Figyelo_2021-36

Ü Z L E T I

H E T I L A P

ALBÉRLETPIACI SZEZONKEZDET

Drágulást hozott az iskolakezdés ÁLLAMKINCSTÁR

LAKOSSÁGI HITELEK

AUTÓIPARI POZÍCIÓHARC

LECSERÉLIK ÜRESJÁRAT A TÚLÉLÉSÉRT A RENDSZERT NÉLKÜL KÜZD A NISSAN

ÁRA: 790 FT

36. SZÁM | 2021. SZEPTEMBER 9–15.

F_BI-Alberlet.indd 1

2021. 09. 07. 15:05

EGÉSZSÉGES ÉSZSÉGES KÍVÁNCSISÁG

F_BII-gyogyzona.indd II

2021. 09. 07. 14:14

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Kifutó német modell

CÍMLAPON

10 ALBÉRLET Magához tért a piac

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

20

Jön az új számlavezető rendszer

A Magyar Államkincstár az állampolgárokat a születéstől az időskorig elkíséri mint a különböző kifizetések, illetmények, járandóságok számfejtő intézménye. Ezért nagyon fontos, hogy jól, korszerűen, megbízhatóan működjön a számlavezető rendszere, amelynek a tesztüzeme már zajlik. Az új szisztémát teljeskörűen 2022. január elsejétől állítják üzembe. Emellett a mostani nyugdíjkifizetési struktúra technológiai megújítását sem lehet tovább halasztani – mondta Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke.

30

A mén áránál a határ a csillagos ég

A ló nem gazdasági állat, egyetlen produktuma a csikó, világszerte mégis óriási üzlet. Magyarországon is ez az irány, ám ahhoz, hogy a tenyésztés valóban csúcsbiznisz legyen, a történelmi fajták fenntartása mellett a piaci szempontoknak is nagyobb teret kell engedni – vallja Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, akivel az e hétvégén zajló gazdanapok apropóján beszélgettünk.

46

Elmaradt az uborkaszezon

A júliusi hónap is erősre sikerült a lakossági hitelpiacon, tehát az általában csendesebb nyári időszakban sem lanyhult a kereslet. Ha pedig nem lesz drámai fordulat, az idén két számjegyű bővülés jöhet az új kihelyezéseknél.

59

A túlélésért küzd a Nissan

A Nissan a nyereségessé válás felé tart, de közben a versenytársai sem tétlenkednek, nagy hátrányt kell ledolgoznia. A Renault-val kötött szövetségben is a két cég között átmeneti a tűzszünet. Ha a japán gyártó magára talál, a franciák újra megpróbálják majd teljesen bekebelezni. Címlap: Getty Images

14 MEXIKÓI ÚT Már tervezik „Budapest 16 17 18 19 20 24 26

kapuját” K+F Debrecen: oltóanyaggyár és laboratórium ÖSSZEGZÉS Nyári diákmunka: harmincezer fő FŐGYŰJTŐCSATORNA Nem lesz többé „Velence” a Béke téren VÍZÜGY Ki a jó gazda? BUGÁR CSABA Jön az új számlavezető rendszer NIF Megújuló Balaton-parti infrastruktúra ORAVECZ MÁRTON Élelmiszer-biztonság a termőföldtől az asztalig

CÉGVILÁG

30 HAÁL GÁBOR A mén áránál a határ 33 34 36 38 40

a csillagos ég KOVÁCS ZSOLT A befektetés kapujában MASTER GOOD Családra épülve WEBSHIPPY Gyorsan bővülő e-logisztika AUCHAN Új távlatok HORVÁTH PÉTER JÁNOS Legyen megfizethető az energia!

SZEMÉLYI HÍREK

43 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

44 SZOMOLAI CSABA A legfejlettebb technológiát célozzák meg 46 LAKOSSÁGI HITELPIAC Elmaradt az uborkaszezon 48 BIZTOSÍTÓK Növekedési pályán

TŐZSDE

49 ERSTE Ismét a vevői oldalon 50 TŐZSDEINDEXEK Egyirányú utca 52 TŐKEPIACOK A vegyes alapok dönthetik el az aktív-passzív háborút

GEOPOLITIKA

54 NÉMET VÁLASZTÁSOK Bukásra áll Merkel pártja

56 GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK Új kulturális forradalom indult be Kínában 59 AUTÓIPAR A túlélésért küzd a Nissan

RÉGIÓ

62 ERDOĞAN SZARAJEVÓBAN Török Daytont szeretne Dodik

64 KI- ÉS BEVÁNDORLÁS Afrikai „robotok” a romániai földeken

66 EREDMÉNYEK, TERVEK Jól teljesít a szlovén gyógyszeripar 67 KIVÁLÓ, DE DRÁGA Sószüret Horvátországban

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPEK Kezd terjedni a hipergyors számítástechnológia

CAPPUCCINO

72 ELENI KORANI

TÁRSADALOM

74 PANDÉMIA Normális élet

a negyedik hullámban 76 FOLLY RÉKA Legyünk hálásak minden alapvető dologért 78 CSEH KATINKA Új gondolatok a közgazdaságtan és a geopolitika területén

SPORT

80 VISSZAESŐ VÁLOGATOTT Münchentől Elbasanig

AJÁNLÓ

82 FILMEK, ÜNNEPI MISE, JÖVŐKUTATÁS

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/36 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 09. 07. 15:44

| A HÉT HÍREI |

MORATÓRIUM A RÁSZORULÓK SZÁMÁRA

Több mint 1,4 millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba elmondta: a minimálbér 200 ezer forintra emelésével a kitöltők 94, a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésével a válaszadók 95 százaléka ért egyet, a családtámogatások és a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelmében 98 százalékos az egyetértés, a hitelmoratórium meghosszabbítását pedig a résztvevők 91 százaléka támogatja. A törlesztési haladék meghosszabbítása 2022 júliusáig várható, de csak a rászorulók számára. A nyugdíjasok és a gyermekesek mellett azok kérhetik a halasztást, akiknek csökkent a jövedelmük, akármilyen mértékben. A vállalkozások esetében pedig azok élhetnek továbbra is a lehetőséggel, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal zsugorodott.

MEGEMELIK A TÁMOGATOTT HITELEK KERETÉT

TEMPÓSAN NŐ FAKTORINGPIAC

Az idei első fél évben elérte az 1660 milliárd forintot a faktorált forgalom a magyarországi faktoringpiacon, ami 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1514,6 milliárdot – derül ki a Magyar Faktoring Szövetség adataiból. A bruttó faktorált állomány 303,5 milliárd forintot tett ki a hazai szolgáltatóknál, ami éves alapon 3,2 százalékos bővülés. A nettó faktorált állománynál ugyanakkor 4,6 százalékos csökkenést regisztrált az ágazati szövetség, 246,4 milliárdos összeg mellett. A forgalmon kívül az ügyfelek száma is érezhetően nőtt a magyarországi faktoringpiacon: a 4346 összes nyilvántartott ügyfél 4,3 százalékos emelkedést tükröz az előző év azonos időszakához viszonyítva, sőt éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült az aktív ügyfelek száma is, amely így meghaladta a 3400-at.

A HÉT 8 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/36

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal emelkedett az ipari termelés júliusban az egy évvel korábbi szinthez képest. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal növekedett – közölte a KSH. A szezonálisan és munkanaphatásokkal kiigazított adatok szerint a kibocsátás júniushoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában.

Négy újabb nagyberuházás valósul meg az újraindításért felelős operatív törzs javaslatára – jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: 300 milliárd forintra emelik a támogatott hitelek keretét a mikro-, kis- és közepes vállalkozások beruházásaihoz. Döntés született arról is, hogy Gödön négymilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési támogatással bővítheti akkumulátorgyárát a Samsung. Ezenkívül összekötő utat fognak építeni Páty és az M1-es autópálya között, valamint felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületegyüttesének felépítését is.

HAZAI KÉZBEN AZ ADÓSSÁG NEGYEDE

Átlépte a 6000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban lévő megtakarítások értéke – jelentette be a Facebookra feltöltött videójában a pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy az államadósság negyede ma már a magyar családok kezében van. Ez az arány tíz évvel ezelőtt mindössze 3 százalék volt – tette hozzá Varga Mihály. A költségvetés által kifizetett kamatot így nem a külföldiek, hanem a hazai családok kapják, ezáltal visszajut gazdaságunk vérkeringésébe – mondta. A MÁP Plusszal az egész ország jól jár. Adómentes, könnyen elérhető, öt év alatt több mint 27 százalékos kamatot fizet, az állam számára pedig biztonságos, kiszámítható finanszírozást nyújt – emelte ki a tárcavezető.

2021. 09. 07. 16:05

A HÉT IDÉZETE

| A HÉT HÍREI |

„Szükséghelyzeti hazugság nincs. Az ember mindig szükségben él, tehát folyamatosan hazudnia kell” – Konrad Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja, „az egységes Európa atyja”.

PÉNZBÍRSÁGOT KAPNAK A LENGYELEK

Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb ítélkező fórum fegyelmi kamarájának a működését – közölte a brüsszeli testület. Az Európai Unió Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az EU-s joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Elrendelte a testület működésének a felfüggesztését, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A lengyel vezetés augusztus 16-án küldött választ a bizottságnak, azonban a testület úgy ítéli meg, hogy a Visztula menti ország kormánya egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket a bírósági határozat végrehajtása terén.

LAZÍTANAK A FRANCIA PLÁZÁKBAN

A koronavírus-járvány javuló mutatói miatt Franciaországban a legtöbb bevásárlóközpontban szeptember 8-tól már nem kötelező a védettségi igazolás felmutatása – jelentette be Bruno Le Maire gazdasági miniszter a BFM hírtelevízióban. A tájékoztatás szerint azokban a megyékben, ahol a százezer lakosra jutó fertőzöttek száma legalább egy hete nem haladja meg a kétszázat, immár nem szükséges a 20 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű centrumokban felmutatni a dokumentumot. A továbbra is érintett 64 bevásárlóközpont kilenc megyében található az ország délkeleti részén (Var, Vaucluse, Alpes-Maritimes [Tengerparti Alpok], Bouches-du-Rhône [Rhônetorkolat], Gard, Hérault), Dél-Korzikán (Corse-du-Sud), valamint Lyon környékén (Rhône) és a Párizstól északra található Szajna–Saint-Denisben. Bruno Le Maire úgy vélte, hogy a védettségi igazolás és az oltás együttesen megóvta a francia gazdaságot.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; GETTY IMAGES; 123RF

TIZEDIKEK VAGYUNK A NÖVEKEDÉSI RANGSORBAN Az Eurostat a tagállamok által közölt bővülési adatok alapján felfelé módosította a második negyedéves uniós GDP-számokat: az eurózóna a korábban közölt 2 helyett 2,2, az EU 1,9 helyett 2,1 százalékkal tudott növekedni az előző negyedhez képest. Az osztrák, a lett és a portugál gazdaság kimagasló teljesítményét már az első becslés is alátámasztotta, s Olaszország, valamint Spanyolország is szép eredményt ért el. Magyarország április–júniust tekintve a tizedik helyet tudta elérni az európai növekedési rangsorban.

2021/36 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 09. 07. 16:06

John Schneider, a Hazárd megye lordjai című legendás amerikai tévéfilmsorozat főszereplője szomorúan figyeli, hogy milyen pusztítást végzett az Ida hurrikán a sorozat General Lee (Lee tábornok) becenevű autóján, Louisiana államban. A sorozatban fontos szerepet kapó Dodge Charger típusú kocsi első példánya egy 1969-es darab volt. A forgatások során 255 Chargert „használtak el”, átlagosan epizódonként egy amortizálódott le. A régi járgányok a gyűjtők kedvencei, főleg azért, mert kevés maradt meg közülük, és azok is erős felújításra szorulnak. Egy ilyen példányt gyötört meg még jobban a hurrikán.

F_06-07_nagytotal.indd 6

FOTÓ: PUZZLEPIX/AP

NAGYTOTÁL

2021. 09. 07. 15:48

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 09. 07. 15:48

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Miközben extrém módon ingadozik Németországban a pártok és a kancellárjelöltek népszerűsége, addig – legalábbis jelen állás szerint – a szeptember 26-i választások után három, egymástól teljesen eltérő politikai színezetű tömörülés alakíthat kormányt. A friss felmérések alapján az SPD jelöltjének, Olaf Scholznak áll a zászló Európa legnagyobb gazdaságában – harmincszázalékos a népszerűsége –, vagyis elbukott az a teória, hogy a konzervatív pártok, a CDU–CSU és a Zöldek között fog eldőlni a nagy voksverseny. Egyébként mind a jogi, mind pedig a nagypolitikai helyzet annak kedvez a németeknél, aki a legjobb, pontosabban a legelfogadottabb kancellárjelöltet állítja. Scholznak az előnye tetemes, miután az Angela Merkelt követő Armin Laschet (CDU–CSU) hibát hibára halmozott az utóbbi hetekben, még pártján belül is: pillanatnyilag 11 százalékon áll. A Zöldek képviseletében induló Annalena Baerbocknak pedig sikerült a 30 százalékos népszerűségét 15-re „leküzdenie”: több ügyben – diploma, plágiumgyanús könyvírás – magyarázkodásra kényszerült. Úgy tűnik, a korábbi nagypolitikai modell mellett a Merkel-korszakra jellemző spórolás is a múlté lehet: a nullás költségvetések utáni lazább büdzsé – amely a koronavírus okozta gazdasági sokkra adott reakció volt – kifejezetten jól sült el. Bárki is nyer, nem lesz „Hully Gully” a következő négy esztendő. Németország gazdasági, strukturális problémái ugyanis az elmúlt években mélyültek: erre a legjobb példa az ottani ipar, amely három éve egyre nagyobb kríziseket él meg. Ha pedig megvizsgáljuk a nemzetközi rangsorokat, 2017 óta a német gazdaság stagnál, de inkább leszakad – saját, korábbi teljesítményéhez képest is. A nullás költségvetés, az alacsonyabb államadósság pandant-ja az lett, hogy a hagyományos, fizikai infrastruktúrába való állami befektetések elmaradoztak, vagy túl csekélynek bizonyultak, ráadásul folyamatosan le is épülnek, amortizálódnak. Magyarán a korábbi nagy autópálya-, vasúti-, épületingatlan-beruházások elmaradtak az eurózóna átlagától. Ráadásul a jelenleg „trendi”, digitális fejlesztésekben a fentinél is nagyobb a leszakadás. Nem a véletlen műve, elég csak figyelni az erről szóló tudósításokat, hogy a mostani választás fókuszában a gazdaság rendszerszintű (!) átalakítása, valamint a gazdaságpolitika megreformálása áll. A Merkel-korszak margójára ez írható: fel kell zárkóztatni a digitális infrastruktúrát, az oktatást, az e-kormányzást, választ kell adni a demográfiai kihívásokra és újra kell indítani a nagy, központi beruházásokat. Mindezek komoly költségeket emészthetnek fel. A voksok elnyeréséért versengő pártok nagyjából egyet is értenek abban, hogy az eddiginél jóval több központi fejlesztésre és költségvetési forrásra lesz szükség. A különbség a pártok között „csak” abban van, hogy az esetleges kormányra kerülés esetén mindezeket miből is finanszírozzák.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

KIFUTÓ NÉMET MODELL

8 | FIGYELŐ 2021/36

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 09. 07. 15:45

VESSZÜK ÉS ESSZÜK & XYFYNX_YNP¥P X_JWNSY F_ NIJMF_F JQKTL^FX_YTYY FQFU[JY÷ ­QJQRNX_JWJP RJSS^NX­LJ ­[W÷Q ­[WJ [NX_TS^QFL PTSXYFSX P­UJY RZYFY Ɠ PN[­YJQ J_FQ·Q U­QI¥ZQ F YTO¥X FRJQ^­ X_¥RTYYJ[÷JS S÷ ­X F HZPTW FRJQ^­ [NX_TSY HXºPPJS 8TP YJWR­P­WY F_TSGFS F_ NI­S O·[FQ R­Q^JGGJS PJQQJYY F _XJGÀPGJ S^¾QSNZP F [¥X¥WQ·PSFP YF[FQ^MT_ P­UJXY F PJS^­W ­X F QNX_Y S^TQH S^TQH X_¥_FQ­PPFQ PJWÀQ YºGGJ RNSY JL^ ­[J IJ F_ ­YTQFO ­X F R­_ JSS­Q NX SFL^TGG ÀYJRGJS IW¥LZQY ;¥QYT_FYQFS ZL^FSFPPTW U­QI¥ZQ F YJO ¥WF 7­X_GJS F KTWLFQTRG÷[ÀQ­XSJP NX PºX_ºSMJY÷JS F_ ­QJQRNX_JWQ¥SH KJQÀL^JQJYN I±OG·Q GJKTQ^· ºXX_JL KTQ^FRFYTXFS JRJQPJINP EGYES TERMÉKEK FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRA

Forint

;..

365

172

244

524

Fehér kenyér, kg

Finomliszt, kg

Kristálycukor, kg

Napraforgó-étolaj, l

;..

395

A BEVALLOTT ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJ ÖSSZÉRTÉKE

Milliárd forint

2012

20133

20144

5FX_Y÷Wº_ºYY *81 YJO Q

1 910

9WFUUNXYF XFOY YºRG PL

20166

20177

185

253

2 5 2015

20188

2018

+TWW¥X &_ TWX_¥LTX K÷¥QQFYTW[TX GJX_¥RTQ·OF

3>.1; 39&79499 1*12.8?*7 *7*)*9Ď 2*,'*9*,*) 8*0 688

TEJ

267

265

2 000

Esemény

Beteg

Kórházban ápolt

Elhunyt

1 0 0

GJS F_ ºXX_JX RJLGJYJLJI­X X_¥_FQ­P¥Y X_FQRTSJQQF TPT_YF +TWW¥X &_ TWX_¥LTX K÷¥QQFYTW[TX GJX_¥RTQ·OF

433

1 510

1 450

4 010

2 110

4 080

Tojás, 10 darab

Sertéscomb, kg

(XNWPJRJQQƻQ­ PL

Szárazkolbász, kg

Virsli, sertés, kg

Akácméz, kg

458

1 470

1 610

4 010

2020 343 348 353 391 373364

2 110

4 750 Forrás: KSH

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

AZ ISKOLAI EBÉD TÉRÍTÉSI DÍJÁNAK ALAKULÁSA*

*L^ FIFL NXPTQFN JG­I TWX_¥LTX KTL^FX_Y·N ¥YQFL¥WF KTWNSY

Forrás: KSH/MTI

2021. 09. 07. 15:45

| CÍMLAPON |

MAGÁHOZ TÉRT A PIAC ALBÉRLET | A kieső fővárosi idegenforgalom miatt üresen álló Airbnb-lakások erős nyomást gyakorolnak a rövid távú albérleti piacra. A tulajdonosok jobb híján felszálltak az egyetemi „vonatra”, ám most országosan összességében – a januári mélyponthoz képest – több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos kínálati bérleti díjak – nem csoda, beindult az egyetemi élet. A legnagyobb vidéki egyetemi városokban a lakásbérleti árak havonta mintegy 10-10 ezer forinttal nőttek.

10 | FIGYELŐ 2021/36

F_10-13_alberlet.indd 10

2021. 09. 07. 15:46

| CÍMLAPON |

befektető, a pénzügyi konstrukciókban tartott megtakarítás „tisztább” üzletnek tűnik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZÁZALÉKOKON TÚL

A belvárosi kis utcák augusztus utolsó két napján úgy festettek, mint valami egyetemi kollégium a beköltözés napján. Külföldi és magyar diákok egyaránt szülőkkel, taxisokkal közösen cipelték fel a bőröndjeiket a kis albérleteikbe, néhol megakasztva az utcák forgalmát. Hiába fenyeget itthon is a járvány negyedik hulláma, most talán egy normális, megszokott tanév várható Magyarországon, főleg az egyetemisták viszonylag nagy átoltottsága miatt. Persze pont ez generálta az albérleti piac magához térését, holott a nyár közepén még nem lehetett pontosan tudni, hogy egyes egyetemeken csak online tartandó, vagy fizikai órák is lesznek. Több intézmény a hibrid megoldást választotta, ami miatt sokan húzták a szájukat, de egy biztos: lesznek egyetemi napok, tehát indokolt az univerzitás közelében lenni – vagy albérletben, vagy kollégiumban. A tanévkezdési albérleti boomot két dolog jellemzi: nehéz kis, egyetemhez közeli diákbérleményt találni, másrészt a jó fekvésű kislakások havi díja már a nyár közepén hatalmasat ugrott. Csak az átlagokat tekintve az albérleti árak elkezdtek visszakapaszkodni a nagyon erős 2019-es szintekre. A probléma az, hogy nem maradtak tartósan ezen a görbén a pandémia alatt a magyar átlagkeresetekhez képest egészséges szintre mérséklődő díjak. Ám most, hogy újra pezseg a piac, befektetőként érdemes óvatosnak maradni. Az MNB kamatemelési periódusában jelenleg egyszerűbb állampapírban tartani a megtakarítást, mint lakásba fektetni, ugyanis az albérletiek mellett a lakásárak is növekedtek, így jelenleg az albérleti hozamszintek 4 és 6 százalék között mozognak (a belvárosi milliós négyzetméterárakhoz képest bőven 4 százalék alatt maradnak), vagyis ha az amortizációt is bekalkulálja a 200

A megtérülés kapcsán viszont Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzleti vezetője másképp gondolkodik. A kis hozam számításakor ugyanis nem veszünk figyelembe két igen fontos összetevőt a lakásbefektetések kapcsán – mondta. Az egyik, hogy az ingatlanba forgatott, gyakorlatilag „betonba, téglába öntött” pénz, illetve tőke egyes városrészekben jobban őrzi a vásárlóértékét a következő években, pláne előre számolható inflációs környezetben, mint az egyszerű pénzügyi eszközökben, például állampapírban vagy lekötött betétben tartott. (A hozam pedig készpénz, tovább leköthető likvid eszköz – a szerk.) A másik szempont – vélekedik a szakember –, hogy egy családban amúgy is szükség lehet lakásra egy-egy felnövő gyereknek vagy egészen más célból. Így megfontolandó a tőke ingatlanban tartása. Főleg, ha szóba jöhetnek a most bőkezű állami

Szinte mindenhol nőtt az átlagos bérleti díj. dotációk. Már egyetlen gyermeknél igénybe vehető a 3 milliós felújítási támogatás (bár ehhez minimum egy évet a lakásban kell lakni, életvitelszerűen). A lakásvásárlásnál a banki hitelek is olcsók lehetnek, még akkor is, ha most nő a kamat: érdemes például előre jelezhető fix kamatozást választani. Ezekkel az opciókkal jobb alternatíva az ingatlantulajdon, mint a bérleti díj – vont konklúziót az Ingatlanbazar.hu üzleti vezetője.

SULI

Néhány napja alaposan feltérképezte az iskolakezdési „szezon” kapcsán az albérleti piacot számos más portál és elemző is. Az ingatlan.com anyaga szerint augusztus közepén országszerte közel 19 ezer kiadó lakóingatlan közül választhattak a bérlőjelöltek. Ebből Budapesten több mint 13 ezer, a megyeszékhelyeken pedig több mint 3600 albérlet szerepelt a kínálatban, a fennmaradó ingatlanok falvakban, üdülőhelyeken, kisebb városokban voltak.

190

180

KIADÓ LAKÁSOK ÉS HÁZAK 91&,48 -&;. ' 71*9. ) /& & +ö; 748'&3

170

Ezer forint

160

2020. augusztus 2021. augusztus

150 140 130

120 110

100

II.

V.

I.

VI.

XII.

III.

XI.

IX. Budapest XIII.

XVIII. XXII.

VII.

VIII.

XIV.

IV.

XIX.

XV.

XVI.

XX.

XXI.

X.

XVII.

Forrás: ingatlan.com

2021/36 FIGYELŐ | 11

F_10-13_alberlet.indd 11

2021. 09. 07. 15:47

| CÍMLAPON |

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a nyári főszezon egyértelmű drágulást hozott. A vállalat és a KSH közös lakbérindexe szerint országosan 2,7 százalékos volt a havi szintű áremelkedés. Ez az idei januári mélyponthoz képest több mint 8 százalékos növekedést jelent az átlagos bérleti díjak esetében. Érdekes az is, hogy a 2015ös átlagokhoz viszonyítva az említett index alapján az országos bérleti díjak 38, a budapestiek 30 százalékkal voltak nagyobbak ez év júliusában. Ám ez még elmarad a 2020 januárjában elért rekordtól, amikor mind az országos, mind a fővárosi mutató bő 40 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet. A mostani árak továbbra is a 2020. januári csúcsértékek alatt vannak, de bő fél éve mégis újra kitartóan nőnek. Budapesten a hirdetők által elkért átlagos bérleti díj augusztusban 145 ezer forint volt, ami mindössze 5 ezerrel marad el a tavalyi azonos időszakban mérttől, de 20 ezerrel a 2019 nyolcadik havában számolttól. A fővárosban a rövid távú, airbnb-s jellegű lakáskiadás csak „nyomokban” tért vissza az idén. Számos ilyen ingatlan üresen áll, vagy szerényebb hozam mellett

hosszú távon bérlők lakják. Emiatt a kínálat sok ezer, eredetileg turistáknak, rövid távra szánt minőségi lakással nőtt. Ezt kell behoznia a keresletnek, s a jelek szerint egész jól megy. A legnagyobb egyetemi városok közül Debrecenben, Szegeden és Pécsett az említett időszakban mintegy 10-10 ezer forinttal emelkedett az átlagos bérleti díj. Ám például Miskolcon már stagnálás mutatkozik. Ez év nyarának végén Debrecenben 120 ezer forint volt az összeg. Itt egy esztendeje 110 ezer volt, Szegeden pedig 100 ezer (így most 110), Pécsett 90ről nőtt 100-ra. Egy-egy város és városrész albérleti díjait természetesen nem csak és kizárólag a diákok határozzák meg, a keresletben általában megjelenik e területek fejlődése is. Az albérleti piacon felbukkannak a lokációban új munkavállalók. A cívisvárosban például a BMW-gyár építése pörgette fel a piacot. A mostani boomban természetesen a tanévkezdés, ennek megfelelően a diákok játsszák a főszerepet, no meg a koronavírus-járvány utáni újraindulás, a gazdaság felpörgése. Érdekesség viszont, hogy a növekvő kereslet miatt vidéken a hirdetett kiadó lakások száma ezen időszak alatt folyamatosan csökkent; Debrecenben, Pécsett és Szegeden is – állapítja meg egy másik portál, az Ingatlantájoló.hu elemzése. Ezt persze nem csupán az egyetemisták, főiskolások bérlései alakították, de azt mutatja, hogy állandó a bérlemények iránti kereslet, így ha jó ajánlatot találunk, nem érdemes sokáig gondolkodni rajta, érdemes mielőbb lecsapni rá – figyelmeztetett Ballagó Antal, az Ingatlantájoló.hu értékesítési vezetője.

JÓ ÁRON VENNI NEM LESZ KÖNNYŰ Nemcsak a bérleti piacon voltak nagy változások, hanem az adásvételek terén is. A pandémia okán a szokásosnál kevesebb volt ugyan az adásvétel az elmúlt másfél évben, ám mégsem csökkentek az ingatlanpiaci kínálati árak. Az Otthon Centrum kutatása szerint is a várakozással ellentétben ez sem tudta letörni a dinamikát. Soóki-Tóth Gábor, a cég elemzési vezetője azt mondta, hat év növekedését követően 2019-ben már érzékelhető volt a visszaesés, amit csak megfejelt a járvány kirobbanása. A fertőzés első hulláma bénítólag hatott a piacra, de látványos volt a tavaly nyári lazítások időszakában az újraindulás. Sőt, a következő hullámot már kevésbé sínylette meg a szegmens, az eladók, vevők, közvetítők alkalmazkodtak az új helyzethez. Ez év első felében pedig minden korábbi rekord megdőlt. A szakember szerint ugyanis a piac megelőlegezte a gazdasági teljesítmény gyors visszapattanását, és a növekvő jövedelmek, a megtakarítások, a most még kedvező hitelkamatszint, valamint a családok számára elérhető támogatások együttesen erősítették a keresletet. Emellett az inflációs várakozás is motiválta a befektetési céllal vásárlókat. Viszont a keresleti nyomással szemben korlátos a kínálat, az érdeklődés homlokterében továbbra is a gazdasági centrumok, a főváros, a megyei jogú városok térsége áll. Igaz, közben az otthoni munkavégzés elterjedése érzékelhető változást generált a piacon. A vásár-

lók – a jobb árak és az átalakuló életmód miatt – egyre inkább kedvelik az agglomerációs lakásokat, házakat – agglomerációnak tekintve a Velencei-tavat és a Balatont, illetve közvetlen környéküknek a fővárosból gyorsan elérhető részeit is. Más vélemények szerint azonban az otthonteremtési programok előrehaladtával természetszerűleg egyre szűkül majd azoknak a köre, akik igénybe tudják venni a támogatásokat, ez pedig megtorpanáshoz vezethet az ingatlanpiacon. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ennek megelőzéséhez olyan újabb elemekkel kell növelni a lehetőségek számát, mint pél-

dául a lakásfelújítási kedvezmény kibővítése. Akad egy réteg, amely egy-egy kormányzati bejelentés után már siet is érdeklődni. Ám mivel jó ideje futnak az otthonteremtési kedvezmények, így értelemszerűen lassan, de folyamatosan csökken az érdeklődők száma, s vannak, akiknél valamelyik fontos támogatási feltétel nemteljesülése miatt marad el a költözés. Gadanecz úgy véli, a támogatások serkentik a fogyasztást, rendkívüli gazdaságélénkítő hatásuk van, tehát nem életszerű, hogy egyszer csak átmenet nélkül behúzzák a féket. A szakember szerint az is erősíti a piacot, hogy a kedvezményekkel megvett otthonokat nem fogják áron alul értékesíteni a tulajdonosaik.

KSH-INGATLAN.COM LAKBÉRINDEX VÁLTOZÁSA

2015 = 100 százalék 150 Országos lakbérindex 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 2016 2017

Budapest lakbérindex

2018

2019

2020

2021

Forrás: ingatlan.com

12 | FIGYELŐ 2021/36

F_10-13_alberlet.indd 12

2021. 09. 07. 15:47

| CÍMLAPON |

MEGKEZDETT KIVITELEZÉSI MUNKÁK ALAKULÁSA ÉS MEGOSZLÁSA A portál adatai szerint a lakások bérleti díja Budapesten kívül Debrecenben volt a legmagasabb, itt júliusban négyzetméterenként átlagosan már 2500 forintot kértek ezen ingatlanokért. Meglepő, de például a fővárosban sem sokkal drágábbak, viszont a diákoknak ideális kisebb, jó lokációjú (felsőoktatáshoz közeli, a belső kerületekben elhelyezkedő) lakások kiugróan nagy, 4 ezer forint körüli négyzetméterárakon érhetők el. Azaz vidéken még mindig jelentősen olcsóbban, havonta akár 30-50 ezer forinttal kevesebbért is elcsíphető az egy-két embernek alkalmas lakás.

ELTÉRŐ NÖVEKEDÉS

Az Ingatlantájoló elemzése a már korábban említett városok albérleti árai növekedésének a szórását foglalta össze. Debrecenben februártól júliusig 14, Pécsett viszont ugyanebben az időszakban 17 százalékos volt a drágulás. Érdekes, hogy Szegeden volt a legkisebb mértékű (a bizonyos 10 százalékos), pedig nagyobb tere lett volna a növekedésnek, hiszen a déli nagyváros kiadó lakásai amúgy is a legolcsóbbak közé tartoznak a vidéki nagy egyetemvárosok körében. A valódi érdekesség, már annak számára, aki folyamatosan követi a piaci történéseket, hogy mindeközben az év eleje óta egyszerűen eltűntek a vidéki kínálatból a legolcsóbb szobák, illetve lakások, ezekre ugyanis korábban lecsaptak a pandémia után visszatérő dolgozók, a nyár folyamán pedig az előrelátóbb diákok. Az elsőévesek nyilván a ponthatárok kihirdetését követően kapcsolódtak be a „licitbe”, még tovább csökkentve a kínálatot. A Duna House nyári adatai alapján a legtöbb hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100–135 ezer forint a havi albérleti díj. Ám az eldugottabb, kisebb egyetemvárosok jóval olcsóbbak. „Aki például Kaposváron kezdi meg szeptembertől a tanulmányait, annak elég, ha mindössze havi 75 ezer forinttal számol. Ráadásul itt a leendő egyetemistáknak van miből válogatniuk, jelenleg ugyanis kínálathangsúlyos az albérleti piac” – mondta a Figyelőnek Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, informálódni kell a többi kiadásról is. Ilyenek például a különböző közüzemi díjak, amelyek összege kellő információt ad a jövőbeli rezsikiadásokról, amelyek szintén a bérlőt terhelik hónapról hónapra. Bérlőként érdemes meggyőződni az ingatlan tehermentességéről is, mert egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék akár a szolgáltatás leállításával is járhat. A rezsi mellett a közös költség kifizetése szintén a bérlőre hárul. Ebben gyakran a lakóépület jövőbeli felújításához a fejlesztési alapba kerülő tételek is szerepelnek. Ennek előnyét a lakást kivevő fél nem feltétlenül élvezi, ezért a legtöbb esetben ezt a részt a tulajdonosok átvállalják, de érdemes ezzel kapcsolatban is előre egyeztetni. A kaucióról sem szabad elfeledkezni; ez általában egy-két, ritkábban háromhavi bérleti díjat jelent, amelyet bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. HG

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Folyó áron, milliárd forint Nem út- és vasútmélyépítés Út- és vasútépítés Nem lakáscélú magasépítés Lakásépítés

Aktivitáskezelés változása: 20% (2021. I. fél év/2020. I. fél év)

I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 ’21

Forrás: EBI építésaktivitási jelentés, 2021. II. negyedév

FELÍVELŐ CIKLUSBAN A LAKÁSÉPÍTÉSEK A szeptember elején kiadott legújabb EBI Építésaktivitási Jelentés igen jó képet fest az építőipari folyamatokról: a megelőző, jobbára a pandémia által determinált negyedéveket jellemző viszonylagos stagnálás után ez év második negyedében jelentősen emelkedett az úgynevezett aktivitáskezdési mutató az ágazatban. Az Eltinga, az iBuild és a Buildecon által készített beszámoló szerint legutóbb 2018 első három hónapjában indultak el nagyobb értékben kivitelezések. 2021 első fél évében így összesen 1398 milliárd forintos összegben léptek építési fázisba beruházások, ami jelentős, 20, illetve 18 százalékos bővülést jelent az előző két esztendő ugyanezen időszakának a számaihoz képest. Ez év második három hónapjában 558 milliárd forint értékben indultak építkezések, ez az utóbbi esztendők legnagyobb negyedéves összegét jelentette. A magasépítéseken belül növekedett a nem lakáscélú beruházások első féléves aktivitáskezdési mutatója, ugyanakkor a társasházi lakásépítések esetében jelentős visszaesés következett be a kivitelezésindításban. Igaz, az év elején tapasztalt nagyobb összegű kivitelezésindítás nem meglepő. A korábban a 27 százalékos áfakulcs miatt a fiókokban maradt tervek megvalósítását most az ismét csökkenő forgalmi adó okán a fejlesztők már el tudták kezdeni, ami hozzájárulhatott a számok megugrásához – derül ki a jelentésből. Viszont a tavaly ősszel bejelentett áfaváltozásra még kevés idejük volt reagálni a beruházóknak. Egy-egy teljesen új projekt terveztetése és engedélyeztetése hosszabb időt vehet igénybe. Ennek hatására az építés tényleges indítása így kitolódhat, ami részben magyarázhatja a második negyedéves gyengébb számokat. 2021 első felében a KSH számai alapján már látszott az építési engedélyek számának emelkedése a múlt évhez képest, ennek hatására élénkülhet a társasházi lakások építése.

2021/36 FIGYELŐ | 13

F_10-13_alberlet.indd 13

2021. 09. 07. 15:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÁR TERVEZIK „BUDAPEST KAPUJÁT”

„Összesen 1500 férőhelyes P+Rparkolóházak tervezésére kaptunk megbízást, a munka ütemezetten halad. November elejére kell elkészítenünk a vázlattervet, amelyben több változatban szükséges bemutatni az épületeket” – mondta a Figyelőnek Tima Zoltán, a Közti Zrt. tervezési igazgatója. Most az előkészületek zajlanak: túl vannak már egy részletes légifotózáson, felmérik a terület jelenlegi állapotát, átnézik a közlekedési kapcsolatokat, valamint geodéziai, talajmechanikai vizsgálatokat végeznek. Kifejtette: az egyik P+R-parkoló az autópálya csomópontjánál épül meg, így tehát közvetlenül a sztrádáról lehet majd behajtani a létesítménybe. Mindehhez át kell építeni a Hungária körúttal kapcsolatot biztosító felüljárót. A szakember azt is elmondta: a csomópontot szét kell választani, hogy létrejöjjön egy olyan üres sziget,

amelyre a parkolóház kerül. „A közúti feladatok tervezését nem a Közti végzi, hanem egy úttervezésre szakosodott iroda, de szorosan együttműködünk velük a munkafolyamatban” – tette hozzá. Mint folytatta, az objektum az autópálya tengelyébe kerül, tehát szimbolikusan „Budapest kapujaként” is funkcionál majd. A másik házat a Mexikói úti kisföldalatti-, trolibusz-, busz-, villamos-végállomásnál most is P+R-parkolóként üzemelő területre tervezik a Közti mérnökei. Ez a létesítmény – szemben a csomóponti épülettel, amely tisztán P+R-feladatokat lát majd el – „multifunkcionális” parkolóháznak épül; lesz benne hely turistabuszok parkolására, autómegosztó szolgáltatás befogadására és kerékpártárolásra is – tájékoztatott Tima Zoltán. A Közti Zrt. a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közbeszerzésén nyerte el a megbízást. Vitézy Dávid, a kormányhivatal vezérigazgatója augusztusban, a közösségi oldalán számolt be a projektről. Azt írta: a Köztinek összetett programot kell végigvinnie a koncepciótervtől egészen az építéshez szükséges engedélyek be-

szerzéséig és a kiviteli tervekig. A tervezési munka 2023 nyaráig tart, nettó 624 millió forintba kerül, ezt teljes egészében a központi költségvetés finanszírozza. A BFK a kormány és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa döntései alapján végzi majd a feladatait, Fürjes Balázs államtitkár irányításával. Vitézy szerint az új parkolóházaknak köszönhetően a külső kerületekből és az észak-pesti elővárosokból érkezők sokkal könnyebben válthatnak majd az autóról kisföldalattira, villamosra vagy trolibuszra, sőt a jövőben akár vasútra is. A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy az objektumok létrehozása szervesen kapcsolódik a környék közlekedésének a megújításához, zöldebbé tételéhez, a Városliget autómentesítéséhez, továbbá a belvárosi forgalom csillapításához. Az épületekben természetesen az állatkertbe igyekvők is letehetik a gépkocsijukat, így a ligetben való parkolás is megszűnik, nem csupán az átmenő forgalom. A tervek szerint az egész környék közlekedése átalakul, hiszen a Rákosrendező felett híd vezet majd át, amelyen a 3-as villamos vonalát meghosszabbítják a XIII. kerületi Béke térig. Ezzel Vitézy szerint tehermentesítik a Hungária körutat. A vezérigazgató hozzátette: „A Hungária körútnál hagyott autóknál csak azok jobbak a város élhetősége, a levegője szempontjából, amelyek még ide sem jutnak el.” A Budapesti agglomerációs vasúti stratégia az elővárosi vasútvonal fejlesztését tartalmazza. Ennek része, hogy kellő számú P+R-parkoló álljon rendelkezésre minden erre megfelelő állomáson és megállóhelyen. A BFK-nak az M3-as ingázóforgalmának a legnagyobb részét adó településeket érintő hatvani és veresegyházi vasútvonal, továbbá a gödöllői és a csömöri HÉV fejlesztésére, valamint az itteni parkolókapacitás növelésére is van programja. PT

FOTÓ: VITÉZY DÁVID, FACEBOOK

MEXIKÓI ÚT | Két parkolóház is épül majd az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszánál, a Mexikói útnál. A projekt tervezését a Közti Zrt. nyerte el a Budapest Fejlesztési Központ közbeszerzési pályázatán.

