Figyelő 2021-31. szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

INFLÁCIÓS NYOMÁS A VILÁGGAZDASÁGBAN

A pénzbőség visszavág

LAKOSSÁGI HITELPIAC

KIENGEDTÉK A KÉZIFÉKET

BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS

HOZAMREKORD DRÁGULÁSSAL

JÁRMŰPARK-FIATALÍTÁS ROMÁNIÁBAN

31. SZÁM | 2021. AUGUSZTUS 5–11.

ÁRA: 790 FT

RONCSPRÉMIUMBÓL LUXUSAUTÓT

F_BI-aremelkedes.indd 1

2021. 08. 03. 14:14

MEGJELENT

A NEMZETI SPORT NAGY EB-KÖNYVE! NAGY MÉRETŰ KEMÉNY TÁBLÁS 200+ OLDAL

6490

FT

Fókuszban a magyarok: Rossi - Szalai - Fiola Puskás Aréna - Szurkolók Meccsek - Statisztikák

Kapható a könyvesboltokban, vagy rendelje meg a www.lapcentrum.hu oldalon! F_BII-EB.indd II

2021. 08. 03. 13:50

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Tombol az optimizmus a Wall Streeten

CÍMLAPON

36

10 GLOBÁLIS INFLÁCIÓ Szinte minden

Csúcsárak és hozamrekord

A vártnál jobb hozamokkal aratták le a kalászos gabonákat, a kukorica viszont megsínyli a hőséget – derült ki a Figyelő körképéből. A búza drágulása végigfut a termékpályán, a műtrágyaárak duplázódása pedig már most előrevetíti, hogy jövőre rosszabb lehet a termésátlag.

42

Tízezer hajvágás havonta

A gyorsfodrászatok és a hagyományos szalonok közti átmenetre keresett megoldást Szénási István, aki két év alatt országszerte 25 fodrászatot nyitott, jellemzően hipermarketek üzletsorán. A további növekedés érdekében franchiserendszert épít fel, a terjeszkedés folyamán pedig a környező országok magyarlakta területét is célba venné.

47

Támogatott növekedés

A júniusi hónap és az egész első fél év nagyon erősre sikeredett a lakossági hitelpiacon, miközben az ingatlankölcsönöknél sorban dőlnek az eddigi rekordok. A jó teljesítményhez ugyanakkor az állami ösztönzők is kellenek.

64

Luxusautók támogatással

Drága gépkocsik beszerzéséhez is támogatást nyújt az állam a roncsprogram amúgy sokak által igénybe vett lehetőségei révén. A projekt 16 éve, az autómatuzsálemek lecserélése érdekében indult. Azóta 650 ezer szennyező, ócskavasnak számító járgányt adtak le, helyettük pedig 550 ezer új gépkocsit helyeztek forgalomba. Hat esztendeje az elektromos autókra adják a legnagyobb támogatást, kezdetben a „roncskuponnal” egy új e-jármű árának több mint a felét ki lehetett fizetni. Most is jól jár, akinek van pénze egy „ökologikus” kocsira, de a program eddigi tizenhét pályázati köre ellenére a romániai autópark az egyik legöregebb az Európai Unióban. Címlap: Getty Images

szektorban száguldanak felfelé az árak 14 DRÁGULÁS Nálunk is elszálltak az árak

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 FONT SÁNDOR „A magyar agrárcégek 20 22 24 26 28

példát mutathatnak Kelet-KözépEurópában KIÁLTVÁNY MNB: biztonságos euróbevezetést! ÚJRAINDÍTÁS Pozitív jelzést küldött az OECD és a Fitch KORONAVÍRUS A nyár is az oltásról szól OTTHONTEREMTÉS Adó-visszatérítés a rozsdaövezeti lakások után TÉLI REFERENDUM Népszavazás a gyermekvédelemről

CÉGVILÁG

30 GÖLTL VIKTOR Visszatért az élet a munkaerőpiacra

34 SINSAY Beköltöztek 35 DIGITALIZÁCIÓ Az egészségügy is 36 39 40 42 44

felszállt a vonatra GABONAKÖRKÉP Csúcsárak és hozamrekord AUTÓPIAC Megfontolt tempóban TOMAJ ZSÓFIA A „zöld” utat mutatja SZALONSKICC Tízezer hajvágás havonta KÖNYVELŐBOT Okosrendszer az iBookrtől

SZEMÉLYI HÍREK

46 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

47 LAKOSSÁGI HITELPIAC Támogatott növekedés

50 BANKSZEKTOR Költségcsökkentési kényszer

TŐZSDE

52 OTP CSOPORT Átmentek a stresszteszten 53 ESG Fenntartható osztalékok 54 HOZAMOK Átmeneti lehet az esés az amerikai kötvénypiacon 56 BANKSZEKTOR Életjeleket mutatnak az európai pénzintézetek

GEOPOLITIKA

58 FED-ÜLÉS Egy lépéssel közelebb 60 AMERIKAI OLAJSZEKTOR Fúziók politikai ellenszélben

RÉGIÓ

62 RÁKAPCSOLTAK Lengyel napelemes boom

63 CSEH ERŐMŰBEZÁRÁSOK Kelletlen búcsú a széntől

64 ROMÁNIAI RONCSPROGRAM Luxusautók támogatással

66 DERŰLÁTÁS BELGRÁDBAN Robusztus növekedés évente

67 IDEGENFORGALMI KURIÓZUM Turisták Ukrajnában

68 ROMÁNIAI TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS Feltápászkodni a padlóról

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 STREAMELT SZÓRAKOZÁS Játékra hív a Netflix

CAPPUCCINO

74 GÁL ANDRÁS

TÁRSADALOM

76 JANIK SZABOLCS Újra csúcson az illegális bevándorlás

78 COVID-KÖRKÉP Koronavírus: nem néz ki jól, ami jön

SPORT

80 MAGYAR ÉREMESŐ Szuperkedd Tokióban

AJÁNLÓ

82 KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK MEG A HOSSZÚ ÉLET

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/31 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 08. 03. 15:41

| A HÉT HÍREI |

VIHARKÁROK: ÖTVENEZER LAKOSSÁGI BEJELENTÉS

A júliusi viharok nyomán közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – ismertette a Mabisz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. 2019-ben például a május 1. és augusztus 31. közötti teljes viharszezon utáni lakossági kárkifizetések nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot (tavaly 6,6 milliárdos volt ez az összeg). Az előző évtizedben az árvizekkel sújtott, kirívónak számító 2010-es év kivételével (amikor háromszázezret meghaladó kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a társaságok) a legrosszabb esztendőkben is nyolcmilliárd környékén állt meg a számla. A 2021. május–júniusi időszakhoz kapcsolódó összeg több mint kétmilliárd forint. A biztosítói terheket tetézi, hogy az ipari létesítmények, intézmények oldaláról is két és fél ezret megközelítő kárbejelentés érkezett, mintegy másfél milliárd forint értékben. Július első felének a jégverései kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is.

OLTALOM ALATT A TUZSÉRI ALMA ÉS AZ ŐRSÉGI TÖKMAGOLAJ

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a tuzséri alma és az őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi árujelzők programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az EU-s védelem alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett a közösség területén – áll a szaktárca közleményében. A tuzséri alma eredetmegjelölés azt igazolja, hogy a termék előállítása nemcsak a területhez kötődik szorosan, hanem kiemelkedő minőségének az elérésében meghatározó szerepet játszik a termesztésben való közvetlen emberi közreműködés. Az őrségi tökmagolaj kiváló érzékszervi tulajdonságairól híres, ezeket a hagyományos technológia biztosítja: az aprított tökmagot vízzel és sóval dagasztják, majd pirítják, végül mechanikus préssel préselik.

ZÖLDÉRTÉKPAPÍR A JEGYBANKTÓL

A HÉT 8,2 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/31

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal emelkedtek a fizetések májusban. Az ötödik hónapban a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 431 ezer, a nettó 295 ezer forint volt. A monetáris politika által kiemelten figyelt rendszeres bérek növekedése 7,8 százalék volt, az előző havi 9,6 után. A közszféra fizetései 10,6 százalékkal emelkedtek, látszik az ágazati béremelések hatása. Az egészségügyi szektorban 2022 januárjától további 30 százalékkal nőnek a szakdolgozói fizetések, az idén januártól pedig évente kiugró mértékben emelkedik az orvosok keresete. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma a tavalyi nagyon alacsony bázishoz képest májusban 12,2 százalékkal nőtt.

FOTÓK: GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

Az MNB közzétette a Zöldjelzáloglevél-vásárlási program és a jelzáloglevélmegújítási lehetőség operatív feltételeit rögzítő tájékoztatót, illetve döntött a fedezetkezelési keretrendszer finomhangolásáról, melynek értelmében a „zöld” minősítésű értékpapírok befogadási feltételei kedvezőbbé váltak. A zöldjelzáloglevél-kibocsátások ösztönzése s ezen keresztül az új és korszerű lakóingatlanok építésének és vásárlásának a támogatása érdekében a jegybank 2021. augusztus 2-ától nemzetközi standardoknak megfelelő, „zöld” minősítésű, fix kamatozású, forintban denominált, legalább 5 éves eredeti futamidővel kibocsátott jelzálogleveleket vásárol az elsődleges és a másodlagos piacon.

2021. 08. 03. 15:25

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Csak a naiv emberek hisznek a fejlődésben, pedig csak változás van, fejlődés nincs. (…) Valami elvész, valami új jön, és cserébe valamit a régiből, valami jót is föl kell áldozni” – Jankovics Marcell rajzfilmrendező.

ELVÁLT A VILÁG LEGGAZDAGABB EMBERE ÓRIÁSI BÍRSÁGOT KAPOTT AZ AMAZON

A luxemburgi nemzeti adatvédelmi bizottság szerint a személyes adatok kezelésének a tekintetében az Amazon nem felelt meg az európai általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR), ezért a céget 746 millió eurós (265 milliárd forint) bírsággal sújtotta. A büntetést két hete szabta ki a luxemburgi adatvédelmi szabályozó szerv (CNPD), egyúttal elrendelte az Amazon erre vonatkozó üzleti gyakorlatának a felülvizsgálatát. A társaság, amelynek az európai központja a nagyhercegségben van, tagadta, hogy bármiféle olyan szabálysértés történt volna, amely sértené a GDPR szabályait. A vállalat nem ért egyet a CNPD döntésével, és fellebbezést helyezett kilátásba. Míg a bírság első hallásra hatalmas, a cég pénzügyeiben viszonylag aprócska tételnek számít, tekintve, hogy az Amazon bevétele éves szinten 27 százalékkal, 113,08 milliárd dollárra (34 ezer milliárd forint) nőtt.

Huszonhét év házasság után hivatalosan is elvált a feleségétől Bill Gates, aki három hónapja jelentette be a döntést. A hírek szerint a felek nem kötöttek válási szerződést. A New York Times először májusban írt arról, hogy Melinda French Gates így határozott azt követően, hogy kiderült férjének az elítélt Jeffrey Epstein üzletemberrel való közeli kapcsolata. Előzetesen arról volt szó, hogy Bill Gates és immáron exneje a jövőben is együttműködik közös jótékonysági alapítványukban, azonban a múlt hónapban bejelentették, hogy Melinda Gates lemondott a társelnöki posztról. A Bloomberg friss adatai alapján 152 milliárd dolláros vagyonával jelenleg a Microsoft alapítója a világ leggazdagabb embere. Kérdés, hogy a válás milyen hatással lesz a vagyonára, a megosztás után is marad-e az első helyen.

JELZÁLOGHITEL-ELENGEDÉSSEL SEGÍTENEK A CSALÁDOKON Eddig harmincezer családnak segített a kormány az újabb gyermek születésekor biztosított jelzáloghitel-elengedéssel – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi oldalán. Novák Katalin a videóban emlékeztetett: ha egy famíliának jelzáloghitele van, akkor a második gyermek érkezésekor egymillió, a harmadik születésekor négymillió, minden további gyermek után pedig egy-egy millió forinttal csökken a tartozás.

2021/31 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 08. 03. 15:25

FOTÓ: AMIR COHEN, REUTERS

NAGYTOTÁL

„Kiberló” elektronikai hulladékokból készült feje a Tel-avivi Egyetem épülete előtt, július 21-én. Az intézmény adott otthont a Cyber Week elnevezésű informatikai rendezvénynek Izrael második legnagyobb városában.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 08. 03. 15:47

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 08. 03. 15:47

| PUBLICISZTIKA |

TOMBOL AZ OPTIMIZMUS A WALL STREETEN

A vártnál jobb második negyedéves amerikai gyorsjelentési szezon nyomán a részvényelemzők ráléptek a gázpedálra és a Morgan Stanley összesítése szerint 18 éves csúcsra emelkedett a papírokra adott vételi ajánlások száma. Ezek nyomán az S&P 500-as és a Nasdaq Composite rekordszintre emelkedett július utolsó hetében. Intő jel azonban, hogy a tengerentúli gazdaság egésze a vártnál lassabb ütemben, éves szintre átszámolva 6,5 százalékkal bővült a második negyedévben. A lakossági fogyasztás erős volt (11,8 százalékkal nőtt az első negyedév 11,4 százaléka után), a készletezés és az ingatlanberuházások lanyhulása azonban visszafogta a növekedést. Az elemzők az adat megjelenését megelőzően 8,5 százalékra számítottak. Az év hátralévő részével kapcsolatban megosztottak

a prognózisok. Az egyik tábor szerint a vállalatok készletezése felzárkózik, megszűnnek az ellátási láncokban keletkezett dugók és folytatódik a GDP nagyjából kétharmadát adó lakossági fogyasztás erőteljes növekedése. A másik tábor szerint viszont az amerikaiaknak adott készpénzcsekkeket már elköltötték a háztartások, a koronavírus delta-variánsa pedig aggasztóan terjed, különösen az ország déli részén – így fékeződik a bővülés üteme. Ha az utóbbiaknak lesz igazuk, akkor a Wall Street hurráoptimizmusa könnyen a visszájára fordulhat. A JPMorgan értékelése szerint a részvényelemzők nagyon elszúrták a tavalyi, egyébként a járvány miatt valóban teljesen kiszámíthatatlan évet, így most igyekeznek behozni a lemaradást és „felfelé” kompenzálnak. Az S&P 500-as index kosarában szereplő cégek a várakozások szerint a második negyedévben több mint 60 százalékkal növelik a profitjukat. A gyorsjelentésüket keddi lapzártánkig közzétevő társaságok csaknem 90 százaléka két számjegyű nyereségnövekedésről számolt be. Ez arra utal, hogy a vállalatok eddig sikeresen hárították át költségeik emelkedését a fogyasztókra. Azonban ha valóban óvatosabbá válik a lakossági költekezés és tovább fékeződik a GDP növekedési üteme, keserves csalódás várhat a hurráoptimista vételi ajánlásokat közzétevő elemzőkre.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Az S&P 500-as index kosarában szereplő cégek a várakozások szerint a második negyedévben több mint 60 százalékkal növelik profitjukat.

