Figyelő 2021-37

Ü Z L E T I

H E T I L A P

Fokozódó kihívások a munkaerőpiacon

Hol vannak a dolgozók? LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK

KORSZAKVÁLTÁS NÉMETORSZÁGBAN

AMERIKAI TŐZSDEI CÉGEK

A TÁLIB KORMÁNY ÉS A DIPLOMÁCIA

EMELIK A TÉTET A KISBEFEKTETŐK VÉGE LEHET A SZÁRNYALÁSNAK

NAGYON KERESIK MERKEL UTÓDJÁT ELISMERÉSI DILEMMÁK

ÁRA: 790 FT

37. SZÁM | 2021. SZEPTEMBER 16–22.

F_BI-Munkaeropiac.indd 1

2021. 09. 14. 16:25

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon! F_BII-auto.indd II

2021. 09. 14. 14:54

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 LENGYEL GABRIELLA

CÍMLAPON

10 FOGLALKOZTATÁS Akut kihívás a globális munkaerőhiány

12 ANALÍZIS A delta-variáns irányítja

36

az amerikai munkaerőpiacot

Kiemelt szerepben Magyarország

A pandémia ellenére tavaly a biztosítási piac mintegy 5 százalékos növekedést ért el, a gazdaság fellendülésének hatására pedig további bővülésre lehet számítani az idei évben: az első fél év közel 12 százalékos emelkedése már ebbe az irányba mutat. A magyar piac attraktív jövedelmezősége és az eddig elért eredményeink fényében nem meglepő, hogy az Uniqa tulajdonosai Magyarországot a vállalatcsoport egyik kiemelt országának jelölték ki – mondta Julianna Dinsdale, az Uniqa vezérigazgatója.

44

Emelik a tétet

Új csúcsra nőtt július végére a háztartások értékpapírokban lévő megtakarításainak az állománya. Az állampapírok mellett a részvényeket és a befektetési jegyeket is egyre bátrabban veszik a kisbefektetők.

46

Megtorpanhat az amerikai cégek profitnövekedése

Kifulladhat a tengerentúlon a tőzsdék szárnyalása, közeleg az amerikai fellendülési ciklus vége.

50

13 MUNKAERŐHIÁNY A RÉGIÓBAN Áramlás nyugatra

14 HUMÁN ERŐFORRÁS Van tartalék a hazai inaktívak körében

16 MUNKAERŐHIÁNY Jöhetnek

a kölcsönzött vendégmunkások

18 MUNKAERŐ-KÖZVETÍTŐI TAPASZTALATOK

Főként Ázsiából várható a munkaerő

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

20 KONFERENCIA 5Letből érték – avagy

mit ér a vállalkozás szellemitulajdonvédelem nélkül?

22 MRÁZ ÁGOSTON Megerősítő konzultáció 24 FELVÉTELI Hatvannégy pontot ér az önkéntes katonaság

25 E-KERÉKPÁR Milliárdos támogatás

CÉGVILÁG

26 BUSZ Itt is az újratölthető a menő

Oroszország, Kína, azonkívül Irán és más muszlim országok várhatóan elismerik az új tálib rezsimet valamilyen formában. A Nyugatnak azonban ehhez fel kellene adnia korábbi értékalapú megközelítését.

52

Nehéz választás előtt a Merkel nélküli Németország

A szeptemberi választásokkal kapcsolatos esélylatolgatások egy ingatag, széthúzó koalíció képét mutatják. Nincs olyan fajsúlyos politikus a színen, aki be tudná tölteni a Merkel utáni hatalmi vákuumot. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock

44 LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK Emelik a tétet 46 RÉSZVÉNYEK Megtorpanhat az amerikai cégek profitnövekedése

48 ÁRUPIACOK Még tovább drágulnak az élelmiszerek 49 PÉNZINTÉZETEK Hazai pályán is vizsgálat indult az Allianz ellen

GEOPOLITIKA

50 AFGANISZTÁN Elismerési dilemmák 52 POLITIKAI ÖRÖKSÉG Nehéz választás előtt a Merkel nélküli Németország 54 EURÓZÓNA Héják és galambok 56 PIACI KONCENTRÁCIÓ Rekordokat dönt a felvásárlások száma

RÉGIÓ

58 KIS REAKTOROKRA ALAPOZNAK Lengyel milliárdosok atomerőműve 60 PIHEN A GÁZMEZŐ Energiaár-robbanás Romániában 62 ROMÁNIAI TURIZMUS Jöhetnének, de nem jönnek 64 ÁLL A BÁL SZLOVÁKIÁBAN Egymást is lecsukják

66 ORTODOX TESTVÉREK EGYMÁS ELLEN Lángra lobbant indulatok

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 CÉGES KÉMEK Reklámozók

hallgatóznak a zsebünkben?

28 SZANKA ZSUZSA, MARIO DE STEFANI

CAPPUCCINO

30 BRILLANCE Ökotisztán 32 ZÖLDGAZDASÁG Érdemes lesz

TÁRSADALOM

Az olasz pizza sosem lehet kínai

Elismerési dilemmák

TŐZSDE

fenntarthatóan beruházni

SZEMÉLYI HÍREK

35 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

36 JULIANNA DINSDALE Kiemelt szerepben Magyarország

39 K&H CSOPORT Hitelek szárnyán 40 BANKSZEKTOR Gyorsan kilábaltak 42 HITELMORATÓRIUM Újabb hosszabbítás

72 JUHÁSZ-LACZIK ALBIN 75 FEJLESZTÉS Tervezik

az Építészet Ligetét

76 BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR Régi-új

egyetem Sárospatakon 78 LUKÁCS ESZTER A külföldi hallgató minőségi oktatásért jön

SPORT

80 TENISZ New York-i mesék

AJÁNLÓ

82 KIÁLLÍTÁS, KÖNYV, SZÍNHÁZ

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/37 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 09. 14. 16:49

| A HÉT HÍREI |

KITILTJA NEW YORK A HAGYOMÁNYOS AUTÓKAT

New York kormányzója, Kathy Hochul a napokban aláírta azt a jogszabályt, amely 2035-re betiltja a belsőégésű motorokkal működő új járművek értékesítését az államban. A törvényt New York állam szenátora, Pete Harckham terjesztette elő, és az is szerepel benne, hogy 2045-re minden járművet csak zéró emissziós kategóriában lehet értékesíteni. Utóbbi magában foglalja az elektromos járműveket, a hibrideket, valamint a hidrogéncellás modelleket. A döntés hatalmas lendületet adhat az elektromos autókat gyártó cégeknek, mint a Tesla, valamint a hagyományos gépjárműveket előállítóknak, mint a Volkswagen vagy a General Motors, amelyek folyamatosan tolódnak el az elektromos modellek felé.

KÍNAI GIGABERUHÁZÁS DEBRECENBEN

Az idei év egyik legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, amelynek keretében a Semcorp vállalat lítiumion-akkumulátorokhoz kapcsolódó szeparátorfóliagyártó üzemet létesít 2022 végéig. A több mint 65 milliárd forintos projekthez az állam 13 milliárdos támogatást biztosít, ezáltal 440 munkahely jön létre a városban – jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter a kínai vállalat által indított nagyberuházás első ütemének alapkőletételén. A távol-keleti cég közleménye értelmében a fejlesztés a tervezett ütemben halad, és a gyár 2023 első negyedévében megkezdi az üzemszerű termelést.

A HÉT 18 SZÁMA

DEVIZAKÖTVÉNY: HA NEM JÖN A PÉNZ BRÜSSZELBŐL

Az Államadósság-kezelő Központ növelte a legutóbbi, május 10-én közzétett finanszírozási tervében rögzített, 644 milliárd forinttal egyenértékű nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét. Jóváhagyott terve lehetővé teszi, hogy nemzetközi kibocsátással legfeljebb 4,5 milliárd euró egyenértékű nettó forrást vonjon be. Erre az Európai Uniótól várható Recovery and Resilience Facility-előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt egyes idei állami kiadások fedezeteként, valamint a 2022-es költségvetési hiány részleges előfinanszírozása érdekében lehet szükség. A májusban módosított finanszírozási elképzeléshez képest a tervezett lakossági kibocsátási cél 15 milliárd forinttal csökken.

százalékkal emelkedett a vendéglátás volumene júliusban, az árbevétel 27,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A két évvel korábbi, pandémia előtti júliushoz viszonyítva 11,3 százalékkal lett magasabb a bevétel. A forgalom növekedése tehát az árak emelkedésével is együtt járt. Július elejétől védettségi igazolvány nélküli is lehetővé vált a vendéglátóhelyek belső tereinek használata. A Takarékbank elemzői szerint az otthoni munkavégzés visszaszorulása és az iskolai oktatás elindulása miatt a következő hónapokban további növekedés várható, mivel megnyitnak az iskolai és a munkahelyi menzák.

4 | FIGYELŐ 2021/37

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 09. 14. 16:50

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„Három dolog létezik, amely nagyon kemény: az acél, a gyémánt és az önismeret” – Benjamin Franklin amerikai író.

FOTÓK: CSODÁLATOS BALATON; FIGYELŐ-ARCHÍV; CZEGLÉDI ZSOLT, MTI; UNPLASH

FENNTARTHATÓSÁGI CSOMAG A BANKSZÖVETSÉGTŐL

A Magyar Bankszövetség sajtótájékoztatón ismertette 10 pontból álló fenntarthatósági javaslatcsomagját. Becsei András alelnök elmondta: ebben többek között szerepel a készpénzállomány növekedési ütemének lassítása (a tranzakciós illeték eltörlésével, a 150 ezer forint feletti készpénzfelvételi limitnél viszont emeléssel), az ügyfelek környezetkímélőbb csatornák felé terelése, a lakossági energetikai korszerűsítés támogatása, az energetikai adatvagyon hozzáférhetővé tétele a bankok számára, az agrártámogatási keret kihasználása érdekében egy finanszírozási alprogram elindítása, egy minden szektorra előírt, hosszú távú zöld-követelményrendszer kidolgozása, illetve a hitelezéshez kapcsolódó közvetett költségek (például közjegyzői költségek) csökkentése. Októberben elindul a Zöld Otthon program, amely 4-étől elérhető. Ez egy kedvező kamatozású, 2,5 százalékos, 25 évig fix kamatozású hitel az új, energiatakarékos lakások megvételére.

MÉG MAGASABB ÁTOLTOTTSÁG KELL

A koronavírusnak van egy-két riasztó tulajdonsága, például az, hogy a tünetek megjelenése előtt már néhány nappal is fertőz – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Hír TV műsorában. Hozzátette, egyelőre senki sem tudja pontosan megmondani, hogy milyen lesz a negyedik hullám Magyarországon, de nyugodt szívvel csak magasabb átoltottsággal lehetne nekimenni. Szlávik János hozzátette: az új variánsoknak más a terjedési sebessége, így megfertőzhetik azokat is, akik mindkét oltást megkapták, emellett jobban terjednek a gyermekek között.

TELJESEN KIÉPÜL A BALATONI BRINGAKÖR

Az eredményes közbeszerzést követően a napokban kötik meg a kivitelezői szerződést a balatoni tókerülő kerékpárút egyetlen, még kiépítetlen elemének kivitelezőjével, a nettó 420 millió forintos beruházásban jövő őszre elkészül a mintegy 200 kilométeres bringakört összezáró balatonrendesi szakasz – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel. A közleményben a tárca felidézte: a Balatoni Bringakört a 2000-es évek elején részben önálló kerékpárutakon vezetve, részben kisforgalmú utcák felhasználásával jelölték ki, a tó körüli útvonalból azonban különböző jogviták miatt egy rövid szakasz kimaradt. A bringakör Balatonrendesen megszakad, Kővágóörs településhatárától az Ábrahámhegyre vezető kerékpárútig hiányos az összeköttetés. A kerékpárosok két évtizede kénytelenek minden jelölés vagy figyelemfelhívás nélkül, a 71-es főúton autók között haladva közlekedni a szakaszon – írták. A tókerülő út az ITM megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósuló fejlesztésben zárul rendes bringakörré. Az ITM a mintegy 850 kilométernyi kerékpárútszakasz kivitelezését és előkészítését összesen 50 milliárd forinttal támogatja. 2021/37 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 09. 14. 16:50

NAGYTOTÁL

Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, szeptember 12-én. A katolikus egyházfő az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett a fővárosba.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 09. 14. 16:50

FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKSÉG/BOTÁR GERGELY F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 09. 14. 16:50

| PUBLICISZTIKA |

LENGYEL GABRIELLA ROVATVEZETŐ

A munkaerőpiac lassan kiheveri a világjárvány okozta turbulenciákat. Az euróövezetben csökken a munkanélküliségi ráta, még a fiatalok körében is, akiket a legnagyobb mértékben sújtott a koronavírus előtt az állástalanság. A pandémia alatt hibernálódott ágazatokban újra munkaerőhiány van, de a probléma ma már az egész fejlett világot érinti. Beleértve Kínát is, ahol az idén véget ért az egygyermekes családpolitika korszaka, mert a mesterségesen alacsonyan tartott születésszám nem reprodukálja a majdan szükséges munkaerőt. Történelmi rekordszinten van a betöltetlen állások száma az Egyesült Államokban, az ausztrál vállalkozások harmada alig talál munkaerőt, s lehetne sorolni tovább. Az európai elemzők aggodalmai alaptalannak bizonyultak: a kormányok munkahelymegtartó támogatásainak a kivezetése nem okozott állástalanságot. Az euróövezetben tavaly novemberben 9,4 százalékos volt a ráta, az idén viszont 8-ra csökkent – ez a pandémia kezdete óta a legalacsonyabb érték. Azt egyelőre a szakértők sem látják tisztán, hogy a járvány miatt hazatért vendégmunkástömegek teljes egészében vagy csak részben keltek újra útra, ugyanoda-e, vagy más országba. Sok munkás nem ment viszsza az európai gyárakba és farmokra, az anyaországi munkaerőpiacon keresett munkát, mert a növekvő bérek már reális kompromisszumot jelentenek az ingázás és a családtól való elszakadás hátrányaival szemben. A képzett munkaerő vándorol a pénz irányába, ez nem is kérdés. Megállás nélkül toboroznak a légitársaságok, nem találnak személyzetet Michelin-csillagos éttermek, teherautó-sofőrökre licitálnak a cégek, de a Wall Street-i bankok is küzdenek a munkaerőhiánnyal. Európában mérnökök tömege megy hamarosan nyugdíjba, nincs elég szobafestő, orvos, tanár. A kérdés az, hogy miként lehet visszacsábítani, maradásra bírni vagy pótolni az embereket. Mert a munkaerőpiacra frissen kerülő Z generáció tagjai már elvétve sem gondolkodnak azokban a szakmákban, amelyekből a szüleik éltek vagy amelyeket nagy presztízsűnek gondoltak. A fiatalok nem akarnak ápolók lenni, de a rendkívül nagy erőbefektetést igénylő természettudományos pályákat sem látják vonzónak. Ez pedig problémák újabb halmazát jelenti majd középtávon is. A kormányoknak elsősorban a pillanatnyi helyzet orvoslására kell megtalálniuk azokat a hívószavakat, amelyekkel a társadalomban megbúvó tartalékokat mozgósítani lehet. Egyrészt nagyobb fizetésekkel szükséges operálni, ez nyilvánvaló. A bérnyomás őrült erővel szorítja Európa keleti felét. Sokáig itthon sem tartható fenn az a helyzet, hogy többet keressen a teljesen képzetlen segédmunkás az építkezésen, mint egy kezdő tanár. De a jó fizetésen túl több kell. A járvány alatt kényszerből bevezetett távmunkát többé nem lehet lesöpörni az asztalról, mert a rugalmas foglalkoztatás olyan versenyelőnyt jelent, amely elszipkázza majd a legjobbakat. Jelenleg az az egyik legjobb ösztönző. A digitális technológiák alkalmazásának a felgyorsításával a G7-országokban komolyan nőtt a termelékenység, ez is a munkaerőhiány hozadéka. Azt mondják az elemzők, évtizedes tendencia fordulhat meg. A pandémia tehát óriási sokkot okozott a globális munkaerőpiacon, semmi sem lesz olyan, mint régen. Az emberek újragondolták a preferenciákat, azt, hogy mi éri meg számukra és mi nem, ez pedig óriási kihívást jelent a foglalkoztatóknak, mert XXI. századi válaszokat kell adniuk, a régi gyakorlat már nem lesz elég.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MINDEN VÁLTOZIK A MUNKA VILÁGÁBAN

8 | FIGYELŐ 2021/37

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 09. 14. 16:51

/7& 0454,9&9 & 2:30&*7ö-. 3> Bár a koronavírus-járvány hullámai miatt tavaly megemelkedett a munkanélküliek száma NIJMF_F F_ ZY·GGN NI÷X_FPGFS M·SFUW·Q M·SFUWF R¥W ¾OWF PJ[JXJGGJS [TQYFP ¥QQ¥XYFQFSTP Ismét közeledünk a három százalék körüli munkanélküliségi rátához, ami nemcsak F L^FPTWQFYNQFL YJQOJX KTLQFQPT_YFYTYYX¥LSFP MFSJR F RZSPFJW÷MN¥S^SFP NX OJQ_÷X_¥RF &_ TWX_¥LGFS OJQJSQJL NX YºGG Y±_J_JW ¥QQ¥XMJQ^ GJYºQYJYQJS & RZSPFÀL^N XYFYNX_YNP¥PG·Q F_ NX Q¥YX_NP MTL^ F [JSI­LRZSP¥XTPSFP YºGG RNSY F MFWRFIF ZPW¥S ¥QQFRUTQL¥W A FOGLALKOZTATÁSI ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ALAKULÁSA A 15–64 ÉVES KOROSZTÁLYBAN 75

Foglalkoztatási ráta

Százalék

Munkanélküliségi ráta

6

74

5

73

4

72

3

71

2

70 69

1

68

0

VII. VIII. IX.

X.

2019

XI.

XII.

FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

2020

4 603 100

Vietna m

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

2021

VI.

VII.

MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 184 900

Forrás:KSH

A KIADOTT MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLYEK SZÁMA ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT, 2020 (TOP 3)

2 324

IX.

1 781

A NEM ENGEDÉLYHEZ, CSAK BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK SZÁMA ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINT, 2020 (TOP 10)

1 323

Dél-K rea o

Kína

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

13 410

2 486

1 278

597

355

312

272

200

181

ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMA, NEGYEDÉVENTE

21 147 34 343

.. S­[

21 571 35 072

... S­[

40 284 19 697

.; S­[

38 285 20 290

. S­[

39 444 20 333 *Fegyveres szervek nélkül.

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

13 622 ró

pán

1 380

k í v ü li o rs z

ág

EU

gok

. S­[

-t a

rs

zá

20 785 51 144

g e u r ó p ai o

231 zé

k

.; S­[

A KIADOTT MUNKAVÁLLALÁSI ENGEDÉLYEK SZÁMA, 2020

ágo

20 861 53 721

1 964

dos

Forrás: KSH

or

sz

... S­[

140

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Nem

21 187 56 359

s

.. S­[

Egyéb

Szo m

19 027 57 845

Eu

. S­[

Versenyszféra

ok

Költségvetési szféra*

h ar m a dik

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

2021. 09. 14. 16:51

| CÍMLAPON |

AKUT KIHÍVÁS A GLOBÁLIS MUNKAERŐHIÁNY

FOGLALKOZTATÁS | A személyek szabad áramlása sem oldja már meg az iparágak munkaerődeficitjét, a képzett emberek több szinten hiányoznak a világgazdaságból: nincs elég szakmunkás, sofőr, kevés az informatikus, az orvos. Az ellátási láncok korábban nem tapasztalt sérülékenysége a munka világában is változásokat hoz majd. Címlap-összeállításunkban a világszerte tapasztalt munkaerőhiány jelenségét, a lehetséges válaszokat jártuk körül.

REGŐS GÁBOR. OKTATÁS ÉS DIGITALIZÁCIÓ: KULCSTÉNYEZŐK A VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSÁBAN

ból több helyen (akár Magyarországon is) hiányzott a munkaerő. A harmadik ágazatként talán az építőipart említeném meg, ahol a 2008-as pénzügyi válság után a kereslet vissza-

SZÁMOK Az euróövezetben a munkahelyek 2,1, az EU-ban pedig 2,0 százaléka volt betöltetlen 2021 első negyedévében. Csehországban az álláshelyek 5,0 százaléka volt betöltetlen ez év január–márciusában (ez a legmagasabb érték az unióban), majd Belgium jön a sorban 3,5-del.

2021 júniusában 10,073 millió üres álláshely volt az Egyesült Államokban. 2050-ben 95 millióval kevesebb munkaképes korú ember lesz Európában, mint 2015-ben volt.

esése járult hozzá nagymértékben a kivándorláshoz. Természetesen a külföldi munkavállalás mindegyik szektort érintette, így a nagyobb hozzáadott értékű iparágakat is. Régiós összehasonlításban a munkaerőhiány a koronavírus megjelenését megelőzően az egyébként is magas foglalkoztatási rátával jellemezhető Csehországban volt a legjelentősebb, ahol is az üres álláshelyek aránya 2018-ban 5,5, 2019ben pedig 6,2 százalékot tett ki. A cseheket Magyarország, Szlovénia és Lettország követte hasonló, 2,5 százalék körüli aránnyal. – A bérfelzárkóztatás mellett milyen válaszokat adhatnak a nemzeti gazdaságok? – A fizetés valóban egy nagyon fontos tényezője a munkaerő-áramlásnak, azonban nem az egyetlen. Igen sokat számít a munkahelyek minősége is: mennyire tud valaki elhelyezkedni a szakmájában, mennyire képes értelmes, nagy hozzá-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató üzletágvezetőjét arról kérdezte a Figyelő, mely szektorokban okoz nehézségeket a munkaerő nyugatra áramlása a kelet-közép- és a kelet-európai országokban, milyen megoldásokkal élénkíthetik a saját munkaerőpiacukat a nemzetállamok. – Mely ágazatoknak volt ebben az időszakban a legnagyobb felszívó hatása, és mely felzárkózó országok kerültek először bajba? – A munkaerő-vándorlás kérdését nehéz elemezni: a rendelkezésre álló adatok mennyisége és minősége európai szinten sem kielégítő, esetenként pedig egymásnak is ellentmondanak az információk. Két szektort emelnék ki, amelynek jelentős felszívó hatása volt: a turizmust és a mezőgazdaságot. Előbbi terén a Magyarországról kivándoroltak körében különösen fontos célpont volt a vírus megjelenését megelőzően Ausztria. E relációban sokan ingáztak, számosan ki is költöztek nyugati szomszédunkba. Ők azonban nagyon gyorsan megérezték a járványhelyzetet, hiszen az éttermek, szállodák bezárásával megszűnt a munkahelyük, haza kellett térniük. Esetükben kérdés, hogy mennyiben mentek vagy mennek át más ágazatba dolgozni, s hogy ezt eredeti országukban vagy külföldi munkavállalásuk helyén teszik-e meg. Az agráriumban más szempontból okozott problémát a pandémia. Tavaly, amikor megnehezedett a határok átjárhatósága, láthattuk, hogy a mezőgazdaság-

10 | FIGYELŐ 2021/37

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 10

2021. 09. 14. 16:54

| CÍMLAPON |

adott értékű munkát végezni, mennyire látja az előrelépési, a fejlődési lehetőséget. Fontos az is, hogy érzik magukat az állampolgárok: milyenek a lakhatási körülmények, a szórakozási lehetőségek, a közszolgáltatások. Nagyon lényeges a fiatalok otthon tartásának a kérdése: képesek-e boldogulni, meg tudják-e oldani a lakhatásukat, be tudnak-e jutni megfelelő színvonalú egyetemi képzésre. – A britek kilépése és a pandémia mekkora turbulenciát okozott az EU munkaerőpiacán? – A brexit és a járvány hatása nagyon eltérő. A koronavírus gyors sokkhatást okozott az unió munkaerőpiacán a múlt év első felében. 2019 második negyedében a foglalkoztatási ráta 68,5 százalékos volt, 2020 azonos időszakára 66,9-re csökkent, s azóta sem érte el a korábbi szintjét. Ez azt jelenti, hogy mintegy 5 millió munkavállaló vesztette el az állását. Természetesen az egyes tagállamokban eltértek a folyamatok, a visszaesés is volt, ahol korábban, volt, ahol később történt meg, s a vírushelyzettől függően a nagysága is különbözőképpen alakult. Vannak ugyanakkor olyan EU-s tagok, ahol a foglalkoztatási szint már nagyobb, mint a pandémia előtt volt – ilyen például Magyarország, Lengyelország vagy Hollandia. A vírushelyzet a külföldi munkavállalásra is hatott. Sok helyen megfigyelhető volt, hogy a külhoniakat építették le először – akár a határon való átkelés nehézségei miatt. A brexit befolyását sokkal nehezebb számszerűsíteni, hiszen az ráadásul egybeesett a járványidőszakkal. A foglalkoztatás visszaesése e téren sem drámaibb, mint más esetekben. Itt inkább a hoszszú távú folyamatok lesznek kérdésesek: a gazdasági teljesítmény alakulása meghatározza a munkaerőigényt – ezt pedig már eddig is csak külföldi dolgozók bevonzásával sikerült kielégíteni. Ezen belül az uniós munkaerő szerepe csökkenhet a korábbiakhoz képest. A gazdaság teljesítményére hosszabb távon érdemi hatással lehet a brexit, ám ennek pontos mértékét nehéz lenne előre jelezni. – A járvány miatti beutazási, munkavállalási nehézségek most ismét egy új helyzetet eredményeznek. Sokan maradtak a hazájukban, nem indultak el újra. Mi lesz ennek a kifutása, hoz-e átrendeződést – vagy vissza fog térni a pandémia előtti állapot? – Nehéz megmondani. Átrendeződés biztosan lesz, csak a mértéke kérdéses. E változás azonban két dimenzióban is értelmezhető: földrajzilag (más országban

BETÖLTETLEN ÁLLÁSHELYEK EURÓPÁBAN, 2021. I. NEGYEDÉV

Százalék EU Euróövezet … Csehország Belgium Hollandia2 Németország Ausztria Finnország Lettország 2 Svédország Dánia2 Szlovénia Magyarország 2 Ciprus Litvánia Észtország Franciaország 1 Horvátország Olaszország 2 Málta2 Luxemburg Írország 3 Lengyelország Bulgária2 Portugália Románia Szlovákia Spanyolország 2 Görögország … Norvégia Svájc … Észak-Macedónia 0,0 1,0 2,0

3,0

4,0

5,0

1 K÷S­Q YºGGJY KTLQFQPT_YFY· [¥QQFQPT_¥XTP 2.IJNLQJSJX 3 .; SJL^JI­[JX FIFY +TWW¥X *ZWTXYFY

A LEGKERESETTEBB FOGLALKOZÁSOK AZ EU-BAN Informatikus (programozó, szoftverfejlesztő, szoftvermérnök, webdizájner, információbiztonsági elemző) Adatmérnök Mérnök (gazdasági, gépész-, villamosmérnök, vegyész) Orvos, ápoló, gyógytornász, idősgondozó Angolnyelv-tanár Szociális munkás Ügyvéd Digitálismarketing-szakember Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkák (kamionsofőr, építőipari szakmunkás, szakács, konyhai kisegítő)

dolgozik a munkavállaló, vagy épp hazatér) és ágazatilag (például a turizmusban tevékenykedő más szektorban talál munkát). Ahhoz azonban, hogy az átrendeződés földrajzilag tartós legyen, s a külföldön dolgozók ne csak átmenetileg térjenek haza, szükség van arra, hogy a bérverseny olyan szintet érjen el, amely mellett már kevésbé éri meg külföldre menni. De ágazatilag is kérdéses, hogy lesz-e viszszarendeződés. A turizmust elhagyó foglalkoztatottak nem biztos, hogy vállalják majd a kockázatot és feladják a jelenleg biztosnak tűnő állásukat. Értük is jelentős verseny alakulhat ki a munkaerőpiacon. – A nyugat-európai kormányzatok a harmadik országokbeli migrációt tekintették a munkaerőhiány megoldásának – ez megoldást nem hozott, de számos társadalmi problémát dobott felszínre. Várható, hogy a jövőben árnyaltabban kezeli a kérdést az EU vezetése, s nem tekint gyorsan integrálható, potenciális autógyári munkásokként a képzetlen ázsiai migránsokra? – A korábbinál nem lesz nehéz árnyaltabban kezelnie, és ezt most, az afganisztáni krízis nyomán bizonyíthatja is – a sikert majd meglátjuk. Fontos azonban, hogy a munkaerőhiány kezelésének nem csak egy módja létezik. Így feltehetően az unió egészében is előtérbe kerül majd az aktivitás növelése a munkaerőpiactól jelenleg távol maradók körében, illetve a képzési programok erősítése a meglévő és a várható strukturális munkaerő-deficit kezelése érdekében. – Ha középtávon – mondjuk tízéves időszakot tekintve – kutatjuk a jövőt, milyen stratégiákkal képzelhető el az egyes ágazatok működőképességének a fenntartása, a termelés biztosítása? – Egyrészről szükség van jól képzett munkaerőre – ehhez Magyarországon mindenképpen fejleszteni szükséges az oktatást, annak minden szintjét, és több pénzt is kell rá áldozni. Fontos továbbá a digitalizáció, illetve a vállalkozások felkészülése erre: ha ebben egy cég lemarad, nemzetközi szinten veszít a versenyképességéből. Az is lényeges, hogy a gazdaság ne csak a máshonnan átvett technológiákat hasznosítsa, hanem legyenek saját innovációs eredményei is. LENGYEL GABRIELLA 2021/37 FIGYELŐ | 11

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 11

2021. 09. 14. 16:54

| CÍMLAPON |

A DELTA-VARIÁNS IRÁNYÍTJA AZ AMERIKAI MUNKAERŐPIACOT

BIDEN ELNÖK EGY ÉPÍTKEZÉSEN. BÉRINFLÁCIÓT HOZHAT A MUNKAERŐHIÁNY

A foglalkoztatási helyzetet jelenleg a delta-variáns határozza meg az USAban. A várakozások szerint szeptemberben tovább lassul a tempó. Az elemzők úgy vélik, nem valószínű, hogy novemberig visszaáll a havi 500 ezres növekedés. Aggasztó a helyzet a vendéglátásban és a kiskereskedelemben – az új vírusmutáns hatására az előbbi szektorban 42 ezerrel, az utóbbiban 29 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az építőiparban annyival jobb a helyzet, hogy nem nőtt a létszám, viszont nem is

mérséklődött. Az üzleti szolgáltatások terén, a feldolgozóiparban, a közlekedésben és a raktározásban viszont lendületes volt a munkaerő-bővülés. A nagy kérdés azonban az, hogy miként reagál a munkaerőpiac arra, hogy szeptember elején fizetik ki a mentőcsomag egyik alappillérének számító havi 300 dolláros juttatást. Becslések szerint ez 7,5 millió főt érintett a munkaképes korú lakosság körében a járvány legroszszabb időszakában. A republikánusok régóta érvelnek azzal, hogy az egyszeri juttatás csak megakadályozza a visszatérést a munkaerőpiacra, így 25 konzervatív vezetésű államban már a nyáron megszüntették. A Goldman Sachs (GS) befektetési bank elemzői szerint augusztusban 400

ezerrel nőhetett volna a foglalkoztatottak száma, ha már akkor szövetségi szinten eltörlik ezt a juttatást. Úgy vélik, a szeptemberi megszüntetéssel az év végéig 1,5 millióan csatlakozhatnak a munkavállalók táborához. Más közgazdászok szerint ugyanakkor a pandémia alapvetően változtatta meg a munkaerőpiacot, az aktivitási ráta (augusztusban 61,7 százalék) csökkenése tartós maradhat. Úgy vélik, a kisebb-nagyobb megbetegedések folyamatos fennállása, valamint a félelem a vírus elkapásától sokakat tart viszsza a munkavállalástól. Erre utal egyébként az is, hogy azokban a republikánus államokban, amelyekben a nyáron eltörölték az egyszeri juttatást, nem tapasztalták a foglalkoztatottak számának ugrásszerű növekedését. Ha valóban tartós marad ez a folyamat, annak komoly bérinflációs következményei lesznek. Joe Biden elnök 1,2 ezer milliárd dolláros infrastrukturális csomagot indít – erről már megszületett a kétpárti megállapodás. A tervek között szerepel egy másik, 3,5 ezer milliárd dollár értékű pakk is – ebből jóléti programokat finanszíroznának. Amenynyiben nem lesz meg a gazdaságban az ezek végrehajtásához szükséges többletmunkaerő, akkor a meglévőnek – például az építőiparban – kell majd többet fizetni, ami növeli az amúgy is nagy inflációról szóló várakozásokat. Ez még nagyobb nyomás alá helyezi az amerikai jegybankot, amely egyfelől a delta-variáns miatt kénytelen lenne a tervezettnél tovább fenntartani kötvényvásárlási programját, másrészt a növekvő inflációs nyomás miatt szigorítania kellene monetáris politikáját. D. GY.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

ANALÍZIS | Az USA-ban megszűnnek az egyszeri támogatások, ettől a republikánusok erősödő munkaerőpiacot várnak. A delta-variáns terjedése ugyanakkor fékezheti az állástalanok számának csökkenését.

12 | FIGYELŐ 2021/37

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 12

2021. 09. 14. 16:54

| CÍMLAPON | KRISZTUS KIRÁLY SZOBRÁNAK FELÁLLÍTÁSA ŚWIEBODZIN MELLETT EGY KÁPOSZTAFÖLDÖN, 2010-BEN. AZ ITT DOLGOZÓ VENDÉGMUNKÁSOKNAK IS LELKI TÁMASZT AD A 33 MÉTERES MŰALKOTÁS

ÁRAMLÁS NYUGATRA

FOTÓ: REUTERS

MUNKAERŐHIÁNY A RÉGIÓBAN |Nem sokkal a kommunista rendszer bukása után indult meg az első hullám Kelet-Európából nyugatra. A következő, jóval tömegesebb (sokmilliós) kirajzás az EU-s csatlakozással kezdődött, s a munkaerőpiac teljes megnyitásával csak fokozódott. Mára csillapodott ugyan az elvándorlási kedv, hiszen térségünk mindegyik országa megerősödött gazdaságilag, az évek folyamán elvesztett munkaerőt azonban a kelet-közép-európai államok a kontinens szegényebbik részéről vagy Ázsiából érkező vendégmunkásokkal igyekeznek pótolni. A világjárvány okozta válságból viszszapattanó gazdaságok akut humánerőforrás-hiányban szenvednek. Csehországban – ahonnan alig 200-240 ezren vándoroltak el a rendszerváltás óta – 365 ezer szabad munkahely van, miközben mintegy 700 ezer külföldi legálisan dolgozik az országban. A legtöbben szlovákok (több mint 200 ezren) és ukránok (legalább 160 ezren), de például lengyeleket, románokat, 14 ezer vietnamit és hétezer mongolt is számontartanak. Az építő- és a feldolgozóipar szippantja fel őket. Lengyelországban is az említett két szektor, valamint a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb vendégmunkást, de ezek az ágazatok most is emberhiánnyal küszködnek. A statisztikai hivatal szerint jelenleg csak 110 ezer szabad munkahely van az országban. Bár a lengyelek az új évezredben mintegy 2,5 millióan vándoroltak ki – zömmel Németországba és Nagy-Britanniába –, a hazai munkaerőpiacot ez nem viselte meg annyira, hiszen van bőven utánpótlás Ukrajnából. A társadalombiztosító augusztus végén mintegy 658 ezer külföldi munkavállalót tartott nyilván: a harmaduk tartósan letelepedett ukrán, de majdnem 1,5 millió ukrán állampolgár dolgozik ténylegesen Lengyelországban. Vízum nélkül fél évet tölthetnek ott. A brexittel egyidejűleg sok lengyel (115 ezer a kb. egymillióból) elhagyta NagyBritanniát és átköltözött Németországba, Hollandiába, egy részük pedig hazatért.

Ukrajnából az utóbbi években legalább hárommillióan telepedtek le külföldön, de a becslések szerint 7-9 millió ember jár a határon túlra hosszabb-rövidebb időre munkát vállalni. A fejlettebb Európa munkaerőpiacának ez a legnagyobb hátországa. S persze Románia, ahonnan az utóbbi három évtizedben 4-5 millióan mentek külföldre, és sokan közülük tartósan le is telepedtek (egy-egy millióan Olaszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, 800 ezren Németországban). Bukaresti hivatalos adatok szerint 280 ezer betöltetlen állás van keleti szomszédunkban, de egyes becslések alapján 300400 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Románia ázsiai vendégmunkásokkal próbálja enyhíteni a deficitet. Márciusig csaknem 55 ezer EU-n kívüli dolgozó érkezett, az idén 25 ezerről ötvenezerre emelte a kormány a munkavállalási kvótát. A munkaerőhiány itt is elsősorban az építő- és a vendéglátóipart, továbbá a mezőgazdaságot sújtja. Főként török és moldovai állampolgárokat, valamint vietnami, bangladesi és Srí Lanka-i dolgozókat fogadnak, de dél-afrikaiakat is látni a földeken. Szlovákiából mintegy 300 ezer fő dolgozik külföldön. Ebből 112 ezer a szomszédos államok viszonylatában naponta

vagy hetente ingázik. Jelenleg mintegy 22 ezer EU-n kívüli állampolgár (a legtöbben, négyezren szerbek) és közel 30 ezer uniós országból érkezett munkavállaló dolgozik északi szomszédunkban. Horvátországban is a munkaerőhiány elsősorban az építőipart, a mezőgazdaságot és a turizmust sújtja, becslések szerint 150 ezer emberre volna szükség. Déli szomszédunkból százezrek vándoroltak ki az elmúlt években, és mindössze 80 ezer külföldit alkalmaztak. A legtöbben Bosznia-Hercegovinából érkeznek a vendéglátóiparba. Az albánok, a koszovóiak és a macedónok főként az építőiparban próbálnak szerencsét. Az utóbbi időben megjelentek az ázsiaiak a mezőgazdaságban, az építőtelepeken. Ugyanezekbe az ágazatokba, valamint logisztikai cégekhez jönnek sofőrködni a legnagyobb kontinensről, de még Afrikából is Szerbiába, főként toborzócégek révén. Uniós tagjelölt szomszédunk néhány éve még munkaerő-felesleggel küzdött, de már mesterembert is alig találni az országban, mert Ausztriában, Németországban kamatoztatják a tudásukat. A becslések szerint mintegy félmillió szerb állampolgár dolgozik az EU-ban. Egy szerbiai vállalkozó arról számolt be, hogy az afrikaiak és a közel-keletiek akár heti 60 órát is hajlandók dolgozni mindössze 320 eurós havi fizetés fejében. M. J. 2021/37 FIGYELŐ | 13

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 13

2021. 09. 14. 16:54

| CÍMLAPON | BŐVÍTENI KELL A DIÁKMUNKÁT. A MAGYAR FIATALOK AZ UNIÓS ÁTLAGNÁL KEVESEBBEN DOLGOZNAK

VAN TARTALÉK A HAZAI INAKTÍVAK KÖRÉBEN HUMÁN ERŐFORRÁS | Munkaerő-hiányos időszakban a legfontosabb a tartalékok azonosítása és visszavezetése a munka világába, leginkább atipikus foglalkoztatási formában. Minél rugalmasabb a munkáltatás, annál nagyobb az esély arra, hogy olyanok is visszatérnek, akik számára a részmunkaidős foglalkoztatás jelent megoldást. majdnem elértük a 2019-es szintet” – magyarázta a szakember.