14 | FIGYELŐ 2021/36

F_14_mexikoi_ut.indd 14

2021. 09. 07. 15:47

VÖLGYEK, BOROK, NAPFÉNY ÉS TE SZEMÉLYESEN

VILLÁNY

csodasmagyarorszag.hu

F_15_visit_belföld_hirdi.indd 15

2021. 09. 07. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

DEBRECEN: OLTÓANYAGGYÁR ÉS LABORATÓRIUM meghatározó szereplője, Magyarország egyetlen humán-vírusvakcinákat előállító cége. Az uniós közbeszerzési közlönyben a múlt héten jelent meg, hogy a gyár mellett, a Vezér utcai agrárinnovációs parkban létesülő pilot-kutatólaboratóriumot a Strabag Építőipari Zrt. építheti meg a Ginop (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program)pályázatnak köszönhetően. A cég hét jelentkező közül adta a legkedvezőbb

A NEMZETI OLTÓANYAGGYÁR ALAPKŐLETÉTELE. JÖVŐRE MÁR ELKEZDHETI A TERMELÉST A DEBRECENI VAKCINAÜZEM

is alkalmas gyáregység létesül a cívisvárosban. Az egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, valamint a magyar kézben lévő pilisborosjenői Fluart Innovative Vaccines Kft. oltóanyaggyárával együttműködve építi és üzemelteti majd a vakcinaközpontot. A Fluart az influenza elleni védekezés

ajánlatot – nettó 2,804 milliárd forintért végzi el a munkát. A Debreceni Egyetem mellett a projekt partnere a Richter Gedeon és a Fluart Innovative Vaccines Kft. Az 1248 négyzetméteres kutatási alapterületű laboratórium alapkövét már tavaly nyáron lerakták. Az épület két részből áll majd, vírus- és baktériumalapú biológiai hatóanyagok előállítására és tárolására, valamint kis szériás kísérleti célú vakcinagyártásra is alkalmas lesz.

Ez a komplexum egy úgynevezett kettes szintű biológiai labor lesz, amelyben azokat a kísérleteket tudják elvégezni, amelyek az oltóanyaggyár kutatómunkájához, fejlesztéséhez, valamint a gyártáshoz szükségesek. Korábban a Figyelő megírta: az új létesítmény munkájába a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Biotechnológiai Intézetének három tanszéki laboratóriuma és fermentációs félüzeme mellett az általános orvostudományi, a gyógyszerésztudományi, a műszaki és a gazdaságtudományi kar is bekapcsolódik. A projektben részt vevő kutatók az univerzitás karokon átívelő kutatócsoport-hálózatainak a szakemberei. Ezek a kutatói hálózatok összefogják a különböző tudományterületek szaktudását, sokféle szakember (farmakológusok, mikrobiológusok, biotechnológusok, biomérnökök, gyógyszertechnológusok, botanikusok, biológusok, analitikusok, közgazdászok, jogászok) öszszekapcsolásával a fejlesztés teljes folyamatának a végigkövetését teszik lehetővé. Domonkos Dávid, a Debreceni Egyetem Biotechnológiai Intézetének a vezetője korábban azt mondta: fontos, hogy a laboratóriumnak minél több funkciója legyen, minél több feladatot el tudjon látni, ez pedig akkor lehetséges, ha a lehető legflexibilisebb technológiával és a leginnovatívabb gyógyszeripari high-tech megoldások alkalmazásával tervezik. A projekt összesen 4 milliárd forintból valósul meg, várhatóan 2023-ra. PT

FOTÓ: MTI

A nemzeti oltóanyaggyár tartósan lehetővé teszi a biztonságos ellátást hazai vakcinákból, hatékony és gazdaságos védekezést biztosít majd az esetleges későbbi világ- és lokális járványok ellen, miközben munkahelyeket is teremt – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az alapkőletételen. A Debreceni Egyetem innovációs parkjában felépítendő üzemben már jövőre megkezdődhet a vakcinák előállítása. Itt évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő oltóanyagot gyártanak majd. Az objektum a tervek szerint 27 ezer négyzetméteres lesz, antibakteriális és antivirális készítmények előállítására

K+F | Jövőre kezdődhet a Debrecenben felépülő nemzeti oltóanyaggyárban a vakcinák előállítása, az üzem alapkövét a hét végén tették le. Az objektumtól nem messze egy high-tech kutatólaboratóriumot is létesítenek.

16 | FIGYELŐ 2021/36

F_16-17_oltoanyaggyar--diakmunka.indd 16

2021. 09. 07. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEZŐGAZDASÁGI DIÁKMUNKA. A KORMÁNY TÖBB ÁGAZATBAN IS TÁMOGATTA A KÖZÉPISKOLÁSOK NYÁRI MUNKAVÁLLALÁSÁT

FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS, DÉLMAGYARORSZÁG

ÖSSZEGZÉS | Júliusban és augusztusban 30 ezer nappali tagozatos diák dolgozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Nyári diákmunka programjának a támogatásával.

Az ITM programjának a keretében mintegy 25 ezer diák az önkormányzatoknál kapott munkát a nyári szünidőben. A projekt a keleti országrészben volt népszerűbb. A legtöbb résztvevő Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében dolgozott, de sokakat foglalkoztattak Békés és HajdúBihar megyében is – tájékoztatott Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. (Tavaly ugyanígy alakult a támogatást igénylők földrajzi eloszlása – a szerk.) A program révén a helyhatóságoknál irodai munkát vállaló 16–25 éves nappali tagozatos tanulók napi 6 órás foglalkoztatás mellett a szakképzettséget igénylő munkakörökben havonta bruttó 164 250, a szakképzettséget nem igénylőkben pedig bruttó 125 550 forintot kereshettek. A kormány ezen a területen legfeljebb két hónapra teljes egészében állta a béreket. Napi 6 óránál rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a támogatási összeg arányosan csökkent. A munkáltató lehetett a te-

NYÁRI DIÁKMUNKA: HARMINCEZER FŐ rületi, települési önkormányzat és önkormányzati alaptevékenységet végző intézménye, továbbá egyházi jogi személy. A munkaadók munkaviszony keretében foglalkoztathatták a fiatalokat. A projekt kiterjedt a mezőgazdaságra, a turizmusra és a vendéglátásra is. Ezeken a területeken legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatást támogathatott az ITM. A munkabér összegének a 75 százalékát térítette meg az állam, legfeljebb két hónapos időtartamra. A bérezésben ugyanazok voltak a feltételek, mint az önkormányzati szektor esetében. Bodó Sándor szerint a program eredetileg 3 milliárdos keretét kétszer is bővítette a minisztérium, így végül 3,65 milliárd forint hasznosult a fiatalok vakációs foglalkoztatásában. A tárca 2013ban indította útjára a diákok nyári munkavállalását támogató pályázatát. Az ITM összegzése alapján kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosítottak több mint 23 milliárd forint támogatást. Az államtitkár felhívta a figyelmet: míg 2013-ban csak 16 ezer főt értek el a kezdeményezéssel, 2018 óta minden nyáron 30 ezer körül alakul ez a szám.

Bodó Sándor kitért arra is: a minisztérium a 25 év alattiak foglalkoztatását nem csak a nyári időszakban ösztönzi: a Vállalkozások munkaerő-támogatása programban fél éven át összesen akár 600 ezer forintot kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Mostanáig több mint 24 ezren helyezkedtek így el, a támogatottak mintegy fele fiatal. Jelenleg a diákmunkával szerzett jövedelem még adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, ezt a munkaadó adóelőlegként vonja le a tanuló bruttó jövedelméből. A jövő évtől azonban a huszonöt esztendő alattiaknak nem kell szja-t fizetniük, így nettóban is többet vihetnek haza például a nyári munkavállalás esetében. Azokat a fiatalokat is érinti az adómentesség, akik egész évben a diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. PT

2021/36 FIGYELŐ | 17

F_16-17_oltoanyaggyar--diakmunka.indd 17

2021. 09. 07. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEM LESZ TÖBBÉ „VELENCE” A BÉKE TÉREN

ÁRVÍZHELYZET A BÉKE TÉRNÉL. A CSATORNAFEJLESZTÉS UTÁN MEGSZŰNHETNEK AZ ÁRADÁSOS HELYZETEK

A főgyűjtőcsatorna átadásával lezárult a Béke téri beruházás első szakasza, a kivitelezési munkálatokat a Colas Alterra Zrt. és a SADE-Magyarország Kft. végezte el. A munkák tavaly júniusban kezdődtek el, ekkor itt egyirányú-sították a forgalmat. A második ütem a Frangepán utcától a Béke térig folytatódik. A gravitációs csatorna 1217 méter hosszú és 1,6 méter átmérőjű. A munkálatok folyamán ki kellett váltani a nyomvonalba eső vízvezetékeket, a távhővezetéket, továbbá egy gázvezetéket is.

A teljes projekt befejezése a jövő év második felében várható. A beruházás összköltsége 3,67 milliárd forint, ebből 2,554 milliárdot európai uniós vissza nem térítendő támogatással finanszíroz Budapest az állami Széchenyi 2020 program keretében. Tarlós István volt főpolgármester augusztusban a komplexummal kapcsolatban a Mediaworks Hírcentrumnak úgy nyilatkozott, hogy a csatorna kiharcolásához nincs sok köze a jelenlegi városvezetésnek. „Azt még a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (a kormány és a városvezetés egyeztető fóruma – a szerk.) 2019 előtti működése folyamán harcoltuk ki, jelentős mértékben Tóth József kerületi polgármester fellépése eredményeképp” – mondta Tarlós.

A több mint egy kilométeres, nagy keresztmetszetű főgyűjtő- és tehermentesítő csatorna megépítése nagyrészt útbontás nélkül, úgynevezett csősajtolási technológia használatával zajlott. A fúráshoz hasonló eszközöket alkalmaztak, mint a metróalagutak építésénél. Az új csatorna az esővízzel összekeveredett szennyvizet a szennyvíztisztító telepekre vezeti, s onnan megtisztítva kerül a Dunába. Azért fontos a beruházás, mert az elmúlt években egy-egy nagyobb nyári esőzés szinte Velencévé változtatta Angyalföld központját. 2017 májusában például a csatornák képtelenek voltak elvezetni az esővízzel keveredett szennyvizet, ezért az a gyalogosok derekáig és az autók motorháztetejéig is elért. Szakértők úgy vélik, mindez a kerületi ingatlanberuházások következménye: egy-egy esőzés után a szennyvízhálózat túlterheltté vált. A Főpolgármesteri Hivatal minapi közleménye szerint a közel 110 hektáros vízgyűjtő területről jövő, egyre növekvő és a klímaváltozás eredményeképp mind szélsőségesebb kilengést mutató terhelést a rendszer már nem tudta kezelni. A gyakori elöntések nagy kárelhárítási költségeket, közegészségügyi kockázatot jelentettek. A szennyvízmennyiség rövid és hosszú távú biztonságos elvezetéséhez a Béke utcán új, párhuzamos főgyűjtő építése volt szükséges. Ennek eredményeképpen a szennyvíz és különösen szélsőséges időjárás esetén a csapadékkal kevert szennyvíz többé nem károsítja a környezetet, hanem a XXI. század műszaki elvárásainak megfelelően tisztán kerül a Dunába. PT

FOTÓ: MIHÁDÉK ZOLTÁN, MTI

FŐGYŰJTŐCSATORNA | Elkészült a budapesti, XIII. kerületi Béke téren a főgyűjtőcsatorna első üteme, így immár nem kell számolni az éveken keresztül nagy problémát okozott esőzések utáni hömpölygő áradással.

18 | FIGYELŐ 2021/36

F_18_Beke-teri-csatorna.indd 18

2021. 09. 07. 15:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KI A JÓ GAZDA?

FOTÓ: GETTY IMAGES

VÍZÜGY | Elutasítja az önkormányzati víziközműcégek államosítását a települési helyhatóságok szövetségének az elnöke. Az állami szolgáltatók tulajdonosa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az integrációs folyamathoz önkéntes alapú a csatlakozás. A víziközmű-szolgáltatási törvény június óta hatályos módosításával vált lehetővé, hogy az önkormányzatok birtokában álló víziközműcégek az állami rendszer részévé váljanak. A csatlakozást az öt állami vállalat és a központi tulajdonban lévő víziközműrendszerek gazdája, a Nemzeti Vízművek Zrt. koordinálja. „Az integrációs folyamat eredményeként biztosítható lenne egyes víziközmű-szolgáltató társaságok részére, hogy az állami gazdálkodási, ellenőrzési rendszerbe beilleszkedve hosszú távon hatékonyabban tudjanak működni” – érvelt a beolvadás mellett a zrt. a Figyelő megkeresésére küldött nyilatkozatában. Ebben megjegyezték: ha

egy önkormányzat saját elhatározásból az ellátási felelősség átadásáról dönt, ahhoz természetesen szükséges a közművagyonátruházás is.

PRÓ ÉS KONTRA

„Arra kérek minden felelős önkormányzati vezetőt, hogy a vagyont ne adja át, s működtesse a céget” – ezt már a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) az elnöke írta az érintett polgármestertársainak. Schmidt Jenő – aki egyébként Fidesz–KDNP-s színekben vezeti a Somogy megyei Tabot – úgy véli, csak a közösségi tulajdon tudja garantálni az ellátás biztonságát, a díjakat, a folyamatos fejlesztéseket, az innovációt, a hatékonyságot. Álláspontja szerint az önkormányzatok az üzemeltetési számok alapján jobb gazdának bizonyultak, mint az állam. „A csatlakozás minden esetben az önkormányzatok önkéntes döntésén alapul, így az integrációra akkor kerül sor, ha az valamennyi érintett fél számára előnyt jelent” – kommentálta lapunknak a Nemzeti Vízművek Zrt. a TÖOSZ-elnök nyílt levelét. A társaság éppen ellenkezőleg látja a helyzetet, mint Schmidt Jenő. Szerintük ugyanis az integrációs lehetőség – amelynek nincs időkorlátja – éppen az ellátás-

biztonság fokozása, valamint a helyhatóságok és az állam közti kooperáció bővítése érdekében indokolt. Továbbá módot ad arra, hogy az adott szolgáltató működése hosszú távon fenntartható legyen, a munkavállalóknak pedig biztosítja a tartósan kiszámítható foglalkoztatási, kereseti feltételeket. Mint írták, kiemelt céljuk, hogy e közszolgáltatás minden körülmények között zavartalanul üzemeljen, hiszen az ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Arra a kérdésünkre, hogy a helyi fenntartású vállalatok közül érkezett-e már ilyen szándékra vonatkozó jelzés, a nemzeti társaság az Alföldvíz Zrt.-t nevesítette. Emlékeztettek: a békéscsabai székhelyű cég augusztus 10-i közgyűlése a vállalat tőkehelyzetének a rendezéséhez kapcsolódóan megtárgyalta az integrációban való részvétel lehetőségét is. Úgy döntöttek, aláírják azt az együttműködési megállapodást, amely a program végrehajtásának első, előkészítő lépése lehet. A közgyűlési elhatározás alapján tehát egy olyan egyeztetési folyamat indult meg, amely megalapozhatja az Alföldvíz-tulajdonosok majdani döntését a közművagyon államnak történő átadásáról.

HELYZETKÉP

A működési struktúra, a beszerzési folyamatok, a HR-stratégia és a kinnlévőségkezelés egységesítésére törekvő Nemzeti Vízművek Zrt. arra is rámutatott, hogy bár a jogszabályi környezet mindenkire nézve azonos, egyes szolgáltatók gazdasági helyzete különféle tényezők miatt eltérő képet mutathat. Ez arra vezethető vissza, hogy a szolgáltatást és az üzemeltetést számos körülmény befolyásolja, így többek között a földrajzi adottságok, az infrastrukturális kiépítettség, a településszerkezet, a lakosságszám, a műszakieszköz-park fejlettsége és a vezetői döntéshozatali mechanizmusok. „Az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók likviditása biztosított, fizetési kötelezettségeiket folyamatosan képesek teljesíteni, működésük biztonságos. Az állam mint tulajdonos a tervezési kereteken belül biztosítja a beruházási, fejlesztési forrásokat” – közölték, hozzátéve: a nem állami cégek gazdasági állapotáról jogkör és adatok hiányában nem áll módjukban nyilatkozni. Általánosságban azonban kijelentették: ha egy víziközmű-szolgáltató gazdaságilag-pénzügyileg ellehetetlenül, fizetésképtelenné válik, vagyis az ellátásbiztonság veszélybe kerül, akkor azt köteles jelenteni a közműszabályozási hivatalnak. HELMECZI ZOLTÁN 2021/36 FIGYELŐ | 19

F_19-Vizkozmu-cegek.indd 19

2021. 09. 06. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÖN AZ ÚJ SZÁMLAVEZETŐ RENDSZER

Önt ez év április 6-án nevezte ki a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökévé. Mit tartott a legsürgősebb teendőnek? – A belépésemkor már zajlott az új számlavezető rendszer tesztje. Korábban, a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként én is tapasztaltam, hogy kisebb-nagyobb fennakadások voltak az előző szisztéma működésében. Az elmúlt évtizedben többször le akarták cserélni a ma már közel húszéves számlavezetői struktúrát. Amikor ideérkeztem, gyakorlatilag célegyenesbe fordult az új rendszer telepítése. Ebben nagy, fontos szerepet játszottak a kincstár szakterületeinek a dolgozói, valamint a külső fejlesztők. Igen lényeges volt, hogy a munkatársaimmal együtt minden problémát rövid időn belül sikerült kezelnem. Május elsején ötven ügyfél számára elindult a rendszer, június elsején pedig további mintegy 2500 kliensnek vált elérhetővé. Ezek jogszabályban rögzített, kincstári számlavezetésre kötelezett, úgynevezett kincstári körön kívüli számlatulajdonosok,

például helyi önkormányzatok, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok, közalapítványok. Napjainkra már mintegy 2600 ügyfél használja a friss szisztémát. Június elseje azért volt nagyon fontos dátum, mert a partnerek között ott van például az ebben a körben az egyik legnagyobb kliensünk, a Diákhitel Központ, amely több százezer ügyféllel áll kapcsolatban. Mostanra kijelenthetjük: gyakorlatilag igen rövid idő alatt minden felmerülő problémát orvosolni tudtunk. – Mekkora szeletet hasít ki a MÁK a költségvetésből? – A Magyar Államkincstár az államháztartás központi alrendszerének évi 28 ezer milliárd forintját kontrollálja és folyósítja. A 2021-es, időarányos bankközi klíringforgalomból a küldési oldalon 18 százalékot ad az intézmény, a fogadói oldalon 9 százalékos a részesedése. A teljes forgalomba beletartoznak a kereskedelmi bankok és a pénzügyi szolgáltatók utalásai is. Ideérkezésemkor nagyon fontosnak tartottam, hogy tartsuk be az új rendszer 1. fázisának mindkét fordulónapját, a május elsejét és a június elsejét is, valamint a legfőbb kötelezettségnek azt írtam elő a kincstári dolgozóknak és a szer-

ződött vállalkozóknak is, hogy jövő év január elsejére meg kell történnie a teljes átállásnak. Ekkor az új multidevizás számlavezető rendszernek el kell indulnia, amely a teljes kincstári körön kívüli ügyfélkörnek is a rendelkezésére áll majd. A kliensek az új szisztéma révén a hazai banki elvárásoknak megfelelő, versenyképes szolgáltatási szinten, ennek megfelelő kondíciókkal tudják a pénzforgalmukat intézni. Ebbe bele kell érteni a multidevizás szolgáltatásokat is, amelyek ez idáig korlátozott módon álltak a kincstári ügyfelek rendelkezésére. Ehhez kapcsolódik egy díjmentes, valós idejű elszámolást biztosító, interneten elérhető „ügyfél front-end” szolgáltatás. Ez biztosítja a kincstári kliensek teljes forgalmát akár az azonnali fizetési rendszerben (AFR) is. Az is lehetővé válik, hogy 2022-ben az AFR kiegészítő szolgáltatásait, így a másodlagos azonosító és a fizetési kérelem bevezetését megoldja a MÁK az ügyfelei számára.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

BUGÁR CSABA | A Magyar Államkincstár az állampolgárokat a születéstől az időskorig elkíséri mint a különböző kifizetések, illetmények, járandóságok számfejtő intézménye. Ezért nagyon fontos, hogy jól, korszerűen, megbízhatóan működjön a számlavezető rendszere, amelynek a tesztüzeme már zajlik. Az új szisztémát teljeskörűen 2022. január elsejétől állítják üzembe. Emellett a mostani nyugdíjkifizetési struktúra technológiai megújítását sem lehet tovább halasztani – mondta a Magyar Államkincstár elnöke a Figyelőnek.

20 | FIGYELŐ 2021/36

F_20-22_BugarCsaba.indd 20

2021. 09. 06. 18:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– Hány közintézménnyel, minisztériummal áll kapcsolatban az államkincstár? – A MÁK végzi a több mint tízezer költségvetési szervnél foglalkoztatott mintegy 900 ezer dolgozó munkabérszámfejtését. Ez a rendőrség állományától kezdve a kórházi dolgozókon, a pedagógusokon, a szociális intézmények alkalmazottain, az önkormányzatok, a múzeumok foglalkoztatottjain keresztül a színházak művészeiig, a minisztériumok dolgozóiig lényegében az összes közszférában tevékenykedőt magában foglalja. A kincstár ezt a feladatot – a központon túlmenően – a 19 megyei igazgatóságon, jelenleg országosan mintegy 800 emberrel végzi. A MÁK elkészíti a számfejtést (fizetési jegyzék, utalási állományok, listák), majd átadja az intézményeknek, amelyek elutalják a munkabéreket. Az illetményszámfejtésben egyébként még

sok minden más, tehát a közszféra dolgozóinak az esetében a csed, a gyed, a táppénz és minden egyéb hóközi számfejtés is a kincstárhoz tartozik. Az intézmények egy részénél a számfejtési feladatokon túlmenően a banki szolgáltatásokat, így a bérek utalását is a kincstár látja el. Az illetményszámfejtő programot az elmúlt években, belső erőforrásokból sikerült kifejlesztenünk. A rendszer működésére nem hallottam panaszt. Ez annak is köszönhető, hogy ezzel a mintegy tízezer költségvetési szervvel napi szintű élő munkakapcsolatunk van. Közben persze az államigazgatás is változik, megszűnnek intézmények, de újak is alakulnak, és a munkát naprakészen kell elvégezni. Ilyen széles portfóliójú kincstári szervezet nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló.

– Úgy tudom, a MÁK-ba történő belépése után nem sokkal új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) fogadtak el. Miért volt erre szükség? – Így igaz, az elnöki kinevezésemet követően, a Pénzügyminisztérium munkatársaival együtt folytatott műhelymunka eredményeként kidolgoztuk a Magyar Államkincstár új szervezeti és működési szabályzatát, amely szeptember elsején lépett hatályba. Ez azért nagyon fontos, mert meghatározza a kincstár hatezer alkalmazottjának a tevékenységét. Továbbra is öt helyettese van az elnöknek, de hangsúlyos szerepet kaptak a költségvetési pénzforgalmi elnökhelyettes alá tartozó irányítók, a pénzforgalmi terület és az állampapír-forgalmazás igazgatói. Amikor ideérkeztem, nagy hangsúlyt helyeztem az itt dolgozó hatezer fővel való személyes kapcsolatra. Két és fél hónap alatt az összes megyei igazgatóságot meglátogattam, az ott lévő vezetőkkel kötetlen szakmai beszélge2021/36 FIGYELŐ | 21

F_20-22_BugarCsaba.indd 21

2021. 09. 06. 18:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tést folytattam. A belépésem napján tegező stílusban levelet küldtem a munkavállalóknak, a központban minden irodában személyesen is bemutatkoztam, amit azért tartok fontosnak, mert ez azt jelezte számukra, hogy szakmailag egyenrangú partnernek tekintem őket. A bankszektorban több mint harminc évig dolgoztam. Ott ez megszokott dolog. Az országjárás megerősített abban, hogy ezt a közvetlen, kötetlen hangnemet a kincstár munkatársai is nagyra értékelik. A kinevezésem után több szakembert hoztam a bankvilágból, alapvetően menedzserszemléletű munkatársakat. Például az informatikai területet új elnökhelyettes irányítja, aki a pénzügyi tárcától került át hozzánk. Mellé olyan munkatársakat hoztam, akikkel közel egy évtizede dolgoztam már együtt. Varga Mihály pénzügyminiszter úr egyszer azt mondta, hogy a kincstár számára maga az informatika. Ez jól mutatja, hogy a tárcavezető kiemelten fontosnak tartja a tevékenységünket. Természetesen a belső munkatársakra, erőforrásokra szintén támaszkodom, s ezért a pénzforgalmi és az állampapír-forgalmazási terület vezetésére is egy-egy belső munkatársat kértem fel, igazgatói beosztásban. Az szmsz-ben nagy hangsúlyt kapott az informatikai biztonság, a kibervédelem. Ez a terület közvetlenül az elnök alá tartozik a jövőben, és ennek a vezetésére is egy olyan munkatársat sikerült találnom, akinek komoly piaci tapasztalata van. A Magyar Államkincstár az idén 25 éves. Megérett arra, hogy minden területe megújuljon. – Az állampapír-forgalmazás a MÁK egyik „sikerágazata”. Hogyan állnak most ezen a téren? – Augusztusban a kincstárban számlát vezető magyar állampolgárok száma már meghaladta a félmilliót. Ez azt jelenti, hogy az idén 36 ezerrel több az ügyfél. A 92 százalékuk közvetlenül az intézményen keresztül szerződött, 8

NÉVJEGY A Magyar Államkincstár elnöke. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász-, később a Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdászdiplomát. Pályáját a Magyar Hitel Banknál kezdte hitelezőként, majd a Portfolió Bank befektetési igazgatója lett. 1992-től a Hitelgarancia Rt. üzleti vezérigazgató-helyetteseként, azután az ABN Amro Banknál igazgatóként, később a Magyar Fejlesztési Banknál vezérigazgatói tanácsadóként tevékenykedett. 1999-től a Magyar Követeléskezelő Rt. vezérigazgatója lett. 2004-től a BÁT – Budapesti Árutőzsde vezérigazgatója volt, később több befektetési és pénzügyi társaságnál töltött be szakmai vezetői posztot, majd 2010-ben vezérigazgatóként került a Diákhitel Központ élére. 2019 júniusától a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. vezérigazgatója. 2021 áprilisától tölti be – Varga Mihály pénzügyminiszter felkérésére – a Magyar Államkincstár elnöki posztját.

százalékuk pedig függő ügynök által. Mind a 19 megyében van állampapírpénztár a kliensek számára, a megyeszékhelyeken kívül más településeken is találhatók állandó és ideiglenes fiókok egyaránt. A kincstár által eladott lakossági, dematerializált és kinyomtatott állampapírok állománya ez év júliusának végén meghaladta a 3000 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakossági állampapír-állomány 32 százaléka közvetlenül a kincstárban van. Azt gondolom, hogy a koronavírusjárvány és a fejlesztések együttes hatására nagyon megnőtt az elektronikus csatornák népszerűsége. A baráti körömben is azt hallottam, hogy az intézmény mobilalkalmazásai (WebKincstár,

MobilKincstár, TeleKincstár) nagyon jók. Ennek is betudható, hogy az újonnan megnyitott számlák 30 százalékát már ügyfélkapus bejelentkezéssel intézték, másfelől az idei állampapír-értékesítés mintegy felét az elektronikus csatornákon keresztül valósították meg az ügyfelek. – A mindennapi élet mely fontos területein kerülnek kapcsolatba az állampolgárok a kincstárral? – Merem állítani, hogy az állampolgárokat gyakorlatilag a születéstől időskorukig elkíséri az államkincstár a különböző illetmények, járandóságok számfejtőjeként és kifizetőjeként. Meglepő, de kétszáznál több informatikai alkalmazással találkozhatnak az emberek az intézménynél, hiszen például mást kell igénybe venni az örökbefogadás intézésekor, nyilván eltérő informatikai rendszere van a nyugdíjfolyósításnak, a vállalati elszámolásoknak. Az állampapír-vásárlások alkalmával is más rendszerben rögzíti a MÁK a vételeket. Az informatikai szakemberekkel az a fő törekvésünk, hogy a kiszolgáló rendszereket a felhasználók szempontjából integráljuk – ez a folyamat az idén már elkezdődött. Most az egyszerűsítések felé haladunk. Az informatikai fejlesztések többmilliárdos tételt jelentenek a kincstárnak, de igen jelentős, milliárdos összegeket emészt fel a különböző licencek megvétele, működtetése és követése is. Fontos, hogy a több évtizede működő kifizetési rendszereket folyamatosan cseréljük le, korszerűsítsük. A mostani nyugdíjkifizetési szisztéma technológiai megújítását nem lehet tovább halasztani. Ez amiatt is létfontosságú, hogy az ügyfelekkel elektronikus ügyintézésre térjünk át. A számlavezetés teljes korszerűsítése a központi büdzsé folyamatainak a mérése miatt is szükséges. Jelenleg az adatok elemzését négy adattárház támogatja; az egységes adattárház a költségvetési folyamatok ellenőrzése miatt is halaszthatatlan. TÓTH BALÁZS

22 | FIGYELŐ 2021/36

F_20-22_BugarCsaba.indd 22

2021. 09. 06. 18:25

MAJKA &EXKLUZÍV CURTIS SHOW

( ]PKtRYVãS tYRLaVãRULR H 4Í= :[HY[ tZ H =VSmUI\Za VZ RLK]LaTtU`[ IPa[VZx[ QmYH[HPU

F_23_szuperkoncert_hirdi.indd 23 SZRT_szuperkoncert_200x292mm_0827.indd 1

2021. 09. 06. 16:56 2021. 08. 30. 12:58:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Részletes szakmai videóban számolt be az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. arról, hogy milyen beruházások teszik majd lehetővé a Balaton-part gyorsabb, kényelmesebb megközelíthetőségét.

VASÚTI PROJEKTEK

A filmből kiderül, hogy a következő időszakban több projekt megvalósítását is tervezik. 2023-ra a magyar tenger déli

partjának több településén is megújulhatnak az állomásépületek, s azok akadálymentesítését is kiépítik. Új parkolókat létesítenek, növelik a zöldfelületeket – ezzel nemcsak a települések lakóinak életminőségét, hanem a vonattal érkezők utaskomfortját is javítják.

NIF | Az elmúlt évek Balaton környéki vasúti, közúti fejlesztései után több rekonstrukciós beruházás is várható a térségben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztató filmje szerint.

A vasútvonalak villamosítása kiemelt cél. Jelenleg is zajlik a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti ötvenöt kilométeres szakaszon a munka, amely 2019 végén kezdődött és most ősszel fejeződik be. Ennek keretében átépítették Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomást: 55 cm magas, akadálymentes peronokat alakítottak ki, korszerű térvilágítást és hangos utastájékoztató berendezéseket építettek ki.

FOTÓ: AXEL BERNSTORFF, GETTY IMAGES

MEGÚJULÓ BALATON-PARTI INFRASTRUKTÚRA

24 | FIGYELŐ 2021/36

F_24-25_NIF.indd 24

2021. 09. 06. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A villamosításnak köszönhetően a vasúton környezet- és utasbarát közlekedést valósítanak meg. A másik, nem mellékes előny, hogy a menet- és a várakozási idő lecsökken: az észak-balatoni települések a korábbinál akár 20 perccel hamarabb elérhetők Budapestről. Ez a munka folytatódik: a projekt második ütemének a kivitelezésével Tapolcán keresztül Keszthelyre és Ukkra is villamos vasúti vonalon lehet majd eljutni. A beruházás 106 kilométeres szakaszon valósul majd meg. A villamosítás a Balaton teljes északi partját, illetve Tapolca és Sümeg térségét is érinti.

rekonstrukciója volt az első ütem. Ennek eredményeként itt újra 100 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. Kétvágányú pályát építettek ki Szabadifürdő és Zamárdi felső között, emellett a SzántódKőröshegy–Balatonszentgyörgy-vonalon szintén helyreállt a sebesség. A déli parton tizenhét állomáson készültek új esőbeállók, huszonhat útátjáró újult meg, kilencvenegy gyalogos-átkelőhelyet építettek át és hat újat létesítettek. Emellett a vonalat zaj-, rezgés- és partfalvédelmi létesítményekkel bővítették. A forgalom növelése érdekében az egyvágányú dél-balatoni etapon, Balatonszemes és Balatonlelle felső állomás között egy második vágányt is építettek. Mindennek köszönhetően a déli part települései akár fél órával hamarabb elérhetők lettek Budapestről. De nem csak a part mentén haladó szakasz újult meg: Kaposvár és Fonyód között is megszűntek a sebességkorlátozások, a vonal becsatlakozott a regionális közlekedésbe.

KÖZÚTI FEJLESZTÉSEK

A NIF beszámolója szerint a következő két évben 15 helyszínen várható az észak-balatoni vasútállomások és előterük korszerűsítése, a füredi és a balatonalmádi aluljárókat is akadálymentesítik.

TÍZ ÉV EREDMÉNYE

2010 óta a Balaton déli partjának a vasútvonala több etapban esett át átfogó felújításon. Hét esztendeje a lepsény–szántód–kőröshegyi 32,8 kilométeres szakasz

A Balaton térségének az úthálózata szintén folyamatosan megújul és bővül. A régió gazdasági fejlődéséhez is elengedhetetlen feltétel a közúti infrastruktúra fejlesztése. Kiemelten fontos a 67-es főút rekonstrukciója. A gyorsforgalmi út kiépítésének a célja, hogy Kaposvárról fél óra alatt el lehessen érni az M7-es autópályát. Ezért kezdődött el néhány hónappal ezelőtt a 67-es déli szakaszának az építése; a 3,14 kilométer hosszú kaposfüredi elkerülő 2023 tavaszára készül el. A korábban két sávon kiépült látrányi elkerülő szakaszt négysávossá bővítik, s egy úgynevezett turbókörforgalmi, jelzőlámpás csomópont létesül az M7-esen, valamint Visznél is létesítenek egy külön szintű csomópontot. A NIF beszámolója emlékeztet: 2019-ben adták át az M7-es és a 710es főút csomópontját. Így az autópályáról közvetlenül elérhetővé vált az a főútszakasz, amely Balatonakarattyát és Balatonkenesét megkerülve Balatonfűzfőnél csatlakozik a 71-es főútba. Ezzel tehát a

magyar tenger közvetlen elérését is biztosították itt. A csomópont csillapítja az autópálya-szakaszon addig tapasztalt dugókat, s a Budapest–Balaton-kerékpárút átvezetése is megépült a 710-es úton keresztül. A NIF videója alapján a Várpalotát elkerülő, 2018 elején befejeződött útnak köszönhetően biztonságos, egységes, emelt szolgáltatási színvonalú közlekedés valósul meg a 8-as főúton Székesfehérvár és Veszprém között. A fejlesztés eredményeként Várpalota mentesül a tranzitforgalomtól. Emellett a Veszprémet délről elkerülő szakasz korszerűsítésével megszűnnek a balesetveszélyes csomópontok. A 8-as főút első ütemének a forgalomba helyezése 2023 elején várható. Tavaly ősszel adták át az M76-os gyorsforgalmi út Balatonszentgyörgy és az M7-es közötti etapját. A Fenékpuszta és Balatonszentgyörgy közötti rész jelenleg is kivitelezés alatt áll. A forgalomba helyezése 2022 elejére várható. A NIF épp a napokban tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben az M76-os Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti szakaszának a kivitelezési feladataira vonatkozó ajánlati felhívást. A fejlesztés három etapban valósul majd meg.

BALATONI BRINGAKÖR

Intenzív kerékpárút-fejlesztés zajlik a magyar tengernél is: az összességében 205 kilométer hosszú Balatoni Bringakör már nyolcvan kilométeren megújult, de a NIF beruházásai folytatódnak. A beszámoló alapján a déli part több szakaszán már biztonságosabban és kényelmesebben lehet kerékpározni, s az északi parti fejlesztések szintén folyamatosan zajlanak. A hivatal honlapja szerint tavaly ősz végére a bringakör keretében Balatonboglár és Balatonmáriafürdő között 22,7 km hosszú, illetve Zamárdi és Balatonlelle között 3,7 kilométeres, lakóutcákat érintő szakasz újult meg. Az idei rekonstrukciók kiterjedtek a Tihany és Örvényes közötti 3,3, a Balatonkenese és Balatonfűzfő közötti 4,2 km-es etapra, illetve Balatonkenesétől Gyenesdiásig a lakóutcák bicikliútjait újították fel. 2021-ben 21 kilométeren haladnak a munkálatok, 4,7 kilométeren épül át a jelenlegi kerékpárútvonal, hogy szélesebb és biztonságosabb legyen. 14,5 km-en megújul a meglévő pálya, míg 1,8 km-en új kerékpárút létesül. PT 2021/36 FIGYELŐ | 25

F_24-25_NIF.indd 25

2021. 09. 06. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉLELMISZERBIZTONSÁG A TERMŐFÖLDTŐL AZ ASZTALIG

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; NÉBIH

ORAVECZ MÁRTON | Több mint ezerkétszáz tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból tavaly, mert nem felelt meg a biztonsági követelményeknek. De nemcsak ez, hanem a termékek kettős minőségének a vizsgálata, valamint az állategészségügy fölötti őrködés is bőven adott munkát az elmúlt időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih). A közvélemény által leginkább a szennyezett ételekről és a büfébezárásokról szóló hírekből ismert szervezet elnöke a Figyelőnek adott interjúban több más mellett betekintést adott a termékvizsgálat mikéntjébe is.

26 | FIGYELŐ 2021/36

F_26-29_nébih_interju.indd 26

2021. 09. 06. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„Az ASP-járvány hazánkban ez idáig kizárólag a vaddisznóállományt érintette.” A nyáron zárult egy többéves Nébihprojekt, melynek keretében az élelmiszerek kettős minőségét vizsgálták. Mely országok milyenfajta termékeivel vetették össze a magyar árukat? Beigazolódtak azok a korábban – kormányzati szinten is – elhangzott feltevések, melyek szerint a hazai polcokra silányabb produktumok kerülnek nyugatról? – Az élelmiszerek kettős minőségének a jelenségét kutató vizsgálatsorozatunk az EU fogyasztóvédelmi projektjének a keretében valósult meg 2018–21-ben. Az öszszehasonlításban részt vevő termékeket – a program kiírásának megfelelően – három országból gyűjtöttük össze: Magyarországról, Ausztriából és Németországból. Vizsgálatunk alanyai tizenkét élelmiszercsoportba sorolhatók be, például tejtermékeket, üdítőket, édesipari készítményeket, de zsiradékokat is ellenőriztünk. Az árucikkek között lényeges eltérést a vizsgált produktumok 25,6 százalékánál igazoltunk, de ebbe beletartoznak az objektív oknak minősülő esetek is. – Utóbbi mit takar? – Azokat a termékeket, amelyeknél a különbség valamely „megengedett”, igazolt okból kifolyólag lehetséges. Ilyen például az eltérő nemzeti szabályozás. Vagyis a feltárt minőségbeli eltérések nem jelentik automatikusan azt, hogy az egyik jobb, a másik rosszabb áru, hiszen a vizsgálatsorozat célja elsődlegesen az élelmiszerek kettős kvalitásának a kutatása volt. A felmérés a minőségi különbségek előfordulásának a gyakoriságára és ezek okaira kereste a választ.

