Figyelo_2021-34

Ü Z L E T I

H E T I L A P

NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER

TÖRTÉNELMI ESÉLY A MEGÚJULÁSRA A PÁLINKAPIAC ÉS A JÁRVÁNY

LASSAN ÉPÜL VISSZA A KERESLET

BÖLCSŐDEI FEJLESZTÉSEK

ENYHÜLŐBEN A ZSÚFOLTSÁG

MAGYAR PISZKE PAPÍR KFT.

FELÉLESZTETTÉK A LEGENDÁS MÁRKÁKAT

SZÁSZI ISTVÁN, a Bosch magyarországi és Adria régióbeli vezetője

Tízmilliárdok kutatás-fejlesztésre ÁRA: 790 FT

34. SZÁM | 2021. AUGUSZTUS 26.–SZEPTEMBER 1.

F_BI-Szaszi-Istvan.indd 1

2021. 08. 24. 15:14

Pénzt hozhat a Szabad Föld!

4x 25%

KEDVEZMÉNY

Legyen Ön a Szabad Föld előfizető és havonta egyszer 4 db 25%-os SPAR kedvezménykupont talál a lapban!* Előfizetését megrendelheti: elh hetti:

06-46/998-800 06 06-4 6-46/998-80 6-46/998-800

lapcentrum.hu/szabadföld lapcentrum.hu/szaba abadföld öld

Szabad Föld Előfizetői Programunkról ogram ramunkról ról ól z a old.hu zabadfold.hu za .hu részletes tájékozatást a szabadfold.hu és esetén ese setén tén oldalon találhat, vagy kérdés at keresse ügyfélszolgálatunkat a 06-46/998-800-as telefonszámon! sz számon!

A család hetilapja

Megjelenik minden pénteken.

Tájékoztatjuk az előfizetőket, hogy az akció 2021. júniusában indul és 2021. december 31-ig tart. A kuponok 2021. év során összesen 7 alkalommal jelennek meg, kizárólag az előfizetői példányokban. Egy előfizetői lapszámban 4 db 25%-os kedvezménykupon jelenik meg, egy kedvezménykupon 1 db termék kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé. Az aktuális beváltási határidők és a felhasználás részletei a kuponon találhatóak. A kuponok beválthatók az érvényességi idő alatt bármely SPAR, City SPAR és INTERSPAR üzletben. Részletes tájékoztató az Előfizető Programról, valamint az Adatvédelmi Tájékoztató és az Előfizetői ÁSZF megtalálható a www.szabadfold.hu www.szabadfold h oldalon.

F_BII-szabadfold_efi.indd II

2021. 08. 24. 13:58

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Európa és a Biden-doktrína

CÍMLAPON

10 SZÁSZI ISTVÁN Irány: a jövő!

14

A pálinkapiac is megsínylette a járványt

A pálinkapiac nagyon megsínylette a koronavírus-járvány miatti lezárásokat az elmúlt időszakban – mondta Mihályi László, a Figyelőnek adott interjúban a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.

24

Jobb esélyek a bölcsődei beiratkozásnál

Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek és a kisgyermeknevelők száma hazánkban. Az adatokból az is látszik, hogy egyre több a minibölcsőde, ugyanakkor a munkahelyeken működő napközbeni ellátási forma még nem terjedt el Magyarországon. A kormány a nyáron újabb pályázattal igyekezett segíteni ilyen férőhelyek létrehozását.

30

Piszke Papír: újragondolt lakossági márkák

Bodrogai Ferenc 2016-ban, egy egyedülálló tranzakció keretében olasz befektetőnek adta el az 1994-től felépített Forest-Papír Kft. lakossági üzletágát, a versenytilalom lejártával új néven Magyar Piszke Papír Kft.-ként jelent meg, többek között a Crepto és a Szilvia márkákkal.

33

Kétszázmilliárd az élelmiszeriparnak

A magyar vidékre ebben az EU-s költségvetési ciklusban mintegy tízezer milliárd forintnyi forrás érkezik, nem kis részben azért, mert a közös agrárpolitikából jövő támogatások nemzeti társfinanszírozását 17,5-ről 80 százalékosra növelte a kormány. A jelenleg elérhető dotációk közül a napokban megnyílt, kétszázmilliárd forintos keretösszegű, az élelmiszer-gazdaságok és a borászatok komplex segítését célzó pályázat a legnagyobb. Nagy István agrárminisztert egyebek mellett ennek részleteiről kérdeztük. Címlap: Bosch

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 MIHÁLYI LÁSZLÓ A pálinkapiac is

megsínylette a járványt 18 NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK Felfelé korrigáltak 20 KÖZBESZERZÉSEK Jön a zöldkódex a tendereknél is

22 CIGARETTA-KISKERESKEDELEM

Új dohánytermékpiaci felügyelet 24 GYERMEKELLÁTÁS Jobb esélyek a bölcsődei beiratkozásnál 26 NAGY ÁLLAMI FEJLESZTÉS Tervezés alatt az új Pázmány-campus 28 PARKOSÍTÁS Zöldebb lesz Budapest

CÉGVILÁG

30 PORTRÉ Piszke Papír: újragondolt 33 34 36 38

lakossági márkák NAGY ISTVÁN Kétszázmilliárd az élelmiszeriparnak INNOVÁCIÓ Zöldenergiás vízszabályozó EGÉSZSÉGÜGY Személyes asszisztencia E-MOBILITÁS Zsebbe nyúlós zöldítés

SZEMÉLYI HÍREK

GEOPOLITIKA

47 AMERIKAI KIVONULÁS Az afganisztáni kudarc

50 ENERGIAIPAR A kis méretű atomreaktoroké a jövő

52 VÁLLALATÓRIÁSOK Technológiai cégek tündöklése és bukása

54 FILMIPAR Frodó úr brit földre költözik

RÉGIÓ

55 VITATOTT TERVEK Hidak a dalmát szigetekre

56 KILÉP PÁRTJÁBÓL A HORVÁT ÉNEKES Vége a dalnak

58 DIGITALIZÁLÁS KELETI SZOMSZÉDUNKNÁL A hivatalban is csenget a kasszagép

60 ROMÁNIAI ELEMZÉS Öröm és üröm az agráriumban

62 KÖNNYEBB ENGEDÉLYEZÉS Fegyver lengyel kézben

63 ÚJ TREND Vidékre költöző lengyelek 64 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

66 A TIZENHÁRMASOK Érkezik az új iPhone-széria

CAPPUCCINO

68 FAZEKAS CECÍLIA, TÓTH PÉTER

TÁRSADALOM

70 ISKOLAKEZDÉS A jelenléti oktatás a cél

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

74 DEMOGRÁFIA A mamahotel sokban van

PÉNZ BESZÉL

76 BARTA ANNA „Nem hiszek

41 FOLYÓSZÁMLAHITELEK

Túl a mélyponton? 42 MEGTAKARÍTÁSOK Egyenletes tempóban

TŐZSDE

44 NEMESFÉMEK Zűrzavar az aranypiacon 46 BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK Aktívabb szakaszban

a szülőknek

a sztereotípiákban”

78 MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY Fő a bizalom

SPORT

80 ŐSZI HADJÁRAT Jönnek az angolok

AJÁNLÓ

82 FOTOGRÁFIA, JAZZ, KLASSZIKUS

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/34 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 08. 24. 17:51

| A HÉT HÍREI |

EGYMILLIÓ UTAS A BALATONI KOMPOKON

Augusztus 19-én délelőtt köszöntötte a Bahart az idei egymilliomodik komputasát, tíz nappal korábban, mint 2017-ben és két nappal előbb, mint a 2019-es eddigi rekordévben. „2021. augusztus 19-ig 149 ezer fővel, azaz mintegy 17,8 százalékkal több utast és 58 ezerrel több gépkocsit, valamint 7,1 százalékkal több kerékpárt szállítottak a kompok Szántódrév és Tihanyrév között a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva. A személyhajózásban is érzékeljük a forgalomnövekedést, ott az utasszám meghaladta a 485 ezret” – mondta el Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója.

STABIL A HASZNÁLT AUTÓK KERESLETE

DOLLÁRMILLIÁRDOK UKRÁN RAKÉTÁKRA

Kijev 200 milliárd hrivnyát (mintegy 7,5 milliárd dollárt) költ harcászatirakétafejlesztési programjára 2031-ig – jelentette be az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Danyilov. „Nem várhatunk arra, hogy a partnereinktől kapunk-e vagy sem fegyvereket. Feladatunk, hogy saját gyártásúakat készítsünk. Erre megvannak a szakembereink és a lehetőségeink” – tette hozzá, de a projekt titkosságára hivatkozva részleteket nem árult el. A kormány máris kezdeményezte az idei állami költségvetés módosítását, hogy már az idén 3,3 milliárd hrivnyát (csaknem 124 millió dollárt) különítsenek el rakétaprogramra – mondta Danyilov.

A HÉT 2,2 SZÁMA

A DataHouse frissen közzétett előzetes adatai szerint a hazai használtautó-piacon az idén 464 700 személygépkocsi cserélt gazdát július végéig. Ez az érték 3,6 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakának volumenét. „Bár a legutóbbi két hónap forgalma elmaradt a tavaly ilyenkor mért szinttől, továbbra is erős az aktivitás a belföldi használtautó-piacon, ami az esztendő hátralévő részében jó eséllyel kitart” – mondta Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. A portál továbbra is 800 ezres szint körüli forgalmat vár ezen gépkocsik szegmensében, így könnyen megdőlhet a 2019-ben beállított 808 ezres csúcsérték is.

százalékkal nőtt az infláció az eurózónában júliusban az egy hónappal korábbi 1,9-et követően. Az EU átlaga 2,5 lett a júniusi 2,2 százalék után. A legalacsonyabb rátát Görögországban (0,7) és Olaszországban (1,0) mérték. Észtországban (4,9), valamint Magyarországon (4,7) és Lengyelországban (4,7) volt a legnagyobb az ütem.

4 | FIGYELŐ 2021/34

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 08. 24. 17:50

| A HÉT HÍREI |

ötletek világában elnevezni valamit A HÉT „Azegyenlő a birtoklásával. Ha el tudsz egy kérdést, a tiéd lehet” IDÉZETE nevezni – Thomas Loren Friedman amerikai

politikai kommentátor és író.

MORATÓRIUM: EGYRE TÖBBEN TÖRLESZTENÉNEK

FOTÓK: 123RF; FORTEPAN; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

Pozitív, jövőközpontú és a problémák megoldására irányuló kommunikációt várnak a pénzügyi szolgáltatójuktól a lakossági ügyfelek a koronavírus-járvány okozta új helyzetben – derül ki a CIB Bank nemrégiben, a saját ügyfélkörében végzett online kutatásából. Az immár második alkalommal elvégzett felmérés alapján a válaszadók legnagyobb félelme változatlanul az, hogy egy családtagjuk elkapja a betegséget, miközben az anyagi biztonságáért inkább a fiatalabb, az egészségéért pedig az idősebb generáció aggódik jobban. A CIB még hitelmoratóriumban lévő lakossági ügyfeleinek a többsége szeptember után már újra törlesztene.

HAJÓBÓL IS HIÁNY VAN, NEM CSAK KONTÉNERBŐL

A globális kereslet pandémia utáni megélénkülése a tengeri szállításban két számjegyű áremelkedést hozott: hiány van konténerekből. Iparági szereplők azonban figyelmeztetnek, hogy hamarosan áruszállító hajókból sem lesz elegendő. A világ legnagyobb tengeri fuvarozási brókere, a Clarksons egyik illetékese szerint a hajógyárak termelése 2007 óta a kétharmadával csökkent, évente mindössze 115 nagy konténerszállítót bocsátanak vízre.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal, 1,50 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot augusztus 24-én tartott ülésén. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A monetáris testület a kamatfolyosón is 30 bázispontot emelt, így az 0,55 és 2,45 százalék közötti lett. Az előző, júliusi ülésen ugyancsak 30 bázisponttal, 1,20, júniusban ugyanilyen mértékben, 0,9 százalékra emelték az irányadó rátát.

ISMÉT KAMATOT EMELT AZ MNB 2021/34 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 08. 24. 17:50

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 08. 24. 16:52

Tálib harcosok járőröznek Kabul külvárosában. Az Afganisztánt gyakorlatilag hetek alatt elfoglalt iszlám szélsőségesek ragaszkodnak ahhoz, hogy az amerikai és a NATO-katonák a megállapodás szerint augusztus 31-ig hagyják el az országot. Az ott rekedt nyugati állampolgárok azonban még több tízezren vannak, igen kevéssé valószínű, hogy a határidőig mindet kimentik. Így borítékolható a feszültség, a nyugati haderők ugyanis addig nem távoznak, amíg az állampolgáraikat (és afgán segítőiket) nem szállítják biztonságos helyre.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: RAHMAT GUL, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NAGYTOTÁL

2021. 08. 24. 16:53

| PUBLICISZTIKA |

EURÓPA ÉS A BIDEN-DOKTRÍNA

Az afgánok tragédiaként és árulásként élték meg az amerikai és a NATO-szövetséges csapatok kivonulását. Az USA kénytelen egy újabb stratégiai vereséget elkönyvelni, és ennek Joe Biden lesz kénytelen megfizetni a politikai árát, annak ellenére, hogy az előző elnökök által kijelölt kényszerpályán kellett manővereznie. A Biden-doktrína lényege: „America is back”, vagyis az Egyesült Államok visszatér a Donald Trump előtti időszakhoz, s ismét a szabadság és a demokrácia elkötelezett globális támogatójaként lép fel. Ez azonban több sebből vérzik. Trump teljesen nyíltan felvállalt reálpolitikája az amerikai érdeket tartotta szem előtt, igyekezett megszabadulni a „szabadságeszményből” fakadó morális kötelezettségektől. Európai és délkelet-ázsiai szövetségesei felé azt az üzenetet közvetítette, hogy a jövőben kevésbé támaszkodhatnak Washingtonra. Biden elnöksége kezdetén újra szélesre tárta a világ előtt a Fehér Ház kapuit. Az afganisztáni kivonulással viszont ezeknek a lépéseknek egy jelentős része erősen megkérdőjeleződött. Az USA szövetségesei ezt kö-

vetően ismét aggódhatnak, hogy Washington vajon meddig áll ki mellettük. A Kínával a globális elsőségért folytatott versengés egyre kevésbé teszi lehetővé az Egyesült Államok számára, hogy morális szempontok alapján folytassa külpolitikáját. Afganisztán elhagyásának az üzenete hasonlít Trumpéhoz: aki nem harcol magáért, azzal Amerika sem harcol együtt. A probléma azonban az, hogy az USA-nak szövetségesekre lenne szüksége Kína ellen, elsősorban az öreg kontinensre. Az idősebb európai politikusgeneráció még élénken emlékszik arra, hogy George W. Bush elnök sem kérdezte meg őket, amikor hadba vonult a tálibok ellen. Most Biden sem kérte ki európai szövetségesei véleményét, amikor gyorsított ütemben kivonta az amerikai csapatokat. Földrészünk döntés előtt áll: vagy tehetetlenül sodródik a Washington és Peking közötti hidegháborúban, vagy kitalálja végre a saját érdekein alapuló, önálló külpolitikai doktrínáját.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Az USA szövetségesei az Afganisztánból való kivonulást követően ismét aggódhatnak, hogy Washington vajon meddig áll ki mellettük.

8 | FIGYELŐ 2021/34

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 08. 24. 16:53

| SZÁMLÁLÓ |

9*25 8&3 3ö A LAKOSSÁG PÉNZÜGYI VAGYONA

&_ JQX÷ K­Q ­[ [­L­S R¥W PJ[­XXJQ RFWFIY JQ F J_JW RNQQN¥WI KTWNSYY·Q F M¥_YFWY¥XTP U­S_ÀL^N JX_Pº_JNSJP RJSS^N X­LJ FRN ­[JX FQFUTS Pº_JQ X_¥_FQ­PTX G÷[ÀQ­XY OJQJSY & RFL^FW M¥_YFWY¥XTP RJLYFPFW±Y¥XN PJI[J F_ JQR¾QY ­[JPGJS OJQJSY÷XJS JRJQPJIJYY JWWJ ZYFQ F YWFS_FPHN·X JL^JSQJLJP RJLZLW¥XF NX :L^FSFPPTW F QFPTXX¥L YT[¥GGWF NX PTHP¥_FYPJWÀQ÷ SFL^TS XTP F GJ SJR KJPYJYJYY U­S_ F UTWYK·QN·GFS Forrás: MNB

AZ ÉVES ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁS EGYES ESZKÖZOSZTÁLYOKNÁL A HÁZTARTÁSOKBAN

A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Milliárd forint

9,8 Pénzügyi eszközök összesen

12,1 Biztosítástechnikai tartalékok

7,1 Készpénz

13,2 Állampapírok

9,0 Részvények és részesedések

14,3 Betétek

Százalék*

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

*Adott év második negyedének végén.

& .. SJL^JI­[NL X_¥R±YTYY JL^ ­[GJS

A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK MEGOSZLÁSA

A TRANZAKCIÓK EGYENLEGE A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINÉL*

2020. II. negyedév, százalék

Milliárd forint

11,3

8,6

7,5

18,4

40,4

2017

2018

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2019

2020

2021

Készpénz Betét Állampapír

13,8

Részvény, részesedés Biztosítástechnikai tartalékok Egyéb

2021. 08. 24. 16:53

| CÍMLAPON | SZÁSZI ISTVÁN

10 | FIGYELŐ 2021/34

F_10-13_szaszi_cimlap.indd 10

2021. 08. 24. 16:54

| CÍMLAPON | SZÁSZI ISTVÁN

IRÁNY: A JÖVŐ!

FOTÓ: BOSCH

SZÁSZI ISTVÁN | Magyarországon tavaly 86 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre a Bosch – árulta el a csoport júliusban kinevezett magyarországi és Adria régióbeli vezetője. Elmondása szerint a cég ma már főként olyan, a jövőt formáló technológiákra fókuszál, mint az elektromobilitás, a hidrogénstratégia vagy a mesterséges intelligencia.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt alapanyagár-ugrás hogyan befolyásolta az anyavállalat nemzetközi és magyarországi operációját? – A dráguláson túl alapanyaghiányról is beszélünk, a helyzetet pedig tovább nehezítik a logisztikai láncoknál felmerülő problémák és a szállítási költségek növekedése. Mindehhez még az is hozzájárul, hogy sokkal több a megrendelés, mint a járvány előtt volt. Ez alapvetően örömteli hír, de azért számos kihívást is eredményez. A Boschnál mindent megteszünk annak érdekében, hogy teljesítsük a vevői megrendeléseket. Szorosan együttműködünk a beszállítóinkkal és az ügyfeleinkkel, hogy minden kihívást kezelni tudjunk. – A munkaerőhiány a Covid tavaszi hullámának a lecsengésével újra megnövekedett. Miként kezeli ezt a magyar Bosch? – Az új kollégák toborzása minden cégnek, így nekünk is nagyon fontos feladatot jelent. Ugyanakkor a tapasztalataink és az elért eredményeink azt mutatják, hogy a Bosch vonzó munkahelynek számít. A toborzási és employer branding tevékenységünkre fókuszálunk, a pandémia idején több telephelyünkön teljesen átálltunk az online verbuválásra. A digitális alkalmazások használata, az online típusú együttműködések adta lehetőségek a vállalat HR-osztályain is egyre nagyobb teret nyernek. Azon munkaköröknél, ahol nem megoldható vagy csak részben lehetséges ez a felvételi eljárás, hibrid megoldásokat alkalmazunk, s fokozottan figyelünk a kollégák és a jelöltek egészségének a védelmére. A toborzás mellett nagyon fontos a munkatársaink megtartása is, ezt szintén kiemelten kezeljük. – Mi a helyzet Kelet-Magyarországon, ahol több telephelyük is van? – Az, hogy a Bosch-csoport portfóliója igen diverzifikált, s a világ számos pontján jelen vagyunk, nagy előnyt jelent ebben a kihívásokkal teli időszakban. Hogy erre egy magyarországi példát hozzak, a barkács- és kertészeti eszközöket előállító miskolci gyárunk – amely világszinten az egyik legnagyobb ebben a szegmensben – tavaly csúcsforgalmat produkált. De ami a leglényegesebb: egyik gyárunkat sem kellett teljesen bezárnunk itthon a járvány miatt, és folyamatosan biztosítottuk a foglalkoztatást. Persze sok mindent újra kellett gondolnunk. Budapesten például, a Gyömrői úti telephelyünkön a múlt év márciusának közepétől munkatársaink nagy része otthonról látja el a feladatait. Igaz, mivel ezen objektumban elsősorban egy fejlesztőközpont működik, itt kevésbé éreztük a pandémia hatásait. – Mivel foglalkoznak pontosan a fővárosban? – A Bosch Budapesti Fejlesztési Központja a világ összes autóipari cégének fejleszt alkatrészeket. Egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a csoporton belül, és jelenleg az 2021/34 FIGYELŐ | 11

F_10-13_szaszi_cimlap.indd 11

2021. 08. 24. 16:54

| CÍMLAPON | SZÁSZI ISTVÁN

NÉVJEGY A Bosch-csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. 1974-ben, Mátészalkán született, jelenleg Budapesten él. Nős, három gyermek édesapja. A középiskola befejezése után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben járműmérnöki diplomát szerzett, majd 2004-ben a hibatűrő járműdinamikai rendszerek irányításából kapott PhD-fokozatot. Karrierjét a Boschnál, projektmérnökként kezdte, 2004-ben. A cégcsoporton belül a németországi Reutlingenben és Abstattban is szerzett vezetői tapasztalatokat. 2019-től a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának az irányítója – ezt a posztot a régiós vezetői kinevezése után is megtartotta. Szabadidejében rendszeresen fut és wakeboardozik.

egyetlen olyan helyszín, ahol a Bosch mind a hat autóipari divíziója képviselteti magát. Büszke vagyok rá, hogy központunk az elmúlt években a társaság egyik zászlóshajójává vált, s mára megkerülhetetlen a nemzetközi autóipar vérkeringésében. Egy olyan különleges, állandóan bővülő tudáscentrum a miénk, amely a legizgalmasabb járműfejlesztésekben vesz részt. Innovatív, izgalmas projekteken dolgoznak a mérnökeink, és folyamatosan várjuk azokat, akik a jövő autózását szeretnék velünk fejleszteni. – Hogyan változott a Bosch nemzetközi tevékenysége, szerepe, stratégiája az új kihívások okán? – A csoport a jelenleg zajló, jelentős technológiai és környezeti változásokra reagálva új üzleti lehetőségek kialakításán dolgozik. Ehhez a dolgok internetjét (Internet of Things – IoT) a mesterséges intelligenciával (artificial intelligence – AI) ötvözi, és az elektromobilitásra fókuszál. Ugyanis az éghajlatváltozás elleni világszintű törekvések hatására egyre fontosabbá válik a villamosítás és a zöldhidrogén. – Mely területeken jöhetnek új lehetőségek? – Az elektromosítás több üzleti területen is új lehetőségeket kínál a Bosch számára, hiszen nemcsak e-meghajtású autókhoz, hanem az épületek elektromos fűtéséhez is szükség van különböző megoldásokra. Az erőátviteli technológiák terén az elektromobilitás egyre inkább a cég meghatározó üzleti szegmensévé válik. Az üzemanyagcellákban a hidrogén átalakításával jön létre villamos energia, a társaság pedig mobil és helyhez kötött üzemanyagcellás megoldásokon is dolgozik. A tervek szerint a Bosch 2021 és 2024 között egymilliárd eurót fordít üzemanyagcellás technológia fejlesztésére. – A pandémia nem lassítja a beruházásokat? – A mobilitás területén paradigmaváltás zajlik, amelyben a Bosch úttörő szerepet kíván betölteni. S bár a csoport több magyarországi beruházásának az ütemét lassította a koronavírus-járvány, minden tervezett invesztíciót megvalósítunk. Több telephelyen zajlik kapacitásbővítés és technológiaváltás, épül a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának az új campusa, valamint két szolgáltatóközpont is létesül idehaza. Az autóipar két megatrendjében, az autonóm járművek fejlesztésében és az elektromobilitásban is megkerülhetetlen a fővárosi centrum. Csak itt, Budapesten közel ezer fő dolgozik az önvezető gépkocsik technológiai fejlesztésén. – Mik a frissebb, akár már a pandémiával kapcsolatos trendek az ipar 4.0 – egyszerűbben: az ipar digitalizációja – területén? – Tavaly az ipari digitalizáció az eddigi legnagyobb teszten esett át. Egyes ágazatok a működés fenntartásáért küzdöttek, más szektorok a kereslet hirtelen megugrásával szembesültek, és erre a kihívásra kellett villámgyorsan választ adniuk. Az a tapasztalat, hogy a digitalizációban előrébb járó cégek előnyre tettek szert. Az ipar 4.0 ellenállóbbá, rugalmasabbá, válságállóbbá teszi a vállalatokat. A gyártó cégek a Covid hatására felismerték, hogy a hagyományos automatizálási megoldások már nem adnak elegendő választ a változó világ támasztotta kihívásokra. A társaságoknak törekedniük kell rugalmasságuk, hatékonyságuk és fenntarthatóságuk javítására ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, ehhez pedig jól illeszkednek az ipar 4.0 megoldásai. – Van még tere nálunk a digitális, 5G-, IoT- és hasonló trendekben a hatékonyságnövelésnek? Nem az következik, hogy a robotok elveszik sokak munkáját? – A Bosch célja, hogy 2025-re a termékeinkben benne legyen a mesterséges intelligencia, vagy az előállításhoz használjuk azt. Ez minden produktumunkra vonatkozik, nem csak az autóipari fejlesztésekre. Az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) pedig tovább erősítik a versenyképességünket és bővítik a lehetőségeinket az ipar 4.0 területén. A történet nem arról szól, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját. A kulcsszó a hatékonyságnövelés. Az ipar 4.0-s technológiák átalakítják a jelenlegi munkafolyamatokat, a feladatmegosztást, így a dolgozók a nagyobb hozzáadott értékű folyamatokkal tudnak foglalkozni, s ennek köszönhetően hatékonyabbak és motiváltabbak lesznek. – Mi a szerepe a Boschnak a hazai autóipari k+f projektekben? – Mint említettem, a csoport a válság ellenére is folytatta aktív kutatás-fejlesztési tevékenységét. Magyarországon tavaly nem kevesebb mint 86 milliárd forintot fordítottunk k+f-re. Olyan, a jövőt formáló technológiákra összpontosítunk, mint az elektromobilitás,

12 | FIGYELŐ 2021/34

F_10-13_szaszi_cimlap.indd 12

2021. 08. 24. 16:54

| CÍMLAPON | SZÁSZI ISTVÁN

a hidrogénstratégia, a mesterséges intelligencia – hogy csak néhányat említsek a sok közül –, amelyek nemcsak új piaci lehetőségeket teremtenek, hanem a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentéséhez, a klímavédelmi célok eléréséhez is hozzájárulnak. A Magyarországon zajló gyártási és k+f tevékenység, valamint a mérnöki szaktudás továbbra is stratégiai fontosságú a Bosch számára. Az újítások meghatározó helyszíne a fővárosi centrum. Kiemelt szerepünk van az autonóm járművek fejlesztésében – 2-es és 4-es szintű önvezetés –, több mint ezer mérnökünk foglalkozik ezzel. A Budapesti Fejlesztési Központban számos, a mesterséges intelligenciához és az önvezető gépkocsikhoz köthető innováció valósul meg. Többek között itt fejlesztik a Bosch életmentő autós, a kamerákra és az AI-ra alapozott új beltéri monitoringrendszerét. A centrum az elektromobilitáshoz kapcsolódóan is egyre több technológiai területen képviselteti magát. Immár részt vesz az üzemanyagcellás rendszerek komponenseinek a kidolgozásában, emellett a vállalat aktív részese a magyarországi hidrogénplatformnak, s ezzel alakítója a hazai hidrogénstratégiának is. A tervek szerint 2022-ben készül el fejlesztési központunk új, 90 ezer négyzetméteres campusa Budapesten. – Önök nagyon régen vannak Magyarországon, és mi a hazai k+f-re büszkék vagyunk. De a mérnöki képzésben mely területeken vannak lemaradásaink? – A vállalat itthon is az ipari és az akadémiai szféra aktív együttműködésére építve képzeli el a korábban már említett technológiáknak a fejlesztését, szorosan összekapcsolva az egyetemi alkalmazott kutatást és az ipari beruházásokat. Ennek egyik fontos mérföldköveként tavaly megalakult a Bosch és az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszéke, s a cég további kooperációs központokat tervez kialakítani a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel. A csoport évek óta stratégiai partnerséget ápol magyarországi univerzitásokkal, összesen több mint tíz felsőoktatási intézménnyel működünk együtt. Továbbá folyamatosan támogatjuk a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció és a kapcsolódó laboratóriumok, kutatóközpontok munkáját. – Mit tesznek a jövőben e téren? – Számunkra az oktatás támogatása és a képzés kiemelten fontos terület. A kollégáknak számos képzési lehetőséget nyújtunk, a kompetenciák fejlesztését pedig beruházásokkal is erősítjük. A fiatalok körében az egyik legvonzóbb vállalatnak számítunk Magyarországon. De nem szabad hátradőlnünk, ezt a pozíciót meg is kell őriznünk! Az egyetemi ökoszisztéma támogatása, közös projektek működtetése, az oktatásba való bevonódás különösen lényeges a Boschnak és személyesen nekem is. – Már a negyedik járványhullámra számítunk, és ki tudja, lesz-e ötödik, hatodik. Mikorra várja, hogy a pandémia hatása véget ér, s a gazdaság valamilyen új normalitás medrébe kerül? – Még a virológusoknak is nehéz nyilatkozni erről. De az biztos, hogy már most egy új norma szerint működünk mindannyian. Nálunk, a Boschnál például az irodai munkát végző kollégák nagy része immár egy éve otthonról dolgozik. A gyártásban tevékenykedő munkatársak esetében természetesen más a helyzet, az ő egészségük védelmében szigorú munkahelyi protokollokat működtetünk. Büszke vagyok rá, hogy a cég közössége stabil, összetartó, s így a kollégák jól alkalmazkodtak a változásokhoz. Azt tapasztaltuk, hogy a vezetők gyorsan reagáltak az új helyzetre, és különféle kreatív módszerekkel építették a közösséget az online térben. Gyakorivá váltak a virtuális reggelik, kávézások. – Hogyan érik el a munkaerő megtartását a változó körülmények közt? – Nemzetközi vállalatként változatos, inspiráló és kreatív munkakörnyezetet teremtünk. Bízunk benne, hogy hamarosan visszatérhetünk a munkahelyekre, hiszen a személyes kapcsolatok, interakciók ereje semmivel sem pótolható. A társaság elsődleges céljai közé tartozik a dolgozók elégedettségének és elkötelezettségének a megőrzése. Mindezt családbarát intézkedésekkel, közösségteremtéssel, egészségmegőrzéssel, valamint fejlesztési és karrierprogramokkal érjük el. – Tehát változnak? – Valljuk, hogy a kihívásokat akkor tudjuk jól kezelni, ha kreatív, felelős módon kutatunk új megoldások után. A pandémia által megváltozott munkamódszerek – például a távmunka és az abból származó tapasztalatok – világossá tették, hogy modernizálni kell a megszokott munkarendet, jelentős szemléletváltásra van szükség. Most egy olyan új foglalkoztatási formát szeretnénk kialakítani, melynek fókuszában a fizikai és az informatikai környezet, valamint a vállalati kultúra jelentős átalakulása áll. HG

VEZETŐVÁLTÁSOK A MAGYAR ÉS A RÉGIÓS BOSCH-CSOPORTBAN Júliusban több változás is történt az itteni cég vezetőségében. Daniel Korioth, a Bosch-csoport korábbi magyarországi és Adria régióbeli irányítója Isztambulban folytatta karrierjét, a közel-keleti térségért felelős elnökként. Előző posztját pedig dr. Szászi István vehette át. Ő az első magyar, aki ezt a pozíciót betöltheti a vállalatcsoporton belül. További változás, hogy a kilenc magyarországi leány közül a budapesti központ telephelyét júliustól négytagú ügyvezető igazgatói testület irányítja, melynek Szászi István mellett Kemler András, Somogyi András és Vécsey Balázs a tagja. Együtt, egymással szoros együttműködésben vezetik a Robert Bosch Kft.-t. Az új vállalatirányítási struktúra a két évtizede dinamikusan bővülő kft. új üzleti és szervezeti céljaihoz igazodik. A változásnak köszönhetően hatékonyabb lesz az egyes területek irányítása, emellett tovább nő a fővárosi centrum stratégiai szerepe a magyarországi Bosch-csoport életében.

2021/34 FIGYELŐ | 13

F_10-13_szaszi_cimlap.indd 13

2021. 08. 24. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A PÁLINKAPIAC IS MEGSÍNYLETTE A JÁRVÁNYT MIHÁLYI LÁSZLÓ | A pálinkapiac nagyon megsínylette a koronavírusjárvány miatti lezárásokat az elmúlt időszakban – mondta a Figyelőnek adott interjúban a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, aki több más mellett a magán- és a bérfőzött párlatok viszonyáról, valamint az ízlésbeli változásokról nyilatkozott a Figyelőnek.

14 | FIGYELŐ 2021/34

F_14-16_Palinka.indd 14

2021. 08. 24. 16:55

FOTÓ: PÁLINKA NEMZETI TANÁCS

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a minap jelentette be, hogy fokozottan ellenőrzi a pálinka-alapanyagként felhasznált barack és málna származását. Miért van szükség erre a kiemelt kontrollra, és kiknek van félnivalójuk egy esetleges razzia folyamán? – A Nébih mint pálinka-ellenőrző hatóság kockázatelemzés alapján vizsgálja a pálinkát és a törkölypálinkát. Az idei rossz baracktermés és a már évek óta viszszaszoruló málnatermesztés miatt ezek a kiemelt rizikójú gyümölcsök, mivel nagy a kísértés a külföldi olcsóbb alapanyag megvásárlására. A hivatal az adatbázisa alapján ki tudja szűrni a kockáza-

tos előállítókat. Az ellenőrzéskor a nem jogkövető magatartást folytatók termékeit – amennyiben lesznek ilyenek – a tisztességes többség védelmében eltávolítják a piacról. – Az idén több szempontból is változtak a pálinka-előállítás hazai adószabályai mind a magán-, mind pedig a bérfőzés tekintetében. Hogyan fogadták az érintettek a törvényi módosításokat? – Úgy vélem, ön most a magán- és a bérfőzött párlatok adómentességére gondol legfőképpen, és nem a pálinkát érintő változásokra. A párlatfőzés magánszemélyek által történő előállításának az adómentességét sokan szabadságharcként élték meg. Ezzel kapcsolatban szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a Pálinka Nemzeti Tanács ellenségnek tekinti a privát főzőket. A PNT érdekvédelmi szervezet. Olyan pálinka-előállítókat képvisel, akik adót fizetnek az államkasszába. A közterheket, melyek a szektor vállalkozásainak a vállán nyugszanak, tehát fizetési kötelezettségeket jelentenek, az előállított termékek értékesítéséből befolyt bevételekből fedezik. Ha a piac, ahol ezek a cégek működnek, beszűkül, akkor ezzel párhuzamosan az értékesítési csatornákkal is ez történik. Ha tehát a magánfőzők nem tartják be az előírásokat, és a törvényben rögzített mennyiségnél többet készítenek, illetve azt kiviszik a piacra, akkor az a kereskedelmi főzdék forrásait fogja apasztani. Azzal a mennyiséggel, amennyit a privát főzők a jogszabályban meghatározottak szerint előállíthatnak, a kereskedelmiek még megbirkóznának, s békésen elférne egymás mellett a két csoport. Azonban sajnos többen félreértelmezik azt a kedvezményt, amelyet a jogszabályok biztosítanak. Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatoknak pedig sajnálatosan nincs meg sem a szükséges humán erőforrásuk, sem a kellő tapasztalatuk. Kontroll hiányában pedig igazából nincs visszatartó erő. Mi úgy gondoljuk, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka. Nézzük, miért hisszük ezt! Csak egyetlen példán hadd mutassam be. A legálisan kereskedelmi forgalomban lévő pálinkákat szigorú szabályok alapján állítják elő és értékesítik.

NÉVJEGY 1970-ben, Esztergomban született. 1994-ben kezdett el foglalkozni pálinkafőzéssel, először mint tanuló, később mint tulajdonos szakember. Piliscsévi műhelyük – ahol a Michlberger készül – igazi családi vállalkozás, több generáció dolgozik együtt. Főzdéjükből csak kisüsti párlatok kerülnek ki.

