Csúcsárak és hozamrekord

CSÚCSÁRAK

ÉS HOZAMREKORD

GABONAKÖRKÉP | A vártnál jobb hozamokkal aratták le a kalászos gabonákat, a kukorica viszont megsínyli a hőséget – derült ki a Figyelő körképéből. A búza drágulása végigfut a termékpályán, a műtrágyaárak duplázódása pedig már most előrevetíti, hogy jövőre rosszabb lehet a termésátlag.

Lényegében befejeződött az idei aratás, a gazdálkodók mintegy 1,5 millió hektár területről 8 millió tonna terményt takarítottak be – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az aratási koordinációs bizottság hétfői ülése után. Az őszi búza 5,92 tonnás hektáronkénti termésátlaga rekordnak számít, a KSH adatai szerint az elmúlt húsz évben 5,37 tonna volt a legjobb középérték. Így összességében ebből a terményből 5 millió tonnát kevéssel meghaladó mennyiséget arattak, őszi árpából pedig 1,56 millió tonna termett. Feltűnő, hogy az őszi búza termőterülete a tavalyi 933 ezerről 846 ezer hektárra zsugorodott, de a kiemelkedő átlaghozam éppen kompenzálta ezt, így a múlt évivel megegyező mennyiségű lett a búzatermés. A területcsökkenés oka legfőképpen a rendkívül csapadékos ősz, amely miatt a vetés sok helyen novemberre-de cem berre tolódott, illetve jelentős területen végül nem is tudták elvégezni ezt a munkát a gazdálkodók.

IDŐJÁRÁS

„Ha az árpával kapcsolatos eredményeket tekintjük viszonyítási alapnak, akkor kijelenthetjük, hogy a háromhetes hőhullám mintegy félmillió tonnát vitt el a búza termésmennyiségéből” – mondta lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) az elnöke, jelezve: az időjárás az idén minden évszakban megnehezítette a búzatermelők dolgát. Ettől függetlenül nem tekinthető csalódásnak ez az eredmény, ami a szakember szerint annak köszönhető,

hogy jó a fajtahasználatunk. Ha túl sok késői érésű búzafajtát használtak volna a termelők, jóval nagyobb lett volna a veszteség – mondta. Ezzel együtt sok helyen gondok vannak a hektolitersúlyokkal, a kényszerérés miatt a szemek kisebbek a megszokottnál.

A duplájára növekedett műtrágyaárak okán pedig a termelők maguktól és nem valamilyen uniós előírás miatt csökkentik majd a kijuttatott vegyszerek mennyiségét. A műtrágyahasználat visszafogásának az lesz a várható következménye, hogy jövőre apad a gabonatermés mennyisége – vetítette előre Petőházi Tamás. E szegmens okozhat még kellemetlen meglepetéseket: az exportpiacokon drágább a tápanyagpótló, mint itthon, és bár a hazai kereslet gyengülni fog, akár további áremelkedés is jöhet a hazai műtrágyapiacon. A vetőmag szintén drágul, de a GOSZ-elnök szerint még ezzel vannak leginkább kibékülve a termelők, hiszen ez egyenesen levezethető a gabona árának az emelkedéséből.

INKUBÁCIÓS PROGRAM

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető mezőgazdasági nagyvállalatokkal hazai agtechstartupok, az ez év szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A projekt az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátorprogramba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Design Terminal támogatásával – 2019-ben indította el a NAK TechLabot. A program keretében agrártechnológiai startupok a mezőgazdaság jövőjét meghatározó fejlesztéseiket vezető nagyvállalati partnerek segítségével tökéletesíthetik, a szektor igényeinek megfelelően. „A NAK TechLab inkubációs projektnek gazdaságilag is fontos szerepe van. A program keretében létrejövő kooperációk új agrárszolgáltatások megjelenését alapozzák meg, amelyek elősegítik a digitalizáció szélesebb körű elterjedését. Az együttműködő nagyvállalatok segítségével a megoldások számos olyan helyre is el tudnak jutni, ahova egyébként nem lenne lehetőségük. Ezért is támogatjuk a startupvállalkozásokat, az innovatív ötleteket, hogy a digitalizációs törekvések előremozduljanak” – hangsúlyozta a program kapcsán Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

REPCE, KUKORICA

Az idei tapasztalatokból kiindulva az is várható, hogy a termelési kockázat növekedése miatt a következő szezonban jelentősen zsugorodik a repce vetésterülete, még a magas árszint mellett is – mondta a szakember. Ebben szerepet játszik még, hogy a neonikotinoidot tartalmazó csávázószerek nem használhatók, az idén pedig az élelmiszer-biztonsági hatóság ellenőrzései után – mivel találtak ilyen hatóanyagot a repcében – több termelőnél kitárcsáztatták a táblákat.