A Figyelő kérdésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elmondta: júliusban elérte a 4,7 millió főt a foglalkoztatottak létszáma hazánkban. Hozzátette: ez minden idők legjobb magyar havi adata. „A férfiak hatezerrel többen, mintegy 2,5 millióan, a nők pedig ezer fő híján 2,2 millióan dolgoztak. Az urak esetében az utóbbi években már négy olyan hónap is volt, amikor a mostaninál több foglalkoztatottat mutatott a statisztika, a hölgyeknél viszont rekordértéket mértünk júniusban és júliusban. A férfiaknál májusban tapasztaltunk nagyon komoly, 71 ezres növekedést, a nők köre pedig júniusban 86 ezer fővel bővült. Talán emlékszünk arra, hogy ebben az időszakban nálunk már kezdtek enyhülni a restrikciós intézkedések, míg külföldön jóval később indult újra a gazdaság. Magyarországon április 19-től az általános iskolákban már jelenléti oktatás folyt, így az anyák gyorsabban munkába tudtak állni, s 24-től a vendéglátóhelyek teraszai is kinyithattak. Ebben az időszakban mindkét nem esetében csökkent a munkanélküliség, és a második negyedévben a nyilvántartott üres álláshelyek száma 25 százalékkal növekedett az előző esztendő április–júniusához viszonyítva, amivel már

ÚJRA HIÁNY

„Júniustól tehát ismét a munkaerőhiány lett a jellemzőbb a hazai munkaerőpiacon – folytatta az elemzést Szalai Piroska. – A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája már 2020 III., IV. és 2021 I. negyedében is elérte a 2019-es csúcsévbeli azonos időszaki értéket. Ilyen gyors visszapattanást rajtunk kívül csupán Lengyelország és Málta tudhat a magáénak. Ez év tavaszán az unióban Csehország után nálunk dolgoztak a legtöbben teljes munkaidőben a 20–64 esztendősek táborában. Sőt, ha hozzájuk számoljuk a részmunkaidősök teljes munkaidőre vetített egyenértékét, akkor is megmarad a második helyünk.”

VAN MÉG KAPACITÁS

A szakértő szerint ilyen kimagasló foglalkoztatottság mellett is vannak még tartalékok hazánkban, ne gondoljuk, hogy meg

kell állnia a bővülésnek. Rögtön hozzátette: jóval szofisztikáltabb módon – sokszor egyedi megoldásokkal – lehet csak elérni őket, mint korábban. A járvány előtt öt uniós tagállamban (Svédország, Észtország, Németország, Csehország, Hollandia) is elérte a 80 százalékot a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája. Hazánkban az idei második negyedévben 78,6-es csúcsértéket mértek, amely 16,5 százalékkal több a 2010-es mennyiségnél, s közel 6,5 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál.

HOL VANNAK A TARTALÉKOK?

„Elsőként nézzük a KSH és az Eurostat által is számolt potenciális munkaerő-

A 20–64 ÉVESEK FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁJA NEMENKÉNT *L^ÀYY

8_¥_FQ­P 74,7

77,1

68,0

EU27

Forrás: Eurostat, KSH, Szalai Piroska

83,8

3÷P

71,5

66,0

61,4

2010. II. negyedév

+­WƻFP

2021. I. negyedév

65,5

59,0

73,3

6 , 62,2

2010. II. negyedév

78,6 8,6

2021. II. negyedév

Magyarország

14 | FIGYELŐ 2021/37

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 14

2021. 09. 14. 16:54

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

tartalékot. Ez a jelen pillanatban kimutatható elméleti maximum. Ha változik a környezet, ennek mértéke is módosul. A legutóbbi KSH-adatok szerint május– júliusban még 351 ezer fő számított ide. Közülük 36 ezren olyan részmunkaidősök, akik több órát is szívesen dolgoznának (őket nevezzük alulfoglalkoztatottaknak), 197 ezren munkanélküliek, 17 ezren olyan inaktívak, akik keresnek ugyan helyet, de valami miatt nem tudnak két héten belül munkába állni, s 101 ezer azon inaktívak száma, akik szeretnének dolgozni, de nem néztek munka után. Az e számítás szerinti elméleti tartalék közel 50 ezer fővel nagyobb, mint 2019-ben volt – jelezte Szalai. – Az elméleti munkaerőpiaci tartalék 2010-ben 740 ezer fő körüli volt. Ez tehát közel 400 ezerrel csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma ennek duplájával nőtt egy évtized alatt. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt esztendőkben a kormány olyan szabályozóváltozásokat hajtott végre, amelyek azokat is visszavezették a munkaerőpiacra, akik korábban sem az állástalanok közé, sem az ennél bővebb kört magában foglaló potenciális munka-

erő-tartalékba nem tartoztak bele, inaktívak voltak.”

DIÁKOKAT LEHETNE BEVONNI

„A 20–64 évesek inaktivitása már alacsonyabb szintű, mint az uniós átlag, de még mindig több mint egymillióan vannak. A 25–59 esztendősek minden ötéves korcsoportjában hazánkban arányaiban kevesebb az inaktív mind a nők, mind a férfiak esetében, a 25 év alattiaknál mindkét nemnél az EU-s középérték jobb a magyarnál, a 60 esztendősnél idősebbek táborában pedig az uraknál a hazai, a hölgyeknél az uniós érték a jobb” – ismertette az adatokat a szakember. Arról is beszélt, hogy a fiatalok esetében kisebb a foglalkoztatottak aránya, mint az EU-s átlag. „Azért, mert a körükben kevesebben dolgoznak a tanulás mellett valamilyen atipikus, részmunkaidős formában, akár heti egy-két napot. Emellett a nem tanulók, de foglalkoztatottak rátája a negyedik legmagasabb az unióban. Bővülhetne a munkáltatás, ha

a 15–24 évesek foglalkoztatási arányát a német és az osztrák 50 százalékos szinte tudnánk fejleszteni” – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. „Németországban sokkal többen tanulnak duális képzésben, vagy gyakornoki programokban vesznek részt az egyetem mellett. A jövő évi szja-mentesség hatására jelentősen nő a fiatalok nettó keresete, s így a részmunkaidős tevékenység is jobban megéri majd nekik” – foglalta össze a szakértő. Végezetül azt is hozzátette: az ifjakon kívül a gyermekgondozási szabadságon lévők (gyes/gyed) és a 65 esztendős koruk előtt, 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonult nők között is találni még munkaerőpiaci tartalékot. E két csoport foglalkoztatása a járvány előtt nagyobb arányú volt, s szinte biztos, hogy rövidesen bővül, ahogy csökken a fenyegetettség.

2021/37 FIGYELŐ | 15

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 15

2021. 09. 14. 16:54

| CÍMLAPON |

JÖHETNEK A KÖLCSÖNZÖTT

VENDÉGMUNKÁSOK

GÖRÖGDINNYESZÜRET MEDGYESEGYHÁZA KÖZELÉBEN. MÁR MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZŐKÖN KERESZTÜL IS ALKALMAZHATÓK VENDÉGMUNKÁSOK

Az e hónaptól hatályos jogszabálymódosítás ellenőrzött módon és szigorú követelményekkel ad lehetőséget arra, hogy nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek, munkaerő-kölcsönzésen keresztül is – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. (A szomszédos harmadik, tehát nem EU-s országokból, azaz Ukrajnából és Szerbiából érkezők esetében – bizonyos hiányszakmák terén – már korábban könnyítettek a munkavállalás feltételein.) Szijjártó Péter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy nagyon szigorú feltételrendszer szerint minősített kölcsönzői kört állapítanak meg. Így csak a komoly, nagy tapasztalattal és nemzetközi kitekintéssel felvértezett magyar cégeknek van lehetőségük arra, hogy szakképzett dolgozókat bocsássanak a hazai

vállalatok rendelkezésére. A Magyar Közlönyben megjelent dekrétum szerint a kölcsönbe adóra vonatkozó kritériumok között szerepel például egy ötvenmillió forintos vagyoni biztosíték elhelyezése, valamint az is, hogy minimum ötszáz fős legyen az éves átlagos statisztikai létszáma. Előírás továbbá az átlátható tulajdonosi szerkezet, s hogy nemzetbiztonsági kockázat ne merüljön föl vele szemben. Tavaly 15 233 munkavállalási engedélyt állítottak ki Magyarországon – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető adatsorból. Ezzel kapcsolatban azonban fontos rámutatni, hogy a kilencven napnál rövidebb ideig tartó, szezonális jellegű foglalkoztatáshoz már nem szükséges engedély. Ebben az esetben a külföldi állampolgárt elég bejelenteni a helyi munkaügyi szervezetnél. A több mint 15 ezer jogosult többsége természetesen Európán kívüli országokból – elsősorban Vietnamból, Dél-Koreá-

ból, Kínából, Törökországból és Indiából – érkezett, hiszen az unió és több más európai állam polgárainak nincs szükségük munkavállalási papírra. A legjelentősebb mértékben a dél-koreaiak száma emelkedett, közel a háromszorosára, de mintegy harminc százalékkal többen jöttek Vietnamból és Törökországból is. Az engedéllyel rendelkezőknek csaknem a felét a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták. Azok közül, akiknek nincs szükségük munkavállalási jóváhagyásra – csak bejelentésre –, a legtöbben, 13 410en Ukrajnából jöttek (ez egyébként éppen a fele a 2019-es adatnak). Őket a Romániából (2486) és Szerbiából (1278) érkezettek követték a múlt évben. Arról, hogy a néhány napja már munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is alkalmazható vendégmunkások várhatóan menynyien lesznek, valamint jellemzően mely ágazatokban fognak elhelyezkedni, még csak találgatni lehet. Az elmúlt évek statisztikáit látva azonban elsősorban a feldolgozó- és az építőiparban lehet számítani rájuk, hiszen amikor 2019-ben a kormány döntött a Szerbiából és az Ukrajnából jövők foglalkoztatásának a könnyítéséről, akkor is az e két szektorban – továbbá az elektronika és az informatika területén – tapasztalható munkaerőhiány csökkentése állt a középpontban. Noha a kölcsönbe adókra vonatkozó rendeletet a gazdaság minél gyorsabb újraindításának a céljával indokolta a kormány, az nyilvánvalóan a munkaerőhiányt is orvosolhatja valamelyest, amely – ismét közelítve a gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelentő háromszázalékos munkanélküliségi rátához – újra égető kérdés lehet, vagy már az is bizonyos szakmákban. H. Z.

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

MUNKAERŐHIÁNY | Szeptember elseje óta hatályos az a kormányrendelet, amely a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának a különleges szabályait rögzíti a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére. A gazdaság-újraindítási operatív törzset vezető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az intézkedés bejelentésekor fontos munkaerőpiaci jogszabály-módosításként aposztrofálta a rendelkezést.

16 | FIGYELŐ 2021/37

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 16

2021. 09. 14. 16:54

AH_OsziHacacare_IMAG

Lesz programod Látogass el az oszihacacare.hu-ra, és találd meg a hozzád legközelebbit!

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 17 AH_OsziHacacare_IMAGE_200x292_0902.indd 1

2021. 09.12:13:08 14. 16:54 2021. 09. 02.

| CÍMLAPON |

FŐKÉNT ÁZSIÁBÓL VÁRHATÓ A MUNKAERŐ

MUNKAERŐ-KÖZVETÍTŐI TAPASZTALATOK | A Trenkwalder Magyarország eddigi tapasztalatai alapján a következő években újabb és újabb országokból érkeznek hozzánk vendégmunkások, azonban nem túl hosszú időre, leginkább 3-6 hónapra.

ROMÁN VENDÉGMUNKÁS. AZ AGRÁRIUM A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBÓL IS VÁRJA A MUNKÁSOKAT

Egyrészt örülnek a termelő cégek, hogy hirtelen nagy mennyiségben „meríthetnek” az idejövők tömegéből, ugyanakkor hatalmas kockázatot is jelent ez számukra. Egy esetleges határzár vagy a gyorsan megváltozó geopolitikai helyzet ugyanis megbéníthatja az adott gyártási folyamatokat, hiszen a szabad munkaerőáramlás ettől kezdve nem biztosított. Ez történt a Covid–19-járvány első és második hulláma alatt is. Emellett egyre gyakoribb (különösen az ukránoknál), hogy családostól érkeznek a dolgozók. Ebben az esetben kisebb a kockázata annak, hogy a munkavállaló az első adandó alkalommal továbbáll, főleg, ha sikerül neki a letelepedés. Utóbbi azonban nem jellemző, elsősorban azért, mert az elmúlt években főként nem magyar felmenőkkel rendelkezők jöttek vendégmunkásként az országba. Meglepő, de számos vállalatnak kifejezetten szakmunkásokat képeznek és küldenek a Távol-Keletről, döntően olyan hiányszakmákba, amelyekben már hosszabb

idő óta nem tudják megfelelően betölteni a pozíciókat. Egyes régiókban, különösen ott, ahol nincs sokféle munkalehetőség, hanem egy-egy nagyobb foglalkoztató uralja a terepet, olyan hatása is lehet a külföldi munkaerő jelenlétének, hogy csökkennek a helyiek elhelyezkedési esélyei. Ez már középtávon is elvándorláshoz és az adott térség gazdasági leszakadásához vezethet. Fontos továbbá megemlíteni a lakhatás kérdését is. Ez utóbbival kevesen kalkulálnak, ugyanakkor igen jelentős tétel, ráadásul az igények folyamatosan nőnek ezen a téren is. Tekintve a jelenlegi munkaerőigényeket, nagyszabású programra lesz szükség a külföldi munkavállalók elhelyezésére. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a határon túlról érkezők használják az internetet, tudnak tájékozódni az új lehetőségekről. Számos cég nézett már szembe azzal a váratlanul felbukkanó problémával, hogy komplett állományokat csábítottak át másik telephelyre, vagy felálltak már meglévő munkásbrigádok, mert elégedetlenek voltak az adott vállalattal vagy a telephellyel. TÓTH BALÁZS

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

A Trenkwalder Csoport Közép- és Kelet-Európa egyik vezető személyzeti szolgáltatója, munkaerő-közvetítői csoportja. Tizennégy európai országban képviselteti magát, közel 30 éves tapasztalattal felvértezve, rálátása van a régió munkaerőpiacára. Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója szerint hazánkba elsősorban Ukrajnából, Szerbiából, Mongóliából és a Fülöp-szigetekről jöttek az elmúlt másfél-két esztendőben külföldi munkavállalók. A legjellemzőbb a 3-6 hónapos munkaviszony. A hozzánk érkező vendégmunkásokat főleg a különböző gyártási folyamatokban és a mezőgazdaság területén alkalmazzák. Idehaza jellemzően a betanított és a szakképzett munkaerőt keresik, a szakképzett vendégmunkásokat leginkább a hiányszakmákban igénylik a foglalkoztatók. Arra a kérdésre, hogyan sikerül integrálni a külföldieket a magyar vállalati kultúrába, a szakember elmondta: a hazai cégek munkarendjébe történő beilleszkedésükkel kapcsolatban vegyesek a tapasztalatok. Van, ahol teljesen zökkenőmentes az együttműködés, és a betanulási időszakot követően is jól alkalmazkodnak az itteni társaságok munkamenetébe a határon túli dolgozók, de ez nem minden vállalat és szakma vonatkozásában mondható el. Jelezte: valószínű, hogy újabb országokból is jönnek majd hozzánk csapatok, amennyiben a feltételek enyhülnek és tisztázódnak. Elsősorban Ázsia más részeiből érkezhetnek nagyobb számban a külföldön szívesen munkát vállalók. Mind a TávolKeletről, Vietnamból, Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, mind a közép-ázsiai Üzbegisztánból, de még Indiából is várható a határon túl dolgozni vágyók új hulláma. A tervek szerint a külföldi munkaerő behozatalát egyszerűsíti a kormány. Fontos megjegyezni, hogy kettős a megítélése a hazánkba érkező vendégmunkásoknak. 18 | FIGYELŐ 2021/37

F_10-18_cimlapsztori_munkaero.indd 18

2021. 09. 14. 16:54

EGY CSIPET

SZERENCSE ÉS EGY

NAGY G ADAG ESÉLY!

2db 75 millió O FORINTOS FŐNYEREMÉNY

A Varázsfőzet sorsjegyet keresd a lottózókban! További részletek a www.szerencsejatek.hu honlapon.

F_19_szrt_hirdetes.indd 19 SZRT_Varazsfozet_sj_200x292mm_0825.indd 1

2021. 09.11:20:32 13. 16:00 2021. 08. 31.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

5LETBŐL ÉRTÉK – AVAGY MIT ÉR A VÁLLALKOZÁS SZELLEMITULAJDONVÉDELEM NÉLKÜL?

KONFERENCIA | Cégvezetők, üzleti döntéshozók hajlamosak jó nagy biztosítási összeget kötni épületeik, gépeik értékére, ám Magyarországon a vállalatok, vállalkozások – illetve vezetőik – csak egy szűk rétege veszi valóban komolyan nem kézzelfogható javainak a védelmét. Nálunk a társaságok 3, Csehországban 8, az EU-ban pedig átlagosan 10 százaléka foglalkozik aktívan ezzel a kérdéssel. Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár, nem lepődik meg túlzottan azokon az adatokon, amelyek szerint míg 45 éve a hazai cégek értékének a 83 százalékát tették ki az épületek és az eszközök, a pénz és a kötvények, valamint a földterületek, addig 2020-ra ez az arány – érdemes megállni itt egy picit – 10 százalékra csökkent. Az 1975-ös 17-ről 90 százalékra nőtt tehát a szellemi tulajdon, a márka, a vásárlói adatok (adatbázisok) és a használt (esetleg fejlesztett) szoftverek értéke…

FEDEZIK A KÖLTSÉGEKET

Természetesen a trendet mindannyian ismerjük, de az arányok sokakat megleptek. A testvérlapunk, a Világgazdaság által szervezett és az idén alapításának a 125. évfordulóját ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által támogatott, 5letből érték című múlt heti konferencián a fenti adatsorral nyitott Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: a szellemi értékek védelmére a hazai tudásvagyon mainál jobb hasznosulása okán van szükség. És az emlegetett adatsor miatt ez a terület sokkal fontosabb, mint 45 vagy akár csak 10-15 éve volt.

Mint a szakember elmondta: teljes intézményrendszer épült ki az ITM-en belül, hogy egy ötletből, amely mögött tudás van, lehessen vállalkozást építeni, de a kutatási részhez mindenképp álljon rendelkezésre egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma. Ugyanakkor utóbbi megvalósításának kiemelt része a jogvédelem. Közel sem csak a nemzeti laborok, az alkalmazott kutatások, a kísérleti fejlesztések vagy éppen a tudományos és innovációs parkok területén, hanem akár korábbi, akár későbbi életszakaszokban is. Szerencsére a költségeket 100 százalékig fedező iparjogi pályázat áll rendelkezésére bármely magyar cégnek, ami egyedülálló a világon. A hálózatosodás miatt ráadásul az SZTNH szolgáltatása el tud jutni az ország minden olyan sarkába, amely a hazai ötletgazdáknak segít, a felsőoktatási intézmények technológiatranszfer-szervezeteivel együttműködve pedig a hivatal tudatosabban képes védeni a szellemi értékeket. Pomázi Gyula Zoltán, az SZTNH elnöke egy humoros példát hozott: azt kérdezte a hallgatóságtól, vajon mi le-

het a közös a kürtőskalácsban és a debreceni kolbászban. Bármennyire is furcsa, ez egy sokak számára finom ételkombináció. Olyannyira, hogy erre a nagyvilágban óriási gyorsétteremláncok is felfigyeltek. A szellemitulajdon-védelem lényege azonban nem az, hogy mindenáron, minél gyorsabban eladják a jogokat egy-egy tehetős, globális cégnek. A nyereség okosabb hasznosítás esetén a vártnak akár az ötven-százszorosa is lehet. A kolbászra és a kürtőskalácsra viszszatérve: Debrecen mellett épül egy gyár, amely beszállítja az alapanyagot, s az ötletgazda nem aprópénzre váltotta elképzelését, nem is valamiféle licencszerződést kötött. Egy nemzetközi nagyvállalat a magyar gyártó cégben vásárolt többségi tulajdonrészt.

PLUSZ 10-30 SZÁZALÉK

Összességében – a társaságok nagyobb részéhez szólva – egy-egy szabadalom önmagában hozzávetőleg 10, ám az oltalmak együttes használata (oltalmi portfólió) esetén akár 30 százalékkal növelheti egy-egy vállalkozás gazdasági bővülési esélyeit. De természetesen az esélyeken túlmenően a jogérvényesítés gyakorlata a lényeg. Azaz ha probléma van, akkor az oltalmak tulajdonosa sikerrel jár-e céljai megvalósításában. Pomázi Gyula Zoltán felidézte: mintegy 60 ezer folyóméternyi iratanyagra rúgó oltalom gyűlt össze a hivatal működésének 125 esztendeje alatt. Az óriási dokumentumhalmazt természetesen már elkezdték digitalizálni.

20 | FIGYELŐ 2021/37

F_20-21_SZNTH.indd 20

2021. 09. 13. 16:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

24

uniós országban véd majd egyszerre az újfajta EU-s szabadalom, az UP

248

FOTÓ: GETTY IMAGES

nemzetközi szabadalmat nyújtottak be az SZNTH-nál 2021 első felében

Szerencsére az utóbbi esztendőkben elkezdett visszatérni a hazai oltalomigénylési kedv, felfelé mozdultunk el a 2018–19-es mélypontról. Ez év első felében közel 250 nemzetközi oltalmat jegyeztek be az SZTNH segítségével. Ez még mindig relatíve kevés, hiszen például Kínában, a másolás hazájában 1990-ben jegyeztek körülbelül ennyi szabadalmat, mára azonban évi 60 000-re ugrott ez a szám. Azaz egy koppintásra épülő kultúrában is rendkívül látványosan felismerték a jogvédelem fontosságát. Mert korántsem csak védelmet nyújt, hanem egyúttal kizárólagos használati jogot, a felhasználói jog érvényesítését, valamint a befektetők szemében jelentősen nagyobb értéket adnak az oltalmak, mint az azokat nélkülöző fejlesztések, innovációk. Pomázi ezt egy lengyel tejipari céggel illusztrálta, amely megszólalásig hasonlít Magyarországon működő párjához. Egyetlen kivétel van csupán: a lengyel vállalatot komplett, hosszú évek alatt kiépített oltalmi portfólió védi, a ma-

gyart pedig szinte semmi. A két társaság piaci, befektetői értékelése között nem kevesebb mint háromszoros különbséget lehet látni. Ez tehát legnagyobb részben a szabadalmi és egyéb oltalmak megléte, illetve hiánya miatt lehet így.

HUSZONNÉGY ORSZÁGBAN VÉD

A konferencián ezt követően számos igen tartalmas szakmai előadást láthattunk. Például dr. Molnár Istvánét, a piacon jól ismert Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. csoportjából a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatójáét. A szakember az egyik leggyakoribb oltalomátruházási formát, a licencszerződéseket járta körbe. Aláhúzta például, hogy ilyen megállapodást csak írásban lehet kötni, sőt az eredetileg kikötött díj utólag, előre nem várt, előre nem látható nagy siker esetén az eredeti jogosult számára felfelé módosítható. (Ezt hívja a szakma bestsellerklauzulának.) Szentpéteri Zsolt, az SBGK iroda szabadalmi ügyvivője igen fontos, várha-

tóan rövidesen bekövetkező változásokról beszélt. Elvben ugyanis olcsóbb, egyszerűbb, egységes hatályú európai szabadalmi rendszer lép életbe. Az uniós országok folyamatosan ratifikálják az egyezményt, nemrég olyan nagyok, mint például Németország. Ugyanakkor a lengyel és a spanyol kormány nem része a struktúrának. A szakértő szerint lehet, hogy a magyar szabadalomtulajdonosoknak, illetve -bejelentőknek is jobb lenne, ha minél később, csak átmeneti idő után lépne életbe az új, 24 országban egyszerre védő, nemzetek feletti Unified Patent (UP) rendszer. Itt az a fő kihívás, hogy külföldi bíróságon kell védekezni, s ha perre megy a dolog, akkor egy átlagos magyar vállalkozás vagy akár egy középvállalat is jobb, ha inkább megegyezik. Miért? Mert minimum 12 ezer eurós a perköltség, vesztes eljárás esetén pedig könynyen elmehet kétmillióig (ami több mint 700 millió forint) csak az ellenfél képviseletének a kifizetése. Leegyszerűsítve: a gyakorlatban egy magyar kkv bele sem megy egy ilyen „kalandba”, inkább szemet huny és fizeti a licencdíjat. HG 2021/37 FIGYELŐ | 21

F_20-21_SZNTH.indd 21

2021. 09. 13. 16:03

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MRÁZ ÁGOSTON SÁMUEL A minimálbér-emelés biztosra vehető, legfeljebb annak mértéke lehet kérdéses – mondta a Figyelőnek a Nézőpont Intézet vezetője, akivel a nemzeti konzultáció gazdaságpolitikai eredményeit elemeztük.

A nemzeti konzultáción 94 százalékos támogatottságot kapott, hogy jövőre 200 ezer forint legyen a minimálbér. Ön szerint hogyan érinti majd ez a munkaadókat, lehet-e számítani járulékcsökkentésre? – A minimálbér-emelés biztosra vehető, legfeljebb annak mértéke lehet kérdéses. A miniszterelnök ugyanis erőteljes, 20 százalékos növelésre tett javaslatot a koronavírus utáni helyzetben. Hagyományosan a munkaadók valóban nem lelkesek a béremelés hallatán, de a jelen helyzetben, amikor például a vendéglátóipari

szektorban munkaerőhiány van, kivételesen akár ők is rájöhetnek, hogy ez nem ellentétes az érdekükkel. A nemzeti konzultáció eredménye természetesen megerősítés a kormányfő számára, de csak egy folyamat része, melynek célja – más ügyekhez hasonlóan – „egyetértési pontok” létrehozása, vagyis az érintettek lehető legszélesebb körű konszenzusának a megteremtése.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MEGERŐSÍTŐ KONZULTÁCIÓ

22 | FIGYELŐ 2021/37

F_22-23_MRAZ_agoston.indd 22

2021. 09. 13. 16:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– Az ellenzéki pártok adómentes minimálbért szeretnének bevezetni. Milyen következményei lennének ennek? Az Orbán-kormány miért adóztatja meg a minimálbért? – Természetesen az emelésnek nemcsak szak-, hanem pártpolitikai dimenziója is van. A kormányoldal tudja, hogy ezzel ellensúlyozhatók a végrehajtás terhe nélkül megfogalmazott ellenzéki üzenetek. Az adóeltörlésnél persze nehéz szebbet mondani, holott ez sok helyzetben a nagyobb jövedelmek munkajövedelmi részének az adómentességét jelentené csupán, nem a szegényebb rétegek támogatását. Ráadásul ez ellentétes a kabinet gazdaság- és társadalomfilozófiájával, amely az arányosságról és az adófizetők körének a szélesítéséről szól. A mentesség helyett a minimálbér-emelés útját követi inkább az Orbán-kormány – jövőre akár a 2010-es szint 220 százalékára is növekedhet a nettó összeg. Van mire büszkének lennie tehát a kormányoldalnak, az ellenzéktől nem kell tartania. – A nemzeti konzultációban ugyancsak nagy támogatást kapott a családsegítések és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelme. A kitöltési eredmények azt jelentik, hogy újabb alaptörvény-módosítás következik? Ez nem befolyásolja túlságosan a következő – akár ellenzéki koalíció alkotta – kormány lehetőségeit e szakpolitikai területeken? – Az eddigi alkotmánymódosítások mögött valóban mindig volt társadalmi felhatalmazás, amely most is rendelkezésre áll. Az alaptörvény soha nem végleges, hanem egy szervesen fejlődő alapszabály-gyűjtemény. Ha később erős és tartós társadalmi támogatás keletkezne egy mostani kisebbségi pozíció mellett, vagy egy többségi vélemény kisebbségbe szorulna, jogi kötelezettség nincs ugyan rá, de a politikai logika mégis azt kívánja, hogy annak az alkotmány szövegére is legyen hatása. Amennyiben tehát egy politikai erő az alaptörvény által védett kérdésekben változást szeretne elérni, társadalmi többséget kell mellé szerveznie. Nem tartom valószínűnek, hogy a kormánypártiak és a kormánykritikusok által egyaránt élvezett családtámogatási rendszer vagy a minimálbér védelme alkalmas téma lenne erre. – A válaszadók kis híján 99 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás költségeit ne a családok, hanem a környezetszennyező multik fizessék meg.

NÉVJEGY A Nézőpont Intézet vezetője. Adjunktus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézet). Szakterülete: választási és pártrendszerek, magyar és európai belpolitika. 2003–04 – Studienkolleg zu Berlin (a Német Nemzeti Akadémiai Alapítvány és a nonprofit Hertie Alapítvány közös előkészítő főiskolája). 2005 – Internationales Parlaments Praktikum – A német Bundestag nemzetközi parlamenti gyakornoki programja. 2005 – politológus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar). 2015 – a politikatudományok doktora.

Mit jelent ez a mindennapok szempontjából? Miért növekednének a rezsiköltségek az uniós zöldpolitikai intézkedések hatására? – A zöldgazdaságra való átállás mögött a nyugati cégek érdeke is áll, mert a szigorúbb környezetvédelmi normák kialakításától saját magasabb áraik védelmét is várják a világpiacon. A zöldgazdaság azonban drágább energiaforrásokkal jár, különösen ha az atomenergiát is ellenzik a támogatói, ezért indult vita arról, hogy a fogyasztóknak, a polgároknak vagy az átállás majdani haszonélvezőinek, a cégeknek kell-e fizetniük a költségeket. A magyar kormány a rezsicsökkentési stratégiája óta világossá tette: gazdasági modelljének az olcsó energiaforrások fenntartása is része, akárcsak az alacsony adók, a nemzeti tőke legális támogatása vagy a közlekedési-szállítmányozási infrastruktúra gyors fejlesztése. A nemzeti konzultáció ennek megerősítését jelenti, s – korábbi példákhoz hasonlóan – erős mandátum a kabinet számára az ősszel folytatódó brüsszeli csatákhoz. A rezsicsökkentés filozófiájával ellentétes döntés politikai öngyilkosság lenne, vagy brüsszeli „politikai gyilkosság” Budapest ellen. Ez az erős mandátummal aligha következik be.

– A válaszadók 95 százaléka támogatja az 5,5 százalékos gazdasági növekedés esetén a gyermekes családok számára bevezetendő adó-visszatérítést. Ezen intézmény ilyen széles körű alkalmazására Magyarországon még nem nagyon volt példa. A gazdaság szempontjából ez az intézkedés milyen következményekkel járhat? Milyen gazdaságpolitikai filozófia húzódik meg e lépés mögött? – Egyre valószínűbb, hogy az adó-viszszatérítés megvalósítható lesz, ma már bőven 5,5 százalékos magyar növekedésről szólnak az előrejelzések. A visszatérítésben több kormányzati filozófia is megjelenik, hiszen családbarát intézkedésről van szó, amely leginkább a közepes jövedelműeket támogatja, a gazdasági gyarapodás célját társadalmasítja, mindenkit érdekeltté téve benne, nem csak a vállalati vagy a költségvetési szektort, ráadásul a fogyasztásnövelés révén jelentős büdzsébevételeket is generálhat. A filozófia tömören tehát egyfajta körforgás: ha a gazdaságnak jól megy, akkor a költségvetésnek is, aminek a haszonélvezője a társadalom kell legyen, s ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaságnak még jobban menjen. – A hazai vakcinagyár megépítésének is szinte teljes a társadalmi támogatottsága. Miért fontos a beruházás megkezdése? A debreceni egyetemi fejlesztés milyen lökést adhat a magyar egészségipar számára? – Az oltóanyaggyártás előnyeiről ma már aligha kell bárkit is meggyőzni. Az idei heroikus küzdelem után mindenki számára egyértelműnek kell lennie, mi a vakcinaszuverenitás előnye. Nem véletlen, hogy Szerbia és Szlovénia szintén hasonló projekteken töri a fejét. Mai tudásunk szerint még hosszasan kell küzdeniük járványokkal és vírusvariánsokkal az európai országoknak. Ha a lezárások elkerülhetők vagy legalább lerövidíthetők, az nemcsak a polgárok kényelmét, hanem a gazdaság működését és növekedését is szolgálja. A magyar gazdaság erőssége a gyógyszeripar, s a visegrádiak körében is itt a legnagyobb a gyógyszergyártás GDP-aránya. Egy önálló vakcinagyár a közvetlen haszna mellett így a gazdaság erősödését és komplexitásának a növekedését is szolgálhatja. PINDROCH TAMÁS 2021/37 FIGYELŐ | 23

F_22-23_MRAZ_agoston.indd 23

2021. 09. 13. 16:04

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HATVANNÉGY PONTOT ÉR AZ ÖNKÉNTES KATONASÁG Egy friss kormányrendelet szerint aki önkéntes tartalékos katonaként szakkiképzés nélkül legalább hat hónapos szolgálatot teljesít, 16 többletpontra számíthat a felsőoktatási felvételinél. Aki a féléves szolgálati ideje alatt – az alapot követően – a szakkiképzést is végre-

rozott törvényi feltételek mellett a Magyar Honvédség a későbbiekben szolgálatra hívhatja be a tartalékosokat. Ők jelenleg több mint tizenegyezren erősítik a honvédség kötelékét. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ez hatalmas szám a 2010-es kormányváltás idejéhez ké-

TISZTAVATÁS BUDAPESTEN, A HŐSÖK TERÉN. AZ ÖNKÉNTES SZOLGÁLAT VÁLLALÁSA UTAT BIZTOSÍTHAT A FELSŐOKTATÁSBA

hajtja, 32, aki pedig még hat hónapot vállal és kitölti azt, további 32 többletpontot, tehát összesen 64-et könyvelhet el. Fontos tudni, hogy az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezés kötelezettséggel is jár. Bizonyos helyzetekben (például amikor az országot fegyveres támadás éri – a szerk.), illetve meghatá-

pest: akkor csupán 17 (!) önkéntes tartalékos katona volt Magyarországon. De visszatérve a felvételi előtt álló fiatalokra, konkretizáljuk, mit is kell teljesíteni. A jelentkezők két hónap alatt megkapják az általános katonai kiképzést, ezután a különböző fegyvernemeknél négy hónapos szakkiképzési időszak következik, ennek elvégzése ér majd 32 pontot. Ez a számítás nem véletlen: a „civil” életben megszerzett szakirányú

képesítés megszerzéséért is 32 pont jár a felsőoktatási felvételi rendszerben. És – mint azt korábban jeleztük – aki még hat hónappal megtoldja az önkéntességet, 64 ponttal lesz gazdagabb. A féléves kiképzés után egyébként akár úgy is dönthet a fiatal, hogy szerződéses katonának áll, erre is meglesz a lehetősége. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet mostani módosítását már a 2022 februárjában induló képzésekre történő jelentkezéskor, valamint a keresztféléves felvételi eljárásban alkalmazzák. A lehetőséget a felvételi ponthatárok bejelentésekor, július 22-én hirdették meg, augusztus 31-i határidővel. Ekkor még nem volt szó a felsőoktatási pluszpontok biztosításáról, arról csak augusztus 20-i ülésén döntött a kormány. Ennek ellenére ekkor már nagyobb számban jelentkeztek a 400 meghirdetett helynél. A pluszpontok bejelentése még népszerűbbé tette a Magyar Honvédséget, augusztus végéig 735 fiatal jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. Tavaly, a pandémia időszakában a Magyar Honvédség 1500, a munkahelyét a válság miatt elveszített emberen segített a speciális önkéntes tartalékos szolgálattal. A Gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghirdetett programban az érintettek 161 ezer forintos illetményben, utazásiköltség-térítésben, ruházati ellátásban, étkezésben és egészségügyi ellátásban részesülhettek. A képzést további hat hónapra meg lehetett hosszabbítani, de a fél év letelte után a kiképzett tartalékosok minden megkötés nélkül viszszatérhettek a civil életbe. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

FELVÉTELI | Önkéntes katonai szolgálatra jelentkezhetnek azok az érettségizett diákok, akiknek az idén egyetlen felsőoktatási intézménybe sem sikerült felvételt nyerniük. Aki vállalja a kiképzést, akár hatvannégy pluszpontot is elkönyvelhet a felvételi rendszerben.

24 | FIGYELŐ 2021/37

F_24-25-Katonai+E-kerekpar.indd 24

2021. 09. 13. 16:05

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MILLIÁRDOS TÁMOGATÁS

FOTÓ: GETTY IMAGES

E-KERÉKPÁR | Eddig több mint ötezer e-kerékpár kedvezményes megvásárlását támogatta összesen 550 millió forinttal a kormányzat. A tizedik fordulónál tart az elektromos rásegítésű biciklik beszerzését segítő tender.

Az 1 milliárd forintos keretösszegű pályázat legutolsó szakaszát szeptember 6-án hirdették meg, és 10-én le is zárult. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló dotáció legfontosabb feltétele, hogy azt csak az úgynevezett „pedelec”, azaz pedálrásegítéses kerékpárokra lehet igénybe venni. A támogatás maximális mértéke a vételár 50 százaléka, pedálszenzoros biciklik esetében legfeljebb 90 ezer, nyomatékszenzorosaknál pedig maximum 150 ezer forint. Szakportálok cikkei alapján a két bringafajta csupán abban hasonlít, hogy a rásegítő elektromos motor nem folyamatosan működik bennük, hanem érzékelők irányítják. A pedálszenzoros kerékpárokat egy korábbi technika jellemzi: a hajtómű tengelyén található mágneses tárcsa mozgása által keltett mágnesestér-változást érzékeli a vele szembe állított szenzor, amely működésbe hozza az elektromotort. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érzékelő a pedál mozgására reagál.

A nyomatékszenzoros biciklikben a hajtóműbe épített nyomatékszenzor azt érzékeli, hogy milyen erővel próbáljuk taposni a pedált. Ez modernebb és kifinomultabb technika. Ennek megfelelően ezek a kétkerekűek drágábbak, az állam ezért is támogatja ezek megvásárlását nagyobb keretösszeggel. A nyáron egyszerűsödött a pályázati elszámolások folyamata, így már nem szükséges benyújtani és megkötni az adásvételi szerződést. Az adminisztrációs terhek is csökkentek, s ezzel jelentősen rövidült az ügyintézés ideje, felgyorsítva a támogatások kifizetését. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese kiemelte: elkötelezettek az elektromobilitás népszerűsítése és a környezetkímélő járművek elterjedésének a támogatása mellett, hiszen ezek közelebb visznek az ország klímavédelmi céljainak az eléréséhez. „A közlekedés zöldítésére azért kell kiemelt figyelmet fordítanunk, mert az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy ötödéért felel. A szektor a közelmúltban elfogadott Nemzeti tiszta fejlődési

stratégia szerint is leginkább a tisztább üzemanyag felhasználásával, első helyen a villamos energia térnyerésével válhat klímabarátabbá – hangsúlyozta. A kormányzat azzal is segíti az e-kerékpárok terjedését, hogy a cégeknek 2022 januárjától kifejezetten megéri majd ilyen eszközöket vásárolni az alkalmazottaik számára. Korábban megírtuk: az szja-törvény kiegészült azzal a paszszussal, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz „a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata”. A taotörvény szerint ezentúl a vállalatok leírhatják a dolgozóik számára vásárolt biciklik vagy a legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos kerékpárok árát és a fenntartási költségeiket a társasági adóból is. A közlekedési eszközök nem kerülnek a dolgozók tulajdonába. Ezzel a kedvezmények szintjén a cégautókkal egy szintre kerültek az e-bringák. PT 2021/37 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Katonai+E-kerekpar.indd 25

2021. 09. 13. 16:05

| CÉGVILÁG |

ITT IS AZ ÚJRATÖLTHETŐ A MENŐ

A világ károsanyag-kibocsátásának a 20 százalékáért a közúti közlekedés a felelős, ezen belül pedig komoly szerepe van a tömegközlekedésnek, különösen a buszoknak, amelyek a legnagyobb arányban vesznek részt a közösségi forgalom lebonyolításában. (Itthon például 8500 busz üzemel országszerte a közösségi közlekedésben.) Amennyiben sikerülne megoldani ezek elektronizálását, komoly előrelépés történne a világ emiszsziós problémájának a megszüntetésében. Mindent természetesen ezek a járművek sem képesek megoldani, és ha az ökológiai vagy újabban karbonlábnyomként emlegetett szén-dioxid-emisz-

sziójukat számolják, úgy sem tekinthetők a globális felmelegedés megakadályozása messiásának, de az tény: az üzemeltetési környezetükben jóval kisebb a kibocsátásuk, mint a fosszilis energiával hajtott eszközöké. Nyilvánvaló, hogy elterjedésükkel az emisszió egy-egy pontban koncentrálódik, amivel viszont a szakmának majd számolnia kell, s megoldásokat szükséges találnia arra is, hogy ott miként történjen a csökkentés.

