat kínálunk. Ez tulajdonképpen műhelymunkát, aktív részvételű, kiscsoportos szemináriumokat, intenzív házi feladatokat jelent. Létezik is egy mutatószám, amely azt méri, hogy ennek a megvalósítása mennyire lehetséges. Ez a hallgatók és az oktatók aránya. – Ezzel kapcsolatban többször is úgy nyilatkozott, hogy szeretne javítani az oktató-hallgató arányon, mert túl magasnak tartja a mostani, körülbelül 1:20-as mutatót. Milyen ráta a cél? – Az idén már úgy kalibráltuk a felvételi stratégiánkat, hogy ha a jövőben semmit sem változtatunk, csak ugyanezt követjük, akkor a 2025–26-os tanévre elérhető az egy a tizenkettőhöz arány. Azaz négy esztendő múlva egy oktatóra tizenkét hallgató jutna. Ez pontosan ugyanaz a szint, ahol mondjuk a London School of Economics van. De nemcsak az élményszerű tanulmányok megteremtésére van szükség, hanem kutatásikultúra-váltásra és nemzetköziesítésre is. Előbbi azért fontos, mert a professzoroknak a szakmájuk mestereinek kell lenniük ahhoz, hogy jó minőségben tanítsanak. Márpedig az egyetemi oktatók esetében a kutatási teljesítményük mutatja meg, mennyire értő alakítói a szakmájuknak. Ez fejezi ki, hogy olyannyira értjük-e a tudomány világát, hogy nemcsak tanítani, hanem építeni is tudjuk. Ezért minél több lehetőséget kell adni a kollégáknak arra, hogy bekapcsolódhassanak különféle kutatásokba. Ráadásul a tudományos teljesítmény centire pontosan meg is mérhető például a publikációk és az idézettség alapján.

– S az említett „nemzetköziesítés” mit takar? Több külföldi oktató és hallgató idevonzását? – A magyar hallgatói körnek, sőt az egész hazai közgazdászszakmának arra van szüksége, hogy a végzőseink ne csak a hazai gazdaságban, hanem nemzetközi keretben is gondolkodjanak. Találkozzanak más véleményekkel, más nyelvű emberekkel. A diákjaink többsége ugyanis tipikusan olyan környezetben fog dolgozni, ahol nem csak magyarok lesznek, s könnyen elképzelhető, hogy külföldi lesz a közvetlen munkatársuk, a beosztottjuk vagy éppen a főnökük. Velük is hatékonyan kell tudniuk együtt dolgozni. És sokat jelent, ha valaki nem a munkahelyén találkozik először idegen nyelvű szakkifejezésekkel, szakmai vitahelyzetekkel. A Corvinus ezért is akar több külföldi hallgatót és oktatót. – Több képzést is átdolgoztak az elmúlt időszakban. Milyen szakokat érintett ez, s mi volt az oka? – A legfontosabb az, hogy az alapszakos képzéseink körében nagyobb, integráló szakokat hozunk létre. Ilyen például a gazdálkodás és menedzsment, amelyet magyarul és angolul is tanítunk, s mindkét nyelven nagyon népszerű. Az átfogó szakok bevezetésével az a célunk, hogy egy fiatalnak ne tizennyolc évesen kelljen elköteleződnie. Legyen néhány féléve megismerni az üzleti gon-

NÉVJEGY 1975-ben született, Budapesten. 1999-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Közép-európai Egyetemen mesterdiplomát, a Princetoni Egyetemen pedig doktori fokozatot szerzett. Idehaza dolgozott a pénzintézeti szektorban, valamint a Magyar Nemzeti Banknál is. Szakmai pályafutását külföldön folytatta, ahol olyan nagynevű intézményekben vállalt munkát, mint az Európai Központi Bank, a Federal Reserve Bank of New York, a Nemzetközi Valutaalap, valamint a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja. A munkája mellett rendszeresen tartott előadásokat a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelynek a rektorává ez év augusztus 1-jével nevezték ki. Házas, öt gyermek édesapja.

dolkodást tágabb kontextusban, majd így hozzon megalapozottabb döntést a specializációjáról. – A Corvinusnak Budán is van épülete, a Ménesi úton, ahol A jövő campusa elnevezésű projekt zajlik. Miről szól ez a beruházás? – Itt lesz az egyetem új oktatási és innovációs központja, amelynek a kialakítását olyan világszínvonalú univerzitások épületei inspirálták, mint a Bécsi Közgazdaság-tudományi vagy a St. Gallen-i Egyetem. Egy jövőorientált, a közösségi élményt és a kreatív együttműködést a középpontba helyező egyetemi tér születik – várhatóan 2023-ra. – A Corvinus volt az első az alapítványi fenntartói modellre áttért hazai univerzitások sorában. Hogyan értékelné ebből az aspektusból az elmúlt időszakot? – Úgy vélem, ebből a szempontból nem is az én véleményem, hanem a hallgatók, a munkaadóik, a magyar gazdaság és társadalom egészének a viszszajelzése lesz igazán fontos. Az azonban mindenképpen elmondható, hogy az alapítványi struktúra jelentette független, kiszámítható finanszírozás már most lehetővé tette az átállást a menynyiségiről a minőségi szemléletre. Így nem az a kérdés, hány hallgatót vegyünk fel az állami fejkvóta ösztönzésére, hanem az, hogy milyen minőséget tudunk nyújtani a legjobb tanulóknak. – A céljai úgy is megfogalmazhatók, hogy XY felsőoktatási rangsorban ennyi és ennyi hellyel szeretné előrébb látni az egyetemet? – Az én szememben a rangsor sokadlagos. Nyilván a fejlesztéseink visznek minket előre a különböző listákon, de nem arra optimalizálunk, hogy a lehető legjobbak legyünk egy rangsorkészítő szemében. Az a célunk, hogy a hallgatók versenyképes képzést kapjanak. Ha emiatt feljebb kerülünk, az jó. De ha választanom kellene a jobb helyezés és a diákoknak nyújtott minőségibb tanulmányok között, az utóbbi mellett döntenék. – Mondhatni, hogy ez a rektori credója? – Tulajdonképpen igen. Azért dolgozunk, hogy a magyar hallgatók olyan képzést találjanak idehaza, amely a nemzetközi piacon is versenyképes. HELMECZI ZOLTÁN

18 | FIGYELŐ 2021/43

F_16-18_corvinus.indd 18

2021. 10. 26. 16:29

΁ŘſǏƋ΁ƣǡñśğŨĎğƛğň΁ ŪòşƷŪś΁ƯñŪƷşŪñś eğşğŪƯśğǡǡ΁gňƣśƷŪĹĠşğĺǖłòǡòŪ΁ňŪėƷşŶ΁ łğĺğƣǡƯƋ΁Ġƣ΁ǏňşşñŪǖƣǡğƛğşƋ΁śĠƘǡĠƣğňŪśƛğ͗ 'Ʒòşňƣ΁ƣǡñśśĠƘǡĠƣğňŪś΁ñ΁ŘſǏƋƯ΁ñėŘòś΁śğǡğėĎğ͗

®ë gs ΁͟΁g ¦¦U0¦΁͟΁sÙs ŨǏŨ͒śñƛƛňğƛƘŵƛƯñş͒łƷ͟ėƷñşňƣͨƣǡñśśğƘǡğƣ

F_19_MVMemployer_hirdi.indd 19 MVM_Employer_branding_KISKUNFELEGYHAZA_210x302_1004.indd 4

2021. 16:33 2021. 10.10. 04.25. 15:33:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÉG 210 MILLIÁRD A VÁLLALKOZÁSOKNAK GINOP-TENDER | A nyáron meghirdetett első új GINOP-pályázat teljes, 200 milliárd forintos keretének odaítéléséről döntött a kormány, sőt valójában 210 milliárdos támogatási keretet ítéltek meg 1700 nyertes vállalkozásnak – jelentette be Facebook-videójában Varga Mihály.

A pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a július közepén megnyitott pályázat (A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása, kódszáma: GINOP Plusz-1.2.1-21) hatalmas érdeklődést generált, és erre is reagálva, az újraindítás támogatása érdekében rekordidő, 2,5 hónap alatt döntöttek a beérkezett támogatási kérelmek elbírálásáról, most pedig megszülettek a támogatói döntések.

KIMERÜLT A KERET

A pályázat teljes keretösszege 200 milliárd forintos volt, és a szakaszos meghirdetés miatt az volt a cél, hogy ebből az első pályázati körben csak 100 milliárdot lehet elérni, de mivel annyira tágra tárták a pályázati feltételeket, ezért összesen 465 milliárd forintnyi támogatási kérelem érkezett be 4803 cégtől. A pályázati keret gyorsan „kimerült”, a hatalmas érdeklődés azonban megmaradt iránta. A kormány ezért

úgy döntött, hogy az összes pályázatot befogadja. A napokban tett bejelentés értelmében elérhetővé teszik a teljes hét esztendőre szóló, összesen 200 milliárd forintos keretösszeget ennél a pályázatnál. Továbbá 10 milliárdot hozzá is tesznek a pályázati kerethez, hogy az összes, támogatásra érdemes pályázathoz legyen elegendő forrás. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a brüsszeli viták elhúzódásának eredményét nem várja meg a kormány, hanem megelőlegezi ennek a pályázatnak a kifizeté-

20 | FIGYELŐ 2021/43

F_20-21_makro_szrt_hirdi.indd 20

2021. 10. 25. 16:41

VSPORT_Image_Foci_

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

CSÚCSON A HAZAI OPTIMIZMUS sét a nyertesek felé. Egy szakmai konferencián Varga Mihály arról beszélt, hogy elhúzódó viták várhatók, de van esély év vége körül a megegyezésre.

FOTÓ: 123RF

SÍNEN A 200 EZRES MINIMÁLBÉR

Idetartozik, és mintegy két és fél millió munkavállalót érint, hogy jövőre a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezerre nő. Ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent. Így jövőre a legkisebb fizetés is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a baloldali kormányzás idején. Az M1 Híradó információi szerint a minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között a végéhez közelednek, akár november elején megállapodhatnak. A pénzügyminiszter az M1 Híradónak arról beszélt, hogy több minden indokolja ezt az intézkedést, például az, hogy amikor dinamikusan bővül a gazdaság, akkor legyen elegendő munkaerő. Fontos az is, hogy

Októberben négy hónapos stagnálásközeli állapota után új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, és kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezők, a fogyasztói várakozások pedig három hónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre. Az üzleti szférán belül októberben az építőipar kivételével minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett. Például az ipari bizalmi index októberben korrigálta a szeptemberi visszaesést, sőt két és féléves csúcsára emelkedett. Javult a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is –, emellett a termelési várakozások is jobbak lettek. Egyedül a készletekről alkotott vélemény romlott.

ha emelkednek a bérek, akkor erősödik a fogyasztás is, ami a GDP-növekedés egyik hajtómotorja. Annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne okozzon gondot a fizetések emelése, a kormány több segítséget is nyújt.

IPARŰZÉSI ADÓ FELEZVE

„A tárgyalópartnereinknek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak elmondtuk, hogy mit tudunk vállalni a költségvetés oldaláról. A szakképzési járulék 1,5, a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékos mérséklését, így ez összesen 4 százalékos tehercsökkenést jelent a munkaadói oldalról. Ehhez pedig szeretnénk hozzátenni egy olyan

vállalkozói támogatást, ami a vállalkozások speciális közterhénél, az iparűzési adónál adna további lehetőséget” – fogalmazott Varga Mihály. Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a kormány az önkormányzatok költségvetési helyzetét is figyelembe véve megfontolja azt a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó megfelezését kiterjesztené 2022-re. „Nyilván, ha a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedik, akkor az a többi bérre is pozitív hatású” – tette hozzá. SZAJLAI CSABA

HIRDETÉS

VSPORT_Image_Foci_200x135.indd 1 F_20-21_makro_szrt_hirdi.indd 21

2021. 10. 06. 13:49 2021. 10. 25. 16:41

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NYUGATIBÓL KÖZPONTI PÁLYAUDVAR A Magyar Országos Tudósító 1938 márciusában arról adott hírt, hogy dr. Ruzicska Lajos, a MÁV műszaki főtanácsosa előadást tartott a budapesti nagyvasúti pályaudvarok elrendezésének a kérdéséről. Pontosan arról beszélt, ami ma is napirenden van.

RÉGI TERVEK ÚJ KÖNTÖSBEN

A cikk szerint Ruzicska külföldi példákra hivatkozva azt mondta: fontos az átmenő rendszerű pályaudvarok megépítése. Budapest vasútállomásainak a fekvése elég kedvező, de a fejpályaudvarok rossz berendezésűek, összeköttetésükről, átmenő rendszerű pályaud-

varrá való átalakításukról gondoskodni kell. A főtanácsos a korabeli tudósítás alapján bemutatta erre vonatkozó tervét, mely szerint a volt Déli Vasút (az Osztrák–Magyar Monarchia vasúttársasága – a szerk.) budai vonalát a Duna alatt átvezetve – három és fél kilométer hosszan – össze kellene kötni a Nyugati pályaudvarnál valamivel hátrább építendő új központi állomással. „A Déli pályaudvar is elkerülne a helyéről, s a mai Nyugati épületének a helyén óriási tér alakítására nyílna lehetőség a felvételi épületnek a Vörösmarty utcáig történő hátratolása útján” – döbbentette meg akkori közönségét Ruzicska. A

mostani tervek – például Kelenföld és a Nyugati pályaudvar alagutas összekötése – nagyon hasonlók ahhoz, amit a hajdani MÁV-főtanácsos elmondott, azzal a különbséggel, hogy a Nyugatit most senki sem kívánja sehová sem eltolni. (A jelenleg tervezett alagút megépítése egyébként már 1902-ben is felmerült, terv is készült a beruházásról – a szerk.) Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója nem véletlenül idézhette Ruzicskát, amikor a Nyugati pályaudvaron tájékoztatta a sajtót az állomás fejlesztésének a ter-

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

REKONSTRUKCIÓ | Nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdet a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására.

22 | FIGYELŐ 2021/43

F_22-23_Nyugatipu.indd 22

2021. 10. 25. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A NYUGATI PÁLYAUDVAR NAPJAINKBAN. A TERVEK SZERINT A FÖLDFELSZÍN ALATT TÖBBEMELETES FŐPÁLYAUDVARRÁ ALAKÍTJÁK A NYUGATIT

veiről. A harmincas években a főtanácsos ugyanis azzal is bírálta az 1877-ben befejezett Nyugati pályaudvar kialakítását, hogy nem kellő előrelátással valósították meg, hiszen csak ötvágányos lett. Vitézy szerint is zsákutca a fejpályaudvaros megoldás, ugyanis a befutó vonatok nem indulnak innen tovább.

FEJPÁLYAUDVAROK HELYETT

A mostani helyzet szerint a fejpályaudvarok miatt száz intercityjáratból 99 sehová sem halad tovább Budapestről, miközben a fővárosnak vasúton is öszsze kellene kapcsolni Magyarországot Európa minél nagyobb részével. A vezérigazgató úgy véli, a Nyugati ezzel korszerű, ám a műemléki örökséget is tiszteletben tartó átmenő (de részben a fejpályaudvari rendszert is megtartó) központi vasútállomás, az ország főpályaudvara lehet. Közösségi közlekedési csomópontként pedig – a Deák Ferenc tér környékét ellensúlyozva – egész Budapest új fókuszpontjává válhat. Vitézy szerint most a XXI. század

egyik, ha nem a legmeghatározóbb vasúti közlekedési és urbanisztikai beruházásának a tervezése indulhat meg. Elmondta: az invesztíció szorosan illeszkedik a Budapesti agglomerációs vasúti stratégiához (BAVS). Ennek lényege, hogy a jelenlegihez képest legalább kétszer annyi vonatot kell közlekedtetni a fővárosi és az agglomerációs hálózaton, minden járatnak elérhetővé téve legalább három metrómegállót, tehermentesítve ezzel a gépkocsiforgalomtól a budapesti utakat. „Meg szeretnénk tehát duplázni a forgalmat, a főváros jelenlegi vasúti hálózata viszont telített. A meglévő fejpályaudvarok – Nyugati, Keleti, Déli – nem tudnak több szerelvényt fogadni és fordítani” – fejtette ki a vezérigazgató. Az átmenő rendszerű pályaudvarokon a járatokat nem kellene megfordítani, hanem tovább lehetne küldeni két és fél, háromperces követési idővel. A mostani budapesti állomások óránként két-három vonatot tudnak megfordítani, tehát optimális esetben is hármat, a létesítmények pedig nem bővíthetők. Ezért szükséges egy a Duna alatt áthaladó vasúti vonalat létesíteni Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. A BAVS egyik legfontosabb eleme az új Duna-alagút megépítése.

NEMZETKÖZI TERVPÁLYÁZAT

Most nemzetközi tervpályázatot írnak ki, amelynek az a célja, hogy a Nyugati átmenő rendszerű pályaudvarrá váljon. Vitézy szerint az állomást oly módon kell megtervezni, hogy az már egy alagúttal kompatibilis legyen, megőrizve történelmi értékeit, elsősorban az utcacsarnokot. Lapunk is beszámolt arról, hogy az alagútprojekt előkészítését – a környezeti hatástanulmányokat és az ezekhez kapcsolódó műszaki méréseket – egymilliárdos forrásból, hazai kormányzati önrésszel az EU is támogatja. A Nyugati pályaudvar és térsége megújításának az előkészítése már megkezdődött. Az évi 18 millió utast fogadó állomás külső renoválását a MÁV elvégezte: a beázást megszüntették, továbbá megmentették a Gustave Eiffel mérnök tervezőirodája által tervezett

történelmi csarnokot. Vitézy szerint azonban a vasútállomás műszaki felújítása sem várhat, hiszen például a váltókat a mai napig kézzel kell működtetni. A tervek alapján a jövőben Kelenföld felől is ide érkeznének a szerelvények; a felszín alatt szintén befutnának ide vágányok délnyugatról és északkeletről, úgy, hogy utóbbi irányból a felszínen is maradnának végállomásozó vonatok. Sőt, a távlati célok között szerepel az 5-ös metró (pontosabban az észak–déli elővárosi és városi gyorsvasút – a szerk.) kivitelezése is, amely a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV összekötése által jönne létre. Ez az országos vasúthálózatból integrálná a kelebiai vasútvonal elővárosi járatait, valamint az esztergomi pálya vonatainak egy részét is. A vezérigazgató úgy véli, óriási hiba lenne, ha az állomás vágányképe, környezete, kiegészítő létesítményei nem illeszkednének a tervezett alagúthoz és a gyorsvasúti kapcsolathoz. „Ezzel a felújítással és a Duna-alagút megépítésével a Nyugati Budapest és az ország központi pályaudvara lenne, újabb vasúti és metrókapcsolatokkal” – hangsúlyozta a szakember a projekt honlapján. Közölte: a tervpályázatot olyan kétszintes objektumra írják ki, melynek alsó szintjén egy hatvágányos átmenő rendszerű pályaudvar kap helyet (az alagút megépültéig fejpályaudvarként). A csarnok alatt két elővárosi peront építenének, hátrébb pedig újabb két távolságit. A felszínen 12 vágány lesz, hiszen a Nyugati nem alakul át teljesen átmenő rendszerű állomássá, távlatilag is maradnak a fejpályaudvari sínpárok. A pályaudvar előtti parkoló helyén egy zöldebb, közösségi teret létesítenek, itt lesz a pesti fonódó villamos megállója is. A Podmaniczky utca mentén, részben a felszabaduló vasútüzemi területek helyén egy zöldfolyosó létesülhet a belvárostól a Városligetig, Rákosrendező barnamezős területeiig. A tervpályázat kétfordulós. A második szakaszba 12 iroda jut majd be. Az építészirodáknak jövő március 1-jéig kell befejezniük a munkájukat, március végén lesz az eredményhirdetés. PINDROCH TAMÁS

2021/43 FIGYELŐ | 23

F_22-23_Nyugatipu.indd 23

2021. 10. 25. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Új, 600 ülőhelyes, korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, tágas utastérrel, wifivel, mobiltelefonok és laptopok töltésére alkalmas hálózati csatlakozókkal, valamint korszerű kamerarendszerrel ellátott motorvonat áll forgalomba, amely a szolnoki csíkos ingavonatot váltja ki. A tervek szerint tíz szerelvény közlekedik majd ezen a vonalon. A Budapest–Sülysáp–Nagykáta– Újszász–Szolnok-szakaszon a legtöbb utas mindennap a főváros relációjában ingázik, munkavégzés vagy tanulás céljából. Az eddigi hagyományos szerelvényeknél a KISS nemcsak kényelmesebb lesz, de jobb menetrendszerűséget eredményez majd a kedvezőbb menetdinamikája miatt. Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója kifejtette: 2022 végétől a MÁV-Start szinte a teljes budapesti elővárosi forgalomban FLIRT és KISS motorvonatokkal szolgálja ki az utasait. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 47 ezer ülőhelyes kapacitása 2025-re 7,6 százalék-

kal, csaknem 51 ezresre bővül. A legnagyobb forgalmú vonalakon a tervek szerint a nagy kapacitású, emeletes motorvonatok közlekednek majd. Az újszászi szakaszt a pandémia előtt több mint 8 millióan vették igénybe. Az elképzelések alapján a jövő év végéig a svájci gyártótól megrendelt járművek mindegyike – összesen negyven KISS – forgalomba állhat. E motorvonatok tehát elsősorban a budapesti elővárosi vonalakon közlekednek majd, de további útvonalak tervezése is folyamatban van. A MÁV-Start 2017-ben kötött keretszerződést a Stadler Bussnang AG-vel maximum negyven, hatrészes elővárosi motorvonat beszerzésére. Az év augusztusában tizenegy, 2018 decemberében nyolc emeletes jármű szállításáról írtak alá megállapodást. 2019 augusztusában újabb 21 motorvonat gyártásában egyeztek meg, a százmil-

liárdos beruházást uniós és állami költségvetési forrásokból biztosították. Az első legyártott járművek 2019 nyarán érkeztek a MÁV-Starthoz, ahol futáspróbákon és engedélyeztetési eljáráson vettek részt. A legelső szerelvény az előzetes vizsgálatokat és teszteket követően, a szükséges engedélyek birtokában 2020 márciusában kezdte meg az utasforgalmi próbaüzemet. Ezt azonban a járványügyi helyzet miatt meg kellett szakítani. A KISS aztán tavaly augusztustól újra forgalomba állt a váci vonalon. A második motorvonat átadása után, szeptember közepétől a ceglédi pályán is közlekedni kezdett a KISS járműve. Az idén, a nyári szezonban hétvégente a Balaton viszonylatában három ilyen motorvonatot rendszeresítettek Szolnokról és Vácról. Ezek a járatok a jövő nyáron is elérhetők lesznek. Augusztus 30-tól újabb négy KISS állt forgalomba a váci és a ceglédi elővárosi etapon, ebben a körzetben már 14 ilyen szerelvény közlekedik. Ha mind a negyven motorvonat forgalomba áll, majdnem mindegyik Budapestet érintő villamosított vasútvonalon közlekednek majd. PT

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, MTI

HÓDÍT A KISS

ÚJ MOTORVONAT | A váci és a ceglédi vonal után a múlt héten, ezúttal a Budapest–Újszász–Szolnok-szakaszon újabb emeletes KISS motorvonat állt forgalomba.

24 | FIGYELŐ 2021/43

F_24_Kissvonat.indd 24

2021. 10. 25. 16:38

Hatalmas problémát okoznak a kis csikkek Szigorodott a szabályozás

Újabb figyelmeztetés jelent meg július elejétől a dohánytermékek dobozain. A környezetvédelmi figyelmeztetés arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az adott termék műanyagot tartalmaz, így semmiképpen ne dobjuk el azt, hanem helyezzük a megfelelő hulladékgyűjtőbe. A csikkek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez: évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a dohányosok. Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a műanyagtermelés, jól mutatja ezt, hogy az 1950-es években még 1,5 millió tonna műanyagot termeltek világszerte, ez 2018-ra azonban 359 millióra emelkedett. A megtermelt műanyaggal együtt pedig nő a műanyaghulladék mennyisége is, az Európai Parlament adatai szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi jelenleg a világ óceánjait. Így pedig 2050-re az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal egy becslés szerint. A koronavírus-járvány pedig tovább fokozhatja ezt, gondoljunk csak a műanyagot szintén tartalmazó maszkokra. Itt a szigorúbb szabályozás A műanyaghulladék csökkentésére számos intézkedés létezik már a világ számos táján. Az EU-ban és hazánkban például a műanyagból készült termékeknél júliustól jelentős változás jött. 2021. július elejétől ugyanis Magyarországon is érvényben van az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelve, amely az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célozza és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentésére irányul. Mindez pedig a dohánytermékeket is befolyásolja: ugyanis a filtert tartalmazó dohánytermékek és dohánytermék-kiegészítők dobozain is feltűnik egy speciális jelölés, „környezetvédelmi figyelmeztetés”. Ennek a célja az, hogy felhívja a figyelmet: a termék műanyagot tartalmaz, így azt a megfelelő hulladékgyűjtőbe kell helyezni. A termékek összetétele így a korábbiakhoz képest nem változik, a csomagolásukon jelenik meg a figyelmeztetés. A csikk is műanyag Bár a műanyaghulladékról a legtöbbünknek az eldobált műanyag palackok juthatnak eszébe, a cigarettacsikkek ugyanúgy tartalmaznak műanyagot. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszenynyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak: az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. Fontos tehát, hogy használat után ne dobjuk el a csikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba tegyük, így ezzel is csökkenthetjük a környezeti ártalmakat.

Fontos az ártalomcsökkentés A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost, hanem a környezetében lévőket is érintik, ezért a megelőzésnek kiemelt szerep jut. A legjobb egyértelműen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk a hagyományos dohánytermékeknél alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákról. Ezek égés és füst nélkül működnek, így használatuk során a cigarettafüstben található káros anyagokból is kevesebb jön létre. A legújabb kutatások szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint közel 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A nikotin sem veszélytelen, egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát is. A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak a cigarettázással összehasonlítva. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak, mint a cigaretta. A károsanyag-kibocsátás mértéke azonban nem áll egyenes arányban az egészségkárosító hatás mértékének csökkenésével. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt – egyéb összetevők mellett – így is jut nikotin a szervezetbe. Az biztos, hogy hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai. A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. A témában tájékozódhat a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon! A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

F_25_philips.indd 25

2021. 10. 25. 16:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VONZANÁNK A DIGITÁLIS NOMÁDOKAT

TÖRVÉNYHOZÁS | Megkönnyítené a kormány a digitális nomádok magyarországi tartózkodását egy friss törvényjavaslat szerint. Az okoseszközök és a távmunka térhódításával egyre több embert vonzó életformára különféle online képzések elvégzésével is fel lehet készülni. rikai munkavállalók táborában ötmillió körül van azoknak a száma, akik „nomádnak” vallják magukat.

FEHÉR KÁRTYA

A Belügyminisztérium (BM) nem késlekedett a kormány által kért előterjesztés elkészítésével. Az Országgyűlés a napokban már el is kezdte annak a „saláta” jellegű törvényjavaslatnak a megvitatását, amely ezt a kérdést is igyekszik rendezni. A tárca szerint az indítvány kifejezetten elősegíti a digitális nomádok magyarországi beutazását és itt-tartózkodását, s igazodik a munkavégzésük körülményeihez, a rájuk jellemző életvitelhez. Ehhez – mint azt Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára a parlamenti expozéjában elmondta – egy úgynevezett fehér kártya bevezetését javasolják, módosítva a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt. Az említett iratot mint tartózkodási engedélyt az kaphatná meg, aki egy másik államban igazoltan foglalkoztatási jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról „fejlett digitális technológiai megoldással” végezné. A tervek szerint a kártyát az is igényelheti majd, aki külföldi, nyereséges cégben tulajdonos, de innen szeretné irányítani a vállalkozását. A számos megkötés egyike, hogy a

dokumentum birtokosa nem folytathat keresőtevékenységet hazánkban, s nem lehet részesedése itteni gazdasági társaságban. A javaslat értelmében az érvényességi idő egy év lenne, amely egyszer és legfeljebb ugyancsak egy esztendőre lenne meghosszabbítható. Fontos szabály továbbá, hogy az ilyen kártyát birtokló harmadik országbeli, azaz nem EU-s állampolgárok hozzátartozóinak – a családi kapcsolatra való hivatkozással – nem állíthatnának ki tartózkodási engedélyt.

KÉPZÉSEK

A digitális nomádság terjedését jól mutatja, hogy ma már különféle felkészítőket is elvégezhetnek azok, akik ezt az életformát szeretnék választani. A többségük egyébként jellemzően informatikai szakember, webdizájner, szoftverfejlesztő, grafikus, de általában egy szövegírónak sem számít a munkavégzés helyszíne. A Figyelő megkereste a megany-

FOTÓ: GETTY IMAGES

A kabinet még a nyár közepén kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert arra, hogy tegyen javaslatot a digitális nomádok foglalkoztatását ösztönző, a Magyarországra történő be- és onnan való kiutazásukkal, valamint a tartózkodási jogukkal összefüggő szabályok kialakítására. De kikről is van szó? A jogi bikkfanyelvhez szokott kormányhatározatolvasót akár meg is lepheti, hogy milyen egyszerűen és érthetően írja körül a célcsoportot a jogszabály: „a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók”. Még plasztikusabban szólva azt mondhatjuk: egy olyan nem mindennapi életformáról van szó, amelyet azok választhatnak maguknak, akiket sem a munkakörük, sem az életkörülményeik nem kötnek egy konkrét helyhez, sőt még országhoz sem. S akik persze anyagilag is fedezni tudják ezzel kapcsolatos vágyuk megvalósítását. Ők egy okoseszköz segítségével és megbízható internet-hozzáféréssel a világ bármely pontjáról el tudják látni a feladataikat, legyen szó a külföldről dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendő Thaiföldről, a szintén dicsért Grúziáról vagy éppen Máltáról. A Roadster életmódmagazin egy korábbi cikke szerint egyébként az ame-

26 | FIGYELŐ 2021/43

F_26-27-Digitalis-nomadok.indd 26

2021. 10. 25. 16:41

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nyi online tanfolyamot kínáló Webuni ügyvezetőjét, akinél arról érdeklődtünk, milyen kurzusokat hirdetnek ebben a témában, és milyen ezeknek a népszerűsége. Pakucs Andrástól megtudtuk: immár három éve nyújtanak a digitális nomádsággal összefüggő – és egyébként szintén helyszíntől független – képzéseket. Jelenleg kilenc ilyet kínálnak – jellemzően néhány ezer forintos áron – kifejezetten az ez iránt érdeklődőknek. A témaköröket tekintve pedig igen széles a skála. „Az első bevételem digitális nomádként techtudás nélkül” – szól az egyik cím, és már a kétrészes – kezdőknek és haladóknak szóló – videó nyitóképe is igencsak hívogató, hiszen a háttérben egy egzotikus tengerpartra néző terasz látható, napozóággyal és laptoppal. Egy másik online képzés folyamán azt a tudást szerezhetik meg a hallgatók, hogy miként is váljanak digitális nomáddá, majd hogyan rendezkedjenek be erre az életvitelre. Az ezt elvégzők száma száz fölött van, de összességében már több százan teljesítették va-

lamelyik hasonló tematikájú kurzust – közölte a szakember.

