Nagy növekedés – nagy bejelentések

RAKÉTARAJT | Orbán Viktor miniszterelnök több gazdaságpolitikai intézkedést is bejelentett a parlament őszi ülésszakának első napján.

„Ma úgy látom, hogy elérhető az 5,5 százalékos növekedés az idén. Ha az év végén valami nagy baleset nem történik, akkor e fölé is képesek lehetünk menni” – mondta Orbán Viktor parlamenti beszédében. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság repülőrajtot vett, a második negyedévben a valaha mért legnagyobb bővülést értük el, a gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet. Kiemelte a foglalkoztatottsági adatokat: most 4,7 millióan dolgoznak, ami a rendszerváltás óta a legjobb arányszám. Sikerült tehát teljesíteni azt a vállalást, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a válság tönkretett. Hozzátette: egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól, sőt ma már inkább munkaerőhiány van. A miniszterelnök szavai azért fontosak, mert a GDP-növekedés mértéke egy sor gazdaságpolitikai, társadalmi és pénzügyi lépést tesz lehetővé 2022-ben. De nézzük a bejelentéseket.

SZJA-VISSZATÉRÍTÉS

2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk ez évben befizetett személyi jövedelemadót, a felső határ a 2021-es átlagbér lesz.

A kormányfő szavaiból kiderült, hogy a katás vállalkozó szülőkre is kiterjesztik a kedvezményt, így az adó-visszatérítésben részesülők köre sokkal, mintegy 430 ezer fővel nagyobb lesz, mint arra korábban számítani lehetett. Az intézkedésnek köszönhetően az ekho szerint adózó szülők az általuk szja-ként befizetett összeget kapják vissza. A katások pedig az általuk befizetett átalánydíj negyedét, amennyiben gyermeket nevelnek. Összességében tehát 1,9 millió szülő számára 600 milliárd forintot térít viszsza az adóhivatal. A katás vállalkozókra vonatkozó bejelentés az átalányadó – tehát a havonta befizetett 25, 50 vagy 75 ezer forint – negyedéről szól az egész esztendőre kivetítve. Elemzések szerint a legtöbben vélhetőleg a középső sávba esnek, ők tehát jövőre az idén befizetett 600 ezer forintos adó negyedét – 150 ezer forint – kaphatják vissza.

KÉTSZÁZEZER FORINTOS MINIMÁLBÉR

A miniszterelnök parlamenti felszólalásában a bruttó 200 ezer forintos minimálbér bevezetéséről is beszélt. Ez azt jelenti, hogy az összeg közel 20 százalékkal nő. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre. A garantált bérminimum növelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől. Nagy Márton, Orbán Viktor főtanácsadója a Világgazdaságban arról értekezett a minap, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum között az elmúlt években kinyílt az olló, emiatt is szükséges egy nagyobb emelés. „A legkisebb kötelező munkabér mintegy 400-450 ezer embert érint, míg a garantált bérminimum esetében 2 millió főről beszélhetünk” – fogalmazott. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti konzultációban csak a minimálbér volt kérdés, a garantált bérminimum nem. Itt joggal várnak kompenzációt a vállalkozások. A garantált bérminimum emelésének a mértékéről még folynak az egyeztetések. A gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) az összege is változik a 200 ezer forintos minimálbéremelés miatt – ezt már kedden jelentette be Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter a részletekről kifejtette: a gyed maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot; ez 2010-hez képest 2,7-szeres növekedés, hiszen akkor 103 ezer volt. A hallgatói gyed az alapképzés esetében bruttó 140 ezer forintra nő, ez a bevezetéskori összeg duplája. A gyodra jogosultak – akik súlyosan sérült, önmagukat ellátni nem képes gyermeket gondoznak – nettó 180 ezer forintot kapnak majd; az ápolási alapdíj 2010-ben még csupán 25 ezer forint volt.

NYUGDÍJEMELÉS

A kormányfő a parlamentben bejelentette: a nyugdíjasok ebben az évben újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt. De lesz nyugdíjprémium is, melynek várható összege legalább 55 ezer forint. E prémium a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek jár majd. Törvény rögzíti ugyanis ennek utalását, amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb lesz. A Világgazdaság cikke szerint 8,575 százalékkal magasabb lesz a novemberi nyugdíj, mint az októberi. Ugyanis a friss pénzromlási szám 0,7 százalékkal nagyobb, mint az éves nyugdíjemelkedés mértéke volt. A nyugdíjasok egy összegben kapják meg a korrekciót, mégpedig éves szinten kalkulálva – a 13. havi nyugdíj visszaépítésének februári negyedhavi részletét is figyelembe véve 12,25-ször 0,7 százalékkal számolva. Ez nagyobb összeg, mint amire a korábbi előrejelzések alapján számítani lehetett. Ez azt jelenti, hogy egy 130 ezres nyugdíj mellé 11 150 forintnyi emelési különbözet jár. Ezenfelül nyugdíjprémium, amelynek köszönhetően november 12. körül egy „medián”-, tehát átlagjuttatásban részesülő nyugdíjas 220 ezer forintot is kaphat. A miniszterelnök most is hangsúlyozta, hogy a jövő februárban folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, így már legalább kétheti pluszjuttatást fizetnek majd az időseknek.

FEGYVERPÉNZ

Orbán Viktor arról is szólt a parlamentben, hogy februárban hathavi bónuszt kapnak a rendvédelmi és a fegyveres testületek hivatásos állományban lévő tagjai. Az 5,5 százalékos GDP-növekedésnek köszönhetően ez azt jelenti, hogy fejenként 900 ezer és 2 millió forint közötti bónuszban részesülnek. Ennek feltétele, hogy legalább hároméves hivatásos szolgálati jogviszonyt kell felmutatni. A fegyverpénz kifizetése a magyar államnak közel 180 milliárdos költségvetési tételt jelent.

HITELMORATÓRIUM

A Figyelő is írt arról, hogy meghoszszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulók számára. Orbán Viktor parlamenti beszéde szerint rászorulónak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek vele, ahol a bevétel 25 százalékkal apadt a pandémia nyomán. A részletekről annyit kell tudni: fontos változás, hogy a moratóriumban maradás nem lesz automatikus, ezt az igényt jelezni kell a bankok felé. Viszont nemcsak személyesen, hanem online is be lehet jelenteni. A hosszabbítás a jövő év júliusáig lesz érvényben (lásd a cikket 44-45. oldalon).

FIATALOK SZJA-MENTESSÉGE

2022. január elsejétől bevezetik a 25 év alatti dolgozók szja-mentességét – mondta a miniszterelnök. Az intézkedés nagy lökést adhat a fiatalok – főleg az egyetemisták – foglalkoztatottságának. A lépésnek köszönhetően az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka a jövő évtől az eddigi járulék- és szocho- mellett szja-mentessé is válik. Jelenleg 300 000 forint bruttó jövedelemmel számolva egy fiatalnak a fizetése nettó 199 500 forint. Jövőre ez az összeg negyvenötezerrel nő, amennyiben viszont iskolaszövetkezeten keresztül vállal valaki munkát, százezer forinttal is emelkedhet a nettó bére, tehát a teljes mai bruttó fizetését megkaphatja. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzeti konzultációval összhangban alkotmányos védelmet kíván adni a nyugdíjaknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a családtámogatásoknak is.

PINDROCH TAMÁS