A gazdálkodók beszámolói alapján a hőség igencsak megviselte a kukoricát, a napraforgót kevésbé. A mérések szerint az ország jelentős részén több mint 100 milliméter csapadék hiányzik a talajból – mondta a Figyelőnek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a tanácsosa. Az elmúlt hetek esőzései ugyanis nagy területi különbségekkel érkeztek:

Jász-Nagykun-Szolnok megyében például volt olyan tájegység, ahol a máshol átlagosan 50 helyett csupán 10 milliméter esett, de egyébként is jellemző, hogy az aszály a szolnoki, a békési területeken, valamint Hajdú-Bihar megye déli részén pusztított leginkább.

A jó közepesnek számító 5 millió tonnás termésből a malmok 1,2 milliót használnak fel, takarmánykészítésre elmegy 900 ezer, ipari feldolgozásra pedig 250 ezer, míg vetőmagként további 250-300 ezer tonnát hasznosítanak – mondta el lapunknak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A belföldi szükséglet az utóbbi években az ipari célú felhasználásban nőtt – tette hozzá.

MINŐSÉG

Bár a búza minősége jobb, mint tavaly volt, s nagyobb arányban van a termésben őrlésre alkalmas kvalitás, a malmoknak ebben a szezonban nem lesz egyszerű felvásárolniuk a szükséges mennyiséget. Annak ellenére így van ez, hogy már az aratás kezdete előtt világossá vált: a valaha mért legmagasabb induló áron lehet lekötni a búzát a szezon elején. Ráadásul ez a 60-62 ezer forintos ellenérték mintegy 10 százalékkal tovább nőtt, amikor látszott, hogy a kukoricát megviseli a forró, csapadékmentes időjárás. Így a piacon drága kukoricára számítanak, a takarmánykeverők pedig előre gondolkodnak, s elkezdtek búzát vásárolni, hogy azzal helyettesítsék a tengeri egy részét, és ők magas árat tudnak adni a nagy fehérjetartalmú búzáért – magyarázta Lakatos Zoltán. A forint gyengesége pedig az exportőrök lehetőségeit tágította. A hagyományosnak számító olasz piacon nem is meglepő a fokozott érdeklődés, viszont az idei németországi időjárási katasztrófa akadályozta az ottani aratást, így a német vevők is megjelentek, vagyis nagy kereslet lett a búzára. A malmok helyzetét az is nehezíti, hogy sok termelő – abból kiindulva, hogy a tavalyi aratás után milyen drágulás következett be a szezonban – arra számít, lesz még magasabb is a búzaár, ezért „tartja” a terményét.

DRÁGULÁS

Ez a piaci helyzet hamarosan a fogyasztóknál is lecsapódik. Lakatos Zoltán szerint ugyanis a jelenlegi lisztárak a tonnánként legfeljebb 62-63 ezer forintos búzaárat bírják el, és mivel a kenyérgabona ennél drágább, hozzá kell nyúlni az ellenértékhez. Előrejelzése alapján a lisztár emelésére két lépcsőben, valószínűleg már augusztusban és szeptemberben kerülhet sor. „A malmok úgy 10-15 százalékos lisztdrágítással érnék utol magukat” – számszerűsítette a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az átadási árak várható emelését.

Kérdés viszont, hogy ez az ellenérték meddig tartható, ugyanis a búzán kívül – amelynek az ára a liszt önköltségében 7075 százalékra tehető – a többi költségtényező is erősödik. A szakember szerint a villamos energia díja 40-60 százalékkal lesz magasabb – márpedig a malomipar komoly áramigényű iparág –, költségesebbek lettek a fuvarok, s a minimálbér is nő.

Az sem kedvez az iparágnak, hogy a lisztfogyasztás sem tud visszatérni a pandémia előtti szintre. Az emberek takarékosabban bánnak a kenyérrel, kevesebbet dobnak ki, kevesebbet is vásárolnak. A turizmus és a közétkeztetés szintén kisebb igényű lett. A számítások szerint a pandémia előtt fejenként évi 80 kilóra tehető lisztfogyasztás körülbelül 10 százalékkal esett vissza.