– Az eredménynek lehetnek-e, lesznek-e jogi-élelmiszeripari következményei? – A vonatkozó EU-s irányelvnek a kettős minőség tilalmával kapcsolatos új rendelkezéseit a tagállamoknak 2022. május 28-tól kell alkalmazniuk. A Nébihnél – a témában egyedüli magyar ellenőrző hatóságként – továbbra is kiemelt feladatként kezeljük e kérdést, hiszen annak megnyugtató rendezése mind a fogyasztók, mind a vállalkozások, mind pedig a jogalkotás és a hatóság oldaláról fontos. A hivatali eljárás folyamán végzendő további vizsgálatok előtt természetesen ajánlások megfogalmazásával segítjük majd a felelős vállalkozásokat, és egyeztetünk az előállítói, forgalmazói lehetőségekről, minden esetben a vásárlók védelmét szem előtt tartva. Tehát a következő lépés annak a módszertannak a kidolgozása, amely a hatóságnak és a cégeknek egyaránt útmutatóként szolgál majd. – Különböző szabálytalanságok miatt szinte hétről hétre hallani egy-egy árucikk forgalomból történő kivonásáról. Mi jellemzi a hazai statisztikát ebből a szempontból, és milyenek a magyar élelmiszer-biztonsági adatok regionális öszszevetésben? – Alapszabály, hogy ha egy élelmiszer nem felel meg a biztonsági követelményeknek, akkor azt ki kell vonni a forgalomból. Ebből nem engedhetünk, a vásárlók érdekében. Egy ilyen intézkedést első körben a felelősséggel működő élelmiszervállalkozónak kell megtennie. Sőt, köteles is haladéktalanul így cselekedni és jelenteni a hatóságunk felé, ha okkal feltételezi, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termék nem biztonságos. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor a Nébih

közbelép és intézkedik. Fontos különbséget tenni a forgalomból való kivonás és a termékvisszahívás között. Utóbbit a vevőkhöz már eljutott élelmiszerek esetében kell alkalmazni, ha a fogyasztásuk kockázatot jelent. A gyors és hiteles tájékoztatást szolgálja a weblapunkon elérhető, a termékvisszahívással kapcsolatos aloldal, ahol naprakész információkkal segítjük a lakosság informálását a lehetséges veszélyekről. Hogy néhány számot is említsek, a rendelkezésünkre álló adatok szerint 2020-ban 6678 különféle tételt kellett kivonni a forgalomból, összesen 1252 tonna élelmiszert. A tétel – leegyszerűsítve – azonos körülmények között előállított produktumokat jelent, például ugyanazon a napon gyártottakat. A mennyiség nagymértékben változhat annak függvényében, hogy milyen élelmiszerről van szó – például fűszerkeverékről vagy friss húsról –, így az erről készített statisztika megtévesztő lehet. Összevetésül: 2019-ben a forgalomból kivont 6279 tétel 773 tonnát nyomott. Ez év januárjától július végéig 4113 tételt vontak ki, ennek mennyisége 305 tonna. Nemzetközi szinten igen nehéz összevetni az adatokat, túl sok az eltérő tényező. Ugyanakkor büszkén mondhatom: a hazai élelmiszerlánc-biztonsági rendszer erős, jól működik. Egy 2018-as felmérés alkalmával pedig a magyarok szavaztak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak, amit a saját kutatásaink is igazolnak. A magyar emberek bíznak a Nébihben, mi pedig nap mint nap úgy végezzük a munkánkat, hogy rászolgáljunk erre. 2021/36 FIGYELŐ | 27

F_26-29_nébih_interju.indd 27

2021. 09. 06. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– A Nébihnek mint a magyar élelmiszer-biztonság első számú felügyelőjének a munkáját a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a boltokba kerülő minden egyes termékfajtának először az önök szűrőjén kell keresztülmennie? – Az élelmiszer-biztonság összetett folyamat eredményeként valósulhat meg, a teljes lánc összes szereplőjének jogszabályban rögzített kötelessége mindent megtenni ennek biztosítása érdekében. A hatósági ellenőrzéseket a termőföldtől az asztalig elv alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek szakemberei végzik, akik a megyei kormányhivataloknál, valamint a Nébihnél dolgoznak. A tervezett szemlék és mintavételek alapja a kockázatbecslés, azaz a lehetséges élelmiszer-biztonsági veszélyek és a területi sajátosságok számbavétele. Minden évben erre épül a létesítmény-ellenőrzési tervünk és a lánc egészét felölelő – tehát a takarmányokra, a növényi és állati eredetű alapanyagokra, valamint az élelmiszerekre egyaránt kiterjedő – monitoringprogramunk. Vizsgáljuk az élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai paramétereit, minőségét, érzékszervi tulajdonságait, csomagolását, jelölését, a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások teljesülését. A szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzéseinken főként az adott időszakra jellemző termékekre, a hozzájuk kapcsolódó ágazatokra és értékesítési formákra fókuszálunk. Talán mindenki számára érthető, ha azt mondom, hogy a Magyarországon működő összes élelmiszer-vállalkozásra, a forgalomba hozott valamennyi tételre és minden biztonsági paraméterre kiterjedő folyamatos vizsgálat, laboratóriumi analízis megoldhatatlan, emellett indokolatlanul hatalmas költséget jelentene. A rendszer kockázatbecslésen alapuló tervezése viszont figyelembe veszi az egyes veszélyek súlyát, előfordulásának gyakoriságát, az érintett fogyasztói réteget, tehát egyes láncszereplők és élelmiszer-kategóriák ellenőrzése ennek megfelelően nagyobb arányban történik. Az előállított és forgalomba hozott produktumok biztonságosságának a garantálásához a hatósági vizsgálatok mellett a vállalkozások önellenőrzési tevékenysége is jelentős mértékben hozzájárul, melynek feltételeit rendelet szabályozza. A hatóság az önellenőrzés esetében is felügyeli a jogszabályi előírások betartását, így a két revíziós rendszer együtt kellő mértékben és hatékonyan biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

– A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyüket eddig hány termék érdemelte ki? – Eddig tizennégy árucikk, összesen tizennyolcféle kiszerelésben kapta meg. A használati jog elnyerése után jöhet a csomagolásváltás, vagyis amikor a védjegy ténylegesen megjelenik az árun. Épp ezért

NÉVJEGY A Nébih elnöke, országos főállatorvoshelyettes. Az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, majd élelmiszer-biztonsági szakmérnöki diplomát szerzett. Pályája elején a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson dolgozott gyakornokként, általános ügyintézőként, majd élelmiszer-higiénikus állatorvosként. Ugyanitt 2005–06-ban a megyei élelmiszer-higiénikus főállatorvosi és főmérnöki posztot töltötte be. Korábban igazgatója, elnökhelyettese, majd elnöke volt a Nébih egyik jogelődjének, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak.

jelenleg tizenegy ilyen produktummal – négyfajta tejföllel és hétfajta túróval – találkozhatnak a vásárlók az üzletekben, további három esetében pedig még folyamatban van a csomagolóanyag-váltás. A védjegyrendszer folyamatos fejlesztését, bővítését kiemelt feladatunknak tartjuk. Mostanra az előállítók, forgalmazók három termékkörön (tej és tejtermékek, húskészítmények, friss húsok) belül tizenhat kategóriában pályázhatnak a KMÉ-re. Az első fél évben újabb pályázati lehetőségek nyíltak meg friss hús és tejtermék kategóriában, de további jelentős termékkörök – például liszt, száraztészta – esetében is várható bővülés.

– Egy közelmúltbeli felmérésük szerint a koronavírus-járvány első hulláma idején tapasztalt élelmiszer-felhalmozásnak továbbra is érezhetők a „következményei”, sok spájz még mindig tele van. A pazarlást fokozta vagy inkább visszafogta a pandémia? – A Covid miatti pánikvásárlások nagy készleteket eredményeztek a háztartásokban, amelyek csak lassan apadnak, de öszszességében a járványidőszakban mégis csökkent az élelmiszer-pazarlásunk. Ennek oka, hogy többet tartózkodtunk otthon, így nagyobb figyelmet tudtunk fordítani az ételmaradékokra is, ezért ezekből kevesebb került a szemetesbe, lefolyóba. Szerencsére az előbb említett felhalmozott készletek főleg tartós élelmiszerekből állnak, amelyek még a minőségmegőrzési idő lejárta után is biztonsággal fogyaszthatók, szemben a „fogyaszthatósági idővel” rendelkező friss termékekkel. – A Nébihnek az élelmiszer-biztonság mellett számos más területre is kiterjed a hatásköre, például az állategészségügyre. Ezzel kapcsolatban jó hírt kapott a közelmúltban a baromfiexport-ágazat, hiszen hazánk visszanyerte madárinfluenza-mentes besorolását. Fejér megyében viszont afrikai sertéspestises vaddisznót találtak augusztus elején. Milyen jelenleg a magyar állategészségügyi helyzet? – Valóban, az állategészség- és a járványügyi területen jó hírek és megoldandó feladatok egyaránt vannak. Az afrikai sertéspestissel (ASP) 2018 áprilisa óta küzdünk Magyarországon. A helyzet komolyságát érzékelteti, hogy 2020 februárjáig, tehát nem egészen két év alatt kilenc megye vaddisznóállománya fertőződött meg a vírussal, melynek jelenlétével még jó darabig számolnunk kell. S az eltűnéséig a védelmi intézkedések szigorú, következetes betartása is elkerülhetetlen úgy a hatóság, mint az állattartók, vadászok részéről. Mindenképp fontos eredmény, hogy az ASP-járvány hazánkban ez idáig kizárólag a vaddisznóállományt érintette. Ez többek között a betegség felszámolása érdekében megtett lépéseknek, a Nébih folyamatos felvilágosítási-ismeretterjesztési erőfeszítéseinek köszönhető, valamint annak, hogy az intézkedéseket a vadásztársadalom intenzíven és következetesen hajtotta végre. A kór 2018-tól 2020 februárjáig tartó kezdeti, gyors terjedése után csak most augusztusban igazoltuk ismét az ASP jelenlétét új megyében, a Fejérben lévő Bicske határában talált elhullott vaddisznóban. Ide természe-

28 | FIGYELŐ 2021/36

F_26-29_nébih_interju.indd 28

2021. 09. 06. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tes terjedéssel került át a vírus KomáromEsztergomból. Ugyanakkor a sikeres védekezés következtében Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében hónapok óta nem mutattak ki újabb pozitív esetet. Mindezek azt támasztják alá, hogy az intézkedések betartásával és a vaddisznóállomány erőteljes gyérítésével lassítható, akár meg is állítható a betegség terjedése. E helyeken reális esély van a fertőzött terület csökkentésére, a korlátozások enyhítésére. Elsődleges, eddig sikerrel véghez vitt célunk és a jövőre nézve is kiemelt feladatunk a házisertés-állomány megóvása e kórtól. Ennek érdekében minden érintettnek – vadásznak, házisertés-tartónak, állatorvosnak, kirándulónak, erdőt járónak – ezután is mindent meg kell tennie a vírus terjedésének a megakadályozásáért, a számára előírt járványvédelmi intézkedések szigorú betartásával. Az eddigi lépéseink helyességét, eredményességét és legfőképpen elismertségét igazolja, hogy a betegséggel érintett országok közül egyedül hazánknak sikerült regionalizációs megállapodást kötnie Japánnal a sertéshúskivitelre vonatkozóan. A védekezés az államra is nagy terhet ró, hiszen a kártalanítási rendszeren keresztül az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására csak 2020-ban 8,34 milliárd forintot fizetett ki a vadgazdálkodóknak.

– És mi a helyzet a madárinfluenzával? – Ez a másik óriási kockázatot jelentő, nagy gazdasági kárral járó betegség, amely időről időre nálunk is megjelenik. Nem is olyan régen, 2020 tavaszán-kora nyarán minden idők legnagyobb madárinfluenzajárványa söpört végig a világon, Európában, így Magyarországon is. Akkor a megfékezéséhez, felszámolásához nálunk csaknem ötmillió állatot kellett leölni. Csak az állattartók közvetlen kára meghaladta a 14 milliárd forintot. Bár Európában tavaly ősszel több helyen is újból megjelent e kór, nemritkán pandémiát okozva, hazánkban sokáig nem azonosítottuk a vírust. Az idén is csupán néhány elszigetelt kitörés volt, mindössze hét állattartó telepet érintve. De ennek a betegségnek a szórványos újbóli megjelenése is ugyanazokat a szigorú kereskedelmi korlátozásokat vonja maga után, mint a kiterjedt járványok. Ezért nagy jelentőségű, hogy az elrendelt intézkedéseink és azok következetes végrehajtása eredményekép-

pen ez a pandémia helyhez kötött, gyors lefolyású volt. Így hazánkban az utolsó madárinfluenza miatti korlátozást is feloldották május 16-án, ekkortól a belföldi és az EU-ba történő baromfi- és baromfitermék-szállítások már zavartalanul folyhattak. Ugyanilyen nagy jelentőségű, hogy az ország teljes területére érvényes madárinfluenza-mentes státuszt visszamenőleg, 2021. június 10-től az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) is elismerte. Ez lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jelenlegi mentességünk ellenére e betegség továbbra is nagy veszélyt jelent a baromfiágazatra és az egész nemzetgazdaságra. A fő fenyegetettséget az egész világon a vadmadarak masszív fertőzöttsége és a vándorló vadmadarak járványterjesztő szerepe jelenti. Minden lehetséges módon meg kell akadályoznunk, hogy baromfiállományaink bármilyen módon ilyen állatokkal érintkezzenek. A járványvédelmi minimumfeltételeket tartalmazó országos főállatorvosi határozat jelenleg is érvényes. Ennek értelmében a háziszárnyast továbbra is zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt is így szükséges tárolni. Ezek betartása mindannyiunk jól felfogott érdeke. HELMECZI ZOLTÁN

HIRDETÉS

F_26-29_nébih_interju.indd 29

2021. 09. 06. 16:57

| CÉGVILÁG |

A MÉN ÁRÁNÁL A HATÁR A CSILLAGOS ÉG

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok alapvető feladata a fajta-, a génmegőrzés. Mennyiben egyeztethető ez össze – összeegyeztethető-e egyáltalán – az üzleti szemléletű gazdálkodással? – Mindig hallgatom, hogy át kell alakítani a fajtát, és akkor majd sikerül felzárkózni. Hát, ez sem ilyen egyszerű. A holsteini ló például kétszáz éve ugyanolyan, azt nem lehet egy-két esztendő alatt átalakítani. Másrészt viszont abból indulnék ki, hogy azok a fajták, amelyek ma

is megvannak, azért maradtak fenn, mert valamire használhatók voltak. Egy fajtán belül, a különböző törzsekben is volt olyan, amely alkalmasabb volt egy feladatra, a többi kevésbé. Én ezt most sem képzelem el másként, de – persze lehet, hogy nagy eretnekség, amit mondok – meg lehet találni azokat az ösvényeket, amelyek a fajtajellegzetességek megőrzése mellett eladhatóbb egyedekhez vezetnek. Az egyik felvevőpiac a hobbi kategória. A nálunk kitenyésztett shagya-arabnak például korábban alapvetően csak esztétikai szempontoknak volt szükséges megfelelnie. De azt kell mondanom: az, hogy nagyon szép, ma már nagyon kevés. Va-

lamire használni is tudni kell. Ha másra nem, hát arra, hogy be tudjam fogni a saját szórakoztatásomra, vagy felülhessek rá, el tudjak vele indulni egy hobbiversenyen, túrázhassak vele stb. Ennek megfelelően a shagya-arab mostanra – amellett, hogy minden tekintetben őrzi a fajtajellegzetességeket – egy kicsit nagyobb termetű lett. A hobbilovak kategóriájában talán így hozható össze a fajtamegőrzés és az eladhatóság. A lóversenyben, a versenylovak esetében azonban van egy nagyon egyszerű mérce: az a jó ló, amelyik gyors és megnyeri a versenyt. Ez mindig és mindenütt így volt, ebből kell nekem is sok, mert ezt tudom

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

HAÁL GÁBOR | A ló nem gazdasági állat, egyetlen produktuma a csikó, világszerte mégis óriási üzlet. Magyarországon is ez az irány, ám ahhoz, hogy a tenyésztés valóban csúcsbiznisz legyen, a történelmi fajták fenntartása mellett a piaci szempontoknak is nagyobb teret kell engedni – vallja a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, akivel az e hétvégén zajló gazdanapok apropóján beszélgettünk.

30 | FIGYELŐ 2021/36

F_30-32_babolna.indd 30

2021. 09. 06. 16:58

| CÉGVILÁG |

eladni, ez tud pénzt hozni, ennek fizetnek futamonként. Ez így van a bábolnai ménesnél is, hiszen ott szintén bevételt kell produkálnia a tevékenységnek. – Még inkább meg kell térülnie a tevékenységnek egy magántenyésztőnél. – Ez így van, hiszen a ló nem gazdasági állatfaj, egyetlen produktuma a csikó, amelyet különböző képzettségi szinteken lehet értékesíteni. Mivel egyértelműen látható, hogy a nyugati világban a tenyésztéstől a futtatásig minden lóval kapcsolatos tevékenység hatalmas üzlet, a hazai tenyésztők is szeretnék kivenni belőle a részüket. Ez rendben is van, csak sokan ott tévednek, amikor kívülről bekerülve gyorsan akarnak nagy pénzt keresni. Ez sajnos nem így megy; az embernek egy csomó buktatón kell átverekednie magát, mire megtalálja a helyes utat. Már a generációs intervallumból adódóan sem lehet túl gyors ez a dolog, hiszen a félvér esetében négy-öt, de a telivérnél is két-három év telik el, mire kipróbálhatják. Ezt ki kell várni, előre kell gondolkodni, figyelni szükséges a trendeket. – Nemrégiben lett a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének (MLOSZ) az elnöke. Mit tud tenni az egyesület a tenyésztés minőségének a megőrzéséért? – A fajtafenntartás a magyar törvények értelmében a fajtatenyésztő egye-

sületek kezében van. Ők hozták létre az MLOSZ-t, amely egy ernyőszervezet. Legfontosabb feladata az érdekképviselet és a nyilvántartás, a származáskönyv, a történelmi méneskönyv vezetése. Az, hogy a fajták története száz évre visszamenőlegesen is itt van a kezünkben, hatalmas érték. Nem mindenhol van így, mert sokak szerint ez nem annyira fontos. Én viszont úgy gondolom, hogy nagyon is az, mert minél messzebbre tudunk visszanézni, annál okosabbak, annál hatékonyabb tenyésztők leszünk. – A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, amely fél évtizede alakult át gazdasági társaságból költségvetési üzemmé, a változás idején még veszteséges volt. Mi a helyzet most? – A pandémia ellenére az angol telivér és az arab is egy kicsit jobban teljesített, a bevételeink viszonylag jól alakultak, s most is folyamatosan nőnek. A futtatások 2016-ban 35–70 millió forintos veszteséget produkáltak, tavaly azonban már nem volt deficites a futtatói ágazat, sőt a mének beszerzésével, fedeztetésével, a panziós tartásokkal, eladásokkal a tenyész-

tési szegmens is átlépte a nullát. Lehetőség még van benne, de számolnunk kell az anyagi korlátokkal, hiszen nem úgy van, hogy most kinéztem egy lovat, kapom a pénzt és megveszem. A lóversenysport világszerte igen nagy üzlet. Mi sokkal kisebben csináljuk, de szeretnénk, ha itt is nagy biznisz lenne, és ezért sokat teszünk. Nagyon sokat járunk külföldre, telivérárverésekre, s próbáljuk a legjobb tenyészanyagot beszerezni akár kancából, akár ménből. Az árak egyébként elképesztők. Nemrégiben vettünk százezer euróért egy tenyészmént, 120 ezer fontért pedig négy vemhes tenyészkancát. Ez messze nem számít drágának, ha figyelembe vesszük, hogy egy tavalyelőtti árverésen a szemünk láttára kelt el 2,4 millió giniért – az olyan 2,9 millió euró – egy vemhes tenyészkanca, és senki sem lepődött meg nagyon az áron. A mének esetében pedig a határ a csillagos ég, a végső ár az előbb említett közel hárommillió eurónak akár a többszöröse is lehet. Egy-egy ilyen jó tenyészmén mindig a nagyok kezében van, ők pedig megengedhetik maguknak, hogy hiába ígérnek nekik nagy pénzt érte, végül nem adják el az állatot. Ám az az ellenérték, amelyen ugyan nem köttetett üzlet, de elhangzott a liciten, erősen húzza felfelé a valóban értékesítésre szánt mének árát is. Mind2021/36 FIGYELŐ | 31

F_30-32_babolna.indd 31

2021. 09. 06. 16:58

| CÉGVILÁG |

ebből látszik, hogy a beruházásra szánható pénzek korlátos mivolta meghatározza a megszerezhető tenyészanyag minőségét is a telivérek, vagyis a versenylovak esetében. A ménesben jelenleg 460 ló van, ebből kétszáz egyed angol telivér, a többi arab. 41 angol telivér tenyészkancánk van és 49 arab. Ez éves szinten 30-40 csikót eredményez. Az ivararány: hatvan százalék kanca, negyven százalék mén. – Új fajta kitenyésztése nem célja a gazdálkodásuknak? – Ez mindig mindenkit izgat, és sokan foglalkoznak is vele, azonban én nagyon kockázatosnak tartom. Egyedül van a tenyésztő, teljesen ismeretlen dolgot kell bevezetnie a piacra, ami horribilis összegeket emészt fel. Én inkább megmaradnék ott, hogy a meglévő fajtákon belül törekedjek a csúcsra. Az is éppen elég sokba kerül. – Bábolna több mint harminc éve ad otthont a Bábolnai Gazdanapoknak. Az esemény az idén is az OMÉK társrendezvénye lett. Mi a kiállítás legfőbb célja? – Ez most a 34. rendezvény, amelyhez egy nagyon szép évforduló is kötődik: az idén ötvenéves a CPS, az az eredendően Amerikából származó integrált kukoricatermesztési rendszer, amelyet Burgert Róbert honosított meg hazánkban, s amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kukoricatermesztés mintául szolgáljon e tevékenység korszerűsítéséhez egész Kelet-Európában. A Bábolnai Gazdanapok elődjének az életre hívása is a CPShez kötődik, és az volt a lényege, hogy ne csak az álló gépeket mutassák be a gazdáknak, hanem működés közben is láthassák a legújabb technológiákat. Ez tradíciót teremtett, és ma is ez az elsődleges profilja a kiállításnak. Az elmúlt években még hangsúlyosabban, mint korábban, hiszen a precíziós mezőgazdaságban testet öltő informatikai háttérre épülő hipermodern technológiák alkalmazása nagyon komoly kihívás az agrárium számára. Egyébként ez az a pont, ahol kölcsönösen ki tudjuk egészíteni egymást az OMÉK-kal, hiszen az itt, működés közben megismert-megszeretett gép vagy géptípus nagy eséllyel az utóbbi rendezvényen is látható, a Bábolnán elkezdett esetleges tárgyalások pedig Budapesten folytathatók, befejez-

hetők lehetnek. A gazdanapokon hagyományosan kukoricafajta-bemutatókat is rendezünk. Ezek mellett az idén újdonságként cirokfajta-bemutatót is tartunk. Azért esett erre a korábban kedvelt, ám mára elfeledett növényre a választásunk, mert rá akarunk világítani, hogy a cirok – egyebek mellett kiváló aszálytűrő képessége és tápértéke okán – a klímaváltozás egyik nyertese lehet.

NÉVJEGY 1964-ben született, 11 éves kora óta lovagol. Állattenyésztési üzemmérnök, okleveles lovasoktató. 1998-tól megbízottként, 1999-től kinevezett igazgatóként vezette a kaposvári Pannon Lovasakadémiát. 2010–14-ben a Kincsem Park vezetője volt. 2014-től a Kaposvári Agrárcentrum irányítójaként tevékenykedett, majd 2016-ban megpályázta a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok vezetését, azóta is a létesítmény igazgatója. Évtizedek óta tevékenykedik edzőként, többek között a sikeres lovastusázó Egyed László karrierje is az ő kezei között indult. Nős, két gyermeke van, felesége tanítónő.

– Hol a helye a gazdanapokon a ménesbirtok alaptevékenységét jelentő lótenyésztésnek? – A mindig nagy érdeklődés mellett megtartott lovasbemutatóink nem vagy nem elsősorban a szakmának szólnak, hanem azoknak a kísérőknek, családtagoknak, akik a szakmai közönséggel együtt látogatnak el Bábolnára. Az üzletkötés azonban természetesen itt sem kizárt. A ménesbirtok területét, beleértve a történelmi jelentőségű istállóinkat, idegenvezetővel mutatjuk be a látogatóknak. Szervezünk lovas kocsis arborétumlátogatást is, melyen a híres lovak temetőjét is láthatják az érdeklődők. Egyébként az egész terület az épületegyütteseivel különösen szép, érdemes megnézni. A szakmai program gerincét a mozgógép-bemutatók és a takarmánynövény-fajták prezentációi képezik. A gazdanapok fontos része a szakiskolai nap, ennek keretében a fiatalokat igyekszünk megnyerni az agráriumnak. Itt tudjuk ugyanis megmutatni nekik, hogy a mezőgazdaság ma már nemcsak a gumicsizmáról szól, hanem sokkal inkább a szaktudásról, a fejlesztésről és a precíziós technológiáról. Meglepődve tapasztalják, hogy a robotika, amelyet az autóiparban még csak próbálgatunk, az agráriumban már évek óta működik. Ez pedig lényeges motiváció lehet akkor, amikor az utánpótlás biztosítása oly égetően napirenden van, mint most éppen a mezőgazdaságban. DOMBI MARGIT

32 | FIGYELŐ 2021/36

F_30-32_babolna.indd 32

2021. 09. 06. 16:58

| CÉGVILÁG |

A BEFEKTETÉS KAPUJÁBAN

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

KOVÁCS ZSOLT | A ma startupjai közül nőnek ki az évtized végére a magyar gazdaság alappillérévé váló nagyvállalatok – véli a Startup Campus ügyvezetője.

Mozgalmas ősz elé néz a Startup Campus. Melyik esemény a legnagyobb horderejű? – A napokban zárjuk turisztikai, sportés egyetemi fejlesztésekre fókuszáló iparági inkubációs és befektetői programjainkat. Az innovatív projektek, a jövő vállalkozásai egy demo day keretében mutatkoznak be invesztorok és szakmai partnereink előtt. Kiemelt esemény lesz számunkra, hiszen itt kapunk visszajelzést arról, hogy partnerés mentorhálózatunkkal karöltve milyen munkát végeztünk az elmúlt fél évben, hány új magyar céget tudunk elindítani és befektetésben részesíteni. – Egyre több startup lép piacra. Ennek mi a hozadéka a magyar gazdaságra nézve? – Tény, hogy nem lesz minden startupból életképes vállalkozás, de egyre több a sikersztori. Az olyan vállalkozásoké, amelyek képesek forradalmasítani a saját iparágukat, s magyar technológiával a hazai cégeket is versenyképesebbé tudják tenni. És a technológiát külpiacokon is értékesíthetik. A

Startup Campus katalizátor lehet ezekben a sikertörténetekben. Öt éve azon dolgozunk, hogy már egészen korai fázisban meg tudjuk szólítani a kutatásfejlesztési innovatív startupokat, majd képzésekkel, kapcsolatépítéssel a befektetésekig juttatjuk őket. Egy jól strukturált felhordó rendszert sikerült kialakítani, amely az ötlettől a nemzetközi piacra lépésig támogatja a vállalkozásokat. Fontos minél több lehetőséget adni az innovatív projekteknek, a tehetségeknek, így megtartva őket, s ezzel párhuzamosan a lehető legtöbb hazai szürkeállományt a jövő kihívásaira választ adó megoldások fejlesztésére ösztönözni. Ha nem mi csináljuk meg, jön más régiós vagy globális szereplő. – Mely területeken várható felfutás? – Nagy figyelem jut nemzetközi színtéren is a sportteches megoldásoknak, mivel a sport területére most kezd igazán beszivárogni a technológia. A turisztikai újítások szintén felértékelődnek, mert a járvány alatt hatalmas károkat szenvedett az ágazat, és globális

problémákra kell megoldást találni. Hagyományosan az egyetemi ötleteket is nagy érdeklődés övezi. Kiemelten foglalkozunk még a dizájn-, a divatiparral, valamint az autó-motor sportos technológiákkal. Ezekhez a trendekhez alakítottuk az idei tematikus programjainkat. A startupok alapítói a leggyakrabban olyan iparági szakemberek, akik már évek óta az adott területen dolgoznak, kutatnak, s találtak egy olyan fejlesztési igényt, amelyre saját vállalkozást alapíthatnak. Az így létrejövő cégek a következő évtizedben a magyar gazdaság alappillérévé válhatnak. – A Startup Campus több külföldi irodát is működtet. Milyen szerep jut ezeknek a szervezet életében? – Londonban és Berlinben 2018 óta működnek irodáink, s globálisan is széles a kapcsolati hálónk. Célunk egy olyan magyar tulajdonú nemzetközi innovációs ügynökség és korai fázisban befektető társaság építése, amely világszinten működik és teremt értéket. Egy nemzetközi üzleti infrastruktúra kialakításával a hazai sikertörténetek gyarapítását is biztosítani lehet. KM 2021/36 FIGYELŐ | 33

F_33_Startup_campus.indd 33

2021. 09. 06. 16:59

| CÉGVILÁG |

CSALÁDRA ÉPÜLVE

MASTER GOOD | Miközben kisvárdai üzemét folyamatosan fejleszti, szinte egyszerre két másik területen is jelentős befektetést hajtott végre a kelet-közép-európai régió legnagyobb integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó cége, a Master Good Kft. Bárány Péter tulajdonos, ügyvezető igazgató szerint sikerük kulcsa az eredményesen végrehajtott generációváltás és a rendszerben gondolkodás. Miközben a magyar családi vállalkozások jó része keresi a sikeres generációváltás receptjét, a Master Goodnál már hosszú évekkel ezelőtt, zökkenőmentesen lezajlott a második nemzedék menedzsmentbe történő integrációja. „Az eredményes generációváltás alapja nálunk szerintem a szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt gének mellett – a baromfitenyésztést tekintve mi képviseljük az ötödik nemzedéket a famíliában – az a neveltetés, amely már a gyerekkortól kezdve a munka tiszteletéről és a baromfitenyésztés iránti elköteleződésről szól. Ezért volt természetes az is, hogy a bátyámmal már az egyetem mellett a családi cégben dolgoztunk. Mikor édesapánk látta, hogy emberileg és szakmailag egyaránt éretté váltunk, megvolt a bátorsága ahhoz, hogy hátrébb lépjen a stratégiaalkotás területére, s még élete teljében átadja nekünk az operatív irányítást” – elemezte a helyzetet Bárány Péter. Érdekesség, hogy míg bátyja, Bárány László állattenyésztő agrármérnökként végzett, s jelenleg a kereskedelmet, valamint az élelmiszeripari területet irányítja, addig Péter gazdasági agrármérnökként szerzett diplomát, és a mezőgazdasági szegmenst vezeti.

„A stratégiai döntések alapja az, hogy édesapámmal együtt, hárman, minden hónapban tartunk egy olyan tulajdonosi megbeszélést, amely a multinacionális vállalatoknál megszokott igazgatósági ülésekre hasonlít. Az itt született határozatok egy része a problémák megoldásával kapcsolatos. Ilyen volt például, amikor ki kellett találnunk, hogy a telepeken mihez kezdjünk a trágyával, mert azt senki sem veszi át. Ebből indult az ötletelés, és a végén megszületett az innováció, melynek keretében a trágyát feldolgozzuk és növényi tápanyagként értékesítjük. Ehhez készítettünk először koncepciót, majd befektetési tervet. Kiszámoltuk, mekkora az invesztíció megtérülése, s miután a számok is visszaigazolták a döntést, akkor kezdtünk hozzá a beruházáshoz” – fejtette ki az ügyvezető.

A tulajdonosi döntések másik fajtája a felmerülő fejlesztési, bővítési lehetőségek analizálásával függ össze. Idetartozik az akvizíciók témája is – ezek kapcsán szintén kiszámítják a várható megtérülést, kielemezve azt is, hogy rendelkezésre áll-e a befektetéshez szükséges pénzügyi fedezet. „Ilyenkor nem egy problémát szükséges megoldani, hanem egy lehetőséget kell a hosszú távú stratégia és a piaci kilátások szerint megítélni, eldöntve azt, hogy belépünk-e az adott piacra, vagy sem. Természetesen ehhez is megfelelő tőkeháttér kell; itt előnyös, hogy felelősen gaz-

A Master Good az elmúlt öt évben 45ről 110 milliárd forintosra növelte forgalmát. 2019-ben pedig közel 4 milliárdos, zöldmezős beruházással – döntően magyar berendezéseket telepítve – a távoli Vietnamban adták át az induláskor évi 6 millió, később 40 millió csirke feldolgozására bővíthető első külföldi üzemüket. Tavaly a piacvezető baromfitermékeket gyártó Sága Zrt.-t vették meg angol tulajdonosától.

FOTÓK: GETTY IMAGES; KATONA TAMÁS

FEJLŐDÉS

34 | FIGYELŐ 2021/36

F_34-35_mastergood.indd 34

2021. 09. 06. 16:59

| CÉGVILÁG |

A HÁROM CÉGVEZETŐ. KÖZÖSEN DÖNTENEK A STRATÉGIÁRÓL

dálkodó családi cégként évtizedeken keresztül alig vettünk ki osztalékot, beruházásokba forgattuk vissza a nyereséget. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az a vállalat, amelyik eredményének a kilencven százalékát folyamatosan visszaforgatja, biztosan tud fejlődni. Ahol évente padlássöprést tartanak, ott a jövő nem biztosított. Mindig úgy hozzuk meg a beruházási döntésünket, hogy annak vagy költségoldalról megtakarítási, vagy az árbevétel szempontjából növekedési vonzata legyen” – magyarázta a szakember.

KELETEN

Azonban hiába a korábbi trendek alapján készített stratégia, ha olyan váratlan helyzet adódik, mint amilyet a Covid teremtett a nagyvilágban. Amikor tavalyelőtt megkezdte a termelést a vietnami üzemük, még senkiben sem merült fel, hogy a járvány miatt 2020 tavaszán teljes zár alá vonják az országot. A múlt év végére azonban visszaállt az élet rendje, és a Viet Avis üzeme is visszatért a napi 18 ezer csirke vágásához. „2020 elejéig intenzív szakmai felügyelet alatt tartottuk a céget: havonta-másfél havonta járt ki hármunk közül valaki. Amióta viszont a pandémia felütötte a fejét, nem tudunk bejutni az országba. Szerencsére olyan jól felépítettük a szervezetet, hogy a személyes részvételünk nélkül is megfelelően működik az üzem. Ehhez az kellett, hogy Vietnamba azt a saját fejlesztésű, nálunk is alkalmazott vállalatirányítási és informatikai rendszert telepítsük ki, melynek révén minden kritikus folyamat valós időben, Kisvárdáról is követhető. Emellett pedig sikerült egy olyan –

félig vietnami, félig magyar – cégvezetőt találnunk, aki mindkét vállalati kultúrát ismeri, és akiben abszolút megbízhatunk” – mondta Bárány Péter.

SÁGA

A cégkultúra szempontjából természetesen messze kisebb kihívást jelentett a Ságaakvizíció. Itt az jelentette az újdonságot, hogy a Master Good által eddig kevésbé ismert technológiát képviselő feldolgozás területén is térhódításba kezdtek. „Cégünk stratégiájának megfelelően a Sága részvényeinek a 100 százalékát vásároltuk fel. A döntés azért született meg, mert 2019 közepén a társaság eladóvá vált, s amellett, hogy erős márkát képvisel, olyan termékportfóliója van, amellyel a feldolgozott áruk piacán – a termelési integrációt is erősítve – tovább bővíthetjük a kínálatunkat. Az a tervünk, hogy komoly technológiai fejlesztéseket hajtunk végre a termelésbővítés és a hatékonyság növelése, valamint az új, kiváló minőségű produktumok létrehozása érdekében” – taglalta a vállalatvezető.

KIHÍVÁSOK

Bárány Péter azt is elmondta, hogy ha nem is a Vietnamban tapasztalt mértékben, de a magyar piacon szintén megérezték a Covid kedvezőtlen hatásait. Számukra az igazi kihívást a járvány első hullámához kapcsolódó kiszámíthatatlan helyzet jelentette azzal, hogy miközben a kiskereskedelmi kereslet felfutott, a forgalmuk közvetlenül több mint 20, áttételesen akár a 40 százalékát is lekötő horeca (hotel, étterem, kávéház)-szektor felé a bezárások miatt gyakorlatilag leállt az értékesítés.

„Mivel egy váratlan krízishelyzetben mindig a kezdeti időszak jelenti a legkomolyabb megpróbáltatást, számunkra is a pandémiához kötődő első lezárás volt a legnagyobb kihívás, amikor a biztonságra törekedve lecsökkentettük a vágást, miközben elkezdtünk intenzíven újabb piacokat keresni. Az újrastrukturálást olyan sikeresen hajtottuk végre, hogy amikor ismét elindult a horeca, már több terméket tudtunk eladni, mint a járvány kirobbanása előtt. Más kérdés, hogy miközben ezt az akadályt sikerrel vettük, időközben majdnem megduplázódott az energiahordozók ára, és a takarmányokért is több mint 30 százalékkal többet kell fizetni. Mindez újabb jelentős kihívás az élelmiszeripar számára, mert az áruházláncok ugyanakkor igyekeznek kitámasztani a drágítások ellen” – értékelte a helyzetet a szakember. Mivel áremelésre csak behatárolt lehetőségek adódnak, a saját portájukon kell megtalálniuk a hatékonyságnövelés és a költségcsökkentés eddig feltáratlan területeit. A Master Good többek között ezért is erősíti az értéknövelt tanyasi csirkékkel kapcsolatos programját, miközben az energiadrágulás ellensúlyozására folyamatosan bővíti a zöldenergiához kötődő befektetéseinek a körét. A tapasztalataik ugyanis azt mutatják, hogy számtalan olyan, a környezetvédelem ügyét is szolgáló beruházásra van már lehetőség – például a napkollektorok esetében –, amely ugyan az indulásnál invesztíciót igényel, de ez viszonylag hamar megtérül, s utána az energiamegtakarítás révén jelentősen csökken a működési költség. Ami a jövőt illeti, Bárány Péter szerint egyértelmű, hogy mivel a magyar piac a méreteinél fogva igencsak korlátos, az export területén kell kihasználni a további növekedési lehetőségeket. Ehhez a magyar családi vállalkozásból – az ázsiai piacon gyártóként is megjelenve – nemzetközi szereplővé vált Master Good már megteremtette a szükséges feltételeket. A cégcsoport a legmodernebb technológiákat alkalmazva az egész közép- és keleteurópai régióban egyedülállóként szavatolja, hogy a takarmánykészítéstől a termékfeldolgozásig – a vevői igényeknek megfelelően – GMO-mentes produktumokat állít elő. ÉRSEK M. ZOLTÁN

2021/36 FIGYELŐ | 35

F_34-35_mastergood.indd 35

2021. 09. 06. 16:59

| CÉGVILÁG |

GYORSAN BŐVÜLŐ E-LOGISZTIKA

WEBSHIPPY | Négy év alatt, 2020 végére elérte az egymilliárdos árbevételt a hazai csapat, és az idén lehet, hogy duplázik. A webshopok rendelését kiszolgáló cég mostanra 1500 ügyfelet szerzett, s túl van a kétmilliomodik csomag kiszállításán. Az innovatív társaság 27 százalékát tavaly felvásárolta a logisztikai piac egyik meghatározó szereplője, a Trans-Sped, a nemzetközi terjeszkedés pedig már a küszöbön áll. A Webshippy a kelet-közép-európai régió egyik leginnovatívabb e-kereskedelmi logisztikai szolgáltatójának írja le magát. Indulásakor eredetileg a webáruházak rendeléskiszolgálásának a megoldására, a logisztikára fókuszált, és itthon e téren rövid idő alatt piacvezetővé vált. Tavaly indult a dropshipping platform, amely egyedülálló megközelítéssel reformálja meg az internetes kereskedési módot, mivel kiszervezett logisztikai szolgáltatás is áll mögötte. A webáruházaknak nem kell készletet tartaniuk, a Webshippy a termékeiket hazai raktárkészletről néhány nap alatt kiszállíttatja a megrendelőnek. Az idén további újításokkal rukkol elő a cég: a raktári hatékonyságot az Amazon által is használt robotok bevezetésével emeli újabb szintre, a saját szoftverüket pedig licencelhetővé teszi olyan nagyvállalatok számára, amelyek nem tudják kiszervezni a logisztikájukat. Emellett a magyar piacon első fulfillment (kiszervezett webshoplogisztika)-szolgáltatóként aznapi kiszállítást valósított meg Budapesten. A következő években mindezeken felül a nemzetközi piac meghódítására készül a társaság.