8 | FIGYELŐ 2021/31

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 08. 03. 15:12

ÜZEMANYAG MINDENHOL DRÁGA

+TWNSY

ÜZEMANYAGÁRAK MAGYARORSZÁGON*

A hazai üzemanyagárak rendre neuralgikus pont a közéletben, de számtalanszor bebizonyosodik, hogy a hazai magas üzemanyagáraknál RFLFXFGGFP F PºWS^J_÷ TWX_¥LGFS ¥WZQYFP & MF_FN À_JRFS^FL¥W JRJQPJI­X [FQ·GFS OJQJSY÷X [TQY F_ ZY·GGN M·SFUGFS F PTW¥GGN ­[JPMJ_ képest pedig 100 forintos literenkénti eltérés is mutatkozik, de Magyarország ezzel nem ugrik ki a régióból, hacsak nem azért, mert PTW¥GGFS XTPPFQ TQHX·GG [TQY F YJWR­P RNSY R¥XMTQ &_ À_JRFS^FL¥W P­WI­X RJQQ­ NL^JPJ_YÀP ºXX_JL^ďOYJSN F_ ¾YI±OFPFY ­X F_ FZY·U¥Q^F matricák árát, ez azért bonyolultabb, de jól jöhet az információ, ha valaki FZY·[FQ [¥L SJPN F S^FWFQ¥XSFP F_ &IWN¥WF F 9¥YW¥GF JXJYQJL F_ &QUTPGF ?*2&3>&, 7&0 & 0 73>*?ö 8 & 0 ?*1. 478? ,40'&3

Gázolaj

ºX GJS_NS

2NS

421

2F]

507

Átlag

95

452 ö s b

e n zin E

10

564

497 473

445

423

339

318

448

443

2NS

445

2F]

507

Átlag

565

475 98 a s b e n zi n E 5

517

562

582

2NS

412

2F]

470

444 511

451

460

599

548

493 489

419 495

504

450

G ázolaj

409

603

Átlag

FZLZX_YZX +TWW¥X MTQYFSPTQOFP MZ

413

FZLZX_YZX JZW·" KTWNSY &_ ¥YQFL¥WFPY·Q OJQJSY÷XJS JQY­WSJP az autópályákon vagy turisztikai csomópontok melletti településeken tapasztalt árak, FMTL^FS NYYMTS NX SFL^ F X_·W¥X F RNSNRZR ­X F RF]NRZR Pº_ºYY

409

499

+TWW¥X MTQYFSPTQOFP MZ

ÚTDÍJAK, PÁLYAMATRICÁK

SZLOVÁKIA

8?*7'.&

AUSZTRIA

OLASZORSZÁG

HORVÁTORSZÁG

10 napos

A legrövidebb

10 napos

Gradóig

Zágrábig

1 hónapos

A leghosszabb

2 hónapos

Bibionéig

(Matrica)

10 euró 14 euró

(Útdíj, szakaszonként JQY­W÷

1,5 euró 7 euró

(Matrica)

9,5 euró

27,8 euró

(Útdíj, kusza)

10 euró 13 euró

Rómáig

64,5 euró

ROMÁNIA

8?14; 3.&

1 hetes 1 hónapos

(Matrica)

3 euró 7 euró

CSEHORSZÁG

SVÁJC

1 hetes

10 napos

Csak éves van

1 hónapos

1 hónapos

(Matrica)

15 euró

30 euró

(Matrica)

310 korona

(Matrica)

(Útdíj, teljesen kusza, példák)

47 kuna

Plitvicéig 68 kuna

Rovinjig 172 kuna

Splitig

247 kuna

40 frank

440 korona +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

MEGJEGYZÉS: &_ FIFYTP Y¥O­PT_YFY· OJQQJLďJP F_ À_JRFS^FLTP ¥WFN SFUTSYF NX [¥QYT_MFYSFP F_ ¾YI±OFP UJINL X_FPFX_TPWF [TSFYPT_SFP SJR QJMJY PNQTR­YJWWJ [FL^ NI÷WJ QJGTSYFSN

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 08. 03. 15:12

| CÍMLAPON |

10 | FIGYELŐ 2021/31

F_10-14_Csztori-aremelkedesek.indd 10

2021. 08. 03. 15:24

| CÍMLAPON |

SZINTE MINDEN SZEKTORBAN SZÁGULDANAK FELFELÉ AZ ÁRAK

GLOBÁLIS INFLÁCIÓ | Világszerte két számjegyű mértékben drágulnak az élelmiszerek, az alapanyagok, a feldolgozóipari termékek, az építőanyagok. A pandémia utáni gazdasági visszapattanás nagy keresletet hozott. A szélsőséges időjárás új utakra kényszeríti majd az agrárszektort.

Akármelyik piacra megy ki az ember Európában, Ázsiában, Amerikában, ugyanazt tapasztalja. Sokkal drágább a zöldség, a gyümölcs, a liszt, a rizs, a tej, a kenyér, mint akár egy évvel ezelőtt. És a benzinkutaknál sem jobb a helyzet. Az USA-ban január óta 40 százalékkal drágult a benzin. Az árak megint a plafont verik, és a kommunális szolgáltatások ellenértéke, a víz-, a szemétdíj is emelkedik. Globális árnövekedés figyelhető meg az alap-, a nyersanyagoktól, az energiahordozóktól kezdve a feldolgozott árukig, az élelmiszerekig, a ruházati cikkekig. Ennek sok oka van.

HATÁROK NÉLKÜL

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Közülük talán kettő emelhető ki mint aktuális, tartósan ható tényező: a koronavírus-járvány és az általános klímaváltozás. Mindkettő önmagában is pusztító, romboló gazdasági hatású, de ami talán mindennél fontosabb: nagymértékben nöTörökország Brazília Oroszország USA Magyarország India* Lengyelország Szlovákia Ausztria Csehország Spanyolország Dél-Korea Nagy-Britannia Németország Kína Franciaország Szlovénia Indonézia Olaszország Japán

2,84 2,81 2,77 2,73 2,40 2,39 2,35 1,75 1,48 1,42 1,33 1,26 0,2

5,39 5,33 5,26 4,17

2¥OZXN FIFY

6,51

8,35

17,53

velik a bizonytalanságot. Kiváltképpen a pandémia fellángolása kiszámíthatatlan. A nyersanyag-, az energiahordozó-termelők, a bányászati ágazat nagy játékosai bizonytalanok abban, hogy beruházzanak-e, s ha igen, mekkora mértékben, továbbá milyen árumennyiséget dobjanak piacra, lesz-e rá kereslet, és nem várhatók-e újabb visszaesések a gazdasági ciklusban. Ha drágulnak az energiahordozók, annak következményei valamennyi szektorra kihatnak. Az éghajlatváltozás az iparvállalatoktól kezdve a mezőgazdasági termőterületeken át az utakig-vasutakig hatalmas pusztítást okozott eddig árvizek, szárazság, erdőtüzek, földcsuszamlások formájában. Klímaszakértők szerint immár világszerte erősen érezhető az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. A klímakonferenciákkal, a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásával kapcsolatos ígéretekkel, azok teljesítésével a világ már valószínűleg elkésett. És a környezetpusztítás is olyan, mint a járvány: nincsenek országhatárok, az egyik állam felelőtlensége, szennyezése nagy károkat okoz a többi országnak. S a klímavédelemnek van bizonyos inflációgerjesztő hatása is, mert például a Németországban ez évben bevezetett szén-dioxid-adó 7-8 eurócenttel emelte meg a benzin literjének az árát.

BIZONYTALAN ENERGIAÁRAK

MEGLÓDULT AZ INFLÁCIÓ A VILÁGBAN, 2021. VI. Százalékos változás 2020 azonos hónapjához képest

+TWW¥X NSƼFYNTS JZ

Hozzá kell szoknunk, hogy az aszályos időszakok, a felhőszakadások, a villámárvizek gyakoribbá válnak. Valószínűleg gyökeres változtatásokra van szükség a világ mezőgazdasági termelésében is. Új, szárazságtűrő fajok kellenek, és Európa középső, de akár északi része is hozzá fog szokni az éghajlati övezeti módosuláshoz. Még erőteljesebben jelennek meg a déli, mediterrán növények, sorvadnak majd a mérsékeltebb klímához szokott kultúrák. Tavaly a koronavírus-járvány globális gazdasági hanyatlást okozott. Európában a bruttó hazai termék (GDP) mintegy kétszer akkora mértékben esett vissza, mint az Egyesült Államokban. Kína a nagy világgazdasági egységek közül a le2021/31 FIGYELŐ | 11

F_10-14_Csztori-aremelkedesek.indd 11

2021. 08. 03. 15:24

| CÍMLAPON |

A GÁZ JEGYZÉSE & 3*< >470 . 9ö?8) 3

5,35

Dollár, egymillió BTU*-ra számolva

2,71 Január

Február

2,62

2,66

Március

Április

2,91 Május

3,26

Június

'9:" 'WNYNXM YMJWRFQ ZSNY GWNY M÷JL^X­L F_ JSJWLNF JL^NP PQFXX_NPZX R­WY­PJL^X­LJ '9: PG OTZQJ JSJWLN¥SFP KJQJQ RJL +TWW¥X *SJWL^ .SKTWRFYNTS &IRNSNXYWFYNTS

KÍNAI VASKÉZ

ÜZEMANYAGÁRAK A VILÁGBAN Dollár, 2021. július végén Hongkong Görögország Olaszország Franciaország Nagy-Britannia Németország Horvátország Szlovákia Szerbia Csehország Ausztria Magyarország Lengyelország Legolcsóbb: Venezuela – 0,02

1,68 1,66 1,61 1,55 1,55 1,46 1,46

talmú gázmennyiséget tavaly júniusban 1,63 dollárért jegyezték, ez év júniusában pedig az ár elérte a 3,26 dollárt. Közben a gyorsan változó globális járványhelyzet, a világgazdasági folyamatok más meghatározó paramétereinek sebes és kiszámíthatatlan módosulása 2021-ben hullámvasútra ültette az NYSE gázárjegyzéseit.

Legdrágább: 2,54 1,99 1,95 1,86 1,86 1,84

Forrás: globalpetrolprices.com

hető legkisebb veszteséggel zárta 2020-at, ottani viszonylatban szerénynek számító, 2,3 százalékos gazdasági bővüléssel, miközben az USA 3,5, az EU pedig csaknem 7 százalékos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. Ezzel az ázsiai óriás tovább növelte világgazdasági súlyát. Jelentős szerepe van a drágulásban az energiaárak kiszámíthatatlanságának, egészében véve növekedésének. Oroszország félhivatalos forrásai szerint a földgázár egy esztendő alatt (2020 júniusától 2021 júniusáig) csaknem megkétszereződött. A német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA) adatai, amelyek az importföldgáz ellenértékét jelzik határparitásban, megerősítik ezt a becslést. Míg tavaly májusban Németországban az importgáz egységára (energiatartalomban, egy terajoule-ban [TJ] mért mennyiség) 2583 eurót tett ki, addig ez év azonos hónapjában már 4988 euró volt. Az Északi Áramlat II., az Ukrajna körüli viták kedvezőtlenül hatottak Európa gázellátására. Emiatt jegyezte meg a moszkvai, kormányközeli RIA Novosztyi, hogy a gázviták okán Nyugat-Európa tárolói a szokásosnál sokkal kisebb mértékben vannak feltöltve – ami, ha hideg lesz a tél, energiagondokat okozhat. Az Egyesült Államokban hasonló irányzatot figyelhettünk meg. A világ legnagyobbjának számító New York-i börzén (NYSE) az egymillió brit hőegységnyi (BTU) energiatar-

Kínában hasonló a helyzet. A cseppfolyósított földgáz (LNG) belföldi ára a Gasprocessingnews.com szakportál adatai szerint a múlt hónap végén tonnánként meghaladta a 7000 jüant (CNY), ami 1084 dollárnak felel meg. Egy évtizede nem rögzítettek ilyen nagy ellenértéket, amely csak júliusban, egy kéthetes időszakban 50 százalékkal ment feljebb. A kormány radikális klímavédelmi intézkedéseinek megfelelően Kínában a házak, lakások fűtését széntüzelésűről átállítják földgázalapúra. Ám a gázellátás nem tart lépést az ugrásszerűen növekvő kereslettel. Peking vaskézzel igyekszik letörni a fel-felerősödő inflációt, amely lassítja a gazdasági helyreállítás menetét. A tervezett és kiszivárgott kemény állami korlátozó intézkedések július végén pánikszerű eladási rohamot indítottak el a sanghaji parketten. A Reuters pekingi jelentése szerint a gyárkapukon belüli inflációt júniusban sikerült valamelyest visszaszorítani, miután az ország vezetése lecsapott az alapanyagáremelkedésekre. Közgazdászok figyelmeztetnek: nő a feszültség a gazdaság meghatározó szereplői körében. Ami a kínai

A KÍNAI INFLÁCIÓ, 2021 8_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY

1,64

1,75

Május

Június

0,92

0,32 –0,22 Január

–0,42 Február

Március

UWNQNX

+TWW¥X NSƼFYNTS JZ

NAGYON MEGDRÁGULT AZ IMPORT EURÓPÁBAN, 2021. VI.*

Százalékos változás 2020 júniusához képest *QJPYWTRTX ¥WFR +ºQIL¥_ S^JWX YNX_Y±YFYQFS ;FX­WH 3^JWX P÷TQFO 3^JWXLZRN PFZHXZP 0÷X_­S 8_±SJXK­R­WHJP Feldolgozatlan kávébab Gabonafélék Ɠ Q÷ XJWY­X *Németországi árak alapján.

