Figyelő 2021 38. szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ORBÁN VIKTOR A PARLAMENTBEN

GYULAY ZSOLT A HUNGARORINGRŐL

BANAI PÉTER BENŐ-INTERJÚ

VÁLLALATI KÖTVÉNYPIAC

JÖNNEK AZ ÍGÉRT TÁMOGATÁSOK

MÁR IDÉN CSÖKKENHET AZ ADÓSSÁGRÁTA

TELJES MEGÚJULÁS ELŐTT SZINTE MINDEN ELADHATÓ

KATONA BENCE, a Hiventures Zrt. vezérigazgatója

Havi egymilliárd a vállalkozásoknak ÁRA: 790 FT

38. SZÁM | 2021. SZEPTEMBER 23–29.

F_BI-Hiventures.indd 1

2021. 09. 21. 13:00

! " #$ % & ' ( $ ) ) $ * $ " + # ' * %% $ , % -- . $ " - ! ( ' / 01 " +

23) 3

CSUPA SPORT

F_BII-NSK.indd II

2021. 09. 21. 13:00

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Válságok és lehetőségek

CÍMLAPON

10 KATONA BENCE Európában is az élbolyban

GEOPOLITIKA

50 ENERGIAVÁLSÁG Gáz van az európai

ellátás körül 52 HAJÓZÁS Kilőtt a tengeri szállítások ára 54 AMERIKAI GAZDASÁG Adósságplafon: arcot veszthetnek a demokraták 56 FAPADOSOK Konszolidációs kényszer

RÉGIÓ

57 ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK VIDÉKEN Vége a „varsói befőttesüvegek” korszakának

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 RAKÉTARAJT Nagy növekedés – nagy

14

bejelentések

Nagy növekedés – nagy bejelentések

A miniszterelnök több gazdaságpolitikai intézkedést is bejelentett a parlament őszi ülésszakának első napján.

16

A költségvetés is hat a növekedésre

„Töretlen a befektetői bizalom Magyarország iránt, amelyet a devizakötvény-kibocsátás sikere is alátámaszt. Ugyanakkor alapvetően továbbra is a forint finanszírozására támaszkodunk, az államadósságot illető stratégiai céljainkban tehát nincs változás” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

33

Az egyik legmodernebb pálya lehet

Látványos és szükségszerű fejlesztés előtt áll a Hungaroring. A mogyoródi célegyenesben – a pálya nyomvonalán kívül – gyakorlatilag minden megújul – mondta Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek.

Az építkezés miatt elképzelhető, hogy 2023-ban a megszokott nyári dátum helyett egy korábbi, tavaszi időpontban ad otthont Magyarország a száguldó cirkusznak. Az átalakítás után, 2024-től pedig a mogyoródi az egyik legmodernebb versenypálya lehet az F1-es szériában.

48

Ömlik a pénz a vállalati kötvénypiacra

Az olcsó pénz időszakának a végére számítva a befektetők megrohamozták a vállalati kötvényeket. Bőven az inflációs szint alatti hozammal mennek el még a bóvli kategóriába sorolt papírok is.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

16 BANAI PÉTER BENŐ A költségvetés is hat a növekedésre

18 KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS Elérhető

a kitűzött hiánycél 20 MARÓTH GÁSPÁR Újabb nagyberuházások a védelmi iparban 24 ZÖLDPOLITIKA Út a magyar klímasemlegességig

CÉGVILÁG

26 ÉPÍTŐIPAR Lassan enyhül az árnyomás 28 KOJI LÁSZLÓ Elérte a járvány előtti 30 33 36 38 40

szintet az építőipar VERES LÁSZLÓ Innováció egy konzervatív piacon GYULAY ZSOLT Az egyik legmodernebb pálya lehet VETŐMAGEXPORT Nehezített pályán KINNARPS Poszt-Covid-hatások BARNA ZSOLT Újraszervezés után növekedés jöhet

SZEMÉLYI HÍREK

43 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

44 MORATÓRIUM Módosított részletek 46 FIZETÉSI FORGALOM Ösztönzött növekedés

TŐZSDE

47 AUTOWALLIS Vételre ajánlva 48 HOZAMOK Ömlik a pénz a vállalati kötvénypiacra

58 BEFEKTETŐK A KORMÁNYVÁLSÁGRÓL

Kongatják a vészharangot Romániában 60 ÚT- ÉS KÖZMŰPROGRAM A bukaresti viszály neve: Saligny 62 VUKOVÁRI PRIVATIZÁCIÓ Dunai kikötőt vegyenek!

64 SEBESSÉGMÉRŐK HORVÁTORSZÁGBAN Hadüzenet a gyorshajtóknak

65 KÖZALKALMAZOTTI KÖTELEZETTSÉG Sürgeti az oltakozást a szlovén kormány

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

68 ENERGIAHATÉKONY CSIPEK Közel nulla fogyasztású gépek jönnek

CAPPUCCINO

70 LÉVAY KRISZTINA ÉS MADARAS LIZ

TÁRSADALOM

72 VÉRTES TIBOR Húsz éve 74 76 78 79

kompromisszumok nélkül PWC Merre tovább, szórakoztatóipar?

NEGYEDIK HULLÁM Egyre több az akadály az oltatlanok előtt EGYHÁZ ÉS KULTÚRA Ferences megújulás Pasaréten GALÉRIA A SZABADBAN Kortárs a köröndön

SPORT

80 TOKIÓ UTÁN Eltérő utakon

AJÁNLÓ

82 FESZTIVÁL, KIÁLLÍTÁS, KÖNYVEK

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/38 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 09. 21. 16:03

| A HÉT HÍREI |

KÉT HAZAI FÜRDŐ EURÓPA LEGJOBBJAI KÖZÖTT

Két magyar fürdő, a Hévízi-tó és a fővárosi Széchenyi Gyógyfürdő is szerepel az egyik legnagyobb nemzetközi útikalauz, a Lonely Planet által készített rangos listán – értesült a Magyar Nemzet.

Az első helyre az ásványi anyagokban gazdag vizű izlandi Kék lagúna került, a másodikra sorolták a bathi Thermae Bath Spát. A harmadik helyen pedig a hévízi tófürdő végzett. A magyar fürdőkultúra büszkeségének a megítélésében a kiváló gyógyhatású víz mellett az is szerepet kapott, hogy a tó látványát gyönyörű tavirózsák teszik emelkedett hangulatúvá, mellette gondozott parkok találhatók, továbbá a hely télen is látogatható. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy elégedett-e a két hazai fürdő szereplésével az Európa legjobbjait felsorakoztató rangsorban, Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára röviden csak ennyit mondott: Hévíz és a Széchenyi mellett más helyek is megérdemelték volna, hogy bekerüljenek ebbe a körbe.

KÖNYVKIADÁSI CSÚCS A JÁRVÁNY ALATT

Tízéves könyvkiadási csúcs dőlt meg a pandémia évében: tavaly adták ki a legtöbb művet – a példányszámok viszont csökkentek. Jellemzően öt-hatezer forintot költenek a vevők egy vásárlás során – derül ki a Világgazdaság összeállításából, miszerint a koronavírusjárvány begyűrűzésének esztendejében a két hónapig tartó boltzár érzékenyen érintette a könyvkereskedőket. A Libri több mint 7,6 millió kötetet értékesített tavaly, 200 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A másik nagy könyváruház, a Líra boltjaiban is megtorpant a forgalom, és 2 százalékos visszaeséssel zárták a 2020-as esztendőt.

Ugyanakkor nőtt a vásárlói kosárérték, amit szakemberek szerint többek között a papír drágulása, az üzemanyagárak és a minimálbér emelkedése okozott. A 75 saját és 11 franchise-bolttal rendelkező Líránál a múlt évben jellemzően ötezer forintot fizettek a könyvekért a vásárlók, ami 500 forintos emelkedés egy esztendő alatt. A Librinél 5700 forint volt az átlagos költés, ez 400 forintos kosárérték-növekedés. Az 56 boltot üzemeltető Libri-Bookline Zrt. kereskedelmi üzletágának a forgalma 2019-ben és 2020ban is csaknem 25 milliárd forintot ért el.

A HÉT 10,2 SZÁMA

A XVIII. századi nagy magyar felfedező, Benyovszky Móric születésének 280., halálának 235. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 10 ezer forint névértékű ezüst, valamint 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki a mai napon, a Benyovszky Móric-emlékkonferencia keretében.

Az emlékérméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte – derül ki az MNB közleményéből. Benyovszkynak kiváló diplomáciai kapcsolatai voltak, korának meghatározó politikai személyiségeivel gyakran találkozott. Életének fontos része volt a Madagaszkáron töltött idő, ahol a törzsi ellentétekben élő népeket próbálta békíteni fegyverek használata nélkül.

százalékkal emelkedett júliusban az ipari termelés volumene – munkanaphatással kiigazított adatok alapján.

A KSH szerint a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában. Az export volumene 7,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, azonban a feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,6, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé pedig 3,9 százalékkal mérséklődött.

FOTÓK: 123RF; CSODÁLATOS MAGYARORSZÁG; FIGYELŐ-ARCHÍV

EMLÉKÉRMÉK BENYOVSZKY MÓRIC TISZTELETÉRE

4 | FIGYELŐ 2021/38

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 09. 21. 16:28

A HÉT IDÉZETE „A piac olyan, mint egy inga, amely mindig a fenntarthatatlan

| A HÉT HÍREI |

optimizmus és az indokolatlan pesszimizmus között leng.

Az intelligens befektető realista ember, aki optimistákat árul és pesszimistákat vásárol” – Benjamin Graham, a Columbia Egyetem néhai tanára, a Graham–Newman Társaság egykori elnöke.

ELINDULT A SZÉCHENYI LÍZING GO!

HÁROM INTÉZKEDÉS A JEGYBANKTÓL

Az előzetes várakozásoknál sokkal kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntés után Virág Barnabás, az MNB alelnöke közölte, hogy három intézkedést hozott a jegybank. A havi kamatemelések folytatódnak, ezúttal 15 bázisponttal, az állampapír-vásárlások heti mennyisége 50-ről 40 milliárd forintra csökken, és fokozatosan kivezetik az úgynevezett „forintnyújtó” swapokat, ezzel szűkítik a forintlikviditást.

Hozzátette: az inflációs cél elérése a júniusi előrejelzéshez képest kitolódott, a következő hónapokban 5 százalék felett lesz, majd 2022 első felében kezd csökkenni és a jövő év második felében érheti el a 3 százalékot.

Már igényelhető az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított kamat- és kezelésiköltség-támogatás melletti Széchenyi Lízing Go!, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára széles körű agrár- és nem agrárcélú eszközbeszerzések finanszírozására nyújt lehetőséget, így például új vagy használt személygépjármű, haszongépjármű, gép, berendezés, immateriális javak és ingatlan finanszírozására is – jelentette be Krisán László, a Széchenyi-kártya-programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte: a Széchenyi Lízing Go! az első konstrukció a Széchenyikártya-program keretében, amelynek az igénylése már online is kezdeményezhető.

A széleskörűen felhasználható, kiemelten kedvező feltételű finanszírozás az állami támogatásnak köszönhetően évi fix 0,5 százalékos kamat mellett érhető el a vállalkozások számára.

ELÉRTE A VÁLSÁG ELŐTTI SZINTET A VILÁGGAZDASÁG

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a krízist megelőző szintet az OECD kimutatása szerint. Ám a változatlanul bizonytalan kilátások miatt a jelenleg tapasztalható lendületes növekedés közepette is szükség lesz az ösztönző monetáris és fiskális intézkedések fenntartására – írja a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss jelentésében, amelyből kiderül az is, hogy 2021-ben 5,7 százalékos lehet a világgazdaság bővülése, míg jövőre 4,5-del „düböröghetünk” globálisan. Hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerénél, Németországban 2,9 százalékos lehet az idén a gyarapodás, míg 2022 tekintetében 4,6-ről szól a prognózis.

2021/38 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 09. 21. 16:28

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 09. 21. 16:04

Orosz katona adja le a szavazatát a három napig tartó oroszországi törvényhozási választáson Rosztov régióban.

A még nem hivatalos adatok szerint a részvételi arány meghaladta az 50 százalékot, amely magasabb, mint az öt évvel ezelőtti. A voksolást a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország nyerte, a 450 tagú parlament alsóházában 315 képviselői helyhez juthatnak, vagyis megmarad a kétharmados többség. A második helyen a kommunisták végeztek, akik megerősödtek az előző szavazás óta.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: SERGEY PIVOVAROV, REUTERS

NAGYTOTÁL

2021. 09. 21. 16:04

| PUBLICISZTIKA |

VÁLSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK

Minden válság lehetőség is egyben – közhelyes mondás, de igaz. A pandémia utáni globális pénzbőség is egy ilyen lehetőség. A magyar kormány hosszú évek óta törekszik arra, hogy az államadósságon belül csökkentse a deviza és növelje a forint részarányát. Teljesen logikus lépés ez, hiszen mérsékli a külföldi kitettséget, biztonságosabb kezekben van a hazai államadósság. Magyarország a forintban való finanszírozásra való átállás során is bocsátott ki devizában államkötvényeket, ezek szerepe azonban inkább jelképes volt – benchmarkként szolgáltak a gazdasági szereplők számára.

A nemrég végrehajtott, a piacokat meglepetésként érő, összesen 4,5 milliárd eurós kötvénykibocsátás (amelynek egy része dollárkötvényekben valósult meg) szintén a biztonságot szolgálja. Az MNB csökkentette állampapír-vásárlásainak ütemét, a világ meghatározó jegybankjai, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank szintén közel van ahhoz, hogy mérsékelje eszközvásárlási programjainak összegét.

Ha olcsó a hitel globálisan, logikus, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget.

A külföldi befektetők bíznak a magyar gazdaságban.

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint Magyarország soha nem lépett még ennél kedvezőbb feltételekkel a nemzetközi kötvénypiacra. A dollárban kibocsátott adósságlevelekből legnagyobb részben amerikai és brit befektetők vásároltak, de volt közöttük ázsiai és európai invesztor is.

Az eurókötvények jegyzői között német és brit bankok, valamint szupranacionális nemzetközi szervezetek is szerepeltek. Ez egyrészt arra utal, hogy megvan a bizalom a magyar gazdaságban, másrészt szerencsés abból a szempontból, hogy diverzifikált az adósság – nem néhány nagy piaci szereplő kezében koncentrálódik.

A meglepően nagy magyar kötvénykibocsátás jelzés Brüsszel felé is. Hiába fenyegetik a „renitens” országokat (köztük hazánkat és Lengyelországot) pénzmegvonással, a két állam felé megvan a nemzetközi befektetői bizalom, olcsón tudják magukat finanszírozni ezekből a forrásokból, így gazdasági kényszer nem befolyásolja a politikai mozgásteret.

8 | FIGYELŐ 2021/38

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 09. 21. 16:04

| SZÁMLÁLÓ |

2021/38 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 09. 21. 17:01

| CÍMLAPON | KATONA BENCE

KATONA BENCE | Teljesítette a kezdeti stratégiai céljait a 2017-től működő Hiventures Zrt., hiszen az alapítás óta eltelt időszakban Európa legaktívabb tőkebefektetőinek egyikévé vált, és mára startupoktól nagyvállalatokig kínál tőkefinanszírozást. A cég küldetéséről, fejlődéséről és hosszabb távú stratégiájáról nyilatkozott lapunknak a vezérigazgató.

Mi a kockázati tőke szerepe a gazdasági struktúrán belül, s mi indokolja egy állami szereplő jelenlétét a magyar piacon?

– A magyar kockázatitőke-piac 2010 környékén indult rohamos fejlődésnek: 2010 és 2015 között a Jeremie és egyéb, állami támogatással futó tőkeprogramok próbálták élénkíteni a szegmenst, ám az is látszott, hogy a piaci szereplők – üzleti megfontolásból, a rizikókat mérlegelve – az induló, innovatív vállalkozásokhoz nem vagy csak korlátozottan allokáltak forrást. Így hiába állt rendelkezésre elég tőke, egyszerűen hiányzott az utánpótlás, hiszen a korai fázisban járó vállalkozások finanszírozása nem volt megoldott. A Hiventures elindításának a fő célja tehát ennek a piaci résnek a betöltése volt, olyan vállalkozások felkutatása, amelyek a megfelelő tőkejuttatás és mentorálás mellett gyors fejlődésre képesek.

Számos kutatás bizonyítja a kockázatitőke-befektetések jótékony hatását: a tőkebefektetésben részesülő cégek gyorsabban tudják megvalósítani innovációs tevékenységüket, nagyobb növekedésre képesek, előbb érik el a céljaikat. Az állam megjelenése sem szokatlan megoldás ezen a piacon. Jó néhány országban akad példa a közvetlen vagy közvetett állami szerepvállalásra, elég csak az USA-ra, Írországra vagy Észtországra gondolni. Itthon 2016-ban született meg végül a döntés egy, az MFB Csoporton belül működő, állami tulajdonú alapkezelő létrehozásáról, aminél szintén hangsúlyos szempont volt a 2014–20-as uniós költségvetési ciklus forrásainak hatékony felhasználása. Ezekből a forrásokból jött létre három alapunk is.

– Mennyiben sikerült megvalósítani a kezdeti céljaikat?

– Az induláskor megfogalmazott célunk az volt, hogy energetizáljuk azokat a piaci szegmenseket, ahol más szereplők nincsenek jelen – leginkább a nagy kockázat miatt –, s minél több embert elmozdítsunk abba az irányba, hogy lépjen ki az alkalmazotti létből és vállalkozzon. Tehát növekedjen Magyarországon a vállalkozási kedv, a társaságok száma és az innovációs képesség is. 2017-ben viszont még nem nagyon hitt bennünk a piac, kissé bizalmatlan volt a légkör. Ma már egyértelműen látszik, hogy hazánk elképesztő hátrányba került volna európai és régiós szinten egyaránt, ha 2017-ben nem léptünk volna be a piacra ezzel az aktivitással, hiszen nem volt más állami kockázati tőkét nyújtó aktív szereplő, amely kielégítette volna ezt a keresletet. Az első évben már közel 8 milliárd forintnyi finanszírozást nyújtottunk a startupoknak; ennek alapján – Lengyelország után – a második helyre ugrottunk a régiós rangsorban, a finanszírozott projektek számát tekintve pedig elsők voltunk. A piaci súlyunkat az is jól szemlélteti, hogy a 2017 előtti 355höz képest 2017 és 2020 között 745 hazai tőkebefektetés valósult meg, ebből 326 kötődött hozzánk. 2017 végén, 2018 elején nagyon masszív szereplők voltunk Magyarországon, 80-90 százalékos piaci részesedéssel. Azóta egészségesebb szintre

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

EURÓPÁBAN IS AZ ÉLBOLYBAN

10 | FIGYELŐ 2021/38

F_10-13_cimlapsztori_Katona_Bence.indd 10

2021. 09. 21. 16:06

| CÍMLAPON | KATONA BENCE

2021/38 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlapsztori_Katona_Bence.indd 11

2021. 09. 21. 16:06

| CÍMLAPON | KATONA BENCE

NÉVJEGY A Hiventures Zrt. vezérigazgatója.

PhD-tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjában folytatta, valamint számos vállalkozásfejlesztésre fókuszáló kurzus oktatója volt.

Nevéhez fűződik a Get in the Ring! startupverseny, amelyet 2014-ben rendezett meg először Magyarországon.

Mentorként számos startupcég fejlesztésében működött közre, valamint ő maga is több sikeres ilyen vállalkozás felépítésében vett részt társalapítóként.

A 2015-ben elindított Startup Campus egyetemi inkubációs program, a londoni Imperial College-on működő, a Nagy-Britanniában élő magyar hallgatók és kutatók számára elindított vállalkozói képzés vezetője volt.

2016 októberében a Hiventures Zrt. vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, az azt megelőző években pedig fejlesztéspolitikával foglalkozott a Miniszterelnökség kötelékében.

2019. augusztus elseje óta a Hiventures vezérigazgatója.

2020-tól a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület szakmai főtitkára.

került a szerepvállalásunk. A célkitűzéseket minden esztendőben túlteljesítettük, ami azt bizonyítja, hogy a konstrukciónk életképes, és bőven mutatkozik rá kereslet. Évente 600-700 megkeresés érkezik a társaságunkhoz. A működésünk megkezdése óta eltelt viszonylag rövid időszakban a Hiventures Európa legaktívabb korai fázisú tőkebefektetője lett, s ezzel felkerült a nemzetközi szinten is jelentős kockázatitőke-befektetők térképére.

– Közvetlenül a világjárvány előtt, majd még az alatt is új üzletágak jöttek létre.

Ennek mi az oka?

– Két új üzletágat indítottunk el a startupterületünk mellett. A kkv-k és a hazai nagyvállalatok finanszírozására hoztunk létre a piacon teljesen egyedi tőkefinanszírozási lehetőségeket. A Hiventures fejlődési pályáján 2019-re jutottunk el oda, hogy megvizsgáljuk, milyen termékekkel lehetne támogatni a hazai gazdasági bővülés fő mozgatórugóinak számító kis- és középvállalkozásokat. A generációváltás például komoly kihívás elé állítja ezt a szegmenst, becslések szerint 12-15 ezer vállalkozást is érinthet Magyarországon. Amellett, hogy a cégek ismeretei viszonylag hézagosak a finanszírozási lehetőségeiket illetően, a tőkehiány is jellemző probléma, ennek következtében gyakran kerülnek külföldi kézbe az érintett vállalkozások. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni az aktívabb szerepvállalásunkkal.

A másik fő fókuszunk a kkv-knál a piaci konszolidáció támogatása: a növekedés egyik gátja ugyanis az európai viszonylatban kicsinek számító méretük, tőkeerejük, és így a stabilitásuk, a hozzáférésük a modern technológiákhoz, az innovációs fejlődéshez. A harmadik érintett terület pedig a külföldi terjeszkedés, befektetés támogatása, amely az elmúlt időszakban különös hangsúlyt kapott, hiszen a koronavírus-járvány az eladási hajlandóságot is növelte a vállalkozások körében.

– A pandémia hogyan módosította a Hiventures kínálatát?

– Tavaly indultak el a nagyvállalati szektorra fókuszáló InvestPro finanszírozási megoldásaink: a mentő termékeinkhez hasonlóan ezeket is a válság hívta életre azzal a céllal, hogy a vállalkozói életszakasz legutolsó, legérettebb rétegét, a nagyvállalati fázist is le tudjuk fedni. Az elsődleges célunk, hogy támogassuk a hazai beruházások, tranzakciók megvalósulását. Forrásként a tőke bevonása előmozdíthatja olyan projektek kivitelezését, amelyek e nélkül nem jöhetnének létre, továbbá segítheti a tulajdonosokat a túlzott eladósodás és kockázatvállalás elkerülésében, s önerőkiegészítésként a hitelképességüket is növelheti. Kockázatitőke-befektetőként persze vannak bizonyos üzleti és profitelvárásaink, de az üzleti érdekeken túl nekünk az is fontos, hogy minél több beruházás, tranzakció valósulhasson meg, s közben a magyar vállalkozások magyar tulajdonosoknál maradjanak és stabil munkahelyeket biztosítsanak. Az új finanszírozási megoldásaink az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is jelentős érdeklődést keltettek, hiszen a nagyvállalati szektorban közel 7 milliárd forint összértékű befektetést realizáltunk, míg a kkv-k terén 21 esetben csaknem 10 milliárd forint értékben hozunk kedvező invesztíciós döntést. Az összeg jelentős részét már folyósítottuk is. Különösen büszkék vagyunk a Szatmári Konzervgyár átalakításában vállalt szerepünkre: amellett, hogy itt részünk volt az általa biztosított 250 munkahely stabilizálásában, bízunk abban is, hogy sikerült tartós növekedési pályára állítani a társaságot. A célunk az, hogy minél több területen katalizáljuk a fejlődést, és minél több vállalatnak nyújtsunk érdemi támogatást céljai megvalósításához.

12 | FIGYELŐ 2021/38

F_10-13_cimlapsztori_Katona_Bence.indd 12

2021. 09. 21. 16:06

| CÍMLAPON | KATONA BENCE

Ami pedig a mentőprogramjainkat illeti, a tavaly áprilisban elindított startup- és kkv-mentő csomagunk egyaránt sikertörténet. Kiváló eszközök ahhoz, hogy magyar vállalkozások, ezáltal családok, fiatal vállalkozók ne menjenek csődbe, vagy korábban jól prosperáló, de nehéz helyzetbe került cégek ne kerüljenek külföldi tulajdonba.

– Miként alakult 2020 a Hiventures szempontjából?

– A home office és a korlátozó intézkedések ellenére rekordév volt a tavalyi, miután közel 14 milliárd forintnyi friss tőkét fektettünk be. Ez évre egyébként 20 milliárd forint feletti finanszírozással számolunk, és időarányosan tartjuk is a tervet.

– Vannak adataik arra vonatkozóan, hogy látható-e a Hiventures tevékenysége a teljes nemzetgazdaság szintjén is?

– A 2017-es indulásunk óta 49,6 milliárd forintot fektettünk be magyar vállalkozásokba, ez havi átlagban majdnem egymilliárdot jelent. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2020. májusi tanulmányából kiderült, hogy a Hiventures 2010 és 2019 közötti tevékenysége 0,034 százalékkal járult hozzá a 2019-es GDP-hez a beruházásösztönzésen keresztül: ha pedig sikerül megvalósítanunk a 2023-ig vállalt terveinket, a GKI becslései szerint ez az arány várhatóan megduplázódik. A közvetlen és közvetett hatásoknak köszönhetően a foglalkoztatáson és a lakossági fogyasztáson át szintén hozzájárult a cég a költségvetéshez: 2019-ig 4,7 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételi többletet eredményezett a tevékenységünk, ami a következő négy évben további 14 milliárdot jelent majd. Vállalatunknak ma már csaknem 370 befektetésből álló portfóliója van, és mostanra eljutottunk oda, hogy egy innovatív ötlettől egészen a nagyvállalatokig bármilyen méretű vállalkozásnak finanszírozást tudunk nyújtani.

– Jelenleg miből tevődik össze a portfólió?

– A startupcégek finanszírozásában vagyunk különösen erősek, a befektetéseink közül 374 ebbe a körbe tartozik. Több mint 20 kkv-s és nagyvállalati projektünk van, s 11 invesztíció része a mentőprogramunknak. Az iparágak közül egyértelműen az üzleti és egyéb szolgáltatás, valamint az egészségügy áll az élen, de erős a szoftverfejlesztés, a big data is, és az agrárium szintén a top 10-ben szerepel.

– Egy kockázatitőkealap-kezelőnél fontos mérőszám a kiszállásokon elért hozam. Hogy állnak most az exitekkel?

– Valóban alapvető érdekünk, hogy a befektetéseink egy idő után megfelelő hozamot is termeljenek. Azt viszont látni kell, hogy az invesztíciótól a kiszállásig tartó intervallum jellemzően nem két-három év, hanem reálisan öt, de inkább nyolc-tíz.

Ráadásul ezeket az időtávokat a járvány még kijjebb tolta. Bár mostanra vannak sikeres exitjeink – a Webshippynél túl is szárnyaltuk az elvárt megtérülési rátát, s jelenleg is több exiten dolgozunk –, figyelembe véve, hogy a Hiventures 2017-ben indult, a kiszállásaink többségének reálisan 2022–23-ban vagy utána kellene következniük. Ha ennél hamarabb nagyobb számú exitet hajtanánk végre, az arra utalna, hogy valamit nem csinálunk jól.

A másik fontos mutató, amellyel a sikerünket mérjük, a társbefektetéseink száma.

Egy befektető munkáját az eredményes felvásárlás mellett az igazolja leginkább, ha egy másik invesztor is fantáziát lát az adott vállalkozásban, s hajlandó is komoly összeggel beszállni abba. Úgy gondolom, a co-investjeink száma önmagáért beszél: az indulásunk óta 77 esetben összesen 6,5 milliárd forintot invesztált már társbefektető valamelyik startupunkba, ami extra validáció a cégeink kilátásaira vonatkozóan.

– Hosszabb távon hogyan látja a Hiventures szerepét?

– Az a nem titkolt célunk, hogy 2030-ig fenntartsuk vezető szerepünket az európai piacon az induló fázisú vállalkozások finanszírozásában. Azt reméljük, hogy a Hiventures hatására több és aktívabb finanszírozó jelenik meg a hazai startupökoszisztémában, hiszen a cél az, hogy a piac egyre önjáróbb legyen. A kkv-szektornál a konszolidáció és a növekedés elősegítése, a nagyvállalatoknál pedig céges fúziók, beruházások, akár zöldmezős invesztíciók megvalósíthatóvá tétele a fő törekvés, de persze a válság hatásainak a kiküszöbölésében is partnerek kívánunk lenni. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy míg a korai fázisban megtartjuk nagy szerepünket, az érettebb szakaszokban egyre nagyobb arányban társbefektetőként szeretnénk fellépni. Hisszük, hogy minél több szereplő bevonása révén egy dinamikus finanszírozási piacot tudunk kialakítani.

BARÁT MIHÁLY

Hazánk elképesztő hátrányba került volna európai és régiós szinten egyaránt, ha 2017-ben nem léptünk volna be a piacra ezzel az aktivitással.

2021/38 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlapsztori_Katona_Bence.indd 13

2021. 09. 21. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NAGY NÖVEKEDÉS – NAGY BEJELENTÉSEK RAKÉTARAJT | Orbán Viktor miniszterelnök több gazdaságpolitikai intézkedést is bejelentett a parlament őszi ülésszakának első napján. jesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet. Kiemelte a foglalkoztatottsági adatokat: most 4,7 millióan dolgoznak, ami a rendszerváltás óta a legjobb arányszám. Sikerült tehát teljesíteni azt a vállalást, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a válság tönkretett. Hozzátette: egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól, sőt ma már inkább munkaerőhiány van.

A miniszterelnök szavai azért fontosak, mert a GDP-növekedés mértéke egy sor

gazdaságpolitikai, társadalmi és pénzügyi lépést tesz lehetővé 2022-ben. De nézzük a bejelentéseket.

SZJA-VISSZATÉRÍTÉS

2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk ez évben befizetett személyi jövedelemadót, a felső határ a 2021-es átlagbér lesz.

FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK

„Ma úgy látom, hogy elérhető az 5,5 százalékos növekedés az idén. Ha az év végén valami nagy baleset nem történik, akkor e fölé is képesek lehetünk menni” – mondta Orbán Viktor parlamenti beszédében. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság repülőrajtot vett, a második negyedévben a valaha mért legnagyobb bővülést értük el, a gazdaság tel-

14 | FIGYELŐ 2021/38

F_14-15_Orban.indd 14

2021. 09. 21. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A kormányfő szavaiból kiderült, hogy a katás vállalkozó szülőkre is kiterjesztik a kedvezményt, így az adó-visszatérítésben részesülők köre sokkal, mintegy 430 ezer fővel nagyobb lesz, mint arra korábban számítani lehetett. Az intézkedésnek köszönhetően az ekho szerint adózó szülők az általuk szja-ként befizetett összeget kapják vissza. A katások pedig az általuk befizetett átalánydíj negyedét, amennyiben gyermeket nevelnek. Összességében tehát 1,9 millió szülő számára 600 milliárd forintot térít viszsza az adóhivatal. A katás vállalkozókra vonatkozó bejelentés az átalányadó – tehát a havonta befizetett 25, 50 vagy 75 ezer forint – negyedéről szól az egész esztendőre kivetítve. Elemzések szerint a legtöbben vélhetőleg a középső sávba esnek, ők tehát jövőre az idén befizetett 600 ezer forintos adó negyedét – 150 ezer forint – kaphatják vissza.

KÉTSZÁZEZER FORINTOS MINIMÁLBÉR

A miniszterelnök parlamenti felszólalásában a bruttó 200 ezer forintos minimálbér bevezetéséről is beszélt. Ez azt jelenti, hogy az összeg közel 20 százalékkal nő. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre. A garantált bérminimum növelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől. Nagy Márton, Orbán Viktor főtanácsadója a Világgazdaságban arról értekezett a minap, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum között az elmúlt években kinyílt az olló, emiatt is szükséges egy nagyobb emelés. „A legkisebb kötelező munkabér mintegy 400-450 ezer embert érint, míg a garantált bérminimum esetében 2 millió főről beszélhetünk” – fogalmazott. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti konzultációban csak a minimálbér volt kérdés, a garantált bérminimum nem. Itt joggal várnak kompenzációt a vállalkozások. A garantált bérminimum emelésének a mértékéről még folynak az egyez-

tetések. A gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) az összege is változik a 200 ezer forintos minimálbéremelés miatt – ezt már kedden jelentette be Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter a részletekről kifejtette: a gyed maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot; ez 2010-hez képest 2,7-szeres növekedés, hiszen akkor 103 ezer volt. A hallgatói gyed az alapképzés esetében bruttó 140 ezer forintra nő, ez a bevezetéskori összeg duplája. A gyodra jogosultak – akik súlyosan sérült, önmagukat ellátni nem képes gyermeket gondoznak – nettó 180 ezer forintot kapnak majd; az ápolási alapdíj 2010-ben még csupán 25 ezer forint volt.

NYUGDÍJEMELÉS

A kormányfő a parlamentben bejelentette: a nyugdíjasok ebben az évben újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt. De lesz nyugdíjprémium is, melynek várható összege legalább 55 ezer forint. E prémium a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek jár majd.

Törvény rögzíti ugyanis ennek utalását, amennyiben a gazdasági növekedés 3,5 százaléknál nagyobb lesz. A Világgazdaság cikke szerint 8,575 százalékkal magasabb lesz a novemberi nyugdíj, mint az októberi. Ugyanis a friss pénzromlási szám 0,7 százalékkal nagyobb, mint az éves nyugdíjemelkedés mértéke volt. A nyugdíjasok egy összegben kapják meg a korrekciót, mégpedig éves szinten kalkulálva – a 13. havi nyugdíj visszaépítésének februári negyedhavi részletét is figyelembe véve 12,25-ször 0,7 százalékkal számolva. Ez nagyobb összeg, mint amire a korábbi előrejelzések alapján számítani lehetett. Ez azt jelenti, hogy egy 130 ezres nyugdíj mellé 11 150 forintnyi emelési különbözet jár. Ezenfelül nyugdíjprémium, amelynek köszönhetően november 12. körül egy „medián”-, tehát átlagjuttatásban részesülő nyugdíjas 220 ezer forintot is kaphat. A miniszterelnök most is hangsúlyozta, hogy a jövő februárban folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, így már legalább kétheti pluszjuttatást fizetnek majd az időseknek.

FEGYVERPÉNZ

Orbán Viktor arról is szólt a parlamentben, hogy februárban hathavi bónuszt kapnak a rendvédelmi és a fegyveres testületek hivatásos állományban lévő tagjai. Az 5,5 százalékos GDP-növeke-

désnek köszönhetően ez azt jelenti, hogy fejenként 900 ezer és 2 millió forint közötti bónuszban részesülnek. Ennek feltétele, hogy legalább hároméves hivatásos szolgálati jogviszonyt kell felmutatni.

A fegyverpénz kifizetése a magyar államnak közel 180 milliárdos költségvetési tételt jelent.

HITELMORATÓRIUM

A Figyelő is írt arról, hogy meghoszszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulók számára. Orbán Viktor parlamenti beszéde szerint rászorulónak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek vele, ahol a bevétel 25 százalékkal apadt a pandémia nyomán.

A részletekről annyit kell tudni: fontos változás, hogy a moratóriumban maradás nem lesz automatikus, ezt az igényt jelezni kell a bankok felé. Viszont nemcsak személyesen, hanem online is be lehet jelenteni. A hosszabbítás a jövő év júliusáig lesz érvényben (lásd a cikket 44-45. oldalon).

FIATALOK SZJA-MENTESSÉGE

2022. január elsejétől bevezetik a 25 év alatti dolgozók szja-mentességét – mondta a miniszterelnök. Az intézkedés nagy lökést adhat a fiatalok – főleg az egyetemisták – foglalkoztatottságának. A lépésnek köszönhetően az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka a jövő évtől az eddigi járulék- és szochomellett szja-mentessé is válik. Jelenleg 300 000 forint bruttó jövedelemmel számolva egy fiatalnak a fizetése nettó 199 500 forint. Jövőre ez az összeg negyvenötezerrel nő, amennyiben viszont iskolaszövetkezeten keresztül vállal valaki munkát, százezer forinttal is emelkedhet a nettó bére, tehát a teljes mai bruttó fizetését megkaphatja. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzeti konzultációval összhangban alkotmányos védelmet kíván adni a nyugdíjaknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a családtámogatásoknak is.

PINDROCH TAMÁS 2021/38 FIGYELŐ | 15

F_14-15_Orban.indd 15

2021. 09. 21. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A KÖLTSÉGVETÉS IS HAT A NÖVEKEDÉSRE

BANAI PÉTER BENŐ | „Töretlen a befektetői bizalom Magyarország iránt, amelyet a devizakötvény-kibocsátás sikere is alátámaszt. Ugyanakkor alapvetően továbbra is a forint finanszírozására támaszkodunk, az államadósságot illető stratégiai céljainkban tehát nincs változás” – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Miközben felpörgött a gazdaság, a büdzsé tovább „fűti” a bővülést. Miért van szükség ily mértékű ösztönzésre?

– Gyakran hallom ezt a fölvetést, de ne felejtsük el: nemcsak a növekedés hat a költségvetésre, hanem a költségvetés is a növekedésre. Vagyis a magyar gazdaság gyors talpra állása, a munkahelyek megőrzése a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is köszönhető. A válság előtti gazdasági eredményeink, az államháztartás stabilitása jóvoltából tavaly a kormányzat – a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve – érdemi segítséget tudott nyújtani a vállalkozásoknak.

Mindez természetesen nagyobb büdzséhiányt, pótlólagos állampapír-kibocsátást eredményezett, csakúgy, mint szinte minden európai országban. Azt se feledjük el, hogy a 2008–09-es krízis időszakával szemben most mindvégig megvolt a bizalom a magyar állam iránt. Így az állampapírjainkat jelentős túlkereslet mellett tudtuk értékesíteni, és jelzésértékű, hogy a Moody’s épp a válság alatt, egy évvel ezelőtt látta el pozitív kilátással a magyar államadósság-minősítést. Azzal egyetértek, hogy a reálgazdaság, a vállalkozások megerősödésével az államnak csökkentenie kell a hiány szintjét, de a hangsúly a fokozatosságon van. Épp ezért számolunk az idén 7,5 százalékos, jövőre pedig 6 százalék alatti deficittel. Egy drasztikus konszolidációnak növekedési áldozata lenne – s ezt ma sem a befektetők, sem az uniós jogszabályok nem követelik meg. A hiány szintjénél lényegesebbnek tartom, hogy érdemi bővülés mellett az államadósság rátáját újból csökkenő pályára állítsuk. Ebben az esztendőben pe-

dig számításaink szerint már mérséklődhet az adósságráta, míg Európa legtöbb országában még nem ez a helyzet.