AZ INDULÁS

A két alapító, Perényi András és Vorobcsuk Zoltán már külön-külön túl volt egy-egy saját webshopon, amikor ráfordultak a logisztikára. A mai Webshippyt féléves együtt gondolkodást és előkészületet követően, 2016-ban alapították. Az ötlet úgy jött, hogy a saját példájukon is látták, milyen nagy nehézségeket okoz az online áruházaknak a megrendelések logisztikai tel-

jesítése, s hogy az efféle kihívások okán miként érdemes szinkronizálni a különböző webshopmotorokat a számlázó és a futárcégek rendszerével. Az alapítók – a már jól működő amerikai minták alapján – saját felhőalapú logisztikai szoftvert fejlesztettek, amelynek a segítségével a webshopok rendelései automatikusan szinkronizálódnak a Webshippy applikációban/rendszerben, és az e-kereskedelmi raktárlogisztikát hatékonyan tudják megvalósítani. A fejlesztési munka eredményeként 2019-ben Magyar Innovációs Nagydíjban részesült a Webshippy, ráadásul nemcsak befektetést kapott a Hiventurestől, hanem a Magyar Fejlesztési Bank startuptőkealapjának az eddigi legeredményesebb exitjét is a társaság jelentette. A Trans-Sped 27 százalékos tulajdonrészt vásárolt tavaly a vállalkozásban, s ezzel egyre inkább scaleupnak (azaz gyorsan növő startupnak) mondható a cég. Az egymilliárd forintos bevételi küszöböt 2020 decemberében ugrotta meg, ám az egy-

Az idén további újításokkal rukkolnak elő.

milliárdos összeg az idén már júniusban a kasszában volt, ami sokat sejtet az év végi várható növekedésről.

PANDÉMIA

A vállalat az első időszakban nagy kihívásnak gondolta a járványt, de az online rendelési boom felgyorsította a növekedést: 2020 márciusában már a karácsonyi szezonéira emlékeztető rendelési mennyiségeket kellett menedzselni. A Covid végül olyannyira kedvezett a társaságnak, hogy ez évben átlagosan immár havi 150 ezer csomagot szállít ki. A kiszervezett logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat raktárában mostanra 800 webáruház árucikkei várják, hogy egy külsős futárcég házhoz vigye őket. A Street Kitchen, a Helia-D, a Butlers, a Retro és a Fressnapf online áruházait is ők szolgálják ki.

NÖVEKEDÉS

A társaság a méretét tekintve is nagyot nőtt az évek alatt: mára 1500 aktív ügyfelet szerzett, 130 munkatárssal dolgozik, az egymilliomodik csomagot tavaly augusztusban, a kétmilliomodikat ez év júniusában kézbesítette. Szintén nagy előrelépés volt, hogy a Trans-Sped a tulajdonrész-vásárlással egy időben klienssé is vált. Ez azt is jelentette, hogy e-kereskedelmi üzletágát a Webshippy szoftverével indította el, így ez a logisztikai nagyvállalat lett az első licencügyfél. A TransSpeden kívül az első piaci szereplő, amely a Webshippy rendszerét vezeti be a saját e-kereskedelmi logisztikájában, a Praktiker. A barkácsáruházlánc teljes online rendeléskiszolgálásának a logisztikai fo-

36 | FIGYELŐ 2021/36

F_36-37-Webshippy.indd 36

2021. 09. 06. 17:03

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: WEBSHIPPY

VOROBCSUK ZOLTÁN ÉS PERÉNYI ANDRÁS. BŐVEN A STARTUP FELETT JÁRNAK

lyamatait az ősztől a Webshippy szoftvere vezérli majd. Emellett a cég együttműködésre lépett az ételfutár Wolttal, így mostantól megvalósulhat a fizikai termékeket tartalmazó rendelések egy órán belüli kiszállítása a Webshippy belvárosi raktárából. A pizza mellé ugyanis a Wolton már karácsonyfaizzót, natúrkozmetikumot, sampont is lehet igényelni, és ezeket akár egy órán belül kiszállítják Budapest területén. Ez úgy lehetséges, hogy a Webshippy elsőként integrálta a szoftverébe a Wolt rendszerét, s a fóti, valamint az új belvárosi raktárából egyaránt kiszolgálja az alapból ételrendelési app futárait. „A Wolton befutó rendeléseket akár tizenöt percen belül összekészítjük és átadjuk a futároknak. A minél gyorsabb kiszállítás érdekében a 7500 négyzetméteres fóti raktár mellé egy 200 négyzetméteres belvárosit is nyitottunk. Ez a gyorsított szolgáltatás külön nevet is kapott, így ma már Webshippy Now!-ként fut” – mondta la-

punknak Perényi András, a cég ügyvezetője. Sőt, a woltos dropshippingmodellben ma már beszállítóvá vált az Unilever is.

TERJESZKEDÉS

A nagyobb ügyfelek listáját is érdemes felidézni: 220volt, Kockashop, Kreatív játék, Ilcsi Kozmetika, 3M, Fressnapf, Butlers, Helia-D, Alinda.hu (Hoppline Kft.), Tok-Shop, Illatszeronline.hu, Burger King. A cég hírnevét pedig olyan influencerek is viszik, mint Kulcsár Edina vagy Pirner Alma. A jövőbeli tervek kapcsán Vorobcsuk Zoltán úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen az e-kereskedelmi piac minden szereplője számára nyújtunk izgalmas lehetőségeket. Az induló webshopok a dropshippinges rendszerünkben vághatnak bele az e-kereskedelembe, árukészlet és logisztika nélkül, nagyobb webshopok számára a rendeléskiszolgálás és a termékportfólió bővítése jelent újabb skálá-

zódási lehetőséget, a legnagyobbakat pedig a licenc lehetősége támogatja a hatékonyság növelésében vagy akár az e-kereskedelmi piacra lépésben. A közeljövő legfontosabb célkitűzése a nemzetközi terjeszkedés. Három év alatt öt országban tervezünk megjelenni 2022-től.” A társaság számára ma a fő kihívás a nemzetközi terjeszkedés megalapozása, fél-egy esztendő múlva pedig várhatóan már annak a megvalósítása lesz. „Célunk, hogy néhány éven belül mi legyünk a legnagyobb fulfillment center hálózat Kelet-KözépEurópában. Emellett tovább növeljük a robotok számát a raktárainkban, elérhetővé tesszük a Webshippy Priót (aznapi kiszállítás) minden ügyfelünk számára, kiterjesztjük annak szolgáltatási területét, és várhatóan újabb licencügyfelekkel valósítjuk meg a Webshippy szoftver alkalmazását a saját raktáraikban” – vázolta fel a közeljövőben várható lépéseket Perényi András. HG 2021/36 FIGYELŐ | 37

F_36-37-Webshippy.indd 37

2021. 09. 06. 17:03

ÚJ TÁVLATOK

Régóta ismert kormányzati szándék, hogy legyen egy legalább részben magyar tulajdonban lévő nagy áruházlánc. Ez végül az Auchan Magyarország Kft. lett, miután az ELO, az Auchan-csoport holdingja és az Indotek Group stratégiai tárgyalásokba kezdett. Az Indotek alapítója, többségi tulajdonosa és vezérigazgatója az a Jellinek Dániel, aki a Napi.hu tavalyi magyar rangsorában a nyolcadik helyen szerepelt. Befektetésből, ingatlanfejlesztésből, pénzügyi szolgáltatásokból származó vagyonát 115 milliárd forintra becsülik. A stratégiai megállapodás megvalósulásához a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges, de ez csak formalitásnak tűnik. Az eredeti hazai befektetői cél a Tesco felvásárlása volt, amit a Figyelő háttérbeszélgetései is egyértelművé tettek. A brit érdekeltségbe tartozó vállalat azon-

ban túl nagy falatnak bizonyult – hasonló okokból a SPAR szóba sem került. Üzletileg lett volna ráció a Lidl, Aldi, Penny Market hármas bármely tagjában, ám információink szerint elsősorban nem is a diszkont modell, hanem a német tulajdonosi háttér tántorította el a potenciális vevői kört. A piaci pletykák körében az utóbbi időben visszatérően felröppent a Metro neve is, a nagykereskedelmi szegmens és a horecaszektor azonban vélhetőleg nem volt elég csalogató. Végül azért eshetett a választás az Auchan Magyarország Kft.-re, mert szakmailag kellőképpen motiváló, ugyanakkor anyagi szempontból is elérhető volt.

ERŐS ALAPOK

Jó állapotban lévő áruházláncban szerez 47 százalékos üzletrészt az Indotek,

az Auchan a 2020-as pénzügyi beszámolója szerint ugyanis 10 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Ez az egy évvel korábbi összeg ötszöröse és a tavalyi profit másfélszerese, a társaság adózott eredménye ugyanis 2,8 milliárdról 6,6 milliárd forintra nőtt. A magyar piacon 19 hiper- és 5 szupermarkettel jelen lévő kiskereskedelmi lánc árbevétele 332,8 milliárdról 356,5 milliárd forintra bővült, ezzel együtt pedig az üzemi eredmény is felkúszott 2,7 milliárdról 7,4-re. Jellinek Dániel arról beszélt a Portfoliónak, hogy Magyarországnak eddig nem volt meghatározó, hazai kézben lévő, ugyanakkor megfelelő nemzetközi beszerzési hátterű élelmiszer-kereskedelmi cége, pedig manapság már nem nagyon találni olyan valamirevaló országot Európában, amelyiknek ne lenne ilyen lánca. A szakember várakozásai szerint olyan társaság jön létre, amelyik egyszerre tudja kihasználni a multilét előnyeit, a megfelelő rugalmasságot és a hazai helyismeretet.

FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

AUCHAN | Soha nem látott beruházások, fejlesztések jöhetnek az Auchannál, miután egy ingatlanbefektetéssel foglalkozó, hazai tulajdonú cégcsoport 47 százalékos kisebbségi tulajdont szerez a francia hátterű áruházlánc holdingcégében. A cél 2025-ig duplázással a 15 százalékos piaci részesedés elérése.

38 | FIGYELŐ 2021/36

F_38-39_auchan.indd 38

2021. 09. 06. 17:01

Néhány hónapon belül jóváhagyhatják a stratégiai-beruházási célokat, de azt már most látni, hogy sohasem látott fejlesztési dömping és terjeszkedés jöhet az Auchannál, s a szintlépést a másik hazai ELO-leány, a Ceetrus Hungary is segítheti. A kisebbségi tulajdonos Indotekkel a háta mögött 2025-re elérné a 15 százalékos piaci részesedést az áruházlánc, ami a mostani szinthez képest duplázást feltételez. A terv részleteit a vállalatvezetők – Dominique Ducoux (Auchan Magyarország Kft.) és Pascal Steens (Ceetrus) – bontották ki a Világgazdaságnak. Ducoux azt állította az üzleti napilapnak: az egy pillanatig sem volt opció, hogy többségi tulajdonosi hányadról mondjanak le, azaz nemhogy a 100, az 51 százalék sem képezhette a tárgyalás alapját. „Egyrészt ez egy francia családi tulajdonban lévő cég, és döntően az is marad, másrészt fel sem merülhetett, hogy azok a munkavállalóink, akik részvényesei is a társaságnak, ne tarthassák meg az érdekeltségüket” – indokolt.

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK

A többség arra számít, hogy a jövőben több magyar termék jelenik meg az áruházlánc polcain. Az Auchan ügyvezetője azonban jelezte: már most is 80 százalék feletti a hazai produktumok aránya az élelmiszer-kategóriákban, és nyitottak arra, hogy aki megfelel a szigorú minőségi követelményeknek, a beszállítójuk legyen. Fontosnak tartják, hogy minden áruházukban elérhetők legyenek a vonzáskörzetéből származó helyi áruk, és a kistermelők is közvetlenül beszállíthassanak. A Világgazdaság azt a piaci pletykát is felhozta, miszerint más magyar üzletlánccal is összehangolhatják a beszerzést. A cégvezető ezt nem cáfolta, mondván: ha egy együttműködés azzal kecsegtet, hogy majd kedvezőbb áron jobb minőséget tudnak kínálni, azt mérlegelni kell. Az élelmiszeriparba gyártóként viszont nem tervez belépni például húsüzem, pékség

KISKERESKEDELMI LÁNCOK BRUTTÓ FORGALMA Lidl

Milliárd forint

SPAR Tesco Coop CBA Reál Auchan Penny Market Aldi 112,1 DM 122,0

Rossmann

685,0

823,7 679,6 738,9 736,0 737,5 643,0 654,0 538,0 542,0 426,9 428,0 394,9 422,5 326,8 372,9 300,0 357,0

95,8 105,5

2019 2020

Forrás: Trade Magazin

vagy zöldség-gyümölcs depó nyitásával. A társaság a helyben készült termékeken túl nagyobb, központi ellátóüzemekben nem gondolkodik. Ami a hagyományos üzletek hálózatát illeti, az Auchan Magyarország mind a hiper-, mind a szupermarketek számát növelni szeretné. Ducoux viszont jelezte: nem csak ez a két formátum létezik. „Jó lehetőséget látunk például a kényelmi, úgynevezett convenience-boltokban: kisebb eladótér forgalmas, belvárosi lokációkban. Minden eddiginél nagyobb fejlesztések várhatók, a külső arculatunkat és a belső szerkezetünket tekintve is” – bocsátotta előre. Azt viszont visszautasította az ügyvezető, hogy a magyar befektetői csoport beszállása sokak szerint nemcsak gazdasági, hanem politikai lépés is, pedig régóta kormányzati szándék volt a hazai tulajdon előmozdítása a kiskereskedelemben.

WIN-WIN HELYZET

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a partnerünk magyar tulajdonú, a tevékenységét tekintve viszont nemzetközi. Üzletemberek vagyunk, üzleti alapon tárgyalunk

AZ AUCHAN MAGYARORSZÁG +ö'' 5 3? ,>. 2:9&9 . Milliárd forint 356,53

7,41

42,46

6,63

14

332,81 2,71 Nettó árbevétel Üzemi eredmény 2019 2020 Forrás: IM

2,86 Adózott eredmény

37,83 8FO¥Y Y÷PJ

| CÉGVILÁG |

0 Hosszú lejáratú PºYJQJ_JYYX­L

egymással. Számunkra egyedül az számít, hogy mennyire sikerül a vállalatcsoportjaink közti szinergiákat megtalálnunk és kihasználnunk, ezt viszont csak évek múltán tudjuk megválaszolni, a konkrét eredmények ismeretében. Az üzleti és a szabályozói környezetet tekintve nem számítunk semmilyen megkülönböztetésre, abban viszont hiszünk, hogy együtt nagy dolgokra lehet képes az a minőség, amelyet az Auchan a kiskereskedelemben, az Indotek pedig az ingatlanportfólió-kezelésben képvisel” – mondta a vállalatvezető, hozzátéve: ez egy win-win helyzet. A növekedési stratégiában kulcsszerepet kaphat az e-kereskedelem is, amely ma a teljes árbevétel 4 százalékát teszi ki, de az a cél, hogy minél előbb, legkésőbb 2025-re ennek a része is 15 százalékos legyen. „A tartós élelmiszerek és a nem élelmiszeripari termékek országos kiszállítása már megvalósult, a friss árut tekintve azonban még nem látjuk elég érettnek a piacot a teljes lefedettséghez. Az e-kereskedelem legösszetettebb és legköltségesebb része még mindig az utolsó kilométer megtétele, tehát a rendelés eljuttatása a fogyasztóhoz” – vélekedett a szakember. A webshopot a Világgazdaság teóriája szerint az is segítheti, hogy az Indoteknek erőteljes logisztikai érdekeltsége van a Waberer’s révén, Ducoux pedig ezt az eshetőséget sem zárta ki. „A kiszállítás terén érdemes mindent figyelembe venni, ami a fejlődésünket szolgálja. A Waberer’s is lehet egy lehetőség, hiszen már egy ideje a szállítmányozási partnerünk” – reagált a lapnak. A holdingcég másik érdekeltsége, a Ceetrus Hungary Kft. vezetője, Pascal Steens arról beszélt, hogy az ambiciózus célok adottak, és ezek megvalósításához a kisebbségi tulajdonos olyan pluszlendületet adhat, amellyel a négy-öt éves távlatú elképzelések rövidebb idő alatt válthatók valóra. „A hozzánk tartozó 330 hektárnyi fejlesztési telek hasznosítását már elsősorban nem is a retail határozza meg, hanem sokkal inkább az ehhez az átalakuláshoz illeszkedő igények. Ezzel együtt szerteágazók a beruházói terveink: szállodák, éttermek éppúgy a lehetséges projektek között vannak, mint további lakóingatlanok vagy irodaházak” – fogalmazott a szakember. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/36 FIGYELŐ | 39

F_38-39_auchan.indd 39

2021. 09. 06. 17:01

| CÉGVILÁG |

A most megjelent árampiaci jelentésből kiolvasható, hogy a múlt év egyik nagy trendje egyértelműen a naperőművek felfutása volt. Mi lehet az oka e befektetési forma rendkívüli népszerűségének, és meddig folytatódhat a növekedés? – Valóban jelentős a bővülés. 2020 végére már 2033 megawattos volt a napelemes kapacitás hazánkban, ami a paksi atomerőmű teljesítőképességével egyezik meg. Ebből 719 megawattnyi a háztartási méretű és 1314 megawattos az ennél nagyobb naperőműveknél mért mennyiség. A bővülés okai közül többet is kiemelnék. Általánosságban igaz a beruházások költségeinek a csökkenése, azaz a technológia egyre olcsóbbá válik. A jelenlegi támogatások további ösztönzőt jelentenek. Segíti a háztartási napelemek terjedését a kedvező éves elszámolási rend-

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

LEGYEN MEGFIZETHETŐ AZ ENERGIA!

HORVÁTH PÉTER JÁNOS „A célunk nemcsak az, hogy garantáljuk az ellátás biztonságát, a termelésben pedig a környezeti fenntarthatóságot, hanem az is, hogy az energia megfizethető legyen a hazai felhasználók számára” – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, kiemelvén: a hazai villamosenergiarendszer ellátásbiztonsága magas szintű, s jórészt karbonmentes termelői egységekből áll.

40 | FIGYELŐ 2021/36

F_40-42-Energia-interju.indd 40

2021. 09. 06. 17:01

| CÉGVILÁG |

szer. A szaldóelszámolás lényegében az ingyenes energiatárolás lehetőségét biztosítja. A háztartásoknak most csak az éves szintű fogyasztás és termelés különbözetét kell megfizetniük az áramszolgáltatók részére, vagyis mentesülnek a rendszerhasználat jelentős költségei alól. A lakosok 2023 végéig biztosan számolhatnak ezekkel a kondíciókkal, és akkor is szaldós elszámolásban maradnak, ha időközben esetleg szolgáltatót váltanak. A nagyobb naperőművek támogatása a Metár rendszer keretein belül történik. Szakembereink éppen a harmadik tender értékelését végzik. A rendszer sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy már most látszik: tovább csökkentek az ajánlati árak, vagyis egyre költséghatékonyabb a zöldenergia előállítása. Természetesen nem beszélhetnénk napenergia-boomról kiszámítható, stabil piaci környezet nélkül, melynek fő pillére az energiastratégia, amelynek a végrehajtásán összehangoltan dolgozik a kormányzat és a MEKH. A cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnak legyen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőműve, s a háztartási és az azoknál nagyobb kapacitású berendezések terén együttesen 6500 MW-os beépített teljesítményt szeretnénk elérni. – Egyértelműen előretörnek a zöldmegoldások, miközben az árnyoldalról kevesebb szó esik. Ezek időjárásfüggő létesítmények, muszáj kiegyensúlyozni azt, ha a napsütések órák száma az adott időszakban kisebb a vártnál. Erre milyen megoldása van a hivatalnak? – Egy dolog megépíteni egy naperőművet, egy másik pedig, hogy integrálni kell a hálózatba. E berendezéseket a meglévő elosztóhálózatra kell kapcsolni, de ezt a rendszert eredetileg nem arra tervezték, hogy be tudjon fogadni nagyszámú, helyileg is szétszórt, kis méretű termelői kapacitást. A naperőművek integrálásához folyamatosan fejleszteni szükséges a hálózati infrastruktúrát, ráadásul a rendszer kiegyensúlyozása is egyre nagyobb kihívás. A napelemek termelése nem csupán napszakhoz kötött, hanem szezonális is: nyáron nagyobb, télen kisebb a termelésük. De akkor is szükségünk van energiára, amikor az időjárás-

függők éppen nem termelnek, ezért fontos a hagyományos és a megújuló forrásokra épülő előállítási módok egészséges egyensúlyának a fenntartása. A problémát sokféleképpen lehet kezelni, akár az energiafelhasználás, akár a termelői oldal megfelelő alkalmazkodásával, továbbá piacszervezési eszközökkel vagy a tárolás segítségével. Mindegyik költséges megoldás, de mi azon dolgozunk, hogy az átalakulás a lehető legkisebb kiadással járjon a fogyasztók számára, s közben az ellátás biztonsága is garantált legyen. – Hogyan látja a hazai lakossági árak alakulását? Tartható hosszú távon, hogy továbbra is Európa egyik, ha nem a legkedvezőbb ellenértékén vehessék a felhasználók a villamos energiát? – A célunk nemcsak az, hogy az ellátás biztonságát és a termelés környezeti fenntarthatóságát biztosítsuk, hanem az is, hogy az energia megfizethető legyen a hazai felhasználók számára. Sokat dolgozunk azért, hogy a piaci és a környezeti kihívások ellenére a magyar fogyasztók, kiemelten a lakosok hosszú távon is a lehető legolcsóbban jussanak áramhoz. Ennek egyik garanciája a hazai olcsó és tiszta villamosenergia-termelés kapacitásának a fenntartása és fejlesztése. Ezt nyújtja a működő paksi atomerőmű, és ilyen lesz a most épülő Paks II. is. – Az Európai Bizottság klímavédelmi javaslatcsomagja (2030-ig 55 százalékos szén-dioxid-csökkenés) egyszerre kötelező feladat és hatalmas kihívás. Kihívás, mert a jelenlegi javaslat részben a lakosságra terhelné a költségeket, ez pedig megjelenne a fogyasztói árakban is? – Mi is azt látjuk, hogy az indítvány jelen formájában érzékenyen érintené a magyar családok pénztárcáját, s nemcsak a villany-, gáz- vagy távhőszámlák növekedésében jelentkezne, hanem a benzinkutaknál is érzékelhető lenne. Jelenleg próbáljuk pontosabban megbecsülni a potenciális árnyomást, de ha az ajánlott módon történne a kvótakötelezettség kiterjesztése az épületekre és a közlekedési szektorra, úgy a lakossági fogyasztóknak biztonságot jelentő mostani hatósági energiaárakat nem lehetne fenntartani. – Hol helyezné el a hazai áramtermelő rendszereket európai viszonylat-

ban? Mely országoknak van hasonló energiamixük? Mik a főbb trendek az öreg kontinensen? – A hazai villamosenergiarendszer ellátásbiztonsága magas szintű, s jórészt karbonmentes termelői egységekből áll. A többi uniós tagállamhoz hasonlóan nekünk is diverzifikált az erőművi portfóliónk, de nálunk nagyobb a nukleáris termelés, a földrajzi adottságainkból kifolyólag viszont kisebb a vízés szélerőművi kapacitás. Termelésünk alapja az atomerőmű, amely – mint korábban említettem – a hazai olcsó és tiszta lakossági villamosenergia-ellátás legfőbb garanciája. Az atomenergiával hosszú távon számolunk, s felzárkózna hozzá egy kellően diverzifikált (biomaszsza, szél, nap, biogáz) megújulóportfólió. A hazai rendszer rugalmasságát a gáztüzelésű létesítmények adják, a kisebbek például virtuális erőműként szintén fontos szerepet töltenek be a rendszerszabályozásban. A szénerőművek szerepe hazánkban is folyamatosan csökken. Ez az áramelőállítási mód már nincs összhangban a klímavédelmi célokkal, a rentábilis előállításhoz szükséges szén-dioxidkvóta pedig túl drága, ez a mátrai termelés jövőjét is nagyban befolyásolja. Megfontolt döntésekre van szükség, hiszen Paks után a második legnagyobb villamosenergia-termelő egységről van szó, amelyet az ellátásbiztonság szempontjából nem lehet egyik napról a másikra leállítani. A lignittüzelésű blokkok 2025 végén befejezik a működésüket, s új, földgáz és biomassza felhasználásával működő egységek kapcsolódnak be az áramtermelésbe. – Egy korábbi interjújában kitért a Covid-helyzet miatti működési nehézségekre. Amellett, hogy érdekelne, hogy a Hivatal miként vészelte át ezt az időszakot, kíváncsi lennék, kimutatható-e valamilyen, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos trend a villamosenergia-fogyasztásban. Hazavitték-e a dolgozók az irodákból az áramfelhasználásukat? – A pandémia számunkra is nagy kihívás volt, de a feladatellátásban ez nem 2021/36 FIGYELŐ | 41

F_40-42-Energia-interju.indd 41

2021. 09. 06. 17:01

| CÉGVILÁG |

jelenthetett akadályt. Dinamikus szervezetként gyorsan alkalmazkodtunk a helyzethez, s úgy alakítottuk át a munkakörnyezetet, hogy vigyázzunk kollégáink egészségére, és a teendőinket is a lehető legmagasabb színvonalon legyünk képesek végezni. Az MEKH szakemberei folyamatosan monitorozzák az árampiac működését, így a fogyasztási adatokról

NÉVJEGY 1961-ben született. Végzettségek, oktatás 1986: Moszkvai Kőolaj- és Gázipari Egyetem – okleveles olajmérnök 1989–91: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem – külgazdasági szakirányú közgazdasági szakokleveles mérnök 2015: Pécsi Tudományegyetem – címzetes egyetemi docens Nyelvtudás angol és orosz Kitüntetés Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) Szakmai életút 1986–89: Kőolajkutató Vállalat – fúrómérnök 1989–91: Kőolajkutató Vállalat – főosztályvezető-helyettes 1991–2000: Mol-Chem Kft. – kirendeltségvezető 2000–05: Mol Nyrt. – beszerzési vezető 2005–06: Ural Group Limited – ügyvezető igazgató 2006–10: Mol Nyrt. – nemzetközi beszerzési kiemelt vezető 2010–13: Magyar Energia Hivatal, majd Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – elnök 2013–15: MVM Magyar Villamos Művek Zrt. – vezérigazgató 2015–16: ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. – elnök-vezérigazgató 2019–2020: Mátrai Erőmű Zrt., vezérigazgató 2020-tól: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal – elnök

is van képünk. Ami a járványhullámokat, vagyis a 2020. április–májusi, november–decemberi és a 2021. március– áprilisi időszakot illeti, azt látjuk, hogy a lakossági villamosenergia-felhasználás nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második és a harmadik hullám idején például ez a bővülés a 10 százalékot is elérte, vagyis meglátszott, hogy többet voltunk otthon, és aki tudott, odahaza dolgozott. A lakossági áramfogyasztás egyébként éves átlagban 4,1 százalékkal nőtt tavaly. A földgáz esetében már nehezebb elkülöníteni egymástól az otthoni munkavégzés és az időjárás hatásait, de a home office fogyasztásnövelő befolyása itt is kimutatható. – A napokban jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének a jelentése, amely a klímaváltozás hatásainak a mielőbbi kezelésére hívja fel az érintetteket. Miként látja a fosszilis energiahordozók jövőbeli felhasználását hazánkban, illetve Európa-szerte? – Magyarország nemcsak felismerte a problémát, de határozott stratégiánk is van arra nézve, hogy mit kell tennünk. A Nemzeti Energiastratégiában kitűzött cél szerint a karbonsemleges hazai áramtermelés részarányát 2030-ra 90 százalékra növeljük. Az MEKH alapfeladata, hogy ezt a szabályozói oldalon a leghatékonyabb eszközökkel ösztönözze. Felelős hatóságként azonban azt valljuk, hogy messzebbre kell látnunk annál, mint amit a jogszabályok előírnak nekünk. A fenntartható környezet, az energiahatékonyság, a tudatos felhasználás és a takarékosság mind olyan téma, amely számunkra is megkerülhetetlen. Ezért rendezzük meg az idén újra az Erőművek Éjszakája programunkat is, melynek keretében országszerte mintegy negyven erőműbe, fűtőműbe lehet bemenni. Ha tudjuk, miként működik az energiater-

melés és mekkora munka van mögötte, akkor talán okosabban, takarékosabban bánunk az erőforrásainkkal. Meggyőződésem, hogy a természeti környezetünket jobban meg kell becsülnünk, mert sérülékeny, nem lehet gátlástalanul kihasználni. Szabályozói döntéseink közvetve kihatással vannak a környezetünkre is, ezért folyamatosan keressük az új utakat, az innovatív megoldásokat, amelyek egy fenntarthatóbb jövőt biztosíthatnak a felnövekvő generációknak. A klímasemleges gazdaság 2050-ig való eléréséhez a fosszilis energiahordozók felhasználásának a radikális csökkentése elengedhetetlen. Ezek szerepét a megújuló és egyéb karbonsemleges energiaforrásoknak – így a hidrogénnek és az atomenergiának – fokozatosan át kell venniük. Amennyiben a fosszilis energiahordozók elégetésénél a szén-dioxidot költséghatékonyan és biztonságosan tudjuk csapdába ejteni, tárolni és akár felhasználni, úgy e források az energiamix részei maradhatnak. Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a leválasztott szén-dioxid tárolására nagy kapacitású tárolók állnak rendelkezésre, ahová megfelelő technológiával vissza lehet sajtolni ezt a gázt, illetve addicionális szénhidrogént lehet termelni. – Átalakulóban van a hazai egyetemes szolgáltatók köre, így a sajtóban is olvasható, hogy az Elmű fogyasztóit az MVM veszi át. Hogy látja a magyar lakossági piac jövőjét? – Az Elmű fogyasztóit szeptember 1-jétől az MVM vette át. Hivatalunk folyamatosan figyelemmel kísérte az átadás-átvétel menetét, hogy a felhasználók villamosenergia-ellátása ezalatt is zavartalan legyen. A váltással némileg átalakult az egyetemes szolgáltatói piac felépítése, de ez nincs hatással a paraméterekre. A lakossági felhasználók továbbra is a megszokott minőségben és a rezsicsökkentés eredményeként uniós öszszehasonlításban is a legkedvezőbb áron juthatnak villamos energiához. SZAJLAI CSABA

42 | FIGYELŐ 2021/36

F_40-42-Energia-interju.indd 42

2021. 09. 06. 17:01

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR UTAZÁSI IRODÁK SZÖVETSÉGE Újabb két évre választották meg a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökének Molnár Juditot, az OTP Travel ügyvezető igazgatóját. Az utazásszervezőket összefogó szervezet több mint 170 taggal működik, a pandémia következtében azonban csaknem negyvennel csökkent ezek száma másfél év alatt. Az iparágat sújtó nehéz időszakban a MUISZ önállóan és másik négy turisztikai szakmai szövetséggel közösen is aktív lobbimunkával próbált tenni a tagságért. Molnár Judit a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd a közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát. Az OTP Travelhez 1995-ben csatlakozott, 1999-től a cég ügyvezetője.

MOLNÁR JUDIT

A bank közép-európai vezetőjévé és csehországi irányítójává nevezték ki Munir Najit. Régiós pozíciójában hozzátartozik majd többek között Bulgária, Magyarország, Románia és Szlovákia is. Az új vezető cégen belülről, a szingapúri egységből érkezik. Korábban széles körű nemzetközi tapasztalatokra tett szert Ázsia, Európa és Afrika államaiban, ahol különböző országos és térségi vállalati banki, termékmenedzsmenti területeken dolgozott. Ezt megelőzően az UniCreditnél a közép-európai expanziót támogatta, de pályafutását a Citinél menedzserasszisztensként kezdte, Kenyában.

DIÓFA ALAPKEZELŐ

Az üzleti folyamatok hatékonyságának növelése, a meglévő befektetési termékek fejlesztése, valamint új invesztíciós konstrukciók kialakítása lesz a feladata a Diófa Alapkezelő most kinevezett üzletfejlesztési vezetőjének. Incze Zsombor korábban a Takarék Jelzálogbankban dolgozott stratégiai projektvezetőként, így a Takarék Index ingatlanpiaci kompetencia-központ mellett a pénzintézet üzleti profiljának az elmúlt években zajlott átalakításáért és más kiemelt projektekért is felelt. Társszerzője számos jelzálogbankkal, valamint zöldfinanszírozással kapcsolatos tudományos publikációnak. Ezt megelőzően a Magyar Posta Befektetési Zrt. munkatársaként az üzleti tervezés és modellezés, továbbá a stratégiai döntéshozatal területén vállalt tevékeny szerepet. Szaktudását a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Norwegian School of Economics posztgraduális iskolában és a Heller Farkas Szakkollégiumban alapozta meg.

CITI

INCZE ZSOMBOR

WABERER’S INTERNATIONAL NYRT.

MUNIR NAJI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BARNA ZSOLT

Szeptembertől új vezérigazgatót nevezett ki a tőzsdén jegyzett logisztikai cégcsoport Barna Zsolt személyében, aki korábban a Waberer’sSzemerey Logisztika Kft. ügyvezetőjeként végzett sikeres munkát. A posztot eddig betöltött Erdélyi Barna igazgatósági tagként továbbra is aktívan részt vesz a vállalat irányításában, elsősorban a cég terjeszkedéséért és partnerkapcsolataiért felel. A struktúraváltás célja, hogy a Waberer’s a hazai vezető pozíciót követően a régió domináns logisztikai szereplőjévé válhasson.

2021/36 FIGYELŐ | 43

F_43_szemelyihirek.indd 43

2021. 09. 06. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

A LEGFEJLETTEBB TECHNOLÓGIÁT CÉLOZZÁK MEG

Mi a feladatköre a Magyar Bankholdingnál a kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettesnek? – Ha hétköznapi példával élünk, a banki kockázatkezelést úgy kell elképzelni, mint a modern személyautók vezetését támogató biztonsági és menetdinamikai funkciókat. Ebben az esetben maga a hitelintézet az autó, a bank vezetése vállalja, hogy elviszi a célállomásra az utasokat, az utastérben ott ülnek a betétesek, a bank más hitelezői és a tulajdonos, azaz mindenki, akinek érdeke fűződik a pénzintézet biztonságos működéséhez. A kockázatkezelésben részt vevők alapvető feladata, hogy a vezetőket segítse a bank irányításában,

felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre, adjon egyfajta biztonságot a működésben. Fontos, hogy a kockázatkezelés szerepe felértékelődött a bankszektorban, a 2008-as válság előtt a szabályozói magatartás nagyobb szabadságot adott a hitelintézeteknek. A krízist követően sokkal részletesebben és nagyobb szigorral határozták meg, hogy ezen a téren mi a feladata egy banknak. A működés során a kockázatkezelésnek ezeket az előírásokat kell az adott hitelintézet egyedi jellemzőire bevezetni és működtetni. A kockázatkezelésben az egyik legnagyobb kihívás, hogy pontosan azonosítsa a veszélyeket. Az autós példánál maradva, úgy is el lehet jutni a célállomásra, hogy nem váltunk magasabb fokozatra, ez azonban nem lesz versenyképes szolgáltatás, ezért a kockázatkezelésnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a pénzintézet jövedelmezően és versenyképesen működjön. Számomra ugyanakkor egyértelmű, hogy nem a sebesség, hanem az utasok biztonsága áll az első helyen. Ez a biztonság a sarokköve a bankcsoport által kitűzött értékalapú működésnek. – Konkrétan milyen kihívásokkal jár a három hitelintézet fuzionálása? – A Magyar Bankholdinghoz tartozó három hitelintézetnek, a Budapest Banknak, az MKB-nak és Takarékbanknak 2023-ra egy új, egységes banki modellt kell megvalósítania, ezért most a három hitelintézet fúzióját kell előkészíteni. A bankholding létrejöttével már megkezdődött a három hitelintézet különálló tevékenységének a harmonizációja. Ebben a kockázatkezelési területnek elsődleges szerepe van, hiszen a holdingnak ernyőintézményként biztosítania kell, hogy a csoport megfelel-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

SZOMOLAI CSABA | A pénzpiaci verseny szempontjából a Magyar Bankholding alapvető stratégiai célja, hogy a keletközép-európai régió legfejlettebb banki technológiai hátterét és digitális csatornáit hozza létre. A kockázatkezelésnek kell biztosítania a prudens és biztonságos működést, a bankholding ezért felelős kockázatkezelési vezetőjének ezt a szerepet ernyőfeladatként, mindhárom, fúzió előtt álló bank esetén el kell látnia – mondta a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettese a Figyelőnek.