Forrás: Destatis

12 | FIGYELŐ 2021/31

F_10-14_Csztori-aremelkedesek.indd 12

2021. 08. 03. 15:24

| CÍMLAPON |

MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK ÉS ÉLELMISZERÁRAK* fogyasztásicikk-piacot illeti, noha a drágulás mértéke nem éri el a világátlagot, az árnövekedési tendencia óvatosságra int.

ELSZABADULTAK AZ IMPORTÁRAK

Nyugati szomszédunknál, Ausztriában is nő az inflációs nyomás. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) a korábban prognosztizáltnál nagyobb mérvű áremelkedést jósol 2021-re. Az alap: a harmonizált fogyasztói árindex (HVPI) júniusban kalkulált 2 százalékos éves növekedését a központi bank július végén kénytelen volt 10 százalékkal, 2,2-re emelni. Az intézmény ezen időszakban kiadott közleménye szerint meglepően nagy mértékben nőttek Ausztriában az energiaárak, ezek okozták a szokatlanul magas szintű júliusi inflációt. A két erőteljes befolyásoló tényezőtől, az élelmiszer- és az energiaáraktól megtisztított „maginfláció” az ez évre várt 1,9-ről 2022–23-ra 2,1 százalékra kapaszkodhat. Európában a pandémia miatti tavalyi visszaesés után megindult az építkezés. Az építőanyagok ára az egekben van, nem ritka a 60-70 százalékos drágulás. Németországban, Magyarország legfontosabb külgazdasági partnerénél májusban az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva az építőanyagárak 40–85 százalékkal emelkedtek. Az ipari termékek termelői árindexe az idei ötödik hónapban 7,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, vagyis az ipar egyelőre képes valamennyit lenyelni az alapanyagárak száguldásából. Németországot az export- és importszerkezetének a különbözőségéből adódó hátrány is sújtotta. Míg az exportált áruk és szolgáltatások ára ez év júniusában 2020 hatodik hónapjához képest 5, addig az importált áruké és szolgáltatásoké 13 százalékkal emelkedett. Hivatalos adatok szerint a behozott energiahordozók ellenértéke egy esztendő alatt egészében véve 88,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a földgáz importára 150, a kőolajé 81,8 százalékkal haladta meg a tavaly júniusi szintet.

EU: A SZOKÁSOS MEGOSZTOTTSÁG

Napirenden van (legalábbis így kellene lennie) a drágulások makroszinten való kezelésének a kérdése az unióban, mivel az inflációra is jelentős hatást gyakorol a brüsszeli központ költségvetési deficittel kapcsolatos politikája. Más szóval: reformok kellenének. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági kérdésekért felelős biztosa a Politico által nemrég szervezett, Versenyképes Európa című tanácskozáson figyelmeztetett: „A 2008-as nagy pénzügyi válság növelte az EUtagok közti különbségeket. Ne essünk ugyanebbe a csapdába, beszéljük meg a szükséges reformokat.” Németország egyelőre a saját szakállára cselekedne, akár úgy is, hogy szembemegy az unió klímaintézkedéseivel. A német gazdasági és a pénzügyminiszter július végén közösen javasolta, hogy a nagy villanyszámla mérséklésére – legalább első lépésként a nyugdíjasok számára – engedjék el az azt hizlaló „ökoárampótlékot” (EEG-Umlage). Ezzel a pluszpénzzel a zöldáramtermelést támogatnák. Tavaly Brüsszel a pandémiára tekintettel felfüggesztette a két alapkritérium, a legfeljebb 3 százalékos költségvetési de-

1. Svájc 2. Norvégia 3. Izland 4. Jersey 5. Dánia 6. Luxemburg 7. Hollandia 8. Írország 9. Franciaország 10. Finnország 17. Németország 20. Szlovénia 21. Horvátország 28. Magyarország 29. Lengyelország 35. Románia 36. Oroszország 39. Ukrajna 41. Koszovó**

Pont

Megélhetési költségek indexe Ezen belül: élelmiszerárak indexe 0

20

40

60

80

100

120

140

*Az indexeket úgy számolták ki, hogy New York az alap, a 100-as érték, legyen szó a megélhetési PºQYX­LJPW÷Q [FL^ F_ ­QJQRNX_JW¥WFPW·Q &_F_ F_ ­QJQRNX_JW¥WFP *ZW·UF R¥XTINP QJLIW¥L¥GG TWX_¥L¥GFS 3TW[­LN¥GFS NX SFL^TS PJ[­XXJQ F 3J\ >TWP NFP FQFYY [FSSFP JL^JIÀQ 8[¥OHGFS RFLFXFGGFS RNSY F_ FRJWNPFN RJYWTUTQNX_GFS 0TX_T[·GFS F QJLTQHX·GG JZW·UFN ¥QQFRGFS F_ ­QJQRNX_JW¥W ¥YQFL F 3J\ >TWP N­SFP HXFP JL^SJL^JIJ & QJLTQHX·GG JZW·UFN TWX_¥L QNXYF_¥W· +TWW¥X IJ SZRGJT HTR

5 9ö&3>&,40 7*2*10*) 8* NÉMETORSZÁBAN

Százalékos változás, 2021. V.–2020. V.

&_ ­UÀQJYJP X_JWPJ_JYN JQJRJNMJ_ U­QI¥ZQ YJY÷Mº_ MFX_S¥QY KF¥WZ 0÷TQFOG·Q P­X_±YJYY QJU¥WTQY GNYZRJS 9JY÷HXJWJUJP Kötegelt betonacél szálak

63,9

83,3

45,7 44,3 betonozáshoz használt 38,4 Állványozáshoz, ­U±Y÷NUFWN KF¥WZ IJX_P¥P KFQFUTP

Forrás: Destatis

ficit és a maximum az éves GDP 60 százalékát kitevő államadósság megkövetelését a tagoktól. Ez vitathatatlanul gyorsította az EU-ban az áremelkedéseket. Az Európai Bizottság 2023 elején állítaná vissza a 3 – 60 ikeralapelv érvényét, ám a déli tagállamok – Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal az élen – reformokat követelnek, többek között a két kritérium lazítását. Indoklásuk szerint a kétségkívül a költségvetési hiányt növelő állami beruházásokkal, a magasabb eladósodottsági szint megengedésével hatékonyabban lehetne helyreállítani a gazdaságot, kezelni a kihívásokat. Ezzel szemben az „északiak” – Németország vezetésével a hollandok, a dánok, az osztrákok – nem engednének a „déliek” nyomásának, s fenntartanák a szigorú fiskális fegyelmet mint a jövendőbeli reformok – és az inflációs nyomás elleni harc – egyik pillérét. D. P.

2021/31 FIGYELŐ | 13

F_10-14_Csztori-aremelkedesek.indd 13

2021. 08. 03. 15:24

| CÍMLAPON |

NÁLUNK IS

ELSZÁLLTAK AZ ÁRAK

DRÁGULÁS Továbbra is rendkívüli a magyar fogyasztói árindex növekedése, sőt az unióban a legnagyobb.

OKFEJTÉS

Egyelőre az okokat próbálják megfejteni. A negyedik és az ötödik hónapban az üzemanyag-drágulás és a bázishatás következménye volt a kiugró inflációs adat, most azonban már az újranyitás hatása jelenik meg a fogyasztói árindex alakulásában. A szolgáltató és a vendéglátóipari szektorban is elszálltak az árak, illetve több alapanyag (mint például az építőanyagok) ellenértéke szintén az egekbe szökött. Az inflációs kosárra (amelyben az energia, számos kiskereskedelmi produktum és a szolgáltatások is megtalálhatók) továbbra is nagy befolyásuk van az élelmiszeripari termékeknek és persze az üzemanyagárnak. Utóbbi májusban 24,2 százalékkal emelkedett. Az étolaj 25,5 százalékkal drágult, a tanszerek és az írószerek pedig 10,3-del. A dohánytermékek ára májusban 19,7 százalékkal nőtt. Ilyen kiugró növekedések az építőiparban lesznek még szép számmal, továbbá a szolgáltatások területén, például a turisztikában, a kiadó apartmanoknál.

CSÖKKENŐ FOGYASZTÁS

Sajnos azonban míg a maginfláció jócskán több mint egy százalékkal kisebb a fogyasztóiár-emelkedésnél, a boltos termékek árdrágulása sokkal nagyobb, mintegy 8 százalékos volt. A növekedésben természetesen szerepet játszik a zöldség-gyümölcs árak jelentős változása, ugyanakkor például a januárban belengetett sertéshúsdrágulás nem.

A pénzromlás ütemének az erősödése a fogyasztási adatokat is torzíthatja. Nagyobb infláció mellett nagyobb bevételeket könyvelhetnek el a kiskereskedelemben – kérdés, menynyivel több vagy kevesebb termék eladása mellett. A jelenlegi kasszaadatokat tekintve a nyári hetekben 7 százalék körüli bevételgyarapodást könyvelnek el a kereskedők, ami kifejezetten szép eredménynek számít (bázishatás sincs, tavaly ilyenkor már kinyitottak a boltok). Csakhogy a folyó áras bővülést kevesebb termék értékesítése mellett produkálják az üzletek. Ez a teljes fogyasztásban is megjelenik majd, ami öszszességében kedvezőtlen folyamat a termelői szektor számára. Vagyis a növekedésből le kell majd vonni az inflációt, s így már egyáltalán nem biztos, hogy pozitív a szaldó. Az erősödő infláció egyben a fogyasztási aktivitás gyengülését is hozza. Emlékezetes, hogy amikor Németország átállt a márkáról az euróra, jelentős fogyasztóiár-növekedés mutatkozott, mire a németek egész évben otthon maradtak, begubóztak. Ezzel kisebbfajta krízist okoztak az európai turizmusban.

JEGYBANKI BEAVATKOZÁS

Most még nem látszik, hogy a magyar inflációs adat milyen hatásokat gyakorol majd a fogyasztói piacra, ám az borítékolható, hogy a megtakarítások tovább gyarapodnak. Pláne az MNB kamatemelési politikájának köszönhetően. A jegybank közleménye szerint mindaddig kamatot emelnek, amíg nem szorítják vissza az inflációt. A nagyobb kamatok pedig kedveznek a közép- és hosszú távú megtakarításoknak. Az elemzők továbbra is abban bíznak, hogy július–augusztusban enyhül az inflációs nyomás (meglepő lenne, ha nem így történne), de szeptemberre újra visszatérhet a fogyasztói árindex 5 százalék feletti erősödése. H. GY.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A KSH adatai szerint júniusban 5,3 százalékos volt az infláció, vagyis az ütem nem lassult sem áprilishoz, sem májushoz képest. Pedig nyárra a szakemberek enyhülő árnyomással számoltak.

14 | FIGYELŐ 2021/31

F_10-14_Csztori-aremelkedesek.indd 14

2021. 08. 03. 15:24

MK_Konzultacio_Julius_print_200x292.indd F_15_nemzeti_konzultacio_hirdi.indd 15 4

2021. 07. 08. 06. 03. 12:37 15:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„A MAGYAR AGRÁRCÉGEK PÉLDÁT MUTATHATNAK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN”

FONT SÁNDOR | A kormány az elmúlt évtizedben stratégiai ágazattá alakította az agráriumot és védelmébe vette a gazdákat, akik a mostani EU-s pénzügyi ciklusban 4200 milliárd forintnyi vidékfejlesztési támogatásra pályázhatnak – mondta a parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke a Figyelőnek adott interjúban. A fideszes politikust a birtokviszonyokról, a Termőföld Magántőkealapról, az öntözés helyzetéről, valamint a zöldség- és gyümölcsárak drasztikus emelkedéséről is kérdeztük.

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

FONT SÁNDOR, A FIDESZ AGRÁRPOLITIKUSA. TIZENÖT ÉVE VEZETI AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁT

16 | FIGYELŐ 2021/31

F_16-18_Font_Sandor.indd 16

2021. 08. 03. 15:17

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Idestova tizenöt éve vezeti az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát. Hogy látja, honnan hová jutott el a magyar agrárium e másfél évtized alatt? – 2010–11 óta egyértelműen növekvő pályán mozog a hazai mezőgazdaság, hektikus kilengések nélkül. Emlékezzünk csak vissza: 2010 előtt még gazdatüntetések tarkították a mezőgazdászok életét. Ráadásul abban az időszakban érkeztek ide a mérhetetlen nyereségétvágyú multinacionális áruházláncok, amelyek hozták magukkal az anyaországukból származó élelmiszereket. A magyar termelőkkel alig akartak szóba állni, így az ő portékáik piacot veszítettek. Ha pedig mégis kínálták az áruikat, polcpénzt szedtek tőlük. 2010 azonban jelentős fordulatot hozott: a kabinet stratégiai ágazattá alakította az agráriumot és védelmébe vette a termelőket. Kiemelném azt is, hogy évek óta a mezőgazdaság biztosítja a többletet hazánk exportegyenlegében. Ez persze egyszerre jó és rossz is. Jó, mert mutatja a magyar agrártermékek exportképességét, rossz viszont, hogy elsősorban alapanyagot, nem pedig feldolgozott árut viszünk a külpiacokra. Így csak kevesen tudják például azt, hogy a világ egyik legnagyobb tésztagyártója, Olaszország is magyar búza importálásával javítja fel termékei minőségét. – A vidékfejlesztési EU-támogatások magyar állami önrészének 80 százalékra emelése milyen változást hozhat a gazdáknak? – A 2021–27-es uniós pénzügyi ciklus fordulópontot jelent a hazai mezőgazdaságnak, mivel az eddigi tizenhét százalékos nemzeti önrészt az ön által is említett nyolcvanra emelte a kormány. Nagyon komoly potenciál van ugyanis az agrárium fejlesztésében. Összegszerűen azt tudom mondani, hogy míg az előző, 2020-ig tartó költségvetési periódusban 1400-1450 milliárd forintos vidékfejlesztési pénzalap állt rendelkezésre, addig a következő hét esztendőben ez megháromszorozódik, azaz mintegy 4200 milliárdosra bővül. Szinte már az kihívás lesz,