VILÁGJÁRÁS

Aki nemcsak arra kíváncsi, hogy az első bevételét miként éri majd el digitális nomádként, az azt a semmiképp sem mellékes ismeretet is elsajátíthatja egy másik felkészítőn, milyen nemzetközi adózási szabályok vonatkoznak az így végzett munkájára. A Világjárás fillérekből! nevű tanfolyam pedig abban ad tanácsokat, hogyan lehet minél olcsóbban külföldre utazni, így például repülőjegyet vásárolni, szállást foglalni – sorolta a lehetőségeket Pakucs András. Megjegyezte: van több kapcsolódó, például az internetes pénzkeresés módjaiba betekintést nyújtó képzésük is. Az egyik ilyen egy keresőoptimalizálási (azaz SEO-) tréning, de kínálnak olyan előadást is, amely azt mutatja be, miként nyithat valaki Amazon-webshopot. A szakember elmondta:

a Webuni munkavállalói között is többen vannak úgynevezett „digitális tanárok”, azaz akik úgy oktatnak, hogy közben akár a világ másik felén is lehetnek. Érdeklődtünk, hogy a koronavírus miként érintette a digitális nomádokat. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban elsősorban arra mutatott rá: a pandémia jelentősen megnehezítette ezeknek az embereknek az életét a határok lezárása miatt. Ugyanakkor arra számít, hogy ha lecseng a járvány, illetve megszűnnek az utazási korlátozások, akkor újra lendületet kap ez az életforma. Már csak azért is, mert a pandémia következtében világszerte nagymértékben megnőtt a távmunkában és az otthon dolgozók aránya. Sok cég pedig arra jött rá, hogy így is ugyanúgy működtethető az üzletmenet, ami azt jelenti, hogy a vírusidőszak után – részben vagy egészében – megtartják ezt a munkaformát – magyarázta Pakucs András, hozzátéve: az elmúlt másfél év az otthonról tanulás népszerűségét is számottevően növelte. HELMECZI ZOLTÁN 2021/43 FIGYELŐ | 27

F_26-27-Digitalis-nomadok.indd 27

2021. 10. 25. 16:41

MEGÚJULÓ PARTSZAKASZ

„A fejlesztés első kivitelezési ütemének a felénél tartunk. Ebben a fázisban mélyépítési, közműépítési, partfal-kialakítási, kikötőépítési és mederkotrási munkálatok zajlanak. Az etap költségeit 8,9 milliárd forintos állami forrás biztosítja. Ez a kivitelezési időszak várhatóan a jövő év második negyedében zárul” – tudtuk meg a Sopron-Fertő Zrt.-től. Folyamatosan végzik a mederkotrást, hogy a kikötőkben, majd a strandon megfelelő vízmélységet és jobb vízminőséget biztosítsanak. Nemrégiben fejeződött be a terület északi határán lévő új kikötőmeder kialakítása, ezt a napokban árasztották el vízzel. Alakul a partfal, amelyet mindenhol megerősítenek, épülnek az új sétamólók, stégek. A vízisport-központban egy úszómű segítségével készül a kikötő védőmólójának az alapjául szolgáló cölöpsor. A fejlesztés 60 hektáron valósul meg, melynek a szárazföldet érintő része évtizedekkel ezelőtt, idegenforgalmi célokra, teljes egészében mesterségesen létrehozott terület. A vízitelepen, a régi strand helyén egy korszerű fürdőhely épül, ahol a természetes víz mellett medencék is helyet kapnak. A beruházás legjelentősebb eleme

egy ökocentrum, amely egy természetvédelmi látogatóközpont lesz. Itt három szinten ismerhető majd meg a Fertő tó környékének egyedülálló élővilága, egyúttal bemutathatóvá válik az a több ezer hektárnyi, fokozottan védett terület és nádas, ahová a vendégek nem léphetnek be, viszont itt megismerhetők lesznek ennek a rejtett világnak az értékei. A kivitelezés megkezdése előtti terepelőkészítő munkálatok folyamán nagy mennyiségű illegális hulladékot szállítottak el. Itt kap helyet az ökopark, amely egy 12 hektáros, összefüggő zöldterület lesz, ez szintén a Fertő térségének az élővilágát mutatja majd be. Sétányok és tanösvények mentén madarásztavat, madármegfigyelő tornyot, kilátót, vidramegfigyelő központot is kiépítenek. A fejlesztés része egy új vízisport-központ, ahol a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség, valamint a windsurf- és kite-egyesület is modern bázist és korszerű kikötőt kap. A horgászok új csónakkikötővel gazdagodnak – ennek a befogadóképességét a térségi horgászegyesületek kérésére alakították ki. Nagyszámú sport- és nyári táborozóra számítanak, akiknek megfelelő mennyiségű és minőségű szállást tudnak majd biztosítani.

A cég arról is tájékoztatta a Figyelőt, hogy a beruházást a kezdeti szakaszától szigorú természetvédelmi monitoring kíséri. Ennek célja, hogy a fejlesztési terület élővilágának esetleges változásáról megfelelő képet kapjanak a szakemberek. A munkálatok a természetvédelmi szakértők bevonása és folyamatos jelenléte mellett zajlanak. Ennek eredményeként olyan állatfajokat sikerült dokumentálni, amelyek megjelenése korábban egyáltalán nem volt itt jellemző. A kivitelezés folyamán az is előfordult, hogy bizonyos területeken – a természetvédelmi szakemberek jelzése alapján – felfüggesztették az ott zajló munkát, mert védettmadár-fészkelést észleltek. Az állatok nyugalma érdekében pedig a beruházó kérésére a kivitelező átcsoportosította a munkálatokat. A Fertő tó magyar oldalán a fejlesztési terület az egyetlen nyílt vízzel érintkező partszakasz, ahol idegenforgalmi tevékenység megengedett. A fokozottan védett helyek nem a vízitelephez köthetők, azok attól jóval távolabb vannak. A megújuló szakasz pontosan ugyanolyan természetvédelmi besorolás alá esik, mint valamennyi osztrák üdülőtelep, strand, kikötő a Fertő tó túlpartján. PT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

FERTŐ TÓ | A Fertő Part beruházás a korábbi vízitelepen, egy évtizedekkel ezelőtt, teljes egészében mesterségesen létrehozott területen zajlik. A munkálatok nem érintenek fokozottan védett természeti környezetet. Egy erősen elhanyagolt és korszerűtlen üdülőtelep felújítása, valamint új funkciókkal történő kibővítése megy végbe – közölte a Figyelővel a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. sajtóosztálya.

28 | FIGYELŐ 2021/43

F_28_ferto_to.indd 28

2021. 10. 25. 16:40

MK_Gyorfi_200x292.indd F_29_vakcina_hirdi.indd 29 1

2021. 10. 21. 25. 10:46 16:40

| CÉGVILÁG |

MEGVÁLTOZOTT VÁLLALATI MODELLEK

KETTŐS INTERJÚ | Amazon, TripAdvisor, Apple, Facebook, Google, Airbnb, Uber – ezek olyan nagyvállalatok, amelyek új üzleti megközelítésekkel dolgoznak, és így a pandémia jelentette kihívásokra is sokkal rugalmasabban reagáltak, még akkor is, amikor nagyot ütött a piacukon a járvány. Prof. dr. Ulrich Pidunnal, a Boston Consulting Group (BCG) partnerével, igazgatójával, a tanácsadó cég „agytrösztjének”, a BCG Henderson Institute-nak az üzleti ökoszisztémákat (business ecosystem) kutató szakemberével, a vállalati stratégiák specialistájával és dr. Zoletnik Balázzsal, a BCG budapesti irodájának a szenior szakértőjével beszélgettünk a friss globális trendekről.

Először is tegyük tisztába, mit jelent az önök megfogalmazásában a globális üzleti ökoszisztéma. Ulrich Pidun: Az üzleti ökoszisztéma definíciónk szerint nagyrészt független gazdasági szereplők dinamikus csoportja, amely olyan termékeket vagy szolgáltatásokat hoz létre, amelyek együttesen koherens megoldást alkotnak. Ám hogy ezekre példákat is hozzak: az Amazon.com és bolti, üzleti partnerei, a TripAdvisoron és a rajta értékelt szolgáltatások vagy az Apple iOS és a kapcsolódó applikációk rendszere. – Önök tehát az üzleti ökoszisztémák működési, stratégiai kérdéseit kutatják, s világszerte számos nagy iparági szereplőt támogatnak tanácsaikkal, szolgáltatásaikkal. Hogy látják, miként érintette a koronavírus-járvány azokat a társaságokat, amelyek a működésüket az efféle üzleti ökoszisztémákra alapozzák? U. P.: Szerintem nem beszélhetünk egyetlen általános hatásról. Attól függően, hogy milyen értékajánlatot adnak ezek a cégek, más-más módon érintette őket a kialakult válság. Nyilvánvalóan voltak nagy nyertesek, gondoljunk itt a különféle házhozszállítási szolgál-

tatásokat nyújtókra – mint amilyen a Magyarországon is aktív Foodpanda (korábban Netpincer.hu) vagy a Wolt –, amelyek több mint megduplázták a forgalmukat. Ezek körében említhetjük az online piactereket is. A másik oldalon ugyanakkor számos vesztessel találkozhatunk, úgymint az ingatlanpiacot jelentősen befolyásoló Airbnb vagy az olyan alternatív taxiszolgáltatások, mint az Uber, továbbá a hasonló területen mozgó telekocsis cégek.

Viszont egyértelműen megmutatkoztak ennek az üzleti modellnek az előnyei: a rugalmasság és az ellenálló képesség. Ezek a vállalatok nagyon hamar tudtak reagálni a megváltozott keresleti és kínálati viszonyokra. Az Airbnb például gyorsan módosította a kínálatát, a városi lokációkról a vidéki ingat-

DR. ZOLETNIK BALÁZS 1986-ban született Budapesten, jelenleg is itt él. Szenior projektvezető és szakértő (Principal) a Boston Consulting Group budapesti irodájában, amely regionális központ is egyben. Középiskolai tanulmányai befejezése után párhuzamosan a Corvinus Egyetemen Nemzetközi Tanulmányok és az ELTE Jogi Karán folytatta nappali tagozatos tanulmányait, több helyen is volt csereprogramon (Németország, Belgium, Oroszország). 2011-ben szerezte meg diplomáit. 2018-ban az INSEAD-on (Szingapúr, Párizs) MBA-fokozatot szerzett.

Karrierjét a Roland Berger tanácsadó cégnél kezdte 2011-ben, a BCG budapesti csapatához 2018-ban csatlakozott. Egy évtizedes tanácsadói pályafutása alatt a világ kilenc országában több mint 25 ügyfelet támogatott kritikus üzleti problémáik megoldásában.

Május óta a BCG Henderson Intézetnél az üzleti ökoszisztémák felépítését, vezetését, stratégiáit és kilátásait tanulmányozza. Nős, egy másfél éves kislány édesapja.

Öt nyelven beszél, lelkes focirajongó, szabadidejében fallabdázik, és amikor csak tud, világot lát – már több mint 65 országban járt.

30 | FIGYELŐ 2021/43

F_30-32_UlrichPidum-interju--bcg.indd 30

2021. 10. 25. 16:42

| CÉGVILÁG |

PROF. DR. ULRICH PIDUN 1969-ben született Düsseldorfban, jelenleg a Frankfurttól északra fekvő hegyekben él. Partner és igazgató a Boston Consulting Group frankfurti irodájában, 25 éve van a cégnél. A vállalati pénzügyek és stratégia csoport tagja, valamint a vállalati stratégia európai szintű szakértője.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Mielőtt csatlakozott volna a BCG-hez, kémiát és matematikát tanult a Philipps University Marburg és az Imperial College London egyetemeken. A Marburgi Egyetemen kvantumkémiai doktorátust szerzett (summa cum laude) és évfolyamelsőként szerzett MBA-t az INSEAD-en.

lanokra téve át a hangsúlyt, míg erre egy hagyományos szállodalánc természetesen nem volt képes. – A nagy technológiai cégek pozíciója mennyire változott meg a járvány hatására az elmúlt másfél évben? Vajon mi lehet a kimenetele a szabályozók és ezen óriások között zajló állóháborúnak?

Nagy nemzetközi vállalatokkal, de közepes méretű családi cégekkel is dolgozik azok vállalati szintű, szervezeti és irányítási, valamint növekedési stratégiáikon. A BCG-nél végzett munkája mellett a vállalati stratégia professzoraként is dolgozik a Berlini Műszaki Egyetemen. A Springer Gabler által kiadott Vállalati stratégia: elmélet és gyakorlat című tankönyv szerzője. Az elmúlt három évben a BCG Henderson Intézetnek a munkatársaként is dolgozik, ahol az üzleti ökoszisztémákat tanulmányozza. Nős, három felnőtt gyermek édesapja. Szabadidejében szeret sakkozni és klarinétozni, valamint kerékpározni az otthona körüli hegyekben.

U. P.: Elmondhatjuk, hogy a pandémia inkább erősítette a Big Tech pozícióit, semmint gyengítette volna azokat. Ennek természetesen az a legfőbb oka, hogy ezek a társaságok elsősorban digitális szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek jelentősége megnőtt a

karanténidőszakokban. Azt is láttuk, hogy e cégek aktívan tudnak hozzájárulni a válságok kezeléséhez. – Mire gondol? U. P.: Például az Apple és a Google a vírus terjedésének a kezdetén összefogva segítette a kontaktkutatást, a nagy közösségimédia-platformok pedig szigorú intézkedéseket vezettek be a kórokozóval kapcsolatos hamis híresztelések ellen. A pozitív tényezők mellett persze az is tény, hogy ezzel párhuzamosan tovább nőtt a feszültség a különféle érintett csoportok és a vezető techcégek között. A BCG vállalati bizalmi indexe alapján 2013 óta folyamatos a közvélemény bizalomvesztése ezen társaságokkal szemben. Ezt a trendet csak ideiglenesen tudták megszakítani azok a társadalmi felelősségvállalások, melyeket említettem. – De a nagy cégeknek egymás közt is vannak vitáik… U. P.: Természetesen a fogyasztók mellett a partnerek is egyre bizalmatlanabbak a nagy ökoszisztémák gyakorlatával szemben, többek között gondoljunk csak az Epic Games jogi lépéseire az Apple és a Google ellen. Ilyen kö2021/43 FIGYELŐ | 31

F_30-32_UlrichPidum-interju--bcg.indd 31

2021. 10. 25. 16:42

rülmények között a szabályozókra nagy nyomás nehezedik Ausztráliától Kínán át az Egyesült Államokig. Az Európai Unió új digitális piacokról szóló joganyagának a célja a jelentős piaci erejű platformok átláthatóbbá tétele. Zoletnik Balázs: Olyan hangok is felerősödtek, főként az USA-ban, hogy akár fel is kellene darabolni ezeket a vállalatokat. Szerintünk ugyanakkor ezt csak végső megoldásként szabad alkalmazni, hiszen épp a fogyasztók számára a legnagyobb értékteremtést biztosító hálózati hatást gyengítenénk.

– Mit tesznek maguk a cégek vagy a szabályozók a bizalomvesztés ellen? U. P.: Úgy véljük, egyrészről maguknak a társaságoknak a jól felfogott érdeke, hogy aktívabban tegyenek partnereik, ügyfeleik bizalmának a visszaszerzése érdekében – erre egyébként egyre több példát látunk. Másrészről arra számítunk, hogy hosszú távon a vállalatirányítási joganyaghoz hasonló keretszabályokat, standardokat alakítanak majd ki az ökoszisztémák számára. Egyelőre azonban nagyon eltérő megközelítéseket tapasztalunk globálisan – kísérletezés folyik. – Mit jelentenek ezek a változások Kelet-Közép-Európára nézve? A térség hagyományos cégei képesek lehetnek felvenni a versenyt ezekkel az óriásokkal, akár csak néhány területen is? U. P.: Világszerte azt látjuk, hogy a hagyományos nagyvállalatok egyre inkább képesek felismerni és meg is ragadni az üzleti ökoszisztémák nyújtotta lehetőségeket. Mára a világ legnagyobb társaságai több mint kétharmadának van olyan üzletága, amely erre a modellre épül. Számos regionális ügyfelünk is azon dolgozik, hogy helyi ökoszisztémát hozzon létre. Ráadásul sok olyan üzleti ökoszisztéma létezik, amelyik kifejezetten lokális környezetben működik, korlátozott méretgazdaságossági előnyökkel, vegyük a taxiszolgáltatást vagy a mezőgazdasági termények piactereit. Z. B.: Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak úgynevezett „orkesztrátorként”, azaz az ökoszisztéma koordinálójaként lehet részesedni az üzleti modell nyújtotta előnyökből. Hozzájáruló partnerként szintén nagy sikerek érhetők el. 2019 óta az unikornisok (ezek azok a cégek, amelyeknek a piaci értékelése meghaladja az egymilliárd dolláros vállalati értéket – a szerk.) klubjába belépő társaságok körében az ökoszisztéma-partnerek száma évről évre túllépi az orkesztrátorokét. Minden ötödik cég üzleti modellje erre épül. Jó példa rá a régióból Horvátország első unikornisa, az Infobip felhőalapú kommunikációs platform.

– Ebben a fej fej melletti küzdelemben milyen eséllyel indulnak a régiós vállalatok? Z. B.: Szerintem egyáltalán nem szabad leírni őket: maga a technológia mint olyan egyre inkább alapvető, könnyen elérhető árucikk, míg a versenyelőny sok esetben áttevődik a speciális, akár helyi igények kiszolgálására, melynek terén a beágyazott lokális szolgáltatók természetesen képesek versenyképes értékajánlatot nyújtani. Jó példa erre a magyar Szallas.hu, amely az OTP Csoport egyik befektetési alapjának a tulajdona. – Van esetleg olyan terület, ahol üzleti ökoszisztémák látványos előretörésére számítanak a közeljövőben? Z. B.: Nagy lehetőséget látunk az ökoszisztéma-megközelítés alkalmazásában a fenntarthatósági, illetve közszolgáltatások nyújtása kapcsán. Erre példaként: Szlovéniában a közétkeztetéshez kapcsolódó közbeszerzésre online platformot hozott létre az állam, hogy a helyi farmerek termékei piacra találjanak. Ez az egyik téma, amelyen jelenleg aktívan dolgozunk. U. P.: Az ökoszisztémák valóban ideálisak lehetnek specifikus társadalmi problémák kezelésére, hiszen amellett, hogy több résztvevő együttműködését teszik lehetővé, érdekeltségi rendszeren keresztül képesek az üzleti szereplőket bevonni a megoldásba. Már most számos jó gyakorlatot, lehetőséget látunk erre többek között az egészségügyben, az oktatás- vagy klímapolitikai célok elérésében. A modell jelentősége szerintünk tovább fog nőni. A Microsoft által létrehozott AI for Good egy jó példa az ökoszisztéma ilyen irányú használatára. Egy mesterséges intelligencián alapuló platformot létesítettek, amely támogatja a különféle szereplőket a globális környezetvédelmi és humanitárius problémák megoldásában való együttműködésben. HG

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

32 | FIGYELŐ 2021/43

F_30-32_UlrichPidum-interju--bcg.indd 32

2021. 10. 25. 16:42

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: GETTY IMAGES

FINOMHANGOLJÁK A VÉTELÁRAT Miközben Varsónak, Bécsnek, Pozsonynak, Prágának és Bukarestnek jól működő nemzetközi repülőtéri infrastruktúrája van, a budapestit a jelenlegi tulajdonosai a minimumszinten tartják. Pedig ha fejlesztenék, meghatározó szerepet tudna betölteni a régió légi közlekedésében. Csakhogy ennek elérése a mostani tulajdonosi szerkezettel nem fog menni. A Figyelő információi szerint egyebek mellett ez a kormányzati álláspont indította el a Budapest Airport Zrt. visszavásárlásának a folyamatát. A cég 75 százalékán 2005-ben, egy 75 évre szóló koncesszió keretében adott túl az akkori Gyurcsány-kabinet. Egy magyar és nemzetközi tagokból álló, illetve a magyar államot is felvonultató konzorcium még tavaly tavasszal kereste meg azzal a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vál-

FERIHEGY | Célegyenesbe fordult a budapesti repülőteret üzemeltető cég visszavásárlásának évekkel ezelőtt megindult missziója.

lalat főrészvényeseit, hogy meg kívánják venni a társaságot.

KORÁBBAN

A ferihegyi küldetés voltaképpen már az ezt megelőző két-három évben megfogalmazódott. A kormányzati szándék konkretizálódásakor egyértelmű volt, hogy a tranzakcióba magánbefektetőket is bevonnak. Ennek haszna, hogy tisztán piaci szempontok is érvényesülnek mind a vételár megállapításában, mind pedig ennek megtérülésében. Az állam ugyanis önmagában ehhez a kérdéshez jóval megengedőbben viszonyul, hiszen az ügyletet nemcsak a reptéri tevékenységre alapozza, hanem az úgynevezett social return on investment (a befektetés társadalmi megtérülése) hatásra és a turizmusra is. A privát szereplő számára azonban egyedül a hozam jelent bevételt. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlásából kiszállnak a

magánbefektetők, de a magyar kormány ebben az esetben is megveszi a repteret. Annak lehetősége egyértelműen kizárható, hogy a légikikötőt üzemeltető cég kizárólag privát invesztorokhoz kerüljön. A konzorcium összetétele időközben változott, s mostanra három résztvevősre szűkült: a magyar állam mellett a Mol és az Indotek-csoport érdekelt az üzletben. Vagy ebben a felállásban szerzik viszsza a ferihegyi infrastruktúrát, vagy az állami fél egymaga. További magánszereplők bevonására nincs lehetőség, mivel már így is bonyolult az akvizíció menedzselése. Ha az Indotek és a Mol benne marawd a konzorciumban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról. Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval nagyobb is lehet. Annak van realitása, hogy az állami részhez képest a pi-

2021/43 FIGYELŐ | 33

F_33-35_bprepter_autowallis_hirdi.indd 33

2021. 10. 25. 16:42

aci jóval kisebb lesz. A kormánynak viszont az is belefér, hogy önállóan szerezzen százszázalékos tulajdont. A két nagyvállalatot a kormányzat választotta ki egy előzetes piaci mélyelemzést követően, amely főképp a befektetési hajlandóság mentén zajlott. A Mol mellett egyrészt a szerteágazó profilja szólt, amelyben a mobilitás (Mol Limo, ITK) mára meghatározó lett. Ráadásul a cég szoros viszonyban áll a Budapest Airport Zrt.-vel, miután a repülőgép-üzemanyag egyik legnagyobb beszállítója. Az Indotekre a kormányzat úgy tekint, mint az egyik legsikeresebb hazai befektetőre, amely ambiciózus tulajdonosok kezében van. „Jó üzleteket keresnek, ez pedig egy jó üzlet lehet” – fogalmazott ennek kapcsán egy forrásunk.

MOST

Ez a hármas volt az, amely néhány hónappal ezelőtt egy úgynevezett non-binding offert, tehát nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróra szólóan. Ez az összeg az enterprise value-ra, tehát a társaság teljes értékére vonatkozott, amely

tartalmazta a budapesti repülőtér mintegy 1,4 milliárdos hitelállományát. (Ennek a szerkezeti átalakítása egyébként nem kis falatnak ígérkezik, javarészt külföldi pénzintézetek konstrukcióiról van szó.) Amit a tulajdonosok ténylegesen kézhez kapnának, az az equity value, vagyis a hitelállománytól megtisztított érték. Ez tehát első körben 2,6 milliárd euróról szólt. Mindenesetre ezt a nemzetközi tulajdonosok alacsonynak, de mindenképpen alkalmas tárgyalási alapnak értékelték. Ami azt támasztja alá, hogy valótlanok voltak azok a sajtóbeszámolók, amelyek szerint a magyar fél ajánlata komolytalan volt. Ezt éppen az cáfolja, hogy az egyeztetések nem megszakadtak, hanem elmélyültek az első ajánlatot követően.

Egészen addig, amíg a tárgyalások nem érnek el a Budapest Airport átvilágításának a szintjéig, a magyar befektetői csoportnak nem áll rendelkezésére minden szükséges adat a tranzakcióhoz. Ezért a konzorcium globálisan piacvezető tanácsadó és szakértői cégeket kért fel, hogy elemzéseikkel segítsék az előzetes kalkulációkat. A VG a múlt héten arról írt, hogy több szereplővel folytak erről tárgyalások, de a zömük – így például a Citibank is – a reptér külföldi tulajdonosainak a pressziójára elzárkózott a megbízatástól. Végül egyedül a Deutsche Bank vállalta a feladatot, amely első körben az EBITDA 15–24-es szorzója alapján 4,2 és 5,2 milliárd euró közé tette a Budapest Airport értékét. A felső határt utóbb 4,7 milliárdra mérsékelte. A tulajdonosi oldalnak a Covid-pályát is figyelembe vevő árszintje 5 milliárd euró körül alakult. A Figyelő úgy tudja, a magyar fél 4 milliárd eurós enterprise value-ra vonatkozó ajánlata azért maradt el a Deutsche Bank

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2021/43

F_33-35_bprepter_autowallis_hirdi.indd 34

2021. 10. 25. 16:42

| CÉGVILÁG |

becslésétől, mert a konzorcium bizonytalannak látta a koronavírus-válságot megelőző utasszám visszaépülésének idejét. Többfajta utazási típus létezik. Az például egyértelműnek látszik, hogy a járvány nyomán videókonferenciákra átálló üzleti világ tartósan csökkenti „business travel” költéseit. A városok közötti, illetve a turisztikai célú repülések viszont helyreállnak majd, de a konzorcium megítélése szerint nem olyan gyorsan, mint azt a Deutsche Bank vélelmezi. Az első ajánlattételt követően viszont a cég részvényesei további részletes, de még nem a due diligence, a konkrét átvilágításkor megnyíló adatszobából származó információkat bocsátottak rendelkezésre a Budapest Airportról a vevői oldalnak, amely ennek alapján az enterprise value összegét nagyobbra taksálta. A második, a közelmúltban benyújtott non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt.

HAMAROSAN

A VG-nek nyilatkozó magas rangú forrás ezt az összeget úgy értékelte, mint amelyben meg tudnak majd állapodni a felek a dolgok jelen állása szerint. „Úgy tűnik, közelebb kerültek egymáshoz az eladók és a vevők. Ha a külföldi tulajdonosok minden szempontot figyelembe vesznek, az az érzésem, hogy ezen az árszinten valós az el-

Úgy tűnik, közelebb kerültek egymáshoz az eladók és a vevők. adási szándékuk” – mondta. A tárgyalások a „cölöpök leverésének” a fázisában tartanak, a felek most konstruálják a végleges adásvételi szerződést. Az egyeztetések napi szintűek. Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerződéskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határideje pedig a jövő év március 31-e. Az ügyben a múlt héten a miniszterelnök is megszólalt. „A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Re-

pülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet” – mondta Orbán Viktor a közmédiának. A magyar állam és partnerei részéről 2022 tavaszának a végéig lebonyolítható a finanszírozási háttér megteremtése. A szeptember közepén az állam által felvett mintegy 5 milliárd dollárnyi devizahitelnek egy 1,5 milliárdos elemét például a reptér vételi díjába forgatják bele. Vizsgálják azt is, hogy a magyar bankokat miként lehet bevonni a finanszírozásba, de nyilvánvalóan az állam meghatározó szerepet visz a fedezet biztosításában, amelyet szokásos módon javarészt kötvénykibocsátással old meg. HECKER FLÓRIÁN

HIRDETÉS

F_33-35_bprepter_autowallis_hirdi.indd 35

2021. 10. 25. 16:42

| CÉGVILÁG |

ÁGAZATI VÁLTOZÁSOK

TOP200 | A 2020-as, kissé felemás évben szinte az összes iparágban komoly változáson mentek keresztül a cégek, legalábbis ez olvasható ki az árbevételekből. A Figyelő TOP200-as tabellája, amelyet az Optennel közösen állítottunk össze, a következő héten jelenik meg.

KISKERESKEDELEM

A múlt év legnagyobb durranása a piacon egyértelműen a Lidl árbevétel-növekedése volt. Az persze önmagában nem nagy kunszt, hogy egy kereskedelmi cég a terjeszkedési időszakának a végén alaposan „megtolja” a bruttó forgalmát, ám az igen, hogy mindezzel a kiskereskedelmi ranglista első helyére sikerül lépnie. Tavaly még az volt a téma, hogy a SPAR érkezett támadó pozícióba. Mindenesetre a Tesco kiszorult az első helyről, és a harmadik lett a képzeletbeli versenyben. Azon el lehetne rágódni kicsit, hogy mindez pontosan miért is történt, de ezeken a hasábokon elsősorban a pragmatizmusnak van helye. A Tesco trónfosztásán kívül természetesen történtek még izgalmas események. Ilyen volt az online kereskedelem előretörése; e terület árbevétele a pandémia alatt esetenként a duplájára nőtt. Ebből persze lehet arra következtetni, hogy az internetes vásárlásé a jövő, de ahogy beindult az élet, a gazdaság, abban a pillanatban vált ismét fontossá a hagyományos kereskedelem, a tradicionális beszerzés. Nemcsak a napi fogyasztási cikkek, hanem a tartós áruk esetében is. Nyilvánvaló, hogy a netes eladások fejlesztése alapvető irány lesz a piacon, de mellette a hagyományos vásárlási élményre is költeniük kell a társaságoknak.

ÉPÍTŐIPAR

Az árbevételeket elnézve a járvány éppúgy nem viselte meg ezt az ágazatot, mint a kereskedelmet, az azonban el-

vitathatatlan, hogy ezen a területen nagyon sok kérdést vetett fel a pandémia. Nagy fejtörést okozott, hogy miként lehet kivitelezni egy-egy építési munkát a kijárási korlátozások alatt, s most azt is el kell dönteniük a cégeknek, hogy milyen irányba forduljanak a következő években: az iroda- vagy a lakóingatlan-szegmens felé? Mindenesetre a gazdaságélénkítő intézkedések közvetve és közvetlenül egyaránt jó hatással lesznek a piacra, s a vállalatok hoszszabb távon nyerhetnek, méghozzá sokat. Már csak az alapanyagárakat kell kicsit helyrerázni, azok ugyanis alaposan elszálltak. Ami 2020-at illeti, a helyzet hasonlóan alakult, mint a korábbi esztendőkben. Volt, akinek nagyon jól ment, s van, aki épp konszolidálódik. A piac ilyen, bár tény, hogy sok állandó szereplője van a TOP10-es listának, ami ebben az iparágban nagy szó. Tavaly némileg csökkent az új szerződések száma, de az idén újra beindult a piac. A befektetők nagyon szeretnének befektetni, a kivitelezők pedig kivitelezni. Ám a valódi kérdés továbbra is nyitott, miszerint az egyes projektek milyen irányban indulnak el.

GYÓGYSZERIPAR

Kevés olyan konzervatív és innovatív ágazata van a magyar gazdaságnak, mint a gyógyszeripar, hiszen öt-hat éve ezt a

szektort a biokémia tematizálja a hagyományos készítmények előállításán kívül. Ennek megfelelően itthon is egyre több olyan fejlesztési projekt jelenik meg, amely ennek a területnek az analógiájába illeszthető. Ráadásul a biokémia még alig vette át az ágazatban a főszerepet, s itt kopogtat az ajtón a neurológia, amely a gyógyító kis- és nagymolekulák szervezetbe vitelével szemben olyan készítményeket produkálhat, amelyek magát az emberi szervezetet ösztönzik arra, hogy megfelelő ellenanyagokat termeljen bizonyos kórokkal szemben. Két lábbal a földön maradva tavaly az látszott, hogy a trend folytatódik. Főleg a nagyvállalatok mutattak fel hatalmas forgalombővülést, de összességében szinte minden cégnél erősödött a nettó árbevétel. Tavalyelőtt például változást sem lehetett látni a tabellán, az idén viszont két társaság helyet cserélt. Minden más azonban változatlan maradt. Új belépők sem tudták megtörni a nagyok hegemóniáját.

VEGYIPAR

Ha csak az összárbevétel végösszegét néznénk, azt lehetne mondani, hogy 2020 nem a vegyipar éve volt. De ebben benne van a Mol hatalmas forgalomcsökkenése – a cég a szektor összes többi szereplője teljes árbevételének a kétharmadát adja. Ezen persze kár is fennakadni. A Mol esetében jól nyomon követhető, pontosan mit is jelentett Magyarország számára a gazdaság leállása. Azért nem kell elkeseredni, hiszen mára már jól látszik a gaz-

FOTÓ: GETTY IMAGES

A legfontosabb ágazatokban történt változásokat foglaltuk csokorba, a következő héten megjelenő kiadványunkban ezekről részletesebben is olvashatnak.