Ma vannak olyan vendéglátóipari egységek, amelyek a költségcsökkentés érdekében úgy járnak el, hogy először is hivatalosan beszereznek kereskedelmi főzdétől származó pálinkából mondjuk kettő üveggel, majd amikor elfogy a termék, utántöltik azokat magánfőzésben készült párlattal, amelynek az előállítási körülményeiről a legjobb esetben is csak a vendéglátóhelynek vannak ismeretei, de a fogyasztónak nincsenek. Utóbbi úgy gondolja, azt issza, amit az üveg címkéje mutat. Mondhatnánk, ez egy orosz rulett. Ha szerencséje van a vevőnek, az elfogyasztott ismeretlen eredetű alkohol nem okoz egészségkárosodást. Összességében és röviden a kérdésére a válaszom az, hogy a pálinkaszektor szereplői a privát főzés jogintézményét el tudják fogadni mindaddig, amíg az utóbbit képviselők betartják a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat. Magánpárlat nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, ezáltal a kereskedelmi főzdék teljesíteni tudják a fizetési kötelezettségüket, amivel hozzájárulnak az állami feladatok megvalósításához. A bérfőzés adómentességétől azt reméljük, hogy akik korábban illegálisan készíttették a pálinkát, most visszatérnek a nagy szaktudást garantáló, ellenőrzött helyekre. – Ön is utalt a gyümölcsök drágulására. Ez a pálinka árában is megjelenik? – Ez nagy dilemma egy pálinka-előállító vállalkozás életében. Melyik ujjamat harapjam meg igazán? Szerintem nem mehetünk el a drágulás mellett, a terméket jelentős adó terheli. Ezt be kell építenünk az árainkba. A fogyasztói ár további növelését azonban a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. A főzdék nagy 2021/34 FIGYELŐ | 15

F_14-16_Palinka.indd 15

2021. 08. 24. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

része most éppen a koronavírus-járvány rossz hatásait próbálja túlélni. Szeretnék csökkenteni az elmaradt forgalomból adódó veszteséget, s ebben az „újra játékba kerülni” törekvésben a drágítás nem feltétlenül alkalmazható. Szóval nagyon nehéz kérdés, mert ugyanakkor a főzdék nagy többségénél a pandémia után nem maradt tartalék, amellyel ezt a visszatérést a régi árakkal finanszírozni tudnánk. Azt mondom, egyértelműen ez kellene, de a piac újraindítása határozza meg, hogy mit bír el a pálinka. – Egyszóval a koronavírus-járvány a pálinkafőzdéket is megtépázta. A keresleti oldalon mit tapasztaltak az eltelt egy-másfél évben? – A piac az elmúlt két esztendőben nagyon megsínylette a zárásokat. Sajnos azt kell mondjam, jelentősen változtak a vásárlói szokások. Ez pozitív és negatív hatást egyaránt hozott. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vevők. Sokan elvesztették az állásukat, így nem a pálinkavásárlást részesítették előnyben. A vállalatok nem rendeztek céges bulit, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon pörgős, akkor termelik ki a következő esztendő első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak. Most ez a „kitermelés” elmaradt. Ez mindenképpen negatívuma a pandémiának. Ugyanakkor a szektor szereplői is próbáltak túlélni mint vállalkozások és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinka esetében is megnyíltak, vagy ott, ahol már működtek, nagyobb szerepet kaptak. Ezzel kapcsolatban megjegyzem: egyes főzdéknél a túlélésnek az volt az útja, hogy kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek, miután a forgalmuk jelentősen megcsappant. Ezt úgy kell érteni, hogy vagy csak pár üveget adtak el, vagy egyáltalán nem volt az adott hónapban pálinkaértékesítés. Az Agrárminisztérium megkeresésére fel kellett mérnünk a készletet a kereskedelmi főzdék nyilatkoztatásával, hogy kinél mekkora mennyiség áll rendelkezésre abból, amiből fertőtlenítőszer állítható elő. A keresleti oldalt most alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a jár-

vány előttinek még mindig csak kis százaléka. A nagy fesztiválok elmaradtak. Sok fővárosi vendéglátóipari egység pedig ki sem nyitott. – Remélhetőleg az ősszel nem torpan meg a nyitás folyamata, és inkább újra arról lehet majd beszélni például, hogy melyik magyar párlat a legnépszerűbb. A barackon kívül jellemzően mely gyümölcsből előállított hungarikum a legkeresettebb manapság? – A klasszikus pálinkaízek két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva. Ha ez változik, akkor is csak nagyon lassan. A kulturált pálinkafogyasztás elterjedésével egyre nagyobb számban vannak azok, akik igénylik az új ízeket. Így mind nagyobb teret hódítanak a vadon termett gyümölcsökből, a bogyósokból készült termékek. Például a fekete ribizli, a szeder, a kökény, az áfonya, a som vagy a vadcseresznye is kedvelt alapanyag és keresett íz a piacon mint különlegesség. Az előző évi országos versenyen a győztesek között borzag- (gyalogbodza-) pá-

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A pálinkatörvény szerint a Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület. A szervezet a pálinka előállításának, származásának, minőségének, földrajzijelzésoltalmának egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdításával, az előállítók képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el – rögzíti a jogszabály.

linka is jegyezte magát. Azt mondhatom nagyon határozottan, hogy a hagyományos gyümölcsök, tehát a szilva, a barack, a meggy, a cseresznye és a körte mellett szépen jönnek fel az egyéb, Magyarországon honos gyümölcsök. Ezeken túl azonban a szőlőből és törkölyből – legyen az fehér vagy kék – készült pálinkák is szép számmal vannak a piacon. – Átlagosan milyen mennyiségben exportál hazánk pálinkát egy évben? Melyik országba kerül a legtöbb? – Magyarország pálinkaexportja elenyésző. Pedig az utóbbi időben jelentősen beszűkült piac egyik feloldási alternatívája a kivitel lehetne. Azt azonban meg kell érteni, hogy a pálinka-előállítás költsége nagy. Árban sosem tud versenybe szállni az olcsóbb, alacsonyabb

fajlagos költségű gabonaalapú italokkal. A gyümölcsből, minőségi gyümölcsből előállított pálinka árát meg kell fizetni. A tömeggyártás sincs a jellemzői között. Vannak főzdék, amelyek azért értek el sikereket külföldön, és most is vannak olyanok, amelyek nyitnak Ukrajna vagy éppen Románia felé. A Pálinka Nemzeti Tanács is próbál ebben segítséget nyújtani: a Németországban évente megrendezett ProWein borászati és szeszesitalkiállításon és vásáron részt vettünk már kiállítóként is, de az utóbbi időben a főzdéknek biztosítunk részvételi lehetőséget. A pálinkaexportnak azonban még nincsenek kialakult csatornái, a Magyarországon előállított mennyiségnek csak kis része kerül külföldre. – Bár a pálya nehezített, a PNT az idén is megrendezi az országos pálinkaés törkölypálinka-versenyt. Hogy állnak a nevezések, s mikor hirdetnek győztest? – A 2021-es megmérettetés nevezési időszaka augusztus 16-án zárult le. Sajnos a járvány miatt kénytelenek voltunk elcsúsztatni a megelőző tréningeket, amelyeken a pálinkabírálók kiválasztása történik. Ebből adódóan csak a nyár második felében tudtuk kiírni a versenyt. Amiatt is lassabban jönnek a nevezések a szokásosnál, hogy ilyenkor az emberek nyaralnak, és a pálinkafőzők életében sem ez az időszak az optimális a nemes küzdelemre. Az előző évi főzésből már nincs választék, az ideiből meg még nincs. Sajnos ezzel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy a pandémia alatti fogyasztáscsökkenés miatt több előállítónak nincs új nevezhető pálinkája. De minden nehézség ellenére most is jelentkeznek a pálinkaházak, amelyeknek ezúton is köszönetemet fejezem ki. Szeptember 8-án, Nyíregyházán kezdődik az úgynevezett érzékszervi bírálat. Itt történik meg a nevezett pálinkák minősítése, de arról még nem mernék nyilatkozni, hogy mikor hirdetjük ki az eredményt. Egész egyszerűen azért, mert az elmúlt másfél évben a járvány miatt semmi sem volt biztos addig, amíg meg nem történt. Úgy hiszem, még mindig számolni kell ezzel. HELMECZI ZOLTÁN

16 | FIGYELŐ 2021/34

F_14-16_Palinka.indd 16

2021. 08. 24. 16:56

Vsport_kosar_200x292.indd F_17_szrt_v-sport_hirdi.indd 117

2021. 08. 16. 24. 13:04 16:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELFELÉ KORRIGÁLTAK NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK | A bruttó hazai termék második negyedévi látványos növekedésének a hatására a Figyelő által megkérdezett elemzők felfelé módosították éves előrejelzéseiket. Úgy vélik, az esztendő egészében robusztus gazdasági bővülés várható.

Minden várakozást felülmúlva éves szinten 17,9 százalékkal szárnyalt a hazai GDP a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest. A Takarékbank elemzői a reméltnél lényegesen jobb második negyedéves bruttó hazai termék hatására az idei növekedési előrejelzésüket 8 százalék környékére módosították az eddigi 7,7-ről, míg a következő esztendőt tekintve továbbra is 7 százalékos bővülésre számítanak – közölte Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője.

FÉKEZŐ HATÁSOK

A szakértő szerint a korlátozások tavaszi, fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a hazai GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei gyarapodás már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság. Az ipari termelés a január–márciusi, éves szinten 3,9 százalékos növekedésről mintegy 40 százalékra pattant fel, ami érdemben járul hozzá a GDP robusztus bővüléséhez. Negyedéves alapon azonban az ipar csak minimális, mintegy 0,6 százalékos javulást mutatott, ami lehetett volna gyorsabb is, ha nem lenne csipekből és más alapanyagokból hiány. Az igen jelentős megrendelésállomány miatt a kilátások kifejezetten kedvezők. Az építőipar az első negyedévi 2 százalékos csökkenés után mintegy 13 százalékos növekedésbe váltott át, ami szintén hozzájárul a dinamikus bővüléshez. Az alapanyaghiány és a brutális drágulás azonban itt is fékezi a még gyorsabb gyarapodás lehetőségét. A kiskereske-

delmi forgalom a 3,2-es első negyedéves visszaesés után 7,4 százalékos éves növekedést ért el a második negyedben, azonban negyedéves alapon marginális visszaesés volt.

ERŐS UGRÁS

Hatalmasat javított azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás. A vendéglátóhelyek árbevétele az első három hónapban még 38 százalékkal zsugorodott az egy esztendővel azelőttihez képest, azonban a második negyedben 64 százalékkal ugrott – a forgalomjavulás negyedéves alapon mintegy 72 százalékos. A vendégéjszakák száma január–márciusban még 86 százalékkal zuhant, a második negyedévben a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest 93 százalékkal nőtt, az előző negyedhez viszonyítva pedig majdnem megnégyszereződött. A korlátozások enyhítésének és a mély bázisoknak a hatására a többi szolgáltatói ágazat is impozáns bővülést mutathatott. A kilábalás, a GDP helyreállása azonban korántsem egyenletes. Egyes ágazatok (az infokommunikációval az élen) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, a rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor alulteljesítenek. A delta-variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban ezen szektorok folytathatják a helyreállást, amely a jövő évre is áthúzódik. A következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Jövőre pedig az szja-visszatérítés, a rendőrök számára tervezett féléves bónusz, a további egészségügyi béremelés, a 13. havi nyugdíj kéthetes részlete, valamint a 25 év

alattiak szja-mentessége adhat további lökést a hazai gazdaságnak. Suppan rámutatott: a gyarapodás érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos bővülését ez év második negyedében, így az idén akár gyorsulhat is a felzárkózásunk.

AZ ÚJABB HULLÁM KOCKÁZATA

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának a vezetője szerint ritkán látni egy gazdaságban éves alapon 18 százalékot megközelítő növekedést. Az nem volt meglepetés, hogy a második negyedben az éves alapú bővülés markáns lett, hiszen erre a gyenge bázisidőszak miatt számítani lehetett. A gyarapodás azonban felülmúlta a várakozásokat – az elemzői konszenzus 17,2 százalékos volt, míg a tényleges javulás 17,9 százalékos lett. A növekedésben szerepe lehetett a gazdaság újranyitásának, továbbá a vállalkozások jó alkalmazkodóképességének. Az első becslésnél a KSH még nem közli a bővülés összetevőit, de termelési oldalról jelentős lehetett az ipar lendülete. Két számjegyű szintet érhetett el a szolgáltatások és az építőipar gyarapodása is. Ki kell emelni a turizmust, ahol az alacsony bázis miatt a növekedés nagymértékű lehetett, de a válság előttitől érdemben elmaradt a hozzáadott érték. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházások járulhattak érdemben hozzá a javuláshoz. A friss GDP-adatok alapján a bővülés a korábban vártnál nagyobb, éves szinten 7-8 százalékos lehet. Fontos kockázati tényező azonban az újabb vírushul-

18 | FIGYELŐ 2021/34

F_18-19-Elemzok.indd 18

2021. 08. 23. 17:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

REGŐS GÁBOR

SUPPAN GERGELY

KISS PÉTER

Szinte biztosra vehető, hogy a beharangozott, legalább 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött adó-visszatérítés megvalósul, s további fiskális transzferek is várhatók.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

lám. Ez befolyásolja a gazdasági szereplők viselkedését, ugyanakkor az esetleges korlátozásoknak még nagyobb súlyuk lehet. Itt nemcsak az idei teljesítmény a kérdés, hiszen látszik, hogy a gazdaság jelentős része megtanult alkalmazkodni a járványhelyzethez, hanem a hosszú távú hatások is fontosak. A magyar infláció a cél fölött alakult, és az Európai Unióban is a legnagyobbak között van, ez pedig kedvezőtlen. Mivel a magas szintet részben egyedi tényezők (például a jövedéki adó emelése és bázishatások) okozzák, ezért az 5 százalék fölötti mértékről magától is csökkenne, ez azonban kevés. A nagy inflációs ütem beépülhet a várakozásokba, így öngerjesztővé válhat. Ezért a monetáris politikának a feladata a szigorítás, a kamatok emelése. A pénzromlás féken tartását a fiskális politika is segítheti azzal, hogy nem fűti tovább a belső keresletet, ha az magától is fokozatosan helyreáll – jelezte Regős Gábor.

TOVÁBB EMELKEDHET AZ ALAPKAMAT Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy vélte: a második negyedéves GDP-adat meglepte az elemzőket, bár a szokásosnál nagyobb

eltérésekhez már hozzászokhattunk az elmúlt másfél évben. A meglepetés legfőbb oka a havi adatok és a nemzeti számlák alapján kalkulált statisztikák közötti egyre jelentősebb különbség, amely megnehezíti az előrejelzést. Az idei első negyedévhez képest például a kiskereskedelmi forgalom 0,2, míg az ipari termelés 0,5 százalékkal csökkent a második három hónapban. A kiskereskedelmi forgalom mértéke még mindig a járvány előtti szinteken van, ráadásul a korábbi húzóágazat, az autógyártás sem tudta kinőni magát. A bővülés motorja leginkább a belső kereslet, valamint a beruházások lehettek, a részleteket csak szeptember elején publikálja a KSH. Az elmúlt negyedévekben az import nagyobb mértékben nőtt, mint az export, amit feltehetőleg a lakossági fogyasztás megugrása okozott. Ezen belül a szolgáltatások adták a fő húzóerőt, mivel az újranyitás után a lakossági fogyasztás valószínűleg eltolódott ebbe az irányba. Az

építőipar sem mutatott kiugró teljesítményt a második negyedben, így azon szektorok hozzájárulása lehetett a vártnál nagyobb, amelyekről egyelőre nincsenek adataink: a kormányzati fogyasztásé és a beruházásoké. A magyar GDP ezzel a válság előtti szintek fölé került, egy negyedévvel korábban, mint arra az elemzők számítottak. Ez a helyreállási ütem szignifikánsan gyorsabb, mint az eurózóna átlaga, és régiós szinten is a jobbak között van. Az adatok beérkezése után az elemzők elkezdték felfelé módosítani a növekedési prognózisaikat, a legtöbb becslés 7 és 8 százalék közötti növekedéssel számol erre az évre. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy a beharangozott, legalább 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött adóvisszatérítés megvalósul, s további fiskális transzferek is várhatók. Az Amundi alapforgatókönyve alapján nem számolnak a tavalyihoz hasonló mértékű lezárásokkal. A vártnál jobb GDP-adat megerősíti az MNB érvelését, miszerint a gazdaság korábban visszatérhet a válság előtti állapotba. Az év végére 2,002,25 százalékra emelkedhet az alapkamat Kiss Péter szerint. TÓTH BALÁZS 2021/34 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Elemzok.indd 19

2021. 08. 23. 17:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÖN A ZÖLDKÓDEX A TENDEREKNÉL IS

KÖZBESZERZÉSEK | Bár a közbeszerzések száma és értéke kezd újra a járvány előtti szintre nőni, az eljárásokban alkalmazható fenntarthatósági normák közül a környezetvédelmi, azaz zöldszempontokat 2018 óta kevésbé veszik figyelembe. A Közbeszerzési Hatóság éppen ezért be akarja vezetni a zöldkódexet, s létrehozta a fenntarthatósági munkacsoportot, ezzel is elősegítve, hogy minél több gazdasági szereplő tartsa szem előtt a követendő mintákat a közbeszerzési eljárásokban.

elnöke. A szakember rámutatott: több mint 20 százalékkal nőtt az első fél évben a lefolytatott közbeszerzések összértéke a múlt esztendő azonos időszakához képest, ami akkor 1346 milliárd forintot tett ki, így a piac a járvány miatti 2020-as visszaesést követően megközelítette a pandémia előtti szintet. 2019 első felében 1670 milliárd forint volt a közbeszerzések összege.

A Közbeszerzési Hatóság 2021-re vonatkozó, nemrégiben közzétett gyorsjelentése szerint összesen 3781 eljárást folytattak le hazánkban június végéig, ez pedig meghaladja a tavalyi első fél évben tapasztalt értéket (akkor 3746-ot regisztráltak). A hivatal 12 562 hirdetményt dolgozott fel és ellenőrzött ebben az időszakban.

TERET NYERTEK A KKV-K

A mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert 1095 milliárd forintnyi közbeszerzés a teljes piac több mint kétharmadát jelenti értékben, nevezetesen 67,2 százalékot tesz ki, az eljárások darabszáma megközelíti a 87 százalékot. A fenti összeg közel 50 milliárddal haladja meg a járvány előtti szintet.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az ez év első felében lefolytatott közbeszerzések összértéke elérte az 1630 milliárd forintot. Ezzel a piac a tavalyi visszaesést követően magára talált és majdnem elérte a járvány előtti szintet. „A közbeszerzések nagy nyertesei továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek közel 1100 milliárd forint összértékben nyertek tendereket 2021. január–júniusban. Ezen a téren tovább erősödött a verseny, így még hatékonyabbá vált a közpénzfelhasználás, hiszen eljárásonként átlagosan hét ajánlat száll ringbe” – mondta a Figyelőnek Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság

20 | FIGYELŐ 2021/34

F_20-21_kozbeszerzes.indd 20

2021. 08. 23. 17:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A hatóság küldetésének tekinti, hogy minél több zöldközbeszerzés valósuljon meg az országban, s azok száma, illetve értéke tartósan magas szinten maradjon.

kük pedig közel 200 milliárd forinttal haladta meg a fenti időszakban elértet.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

FONTOS A FENNTARTHATÓSÁG A hatóság elnöke kiemelte: ezek az összegek tehát nagyrészt a mikro-, kisés közepes vállalkozásokhoz kerülnek, jelentős lökést adva a koronavírus-járvány okozta visszaesést követő gazdasági fellendülésnek. A várakozások szerint a közbeszerzések lendülete a második fél évben is kitart, és elérhető vagy akár meg is haladható a 2019-es szint. Kovács László jelezte: az adófizetők érdekeit szolgálja az erős verseny. Az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya az utóbbi két esztendő azonos időszakához képest csökkent, az összértéket tekintve a nemzeti eljárásrendben mindössze 6,4 százalékot tett ki. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (hnt-k) száma továbbra is alacsony maradt, illetve tovább csökkent. A nemzeti eljárásrendben még az 1 százalékot sem éri el ennek az eljárástípusnak az aránya, míg a nagy összegű beszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben is csupán 2,9 százalékot tett ki ezek összértéke. Az első féléves gyorsjelentésben külön kitértek az építési beruházások vizsgálatára. Az látható, hogy január–júniusban 955 milliárd forintot ért el ezeknek az invesztícióknak az összértéke, mely így arányát tekintve 42,1 százalékot mutat, s meghaladja az árubeszerzés (31) és a szolgáltatásmegrendelés (26,9) tárgyú közbeszerzések hányadát. 2020 azonos időszakához képest mintegy kétszázzal több volt az építési beruházásokhoz köthető eljárás, az érté-

„A gazdasági helyreállítás folyamán és általánosságban is a fenntarthatóság erősítése az egyik legfontosabb feladat, mert ezzel minden érintett gazdasági szereplő tartozik a jövő generációinak” – hangsúlyozta a hatóság elnöke. A közbeszerzési piac szereplőinek óriási a felelőssége ebben a kérdésben. Az ajánlatkérők jelentős hatást gyakorolhatnak a fenntarthatóság terén, hiszen amennyiben a közbeszerzési eljárásaikba ilyen szempontokat építenek be, példát mutathatnak a fogyasztóknak, s így befolyásolhatják a piacot. A hatóság éppen ezért számos eszközzel, kezdeményezéssel segíti a piac szereplőinek a szemléletformálását a fenntarthatósági – azaz zöld-, szociális és innovatív – szempontok érvényesítése érdekében. Kovács László jelezte: „Az idén – új szintre lépve – a szervezet életre hívta a Fenntartható Magyarországért programot, melynek részeként fenntarthatósági munkacsoport alakult, valamint kezdeményeztük a közbeszerzési zöldkódex létrehozását.” A program célja tehát a közbeszerzési piac szereplőinek a szemléletformálása, valamint a szakmai párbeszéd erősítése, a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatok megismertetése a fenntartható közbeszerzések terén. A munkacsoportban a legnagyobb hazai ajánlatkérők, valamint a hatósággal a fenntarthatóság területén együttműködő szervezetek képviselői vesznek részt, többek között az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhi-

vatal, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Posta Zrt., a MÁV és a Miniszterelnökség szakemberei. A testület rendszeresen ülésezik majd. Célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok megismertetése, éppen ezért az első ülést követően elkészült, hasznos információkat tartalmazó dokumentum hamarosan elérhető lesz a hatóság honlapján. A program keretében a hivatal megkezdte a közbeszerzési zöldkódex kidolgozását is. Ehhez önkéntesen csatlakozhatnak majd azok az ajánlatkérők, amelyek vállalják, hogy közbeszerzési eljárásaikban érvényesítik a benne foglaltakat – így minden esetben megfontolják a környezetvédelmi, szociális, innovatív szempontokat –, s a kódex gyakorlati alkalmazásának az eredményeiről évente beszámolnak. Ezeket az ajánlatkérőket a Közbeszerzési Hatóság kiemelt partnerként kezeli a jövőben. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzési eljárásokban szereplő fenntarthatósági elvárások közül a környezetvédelmi, azaz a zöldszempontok képviselik a legnagyobb súlyt. A hatóság küldetésének tekinti, hogy minél több zöldközbeszerzés valósuljon meg az országban, s azok száma, illetve értéke tartósan magas szinten maradjon, valamint elérjék, hogy idővel az ajánlatkérők döntő többsége fontolóra vegye a fenntarthatósági szempontok érvényesítését az eljárásokban. TÓTH BALÁZS 2021/34 FIGYELŐ | 21

F_20-21_kozbeszerzes.indd 21

2021. 08. 23. 17:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ DOHÁNYTERMÉKPIACI FELÜGYELET

CIGARETTA-KISKERESKEDELEM | Október elsejével megszűnik a magyarországi dohánytermékpiacot koordináló, felügyeleti szerepkörrel felruházott ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A helyét egy igencsak szerteágazó hatáskörű szervezet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át. Több mint nyolc éve már annak, hogy a hazai dohánykereskedelem óriási horderejű átalakuláson ment keresztül. Míg korábban több mint 25 ezer helyen lehetett cigarettát vásárolni az országban, addig a centralizáció eredményeként 2013. július 1-je óta erre már csak a mintegy hatezer nemzeti dohányboltban van lehetőség, ahová fiatalkorúak nem léphetnek be. Ezzel párhuza-

ségek Felügyeleti Hatóságának a létrehozását tartalmazó előterjesztést. A törvény többek között a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezését, hatósági ellenőrzését, felügyeletét ruházta rá az önálló szabályozó szervre, amely csak jogszabálynak van alárendelve. Természetesen nemcsak a kis-, hanem a nagykereskedők bizonyos tevékenységeit is, valamint a dohánykiskereskedelem-el-

hez. Így például a cigaretta-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását és elbírálását, továbbá a koncessziós szerződések megkötésének, módosításának, megszüntetésének az előkészítését a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a tevékenységét segítő Miniszterelnöki Kormányiroda veszi át. Ugyanez igaz a koncessziós szerződésekből eredő számlázási és követeléskezelési feladatokra is. A gazdasági társaság idei közfeladat-ellátásának a kereteit rendező, az állam és a zrt. között létrejött közszolgáltatási kontraktussal kapcsolatos elszámolási kérdésekben ugyanakkor október elsejétől a hatóság jár majd el.

NEMZETI DOHÁNYBOLT A SZIGET FESZTIVÁLON. FORMÁT VÁLT A FELÜGYELET

mosan létrejött a száz százalékban állami tulajdonú ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. mint a piac hangsúlyozottan semleges szereplője. A társaság feladatai közé tartozott egyebek mellett a koncessziós szerződések kezelése, az azokban vállalt kötelezettségek ellenőrzése, valamint a konceszsziós pályázatok lebonyolítása.

ZRT. HELYETT HATÓSÁG

Az Országgyűlés azonban a nyár elején zárult ülésszakában megszavazta egy új szervezetnek, a Szabályozott Tevékeny-

látást kontrollálja majd a hatóság. Azt, hogy mindez egyben az ND Zrt. megszűnését is jelenti, már deklarálta a törvény egyik paragrafusa – ahogyan azt is, hogy az átkerülő dolgozók munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át –, az eljárási részletek azonban egy minapi kormányrendeletből derültek ki. Ebből több más mellett az olvasható ki, hogy nem minden szakmai feladat kerül az újonnan létrejövő felügyelet-

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága más meghatározó területeken is fontos szereplő lesz az ősztől. Hozzá kerül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a felszámolói szervezetrendszer fölötti felügyelet, valamint a szerencsejáték-szervezés engedélyezése, ellenőrzése. (A Szerencsejáték Felügyeletnek tehát szintén az új hivatal lesz az egyetemes jogutódja.) A rendeletkiadási joggal is felruházott hatósági elnököt a kormányfő nevezi ki kilenc évre. Az ő személye egyelőre nem ismert, az viszont már tudott, hogy a szervezet felállításával kapcsolatos előkészítő munkáért – augusztus elseje óta – az a Biró Marcell felel miniszterelnöki megbízottként, aki július végéig a Miniszterelnöki Kormányiroda élén állt. A kormányülések előkészítését támogató feladatok ellátása ugyanakkor az új pozíciójában is megbízatása maradt a jogászvégzettségű korábbi közigazgatási államtitkárnak. HZ

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

KITERJEDT HATÁSKÖR

22 | FIGYELŐ 2021/34

F_22_nemzeti-dohany.indd 22

2021. 08. 23. 17:54

Hatalmas problémát okoznak a kis csikkek Szigorodott a szabályozás

Újabb figyelmeztetés jelent meg július elejétől a dohánytermékek dobozain. A környezetvédelmi figyelmeztetés arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az adott termék műanyagot tartalmaz, így semmiképpen ne dobjuk el azt, hanem helyezzük a megfelelő hulladékgyűjtőbe. A csikkek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez: évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a dohányosok. Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a műanyagtermelés, jól mutatja ezt, hogy az 1950-es években még 1,5 millió tonna műanyagot termeltek világszerte, ez 2018-ra azonban 359 millióra emelkedett. A megtermelt műanyaggal együtt pedig nő a műanyaghulladék mennyisége is, az Európai Parlament adatai szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi jelenleg a világ óceánjait. Így pedig 2050-re az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal egy becslés szerint. A koronavírus-járvány pedig tovább fokozhatja ezt, gondoljunk csak a műanyagot szintén tartalmazó maszkokra. Itt a szigorúbb szabályozás A műanyaghulladék csökkentésére számos intézkedés létezik már a világ számos táján. Az EU-ban és hazánkban például a műanyagból készült termékeknél júliustól jelentős változás jött. 2021. július elejétől ugyanis Magyarországon is érvényben van az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelve, amely az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célozza és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentésére irányul. Mindez pedig a dohánytermékeket is befolyásolja: ugyanis a filtert tartalmazó dohánytermékek és dohánytermék-kiegészítők dobozain is feltűnik egy speciális jelölés, „környezetvédelmi figyelmeztetés”. Ennek a célja az, hogy felhívja a figyelmet: a termék műanyagot tartalmaz, így azt a megfelelő hulladékgyűjtőbe kell helyezni. A termékek összetétele így a korábbiakhoz képest nem változik, a csomagolásukon jelenik meg a figyelmeztetés. A csikk is műanyag Bár a műanyaghulladékról a legtöbbünknek az eldobált műanyag palackok juthatnak eszébe, a cigarettacsikkek ugyanúgy tartalmaznak műanyagot. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszenynyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak: az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. Fontos tehát, hogy használat után ne dobjuk el a csikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba tegyük, így ezzel is csökkenthetjük a környezeti ártalmakat.

Fontos az ártalomcsökkentés A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost, hanem a környezetében lévőket is érintik, ezért a megelőzésnek kiemelt szerep jut. A legjobb egyértelműen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk a hagyományos dohánytermékeknél alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákról. Ezek égés és füst nélkül működnek, így használatuk során a cigarettafüstben található káros anyagokból is kevesebb jön létre. A legújabb kutatások szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint közel 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A nikotin sem veszélytelen, egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát is. A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak a cigarettázással összehasonlítva. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak, mint a cigaretta. A károsanyag-kibocsátás mértéke azonban nem áll egyenes arányban az egészségkárosító hatás mértékének csökkenésével. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt – egyéb összetevők mellett – így is jut nikotin a szervezetbe. Az biztos, hogy hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai. A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. A témában tájékozódhat a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon! A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

F_23_PM_hirdi.indd 23

2021. 08. 23. 17:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JOBB ESÉLYEK A BÖLCSŐDEI BEIRATKOZÁSNÁL Országos átlagban mára megszűnt az a nagy zsúfoltság, amely a 2000-es években jellemezte a bölcsődéket. A statisztikák szerint az új évezred első évtizedében – a családi napköziket nem számolva – 24-26 ezer volt a férőhelyek száma, míg a beíratott gyermekeké 29 és 34 ezer között mozgott. Látható tehát, hogy többezres volt a különbség. A családi napközik 2006-os megjelenése persze javított a helyzeten, de az igazi áttörés 2013-ra datálható, amikor a bölcső-

dékben már több hely állt rendelkezésre, mint ahányan ezekbe az intézményekbe jártak. Ez a tendencia pedig azóta is tart.

MINI, CSALÁDI, MUNKAHELYI

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban a „klasszikus” bölcsődék összesen valamivel több mint 42 ezer kisgyermeket tudtak volna fogadni,

a beíratottak viszont ennél tíz százalékkal kevesebben, mintegy 38 ezren voltak. Rájuk 7650 gondozó és 1922 dajka vigyázott, ami csaknem nyolcszázalékos létszámnövekedést mutat 2017-hez képest. Egyben azt is jelenti, hogy egy felnőttre négy kisded jutott, szemben a korábbi 4,3-del. A rendszer 2017-es átalakítása utáni új struktúrában megszűnt a családi napközi elnevezés, és megjelentek a mini-, a családi, valamint a munkahelyi böl-

FOTÓ: PESTI TAMÁS, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP

GYERMEKELLÁTÁS | Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek és a kisgyermeknevelők száma hazánkban. Az adatokból az is látszik, hogy egyre több a minibölcsőde, ugyanakkor a munkahelyeken működő napközbeni ellátási forma még nem terjedt el Magyarországon. A kormány a nyáron újabb pályázattal igyekezett segíteni ilyen férőhelyek létrehozását.

24 | FIGYELŐ 2021/34

F_24-25_bolcsodek.indd 24

2021. 08. 23. 17:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ötvennégy gyermekkel, akikre tizennyolc felnőtt vigyázott. Az egyik ilyen hely a XIII. kerületi Emmike, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tavaly átadott munkahelyi bölcsődéje, amelyet a Családbarát Magyarország Központ tart fenn. Az induláskor a kormány képviseletében Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára reményét fejezte ki: az Emmike mintául szolgál az összes munkáltatónak, hogy érdemes ilyenképpen is segíteni, támogatni a kollégáikat és azok családját.

csődék. Az egyre népszerűbb minik lényege, hogy azokon a településeken, ahol hét – ha mindegyikük elmúlt kétéves, akkor nyolc – kisgyermek ellátására igény mutatkozik, ott az önkormányzat létrehozhat egy ilyen egyszerűbb létesítésű és működtetésű intézményt. Fenntartó egyébként nem csak helyhatóság lehet. A minik debütálása óta a férőhelyeik száma több mint az ötszörösére nőtt, tavaly 1889 helyre 1786 csemete jutott. A hagyományos és a minibölcsődék tekintetében a fenntartó dönti el, hogy megszab-e térítési díjat, vagy csak az étkezésért kér pénzt. A Családbarát Magyarország Központ által működtetett Csalad.hu egyik idei beszámolója szerint ahol szednek ilyet, ott a gondozásra megállapított térítési díj átlagos összege havi nyolcezer forint. Az étkeztetés költsége is 8-10 ezer forint havonta. A gyerekek 60-70 százaléka azonban ingyenesen kapja a reggelit, a tízórait, az ebédet és az uzsonnát. A minivel szemben a családi bölcsőde nem intézményi, hanem szolgáltatási formát jelent, és akár a működtető saját otthonában is létesíthető. A szülők által fizetendő becsült térítési díj ezeken a helyeken havi 40–100 ezer forint a már idézett Csalad.hu írása szerint. Persze elhelyezkedéstől, valamint a szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől függően az ár ennél magasabb is lehet. Sok helyen ugyanis már játékos angolnyelvoktatást, valamint különböző zenei és a mozgásfejlesztést szolgáló foglalkozásokat kínálnak a legkisebbeknek. A férőhelyek száma évek óta stabilan hatezer körüli, a kihasználtság pedig kilencven százalék fölötti. Tavaly például 5683 gyermek járt ilyen intézménybe a maximálisan lehetséges 6032-ből. A jogszabály módot ad munkahelyi kisdedóvó létrehozására is, ám ebből a fajtából az előző esztendőben egyelőre csak kilenc működött az országban, összesen

PÁLYÁZAT

A munkahelyi bölcsődék elterjedése azonban még várat magára idehaza. Ezt támasztotta alá Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter közelmúltban tett nyilatkozata is, mely szerint ezeknek az intézményeknek – noha az elmúlt

időszakban a nyolcszorosára emelték a támogatásukat – még nincs kultúrájuk Magyarországon. A kormány ezért a nyáron bejelentett újabb – 2,8 milliárd forintos keretösszegű – pályázattal próbálta ösztönözni a munkaadókat ilyen helyek létesítésére. A kiírás ugyanakkor nemcsak munkahelyi, hanem új családi bölcsődei férőhelyek létrehozására is vonatkozott. „E két forma rugalmasabban működtethető, mint a klasszikus bölcsődék, kevesebb szabály vonatkozik rájuk” – hangsúlyozta a szakember, aki egyben a kö

+­W÷MJQ^JP X_¥RF

' 1(8ö)*. + 7ö-*1>*0 ÉS A BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 2NSN RZSPFMJQ^N ­X HXFQ¥IN GºQHX÷I­P S­QPÀQ

MUNKAERŐPIACI VISSZATÉRÉS

A bölcsődéknek nemcsak család-, hanem gazdaságpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségük van. Az egyik legfőbb funkciójuk ugyanis az, hogy segítsék a kisgyermeket nevelő édesanyák vagy éppen édesapák visszatérését a munkaerőpiacra. Ezt a célt most már évek óta egy állami támogatási konstrukció is segíti a családi vagy munkahelyi, valamint a nem önkormányzati fenntartású „hagyományos” vagy minibölcsődébe járó gyermekek szülei esetében. A hozzájárulás folyósítása az ország egész területén biztosított. A program országos lefedettségét illetően beszédes adat, hogy a lebonyo-

A bölcsődéknek nemcsak család-, hanem gazdaságpolitikai szempontból is kiemelt a jelentőségük.

'J±WFYTYY L^JWRJPJP X_¥RF

zösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője is.

’11

’12

’13

’14

’15 ’16

’17

’18 ’19 ’20

+TWW¥X 08- 29.

lító Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatása szerint a 3155 hazai településből 2907 helyen – ebből tizenkettő budapesti kerület – a férőhelyhiány igazolása nélkül is benyújtható igénylés a havonta legfeljebb negyvenezer forintos vissza nem térítendő támogatásra. Másutt ehhez arra van szükség, hogy a bölcsődei felvételt a férőhely hiányára hivatkozva utasítsák el. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésben, gondozásban részesülő kicsik után az újra munkába álló szülők igénylési jogosultsága automatikus. Az államkincstár eddig 700 millió forint feletti összeget folyósított, és több mint 3800 szülő pályázata kapott kedvező elbírálást. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása című projekt az úgynevezett konvergenciarégióban hárommilliárd, Közép-Magyarországon további csaknem kétmilliárd forintos vissza nem térítendő forrásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával – közölte a MÁK. HELMECZI ZOLTÁN 2021/34 FIGYELŐ | 25

F_24-25_bolcsodek.indd 25

2021. 08. 23. 17:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TERVEZÉS ALATT AZ ÚJ PÁZMÁNY-CAMPUS

Miután június végén a Miniszterelnökség jóváhagyta a PPKE campusfejlesztéséről szóló tervpályázat kiírását, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) meghívásos építészeti tervpályázatot hirdetett az egyetem új campusának a tervezésére. A kormányhivatal feladata, hogy előkészítse az oktatási célú ingatlanok bővítését és fejlesztését célzó beruházást. Ebben szorosan együttműködik az egyetemmel és fenntartójával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával. A pályaművek beérkezési határideje szeptember 28., az eredményhirdetés november 11-én lesz. Nyolc építészirodát a BFK meghívott a pályázatban való részvételre, s négy további tervezőcég nyerte el ennek jogát.