Az áremelés viszont a csökkenő fogyasztás mellett is borítékolható, ahogyan az élelmiszer-gazdaságban általánosan. A Takarékbank által összeállított Takarék AgrárTrend Index azt jelezte, hogy az ágazat szereplői javuló kilátásokban bíznak, és azzal az élelmiszerpiac minden résztvevője egyetértett, hogy a nyersanyagok drágulása még nem épült be teljesen az értékesítési árakba. A bank szakértői így a következő egy évben további élelmiszerár-emelkedésre számítanak, és egy többéves növekedési ciklust sem zártak ki.

KELEMEN ZOLTÁN

MEGFONTOLT TEMPÓBAN

AUTÓPIAC | A július sem hozott áttörést az új személyautók hazai értékesítésében, bár az első hét hónap adatai szebben festenek. Egyelőre a motorok jelentik az üdítő kivételt az új járművek piacán.

Visszafogottan alakult a július az új személyautók magyarországi piacán: a Datahouse adatai szerint a hetedik hónapban 10 568 kocsit helyeztek forgalomba itthon, ami az egy évvel korábbi mennyiségtől 12,3 százalékkal maradt el, de a júniusra kimutatott 11 361 darabnál is nagyjából 7 százalékkal kevesebb. A 2019. júliusi értékesítési adattal összehasonlítva még gyászosabb a helyzet, hiszen ahhoz képest közel 31 százalékos a visszaesés. Az első hét hónap számait összevetve ugyanakkor már jóval kedvezőbb a kép: a Datahouse adatai szerint január eleje és július vége között 75 372 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami éves összehasonlításban 11,3 százalékos növekedés. 2019 első hét hónapjával egybevetve viszont már nem állunk ilyen jól, ott 16,1-es zsugorodást mutat a statisztika. A használtautó-import is visszaesett kissé júliusban, de az első hét hónap így is 74,4 ezres darabszámot hozott, ami csaknem eléri az új gépkocsikét.

A MOTOROK JÓL FOGYNAK

A kishaszonjárművek eladása stagnált júliusban az egy esztendővel korábbi adathoz mérten, miután ezekből 1627-et regisztráltak itthon. Az első hét hónap 13 858 darabos értékesítése viszont még így is 17,8 százalékkal túlszárnyalta a tavalyi azonos időszakit, bár a 2019. január–júliusitól 8,8-del elmaradt. Az új motorkerékpárok piacát viszont, úgy tűnik, nem nagyon rázta meg a világjárvány: júliusban 521 kétkerekű gépjárművet toltak ki a kereskedésekből, ami csak 16 darabbal ugyan, de meghaladta az egy évvel azelőtti mennyiséget. Az első hét hónap viszont már 14,3 százalékos növekedést, 3220-as darabszámot hozott a motoroknál, ami ráadásul a két évvel korábbinál is majdnem 11 százalékkal jobb.

MÓDOSÍTOTT PROGNÓZIS

Az eddigi, finoman szólva is vegyesnek mondható adatok nyomán nem lehet csodálkozni azon, hogy a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a közelmúltban módosította a 2021 egészére vonatkozó előrejelzéseit. A szervezet korábban még az új személygépkocsik értékesítésének a 10 százalékos bővülését prognosztizálta 140 ezer körüli darabszámmal, viszont ma már a tavalyihoz hasonló 126 ezres adatot tartják reálisnak. A kishaszonjárműveknél is a múlt évi 22 ezres darabszámot véli tarthatónak az MGE, míg korábban itt is 10 százalék környéki növekedést jelzett előre. Az egyesület – amely a jóslatainál abból a feltételezésből indult ki, hogy a pandémia a megelőző vakcina megjelenésével további gazdasági nehézséget nem okoz, és az élet fokozatosan normalizálódik – egyébként több részpiacon is jelentős gyarapodásra számít: a nagyhaszonjárműveknél például 18, a motorkerékpároknál pedig 7 százalékos bővülést vetítenek előre a most érvényben lévő prognózis szerint. Utóbbi két kategóriánál sem kizárt egyébként, hogy még módosul az előrejelzés, ám annak újragondolásával a szervezet – ahogy erre az első féléves adatokat értékelő közleményében utalt – megvárja a nyár végét.