36 | FIGYELŐ 2021/43

F_36-37_top_beharangozó.indd 36

2021. 10. 25. 16:43

| CÉGVILÁG |

más volt: egyértelműen a Covidra lehet fogni az akkori gyengélkedést.

JÁRMŰGYÁRTÁS

daság beindulása, és nyilvánvaló, hogy 2021-et tekintve komoly javulás lesz ebben az ágazatban (is). A BorsodChem, a Hankook és a Nitrogénművek jól szerepelt, de ez vélhetőleg az anyavállalati kapcsolatoknak is köszönhető (kivéve a műtrágyánál). Új belépő ezen a területen sem volt, helycsere viszont annál inkább, hiszen nem csak

a magyar olajtársaságnál történt nagy visszaesés. Az is tény, hogy a vegyipar már 2019-ben sem a csúcsformáját mutatta, természetesen a dekonjunkturális hatások miatt. A múlt esztendő viszont

Akárki akármit mond, a világ gazdasága továbbra is erősen függ a járműipartól. Ahogy persze a járműipar is a világgazdaságtól. Globális leállásnál ez a szektor szintén fékez. Ez látszik a forgalmi adatokon. Ettől függetlenül azért ez az ágazat erősen tematizálja az innovációt és a fejlesztéseket, hiszen a legtöbb nyilvánosságra kerülő új találmány nagyban kapcsolható a mobilitáshoz, újabban pedig az elektronikus mobilitáshoz. Régebben a piac a biztonságról szólt, ma az autonómiáról és az elektromos hajtásokról, továbbá a nagy erőforrásokról. Hogy mennyire jelentős a járműipar szerepe, azt jól mutatja, hogy az újra beindult gazdaságokban képtelenség anynyi gépjárművet legyártani, mint amenynyire szükség lenne. Hovatovább odáig jutott a piac, hogy (egyes típusoknál és évjáratnál) ugyanannyi pénzt adnak a használt autókért, mint az újakért. Leginkább azért, mert az előbbiek azonnal elvihetők, az utóbbiakra rossz esetben több mint fél évet kell várni – jó esetben is legalább három hónapot. H. GY.

Köszönet a támogatóinknak

Szakmai partner: Együttműködő partnerek:

2021/43 FIGYELŐ | 37

F_36-37_top_beharangozó.indd 37

2021. 10. 25. 16:43

| CÉGVILÁG |

LYME-KÓR-DIAGNOSZTIKA STARTUP | Az új, hazai fejlesztésű DualDur teszt pontosabb eredményt ad a Lyme-kór laboratóriumi vizsgálatában, mivel ez az első olyan klinikailag validált és Európában engedélyezett direkt módszer, amely közvetlenül a kórokozót mutatja ki.

A Lyme-kór kimutatására alkalmas, magyar fejlesztésű DualDur a többi elérhető direkt tesztet jelentősen túlszárnyalja, mivel ennek keretében mesterséges intelligenciával és statisztikai elemzéssel végeznek olyan vizsgálatokat, melyek révén az egészséges pácienseket elkülönítik a tünetesektől. A leggyakrabban alkalmazott módszerek jellemzően csupán a szervezet immunválaszát fedik fel. Így a ma használt tesztek az esetek több mint felében negatívak lesznek. A DualDur ötletgazdája Bózsik Béla Pál főorvos, aki hosszú évekkel ezelőtt megalkotta a vizsgálat elméleti alapját és elindította a gyakorlati alkalmazást. A patológusi szakvizsgát és a nyolcéves gyakorlatot követően a kutatóorvos a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Luesz (a köznyelvben szifilisz – a szerk.) Szerológiai Laboratóriumának a vezetője lett. A felfedezés pedig úgy született, hogy a szifilisz kórokozója is egy úgynevezett Spirochaeta, s amikor kiderült, hogy a Lyme-kórt is egy hasonló baktérium okozza, természetes volt, hogy az OKI laboratóriuma legyen az illetékes. Így az első teszteket itt kezdték el kidolgozni, és az első esetek leírásában is Bózsik főorvos vett részt. Hamar kiviláglott, hogy a hagyományos megközelítéssel a Lyme-kór tüneteit mutató betegek csupán harmadát lehet biztosan azonosítani. Így a szifilisz vizsgálatában a legrégebben alkalmazott sötét látóteres mikroszkópot vették elő. A patológus e felfedezés révén kifejlesztette a DualDur reagens és módszer első verzióját, amellyel több tízezer elemzést végeztek, manuális mikroszkópiával. Mivel ismertté vált, hogy a kullancsok számos más betegséget is terjeszthetnek, 2007-ben továbbfejlesztet-

ték a metódust, hogy további öt fertőzés is kimutatható legyen vele. 2013-ban ismét jelentkezett a piaci igény az újfajta vizsgálat iránt, így a kísérleti forgalmazás elindulása után az alapítók úgy döntöttek: előkészítik a klinikai tesztet és az európai forgalmazáshoz szükséges CEregisztrációt. Végül 2018-ban indult el az EU által támogatott DualDur projekt, melynek célja a teljes automatizálás, a modern laboratóriumokkal való kompatibilitás kialakítása és a klinikai validáció volt. A sikert megkoronázva ez év május 2-án indult el ismét a betegek vizsgálata, korszerű laboratóriumi körülmények között.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK

A projekt társalapítója Kreka László (MBA) egészségügyi üzleti szakember, aki a Lyme Borreliosis Alapítvány kuratóriumának az exelnöke, valamint számos egészségügyi diagnosztikai vállalat, klinika vezetője volt. Ő már az 1980as évek végétől segítette a projekt tervezését és megvalósulását. A harmadik kulcsember Bózsik András Pál biofizikus (Bózsik Béla Pál fia), innovációs szakember, aki a modern technológia megalapozásából feltalálóként is kivette a részét. Ő is már az ezredforduló óta dolgozik a terméken. Egyébként a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője és az EU-s projekt felelőse. A fejlesztés első üteme mintegy félmillió eurós saját tőkéből valósult meg anno, így annak megvalósítása vontatottan haladt. Ezután hazai befektetőkkel próbálkoztak egyezségre jutni, de a feltételek akkor még nem voltak kedvezők. A cégérték, a projekt korábbi fejlettségi szintje nem tette lehetővé nagyobb invesztor bevonását. Az Európai Bizott-

ság EASME ügynöksége által biztosított 3,5 millió eurós közvetlen uniós támogatás 2018-as elnyerése viszont validálta is a projektet. Mára pedig a DualDur automatizált módszert Európa legnagyobb alanyszámú Lyme-diagnosztikai klinikai vizsgálatában hitelesítették, hat ország nyolc vizsgálóhelyének a részvételével. Az eredmények alapján a piacon jelenleg elérhető standard kitekhez képest a legnagyobb szenzitivitású volt ez a teszt, a betegek 96 százalékát képes azonosítani. Három éve az Európai Parlament határozatban is említette a DualDurt, majd 2019-ben az Európai Bizottság, sőt az Európai Parlament is mintaprojektnek választotta. Ezt követően tavaly bekerült az innovációs hivatal (NKFIH) által koordinált top 100, az idén pedig a top 10 magyar innováció közé.

TERJESZKEDÉSI TERVEK

Az elképzelések szerint az első évben a hazai, központi laboratórium végzi majd az egész Európából érkező minták vizsgálatát. Ám nagyobb mennyiség esetén az automata kihelyezhető bármely klinikára vagy laboratóriumba – erre eddig két érdeklődő jelentkezett. Üzletileg az idén el kell érni a fedezeti pontot, aztán egy újabb befektetési szakasz következik, a nemzetközi terjeszkedéshez. Ehhez jelenleg forrást keresnek. Igaz, az eredeti terveket felülírta a Covid és a piaci igények. Ebben a helyzetben mégis gyorsan piacra tudtak lépni az orvospartnerek által mutatott nagy érdeklődés révén. Így Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Olaszország, Ausztria és Franciaország relációjában is vannak megállapodások, illetve folya-

38 | FIGYELŐ 2021/43

F_38-39_lyme.indd 38

2021. 10. 25. 16:43

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: DENIS ERROYAUX

BÓZSIK ANDRÁS PÁL ÉS BÓZSIK BÉLA PÁL. JELENTŐSEN NÖVEKEDETT A LYME-DIAGNOSZTIKAI PIAC

matban lévő tárgyalások. A legfrissebb eredmény Anglia egyik nagy klinikájának a partnersége, továbbá az USA egyik nagy laboratóriuma által kínált együttműködési lehetőség. Ázsia és Ausztrália egyelőre a hosszabb távú tervek között szerepel. A világszintű Lyme-diagnosztikai piac növekedése egyébként évi 4–10 százalék körüli. Gyorsítja a bővülést, hogy a Lyme borreliosis viszonylag újonnan felismert betegség, ezért sem az orvosok, sem a betegek nincsenek teljes tudatában a veszélyességének, az általa okozott károk mértékének, jelentőségének. Ahogy az ismertség növekszik, úgy teszik meg egyre több friss fertőzés esetében a szakemberek a megfelelő diagnosztikai lépéseket. Emellett a régóta fennálló tünetek hátterében mind gyakrabban merül fel a Lyme-kór gyanúja. Becs-

lések szerint a teljes lakosságra vonatkozó összes esetszám eléri a 10 százalékos arányt. Egy átlagos Lyme-specialista Európában, Amerikában háromnégy laboratóriumi tesztet végez a diagnózis felállításához. Bózsik András Pál marketinges pályafutása során számos új termék nemzetközi specialistájaként egyébként azt tapasztalta, hogy egy új produktum bevezetése különösen akkor erőforrás-igényes, ha az a szokások megváltoztatását igényli. Szerencsére itt mind a felhasználó (az orvos), mind a fogyasztó (a páciens) nagymértékben toleráns, mivel többéves erőfeszítés áll mögöttük.

A KÖVETKEZŐ LÉPCSŐ

A befektetőkkel folytatott tárgyalásaikon azt tapasztalták, hogy egy német vagy izraeli invesztor akkor tartja magát si-

keresnek, ha egy nagy értékű projektbe tud beszállni úgy, hogy a kezdetben 2530 százalékos részesedése még egy lépcsőben tovább növelhető legyen, de az alapítók megtartsák a többséget. „Nekik az a siker, ha az alapítók érdekeltsége magas szintű marad. Mert a kiszorításuk a projekt érdekeivel ellentétes, hiszen annak a tudásnak a letéteményesei, amely a későbbi problémák megoldását is garantálja” – fejtette ki Bózsik András Pál. Majd elárulta, hogy most kétmillió eurós invesztíciót keresnek mind pénzügyi, mind szakmai befektetőkkel, ideális esetben co-investment formában. HG

2021/43 FIGYELŐ | 39

F_38-39_lyme.indd 39

2021. 10. 25. 16:43

| CÉGVILÁG |

ABBAMARADT A HOZAMSZÜRET INGATLANBEFEKTETÉS | Még a tavalyi átlagos hozamszinttől is elmaradnak az idei befektetési célú ingatlanvásárlások a Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint. A használt lakásoknál csökkent a sajáttőke-arányos nyereség, míg a fővárosi új ingatlanoknál stagnált. A legnagyobb hozamot vidéki használt lakás vásárlásával lehet elérni, a budapesti belvárosi ingatlanokkal a legkisebbet.

LASSABBAN NŐTTEK AZ ÁRAK

A korábbi években az utóbbi biztosította a lakások jelentős jövedelmezőségét. Tavaly ugyanakkor a drágulás mértéke jelentősen csökkent, bár még így is három százalékkal nőtt éves szinten 2021 első negyedévére – mutat rá az elemzés. Húszéves időtávon, 2021 első negyedévéig a lakásárak átlagosan 257 százalékkal emelkedtek, ami 7 százalékos évesített hozamot jelentett csak az ingatlan-ellenértékek növekedéséből. 2011 és 2021 között a lakásárak 133 százalékkal nőttek,

A kiadási célú lakásvásárlásnál a hozam két tényezőből tevődik össze, a bérleti díjból és az ingatlanárak növekedéséből.

AZ AGGLOMERÁCIÓ ÉS A BALATON NYERT Szokatlan hatásokat váltott ki a járvánnyal terhelt tavalyi év az ingatlanpiacon, ami a vándorlási adatokat illeti – állapította meg az Otthon Centrum elemzése. „Nem túlzás azt állítani, hogy a tavalyi az agglomeráció és a Balaton éve volt” – kommentálta a múlt évről szóló kimutatást Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy Pest megye 18 járásából 17-ben volt pozitív vándorlási mérleg, ami 94 százalékos mutató. Érdekes fejlemény emellett, hogy tavaly az agglomerációban a vízparti járások voltak a legnépszerűbbek. A legnagyobb vándorlási többletet a Ráckevei, Szobi és Szentendrei járás könyvelhette el: itt 1000 lakosra vetítve 16-21 fővel nőtt a népesség. Mindez meglátszik az árakon is, tudniillik a használt házak ellenértéke 10–30 százalékkal nőtt a térségben, idézte a tanulmány sarokszámait a szakértő, aki megjegyezte: néhány százalékkal a lakások ára is emelkedett, egyúttal a tranzakciószám-csökkenés az országos átlagnál kisebb mértékű volt. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereséggel büszkélkedő járás közül kilenc vízparti. A legnagyobb vándorlási többlet a Balatonnál és a Velencei-tónál jelentkezett: Balatonalmádiban 45, Balatonfüred és Gárdony térségében 43 ezrelékes többlet mutatkozott, de ebben a mutatóban több tóparti járás is megelőzi Pest megye járásait. A vízparti ingatlanoknál vagy azok közelében tavaly 5–25 százalékkal magasabb négyzetméterár alakult ki a megnövekedett kereslet nyomán. Ugyancsak erre rímel, hogy 2019-hez képest a tranzakciószámok mindössze 10 százalékkal csökkentek, miközben az országos átlag 20 százalékos volt.

az évesített hozam 9 százalékos volt. Öt esztendő alatt az ingatlanok 87 százalékkal drágultak, évente átlagosan 13 százalékkal. Az elmúlt egy esztendőt azonban csak 3 százalékos emelkedés jellemezte. A közvetlen ingatlanbefektetések hozamának másik összetevője a bérleti díjból elérhető jövedelem. A KSH lakbérindexe szerint országosan – az előző év azonos időszakához képest – 2021 júliusában 1,4 százalékkal nőttek a bérleti díjak, de Budapesten csak 0,2 százalékos volt az emelkedés. Így összességében, bár az idei nyár gyorsabb ütemű drágulást hozott, az árszint továbbra is messze elmarad a járvány előttitől, és ez rontja az ingatlanok hozamtermelő képességét.

CSÖKKENÉS TAVALYHOZ KÉPEST

A Takarék Index elemzői a jelenlegi piaci információk alapján megvizsgálták, hogy közelítőleg milyen átlagos teljes hozamokra lehet számítani egy kiadási célú lakásbefektetés során, vagyis a bérleti díjakból és az ingatlanárak változásából együttesen. A modell szerint a lakásvásárlás során a vételár felét 5,14 THM-es jelzáloghitelből finanszírozták. A kapcsolódó költségek (illeték, ügyvédi díj, felújítás, berendezés) 8 százalékot tettek ki, az amortizáció pedig évente 1 százalékos. A számítás szerint a bérlésből származó jövedelem megállapításához a befektető téte-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A járvány tavaly jelentős hatással volt a lakáspiacra, ami az idei évre is áthúzódott: visszaesett a turizmus, kevesebb belföldi munkavállaló és tanuló keresett kiadó lakást, csökkentek a bérleti díjak. Ezek a tényezők pedig mérsékelték a befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlanokkal elérhető hozamokat is – állapítja meg a Takarék Index Figyelőhöz eljuttatott elemzése.

40 | FIGYELŐ 2021/43

F_40-41_Ingatlan+spar_hirdi.indd 40

2021. 10. 25. 17:15

| CÉGVILÁG |

lóan ennél kicsit magasabb, 6,1 és 9,4 százalékos szintek is elérhetők. Az új ingatlanoknál a hozamok Budapesten 4 és 6 százalék között alakultak a számítás szerint. Az idén a használt lakásoknál némileg csökkent a sajáttőke-arányos nyereség a tavalyihoz képest, míg a fővárosi új ingatlanoknál stagnálás látszott. Ez azt jelzi, hogy a járvány tavaly megmutatkozott jelentős hatása – amikor 4-5 százalékponttal csökkentek a hozamok 2019hez képest – 2021-re is áthúzódott, a hozamszintek pedig egyelőre nem kezdtek emelkedni. les költségelszámolást alkalmaz, ahol az ingatlan éves szinten 2 százalékos amortizációja számolható el a beszerzési érték után. A bérbeadásnál havi 10 ezer forint egyéb költség merül fel, és a lakás az év 90 százalékában bérbe van adva. A modellben a közös költség összege havonta 10 ezer forint volt. A Takarék Index kalkulációi szerint 3 százalékos várható ingatlanár-növekedés mellett 4,9 és 6,7 százalékos hozamokra lehet számítani Budapesten a használtlakás-piacon. Vidéken az eddigiekhez hason-

JÓ KILÁTÁSOK KOCKÁZATOKKAL

A Takarék Index szakértői szerint az új lakások piacára a közeljövőben több tényező is jelentős hatással lehet. Az irántuk jelentkező keresletet támogatja, hogy a most indult zöldhitelprogram keretében 2,5 százalékos kamattal is elérhető jelzálogkölcsön az energiatakarékos ingatlant vásárlóknak, ami a mostani kalkulációhoz képest közvetve javíthatja az új lakások hozamtermelő képességét. Ráadásul a családos, CSOK-kal vásárlóknál ez utóbbi hitel kamatlába nulla százalékra mérséklődik, és ez szintén növelheti a keresletet

A LAKÁSÁRAK VÁLTOZÁSÁBÓL *1 7-*9ö *,>8?*7Ď -4?&240

2021. I. negyedévig, százalék Hozam Évesített hozam 1 éves 3 3 3 éves 43 5 éves

13 87

10 éves 20 éves

13 133

9 257

7

& PºQYX­LJP ƻL^JQJRGJ[­YJQJ S­QPÀQ Forrás: Takarék Index

az új ingatlanok iránt. Összességében tehát az új lakások további áremelkedésére lehet számítani. A használt piac idei éve is jól sikerült eddig, sokan vásároltak lakást, az árak pedig ismét felfelé indultak. A jövőre nézve a támogatásoknak, a gazdasági növekedésnek és az emelkedő bérpályának köszönhetően az újhoz hasonlóan a használt piacon is további áremelkedés várható. „A lakáspiaci kockázatok között ugyanakkor meg kell említeni a hitelkamatok emelkedését, valamint a kölcsöntörlesztési moratórium jövő évi kifutását, amelynek pontos hatásai egyelőre nem ismertek” – mutat rá az elemzés. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

KöRnYeZeTbArÁt MeSéK EGY FENNTARTHATÓBB JÖVŐÉRT www.sparafenntarthatojovoert.hu/okokaland

F_40-41_Ingatlan+spar_hirdi.indd 41

2021. 10. 25. 17:15

| SZEMÉLYI HÍREK |

HUNGARIAN BUSINESS LEADERS FORUM

Október elejétől Bélai Krisztina a Hungarian Business Leaders Forum ügyvezető igazgatója. A szakember ötéves németországi stratégiai kommunikációs konzultációs munka után tért vissza Magyarországra, hogy betöltse ezt a posztot a HBLF-nél. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség, valamint a Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkáraként szerzett tapasztalatot egy nonprofit szervezet vezetéséhez – egyebek között a szakmai érdekvédelem, a PR, a kommunikáció területén. Ezt megelőzően az SOS Gyermekfalvak Magyarország kommunikációs és adományszervező főmunkatársaként a nonprofit brand felépítéséért felelt.

MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

Pecsenye Roland digitalizációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettesként segíti majd dr. Vinnai Balázs elnöki tanácsadó munkáját a Magyar Bankholding Zrt.-nél. A szakember vállalatvezetőként, mentorként, befektetőként több sikeres vállalkozás felvirágoztatásában vett részt az elmúlt másfél évtizedben, s jelentős globális tapasztalatokat szerzett a fintech, az M&A és a befektetés területén. Pályafutása során különféle vezetői pozíciókban irányította olyan, az elektronikus pénzügyi szolgáltatások szegmensében ismert cégek tevékenységét, mint az IND Group, a Barion, valamint a Finastra.

BÉLAI KRISZTINA

SEMMELWEIS EGYETEM PECSENYE ROLAND

VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

EPPEL JÁNOS Tisztújítás zajlott le a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében: az érdekképviselet küldöttgyűlése elnökévé választotta Eppel Jánost, a szervezet társelnökét. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán diplomázott vezetőnek több évtizedes üzletemberi és vállalkozásfejlesztési tapasztalata van a külkereskedelem, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén. Húsz esztendeig látta el a Porsche Hungaria ügyvezetői feladatait. A megválasztott tisztségviselői kör több új, neves és elismert vállalkozóval is gazdagodott. Az egészségügyi tagozat elnökévé dr. Fábián Lajost, a magyar magánegészségügy vezéregyéniségét választották, a mezőgazdasági tagozat elnöke Mátrai Zoltán agrár szakember lett, a társelnöki kör Barabás Tamással, a szervezet ifjúsági és induló vállalkozási szekciójának a korábbi elnökével bővült.

A Semmelweis Egyetemen létrejött Marketing és Kommunikációs Főigazgatóság szervezeti egységének a vezetője Szepesi Dóra lett, aki eddig a Rektori Kabinetiroda munkatársaként, valamint a rektor PR-menedzsereként dolgozott. Nevéhez fűződik dr. Merkely Béla hivatalos Facebook-oldalának a létrehozása, működtetése, melynek egyik célja a rektor pandémia kapcsán megerősödött médiajelenlétének egy mederbe terelése volt. A kommunikációs, média- és PR-tanulmányokat folytatott szakember több mint egy évtizedes reklámügynökségi tapasztalattal érkezett az egyetemre, korábban jellemzően nagyobb hazai és országokon átívelő projekteken dolgozott. Ezek által betekintést nyert a marketingkommunikáció minden szegmensébe, érintve valamennyi területet, amely az új főigazgatósághoz tartozik.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZEPESI DÓRA

42 | FIGYELŐ 2021/43

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 10. 25. 16:44

| PÉNZ BESZÉL |

GYARAPODÓ TARTALÉKOK

GLOBÁLIS VAGYON | A válság ellenére 9,7 százalékkal nőtt a globális pénzeszközök állománya 2020-ban, először elérve a 200 ezer milliárd eurós határt – derül ki az Allianz globális vagyonosodási jelentéséből.

A múlt év szélsőségesen ellentétes volt: a járvány milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig mély válságba esett. Ugyanakkor a krízis enyhítését célzó monetáris és költségvetési lépések nyomán a háztartások vagyona is átvészelte a válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya 9,7 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a 200 ezer milliárd eurós határt – áll az Allianz tizenkettedik alkalommal elkészült, globális vagyonosodási jelentésében.

„KÉNYSZERŰ MEGTAKARÍTÁS”

A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztás lehetőségeit, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal, 5,2 ezer milliárd euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége közben – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt. Az értékpapír-eszközosztály – az erős részvénypiacok által támogatva – 10,9 százalékkal növekedett, a biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány viszont sokkal gyengébb, 6,3 százalékos emelkedést mutatott. A jelentés szerint a nehézkes kezdés, a világgazdaságban jelentkező folyamatosan szűk keresztmetszetek és az új korlátozásokat kikényszerítő vírusvariánsok ellenére a globális GDP erősen növekszik 2021-ben, miközben továbbra is megmarad a laza monetáris politika és a

nagyvonalú költségvetési támogatás. Ha pedig nem lesz nagyobb részvénypiaci korrekció, az idei egy újabb jó év lesz a háztartások számára, a pénzügyi eszközök állománya pedig globálisan hozzávetőleg 7 százalékkal nőhet.

ÚJ KULTÚRA IS KELL

„Ezek a számok lenyűgözők, azonban ennél mélyebbre kell ásnunk. A legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. A bankszámlákon heverő tétlen összegek elvesztegetett lehetőséget jelentenek. A háztartásoknak ehelyett a nyugdíjba és a zöldgazdaságra való átállásba kellene fektetniük. Attól tartok, hogy ha a háztartások végül elkezdik elkölteni a megtaka-

&? *,> +ö7* /:9 PÉNZESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA, 2020

Bruttó, ezer euró

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 30.

Éves változás (százalék)

Svájc

313,3

USA

260,6

Dánia Hollandia

212,6 180,2

3,1

11,2 10,4 9,3

Svédország 173,1

7,8

Szingapúr 152,6

7,6

Ausztrália 151,7

3,9

Új-Zéland 144,7

3,4

139,8

10,5

Magyarország 19,5

10,1

Tajvan

rításaikat, akkor az értelmetlen fogyasztáshoz vezet, ez pedig az inflációt gerjeszti. Sürgősen új megtakarítási kultúrára van szükségünk” – mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. A jelentés szerint a pénzeszközök állománya 2020-ban is gyorsabban nőtt a feltörekvő piacokon (13,9 százalék), mint a fejlett országokban (10,4 százalék), így valamelyest szűkült a gazdag és a szegény államok közötti vagyoni különbség. Ugyanez mondható el a vagyon országokon belüli eloszlásáról is: bár a középosztály szűkült az elmúlt években, úgy tűnik, hogy tavaly a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez a jelenség azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek.

ITTHON IS A BETÉTEK DOMINÁLTAK

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-ben (11,3 százalék). A bővülés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal emelkedett; ez a valaha mért legnagyobb növekedés. A másik két eszközosztály is meglehetősen erősen teljesített: az értékpapír-állomány 8, a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya pedig 8,7 százalékkal nőtt. A kötelezettségek 11,9 százalékkal bővültek, ami a nagy pénzügyi válság óta regisztrált egyik leggyorsabb ütem. Ami pedig az egy főre jutó megtakarítások alapján összeállított rangsort illeti, a lista teljesen más képet mutat, mint az ezredfordulón: a legjobb helyekért a skandináv és az ázsiai országok küzdenek, de a rangsor élmezőnyében továbbra is az Egyesült Államok és Svájc áll. B. M. T. 2021/43 FIGYELŐ | 43

F_43_globalis-vagyon.indd 43

2021. 10. 25. 16:45

| PÉNZ BESZÉL |

A KERESLETTEL NINCS BAJ

LÍZINGPIAC | A pandémia még mindig sok nehézséget okoz, a magyar lízingpiac ennek ellenére a korábban vártnál jobban áll – derült ki a Magyar Lízingszövetség szakmai konferenciáján.

az idei harmadik negyedév végén – az előzetes számok tükrében – a finanszírozott összeg már majdnem elérte a járvány előtti, 2019-es szintet. Igaz, az új szerződések száma elmarad az akkoritól, a különbség főként a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. Az ügyfelek részéről volna kereslet a lízingkonstrukciókra, a lízingcégek pedig készen állnak a finanszírozásra, ugyanak-

kor az ellátási nehézségek akadályozzák a fejlődést. Arról van szó, hogy a globális termelési gondok következtében nem érkeznek meg azok az eszközök, például a járművek Magyarországra, amelyeket finanszírozni lehetne – magyarázta a lízingszövetség elnöke.

KÉSŐBB TISZTUL A KÉP

A hiteltörlesztési moratóriumról Zs. Nagy István elmondta: látni kell, hogy a 2008ban elmélyülő krízishez képest nagyot változott a világ. Akkor ugyanis a pénzügyi szektor került bajba, most, a koro-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

„A lízingfinanszírozás iránt volna kereslet, ám a globális ellátási problémák, a csip-, az alkatrész- és a kapacitáshiány miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az eszköz – például a jármű –, amit finanszírozni lehetne. Kedvező azonban, hogy a lízingvállalatok a kisés középvállalkozások finanszírozásában megkerülhetetlenné váltak, ebben szerepet kap az ősszel induló Széchenyi Lízing Go kedvezményes program is” – mondta Zs. Nagy István, a lízingszövetség elnöke a rendezvény után a Figyelőnek. Bár a járvány jelentős kihívások elé állította a magyar gazdaságot és még mindig vannak nehézségek, bizonytalanságok, az eszközfinanszírozásban, ezen keresztül a beruházásokban kiemelt szerepet játszó lízingvállalatok piacán viszonylag kedvező a helyzet.

NÖVEKEDÉS JÖHET AZ IDÉN

A legfrissebb, előzetes adatok alapján úgy tűnik, a várakozásokhoz képest jobb évet zár a magyar lízingpiac. A harmadik negyedéves végleges adatok még nem publikusak, az előzetes számokból az látszik, hogy a lízingszövetség tagvállalatai 14 százalék körüli növekedést értek el a kihelyezések terén. „A bővülésben persze szerepet játszanak a tavalyi alacsony bázisadatok is, az elmúlt év harmadik negyedévének végén az egy esztendővel korábbihoz képest 20 százalékkal volt alacsonyabb a kilenchavi finanszírozott összeg, az akkori hanyatlásban pedig a pandémia hatása játszotta a főszerepet” – mutatott rá Zs. Nagy István. Jelezte: az idei növekedést segítette, hogy a vállalkozások egy része újraindult, ennek köszönhetően eszközbeszerzéseket hajtottak végre. Összességében

44 | FIGYELŐ 2021/43

F_44-45_lizing.indd 44

2021. 10. 25. 16:47

| PÉNZ BESZÉL |

FINANSZÍROZOTT ÖSSZEG ALAKULÁSA A MAGYAR LÍZINGPIACON*

Milliárd forint

navírus-válság során pedig a pénzügyi ágazat, így a lízingvállalatok is a moratórium miatt a segítő oldalra álltak át. A fizetési halasztás hatásait egyelőre korai számszerűsíteni, a pontosabb mérleget csak jövőre lehet elkészíteni. A lízingszövetség elnöke szerint az, hogy a lízingpiac a nehéz körülmények között jól teljesít, nagyrészt az állami támogatású kedvezményes konstrukcióknak is köszönhető, például az idén lezárult NHP-s vagy a továbbra is elérhető EXIM-es lízingmegoldásoknak. Ősztől azonban újabb lehetőség is van, mégpedig a Széchenyi Lízing Go program, amely a KAVOSZ Zrt.-n keresztül biztosít nagyon kedvező lízingfinanszírozást a kkv-k számára. A program keretében elérhető konstrukciók alapján maximum 1 milliárd forintos, fix, 0,5 százalékos éves kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű finanszírozást igényelhetnek az érintett cégek. Zs. Nagy István szerint az állami programok kulcs-

359,6

349,6

307,6 278,0

256,7

235,5

2016

2017

2018

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

2019

2020

2021

+TWW¥X 2FL^FW 1±_NSLX_º[JYX­L

szerepet kaptak abban, hogy a lízingszektor megkerülhetetlenné vált a vállalkozások finanszírozásában. Az elnök szerint a lízingpiac jövője szempontjából most az a legnagyobb kérdés, hogy mikor rendeződik a helyzet a globális ellátási és termelési láncokban, amely napjainkban jelentősen visszafogja a fejlődést.