– Terveik szerint alakul a büdzsé 2021es pályája? Például a devizakötvény-kibocsátás mennyire befolyásolja a költségvetési folyamatokat?

– Az eddigi költségvetési adatok összhangban vannak a 7,5 százalékos hiánycéllal. A gazdaság gyarapodásának a tekintetében pedig optimista vagyok; a magyar gazdaság első félévi teljesítménye

NÉVJEGY 1974-ben, Cegléden született.

1998-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-, 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi szakokleveles közgazdászdiplomát szerzett.

1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban (illetve Nemzetgazdasági Minisztériumban) dolgozik.

Előbb fogalmazóként, majd a költségvetési és pénzügypolitikai főosztály osztályvezetőjeként, főosztályvezetőhelyetteseként, később az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya megbízott vezetőjeként végezte munkáját.

2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára lett, 2014-től az NGM, 2018 májusától a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Angolból felsőfokú, oroszból középfokú nyelvvizsgája van.

Nős, két gyermek édesapja.

mind az elemzői várakozásokat, mind a sajátjainkat, sőt – ami a leglényegesebb – a válság előtti szintet is meghaladta. Ezért úgy nyílott lehetőség devizakötvény-kibocsátásra, hogy az említett adósságcsökkentési követelményt számításaink szerint továbbra is teljesíteni tudjuk. Ezzel a forrással persze felelősen kell bánnunk: az tartalékot képez azon esetre, ha az Európai Bizottság nem utalja át az idén a Magyarországot megillető úgynevezett helyreállítási eszköz forrásait, illetve jelentős részben már a jövő évi kiadások előfinanszírozását szolgálja. Az infláció az egész világgazdaságban visszatért, így a kamatok is emelkedhetnek – még ez előtt célszerű volt az állami fedezet biztosítása. A többszörös túlkereslet és a korábbi kibocsátásainkhoz képest is alacsonyabb kamatok pedig azt mutatják: töretlen a befektetői bizalom Magyarország iránt. A devizakötvény sikere mellett ugyanakkor alapvetően továbbra is a forint finanszírozására támaszkodunk. Az államadósságot illető stratégiai céljainkban tehát nincs változás.

– A konvergenciaprogramban még a „régi” növekedési szám szerepel. Mikor írják át? S jelenleg mivel kalkulál a Pénzügyminisztérium az éves bővülés tekintetében?

– A gazdasági teljesítményünkben komoly szerepe volt a vírus elleni vakcinák rendelkezésre állásának, a gyors oltásoknak és ezáltal a korábbi nyitásnak. Jó lenne ezt az előnyt megőrizni, s nagy átoltottsági aránnyal minél több családot és ezáltal a gazdaságot is megvédeni a járvány újabb hullámától. Bizakodva, de óvatosan nyilatkozom. A gyermeket nevelő családok az idén befizetett személyi jövedelemadójukat az átlagbérhez igazodóan jövőre

16 | FIGYELŐ 2021/38

F_16-17_banai.indd 16

2021. 09. 21. 16:07

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

visszakapják, ha a magyar gazdaság legalább 5,5 százalékkal bővül. Erre jó esélyünk van, de legyen azon elemzőknek igazuk, akik 7 százalék feletti gyarapodást valószínűsítenek.

– Jövőre választások jönnek, számos jóléti intézkedésről hallani, az ellenzék pedig választási költségvetést emleget. Miként reagálnak az utóbbira, illetve mik a költségvetési prioritások?

– Valóban gyakran halljuk baloldali kritikaként, hogy a 2022-es büdzsé „választási költségvetés”. A tények azonban ellentmondanak ennek. Az említett kifejezést a 2002-es büdzsé végrehajtása és a 2006-os költségvetés kapcsán tanultuk meg. Ekkor, világgazdasági konjunktúra idején – a választások okán – az előző évhez képest mind a büdzséhiány, mind az államadósság szintje jelentősen megugrott. 2006-ban a GDP-arányos –9,3 százalék Európa-rekorderi szintet jelentett.

Ha átlagot vonunk a nyolcévnyi baloldali kormányzás hiányszámaiból, akkor 6,6 százalék feletti értéket kapunk – mintha minden esztendőben recessziós időszak és választás lett volna. Ezzel szemben a 2014-es és a 2018-as megmérettetés évében rendre a maastrichti kritérium alatti, az előzetes terveknek megfelelő deficitet ért el a kormány: 2,8, illetve 2,1 százalékos volt a hiány. 2022-ben mind a deficit, mind az adósság szintje csökken az előző esztendőhöz viszonyítva, és nem ugrik ki az európai fősodorból, hiszen a GDP 5 százalékát elérő vagy a fölötti hiánnyal tíz ország számol.

– Ezek szerint „semmi extra” 2022 tekintetében?

– A költségvetés értékrendjében immár bő tíz éve nincs változás: a munka és a család elsődlegessége a számokból kiolvasható, a „gazdaságpolitikai ívet” pedig a reálgazdaság támogatásának és az adósságráta csökkentésének a szempontjai együtt határozzák meg. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy mérséklődnek a munkavállaláshoz kapcsolódó adók, így a 25 év alatti fiataloknak az átlagbér szintjéig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, de a munkáltatók terhei is csökkennek. A családok támogatása az eddigi legnagyobb összeget érheti el, például az otthonteremtési és a felújítási dotációk felfutása vagy a gyermekek otthon gondozási díjának a növekedése okán. Államtitkárként persze a felelősség szót is hangsúlyozom, hiszen minden lépésünkre csak a gazdaság teljesítményével összhangban kerülhet sor. Ezért kell a továbbiakban is azon dolgoznunk, hogy az elmúlt időszak-

hoz hasonlóan a jövőben is érdemi, tartós és fenntartható növekedési pályán haladjon Magyarország.

– Újból fellángolt a vita a lehetséges euróbevezetés kapcsán: mi a Pénzügyminisztérium álláspontja?

– Véleményem szerint nem az euróövezethez tartozás miatt, hanem saját jól felfogott érdekünkben kell megcélozni a közös pénz bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítését, így például a hosszabb távú költségvetési stabilitást, az alacsony adósságrátát vagy az infláció kordában tartását. Ugyanakkor további követelményeket is szabhatunk magunknak, és arra is tekintettel kell lennünk, hogy mi-

lyen állapotban van az eurózóna. Ha megnézzük az uniós valuta elmúlt két évtizedes történetét, fontos tanulság, hogy a közös fizetőeszköz használatától függetlenül is lehet eredményes gazdaságpolitikát folytatni, s az euróövezeten belül is „le lehet szakadni”. Vagyis önmagában az euró használata nem garancia a fejlődésre, a jövedelmek növelésére és az életminőség javítására. Sőt, a krízis alatt nagyobb volt azon országok „manőverezési képessége”, amelyek saját devizával és ezáltal önálló monetáris politikával rendelkeztek. A maastrichti kritériumok teljesítése tehát szükséges, de úgy vélem, nem elégséges feltétele egy jövőbeli csatlakozásnak. E kérdésről még biztosan nem ma vagy holnap kell döntenünk.

SZAJLAI CSABA 2021/38 FIGYELŐ | 17

F_16-17_banai.indd 17

2021. 09. 21. 16:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELÉRHETŐ A KITŰZÖTT HIÁNYCÉL KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS | Az első fél évben a költségvetés GDP-arányos hiánya és az államadósság-mutató kedvezően alakult a testület szerint, és összejöhet a 2021-es hiánycél. Azonban kockázatot jelent, ha az uniós pénzek nem érkeznek be.

Az első felévi költségvetési adatok, valamint a várható reálgazdasági folyamatok alapján a Költségvetési Tanács (KT) mind a tervezett, GDP-arányosan 7,5 százalékos eredményszemléletű hiányt, mind a 2021 végére meghatározott 79,9 százalékos államadósság-mutatót elérhetőnek tartja – közölte a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló, az első fél év folyamatai alapján minap meghozott véleményében a testület. A KT dokumentumából kiderül: az alaptörvény adósságszabályának való megfelelés a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat elfogadásának is a feltétele volt, amit megvizsgáltak, és megállapították, hogy abban megvalósul az adósságmutató csökkenésének követelménye. Az idei esztendőre a költségvetési törvény módosítása – összhangban a kiadások emelésével – az év végi adósságcélt 79,9 százalékra emelte.

GYORSAN HELYREÁLLTUNK

RIZIKÓS TÉTEL

A KT vélekedése alapján a hiány 2021. évi alakulásában kockázatot jelent, ha az Európai Bizottság értékelése alapján az EU Tanácsa nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet az idei évben –

2021-ben az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) elérhető előleg 326 milliárd forint lenne. Amennyiben az előleg nem folyik be a költségvetésbe, akkor az ennek terhére a büdzséből kifizetendő támogatási előlegek növelik a pénzforgalmi hiányt és az államadósságot. Viszont az uniós előleg későbbi beérkezése a következő esztendők egyenlegét javítja – jegyezték meg. Amíg a magyar helyreállítási tervet nem fogadják el, addig az e terv programjaira kifizetett hazai költségvetési összegek az ESA szerinti hiányt is növelhetik. Sikeresnek értékelték a magyar védekezést a járvány gazdasági hatásaival szemben, és kiemelték: a gazdaság-újraindítási programoknak is köszönhetően a gazdaság teljesítménye az első fél évben 7,2, azon belül a második negyedévben jelentősen, 17,7 százalékkal javult a megelőző év hasonló időszakához képest, így a GDP már meghaladja a járvány előtti szintet. A legfrissebb kormányzati és elemzői várakozások az előző esztendőhöz képest 6–8 százalék közötti növekedést valószínűsítenek az év egészére.

SZAJLAI CSABA

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A testület szerint a gyors ütemű gazdasági helyreállásnak is köszönhetően az első fél évben a költségvetés GDP-arányos hiánya és az államadósság-mutató kedvezően alakult. Az EU-tól várt, a költségvetési előirányzatokban szereplő bevételek csúszása azonban növeli a pénz-

forgalmi deficitet és az államadósságot, a költségvetésnek pedig a második fél évben fel kell készülnie e negatív hatások kivédésére. Egyébként a 2021. első félévi hiány alakulását is a mintegy 4000 milliárd forint hiánycél figyelembevételével értékelték: az államháztartás központi alrendszerének első félévi pénzforgalmi hiánya 1705 milliárd forintot tett ki, amely a 3990 milliárdos éves pénzforgalmi hiány 42,6 százaléka. Az adóés járulékbevételek összességükben az időarányosnál kedvezőbben teljesültek.

Ezek alapján a kormány részére megfelelő mozgástér áll rendelkezésre, hogy – az államadósság-szabály betartása mellett – meghozza a járvány kezeléséhez, illetve a gazdaság újraindításához szükséges, annak rugalmas ellenálló képességét növelő intézkedéseket – írták. A tanács véleménye szerint az államháztartás eredményszemléletű egyenlege 2021 első fél évében 1062 milliárd forintos hiányt mutatott (a fel éves GDP 4,3 százaléka) az MNB által publikált előzetes pénzügyi számla adatai alapján.

18 | FIGYELŐ 2021/38

F_18_koltsegvetes.indd 18

2021. 09. 21. 16:07

PR

IDŐTÁLLÓ FEJLESZTÉS: A DIGITALIZÁCIÓ A leghamarabb megtérülő, és egy vállalkozás esetében gyakran egyben a leginkább időtálló beruházás a jól tervezett, komplex digitális fejlesztés, ami egy évtized alatt sem avul el. Az iparági szakértők véleménye szerint a hazai vállalkozások digitalizációjának kulcsa a felismerés.

Ami utána jön: a komplex tanácsadás és a fejlesztés, a minőségi és auditált hazai informatikai beszállítók bevonásával, már a könnyebbik rész. Van vállalkozó, akinek a digitalizáció mutatta be a saját cégét.

Az üzleti életben maradáshoz egyre inkább elengedhetetlen az adatalapú döntéshozás. Ennek feltétele maga az adat, az információ, amiből reálisan felmérhető egy cég állapota. A teljesítmény méréséhez azonban szükséges a digitalizáció, amihez fejleszteni kell – és meg is érkeztünk is a forráshoz: a vállalkozóban fel kell merülnie az igénynek, amit pedig megelőz a felismerés. A ráébredés, hogy a versenytársnak jobban megy, hogy digitalizáció nélkül csak nő a versenyhátrány, hogy szakértői segítség nélkül elveszett az informatikában. Mi tud ilyenkor segíteni? „Az első és legfontosabb lépés, hogy egy független és hiteles tanácsadó külső szemmel ránézzen az üzletre” – mondja az elmúlt években több mind tízezer hazai vállalkozás digitális fejlődését támogató Modern Vállalkozások Programjának (MVP) vezető IKT tanácsadója.

Koleszár Péter szerint a program révén elérhető díj- és kötelezettségmentes üzletfejlesztési tanácsadás csupán pár órát igényel a cégvezetőtől, cserébe azonban egy teljesen a vállalkozásra szabott fejlesztési tervet kap kézhez. A terv alapján pedig még mindig megmarad a szabadsága, hogy mit valósít meg. A Modern Vállalkozások Programja a hazai informatikai piacba ágyazottságát is a vállalkozások digitális fejlesztésének szolgálatába állította azáltal, hogy akkreditált szállítókkal kötik össze a hozzájuk forduló cégvezetőket. Az audit eredményeként megszülető fejlesztési terv pedig a forrásokhoz is utat mutat, segít eligazodni a vállalkozóknak a digitalizációt érintő fejlesztési támogatások között, ismertette az előnyöket Koleszár Péter.

ELAVUL-E EGY DIGITÁLIS FEJLESZTÉS?

Noha hajlamosak vagyunk az informatikát a leginkább rohanó iparágnak tekinteni, ahol nap mint nap születnek új megoldások, valójában nagyjából 10-15 évente történik olyan esemény, ami a szoftvermegoldások egén állócsillagoknak számító vállalatirányítási rendszerek új generációját hozza magával. Ilyen mérföldkő volt a rendszerváltást követően a mobiltechnológia, majd az internetforradalom, vagy legutóbb a megoldások felhőbe költöztetése. De a digitális megoldások többsége az ügyfélvisszajelzések és a globális trendek ismeretében folyamatosan frissíthető és fejleszthető. Ilyen tekintetben elavulásról nem is lehet beszélni a digitalizációban – mondja Wurm Tamás, a 25 éve piacon lévő Econoserve ügyvezetője. A közgazdász végzettségű szakember cége egyike az MVP több mint ezer informatikai beszállítójának, aminek megoldásait száznál is több vállalkozás használja.

A program keretein belül legalább harminc cégnek biztosítanak szolgáltatásokat, és a vállalatirányítási tervezéssel és fejlesztéssel

F_19_MKIK_PR.indd 19

KOLESZÁR PÉTER. A MODERN VÁLLALKOZÁSOK PROGRAMJÁNAK VEZETŐ IKT TANÁCSADÓJA

foglalkozó szakember maga is nagyon elégedett az együttműködéssel. Számos visszajelzést kapnak a program révén, utánkövethetők a fejlesztések, elégedettek a vállalkozások. Sokat számít minden szereplőnek, hogy az együttműködésben hiteles partnerekkel dolgozhat együtt: az MVP komplex tanácsadása és a minősített beszállító garanciát jelentenek a digitális fejlesztések mellett már voksukat letevő vállalkozásoknak.

AMIT SZOFTVERESEN MEG LEHET OLDANI

A saját cégét egy személyben vezető vállalkozó, akinek szerteágazóan kell mindennel foglalkoznia, sokszor pont az üzletvitelben alulinformált.

Miközben kb. fél-egy év alatt akár a nulláról beszerezhet és bevezethet egy vállalatirányítási rendszert, amely növeli a hatékonyságot, kontrollt biztosít az üzletmenet fölött, segíti az üzleti eredmények elérését, áttekinthetővé teszi a cég működését, a tendenciákat. „Hívott fel vállalkozó azzal, köszöni, hogy bemutattam a saját cégének. A digitális fejlesztések eredményeként szembesült vele, hogy eddig fogalma sem volt a saját vállalkozásáról” – érzékelteti egy szemléletes példával Wurm Tamás, milyen változást jelenthet egy moduláris, a munkavállalók adatait, feladat-nyilvántartást, teljesítménykimutatási riportokat egyaránt magába foglaló, döntésmegalapozó szoftver.

Az IKT vezető tanácsadója és a piaci szakember egyetértettek abban, hogy ebben a jól működő rendszerben a kormány, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és azon belül a Modern Vállalkozások Programja, valamint az informatikai szállítói piaci szereplők egyaránt látják a digitalizáció szükségét, fontosságát és hogy milyen megoldásokkal, rendszerekkel lehet megteremteni a hazai kkv-szektor nemzetközi versenyképességét.

Európai Regionális Fejlesztési Alap

2021. 09. 20. 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJABB NAGYBERUHÁZÁSOK A VÉDELMI IPARBAN

A Várpalotán létrejövő üzemekben aknavetőgránátokat gyártanak majd, illetve tüzérségi rendszerekhez készítenek lőszereket – mondta Maróth Gáspár. A város lesz az országban tervezett hat hadiipari klaszter egyike: itt fog folyni a lőszer- és robbanóanyag-előállítás. Emlékeztetett: a kormány és a Rheinmetall Waffe Munition GmbH (RWM) képviselői tavaly decemberben együttműködési megállapodásban rögzítették szándékukat közös cég létrehozására magyarországi telephellyel. Szeptember 10-én az RWM és az állami Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. között létrejött a német–magyar vegyesvállalati szerződés. A lőszereket hazai és külföldi piacon történő értékesítésre szánják.

2024: SOROZATGYÁRTÁS

„A műszaki egyeztetések megkezdődtek az RWM szakembereivel az üzem létrehozásáról. Jelenleg a várpalotai helyszín beruházásra történő alkalmassá tétele zajlik, az üzem építtetője a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. lesz” – folytatta a kormánybiztos. A tervek szerint ősszel megindulhat a gyár tervezése,

majd a kivitelezés. Ezt követően a sorozatgyártás már 2024-től megkezdődhet.

A szakember kitért arra, hogy a közös társaság üzeme olyan gyártóbázis lesz, amelyben 30 mm-es kaliberű lőszereket töltenek, szerelnek össze és csomagolnak majd.

A beruházási időszak alatt a dolgozók oktatáson vesznek részt a Rheinmetall svájci gyárában, hiszen meg kell majd ismerni az adminisztrációs folyamatot, a szervezeti felépítést, a termelési láncolatot és technológiát, el kell sajátítani a lőszergyártást, valamint az összeszerelési ismereteket. „A várpalotai üzem megalapítása azért is nagy dolog, mert jelentős verseny folyt a fejlesztésért: Franciaországot és Olaszországot megelőzve szereztük meg a termelési lehetőséget. Ez lesz Európa legnagyobb ilyen jellegű gyártóbázisa.

Nyugodtan kijelenthető, hogy milliárdos bevétellel lehet majd számolni” – tette hozzá Maróth Gáspár. Az előállítás modern, automatizált gyártósoro-

kon folyik majd, az üzemben 150 ember dolgozhat. A Várpalotán újra meghonosodó szakipari kultúrára a közeljövőben biztosan ráépülnek más beruházások is, amelyek munkaerőigényt követelnek.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a haderő-modernizációs program folyamán beszerzett haditechnikai eszközök lőszerrel való ellátása kritikus szempont a rendszer fenntarthatósága tekintetében.

Emellett az egyre növekvő világpiaci kereslet stabil alapokat biztosít az iparág

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

MARÓTH GÁSPÁR | „Várpalotán hamarosan beindul a hazai lőszergyártás. Emellett a városba költözik egy immár magyar állami kézben lévő, korábban osztrák aknavetőgyár.

Kiskunfélegyházán pedig a legmodernebb páncéltörő fegyverekhez állítunk majd elő alkatrészeket” – mondta a Figyelőnek a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

20 | FIGYELŐ 2021/38

F_20-22-Honvedseg.indd 20

2021. 09. 20. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

jövedelmezőségének. Stratégiai cél tehát, hogy a magyar lőszergyártás viszszatérjen a hagyományaihoz, gyártói és beszállítói láncolatok révén épüljön be a hazai védelmi ipari termelésbe.

AKNAVETŐGYÁR

Várpalota a katonai háttéripar, a k+f egyik központja lehet, hiszen egy másik védelmi beruházás is megvalósulhat Veszprém megyében. Maróth Gáspár emlékeztetett: az állami tulajdonú

HDT Védelmi Ipari Kft. állami kezességvállalás mellett, két éve vásárolta meg a Hirtenberger Defence Systems (HDS) osztrák–brit hadiipari céget. A nagy múltra visszatekintő vállalat 160 éve foglalkozik tüzérségi eszközök, valamint lőszerek fejlesztésével és gyártásával, technológiája élen jár a nemzetközi piacon. A HDT Kft. elsődle-

ges célja a magyarországi gyártóbázis megteremtését célzó HDS áttelepítése Várpalotára. „Ezt rövid távon úgy kell végrehajtani, hogy az »üzletfolytonos« működés ne kerüljön veszélybe, ne sérüljön a vevői bizalom, s megőrizzék a cég know-how-ját. Középtávon a társaság célja lehet a platformsemleges digitális technológiák piacán a vezető szerep kialakítása, majd megszilárdítása” – mondta a szakember. A szakmai koncepcióra rátérve kifejtette: az aknavetők 2021/38 FIGYELŐ | 21

F_20-22-Honvedseg.indd 21

2021. 09. 20. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

terén az első találat pontosságát célzó megoldások mellett kiemelt piaci igény jelentkezik a nagyobb rombolóképességet biztosító termékinnovációk iránt. A gránáttestfejlesztésnek, az úgynevezett ConFrag technológiának (amely úgy foglalható össze, hogy az aknarepeszek terjedési szögét is előre meg lehet határozni – a szerk.) köszönhetően az eltérő szavatossági idejű gránátok biztonságosabban tárolhatók és cserélhetők. Ezzel hosszú távon csökkenteni lehet a hadseregek költségeit. A legmodernebb technikával takarásban lévő célt is el lehet érni, gyorsabb és pontosabb lövést tesz lehetővé, kevesebb katona kell a kezeléséhez. A HDT Kft. a ConFrag sorozatgyártását Várpalotán, hazai beszállítói körrel kívánja megvalósítani.

KISKUNFÉLEGYHÁZA

A magyar fegyvergyártás központja a HM Arzenál Zrt. kiskunfélegyházi üzeme. Itt 2017-ben kezdődött meg a kézifegyver-előállítás. Ma már több nemzetközi fegyvergyárat is partnerként könyvelhet el az üzem: az alkatrészek és komplett harceszközök gyártását is idetelepítik. A város már most fontos védelmi ipari bázis, ahol egyre bővülnek a fejlesztési lehetőségek.

Maróth Gáspár elmondta: a német Dynamit Nobel Defence (DND) hadiipari vállalat – amely elsősorban robbanóanyag-technológiájáról vált híressé – Kiskunfélegyházára hozza a reaktív páncélzati elemekhez (ERA) és a vállról indítható rakétákhoz (RGW) szükséges alkatrészek előállítását. A cégről annyit kell tudni, hogy a jogelődjét 1903-ban alapították, 1924-ben lett az Alfred Nobel Group tagja, 350 főt foglalkoztat. A vállalat portfóliójába tartozik az RGW-k gyártása, ebben a szegmensben ők a német hadsereg fő rakétabeszállítói. Ezenkívül járművédelmi rendszereket (passzív és reaktív páncélzat), továbbá tűzvédelmi rendszereket is előállít a cég – magyarázta a kormánybiztos. Kifejtette: 2020 októberében a magyar állam szándéknyilatko-

A védelmi ipar alapvető célja az önálló ellátási lánc kiépítése és a védelmi képesség fenntartása. zatot írt alá egy vegyesvállalat megalapításáról harcjárművédelmi rendszerek és vállról indítható rakéták gyártásáról, fejlesztéséről. „Még az idén létrejöhet a közös cég megalapításáról szóló megállapodás” – tette hozzá. Magyarországon az RGW-k vetőcsövét gyártanák, a termelést két szakaszban hoznák ide.

Maróth szerint ezekről a fegyverekről azt kell tudni, hogy egyetlen katona által működtethető, könnyű, elsődlegesen páncéltörő eszközök, amelyeket a robbanófej jellegétől függően több cél – tankok, szállító járművek vagy épületek – ellen is be lehet vetni. Az előállításukat a tervek szerint 2024-ben kezdik Kiskunfélegyházán, 50-60 fő alkalmazásával.

A szakember elmondta még: a DND az RGW más alkatrészének a hazai beszállítói körét is vizsgálja, ami újabb lehetőséget teremt magyar kis- és középvállalkozások számára.

Emellett a német társaság egy úgynevezett kompetencia-központ létrehozását tervezi hazánkban, ez középtávon az ERA termékfejlesztését tűzi ki célul.

Az ERA – mint korábban jeleztük – a reaktív páncélzatot jelenti. Minimális járulékos károkozással és emberélet veszélyeztetése nélkül képes biztosítani a járművek páncéltörő fegyverekkel szembeni védelmét. A cég elképzelései szerint a kompetencia-központ tervezési munkája eredményeként létrejövő új típusok gyártása is Magyarországon indulna. A

bázis fejlesztőmérnöki csapatának a vázát elsősorban magyar szakemberek közül szeretnék kiválasztani.

VÉDELMI IPARI KLASZTEREK

Maróth Gáspár a hazai védelmi ipari fejlesztésekről összegzésképp kifejtette: a magyar tulajdonú, résztulajdonú társaságok technológiai és kapacitásfejlesztési megerősítése elsődleges célja a kormányzatnak. „El kell érni, hogy rövid távon megerősödjön, kiépüljön az a stabil vállalati kör, beszállítói hálózat, amely a szektor tartós fejlődésének az alapja lesz. A védelmi ipari stratégia kiemelten segíti ezt a folyamatot, legyen szó akár nemzetközi vagy önállóan megvalósított együttműködésekről, a beruházásösztönzésről, a beszállítói hálózat fejlesztéséről, az exportképesség erősítéséről. A védelmi ipari invesztíciók folyamán figyelembe vesszük a nemzetközi trendelemzéseket, de a hazai adottságokat és az iparági fókuszokat is” – hangsúlyozta. A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program lehetséges partnereivel – figyelembe véve az eddig megvalósult fejlesztéseket és a helyi adottságokat – hat védelmi ipari klaszter kialakítása rajzolódik ki. Ezek majd regionálisan összefogják a beszállítói hálózatot, a szakember-utánpótlást, fejlesztve az adott régió gazdaságát.

A kormánybiztos hangsúlyozta: egy ország védelmi iparának alapvető célja a haditechnikai eszközök szempontjából az önálló ellátási lánc kiépítése és a védelmi képesség fenntartása.

PINDROCH TAMÁS

22 | FIGYELŐ 2021/38

F_20-22-Honvedseg.indd 22

2021. 09. 20. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚT A MAGYAR KLÍMASEMLEGESSÉGIG

ZÖLDPOLITIKA | Teljes klímasemlegesség 2050-re – ezt tűzte ki célul a parlamentben tavaly elfogadott klímavédelmi törvény, a kormány pedig a napokban közzétette azt a stratégiát is, amelyben vázolja, hogyan tervezi ezt elérni. A szén-dioxid-mentesség megvalósításából összességében a magyar gazdaság is profitálna.

1990-TŐL NAPJAINKIG

Hazánk abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően teljesít a dekarbonizáció terén. Ugyanis a világ azon kevés országa közé tartozunk, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxidkibocsátás és az energiafelhasználás –

mutatott rá Palkovics László. A magyar eredményre az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet a tavalyi éghajlat-politikai jelentésében. Az uniós dokumentum szerint 2019-ben az EU huszonhét tagállamában összesen 3,7 százalékkal csökkent a levegőbe került üvegházhatású gázok mennyisége, miközben a GDP másfél százalékkal nőtt az azelőtti évhez képest. A visszaesés 1990-hez viszonyítva 24 százalékos, Magyarországon azonban ennél is számottevőbb, 32 százalékos mérséklődés ment végbe azóta – állapította meg a brüsszeli testület.

Noha a rendszerváltozás idejéhez mérten valóban nagymértékű a csökkenés, ha csak a CO2-t és annak nominális kibocsátási adatait vizsgáljuk, intő jel lehet hazánk számára, hogy 2013-ban és 2014-ben még jobb számokat tudtunk produkálni, mint az azt követő esztendőkben. Bár a Központi Statisztikai Hivatal honlapján egyelőre csak 2018-cal bezárólag érhetők el információk a lég-

szennyezésről – és a nagyobb léptékű, évtizedes összevetés csakugyan kedvező tendenciát mutat –, az látszik, hogy míg 2013-ban 43,7 millió tonna volt a magyar szén-dioxid-emisszió bruttó mértéke, addig öt évvel később 49,6 millió. Ennek hátterében az áll, hogy míg a 2008–09es pénzügyi-gazdasági világválság körülbelül kilencszázaléknyi mérséklődést eredményezett, addig az azt követő talpra állás 2013-tól átmenetileg ismét emelkedő pályára állította a kibocsátást.

Kissé meglepőnek tűnhet ugyanakkor, hogy nem az energiaipar generálta a növekményt – sőt az általa okozott szenynyezés még csökkent is –, hanem a szállítási és a közlekedési ágazat.

A MÁGIKUS 2050

Ölbe tett kéz, halasztott vagy korai cselekvés – e három forgatókönyvet vá-

FOTÓ: GETTY IMAGES

„Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a »zöld« gazdasági fejlődés útját választotta” – írta a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia bevezetőjében az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László azonban rögvest hozzá is tette: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a legnagyobb szennyező vállalatok fizessék a költségek nagy részét, a családok rezsije pedig ne nőjön az átmenet miatt.

24 | FIGYELŐ 2021/38

F_24-25-Klimasemlegesseg.indd 24

2021. 09. 20. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

81 410

SSZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS SZÉ KIBBO B MAGYARORSZÁGON M A 61 415

57 531

Ezer tonna 49 628

1988

Forrás: KSH

1998

2008

2018

A világ azon kevés országa közé tartozunk, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás. mostani ötödére süllyed az elképzelések alapján. A földgázt részben éppen a hidrogén váltaná ki, különösen a közlekedési és az ipari szektorban.

zolja a kormányzati honlapon közzétett Nemzeti tiszta fejlődési stratégia a dekarbonizációval kapcsolatban. A legelső modell legfeljebb a szinten tartáshoz lenne elengedő, a másik kettő viszont – némileg eltérő ütemben, de – úgy kalkulál, hogy 2050-re megvalósítható a klímasemlegesség. A korai cselekvés elvét valló megközelítés nagyobb erőfeszítéseket igényelne a társadalomtól, mivel a beruházások várható bővülése kedvezően hat majd az ország GDP-jére, ami viszont megnöveli a végfelhasználói keresletet, azaz például erősödik az utazási vagy nő a háztartási eszközök iránti igény. Az világosan kiderül a dokumentumból, hogy az energiaszektornak – beleértve nemcsak az energiaellátást, hanem az ipar, a közlekedés, valamint a többi szektor felhasználását is – van a legnagyobb szerepe a csökkentésben, mivel a kibocsátások több mint hetven százalékáért ez az ágazat felel.

Ehhez azonban gyökeres változások kellenek. Klímabaráttá szükséges alakítani az energiaellátó rendszereket, egyúttal képessé kell tenni a vevői oldalt a tiszta technológiák alkalmazására, valamint a takarékosságra.

A végső energiafelhasználás tüzelőanyag szerinti összetételének szintén jelentős transzformáción szükséges átmennie. A mixben a villamos energiának kell a legnagyobb szerepet kapnia, nyomában a hidrogénnel, s csak ezek után következik a földgáz, valamint a kőolaj, amelyek szintje drasztikusan, a

BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK

A stratégia részletekbe menően is bemutatja, hogy az egyes gazdasági szegmensekben milyen további változásokat szükséges végrehajtani. E szerint a közlekedésben a villamosítás mellett a második generációs bioüzemanyagok és a hidrogén felhasználásának a bővítése, valamint az autógáz (LPG) piaci alapon történő fokozatos visszaszorulása járul hozzá az iparág dekarbonizálásához és korszerűsítéséhez. A hulladékágazat esetében a kibocsátáscsökkentés körülbelül kilencven százalékát a szemétlerakás visszaszorítása és a kezelési módszerek javítása adhatja.

A mezőgazdaságban főként a műtrágyahasználat mérséklésére, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás és a digitalizáció szélesebb körű alkalmazására, a szerves trágya hatékonyabb kezelésére, a takarmányozás és az öntözés hatékonyságnövelését célzó egyéb beruházásokra, valamint az erdőállományok fennmaradásának elősegítésére lesz szükség. Az agráriummal kapcsolatos érdekes adat, hogy a 2004 óta bekövetkezett szerkezetváltás, azaz a növénytermesztés meghatározóvá válása az állattenyésztéssel szemben a termelődő üvegházhatású gázok mennyiségében is nyomon követhető. Tizenhét éve

egyre jobban csökken a főként az állattenyésztésből származó metánemisszió aránya a kibocsátásokban, és mindinkább növekszik az elsősorban a növénytermesztésből eredő dinitrogén-oxidé.

KÖLTSÉG-HASZON

A kormányzati terv költség-haszon elemzése szerint bár a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez a következő évtizedekben jelentős beruházásokra lesz szükség, a nemzetgazdaság karbonmentesítéséből eredő közép- és hosszú távú előnyök meghaladják e ráfordításokat. A korai cselekvést szemléltető szcenárió alapján az invesztíciós költségek 24 ezer milliárd forinttal lesznek nagyobbak annál, mint ha az ölbe tett kéz filozófiája mentén haladnánk. Ugyanakkor a kumulált GDPtöbblet hozzávetőlegesen 20 ezer milliárdra rúgna, az állam bevételei pedig 2020 és 2050 között több mint 11 ezer milliárddal növekednének. Fontos emellett, hogy a környezetvédelmi lépésekből eredően hétezer milliárd forint elkerült költséggel is kalkulál az előterjesztés, amely azt is kiemeli, hogy közvetlenül és közvetve 182 ezer új munkahelyet teremtene a nagyszabású zöldítési ütemterv. „Megfelelő oktatási, képzési és átképzési programok révén a magyar gazdaság összességében profitálhat a dekarbonizációs átmenetből” – rögzíti az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült anyag.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/38 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Klimasemlegesseg.indd 25

2021. 09. 20. 16:54

| CÉGVILÁG |

LASSAN ENYHÜL AZ ÁRNYOMÁS Lapunk hasábjain többször foglalkoztunk a témával: az év első felében elképesztő mértékű építőanyag-drágulás söpört végig a világon, amely Magyarországra is begyűrűzött.

Az árugrás részleteiről alapos, több kérdésre kiterjedő, 400 vállalkozás körében készített felmérést végzett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A lényeg, hogy közel sem csak az alapanyagok drágultak – némelyek évtizedek óta nem látott mértékben –, hanem a munkabér, a kivitelezői díj és számos más kapcsolódó költség is jóval nagyobb lett. (Bár ezek közel sem ugrottak meg úgy, mint az acél vagy a faanyag ellenértéke.)

MEGREMEGŐ KAPCSOLATOK

Az árak növekedése tulajdonképpen kódolta, hogy a piacon kisebbfajta káosz bontakozzon ki, teret adva a napi alapanyag-

árfolyamok sokak által ügyeskedésnek titulált bevezetésének, vagy annak, hogy az elvállalt munkák ellenértéke utólagosan, kényszerűen megváltozzon. Ez persze elengedhetetlen volt, hiszen bukni senki sem szeretett volna az üzleteken, és természetesen nem az történt, hogy a megrendelők egyszerűen mélyebben nyúltak a zsebükbe.

Ha nem volt elegendő forrás, akkor a műszaki tartalmon igyekeztek spórolni, időben kitolták a megrendelést, vagy sok esetben egyszerűen visszamondták a munkát. És közel sem csak az egyéni megrendelőkről van szó, nekik például ott van az egyetlen gyermek után (is) járó 3 milliós felújítási, korszerűsítési támogatás – ez az esetek jelentős részében sokat se-

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉPÍTŐIPAR | Sokat segítettek a kormányzati szabályok, ám a nemzetközi árnyomás okán még aggódhatnak egyes építőanyagokat kereső kivitelezők. A szektor szakértői szerint a tavalyi árszinten vállalt munkákat egyszerűen lehetetlen az eredeti vállalási ellenértéken befejezni, még akkor is, ha csak a munkaerő drágulása hat az adott szerződésre. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az utóbbi hetekben már némi árcsökkenést érzékelt, de csak az év vége felé rendeződhet megnyugtatóan a helyzet.

26 | FIGYELŐ 2021/38

F_26-27-Epitoipar.indd 26

2021. 09. 20. 16:59

| CÉGVILÁG |

ÉPÍTŐANYAGÁR-VÁLTOZÁSOK 2021 ELSŐ FELÉBEN (a múlt év végi árakhoz képest, százalék) gít. Az ÉVOSZ felmérése szerint a kivitelezők pedig a drágulás nagy részét egyszerűen nem tudták érvényesíteni a vállalási áraikban, azt kénytelenek a profit rovására elkönyvelni.

MENNYIT UGROTT?

Nemcsak a kivitelezőket, hanem a tervezőket és az építőanyag-gyártó, -kereskedő cégeket is megkérdezte a szakszövetség. A válaszadók közt kkv-k, nagyobb vállalatok is voltak. Igaz, a kérdezettek 75 százaléka kivitelező, a fele pedig budapesti vagy Pest megyei székhelyű cég volt.

Gyutai Csaba, az építőanyagárak megfékezéséért felelős kormánybiztos még augusztusban beszélt arról, hogy különösen nagy mértékben drágultak az acél- és faipari termékek, de nagyon megugrottak a szálas szigetelőanyagok és a műanyagalapú produktumok árai is. S mint lapunkban is megírtuk, ez azt jelentette, hogy például az egyik leggyakrabban használt zsákos anyag, a flexibilis ragasztó 2-3 ezer helyett 4-5 ezer forint lett, vagy épp a 2020 végén még köbméterenként 90-95 ezerért kínált fenyő faanyag 220-240 ezer forintig száguldott.

FELPÖRGÖTT VIZSGÁLATOK

Természetesen ezt látva a gazdaságpolitikai döntéshozók is riadót fújtak, főként a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) híva fel az anomáliák rendezésére. Nyílt és szabad áras piacról lévén szó az állami szervek lehetőségei – értelemszerűen – korlátozottak. Természetesen a GVH gyorsan reagált, ágazati vizsgálatot folytatott a téglapiacon. A versenyhivatal szakértői végigjárták a hazai gyártókat, beszerzési társulásokat, s számos építőanyag-kereskedőnél „razziáztak”. A jelentés viszont lényegében arra futott ki, hogy a téglaszegmens alapvetően jól, a piaci rendnek megfelelően működik, a verseny érvényesül, a kapacitás esetleges hiányait pedig állami támogatással lehetne ösztönözni. Mint ismert, 1989 után fokozatosan bezárt több kis, helyi piacra dolgozó tégla- és cserépgyártó, a konszolidációt követően pedig e területen néhány nagy szereplő maradt.