44 | FIGYELŐ 2021/36

F_44-45-BB-interju.indd 44

2021. 09. 06. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY jen a prudenciális előírásoknak. A harmonizációs munka mind a kockázatkezelési, mind az üzleti területeken megkezdődött, megindultak azok a projektek, amelyek a három bank működése közötti szinergiákat kiaknázzák. A legizgalmasabb szakmai kihívás az, hogy az egyesülés nyomán létrejövő nagybank nemcsak harmonizált, hanem egységes működést mutat majd. Ha az ügyfelek oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor az egyesült pénzintézeteknek egységes termékkörrel kell megjelenniük. Ez azonban a jövőre vonatkozó termékkínálatot jelenti, a bankcsoport több mint másfél millió ügyfelének a meglévő termékeit továbbra is kezelni kell. Ez hatalmas operációs kihívást jelent, amit úgy kell megoldani, hogy az ügyfelek ebből semmit se vegyenek észre, hiszen a folyamatokat, például a hitelbefogadást egységesíteni kell, és a kockázatelemző, -minősítő, -támogató rendszereket is össze kell vonni a bankcsoportban. – A Magyar Nemzeti Bankból érkezett a bankholdinghoz, miért döntött a váltás mellett? – Nem volt könnyű a döntés. Az egyik oldalról ott volt az MNB, a felügyelet területén 15 évet dolgoztam, végigjártam a ranglétrát az ügyintézőtől az ügyvezető igazgatói posztig. Mint felügyeleti vezető foglalkoztam valamennyi pénzügyi szektorral, bankokkal, biztosítókkal, befektetési vállalkozásokkal, pénztárakkal. A Magyar Nemzeti Bankban egy inspiráló szakmai műhely tagja lehettem. Aki a pénzügyi szektorban tevékenykedik, akár a felügyeleti, akár a piaci oldalon, egy nagy nemzetközi szabályozási keretrendszerben kell, hogy eligazodjon. A jogalkotási tendenciák azt mutatják, hogy a részletszabályokat is egyre inkább az EU alkotja a hitelintézetek működésére vonatkozóan. Csak a tőkekövetelményekről szóló uniós rendelet több mint 300 oldalt tesz ki, de ha a teljes joganyagot vesszük, az több ezer oldalban mérhető, és kihívást jelent az is, hogy a szabályozási környezet állandóan változik. A pénzügyi felügyelet is a tagállami felügyeleti hatóságok, az Európai Bankhatóság és az Európai Központi Bank közötti együttműködés, munkamegosztás keretében valósul meg. Az összetett nemzetközi szabályozási rezsim hazai bankrendszerre való átültetése és

betartatása azt gondolom, hogy a pénzügyi jogi szakma csúcsát jelenti. A karrierem szempontjából sem volt hiányérzetem, hisz a Magyar Nemzeti Bank elnökétől megkaptam a bizalmat, és négy éve kineveztek a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjává. Ebben a helyzetben kaptam a felkérést a Magyar Bankholdingtól. Ennek a személyes aspektusát talán legjobban a repülés világából vett példával tudnám megvilágítani. Akárcsak a bankszektorban, a légi közlekedésben is rendkívül szigorú biztonsági előírások vannak, és kiemelt szerepet kapnak a minőségbiztosítási követelmények. A legjobb gyakorlatok egyike, hogy ha a repülőgépszerelők már minden ellenőrzési ponton végigmentek, és meggyőződtek arról, hogy a repülő üzemkész és biztonságos, akkor azzal is demonstrálják, hogy a gép minden követelménynek megfelel, hogy a repülő a szerelőkkel a fedélzetén megtesz egy kört a levegőben. Ebben a helyzetben vagyok most én is a bankholdingnál. Mindig is egészséges folyamatnak tartottam, hogy a pénzpiac és a felügyelet között van egyfajta átjárás a kollégák számára – erre a múltban is volt már számtalan példa. A döntést megkönnyítette, hogy Barna Zsolttal, a Magyar Bankholding igazgatóságának az elnökével minden fontos kérdésben találkoztak az elképzeléseink. A bankholding által irányított bankcsoport minden szegmensében meg akar felelni a legmagasabb minőségi követelményeknek, ez igaz a prudens működést biztosító kockázatkezelésre is. Barna Zsolt elnök úr, mint korábbi felügyeleti vezető, ez utóbbit maga is prioritásként kezeli. – Hogyan ítéli meg, a magyar bankrendszerben mennyire egészséges a piaci verseny? – A pénzpiaci verseny szempontjából alapvető kérdés, hogy megjelennek-e olyan kihívók, amelyek újszerű megoldásokkal inspirálják a versenytársaikat is. A Magyar Bankholding alapvető stratégiai célja, hogy a kelet-közép-európai régió legfejlettebb banki technológiai hátterét és digitális csatornáit hozza létre, és ezzel teljesen újszerű működést

A Magyar Bankholding Zrt. kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese. 1996-ban szerzett BSc-diplomát pénzügy szakirányon a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Jogi diplomáját 2005-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, szakvizsgáját 2013-ban tette le. Karrierjét 1996-ban kezdte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. 2006-ban került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, ahol 2010-ig piacfelügyeleti és prudenciális felügyelői pozíciót töltött be. 2010-ben ugyanitt tőkepiaci jogérvényesítési csoportvezetői, majd decembertől osztályvezetői beosztásban dolgozott. Ezt követően nevezték ki előbb a Pénz és tőkepiaci főosztály helyettes vezetőjének, majd ugyanezen főosztály vezetőjének. Az Engedélyezési és jogérvényesítési ügyvezető igazgatóságon 2013-ban lett ügyvezetőigazgató-helyettes. 2013 októberétől 2021 nyaráig tevékenykedett a Magyar Nemzeti Banknál, ahol előbb az igazgatói, majd 2017 és 2021 között az engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezetői igazgatói tisztséget látta el. Ezenfelül a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának is tagja volt.

valósítson meg. A technológiai modellváltás és a szinergiák kiaknázása jelentősen növeli majd a hatékonyságot. A létrejövő nagybank a modern technológiai háttérrel kihívó pozícióban lesz a hagyományos technológiai modellt követő hitelintézetekkel szemben. Erős hatékonysági korlátot jelent ugyanis a bankok működésében a hagyományos felépítésű IT-infrastruktúra. Az általunk épített új hitelintézet sztorija azért egyedülálló, mert a hatékonyság növekedésének mindkét fontos összetevője adott lesz. A három bank egyesülésével jelentősen nő a mérethatékonyság, emellett a megnövelt, 9000 milliárd forintos mérlegfőösszeget jelentő bázison valósítjuk meg a technológiai ugrást, új digitális megoldásokat, megújított IT-infrastruktúrát alkalmazva. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy a fuzionált nagybank a saját hatékonysági korlátait lebontsa. Ez a verseny az ügyfelek számára is előnyös, a modellváltással a létrejövő nagybank pedig jelentősen ösztönözni fogja a versenyt a hazai piacon. TÓTH BALÁZS 2021/36 FIGYELŐ | 45

F_44-45-BB-interju.indd 45

2021. 09. 06. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

ELMARADT AZ UBORKASZEZON Egyáltalán nem látszanak a lakossági hitelpiacon az itt is megszokott uborkaszezon hatásai: bár júliusban a főbb termékcsoportoknál némi visszaesés mutatkozott júniushoz képest az új kihelyezéseknél, így is nagyon robusztus a teljesítmény. A mára egyértelműen húzótermékké vált lakáshiteleknél például 132,5 milliárd forintnyi új szerződést hozott a középső nyári hónap, ami alig maradt el az egy hó-

nappal korábbi 136,7 milliárdtól. A személyi kölcsönöknél hasonlóan alakult a helyzet: az itt regisztrált 45,2 milliárd forintnyi volumen 2,5 milliárddal kevesebb az egy hónappal korábbinál. A babaváró hitelnél viszont már érezhető mértékű visszaesést mért az MNB az új szerződéseknél júniushoz képest, a 48,7 milliárdos mennyiség nagyjából 4 milliárddal kisebb az egy hónappal korábbinál.

NÖVEKEDÉS MINDEN FRONTON

Ami pedig az első hét hónap új kihelyezéseit illeti, a tényadatok vélhetően minden előzetes várakozást felülmúl-

tak. Csak lakáskölcsönből 730,3 milliárd forintnyit vettek fel a hazai háztartások, ami amellett, hogy havi átlagban több mint százmilliárdot jelent, 38,4 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. A lakáshitelpiac szárnyalása és a tavasz óta tartó robusztus emelkedés persze egyáltalán nem meglepő. Egyrészt a járványhelyzet enyhülése óriási löketet adott a keresletnek, másrészt az év elején elindult Otthonfelújítási program szintén havi több milliárd forintot adott hozzá

FOTÓ: GETTY IMAGES

LAKOSSÁGI HITELPIAC | A júliusi hónap is erősre sikerült a lakossági hitelpiacon, tehát az általában csendesebb nyári időszakban sem lanyhult a kereslet. Ha pedig nem lesz drámai fordulat, az idén két számjegyű bővülés jöhet az új kihelyezéseknél.

46 | FIGYELŐ 2021/36

F_46-47_hitelpiac.indd 46

2021. 09. 06. 17:05

| PÉNZ BESZÉL |

az új kihelyezésekhez. A lakhatási körülményeik javításán dolgozó háztartások emellett a felújítási programtól függetlenül is több támogatott konstrukció közül válogathatnak, miközben a lakáshitelek árazása szintén kedvezően alakul az adósok szempontjából. A fogyasztási kölcsönöknél már kissé vegyesebben alakult a kép: itt – a folyószámlahiteleket nem számolva – 723,9 milliárd forintnyi új kölcsönre vonatkozóan kötöttek szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez nagyban hozzájárult, hogy a személyi hitelek piaca tavaszra kiheverte a harmadik járványhullám okozta visszaesés hatásait, és éves összevetésben már csaknem a negyedével, 263,9 milliárd forintra emelkedett az új szerződések mennyisége. A babaváró kölcsönnél viszont már érezhetők a kereslet lassú csökkenésének a jelei: a gyermekvállalást tervező pároknak szánt konstrukcióból hét hónap alatt 336,5 milliárd forintnyira szerződtek a pénzügyi szolgáltatók, ami jelentősen, 9,4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi 371,3 milliárdtól. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a már bő két éve – 2019 júliusa óta – futó konstrukciónál fokozatosan csökken a potenciális igénylők köre, hiszen azok, akik akarták, egyre nagyobb arányban már igényelték is a konstrukciót. Ezzel együtt a babaváró még jó ideig meghatározó elem lesz a lakossági hitelpiacon, hiszen a havi kihelyezések összege jellemzően továbbra is 40 és 50 milliárd forint között mozog.

KÖZEL A KILENCEZER MILLIÁRD

A stabil és erős kereslet miatt a lakossági hitelállomány ugyancsak tempósan növekszik a jegybanki statisztikák tanúsága szerint: ehhez persze a tavaly március óta élő hiteltörlesztési moratórium is hozzájárul, igaz, egyre csökkenő mértékben. Az MNB adatai szerint a lakossági kölcsönök állománya július végén 25 milliárd forint híján elérte a 8900 milliárdos szintet, amely igen dinamikus, 15,7 százalékos bővülést tükröz 2020 azonos időszakához

képest. Ezen belül a lakáshitelek állománya 13,7 százalékkal, 4334,1 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A fogyasztási kölcsönöknél viszont rendkívül gyors, 19,4 százalékos állománybővülést mért az MNB, 4023 milliárdot is meghaladó júliusi állomány mellett. Ehhez a tempóhoz azonban a babaváró hitel is kellett, hiszen ennél a konstrukciónál egy év alatt bő kétharmadával, 1400 milliárd forint közelébe duzzadt a kimutatott állomány.

/ -.9*18?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Lakáscélú hitelek Milliárd forint

486

Fogyasztási hitelek Milliárd forint 706 724

730

569

534 528 372

351

243

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

&ITYY ­[ JQX÷ M­Y M·SFUO¥GFS

+TWW¥X 23'

A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, 2021. VI.

Százalék

Lakáshitel 48,8

Egyéb 2,8

11,2

9,4 12,3

Jelzáloghitel*

Folyószámlahitel *Szabad felhasználású.

15,5

Személyi hitel

Babaváró hitel

Forrás: MNB

A folyószámlakölcsönöknél viszont egyelőre folytatódik az állomány lassú csökkenése: itt egy esztendő alatt bő 14 milliárdnyi hitel tűnt el a piacról, ami 5,4 százalékos visszaesést tükröz a múlt év júliusához képest. A szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél szintén hosszú ideje zsugorodik a kimutatott állomány, és júliusban már csak valamivel több mint 832 milliárd forint felett járt.

A személyi hitelek piaca tavaszra kiheverte a harmadik járványhullám okozta visszaesés hatásait. átrendeződött a lakossági hitelportfólió összetétele. A lakáskölcsönök dominanciáját persze semmi sem veszélyezteti, még úgy sem, hogy a júliusig tartó tizenkét hónapban közel egy százalékponttal, 48,8 százalékra csökkent a súlyuk az állományon belül. Jóval drasztikusabb mértékben, 11,4-ről 9,4 százalékra esett ugyanakkor a szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya, és minimálisan, de alacsonyabb lett a személyi kölcsönök részesedése is, amely júliusban már csak 12,3 százalékot ért el. A babaváró kölcsön súlya viszont egyetlen év alatt csaknem öt százalékponttal ugrott meg a lakossági állományban, így a nyár közepére elérte a 15,5 százalékot. Ami pedig a jövő kilátásait illeti, egyelőre nincs semmi jele annak, hogy jelentősebb fordulatra kellene számítani a lakossági hitelpiacon, hiszen annyira sok a keresletet támogató tényező. Ennek tükrében már szinte borítékolható a két számjegyű növekedés az új kihelyezéseknél, amit elsősorban a lakáscélú kölcsönök alapozhatnak meg. BARÁT MIHÁLY

ÁTRENDEZŐDÖTT A PORTFÓLIÓ

A babaváró sikere és az egyes konstrukciók iránti kereslet eltérő alakulása miatt az elmúlt egy évben is jelentősen 2021/36 FIGYELŐ | 47

F_46-47_hitelpiac.indd 47

2021. 09. 06. 17:05

| PÉNZ BESZÉL |

NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN

BIZTOSÍTÓK | Stabilan két számjegyű bővülést ért el az év első felében a hazai biztosítási piac. Különösen figyelemreméltó, hogy az életbiztosítási üzletág díjbevétele nagyon rég látott mértékben, bő 18 százalékkal nőtt.

Egyáltalán nem alakult rosszul 2021 első fele a hazai biztosítási piac szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a szektor összesített díjbevétele 683,8 milliárd forintot ért el január és június között, ami 11,5 százalékkal magasabb az egy esztendővel korábbinál. Az elmúlt években megszokott trenddel szemben ezúttal az életbiztosítási üzletág húzta a növekedést: itt a díjbevétel meghaladta a 306 milliárd forintot, ami bő 18 százalékos bővülésnek felel meg. A nem-életbiztosítási üzletágban már jóval szerényebb ütemű, 6,6 százalékos bővülést mutat a statisztika, 377,5 milliárdos díjbevétel mellett.

Az életbiztosítási üzletágnak a megszokottnál jóval gyorsabb ütemű növekedési üteme azért is különösen örvendetes, mert az elsősorban a hosszú távú megtakarítási célokat szolgáló konstrukcióknak köszönhető. Így például a befektetési egységhez vagy indexhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál 21,5 százalékkal, 132,2 milliárd forintra emelkedett a díjbevétel éves összevetésben, de jól alakult az első fél év a vegyes életbiztosításoknál is, ahol az egy esztendővel korábbinál 21,5 százalékkal nagyobb, 69 milliárdos volument mért az MNB. A nyugdíjbiztosításoknál viszont már „csak” az átlagtól kissé elmaradó, 13,1 százalékos bővülésre futotta, ám ez sem elhanyagolható teljesítmény. Az életbiztosítási üzletágon belül az egészségbiztosítások érdemelnek említést: ezek változatlanul nagyon kicsi szeletét adják a piacnak, ám az első fél évben elért 2,7 milliárd forintos díjbevétel közel 60 százalékkal több az egy esztendővel korábbi 1,7 milliárdnál.

FONTOLVA HALADÓK

A nem-életbiztosítási ágon belül viszont nincs olyan, nagyobb súllyal büszkélkedő

termékcsoport, ahol kiugró mértékű növekedést sikerült volna elérni, ám összességében így sem teljesített rosszul a piac. Ez alól talán csak a vállalati vagyonbiztosítások (kkv-k nélkül számolt) piaca jelent kivételt, ahol 14,8 százalékkal, 37,2 milliárd forintra nőtt a díjbevétel.

A BIZTOSÍTÓK DÍJBEVÉTELE* Milliárd forint 485,8

2017

683,8 591,5

613,5

526,6

2018

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

2019

2020

2021

Forrás: MNB

A hagyományosan a legnagyobb területnek számító kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) viszont ezúttal 3,5 százalékos éves növekedésre futotta, 137,8 milliárd forintos díjbevétel mellett. A casco biztosítások piacán azonban az üzletági átlagot kissé meghaladó, 7,5 százalékos bővülést mért az MNB, éppen 60 milliárd forint feletti díjbevétel mellett. A lakossági vagyonbiztosításoknál 7,7-del gyarapodott a díjbevétel egy esztendő alatt, megközelítve ezzel a 76 milliárdos szintet. A piac viszonylag kis szeletét adó utasbiztosításoknál viszont még mindig jól látszanak a járvány hatásai: itt bő egyharmadával zsugorodott a díjbevétel éves öszszevetésben, és mindössze 2,4 milliárd forintot ért el. BARÁT MIHÁLY

FOTÓK: GETTY IMAGES

HOSSZÚ TÁVBAN GONDOLKODNAK

48 | FIGYELŐ 2021/36

F_48-49-Biztositok+Erste.indd 48

2021. 09. 06. 17:08

ISMÉT A VEVŐI OLDALON ERSTE | Az Erste Befektetési Zrt. tulajdonába kerül a Random Capital Zrt. A tranzakció nyomán az előbbi cég csoportszinten a magyar tőzsde első számú kereskedőjévé válik.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, hogy az Erste Befektetési Zrt. megvásárolja a Random Capital Zrt.-t: a tranzakció pénzügyi és technikai zárására heteken belül sor kerül – jelentették be az érintettek. A Randommal közel 22 ezer értékpapírszámla és mintegy 70 milliárd forint megtakarítás érkezik az Erste kötelékébe, melynek pénz-, tőkepiacok és vagyonkezelés divíziója több mint 262 ezer értékpapírszámlán 2900 milliárd forintot meghaladó értékű vagyont kezel.

AZ ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAKULÁSA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKNÁL*

NEM CSAK PIACOT VETTEK

Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója. Kiemelte: a Random Capital megvétele a társaság tizedik akvizíciója, ám míg korábban önmagukhoz hasonló brókercégeket szereztek meg, illetve ezek állományát, addig most egy azonos piacon tevékenykedő, de teljesen más működési alapelveken nyugvó vállalkozás tulajdonrészét veszik át. „A korábbi felvásárlásokból is sokat tanult az Erste. A csapat értékes kollégákkal, míg a know-how új elemekkel bővült, most azonban a lényeg a digitális kompetenciák erősítése. Az innovatív megoldásokat alkalmazó brókercégtől tanulva, vele együtt egy minden eddiginél jobb online értékpapír-kereskedési rendszert szeretnénk kialakítani” – hangsúlyozta a szakember.

Az ügylettel várhatóan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb forgalmú befektetési szolgáltatója jön létre, míg az online árbevétel alapján az egyik legnagyobb hazai szolgáltatóvá válik az Erste a Random Capitallal kiegészülve. Utóbbi forgalma a parketten az idei első hét hónapban meghaladta a 188 milliárd forintot, míg az Erstéé elérte a 959 milliárdot. A Random részesedése január–júliusban a BÉT forgalmából 5,7 százalék volt, az Erstéé ebben az időszakban az azonnali piacon 23,9, a származékos szekcióban pedig 5,2 százalékot tett ki. „Nemcsak piaci részesedést és ügyfeleket, hanem tudást és módszereket is vásárolunk” – mondta az ügylet kapcsán

Milliárd forint 314,7

2017

287,8 2018

315,5

2019

*Adott év júniusának végén.

524,0

347,7

2020

2021

Forrás: MNB

A Random ügyfelei számára a díjak és a költségek nem változnak, továbbra is a megszokott módon és feltételek mellett használhatják a brókercég kereskedési rendszerét, ugyanakkor mostantól élvezhetik annak előnyeit is, hogy a társaság tulajdonosa egy nagy kereskedelmi bankcsoport.

NINCS VÁLTOZÁS

„A Random Capital mostanra elérte korlátait. A további hatékony növekedéshez, az ügyfélkör bővítéséhez, a termékkínálat színesítéséhez stabil, tőkeerős háttérre van szükség” – fogalmazott Virág Ferenc, a cég alapító-tulajdonosa. A több mint egy évtizede alapított online brókertársaság gyarapodása nem tudta eredményesen lekövetni az állomány felgyorsult növekedését, így a szolgáltatási területek (például finanszírozás, termékbevezetés, instrumentumellátottság) fejlődése érdekében szükség volt a szakmai befektető bevonására. „Be kellett látnunk: az ügyfelek és a piac érdekében szükség van arra, hogy a Randomot engedjük szabadon bővülni, hogy kiteljesedjen és nagyobb sebességű innovációra legyen képes” – emelte ki a szakember, aki szerint a biztonságos banki háttér a cég iránti bizalom és így az ügyfélkör növekedését is magával hozhatja. Az MNB adatai alapján az első fél év végén tizenkét befektetési szolgáltató működött Magyarországon, amelyek öszszesített eszközállománya már elérte az 524 milliárd forintot. A szektor 9,5 milliárdos adózott eredményt ért el az esztendő első felében, nagyjából 30 százalékkal nagyobbat az egy évvel korábbinál. B. M. T. 2021/36 FIGYELŐ | 49

F_48-49-Biztositok+Erste.indd 49

2021. 09. 06. 17:08

| TŐZSDE |

EGYIRÁNYÚ UTCA

Fej fej mellett erősödik az idén a magyar és a vezető amerikai tőzsdeindex, a szeptember 3-i záróárfolyamok alapján a BUX 24,1, míg az S&P 500 22,6 százalékkal emelkedett. Az elmúlt egy évet tekintve a magyar mutató 50 százalékkal hízott, míg a tengerentúlon 36,1 százalékos volt a növekedés. Látványos csúcsok dőltek mindkét oldalon, a BUX augusztusban fennállása óta először zárt 50 ezer pont felett, és a tőzsdei kapitalizáció is csendben átlépte a 10 ezer milliárd forintot. Utóbbi még nem rekord, 2007 szeptemberében, a pénzpiaci válság előtt, alig több mint 30 ezer pontos index mellett, de a jelenleginél több blue chippel és középvállalattal egyszer már értek ennyit a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett cégek: az abszolút csúcs 10 244 milliárd forint.

lékfizetése alapján árazott Mol-részvények árfolyama 10 százalékkal nőtt 2021-ben, a közepes kapitalizációjú társaságok közül pedig a Masterplast és a 4iG emelhető ki, előbbi 127, utóbbi 32 százalékot menetelt az év elejétől. A mindenkit foglalkoztató kérdés persze a hogyan tovább, szinte a fél világ arra vár, hogy végre kicsit olcsóbban lehessen részvényeket venni, aki viszont már pozícióban van, a további menetelésben bízik. Itthon az

OTP, Mol, Richter hármasból kérdés, melyikük állhat az esetleges újabb indexcsúcsdöntési próbálkozás élére: az augusztusi részvényforgalom kicsivel több mint a felét adó bankpapírban még lehet további felértékelődési lehetőség, de – mint azt a VG-nek nyilatkozó elemzők elmondták – az árfolyama már nem tekinthető lemaradónak a szektortársaihoz képest, nem

FOTÓ: GETTY IMAGES

TŐZSDEINDEXEK | Szinte korrekciók nélkül emelkednek az idén, sőt tavaly ősztől a részvénypiacok. A nagy kérdés, hogy folytatódik-e a trend szeptemberben, vagy jön a korrekció és bevásárolhatnak a kimaradók.

ITTHON AZ OTP AZ ÉLLOVAS

A négy, illetve inkább három blue chip közül itthon a két növekedési részvény teljesít kiugróan jól, a régióban sikeresen terjeszkedő és a hitelezési boom egyik nyertesének tekinthető OTP Bank papírja 18 000 forintot ér, 33,6 százalékkal többet, mint az év elején, de nem panaszkodhatnak a Richter Gedeon befektetői sem, a vezető magyar gyógyszergyártó részvénye 17,2 százalékot menetelt januártól. A félig-meddig már az oszta50 | FIGYELŐ 2021/36

F_50-51_Bux.indd 50

2021. 09. 06. 17:07

| TŐZSDE |

zenegy alindexe közül. Egyetlen kivétel a távközlési ágazat, ahol átlag 4 százalékkal csökkentek az árfolyamok, a többiben két számjegyű a növekedés.

RÉSZVÉNYEKBE MENEKÜLNEK úgy, mint néhány hónappal ezelőtt. „A környezet továbbra is támogató, nem csupán Magyarországon, de a bank további piacain is, ezért összességében a második fél évben is erős eredményszámokat érhet el a bankcsoport, bár ezek az optimista várakozások nagyrészt már beárazódhattak” – fogalmazott a lapnak Le Phuong Hai Thanh, a Concorde Befektetési Zrt. elemzési üzletágvezetője. Véleményével nincs egyedül, a hitelintézet által közzétett legfrissebb elemzői konszenzus szerint csoportszinten 444 milliárd forintos adózott eredményt szállíthat az OTP, a számviteli profit pedig 416 milliárd lehet, ezek egy részvényre vetítve (EPS) 1585, illetve 1485 forintos eredményt jelentene. A bankrészvényeket egyébként nem csak a BÉT-en favorizálják a befektetők, a pénzügyi szektor a maga 52,7 százalékos árfolyam-emelkedésével az idén a legjobb választás volt az S&P 500 ti-

A JPMorgan negyedéves stratégiai öszszefoglalója rámutatott, a kevésbé stabil gazdasági és a továbbra sem erős munkaerőpiaci környezetben bőven indokolt lehetne egy komolyabb korrekció az amerikai részvénypiacokon. Véleményük szerint a szinte minden kisebb, már egyszázalékos csökkenést is vételi lehetőségként értelmező lakossági befektetők által generált masszív kereslet azonban visszatartja a piacokat az eséstől, és amíg kitart a „Robin Hood kereskedők”-ként aposztrofált befektetői réteg vételi kedve, addig ez így is maradhat. A folyamat részben öngerjesztő, az elmúlt egy évben a részvénypiacra áramló közel 1000 milliárd dolláros lakossági flow (ez egyébként történelmi csúcs is) más hozaméhes befektetőket ugyancsak a részvénypiacra kényszerített. Közben tényleg úgy tűnik, hogy jelenlegi pénzből jövőbeni megtakarítást szinte csak részvények (és más reáleszközök, például ingatlan) tartásával le-

het képezni Amerikában (is), ahol a júliusi éves infláció 5,4 százalék volt, míg a 10 éves államkötvényük éves hozama 1,33 százalékon állt szeptember elején. „Ami a több millió német befektetővel és a világszerte hasonló cipőben járó több száz millió megtakarítóval történt 2020-ban és az idén, az nem más, mint menekülés a részvénypiacokra az úgynevezett kockázatmentes eszközosztályokból, nevezetesen az állampapírokból és a bankbetétekből. Ennek a menekülésnek a lenyomata nagyon jól látható a részvényindexek 2021-es produkciójában” – egészítette ki a JPMorgan elemzőjét a VG-ben megjelent írásában Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.

INDOKOLT AZ ÓVATOSSÁG

Szeptemberben és októberben azonban nem árthat némi óvatosság a csúcsokon, illetve az azok közelében tartózkodó részvénypiacokon. Az Erste elemzői emlékeztettek rá, tavaly épp ezekben a napokban döntött új rekordot az S&P 500 index, amit több mint 10 százalékos korrekció követett. Most is látnak kockázatokat, a részvények általában vett magas értékeltségi szintjét, a Fed szeptember 21–22-i ülését (ahol döntés születhet a monetáris szigorítás megkezdéséről) és természetesen a delta-variáns erőteljesebb felfutását. Közben a vezető amerikai index tankönyvszerű növekedést mutat, tavaly október óta kicsi a volatilitás, az emelkedő időszakokat az 50 napos mozgóátlag visszatesztje követi, majd újra észak felé veszik az irányt az árfolyamok. Ennek oka az Erste szakértői szerint a javuló vállalati eredmények és a velük kapcsolatos emelkedő várakozások. A folyamat úgy magyarázható, hogy akik kitartóan vásárolnak a részvénypiacokon, azok tovább emelkedő vállalati profitokra fogadnak, így a historikus értékeltégi szintekhez emelkedő részvényárfolyamokon keresztül vezet az út. Aki pedig elad, az arra fogad, hogy az eredmények már nem javulnak olyan mértékben, hogy az elmúlt mintegy egy év emelkedő trendje fennmaradjon az indexben, ehelyett a piac értékeltsége árfolyam-csökkenéssel áll majd helyre. SÁROSI VIKTOR 2021/36 FIGYELŐ | 51

F_50-51_Bux.indd 51

2021. 09. 06. 17:07

| TŐZSDE | MARGOT ROBBIE BEFEKTETÉSI TANÁCSOKAT AD A NAGY DOBÁS CÍMŰ FILMBEN. EGYSZERRE DEMOKRATIZÁLÓDIK ÉS KONCENTRÁLÓDIK A TŐKEPIAC

A VEGYES ALAPOK DÖNTHETIK EL AZ AKTÍV-PASSZÍV HÁBORÚT Az indexkövető alapok egyik nagy öregje, a Vanguard megalapítója, Jack Bogle 2019-es halála előtt nem sokkal arra figyelmeztetett, hogy a passzív befektetési stratégiák „nem szolgálnak nemzetbiztonsági érdekeket”. Arra gondolt, hogy az indexkövető alapok, az ETF-ek, valamint nagyra nőtt kezelőik – mint például a BlackRock, a State Street vagy a Vanguard – piaci súlyuknál fogva egyre nagyobb kontrollt gyakorolnak a vezető amerikai nagyvállalatoknál.

MEGJÖTTEK A HÁZIASSZONYOK

Kissé paradox helyzet ez, hiszen az indexkövető alapokra gyakran szokás a befektetések demokratizálódásának a képviselőiként tekinteni. Ezek révén az André Kostolany által is emlegetett „háziasszonyok” szintén vásárolhatnak, nem kell hozzá különösebb szaktudás, hiszen a dolog lényege, hogy csökkenti a kockázatot. Például egy az amerikai S&P 500 részvényindex teljes kosarát megvevő alap esetében a befektetőnek bőven elegendő, ha hisz az amerikai papírok általános drágulásában, nem kell folya-

matosan figyelemmel kísérnie egy-egy vállalat aktuális teljesítményét. Ugyanakkor ez a demokratizálódási folyamat az alapok súlyának a növekedésével éppen hogy a visszájára fordult, mivel egyre nagyobb a befolyásuk a nagyvállalatok esetében, nő a tulajdonosi koncentráció. Vagyis ami az egyik oldalon decentralizációt hoz, úgymond demokratizálja a befektetési piacot, az a másik oldalon pont központosítást idéz elő. Az ETF-ekben kezelt vagyon grafikonunk által is mutatott szédítő tempójú gyarapodásával párhuzamosan az aktív alapok többsége Európában és az óceán túlsó partján is képtelen jobb hozamokat elérni a benchmarkjainál – a költségek levonása után. Persze az ETF-eknek is megvannak a maguk neves kritikusai. Ilyen például a Scion Asset Management alapítója, Michael Burry.

A NAGY DOBÁS

Burry nagyon érdekes figurája a befektetési piacnak; például ő volt az, aki 2005ben kiszúrta, hogy a legkülönbözőbb kockázatú jelzáloghitel-levelek össze-

csomagolása és egy instrumentumként való értékesítése milyen óriási veszélyt jelent piaci szempontból – előre jelezte a 2008-as subprime-válságot és az ingatlanpiac összeomlását. A sztoriról film is készült The Big Short (A nagy dobás) címmel, 2015-ben mutatták be. (Oscardíjat is nyert a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriájában, de a jelöltek között szerepelt a legjobb film, rendezés, vágás, valamint férfi mellékszereplő kategóriában is, utóbbiban Christian Bale révén.) Burry 2019-ben amellett érvelt, hogy az indexkövető alapok mesterségesen feltolják a legnagyobb kapitalizációjú cégek részvényeinek az árfolyamát, lévén az indexek többnyire kapitalizáció alapján súlyozottak, s minél több alap veszi meg a kosarakat, annál nagyobb lesz a kereslet az említett társaságok iránt. Mindez szerinte oda vezet, hogy a piacokat amúgy is domináló nagyvállalatok a saját súlyuknál is nagyobbnak

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

TŐKEPIACOK | A passzív alapok térhódítása ellenére továbbra is az aktív befektetési stratégiák határozzák meg az árak alakulását.

52 | FIGYELŐ 2021/36

F_52-53-Aktiv-passziv.indd 52

2021. 09. 06. 17:13

| TŐZSDE |

tűnnek fel, így erős a buborékok, lufik kialakulásának a kockázata. A befektető úgy véli, probléma az is, hogy az egyes részvényeket a kapitalizáció alapján választják ki, nem pedig az adott cég teljesítményének a figyelembevételével. Így egyfajta „indexprémium” alakul ki – a kisebb, adott esetben rosszul teljesítő vállalatok is profitálnak abból, hogy a passzív alapok az egész kosarat megvásárolják. Márpedig ez teljesen szembemegy a kapitalizmus, a tőzsde alapvető elveivel, amelyek szerint a hatékonyabb, nagyobb profitot hozó társaságok részvényei kínálják a jobb megtérülést, meggátolja a tőkepiacokat abban az alapvető szerepükben, hogy egyfajta természetes kiválasztódást kényszerítsenek ki a cégek körében. Összefoglalva: az indexkövető alapok lehetővé teszik, hogy a gyengébben teljesítő vállalatok egyfajta potyautasként nemcsak hogy benne maradjanak a rendszerben, de még profitáljanak is belőle. Az indexkövetők térnyerésével párhuzamosan erősödik a korreláció a kosárban szereplő részvények árfolyam-alakulásai között. A BlackRock becslései szerint bár az ilyen alapok valóban szédítő tempóban növekednek, a súlyuk a tőkepiacok egészét nézve még mindig csekély – 2017ben globálisan csupán 17,5 százalékos volt a részvényszegmensben. Más becslések alapján ez azóta felmehetett 20-25 százalék környékére. Ez azonban azt jelenti, hogy Burry aggodalmai elméletben jogosak lehetnek, de mégsem jelentenek azonnali veszélyt, hiszen az árfolyamok alakításában továbbra is az aktív befektetési stratégiák követői játszanak meghatározó szerepet. Egyes kutatások szerint ez még sokáig így is marad. Így például Andrew Lo közgazdászprofesszor, az MIT Laboratory for Financial Engineering igazgatója amellett érvel egy tanulmányában, hogy még akkor is az aktívaknak lenne domináns ármeghatározó szerepe, ha a passzívak

MICHAEL BURRY, A SCION ASSET MANAGEMENT ALAPÍTÓJA. AZ INDEXKÖVETŐ ALAPOK TORZÍTJÁK A RÉSZVÉNYPIACOKAT

részaránya elérné a 90 százalékot a befektetési univerzumban.

A KEVERT STRATÉGIA

A passzívak mellett – Burry ellen – van még egy jó érv. Ha valóban úgy van, hogy amennyiben az árak meghatározásában, a piaci koncentrációban domináns szerepük van, az szükségszerűen anomáliákhoz, a valóstól elrugaszkodott árazásokhoz vezet, akkor vajon miért nem tudják

14 000 12 000 10 000

AZ ETF-EKBEN KEZELT VAGYON VÁLTOZÁSA Milliárd dollár

’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 ’22 ’23 ’24

8 000 6 000 4 000 2 000

ezt kihasználni és hoznak csillagászati megtérüléseket? Például a globális pénzügyi válság után erre kiváló lehetőségeik lettek volna. Az aktívak viszont azzal védekeznek, hogy az akkori és főleg a mai ultralaza monetáris politika olyan likviditással árasztotta/árasztja el a gazdaságot – nagyrészt a tőkepiacon landolva –, hogy a passzív befektetési stratégia már önmagában nyerő lehet, hiszen folyamatosan és kiszámíthatóan annyi pénz érkezik a piacra, amely mennyiség feljebb hajtja az indexeket. Az aktívak és a paszszívak közötti vita tehát folytatódik, és ez még jó darabig így lesz, mivel nem lehet eldönteni a kérdést, hogy melyik a jobb. Ezt felismerve mind több olyan befektetési alap jön létre, amelyik keveri a két stratégiát – biztonságos játékot folytatnak a passzív befektetések révén, de a nagyobb hozam reményében az aktív stratégiákat is alkalmazzák. D. GY.

0

+TWW¥X 8YFYNXYF Y÷Q 'QFHP7THP JQ÷WJOJQ_­X

2021/36 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Aktiv-passziv.indd 53

2021. 09. 06. 17:13

| GEOPOLITIKA |

BUKÁSRA ÁLL MERKEL PÁRTJA

NÉMET VÁLASZTÁSOK | Gyenge kancellárjelöltek, a határozott elköteleződéstől irtózó pártok. A német nagypolitika láthatólag fél a választók előtti megmérettetéstől. Merkel pártja, a CDU vesztésre áll a jelenleg kisebbségi koalíciós partner szociáldemokratákkal szemben. Karnyújtásnyira vannak a parlamenti választások, vészesen közeleg a szeptember 26-i szövetségi voksolás. Angela Merkel több mint másfél évtizedes regnálás után elköszön a kancellári széktől. Utódjának a kiléte meglehetősen bizonytalan.

A Zöldek a kezdeti nekirugaszkodás után visszaestek. A szocdemek (SPD) nagy tempóban előznek – a jelenlegi nagyobbik koalíciós párt, a CDU kétségbeesett kampányba fogott, de lehet, hogy elkéstek vele. A párttagok és a vezetés döbbenete érthető: a CDU az elmúlt 70 évből 50 esztendeig volt kormányon, a kancellári posztot szinte hitbizományként kezeli. Választási kudarcuk az egyik legsikeresebb európai konzervatív párt csúfos vereségét jelentené. A Der Spiegel szokásos vasárnapi felmérése szerint, amelyet tíz közvélemény-kutató intézet átlaga alapján állít össze, a listavezető SPD 24 százalékon áll, két százalékkal előzve meg a CDU/CSU-t, ugyanakkor kancellárjelöltjük, Olaf Scholz toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat. A Zöldek tartós lejtmenetben 18 százalékra csúsztak le, a szinttartó szabad demokrata párt (FDP) 12, az ugyancsak szinten maradó AfD (szélsőjobboldal) 11 százalékot szerzett volna, ha

FOTÓK: REUTERS

DÖBBENT KERESZTÉNYDEMOKRATÁK

54 | FIGYELŐ 2021/36

F_54-55_nemet_valasztas.indd 54

2021. 09. 06. 17:09

| GEOPOLITIKA |

szeptember elején tartották volna a választásokat. A hónapok óta mozdulatlan Baloldal (Die Linke) 7 százalékkal zárja a pártlistát.

KARIZMA NÉLKÜL

KANCELLÁRJELÖLTEK 3 58?*7Ď8 ,*

49%

17%

3.

Annalena Bae r

zöldek) ck ( bo

2.

Armin Laschet

U) U/CS (CD

1.

Olaf Scholz (SP D

)

A mezőny meglehetősen kiegyensúlyozottnak tűnik, így elindult az ilyenkor szokásos koalíciós találgatás. Annyi bizonyos, hogy a szétforgácsolt politikai palettán (amelyen egy alakulat sem éri el a 25 százalékot) legalább három párt kell a kormánykoalícióhoz. Az AfD-t az összes többi formáció elutasítja, a Baloldallal koalíciós partnerként való számolás körül pedig óriási a vita mind az SPD, mind a Zöldek körében. A jobboldalon (középen) a feketesárga (a CDU/CSU és az FDP) lehetne a koalíciós mag, de még a három párt is kevés, kellene egy negyedik: de melyik? Egy parlamenti vitában a szemben álló balközép erő (SPD plusz Zöldek) a maga 42 százalékával csak a Die Linke támogatása esetén tudná leszavazni a másik tábort. (A koalíciós variációkról lásd a külön írást.) A választást megnehezíti, hogy a kancellárjelöltek mindegyikéből hiányzik a politikai karizma. Scholz, Laschet és Baerbock egyaránt színtelen személyiség, s legalább egy szinttel lejjebb állnak, mint az egyébként nem különösebben karizmatikus Angela Merkel. Még a pártjukban sem tartják őket a legszerencsésebb opciónak. Talán az SPD aspiránsa az, aki esetleg belenőhet a leköszönő kancellár kabátjába. Tanulságos az is, hogy egyik párt sem mer határozottan állást foglalni a társadalmat a legélénkebben foglalkoztató kérdésekben: mi lesz a járványhelyzettel, a környezetvédelemmel, s mennyire fenyegeti Németországot egy újabb migrációs hullám. Olaf Scholz unalmas, de korrekt, szakszerű, hozzáértő, technokrata ember. Mint a Deutschlandfunk megjegyzi: igazi északi, Hanza-városi személyiség. Nem véletlenül bízták rá a kormány egyik legnehezebb posztját, a pénzügyminiszterit. Pártja, az SPD választási mottója: „Jövő – Tisztelet – Európa”. A klímavédelem és a társadalmi igazságosság a két kulcsfogalom. Armin Laschet, a CDU/CSU pártszövetség jelöltje inkább háttérember, aki a színfalak mögötti alkuk terén érzi igazán otthon magát (ebben legalább hasonlít Merkelhez), előnye viszont, hogy jelentős kormányzati ta-

16%

A szavazók százalékában

Forrás: Forschungsgruppe Wahlen: Politbarometer

pasztalata van. Pártja(i) modernizációs évtizedet hirdet(nek), bürokráciaés adóleépítéssel, Németország ipari nagyhatalmi szerepe megőrzésével, egyidejűleg erősítendő klímavédelemmel. Laschet társadalmi támogatottsága azonban július óta zuhan. Ekkor

KOALÍCIÓS VARIÁCIÓK A mostani helyzet alapján a legbiztosabb többséget – jóval ötven százalék feletti aránnyal – a „Németország-koalíció” biztosítaná. Azaz a jelenlegi CDU/ CSU–SPD-nagykoalícióhoz csatlakozna az FDP. A „Jamaica-koalíció” (CDU/CSU – fekete, Zöldek – zöld, FDP – sárga; együtt a jamaicai zászló színeit adják) szintén 50 százalékot meghaladó aránnyal adna többséget. A „közlekedési lámpa” koalíció (SPD – piros, FDP – sárga, Zöldek) ugyancsak 50 százalék feletti rátával biztosítana szavazattöbbséget a jövendő Bundestagjában. 50 százalék körüli arányú lenne a „zöldvörös-vörös”, azaz a Zöldek, az SPD és a Baloldal (Die Linke) pártszövetsége. A jelenlegi „nagykoalíció” (CDU/CSU és a szocdemek) már jól láthatóan nem érné el a parlamentben az 50 százalékot. A „fekete-zöld” variáns (CDU/CSU és a Zöldek) is a voksok kevesebb mint felét ellenőrizné. A „fekete-sárga” koalíció (CDU/CSU és az FDP) jóval az ötven százalék alatt maradna.