GYORS BŐVÜLÉS 2021-BEN

A lízingszövetség rendezvényén Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is az ellátási és termelési láncokban kialakult problémákat hangsúlyozta, amelyek mind a lízingpiac, mind a gazdaság általános fejlődését akadályozzák. Az elemző szerint a járvány miatti tavalyi lezárások után a fogyasztói bizalmi indexek gyors javulást mutattak, ám az ellátási gondok hatására újból negatív irányba indultak el. Németh Dávid szerint sokszor előfordul, hogy egy-egy termék, eszköz alkatrészeinek a 99 százaléka rendelkezésre áll az adott gyárban, de az 1 százalékukra várni kell, és ez nagyon meghoszszabbítja a termelést. Emellett az energia- és szállítási árak is kedvezőtlen hatással vannak a világgazdaságra. Véleménye szerint a hazai lízingpiac, valamint a magyar gazdaság szempontjából nagyon kedvező, hogy a beruházási ráta 30 százalék körül alakul hazánkban. Ezen a téren derűlátásra ad okot, hogy a fejlesztéseknek megvan a belföldi fedezete, azaz hazai forrásokon alapulnak. Németh Dávid úgy látja, az idén 7 százalék körül bővül a magyar GDP, amelyet jövőre 5 százalékos emelkedés követhet a mostani kilátások alapján, azután pedig évi 3-4 százalékos gyarapodással lehet számolni. Bár ez hosszabb távon némi lassulást jelez, e növekedési ütem még mindig jónak mondható. A világméretekben gyorsuló infláció jövőbeni alakulásáról szólva azt mondta, nemzetközi összevetésben a felfelé mu-

tató kockázatok erősebbek Magyarországon, kérdés az, hogy mennyire lesz tartós az inflációs nyomás. Valószínűsíthető, hogy idehaza jövőre a mostani 5 százalék feletti szintekről a 3 és 4 százalék közötti tartományba lassulhat a pénzromlás üteme. Opris Ildikó, a KAVOSZ Zrt. operatív vezetője az új lízingpiaci konstrukciók bevezetése utáni tapasztalatokról kifejtette: a Széchenyi Lízing Go az agrárcélú mellett nem mezőgazdasági célú finanszírozásra, például személy-, haszongépjárművek, gépek beszerzésére vagy ingatlanfinanszírozásra is fordítható. Az eddigi adatok szerint a Széchenyi Lízing Go-konstrukciók átlagos futamideje 56 hónap, az átlagos önerő 25-30 százalék körüli, az agrárcélú finanszírozások aránya 10, a nem mezőgazdasági célúaké pedig 90 százalékos. Döntő többségüket, 80 százalékukat eszközparkbővítésre, 14 százalékukat eszközcserére igényelték a vállalkozások.

DIGITALIZÁCIÓ ÉS ZÖLDESÍTÉS

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint hosszabb távon a teljes pénzügyi szektornak, így a lízingcégeknek is figyelmet kell fordítaniuk a zöldpénzügyekre, a fenntartható megoldásokra. „Ezt ugyanis nemcsak a szabályozások, hanem maguk az ügyféligények is kikényszerítik” – fogalmazott Zs. Nagy István. A zöldpénzügyekről és a digitalizáció térnyeréséről beszélt a konferencián Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója is. A bankszakember közölte, hogy a járvány időszakában a digitalizációban látható erőteljes fejlődés a pandémia kevés örvendetes hatásainak egyike. Úgy látja, hogy ezen a területen olyan fejlődés ment végbe, amire a járvány nélkül tíz évre lett volna szükség. TÓTH BALÁZS

2021/43 FIGYELŐ | 45

F_44-45_lizing.indd 45

2021. 10. 25. 16:47

| PÉNZ BESZÉL |

A NAGY UGRÁS ÉVE

LAKÁSHITELEK | Minden előzetes várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott az első nyolc hónapban a lakáshitelpiac, így már csak az a kérdés, mennyivel sikerül túlszárnyalni a tavalyi kihelyezési rekordot. A hónap eleje óta futó Zöld Otthon Program ráadásul tovább fűtheti a növekedést. 46 | FIGYELŐ 2021/43

F_46-47_lakashitel.indd 46

2021. 10. 25. 16:48

| PÉNZ BESZÉL |

A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, 2021. VIII.

Százalék Lakáshitel

BIZTOS AZ ÚJ CSÚCS

Az első nyolc hónap adatai alapján pedig az új csúcsdöntés is borítékolható a 2021-es lakáshitel-szerződéseknél. Az MNB adatai szerint 2020-ban 928,2 milliárd forintnyi új kontraktust kötöttek Magyarországon a járvány hatásainak ellenére, ami ha minimálisan is, de meghaladta a 2019-es addigi rekordot. Ezt a nem egészen 930 milliárdos értéket pedig az idei első nyolchavi, közel 850 milliárd forintos szerződéses volumen tükrében jó eséllyel sikerül meghaladni 2021-ben, sőt, az is biztosra vehető, hogy az emelkedés stabilan két számjegyű lesz, így jóval az ezermilliárdos határ felett alakul. A lakáshitelpiac növekedését több tényező is egyszerre támogatja. A legfontosabb, hogy jó néhány állami ösztönző támogatja a kereslet bővülését: elég csak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) különböző változataira vagy az

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOK LAKÁSHITELEINÉL*

Milliárd forint

48,9

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Az év elején még egyáltalán nem tűnt úgy, hogy az idén túl sok jóra számíthatna a lakáshitelpiac: a járvány harmadik hulláma közepette igen gyengén alakultak az új kihelyezések a Magyar Nemzeti Bank statisztikáinak tanúsága szerint. A tavaszi szezonban, a járványhelyzet enyhülésével viszont látványos emelkedés jött az új szerződéseknél, a nyár pedig több rekordhónapot is hozott. Ennek nyomán a nyár végére eljutott a piac oda, hogy közel 42 százalékos pluszban jártak a kihelyezések 2020 első nyolc hónapjához képest, megközelítve a 850 milliárd forintos szintet.

9,2 Babaváró hitel 15,8

Személyi kölcsön 12,3

Egyéb 13,8

Forrás: MNB

év elején indult Otthonfelújítási Programra és az ahhoz kapcsolódó támogatott hitelkonstrukcióra gondolni. Közvetve ugyan, de a babaváró kölcsön is hozzájárul a lakáshitelpiac bővüléséhez, hiszen a vonatkozó felmérések szerint a gyermekvállalásra készülő párok ezt a terméket is sok esetben ingatlan vásárlásához igénylik, gyakran lakáskölcsönnel kombinálva. A lakáshitelpiacot a jó néhány állami ösztönző mellett jelentős mértékben fűti a kedvező kamatkörnyezet, illetve az, hogy az ingatlanpiaci áremelkedés miatt az egy ügyletre jutó kölcsönösszeg is fokozatosan felfelé kúszik. Az állami támogatások stimuláló hatása jól látszódik az MNB statisztikáiban is. A jegybank adatai szerint az idei első nyolc hónapban folyósított lakáshitelek közül közel 160 milliárd forintnyihoz kapcsolódott valamilyen állami támogatás, ami az összes szerződés 18,5 százalékát jelentette. Figyelemre méltó emellett, hogy rendkívül látványos mértékben, 59,5 százalékkal emelkedett 2020 első nyolc hónapjához viszonyítva a támogatott lakáskölcsönök szerződéseinek összege is. Az Otthonfelújítási Program nyomán pedig szintén igen látványos az ugrás a felújítási céllal felvett lakáshiteleknél: ezekből 72,5 milliárd forintnyira kötöttek kontraktusokat január és augusztus között, ezzel a részesedésük 3,8 százalék környékéről 8,5 százalékra ugrott a friss portfólióban.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÚJ ELEM, ÚJ LEHETŐSÉGEK 414,6 2017

567,0

602,8

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ S^TQH M·SFUO¥GFS

598,6 2020

848,3 2021

+TWW¥X 23'

A már egyébként is több oldalról ösztönzött piacot tovább fűtheti az október 4-e óta futó NHP Zöld Otthon Program, amelynek keretén belül új, alacsony energiafelhasználású lakások építéséhez vagy vásárlásához vehető igénybe igen ked-

vező feltételű finanszírozás. Amint arról már korábban beszámoltunk, a maximum 25 éves futamidejű, legfeljebb évi 2,5 százalékos kamatú Zöld Otthon Lakáshitelnél fontos kikötés, hogy a kölcsön csak minimum BB energetikai besorolású és maximum 90 kWh/négyzetméter/év primerenergia-felhasználású ingatlan vásárlására vagy építésére igényelhető. A konstrukció kombinálható családi otthonteremtési kamattámogatással, utóbbinál az ügyleti kamat nulla százalékos lehet. A Zöld Otthon Lakáshitel összege legfeljebb 70 millió forint lehet: fontos ugyanakkor, hogy ez a limit a kombinált igénylésnél is érvényes. Az igénylőknek fontos azt is szem előtt tartani, hogy a finanszírozott ingatlan lakhatási célt kell szolgáljon, abban lakóhelyet szükséges létesíteni és tíz évig életvitelszerűen ott élni. Emiatt, ha

GARZONBOOM JÖHET? Sok fiatalnak teheti könnyebbé az első ingatlanhoz jutást egy még csak felvetésként megjelent jegybanki ötlet, amelynek eredményeként alacsonyabb önerővel vághatnak bele a lakásvásárlásba – állapítja meg az Ingatlan.com elemzése. A portál szerint a jövőben évente húszezerrel is több fiatal hamarabb jelenhet meg a lakáspiacon, ha a jegybanki javaslatból valódi szabályozás lesz, hiszen annak értelmében az önrészre vonatkozó, jelenlegi 20 százalékos limit jelentősen, akár 10 százalékra csökkenhet. Az elemzés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebb önrész nyomán a hitelösszeg is nagyobb lesz, így a jövedelme alapján várhatóan nem minden huszonéves tud majd megfelelni az adósságfékszabályok által támasztott kereteknek. „Ugyanakkor a fiatalok szjamentessége, a bérek várható emelkedése, a szülők adóstársként való bevonása vagy az állami támogatások kihasználása megoldást jelenthet erre a problémára is” – írja az elemzés.

egy ügyfélnek élő CSOK-szerződése van egy másik ingatlanra vonatkozóan, akkor a Zöld Otthon Lakáshitel igénylésére nincs lehetőség, hiszen egyszerre két ingatlanban nem lehet állandó lakóhelyet létesíteni. A meglévő babaváró kölcsön ugyanakkor nem kizáró tényező, persze az ügyfélnek itt is megfelelő jövedelmet kell felmutatnia a két konstrukció egyidejű törlesztéséhez. BARÁT MIHÁLY 2021/43 FIGYELŐ | 47

F_46-47_lakashitel.indd 47

2021. 10. 25. 16:48

| TŐZSDE |

MARADT MÉG TERE A NÖVEKEDÉSNEK

Szeptember végén felébredt Csipkerózsika-álmából a Mol. A magyar olajtársaság részvényei régen látott ralival egy hónap alatt 17 százalékkal drágultak. Ugyan a vállalat már az első fél évben is dinamikusan javuló eredményt jelentett, az energiapiaci helyzet pedig egyre kedvezőbb a számára, de a parketten sokáig csak a többi blue chip mögött kullogott, jócskán alulteljesítve a re-

kordot rekordra halmozó BUX indexet. A tulajdonosoknak és az eddig a partvonalon ülő befektetőknek most inkább az okozhat fejtörést, hogy a hirtelen jött rali után maradt-e még tartalék a másfél éves csúcsra erősödő papírban, vagy a jelenlegi szinteken már túlárazottnak számít a Mol-részvény.

TOVÁBBRA IS DISZKONTTAL FOROG

„Fundamentálisan még mindig nagyon olcsó a hazai olajtársaság 6 körüli 2021es előretekintő P/E (árfolyam/nyereség)

rátával” – mondta a Figyelőnek Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Utóbbi azt jelenti, hogy a befektetők jelenleg az ez évre várt egy részvényre jutó profit hatszorosát hajlandók kifizetni a papírért. A régiós versenytársak közül az osztrák OMV és a lengyel PKN Orlen is ennél nagyobb, 7,32-os, illetve 8,4-es P/E szorzóval forog, s miközben e két vállalat 60-70 százalékos hozamot biztosított az idén az invesztoroknak, addig a magyar cég csupán 29 százalékosat.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MOL | Az őszi árfolyamralit követően sem tartják túlárazottnak a Mol részvényeit az elemzők. A befektetői bizalmat kikezdett alapítványi részvénytranszfert nagyobb osztalék kifizetésével feledtetheti az olajtársaság, amely a megugró energiaáraknak köszönhetően rekorderedményt szállíthat az idén.

48 | FIGYELŐ 2021/43

F_48_49_mol.indd 48

2021. 10. 25. 16:49

| TŐZSDE |

A széles skálán szóródó árfolyam-várakozások dacára eladást egyetlen brókercég sem javasol.

Bosnyák Zsolt szerint a tavaszi alapítványi részvénytranszfer miatt némi diszkont jogosan terheli a Molt, ám a koronavírus-járványból való világgazdasági kilábalással párhuzamosan magasan maradhatnak az olajárak, a finomítói marzsok visszatérhetnek a válság előtti szintekre, a korábban rekordnagyságúra növekedett petrolkémiai árrések viszont normalizálódhatnak a szállítási problémák rendeződése nyomán. A tavalyihoz képest rengeteget javult külső környezetnek köszönhetően eddig remek eredményeket szállított a társaság. Az első fél év számainak a tükrében 2,3 milliárdról 3 milliárd dollárra módosította 2021-es EBITDA-célját a menedzsment, az Equilor szenior elemzője pedig úgy véli, a jó eredmények láttán egyre valószínűbb, hogy az esztendő végén akár speciális osztalékot is fizet a vállalat.

háttér is adott szerinte arra, hogy az olajcég visszakapaszkodjon a 2019 óta nem látott magaslatokra. Az osztrák pénzintézet szakértője abban is egyetért a kollégájával, hogy a jelenlegi P/E és EV/ EBITDA mutató alapján egyáltalán nem tűnik drágának a papír. Az elemzői konszenzus a mostani rali után összességében már csak mérsékelt növekedési lehetőséget lát a Mol részvényeiben. A társaságot követő 14 bankház értékelésein alapuló 12 havi célárak átlaga 2842 forint, ez csupán pár százalékkal nagyobb a múlt pénteki záróárnál. Biztató, hogy a szakértői előrejelzések lassan, de biztosan felfelé módosulnak – július végén még csak 2667 forintra taksálták az olajrészvényt. Legutóbb az Erste és a Raiffeisen srófolta fel a várakozását egészen 2950, illetve 3000 forintig. Jelenleg a brit HSBC 3500-as célára a legmagasabb, a legborúlátóbb, 2224 forintos prognózist pedig a cseh Wood & Company adja. Beszédes ugyanakkor, hogy a széles skálán szóródó árfo-

ÚJABB SZINTLÉPÉS JÖHET

Bosnyák szerint technikailag jelentős ellenállás tornyosul a Mol árfolyama előtt 2800 forintos szintnél, amelyet 2020 eleje óta nem sikerült újra elérni. Ezért jó esélylyel egy ideig megakadhat az emelkedés, azonban a szint áttörése esetén könnyen bevehető lehet a lélektani 3000 forintos árfolyam. Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője szintén úgy látja, minden esély megvan rá, hogy a Mol ismét meghódítsa a 3000 forintos szintet. Igaz, a 2017 és 2019 között bejárt, 2600–3350 forintos tartomány akár huzamosabb ideig fogva tarthatja a kurzust. Ezzel együtt a fundamentális környezet és a technikai

& 241 0 18ö 0 73>*?*9 3*0 ALAKULÁSA

Brent olajár Dollár/hordó 60,9

68,8

73,5

(XTUTWYX_NSYď ƻSTR±Y·N ¥WW­X Dollár/hordó 5,4 4,4

43,0 44,2

Forrás: Mol

668,5

2,5 1,0

III. IV. 2020

I.

II. 2021

(XTUTWYX_NSYď UJYWTQP­RNFN ¥WW­X Euró/tonna 949,1

III.

336,5

1,3

III. IV. 2020

I.

II. 2021

III.

663,4

386,5

III. IV. 2020

I.

II. 2021

III.

lyam-várakozások dacára eladást egyetlen brókercég sem javasol. A legfőbb nézetkülönbség abban áll, hogy a meglévő Mol-pozíciókat tartani vagy erősíteni érdemes inkább.

A NAGYOBB OSZTALÉK SEM KIZÁRT

A magyar olajvállalat fundamentális helyzete kiváló. A cég tisztított, újrabeszerzési árakkal számított EBITDA-ja az idén elérheti a 3,28 milliárd dollárt, túlszárnyalva a menedzsment 3 milliárdos célkitűzését – értékelt Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A szakértő ezzel együtt aggályosnak tartja a Mol azon korábbi lépését, hogy 5,24 százaléknyi saját részvényt ruházott át a Mol – Új Európa Alapítvány számára. Nem látszik ugyanis, hogy a részvényeseknek miért előnyös egy 90-100 milliárd forintos részvénypakett átadása, amiért cserébe évi 2-3 milliárdos szociális jellegű kiadást spórolhat meg a cég. Stratégiailag az sem tűnik megalapozottnak, hogy a vállalat miért akar olyan, profilba nem illeszkedő állami tendereken indulni, mint a Budapest Airport megvásárlása, a hulladékgazdálkodási kiírás vagy az autópályadíjak beszedése. „Tartunk tőle, hogy ezek az ügyletek inkább az állami tulajdonos érdekét szolgálják, nem a kisebbségi befektetőkét” – hangsúlyozta Pletser Tamás, aki szerint a Mol átlátható és nagyobb összegről szóló osztalékpolitikával tudná elnyerni a befektetők bizalmát. A várhatóan erős idei eredmény a normál 90-100 forintos részvényenkénti osztalék felett 200-400 forintos rendkívüli nyereségrészesedési összeg kifizetését is lehetővé tenné, a részvényár pedig – Pletser vélekedése szerint – jelentősen nőhetne egy ilyen bejelentés után. KADLÓT TIBOR 2021/43 FIGYELŐ | 49

F_48_49_mol.indd 49

2021. 10. 25. 16:49

| TŐZSDE |

LASSULNAK A FELTÖREKVŐK – BAJBAN A BEFEKTETŐK TŐKEPIACOK | A kínai gazdaság növekedési üteme jövőre nagyjából megegyezik az amerikaiéval – ennek mélyreható tőkepiaci következményei lehetnek.

Az elmúlt évtizedekben megszokottá vált, hogy a feltörekvő államok gyorsabban nőnek, mint a fejlett országok. Teljesen logikus folyamat ez. A korszerű technológiák átvétele az ipari termelés, a termelékenység rapid bővülését idézi elő, a felzárkózás lendületesebb GDP-növekedéssel jár, nő a lakossági fogyasztás, gyarapodik a rendelkezésre álló jövedelem. A befektetők ki is használják ezt. A feltörekvő államok vállalatai, bár kockázatosabbnak számítanak, mint a nyugati cégek, nagyobb árfolyamnyereséggel, jobb hozamokkal is kecsegtetnek.

ERŐSEBB DOLLÁR

A kockázat és a várható hozamok egyik legfontosabb indikátora ebből a szempontból a feltörekvők és a fejlettek GDPnövekedésének a különbsége. Így az előbbiekbe fektetők számára rossz hír, hogy ezek az országok most lassabban bővülnek, mint az USA. A Bank of America (BofA) elemzése szerint a Kína nélkül

vett feltörekvő államok jövőre immár harmadik éve gyarapodnak gyengébb tempóban, mint az Egyesült Államok (lásd a grafikont). Hasonló a helyzet az ázsiai óriással is. A BofA előrejelzése alapján 2022-ben a világ két legnagyobb gazdasága egyaránt 5 százalék körüli GDP-növekedést regisztrálhat. E statisztikák öszszeállításának a kezdete, az 1980-as évek óta ez a legkisebb ütemkülönbség lenne. Az USA gyorsabb bővülése erősebb dollárt és nagyobb állampapírhozamokat jelent, ami kemény kihívás elé állítja a feltörekvőket. Az izmos zöldhasú és a jobb hozamok ugyanis tőkekivonási hullámot indíthatnak el ezeken a piacokon. Kínában a 2000-es évek nyaktörő, gyakran két számjegyű növekedése után világossá vált, hogy lassulás következik be. A pártvezetés évi 6 százalékos GDP-gyarapodást tűzött ki célul. Enynyit viszont muszáj fenntartani, hogy a

Az USA gyorsabb bővülése erősebb dollárt és magasabb állampapírhozamokat jelent.

falvakból, a vidékről a nagyvárosokba áramló munkaerőtömegnek elegendő állást tudjon biztosítani a gazdaság. „Nagyon érdekes időszakhoz érkeztünk el. A következő néhány hónap eldönti, milyen irányba tart a világgazdaság, főleg a feltörekvő piacok” – írja a BofA.

FORGATÓKÖNYVEK

Az elemzés két szcenáriót vázol fel. Az egyik szerint az energiaárak, amelyek az elmúlt hónapokban egyre emelkedtek és ellátási nehézségeket idéztek elő, konszolidálódnak, így enyhül a globális inflációs nyomás. Ez lehetővé teszi a pekingi vezetés számára, hogy stabilizálja a gazdaságot, főleg az Evergrande ingatlanfejlesztő csődközeli helyzete miatt komoly bajban lévő, a kínai bruttó hazai termék 25-30 százalékát adó építőipart. A másik forgatókönyv alapján folytatódik az energiaárak száguldása – ebben az esetben viszont a kínai növekedés vészesen lelassulna. Ha az első variáció jön be, akkor a befektetők ismét a feltörekvő piacok felé fordulnak, viszszatér az ez év elejét jellemzett hangulat. A második esetben az invesztorok – kétségbeesve a feltörekvők lassulásától – tömegesen vonhatják ki tőkéjüket az érintett, immár sokkal kockázatosabbá váló piacokról. Ebben a helyzetben ezek fizetőeszköze esésnek indul a dollárral szemben, mind nehezebbé válik devizaadósságuk törlesztőrészleteinek a kigazdálkodása, deviza- és adósságválságok fenyegetnek majd. Az első szcenárió szerint a befektetők pár százalékpontos

50 | FIGYELŐ 2021/43

F_50-51-A lassulas.indd 50

2021. 10. 25. 16:50

| TŐZSDE |

HORDÁR CSENGCSOUBAN, KÍNÁBAN. LASSULÓBAN AZ ÁZSIAI GAZDASÁG

hozamtöbbletet realizálhatnak. A második alapján két számjegyű veszteségek várnak rájuk.

FOTÓ: THOMAS PETER, REUTERS

SZERKEZETI PROBLÉMÁK

A kínai GDP növekedése a harmadik negyedévben 4,9 százalékra csökkent az előző három hónapra kimutatott 7,9-ről. Nagyon rossz hír ez politikai szempontból Hszi Csin-ping számára, aki második elnöki ciklusa utolsó esztendejében tart, és az újraválasztására készül. Meghirdette a „közjó” politikáját, erőteljes intézkedéseket léptetett életbe a „túlságosan nagy jövedelmek” ellen, mérsékelni szeretné az országban az efféle különbségeket. A prioritások közé tartozik a túl nagyra nőtt ingatlanszektor konszolidációja is, hiszen a boom mögött az eladósodásra épített bővülési modell áll. Az energiával is gond van. Országszerte egyre gyakoribbak az áramkimaradások, a hatóságok kénytelenek korlátozni a gyárak termelését. A termelői árak így 1995 óta nem látott csúcson vannak. Mindez arra kényszeríti

a vezetést, hogy újra a szénalapú energiatermelést vegye elő, ami viszont veszélyezteti a korábban stratégiainak tekintett klímavédelmi célok teljesítését. Elemzők szerint az áramkimaradási és az ipari termelési gondok enyhülhetnek a következő negyedévben, az ingatlanszektor viszont megmarad hosszabb távú

& +*19 7*0;ö 5.&(40 3 ;*0*) 8* ELMARAD AZ AMERIKAITÓL 6

4 2 0

+JQYºWJP[÷P 0±SF PN[­YJQ­[JQ –USA GDP-növekedési különbségek, [¥X¥WQ·JW÷ UFWNY¥XXFQ X¾Q^T_[F X_¥_FQ­PUTSY

–2 –4 –6

+JQYºWJP[÷P–USA

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2020 2021 2022 Forrás: BofA Global Research, IMF, Financial Times

problémának, s mint ilyen, rányomhatja bélyegét az utolsó három hónap gazdasági teljesítményére. A pandémia rossz hatásait kiküszöbölendő csökkentették a bankok kötelező tartalékrátáját, több pénz áramlott a gazdaságba, ami lökést adott az építőiparnak. A kormány azonban, látva a bajt, korlátozta a jelzálog-hitelezést és az ingatlanfejlesztőknek nyújtható kölcsönök mennyiségét. Most ismét úgy néz ki, hogy újra szükség lesz gazdaságélénkítő intézkedésekre, így a jegybank várhatóan likviditásnövelő injekciókkal próbál meg segíteni a helyzeten. Szeptemberben az ipari termelés mindössze 3,1 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest, s csupán 0,1-del az előző hónaphoz viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor a vártnál jobban, 4,4 százalékkal erősödött. Az ingatlanszektoros invesztíciók az idén 8,8 százalékkal bővültek, az állóeszköz-beruházások pedig 7,3-del. Ugyanakkor az újonnan elkezdett építkezések száma 4,5 százalékkal esett. D. GY. 2021/43 FIGYELŐ | 51

F_50-51-A lassulas.indd 51

2021. 10. 25. 16:50

| GEOPOLITIKA |

MINDENKI MINDENKI ELLEN

CSIPHÁBORÚ | Globális verseny indult a tajvani csipgyártásért. A Samsung megvásárolni szeretné, Washington pedig erős – egyelőre csak diplomáciai – nyomást gyakorol rá.

ÉRZÉKENY INFORMÁCIÓK

Befolyásos washingtoni erők a TSMC-t a Peking elleni küzdelem hatékony eszközévé formálnák. A távol-keleti óriás piacával, a Huaweijel és más nagy társaságokkal szorosan együttműködő céget be akarják vonni a közvetlen szembenállásba, aminek Hszincsuban, a tajvani Szilícium-völgyben nem örülnek. Cél: a kínai gazdaság gyengítése, valamint annak megakadályozása, hogy a Huawei és az ország más nagyvállalatai még szorosabb kooperációt alakítsanak ki a hadsereggel. Ez aligha fog sikerülni, mert mind az említett kínai társaságot, mind a katonaságot szoros pártfelügyelet alatt tartják. Elismerve a félvezetőgyártás stratégiai jelentőségét, a Fehér Ház ez év szeptemberének végén „csipcsúcstalálkozót” szervezett. A rendezvény (amelyen a TSMC és a Samsung mellett részt vett az USA Big Tech cégei közül az Apple, a Microsoft, az Intel, azonkívül a szerződéses gyártó GlobalFoundries és a német BMW) azonban nem a washingtoni szándékok szerint alakult. Mind a TSMC, mind a Samsung képviselői meglepődtek, amikor az amerikaiak bizalmas gazdasági-technológiai-technikai információkat kértek tőlük, amelyek

a csiptermelésre, a kapacitásaikra, az alapanyag-, alkatrészbeszerzési forrásaikra vonatkoztak. Nem csoda, hogy vonakodtak kiszolgáltatni ilyen adatokat az Egyesült Államok kereskedelmi tárcájának, amely ezek alapján szerette volna feltárni a világszerte tapasztalható csiphiány okait. Ugyanis szerződésektől eshetnek el, árképzési hátrányba kerülhetnek, ha a tárgyalópartnereik megtudják, hogy az USA kormányának érzékeny, akár rájuk vonatkozó információkat adtak ki.

BEVETIK A CSIPFEGYVERT

Például az Anandtech.com portál úgy tudja, hogy az orosz autonóm csipgyártás új fejezetét, az ország katonai szuperkomputereibe beépített Elbrusz processzorok korszakát a TSMC 28 nm-es csipje alapján nyitották meg. De Kína még jobban érintett. Az amerikai szank-

A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB CSIPGYÁRTÓ VÁLLALATA, 2020*

Éves forgalom a csipgyártásban, milliárd dollár Intel 73,8 Samsung 60,4 TSMC 45,4 SK hynix (Dél-Korea) 26,5 Micron 21,7 Qualcomm 19,4 17,0 Broadcom Inc. Árbevétel15,8 NVIDIA változás 2019-hez 13,0 Texas Instruments képest, 11,0 .SƻSJTS százalék *Árbevétel alapján.

4,0 9,0 35,0 14,0 –4,0 35,0 –1,0 50,0 –4,0 –0,1

+TWW¥X ƻSFS_JS SJY

FOTÓ: GETTY IMAGES

A Samsung, a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója a csipgyártásban is meg akarja szilárdítani a helyzetét. Szemet vetett a tajvani TSMC-re – a dél-koreai csebol a világ legértékesebb vállalatcsoportjává szeretne válni. Úgy néz ki azonban, hogy nem túl jók az esélyei.

52 | FIGYELŐ 2021/43

F_52-53_Samsung.indd 52

2021. 10. 25. 16:50

| GEOPOLITIKA |

ciók miatt leálltak a Huaweinek szánt csipszállításokkal a tajvaniak, a dél-koreaiak. Az eredmény: a Huawei kora őszszel kibocsátott új okostelefonja, a Nova 9-es a korábbi modellek 5G-je helyett csak 4G-t tud, mert nincs benne a tajvani lapka. Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere az ellenállás láttán keményebb eszközök alkalmazását helyezte kilátásba. Ezek között említik a múlt század közepén, a koreai háború idején hozott haditermelési törvényt, amely széles körű jogokkal ruházta fel a mindenkori elnököt. Visszatérnének a hidegháború évei? – kérdezte nem kis méltatlankodással az idén indított Techtaiwan.com szakportál cikkszerzője, Misha Lu. Nem vitás, hogy a csipeknek, a mind parányibbá váló kapcsolórendszereknek elsődleges katonai-stratégiai jelentőségük van. Csipekkel működnek a modern fegyverrendszerek, a rakéták, a harci gépek fedélzeti komputerei, az atomtengeralattjárók „szemei és fülei”, a víz alatti érzékelőrendszereket vezérlő számítógépek. Tajvanon ezt tudják, és nemcsak a nagy partner-rivális, a Kínai Népköztársaság, hanem a tengerentúli legfőbb patrónus, az USA ellen is bevetik a „csipfegyvert” – ha szükséges.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

LEMARADTAK AZ OROSZOK

A félvezetőgyártásról nem könnyű szerezni pontos adatokat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a statisztikái például félrevezetők, mert Tajvan, a világ talán legnagyobb csipelőállítója nem szerepel bennük, hiszen Tajpej-Kína 1971 óta nem ENSZ-tagállam. Továbbá az Oroszországi Föderáció (OF), a három nukleáris szuperhatalom egyike nem publikál hivatalos adatokat a saját félvezetőgyártásáról, amelyet az utóbbi bő fél évtizedben a „mindent saját erőből, hogy ne legyünk kiszolgáltatva az egyre ellenségesebb külvilágnak” alapelv szerint erőteljesen fejleszthettek. (Aligha fognak beépíteni az oroszok egyik hatalmas interkontinentális ballisztikus rakétájának az irányítórendszerébe mondjuk egy Intel csipet.)

& ;.1 , + 1;*?*9ö,> 79 8 3&0 1*,3&,>4'' +*1;*;ö. A csipgyártás hány százalékát veszi fel? Állami intézmények

1

Autógyártás Ipar

12

12

Fogyasztói elektronika

12

Számítógépgyártás

31

Távközlés

32

Forrás: World Semiconductor Trade Statistics (WSTS) 2018

A TSMC CSIPSZETTJE EGY KIÁLLÍTÁSON. KAPÓS LETT A TAJVANI VÁLLALAT

Nem hivatalos információk szerint az orosz csipgyártás a világtermelés kevesebb mint egy százalékát teszi ki, és a technológia elmarad a legfejlettebbektől. Ezek a források hozzáteszik: a hazai termelés döntő részét a katonai-ipari komplexum (VPK) használja fel. Miközben a TSMC már 3 nanométer (nm, a méter egymilliárdodik része) nagyságú mikrokapcsolókból álló „szilánkokat” képes előállítani, az OF egyik legjelentősebb gyártója, a NIIME „Mikron” kutatóintézet még a 90 nanométeres méretnél tart. Ezt azonban vélhetőleg a hadiipar kapja. A többi ágazatnak meg kell elégednie a Mikron 180/240 nm-es gyártmányaival. Ezzel együtt a legnagyobb csipexportáló ország jelenleg is Kína. Hongkonggal és Makaóval együtt a csipvilágexport 50-

55 százalékát adja. A második Dél-Korea, a harmadik Szingapúr, majd a sorrend: Malajzia, Egyesült Államok, Japán, Németország, Fülöp-szigetek, Hollandia, Thaiföld. És ez csak a mennyiség. Ha a színvonalat tekintjük, a TSMC produkálja a csúcsminőségű regisztrált termékek világtermelésének a 90 százalékát a tajvani TrendForce ipari kutatóintézet szerint. Mint csipgyár a globális előállítás több mint felét adja, de a topkvalitást képviselő lapkákat készítő gépsorokat csak két ország ipara képes produkálni: Japáné és az USA-é. A TSMC már gyártja a minden eddiginél kisebb, 3 nm átmérőjű mikroáramköröket tartalmazó „morzsákat”. Eddig a csúcstechnológiát az 5 nm-es csipek jelentették. D. P. 2021/43 FIGYELŐ | 53

F_52-53_Samsung.indd 53

2021. 10. 25. 16:50

| GEOPOLITIKA |

KÍNAI TANMESE A WASHINGTONI KONGRESSZUSNAK

DIGITÁLIS SZABÁLYOZÁS | A technológiai óriáscégek túl nagyra nőtt befolyása a nyugati világban is gondot jelent. Kína viszonylag egyszerűen, pártállami eszközökkel oldotta meg a problémát. Nyugaton azonban ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.