BARÁT MIHÁLY

A „ZÖLD” UTAT

MUTATJA

TOMAJ ZSÓFIA | Drogériának, cipőtervezőnek és ügyvédi irodának is segít szintet lépni a fenntartható fejlődés felé. Tankönyvet írva vagy éppen képregényt készítve is rámutat az őt szenvedélyesen érdeklő kérdéskör ezernyi oldalára, azaz a céges munkája mellett a civil szemléletformálásban ugyancsak aktív szerepet vállal. A fenntarthatósági szakértővel a vállalati szemléletről beszélgettünk.

Hogy mutatkozik be hivatalosan? – Tomaj Zsófi fenntartható fejlődési szakértő. – Ez a titulus milyen gyakran szorul magyarázatra? – A szakmában és vállalati környezetben egyre kevésbé, de ha hétköznapi emberrel találkozom, sokszor ki kell fejtenem, pontosan mivel is foglalkozom. – Honnan kezdi? – Onnan, hogy amit ma teszünk, az hatással lesz a gyerekeink és az unokáink életére, lehetőségeire. Ez messze nem pusztán a környezetvédelemről szól, hiszen a kérdéskörnek három – egymásra ható – ága van: környezeti, társadalmi és gazdasági. Én alapvetően a vállalati fenntarthatóság területén dolgozom, s azt vizsgálom, hogy egy cég tevékenységének milyen pozitív és negatív hatása lehet ebből a szempontból. Illetve azt, hogy a negatívat miként tudjuk mérsékelni, a pozitívat pedig erősíteni. – A fenntarthatósággal – szakmai szempontból – először diplomataként találkozott. Tizenöt évig dolgozott a külügyi tárcának, ebből öt esztendőt New Yorkban töltött. Ez utóbbi intervallum meghatározó időszaknak bizonyult. – Igen, hiszen – Kőrösi Csaba nagykövet mellett – két éven keresztül segédkezhettem az ENSZ-ben a fenntartható fejlődési célok megfogalmazásában. Minden hónapban körbejártunk egy új kérdést, a célrendszer szövegezésében éppen úgy részt vettem, mint a tárgyalásokon. Rengeteget tanultam, s egy új szakmával gazdagodtam. A munkánk révén az ENSZ-tagállamok között létrejött konszenzus pedig a fenntarthatóság nemzetközi iránytűjévé vált. Hazatérve a kisgyermekes lét világított rá, hogy igazából ezzel a témakörrel szeretnék komolyabban foglalkozni. A lányom születése után azt vettem észre, hogy abban a minimális szabadidőmben, amely egy kisbaba mellett megadatott, legszívesebben a fenntarthatóságról olvastam. Úgyhogy nem is mentem vissza a külügybe, hanem ezen az úton indultam tovább. – Független vállalkozóként hogyan építette fel magát? – Először csak ismerősökkel beszélgettem, és azt kerestem, hol lehet igény az itthon viszonylag ritka holisztikus rálátásra, a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos komplex tudásomra. Három éve még csupán pár multi foglalkozott a kérdéskörrel, főleg azok, amelyek anyacégének is fontos ez a téma. Az első megbízásom során – a társadalmi szegmenshez kapcsolódva – Cserkuti Dávid illusztrátorral egy Marvel-stílusú képregényben, a Neptunus és a víz nélküli világban mutattuk be, hogy a fenntarthatósági célok közül a víz miként jelenik meg az egyezményben. Áder János köztársasági elnök is vitte magával a lapot, amikor iskolákban előadást tartott, de kávézókban szintén fellelhető volt. A mai napig letölthető, és a tanárok is használják. A Neptunus terjesztése folyamán elkezdtünk víz tematikájú workshopokat tartani Buru Éva kommunikációs szakértővel, akivel most már több közös projektünk van, a Future Potato névre hallgató brandünk pedig hamarosan debütál. Ebben a fenntarthatósági stratégiát és célokat fordítjuk le gyakorlati megvalósításra és kivitelezhető programokra. A Körforgásban című podcastjaink már hallgathatók. Az egyik izgalmas feladat hozza a másikat. Például társszerzője lehettem az első fenntarthatósági tankönyvnek is, amely 9–10. osztályosoknak szól. Merthogy a következő tanévben már választható tantárgy a fenntarthatóság az iskolákban. – Nem gondolják úgy a cégvezetők, hogy a fenntarthatóság egyrészt megfoghatatlan, másrészt csak pluszköltséggel jár? – Szerencsém van, mert olyan vállalatokkal találtuk meg egymást, amelyeknél ez fel sem merül. Például együtt dolgozom