MODERN EGYETEM

Fontos kitétele a projektnek, hogy a fejlesztés kiemelt közérdekű kormányzati beruházás keretein belül valósul meg. A tervpályázati honlap szerint a pályaműveket úgy kell megalkotni, hogy az új központ révén minél kisebb mértékű legyen az univerzitás jelenlegi széttagoltsága, amely oktatásszervezési problémákat okoz. A kormányzat már 2018ban a Pázmány földrajzi széttagoltságának a megszüntetését támogatta; az egyetem ugyanis több képzési helyszínen –

Budapesten, Piliscsabán, Esztergomban – volt kénytelen ellátni oktatási feladatait. Ez egyértelműen hátráltatta az intézmény hatékonyságát és fejlesztését. Három éve született meg az első határozat arról, hogy az univerzitás hasznosíthatja a Magyar Rádió elköltözése után a Palotanegyedben nagyrészt üresen álló ingatlanokat. 2020-ban rögzítették ezek ingyenes átadását a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának. Korábban nem felsőoktatási hasznosítás-

ÚJ BUDAPESTI CAMPUSOK Az elmúlt években több nagy állami campusfejlesztés történt Budapesten. Felújították, bővítették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új központjának otthont adó épületet, átadták a MoholyNagy Művészeti Egyetem campusát. Jelenleg is zajlik a Testnevelési Egyetem területének a fejlesztése.

ban, hanem kulturális funkcióban gondolkodtak a kormányzati illetékesek. Eredetileg a szomszédos Nemzeti Múzeum terjeszkedett volna „hátrafelé” a Palotanegyedbe. De vissza az egyetemhez! Az új campus majdani létszámát nagyságrendileg 4000 fősre teszik. Megközelítőleg 3300an lesznek az aktív hallgatók, kb. 500an az oktatók, valamint az adminisztrációban és az üzemeltetésben dolgozók. A központ létrehozásához 53 000 m² nettó hasznos terület szükséges. Az alapfunkciók mellett kiemelten fontos egy modern egyetemi könyvtár, továbbá az ahhoz tartozó olvasótermek és laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítése. Kiemelt célkitűzés még egy modern multifunkcionális sportlétesítmény és egy szakkollégium megvalósítása. Mivel az ország egyik legrégibb, patinás egyetemének a campusa kerül a Palotanegyedbe, a BFK-nak a tervpályázatokkal szembeni elvárása az, hogy az épületegyüttes jelenítse meg azt a sok évszázados, határokon átnyúló hagyományt, amelyet a katolikus szellemiség folyamatosan jelentett a tudományos kutatásban és a minőségi oktatásban, az egymást követő nemzedékek felnevelésében. Nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes megformálásával ad-

FOTÓK: MTI

NAGY ÁLLAMI FEJLESZTÉS Tizenkét pályázó jelentkezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának a megtervezésére, köztük nemzetközi építészeti irodák is. A Magyar Rádió egykori központja, a VIII. kerületi Palotanegyed új funkciókat kap.

26 | FIGYELŐ 2021/34

F_26-27_campus.indd 26

2021. 08. 23. 17:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A LEENDŐ PÁZMÁNY-CAMPUS, ELŐTÉRBEN A KÁROLYI-PALOTA, MELLETTE BALRA A MAGYAR RÁDIÓ VOLT KÖZPONTI IRODAÉPÜLETE. ÚJ EGYTETEMVÁROS ÉPÜL 2027-IG A BELVÁROSBAN

jon példát a takarékos, a környezettel hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre.

MŰEMLÉKVÉDELEM

Az új campus területe tíz épületet foglal magában. A Magyar Rádió használta a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti ingatlant – itt volt a főbejárat, az 1956-os forradalom egyik fontos színhelye –, a Stúdiópalotát a Pagodával, továbbá a Festetics-palota egykori kertjének a helyén álló üzemépületet, az Esterházy-palotát, a volt Nemzeti Lovarda helyén épült bunkert és központi rádió-irodaházat, a híres 6-os stúdiót, a Szentkirályi utca 25–

27. alatti ingatlanokat, a Károlyi Alajospalotát, valamint annak kertjét. Ezek az épületek a közös hátsó udvaruk révén lényegében összetartozó tömbbé alakultak az elmúlt évtizedekben. A tervezőirodáknak e terület kapcsán kell gondolkodniuk az átalakításban, bővítésben. A tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy a campus területén lévő Károlyi- és Esterházy-palota műemlék épület. Az új beépítéseknek színvonalasan kell majd igazodniuk ezekhez, ami alap-

A TIZENKÉT PÁLYÁZÓ A BFK feltétele a pályázat kapcsán az volt, hogy az indulónak legyen referenciája oktatási célú ingatlanok és/vagy egyházi és/vagy műemlék épületek fejlesztése terén. A követelmény minimum nettó 10 ezer m² szintterületű közhasználatú épület terveinek az elkészítése, és figyelembe vették a referenciaként megjelölt munka szakmai díjait is. A pályázatra meghívott irodák: 3h építésziroda Kft., Archi-kon Építésziroda, Bánáti + Hartvig Kft., FBIS Architects – Feilden Clegg Bradley Studios, Földes Architects, Gereben Marián Építészek Kft., Közti-Hamburg, MCXVI Architects Építészműterem Kft. A részvételt nyert cégek: Finta és Társai Építész Stúdió Kft. ❙ Abud Mérnökiroda Kft. ❙ Garten Studio Kft. ❙ Zaha Hadid Ltd., Hawkins Brown Design Limited ❙ Plant-Atelier Peterkis Kft., M-Teampannon Kft. ❙ Szántó & Mikó Építészek Tervezőirodája Kft. ❙ kollektív műterem Kft., Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. ❙ CAN Architects Studio Kft. ❙ Archi.doc Építésziroda Kft. ❙ Narmer Építészeti Stúdió Bt.

vető tervezői elvárás. A Pollack Mihály tér felé néző paloták és az új beépítések együttesének a struktúrája, tömeghatása és látványa az építészeti érték növekedését jelentheti, ezért kiemelt feladat ennek megvalósítása. Ugyancsak fontos eleme a tervezésnek, hogy az egyetem célja, hogy a központ illeszkedjen a város szövetébe: zöld felületekkel is tagolt, szellős, közösségi térként szintén alkalmas lokális városközpontnak kell létrejönnie a Józsefvárosban. Korábban megírtuk: a tervek szerint a belső kert, az étterem, a sportpálya nyitott lesz a budapestiek számára. A helyszín kiválóan megközelíthető gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel, a belvárosi közlekedési csomópontok (Kálvin tér, Múzeum körút, Astoria, Nagykörút) közelsége adott. Ez és a környező, szűkös utcák leterheltsége az oka, hogy nem autó-, hanem kerékpárparkolók kialakítására törekednek majd. A campus tehát ebben is „környezetbarát” lesz. Több külföldi – európai, észak- és dél-amerikai – egyetemfejlesztési koncepciót elemeznek. Ezek a belvárosi bővítés miatt mintaként szolgálhatnak a Pázmány számára is. Az előzetes tervek szerint 2027-ben adnák át az új campust. PINDROCH TAMÁS 2021/34 FIGYELŐ | 27

F_26-27_campus.indd 27

2021. 08. 23. 17:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ZÖLDEBB LESZ BUDAPEST A Zöld Budapest programra összességében 200 milliárd forintot szánnak. A fejlesztések érintik majd a Városmajort, a Gellért-hegyet, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágat, megépül a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, valamint a Csepeli közpark. A BFK tervei szerint megvalósul a Zöldfolyosó DélBudán projekt is. A kormány a következő hét évben összességében több mint 500 ezer négyzetméter budapesti zöld felület megújítását tervezi. Húsz százalékkal nőne az egy lakosra jutó ilyen terület, és a teljes fővárosi zöld felület 16 százaléka újulna meg.

DUNAI REVITALIZÁCIÓ

A BFK honlapja szerint előkészítési szakaszban van a Ráckevei (Soroksári)Duna revitalizációja. A fejlesztés célja a Duna-ág vízminőségének a javítása, különös figyelemmel a folyószakasz úszólápjára és élővilágára. Az úszóláp Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós

és Taksony térségében húzódik, összesen 700 hektár kiterjedésű. Ezek azért fontos természeti képződmények, mert felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák. A Duna-ág összességében közel 60 km hosszú, tehát nem kis munkáról van szó. A feladat a Fudan Egyetem megépítése miatt nagy vitákat kiváltó Budapest Déli Városkapu programhoz kapcsolódó folyószakaszon a partfal-rekonstrukció, továbbá a Ráckevei-Duna bal oldalán partközeli kék-zöld infrastruktúra (csapadékgazdálkodás: az esővíz megtartása, újbóli felhasználása – a szerk.) fejlesztése, a szennyvízterhelés csökkentése. A Gubacsi hídtól egészen Tassig iszapkotrást fognak végezni, a Csepel-szigeten vizesélőhelyet alakítanak majd ki a tervezett közpark területén. A munka a környezeti és megvalósíthatósági tanulmány közbeszerzése előkészítésének a szakaszában jár.

Szorosan az iménti projekthez kapcsolódik a Csepel-sziget északi részén egy 36 hektáros rekreációs közpark létrehozása. Itt jelenleg elhagyatott, gazzal benőtt ipari területek találhatók. A tervek szerint a belvárost tehermentesítő Galvani híd (amelyről ugyancsak politikai vita folyt) úgy épül majd meg, hogy a csepeli parton az útpálya további 180 méteren a park felett, pilléreken állva halad majd. Ennek az a célja, hogy az innen délre eső parkterület intenzíven kapcsolódhasson az északi részhez, a zöld felület ne szakadjon meg. Az útpálya áttörten, „felsliccelve” készül, hogy az alatta levő felületekre eljusson a napfény. Budapesten évtizedek óta nem létesült hasonló méretű városi park, ezért a csepeli létesítmény mérföldkő lehet ezen a téren. Innen nem messze jön létre a Ferencvárosi szabadidőpark, amely egy több mint 10,7 hektáros, teljesen új objektum lesz.

FOTÓ: MTI

PARKOSÍTÁS | A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) hat fővárosi zöldterület-fejlesztési projekten dolgozik. A Zöld Budapest programban rögzítették, hogy a következő hét évben több mint 500 ezer négyzetméter zöld felület újul meg Budapesten.

28 | FIGYELŐ 2021/34

F_28-29_Budapesti_parkositas.indd 28

2021. 08. 23. 17:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Több mint 1600 fát ültetnek el a területen, ebből 477 kerül a szabadidőparkba. Zajlik a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ építése, az új park ezt fogja körülölelni. A funkciói nem korlátozódnak majd a világverseny megrendezésére, ezen esemény után is bárki, bármikor használhatja kikapcsolódásra a területet. Épül majd itt parti plázs, ökorámpa, futópálya, kültéri fitneszcentrum, mászófal, játszótér, kültéri medence, szoborpark, szabadtéri mozi is.

BUDAI ZÖLDKORRIDOR

A Rákóczi hídtól egészen a Budaörsi útig zöldfolyosót alakítanak ki. A fejlesztést a Déli körvasúthoz kapcsolódóan viszik végig. Mivel a hálózat közel van a lakott területekhez, azt komplex városfejlesztési beavatkozásként kezeli a BFK. A projekt összefoglalva azt jelenti, hogy a Budaörsi úttól a Dunáig gyalogos-kerékpáros útvonalat hoznak létre megújuló közterületekkel, a szakasz négy pontján gyalogos-kerékpáros átjáróval.

A XII. kerületi Városmajor – Budapest legrégebbi közparkja – átalakítása a tervpályázat elkészítésének a szakaszában van. Lapunk már korábban beszámolt arról: a fejlesztés elsődleges célja, hogy a funkciók rendezésével legalább két hektárral növekedjen a park zöld felülete. A jelenleg a területen funkcionáló (elsősorban sport-) létesítményeket a Csaba utcai bejárattól nézve a „hátsó részen” helyezik el. Ide kerülhet majd a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola diákjai által használt sportközpont is, továbbá megépülhet egy új szabadtéri színpad a Városmajorban. A park berendezéseit is korszerűsítik, bővítik a rekreációs funkciókat, fákat ültetnek. Új vízfelület létrehozását is tervezik. A BFK honlapja szerint a Városmajor része a budai zöldkorridor hálózati rendszerének. Ez tengelyre fűzi a Városmajort, a Vérmezőt, a Tabánt és a Gellért-hegyet. E tengely kulcsfontosságú szerepet tölt be a belső városrészek átszellőzésében: szélcsatornaként szállítja a friss levegőt a budai hegyekből. Egy korábban elkészült tanulmány a Vá-

rosmajort a zöldhálózati rendszer részeként, annak összefüggéseiben, majd önálló egységként is vizsgálta, feltárva az értékeket és a problémákat. Ennek megállapításai mentén rajzolódtak ki a park fejlesztési céljai. A zöldkorridor legmeghatározóbb eleme a Gellért-hegy, amely egyben a főváros egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is. A világörökségi 42 hektáros parkterületből 39,7 hektár országos jelentőségű természetvédelmi övezet. Az egykor az osztrákok által épített, Pest lakosságának a megfélemlítésére hivatott Citadella erődben a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma kap majd helyet. Ehhez kapcsolódva a közpark komplex, turisztikai, természetvédelmi és ökológiai szempontú megújítását viszik véghez. Megújulnak a zöld felületek, a sétautak, a padok, a közösségi pihenőhelyek, a tájékoztató táblák, a tájékozódást segítő térképek, a hulladékgyűjtők, a mellékhelyiségek. PT

HIRDETÉS

SEGÍTSÜNK EGYÜTT A TANÉVKEZDÉSBEN!

A tanszergyűjtés időpontja: 2021. augusztus 25-28., 10:00-20:00

Vegyél részt te is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közös tanszergyűjtő akciójában! Keresd az Adni Öröm! adománykártyákat az INTERSPAR áruházakban, vagy vásárolj iskolakezdéshez szükséges termékeket, és add le őket a hipermarketek gyűjtőpontjainál. Tegyünk együtt azért, hogy a rászoruló gyermekeknek is örömmel induljon a tanév! Az akcióban részt vevő áruházak listája a www.adniorom.hu weboldalon érhető el.

2021/34 FIGYELŐ | 29

F_28-29_Budapesti_parkositas.indd 29

2021. 08. 23. 17:57

| CÉGVILÁG |

PISZKE PAPÍR: ÚJRAGONDOLT LAKOSSÁGI MÁRKÁK A rendszerváltás környékén indult, első generációs vállalkozók körében ritkaságnak számító tudatossággal Bodrogai Ferenc nem az egész cégét értékesítette egy multinak, mint az szokásos volt, hanem annak „csak” egy meghatározó részét, méghozzá a lakossági papírüzletágat, mondván: az abban a szegmensben kialakult versenypiac egyértelműen a multik játékterévé vált. Ezt korán felismerve az üzletember több mint egy évtizeden át úgy szervezte külön vállalatokba a Forest-Papír-csoportot, s úgy alakította annak működését, hogy az a jövőbeli sikeres akvizíciót szolgálja. Már azt is tudta, ki lesz a vevő, miközben a potenciális partnernél, az olasz családi tulajdonban lévő Sofidel-csoportnál talán még nem is gondolkodtak magyarországi befektetésben. Bodrogai Ferenc azonban úgy számolt: mivel a növekedési kényszerben lévő itáliai multinak ez a régió még fehér foltnak számít, és mivel egy papírgyárat csak 500 kilométeres sugarú körzetben lehet gazdaságosan üzemeltetni, törvényszerű, hogy a Sofidel előbb-utóbb bekopogtat a 14 milliárdos forgalmú Forest-Papír ajtaján.

TUDATOSSÁG

„Sok összetevője van annak, hogy egy cég vagy egy üzletág kellően kívánatos-e a befektetők számára. A leglényegesebb talán az, hogy a sztori – a társaság múltja

PORTRÉ | Bodrogai Ferenc 2016-ban, egy egyedülálló tranzakció keretében olasz befektetőnek adta el az 1994-től felépített Forest-Papír Kft. lakossági üzletágát, a versenytilalom lejártával új néven Magyar Piszke Papír Kft.-ként jelent meg, többek között a Crepto és a Szilvia márkákkal.

és jövőképe – vonzó legyen. Legalább enynyire meghatározó, hogy üzletileg semmi sem lehet karcos: a bérezést, a működést, a bevételeket tekintve mindennek patyolattisztának kell lennie. Kulcsfontosságú még, hogy a vállalatban legyen tartalom: versenyképes technológia, termékek, jó szakemberek, valamint olyan menedzsment, amely zökkenő nélkül tovább tudja vinni a céget” – taglalta az ügyvezető.

A hazai családi vállalkozások generációváltása kapcsán úgy vélekedik: abban az esetben, ha a második nemzedék nem viszi tovább a társaságot, egy professzionális menedzsmentet kell találni. A harmadik út ugyanis nem értéken történő eladáshoz, hanem csak elkótyavetyéléshez vezethet.

30 | FIGYELŐ 2021/34

F_30-32_Piszke.indd 30

2021. 08. 23. 17:57

| CÉGVILÁG |

Az akvizícióig így is hosszú út vezetett. Bodrogai Ferenc az ország meghatározó papíripari vállalatánál, a lábatlani állami Piszke Papírgyárban, gépkezelőként kezdte pályafutását, majd a Könnyűipari Főiskolát elvégezve már mérnökként dolgozott tovább. Az örökmozgó szakember közben önszorgalomból a cég kereskedelmi stratégiáját is megalkotta, de jött a rendszerváltás és a privatizáció. Az új, görög tulajdonosról pedig pillanatok alatt kiderült, hogy csak az 1300 fős, patináns vállalat csőddel végződő kifosztása a célja, amihez Bodrogai nem akart asszisztálni. Először horgászboltot nyitott, s a horgászathoz kötődő teljes szolgáltatási vertikumot szeretett volna kiépíteni nagykerrel, utazási irodával, de mégis a papíripar felé fordult, mert úgy érezte, ott van még lehetősége és feladata. „Óriási előnyt jelentett, hogy 27 évig dolgoztam a társaságnál, közben sportoltam, sportot szerveztem, szakmunkásönképzőkört vezettem, ezáltal pedig vízszintesen és függőlegesen is megismertem a cég minden munkatársát és munkafázisát. Tudtam, kik azok, akiket érdemes lesz megkeresni akkor, ha a saját vállalatom a növekedési szakaszba lép. Mindez így is halálugrásnak számított, mert amikor elindítottam a Forest-Papírt, semmim sem volt. A társaimmal a papírgyár mellett béreltünk egy vakolat nélküli, befejezetlen pártirodát, s egy nyitott fészer volt a raktárunk. Eleinte importtal foglalkoztunk, amihez nagyon jól fel kellett mérni az igényeket, mert miközben nem tellett nagy volumenre, likviditás híján nem is hibázhattunk” – emlékezett viszsza a szakember.

FOTÓ: GETTY IMAGES

MINŐSÉG

Mivel akkor az egész szakma az olcsó, de rosszabb minőségű termékek irányába mozdult, ők – arra építve, hogy maradtak olyan vásárlók, akik a drágább, de jobb produktumokat keresik – a színvonalasabb árucikkekre koncentráltak. „Az arculattal, a márkaépítéssel kezdtük, és amikor már elég stabil lábakon álltunk, kijelöltük azokat a termékköröket, amelyeknél saját technológiát vásárolva növeltük a volument. Így amikor a Sofidel megjelent, már egy olyan palettát tudtunk felkínálni, amelyből a vevő szemezgethetett. De én is kértem garanciát: arra, hogy a 350 mun-

katársamból az olasz céghez kerülő 220 sorsa hosszú távon is rendezett legyen. Az, hogy máig jó kapcsolatot ápolunk a Sofidellel, annak is köszönhető, hogy az akvizícióhoz kötődő átvilágításkor olyan dokumentációt tettünk le a titokszobába, melynek igazságtartalmát azóta sem kellett megkérdőjelezniük. Természetesen rossz érzés volt elengedni azt, amit felépítettem, de az eszem felülírta a szívem szavát, és azóta már bebizonyosodott, hogy jól döntöttem, mert a kilátástalan árversenyben lassan az enyészeté lett volna a cég” – részletezte Bodrogai Ferenc.

Miközben az üzletember a legnagyobb nyugati társaságok partnere, az ország és a helyi közösség felé is elkötelezett. Ezért hozta létre azt a 13 magyar tulajdonú vállalatot összefogó Magyar Termék Nonprofit Kft.-t, amelynek a tagjai már az induláskor, 15 éve is büszkén tették ki produktumaikra a Magyar Termék védjegyet, amikor a piac minden szegmensében még a nyugati cikkek hódítottak. „A magyar termékekre épülő közösség létrehozását az a meggyőződésem motiválta, hogy az Európai Unió egy vakvágány, amely a jelenlegi formájában szerintem káoszba fog torkollni. Ehhez a gondolatmenethez kötődően találtam meg azokat

Amikor már stabil lábakon álltunk, kijelöltük a termékköröket, amelyeknél saját technológiát vásárolva növeltük a volument. A szakember a közületi (vendéglátás, vállalat) higiéniai szegmenst tartotta meg, ahol a multik mellett van szabad tér, mert a piacismeret és a szolgáltatás minősége jelenti a hozzáadott értéket. „Az AssistTrend Kft. több mint gyártó és kereskedő. Az elmúlt húsz évben egy olyan, 15 ezer végpontos elosztási rendszert építettünk fel, amely az egész Kárpát-medence magyar lakosságát eléri a hét hazai, valamint nyolc határon túli márkakereskedőnkkel. Velük a professzionális papír- és higiéniai termékek értékesítése mellett speciális takarítási szolgáltatást is nyújtunk. Azért ezt a szűkebb szegmenst választottuk, mert nem akarunk takatítócéggé válni. Inkább arra törekszünk, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, különleges szaktudást igénylő feladatokat vállaljuk el, mint amilyen az Országház takarítása is volt” – fejtette ki az ügyvezető.

az alternatívákat – többek között Ausztria, Kanada, Franciaország, Norvégia példáját –, melyek révén a megfelelő tisztelettel, az értékükön kezelik a hazai árucikkeket. Azt gondolom ugyanis, hogy amikor az EU-ban eljön az az idő, hogy sokan fölemelik a fejüket és megkérdezik, mi történik körülöttük, nekem mint átlagembernek is felelősségem, hogy legyen egy olyan rendezőelv, amely a fogyasztóknak biztos tájékozódási pontot ad. Ebben az esetben azt, hogy az ellenőrzött minőségű magyar produktumokat megtalálják a polcokon” – magyarázta Bodrogai, aki egy különleges találkozásnak köszönhetően ma már az egészségtudatos étkezés területén is képviselteti magát.

ÚJ TEREP

„Tizenkét évvel ezelőtt, amikor már lassan elfogytam, mert csak burgonyát meg banánt tudtam enni úgy, hogy ne fájjon a fejem, az oldalam meg mindenem, egy 2021/34 FIGYELŐ | 31

F_30-32_Piszke.indd 31

2021. 08. 23. 17:57

Magyar Termék-rendezvényen odajött hozzám két úr. Ők elmesélték, hogy az ómega-3 zsírsav növényi forrásául szolgáló lenmagalapú étkezéshez kötődő világszabadalmat és ehhez kapcsolódóan egy üzemet hoztak létre, amelybe egy dán nyugdíjalap komoly tőkét invesztált, de a 2008-as válság miatt így is ellehetetlenült a vállalkozás. A kérésük az volt, hogy keressek nekik befektetőt, de amikor elmélyültem az egészséges táplálkozás tudományában, s megértettem a projekt lényegét, úgy éreztem, egy ilyen értéknek magyar tulajdonban kell maradnia. Ezért kivásároltam a dánokat, és az Omega Bázis Kft. – amelynek a termékei azóta az egészségügyi gondjaimat is megoldották – pálmaolaj felhasználása nélkül,

kizárólag gluténmentes, lehetőség szerint magyar alapanyagokra építkezve, lépésről lépésre halad előre.” Időközben az üzletember azt a szegmenst is megtalálta, amely által az üzletág-értékesítéshez kötődő versenytilalmi időszak lejárta után a lakossági piacra való viszszatérése is értelmet nyert. „Örömmel tapasztaltam, hogy az elmúlt években Magyarországon is egyre népszerűbbé vált a patriotizmus és a környezettudatosság. Igaz, a többség még csak a szavak szintjén ökotudatos, mert amikor a polcok előtt állva dönteni kell, még nem mindig a hagyományos terméke-

ket választja, de már kialakult egy olyan réteg, amelynek fontosak ezek az értékek. A Magyar Piszke Papír Kft.-vel ezért láttam értelmét az olyan legendás márkák ökotudatos újraélesztésének, mint amilyen a Szilvia törlőkendő és a Crepto toalettpapír. Továbbra is tisztában vagyok a növekedési korlátainkkal, ugyanakkor úgy látom, hogy a lakossági piacon stabil szereplővé válhatunk az európai szinten is speciális szegmenst képviselő környezettudatos, fóliamentes termékeink körével. Már csak azért is, mert egy papírdobozra vetítve – ami nálunk a csomagolási egység – a beltartalmat tekintve fajlagosan a hagyományos produktumokéihoz hasonló árszínvonalat tartunk” – ecsetelte az ügyvezető. Az üzleti közösségépítés mellett az 1,96 milliárd forint forgalmú Assist-Trend Kft., a 2,3 milliárdos árbevételű Magyar Piszke Papír Kft. és az ebbe olvadt 149 millió forint forgalmú Omega Bázis sikeres üzemeltetése kapcsán a cégtulajdonos azt mondta: a legnagyobb erőforrása a józan paraszti esze mellett az 1967 óta felhalmozódott szakmai tapasztalata. Erre volt szükség akkor is, amikor a koronavírusválság után hirtelen megnőtt a higiéniai termékek iránti igény, ami nemcsak hasznot ígért, hanem veszélyeket is rejtett. Bodrogai Ferencnek azonban az évtizedek alatt kiépített alapanyag-beszállítói kapcsolatok mobilizálásával, komoly áldozatok árán, nyolc országból importálva sikerült zökkenőmentesen kielégítenie a hosszú évek munkájával kialakított hazai és határon túli ellátási láncot. Mondván: a piac nemcsak lehetőséget kínál, hanem – ahogy a járványhelyzet is megmutatta – felelősséggel is jár annak, aki hosszú távra tervez az üzleti életben, ahol azzal is számolni kell – teszi hozzá a saját fiaskóit sem titkoló Bodrogai Ferenc –, hogy a sikerek mellett a kudarcokból is megerősödve kell továbblépni. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

32 | FIGYELŐ 2021/34

F_30-32_Piszke.indd 32

2021. 08. 23. 17:57

| CÉGVILÁG |

KÉTSZÁZMILLIÁRD AZ ÉLELMISZERIPARNAK

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

NAGY ISTVÁN | A magyar vidékre ebben az EU-s költségvetési ciklusban mintegy hét és félezer milliárd forintnyi forrás érkezik, nem kis részben azért, mert a közös agrárpolitikából jövő támogatások nemzeti társfinanszírozását 17,5-ről 80 százalékosra növelte a kormány. A jelenleg elérhető dotációk közül a napokban megnyílt, kétszázmilliárd forintos keretösszegű, az élelmiszer-gazdaságok és a borászatok komplex segítését célzó pályázat a legnagyobb. Az agrárminisztert egyebek mellett ennek részleteiről kérdeztük. Korábban arról beszélt, hogy közvetlenül az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztésére a mostani uniós ciklusban 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, s pár napja egy az élelmiszertermelők beruházásait támogató kétszázmilliárdos keret nyílt meg az érintettek számára. – Ezekkel a forrásokkal olyan lehetőség van a vidék megújulására, amelyet nyugodtan nevezhetek történelminek. Ez kulcskérdés, mert az agrárium, az élelmiszer-gazdaság, az amely tolóerőként hajtja előre az egész nemzetgazdaságot. Az elmúlt tíz évben a gazdák megtanultak termelni, így évről évre dobogósak voltunk a kibocsátás növelésében. Nem úgy a jövedelmezőségében. Amikor ugyanis megvizsgáltuk, hogy egy hektár jövedelemtermelő képessége miként alakul, azt tapasztaltuk, hogy a magyar gazda 53 százalékon áll az európai átlaghoz képest. Hogy ezen változtatnunk szükséges, hogy ezt a hátrányt ledolgozva növelni kell a versenyképességet, egyértelmű. Ennek egyik legfontosabb eszköze az élelmiszeripar, amelyet ugyancsak forrásokhoz kell juttatni ahhoz, hogy a termelése minőségi és menynyiségi fejlesztések eredményeként szintén versenyképesebb legyen. Az egyes projektekre megítélhető összeg százmilliótól ötmilliárd forintig terjed, így elmondhatjuk, hogy a legnagyobb álmok megvalósítására is lehetőség nyílik. Természetesen nem csak a nagyokra gondoltunk. Ahogy mindig is, most, az élelmiszeripar hatékonyságának a javítását célzó pályázat esetében szintén kiírtunk egy kisebb üzemeket célzó, ötvenmilliárd forint keretösszegű tendert is, ahol nincs alsó határa az egy projektre adható támogatásnak. – Elemzések szerint az agrártermelés és az élelmiszeripar öszszefüggésében az a legnagyobb gond, hogy az itthon megtermelt alapanyagot nem feltétlenül idehaza dolgozzák fel. Leginkább a juh vagy a marha esetében. Ebben is változást szeretnének elérni? – Feltétlenül, hiszen ha belegondolunk, a magyar mezőgazdaság rendszerváltás utáni nehéz helyzetének az is oka volt, hogy a feldolgozóiparunkat – a növényolaj-, a cukor-, a konzervszegmenst – privatizálták, abban a naiv hitben, hogy a külföldi beruházók majd fejlesztenek, korszerűsítenek, s így fokozatosan eltűnik az a technológiai hátrány, amely az egyes termelőüzemeket korábban esetleg jellemezte. Nem ez történt: az új tulajdonosok nem fejlesztettek, hanem bezárták a feldolgozóüzemeket. Akkor lett világos, hogy csak piacot vásároltak, ami pedig azzal a máig ható hátránnyal járt, hogy a magyar agráriumot visszaszorították a legalacsonyabb jövedelmezőségi szintű alapanyag-termelésre. Fölvásárolták az alapanyagot, kivitték, majd visszahozták ide a készterméket. Na ez az, amit nem lehetett hagyni, ezt a hátrányt kell ledolgoznunk most a magyar élelmiszeripar fejlesztését, fel-

zárkózását, versenyképességének a növelését célzó kétszázmilliárd forintos pályázati forrással. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy fejlesztésekre a hús-, a tej-, a konzervágazatban, vagyis a feldolgozóipar nagy részében égető szükség van. – A múlt heti debreceni agrárrendezvény megnyitóján a versenyképesség humán feltételeiről is szólt, kiemelve a klímaváltozás okozta nehézségek kezelése és az agrár szakemberek utánpótlása közötti összefüggéseket. – A mezőgazdaság előtt álló feladat valóban grandiózus, hiszen előrejelzések szerint 2050-re 30 százalékkal kevesebb termőföld és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz mellett a mostani 7,5 milliárd helyett 9 milliárd embert kell majd etetni. Ahhoz, hogy ebben jól teljesítsen a magyar agrárium, képes legyen megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani, jelentősen növelni szükséges a hatékonyságot és a jövedelmezőséget. Ehhez természetesen nem elég a technológiát fejleszteni vagy a kibocsátást növelni. Már jó kétszáz éve tudjuk, hogy sikeres mezőgazdaságot csak megfelelő tudás birtokában lehet megvalósítani, a klímaváltozás körülményei közepette pedig egyenesen nélkülözhetetlenek az oktatási rendszer különböző szintjein megszerezhető kompetenciák. Ahogyan a Farmer Expo megnyitóján is elmondtam, minden egyes agrármérnökre, minden egyes középfokú végzettségű fiatalemberre és kisasszonyra úgy van szüksége a magyar agráriumnak, mint éhes embernek egy falat kenyérre. Ők a versenyképességünk, a megújulásunk, a hazai mezőgazdaság sikerességének a zálogai. Nem fog menni nélkülük. DOMBI MARGIT 2021/34 FIGYELŐ | 33

F_33_Nagy_Istvan.indd 33

2021. 08. 23. 17:58

ZÖLDENERGIÁS VÍZSZABÁLYOZÓ

A nagy hatótávolságú, távolról irányítható TávVíz eszközt négy funkció ellátására tervezték – mondta a Figyelőnek Lakatos Edina, a 378 településen több mint 844 ezer ember ivóvízellátását biztosító DRV Zrt. sajtószóvivője. A készülék alapfeladata a monitoring, azaz figyelni tudja, hogy egy vízmérő berendezés mér-e a földbe elfolyt vízmennyiséget, vagy sem. A szerkezet alkalmas továbbá arra, hogy egy előre kifizetett mennyiség mértékéig szavatolja a vízellátást az érintett felhasználók részére. Vagyis ha valaki kifizet tíz köbméter vizet, a rendszer konkrétan ennyit is szolgáltat majd neki. Ez bizonyos víziközművállalatoknál, társasházakban már működik, de a TávVíz más típusú ingatlanok esetében is megbízhatóan biztosítja

az előre fizetős mérést. A harmadik, a csőtörésfigyelési funkció azoknak jelenthet nagy segítséget, akik nem laknak folyamatosan egy adott ingatlanban. Ők e-mailben, SMS-ben, egy internetes felületen vagy egy telefonos applikáció segítségével értesítést kaphatnak, ha csőtörés van. „Ez a rendeltetés kifejezetten a környezettudatos vízfelhasználást segíti elő, hiszen a riasztás után – a hibaelhárításig – a készülék távvezérléssel rögvest elzárja a vizet. Ezzel megelőzhető a felesleges és a felhasználóknak gyakorta jelentős többletköltséget eredményező elfolyás, így az ingatlan és környezete sem károsodik” – hangsúlyozta a szóvivő. Az innovatív eszközt mindemellett a kinnlévőség-kezelésben is lehet alkalmazni, mivel a nem fizető felhasználóknál – a jogszabályban előírt mennyiség biztosítása után – képes korlátozni a fogyasztást, a hátralék igazolt rendezését követően pedig azonnal képes azt feloldani. Egyelőre a TávVíznek ez az utóbbi funkciója működik élesben, és mostanáig negyvennégy felhasználási helyre telepítették a cég munkatár-

FOTÓ: GETTY IMAGES

INNOVÁCIÓ | Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló, zöldenergiával működő, távvezérlésű vízszabályozót fejlesztett ki a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. partnercégével, az ID Waternet Kft.-vel együttműködve. A siófoki székhelyű víziközműszolgáltató arról tájékoztatta lapunkat, hogy idehaza már szabadalmaztatta a TávVíz nevet kapott találmányt, és a nemzetközi bejegyzés is folyamatban van. A társaság emellett a csapvízfogyasztás helyzetét és a kúthasználati tájékozottságot is felmérte a nyáron.

34 | FIGYELŐ 2021/34

F_34-35_DRV.indd 34

2021. 08. 23. 17:58

| CÉGVILÁG |

sai. S bár a társaságnak nem célja a felhasználók büntetése, a fizetési hajlandóság növekedése már most érezhető – tudtuk meg Lakatos Edinától.

MEGÚJULÓ ENERGIA

„Cégünk ezekkel a kis, energetikailag teljesen autonóm eszközökkel próbál a XXI. század felé nyitni” – ezt már a többségében állami tulajdonú DRV Zrt. mérőkezelési, korlátozási és kivizsgálási osztályának a vezetője mondta a rendszert bemutatva. A dunántúli – Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyében szolgáltató – víziközművállalat szakmai műhelyében kifejlesztett berendezés egyik legnagyobb előnyének Csepeli Csaba azt tartja, hogy a működéséhez nem kell plusz-energiaforrás. A TávVíz rendszere ugyanis a

benne található hidrogenerátor segítségével a rajta átáramló víz zöldenergiáját alakítja át elektromos árammá. Ezzel a megújuló erőforrással akár évtizedekig is képes működni, vagyis környezetbarát, sőt a karbantartási igénye is minimális. Ráadásul a masinával a vezetékben lévő víznek a mennyisége és a szolgáltatás időintervalluma úgyszintén szabályozható. A készülék fontos tulajdonsága továbbá az, hogy nehéz fizikai és üzemeltetési körülmények között – víz alatt vagy szélsőséges hőmérsékleti viszonyok mellett – is kiválóan működik. Az eszköz hazai és nemzetközi szabadalmi oltalom alá helyezési eljárása megkezdődött. Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már bejegyezte a védjegyoltalmat. S mivel a kontinensen sem regisztráltak még hasonló masinát, várhatóan a nemzetközi szabadalomra sem kell már sokáig várni.

CSAPVÍZ, KUTAK

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. – mint az ország területileg legnagyobb víziközmű-vállalata – ez év nyarának a közepén azt is felmérte, hogy a felhasználóknak milyen ismereteik vannak a csapvízről. A nem reprezentatív kuta-

tásukból az látszik, hogy a nagy többség bízik a vezetékes ivóvízben. Az 1226 válaszadó 88 százaléka tudta, hogy azt sokkal több – csak a DRV-nél évente 210 ezer feletti számú – ellenőrzésnek vetik alá, mint a palackozottat. Tízből kilencen azzal is tisztában voltak, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ hoszszabb távú fogyasztásra inkább a csapvizet javasolja. Az is kiderült ugyanakkor, hogy az emberek a valósnál alacsonyabbra becsülik a háztartásukban bármikor elérhető vezetékes víz átlagos ásványianyag-tartalmát. Pedig az csak kevéssel marad el az ásványvizekre jellemző – és a válaszolók által a valósnál szintén kisebbre kalkulált – értékektől. A felmérés arra ugyancsak rámutatott, hogy a csapvizet fogyasztó válaszadók közel 80 százaléka nem használ beépített szűrőt vagy ilyen célú kancsót. Azt a kitöltők csaknem fele tudta, hogy a háromféle – a parti szűrésű vizekből, a felszíni vízbázisokból és a karsztvizekből történő – ivóvíz-kitermelési mód közül a harmadik a leginkább fenntartható és környezetbarát megoldás. A magánkutak létesítésével kapcsolatban már kevésbé tájékozott a lakosság, holott a kútvízfogyasztás akár komoly egészségügyi kockázatokkal is járhat. Az ásott vagy fúrt kutak jelentős része érintkezik ugyanis műtrágyával vagy növényvédő szerekkel, gyakori a pöcegödrök, árnyékszékek, valamint előfordul az állati eredetű hulladékok okozta beszivárgás. „A múltban többször is előfordult, hogy a felelőtlen felhasználók a magánkutak vizét a közüzemi hálózatra vezették rá. Ennek a szabálytalan használatnak a következménye, hogy a saját kútból érkező ellennyomás visszajuttatja az általa termelt vizet a közüzemi ivóvízhálózatba. Az ilyen törvénytelen rákötések az ivóvíz súlyos bakteriális fertőzését is eredményezhetik. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy magánkút létesítése előtt mindenképpen alaposan tájékozódjon” – mondta a DRV Zrt. sajtószóvivője, aki felidézte: az elmúlt években az illegális rákötések a társaság szolgáltatási területén több alkalommal okoztak súlyos egészségügyi rizikóval járó vízminőségi vészhelyzeteket és több tíz millió forintos nagyságrendű károkat. HELMECZI ZOLTÁN 2021/34 FIGYELŐ | 35

F_34-35_DRV.indd 35

2021. 08. 23. 17:58

| CÉGVILÁG |

SZEMÉLYES ASSZISZTENCIA

EGÉSZSÉGÜGY | A hazai fejlesztésű T-Doc egy olyan hibrid szolgáltatás, amely ötvözi a modern digitális egészségügyi megoldásokat a klasszikus offline vizsgálatokkal és diagnosztikával. A friss megoldás népszerűsége gyorsan nő, befektetést is kaptak. A személyes egészségügyi asszisztencia képes végigkísérni a pácienst a probléma felmerülésétől a megoldásig – akár digitális, akár hagyományos szolgáltatást vesz igénybe a beteg. Az ötlet évekkel ezelőtt körvonalazódott. A megoldásra alapított céget Rezessy Bálint hozta létre Tobákos Ferenccel és egy digitális, innovatív, az egészségügyi területre befektető vállalattal, a T-Doc Holding Zrt.-vel. A létrejött T-Doc Service Kft.-be később a Finatech II. Kockázati Tőkealap is pénzt tolt. Utóbbi befektetése jelenleg a társaságon belül két egybefüggő, mégis különálló projektet finanszíroz. Az egyik maga a T-Doc, a másik pedig a Foteldoki egészségportál, amely az új rendszerhez tartozó ingyenes médiatartalom. A Foteldokival az a cél, hogy egy olyan minőségi honlapot hozzanak létre, amelyen a látogatók főként egészséggel kapcsolatos, szakértők által is lektorált, könnyen fogyasztható cikkeket olvashatnak, és ez az internetes oldal külön, de mégis integráltan épüljön be üzletileg is a T-Doc rendszerébe.