Egyelőre megy a fogáskeresés. A csaknem hárommilliárd potenciális érdeklődővel, használóval büszkélkedő Facebook harmadik éve próbál áttörni a bürokratikus és egyéb akadályokon, hogy létrehozza saját virtuális pénzét. Ez a társaság F2-es részlegének (pénzügyek) a vezetője, David Marcus szerint abban is különbözni fog a kriptovalutáktól, hogy egyszerűbben és áttekinthetőbben működik majd. Emellett a legerősebb konkrét tartalékvalutához, az amerikai dollárhoz fog kötődni.

BIG TECHES KOCKÁZATOK

Európában azonban nem díjazzák a Facebook és a másik négy globális Big Tech erőfeszítéseit a pénzügyekbe való betörés terén – Brüsszelben ezt kockázatként értékelik. Ugyanígy az EU-ban ezzel összefüggésben hozott döntéseket Washingtonban a honi Szilícium-völgy vállalkozásai elleni lépéseknek tartják. Az amerikai oldal szerint az európai hozzáállás veszélyezteti a transzatlanti kapcsolatok Joe Biden elnöksége alatt elindult óvatos újraépítésének a folyamatát. Közben persze az Atlanti-óceán mindkét partján keletre, Kínára figyelnek. Próbálják ellesni, hogy Peking milyen módon nyesegeti a fejére növő saját big teches vállalatainak a szárnyait.

A Facebook F2-es csapata 2019-ben ugrott neki az első kísérletnek, hogy a librának elnevezett kriptovalutájukat egy Calibra nevű virtuális pénztárcával tegyék forgalomképessé. Ám az illetékes pénzügyi felügyelet nem hagyta jóvá a tervet. Arra hivatkoztak, hogy a libra egy több egységet tartalmazó valutakosárhoz való hozzárendelésével a pénz stabilitását nem látják biztosítottnak, továbbá adatvédelmi problémákat is felfedeztek. Emellett javasolták, hogy az új virtuális fizetőeszköz egyetlen valós pénznemhez legyen kötve.

KRIPTOTERVEK

A tavalyi szingapúri fintechfesztiválon Marcus új tervvel állt elő. A bevezetni kívánt kriptovalutát diemnek nevezte el, és a pénztárca-alkalmazás Novi néven futott volna. Ám az átnevezősdit sokan nem nézték jó szemmel. Olaf Scholz német pénzügyminiszter (akiből hamarosan kancellár lesz) azt mondta: „Tudomásul vettük, hogy a libraprojekt új név alatt indulna…

Ám bármennyire is igyekszik a farkas báránybőrbe bújni, attól még farkas marad.” Amíg nem tisztázzák a részleteket, addig a Facebook projektje nem indulhat el Európában – figyelmeztetett a szakember. Tegyük hozzá, hogy a Nyugat, miután rendszeresen szapulta Kínát az online fizetések terén egyre komolyabb pozíciót szerző saját big teches cégeivel (Tencent, Alipay) szembeni restrikciói, adminisztratív korlátozásai miatt, most csendben viszszavonul – és fülét-szemét az ázsiai óriásra irányítja. A Politico című lap információi szerint nem hivatalosan igazat adnak

A VILÁG NYOLC LEGNAGYOBB BANKJA, 2021

2­WQJLK÷ºXX_JL RNQQN¥WI ITQQ¥W Sº[JPJI­X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 8. -8'( -TQINSL (London) 1–4. Industrial & Commercial Bank of China Ltd., China Construction Bank Corp., Agricultural 2,984 Bank of China Ltd., Bank of China Ltd. 7. '35 5FWNGFX 8& (Franciaország) 17,321* (16,88) 3,080 (26,8) 0±SF S­L^ SFL^ GFSPOF [J_JYN ­[JP ·YF F [NQ¥LWFSLQNXY¥Y Tavalyhoz képest két hellyel került feljebb a világranglistán

6. /5 2TWLFS (MFXJ FSI (T (USA) 3,386 (26,0)

& QJLSFL^TGG FRJWNPFN GFSP RJLJQ÷_YJ a hatodik helyért folyó versenyben a HSBC Holdingot

9F[FQ^ OJQJSY÷XJS Ɠ X_¥_FQ­P KJQJYYN Sº[JPJI­XXJQ Ɠ G÷[±YJYY­P OÀFSPºQHXºSJNP ¥QQTR¥S^¥Y

5. 2NYXZGNXMN :+/ +NSFSHNFQ ,WTZU .SH (Japán) 3,408 (17,8) Helyezése változatlan maradt

& ƚS­L^ SFL^ƙ ºXX_JX±YJYY R­WQJLK÷ºXX_JLJ

Forrás: S&P Global Market Intelligence

54 | FIGYELŐ 2021/43

F_54-55_Big_tech.indd 54

2021. 10. 25. 16:52

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: GETTY IMAGES

DIGITÁLIS INSTALLÁCIÓ HONGKONGBAN. ELŐREMENEKÜL A BIG TECH A SZABÁLYOZÁSI SZIGOR ELŐL

Pekingnek, s titokban tanulmányozzák a fenti társaságok megzabolázására hozott kínai központi intézkedéseket. Az ok ugyanaz, mint a távol-keleti ország esetében. A fejlett világ is tart attól, hogy a technológiai gigászok túlságosan nagy gazdasági befolyásra tesznek szert, s ahogy ez már lenni szokott, ezt a politikai befolyás követi. Míg Kínában, az erősen központosított, autokratikus rendszerben ezt a rizikót egyszerűen képesek kezelni adminisztratív eszközökkel, addig a demokratikus Nyugat nehezebben tud megbirkózni a problémával. Pedig sokat emlegetik: mi lesz, ha a közel hárommilliárd kuncsaftot szerzett Facebook felvállalja és kiépíti saját digitális fizetési rendszerét? Hol van olyan nagy nemzetközi pénzintézet, amely ennek a potenciális vevőkörnek akár csak a tizedét a magáénak tudhatja? Emiatt óriási a rettegés az állami ellenőrzéssel, törvényes keretek között működő nyugati pénzvilágban. Hiszen a Big Tech-szektor az intézményesített hatalom egyik legérzékenyebb pontját, a pénzügyeket piszkálja. Peking – más kínai technológiai titánokkal együtt – megbüntette Jack Ma

kat, hogy a világ négy legnagyobb bankja kínai (párt)ellenőrzés alatt működik (lásd a grafikont). Ant-csoportját, az Alibaba egyik, 2014ben gründolt sarját, amely a pénzügyi világ talán legértékesebb társaságává nőtte ki magát. A büntetőintézkedések keretében az állam leállított tőzsdére menési folyamatokat (IPO), vállalati, vállalatrészfúziókat, más esetekben kényszerfúziót írt elő. A pártvezetés megszilárdította az ellenőrzést, megszorította a gyeplőt. A washingtoni hatalmi berkekben jártas The Hill nem kertel. Leírta: ami Kínában történik, az megszívlelendő tanmese az amerikai kongresszus számára. Sokatmondó, hogy az USA törvényhozásában a Big Tech tevékenységének fokozottabb kontrollja, bizonyos korlátozások bevezetése kapcsán határozott kétpárti egyetértés bontakozik ki. A folyamat persze ellentmondásos: Washingtonban is látják az arról szóló statisztiká-

KÍNAI BEFOLYÁS

A pénzügyek további globalizációját nem lehet megállítani. A nyugati világ számára a fő kérdés az, hogy a kínai gazdasági befolyás milyen mértékben és formában jelenik majd meg náluk. Megrendül-e a dollár egyeduralma a tőkepiacokon? Nem véletlen, hogy a jelenlegi, dollár- (és kisebb mértékben euró-) alapú pénzügyi világrend fenntartásában a legkevésbé érdekelt ázsiai óriás (és tegyük hozzá: Oroszország is) a virtuális pénzek felé fordul. Ebben látják az egyik lehetőséget a zöldhasú trónfosztására. Ám a folyamat, mint a big teches problémacsomag is jelzi, gyorsan kicsúszhat az állami irányítás alól. A politikát a hideg kirázza már a gondolattól is, hogy mi lesz, ha az öt nyugati globális technológiai óriás (Facebook, Google, Apple, Amazon, Microsoft) összefog s pénzügyi együttműködést, praktikusan saját devizát indít el. D. P. 2021/43 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Big_tech.indd 55

2021. 10. 25. 16:52

| GEOPOLITIKA |

ÚJRA NAPIRENDEN AZ ATOMERŐMŰ-VITA nem csatlakozik az uniós gázvásárlási projekthez, Oroszország pedig hosszú távú gázszállítási egyezmények megkötésére törekszik.

LEÁLLÓ KAPACITÁSOK

szén-dioxid-mentes áram elvesztését jelenti. A pótlás vagy szénből, vagy (főleg orosz) gázból lenne megoldható. Thierry Breton, a belső piacokért felelős EU-biztos néhány hete egy üzleti fórumon fel is ve-

2035-ig Franciaország, Belgium, Németország és Spanyolország 32 atomreaktort állít le. Ezek kiesése hatalmas mennyiségű Ismét fellángolt globálisan, de kiváltképpen Európában az atomerőmű-vita. Az olaj, a gáz, a szén ára világszerte emelkedik, ebben a helyzetben pedig újra vonzó lett a minimális szén-dioxid-kibocsátású atomenergia. Az október végi EU-csúcson világossá vált, hogy Németország

2518 2410 2011

2346

2359

2012

2013

Forrás: World Nuclear Association

2014

2441

2015

2657 2563 2477

2553

2503

&? &942*7ö2Ď;*0 8?*7*5* A GLOBÁLIS ÁRAMTERMELÉSBEN 2016

2017

2018

2019

Terawattóra 2020

FOTÓ: INA FASSBENDER, REUTERS

ENERGIAVÁLSÁG | Ahogy drágulnak a fosszilis energiahordozók, úgy lesz egyre vonzóbb az atomenergia.

56 | FIGYELŐ 2021/43

F_56-57_atomeromu.indd 56

2021. 10. 25. 16:52

| GEOPOLITIKA | KÖRHINTA EGY ÉLMÉNYPARKKÁ ÁTALAKÍTOTT NÉMET ATOMERŐMŰBEN. A POLITIKAI DÖNTÉS SÚLYOS GAZDASÁGI ÁLDOZATOKAT KÖVETELT

tette: nem biztos, hogy jó, ha ilyen gyorsan megfosztjuk magunkat ennyi olcsó és tiszta energiától. A leállítandó erőművek egy része műszakilag kifogástalan állapotban van, és még legalább egy évtizedig szolgáltathatna energiát. Európa tehát mindinkább megosztott ebben a kérdésben. Ehhez hozzájárul az atomenergiát kiváltandó megújuló források körüli problémahalmaz. Németországban a szél- és a napenergia-szolgáltatók kudarcai miatt ez év első felében hatalmas mértékben előretört a klímára az egyik leginkább ártalmas energiaforrás, a szén.

A TÍZEK

& ;.1 , ;*?*9ö 04251*99 &9427*&0947 *=5479ö7*.

Adott ország energiavállalata(i) által építés alatt álló vagy tervezett atomreaktorok száma

1.

Oroszország (Roszatom)

39

2.

Kína

15

3.

Franciaország (Areva)

10

A két legnagyobb, egyenként 6 reaktoros JW÷Rď .SIN¥GFS ­UÀQ NQQJY[J YJW[J_JYY 0ZIFSPZQFR ­X 0T[[FIF JRJQQJYY Törökország (Akkuyu, 4 blokk), Kína (5 blokk), Egyiptom (4 blokk), Belarusz 4X_YWT[JH GQTPP .W¥S GQTPP 2FL^FW TWX_¥L 5FPX GQTPP 'FSLQFIJX GQTPP 8_ZI¥S +NSSTWX_¥L &WLJSY±SF GQTPP X_JWJUJQ F 7TX_FYTR À_QJYN PºS^[JNGJS Kínában (Sanmen, 2 blokk), Törökországban (4 blokk), Bulgáriában (2 blokk), Argentínában (2 blokk) építenek kínai H­LJP FYTRJW÷Rď[JY Törökország (4 blokk), Nagy-Britannia (2 blokk), Kína (2 blokk) szerepel az &WJ[F PºS^[JNGJS

NÉMET DILEMMÁK

4.

Dél-Korea

6

5.

USA

2

Az Egyesült Arab Köztársaságban épít GQTPP

Forrás: World Nuclear Association

Az atomerőművektől való megszabadulás élharcosának számító országban többtucatnyi tudós, szakértő is levélben szólította fel az alakulófélben lévő kormánykoalíciót, hogy fontolja meg a kiszállás szerintük túl gyors ütemét. Van egy mindinkább erősödő csoport, amely az atomenergiát „zöld”, azaz a környezet szén-dioxid-terhelését nem vagy csak minimális mértékben növelő erőforrásként ismertetné el. Úgy látszik például, hogy Észtország is csatlakozik (akár hallgatólagos támogatással) a Franciaország vezette tízekhez, az atomenergia-pártoló EU-tagokhoz, köztük Magyarországhoz. Vannak államok, amelyek lebontanáklebontják a meglévő létesítményeket, mások – a zöldítési program döccenői miatt – az ipari lobbi nyomására akár újakat is építenének. Ilyen például Olaszország, ahol Roberto Cingolani klímaügyi miniszter erősen pártolja ezt az álláspontot. Az olaszoknál jelenleg nincs működő atomreaktor, viszont negyedik generációs erőművek építésével visszatérhetnének a nukleáris energiát hasznosítók csoportjába. Oroszország, a komplett atomerőművek egyik legnagyobb exportálója pedig dörzsöli a kezét, újabb megrendelések befutására számítva.

Európa kulcsállamában, Németországban heves vita bontakozott ki a témában. Az alaphangot a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung adta meg, erősen sarkítva a kényes kérdést: az atomenergia vagy a klímaváltozás a kockázatosabb? Míg Franciaországban és Nagy-

A LEGNAGYOBB ATOMHATALMAK *7ö2Ď;*.3*0 8? 2& 2 /:8 1. USA 93 &RJWNP¥GFS JL^JQ÷WJ SNSHX SFUNWJSIJS F_ FYTRJW÷Rď[JP GJ_¥W¥XF &_ :8& ­QJS O¥W F_ ¾O Y±UZX¾ PNXJGG GN_YTSX¥LTXFG GFS RďPºIYJYMJY÷ PºSS^JGGJS KJQ­U±Y MJY÷ FYTRJW÷Rď[JP YJW[J_­X­GJS

2.

Franciaország

56

3.

Kína

50

4.

Oroszország

38

5.

Japán

33

6.

Dél-Korea

24

7.

India

23

8.

Kanada

19

9.

Ukrajna

15

Nagy-Britannia

15

5¥WN_X XJR YJW[J_N F_ ƚFYTRPNX_¥QQ¥XYƙ

5JPNSL FYTRJW÷Rď NUFWF Ɠ ­UUJS F_ TWX_¥L SFL^ JSJWLNF­MX­LJ KTQ^Y¥S Ɠ PNJRJQY ƻL^JQJRGJS ­X SFL^ ºXX_JLď ¥QQFRN Y¥RTLFY¥XTPGFS RJLWJSIJ Q­XJPGJS W­X_JXÀQ 0±SF MFRFWTXFS ¥Y[JX_YN F_ TWTX_TPY·Q F [NQ¥L [J_JY÷ FYTRJW÷Rď J]UTWY÷WJ X_JWJU­Y Moszkva fenn akarja tartani FYTRJW÷Rď J]UTWY÷WN UWNR¥YZX¥Y 3FL^ X_JWJUJY X_¥S F_ ¾OFGG LJSJW¥HN·X [NX_TS^QFL PNXJGG YJQOJX±YR­S^ď ¾X_· FYTRJW÷Rď[JPSJP F_ J]UTWYGFS

10.

Forrás: statista.de

Britanniában újabb atomerőművek építését is tervezik, Berlin tanácstalan. A most formálódó kormánykoalícióban a három párt (szociáldemokraták, szabad demokraták, zöldek) egyike sem tenné visszafordíthatóvá az atomenergiából való kiszállás programját. Ugyanakkor a szabad demokraták köreiben egyre erősödik az a vélemény, amely szerint legalábbis lassítani kellene ezt a folyamatot. Az ügyben megszólalt egy nehézsúlyú szakértő is, a BASF vegyipari konszern egykori vezetője, Jürgen Hambrecht, aki a tagja volt a biztonságos energiaszolgáltatás nevű etikai bizottságnak. Keményen fogalmazott a Frankfurternek: „Hiba volt meghirdetni a szénből és az atomerőművekből való egyidejű kiszállást. Ez a privát háztartások, a gazdaság túlterheléséhez vezethet, veszélyezteti Németország energiabiztonságát és csökkenti a német termékek versenyképességét.” D. P. 2021/43 FIGYELŐ | 57

F_56-57_atomeromu.indd 57

2021. 10. 25. 16:52

| GEOPOLITIKA |

BIDENNEK ÉRDEKE LENNE MEGTARTANI A FED JELENLEGI ELNÖKÉT

MONETÁRIS POLITIKA | Jay Powell mandátuma jövő februárban lejár. A piacok hosszabbítást valószínűsítenek, de ezzel párhuzamosan Biden erősítheti a demokraták pozícióit a jegybankban.

Donald Trump, az USA előző elnöke, kihasználva a lehetőséget, republikánus kötődésű emberekkel töltötte fel az amerikai legfelsőbb bíróság megüresedett helyeit, hosszú évekre, évtizedekre bebetonozva ott a jobboldali többséget. Most hasonló lehetőség nyílik meg utódja, Joe Biden előtt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) esetében. Az elmúlt időszak lemondásai és a lejáró mandátumok révén demokrata kö-

tődésű közgazdászok dominálhatják a jövőben az intézményt.

A DEMOKRATÁK NAGYASSZONYA

A politikával is foglalkozó fogadóirodáknál a jelenlegi Fed-elnök, Jay Powell a befutó. A legerősebb házon belüli riválisa, Lael Brainard jócskán lemaradva követi. Powell mandátuma jövő februárban jár le. A jegybank republikánus vezetője Biden számára kényelmes gazdaságpolitikát folytat, így újrajelölése taktikus jelzés lehet az infláció elszabadulása és a költségvetés bizonytalansága miatt aggódó

befektetőknek. A demokraták táborában azonban korántsem lenne mindenki boldog, ha Biden fenntartaná a status quót. Elizabeth Warren szenátor, a Demokrata Párt „nagyasszonya”, akinek párton belüli befolyását aligha lehet túlbecsülni, „veszélyes embernek” nevezte Powellt, erősen erősen kritizálta a bankszektor szabályozásával kapcsolatban. Kemény szavakkal bírálta, azonban tény, hogy a regulák 2008-as válság utáni szigorodását követően Trump lazított a gyeplőn. Powell ebben partner volt, és az ágazat így rekordnyereségekre tehetett szert.

FOTÓK: SUSAN WALSH, KAY NIETFELD, GETTY IMAGES

JAY POWELL, A FED ELNÖKE EGY SZENÁTUSI MEGHALLGATÁSON. OKOS HÚZÁS LENNE MEGTARTANI, DE SOK DEMOKRATA ELLENZI

58 | FIGYELŐ 2021/43

F_58-59_fed_alelnöke.indd 58

2021. 10. 25. 16:53

| GEOPOLITIKA |

Warrennek azonban még ennél is súlyosabb érvei vannak: a közelmúltban a Fed két regionális irányítója lemondásra kényszerült tőkepiaci tranzakciói miatt. A központi bankot eddig is intenzív politikai támadások érték azzal kapcsolatban, hogy az ultralaza monetáris politika, a gazdaság korábban nem látott mértékű támogatása a gazdagoknak, a nagyobb jövedelműeknek kedvez, az átlagos amerikaiak, a munkások, alkalmazottak számára viszont hátrányos. Ebben a helyzetben a tőkepiacon aktívan kereskedő Fed-kormányzók vállalhatatlannak bizonyultak.

HIVATALNOKOK ÉS RÉSZVÉNYEK

Robert Kaplan, a Dallas Federal Reserve Bank elnöke az elmúlt évben nagyjából egymillió dollár értékű tranzakciót bonyolított le, portfóliójában az Alibabától a Tesláig számos cég részvénye megtalálható. (A Teslán rommá kereste magát.) Eric Rosengren, a Boston Fed vezetője kisebb volumenekben ugyan, de szintén aktív volt. Ingatlanügyleteket hajtott végre, befektetési alapokkal üzletelt, de játszott részvényekkel is, többek között a Chevronéival és a Pfizeréivel. Mindketten október elején mondtak le. Szabálytalanságot egyikük sem követett el, de a közvélemény nyomása erősebb volt. A Fed csak annyit ír elő, hogy a felügyelete alá tartozó bankok részvényeivel tilos kereskedniük ezen pénzintézetek alkalmazottainak. Egyébként a kongresszus tagjainak sincs megtiltva a tőzsdézés, ebből időnként nagy botrányok is vannak. Legutóbb például Chris Collins korábbi republikánus képviselő bukott meg. Le is csukták bennfentes kereskedésért, mert eladta egy gyógyszergyár részvényeit, amikor annak vezérigazgatója egy új készítmény rossz klinikai teszteredményeiről tájékoztatta. A tőzsdei kereskedők köreiben egy csomó mém terjed Nancy Pelosiról, az alsóház demokrata elnökéről, aki több millió dolláros ügyleteket hajtott végre, főleg a Big Tech cégeinek a papírjaival – a férjén keresztül. Amikor Hank Paulson a Bushadminisztráció idején pénzügyminiszter lett, 500 millió dollár értékű Goldman Sachs-részvényt adott el, viszont mentességet kapott a tőkenövekmény-adó megfizetése alól. Warren távol tartja magát a börzétől. 2012-ben, megválasztása idején csupán IBM-részvényei voltak, de nem sokkal később ezeket is eladta. Azóta is aktívan harcol azért, hogy a képviselőknek, a sze-

LEMOND A BUNDESBANK ELNÖKE Tízéves regnálás után lemond posztjáról Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. A szakember az eurózóna legerősebb héjáinak, vagyis a szigorú monetáris politikát követő jegybankároknak az egyike. Nehéz nem észrevenni az összefüggést a mostani távozás és a CDU/CSU koalíció választási veresége között, főleg annak tükrében, hogy két évvel ezelőtt Weidmann mandátumát nyolc esztendőre meghosszabbították. A várhatóan a szociáldemokraták vezetésével megalakuló új kormány így új jegybankelnököt jelöl majd, aki előreláthatólag sokkal lazább monetáris politikai irányt fog követni. A posztra Isabel Schnabel a legesélyesebb, aki jelenleg Németországot képviseli az Európai Központi Bank igazgatóságában.

nátoroknak, az amerikai intézményrendszer (ideértve a Fedet is) magas beosztású képviselőinek ne lehessenek részvényei.

A BIDENI TAKTIKA

Warren asszony Lael Brainardot, a jegybank döntéshozó testületébe 2014-ben kinevezett szakembert támogatja Powelllel szemben. Brainard klasszikus liberális közgazdász, a Harvardon PhD-zett, az MIT-n volt professzor, majd Bill Clinton alatt a Fehér Ház tanácsadójaként tevékenykedett. Barack Obama idején a pénzügyi tárcát segítette szaktudásával, utána miniszterhelyettes lett. A 2016-os választási kampányban, amelyben Hillary Clinton alulmaradt Trumppal szemben, nyílt titok volt, hogy a demokrata aspiráns pénzügyminisztert csinálna belőle, ő pedig anyagilag is támogatta az elnökjelölt választási hadjáratát. Biden győzelme után ismét felvetődött a neve e pozíció kapcsán, ám az elnök választása egy korábbi jegybankárra, Janet Yellenre esett. A piac most azt valószínűsíti, hogy a Fe-

hér Ház mostani irányítója Powell újrajelölése mellett azért tesz egy gesztust Warren felé is, és Brainardból alelnököt csinál a posztot jelenleg betöltő Randal Quarles mandátumának a lejárta miatt. Ezzel felértékeli Brainardot, s nem vágja el őt végleg az elnökséghez vezető úttól. Biden részéről több szempontból is okos húzás lenne Powell megtartása. Egyrészt a központi bank mostani vezetője annak idején nem engedett Trump nyomásának, képes volt megtartani az intézmény függetlenségét. Emellett a növekvő infláció ellenére a demokraták számára vonzó, laza monetáris kondíciókat tart – amíg csak lehet –, továbbá a korábbi elnököknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a munkaerőpiacra, a jövedelmi egyenlőtlenségek problémájára, a nemek és a rasszok közötti egyenlőségre, valamint a klímavédelemre. Ezek közel állnak Biden és a demokraták programjához. Ráadásul Powellt a republikánusok jelölték, és megtartásával az USA jelenlegi vezetője fontos ellenzéki szövetségeseket nyerhet meg kiadási programjaihoz, hiszen hivatkozhat arra, hogy az inflációt a Fed irányítója kordában tartja. Egyszerű politikai alapigazság ez – ami nem romlik el, azon nincs mit megjavítani. D. GY. 2021/43 FIGYELŐ | 59

F_58-59_fed_alelnöke.indd 59

2021. 10. 25. 16:53

| RÉGIÓ |

VÁGTATÓ ROMÁN INFLÁCIÓ PROGNÓZISOK | Romániában nagyot nőtt az éves inflációs ráta. Szeptemberben már 6,3 százalékra gyorsult, főleg az energia és az üzemanyag látványos drágulásának a hatására. A Román Nemzeti Bank (BNR) 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot, ami minden jel szerint egy kamatnövelési ciklus kezdetét jelenti. A kormány szerint az intézmény nem lépett kellő időben az árstabilizáció érdekében – ezzel szemben a jegybank attól tart, hogy egy túl gyors kamatemelési ciklus megfojthatja a gazdasági bővülést.

Keleti szomszédunkban a kormányválság miatti politikai és a koronavírus okozta közegészségügyi válság mellett a kabinet dolgát egy kisebb gazdasági krízis is megnehezíti – ez egyelőre kizárólag a magas inflációs rátában nyilvánul meg. A gazdaság gyakorlatilag visszaállt a járvány előtti szintre. Az idén 7 százalékos növekedésre számítanak, ami az egyik legnagyobb érték lenne az Európai Unióban, ugyanakkor a pénzromlás a 8 százalékot is elérheti. Legutóbb az OTP Bank Románia elemzése figyelmeztetett erre. A magyar pénzintézet romániai leányvállalatának az elemzői arra számítanak, hogy az októberben 25 bázisponttal, 1,5 százalékra emelt alapkamat még nőni fog; a BNR várhatóan még az idén bejelentést tesz erről. Becslésük szerint 2022ben az alapkamat átlépi a 2 százalékot. A szeptemberben 6,3 százalékosra gyorsult éves infláció – amely jelentő-

sen meghaladja az 1,5–3,5 százalékos célsávot – várhatóan decemberig tovább nő, és a tendencia hosszabb ideig is eltarthat. Megállapították, hogy a térségben más nemzeti bankok hamarabb elkezdték a kamatemelési ciklust; ezt várhatóan a BNR is követi majd.

LENULLÁZZA A BÉREMELÉST

A tél közeledtével a drágulás igen érzékenyen érinti a lakosságot, a rezsiköltségek akár 80 százalékkal is nagyobbak lehetnek a 2021. télieknél. Ez eltörölheti az elmúlt évek jelentős bérés nyugdíjemelésének az eredményeit, amit főleg az unióban az egyik legkisebb vásárlóerejű román átlagpolgárok szenvednek meg.

Az erőteljesebb drágulást az okozta, hogy a globális áremelkedés egybeesett az energiaárak romániai liberalizációjával.

A fogyasztói árindex főleg amiatt emelkedett, hogy az elmúlt egy esztendőben a villamos energia csaknem 25, a földgáz mintegy 21 százalékkal drágult. Egy liter prémiumbenzin ára túllépte a pszichológiai határnak számító 7 lejt (515 forint), míg egy évvel korábban alig 5 lejbe (368 forint) került. A normál benzin literenkénti átlagára jelenleg 6,5, a gázolajé 6,3 lej (hozzávetőleg 479, illetve 464 forint). Az Országos Statisztikai Intézet szerint az üzemanyag átlagban csaknem 17 százalékkal drágult szeptemberben a tavalyi kilencedik hónaphoz képest.

ÜZENGETÉS

Florin Cîțu ügyvivő kormányfő – aki egy esztendeje még pénzügyminiszter volt – a minap burkoltan a jegybankot bírálta, mert szerinte nem tette meg kellő időben a szükséges lépéseket az infláció féken tartása érdekében. A miniszterelnöknek ez a megnyilatkozása azért szokatlan, mert Bukarestben általában nincs vita a BNR vezetősége és a kormány között. Dan Suciu, a központi bank szóvivője egy interjúban válaszolt a kormányfő bírálataira. Kifejtette: az intézménynek meg kell találnia az egyensúlyt, hiszen egy túl gyors kamatemelési ciklus jelentősen lassíthatja a gazdaság bővülését, pénzügyi instabilitást okozhat.

ENERGIAÁR-LIBERALIZÁCIÓ

Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának a tagja a Figyelőnek elmondta: a román infláció nagy vonalakban megfelel azoknak a trendeknek, amelyeket

60 | FIGYELŐ 2021/43

F_60-61-Romanjegybank.indd 60

2021. 10. 25. 16:54

| RÉGIÓ |

A ROMÁN NEMZETI BANK IGAZGATÓTANÁCSA. BALRA AZ ELSŐ BÁLINT CSABA, AZ ASZTALFŐN MUGUR ISĂRESCU ELNÖK

az egész régióban tapasztalunk. Hozzátette: az is jól mutatja, milyen erőteljes volt a pénzromlás, hogy tavaly december végén az éves fogyasztói árindex csak 2,1 százalékos volt a szeptemberi 6,3-hez mérten. A szakember úgy véli, az energia és az üzemanyag drágulása nagymértékben a nemzetközi folyamatoknak tudható be, ugyanakkor sajátosságnak számít, hogy a globális áremelkedés egybeesett az energiaárak romániai liberalizációjával, ezért az országban erőteljesebb volt a drágulás. Felhívta a figyelmet, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben nőtt: 3,6 százalékon állt szeptemberben, míg tavaly decemberben 3,3-en. Ez azt mutatja, hogy nagyon sok egyedi tényező hajtotta az úgynevezett headline inflációt, amelyekre a nemzeti bankok nem tudnak hatni.