CÉLOK

A magyar kormány komoly vállalásokat tett a kibocsátás mérséklésére, összhangban az uniós törekvésekkel. 2050-re klí-

Elektronizált tömegközlekedéssel az emisszió ellen.

masemlegességet kíván, ami egész pontosan azt jelenti, hogy nem bocsát ki több káros anyagot, jelen esetben szén-dioxidot, mint amennyit az ország területén lévő erők egy év alatt képesek megkötni. A kabinet ennek teljesítésére hozta létre tavaly a Klíma- és természetvédelmi akciótervet – mondta az ABB által szervezett szakkonferencián Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A terv része a most meghirdetett Zöldbuszprogram, mert mint mondta, a közúti közlekedésből származó emisszió 83 százalékát a közösségi forgalomban részt vevő buszok adják. A programban Budapest kivételével a 25 ezer fősnél nagyobb lakosságú városok vehetnek részt. A jelenleg futó mintaprojektben 123 pályázó vett részt, és a kormányzat e célra 26 milliárd forintot biztosított. Most érkezett meg az első 40 elektromos busz – flottaként működve első útjaikat a vadászati expó és az eucharisztikus konferencia keretében teszik/tették meg. A mintaprojekt egyelőre az adatgyűjtésről és a járművek üzemszerű használatának a vizsgá-

FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI

BUSZ | Az elektromos járművek megjelenésének pillanatától az egyik legizgalmasabb gazdasági téma a közlekedés elektronizálása és az emisszió, vagyis a járművek károsanyagkibocsátásának a csökkentése. Ma már nem az a kérdés, miként lehet megoldani a problémát, hanem az, hogy mikorra.

26 | FIGYELŐ 2021/37

F_26-27_ebusz.indd 26

2021. 09. 13. 16:07

| CÉGVILÁG |

ELEKTROMOS FLOTTA. A VOLÁNBUSZ JÁRMŰVEI IS A ZÖLDBUSZPROGRAM KERETÉBEN ÉRKEZTEK MEG

latáról szól. Ez a tudás képezi majd az alapját a program folytatásának. Jelenleg az látszik, hogy ezen buszok fenntartási költsége kilométerenként 60 forinttal kisebb, mint a dízelüzeműeké. Utóbbi 112 forint körül alakul. Még nem tudni pontosan, mikor indul a második fázis, de az ITM szándéka, hogy 150-170 milliárdot különít el e célra az uniós forrásokból (újjáépítési alap, IKOP), valamint önálló állami keretből.

DRÁGA BUSZOK

Nem újdonság Magyarországon az e-busz, hiszen a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2016 óta működtet egy 19 tagból álló modulós midiflottát, amelyet annak idején állami forrásból vásárolt. Rácz Zoltán, a BKK Infrastruktúra és Jármű Projektirodájának az osztályvezetője szerint a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják: az ilyen közlekedési eszközök megvétele egyelőre nem megtérülő beruházás, tekintve, hogy e szóló buszok beszerzési ára jócskán 200 millió forint felett van, míg egy önjáró (egy darabig felső vezeték nélkül is közlekedő) troli ellenértéke 150-180 millió forint. A hagyományos dízelüzeműek viszont 80– 150 millióba kerülnek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a technológia fejlődésével az árak is csökkennek, és idővel elérik azt a szintet, amikor megtérülésről lehet beszélni. A tapasztalatok alapján ezeknek a buszoknak az üzemeltetési költségei nagyban függnek attól is, hogy a vezetőik mennyire tudnak alkalmaz-

kodni a járművek kínálta lehetőségekhez, praktikusan képesek-e a menetrend és a forgalom adta keretek között spórolni a busz erőforrásaival. Ez a gyakorlatban például azt is jelenti, hogy az energiavisszatöltési rendszer hatékonyságának a növelése érdekében elkezdenek-e kicsit korábban fékezni, vagy a fűtés-hűtés rendszert, amely az energiaforrás legnagyobb ellensége, megfelelően használják-e. Valamint bízik abban, hogy a most rendelkezésre álló flotta idővel bővül, és a Budapesten futó 1500 buszt le lehet cserélni a lakosok által egyébként rendkívül kedvelt elektromos járműre.

HAZAI GYÁRTÁS

Némi iróniával fogalmazva az Ikarustól nem áll nagyon távol a buszgyártás, de ahhoz, hogy megkezdhessék az elektromos meghajtású járművek mintaprojektjét, mintegy 3,5 milliárdos beruházást kellett végrehajtaniuk. Nagyjából három éve kezdtek el azon gondolkodni, hogy erre a piacra lépnek, s most sikerült olyan projektet kivitelezni, amely már bemutatható – mondta Tankó Zoltán, az Ikarus Járműtechnika Kft. ügyvezető igazgatója. Székesfehérváron és Bajorországban is fut járművük. A szakember szerint a fejlesztéshez nemcsak technológiát, hanem szemléletet is kellett váltaniuk, hiszen ha a buszelőállítás nem is, de a számítástechnika meglehetősen távol állt a cégtől. Ugyanakkor ezek az új közlekedési eszközök már guruló számítógépek, amelyek embereket szállítanak. Persze a nagy probléma

nem is ennek létrehozása volt, hanem annak eldöntése, hogy olyan buszokat akarnak-e gyártani, amelyek hosszú utakon képesek nagy akkumulátorokat cipelni, vagy olyanokat, amelyekre emberek is felférnek. Ezt összehangolni nagyon komoly feladat volt. Továbbá az is, hogy e járműveknek sokkal nagyobb a súlya, mint a dízelüzeműeké. Az sem elhanyagolható, hogy a töltésrendszereket is ki kell alakítani. Jelenleg éjszaka töltik a buszokat, amikor az energia „sűrűsége” megfelelő, ám hidegebb időben bizony nappal is rá kell tölteni az akkumulátorokra. S ahhoz, hogy ez megfelelő hatékonyságú legyen, a közművekkel is fel kell venni a kapcsolatot, hogy milyen kapacitásaik állnak rendelkezésre. Ebből adódóan ma az elektromos közúti közlekedésben részt vevő járművek előállítóinak több területet szükséges összefésülniük. Az előbb említett közműszolgáltatókét, a számítástechnikai cégekét és persze a közútkezelőkét, hiszen a nehezebb járművek nagyobb terhelésnek teszik ki az utakat. Nem mellesleg pedig a gyártónak folyamatos kapcsolatot kell tartania az üzemeltetővel, aki el tudja mondani a napi tapasztalatait. Ezt jó darabig meg kell tenni, ha az igényeknek megfelelő minőségű közlekedési eszközöket szeretnének készíteni. Tankó Zoltán azt azért leszögezte: a nagy baj az, hogy az elektromos buszokat ők nem tudják 200 millióért értékesíteni, sokkal inkább a 150 millió a reális ár. HŐNYI GYULA

2021/37 FIGYELŐ | 27

F_26-27_ebusz.indd 27

2021. 09. 13. 16:07

| CÉGVILÁG |

AZ OLASZ PIZZA SOSEM LEHET KÍNAI

MARIO DE STEFANI ÉS LUCA MOTTARLINI SÉF. PARMEZÁN ÉS PORCHETTA, AZ OLASZ KONYHA PILLÉREI

Szanka Zsuzsát nyugodtan lehetne világutazónak nevezni, hiszen élete eddigi nem egészen negyven esztendeje alatt hetven országban fordult meg. Élt Bangladesben és Új-Zélandon, legyalogolta az El Caminót, hátizsákos turistaként bejárta Közép- és Dél-Amerikát. Milyen tapasztalatokra tett szert az évek folyamán? Szanka Zsuzsa: Mondhatni, hogy valóban módomban volt megtapasztalni a világban való boldogulás megannyi fajtáját, hiszen voltam Amerikában középiskolás cserediák, Hollandiában közgazdászhallgató, Új-Zélandon almaválogató, Bangla-

desben saját sofőrrel rendelkező topmenedzser, amerikai multinacionális cégnél alkalmazott és szabadúszó. Dolgoztam magyar milliárdoscsoportoknak és az ENSZ FAO-irodájának, megfordultam alkalmazottként a koreai nagykövetség kereskedelmi irodájában is. Állást vállaltam recepciósként Olaszországban, úgy, hogy ők angolul nem beszéltek, én meg olaszul. Folyékonyan beszéltem viszont spanyolul, és ezt a tudásomat a kényszer hatására meglehetősen gyorsan sikerült átfordítani olaszra. Ennek megvolt a haszna, mert rövid idő alatt feljebb léptem a raglétrán, s mielőtt eljöttem, már recepcióvezető voltam.

– Tizennyolc év világjárás után mégis úgy döntött, hogy hazatér Debrecenbe, és itt indít vállalkozást. Sz. Zs.: Teljesen biztos voltam abban, hogy turizmussal kapcsolatos vállalkozást szeretnék, hiszen az a rengeteg tapasztalat és kapcsolat, amelyre szert tettem, minden bizonnyal így hasznosítható a legjobban. Hogy ebből éppen egy olasz étterem lett, abban óriási szerepe volt a férjemnek, Mariónak, aki 32 éve kizárólag a vendéglátásban dolgozik. Bariból indult, de megfordult Firenzében, Londonban, Elba szigetén is, dolgozott a Hiltonnál, a Sheratonnál, óceánjáró turistahajókon megmászta a ranglétra szinte minden fokát, mígnem Budapesten telepedett le, ahol V. kerületi olasz csúcséttermeket vezetett, köztük a sajátját, a Da Mariót. Mikor eldöntöttük, hogy családot alapítunk, gyermeket vállalunk, azt is elhatároztuk, hogy felszámoljuk a fővárosi bázist, és a gyökereimhez visszatérve, a családom segítségével olasz éttermet indítunk. – A debreceni Lábasház helytörténeti relikviaként is érdekes lehet, hiszen már a XVI. században kereskedőház állt a helyén, s egészen 1913-ig ilyen célú épületként működött. Országosan ismertté azonban Szabó Magda regénye, a Régimódi történet által vált. Hogyan esett a választásuk éppen erre a házra? Sz. Zs.: Új ház építésében nem gondolkodtunk, meglévő épületet kerestünk a projektünk megvalósítására. Az ezzel kapcsolatos elvárásunk az volt, hogy a választott helyszín alkalmas legyen egy á la carte olasz étterem, egy szálláshely és egy rendezvényhelyszín kialakítá-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZANKA ZSUZSA, MARIO DE STEFANI | A Szabó Magda felmenői által egykor lakott debreceni Lábasházban május óta egy valódi olasz étterem működik. A Toscanát és Barit egyszerre idéző miliő, a macskaköves terasz, a látványkonyha, a stilizált bútorzat, de még az asztalneműk is teljesen otthon vannak a Csonkatemplom tőszomszédságában álló XVIII. századi épület uralta világban. Az étterem-tulajdonosokkal egyebek mellett a helyszínválasztás miértjeiről is beszélgettünk.

28 | FIGYELŐ 2021/37

F_28-29-Pizza.indd 28

2021. 09. 13. 16:11

| CÉGVILÁG |

SZANKA ZSUZSA ÉS MARIO DE STEFANI. TANULJÁK MÉG A DEBRECENI PIACOT

sára. Bármennyire is keresgéltünk, ezen követelményegyüttesnek megfelelő helyet nem találtunk. Végül a debreceni önkormányzat ingatlankezelőjén, a Cívis Házon keresztül sikerült meglelni és hosszas tárgyalások eredményeként megvásárolni a Lábasházat, amely bár akkoriban borzalmasan lelakott állapotban volt, alapvetően minden elvárásunknak megfelelt. – A Rickl-ház oroszlános kapuján belépve a hátsó udvarban, de még ott is a terasz mélyén egy diszkrét logó hirdeti: ezt az éttermet DG Italianónak hívják. Honnan jött az elnevezés? Sz. Zs.: A De Stefani Gábrielből jön, ez a kisfiunk monogramja. Ha úgy tetszik, ezzel a névadással ő, aki másfél éves, máris tagja ennek a családi vállalkozásnak. – Tíz-tizenöt éve korántsem volt enynyi olasz étterem vidéken. Debrecenben például az utóbbi öt esztendőben öt-hat ilyen egység nyílt, előtte egy sem. Mi lehet az oka ennek? Mario De Stefani: Tizenöt éve még Budapesten sem volt sok igazi olasz étterem. A nagy boom 2010 körülre, a turizmus elképesztő mértékű növekedésének az elejére datálható, amikortól egyszer csak ötmillió külföldi turista érkezett a fővárosba minden esztendőben. Vagyis a látogatók tömeges felbukkanása generálta azt a keresletet, amelyre válaszként megjelentek a legjobb olasz éttermek Budapesten, őket követve pedig feltűntek a színen azok a vállalkozások is, amelyek úgy gondolták, könnyű olasz éttermet csinálni és

abból sok pénzt keresni. Ez azonban nem így van. Az olasz konyha nem kis részben attól olyan jó és népszerű, hogy rigorózusan őrizzük a tradicionális ízeinket és receptjeinket. A nápolyi pizza például felkerült az ENSZ kulturális örökségi listájára, továbbá rendelkezik az olasz eredetiséget jelző DOP védjeggyel, ami biztosíték arra, hogy senki se másolhassa le a receptjét. A másik fontos dolog, hogy kínosan ügyelünk az alapanyag minőségére. Ennek reményeink szerint Debrecenben – ahol tudomásunk szerint olasz tulajdonban lévő olasz éttermet mi nyitottunk először – szintén meglesz a közönsége. – A DG Italiano négy szakácsa közül három olasz. Milyen alapanyagokból dolgoznak? M. D. S.: A zöldség-gyümölcs magyarországi, hiszen ezekből itt valóban be lehet szerezni a legjobb minőséget. Az öszszes többi alapanyagot – a lisztet, a paradicsomszószt, az olívát, a halakat, a húsokat – viszont kivétel nélkül Olaszországból hozzuk. Ez utóbbiak vagy frissen, vagy előhűtött állapotban jönnek. A halak például már a tengeren jégre kerülnek, miközben még élnek. Természetesen minden friss, mert az olasz konyha másik óriási vonzereje éppen ez: mi otthon sem főzünk több ételt, mint amennyit egy étkezéskor megeszünk. Egy további erőssége pedig, hogy egyszerű alapanyagokból óriási választékot tudunk előállítani.

– Mennyire illeszkedik a DG Italiano a cívisváros kínálatába? Sikerült már bevezetni? M. D. S.: Nekem nagyon új a debreceni piac, még nem értem eléggé. A nyár erős volt, várakozással nézünk az őszi szezon elé. Budapesten a nyár hosszú, a pandémia előtt szeptember végéig jöttek a turisták. Szeptembertől pedig jött az a 30 százaléknyi, a nyaralásból visszatérő fővárosi törzsvendég, aki részben vagy egészében pótolni tudta a külföldiek számának a szezonális csökkenése miatti kiesést. Ezt a dinamikát itt egyelőre nem látom. Sz. Zs.: Örömmel hallottuk a vendégeinktől, hogy a DG Italiano azzal, hogy magas kategóriába pozicionálható, hiányt pótol Debrecenben, s emiatt remélhető, hogy a szezonális kilengéseket nem nagyon érezzük majd meg. Mégis van némi bizonytalanság bennünk, mert úgy érezzük, hogy a terasz hangulata – a háttérben a toscanai városképeket idéző csonka toronnyal – nehezen lesz pótolható a téli hónapokban. De azért próbálkozunk. A meleg fények, a zene, az atmoszféra, az ételek íze természetesen télen sem változik, de mindehhez szeretnénk hozzátenni egy kis pluszt. Multifunkciósra tervezett rendezvénytermünkben saját eseményeket kívánunk szervezni, közösségi, szociális, kulturális – koncert-, tánc-, színházi – programokban csakúgy gondolkodunk, mint tematikus estékben. – Hol tart a szálloda bevezetése? Sz. Zs.: Ennek még nagyon az elején vagyunk, az indulást októberre tervezzük. Hat szobánk van, panziónak minősülünk. Bed and breakfastként fogunk futni, de a szállodarész kialakításakor arra törekedtünk, hogy ötcsillagos elemeket is becsempésszünk. Ilyen a matrac, az ágynemű vagy a szőnyeg… Az enteriőrt úgy próbáltuk megvalósítani, hogy tényleg nagyon kellemes atmoszférája legyen a helynek. – További terjeszkedés, más üzletek? – Több ötletünk van még Hajdú-Biharra nézve. Nem feltétlenül ilyen vendéglőben gondolkodunk, hanem olasz gyorséttermekben, rosticcerìában, ahol minőségi előre főzött ételeket lehet kapni. DOMBI MARGIT 2021/37 FIGYELŐ | 29

F_28-29-Pizza.indd 29

2021. 09. 13. 16:11

| CÉGVILÁG |

ÖKOTISZTÁN BRILLIANCE | Egy régebben alapított magyar tisztítószergyártó 2019-ben fordult a 100 százalékban környezetbarát termékek felé, amelyeket itthon, önállóan kísérleteztek ki és értékesítenek BioBrill néven. A tavaly már egymilliárdos bevételt elért cég pár éven belül az üzleti ügyfeleknek is csak ökoszereket adna el.

INTENZÍV K+F

Az új termékkör innovatív, de az alapvállalkozás mögött immár több évtized áll. Nagy Antal és Nagy Gábor a kft. tulajdonosa. Az ikertestvérek nagyon fiatalon, még a 90-es évek közepén alapították cégüket, a Brilliance brandet ek-

kor kezdték el építeni – mindössze egy produktummal. A kezdőtőke csupán 40 ezer forint volt, amelyet az édesanyjuktól kaptak indulási segítségnek. Eleinte csak gyártatták a termékeiket, de a saját receptúráik alapján, s hét viszonteladón keresztül értékesítettek országosan. Nyolc év után a viszonteladóik önállósították magukat, ami egy esztendőre visszavetette az addig töretlen fejlődést. Ekkor saját értékesítői láncot alakítottak ki, aztán belevetették magukat az országos hálózat kiépítésébe, ám a 2008as válság miatt ez a modell is megdőlt. Mivel 2009–10-től a vevőket ismét viszonteladók kezelték, a cég a termékfejlesztésre és a gyártásra irányította a figyelmét. Ennek kapcsán 2012-ben megépült az első saját üzemük, egy évvel később átstruk-

turálták a produktumaikat, így létrejöttek a koncentrátumok és a szuperkoncentrátumok. Emellett a társaság nyereségességét is rendbe rakták: az EBITDA 25-30 százalékra nőtt. Tavaly „nagyot ment” a vállalat, a forgalmuk csaknem megháromszorozódott. 350 tonna kézfertőtlenítőt adtak el annak köszönhetően, hogy jóval a járvány kitörése előtt már volt a szortimentben megfelelő alkoholos áru. Így sokkal hamarabb reagáltak az igényekre, mint számos piaci résztvevő. Közben nagy tapasztalatra tettek szert a termékfejlesztés területén. Ma már szinte minden tisztítási problémára van megoldásuk, vagy nagyon gyorsan képesek előállni vele. Jelenleg is nagyjából száz tisztító kifejlesztésén dolgoznak.

IRÁNY A ZÖLD!

A nagy fordulópont azonban nem túl rég következett be. 2019-ben három szakmai kiállításon jártak, Londonban, Párizsban és Amszterdamban. Mindegyik eseményen egyértelművé vált számukra,

FOTÓ: BRILLIANCE

A Brilliance Tisztítószer Gyártó Kft. alapítói szerint a klímaváltozás folyamata elindult, ennek hatásai pedig a mindennapokban is egyre nyilvánvalóbban tetten érhetők. Ezért úgy vélik, minden iparági szereplőnek „ki kell zöldítenie” áruválasztékát. Kifejlesztették BioBrill névre keresztelt termékcsaládjukat, amely hatékony és száz százalékban ökotisztítószerekből áll. Az ebből a fejlesztésből szerzett tapasztalatokat felhasználva továbbmennek, s ipari produktumaikat is környezetbaráttá alakítják az elkövetkező öt évben. Ezek a magyar termékek azért egyedülállók, mert a piacon jelenleg nagyon nehéz maximálisan „zöld” tisztítószert találni.

30 | FIGYELŐ 2021/37

F_30-31_brillance.indd 30

2021. 09. 13. 16:10

| CÉGVILÁG |

Így jött létre a valóban környezetbarát, teljes mértékben ökónak mondható BioBrill termékcsalád. Ezt főként háztartások számára kezdték értékesíteni, már kezdetben nagy sikerrel. Terveik szerint öt éven belül az ipari tisztítószereiket is teljes mértékben környezetbarát alapanyagokból gyártják majd. Ez most nagy feladat elé állítja a céget. Nagy Antal és Nagy Gábor azonban elszánt: az ipari felhasználás területén is szeretnék megvalósítani a teljes mértékig ökoszereket, hogy még jobban kivehessék részüket a klímaváltozás hatásainak enyhítéséből.

KIHÍVÁSOK, TERVEK

hogy minden ipari és háztartási vásárló ökotisztítószert szeretne. Ezért belevetették magukat a valóban környezetbarát, mégis hatékony termékek fejlesztésébe. Nem volt könnyű dolog, mert a tisztítószereknél mindmáig bevett szokás, hogy ugyanazokból a sok évtizede használt – nem éppen környezetkímélő – alapanyagokból gyártanak ökónak keresztelt végtermékeket, legfeljebb olyan komponenseket adnak hozzájuk, amelyek esetleg segítik a vegyi anyagok lebomlását. Ráadásul nemcsak a fejlődő országokban vagy éppen a mi régiónkban, hanem tőlünk nyugatabbra is ez a helyzet. Ez abból derült ki számukra, hogy a kiállításokon begyűjtött prospektusokon szereplő tisztítószerek biztonsági adatlapját megvizsgálva nem nagyon találtak száz százalékban ökoárut. Az ezen adatlapokon feltüntetett összetevőket a cégek saját maguk vallják be, de nagy többségben még ezek sem teljesítették a legszi-

gorúbb kritériumokat. Azt tapasztalták, hogy a legtöbb környezetbarátnak nevezett produktum tartalmaz fosszilis, azaz kőolaj- és/vagy földgázszármazékot. Ez azt jelenti, hogy szinte egyetlen ilyen áru sem teljesíti a valódi ökoszerek fogalmi kritériumait.

Ma a márkaépítés és a környezetbarát termékek fejlesztése teszi ki a mindennapjaikat. Sok helyen szerepelnek ennek kapcsán is, és népszerűsítik azt a felelősségvállalást, amelyet – úgy vélik – minden piaci szereplőnek követnie kellene, legyen szó bármely iparágról. Magyarán hatásos lépéseket szükséges tenni a körforgásos gazdaság létrehozása felé, hiszen a klímaváltozás már nem fordítható vissza, de nem mindegy, milyen mértékű lesz. A BioBrill ökotisztítószereik az egyre növekvő számú tudatos vásárlónak szólnak; a jó ütemű webshopkampánnyal ezen produktumok forgalma jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban. Továbbá elkezdődtek a tárgyalások a lehetséges exportpartnerekkel, hiszen a jövőt, a további fejlődést e szegmensben a kivitel jelenti. Elsődleges piaci célpontnak tekintik a Benelux államokat, azonkívül Lengyelországot, Németországot, Ausztriát és a többi környező államot. Így a BioBrill termékcsaláddal azt tűzték ki célul, hogy egy 200 millió fős piacon vetik meg a lábukat az elkövetkezendő években.

A nagy fordulópont rég bekövetkezett. Ennek egyszerűen az az oka, hogy nem nagyon érhető el minden korábbi vegyi alapanyag helyettesítésére megfelelő „zöld” szer. De ez az ikertestvéreket nem hagyta nyugodni: alaposan beleásták magukat a témába. Kitartó kutatómunkával sikerült találniuk olyan alapanyagokat, amelyek eleget tesznek a legmodernebb szemléleten alapuló előírásoknak.

E tekintetben elsődleges fontosságú, hogy legyen itthon megfelelő gyártási és raktározási kapacitásuk. Ezért jelenleg egy 2500 négyzetméteres magasraktárat és üzemet újítanak fel, méghozzá a mai legnagyobb elvárásoknak megfelelően. Így a gyártási kapacitásuk napi 50, majd további fejlesztéssel 100 tonnásra bővül. HG 2021/37 FIGYELŐ | 31

F_30-31_brillance.indd 31

2021. 09. 13. 16:10

| CÉGVILÁG |

ÉRDEMES LESZ FENNTARTHATÓAN BERUHÁZNI

ZÖLDGAZDASÁG | A jegybank fenntarthatóságot preferáló hitelprogramot indított a vállalkozások körében is. Kérdés, hogy a hazai cégek eléggé érettek-e ahhoz, hogy az igen olcsó, fenntartható forrásokat helyesen használva elinduljanak a zöldberuházások.

32 | FIGYELŐ 2021/37

F_32-34_zoldhitel.indd 32

2021. 09. 13. 16:12

| CÉGVILÁG |

A pénzügyi világban is elkezdődött egyfajta paradigmaváltás a fenntarthatóság és a környezetvédelmi beruházások finanszírozásával kapcsolatban. Most pedig, ahogy növekszik az olcsó források aránya, előtérbe kerülnek a zöldebb gazdaságot támogató vagy a zöldebb cégek építését finanszírozó hitelek. E téren a Magyar Nemzeti Bank élen jár: látványos eszközökkel kezdte el ösztönözni nemcsak a lakossági, de a vállalati zöld-, illetve fenntarthatósági beruházásokat is. Ez év elején kiderült: az MNB részéről a hitelintézetek számára „zöld” vállalati és önkormányzati tőkekövetelménykedvezmény-program is indul. A bankok így a projekt keretei közt adhatnak zöldhiteleket egyebek közt az elektromobilitás, a fenntartható agrárium fejlesztésére. Mi több: iparági megkötés nélkül egyéb, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló finanszírozási célokra is felvehető lesz kölcsön. Egyebek közt például zéró emissziós árufuvarozó vagy személyszállító járművek cégek általi beszerzésére, a mezőgazdaságban pedig méhészetek és más ökológiai gazdálkodási támogatási programban részt vevő gazdaságok fejlesztésére. A fentieken felül agrárvállalkozások fenntarthatóságot szolgáló precíziósgép-beszerzései is támogathatók, s iparági megkötés nélküli, az adós vagy a bank által kialakított finanszírozási keretrendszer szerinti más típusú „zöldkitettségek” szintén bevonhatók majd a programba.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZÁZHATVANMILLIÁRD FELETT

A jegybank egyébként az úgynevezett Zöldprogramja részeként még tavaly decemberben hirdette meg vállalati és önkormányzati tőkekövetelménykedvezményprojektjét, ám a fenti szempontok a konkrét kereskedelmi banki hitelajánlatokban mostanság jelentek-jelennek meg. Jó hír a vállalatoknak, hogy az elmúlt hónapokban a mérlegfőösszeget alapul véve a hazai kereskedelmi bankok 75 százaléka csatlakozott a programhoz. Az MNB a tőkekövetelmény-kedvezmény nevű ösztönzőt – amelyet öt éven át biztosít – elsőként a megújulóenergia-termelés finanszírozására, valamint zöldkötvények bankok általi vásárlására (befektetésekre) határozta meg. A részt vevő pénzintézetek az említett kategóriákban 2021. június 30ig 121 milliárd forintnyi naperőműhitelt folyósítottak, illetve – a központi bank Növekedési kötvényprogramjában is részt véve – bő 42 milliárd forint értékű zöldkötvényfinanszírozást is nyújtottak.

A fiatalabbak inkább értik a fenntarthatóságot. A kezdeményezés sikere nyomán az MNB – a társhatóságokkal, a szakmai szervezetekkel és a hitelintézetekkel folytatott egyeztetéseket követően –, ahogy említettük, az eddigieken túl további vállalati zöldhitelcélokra terjeszti ki a projektet.

VÁLLALATI VÁLASZOK

A remek lehetőségek dacára azonban nyilvánvaló: a nagybefektetők és az üzleti döntéshozók nagyobb része csak olyan fenntarthatósági határozatokat támogat, amelyek a nyereség kisebb csorbulásával, a költségszint tűréshatáron belüli emelkedésével járnak. Ez akkor is így marad, ha maga a politika követeli ki a változásokat a szabályozókkal. Nem tudni, hogy az üzleti partnerek és a fogyasztók igényei miként befolyásolják a cégek zöldberuházásait. A kérdés azért összetett, mert számos globálisan is jelentős szennyezőnek számító nagyvállalat – például olajcég, autógyártó – igyekszik megelőzni vállalásaival a környezetvédelmi problémákat, amikor az éves fenntarthatósági jelentésében a lehető legzöldebb működést tűzi ki célul. Egy friss példa: a BMW Group a minap egyedülálló fenntarthatósági stratégiát jelentett be Münchenben. Oliver Zipse, a nagyvállalat igazgatótanácsának az elnöke közölte: a társaság 2030-ra több mint 40 százalékkal csökkentené a modellek teljes életciklusán átívelő károsanyag-kibocsátást. Emellett a Neue Klasse nevű generáció bevezetésével átfogóan felhasználnak újrahasznosított, illetve kiválóan elbontható, megújuló anyagokat is. Persze a csoport már évek óta alkalmaz megújuló nyersanyagokat, például az ajtókárpitok esetében, ahol a szükséges anyagstabilitás érdekében a természetes szálból álló tartóanyagot a mérnökök

műanyagmátrixszal egyesítik. A természetes szálakhoz hasonló megújuló nyersanyagok nem csupán 30 százalékkal könynyebbek a műanyag-alternatíváknál, de az emissziószámításban is negatív értékként szerepelnek, hiszen a növények növekedési fázisukban megkötik a szén-dioxidot és oxigént termelnek. Felismerve e potenciált, szisztematikusan fejlesztették tovább az olyan szálak alkalmazását, mint például a kender, a kenaf és a len, természetes rácsszerkezettel erősítve meg őket. Ezekkel a tartószerkezetekkel megőrizhetők az alapanyagok mechanikai tulajdonságai, a szükséges anyagmennyiség csökkentésével pedig elkerülhető a többletsúly.

FAHABBAL RAGASZTANAK

Megújuló nyersanyagként a fa is sok területen alkalmazható. A BMW Group a finoman őrölt farészecskéket tartalmazó, nyitott pórusú, innovatív habok területén is kutatásokat folytat. Ezen anyagok ellenálló képessége a fa saját kötőerejében gyökerezik, amely lehetővé teszi a szintetikus ragasztóanyagok mellőzését. Mint ilyenek, a fahabok teljes egészében megújuló nyersanyagokból állnak, a jövőben pedig a zajcsökkentő habokat is helyettesíthetik. Ezen túlmenően a BMW már most is akár száz százalékban újrahasznosított matériát használ hőre lágyuló műanyagból készülő alkatrészeihez, miközben úttörő gyártókkal együttműködve dolgozik a jelentősen kisebb károsanyag-kibocsátású, újrahasznosított műanyagok és bioműanyagok továbbfejlesztésén. Hogy csökkentse az olajalapú elsődleges műanyagok felhasználási arányát, a vállalatcsoport az újrahasznosítottak mellett bioalapú, valamint természetes szálakkal, például cellulózzal, kenderrel, fával vagy bambusszal erősített műanyagokat is alkalmaz. A cél az, hogy új autóiban 2030ra átlagosan 40 százaléknyi reciklált matériát tartalmazó hőre lágyuló műanyagokat használjon. Emellett a cégnek vannak 2021/37 FIGYELŐ | 33

F_32-34_zoldhitel.indd 33

2021. 09. 13. 16:12

válaszai a bőrfelhasználás fenntarthatóságára is, ami egyértelműen a műbőrök felé mutat, de például a szintetikus textíliákra szintén vannak megoldások.

FELELŐSSÉG

Egyre többen látják be a fenntarthatósági kérdéskör fontosságát, de abban, hogy melyik generációnak mekkora áldozatot kellene vállalnia a megoldás érdekében, nincs konszenzus az egyes nemzedékek között – derült ki az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából. Például a tárgyak megjavításában és az élelmiszer-újrahasznosításban is élenjáró baby boomer generációt (56–74 évesek) némileg felkészületlenül érte, hogy a fenntarthatóság témája ennyire központi kérdéssé vált. Sokan úgy érzik a tagjai közül, hogy valamilyen autoritásnak, például az illetékes minisztériumnak kellene jó példával és szabályozással elöl járnia ezen a téren, de a cégektől is sokkal határozottabb fellépést várnak. Közben új szokásokat vesznek át a gyerekeiktől, a náluk is idősebb „veteránokat” viszont ők tanítják például a szelektív hulladékgyűjtésre. Az X generáció (a 41–55 esztendősek tábora) a rendszerváltást a jelentős életszínvonal-növekedés és a fogyasztás lehetőségeként élte meg, s az elért kényelméből továbbra sem enged szívesen. Ugyanakkor belátja, hogy a következő nemzedékeket környezettudatosságra kell nevel-

nie. A fiatalokban nagyon bízik, de a saját felelősségét már kevésbé ismeri el ez a korosztály: fogyasztóként úgy érzi, szinte rá van kényszerítve arra, hogy környezetszennyező termékeket vegyen, a fenntarthatóbb produktumokat pedig csak akkor választaná szívesen, ha azok olcsóbbak lennének. Többen is megemlítették: a mostani 30-asok jóval fenntarthatóbban élnek náluk, ugyanakkor a boomerekhez hasonlóan úgy látják, hogy „aki nem elég intelligens, azt anyagilag kell motiválni”. Az Y generáció (a 26–40 éves korosztály) tagjai érzik a változás szükségességét, de passzívak és szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egyéni cselekvéseken keresztül valódi hatást lehetne elérni. Belátják ugyanakkor, hogy „nem várhatjuk fentről a segítséget, nekünk kell cselekednünk”. A zömében a harmincas éveiket taposó Y-osok próbálnak is tenni: nem rendelnek felesleges termékeket, kevesebb csomagolóanyagot használnak, sokan közülük biciklivel járnak munkába, komposztálnak – és mégis úgy érzik, egyedül semmit sem tudnak elérni. Az Y-os is dühös az idősebb generációkra, amiért felesleges tárgyakat halmoznak fel, de úgy érzi, a fiatalokban bízhat. E nemzedék tagjai különösen fontosnak tartják, hogy a fenntarthatóság témája a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjen meg az oktatásban. Szerintük a környezetvédelmet minél több tantárgyba bele kell csempészni.

A Z-sek (a 18–25 esztendősek) sok szempontból kilógnak a problémát rezignáltan felismerő, többnyire passzív generációk sorából, és radikális változást követelnek: a klímaváltozás hatásai folytán a saját bőrükön érzik a változás szükségességét, éppen ezért azt nem a gazdasági, társadalmi problémák egyikeként fogják fel, hanem a legégetőbb kérdésként, amely azonnali megoldásért kiált. Döntő többségük a saját nemzedékének a vállára rakja a fenntarthatóság előmozdításának a felelősségét. Az idősebb generációkhoz hasonlóan kevésbé bíznak a vállalatokban és a politikusokban. „Ahol példamutatásnak kellene lennie politikusi körökben, ott csak képmutatás van” – vélekedett egyikük. Félmegoldásnak érzik az elektromos autók terjedését vagy a multicégek fenntarthatóságra irányuló „látszattevékenységeit” is. Ugyanakkor az internetről való tájékozódás mellett az oktatás erejében nagyon is hisznek. Az UniCredit Bank és a SteiGen kutatásából kirajzolódik: a nemzedékek abban egyetértenek, hogy a mindenkori kormányok felelőssége kiemelkedő. Az állami szerepvállalás jelentőségét a válaszadók csaknem kétharmada a három legfontosabb tényező közé sorolta. A legfiatalabbak körében a kormány felelősségétől alig marad el az oktatási rendszer és a média említése. Az egyéni cselekvés fontosságát kicsivel több mint minden harmadik megkérdezett emelte ki, ugyanakkor ebben is megmutatkozik a Z és a baby boomer generáció nagyobb affinitása a köztes korosztályok szkepticizmusával szemben. HG

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2021/37

F_32-34_zoldhitel.indd 34

2021. 09. 13. 16:12

| SZEMÉLYI HÍREK |

HTTPOOL

DOOR-SZABÓ NÓRA

Értékesítési igazgatói posztra érkezett Door-Szabó Nóra a Httpoolhoz. A cég itthon exkluzív partnere a LinkedIn és a Twitter közösségi oldalnak, illetve képviseli a Spotifyt, a Snapchatet és a TikTokot is. A szakembernek több mint tizenöt éves múltja van az értékesítés és a marketing területén. Tapasztalatait rádióadónál, kiadóknál, illetve médiacégeknél szerezte. A Httpoolnál elsődleges feladata a piaci részesedés növelése, a terjeszkedés lesz.

COFIDIS

Balázs Péter kereskedelmi igazgatóként csatlakozott az online hiteleket nyújtó Cofidishez. A fogyasztási kölcsönök területén kifejezetten széles körű tudással felvértezett, műszaki és közgazdasági végzettségű vezető a bankszektorban szerzett két évtizedes tapasztalattal új pozíciójában egyúttal a marketing, a termékmenedzsment és a CRM területéért is felel. Érkezésével szervezeti átalakításra is sor került a pénzintézetnél: a marketinget, a termékmenedzsmentet és a partnerértékesítési szegmenst ezentúl a hozzá tartozó kereskedelmi igazgatóság felügyeli.

BALÁZS PÉTER

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

EUJOBS

HUNYOR PÉTER

A nagyvállalati közegből érkezett szakember az euJobs HR-Group kölcsönzési és közvetítői üzletágának új irányítójaként a szolgáltatások országos megerősítéséért, valamint – a hatékonyságnövelés érdekében – a mérésalapú működés fejlesztéséért felel. A HR területén szerzett tízéves szakmai tapasztalattal felvértezett Hunyor Péter Magyarország egyik vezető munkaerő-kölcsönző cégénél, a Prohumannél kezdte pályafutását, majd a Cvonline-nál szenior tanácsadóként mintegy száz toborzási projekt levezénylését irányította. Ezt követően a Samsung SDI Magyarország Zrt.-nél előbb toborzási, majd képzési és fejlesztési csoportvezetőként látta el a feladatait, illetve felelt a gyár dolgozói létszámáért, majd külső és belső oktatási folyamataiért.