A PROBLÉMA

Magyarországon jelenleg két úton lehet eljutni egészségügyi problémáink megoldásáig. Az egyik, hogy van ismerős, rokon az ágazatban, aki segít meghatározni, milyen orvosra van szükségünk, majd elintézi, hogy bejussunk a doktor-

hoz, esetleg ajánlást ad. Akinek nincs ilyen kapcsolata, saját maga próbál kiigazodni az egészségügyi rendszer labirintusában, és számos esetben a sokadik alkalommal találja meg a jó megoldást, amivel időt, pénzt veszít, sőt nemritkán az egészsége is romlik a felesleges „körök” miatt. A T-Doc alapítói arra jutottak, hogy Magyarországon nincs egy olyan betegút-irányítási rendszer, amely mindkét esetet kiváltaná, gyorsan és megbízhatóan navigálná a pácienseket. Az új szolgáltatás minden nem akut (nem traumatológiai, nem sürgősségi) egész-

Két út az egészségügyi problémák megoldásához.

ségügyi probléma megoldásának a kiindulópontjává válhat. A palettát ezért úgy igyekeztek összeállítani, hogy a betegút legtöbb szakaszát le tudják fedni.

ESETMENEDZSER

Mostanra a T-Doc csapata az alapszolgáltatásokon felül úgynevezett „esetmenedzseri” feladatokat is ellát egészségügyi intézmények számára. Pedig a cég csupán ez év februárjának végén élesítette webes felületét az alapokkal. A pandémia harmadik hullámában ugyanakkor már szükségét látták olyan szolgáltatásoknak, amelyek koronavírus-specifikusak, így létrehozták a Covid–19 chatet, hotline-t, telefonos ügyeletet is. A B2C-, azaz a felhasználóknak szóló platform folyamatos fejlesztése és bővítése mellett a következő állomás nyár elején a B2B- (intézményi, szolgáltatói) piacra történő kilépés volt. Júliusban pedig az első egészségügyi intézmény esetmenedzseri feladatainak az ellátásába kapcsolódott be a cég. A szakmában újdonságnak számít az utóbbi szolgáltatás, amelyet röviden így pontosított kérdésünkre Tobákos Ferenc, a T-Doc Service Kft. ügyvezetője: a műtét előtti és utáni szakaszban mindazon teendők elvégzése, amelyek abszolválásával a páciens kényelmét, valamint az intézményen belüli folyamatok gördülékeny, hatékony működését biztosítják.

36 | FIGYELŐ 2021/34

F_36-37_T-Doc.indd 36

2021. 08. 23. 18:00

| CÉGVILÁG |

REZESSY BÁLINT ÉS TOBÁKOS FERENC. MAGYARORSZÁGRA FÓKUSZÁLNAK

E szolgáltatás lényege, hogy az intézménytől átveszi a teljes betegszervezést, mégpedig úgy, hogy közben nemcsak a beteg adminisztratív, ügyintézési feladatai csökkennek, hanem az intézménynek is innovatív szolgáltatásokkal bővül a palettája, úgymint a telemedicina adta kontroll-lehetőségek a hazaengedést követően, vagy éppen a műtét előtti orvos-beteg kommunikáció támogatása digitális eszközökkel. Így az „ilyen könnyű elintézni” érzése töltheti el mind a beteget, mind az orvost.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

SÜRGŐSSÉGI MEGOLDÁS

Júliusban sikerült eljutni oda, hogy mindenki számára elérhetővé tegyenek (díjmentesen!) egy országos ügyeletkeresőt is – jegyezte meg Tobákos Ferenc. Fontosnak tartják ugyanis, hogy legyen egy olyan elérhető gyűjtőoldal térképpel együtt, melynek alapján baj esetén mindenki a lehető leggyorsabban juthat el a legközelebbi ügyeletre, anélkül, hogy hosszú percekig kellene böngésznie a Google találatait. A végső

cél az, hogy a látogatók, felhasználók, azaz a közösség segítségével Magyarország legnagyobb és legmegbízhatóbb orvosiügyelet-keresőjét hozzák létre. A vírushelyzet a versenyt is erősítette az egészségügyi piacon – vélik a cégnél. „Sok ember rájött a Covid idején, hogy az egészsége törékeny, nagyobb odafigyelést igényel. Ezzel párhuzamosan megnőtt az ágazati szolgáltatások iránti igény, ami magával hozta azt is, hogy a munkáltatók a munkaerő-megtartás érdekében nyitottabbá váltak a vállalati egészségügyi megoldásokra, valamint azon egészségügyi csomagokra, amelyek kvázi béren kívüli juttatásként adhatók a dolgozók számára. Így a B2B-piacon is jelentősen megnőtt a páciensek megszerzése terén a verseny” – fejtette ki Tobákos Ferenc.

STRATÉGIAI PARTNER

Az idő előrehaladtával egyre inkább sikerül megértetnie magát a cégnek a fogyasztókkal, jelen esetben a betegekkel. Ezt mutatja a felhasználók számá-

nak a növekedése, amit a társaság az edukációs munkájának tud be. A fogyasztói piacra történt kilépés mellett a legnagyobb siker, hogy komoly stratégiai partnerrel sikerült megállapodni. A TritonLife-nak országosan nyújtanak esetmenedzseri és a telemedicinára, illetve a modern technikára épülő új digitális szolgáltatásokat. Jelenleg csak Magyarországra fókuszál a vállalat, de nem kizárt, hogy a jövőben külföldi piacokra is kikacsintanak a tulajdonosok. Bár a lépést megelőzően fontos, hogy megértsék más országok egészségügyi rendszerét is, hiszen a betegút-irányítást is annak megfelelően szükséges alakítani. Ehhez pedig idő kell. HG

2021/34 FIGYELŐ | 37

F_36-37_T-Doc.indd 37

2021. 08. 23. 18:00

MASERATTI ÚJ MOTORJA. RÁMENNEK A HYBRIDRE – IS

ZSEBBE NYÚLÓS ZÖLDÍTÉS Gyors és látványos karriert futnak be a nemzetközi, azon belül is az uniós gépkocsipiacon a villanyautók. Kérdés azonban, hogy a következő időszakban tudják-e tartani az eddigi tempót, az árak alakulása ugyanis beleszólhat a piaci folyamatokba – olvasható a Coface hitelbiztosító legfrissebb összeállításában, amely az e-járművek és az azok gyártásához szükséges fé-

mek árának a változása függvényében vizsgálta a szegmenst.

SEBES TÉRNYERÉS

Az összegzés kitér arra: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint az idei második negyedévben az uniós piacon eladott új gépkocsik 7,5 százaléka volt tisztán elektromos meghajtású, míg 2018-ban 2,7-et tett ki az arányuk. Az e-autók szegmense globális szinten is folyamatosan növekszik: 2020-ban 13 százalékos volt a részesedésük a 2019-es 8-hoz képest.

FOTÓ: FLAVIO LO SCALZO, REUTERS

E-MOBILITÁS | Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piaci tortából az elektromos autók, pedig drágábbak a hagyományos kocsiknál, ráadásul a következő években tovább emelkedhet az áruk a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzése szerint.

38 | FIGYELŐ 2021/34

F_38-39_coface.indd 38

2021. 08. 23. 18:01

| CÉGVILÁG |

A Nemzetközi Energiaügynökség számai alapján a személyautók értékesítése 6 százalékkal esett vissza tavaly, miközben az elektromos gépkocsiké 41 százalékkal nőtt, elsősorban az európai keresletnek köszönhetően. Ráadásul ez év első negyedében az e-járgányok eladása megint csak 41 százalékkal bővült 2020 azonos időszakához mérten, és éves szinten 70 százalékos növekedés várható. Az elektromos autók vásárlásához sok ország ad állami támogatást, ez pedig fokozza a keresletet.

NYERSANYAGÉHSÉG

A Coface szakértői kiemelik, hogy ezek a trendek mind jelentősen növelik az autók gyártásához szükséges fémek – lítium, kobalt, nikkel, ritkaföldfémek, alumínium, réz – iránti igényt. Nagyon sok fém szükséges az akkumulátorok gyártásához, különösen alumínium, amely ezen áramforrások tömegének a felét teszi ki. A réz és a nikkel jön utána a sorban. Az alumíniumot nemcsak az aksik előállításához használják, hanem az autók más részeinek – pl. karosszériaváz, belső panelek – a gyártásához is, mivel kicsi a súlya és hatékony védelmet tud nyújtani ütközés esetén. A réz szintén elengedhetetlen az akkuk előállításához, de az elektronikai beszállítók is használják, amelyeknek új hálózatot kell építeniük, hogy alkalmazkodjanak az e-járművek által támasztott energiaigényhez. A Coface várakozásai szerint a nikkel, az alumínium és a réz ára sorrendben 34, 25 és 47 százalékkal nőhet az idén az előző évi szinthez képest, emellett a kereslet is jelentősen erősödik 2020 és 2050 között. Tény, hogy a szóban forgó fémek nagy beépítési költsége hozzájárul az alternatív technológiák fejlesztésének ösztönzéséhez. Hosszú távon azonban változhat a helyzet, mivel egyre élesebb a verseny azon országok között, amelyek szeretnének előnyhöz jutni a gépkocsik új generációjának a gyártásakor. A jelenlegi tervek szerint elképzelhető, hogy a 2030-as évek közepén a belső égésű motorokkal szerelt autókat egyes piacokon, akár több európai országban betiltják, amivel megszűnik a versenyhelyzet.

GAZDASÁGI HÁTULÜTŐK

Magyarországot nézve a Coface szakértői azt emelték ki, hogy az elektromos járművek most még szerény, de

fokozatosan növekvő piaci részesedése a magyar gazdaságra negatív hatást gyakorolhat, mivel a hazai GDP alakulása nagyban függ az autószektor teljesítményétől. A hitelbiztosító szakértői úgy vélik: ennek az a magyarázata, hogy a hagyományos, dízel- és benzinmotoros gépkocsik öszszeszerelése bonyolultabb, több alkatrészt és nagyobb humán erőforrást igényel. Ez a tényező nemcsak a magyarországi autógyárakat, hanem a teljes beszállítási láncot érinti. A másik oldalról nézve azonban lehetőséget is jelenthet a magyar járműágazat számára az e-gépkocsik térnyerése: új, nagyobb hozzáadott értékű feladatok elvégzését igénylő munkahelyeket is teremthet a folyamat. Egyes vélemények szerint idővel kiderülhet, hogy nem vagy nem csak az elektromos autózás a jövő mobilitásának a hajtóenergiája. Annyi bizonyos: még ha hosszabb távon párhuzamosan más megoldások is születnek, az e-autózásba már befektetett tőke és energia meg kell hogy térüljön, ami mind az újrahasznosításra, mind az ártalmatlanításra fordított jövőbeli összegek rovására mehet.

SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK

Felvetődik tehát az a kérdés is: mi lesz a már kimerült akkumulátorokkal? A fent említett rendkívül keresett fémeknek a legfontosabb előállító országai: Kongói Demokratikus Köztársaság, Ausztrália, Indonézia, Chile, Oroszország. Ezen államok kormányai pedig elkezdték felülvizsgálni bányászati szabályozásukat. Egyrészt azért, hogy nagyobb részt szerezzenek meg a keletkező profitból, másrészt pedig, hogy a helyi közösségek védelme érdekében megerősítsék a környezetvédelmi szabályokat. A jövőben jelentős nyomás alatt lesznek a bányászati és a fémmegmunkáló vállalatok, hogy az említett trendekre reagálva növeljék a kibocsátást. A Coface elemzői nagy tő-

kebefektetéseket várnak a bővülés elérése érdekében, azonban a szektorban működő vállalatoknak stabil nyereségességet kell felmutatniuk. Az akkumulátorgyártók és vásárlóik igyekeznek csökkenteni a kobalttól való függést és alternatív energiaforrásokat találni. Nagy lehetőségként általában a hidrogént szokás említeni, amely képes csökkenteni az iparági költségeket és a környezet terhelését. A Coface várakozásai szerint azonban komoly állami ösztönzés nélkül a hidrogén ebben az évtizedben nem forgatja fel az iparágat. Emellett az akkuk előállítási láncának a szereplői – ideértve olyan végső felhasználókat is, mint az autógyárak – várhatóan nem fogják előnyben részesíteni ezt az elemet rövid távon, mivel jelentős összegeket fektettek a jelenlegi aksik gyártásába, mert meg akartak felelni a hatóságok által előírt szigorú szabályozásnak. Több millió eladott elektromos autó után az újrahasznosítás központi kérdés lesz a következő években, számtalan cég máris gyors ütemben építi ki a működését ebben a szegmensben. A kobalt és a nikkel újrahasznosítása viszonylag fejlett, nagyjából 60 százalékos, a lítium rátája azonban csak 1 százalék körül alakul. Így nagy a nyomás a hatékonyság növelése érdekében, különösen a hulladékkezelés terén.

BIZONYTALAN VÁSÁRLÓK

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. A gépkocsivásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően. Sokan egyelőre nem tudnak választani – nem ismert, hogy a hagyományos, azaz a dízel- és benzinmotoros járművekre milyen szabályozás vonatkozik majd. A vevőjelöltek körében az is kérdés, hogy hibrid autót vagy tisztán elektromos gépkocsit vegyenek-e. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza erre a keresleti oldalnak. Az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el – magyarázta Zs. Nagy István. TÓTH BALÁZS 2021/34 FIGYELŐ | 39

F_38-39_coface.indd 39

2021. 08. 23. 18:01

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR BANKHOLDING ZRT.

Neves nemzetközi tanácsadók közreműködésével zajló kiválasztási folyamat eredményeként Vály Judit a lízing-, Kovács Ildikó és Benczédi Balázs pedig az alapkezelési üzletág felső vezetőjeként végzi a munkáját a jövőben a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoport bankjait egyesítő Magyar Bankholdingnál. Vály Judit az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. vezérigazgatója, aki a vállalat- és lízingfinanszírozás, a termék- és folyamatfejlesztés, valamint az értékesítési stratégia alkotásának a területén szerzett széles körű banki és vezetői tudását hasznosítva erősíti tovább a menedzsmentet. Kovács Ildikó a Budapest Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója; több mint húszéves pályafutása során nyert alapkezelői, vagyonbefektetői és portfóliókezelői tapasztalatokat. Benczédi Balázs az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója, aki a treasury, az ALM és az értékesítés területén gyűjtötte hazai és nemzetközi ismereteit.

HILTON BUDAPEST

IKEA

TOSHIBA

Már keresi új elnökét és vezérigazgatóját a Toshiba, miután a nyáron csak ideiglenesen vállalta el Japán egyik legfontosabb cégének vezetői pozícióját Cunakava Szatosi (Satoshi Tsunakawa). A szakember 42 éve áll a konglomerátum alkalmazásában. Az interim menedzserre azután esett a választás, hogy nemrég menesztették Nagajama Oszamu (Osamu Nagayama) elnököt, aki alig egy évet töltött a multinacionális csoportnál. A résztulajdonosok azt követően hívták vissza, hogy kiderült: kormányzati szervekkel együttműködve próbálta megakadályozni a külföldi részvényesek befolyásszerzését.

CUNAKAVA SZATOSI

ELEÖD ORSOLYA Új pozíciójában a budavári Hilton Budapest marketing- és kommunikációs tevékenységéért felel majd Eleöd Orsolya. A másfél évtizedes tapasztalattal felvértezett turisztikai szakember egy év után távozott a Magyar Kongresszusi Irodától, miután részt vett Budapest – mint konferencia- és üzletirendezvény-desztináció – arculatának a kialakításában, márkaüzeneteinek a megfogalmazásában, illetve Budapest első MICE tematikájú imázsfilmjének a megalkotásában. Pályáját a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatóságánál kezdte, majd a nyitó Ramada Resort Aquaworld Budapest marketingcsapatához tartozott, s a Gundel étteremnél is megfordult.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

DAVID MCCABE

Szeptembertől David McCabe lesz a svéd lakberendezési áruházlánc cseh–magyar–szlovák régióért felelős kereskedelmi és fenntarthatósági vezetője. Ez utóbbi pozíciójában azért is felel, hogy a vállalat klímapozitív célkitűzései 2030-ra megvalósuljanak. A szakember több mint 25 éve kezdett dolgozni a cégnek, Nagy-Britanniában. A kiskereskedelmi logisztika és a kereskedelem területén számos áruházi és országos szintű feladatkört töltött be az USA-ban és Kanadában is. Tavalyi pénzügyi évében az IKEA a cseh–magyar–szlovák régióban 810 millió eurós forgalmat ért el, és mintegy 4500 munkatársat foglalkoztat.

40 | FIGYELŐ 2021/34

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 08. 23. 18:01

| PÉNZ BESZÉL |

TÚL A MÉLYPONTON?

FOLYÓSZÁMLAHITELEK | Hosszú idő után a második negyedévben elkezdett gyarapodni a lakossági folyószámlahitelek állománya, ám ebben a már lassan másfél éve tartó törlesztési moratóriumnak is szerepe lehet. A jövőt nézve sok múlik azon, hogy milyen gyorsan tud magára találni a hitelkártyák piaca.

Pontosan 253 milliárd forintot ért el június végén a lakossági folyószámlahitelek állománya Magyarországon. Ez ugyan másfél százalékkal elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől, de a márciusi, nem egészen 240 milliárdos állományhoz képest feltétlenül pozitív elmozdulást jelent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az MNB statisztikái szerint abban, hogy megállni látszik a hosszú évek óta tartó zsugorodás, a hitelkártya-követeléseké a nagyobb szerep: ezek volumene ugyanis 1,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, és meghaladta a 138 milliárd forintot.

TUDATOSABB ÜGYFELEK

A hitelkártya-követeléseknél ráadásul úgy sikerült szinten tartani a piacot, hogy a felhasználható kerettel ellátott plasztikokból is egyre kevesebb van forgalomban. Az MNB legfrissebb adatai szerint

az első negyedév végén nem egészen kétmillió hitelkártyát tartottak maguknál az ügyfelek, majdnem 6 százalékkal kevesebbet az egy esztendővel korábbi mennyiségnél. A jegybanki statisztikákból az is kitűnik, hogy a plasztikjaikat

A FOLYÓSZÁMLAHITELEK ÁLLOMÁNYA 333,8 A HÁZTARTÁSOKNÁL* Milliárd forint

310,6

291,9

278,8 256,9 253,0

2016

2017

*Adott év júniusában.

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ÉL A „HÓNAP VÉGE” EFFEKTUS A magyar lakosság jelentős része pénzügyi szempontból megérzi a hónap végének a közeledtét, a legtöbben azonban még mindig nem követik nyomon a kiadásaikat – derült ki az OTP Bank legfrissebb felméréséből. A válaszadók 48 százaléka számolt be arról: a hó végéhez közeledve érzi, hogy vészesen fogy a pénze, ezért jobban oda kell figyelnie, hogy kijöjjön a következő fizetésig. A megkérdezettek mintegy 40 százaléka került már ilyen helyzetbe élete folyamán. Ez az úgynevezett „hónap vége jelenség”, amelynek számottevő jelenléte megmagyarázhatja azt, hogy a lakosság jelentős része – 40 százaléka – miért annak figyelembevételével tervezi kiadásait, hogy mikor kapja kézhez a fizetését. A pénz tudatosabb kezelésében segít az OTP Bank új internet- és mobilbankjának a kiadásfigyelő funkciója, amely diagramon jeleníti meg a ráfordításokat, úgy, hogy ez összevethető az elmúlt három hónap átlagos havi költésével.

egyre tudatosabban használják a magyarok: miközben a kamatozó követelések volumene a júniusig tartó egy év alatt 4 százalékkal, 82,5 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóaké majdnem a tizedével, 55,7 milliárdra bővült. A hitelkártyapiac viszonylag jó teljesítménye nyomán a hitelkártya-követelések aránya is érezhetően megnőtt a teljes folyószámlahitel-állományon belül: júniusban már 54,6 százalékot tett ki, szemben az egy évvel azelőtti 53,2-del és a megelőző pár esztendőben jellemző 50-52 százalékkal.

CSÖKKENŐ RÉSZESEDÉS

A folyószámlahitel-piac visszafogott teljesítménye nyomán e kölcsönök részesedése is egyre kisebb a teljes lakossági portfólióban: a június végi mennyiség már csak nem egészen a három százalékát adta a háztartási hitelállománynak, miközben például 2018 derekán még 5,5 százaléknál járt ez az arány. Abban, hogy a folyószámlahitelek állománya miként alakul majd a lakossági ügyfeleknél, persze értelemszerűen lehet szerepe a hiteltörlesztési moratórium további sorsának is. A leginkább fontos szempont itt ugyanakkor az lehet, hogy a lakossági fogyasztási kedv növekedését mennyiben tudja majd kamatoztatni a hitelkártyapiac, s mennyi új ügyfelet sikerül szerezniük az ezen a területen érdekelt szolgáltatóknak. BARÁT MIHÁLY 2021/34 FIGYELŐ | 41

F_41_folyoszamlahitel.indd 41

2021. 08. 23. 18:04

| PÉNZ BESZÉL |

EGYENLETES TEMPÓBAN

Új csúcsra, 69,7 ezer milliárd forint fölé bővült az első fél év végére a háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya, ami éves alapon 9,8 százalékos növekedés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez azt

jelenti, hogy 2021 első felében is sikerült tartani az utóbbi esztendőkre jellemző tíz százalék környéki gyarapodási ütemet, ami – figyelembe véve a koronavírus-járvány hatásait – feltétlenül biztató. A lakosság kötelezettségeinek az állománya eközben – rész-

ben a törlesztési moratórium hatása, részben az erősödő hitelpiaci aktivitás miatt – bő 13 százalékkal, 12 345,5 milliárd forintra nőtt. Így a háztartások nettó pénzügyi vagyona (tehát a megtakarítások és a tartozások egyen-

FOTÓ: THOMAS BARWICK, GETTY IMAGES

MEGTAKARÍTÁSOK | Közel tíz százalékkal nőtt a lakosság pénzügyi megtakarításainak az állománya a júniusig tartó egy év alatt, ám a portfólió összetételén még mindig lehetne mit javítani.

42 | FIGYELŐ 2021/34

F_42-43_megtakaritasok.indd 42

2021. 08. 23. 18:33

| PÉNZ BESZÉL |

lege) valamivel szerényebb mértékben, 9,1 százalékkal bővült és 57 369 milliárd forintot ért el júniusban.

RÉGI NÓTÁK

Az MNB adatai szerint a megtakarítási portfóliójuknál ugyanazokat az eszközosztályokat preferálják a lakossági befektetők, mint eddig, csak enyhébb hangsúlyeltolódásokat lehet felfedezni. A betéteket például változatlanul nagyon kedvelik a kisbefektetők: itt az állomány az év derekára már meghaladta a 12,8 ezer milliárd forintot, ami az átlagnál jóval nagyobb, 14,3 százalékos növekedést tükröz. A betétállomány gyarapodását viszont a lekötés nélküli folyószámlabetétek fűtik leginkább, tehát itt túlnyomórészt be nem fektetett, „pihenő” pénzekről lehet beszélni. A folyószámlabetétek folyamatos térnyerésén persze nem nagyon lehet csodálkozni: egyrészt a bizonytalan gazdasági környezetben sok háztartás csak addig jut el, hogy a számláján tartsa a pillanatnyilag nélkülözhető pénzét, másrészt a változatlanul nagyon alacsony szintű betéti kamatok sem kedveznek a lekötött betétek térnyerésének. Az állampapírok állománya szintén tempósan, bő 13 százalékkal hízott az elmúlt egy évben, és június végén már új csúcson, 9600 milliárd forint felett járt az értéke. A készpénz szerepe is változatlanul erős Magyarországon, ha megtakarításokról van szó: az mondjuk jelent némi vigaszt, hogy a 6000 milliárd forintot közelítő állomány már „csak” bő hét százalékkal nagyobb a 2020. júniusinál.

NŐ AZ ALAPOK SÚLYA

A magyar háztartások megtakarításainál meghatározó hármason – készpénz, betét, állampapír – túl is van azért élet az MNB számsorainak a tanúsága sze-

rint. Figyelemre méltó például, hogy a lakosság kezén lévő befektetési jegyek állománya közel 19 százalékkal, 4900 milliárd forint környékére nőtt egy esztendő alatt, tehát itt a bővülési ütem több mint a duplája volt az átlagosnak. A kiugró gyarapodásban viszont a friss vásárlásokon kívül az elért hozamok is szerepet játszhattak, hiszen a tőkepiaci fejlemények a júniusig számolt egy évben is támogat-

ÁLLAMPAPÍROK ARÁNYA*

13,4

13,8

Százalék

11,5

9,6 2017

10,1 2018

2019

2020

2021

*Háztartások pénzügyi eszközállományán belül, adott év második negyedévében. Forrás: MNB

HÁZTARTÁSOK BEFEKTETÉSIJEGY-ÁLLOMÁNYA*

Milliárd forint

4153,2

2017

4389,0

2018

4868,7

4235,4

2019

*Adott év második negyedében.

4096,2

2020

2021

Forrás: MNB

ták az állomány növekedését. A befektetési jegyeket is tartalmazó részvényeknél és részesedéseknél viszont már az átlagtól kissé elmaradó, 9 százalékos bővülést regisztrált éves alapon az MNB. Érdemleges ugyanakkor, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mennyisége is bő 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami valamivel gyorsabb ütem az elmúlt időszakban megszokottnál. Ezen belül az életbiztosítási tartalékok volumene is 11,5 százalékkal bővült, megközelítve a 2350 milliárd fo-

rintot. A nyugdíjpénztári megtakarítások egyenlege éppen az átlag felett, pontosan tíz százalékkal nőtt, így valamivel 2230 milliárd felett járt júniusban.

A VEVŐI OLDALON

A lakossági megtakarítások alakulása szempontjából feltétlenül biztató, hogy az elért gyarapodás jelentős része friss befektetésekből adódik. A tranzakciós egyenleg – tehát a friss megtakarítások és a kivétek különbsége – ez év első hat hónapjában már meghaladta a 2170 milliárd forintot, ami még az egy esztendővel korábbi 1955 milliárdhoz képest is érezhető előrelépés. A stabilan nagy megtakarítási kedv és a lassan változó preferenciák mellett is történtek ugyanakkor kisebb elmozdulások a lakosság megtakarítási portfóliójának az összetételénél. A júniusig tartó egy évet vizsgálva 13,4ről 13,8 százalékra növekedett például az állampapírok súlya, de 17,7-ről 18,4 százalékra nőtt a betéteké is. A készpénzé viszont enyhe mértékben ugyan, de csökkent, s 8,6 százalékot ért el a második negyedévben. A részvények és részesedések aránya is mérséklődött valamelyest, de még mindig stabilan negyven százalék felett mozog. Ami pedig a kilátásokat illeti, az előttünk álló időszakban több körülmény is befolyásolhatja a lakossági megtakarítások alakulását: a növekvő fogyasztási és eladósodási kedv jelentősebb hatást gyakorolhat az állományra, éppúgy, mint a tervezett egyszeri kormányzati juttatások (szja-visszatérítés, nyugdíjprémium) és persze a hiteltörlesztési moratórium szabályozásának várható változása is. BARÁT MIHÁLY

UGRÁS A MEDENCÉBE. A NÖVEKVŐ FOGYASZTÁSI KEDV BEFOLYÁSOLHATJA A MEGTAKARÍTÁSOKAT IS

2021/34 FIGYELŐ | 43

F_42-43_megtakaritasok.indd 43

2021. 08. 23. 18:33

| TŐZSDE |

NEMESFÉMEK | A jövőbeli gazdasági növekedéssel és az inflációval kapcsolatos vélemények kuszasága rángatja az aranypiacot. A bányavállalatok árfolyama a múlt év nyara óta zuhan.

Az európai befektetők júliusban csaknem egymilliárd dollárnak megfelelő összeget toltak be az aranyalapú tőzsdén jegyzett alapokba (ETF), ami meghaladja az amerikai invesztorok által a hasonló eszközökből kivett pénzmennyiséget. A folyamat azt mutatja, hogy az öreg kontinens és az USA befektetői elkezdtek másként gondolkodni a világgazdaságról és az inflációs folyamatokról.

ÁZSIA STABIL MARADT

Az európai arany-ETF-ekbe a hetedik hónapban beáramlott 999 millió dollárnyi tőke 17,1 tonna fizikai sárga fémnek felel meg. Az Aranyvilágtanács (World Gold Council – WGC) statisztikái szerint ugyanakkor az egyesült államokbeli ETF-ekből nettó 402 millió dollárt vettek ki, ez 7,3 tonna aranyat jelent. Így összességében globáli-

san 0,3 százalékkal gyarapodott a tőzsdén jegyzett alapok által kezelt mennyiség. Ázsiában szintén nettó beáramlást regisztráltak. Elemzői vélemények szerint átalakulóban van az aranypiac. Tavaly, a pandémia és az ezzel összefüggő korlátozások időszakában a sárga nemesfémbe menekültek a befektetők, hogy tompítsák a globális válság hatásait. Ez a kereslet unciánként 2067 dollárig hajtotta fel az árakat 2020 augusztusában. Ahogy javultak a gazdasági kilátások és fokozatosan enyhítették a szigort, a biztos menedéket kereső tőke egy része kiáramlott az aranybefektetésekből, így mérséklődtek az árak. A fizikai aranyat is vásárló ETF-eknél egyedül Ázsiában tapasztaltak nettó tőkebeáramlást ez év első felében. Világszinten nézve az ilyen alapokban 2021 elején 6 milliárd dollárral kisebb összeg pihent.

FOTÓ: UESLEI MARCELINO, REUTERS

ZŰRZAVAR AZ ARANYPIACON

44 | FIGYELŐ 2021/34

F_44-45_ETF.indd 44

2021. 08. 23. 18:03

| TŐZSDE | JULIO CÉZAR LA CRUZ OLIMPIAI BAJNOK A TOKIÓI ARANYÉRMÉVEL. NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK

2000

AZ ARANY ÁRFOLYAMA

1800 Dollár/uncia 1600

1400 1200

1000

A WGC elemzése alapján január–júniusban 129 tonnás nettó kiáramlást regisztráltak az aranyat vásárló ETF-ek esetében, ez 2014 óta a legnagyobb menynyiség. A fizikai sárga fém árfolyama a hatodik hónapban 7 százalékkal esett; ekkora havi csökkenésre 2016 novemberében volt legutóbb példa. Az aranybánya-vállalatoké zuhanórepülésbe kezdett. A szektor árfolyam-alakulását mutató NYSE Arca Gold BUGS Index júniusban 16 százalékot zuhant, az idén összesen 20-at.

SZAKADÓ KAPCSOLAT

Az arany iránti kereslet lanyhulása sűrű fejvakargatásra késztette a piaci szereplőket. Úgy tűnik ugyanis, hogy lassan megszakad a klasszikus kapcsolat a sárga fém árfolyama és a reálhozamok között. Hagyományosan amikor a reálhozam – amelyet egy kötvénytulajdonos keres az inflációt is beleszámítva – nő, akkor csökken az arany árfolyama – és fordítva. Júliusban a reálhozamok a növekedési kilátások újbóli romlása miatt rekordalacsonyra apadtak, az arany árfolyama azonban ezt nem tükrözte. A hónap végén a tízéves irányadó amerikai államkötvények reálhozama mínusz 1,127 százalékra csökkent. Európában a tízéves reálkamatswap-érték – a kamatvárakozások egyik legfontosabb mérőszáma – történelmi mélypontra, mínusz 1,65 százalékra mérséklődött. Az USA inflációja az év eleje óta szinte töretlenül nő. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) viszont azt kommunikálja, hogy ez átmeneti jelenség, ráadásul beígérte kamatai emelését is. A Financial Times által az egyetemi közgazdászok körében készített felmérés szerint a kutatók arra számítanak, hogy az intézmény 2023 végéig legalább kétszer emeli irányadó kamatsávját. Elemzők úgy vélik, az arany árfolyama általában kimagasló inflációs értékek idején ugrik meg. Amikor a mos-

800

600 400

2008 2009 2010

*Adott hónap végén.

2011

2012 2013 2014 2015 2016

2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: World Gold Council

tanihoz hasonló moderált, ráadásul – mint említettük – a központi bank által is átmenetinek tartott mértékben emelkednek a fogyasztói árak, alkalmasabb fedezet lehet egy árupiaci jegyzésekből összeállított kosár. Mások szerint azon-

ban a Fed nem lesz képes megfogni az inflációt; az ingatlan- és az alapanyagárak globálisan is elszabadultak, márpedig ezekre világszinten korlátozottan képes hatni a jegybanki politika.

PÉNZPIACI ESZKÖZÖK ÉVES HOZAMA*

Az elemzők és a piac szereplői így erősen megosztottak az arany árfolyamának jövőbeli alakulását illetően. Az mindenesetre tény, hogy a sárga fém jegyzése tavaly augusztus óta 14 százalékkal esett, s vele párhuzamosan zuhantak az aranybányák részvényárfolyamai. A világ legnagyobb ilyen társasága, az amerikai Newmont az idén 6, a szintúgy iparági nagyágyúnak számító kanadai Barrick Gold 16, a Kinross Gold és a Yamana Gold (mindkettő szintén kanadai cég) 23, illetve 27 százalékkal esett. A szektor sajátrészvény-vásárlásokkal igyekezett legalább valamennyire tartani az árfolyamot, ami arra utal, hogy a menedzsmentek alulértékeltnek tartják a kurzusokat, s ez erős jelzés a piac felé, hogy érdemes elgondolkodni a beszálláson. Mark Bristow, a Barrick Gold vezérigazgatója szerint ugyanakkor a bányavállalatoknak inkább a növekedésen kellene törniük a fejüket, mintsem készpénzinjekciókkal ajnározniuk befektetőiket. Az üzletember arra utalhatott, hogy a cége még 2019-ben 8 milliárd dolláros ajánlatot tett a Newmont Mining részvényeseinek, amelyet az utóbbi társaság igazgatósága ellenségesnek minősített. A felvásárlással a világ toronymagasan legnagyobb aranybánya-vállalata jött volna létre. Az évek óta tartó feszült piaci helyzetet jellemzi, hogy korábban viszont a Newmont ajánlott 10 milliárd dollárt a kanadai Goldcorpért. D. GY.

Amerikai részvények +JQYºWJP[÷ TWX_¥LTP részvényei Arany EAFE-részvények** Nem amerikai államkötvények Amerikai államkötvények Árupiacok Készpénz (dollár)

Dolláralapon, százalék

5,0 4,5 1,4 1,2

8,4

15,7 14,1 12,6

*5 éves átlagban; **Európa, Ausztrália és a csendes-óceáni térség, Távol-Kelet. Forrás: World Gold Council

Gyengül a kapcsolat az arany és a reálhozamok között.

FELVÁSÁRLÁSI HÁBORÚK

2021/34 FIGYELŐ | 45

F_44-45_ETF.indd 45

2021. 08. 23. 18:03

| TŐZSDE |

AKTÍVABB SZAKASZBAN

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK | Több mint 60 százalékkal bővült a hazai brókercégek befektetési szolgáltatásból származó bevétele az első fél évben, és az adózott eredményük is csaknem harmadával nőtt.

Igen sikeres első fél évet zártak a Magyarországon működő brókercégek a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint: a befektetési szolgáltatásokból származó bevételük megközelítette a 229 milliárd forintot, ez 62 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. A szektor üzemmérete is látványosan bővült a júliusig tartó egy esztendő alatt: az eszközállomány ez év derekán már meghaladta az 524 milliárd forintos értéket, ami több mint másfélszerese a 2020 azonos időszakában regisztráltnak.

HÍZIK A MÉRLEG

Az eszközállomány (mérlegfőösszeg) látványos megugrásához elsősorban a forgóeszközök állományának a gyors növekedése járult hozzá: utóbbiak kimutatott mennyisége 513 milliárd forint felett járt az év végén, ami bő 51 százalékos többletet jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A forgóeszközökön belül a követelések állománya gyarapo-

dott a leglátványosabban: itt bő 187 milliárdos összeget mutatott ki az MNB, ami majdnem pontosan a négyszerese az egy évvel korábbinak. Eközben az értékpapírmennyiség is bő 43 százalékkal, 20,1 milliárd forintosra hízott, de nagyjából tizedével bővült éves összevetésben a pénzeszközök állománya is a cégeknél, s meghaladta a 306 milliárd forintot.