hogy a gazdák ezt le is tudják hívni. A 4200-ból 1400-1500 milliárd forintra már az idén és jövőre megjelennek a pályázati felhívások. – A kormány egyik legfontosabb mezőgazdasági célkitűzése a földviszonyok megváltoztatása volt a kis- és középbirtokosok javára. Hogy állunk ma? Megvalósult a kabinet által vágyott 80:20-as arány a kis- és a nagybirtokosok között? – Igen, nagyjából így állunk. De elég mozgékony mutatóról van szó. Méghozzá azért, mert a 2014-től hatályos földforgalmi törvény – amely uniós előírásra elméletileg lehetővé tette EU-s állampolgároknak is a magyarországi földvásárlást – alapszabályként azt határozta meg, hogy magánszemélyek maximum háromszáz hektárt birtokolhatnak, a társas vállalkozások bérleti művelésbe vont területe pedig legfeljebb ezerkétszáz hektáros lehet. S mivel sokaknak volt ennél nagyobb bérelt területe, megkezdődött a nagyüzemi földek méretének a csökkenése. Ugyanígy – elsősorban üzemeltetési, gazdautánpótlási, öröklési nehézségek miatt – a relatíve kis, egy–nyolc hektáros területek tulajdonosai körében is egy értékesítési hullám tapasztalható. Így az látszik, hogy miközben a birtoktestek száma csökken, a középbirtokok mennyisége és mérete nő. Összességében kijelenthető: a kis és a közepes birtoktestek uralják a magyar agrárpiacot. Ezt a tendenciát pedig erősítik a tipikusan ilyen méretű földeket művelő családi gazdaságokra vonatkozó új, rendkívül nagy adókedvezményt biztosító szabályok is. – Részben a birtokpolitikát érinti, hogy a minap a Termőföld Magántőkealap létrehozásának a híre jelent meg a Magyar Közlönyben. Ez a hazai mezőgazdasági vállalkozások kelet-közép-európai termőföldvásárlását segítené elő, többségében költségvetési forrásból. Hol és milyen lehetőségek kínálkoznak a magyar agrárcégek előtt a régióban? – A térségben az ukrán termőföldpiac a legizgalmasabb. Nagyon jó minőségű földjük van, viszont igencsak alacsony fejlettségi szintű technológiával művelik. Ugyanez igaz Fehéroroszországra is. Most úgy néz ki, hogy ezek az államok a piacnyitásnál nem zárják majd ki a magas technológiai szintet képviselő külföldiek letelepedését. Zárójelben jegyezném meg, hogy valamelyest ilyen

NÉVJEGY 1960-ban, Soltvadkerten született, egy gazdálkodócsalád harmadik gyermekeként. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig mérnök-közgazdászi diplomát. Dolgozott elektrotechnológusként, számítógép-programozóként és kereskedelmi területen magánvállalkozóként. Közel nyolc hektáron foglalkozik szőlőtermesztéssel. 1989-től az MDF tagja volt. 2004-ben, miután törvénytelenül kizárták a demokrata fórum frakciójából, felvételét kérte a Fideszbe, amelynek 2005 óta a tagja. Négy cikluson át volt önkormányzati képviselő szülővárosában, emellett 2006–10-ben a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnökeként is tevékenykedett. 1998 óta országgyűlési képviselő, 15 éve vezeti a parlament mezőgazdasági bizottságát. A Pálinkafőzők Országos Egyesületének az elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének a felügyelője. Nős, három gyermek édesapja, négy unoka nagyapja.

a román földpiac is. Bár ott már nagyon sok a külföldi, főleg az olasz és a francia versenytárs, de Romániában is lehet keresnivalónk. Az azonban biztos, hogy mostanra lett körülbelül három-négy tucat olyan nagy agrárcégünk, amelynek nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a művelt területek nagyságának a növelése irányába is el kell mozdulnia. Például Ukrajna és Fehéroroszország relációjában, de lehet gondolkodni a Balkánban is. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen volumenű vásárláshoz kapnak-e állami finanszírozást. A tőkealap létrehozása pedig éppen erre irányul. Úgy vélem, óriási dolog, hogy a magyar mezőgazdaság eljutott arra a szintre, hogy már nem a külföldiek jönnek ide és mondják azt: „Na fiúk, ez a mi csodás technoló2021/31 FIGYELŐ | 17

F_16-18_Font_Sandor.indd 17

2021. 08. 03. 15:17

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PINGPONGOZÁS KÖZBEN. 2010 ÓTA A GAZDÁKNÁL A PONT

ságát. Így pedig elég nehéz helyzetbe kerültünk, mert azt látjuk, hogy a Magyarországon jelenleg öntözött százezer hektár megduplázható lenne, sőt valamikor összesen négyszázezer hektárra épült ki öntözőrendszer. A revitalizációra pedig már jó példáink is vannak. Megemlíteném az Agrárminisztérium egyik programját, amelynek a segítségével a Duna bal partján, Solttól Dusnokig öntözési közösségek jöttek létre. – Évek óta folyamatosan és nagymértékben drágulnak a friss zöldségek és gyümölcsök. Ennek hátterében is a sokszor szélsőséges időjárás húzódik meg, vagy a munkaerőhiány, illetve a meglévő munkaerő bérének a növekedése hajtja felfelé az árakat?

A Magyarországon jelenleg öntözött százezer hektár megduplázható lenne. – Mindez egyszerre. Sőt hozzá kell tennem még egy tényezőt, a növényvédő szerek árának az emelkedését. Utóbbi is az unióval függ össze. Brüsszel ugyanis – az emberi életre nézve igazoltan vagy csak feltételezetten veszélyes mivoltukra hivatkozva – előírta bizonyos hatóanyag-

kombinációk kivonását a forgalomból. Az ezeket gyártó cégek pedig óriási pénzeket fordítanak az új feltételeknek megfelelő szerek kikísérletezésére. Mindennek következtében az új növényvédők drámaian drágulnak, ami beépül az élelmiszeralapanyag-árakba is. Az időjárással kapcsolatban azt jegyezném meg, hogy tudományos kutatások szerint a nálunk eddig domináns nyugat-európai széljárás némileg erejét veszítette, gyengül. Így az Északi-sarkvidék és az Afrika felől fújó szelek erősebbek, ami télen brutális hideget, nyáron extrém meleget eredményez. Példaként említeném, hogy a sárgabarack esetében négy év után az idei az első olyan esztendő, amikor egy értelmezhető mennyiségű gyümölcs – de az is jellemzően csak a Dunántúlon – megmaradt a fákon és nem fagyott el. Ennek persze az az egyenes következménye, hogy az a gazdálkodó, aki már három-négy éve nem tudott termelni a fagyok miatt, most megkéri a sárgabarack árát. A munkabérről pedig azt tudom mondani, hogy a kézimunkaerőigényes területeken, például a szőlőágazatban, a fóliás termesztési ágban, de általában a zöldség-gyümölcs szektorban katasztrofálisan nehéz dolgozót találni. Aki pedig jelentkezik, az keményen megkéri a munkája árát. Három esztendő alatt gyakorlatilag több mint a duplájára nőtt az órabér – jelenleg 1200 és 1400 forint közötti – a kézimunkaerő-igényes ágazatokban. Annak pedig, aki nemcsak szedni, hanem például metszeni és szemezni is tud, kétezer forintnál kezdődik az óradíja. HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: UJVÁRI SÁNDOR, MTI

giánk, tanuljátok meg, alkalmazzátok ti is, és akkor fejlődtök.” Erre ugyanis ma már a fejlett magyar agrárcégek is képesek a kelet-közép-európai országokban, ahol példát mutathatnak. – Látva a hazai klimatikus viszonyok változását, a jövő egyik legfontosabb kérdése a mezőgazdaságban az öntözés fejlesztése. Ezt már az egyik gazdaságvédelmi akcióterv is rögzítette, sőt törvény is szól róla. Milyen technológiai megoldások kellenek ahhoz, hogy nőjön az öntözött területek nagysága? – Először is tisztázni szeretném, hogy amikor öntözésről beszélünk, csak felszín feletti vizek felhasználásában gondolkodunk, felszín alattiakban nem. Hazánknak elsősorban az lenne a dolga, hogy amikor vízfelesleg keletkezik, akkor ne kivezessük az országból, hanem eltároljuk azt. Jó hír ugyanakkor, hogy a Duna–Tisza közének egyes területein jelentkező elsivatagosodási probléma megoldására – hála Kiskunfélegyháza és környéke fideszes parlamenti képviselője, Lezsák Sándor kitartó munkájának – komoly pénzforrás állhat rendelkezésre. Így újra felmerült egy olyan csatorna- és víztározórendszernek a kiépítése, amely összekötné a Dunát és a Tiszát. – Az EU azonban másként látja ezt a kérdést is. – Sajnos így van. Az unióban – különösen a baloldaliak és a radikális zöldek körében – a vízhiány veszélyére hivatkozva nem nézik jó szemmel az öntözött területek nagyságának a bővítését. Ehelyett az éghajlati változásokhoz alkalmazkodó növényi kultúrák ültetését és a nagy vízigényű állatok – különösen a kérődzők – tenyésztésének a visszaszorítását szorgalmazzák. Arról viszont nem beszélnek tőlünk nyugatra, hogy ők az elmúlt húszharminc évben igen nagy területeket vontak be az öntözésbe. S persze most, amikor mi, közép-európaiak fel akarunk zárkózni ezen a téren, akkor azt mondják Brüsszelben, hogy most már nem lenne szabad növelni az öntözött területek nagy-

18 | FIGYELŐ 2021/31

F_16-18_Font_Sandor.indd 18

2021. 08. 03. 15:17

Balogh Kálmán

Lajkó Félix

Balázs János

MVM_Zenergia_21_200x292.indd F_19_MVM_zenergia_hirdi.indd 191

Szentpáli Roland

MVM ZENE RGIA

Tompos Kátya

2021

Szakcsi Lakatos Béla

2021. 07. 08. 27. 02. 16:15 16:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MNB: BIZTONSÁGOS EURÓBEVEZETÉST!dd

KIÁLTVÁNY | Miután a jegybank szerint még nem kifejlett pénzeszköz az euró, így addig nem áll Magyarország érdekében a közös uniós pénz bevezetése, amíg ezen a téren nem történik változás. Közben 12 pontos kiáltványban az MNB lefektette a sikeres euróbevezetés alapelveit.d

20 | FIGYELŐ 2021/31

F_20-21_MNB.indd 20

2021. 08. 02. 16:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÜLÖNLEGES EMLÉKÉRME Csak megfelelő időzítéssel léphet be Magyarország az eurózónába, ez pedig még messze van, így addig őrizni, becsülni, szeretni kell a magyar forintot, a nemzet fizetőeszközét – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank online konferenciáján, amelyen a 75 éves forintot ünnepelték. Az MNB első számú vezetője aláhúzta: Magyarország uniós csatlakozásakor vállalta és tartja is a kötelezettséget az euró bevezetése mellett, de biztonságosan, sikeresen szeretnék meghonosítani a közös uniós pénzt. Olyan bevezetésre van szükség, amely nem jár reálgazdasági és növekedési áldozattal, munkahelyek elvesztésével, illetve egy sor versenyképességet rontó változással, amely euró nélkül nem lenne.

NEM VÁLSÁGRA TERVEZTÉK

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

Matolcsy György kitért arra is, hogy a forint sokkal inkább képes a válságok kezelésére, mint az euró, amely még

most sem kifejlett fizetőeszköz, miután a belépéséhez szükséges kritériumokat kezdetektől fogva lazán kezelték a tagországok. Szerinte a forinttal lehetett kivédeni a 2010-es évek eleji külső pénzügyi támadásokat, a leminősítéseket. A forint arra is szolgált, hogy a 2010-es évek elején megfékezzük az inflációt, és most is ezt tesszük – szögezte le az MNB elnöke, aki szerint a hazai fizetőeszköz tette lehetővé a járvány gazdasági hatásainak kivédését, és csak a forintnak köszönhetően lehetett 850 ezer új munkahelyet teremteni. A jegybankelnök szerint az euró 1992ben szovjet fenyegetésre jött létre, de akkor meg is szűnt a Szovjetunió. Az eurót jó időkre tervezték, válságra viszont nem. Ez később, 2007–2008 környékén be is bizonyosodott. Matolcsy György szerint az euró létrejötte politi-

A JEGYBANK 12 PONTOS KIÁLTVÁNYA A gazdaságpolitika elsődleges feladata a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának biztosítása. Az euró bevezetése nem lehet öncélú lépés. A sikeres euróbevezetés kulcsa a megfelelő időzítés és az euróérettség elérése. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett. Az euró bevezetéséről és annak időzítéséről egy higgadt, mindenre kiterjedő költség-haszon elemzés alapján kell dönteni. A sikeres és biztonságos eurócsatlakozás feltételeit egy új, széles körű kritériumrendszer alapján kell értékelni (Maastricht 2.0). A sikeres bevezetés feltétele a megfelelő reálgazdasági érettség. A fenntartható felzárkózás alapja egy átfogó, az euró bevezetésén túlmutató versenyképességi reformterv kialakítása és végrehajtása. Az euróövezeti csatlakozás előtt elengedhetetlen az árstabilitás újbóli helyreállítása és az inflációs várakozások megfelelő horgonyzása. A jövőbeli gazdasági kihívások sikeres kezelése miatt kiemelt fontosságú a növekedés és az egyensúly egyidejű megteremtése, amelyhez nélkülözhetetlen a megfelelő fiskális politikai mozgástér elérése. A gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásának elkerülése miatt az euróövezettel szinkronizált üzleti és pénzügyi ciklusokra van szükség. Ez utóbbiak szabályozásában továbbra is hatékony prudenciális politikát kell folytatni. A magyar pénzügyi és bankrendszer mélyítése, illetve versenyképességének javítása érdekében fel kell gyorsítani a digitalizációs fejlesztéseket. Digitális és a környezeti feltételekkel összhangban lévő fenntarthatósági fordulatra van szükség, amit már az euró bevezetése előtt meg kell kezdeni.