KOÓS MELINDA

BÜKFÜRDŐ THERMAL & SPA

Koós Melinda vette át szeptembertől a Büki Gyógyfürdő operatív irányítását. A Bükfürdő Thermal & Spa-t üzemeltető társaság korábbi vezetője, Boros László Attila, aki a Magyar Fürdőszövetség elnöke is volt, májusban lemondott mindkét tisztségéről. Koós korábban a Sárvári Gyógyfürdőnél szerzett szakmai tapasztalatokat, illetve öt éven át a VitalMed Hotel igazgatójaként is dolgozott. 2021 januárjában Szentgotthárdon a Gotthárd-Therm Kft. ügyvezetőjévé, valamint a St. Gotthard Spa & Wellness fürdőigazgatójává nevezték ki – új pozíciójába innen érkezett.

2021/37 FIGYELŐ | 35

F_35_szemelyihirek.indd 35

2021. 09. 13. 16:13

| PÉNZ BESZÉL |

JULIANNA DINSDALE | A pandémia ellenére tavaly a biztosítási piac mintegy 5 százalékos növekedést ért el, a gazdaság fellendülésének hatására pedig további bővülésre lehet számítani az idei évben: az első fél év közel 12 százalékos emelkedése már ebbe az irányba mutat. A magyar piac attraktív jövedelmezősége és az eddig elért eredményeink fényében nem meglepő, hogy az Uniqa tulajdonosai Magyarországot a vállalatcsoport egyik kiemelt országának jelölték ki, ami azt jelenti, hogy a csoport plusztőkét is adhat a magyar leánycégnek a további fejlődés érdekében – mondta az Uniqa vezérigazgatója a Figyelőnek.

Az idei év elején vette át a biztosító irányítását. Úgy tudom, ez év márciusától az Uniqa vezetése új stratégiát fogadott el. Mi volt ennek az indoka? – Február végén hirdettük ki az új stratégiánkat: az Uniqa összes kiemelt országában a top 5 piaci pozíció elérésének a célját követve egy elég ambiciózus növekedési pályát tűztünk ki magunk elé. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az új stratégiánk keretében ne csak növekedési célokat és ahhoz kapcsolódó irányokat határozzunk meg, hanem egy olyan működési és szervezeti modellt is, ami mellett hosszú távon fenntartható pozíciót tudunk biztosítani magunknak a piacon.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

KIEMELT SZEREPBEN MAGYARORSZÁG

36 | FIGYELŐ 2021/37

F_36-38_Dinsdale.indd 36

2021. 09. 13. 17:06

| PÉNZ BESZÉL |

– Melyek ennek a stratégiának a főbb elemei? Miben különbözik az önök által érvényesített modell a más biztosítóknál alkalmazott módszertől? – Először is meghatároztuk, hogy melyek azok a fókuszterületek, amelyeken bővülni szeretnénk. Közepes méretű biztosítóként nincs meg a méretből adódó előnyünk – szemben a nálunk nagyobbakkal –, ezért fontos, hogy meghatározott területekre fókuszáljunk, ne porlaszszuk el a tőkénket, a befektetéseinket, az erőforrásainkat, hanem az egyes kiemelt szegmensekre összpontosítsunk. Mi a neméletüzletágban látjuk az Uniqa igazi növekedési potenciálját. Második pillérként egy olyan „jövőbiztos” értékesítési modellt határoztunk meg, ami figyelembe veszi a fókuszterületeink várható értékesítési trendjeit és az ügyfeleink preferenciáit. Ennek megvalósítását mi az úgynevezett alternatív értékesítési csatornák (online, call center) növekvő szerepével szeretnénk elérni. Emellett fontos a személyes értékesítési csatorna átalakítása is. A célunk az, hogy a tanácsadóink a már meglévő digitális csatornáinkat egy integrált rendszerben használják, valamint távértékesítési folyamatokkal is ki tudják szolgálni az ügyfeleiket. Ez tulajdonképpen egy olyan értékesítési modell, amiben a digitalizációnak hangsúlyos a szerepe, de a személyes értékesítés továbbra is nagyon fontos, mivel a biztosítási szektorban a fejlődést igen jelentős mértékben meghatározzák a személyes kapcsolatok és az egymás iránti bizalom. Harmadik elemként egy olyan működési modellt tűztünk ki célként, amiben a háttérfolyamataink hatékony megvalósítását mind az ügyfélfolyamatok, mind az ügyfélutak esetén a legmagasabb ügyfélélmény mentén tudjuk biztosítani. A negyedik, ami számomra az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebben megvalósítható pillér, a szervezeti működésünk és kultúránk átalakítása. Már a pandémia is megmutatta nekünk, hogy a szervezetünk esetén elengedhetetlen a környezetünkben előforduló bármilyen változásokra való gyors reagálás. Ez lehet a járványhelyzet, a változó ügyfélszokások, az új szabályozói környezet. Fontos egy új vállalati kultúra kialakítása is, ami a minden-

napokban tapasztalható új vezetési kultúrát, decentralizált döntéshozatalt és a különböző területek közötti erős együttműködést is magában foglalja. Hogy hogyan fogjuk megkülönböztetni magunkat a versenytársaktól? Három fő elemet emelnék ki: az ügyfélközpontúság hangsúlya, a tulajdonostól kapott autonómiánk, a legfontosabb pedig az erős és különböző tudású csapatunk. A biztosító az ügyfélközpontúságra helyezi a hangsúlyt, ez a húzóerőnk. Ezt nem csak az ügyfélkiszolgálásunkra értjük; az öszszes termékünk és folyamatunk kialakításánál fontos az ügyfél valós igényeinek a megismerése és feltérképezése. Ezt szerencsére meg is tehetjük, mert a tulajdonosaink megadják a szabadságot ahhoz, hogy a helyi piaci szokásokat és a magyar ügyfelek igényeit beépítsük a folyamatainkba, valamint a termékeinkbe. Ez triviálisnak tűnhet, de nagyon jelentős versenyelőnyt ad nekünk. Különleges helyzetben vagyunk, mert a többi, nemzetközi hátterű biztosítónál azt látom, hogy egyre jobban a centralizált irányítás felé haladnak. Ez azzal is jár, hogy a költségek optimalizálása érdekében sztenderd termékekkel jelennek meg minden olyan országban, ahol jelen vannak, és nem veszik figyelembe az adott piac sajátosságait. Itt lehet a versenyelőnyünk, mert megvan a jelentős nemzetközi hátterünk, de a csoport vezetése nagyon sok területen szabad kezet biztosít a leányvállalatoknak, vagyis rugalmasan, valóban a magyar lakosság igényeire szabva alakíthatjuk ki a termékeinket. Mindezt pedig egy sokszínű, sokféle tapasztalatot egyesítő csapattal valósítjuk meg, az egyéni teljesítmény helyett a közös munkára és sikerekre helyezve a hangsúlyt. Így alakítottuk ki az új boardunkat is, illetve több új középvezető érkezett hozzánk az elmúlt időszakban, akik nagyon különböző szakmai hátterűek. – A biztosítók szakemberei szerint a pandémia miatt az ügyfelek egyre inkább igénylik a személyes találkozók nélküli szerződéskötést, tanácsadást. Önök is érzékelik ezt a jelenséget? – Leginkább két területen lehet látni a pandémia hatását, nevezetesen az ügyfélkiszolgálásnál és az értékesítésnél. Azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek egyre inkább előnyben részesítették a telefonos és az úgynevezett alternatív kárrendezést. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlat hosszú távon is megmarad. Ez hatékonyabbá teszi a folyamatot, például elkerülhető a személyes találkozás, ami na-

NÉVJEGY Az Uniqa Biztosító vezérigazgatója. Torontói tanulmányait, majd az MBA-t követően szakmai pályafutását Kanadában kezdte a Bearing Pointnál mint a stratégiai osztály tanácsadója, ahol a helyi pénzügyi szektor legfontosabb szereplőivel dolgozott együtt. Miután Budapestre költözött, a Boston Consulting Groupnál folytatta karrierjét, jellemzően a pénzügyi szektorban, jó néhány stratégiai és transzformációs projekt felelőseként a kelet-középeurópai régióban. Kulcsszerepet töltött be egy zöldmezős bank, az Allianz Bank fejlesztésében, öt évet töltött a pénzintézetnél mint a menedzsment lakossági területért felelős tagja. Az Uniqa csapatához stratégiáért és transzformációért felelős igazgatóként csatlakozott. 2021 januárjától tölti be a vezérigazgatói posztot.

gyon időigényes lehet. A kárt fényképpel, videóval vagy saját bevallással is lehet igazolni. A szerződések kötésénél azt vettük észre, hogy a kommunikációban a chat, illetve az online kontraktuskötés sokkal nagyobb teret kapott. A személyesen létrejött szerződések száma csökkent, így kialakítottuk a távértékesítés lehetőségét, ahol a kollégáink fizikai jelenlét nélkül is személyre szabott tanácsokat tudnak adni az ügyfeleknek. Ez hosszú távon is megváltoztatja a preferenciákat a szektorban. A járványhelyzet elmúltával nagyobb teret kaphat a fizikai jelenlét nélküli szerződések gyakorlata, mert földrajzi korlátok nélkül, mondjuk egy videókonferencia segítségével egyszerre több ügyfélnek is adhat befektetései ötleteket vagy a termékekre vonatkozó tanácsokat egy biztosítási tanácsadó. A pandémia alatt az ügyfelek nagy része a mindennapi bevásárlásait is online intézte. Hozzászoktak ahhoz, hogy a digitális vásárlásnál egy sokkal inkább az ügyféligényekre koncentráló kiszolgálást kaptak, így a biztosítótársaságoktól ugyancsak elvárják majd, hogy a digitális, fogyasztóbarát kiszolgálást magasabb szintre emeljék, és ez hosszú távon is jelen legyen a piacon. 2021/37 FIGYELŐ | 37

F_36-38_Dinsdale.indd 37

2021. 09. 13. 17:06

| PÉNZ BESZÉL |

– A járvány felerősítette az öngondoskodást, emiatt emelkedik az élet-, illetve a nyugdíjbiztosításokra kötött szerződések száma. Az Uniqánál mi a helyzet ezen a téren? – Piaci szinten látszik, hogy erősödött az öngondoskodás, és ezt az életbiztosítások dinamikus növekedése is visszaigazolja a szektorban. A pandémia azt eredményezte, hogy az emberek inkább megtakarítottak, a megtakarítási ráta is jelentősen emelkedett, emellett az életbiztosítási termékek a háztartások megtakarítási formáiban egyre nagyobb szerepet játszanak. Ebben a nyugdíjbiztosítások valóban nagy hangsúlyt kaptak, itt igazi „organikus növekedés” észlelhető, nemcsak az átlagdíjak, hanem a szerződések száma is közel 10 százalékkal nőtt. Ezt a bővülést a mi számaink is visszaigazolják: a megtakarítási életbiztosítások terén a piachoz képest dupla növekedést értünk el, ami több okra vezethető vissza. Egyfelől a saját értékesítési hálózatunk mellett többes ügynöki értékesítői partnereink hálózatára is támaszkodhattunk, másfelől az elmúlt másfél évben kiemelt hangsúlyt fektettünk a megtakarítási jellegű élet- és nyugdíjbiztosítások folyamatfejlesztésére, amely mind a leendő ügyfelek, mind a biztosítási tanácsadóink munkáját megkönnyítette. A kockázati életbiztosítások esetén szektorszinten a pandémia hatását nem igazolják vissza a számok, itt a szerződések száma ugyanúgy csak 2 százalékkal emelkedett, mint az elmúlt években. Ez azt jelzi, hogy az öngondoskodás növekedése mögött inkább a hosszú távú megtakarítások állnak. – Az Uniqának a kgfb-piacon jelentős az állománya, egyes szakértők szerint viszont egyre kevesebb tulajdonos ír alá casco szerződést egy-egy új, vagy használt autó megvételekor. Mit tapasztaltak ezen a téren? – A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) továbbra is stratégiailag fontos üzletágunk marad. A pandémia előtt, az egész szektorhoz hasonlóan, nálunk is a kgfb volt a növekedés motorja. Azt látjuk,

hogy ehhez képest a casco kevésbé dinamikusan nőtt, viszont az nem igaz, hogy szektorszinten egyre kevesebben kötnek cascót, mert a szerződések darabszámának növekedési tendenciája nem ezt sugallja. Kihívásokat jelentenek majd, hogy szektorszinten hogyan tudjuk fenntartani a biztosítási „étvágyat” a cascokötések esetén. Rövidebb távon, a pandémia hatására a nagyobb mértékű kárinfláció jelentősebb díjemeléseket hozhat, emellett az elektromos autók térnyerésével ugyancsak adódnak újabb kihívások. Az elektromos gépjárművek kárigénye jelentősen magasabb a „hagyományos” autókénál, így a cascodíjak is nagyobbak lesznek. Itt azok a biztosítók fognak nyerni, amelyek a legjobb ár-érték arányt biztosítják az ügyfelek számára – mi is ezen dolgozunk. – A makrogazdasági elemzők szerint a magyar gazdaságban jelentős növekedés várható az idei év második felében. Mennyire bővülhet a hazai biztosítási piac az idén, az Uniqa milyen eredményekkel lenne elégedett 2021-ben? – Azt látjuk, hogy a járvány kevésbé hatott a biztosítási szektorra, mint más gazdasági ágazatokra. Tavaly a biztosítási piac mintegy 5 százalékos növekedést ért el, és a gazdaság fellendülésének hatására további bővülésre lehet számítani az idén. Az első fél év közel 12 százalékos emelkedése is ebbe az irányba mutat. Várható viszont, hogy a pandémia előtti időszaknak megfelelően a neméletüzletág újra a növekedés motorját jelenti majd a szektor számára, az emberek ismét elkezdenek költekezni, sőt, az utasbiztosításokra kifizetett összegek is elkezdenek emelkedni. Így a gazdaság újbóli beindulása főleg a neméletüzletágra lesz kedvező hatással. A várható növekedés kedvező lesz nekünk, mivel a stratégiánkban meghatározott bővülés motorjai főleg a neméletüzletágban vannak. Ilyen például a lakásbiztosítás, ami egy nagyon attraktív üzletág, emiatt nagy is a verseny az ügyfelekért. Mivel a lakosság majdnem 75 százalékának van lakásbiztosítása, a biztosítók közötti verseny arról szól, hogy egymástól veszünk el ügyfeleket. Ezért arra koncentrálunk, hogy minél magasabb ár-érték arányt nyújtsunk az ügyfeleinknek, és új, innovatív megoldásokon dolgozunk, mint például egy a lakhatás körüli ökoszisztéma felépítése. A lakásbiztosításra helyezett hangsúly már az idei számainkban is látszik, ebben az üzletágban sikerült két számjegyű növekedést elérni. A többi eredményünket illetően ebben az esztendőben arra koncent-

rálunk, hogy felkészítsük magunkat a stratégiánkban meghatározott ambiciózus bővülési tervek megvalósítására, amellett, hogy hozzuk azt az eredményt, amit kitűztünk magunk elé. Bízom abban, hogy jó úton vagyunk és elérjük a céljainkat. – Hosszú időt töltött el a tanácsadói világban, mielőtt az Uniqa vezérigazgatói székét elfoglalta. Mennyire eltérő üzleti szemléletet képvisel e két gazdasági terület, a biztosítónál tudja hasznosítani az előző munkahelyein szerzett tapasztalatokat? – Tanácsadóként hosszú éveket dolgoztam a Boston Consulting Groupnál (BCG), rengeteg transzformációs és stratégiai projektet vezettem nemcsak itthon, hanem a régió más országaiban is. Magyarországon születtem, de Kanadában, Torontóban nőttem fel, és személyes okokból jöttem haza. Utána részt vettem Magyarországon az Allianz Bank alapításában is, ahol öt évet dolgoztam. A BCG-ben végzett projektjeim eredményeként stratégiákban gondolkodom, hosszú távú célokat határozok meg és azokat folyamatosan szem előtt tartom. A véremben van, hogy megnézem, milyen trendek várhatók, hogyan alakulhat a piac, és a stratégiát is ehhez igazítom, alakítom. Ami talán még egy előny, hogy nem szektorbeli vagyok, más, külső szemléletet hoztam, alapból semmit nem fogadok el, sokszor megkérdőjelezem, hogy ezt vagy azt miért csináljuk. Ezenkívül a transzformációs projektek tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy a változáskezelést szervezetileg is fontos végigvinni, ez az alapja a sikernek, ezt prioritásként kezelem a biztosítóban. A BCG-nél az érték az emberi erőforrás, ez az én alapelvem is. Abban hiszek, hogy ha egy szervezetben sok tehetséges ember dolgozik együtt, velük közösen mindent el lehet érni. A vezetési stílusomat Torontóban tanultam, bízom az emberekben és hiszek a közös döntéshozatalban. TÓTH BALÁZS

38 | FIGYELŐ 2021/37

F_36-38_Dinsdale.indd 38

2021. 09. 13. 17:06

K&H CSOPORT Jelentősen emelkedett a K&H Csoport nyeresége az első fél évben, és ez elsősorban a hitelvolumenek gyors növekedésének köszönhető. Folytatódott a digitális átalakulás is a pénzügyi szolgáltatónál.

HITELEK SZÁRNYÁN A K&H Bank 37,4 milliárd, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2021 első fél évében – közölték a bankcsoport vezetői a hitelintézeti csoport sajtótájékoztatóján. A bank a rendkívüli tételek nélkül mintegy ötödével, a tavalyi első hathavi eredményhez képest 22 százalékkal, 31,2 milliárd forintra növelte adózás utáni nyereségét az idei első fél évben. Eközben folytatódott a pénzintézet digitális átalakítása: az új számlák 40 százalékát a K&H azonnali számlanyitási applikációjában nyitották meg, a K&H Biztosító pedig elindította az azonnali, elektronikus zöldkártya-szolgáltatását a kgfb-ügyfelei számára.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

AKTIVITÁS INNOVÁCIÓKKAL

Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója kiemelte: a jó pénzügyi eredmények elsősorban a hitelvolumenek gyors emelkedésének köszönhetők, ami magasabb piaci részesedést eredményezett az új lakossági kölcsönöknél. A hitelintézet olyan új, piacvezető innovációkat vezetett be, mint a Google Pay vagy az azonnali számlanyitási applikáció. Emellett felülvizsgálták és átalakították a hitelezési és befektetési stratégiát, hogy a leginkább érintett szektorokban a fenntarthatóságra összponto-

sítsanak. A vezérigazgató elmondta: 2021 végére a K&H Bank teljesíti a klímasemlegességet, 2015 óta 56 százalékkal csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, csak zöldenergiát használnak, a hitelintézet üzleti területének dolgozói képzést kaptak a fenntarthatóság különböző területeinek témakörében. 2021 első fél évében a K&H új kölcsöneinek volumene 279 milliárd forintot tett ki. Az új lakossági hitelek értéke elérte a 150 milliárd forintot, ez 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

JELENTŐS RÉSZESEDÉSEK

A teljes hitelportfólió éves szinten 13 százalékkal, 1875 milliárd forintra nőtt, az új lakossági kölcsönök szegmensben pedig tovább emelkedett a piaci részesedésük. A bank új lakossági jelzáloghiteleinek állománya 55 százalékkal bővült, míg a bankpiaci teljes volumen 33 százalékkal nőtt. A pénzintézet az idén június végéig mintegy 500 támogatott felújítási kölcsönt folyósított 2,4 milliárd forint értékben; az átlagos hitelösszeg 5,3 millió forint volt. A K&H részesedése a támogatott lakáskölcsönöket is magában foglaló teljes felújítási célú lakáshitelek területén 11,8 százalékot ér el. Az általuk folyósí-

tott babaváró kölcsönök értéke a tavalyi év azonos időszakához képest 33 százalékkal nőtt, míg a piacé 9 százalékkal zsugorodott. A hitelintézet az NHP Hajrá! programon belül 222 milliárd, az Exim Kárenyhítő hitelprogramján belül pedig 57 milliárd forintnyi kölcsönszerződést kötött – mondta Gombás Attila, a K&H Csoport pénzügyi vezetője. A K&H továbbra is az egyik piacvezető a megújuló energiatermelés finanszírozásában. Ennek volumene 2021. június végére meghaladta a 100 milliárd forintot. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója jelezte: a társaság adózás utáni eredménye 2021 első fél évében 4,2 milliárd forintra emelkedett. A nem-életbiztosítási üzletág díjbevétele elérte a 28,5 milliárdot. Ez a casco, a lakásbiztosítás és a kkv-knak szánt biztosítások dinamikus bővüléséből adódott, ami ellensúlyozta a kgfb volumenének kismértékű csökkenését. Az életbiztosítások jól teljesítettek: a rendszeres díjas, befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítások egy év alatt 37, a rendszeres díjas kockázati életbiztosítások 10 százalékkal bővültek. A járvány harmadik hulláma alatt pedig megnőtt a betegségi és haláleseti kárigények száma – mondta Nik Vincke. TÓTH BALÁZS 2021/37 FIGYELŐ | 39

F_39_KandH.indd 39

2021. 09. 13. 16:14

| PÉNZ BESZÉL |

GYORSAN KILÁBALTAK

Soha nem látott mértékű, 404,9 milliárd forintos adózott profittal zárták ez év első felét a magyarországi hitelintézetek. Az újabb rekordot jelentő eredmény ráadásul közel a négyszerese az egy esztendővel korábbinak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank konszolidált szemléletű, tehát a csoportszintű számokat is tartalmazó adataiból. Az adózás előtti összeg is új csúcsra, 466 milliárd fölé ugrott, ami nagyjából a három és félszerese a 2020 első felében elértnek.

dési bevételek például 12 százalékkal, 1338,7 milliárd forintra nőttek éves öszszevetésben, ami akkor is figyelemre méltó teljesítmény, ha tekintetbe veszszük a koronavírus-járványnak a tavalyi számokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A kamateredmény 10,8 százalékkal, 770 milliárd forint közelébe növekedett, s a díj- és jutalékeredménynél is kereken tízszázalékos bővülést regisztrált a jegybank, 440,6 milliárdos összeg mellett. Eközben a működési költségek

A HITELINTÉZETI SZEKTOR ADÓZOTT EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA*

Milliárd forint

330,2

404,9

326,1

322,1

KILENGTEK A MUTATÓK

259,6

MINDEN SORON JAVULÁS

Az MNB által közzétett számok alapján nagyon egészséges képet mutat a magyar hitelintézeti szektor. A műkö-

102,1 2016

szintjét sikerült kordában tartaniuk a hitelintézeteknek: az itt elszámolt valamivel több mint 828 milliárd forint négy százalékkal több az egy évvel azelőttinél, ami a jelenlegi környezetben egyáltalán nem rossz teljesítmény. A rekordszintű profithoz viszont egyértelműen a kockázati költségek csökkenése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Miközben 2020 első felében – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben – több mint 251 milliárd forintot számoltak el céltartalék és értékvesztés címén a bankok, az idén már csak 38,2 milliárdot. Ennek az lehet az oka, hogy a pandémia kitörése után, tavaly tavasszal rendkívül gyorsan és konzervatív módon tartalékolni kezdtek a pénzintézetek a hitelportfólió minőségének jelentős romlására készülve, így ebben az évben már nem volt szükség extra kockázati költségek elszámolására.

2017

2018

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

2019

2020

2021

Forrás: MNB

A profit megugrásával párhuzamosan a jövedelmezőségi mutatók is látványosan javultak a hitelintézeti szektorban. Igaz, extrém mértékű profitabilitásról még most sem lehet beszélni. A tőkearányos nyereség (RoE) például 3,7-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

BANKSZEKTOR | Rekordszintű adózott nyereséggel zárta az első fél évet a magyarországi hitelintézeti szektor. A szép eredményhez a kockázati költségek jelentős csökkenése is kellett.

40 | FIGYELŐ 2021/37

F_40-41_bankszektor.indd 40

2021. 09. 13. 16:20

| PÉNZ BESZÉL |

ről 12,3 százalékra ugrott éves összevetésben, miközben az eszközarányos jövedelem 0,4-ről 1,3 százalékra nőtt. A költség/bevétel arány (amely a hatékonyság fontos fokmérője) szintén látványos mértékben javult és 61,9 százalékot tett ki az első fél évben, szemben az egy esztendővel korábbi 66,8-del. A friss adatok alapján a hitelportfólió minőségével sincs nagyobb gondjuk a hitelintézeteknek: a nemteljesítők aránya (NPL-ráta) 4-ről 3,4 százalékra olvadt éves összevetésben, ami az elmúlt bő egy év eseményeinek a tükrében egyáltalán nem rossz teljesítmény.

ERŐS A KONCENTRÁCIÓ

A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege éves viszonylatban 15,7 százalékkal, 63,8 ezer milliárd forint közelébe nőtt, ami azt jelenti, hogy egyetlen esztendő alatt több mint 8600 milliárddal duzzadt a magyarországi székhelyű szereplők összesített üzemmérete. A hitelállo-

ESZKÖZÁLLOMÁNY-MEGOSZLÁS A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN

2021. I. fél év, százalék

3FL^ R­WJYďJP 78,4 8,4

13,2

0NX R­WJYďJP

0º_JUJX R­WJYďJP

Forrás: MNB

mány 12,9 százalékkal, 39,8 ezer milliárd forintra hízott éves összevetésben, miközben a betéteknél ennél is gyorsabb, 16,7 százalékos gyarapodást regisztrált az MNB, 51,9 ezer milliárdos állomány mellett.

A jegybanki adatokból viszont az is kitűnik, hogy a 31 szereplőt számláló magyarországi bankszektor igencsak koncentrált. A hat, mérlegfőöszszege alapján nagybanki kategóriába sorolt versenyző az összesített eszközállomány 78,4 százalékát adta az első fél év végén, miközben az öt közepes méretű szolgáltató a 13,2 százalékát. A fennmaradó húsz kisebb méretű hitelintézet pedig már csak a torta 8,4 százalékán osztozott. Az eredményt a bankok üzemmérete szerint vizsgálva még szembetűnőbb a nagybankok túlsúlya: ezek az első féléves profit 90,5 százalékát adták, miközben a közepes méretű szolgáltatókra a nyereség 3,3, a kicsikre pedig a 6,2 százaléka jutott. A jól sikerült első hat hónap után a teljes esztendőre vonatkozó kilátások sem rosszak a hazai hitelintézeti szektorban. A gazdaság újraindításából és a jelentősebb korlátozó intézkedések várható elmaradásából a pénzügyi ágazat is profitálhat a második fél évben. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_40-41_bankszektor.indd 41

2021. 09. 13. 16:20

| PÉNZ BESZÉL |

ÚJABB HOSSZABBÍTÁS

HITELMORATÓRIUM | Október végéig marad fenn változatlan feltételekkel a 2020 márciusa óta tartó hiteltörlesztési halasztás. A rászoruló társadalmi csoportok és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások jövő június végéig még élhetnek a haladékkal, ám a törlesztés felfüggesztésének igényét már jelezniük kell.

A fizetési halasztás feltételekhez kötött, újabb hosszabbításáról már a Világgazdaság is hírt adott szeptember 7-én, de nem egészen egy héttel később sor került a hivatalos bejelentésre is. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookoldalán közzétett videóban elmondta: novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot. A miniszter tájékoztatása szerint a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánemberek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, kérhetik a hoszszabbítást. A vállalkozások közül pedig azok, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző esztendőhöz viszonyítva. Varga Mihály külön felhívta a figyelmet arra, hogy a fizetés megnyújtása ezúttal már nem lesz automatikus: tehát azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022. június végéig, és erre jogosultak is, nyilatkozniuk kell a bankjuknak. A tárcavezető tájékoztatása

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

9582,1

8761,5

8069,3

7095,2

6154,2

7671,5

6520,4

Vállalatok Milliárd forint

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

*Adott év júliusában.

Forrás: MNB

szerint a jelenleg élő fizetési haladék hatályát azért tolták ki az eredeti, szeptember végi dátumról október 31-re, hogy az érintetteknek legyen kellő idejük nyilatkozni a maradásról. A miniszter emlékeztetett arra: a nemzeti konzultációban az emberek világos választ adtak, a válaszadók 91 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghoszszabbítását a rászorulók részére. „A fizetési haladék valós segítséget nyújtott a válság során, a munkahelyek és a csa-

A HITELEZETT LAKOSSÁGI ÜGYFELEK SZÁMA*

2NQQN· K÷ 3,91

3,80

3,81 3,62 3,44

2017

2018

2019

2020

2021

*Egy hiteles több szolgáltatónál is lehet ügyfél; **Adott év Forrás: MNB második negyedében.

ládok életszínvonalának megvédésében. A mostani döntés célja, hogy a gazdaság újraindításakor a rászorulók részére továbbra is megőrizzük ezt a védőhálót” – mondta. Aki viszont már képes és van lehetősége a törlesztőrészletek fizetésének folytatására, annak érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdésének előnyeit is – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

SZÉLES AZ ÉRINTETTI KÖR

„Teoretikusan a moratóriumban lévő adósok több mint kétharmada maradhatna továbbra is védelem alatt” – erről már Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélt egy online sajtótájékoztatón. Szerinte nyáron kismértékű csökkenés mutatkozott a moratóriumban részt vevő adósok számában. Jelenleg mintegy 1,15 millióan élnek a lehetőséggel és nagyjából 2800 milliárd forintot tesz ki a hitelek volumene. „Teoretikusan, a három jogosulti ügyfélkört nézve az adósok mintegy 70 százaléka, 800 ezer kliens válhat jogosulttá arra, hogy a továbbiakban is a moratóriumban maradjon. Azaz a nyugdíjasok, a gyermekes családok és azok, akik jövedelemcsökkenést tapasztaltak” – mondta Nagy Tamás. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden szempontból az lenne a helyes döntés, ha azok az adósok, akiknek megfelelő jövedelmük van, mielőbb elkezdenék törleszteni a hitelüket.

MENNI VAGY MARADNI?

A maradással járó következményekre a Magyar Nemzeti Bank júniusban külön sajtóközleményben hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a törlesztési moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett kölcsönre.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NYILATKOZNI KELL

5979,2

Az előzetesen vártnak megfelelő döntést hozott a kormány a hiteltörlesztési moratórium ügyében: a jövő év közepéig fennmarad a fizetési haladék lehetősége, ám az nem lesz automatikus, és a jogosulti kör is a rászoruló ügyfelekre szűkül. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyanok, akik több mint két éven keresztül a törlesztési moratóriumban maradhatnak.

5825,9

Háztartások Milliárd forint

8874,6

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

42 | FIGYELŐ 2021/37

F_42-43_moratotium.indd 42

2021. 09. 13. 17:12

| PÉNZ BESZÉL |

Ezt a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben lehet majd viszszafizetni (nem tőkésítik), és a havi törlesztő is megegyezik a fizetési stop elrendelésekor számítottal. „Aki viszont nem szeretne több kamatot visszafizetni és az anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését” – áll a közleményben. A havi terhek időbeli elosztása azok számára életfontosságú, akik továbbra is nehéz helyzetben vannak, így nincs más választásuk. A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, emiatt összességében több pénzt kell fizetniük a hitelintézetük felé. A futamidő és az összes hitelteher pedig azoknak nő meg elsősorban, akiknél a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év

volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk – mutat rá közleményében az MNB. A jegybank a júniusi stabilitási jelentésében konkrét példákon keresztül is szemléltette a moratóriumban maradás hatásait: így például a számítások szerint közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, és a halasztás elrendelésétől 2022. június végéig igényelné a fizetési stopot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött

27 hónapot is beszámítva) 56 hónappal, azaz közel öt évvel nyúlna meg. Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie a hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forintos személyi kölcsöne van, és a hátralévő futamideje 7 év. Az ő összes kölcsönterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

CSÖKKENŐ ARÁNYOK

A hitelintézetek beszámolói szerint fokozatosan mérséklődik a moratóriummal érintett hitelállomány aránya a portfóliójukban. Ez érthető, hiszen a 2020. március 18. után felvett kölcsönökre nem vonatkozik a haladék lehetősége, tehát az új kihelyezések már eleve csökkentik az arányt, és ehhez hozzáadódik a kilépők által okozott hatás is. Az OTP Banknál június végén 1108 milliárd forintot ért el a moratóriumban lévő lakossági hitelek állománya, ami a magyarországi alaptevékenységek (OTP Core) összes bruttó kölcsöne arányában 39 százalékot jelent – árulták el a Figyelő érdeklődésére a hitelintézetnél. A vállalati kölcsönöknél 333 milliárd forintot tett ki az év közepén az érintett állomány, ami az OTP Core céges hitelportfóliójának 15 százaléka. A pénzügyi szolgáltatónál az elmúlt időszakban az ügyfelek részéről nem tapasztaltak növekvő érdeklődést a moratórium kapcsán, ám kiemelték: az OTP Bank egyetért az MNB több sajtóközleményében szereplő figyelemfelhívással, hogy akinek lehetősége van, az lépjen ki a fizetési halasztásból, és folytassa a hitelének a törlesztését, és csak az éljen ezzel a lehetőséggel, aki valóban rászorul. „Az OTP Bank felkészült arra, hogy a moratóriumot követően újabb fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a továbbra is nehézséggel küzdő ügyfélkörnek. Az ugyanakkor egyelőre nehezen becsülhető, hogy mekkora körnek okoz majd gondot a törlesztések újraindítása” – közölték a hitelintézetnél. BARÁT MIHÁLY 2021/37 FIGYELŐ | 43

F_42-43_moratotium.indd 43

2021. 09. 13. 17:12

| TŐZSDE |

EMELIK A TÉTET Július végére meghaladta a 15 ezer milliárd forintot a magyar háztartások értékpapírban tartott megtakarításainak az állománya: amellett pedig, hogy egy esztendő alatt több mint 17 százalékkal nőtt a kimutatott mennyiség, eddig soha nem látott méretűre duzzadt a kisbefektetők kezén lévő portfólió – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A lakosság értékpapír-portfóliója ráadásul jóval gyorsabban bővül a teljes megtakarítási piacnál, hiszen az utóbbin évek óta stabilan 10 százalék környékén mozog a gyarapodási ütem.

BIZTOSRA MENNEK

A hazai kisbefektetőket persze változatlanul a konzervatív attitűd jellemzi leginkább, így semmi sem veszélyezteti az állampapírok dominanciáját a portfólióban. Ebben az eszközosztályban a nyár közepén 9723 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami erőteljes, 15,7 százalékos bővülést tükröz 2020 júliusához képest. Az állomány növekedésében a

friss vásárlások játszották a fő szerepet: a tranzakciók – vagyis a vételek és eladások – egyenlege az év első hét hónapjában majdnem 600 milliárd forintos pluszt mutatott a lakossági állampapíroknál, ami látványos ugrás a megelőző esztendő azonos időszakára kimutatott 348 milliárdhoz viszonyítva.

A HÁZTARTÁSOK ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYA* Milliárd forint

11 543,1 9 072,5

2017

15 013,6

12 810,8

9 962,9

2018

*Adott év júliusában.

2019

2020

2021 Forrás: MNB

Az állampapírok iránti intenzív kereslet fő hajtóerejét az ötéves futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) adja, miután az öt százalék környéki éves hozam sok kisbefektetőnek vonzó alternatívát jelent a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben. Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a napokban jelentette be, hogy átlépte a 6000 milliárd forintot a MÁP Pluszban lévő megtakarítások értéke. (Vagyis a teljes lakossági állampapír-portfólió több mint 60 százalékát immár ez az egy konstrukció adja.) A tárcavezető hozzátette: az államadósság negyede ma már a magyar emberek kezében van, miközben egy évtizeddel ezelőtt ez az arány még csak 3 százalék volt. „Így azt a kamatot, amelyet a költségvetés az állampapírok után fizet, nem a külföldiek, hanem a magyar családok kapják, a pénz tehát visszajut a hazai gazdaság vérkeringésébe” – emelte ki a szakember. Szerinte ennek is köszönhető, hogy Magyarország a válság alatt és a gazdaság újraindításakor is mindvégig a saját lábán állt s megőrizte pénzügyi stabilitását. „A MÁP Plusszal az egész ország

FOTÓ: GETTY IMAGES

LAKOSSÁGI ÉRTÉKPAPÍROK | Új csúcsra nőtt július végére a háztartások értékpapírokban lévő megtakarításainak az állománya. Az állampapírok mellett a részvényeket és a befektetési jegyeket is egyre bátrabban veszik a kisbefektetők.

44 | FIGYELŐ 2021/37

F_44-45_allampapir.indd 44

2021. 09. 13. 16:17

| TŐZSDE |

AZ ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA A HÁZTARTÁSOKNÁL

2021. július, százalék

64,8

tékelődéseken is sokat, közel 114 milliárd forintot nyertek a részvényeknél a kisbefektetők.

Állampapír

jól jár. Adómentes, könnyen elérhető, öt év alatt több mint 27 százalékos kamatot fizet, míg az államnak biztonságos, kiszámítható finanszírozást nyújt” – emlékeztetett Varga Mihály.

JÖNNEK FEL AZ ALAPOK

A befektetési jegyek szempontjából sem alakult rosszul a júliusig tartó egy év. A háztartásoknál lévő állomány éves összevetésben 16,6 százalékkal, 4300 milliárd forint közelébe duzzadt. A növekedésben jelentős szerepet játszott, hogy miközben 2020 első hét hónapjában még 38,6 milliárddal több pénzt vontak ki az alapokból a háztartások, mint amennyit frissen befektettek, ez év július végéig már 133,3 milliárdos pluszt mutatott a tranzakciós egyenleg. A tőkepiacokon tapasztalható általánosan optimista hangulat okán az átértékelődések is több mint 96 milliárd forinttal hizlalták a befektetési jegyekben lévő vagyont, miközben egy esztendővel korábban még közel 153 milliár-

28,6

6,2

Részvény

Befektetési jegy

0,4 Egyéb

Forrás: MNB

dos mínusz keletkezett ezek nyomán. Az igazán látványos gyarapodást viszont a lakosság tőzsdei részvényeinél mutatta ki az MNB. Egyetlen év alatt 39,1 százalékkal, 928 milliárd forint közelébe bővült az állomány. Az egyre feljebb kúszó tőzsdei árfolyamok mellett is több részvényt vettek a háztartások, mint amennyit eladtak, hiszen a tranzakciók egyenlege 39,1 milliárdos pluszt mutatott. (A múlt esztendő első hét hónapjában jóval nagyobb, 152,6 milliárd forintos pluszban állt ez az érték, ami azzal magyarázható, hogy a járvány kitörése utáni tőzsdei zuhanások idején bátran vásárolni kezdtek a kisbefektetők.) Az idei tőzsdei hegymenet nyomán az átér-

KIS SZELETEK

A nem állami kibocsátású adósságpapírok részesedése változatlanul igen kicsi a lakossági értékpapír-portfólióban. A banki kötvények 56 milliárdos július végi állománya sem tekinthető túl nagynak, ráadásul alig több mint egy százalékkal kövérebb az egy esztendővel azelőttinél. A vállalati kötvényeknél kimutatott 46,3 százalékos éves növekedés is csak 17,7 milliárdos állományt eredményezett, míg a jelzáloglevelek mára gyakorlatilag eltűntek a lakossági piacról. Ennek nyomán a háztartási értékpapírbefektetések túlnyomó részét továbbra is három termékcsoport adja: júliusban az állampapírok a portfólió 64,8 százalékát tették ki, míg a befektetési jegyek részesedése 28,6, a tőzsdei részvényeké pedig 6,2 százalékos volt. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

F_44-45_allampapir.indd 45

2021. 09. 13. 16:17

| TŐZSDE |

MEGTORPANHAT AZ AMERIKAI CÉGEK PROFITNÖVEKEDÉSE RÉSZVÉNYEK | Kifulladhat a tengerentúlon a tőzsdék szárnyalása, közeleg az amerikai fellendülési ciklus vége.