FOTÓ: BNR

RÉGIÓS PÉLDÁK

Bálint Csaba szerint egy alapkamatemelési ciklus kezdődött el keleti szomszédunkban. Felhívta a figyelmet, hogy az októberi 25 bázispontos növelésnél jóval hamarabb elkezdődött a monetáris kondíciók normalizálása. Először a másodlagos piaci állampapírvételeket állították le. Ez a vásárlási program a

pandémia okozta gazdasági válság folyamán erős beavatkozási eszköz volt. Még a nyári hónapokban szigorították a likviditási kondíciókat is, ennek hatására a bankközi kamatok már október előtt elkezdtek emelkedni. A kamatnövelés a következő lépés volt. A romániai magyar szakember úgy véli, a jegybanknak fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt, oda kell figyelnie, hogy a normalizálás üteme ne okozzon a pénzügyi stabilitással kapcsolatos problémákat. Hangsúlyozta: a BNR-nek is az az elsődleges feladata, hogy ellenőrzés alatt tartsa az inflációt, ezért természetes és szükségszerű a folyamat, amely Magyarországon és Csehországban korábban, Lengyelországban pedig októberben indult.

TÁVOL A CÉLSÁVTÓL

Bálint Csaba arra számít, hogy a romániai pénzromlás ez év végén vagy a jövő esztendő elején tetőzik; várhatóan 2022 második felében mérséklődik láthatóbban a headline infláció. A maginfláció is előreláthatólag a jövő év elején ér a csúcsra, s jóval alacsonyabb szintű lesz, mint a headline. Arra számítanak, hogy lesznek kedvező bázishatások, hiszen az energiaárak 2022ben várhatóan nem fognak ugyanilyen gyorsan emelkedni, a globális ellátási láncokban ritkulhatnak a fennakadások,

a gazdasági bővülés pedig lassul majd. Emellett a központi bankok is elkezdték a normalizálást – ez mind segíthet abban, hogy visszavezessék a célsávba az inflációt. Ugyanakkor a kockázatok mérlege egyelőre felfelé mutat, ezért a szakember azt sem zárja ki, hogy makacsabb árdrágulásról van szó, amelynek a lassítása tovább tarthat, így lehet, hogy csak 2023-ban sikerül viszszaterelni a célsávba – de egyelőre ez csak rizikó, nem az alapforgatókönyv. A BNR igazgatótanácsi tagja emlékeztetett: a vállalati hitelezés éves növekedése az elmúlt hónapokban a történelmi csúcsnak számító 17 százalék felett volt. A kamatok emelése limitálja ugyan a hitelezést, de Bálint úgy véli, ilyen helyzetben a jegybanknak be kell avatkoznia, oda kell figyelnie a betétekre, a megtakarításokra, hiszen ilyen mutatók mellett szükség van a magasabb betétkamatokra. Közölte: az intézmény várhatóan novemberben közli az újabb idei inflációs prognózisát, a nyáron megadott 5,6 százalék ugyanis már túlhaladott. A BNR egyébként ebben az évben már háromszor volt kénytelen felfelé módosítani az előrejelzését, ez lesz a negyedik. BORBÉLY TAMÁS 2021/43 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Romanjegybank.indd 61

2021. 10. 25. 16:54

| RÉGIÓ |

TURBINÁK A DOBRUDZSAI FÂNTÂNELE ÉS COGEALAC TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT. EURÓPA LEGNAGYOBB SZÁRAZFÖLDI SZÉLFARMJA OKTÓBER 11-ÉN ALIG TERMELT ÁRAMOT

A ROMÁN ENERGIASZEKTOR GYÖTRELMEI | Túlzott, már-már életszerűtlen uniós ambíciók kontra romániai energetikai realitások – ezt az esetenként feloldhatatlan ellentétpárt vetette fel októberben az energiatermelés, valamint -import helyzete. Van-e arany középút?

FELHŐS NAP- ÉS SZÉLKORSZAK

ÜZEMZAVAROK

Három napra rá a Transelectrica nevű állami villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltető vállalat adatai szerint Romá-

lés leállása miatt mindössze 1250 MW, szénből előállított áram került az országos hálózatba.

HIVATALOS, DE NEM REÁLIS

A romániai villamosenergia-termelés törékenységének az okai között több tényező is azonosítható – és szinte valamennyi az elmúlt években az ágazatban végbement jelentős strukturális átalakulásokra vezethető vissza. Ugyancsak a Transelectrica adatai szerint 2015-ben 21 135 MW-os volt keleti szomszédunk beépített energiatermelési kapacitása. Ebből 9355 megawattnyi teljesítményt „vállaltak” a nagyobbrészt széntüzelésű hőerőművek, míg a szél- és naperőművek 4150 MW-ra voltak képesek. Azóta viszont bezártak egy sor széntüzelésű áramfejlesztő üzemet, aminek a következtében a hőerőművek összkapacitása 3695 MW-tal csökkent. Elvileg ma 19 612 MW a hivatalosan jegyzett telepített teljesítmény, de az Orszá-

FOTÓ: BOGDAN CRISTEL, REUTERS

Két különleges energetikai „eseményt” is regisztráltak e hónap első felében keleti szomszédunkban. Október 11én Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy negyede váratlanul behozatalból származott. Az átlagnál lényegesen nagyobb érték roppant prózai okra vezethető vissza: az ország szinte teljes területén beálló szélcsendre, melynek következtében leálltak a szélturbinák. Ez a nullaszenes ágazat normális körülmények között a teljes energiatermelői kapacitás 15,4 százalékát teszi ki, de azon a napon csak 1,5 százalékot volt képes a rendszerbe küldeni.

nia több mint 2600 megawatt áramot kényszerült importálni. A történelmi rekordnak számító mennyiség behozatalára azért volt szükség, mert a Konstanca megyei cernavodăi atomerőmű egyik reaktora váratlanul lecsatlakozott az országos hálózatról. Az import szintje a fenti napon 9.47-kor volt a legmagasabb, 2617 megawattos, ekkor szakadt le a rendszerről a kettes blokk. Ezt követően a behozott energiamennyiség enyhén csökkent, 14.40-kor 2296 megawattnyi volt. Abban a percben az ország energiafogyasztása 7639 megawattot tett ki, a hazai termelés 5343-at – tudatta az Agerpres hírügynökség. (A reaktor két napig nem juttatott energiát az országos hálózatba.) A jelzett hét folyamán regisztrált problémás helyzethez a dél-romániai Olténia energetikai komplexum két blokkjának a meghibásodása is hozzájárult. A terme-

62 | FIGYELŐ 2021/43

F_62-63_roman_energia.indd 62

2021. 10. 25. 16:55

| RÉGIÓ |

gos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke, Dumitru Chiriță tavaly augusztusi nyilatkozata szerint a reális érték 16 ezer MW körüli, mert egy sor szolgáltató nem tudja teljesíteni a dokumentált paramétereit. A megújuló energiát hasznosító szektor képtelen ellensúlyozni a széntüzelésű erőművek kieséséből adódó hiányt, teljesítménye az utóbbi években mindössze 238 MW-tal nőtt. „A megújuló energiával kapcsolatos bizonytalanság már a fejlesztés megkezdésekor nyilvánvaló volt – jelentette ki a Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak egy ágazati szakember. – Mára egyértelmű termelési hiánnyal szembesülünk. Ennek csökkentése érdekében minden szénfajtával számolnunk szükséges, és be kell fejeznünk a gázüzemű radnóti (Maros megye) erőművet, annak ellenére, hogy a gáz jelenlegi költsége egyre fokozottabb nyomást gyakorol majd az árra. Még jó, hogy tudunk importálni.” A radnóti objektumról amúgy a tulajdonos Romgaz a napokban közölte: az eredetileg 2019-es átadásra tervezett beruházás eddig 70 százalékban készült el. A 2016-ban kötött szerződés értelmében a 430 MW-os kapacitású létesítményt 268 millió euróért kellene felépíteni.

STRATÉGIAI HIÁNYGAZDÁLKODÁS

A jelek szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy stratégiai tartalékként egyetlen működőképes szénerőmű maradhat

az országban. Az Európai Unió ugyanis a szén energetikai célú felhasználásának a teljes megszüntetését várja el a tagállamoktól, ennek megfelelően a romániai országos helyreállítási tervbe (PNRR) a kormány határidős vállalásokat foglalt bele. Ezek alapján 2032-ig valamennyi feketevagy barnaszénnel működő erőművet be kell zárni keleti szomszédunkban. A PNRR részletes ütemtervet is tartalmaz: 2025 végéig 3780 MW-nyi szénalapú termelési kapacitást kellene felszámolni. A vállalás elsősorban azért tűnik extrémnek, mivel jelenleg 4142 megawatt a széntüzelésű objektumok teljes beépített teljesítménye. A helyreállítási plánumban szereplő előírás azt jelenti, hogy ennek a 91 százaléka van négy éven belüli megszüntetésre ítélve. Önmagában talán nem tűnik túl nagy érvágásnak a teljes energiatermelés 21,1 százalékának a felszámolása, csakhogy az üvegházhatású gázoktól mentes előállítás nagyban kiszolgáltatott a természetnek. Például alacsony vízállás esetén kevesebbet termelnek a vízerőművek – a legnagyobb romániai áramelőállító, a Hidroelectrica 209 víz- és egy szélerőművet működtet, ezek beépített teljesítménye 6644 MW –, felhős vagy sötét égbolt esetén a naperőművek nem juttatnak energiát az országos rendszerbe, szélcsend idején pedig állnak a szélturbinák. Ilyenkor juthatnak fontos szerephez a szenes létesítmények: szeptember 19-én reggel például úgy alakult, hogy szénből állították elő az országos energiaszükséglet 27 százalékát.

KIVÁLTÁSI FÁJDALMAK

A gáz, a nap és a szél kizárólagossága korának elérkezését egyéb tényezők is késleltetik. Az országos helyreállítási tervben szereplő adatok szerint ma 4590 MW-os a romániai szénerőművek beépített kapacitása, ami 448-cal több, mint amenynyi az ANRE nyilvántartásában szerepel. Ez minimum annak a gyanúját veti fel, hogy a kormány a reálisnál nagyobb számot közölt az Európai Bizottsággal, azzal a ki nem mondott céllal, hogy minél több, lehetőleg 810 MW-os kapacitást tarthasson meg stratégiai tartalékként. Az Economica.net nevű szakportál értesülései alapján a dél-romániai Rovinari erőműve lenne a kivételezett bázis. A helyreállítási elképzelések értelmében az energiatermelés területén a szenet földgázzal és megújuló forrásokkal kell ki-

váltani. Az ütemterv szerint 2022 első negyedében a cégek elkezdhetnek pályázni nap- és szélerőművek építésével kapcsolatos támogatásra. Nem egészen két év múlva, 2023 utolsó negyedében alá lehet írni a minimum 1500 MW beépített teljesítményű erőművek kivitelezési szerződéseit. 2024 közepéig 950 megawattot kellene rákapcsolni az országos energiaelosztó hálózatra. 2025 második negyedében kerülhet sor a következő versenytárgyalásra. Ennek tétje további napelemfarmok és szélerőművek létesítése összesen 2000 MWnyi beépített kapacitással, s 2025 végéig újabb 1300 MW energia termelésére képes áramfejlesztő üzemeknek kellene elkészülniük, köztük szerepelhetnek gáztüzelésűek is. 2026 júniusának végéig leg-

ROMÁN ENERGIAMIX &? *7ö2Ď;*0 9 5:8& 8?*7.39 0,6 0,1

7,1 7,2

33,9 21,1 % 14,6 15,4

Víz Szén Szél Gáz Atom Napenergia Biomassza, biogáz Egyéb* A teljes energiatermelés: 19 612,055 megawatt 5Q M÷JSJWLNF LJTYJWR¥QNX

+TWW¥X &37*

alább még 3000 MW-nyi, megújuló forrásokat felhasználó energiatermelői kapacitást kellene átadni. Meglehetősen merész forgatókönyvvel van dolgunk – elsősorban az lenne a szenzáció, ha sikerülne betartani. Ellenkező esetben az esetleges csökkenést bármikor lehet importtal ellensúlyozni – ahogy az az elmúlt napokban meg is történt. De mi tagadás, az unió dekarbonizációs politikája a szakemberek többségének a tetszését sem nyerte el. A Ziarul Financiarnak nyilatkozó Silvia Vlăsceanu, az Elektromos Energiát Termelők Egyesületének az elnöke szerint Európa, az Európai Bizottság energetikai politikája és ambíciói több mint túlzottak. CSINTA SAMU 2021/43 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman_energia.indd 63

2021. 10. 25. 16:55

| RÉGIÓ |

SZŰRI AZ ADÓHIVATAL A DRÁGÁN

Meglehet, túlságosan is belelendült az információgyűjtésbe a szerbiai adóhivatal, amikor adatokat igényelt attól a tizenkét utazási irodától, amely 2019-ben, a pandémia kezdete előtti esztendőben 200 millió eurósnál nagyobb forgalmat bonyolított. Valamint minden olyan ügyfél adatát – nevét, személyi számát, a megvásárolt üdülési csomag dinárra átszámított árát, a befizetés pontos dátumát – kikérte, aki ötezer eurót meghaladó összeget költött utazásra 2018. január elseje és 2020. december 31-e között. Az sem számít, ha ez a summa nem egyfős kiruccanást fedezett, hanem például családi utazást. A befizetések értéke a lényeg, nem az érintettek száma.

ELŰZHETI AZ ÜGYFELEKET

Az adóhivatal több szempontból is nehéz helyzet elé állította az irodákat, a közvéleményben pedig nagy port kavart az ügy. A vitát elsősorban az adatvédelmi jogszabályok vélhető megsértése okozta, amely kényes helyzetbe hozta a cégeket. Lényegében két tűz közé kerültek: egyrészt eleget kell tenniük a hatóság felszólításának, másrészt kiderülhet, hogy

ennek érdekében törvényt kell sérteniük. Ugyanakkor a járvány első évében hatalmas anyagi veszteséget könyveltek el, amelyből az idén valamennyit sikerült lefaragniuk. Most pedig, amennyiben kiszolgáltatják ügyfeleik adatait, saját maguk alatt vágják a fát, hiszen elfordulhatnak tőlük azok a fizetőképes kuncsaftok, akikre ebben az esztendőben is számíthattak az utazási korlátozások feloldása után. A lehetetlen helyzetet érzékeltetve több utazásszervező elmondta: ma már az is nagy dolognak számít, ha valaki irodán keresztül indul el nyaralni vagy téli pihenésre, mert sokan az interneten foglalnak kinti szállást. A vagyonés adatellenőrzésnek ez a formája pedig még inkább a világhálós rendelésre és a külföldi számlakiegyenlítésre ösztönzi majd az üdülni vágyókat. Aleksandar Seničić, a szerbiai utazási irodák szövetségének (YUTA) az igazgatója arról számolt be: felemás volt a társaságok reakciója. Az adóhivatal egy hetet adott nekik a kért információk elküldésére. Egyes irodák megtették, mások pedig kivárnak, attól függően, miként mérték fel a helyzetet. A határidő a napokban lejárt, de a cégek bíznak a hatóság kegyelmében, vagy abban, hogy az

lemond a további tömeges adatszerzésről. Seničić szerint a meglehetősen rövid terminus miatt arra sem volt lehetőség, hogy hivatalos normakontrollt kérjenek az efféle igénylés jogszerűségéről. Így voltaképpen a YUTA és az érintett irodák rákényszerültek arra, hogy maguk döntsék el, törvényes-e az adóhivatal utasítása.

OMBUDSMAN ÉS ADATBÁZIS

Kissé megkésve, de nyilatkozott az ügyben Milan Marinović, a közérdekű információkért és a személyi adatok védelméért felelős biztos. Közölte: a hatóságnak jogában áll nyilvántartásba venni és feldolgozni minden, a közteherviseléssel kapcsolatos adatot, s ezeket bármely intézménytől, cégtől bekérheti. Van azonban egy bökkenő – mutatott rá –: az adóhivatal ezt csakis meghatározott személyekre vonatkozóan teheti meg, hogy megállapíthassa valakinek a pontos vagyoni helyzetét, de nem járhat el általánosan, előre nem definiált csoportokkal szemben. Ez utóbbi eset valósult meg, így kijelenthető, hogy az állami szerv túllépett a hatáskörén. A YUTA már kérte is, hogy az adatvédelmi biztos hivatalos álláspontban erősítse meg az elmondottakat. Ha ez meglesz, akkor az utazásszervezők szövetsége tájékoztatni tudja a tagszervezeteit, hogy miként cselekedjenek hasonló esetekben. Az utazási irodák érdekvédelmi szervezetei más fórumokhoz, jogi szakértőkhöz és intézményekhez is fordultak állásfoglalásért. Az adóhatóság azt állítja: a vagyonosodási ellenőrzések, az adócsalók kiszűrése érdekében joga van adatbázist készíteni. Kért már be hasonló információkat autókereskedőktől, bankoktól, ingatlanos tranzakciókról, átruházásokról, társasági tulajdonról, s ez nagyban segítette a munkájukat. Különben is ezekhez az adatbázisokhoz a hivatalnak csak négy munkatársa fér hozzá. VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: JORGE SILVA, REUTERS

ÜDÜLŐKET

SZOKATLAN ADATGYŰJTÉS SZERBIÁBAN | Az ötezer eurónál nagyobb összeget befizető állampolgárok listáját kéri az utazási irodáktól az adóhatóság. Az utasítás törvényessége vitatható, így a cégek egy része megtagadta azt, mások azonban eleget tettek a felszólításnak. A jogvitának még koránt sincs vége.

64 | FIGYELŐ 2021/43

F_64-65_szerb-horvat.indd 64

2021. 10. 25. 16:56

| RÉGIÓ |

ÖTVEN ÉVIG IS ELTARTHAT AZ ÚJJÁÉPÍTÉS FÖLDRENGÉSKÁROK HORVÁTORSZÁGBAN Pontosan tíz hónap telt el azóta, hogy déli szomszédunk középső régióját egy a Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű rengés rázta meg. A földmozgás óriási anyagi károkat okozott, ám a helyreállítás épphogy csak topog. A kétségbeesett lakók már reménykedni sem mernek.

A közép-horvátországi Petrinya és Sziszek, valamint környékük lakosai emlékezetében örökre megmarad 2020. december 29., amikor az utóbbi száz év legsúlyosabb földrengésében hét ember életét vesztette. A katasztrófa 41,4 milliárd kuna (5,5 milliárd euró) kárt okozott a kormány számításai szerint. Mintegy 15 ezer ingatlan rongálódott meg, közülük több mint háromezer lakhatatlanná vált. A helyreállítás és az újjáépítés pedig sokkal lassabban halad a vártnál, s a károsultak már kezdik elveszíteni a reményt, hogy ismét lesz saját otthonuk. A zágrábi N1 televízió stábja a múlt héten riportban számolt be a helyszínen uralkodó állapotokról. Volt mit látni, hiszen a helyreállítási munkálatok többnyire megrekedtek a romok eltakarításánál. Az összedőlt épületek egykori lakóinak a többsége konténerekben tölti mindennapjait, s fél a téltől. Legalábbis azok, akik még nem hagyták el a térséget. Egy petrinyai nő, aki a családjával tíz hónapja konténerben él, azt mondta: egyre kevesebben bíznak a hatóságokban. Folyamatos ígérgetéseiket tettek nem követik, így a károsultak már attól tartanak, hogy végül önerőből kell új házat építeniük.

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

A FRÁNYA BÜROKRÁCIA

A munkálatok elhúzódásának több oka van. Először is el kellett takarítani a romokat, utána pedig az alapvető infrastruktúrát kellett helyreállítani. Az újjáépítést azonban szigorú közbeszerzés előzi meg, amely már folyamatban van. Ez azért is szükséges, hogy elkerüljék az 1990-es évek délszláv háborúja utáni rekonstrukció során tapasztalt visszaéléseket. A földrengésben ugyanis több olyan ház is lakhatatlanná vált, amely az akkori program keretében, bő két évtizede épült, és elvileg bírnia kellett volna a földmozgást. De nemcsak a közbeszerzések lassúsága fékezi a helyreállítást, hanem az állami hivatalok is. A kérvényeknek a helyi önkormányzatoktól el kell jutniuk az illetékes zágrábi tárcákhoz, de ez nem mindig zökke-

TOMISLAV SUKNAIĆ GAZDA A SZISZEK-MONOSZLÓ MEGYEI MAJSKE POLJANÉBAN. A 190 FŐS, SZERBLAKTA TELEPÜLÉS ROMBA DŐLT, AZ ÚJJÁÉPÍTÉS EL SE KEZDŐDÖTT

nőmentes. A minisztériumi emberek pedig nem a gyorsaságukról híresek, és a legapróbb hiányosságokba is belekötnek. Az illetékes szervek szerint a helyzet azért némiképp árnyaltabb, hiszen már 700 ingatlant sikerült helyreállítani. Ezek mind olyan épületek, amelyeket nem kellett lebontani, mert szerkezeti károk nélkül megúszták a földrengést. Azért újították fel ezeket elsőként, hogy megelőzzék a további állagromlást. A kormány közlése alapján pár napon belül megkezdődik 300 lakóház építése, az otthonokat várhatóan tavasszal át is vehetik a lakók. Ezenkívül sikeresen betömték a rengés után keletkezett 137 hatalmas víznyelő többségét is. Egy viszont érintetlen maradt, a terület tulajdonosa ugyanis inkább halastóvá alakítja a földben tátongó lyukat.

PESSZIMISTA BECSLÉS

Az építészszakma nem túl derűlátó az újjáépítés folyamatát illetően, mivel a lassú adminisztráción túl a munkaerő-, a szakemberhiány is fékezi a rekonstrukciót. Külön problémát jelent, hogy Zágrábban szintén sok a teendő, hiszen a fővárost is egy relatíve erős földmozgás rongálta meg 2020 tavaszán. A komolyabb és jobban fizető munkák pedig egyértelműen ott kínálkoznak, ezért a vidéki felújításokra többnyire csak kisebb cégek jelentkeznek. A komplex helyzetet elemezve a szakma képviselői úgy vélik, hogy akár ötven évbe is beletelhet, mire mindent helyreállítanak. A kormány viszont nem ilyen borúlátó, különösen azért, mert az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 700 millió eurót különítettek el horvátországi felhasználásra. A földrengés után kialakult újjáépítési kalamajka margójára érdemes feljegyezni, hogy hivatalosan még a délszláv háborút követő újjáépítés sem fejeződött be. Ez pedig nem ad okot túl sok optimizmusra. HORDÓSI DÁNIEL

2021/43 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb-horvat.indd 65

2021. 10. 25. 16:56

| RÉGIÓ |

KI GYAKOROLJA A HATALMAT? | Hétfőn, több mint két héttel a csehországi választások után még nem lehetett tudni, mikor kezdődhetnek meg hivatalosan a kormányalakítási tárgyalások.

PRÁGAI POLITIKAI KÖRHINTA Ennek elsősorban nem az az oka, hogy a rendszerváltás óta először lenne olyan kabinetjük a cseheknek, amelyet kettőnél több párt koalíciója alkotna, hanem Miloš Zeman államfő betegsége. Egyelőre a megmérettetéseken minimálisan alulmaradt jelenlegi fő kormányerő, az ANO, valamint a parlamenti alsóházból kiesett szociáldemokraták irányítják az ország ügyeit. Ötpárti koalíció készül kormányozni Csehországban. A választások nyertese ugyanis a Spolu (Együtt) nevű, hárompárti tömörülés, amely összesen 71 képviselői helyet szerzett a 200

fős alsóházban. Közülük a legtöbb, 34 képviselője a konzervatív-liberális Polgári Demokrata Pártnak (ODS) van. A Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–ČSL) 23, míg a TOP 09 nevű liberálkonzervatív tömörülés 14 főt ültethet a törvényhozásba. Ha a Spolu kormányt szeretne alakítani, mindenképpen szüksége lesz a másik ellenzéki koalícióra, az újabban PirStanként emlegetett szövetségre. Ez két, eléggé eltérő politikai elképzelése-

ket valló pártból áll: a szélsőségesen liberális Piráti (Kalózok) és a mindennapi munkában „megedződött”, jobbközép irányultságú Stan (Polgármesterek és Függetlenek) nevű formációból.

SÚLYTALAN SZÉLSŐLIBERÁLISOK

A Kalózok mostanában a sebeiket nyalogatják, ugyanis sokkal nagyobb ambíciókkal indultak az október eleji megmérettetésen, sőt Andrej Babiš kormányfő és pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) a nyáron még elsősorban őket tartotta a legnagyobb ve-

66 | FIGYELŐ 2021/43

F_66-67_csehek.indd 66

2021. 10. 25. 17:34

| RÉGIÓ |

már alig működik, állandóan vizet kell leszívni a hasából, és sokszor nem is tudja, mi történik körülötte. télytársának (az akkori közvéleménykutatások is erre utaltak). Ám a választók „fortélyosságának” köszönhetően – ők ugyanis preferenciaszavazataikkal, azaz a listán szereplő jelöltek bekarikázásával felülírhatták a pártközpontokban nehezen kialkudott leosztást – rendre a Stan jelöltjei jutottak előnyösebb helyzetbe. Így e választási tandem 37 képviselői helyéből a Kalózoknak mindössze 4 jutott a törvényhozásban, és ezzel gyakorlatilag súlytalanná vált a párt. Még reménykedhetnek abban, hogy a partner egyfajta sebtapaszként fontosabb parlamenti pozíciókhoz juttatja őket.

AZ ELNÖK EMBEREI

FOTÓ: DAVID W CERNY, REUTERS

A kormányalakítás körüli bonyodalmak fő kiváltója azonban az, hogy Miloš Zeman államfőt október 13. óta a prágai Központi Katonai Kórházban kezelik, és állapotáról meglehetősen ellentmondásos információk keringenek. Az intézmény vezetése csupán annyit volt hajlandó elismerni, hogy a köztársasági elnök állapota nagyon súlyos, és állandó megfigyelés alatt tartják. Az elnöki hivatal vezetője, Vratislav Mynář és az iroda szóvivője, Jiří Ovčácek pedig eléggé kétértelműen tájékoztatott a helyzetről, sőt a jelenlegi ellenzéki politikusok szerint egy külön játszmába kezdtek, s egyáltalán nem törekednek arra, hogy a közvélemény tisztábban lásson. Az (egyelőre) ellenzéki irányítású felsőház, a szenátus elnöke, Miloš Vystrčil (ODS), ha tehetné, azonnal életbe léptetné a cseh alkotmány 66. cikkelyét, melynek alapján lehetővé válna az államfő jogköreinek a felfüggesztése. Ezt természetesen nyíltan még nem szorgalmazza, csupán állandóan emlegeti, nyilván elsősorban azoknak az – egyelőre hivatalosan meg nem erősített – értesüléseknek az alapján, miszerint Zeman súlyos betegsége miatt képtelen ellátni a feladatait. Egyre gyakrabban mondogatják, hogy az elnök mája

MILOŠ ZEMAN MÁJUSBAN, A COVID-ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE RENDEZETT GYERTYAGYÚJTÁSON. AZ ÁLLAMFŐ HÉTFŐN AZ OMBUDSMANT FOGADTA A KÓRHÁZBAN

ÁLLAMFŐI JOGKÖR

Az elnöki hivatal munkatársai ezt igyekeznek cáfolni, sőt néhány politikus, akinek lehetősége nyílt beszélnie a kórházban az államfővel, arról tájékoztatott, hogy Zeman a tudatánál van. Václav Klaus volt köztársasági elnök a múlt szombaton mintegy 50 percig beszélgetett vele – az államfő elsősorban a betegségével volt elfoglalva, politikai kérdéseket állítólag nem érintettek. Korábban meglátogatta és mintegy 6 percig kommunikált Zemannal a cseh képviselőház leköszönő elnöke, Radek Vondráček (ANO) is, aki szerint az államfő a jelenlétében írta alá azt a határozatot, melynek alapján a cseh képviselőház november 8-án tartja meg alakuló ülését. Sokan ezt a bejelentését kétségbe vonták, de utóbb az elnöki iroda vezetője nyilvánosságra hozta azt a képfelvételt, amelyet erről a látogatásról rögzítettek, s ezen az látható, hogy Zeman valóban a kézjegyével lát el egy dokumentumot. Ismertté vált ugyanakkor, hogy az elnök előtte a mellé kirendelt ápolónő segítségével gyakorolta az aláírás aktusát. Hogy érvényes-e a szignó, ebben az esetben talán nem is lenne annyira lényeges, hiszen a törvény értelmében az alsóháznak a választásokat követően legkésőbb 30 nap elteltével meg kell tartania alakuló ülését, és ez ugyancsak november 8-a. További kérdéseket vet fel azonban az is, hogy kinek van joga az új miniszterelnököt megbíznia a kormányalakítással. Az alkotmány értelmében az államfő akadályoztatása esetén ez a jog a képviselőház elnökét illeti meg, de az előző kormányfőnek és a szenátus elnökének is van lehetősége ebben „közreműködni”. Hogy az államfőt feladatköre ellátására alkalmatlannak nyilvánítsák, azt elsősorban bizonyos ellenzéki politikusok és a Zemant már régóta támadó közéleti személyiségek szorgalmazzák. A parlamentben most 20 képviselővel rendelkező, EU-szkeptikus SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) vezére, Tomio Okamura szerint azonban erre nincs semmilyen ok. Egyúttal annak a véleményének is hangot adott, hogy a most formálódó kormánykoalí-

cióban vannak erők, amelyek kiszorítanák a radikális SPD képviselőit az őket megillető parlamenti tisztségekből is, miközben a Kalózok nagyon vehemensen követelnek maguknak sok mindent.