A GVH a kereskedéseket sem kímélte. Volt olyan hely, ahol egyes termékeknél 160 százalékos drágulást is tapasztaltak, amelyet a szakértők túlzónak neveztek, s arra gyanakodtak, hogy egy-egy kereskedő (az áruhiány és az árak felsrófolása végett) visszatartja egyes készleteinek a piacra dobását. No persze – ahogy utaltunk rá – az már más kérdés, hogy a hatóságnak milyen eszközei vannak ilyenkor… Anomáliát találtak egy kavicsbányánál is, amely valószínűleg visszafogta kitermelési kapacitásait, hogy magasabb eladási áron értékesítse az árut.

POZITÍV HATÁSOK

Visszatérve az ÉVOSZ felmérésére: a válaszadók természetesen a tevékenységüket akadályozó tényezőként elsősorban az építőanyagok árának nem várt mértékű növekedését és az európai szinten is tapasztalható, az előre kalkuláltnál las-

Építőanyag-típus – tégla – falazóhabarcsok, adalékanyagok – hideg padlóburkolatok – bitumenes szigetelőanyagok – beton – zsalukő – szaniteráruk – tetőcserép – elektromos szerelvények – meleg padlóburkolatok – gipszkarton – gépészeti szerelvények – elektromos kábelek, vezetékek – hőszigetelő anyagok – faanyagok Bérköltségváltozás – betanított munkás bruttó bére – segédmunkás bruttó bére – szakmunkás bruttó bére – projektvezető bruttó bére – termelésirányító, műszaki vezető bruttó bére Egyéb költségek – építőgépek bérleti díja – iroda- és lakókonténer bérleti díja – fuvarköltség – építési törmelék elszállítása, lerakása – alvállalkozói díjak változása

Árváltozás Árváltozás Budapesten országosan 9 17 9 19 10 13 10 20 11 19 13 18 13 16 15 17 15 20 15 18 18 23 25 37 35 35 38 45 86 160 8 9 9 9

11 12 12 13

10

12

7 9 10 11 16

11 13 13 19 28

sabban enyhülő beszerzési nehézségeket említették. Ezt pedig csak tetézte az építőipari szakmunkások hiánya, amely tavaly még jobban felerősödött, amikor a járvány okán rengeteg vendégmunkás tért haza, és a második hullám miatt ősszel sem érkeztek.

A szakszövetség, a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedők és a kormány építésügyért felelős szakértői szerint ugyanakkor – főként a kormányzati intézkedések hatására – szeptember elejétől a kritikus építőanyagok piacán már 10-15 százalékos ármérséklődés volt látható. Ám 2021 vége előtt nem lehet arra számítani, hogy visszatérünk az év eleji normális ellátáshoz, s a fent jelzett 10-15 százalékosnál jelentősebb árkonszolidációra is még várnunk kell.

HG 2021/38 FIGYELŐ | 27

F_26-27-Epitoipar.indd 27

2021. 09. 20. 16:59

| CÉGVILÁG |

KOJI LÁSZLÓ | Az építőipar ez év hetedik hónapjának a végére teljesítette a pandémia előtti, időarányosan számított magas termelési szintet – ami durván 2500 milliárd forintot tesz ki.

Az idén mintegy 35 ezer lakóingatlan áll kivitelezés alatt, ebből 2021-ben 23-25 ezer lakás készülhet el. A munkaerőgondok orvoslására az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) novemberben újra elindítja a szakemberek számára a hazahívó programját, amelyet Münchenben hirdetnek meg – mondta a szervezet elnöke a Figyelőnek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai szerint 2021 júliusában az építőipari termelés volumene 22,5 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbit. Hogyan alakulhat az ágazat egész évi teljesítménye?

– A KSH-adatokból egyetlen dologra szeretném felhívni a figyelmet: ez év első hét hónapjában 9,8 százalékkal növelte termelését az építőipar. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es időarányos teljesítményét elérte a szektor, július végére hozta a pandémia előtti igen magas termelési szintet. Ez durván 2500 milliárd forintot tesz ki. Ha a koronavírus-járvány nem okoz különösebb problémát az esztendő hátralévő részében, akkor az építőipar teljesítménye túl fogja lépni a 2019-es termelési értéket,

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ELÉRTE A JÁRVÁNY ELŐTTI SZINTET AZ ÉPÍTŐIPAR

28 | FIGYELŐ 2021/38

F_28-29_koji.indd 28

2021. 09. 20. 17:01

| CÉGVILÁG |

és megközelíti az 5000 milliárd forintot.

Ilyen produktivitást nem tudott felmutatni az ágazat a 2008-as gazdasági krízis óta. Minden terület hatékonysága nő, így a mély-, az út- és vasút-, az épületépítésé, a legnagyobb mértékben pedig a lakásfelújításé és -építésé. Ez értékben, volumenben, darabszámban egyaránt megmutatkozik.

– Főleg honnan érkeznek a megrendelések?

– Az ÉVOSZ számára is kellemes meglepetés, hogy a nagyon drasztikus alapanyagár-emelkedések ellenére folyamatos a kereslet az építőiparban, talán a legnagyobb mértékben a lakosság részéről.

Továbbra is jelentős az állami nagyberuházások iránti igény, az ipari és a logisztikai szektor építései szintén újraindultak. Azokat az invesztíciókat, amelyeket a múlt esztendő elején elhalasztott a privát szféra, de amelyek építkezéseit előkészítették, most, ez év második felében ismét megkezdik. Ez keresleti és kínálati feszültséget okoz, elsősorban Budapesten és a főváros agglomerációs övezetében.

– Úgy tudom, továbbra is gondot jelent a szakemberhiány…

– Ez így igaz. Az ágazatban napjainkban is kevés a jó szakmunkás és a mérnök.

Jelenleg az építőipar körülbelül 15 ezerrel több főt foglalkoztat, mint a pandémia előtt. Durván 350 ezer dolgozónak adnak munkát a szektor vállalkozásai, de a munkaerőpiacról felvettek 95 százaléka még betanított segédmunkásnak sem tekinthető. Elmondható, hogy az elmúlt másfél évben olyan szabad munkaerő volt a piacon, amely semmilyen építkezési vagy építőiparban szerzett tapasztalattal nem volt felvértezve. Innentől lényeges kérdés, nagyon fontos feladat a munka melletti felnőttképzés. Mintegy 30-35 ezer képzetlen segédmunkást kellene átképezni betanított segédmunkássá vagy betanított szakmunkássá, ráadásul a napi teendők mellett.

– Segít a szektor munkaerőgondjain, hogy nagyszámú vendégmunkás dolgozik benne? Mely országokból érkeznek leginkább?

– Nem tudjuk, hogy az EU más tagállamaiból hány uniós állampolgár dolgozik nálunk, mert a magyarországi tevékenységhez nekik nem kell sem munkavállalási, sem tartózkodási engedély. Az adóhivatalnak azért van ilyen statisztikája, csak mi nem „kíváncsiskodunk” erről.

A közösségen belülről elsősorban Szlovákiából és Horvátországból érkeznek szakmunkások és betanított segédmunkások, hogy a hazai építkezéseken dol-

gozzanak. Az EU-n kívülről főleg Szerbiából és Ukrajnából jönnek hozzánk, mert az unió ezen országok polgárainak biztosítja a vízummentességet, tehát meghatározott időn belül nem kell tartózkodási jóváhagyást kérniük, csak a munkavállalási engedélyt szükséges elintézniük. Egy-egy kiemelt projekthez a közepes és nagy építési szervezetek távolabbról is hoznak embereket, így dolgoznak nálunk Moldovából, Vietnamból és Törökországból érkezettek is. A létszám hónapról hónapra változhat. Havonta átlagosan 20-25 ezer ilyen külföldi tevékenykedhet az iparágban, a szektor foglalkoztatotti összlétszáma 350 ezer fő. Napjainkban kevesebb ilyen munkaerőt foglalkoztatunk, mint ahány magyar szakember a receszsziós években elment az unió országaiba dolgozni, és nem akar visszajönni. Ezért nagyon fontos, hogy az ÉVOSZ novemberben újra elindítja a szakemberek számára a hazahívó programját. Felmelegítjük és Münchenben hirdetjük meg a projektet, mert az eltávozott szakmunkások, mérnökök jó része Bajorországban dolgozik. A hazahívási börze általában a magyar építőipar helyzetéről, de néhány vállalat konkrét, személyre szabott ajánlatairól szól majd.

– Mit gondol arról, hogy sok elemző szerint a pandémia negyedik hulláma már a gazdaságban is felbukkant?

– Ez év végére az ötezer milliárd forintos termelési értéket is össze tudná hozni az építőipar, ha nem jönne el a koronavírus-járvány újabb jelentős hulláma. Azt lehet mondani, hogy ezen ágazatban is lehet érzékelni a negyedik szakaszt, olyan kollégáknál, akik nem vették fel az oltásokat.

Nehéz megbecsülni, hogy a dolgozók hány százaléka veszélyeztetett, de Budapestről és vidékről is jönnek olyan jelzések, hogy előfordulnak megbetegedések. A drasztikus alapanyag-drágulás, a kereslet minden alágazatban megjelenő bővülése, a járvánnyal összefüggő megbetegedések, az építőanyag-beszerzési nehézségek együttesen határidőcsúszásokat is eredményeznek, elsősorban az épület-, azon belül a lakásépítésnél. A legtöbb szereplős és rendkívül élőmunka-igényes az épület-, a lakásépítés és a lakásfelújítási alágazat. Ha

a járványhelyzet súlyosbodik, akkor ezeken a területeken akadályozza majd az építőipari cégeket a pandémia.

– Hány lakást adtak át tavaly, és menynyi várható ez év végéig?

– A legtöbb – 28 ezer – új lakást tavaly adták használatba az építőipari cégek, visszamenőlegesen 2008-tól számítva.

Ugyanakkor a különböző bizonytalanságok miatt az elmúlt esztendőben lényegesen kevesebb lakóingatlan építése indult el.

A múlt évinél kevesebb kész, használatba adható lakás lesz 2021 végén, mert 2020ban kevesebb kivitelezést vettünk fel az elvégzendő munkák közé, és egy ingatlanépítés átfutási ideje másfél-két év. Ebben az esztendőben viszont nagyon sok jogerős építési engedélyt adtak ki, valamint számos lakásépítést jelentettek be – most mintegy 35 ezer lakóingatlan áll kivitelezés alatt. Az idén 23-25 ezer otthon készülhet el, illetve ennyit adhatnak át a vevőknek. A kiadott engedélyek alapján jövőre tovább bővül a lakásépítés volumene.

Az ágazatban napjainkban is kevés a jó szakmunkás és a mérnök.

– A jegybank október elején elindítja „zöld” otthonteremtési programját. Ez milyen hatással lesz az építőiparra, a lakossági lakásépítésekre?

– Nagyon fontos projektet indít el az MNB. Ennek lényege, hogy az intézmény refinanszírozási hitelt ad a bankoknak 0 százalékos kamaton, és elvárja, hogy ezt továbbhitelezzék maximum 2,5 százalékos fix kamattal a legalább BB energetikai besorolású új lakást vásárlóknak vagy építőknek. A Zöldotthonprogramban a hitelt igénylő háztartások maximum 70 millió forintot vehetnek fel, legfeljebb 25 évre. A legfontosabb, hogy ez piaci alapú forintkölcsön lesz. A fő szempont az energiatakarékos, illetve a megújuló energiát alkalmazó új otthonok létesítésének a támogatása lesz. Ez megdobhatja a 2022es lakásépítést, továbbá korszerűsítheti a hazai állományt.

TÓTH BALÁZS 2021/38 FIGYELŐ | 29

F_28-29_koji.indd 29

2021. 09. 20. 17:01

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

INNOVÁCIÓ EGY KONZERVATÍV PIACON

30 | FIGYELŐ 2021/38

F_30-32-KnorrBremse.indd 30

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

VERES LÁSZLÓ | Jelentős beruházással Magyarországra telepítette európai felújítási és szervizközpontját a KnorrBremse-csoport. A mostani hivatalos megnyitó kapcsán a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a magyar társaságról, a kutatásfejlesztésről és a piaci kilátásokról. Éppen most adták át hivatalosan is a Knorr-Bremse-csoport magyarországi leányvállalata, a Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. új beruházását, a szerviz- és felújítási központot. Hogy kell elképzelni, ez egy vasúti szervizcsarnok?

– Fejlődésünk 25 éves történetében ez jelentős mérföldkőnek számít, hiszen egész Európát innen szolgáljuk ki komplex felújítási projektekkel. Az anyacég éppen olyan fontosnak tartja a szervizhátteret, mint az új termékek fejlesztését és gyártását.

A fenntartható közlekedési módok terjedése megkerülhetetlen téma napjainkban, ebben a vasút központi szerepe miatt óriási a Knorr-Bremse s így a magyar leány hatása és felelőssége. Ebből kiindulva a szerviz- és felújítási centrum egy magától értetődő beruházásnak tekinthető. Ez egy tudásalapú invesztíció. Szükségünk van arra az adatbázisra vagy információhalmazra, amely kinyerhető a használt eszközökből, ezért a meglévő termékeinket „felokosítjuk”, digitális adatgyűjtési lehetőségekkel szereljük fel. A megszerzett tudás alapul szolgálhat a már kész produktumok konfigurációjának a javításához és az új termékek tervezéséhez. Elképzelni persze tényleg úgy kell, hogy ez egy csarnok, viszont ide nem futnak be vasúti kocsik, csak azok egyes részei a bontás után.

Ilyenek a pneumatikus fékrendszerek, a levegőkezelő, a fékvezérlő rendszerek elemei. A beérkező alkatrészeket különböző futásteljesítmények alapján kategorizáljuk, bevizsgáljuk és javítjuk. A vasúti egy igen szigorúan szabályozott, biztonságkritikus iparág. Ebből következően

minden felújítást, átalakítást nagyon pontosan dokumentálva kell elvégeznünk, továbbá a renovált eszközöknek ugyanazt kell tudniuk, mint az új produktumoknak.

– Ma már követelmény, hogy a gyártó folyamatos kapcsolatot tartson a járművek üzemeltetőivel. Ez is feladata lesz a központnak?

– A centrum elsődleges feladata, hogy a beérkező eszközökön a szervizszolgáltatást és a felújításokat határidőre, precízen elkészítse, hiszen egy mellékvágányon álló jármű nettó veszteség a tulajdonosnak. Az már persze a mi érdekünk, hogy a vevőinkkel folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, hiszen a rajtuk keresztül megérkező tudás értékes számunkra a fejlesztések folyamán. Természetesen a vasúti iparágat is elérték a XXI. század igényei, a digitalizáció és a fuvarozást hatékonyabbá, gazdaságosabbá tévő eszközök használata. Vannak arra törekvéseink és persze válaszaink, hogyan lehet olyan okoseszközöket beépíteni a vasúti járművekbe, amelyekkel kinyerhetők számunkra releváns információk. Ezek egy adatfeldolgozó szoftver segítségével kielemezhetők. Ha pontosan ismerjük a jár-

NÉVJEGY Operatív és üzleti tapasztalatait többek között az energiaszektorban, a repülő- és hadiiparban, a gépgyártásban, az autó- és a fémiparban eltöltött évei alatt szerezte. Nevéhez több gyár építése és áttelepítése fűződik, továbbá jelentős M&A-projektek.

Speciális kompetenciája van a lean és a folyamatfejlesztési tanácsadás területén.

Nemzetközi pályafutása alatt több mint 65 országban irányította az Alcoa, az Alstom, a Wescast, a Nilfis egységeit és projektjeit.

2019. június 1-jén csatlakozott a KnorrBremse Budapesthez operatív ügyvezetőként, ez év március 25-től egyszemélyi ügyvezetője a magyar cégnek. Újonnan kinevezett ügyvezetőként számos célkitűzést fogalmazott meg.

Ezek között szerepel, hogy az idén 25 éves Knorr-Bremse Budapest az irányítása alatt felkészüljön a vasút mint a legkörnyezetbarátabb közlekedési eszköz fokozódó térhódítása és a digitális átalakulás jelentette kihívásokra, s hogy tovább növelje munkaerőpiaci vonzerejét a régió legjobb mérnökeinek és vasúttechnikai szakembereinek a körében.

művek műszaki állapotát, az nagyon komolyan elősegíti a biztonságos futást, az időben elvégzett, költséghatékony karbantartást. Többféle megoldás is készült már erre, melyeket alkalmazhatunk a gyakorlatban. Ebből a partnerségből mi is, éppúgy, mint a vevőink, rengeteget tanulunk, mindenki nyer.

– Épp arról beszélgettem a minap egy cégvezetővel, hogy az utóbbi időszakban Magyarországra csábított társaságok mindegyike fejlesztett és beruházott a pandémia alatt. Ez kifejezetten jó minőségű és erős vállalati szférára vall.

– A Knorr-Bremse itteni működése egy igazi sikertörténet. A 89-es nyitás után a cég az elsők között érkezett Magyarországra. 1996-ra már működött az első csarnokunk itthon, most pedig ennek a helyén valósítottuk meg a szervizközponti beruházásunkat. A járvány alatt is folyamatosan fejlődtünk; a termelés nem állt le, a projektjeink zavartalanul haladtak előre, a munkatársaink létszáma sem csökkent, sőt néhány területen még bővült is az állományunk.

– Hogy néz ki az elmúlt 25 év?

– A kutatás-fejlesztés egy vállalat számára mindig a legértékesebb, s szinte a legutolsó feladat, amelyet hajlandó a legszűkebb látókörén kívül helyezni. Büszkeséggel tölt el, hogy nekünk egy több száz fős mérnökcsapattal működő k+f központunk van itthon. Hosszan sorolhatnám a budapesti centrumban dolgozó csapat által elért eredményeket. Persze mi különösen nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás-fejlesztésre, hiszen ahogy említettem, a vasút egy rendkívül konzervatív iparág, ahol egy-egy innovációt nagyon sokáig használnak. A fejlesztéseket hosszú távra tervezzük, és komoly döntéseket kell hoznunk, mert egy-egy innováció bevezetése évtizedekre előre kijelöli az irányokat az iparág szereplői számára.

Technológiai kiválóságunk alapja a mérnöki szakértelem és a gyártási szakismeret. Ez persze rendkívül tőkeigényes. Ennek megfelelően úgy képzeljük a kutatásfejlesztést, hogy annak témái folyamatosan egymásra épülnek, egymásból következzenek. Ez biztosítja, hogy a technológia csúcsán maradjunk.

2021/38 FIGYELŐ | 31

F_30-32-KnorrBremse.indd 31

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

– Rögtön az elején jött a k+f is?

– Előbb a gyártás bizonyított, ezt követően alakult meg a fejlesztéssel foglalkozó részleg, amely szükségessé tette egy világszínvonalú tesztcentrum megépítését is. A cégcsoport egyébként két hasonlóan erős és stabil – gyártási, illetve kutatásfejlesztési – pilléren áll Magyarországon.

– Ma milyen lehetőségek mutatkoznak a hazai és az uniós k+f piacon? Milyen irányba érdemes elindulni?

– Mint minden innovatív társaság, mi is az új és a meglévő termékek fejlesztését, továbbá az új funkciók adaptálását helyezzük előtérbe. A friss produktumok fejlesztése az új piacokra való betörést is jelenti. Ilyen például az automata és félautomata vonókészülékek kialakítása, amelyek a kocsikat kapcsolják egymáshoz, illetve a mozdonyhoz – ez globális trendként az intelligens teherkocsik témájához is kapcsolódik, és az egyik legizgalmasabb terület most nálunk. A teherkocsik esetében az innováció hátterében többek között az EU szabványosítási törekvése áll, melynek célja, hogy az unió területén mindenhol ugyanazokat a rendszereket használják a kötöttpályás teherfuvarozás piacán.

Az egységesítés egyelőre kizárólag a teherfuvarozásra vonatkozik, és ezeket a flottákat a legbonyolultabb menedzselni nemzetközi mobilitásuk miatt. Egy másik fejlesztési irány az elektromechanikus fékrendszerek kialakítása, amelyeknél nincs szükség hidraulikára vagy pneumatikára, de említhetném az autonóm vezetést segítő vagy az ütközésfigyelő rendszereket is. Innen pedig már csak egy ugrás az autonóm rendszerek vasútra való transzplantációja. Ugyancsak jó eredményeink vannak a digitalizáció terén, ahol mindig pontos képet kaphatunk a szerelvények státuszáról. Érdemes kiemelni az ökodizájn-szemléletet is. A vasút mindig is a közúti közlekedés környezetbarát alternatívája volt, a jövőben pedig megjelenhetnek azok a zöldmegoldások is e szegmensben, amelyek a gépkocsikban már léteznek.

– Ez ma már nem tűnik bonyolultnak.

– Sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Az igény már évek óta megvan. De a vasút nagyon szigorú biztonsági szabályok között működik. Egy autonóm rendszernél elég csak a kibertámadásokra gondolni. Egy ilyen applikáció feltörése ezen a területen valóban tragédiához vezethet.

A lehetőségek tárháza viszont óriási: ma

már megoldható, hogy a vezetőt olyan vezetést támogató rendszerrel segítsük, amely megmondja, milyen optimális sebességgel kell egyes szakaszokon haladnia, hogy ne legyen szükség extra üzemanyag-felhasználásra, vagy ne kelljen nagyot fékeznie, megtakarítva ezzel egy csomó energiát.

Olyan szisztémák is léteznek, amelyek a környezetet figyelik, s figyelmeztetnek az esetleges veszélyhelyzetekre. Futnak projektjeink a mesterséges intelligencia területén is. Ezek gyümölcsei a szervizelési feladatok elvégzésében tudják támogatni a karbantartókat. Egy AR-szemüveggel jóval hatékonyabban lehet információhoz jutni, értékelni, összehasonlítani, megoldást keresni. Az autonóm rendszerek teljes kiépítése nagy lehetőség, egyben nagy kihívás a vasúti berkekben, érdemes és izgalmas foglalkozni vele.

– Önállóan fejlesztenek, vagy partnereket is bevonnak? Elsősorban a szenzorgyártásra gondolok.

– A szenzorika kulcsfontosságú terület az említett kérdéskörben. Célunk, hogy találjunk itthoni partnereket a fejlesztések azon szakaszához, amely nem tartozik a profilunkba. A kooperációk kapcsán leginkább a BME-t emelném ki; az egyetemmel évek óta együtt dolgozunk kutatási projekteken. Közülük tíz eredménye már a napi gyakorlatba is beépült. Jelenleg közösen vizsgáljuk például, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet kaphat a vasúti közlekedésben. Az univerzitást egyébként évente jelentős összeggel támogatjuk, és a legtehetségesebb hallgatók Knorr-Bremse-ösztöndíjasként kapcsolódhatnak be a vállalat innovációs tevékenységébe. Közös fejlesztéseink helyet kaptak a jelentős kormányzati támogatást élvező, több hazai partnert felvonultató ipar 4.0-s projektjeinkben is. Ezek keretében elsősorban big data alapú hatékonyságnövelő, pazarlás- és veszteségcsökkentő megoldásokat fejlesztenek adatvezérelt folyamatirányítás mellett. Itt kifejezetten kis szériás termékek manuális összeszerelési folyamatairól van szó, amelyeket komplex szenzorika és interaktív rendszerek támogatnak. Partnereinkre gondolva az is fontos számunkra, hogy i4.0-s megoldásainkat elérhetővé, könnyen telepíthetővé tegyük a hazai kkv-k számára.

– Hogyan zárja ezt az évet a cég?

– Ez egy kifejezetten fontos esztendő volt számunkra, többek között a beszél-

getésünk apropóját adó beruházás miatt is. Kezdetben volt egy gyárcsarnokunk, amelyet kinőttünk. Ekkor, 2010-ben épült meg az új üzem. Viszont 2019-ben úgy határoztunk, hogy a régi épületet is felújítjuk, s ezzel párhuzamosan megpróbáljuk áthozni a regionális szerviztevékenységet. A know-how adott volt, ahogyan a beszállítói lánc is, volt mire építeni az új szervizstratégiát. A fejlesztésre 2,5 milliárd forintot fordítottunk, ennek csaknem felét a technológia telepítésére.

Egy 8 ezer négyzetméteres területnek a felében végezzük a szervizt, és eddig 55 munkahelyet teremtettünk. A központtal több mint 100 partnert szolgálunk ki, mindezzel pedig az exporttevékenységünk is növekedni fog. Meggyőződésem, hogy nem csak 2021 lesz a vasút éve Európában.

– Az ellátási láncok akadozása nem okozott problémát?

– Konzervatív iparágban működünk, ahol stabil a környezet. Megbízhatók az előrejelzések, és jól látjuk, mi történik.

Reméljük, hogy a nehezén túljutottunk, s folytatódik a növekedés.

– Nemrég vette át a cég irányítását, egyetlen ügyvezetőként. Mik a tervei?

– A Knorr-Bremse remek vállalat, s rengeteg benne a potenciál. Úgy érzem, itt minden adott ahhoz, hogy a legjobbak legyünk abban, amivel foglalkozunk.

Az én dolgom, hogy meglegyen az irány, a lendület, a „szenzorika”, ami segít abban, hogy tudjuk, hol tartunk és merre megyünk. Olyan körülményeket szeretnék teremteni, hogy a munkatársaim maximális teljesítményt nyújthassanak, meglegyen ehhez az eszköz és a motiváció. A digitalizáció, az ipar 4.0, a mesterséges intelligencia olyan vonat, amelyről nem szabad lemaradni. Ehhez hozok olyan, más iparágakból származó tapasztalatokat, amelyekkel jelentősen gyorsíthatunk a változások ütemén. A diszruptív technológia vagy az ökobarát működés önmagában megér egy külön beszélgetést. Sokak számára meglepő lehet, de a fék nem csak arra való, hogy gyorsan megálljunk. Jó fékekkel a haladás gyorsabbá és biztonságosabbá válik. Mi a Knorr-Bremsénél ezen dolgozunk: haladni, fejlődni, biztonságot teremteni utasaink, vevőink, partnereink, részvényeseink s nem utolsósorban dolgozóink és cégünk számára.

HŐNYI GYULA

32 | FIGYELŐ 2021/38

F_30-32-KnorrBremse.indd 32

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

AZ EGYIK LEGMODERNEBB PÁLYA LEHET

GYULAY ZSOLT | Látványos és szükségszerű fejlesztés előtt áll a Hungaroring. A mogyoródi célegyenesben – a pálya nyomvonalán kívül – gyakorlatilag minden megújul – mondta a Hungaroring Sport Zrt. elnökvezérigazgatója a Figyelőnek. Az építkezés miatt elképzelhető, hogy 2023-ban a megszokott nyári dátum helyett egy korábbi, tavaszi időpontban ad otthont Magyarország a száguldó cirkusznak. Az átalakítás után, 2024-től pedig a mogyoródi az egyik legmodernebb versenypálya lehet az F1-es szériában.

Tavaly a koronavírus-járvány miatt zárt kapus volt a 35. Magyar Nagydíj, bár az évad versenyei közül ezt követte a legtöbb – százmilliót is meghaladó számú – tévénéző a világon. Az idén viszont már újra jelen voltak a szurkolók, nagyjából 130 ezren kísérték figyelemmel helyben a versenyhétvégét. Összességében milyen mérleggel zárta a mogyoródi létesítmény a szezont?

– A Hungaroring Sport Zrt. vezetését 2010-ben vettem át, azóta tízből kilenc esztendőben nyereséges volt a működésünk. Ez abból adódik, hogy a pálya hasznosítása saját kézbe került, ezáltal hatékonyabbá vált a kihasználtsága az elmúlt évtizedben. Továbbá a jegyértékesítés is felfutó szakaszban volt. A bevéte-

leink döntő része egyébként a Forma–1-es belépők eladásából származik, a fennmaradó hányad pedig az egyéb versenyekből és magának a pályának a rendkívül jó kihasználtságából. Ez éves szinten átlagosan 140–190 napot jelent, amikor a megmérettetések mellett különböző tesztek, bemutatók, céges események zajlanak. Úgy is mondhatnám, hogy amint az időjárás megengedi, foglaltak vagyunk. Ez a rendszer borult meg 2020-ban a járvány miatt. Az összes bevételi forrásunkat elveszítettük. A vállalati rendezvényeket visszamondták – beleértve a Vezetéstechnikai Centrumba szervezetteket is –, csakúgy, mint a teszteket, ráadásul a Forma–1-es

A HUNGARORINGRŐL RÖVIDEN Az idestova három és fél évtizede felépített pálya az 1980-as években azért számított kuriózumnak, mert az első volt a vasfüggöny mögött, ma pedig azért, mert a második azon pályák sorában (csupán az olaszországi Monza előzi meg), amelyek folyamatosan szerepelnek a versenynaptárban.

A Hungaroringet rekordidő, nyolc hónap alatt építették fel, ennek köszönhető, hogy 1986. augusztus 10-én megrendezték az 1. Magyar Nagydíjat.

A brazil Nelson Piquet az első versenyen háromszázezer néző előtt aratott győzelmet.

A pályát eddig kétszer építették át: először 1989-ben – a hármas sikánt kivették a pályavonalból –, majd pedig 2003-ban. Utóbbi már nagyobb változtatás volt: meghosszabbították a célegyenest, változott az 1-es, a 12-es és a 14-es kanyar.

A pálya hossza eredetileg 4014 méter volt, majd 3975-re csökkent, s több mint tizenöt éve már 4381 méteres pályán száguldanak a világ legjobb autóversenyzői. „A pályánk poros, a versenyünk forró” – ezt említi először, akit a magyar viadalról kérdeznek. Majd közvetlenül ezután hozzáteszi: a pilóták szempontjából ez a szezon egyik legnehezebb megméretése. Nagy kihívás nyerni a technikás, kanyargós, egyenesekben nem bővelkedő pályán.

Forrás: Hungaroring.hu

futamunk is zárt kapus volt. Hogy miként lehetett ezt túlélni? Csak úgy, hogy sportdiplomáciailag jól jöttünk ki a helyzetből, bevállaltuk ugyanis a nagydíj megrendezését, amely mindjárt az első két osztrák viadal után következett. Ezért a Forma–1 tulajdonosa, az amerikai Liberty Media is nagyon hálás volt, és sokat engedett a jogdíjból. Így tudtunk fennmaradni a víz felszínén, bár 2020 értelemszerűen így is veszteséges volt a társaságunknak. Sajnos összességében ez az évünk szintén deficites lesz. Mert bár az idén a Forma–1 és a túraautó-világkupa (WTCR) versenye is nézők előtt zajlott, a jegyeladás nem volt olyan nagy számú, mint 2019-ben, amikor az F1 Magyar Nagydíj telt házzal ment.

– A legutóbbi hírek szerint 2037-ig biztosított a magyarországi futam jövője. Lehet ennyire előre tervezni?

– Eredetileg egy 2032-ig szóló szerződésről tárgyaltunk volna, de amikor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – aki kormánybiztosként az autó-motor sport fejlesztéséért is felel – egyeztetett az F1-et irányító Stefano Domenicalival, az olasz szakember nem zárkózott el a további hosszabbítás lehetőségétől. Az egyik alapvetés ezzel kapcsolatban az, hogy a hosszabbítás feltétele a pálya megújulása és a fejlesztési program végrehajtása. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a következő időszakról folyó tárgyalás egy nagyon összetett szerződésmódosítást igényel, de nekünk annál jobb, minél hosszabb időre biztosítva vagyunk. Ha ugyanis sikerül hoszszú távra megegyeznünk a kondíciók te2021/38 FIGYELŐ | 33

F_33-35-Hungaroring.indd 33

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY 1964-ben, Vácott született.

Kétszeres olimpiai, többszörös világés magyar bajnok kajakozó. Tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének.

A Testnevelési Főiskolán, majd 1991ben a Külkereskedelmi Főiskolán diplomázott.

Miután visszavonult az aktív sporttól, az Arena sportszergyártó cégnél dolgozott vezető beosztásokban.

Később ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa volt az Újpest FC labdarúgóklubot működtető kft.-nek.

2010-ben lett a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

2011–14-ben a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke volt.

2012–16-ban vezette a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t is.

Nős, három lány édesapja, két unoka nagypapája.

látó mögött. A fedett lelátó fölött új kommentátorfülkék és VIP-páholyok létesülnek. Az 5G-hálózat és egy új kamerarendszer kiépítése szintén a megvalósítandó feladatok között szerepel, ehhez viszont több mint négy kilométer hosszan optikai kábelt szükséges fektetni. Ha minden valóra válik, amit szeretnénk, a miénk lesz az egyik legmodernebb pálya az F1-ben.

– A nyomvonalat érinti a felújítás?

– Nem. A 4381 méter hosszú pályacsík jó állapotban van. Ami viszont katasztrofális, az a közmű: az áram- és a vízellátás. Ezeknek a korszerűsítése az első, mert jelen pillanatban ezek rejtik a legnagyobb kockázatot.

– A mostani lesz a Hungaroring történetének legnagyobb rekonstrukciója?

– Ha csak a vezetésem alatti évtizedet nézzük, azt tudom mondani, hogy a cég az átvételekor teljesen le volt harcolva, a kötelezettség- és adósságállománya 1,6 milliárd forintra rúgott. Vagyis először egyenesbe kellett jönni. Így az új éra első futamára mindössze annyit tudtunk csinálni, hogy a régi ambulancián kicseréltük a sötétítőfüggönyt. Azóta már sokat léptünk előre: saját erőből új, modern ambulancia épült, és ugyanígy valósult meg a pálya újraaszfaltozása is.

– Kivitelezhető lesz egy ekkora volumenű beruházás úgy, hogy közben egy versenyről sem kell lemondania Magyarországnak?

– Az engedélyeztetési terveink már megvannak, a kiviteli tervek januárra készülnek el, így az előkészítési folyamatnak egy jelentős része immár a hátunk mögött van. Ennek fényében pedig mostanra világosan látszik: két verseny között, tehát szűk egy esztendő alatt nem lehet lebonyolítani egy ekkora kaliberű projektet. Az alapvető célunk az, hogy minden évben rendezzünk Forma–1-es viadalt. A következő az elképzelésünk: 2023 tavaszától 2024 augusztusának végéig kellene véghez vinni a rekonstrukciót, tizenöt-tizenhat hónap ugyanis a szakemberek szerint minden bizonnyal elég. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy 2023-ban tavasszal tarthassunk futamot, vagyis cserélnünk kellene valamelyik grand prix-vel. Azt azonban mindenképpen szerződésben rögzítenénk, hogy

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

kintetében – és ez az egyik lényeges pont –, az azt is jelenti, hogy a Hungaroringre váró beruházás megtérülése biztossá válik. Azt mindenképpen kiemelném, hogy a kormány felelős tulajdonosként áll a Hungaroring Sport Zrt. mögött, de bízom benne, hogy minden párt és mozgalom azt az álláspontot képviseli: kell a Forma–1 Magyarországnak.

– Ahogy ön is utalt rá, nagyszabású felújítás előtt áll a mogyoródi ring. Szakmai szemmel nézve ma mit lehet mondani a létesítmény állapotáról?

– Ott folytatnám, ahol az imént abbahagytam. Ha gyakorlatilag nemzeti egyetértés van arról, hogy szükség van a Magyar Nagydíjra, akkor tudomásul kell venni, hogy a több mint harmincöt éves infrastruktúrán biztonsággal, a pálya folyamatos szinten tartása mellett maximum 2024-ig lehet futamot rendezni.

Ma már ugyanis sok feltételnek nem felelünk meg. Nem teljesítjük például a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) kézikönyvében foglaltakat a tekintetben, hogy az abban előírt 7x21 méteres bokszok helyett nálunk csak 4x12-esek vannak. Azt is megemlíthetném, hogy 1985-ben még más kritériumok vonatkoztak a sajtóközpontra, mint ma, így a miénk mellett elment az idő.,,, – Ennek fényében milyen átalakítások szerepelnek a tervek között?

– Le kell bontani a teljes, több mint háromszáztíz méter hosszú főépületet, újjá kell építeni a bokszokat, két emeleti szinttel, toronnyal, versenyirányítási központtal kiegészítve. A létesítmény nemcsak szélesebb lesz – mivel a tizenkét méteres bokszok huszonegy méteresre bővülnek –, hanem hosszabb is, mert az egyre nagyobb helyet igénylő motorhome-ok miatt a depóterületet legalább húsz méterrel meg kell növelni. Az építésnél kialakítunk egy hídszerkezetet és két alagutat is; részben a kommentátorfülkék és a paddock közötti kapcsolat biztosítása érdekében, másrészt így megszüntethető az úgynevezett Marlboro híd, s a nézők is átjuthatnak a paddockba. Mindez elképesztően nagy munka, melynek folyamán arra kell törekedni, hogy ne csak a Forma–1-nek megfelelő infrastruktúra jöjjön létre, hanem egy multifunkcionális rendezvényközpont is épüljön a tízezer férőhelyes le-

34 | FIGYELŐ 2021/38

F_33-35-Hungaroring.indd 34

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

2024-től a Magyar Nagydíj visszakerül augusztusra a naptárban, egyrészt mert ez már tradíció, másrészt a mi szempontunkból ez a lehető legjobb időpont.

– A Hungaroring Sport Zrt. stratégiai fejlesztési programjának a részeként megvalósuló beruházások közigazgatási hatósági ügyeit már korábban nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kabinet. A napokban megjelent a Magyar Közlönyben egy újabb kormányrendelet, amely további egyedi építési szabályokat határoz meg. Így a bürokratikus ügymenet is gördülékenyebbé válhat.

– Igen, és ezzel kapcsolatban is szeretném még egyszer aláhúzni: itt egy rendkívül összetett munkáról van szó, az engedélyeztetéstől egészen a használatba vételig. Nem tagadom, nagy benne a rizikó, hiszen ez az a beruházás, amelynél nem mondhatja azt a kivitelező, hogy „bocsi, késünk egy-két hónapot”.

– Mekkora költségvetési forrásra lesz szükség az invesztícióhoz?

– Erre egyelőre nem tudok válaszolni.

Mint említettem, az engedélyeztetési tervek rendelkezésre állnak, ezután következhet egy feltételes közbeszerzési eljárás kiírása a hivatalos állami beruházó, a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. részéről. A Hungaroring Sport Zrt. a műszaki tartalmat határozta meg – a FIA-val együtt –, amelybe csak az került bele, ami minimálisan szükséges a 2024 utáni biztonságos futamrendezéshez, illetve ami feltétele a szerződéshosszabbításnak. A költségekről egyébként már csak az építőipari árak jelenlegi mozgása miatt is nehéz nyilatkozni.