Forrás: ZDF

történt, hogy a tragikus, áldozatokkal járó árvíz által sújtott területeken tett látogatásán a kamera élő, egyenes adásban mutatta, ahogy a háttérben nevetgél valamin. Ráadásul a párton belül egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint végzetes hiba volt, hogy a CDU ragaszkodott a Merkel által is támogatott Laschethez, ahelyett, hogy testvérpártjuk jelöltjét, a valóban népszerű bajor miniszterelnököt, Markus Södert állították volna a frontvonalba. Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje már a startmezőnél beragadt – rajtakapták, hogy kozmetikázta az életrajzát. Pártja a klímavédelemnek a gazdaság, a társadalom valamennyi aspektusára való kiterjesztését akarja.

AZ AFGANISZTÁNI KUDARC

Amitől meg aztán végképp retteg mindenki – főleg a jelenlegi nagykoalíció –, az az afgánkérdés. A kudarc könynyen Heiko Maas, a szocdemek által delegált külügyminiszter fejére hullhat. A nagykoalíciónak nincs jó magyarázata a helyzetre, az észak-atlanti katonai szövetség legnagyobb és legjelentősebb vállalkozásának a balsikerére. Ahogy a többi NATO-tagország kormánya, fülüket-farkukat behúzva hallgattak, és engedelmesen vártak a washingtoni ukázra. Máris megkezdődött a nyílt és a kulisszák mögötti vita a NATO-ban, ki felel a történtekért. Lapunk brüsszeli katonai forrásai szerint a kivonási határidő végén történt kapkodás magyarázata: a többi tagállam vezetése várta az USA jelét – amely késve jött. D. P. 2021/36 FIGYELŐ | 55

F_54-55_nemet_valasztas.indd 55

2021. 09. 06. 17:09

| GEOPOLITIKA |

ÚJ KULTURÁLIS FORRADALOM INDULT BE KÍNÁBAN A Hurun Global Rich List szerint Kínában tavaly 1058 dollármilliárdos volt, az USA-ban csak 696. Az ilyen rangsorok összeállítása persze nagyban függ a módszertantól, s persze van, aki azért fizet, hogy bekerüljön ezekbe, és van, aki meg éppenséggel azért, hogy ne szerepeljen e listákon. A nagyságrendek azonban nagyjából stimmelni szoktak. Peking évtizedekig hagyta, sőt támogatta, hogy globális befolyása növelésének érdekében multinacionális vállalatok jöjjenek létre;

ezek alapítói tartoznak az első milliárdosok közé.

MOUTAI-DIPLOMÁCIA

Az elmúlt időszakban azonban változott a széljárás, Hszi Csin-ping elnök új egalitarizmust hirdetett meg. Ennek kezdete volt a technológiai szektor elleni támadás, a sokkal szigorúbb szabályozás

(Új kedvencei vannak a kínai pártvezetésnek – Figyelő, 2021/33. szám). Az új idők egyik első jeleként a világ legnagyobb kapitalizációjú italgyártójának, a Kweichow Moutainak az árfolyama is meredek esésbe kezdett. A Moutai (Maotai) pajcsiu, egy speciális tömény szesz szimbolikus jelentőségű ital Kínában. A legenda szerint Mao az 1930-as évekbeli hosszú menetelés idején egy ideig a Kujcsou tartományban lévő szeszgyárban rendezte be főhadiszállását – nyilván nem véletlenül

FOTÓ: GETTY IMAGES

GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK | Kína az elmúlt évtizedekben hagyta, sőt támogatta állampolgárai gazdagodását. Most viszont Hszi Csin-ping elnök frontális támadást intéz a milliárdosok és a hírességek ellen.

56 | FIGYELŐ 2021/36

F_56-58_kina.indd 56

2021. 09. 06. 17:10

| GEOPOLITIKA | KWEICHOW MOUTAI-SZOBOR KUJCSOU TARTOMÁNYBAN. A SIKER SZIMBÓLUMÁBÓL A ROMLOTTSÁG JELKÉPE LETT

2400 A MOUTAI-RÉSZVÉNYEK 2100 1800 Jüan 1500 1200 900 600 300 0 2016 2017 2018 2019 2020 2021

9ö?8)*. 7+41>&2&

–, és a Moutai a kedvenc italává vált. Legendák keringenek arról is, hogy e stratégiai visszavonulás alatt a sebesült harcosok ezt itták az operáció előtt – nem volt fájdalomcsillapítójuk. Ezzel kínálta Mao Richard Nixont annak történelmi jelentőségű 1972-es kínai látogatásakor, ezt vitte ajándékba Hszi Csin-ping Obama elnöknek 2013-ban. Henry Kissinger 1974es kínai útján állítólag azt mondta Teng Hsziao-ping akkori pártfőtitkárnak, hogy „ha elég Moutait iszunk, megoldunk minden problémát”. A kínai előkelőségek, pártfunkcionáriusok, üzletemberek körében szokássá vált, hogy az egyébként meglehetősen borsos árú itallal koccintsanak a nagyobb szerződések előtt. A Moutai pajcsiu így a korrupció szimbólumává is vált. Arra is volt példa, hogy egy hivatalnokot négyezer palackkal vesztegettek meg. A hivatalos kínai vezetés így „gusztustalannak” minősítette a Moutait, s hadjáratot indított ellene.

A KÖZJÓ ÉRDEKÉBEN

A szesz elleni csatározások azonban csak egy részét képezik egy sokkal átfogóbb hadjáratnak, amelyet Peking a gazdagok ellen hirdetett meg. Kína negyven évig

hagyta, tűrte, támogatta, hogy a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségekkel sújtott országok egyikévé váljon. A mostani mantra azonban a „közösségi jólét” lett. A Moutai piaci kapitalizációja a február eleji csúcs óta majdnem 210 milliárd dollárral zuhant. Ez több, mint a világ legnagyobb italgyártói közé tartozó japán Suntory és globálisan szintén az egyik vezető holland Heineken összesített piaci értéke. Egy Hszi Csin-ping által létrehozott és általa is vezetett bizottság nyíltan ki is mondta az irányváltást: „Szabályozni szükséges a nagy jövedelmet, s az ezzel rendelkező magánszemélyeket és vállalatokat a társadalom felé kell irányítani. A cél a közösség gazdagodása.” A hírre zuhanórepülésbe kezdtek a luxuscikkek gyártóinak részvényei, a befektetők attól tartanak, hogy jelentősen megcsappan a termékeik iránti kínai kereslet. (Lásd grafikonunkat.) Az új irányvonal hátterében tehát egyértelműen a jövedelmi különbségek csökkentése áll. A párt attól tart, hogy ha marad a status quo, akkor erodálódik a szegényeknek a vezetésbe vetett bizalma. Óvatosan kezelendő becslések szerint nagyjából 600 millió kínai él havi ezer jüanból (kb. 150 dollár, 44 ezer forint). A támadás, mint említettük, a technológiai szektor milliárdosai ellen kezdődött. Jack Ma, az Alibaba és Pony Ma, a Tencent alapítójának a zsebéből több milliárd dollárt húztak ki árfolyamesések révén a szabályozó hatóságok. Vannak aztán, akik

LUXUSCIKKGYÁRTÓK ÁRFOLYAMA

9 6 3 0 –3 –6 –9 –12 –15

2021. VI. 1.=100 százalék

Burberry Hermés Június

Richemont Kering Július

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

Augusztus

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

gyorsan vették a lapot. Ilyen például Vang Hszing, a Meituan nevű élelmiszer-házhozszállítási cég alapítója, aki 2,3 milliárd dollárnyi tőkéből állított fel egy jótékonysági alapot. Az egyik legnagyobb internetes platform, a Tencent 7,7 milliárdot különített el a „közjó” érdekében. Ezt az alacsony jövedelműek fizetésének a kiegészítésére, az egészségügyi ellátásra, a falvak infrastruktúrájának a fejlesztésére és a közoktatásra fordítják.

JÖVŐRE PÁRTKONGRESSZUS

A pekingi intézkedési tervek között az is szerepel, hogy visszavonják a technológiai cégek adókedvezményeit, amelyeket korábban pont azért adtak, hogy minél nagyobbra nőhessenek ezek a vállalatok. A továbbiakban az általános 25 százalékos társasági nyereségadót kell megfizetniük. Az ingatlanok adásvételére kivetett adó szintén „csőben van”. Az irányvonalat Hszi Csin-ping egyébként már a párt előző kongresszusán, 2017-ben megszabta. 1981 óta a gazdasági bővülés felgyorsítása volt a cél, 2017-től azonban már a jövedelmi különbségek csökkentése és az emberek életkörülményeinek a javítása. A jelek szerint négy évbe telt, míg az elnök át tudta állítani az apparátust az új vágányra. A Kínai Kommunista Párt következő, huszadik kongresszusát jövőre tartják, így muszáj haladást felmutatni ebben a kérdésben, ha Hszi nem akar veszíteni az arcából. Elemzők szerint nagyjából hasonló a helyzet, mint az amerikai kapitalizmus aranykorában, a durván 1870-től 1900ig tartott időszakban volt. A villámgyors meggazdagodás, a jövedelmi különbségek növekedésének érája volt ez, amikor több millió szegény bevándorló érkezett az USA-ba, miközben a vagyon a befolyásos iparmágnások kezében összpon2021/36 FIGYELŐ | 57

F_56-58_kina.indd 57

2021. 09. 06. 17:10

| GEOPOLITIKA |

tosult. Ezt aztán a haladás időszaka követte, amikor széles körben vezettek be társadalmi és politikai reformokat. Kína hasonló utat követ most. Az ideológiai váltásnak persze gazdasági céljai is vannak. Erre utal például az, hogy a pártvezetés szigorító intézkedésekkel fenyegette meg azokat a tőkebefektetési alapokat, amelyek nem vesznek részt „kellő mértékben” az innováció és a startupok támogatásában. Mindez arra utal, hogy Hszi Csin-ping nem Mao Ce-tung extremista baloldali doktrínájához kíván visszatérni, hanem a rendelkezésre álló forrásokat a gazdasági gyarapodás további hajtóerejének gondolt kisés középvállalati szektor felé szeretné terelni a cégóriások felől. Az új, a sajtó által Xiconomicsnak elkeresztelt doktrína ezek szerint tisztában van azzal, hogy a következő években a szükségesnek ítélt bővülési ütemet a belső fogyasztás növelésével lehet fenntartani. Ez pedig a jövedelmek arányosabb szétterítésével, a kkv-szektor megerősítésével érhető el.

TÁMADÁS A CELEBEK ELLEN

A mélyben húzódó gazdasági folyamatokat, célokat persze nagyon nehéz az átlagemberek számára is megvilágítani. Ehhez látványos, nagy vihart kavaró közéleti eszközök kellenek. Ezzel Pekingben is tisztában vannak, így a technológiai szektor után most a szórakoztatóipar került terítékre. A korrupcióellenes hatóságok sorra indítják az eljárásokat az ország celebjei el-

len. Az első áldozat az egyik legismertebb kínai színésznő, celebritás, televíziós személyiség, Cseng Su-ang (Zheng Shuang), a Prada egykori kínai „nagykövete” lett. Ellene adóelkerülés vádjával indult vizsgálat, s 46 millió dolláros bírságot szabtak ki rá. A botrányok egyébként korábban sem kerülték el a sztárt. Nagy vihart kavart, amikor kiderült, hogy két gyerekre „tett szert” egy amerikai béranyán keresztül. A kínai törvények ezt tiltják, s a skandalum nyomán a Prada is megszüntette a vele való együttműködést. Célkeresztbe került aztán Kris Wu kínai–kanadai színész, énekes, producer, rapper és divatmodell. Őt nemrégiben tartóztatták le, miután egy egyetemista lány szexuális erőszakkal vádolta meg. A Kínában is a szárnyait bontogató metoo150 2020. VIII. 11. = 100 százalék 120 90 60 30 0 –30 –60 NASDAQ China Golden Dragon index* –90 Alibaba DiDi** Pinduoduo –120 VIII. IX. X. XI. XII. I. 2020

KÍNAI TECHCÉGEK &? &2*7.0&. 9ö?8) 0*3

II.

New Oriental Education Tencent III. IV. V. 2021

VI.

VII. VIII.

&_ FRJWNPFN Y÷_XI­PWJ GJ[J_JYJYY P±SFN W­X_[­S^JP PFUNYFQN_¥HN·[FQ X¾Q^T_TYY ¥WKTQ^FRNSIJ]J ;. " X_¥_FQ­P +TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

FOTÓ: GETTY IMAGES

MEITUAN-FUTÁROK PEKINGBEN. 2,3 MILLIÁRD DOLLÁR A „KÖZJÓNAK”

mozgalmat szintén igyekeznek kihasználni a hatóságok a hírességek elleni fellépésre, azok erkölcsi romlottságát hangsúlyozandó. A kínai internetszabályozási hatóság egy tíz pontból álló listát állított össze annak érdekében, hogy megszüntessék az online világ celebimádóinak a körében eluralkodott káoszt. Ennek értelmében tilos például népszerűségi rangsorokat közölni, és a sztárok menedzsmentjére is szigorú szabályozás vonatkozik. A szigor egészen odáig elment, hogy egy másik híres színésznő, Csao Vej (Zhao Wei) – nem mellesleg szintén milliárdos, aki közismerten jó kapcsolatokat ápol a techszektor alapító nagyágyúival – szinte teljes munkásságát törölték a világhálóról. Az olasz Fendi divatmárka tavalyi kínai képviselőjének a videóit két hete szedették le például a Tencent platformjairól. Csao és férje egyébként pár évvel ezelőtt belekeveredett egy befektetési botrányba, s ennek nyomán 2017-ben kitiltották őket a kínai értékpapírpiacról. Csao vagyonának a nagy részét technológiai cégekbe történt invesztíciókkal szerezte. Például 2014-ben szépen bevásárolt az Alibaba szórakoztatóipari leányvállalata, az Alibaba Pictures részvényeiből. Az egyenlősdi és az ideológiai fegyelmezettség jegyében fellépéseket terveznek a „munka utáni éjszakai italozás” ellen, továbbá törölték a karaokebárok programjából a „nem helyes” értékeket tükröző dalokat, amelyek például az alkohol, a drog, a szerencsejátékok élvezetére, vagy akár vallásos tevékenységek gyakorlására csábíthatják a hallgatókat. D. GY.

58 | FIGYELŐ 2021/36

F_56-58_kina.indd 58

2021. 09. 06. 17:10

| GEOPOLITIKA |

A TÚLÉLÉSÉRT KÜZD A NISSAN

AUTÓIPAR | A Nissan a nyereségessé válás felé tart, de közben a versenytársai sem tétlenkednek, nagy hátrányt kell ledolgoznia. A Renault-val kötött szövetségben is a két cég között átmeneti a tűzszünet. Ha a japán gyártó magára talál, a franciák újra megpróbálják majd teljesen bekebelezni.

NISSAN-VEZETŐK PEKINGBEN. A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS MELLETT AZ ELADÁSOKAT IS NÖVELNI KELL

Carlos Ghosn, a Nissan–Renaultegyüttműködés összekovácsolója az expanziós stratégia híve volt. Bizonyos mértékig jogosan, hiszen világszerte megfigyelhető, hogy az autógyárak termelésiértékesítési szövetségeket kötnek, a piac nagyon erősen koncentrálódik. Ghosn azonban nem tudta ezt hatékonyan megvalósítani, így a Nissan vesztesége a 2020as pénzügyi évben 671 milliárd jen (kb. 6,1 milliárd dollár) volt – húsz éve nem láttak ilyen gyenge teljesítményt a cég befektetői.

FOTÓ: REUTERS

KÁRMENTÉS

Ucsida Makoto érkezése után azonban tovább romlott a helyzet, bár ez már nagyrészt külső tényezőknek, elsősorban a koronavírus-járványnak volt betudható. A kórság Vuhan városából terjedt el, pont

onnan, ahol a Nissan egy kínai társasággal közösen létesített vegyesvállalatot. Ucsida az azóta eltelt húsz hónap folyamán az autóiparban ritkán látott mértékű átszervezést hajtott végre. Közben az eladásai alapján a világ egykor második legnagyobb autóipari szövetsége (Renault– Nissan–Mitsubishi) szép lassan a harmadik helyre csúszott. Az átszervezés nyomán azonban várhatóan elkerülik, hogy a harmadik egymást követő évben is veszteséggel zárjanak. A vállalat előrejelzése szerint a korábban várt 60 milliárd jenes deficit helyett ugyanekkora nyereségre lehet számítani. Az Ucsida-terv megvalósításának első lépése az volt, hogy eladták a Carlos Ghosn által vásárolt és a vá-

dak szerint gyakran magáncélra is használt céges Gulfstream repülőgépet. Második lépésként megszüntették a Nissanszékház tetején lévő vezérigazgatói külön ebédlőt, és szokványos irodává alakították át. Ucsida azóta az épület hatodik emeletén lévő menzán ebédel. A szimbolikus gesztusokon túl (bár a Gulfstream azért elég drága lehetett) át kellett szervezni a cég struktúráját és működését is, mindezt az elképzelhető legrosszabb piaci körülmények között. A csiphiány, az alapanyagok árának robbanásszerű növekedése nagyon megnehezítette a gyártási költségek lefaragását. Elemzők szerint viszont a nagy gond nem is a kiadások csökkentésével van; a nagy kérdés az, hogy mitől indulna be az eladások bővülése. Ucsidát 2020 februárjában választotta meg a közgyűlés elnök-vezérigazgatónak, 2021/36 FIGYELŐ | 59

F_59-61_Nissan.indd 59

2021. 09. 06. 17:14

| GEOPOLITIKA |

CARLOS GHOSN LETARTÓZTATÁSA ÉS JAPÁNBÓL VALÓ SZÖKÉSE UTÁN LIBANONBAN. PÉNZÜGYI CSALÁSOKKAL VÁDOLJÁK

ted az értékesítési ösztönzőket, onnantól kezdve ezeket elvárja a piac. Lehet, hogy több autót fogsz eladni, de a nyereségtermelői képesség tovább csökken.” A termelési szerkezet megváltoztatása a kínálat átalakítását is megkövetelte. Ucsida a következő másfél évben 12 új modell piacra dobását tervezi. Itt azonban közbeszól még egy hátráltató tényező: a csiphiány. Az egyik legjobban fogyó termék, a városi terepjáró Ariya új verzióját ez év közepén tervezték bevezetni, de ezt kénytelenek a téli időszakra tolni – már ha csökken addigra az alapanyaghiány. A tőzsdei árfolyamok alakulása azt mutatja, hogy a befektetők is erősen szkeptikusak (lásd grafikonunkat). A bizonytalanságot tovább fokozza a tulajdonosi vita. A Ghosn-botrány kirobbanása után a Nissan legnagyobb gazdája, a Renault, amely annak idején a többségi tulajdon megszerzésével mentette meg a

távol-keleti gyárat a csődtől, abban bízott, hogy tovább erősítheti befolyását a cégnél. A japánok viszont éppen hogy szabadulni szerettek volna a francia társaság általuk halálosnak gondolt öleléséből, új partnereket akartak találni. Ez azonban egyre nehezebbé válik, mert míg a Nissan évek óta a saját problémáival van elfoglalva, a konkurencia nem tétlenkedett.

PARTNERSÉGEK

A Toyota Motor és a Suzuki 2019-ben jelentette be együttműködését. Előbbi cég befektetéseket hajtott végre a Mazda Motorban és a Subaruban, így a Toyota-birodalom már évi 16 millió autót ad el globálisan. A Nissan másik nagy versenytársa, a Honda tovább erősítette szövetségét az amerikai General Motorsszal (GM) – a legújabb hír, hogy a következő generációs elektromos meghajtású Hondákba a GM által kifejlesztett akkumulátorok kerülnek. A PSA is hátat fordított a Nissannak; inkább Kínára és az öreg konti-

FOTÓK: REUTERS; GETTY IMAGES

meglehetősen viharos körülmények között. Akkoriban a Nissan árfolyama csaknem 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint a pénzügyi csalásokkal vádolt Ghosn 2018. novemberi letartóztatása idején. A dühös részvényesek kifogásolták, hogy a legnagyobb versenytárs, a Toyota nemcsak hogy több autót ad el, de a minőségbiztosítási rendszerei is sokkal jobbak, mint a Nissanéi. A helyzet azután tovább romlott: tavaly áprilisban a japán kormány a pandémia miatt szükségállapotot rendelt el Kanagava prefektúrában (tkp. tartomány), ott, ahol a társaság székhelye van. Több ezer dolgozó kényszerült otthonról végzett munkára. Májusban Ucsida nyilvánosságra hozta a négyéves Nissan Next tervet, melynek első „eredménye” egy 670 milliárd jenes veszteség volt – az átszervezés és Ghosn expanziós stratégiájának a lebontása súlyos egyszeri kiadásokat igényelt. Gyárakat zártak be világszerte (például Indonéziában és Spanyolországban), a globális kapacitásokat 20 százalékkal csökkentették. Az új vezér szerint nem az eladások volumenének a növelése a fontos, hanem a jobb minőség. A terv célul tűzi ki, hogy a cég árbevételhez viszonyított üzemi eredménye 2024 márciusára meghaladja az 5 százalékot. A Ghosn által elérni tervezett, még 2011-ben meghirdetett agresszív növekedés világszinten 8 százalékos piaci részesedést tűzött ki célul, ezzel párhuzamosan az üzemieredmény-rátának is 2017-re 8 százalékosra kellett volna emelkednie.

BIZONYTALANSÁG

Ekkoriban a Nissan évente 4,18 millió autót adott el, a piaci részesedése 5,8 százalékos volt. A korábbi vezérigazgató a feltörekvő országokban, valamint az USA-ban és különösen Kínában szeretett volna terjeszkedni. Az értékesítés még csak-csak elindult – 5,6 milliósra nőtt –, a többi cél azonban nem teljesült. A globális piaci részesedés 6 százalékon maradt, az üzemi margin pedig 7 százalék alatti volt. Mindennek az lett a következménye, hogy a célok elérése érdekében kiépített kapacitásokat nem lehetett kihasználni. Üresjáratban működtek a gyárak, kénytelenek voltak mélyen áron alul kínálni a járműveket és költséges eladási kampányokat indítani. „Olyan ez, mintha drogfüggő lennél” – kommentálta a helyzetet a Nikkei Asia című lapnak egy volt Nissan-vezető. – Ha egyszer beveze60 | FIGYELŐ 2021/36

F_59-61_Nissan.indd 60

2021. 09. 06. 17:14

| GEOPOLITIKA |

nensre koncentrál, ahol a Fiat Chryslerrel egyesülve hozták létre a Stellantis szövetséget, amely a Renault–Nissan–Mitsubishi (RNM)-trió után a világ negyedik legnagyobb autóipari konglomerátuma. A tavalyi pénzügyi évben az RNM globális eladásai 7,79 millió járműre zuhantak az egy esztendővel korábbi 10,15 millióról. A társkeresést az is megnehezíti, hogy a Nissan elmaradt a fejlesztésekkel, míg a Ghosn-érában a terjeszkedésre koncentrált. A Nissan Leaf 2010-es debütálása a japán gyártót a villanyautók üttörőjévé tette. A következő években azonban elmulasztották kihasználni ezt az előnyt, amely akkor vált szomorú realitássá, amikor a Volkswagen 2018-ban, két évvel a Nissan előtt egy teljes villanyautó-gyártási platformot épített fel. A japán társaság az Ariyával válaszolt, valamint júliusban bejelentette, hogy 1,4 milliárd dolláros beruházással az AESC-vel együtt gigászi akkumulátorgyárat létesít a nagybritanniai Sunderlandben, ahol a Nissan európai gyártási központja található. Az AESC egyébként Japánban is tervezi egy hasonló méretű üzem felépítését. Sokatmondó, hogy ennek bejelentésén jelen volt Asváni Gupta, a Nissan egy másik felső vezetője is.

A NAGY AKKUMULÁTORKÉRDÉS

Az akkukérdés egy másik neuralgikus pontja a Nissan jövőjének. A nagy autógyárak sorra igyekeznek kiépíteni saját áramforrás-előállítói kapacitásaikat – például a Tesla is –, vagy erre irányuló szövetségeket alkotnak; ilyen a Volkswagen együttműködése a svéd Northvolttal. Ehhez képest a Nissan 2018-ban eladta

UCSIDA MAKOTO, A NISSAN VEZÉRIGAZGATÓJA. ÚJ IRÁNYBA KORMÁNYOZZA A JAPÁN GYÁRAT

a NEC Corporationnel 2007-ben alapított AESC (amely 2014-ben még a Panasonic után a világ második legnagyobb gyártója volt) többségi tulajdonát a kínai Envision nevű vállalatcsoportnak. Megmaradt ugyan 20 százalék, az AESC továbbra is a Nissan legfőbb akkumulátorszállítója, de az autógyártó sokat vesz az iparág legnagyobb szereplőjétől, a szintén kínai CATL-től is. A probléma viszont az, hogy világszerte megnőtt, s a villanyautók térhódításával tovább bővül a kereslet az aksik iránt, így korántsem biztos, hogy a Nissan ellátása ezen a téren zökkenőmentes marad.

TŰZSZÜNET UTÁN ÚJRA HÁBORÚ

Túl a piaci helyzeten, valamint az akkumulátor- és a korábbi menedzsmentstratégia elhibázottságán, a legnagyobb veszély a Nissan jövője szempontjából a tulajdonosi szerkezet. A Renault-ban a francia kormánynak 15 százaléka van, így a gyár 43,4 százalékos tulajdonosi részarányán keresztül képes kontrollálni a japán társaságot. A Nissan 15 százaléknyi nem szavazó részesedéssel bír a Renault-ban. Párizs viszont deklarálta, hogy a francia– japán autóipari szövetség „visszavonhatatlan”. 2019 áprilisában, még Ghosn vezetése alatt a Renault összeolvadást javasolt, amelyet a japánok visszautasítottak, attól tartva – jogosan –, hogy így a cég teljesen elveszíti az önálló irányítás lehetőséAZ IMQ KONCEPCIÓAUTÓ A SANGHAJI AUTÓKIÁLLÍTÁSON. ISMÉT AZ INNOVÁCIÓRA HELYEZIK A HANGSÚLYT

AUTÓGYÁRAK 9ö?8)*. 7+41>&2; 194? 8& 150 120 90 60 30 0 –30 –60 –90

2016. IX. 1.=100 százalék

;TQPX\FLJS 9T^TYF

3NXXFS 7JSFZQY 2017

2018

2019

2020

2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

gét. Aztán ahogy a két vállalat pénzügyi helyzete egyre romlott, a fúzió lehetősége is megszűnt. Tavaly májusban a Renault, a Nissan és a Mitsubishi megállapodott arról, hogy mélyítik a szövetségüket, de ennek célja kizárólag a költségcsökkentés. Japán sajtóértesülések szerint július 24én Ucsida és a Nissan vezérkara találkozott Tokióban az olimpiát meglátogató Emmanuel Macron francia elnökkel, és „tűzszünetet” kötöttek. Ez azonban feltehetően csak átmeneti lesz – a Renault abban a pillanatban megpróbálja majd újra bekebelezni a Nissant, ha annak pénzügyi és eladási mutatói javulnak. Vagyis paradox módon Ucsida azért dolgozik, hogy a japán gyártó jó formába kerülése esetén ismét kiújuljanak a tulajdonosi csatározások, és ugyanúgy a francia társaság érdekeinek legyenek kiszolgáltatva, mint Carlos Ghosn regnálása alatt. D. GY. 2021/36 FIGYELŐ | 61

F_59-61_Nissan.indd 61

2021. 09. 06. 17:14

| RÉGIÓ |

TÖRÖK DAYTONT SZERETNE DODIK

ERDOĞAN SZARAJEVÓBAN | A boszniai szerbek szerint Ankara közvetítésével kellene megoldást keresni az ottani helyzet megoldására. A háromnemzetiségű, két területből, a Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló szövetségi államban július vége óta patthelyzet van. A török államfő augusztus végi látogatásán mindegyik féllel tárgyalt.

A Banja Luka-i központú Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői már hetek óta nem vesznek részt a bosnyák–horvát–szerb vezetésű szarajevói intézmények munkájában. Így tiltakoznak ugyanis az 1995-ös srebrenicai népirtás tagadásának a büntetését előíró törvény ellen, amely július végén lépett hatályba az egyébként is ingatag etnikumközi viszonyairól és a kilencvenes évek háborús eseményeinek, így a bosnyákok ellen elkövetett tömeggyilkosságoknak a teljesen eltérő értelmezéséről ismert Bosznia-Hercegovinában. Banja Lukában teljes egyetértés alakult ki a szarajevói államapparátus bojkottja kapcsán a hatalom és az ellenzék között. Milorad Dodik, a szerb entitás képviselője a hármas elnökség eddigi viszonyrendszerének az átalakítását sürgeti.

KOMASÁG, POMPÁS LAGZI

Törökországnak viszont az elmúlt években – a vallási-kulturális hagyományokon alapuló szoros török–bosnyák viszony, valamint a föderatív állam bosnyák– horvát entitásával kialakított jó együttműködés mellett – sikerült kiemelkedő kapcsolatokat kiépítenie Szerbiával, továbbá a Belgrád politikájához mindig igazodó boszniai Szerb Köztársasággal is. Recep Tayyip Erdoğan nemcsak államfőként, hanem násznagyként is érkezett Szarajevóba. Felesége, legkisebb fia és menye társaságában kiemelt vendég volt a legbefolyásosabb bosnyák politikus, Bakir Izetbegović volt államfő, jelenlegi parlamenti elnök lányának, Jasminának

az esküvőjén. A török elnök volt a menyasszony tanúja, és Korán-tanítást recitált (kántált) a dzsámiban, utána pedig részt vett az Európa Szállóban megtartott négyszáz fős lagziban, ahol felcsendült az első boszniai elnök, Alija Izetbegović emlékét őrző dal, később pedig mindenfélét húzott a zenekar, AC/DC-számokat és az olasz partizánnótát, a Bella Ciaót is. A városban nagy ovációval fogadott Erdoğan érkezésekor lerótta kegyeletét az egykori muszlim aktivista, a független Bosznia-Hercegovina hőse, Alija Izetbegović sírjánál, és találkozott az ország vezetőivel.

A TÖRÖK ÁLLAMFŐ VARÁZSEREJE

A legnagyobb fejtörést Dodik számára Erdoğan látogatása alkalmával az jelentette: részt vegyen-e a megbeszélésen, némileg felrúgva a föderatív államelnökség bojkottját, vagy maradjon távol, s ezzel kockáztassa a kialakult jó gazdasági kapcsolatokat, a belgrádi vezetéssel való teljes egyetértésen alapuló testvéri viszonyt? Végül megjelent a szarajevói találkozón, heves reakciót váltva ki a Banja Luka-i ellenzék körében. Sokan árulást kiáltottak, valamint azt, hogy az első komolyabb kihívásnál megingott a boszniai szerbség első embere. Természetesen Dodik készült a válasszal: szerinte a kialakult helyzetre mielőbb megoldást kell találni, s ebben Ankara kulcsszerepet játszhat. Maga tehát nem egy „egyszerű” állami protokoll betartása miatt ment Szarajevóba, hanem a bojkottot feloldható esetleges megoldások érdekében. A sokak által szerb szeparatistának tartott, a föderatív államot korábban sokszor tákolmánynak minősített vezető most is

olyan üzeneteket fogalmazott meg, hogy jobb a békés válás, mint a külföldi nyomásnak eleget tevő sikertelen, nyűgös frigy, amelynek mind a három államalkotó nemzet megissza a levét. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a Szerb Köztársaság miniszterelnöke egyértelműen kijelentette: sokkal jobban bízik a török közvetítésben a Bosznia-Hercegovinában kialakult patthelyzet feloldása kapcsán, mint a Nyugat által dominált nemzetközi közösségben, amely eddig szerinte mást sem tett, mint kényszerített, zsarolt, a helyzetet rontó ötletekkel állt elő. Arra is javaslatot tett, hogy török, szerb, horvát és bosnyák állami együttműködésben próbálják megoldani a felgyülemlett gondokat.

FELRÚGNÁ A STATUS QUÓT

Dodik úgy véli, a boszniai háborús eseményeket lezáró daytoni megállapodás – amelyet 1995 novemberében kényszerített ki az érintett három volt jugoszláv tagállam között az USA, az EU és Oroszország, de több meghatározó európai állam vezetője is aláírta – mára nem létező egyezménnyé vált. Bebizonyosodott, hogy működésképtelen, így új megoldást kellene találni, amely egy belső konszenzus eredményeként jönne létre. A kijelentések visszhangot váltottak ki Szarajevóban és Zágrábban egyaránt. Horvátország továbbra is Dayton fontosságát és folytonosságát hangsúlyozta, míg a bosnyákok eleve elvetették annak a lehetőségét, hogy új megállapodások jöjjenek létre, mert veszélyeztetnék a föderatív állam területi integritását.

62 | FIGYELŐ 2021/36

F_62-63-Erdogan.indd 62

2021. 09. 06. 17:15

| RÉGIÓ |

FOTÓ: ERCIN ERTURK, EUROPRESS/AFP

SZALAGVÁGÁS A TÖRÖK TÁMOGATÁSSAL FELÚJÍTOTT, 1528-BAN ÉPÜLT BAŠČARŠIJA MECSETNÉL. AZ ESKÜVŐI SZERTARTÁST AZ OSZMÁN BIRODALOM FŐÉPÍTÉSZE ÁLTAL TERVEZETT GÁZI HUSZREV BÉG MECSETBEN TARTOTTÁK

A zárt ajtók mögött megtartott tárgyaláson ilyen körülmények között a török államfővel nyilvánvalóan éppen a gazdasági kérdésekről eshetett a legkevesebb szó. Erdoğan mégis ennek az együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozta, elismerve persze azt is, hogy Törökország számára rendkívül lényeges a régió stabilitásának a megőrzése, s ennek érdekében segít majd, amiben csak tud. A harmadik idei boszniai–török megbeszélésen emlékeztetett: szabadkereskedelmi egyezmény lépett életbe ebben az esztendőben, és azt várja, hogy évi egymilliárd eurósra növekedjen a két ország közötti kereskedelem értéke. Közölte: a béke megőrzése a legfontosabb, amelyet a balkáni NATO-integrációk tesznek lehetővé, továbbá a szuverenitás szavatolása. „Bosznia különösen fontos helyet foglal el a török emberek szívében” – állapította meg Erdoğan.

GAZDASÁGDIPLOMÁCIA

Hogy a török érdeklődés a nyugat-balkáni térség iránt egyre nagyobb, arról az is tanúskodott, hogy Erdoğan Szarajevót kö-

vetően a 18 százalékban muszlim lakosságú Montenegrót is felkereste. Podgoricában gratulált az új (szerbbarát miniszterelnök által vezetett, de sokszínű) kormánynak, hogy őrzi a felekezetek közti békét, s kulturális együttműködésről, de főleg az újabb török beruházások lehetőségéről, illetve egy hamarosan megtartandó gazdasági fórumról tárgyalt. A házigazdák infrastrukturális invesztíciókhoz kértek segítséget. A török államfő balkáni minikörútja után pár nappal már Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter járt Belgrádban, hogy Ankarába invitálja előbb Ivica Dačić parlamenti elnököt, majd Aleksandar Vučić államfőt is, aki a török elnökkel együtt vesz majd részt a két állam együttműködési tanácsának ülésén. A többségében bosnyákok lakta szerbiai Sandžak régió legnagyobb városában, Novi Pazarban török főkonzulátus nyílt Çavuşoğlu látogatásakor. A szerb elnökkel áttekintették a 2019-ben aláírt szabadkereske-

delmi egyezmény eredményeit, és örömmel nyugtázták, hogy a járványügyi korlátok ellenére tavaly elérte a másfél milliárd dollárt az árucsere-forgalom értéke. Az idén már kétmilliárdra számítanak, a középtávú cél pedig az évi ötmilliárdos forgalom. A török beruházók eddig 250 millió dollárt fektettek be Szerbiában, mindenekelőtt a textilipar, a gépkocsialkatrész-gyártás, a bankpiac, a turizmus, a kis- és nagykereskedelem területén. Az év végéig esedékes török–szerb államfői találkozókon minden bizonynyal sok szó esik majd Bosznia-Hercegovina helyzetéről is. Déli szomszédunk az egyik szavatolója a daytoni szerződés betartásának. Eddigi megnyilvánulásaiban Belgrád meglehetősen visszafogott volt. Aleksandar Vučić azt mondta, öszszetett a helyzet, de Szerbiának mindenekelőtt a gazdasági érdekeit kell szem előtt tartania. VIRÁG ÁRPÁD 2021/36 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Erdogan.indd 63

2021. 09. 06. 17:15

| RÉGIÓ | ROMÁN MUNKÁSOK EGY DÉL-ANGLIAI NÁRCISZFÖLDÖN, MÁRCIUS ELEJÉN. KÖZBEN DÉLI SZOMSZÉDUNKBAN MÁR DÉL-AFRIKAI MUNKAERŐT IS TOBOROZNAK

AFRIKAI „ROBOTOK” A ROMÁNIAI FÖLDEKEN KI- ÉS BEVÁNDORLÁS | A gazdaság járvány utáni újraindulása ismét felszínre hozta Romániában az esztendők óta fennálló súlyos munkaerőhiányt. Évente százezrek – szakképzettek és képzetlenek egyaránt – Nyugat-Európa országait veszik célba, ám egyre több ázsiai és immár afrikai vendégmunkással igyekszik betömni a lékeket keleti szomszédunk.

Jelentősen megnőtt az idén az Európai Unión kívüli országokból származó külföldi munkaerő iránti kereslet Romániában. Az esztendő első felében 27 százalékkal több kérelmet nyújtottak be az Országos Munkaerő-ügynökséghez, mint tavaly, a hivatal pedig több mint 14 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki, ami az éves kontingens 56 százaléka. A fejlemények következtében Bukarest megduplázta az EU-n kívüli államokból érkező vendégmunkások keretszámát: az augusztus 11-i kormányhatározat szerint a hatóságok az idén a tervezett 25 ezer helyett 50 ezer kérelmet hagyhatnak jóvá. A munkaerőhiány akuttá válása kevéssé vezethető vissza a romániai gazdaság dübörgésére. A foglalkoztatók elsősorban azért szorulnak mind nagyobb mértékben ázsiai és afrikai dolgozókra, mert egyes becslések szerint már az ötmilliót is meghaladja a külföldön tevékenykedő román állampolgárok száma. A múlt év azonos időszakához képest 2021 első öt hónapjában a betöltetlen állásoké 2,77 százalékkal, 160 ezerre emelkedett, közülük 30 ezret már hosz-

szabb ideje képtelenek betölteni a munkáltatók. Nem hivatalos adatok alapján 300-400 ezerre becsülhető a keleti szomszédunk munkaerőpiacáról hiányzó emberek száma.