A FÜGGETLENSÉG NAPJA

A cseheknél a héten megemlékeznek az ország létrejöttének a 103. évfordulójáról is – október 28. a legnagyobb államünnep. Ilyenkor az elnöknek a megszokottnál is sokkal több feladata lenne. Ekkor adják át a legjelentősebb állami kitüntetéseket azoknak az embereknek, akikre a társadalom különböző csoportjai javaslatot tesznek az elnöki irodának. Az idén valamivel kevesebb jelölés érkezett, mint tavaly: körülbelül 160. Az államfő rendszerint negyven embert szokott kitüntetni. Természetesen a döntései gyakran vitát vagy ellenkezést váltanak ki, de Zemant ez sohasem zavarta. A múlt évben a járvány miatt nem tudták átadni az elismeréseket, az idén viszont minden bizonnyal az elnök egészségi állapota miatt marad el ez a nagy figyelemmel kísért aktus. Ilyenkor szokás a Prágában akkreditált nagykövetségek képviselőivel is találkozni, de ez valószínűleg ugyancsak elmarad. Van még egy kérdés, amely foglalkoztatja a cseh közvéleményt: mi lesz abban az esetben, ha Zeman még kitölti 2023-ban lejáró megbízatási idejét, de ténylegesen már nem lesz képes maximálisan eleget tenni államfői feladatainak? Ez ugyan egyelőre csak felvetés, de vannak olyan vélemények, hogy az elnöki hivatal jelenlegi vezetője így szeretné magát továbbra is helyzetbe hozni, és mereven elutasítja azokat a felszólításokat (köztük Babiš kormányfőét is), hogy önként távozzon a posztjáról, mivel nem jól végzi a feladatát. Mynář szerint őt csak Zeman válthatja le, hiszen ő volt az, aki annak idején megbízta e poszt betöltésével. (LATIMER)

2021/43 FIGYELŐ | 67

F_66-67_csehek.indd 67

2021. 10. 25. 17:34

| RÉGIÓ |

Klaus Johannis román államfő Nicolae Ciucă liberális védelmi minisztert, volt román vezérkari főnököt kérte fel kormányalakításra. A bukaresti parlament október elején buktatta meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Florin Cîțu által vezetett kabinetet. Azóta Johannis már adott egy megbízást Dacian Cioloșnak, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnökének, de nem sikerült neki parlamenti többséget szereznie. A PNL a múlt héten azzal bízta meg Ciucăt, hogy egy kisebbségi – csak a liberálisok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztereit magában foglaló – kormány alakításáról folytasson tárgyalásokat. A PNL, az RMDSZ, valamint az őket támogató nemzeti kisebbségek 18 fős frakciója a parlamenti helyek mintegy 40 százalékát birtokolja. A magyar pártnak fenntartásai vannak amiatt, hogy nem egy civil, hanem egy volt katona kapott kormányalakítási megbízást, de tekintettel a romániai halmozott válsághelyzetre, szükségesnek tartja egy cselekvőképes kabinet mielőbbi beiktatását. Mindenki arra számított, hogy a legnagyobb parlamenti párt, az ellenzéki PSD támogatni fogja a kisebbségi kabinetet, de a szociáldemokraták olyan feltételeket szabtak – sőt állítólag miniszteri tisztségeket kértek –, amelyeket a liberálisok viszszautasítottak. Az USR jelezte: csak olyan kormányt hajlandó támogatni, amelyben ők is visszatérnének, így patthelyzet alakult ki. Ciucă csak a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőivel nem ült tárgyalóasztalhoz. Hétfő este az államfő megbeszélésre hívta a volt vezérkari főnököt és Florin Cîțut. A román média szerint abban állapodtak meg, hogy többségi kormányról is hajlandók tárgyalni az USR-rel, vagyis őket is beemelnék a kabinetbe, de nyitva maradnak a PSD-vel folytatott tárgyalások is. A korábbi várakozásokkal ellentétben lapzártakor úgy tűnt, hogy ezen a héten még mindig nem lesz új kormány Bukarestben, annak beiktatása eltolódhat a jövő hétre. BORBÉLY

Horvátországban a tervek szerint 2023-tól vezetik be az eurót. Egy tavaszi felmérés alapján a lakosság 45 százaléka egyértelműen támogatja, 19 százaléka határozottan ellenzi ezt, a többi a bizonytalanok körébe, az „igen is meg nem is” táborba tartozik. Az európai valutát különösen ellenzi a 151 fős zágrábi parlamentben hattagú frakcióval jelen lévő Horvát Szuverenisták (Hrvatski suverenisti) formáció, amely vasárnap aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a kormány írjon ki népszavazást az ügyben. A kis párt tagjai féltik az országot a drasztikus áremelkedéstől, és mint a nevükből sejthető, úgy érzik, hogy a kuna feladása a horvátok szuverenitását veszélyezteti. Ahhoz, hogy az akció első fázisa eredményes legyen, a kezdeményezőknek 30 nap alatt össze kell gyűjteniük a horvát választói névjegyzékben szereplők 10 százalékának az aláírását, azaz 368 867 szignót. Ha ez sikerül, akkor az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, hogy az alaptörvénybe ütközik-e, vagy sem e témában referendumot tartani. A kormány szerint az aláírásgyűjtés felesleges, hiszen amikor Horvátország belépett az Európai Unióba, a közös fizetőeszköz bevezetését is elfogadta. A szuverenisták ezt nem is vonják kétségbe, viszont úgy vélik, a hazájuk nem áll készen erre, és csak a kabinet erőlteti, pedig elvileg még évekig halogathatná az intézkedést. Amennyiben a kezdeményezés nem jár sikerrel, 2023. január elsejétől érvénybe lép az euró használata, de utána két hétig kunával is lehet majd fizetni. További fél évig a kunát minden postán, bankban és a pénzforgalmi ügynökség (Fina) hivatalaiban díjmentesen euróra lehet váltani. Ez a lehetőség a Horvát Nemzeti Bankban még harminc esztendeig adott. HORDÓSI

FOTÓK: EUROPRESS/AFP, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK, TWITTER

KORMÁNYALAKÍTÁSI VAJÚDÁSOK

NÉPSZAVAZÁST AKARNAK AZ EURÓRÓL

68 | FIGYELŐ 2021/43

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 10. 26. 16:30

| RÉGIÓ |

LÁBADOZIK A SZERB LÉGITÁRSASÁG

NÖVEKSZIK A LENGYEL GDP ÉS AZ INFLÁCIÓ

A lengyel gazdaság már elérte a világjárvány előtti szintet, és még képes gyorsulni a Coface nemzetközi hitelbiztosító szerint. Az idén az ország reál-GDP-növekedése 5,1, jövőre pedig 5 százalékos lesz. Ezt a prognózist Grzegorz Sielewicz, a Coface kelet-közép-európai szakértője azzal támasztja alá, hogy az export – amely a lengyel bruttó hazai termék szerkezetének az egyik fő összetevője – a globális kereskedelem fellendülésének megfelelően bővült, s ár- és minőségi versenyképességének köszönhetően továbbra is profitál a kedvező gazdasági helyzetből. Az erősödő kereslet mellett a vállalatok szabad kapacitásaik kihasználása és tárgyi eszközökbe való befektetésük révén jelentősen hozzájárultak a GDP gyarapodásához. A trend a következő időszakban folytatódik, hacsak a koronavírus újabb mutációi nem rázzák meg ismét a világgazdaságot. A nyersanyagok és az alkatrészek hiányából, illetve a magasabb árukból adódó kínálati korlátok lassan ledőlnek, de valószínűleg még a jövő év első hónapjaiban is fennmaradnak. „Az ipari termelés emelkedő árai egyre inkább a végfelhasználókra hárulnak, ami magas szinten tartja az inflációt a következő hónapokban” – áll a kommentárban. Október utolsó hetét a lengyel gazdaságban a 6-os szám jellemzi. A normál üzemanyagok literenkénti ellenértéke a hatzłotys (476 forintos) értékhatáron van, az inflációs ráta pedig húsz év után először minden bizonnyal átlépi a 6 százalékot (szeptemberben az index 5,9 volt). Az árak emelkedő tendenciája arra késztette a Monetáris Politikai Tanácsot (RPP), hogy a gazdasági fellendülés ütemének az esetleges megfékezésével kapcsolatos aggodalmak ellenére ebben a hónapban a jegybanki kamatlábat 40 bázisponttal, 0,1 százalékról 0,5-re emelje. (Utoljára 2012 májusában növelt irányadó kamatrátát a Lengyel Nemzeti Bank.) GIZIŃSKA

Az idén szeptember végéig 1,26 millióan repültek az Air Serbia légitársasággal, ez a belgrádi Nikola Tesla repülőtér utasforgalmának az 51 százalékát jelenti. A szerb nemzeti vállalatnak két év alatt hat százalékkal sikerült növelnie a piaci részesedését. 2020-ban, a légi közlekedés eddigi legválságosabb esztendejében alig 900 ezer utasa volt a cégnek, az idei első háromnegyed évben tehát 40 százalékos volt a javulás. Az Air Serbiánál elégedettek az eredménnyel: augusztusban például „csak” 24,3 százalékkal volt kevesebb ügyfelük, mint 2019 nyolcadik hónapjában, míg az európai és nemzetközi légitársaságok átlagban 50-60 százalékos veszteséget jegyeztek a legforgalmasabbnak tartott nyári hónapokban is – áll a vállalat közleményében. Az állam többségi tulajdonában lévő cég arra számít, hogy fokozatosan tovább növekszik a forgalma. Biztató jelnek tartja, hogy szeptemberben 80 százalékkal bővült utasainak a száma a tavalyi azonos időszakhoz képest. A múlt esztendőben az állam jelentős összeggel mentette meg a társaságot a csődtől, és 51-ről 82 százalékra növelte benne a részét – ezzel párhuzamosan az egyesült arab emírségekbeli nemzeti Etihad Airwaysnek a részesedése 49-ről 18 százalékra csökkent. VIRÁG

PLUSZPÉNZ UKRAJNÁBAN

Az állami költségvetés bevételi oldalának ez év végére tervezett túlteljesítéséből főként szociális kiadásokat fedez a kijevi kormányzat. A mintegy 39,6 milliárd hrivnyás (csaknem 473 milliárd forintnyi) összegről a Volodimir Zelenszkij elnök által aláírt büdzsémódosítás rendelkezik. A pluszbevétel zöme, 30 milliárd hrivnya a társasági adóból származik, kétmilliárd az építési munkák, szolgáltatások áfájából, 6,9 milliárd pedig az importáruk forgalmi adójából. Érdekes, hogy Ukrajnában gépkocsivásárláskor az autó értékének a 3-5 százalékát az állami nyugdíjbiztosítási alap kapja, az ebből származó pluszbevétel 0,75 milliárd hrivnya volt. A befolyt összegből 12 milliárdot rezsitámogatásra, 15 milliárdot pedig közútfejlesztésre és -fenntartásra fordítanak, s 4,1 milliárddal növelik a hadsereg személyi állományának az illetményét. Egymilliárdból a bányászok bérhátralékát fedezik, a lakosság orvosi ellátását garantáló állami programra kétmilliárd jut, négymilliárdot pedig a helyi önkormányzatok különböző projektekre hívhatnak le. Támogatják továbbá a keletukrajnai fegyveres konfliktus övezetét elhagyni kényszerülők elhelyezését. Időközben a kijevi parlament elkezdte tárgyalni a jövő évi költségvetés tervezetét, amely 3,5 százalékos hiánnyal, 3,8 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 6,2 százalékos inflációval számol. Valerij Packan, az állami számvevőszék elnöke máris kritizálta a tervezetet. Szerinte az ukrán gazdaság jelenlegi állapota és a világgazdasági kilátások fényében a bruttó hazai termék prognosztizált bővülése indokolatlanul optimista. Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy 600 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt északkeleti szomszédunknak még ebben a hónapban, a Nemzetközi Valutaalap pedig várhatóan novemberben jelenti be egy 700 millió dolláros készenléti hitel jóváhagyását. SZŐLŐSI 2021/43 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 10. 26. 16:30

VISSZAÉLÉSSZERŰ ÜZLETI MODELLEK NYOMTATÓ-KUTYASZORÍTÓ | Több nyomtatógyártó egyre szigorítja az utángyártott vagy utántöltött festékpatronok használatát, és a gépeik csak az alaposan túlárazott gyári festékkazettákkal hajlandók működni. Ezt megelégelve a minap egy amerikai, később talán precedenst is teremtő per indult a Canon ellen. kal igyekeznek elérni azt, hogy csak és kizárólag az utángyártottnál öt-tízszer drágább gyári patronokkal induljanak el a termékeik. Néha a tintaszint mérésével trükköznek: ha a festék fele vagy akár bő harmada hiányzik, a készülékek üres patront jeleznek. Vagy éppen azonosító csipeket építenek a tartályokba a nem hivatalos (olcsó) tintapatronok használatának ellehetetlenítése érdekében. Elterjedt az is, hogy a nyomtatókban lévő három-négy tintapatron akár egyikének (!) a kifogyása esetén egyáltalán nem hajlandók többé printelni a gépek. Nem lehet például a gyakran alkalmazott feketével kinyomtatni egy szöveges dokumentumot egy színes nyomtatóban, ha kifogy a magenta, ami nyilvánvalóan nonszensz.

FOTÓK: GETTY IMAGES

Egy New York-i, a város Queens kerületében élő felhasználó, David Leacraft október közepén csoportos pert indított a Canon ellen, ötmillió dolláros (1,56 milliárd forint) kártérítést követelve. A felperes ügyvédje nem kevesebb mint ötféle törvénysértéssel, megtévesztő reklámozással, nyerészkedéssel kapcsolatos vádpontot ismertetett. Az ok: a férfi többfunkciós nyomtatója nemcsak nyomtatni, de szkennelni sem volt hajlandó, amikor alacsony lett a tintaszint. Az informatikusi körökben jól ismert sztori újabb állomásáról van szó. A nagyobb nyomtatógyártók – kivétel nélkül – a lehető legolcsóbban, pár ezer, pár tízezer forintért megpróbálják rásózni termékeiket a vevőkre, majd túlárazott gyári tintapatronokkal kísérelnek meg profitra szert tenni. Kis túlzással ez olyan, mintha félmillió forintért kapnánk egy vadonatúj autót, de ha közlekedni akarnánk vele, akkor csakis a gyártó által forgalmazott, literenként ötezer forintos versenybenzinnel tehetnénk ezt meg… Így hát a nyomtató-előállítók a legkülönbözőbb trükkökkel, technikai megoldások-

Nézzük azért részleteiben a New York-i esetet. David Leacraft a Canon amerikai leányvállalatát tehát azért perli, mert a multifunkciós nyomtatóik nem képesek beolvasni a dokumentumokat, ha a tintapatronok lemerültek. A férfi ez év márciusában, egy helyi nagyáruházban vásárolt egy Canon Pixma All-in-One készüléket, amelyet a reklámszlogen alapján elsősorban szkennelési, nem pedig nyomtatási célokra szánt. Miután hazavitte és hónapokig használta a nyomtató-szkennert, világossá vált, hogy a gép nem működik szkennerként, ha a tintapatronok kifogytak vagy akár csak alacsony szintű a töltöttségük. A benyújtott kereset indoklása szerint a vevőt súlyos sérelem érte, jelentős

FOTÓ: GETTY IMAGES

| SKYNET |

70 | FIGYELŐ 2021/43

F_70-71_nyomtatopiac.indd 70

2021. 10. 26. 16:31

| SKYNET |

kárt szenvedett. Ugyanis egész egyszerűen nem vette volna meg a készüléket, illetve nem fizetett volna érte annyit, ha tudta volna, hogy a dokumentumok beolvasásához a tintaszintet is fenn kell tartania… Ráadásul a gyártó állítólag a panaszokat sem kezelte megfelelően, mivel egyes fórumokon csak azt felelték a fogyasztóknak, hogy erre nincs megoldásuk. (A Canon amerikai részlege a vá-

dakkal kapcsolatban nem válaszolt az ottani sajtónak.) A felperes ügyvédje, Mark Reich viszont elmondta: a Canon a reklámjaiban azt hirdeti, hogy multifunkciós nyomtatói képesek nyomtatni, másolni és szkennelni. Ám tinta nem szükséges a szkenneléshez. Tehát a jogász szerint a Canon – megtévesztő módon – arra kárhoztatja a fogyasztókat, hogy akkor is vegyenek tintapatront, ha nem akarnak tintát használni. Ezért a vád alapján a gyártó megtévesztő, félrevezető, tisztességtelen gyakorlatot követett, s jogalap nélkül gazdagodott minden esetben, ha a felhasználók csak azért vettek festékpatront, mert szkennelni szerettek volna. Az eset persze kirívó és friss, de mint utaltunk rá, az otthoni nyomtatók, a multifunkciós kis irodai gépek többi előállítója sem patyolattiszta üzleti praktikákkal dolgozik. A Brother, az Epson, az HP, a Konica, a Kyocera, a Lexmark, az OKI, a Ricoh vagy a Xerox gépei kapcsán is hallani kifogásokat, ha az ember alaposan körülnéz a fórumokon, a szakmai tesztek területén.

BŐVEN ÖNKÖLTSÉG ALATT

Mivel pedig kőkemény üzleti érdekről van szó, a „kreatív ötletek” tárháza mind a gyártók, mind pedig a felhasználók részéről kifogyhatatlan. A piacgazdaság működése ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy egy úgymond „teljesen tisztességes” cég megéljen ezen a piacon, hiszen ahhoz mondjuk a belépő kategóriás, többfunkciós nyomtatókat valószínűleg jóval 100 ezer forint felett kellene értékesítenie, szemben az 50 ezer forint körüli mai indulóárral. Ez

F_70-71_nyomtatopiac.indd 71

pedig nyilvánvalóan nem életszerű. Egy amerikai szakportál szerint a legolcsóbb multifunkciós, kis irodai, otthoni készülékek előállítási, tehát pusztán anyagköltsége (szállítás, marketing, csomagolás, forgalmi adó, k+f kiadások és kis-, valamint nagykereskedelmi árrés nélkül) közel a duplája az áruházakban fellelhető akciós árnak… Tehát lehetséges, hogy a fenti becsléssel még alaposan alá is lőttünk egy új nyomtató képzeletbeli „valós” ellenértékének.

UTÁNA KELL NÉZNI

Marad tehát az évek, évtizedek alatt kialakult oda-vissza trükközés és néha a pereskedés. Ám nyertes per esetén is talán csak annyi változik, hogy nagy, piros betűkkel rá kell írni a nyomtatókra: ha kifogy a tinta, a készülék szkennelni sem lesz hajlandó… Kérdés persze, mit tehet ilyenkor az egyszeri, műszaki-informatikai ismeretekkel fel nem vértezett, a reklámok által alaposan befolyásolt felhasználó vagy üzleti, azaz kkv-s vásárló? Nincs mese, fel kell „túrja” az internetet és a fogyasztói véleményeket, valamint a nyomtatóhasználat várható gyakoriságát is figyelembe véve szükséges típust választania. Lehetőleg olyat, amely valamennyire még elfogadja az új, de utángyártott patronokat, s persze olyat, amely nem ritka, hogy az utánrendelés ne legyen túl nagy macera. S ott vannak még a programok, a beállítások, amelyek szintén igényelhetnek informatikusi segítséget. Irodák esetében pedig az ügyfélszolgálat minősége is sokat nyom a latban.

VAN MEGOLDÁS

Létezik azonban egy kis könnyebbség. Ha mindennap nyomtatunk és nem havonta vagy hetente egyszer, akkor érdemes a drágább lézernyomtatók közt válogatni, mert ezek tonerjei (általában) csak a festéket tartalmazzák, míg a kisebb, multifunkciós gépek tonerjeibe a bonyolult elektronikájú nyomtatófejet is belezsúfolják. Magyarán a lézernyomtatóval sokkal kevesebb lesz a gondunk, miközben az ára ugyanannyi, mint egy multigépé. A legokosabb, ha egy még működő (és szkennelni is hajlandó) „multi” mellé jó hírű lézernyomtató-típust választunk, vagy ha nincs sokfunkciós készülékünk, veszünk egy olcsó szkennert, amely dokumentumokhoz, céges képekhez bőven elég – úgysem faxolunk manapság sehová. Ha pedig – évente egyszer-kétszer – valamely furcsa ügyfél miatt mégis kellene a fax, akkor csak szkennelünk egyet, s a millió netes szolgáltatás valamelyikével megoldjuk a dolgot. HG

2021. 10. 26. 16:31

| CAPPUCCINO |

A szakember szerint a szívsebészet valódi alkotómunka, és az a legjobb – szinte mámorító – benne, hogy azonnali visszajelzést ad. Édesapja gyermekszívsebész, édesanyja gyermekkardiológus. Bár nem érzett nyomást a részükről, fel sem merült benne, hogy felnőttként ne orvos legyen. Száznyolcvanöt szívátültetés áll mögötte, s két éve a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke.

Magyarországon – a szervátültetés szempontjából – mindenki donor, aki nem rendelkezik ennek ellenkezőjéről. Ez nemzetközi viszonylatban is szokatlanul praktikus jogi szabályozás. – Viszont ha a család tiltakozik, akkor természetesen nem erőltetjük a donációt, bár a jogi környezet valóban lehetővé tenné. Helyette a megfelelő tájékoztatásra helyezzük a hangsúlyt – ezen a téren az OVSZ Szervkoordinációs Iroda és a Szervátültetettek Szövetsége is fantasztikus munkát végez. Nemrég az ő szervezésükben vettünk részt egy futó-

versenyen, ahol mi, orvosok szervátültetettekkel futottunk váltóban, hogy megmutassuk, ezek az emberek milyen csodálatos ajándékot kaptak a donoroktól: a teljes élet lehetőségét. Reméljük, ez is eszükbe jut a hozzátartozóknak abban a rendkívül összetett helyzetben, amikor dönteniük kell. Az agyhalott donor – akiről határozniuk szükséges – gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, mint bármely másik beteg az intenzív osztályon. Altatják, lélegeztetik, a monitor fölötte életjelen-

ségeket mutat, tehát tényleg nagyon nehéz elfogadni, hogy… – …nem történhet már csoda. – Így van. Ugyanakkor az agyhalál megállapításában – ki merem jelenteni – nincs hibalehetőség. Ez egy visszafordíthatatlan állapot: az illető halott, de minden szerve ép és működőképes. – Miközben létezik már a „nem dobogó szívű” donor fogalma is. – Ugyanis a halál úgy is bekövetkezhet, hogy az illető még nem agyhalott, viszont megállt a szíve. Ezután pedig 1015 percen belül a szív, a szervek eltávolíthatók és újraindíthatók átültetés céljából. Ezt már több európai országban alkalmazzák. Ahhoz, hogy nálunk is be-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

HARTYÁNSZKY ISTVÁN

72 | FIGYELŐ 2021/43

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 10. 26. 16:41

| CAPPUCCINO |

vezessék, először szakmai, majd társadalmi konszenzus kell, hiszen törvényi változtatásra is szükség lenne – ezen szintén dolgozunk. – Mennyiben növelné a szervátültetések számát, ha itthon is megtörténne a bevezetés? – Ahol már alkalmazzák – Nagy-Britanniában, a Benelux államokban, Ausztriában –, ott tíz százalékkal nőtt a szívátültetések száma. Ez azért nagyon-nagyon fontos, mert e transzplantációk egyetlen limitáló tényezője a beültethető szervek mennyisége. Mi kórházi kapacitáshiány miatt még sohasem mondtunk le szervátültetést, erre büszkék is vagyunk. Az egyik nyáron háromszor csináltunk meg 24 óra alatt két szívtranszplantációt. De olyan is volt, hogy négy nap alatt ötöt tudtunk lebonyolítani. – A szív az egyetlen szerv, amelyért mindig abból az intézményből érkezik a kivételét végző orvosi csapat, ahol majd a beültetésre is sor kerül? – Igen, az idő rövidsége és sebésztechnikai okok miatt nagyon fontos a kivételt és a beültetést végző két csapat öszszehangolása, amelyet egy centrum tud a legjobban koordinálni. – Hogyan szállítják a szívet a beültetés helyszínére? – Hagyományos módon egy hűtődobozban, speciális csomagolásban, jégágyon. Biztonságosan négy óra telhet el a között, hogy a donornál megállítjuk, majd az új testben beindítjuk a szívet. Viszont ez az intervallum 900 kilométer sugarú körre limitálja a Budapesttől való távolságot, emiatt például a Benelux államokat már nem érjük el. Létezik olyan speciális eszköz is, amelyben úgy tudjuk vinni a szívet, hogy nem állítjuk meg. Ilyenkor csövekkel kanüláljuk a fő verőeret, és a donorból lebocsátott vérrel a szív szállítás közben végig dobog. A látvány sci-fibe illő, ám ezzel a technológiával akár 12 órára is kitolható a szállítási idő, és különböző vizsgálatokat is tudunk végezni a szerven. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, s reményeink szerint nemsokára érkezhetnek ilyen eszközök az országba. – A szív szállítása gyakran felér egy kalandtúrával. – Előfordult, hogy Németországban a frankfurti vámos el akarta vámolni a

NÉVJEGY Budapesten született, 1973-ban. 1997-ben szerzett általános orvosi diplomát. 2005-ben tette le a szívsebészeti szakvizsgát. 1998 óta dolgozik a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. 2009-ben nevezték ki a klinika igazgatóhelyettesévé. 2015-től egyetemi docens. 2016-tól a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebészeti profiljának a vezetője. 2019 óta a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke. Nős, négy gyermeke van. KEDVENCEK Könyv » Agatha Christie: A ferde ház, Bán Mór: Hunyadi Film » A remény rabjai Hobbi » lovaglás Ahonnan merít, ha kimerül » levesestál Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » alkalmazkodókészség

szervet, amelyet épp hoztunk haza. Ekkor hirtelen rendkívüli módon megjavult a németnyelv-tudásom, és határozottan adtam a tudtára, hogy nagyon nem mindegy, mennyi ideig vitatkozunk itt. Máskor éjszaka szálltunk le a repülőről, egy kis német reptéren, ahol egy nyári ruhás, karcsú hölgy lépett elénk, és egy hajó méretű BMW-hez kísért. 210-ig néztem a kilométerórát, onnantól nem mertem, mert a hölgy, miközben fél kézzel vezetett, adogatta nekünk hátra az aláírandó

papírokat is abban a 15 percben, amíg a 80 kilométerre lévő kórházba értünk. Amikor pedig egyszer katonai helikopterrel repültünk a szívért, visszafele életem legfinomabb reggelijét köszönhettem a katonáknak, amelyet az állomáshelyükről hoztak nekünk. Napközis tea és tíz centi vastagra vágott, kenőmájassal megkent kenyér volt a menü, de nagyon jólesett. – Míg korábban úgy vélte, egy aktív orvos számára nem a Facebook a kommunikáció megfelelő színtere, a nyáron mégis megjelent a közösségi oldalon. Miért? – A pandémia olyan drasztikusan csökkentette a hagyományos orvos-beteg találkozások számát, hogy azóta a páciensek minden lehetséges forrásból megpróbálnak információhoz jutni. Ennek következtében az ambulancián a beszélgetéseink nagyrészt arról szólnak, hogy azokat a tévhiteket próbáljuk eloszlatni, amelyeket a betegek innen-onnan hallottak, olvastak. Emiatt adódott az ötlet, hogy ki kellene használni a közösségi oldal előnyeit, indítani kellene egy platformot, ahol szakmai alapokon, de a lehető legközérthetőbben tudunk informálni. – A kiemelkedően betegbarát kommunikáció a szívsebészekre amúgy is jellemző? – Szerintem igen, mert ha belegondolunk, a fél életünk arról szól, hogy olyan dolgokra próbáljuk rábeszélni az embereket, amelyeket egy horrorfilmben sem néznének meg. Ráadásul a páciensek jelentős részénél úgy derül ki egy súlyos szívbetegség, hogy nincs tünetük – így még nehezebb elfogadni a beavatkozás szükségességét. Ha viszont feltehetik az összes kérdésüket, sokkal nyugodtabban várják az operációt. Megfigyeltük, hogy nagyon súlyos állapotból, bonyolult műtétek után is gyorsan gyógyulnak fel azok, akik tiszta fejjel, felkészülten várják a beavatkozást, és támogató család áll mögöttük. Azoknál pedig, akiknek az esetében egy egyszerűbb műtétet tervezünk, de szoronganak, nincs lelki segítségük, nehezebb a gyógyulás, több a szövődmény. Erre nincsenek kutatási adataink, de az érzet egyértelmű: a motiváció elengedhetetlen a felépüléshez. SZIGETI HAJNI 2021/43 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 10. 26. 16:41

| TÁRSADALOM |

KULTURÁLIS DÖMPINGET HOZOTT AZ ÚJRANYITÁS FEKETE PÉTER | „Beigazolódott, hogy a színház-finanszírozással kapcsolatos döntések előremutatók és helyesek voltak” – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára a Figyelőnek adott interjúban, amelyben szó esett járványról, cirkuszról, bérekről és olimpiáról is.

FEKETE PÉTER A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ ÚJRANYITÁSÁNAK ALKALMÁBÓL RENDEZETT CSALÁDI CIRKUSZGÁLÁN, 2021-BEN. DÜBÖRÖG AZ INTÉZMÉNY, TELT HÁZASAK AZ ELŐADÁSOK

része erőteljesen tiltakozott. Mostanra viszont mintha lecsillapodtak volna a kedélyek. Ön is így látja? – Beigazolódott, hogy a színház-finanszírozással kapcsolatos döntések előremutatók és helyesek voltak. Ezért azt várom, hogy akik idestova két éve utcára hívták a művészeket, előálljanak, elnézést kérjenek, s legalább annyit mondjanak: bocs. Nem igaz ugyanis, hogy itt megfojtják a kultúrát, nem igaz, hogy itt beszántják a Nemzeti Kulturális Alapot, ahogyan az sem, hogy a független művészek nem kapnak megfelelő forrást. Az igazság az, hogy a kontinensen egyedülálló a kultúrafinanszírozási rendszerünk.

Az Eurostat harmadik éve az első helyen szerepeltet minket a GDP-arányosan a kultúrára fordított összegek tekintetében. Idehaza talán azért van most viszonylagos béke – noha már kampányidőszakban vagyunk –, mert a hangadók is belátták: sohasem állt rendelkezésre annyi forrás az ágazatban, mint ma, s ezt a jelenlegi kulturális kormányzat harcolta ki. – A kabinet 2022-től húsz százalékkal emeli a kulturális szférában dolgozók illetményét. Pontosan kiket érint a bérfejlesztés? – Akkor is elmondtuk, amikor a kultúra területén dolgozók kikerültek a közalkalmazotti státuszból, hogy ezt azért

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

Nemcsak a gazdaságot, hanem a színházi világot is erőteljesen sújtotta a koronavírus-járvány. Az őszi évadnyitók óta viszont a legtöbb helyen újra telt házasak az intézmények. Milyen anyagi helyzetben vannak a pandémia újabb és újabb hullámai után a hazai teátrumok? – Európában egyedülálló módon a magyar kormány a művészeti élet képviselőiről sem feledkezett meg a koronavírus-járvány időszakában. Az intézmények ugyanúgy megkapták a támogatásokat, a forrásokat a működési költségeikre. Igazán nagy gondban az egyéni – vagyis nem állásban lévő – művészek voltak a kieső fellépések miatt. Nekik szólt a Köszönjük, Magyarország! program, melynek keretében az érintettek félmillió forinthoz juthattak hozzá, összességében milliárdos nagyságrendben. Cserébe azt kértük tőlük, hogy a pandémia után „szolgáltassanak”, segítsenek az élet újraindulásában. Ezzel egyrészt segítettük a bajba kerülteket, másrészt az újranyitáskor olyan kulturális dömpinget, olyan sok új produkciót kaptunk, ami bizonyította, hogy a művészek intenzíven próbáltak, dolgoztak, készültek a zárlat ideje alatt is. – A járvány kitörése előtt néhány hónappal fogadta el a parlament a színházi világot, konkrétan a finanszírozásukat is érintő törvénymódosítást. A jogszabály ellen a politika és a szakma egy 74 | FIGYELŐ 2021/43

F_74-75_Fekete-Peter.indd 74

2021. 10. 26. 16:33

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY tesszük, mert egy versenyképes, értékalapú foglalkoztatási szisztémát szeretnénk bevezetni. Már akkor hat százalékkal nőttek a bérek, és megígértük, hogy

az ország teljesítőképességének a függvényében további 15 százalékot biztosítunk. A pandémia utáni helyreállítás sikere, a gazdaság eredményes működése okán várhatóan húszszázalékos lesz a mérték. S mindent megteszünk azért, hogy ez ne csak a közalkalmazotti állományból kikerültekre, hanem a teljes szektorra érvényes legyen. – A nyár második felében tették lehetővé, hogy a Magyar falu program részeként a kistelepülések egymillió forintra pályázhassanak falunaprendezés céljából. Milyen volt az érdeklődés eziránt? – A pályázatra szánt forrást teljes egészében felhasználták. A program mögött

a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés elve húzódik meg. Könnyű a dolga annak a gyereknek, aki két utcára lakik például egy koncertteremtől, vagy akinek a családjában természetes dolog a színházba járás. De mi van azzal a fiatallal, aki egy kisvárostól tíz kilométerre fekvő faluban él, és akinek nem az a természetes közege, hogy a szülei rendszeresen színházba viszik? Nekünk hozzájuk is el kell juttatnunk a kultúrát. Ezért az államtitkári munkám egyik legfontosabb feladatának is azt tartom, hogy a lehető legszélesebb legyen a kultúrához való hozzáférés, és ha kell, „házhoz menjenek” az előadások. – A cirkuszművészet a szívügye. Mit lehet tudni a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elhelyezéséről? Megvalósul a Nyugati pályaudvar mellé költözés terve? – Az ügyben az egyik szemem sír, a másik nevet. Nagy örömmel fogadtam ugyanis a kormány döntését, mely szerint a Nyugati pályaudvar melletti, rendkívül elhanyagolt állapotú területen létrejöhet az artistaképző és az új cirkusz. Egyes pártpolitikusok ugyanakkor a budapesti állami beruházások ellehetetlenítésén dolgoznak. Jelen állás szerint a Nyugati melletti romos MÁV-csarnokok átalakításával az artistaiskola felépülhet, a tervek erre már készen vannak. Az e mellé megálmodott cirkuszépület megvalósítása – bár kormányhatározat született róla – egyelőre függőben van, de bízom benne, hogy a fővárosi és különösen az érintett VI. kerületi lakosok is megértik: egy ilyen beruházás nem ellenük, hanem éppen értük van. Talán a városligeti új épületek jó példaként szolgálhatnak arra, hogy semmi értelme nem volt a polémiának, hiszen egy csoda született a parkban. – Még ha a költözés egyelőre nincs is napirenden, a Fővárosi Nagycirkusz teljes gőzzel üzemel, és különleges produkciókkal várja a nézőit. A cirkusz műfajának a népszerűsége töretlen? – Egy több száz éves hagyománnyal büszkélkedő, de megújuló művészeti ágról van szó, amelyet manapság az operával, a balettel, a színházzal egy szinten méltatunk. A Fővárosi Nagycirkusz dübörög, telt házasak az előadások. A koronavírus-járvány alatt pedig mondhatni