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által alapított Magyar AutóMotorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt.vel (HUMDA) milyen viszonyban áll a Hungaroring?

– A HUMDA elnök-vezérigazgatójával, Weingartner Balázzsal szorosan együtt dolgozunk, nagyon jó a viszonyunk, stratégiailag együttműködünk.

– Egy másik, szintén kiemelkedő hazai sportgazdasági beruházás a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGPversenypálya megépítése. Hogyan látja: ha ez elkészül, megoldható lesz a hatékony üzemeltetése a kelet-magyarországi és a mogyoródi létesítménynek?

– A hajdúnánási elsősorban egy motorversenypálya lesz. Így ha az a szakág megtalálja ott az otthonát, az autóágazat pedig Mogyoródon, akkor kialakulhat egy megfelelő egyensúly.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/38 FIGYELŐ | 35

F_33-35-Hungaroring.indd 35

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

KÖZÖS NEMESÍTÉS

A koronavírussal összefüggésben számos eddig nem tapasztalt nehézséggel szembesültek a hazai szektor szereplői. „Nemzetközi szinten egyre többen fordulnak az alternatív megoldások, elsősorban a saját előállítás felé, így esetükben csökken az importigény” – jelezte Takács Géza. Kifejtette: a járványidőszakban a határok nehezebb átjárhatóságával a szállítások akadályokba ütköztek, sok helyen előtérbe került az élelmiszer-biztonság kérdése, a helyi termesztés egészen az alapoktól, így a vetőmag-előállítástól kezdve. „Az Európai Unión kívüli importőrök közül több ország vezetett be a külkereskedelmet jelentősen nehezítő adminisztratív intéz-

NEHEZÍTETT PÁLYÁN

VETŐMAGEXPORT | A termelés fennakadásáról kevesen számoltak be, a pandémia okozta nehézségek mégis oda vezettek, hogy jelentősen csökkent a kivitel – állapította meg Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke. A növekvő verseny miatt új stratégiára van szükség. kedéseket. Ezek nagy időbeli csúszásokkal, valamint a logisztikai költségek számottevő emelkedésével jártak.

A jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a célpiacok szakmai szervezeteivel és nemesítőcégeivel” – mutatott rá a szakember. Úgy véli, a magyar nemesítvények exportja terén a megújulás kulcsa némileg paradox mó-

don épp a hagyományokhoz történő viszszatérés lehet, ugyanis manapság felértékelődnek azok a 40-50 éve már működött, jellemzően közös nemesítési programok, amelyek a rendszerváltás után elfelejtődtek, de „újból elő lehet és kell venni ezt a kártyát”.

FOTÓ: FÖLDI ATTILA

A Covid-válság a vetőmagexport sérülékenységére is rámutatott – mondta a Figyelőnek Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke. A korábbi évek 100 ezer tonna körüli átlagával szemben tavaly alig 81,3 ezer tonnás volt a kivitel. Viszonyításképp: 1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete mintegy a hétszeresére növekedett, az értéke pedig éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt. Magyarország a 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett továbbra is a világ hatodik legjelentősebb exportőre. Az uniós tagállamok közül Franciaország, Németország, Ausztria a jelentősebb partner.

Az EU-s belső piac eddig harmonikusnak volt mondható, hiszen kiszámíthatók voltak a minőségi elvárások, a kereskedelmi szerződések és a szállítások ütemezése. Az előállítói oldalon azonban nagy a konkurencia, elsősorban Franciaország és Románia révén, s a következő éveket, évtizedeket tekintve új szereplők megjelenésére és növekvő versenyre lehet számítani. Az unión kívül magyar szempontból Oroszországon, illetve a szovjet utódállamokon van a fókusz, például Moldován, Ukrajnán, Fehéroroszországon, Üzbegisztánon, Türkmenisztánon, Kazahsztánon.

36 | FIGYELŐ 2021/38

F_36-37_vetomag.indd 36

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

A lehetőségek kiaknázásával nemzetgazdasági szinten továbbra is kiemelt fontosságú a vetőmagágazat fejlesztése, amit hűen tükröz, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is szorosan együttműködik a magyar szövetséggel. „A külpiaci igények felmérésében és a termékek regisztrációjában sokat segíthet a tárca, ami azért kardinális, mert az lesz a pandémia utáni időszak nyertese, aki a leggyorsabban tud reagálni a változásokra” – bocsátotta előre Takács Géza. Meggyőződése, hogy az esetenként akár több ezer kilométeres fuvartávolság és az adminisztrációs anomáliák miatt lejár annak az ideje, hogy a fizikai értelemben vett vetőmagszállítás legyen a fő csapásirány, sokkal inkább a tudástranszfer lesz az.

Az oktatás, a genetika, a nemesítés, a feldolgozás és a speciális magkezelések lehetősége a nemzetközi piacon is nagy értéket képvisel, a kiváló minőséghez az önfenntartóvá válni kívánó országok többségének még több időre van szüksége. Azzal a céllal hozták létre a stratégiai munkacsoportot a Vetőmag Szövetségen belül, hogy ezekre a kihívásokra választ találjanak. „Ebben az ágazatban senki sem egyik napról a másikra váltja meg a világot. Ahhoz, hogy piacra kerüljön egy új fejlesztésű vetőmag, legalább 10-15 évre van szükség, időt, pénzt és energiát nem kímélve” – húzta alá a szervezet elnöke. Sok minden nem is a szabad ég alatt, hanem laboratóriumi környezetben dől el, amihez meg is van a szükséges „szürkeállomány”. A kutatás-fejlesztési területen ugyanis csaknem 650 fő tevékenykedik a szektorban, közülük 150-nek tudományos fokozata van.

GAZDASÁGI ERŐ

Magyarországon 120 ezer hektáron, éves szinten mintegy 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot. Ezen belül hozzávetőleg 160 milliárdért felelnek a hibridek, míg a kalászosok, a takarmány- és a zöldségnövények egyaránt

Szorosabb együttműködés szükséges a célpiacok szakmai szervezeteivel és nemesítőcégeivel.

10-10 milliárd forintnyi értéket képviselnek. A szövetségnek 1010 tagja van, hazai és nemzetközi cégek mellett számos magánnemesítő. A szegmens gazdasági erejét támasztja alá, hogy a szervezethez tartozó vállalkozások összesített árbevétele 600 milliárd forintra tehető – ennek jelentős része azonban egyéb üzletágakból származik. Az ágazat mintegy 2400-2500 főt alkalmaz főállásban, ugyanakkor a szántóföldi vetőmag-szaporításban hektáronként akár négy-öt emberrel számolva 60 ezer idénymunkásnak is feladatot ad.

Az utóbbi időben éppen az okozta az egyik legnagyobb problémát, hogy már szinte lehetetlen kellő mennyiségű megbízható, lelkiismeretes fizikai munkaerőt találni. A reggeltől estig a tűző napon elvégzendő címerezés, fattyazás még akkor sem vonzza tömegével az idénymunkásokat, ha már 2500 forint vagy a feletti az órabér. Így nem csoda, ha egy hektáron végzett kézi munka ma már kétszer annyiba kerül, mint a megelőző években.

A fojtogató munkaerőhiány mellett elsősorban az input anyagok drágulása járult hozzá ahhoz, hogy a kalászos vetőmagvaknál 15 százalékos áremelkedés várható. De ha azt nézzük, hogy például a műtrágya 50-70 százalékkal drágult, elfogadhatónak tűnik, hogy az őszi kalászosoknál 123,1 ezer forint az idei tájékoztató ár tonnánként, szemben a tavalyi 107 ezerrel.

Szakmaközi szervezetként a Vetőmag Szövetség jogkövetkezmény nélkül tárgyalhat költségekről, így hirdethet tájékoztató árat is. Ez nem kötöttség és nem tekinthető kartellezésnek, de irányadó, s amióta bevezették, csak minimálisan térnek el a tényleges értékesítési ellenértéktől. A hibrid növényeknél viszont rendszerint a piacvezetők hirdetnek először árat, s ahhoz alkalmazkodnak a többiek. Átlagosan 38 ezer forintra állt be egyhektárnyi kukorica- vagy napraforgóvetőmag a tavalyi 35-36 ezer után, azaz kisebb mértékű eltérést lehetett tapasztalni a tavaszi vetési szezonban.

EU-S SZABÁLYOZÁSOK

Jó néhány sarkalatos pontja volt az utóbbi időszakban az uniós szabályozói környezet változásának. Takács Géza hangsúlyozta: a Vetőmag Szövetség mindig betartott minden törvényt és szabályt, ezalól a GMO-mentesség sem kivétel. Mivel ezt garantálni tudják, számtalan felvevőpiacon előnyben részesülnek. Ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy az új, precíziós nemesítési technikák, amelyeket szintén GMO-snak minősített az EU illetékes bizottsága, valójában nem tekinthetők annak.

Több probléma forrása ezzel szemben a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek betiltása, amely azt eredményezi, hogy az egy hektárra eső 0,7 kg növényvédő szerrel szemben 15-20 kiló talajfertőtlenítőre van szükség. „Állandóan jelezzük, hogy ha már a kommersz termelésből kivonták, legalább a vetőmagszaporításnál tegyék lehetővé a használatukat. Szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni, de aligha kapjuk meg. Pedig nem kerülne be az élelmiszerláncba a hatóanyag, mivel szabályozott keretek között történő növényvédőszer-alkalmazásról lenne szó” – érzékeltette a szakember. Merev elzárkózást lehet tapasztalni ebben a kérdésben, ami versenyképtelen helyzet elé állítja nemcsak a vetőmag-, hanem a szántóföldi termelői szektort is.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/38 FIGYELŐ | 37

F_36-37_vetomag.indd 37

2021. 09. 20. 17:04

| CÉGVILÁG |

POSZT-COVID-HATÁSOK

KINNARPS | Az iroda- és az irodabútor-piacon szeptember–november lesz a vízválasztó – tartja Tiberius Soltész, a világ egyik legnagyobb irodabútorgyártójának számító Kinnarps magyarországi ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint a home office, a távmunka szabályainak a letisztulása is fontos lenne ahhoz, hogy a járványhelyzet következtében megtorpant szegmens magára találjon.

Tiberius Soltész úgy véli, a Covid előtti időszak fontos változása volt, hogy az irodabútor-vásárlók tudatosabbak lettek. Egyre inkább a minőséget keresték, miközben a fenntarthatósági szempontok is mindjobban előtérbe kerültek. Jellemző, hogy míg korábban a tíz-húsz fős cégek a legköltséghatékonyabb megoldást választották, az irodai terek kialakításához ma már egyre gyakrabban alkalmaznak belsőépítészt, fogadnak munkatér-specialistát, valamint hosszú távon gondolkodnak.

NEM CSAK A BÉR FONTOS

Mindebben az is közrejátszott, hogy a pandémia előtti időszakban a multinacionális cégek egymás után nyitották meg – elsősorban adminisztratív, illetve ügyfélszolgálati hátteret biztosító – budapesti szolgáltató központjaikat. Az így keletkezett szakemberhiány miatt pedig különösen felértékelődött a munkahelyi környezet szerepe, így a különböző irodai bútormegoldások is népszerűek lettek. „A fizetés mellett ugyanis a dolgozóknak az is egyre fontosabb, hogy a fizikai teret tekintve szintén jól érezzék

órát dolgozik egy fotelből, annak előbbutóbb az egészsége látja kárát” – fejtegette a szakember. magukat a munkahelyükön. A Covid első hullámának a legnagyobb hatása a home office tömeges elterjedésében jelentkezett. Így pedig száz alkalmazotthoz már nem kell száz munkahely.

Mindeközben egyre nagyobb komfortot és átalakíthatóságot várnak el a munkavállalók azoktól a terektől, amelyekben a home office-ből alkalmanként viszszatérve a közös megbeszéléseket tartják” – elemzett a Svédországban született, magyar gyökerekkel rendelkező cégvezető. „Az ergonómia és az irodaterek hatékonyabb kihasználása az otthoni munka vírushelyzet okozta elterjedésével különösen felértékelődött. Míg a skandináv országokban magától értetődő, hogy a munkáltató ergonomikus bútorokkal is támogatja a home office-t, addig hazánkban már annak is örülnek, ha van céges laptop, amelyet hazavihetnek. Nagyon sok otthonban még egy dolgozósarkot is kihívás kialakítani úgy, hogy az alapvető ergonómiai szempontoknak megfeleljen. Márpedig ha valaki 8

NEGATÍV HATÁSOK

Tiberius Soltész szerint a jó hír, hogy a régióból Lengyelország és Magyarország az a hely, amely a munkahelyi ergonómia szempontjából egyre közelebb kerül a csúcsminőséget képviselő skandináv államokhoz. Mindez egyértelműen annak is köszönhető, hogy még a járványhelyzet időszakában is újabb nagy cégek jelentek meg hazánkban, amelynek változatlanul komoly növekedési potenciálja van. A Covid hatásai ennek ellenére egyértelműen kedvezőtlenül érintették az iroda- és vele az irodabútor-piacot. „A piac szereplőinek az első reakciója vitathatatlanul az optimizmus, a derűlátó várakozás volt, mondván: a járványhelyzet nem tarthat sokáig. A pandémia elhúzódásával azonban egyre inkább a bizonytalanság lett úrrá rajtuk. Igaz, a már elkezdett projekteket nem állították le, a bejelentett tervek megvalósításáról nem mondtak le, de többségüket rögtön jegelni kezdték. Így aztán máig a kivárás jellemzi a piacot, ami termé-

Az ergonómia és az irodaterek hatékonyabb kihasználása a vírushelyzet miatt különösen felértékelődött.

38 | FIGYELŐ 2021/38

F_38-39_Kinnearps.indd 38

2021. 09. 20. 17:05

FOTÓ: KINNARPS

| CÉGVILÁG |

szetesen a forgalmunk visszaesésében is megmutatkozik. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy mindenki azt figyeli, hogy a versenytársak mit lépnek, és mivel szeptemberben tértek vissza az emberek a szabadságról, s a vírus negyedik hullámára is sokan számítanak, ez az időszak lesz egészen novemberig a vízválasztó, hogy milyen irányt vesz majd az iroda- és vele az irodabútorpiac” – taglalta az ügyvezető. Úgy véli, mindez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy hány irodát fejeznek be és mennyi bútort vásárolnak, hanem abban is, hogy a fő tendenciát tekintve milyen irányba mozdul el a kereslet.

Sokan ugyanis azt tartják, az irodapiacnak a home office elterjedésével befellegzett, míg mások szerint a korábbihoz hasonló mennyiségű irodára lesz szükség, csak a nagyobb terekben – az egészségvédelmi szempontokra ügyelve – kevesebben dolgoznak majd. „Egyszerűbb lenne most a helyzet, ha a munkaadók már korábban megadták volna a bizalmat és a felelősséget az otthoni munkavégzésre. De mivel a piac félt a változástól, a Covid kikényszerítette a home office széles körű elterjedését, s a jövőben fog kialakulni a koncentrációnak és a kooperációnak

az egészséges mértéke, vagyis annak, hogy mennyit dolgozzanak az emberek otthonról, és mennyi időt töltsenek együtt, az irodában. A kihívás azért nagy, mert miközben korábban a legtöbb helyen nem engedték az otthoni munkavégzést, most átesnek a ló túlsó oldalára, s komoly feladatot jelent majd, hogy az adott ágazat, munkakör, cégkultúra figyelembevételével kialakuljon az optimális arány” – magyarázta Tiberius Soltész.

KIHÍVÁSOK

A többismeretlenes helyzet természetesen a cég irányítását tekintve is új kihívásokat jelent, amelyek egyik legfontosabb eleme a munkavállalókkal történő folyamatos kommunikáció. „Egy ilyen válságos, félelmekkel teli időszakban a piaci kapcsolatokban és a belső kommunikációban – érthetően – a korábbinál is jobban felértékelődik a vezetők szerepe. A piac felé folyamatosan meg kell mutatni azt, hogy itt vagyunk és rugalmasan alkalmazkodunk az új kihívásokhoz, a tulajdonosok felé

pedig szakadatlanul bizonyítani szükséges: mindent megteszünk azért, hogy a lehető legtöbb üzletet hozzuk el a piacról. A legnehezebb talán mégis az, hogy miközben az ember tele van kérdésekkel, a munkavállalóknak nap mint nap erőt kell adni. Mert az emberek folyamatos visszajelzéseket várnak a vezetőtől azzal kapcsolatban, hogy mit tegyenek az üzletben, és ami a korábbinál is erőteljesebb igény, azzal kapcsolatban, hogy mi lesz velük, megmarad-e a munkahelyük” – mondta a szakember.

Az ügyvezető szerint a járvány erőteljesen megmutatta, hogy egy menedzsernek mindig nyitottnak kell lennie a változásra, mert az új idők normalitása azt jelzi, hogy az ilyen és ehhez hasonló helyzetek – természetesen másfajta kihívásokkal – bármikor megismétlődhetnek. Ezért kulcskérdés, hogy a vezető nyitott szemmel járjon, pár lépéssel mindig megelőzve a többieket, ami azért is létfontosságú, mert a darwinizmus szabályai szintén azt mutatják, hogy az ilyen állapotokból nem feltétlenül a legerősebb kerül ki győztesként, hanem az, aki a leggyorsabban, a legjobban tud alkalmazkodni a körülményekhez. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/38 FIGYELŐ | 39

F_38-39_Kinnearps.indd 39

2021. 09. 20. 17:05

| CÉGVILÁG |

ÚJRASZERVEZÉS UTÁN NÖVEKEDÉS JÖHET

Személyének segítségével új korszak indul a cégben? A megújulás után elérkezett az idő a további növekedésre?

– A bejelentett struktúraváltás nem jelent klasszikus személycserét, mivel a vállalatot az elmúlt időszakban is háromtagú menedzsment irányította. Erdélyi Barna, a korábbi vezérigazgató továbbra is a cég menedzsmentjében dolgozik, igazgatósági tag. Tóth Szabolcs kollégám pedig ezentúl is ellátja a stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettesi posztot. A változás most elsősorban a feladatok menedzsmenten belüli optimalizálását jelentette, amelynek a célja, hogy a társaság a régió első számú fuvarozási és logisztikai szolgáltatójává váljon. A cég logisztikai és biztosítási szegmense az utóbbi években dinamikusan fejlődött, míg a nemzetközi fuvarozási üzletágunk jelentős kihívásokkal küzdött. A célunk, hogy minden üzletág stabilan fejlődjön, ennek érdekében az én feladatom a vállalati és operációs hatékonyság növelése, a korábbi vezérigazgatónk pedig elsődlegesen a stratégiai irányokkal és a jövőnk felépítésével foglalkozik.

– Mindenki látja, hogy óriási a kamionforgalom az utakon. Ez önmagában jó alap lehet a továbblépéshez?

– Az Európai Unió közúti szállítási igénye folyamatosan emelkedik, és ez a pandémiás időszak visszaesését követően az elmúlt negyedévekben újra növekszik. A célunk a jövőben, hogy a Waberer’s ne csak a kereslet adta növekedést kihasználva fejlődjön, hanem a korábban túlsúlyban lévő commodity szolgáltatási hangsúlyt átterelje magasabb hozzáadott értékű logisztikai és fuvarozási szolgáltatások irányába, ennek eredményeként a jövedelmezősége is kedvezőbb lesz.

– Ezt hogyan kell érteni, lefedik a teljes logisztikai láncot, a gyártól a fogyasztóig?

– A fejlesztésnek több iránya van. Egyrészt a komplex logisztikai szolgáltatásaink területi hatályát szeretnénk kiterjeszteni a régióra nagyobb mértékben, másrészt igyekszünk újabb területekkel jobban beágyazódni megbízóink ellátási láncaiba. Ebben lehet fontos szerepe a home delivery vagy akár az in-house logisztikai termékeink fejlesztésének.

A stratégiaváltás másik fontos eleme, hogy a hagyományos fuvarozási szolgáltatások területén – ami még mindig

a Waberer’s legjelentősebb üzletága – olyan hozzáadott érték típusú szolgáltatásokat is elvégezzünk, amelyek esetén a versenytársainkhoz képest jelentős tapasztalatunk és előnyünk van. Ebben a körben jelenik meg az intermodal vagy például a speciális (pl. veszélyes áru, termo) áruszállítási szolgáltatásaink, valamint a flotta- és pótkocsiállományunk nagyságából eredő időbeli és földrajzi rugalmasságunk.

– Ez egy kitörési pont lehet a társaságnak?

– Úgy gondoljuk, hogy igen. A régióban nagyon kevés konkurensünknek van ekkora méretű logisztikai és fuvarozási portfóliója, tapasztalata és eszközparkja.

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

BARNA ZSOLT | Az utóbbi időben viszonylag sűrűn váltották egymást a csúcsvezetők a Waberer’s International Nyrt. vezérigazgatói székében. Ennek alapvetően a cég teljes belső reformja, struktúrájának átalakítása volt az oka. A nemrég kinevezett vezérigazgatót kérdeztük a csoport lehetőségeiről, a fejlesztési elképzelésekről és a jövőről.

40 | FIGYELŐ 2021/38

F_40-42-Weberes.indd 40

2021. 09. 21. 10:03

| CÉGVILÁG |

Az is unikumnak számít az európai piacon, hogy egy vállalat egyszerre szállítmányozó, fuvarozó, logisztikai szolgáltató és biztosító. Nálunk a különböző területek erősítik egymást, és meggyőződésem, hogy ezek a szinergiák egy a piacán nagyon erős, hatékony, ügyfélbarát társaság kialakítására adnak lehetőséget.

– Mekkora a sofőrhiány a cégnél?

Beszélhetünk annyi betöltetlen pozícióról, ami már visszafogja a társaság növekedését?

– Mint minden európai fuvarozóvállalatnál, nálunk is kihívás a megfelelő szakképzett kollégák biztosítása. Ennek érdekében a korábbiaknál jobban odafigyelünk a gépkocsivezető kollégáinkra is. Ez nemcsak a versenyképes bérezést és a munkafeltételek folyamatos javítását jelenti, de része a folyamatos képzés

is, amelynek keretében van saját autósiskolánk, illetve tanpályánk, és reméljük, hogy rövid idő elteltével telepen belüli vizsgalehetőséget is tudunk kínálni.

– Azért a szavaiból az „jön át”, hogy igen jelentős a létszámhiány. Jól látom?

– A szakmai szervezetek szerint Magyarországon 12-14 ezer gépjárművezető hiányzik a szektorból, el lehet tehát képzelni, hogy minden egyes sofőr megtartása és bevonzása minden szereplőnek komoly kihívás. Mi azt szeretnének, ha Magyarországon nálunk lenne a legjobb gépjárművezetőként dolgozni, de természetesen minden munkatársunkra fókuszálnunk kell, a raktári dolgozóinkat és a szellemi állományunkat is beleértve.

– A házhoz szállítási szolgáltatás felértékelődött a webkereskedelem népszerűsödésével. Stratégiai terület ez a cégnél? Kinőheti magát?

– Nemzetközi színtéren a Waberer’s csoport egyik jelentős partnere az Amazon. Ebben az iparágban tőlük kell tanulnunk, Magyarországon és a régióban pedig azt látjuk, hogy a házhoz szállításhoz kapcsoló logisztikai szolgáltatásokra nagy igény mutatkozik. Bár a verseny itt is élesedik, azt gondoljuk, hogy van lehetőség a növekedésre, ugyanis a kereslet bővülésén túl a kínálati oldal sem túl széles és sok esetben még nagyon fejletlen.

– Sok dologról beszélünk, önnek pedig az első munkahelye a Waberer’s. Végigjárta a ranglétrát, nyilván cégen belül nem sok újat tudnak már mutatni.

2021/38 FIGYELŐ | 41

F_40-42-Weberes.indd 41

2021. 09. 20. 17:06

| CÉGVILÁG |

Ez a nagy tapasztalat mennyire segíti a munkáját?

– Az igazi erősségem az lehet, hogy jól ismerem a vállalat minden egyes szolgáltatását, munkafolyamatait, kollégáit és ügyfélkörét. Folyamatosan kapcsolatban kívánok maradni a megbízóinkkal, hogy pontosan tudjam, merre megy a piac és az elvárások, hogyan tudunk még jobbak lenni a versenytársainknál. Ez a cég az életem, ahol szállítmányozási ügyintézőként kezdtem 26 éve, és bejárva a ranglétrát, látva és megtapasztalva az egyes feladatköröket, tudom, hogy milyen fontos minden munkatársunk precíz munkavégzése ahhoz, hogy a ránk bízott áruk nap mint nap célba érjenek.

Másrészt szeretem ezt a szakmát és szeretek emberekkel dolgozni, így engem ugyanúgy meg lehet találni az udvaron, mint az irodában. Sokszor beszélgetek a sofőrökkel, ha hétvégén autózom, és látok egy Waberer’s kamiont, kezet fogok a vezetővel, megnézem a kabinját, hogy milyen állapotban van. De a raktárakat is rendszeresen látogatom, így azt gondolom, együtt lélegzem a vállalattal.

– Ezek szerint nem sajátja a háromszor 8 órás időbeosztás. Nagyon elhivatottnak tűnik…

– Vallom, hogy csak sok munkával lehet kimagasló eredményt elérni. Ezt képviselem, és ezt próbálom átadni minden kollégámnak. Már gyerekkoromban is a logisztikában szerettem volna dolgozni. Ez egy 70 éves cég, ami a legnagyobb sikereit a rendszerváltás után érte el Wáberer György vezetésével, ennek ellenére nagy hagyomány van mögötte. Nemrég egy kolléga 62 év cégen belüli munkaviszony után, 77 évesen ment nyugdíjba – azt gondolom, ez is rámutat arra, hogy komoly felelősség van rajtam. Ezt a társaságot évtizedekkel ezelőtt azért alapították, hogy a magyar gazdaságot összekösse az európaival, ezáltal hozzájáruljon a hazai gazdaság növekedéshez, versenyképességéhez. Ma hetente nagyjából 6-700 kamionunk lépi át az ország határait, és viszi el, vagy éppen hozza haza a szükséges árukat, belföldön pedig mintegy nyolcszáz tehergépjárművünk biztosítja a hazai gazdaság vérkeringését. Büszke vagyok arra is, hogy egy olyan vállalatot vezethetek, amely nemcsak Magyarországon ért el sikereket, hanem Európa meghatározó fuvarozó- és logisztikai cége.

– A társasággal kapcsolatban rendszeresen felmerül a balkáni terjeszkedés lehetősége, a Waberer’s logisztikai szolgáltatást nyújtana a már meglévő ügyfeleinek. Mennyire állnak távol a piacra lépéstől?

– Nem titok, hogy az egyik legjelentősebb befektetőnk, az Indotek csoport az elmúlt időszakban nagymértékben növelte a jelenlétét a Balkánon, és ez közös fejlődési lehetőséget biztosít nekünk is. Az együttműködés során logisztikai szolgáltatást nyújthatunk majd az Indotek tulajdonában lévő raktárak számára, emellett dolgozunk azon, hogy a megjelenéshez megfelelő partnert vagy akvizíciós célpontot találjunk a térségben annak érdekében, hogy a globális ügyfeleinket regionális tekintetben is még jobban ki tudjuk szolgálni.

– Az Indotek nemrég bevásárolta magát a magyarországi Auchan-hálózatba.

Ebből mennyit tud profitálni a Waberer’s?

– A csoport az összes Magyarországon jelen lévő retail lánccal szerződéses kapcsolatban van, az Auchannak ma is mi végezzük a központi raktárából való áruházi kiszállításait 100 százalékban.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a vállalatunk független szolgáltató, és nyilvános tőzsdei társaságként működve az is marad. Minden egyes partnerünket szeretnénk a lehető legjobb színvonalon és a leghatékonyabban kiszolgálni.

Ennek megfelelően, amennyiben a bejelentett akvizíció hatásaként az Auchan újabb logisztikai igénnyel keres meg minket, örömmel állunk a rendelkezésére, mint ahogy a többi vevőnk esetén is ezt tesszük.

– Szinte elvárás minden nagy cégtől, hogy mozduljon el a környezetvédelem irányába, jobban odafigyeljen a „zöld” működésre. Mit tettek ennek érdekében a Waberer’snél?

– Két terület van, ahol a logisztika zöldebben tud működni. Az egyik a szervezésben és a hatékonyságban rejlik. A megrendelőinkkel együtt kell gondolkodnunk, emellett jobban ki kell használjuk a meglévő erőforrásainkat. A jobb kihasználtság, a magasabb rakottság önmagában

minden félnek megtakarítást, illetve kevesebb károsanyag-kibocsátást jelent. Azt gondolom, hogy már néhány hónap alatt többszázalékos kibocsátáscsökkentést el lehet érni önmagában a jobb szervezéssel. Emellett folyamatban van a kamionflottánk frissítése, mintegy 1000 új vontatót rendeltünk az elmúlt hónapokban, az új eszközök pedig kevesebbet fogyasztanak, jobb a károsanyag-kibocsátásuk, így a környezetterhelésük is kisebb, illetve megbízhatóbbak, könnyebb velük kiszámíthatóan tervezni, hatékonyságot növelni. Egyébként 2022 végére a belföldi és nemzetközi flottánk átlagos életkora 2–3 év között lesz, a legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztású motorokkal felszerelve. Fontos az is, hogy ismét elindítottuk az intermodális szállításokat, tehát jó néhány pótkocsink vasúton ér célja környékére. Nem kell hosszan magyarázzam, hogy ez miért környezetbarát. Négyszáz daruzható, vasútra rakható pótkocsink van, ezzel a miénk a legnagyobb magyarországi flotta. De a hajtásláncok zöldülése is fontos. Az év végéig három elektromos teherautót mutatunk be itthon, illetve megkezdtük az LNG hajtáslánc tesztelését is a flottánkban. Azt mondanám, hogy az intenzív felkészülési szakaszban vagyunk ebben a tekintetben. Logisztikai raktárainkban pedig a különböző energiahatékonysági, eszköz- és informatikai beruházásaink eredményeképpen kívánjuk csökkenteni a felhasznált energiát, csomagolóanyagokat és felesleges mozgatásokat.

– Nemrég a cég megbízására az Equilor is elkezdte a Wáberer’s-részvény követését. Mi a jelentősége ennek a társaság életében?

– Azt gondolom, hogy minél több mértékadó szereplő követi a cég részvényeit, annál többen figyelnek fel a társaságra, és ez újabb vételeket generálhat a piacon. A vállalat túl van az újraszervezésen, szerintem a menedzsment növekedési pályára tudta állítani a társaságot.

Kedvező az is, hogy az egyes leánycégeink együttműködését sokkal szorosabbra fűztük, a szinergiákat pedig jobban kihasználjuk. Elsődleges feladatom, hogy az elmúlt másfél év lépéseit kamatoztassam és a vállalat eredményességét tovább növeljem.

ANDOR ATTILA

42 | FIGYELŐ 2021/38

F_40-42-Weberes.indd 42

2021. 09. 20. 17:06

| SZEMÉLYI HÍREK |

GLOBE TRADE CENTRE Országigazgató-helyettesként irányítja mostantól a GTC hazai működését Gulyás Ede, így átfogó ingatlanpiaci tapasztalatával segítheti az ingatlanfejlesztő vállalat itteni növekedését. Az új felső vezető húsz éve dolgozik a szektorban, az elmúlt tíz esztendőt A kategóriás irodákból és kereskedelmi ingatlanokból álló portfólióval rendelkező társaságok élén töltötte. Mielőtt a GTC-hez csatlakozott, a CA Immo Hungary Kft. ügyvezető igazgatójaként felügyelte a társaság sikeres egyesülését az Europolisszal. Pályafutása során széles körű ismereteket szerzett a kereskedelmi ingatlanokhoz kapcsolódó vagyon- és portfóliókezelés, a tranzakciómenedzsment, valamint a nagy volumenű ügyletek, felvásárlások terén.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett MBA-fokozatot, azt megelőzően pedig a Debreceni Egyetemen diplomázott.

GULYÁS EDE

OTP FÁY ANDRÁS ALAPÍTVÁNY

MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

BORSA KATA

Évi rendes közgyűlésén a Magyar Fesztivál Szövetség új elnökének Borsa Katát, a győri Öt templom fesztivál művészeti vezetőjét, a korábbi alelnököt választotta a több mint kétszáz tagot számláló szakmai szervezet. A szakember a Veszprémi Egyetemen szerzett diplomát színháztörténet szakos bölcsészként, emellett díszlet-, jelmez- és bábtervező, de a nevéhez számos kulturális program és színházi munka is köthető. A közgyűlés alapszabály-módosítással hozta létre a tiszteletbeli elnöki státuszt, amelyet Márta István tölt majd be, aki 2003-tól egészen mostanáig a szövetség elnöki feladatait látta el, de az idén már nem kívánt indulni a pozícióért.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

FORESTAY GROUP

Sellyey Tamást nevezték ki a Forestay Group stratégiai és üzletfejlesztési igazgatójává, így kiemelt szerephez jut a cégcsoport expanziós terveinek a kivitelezésében. A vállalat ingatlanbefektetéseket, -fejlesztéseket, építőipari projekteket valósít meg közép-európai fókusszal. A közgazdasági végzettségű szakember 1998 óta meghatározó szereplője a hazai ingatlanszakmának, ez idő alatt jelentős tapasztalatokat szerzett tanácsadói, befektetői és fejlesztői területen. Dolgozott többek között a DTZ Hungary befektetési igazgatójaként és a DBH Real Estate ügyvezetőjeként, míg a legutóbbi négyéves időszakot a DVM Groupnál töltötte operatív és értékesítési igazgatóként. Alelnöke a Holland–Magyar Kereskedelmi Kamarának, továbbá vezetőségi tagja a Menedzserek Országos Szövetségének.

SELLYEY TAMÁS

CSEJTEI ILDIKÓ Az alapítvány, valamint a hozzá tartozó budapesti és nyíregyházi OK Oktatási és Innovációs Központok ügyvezetői feladatait látja el szeptembertől Csejtei Ildikó. A nemzetközileg is elismert, az általános és középiskolás diákok pénzügyi és gazdasági ismereteinek a bővítését, valamint az életpálya- és karriertervezés támogatását célul tűző intézmény új irányítójának közel 25 éves szakmai tapasztalata van a marketing, a kommunikáció, az üzletfejlesztés és az oktatás területén.

Pályája kezdetén stratégiai tanácsadóként dolgozott Londonban, majd felső vezetői pozíciókat töltött be olyan nagyvállalatoknál, mint az Aegon Biztosító vagy a Hungaropharma. 2015 óta irányítja saját oktatási programját (Independent Media Education Center).

2016-tól az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének az oktatója.

2021/38 FIGYELŐ | 43

F_43_szemelyihirek.indd 43

2021. 09. 20. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

MÓDOSÍTOTT

RÉSZLETEK

MORATÓRIUM | A folyószámlahitel-adósok egy részének kedvező módosításról döntött a kormány a fizetési halasztás szabályainál. A lízing-, lombardhitel- és zálogszerződéssel rendelkező adósoknak viszont vissza kell térniük a törlesztéshez.

NAGY AZ ÉRINTETT KÖR

Az érintetti körben nincs jelentős változás: így a vonatkozó rendelet szerint a még moratóriumban lévő lakossági ügyfelek közül az kaphat törlesztési haladékot október vége után is, akinek 2020. március 18-át követően a háztartásában a rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent, közfoglalkoztatott, álláskereső volt vagy a kérelem benyújtásakor is az. A gyermeket várók, a 25 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, illetve a nyugdíjasok is kérelmezhetik a törlesztés halasztását. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek október után is a lehetőséggel, amelyeknek a nettó árbevétele a további haladékra vonatkozó kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapban legalább 25 százalékkal csökkent. Azokat a vállalkozásokat viszont nem érinti a lehetőség, amelyek a 2020. március 18. óta eltelt időszakban kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó szerződést kötöttek.

A money.hu a vonatkozó kormányrendelet megjelenése után közzétett elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy azok az ügyfelek, akik gépjárművet lízingeltek, a továbbiakban akkor sem vehetik igénybe a moratóriumot, ha egyébként megfelelnek a már ismert kritériumoknak. Ugyancsak kötelesek visszatérni a fizetéshez azok, akik értékpapír fedezete mellett vettek fel kölcsönt, illetve a kézizáloghiteleket is törleszteni kell a jövőben. A portál értékelése szerint az autókölcsönök kikerülése a kedvezményezetti körből annak tükrében mindenképpen érthető, hogy a 2022 júniusáig terjedő moratórium már 27 hónapra szól. Ennyi idő alatt egy használt gépkocsi annyit veszít az értékéből, amely után a fennálló hitelösszeg már bőven megha-

AZ ÁTLAGKAMAT ALAKULÁSA A HÁZTARTÁSOK EGYES FOGYASZTÁSI HITELEINÉL

Folyószámlahitelek Személyi hitelek Százalék Százalék 20,2 20,1 19,7 18,8 17,6 15,0 14,1 13,3 5,6 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21

44 | FIGYELŐ 2021/38

F_44-45_moratorium_hirtvhirdi.indd 44

11,9

*Adott év júliusában.

ladhatja a fedezetként szolgáló gépjármű értékét, és az új autóknál is számottevően csökken a forgalmi érték.

A kormányrendelet értelmében a moratórium folytatására az érintetteknek be kell jelentkezniük bankjuknál, ám erre csak október elseje után nyílik lehetőségük, az addigra elérhetővé váló formanyomtatványon. A bejelentést a nyomtatványt kiöltve személyesen a bankfiókokban, vagy elektronikusan, a pénzintézetek honlapján keresztül lehet majd beadnia annak, aki a moratóriumban kíván maradni.

Aki viszont október végéig nem veszi fel a kapcsolatot a pénzügyi szolgáltatójával, az akkor sem lesz jogosult igénybe venni a moratóriumot, ha egyébként megfelel a feltételeknek.

LEFARAGJÁK A KAMATOT

Az igazi meglepetést azonban egy másik, a lakossági folyószámlahitel-szerződéseket (tehát a hitelkártyákat is) érintő rendelet okozta, amelynek lényege, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak alacsonyabb, a személyi hiteleknél jellemző kamatokkal át kell számolni a lakossági folyószámlahiteladósok tartozásának összegét. Annak, aki a fizetési moratóriumból a rendelet hatálybalépését megelőzően kilépett, a hitelező a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a szerződés alapján átszámítja a fizetési halasztás alatt felhalmozódott tartozása összegét. Ez alapján és az új rende-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Több ponton is változást hozott az előzetesen napvilágra került kondíciókhoz képest a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításának feltételeiről szóló szabályozás. A módosítások leginkább a bankoknak jelentenek többletköltséget és adminisztrációs feladatot, a folyószámlahitellel rendelkező lakossági adósok jó részének a helyzetén viszont jelentősen könnyítenek.