A világ tőkepiacai számára mértékadó részvényindex, az S&P 500 kosarába tartozó vállalatok második negyedéves gyorsjelentéseit átnézve azokban az „infláció” és a „hiány” kifejezés 2010 óta nem látott gyakorisággal fordul elő. Kedvelt eszköze ez a részvényelemzőknek – nemcsak a számokból, hanem a szövegekből is dolgoznak. Az alapanyagköltségek növekednek, a beszállítói láncok széttöredezettsége áruhiányhoz vezet, felhajtva ezzel az árakat.

SZÁLLÍTÁSI PROBLÉMÁK

A BROWN–FORMAN VEZETŐI A NEW YORK-I TŐZSDÉN, 2009-BEN. AKKOR MÉG NEM VOLT HIÁNY AZ ÜVEGEKBŐL

lékra zuhant a tavalyi 80-ról. Nem nehéz elképzelni, hogy a szűkös raktárkészleten alapuló spórolásra, a nagyon feszes beszállítói láncú működésre épülő termelési modelleket miként vágja ez haza. A tengeri fuvarozások akadozása miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a légi szállítás iránt, persze ezek sem bírják a nagyobb terhelést. Néhány jelentősebb reptér, például a chicagói immár rend-

szeresen közli, hogy akár két hetet is csúszhatnak a szállítmányok.

A BESZERZÉSIMENEDZSER-INDEX VÁLTOZÁSA AZ USA-BAN

A UNIVERSITY OF MICHIGAN FOGYASZTÓI BIZALMI INDEXE

65 64 63 62 61 60 59 58 57 56 55

Pont

Az 50 alatti érték a gazdaság lanyhulását jelzi, az a fölötti érték az élénkülésre utal. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2020 2021

Forrás: Statista.com

MUNKAERŐHIÁNY

A belföldi teherautós fuvarozást most éppen az Ida hurrikán vágta haza, de a helyzet amúgy sem volt rózsás. Egy ágazati szövetség, az American Trucking Associations szerint 60 ezerrel kevesebb a teherautó-sofőr a már korábban

105 100 95 90 85 80 75 70

Pont

I.

III. V. VII. IX. XI. 2020

Forrás: University of Michigan

I.

III. V. VII. 2021

FOTÓ: MIKE SEGAR, REUTERS

Ennek alapján erős kétségek vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy a cégek meddig képesek növelni az árbevételüket. Ha a forgalom bővülése megtorpan, akkor átszervezésekkel, költségcsökkentésekkel, pénzügyi műveletekkel egy darabig még lehet ugyan gyarapítani a profitot, de ezeknek csak rövid távú hatásai lesznek. A nyereséghez, az árrés növeléséhez elsősorban árbevétel kell. Nézzünk néhány példát. Az egyik legnagyobb amerikai szeszesital-előállító, a Brown–Forman (a Jack Daniel’s gyártója) közölte, hogy az üvegpiaci hiány, valamint az agávé – a tequila előállításához használt alapanyag – magasabb ára, továbbá a beszállítói láncokban bekövetkezett törések a második negyedévben 70 bázisponttal csökkentették a bruttó árrést (a forgalomból levont termelési költségek és az árbevétel hányadosa). Más nagyvállalatok is panaszkodnak erre; többek között a Campbell Soup, a Clorox, a Colgate-Palmolive beszállítói problémákra, alapanyaghiányra figyelmeztet. Egy globális logisztikai cég, a CH Robinson statisztikája szerint a tengerentúli, hajón érkező szállítmányok időben megérkezésének a valószínűsége 35 száza46 | FIGYELŐ 2021/37

F_46-47-Amerikai-cegek.indd 46

2021. 09. 13. 16:19

| TŐZSDE | AZ IDA HURRIKÁN PUSZTÍTÁSA UTÁN LOUISIANÁBAN. ÁRUHIÁNY SÖPÖR VÉGIG AZ AMERIKAI GAZDASÁGON

is feszített munkaerőpiacon a járvánnyal kapcsolatos korlátozások enyhítése után. Zárva voltak például az autósiskolák, nem tudták megoldani a képzéseket-továbbképzéseket. Az ágazati szövetségek már ott tartanak, hogy az USA hatóságaitól a bevándorlási szabályok enyhítését kérik, külföldi sofőröket szeretnének alkalmazni. A Petroleum Marketing Group, amely a keleti parton egy 1300 benzinkútból álló hálózatot üzemeltet, figyelmeztetett: a sofőrhiány üzemanyag-ellátási problémákhoz és növekvő árakhoz vezet. Gondok vannak azoknál a vállalatoknál is, amelyek külföldön termeltetnek. Ázsiában aggasztóan emelkedik a delta-variánssal megfertőződöttek száma, Vietnamban például jó néhány gyárat kellett bezárni. A tengerentúli cégek költségcsökkentésekkel és áremelésekkel eddig meg tudták védeni nyereségtermelő képességüket

– ez meg is mutatkozik a száguldó inflációban. A második negyedéves gyorsjelentésekben közölt és a várható nettó profitmarginokból (az adózott eredmény és az árbevétel hányadosa) összekevert mutató 13,1 százalékos volt január–márciusra vonatkozóan, ami 2008, a pénzügyi válság óta nem látott csúcs. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az egy részvényre jutó átlagos eredmény (EPS) az S&P 500 társaságainál 90,8 százalékkal bővüljön az előző esztendő azonos időszakához mérten. A forgalom 25,2 százalékkal nőtt. Nem csoda, hogy az index szinte folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban – az idén összesen 20 százalékkal. Az elemzői várakozások alapján a jelenlegi negyedévben az EPS 28,1, a nettó profit 12,1 százalékkal, a teljes évben 42,6, illetve 12,4 százalékkal gyarapodik.

AGGASZTÓ ELŐJELEK

A nagy kérdés az, hogy a második negyedévre vonatkozó gyorsjelentésekben fellelhető figyelmeztetések (inflá-

FOTÓ: ADREES LATIF, REUTERS

A NAGY- ÉS A KISEBB KAPITALIZÁCIÓJÚ CÉGEK 7+41>&2; 194? 8& &? &2*7.0&. 9ö?8) 0*3

60 50 40 30 20 10 0 –10

Heti átlagár, 2020. 09. 07. = 100 százalék

Russell 2000**

Megjegyzés: az indexek kapitalizáció alapján súlyozottak, így a nagyobb cégek árfolyamváltozása OTGGFS RT_LFYOF ÷PJY

Russell 1000*

IX.

X.

XI. 2020

XII.

I.

II.

III.

IV.

2021

V.

VI.

VII.

VIII.

F_ QJLSFL^TGG PFUNYFQN_¥HN·O¾ H­L ¥WKTQ^FR FQFPZQ¥X¥Y RZYFYOF F Pº[JYPJ_÷ QJLSFL^TGG PFUNYFQN_¥HN·O¾ H­L ¥WKTQ^FR FQFPZQ¥X¥Y RZYFYOF +TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

ció, alapanyaghiány) miként érintik a következő időszakban várható profitokat és ezeken keresztül a részvények árfolyamát. Más aggasztó jelek is feltűntek. Ilyen például a fogyasztói bizalom csökkenése – a University of Michigan indexe csaknem egy évtizedes mélypontra süllyedt. Az amerikai GDP durván kétharmadát a lakossági fogyasztás adja, a fogyasztói bizalom így létfontosságú a tőzsdei árfolyamok szempontjából. A delta-variáns terjedése és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által beígért monetáris szigorítás szintén a részvények ellen dolgozik. Joe Biden elnök adóemelésekből – köztük a társasági nyereségadó növeléséből – kívánja finanszírozni több ezer milliárd dolláros infrastrukturális és jóléti kiadási csomagjait; ennek szintén hatása lesz az árfolyamokra. Elemzői vélemények szerint az árrések csökkenése önmagában nem lenne tragikus folyamat, viszont óriási kérdőjelek sorakoznak azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok a továbbiakban mennyire képesek áthárítani a fogyasztókra megnövekedett költségeiket. Az amerikai gazdasági ciklus érett fázisában van, a járvány miatt bevezetett állami-jegybanki ösztönző intézkedések sora, a gazdaságra zúdított pénzeső meghosszabbította a fellendülést. Ha fordul a kocka és bekövetkezik a lejtmenet, esetleg beüt egy újabb recesszió, akkor a cégek árbevétele a kereslet lefékeződése miatt mérséklődésnek indul, az árrések szűkülnek, az árfolyamok pedig süllyedésbe váltanak át. D. GY. 2021/37 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Amerikai-cegek.indd 47

2021. 09. 13. 16:19

| TŐZSDE |

MÉG TOVÁBB DRÁGULNAK AZ ÉLELMISZEREK

ÁRUPIACOK | Nemcsak a kávé, hanem a cukor, a kukorica, a narancs és a hús világpiaci ára is növekedhet a brazíliai időjárás miatt. A kávépiacon a brazil arabica mellett a vietnami robusta is drágul.

A csaknem egy évszázada nem tapasztalt aszály, valamint az azt követő szélsőségesen hideg időjárás a La Niña jelenséghez, az El Niño ellentétéhez köthető. (A La Niña Dél-Amerikában aszályt idéz elő, azonkívül az Atlanti-óceán északi vidékein a hurrikán-, a Csendes-óceán nyugati részén pedig a tájfuntevékenységet erősíti fel.)

BRAZIL PROBLÉMÁK

A helyzetet tovább rontja, hogy az Amazonas esőerdeinek egyre nagyobb hányadát alakítják át mezőgazdasági művelésre alkalmas területté. E régió vízforgató képessége kulcsszerepet játszik Dél-Amerika csapadékellátásában. A kevesebb eső, a vízhiány így tartós tendenciának mutatkozhat. Brazília igazi mezőgazdasági nagyágyú, a világ vezető kukorica-, cukor-, narancslé- és húsexportőrei közé tartozik. (A brazil GDP harmadát az agrárium adja.) Ez az év azonban katasztrofális termést hoz, így az ország kivitelének a csökkenése a világpiaci árakra is hatással lesz. A kedvezőtlen állapotokra rátesz egy lapáttal, hogy a brazil energiamixben a vízenergia részaránya 65 százalék, az aszály ezért az energiatermelésben is problémákat okoz. Az üzleti szek-

A FAGYASZTOTT NARANCSLÉ8Ď7 92 3> -&9 7.)ö8 7& 150 140 130 120 110 100 90 80

Heti átlagárak, dollár

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

Forrás: Marketwatch.com

tornak számlázott villany ellenértéke az idén az előrejelzések szerint 40 százalékkal nő. Ez a mezőgazdaságiakon kívül a többi alapanyag árára is kihat. További problémákat okoz a koronavírus-járvány. Brazíliában csaknem 500 ezer áldozatot követelt ez a kórság, ami az USAbeli után a második legmagasabb szám a világon. Nagyon alacsony szintű az átoltottság, a 212 milliós lakosság csupán negyede kapta meg az első dózist.

HÚSPIACI GONDOK

A latin-amerikai ország globálisan a legnagyobb marhahúsexportőr, a legnagyobb felvevőpiaca Kína. Január–júliusban ösz-

PERFORMANCE BRAZÍLIÁBAN. KIFACSART TERMELŐK, EMELKEDŐ ÁRAK

AZ ARABICA TÍPUSÚ KÁVÉ -&9 7.)ö8 /*,>? 8*.

220 200 180 160 140 120 100 80

December 21-re, dollár

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

szesen 490 ezer tonnát szállítottak oda, 2,4 milliárd dollár értékben. Szeptember elején azonban egy fenyegető járványveszély miatt kénytelenek voltak leállítani az Ázsiába irányuló szállításokat. Ez azt jelenti, hogy Kína kénytelen máshonnan beszerezni a szükségleteit, ami felhajtja a világpiaci árakat. A helyzet a kávépiacon is tovább romlik. A brazil termés gyenge, ráadásul globálisan a második legnagyobb termelő (a robusta típust tekintve az első) Vietnam a terjedő pandémia okán kénytelen volt korlátozni a belföldi utazásokat. Ez azonban azzal jár, hogy kevesebb munkaerő jut ki az ültetvényekre.

Augusztus végén a robusta típus határidős ára négyéves csúcsra, tonnánként 2000 dollár fölé emelkedett, az idén majdnem 50 százalékkal drágult. A világpiacon így már nemcsak a brazil arabica, hanem a vietnami robusta is egyre erőteljesebb árnyomást idéz elő. A nagy kávécégek – például a Nestlé, a Starbucks – után következő legnagyobb kávéfeldolgozó, a JDE Peet’s (Douwe Egberts) fedezeti ügyletei egyelőre képesek tartani a fogyasztói árakat. Mások – mint például az amerikai JM Smucker (Folgers, Dunkin), valamint a német Tchibo és a japán UCC Coffee – azonban árrésük szinten tartása érdekében már drágítottak. D. GY.

FOTÓ: ADRIANO MACHADO, REUTERS

FEKETELEVES

48 | FIGYELŐ 2021/37

F_48-49_Brazil--Allianz.indd 48

2021. 09. 13. 16:21

| TŐZSDE |

HAZAI PÁLYÁN IS VIZSGÁLAT INDULT AZ ALLIANZ ELLEN PÉNZINTÉZETEK | A német biztosító vezérigazgatója elismerte, hogy „nem ment minden tökéletesen az alapkezelőknél”. Az USA igazságügyi tárcájának és pénzügyi felügyeletének augusztus eleji lépése után a német felügyeleti hatóság (BaFin) is nyomozást kezdett a legnagyobb német pénzintézetnél, az Allianz biztosítónál. A Structured Alpha Funds nevű alapcsalád gigantikus veszteségei nyomán több befektető is pert indított a cég ellen – értesült a Reuters.

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

BESZAKADT AZ ÁRFOLYAM

Az Allianz egyike a világ legnagyobb vagyonkezelőinek, összesen 2,4 ezer milliárd euró felett diszponál. A befektetéseket olyan kötvénypiaci óriások kezelik, mint a Pimco és az Allianz Global Investors, utóbbi csaknem 600 milliárd dollárt. A BaFin többek között azt vizsgálja: a társaságnál ki tudhatott az alapkezelői divízión kívül arról, hogy néhány alap több milliárd dolláros veszteséget halmozott fel. Az Allianz szóvivője közölte: a biztosító rendszeres kapcsolatban áll a felügyelettel, és a jelen-

legi ellenőrzés teljesen normális folyamat. Ám a biztosító a múlt hónapban, az amerikai vizsgálat elindítását követően bejelentette, hogy az eset hatással lesz a pénzügyi eredményeire is. Az eljárás augusztus 1-jei kezdete után az Allianz piaci értéke durván 7 milliárd euróval zuhant, az árfolyam 8 százalékkal szakadt be. A vártnál kedvezőbb második negyedéves eredmények folytán azonban utóbbi némileg visszakorrigált (lásd grafikonunkat).

PEREK SOKASÁGA

A Structured Alpha Funds alapcsalád befektetői (köztük amerikai nyugdíjalapok) közül többen azért indítottak pert, mert szerintük a cég félrevezette őket.

AZ ALLIANZ 9ö?8)*. 7+41>&2&

225 220 215 210 205 200 195 190 185 180

2021, euró

Június

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

A pandémia előtti csúcson az alapok 13 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek, tavaly márciusban azonban kettőt közülük likvidálni kellett a veszteségek miatt – 80 százalékos értékvesztésre is volt példa. Összesen 25 eljárás indult, 6 milliárd dolláros kár megtérítését követelve. Az Allianz akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az invesztorok tisztában voltak a kockázatokkal. Később azonban Oliver Bäte, a vállalat vezérigazgatója elismerte: olyan új információk láttak napvilágot, amelyek a helyzet átértékeléséhez vezettek; nem ment minden tökéletesen az alapkezelőknél. Közölte továbbá, hogy az Allianz mélységesen sajnálja a történteket.

JÓ MÁSODIK NEGYEDÉV

Július

Augusztus

Az Allianz második negyedéves nettó nyeresége 47 százalékkal, 2,23 milliárd eurósra nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. Az egy részvényre jutó összeg 41 százalékkal, 5,22 euróra bővült. A társaság szerint az idei pénzügyi évben az üzemi eredmény a korábbi várakozások felső szélén, 12 milliárd euró körül alakulhat. D. GY. 2021/37 FIGYELŐ | 49

F_48-49_Brazil--Allianz.indd 49

2021. 09. 13. 16:21

| GEOPOLITIKA |

ELISMERÉSI DILEMMÁK AFGANISZTÁN | Oroszország, Kína, azonkívül Irán és más muszlim országok várhatóan elismerik az új tálib rezsimet valamilyen formában. A Nyugatnak azonban ehhez fel kellene adnia korábbi értékalapú megközelítését.d

Roppant dilemma előtt áll a világ, elsősorban a Nyugat. Mi legyen a tálib kormánnyal? Elismerjék? Ha igen, egy terrorista rezsimnek adnak diplomáciai menlevelet. Ha pedig nem ismerik el, az Afganisztánban maradt külföldiek és a távozni készülő (ezt okkal tevő) afgánok határon túlra menekítése előtt csukhatják be a kaput. Emellett elveszítik annak a lehetőségét, hogy valamilyen formában részesei legyenek a majdnem negyvenmilliós

Türkmenisztán m

ország további sorsa alakításának. Nem utolsósorban a kabuli (ideiglenes) kormány illegitimnek tekintésével, az Afganisztánnak való hátat fordítással vörös szőnyeget gördítenek az ország jövőbeli – elsősorban gazdasági – sorsát meghatározó kínaiak lába elé.

MOSOLYDIPLOMÁCIA KÉRDŐJELEKKEL

Sokasodnak a kérdőjelek a tálibok gyanús „mosolydiplomáciája” körül. Egyelőre hivatalosan egyetlen állam sem ismerte el az új kabuli rezsimet. Nem hivatalosan több tucat kormány kontaktált a tálibokkal, fő-

Kunduz Baglán

Pol-e Homri

Sarikar

KABUL

Afganisztánból a Kabul–Dzsalálábád Ɠ5JXF[¥W NW¥S^GF [J_JY F_ ¾Y Karabag Pakisztán felé. Pesavárnál elágazik. Az egyik vonal Iszlámábád érintésével éri el a kulcsfontosságú gvadari PNPºY÷Y F R¥XNP 5FPNX_Y¥S ­X_FPS^Z- Kandahàr gati részén halad ugyanoda.

Bannu

Multan

PAKISZTÁN AK

Peking 2045-ig három fázisban kiépíti a régió QJLSFL^TGG PNPºY÷O­Y FRJQ^ félmillió tonnás szupernagy teherhajókat is képes lesz KTLFISN X JL^ NI÷GJS FP¥W 150 ilyen óriást képes kiszolgálni.

Omá mán má

Lahore

Zob

Kvetta Zàhedàn

ISZLÁMÁBÁD Gujrat

Vana

Saman

Sahivál

Rahimjar Kán

India

Új-Delhi

Szukkúr

Navabsah Karacsi

Gvadar

Kína

Hszincsiang

Dzsalálábád Torkham Pesavár AFGANISZTÁN SZ

Heràt

Ománi-öböl

Tádzsikisztán

Sir Kán

*_ F KTQ^TX· 9¥I_XNPNX_Y¥S K÷[¥WTX¥NL )ZXFSG­NL M¾_·INP F QJLSFL^TGG FKL¥S MFY¥W¥YPJQ÷ ­WNSY­X­[JQ

Irán

DUSANBE

Üzbegisztánn Üzb

ként a két érintkezési ponton, Katarban és Törökországban. Kína és az Oroszországi Föderáció (OF) is kapcsolatban áll velük. Az afgán fővárosban a kínai, az oroszországi, a pakisztáni és az iráni nagykövetség teljes létszámmal működik, a nyugatiak távoztak. Igaz, az 1996 és 2001 között fennállt tálib Afganisztáni Iszlám Emírséget is csak Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) ismerte el. A most szeptemberben felállt ideiglenes kormányban jelentős szerepet kaptak a fenti rezsim vezető személyiségei, köztük

Haidarábád

Arab-tenger

AZ ÚJ SELYEMÚT AFGANISZTÁNI ÉS PAKISZTÁNI ELEMEI, KIJÁRAT AZ ARAB-TENGERRE

50 | FIGYELŐ 2021/37

F_50-51_afganisztan.indd 50

2021. 09. 13. 16:22

volt guantánamói foglyok. Kínai elemzők (Global Times) az új kabinet kapcsán kiemelik: a tálibok számára a belső problémáik megoldása, a stabilitásuk a fontosabb, nem pedig az, hogy mit vár el tőlük a nemzetközi közösség. Egyelőre működik az ország, Kabulban van víz, áram, és a hazai média, valamint a külföldi tudósítók is több-kevesebb szabadsággal dolgozhatnak. Ugyanakkor óriási az infláció, az élelmiszer- és a készpénzhiány. Afganisztán vízválasztó lehet a nemzetközi diplomáciában, olyan új formák kialakítását mozdíthatja elő, amelyekben a „klasszikus” kritériumok már nem vagy csak kisebb mértékben érvényesülnek. A Nyugat értékrenden alapuló eddigi hozzáállásán a pragmatizmus kerekedhet felül. Gondban van Moszkva is. Az oroszországi tömegtájékoztatási eszközökben a talibánról szólva megjegyzik, hogy az az OF-ben tiltott terrorszervezetnek számít… Ám a Kreml kezdettől fogva sokkal rugalmasabb kapcsolatokat épített ki a tálib vezetéssel, mint a Nyugat, így lépéselőnyben van ezen a téren.

FOTÓ: REUTERS

KÍNAI HÍDFŐÁLLÁSOK

Ugyanez mondható el Pekingről is. Vélhetőleg Kína lesz az első nagyhatalom, amely valamilyen formában elismeri a tálibokat. Még a nyúlcipőt elsőként felkötött és az államkasszát (169 millió dollárt) állítólag magával vitt Asraf Gáni elnöksége alatt működő utolsó afgán kormányzat idején Kína nyomást gyakorolt a kabuli vezetésre, hogy valamilyen formában kössön békét a talibánnal. Nem mintha Pekinget különösebben izgatta volna a megbuktatott afgán irányítók sorsa, hanem ily módon akarták előkészíteni a hatalom új birtokosai, a tálib rezsim elismerését. Maguk a tálibok mondták ki, hogy a jövőben legfőbb külpolitikai-külgazdasági támaszuk a távol-keleti óriás lesz. Ez egybevág a pekingi érdekekkel. Kínának már jórészt megvan a kiépült infrastruktúrája az afganisztáni gazdasági behatoláshoz. A kulcs itt is az afgánok meghatározó fontosságú délkeleti szomszédja, a 165–180 nukleáris robbanófejjel felvértezett Pakisztán, amellyel Peking szoros gazdasági, politikai és katonai kapcsolatot épített ki. Iszlámábád hosszú ideig az USA régióbeli legnagyobb szövetségesének számított. Az utóbbi években azonban az ázsiai nagyhatalom irányába moz-

PÉNZVÁLTÓ KABULBAN. HAMAROSAN JÜANKÉSZLETEK IS KELLENEK

Kínával összekötő szárazföldi úthálózat részévé válik. dult el, Peking legalább százmilliárd dolláros összértékű tőkét mozgat az országban. Évekkel ezelőtt megvásárolta a Pakisztán délnyugati csücskében lévő, az Arab-tengerre, az Indiai-óceánra kitekintő kikötőváros, Gvadar működtetési jogait. Kína hatalmas fejlesztésbe kezdett. 2045-ig három fázisban kiépíti a régió legnagyobb kikötőjét, amely szupernagy, félmillió tonnás teherhajókat is képes lesz fogadni, s egy időben akár 150 ilyen óriást tud majd kiszolgálni. Gvadart Kínával Pesavaron keresztül az M8-as autópálya, majd az N5-ös, N35-ös autóút köti össze. Ebből ágazik le Pesavarnál a Kabulba vezető főút, amelynek első szakasza a legnagyobb határátkelőig, Torkhamig 51 kilométer. Onnan már afgán területen, Dzsalálábád érintésével eléri a fővárost. Ez Afganisztán legfontosabb útvonala. Része a pakisztáni–kínai tervnek az új selyemút kezdeményezés (BRI) egyik eleme, a Haibar-hágó gazdasági folyosó (KPEC) projektje, amelynek a megvalósításához két éve kezdtek hozzá. A KPEC megnyitja az utat Kína számára a KözépÁzsiába való még intenzívebb gazdasági behatoláshoz. Ez a folyosó Tádzsikisztán fővárosáig, Dusanbéig húzódik majd. Az AH76-os út Kabul–Pol-e Homri–Kunduz– Nyizsnyij Pjandzs (a legnagyobb afgán– tádzsik határátkelő)-vonalon halad északnak Dusanbéig. Peking számára az új selyemút egyik, Közép-Ázsiát a tengeri új selyemúttal (Gvadar) és Pakisztánon át

TÚSZOK MILLIÁRDOKÉRT

Ugyanakkor az új kabuli rezsim érdeke, hogy a Nyugattal valamiféle közös nevezőre jusson. New Yorkban őrzik az ország aranykészletének tekintélyes részét, és az afgán pénzeket kezelő nagybankok, nemzetközi pénzügyi intézmények (Világbank, Nemzetközi Valutaalap) is nyugati, amerikai befolyás alatt működnek. A három érdekelt nagyhatalom, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország féltékenyen figyeli egymás tálibokkal kapcsolatos lépéseit. Joe Biden amerikai elnök a Reuters szerint attól tart, hogy Peking, Moszkva (és Teherán) valamilyen formában megegyezik a talibánnal. Persze az USA is hasonló úton jár. A Politico hírszerzési forrásokból szerzett értesülése szerint e hónap elején hat, amerikaiakkal, valamint Washington számára fontos afgánokkal megrakott repülőgépet tartottak vissza a tálibok Mazár-e Sarif légikikötőjében (amelynek 3180x45 méteres, kiváló minőségű kifutópályája van, a legnagyobb gépek fogadására is alkalmas). Amerikai értékelés szerint ily módon akarják zsarolni az Egyesült Államokat pénzforrásaik felszabadítása és esetleg a diplomáciai elismerés valamilyen formája érdekében. A felszállási engedélyt megtagadó tálibok arra hivatkoztak, hogy a távozni kívánók többségének a papírjai kapcsán gondok adódtak. D. P. 2021/37 FIGYELŐ | 51

F_50-51_afganisztan.indd 51

2021. 09. 13. 16:22

| GEOPOLITIKA |

NEHÉZ VÁLASZTÁS ELŐTT A MERKEL NÉLKÜLI NÉMETORSZÁG

POLITIKAI ÖRÖKSÉG | A szeptemberi választásokkal kapcsolatos esélylatolgatások egy ingatag, széthúzó koalíció képét mutatják. Nincs olyan fajsúlyos politikus a színen, aki be tudná tölteni a Merkel utáni hatalmi vákuumot.d

Tizenhat évi regnálás után leköszön kancellári tisztségéről korunk egyik kiemelkedő személyisége: Angela Merkel. Az EU – még inkább az integrációs szervezet keleti tagállamai – sorsát jelentős mértékben meghatározó Németország a szeptember 26-i parlamenti (Bundestag-) választások előtti utolsó napokat éli. A helyzet meglehetősen kusza. A hosszú ideig a közvélemény-kutatásokban élen állt CDU/CSU a nyár közepén váratlanul visszaesett, a vezetést átvették a szociáldemokraták (SPD). Aztán e hónap első

hetében némileg változott a helyzet, a kereszténydemokrata-keresztényszociális unió ledolgozta négy százalékpontos hátránya felét, de az irányítást nem adták át a szocdemek.

TALÁLGATÁSOK

Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy az új német kormányban az SPD lesz a meghatározó erő. Maga Merkel asszony utolsó parlamenti beszédében élesen bírálta a szocdemeket és azok kancellárjelöltjét, Olaf Scholzot. Szembeállította a stabilitást és a gazdasági helyreállítást, fellendülést ígérő CDU/CSU-politikát az adóemeléseket kilátásba helyező baloldali tervekkel. Ebben a helyzetben, amikor az egész világ, így Németország is a

pandémia viszonyai közepette a gazdaság élénkítését célozza, nem lenne okos húzás az adóemelés – mondta a leköszönő kancellár, aki ezzel vélhetőleg az egyik legvalószínűbb koalíciót, az SPD, a Zöldek és a Baloldal (Die Linke) kormányalakítását igyekezett meggátolni. (Ami a keletközép-európai térségnek, Magyarországnak is kevésbé lenne ígéretes. Jobban járnánk az alternatívával, a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójával – szükség esetén a hozzájuk csatlakozó FDP-vel.) Mire számíthat Európa, a világ a választások utáni új német kormánytól? Öt párt(szövetség) jöhet számításba a koalíciós tárgyalásokon. Ezek: a CDU/CSU, a szociáldemokraták (SPD), a baloldali elemekkel megtűzdelt Zöldek (Bündnis 90/

& 3 2*9 ,&?)&8 , +ö'' 2:9&9 . &? &3,*1& 2*70*1 .)ö8?&0'&3 .SƼ¥HN·X W¥YF Százalék 2,3 1,7

2,6

1,5 1,6

2,5 2,1 2,0 1,1

1,4

1,5 1,0

1,8

3,2

1,4

0,5 0,5 0,5 0,3 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’091 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’212

1

'WZYY· MF_FN YJWR­P ,)5 Százalék 4,2 3,9 3,8 3,0 2,7 2,2 2,2 0,7 1,5 0,4 0,4 1,2 1,1 1,1 1,0

–4,6 –5,7 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’091 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’213

A 2009-es válságévben Németország gazdasága az EU28-ak átlagánál (–4,3%) valamivel nagyobb mértékben (–5,7%) esett vissza, viszont gyorsabban visszakapaszkodott. Míg az EU-átlag 2010-ben X_¥_FQ­PTX Sº[JPJI­XY OJQ_JYY FIINL F S­RJY LF_IFX¥L G÷[ÀQ­XJ JSSJP YºGG RNSY F P­YX_JWJX­Y X_¥_FQ­PTY YJYY PN 2&_ JQX÷ ºY M·SFU ¥YQFLF O¾QNZXGFS 3*L­X_ ­[WJ [TSFYPT_· UWTLS·_NX Forrás: de.statista.com

52 | FIGYELŐ 2021/37

F_52-53_merkel_utan.indd 52

2021. 09. 13. 16:23

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: CHRISTIAN MANG, REUTERS

DEMONSTRÁCIÓ BERLINBEN, A BRANDENBURGI KAPUNÁL. NEM LESZ POLITIKAI EGYSÉG NÉMETORSZÁGBAN

Die Grünen), a liberális-jobbközép FDP és a Baloldal (Die Linke). A CDU/CSU kül- és Európa-politikájában a „tovább az eddigi úton” elve dominál, az EU, a NATO és az ENSZ melletti elkötelezettséggel. Németország gazdasági vezető szerepén túl a kül- és biztonságpolitikai meghatározó erővé válást is szorgalmazzák. „Nehezíti a helyzetet, a közös uniós álláspontra jutást néhány EU-tag nacionalizmusa és önérdek-érvényesítése. A mi válaszunk erre: több Európát” – mondják. Szerintük a közösségnek katonai értelemben is bátrabban kell fellépnie, amihez egy európai főhadiszállás létesítése is hozzájárulna. A szocdemek az uniós stabilitási és növekedési paktumot a fenntarthatóság irányába mozdítanák el, amivel az EU valódi fiskális, gazdasági és szociális közösséggé nőné ki magát. (Nem hangsúlyozzák a politikai integráció Európai Parlament által szorgalmazott további erősítését.) Megadóztatnák a digitális nagyvállalatokat, növelnék a szén-dioxid-kvóták kereskedelméből származó bevételeket, európai minimálbért vezetnének be. Uniós hadsereg és külügyminisztérium felállítását proponálják, s a nehézségek ellenére Pekinggel, valamint Moszkvával is fenntartanák a párbeszédet.

Az FDP külpolitikában erős EU-t akar, amely szembeszáll az autokrata hatalmi törekvésekkel. Szorgalmazza az uniós intézmények reformját, hogy egy európai föderális szövetségi állam (Bundesstaat) alakuljon saját alkotmánnyal, egységes választási rendszerrel és saját hadsereggel. (S belső források szerint nem bánnák, ha az Európai Parlament székhelye Berlin lenne.) A Zöldek EU-val kapcsolatos elképzelései komoly fejfájást okozhatnak a keletközép-európai országoknak. Mindenekelőtt az alapkövetelésük, hogy az egyöntetűség elvét gyakorlatilag valamennyi uniós döntéshozó testületben váltsák fel a többségi határozattal. Ezzel nyilvánvalóan a „renitens” kelet-közép-európai tagokra kényszerítenék rá a többségi akaratot. Az Európai Parlament hatáskörét, nemzetek feletti jellegét tovább erősítenék. Ki akarják terjeszteni a klímavédelmi szemléletet az élet valamennyi területére.

A FELFÚJT BÉKA

Szeptember végén minden eddiginél erősebben vetődik majd fel a Bundestagban a „felfújt béka” effektus problémája. Az egyes pártoknál keletkező (a választási körzet és a pártlista közti) mandátumkülönbséget a 2013-as parlamenti reformtörvény alapján úgy egyensúlyozzák ki, hogy növelik az országgyűlési képviselők számát. Ez a folyamat – noha elvben

a reform szerint csökkenhet a képviselői létszám – eddig csak a testület folytatódó felduzzasztásával járt. A túlméretezett parlament nemcsak a testület munkáját nehezíti meg, hanem jelentős pluszköltséggel is jár. Egy országgyűlési munkaciklusban egy képviselői hely fenntartása 40 millió euróba kerül. Eredetileg a Bundestagban 598 képviselői hely van, a most véget érő ciklusban ez 709-re duzzadt a kiegyenlítői mechanizmus miatt. Az EU és az EP története egyik legnehezebb időszakát éli, útválasztás előtt áll. Ebben a helyzetben a legerősebb gazdaságú – és politikailag is a legfontosabb – Németországban a választások, az új kormány körüli bizonytalanság rendkívül rosszkor jön. A belső kihívások (a további integrációs úttal összefüggő viták, a migráció, az energiapolitika) mellett súlyos külső válsággal, az afganisztáni összeomlás következményeivel, a világ többi nagy politikai, gazdasági és katonai erőközpontjával való viszonnyal kapcsolatos meghatározatlansággal néznek szembe. Pedig nagyobb szükség lenne egy szilárd, kiszámítható politikájú, a vezető szerepet ellátni képes és hajlandó Németországra, mint valaha. D. P. 2021/37 FIGYELŐ | 53

F_52-53_merkel_utan.indd 53

2021. 09. 13. 16:23

| GEOPOLITIKA |

HÉJÁK ÉS GALAMBOK

Az EKB vezetése múlt csütörtöki ülésén arról döntött, hogy „kissé lassabb ütemben” folytatják a pandémia által okozott gazdasági károk enyhítését célzó kötvényvásárlási programot (PEPP). 1,85 ezer milliárd euró elköltése a cél, március óta havi 80 milliárdért vesznek értékpapírokat. A piac a projekt gyorsabb visszafogására számított, erre utal a bejelentést követő hozamcsökkenés. Az irányadó tízéves német államkötvény hozama mínusz 0,37, olasz társáé 0,67 százalékra mérséklődött.

VISSZAPATTANT AZ EURÓÖVEZET

Az eurózóna gazdasága a második negyedévben az 1,5 százalékra vonatkozó

várakozásoknál jobban, 2 százalékkal bővült az előző három hónaphoz képest. Ezzel párhuzamosan az infláció augusztusban már 3 százalékosra nőtt, meghaladva az EKB 2 százalékos célját. A változékony árú tételek (például az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohány) nélkül számolt maginfláció viszont az előző havi 0,9-ről 0,7 százalékra csökkent a nyolcadik hónapban. Az intézmény szerint a drágulás átmeneti, jövőre ármérséklődés várható. A fellendülésre utal az is, hogy júniusban az állástalanok száma 423 ezerrel, 12,5 millióra csökkent a közös valutaövezetben, ezzel a munkanélküliségi ráta 8-ról 7,7 százalékosra apadt.

Az Európai Központi Bank döntése a kötvényvásárlások lassításáról ugyanakkor alapvetően különbözik az USA jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) bejelentésétől. Az EKB nem szándékozik teljesen kivezetni eszközei közül a programot, míg amerikai társánál ez deklarált cél. Így a jövőben az eurózónában várhatóan továbbra is marad a laza monetáris politikai hozzáállás. Az övezet központi bankjának a „pénztárcájában” még 500 milliárd euró maradt a PEPP keretein belül. Bejelentették, hogy a programot legalább 2022 márciusáig folytatják. Elemzői értékelések szerint ha a havi mennyiséget 60-70 milliárdra mérséklik, az is elegendő ahhoz, hogy a tagországok kormányai által újonnan kibocsátott államkötvények összességét

FOTÓ: DANIEL ROLAND, EUROPRESS/AFP

EURÓZÓNA | A növekvő infláció és a felpörgő gazdaság ismét kiélezte a vitákat az Európai Központi Bankon (EKB) belül.

54 | FIGYELŐ 2021/37

F_54-55_eurozona.indd 54

2021. 09. 13. 16:23

| GEOPOLITIKA | CHRISTINE LAGARDE, AZ EKB ELNÖKE SAJTÓKONFERENCIÁRA KÉSZÜL. HITELESSÉGI DEFICITTEL KÜZD A JEGYBANK

AZ EURÓZÓNA INFLÁCIÓJA Százalékos változás F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX M·SFUO¥MT_ P­UJXY

megvásárolják. E projekten túl az intézmény másik kötvényvásárlási programja is folytatódik (APP), ennek havi összege 20 milliárd euró. A várakozások alapján ha elfogy a PEPP-re szánt keretösszeg, ezt a hagyományos, korábban indult projektet kibővítik. Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint az erről szóló határozat most decemberre várható. A jegybank erre az évre 5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, ez jövőre 4,6, 2023-ra pedig 2,1 százalékra szelídülhet. Az infláció az idén 2,2, a következő esztendőben 1,7, 2023-ban pedig 1,5 százalékos lehet éves átlagban.