A forint 75 éves jubileumára 5 forintos forgalmi érméket bocsátott ki a jegybank, amelyeknek a hátoldalán az F, az O, az R, az I, az N és a T betűt lehet olvasni, amelyek összegyűjtve kiadják a forint szót. Annak érdekében, hogy a kibocsátandó forgalmi célú emlékérmék minél több emberhez eljuthassanak, betűnként 2-2 millió, azaz öszszesen 12 millió érmét tervez forgalomba hozni a Magyar Nemzeti Bank.

kai projekt volt, nem lehetett eszközöket adni neki a válságkezelésre és a legtöbb tagállamnak egyáltalán nem érte meg. A magyar érdek az, hogy akkorra biztosítsuk Magyarország csatlakozását, amikor az euró kifejlett pénzeszköz lesz. A forint euróra való váltásánál a legjobb időzítést kell eltalálni, mert az uniós fizetőeszköz ellentétes az EU működésével, amely a sokszínűségre, a változatosságra, a versenyre és a sajátosságokra épült. Ezért kellene az eurónak kifejlettnek lennie, hogy megengedje a sokszínűséget. Például a sokfajta válságkezelést. Az eurónak sok gyengesége, reformra szoruló eleme van. Az eurózónának is érdeke, hogy erős gazdaságok csatlakozzanak hozzá – vélekedett a jegybank elnöke.

SZIRÉNHANGOK AZ ÉTERBEN

Virág Barnabás, a nemzeti bank alelnöke előadásában azt nyomatékosította, hogy miközben az MNB elkötelezett egy sikeres és biztonságos euróbevezetés mellett, addig „ne hallgassunk, ne engedjünk a szirénhangoknak”. Higgadt, átfogó költség-haszon elemzés végén kell a döntéseket meghozni. Virág Barnabás úgy tartja, három fontos tendencia van, amely meghatározza a forint jövőjét: az árstabilitás, a digitalizáció és a pénzügyek zöldirányba fordítása. A Magyar Nemzeti Bank kiáltványt tett közzé a „sikeres és biztonságos euróbevezetésről”. A jegybank honlapján található dokumentumban nincs céldátum a közös pénz bevezetésével kapcsolatban, ugyanakkor az alapelvek kiolvashatók belőle. SZAJLAI CSABA 2021/31 FIGYELŐ | 21

F_20-21_MNB.indd 21

2021. 08. 02. 16:25

POZITÍV JELZÉST KÜLDÖTT AZ OECD ÉS A FITCHd

A virtuálisan bemutatott, általában kétévenként készülő tanulmányában a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átfogó képet fest a magyar gazdaság aktuális kihívásairól, és ajánlásokat fogalmaz meg a gazdaságpolitika számára. Az infláció kezelésére a Magyar Nemzeti Banknak az alapkamat fokozatos emelését javasolja a szer-

vezet, míg a digitalizáció vonatkozásában a kormányzati szolgáltatások online elérésének további szélesítését és az e-kormányzati szolgáltatások külföldi illetőségű vállalatokra történő kiterjesztését ajánlja – derül ki a Pénzügyminisztérium témával kapcsolatos közléséből, miszerint ez történetesen megegyezik azokkal az új intézkedésekkel, amelyeket a Nem-

zeti Versenyképességi Tanács javasolt a kormánynak. Az OECD – a kabinet álláspontjával összhangban – a termelékenység fokozásának fontos mozgatórugójaként jelöli meg a munkaerő képzettségének és mobilitásának a javítását, valamint a munkaerőpiaci integráció további bővítését. Javasolja a bölcsődei férőhelyek számának folytatólagos növelését, hogy a kismamák könnyebben, rugalmasabban térhessenek vissza a munkaerőpiacra, amennyiben ez a szándékuk

FOTÓ: JONATHAN KITCHEN, GETTY IMAGES

ÚJRAINDÍTÁS | Az OECD a napokban tette közzé a magyar gazdaságra vonatkozó 2021-es tanulmányát, miszerint egyetértenek azzal, hogy a kormány a gazdaság újraindítását a munkát terhelő adók további csökkentésével és célzott, támogató költségvetési politikával segíti. Közben megerősítette besorolásunkat a Fitch Ratings, így továbbra is a befektetésre javasolt BBB kategóriában vagyunk.

22 | FIGYELŐ 2021/31

F_22-23_koltsegvetes_MKB_pr.indd 22

2021. 08. 02. 17:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

– ez ugyancsak harmonizál a kormány elképzeléseivel. Az ajánlások túlnyomó többségét hasznosnak és megvalósíthatónak ítéli a kabinet, csupán néhány esetben különbözik az álláspontja. Így például nem illeszkedik a gazdaságpolitikai filozófiájába az ingatlanadó növelése vagy például az egységes áfakulcs megvalósítása. A gazdasági bővülés tekintetében az OECD ez évi előrejelzése egyelőre elmarad más nemzetközi szervezetek és pénzintézetek prognózisaitól. Ezúttal 4,6 százalékos magyar GDP-növekedést jelez 2021-re, ezzel szemben az Európai Bizottság 6,3, a Nemzetközi Valutaalap 6,2, a Világbank pedig 6 százalékos gyarapodást vetít előre. Ennek hátterében az lehet, hogy az OECD a Gazdasági kilátások című kiadványának június eleji megjelentetése óta még nem frissítette az előrejelzését, és ez az országtanulmány lezárásáig sem történt meg. Ugyanakkor a 2022-re vonatkozó, 5 százalék feletti bővülésről szóló előrejelzése nagyságrendileg egybevág a kormány, az IMF és az Európai Bizottság prognózisával.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSI PROGNÓZISOK 2021-RE

Százalék

6,5 6,0 6,0 6,2 6,3

4,6 OECD

IMF Raiffeisen MNB Bank

EU

Fitch

+TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

Közben nem változtatott a magyar besoroláson a legutóbbi felülvizsgálatakor a Fitch Ratings, így továbbra is a befektetésre javasolt BBB kategóriában vagyunk a hitelminősítőnél, a stabil kilátás pedig arra utal, hogy nincs is feltétlenül esély ezen bármelyik irányban változtatni. A Fitch szerint akkor fenyegetne leminősí-

tés, ha a járvány elmúltával is erőteljesen nőne a GDP-arányos államadósságunk, vagy olyan irányban változna a gazdaságpolitika, hogy az kevésbé lenne befektetőbarát, ami negatív hatással lenne a beruházásokra és a növekedési kilátásainkra. Ugyanakkor a kedvező forgatókönyv az lehetne, ha a vártnál gyorsabban csökkenne az adósságráta, valamint javulnának a középtávú bővülési kilátásaink, elsősorban egy befektetőbarát környezetnek tulajdoníthatóan. Fontos azonban, hogy ez úgy történjen meg, hogy ne okozzon makrogazdasági egyensúlyhiányt. Tudniillik utóbbi esetben akár felminősítésre is esélye lenne Magyarországnak a Fitch szerint. A hitelminősítő úgy véli, gazdaságunk akár 6,5 százalékkal is bővülhet 2021-ben, de a következő években sem fogunk nagyon fékezni. SZ. CS.

PR

AZ MKB EGYRE SIKERESEBB A VÁLLALATI HITELPIACON Az MKB ügyfelei jelentősen megerősödve vághatnak neki a nyitásnak, és erre a bank okkal büszke. Balogh Péter, az MKB Nagyvállalati Ügyfélkapcsolatok és Strukturált Finanszírozási terület ügyvezető igazgatója mostanában két dologra büszke. Az MKB sikereire a vállalati hitelpiacon és arra, hogy ezáltal az ügyfeleik olyan jelentős mértékben megerősödtek, hogy már az idén olyan fejlesztéseket, beruházásokat végezhetnek, amelyek további piaci térnyerést biztosíthatnak számukra. Mindezek mellett nagyon várja már a zöldprogramjaik és -terveik szélesebb körű bemutatását. Mit jelentett a bank életében 2020-ban a back to the market megvalósulása és hogyan fordítaná le ezt egy laikus számára? – Az Európai Bizottság által felügyelt időszak sikeres lezárása után 2020 az MKB és ügyfelei számára is a lehetőségek éveként indult. Ezt azonban az év első szakaszában megakasztotta a pandémiás helyzet okozta bizonytalanság. Ezen azonban szerencsére nagyon gyorsan túllendültünk és látványos sikereket értünk el. – Mennyiben alakította át a banki működést és a „back to the market”-et a pandémia? – A kiszolgálási modellben mindenképp. A karanténtól függetlenül is a digitális kapcsolattartás fejlesztése, erősítése volt az MKB egyik kitűzött célja, amit a pandémia felerősített és felgyorsított. Jelentős számú hatékony eszköz-

zel bővültünk ebben az időszakban, amelyeket örömmel fogunk a későbbiekben is használni. – A moratórium megszűnése kapcsán számítanak problémássá váló vállalatokra? – A nagyvállalati szegmensben nem. – Az MKB életébe milyen változást hoz a Covid-nyitás? – A visszatérés a normális ügymenetbe számunkra is megnyugvást jelent. Nagyvállalati oldalról nézve azonban jelentős változást nem fogunk érzékelni, leszámítva, hogy a megnövekedett, kedvező feltételekkel biztosított hitelállománnyal rendelkező cégek most nagy valószínűséggel jelentős aktivitással, beruházásokkal, piaci térnyerést célzó intézkedésekkel vágnak neki ennek az időszaknak. Ezért az ügyfeleink megerősödésére, terjeszkedésére

Balogh Péter Nagyvállalati Ügyfélkapcsolatok és Strukturált Finanszírozási terület ügyvezető igazgató, MKB Bank

számítunk a nyitást követő hónapokban, években, amiben nekünk is volt és lesz szerepünk, és erre nagyon büszkék vagyunk. – A globális környezetvédelem fontossága fókuszba állította a zöldcélokat. Ezekre az új kihívásokra milyen konstrukciókkal készült az MKB? – Elkezdtük a zöldfinanszírozás mellett a zöldkötvényprogramot. Emellett a megújuló energia finanszírozása terén az MKB a piaci részesedése felett teljesít. 2021/31 FIGYELŐ | 23

F_22-23_koltsegvetes_MKB_pr.indd 23

2021. 08. 02. 17:27

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A NYÁR IS AZ OLTÁSRÓL SZÓL

KORONAVÍRUS | A járvány negyedik hullámával kapcsolatos információk sűrűsödésével párhuzamosan ismét egyre több hír szól idehaza az oltásról, amelyet a kormány az egészségügyben kötelezővé is tett. Azok az állampolgárok pedig, akik kérik, harmadik dózist is kaphatnak valamely vakcinából. A csaknem félmillió még oltatlan idős embert doktorok és orvostanhallgatók igyekeznek meggyőzni az immunizáció fontosságáról.

Július végéig már csaknem 5,5 millióan kapták meg Magyarországon a koronavírus elleni védőoltásból a második adagot is. Bár a deltavariáns agresszíven fertőz Európa számos államában – köztük a közkedvelt földközi-tengeri nyaralóhelyeken –, hazánk járványügyi szempontból még mindig a kontinens egyik legbiztonságosabb országának szá-

F_24-25_oltasi_akcio.indd 24

mít. A koronavirus.gov.hu honlap adatközlése szerint a napi új fertőzöttek száma július végén hatvanhetven körül alakult.

KÖTELEZŐ OLTÁS

Mint arra már lehetett számítani, a kormány az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé tette az oltást, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is a támogatásáról biztosított. Így legkésőbb szeptember elsejéig mindenkinek meg kell kapnia a vakcinából legalább az első adagot

az alap- és a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a betegszállítóknál, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatottak körében és a magánegészségügyben egyaránt. Azoknak szintén mindenképpen meg kell kapniuk az injekciót, akik egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézményben dolgoznak. A kabinet a járvány további hullámainak a megfékezésével és a betegek védelmével indokolta az előírást, amelynek a megtagadása a jogviszony megszüntetésével jár. A MOKnak ugyan nincs hivatalos adata az egészségügyi dolgozók átoltottságá-

2021. 08. 02. 16:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MILYEN VAKCINÁVAL TÖRTÉNHET A HARMADIK OLTÁS?

ról, de a szervezet szerint az nagyobb, mint a lakosságé. A kormányzati oldalon ezzel összhangban arról írtak, hogy csak kevesen nem oltatták be magukat az ágazatban. A fővárosi Honvédkórház például még februárban azt közölte, hogy bőven kilencven százalék fölött van azon dolgozóinak az aránya, akiknek beadták valamely vakcinát. A Semmelweis Egyetemen pedig gyakorlatilag teljes az immunizáció: az intézményben dolgozó, a Klinikai Központ alá tartozó munkatársak mindegyike, míg a betegellátásban közvetlenül érintett hallgatók több mint 95 százaléka védett, tehát már megkapta az oltást vagy átesett a koronavírus-fertőzésen.

FOTÓ: ANDRIY ONUFRIYENKO, GETTY IMAGES

IDŐSEK ÉS FIATALOK

Bár az időseknek nem tették kötelezővé az injekciót, a kormány most kampányt indított, hogy meggyőzze azt a 470 ezer hatvan év fölöttit – ők a korosztály mintegy tizenhét százalékát teszik ki –, aki még nem kérte a vakcinát. Őket az akcióban háziés önkéntes orvosok, valamint a kormányhivatalok által kijelölt medikusok és medikák keresik fel személyesen, s akár már az érintett otthonában – vagy az orvosi rendelőben – meg is történhet az oltás. Eközben Európában egyedül Magyarországon immunizálják tömegesen a tizenkét év fölöttieket. György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője arra biztatta a szülőket: éljenek a lehetőséggel. Közölte továbbá, hogy a korcsoportot érintő oltási akció augusztus végén kezdődik. A részletes adatok szerint július 30-ig a 12–15 évesek közül 63 ezren regisztráltak, s 76 százalékuk már megkapta a vakcinát. A 16–17 esztendősök körében százezren kérték az ellenszert, s kilencvenezren már hozzá is jutottak, a 18–19 éveseknél pedig a 112 ezer jelentkező 94 százaléka kapta meg az oltóanyagot.