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: MNB

2021. 09. 20. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

325,1

let szerint átszámított tartozás összege közötti különbözetet a hitelező a rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül az adós számára jóváírja az adós fizetési számláján, a hitelezővel fennálló számlavezetésre irányuló szerződés hiányában pedig megtéríti. „Csaknem 400 ezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél” – mondta el Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek, utalva arra, hogy a vonatkozó kormányrendelet szerint a fizetési halasztásban részt vevő hitelkártya- és folyószámlakölcsönöknél e termékek jóval magasabb kamatával szemben alacsonyabb, legfeljebb valamivel 13 százalék feletti kamatot kell alkalmazniuk a bankoknak az elszámolásnál. „Ez a kamatmérték az MNB statisztikája szerint a személyi hitelek 2020. februári, átlagos, éves mértéke” – tette hozzá.

Az MTI kérdésére a pénzintézetek jelezték, hogy a törlesztési moratórium folytatásának részletszabályai ismeretében megkezdik ügyfeleik értesítését a további teen-

A HÁZTARTÁSOK FOLYÓSZÁMLAHITELEINEK ÁLLOMÁNYA* 314,3 297,3

Milliárd forint

288,6 260,7

2016

2017

*Adott év júliusában.

2018

2019

2020

252,9 2021

Forrás: MNB

dőkről. A bankok azt is jelezték, még nem tudják megbecsülni, hogy mekkora ügyfélkörnek okozhat nehézséget a törlesztések újraindítása.

TUDOMÁSUL VETTÉK

„A Magyar Bankszövetség az eddigi teherviselését figyelembe véve tudomásul veszi a kormányzat szeptember 15-i döntését, aminek alapján 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást, azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy épp e termékek jellemzői miatt a fizetési halasztás kezdetétől többször felhívtuk a kormányzat figyelmét a hi-

telkártya és a folyószámlakölcsön moratóriumból való kihagyására” – reagált az új szabályozásra közleményében a szervezet.

A bankszövetség véleménye szerint méltánytalan ezeknek a hiteleknek a kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő. „A kamatok számítására szerződésszerűen került sor, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

A hitelintézeti szektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a fizetési halasztásba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős elhatározást tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. A döntés kedvezőtlen hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azokkal szemben is, akik nem élnek a fizetési halasztással és felelősségteljesen törlesztik a kölcsöneiket” – érvel a Magyar Bankszövetség közleménye.

Közben az MNB jelezte, hogy tizenhat pénzügyi intézményt érintő témavizsgálatban tekinti át, hogy a hitelintézetek a törlesztési moratórium lejárta után hogyan módosítják majd az érintett lakossági kölcsönszerződések futamidejét.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_44-45_moratorium_hirtvhirdi.indd 45

2021. 09. 20. 17:09

| PÉNZ BESZÉL |

ÖSZTÖNZÖTT NÖVEKEDÉS FIZETÉSI FORGALOM | Jelentősen élénkült a bankkártyás vásárlási fogalom a második negyedévben, ami részben az infrastruktúra fejlődésének is köszönhető.

DOLGOZNAK A BANKKÁRTYÁK

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai kibocsátású bankkártyákkal belföldön végrehajtott vásárlási tranzakciók száma több mint 30 százalékkal emelkedett 2020 második negyedévéhez képest, és megközelítette a 280,5 milliót. A belföldi kártyás vásárlások értéke is látványosan, 26,6 százalékkal nőtt, megközelítve a 2268 milliárd forintot. Figyelemre méltó emellett, hogy ezúttal emelkedett a belföldi készpénzfelvételi tranzakciók száma is: több mint 8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, így kevéssel maradt 22,5 millió alatt. A készpénzfelvételek összértéke közben 14,3 százalékkal ugrott meg, vagyis az egy műveletre jutó érték is érezhetően emelkedett.

Szintén örvendetes fejlemény, hogy a külföldi kártyás vásárlási tranzakciók száma is több mint ötödével nőtt a tavalyi második negyedévihez képest, az értékük pedig 31,4 százalékkal ugrott feljebb. Az internetes bankkártyás vásárlási forgalomnál a belföldi tranzakciók száma 21,7 százalékkal nőtt egy év alatt, az értékük pedig 14,7 százalékkal, 397 milliárd forint közelébe emelkedett. A külföldi internetes vásárlások számánál

szeres számlák fizetésére használt csoportos beszedéseknél is kedvező tendencia érvényesült, a tranzakciók száma 1, értéke pedig közel 11 százalékkal bő16,7, értékénél pedig 25,5 százalékos bő- vült 2020 második negyedévéhez képest. vülést mutatott ki az MNB.

REKORDOK AZ UTALÁSOKNÁL

Az MNB elemzése szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalásoknál is rekordszintű forgalombővülésre került sor. Darabszámban több mint 14, értékben pedig közel 28 százalékos a növekedés, így az átutalások száma 76 millió, értéke pedig 194 ezer milliárd forint közelében alakult. Az átutalások között is kiemelkedően teljesített az azonnali fizetés, itt darabszámban 25, értékben pedig közel 49 százalékos volt a bővülés 2021 második negyedévében a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A 39 millió azonnali fizetési tranzakció 8385 milliárd forint értékben abszolút rekord is egy negyedév alatt.

Az elsősorban közüzemi és egyéb rend-

A BELFÖLDI VÁSÁRLÁSI FORGALOM 2267,6 ALAKULÁSA* Milliárd forint

675,1

849,6

1066,6

1335,1

1610,7

1791,1

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

*Hazai kibocsátású bankkártyákkal végrehajtott, adott év Forrás: MNB második negyedében.

HASZNÁLT AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS

A megugró bankkártyás vásárlási forgalomhoz a hazai infrastruktúra látványos fejlődése is hozzájárult: a Magyarországon működő POS-terminálok száma már megközelítette a 226 ezret június végén, ami bő 35 ezer darabos – 18,7 százalékos – emelkedés 2020 azonos időszakához mérten. A POS-ek számának gyors bővülésében az a január óta hatályos szabályozás is szerepet játszott, amely szerint minden, online pénztárgéppel ellátott üzlethelyiségben biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét.

Különösen figyelemreméltó az MNB friss pénzforgalmi statisztikáiban a bankkártyás fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések csökkenő száma és volumene. Április és június között a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 13 ezer alatt, az okozott kár értéke pedig kevéssel 322 millió forint felett alakult: a számuk 34, az értékük pedig 17 százalékos mérséklődést mutat 2020 második negyedévéhez viszonyítva. A jelentős javulás az MNB szerint elsősorban a már az online vásárlásoknál is alkalmazandó erős ügyfél-hitelesítésnek köszönhető. Hasonló tendencia érvényesült a jegybank adatai szerint az elfogadói oldalon is, itt darabszámban közel 68, értékben pedig 71 százalékos az esés.

B. M. T.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A megszokottnál is intenzívebb növekedés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat a második negyedévben: ehhez a járványhelyzet enyhülése éppúgy hozzájárulhatott, mint a készpénzmentes tranzakciók terjedését ösztönző szabályozás.

46 | FIGYELŐ 2021/38

F_46-47_bankkártya_autowallis.indd 46

2021. 09. 20. 17:09

| TŐZSDE |

VÉTELRE AJÁNLVA

AUTOWALLIS | Vételi ajánlással kezdte meg az OTP Bank az AutoWallis részvényeinek követését, kiemelve, hogy nagyon erős a növekedési potenciál a vállalatcsoportnál.

Egyéves távon 164 forintos célárfolyammal, vételi ajánlással kezdte meg az OTP Bank az AutoWallis Csoport részvényeinek követését – derül ki a Figyelőhöz eljuttatott közleményből. Az OTP Global Markets elemzésében emlékeztet arra: a vállalat célja, hogy a kelet-közép-európai régió meghatározó mobilitási szereplőjévé váljon, amelynek elérése érdekében jelentős akvizíciós terveket hirdetett meg ötéves stratégiájának keretében. „Az AutoWallis a régiós konszolidátori szerepre törekszik, hogy az így jelentkező szinergialehetőségeket kihasználja és képes legyen megfelelő módon reagálni az

AZ AUTOWALLIS ÁRFOLYAMA Forint

130 120 110 100 90 80 70

IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. 2020 2021

60

Forrás: BÉT

a napokban ugyanis a társaság egy újabb jelentős akvizíciót jelentett be Szlovéniában, az öt városban jelen levő, hat márkát képviselő Avto Aktiv kiskereskedőt vásárolták fel” – emlékeztet az elemzés.

Az árbevétel nagyrészt emiatt az idén 126 százalékkal, 200 milliárd milliárd forintra emelkedhet az OTP szakértői szerint, az EBITDA-termelés pedig közel háromszorosára hízhat, így elérhetőnek tűnik a menedzsment által jelzett 6 milliárdos érték. A következő években a régiós országok gazdasági fellendülése várható, ami erős keresleti oldali felhajtóerőt jelent az autóértékesítésnek, így jó alapot teremt a vállalat organikus profitnövekedéséhez. „A csiphiány okozta – átmenetinek ígérkező – kínálati oldali probléma a 2021-es és 2022-es értékesítési volumenre is kedvezőtlenül hat, azonban ezzel együtt éves átlagos 13 százalékos árbevétel- és 15 százalékos EBITDA-bővülésre számítunk 2022 és 2026 között. A hosszú távú stratégia alapján várható újabb felvásárlások ezeken a növekedési számokon tovább lendíthetnek, és a fair értékbecslésünkre nézve is tartogatnak felfelé mutató potenciált” – írja az elemzés.

BIZTATÓ FÉLÉVES SZÁMOK

autóipar jelenleg is zajló átalakulása jelentette kihívásokra. A vállalat operatív menedzsmentjének szakmai múltja és az eddig elért teljesítmény szintén a stratégiai célok teljesíthetősége irányába mutat” – áll az elemzésben.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AKTÍVAN TERJESZKEDNEK

Az elemzés szerint a cég tavaly jó néhány akvizíciót végrehajtott, amivel nagyságrendi ugrást valósít meg eredménytermelési oldalon, ráadásul ezeknek köszönhetően Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban is tovább erősíti po-

zícióját és a kínált autómárkák palettáját.

Az Opel nagykereskedelmi jogainak elnyerése, az Iniciál Autóház feletti kontrolljog megszerzése, a Wallis kerepesi és a ljubljanai BMW-kereskedésének felvásárlása, illetve a Jaguar Land Rover-márkakereskedés elindításának hatására az idei évtől kezdve a vállalat nagyságrendi ugrást hajthat végre az eredménytermelésben. „A növekedés ráadásul nem ér véget,

A vállalat első féléves gyorsjelentése által kirajzolódó kép összességében pozitív, a bővülés jelentős mértékű a főbb sorokon: a csoport árbevétele 97,7 milliárd forintot ért el, ez éves alapon 156 százalékos növekedés. A jelentős emelkedést a cég által végrehajtott akvizíciók magyarázzák. A bevételek jelentős bővülésével együtt a költségek is nőttek, ám a társaság fegyelmezett költséggazdálkodásának köszönhetően a marzsok érdemben javultak (az EBITDA-marzs az egy évvel korábbi 2-ről 3,26 százalékra emelkedett). Az EBITDA szintjén így 3,2 milliárd forintot sikerült elérni, ami a bázisidőszaki érték négyszeresére rúg. A tavalyi jelentős árfolyamgyengülésen elszenvedett pénzügyi veszteségek ezúttal nem jelentkeztek, így a vállalat 1,2 milliárd forintos nettó profitot ért el a tavalyi, 863 milliós veszteséget követően.

B. M. T. 2021/38 FIGYELŐ | 47

F_46-47_bankkártya_autowallis.indd 47

2021. 09. 20. 17:09

| TŐZSDE |

ÖMLIK A PÉNZ A VÁLLALATI KÖTVÉNYPIACRA HOZAMOK | Az olcsó pénz időszakának a végére számítva a befektetők megrohamozták a vállalati kötvényeket. Bőven az inflációs szint alatti hozammal mennek el még a bóvli kategóriába sorolt papírok is.

Az ősz első hónapja mindig is az élénkülés időszaka volt a vállalati kötvények piacán. A nyár folyamán, főleg augusztusban a bankárok, alapkezelők többnyire szabadságon vannak, aztán szeptemberben beindul az élet. Az idén ez a szokásosnál is aktívabb piaci mozgásokat hozott. Az USA-ban a hónap első hete utáni hosszú hétvégét követő piacnyitás napján 22, a következő napon 26 cégeskötvény-kibocsátás történt.

Ugyanezen a napon Európában az UBS adatai szerint tíz pénzintézet, négy vállalat és három szupranacionális szervezet bocsátott ki adósságleveleket. Az állampapírpiac is aktív volt, például egy 5 milliárd euró értékű spanyol zöldkötvény-emisszióra 60 milliárd eurónyi ajánlat érkezett. Az ajánlati könyv persze nem teljesen megbízható forrása a valós kereslet felmérésének, de a nagyságrendek azért árulkodók.

MÉG OLCSÓ A PÉNZ

A helyzet kedvező, hiszen az Egyesült Államokban és az eurózónában is egyelőre kitart az ultralaza monetáris politika, nagyon sok pénz dől a piacra, így alacsony a kamatszint. Az infláció viszont az Atlanti-óceán mindkét partján nagy. Így fordulhat elő, hogy még a bóvli kategóriába sorolt vállalati kötvények is az árdrágulás szintje alatti hozamokkal mennek el – vagyis a befektetők még a reálértelemben vett vesztesé-

geket is hajlandók bevállalni. Az elemzők egyelőre hisznek a jegybanki kommunikációnak, elfogadják, hogy a 4,5 százalék körüli amerikai és a 3 százalék körüli euróövezeti pénzromlás csak átmeneti jelenség. A pandémia által okozott válságból való visszapattanás most még gyors – bár erősen fenyeget a deltavariáns –, a cégek szempontjából kedvezők a kilátások, vagyis ami tegnap még bóvli volt, az lehet, hogy holnap már befektetésre ajánlott kategóriájú adóssággá válik.

A nap persze ez utóbbiakra is süt. A Danone például egy konvertálható kötvényét minden idők legkisebb hozamával tudta piacra dobni, az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár pedig 40 éves eurókötvényt adott el. Ritka hosszú lejárat ez a vállalati adósságok piacán; utoljára, 2007-ben a Tescónak sikerült ilyen távra kitolnia a begyűjtött tőke visszafizetését.

A tőkepiacokon persze ritkán van egyetlen olvasata a folyamatoknak. A pesszimisták máris felhívják a figyelmet arra, hogy a befektetők a hozam-

7

6 5 4

morzsák reményében a szokottnál is nagyobb rizikót vállalnak. Egy váratlan gazdasági lejtmenet dollármilliárdos veszteségeket okozhat a csődök, a kockázatos adósságok miatt. A piaci szereplők azonban egyelőre nem tartanak az invesztorok meggondolatlanságától. „Általában reggel bejelentünk egy kibocsátást, délutánra pedig megtörténik az árazás. Most viszont gyakran két nap is eltelik addig, sokkal alaposabbak a befektetők” – mondta a Financial Timesnak Tomas Lundquist, a Citi európai adósságpiacokért felelős vezetője. A pénzbőségben kicsi a volatilitás, van idő átgondolni az invesztíciókat, kisebb az esélye a pofára esésnek.

INFLÁCIÓS DILEMMA

Egy másik, a vállalati kötvények piacára leselkedő veszély, hogy a társaságok, látva az óriási keresletet, komolytalan dolgokra vesznek fel hitelt – bocsátanak ki kötvényeket. A járványidőszakban bevezetett korlátozások alatt a helyzet egyszerű volt: a túlélés volt a tét. Most árnyaltabb a kép: rövid lejáratú adósságukat igyekeznek hosszabbra átváltani. A gazdasági fellendülés beindultával az óceán mindkét partján sokkal jobb passzban vannak a vállalkozások. Akadnak per-

AZ ICE BOFA EURO HIGH YIELD INDEX* ALAKULÁSA

6,06

3,54 2,22

3

2,33

2 1

0

2016

2017

2018

2019

2020

2021

*A befektetésre nem ajánlott európai vállalatok által euróban, az európai piacon kibocsátott adósság tényleges hozama, havi átlagok Forrás: St. Louis Fed

48 | FIGYELŐ 2021/38

F_48-49_valallati_kotvenyvpiac.indd 48

2021. 09. 20. 17:10

| TŐZSDE |

FOTÓ: CHIP SOMODEVILLA, GETTY IMAGES

MEGEMLÉKEZÉS A SZEPTEMBER 11-I TERRORTÁMADÁSRA, NEW YORKBAN. A VÁLSÁGKEZELŐ LIKVIDITÁSBŐVÍTÉS KEDVEZ A VÁLLALATI KÖTVÉNYEKNEK

sze kivételek: egy amerikai szoftvercég, a MicroStrategy, amelyet a kriptodevizák iránti rajongásáról ismert Michael Saylor vezet, 1,05 milliárd dollár értékben adott el részvényre váltható kötvényeket, amelyek ellenértékét aztán bitcoinalapokba fektette.

Az is lehet persze, hogy a gazdaság mikroszféráját közelről látó vállalatok sejtenek már valamit, amit a jegybankárok és a makroközgazdászok még nem.

Látva a nyersanyagárak növekedését, a bérinflációt, a munkaerőhiányt, a szállítási költségek megtöbbszöröződését, nem hiszik el, hogy az infláció valóban átmeneti lesz. Így most bespájzolnak az olcsó finanszírozásból, hogy később, amikor a kamatok megemelkednek, jobb piaci pozícióban legyenek.

Az ICE BofA Euro High Yield Index hozama – amely az euróban és Európában a befektetésre nem javasolt kategóriába tartozó társaságok által kibocsátott adósságlevelek hozamát követi (lásd a grafikont) – szeptember első hetében

2,34 százalékosra csökkent. Ez azt mutatja, hogy a befektetők immár az igen nagy kockázatú kötvényeknél is elfogadják a negatív reálkamatot (vagyis a veszteséget), lévén az eurózóna inflációja augusztusban évtizedes csúcsra, 3 százalékosra nőtt. Abban bíznak, hogy az európai gazdasági fellendülés lesz olyan erős, hogy nem mennek csődbe az amúgy a bóvli kategóriába tartozó cégek. Hasonló a helyzet az USA-ban: a high yield, nagy kockázatú kötvények tényleges hozamát mutató index kicsivel 4 százalék felett van, míg az amerikai infláció augusztusban 5,3 százalékosra szelídült a 13 éves csúcsot jelentő júliusi 5,4-ről.

TÚLBUZGÓ HITELMINŐSÍTŐK

A hozamverseny vége – legalábbis az öreg kontinensen – egyelőre nem látszik.

Az Európai Központi Bank (EKB) ugyan nemrégiben utalt arra, hogy a jelenleg havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlási programját visszafogja valamelyest, az az idő azonban – a kötvénypiac árazásai alapján – nagyon távol van, amikor kamatemeléssel kényszerül majd enyhíteni az inflációt. A bóvlik iránti kereslet mögött az is meghúzódik, hogy a 2008as válság jócskán megtépázta a nagy hitelminősítő ügynökségek reputációját, így a koronavírus-járvány által okozott recesszióban kissé túlbuzgó módon minősítették le a cégeket. A folyamat aztán a visszájára fordult: az elmúlt 12 hónapban az ügynökségek összesen 7 milliárd euró értékű bóvli kötvényt raktak viszsza a befektetésre ajánlott kategóriába.

Ez pontosan akkora összeg, mint amekkorát az elmúlt öt esztendőben évente átlagosan leminősítettek.

D. GY. 2021/38 FIGYELŐ | 49

F_48-49_valallati_kotvenyvpiac.indd 49

2021. 09. 20. 17:10

| GEOPOLITIKA | ALEKSZEJ MILLER, A GAZPROM VEZÉRIGAZGATÓJA. CSÖKKENTETTÉK A NYUGATRA IRÁNYULÓ GÁZSZÁLLÍTÁSOKAT

GÁZ VAN AZ EURÓPAI ELLÁTÁS KÖRÜL Európa bajai mellé egy újabb: az energiahelyzet. Nincs elég földgáz télire eltéve a tárolókban, s a szállítás – kiváltképpen Oroszországból, a meghatározó fontosságú ellátóból – akadozik. Brüszszelben úgy látják, hogy Moszkva a gázszállítmányok fékezésével az Északi Áramlat II. üzembe helyezési engedélyezésének göröngyös útját akarja elsimítani. Egyesek a Gazprom által bevetett „gázfegyverről”, zsarolásról beszélnek.

HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉSEK

Az Európában mértékadó holland TTF virtuális földgázpiac gázárindikátora alapján szeptember közepén a nyersanyag októberre jegyzett ára közelített a köbméterenkénti egydolláros szinthez. A Bruegel.org szerint az EU jó néhány országában a lakosság egy része a drágulás miatt nem engedheti meg magának, hogy megfelelő hőmérsékletűre fűtse fel a lakását. Bulgáriában ezen háztartások aránya meghaladja az összes 30 százalékát, Litvániában 26,7, Cipruson 21, Portugáliában csaknem 20, a görögöknél 18, Olaszországban pedig több mint 10 százalékos a ráta.

Moszkva érdekelt lenne az ellenértékeket egy adott sávban megszabó, hosszú távú szerződések megkötésében. Viszont az unió mint jelentős fogyasztó politikai és gazdasági érdekből ennek ellenkező-

jében, a gázár teljes mértékű piacosításában, a napi kereslet-kínálat által meghatározott árrendszerben gondolkodik.

Az Egyesült Államok mint a cseppfolyósított földgáz (LNG) nagy exportőre is ezt támogatja. Vlagyimir Putyin, az Európa gázellátásában nagy szerepet játszó Oroszország feje úgy véli, az előző EU-vezetés elhibázott lépést tett a fenti árrendszer bevezetésével.

A Kreml fő érve szerint a hosszú távú szállítási szerződések keretében a szabadpiaciaknál sokkal alacsonyabb árakat érhet el a fogyasztó – persze ennek az ellenkezője is simán igaz lehet. Németországnak a közelmúltig ezer köbméterenként 220 dollárért szállított az orosz partner. A földgáz ellenértéke általában az olajéhoz kötött, így előbb-utóbb igazodik a fekete arany drágulásához.

ÜRESEK A TÁROLÓK

Az európai gázáremelkedés fő oka elemzők szerint a régiós tárolók alacsony feltöltöttségi szintje, továbbá a vezetéken érkező és a cseppfolyósított földgáz korlátozott mennyisége. Általános vélemény szerint, mint jeleztük, a Gazprom a nyugat-európai államokban lévő tárolóinak a késleltetett feltöltésével, a szál-

lítások lassításával nyomást akar gyakorolni Brüsszelre az Északi Áramlat II. csővezetékpáros üzembe helyezése érdekében. A moszkvai Interfaksz hírügynökség úgy tudja, hogy a cégóriás a németországi létesítmények (Rehden, Katharina) feltöltését augusztus végén abbahagyta, de csökkentett mennyiségben adagolja a gázt az ausztriai Haidachban lévő, 2,9 milliárd köbméteres tárolójába.

Ez egyébként az osztrákok legnagyobb ilyen föld alatti objektuma. „A Gazprom zsarol” – írta a Handelsblatt című német lap kommentátora is, szintén hozzátéve: ennek célja az Északi Áramlat II. minél gyorsabb üzembe helyezésének a kikényszerítése. Az újság szerint eddig csak az ukránok, a lengyelek és más „engedetlen” kelet-európaiak érezték meg a Kreml nyomását, amikor csökkentek a gáz- és az olajszállítmányok. Az orosz gigász most már a német és az uniós hatóságokat veszi célba – közölte a lap.

Budapest és Moszkva a minap kötött egy tíz plusz öt évre szóló szerződést, amely kihagyja Ukrajnát mint tranzitországot az évi 4,5 milliárd köbméteres gázmennyiség szállítási útvonalaiból. Ebből 3,5 milliárd köbméter Szerbia felől, az október elsejével működőké-

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

ENERGIAVÁLSÁG | Brüsszel szerint a Gazprom szándékosan idéz elő hiányt az EU-ban, hogy az Északi Áramlat II. engedélyezése felgyorsuljon.

50 | FIGYELŐ 2021/38

F_50-51-Energia.indd 50

2021. 09. 20. 17:10

| GEOPOLITIKA |

pessé váló csövön jönne, a fennmaradó egymilliárd Ausztria irányából. Tegyük hozzá, hogy az Északi Áramlat II. körüli viták érdemben nem érintik a magyarországi ellátást, mert az első vezetékpáros évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitással működik – és, mint írtuk, északnyugatról, Németország, Ausztria felől az orosz gáznak csupán valamivel kevesebb mint a negyede érkezik.

AZ UKRÁN KÉRDÉS

Oroszországi gázipari források szerint a tárolók feltöltöttségi szintje Európában mintegy 15 százalékkal marad el az ilyenkor szokásostól – ezt az elmúlt fél évtized átlaga alapján számolják ki. Németországot ez különösen erősen érinti, ugyanis a csaknem 100 milliárd köbméteres éves felhasználásának a negyede e létesítményekből származik. A németeké a világon a negyedik legnagyobb gáztároló-kapacitás, csak az USA, Ukrajna és Oroszország előzi meg őket.

Magyarország vezet e tekintetben a volt szovjet érdekövezetbe tartozott államok kelet-közép-európai csoportjában. A hazánkat lakosságszámban mintegy négyszeresen felülmúló Lengyelországban a tárolókapacitás a mienkének csupán a fele.

A GAZPROM MOSZKVAI SZÉKHÁZA. HOSSZÚ TÁVÚ SZERZŐDÉSEKET SZERETNÉNEK

Ukrajnával kapcsolatban az EU- és a NATO-szolidaritás jegyében ismét felvetődött a gondolat, hogy a meglévő, eddig az Oroszországból északkeleti szomszédunkon keresztül, a nyírségi Beregdarócon át (VIP Bereg gázhatárállomás) Magyarországra tartó csövekben megfordítják az energiahordozó áramlási irányát (reverse flow mode). (Egyébként uniós előírás a tagállamokban a gázvezetékek kétirányúsítása.) Így Budapest láthatja el az ukránokat nyugat-európai nyersanyaggal. Technikailag ez már több éve megoldott. Emlékezetes a 2014. szeptemberi eset, amikor Budapest a csőben elzárta az Ukrajna irányába haladó szállítmányok útját. A magyar kormány és a nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető FGSZ Zrt. azzal indokolta a váratlan lépést, hogy erősen nő a gázfogyasztás Magyarországon. Árnyalja a képet, hogy északkeleti szomszédunk (felhasználva hatalmas tárolókapacitását, nagy teljesítményű tranzitvezeték-rendszereit) Ausztriával együtt versenytársunk a régiós gázkereskedelmi központ szerepéért vívott küzdelemben. Amelyben jelenleg Budapest már jobban áll, mint Kijev.

D. P.

2021/38 FIGYELŐ | 51

F_50-51-Energia.indd 51

2021. 09. 20. 17:11

| GEOPOLITIKA |

HAJÓZÁS | Az üzemanyagárak emelkedése mellett a környezetvédelmi szabályozás szigorodása is drágítja a vízi szállítást.

KILŐTT A TENGERI SZÁLLÍTÁSOK ÁRA Két év alatt több mint a négyszeresére ment fel globálisan a konténerszállítás költsége. A legnagyobb mértékben „a világ műhelyéből”, Kínából Európába és az Egyesült Államokba irányuló fuvarozás drágult meg, mint az a Drewry.co.uk nagy-britanniai székhelyű nemzetközi szállítási tanácsadó cég felméréséből kiderül. Ezen belül is a távol-keleti óriás és az öreg kontinens közötti útvonal viszonylatában az áremelkedés több mint kétszeresen meghaladta a Kína és az USA relációjában mértet.

A drágulás, hozzájárulva az inflációhoz, Magyarországot is érinti, hiszen a hozzánk érkező kínai áruk egy részét a legolcsóbb módon, tengeri úton fuvarozzák valamelyik kikötővel rendelkező régiónkbeli országon keresztül.

NEHÉZ AZ OLAJ

A szállítás árának a felszökéséhez több tényező járul hozzá. A Financial Times

beszámol a kikötőhasználattal kapcsolatos díjak, a rakodás költségeinek a megugrásáról. Nagy-britanniai viszonylatban a brexitet követő zűrzavar is bonyolítja a helyzetet. És természetesen az üzemanyag-, az energiaárak ugrásszerű növekedése szintén az okok között van.

A hagyományos üzemanyagok drágulása mellett az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások is növelik a konténerszállítók költségeit. Egyes jelentős cégek – mindenekelőtt a világ második legnagyobb ilyen vállalata, a Mediterranean Shipping Company (MSC) – már hatalmas tőkét fektettek be a hajómotorok okozta szennyezés elleni harc jegyében, mások még nem szánták el magukat hasonló lépésre.

Ez utóbbiak hajóin a motorok nehézolajjal működnek, amelynek sokkal na-

gyobb a kéntartalma, mint a hagyományos dízelüzemanyagé. A legnagyobb konténerszállítók naponta – 37–46 kilométeres óránkénti sebességgel számolva – mintegy 370 tonna nehézolajat égetnek el. Egyetlen nagy, ezen üzemanyaggal haladó vízi jármű évente akkora mértékben szennyezi a környezetét, a levegőt, mint 50 millió személyautó – írja a The Guardian című brit lap. Az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának akár a 10 százalékáért lehetnek felelősek a tengeri szállítóhajók – a legnagyobbak össz-motorteljesítménye meghaladja a százezer lóerőt, és motorjaik súlya jóval nagyobb, mint a Lánchídé.

HAJÓKVÓTÁK

A környezet- és klímavédők most rászálltak a tengeri szállításra, amelyre eddig kevesebb figyelem irányult. A legnagyobb gondot a motorok által kibocsátott égéstermékek okozzák, de a hajók

A LEGNAGYOBB TENGERI KONTÉNERSZÁLLÍTMÁNYOZÁSI CÉGEK SZÁLLÍTÁSI KAPACITÁSA (2020) A vállalat neve

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Kapacitás Megjegyzés (millió TEU*) A. P. Moller–Maersk 4,1 A dán cég 708 óriási szállítóhajójával a világ legnagyobbja.

A legnagyobb szállítóhajók 20-25 ezer TEU-t is elvisznek.

Mediterranean Shipping Company (MSC) 3,8 Új típusú (Gulsun osztályú) hajókból álló, rendkívül környezetbarát flottát üzemeltet. Ez azt jelenti, hogy egy tonna rakományt egy tengeri mérföldre szállítva 7,5 gramm szén-dioxidot bocsát ki.

China Ocean Shipping Company (Cosco) 3,1 Kína legnagyobb tengeri szállítmányozója 507 hajóval. 105 ország 356 kikötőjébe vállal fuvart.

CMA CGM Group 2,7 Francia cég. A Jacques Saadé nevű vízi járműve a világ legnagyobb LNG-üzemanyagú teherhajója, 23 ezer TEU-s kapacitású.

HAPAG-Lloyd 1,7 Német társaság, övé a világ konténeres szállítási kapacitásának a 7 százaléka.

Ocean Network Express (ONE) 1,5 Három japán cég – Mitsui OSK, Kawasaki Kisen, Nippon Yusen Kaisha – integrálásából alakult, szingapúri székhellyel.

Evergreen Line 1,2 Olasz, tajvani, nagy-britanniai és szingapúri csoportjának az egyesítésével.

Orient Overseas Container Line (OOCL) 0,73 Hongkongi bázisú, 104 hajója van.

HMM 0,73 A legnagyobb dél-koreai konténerszállítási cég 110 hajóval.

Yang Ming Marine Transport Corp.

0,62 Tajvani cég 95 hajóval.

*TEU – a nemzetközi szállítmányozásban használt sztenderd mértékegység, egy 20 lábas konténert jelent (twenty-foot equivalent unit).

Forrás: Ship-technology.com

52 | FIGYELŐ 2021/38

F_52-53_kontenerek.indd 52

2021. 09. 20. 17:15

| GEOPOLITIKA |

AZ EVERGREEN TÁRSASÁG KONTÉNERSZÁLLÍTÓJA ROTTERDAM KIKÖTŐJÉBEN. NEHEZEBB A MOTORJA, MINT A LÁNCHÍD

vízszennyezése, a hulladékok, az üzemanyagtartályok mosóvizének a tengerbe dobása/engedése sem mellékes. A fuvarozók – beleértve a konténerhajók üzemeltetőit is – flottáját nagyrészt a nehézolajjal hajtott motorok jellemzik. A jóval környezetkímélőbb cseppfolyósított földgázzal (LNG) működők még nem terjedtek el. A jövő egyik ígéretes útja a hidrogénnel üzemeltetett belső égésű motorok általánossá tétele lehet. A másik az al-

ternatív, rövidebb, problémamentesebb útvonalak keresése (lásd az Ever Given, a Szuezi-csatornán ez év tavaszán megakadt óriási konténerszállító esetét). A klímaváltozás folytán a Kína (USA) és Európa közötti, Oroszország északi partjai mentén haladó rövidebb tengeri útvonal felértékelődik.

Egy éve szavazta meg az Európai Parlament (EP), hogy a hajókat is vonják be a szén-dioxid-kibocsátást mérséklő prog-

ÚJ GENERÁCIÓS MOTOROK

A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK DRÁGULÁSA *,> 8?&'; 3>2 7*9Ď 0439 3*77* 8? 241;& Egy év alatti költségnövekedés (2020. IX. 9-hez képest), százalék 15 1244 225

2021. IX. 9., dollár Sanghaj – New York Sanghaj – Rotterdam

14 0744

Sanghaj – Genova

13 543

Sanghaj – Los Angeles

11 569

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

1 448 Los Angeles – Sanghaj

564 511 199

6 160 1 626 Rotterdam – Sanghaj

ramba. Ez lesz az első alkalom, hogy a vízi járművek üzemeltetői fizetnek a motorok okozta emisszió miatt (CO2-adó).

Ursula von der Leyentől, a brüsszeli bizottság vezetőjétől követelik, hogy vegye be a hajózási szektort a (káros) kibocsátás csökkentését célzó ETS rendszerbe.

Azaz a hajótulajdonosok vásároljanak szén-dioxid-kvótákat, pénzzel váltsák meg azt a környezetszennyezést, amelyet a járműveik okoznak.

152 Átlag:

10 084

1 180 New York – Rotterdam *40 lábas konténer (hossza: 12 méter, szélessége: 2,35 méter, magassága: 2,39 méter).

309

34 180 114 Forrás: Drewry.co.uk

A nagy hajómotorgyártók profitálhatnak a „zöldebb” meghajtók előállításából. A vásárlói oldalon a hajóflottaüzemeltetők kénytelenek lesznek vállalni az új motorok beszerzési-átszerelési költségeit – ezeket, áthárítva a fogyasztókra, nyilván beépítik szolgáltatásaik árába. A világ legnagyobb hajómotor-előállító cégei – Caterpillar (amerikai), Cummins (németországi székhelylyel), Hyundai Heavy Industries (DélKorea), MAN Diesel & Turbo (Németország), Mitsubishi Heavy Industries (Japán), Rolls-Royce (Nagy-Britannia), Wärtsilä (Finnország) – már készülnek az új generációs berendezésekkel.

D. P. 2021/38 FIGYELŐ | 53

F_52-53_kontenerek.indd 53

2021. 09. 20. 17:15

| GEOPOLITIKA |

ADÓSSÁGPLAFON: ARCOT VESZTHETNEK A DEMOKRATÁK

AMERIKAI GAZDASÁG | Régi kedvenc játékszerét vette elő újra a washingtoni politika: megint elindult a kötélhúzás az államadósság plafonjáról.

Csak ezúttal sokkal nagyobb a tét: Biden elnök jóléti kiadáscsomagja.

Bölcsek voltak az USA alapító atyái, de nem eléggé. A XVIII. században heves vita folyt arról, hogy vajon joga van-e az akkori generációnak a jövő nemzedékeit adósságba verni. Vagyis joga van-e az államnak hitelt felvenni, államkötvényeket kibocsátani, amit aztán a következő generációknak kell visszafizetniük. Alexander Hamilton, George Washingtonnak, az Egyesült Államok első elnökének a pénzügyminisztere a maga módján döntötte el a kérdést. A

konföderáció fölött részben azért aratott győzelmet a föderalizmus, a tagállamok szorosabb szövetsége egy szövetségi állam égisze alatt, mert átvállalta a 13 tagállam hadiadósságát, az USA akkori GDP-jének durván a 40 százalékát – ez volt a „hamiltoni pillanat”. Ma az amerikai államadósság meghaladja a bruttó hazai termék száz százalékát,

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

BIDEN ELNÖK A GAZDASÁGI HELYZETRŐL ÉRTEKEZIK. VESZÉLYBEN A JÓLÉTI PROGRAM

54 | FIGYELŐ 2021/38

F_54-55_usa_adossag.indd 54

2021. 09. 20. 17:16

| GEOPOLITIKA |

és szinte mindenki teljesen természetesnek veszi, hogy az állam bizonyos mértékig eladósodhat.

MEGEGYEZÉSI KÉNYSZER

A vitának azonban volt még egy hulláma, az első világháború után. Abban az időben vezették be az első nominálisan meghatározott adósságplafont, ekkor még különböző pénzügyi eszközökre lebontva. A kérdés aztán 1941-ben dőlt el. Akkor foglalták törvénybe, hogy az USA aggregált adóssága nem haladhatja meg a 65 milliárd dollárt. Nominálisan határozták meg, nem a GDP arányában, valószínűleg azért, mert az amerikai politikában ez olyan mély alapvita volt, hogy nem akarták egy „örök időkre” szóló automatizmussal elintézni a dolgot.

Azt gondolták, hogy időről időre igenis fontos napirendre tűzni ezt a kérdést.

Ez viszont oda vezetett, hogy az adósságplafonnal kapcsolatos polémia mind a mai napig az amerikai politikai élet egyik kedvenc homokozójának számít.

Ronald Reagan alatt például 18-szor emelték. (Egyszer egy újságíró megkérdezte tőle, hogy nem aggasztja-e a nagyra nőtt államadósság. „Elég nagy már ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni” – válaszolta.) Bill Clinton alatt nyolcszor, George W. Bush alatt hétszer, Barack Obama elnöksége idején pedig ötször emelkedett.

Aztán a pandémia által okozott receszszió miatt a demokraták és a republikánusok megegyeztek arról, hogy a szükséges fiskális élénkítés okán egy időre felfüggesztik a költségvetési korlátot – 22 ezer milliárd dollárnál. A megállapodás ez év júliusi lejártával ugyanakkor automatikusan hozzáigazították az aktuálishoz közeli szinthez, 28,5 ezer milliárdhoz. A tartozás pedig vészesen közelít ahhoz, hogy átlépje ezt a határt (lásd grafikonunkat).