FORGALMI OKOK

A befektetési szolgáltatások megugró forgalma nyomán az ezekből származó eredmény is jelentősen nőtt a brókercégeknél: az MNB adatai szerint 18,6 milliárd forintot tett ki 2021 első hat hónapjában, 13,6 százalékkal többet az egy esztendővel azelőttinél. A pénzügyi műveletek eredménye is kedvezően alakult: az idén közel 1,8 milliárdos többlet keletkezett ezen a soron, miközben a múlt év első felében még 670 millió forintot veszítettek a szolgáltatók. Mindezek nyomán január–június adózott eredménye is nagymértékben, 31,2 százalékkal javult a befektetési szolgáltatóknál, meghaladva

AZ ADÓZOTT EREDMÉNY ALAKULÁSA* Milliárd forint

3,069

2017

4,039

2018

9,549

7,277

4,670

2019

2020

2021

'JKJPYJY­XN [¥QQFQPT_¥XTPS¥Q FITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS Forrás: MNB

a 9,5 milliárd forintot. (Ekkora első féléves nyereségre az elmúlt esztendőkben nem akadt példa.) A tőkehelyzetével sincs gondja a nagyjából egy tucat piaci szereplőt számláló szektornak. A saját tőke az első fél év végén már bőven meghaladta a 62 milliárd forintot, ami csak egy hajszállal kevesebb mint a duplája az egy esztendővel korábbinak. B. M. T.

FOTÓ: RALPH ORLOWSKI, REUTERS

ÉV VÉGI KOCCINTÁS A FRANKFURTI TŐZSDÉN. ITTHON IS VAN MIT ÜNNEPELNI

46 | FIGYELŐ 2021/34

F_46_Brokercegek.indd 46

2021. 08. 23. 18:04

| GEOPOLITIKA |

FRISSEN BESOROZOTT AFGÁN KATONÁK. EGY PILLANAT ALATT MEGTÖRTEK A TÁLIB OFFENZÍVA SORÁN

AZ AFGANISZTÁNI KUDARC

FOTÓ: AHMAD SAHEL ARMAN, EUROPRESS/AFP

AMERIKAI KIVONULÁS | Az elmúlt húsz év afganisztáni jelenléte katonai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt kudarcot jelentett a Nyugat számára. A tálib uralom ismét a polgárháború kockázatát hordozza.d

Afganisztán a két évtizedes nyugati beavatkozás ellenére gazdaságilag amorf, nagyrészt életképtelen állam maradt, amely sérülékeny, kiszolgáltatott a külső (gazdasági) érdekeknek. Pillanatnyilag még az államforma is vitatott: vagy iszlám köztársaság (a megbukott), vagy iszlám emirátus (a tényleges). A Nyugat Afganisztán-filozófiája kudarcot vallott. Elkövették ugyanazt a hibát, amelyet a Szovjetunió majdnem száz éve Mongóliában. Társadalmi fejlődési szakaszok átugrásával egy teljesen más világot-értékrendet akartak rákényszeríteni az afgánokra. Az egyik legjobb mutató a nők helyzete – a Nyugat által protezsált rendszerben rosz-

szabbodott. A Gallup minapi felmérése azt jelzi: 2019-ben az afgán hölgyeknek csak a 31 százaléka volt elégedett az életével. Tíz évvel korábban ez az arány még elérte a 66 százalékot.

KISZOLGÁLTATVA

Vajon milyen irányban evickél ki az ország a jelenlegi válságból, és hol lehet a helye a régióban, a világpolitikában? Minden képlékeny – a világ fél a szélsőséges iszlamisták globális kirajzásától, miként az Szíriában történt. Az afgán kivándorlók sorsa sokkal nehezebb lesz, mint a 2015-ös „Willkommenspolitik” időszakában volt. A polgárháború kirobbanásának a valószínűsége nő, a tálibok hatalmát egyes hadurak, törzsi vezetők (mögöttük egyes nagyhatalmak) megkérdőjelezik. Az USA, úgy látszik, a bukottmegszökött elnökre, Ghánira tesz, míg a kínaiak és az oroszok több vasat tar-

tanak a tűzben – a tálibok mellett Gháni helyettesét is favorizálják. Az érdekeltek óvatosak. Ez mindenekelőtt az Oroszországi Föderációra (OF) vonatkozik, amely Afganisztán északi, több mint kétezer kilométeres határát szinte a sajátjának tekinti, mert attól „följebb” három olyan állam van – Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán –, amely annak idején a Szovjetunióhoz tartozott. Moszkvában ma is „Közel-Külföldként” tartják őket számon. Ezen országok lakosságának a túlnyomó többsége iszlám vallású, és az iszlamista szélsőségesek mindháromban jelen vannak. Ráadásul mindegyik államból legálisan több százezer ember – Üzbegisztánból valószínűleg egymilliónál is több – ment dolgozni vendégmunkásként Oroszországba, illegálisan csaknem egymillió. Azaz, akárcsak a koronavírust, a terrorista ideológiát is könnyen bevihetik az OF-be. 2021/34 FIGYELŐ | 47

F_47-49_afganisztan.indd 47

2021. 08. 23. 18:05

| GEOPOLITIKA |

ban, több néven futott katonai-gazdaságipolitikai műveletek mérlege egyértelműen negatív. A hatalmas, több mint ezer milliárd dollárosra becsült közvetlen és közvetett kiadásokkal járt misszió szinte semmit sem mozdított előre Afganisztánban. Ez vonatkozik a magyar kontingens igen szerény hozzájárulására, a tiszteletre méltó erőfeszítésekre is, amelyeket a magyar vezetésű bagláni PRT (tartományi újjáépítési csoport) Pol-e Homriban kifejtett. Az afgán gazdaság a Nyugat által beleinvesztált hatalmas pénz- és egyéb erőforrás-mennyiség ellenére siralmas állapotban van. A 38 milliós lakosságú or-

Mint a Germany Trade & Invest (GTAI) megállapítja: Afganisztán gazdasága egészségtelen mértékben függ a külvilágtól, az importtól. Azaz az ország külgazdasági kapcsolatok, támogatás nélkül életképtelen – hogy ez így alakult, abban nagy a felelőssége a két évtizedes nyugati jelenlétnek. Ez is magyarázhatja, hogy a hatalomra került tálibok miért olyan óvatosak a külvilággal való kapcsolattartásban. Tudják: a külföld nélkül Afganisztán

146,7

&? .8?1 2 -.9Ď*0 8? 2& &7 3>& 0 ? 5 ?8. '&3 AZ AFGANISZTÁN KÖRÜLI ORSZÁGOKBAN Oroszország 15,0

14,5 millióan vallják magukat NX_Q¥R MNYďSJP JMMJ_ MT__¥OºS a mintegy 3 millió iszlám vallású vendégmunkás

11,29

Kazahsztán 70,4

Szunnita többség

26,55

Üzbegisztán 96,7

A többség szunnita

93,0 Türkmenisztán

6,65

4,69

Irán 99,5

Síiták 90-95%, szunniták 5-10%

AFGANISZTÁN

167,41

+TWW¥X 5J\ 7JXJFWHM (JSYJW +NL^JQ÷ L^ďOY­X

1FPTXX¥L RNQQN· K÷

Szunniták 95%

Tádzsikisztán 96,7

Kabul

Pakisztán 96,4

1448,6

Szunnita 80-85%, síita 10-15%, ahmadijja 1-5%

Az ország ellentmondásos társadalmi fejlődést ért el az elmúlt két évtizedben, amióta az Egyesült Államok vezetésével a NATO és a támogatók beavatkoztak az afgán polgárháborúba. A több szakasz-

g

csian

Hszin

Kína 0,45-2,85

Különféle becslések, adatok KTWTLSFP 0±SF SJR_JYNX­L­G÷Q 10 vallja magát muszlimnak, valamennyien a szunnita ághoz sorolandók. A legnépesebb a hui muszlim kisebbség, de a legkompaktabban az ujgurok laknak Hszincsiang tartományban

&_ NX_Q¥R MNYďJP FW¥S^F F_ ºXX_QFPTXX¥L X_¥_FQ­P¥GFS

gazdaságilag összeomlik. Ez nem érdekük most, hogy ők diktálhatnak. Ennek megfelelően egész gazdasági ágazatok (például az építőipar) a behozatalra alapozva léteznek. 2019-ben az összimport 19,7 százalékát élelmiszerek tették ki, a szén aránya 10, a petrolkémiai termékeké 9,2, a textiláruké, ruházati cikkeké 6 százalékos volt. A gyenge exportban a szárított gyümölcsök és a kézileg szőtt szőnyegek viszik a prímet. Afganisztán fő külgazdasági partnerei: Irán, Kína, Pakisztán.

KUDARC

Kirgizisztán 88,0

A muszlimok 96-97 százaléka szunnita, 3-4 százaléka síita

Szunnita többség

73,57

4,69

2JLOJL^_­X

szágban 2019-ben az egy főre jutó bruttó belföldi termék (GDP) 507 dollárt tett ki. Összehasonlításként: nyugati szomszédjánál, a 82 milliós Iránban ez az összeg mintegy 5500 dollár. Az afganisztáni misszió sikertelen volt. Bár kétségtelen, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorakcióéhoz hasonló méretű támadást azóta nem hajtottak végre a világban, de a terrorizmus szervezetei szétszóródtak Afrikától a Csendes-óceánig. A fekete kontinensen erőre kaptak az Iszlám Államhoz kötődő szervezetek. És a főbb terrorcsoportok szétverésével, a foglyul ejtett szélsőségesekkel szembeni nem megfelelő fellépéssel, az EU erősen

vitatott migrációs politikájával összefüggésben Európába is beszivárogtak az alKáida, az Iszlám Állam terroristái. Mint a német Handelsblatt is megállapítja, Afganisztánban a Nyugat kudarcot vallott. Noha a kivonulás kaotikus végére értette, de az egész misszióra vonatkozhatott Heiko Maas német külügyminiszter értékelése, aki kijelentette: „Rosszul mértük fel a helyzetet.” Németországban a közvélemény erősen megosztott, legalábbis ez derül ki a Handelsblatt által augusztus közepén nyilvánosságra hozott olvasói felmérésből. E szerint a véleményt nyilvánítók 25 százaléka úgy véli, az amerikai (afganisztáni koalíciós) erők kivonása egyértelműen helyes lépés volt. „A kivonás helyes, de az időpont korai” – ezzel a megfogalmazással a válaszadók 36 százaléka értett egyet. Viszont 34 százalékuk szerint rossz döntést hoztak a kivonulással. A fennmaradó 5 százaléknak nincs véleménye. Horst Seehofer német belügyminiszter szerint a tálibok hatalomátvételével olyan helyzet alakulhat ki Afganisztánban, amilyet Jemenben lehet megfigyelni: sajátos polgárháború, „proxy war”. Ami azt jelentheti, hogy külső erők avatkoznak be közvetve a harcokba, hadianyagokat szállítanak a szemben állóknak. Ez valószínűleg bekövetkezik. Ha ilyen helyzet alakul ki a közeljövőben Afganisztánban, a tálibok médiajelentések szerint számíthatnak legalább Pakisztán, egyes perzsa (arab)-öbölbeli államok titkos vagy nyílt segítségére. Erre volt már példa az ország történetében. A szovjet hadsereg tízéves, hasonló kudarccal végződött beavatkozását, az 1989-es kivonulást követő polgárháborúban (1992–96) a pakisztáni muszlim vallásos iskolákban (medresze) kiképzett diákok, az Afganisztánba átküldött tálibok lettek a hatalmi harc kulcsfigurái. A tálibokat támogató pakisztáni hadsereg segítségével leverték a tádzsik– üzbég kisebbség erőiből álló Északi Szövetséget, megszilárdították a tálib hatalmat, amelynek az USA 2001-es beavatkozása vetett véget.

KÍNA FIGYEL

Az afgán városokban a lakosság 26 százaléka él. Ez a világon az egyik legkisebb arány. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a szigorú vallási hagyományokhoz ragaszkodó falusiak határozzák meg az ország jövőjét. A megdöbbentően gyors tálib hatalomátvétel is ezen a falu-város ellentéten, a Mao Ce-tung-féle gerillahadviselésen alapulhatott. Ezt egyébként

48 | FIGYELŐ 2021/34

F_47-49_afganisztan.indd 48

2021. 08. 23. 18:05

| GEOPOLITIKA |

adatai szerint 2001-ben 50 millió dollár volt. Az összeg 2005-ben 270 millió dollárra szökött, s ezzel elérte a csúcsot. Később folyamatosan csökkent: 2010-ben 190, 2015-ben 170, 2018-ban 120, 2019ben pedig szinte a nullára, 20 millió dollárra apadt. Ezzel Afganisztán tavalyelőtt a világranglista legaljára süllyedt, miközben az USA a Pentagon adatai szerint a 2001–19-es időszakban 778 milliárd dollárt fordított az intervencióra, emellett 44 milliárdos közvetlen helyreállítási segélyt nyújtott. Nagy-Britannia 30, Németország 19 milliárd dollárt költött csak a csapataira.

OROSZ AGGODALMAK

FOTÓ: WAKIL KOHSAR, EUROPRESS/AFP

EGY SZÉPSÉGSZALON BEJÁRATA KABULBAN. ILLÚZIÓ LENNE DEMOKRATIZÁLÓDÁST VÁRNI AZ ÚJ REZSIMTŐL

a Kabul és Saigon közötti minapi párhuzammegvonás kapcsán felvetődött vietnámi háborúban az észak-vietnámiak és szövetségeseik is alkalmazták. A tálib fegyveres csoportok villámgyorsan bekerítették, elvágták a külvilágtól a városokat. Az országban állomásozó megmaradt nyugati (döntően amerikai) haderő tehetetlen volt. B–52-es nehézbombázókkal, harckocsikkal meglehetősen nehéz a papucsos, kalasnyikovos, kis motorkerékpárokon villámgyorsan mozgó tálib harcosok elleni hadviselés. Afganisztán az erőforrásai és stratégiai helyzete miatt továbbra is a nagyhatalmak figyelmének a középpontjában áll. Jövőjének külső alakítói közül Kína a legvalószínűbb meghatározó erő. Pekinget elsősorban gazdasági-kereskedelmi érdekek fűzik az országhoz, amelyre az új selyemút potenciális leágazásaként tekint. A távol-keleti óriástól Pakisztánon át Afganisztánig kígyózó útvonal (324es, N5-ös) révén kiépített, működő kapcsolat van ezen országok között. És a fel nem tárt afgán ritkaföldfém-, lítium-, vasérc-, réz-, aranykészletek nagy vonzerőt jelentenek. Pakisztán a környező államok közül a legszorosabb kapcsolatot tartja

Afganisztánnal – és az új vezetéssel, álljon az bárkikből. S Iszlámábád Kínának és az USA-nak egyaránt a szövetségese. Az Egyesült Államok érdeklődése a térség iránt vélhetőleg csökken (miként az egy évtizeddel korábban Közép-Ázsia államai esetében történt), de Pakisztánon keresztül maradhat befolyásolási tényező. Jellemző, hogy a Washington vezette nemzetközi terrorizmusellenes erő két évtizedes jelenléte nem erősítette a külföldi tőke bizalmát. A közvetlen külfölditőke-beruházás (FDI) a Világbank

AFGANISZTÁN KÜLKERESKEDELME

Import Millió euró –21,9 7406,6 6776,8

Export Millió euró

5289,7

2018

2019

2020

41,4 Változás 2019/2020, százalék

1221,5 875,2 863,8 2018 2019 2020

Forrás: German Trade and Invest (GtaI)

Oroszország érdeklődése – elsősorban az Afganisztánban fennmaradó és déli „Közel-Külföldjére”, sőt magára az „anyaországra” állandó veszélyforrást jelentő terrorista-iszlamista csoportok tekintetében – nem lanyhul. Üzbegisztán, érzékelve a tálibok, az Iszlám Állam délről fenyegető veszélyét, érezhetően közelebb húzódik a Moszkva által dominált katonai szövetséghez, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB/CSTO), amelynek Tádzsikisztán és Kirgizisztán is tagja. Az oroszok fegyverszállításokkal, közös hadgyakorlatokkal erősítik az utóbbi államokban lévő katonai támaszpontjaikat, illetve a két befogadó ország haderejét. A két évtizedes nyugati beavatkozás mérlege: Oroszország, Kína és Pakisztán várhatóan növeli afganisztáni befolyását, gazdasági jelenlétét, miközben a Nyugat, az USA visszaszorul. Honi érdekekre-viszonyokra lefordítva: a migrációs hullám erősödésére lehet számítani. Akár több millió fős menekültáradat is elindulhat Afganisztánból, ám legfeljebb néhány százezren juthatnak el Európáig. A tálibok kiengedik az országból azokat, akik menni akarnak, mert ez az érdekeiket szolgálja. Iránnak és Törökországnak, a nyugati irányú migráció két állomásának a szűrője lassan megtelik. Mindkét államban legalább három-három millió menekült él. Bakondi György, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója szerint az idén eddig hatvanezer migráns kísérelt meg illegális behatolást Magyarország déli részén. Ezeknek mintegy fele afganisztáni menekült volt. D. P. 2021/34 FIGYELŐ | 49

F_47-49_afganisztan.indd 49

2021. 08. 23. 18:05

| GEOPOLITIKA |

A KIS MÉRETŰ ATOMREAKTOROKÉ A JÖVŐ ENERGIAIPAR | Világszerte terjednek a „mikro-atomerőművek”. A hadiipari technológiák átszivárognak a civil energiatermelésbe.

Világszerte folyik a vita: mi legyen az atomerőművekkel? Paradox módon a klímaváltozás drámai felgyorsulása, amelyet glóbuszunk szinte valamennyi országa, így hazánk is keservesen megtapasztalt, növeli ezen létesítmények „rehabilitációjának” az esélyeit. Ugyanis a megújuló energiaforrások egy részének (szél-, vízenergia) a megbízhatóságát rontja a mind kiszámíthatatlanabbá, szélsőségesebbé váló időjárás.

ÚJ HULLÁM

A szakemberek tekintélyes része a miniatomerőművekben látja az energiatermelés jövőjét. Az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában, Oroszországban felgyorsították a polgári célú, kis méretű reaktorok (Small Modular Reactor

– SMR) gyártását. Ilyen létesítménynek a 300 megawattosnál kisebb teljesítményű energiablokkokat tekintik. Előnyük egyrészt a moduláris jelleg, amely szükség esetén lehetővé teszi több hasonló pici reaktor csoportos építését. Azonkívül biztonságosabbak, lényegesen olcsóbbak és gyorsabban felépíthetők, mint nagy teljesítményű társaik. Némelyikük – mint a Toshiba S4-es típusa – automatizált, gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül működik. Ahogy a táblázatból is kitűnik, a kis méretű atomerőművek fejlesztésében az oroszok, a kínaiak és az amerikaiak osztoznak az első három helyen. Az Oroszországi Föderációban (OF) a 2024-ig ter-

jedő időszakban a kormány 80 milliárd rubeles támogatást ad a Roszatomnak, hogy új atomenergetikai programja keretében kis méretű, teljesítményű reaktorokat dolgozzon ki és gyártson – adta hírül a Kommerszant. Már elindult a fejlesztés a társaságnál. Egyelőre szárazföldi telepítésű kis vagy mikro-atomerőművekben gondolkodnak. Előrehaladott állapotban van az első ilyen berendezés, az 55 MW teljesítményű RITM–200N reaktorra épülő erőmű létesítése a jakutföldi Uszty-Kjucsuszkij településen. (A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség [IAEA] adatai szerint egy ilyen berendezés már működik is Oroszországban.) Ez a létesítmény látja majd el elektromos energiával a helységhez közeli nagy aranyércbányát. Most készül-

NÉHÁNY MŰKÖDŐ VAGY AZ ÉPÍTÉS VÉGSŐ SZAKASZÁBAN LÉVŐ KIS VAGY MIKROMÉRETŰ ATOMERŐMŰ Típusjelzés EGP–6 KLT–40S RITM–200 ACP–125 TMSR–LF1 BREST–OD–300 CAREM MMR BWRX–300 NuScale

Készültségi fokozat működő* működő működő építés alatt építés alatt építés alatt építés alatt engedélyezés alatt engedélyezés alatt engedélyezés alatt

Áramtermelő teljesítmény (MWe) 11 35 50 125 10 300 27-30 5 300 45

Gyártó vállalat

Ország

Fizikai és Energetikai Intézet (IPPE, Obnyinszk) Afrikantov Atomenergia-intézet (Nyizsnyij Novgorod) Afrikantov Atomenergia-intézet (Nyizsnyij Novgorod) Kínai Nemzeti Atomenergia-korporáció (CNNC) CNNC Atomenergoprom Nemzeti Atomenergia-bizottság (CNEA) USNC GE Hitachi Nuclear Energy NuScale Power LLC

*2021-ben az IAEA értesülései szerint leállítják, mert elavult konstrukció „lekicsinyítése”.

Oroszország Oroszország Oroszország Kína Kína Oroszország Argentína Kanada USA USA

Forrás: Nemzetközi Atomenergia-ügynökség

50 | FIGYELŐ 2021/34

F_50-51_atom.indd 50

2021. 08. 23. 18:06

| GEOPOLITIKA |

AKAGYEMIK LOMONOSZOV ÚSZÓ ATOMERŐMŰ SZIBÉRIA PARTJAINÁL. MOSZKVA EXPORTÁLNI AKARJA AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁT

nek a Roszatomnál a Self M 10 MW-os atomerőmű és a mikroerőműnek tekinthető Jelena AM 0,4 MW-os reaktorának a műszaki tervei.

FOTÓ: ALEXANDER RYUMIN, REUTERS

ERŐMŰ A HAJÓN

Az OF-ben már energiát termel és a Szibéria északi részén fekvő Pevek teljes energiaellátását (áram és forró víz) biztosítja a Roszatom egyik legújabb fejlesztése, a 70 MW-os, hajóra, a város előtt horgonyzó Lomonoszov Akadémikusra telepített mobil atomerőmű. Ez jelenleg a világ egyetlen működő polgári célú, kis méretű atomerőműve. A Roszatom – tudta meg az Interfax. ru – e létesítményeket exportra is akarja gyártani. Az értékesítést 2030-ban tervezik elindítani. Oroszország óriásvállalata hagyományos piacain, Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Kelet-Európában akarja eladni ezen objektumokat. Célja: megszerezni a kis teljesítményű atomerőművek világpiacának az ötödét. E „civil” reaktorok építésénél „átszivárogtatják” az évtizedek óta épített katonai célú létesítmények gyártási titkait, fogásait. Külön osztályt képeznek a katonai célú, főként hajók, tengeralattjárók meghajtására szolgáló reaktorok, amelyek azonban ugyancsak a fenti berendezésekhez sorolhatók. Ma már, akárcsak Paks I–II., a tengeralattjárók, hadihajók is többségükben nyomottvizes reaktorokat használnak. Az alapvető különbség: a „civil” objektumok alacsony dúsítású üzemanyaggal működnek, vagyis az üzemanyagban az atommaghasadáshoz s ezzel az energiaterme-

47 362 10. Svédország 60 918 8. Németország 201 821 4. Oroszország 92 166 6. Kanada 3. Franciaország 338 671 71 550 7. Ukrajna 5. Dél-Korea 152 583 789 919 1. USA

55 825 9. Spanyolország

344 748 2. Kína

Forrás: nei.org

léshez használt U–235-ös izotóp aránya kisebb mint 5 százalék. A katonai célú, tengeralattjárókba épített atomreaktorok viszont közepes, 20 százalékos U–235arányú, vagy akár nagyon nagy, 96 százalékos (már atomfegyverszintű) dúsítású üzemanyaggal mennek. A nagy dúsítás előnye a kisebb reaktorméret, a csendesebb üzemmód, a hoszszabb üzemidő. Hátránya a fokozott veszélyesség. A részletek általában titkosak, de annyi kiszivárgott, hogy az orosz és a francia atom-tengeralattjárók a reaktorban termelt gőzzel közvetlenül a hajócsavartengelyt forgatják, míg az amerikai, brit, kínai tengeralattjárókban a reaktor termelte gőz áramot produkáló turbinát hajt meg, és a hajómotorok ezzel az elektromossággal mennek.

zető pozíció az Egyesült Államoké. Az első atommeghajtású tengeralattjáró, a Nautilus – kis méretű reaktorral a fedélzetén – 1954-ben állt szolgálatba az amerikai haditengerészetnél. Jelenleg az USA hadiflottájának a fölénye óriási a potenciális versenytársakéhoz, Kínáéhoz, az OF-éhez, Indiáéhoz mérten – és ez nem kis mértékben köszönhető az atommeghajtás elterjesztésének. Az amerikai haditengerészet mind a 11 repülőgép-hordozója atommeghajtású. Egy ilyen, százezer tonna körüli tömegű monstrumot legalább két atomreaktor szolgál ki. Az Egyesült Államok 68 hadrendbe állított tengeralattjárójának mindegyike atommeghajtású (az oroszoknak 12, a kínaiaknak 6 atom-tengeralattjárójuk van.) D. P.

AMERIKAI FÖLÉNY

Míg a polgári célú, kis méretű atomerőművek fejlesztésében Oroszország és Kína áll az élen, a katonai célúak terén a ve2021/34 FIGYELŐ | 51

F_50-51_atom.indd 51

2021. 08. 23. 18:06

| GEOPOLITIKA |

VÁLLALATÓRIÁSOK A pandémia a techcégek egyeduralmát hozta el. A történelem azonban azt mutatja, hogy a birodalmak előbb-utóbb összeomlanak.

TECHNOLÓGIAI CÉGEK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA SZÉDÍTŐ FELEMELKEDÉS

Az amerikai techcégek uralják a világ tőzsdéit, globálisan a legnagyobb társaságok között vannak. Tőzsdei elemzők légiói figyelik ezeket a vállalkozásokat, s szinte mindegyik vételre ajánlja az Alphabetet (a Google anyavállalata), az Amazont vagy a Microsoftot. Az Apple és a Facebook szintén ebbe a körbe tartozik, sokkal népszerűbbek, mint bármelyik más átlagos cég. Az általánosan elfogadott álláspont szerint ezek az óriások mind nagyobbra nőnek, s ez annak tudható be, hogy rugalmasabbak, hatékonyabb üzleti modelleket fejlesztenek ki, mint a korábbi domináns

társaságok. Platformként működnek, kihasználják a hálózati hatásokat. Soha nem volt még vállalatoknak nagyobb befolyásuk a gazdaságra a kapitalizmus történetében – tartja a közvélemény. Ez azonban tévedés. A Morgan Stanley elemzése alapján az 1970-es évektől kezdve azon cégek mediánnyeresége, amelyek az évtized(ek) végén a tíz legnagyobb vállalat közé tartoztak, évtizedes átlagban 330 százalékkal nőtt, részvényeik árfolyama pedig 230 százalékkal haladta meg a piaci átlagot. A 2010-es esztendőkben azonban új éra köszöntött be: a nyereség 350 százalékkal növekedett, a részvényárfolyam pedig 330 százalékkal volt nagyobb a középértéknél. A 2010-es évek végén a tíz legnagyobb cég a globális tőzsdei kapitalizáció (a parketten lévő társaságok összértéke) 16 százalékát képviselte, ez nagyjából megegyezik a 70-es, 80-as, 90-es évek rátájával.

Tekintve, hogy ma mennyire domináns az Amazon vagy mondjuk a Facebook, sokaknak eszükbe sem jut, hogy tíz esztendővel ezelőtt ezek a vállalatok a kapitalizációjukat tekintve az első százban sem voltak világszinten.

A SÜLLYESZTŐ

Az üstökösszerűen történő felívelés azonban nem kirívó jelenség a kapitalizmusban: a történelmi visszatekintés azt mutatja, hogy azok a cégek, amelyek tíz év alatt átlagosan 75 helyet ugrottak és a top 10-be kerültek, később eltűntek a sülylyesztőben. 1970-től nézve azon vállalatok közül, amelyek az adott évtizedet a globális top 10-ben fejezték be, átlagosan kevesebb mint öten tudták ezt a következőben megismételni. A 70-es éveket az olajcégek uralták, a 80-asokat a japán bankok, a 90-eseket pedig a techcégek első generációja. Az is figyelemre méltó, hogy az első tíz társaság közé mindössze két európai vállalat, a Deutsche Telekom és a Nokia tudott bekerülni az 1990-es évek-

FOTÓ: JONATHAN ERNST, REUTERS

A jelen technológiai óriáscégei olyannyira dominálják a köztudatot, hogy nagyon nehéz elképzelni nélkülük a digitális világot. Ez a nézőpont azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy a kapitalizmus milyen gyorsan képes eltörölni a vállalatbirodalmakat – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Rucshir Sarma, a Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája.

52 | FIGYELŐ 2021/34

F_52-53_vallatoriasok.indd 52

2021. 08. 23. 18:06

TECHNOLÓGIAI ÓRIÁSCÉGEK VEZETŐI EGY INSTALLÁCIÓN. GYORS FELEMELKEDÉS, LASSÚ ERÓZIÓ

ben, s gyorsan ki is hullottak e rangsorból. Egyetlen cég, a Microsoft volt képes arra, hogy harminc esztendőn keresztül tagja maradjon a klubnak. A kapitalizmus, a technológiai fejlődésen alapuló gazdasági bővülés lényegi eleme, hogy egyes társaságok rakétaszerűen lőjenek ki. Viszont ugyanilyen lényegi elem az is, amit a közgazdászok és a társadalomtudósok „kreatív rombolásnak” neveznek. Az óriáscégek egy idő után elvesztik rugalmasságukat és ormótlanná válnak. Hiába kommunikálják, hogy megvan bennük a paranoia, az élesség, a harckészség, kiesnek a fiatalok kegyeiből és kénytelenek átengedni a terepet a kisebb, mozgékonyabb versenytársaknak.

TOVÁBBI FENYEGETÉSEK

Vannak persze más fenyegetések is. Kínában a pártvezetés rájött arra, hogy a gigászi állami támogatással gigászivá nőtt technológiai cégek olyan gazdasági hatalomra tettek szert – főleg adatbázisaik és fizetési rendszereik révén –, amely mármár veszélyes a politikai hatalomra. A felügyeleti vegzálások után – ilyen volt az Alibaba pénzügyi csoportja, az Ant Group részvénykibocsátásának elkaszálása – elfogadott adatbiztonsági törvény még tovább szorította a kötelet a kínai techszektor „nyakán”. Az Ant Grouppal szembeni fellépés ki is szorította az online kereskedelmi titánt a top 10-es klubból. Tetszik vagy sem, de az USA-ban hasonló a helyzet; a hatalom előbb-utóbb kor-

látozni fogja a technológiai vállalatok befolyását, mert ez már politikai érdekeket is sért. (Lásd az amerikai elnökválasztások alkalmával szinte már megszokottá váló vitákat a Facebook és a Twitter tevékenységéről.) Az internet folyamatosan fejlődik, így a jelenkor techóriásai egymással versengve igyekeznek kiépíteni a jövő platformjait, amelyek valószínűleg a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett vagy valóban virtuális valóság elemeit is tartalmazzák majd. A Facebook például a „metaverzum” vízióját igyekszik megvalósítani, amely folyamatos kapcsolatot jelentene a való világ és a háromdimenziós virtuális tér között. Ugyanakkor a metaverzum leginkább előrehaladott prototípusai jelenleg a játékplatformokon találhatók – eze-

A NYSE FANG+* INDEX ALAKULÁSA

Pont 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2016 2017

2018

2019

2020 2021

+FHJGTTP &UUQJ &RF_TS 3JYƼN] ,TTLQJ &QNGFGF 'FNIZ 3;.).& 9JXQF 9\NYYJW +TWW¥X NS[JXYNSL HTR

ket (legalábbis a Facebookhoz képest) kisebb és újabb cégek üzemeltetik.

HALADÉK

A tapasztalat azt mutatja, hogy a tektonikus piaci változásokat a jegybankok kamatemelési ciklusai hozzák, amelyek célja a gazdaság túlpörgésének a megakadályozása. Valahogy úgy alakult, hogy ezek általában az évtizedek végére esnek. A most „esedékes” szigorítási hullámot a pandémia megakasztotta, sohasem látott likviditás ömlött a gazdaságba, a tőkepiacokra. A járvány hatása az is, hogy az internetes szolgáltatások iránt világszerte megugrott a kereslet. Ez segít a ma technológiai alfa-hímjeinek az uralkodásban, kitolja a meglévő üzleti modellek életciklusát. Ennek ellenére már mutatkoznak a hanyatlás jelei – írja a Morgan Stanley stratégája. A múlt év végére lelassult a techszektor nagyágyúinak a profitnövekedése. Az eddigiek azt mutatják, hogy a nyereségbővülés sebességének a csökkenése együtt jár a top 10 társaság meggyengülésével, s legtöbbjük számára a hanyatlás időszakát hozza el. Az utóbbi évtizedekben miután egy vállalat bekerült a legnagyobbak közé, a profitja a korábbi átlagosan 16 százalékról 4-re csökkent. A csúcscégek köréből kiesve pedig mintegy 70 százalékkal zuhant a következő tíz évben, s a sorrendben úgy 60 hellyel kerültek hátrébb. Egyszerűen fogalmazva: hasonlóan nagyot buktak, mint amilyen sebességgel felemelkedtek. D. GY. 2021/34 FIGYELŐ | 53

F_52-53_vallatoriasok.indd 53

2021. 08. 23. 18:06

| GEOPOLITIKA |

FRODÓ ÚR BRIT FÖLDRE KÖLTÖZIK

Az Amazon Studios úgy határozott, hogy Nagy-Britanniába költözteti A Gyűrűk Ura televíziós széria újabb részeinek forgatási és produkciós munkálatait, véget vetve ezzel Új-Zéland és a sorozat több mint húszéves együttműködésének. Az amerikai csoport közölte: a lépés része annak a folyamatnak, melynek során brit földön bővítik filmgyártási tevékenységüket. A döntés újabb győzelem az évek óta egyre terebélyesedő brit filmipar számára.

ZÉRÓ TOLERANCIA

A bejelentés keserű kommentzuhatagot váltott ki Új-Zélandon, amely egy egész iparágat húzott fel a Peter Jackson által rendezett eredeti trilógiára, turisták millióit csábítva a szigetországba. Az Amazon által gyártott új sorozat első évadján nagyjából kétezren dolgoztak Új-Zélandon, a premiert jövő szeptemberre ígérik.

A második évad forgatása jövő júniusban kezdődik, immár Nagy-Britanniában. Az amerikai óriás döntésében alapvető szerepet játszott, hogy Jacinda Ardern, a déli szigetország miniszterelnöke a közelmúltban jelentette be: az országhatárokat minimum ez év végéig zárva tartják. A vírussal szembeni zéró tolerancia jegyében hozott intézkedések egyébként eddig sikeresnek bizonyultak, ÚjZéland a járvánnyal összefüggésben a legalacsonyabb halálozási rátájú országok közé tartozik.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

Nagy-Britanniában ezzel szemben – a delta-variáns rohamos terjedése ellenére – virágzik a filmipar. Itt készítik a Mission: Impossible-franchise legújabb

AZ AMAZON-RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA*

Dollár 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2016 2017

2018

2019

2020 2021

*Adott hónap elsején; **Augusztus 17. +TWW¥X >FMTTT ƻSFSHJ

részét, s például Glasgow-ban forgatják az új Indiana Jones-filmet. Brit ágazati források szerint az Amazon eleinte Skóciában akarta forgatni A Gyűrűk Ura új részeit, ám végül mégis a hagyományos helyszín, Új-Zéland mellett döntött. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Wellington több száz millió dolláros adókedvezményt adott a J. R. R. Tolkien regényfolyama alapján készülő szériának. Nem hivatalos adatok szerint az új sorozat első évadjára több mint 660 millió új-zélandi dollárt költöttek, ebből durván 132 milliós (100 millió amerikai dolláros) adókedvezményt kaptak a gyártók. A kormány azonban az Amazon bejelentése után közölte: a már beígért további 5 százalékos engedményt felfüggesztik. A szektort London is segíti – szintén adókedvezményekkel –, de A Gyűrűk Ura nem részesült külön támogatásban.

A GONOSZ KÖZÉPFÖLDÉN

Az Amazon 2017-ben vásárolta meg a franchise folytatásának a jogait, hogy Amazon Prime nevű tartalomszolgáltatójának a kínálatát egy újabb – várhatóan – sikersorozattal gazdagítsa. Nem titkolt cél, hogy erős konkurenciát támasszanak az HBO Trónok harca című, számos nézettségi rekordot megdöntő sorozatának. Az új széria több ezer évvel A hobbit és az eredeti A Gyűrűk Ura előtt játszódik, s a gonosz újbóli megjelenését mutatja majd be Középföldén. D. GY.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

FILMIPAR | Az új-zélandi kormány az év végéig fenntartja az utazási korlátozásokat. Az Amazon ezért úgy döntött, hogy A Gyűrűk Ura tévésorozat második évadját már NagyBritanniában forgatják.

54 | FIGYELŐ 2021/34

F_54-55_amazon_horvat-hidkrk.indd 54

2021. 08. 23. 18:07

| RÉGIÓ |

HIDAK A DALMÁT SZIGETEKRE VITATOTT TERVEK | A Pelješac-híd részleges elkészültével a horvát közéletben újból téma lett a dalmát szigetvilág összekapcsolása a szárazfölddel.

rint ha egy sziget hidat kap, azzal megszűnik szigeti mivolta, éppen ezért a hivataluk nem is foglalkozik e „programmal”.