BELSŐ FESZÜLTSÉGEK

Az EKB-n belül a programokkal kapcsolatban ismét felerősödtek a feszültségek. A németek, a hollandok és az osztrákok (héják) szigorúbb monetáris politikát követelnek, mint a déli tagállamok képviselői (galambok). A jegybankelnöknek nem lesz könnyű újra konszenzust teremteni közöttük. A héják azzal érvelnek, hogy az APP szabályrendszere alapján például görög államkötvényeket 2022 áprilisa után már nem lenne szabad vásárolniuk. Úgy vélik, egy nyílt végű kötvényvásárlási program – amelyet a galambok szorgalmaznak – oda vezet, hogy a monetáris politika eszközvásárlási lába elválik a kamatoldaltól. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az EKB nem tarthat egy tagország kötvényeiből a piacon jelen lévő mennyiség 30 százalékánál többet. A Pictet Wealth Management becslései alapján például a német állampapírok már közel vannak ehhez a szinthez, s 2023-ra elérhetik a 33 százalékot. Érveik persze a galamboknak is vannak. Az intézmény múlt héten közzétett előrejelzése szerint a maginfláció még 2023-ban is 1,5 százalékos marad. Az EKB új keretrendszere azonban „szimmetrikusan” kezeli a 2 százalékos célt, attól „nem kívánatos” sem lefelé, sem

0,9 0,9

1,3

1,6

2,0 1,9

3,0 2,2

–0,33 –0,3 –0,3 –0,3

IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2020 2021

Forrás: Eurostat

felfelé eltérni. A célnál kisebb maginflációhoz tehát az ultralaza monetáris politika folytatása lenne ajánlatos. A Pictet várakozásai alapján a jegybank kötvényvásárlási programja jövőre nagyjából a felére, évi 500-600 milliárd eurósra csökken a tavalyi és az idei 1100 milliárdról. A válság elmúltával, a járványhelyzet javulásával a tagországok államkötvény-kibocsátásai valószínűleg mérséklődnek, a piac

emelkedtek. Ennek alapján nem az a fontos, hogy csökkenti-e és mennnyivel a PEPP havi mennyiségét, hanem pont az, hogy az APP-t mennyivel bővítik. Az elmúlt másfél évben Lagarde maga mögé tudta állítani a héjákat, a német Jens Weidmannt, a holland Klaas Knotot és az osztrák Robert Holzmannt. Fenntartásokkal ugyan, de támogatták a rendkívüli eszközvásárlási programot. A 2 százalékos, még a kínai és az amerikai GDP-t is meghaladó növekedési ütemet, valamint a 3 százalékos inflációt követően azonban nagyon nehéz lesz maga mellett tartania a hármakat. Weidmann nemrég figyelmeztetett is arra, hogy az áremelkedéssel erősen felfelé mutató kockázatokat lát, tart a gazdaság túlhevülésétől. A német jegybankár persze tisztában van azzal, hogy az ellátási láncok-

Az EKB kötvényvásárlási programja jövőre nagyjából a felére, évi 500-600 milliárd eurósra csökkenhet a tavalyi és az idei 1100 milliárdról. ugyanakkor az APP kibővítésével és megmaradásával számol az EKB jelzései alapján. Ha az intézmény túl korán fogja vissza a kötvényvásárlást, komoly következményekre lehet számítani az európai államkötvénypiacon.

HITELESSÉGI DEFICIT

Mindezt tovább bonyolítja, hogy az EKB-nak nagy hitelességi deficittel kell megküzdenie, hiszen az elmúlt évtizedben sohasem tudta teljesíteni inflációs célját, a fogyasztói árak folyamatosan 2 százalék alatti mértékben

nál fellépett problémák sora, a kereslet hirtelen megugrása egyszeri jelenség. Viszont attól tart, hogy ha a felszökő infláció beépül a bérekbe és a pénzromlással kapcsolatos várakozásokba, akkor sokkal nehezebb lesz megállítani az árak további növekedését. Ennek egyelőre nincs túl sok jele, bár kétségkívül jogos arra hivatkozni, hogy a legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, a Verdi 5 százalékos fizetésemelést követel a tagjai közé tartozó 1,1 millió közszolgálati alkalmazottnak. D. GY. 2021/37 FIGYELŐ | 55

F_54-55_eurozona.indd 55

2021. 09. 13. 16:23

| GEOPOLITIKA |

EGY LUFTHANSA ÉS EGY EASYJET GÉP A BERLINI REPÜLŐTÉR ÚJ TERMINÁLJÁNAK MEGNYITÓJÁN. A WIZZAIR FELVÁSÁRLÁSI CÉLPONTOKAT KERES

REKORDOKAT DÖNT A FELVÁSÁRLÁSOK SZÁMA

Elmaradt a szokásos nyári uborkaszezon az összeolvadási-felvásárlási (M&A-) piacon. A tavalyi fagyást követő visszapattanást igyekeznek kihasználni a cégek – ki tudja, mit hoz a jövő, mikor ér véget a gazdasági fellendülési ciklus, kezdik el a világ nagy jegybankjai szigorítani a monetáris kondíciókat.

FORRÓ AUGUSZTUS

A nyolcadik általában a legcsendesebb hónap ezen a piacon – mindenki elmegy szabadságra. Az idén azonban 500 milliárd dollár értékű tranzakció valósult meg augusztusban a tavalyi azonos időszaki 289

és a 2019-es 275 milliárdos összeg után a Refinitiv adatai szerint. Így az év eddig eltelt hónapjai rekordot hoztak, összesen csaknem 4 ezer milliárddal. 2020-ban a járvány miatt feleennyi értékű, tavalyelőtt pedig 2,6 ezer milliárdos ügyletet hoztak tető alá január–augusztusban. A hitel olcsó, több ezer milliárd dollárnyi készpénz vagy könnyen azzá tehető eszköz hever a kockázatitőke-társaságok kofferjeiben, az igazgatóságok tárgyalótermeibe visszatért a ragadozóösztön. Ha ez az év hátralévő hónapjaiban sem lankad, akkor 2021 rekordot hozhat az M&Apiacon, megdőlhet a 2007-es 4,3 ezer milliárdos csúcs. A január óta bejelentett csaknem 40 ezer tranzakció között feltűnően sok volt az igazán jelentős, több tíz milliárd dolláros ügylet. A legnagyobbak közé tartozik például az, melynek folyamán a General Electric eladta repülőgéplízinggel foglalkozó cégét ír versenytársának, az

AerCapnek, több mint 30 milliárdért. Egy másik óriástranzakció keretében a legnagyobb kanadai állami vasúttársaság 29 milliárd dollárért vásárolta fel szektortársát, a Kansas City Southernt. (Lapzártánkkor az amerikai közlekedési hatóság még nem hagyta jóvá az ügyletet – a szerk.)

KASZÁLTAK A BANKOK ÉS A JOGÁSZOK A viszkető zsebű nagyvállalatok felvásárlásai busás profitot hoztak a tranzakciókat lebonyolító Wall Street-i befektetési bankoknak. A JPMorgan e tevékenységből származó díjbevétele rekordszintre, 3,6 milliárd dollárra, a Goldman Sachsé 36 százalékkal szintén e körüli értékre emelkedett. Az ügyletekben segédkező globális jogi irodák is meglehetősen jól keresnek az idén. A két szektorban munkaerőhiány alakult ki, ami feltolja a fizetéseket. Grafikonunkon jól látszik, hogy az M&A-piac fellendülése szinte minden ágazatra kiterjedt, többnél is két számjegyű a növekedés. Kiemelkedő a high-tech szektor (20 százalék fölötti részarány a tavalyi 16 után), a

FOTÓ: FABRIZIO BENSCH, REUTERS

PIACI KONCENTRÁCIÓ | Olcsó a hitel, jók a vállalati profitok, január óta 4 ezer milliárd dollár értékű összeolvadásifelvásárlási tranzakció valósult meg. A WizzAir megkörnyékezte az easyJetet.

56 | FIGYELŐ 2021/37

F_56-57_osszeolvadas.indd 56

2021. 09. 13. 16:24

| GEOPOLITIKA |

AZ ÖSSZEOLVADÁSI ÉS FELVÁSÁRLÁSI PIAC SZERKEZETE 2021, százalék

21,2

High-tech Pénzügyi szektor

12,1

Ipar

12,0

Energiaipar

9,6

Egészségügy

9,0 8,0

Ingatlan

7,2

Alapanyagipar

Média, szórakoztatóipar Kiskereskedelem

7,0 4,5

Fogyasztási javak 3,9 és szolgáltatások Telekom 2,8 Napi fogyasztási 2,7 cikkek

+TWW¥X 7JƻSNYN[

pénzügyi ágazat (12), valamint az ipar (12) koncentrációja. A technológiai iparágban az idén 8742 tranzakció valósult meg 832 milliárd dollár értékben. A múlt év azonos időszakában csupán 301 milliárdot mutattak ki, míg a pandémia előtt, 2019ben 291 milliárdot. Néhány példa a legnagyobb ügyletekre: a Dell egy 52 milliárdos művelet keretében leválasztotta magáról a VMware-t, a Grab 40 milliárd dolláros értékben összeolvadt egy speciális célú befektetési társasággal (SPAC), s jelentős a Microsoft bevásárlása: 16 milliárdért megvette a hangfelismerő szoftverek szegmensének egyik úttörőjét, a Nuance nevű vállalatot. A techcégek abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy nagy a tőzsdei értékeltségük – egyesek szerint

túlságosan is –, így felvásárlási tevékenységük folyamán a részvényeikkel is fizethetnek, nincs szükségük arra, hogy készpénztartalékaikhoz nyúljanak. Élénk volt a mozgolódás a pénzügyi és az ingatlanszektorban is. A legnagyobb bizniszek közé tartozott, amikor a Square 29 milliárd dollárért bekebelezte az ausztrál, „először vásárolj, később fizess” alapon működő Afterpayt, vagy a Vici Properties bevásárlása, melynek során 17,2 milliárdért megvette az MGM Growth Propertiest. Az ingatlanszektorban pont az ellenkezője játszódott le a járványidőszak alatt, mint a techcégeknél: a lefagyott piac ala-

csony szintű vállalatértékeléseket hozott, ami – különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben – szinte kikényszerítette a felvásárlási tevékenység felélénkülését.

A WIZZAIR ESETE AZ EASYJETTEL

A létrejött tranzakciókon túl érdemes csemegézni a meghiúsultakból is. Az egyik legérdekesebb ezek közül az volt, hogy lapzártánkkor még meg nem erősített hírek szerint az easyJet visszautasította egyik legnagyobb riválisa, a WizzAir felvásárlási ajánlatát. Utóbbi társaság viszonylag jó készpénzhelyzettel élte túl a pandémia által okozott tragikus piaci állapotokat, s ezt úgy használná ki, hogy megveszi pénzügyileg nehéz helyzetben lévő versenytársait. Az easyJet arra hivatkozott, hogy a kínált ár nem tartalmaz elég prémiumot a tőzsdei árfolyamhoz képest, ugyanakkor nem zárta ki kategorikusan, hogy M&Atranzakciókban vegyen részt – vagyis felvásárlása valószínűleg csak az ellenértéktől függ. Johan Lundgren, a vállalat vezérigazgatója szerint az árfolyam „jelentősen alulértékelt” – ez felhívás egy felvásárlási keringőre. A brit légitársaság a válság idején 2 milliárd fontnyi kárt szenvedett el – 25 éves fennállása alatt a tavalyi volt az első veszteséges év. Likviditási gondjai azonban nincsenek, hiszen júniusban 2,9 milliárd fonthoz jutott. A járvány kitörése óta 5,5 milliárdos tőke került a céghez, ebből egy tavaly júniusi részvényértékesítés 400 millióval részesedett. Ez arra utal, hogy a részvényesek egyelőre nincsenek belekényszerítve egy esetleg áron aluli eladásba. D. GY.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

A KANSAS CITY SOUTHERN TEHERVAGONJAI MEXIKÓBAN. CSAKNEM 30 MILLIÁRD DOLLÁRÉRT VÁSÁROLTÁK MEG A KANADAIAK

F_56-57_osszeolvadas.indd 57

2021. 09. 13. 16:24

| RÉGIÓ |

LENGYEL MILLIÁRDOSOK ATOMERŐMŰVE

KIS REAKTOROKRA ALAPOZNAK | Zygmunt Solorz és Michał Sołowow, a két leggazdagabb lengyel vállalkozó nemrég jelentette be közös projektjét, egy négy-hat kis méretű blokkból álló nukleáris erőmű megépítését a Varsótól 230 kilométerre délnyugatra lévő Pątnówban. Az SMR-ek (small modular reactors) kisebb kapacitású, önállóan is üzemelni képes reaktorok, modulok, amelyek egymás mellé telepítve nagyobb energiaigényt is képesek kielégíteni. A két üzletember szerint más lengyel vállalkozók, cégek is hasonló beruházásokat terveznek.

MICHAŁ SOŁOWOW. A VEGYIPARI MOGUL A ZÖLDENERGIA-ÜZLETBEN IS ÉRDEKELT, ÉS KÉT ÉVE TERVEZI AZ ATOMERŐMŰ-TELEPÍTÉST

WARTBURG ÉS TRABANT

A programban kulcsszerepet játszik a Zygmunt Solorz által kétharmadrészt tulajdonolt ZE PAK (Zespół Elektrowni

ban Wartburgokat és Trabantokat értékesítettek odahaza.

Pątnów-Adamów-Konin) ligniterőmű és Michał Sołowow Synthos nevű globális csoportja, illetve annak zászlóshajója, a szintetikus gumit is gyártó óriási vegyipari cég. A két főszereplő a hasonló nagyságú, 200-200 ezer fős Radom, illetve az attól 70 kilométerre lévő Kielce városában született. Előbbiben Solorz, 1956-ban, utóbbiban hat évvel később Sołowow, aki az idén is az első helyen szerepel a leggazdagabb lengyelek listáján. Jelenlegi nettó vagyonát 15,6 milliárd złotyra (3,433 milliárd euró) becsülik. Solorz a második helyen áll 13,11 milliárd złotyval (2,9 milliárd euró). Mindketten az 1990-es évek elején gyűjtötték be első millióikat, használt autók németországi importjából. Elsősor-

MÉDIA, TÁVKÖZLÉS, LIGNIT

Zygmunt Solorz üzleti karrierjének két kulcsfontosságú pillanata volt: 1992–93ban megszerezte az első privát műsorszolgáltatási engedélyt egy országos televíziós csatorna, a Polsat számára, és 2011-ben átvette a Polkomtel telefonszolgáltatót. Kereskedelmi tévéje tavalyelőtt a legnézettebb adó volt, 13,30 százalékos piaci részesedéssel, de ennél lényegesen nagyobb nyereséget termel számára a Plus mobilhálózat és a Cyfrowy Polsat műholdas platform. Utóbbi Közép- és Kelet-Európa legnagyobb televíziós szolgáltatója az előfizetők számát tekintve, és az ötödik Európában. A ZE PAK három lignittüzelésű egységével a negyedik villamosenergiatermelő Lengyelországban.

VEGYIPARI MOGUL

Ami Michał Sołowowot illeti, termékei valószínűleg minden lengyel házban megta-

FOTÓK: REUTERS; ZEPAC.COM

A lengyel energiatermelés még több mint kétharmada szénalapú, 16 százalék gáz- és biomassza-égetésből származik, a maradék nagyját pedig szélturbinák, napelemek biztosítják. A teljesen megújuló forrásokat gyors tempóban bővítik, de atomreaktorok nélkül nem valósítható meg az energiaforradalom. A kormány tavalyelőtt tűzte ismét napirendre egy nagy, 6-9 gigawattos nukleáris erőmű építési tervét, de megvalósulása esetén is a tervezett hat blokkból az első leghamarabb a 2030-as évek közepéig helyezhető üzembe. Addigra a kis reaktorokból álló atomerőmű már javában teljes kapacitással működik majd. Az első, 0,3 gigawattos modul kilenc esztendő múlva energiát fog termelni, a többieket évente állítják „csatasorba” – mondta a két nagyvállalkozó, aki 4,8 milliárd eurót fordít a projektre.

ZYGMUNT SOLORZ. SZÉNBÁNYÁJA ÉS -ERŐMŰVE HELYÉRE HOZNÁ A KISREAKTOROKAT

58 | FIGYELŐ 2021/37

F_58-59_lengyel-atom.indd 58

2021. 09. 13. 16:25

A ZE PAK PĄTNÓWI LIGNITERŐMŰVE 2030-IG ONTHATJA A FÜSTÖT. ITT MINDENKÉPP LESZNEK ATOMREAKTOROK, MERT A KORMÁNY IS KINÉZTE MAGÁNAK A HELYSZÍNT

lálhatók, hiszen ő Európa legnagyobb polisztirol (hungarocell)-gyártója, valamint a második legnagyobb padlólemez- és csempekészítője. Tizenöt éve hajtotta végre azt a befektetést, amely az idők folyamán a legtöbb hasznot hozta számára. Megvásárolta a Dwory SA vegyipari céget, majd egy csehországi műgumigyártót, amelyekből kinőtte magát a Synthos. A 2008-as recesszió ellenére bővítésbe fogott, jelenleg a fenti társaság a szintetikus kaucsuk legnagyobb európai előállítója. A francia Ineos Styrenics 2016-os átvétele óta tölt be vezető szerepet az öreg kontinens polisztirolgyártásában, a földrész teljes termelési kapacitásának az ötödét mondhatja a magáénak. A milliárdos mostanában a zöldenergia-üzletbe is belevágott.

melnek. A társaság tavaly jelentette be, hogy 2030-ra teljesen felhagy a szén hasznosításával. Solorz és Sołowow szerint ez ideális helyszín, mert már van energiaátviteli infrastruktúrája, s megfelelő távolságra fekszik a lakóépületektől. A kis méretű atomreaktorok telepítése a régi széntüzelésű erőművek helyére világszerte tapasztalható tendencia. Például az amerikai Montana állam az idén rendelt el szakértői vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy a zárt széntüzelésű létesítmények melyikét lehet minél könnyebben SMRtechnológiával felszerelni.

AMERIKAI TECHNOLÓGIA

IDEÁLIS HELY

Az atomerőmű-projektben a Synthos beruházóként és technológiai beszállítóként vesz majd részt. Tavalyelőtt a Synthos Green Energy SA megállapodást kötött az amerikai–japán GE Hitachi Nuclear Energyvel kis méretű reaktorok legyártására. Ezek a BWRX–300 jelzésű intelligens berendezések – nem igényelnek elektromos szivattyúkat az üzemanyag aktív hűtéséhez – épp engedélyezési fázisban vannak az USA-ban és Kanadában. A beruházást a Lengyelország középső részén lévő Pątnówban tervezik megvalósítani, ahol jelenleg Solorz ZE PAK cégének a külszíni bányái és erőművei üze-

gatótanácsának elnöke. Persze nem valószínű, hogy a kicsi és a nagy objektum egymás közelébe kerül.

Fontos megjegyezni, hogy Pątnów azon lehetséges helyszínek egyike, amelyeket a kormány a nagy atomerőmű építésére is jónak tart. Varsó tavaly októberben megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal az atomenergia területén való együttműködésről. Jelenleg folyamatban van a projekt megvalósításához szükséges partner kiválasztása. „Terveink nem ütköznek a kormány projektjével, az SMR nem helyettesíti az állami beruházással megvalósítható nagy erőművet, de tökéletesen kiegészítheti azt. Fokozatosan helyettesíteni kell a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiát. Az SMR-ekkel rövid időn belül pótolhatjuk a kapacitáshiányt, amely több széntüzelésű egység leállítása, illetve a növekvő villamosenergia-igény miatt következik majd be” – állítja Piotr Woźny, a ZE PAK igaz-

A KICSIK TÉRNYERÉSE

Lengyelországban a telepített teljesítmény jelenleg valamivel több mint 50 gigawatt, ebből majdnem 35 szénből származik. Az ezt előállító erőműveket előbb-utóbb le kell kapcsolni, így egyértelműen helye van a rendszerben egy nagy nukleáris létesítménynek és sok SMR-nek – állítják szakértők. Ludwik Pieńkowski, a krakkói AGH Tudományos és Technológiai Egyetem Energetikai és Üzemanyag Karának a professzora szerint egyelőre sem Európában, sem az USA-ban nem számíthatunk a nagy atomreaktorok reneszánszára. Véleményét azzal indokolja, hogy ezek széles vásárlói piacokat igényelnek, amelyek ma csak az oroszok és a kínaiak számára nyitottak. Ráadásul a nagy reaktorok építését nehéz koordinálni; olyan vállalatokra van szükség, amelyek az elejétől a végéig kezelik a projektet. Sőt, ezen objektumok a hűtéshez nagy nyomóedényeket igényelnek, ilyenek pedig Oroszországon és Kínán kívül évek óta nem épülnek. Ezért kézenfekvő alternatíva a kisebb berendezések építése. „Egy kis tartályt könnyebb kovácsolni. Egy SMR reaktort teljes egészében el lehet készíteni a gyárban, majd el lehet szállítani az építkezés helyszínére. Ez lehetővé teszi a reaktor és az erőműcsarnok egyidejű építését, a gyors üzembe helyezést” – nyilatkozta a professzor, aki szerint a Solorz–Sołowow-tervhez hasonló megoldások mindegyike hasznos lesz az ország számára. ILONA GIZIŃSKA 2021/37 FIGYELŐ | 59

F_58-59_lengyel-atom.indd 59

2021. 09. 13. 16:25

| RÉGIÓ |

ENERGIAÁR-ROBBANÁS ROMÁNIÁBAN

PIHEN A GÁZMEZŐ | A kormányválság által sújtott Romániában jelentős aggodalmat keltett, hogy a villamos energia és a gáz átlagban 21 százalékkal megdrágult. De félő, hogy a gáz télen 80 százalékkal kerül majd többe, mint egy évvel korábban. A kormány tűzoltásba kezdett, több millió szociálisan rászoruló fogyasztó rezsiszámlájába bepótol. Emellett parlamenti vizsgálóbizottság alakult a drágulás okainak feltérképezéséről.

Már júliusban 25 százalékkal drágult a villamos energia, a gáz pedig 20 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, az augusztusi inflációs adatok ugyanilyen mértékű éves drágulást erősítettek meg. Keleti szomszédunkban tavaly júliusban liberalizálták a földgáz árát, ez év elején pedig a villamos energiáét a lakossági fogyasztók számára. Az intézkedésre többszöri halasztás után került sor, ezért nem kellett volna senkit meglepetésként érnie. Ennek ellenére a szabadpiacra való átállás nem volt jól előkészítve, a hatóságok nem tájékoztatták idejében a fogyasztókat az intézkedés következményeiről és fontosságáról, így a liberalizálás pillanatában a mintegy 9 millió háztartási fogyasztó zöme nem írt alá a szolgáltatójával az új, versenypiaci keretek között megszabott szerződést, hanem az egyetemes szolgáltatási csomagnál maradt, amely 20 százalékkal drágább. A Román Nemzeti Bank (BNR) is élesen bírálta az illetékes szakhatóságot, hogy nem készítette elő megfelelően a liberalizációt. Az áremelkedés meglepte a jegybankot, felborította az idei inflációs előrejelzését, így a BNR-nek kétszer is módosítania kellett a prognózist. Legújabb közlése szerint az év végén az infláció eléri az

PROMÉTHEUSZ SZOBRA A VIDRARUI VÍZERŐMŰ ELŐTT. A GÖRÖG TITÁN AZ ISTENEKTŐL ELLOPTA A TÜZET AZ EMBEREKNEK

60 | FIGYELŐ 2021/37

F_60-61_roman_energia.indd 60

2021. 09. 13. 16:32

| RÉGIÓ |

5,6 százalékot, miután augusztusban már 5,3 százalékos volt a pénzromlás.

FOTÓ: REUTERS

SZOCIÁLIS SEGÉLY MILLIÓKNAK

A drágulásnak persze nemcsak belföldi, hanem külpiaci okai is vannak. Mint ahogy a magyar energiahivatal is megerősítette, júliusban a földgáz világpiaci árát továbbra is globális kínálati hiány vezérelte, az egekbe szökő ázsiai termékárak mellett tovább csökkent az európai piacra érkező LNG-szállítmányok volumene, miközben karbantartás miatt orosz forrásból is kevesebb gáz érkezett Európába, így az európai ellenértékek is magasra szöktek. Florin Cîțu miniszterelnök a külföldi drágulásra hivatkozva próbálta védeni a román szakhatóság és a kormány becsületét, hangsúlyozva, hogy nem csak sajátos nemzeti jelenségről van szó. Ugyanakkor a kormányfő leszögezte, hogy nem maximalizálják az energiaárakat, így nem fognak ismét egyfajta árszabályozást visszavezetni, hiszen rendkívül fontos, hogy Románia minél hamarabb elnyerje energetikai függetlenségét. Ehhez pedig jelentős, energiatermelési kapacitást növelő beruházások szükségesek, amelyeket nem lehet végrehajtani szabályozott árak mellett – érvelt a miniszterelnök. A kormány és a parlament azért nem merte teljesen magára hagyni a fogyasztókat, főleg a szegényebbeket, hiszen a képviselőház a védendő fogyasztók minimális energiaszükségletét biztosító törvényt fogadott el. E jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, alacsony jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, valamint az egyedül élők a lakás fűtéséhez használt energiahordozó fajtájától, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak számláik kifizetéséhez. A védendő fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást. Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió háztartásnak, vagyis több millió embernek

nyújt segítséget a jogszabály. Ezt vélhetően azért fogadták el, mert elemzők figyelmeztettek, hogy további drágulások várhatók. Arra számítanak, hogy egy háztartás gázszámlája télen 80 százalékkal magasabb lehet a tavalyihoz képest, a villamosenergia-számlán pedig 20 százalékkal lesz nagyobb az összeg.

MELLÉNYZSEBBŐL FIZETNEK

A hatóságoknak kevés konkrét megoldásuk van, ehelyett politikai eszközökkel próbálják kezelni a rezsiköltségek gyors emelkedését övező elégedetlenséget, felháborodást. A parlamenti pártok szinte egyöntetűen szavazták meg egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely arra hivatott, hogy górcső alá vegye az energiaárak drágulásának okait. Vélhetően ez a grémium behívja az energiaár-szabályozó hatóság vezetőjét, de aligha mutat majd fel olyan megoldásokat, amelyek a fogyasztókat megnyugtathatnák a tél beköszönte előtt. Emellett a kormányzati intézmények fogadkoznak, hogy a szolgáltatókat szigorúan ellenőrizni fogják, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel, hiszen a fogyasztók nagy része többnyire kéthárom piaci szereplőhöz tartozik. Az energiaár-szabályozó hatóság kifogásolta azt is, hogy a fogyasztók többsége azért nem váltott szolgáltatót, mert nem értette meg, mi haszna származna belőle, az árajánlatok összehasonlításához nem volt elegendő információja. Ugyanakkor épp a hatóságnak róják fel elemzők, hogy nem magyarázta el időben és érthetően a lakosságnak, hogy milyen szempontok szerint válasszon szolgáltatót, és az utóbbiakat se sarkallta hatékony tájékoztatásra az árképzést illetően. A parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló múlt heti döntés előtt az energiaár-szabályozó hatóság, a fogyasztóvédelem és a versenytanács is végzett ellenőrzéseket az energiaszolgáltatóknál, de a kiszabott bírságok értéke jelentéktelen, így az ellenőrzött vállalatok „mellényzsebből” fizetik ki a bírságokat. Bogdan Chirițoiu, a versenytanács elnöke azt mondta, egyértelműen tudatosítani kell a lakossággal, hogy az energia egyre drágább lesz. A fogyasztóknak meg kell tanulniuk a hatékony felhasználás módozatait: vásároljanak energiatakarékos háztartási gépeket, szigeteljék a lakásaikat. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy a kormány segítse a szo-

ciális szempontból kiszolgáltatott fogyasztókat, a szolgáltatók pedig hozzanak létre egy szolidaritási alapot.

OTT A SOK GÁZ

Miközben a romániai lakosságnak az egyre magasabb energiaárakkal kell szembesülnie, még mindig nincs előrelépés a fekete-tengeri gázmezők kitermelése ügyében, legalábbis a Neptun Deep elnevezésű projektben. Ennek kitermelési jogát a gázmezőt feltáró OMV és az ExxonMobil szerezte meg évekkel ezelőtt, de a bányászatot kedvezőtlen jogi feltételek akadályozzák. Az amerikaiak eladnák az 50 százalékos részesedésüket a román Romgaz állami vállalatnak, de a felek hónapok óta nem tudnak megállapodni a feltételekről. Mi több, a bukaresti parlament sem adja jelét annak, hogy az őszi ülésszakban elfogadná az offshore (part menti) gázmezők kitermelésére vonatkozó jogszabályt. Pedig a kormány megígérte, felpuhítják a törvényt, hogy az a befektetőknek kedvezőbb feltételeket teremtsen. Az energiapolitikában illetékes román szakemberek arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy 2030 után értékét veszítheti a földgáz az uniós zöldmegállapodás következtében, amely a megújuló energiaforrásokat helyezi előtérbe. Ezért Romániának sietnie kellene, hogy a jelentős tartalékokat rejtegető gázmező kitermelése mielőbb elkezdődjék.

MAJD A MAGYAROKTÓL

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Cristina Prună, a román kormánykoalícióból a múlt héten kilépett USR PLUS energiaügyi szakpolitikusa, miután Magyarország augusztus végén újabb hoszszú távú gázvásárlásról állapodott meg a Gazprommal. Prună ezt így kommentálta: sokan attól féltek, hogy Bukarest román gázt fog adni Magyarországnak, de valójában ennek az ellenkezője látszik kibontakozni. Nagy az esélye annak, hogy „mi vegyünk a magyaroktól orosz gázt”. Prună szerint Románia ezt csak akkor kerülheti el, ha a hatóságok rövid idő alatt lehetővé teszik a fekete-tengeri gáztartalékok kitermelését. BORBÉLY TAMÁS 2021/37 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman_energia.indd 61

2021. 09. 13. 16:32

| RÉGIÓ |

JÖHETNÉNEK, DE NEM JÖNNEK Majdnem teljesen érintetlenül hever a román Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium számláján az a 6,7 millió lej (1,35 millió euró), amelyből a szaktárcának az idén kellett volna külföldön népszerűsítenie a hazai turisztikai célpontokat. Miközben gyakorlatilag befejeződött az egyetlen turistaözönnel kecsegtető szezon, a miniszter, Claudiu Năsui is lemondott, amikor a múlt héten a jobbközép bukaresti kormányból testületileg kilépett az USR PLUS liberális pártszövetség hat tárcavezetője és kormányfőhelyettese. (A Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség miniszterei irányítják ideiglenesen az irányítók nélkül maradt tárcákat.) A Năsui távozása előtti napokban a Ziarul Financiar című gazdasági napilap megkeresésére a minisztérium a következő magyarázattal szolgált: „Mostanáig nem történtek kifizetések a marketing- és turisztikai promóciós program költségvetéséből, azonban több projekt finanszírozása is küszöbönáll. A pandémia időszaka megakadályozta annak felmérését, hogy milyen tényleges hatása lenne e keret elköltésének.”

lépés. Éves viszonylatban ugyanis alig jelent többet 7 százalékos növekedésnél. Közben a forgalmas törökországi Antalya 2019-ben 7,2 százalékos pluszt tudott felmutatni a vendégforgalom tekintetében, más városok – például Párizs (8,7), London (8,9), Isztambul (9,6) – pedig eleve más súlycsoportba tartoznak. Ez az összehasonlítás úgy válik szemléletesebbé, ha a turisták számát is figyelembe vesszük. A román Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavalyelőtt 2,67 millió külföldi látogatott az országba, miközben a török Riviérára 13,3, Párizsba 19, Isztambulba pedig 14 millió.

KEVESEN, KEVESET ALSZANAK OTT

Ehhez képest szinte nem is értelmezhető adat, hogy ez év első felében alig 200 ezer turista ment Romániába. Pedig ellátogathatnának oda, miután az

elmúlt hónapokban járványügyi szempontból keleti szomszédunk a biztonságos országok közé tartozott. Ez a kedvező állapot azonban cseppet sem tükröződik a számokon. Az idegenforgalom túlnyomó részét, 82,3 százalékát az üzleti turizmus adta, a Fekete-tenger partján fekvő üdülőtelepekre látogató külföldiek csupán 2,1 százalékot tesznek ki – arányuk harmadával csökkent 2020 azonos időszakához képest –, a Kárpátokra 3,6 százaléknyian voltak kíváncsiak, a fürdőhelyeket pedig mindössze 1,5 százalék kereste fel. Kevesen voltak a határon túli vendégek, ráadásul rövid ideig maradtak Romániában. A belföldiekkel együtt számolva az országban összesen 3,2 millió fő üdült az első fél évben, de nagyon ala-

FOTÓK: NAGY MELINDA, EUROPRESS/AFP

ROMÁNIAI TURIZMUS | A járvány által generált kényszerhelyzet sem változtatott a romániai idegenforgalom „stratégiamentességén”. Még a határon túli promotálásra elkülönített összeget sem használta fel a bukaresti szaktárca. A külföldi turisták távolmaradásának a problémáját új menedzsmentszervezet létrehozásával tervezik orvosolni.d

SEGESVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE. A SZÁSZ ÉS A MAGYAR EMLÉKEK KÖZÖTT A LEGHATÉKONYABB MARKETINGJE A DRAKULA HÁZNAK VAN, ITT SZÜLETETT A HAVASALFÖLDRŐL ELŰZÖTT URALKODÓ FIA, KARÓBA HÚZÓ VLAD

ALACSONY BÁZISRÓL INDULT

A koronavírus-járványra való hivatkozás természetesen kézenfekvő és felelősségteljesnek is tűnhet, csakhogy Románia idei turisztikai marketingje semmiben sem különbözött a korábbiaktól: a népszerűsítés minimális költségvetésű és hatékonyságú volt. Bár az elmúlt kilenc évben a keleti szomszédunkba látogató turisták száma 66 százalékkal nőtt, jelentősen árnyalja a képet, hogy a folyamat roppant alacsony szintről indult, amelyhez képest nem túl nagy durranás az elsőre látványosnak tűnő előre62 | FIGYELŐ 2021/37

F_62-63_roman-turizmus.indd 62

2021. 09. 13. 16:26

| RÉGIÓ | ÉLMÉNYSZERZÉSRE ÉS GYÓGYULÁSRA IS KIVÁLÓAN ALKALMAS A TORDAI SÓBÁNYA. ÉVI 700 EZER LÁTOGATÓJA ÉS 5,6 MILLIÓ EURÓS BEVÉTELE TAVALY MEGFELEZŐDÖTT

csony számban aludhattak bejelentett fizetős szálláshelyeken, hiszen a külföldiek átlaga 2,3 éjszaka/fő volt, a belföldieké pedig 2. (Persze jobbak lesznek az adatok a harmadik negyedévben, legalábbis a belföldi forgalom tekintetében, a szabadságok idején ugyanis eléggé zsúfolt volt a román tengerpart.) A kétszázezer külföldi közül a legtöbben Németországból érkeztek (23,9 ezren). A top 5 további sorrendje: Olaszország (18,7 ezer fő), Franciaország (12,7 ezer), az Egyesült Államok (11,8 ezer) és Magyarország (9,8 ezer). A bel- és külföldi fizetővendégek legnépszerűbb desztinációja az első hat hónapban Brassó megye volt 424 ezer látogatóval, Bukarestet 326 ezren nézték meg, a tengerparti Konstancában 199 ezren fordultak meg, a hegyvidékkel azonosított Prahova megyét pedig 176 ezren keresték fel. Az első erdélyi-partiumi megye a határ menti Bihar volt – összesítésben a nyolcadik –, ahová fél év alatt 169 ezren látogattak el. A vendégéjszakák tekintetében is hasonló a helyzet, itt Bihar viszont az előkelő negyedik helyen áll 463 ezerrel, a székelyföldi Kovászna megye (Háromszék) 273 ezerrel a tizenkettedik.

MAGYAROK AZ ÉLVONALBAN

A statisztikai intézet adatai szerint 2019ben még egyensúlyban volt a Románia és Magyarország közötti turistaforgalom. 1,52 millió magyar fizetővendég

.

F_62-63_roman-turizmus.indd 63

érkezett keleti szomszédunkba, a legnagyobb részük Erdélyben töltötte az idejét. A járvány miatt tavaly a harmadánál is kevesebbre, mindössze 481 ezerre csökkent a számuk. Ezzel együtt 2020ban a magyar állampolgárságú turisták tették ki a külföldi vendégek közel felét. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly enyhébbek voltak a korlátozások a romániai kereskedelmi szálláshelyeken, mint nálunk. Drámai módon visszaesett a hazánkba látogató romániai turisták száma is. Míg tavalyelőtt 1,5 millióan voltak, a pandémia első évében mintegy 60 százalékos volt a visszaesés: a hivatalos adatok alapján 2020-ban 664 ezer román turista vakációzott nálunk, többnyire a határ menti termálfürdőket és akvaparkokat részesítve előnyben. Természetesen nagyságrendekkel több, 7,6 millió román állampolgár lépte át a magyar országhatárt – egy évvel korábban ez a szám 13 millióra rúgott –, elsöprő többségük azonban átutazó, nyugati államokban dolgozó vendégmunkás volt.

„HOZZUNK LÉTRE SZERVEZETET!”

Románia az idén az uniós országok többségében kidolgozottól eltérő stratégiát követett az idegenforgalom népszerűsítése terén. De talán az sem lenne túlzó megállapítás, hogy a többieknek volt stratégiájuk ezen a területen, hiszen Görögország, Törökország, Bulgária, de Magyar-

ország is roppant aktív turisztikai reklámkampányt folytatott keleti szomszédunkban. Mi elsősorban Erdélyben népszerűsítettünk egy sor határ menti turisztikai célállomást, illetve látványosságot. A román szaktárca illetékesei szerint a hazai idegenforgalom azért nem fejlődik a kívánt mértékben, mert nincs elég ezzel foglalkozó intézmény. Ennek a hiányosságnak a pótlását remélik a Turisztikai Célpontok Menedzsmentjének Szervezete (OMD) néven létrehozandó új struktúrától. Hivatalos megfogalmazás szerint e piramis jellegű szervezetnek helyi, regionális és országos szintje egyaránt lesz. Utóbbi készíti majd a keleti szomszédunk népszerűsítését célzó koherens és folyamatos stratégiát, amely független lesz a kormányváltásoktól. Ha megvalósulna, újdonságnak számítana, a rendszerváltás utáni Romániában ugyanis még egyetlen területen sem nagyon sikerült olyan stratégiát kidolgozni, amelyet a következő kabinet, sőt néha ugyanazon kormány következő minisztere ne dobott volna a kukába. Az OMD a létező, általában EU-s pénzekből létrehozott turisztikai információs központokra épülne, bár ezek legnagyobb része eddig sem végzett érdemi tevékenységet. CSINTA SAMU

2021/37 FIGYELŐ | 63

2021. 09. 13. 16:26

| RÉGIÓ |

EGYMÁST IS

LECSUKJÁK

ÁLL A BÁL SZLOVÁKIÁBAN | Nincs könnyű helyzetben az a megfigyelő, aki naprakészen szeretné követni a belpolitikai eseményeket északi szomszédunknál. Egymás ellen lépnek fel a bűnüldöző szervek.

PČOLINSKÝ MÁRCIUSI ŐRIZETBE VÉTELE UTÁN FÉL ÉVET ÜLT. A VÁDAT EJTŐ FŐÜGYÉSZT UGYANAZ A PÁRT JELÖLTE A TISZTSÉGÉRE, AMELY ŐT IS A SIS ÉLÉRE

VÁDASKODÁS, RIVALIZÁLÁS

Az ellenzék, elsősorban a korábbi szociáldemokrata miniszterelnök, Robert Fico vezette Smer – SD törvénysértőnek, leszámolás jellegűnek nevezte ezeket lépéseket, mivel többnyire olyan embereket fogtak el, akiket még az előző kormány helyezett a posztjukra. Később azonban már a jelen-

legi kabinet által kinevezettek közül is többeket meggyanúsítottak korrupcióval, kenőpénzek elfogadásával, rendőrségi nyomozás leállításával és jogkörökkel való visszaéléssel vagy éppen tétlenséggel. Már hónapok óta jelennek meg a médiában olyan vélemények, amelyek az erőszakszervezetek – a rendőrség, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség és a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) – közötti rivalizálásról szólnak, s ehhez vizsgálati fogságban tartott gyanúsítottak „valakik által sugallt”, manipulált vallomásai szolgáltatnak muníciót. Ezek a „vezeklőknek” nevezett emberek állítólag az enyhébb büntetés, illetve felmentésük reményében vállalják a hamis tanúzást, és olyan bűncselekményekről beszélnek, amelyek talán másképpen vagy egyáltalán meg sem történtek.