Első és második oltásra használt AstraZeneca (vektorvakcina) Janssen (vektorvakcina) Moderna (mRNS) Pfizer (mRNS) Sinopharm (inaktivált) Szputnyik (vektorvakcina)

Harmadik oltásra javasolt Pfizer, Moderna, Sinopharm, AstraZeneca Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Moderna Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Pfizer Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm Pfizer, Moderna, Sinopharm, Szputnyik

Forrás: koronavirus.gov.hu

Utóbbi már nem csak a Pfizer lehet, miután az Európai Gyógyszerügynökség döntése következtében Magyarországon is lehetővé vált a tizenkét esztendősnél idősebbek oltása a Modernával.

HARMADIK DÓZIS

Hazánk abban is egyedülálló a kontinensen, hogy augusztus elsejével elsőként adott lehetőséget a harmadik oltásra. Erre azok a tizennyolc évnél idősebbek foglalhatnak időpontot az eeszt.gov.hu oldalon – a háziorvosuktól is kérhetik az injekciót –, akik már legalább négy hónapja megkapták a második adagot. Az országos tiszti főorvos a közmédiának azt mondta, hogy a koronavírus variánsai okozhatják az új megbetegedések többségét, ezért bizonyos sérülékeny csoportoknál indokolt beadni a harmadik dózist. Müller Cecília ezt elsősorban az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek és a legyengült immunrendszerű betegeknek ajánlotta. Ők így a deltavariánssal szemben is megerősíthetik a védettségüket. A szakmai ajánlás szerint aki az első két alkalommal vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-oltóanyagot kaphat emlékeztetőül és fordítva. „Erőteljesebb immunválaszt várunk ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak” – mondta a tiszti főorvos, hozzátéve ugyanakkor: az is lehetséges, hogy valaki ugyanazt a szert kapja most, mint amilyennel az alapimmunizálása történt. A

harmadik injekció fajtájáról minden esetben az oltó orvos és az alapbetegséget kezelő doktor dönt – közölte Müller Cecília. Ezt az oltást a fővárosban a centrumkórházakban, vidéken pedig a megyei kórházakban lehet megkapni.

BORÚS KILÁTÁSOK

A huszonkilencedik héten a szennyvízmintákban kimutatott koronavírus-koncentráció országos átlagban ismét nőni kezdett, de e tendencia ellenére a mért értékek egyelőre minden településen alacsonyak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatásából kiderült: a vizsgált helyszínek közül növekedést észleltek mind a három budapesti mintavételi állomáson, vidéken pedig Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban és Szekszárdon. A többi helység szennyvízmintáinál ez idáig nem tapasztalták a koronavírus örökítőanyagának menynyiségi bővülését. Ezzel kapcsolatban Müller Cecília arra hívta fel a figyelmet, hogy noha az esetszám egyelőre alacsony, az elmúlt hetekben húsz százalékkal emelkedett, és már többtucatnyi alkalommal azonosították a delta-variánst a magyar mintákban. Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályának a vezetője szerint küszöbönáll a pandémia negyedik hulláma, azonban a védőoltásokkal és a higiénés szabályok betartásával elkerülhető egy erős járvány. HELMECZI ZOLTÁN

2021/31 FIGYELŐ | 25

F_24-25_oltasi_akcio.indd 25

2021. 08. 02. 16:26

| CÉGVILÁG |

ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS A ROZSDAÖVEZETI LAKÁSOK UTÁN A leromlott állapotú, elhagyott és szennyezett ipari, úgynevezett rozsdaövezeti vagy barnamezős területek helyreállítását, kármentesítését és fejlesztését kiemelten fontos településfejlesztési célként határozta meg a kormány. Ám nem csak a kabinet támogatja az ilyen törekvéseket. Ezek ugyanis illeszkednek a 2021–27-es programozási időszak európai uniós szakpolitikai célkitűzéseihez is. Az ilyen jellegű körzetek általában zárványként jelennek meg egy-egy helység szerkezetében, azonban többnyire van már kiépített közlekedési és közmű-infrastruktúrájuk. Ez mindenképpen fontos, hiszen egy terület jövő-

beli funkcionális szerepét jelentősen befolyásolja a tágabb környezetének az ellátottsága, az infrastrukturális és a közlekedési kapcsolatai. A kormány az újonnan tervezett lakófunkciót is csak az arra alkalmas helyeken vagy a szükséges feltételek megteremtése esetén támogatja.

AKCIÓTERV

A rozsdaövezetekre vonatkozó, tavaly bejelentett akciótervnek jelenleg már minden eleme elérhető: az akcióterületek jogszabályi kijelölése és a lakásfejlesztésekre vonatkozó adó-visszatérítési kedvezmények közzététele egyaránt. Így már nincs akadálya annak, hogy megkezdődjön a konkrét helyszínek megnevezése. A Miniszterelnökség a Figyelőnek küldött tájékoztatásában emlékeztetett: a

kormány határozata szerint egy környéknek a rozsdaövezeti akcióterületi kijelölése önálló kezdeményezésre indul, ami azt jelenti, hogy a terület tulajdonosaként vagy fejlesztőjeként bárki tehet javaslatot az ilyen minősítésre. A korszerűsítési terv előkészítése és a dokumentációk megalkotása ugyancsak a kezdeményező, a fejlesztő feladata. Az előterjesztések előzetes, majd indokolt esetben részletes vizsgálatát a témáért felelős miniszter – azaz a Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely – folytatja le és készíti elő a Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár által vezetett rozsdaövezeti bizottságnak véleményezésre. A szakmai tartalomra vonatkozóan a kormány honlapján beható iránymutatást jelentettek meg, felsorolva, hogy pontosan milyen

FOTÓK: TEKNŐS MIKLÓS, MAGYAR NEMZET

OTTHONTEREMTÉS | Visszaigényelhetik a vevők az államtól a rozsdaövezeti akcióterületeken épített lakások után a vásárlás egyébként is kedvezményes, ötszázalékos mértékű általános forgalmi adójának az összegét. Az erről szóló kormányrendelet apropóján lapunk a program részleteiről kérdezte a témagazdát, a Miniszterelnökséget.

26 | FIGYELŐ 2021/31

F_26-27_rozsdalakasok.indd 26

2021. 08. 02. 16:30

| CÉGVILÁG |

ROZSDAÖVEZETI ÉPÍTKEZÉSEK A FŐVÁROSI SOROKSÁRI ÚT KÖRNYÉKÉN. AZ EGYKORI KÖZVÁGÓHÍD KÖRZETÉT MÁR ÉVEKKEL EZELŐTT FELFEDEZTÉK AZ INGATLANFEJLESZTŐK, ÉS JELENTŐS POTENCIÁL VAN AZ EGYKORI FEGYVERGYÁR TERÜLETÉN IS

tényezőkre terjed ki az előzetes vizsgálat. Ebből kiderül: a Miniszterelnökségen azt veszik górcső alá, hogy megfelelnek-e a fejlesztési elképzelések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt céloknak. Ezek egyebek mellett a következők: az egészséges lakókörülmények megteremtése, a környezet- és a természetvédelem szempontjainak a figyelembevétele, az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználása, valamint az adott terület alkalmassá tétele a lakhatási feltételek biztosítására és integrálása a városszövetbe. Az is fontos szempont az elbíráláskor, hogy a koncepció kivitelezése magában foglalja-e egy legalább egymilliárd forint teljes költségigényű vagy egy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását. Az építési törvény azt is kimondja, hogy a rozsdaövezeti akcióterületeken tervezett invesztíciókra a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Vagyis a kormány rendeletben állapíthatja meg a projekt helyszínén és közvetlen környezetében alkalmazandó sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint az érintett építmények egyedi építési követelményeit.

ADÓKEDVEZMÉNY

A Magyar Közlönyben most megjelent és szeptember elsejétől hatályos kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a rozs-

daövezeti akcióterületeken épített új lakások után a vevő a vásárlás ötszázalékos mértékű áfájának az összegét viszszaigényelheti az államtól. A részletszabályok szerint százötven négyzetméternél kisebb összes hasznos alapterületű új lakások esetében lesz kérvényezhető az adókedvezmény. Fontos előírás, hogy az ingatlannak lakásként szükséges szerepelnie a nyilvántartásban, amelynek

ROZSDAÖVEZET VAGY BARNAMEZŐS TERÜLET? A két elnevezést gyakran használják egymás szinonimájaként, s nem véletlenül. Maga az építésügyi törvény is elismeri ugyanis, hogy a rozsdaövezetek gyakran foglalnak magukban barnamezős területeket. Utóbbiakat úgy definiálja a jogszabály, hogy olyan, elsősorban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy honvédelmi célú felhasználást követően elhagyottá, leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel terhelt földek, amelyek környezeti és műszaki beavatkozással értéknövelt, fejleszthető területekké alakíthatók. A rozsdaövezeti akcióterületeket pedig közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakócélra és más rendeltetés kialakítására alkalmas körzetekként határozza meg a törvény.

már a kérelmező tulajdonjogát is tartalmaznia kell. A támogatás az adásvételi szerződés megkötése és a teljes vételár kiegyenlítése után igényelhető, az elbíráló pedig a Magyar Államkincstár lesz – közölte a Miniszterelnökség.

FŐVÁROSI HELYSZÍNEK

Budapesten még tavaly készült egy dolgozat arról, hogy mely körzetek minősülhetnének azonnali s melyek középés hosszú távú – azaz a fejleszthetőséghez összetett előkészítő munkálatokat igénylő – rozsdaövezeti akcióterületnek. A Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. tanulmánya előbbire 360, utóbbira nagyságrendileg 1100 hektáron lát lehetőséget. A társaság szerint azon helyek, ahol különösebb előkészítő munkákra nincs szükség az építési beruházások megkezdéséhez, vagyis azonnali akcióterületként jöhetnek szóba, leginkább Pesten vannak: például Angyalföld egyes részein (a Béke utca és a vasúti vágányok között), Kőbányán (a Mázsa tér környékén) vagy a VIII. kerületben (a Magdolna- és az Orczynegyed belső rehabilitációs területén). Fejlesztési szempontból középés hosszú távon jellemzően a Dunához közel eső zónák merülhetnek fel, többek közt a Fehérvári út barnamezős területei, a Váci úton és Csepelen lévő helyek, továbbá az észak-pesti vízműtelep is szóba jöhető helyszín – írta a BFVT. HELMECZI ZOLTÁN 2021/31 FIGYELŐ | 27

F_26-27_rozsdalakasok.indd 27

2021. 08. 02. 16:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉPSZAVAZÁS A GYERMEKVÉDELEMRŐL

KÉRDÉSEK Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemátalakító kezelések? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Forrás: Nemzeti Választási Iroda, Valasztas.hu

„Brüsszel megtámadta Magyarországot” – ezzel indokolta a gyermekvédelmi népszavazás szükségességét Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „miután a gyermekeink jövője a tét, nem engedhetünk”. A referendumkezdeményezésbe torkolló ügy előzménye a gyermekvédelmi törvénycsomag június közepi parlamenti elfogadása volt. A jogszabály egyrészt lehetővé tette súlyosabb büntetések kiszabását a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, másrészt kimondta egyebek mellett azt, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítésére. A 157 képviselő – a kormánypártiak mellett jobbikosok – „igen” szavazatával elfogadott törvény itthon is hullámokat kavart, külföldön viszont kisebbfajta lavinát indított el.

TILTAKOZÁSOK

Idehaza elsősorban LMBTQ-szervezetek protestáltak. A baloldali ellenzéket – amelynek több képviselője is részt vett a Budapest Pride fesztivált lezáró felvonuláson – ugyanakkor álláspontja kialakítása kapcsán aggaszthatja a Nézőpont Intézet országos, reprezentatív közvélemény-kutatásának az eredménye. A Magyar Nemzetnek készített felmérésből ugyanis kiderült: a magyarok csaknem háromnegyede, 74 százaléka úgy látja, szülői engedélyhez kell kötni a homoszexualitásról való oktatást az iskolákban és az óvodákban. A baloldalon pedig azért okozhat igazán komoly fejtörést a népszavazás témája – írta a közvéle-

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÉLI REFERENDUM | Zöld jelzést kaptak a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB) a kormány gyermekvédelmi népszavazási kérdései, amelyekről várhatóan télen dönthetnek majd a választópolgárok.

28 | FIGYELŐ 2021/31

F_28-29_nepszavazas.indd 28

2021. 08. 02. 16:31

1989. november 26.: „négyigenes” népszavazás 1990. július 29.: referendum a közvetlen államfőválasztásról 1997. november 16.: NATO-csatlakozási népszavazás 2003. április 12.: EU-csatlakozási voksolás 2004. december 5.: referendum a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról 2008. március 9.: döntés a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről 2016. október 2.: népszavazás a migránsok kötelező betelepítésének a kérdésében

HIRDETÉS

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSOK 1989-TŐL

Forrás: Figyelő-gyűjtés

mény-kutató –, mert a kormánykritikusok többsége, 56 százaléka is a szülői engedélyek mellett foglalt állást, és mindössze a harmaduk áll az LMBTQ-szervezetek oldalán. A Nézőpont Intézethez hasonlóan a Századvég Alapítvány is azt mérte, hogy elsöprő a kiskorúakat célzó szexuális propaganda elutasítottsága Magyarországon. Nyugat-Európában ugyanakkor a hazainál jóval erőteljesebb ellenállásba ütközött a nemváltoztatás és a homoszexualitás népszerűsítését tiltó magyar törvény. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert álláspontja szerint hazánk nem indokolta meg, hogy az LMBTQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére. Ezek után jelentette be Orbán Viktor, hogy a kabinet referendumot kezdeményez, amellyel kapcsolatban azóta már aggodalmának adott hangot egy francia államtitkár, és szintén bírálatot fogalmazott meg az osztrák Európa-ügyi miniszter. Emellett az uniós pénzek, konkrétan a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap forrásai is terítékre kerültek. Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: az EU-s helyreállítási alapról gyakorlatilag már megegyezés született, de a gyermekvédelmi törvény elfogadását követően Brüsszel újranyitotta a kérdést, sajtókampány indult és politikai vádak sorozatát zúdították Magyarországra.