BŐVÜLŐ KERET

Románia néhány esztendeje rendszeresen növeli az unión kívülről érkező munkavállalóknak kiadható engedélyek keretszámát: 2017-ben ötezer, egy évre rá tízezer, 2019-ben 20 ezer, tavaly pedig 30 ezer „zöldkártya” kibocsátására biztosítottak lehetőséget. A koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé visszaesett a kereslet, a keretszámnak csak a 90 százalékával éltek a munkaadók. Ez év márciusában 54 793 EU-n kívülről jött, érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkásról tudtak hivatalosan. A legtöbben Törökországból (6916), Moldovából (4747) és Vietnamból (4708) származnak, s jellemzően az építőiparban, a vendéglátásban, a fuvarozásban, valamint a sütőiparban vállaltak munkát. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben az elvándorlás mintegy 7 milliárd eurós, az ország GDP-je 3,7 százalékának megfelelő veszteséget okozott a romániai cégeknek. Miután a gazdaság korlátozások utáni újra-

indulásával a munkaerőhiány mértéke kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, fennáll annak a kockázata, hogy dolgozók híján számos vállalat fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségének be nem tartása miatt (csúszik a határidő, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni a megrendelt szolgáltatást).

BAJBAN LÉVŐ ÁGAZATOK

A munkaerőhiány elsősorban az építőés a vendéglátóipart, továbbá a mezőgazdaságot sújtja. „A vendéglátóipari munkáltatók a lehetőségeikhez mérten igyekeznek emelni a béreket, hogy vonzóvá tegyék a hazai munkahelyeket a külföldön dolgozó román állampolgárok számára. A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában, sokkal nagyobb fizetésért dolgoznak, a hiányt pedig elsősorban EU-n kívüli országokból, főleg Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnamból tudjuk pótolni” – jelentette ki Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke egy új hotel megnyitóján. Az Agerpres hírügynökség által idézett szakember szerint elkerülhetetlen a munkavállalás céljából befogadottak számának évenkénti

64 | FIGYELŐ 2021/36

F_64-65_roman_exodus.indd 64

2021. 09. 06. 17:15

növelése. Az is lendítene a dolgon, ha a vendéglátóiparban dolgozók esetében a kormány adómentessé tenné a minimálbért és legalizálná a borravalót.

BÍRJÁK A MELEGET

Az agráriumban 2021 felfedezettjei a dél-afrikai vendégmunkások. „Jól bírják a meleget, hiszen még nagyobb hőségből érkeznek, ugyanakkor fegyelmezettek és lojálisak. Ha mellettük van az ember, úgy dolgoznak, mint a robotok. És a románokkal ellentétben nem isznak” – mesélte a Pro TV hírtelevízióban egy mezőgazdasági vállalkozó. A munkaerőhiány amúgy szinte valamennyi ágazatban kifejti kedvezőtlen hatását, így az oktatásban is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, a felsőoktatási intézmények elitje a versenyszférából próbál el-, illetve visszacsábítani szakembereket – elsősorban a számítástechnika területén.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

RIASZTÓ NÉPESSÉGFOGYÁS

Úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan az elvándorlás folyamata keleti szomszédunkban. A Ziarul Financiar az országos statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írja, hogy tavaly 193 ezer fő hagyta el a hazáját. Ez ugyan 37 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel koráb-

ban útra keltek száma, de a csökkenésről kizárólag a világjárvány „tehet”. Ami azonban igen súlyos kérdéseket vet fel: a távozók 60 százaléka 20–45 esztendős, azaz a gazdaságilag legaktívabb réteg képviselője. Nem utolsósorban azokról az emberekről van szó, akik a családalapítás valószínűsíthető periódusában vannak. Az ország lakossága ugyanakkor egy esztendő alatt 143 ezer fővel apadt a természetes fogyás és a kivándorlás következtében (sokan valószínűleg azért nem láthatók az utóbbi statisztikában, mert a zömük odahaza még be van jelentve, nem szüntette meg a lakcímét – a szerk.). A frissen kivándorlók egyelőre a hoszszú távra, de ideiglenesen kitelepedők számát növelik, az azonban felmérhetetlen, hogy a jelenség milyen demográfiai következményekkel járhat. A kivándorlási trendet elsősorban az határozza meg, hogy a kedvelt célországok – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Spanyolország, Franciaország – gazdasága milyen pályát fut be.

Bár a román munkaerő-ügynökségnél tavaly közel 2000 külföldről visszaköltözött állampolgárt vettek nyilvántartásba, ez év első három hónapjában pedig további több mint 1300 vendégmunkás tért haza, a forgalom általánosságban még egyirányúnak tekinthető.

MÁSOK IS MENNÉNEK

A bukaresti Avangarde közvéleménykutató intézet által a közelmúltban készített felmérés szerint jelenleg a megkérdezettek 19 százaléka tervezi a kitelepülést, illetve a külföldi munkavállalást. A végleges távozás szándékát firtató kérdésre 12 százalék válaszolt igennel. Utóbbiak 37 százaléka az alacsony bérek miatt döntene így, 20 százalékukat a fejlettebb országok életvitele vonzza, 13 százalékuk szerint pedig Romániának egyszerűen nincs jövője. A megkérdezettek körében (bár ez évtől jóval nehezebb az ottani munkavállalás) NagyBritannia a legnépszerűbb úti cél 35 százalékkal, Németország és Olaszország előtt, de ha az Egyesült Államok feloldaná a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget, a válaszadók 9 százaléka venné fontolóra a tengerentúlra való ideiglenes vagy végleges költözést. CSINTA SAMU 2021/36 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman_exodus.indd 65

2021. 09. 06. 17:15

| RÉGIÓ |

EREDMÉNYEK, TERVEK | A szlovéniai Krka több mint 177 millió eurós profittal zárta az első fél évet, s bővít a Lek, amely a 4,2 milliárd eurós árbevételt produkált svájci Novartis egészségügyi világvállalathoz tartozik. Nem kizárt, hogy vakcinagyártásba kezdenek délnyugati szomszédunkban.

JÓL TELJESÍT A SZLOVÉN GYÓGYSZERIPAR A svájci Novartis cégcsoporton belül tevékenykedő ljubljanai Lek vállalat a múlt hónapban bemutatta az illetékes állami ellenőrző szervnek bővítési tervét. Ez elsősorban steril egészségügyi eszközök és biológiai gyógyszerek előállítására vonatkozik, de a lehetőségek között az oltóanyaggyártás is szerepel. A cég nem árulta el, hogy koronavírus-vakcináról van-e szó, de ennek nagy a valószínűsége, ugyanis a Novartisnak szerződései vannak a Pfizer/BioNTech és a CureVac gyártására, bár az utóbbiról előreláthatólag lemondanak, miután a nyár folyamán kiderült: a német készítmény csak 47 százalékos hatékonyságú. A fenti hatóság illetékesei sem osztottak meg semmit az esetleges oltóanyagprojektről. Annyi

magyarázza, elsősorban a szívelégtelenség és az arthritis elleni medicinák, illetve egy génterápiás készítmény kelendőségével. A Novartison belüli Sandoz – ennek része a ljubljanai Lek is – leginkább biológiai gyógyszerekkel ért el sikereket, míg a köhögés és megfázás elleni produktumok értékesítése terén történelmi alacsony eladási mutatókkal zárta az időszakot. A svájci csoport becslései szerint a világ országainak egészségügyi rendszerei az esztendő második felében visszaállnak a normális körforgásra. Ha ez ténylegesen így lesz, akkor az év végére az innovatív gyógyszerek terén ötszázalékos növekedés várható, míg a Sandoznál hasonló mértékű csökkenésre számítanak. Az óriáscég nem fedi fel az eredményeket a szlovéniai üzemeit tekintve, de az ottani gyarapodáshoz minden bizonnyal erőteljesen hozzájárult a Ljubljana repterén létesített logisztikai központ, melynek révén Svájc délnyugati szomszédunk egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.

ÓVATOS A KRKA

biztos: a Novartisnak az Európai Gyógyszerügynökség az utóbbi időben több Covid elleni vakcinával kapcsolatos kapacitásbővítést engedélyezett Svájcban és Ausztriában, s a szlovéniai előállítást korábban az ország miniszterelnöke, Janez Janša is felhozta lehetőségként. Az oltóanyaggyártásban – tisztítóanyagaival, az mRNS előkészítésével – szerepe van a szlovén tengermelléki BIA Separations társaságnak is, amely tavaly óta a németországi központú globális Sartorius része.

A Novo Mestó-i központú nemzetközi gyógyszergyártó részvénytársaság, a Krka is igen sikeresen zárta az első fél évet, hiszen 177,4 millió eurós tiszta hasznot termelt. Ez 11 százalékkal több, mint az egy évvel ezelőtti eredmény. Az értékesítési számok ugyan csak kicsivel jobbak, mint a tavalyiak, de akkor a világjárványtól való félelem növelte a keresletet. A szlovén gyógyszeróriás egyébként részvényenként öteurós osztalék kifizetéséről is döntött. Tavaly a Krka a kelet-európai valuták, leginkább az orosz rubel nagyarányú értékcsökkenése miatt 26 millió eurót vesztett, épp ezért a szép profit meglepetésnek számított a piacokon, s a féléves eredmények bejelentése után a társaság részvényei elérték az idei legnagyobb értéküket. A cégcsoport vezetője, Jože Colarič a tájékoztatóján kitért arra is, hogy a Krkánál komolyan gondolkodtak a vektoralapú Covid elleni oltóanyag licencalapú gyártásának az elindításán, de hosszabb latolgatás után inkább úgy döntöttek: a tünetenyhítő gyógyszerek felé veszik az irányt. A várakozás feletti féléves eredmények ellenére a vállalat nem módosít ez évi pénzügyi tervein, így 1,535 milliárd eurós értékesítési bevétellel és 265 milliós tiszta nyereséggel számol. Colarič ezzel kapcsolatban kifejtette: a piaci kilátások a járvány kitartása, illetve esetleges erősödése miatt igencsak bizonytalanok. -TOTI-

A Novartis egyébként ez év első felében 23 százalékkal növelte forgalmát, amely így átlépte a 4,2 milliárd eurót. A jó eredményeket a cégcsoport az ún. innovatív gyógyszerek előretörésével

FOTÓ: LEK

LOGISZTIKAI KÖZPONT LJUBLJANÁBAN

66 | FIGYELŐ 2021/36

F_66-67_szloven_horvat_so.indd 66

2021. 09. 06. 17:16

| RÉGIÓ |

SÓSZÜRET HORVÁTORSZÁGBAN

KIVÁLÓ, DE DRÁGA | Nemrég megkezdődött a só betakarítása a dalmáciai lepárlókban. A száraz, kissé szeles nyár, a víz és a levegő magas hőmérséklete kedvezett az ágazatnak, de a termék nehezen értékesíthető. A horvát partokon még mindig többnyire tradicionális módon vonják ki a sót a tengerből, ám éppen ennek jelentős költségei miatt az ágazat szereplői nehezen tudnak versenyezni a nagy külföldi termelőkkel, valamint a nagykereskedők diktálta árakkal. A horvát üzemek évente 1520 ezer tonna sót termelnek, s ezt sem tudják mind eladni, pedig a lakosság 60 ezer tonnát fogyaszt, de ennek a mennyiségnek akár a két-háromszorosát is felhasználják az iparban, a kozmetikumgyártásban és főleg az útburkolatok téli síkosságmentesítésére.

FOTÓ: DENIS LOVROVIC, EUROPRESS/AFP

HÉT ÉVSZÁZADOS SÓÜZEM

Az országban három sóüzem működik, mindegyik tengerparti. A legnagyobb Pag szigetén van, ezt követi Nin és a délebbi Ston lepárlója. Utóbbi több szempontból is különleges. Ston környékén ugyanis már 4000 évvel ezelőtt volt termelés, a jelenlegi sólepárlót pedig 1333-ban létesítették, és úgy tartják, hogy ez a világ legrégebbi folyamatosan üzemelő lepárlója. Itt még mindig régi módszerekkel, kéziszerszámokkal dolgoznak. Először halomba tolják a sót, majd fakocsikba lapátolják, mint a középkori Raguzai Köztársaság idején. Ez a magánüzem jelentős turisztikai attrakciónak számít, megtekintéséért belépőt szednek az évente mintegy 30 ezer látogatótól. A lepárló 58 medencéből áll, amelyeket a termelés különböző fázisai-

ban használnak. Rendszeresen kevergetik a masszát. Kész sót kilenc medencéből tudnának betakarítani, ám csak hármat használnak, összesen 300 tonna betakarítására, mert több étkezési sót nem tudnak eladni. De tárolni sem, ugyanis az elmúlt években közel kétezer tonna – főként ipari – só halmozódott fel a stoni raktárakban. Az ottani étkezési termék egyébként kiváló minőségű, egy cseppet sem keserű, jótékony ásványi anyagokat tartalmaz, de adalékot semmit. Persze drágább, s inkább a helyi vagy megyei éttermek vásárolják, a kiskereskedők kevésbé. Egy kiló stoni produktum bolti ára 12 kuna (csaknem 560 forint), az importterméket pedig kilogrammonként 2,5 kunáért, azaz 116 forintért is be lehet szerezni. Ezt a külföldi „kommersz sót” előzőleg 650 fokon átmossák, centrifugálják, majd szárítják, így minden ásványi anyag kikerül belőle – nyilatkozta Sveto Pejić, az apáról fiúra szálló üzem tulajdonosa. Ninben az idén egy héttel később kezdődött meg a só kitermelése, mivel a betakarítás kezdete előtt pár nappal esett. A csapadék ellenére ők is jó idényre számítanak, hiszen a nyár folyamán a lepárlás többi fázisát sikeresen elvégezték. Az 1500-ban alapított üzem szintén kizáró-

lag régi technológiát alkalmaz. Ott 1800 tonnát takarítanak be évente, bár az ő raktáraik is majdnem tele vannak.

AZ ÚTKARBANTARTÓK SE VESZIK

A többiekéhez hasonló gondokkal küszködnek az ország legnagyobb sólepárlójában, Pag szigetén is. A szintén középkori eredetű üzem három négyzetkilométeren fekszik, ám itt a hagyományos módszerek mellett modern technológiát is alkalmaznak. A tengervizet nemcsak a napon párologtatják, hanem kazánokban is melegítik, így egész évben termelhetik a sót. Évente általában 17 ezer tonna étkezési és ipari sót termelnek, de ők is nehezen tudják értékesíteni. A nagy megrendelők zöme importőröktől, nagykereskedőktől vásárol. A horvát közutakat üzemeltető vállalat például telente legalább 30 ezer tonna sót szór szét az utak csúszásmentesítésére, de észak-afrikait, többnyire marokkóit vesz tonnánként 400 kunáért (18,5 ezer forintért). A hazai ennél jóval drágább. A horvát termelők már több ízben fordultak a kormányhoz annak eléréséért, hogy az útkarbantartók tőlük is vásároljanak. Az úthálózat üzemeltetői azt mondják, nemcsak az alacsonyabb ár miatt vesznek importterméket, hanem azért is, mert az adriai só túlságosan szemcsés, ezért nem felel meg az előírásoknak. HORDÓSI DÁNIEL 2021/36 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szloven_horvat_so.indd 67

2021. 09. 06. 17:16

| RÉGIÓ |

HASZNÁLT TANKÖNYVEK PIACA HORVÁTORSZÁGBAN

A kedvezőtlen járványügyi mutatók ellenére szeptember ötödikén az egész országban jelenléti formában indult meg az oktatás. A tanévkezdés anyagi terheit a szülők jó része azzal csökkenti, hogy használt tankönyveket vásárol gyermekeinek. Erre egy egész piac épült ki mára, a tankönyvcsomaghoz akár ötven százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni. A tavalyi iskolai évben ráadásul a pandémia miatt a tanulók a megszokottnál kevesebbet lapozgatták a nyomtatott kiadványokat, így azok jobb állapotban maradtak meg. A legtöbb használt tankönyvet a középiskolásoknak vették, a diákok csaknem kétharmada tanul majd ezekből. Az adásvételhez az antikváriumokon kívül jó lehetőséget biztosítanak a használtkönyv-vásárok. Ezen eseményeket a tanév kezdete előtti két hétvégén rendezték meg, az ország valamennyi nagyobb városában. A szülők, diákok kivitték és eladták a tavalyi köteteket, a pénzből pedig megvásárolták a leendőket, így vált fenntarthatóvá a rendszer. Egyébként déli szomszédunkban évről évre kevesebb az elsős. Az idén 34 541 gyermek ment először iskolába, közel két és fél ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ennek legfőbb oka a demográfiai trendekben keresendő, de a kivándorlás is megtette a maga hatását. Öt esztendeje még 42 ezer volt az iskolakezdők száma. A drasztikus csökkenés ellenére nem voltak tanintézménybezárások, ugyanis a horvát kormány akár egyetlen tanuló számára is indít osztályt, hogy ily módon is az elnéptelenedő településeken és a szigeteken tartsa a lakosságot. HORDÓSI

ELÉGEDETLENEK A SZERB MINIMÁLBÉRREL

Hosszas tárgyalásokat követően sem tudtak megállapodni a szakszervezetek, a munkáltatók és a szerb kormány képviselői a minimálbér jövő év eleji növelésének a mértékéről. A három oldalt összefogó Szociális Gazdasági Tanács sikertelennek nyilvánította a megbeszéléseket. Ilyen esetben – a szerb jogszabályok értelmében – a kormány dönt a minimálbér értékéről. Ana Brnabić miniszterelnök közölte, hogy megérti az érdekképviseletek elégedetlenségét, és bejelentette: 2022-ben 9,4 százalékkal, 35 ezer dinár (297,72 euró, azaz 103,6 ezer forint) fölé növelik az összeget. Ez a minimális fogyasztói kosár 89 százalékát fedezi; a száz százalékot 2024-ben éri el, mert addig még emelik a legkisebb fizetéseket – ígérte a kormányfő. A szakszervezetek azt követelték, hogy az említett kiegyenlítés most történjen meg, és 332 euróban állapítsák meg az értéket. Azzal érveltek, hogy az országban a minimálbérnek gyorsabban kellene növekednie, mint az átlagkeresetnek, amely jelenleg 556 euró (193,3 ezer forint). VIRÁG

68 | FIGYELŐ 2021/36

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 09. 07. 15:53

| RÉGIÓ |

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

ROMÁN KORMÁNYVÁLSÁG

Hétfő este bejelentette a húsztagú román kormányból történő kilépését a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), valamint a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) összeolvadása nyomán létrejött liberális-centrista USR PLUS formáció által delegált kormányfőhelyettes és öt miniszter (a hatodikat korábban a kormányfő menesztette). Ezzel a hárompárti bukaresti koalíció, melynek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a tagja, elvesztette parlamenti többségét. A tavaly decemberi választások után úgy tűnt, hogy nyolc év folyamatos belpolitikai válságait követően 2024-ig végre stabil jobbközép kormánya lesz az országnak, de hamar kipattantak a konfliktusok. Áprilisban például azért, mert Florin Cîțu nemzeti liberális miniszterelnök a járvány hevében menesztette az USR PLUS-t képviselő egészségügyi minisztert. Most ugyanezt tette Stelian Ion igazságügyi miniszterrel. Neki azt rótta fel, hogy akadályozta a leszakadt vidéki települések felzárkóztatását célzó országos fejlesztési, beruházási terv elfogadását. Erre az USR PLUS azt követelte, hogy a PNL javasoljon Cîțu helyett új kormányfőt. A nemzeti liberálisok ezt visszautasították, így a koalíciós partner bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a miniszterelnök ellen, amihez – sokak megrökönyödésére – a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) paktált le. Az országgyűlés házbizottsága az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) közreműködésével bojkottálta az indítvány napirendre tűzését, válaszképpen léptek ki a kormányból az USR PLUS tisztségviselői. A válságot lényegében az idézte elő, hogy szeptember végén kongresszust tart a kabinet fő erejét képező PNL, melynek élére a jelenlegi pártelnök, Ludovic Orban mellett Florin Cîțu is pályázik. Klaus Johannis államfő a miniszterelnököt támogatja. Cîțu állítólag az elnök tudtával vállalta a kormányválságot, mert politikai érdeke volt a 3500 milliárd forint értékű vidékfejlesztési terv mielőbbi elfogadása. Ettől azt reméli, hogy a haszonélvező liberális polgármesterek, illetve területi szervezetek voksaival elnyeri az ötezer fős kongresszuson a pártelnöki tisztséget. Elemzők szerint a kormányválság a PNL kongresszusa után oldódhat meg. A kérdés az, hogy ismét összeáll-e a hárompárti koalíció, vagy a PNL és az RMDSZ kisebbségi kormányt lesz kénytelen alakítani. Az viszont simán megbukhat, mert a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező (a felméréseket toronymagasan vezető) PSD bejelentette: megfelelő időben bizalmatlansági indítvánnyal előre hozott választásokat szeretne előidézni. BORBÉLY

LANYHA A KERESLET, OLCSÓ A FÖLD

Ukrajnában két hónappal a földpiac részleges megnyitását követően naponta körülbelül kétszáz adásvételi szerződést kötnek, s egy-egy ügylet folyamán átlagosan két hektár cserél gazdát. Erről Tarasz Dzjoba agrárpolitikai és élelmezési miniszterhelyettes számolt be a földértékesítési moratórium július elsejével életbe lépett enyhítésének eddigi tapasztalatait összegezve. Augusztus végéig több mint 10,6 ezer kontraktust regisztráltak és csaknem 23 ezer hektár területet értékesítettek. A mezőgazdasági tárca adatai szerint a legtöbb szerződést (több mint ezret) a közép-ukrajnai Poltava megyében kötötték, ahol 2700 hektár cserélt gazdát, a tőle délnyugatra fekvő Kirovohrad megyében kb. feleannyi adásvétellel 2074 hektár kelt el. A képzeletbeli dobogó második fokára az északkeleti Harkiv megye került (684 szerződés, 2616 hektár). A legkevesebb földterület, összesen mindössze 77 hektár a Kárpátaljával szomszédos nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében cserélt gazdát. Nem sokkal több adásvétel történt a háborús cselekmények sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol eddig 90 hektártól váltak meg korábbi tulajdonosaik. A magyar kisebbség által lakott, nagyrészt hegyvidéki és erdős jellegű Kárpátalján kevés a termőföld, így nem meglepő, hogy eddig csupán 111 hektár adásvételére került sor. Egy hektár szántóföld piaci ára Ukrajnában jelenleg átlagosan 26,8 ezer hrivnya (mintegy 292 ezer forint), ami jelentősen elmarad az agrártárca korábbi 40 ezer hrivnyás (435 ezer forintos) prognózisától. A hatályos jogszabály szerint 2024-ig csak ukrán állampolgárságú magánemberek vehetnek termőföldet, de legfeljebb csak százhektárnyi összterületet. Két és fél év múlva az ukrán jogi személyek előtt is megnyílik a földpiac, 10 ezer hektáros vásárlási korlát mellett. A külföldi magán- és jogi személyek földvételi jogáról népszavazáson kell dönteni. SZŐLŐSI

2021/36 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 09. 07. 15:53

| SKYNET |

KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPEK | Amerika után a németek és a japánok szintén üzembe állítottak egy-egy villámgyors első generációs kvantumszámítógépet. A kutatók mellett immár a nagyvállalatok is „kóstolgatják” az új elven működő masinákat. Ezekkel a kulcsfontosságú gyógyszerés vakcina-, valamint a járműakkumulátorfejlesztéstől az űrkutatáson át a meteorológiai előrejelzésekig számos tevékenységet felgyorsíthatnak, de még kevés a direkt, kézzelfogható felhasználási lehetőség.

KEZD TERJEDNI A HIPERGYORS SZÁMÍTÁSTECHNOLÓGIA Kezdetben arra gondoltak, hogy az új elven működő, villámsebes komputerek, a kísérleti kvantumszámítógépek a kódok feltörését segíthetik. Mára azonban kiderült, hogy feltehetően számos igen fontos területen vehetik majd hasznát a kutatók a teljesen más megközelítéssel dolgozó masináknak. Már vizsgálják például, hogyan lehet alkalmazni a technológiát a járműakkuk teljesítményének a növelése vagy az egészségügyi kutatások terén. Ugyanígy jelentősen csökkenthető lenne az anyagkutatás vagy a gyógyszer-, vakcinafejlesztés időigénye – utóbbi jelentőségét egy pandémia esetén nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezen túlmenően a kvantumtechnológia komoly hatással lehet a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésére, ezen belül is a szaknyelven overfitting néven emlegetett jelenségre. Ez akkor fordul elő, ha a program által használt statisztikai modell túlzottan tökéletesen illeszkedik. Ilyenkor a komputer nem tud általánosítani, az ismeretlen adatokat képtelen kezelni; egy kvantumgép viszont megbirkózhat a kihívásokkal.

MITŐL KÜLÖNLEGESEK E GÉPEK?

De miért is? Nézzük, mi az alapja az egész kvantumhókuszpókusznak. A mai csipek lényegében ugyanúgy működnek, ahogy azt mintegy 80 éve Neumann János lefektette. A processzorok legfontosabb miniatűr alkatrészei a logikai kapuk. Ezek aprócska vízcsapként működnek: elzárják vagy kinyitják az áram folyásának az útját, így elektromos energiával teli, illetve áram nélküli állapotba kapcsolhatók. Egy

korszerű központi processzorban mintegy kétmilliárd ilyen kapu van… A bitek a fentiek szerint nulla (nincs áram) vagy egy (van áram) értéket vehetnek fel. De a dolog a kvantumgépek esetében alapjaiban más. Itt a technológia úgynevezett kvantumbiteken (qubiteken) alapul, amelyek a „nulla vagy egyes” elven működnek ugyan, mégis van egy hatalmas különbség. Amíg ugyanis ki nem olvassuk ezek értékét, addig a 0 és az 1 bármelyikét hordozhatják, lényegében véletlenszerűen. Tehát amíg meg nem mérik őket, addig egyfajta bizonytalan helyzetben, mondhatni kvantumállapotban vannak. A fenti példánál maradva: az apró vízcsapoknak hol az egyik, hol a másik vége mérhető vizesnek, azaz áramot hordozónak. Ez a technológia azért csak mára érett meg, mert egyre kisebb lett a logikai kapuk mérete, 20 nanométer alatt pedig a csapok már nem zárnak eléggé jól, átfolyik, átszivárog rajtuk az áram. Ám ez kifejezetten jól jön a csipfejlesztőknek, mert ilyen kis méreteknél működnek igazán megfelelően a kvantumbitek. No de hogyan jutunk kiolvasott értékhez? Úgy, hogy a kvantumszámítások alkalmával – különleges eljárásokkal – próbaképpen többször is megmérik, azaz kiolvassák a megoldást adó biteket, így

többféle módszerrel ellenőrzik, hogy a kvantumcsip logikai kapui helyesen tippelték-e meg az eredményt. De hiába kell többször visszaellenőrizni a kapott adatot, még így is sok-sok nagyságrenddel gyorsabb például a kódfejtés, a biológiai, űrkutatási, meteorológiai szimulációk futtatása, vagy éppen egy hatalmas információtömegben – interneten vagy más adatbázisokban – történő keresés.

JAPÁN SEM MARADHAT LE

Visszakanyarodva a mai helyzethez: a fenti elv jó pár éve ismert, de a parányi méretek miatt megannyi apró tényezőnek kell stimmelnie, hogy működésre bírjanak egy ilyen kvantumprocesszort. Az sem mindegy, hogy a különleges gépek hardverét hol fejleszthetik (mármint Észak-Amerikán kívül), de még kritikusabb a szükséges programok megalkotásában szerzett úttörő tapasztalat. Így hát az Egyesült Államokat minden fejlett nagyhatalom be akarja érni e téren. Ebben a németek nagyon elöl járnak, s a fiatal tudományág a minap Japánban is szintet lépett. A Nikkei hírügynökség ugyanis augusztus utolsó napjaiban jelentette, hogy a Tokióhoz közel lévő Kawasaki Üzleti Inkubációs Központban üzembe helyezték a távol-keleti szigetország első kereskedelmi kvantumszámítógépét. Természetesen az amerikai IBM által gyártott gép idejét sok nagyvállalat mindjárt igyekezett lefoglalni, többek között a Toyota Motor, a Hitachi vagy a Toshiba. Nem csoda, hogy sietnek a nagyok, hiszen a Google két éve, egy egyszerűbb

70 | FIGYELŐ 2021/36

F_70-71_skynet.indd 70

2021. 09. 07. 15:54

| SKYNET |

EGY ALSÓ-SZÁSZORSZÁGI FIZIKUS ÉS KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPE. AZ ÉSZAKNYUGATI NÉMET TARTOMÁNY 1,5 MILLIÁRD EURÓT KÖLT AZ ÁGAZATI KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE 2030-IG

FOTÓ: GETTY IMAGES

hatását miként lehet akár csak közelítőleg számszerűsíteni… kvantumszámítógéppel mintegy 200 másodperc alatt oldott meg egy olyan problémát, amelyhez hagyományos komputerrel mintegy tízezer év (bő 315 milliárd másodperc) kellett volna… Viszont a keresőóriás mégsem látta meg e masinákban a gyors sikert. Szakértői szerint csak a 2020-as évek végére jut el arra a szintre a technológia, hogy használni is lehet valamire. Ugyanakkor a Google a ma létező, kezdetlegesnek mondható kvantumgépeket azért tartja lényegesnek, mert ezek felnyithatják a kutatók szemét a téren, hogy mire is lehet jó az efféle rettenetesen nagy műveleti gyorsaság. Többek közt a neves német Fraunhofer Intézet kísérletezik ilyen komputerekkel, olyan nagyágyúkkal vállvetve, mint a Bosch, a BASF, a Merck, a Siemens, az SAP és a Volkswagen. Bár még valóban kevés gyakorlati hasznát látni e gépeknek, a Boston Consulting Group előrejelzése szerint ez a piac az évtized végére elérheti a 10 milliárd dolláros (mintegy 3000 milliárd forintos) értéket. Mi több, 2040-re utóbbi összeg akár a nyolcvanötszörösére robbanhat. Jogos kérdés lenne persze, hogy egy ennyire formálódó technológia ilyen hosszú távú

ÚJABB FEJLESZTÉSEK

Közben persze gőzerővel haladnak a fejlesztések a hardverek terén, így hosszabb távon aligha marad egyedül a Google vagy az IBM. Az újrakonfigurálható, többmagos kvantumszámítógépek megteremtését célozza az új IonQ-csip, amely párologtatott üvegre felvitt ionláncokra épül. A marylandi székhelyű IonQ skálázható, azaz a sebességét többszörözni képes kvantumszámítógépet épít. A megoldás lényege: csip melletti térben elektromágneses csapdába esett ionok kvantumállapotai alapján számolnak. A korábbi csapdákat szilíciumcsip-gyártási eljárásokkal készítették, de a vállalat most áttért a párologtatott üveges csapda technológiájára. Az úgynevezett mikrofluidikai lapkák gyártásához gyakran használt olvasztott szilícium-dioxid-üvegben mikrométeres méretarányban kell kialakítani a megfelelő jellemzőket. A cég szerint a korábbi csapdatechnológia nem tudta volna támogatni az IonQ új kvantumarchitektúráját, amely ionalapú qubitek többszörös láncolatán alapul. A társaság úgy véli, az üvegcsip újrakonfigurálható ionláncai végső soron olyan számítógépek előállí-

tását teszik majd lehetővé, amelyekben a qubitek száma száz feletti lehet. Viszont a szilíciumalapú lapkán lévő töltésből származó kóbor elektromos mezők bizonytalanná tehetik az ionok kényes kvantumállapotát, gyengítve a kvantumszámítás hűségét. Egyébként ebben az ioncsapdás komputerben az elektromos töltésű részecskék kvantumállapotát úgy manipulálják, hogy lézerrel csapdázzák őket. A párologtatott üveges módszerrel az IonQ akár tetszőlegesen újrakonfigurálható, többmagos gépet fejleszthet. A technológia 16 ionból 12 qubitet állít elő. A maradék négy részecske csak úgynevezett hűtőion, ezek az ionok szállításakor fellépő tökéletlenségeket javítják. Így a csapat könynyen több száz qubitesre bővítheti a fejlesztés alatt álló csipet. Az optimista várakozások szerint tehát az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig az élet minden területén ugrásszerű változást hozhat a kvantumszámítástechnika. De e változásokhoz előbb a nagy országoknak kellene előrelépniük: a gépeknek a laborokból a gazdaságba, az iparba lenne szükséges kikerülniük, azaz a kutatók mainál sokkal szélesebb körének kell majd megtanulnia kihasználni e különleges informatikai eszközök egyedi képességeit. HG 2021/36 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 09. 07. 15:54

| CAPPUCCINO |

Műkereskedő, az Ernst Galéria tulajdonosa. Nemzetközi és magyar gyűjteményeket építő munkája számára hivatás, amellyel napi huszonnégy órában foglalkozik. Néhány éve Tihanyi Lajos Pont St. Michel című festményének 264 millió forintos megvásárlásával új korszakot nyitott a hazai műkincspiacon.

A munkája részeként gyűjteményeket épít, azaz másoknak vásárol műtárgyakat. Mi kell ahhoz, hogy olyan gyűjtőkkel kerüljön kapcsolatba, akik több száz millió forintot is kifizetnek egy festményért? – Művészeti és piaci szakértelem, megbízhatóság, reputáció és lojalitás. Ebben a szakmában nagyon sok pénz forog kockán, de rengeteg az érzelmi dön-

tés is. Az ügyfelünket nagyon jól kell ismernünk, értenünk kell a motivációját, a vízióját. És ez fordítva is igaz. Mi nem csupán műtárgyakat értékesítünk, hanem befektetést is kínálunk. Gyűjtő és műkereskedő kapcsolata generációkon átívelő szövetség, ahogy az orvos

vagy az ügyvéd kötődik egy családhoz. A vevőink azért vesznek meg egy műtárgyat, mert bizonyítani tudom a minőségét, a jelentőségét a művészettörténetben, s meg tudom mutatni a történetét. Nemcsak százmilliós, hanem ötszázezres értékű festményekkel is foglalkozunk, így többféle gyűjtői kört vagyunk képesek kiszolgálni – szerintem ez a túlélés záloga is. Egyébként az ügy-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ELENI KORANI

72 | FIGYELŐ 2021/36

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 09. 07. 15:54

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Művészeti kurátor, tanácsadó és szerző.

feleink nemcsak azok, akik vesznek, hanem azok is, akik eladnak. Az aukciók mellett keressük a magángyűjteményekben lapuló műveket. – Ernst René Wastllal, osztrák férjével együtt működtetik Magyarország egyik vezető galériáját. Mi a munkamegosztás? – Ernst méri fel a műtárgyak kvalitását, valódiságát, mielőtt bármit vásárolnánk – ebben tévedhetetlen. Hozzá tartoznak az építészeti és lakberendezési projektek, illetve ő szervezi a restaurálási munkákat. Ez utóbbi a szakértelem mellett komoly logisztikát kíván. Fontos eleme a vállalkozásunknak – és meg is különböztet minket a piac többi szereplőjétől –, hogy ugyanolyan szakszerűen újítunk fel egy barokk bútort, egy XIX. századi csillárt, de egy XX. századi avantgárd képet is, emellett foglalkozunk plakátokkal, könyvritkaságokkal. Az én terepem az üzlet. A gyűjteményépítés, az elemzés és a piaci stratégia megalkotása, valamint a kommunikáció: tárgyalás az ügyfelekkel, a múzeumokkal. Foglalkozom a szerződésekkel, a jogi, számviteli és pénzügyi háttér biztosításával. Hozzám tartoznak a kiállítások és a műtárgybiztosítások, a média, illetve a közösségi felületek kezelése. Mindenki azt csinálja, amiben a legjobb – így áll össze az az egész, amit Ernst Galériaként ismer a piac huszonöt éve. – Mint elegáns, fiatal nőt, a felületes szemlélő egyből a kortárs művészethez köti, az ön szakterülete ellenben a XX. század. Mi vonzza ehhez az időszakhoz? – Amikor Ernsttel találkoztunk, ő főleg az utóbbi 300 év műtárgyaival foglalkozott, illetve a bécsi szecesszió nemzetközi hírű szakértőjeként Magyarországon és Erdélyben kereste a korszak kiemelkedő műkincseit. Mellette a XX. század művészetébe nyertem először betekintést, amely azonnal beszippantott. Vonzott a korszakban rejlő ezernyi titok és lehetőség. Rengeteg tárgy, információ, tudás tűnt el ebben a viharos időszakban, mi pedig a munkánk folyamán számos – szakmai körökben ismert – felfedezést tehettünk már. – Gyakran keveredik licitharcba árveréseken. Mi a taktikája? – Egy aukción számomra fontos, hogy előttem, mögöttem, mellettem a munkatársaim üljenek, így biztosítsák a teret. Több tucat tételre szoktunk licitálni, a

Görög szülők (orvos édesanya, mérnök édesapa) gyermekeként, Budapesten nőtt fel. Családi vállalkozásukban turizmussal foglalkozott, majd a férje mellett, autodidakta módon vált a műtárgyak szakértőjévé. A Belvárosi Görög Nemzetiség elnöke húsz éve. A Budapesti Operettszínház támogatója, a Honthy-díj alapítója. KEDVENCEK Könyv » Bengt Jangfeldt: Raoul Wallenberg élete Film » Ben Hur, Louis de Funès-filmek Zene » magyar operett és görög népzene Ahonnan merít, ha kimerül » a csend Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » diplomatikus/hajlamos késni

kiemelkedő fő műtől a grafikáig. A licitharc maximális koncentrációt kíván, így megzavarhat, ha látom, érzem, hogy valaki figyeli, hol nyitom ki a katalógust, vagy hallgatja, miről beszélek a férjemmel. Emiatt Ernsttel jeleket használunk arra, hogy villámgyorsan tudjunk egyeztetni egy-egy tételről, összegről. Az aukció olyan, mint az orosz rulett. Iszonyatos stressz, kockázatvállalás és döntéskényszer egyszerre. A tapasztalat mellett elengedhetetlen a memória, továbbá a stratégiaváltás, akár másodpercek alatt. A fejemben benne van az utolsó húsz év árverési anyaga: eladott, megmaradt tételek, összegek, megnyert és elveszített licitek, a gyűjtők vételi szokásai, felmérhető határai, akár korlátai. – Miért van szükség önökre a rendszerben? Hiszen ma már telefonon, online és személyesen is lehet licitálni, vásárolni. – A döntéshez és a diszkrécióhoz kellünk. Az ügyfelek ezerféle ok miatt szerződhetnek velünk, de elsősorban azért teszik, mert segítségre van szükségük a döntéshez. Mi ehhez adjuk a tapasztala-

tunkat, a szaktudásunkat, a lehetőségeinket, amiben évtizedek munkája van – akár hibák, amelyeket a saját pénzünkkel fizettünk meg. Mert még ha egy vágyott tárgy kerül is a gyűjtő elé – amelyről biztosan tudja, hogy akarja –, akkor is ott van két kérdés: eredeti-e, s ha igen, mennyit fizessünk érte? A gyűjtőink rendkívül karizmatikus és sikeres emberek, akik tudják, hogy a mi szakmánkhoz szintén évtizedek know-how-ja kell. Számos esetben találkoztunk olyanokkal, akik éveken át maguk vásároltak, elköltve rengeteg pénzt jobb vagy rosszabb festményekre. Sokszor akkor érkeztek hozzánk, amikor már csalódás és/vagy rossz tapasztalat is kapcsolódott az egyszerűnek induló hobbihoz. Egy híres műgyűjtő mondta egyszer: „Ha szerencsés vagy, akkor korán találkozol azzal, aki segít pénzt és időt spórolni, továbbá értéket építeni a következő generáció számára.” – Mi történik, miután megvesznek egy műalkotást? – A gyűjteményépítés része, hogy a műtárgyak utóéletét figyelemmel kísérjük, s ha szükséges, restauráljuk, keretezzük azokat. Hazai és nemzetközi kiállításokra utaztatjuk az alkotásokat, hogy vigyék szét a magyar képzőművészet hírét a világban, s emiatt múzeumokkal tárgyalunk itthon és külföldön. Egyrészt minden megjelenés érték-, presztízsnövelő tényező. De például a párizsi Musée d’Orsay-nak eladtuk Rippl-Rónai József Menetelő francia katonák című 1914-es fő művét, amivel a magyar művészetet pozicionáltuk a világ egyik vezető múzeumában. Egy klasszikus galéria feladatköre nagyon komplex, de itthon talán csak mi maradtunk ebben a szerepben – az aukciósházak mellett. – Nőként mi az a plusz, amit belevisz a munkájába? – Az empátia, a gyors alkalmazkodás képessége, s hogy csapatjátékos vagyok. Ez egy konzervatív világ, többnyire férfi szereplőkkel. Egy műalkotásért folyó küzdelemben a férfienergiák sokszor az ego határaiba ütköznek, én viszont a cél érdekében félre tudom tenni önmagamat. Hiszen a lényeg a műtárgy – és hogy kié lesz. SZIGETI HAJNI 2021/36 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 09. 07. 15:54

| TÁRSADALOM |

NORMÁLIS ÉLET A NEGYEDIK HULLÁMBAN

PANDÉMIA | A delta-variáns továbbra is terjed, itthon szintén megugrott a regisztrált esetek száma. Az Európai Uniónak tartalékolnia kellene a vakcinákat, de adományoz, hogy működésben tartsa ázsiai beszállítóit. Az elmúlt néhány nap fontosabb hírei a koronavírus-járványról. millió, december végéig 75 millió, a jövő áprilisig újabb 65 millió adagot szállít az EU-s tagállamokba. Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy a 70 százalékos EU-s átoltottság ellenére továbbra is kulcsfontosságú a tartalékképzés. Hozzátette: a közösség az év végéig legalább 200 millió adag oltóanyagot szándékozik betárazni. Eközben – hogy reménykeltő hírekről is beszámoljunk – Izraelben már fordult a trend, csökkennek az esetszámok. A delta-mutáció okozta negyedik járványhullám csúcsán, augusztusban napi 750 körül volt a súlyos megbetegedések száma, ez a múlt héten már 670-re mérséklődött – úgy, hogy nyitva vannak az oktatási intézmények, és a kereskedelmet sem korlátozták.