MÉLY ELLENTÉTEK

A józan ész alapján könnyű megérteni, hogy ahogy bővül az amerikai GDP, vele párhuzamosan nőhet a hiány is. A dollár globális tartalékdeviza, az USA – egyelőre – a világ legerősebb gazdasága; nem valószínű, hogy egy túlságosan nagy GDP-arányos hiány miatt megrendülnének a pozíciói. (Elég reménytelen vállalkozásnak tűnik a Fed ellen spekulálni.) A politika azonban nem a ráció terepe. Janet Yellen pénzügyminiszter szeptember elején figyelmez-

tette a törvényhozást: az államnak októberben elfogyhat a pénze. Más elemzők október-novemberre teszik ezt a dátumot, attól függően, miként alakul a járványhelyzet, mekkora adóbevétel folyik be, hogyan alakulnak a kiadások. Ha nem emelik az adósságplafont, az Egyesült Államok technikai értelemben csődbe megy, hiszen törvényi akadálya lenne annak, hogy megújítsa tartozását, kifizesse a lejáró államkötvényeket. Ennek nagyon is kézzelfogható következményei lennének. A hitelkamatok az egekbe szöknének, a lakossági fogyasztói bizalom a mélybe zuhanna, leminősítenék az országot a hitelminősítők – simán benne van a pakliban egy komoly globális recesszió. A tét tehát óriási; pont ezért mondják a szakértők, hogy nincs olyan politikai erő az USAban, amely meg merne kockáztatni egy ilyen lehetőséget. Jelen esetben a republikánusokon van a sor, akik szeretnének erőt mutatni a 2022 novemberében tartandó időközi választások előtt. Akkor a százfős szenátus 34 pozíciójának a sorsáról döntenek, vagyis vissza lehetne szerezni a Trump–Biden-csatában elvesztett felsőházat.

A lövészárkok egyelőre elég mélynek látszanak. Mitch McConnell, a republikánusok törvényhozási vezetője kerek perec kijelentette: nem hajlandó asszisztálni Joe Biden több ezer milliárd dollá-

AZ AMERIKAI ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSA

Milliárd dollár 29 000 28 500 JELENLEGI ADÓSSÁGPLAFON 28 000 27 500 27 000 26 500 26 000 25 500 25 000 VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. 2020 2021 Forrás: Statista

ros költekezési terveihez. Nancy Pelosi, a demokraták frakcióvezetője ugyanakkor amellett érvel, hogy az adósságplafon emeléséhez kétpárti egyezség szükséges, hiszen a tartozás növekedésében része volt a republikánusok elmúlt évekbeli kormányzásának is. A korlát enyhítéséhez a felsőházban 60 szavazat szükséges, márpedig a demokratáknak csak 50 van – az alelnök, Kamala Harris voksával van meg a többségük.

Ez elég lenne ahhoz, hogy az elnök 3,5 ezer milliárdos jóléti kiadási programjával megemeljék a plafont, viszont utána ismét meg lenne kötve a kezük. A republikánusok azonban pont erre játszanak: a demokraták nyakába akarják varrni a nagyobb kiadásokat és az adóemeléseket. Ha nem lesz megállapodás, átmeneti intézkedésekkel el lehet kerülni az államcsődöt, ez viszont szinte bizonyosan jókora választási csapás lesz a kormányzó baloldaliaknak.

Legutóbb 2018 végén, 2019 elején volt hasonló helyzet. Ekkor körülbelül 800 ezer szövetségi alkalmazott egy hónapig nem kapott fizetést. Közülük 420 ezret minősítettek „stratégiai” fontosságúnak, úgyhogy pénz nélkül kellett bejárniuk dolgozni. Egy korábbi, 2013-as kormányzati leállást követő elemzés szerint egy átlagos ki nem fizetett, de bejárásra kényszerített szövetségi alkalmazott 10 százalékkal költ kevesebbet. Aki otthon maradásra kényszerül, az pedig 15-20 százalékkal, lévén nagyobb rajta a lélektani nyomás.

VESZÉLYBEN A BIDEN-TERV

Lehet persze azzal érvelni, hogy a fenti 800 ezer fős állomány a csaknem 150 milliós amerikai foglalkoztatotti létszám fél százalékát sem éri el. Ha 15 százalékkal csökkentik a kiadásokat, az is csak pár tized százalékpont a GDP-n belül, ráadásul amennyiben megszületik a megállapodás, visszamenőleg úgyis megkapják a pénzüket. A tét sokkal inkább politikai: a demokraták kompromisszumra vannak kényszerítve, hiszen meg kell mutatniuk, hogy képesek kormányozni az országot, nem veszíthetik el a szenátust. Ennek viszont feltehetően az lesz az ára, hogy Biden kénytelen majd visszafogni a ciklusa második felére időzített nagy ívű kiadási terveit.

D. GY. 2021/38 FIGYELŐ | 55

F_54-55_usa_adossag.indd 55

2021. 09. 20. 17:16

| GEOPOLITIKA |

FAPADOSOK | A Wizz Air és az easyJet vagy összeolvadnak, vagy felvásárolják egymást – véli a Ryanair vezérigazgatója.

KONSZOLIDÁCIÓS KÉNYSZER

FRAGMENTÁLT PIAC

szolidációs kényszert idézett elő az ágazatban. O’Leary szerint azonban inkább az a valószínű, hogy a nagy, gyakran állami milliárdokkal megsegített légitársaságok – például a British Airways tulajdonosa, az IAG, vagy a Lufthansa, az Air France – tehetnek ajánlatokat a megroggyant diszkontcégekre vagy kisebb szektortársaikra. A Wizz Air viszonylag nagy készpénzállománnyal vészelte át a válságot, így nem meglepő, hogy az első adandó alkalommal – a lehetőségekhez képest jól alakuló nyári szezon végén – megpróbálta felvásárolni versenytársát.

A Ryanair vezére felhívta a figyelmet: az európai légi szállítási piac kicsi, ráadásul nagyon fragmentált, így a mérethatékonysági kérdések fokozottan domi-

A megkeresés azt jelzi, hogy a fapadosok 18 hónapon keresztül tartó kálváriája kon300 250

FAPADOS LÉGITÁRSASÁGOK ÁRFOLYAMA

200 2016. X. 1.=100 százalék 150 100 50 0 –50

2016

2017

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2018

2019

2020

2021

nálnak – hosszú távon fenntarthatatlan ez a helyzet. A konszolidáció szükségességét egyébként egy nyilatkozatában Johan Lundgren, az easyJet vezérigazgatója sem vitatta, a Wizz esetleges megkeresését azonban nem kommentálta. O’Leary úgy véli, ez a fúzió teljesen logikus lenne, lévén mindkét vállalat flottájának túlnyomó része Airbus repülőgépekből áll, és földrajzilag is jól kiegészítenék egymást – a Wizz inkább Kelet-, az easyJet viszont Nyugat-Európában erősebb.

KÖLTSÉGPROBLÉMÁK

Gond lehet viszont, hogy a fapadosokra jellemzően mindkét cég sajátos üzleti modellt alakított ki annak érdekében, hogy alacsony szinten tartsa a költségeit. Egy összeolvadás vagy felvásárlás jelentősen megnövelné a Wizz Air kiadásait, hiszen az easyJet a nyugati, drágább repülőtereken aktívabb. „A kérdés az, hogy az előbbi társaság segítene-e az utóbbinak a ráfordítások tekintetében, vagy fordítva, az easyJet rombolná szét a Wizz költségstruktúráját” – mondta O’Leary, hozzátéve: pont a költségszerkezetek eltérő volta miatt a Ryanair egyelőre nem tervez akvizíciót.

A szakember felfedte azt is, hogy már többször megpróbálta a Wizz Air egyik amerikai alapító befektetőjétől, Bill Franke-től megvenni annak részesedését – még a vállalat 2015-ös londoni tőzsdei bevezetése előtt –, de nem tudtak megállapodni az árban. Ugyanakkor érzékeltette, hogy az 5,5 milliárd fontos cég most már túl nagy falat lenne a Ryanairnek.

D. GY.

FOTÓ: REUTERS

Michael O’Leary, a Ryanair szókimondásáról ismert vezérigazgatója szerint a pandémia után konszolidációnak kell bekövetkeznie a fapados légitársaságok piacán. Ennek folyamán a Wizz Air és az easyJet vagy egyesül egymással, vagy az egyik felvásárolja a másikat. A Financial Timesnak (FT) nyilatkozva a szakember így kommentálta azt az egyik fél által sem megerősített értesülést, melynek alapján a Wizz vételi ajánlatot tett volna az easyJetre. Utóbbi menedzsmentje csupán annyit közölt, hogy előre nem egyeztetett – vagyis ellenségesnek minősített – vételi ajánlatot kaptak a részvényesei egy meg nem nevezett befektetőtől. Az FT értesülései alapján ez az invesztor a Wizz Air volt.

MICHAEL O’LEARY, A RYANAIR VEZÉRIGAZGATÓJA. ÁLARCBAN MARADT AZ EASYJET KÉRŐJE

56 | FIGYELŐ 2021/38

F_56-57_geopolitika-legicegek_lengyel.indd 56

2021. 09. 20. 17:38

| RÉGIÓ |

VÉGE A „VARSÓI BEFŐTTESÜVEGEK” KORSZAKÁNAK

ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK VIDÉKEN | Lengyelek tömegeinek ma már nem a varsói karrier az álma. A regionális városok olyan erősek lettek, hogy a diplomások és a magasan képzett alkalmazottak úgy döntenek, otthon maradnak, sőt a fővárosból és külföldről is visszatérnek szülőhelyükre. Az üzleti szolgáltatási szektor (Business Services Sector – BSS) a növekedés egyik fő hajtómotorja. Ennek megfelelően az irodapiac is hasít, az első fél évben az újonnan bérelt félmillió négyzetméternyi területet a BSS-ek foglalták el, jelentős részüket a vidékiek.

Másfél-két évtizede Lengyelország mentálisan Varsó-központú volt. Ekkor keletkezett a „warszawskie słoiki” (varsói befőttesüvegek) gúnyos kifejezés, amellyel azokat a vidékieket illeték, akik a minőségibb oktatás, a jobb munkalehetőség és életszínvonal reményében utaztak a fővárosba. Az érintettek egy része nem bánta, hogy így szólítják, sőt önmeghatározásként használta is. Öt éve még egy televíziós sorozat is készült ezzel a címmel. A gunyoros metafora onnan ered, hogy a vidékiek a leggyakrabban a munkanapokon tartózkodnak Varsóban, hétvégén pedig visszatérnek a családi otthonukba, ahonnan szatyrokban, befőttesüvegekben hozzák magukkal a heti ennivalót, hogy takarékoskodjanak az idővel és a pénzzel. De eljött a trendforduló.

Immár azok a vidéki városokban lévő irodák a felkapottak, amelyeket azért hoznak létre a multinacionális nagyvállalatok, hogy egy-egy régióban vagy akár globálisan egységesítsék és központosítsák a működésüket. Ezekben jellemzően pénzügyi funkciókat, ügyfélszolgálati tevékenységet, informatikát, értékesítést, beszerzést, bérszámfejtést csoportosítanak.

A lengyelországi munkaerőpiaci változást a járványhelyzet csak fokozta, hiszen a szolgáltató központok eleve rugalmasabbak, a pár napi home office náluk bevett szokás. A félmilliónál nagyobb lélekszámú regionális központok – Krakkó, Wrocław, Poznań és Gdańsk – mellett vonzó befektetési helyszínné nőtte ki magát egy sor kisebb város, így Białystok, Bydgoszcz, Kielce, Olsztyn, Opole, Radom, Rzeszów és Toruń. Több mint félmillió négyzetméternyi bérelhető irodafelületet kínálnak és foglalnak el fokozatosan ezekben a városokban, és újabb cégek, főként BSS-ek telepednek meg vidéken.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NINCS ORSZÁGOS „VÍZFEJ”

Természetesen Varsó továbbra is hatalmas munkaerőpiac, és még nagy a vonzereje, de manapság a legtöbb irodaház nem a fővárosban épül, és ebben különbözik Lengyelország a térség más államaitól. Mateusz Bonca, a lengyel JLL tanácsadó cég elnöke a Money.pl-nek adott interjújában kifejti, hogy az ottani regionális központok jó néhány európai fővároshoz képest vonzó alternatívát jelentenek, jelentősen növekszik a befektetők tevékenységi köre, mert fizikailag is van elegendő hely a megtelepedésre.

Például Prágához képest Krakkónak és Wrocławnak még mindig

sok befektetési tere van. Egy másik érdekesség kelet-közép-európai viszonylatban az, hogy míg a lengyel lakosság csupán nyolc százaléka él a varsói agglomerációban, Budapest és Prága esetén ez az arány 29, illetve 20 százalék – állítja az elemző.

NAGYMUNKÁLTATÓK

Ami a BSS-t, azaz az üzleti központokat vagy a vállalkozástámogatási informatikai szolgáltatásokat illeti, az 1600 üzleti szolgáltató már több embernek ad munkát, mint a bányászat és az autóipar. A legfrissebb adatok szerint ez a globális szektor

VARSÓ PÉNZÜGYI KÖZPONTJA. AZ ITTENI INTÉZMÉNYEK IS IGÉNYBE VEHETIK A VIDÉKI BSS-EKET

– amely 20 éve vetette meg a lábát az országban – már csaknem 377 ezer embert foglalkoztat, a munkaerő 5,7 százalékát.

A legnagyobb részük nem a fővárosban dolgozik. (A mezőgazdaság és a bányászat 85, illetve 132 ezer embernek ad munkát.)

Krakkó évek óta a fő központ, ott jelenleg a BSS-nek legalább 80 ezer alkalmazottja van, Varsóban ez a szám 45 ezer, Wrocławban 38 ezer, Gdańskban pedig bő 20 ezer. Utóbbihoz hasonló a helyzet Łódźban, a katowicei agglomerációban vagy Poznańban, de például a kisebb városokban, mint Bydgoszcz, Toruń, Lublin, Rzeszów vagy Szczecin, 4–10 ezer ember van állásban valamelyik üzleti szolgáltatónál.

ILONA GIZIŃSKA 2021/38 FIGYELŐ | 57

F_56-57_geopolitika-legicegek_lengyel.indd 57

2021. 09. 20. 17:38

| RÉGIÓ |

KONGATJÁK A VÉSZHARANGOT ROMÁNIÁBAN

BEFEKTETŐK A KORMÁNYVÁLSÁGRÓL | Román és német munkáltatók, nemzetközi hitelminősítők egyaránt sürgetik a koalíciós pártok kibékülését és a stabilitás megteremtését. A belpolitikai küzdelmek szertefoszlathatják a gazdaság biztató lehetőségeit.

Viharosan kezdődött a szeptember a bukaresti belpolitikában. Florin Cîțu nemzeti liberális miniszterelnök leváltotta a hárompárti koalíciós kormány igazságügyi miniszterét, Stelian Iont (USR PLUS), mire az utóbbi pártjának a többi tárcavezetője is lemondott tisztségéről.

Jelenleg mindenki a kabinet fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptember 25-i kongresszusát várja, abban reménykedve, hogy miután eldől, ki lesz

tően kisebbségi kabinettel kell folytatnia a kormányzást, a magyar formációval együtt.

HAGYOMÁNY AZ INSTABILITÁS

A politikai csetepaté nagyon rosszkor jött az üzleti szférának, hiszen Romániának 2008 óta nem volt olyan kormánya, amely teljesen kitöltötte négyéves mandátumát. Alakultak különféle jobbközép és balközép szövetségek, de egyik sem bi-

URSULA VON DER LEYEN FEBRUÁRBAN FOGADTA AZ ÚJ ROMÁN MINISZTERELNÖKÖT. AZÓTA SOK A CSETEPATÉ A CÎȚU-KORMÁNYBAN, AZ EB ELNÖKÉNEK VÁRHATÓ LÁTOGATÁSA MEGNYUGTATHATJA A BEFEKTETŐKET

a PNL elnöke a következő négy évben (a jelenlegi vezető, Ludovic Orban vagy kihívója, Cîțu kormányfő), akkor talán ismét összeállhat a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló háromtagú koalíció. Jelenleg csak a PNL és az RMDSZ van kormányon. Amennyiben a Nemzeti Liberális Párt és az USR PLUS képtelen lesz elásni a csatabárdot, az előbbinek feltételezhe-

zonyult tartósnak, így az elmúlt 13 évben átlagosan 13 kormánya volt keleti szomszédunknak, és ebbe még bele sem számoltuk az ideiglenes kabineteket. Volt olyan esztendő, hogy két kormány váltotta egymást.

A tavaly decemberi parlamenti választások után úgy tűnt, végre stabil koalíció alakult, amely 2024-ig, mandátuma lejártáig zavartalanul építkezhet. A PNL és az USR PLUS közötti konfliktus miatt most ez az álom is szertefoszlott, amire igen hevesen reagált a befektetői szféra.

TÖBB EZER CÉG BÍRÁL

Az 550 vállalatot magában foglaló Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara közleményben jelezte: a német befektetők a kormányválság hatására elvesztették az abba vetett bizalmukat, hogy a bukaresti kabinet képes végrehajtani a szükséges és sürgős reformokat. Úgy vélik, mivel a közpolitikák, így a gazdaságpolitika főbb kereteinek a meghatározása a politikai döntéshozókon múlik, a pártoknak nem a krízis előidézésére kellene összpontosítaniuk, hanem a reformok megvalósítására. Romániának olyan vezetésre van szüksége, amely képes szembenézni a jövő kihívásaival, így például az uniós zöldmegállapodással, a digitális átalakulással, különben az ország elveszítheti versenyképességét a befektetések elnyeréséért folytatott küzdelemben – figyelmeztetett a kamara. „Újabb problémák és bizonytalanságok helyett a cégeknek hathatós politikai és közigazgatási támogatásra van szükségük, így az EU-s pénzeknek el kellene jutniuk a gazdaságba, a közigazgatásnak növelnie kell a digitalizáltságát és professzionalizmusát, mert csak így nőhet számottevően a lakosság életszínvonala” – olvasható a szervezet állásfoglalásában. Keleti szomszédunknak egyébként Németország a legnagyobb külkereskedelmi partnere.

A munkáltatói érdekvédelmi szövetségek a reményüket fejezték ki, hogy a je-

58 | FIGYELŐ 2021/38

F_58-59-Roman-reformok.indd 58

2021. 09. 20. 17:17

| RÉGIÓ |

A KORMÁNYFŐT ÁBRÁZOLÓ ÉLŐ SZOBOR MELLETTI MOLINÓ VERESPATAK MEGŐRZÉSÉT HIRDETI. AZ UNESCO-LISTÁS TELEPÜLÉSEN AZ ARANYBÁNYÁSZATOT JELENTŐS ZÖLDBERUHÁZÁSOKKAL KELL HELYETTESÍTENI

lenlegi politikai válság minél hamarabb véget ér. A 15 nagy ágazatban 350 ezer dolgozót foglalkoztató kétezer vállalatot tömörítő Concordia úgy véli, mind a lakosságnak, mind az üzleti szférának az az elvárása, hogy a döntéshozók tolják háttérbe a pártérdekeket, hiszen a nagy horderejű társadalmi és gazdasági kérdések egységet, együttműködést kívánnak. A szervezet megállapította: a piaci szereplőknek sikerült átvészelniük a koronavírus okozta krízist, a román gazdaság visszabillent a járvány előtti szintre, de ez még nem minden.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

MÉLYPONTON A LEJ

Felsoroltak néhány kihívást, amelynek a nem megfelelő kezelése letérítheti Romániát a fejlődési pályáról. Ezek között van a lejre nehezedő nyomás, a magas inflációs szint, az államháztartási hiány csökkentésével, az uniós helyreállítási terv gyakorlatba ültetésével és az EU-s költségvetési ciklus forrásainak a lehívásával kapcsolatos kérdések.

A román fizetőeszköz az elmúlt napokban újból gyengült, 1 euró értéke hamarosan átlépheti a pszichológiai határnak tekintett 5 lejt. Az infláció is 5,3 százalékos csúcson van, az államháztartás deficitje pedig az idén várhatóan eléri a GDP 7,13 százalékát. Figyelmeztettek, hogy bizonytalan politikai légkörben és egysé-

ges nemzeti fejlesztési jövőkép hiányában a digitális átalakulás, a zöldgazdaságra való átállás és egyéb szerkezeti reformok nem vihetők sikerre. „A befektetésekhez kulcsfontosságú a stabilitás, a kiszámíthatóság, egy elhúzódó politikai válság viszont már a folyamatban lévő beruházásoknak is árthat, mi több, növeli a pandémia okozta bizonytalanságot” – olvasható a Concordia szövetség állásfoglalásában.

LEMINŐSÍTHETIK AZ ORSZÁGOT

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó belpolitikai vita Románia esetleges leminősítéséhez vezethet, ami megnehezítheti a gazdaság finanszírozását, drágábban juthat Bukarest az erre a célra lehívható hitelekhez. Az ügynökség szerint az államháztartás konszolidációja is veszélybe kerülhet. A Standard & Poor’s némileg optimistább hangot ütött meg: úgy véli, a Cîțu-kormány a jelenlegi felállásban is képes lesz mérsékelni az államháztartás deficitjét, mégpedig a tervezett ütemben.

Keleti szomszédunk az első fél évben 6,5 százalékos gazdasági bővülést ért el a múlt esztendő azonos időszakához mérten, a második negyedben 13 százalék-

kal nőtt a GDP a tavalyi rendkívül alacsony bázishoz képest. Ezek a mutatók túlszárnyalták a várakozásokat, és megerősítették, hogy a román gazdaságnak sikerült V alakú, azaz gyors visszapattanást produkálnia.

VON DER LEYENT VÁRJÁK

Az is kedvező jelzés, hogy a legfrissebb információk szerint az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta Románia mintegy 48 milliárd euró értékű uniós helyreállítási tervét. Ezt a felek várhatóan Ursula von der Leyen, az EU-s intézmény elnökének bukaresti látogatása alkalmából írják alá, szeptember 27-én.

Emellett a 2021–27-es uniós költségvetési ciklusban további 30 milliárd euró áll az ország rendelkezésére, ami összesen csaknem 80 milliárdos forrást jelent.

Ezen pénzek felhasználása azonban nagy kihívást jelent a román közigazgatásnak, amelynek szokatlanul gyorsan kell mozognia ahhoz, hogy a következő öt esztendőben megvalósítsa például a helyreállítási tervbe foglalt beruházásokat. Bukarest a hétéves költségvetési ciklusokban nem teljesített jól, rendszerint kétéves haladékot kellett kérnie ahhoz, hogy körülbelül 80 százalékra tornázza fel a rendelkezésére álló keret felhasználási arányát, amire a helyreállítási alapnál nem lesz lehetősége.

BORBÉLY TAMÁS 2021/38 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Roman-reformok.indd 59

2021. 09. 20. 17:17

| RÉGIÓ |

A BUKARESTI VISZÁLY NEVE: SALIGNY

Az idei első büdzsémódosítás elfogadása mellett szeptember 7-én a román kormány egy nagy dimenziókban mozgó fejlesztési programnak is zöld utat adott: hárommilliárd lejes (mintegy 608 millió euró) költségvetési kötelezettségvállalást hagyott jóvá a 10 milliárd eurós összértékű Saligny-terv elindításához. Így már az idén elkezdődhet az útjavításra, víz-, szennyvíz- és gázhálózat kiépítésére és helyreállítására összpontosító projekt, miután a fejlesztési tárca véglegesíti a pályázati procedúrát. Cseke Attila RMDSZes miniszter szerint ez azért fontos, mert ily módon nem kell bevárni a 2022-es állami költségvetést.

A program elfogadása kormányválságot robbantott ki Romániában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által vezetett koalíció második legerősebb tagjának, a liberális USR PLUS-nak az ellenkezése dacára Florin Cîțu miniszterelnök (és a kabinettagok döntő többsége) támogatta az RMDSZ javaslatának életbeléptetését – elsősorban a vidéki önkormányzati beruházásokat serkentenék vele. A kormányhatározat aláírását megtagadó USR PLUS-t képviselő igazságügyi minisztert Cîțu menesztette. Ezt követően a tárcavezető pártja megvonta a kormányfőtől a

bizalmat, miniszterelnök-cserét követelt a PNL-től, s mert ezt nem érte el, bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, miniszterei pedig kiléptek a kormányból.

SÚLYOS RESTANCIÁK

De mit is tartalmaz ez az első megközelítésre országos érdekeket szolgáló, mégis hatalmas vihart kavart projekt? Röviden: azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek a megvalósítását, amelyek a 2007. január elseje óta az Európai Unió teljes jogú tagjaként „működő” keleti szomszédunkban továbbra is váratnak magukra. Érdemes mindenekelőtt rövid leltárral kezdeni. Romániában még mindig 20 ezer kilométer megyei jelentőségű és 27 ezer kilométer községi út szorul korszerűsítésre. A települések 29 százaléka nincs rácsatlakoztatva a vízhálózatra, 57 százalékuknak pedig nincs szennyvízcsatorna-hálózata. A gázszolgáltatás ez idáig a falvak 17 százalékába, 2226 településre nem ért el. A rövid felsorolásban szereplő hiányosságok rendezése közel 135 milliárd lej (csaknem 27,3 milliárd euró) értékű munkálatokat feltételez. Ezek elvégzéséhez járulna hozzá a maga 10 milliárd eurós csomagjával a Saligny-terv.

HÉT ÉV

„A program a megyei és a helyi utak korszerűsítését finanszírozza, beleértve

a településeket elkerülő szakaszokat, a hidakat, az átkelőket, a vízátereszeket, a járdákat, a kerékpárutakat. A víz- és szennyvízhálózatok esetében a csapvízszolgáltatáshoz szükséges berendezések, illetve a tisztító- és szűrőállomások létesítése tartozik a projekt hatáskörébe.

Ezek a munkálatok élveznek elsőbbséget, a gázszolgáltatással kapcsolatos feladatok valószínűleg az év vége felé kerülnek terítékre” – pontosított a HotNews. ro hírportálnak Mircea Abrudean kormányfőtitkár-helyettes. E terv futamideje bő hét esztendő, azaz legkésőbb 2028 végéig kell befejezni a kivitelezést.

A fejlesztési minisztérium időközben közvitára bocsátotta a projekt alkalmazási módszertanát. Ugyanezen alkalommal tették közzé a költségszabvány-javaslatot is, amely az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra érvényesekkel azonos kiadási határokat szab meg a víz-, szennyvíz- és gázhálózatok esetében. Az úthálózati infrastruktúra bővítésénél (egy 2018-ban eltörölt költségszabvány naprakész változata szerint) egy kilométernyi megyei út költsége nem haladhatja meg az 560 ezer eurót, az alacsonyabb rendű (községi) utak esetében 330 ezer a felső határ. A településeket elkerülő szakaszok kilométerenkénti ráfordítása 2,12 és 6,34 millió euró között mozoghat a közleke-

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÚT- ÉS KÖZMŰPROGRAM | Lakossági igényt kielégítő, sok milliárd eurós fejlesztési terv verte szét nemrég a bukaresti kormánykoalíciót. Milyen lehetőségeket kínál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett, az egykori híres román hídépítőről, a francia–lengyel származású mérnökről, Anghel Salignyról elnevezett program? Tényleges potenciál vagy a korrupció melegágya, ahogy azt a kilépő USR PLUS párt politikusai hangoztatják?

60 | FIGYELŐ 2021/38

F_60-61_salligny.indd 60

2021. 09. 20. 17:45

| RÉGIÓ |

dési sávok száma és az úttest kialakításának a függvényében. A vízhálózat kiépítésénél a plafon lakosonként 1250 euró, a szennyvízhálózat megvalósításának összege pedig nem haladhatja meg a 2500 euró/főt.

ELŐLEG

A program keretében valamennyi településnek előre kiutalnak egy minimális öszszeget, tulajdonképpen előleget, amelynek a lehívásához mindössze bizonyos formai követelményeknek megfelelő pályázatot kell benyújtani. Községenként minimum négy-, városonként legkevesebb hétmillió lej (810 ezer, illetve 1,4 millió euró) áll jelenleg a települések rendelkezésére infrastrukturális befektetésekre. A megyei jogú városok minimum 2,02 millió eurónyi lejt, a megyeszékhelyek legalább 8,7 milliót kaphatnak, Bukarest kerületei pedig legkevesebb 7,1 milliót költhetnek az alapvető közművesítési infrastruktúra fejlesztésére. Cseke Attila fejlesztési miniszter felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok tíz százalékkal nagyobb finanszírozáshoz juthatnak, ha a kistérségi társulásokon keresztül pályáznak.

A közművesítési terv 12 ezer kilométer víz- és szennyvízhálózat kiépítését

A VASBETONEMBER Az infrastruktúra-fejlesztési programot Anghel Saligny (1854–1925) román hídépítő mérnökről nevezték el. Az elzászi apától és lengyel anyától, a moldvai Foksányban született, Németországban és Skóciában pallérozódott tervező, akadémikus a Dunán átívelő, 1895-ben átadott Fetești– Cernavodă vasúti híd tervezője, akit a vasés vasbeton szerkezetű építmények egyik úttörőjének tartanak világszerte. Ő tervezte az első romániai vasút-közút kombinált hidat a moldvai Adjud–Târgu Ocna (Egyedhalma– Aknavásár)-vonalon. Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is láthatók Konstanca, Brăila és Galac kikötővárosokban. A fekete-tengeri Konstanca kikötőjében ő építette az olajexportot kiszolgáló speciális medencét.

finanszírozza, 700 ezer családnak biztosítva ily módon az alapvető közszolgáltatáshoz való hozzáférést. A 10 milliárd eurós összköltségvetésből ötezer kilométernyi út korszerűsítésére is lehetőség nyílik. Az önkormányzatok digitálisan, átlátható módon pályázhatnak majd, az esetleges visszaélések megelőzésének és

megfékezésének érdekében pedig a szaktárca külön ellenőrző egységet hoz létre.

ÖRÖM ÉS GARANCIA

Az erdélyi magyar polgármesterek többsége derűlátóan várja az Anghel Salignyterv pályázatainak a meghirdetését. Számukra gyakorlatilag a kormányprogram jelenti az egyetlen esélyt nagyobb pénzösszegek lehívására. Természetesen a PNL-es elöljárók is örülnek, de a nagyvárosok kivételével vidéken szinte észrevehetetlen USR PLUS párt politikusai szerint a projekt a pártérdekek, a korrupció és a sikkasztás melegágya lehet, ezzel magyarázzák a kormányból való kilépésüket. Azzal is megvádolták a miniszterelnököt, hogy a könnyen lehívható pénzek ígéretével már rövid távon politikai hasznot húzna, a nemzeti liberálisok vidéki vezetőit akarja megnyerni magának, hogy rá szavazzanak a párt szeptember 25-i (ötezer fő részvételével megtartandó) tisztújító kongresszusán.

Bár a kormányválság egy sor bizonytalansági tényezőt vet fel, úgy tűnik, hogy a legnagyobb parlamenti frakciójú és jó vidéki beágyazottságú – amúgy az előre hozott választások kierőszakolását ígérgető – ellenzéki szociáldemokraták is támogatják a Saligny-terv gyakorlatba ültetését. És ez már-már garanciának tekinthető.

CSINTA SAMU 2021/38 FIGYELŐ | 61

F_60-61_salligny.indd 61

2021. 09. 20. 17:45

| RÉGIÓ |

DUNAI KIKÖTŐT VEGYENEK!d VUKOVÁRI PRIVATIZÁCIÓ | Pár éven belül új gazdája lehet a Mohácstól mintegy 80 kilométerre fekvő egyetlen horvát dunai teherhajó-kikötőnek. A teljes egészében állami tulajdonban lévő dokkok nyereségesen üzemelnek, ám egy stratégiai befektetővel a forgalmat a mostani többszörösére, a dolgozók számát pedig a jelenlegi 70 főről több ezerre lehetne növelni. Sőt, egy megvalósíthatósági tanulmány azzal számolt, hogy a fejlesztések révén 25 ezer ember is munkához jutna, Vukovár ugyanis hamarosan a schengeni térség legdélebbi dunai kikötőhelyévé válik, és ez a személyforgalmat is megdobja.

Közvetlenül a pandémia kirobbanása előtt, 2020 januárjában nagy vitát váltott ki a horvát közéletben Vukovár szélsőjobboldali polgármestere, Ivan Penava ötlete, hogy a város ötmillió kunáért (akkori árfolyamon 235 millió forintért) telepítsen díszkivilágítást a kikötő négy, Ganz-gyártmányú darujára.

A heves ellenkezés alapját az üzlet borsos árán túl az adta, hogy már akkor tudni lehetett, hogy a kikötő hamarosan új gazdához kerülhet. Az ország egyetlen dunai kikötője ugyanis jelenleg 100 százalékban állami kézben van, és bár a privatizációja 2014 óta húzódik, már két éve tudni lehet, hogy komoly szándék és több potenciális vevő is van a magánosításhoz.

GYÉR FORGALOM

Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, a folyami hajózás nem túl fejlett. Négy ilyen kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezen marinák között ingázik az országban hivatalosan regisztrált 138 teherhajó többsége. E háromezer tonnánál kisebb teherbírású uszályok átlagéletkora 50 év, ezért tulajdonosaik gyakran műszaki

gondokkal küszködnek. A szávai kikötők forgalma jelentéktelen, a Dráván Eszéknél lévő dokkok pedig csak magas vízállás esetén használhatók.

JÓ KONDÍCIÓBAN

Az ország egyedül komolyan vehető, egész évben üzemelő folyami rakodóhelye a délszláv háborúban porig rombolt, majd a kétezres évek elején jelentős külföldi segítséggel újjáépített Vukováron található. A 38,5 hektáros területen fekvő, 450 méter hosszú partszakasszal büszkélkedő kikötő befogadóképessége

évente másfél millió tonna. De ennek a kapacitásnak csak a felét tudják kihasználni, túlnyomórészt szemesterményt, főleg búzát és kukoricát mozgatnak itt, pedig a daruk konténerek rakodására is alkalmasak. A 70 alkalmazottat foglalkoztató marina évek óta nyereségesen működik, sőt önerőből fejleszteni is tudott, még a tavalyi pandémia idején is 13 millió kuna (csaknem 610 millió forint) bevétele volt. Van még a korábban felhalmozott veszteségből egy 4,8 milliós tartozása, de alaptőkéjének az értéke 35,7 millió kuna (1,672 milliárd forint).

VUKOVÁR, A HŐS VÁROS A Duna jobb partján, a Valkó folyó torkolatánál, a Szerémség szívében fekszik. A napjainkban mintegy 25 ezer lakost számláló kisvárost a középkorban szinte kizárólag magyarok lakták, a török kiűzése után horvátok, németek és szerbek költöztek a településre. Ma pár száz magyar él itt. A város a két világháború között valóságos ipari központtá nőtte ki magát, textilipara Európa-szerte ismertté tette nevét. Nem volt ez másképp a kommunizmus évei alatt sem, amikor is a település iparát folyamatosan fejlesztették. Ekkor épült meg a kikötő, valamint több mezőgazdasági és feldolgozóüzem. A város fejlődését a délszláv háború törte derékba. A szerb szabadcsapatok és a Jugoszláv Néphadsereg 1991-ben 87 napon keresztül ostromolta, az akkor még 46 ezer fős települést szinte teljesen lerombolták, lakosságát elűzték, több száz embert meggyilkoltak. A Vihar (Oluja) fedőnevű hadművelet során 1995 augusztusában a horvátok az ország egynegyedét visszafoglalták, az azt követő erdődi béke értelmében Vukovár 1998-ban került vissza az országhoz, de a város azóta sem heverte ki az 1991 őszén történteket. Noha az épületek nagy részét újjáépítették, az ipari termelés nem állt helyre és a lakosságnak is csak a töredéke tért vissza otthonába.

62 | FIGYELŐ 2021/38

F_62-63_Vukovari.indd 62

2021. 09. 21. 9:23

| RÉGIÓ |

amíg az aktuális le nem jár, így jogilag nem lehet olyan ígéretet tenni, hogy aki privatizálja a kikötőt, 2026-tól automatikusan birtokba is veheti a területét. Éppen ezért a Poslovni dnevnik hetilap szerint a magánosítás még évekig elhúzódhat.

JÖVŐKÉP

ANYAGMOZGATÁS AZ 1960-BAN ALAKULT ÁLLAMI CÉGNÉL. NAGYOBB NYÜZSGÉST VÁRNAK A PRIVATIZÁCIÓTÓL

A vukovári rakpart magánosításával az állam első ízben 2014-ben próbálkozott, de ez végül adminisztrációs hibák miatt meghiúsult. Tavalyelőtt elkezdődött a cég átvilágítása, ám a járvány megakasztotta a folyamatot. Most újabb pályázatot írtak ki a társaság állapotfelmérésére, nemsokára eredményt hirdetnek, és amint megvan az audit, jöhet a privatizáció meghirdetése.

FOTÓ: LUKA-VUKOVAR.HR

ÉRDEKLŐDŐK

A pletykák szerint potenciális vásárló tavalyelőtt is volt bőven, és vélhetőleg ugyanazok a cégek érdekeltek most is az üzletben; a horvát sajtó hollandokról és szerbekről is ír, név szerint az osztrák Bolk Transportot, az idei évtől a bu-

karesti tőzsdén jegyzett román TTS-t és a horvát Petrokemia vállalatot említik. Van viszont egy bizonytalansági tényező, amit a pályázónak mérlegelnie kell. A kikötő területe a megyei önkormányzaté, amelyet 1998 óta időről időre koncessziós szerződéssel hosszabbítanak meg. A jelenlegi birtokhasználati megállapodás csak 2026. január elsején jár le. A horvát törvények viszont tiltják a koncesszió meghosszabbítását addig,

Az egyetlen horvát dunai kikötőnek viszont van perspektívája, ígéretes lehetőségeket kínál a fejlesztőnek, hiszen amint az ország csatlakozik a schengeni egyezményhez, Vukovár lesz a térség legdélebbi folyami marinája. Ez pedig felgyorsítja a fuvarozást és jelentősen megnövelheti a személyi forgalmat, a dunai turizmust. A város határában még sok olyan rozsdaövezet van, amelynek felszámolásával további kikötői kapacitásokat is ki lehet alakítani: tárolókat, konténerátrakódókat, folyami Ro-Ro terminált, igényes vendégfogadó és turisztikai központot a személyforgalomnak, hiszen van látni- és bejárnivaló a térségben.