FŐPRÓBA

Így jutottunk el az NVB mostani döntéséig, amellyel hitelesítette a kormány öt népszavazási kérdését. A választási bizottság határozata ellen augusztus közepéig lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához. Ha jogerőssé válik a dekrétum, a parlament elrendelheti a rendszerváltás utáni nyolcadik országos referendumot (lásd keretes írásainkat). A törvényi előírások szerint az NVB elnökének a kormány által benyújtott kérdések hitelesítéséről – a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő öt napon belül – tájékoztatnia kell Kövér Lászlót. A házelnöknek pedig az értesítés kézhezvétele utáni legközelebbi ülésnapon be kell jelentenie a kezdeményezést. Ezután harminc napja van az Országgyűlésnek arra, hogy döntsön a népszavazás elrendeléséről, a határozatot pedig közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. A referendum lehetséges dátumáról Orbán Viktor és Gulyás Gergely egyaránt úgy nyilatkozott, hogy 2022 januárjában vagy februárjában várható a voksolás. Ez azt jelenti, hogy mindössze néhány hét választja majd el a jövő áprilisban esedékes parlamenti választástól, így akár főpróbának is tekinthető legalábbis mozgósítási szempontból bizonyosan. HZ

F_28-29_nepszavazas.indd 29

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km. Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

2021. 08. 02. 16:31

| CÉGVILÁG |

VISSZATÉRT AZ ÉLET A MUNKAERŐPIACRA Milyen főbb trendek határozhatják meg a munkaerőpiacot a harmadik hullám lecsengése után? – A koronavírus-járvány által okozott hirtelen és drasztikus munkaerőpiaci hullámzást követően is a toborzás került a

fókuszba. Alacsony szintű munkanélküliségi ráta, rengeteg munkalehetőség és kevés dolgozó, tehát munkaerőhiány jellemzi a piacot.

– Egy hír szerint nemzetközi szinten tendencia, hogy a Covid visszaszorulása után egy kisebb felmondási láz lett úrrá a korlátozások folyamán fásulttá vált munkavállalók részéről. Ön is így látja?

FOTÓ: HENRIK SORENSEN, GETTY IMAGES

GÖLTL VIKTOR | A munkaerő nagy része már vissza is áramlott a piacra, ami teljesen normális egy működni akaró és működő gazdaságban – mondta a WHC-csoport ügyvezetője. Szerinte 2021. tavasz-nyárra újra megjelentek a szezonális munkalehetőségek is, hiszen a magyar kormány gazdaságélénkítő intézkedései azt a célt szolgálják, hogy a szektorok elérjék a korábbi ritmust.

30 | FIGYELŐ 2021/31

F_30-32-WHC.indd 30

2021. 08. 02. 16:32

| CÉGVILÁG |

– Nem nevezném felmondási láznak a jelenleg zajló folyamatokat. Inkább a pandémia előtt már megszokottá vált trend folytatódik: a dolgozók válogatnak, cserélik a munkahelyeiket, folyik a foglalkoztatók közötti „népvándorlás”. A stabil munkahelyek, munkáltatói márkák a vonzók, a pandémia alatt rosszabbul teljesített vagy magát a járványt és annak hatásait rosszul kezelt/ kezelő munkáltatóktól elpártolnak a foglalkoztatottak. – De mégis nagy most a mozgás. – Igen, ám a munkahelyek közötti vándorlás, a fluktuáció azért csúcsosodik ki most, mert enyhült a pandémiával kapcsolatos veszélyérzet, a munkavállalók sokkal bátrabban váltanak munkahelyet, mint hat hónappal ezelőtt, amikor a nagyobb bizonytalanság miatt a stabilitás elsőrendű fontosságú volt.

– Azt is lehet hallani, hogy szinte hüvelykujjszabály lett a home office, a két-három napos otthoni munkavégzés. Igaz ez? – Erre nincs általánosan elfogadott gyakorlat, s nincs is rá feltétlenül szükség. Azt látjuk, hogy iparág- és vállalatfüggő megoldások születnek arra vonatkozóan, hogy hol milyen (hibrid) modell lesz a nyerő. Van olyan cég, ahol teljes home office-ra állnak át, van, ahol a heti egynapos otthoni munkavégzés működik majd, máshol meg egyáltalán nem lesz lehetőség home office-ra. – Mely ágazatok nem szeretik az otthoni munkát azok közül, amelyekben pedig elvben lehetőség lenne erre? – Szerintem ez nem érzelmi kérdés. Amelyik iparág, illetve vállalat biztosítani tudja a nagy vevői elégedettséget és a zavartalan működést mondjuk akár teljes home office mellett, s ezzel a társaság munkavállalói is azonosulni tudnak, ott ez lehet a jövő. Fontos látni, hogy az otthoni munkavégzés akkor jó, ha mind a foglalkoztatónak, mind a dolgozónak kedvezőbb körülményeket teremt, mint a home office-tól teljesen mentes munkarend. És igen, ahogyan a kérdésben is benne volt: vásárlókat kiszolgáló iparágakban, a közvetlenül a gyártás területén dolgozó munkavállalóknál értelemszerűen nem jöhet szóba a home office. – De vannak olyan területek, ahol a járvány előtt kevéssé volt jellemző, mára azonban terjed az otthoni munkavégzés szélesebb körű lehetősége. Gondolok itt az irodában végzett pénzügyi, szolgáltató központi és egyéb háttértevékenységekre. – Igen, az SSC/BSC/pénzügy/számvitel esetében, a back office típusú tevékenységeknél inkább működik a home office. Még egyszer alá kell húznom azonban azt, hogy ha a munkavállalók nem „díjazzák” a teljes home office-t, akkor pusztán a trendeket követve, „divatból” azt egyetlen vállalatnak sem érdemes erőltetnie. – Melyik az a néhány terület, ahol nagyon megugrott a digitalizáció, a robotizálás, az automatizálás? – A digitalizáció, a robotizáció az élet és a gazdaság szinte minden területén érezteti a hatását. A modern kávéfőző automatát is tekinthetjük egy robotnak, amellyel gyorsabb és egyszerűbb elkészíteni a finom feketét… Egy autógyár hegesztőrobotjai precízen, alacsony hi-

baszinten, fáradhatatlanul hegesztik öszsze az autó karosszériaelemeit. A logisztikát segítő digitális eszközök megkönynyítik a raktározási munkát. A HR területén eltűnik a papír, és kizárólag digitális dokumentumokat fogunk használni, s még hosszan sorolhatnám. – Érthető, de a hagyományos munkahelyek szerepe nem változott meg az elmúlt évtizedben, vagy akár a Covid miatt? – Természetesen változnak a gyártási folyamatok az automatizáció okán is, hiszen szüntelenül fejlődik a technológia. A gépekkel egyszerűbben, pontosabban, olcsóbban elvégezhető munkafolyamatokat egyre inkább a gépek végzik. Az elmúlt években persze még tovább nőtt a technológia szerepe. Erre a fejlődésre meglátásom szerint a pandémia nem volt érdemi hatással, hiszen ez már évtizedek – tágabban tekintve évszázadok – óta zajlik. – Most, a pandémia visszaszorulásával nálunk a jelentősebb hozzáadott értéket keresik a cégek, vagy az egyszerűbb munkahelyeken is nagyobb a hiány? – Teljes körű és súlyos a munkaerőhiány: mind az egyszerűbb, alacsonyabb szintű képzettséget igénylő munkahelyek esetében, mind pedig a nagyobb hozzáadott értékű pozícióknál jelentős toborzási nehézségekkel kell számolni manapság. – Elértük a munkaerőpiac felső határát? Segít nyáron a diákmunka, javul a nemzetközi munkaerő beáramlása? – Igen, a munkaerőpiacnak van felső korlátja, amelyet a munkaképes korú lakosok száma, kompetenciaszintje, munkavállalási hajlandósága határoz meg. A diákmunka, a nemrég életre kelt nyugdíjas-szövetkezetek tevékenysége és a 407/2021-es kormányrendeletben foglaltak szerint a nemzetközi munkaerő bevonása viszont az utóbbi hónapokban nagy segítséget jelentett a foglalkoztatóknak. – Érzékelhetők a kormányzati könnyítések kedvező hatásai a magyar munkaerőpiacon? – A kormányzat új gazdaságélénkítő programjából az említett 407/2021-es rendeletben jelent meg konkrétan a magyar munkaerőpiacot segítő lépés, amely 2021/31 FIGYELŐ | 31

F_30-32-WHC.indd 31

2021. 08. 02. 16:32

| CÉGVILÁG |

remélhetőleg lehetővé teszi külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzését legálisan, gyorsan és magas szinten kontrollált, biztonságos módon. Így például az Ukrajnából érkező, hazánkban dolgozó munkaerő jól teljesít, nagyon hasznos a munkavégzése a magyar gazdaság számára. Persze a véleményem szerint. Ugyanúgy, ahogy például Ausztria számára is jelentős értéket teremtenek az ott dolgozó honfitársaink. A Magyarországon belüli munkavégzési céllal történő vándorlás, mobilitás ugyanakkor mára jelentősen lelassult. Ezt a mostani támogatások hatékonyabbá tételével lehetne újra felpörgetni, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy erre szükség lesz, hiszen Kelet-Magyarországra is számos munkahelyteremtő beruházás érkezett és érkezik a jövőben. – Visszatértek hozzánk dolgozni a Covid miatt tömegesen hazaköltözött munkások? – Igen, a korábbi félelem, a határzárak és egyéb korlátozások már egyre kevésbé jellemzők, pontosabban fogalmazva: a nemzeti gazdaságok működni akarnak, működniük kell, s a működni akaró gazdaságokba vissza kell, hogy áramoljon a munkaerő. És így is van: a munkaerő nagy része már vissza is áramlott, és 2021 tavaszára-nyarára megjelentek a szezonális munkalehetőségek is, melyek a téli hónapokban hiányoznak. A magyar kormány gazdaságélénkítő intézkedései pont arra hatnak, hogy a korábbi ritmusra pörgessék fel a gazdaságot.

– Melyek a fő különbségek a 2019-es és a 2021-es munkaerőpiac között? Hiszen például a külföldi turizmus még ma sem a régi, tízezrek veszítették el a megélhetésüket a határon túlról érkező vendégekre építő ágazatban. – Inkább azt mondanám, hogy 2019 nyara és 2021 nyara közt igen nagy a hasonlóság, mert ugyanúgy munkaerőhiány van. Csupán annyi a különbség, hogy egy-két iparág még valóban nem tért magához. – Mondana erre példát? – Igen, például a horecaszektorban regionálisan még nagy a baj. Elég, ha megnézzük a belföldi turistákra alig építő budapesti vendéglátó- és szállodaipart. Ráadásul eközben sokan hagyták el a szakmát, s nem éppen ideiglenesen, emiatt pedig vidéken is hiányoznak a szakácsok, a hotelekből a szobaszemélyzet és a hasonló munkaerő.

NÉVJEGY A WHC-csoport HR-szolgáltatásokért felelős ügyvezetője és a cég résztulajdonosa. 1976-ban született, jelenleg Győrben él a családjával. Eredetileg fogorvosnak készült, de végül a HR-szakemberi pályát választotta. 21 éve dolgozik e területen. Németül és angolul jól beszél, jelenleg szerb és horvát nyelven tanul. Szabadidejében szívesen sportol, a labdarúgás, a futás és az úszás a kedvence. Szereti az állatokat, bár a családnak jelenleg nincs otthon házi kedvence.

– S mi a helyzet a pályaelhagyókkal? – A dolgozni akarók a Covid után a stabilabb munkahelyek, iparágak felé mozognak. A munkanélküliségi ráta még magasabb, mint 2019-ben volt, s várhatóan továbbra is csökken majd a munkaerő-kínálat. Aki dolgozni akar, az mindenképpen talál munkalehetőséget. – Folyamatosan bővül a vállalkozásuk, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó WHC. Debrecenben nemrég nyílt kirendeltségük. Mi a stratégia? Csak nem a BMW érkezésén alapszik? – A debreceni képviselet megnyitása egy évekre előre meghatározott hálózatépítési tervünk része. Nem a BMW autógyár érkezése indukálta az irodanyitást, hanem a WHC üzletpolitikája. A régió gazdasági fejlődése természetesen erősíti majd cégünk jelenlétét a térségben. Az ügyfeleink munkaerőigényeit és a munkavállalókat magas színvonalon kiszolgáló egységet hozunk létre Debrecenben. – A múlt év végén már Szlovákiában is nyitottak irodát. Miért? – A szlovákiai piacra lépésünk ugyanannak a hálózatépítési tervnek a része, amelyről Debrecen esetében beszélünk, annyi különbséggel, hogy ez nem a hazai, hanem a nemzetközi építkezési koncepciónkhoz tartozik. A WHC magyar cégként nemzetközi vizekre evez, az ottani munkaerőpiac szintjén működő társasággá válunk. A tulajdonosi döntésnek megfelelően magyar „multit” építünk. HG

FOTÓ: WHC

„A Magyarországon belüli munkavégzési céllal történő vándorlás, mobilitás mára jelentősen lelassult.”

32 | FIGYELŐ 2021/31

F_30-32-WHC.indd 32

2021. 08. 02. 16:32

ÉLETRE KELT A TÁJ!

NAGYMAROS

F_33_TMU_hirdi.indd 33 B B708B%HOIROGLBQ\LWDVBNDPSDQ\B35,17B)LJ\HORŶ B [ PPB1$*<0$526 LQGG

2021. 08. 02. 16:32

| CÉGVILÁG |

Az elmúlt néhány évben meglehetősen kevés divatcég települt be Magyarországra, sőt, inkább kifelé mennek. Ez annak is a következménye, hogy a Covid alatt szinte teljesen megállt a piac. Nem mindenki tudott jó bérleti konstrukciókat kialakítani a plázákkal, és egyes márkák marketinges aktivitása sem acélos a hazai kiskereskedelemben. Innen nézve kifejezetten érdekes hír, hogy a lengyel Sinsay megjelent, s ezzel jelentősen bővült a Csillag Center bérbe adott területe. Az LPP-hez tartozó Sinsay és az M7 Real Estate mint üzemeltető megállapodott abban, hogy a bevásárlóközpont 12 százalékát kitevő területet a divatmárka hosszú távra kibérli.