Szombathelyen született, 1963-ban. Előadóművészi, rendezői, művelődésszervezői, színházmenedzsmenti és -tudományi diplomája van. Pályáját 1987-ben, Münchenben kezdte cirkuszművészként, majd Walesben dolgozott, ahonnan 2002-ben a Nemzeti Színház hívására tért haza külkapcsolati vezetőnek. 2005–06-ban a szabadkai Népszínházban rendezett. 2007–15-ben a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója volt. 2015-től miniszteri biztosként felel a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ építéséért. 2018 óta az Emmi kultúráért felelős államtitkára. Jászai Mari-díjas, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett művész. Nős, két gyermek édesapja.

egy minicsoda történt az intézményben. Míg Európában az artisták otthon ültek, addig Magyarországon a budapesti cirkusz négy olyan programot állított öszsze, amelyben kizárólag magyar művészeknek adott munkát, és amelyet online lehetett követni. A teljesítményért gratuláló levelek tömkelege érkezett szerte a világból. – 2023-ban Budapest ad otthont a színházi olimpiának. Mit jelent ez a magyar kulturális világnak? – Erről megint az jut eszembe, hogy kíváncsian várom, mikor áll elő valaki és kér bocsánatot, amiért megfosztotta Magyarországot a nyári olimpia megrendezésének a lehetőségétől. Most azonban, amikor egy ilyen nagyszabású művészeti világrendezvényről van szó, valamenynyire kárpótolva érzem magam. Hiszem, hogy a Budapestre látogató több ezer művész elhozza nekünk a világszínház legfrissebb újdonságait, és elviszi a világba hazánk jó hírét, hogy itt egymást tisztelő, művészetértő, kiművelt, befogadó kultúremberek élnek. HELMECZI ZOLTÁN

2021/43 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Fekete-Peter.indd 75

2021. 10. 26. 16:33

| TÁRSADALOM |

ILLEGÁLIS GYÓGYSZEREK: NÉHA GYÁRTJUK, NÉHA VESSZÜK Milyen eredményekkel zárult a szeptemberi összehangolt akció? – Szeptember 15. és 30. között zajlott a művelet. Minden megyei, kábítószerrel, illegális gyógyszerekkel foglalkozó kolléga részt vett benne, 1739 főről van szó. A felderített bűncselekmények nagy része kábítószerrel kapcsolatos volt. 304 főt fogtak el, 55 ember letartóztatását rendelte el a bíróság. Zömében drogot foglaltunk le, Szabolcs-Szatmár–Bereg megyében nagy mennyiségű anabolikus szteroidot is. A házkutatások, elfogások mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a szerb és az ukrán határszakaszon, valamint a repülőtéren, a postakicserélőben is végzett ellenőrzést, amelyre meghívtuk az Europol gyógyszerhamisítási részlegének a szakembereit is. – Hamis és illegális gyógyszerekről egyaránt beszélünk. Mi a különbség ezek között? – Valóban, el kell határolnunk a hamis és az illegális gyógyszer fogalmát. A lefoglalt anyagok nagy része ugyanis olyan készítmény, amely Magyarországon nem engedélyezett, azaz törvénytelen. Nem feltétlenül hamis gyógyszerek ezek, de mindenképpen illegálisak. A hamisítás pedig ismert készítmények másolása, gyakran alacsony hatóanyag-tartalommal, rossz minőségben. – Milyen útvonalon, honnan érkeznek a szerek? – Tapasztalataink szerint Ukrajna felől anabolikus szteroidok jönnek, a déli határszakaszról inkább az olyan potenciafokozók, mint a Kamagra. Az utóbbiból ideszállított áru eredeti, nem ha-

mis a hazai büntetőjog fogalma szerint, viszont ezt a készítményt Magyarországon nem lehet forgalomba hozni. A szerb határon emellett nagyon sok pszichotrop produktum áramlik be, olyan nyugtatószerek, amelyek nálunk nincsenek forgalomban. Évente több tízezer tablettát foglalnak le a kollégáink a NAV felderítése alapján. Postaforgalomban viszont mindenféle és -fajta anyag érkezik. – Milyen volumenű a felderítés? A jéghegy csúcsáról van szó, vagy lejjebb is látni? – Nem tudjuk megállapítani. Amit a tendencia tekintetében el lehet mondani, az az, hogy mind európai kitekintésben, mind Magyarországon nő az illegális gyógyszerkészítmények forgalma. Euró-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV; GETTY IMAGES

FÜLÖPNÉ CSÁKÓ IBOLYA | Közel félmilliárd forint értékű drogot foglalt le a rendőrség a kábítószerekkel és a gyógyszerhamisítással kapcsolatos kéthetes, összehangolt országos bűnügyi akciósorozat keretében. A Figyelő ennek apropóján az illegális gyógyszer-kereskedelem hazai helyzetéről kérdezte az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának kiemelt főreferensét, rendőr alezredest.

MIT HAMISÍTANAK? A fals készítmények előállítása a gyógyszeripari termékek széles körét érinti, többek között: a Covid–19-hez kapcsolódó produktumokat, gyógyszereket, az egyszer használatos sebészeti maszkokat, a kézfertőtlenítőket, az oltásokat, a koronavírusteszt-készleteket; az ún. „életmentő gyógyszereket”, például a rák, a malária, a HIV és más súlyos betegségek kezelésére használt készítményeket; potencianövelő és súlycsökkentő gyógyszereket; orvosi eszközöket, a kontaktlencsétől a fecskendőn át az óvszerig mindent.

76 | FIGYELŐ 2021/43

F_76-77_gyogyszerhamisitas.indd 76

2021. 10. 26. 16:42

| TÁRSADALOM |

KINEK KELL A HAMIS GYÓGYSZER?

FÜLÖPNÉ CSÁKÓ IBOLYA. KIFEJEZETTEN JÓ ARÁNYÚ A FELDERÍTÉS

pai rendészeti társszervek azt mondják, a kábítószer-kereskedelem egyre inkább összekapcsolódik a gyógyszerek forgalmazásával, mert ez utóbbival szintén nagy nyereséget realizálnak a forgalmazók. – Milyen szerek jelentek meg nálunk a teljesítmény- és potencianövelőkön kívül? A koronavírus-járvány kapcsán előjött valami újdonság? – Itthon nem jelent meg hamis vakcina, de földrészünkön volt rá példa. Illetve elterjedt egy állatgyógyászati készítményről, hogy megvéd a kórokozó ellen, így ez Magyarországon is felbukkant. Ám sokkal jellemzőbb volt, hogy hamis maszkok forgalmazása miatt kellett eljárást indítani. Nagyon bonyolult ügyek voltak ezek, mert nehéz a bizonyítás. – Milyen illegális szerekre van még jelenleg kereslet? – Ez is változik. A pályám kezdetén a fogyasztószereket keresték a feketepiacon.

Ma már szinte nem is találunk ilyen készítményeket, teljesen visszaesett a forgalmuk az edukációnak köszönhetően, mert nagyon nagy szerepe van a lakosság tájékoztatásának. Manapság étrend-kiegészítőkkel próbálkoznak, amelyekben gyógyszerhatóanyag van, leginkább potencianövelő – ez szintén illegális. – Mennyire jellemző a komoly laborok működése hazánkban? Tavasszal beszámoltak egy zsámbéki illegális gyógyszergyár felderítéséről. Az egy kirívó eset volt, vagy több titkos létesítmény is üzemelhet? – Azt lehet mondani, hogy kifejezetten jó arányban, minden szálat elvarrva sikerül felderíteni az illegális gyártókat. A zsámbéki Rivotril (nyugtató)-üzem esete nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában kirívó esetnek számított, a mennyiség tekintetében mindenképp. Több mint 9 millió tablettát foglaltunk le. A szer – ha nem is gyógyszergyári körülmények között, de – nagyon jó minőségben készült, ráadásul a hatóanyagot is itthon állították elő. Ez azért egyedülálló, mert nagyon komplex tudás szükséges hozzá. Még a hamisítók is inkább vásárolják, s csak a tablettakészítést végzik, ahogy ezt tették egy másik, a zsámbékit megelőző esetben. A zsámbékiak viszont mindent tudtak a gyártásról. – Ezt a labort magyarok finanszírozták és üzemeltették? – Magyarok voltak az elkövetők, igen, a vegyészük is. A skandináv piacra szállították a kész tablettákat, elsősorban Norvégiába. Ott nagyon szeretik a magyar Rivotrilt, híre van, hogy milyen jó. Próbálkoztak korábban romániai hamisítókkal, de az a vonal elhalt.

A LEGGYAKRABBAN HAMISÍTOTT GYÓGYSZEREK FORGALMÁNAK MEGOSZLÁSA, 2014–2016 Százalék

5TYJSHNFSº[JQ÷P 15,6

Malária elleni szerek 8,9 Antibiotikumok 35,4

Fájdalomcsillapítók 10,4 Diabéteszgyógyszerek 3,8 Rákgyógyszerek 0,5 Forrás: OECD 2020

Fogyasztószerek 3,0

Allergiagyógyszerek 2,3

Szívgyógyszerek 3,0

-JQ^N ­W_­XYJQJS±Y÷P 0,9

;­WS^TR¥XHXºPPJSY÷P 2,3

Az átlagfogyasztó jellemzően nem találkozik fals készítményekkel, ha patikában vásárol. Az illegális szereket legtöbbször a dark webről szerzik be a fogyasztók, postai csomagként rendelik meg azokat. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének a munkacsoportja olyan módszertan kidolgozását tűzte ki célul, melynek segítségével pontosabb adatok kaphatók a magyar lakosságot elérő és a biztonságát veszélyeztető, online, illegális forrásból rendelt hamis készítmények számáról. A WHO és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának az iránymutatását figyelembe véve prof. dr. Botz Lajosék egy ellenőrző listát dolgoztak ki, amelyen végighaladva terveztek meggyőződni arról, hogy a gyógyszert vagy gyógyszernek látszó készítményt tartalmazó levélküldemények hamis/illegális terméket tartalmaznak-e.

– Hogyan juttatták Norvégiába a gyógyszert? – Futárokkal szállították ki, elrejtették más áru között, így juttatták el a helyi elosztókhoz. Komoly sikertörténet volt ennek a labornak a felszámolása. A lefoglalt anyagok és nyugtatók feketepiaci értéke meghaladta a 6,3 milliárd forintot. Szakmai pályafutásom egyik legfontosabb ügye volt ez. – Mit mutatnak a statisztikák, mely országok a legfőbb előállítók Európában? – A felderítések alapján Spanyolországban, Bulgáriában találják meg a legtöbb törvénytelenül működő labort. De hozzá kell tenni: a gyógyszerhamisítás bűncselekményét nem egységesen ítélik meg az uniós tagállamok. Nem mindenütt olyan szigorú az elbírálása, mint nálunk, mert hazánkban az egészséget veszélyeztető bűncselekmények körébe kerülnek ezek az ügyek, más országokban pedig a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények közé sorolják őket. Az Európa Tanács által kiadott Medicrime-egyezmény fekteti le a gyógyszerhamisítással kapcsolatos alapelveket, de ehhez nem csatlakozott az összes tagállam. Tehát a vegyes megítélés miatt nehéz teljesen tiszta képet kapni a valódi helyzetről. LENGYEL GABRIELLA 2021/43 FIGYELŐ | 77

F_76-77_gyogyszerhamisitas.indd 77

2021. 10. 26. 16:42

| TÁRSADALOM |

JUBILEUMOT ÜNNEPEL A VILLÁNYI LEGENDA Fiatalokat megszégyenítő energiával járja a mai napig a szőlőt, ellenőrzi a pincemunkálatokat, részt vesz az országos borászati életben. Honnan meríti a rengeteg erőt? – Ebben a miliőben nőttem fel, a pihenés nálam ismeretlen fogalom. Ennyi évesen már nem azzal a lendülettel teszem, mint korábban, de amíg az ener-

giám és az egészségem engedi, továbbra is a minőségért és a jóért állok ki. A családunk 1850 óta foglalkozik szőlőtermeléssel, borkészítéssel Villányban, és a sikerért mindig keményen meg kellett dolgozni. Azt a következetességet, precizitást viszem én is tovább, amelyet láttam a szüleimtől, és ezt adom át a következő generációnak. Mára a gyerekeim is aktívan kiveszik a részüket a borászat életéből: a fiam, Valér egyre izgal-

masabb önálló nedűket készítve a borászatért felel, Patrícia lányom HR-vezetőként tevékenykedik, míg a menyem, Nelli marketingkommunikációs szakemberként van jelen. Ez a támasz erőt ad. A jó villányi bor fogyasztása, a magammal és a boraimmal szembeni minőségi elvárás pedig szinten tart és motivál. Másrészről mivel közel tizenöt

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BOCK JÓZSEF | A hazai borvilág ikonikus alakja az idén ünnepli 40. szüretét. Az 1997-ben az év bortermelőjének választott szakembernek hatalmas szerepe van a hazai borkultúra megteremtésében, valamint a Villányi borvidék fejlődésében, fellendítésében.

78 | FIGYELŐ 2021/43

F_78-79-Bock.indd 78

2021. 10. 26. 16:34

| TÁRSADALOM |

éve szőlőmagtermékeket is előállítunk, mindennap két kékszőlőmag-tablettát veszek be, s egy korty szőlőmagolajat is fogyasztok. – Mindig borász szeretett volna lenni? – Dehogy! Látva az ezzel járó nehézségeket, inkább az ipari pályát választottam. Elsőként a géplakatosszakmát tanultam ki, ezt követően gépipari technikumot végeztem. Közben a szüleim egyre jobban bevontak a szőlőműveléses munkákba. De foglalkoztam még szőlőoltvány-termeléssel, építettem csatornát, vízvezetéket, s motort is szereltem. Soha nem állt tőlem távol a munka. Édesapám 1981-ben bekövetkezett halála után vettem át a borászatot, majd kezdtem önállóan bort készíteni. Nagy felelősség volt a nyomdokaiba lépni, de édesanyám segítségével lelkiismeretesen belevágtam a feladatokba. A tisztaság, fegyelem és rend minden szakmának az alfája és ómegája, ezt következetesen betartom a mai napig. Amikor 1987-ben elkezdtem palackozni, majd értékesíteni a Baranya megyei Hungary Hotels egységeiben a nedűimet, láttam, hogy van fantázia a borászkodásban. A sikerek gyorsan jöttek. 1992-től már budapesti éttermekbe és szállodákba, kisebb menynyiségben exportra is szállítottam borokat, 1997-ben pedig az év bortermelőjének választottak. – A borvidék legjobb dűlőiben van szőlője, a Jammertálhoz viszont különleges emlék köti… – Félhektáros szőlő és egy présház, innen nőtte ki magát a borászat. A terület 1850 óta van a család birtokában, de az 1946-os államosítás után csak 1958-ban vásárolta vissza édesapám. Másrészről 40 évvel ezelőtt itt került sor az első önálló szüretemre. – Az idei, 40. jubileumi szüret alkalmából egy különleges borral, a Bock 40 Cuvée-vel léptek a piacra. Elégedett a végeredménnyel? – A termék hivatalos bemutatója előtti napon láttam a címkét és kóstoltam először a nedűt – számomra is meglepetés volt. Bár a 2017-es évjárat alapanyagá-

nak a kiválasztásában részt vettem, tulajdonképpen nem tudtam, hogy mi készül majd belőle. A gyerekeim leptek meg ezzel a borral, és nagyon büszke vagyok a végeredményre. – Mi a hosszú éveken át tartó siker titka? – A kitartás, az elhivatottság, valamint az értéken alapuló munka iránti szenvedély és szeretet, amelyhez hozzájárult a család segítsége és megértése is. Egy házat nem a tetővel, hanem a biztos alap építésével kell kezdeni. Ennek megfelelően stabil alapokra helyezkedve minden fejlesztést jól átgondolva és csak a lehetőségeimhez mérten léptem meg. – Ennyi siker után még mindig hajtja a bizonyítási vágy? – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Nemrég a világ egyik legnagyobb presztízsű borversenyéről, a Concours

Mondial de Bruxelles-ről két arany- és egy nagyaranyéremmel tértek vissza a produktumaink. Az ilyen elismerések egyfajta visszaigazolásai azoknak az értékeknek, amelyek szerint műveljük a szőlőt és készítjük a borainkat. Minden ilyen siker bebizonyítja, hogy jó úton járunk, viszont mindegyik díjnál sokkal fontosabb, ha azt látom, hogy a fogyasztók szeretettel viszonyulnak a termékeinkhez. Sikeres csak az lehet, aki nem tagadja le a múltat, figyelembe veszi és tanul belőle. – Az elmúlt negyven évben számtalan elismerésben részesültek a borai. Melyikre a legbüszkébb? – Mindegyikre büszke vagyok. Csak néhány fontosat említenék. Az első nagy sikeremet 1994-ben értem el, amikor a VinAgora Nemzetközi Borversenyen Champion díjjal jutalmazták az 1991es évjáratú Bock Cuvée-t. Ez volt az első barrique-olt borom, amelyet azóta is készítek, és a pincészet egyik zászlóstétele. 2005-ben a 2003-as évjáratú Magnificót az ország legjobb borának választották. 2013-ban a világ legjobb syrah-ja az én nedűm lett. Nem szívesen mondom, de ma egyesek divatot csinálnak abból, hogy szidják a villányi produktumokat. Ezt nagy problémának tartom, hiszen Villány a maga bársonyos, koncentrált boraival lépést tud tartani a világ presztízsborvidékeivel. – Miről szólnak majd a következő évek? – Jelenleg több mint 80 hektárnyi a saját szőlőterületünk, foglalkozunk vendéglátással, négycsillagos szállodánk van, és számos egyéb tevékenység is a nevünkhöz fűződik. Közel 120 embernek biztosítunk munkát, ami szintén nagy felelősség. A jövőben az egyre jobb borokon kívül szeretnénk minél jobb körülményeket teremteni a minőségi munkához. Értéket csak kölcsönös bizalomra lehet építeni. Azt a rengeteg munkát, amely egy korszerű borászattal jár, csak az tudja végezni, aki teljes szívből szereti azt, amit csinál. Ez másképpen nem működik. NÉMETI SÁNDOR 2021/43 FIGYELŐ | 79

F_78-79-Bock.indd 79

2021. 10. 26. 16:34

| SPORT |

ERŐT DEMONSTRÁLÓ KLUBOK KÉZILABDA | Európa legerősebb bajnoksága a nőknél a magyar NB I., de a férfiaknál is a kontinenselit része a hazai liga. A Bajnokok Ligájában szintén a krémhez tartoznak a magyar topklubok. Itt az idő, hogy a válogatottak is felzárkózzanak az eredményességben.

LEOSZTOTT LAPOK

Ezzel együtt megmaradt a Telekom Veszprém és a Pick Szeged, illetve a Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria dominanciája. A tippmixen például a férfiaknál kétszázszoros, a nőknél százszoros pénzt fizet egy nevető har-

madik bajnoki címe. De az ETO-nak és a Fradinak is okozhat kellemetlen pillanatokat a Debrecen, a Siófok vagy a Mosonmagyaróvár, a Veszprém–Szeged-kettős orra alá pedig elsősorban a Balatonfüred, a Gyöngyös és a Ferencváros törhet borsot, sőt hamarosan megérkezhet a nyakukra az újból megerősödő Tatabánya is. Egyre több helyen sikerül megtartani a versenyképes hazai játékosokat, miközben olyanok a körülmények, hogy a klubok a légiósok terén sem az alsó polcról kénytelenek válogatni. Mindez kellett ahhoz, hogy az európai szövetség, az EHF erősorrendjében továbbra is a K&H Liga női szekciója legyen a legerősebb bajnokság, megelőzve sorrendben a francia, az orosz, a dán és a norvég élvonal küzdelmeit. A férfiaknál negyedik a magyar NB I., maga mögé utasítva a dán pontvadászatot, míg a képzeletbeli dobogón a német, a spanyol és a francia liga osztozik. Az előkelő kiemelésnél is több szurkolót foglalkoztat azonban, hogy megadatik-e, hogy a Bajnokok Ligája (BL) négyes döntőjébe két hazai csapat is bejusson. Az előzetes erőviszonyok alapján az EHF szerint erre a nőknél van nagyobb esély, miután a Győr vezeti a BL-erősorrendet, a Ferencváros pedig az ötödik. Közéjük ékelődik a norvég Vipers Kristiansand, valamint két orosz együttes, a CSZKA Moszkva és a Rosztov-Don, de a top 10-

ben jegyzik még a Krim Ljubljanát, a CSM Bucureștit, az Odense HB-t, a Brest Bretagne-t és a Metz Handballt. Ahogy a férfiaknál Köln, úgy a nőknél Budapest vált a final four visszatérő helyszínévé, a győri hegemónia pedig megkerülhetetlen. Bár legutóbb a döntőről is lemaradt az ETO, az évad all-star csapatába négy játékost is delegált: a kapus Amandine Leynaud mellett az irányító Stine Bredal Oftedalt, az átlövő Eduarda Amorimot, továbbá a szélső Lukács Viktóriát. Ha a járvány miatt törölt kiírást nem veszszük alapul, a legutóbbi nyolc Bajnokok Ligája-serlegből öt a Rába partjára került, ha pedig a négyes döntős lebonyolítás 2013–14-es bevezetése utáni időszakot nézzük, a címvédő Vipers mellett csak a Budućnost Podgoricának és a CSM Bucureștinek termett babér a Papp László Budapest Sportarénában.

BIZTATÓ BL-RAJT

A mostani szezonban is jól sikerült a győri BL-rajt: Ambros Martín ötből öttel indító csapata legutóbb Metzben nyert 33–29-re. Ezzel – a mérkőzések rendes játékidejét alapul véve – immár 62 mecscses, 2018 januárja óta tartó veretlenségi rekorddal büszkélkedhet, ebben az idő-

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

Kipróbálná magát külföldön? Ha igen, mikor és hol? Az ehhez hasonló kérdések egyre inkább kikoptak az elmúlt tíz évben a kézilabdázókkal készült interjúkból, miután férfi- és női fronton egyaránt mind versenyképesebbé vált a magyar NB I. Már anyagi és szakmai szempontból sem volt olyan vonzó a német vagy a spanyol bajnokság, a francia liga vagy éppen Dánia, Norvégia. A hazai élvonal megerősödéséhez nagyban hozzájárult a taorendszer 2011-es bevezetése, mert bár azóta az adókedvezményekből származó, a látványcsapatsportágakba áramló százmilliárdok mintegy felét a labdarúgás szippantotta fel, a torta hozzávetőleg 20 százaléka az itthon és európai szinten is a második legnépszerűbb kézilabdáé, a fennmaradó részen pedig nagyjából egyenlő, 10-10 százalékos arányban osztozik a kosár-, a vízilabda, a jégkorong. Bár a taotámogatások alapvető célja az infrastruktúrafejlesztés, az utánpótlás-nevelés, az azzal kapcsolatos személyi kiadások, a képzési költségek finanszírozása, szemmel láthatóan felnőttszinten is alaposan megerősödtek a klubok, miután a hátország költségvetése ily módon megoldott.

80 | FIGYELŐ 2021/43

F_80-81_sport_kezilabda.indd 80

2021. 10. 26. 16:35

| SPORT | IRÁNY SPANYOLORSZÁG. LUKÁCS VIKTÓRIÁNAK ÁT KELL MENTENIE A VÁLOGATOTTBA A GYŐRI ETO-BAN MUTATOTT FORMÁJÁT

szakban 54 győzelem és 8 döntetlen a mérlege. Franciaországban Nze Minko hatszor, Schatzl Nadine ötször talált be, előbbit a mezőny legjobbjának is megválasztották. A már említett Lukács és Schatzl is az FTC mezét cserélte az ETO dresszére, Elek Gábor tanítványai azonban, pótolva a korábbi ászokat, remekelnek. A Bajnokok Ligája-szezonban egyelőre három sikerrel és két döntetlennel álló Ferencváros legutóbb az előző idényben ezüstérmet szerzett francia Brest Bretagne csapatát kapta el Érden (28– 27). Kovacsics Anikó hiányában Emily Bölk nyolc, Klujber Katrin pedig hat góllal vette ki a részét a diadalból. A folytatásban Montenegróba, a Budućnost Podgoricához látogat el a Fradi, a Győr pedig a svéd Sävehofot fogadja. Az eddigiek alapján megcáfolhatónak tűnik az EHF jóslata, azaz igenis bejuthat két magyar csapat a final fourba. Ez persze a férfiaknál is megtörténhet – igaz, ott szó sincs trófeahalmozásról. A Veszprém már négyszer maradt le a trónról: 2002-ben, még a régi lebonyolítás mellett, a final fouros korszakban pedig 2015-ben (Barcelona), 2016-ban (Kielce) és 2019-ben (Vardar Szkopje). A bakonyi gárda második az

EHF erősorrendjében a THW Kiel mögött, a Barcelonát megelőzve, a Szeged pedig papíron a mezőny hetedik számú tagja. A negyedik, ötödik, hatodik helyen a Kielcét, a PSG-t és az Aalborgot találjuk, a Tisza-partiak mögött pedig a Motor Zaporizzsja, a Montpellier és a PPD Zagreb sorakozik. Legutóbb igazi bravúrt mutattak be a szegediek: a második félidő elején összeszedett hétgólos hátrányt ledolgozva 32–32-es döntetlent értek el Kielben. Dean Bombač, Luka Stepančić és Matej Gaber hiányzott; a távollétükben Mario Šoštarič lépett elő vezérré, s öt gólig meg sem állt. A Telekom Veszprém végig vezetve verte 28– 23-ra a Flensburgot, így az első öt fellépéséből négyszer sikerrel hagyta el a parkettet. A remek védekezést felértékeli, hogy kiállítás nélkül hozta le a mérkőzést Momir Ilić csapata, amelyben Manuel Štrlek hét találatig jutott.

ban. Azért így is ad meghatározó tagokat a válogatottnak a két fellegvár. Szegedről Mikler Roland, Bánhidi Bence, Rosta Miklós és Bodó Richárd tagja a januári, a szlovákokkal közös rendezésű Európabajnokságra készülő nemzeti csapatnak, amelybe Lékai Mátét, Ligetvári Patrikot és Sipos Adriánt adja a Veszprém. Gulyás István szövetségi kapitány az alapemberek közül biztosan nem számíthat az Eb-n sem Hornyák Péterre. Súlyos térdsérülése miatt a tatabányai szélső szezonja gyakorlatilag máris véget ért. Támadásban Máthé Dominiktól várhatunk a legtöbbet. A 22 éves jobbátlövő a norvég Elverumtól a jövő nyáron a PSGhez igazol. A január 13. és 30. közti kontinenstornán a társházigazda magyarok Hollandiával, Portugáliával és Izlanddal játszanak a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnokban. Addig is a novemberi válogatott-összetartás keretében jövő pénteken Bosznia-Hercegovina lesz az ellenfél az Érd Arénában. A női válogatottnál sincs megállás, október 31. és november 3. között Siófokon edzőtáborozik a decemberi spanyolországi világbajnokságra készülő válogatott. Gulyás Istvánhoz hasonlóan Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány 21 fős keretet hirdetett az összetartásra. A csapat az élvonalbeli klubok hozzájárulásának köszönhetően tud a hivatalos válogatotti időszakokon kívüli napokon is együtt készülni, így a hölgyek névsorában ezúttal nem lehetnek ott a külföldön szereplők. A 21 játékos közül hat ferencvárosi, négy-négy győri, illetve debreceni. Golovin tanítványainak november végén jön az igazi értékmérő – akkor három nap alatt kétszer játszanak Párizsban az olimpiai bajnok Franciaországgal. A vb E csoportjában – amelynek Llíria ad otthont – Németország, Csehország és Szlovákia lesz a magyarok ellenfele, a középdöntőbe az első három helyezett jut. GYÖNGYÖSI BALÁZS

BUDAPESTTŐL LLÍRIÁIG

Sok a külföldi név – ez nem véletlen, a magyar játékosok egyre nehezebben jutnak játéklehetőséghez a hazai topklubok2021/43 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_kezilabda.indd 81

2021. 10. 26. 16:35

| AJÁNLÓ |

URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ – SPANYOL FILMHÉT Spanyolország sokszínű filmterméséből ad ízelítőt az október 26. és november 1. közötti filmhét. A tizennégy alkotást tartalmazó válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete – két rendezése és egy produceri munkája is szerepel a programban. ANTONIO BANDERAS ÉS PEDRO ALMODÓVAR

EGY KIS KELLEMETLENSÉG

KÖNYV, JAZZ, FILM, TÚRA MIRANDA COWLEY HELLER | A történet főszereplője ötvenéves, abba a korba ért, amikor a társadalom többnyire átnéz egy nőn, aki szinte nemtelenné válik az

emberek szemében. Benne viszont még jócskán buzognak az álmok vagy akár kétségek. Kamaszkori szerelmével egy nyári estén kiszöknek a családi nyaraló kertjébe, míg házastársaik és a gyerekek a házban vannak. A történet gyakorlatilag a megcsalás másnapját veszi végig percről percre, amikor a bűntudat és az ismétlés iránti vágy keveredik, melyet a gyerekkor, a tinédzserlét és a fiatalfelnőtt-lét betörő emlékei szakítanak meg. A múlt hosszú éveken át rejtegetett pillanatai végül olyan erővel szakítják át a regény szövegét, hogy szinte egy retrospektív örvénybe kerülünk. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

KARÁCSONYI UTAZÁS

POLCZ ALAINE | Kalandos utazás egy erdélyi temetésre a hetvenes évek egyik rideg, zimankós karácsonyán. Három nap története boldog találkozásokkal, temetéssel, családi perpatvarral, betlehemesekkel, vonatozással Vízakna és Kolozsvár között – megannyi szereplővel és eseménnyel, melyek Polcz Alaine nagy élettapasztalata, asszonyi bölcsessége, tartózkodó humora révén varázstükörré rendeződnek. Az írói látásmód a groteszk világot olyan közvetlenül ábrázolja, hogy az olvasó rádöbben: a jelentéktelennek tűnő események, a véletlen találkozások, a szegényes vacsorák mögött valódi emberi sorsok húzódnak meg, és ezekből tevődik össze egy korszak igaz története.

FONÓ – OMER KLEIN

Omer Klein izraeli származású művész a New York-i jazzélet egyik meghatározó alakjává vált, s jelenleg Németországban él. 2018-ban a német Grammy-díjnak nevezett Echót nyerte el Sleepwalkers című albumával. Gyorsasága, billentése, kifinomultsága és kreativitása alapján a zongora mestereinek a legszűkebb csoportjában van a helye a német kritikusok szerint. A Fonóba november 13-án a legújabb albumával, a 2019-es kiadású Radio Mediterannal érkezik triójával. Ugyanezen az estén a hazai jazz kiemelkedő alakja, Tóth Viktor is fellép Arura Trio nevű formációjával.

TÚRÁK A PILISBEN Október 30-án, az Intersport-túranapon három távra is nevezhetnek a túrázást kedvelők. 9, 21 és 31 km-es megmérettetés közül lehet választani, a célba érőket oklevéllel jutalmazzák a szervezők. Az útvonalon látnivalóban nem lesz hiány, hiszen csodás a kilátás a Nagy-Kevélyről, nagyon hangulatos Szentkút környéke, és a hajdani filmforgatásra épült „egri várnál”, kifejezetten a túrázók tiszteletére, lovagi tornát rendeznek. Nevezés: www.futanet.hu

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

PAPÍRPALOTA

82 | FIGYELŐ 2021/43

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 10. 26. 16:35

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIII-FFT.indd III

2021. 10. 26. 14:10

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ingatlanb.indd IV

2021. 10. 26. 14:10