Emellett nem szabad elfeledkezni a még Kossuth Ferenc által a múlt század elején kiötlött Duna–Száva-csatorna tervéről sem, amelynek megvalósítását a horvát állam egymilliárd euróra becsüli. E projektet a városi polgármester gazdasági hátrányt, korrupciógyanút és környezetkárosítást kiáltva ellenzi. Pedig ha elkészülne a mintegy 60 kilométeres csatorna, Vukovár és térsége felértékelődne, a forgalom jelentősen megnövekedne, mondja a megye volt vezetője, aki jelenleg a regionális fejlesztési miniszter tanácsadója.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/38 FIGYELŐ | 63

F_62-63_Vukovari.indd 63

2021. 09. 20. 17:17

| RÉGIÓ |

HADÜZENET A GYORSHAJTÓKNAK

SEBESSÉGMÉRŐK HORVÁTORSZÁGBAN | Az év első felében országszerte 270 nagy kapacitású ellenőrző kamerát helyeztek ki a horvátok, a közeljövőben újabb hatvankettőt szerelnek fel.

Az autópályák néhány felvezető szakaszán már van kamera, de a sztrádákon még nincs fix sebességmérő. Nemsokára ott is megjelennek. exponenciálisan növekedik, a felső határ 20 ezer kuna (941 ezer forint).

NINCS MINDIG BEKAPCSOLVA

A KÜLFÖLDIEK SEM ÚSSZÁK MEG

Az ország EU-csatlakozása óta a tagállamok szabálytalankodó polgárai házhoz

kapják a csekket, az unión kívüliek viszont könnyen megúszhatták mostanáig.

Az új rendszer azonnal jelzi a határőröknek, ha az adott jármű vezetője szabálytalankodott, így csak akkor engedik ki az országból, ha fizet. Ami a bírságok értékét illeti, egyelőre nem drákói a szigor. A berendezéseket eleve úgy kalibrálták, hogy a sebességhatár 10 százalékkal való túllépését még elnézik. Aki éppen csak átesik a bírságolandó kategóriába, 500 kunával (csaknem 24 ezer forinttal) megússza, az összeg viszont

HORVÁT SEBESSÉGMÉRŐ AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIÁBAN A horvátok nagyon büszkék Josip Belušić (1847–1905) fizika- és matematikatanárra, a velociméterként bejegyzett sebességmérő feltalálójára. Az eszközt 1888-ban, Bécsben szabadalmaztatta, s egy esztendővel később, a párizsi világkiállításon a legjobbnak nyilvánították több mint 120 műszer közül. Egyéves kísérlet után egy újabb sebességmérőjét jegyezték be a francia fővárosban. Az első száz eszközt párizsi automobilokba szerelték be.

A találmány a járművek sebességét, a vezetés és leállás közötti időtartamot, valamint az utasok be- és kilépésének az idejét rögzítette. Ez a készülék a tachográf és taxaméter, illetve a ma használt mérőfelügyeleti eszközök előfutára volt.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A horvát közutakon 2019-ben több mint 31 ezer közlekedési baleset történt, ezek 288 emberi életet követeltek. Az uniós statisztika szerint ezzel a negyedik legrosszabb helyen állt az ország a tagállamok sorában. A halálos balesetek száma a pandémia első évében 20 százalékkal csökkent, ám az idén növekvő tendencia tapasztalható. A szerencsétlenségek többsége a sebességtúllépésből adódik. A horvát rendőrök mozgó készülékkel és tavalyig mintegy száz fix mérővel ellenőrizték az autósokat, több-kevesebb sikerrel. Az új rendszer egy-egy készülékének a radarnyalábja akár hat forgalmi sávot is lefed, és egyszerre 32 szabálytalankodót tud kiszűrni. Nemcsak a gyorshajtókat, hanem a kézből telefonáló sofőröket vagy az öv nélkül vezetőket, a záróvonalat átlépőket, a piros lámpán áthajtókat is figyelik. A 270 készülék felszerelése óta a közlekedésrendészek 210 ezer bírságot szabtak ki 88 millió kuna (közel 4,2 milliárd forint) értékben.

A rendőrség szerint a kamerarendszer meghozta a várt eredményt, de még szélesítik a hálózatot. Hamarosan újabb hatvankét helyre telepítenek megfigyelőállomásokat. Közölték, hogy nem mindegyikük lesz állandóan aktív, mivel kevesebb a büntetőhardver, mint ahány fix kamera lesz az utakon. Hozzátették: az „alvó dobozoknak” is nagy az elrettentő erejük, hiszen a vezető nem tudhatja, hogy mikor melyik van éppen élesítve. A belügyi tárca kilátásba helyezte, hogy az új kamerarendszert az autópályákra is kiterjesztik. A sztráda felügyeletét az autópálya-rendőrség végzi. Ők mindeddig inkább civil járművekből vadásztak a szabálytalankodókra, főként a gyorshajtókra. A legtöbb dolguk az A3-as autópályán van. Ez az út vezet ugyanis Nyugat-Európából a Balkánon át Törökországba, és nem ritka, hogy a szlavóniai síkságon végighúzódó egyenes szakaszon szeretnének időt nyerni az autósok. Ez az etap azonban azért is veszélyes, mert félúton található Isztambul és München között, ezért a volán mögött ülők – akik csak apró szünetekkel szakítják meg az utat – itt már kezdenek elfáradni, a figyelmük lankad, s észre sem veszik, hogy mennyire tapossák a gázpedált.

H. D.

64 | FIGYELŐ 2021/38

F_64-65-Horvat+szloven.indd 64

2021. 09. 20. 17:40

| RÉGIÓ | RENDŐRI FIGYELMEZTETÉS A TAVASZI KORLÁTOZÁSOK ELLENI KERÉKPÁROS-TÜNTETÉSEN. A MÚLT HÉT VÉGÉN ELDURVULT A HELYZET

SÜRGETI AZ OLTAKOZÁST A SZLOVÉN KORMÁNY

KÖZALKALMAZOTTI KÖTELEZETTSÉG | Az elmúlt hetekben a koronavírus delta-variánsának terjedésével egyre rosszabbak a járványügyi mutatók Szlovéniában. Az állam mind erőteljesebb tempóban vezeti be a szigorító intézkedéseket, hogy a felnőtt népesség teljes átoltottsága minél hamarabb átlépje a 60 százalékos küszöböt. Ehhez a hét elején még hét százalékpont hiányzott. Az egy vakcinával ellátottak aránya 58 százalékra nőtt.

A kétmilliós lélekszámú délnyugati szomszédunkban a múlt héten naponta mintegy 1200 fertőzöttet regisztráltak, 360-an kényszerültek kórházi kezelésre, közülük kilencvenen az intenzív osztályra. A számok mindegyike növekvő trendet mutat – bár vasárnap volt egy kis visszaesés –, a szakemberek pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy az egyedüli megoldás a súlyos fertőzés ellen a vakcináció.

A kormány nemrég elrendelte, hogy kizárólag védettségi igazolással – korábbi fertőzést vagy oltást igazoló okmánnyal –, illetve egy legfeljebb 48 órán belül elvégzett antigéngyorsteszt eredményével, vagy egy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszt iratával lehet közösségi helyekre belépni. Enélkül csak sürgősségi betegellátás és gyógyszertári szolgáltatás vehető igénybe, illetve alapvető élelmiszert is lehet vásárolni, de nem az üzletközpontokban. Az igazolást a benzinkutak nagy részénél is megkövetelik. Másutt voltak kivételek, ám a szolgáltatók zöme nagyon komolyan veszi a szabályokat.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A TESZTTEL SEM LEHET MAJD DOLGOZNI

A kormánynak ezt a rendelkezését a múlt héten egy újabb és szigorúbb követte: október végétől az államigazgatásban dolgozók esetén ugyanis a védettséget már teszttel se lehet igazolni. Érvényes ez a minisztériumok, a közigazgatás, a rendőrség és a hadsereg munkavállalói számára. A közszféra még védett többi része egyelőre haladékot kapott, hetente hivatalosan tesztelik magukat. Ez utóbbival azonban csak dolgozni lehet, de például plázába menni már nem.

A szigorító rendeleteknek volt is eredményük, hiszen a múlt héten csúcsot döntött a vakcinára jelentkezők száma, az oltóközpontok nyitva voltak a hétvégén is, és ez még sokáig így lesz.

A BEOLTATLANOK PÁRTJÁN

A rendeletekkel persze nem feltétlenül ért egyet mindenki, az oltásellenes csoportokon kívül tiltakoznak a közszféra szakszervezetei is, sőt a Janša-kormány ellenzéke sem maradt tétlen. Az államigazgatási dolgozók érdekképviselete bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordul. Képviselőik szerint az alkalmazottak fele sem oltotta be magát, ezért aggódnak, hogy meg tudják-e tartani a munkahelyüket.

Az államigazgatási szakszervezettel tart a parlamenti ellenzék is. Azt mondják, bármennyire is tagadja a hatalom, a rendeletek tulajdonképpen a kötelező oltás bevezetéséről szólnak.

Amennyiben a kormány a fertőző betegségekről szóló törvényt nem módosítja úgy, hogy az a jelen helyzetre is érvényes legyen, a rendeletek alkotmányellenesek. Azt állítják, hogy a kabinet megsérti az emberi jogokat. Szerintük a kormánynak inkább a kampány kommunikációján kellene javítania, hogy az emberek jószántukból menjenek oltakozni.

A múlt hét végén, a szigorítások bejelentésekor Ljubljanában demonstrációkat tartottak. Az ellenzék az erőszakos cselekményektől elhatárolódott. A parlament több ablakát betörték a tüntetők, az incidensek során a körükből, valamint a rendvédelmi alakulatok tagjai közül is többen megsérültek.

-TOTI2021/38 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Horvat+szloven.indd 65

2021. 09. 20. 17:40

| RÉGIÓ |

AZ ADRIA 2200 ÉVES HAJÓRONCSA

A világ legnagyobb e-kereskedelmi cége újabb elosztóközpontot hoz létre Csehországban, ezúttal a hatezer lakosú morvaországi Kojetínben. Ennek a településnek II. Lajos magyar és cseh király 1523-ban vásártartási jogot adományozott, tehát azt is mondhatnánk, hogy egy fél évezredes hagyományra építhetnek Jeff Bezos munkatársai.

A logisztikai bázist barnamezős beruházással egy régi cukorgyár helyén építik fel 2022-ig. Négy szinten összesen 190 ezer négyzetméteres tárolási területet alakítanak ki. Korszerű, robotokkal mozgatható termékállványokkal helyezik üzembe 2023-ban. Az invesztíció eredményeként több mint kétezer munkahely jön létre, amit azért is üdvözölnek a házigazdák, mert a térségben az országos 3,6 százalékos munkanélküliségi átlaghoz viszonyítva itt magasabb a ráta: 4,7es. Michal Šmíd, az Amazon csehországi vezetője elmondta: már megkezdték az első munkatársak toborzását. A világcég az új elosztóközpontban független kisvállalkozók termékeivel növeli majd az e-shopos kínálatát.

Az Amazon Csehországban 2013 óta van jelen, két évvel később nyitotta első logisztikai központját a Nyugat-prágai járás Dobrovíz falujában. Eddig több mint 26 milliárd cseh koronát (361 milliárd forintot) fektetett be, alkalmazottainak a száma több mint négyezer.

(LATI)

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Egy szlovén régész még 2018 nyarán egy addig ismeretlen típusú fahajó maradványaira bukkant a horvátországi, közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozó Ilovik sziget közelében. A vizsgálatok most hoztak eredményt. Kiderült, hogy a hajó az időszámításunk előtti II. századból származik, ami azt jelenti, hogy ez a lelet az Adriai-tenger legkorábbi ismert járműroncsa. A fenti korszakban Ilovik közelében fontos kereskedelmi útvonal húzódott, ezért nem ritka, hogy a környékén a régészek roncsokra bukkannak a homokos tengerfenéken.

A most felfedezett, minden jel szerint római kereskedőhajó 20-25 méter hosszú lehetett. A pontos méretét nehéz meghatározni, mert a hajótest egy része elmállott. A rakományáról sem sikerült kideríteni semmit. A régészek úgy vélik, üres volt elsüllyedése pillanatában. További érdekesség, hogy a vízi jármű csupán 2,5 méteres mélységben nyugodott, ezért valóságos csoda, hogy ennyi időn át senki sem vette észre.

A roncsot és környezetét a régészek feltérképezték és gondosan dokumentálták, a maradvány kiemelését viszont nem tervezik. Ennek legfőbb oka, hogy az ékekkel összeillesztett faszerkezet nagyon rossz állapotban van.

Az elmúlt évtizedben a kutatók több mint egy tucat római és görög hajó roncsait fedezték fel a dalmát szigetvilágban, többségük kereskedelmi alkalmatosság. Ezek a vízi járművek többnyire amforákat szállítottak, amelyeknek jó áruk van a műkincspiacon, így sokan kutatnak utánuk. A horvát hatóságok éppen ezért víz alatti ketrecekkel védik az értékesebb lelőhelyeket a műkincsrablóktól.

A 2200 éves maradvány fölé is védőhálókat húztak. Megtekinteni nem lehet, mert betonfalat is emeltek köréje, és homokkal, valamint különleges textíliával lefedve konzerválták. Néhány tárgyat, például amforadugókat szedtek ki belőle, ezeket Lošinj sziget amúgy is gazdag leletanyagú múzeumában állítják ki.

HORDÓSI

ÚJ AMAZON-BÁZIS A CSEHEKNÉL

66 | FIGYELŐ 2021/38

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 09. 21. 9:08

| RÉGIÓ |

TERJESZKEDIK A LEONI SZERBIÁBAN

Újabb üzemet épített déli szomszédunkban a német Leoni gépkocsialkatrész-gyár. A Kraljevóban most átadott egységben kábeleket állítanak elő a Mercedes-Benz számára. A tervek szerint 2023-ra ötezer fő kap itt munkát, a beruházás értéke hatvanmillió euró. Az avatóünnepségen Aleksandar Vučić szerb államfő arra kérte a német befektetőt, hogy amennyiben teheti, szárnyalja túl az elsődleges terveit, s számoljon hatezer új foglalkoztatottal.

Kraljevóban ez már a második gyára a Leoninak, Szerbiában pedig az ötödik, ugyanis Nišben, Prokupljében és Doljevacon is zajlik a termelés. Összesen 13 ezer alkalmazottja van, a legnagyobb munkaadónak számít az ország magánszektorában. A helyszínen az állami és a vállalati tisztségviselők megállapították, hogy a Mercedes németországi és magyarországi üzemei is Kraljevóból szerzik majd be a kábeleket. A tervek szerint 2030-ra hatmillió gépjárműhöz szállítanak le felszerelést.

A két kraljevói gyár 52 ezer négyzetméteren fekszik. A becslések alapján a városban végzett beruházások összértéke tíz éven belül eléri az egymilliárd eurót.

VIRÁG

SZERB KÖTVÉNYEK 1,75 MILLIÁRD EURÓÉRT

Először értékesített a nemzetközi bankpiacon zöldkötvényt Szerbia – jelentette a belgrádi jegybank. Egy hétéves lejáratú, egymilliárd euró értékű csomagot bocsátott ki, az egyszázalékos kamat meglehetősen kedvezőnek számít. Az intézmény szerint a befektetők érdeklődése akkora volt, hogy akár hárommilliárd eurót is lehetett volna értékesíteni e kötvényből. A zöldértékpapír mellett egy 15 éves lejáratú konvencionális kötvényt is kibocsátottak 750 millió euró értékben, 2,05 százalékos kamat mellett. A központi bank közlése szerint az eladósodást kizárólag a meglévő, kedvezőtlenebb kamat mellett felvett hitelek gyorsabb törlesztésére használják fel, a gazdaság élénkítése a legfőbb cél. Így egy bizonyos összeg jut majd a megújuló energiaforrásokra alapozó projektek finanszírozására is. A szerb gazdaság jó állapotára vall, hogy a két papírra az aukció folyamán több mint hatmilliárd értékben mutatkozott igény – állapította meg a nemzeti bank.

V. Á.

MAGYAR A SZLOVÁK FŐRENDŐR

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter országos rendőrfőkapitánnyá nevezte ki dr. Hamran István ezredest, a komáromi Lynx (Hiúz) kommandó parancsnokát. A jogi végzettségű szakember már néhány napja ideiglenes jelleggel irányította a szlovák rendőrséget, miután elődje, Peter Kovařík szeptember 15-i hatállyal lemondott, mert vizsgálat folyik ellene. Januárban ők ketten már „megmérkőztek” a főrendőri posztért, akkor a parlament illetékes bizottsága és a belügyminiszter is Kovaříkot találta alkalmasabbnak.

Hamran egyelőre megbízott főkapitányként irányíthatja a rendőrség munkáját, mivel 30 napon belül pályázatot kell kiírni a poszt betöltésére. Vele kapcsolatban az ellenzék elsősorban azt kifogásolja, hogy az elmúlt húsz évben kommandósként egy túlságosan különleges munkakört látott el, így nincs rálátása a rendőrség egészére.

Egy másik fejlemény is volt hétfőn: a bazini specializált büntetőbíróság nem jogerősen 14 év szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte a korrupció és a szervezett bűnözés területéért felelős speciális ügyészség volt vezetőjét, Dušan Kováčikot, akit még tavaly októberben a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (Naka) kommandósai az Isten malmai fedőnevű akció keretében vettek őrizetbe. Ő 2004 óta látta el hivatalát. Kenőpénz elfogadásával, vizsgálatok leállításával vádolták meg, amelyekkel ismert alvilági csoportoknak és embereknek kedvezett, vagy lehetőséget teremtett számukra, hogy megússzák a felelősségre vonást.

A vádlott a bíróság előtt tartott háromórás beszédében tagadta az ellene felhozott vádakat, ártatlannak vallotta magát. Ügyvédje a sajtónak elmondta, hogy a bizonyítási eljárásból kimaradtak fontos elemek. Az is kérdéses, hogy azok a tanúvallomások, amelyeket vád alá helyezett, korrupciós ügyekben ugyancsak érintett, de „bűnbánatot” mutató személyek tettek, mennyire felelnek meg a valóságnak. Mindenesetre a vagyonelkobzás – amennyiben az ítélet jogerőssé válik – nem fogja különösebben megrendíteni Kováčik anyagi helyzetét, mivel ingatlanjai a családtagjai nevén vannak.

(LAMÉR)

2021/38 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 09. 21. 16:10

| SKYNET |

KÖZEL NULLA FOGYASZTÁSÚ GÉPEK JÖNNEK ENERGIAHATÉKONY CSIPEK | Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói olyan félvezetőt fejlesztettek, amely „atomvékony szinten” képes adatokat továbbítani.

Az elképesztően energiatakarékos megközelítéssel a töredékére csökkenhet a számítástechnika energiaigénye, még tovább könnyítve például a robotika és a szuperszámítógépek, köztük az új kvantumkomputerek fejlődését.

HOGYAN MŰKÖDIK?

A kutatás vezetője szerint a technológia az energiafogyasztás csökkentésével potenciálisan utat nyithat a számítástechnika fenntartható jövőbeli fejlődésének. Ha azonban az ember veszi a

MATTHIAS WURDACK. ELKÉPESZTŐEN ENERGIATAKARÉKOS FÉLVEZETŐT FEJLESZTETT KI

fáradságot és csak nagy vonalakban átfutja Matthias Wurdack mintegy másfél órás YouTube-videóját, akkor rádöbben: középfokú fizikai ismeretek birtokában nem könnyű pár perc alatt átlátni, hogy miről is van szó. De azért fussunk neki.

A rendszer alapja egy pár dielektromos tükör, más néven Bragg-tükör, melyek közt a fotonok hullámként vándorolnak.

Ezek különböző energia-, illetve kvantumállapotait felhasználva alkottak olyan rendszert a kutatók, amelyben – elvben – ugyanúgy lehet tárolni az információt, mint a mai, sok millió, sőt sok milliárd tranzisztort tartalmazó csipekben.

Ám az előadást elnézve egyelőre a teória igazolásán vagyunk túl. Mint említettük, a kutatók csak most próbálják majd csipszerű formában bemutatni ezt a felfedezést. Ám amennyiben ez sikerül, akkor pár éven belül valóban beköszönthet a szinte nulla energiaigényű számítástechnika kora. Annál is inkább, mivel az előrehaladott laborkísérletekben nemigen használnak méregdrága anyagokat, ami azt jelenti, hogy ha a technológia jól megvalósítható, akkor nem fog milliárdokba kerülni egy-egy memóriamodul vagy processzor, ám akár

FOTÓ: AUSTRALIAN NATIONAL UNIVERSITY

Kevesen tudják ezt az adatot fejből, ám érdemes megjegyezni: ma már olyan nagy a számítástechnika energiaigénye, hogy a globális áramtermelés tíz százalékát felemészti. Ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján tízévente megduplázódik ez a szükséglet. E két, meglehetősen riasztó érték ismeretében nyernek igazán értelmet azok a kutatások, amelyek a mainál nagyságrendekkel kevesebb energia befektetésével működő számítógépek létrehozását célozzák.

Ezért is különösen figyelemreméltó az a hír, melyet a Canberrában székelő Ausztrál Nemzeti Egyetem (Australian National University – ANU) kutatói tettek közzé a minap. E szerint – Matthias Wurdack irányításával – olyan rendszert fejlesztettek, amely atomi vékonyságú félvezető segítségével képes adatokat továbbítani.

A lényeg, hogy ez az anyag szobahőmérsékleten működik, százezerszer vékonyabb, mint egy fénymásoló papír, mindeközben pedig hihetetlenül energiatakarékos, mivel az eredmények alapján hőleadás nélkül „üzemel”. Ráadásul immár egy következő körben az új technológia tranzisztorokba történő beépítését célozzák most az ausztrálok – de ne szaladjunk ennyire előre.

68 | FIGYELŐ 2021/38

F_68-69_sky.indd 68

2021. 09. 21. 16:10

| SKYNET |

egy gombelemmel működtethető lesz még egy mai szuperszámítógép teljesítményét leadni képes jövőbeli csip is.

SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2.0

Persze az ez év elején kialakult félvezetőhiányt egy-egy ilyen távoli megvalósulás ígérete nem csökkentheti, de az első fontos eredmények alaposan átformálhatják a nézeteinket arról, miként néz majd ki a jövő számítástechnikája.

Ahogyan a kvantumszámítógépek, ez az új irány szintén csavar egyet az informatika amúgy is villámsebes fejlődésén.

Vajon a várhatóan két-három, legfeljebb öt év múlva már kereskedelmi forgalomban is megjelenő kvantumproceszszorok ilyen új, az ANU-n fejlesztett félvezetőkkel való kombinálása nem éppen arra mutat, hogy a mesterséges intelligencia korában a gépzsenik olyan számítási kapacitásra, olyan elképesztő sebességre és hatékonyságra tesznek szert, hogy minden, ami mérhető, kiszámolható, digitalizálható, az digitalizálva lesz?

Amennyiben ez így történik, először is a globális társadalom átalakulása gyorsul fel még jobban, hiszen előbb az ügyfélszolgálatosok veszítik el tömegesen a munkahelyeiket az egyre emberibben kommunikáló chatbotok terjedése miatt, utánuk a raktárosok (lásd például az Amazon önállóan mozgó robotjait), majd a recepciósok, a könyvelők, a taxisofőrök, a szállítómunkások következnek – s még hosszan lehetne folytatni a sort.

FOTÓ: TESLA.COM

JÖN A TESLA ROBOTJA IS

Ha pedig valaki azt gondolná, hogy ez még hosszú évek, esetleg évtizedek távolában van, az vessen egy pillantást korunk „Einsteinje”, vagy inkább „Edisonja”, Elon Musk pár hete bejelentett, Tesla Bot névre keresztelt humanoid robotjának a koncepciójára. A prototípus akár 2022 végére elkészülhet. Persze ez „muski idő”, azaz a valóságban ennél várhatóan tovább tart a dolog, de a vállalkozó hiperinnovatív projektjeit, ambícióit ismerve három-öt év múlva valószínűleg kapható lesz ez a humanoid és számos hasonló társa, s az évtized végére össztársadalmi szinten is bizonyosan fontos kérdéssé válik, hogy a megszűnt sok-sok millió és a várhatóan megszűnő sok száz millió, jellemzően alacsony képzettséget igénylő, ismétlődő, unalmas feladatokat

jelentő munkahelyeket elfoglaló „robothadseregek” milyen hatással lesznek a mindennapjainkra.

ILYEN LESZ A MUNKA VILÁGA

A járvány kapcsán még többen kezdtek foglalkozni a fenti kérdéskörrel, többek közt a neves McKinsey tanácsadó cég és a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF). Először is az e-kereskedelmet a pandémia okán kipróbálók háromnegyede továbbra sem mond le a megismert kényelmi lehetőségekről.

Nem szólva a fizikai nagyáruházakban terjedő automata kasszákról. Egy példa: Kínában tavaly nem kevesebb mint 5,1 millióval nőtt azok száma, akik az e-ke-

reskedelemben, a közösségi médiában, a házhozszállítási szolgáltatások szegmensében dolgoznak, az Amazon meg globálisan 400 ezer munkavállalót vett fel 2020 tavasza óta.

Az automatizáció pedig a raktározás és a kézbesítés területén is látványosan növekedhet.

A WEF közelmúltban született nemzetközi tanulmánya alapján a válaszadók 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy technológiai okok miatt elbocsátásokra készül, bő 40 százalék kiszervezne egyes munkafeladatokat, 34 százalék pedig éppen a technológiai változások okán bővítené a létszámot.

A rövid távú hatásoknál maradva: a McKinsey szerint a fejlett gazdaságokban a munkavállalók 20-25 százaléka hetente legalább három napot szívesen dolgozna távmunkában a járvány elmúltával is; a fejlődő gazdaságokban 10 százalék ez az arány. Ezen túlmenően a tanácsadó – saját belső tapasztalatai alapján – azt jósolja, hogy az üzleti célú utazások ötöde eltűnik a pandémia lecsengésével.

A McKinsey azt is állítja: a koronavírus-helyzet egyik következménye, hogy a kis jövedelemmel járó, képzettséget nem igénylő pozíciót elhagyó munkavállaló csak magasabb bérkategóriájú állások közül választhat, de ez csak akkor lehetőség, ha továbbképzési opciók is vannak.

Tehát szerintük a foglalkoztatás 2030ban eléri a járvány előtti szintet, de öszszetételében teljesen más munkaerővel.

Hol lesznek nagy változások? Főként a szállítási ágazatban, a tudományostechnológiai-mérnöki szakmákban, valamint az egészségügyben bővülhet a foglalkoztatás a következő hat-nyolc évben; a legnagyobb visszaesés pedig a kereskedelmi ügyfélszolgálati, a vendéglátói, a termelői munkakörökben, továbbá az irodai kisegítő tevékenységeknél lehetséges.

Ugyanakkor a WEF a Covid kapcsán megszűnteknél több munkahely teremtésére számít az előttünk álló három-négy esztendőben, de az állások gyorsabban szűnnek meg, mint ahogy létrejönnek.

Közben a most eltűnőben lévő szakmák aránya az összes munkaerőt tekintve 15 százalék feletti, de négy év múlva már csupán kilencszázalékos lesz. Ez idő alatt a gép és ember közötti munkamegosztás miatt kialakuló szakmák aránya – a teljes foglalkoztatáson belül – a mai 7,8ről 13,5 százalékra nő.

HG 2021/38 FIGYELŐ | 69

F_68-69_sky.indd 69

2021. 09. 21. 16:10

| CAPPUCCINO |

LÉVAY KRISZTINA ÉS MADARAS LIZ

Környezettudatos gondolkodásuknak köszönhetik a kutatási területüket, munkájukkal a világ egyik legnagyobb problémájára próbálnak megoldást találni. Egyetem mellett, esténként, hétvégenként, saját pénzen bérelt laboratóriumukban két év után jutottak el oda, hogy valami elképesztő történt. Az általuk kitalált baktériumkoktél hihetetlen gyorsan környezetazonos matériává alakította át a műanyagot, káros melléktermék nélkül.

Ha egy laikusnak mesélnek a munkájukról, mivel kezdik?

Lévay Krisztina: Azzal szoktam kezdeni, hogy van egy biotechnológiai cégünk. Ha tovább kérdez az illető, akkor elmondom, hogy megalkottunk egy baktériumkoktélt, amely képes lebontani a műanyagot. De ezt magamtól nem teszem hozzá, csak ha kérdeznek.

– Az első mondat van annyira ütős, hogy egy harminc alatti nőt mindenképp tovább kérdeznek, nem?

L. K.: Általában igen, de nem feltétlenül szeretem, ha ez a téma áll a magánbeszélgetéseim fókuszában, mert annyit dolgozom, hogy kikapcsolódásképpen szívesen foglalkozom mással.

– Bejárta a világot az a fotósorozat, amellyel bemutatták, hogy egy kólásüveget 49 nap alatt képesek lebontani, miközben a PET-palack élettartamát eddig 450 évre tették. Mikor hitték el, hogy működhet ez a technológia?

Madaras Liz: Nyersen hangzik, de akkor fogadunk el egy eredményt, amikor analitikai adatok, tudományosan bizonyított tények vannak a kezünkben.

Egy mérés nem mérés, de azt sem lehet egyértelműen megmondani, hogy száz vagy kétszáz lesz-e elegendő.

L. K.: Még mindig vannak kételyeink.

Nehéz realizálni egy konkrét eredményt, folyamatosan újabb és újabb teszteket

indítunk. Amíg nem ismerek tökéletesen egy rendszert, nem érzek felhőtlen örömöt. Az a célom, hogy maximálisan megértsem a mechanizmusokat, és a tudomány nyelvén le is tudjam írni azokat.

– Még tanulás mellett vágtak bele a kutatásba. A szabadidejükben éveken át akár napi 14 órát is dolgoztak az ötletükön. Honnan jött ez a szenvedély?

L. K.: Engem a tudományos kíváncsiság hajtott, így nem igazán éreztem megterhelőnek. Ha munkát teszek valamibe, s látom, hogy jönnek az eredmények, az számomra nagyobb élvezet, mint megnézni egy sorozatot. Lizzel együtt jártunk a mesterképzésre, és ott megtapasztaltuk, hogy közös projekteken nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Amikor vázolta a jövőbeli terveit, és megkérdezte, lenne-e kedvem csatlakozni, igent mondtam, bár addig külföldi PhD-képzésben gondolkodtam. Viszont ahogy elkezdtük a kutatást, már biztos voltam benne: maradni akarok, ezt szeretném folytatni.

M. L.: A kezdeti kutatásainkra tekinthetünk úgy, mint hobbira, amelyre szívesen áldoztunk időt, energiát, pénzt, s ebből nőtte ki magát a jelenlegi cégünk. Krisztinával a diplománk megszerzése után, az addig megszerzett tudásunkat felhasználva szerettünk volna valami olyat adni a világnak, ami hasznos, amivel jobbá tehetjük a környezetünket. A műanyag feldolgozása mint

LÉVAY KRISZTINA A Debreceni Egyetemen végzett vegyészmérnökként, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyógyszervegyészmérnöki mesterképzésére járt.

2018-tól a BME VBK Oláh György Doktori Iskola tanulója.

KEDVENCEK Könyv » Robert Merle: Védett férfiak Film » Eredet Hobbi » rajzolás Ahonnan merít, ha kimerül » hűtőszekrényből energiát, dokumentumfilmekből inspirációt Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » kitartó/hirtelen

megoldandó probléma szinte adta magát, így erre fókuszáltunk. Az innovációnk jelenleg a könnyű szerkezetű, jellemzően egyszer használatos műanyagoknál működik, mint a PET-palack és az élelmiszer-csomagolás. Ezek összetétele más, mint azoké a műanyagoké, amelyek nem érintkeznek emberi szervezettel. A baktériumkoktélunk hat-nyolc hét alatt szerves iszappá, komposzttá bontja le a műanyagot, miközben nem szabadul fel káros anyag. A lebontás már önmagá-

70 | FIGYELŐ 2021/38

F_70-71_cappuccino.indd 70

2021. 09. 21. 16:11

| CAPPUCCINO |

MADARAS LIZ A Corvinus Egyetemen szerzett biomérnöki diplomát, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyógyszervegyészmérnöki mesterképzésén végzett.

KEDVENCEK Könyv » Dan Simmons: Hyperion Film » 2001: Űrodüsszeia Hobbi » sport Ahonnan merít, ha kimerül » a természetből

FOTÓ: POLILOOP

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » diplomatikus/nehezen bírja az igazságtalanságot

ban nagy eredmény, hiszen ez a matéria a legnagyobb szennyezők közé tartozik, ez úszik az óceánokban, és ennek a legkisebb az újrahasznosíthatósága. Dolgozunk azon, hogy a lebomláskor létrejövő anyagot újra fel lehessen használni például bioműanyag készítésére, és azon is, hogy más típusú műanyagoknál szintén működjön a technológiánk.

– Hogyan osztják meg a feladatokat?

L. K.: Liz biomérnök, én vegyészmérnök vagyok, így tudományos szempontból az az alapvető különbség, hogy ő biológiai oldalról közelíti meg a kérdéseket, én pedig kémiai szempontból.

M. L.: Eleinte „csak” kutatómunkát végeztünk, majd amikor elkezdtünk cégstruktúrában gondolkodni, akkor kellett igazán felismernünk, hogy kinek mi a testhezálló feladat. Ekkor alakult ki, hogy én vagyok az ügyvezető, Krisztina pedig a technológiai irányító.

– Ez magányos munka?

L. K.: Most már kilencfős a csapatunk, de eleinte ketten voltunk egyszerre egymás barátai és munkatársai, mert olyan környezetet és erős munkatempót alakítottunk ki, amelybe nem fért bele a külvilág. Én alapvetően is introvertált vagyok, így nem érzem hiányát a társasági életnek, a kutatás pedig annyira izgalmas számomra, hogy teljes mértékben leköt.

– Találmányukról beszámolt a Reuters, a BBC, a CNN. A budapesti székhelyű Vespucci Partners és az amerikai Techstars is a projekt mellé állt. További gazdasági szereplők is érdeklődnek?

M. L.: Sokan, főként azok a cégek, amelyek a műanyaghulladék termelődése területén érdekeltek.

L. K.: Jelenleg az a legfontosabb, hogy a martonvásári laborunkban ipari léptékben bizonyítsuk: az általunk fejlesztett biotechnológiai eljárás több tízezer tonna

műanyag esetében is működik. Biztonsági, minőségi ellenőrzéseket is végzünk, illetve azzal foglalkozunk, hogy a lebomláskor keletkezett anyag a lehető legbiztonságosabb legyen a környezetre nézve.

– Mi volt eddig a legnagyobb nehézségük nem tudományos szempontból?

M. L.: Elsajátítani az üzleti látásmódot. Kollégánkkal, Antal Gáborral három hónapot tölthettem Abu-Dzabiban, ahol a Techstars szakemberei segítségével kutatóként tanulhattam az üzleti gondolkodásról. Bekerültünk egy fejlesztői közösségbe, ahol kiváló mentoraink vannak. Mindig találhatunk valakit, aki segít, ha elakadunk, s persze a saját hibáinkból is tanulunk. Vannak nehézségeink a kutatásban és a céges ügyintézésben is, de az a lényeg, hogy ezeket csapatként legyőzzük.

L. K.: Mivel már a külföldi sajtó is nagy érdeklődést mutat irántunk, a nyilvánosság kezelése a legnehezebb számomra. Emiatt igyekszem a háttérben maradni, és csak akkor lépek előre, amikor már nagyon nyüstölnek a kollégák.

– Mivel lennének elégedettek öt év múlva?

M. L.: Azzal, ha a cégünk, a Poliloop már jelen lenne a nemzetközi piacon, s határozott lépéseket tudnánk tenni a műanyagszennyezés ellen. Azt szeretnénk elérni, hogy a műanyaghulladékot ne kelljen utaztatni, szegény országokba szállítani és elégetni, hanem lebontott formában, helyben vissza tudjuk forgatni a természetbe.

SZIGETI HAJNI 2021/38 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino.indd 71

2021. 09. 21. 16:11

| TÁRSADALOM |

HÚSZ ÉVE

KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL A szektor meghatározó szereplőjeként hogyan érintette a járvány a céget, illetve ez az időszak milyen hosszú távú hatásokat eredményezhet?

– Valószínűleg szelektálódik majd a szakma. Akiknek nem voltak tartalékaik és egy lábon álltak, nem biztos, hogy folytatni tudják a tevékenységüket. A koronavírus miatti bezárások sora és ennek hatására a forgalomcsökkenés szinte minden ágazatot – magunkat is beleértve – negatívan érintett. Ez viszont arra ösztönzött, hogy olyan új megoldásokat keressünk, melyek révén hatékonyabban tudjuk újrapozicionálni a termékeinket. Azon szerencsések közé tartozunk, akik nemcsak a vendéglátó-

iparba szállítanak, hanem a hosszú évek óta jól bevált, megbízható partnerek által a kereskedelmi hálózatoknak is. Ennek, valamint a webshopon keresztüli értékesítésnek és egy komoly amerikai megrendelésnek köszönhetően sikerült elérni régi forgalmunk nagyjából 60 százalékát.

– Nehéz jó alapanyagot beszerezni?

– Egyre nehezebb. Tavaly a fagy csaknem az egész termést elvitte, az idén pedig a szélsőséges időjárás okozott komoly gondokat. Ez az árakban is meg-

mutatkozik: szinte minden gyümölcs a duplájára drágult. Például málnából, szederből és bodzából ebben az évben nem készítünk pálinkát, hiszen ezek ellenértékét nem tudjuk beépíteni a végtermékbe. A megemelkedett alapanyagárak és egyéb költségek miatt előbb-utóbb drágításra lesz szükség a szektorban.

– Ha ez bekövetkezik, miként érinti majd az amúgy is árérzékeny vásárlókat?

– Nehéz előre látni, s ezért olyan kompromisszumokat kell kötni – főleg a minőségi gyümölcsök vásárlása és a beruházások modernizálása terén –, amelyek sem nekünk, sem a fogyasztóknak nem fognak kedvezni.

FOTÓK: AGÁRDI PÁLINKAFŐZDE

VÉRTES TIBOR | Magyarország egyik legismertebb és legeredményesebb főzdéjének, az Agárdi Pálinkafőzdének a társtulajdonosa és főzőmestere kompromisszummentes, minőségorientált munkájával az elmúlt húsz évben komoly szerepet játszott a hazai pálinkakultúra megteremtésében.

72 | FIGYELŐ 2021/38

F_72-73-Agardi-palinka.indd 72

2021. 09. 21. 16:11

| TÁRSADALOM |

– Két évtizedes az Agárdi Pálinkafőzde. Hogyan indult és milyen indíttatásból jött létre a vállalkozás?

– A nyolcvanas évek végén Németországban dolgoztam és tanultam. Ausztriában folytattam a pályafutásomat, ahol 12 esztendeig a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamarának voltam a szaktanácsadója. Amikor egy osztálytalálkozó eredményeként üzlettársammal, Szabó Lászlóval kigondoltuk a közös főzdét, a magyar piacon nem igazán volt olyan termék, amely megfelelt volna azoknak a követelményeknek, amelyeket az igényes fogyasztókkal együtt támasztottunk volna. Gondolok itt elsősorban arra, hogy valóban gyümölcsből készüljön az ital, ennek jellege megjelenjen benne, s a technológia is megfelelő legyen a termék előállításához.