VÉDELMEZŐ CSALÁD

Természetesen a cáfolatokkal is Dunát lehetne rekeszteni, így tovább homályosodik a kép. Az egyik legfrissebb fejlemény sokaknál kiverte a biztosítékot. Az történt, hogy Maroš Žilinka legfőbb ügyész (pontosabban a helyettese, de minden bizonynyal a főnöke tudtával) szabadlábra helyezett néhány vizsgálati fogságban tartott embert, köztük a SIS korábbi vezetőjét, Vladimír Pčolinskýt, akit már az Igor Matovič vezette kormány nevezett ki, s a második legnagyobb kormánypárt, a Sme rodina (Család vagyunk) jelöltje volt.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Hétfőn délelőtt a belügyi tárca belső ellenőrzési szervezete őrizetbe vette a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (Naka) több nyomozóját, köztük azokat is, akik egy korábbi rendőrfőnököt tartóztattak le, tavasszal pedig lecsukták a titkosszolgálat, a SIS vezetőjét. Utóbbit alig két hete kiengedték a vizsgálati fogságból. Hétfő délután újabb fordulat történt. A belügyi belső ellenőrzés emberei elvitték irodájából saját főnöküket is. A tavaly hivatalba lépett négypárti, jobbközép irányultságú kormány legnagyobb formációja, az Igor Matovič vezette OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) azzal nyerte el a választók bizalmát, hogy harcot hirdetett az elburjánzott korrupció és a fehérgalléros bűnözés ellen. Jóllehet a pandémia alaposan átrendezte a forgatókönyvet, a főkolomposoknak tartottak ellen elindult a támadás, és több vállalkozót, magas rangú bírót, ügyészt, rendőrt, kormányhivatalnokot is vizsgálati fogságba helyeztek, rendszerint a kora reggel végrehajtott kommandóakciókat követően.

64 | FIGYELŐ 2021/37

F_64-65_szlovak_korrupcio.indd 64

2021. 09. 14. 9:42

| RÉGIÓ |

A titkosszolgának a testvére és a sógornője is az utóbbi formáció parlamenti frakciójában ül, ők pedig kezdettől fogva indokolatlannak tartották a rabosítás okát, mondván: olyanok hamis vallomásai alapján vették őrizetbe Pčolinskýt, akiknek „valakik súgtak”. A legfőbb ügyész másokat is szabadon engedett, például azt a Jaroslav Haščák nagyvállalkozót, akit a Gorilla-ügyként elhíresült – a 2000-es években történt – megvesztegetési és lehallgatási botrányban játszott állítólagos szerepe miatt helyeztek vizsgálati fogságba pár hónappal ezelőtt. A Legfőbb Ügyészség egy több mint 70 oldalas iratban indokolta a döntést, és ebben tucatnyi olyan esetet is felsorolt, amelyben a Naka nyomozói törvénysértő módon léptek fel.

A LEGFŐBB ÜGYÉSZT KORLÁTOZNÁK

A bejelentést nagy felhördülés követte. A sajtó, a kormánypárti politikusok, de az igazságszolgáltatás különböző szintjein működők is bírálták és önkényesnek nevezték a lépést, melynek folytán a szabadlábra helyezettek elkerülhetik a felelősségre vonást. Szóba került a büntető törvénykönyv idevágó 363. cikkelyének a módosítása is, hogy korlátozzák a legfőbb ügyész önálló döntéshozatali jogát, mert bizonyos esetekben felülírhat egyéb, az igazságszolgáltatás különböző szervei által hozott határozatokat. Mária Kolíková igazságügyi miniszter, akit a legkisebb kormánypárt, a Za ľudí (Az Emberekért) jelölt erre a tisztségre, valamint a Richard Sulík gazdasági miniszter vezette SaS (Szabadság és Szolidaritás) a módosítást szorgalmazza. Sőt vannak, akik a 363. cikkely eltörlését szeretnék, azonban ezt is vehemensen bírálják, főleg az ellenzék, de a kormányzó Sme rodina elnöke, egyben a szlovák parlament házelnöke, Boris Kollár szintén elutasítja. Sőt jelezte: amennyiben ez megtörténik, mozgalma kilép a koalícióból.

Remišová között, s a „rebellisek” már bejelentették, hogy távoznak a pártból, átlépnek az SaS frakciójába. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a legkisebb kormánypárt képviselőcsoportja, mivel csak négyen maradtak. Az SaS-hez csatlakozott hat képviselővel pedig Sulík tömörülésének lett a második legnagyobb frakciója a törvényhozás kormánypárti oldalán. Most az a legtöbb fejtörést okozó kérdés, vajon megmaradhat-e a posztján az igazságügyi miniszter, miután e tisztségre jelölés joga a Za ľudí párté. Mindenesetre úgy tűnik, komolyabb válság elé néz a kormánykoalíció, és könnyen előfordulhat, hogy nem tart ki a parlamenti ciklus végéig, 2024 tavaszáig. Jó hír, hogy az országgyűlési képviselet nélkül maradt felvidéki magyarság pártjai nagyobb sebességre kapcsoltak, egyesülésük már szinte megvalósult. A múlt szombaton, az Összefogás nevű alakulat kongresszusán elfogadták az új közös formáció – a Szövetség–Aliancia – alapszabályát. A Szövetség másik két tagja, a Magyar Közösség Pártja szeptember 19-i tanácskozásán dönt erről, a Most–Híd kongresszusára pedig egy nappal korábban, szeptember 18-án kerül sor. Amennyiben az új párt bejegyeztetése gördülékeny lesz, október 2-án vagy egy héttel később a három tömörülés Komáromban megtartja az egységes párt alakuló kongresszusát. LACZA TIHAMÉR

HIRDETÉS

HORVÁTORSZÁGBÓL UTASÍTOTT

A kialakult helyzetet tovább bonyolítja Peter Kovařík országos rendőrfőkapitány lemondása, akit azzal vádoltak meg, hogy egy rendőrségi akciót menet közben leállított, a csapat vezetőjét felfüggesztette, emiatt két korrupcióval gyanúsított ember időben megszökhetett a kommandósok elől. A főrendőr azzal indokolta döntését, hogy a belügyi tárca illetékes felügyeleti csoportjának a vezetője nem kért tőle engedélyt, és olyan egységeket bízott meg az akció lebonyolításával, amelyeknek ehhez nem volt felhatalmazásuk. Az ügy pikantériája, hogy a rendőrfőkapitány ekkor éppen Horvátországban nyaralt, és telefonon onnan utasított az akció leállításáról. Az ellenzék szerint Roman Mikulec belügyminiszter szintén „sáros”, ezért távoznia kellene posztjáról. Rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett ennek érdekében, de a kormánypártok obstrukciója miatt erre nem került sor, immár második alkalommal.

2021. SZEPT.18.OKT.9.

KORMÁNYVÁLSÁG JÖHET

A kedélyeket egyéb fejlemények is borzolják. A Za ľudíban már hónapok óta belharc zajlik a már említett Kolíková és az elnöki tisztséget betöltő miniszterelnök-helyettes, Veronika

w w w. t a n c f e s z t i v a l . h u

F_64-65_szlovak_korrupcio.indd 65

2021. 09. 13. 17:34

| RÉGIÓ |

LÁNGRA LOBBANT INDULATOK

ORTODOX TESTVÉREK EGYMÁS ELLEN | Több tucat ember sérülését okozó utcai tűzharcok, gyújtogatások, letartóztatások mutatták meg, milyen mély társadalmi válság emészti Montenegrót. Egy többismeretlenes egyenlettel lehet a legjobban jellemezni a belpolitikai helyzetet. Van egy sokpárti, három különböző – egy szerb nemzeti és Belgrád-barát, egy centrista, valamint egy nyugati típusú újbalos – formáció által koalícióba tömörült, egymással is ellentétben álló, de együtt kormányzó alakulatok alkotta koalíció és a közös ellenfelük, a montenegrói egyházi, illetve a nemzeti identitást mindennél fontosabbnak hirdető ellenzék, amelyet az államfő vezet.

Helikopterrel kellett Montenegró történelmi fővárosába, a Lovćen hegykoszorúja által körülölelt, ma is nemzeti, szellemi központként kezelt Cetinjébe szállítani a Belgrádból érkezett Porfirije szerb pátriárkát és Joanikije új montenegró–tengermelléki szerb ortodox metropolitát, akik a nemzeti érzelmű (értsd: nem szerb) tüntető tömeg miatt másképp nem tudták megközelíteni a beiktatási ceremónia helyszínét, a város középkori ortodox kolostorát. Joanikijének, a tavaly október végén koronavírusban elhunyt, szerb nacionalizmusáról elhíresült Amfilohije montenegrói metropolita mérsékeltebb retorikájú utódának meglehetősen rosszul időzítették a székfoglalását, amelyet a szerb hagyományok szerint csakis Cetinjében lehet megtartani. A tavaly őszi hatalomváltás – a szerbbarát erők által dominált addigi ellenzék választási győzelme – után némileg háttérbe szorult a közéletben a montenegrói nacionalizmus, illetve az azt képviselő Szocialisták Demokrata Pártja (DPS), ám első számú vezetője, Milo Đukanović továbbra is betölti az államfői pozíciót, és jelentős támogatottságnak örvend az országban. A tavaly létrejött heterogén kormánykoalíciónak alig egyfős többsége van a 81 tagú podgoricai parlamentben. A legkisebb, négyfős frakciójú, Nyugat-barát zöldformációt Dritan Abazović mi-

niszterelnök-helyettes vezeti. Pártja néhány napja úgy döntött, nem írja alá az egyik koalíciós partnere által kezdeményezett, az államfő leváltására irányuló indítványt. A szövetség többi tömörülése úgy tartja, Đukanović alkotmányt sértett több kijelentésével, amikor az új metropolita székfoglalását kritizálta. Azt mondta, az ország érdekeivel ellenkezik, hogy a montenegrói nemzet bölcsőjét jelentő Cetinje a helyszíne a szerb egyház szertartásának. Aztán bejelentette, hogy maga is a helyszínre megy „megvédeni az ország büszkeségét”, ha nem állnak el a beharangozott tervektől a szerb egyházi méltóságok. A kormánypártok szerint ezzel sárba tiporta a szabad vallásgyakorlásra, az egyházi események megtartásának a szabadságára vonatkozó alkotmányos elveket.

VALLÁS ÉS POLITIKA

A 620 ezres lélekszámú Montenegró lakosságának vallási és etnikai hovatartozása bonyolult kérdés. 45 százalék montenegróinak, csaknem 30 százalék szerbnek mondja magát, a maradék zöme – főként bosnyák és albán – muszlim vallású (kb. 20 százalék), a többiek római katolikusok vagy ateisták. A szerbek és a montenegróiak ortodox keresztények, a törésvonal mégis ezen a felekezeten belül alakult ki. A kis adriai ország 2006os önállósodását megelőzően létrejött a montenegrói független pravoszláv egy-

ház, amelyet viszont az egyetemes ortodox egyházi kánon még nem ismer el. A montenegrói nemzetiségűek egy jelentős része is a szerb ortodox egyház híve maradt. Tény, hogy az elmúlt években az ország szerb egyházi tisztségviselői számos esetben fogalmaztak meg politikai, a szerb érdekeket előtérbe helyező üzeneteket, s mindvégig harcban álltak a montenegróiságot hangsúlyozó Đukanović-rendszerrel.

AZ UTOLSÓ CSEPP

A tavalyelőtt Đukanovićék által elfogadott ún. vallásszabadság-törvény korbácsolta fel igazán a kedélyeket az országban. 2019 végét és 2020 első felét teljes mértékben a szerb ortodox egyház híveinek egyre népesebb tüntetései határozták meg. A törvény ugyanis előírta, hogy minden olyan 1918 előtt épített egyházi létesítmény, templom, kolostor állami vagyonba kerül, amelynek a szerb egyház nem tudja bizonyítani a tulajdonjogát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy valamennyi szakrális ingatlan az állam birtokába került volna (később pedig a montenegrói ortodox egyházhoz). Az új kormány módosította a jogszabályt, kihúzta a méregfogát, azonban a társadalom megosztottsága megmaradt. Előzőleg sok montenegrói is megelégelte az államfő politikáját, ezért is sikerült – ha csak kis többséggel is – leváltani a harminc éve uralkodó Đukanović párt-

66 | FIGYELŐ 2021/37

F_66-67-Montenegro.indd 66

2021. 09. 13. 16:26

| RÉGIÓ |

A SZERB METROPOLITA CETINJEI BEIKTATÁSA ELLEN DEMONSTRÁLÓK A KOLOSTORT ELZÁRÓ BARIKÁDOKON. VASÁRNAP IS VOLT EGY NAGYOBB TÜNTETÉS, A KEGYHELY RENDŐRSÉGI VÉDELEM ALATT ÁLL

ját. A köztársasági elnök mandátuma viszont csak 2023-ban jár le.

FOTÓ: SAVO PRELEVIC, EUROPRESS/AFP

A RENDŐRSÉG PASSZIVITÁSA

Tíz nappal ezelőtt, a cetinjei események után csak egy lépésre volt a kormány a széteséstől, s a válsághangulat azóta is tart. A tüntetések alatt Đukanović híveinek a köréből rálőttek a rendfenntartókra, valóságos utcai harcok alakultak ki. Az érseki székfoglaló ellen tiltakozók eltorlaszolták a kolostorhoz vezető utakat, majd meggyújtották a gumiabroncs-barikádokat, lövöldöztek, dobálóztak. A kormánykoalíció szerbpárti része és a szerb ortodox egyház támogatásával miniszterelnökké lett Zdravko Krivokapić sokkal határozottabb reakciót várt a belügytől, s felelősségre kívánta vonni a belügyminisztert, Sergej Sekulovićot, majd a múlt hét végére eldöntötte, hogy felmenti tisztségéből. Kiszivárgott ugyanis egy rendőrségi hangfelvétel, amelyből kiderült: a parancsnok arra szólítja fel a rohamrendőröket, hogy ne bántsák a tömeget, még akkor is, ha rájuk lőnek, csak az életüket védjék, vonuljanak fedezékbe. Csakhogy a tárcavezető felmentése nem megy egykönnyen, hiszen a biztonsági szolgálatok

koordinálásával is megbízott Abazović egyértelművé tette: amennyiben bukik a miniszter, bukik a kormány is, és választások lesznek.

KÁRTYAVÁR

A hatalmi felállás valóban olyan, hogy Abazović négy képviselője bármelyik pillanatban megbuktathatja Krivokapić kabinetjét. Elemzők szerint az egyre népszerűbb kormányfőhelyettesnek, aki a választások után azonnal a nyugati államok kedvencévé vált, lehet, hogy meg is felelne egy újabb politikai megmérettetés. A zsarolási potenciálja csak nőne, hiszen a felmérések alapján nélküle most sem lehetne kormányt alakítani, tavaly óta alig változtak a pártok közötti erőviszonyok. Đukanović alakulata nyerne, de nem szerezne abszolút többséget, Abazović viszont királycsináló lenne, mert nélküle sem a jelenlegi koalíció, sem az ellenzéki DPS tagjai nem tudnának kormányt alakítani. Ami a politikusok népszerűségi listáját illeti, a NATO-tagságot kiharcoló és európai integrációt hirdető Milo Đukanović toronymagasan vezet 41 százalékos támo-

gatottsággal. Egy június végi felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság 70 százaléka támogatja az ország felvételét az EU-ba, és csak 15 százalék ellenzi azt. Az ország külpolitikáját a megkérdezettek 40 százaléka az unióhoz, 25 százaléka pedig az USA-hoz kötné, és csak 21 százaléka Szerbiához. A válaszadóknak csaknem a fele úgy vélte, a kormányváltás óta nőtt a szerb ortodox egyház befolyása. A montenegrói ellenzéki és (a nem szerb) kormánypárti sajtó Szerbia befolyását vélte felfedezni a cetinjei eseményekben. Úgy vélik, az érsek beiktatásával is Belgrád azt bizonyította, hogy megpróbál mindent megtenni a szerb érdekek győzedelmeskedéséért. Dritan Abazović is ráerősített erre, amikor a belügyi tárcavezető menesztését kérték tőle. Az mondta, nem fogja megengedni, hogy belgrádi parancsra hozzák meg a kormánydöntéseket. Aleksandar Vučić szerb államfő a leghatározottabban visszautasította az efféle spekulációkat, nevetségesnek titulálva valamennyit. VIRÁG ÁRPÁD 2021/37 FIGYELŐ | 67

F_66-67-Montenegro.indd 67

2021. 09. 13. 16:26

| RÉGIÓ |

A nyári szezonban a vártnál jobb eredményeket produkált a horvát idegenforgalmi szektor. Igaz, az eddigi forgalom még messze elmarad a pandémiát megelőző 2019-es évitől, amikor mintegy 20,7 millió vendég 108,6 millió éjszakát töltött el az adriai országban. Az idén a múlt hét végéig 10,7 millió turistát és 67,9 millió vendégéjszakát regisztrált a szaktárca. Ez 56, illetve 43 százalékkal nagyobb forgalmat jelent a tavalyinál. A legtöbb, közel 16 millió éjszakát a német vendégek töltötték el déli szomszédunkban, őket a hazaiak követik 10 millióval, de a szlovének, a lengyelek és az osztrákok is az élmezőnybe kerültek nyolc-, hét- és ötmillió vendégéjszakával. A magyar turisták esetében ez az adat 2,3 millió, amit 414 ezren hoztak össze. Ez azt jelenti, hogy a magyar forgalom a múlt évhez képest csaknem megduplázódott. Ami a horvát turisztika egészét illeti, a legtöbb látogató a tengerpart északi részére, Isztria megyébe érkezett. Ebben a rangsorban a Fiume (Rijeka)-központú TengermellékHegyvidék a második, amelyet Split-Dalmácia megye követ. A turisták körében a legnépszerűbb város az idén Rovinj és Poreč volt, s a magyarok nagy kedvence, Vir került még be a top 3-ba. A gazdasági tárca közlése szerint a turizmusból eddig megközelítőleg hétmilliárd eurót profitált az államkassza, a 2019-es „csúcsévben” 12 milliárddal gazdagodott a kincstár. HORDÓSI

AVE CAESAR – CSEH HADERŐFEJLESZTÉS

Prágában hétfőn jelentették be, hogy a francia Nexter Systems 8,52 milliárd cseh korona (117,5 milliárd forint) értékben szállít Caesar típusú önjáró tarackokat (ágyúkat), amelyek nagy részét odahaza a Czechoslovak Group holding szereli össze, miután a Tatra alvázakat és a páncélozott kabinokat ez a cég készíti a harcjárműhöz. A szerződést Lubomír Metnar védelmi miniszter szerint még szeptemberben aláírják. Mint kiderült, az eredeti megállapodáshoz képest a megrendelés ára 40 százalékkal magasabb lesz, aminek az inflációnövekedés és a nyersanyagok drágulása a fő oka. A cseh hadsereg 52 önjáró lövege váltja fel a lassan négy évtizede rendszeresített DANA típusú ágyúkat, amelyek már nem felelnek meg a NATO-szövetségesek által használt lövegek követelményeinek, sem a lőtávolságukat, sem a kaliberüket illetően. A DANA legfeljebb 20 kilométerre képes eljuttatni a lövedéket, a Caesar hatótávolsága ennek a kétszerese. A tarack percenként több lövést képes leadni, hatékonyabb a robbanóanyag-mozgatási képessége, a szállítása pedig logisztikailag kevésbé igényes. A löveg kalibere 155 mm, amelyet a NATO keretében rendszeresítettek. A tárcavezető szerint a korszerű ágyúk beszerzése azért is fontos lépés, mert Csehország 2025-ig egy modern nehézdandárt szeretne kialakítani, és ebben a gyalogsági harcjárművek mellett a támogató egységek, a logisztikai, a vegyi alakulatok és a tüzérség fejlesztése is fontos cél. Csehország más fegyverek vásárlását is tervezi. Ezek között 210 gyalogsági harcjármű (52 milliárd korona, azaz 717 milliárd forint értékben), 12 amerikai katonai helikopter (17,6 milliárd korona – 243 milliárd forint), izraeli gyártmányú, 3D-s típusú MADR rádiólokátorok beszerzéséről is megegyezés született. (LATI)

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZÉP HASZNOT HAJTOTT AZ ADRIA

68 | FIGYELŐ 2021/37

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 09. 14. 16:55

| RÉGIÓ |

KIDERÜL, MEGVAN-E A NÉGYMILLIÓ

REKORDTERMÉS UKRAJNÁBAN

Északkeleti szomszédunk három évtizedes függetlensége időszakának a legnagyobb korai gabonatermését takarították be, csaknem 45 millió tonnát – közölte az agrárpolitikai tárca. A teljes szántóterületen, 10,2 millió hektáron közel 33 millió tonna búza, 11 millió tonna árpa, 3 millió tonna repce és 570 ezer tonna borsó termett. A legnagyobb búzatermésátlagot, hektáronként 6,52 tonnát a közép-ukrajnai Hmelnickiji területen érték el, akárcsak a repce esetében (3,5), míg az árpát tekintve a Kijevi területen volt a legjobb eredmény 5,72 tonnás átlaggal. A gabona mennyiségét illetően az Odesszai terület négymillió tonnát takarított be, 3-3 milliót pedig a Dnyipropetrovszki, a Zaporizzsjai, a Mikolajivi, a Harkivi és a Herszoni. Roman Lescsenko szakminiszter szerint a kiemelkedő eredmény a jó munkának, a kedvező időjárásnak és az agrárium kiemelt állami támogatási programjának köszönhető. A farmerek ez év januárjától júliusig hazai gyártású gépek és berendezések vásárlása esetén kedvezményben részesültek. A kompenzáció összértéke 546 millió hrivnya (bő 6 milliárd forint) volt. Ezenkívül a vállalkozók számára indított Elérhető hitelek 5-7-9% programból több mint 26 milliárd hrivnya (csaknem 289 milliárd forint) jutott a mezőgazdaságnak. A tárcavezető kijelentette: figyelembe véve a többi kontinens gyenge termését, a világpiac kedvezően alakul Ukrajna számára. Arra számít, hogy az agrárium az ország idei teljes valutabevételének legalább a felét adja, s a GDP ötödét biztosítja. A kijevi agrárpolitikai minisztérium a 2021/22-es kereskedelmi évet tekintve a gabonafélék és a hüvelyes növények össztermését 76 millió tonnásra becsüli, az export pedig 56 millió tonna körül alakulhat. SZŐLŐSI

Az idén kétszer is elhalasztották a népszámlálást Horvátországban (a járványhelyzet miatt egy sor EU-s állam, így hazánk is eleve jövőre tartja meg), de Zágráb úgy döntött, nem vár tovább. Hétfőn megkezdődött a bő egy hónapig tartó adatfelvétel. A pandémia okán a horvátok az idén először online formában is kitölthetik a részletes kérdőívet az ügyfélkapun (e-Građani rendszer) keresztül. Ez a szakasz szeptember 26ig tart, utána október 17-ig hagyományos módon zajlik a népszámlálás. Az emberek nem kötelesek beengedni az otthonukba a biztosokat, a lekérdezést az utcán vagy a kertben is meg lehet ejteni. Aki viszont nem fogadja az összeírókat, legkevesebb kétezer kuna (94 ezer forint) bírságot kap. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján Horvátországnak 2011-ben 4 284 889 lakosa volt, ám ez a szám az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, egyes előrejelzések szerint akár négymillió alá. Ami az ottani magyarságot illeti, tíz esztendővel ezelőtt még 14 048 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, túlnyomórészt a Drávaszögben. (1991-ben 22 355, tíz évvel később pedig 16 595 volt a számuk.) A közösség megmaradása érdekében fontos, hogy a magyarok mindegyike bediktálja nemzetiségi hovatartozását, mert a lélekszámtól függ a nyelvhasználati és a politikai jogok érvényesítése. H. D.

ÉPÜL A SZERBIAI SINOPHARM

A Belgrád melletti Zimonyban kezdetét vette a kínai Sinopharm vakcinát előállító gyár építése. Az alapkövet Aleksandar Vučić szerb államfő helyezte el. A 30 millió eurós beruházás Kína, Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek közös, egyenként 33,3 százalékos anyagirész-vállalásával valósul meg. A tervek szerint az objektumban évente mintegy 40 millió dózist tudnak majd előállítani. A jövő év márciusáig befejezik az első üzemet, amelyben a Kínában készített oltóanyagot fogják csomagolni. A második, 2023-ra elkészülő létesítményben már a vakcina aktív összetevőjét is gyártani tudják. A köztársasági elnök a technológia szerbiai megjelenésének a fontosságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a jövőben más védőoltások gyártását is elkezdhetik Zimonyban. Július óta a belgrádi Torlak Intézetben zajlik a Szputnyik V oltóanyag előállítása, az év végéig négymillió dózist készítenek. VIRÁG

2021/37 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 09. 14. 16:55

| SKYNET |

REKLÁMOZÓK HALLGATÓZNAK A ZSEBÜNKBEN?

CÉGES KÉMEK | Kaliforniában egy szövetségi bíró bejelentette, hogy az Apple hangvezérelt virtuális asszisztensének esetleges hallgatózása miatt az óriásvállalatnak a bíróságon kell megvédenie magát. Állítólag ugyanis a Siri kikémleli a felhasználók és környezetük beszélgetését, hogy releváns reklámokkal bombázhasson az iPhone. pedig állítólag erre van is bizonyítékuk. Sőt hasonló vádak érték nemrég a Google Android és az Amazon Alexa hangasszisztensét is.

BÍRÓI SZINTEN

Nézzük is a részleteket. Az Egyesült Államokban, pontosabban Kaliforniában Jeffrey White szövetségi bíró bejelentette: a cupertinói óriásvállalatnak a bíróságon kell megvédenie magát. Sokan, számos alkalommal tapasztalhattuk ugyanis, hogy egy-egy családi, rokoni, baráti beszélgetést követően a nemrég lezajlott offline diskurzusra igencsak „rezonáló”, direkt módon a beszédtémánkba vágó hirdetés jelenik meg a mobilunkon. Az amerikai panaszosok azt mondják, ez úgy lehetséges, hogy a Siri többször véletlenségből (?) bekapcsol és pontosan felveszi, majd szöveggé alakítja a telefon tulajdonosának magánéleti csevegéseit is. Azaz nem csak akkor működik, amikor az ember aktiválja.

A vád szerint aztán a beszélgetésben előforduló kulcsszavakat kiszűrve az Apple a nála hirdetőknek adja el ezeket az igen értékes információkat. Két sértett is állította, hogy a Nike márka Air Jordan cipőiről beszélgettek, s pár perccel később már kapták is a cég hirdetéseit a telefonjukra. De ez csak a jéghegy csúcsa: a bírósághoz beadott keresetekben rengeteg hasonló esetet sorolnak a kárvallottak.

MI LESZ MOST?

White döntésének a lényege tehát: a nagyvállalatnak kell bizonyítania, hogy nem történtek lehallgatások. Szaknyelven szólva a bizonyítási teher az Apple-é. Az USA-ban precedensjog van, és az ítéletet nem egy kisváros, de nem is egyetlen állam bírósága hozta, hanem magasabb fokú: szövetségi bírótól származik. Ez pedig azt jelenti: valószínű, hogy a Google és az Amazon asszisztenseit ért vádak esetében is e cégeken lesz a bizonyítási teher.

FOTÓ: ELIJAH NOUELAGE, REUTERS

Sokszor, sokan emlegetik baráti, családi beszélgetések folyamán azt a botrányosan hangzó feltevést, hogy a reklámozók azért is fizetnek egyes nagyvállalatoknak, hogy „hallgatózzanak” a mobiltelefonjaink. Mi célból? Főképpen azért, hogy kiderüljön, mit is szeretnénk, mire vágyunk. Ezt az információt pedig élő, offline beszélgetéseinket hallgatva szerzik meg, kitalálva, illetve inkább kikémlelve azt, hogy milyen releváns hirdetésekkel bombázzanak minket szinte azonnal. A mai napig azonban jobbára csak fórumokon, blogokon, szakmai berkekben lehetett erről hallani, és hivatalosan szinte minden szereplő cáfolta azt, hogy a nagy telefonos márkáknál létezne olyan, hogy hallgatózik a készülék olyankor, amikor arra nem lenne jogosult. Most viszont fordulni látszik a kocka, hiszen bíróság vizsgálja Amerikában egyes felhasználók azon panaszát, hogy az Apple iPhone digitális asszisztense, a jól ismert Siri nemcsak a „Hey Siri” felszólítást követően, hanem gyakorlatilag bármikor fülel. A panaszosoknak 70 | FIGYELŐ 2021/37

F_70-71_mobil_sky.indd 70

2021. 09. 14. 16:55

| SKYNET | AZ APPLE SZOFTVERFEJLESZTÉSI VEZETŐJE EGY ÚJ FUNKCIÓVAL BÜSZKÉLKEDIK A CÉG EGYIK FONTOS KONFERENCIÁJÁN. OLYAN ÉRZÉSE LEHET A FELHASZNÁLÓKNAK, HOGY AKÁR AZ ŰRBŐL IS KIKÉMLELIK SZOKÁSAIKAT

Az Air Jordan cipőkről beszélgettek egymás közt, s pár perccel később már kapták is a cég hirdetéseit. Ugyanis a közbenső ítélet szerint a telefon beállításakor a felhasználók joggal várhatják el magánszférájuk védelmét. Érdemes megjegyezni azt is, hogy annak dacára született ez a határozat, hogy az Egyesült Államokban legendásan megengedők az adatvédelmi szabályok, nem úgy, mint például az Európai Unióban. És ez még semmi: a friss ítélet szerint a panaszosok a kaliforniai adatvédelmi és a szövetségi lehallgatási törvény áthágásáért, valamint természetesen szerződésszegésért perelhetik az Apple-t. Ha veszít a cég, nemcsak kártérítést kell fizetnie (amely dollármil-

liók esetén is aprópénz egy ekkora társaságnak), hanem olyan hatalmas presztízsveszteséget is elszenvedhet, amely mind az eladásaira, mind részvényeinek az árfolyamára rányomhatja a bélyegét.

KÉTESÉLYES A JÁTSZMA

És mint említettük, közel sem csak az Apple lehet veszélyben, ugyanis a Google hangasszisztensét és az Amazon Alexáját is hasonló vádak érték. Az utóbbit csak úgynevezett okoshangszórókban használják – igaz, az Apple és a Google asszisztensei is benne vannak ezekben az otthoni „hallgatózókban”. Ezek négyöt éve vannak a piacon, s eddig is sok hasonló aggály fogalmazódott meg velük szemben. Ugyanakkor mindeddig nemigen volt arra példa, illetve precedens, hogy az óriásvállalatokat siker-

rel citálják bíróság elé. Már csak azért sem, mert ennek a jogalapja lényegében a fentebb ismertetett ítélettel született meg. No persze most újra egy sokéves pereskedés következhet – Észak-Amerikában sem villámgyorsak a bíróságok –, mialatt a gyártók fokozatosan tüntethetik el akár a legapróbb nyomát is az effajta üzleti „kémkedésnek”. Magyarán: mire utoléri őket a jogalkotó eredeti szándéka és a bíróság jogara, addigra már patyolattiszták lesznek. Nem szólva arról, hogy egy-egy baráti beszélgetésről nem szoktunk hangfelvételt készíteni, főként nem digitális aláírással, időbélyegzővel, s a kapott célzott reklámokat sem szoktuk percre pontos képernyőképpel igazolni. Bár ezek után lehetséges, hogy pár sértett ilyen szélsőséges bizonyítékgyűjtési eszközöket is bevet. A nagy, nyitott kérdések tehát a részletekben rejlenek. A következő hónapokban várható bizonyítási eljárások folyamán nyilván a nagyvállalatok mindent megtesznek azért – remélhetőleg a törvényes kereteken belül –, hogy patyolattisztának látsszanak. Ha ez nem sikerül nekik, akkor dörzsölhetik majd a kezüket a mindenütt összeesküvést, lehallgatást keresők, a „na ugye, megmondtam” típusú felhasználók. Sőt, ha tényleg bebizonyosodik, hogy direkt, anyagi haszonszerzés reményében hallgatóztak engedély nélkül a digitális óriások, akkor a naiv, szkeptikus átlagemberek többsége is felvonja majd a szemöldökét. S ha máshogyan nem, akkor digitálisan kommentelve fejezik ki hangos nemtetszésüket. Aztán elül a botrány, és az uniós GDPR-os jóváhagyásokhoz hasonló rendszer jöhet a hangasszisztenseknél Amerikában is. Tehát végső soron jogi beleegyezéssel, teljesen szabályosan és jobbára tudatosan fogjuk kiteregetni a magánéletünket – illetve meghallgatni egy közös horgászás vagy focimeccs után a horgászbotés a sportcipőreklámokat… HG 2021/37 FIGYELŐ | 71

F_70-71_mobil_sky.indd 71

2021. 09. 14. 16:55

| CAPPUCCINO |

JUHÁSZ-LACZIK ALBIN

Egy folyamatos bentlakásos iskolába járni pandémia idején előny vagy hátrány? – Eleinte azt gondoltam, hatalmas hátrány, hiszen a diákok szoros közelségben élnek a tanári karral, nagyon nehéz távolságot tartani. Azonban ahogy ter-

jedt a vírus, rá kellett jönnöm, hogy a bezártságnak előnye is van: nincs mozgás, nincs tömegközlekedés, bent nagyobb biztonságban vagyunk, mint kint. Ezzel az évvel kapcsolatban pedig bizakodó vagyok – a saját felmérésünk szerint kilencven százalék feletti az átoltottság az iskolában. – Van olyan pozitívum, amelyet a vírus hozott, és amelyet megtartana hoszszú távon?

– Például mindannyian megélhettük, mekkora érték a normalitás. A keresztény ember alapvetően hálás, a jelen embere viszont ritkán az. Az elmúlt időszak után azonban – tanárokon és diákokon is – azt látom, hogy visszatérni a normalitásba euforikus élmény. Nagyon hiányzott

FOTÓK: PANNONHALMI BENCÉS GIMNÁZIUM

Ahogy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója fogalmaz, „mosolygós forradalmárokat” várnak az ország legősibb tanulmányi műhelyébe. Egy forradalmár ugyanis sosem elégedett, fellép a rossz ellen. Ha viszont ezt mosolyogva teszi, az azt jelenti, hogy emberi kapcsolatokban gondolkodik, nem csak feladatban. És tudja, hogy egyedül nem fog változást elérni. A közösség erejéről, a kiégésről és egy több mint négyszáz éves graffitiről is beszélgettünk.

72 | FIGYELŐ 2021/37

F_72-74_cappuccino.indd 72

2021. 09. 14. 16:57

| CAPPUCCINO |

a fiatalok életéből a közösség, a mozgás, a foci, a személyes oktatás, a kortársak jelenléte. Szerintem a köznevelés kapott egy óriási pluszt, amelyre hosszan építhetünk: a diákok megélhették, hogy az iskola egy jó hely. Remélem, ez a hálaérzet köztünk marad. Iskolaigazgatóként az elmúlt tanév folyamatosan kihívások elé állított, váratlan helyzetekre is előre átgondolt döntéseket kellett hoznom – nem egyedül, hanem egészségügyi szakértőkkel, kollégákkal, szülőkkel közösen. Ezt is megtartanám. Hogy ne rutinból oldjuk meg a problémákat, hanem gondoljuk át együtt azokat, több szempontot figyelembe véve. Pannonhalma szent hely, kulturális központ, rengeteg eseménnyel. A pandémia előtt szinte mindennap részünk lehetett találkozásokban, koncertekben, előadásokban, már-már ki sem tudtuk élvezni ezek értékét. Éreztem is, hogy lassulnunk kellene, időt lenne szükséges adni a felkészülésre és a feldolgozásra. Láthattuk azt is, hogy akkor sem dől össze a világ, ha a legjobbnak hitt, régóta várt program elmarad, s hogy milyen fontos örülni, tiszteletet adni egy-egy élménynek. – Amikor az ön által vezetett helyi gyermekvédelmi program ombudsmani díjat kapott, beszédében elhangzott: olyan iskolában, közösségben, társadalomban szeretne élni, ahol egymás mellett állunk. Miként valósítható ez meg a gyakorlatban? – Az iskolánk – ahogy a bencés szerzetesrend – alapvetően a közösségre épül. Van itt 340 diák, 60 tanár, 1 igazgató. Többségben vannak a tanulók, s erőfölényben is, mert sokkal jobb kondiban vannak, mint mi – néhány kiváló kondícióban lévő tanár kivételével. Tíz évvel ezelőtt még én is gyorsabban futottam, de nyilván nem erre kell épülnie egy iskolának. Hanem arra, hogy ezt a közösséget tanár és diák, mindannyian a magunkénak érezzük. Természetesen akadnak különutasok, de a nagy többség szereti azt, amiben él, és vigyáz is rá. Nálunk például az operatőrszakkör tagjai profi módon oldják meg a közvetítéseinket, akár

a bazilikából is. Szinte bármilyen idegen nyelvet beszélő vendégünk mellé fel tudunk kérni egy tanulót, aki megmutatja neki a nevezetességeinket. Az élet ezernyi területén ők a kollégáink, akikre számítunk, s ha ezt érzik, meghatványozódik az erejük, az elköteleződésük. – Milyennek látja a mai, kütyük vonzásában élő, a szülőknek komoly fejtörést okozó gyerekeket? – Itt, a bazilikában meg tudok mutatni egy 1578-ból származó graffitit. Az illető még a nevét is belekarcolta a latin nyelvű „Itt járt” mondat alá. Ez számomra vigasztaló: igen, a fiatalok mindig is ilyenek voltak, nem feltétlenül tisztelték azt, ami szép, régi vagy éppen szent. Nincs új a nap alatt az okoseszközök térhódításában sem, ha azt nézzük, hogy átéltünk már egy-két technikai forradalmat. Ahogy a digitális oktatás jó gyakorlatait meg kell tartanunk, úgy kell megpróbálnunk más-más szemszögből tekinteni egyegy problémára. Nem az akadályt venni észre benne, hanem a feladatot. Úgy látom egyébként, hogy a mostani gimnazisták könnyebben motiválhatók, mint a tíz évvel ezelőttiek. – Elvileg ezeknek a gyerekeknek olyan foglalkozásaik lesznek, amelyek ma még nem is léteznek. Mire készíthet fel az iskola? – Nekünk, bencéseknek jelszavunk az „ora et labora”, azaz „imádkozz és dolgozz”. A latin „labor” szó – ebből ered az angol „labour”, azaz vajúdás kifejezés is – arra a verejtékes erőbefektetésre utal, amely nem vehető ki az életből, bármivel is foglalkozzunk. Ez az egyik. A másik, hogy kreativitásra is biztosan szükség lesz. Mi nagyon sok külső előadót hívunk meg, élvonalbeli kutatókat, művészeket, közéleti személyeket – szerintem a legjobb pályaorientációs foglalkozás őket hallgatni. Bármilyen területről is érkeznek, általában a mondandó-

NÉVJEGY 1976-ban, Móron született. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, majd Svájcban és az Egyesült Államokban tanult teológiát. Történelem és angol szakos diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd jogi doktorátust a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2007-től tanít a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, 2018 óta igazgató. KEDVENCEK Könyv » Rejtő Jenőtől bármi Film » Cinema Paradiso, Őrület Zene » Bach: Das wohltemperierte Klavier, Goldberg-variációk Hobbi » könyvválogatás a főkönyvtárban, etimológia, zongorázás Ahonnan merít, ha kimerül » barátság, meditáció, mozi, vezetés, futás Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » kötelességtudat/aggodalmaskodás

juk lényege az alkotóerő, a találékonyság. A harmadik, amit meg kell tanulni, hogy mihez kezdünk a kudarcokkal. Ha az iskolában, védett környezetben a diák megtapasztalja, hogy a kudarc (mondjuk egy hármas osztályzat, elvesztett verseny) után – még több munkával – jöhet siker is, akkor kikerülve innen veszteség esetén nem fog kétségbeesni, mert benne lesz a felállás képessége. – Történelmet, angolt, hittant, gregoriánt, de jogi ismereteket is tanít – melyiket szereti a legjobban? – Egyszerűen tanítani szeretek. A történelemben van a legnagyobb rutinom, emiatt abban tudok a legkreatívabb lenni, mondjuk a Martinovics-féle összeeskü2021/37 FIGYELŐ | 73

F_72-74_cappuccino.indd 73

2021. 09. 14. 16:57

| CAPPUCCINO |

HANGOS SZURKOLÁS. A SPORTÉLETRE NAGY HANGSÚLYT FEKTETNEK PANNONHALMÁN

CSENDES GONDOLKODÁS. AZ ISKOLÁBAN HELYE ÉS IDEJE VAN A LÉLEK, A HIT KÉRDÉSEINEK

vést SWOT-elemzés alapján bemutatni. A jogszakkör számomra is kihívás. Itt mindig egy aktuális esettel kezdünk, és az alapján jutunk el a jogszabályhoz. A tanításban nagyon inspiráló, amikor látom a másikon, hogy valamit megért, és az beilleszkedik a logikájába. Ha a saját érdeklődésemet, lelkesedésemet oda tudom vinni egy órára, a diákok is rákapcsolódnak.