a Happy Little Planet csapatával. Ők egy játékos applikációt fejlesztenek kisiskolásoknak, amely a fenntartható életvitelre vezeti rá a gyerekeket. Vágó Réka cipőtervező is az ügyfelem. Vele azokat a lehetőségeket keressük, amelyekkel már a tervezési folyamatban megjelenik, hogy a gyártás kevesebb hulladékkal, illetve nagyobb hatékonysággal működjön. A Rossmann külső fenntarthatósági tanácsadójaként is dolgozom. A témával kapcsolatos első jelentésüket már együtt készítettük, de ez csak egy kis, ámbár fontos szelete a közös munkának. Mára szerencsére majdnem heti szinten érkeznek újabb – főleg vállalati – megkeresések. – Hogy kezdődik a közös munka egy céggel? – Kérdés, hogy a nulláról kell-e kezdenünk, vagy tettek már lépéseket a fenntarthatóság felé. Vizsgáljuk a beszállítókat, a belső működési folyamatokat, a HR-tevékenységet, az energiahatékonyságot, a vízfelhasználást, a hulladékkezelést, a logisztikai műveleteket. Az is előfordul, hogy csak egy projekthez kérnek tőlem segítséget, de ebből a legtöbb esetben stratégiai szintű együttműködés alakul ki, mert a fenntarthatóságot egy akcióval nem lehet kipipálni. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy minden cégnél érthető nyelvezettel beszélgessünk a menedzsment tagjaival a témáról, hogy ne kényszerként éljék meg a változásokat, hanem belső igényként. És persze a vezető elkötelezettsége sem lehet kérdéses. – Szakértők szerint addig nem történik komoly váltás, amíg a társaságok nem lesznek üzletileg érdekeltek a „zöldítésben”. Illetve lehet-e csupán marketingfogás a fenntarthatósági törekvéseket kommunikálni a partnerek, az ügyfelek felé? – Tisztában vagyok azzal, hogy ez néhol önreklám, nem véletlenül született meg a greenwashing kifejezés. De optimista vagyok, s azt gondolom, hogy nem lehet csupán marketingeszköz a kérdéssel való foglalkozás. A fenntartható fejlődés a jövő, egy piaci lehetőség, és az, aki csak három-négy évvel később lép erre az útra, a lemaradók közé kerül. Szerintem nem ördögtől való, ha egy cég lát üzleti lehetőséget a témában: a gazdasági fenntarthatósága szempontjából ez magától értetődő megközelítés, de a vállalat közép- és hosszú távú életképességét szintén segítheti. Komoly változást hozhat például egy beszállítóváltás, amely mutathatja az irányt más társaságoknak is. NÉVJEGY

Budapesten született, 1980-ban. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte. A külügyi tárcának is dolgozott.

KEDVENCEK

Film » Good Will Hunting Könyv » Most éppen A döntés Edith Eva Egertől Hobbi » olvasás, városi séták, lakberendezés Ahonnan merít, ha kimerül » baráti beszélgetés, egy jó alvás

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága »

asszertivitás/makacsság

Álom, amely még nem valósult meg »

„Az eddigi konkrét álmaim valóra váltak, s most olyan dolgokat élek meg, amelyekről álmodni sem mertem volna.”

– Igaz vagy hamis, hogy a fenntarthatóság a komfortzónán kívül kezdődik? – Hamis. Kényelmesek vagyunk, az tény, de ha belekezdünk, kiderülhet, hogy nem is volt olyan nagy lépés. – A pandémia hozott-e változást a nyitottságunkban? – Megmutatta, hogy egyénenként igenis tudunk változtatni, képesek vagyunk másképp élni, de tartós eredményeket nem hozott. Céges szinten viszont azt látom, hogy akik eddig halasztgatták a fenntarthatósági terveik megvalósítását, most gőzerővel belevetették magukat. Olyan vállalatok is, amelyekről első körben nem feltétlenül gondolnánk, hogy ez prioritás számukra – például egy ügyvédi iroda vagy barkácsbolt.

SZIGETI HAJNI