A nyár közepén nagy pompával illesztették össze Horvátország déli területén az ország két részét összekötő Pelješachíd utolsó elemeit. Az ünnepségen jelen voltak a kivitelező cég, a kínai China Road and Bridge Corporation vezetői, valamint szinte a teljes horvát kormány is. Beszédében Oleg Butković tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter egyszer csak kijelentette: ez a híd nemcsak az ország két részét köti össze, hanem új perspektívát mutat a dalmát szigetvilág számára is. A tárcavezető közlése akár egyszerű retorikai fogás is lehetett volna, ha az ünnepséget megelőzően nem tárgyalt volna a China Road and Bridge Corporation vezetőivel az együttműködés folytatásáról. Kiderült, hogy a fő téma egy új híd megépítése volt, amely a Pašman szigetre vezetne. Ez a zárai szigetcsoport második legnagyobb tagja, amelyet egy alig két kilométer széles tengerszoros választ el a szárazföldtől. A létesítmény tehermentesítené déli szomszédunk legforgalmasabb kompvonalát – amelyen nyaranta tízpercenként közlekednek a járatok –, és felpezsdítené a térség gazdasági életét. A horvát fél az építkezés finanszírozását is a kínaiakra bízná, akik a befektetett tőkét a híd üzemeltetésével kamatoztathatnák. Arról egyelőre nincs hír, hogy miben állapodtak meg a felek, mint ahogy a beruházás becsült értékéről vagy a konkrét feltételekről sem szivárgott ki semmi. A kormány nemcsak Pašmanra tervez hidat építeni, hanem a második legnépesebb, mintegy 17 ezer lakost számláló adriai sziget, Korčula és Pelješac közé is. Az 1400 méter széles szoros átívelésére már több terv és hatástanulmány is készült. Az átkelőt évente 600 ezer autó használhatná. E híd megépítésének a finanszírozásához európai uniós forrásokat is felhasználnának, de egyelőre kétséges, hogy a projektből bármi is megvalósulhat 2030 előtt.

FEJLŐDÉSSEL KECSEGTET

A legtöbb szárazföldhöz közeli dalmát szigetet a múlt század derekán már összekötötték a kontinenssel, így hát az országnak van bőven tapasztalata e témakörben. Akik erre hivatkoznak, elvetik a szkeptikusok „fintorgását”, s azzal érvelnek, hogy minden sziget, amely hidat kapott, rövid időn belül rohamos fejlődésnek indult. A legjobb példa erre Krk, amely teljes átalakuláson ment keresztül, mert amióta 1980-ban felavatták az átkelőjét (képünkön), beépült az ipari világba, a gazdasági vérkeringésbe: repülőtere, kikötője van, továbbá kőolajtárolói és immár LNG-terminálja is. A társadalmi vitát élénken követő Jutarnji list újság egy érdekességgel is előrukkolt: a Kvarner régió jelképének számító krki híd építésekor, 1976 és 1980 között számos kínai szakember is jelen volt, akik az egykori Jugoszlávia mérnökeitől sajátították el a nagy nyílású vasbeton ívhidak szerkesztésének a technológiáját, szűk fél évszázaddal később pedig már ők építették meg Horvátország impozáns műtárgyát, a Pelješac-hidat. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

IDENTITÁSVESZTÉS

A szárazföldi összeköttetések felvetése megosztja a társadalmat. Sokan – főleg a szigetek lakói – úgy vélik, hogy a híd veszélyeztetné az életmódjukat, az identitásukat, óriási tömegeket vonzana hozzájuk, de a szigetek közösségeinek a gondjait nem oldaná meg. Ezen a véleményen van Maja Jurišić, az Európai Bizottság (EB) szigetekkel foglalkozó hivatalának horvát munkatársa is. Úgy véli, a hídépítésre fordítandó forrásokat inkább a szigetek infrastruktúrájának a fejlesztésére kellene felhasználni, s ez ténylegesen megkönnyítené az ott lakók életét. Ráadásul a helyi problémák zöme – például a szerény egészségügyi szolgáltatás, a jobb oktatáshoz való hozzáférés nehézsége – inkább a kisebb és a távolabbi szigeteket sújtja, azokra pedig eleve nem is építhető híd. A szárazföld közelében lévő nagy földdarabok lakói pedig viszonylag könnyen eljutnak a part menti vagy a beljebb fekvő városokba. Jurišić sze2021/34 FIGYELŐ | 55

F_54-55_amazon_horvat-hidkrk.indd 55

2021. 08. 23. 18:07

| RÉGIÓ |

VÉGE A DALNAK

KILÉP PÁRTJÁBÓL A HORVÁT ÉNEKES | Július vége felé személyes okokra hivatkozva lemondott az általa alapított szélsőjobboldali alakulat, a Haza Mozgalom minden tisztségéről Miroslav Škoro. Úgy tűnt, kivonul a politikából, de a múlt héten bejelentette: parlamenti mandátumáról nem mond le.

A hazafias dalairól ismertté vált horvát énekest, Miroslav Škorót mindig is érdekelte a politika. Az 1990-es években konzulként szolgált Pécsett, 2007ben pedig a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) listáján parlamenti mandátumot szerzett. A képviselői életet viszont nem bírta sokáig: nyolc hónap után lemondott, sőt a HDZ-ből is kilépett. Tavalyelőtt tért vissza a politikába, jelöltként indult a 2019–20 fordulóján megtartott köztársaságielnök-választáson. Kampányának taktikáját, retorikáját egyértelműen egykori pártja, illetve

kormányzati választásokon ringbe szállt Zágráb polgármesteri tisztségéért, de a második körben alulmaradt. Alakulata is csak egy városi polgármesteri és egy járási elöljárói tisztséget tudott megszerezni. Mára a mozgalom megnevezéséből kikerült Škoro neve, a parlamenti frakció nyolcfősre zsugorodott, de még tovább morzsolódhat és megszűnhet.

PÉNZ- ÉS NŐÜGY

Két hónappal a helyhatósági választások után, július 20-án Škoro a közösségi hálón jelentette be, hogy visszavonhatatlanul lemond minden pártbéli funkciójáról, de tagságát megőrzi. Azt írta: büszke arra, hogy egy jó támogatottságú, a nép és az ország iránt elkö-

Škoro szerint politikai zombik, dilettánsok kaparintották meg a pártot. a HDZ színeiben indult Kolinda GrabarKitarović ellen építette fel, megosztva a jobboldali szavazóbázist, így baloldali elnöke lett az országnak. Tavaly februárban bejegyeztette a Domovinski pokret Miroslav Škore (Miroslav Škoro – Haza Mozgalom) formációt, amely a nyári parlamenti választásokon koalíciós partnereivel 16 mandátumot szerzett, és a harmadik erő lett a 151 fős törvényhozásban. Hangos ellenzéki szerepet töltött be a párt, Škoro pedig az idei májusi ön-

telezett pártot alapíthatott, de elérkezett az idő, hogy a Haza Mozgalom új vezetőséggel folytathassa sikeres politikai tevékenységét. Döntését komolyabban nem indokolta meg, bejegyzésében csak annyit közölt: döntése mögött személyes okok állnak. Lemondása váratla-

nul érte támogatóit és a közéletet. A sajtó Ivo Sanader volt miniszterelnök esetéhez hasonlította a helyzetet, aki szintén egyik pillanatról a másikra mondott le – mint akkor kiderült, korrupciós ügyek miatt. Éppen ezért a média nyomozni kezdett. A Nacional politikai hetilapnak, úgy tűnik, sikerült kiderítenie a váratlan döntés okát. Szerintük a zágrábi választási kudarc után a vezér teljesen megváltozott, ráadásul a folyamatos kampány és politikai sárdobálás miatt a házassága is megromlott. Ennek hatására az énekesből lett politikus az utóbbi időben elkezdett egyre inkább bezárkózni, a pártvagyont pedig saját célra és felelőtlenül költötte. A szervezet bankkártyáit egy közeli munkatársa, egy 25 éves szőke hölgy is használta, akivel állítólag szorosabb kapcsolatot létesített, luxusajándékokat is vásárolt neki a párt pénzéből, ez pedig csorbította tekintélyét és a mozgalom hitelességét.

A HÚGA KÖVETI

A Nacional forrása szerint a párt pénzügyeire az utóbbi hetekben már a könyvelőnek sem volt rálátása. Škoro borász is, italait a pártban is forgalmazta, és több ízben számlázott ki nagyobb tételeket, pedig le sem szállította a nedűt. Ezt elégelte meg az alakulat vezetősége, főleg a Haza Mozgalom legfőbb pénzügyi támogatója, Mario Radić üzletember. Škorót lemondatták, noha ezt nem így tárták a nyilvánosság elé. A vezető távozása után összeült a párt elnöksége, amelynek tagja volt Vesna Vučemilović, Škoro befolyásos húga is, de ő szintén persona non grata lett, mivel bizonyíthatóan tudott bátyja ügyeiről, mégsem lépett semmit. Ő töltötte be a párt parlamenti frakcióvezető-helyettesi tisztsé-

56 | FIGYELŐ 2021/34

F_56-57_horvat_enekes.indd 56

2021. 08. 23. 18:07

| RÉGIÓ |

a szélsőjobb számára is sokszor kínosan radikális. A posztra az országszerte elismert sztárközgazdász, Krešimir Bubalo lehet a legesélyesebb; ő egy személyben testesíti meg mindazt, amire egy horvát jobboldali radikális szavazó vágyik. A 47 éves, ötgyermekes politikusnak jelentős közéleti tapasztalata van. A Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége (Hrvatski demokratski savez Slavonije i Baranje – HDSSB) tagjaként 2004 és 2009 közt Eszék-Baranya megye főispánja, 2009 és 2013 között pedig Eszék polgármestere volt, majd parlamenti képviselőként folytatta munkáját 2015-ig. A regionális párt szétesése után az üzleti világra koncentrált, és komoly sikereket ért el. Tavaly nyáron csatlakozott a Haza Mozgalomhoz, amelynek a konzervatívabb szárnyát erősíti. Nagyon fiatalon, 1991-ben, 18 évesen bevonult honvédőnek és a végigharcolta a szerb– horvát háborút, ami szintén nagy előnyt jelent a horvát jobboldalon. Vetélytársai nem vettek részt a harcokban.

FOTÓ: MIROSLAV ŠKORO/FACEBOOK

gét, de mandátumáról nem mondott le. Miután elviharzott az ülésről, a Haza Mozgalom ideiglenes vezetőjének Mario Radićot jelölték ki, aki ügyvivő elnökként a szeptemberben esedékes tisztújításig vezeti a formációt. Most etikai vizsgálatot kezdeményeztek Škoro ellen, hogy megfosszák a tagságától is, és követelik, hogy a húgával együtt mondjon le parlamenti mandátumáról.

LEHETSÉGES UTÓDOK

A pártelnök lemondása után szinte azonnal megindult a színfalak mögötti küzdelem az elnöki székért. A pozícióra három komoly aspiráns is akad. A legjobban kétségkívül Mario Radić szeretne elnök

lenni, ám neki a legkisebb a támogatottsága. A Dalmáciából származó, az ország egyik legnagyobb barkácsáruházát üzemeltető vállalkozó ugyanis még eléggé új a politikában, legfőbb ereje hatalmas vagyonában van. Egy fokkal esélyesebb Ivan Penava, a délszláv háborúban sokat szenvedett Vukovár város polgármestere. A szerbellenes nézeteiről ismert 46 éves politikus viszont már

CSELSZÖVŐK

Bárki is kerüljön a Haza Mozgalom élére, nem lesz könnyű dolga. A horvát jobboldal ugyanis rendkívül megosztott, és most még tovább aprózódhat, Miroslav Škoro ugyanis pár napja bejelentette, hogy kilép a „politikai zombik, dilettánsok és cselszövők” által megkaparintott pártból, de megtartja parlamenti mandátumát és folytatja politikai pályafutását, mert nem akarja cserben hagyni a választóit. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel újabb alakulatot hoz létre, és elszivattyúzhatja a tízezer fős Haza Mozgalom tagságának, képviselőinek egy részét. HORDÓSI DÁNIEL 2021/34 FIGYELŐ | 57

F_56-57_horvat_enekes.indd 57

2021. 08. 23. 18:07

| RÉGIÓ |

A HIVATALBAN IS CSENGET A KASSZAGÉP

DIGITALIZÁLÁS KELETI SZOMSZÉDUNKNÁL | Az elektronikus számlázási rendszer bevezetésétől remélik Bukarestben a gazdasági-pénzügyi környezet tisztulását. No meg egy régi adósság törlesztését Brüsszel felé.

Tíz év alatt mintegy 100 milliárd eurós költségvetési megtakarítással kalkulálnak Romániában a cégek és a közintézmények közötti elektronikus számlázási rendszer bevezetésével. A folyamat szeptember elsején indul, egyelőre kísérleti jelleggel, tény azonban, hogy immár kormányszintű az elhatározás, miszerint keleti szomszédunknál is bevetnék az informatikát az adócsalások kiszűrésére. A rendszert a pénzügyi tárca és a Nemzeti Pénzügyi Információs Központ (CNIF) révén léptetik életbe. Florin Cîţu miniszterelnök Facebookon történt bejelentése szerint a szisztéma lehetővé teszi az elektronikus számlák fel- és letöltését, valamint tárolását. „Ez egy kísérleti program, amelyet idővel a cégek közötti számlázásra is kiterjesztünk. A közbeszerzések terén alkalmazott e-számlázással Románia megfelel majd az európai előírásoknak” – olvasható az intézkedésnek a közösségi médiában közzétett üzenetekhez méltó tömörségű „részletezése”. Bejegyzésében a kormányfő a rendszer előnyeinek rövid ecsetelésére is kitért: „A kötelező elektronikus számlázás a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb költését teszi lehetővé, ugyanakkor növekszik az állami költségvetés bevétele.”

ÁFAÁLMOK

A bejelentés természetesen nem hirtelen felindulásból született. Híradások már 2018-ban szóltak arról, hogy a pénzügyi és a távközlési tárca szakemberei olyan számlázási rendszer kialakításán dolgoznak, melynek révén a területi pénzügyi igazgatóságok felügyelői azonos időben szembesülnek a kibocsátott

számlákkal. Ily módon lehetővé válik a hálózaton belüli ellenőrzés, illetve azon esetek azonosítása, amikor indokolt az alapos helyszíni vizsgálat. Mivel azonban Romániában több hasonló informatikai rendszer dőlt meg mindjárt a kezdést követően, a többség szkeptikusan kezelte a dolgot. Újabb „füstjelek” 2020 áprilisában jelentek meg. Az akkor pénzügyminiszterként tevékenykedő Florin Cîţu megerősítette a rendszerépítés tényét, megfejelve azzal, hogy tesztelik a kasszagépek pénzügyi igazgatóságokhoz való közvetlen bekötését. A sajtótájékoztatón jelen lévő Ludovic Orban kormányfő ezt sietett kiegészíteni azzal, hogy az itáliai struktúra inspirálja őket, miután Olaszország látványos fejlődést ért el az e-számlázás révén. „Mivel Európa sereghajtói

vagyunk az áfabehajtások terén, hatalmas tartalékaink vannak ezen a területen” – hangzott el akkor. A hatóságok végül ez év augusztusának első hetében rukkoltak elő az elektronikus számlázásról szóló bejelentéssel. Jelenleg úgy működik a rendszer, hogy egy két cég között kiállított számlát mindkét vállalkozásnak a következő hónap 25-éig kell jelentenie a pénzügy felé egy erre rendszeresített pénzügyi nyilatkozat kitöltésével. Így viszont az információ hatalmas késéssel jut el az adóhivatalba, hiszen előfordul, hogy a hónap első napjaiban kiállított számlát csak a következő hónap 25-én jelentik. Az így kikerekedő időintervallum már túl sok egy esetleges adócsalási folyamat leállításához. Jó esetben csak rögzíteni lehet a történteket, és kezdődhet a rabló-pandúr játék. A nagy csúszások következtében az elkövetőnek akár

Az áfakiesés terén keleti szomszédunk az utolsó az EU-s államok között, a várt bevétel 33,4 százaléka nem folyik be az államkasszába.

58 | FIGYELŐ 2021/34

F_58-59-Roman-e-szamlazas.indd 58

2021. 08. 23. 18:08

| RÉGIÓ |

NYUGTÁT ADÓ TAXIS. VAN, AKI SIMÁN FELAJÁNLJA AZ ÓRA NÉLKÜLI OLCSÓBB VITELDÍJAT

nyoma is veszhet. Ha viszont a hatóságok azonnali információhoz jutnak, képesek lehetnek rögtön lépni, s megakadályozhatják a csalást.

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

ÍGÉRET ÉS VALÓSÁG

A szeptembertől elindítandó rendszer legnagyobb ígérete kétségtelenül a közpénzek hatékony felhasználása, az adócsalások visszaszorítása. Ha a cégek és a közintézmények között működni fog, a tervek szerint a magánszférára, a vállalatok közötti számlázásra is kiterjesztik e gyakorlatot. Jelenleg is készülnek e-számlák, de pénzügyi vizsgálat esetén kinyomtatva, papíralapon kell azokat beadni az ellenőrző hatóságnak. Az adószakértők jó ideje arra biztatják a vállalkozókat, hogy digitalizálják a számlázásukat. „Az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik a számlát, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét és az aláírás már nem kötelező, az adatbázisba elmentett számlát bármikor ki lehet nyomtatni, ha az adóellenőr az eredeti dokumentumot kéri. A már aláírt, lepecsételt, utólag kinyomtatott példány viszont csak másolatnak számít” – részletezte a Krónika című napilapnak Debreczeni László háromszéki adótanácsadó. Az sem igaz, hogy az elektronikus számlázás teljes mértékben kiküszöböli az adócsalás lehetőségét. Ugyanis ha a

számlázóprogram nem kapcsolódik a világhálóhoz, nem továbbítja automatikusan az adatokat. A számlát bevételező ügyfélnek azonban érdeke a jelentés, és akkor hamar felszínre kerülhet az esetleges csalás.

SEREGHAJTÓ ORSZÁG

A közbeszerzési folyamatok elektronikus számlázásának a bevezetése amúgy uniós direktíva, amelynek Románia nem tudott eleget tenni a Brüsszel által kijelölt 2019. április 19-i határidőig. Pedig a folyamat felgyorsítása érdekében a vállalkozói szféra is lépett. Az IT-szektorban tevékenykedők által létrehozott Elektronikus Számlázásért Egyesület (AFE) elsősorban a bevezetés fontosságának a tudatosítását célozza, de a konkrét fejlesztésbe is hajlandó lett volna beszállni. „A tét a megfelelő romániai gazdasági és pénzügyi környezet mihamarabbi átalakítása a digitalizálás révén – jelentette ki a Wall-Street.ro portálnak Daniel Homorodean, az egyesület elnöke. – Ugyanakkor az elektronikus számlázás bevezetése alig róna terheket az adófizetőkre, miközben hatalmas költségvetési haszonnal kecsegtet.” Az Európai Bizottság (EB) 2020-as jelentése szerint az uniós országok évente mintegy 140 milliárd eurós kárt szenvednek el az áfabefizetések elmaradása mi-

att, ami csalásokra, sikkasztásokra, csődökre és csődvédelmi eljárásokra, valamint hibás számításokra vezethető viszsza. Ebből Románia évi 6,6 milliárdos mínusszal veszi ki a részét, miközben állami költségvetésének a bevételi része mintegy 70 milliárd euró volt a vizsgált 2019-es évben. Az áfakiesés (azaz a várt és a ténylegesen beszedett forgalmi adó összegének a különbözete) terén pedig keleti szomszédunk az utolsó az EU-s államok között, a várt bevétel 33,4 százaléka nem folyik be az államkasszába. (Magyarország az éllovasok közé tartozik, nálunk az áfarés 6,6 százalékos volt az EB jelentése szerint – a szerk.) Óvatos becslések szerint az elektronikus számlázás bevezetésével legalább 800 ezer romániai vállalkozás szabadulna meg a papíralapú számlák küldésének, illetve bevételezésének a kockázatától és költségétől. Nem beszélve arról, hogy egyetlen kattintásnyi közelségbe kerülnének a sikerhez az áfa-viszszaigénylések terén. A cirka 20 ezer közhivatalban pedig a pénzügyi dokumentumok közötti meg nem felelés mértékét lehet ily módon jelentős mértékben csökkenteni, ami a román pénzügyi rendszer egyensúlyi állapota visszanyerésének az ígéretét hordozná. CSINTA SAMU 2021/34 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Roman-e-szamlazas.indd 59

2021. 08. 23. 18:08

| RÉGIÓ |

ÖRÖM ÉS ÜRÖM AZ AGRÁRIUMBAN

ROMÁNIAI ELEMZÉS | Rekordnagyságú lesz az idei gabonatermés keleti szomszédunkban. Ennek ellenére az ősztől megdrágul a kenyér, pedig már most csaknem 4,5 százalékkal többe kerül, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdaságban egyre több beruházás valósul meg, viszont jelentős szerkezeti problémák rontják az összképet. A terméshozam hektikusan alakul, a jövedelmezőbb állattenyésztés pedig az elmúlt tizenöt évben jelentősen visszaszorult, s az agráripari termékek nagy része feldolgozatlanul hagyja el az országot.

ALIG ÖNTÖZNEK

Ágazati szereplők szerint ezt az eredményt az egyre nagyobb beruházások,

a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére fordított összegek is generálták. Jó jel, hogy a bankok jelentős befektetési potenciált látnak az agráriumban, és számos kedvezményes hitelkonstrukcióval igyekeznek a befektetők rendelkezésére állni, de a vitathatatlan előrelépések mellett még számos megoldandó feladat tornyosul a román mezőgazdaság irányítói előtt. Ilyen például az egyre súlyosbodó vízprobléma, amelyet az agrárium hatványozottan érez az öntözőberendezések hiánya miatt. Ezzel magyarázható az is, hogy az ágazat eredményei kiszámíthatatlanok, ugyanis az időjárási vi-

szonyok függvényében igencsak hektikusan alakulhat egy-egy esztendő terméshozama. Az ország 8,7 millió hektárnyi szántóföldi területéből tavaly alig 508 ezer hektáron tudtak öntözni.

A DRÁGULÁST MAGYARÁZZÁK

Elégedetlenséget váltott ki és aggodalmat okozott az infláció, amely az év közepén elérte az 5 százalékos szintet, így júliusban a sütőipari termékek 4,28 százalékkal kerültek többe a múlt esztendő hetedik hónapjával összevetve. A pékségek az alapanyagok újabb drágulására számítanak az ősztől, így már az

EGY NÉPTÁNCSZÍNHÁZ TAGJAI A MAGYAROK KENYERE PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ CSERNÁTONI ARATÓÜNNEPEN. ITT IS JÓ VOLT A TERMÉS, BÁR SZÉKELYFÖLD DOMBORZATI ÉS KLIMATIKUS VISZONYAI MIATT KEVESEBB BÚZÁT VETNEK

FOTÓK: GETTY IMAGES; MTI

Az idén a világ számos termőterületét aszály sújtotta. A nagy búzatermesztő országok – például az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország – a szokásosnál jóval kevesebb gabonát takarítanak be. Romániának a tavalyi volt meglehetősen rossz éve az időjárási viszonyok miatt, akkor a búzatermés mintegy 40 százalékkal zsugorodott az előző esztendőhöz mérten. Ebben az évben sokkal szerencsésebb volt, hiszen elkerülte az aszály. Ennek köszönhető, hogy a 2020-ban elért 6,4 millió után az idén 11,33 millió tonna búza termett csaknem 2,2 millió hektár területen. Ez a legjobb eredmény keleti szomszédunk 2007-es európai uniós csatlakozása óta. Jó volt a termés 2017-ben és az azt követő két évben, amikor 10–10,29 tonnát takarítottak be. Az árpa- és a repcehozam is jól alakul 1,3 millió, illetve 1,88 millió tonnával. Kukoricából várhatóan 15 millió tonnát takarítanak be (a tavalyi 9,63 millió után), napraforgóból pedig 3,35 milliót. Az idén a teljes gabonatermés várhatóan 31–34 millió tonnás lesz, ami szintén rekordnak számít az ország EU-s csatlakozása óta, hiszen 2007-ben csak 8,3 millió tonna termett, az azóta eltelt időszakban pedig a 2017-ben jegyzett 26,5 millió számított a legjobbnak.

60 | FIGYELŐ 2021/34

F_60-61-Roman-agrar.indd 60

2021. 08. 23. 18:08

| RÉGIÓ | BÚZABETAKARÍTÁS A DÉL-ROMÁNIAI GIURGIU KÖZELÉBEN 2008-BAN. AKKOR HÉTMILLIÓ TONNA VOLT A TERMÉS, AZ IDÉN BŐ NÉGYMILLIÓVAL TÖBB

sem halogathatja a drágítást, aki eddig valahogy szinten tartotta az árait. Ebben a helyzetben van Diószegi László sepsiszentgyörgyi sütőipari vállalkozó, aki a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta: a világpiacon növekvő búzaés lisztár, a Romániában egyre dráguló energia és munkaerő óhatatlanul a kenyér árának emeléséhez vezet. Ez szeptember 15-től elkerülhetetlen, különben még az előállítási költségeket sem lehet fedezni – nyilatkozta a székely vállalkozó, aki arra számít, hogy a romániai sütőiparban az ősztől átlagosan 10 százalékos drágulás következik be, de a kisebb pékségek kénytelenek lesznek ennél is nagyobb mértékben árat emelni. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint a romániai kenyér árát nem a hazai búzatermés határozza meg, hanem sokkal inkább az alapanyag világpiaci ellenértéke. Paradoxonnak tűnik, hogy a tavalyi gyatra mezőgazdasági év után a kenyér nem drágult látványosan, most viszont, amikor a termés csúcsot döntött, mégis elkerülhetetlen e lépés. A tárcavezető úgy véli, ennek az az oka, hogy az idén globálisan jóval kevesebb búza termett, így a szűkösebb kínálat mellett jelentősen megnő a kereslet, ami felsrófolja a búza és a liszt árát.

HOZAMGONDOK

Az Európai Unióban a hatodik legnépesebb (és a negyedik legnagyobb vidéki lakosságú) Románia a fejlődés ellenére

számos szerkezeti hiányossággal küzd. Erre hívta fel a figyelmet Petrișor Peiu elemző, volt mezőgazdasági helyettes államtitkár, aki emlékeztetett: a román állampolgárok fele, 10 millió ember falun él, és ez a legnagyobb arány az EU-ban. Keleti szomszédunk mezőgazdasági felülete 12,5 millió hektár, az olaszországival azonos nagyságú terület, és Románia a hatodik legnagyobb agrártámogatást kapja Brüsszeltől – 2020-ban 3,1 milliárd euróban részesült. A szakember rámutatott: az ország mezőgazdasági kibocsátásának az értéke igen szerény. Franciaország két és félszer nagyobb kiterjedésű termőföldfelülettel ötször többet produkál, de a romániaihoz képest sokkal kedvezőtlenebb éghajlatú és feleakkora lakosságú Görögország is szinte annyit termel, mint keleti szomszédunk. E jelentős különbség az alacsony átlagterméshozammal magyarázható.

KICSI A HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A román agrárium gyenge pontját jelenti a felaprózott termőföldterület, amely csökkenti a hatékonyságot. Petrișor Peiu felhívta a figyelmet egy másik kedvezőtlen jelenségre is, arra, hogy visszaszorult az állattenyésztés. Románia az EU-csatlakozás óta elvesztette szarvasmarha-állománya bő harmadát, 3 milliós egyedszámról 2 millió alá csökkent, a sertésállomány 6,8 millióról 3,75 millió példányra apadt, ugyanakkor a juhés kecskeállomány 8,4 millióról 12 millió fősre nőtt.

A szakember szerint problémát jelent, hogy a román mezőgazdasági kibocsátásban az állattenyésztés aránya mintegy 27 százalék a 39 százalékos uniós átlaghoz képest, miközben ez a szegmens jövedelmezőbb, nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását teszi lehetővé. Az EU-csatlakozás után a romániai farmerek a könnyebb utat választották; sokan lemondtak az állattenyésztésről és átálltak a növénytermesztésre a hektáronkénti uniós támogatás megszerzése érdekében. Az elemző úgy véli, az ország a juhés kecskeállomány növeléséből sem tud igazán nagy hasznot húzni, mert az állatok jó részét élve, feldolgozatlanul, így olcsón exportálják az arab államokba. Ennek egyik oka, hogy keleti szomszédunkban alig ezer tej- és húsfeldolgozó üzemel, amelyek a hazai keresletnek alig a felét tudják biztosítani. Ezért Románia agrár-külkereskedelmi mérlegében 2 milliárd eurós értékben nagyobb az élelmiszerek importja, mint exportja. A deficithez az is hozzájárul, hogy a megtermesztett búza és kukorica nagy része szintén feldolgozatlanul hagyja el az országot. BORBÉLY TAMÁS

2021/34 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Roman-agrar.indd 61

2021. 08. 23. 18:08

| RÉGIÓ |

FEGYVER LENGYEL KÉZBEN

KÖNNYEBB ENGEDÉLYEZÉS | A nemzeti radikális pártok szövetségének, a Konföderációnak a parlamenti frakciója a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény módosítását javasolja, hogy megkönnyítse a magánszemélyek számára a birtoklás lehetőségét. A kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) pártja támogatja a kezdeményezést. Ha elfogadják a jogszabályt, a magánfegyverek száma a jelenlegi tízszeresére nőhet.

A VILÁG ÉLMEZŐNYÉHEZ TARTOZÓ SPORTLÖVŐ, ANETA STANKIEWICZ A TOKIÓI OLIMPIÁN. A FEGYVERTARTÁSI ENGEDÉLYEK ARÁNYÁT TEKINTVE SEREGHAJTÓK A LENGYELEK

DIVAT

Érdemes megjegyezni, hogy az engedélyek száma Lengyelországban már most rohamosan nő. Csaknem 588 ezer magánlőfegyver volt 2020 végén a lakosságnál. Az elmúlt öt évben

HONVÉDELMI CÉLOK

„Szeretnénk, ha több fegyverünk lenne. Ez a katonai potenciál növekedését jelentené, és ne feledjük, hogy Európa egyik legkevésbé felfegyverzett nemzete vagyunk” – hangsúlyozta Michał Urbaniak. Valóban, e tekintetben Lengyelország az európai rangsor végén áll. Amikor az előző parlamenti ciklusban a Kukiz’15 párt képviselői benyújtottak egy hasonló, fegyverekre és lőszerekre vonatkozó liberálisabb törvénytervezetet, az indoklásban azt írták, hogy az országban az ezer főre eső engedélyek száma 3,5, míg például Csehországban 30, Németországban 40, Svájcban pedig 200. Azt a javaslatot nem fogadták el. A kormány úgy vélekedett, hogy rossz hatással lenne a közrendre, a biztonságra, növekedne a lőfegyverekkel okozott balesetek száma. Ezúttal viszont a PiS képviselői indokoltnak tartják a civil fegyverviselés kiszélesítését. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT, EUROPRESS/AFP

A Lengyelország közelmúltbeli történetében példátlan fegyvertartási liberalizációt a Rzeczpospolita napilap szerint tulajdonképpen a lövészegyesületek kezdeményezték. A törvényjavaslat szerint bármelyik lengyelországi lakos, aki betöltötte a 18. életévét és nem ítélték el erőszakos bűncselekmény miatt, valamint nem elmebeteg, fegyvertartási engedélyhez juthat. Az érdekelt személynek vizsgát kell tennie vagy öt évig ún. állampolgári fegyverkártyával kell rendelkeznie (amelyet egy civil hatóság állít ki). Tulajdonképpen ez a kártya forradalmi megoldás, mert lehetővé teszi a könnyű hozzájutást egy műszaki tanúsítvánnyal ellátott önvédelmi fegyverhez (nem csak gázpisztolyhoz) vagy bizonyos puskákhoz. Megszerzéséhez indokolt kérelem szükséges. A jelenleg hatályos törvény értelmében fegyver birtoklásához a rendőrség által kiadott közigazgatási határozat szükséges. A hozzáértők szerint a mostani rendőrségi vizsga nem a legegyszerűbb, ráadásul sokba kerül. A jelenlegi engedélyek vadászatra, sportra, személyi védelemre, történelmi fegyverekre, megemlékezéseken való részvételre, gyűjtésre vagy kiképzésre adhatók ki. „Mostantól a lőfegyverengedély kibocsátása hasonló lesz a jogosítványéhoz. Ezzel nem a rendőrség foglalkozik majd, hanem egy civil hatóság” – mondta Michał Urbaniak, a Konföderáció képviselője, a „fegyvertartási kultúráért” felelős parlamenti csoport vezetője, aki a törvényjavaslat utolsó finomításait végzi.

megduplázódott a számuk. Főleg pisztolyt vásároltak magánszemélyek, tavaly több mint 36 ezer fegyvert vettek. Az országos rendőr-főkapitányság által közzétett adatok szerint a sportra és gyűjtési célból kiadott engedélyek száma nő a legnagyobb ütemben. Miért hajlandók a lengyelek fegyvereket vásárolni? Jerzy Dziewulski volt antiterrorista tiszt, egykori parlamenti képviselő, a jelenlegi törvény alkotója szerint a legfőbb ok a társadalom gazdagodása. Tulajdonképpen divattá vált, ami a tehetősebb emberek reakciója a 2011 előtti időszakra, amikor gyakorlatilag lehetetlen volt fegyvert szerezni.

62 | FIGYELŐ 2021/34

F_62-63_lengyel_fiatalok--fegyver.indd 62

2021. 08. 23. 18:35

| RÉGIÓ |

VIDÉKRE KÖLTÖZŐ LENGYELEK

ÚJ TREND | Tavaly több mint 191 ezer lengyel jelentkezett be állandó vidéki lakhelyre. A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) demográfiai adatai szerint 2019-hez képest négy százalékkal növekedett a falvak lakossága.

Egyre többen számolják fel városi életüket Lengyelországban. A lakosságszám a legnagyobb arányban Łódźban, Sosnowiecben és Bydgoszczban csökkent, de Rzeszów kivételével minden város tekintetében nagyobb volt a kiköltözők száma, mint egy évvel korábban. A Poznańt elhagyók 72 százaléka, a Varsóból eltávozók több mint fele döntött a falusi élet mellett. Szilézia fővárosa, Katowice esetében inkább más városokat választottak a kiköltözők.

FOTÓ: 123RF

EXKLUZÍV FALVAK

A Gazeta Wyborcza napilap szerint a lengyelek legszívesebben a Balti-tenger partján választanak települést, aki azonban a vízhez közeli (500 méteren belüli) lakhelyről álmodik, négyzetméterenként legalább 13,5 ezer złotyt (1,03 millió forintot) fizet egy átlagos ingatlanért. De egy tátrai falu sem sokkal olcsóbb, ott 13,2 ezer złoty egy új lakás négyzetmétere. Nem borsos viszont a metropoliszok külvárosi ingatlanainak az ára, és még jutányosabban lehet hozzájutni az agglomerációban épülő lakásokhoz. A RynekPierwotny.pl portál adataiból kiderül, hogy például ez év májusában egy krakkói lakás négyzetméterét átlagosan 10 429 złotyért (796 ezer forint) lehetett megvásárolni, míg Krakkó közvetlen szomszédságában már csak 6800ért (520 ezer). Varsóban pedig mintegy 11 ezer złoty volt az átlagár, és nagyjából négyezerrel kevesebb valamelyik közeli településen. A GUS szerint a szuburbanizációs tendencia a legtöbb lengyel várost érinti a jövőben. Az adatok azt mutatják, hogy 2021 és 2030 között a városközeli falvak lesznek a népességnövekedés haszonélvezői. A vidékre költözés természetesen együtt jár a házak és az építési telkek iránti növekvő érdeklődéssel, ami a járvány kitörése óta jól tetten érhető. Az ingatlanpiaci ajánlatokat gyűjtő Otodom.pl por-

tálon tavaly márciusban az érdeklődők 40 százaléka vidéki házat keresett, 30 százalék pedig falusi lakást. Aztán, ahogy nőttek az árak, megfordult az arány. A kiköltözési tendencia azonban jóval a pandémia előtt kezdődött – főként a panellakók cserélték fel városi életüket a vidékiért. A zsúfolt lakótelep szűkös lakását értékesítve fogtak házépítésbe vagy vásároltak kertes ingatlant. A járványügyi karantén idején pedig fokozódott az elköltözési hajlandóság, különösen a távmunka lehetősége miatt.