– Lehet nap mint nap lelkesen belépni a tanterembe? – Ebben segít, hogy igazgató vagyok, így felüdülés a napomban, ha taníthatok. A kiégés szerintem egy mély válság, amelyben megint csak az a kérdés, hogy miként jutok ki belőle. Az tud kiégni, aki profi, aki rengeteg munkát tett

valamibe – akár egy állásba, akár egy kapcsolatba. És most ott akarja hagyni az egészet, hagyná elveszni ezt a kincset, a felhalmozott óriási tudást. Amin dolgozni kell: miként tudná átmenteni. – A jogot miért végezte el? – A szépapámtól kezdve az egész családom jogász, a szüleim, a nővérem is. Az érettségi után nem volt kérdés, hogy jogra jelentkezem, bár akkor már tudtam: bencés szerzetes szeretnék lenni. A jogi műveltség egyrészt rendet tesz a fejben. Másrészt nem okoz gondot, ha értelmeznem kell egy jogszabályt. – Hogyan lett szerzetes? – Ide jártam gimnáziumba. Nagyon megszerettem Pannonhalmát, igen jó kapcsolatom alakult ki az akkori fiatal szerzetesekkel, és a tanítás is vonzott. Tizennyolc évesen határoztam úgy, hogy szerzetes leszek, de abban a korban ezt nem lehet eldönteni, csak rálépni az útra. Az örökfogadalmat 26 esztendősen tettem le, és összehasonlíthatatlan az a komplexitás, ahogy egy 18 és egy 26 éves látja a világot. Ugyanúgy arra, hogy miért lettem szerzetes, teljesen más az indokom most, mint akkor volt. Úgy érzem, én itt és így hasznos vagyok, segíthetek. Szent Benedek azt írja, mindennap meg kell térni, ahogy – biztos vagyok benne – egy házasságban is ki kell mondani az igent újra és újra. Ez a spirituális környezet támaszt nyújt ahhoz, hogy nagy valószínűséggel ki tudjam mondani újra és újra az igent a választásomra. Az az igazi szerzetes – és én még nem tartok itt –, aki három kiégés után is tudja, hogyan kell örömmel folytatni. Az biztos, hogy inspiráló itt élni, nyolcszáz éves a bazilikánk, Szent István, Szent Imre, Árpád fejedelem nyomdokain járhatunk – ez elképesztő. – Ezek eszébe is jutnak a mindennapi rohanásban? – Igen. Amikor a gimnáziumból átmegyek a bazilikába, a megtestesült középkorral találkozom. Eszembe jut II. András király, egyúttal az is, hogy a mai gondjaim jelentősége mennyire relatív. Ezek fontos problémák, nem azt mondom, hogy le kell őket söpörni az asztalról, de ez a történelmi környezet képes távlatba helyezni az életemet. SZIGETI HAJNI

74 | FIGYELŐ 2021/37

F_72-74_cappuccino.indd 74

2021. 09. 14. 16:57

| TÁRSADALOM |

TERVEZIK AZ ÉPÍTÉSZET LIGETÉT

FEJLESZTÉS Országos, nyílt, egyfordulós tervpályázatot ír ki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új székhelyének tervezésére.

FOTÓ: BALATON JÓZSEF, MTI

AZ 1887-BEN ÉPÍTETT FASOR SZANATÓRIUM. A TERÜLETEN ÁLLÓ KÉT HISTORIZÁLÓ, VOLT EGÉSZSÉGÜGYI ÉPÜLET MEGMARAD, AZOKAT AZ ÚJ FŐÉPÜLETBE INTEGRÁLJÁK

„Az első pályázatot a Magyar Építészeti Múzeumra több mint száz évvel ezelőtt, 1904–1905-ben írta ki a Magyar Mérnök- és Építészegylet” – mondta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója. Emlékeztetett, a 2017-es intézményi reformmal, a kormány és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával komoly lehetőségük van arra, hogy a mostani pályázat eredményeként létrehozhassák az évtizedek óta helyét kereső intézmény otthonát. Az Építészet Ligete projekt első fázisa a Bajza utcában található, Fischer József tervei alapján 1936-ban emelt Walter Rózsi-villa felújítása. A munkálatok már 2022 tavaszán befejeződhetnek, itt nyílhat meg az intézmény első időszaki kiállítótere. A második fázist az új főépületre kiírt mostani tervpályázat jelenti, amely a Városliget fasor 9–11. szám alatt épülhet meg. Az epiteszforum.hu beszámolója szerint a Városligeti fasor 9–13. alatt lévő

Korvin Ottó Kórház (később: BM Központi Kórház és Intézményei) épületei – így a Fischer-villa is – 2007 óta elhagyatottan állnak. Ez idő alatt több különböző elképzelés is felmerült a terület hasznosítására: eleinte egészségügyi intézményeket költöztettek volna az épületekbe, majd 2012-ben az Országos Bírósági Hivatalhoz került, hogy a Budapest Környéki Törvényszék otthona lehessen. Ezekből a tervekből semmi nem valósult meg, míg végül 2018-ban az MMA tulajdonába került az ingatlanegyüttes, azzal a céllal, hogy ott a MÉM MDK kapjon helyet. Az MMA honlapja azt írta, hogy a kormány által kiemelt beruházássá nyilvánított projekt a régi épületek bontásával kezdődött meg, a munkálatok nyáron fejeződtek be. Az ingatlanon két historizáló stílusú szanatóriumépület maradt meg.

Ezeket integrálni kell a leendő főépületbe, amellyel együtt 2400 négyzetméter kiállító-, műhely- és rendezvényterem, valamint múzeumpedagógiai helyiségek, könyvtár, irodák, raktárak és vendéglátóhelyek szolgálják majd ki az intézmény és a közönség igényeit. A tervezett épület jóval kisebb lesz az elbontott egészségügyi létesítményeknél, így a területen nagy zöldfelület marad – ennek kezelése, valamint a meglévő növényállomány megóvása szintén a pályázat kiemelt feladata. A tendert szeptember 6-án hirdették meg és november 8-ig lehet beadni a pályázatokat. Az eredmény közzétételének időpontja: december 6. A tervpályázatot a Lechner Tudásközpont bonyolítja le, teljes egészében az erre fejlesztett E-Tervpálya rendszeren belül. A pályázati kiírás elérhető a https://memmdk. hu/epiteszetligete és a https://www.oeny. hu/oeny/tpalya/adatlap/epiteszetligete oldalon. PT 2021/37 FIGYELŐ | 75

F_75_muveszeti_akademia.indd 75

2021. 09. 14. 16:57

| TÁRSADALOM |

RÉGI-ÚJ EGYETEM SÁROSPATAKON BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR | A több évszázados iskolavárosi és tanítóképzői múlttal büszkélkedő Sárospataknak augusztus elseje óta ismét önálló felsőoktatási intézménye van. A Tokaj-Hegyalja Egyetem megbízott rektora a Figyelőnek adott interjúban elmondta: a pedagógusképzés mellett a szőlészet-borászat oktatása lesz a fő profiljuk. Az egyik legfontosabb céljuk pedig az, hogy megerősítsék a térség népességmegtartó képességét.

mint hallgatóvonzó tényezőre alapozva egy különálló szőlészeti-borászati – és hozzá kapcsolódó gazdasági kurzusokat nyújtó – univerzitást érdemelne Sárospatak, megőrizve a pedagógusképzési tradícióját is. Ennek nyomán, a felsőoktatási modellváltás folyamatában jött létre az egyetem. – A régi-új intézmény fő profilja tehát a szőlész-borász és a tanítóképzés lesz? – Igen, és a szervezeti felépítés is leképezi e két fő irányt. A Comenius Intézet által összefogott pedagógusképzéssel kapcsolatban idézném Stumpf István kormánybiztos, kuratóriumi elnök korábbi nyilatkozatát, amely szerint 1650 óta – amikor Lorántffy Zsuzsanna,

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége Sárospatakra hívta a cseh Comeniust, a kor jeles pedagógusát – talán a mostani a térség legjelentősebb intellektuális beruházása. A tanító-, az óvodapedagógus-, a csecsemő- és kisgyermekgondozó-, valamint a gyógypedagógus-képzés terén továbbra is szeretnénk azt a színvonalat tartani, amely az önálló tanítóképző 1857-es létrehozása óta folyamatosan jelen volt a városban. Ez a terület kiegészül a kulturális örökségi tanulmányokkal. A másik intézetünk, ahol a gazdasági oktatást szervezzük meg, a Lorántffy nevet kapta. Jelenleg itt egyedül a szőlészborász tanszék működik. Igazán jövő szeptemberi kezdéssel tudunk meghirdetni új képzéseket. Közülük a Lorántffy Intézethez tartozik majd például a

FOTÓK: MTI

Az utóbbi években inkább az integráció volt jellemző a hazai felsőoktatásban, nem pedig önálló szakegyetemek létrehozása. Mikor és hogyan született meg a Tokaj-Hegyalja Egyetem megvalósításának a gondolata? – Magának az önálló sárospataki felsőoktatási intézménynek a gondolata nagyon régi, hiszen a város neveléstörténeti hagyománya több száz éves. Kétségtelen tény azonban, hogy 2000 óta, amikor a pataki tanítóképzőt először a Miskolci Egyetem, majd az egri főiskola – ma már szintén egyetem – vonta kebelére, rendre felmerült a térségben az igény egy önálló állami felsőoktatási képzőhelyre a Bodrog-parti településen. Ez az idea szerencsésen összekapcsolódott azzal a kormányzati törekvéssel, amely szerint a tokaji borra mint nemzetközi márkanévre és

76 | FIGYELŐ 2021/37

F_76-77_Bolvari-Takacs.indd 76

2021. 09. 14. 16:59

| TÁRSADALOM |

turizmus-vendéglátás és a vállalkozásfejlesztési szakirány. Ezek a szőlészetborászatnak kifejezetten a tokaj-hegyaljai dimenziójában nyújtanak majd többletértéket. – A világörökségi területnek számító tokaji borrégió szőlész-borászai hogyan fogadták az egyetem létrehozását, és önök milyen együttműködésre törekednek velük? – A szakma várakozással tekint az intézményünkre, amelyben nagy lehetőséget lát az utánpótlásképzés területén. Az előkészítésben számos jó nevű tokaj-hegyaljai borász vett részt, és a fenntartó alapítvány kuratóriumában is jelen vannak kiváló pincészetek képviselői. Sőt a szőlész-borász tanszéket az a Molnár Péter vezeti, aki a régió hegyközségi tanácsának az elnöke, tehát nálunk valóban kézzelfogható a gyakorlati oktatás. – Ezek szerint a tanárok egy része maga is helyi borász. – Igen, és nagy örömünkre szolgál, hogy a Tarcalon működő Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is helyszíne lesz a képzésnek. Az intézmény személyi állománya részt vesz majd az oktatásban, s az eszközparkjuk szintén a hallgatóink rendelkezésére fog állni. Emellett azt tudom mondani, hogy minden tokaj-hegyaljai borászat és a borvidék mind a huszonhét települése alkotó közreműködője lesz a fejlesztésnek. – Most hányan tanulnak az egyetemen, és mi a létszámbeli célkitűzés? – A jelenlegi hallgatói állományunkat teljes mértékben az Eszterházy Károly Egyetemtől átvettek alkotják, hiszen 2013-tól ez év nyaráig az egri univerzitás részeként működött a pataki campus. Onnan választotta le az Országgyűlés által elfogadott törvény augusztus elsejével. Vagyis ők már a Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatói. A dolog pikantériája, hogy akik most kezdték a tanulmányaikat, azok is még az egri egyetem képzésére jelentkeztek, de már a mi égiszünk alatt vágnak bele a tanulásba. Ebben a pillanatban 331 hallgatónk van, akiknek körülbelül a

kilencven százaléka levelezős, a többiek nappalisok. A túlnyomó többség – hozzávetőleg a diákok négyötöde – a pedagógusképzésben vesz részt. Az egyetem engedélyezett hallgatói kapacitása 790-800 fő körüli, tehát látható, hogy komoly lehetőség rejlik a létszámbővítésben. Az intézményünk folyamatosan belépő új szakjaival legkésőbb öt év múlva szeretnénk elérni azt a szintet, amely gazdasági szempontból rentábilis működést biztosít, egyúttal hozzásegít a legfontosabb célunk eléréséhez, ami nem más, mint a térség népességmegtartó képességének a megerősítése. – A nagy egyetemvárosoktól való távolság okozott nehézséget az oktatói gárda összeállításakor? – Minden felsőoktatási intézménynél, de különösen egy indulónál kulcsfontosságú, hogy a hallgatók idecsábításakor fel tudjunk mutatni markáns személyiségű, tekintélyes életpályával büszkélkedő tanárokat. Az elmúlt hónapunk ezzel telt, és örömmel jelenthetem, hogy a csapatunkban jelentős számban vannak egyetemi tanárok, habilitált docensek és más vezető oktatók, de több PhD-hallgatót is sikerült idecsábítani. A gárda ötventagú; mintegy felük státuszban van, a többiek óraadók. – Ön is említette már, hogy a fenntartó alapítvány kuratóriumának az a Stumpf István az elnöke, aki kormánybiztosként felel a felsőoktatási modellváltásért, és egyébként szintén sárospataki születésű. Milyen az egyetem és a fenntartó viszonya? – Nagyon jó az együttműködés, amelyet a közös gondolkodás jellemez. Ennek nyilván az is a magyarázata, hogy a kuratóriumban pataki diákmúlttal és tokaji borvidéki borászati tapasztalattal felvértezettek foglalnak helyet. Mindezt úgy tudnám összegezni, hogy az egyetem indulása alapítói és működtetői szimbiózisban zajlik, aminek mind az oktatók, mind a hallgatók tapasztalni fogják az eredményét. HELMECZI ZOLTÁN

NÉVJEGY 1967-ben, Sárospatakon született. Történész, kulturális menedzser, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 1993-tól ez év nyaráig a Magyar Táncművészeti Egyetemen dolgozott, rektorhelyettese, később rektora is volt az intézménynek. 2000–08-ban a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar, 2012-től 2017ig a Honvéd Együttes Művészeti Nkft. ügyvezető igazgatója volt. Szakmai és tudományos eredményeit az MTA Debreceni Területi Bizottságának DAB-díjával (1998), az MTA Stratégiai Kutatási Pályázatának Fődíjával (1999), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel (2011), a Magyar Comenius Társaság Comenius Emlékérmével (2016), a Magyar Táncművészek Szövetsége Tánctudományért Díjával (2018) és Sárospatak Pro Urbe díjával (2019) ismerték el. Sárospatakon és a zempléni térségben több mint három évtizede tölt be társadalmi és szakmai közéleti tisztségeket. Alapító főszerkesztője a Zempléni Múzsa társadalomtudományi és kulturális folyóiratnak.

2021/37 FIGYELŐ | 77

F_76-77_Bolvari-Takacs.indd 77

2021. 09. 14. 16:59

| TÁRSADALOM |

A KÜLFÖLDI HALLGATÓ MINŐSÉGI OKTATÁSÉRT JÖN LUKÁCS ESZTER | A hazai egyetemek kiemelt célja, hogy aktív, látható szereplői legyenek a globális felsőoktatási piacnak, magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenységet végezzenek, ezáltal minél több magyar és külföldi hallgatót nyerjenek meg. A honi univerzitások nemzetköziesítési törekvéseiről és a Győrben kialakult gyakorlatról kérdezte a Figyelő a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rektorhelyettesét, a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának elnökét.

Regionális vagy sokkal tágabb, globális célokat kell megfogalmazniuk a hazai egyetemeknek nemzetközi törekvéseik kapcsán? – A magyar felsőoktatásnak a globális trendekhez kell alkalmazkodnia, ami pedig nagymértékben a demográfia függvénye. A fejlett országokban a csökkenő gyermekszám kevesebb hallgatót jelent, ezért mindenütt nemzetközi diákokat igyekeznek bevonzani a demográfiai veszteség ellensúlyozására. A kevésbé fejlett államokban pedig presztízs-

kérdés, hogy a fiatalok jó külföldi egyetemeken tanuljanak tovább. Arra törekszünk, hogy az utóbbi kapcsán Magyarország egyre nagyobb mértékben váljon célponttá, miközben minőségi képzéseinkkel a fejlett országok hallgatóit is várjuk. Itt már rögtön kiemelném a Széchenyi István Egyetem gyakorlatát. Intézményünk számára is fontos a külföldi tanulók révén jelentkező bevétel, de nem ez az elsődleges szempont, hanem a nemzetköziesítés. A mi egyetemünk gazdálkodása rendkívül stabil, amihez a modellváltás további lehetőségeket és eszközöket ad. A nemzetköziesítésben így olyan fejlesztési források nyíltak meg, amelyekkel – ha jól élünk velük – nagyot tudunk előrelépni. – Hogyan lehet megnyerni a külföldi hallgatókat? – A felsőoktatás teljesítményét jelenleg két nagy világranglista, a QS World University Rankings és a Times Higher Education méri. Az egyetemek értékelésénél mindkettő figyelembe veszi a nemzetközi hallgatók arányát, azaz ha egy intézmény jó helyezést akar elérni a rangsorban, akkor szüksége van a külföldi diákokra. Öngerjesztő folyamatról van szó: a nemzetközi hallgatók a listákat figyelik és azok alapján választanak, az egyetemek pedig jól szeretnének szerepelni ezeken, s ennek rendelik alá a tevékenységeiket és a szolgáltatásaikat. Maguk a rangsorok így marketing- és toborzási eszközök is. Emellett e listák markánsan kutatásintenzívek, azaz nagy súllyal esik a latba, hogy egy adott intézményben milyen tudományos munka folyik, a kutatói menynyi világszínvonalú publikációt jelentetnek meg. Ehhez pedig a tudományt első-

sorban angolul kell művelni, amit nagymértékben segít, ha erős a külföldi hallgatói közösség. Ez mindenkinek előnyös: így az oktatók angolul tartják az előadásaikat, s a magyar hallgatók is nemzetközi színvonalú angol nyelvű képzéseken vehetnek részt. Nem titkolt célunk, hogy előrébb kerüljünk a rangsorokban, de az elsődleges és kiemelt feladat a minőségi felsőoktatás megteremtése, amely a tanításban és a kutatásban egyaránt megjelenik. – A pandémiával töltött lassan két év miként befolyásolta a globális egyetemi felvételizést? Látható átrendeződés a piacon? – Becslések szerint 2030-ra 8 millió hallgató tanul majd a saját hazáján kívüli univerzitáson. Döntő többségük ázsiai, negyven százalékuk kínai és indiai lesz, értük folyik elsősorban a verseny. A járvány okozta válság alatt rendkívül érdekes folyamatok indultak el. Az ázsiai országok nagyon komoly tempóban kezdték el fejleszteni felsőoktatási rendszerüket, kreditharmonizációt végeztek, minőségi képzéseket indítottak egyre jobban felkészült oktatókkal. Ez alkalmazkodásra, egyfajta excellenceszemléletre, azaz kiválóságra kényszeríti a fejlett világ felsőoktatási intézményeit. Ezen kiválóság lehetséges, a hallgatók által követett mérőszámait jelentik a listahelyezések. Ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is mondta: a rangsor nem hiúsági kérdés, hanem teljesítményindikátor. Magyarország kormánya is vallja ezt a fajta kiválóságszemléletet, s a modellváltó egyetemek finanszírozását ehhez illesztette. A Széchenyin 2016-ban kezdtük felépíteni nemzetközi programunkat, 2018-ban fogadtuk az első önköltséges külföldi hallgatót, ebben az évben pedig a világ több mint 25 000 univerzitásából bekerültünk a QS világranglista 801–1000 legjobbja közé.

78 | FIGYELŐ 2021/37

F_78-79-Lukacs-Eszter.indd 78

2021. 09. 14. 17:00

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY 1997. október 1-től a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék (és jogelődjeinek) oktatója (Széchenyi István Egyetem). 2017. április 1. – 2017. december 31.: nemzetköziesítésért felelős rektori megbízott (Széchenyi István Egyetem) 2018. január 1. – 2021. augusztus 31.: oktatási rektorhelyettes (Széchenyi István Egyetem) 2021. június 30-tól: elnök (Magyar Rektori Konferencia, Nemzetközi Bizottság)

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

2021. szeptember 1-től: nemzetközi rektorhelyettes (Széchenyi István Egyetem)

Kutatások igazolták, hogy azok a hallgatók, akik külföldön akarnak továbbtanulni, most már azt is nézik, miként kezelték az egyes országok a járványt. Ha valamelyik esetében úgy érzékelik, hogy ebben nem volt sikeres, akkor oda nem szívesen mennek – ezt láthatjuk olasz vagy francia egyetemeknél. Tapasztalható tehát egy újrarendeződés, és az ügyes, megfelelően fejlesztő intézmények most még inkább magukhoz tudják vonzani a hallgatókat. – Mi a szerepe az ön által vezetett Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának? – A külföldi hallgatók olyan módon választanak, mint a működő tőke: először világrégiót, majd országot és csak utána várost. A Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának azért értékelődött fel a szerepe, mert közös cél, hogy Magyarországra vonzzuk ezeket a fiatalokat. A Covid-válság következtében még egységesebben kell fellépnünk külföldön. A testületben nagyon sokat segítünk egymásnak, a jó gyakorlatokat megosztják a többiekkel az intézmények. A Széchenyi Egyetem helyzete ugyanakkor

speciális, mert mint említettem, csak néhány éve kezdtük el a nemzetköziesítési programunkat, ezért mi egyszerre, kötelékben repülve fejlesztjük az oktatást, a kutatást és a harmadik missziós tevékenységünket. Egy nehéz piacon kell érvényesülnünk, ahol csak a legjobbak képesek helytállni. Az, hogy a bizottság elnökévé választottak, a Széchenyi Egyetem teljesítményének szól. Immár 34 angol nyelvű képzésünk van, ezek közül az egyik akkreditált amerikai kettős képzés. Néhány év alatt 750-re nőtt a nemzetközi hallgatóink száma, ami már a nappali tagozatosaink közel 9 százalékát jelenti. Sok szak nagyon népszerű a körükben, például a gazdálkodási és menedzsment vagy az Audi Hungariával közösen kialakított járműmérnöki. – Hogyan értékelik a külföldi hallgatók a Széchenyi Egyetemet? Mivel elégedettek, mit hiányolnak? – Intézményünk hallgatói közösségét 64 ország fiataljai alkotják. A múlt heti

első órámon megkérdeztem az ott lévő határon túli diákokat, miért Győrt és a mi univerzitásunkat választották. Azt mondták, olyan várost kerestek, amely kisebb méretű, tiszta, biztonságos, ahol a tanulásra tudnak koncentrálni. Minden évben megkérjük őket, hogy töltsenek ki egy minőségbiztosítási kérdőívet, amelyben az egyetemi szolgáltatásokra, az oktatás minőségére, valamint Győr és az ország turisztikai adottságaira kérdezünk rá. A vezetés áttekinti az eredményeket, s ha szükséges, gyorsan reagál rájuk. Így kerültek angol nyelvű eligazító táblák a győri campusra, így valósult meg éttermi reform, ezért vezettük be a magyar nyelv és kultúra tantárgyat minden angol nyelvű szakunkon. Az is tény, hogy Győrbe azért is jönnek a külföldi hallgatók, mert itt nyugat-európai életszínvonalat kapnak kelet-európai áron, kiváló szabadidő-eltöltési, sportolási lehetőségekkel; több sportágat akár professzionális szinten is űzhetnek. De mindennek az alapja a magas színvonalú, minőségi oktatás, a kiválóságra törekvés. LENGYEL GABRIELLA 2021/37 FIGYELŐ | 79

F_78-79-Lukacs-Eszter.indd 79

2021. 09. 14. 17:00

| SPORT |

NEW YORK-I MESÉK

TENISZ | Örökké emlékezetes sztori marad az idei US Openről, ahogy a nőknél Emma Raducanu, a férfiaknál pedig Danyiil Medvegyev két és fél millió dollárt kasszírozott. A 18 éves brit hölgy a selejtezőből indulva, szettveszteség nélkül ért fel a csúcsra, az orosz klasszis pedig Novak Djokovics történelmi hőstettét akadályozta meg.

EMMA RADUCANU. BRIT TINÉDZSER LETT A US OPEN KIRÁLYNŐJE

A SEMMIBŐL A CSÚCSRA

Önmagában nem az érdekes igazán, hogy a 18 éves brit Emma Raducanu győzött Flushing Meadowsban, 6:4, 6:3-ra elin-

tézve a kanadai Leylah Fernandezt. Abban a tekintetben juharleveles volt a döntő, hogy Raducanu Torontóban született, román és kínai szülők gyermekeként. Kétéves volt, amikor Angliába, azon belül a londoni agglomeráció délkeleti részén fekvő Orpingtonba költöztek, Emma pedig még az ötöt sem töltötte be, amikor teniszütőt ragadott. Visszatérve a jelenbe: Raducanu első női játékosként jutott a selejtezőből indulva a végjátékba, a világranglista 150. helyezettjeként kilenc győzelemnél tartott a Billie Jean Nemzeti Tenisz Központban, addig szettet sem veszített a tornán, sőt még rövidítésre sem kényszerült. Brit részről legutóbb Virginia Wade ünnepelhetett nőként Grand Slamcímet, amikor 1977-ben Wimbledonban diadalmaskodott. Wade volt az előző brit női döntős New Yorkban, 53 évvel ezelőtt. Nem ígérkezett sétagaloppnak a finálé, hiszen a 19 éves kanadai Fernandez – akinek ecuadori és Fülöp-szigeteki felmenői vannak – bár 73. volt a WTA-rangsorban, már megízlelhette a diadal ízét a profik között, márciusban ugyanis megnyerte a monterreyi versenyt. A formájáról sokat elárult, hogy New York-i menetelése

során a címvédő Ószaka Naomi mellett a top 5-ös Arina Szabalenkát és Jelina Szvitolinát, valamint a háromszoros Grand Slam-tornagyőztes Angelique Kerbert is elbúcsúztatta. A profik 1968-as beengedése óta most vívták az első olyan döntőt, amelyben két helyezetlen teniszező lépett pályára, a győztes pedig 2004 – Marija Sarapova wimbledoni diadala – óta a legfiatalabb GS-bajnoknak mondhatta magát. A két trónkövetelő először csapott össze egymással a felnőtt mezőnyben, előzőleg, a 2018-as wimbledoni juniorversenyben Raducanu bizonyult jobbnak.

A KIRÁLYNŐ IS GRATULÁLT

A finálét a szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulóján tartott megemlékezés vezette fel. Mindkét teniszező a tőle megszokott, szélvészgyors alapvonaljátékkal kezdett, majd a balkezes Fernandez egy tízperces gém végén elbukta az adogatását. Csakhogy Raducanu is így tett, küzdelmes labdamenetek következtek, mígnem a következő brék egy óra elteltével már szettelőnyt jelentett a britnek. Hiába kezdte jól a második játszmát a kanadai, ellenfele fordított, 5:2-re meglépett. Leylah Fernandez adogatóként két meccslabdát is hárított, majd Emma Raducanu szervált a mérkőzésért. Egy esésnél lehorzsolta a térdét, és néhány perces ápolásra volt

FOTÓK: REUTERS

Mi a kapocs 1999 és 2021 között, ha női teniszről, azon belül is a US Openről beszélünk? Nem más, mint a döntőig menetelő játékosok életkora: az idei finálét megelőzően 22 esztendővel ezelőtt fordult elő, hogy tinédzserek csaptak össze New Yorkban a trófeáért. Akkor az 1980-as születésű, világranglista-vezető Martina Hingist kapta el 6:3, 7:6-ra Serena Williams (1981), most pedig az akkor még meg sem született Emma Raducanu (2002) és Leylah Fernandez (2002) állt a háló két oldalán. Az előzetesen megtippelhetetlen párosítás úgy jöhetett létre, hogy a nőknél még zajlik a Serena utáni idők pozícióharca, útkeresése. Bár a 23-szoros Grand Slam (GS)-bajnok amerikai állócsillag egyelőre hivatalosan nem vonult vissza, ma már nem képes azon a szinten teniszezni, mint 2002 és 2017 között, amikor nyolc különböző időszakban is az ő nevével kezdődött a WTA rangsora. Az elmúlt években, ahogy a japán Ószaka Naomi, úgy az ausztrál Ashleigh Barty sem tudott huzamosan dominálni, és ez korábban a román Simona Halepnek vagy a cseh Karolina Pliškovának sem sikerült.

80 | FIGYELŐ 2021/37

F_80-81_sport_tenisz.indd 80

2021. 09. 14. 17:00

| SPORT |

DANYIIL MEDVEGYEV. OROSZ STOPTÁBLÁT KAPOTT NOVAK DJOKOVICS

szüksége. Ez azonban nem zavarta meg, hozta az adogatását, így ő ünnepelhetett az 1 óra 51 perces döntő végén. A siker értékét növeli, hogy Raducanu szettveszteség nélkül nyerte meg a US Opent – erre legutóbb Serena Williams volt képes 2014-ben –, és pályafutása első trófeája mellé 2,5 millió dollárt kapott, ami több mint 760 millió forintnak felel meg. „Bár egyetlen szettet sem veszítettem, sok nehézséggel kellett szembenéznem minden mérkőzésemen. Amit nagyon jól csináltam ezen a tornán, az a nyomásgyakorlás volt azokban a pillanatokban,

HAMAR VÉGET ÉRT Nem a magyarokról szólt az idei US Open, bár nemcsak a férfi, hanem Babos Tímea csípősérülése ellenére női egyesben is volt főtáblás játékosunk New Yorkban. A selejtezőből érkező Gálfi Dalmának az első fordulóban a 30. kiemelt horvát Petra Martic már túl nagy falat volt (2:6, 3:6), de a 152. helyről így is előrejött a 138. pozícióba a WTA-nál, ezzel pedig ott van Babos (136.) nyakán. Az ATP rangsorában Fucsovics Márton maradt a 41., igaz, Flushing Meadowsban neki is az első kör jelentette a végállomást. Maratoni, ötszettes csatába bonyolódott Andreas Seppivel, és a nagy fordulatok után az olasz örülhetett a végén: 2:6, 7:5, 6:4, 2:6, 7:6-tal (15-13) ment tovább.

amikor nagyon kellett” – értékelt az ifjú bajnok, akinek Erzsébet királynő is gratulált a közösségi oldalán. Felidézte, hogy már Wimbledon is hihetetlen élmény volt, hiszen a negyedik fordulóba jutott, így a második héten is pályára léphetett. „Azt hittem, nagy eredményt értem el, de továbbra is éhes voltam a sikerre. Fogalmam sincs, mit fogok csinálni holnap, megpróbálom felfogni, ami történt” – fűzte hozzá. A WTA rangsorában is nyomot hagyott a menetelés: Emma Raducanu 127 helyet javítva immár a 23. a világranglistán. De a legyőzött Leylah Fernandez sem panaszkodhat, hiszen 45 helyet tört előre, így a 28. pozíciót foglalja el.

A KIÉNEKELT SAJT

A férfiaknál annak ellenére maradt az élen Novak Djokovics, Danyiil Medvegyev pedig a második helyen, hogy a US Open döntőjében az orosz klasszis három szettben, 6:4, 6:4, 6:4 arányban felülkerekedett a szerb világelsőn. Miután tavaly már a nyolcaddöntőben búcsúzni kényszerült a belgrádi sztár, mert egy vonalbírónak ütött labda miatt kizárták, mégis jelentősen gyarapítani tudta pontjai számát. Így a korábbi 1133-ról 1353 pontra nőtt az előnye Medvegyevvel szemben. A Moszkvában született, de Monacóban élő klasszis az utolsó játékokban már nagy fájdalmakkal

küzdve, bicegve gyűrte le Djokovicsot. Az utóbbi a rekordot jelentő 21. Grand Slamsikerére hajtott, így viszont maradt 20-nál, csakúgy, mint a korszakos riválisok, Roger Federer vagy Rafael Nadal. Legalább ilyen fájó Nolénak, hogy Medvegyevtől vereséget szenvedve arról is lemaradt, hogy egy naptári éven belül mind a négy nagy tornát megnyerje. „Az önbizalmam és a jövőm szempontjából is fontos ez a siker. Tudva, hogy legyőztem valakit, aki 27–0-ával állt az idei Grand Slam-viadalokon, akitől Ausztráliában kikaptam, aki történelmet szeretett volna írni. Ez mindenképpen édesebbé teszi a győzelmet és magabiztossá tesz kemény pályán” – mondta a 25 éves teniszező, aki 2019-es US Openen elveszítette a finálét Rafael Nadallal szemben, ez év elején pedig a melbourne-i döntőben kapott ki Djokovicstól. Jól mutat a bankszámláján a 2,5 millió dollár, de legalább ilyen fontos, hogy már 13 ATP-trófea szerepel a neve mellett. A szerb sportszerűen gratulált, ám nem leplezte a csalódottságát. „Ezt most nehéz megemészteni, mert tudom, hogy mi volt a mérkőzés tétje” – nyugtázta. Csak annak örül, hogy vége, mert mentálisan és érzelmileg is nagyon sokat kivett belőle az elmúlt pár hét. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/37 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_tenisz.indd 81

2021. 09. 14. 17:00

| AJÁNLÓ |

JOSEPH SZABÓ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA

JOSEPH SZABÓ: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT, 1975

VIRÁG JUDIT GALÉRIA | Joseph Szabó alkotói pályája Franciaországhoz kötődik, a korabeli kritikák a legnagyobb szürrealista művészek között említik. Vásznain álomszerű, apokaliptikus látomások, geometrikus, élénk színű alakok, arcok sokasága jelenik meg, monumentális szobrai pedig jó néhány francia város közterén láthatók. Gazdag életműve egyetlen nagy ívet ír le, amely az expresszionizmustól a szürrealizmuson át az újfiguratív művészetig terjed. Az alkotói útját bemutató tárlat szeptember 10. és október 2. között látogatható a Virág Judit Galériában, ahol szeptember 10–19. között a 125 tételből álló grafikai és a 118 tételt felvonultató háború utáni és kortárs művek aukciós kiállítása ingyen megtekinthető.

KIÁLLÍTÁS, KÖNYV, SZÍNHÁZ VADÁSZAT ÉS VADÁSZFEGYVEREK MAGYARORSZÁGON

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításán az erdőt idéző egyedi installációban olyan különleges tárgyak is helyet kaptak, mint Széchenyi István gróf elöltöltő, gyutacsos vadászpuskája, Rudolf főherceg Kirner puskája, József Ágost főherceg hátultöltő, ismétlő Mauser puskája, a Magyar Fegyver- és Gépgyárban 1888-ban százezredikként készült, Ferenc Józsefnek felajánlott és dedikált 8 mm-es Mannlicher ismétlőpuska vagy egy szovjet 12-es MC–11 kétcsövű sörétes vadászpuska, amelyet Hruscsov ajándékozott Kádár Jánosnak.

A KŐ

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

CSUTORÁS FERENC – PAPP PÉTER ISTVÁN – SZILÁGYI RÉKA | A szerzők évek óta gyűjtik és tanulmányozzák az Egri borvidékre, különösképpen a bikavérre vonatkozó forrásokat. Hiánypótló kötetük az egri bikavér sikerekkel, buktatókkal, olykor kudarcokkal teli, ma is tanulságos történetét tárja az olvasók elé az 1800-as évektől napjainkig, miközben megismerjük az Egri borvidék felemelkedésében szerepet játszó szőlőfajtákat, a borászokat és a kereskedőket, a szőlőtermesztés, a borkészítés korabeli „divatjait”, a filoxéravész pusztítását és az újrakezdés nehézségeit, a háttérben zajló történelmi-politikai események, illetve a különböző üzleti döntések hatásait.

PESTI SZÍNHÁZ | Nehéz titkokat rejthet egy ház, amely az évtizedek alatt többször is gazdát cserélt, és így családról családra, generációról generációra hagyományozódtak a kertben és a falakban eltemetett történetek. Marius von Mayenburg A kő című drámáját Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezésében szeptember 18-án mutatják be a Pesti Színházban. Az előadásban Nagy-Kálózy Eszter, Szilágyi Csenge, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Antóci Dorottya és Majsai-Nyilas Tünde lép színpadra.

FOTÓK: DÖMÖLKY DÁNIEL, VÍGSZINHÁZ; FIGYELŐ-ARCHÍV

AZ EGRI BIKAVÉR – EGY LEGENDÁS BOR TÖRTÉNETE

82 | FIGYELŐ 2021/37

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 09. 14. 17:01

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIII-Ingatlanb.indd III

2021. 09. 14. 14:55

MEGJELENT A TOP 100 MAGYAR BOR 2021

,VPHUG PHJ D 723 OHJQÄSV]HUŋEE ÄV OHJMREE ERUW NYEREMÉNYJÁTÉK $]RQ Y¼V¼UOÎN DNLN V]HSWHPEHU ÄV QRYHPEHU NÑ]ÑWW PHJY¼V¼UROM¼N NLDGY¼Q\XQNDW D lapcentrum.hu/top100 ROGDORQ Q\HUHPÄQ\M¼WÄNEDQ YHV]QHN UÄV]W NYEREMÉNYEK: ² ERUKÄWYÄJH Iį UÄV]ÄUH D +RWHO 0HURSV 0ÄV]¼URV V]¼OORG¼EDQ ÄMV]DND V]¼OO¼V UHJJHOL ÄV HJ\ DONDORPPDO WÄWHOHV ERUNÎVWROÎ D V]¼OORG¼EDQ

² e.H]GM×N H]HNNHOq ERUWDQIRO\DP FVRPDJ D %RUW¼UVDV¼J V]HUYH]ÄVÄEHQ $ VRUVRO¼V LGįSRQWMD ÄV KHO\V]ÈQH GHFHPEHU D 0HGLDZRUNV +XQJDU\ =UW LURG¼M¼EDQ %XGDSHVW %ÄFVL ÕW s $ -¼WÄNV]DE¼O\]DW PHJWDO¼OKDWÎ D PHGLDZRUNV KX MDWHNV]DEDO\]DW ROGDORQ D] 6=) ÄV D] $GDWYÄGHOPL W¼MÄNR]WDWÎ SHGLJ D ODSFHQWUXP KX ROGDORQ ROYDVKDWÎ

F_BIV_top100.indd IV

2021. 09. 14. 14:55