FOGY A LEVEGŐ AZ OLTÁSELLENESEK KÖRÜL. A TÜNTETÉSEK ELLENÉRE A FRANCIA KORMÁNY KÖVETKEZETES A KORÁBBI SZIGORÍTÁSOKHOZ

Az európai kontinensen a koronavírusos megbetegedést tekintve az oroszoknál regisztrálták messze a legtöbb – napi 17 ezer feletti számú – esetet, őket Ukrajna követi a sorban. Ha az uniós adatokat nézzük, Írország vezeti a listát, s a mediterrán államokban van még jelentősebb esetszám-növekedés. Minden országban megnyíltak és működnek az oktatási intézmények. Megbetegedések esetén helyi megoldásokkal, egy-egy osztály kizárásával keze-

lik a helyzetet. Az elmúlt néhány nap egyik fontos híre volt, hogy az Európai Bizottság megegyezett az áprilisban indított perben az AstraZenecával. Azért vitték bíróságra az ügyet, mert a gyártó nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, nem szállította időben az oltóanyagot. A múlt pénteken bejelentett egyezség értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy októberig 60

A kormányzatok célja az őszi időszakban is az államok normálishoz közeli működésének a fenntartása. Franciaország képviseli ezt a legmarkánsabban. Ott zárták be a legkevesebb időre, 12 hétre az iskolákat, szemben Németországgal, ahol 38, vagy az Egyesült Államokkal, ahol 58 hétig maradtak otthon a gyerekek az UNESCO adatai szerint. „Nem voltunk hajlandók egész generációkat feláldozni azzal, hogy hoszszú ideig kimaradnak a gyerekek az iskolából” – mondta Gabriel Attal francia kormányszóvivő. Jelenleg ott az a fő szabály, hogy ha egy általános iskolás koronavírusos lesz, az osztálytársai hét napra karanténba kerülnek. A középiskolákban a pozitív eredményt mutató tinédzsereket, valamint azokat, akik nincsenek beoltva és kapcso-

FOTÓ: GONZALO FUENTES, REUTERS

A MŰKÖDÉS FENNTARTÁSA

74 | FIGYELŐ 2021/36

F_74-75_covid.indd 74

2021. 09. 07. 15:55

| TÁRSADALOM |

A LEGTÖBB ÚJ ESET (augusztus 30.–szeptember 5.) latba léptek velük, szintén minimum egy hétre elkülönítik. A teljesen beoltottakat nem érintik az intézkedések, járhatnak tanintézménybe. Németországban felülírták a korábbi tervet, s újabb néhány hétig, október 3-ig meghosszabbították az iskolai maszkviselést. A német gyermekorvosok szövetsége szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, mert a gyerekeknél kifejezetten enyhe lefolyású a betegség. Norvégiában megugrott az esetszám a 13–19 éves korosztályban az elmúlt napokban. Erna Solberg norvég miniszterelnök jelezte, hogy felajánlják az oltást a 12–15 esztendőseknek, és sürgette, hogy alkalmazzák a rendszeres tömeges tesztelést. Olaszországban az iskolák ezen a héten nyitottak meg – egyelőre csak az adminisztratív személyzet és a tanárok előtt, hogy felkészülhessenek a diákok visszatérésére. Az olasz kormány döntése szerint a tanároknak és a tanintézmények dolgozóinak legalább egy dózist meg kell kapniuk, vagy rendelkezniük kell gyógyultsági igazolással.

VAKCINÁK VIETNAMNAK

Ugyan a tartalékolás a cél, de folyik a vakcinaadományozás is, elsősorban Vietnam részére. Az EU-tagországok elemi érdeke az ottani járvány leküzdése, ugyanis a délkelet-ázsiai ország az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerük. A múlt héten Olaszország

AZ ÚJ ESETEK SZÁMA AZ EU ORSZÁGAIBAN* Írország Ciprus Görögország Franciaország Észtország Izland Portugália Litvánia Spanyolország Bulgária … Magyarország

504 496 412 403 334 309 306 288 270 264 18

*14 napos mozgóátlag, 100 ezer lakosra vetítve Forrás: ECDC

USA India Nagy-Britannia Irán Brazília Malajzia Oroszország Fülöp-szigetek Japán Thaiföld

882 504 219 793 219 601 168 663 138 495 119 478 109 062 104 782 101 536 90 471

A HALÁLESETEK SZÁMA (augusztus 30.–szeptember 5.) USA Oroszország Mexikó Brazília Irán Indonézia Vietnam India Malajzia Dél-Afrika

9681 4663 4649 4054 3523 3370 2010 1973 1837 1589 Forrás: Statista.com

és Románia, korábban Lengyelország, Csehország, Franciaország és hazánk is adományozott oltóanyagot Hanoinak, a Deutsche Welle becslései szerint eddig 2,6 millió adagot. Augusztus 30-ig Vietnam lakosságának mindössze a 2,6 százaléka kapott teljes védőoltást, ez a legkisebb arány a régióban. A lemaradás elsődleges oka, hogy az ottani kormány abban bízott: időben elkészül a hazai vakcina. De a segítség azért is jár, mert 2020 áprilisában Vietnam több mint 550 000 arcmaszkot ajándékozott Franciaországnak, Németországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Nagy-Britanniának, köszönhetően az európai diaszpóra aktív közreműködésének. A délkelet-ázsiai ország a globális ellátási lánc fontos szereplője számos iparágban. Ha a pandémia okán leállnak a gyárai, azt egész Európa megérzi. Több mint száz élelmiszeripari, konkrétan tenger gyümölcseit feldolgozó üzemet zártak be ott augusztusban, a textil- és ruhagyárak több mint harmada pedig az elmúlt hetekben kényszerült

leállásra – írta a Deutsche Welle. De a vietnami partnereknél kialakult kényszerszünet nehézségeket okozott a Samsungnak és Toyotának is. A szakértők azt mondják, az ellátási lánc zavarai akár a jövő tavaszig is eltarthatnak, például a félvezetőiparban. Ennek az a következménye, hogy a Ford a múlt szerdán közölte: Kölnben működő gyára szünetelteti a Fiesta modellek előállítását, éppen a félvezetők hiánya miatt.

VAKCINA DEBRECENBŐL

Konkretizálódott a hazai vakcina-előállítás menete, a jövő év végén kezdi meg a termelést a debreceni nemzeti oltóanyaggyár – erősítette meg a hírt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amikor elhelyezték a leendő üzem alapkövét a Debreceni Egyetem innovációs parkjában. A tervek szerint évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd ott, hazai fejlesztésű oltóanyagokat, biztosítva ezzel az ország ellátását az esetleges későbbi járványok esetén. Merkely Béla a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: elhúzódhat a negyedik hullám, amely az oltatlanokat érinti majd elsősorban, ahogy korlátozásokra is ők számíthatnak. Huszonötször nagyobb az esélye annak, hogy egy oltatlan kerül kórházba, mint egy oltott, és ugyanennyivel nagyobb a valószínűsége a tragikus kimenetelnek is – mondta a Semmelweis Egyetem rektora. Hangsúlyozta: az oltatlanok nem reménykedhetnek a nyájimmunitásban, mert a koronavírus folyamatosan mutálódik. Sokat változott a kórokozó fertőzőképessége; a delta-variáns esetében egy ember átlagosan nyolcat fertőzhet meg, míg az első, Vuhanból elindult vírus esetében a szám ennek a harmada sem volt. A harmadik oltást elsősorban a 60 felettieknek javasolta. Szlávik János infektológus is arra hívta fel a figyelmet, hogy a delta-variáns nagyon virulens, a tünetek megjelenése előtt két nappal is fertőzhet, így semmiképp sem szabad félvállról venni. LENGYEL GABRIELLA 2021/36 FIGYELŐ | 75

F_74-75_covid.indd 75

2021. 09. 07. 15:55

| TÁRSADALOM |

LEGYÜNK HÁLÁSAK MINDEN ALAPVETŐ DOLOGÉRT FOLLY RÉKA | Több generáció elkötelezett és áldozatos munkájára volt szükség ahhoz, hogy a Badacsonyörsön található Folly Arborétum és Borászat hazánk egyik legszebb arborétumává váljon. A Magyarországon szinte egyedülállóan, 115 éve családi gondozásban lévő botanikus kert tulajdonosával beszélgettünk.

Miként vált egy pécsi orvos fák iránti rajongásából Magyarország egyik legszebb arborétuma? – Sok áldozatos munkával, a család kitartásával, szeretettel és hittel, s ezt az elődeink által lekövezett utat mi, a negyedik generáció is igyekszünk a legjobb tudásunk szerint folytatni. A történet viszont a múlt előtti század közepéig nyúlik vissza, amikor Csigó Pál szolgabíró és parlamenti képviselő szőlőt telepített az Örsi-hegy oldalában, illetve 1878ban átépítette a birtokon máig látható „öreg ház” elődjét. Az arborétum magját, a szőlők fölött meghúzódó 0,4 hektáros, sziklás Öregarborétumot pedig a veje, a dédnagypapám, dr. Folly Gyula orvos telepítette. Viszont különös bolondériáját – ahogyan a család szokta hívni – nem tudta sokáig élvezni: agytumortól fiatalon, 48 éves korában hunyt el. – Nagypapája köztudottan nem szimpatizált a kommunista rendszerrel. Ez, gondolom, az arborétum sorsát is befolyásolta… – Nehéz idők voltak, amelyek a családunkra és az arborétumra is rányomták a bélyeget. Nagyapám vagyonát elkobozták, bankigazgatói pozíciójából kirúgták, állást sehol sem kaphatott, és „társadalmi munkában” krumplibogarakat szedettek vele a szántóföldeken. Ennek ellenére a történelem viharaiban, dacolva a kommunista rendszerrel, sohasem adta fel az elveit, s folytatta édesapja munkáját. A birtok nagy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de nagyapám nemcsak a megmaradt területet gondozta, hanem az állami részeken is további telepítéseket végzett. Végül édes-

apám – visszavásárolva az ellopott területeket – nyitotta meg a növénykertet a közönség számára. – Egyértelmű volt, hogy továbbviszi dédnagypapája örökségét? – Nem egészen, de mivel nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan édesapám eltervezte, a fővárosi fogorvosi állásomat hátrahagyva 2010-ben a férjemmel együtt úgy határoztunk, hogy átvesszük az arborétum irányítását. Nem a döntés bizonyult nehéznek, hanem az új szituáció, amelybe belecsöppentem. Mivel nem volt tapasztalatom, mindent a nulláról kezdtem, és hinnem kellett, hogy képes vagyok megbirkózni az új feladatokkal. De az az egy év, amelyet még a halála előtt eltöltöttem édesapámmal, a hit és tudás, amit kaptam tőle, erőt és bizalmat adott. – Mennyivel más az élet a hegyoldalból nézve, milyen érzés itt élni? – Édesanyám mindig azt mondta: adjunk hálát az Istennek, hogy ilyen szép helyen születtünk. Fontos megtanítanunk a gyerekeinknek, hogy legyenek hálásak minden alapvető dologért. Engem a szőlő az evangéliumra és Jézusnak e gyümölccsel kapcsolatos példabeszédeire emlékeztet. Amikor ránézek a szőlőre, azonnal megjelenik előttem az egyik példabeszéd: „Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen.” A szőlő és a természet alázatra tanítja az embert. – 2017-ben a tanösvény kategóriában Az év ökoturisztikai létesítménye címet, a Földművelésügyi Minisztérium és a Ma-

gyar Turisztikai Ügynökség közös díját is elnyerte az arborétum. Miben áll az egyedisége? – A története és a fekvése egyedülálló. Ritka eset, hogy értéket látva az előd munkájában, a negyedik generáció viszi tovább az arborétumot. A területünk négyszázféle tűlevelűnek ad otthont, köztük a világ összes ciprusának és a földön fellelhető huszonötféle cédrus mind a négy alapfajtájának. Néhány fenyő legidősebb kelet-közép-európai példányai nálunk találhatók, s mi foglalkoztunk először cédrusokkal és ciprusokkal Magyarországon. De a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjteményünk szintén egyedülálló, akárcsak a vállalkozás infrastruktúrája. – Egy családi borászatuk is van, ahol az arborétum területén termelt szőlőt dolgozzák fel. Mit kell tudni a pincészetről? – Történelmi vonatkozásként érdemes megemlítenem, hogy a fenyők előtt itt szőlőkultúra volt. Eszterházy Károly is foglalkozott e helyütt szőlőműveléssel, a terület tőle került a Csigó családhoz, akik folytatták a művelést. Édesapám csak folyóbor értékesítésével foglalkozott, de mi már 2011-től palackozzuk a nedűket. A borászat nagy büszkesége a Budai Zöld, amelyre már a kezdetekkor a szakma is felfigyelt. Bár az elején a túl sok feladat miatt nem állt szándékomban borokkal is foglalkozni, beláttam, hogy egy ilyen csodálatos környezetben, pár lépésre a Balatontól ez nagyon fontos dolog. – Milyen szempontok szerint készülnek a nedűk? – Szoros kontroll mellett, jó alapanyagból, megfelelő technikát használva olyan

76 | FIGYELŐ 2021/36

F_76-77_Borasz-Folly.indd 76

2021. 09. 07. 15:55

FOTÓ: FOLLY ARBORÉTUM ÉS BORÁSZAT

| TÁRSADALOM |

borokat igyekszünk készíteni, amelyeken keresztül meg tudjuk mutatni a fajtajelleget. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem avatkozunk közbe, ha szükséges. Évente nagyjából 45-50 ezer palack nedűt állítunk elő. Ezek zöme a Badacsonyi borvidék hagyományaihoz híven fehérbor, de rozét és – a Boróka család legújabb tagjaként – már vöröset is készítünk. A rajnai rizlingben nagyobb lehetőséget látok, mint például az olaszrizlingben. Büszke vagyok arra, hogy a 2019-es rajnaink a Magyar Tudományos Akadémia bora lett. A borágazat fejlődé-

sére az elmúlt években rengeteg pályázati lehetőség volt mindenki számára, ezeknek köszönhetően nekünk is sikerült néhány fontos beruházást megvalósítanunk. Például tavalyelőtt 80 milliós önrész mellett 70 millió forintos állami támogatásból korszerű borászatot építettünk, de saját éttermünk, kávézónk és cukrászdánk is van. – Mi a következő projekt, amelyen dolgoznak? – Több tervünk is van, például egy család- és birtoktörténeti kiállítást szeretnénk hamarosan megvalósítani. Mindig

csak olyan mértékben fejlődünk, amelyet a lehetőségeink biztosítanak számunkra. Nem rövid távra tervezünk, itt vagyunk 115 éve, és ha az Isten erőt ad, remélem, még hosszú ideig itt leszünk. Szeretném, hogy az általam elkezdett munkát az unokám is tudja majd folytatni. NÉMETI SÁNDOR

2021/36 FIGYELŐ | 77

F_76-77_Borasz-Folly.indd 77

2021. 09. 07. 15:55

| TÁRSADALOM |

ÚJ GONDOLATOK A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS A GEOPOLITIKA TERÜLETÉN CSEH KATINKA | „Kiváló kapcsolatot ápolunk a legnagyobb külföldi egyetemek kiadóival, ennek köszönhetően a közgazdaságtan, a pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés tématerületeinek a sikerkönyveit a lehető leggyorsabban tudjuk elhozni az olvasóknak. A hazai közgazdasági örökség gondozását szintén missziójának tekinti a kiadó, a Kopátsy Sándor szellemi hagyatékát bemutató életműsorozat első kötete Beszélgetések Adyval címmel, 2021 februárjában jelent meg” – mondta a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) ügyvezető igazgatója a Figyelőnek.

Emlékszik, mi volt az első kiadott könyvük? Átgondolták, mivel tegyék le a névjegyüket? – Természetesen mérlegeltük. A kínai észjárás lett az első kötetünk, amelynek a megjelenését a kínai újév napjára időzítettük 2018-ban. Az országot kitüntetett érdeklődéssel figyeli a világ, hatása megkérdőjelezhetetlen, a geopolitikával foglalkozó elemzők pedig egyre többet értekeznek arról, hogy a XXI. egyenesen Ázsia évszázada. Emellett az is fontos szempont volt, hogy a könyv kifejezetten olvasmányosan, érdekfeszítő módon jeleníti meg Kína tradícióit, történelmét és kultúráját. A választásunkat pedig később a kötetnek a hazai olvasóközönség körében elért kedvező fogadtatása is

NÉVJEGY Ügyvezető igazgató Miskolcon született, 2017 szeptembere óta áll a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. élén. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (társadalmi tanulmányok alapszakos előadó, 2007–11), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (nemzetközi igazgatásszervező, 2008–11; jogász, 2011–15; angol jogi szakfordító szakjogász, 2016–19) végezte. Német és angol nyelven tárgyalóképes, felsőfokú, C típusú nyelvvizsgája van. Szabadidejében olvas, idegen nyelveket tanul, szeret utazni és túrázni.

visszaigazolta. A mai napig ez az egyik legnagyobb sikerkönyvünk, az ázsiai észjárásokkal kapcsolatos további két – Koreával és Japánnal foglalkozó – kötettel együtt. Szinte folyamatos az újranyomásuk. Talán abban is újdonságot hozott a kiadó, hogy ezt a művet egy különleges, társadalmi párbeszédre ösztönző rendezvényen, közönség előtt mutattuk be. Ennek mentén azóta már hagyománnyá váltak a könyvbemutatóink, amelyeket a koronavírus-járvány miatti lezárások idején is nagy sikerrel, élő online adással tudtunk megtartani. – Mi lesz a negyedik születésnapra kiadott kötetük? – Egy igazán meghatározó születésnapi alkotással állunk elő, amely által egy újabb színnel gazdagítjuk kiadói palettánkat. Publikáljuk a magyar származású brit építész, Váci P. Sándor An English Dimension – The diaries of the Hungarian Count István Széchenyi című könyvét. A közzétett naplóbejegyzések Széchenyi István 1832. és 1834. évi angliai utazásain születtek, s tanulságos betekintést adnak a korabeli Anglia és Magyarország világába. A gróf példaként állította a hazai nemesség elé a szigetországban tapasztaltakat, a Lánchíd megépítésének a gondolata is ott született meg. Nem titkolt szándékunk, hogy a külföldi olvasók figyelmét is ráirányítsuk a reformkor egyik legkiemelkedőbb alakjára. – Hová tehetjük a Pallas Athéné Könyvkiadó helyét a magyar könyvpiacon? – A közgazdaságtan-pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés tématerületeiről választjuk ki a

legfrissebb, akadémiai-egyetemi hátterű külföldi sikerkönyveket. Kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a legnagyobb egyetemek, például a Princeton, a Harvard, az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem), a Cambridge, a Stanford kiadóival, hogy a köteteiket első kézből, a lehető leggyorsabban szerezhessük be és nyújthassuk át magyarul a hazai olvasóknak. A célközönségünket az üzleti élet vezetői, az egyetemi oktatók, az egyetemisták és a kutatók alkotják, emellett pedig széles olvasótábor találhat kedvérevalót a kínálatunkban tudományos alapokon nyugvó, ugyanakkor közérthető stílusban megfogalmazott köteteink által. Rendszeres látogatói vagyunk a hazai és a határon túli (London, Frankfurt, Szöul) nemzetközi könyvvásároknak is, amelyek szintén erőteljes impulzust és sok-sok izgalmas kiadnivalót nyújtanak számunkra. Könyveink a legfrissebb, széles nemzetközi kitekintésű, akadémiai hátterű tudást hozzák el Magyarországra. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a modern közgazdaságtan és a XXI. századi geopolitika elmélete és gyakorlata mind szélesebb körben gyökeret eresszen idehaza is. Alkalomadtán különböző izgalmas kirándulásokat is teszünk; példa rá az előbb említett, Széchenyivel foglalkozó kötet, vagy akár egy fantasyregény, mint az Akata boszorkány, Nnedi Okorafor műve. – Hogyan került a Kopátsy Sándoréletműkiadás feladata a PABookshoz? – A hazai közgazdasági gondolkodók egyik ikonikus alakjának, Kopátsy Sán-

78 | FIGYELŐ 2021/36

F_78-79-Cseh-Katinka.indd 78

2021. 09. 07. 16:00

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

dornak az életműve napjainkban is aktuális üzeneteket hordoz. Gondolatainak, bölcsességének és eddig feltáratlan kéziratainak a feldolgozása, hátrahagyott üzeneteinek az összegzése úgy gondolom, magas szintű társadalmi hasznosságot hordoz. Magyarország egyik legismertebb közgazdászáról van szó, akinek több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének a megalkotásáig ívelt. Sorozatunkat pe-

dig nemcsak a pályafutása során publikált közel 30 könyve alkotja, hanem az eddig kiadatlan, jelenleg feldolgozás alatt álló kézirathagyatékok közzététele is a terveink között szerepel. Jelenleg az Új közgazdaságtan – A minőség társadalma és a Van kiút!, valamint a T.E.T.T. című művének a kiadói munkálatait végezzük. – Mennyire hálás ma Magyarországon nemzetközi sikerkönyveket kiadni? – Az érdeklődés, továbbá a könyvbemutatókon tapasztalt aktivitás és diskurzusok arra engednek következtetni, hogy olvasóink egyre inkább igénylik és számí-

tanak is arra, hogy hétről hétre elhozzuk a világ legnagyobb külföldi egyetemi kiadóinak a legújabb kiadványait. A kötetek a saját nyelvterületükön már kiállták a siker próbáját, bestsellerek lettek, így a magyar kiadásuk is ígéretesnek bizonyul. Gondolta volna, hogy az egyik legnagyobb sikerkönyvünk a Kvantum-számítástechnika közérthetően? Hónapok óta szerepel a top 10-es listánkon. – Mennyire nyitottak hazai szerzők műveinek a kiadására? – Teljes mértékben! Mindig nagy öröm, amikor magyar szerzők műveit jelentethetjük meg. Elég, ha csak Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az Amerikai Birodalom vs. Európai Álom című, magyarul és angolul is publikált könyvére, Szilágyi István A geopolitika elmélete című kötetére vagy Csizmadia Norbert Geofúziójára utalok. A legutóbbi bemutatón is három magyar szerző frissen megjelent tanulmánykötetét, a Legitim geopolitikát ismertettük, amelynek nem kisebb a célja, mint hogy hozzájáruljon az európai kultúrkör gondolkodásának a megváltoztatásához a legitim német geopolitikával kapcsolatban. – A fenntartható fejlődés, a környezettudatosság személyes ügye is? Hallottam egy rádióműsorban, amikor felhívta a figyelmet a nemzetközi műanyagmentes júliusra. – Véleményem szerint a tudatosság növelésének a környezeti tényezőkre való odafigyelés ugyanúgy a részét képezi, mint a kreativitás kiterjesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése vagy éppen a megújulásra való képesség és nyitottság növelése. Az egyik témába vágó könyvünk, a Tíz év múlva itt az éjfél szerzőjével folytatott beszélgetésnek többek között szintén az volt az egyik legfontosabb üzenete, hogy csak akkor lépünk a globális problémák megoldásához vezető útra, ha mindannyian belátjuk saját választásaink jelentőségét és fontosságát – úgy gondolom, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Emellett kiadónk és könyvesboltunk „zöld” működtetése is mindennapi gyakorlat számunkra. A társadalmi felelősségvállalás jegyében vettük fel a kiadáspolitikánkba a fenntartható fejlődés és a környezet globális védelme témakört, ezzel is ösztönözve olvasóinkat a szemléletváltásra és a cselekvésre. TÓTH BALÁZS 2021/36 FIGYELŐ | 79

F_78-79-Cseh-Katinka.indd 79

2021. 09. 07. 16:00

| SPORT |

MÜNCHENTŐL ELBASANIG „Ha a csapat legjobbja, Szoboszlai Dominik nélkül versenyben vagyunk a világ legjobbjaival, mi lesz, ha még rá is számíthatunk?” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok táplálták a kincstári optimizmuson túl a magyar szurkolók önbizalmát a nyári Európa-bajnokság után, a vbselejtezők őszi folytatása előtt. Aztán Szoboszlai jött, látott, de a válogatott nemhogy nem győzött, hanem előbb Anglia ellen otthon, majd Albániával szemben idegenben is gól és pont nélkül maradt. A harmadik A betűssel, Andorrával szerda este, lapzártánk után találkozott a nemzeti csapat. Ne áltassuk magunkat, dacára a kedvező előjeleknek, a friss Eb-ezüstérmes szigetországiakkal szemben nagyon is benne volt a pakliban a kudarc lehetősége, a kijózanító pofoné viszont nem feltétlenül. Gareth Southgate azonban a lehető legerősebb összeállításában küldte ki csapatát a Puskás Aréna gyepére, olyan, nemzetközi szinten is a legfelső polcon számontartott futballistákat bevetve, mint Harry Kane, Raheem Sterling, Mason Mount vagy Jack Grealish.

sok: néhány perc leforgása alatt Sterling és Kane is betalált. Érdemi válaszra hiába várt a 60 ezres közönség, sajnos a félpályát is csak elvétve lépték át Sallai Rolandék. Anglia alighanem beérte volna a tükörsima 2–0-s győzelemmel, de Gulácsi Péter keze megremegett, bár korábban számtalan bravúrt mutatott be, és a harmadik, valamint a negyedik vendéggólnál is hibázott. Ennél több szót azonban nem érdemes ejteni a Magyarország–Anglia világbajnoki selejtezőről, de nem a válogatott gyengélkedése, sokkal inkább a nézőtéri rendbontás és annak a brit média általi tálalása miatt.

Az alaphangulatot már az szavatolta, hogy tömeges füttyszó volt a fogadtatása annak, hogy Southgate játékosai – a korábbi gyakorlatukat fenntartva – a kezdő sípszó előtt térdeléssel nyilvánították ki elköteleződésüket az antirasszizmus ellen. Emlékezhetünk, a sokakat megosztó gesztus az Eb-n sem volt általános, több nyugat-európai vagy éppen skandináv ország válogatottja sem preferálta. Mindenesetre abban talán kiegyezhetünk, hogy térdelni egyfajta vélemény, mint ahogy állva maradni is az, a harmadik

FOTÓ: REUTERS

VISSZAESŐ VÁLOGATOTT | Ahogy elmúlt a forró nyár, úgy a magyar nemzeti csapat szereplését övező eufória is elszállt, miután Marco Rossi csapata Albániában sem tért magához az angol válogatottól Budapesten kapott pofonból.

KESERŰ SZÁJÍZ

Ehhez képest a budapesti találkozó első félideje az álmos tapogatózás és az angolok meddő mezőnyfölénye jegyében telt, így a szünetben a magyar szurkolók sem azt taglalták a büfé előtt sörért sorban állva, hogyan lehetne megúszni egy kiütést, hanem épp ellenkezőleg: lehet-e valahogy három pont az egyből, ami egyelőre kinéz. Ehhez képest a fordulás után sebességet váltottak a háromoroszláno80 | FIGYELŐ 2021/36

F_80-81_sport_foci.indd 80

2021. 09. 07. 16:06

| SPORT |

út, a fütyülés viszont igazán mellőzhető. Ilyen értelemben az első félidő jobbára eseménytelenül telt, igaz, a vádak szerint volt példa kirekesztő bekiabálásokra, mi több, huhogásra is. Amikor viszont a vezető gólt jegyző Raheem Sterling éppen a fekete pólós hazai keménymag előtt ünnepelt, söröspoharak zápora zúdult rá. Az más kérdés, hogy a reakció a legkevésbé sem a Manchester Cityt erősítő csatár bőrszínének vagy a mezlevételének szólt, sokkal inkább a pillanatnyi dühnek, amit a bekapott gól váltott ki, illetve annak, hogy a találat szerzője tőlük pár méterre fogadta társai gratulációit. Az végképp abszurd, hogy bárki azt feltételezze, a drukkereknek azzal lett volna bármi bajuk, hogy Sterling a koronavírus szövődményeiben elhunyt barátjáról emlékezett meg. Elvétve akadhatott olyan néző, aki korábban már hallott Steffie Greggről.

BEDOBÁLT POHARAK

Országimázs szempontjából persze így is, úgy is öngól volt ez a jelenet, hiszen a pohárdobálás nagyon nem néz ki jól,

de az az általánosítás is súlyos aránytévesztés, ahogyan a brit sajtótermékek pár tucat magáról megfeledkező rendbontó miatt nemcsak a 60 ezer néző többi 99,5 százalékáról állított ki vállalhatatlan bizonyítványt, hanem a csaknem 10 millió honfitársunkról is. Az Anglia–Raszszisták 4–0 szalagcímet joggal kéri ki magának bárki közülünk. Főként úgy, hogy épp az angol szurkolók azok, akik amint a La Manche csatorna európai oldalán találják magukat, rendre feldúlják a kontinens jó néhány városát, ahová éppen a kedvenc klubjuk vagy a válogatott látogat, de legutóbb a Wembley környékén is órákon át tomboltak. Ráadásul az olaszokkal szemben 11-esekkel elbukott Eb-döntő után a nézők egy része épp a büntetőt rontó színes bőrű játékosokat, Marcus Rashfordot, Jadon Sanchót és Bukayo Sakát pécézte ki magának. Egy fontos különbség azonban mégis van: az angol játékosok az Európa-bajnokság után elhatárolódtak a rendbontóktól. „Nem vagytok drukkerek, nem kelletek” – állt ki társai mellett a rasszista angol szurkolókkal szemben Harry Kane, a csapatkapitány. A mieinknél hasonló szerepkörben lévő Szalai Ádámmal szemben értelemszerűen nem volt elvárható, hogy a játékot megszakítva, mérkőzés közben bírja jobb belátásra a dobálózókat, de a történtek után lett volna tér, idő az érdemi reakcióra a biztatás megköszönésekor, a lefújás után, aminek a Himnusz közös eléneklése ugyanúgy a menetrendszerű része volt. Visszatérve a pályára: nem sokáig nyalogathatta a sebeit Marco Rossi csapata, hiszen a csütörtöki 0–4 után vasárnap Albániában volt jelenése, a nyugat-balkániak nemzeti stadionjának gyepcseréje miatt Tirana helyett a magyar nyelven kissé furcsán hangzó Elbasanba vezetett a csapat útja. Mivel Albánia előzetesen nyeretlen volt, sőt még gólt sem lőtt ellenünk, a közvélemény önbizalmat helyreállító győzelemre számított. Erre az is ráerősített, hogy az apró Elbasan Arena pályájára a létesítmény tőszomszédságában lévő toronyházból is tökéletes volt a rálátás, és sokan éltek is ezzel a lehetőséggel. Csakhogy Albánia nem egy San Marino-, Liechtenstein- vagy éppen Gibraltár-szintű gárda, sőt, a csapat értéke egy TÉRDRE ROGYVA. GULÁCSI PÉTER HIBÁI NÉLKÜL SE LETT VOLNA ESÉLYE ANGLIÁVAL SZEMBEN A MAGYAR VÁLOGATOTTNAK

hajszállal meg is haladja a magyarét, 102,7 millió euróra taksálja a Transfermarkt. Magyar szemmel érthető, hogy a Ferencváros légiósa, Myrto Uzuni a legizgalmasabb karakter, ugyanakkor delegál futballistát a keretbe a Roma, az Atalanta vagy a Lazio is. Amiatt mégis magyar győzelmet várt a többség, hogy a sorsolásnál a negyedik kalapból húzták ki az ellenfelet, fölényben viszont legfeljebb percekig volt a harmadik kategóriát képviselő magyar válogatott. Szoboszlai még így is mifelénk billenthette volna a mérleg nyelvét, a hajrában azonban éles szögből mellé lőtt ballal, míg a túloldalon Armando Broja pontosan célzott.

MEGTÉVESZTŐ STATISZTIKA

Nem olyan távoli emlék június 23-a, München, amikor a 2014-es világbajnok németekkel úgy játszottunk 2–2-t, hogy perceken múlott a győzelem, egyúttal a továbbjutás a 2016-os Európa-bajnok Portugáliát (0–3) és a világbajnok franciákat (1–1) is felvonultató halálcsoportból. Az az érzés egészen szokatlan volt, ahogy a németek húzták az időt az Allianz Arenában, nehogy a végén góllal fejezzen be egy harmadik támadást is a Rossi-csapat. Éles a kontraszt München és Elbasan között, holott a Nemzeti Sport által öszszevetett statisztikák szerint a vereséget hozó vb-selejtezőkön több pontos passzt mutatott be a válogatott a saját Eb-átlagánál, mint ahogy a labdabirtoklás terén is volt előrelépés. Csakhogy – a sportnapilap szerint – mit sem érnek a passzok és a labdabirtoklás, amikor az ellenfelek átlagosan kevesebb támadást vezetve is több gólt tudtak szerezni a két vb-selejtezőn, mert a védelmünk közel sem zárt olyan hatékonyan, nem működtek úgy az egyéni hibák utáni kisegítések, mint a nyáron. És mit ér a több támadás, ha közben elöl a kísérletek számában, kiváltképp a kaput eltaláló lövésekében elmaradtunk a júniusi teljesítménytől, mert a támadók döntő helyzetekben rossz megoldásokat választottak? A kérdés költői. Láttuk, hogy mit ér. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/36 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_foci.indd 81

2021. 09. 07. 16:06

| AJÁNLÓ |

STATIO ORBIS

ÜNNEPI ZÁRÓMISE FERENC PÁPÁVAL | A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepi zárómiséje szeptember 12én 11.30-kor kezdődik a Hősök terén. A zenét a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara, valamint a magyar katolikus egyházi énekkarok több mint kétezer fős egyesített kórusa szolgáltatja.

FILMEK, ÜNNEPI MISE, JÖVŐKUTATÁS Szeptember 10. és 12. között rendezik meg az Őszi Nemzetközi Lóverseny és Food Truck Show-t a Kincsem Parkban. A hétvégi kínálat a spanyol ízek szerelmeseinek kedvez.

FRANKOFÓN FILMNAPOK

KRAFT SÖRFESZTIVÁL

Utoljára 2018-ban volt Kraft Sörfesztivál, avagy a kraft sörök rendes évi „seregszemléje”. A Dürer Kertben az idén 20 hazai és 8 külföldi sörfőzde méri a sört szeptember 9. és 12. között. A Kraft Sörfesztivál egy olyan külföldi, régiós neveket is felvonultató nagy sörös ünnepély, amely inkább a hazai fogyasztókat célozza meg és amelyen a magyar kraft sörfőzdéké a főszerep.

BRAIN BAR 2021

Szeptember 9. és 10. között új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik az idei Brain Bar a világ minden pontjáról érkező előadókkal, zenei és művészeti produkciókkal. Az idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítják fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

LÓVERSENY ÉS FOOD TRUCK SHOW

Szeptember 14. és 19. között 15 alkotást – vígjátékokat, romantikus filmeket, drámákat, fesztiválfilmeket és restaurált klasszikust is – láthatnak a francia filmek kedvelői az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Art+ Cinema és a Francia Intézet mozitermeiben. Isabelle Huppert, Omar Sy, Monica Bellucci, Audrey Tautou, Gaspar Noé új alkotásaival és meglepetésvendégekkel tér vissza a filmnapok a mozitermekbe.

82 | FIGYELŐ 2021/36

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 09. 07. 16:03

Pénzt hozhat a Szabad Föld!

4x 25%

KEDVEZMÉNY

Legyen Ön a Szabad Föld előfizető és havonta egyszer 4 db 25%-os SPAR kedvezménykupont talál a lapban!* Előfizetését megrendelheti: elh hetti:

06-46/998-800 06 06-4 6-46/998-80 6-46 998-800

lapcentrum.hu/szabadföld lapcentrum.hu/szaba abadföld öld

Szabad Föld Előfizetői Programunkról ogram ramunkról ról ól z zabadfold.hu za o d.hu .hu részletes tájékozatást a szabadfold.hu és ese esetén setén tén oldalon találhat, vagy kérdés at keresse ügyfélszolgálatunkat sz számon! a 06-46/998-800-as telefonszámon!

A család hetilapja

Megjelenik minden pénteken.

Tájékoztatjuk az előfizetőket, hogy az akció 2021. júniusában indul és 2021. december 31-ig tart. A kuponok 2021. év során összesen 7 alkalommal jelennek meg, kizárólag az előfizetői példányokban. Egy előfizetői lapszámban 4 db 25%-os kedvezménykupon jelenik meg, egy kedvezménykupon 1 db termék kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé. Az aktuális beváltási határidők és a felhasználás részletei a kuponon találhatóak. A kuponok beválthatók az érvényességi idő alatt bármely SPAR, City SPAR és INTERSPAR üzletben. Részletes tájékoztató az Előfizető Programról, valamint az Adatvédelmi Tájékoztató és az Előfizetői ÁSZF megtalálható a www.szabadfold.hu www.szabadfold h oldalon.

F_BIII-szabadfold_efi.indd III

2021. 09. 07. 14:14

F_BIV_vg.indd IV

2021. 09. 07. 14:14