DRÁGULÁS MINDEN FRONTON

A múlt év végére a házépítések száma 50 százalékkal nőtt az öt esztendővel korábbi adatokhoz képest – derül ki a szak-

munkaerő). A Money.pl gazdasági portál szerint egy átlagos családi ház építési költsége 30 ezer złotyval (csaknem 2,3 millió forint) növekedett. Akinek erre már nem futja, olcsóbb eladó házat keres, ráadásul állami támogatást is kaphat rá, ha korszerűsíti a fűtését, szigeteli a falait. A házépítés költségei még biztosan nőni fognak, mert ha minden a mai árszinten marad – ami egyelőre elképzelhetetlen –, akkor is sok ezer złotyba kerül majd az új energetikai szabályoknak megfelelő építkezés. Egyébként Mateusz Morawiecki miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy

VÁROSNÉZŐ KALÓZHAJÓ GDAŃSKBAN. A BALTI-TENGER PARTJÁN A LEGDRÁGÁBBAK AZ INGATLANOK

hatóság statisztikájából. Most sem lankad a lendület, pedig minden riasztóan megdrágult (az anyagok, a telkek, valamint a

akik maximum 70 négyzetméteres családi házra vágynak, igénybe vehetik majd a kormány energiatakarékos házépítéssel kapcsolatos szabványterveit szimbolikus, egyzłotys áron. ILONA GIZIŃSKA 2021/34 FIGYELŐ | 63

F_62-63_lengyel_fiatalok--fegyver.indd 63

2021. 08. 23. 18:48

| RÉGIÓ |

GYORS A ROMÁN TALPRA ÁLLÁS IS

Szlovákiában sokak keblét dagasztja Ferenc pápa háromnapos látogatása, miután nálunk csak fél napot tartózkodik. Szeptember 12-én késő délután érkezik a gépe a pozsonyi reptérre, majd lesz egy ökumenikus találkozója és egy megbeszélése a jezsuita rend tagjaival. Másnap is a fővárosban marad. Reggel hivatalosan üdvözlik az elnöki palotában, majd közjogi méltóságokkal, társadalmi szervezetek vezetőivel és a diplomáciai testületek képviselőivel találkozik, s több beszédet tart. A harmadik napon, szeptember 14-én Eperjesen, a városi sportcsarnok előtt bizánci liturgiát vezet és homíliát (szentbeszédet) mond. Délután Kassán, a Luník IX. lakótelepen a roma közösséget köszönti, majd a Lokomotíva stadionban a fiatalokkal szervezett találkozóján mond beszédet. Látogatásának utolsó napján a Nagyszombati kerületben lévő Sasvár–Morvaőr városkában, a Hétfájdalmú Szűz Mária-templom (nemzeti szentély) előtt szentbeszédet tart, majd kora délután, Pozsonyból repül vissza Rómába. A katolikus egyházfőt sokan szeretnék személyesen is látni valamelyik tömegrendezvényen, de csakis a teljesen beoltott személyeket engedik be. Ezt az egészségügyi miniszter rendelte el, a szlovákiai katolikus egyház vezetői pedig megértéssel fogadták. A pápalátogatás egyébként a vakcinázási kampány szempontjából is jó alkalomnak bizonyul, mivel a szlovák népesség körében viszonylag nagyarányú az oltásellenesség. A tárca lehetőséget biztosított arra, hogy azok, akik szeretnének ott lenni valamelyik rendezvényen, s még nem védettek, előzetes regisztráció nélkül beoltathassák magukat a Johnson & Johnson egyadagos oltóanyaggal. Ennek határideje azonban augusztus 22. volt. Aki ezután kapta meg ezt a vakcinát vagy bármely másik emlékeztető dózisát, már semmiképp sem vehet részt a szentatya két miséjén, valamint a találkozóin. (LATI)

SZÁRAZSÁG DALMÁCIÁBAN

Horvátország déli része az utóbbi évek legforróbb és esőben legszegényebb időszakát éli meg. Az elmúlt három hónapban néhol összesen csak öt liter esett négyzetméterenként (5 milliméter), de a legcsapadékosabb helyeken sem érte el a vízmennyiség a 25 litert. Ez persze jó az idegenforgalmi szektornak, hiszen a turista akkor boldog, ha nem esik, de a mezőgazdaságból, főként növénytermesztésből élők hatalmas károkról számolnak be. A Slobodna Dalmacija regionális portál szerint az aszály miatt az olívatermés a szokásosnak a hetedét sem éri el. Az olajbogyók zöme zölden hullott le a fákról, a fiatal ültetvényeket a teljes kiszáradás fenyegeti (az idős fák köztudottan szárazságtűrők). A helyzet a szőlészeknél egy fokkal jobb, kiszáradással nem számolnak. Sokkal kevesebb lesz a termés, de elég jó cukortartalommal. Nem úszta meg az aszályt a Neretva folyó völgyének kertészkedő népe. Akik nem tudták megoldani az öntözést, azok bizony az idén néhány korai fajtát leszámítva semmit sem tudtak betakarítani. A szárazság miatt az érintett megyék katasztrófahelyzetet jelentettek. Ráadásul a térségben számos erdő- és bozóttűz pusztított, megművelt területek is leégtek. A legnagyobb tűzvész Trogir környékén volt – 800 hektárnyi növényzet vált a lángok martalékává. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

OLTÁSI IGAZOLÁSSAL A PÁPALÁTOGATÁSON

A nyers adatok szerint az idei második negyedévben 13 százalékkal bővült a román gazdaság a múlt év azonos időszakához mérten, valamint 1,8-del az előző három hónaphoz képest. Tavaly április–júniusban 10 százalékos visszaesést jegyeztek a 2019. évi második negyedhez viszonyítva, így azt lehet mondani, hogy a gazdaság visszaállt arra a szintre, amelyen a koronavírus-járvány előtti időszakban volt. Keleti szomszédunk bruttó hazai terméke (GDP) az idei első fél évben a nyers adatok alapján 6,5 százalékkal nőtt 2020 január–júniusához mérten. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 6,2-es volt a gyarapodás. A bukaresti kormány gazdasági előrejelzési bizottsága 7 százalékra emelte az idén várható növekedést a korábban jelzett 5-ről. A testület az idén már másodszor módosította felfelé prognózisát, az esztendő elején ugyanis a mérsékelten optimista 4,3 százalékra számított. A kabinetet a gyors visszapattanás optimizmussal tölti el, amelyet egyes elemzők is táplálnak azzal, hogy az egész évet tekintve a 8 százalékos GDP-bővülést is elérhetőnek tartják. Ugyanakkor a gazdaság felhevülésére, valamint az államháztartási és a folyó fizetési mérleg túl nagy hiányára figyelmeztetnek, amelyek lassíthatják a növekedést. BORBÉLY

64 | FIGYELŐ 2021/34

F_64-65_Terkepes.indd 64

2021. 08. 23. 18:14

A CSEHEK NAGY RÉSZE MEGFERTŐZŐDÖTT

A mintegy 10,7 milliós Csehország felnőtt lakosságának több mint a fele ez év márciusára már átesett a koronavírusfertőzésen – derül ki a brünni Masaryk Egyetem napokban közzétett kutatási eredményéből. Az intézmény természettudományi karának a munkatársai 30 ezer önkéntest vetettek alá antitestvizsgálatnak egy országos laborhálózatban, és sokkal több fertőzést regisztráltak, mint amennyit az államilag szervezett PCR-tesztelések kimutattak. Eredményeik alapján kiszámolták, hogy a tavasz kezdetén a cseh felnőtt lakosság 51 százalékának már lehetett antiteste, miközben akkor alig másfél millió volt a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma, ami 17 százalékos arány. (Jelenleg több mint 1,677 millióan szerepelnek a nyilvántartásban.) A jelentős különbség annak tulajdonítható, hogy a PCRtesztelésre nyilván nem jelentkeztek a tünetmentesek vagy az enyhébb szimptómás betegek. A brünni egyetem Proseco elnevezésű tanulmánya a cseh belügyi tárca egészségbiztosítójának a támogatásával készült, és a fertőzések dinamikáját is vizsgálta. Az első fázis 2020 októberében kezdődött és 2021 márciusáig tartott, amikor is beindult a masszív oltási kampány. Tavaly ősszel az önkéntesek 28, míg decemberben és ez év januárjában 43 százalékánál mutattak ki antitestet. Az arány február–márciusban nőtt több mint 50 százalékosra. A kutatásnak lesz még két fázisa. Ezek keretében azt vizsgálják, vajon tartós lesz-e vagy csökken-e majd a SARS–CoV–2 hatására termelődött IgG antitestek szintje azoknál, akik átestek a betegségen és/vagy már megkapták az oltást. (LT)

ÚJABB SZOLGÁLTATÓ PERLI A TELEKOMOT Az elmúlt években a szlovén mobiltelefon-piacra belépett szolgáltatók többször is erőfölénnyel való visszaéléssel vádolták meg az állami irányítású Telekom Slovenije társaságot (a valamikori nagy állami telekommunikációs cég utódját). Most augusztusban a brit tulajdonban lévő nyugat-balkáni Telemach szlovéniai vállalata nyújtott be keresetet ellene, mert túlzott árakat számított fel a széles sávú internet nagykereskedelmi piacán, amivel 28,8 millió eurós kárt okozott. A Telemach szerint az állami irányítású társaság versenyellenes magatartásával akadályozza a szegmens fejlődését. Hasonló lépés mellett döntött – immár másodszor – a szlovén T-2 szolgáltató is. Három évvel ezelőtt 129,56 millió eurós kártalanítást követelt, és akkor peren kívüli megállapodás született, az idén azonban egy újabb, 50 milliós kártérítési igényt nyújtott be. (A két cég már 2007-ben is pereskedett.) A Telekom Slovenije a legnagyobb játékos délnyugati szomszédunk telekommunikációs piacán. Az idei első fél évben 317,6 millió eurós bevételre tett szert, ez 1 százalékkal kisebb összeg a tavalyi azonos időszakinál. A vállalat illetékesei szerint a gyengébb eredmény elsősorban a csökkentett roamingdíjak és a kisebb IT-s licencdíjak számlájára írható. A féléves adatokból azonban az is kiderül, hogy a Telekomot évről évre több felhasználó hagyja el, méghozzá szinte mindegyik szolgáltatási területen. Ennek ellenére a társaság 21,3 millió eurós tiszta profitot termelt, 44 százalékkal többet a múlt év első felében elértnél. -TOTI-

2021/34 FIGYELŐ | 65

F_64-65_Terkepes.indd 65

2021. 08. 23. 18:14

| SKYNET |

ÉRKEZIK AZ ÚJ IPHONE-SZÉRIA

A TIZENHÁRMASOK | Várhatóan már szeptember közepén új iPhone-szériát mutat be az Apple. Az újdonságon jóval több fotó és videó férhet el, gyorsul a rendszer, és a fotós-videós képességek is bizonyosan javulnak. Kérdés, hogy egy újabb ráncfelvarrás mire lesz elég a hatalmas, egyre erősebb konkurens cégekkel, különösen a Xiaomival szemben.

gyedévben. Ebből pedig az következik, hogy – ellentétben az emlegetett 2020as csúszással – már szeptember közepén, egészen pontosan 14-én kedden, tehát e lapszám megjelenését követően csaknem három héttel már be is mutathatják az újdonságokat. A forgalmazás a kilencedik hónap vége felé kezdődhet a legnagyobb piacokon. (Más források szerint az Apple csak a 13-as modellekből 75 helyett 90 milliót gyártat le az esztendő végéig, mert az 5G-s mobilhálózatok gyors terjedése miatt nagyobb arányú készülékcserére számít.) Az elnevezés sem kőbe vésett, de valószínű a 13-as név. Az átlagfogyasztót összezavaró s betűs jelöléseket (5s, 6s, 7s) ugyanis pár éve elhagyta az „almás” cég, már csak azért is, mert míg évekkel ezelőtt egy, legfeljebb két almodell debütált, tavaly már egyenesen négyféle iPhone 12-es jött a piacra. Az alapmodell mellett a jobb kameraszettel szerelt Pro verzió, aztán ott van a Pro

Max, amely a „sima” Pro nagyobb tudása mellett 6,1 helyett 6,7 colos képernyővel érkezett. Emellett a Prók legolcsóbb verzióin is a duplájára, 64-ről 128 gigabyte-osra bővült a tárhely a belépő 12-eshez képest. Akiknek pedig a három közül az alapváltozat is túl nagy és/vagy túl drága, azoknak ott a 12 Mini, amelynek az alapára 100 dollárral kedvezőbb. Igaz, ez nem lett kelendő típus, még a kivezetése is felmerült, de erre sok esély nincsen.

MIT HOZ A TIZENHÁRMAS?

A fenti négy variáció a 13-as szériáknál is valószínűleg megmarad. Azaz lesz alapmodell, Pro, Pro Max és Mini. Nyilvánvaló, hogy a nagy felbontású videók okán a tárhelyet is érdemes növelni, így a Pro verziók legnagyobb tárhelymérete a 12-esnél megszokott 512 gigabyte duplájára, egy terabyte-ra nő, és elvben a 4K-sok után a 8K-s videók támogatása sincs kizárva. A processzorok kétségkívül még tovább gyorsulnak, aminek az „elvetemült” videósok és játékőrültek örül-

FOTÓ: KLAUS VEDFELT, GETTY IMAGES

Mivel az Apple hivatalosan soha semmit sem nyilatkozik, még csak nem is cáfol semmit a bemutatás előtt álló készülékeivel kapcsolatban, így hírszivárogtató oldalak, blogok és elemzők tucatjai elégítik ki a látogatók tízmillióinak a kíváncsiságát. E híresztelések fő szezonja most van, hiszen a cupertinói óriásvállalat rendre szeptember második hetében lép színre az újdonságokkal. Ez a gyakorlat egészen pontosan az iPhone 5 2012-es premierje óta, azaz kilenc esztendeje működik. Igaz, 2020 e téren is kivétel volt: a koronavírus megjelenésének évében a beszállítói gondok miatt az iPhone 12-es csak október 23-án, kis testvére, az iPhone 12 Mini pedig november közepén debütált, éppen „elcsípve” a tavalyi karácsonyi bevásárlási lázat. Egyes befektetési bankok elemzői nagy ázsiai gyártókkal vannak kapcsolatban. Az egyik ilyen invesztíciós vállalkozás a Wedbush, amelynek a szakértője, Dan Ives a nemzetközi sajtóban is nyilatkozott arról, hogy ez év második felében 130-150 millió iPhone készülhet, 35-45 százalékuk a harmadik ne-

66 | FIGYELŐ 2021/34

F_66-67_Skynet-IPhone.indd 66

2021. 08. 23. 18:09

| SKYNET |

hetnek leginkább, hiszen a többi feladat terén már évek óta villámgyorsak, szinte hibátlanok az igen magasan árazott presztízstelefonok. Az új proceszszor az A15-ös lehet, amely nemcsak gyorsabb lesz, de kevesebbet is fogyaszt majd. A legnagyobb nyitott kérdés talán az, hogy sikerült-e végre valami olyan extrát hozzátenni még a hardverhez vagy akár a szoftverhez, melynek révén technológiai értelemben meg is szorongathatnák a mai ketyeréket, hiszen a 8K-s videó önmagában kevés lesz, így inkább a fényképező feljavítása lehet nagy dobás. Mert hát a készülék nem tudja lekövetni a legújabb hardveres trendeket (például képernyőfelbontás, képfrissítés, a kamerák nagyítása); mégis a szoftverével, a minőségi Apple-szolgáltatásaival és a problémamentes működéssel hódít. Valamilyen nagyobb újdonsággal bizony ki kell rukkolni az alapmodell itthon várhatóan 300 ezer forint körüli indulóáráért. Jól mutatja, hogy az iPhonevásárlók sem bolondok, hogy amikor 2019 szeptemberében, még jóval a járvány előtt megjelent a 11-es iPhone, akkor nem kapkodtak annyira érte, mint anno a 6-osokért, vagy mint a tavaly őszi premiert követően a 12-esekért. A Counterpoint Research kutatócég Monthly Market Pulse nevű, ez év tavaszán végzett felmérése éppen azt hasonlítja össze, hogy az első százmillió darab telefon eladásához mennyi idő volt elegendő. Ez pedig erősen összefügg azzal, hogy az adott készülékújdonság valójában mekkora ugrást jelentett technológiai értelemben, illetve a funkciók tekintetében.

KELLENE EGY NAGY DOBÁS

A Counterpoint Research elemzésében a 2014 őszén debütált 6-os széria a mérce, hiszen akkoriban volt a csúcson az amerikai vállalat. A 4-es, 5-ös és 5s-es sorozat apró képernyőivel szemben a kon-

kurensek mind-mind kijöttek nagyobb kijelzőjű telefonokkal, így az Applehívőket legalább egy-két évig „éheztette” a gyártó a 6-os széria előtt. Az első 100 millió készülék eladásához az utóbbi esetében így bő hat hónapra volt szükség. Ám a fent említett 11-es család mindössze egy harmadik, nagyobb nagyítású kamerát és az átlagember által ritkán kihasznált 4K-s felbontású videós tudást kapott. Azt persze nem lehet mondani, hogy rosszul ment volna a telefon, de az első hat hónapban elért mintegy 84 milliós eladás több mint 15 százalékkal alulmúlta a 6-os sikerét. Könnyű lenne azt mondani, hogy a 2020 tavaszán érkezett pandémia nyomta rá az értékesítésre a bélyegét, ám ez nem így van, hiszen az elemzőcég adatai 2019 szeptembere és 2020 februárja közé tehetők, amikor még csak hírből ismertük a Vuhanban történteket.

zőket kaptak, s végre az ötödik generációs (5G) mobilinternetes támogatás is megjelent a készülékeken. Mindezt a globális eladásokból való részesedés átmeneti megugrása is jól mutatja (lásd a grafikont), és hasonló várható a 13as szériánál is – főként az 5G terjedése miatt, hiszen ki ne szeretne még gyorsabb mobilnetet? Az újítás tekintetében a legnagyobb várakozások a kissé elhanyagolt fotós képességekkel kapcsolatosak. Nem mintha az iPhone-ok rossz képeket készítenének, csak hát ma már szinte félprofi hordozható kamerarendszereket zsúfolnak csúcsmodelljeikbe az olyan gyártók, mint a Samsung (S21 Ultra, Note 20 Ultra, Z Fold 3), az Oppo, a

& ;.1 , - 742 ;*?*9ö 9*1*+43,> 79 / 3&0 GLOBÁLIS PIACI RÉSZESEDÉSE

21,9%

17,1%

14,2%

14,3% 15,7%

5,2%

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

Forrás: portfolio.hu

Ezt a gondolatmenetet erősíti meg, hogy a szakértők a 12-es család eladási adatait is megvizsgálták, amelyek fél év távlatában szinte napra pontosan „hozták” az iPhone 6-osok által lefektetett értékesítési ívet. Igaz, a 12-esből már nem két, hanem négy készüléktípus jelent meg, elvben nagyobb, szegmentáltabb fogyasztói kört célozva.

AZ 5G ÉS AZ AMOLED

A múlt év ősze a pandémia első hullámainak a lecsengése és a megnövekedett digitalizációs igény miatt volt különleges. Ugyanakkor az emlegetett technológiai előny is szembetűnő itt. A 12-es széria ugyanis két kulcsfontosságú újdonságot hozott. Darabjai különlegesen szép, élénk és világos, azaz napfényben is kitűnően látható AMOLED-es kijel-

OnePlus, a Vivo, a Xiaomi (Mi 11 Ultra), vagy éppen a Google kegyeit újra elnyert, a Huawei szárnyai alól a szankciók miatt fél éve sikeresen kibújt Honor a Magic 3 Pro+ modellel. Persze egy iOS rendszerhez ragaszkodó felhasználó talán soha még csak ki sem próbál egy konkurens, androidos készüléket, vagy száz „ájfónosból” legfeljebb egy-öt ember tér át az utóbbi szisztémára; azért a Google rendszerét használó csúcsmodellek a színvonaluk, kínálatuk bősége és főként a beléjük zsúfolt profi technológiák miatt hatalmas konkurenciát jelentenek. HG

2021/34 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Skynet-IPhone.indd 67

2021. 08. 23. 18:09

| CAPPUCCINO |

Egy éve, a pandémia közepén kelt útra két magyar fiatal, hogy Rusty névre hallgató lakóautójukkal a Balkánon át kelet felé tartva eljussanak Mongóliáig. Eddig nyolc országban másztak hegyet, túl vannak csigolyatörésen és számtalan autószerelésen, de kitartóan haladnak tovább, a világ legszebb tájain járva. Grúziában értük utol őket.

Péter évekig készült erre a kalandra – mi az, amit senkitől sem hallott, sehol sem olvasott, de nagyon jó lett volna, ha indulás előtt tudja? – Bár rendkívül rugalmasan alkalmazkodom az új helyzetekhez, mégis többször éreztem utunk során, hogy darabjaira esik szét minden tervünk. Nem tudom, fel lehet-e készülni erre az érzésre indulás előtt, de mindenképp érdemes átgondolni, hogy ez a típusú utazás – amely már életforma – állandó bizonytalansággal jár. Ezt nem könnyű folyamatosan elviselni. – Hogy lehet kijelölni egy kétéves világjárás kezdetének időpontját? Nincs tétovázás, ha már megvan az elhatározás, vagy tolódik a dátum, amennyiben beesik még

egy fontos munka, esetleg családi bonyodalom adódik? – Amint megszületik a sziklaszilárd elhatározás, akkor már biztos, hogy megyünk. Persze könnyen bele lehet csúszni a halogatásba, kitolva az indulást, egyre jobb körülményekre várva. Én előtte átgondoltam, hogy az egyébként teljesen jól működő életemet milyen hosszú utazás kedvéért lennék hajlandó felrúgni. Azt mondtam magamnak: ha két évig úton lehetek megszakítás nélkül, az már megéri. Utána elkezdtem foglalkozni a számokkal, s végül kitűztem célul egy összeget, amely számításaim szerint biztosan fedezi majd az út költségeit. Amikor ez a pénz a bankszámlámon volt, benyújtottam a felmondásomat – pedig szerettem a munkámat, és viszonylag jól is kerestem vele. – Hátizsákos, Latin-Amerikán, Óceánián keresztül történő utazásnak indult,

a Covid miatt viszont erősen módosítani kellett a terven. – Tavaly márciusban, épp az első repülőjegy megvásárlása előtt ért el hozzánk a járvány. Addigra már felmondtam az állásomat, készen álltam az indulásra. Ekkor még úgy volt, hogy Cili fél évvel később csatlakozik hozzám. Ehhez képest öt hónapos várakozás következett a pandémia miatt. Aztán egy meleg augusztusi napon elemi erővel hasított belém az érzés, hogy nem fogom veszni hagyni az álmaimat. Beütöttem a böngészőbe a használt autós oldalt, és lakóautókat kerestem. Az első oldalon szembe is jött az álomkocsi, mintha minket várt volna. Egy hét múlva megvettük. Innentől felgyorsultak az események, pár hetes készülődés után a Balkán felé vettük az irányt. – Mi volt az eddigi legkomolyabb nehézség, amellyel szembe kellett nézniük?

FOTÓK: FAZEKAS CECÍLIA ÉS TÓTH PÉTER

FAZEKAS CECÍLIA ÉS TÓTH PÉTER

68 | FIGYELŐ 2021/34

F_68-69_cappuccino.indd 68

2021. 08. 24. 16:57

| CAPPUCCINO |

– Önmagukban is embert próbáló gondokkal találkoztunk, de ezeket gyors egymásutánban megélni erős lelki megterhelést jelent. Egyik nap a tiranai idegsebészeten voltunk, mert Cili csigolyatörést szenvedett, nem sokkal később egy macedón fogorvos az én fogamat operálta, s rengeteg autóval kapcsolatos problémával is meg kellett birkóznunk. De eddig mindent megoldottunk, és biztosak vagyunk benne, hogy ezáltal erősebbé is váltunk. – Eddig nyolc országban jártak, Horvátország, Montenegró, Albánia, ÉszakMacedónia, Bulgária, Görögország, Törökország után jelenleg Grúziában vannak. Merre tovább? – A lényeg, hogy számunkra minél ismeretlenebb és távolabbi országokba jussunk el a szárazföldön keresztül. Mongólia a cél, de semmi sincs kőbe vésve, nincsenek fix határidők. Egyértelműen tovább maradunk minden olyan helyen, amely nagyon tetszik nekünk, hiszen pont erről szól ez az egész út: nem vagyunk egy kéthetes szabadság idejére korlátozva. Az útiterv részben emiatt, részben a Covid okán is időnként módosul, de szépen haladunk. A következő állomásunk Örményország, utána – reméljük – Irán. – Hogy áll össze egy hónap költsége? – Ezt magunknak sem tudjuk pontosan meghatározni. Az összeadás része még menne is, de az összeadandó költségek állandóan módosulnak. Attól függően, hogy épp melyik országban vagyunk, változik, hogy mondjuk mekkora távolságokat teszünk meg, s ehhez milyen áron vesszük a gázolajat (például Grúziában 297, Görögországban 486 forintnak megfelelő összegért), vagy épp mennyibe kerül az élelmiszer. Ebből is látszik, hogy míg az egyik országban 150 ezer forintból is ki lehet jönni, a másikban lehet, hogy 300 ezer sem elég. – Hogyan mutatnák be Rustyt, a lakóautójukat? – Rusty mentőautóként kezdte pályafutását (Mercedes E-osztály, 1999-es évjárat). Lakóautóként – kompakt mérete és fürgesége mellett – szinte minden olyan eszközzel felszerelt, amellyel nagyobb társai (gáztűzhely, csap, hűtőszekrény, külső zuhany, állófűtés, légkondi – hogy a fontosabbakat említsük). Bármerre járunk, nagyon sokan megnézik, remek beszélgetésindító téma. Alacsony fekvése miatt a rossz utakkal sűrűn meggyűlik a baja, de talán ez az egyetlen igazi hátránya. Nagyon egyedi járgány, szuper társként szolgál.

– A túrázás, hegymászás amúgy is a hobbijuk, vagy útközben kaptak rá? Gyönyörű fotóikon, videóikon csodáljuk, hogy milyen magasságokban járnak. – A különböző régiók természeti kincseinek a megismerése adja az egyik legnagyobb motivációt számunkra az utazás folyamán. Akármelyik országban járunk, a nagyobb hegyek biztosan nem maradnak ki (sokszor a kisebbek sem), és régi hobbinkat, a túrázást a fotózással, filmezéssel összekötve születnek meg a tartalmaink.

TÓTH PÉTER 1984-ben, Debrecenben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd egy orvostechnikai műszereket fejlesztő cégnél dolgozott sales managerként.

FAZEKAS CECÍLIA 1995-ben, Budapesten született. Élelmiszer-analitikusként végzett, azután egy orvosi eszközöket tervező-fejlesztő cégnél volt logisztikai beszerző. A fiatal pár utazása a közösségi oldalakon @peteydx név alatt követhető.

– Mi az első úton töltött év tanulsága? Péter: Bár jó ideje próbálom tudatosan élni az életem, még mindig fejlődésre szorulok abban, hogy lassítsak a saját magam diktálta tempón, s többet legyek a pillanatban. Ez az út számomra spirituális utazás is. A rengeteg impulzus mellett próbálok befelé is figyelni, tudatosítani mindazt, ami velünk történik. Dolgozni kell azon útközben, hogy ne sodródásként éljük meg ezt a kalandot. Cili: Mivel eddig főleg a Balkánt jártuk be, leginkább azt emelném ki, hogy nem kell távoli vidékre utazni, drága repülőjegyet venni ahhoz, hogy igazán szépet lássunk. Annyi gyönyörű természeti és kulturális kincset, kulináris élvezetet rejte-

nek a környező országok elérhető áron, hogy érdemes számításba venni ezeket az egzotikus nyaralás alternatívájaként. – Ki tudnak emelni egy-egy kedvenc helyet? – Azok lettek a legnagyobb kedvencek, ahol a helyiek kedvessége is megérintett minket. A görög Píndosz hegységben, Papigo faluban akár az életünket is el tudnánk képzelni. Bulgáriában, a Rodope hegységben fekvő Gela Cili szívét rabolta el. Jelenleg a grúz Szvanéti régiót nem tudjuk könnyen itt hagyni. Albánia meg úgy, ahogy van, óriási szerelem. Egyébként amerre járunk, nagyon segítőkész mindenki. Ez megerősít abban, hogy bizalommal legyünk embertársaink felé, és ugyanezt a tapasztalást szeretnénk majd a gyermekeinknek is átadni. SZIGETI HAJNI 2021/34 FIGYELŐ | 69

F_68-69_cappuccino.indd 69

2021. 08. 24. 16:57

| TÁRSADALOM |

A JELENLÉTI OKTATÁS A CÉL ISKOLAKEZDÉS | Szeptember elején nyitnak az európai iskolák. Ismét olyan időszak következik, amelyről nincs tapasztalatunk. Nem tudjuk, milyen lesz a negyedik hullám, mennyire érinti a gyerekeket, be kell-e zárni a tanintézményeket.

Azokban az országokban, ahol, mint nálunk, nagyon hosszú a nyári szünet, a szülők már várják, hogy véget érjen a „ki lesz a gyerekkel” probléma napi kezelése. Megkönnyebbülés, ha az iskolások újra rendszerbe foglalt életet élhetnek, kortárs közösségben vannak, kevesebbet kütyüznek. De vajon meddig tarthat mindez?

Az otthon tanulásból mindenkinek elege van: a tanároknak, a diákoknak, a szülőknek és a kormányoknak is. Az elmúlt másfél év veszteségeit nem kellene már tovább növelni. A delta-variáns erőteljes fertőzőképessége a gyerekeket is érinti majd. Az európai járványügyi hivatal (ECDC) szerint várható, hogy nagyobb arányban fordul elő közöttük megbetegedés, viszont enyhe lefolyással. A szervezet jelentése alapján az 1–18 évesek körében sokkal kisebb a kórházi kezelést, intenzív kór-

EURÓPAI ESETSZÁM, 0 9-*9*8 24?, 91&, +ö7* ;*9 9;* 50,0 50,0–74,9 75,0–200,0

200,1–499,9 Ʒ500,0

házi ápolást igénylő súlyos lefolyás aránya, valamint a halálozási ráta is, mint az összes többi korcsoportban. Az általános konszenzus továbbra is az, hogy a legvégső esetben kell bezárni az iskolákat. Ugyanis ennek a lépésnek szélesebb körben több a hátránya, mint az előnye, mind az oktatást, mind a gyerekek fizikai és mentális állapotát, mind a gazdaság egészére gyakorolt hatást tekintve. De mivel az oltatlan kiskorúak között továbbra is fennáll az átvitel valószínűsége, elengedhetetlen, hogy magas szintű készültség legyen az oktatási rendszerben a 2021/22 -es tanévben is – foglalja öszsze javaslatait az ECDC. Az európai járványügyi térkép szerint a napokban Németországban, a dél-európai államokban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban és Észtországban növekszik a legnagyobb ütemben a fertőzöttek száma, míg a V4-es régió továbbra is eseménymentes. Szomszédaink közül Szlovéniában és Horvátországban is újra erős dinamikával kezdett terjedni a járvány.

HAZAI TANÉVNYITÁS

A magyar pedagógusok átoltottsága már kilencven százalék feletti volt a nyár közepén, a szaktárca optimistán várja a szeptemberi tanévkezdést – mondta korábban Maruzsa Zoltán államtitkár. A tanárok tömeges megfertőződésétől tehát nem kell tartani, de ha bekerül egy iskolába a rendkívül virulens delta-variáns, az enyhe lebetegedések is okozhatnak problémát. Június 10Forrás: ECDC

70 | FIGYELŐ 2021/34

F_70-72_iskolakezdes-covid.indd 70

2021. 08. 24. 16:58

| TÁRSADALOM |

egy 8 millió adag oltóanyag áll rendelkezésre, tehát semmi akadálya a még oltatlanok további vakcinázásának és szükség esetén a harmadik dózis felvételének.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AZ EURÓPAI HELYZET

től regisztrálhatták a szülők a 12 éven felüli gyerekeket, és augusztus 30–31én, valamint szeptember 2–3-án lesz tömeges oltásra lehetőség az iskolákban. Az adatok szerint a 12–15 évesek 81 százalékát oltották be eddig, 162 ezer gyereket. A tisztánlátás érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra kérte az iskolaigazgatókat, hogy mérjék fel az intézményekben az oltási igényeket, de a TASZ ezt azonnal megtámadta. Jogosulatlan adatkezelésnek tartja, ha az iskolaigazgatók rögzítik, ki van beoltva és ki nem, bár arról nem szól a jogászkodás, miként lehetne

akkor gyorsan és hatékonyan megszervezni a vakcina felvételét. A Pedagógusok Szakszervezete tájékoztatást követel a várható napi gyakorlatról, hogy bizonyos fertőzöttségi szint mellett milyen intézkedéseket kell meghozni az iskolákban. Újra elővették a tesztelés kártyát meg a kontaktkutatást. Mivel a hazai helyzet egyelőre nem indokolja a komolyabb szigorításokat, így ezek nincsenek napirenden, ahogy Gulyás Gergely is jelezte a legutóbbi Kormányinfón. Jelenleg mint-

Nagyjából egy időben és hasonló feltételekkel hagyták jóvá az európai országok szakhatóságai a 12 évesnél idősebb gyermekek oltását. Németországban még a nyár elején sem javasolták a szakemberek a 12– 17 esztendősek injekciózását, de nemrégiben fordulatot hozott egy új kutatás. Míg korábban csak előzetesen fennálló betegségek esetén ajánlották a koronavírus ellen védő vakcinát, augusztus 16-tól a szövetségi oltási tanács már a 12 éves és idősebb gyermekek számára is javasolja, így a német álláspont összhangba került a többi európai országéval. Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint további intézkedésekre is szükség lesz az iskolákban, akkor is, ha az ősszel alacsony szintű marad a fertőzések aránya. Már most tesztelést, maszkviselést, hibrid oktatást helyezett kilátásba. A Német Pedagógusszövetség elnöke is komoly korlátozásokra számít a következő tanévben a koronavírus-járvány miatt. Úgy véli, több százezer fiatalt kell majd karantén alá rendelni a delta-variáns okán, nem sokkal azután, hogy visszatérnek az iskolába. Mecklenburg tartományban már augusztus elején megkezdődött a tanítás. Ott hetente két alkalommal tesztelik a tanárokat és a diákokat, maszkot viszont augusztus 16-tól nem kötelező hordani. Berlinben is jelenléti oktatással indult az új tanév. Az első hetekben tesztelnek és kötelező a maszk. A franciaországi oltási program június közepén nyílt meg a 18 év alattiak számára, és a legfrissebb adatok azt mutatják: a francia tizenévesek több mint fele kapott legalább egy adagot, míg a negyedük teljesen beoltottnak számít. Az ország az elsők között volt, ahol megkezdték a tinédzserek vakcinázását. Szeptember végétől a 12 év feletti fiataloknak fel kell mutatniuk az egészségügyi „útlevelet”, ha moziba vagy 2021/34 FIGYELŐ | 71

F_70-72_iskolakezdes-covid.indd 71

2021. 08. 24. 16:58

kávézni szeretnének menni. Noha az egészségügyi pass nem lesz kötelező, a szülők számára további ösztönzés jár, ha felveszi a vakcinát a gyerek. Az iskolákban viszont kell majd maszkot viselni, és ha egy osztályban pozitív esetet találnak, az oltatlan gyerekeket hazaküldik. Az olasz hatóságok eddig 73 millió adag oltóanyagot adtak be, a 12 évesnél idősebb lakosok 70 százaléka megkapta az első dózist – bár a 12–17 esztendős csoport le van maradva. Júniusban tették lehetővé a jelentkezést e korosztály számára, viszont a 12–19 éveseknek csupán a 23 százaléka nevezhető teljesen beoltottnak. Augusztus végén felgyorsították az ügymenetet, az olasz tinédzserek időpontfoglalás nélkül felkereshetik az oltópontokat. Anynyiban már most szigorítottak, hogy a felsőoktatási intézményekbe csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni. Svédország, ahogy eddig, most is a saját útját járja a járványkezelésben. A 16 éven felüliek maguk hozhatják meg az egészségügyi állapotukat érintő dön-

téseket, így szülői hozzájárulás nélkül is beoltathatják magukat a fiatalok. Ilyen esetekben az egészségügyi személyzet a helyszínen értékeli: a tinédzser elég érettnek tűnik-e ahhoz, hogy megértse, mit kér. Hivatalosan a 16–17 évesek számára tették lehetővé a vakcina felvételét, de a betegséggel küzdő fiatalabbak is megkaphatják az oltást. A hivatalos szervek nem zárják ki, hogy a vakcinázási programot az ifjabbakra is kiterjesztik. Vannak szülői csoportok, amelyek aggódnak a „laza” járványkezelés miatt, mivel kiderült, hogy a long-Covid-szindróma (hosszan tartó fáradtság, visszatérő láz, a kognitív képességek romlása, agyi köd) a gyerekeket is érinti. Spanyolországban a tinédzserek vakcinához való hozzáférése attól függ, melyik régióban élnek. A tartományok többségében megkezdték a 12–15 évesek oltását. A dán hatóság is jóváhagyta júniusban a fenti korosztályba tartozók oltását, júliusban meg is kezdték a vakcinák beadását. A 15 esztendősek maguk kapták meg a behívót, míg a 12 és 14 év közöttieknek a szüleit értesítették. A kisebbek tömeges oltásáról szóló döntést azonban nem támogatta egysége-

sen a társadalom. Voltak bizonytalankodó szülők, de a gyermekorvosok sem foglaltak egyöntetűen állást a vakcina felvétele mellett. Ausztria már májusban lehetővé tette a 12 évesek számára az oltakozást. A 14 esztendősnél idősebb tiniknek nem kell szülői beleegyezést kérni, önállóan dönthetnek. Az osztrák kormány szeptember első hetében tesztelést ír elő a tanárok és a diákok számára is, a pedagógusoknak kötelező lesz maszkot viselniük. A negyedik hullám mindegyik országot el fogja érni; ott lobban majd fel lokálisan, ahol sok az oltatlan. A magyar szakemberek azt remélik, hogy az ellátórendszer már nem lesz úgy leterhelve, mint a tavaszi időszakban. Mivel elsősorban a fiatalokat érinti ez a hullám – körükben a legkisebb az átoltottság aránya –, feltehető, hogy könynyebben átvészelik a betegséget. De az óvatosság továbbra is indokolt lesz. A zárt térben történő maszkhasználatot érdemes lesz újra megfontolni, mert a gyerekek megfertőzhetik idős rokonaikat, ismerőseiket. LENGYEL GABRIELLA

FOTÓ: GETTY IMAGES

| TÁRSADALOM |

72 | FIGYELŐ 2021/34

F_70-72_iskolakezdes-covid.indd 72

2021. 08. 24. 16:58

PR

„EZ A KULTURÁLIS ERŐ KEVÉS NEMZETNEK ADATIK MEG” A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori feladatait Dr. Vigh Andrea Liszt Ferenc- és Prima díjas hárfaművész, érdemes művész, egyetemi tanár látja el 2013 óta. Ő az egyetem első női rektora, a Forbes magazin méltán választotta a legbefolyásosabb magyar nők közé. – A Zeneakadémia a járvány időszakában az online térben a legtöbb koncertet közvetítő intézmény volt, annak ellenére, hogy az egyetemet mint játszóhelyszínt megviselte a jegybevételek kiesése. A siker javarészt annak köszönhető, hogy a megfelelő ember tartja kezében – na meg a lelkében – az irányítást. Dr. Vigh Andreát arról kérdeztük, mi kellett ahhoz, hogy a világhírű intézmény sikeres vezetője legyen. – Gyerekkorom óta az életem a kultúra, a zeneművészet. Hamar megtanultam, hogy fegyelmezettnek és pontosnak kell lenni, a művészi véna nem elég. A szamárlétrát végigjárva nőttem bele e pozícióba és tettem szert vezetői gyakorlatra. Voltam óraadó, kinevezett tanár, tanszékvezető, rektorhelyettes. – A Zeneakadémia nemzetközi tekintélyét, elismertségét mutatja, hogy évről évre a világ 100 legjobb művészeti egyeteme közé sorolják, és a világ távoli tájairól jönnek ide tanulni a tehetségek. Az elmúlt 8 évben elért eredmények közül mire a legbüszkébb? – A 150 éves Zeneakadémia egyszerre őrzi az európai zenei gyökereket és fordul a modernitás felé. Liszt szellemisége mindenütt visz-

Vigh Andrea

szaköszön: hazaszeretet párosul megújulással, nyitottsággal új tudományos eredmények és pedagógiai módszerek iránt. Összetartó, szeretetteljes, odaadó ez a közösség, így nagyszerű egységként lehet navigálni az intézményt. Nemzetközi sikerű alkotó- és előadóművészeket adott a világnak az intézmény, ugyanolyan büszke lehet rájuk az ország, mint a sportolóinkra. Koncertközpontunk stabil, a világ legjobb koncerttermei közé sorolják a Zeneakadémia Nagytermét. Nem csak egyetemként, kulturális intézményként is számon tartanak, és e kettős képességet sikerült tovább erősíteni. A Zeneakadémia egyedülálló működésének köszönhetően hallgatóink megta-

pasztalhatják, hogyan vezet az út a kezdetektől a világhírig. Külföldi hallgatóink ezt is erősségként említik oktatóink felkészültsége mellett. – A jelentős kulturális hagyaték mellett hogyan tudnak lépést tartani a mai kor kihívásaival? – A legkiválóbb magyar muzsikusaink oktatókként visszatérve folytatják a nagy elődök művésztanári útját. A változásokhoz fogékonyan és innovatívan állunk. A pandémia idején digitális fejlesztéseket végeztünk az oktatásban, javarészt uniós projektekből. Mintegy 500 koncertet streameltünk, online konferenciákat bonyolítottunk le. Kulturális hidakat építünk nagy külföldi egyetemekkel. A Bartók Világversenyen, a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen, valamint a Liszt Nemzetközi Zongoraversenyen az egész világot vendégül látjuk, hozzájárulva az országimázs formálásához. – Mi a legfontosabb küldetésük most? – Az építkezés következő szakasza a Nemzeti Liszt Ferenc Program megvalósítása. Ez egy összefogás a Zeneakadémia kezdeményezésére hazánk vezető kulturális és turisztikai intézményeivel. Örömmel fogadtuk a döntést a Balassi-hálózat átnevezéséről Liszthálózattá. Liszt nevét mindenhol ismerik, és tudják, hogy Liszt egyetlen Zeneakadémiája Budapesten működik. Liszt Magyarországra vonzza a világ figyelmét. Ez a kulturális erő kevés nemzetnek adatik meg. 2021/34 FIGYELŐ | 73

F_73_Liszt-PR.indd 73

2021. 08. 24. 16:58

| TÁRSADALOM |

A MAMAHOTEL SOKBAN VAN A SZÜLŐKNEK

DEMOGRÁFIA | Több tényezőtől is függ, mikor önállósodik egy fiatal, nem feltétlenül csak pénzkérdés. Világjelenség, hogy hosszasabban időznek a szülői házban a nagyobb gyerekek, nem céljuk a gyors kiröppenés. A mamahotel nagyon kényelmes, de sokkal nagyobb teher a szülőknek, mint azt bevallják.