Egy olyan piaci rést találtunk, amelyben fantáziát láttunk, s ezt nem akartuk kihagyni. Sok álmatlan éjszaka után 2001ben megalapítottuk a céget, és 2002-től elkezdtük Agárdon a pálinkakészítést.

– Ma már könnyebben tud levenni minőségi produktumot a polcról?

– Megválasztom, hogy melyik főzde termékét veszem le. Sok esetben az, hogy pálinka van ráírva egy palackra, még nem minőségmeghatározó. Ettől függetlenül a fogyasztónak most sokkal könnyebb dolga van, mint húsz évvel ezelőtt volt.

– Hol tart jelenleg a pálinkakultúra Magyarországon?

– Vegyesek az érzelmeim ezzel kapcsolatban, még bőven van hová fejlődni.

Mi már a kezdetek óta egy brandet építünk, és ezt csak úgy tudjuk csinálni, ha az áruinkkal folyamatosan magas minőséget érünk el. Ezt tükrözi az a húsz év, valamint a számtalan hazai és nemzetközi siker, amely mögöttünk van. Eddig több mint 300 díjat vehettünk át, jó néhány alkalommal lettünk

nemzetgyőztesek vagy nyertük el A legjobb kereskedelmi főzde címet. A Destillata nemzetközi párlatversenyen 2009 után 2015-ben is elnyertük Az év párlatfőzdéje elismerést, én pedig Az év párlatfőzőmestere kitüntetést. Ha minőségről van szó, nem ismerek kompromisszumot, és ez a fajta gondolkodás vezetett oda, hogy húsz esztendeje meghatározók vagyunk a minőségi pálinkák piacán. Minden díjra büszke vagyok, de a legnagyobb elismerés az, ha a fogyasztó értékeli, szereti és vásárolja, amit készítünk.

– Sokaknak az Agárdi név hallatán egyértelműen a pálinka ugrik be, de ennél színesebb a portfóliójuk…

– A pálinka a szívünk csücske marad, de felismerve a piac beszűkülését, illetve mivel szerettük volna jobban kihasználni a kapacitásunkat, több termékkel színesítettük a portfóliónkat: például whiskyvel, rummal, vodkával, likőrrel és ginnel. Utóbbit 2012-ben, jóval a divathullám magyarországi elindítása előtt készítettük első alkalommal.

A termék sikere és a piac növekedése miatt azóta teljes ginportfóliót is létrehoztunk. Ennek friss tagja az Agárdi Organic Gin, amely a környezettudatosság, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve új minőséget képvisel a hazai ginek piacán. A Magyarországon előállított ginek közül ez az első és eddig az egyetlen, amely a biocertifikációhoz szükséges szigorú előírások betartásával és ellenőrzésével készült.

– Mi az Agárdi Pálinkafőzde sikerének a titka?

– Nyitottsággal, megfelelő szakmai alázattal és felkészültséggel, minőségorientáltan jó alapanyagból kell dolgozni. A mai napig képzem magam, rendszeresen járok külföldre és számtalan kóstolón veszek részt. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik azt csinálják, amit szeretnek.

NÉMETI SÁNDOR

2021/38 FIGYELŐ | 73

F_72-73-Agardi-palinka.indd 73

2021. 09. 21. 16:12

| TÁRSADALOM |

MERRE TOVÁBB, SZÓRAKOZTATÓIPAR? Kezdjük a már lassan elcsépelt alapvetéssel: a pandémia véglegesen megváltoztatta a közönség médiafogyasztási és szórakozási szokásait, preferenciáit. A közösségi jelenléttel járó szórakozás teljes leállása, majd a korlátozások arra kényszerítették a szektor vezetőit, hogy elővegyék a fiókból a korábbi átalakítási terveket, s villámgyorsan kísérletezni kezdjenek a túlélés érdekében.

Az iparági szakértők szerint a 2021-es év és a következő esztendők sikere olyan platformok építésén múlik, amelyek alkalmazkodnak az előre nem látható piaci lehetőségekhez és fenyegetésekhez. De a koronavírus-járvány mellett azzal is szembe

kellett nézni, hogy a tinédzsereknek és a huszonéveseknek már csak a tizede fogyaszt hagyományos médiatartalmat, a többségüket egyáltalán nem érdekli sem a tévé, sem a mozi, az újság meg végképp nem. Sorozatokat néznek a Netflixen, vagy az influencerek saját tartalmait, videóit, élő bejelentkezéseit követik, rajonganak a TikTok harminc másodperces vicces videóiért.

A figyelmüket leginkább ebben a koordináta-rendszerben lehet felkelteni: legyen a tartalom rövid, blőd, ha hosszabb, akkor meg valami exkluzív, mint például a reggeli sminkrutin vagy egy új online játék elemzése. Lehet ezen szörnyülködni meg azt remélni, hogy majd úgyis „rendes” médiafogyasztók lesz-

FOTÓ: YARA NARDI, REUTERS

PWC | A globális média- és szórakoztatóipar átalakulását a technológiai innovációk mellett a koronavírus-járvány is nagymértékben felgyorsította. A szektor cégei átfogó szerkezetátalakításba kezdtek. A költségek csökkentésével egy időben a vállalatoknak újra kellett gondolniuk, milyen új termékekkel és hogyan lépjenek a piacra.

SZTÁROK VELENCÉBEN. KEVÉS BEMUTATÓ MELLETT IS ZAJLANAK A FILMFESZTIVÁLOK

74 | FIGYELŐ 2021/38

F_74-75_PWC.indd 74

2021. 09. 21. 16:13

| TÁRSADALOM |

nek, mint a szüleik, de ez nem valószínű. Az pedig mellékszál, hogy elsőként a kínai médiaipar vette ezt észre, vetette rá magát és szolgálta ki a fiatalokat.

A GYORS DÖNTÉSEK PÉNZT TERMELTEK

A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2021–2025 című felmérése 53 országban elemezte a fogyasztók és a hirdetők E&M-kiadásait. A kutatás szerint a globális szórakoztató- és médiaipar bevételei a gazdaság bővülését meghaladó mértékben nőttek: az iparág az idén 6,5, jövőre pedig 6,7 százalékos gyarapodásra számíthat. A fellendülés elsősorban a streaming, a játékok és a felhasználók által létrehozott tartalmak iránti erős keresletnek köszönhető. A PwC elemzői azt mondják, a világjárvány számos folyamatot felgyorsított, például a hagyományos televíziózás bevételeinek a zsugorodását. Viszont növekszik majd a videostreaming, a videójátékok és az e-sport forgalma.

A nemzetközi felmérés azt is megállapította, hogy az internetes reklámra fordított kiadások először előzték meg a nem világhálós hirdetési költségeket. A járványidőszak nagy veszteseinek, a moziknak a bevételei a korlátozások enyhülésével megugranak, de legalább 2024-ig nem érik el a pandémia előtti szintet.

RIASZTÓ JELEN A globális szórakoztatóipar bevételeinek 3,8 százalékos zsugorodása – a 2019-es 2,1 ezer milliárdról 2020-ra 2 ezer milliárd dollárra – a legnagyobb éves csökkenés a PwC médiakutatásainak két évtizedes történetében.

A 2020–25-ös időszakra a PwC elemzői 5 százalékos összetett éves növekedési ütemet jeleznek, így az iparág bevételei 2025-re elérhetik a 2,6 ezer milliárd dollárt.

A koncertipar szintén hatalmas veszteségeket könyvelhetett el, az élő zenei bevételek tavaly közel 75 százalékkal estek vissza.

A PwC várakozásai szerint azonban a teljes zeneipar erőteljes növekedésre számíthat a digitális streamingnek és az élő zenés koncerteknek köszönhetően. Közben a techcégek szabályozásának az igénye és szándéka felerősödött. Ez is komoly hatással lesz a piacra, sok változást hozhat, a vállalatoknak fel kell készülniük ennek kockázataira.

MERRE TART AZ IPAR?

A hagyományos televízió vezető szerepe megmarad, de tovább fog zsugorodni, lesz egy korosztályos törésvonal. Nagyjából a mai harmincasok tábora az utolsó korosztály, amelyben még nem mindenki digitális bennszülött. Hazánkban is igen nagy az előfizetéses tévé aránya. Részben ezért nem nyertek teret olyan dinamikusan az internetes tartalomszolgáltatások, másfelől a nagy szolgáltatók csak a közelmúltban jelentek meg itthon. A videostreaming nagyot lendült a home office ideje alatt, a fogyasztók rengeteg új tartalmat fel, kezdtek el követni, sokan váltak előfizetővé. A PwC előrejelzése szerint ez a növekedési pálya tovább ível. A mozi és az előfizetéses videószolgáltatás (SVoD) a prognózisok alapján 2025-ig 10,5 százalékos összetett bővülési ütemet (CAGR) mutat majd, ez pedig 81,3 milliárd dolláros iparágat eredményez.

A filmszínházak forgalma várhatóan 2024-ig nem éri el a járvány előtti szintet. A videójátékokból és az e-sportból származó bevételek továbbra is gyorsan nőnek: 2020-ban elérték a 147,7 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 5,7 százalékos CAGR mellett a szegmens 2025-re közel 200 milliárdos üzletággá bővül.

A szórakoztatóipar leggyorsabban növekvő szegmense a nálunk még gyerekcipőben járó virtuális valóság. A PwC kiadványa szerint ennek forgalma tavaly 31,7 százalékkal, 1,8 milliárd dollárosra bővült, és az előrejelzések alapján a következő öt esztendőben több mint 30 százalékos CAGR mellett 2025-re eléri a 6,9 milliárdos értéket.

A koncertipar is gyors növekedésre számíthat. Egyrészt a digitális streamingnek köszönhetően, amely 2025-re 29,3 milliárd dolláros üzletággá bővül, másrészt azért, mert ismét lehet majd élő fellépéseket tartani.

GENERÁCIÓS SZAKADÉK

A pandémia komoly felfordulást okozott a szórakoztatóiparban.

A legtöbb színházat, koncerttermet és mozit hónapokra bezárták, a filmgyártás leállt. Az otthonukba kényszerült fogyasztók a kikapcsolódás új formáival ismerkedtek meg, az idősebb generációk újabb digitális készségeket szedtek fel, a fiatalabbak még jobban bezárkóztak a saját digitális buborékjukba. A szórakozás formái nagyjából kettéváltak: az ifjak kizárólag internetes tartalmakat keresnek, az idősebbek az offline mellett belekóstoltak az online új tartalmaiba a már megszokott platformok mellett. Ezek az eltérő fogyasztási szokások pedig új stratégiák megfogalmazását kívánják meg az összes piaci és társadalmi szereplőtől, ha meg akarják szólítani potenciális ügyfeleiket. Mindenkinek meg kell jelennie a TikTokon, aki a fiatalokhoz akar szólni, de a printlapokról sem lehet lemondani, ha az ötven pluszosokat célozza meg egy kampány.

LENGYEL GABRIELLA 2021/38 FIGYELŐ | 75

F_74-75_PWC.indd 75

2021. 09. 21. 16:13

| TÁRSADALOM |

EGYRE TÖBB AZ AKADÁLY AZ OLTATLANOK ELŐTT

NEGYEDIK HULLÁM | Nagy-Britannia és az Egyesült Államok enyhíti a beutazási korlátozásokat a teljesen beoltottak számára. Az oltatlanok mind több nehézséggel néznek szembe a legtöbb országban. A dánok elsőként tértek vissza a korábbi, normális életükhöz. Nálunk továbbra is zajlik a még nem vakcinázottak kérlelése.

ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a jövő év első negyedében szabad utat biztosítanak a 12 év alattiak vakcinázásának.

Az Egyesült Államokban az elhunytak száma elérte az 1918–19-es influenza áldozataiét. Az amerikai állatgyógyászati szaküzletek az Ivermectin hiányáról számoltak be, annak ellenére, hogy figyelmeztették a lakosságot: ne használják a koronavírus elleni kezelésre.

ÁRNYALATNYI KÜLÖNBSÉGEK

Az európai országok járványkezelése csak nyomokban mutat hasonlóságot egymás intézkedéseit összevetve. Az olaszok hozták meg a legkeményebb döntést: minden munkavállaló számára kötelezővé tették az oltási igazolványt, azaz a zöld passt.

Az október 15-én hatályba lépő intézkedés célja a védőoltások felvételének fokozása. Az eddig csak a vasútállomásokon, mozikban, éttermekben, edzőtermekben és uszodákban előírt igazolványt most kiterjesztik a munkavállalókra.

Olaszországban hétfőn kezdték meg a vakcinák harmadik adagjának a beadását a legsebezhetőbb egészségi állapotban lévőknek. Idetartoznak az AIDS-betegek és a veseelégtelenség miatt dialí-

zisben részesülők, valamint a rákos és a transzplantált betegek.

Egészen más a helyzet Hollandiában, ahol a jövő héttől már nem kötelező a távolságtartás, viszont oltási igazolványnyal lehet belépni a bárokba, éttermekbe és színházakba. Az oltatlanoknak a belépéshez igazolniuk kell azt, hogy átestek a betegségen, vagy 24 órán belüli negatív tesztet szükséges felmutatniuk.

A németeknél sem átütő az oltakozási kedv. Egyelőre a lakosság 62 százaléka vette fel mindkét vakcinát, így védőoltási akciós hetet szerveztek. Mobil oltóközpontokat hoztak létre nyilvános helyeken, közterületeken, hogy megkönnyítsék a polgárok oltóanyaghoz való hozzáférését.

A különutas Svédországban, ahol soha nem voltak szigorú lezárások, néhány héten belül feloldják az összes korlátozást.

A 16 évnél idősebbek több mint 70 százaléka be van oltva.

FOTÓ: MANUEL SILVESTRI, REUTERS

A negyedik hullám egyre szigorúbb intézkedésekre készteti a kabineteket az oltatlanokkal és az oltástagadókkal szemben. A legkitartóbban Franciaországban küzdenek ez ellen, sorra szervezik a tüntetéseket, ami egyáltalán nem hatja meg a kormányt. Az európai adatokat nézve a járvány a legdinamikusabban Szerbiában, Montenegróban, Szlovéniában és NagyBritanniában terjed. A legkisebb esetszámokat Lengyelországban, Csehországban, hazánkban, Dániában és Izlandon mérték.

A hét legfontosabb híre, hogy a BioNTech és a Pfizer hétfőn közölte: a közösen előállított koronavírus elleni védőoltásuk biztonságos és hatékony az 5–11 évesek számára. Jelezték, hogy pillanatokon belül átadják a kutatás adatait az EU-s és az amerikai szakhatóságoknak.

A klinikai vizsgálatban 2200 gyermek vett részt, ők 21 nap különbséggel két 10 mikrogrammos adagot kaptak. A dózis csökkentése sokkal kevesebb mellékhatással járt, jóval kevesebb esetben tapasztaltak kar- vagy fejfájást, mint az idősebb alanyok. A vakcina tehát a két gyógyszeróriás szerint biztonságos, jól tolerálható és erőteljes antitest-reakciót váltott ki a kicsiknél. Ezek után a kormányok eldöntik, milyen álláspontot vesznek fel a kisgyermekek oltásával kapcsolatosan, lehetővé teszik-e, javasolják-e. A német egészség76 | FIGYELŐ 2021/38

F_76-77-Covid.indd 76

2021. 09. 21. 16:13

| TÁRSADALOM |

A KORONAVÍRUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE KÉSZÜLT A HEGEDŰ ALAKÚ HAJÓ. AZ OLASZOK EMLÉKEZNEK

A nagy átoltottsági arány mellett Dánia az első olyan EU-tagállam, ahol viszszatértek a járvány előtti életbe. A múlt péntek óta a dánok oltási igazolvány nélkül beléphetnek többek között a szórakozóhelyekre. A felnőttek és a tizenévesek több mint 80 százalékának megvan mindkét dózisa, így a kormány már nem tekinti a társadalomra nézve kritikusnak a pandémiát.

Ausztriában viszont szigorítanak. A növekvő fertőzési és kórházi kezelési szám miatt szerdán életbe lépett új szabályozás szerint az antigénvizsgálatok csak 24 órán keresztül érvényesek nyugati szomszédunkban. A maszkot sok helyen viselni kell, és újra bevezették az utazási korlátozást, például az Egyesült Államokból érkezők számára.

Messze van az ideálistól a helyzet Bulgáriában, ahol a lakosság alig 20 százaléka van csak beoltva. A delta-variáns gyors terjedése miatt a hatóságok újra kijárási tilalmat rendeltek el, bezártak az éjszakai klubok, csökkentették a mozik, éttermek és szabadtéri rendezvények kapacitását.

A HAZAI HELYZET

Magyarországon – lapzártánk idején – a beoltottak száma 5 859 814. Közülük 5 571 043 fő a második adagot is megkapta, 612 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. Lassan, de ismét nő a fertőzöttek száma, október közepére várják a negyedik hullám tetőzését. Az új megbetegedéseket a kórokozó delta-variánsa okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak. A szennyvízből kimutatható koronavírus koncentrációja is fokozatosan növekszik.

Közben a gyerekek között elindult egy felső légúti fertőzés, tele vannak az orvosi rendelők köhögő, náthás kicsikkel. Ez tüneteiben nagyon hasonló a deltához, de nem jár lázzal, szaglásvesztéssel, illetve nincsenek a szemet érintő szimptómák. Ez utóbbiak csak az új mutánsra jellemzők.

Hétfőn megkezdődött az iskolai oltások második köre. A diákokkal már az első vakcinázáskor ismertették a második pontos időpontját és helyszínét. Aki meggondolta magát és felvenné az oltást, az is megteheti, csak a szülőknek ezt jelezni kell az iskola felé.

Eddig 228 ezer 12–17 esztendős diák vette fel a vakcinát. A 18–19 évesek 61 százaléka már beoltatta magát, ebben a csoportban eddig 121 ezren éltek a lehetőséggel. De fontos lenne, hogy a tétovázó fiatalok mielőbb vegyék fel az oltást, különben elkapják a fertőzést.

LENGYEL GABRIELLA 2021/38 FIGYELŐ | 77

F_76-77-Covid.indd 77

2021. 09. 21. 16:13

| TÁRSADALOM |

FERENCES MEGÚJULÁS PASARÉTEN

EGYHÁZ ÉS KULTÚRA Hamarosan elkészül Buda egyik ikonikus, modern stílusú épületegyüttese, a Pasaréti téri ferences templom és rendház felújítása. A beruházás nemcsak renoválásról, hanem bővülésről is szól, a szomszédban ugyanis felépült a Pasaréti Közösségi Ház, a környék új vallásikulturális centruma.

Ha ferences rendi szerzetesről hall az ember, elsőre nem egy nagyberuházás lebonyolítóját látja maga előtt. Márpedig Kálmán Peregrinnek, az 1930-as években épült Pasaréti téri római katolikus templom plébánosának az elmúlt hónapokban a lelkipásztori feladatok ellátása és a barna habitus mellett ezt a szerepet is magára kellett öltenie. A II. kerületben lévő egyházi ingatlanon ugyanis nagyszabású építkezések zajlanak ezekben a napokban is, amelyek nyomán – kormányzati támogatással – megújul a modern magyar építészet egyik jelentős, a Bauhaus-irányzat stílusjegyeit is magán viselő épületegyüttese, benne a Páduai Szent Antal-templommal, a plébániával és a rendházzal.

Emellett a szomszédban felépült a Pasaréti Közösségi Ház, amely azonnal hitéleti, kulturális és közösségi központjává vált az ott élőknek.

HÍVEK ÉS ÍVEK

„A ferences lelkiséghez passzoló közösségi ház nemcsak a híveké, hanem az egész környéké lett, ami jól mutatja, hogy nagyon nagy igény volt rá” – erősíti meg a helyszín bejárásakor a júliustól működő intézmény igazgatója. A klubélet újraélesztésén is dolgozó Marótyné Ugron Éva a Figyelőnek elmondta: a templom szomszédságában álló kilenclakásos társasház megvásárlásával és teljes újjáépítésével jött létre a kívül Bauhaus, belül modern, loft stílusú négyszintes – plusz tetőteraszos – épület, ahol nemcsak egy negyven négyzetméteres kápolna kapott helyet, hanem egy csaknem négyszer ekkora alapterületű, százhatvan ember befogadására alkalmas díszterem, továbbá torna- és több tanterem is.

Az igazgató hozzátette, hogy a kínált programjaiknak és szolgáltatásaiknak egy-

fajta egyház-modernizációs céljuk is van, hiszen a hittanórák után kondizni, csocsózni vagy akár a tetőn grillezni is lehet. „Nyugodtan mondhatom, trendi helylyé váltunk a fiatalok körében” – jegyezte meg. A kulturális események, színházi és zenei estek mellett családpasztorációs foglalkozásokat is tartanak. A mindössze két-három hónapos épület kihasználtságát jól mutatja, hogy Marótyné Ugron Éva az ottjártunkkor, egy átlagos hétköznap délelőtt sem tudott olyan helyiségbe kalauzolni, ahol ne zajlott volna program, legyen szó színházi próbáról, baba-mama tornáról vagy éppen nyugdíjasoknak szóló táncos rendezvényről.

A közösségi ház tökéletes építészeti harmóniában áll a Pasaréti út túloldalával. Ívelt árkádsorával, szín- és formavilágával, utcafronti kerek ablakával a nyolcvanhét éve felszentelt templom és rendház folytatása is lehetne.

AHOL MÉG DOLGOZNAK

A templom ugyanakkor nem a megszokott látványát nyújtja, ugyanis ott, valamint a plébánia- és a kolostorépületben még zajlanak a munkálatok. Kálmán Peregrintől megtudtuk, hogy a felújítás megszervezése nem kis logisztikát igényelt, hiszen csak azt követően tudtak hozzákezdeni, hogy a közösségi ház díszterme elkészült, így a szentmiséket már ott lehetett tartani. Emellett ideiglenesen a szerzeteseknek is el kellett költözniük a Margit körúti és a Tövis utcai klastromba. A templomban a teljes burkolat megújult, helyreállították a sérült oltárokat, restaurálták a keresztút- és a szentábrázolásokat, valamint más kegytárgyakat, illetve felújították az elektromos hálózatot a hangosítási rendszerrel együtt – sorolta a plébános. Az október 24-ére tervezett felszentelésig azonban még sok teendő van hátra, köztük olyan szaktudást igénylő munkák, mint az orgona sípjainak a kitisztítása.

HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: PASARÉTI FERENCESEK/FACEBOOK

A PASARÉTI TEMPLOM HARANGTORNYA. MÖGÖTTE AZ AKKOR MÉG ÉPÜLŐFÉLBEN LÉVŐ KÖZÖSSÉGI HÁZ

PASARÉTI PANORÁMA. A BERUHÁZÁS UTÁN IS MEGMARAD A MODERN, BAUHAUS-ÖSSZKÉP

78 | FIGYELŐ 2021/38

F_78-79_Ferences+Kodalyk.indd 78

2021. 09. 21. 16:14

| TÁRSADALOM |

PÁLYI ZSÓFIA. LEBEGÉS

KORTÁRS A KÖRÖNDÖN GALÉRIA A SZABADBAN Mintha egy óriási albumban állna, a látogatót úgy veszik körbe a főváros emblematikus terén elhelyezett kortárs festmények, fotók a Túl… című szabadtéri tárlat keretében.

Negyven művész negyvenféle válaszát láthatjuk a kurátor által meghatározott „remény”, „kiút” hívószavakra, amelyekkel a mára kívánt reflektálni, továbblépésre és -gondolkodásra késztetve.

Standby – azaz Készenlét – címmel tavaly ősszel nyílt az első, ez év szeptemberében pedig a sejtelmes Túl…/Beyond címmel a második kortárs szabadtéri kiállítás a Kodály körönd folyamatosan megújuló műemlék épületei között. A házakhoz tartozó előkertek kerítésére épült tárlat képeit időjárásálló lemezre nyomtatva helyezték ki, hogy se a nap, se a jégeső ne tehessen kárt bennük. A négyes felosztású tér adottságai izgalmas helyszínt teremtenek, az összefogást jelképező kör alak pedig többletjelentéssel ruházza fel a kiállítást, amelyet – mivel szabadtéren található – mindenki biztonsággal látogathat. Arról nem is beszélve, hogy így azok is találkozhatnak, ismerkedhetnek a kortárs fotósok és festőművészek alkotásaival, akik egyébként tartanának ettől a műfajtól.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A TOVÁBBLÉPÉS FOGÓDZÓI

A tavalyi tárlatot a pandémia ihlette, a szervezők az idén viszont a fogódzókat szeretnék felmutatni a bizonytalanság érzete helyett. „Nem jelenthetjük ki, hogy túl vagyunk a járványon, de azt igen, hogy túl vagyunk egy időszakán. A művek igyekeznek reményt kelteni, életerőt, jókedvet, derűt vagy játékos humort sugározni – mondta Szilléry Éva, a kiállítás fő szervezője.

BARAKONYI ZSOMBOR. HINT OF HAPPINESS

– Emellett gondolkodásra is késztetnek, megmutatják, hogy van lehetőség a traumák utáni továbblépésre.” A művészi reflexiók a jelenünkhöz köthetők, egy megpróbáltatások utáni állapothoz, amelyből keressük a kiutat. Vagy éppen a biztos pontokat egy újabb hullám előtt.

TERMÉSZET, HUMOR, KAPCSOLATOK

A festményeket Sturcz János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a fotókat Raden Hanna grafikus, társszervező válogatta. „A válogatás elsődleges szempontjaként a kvalitást említeném: a legjobb minőségben alkotók műveit vettem alapul. A festmények pedig olyan lelki kapaszkodóként szolgáló témákat vetnek fel, mint a humor, a természet, a szépség, a család, az emberi kapcsolatok, a földi élvezetek. S természetesen nem maradhatott ki a Földön túli tér, a hit vagy a történeti és a kulturális hagyomány” – nyilatkozta Sturcz János a Figyelőnek. A tárlat október végéig megtekinthető.

SZIGETI HAJNI

2021/38 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Ferences+Kodalyk.indd 79

2021. 09. 21. 16:14

TOKIÓ UTÁN | Milák Kristóf edzőt váltott, Lőrincz Tamás visszavonult, Szilágyi Áron újabb történelmi távlatokban gondolkodik, miközben a kajakkenu szakág olimpiai hősei még csak most tehették le a lapátot egy időre, túl egy újabb világbajnokságon.

Bár még élesek a tokiói olimpia emlékképei, sok víz lefolyt már a Dunán az ötkarikás játékok augusztus 8-i zárása óta.

A magyar delegáció 20 éremmel – 6 aranynyal, 7-7 ezüsttel és bronzzal – tért haza a japán fővárosból, olimpiai bajnokaink azonban azóta sem unatkoztak. A legjelentősebb változás Milák Kristóf úszóval történt, aki a 200 méter pillangón aratott győzelme mellett 100 pillangón Európarekorddal lett második a világcsúcsot re-

pesztő amerikai Caeleb Dressel mögött.

A Budapesti Honvéd SE 21 éves versenyzője nyolc esztendő után hagyta el Selmeci Attilát, hogy a világbajnok Kapás Boglárkát is edző Virth Balázzsal készüljön tovább. Az uszodai világban közismert, hogy Milák kimeríti az öntörvényű zseni fogalmát, Selmeci pedig sokszor csak nehezen tudta kordában tartani.

MEG KELL ÚJULNI

„Vannak olyan időszakok, amikor elérkezik az idő a váltásra, szükségszerű a megújulás, én most eljutottam ehhez a ponthoz. A tokiói olimpiával egy kimagaslóan eredményes időszak zárult le, ezekért a sikerekért nagyon hálás vagyok Selmeci Attilának, de úgy érzem, más irányokat kell keresni. Ezt úgy tesszük, hogy közben mindketten továbbra is a BHSE színeiben maradunk” – ecsetelte a váltás körülményeit Milák Kristóf. Elmondta, hogy új edzője és Kapás Boglárka személye is

új impulzust és lendületet ad neki. „Balázst azért választottam, mert másfajta kapcsolatot tudok vele kialakítani, lazább, közvetlenebb keretek között tudunk dolgozni” – indokolt a mai magyar úszósport első számú képviselője. Kifejtette, Virth Balázzsal próbálnak az eddig járt úton haladni, és megnyugtató a tudat, hogyha bármiféle elakadás lenne a felkészülésében, szakmai segítségért továbbra is fordulhatnak korábbi tréneréhez.

Selmeci Attila felidézte, hogy már a 2019-es kvangdzsui világbajnokság után felvetődött a váltás lehetősége, ám akkor abban állapodtak meg Milákkal, hogy az olimpiáig folytatják. „Most harag és csalódottság nélkül lépünk tovább, nincs bennem semmiféle tüske, ugyanakkor érzelmileg nekem is kell idő a válás feldolgozására, hiszen az elmúlt nyolc évben több időt töltött velem, mint a szüleivel. Virth Balázs az egyik legjobb választás erre a szerepre, hiszen ő is roppant türelmes, talán még türelmesebb is, mint én, és Kristóf egyéniségéhez, mentalitásához pontosan ilyen emberre van szükség” – összegzett Selmeci, aki marad a Honvédnál, se-

FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN

ELTÉRŐ UTAKON

80 | FIGYELŐ 2021/38

F_80-81_olimpia_utan.indd 80

2021. 09. 21. 16:15

| SPORT | ÖNTÖRVÉNYŰ ZSENI. VIRTH BALÁZS ZABOLÁZHATJA MEG MILÁK KRISTÓFOT

gítve az úszószakosztály munkáját. Virth pedig arról beszélt, óriási felelősség egy ilyen kvalitású sportoló edzéseit átvenni, pláne a csúcson. „A feladat nehézsége, hogy mostantól két klasszis úszóval kell együtt dolgoznom, de Boginak és Kristófnak is elmondtam: egyiket sem áldozom fel a másikért, mindenki azt a munkát kapja tőlem, amitől jól működik és sikeres. Ezek az edzések hatvan százalékban találkoznak egymással, így jól öszsze lehet hangolni a két versenyző munkáját” – ismertette a részleteket Virth Balázs. Kikérte Kapás véleményét is a helyzetről, aki örömmel fogadta a változásokat, ugyanis motiválja, hogy egy olimpiai bajnokkal készülhet együtt.

A VERETLENSÉG VÉGE

Még az olimpián arról beszélt Milák Kristóf, hogy hazatérve két hónapra elvonul, vizet sem akar látni. A kajak-kenu szakág tokiói hősei hasonló kijelentést nem tehettek, hiszen a múlt héten világbajnokságot rendeztek Koppenhágában, szerdától vasárnapig. A magyar küldöttség 18 dobogós helyet szerzett, hat arany-, nyolc ezüst- és

négy bronzéremmel. Hüttner Csaba szövetségi kapitány úgy értékelt, hogy maradt benne hiányérzet, de jobb, hogy itt szerzett több ezüstérmet a csapat, és nem a japán fővárosban. A 2015 óta veretlen női kajaknégyes összeállításába kénytelen volt belenyúlni Hüttner, aki a sérült Bodonyi Dóra helyére Gazsó Dóra Alidát ültette Kozák Danuta, Csipes Tamara és Kárász Anna mellé. Nem sikerült jól a rajt, aminek a helyrehozásához kevés volt az 500 méter. Hiába küzdöttek nagyot a táv második felében a magyar lányok, a fehérorosz négyest nem érték utol, maradt a második hely, így az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címek hatéves sorozata után újra legyőzőre találtak. Csipes Tamara – aki a magyar olimpiai csapat legeredményesebb tagja volt egy-egy aranyés ezüstéremmel, illetve negyedik hellyel – ugyanúgy második lett K-1 500 méteren az új-zélandi Aimee Fisher mögött, mint Tokióban. Csipes is két hónapos leállásról beszélt, de az ő esetében értelemszerűen a vb-től indul ez az óra. Rávilágított, hogy édesanyaként is helyt kell állnia, hiszen a lánya, Olívia most kezdi az óvodát, a szabadidejében pedig, amikor nem az evezőpályán lapátol a bajnok, szívesen csap a húrok közé egy gitárral a kezében.

Férfi K-1 1000 méteren kettős magyar siker született Tokióban, hiszen Kopasz Bálint után Varga Ádám ért másodikként célba. Ezt megelőzően 1996-ban, Atlantában állt egy versenyszámban két magyar a dobogón, akkor 200 méteres mellúszásban Rózsa Norbert, Güttler Károly volt a sorrend az első két helyen. A dán fővárosban láthattuk, hogy Kopasz formaidőzítése egyértelműen az ötkarikás játékokra volt kihegyezve, most egyesben második, párosban negyedik, négyesben pedig kilencedik lett. „Nem volt buli, nem voltak barátok, sőt, még barátnő sem” – így jellemezte az olimpiai bajnoki címig vezető, lemondásokkal teli utat a 24 éves szegedi kajakozó, mégis arra készül, hogy a karrierjébe akár további három ötkarikás sze-

replés is belefér. A K-1 200 méteren győztes Tótka Sándor viszont kihagyta a világbajnokságot. Eldőlt, hogy a gyomaendrődi sprinterkirály a párizsi olimpiáig az UTE sportolója marad. A 200 méter kikerült az ötkarikás programból, de a sportoló bízik abban, hogy hosszabb távokon eredményes lehet. A párizsi olimpiai számok közül 500 méteren párosban és négyesben is volt már világbajnoki érmes, így bizakodva kezdi meg az újabb ciklust.

TÁVOLBA TEKINTENI

A hat tokiói aranyéremből kettőt szereztünk szárazföldön, igaz, az utóbbi időszakban Szilágyi Áron és Lőrincz Tamás is kevesebbet hallatott magáról. Arra talán kevesen emlékeznek, hogy a London és Rio után Tokióban is diadalmaskodó kardozónak nem a harmadik, hanem a negyedik olimpiája volt a legutóbbi, hiszen 18 éves fejjel már Pekingben is ott volt, ahol egyéniben a legjobb 16 közé került, a csapattal pedig hetedik lett. Ha arra sokan felkapják a fejüket, hogy a 24 éves Kopasz Bálint még három olimpiát tervez, mit mondjanak a sportrajongók a 31 esztendős Szilágyi Áronra, aki ugyanezt szeretné? Legalábbis Bodnár József maszszőr, a vívóválogatott fizioterapeutája elárulta, hogy amikor a sportolóval beszélget, az nem érti, miért említik máris minden idők legnagyobb kardvívójaként. Szerinte erre csak akkor lenne méltó, ha hét olimpiai rajttal a kardvívás Muhammad Alijává válna. Ez azt feltételezi, hogy Áron 42 évesen is ott lesz a páston, ahol elvileg legközelebb októberben, a plovdivi Eb-n láthatjuk.

Lőrincz Tamás viszont lezártnak tekinti a karrierjét, mivel 34 évesen úgy nyerte meg élete utolsó mérkőzését, hogy az olimpiai döntő volt, méghozzá a kötöttfogású birkózók 77 kilogrammos súlycsoportjában. „Végig arra gondoltam: otthon van a feleségem, a két gyönyörű gyermekem, hosszú évek óta hagyom ott őket a versenyek, edzőtáborok miatt. Minden mérkőzésre úgy mentem fel a szőnyegre, hogy láttam az arcukat, csak értük küzdöttem” – mondta a Szöcsi becenévre hallgató sportoló, akinek a felesége, Szabó Emese is birkózó volt, méghozzá Európa-bajnoki ezüstérmes. Az érzelemdús értékelés előrevetítette: egyelőre csak a családra, a feltöltődésre koncentrál, a közös főzéseket és pecázásokat pótolja, ráér utána letenni a civil élet alapjait. Igaz, ha marad a birkózás világában, azt az elmúlt 15 évben már megtette.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/38 FIGYELŐ | 81

F_80-81_olimpia_utan.indd 81

2021. 09. 21. 16:15

| AJÁNLÓ |

REFORMKOR FESZTIVÁL

BALATONFÜRED | Időutazásra invitálnak minden érdeklődőt Balatonfüreden, a szeptember 25-i hétvégén a Romantikus Reformkor programjai! A korhű viseletbe öltözött hagyományőrzők társaságában sétát tehetünk a nagy múltú épületek között, ahol a századforduló időszakában neves társadalmi események zajlottak. A Tagore sétányon mindennap népi és iparművészeti vásár várja a látogatókat. A rendezvény leglátványosabb programjának ezúttal is a Reformkori Hagyományőrzők Társaságának hintós felvonulása ígérkezik.

FESZTIVÁL, KIÁLLÍTÁS, KÖNYVEK TENISZ – A BELSŐ JÁTSZMA

VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS

TIMOTHY GALLWEY | A közel harminc éve megjelent első kiadás óta több ezer amatőr és profi teniszező játékát reformálta meg ez a méltán világhírű kiadvány. A könyv azoknak szól, akik magukat verik meg a leggyakrabban. A kötet segítségével minden teniszező megismerheti a ,,belső játszma” (inner game) módszerét, ezáltal legyőzheti a mérkőzés előtti idegességét, önbizalomhiányát, kihozhatja magából a maximumot, ami hihetetlen győzelmekhez vezeti majd.

BUDAPEST | Szeptember 25-én nyílik meg a nagyszabású programsorozat és tárlat, ahol diorámák, filmek, élőállat-bemutatók, világbajnok trófeák segítenek megismerni bolygónk s ezen belül a Kárpát-medence egyedülálló élővilágát. Az ország legnagyobb kiállítási akváriumát tekinthetik meg a látogatók. A program fontos részei a különféle bemutatók: lovasok, solymászok, hagyományos puskákkal vadászók, íjászok is láthatók lesznek a Hungexpón.

CLEA SHEARER – JOANNA TEPLIN | A rendezett otthon iránti igény egyre nagyobb, csak sokan nem tudják, hogyan váljanak meg a felhalmozott felesleges holmitól. A Netflix sztárjai részletes tippeket és látványos fotókat tartalmazó könyvének a segítségével nyugalmat varázsolhatunk a káoszból, s búcsút mondhatunk a kényszeres pakolásnak.

PÉCS | Szeptember utolsó hétvégéjén 23 helyszínen láthatunk hol grandiózus, hol szívmelengető, hol extravagáns, de minden esetben elképesztően látványos térspecifikus fényinstallációkat. New York, Hongkong, Amszterdam és Toronto után hazánkban először Pécsen lesz látható Vicsek Viktor és a Limelight Talking Heads című szenzációs alkotása.

Az installáció két darab 3 méteres fejből áll, melyeken 4000 LED-lámpa világít. A dinamikus szoborkompozícióban a fejek a lámpák felvillanásával kommunikálnak, arckifejezésük a mondanivalóval együtt változik, érzelmeket fejez ki. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

THE HOME EDIT – RENDRAKÁS RENDESEN

ZSOLNAY FÉNYFESZTIVÁL

82 | FIGYELŐ 2021/38

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 09. 21. 16:16