Egy fiatal akkor kezdi meg önálló életét, ha saját keresete van, fenntart egy lakást és képes fedezni a költségeit – nagyjából így szól a közmegegyezés. Világszerte ismert jelenség, hogy egy generáció alatt majdnem fél évtizeddel kitolódott a gyerekek önállósodása. A szülői ház biztonsága és kényelme lehetővé teszi az ifjaknak a gondtalanabb életet, kevés szülő mond erre nemet. Az Eurostat jelentése azt mutatja: az Európai Unióban jelenleg 26 éves koruk körül hagyják el a szülői házat a fiatalok, de vannak eltérések az egyes államok között. A legtovább a horvátok élvezik a mamahotel szolgáltatásait. A szomszédban hosszan kitolódott az önállósodás, ugyanis ott egy átlagos fiatal 32,4 esztendős koráig nem kezdi meg a saját életét. Nagyon hasonló a helyzet Szlovákiában (30,9 év), Máltán és Olaszországban (30,2), valamint Portugáliában (30). Ezekben az országokban nem is feltétlenül az elérhetetlen bérleti díjak miatt maradnak otthon az ifjak, inkább kulturális különbségről van szó; a mediterrán államok erősen családközpontú szemlélete áll a háttérben.

GYORSAN STARTOLÓK

Nyilván nem véletlen, hogy a legtehetősebb országokban tudnak a leghamarabb önálló útra lépni a gyerekek. A svédek vezetik a ranglistát 17,5 évvel, őket a luxemburgiak (19,8) és a dánok (21,2) követik. A gazdag államokban átlagosan 22 év alatt vágnak neki a felnőttéletnek az ifjak. A legtöbb északi és nyugati országban a fiatalok a húszas éveik elején-

A FIATALOK ÖNÁLLÓVÁ VÁLÁSA NÉHÁNY ORSZÁGBAN* Átlag Férfiak EU27 26,4 27,4 Belgium 25,5 26,2 Bulgária 29,9 32,0 Csehország 26,0 27,3 Dánia 21,2 21,5 Németország 23,8 24,6 Észtország 22,1 22,4 Írország 28,1 28,9 Görögország 29,6 30,7 Spanyolország 29,8 30,7 Franciaország 24,0 24,8 Horvátország 32,4 34,0 Olaszország 30,2 31,2 Ciprus 26,8 27,4 Lettország 26,7 27,9 Litvánia 25,6 26,6 Luxemburg 19,8 20,0 Magyarország 27,4 28,4 Málta 30,2 31,0 Hollandia 24,3 24,9 Ausztria 25,5 26,4 Lengyelország 28,1 29,2 Portugália 30,0 31,0 Románia 27,9 30,0 Szlovénia 27,5 28,6 Szlovákia 30,9 32,2 Finnország 22,0 22,8 Svédország 17,5 17,5 Montenegró 33,3 35,6 Észak-Macedónia 32,1 35,7 Szerbia 31,2 33,8 Törökország 27,8 29,8

Nők 25,4 24,8 27,8 24,7 20,9 23,0 21,9 27,4 28,4 28,8 23,3 30,9 29,2 26,2 25,3 24,4 19,6 26,2 29,3 23,6 24,6 26,9 29,1 25,5 26,3 29,4 21,2 17,6 31,1 28,4 28,5 25,8

közepén hagyják el a szülői házat, míg a déli és keleti államokban a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején.

A FIÚK MARADNAK TOVÁBB

A férfiak hosszabb ideig tartózkodnak a szülői házban, mint a nők; az EU-s átlagot tekintve az előbbiek átlagosan 27,4, az utóbbiak 25,4 esztendősen költöznek el. Csaknem minden uniós országban a hölgyek a gyorsabbak, legalább két évvel. A legnagyobb különbséget Romániában mérték, ott majdnem öt esztendővel időznek tovább otthon a fiúk, mint a lányok; előbbiek 30, utóbbiak 25,5 éves korukig. Bulgáriában négy, Horvátországban három év a különbség. A mamahotelben való hosszas tartózkodás miatt persze a családalapítás és a gyermekvállalás is erősen kitolódik. Svédországban, Luxemburgban és Észtországban regisztrálták a legkisebb nemi különbségeket. Ezekben az államokban szinte azonos életkorban válnak önálló felnőtté a fiatalok. Az Eurostat elemzői megjegyzik: a nemek közötti eltérések azokban az országokban markánsabbak, ahol a fiatalok később hagyják el a szülői házat.

A HAZAI HELYZET

A KSH is elvégezte a hazai adatok elemzését. A jelentés a kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci helyzettel, valamint anyagi okokkal magyarázza azt, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szüleikkel élnek. 2019-ben a 18–34 esztendős magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50 százalékkal. Jellemzően nálunk is a férfiak költöznek el ké-

*Unión kívüli államok közül is szemezgettünk.

74 | FIGYELŐ 2021/34

F_74-75_demografia.indd 74

2021. 08. 24. 18:25

FOTÓ: OLIVER ROSSI, GETTY IMAGES

| TÁRSADALOM |

sőbb. Nem volt ez mindig így, hiszen a fiatal felnőttek az 1990 előtti években viszonylag korán az önállósodás útjára léptek, a rendszerváltás azonban e téren is jelentős változásokat hozott. Az OTP megbízásából készített kutatásból azt derült ki, hogy a magyar lakosság kétharmada szerint akkor tekinthető valaki felnőttnek, ha anyagilag függetlenedik a szüleitől, képes eltartani magát és tud önálló döntéseket hozni a pénze elköltésére vonatkozóan. A megkérdezettek több mint fele 22-25 évre teszi azt a kort, amikor illene függetlenné válniuk a fiataloknak. A többség ugyanakkor abban is egyetért, hogy önmagában az anyagi önállóság nem egyenlő a felnőtté éréssel. Minden negyedik válaszadó véli úgy, hogy a felnőtté válás az elköltözéssel, saját háztartás vezetésével köthető össze. A megkérdezettek 33 százaléka szerint akkor éri el valaki ezt az állapotot, ha saját munkahelye és keresete van. A 18 éves korhatár betöltését csupán minden negyedik ember tekinti a felnőttlét kezdetének. A kutatásban részt vevők 39 százaléka egyetért azzal, hogy a szülőknek addig kell anyagilag támogatniuk a gyermekeiket, ameddig szükségük van rá. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik valamilyen konkrét eseményhez, például há-

zasságkötéshez, az első munkahely megszerzéséhez, a tanulmányok befejezéséhez kötik a szülői támogatás végét. A gyermeket nemzett válaszadók jelentős része, 36 százaléka még húszéves kora után is ad vagy adott zsebpénzt sarjának. A megkérdezettek 31 százaléka pedig a hivatalosnak tekintett nagykorúság határáig, 18 éves koráig támogatja zsebpénzzel gyermekét.

FELNŐTT GYEREK OTTHON

Minden család dinamikája más, de amerikai kutatások azt mutatják: a hosszas együttélés a szülőkkel súlyos anyagi terhet jelenthet az idősebb generációnak, akár a nyugdíjra félretett pénz is rámehet. Hogy ez ne történjen meg, a szülőknek ki kell alakítaniuk egy élhető szabályrendszert, melynek pontjait be kell tartatniuk az otthon élő felnőtt gyerekeikkel. Érthető és támogatható indok, hogy amíg a tanulmányait végzi a fiatal, otthon lakhasson,

s amennyiben lehetséges, kikerülje a diákhitelt. Mert annak törlesztése később hozzájárul az önálló élet egyéb költségeihez, így eleve nagy kiadásokkal kezdik a pályájukat a fiatalok. De a szülői ház mégsem fedezheti egy keresettel rendelkező harmincéves minden költségét – hívják fel a figyelmet a szakértők. Ha a szülők minden jövedelmüket felnőtt gyerekeik eltartására fordítják, ahelyett, hogy félretennék, befektetnék, az veszélybe sodorja a biztonságos nyugdíjas éveiket. De az sem mellékes, hogy a sarjuk semmit sem tanul a felnőtté válás felelősségéről. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a szülők erős szívvel meghozzák a szükséges szabályokat, és nem nyújtanak teljeskörűen ingyenes hotelszolgáltatást. A keresettel rendelkező fiatalnak egy méltányos összeggel be kell szállnia a lakhatás költségeibe, a rezsibe és a konyhapénzbe is, fizesse maga az internetet, a benzint, másképp sosem tanulja meg, hogy semmi sincs ingyen. Mindezek mellett a ház körüli munkáktól sem kell eltekinteni. A fiatal felnőttnek ki kell venni a részét ezekből, a takarításból, a bevásárlásból, hogy képes legyen felelős életet élni, ha egyszer tényleg elhagyja a szülői házat. LENGYEL GABRIELLA 2021/34 FIGYELŐ | 75

F_74-75_demografia.indd 75

2021. 08. 24. 18:25

| TÁRSADALOM |

„NEM HISZEK A SZTEREOTÍPIÁKBAN”

Hosszú és izgalmas történelme van a nagygombosi birtoknak. Mit kell tudni erről röviden? – A gödöllői központtal működtetett nagygombosi birtokot a tokaj-hegyaljai és a ménesi királyi szőlőbirtokok igazgatója, a főnemes Grassalkovich Antal alapította a XVII. században. Huszonöt évvel a Grassalkovich család kihalása után a területet a Deutsch család vásárolta meg egy brüsszeli banktól, későbbi tulajdonosa pedig az ismert író és Kossuth-díjas művész Hatvany Lajos volt, aki Ady Endrét is rendszeresen vendégül látta itt. Hatvany halála után a magyar állam tulajdonába került, és a rendszerváltásig tangazdaságként működött. A birtokot 1999-ben Gál Tibor és Szeremley Huba vette meg. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, majd Gál Tibor tragikus halála után négy évvel a Barta család tulajdonába került.

– Egészen fiatalon kezdett bele a nagy múltú birtok működtetésébe. Nem ijedt meg az ezzel járó feladatoktól? – Mivel édesapám, Barta Károly Mádon is működtet egy ismert borászatot, a bor mindig közel állt a szívemhez, így egy szőlész-borász tanfolyam elkezdése után, 21 évesen, kicsit a mély vízbe dobva már a nagygombosi birtok élére kerültem. Szerencsére a francia tanácsadó Nicolas Godebski, valamint a Nagygombos borkultúráját az 1700-as évekig visszamenően ismerő Sági Ferenc személyében két olyan szakember volt a segítségemre, akitől rengeteget tanultam. Nőként nem volt egyszerű ilyen erős személyiségű emberek mellett helytállni a borászatban, s összehangolni a véleményüket, de megbirkóztam a feladatokkal. A birtok talajszerkezeti adottságait és szőlőink fajtaösszetételét figyelembe véve már a kezdetektől

FOTÓK: NAGYGOMBOS BORÁSZAT

BARTA ANNA | A Mátrai borvidéken található a Nagygombos Borászat, amelyet a fiatal női borász, a hazai rozék koronázatlan királynője nagy gondossággal és rátermettséggel vezet hosszú évek óta.

76 | FIGYELŐ 2021/34

F_76-77-Borasz-Anna.indd 76

2021. 08. 24. 16:59

| TÁRSADALOM |

a rozékészítésben láttuk a fő irányt. Gyorsan kiderült, hogy a még Gál Tibor által ültetett gamay fajta lesz a legnagyobb kedvenc, de az ültetvények folyamatos korszerűsítésével szükségesnek láttunk egy „fehér” irányt is kijelölni magunknak. – Sokak számára a rozé csupán egynyári ital, ehhez képest ön teljesen más felfogás szerint készíti a borokat… – A rozéra nem melléktermékként, hanem egy önállóan értékelhető különlegességként tekintek. Bár könnyű és üde rozét is készítek, a gamay esetében hordós érlelést és kevés seprőn tartást is alkalmazok, ennek köszönhetően összetettebb lesz az eredmény. Nagy örömömre ezt a nedűt több csúcsétterem is a borlapon tartja. A hagyományokat a legkorszerűbb technológiával ötvözve folyamatosan kísérletezek, ezzel igyekezve megtalálni a borok legizgalmasabb arcát. – Hogyan épül fel a borászat portfóliója? – A Nagygombos termékcsalád a könnyedebb, hétköznapi borokat foglalja össze. A prémium, amely korábban Gróf Grassalkovich néven futott, de 2018 óta már a saját nevemet viseli, a magasabb kategóriát képezi. Ezek összetettebb technológiával készülnek, és a szőlőmunkálatok is nagyobb törődést igényelnek. Nem túl hálás a saját nevemet látni a palackokon, de igyekszem megbirkózni ezzel a feladattal is. Egy borászt mindig az általa készített nedűkön keresztül ítélik meg a fogyasztók, így ha valami nem a tervek szerint alakul, akkor mindenki rám fog mutatni. Egyébként is minden női borászon van egyfajta stigma, miszerint a férfiaknál jobban kóstolnak, és a boraik is érzékenyebbek. Nem tudom, mennyi igazság van benne, de nem hiszek a sztereotípiákban. – Egy birtok vezetése határozottságot is feltételez. Miként jellemezné önmagát? – Néha azt érzem, hogy túl sok mindent szeretnék egyszerre megoldani és kipróbálni, ami talán abból fakad, hogy borászként nem sok alkalommal lehet bizonyítani az életben. Remélem, harminc-negyven szüretre még lesz lehetőségem, így ebben a kevés időben igyekszem olyan borokat készíteni, amelyekre büszke lehetek. A borászatban mindig több generációban gondolkodunk, éppen ezért minden cselekedetemmel azon vagyok, hogy aki majd átveszi tőlem a stafétabotot, az tudja értékelni az általam elkezdett munkákat.

– Amikor a Nagygombos élére került, nem érzett édesapja részéről semmilyen nyomást vagy elvárást? – Nagy segítséget jelentett, hogy a családnak köszönhetően nem a nulláról kellett kezdenem. Sohasem éreztem tehernek azt a rengeteg gondoskodást és tanácsot, amelyet édesapámtól kaptam. Most már egyre több teret biztosít számomra, ami komoly felelősséggel is jár. Minden döntés nagyobb súllyal nyomja a vállamat. – Sok borász álma Tokaj-Hegyalján készíteni borokat. Nem lett volna könnyebb a család révén itt boldogulnia? – Csábító gondolat, ennek ellenére az én habitusomhoz Nagygombos passzol a legjobban. Több szabadságom, játékterem van itt, önfeledten tudok kísérletezni, és a szőlőfajtákat tekintve is több lehetőség áll rendelkezésemre. – Bár Magyarország második legnagyobb kiterjedésű borvidéke a Mátrai, súlyához mérten kevés szó esik róla. Hogyan látja a jelenét? – Ami az előnye, az a hátránya is: nagyon összetett, színes, és tele van kiaknázatlan lehetőséggel. Bár több kísérlet volt arra, hogy megtalálják az identitását, ezzel még mindig adós a borvidék. Mátrának még nagyon sokat kell alakulnia, főleg egységesednie. Mégis bizakodva tekintek a jövőbe, hiszen sok tehetséges fiatal borász jelent meg itt az elmúlt években. Ők remélhetőleg új lendületet adnak. – Mit jelent önnek a bor? – Egy pár nap múlva születendő és további két gyermek anyjaként nyugodtan kijelenthetem, hogy a bor olyan, mint egy gyermek: rengeteg törődést, energiát és szeretetet igényel. Megfelelő időbefektetéssel és gondoskodással a lehetőségeihez mérten ki lehet hozni belőle a legtöbbet. – Milyen tervekkel várja a jövőt? – Közel öt éve kezdtük el a Nagygombos Borászat középpontjában álló barokk stílusú borház felújítását, de műemlék jellege miatt csak lassan haladnak a munkálatok. Reményeink szerint ezeknek a befejezésével ismét a régi pompájában lesz látható az épület, s többek között gyönyörű kóstolóteremmel és hidegkonyhával várjuk majd az idelátogatókat. NÉMETI SÁNDOR

2021/34 FIGYELŐ | 77

F_76-77-Borasz-Anna.indd 77

2021. 08. 24. 16:59

| TÁRSADALOM |

FŐ A BIZALOM Az állami ellátásban szerzett rossz tapasztalatok jelentik a fő hajtóerőt a magánegészségügyi ellátások igénybevételénél, valamint a nagyobb fokú bizalom, a több figyelem – derül ki az NN Biztosítónak a nyáron készített ku-

A harmadik legfontosabb szempont a nagyobb figyelem, vagyis a válaszadók 42 százaléka szerint több időt szánnak rájuk a privát szférában, ott „partnerként kezelik” őket, információkkal szolgálnak nekik és lehetsé-

tatásából. A megkérdezettek közül tízből hatan igénybe vették már a privát szféra szolgáltatásait, ezt a legtöbben (59 százalék) az állami ellátásban tapasztalt kellemetlenségekkel indokolták. Ebben nagy szerepük volt a hoszszú várólistáknak – a páciensek nem jutottak elég korai időpontokhoz. A második helyen a nagyobb bizalom szerepel: az érintettek több mint fele jelezte, hogy jobban megbízik a magánellátásban, ami a biztonságérzetüket, valamint a jónak értékelt ár-érték arányt is magában foglalta náluk.

ges gyógymódokat konzultálnak meg velük. Azt is sokan emelték ki, hogy a magánellátásban „egységesebben közelítik meg az egészségügyi problémát”, figyelembe veszik a korábbi betegségeket. A negyedik helyen az ellátások hozzáférhetőségét jelölték meg a kérdezettek, nevezetesen azt, hogy „csak itt volt elérhető ez a műtét/kezelés”.

ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK

A magánegészségügy melletti döntést demográfiai jellemzők is befolyásolják az NN kutatása alapján. E szerint

a fiatalabbak és a magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel veszik igénybe a privát szolgáltatásokat. Ennek egyik fő mozgatórugója az lehet, hogy a huszonévesek az átlagnál gyakrabban számoltak be rossz tapasztalatokról az állami ellátást illetően, körükben a magánszféra iránti bizalom is kiugróan magas. Ugyanez igaz az ár/érték arányra is: minél fiatalabb valaki, annál jobban odafigyel rá, hogy milyen minőségű szolgáltatást kap a pénzéért. A több figyelmet, a rájuk szánt időt elsősorban a nők értékelték.

„Jól látható, hogy a fiatalabb generációk az egészségükről való gondoskodásban is egyre tudatosabbak. Ennek azonban a pénzügyi hátterét is rendezni kell, hiszen az ellátások költsége az érintettek 59 százalékának megterhelő volt, és csak kevesebb mint 17 százalék használja ki az egészséggel kapcsolatos öngondoskodási lehetőségeket” – nyilatkozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „A cég műtéti kiegészítő biztosítása, amely az ügyfél igénye esetén akár a teljes családra is kiterjeszt-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY | A magyarok többsége jobban bízik a magánegészségügyben, mert szerintük ott több figyelemre számíthatnak – derül ki az NN Biztosító felméréséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy az ellátások finanszírozására nem mindig vagyunk felkészülve, pedig a kiadásokat akár biztosítások révén is fedezni lehetne.

78 | FIGYELŐ 2021/34

F_78-79_maganegeszsegugy.indd 78

2021. 08. 24. 16:59

| TÁRSADALOM |

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK DÍJBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA Milliárd forint

hető, segítséget jelenthet a magánellátások anyagi terheinek utólagos csökkentésében.”

SZÁZEZER FORINT FELETT

A privát szolgáltatást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint ebben az időszakban az erre fordított összeg nagyobb volt, mint az előző esztendőkben. Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén – derül ki a felmérésből. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel

vagy bankkártyával) fizetett. A változás jele ugyanakkor, hogy a 20–65 éves internetezők 12 százaléka már elgondolkozott egészségbiztosítás megkötésén vagy azon, hogy kiegészítőként beletenné már meglévő szerződésébe az egészségügyi ellátás finanszírozását. 58 százalékukat a családra köthető megoldás is érdekelné. 2020 előtt az aktív korúak közel 60 százaléka vett már igénybe magán-

egészségügyi szolgáltatást. És bár a megkérdezettek többsége anyagilag megterhelőnek érzi az ezzel kapcsolatos kiadásokat, az NN Biztosító felmérése szerint a legtöbben még mindig saját zsebből fizetik a számlákat a kedvezőbb egészségbiztosítási és egyéb konstrukciók helyett.

VAN HOVÁ FEJLŐDNI

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magánegészségügyi ellátás finanszírozására alkalmas megtakarításoknál még óriási fejlődési lehetőségek mutatkoznak a magyarországi piacon. A biztosítási szektor egész-

ségbiztosításokból származó díjbevétele tavaly csak kicsivel haladta meg a 4 milliárd forintot. Ez ugyan 7,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de a teljes életbiztosítási piacnak csak valamivel több mint 7 százalékát jelentette. Biztató ugyanakkor, hogy az idei első negyedévben elért 1,58 milliárdos díjbevétel már

1,094

1,582

0,992

0,644 0,451 2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

2020

2021

Forrás: MNB

csaknem 60 százalékkal meghaladta az egy esztendővel azelőttit, miközben a teljes életbiztosítási piac bő tíz százalékkal bővült. Az MNB számai alapján az egészség- és önsegélyező kasszáknál 1,027 millió tagot tartottak nyilván a múlt év végén, ami csak bő ötezerrel ugyan, de meghaladta 2019 azonos időszakának adatát. A szolgáltatási célú befizetések összege emellett több mint a tizedével, 57,3 milliárd forintra nőtt. A befizetett

tagdíjnál 7 százalékos növekedést mutatott ki 2020-ra vonatkozóan a jegybanki statisztika – 37,7 milliárdos volumen mellett –, ám a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások összege 3,4 százalékkal, 7,1 milliárdra csökkent. Ezzel a munkáltatói befizetéseknél folytatódott az évek óta tartó csökkenő tendencia. Az egészség- és önsegélyező kaszszák vagyona kicsivel 69 milliárd forint felett járt a múlt esztendő végén az MNB adatai szerint, ami éves alapon 6,4 százalékos gyarapodás. BARÁT MIHÁLY 2021/34 FIGYELŐ | 79

F_78-79_maganegeszsegugy.indd 79

2021. 08. 24. 16:59

| SPORT |

JÖNNEK AZ ANGOLOK ŐSZI HADJÁRAT | A friss Eb-ezüstérmes Anglia ellen folytatja a világbajnoki selejtezőket a magyar válogatott, amely ezen a nyáron újabb szintet lépett, ráadásul a folytatásban Szoboszlai Dominik szolgálataira is számíthat Marco Rossi szövetségi kapitány.

Hosszú utat tett meg a magyar labdarúgó-válogatott a FIFA-világranglista 37. és 37. helye között. Nem elírás, ugyanott maradtak a mieink, csakhogy a rangsor májusi és augusztusi publikálása között tartottak egy Európa-bajnokságot is. A részben budapesti rendezésű esemény előtt Marco Rossi csapata felkészülési találkozón előbb 1–0-ra legyőzte Ciprust, majd pedig 0–0-s döntetlent ért el Írország ellen, hogy aztán az Eb-csoportkörben megvillantsa oroszlánkörmeit. Bár a seregszemlére címvédőként készülő portugálok kihasználták a hajrában a magyar védelem megingásait (0–3), a folytatásra összekapta magát a nemzeti csapat, és a világbajnok franciákkal a Puskás Arénában (1–1), majd a 2014-es vb-győztes németekkel Münchenben (2–2) ikszelt, úgy, hogy végig az aktuális ellenfél futott az eredmény után.

Nem bántuk volna, ha ezen az Európabajnokságon nem rendezik meg a mérkőzések 84. percét, hiszen ekkor kerültek előnybe a portugálok, és a zárókörben a németek is ekkor egyenlítettek. Ez azt jelentette, hogy csak hat percen múlott a túlélés a halálcsoportban. A magyar válogatott Rossi keze alatt elsősorban stabil, szervezett csapatként alkotott maradan-

FOTÓ: GETTY IMAGES

HŐSÖK SZÜLETTEK

80 | FIGYELŐ 2021/34

F_80-81_sport.indd 80

2021. 08. 24. 17:04

| SPORT |

dót, ugyanakkor kiemelkedő egyéni teljesítményük révén ezen a nyáron hősök is születtek, gondoljunk csak Schäfer Andrásra vagy Fiola Attilára. De mellettük Szalai Ádám is sokadszor bizonyította, hogy még mindig nem lehet leírni; évtizedes Bundesliga-tapasztalattal, a 34. évét taposva is igazi vezér volt. Sallai Roland gyorsasága és cselezőkészsége nem csak a magyar pályákon figyelemre méltó, Kleinheisler László pedig az öthat évvel ezelőtti önmagát idézte, amikor váratlan húzásaival és harcias stílusával berobbant. Loic Nego lendületes szélsőjátéka láttán nem kérdés, hogy érdemes volt honosítani, a védelemben pedig Botka Endre vált a megbízhatóság mintaképévé. Minderre vevő volt a közönség, a stadionban 60 ezren, a kivetítők és a tévéképernyők előtt pedig 2-3 millióan. Ha már a világranglista: a dobogón sorrendben Belgium, Brazília és Franciaország foglal helyet, a friss Eb-döntős Anglia a negyedik, Gareth Southgate legénysége pedig szeptember 2-án éppen Budapestre látogat. A Magyar Labdarúgó-szövetség elsőként a kombinált jegyek értékesítését kezdte meg, vagyis aki ott akar lenni a magyar–angolon, az egyúttal a szeptember 8-i, Andorra elleni vb-selejtezőre is biztosított magának egy széket. A nyári Eb-élmények és az eufória hű lenyomata, hogy alig két nap alatt minden belépő elkelt, pedig nem ingyen osztogatták a tiketteket. Bár az olcsóbb kategóriákban voltak 5500 és 11 000 forintos kombinált jegyek is, a kiemelt helyekre szóló drágábbakat 19, illetve 24 ezer forintért kínálták. Arról se feledkezzünk meg, hogy a két hazai fellépés között, szeptember 5-én Albánia vendége lesz a válogatott. Jóllehet számos szimpatizánst megmozgatna egy tiranai túra, de a FIFA már előzetesen jelezte: a Covid-helyzet miatt a szeptemberi selejtezőkre nem utazhatnak vendégszurkolók. A három összecsapáson hét ponttal a többség alighanem elégedett lenne, Marco Rossi szövetségi kapitány azonban minden alkalommal a győzelem reményében küldi ki a pályára a csapatát.

PUSKÁSTÓL DÁRDAIIG

A párosítás hallatán a többség még ma is az évszázad mérkőzésére, az 1953. november 25-én a magyar válogatott sike-

rét hozó londoni 6:3-ra gondol, de mivel Anglia a futball őshazája, nem meglepő, hogy a két ország 1908. június 10-i első találkozóját a szigetországiak nyerték 7:0-ra. A legidősebb generáció, melynek tagjai még látták élőben játszani a legendás Budai II–Kocsis–Hidegkuti–Puskás– Czibor-támadóalakzatot, azt is előszeretettel emlegetik, hogy a „6:3 visszavágóján”, a következő év tavaszán a Népstadionban jött az újabb kiütéses siker (7:1). Egy hétre jöttek, hét-eggyel mennek – innen ered a magyar futballtörténelem egyik legjobb szójátéka. A régmúlt sikereivel azonban ma már nem lehet jóllakni, az örökmérleg a Háromoroszlánosok felé billen: 15 győzelem, két döntetlen, öt vereség. A legutóbbi magyar sikerig 1962. május 31-ig, a chilei világbajnokságig kell visszamenni, ekkor Tichy Lajos és Albert Flórián találataira csak Ronald Flowers tizenegyesgólja volt a válasz. A legutóbbi magyar–angol tétmeccset is 38 éve, 1983. október 12-én rendezték; az akkori pesti Eb-selejtezőn sima 3–0-s vendégsiker született. Azóta csak barátságos meccsen találkozott e két nemzet, az angolok az 1996os, hazai rendezésű Európa-bajnokságra való felkészülés folyamán is megmérkőztek a magyarokkal. Biztosan nem azon a teszten múlott a későbbi nagy siker: előbb Darren Anderton, majd David Platt járt túl Petry Zsolt eszén, végül Mracskó Mihály vétett öngólt (3–0). Legutóbb 1999-ben fogadtuk az angolokat. Ekkor nálunk Bicskei Bertalan, náluk Kevin Keegan ült a kispadon, Alan Shearer tizenegyesére pedig Hrutka János bődületes szabadrúgásgóllal felelt. Azóta két idegenbeli találkozó jutott a magyaroknak Angliával szemben: 2006ban 3–1-re kaptunk ki Manchesterben, 2010-ben pedig 2–1-re a Wembley-ben. Az előbbi meccs magyar szempontból Dárdai Pál sistergő bombagóljáról marad emlékezetes, az utóbbi pedig arról, hogy a második félidő derekáig még vezettünk Egervári Sándor kapitányi bemutatkozásán.

VILÁGSZTÁROK ELLEN

Az angoloké volt az Európa-bajnokság legértékesebb csapata. Az 1,29 milliárd eurós csapatérték olyannyira kiemelkedő, hogy rajtuk kívül milliárdos nagyságrendet csak a világbajnok franciák tudtak felmutatni (1,03). A csapatkapitány Harry Kane piaci értéke 120 millió euró. Az első számú gólgyáros karrierjében most az a fő kérdés, hogy elvá-

gyódik a Tottenhamből. A Manchester City már tett érte egy 100 millió fontos ajánlatot, amelyet viszont a Spurs vezetősége elutasított, és kijelentették: nem eladó a csatár. Ugyanekkora összegre az Aston Villa viszont nem mondott nemet, így Josep Guardiola hívó szavára Jack Grealish csatlakozott az égszínkékekhez, egyúttal a Premier League történetének a legdrágább játékosa lett. Ennek ellenére Grealisht egyelőre csak 65 millió euróra taksálja a Transfermarkt, akárcsak az Arsenal szupertinijét, Bukayo Sakát. A Borussia Dortmund mezét a Manchester United dresszére cserélt Jadon Sancho szerintük 100 millió eurót ér, Raheem Sterling 90-et, Mason Mount 75öt, Declan Rice pedig 70-et. A meghatározó játékosok közül Marcus Rashford és Phil Foden sérült, de a távollétükben sem szenved hiányt sztárokban az angol válogatott. A sors igazságtalansága volt, hogy makacs lágyéksérülése miatt Szoboszlai Dominik kénytelen volt kihagyni az Eb-t, miközben ő lőtte ki a magyar válogatottat a tornára. Emlékezhetünk: tavaly novemberben a 92. percben a saját térfeléről indulva döntött Izland ellen (2–1). Azóta azonban visszatért és remek formának örvend, ami a válogatottnak is jó hír. A Lipcse kezdőcsapatában a VfB Stuttgart ellen mutatkozott be, és rögtön egy duplával vette ki a részét a 4–0-s sikerből. A Nemzeti Sport összesítése szerint ezzel ő lett a 10. magyar duplázó a német élvonalban: Détári Lajost, Miriuta Lászlót, Lisztes Krisztiánt, Szabics Imrét, Hajnal Tamást, Huszti Szabolcsot, Szalai Ádámot, Willi Orbánt és Sallai Rolandot követte a sorban. A Bundesliga.com a forduló legjobbjának választotta Szoboszlait, a Bild szupermagyarként hivatkozott rá, a Deutsche Welle szerint halálosan pontosak a lövései, míg a Kicker álomszerű premierről számolt be. Sallai pedig remek góllal vette ki a részét az Erling Haalanddal felálló Borussia Dortmund legyőzéséből, így topjátékosaink formájára aligha lehet panasz. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/34 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 08. 24. 17:04

| AJÁNLÓ |

LET’S SWING

Augusztus végén az idén 13 éves Kozma Orsi Quartet zárja a JazzBazár koncertsorozatát, a Várkert Bazár Öntőház udvarán. A Let’s Swing címmel megvalósuló koncertprogram számos olyan világslágert hoz el a nézők számára, mint a Cheek To Cheek, a Fly Me To The Moon vagy az I’ve Got You Under My Skin. Dennert Árpád szaxofonművész is csatlakozik a zenekarhoz.

FOTOGRÁFIA, JAZZ, KLASSZIKUS FÉNYTERÁPIA

Tombor Zoltán fotográfus augusztus 31-én, a Mai Manó Házban látható első, önálló, intézményi kiállítása átfogó képet nyújt az utóbbi években készült munkáiból. Az alkotó 2019 novemberében költözött haza New Yorkból, ahol 2011 óta élt és dolgozott. Divatfotográfusként a nevét több mint húsz esztendeje ismeri a szakma. A Fényterápia című kiállításon új, autonóm alkotói oldaláról ismerhetjük meg.

SZECESSZIÓS BUDAPEST

KOVÁCS DÁNIEL | A főváros hihetetlenül izgalmas szecessziós öröksége az elmúlt néhány évben számos megújult épülettel gazdagodott. A könnyen bejárható sétaútvonalakon megszépült házakkal találkozhatunk például a belváros szívében, Erzsébetvárosban, Mátyásföldön vagy a budai kerületekben. A könyv új kiadása a Fiumei úti sírkert és a Kozma utcai izraelita temető mellett az újra látogatható Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe is elkalauzol.

III. NEW MILLENNIUM NEMZETKÖZI KAMARAZENEI FESZTIVÁL

Miranda Liu hegedűművésznő – Magyarország legfiatalabb koncertmestere – által alapított New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál és Mesterkurzusok ismét élő koncertekkel, kiváló művészekkel várja visszatérő nézőit augusztus utolsó hétvégéjén. Az idei programban több kiemelkedő magyar zeneszerző is középpontba kerül: Liszt Ferenc és Hubay Jenő egykori otthonaiban hallhatjuk a szerzők darabjait, ezenkívül Ligeti György, Szokolay Sándor és Balassa Sándor művei is elhangoznak, több helyszínen.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A Zenélő Budapest programsorozat záróakkordjaként augusztus 29-én ingyenes koncertekkel várja a Millenáris a látogatókat. Lesznek huszárruhás rézfúvósok, népszerű klasszikusok csendülnek fel, valamint a magyar romantika nagyjai és a szvingkorszak örökzöldjei is megszólalnak. Az esti zárókoncertet a Voice & Guitar – Micheller Myrtill & Pintér Tibor Duo és a Götz Saxophone Quartet adja.

FOTÓK: SUHA PÉTER; FIGYELŐ-ARCHÍV

ZENEPARK A MILLENÁRISON

82 | FIGYELŐ 2021/34

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 08. 24. 17:05

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_BIII-FFT.indd III

2021. 08. 24. 13:57

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Világgazdaság közös, üzleti konferenciája

- Erős szellemi tulajdonnal az erős, innovatív országért - A szellemi tulajdon átengedési szabályai - Szellemi vagyon: szellemi alkotás, szellemi termék, szellemi tulajdon - TEQBALL sikersztori

2021. SZEPTEMBER 9. 9:00–13:30

DANUBIUS HOTEL HELIA 1133 Budapest, Kárpátt u. 62-64.

Előadóink: • Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (ITM) • Pomázi Gyula elnök (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) • Dr. Molnár István entpéteri Zsolt ügyvezető igazgató (Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft.) • Szentpéteri szabadalmi ügyvivő (SBGK Szabadalmi Iroda) • Kiss János József eff magyar zakmérnök és európai szabadalmi ügyvivő, innovációs- és iparjogvédelmi szakmérnök (Glósz és Társa System) • Huszár Viktor ügyvezető társalapító (TEQBALL) EQBALL)

Részvételi díj: bruttó 10 000 Ft, amely tartalmazza a konferencián való részvételt, a vendéglátást és a TOP 100 Magyar Bor 2021 kiadványt.

Az esemény látogatása védettségi igazolványhoz kötött. A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

F_BIV_konfi.indd IV

Jegyvásárlás: rendezvenyek.vg.hu Információ: konferencia@vg.hu

2021. 08. 24. 13:57