A JÁRVÁNY

A Covid megjelenése óta ez az első olyan hír, amely kereskedelmi ingatlan fejlesztéséről szól, annak ellenére, hogy pél-

dául Dél-Budán, a Kelenföldi pályaudvarral szemben épül a Futureal-csoport plázája (ezt hamarosan átadják). Korábban arról is szóltak hírek, hogy a kelenföldi komplexumhoz közeli Tétényben működő Camponát felújítják és jelentősen kibővítik, de a pandémia kitörése óta erről sem igen hallani. Ugyanakkor például a szintén budai, sőt inkább bel-budai Allee bevásárlóközpontot felújítják és átalakítják. Ez a pláza a nehézségek ellenére jó passzban van, bár itt is akadnak kiadatlan üzlethelyiségek. A Csillag Center 8500 négyzetméteres, korábban egyre rosszabb állapotba került épülete az elmúlt három évben külsőleg és belsőleg egyaránt teljesen megújult: modernizálták a gépészetet, az elektromos rendszereket, kicserélték a tetőt, a szigetelést, valamint átalakították a külső homlokzatot és a teljes belső teret. Az M7 27 új bérleti szerződést és bérlethosszabbítást kötött olyan jelentős

márkákkal, mint a CCC, a Fressnapf és a Pepco. Ezzel a Csillag Center kihasználtsága 92 százalékra nőtt, az épületben lévő főbb bérelhető területek pedig mind elkeltek, így az átlagos bérleti idő négy évre hosszabbodott. A Sinsay érkezése kedvező hatással lesz a még megmaradt és ki nem adott kisebb területek bérbeadási lehetőségére is. Magyar Balázs, az M7 Real Estate magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: „Annak ellenére, hogy a járvány miatt az elmúlt évben a bevásárlóközpontok csak korlátozottan működhettek az országban, a Csillag Center sikeresen megtartotta vásárlói számát és forgalmát. Ez segített meggyőzni a Sinsayt arról, hogy megfelelő helyet tudunk biztosítani a magyarországi üzlet megnyitásához. Ezzel az ingatlanban megvalósult utolsó jelentős bérbeadási tranzakcióval a lengyel márka értékes eleme lett a bevásárlóközpont magas színvonalú bérlői sokszínűségének. Vagyonkezelési stratégiánk eredményeként az ingatlan bérletidíj-bevétele mintegy 120 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy az értékteremtés mellett kiemelkedő megtérülést is biztosítunk.”

A JÖVŐ

A plázák szemmel láthatóan keresik a helyüket a pandémia alatt kialakult helyzetben. Megnőtt a webes forgalom, a fogyasztók jelentős része az interneten rendel árut, a plázákba pedig nem vásárolni, hanem egyszerűen nézelődni és időt tölteni megy. Ez új kihívásokat jelent az ingatlanfejlesztőknek, egyben a kiskereskedelmi láncoknak is. Nagyobb közösségi terekre és kisebb bérbe adható területekre van szükség. A kereskedelmi láncoknak abban kell gondolkodniuk, hogy az üzleteik bemutatóteremként szolgálnak. Különösen igaz ez az iparcikk-kereskedőkre. HGY

FOTÓ: MTI

BEKÖLTÖZTEK

SINSAY | Az M7 Real Estate cég, több-bérlős ingatlanokra specializálódott páneurópai befektető és vagyonkezelő a napokban jelentette be, hogy a felújított budapesti Csillag Centerben több mint 1000 négyzetméteren nyit üzletet a lengyel Sinsay divatmárka.

34 | FIGYELŐ 2021/31

F_34-35_plaza_eu_digitalizacio.indd 34

2021. 08. 02. 16:36

| CÉGVILÁG |

AZ EGÉSZSÉGÜGY IS FELSZÁLLT A VONATRA DIGITALIZÁCIÓ | A járvány frontvonalában lévő egészségügybe is berobbant a digitalizáció, az olyan technológiai megoldások, mint például a digitalizált betegutak, a nyílt forráskódú szoftverek használata vagy az online ügyintézés. Ezek a minél gyorsabb és színvonalasabb ellátást biztosítják. Meghatározó azonban, hogy a személyes jelenlét és törődés megmaradjon a folyamatokban. Nagyot lépett előre a hétköznapi orvoslás a digitalizáció terén. Igaz, hogy egy kikényszerített helyzetnek, a pandémiának volt köszönhető, de az egészségügyben gyorsan digitalizálhatóvá váltak a betegtörténetek, az előzmények dokumentálása, gyűjtése, s az orvosok és a betegek közötti kapcsolatok hatékonyabbak lettek. Az elektronikus időpontfoglalás, az e-recept nagy vívmány, csakúgy, mint a páciensek vizsgálati eredményeinek, a kórképeknek az online áttekintése az orvosi létesítményekben, kórházakban, klinikákon és klinikai kutatóközpontokban. Ezekkel jellemzően mindennap találkozhat a beteg akár a háziorvosánál is, de például az nem feltétlenül ismert, hogy a digitalizációs folyamatok annyira bevettek a diagnosztikában, hogy ma már nem kell fizikailag jelen lennie egy orvosnak a vizsgálatokon. Röntgen-, ultrahang- vagy MRI-vizsgálatok eredményeit egy másik városban dolgozó orvosnak küldik, aki ezek alapján állítja fel az anamnézist. Sőt az új 5G-s hálózatok segítségével bonyolult műtéteket is le lehet vezényelni akár egy másik országból, természetesen egy számítógép és arra alkalmas botkormányok segítségével. Az egészségügyi ágazat sajátosságai miatt az informatikai szoftverekkel szemben támasztott követelmények igen szigorúak. Ennek az is az oka, hogy az orvos és a beteg között bizalmi helyzet alakul ki; egy ilyen kapcsolat kialakítása géppel, robottal, digitalizált eszközzel aligha lehetséges. Az új rendszereknek ezért biztosítaniuk kell az érzékeny adatok biztonságos feldolgozását, a megbízhatóságot, valamint a gyors integrációt a már meglévő informatikai infrastruktúrával. Az új, digitális eszközökön keresztül, távolról nyújtott ellátások esetében a hatékonyság növekedése már elismert eredmény, de a hosszú távú alkalmazásuk betegoldalon még kérdéseket vet fel. A páciens esetleg személytelennek érezheti az ellátás kimenetelét.

ÜGYFÉLÉLMÉNY

Az ügyfélélmény a digitális átalakulás talán egyik legismertebb kifejezése, az egészségügy tekintetében azonban magát a betegellátást és -gondozást foglalja magában. Nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is hatást gyakorol az, hogy milyen élményt kapunk. Befolyásolja, hogy milyen sebességgel

gyógyul majd a páciens. „Csak akkora mértékben érdemes digitalizálni az orvos-beteg kapcsolatot, hogy olyan feladatokat automatizálunk, amelyek ezáltal nem teszik szükségessé, hogy a doktor valóban drága idejéből szenteljünk rájuk. Az orvos nemcsak a szaktudása, hanem a hiteles és bizalmat sugárzó jelenléte miatt is meghatározó szereplője a gyógyulásnak. A technológia révén felszabaduló kincset érő időből így több jut a törődésre, ezáltal a gyógyításra” – magyarázta Benkő Vilmos, a Rózsakert Medical Center társtulajdonosa a Liferay Hungary egyes iparágak digitalizációs trendjeit bemutató sorozatában. A digitális megoldásokkal tehát – a gyógyszeriparhoz hasonlóan – a szellemi tőke kiaknázására, valamint szektorspecifikusan a törődés fejlesztésére kell törekedni.

NYÍLT TECHNOLÓGIÁK

A járvány idején számos egészségügyi intézmény szembesült informatikai rendszereinek a hiányosságaival, például az adatok elemzése és a gyors hozzáférés terén. Ezért nyúltak nyílt forráskódú szoftverekhez, amelyekkel meg lehet felelni az elvárásoknak. Egy hatékony szoftver abban segíti a kórházakat, klinikákat és más egészségügyi intézményeket, hogy az elektronikus orvosi nyilvántartások kezelése és összevonása könnyen elérhető felületen történjen, az információk egy helyen, biztonságban megle-

Fontosabb lesz a betegségfelismerés. gyenek. Ugyancsak fontos szempont, hogy a telemedicinás szolgáltatásokat új alkalmazásokkal, intelligens eszközökkel és adminisztrációs portálokkal lehessen támogatni. Továbbá ezek a fejlesztések lehetővé teszik a különböző szakterületek orvosainak az együttműködését, és kialakítható az integrált betegellátás modellje anélkül, hogy a szakorvosoknak fizikai konzíliumot kelljen összehozniuk.

A DIAGNOSZTIKA FINOMÍTÁSA

Az elkövetkezendő években nagy hangsúlyt kap a betegségek minél korábbi felismerése, a diagnosztika finomítása. A Parkinson-kór esetében például már vannak olyan eljárások, amelyek keretében megfigyelik az ember hangját. Ezeket a görbéket az eszköz eltárolja és a megadott paraméterek alapján öszszehasonlítja, ezzel egy viszonylag korai szakaszban felismerve a tünetek jelenlétét. Tendencia, miszerint minél nehezebben állapítható meg valami, annál könnyebben gyógyítható, s minél könnyebben megállapítható, annál nehezebben gyógyítható. Minél súlyosabb a betegség, annál nagyobbak a költségek. A jövőben ezeknek a nagy kiadásoknak a csökkentése fontos szerepet kap. HGY 2021/31 FIGYELŐ | 35

F_34-35_plaza_eu_digitalizacio.indd 35

2021. 08. 02. 16:36

| CÉGVILÁG |

CSÚCSÁRAK ÉS HOZAMREKORD GABONAKÖRKÉP | A vártnál jobb hozamokkal aratták le a kalászos gabonákat, a kukorica viszont megsínyli a hőséget – derült ki a Figyelő körképéből. A búza drágulása végigfut a termékpályán, a műtrágyaárak duplázódása pedig már most előrevetíti, hogy jövőre rosszabb lehet a termésátlag.

Lényegében befejeződött az idei aratás, a gazdálkodók mintegy 1,5 millió hektár területről 8 millió tonna terményt takarítottak be – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az aratási koordinációs bizottság hétfői ülése után. Az őszi búza 5,92 tonnás hektáronkénti termésátlaga rekordnak számít, a KSH adatai szerint az elmúlt húsz évben 5,37 tonna volt a legjobb középérték. Így összességében ebből a terményből 5 millió tonnát kevéssel meghaladó mennyiséget arattak, őszi árpából pedig 1,56 millió tonna termett. Feltűnő, hogy az őszi búza termőterülete a tavalyi 933 ezerről 846 ezer hektárra zsugorodott, de a kiemelkedő átlaghozam éppen kompenzálta ezt, így a múlt évivel megegyező mennyiségű lett a búzatermés. A területcsökkenés oka legfőképpen a rendkívül csapadékos ősz, amely miatt a vetés sok

helyen novemberre-decemberre tolódott, illetve jelentős területen végül nem is tudták elvégezni ezt a munkát a gazdálkodók.

IDŐJÁRÁS

„Ha az árpával kapcsolatos eredményeket tekintjük viszonyítási alapnak, akkor kijelenthetjük, hogy a háromhetes hőhullám mintegy félmillió tonnát vitt el a búza termésmennyiségéből” – mondta lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) az elnöke, jelezve: az időjárás az idén minden évszakban megnehezítette a búzatermelők dolgát. Ettől függetlenül nem tekinthető csalódásnak ez az eredmény, ami a szakember szerint annak köszönhető,

36 | FIGYELŐ 2021/31

F_36-38_Gabonakor.indd 36

2021. 08. 02. 16:34

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: SEAN GLADWELL, GETTY IMAGES

INKUBÁCIÓS PROGRAM

hogy jó a fajtahasználatunk. Ha túl sok késői érésű búzafajtát használtak volna a termelők, jóval nagyobb lett volna a veszteség – mondta. Ezzel együtt sok helyen gondok vannak a hektolitersúlyokkal, a kényszerérés miatt a szemek kisebbek a megszokottnál. A duplájára növekedett műtrágyaárak okán pedig a termelők maguktól és nem valamilyen uniós előírás miatt csökkentik majd a kijuttatott vegyszerek mennyiségét. A műtrágyahasználat visszafogásának az lesz a várható következménye, hogy jövőre apad a gabonatermés mennyisége – vetítette előre Petőházi Tamás. E szegmens okozhat még kellemetlen meglepetéseket: az exportpiacokon drágább a tápanyagpótló, mint itthon, és bár a hazai kereslet gyengülni fog, akár további áremelkedés is jöhet a hazai műtrágyapiacon. A vetőmag szintén drágul, de a GOSZ-elnök szerint még ezzel vannak

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető mezőgazdasági nagyvállalatokkal hazai agtechstartupok, az ez év szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A projekt az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátorprogramba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Design Terminal támogatásával – 2019-ben indította el a NAK TechLabot. A program keretében agrártechnológiai startupok a mezőgazdaság jövőjét meghatározó fejlesztéseiket vezető nagyvállalati partnerek segítségével tökéletesíthetik, a szektor igényeinek megfelelően. „A NAK TechLab inkubációs projektnek gazdaságilag is fontos szerepe van. A program keretében létrejövő kooperációk új agrárszolgáltatások megjelenését alapozzák meg, amelyek elősegítik a digitalizáció szélesebb körű elterjedését. Az együttműködő nagyvállalatok segítségével a megoldások számos olyan helyre is el tudnak jutni, ahova egyébként nem lenne lehetőségük. Ezért is támogatjuk a startupvállalkozásokat, az innovatív ötleteket, hogy a digitalizációs törekvések előremozduljanak” – hangsúlyozta a program kapcsán Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

leginkább kibékülve a termelők, hiszen ez egyenesen levezethető a gabona árának az emelkedéséből.

REPCE, KUKORICA

Az idei tapasztalatokból kiindulva az is várható, hogy a termelési kockázat növekedése miatt a következő szezonban jelentősen zsugorodik a repce vetésterülete, még a magas árszint mellett is – mondta a szakember. Ebben szerepet játszik még, hogy a neonikotinoidot tartalmazó csává-

zószerek nem használhatók, az idén pedig az élelmiszer-biztonsági hatóság ellenőrzései után – mivel találtak ilyen hatóanyagot a repcében – több termelőnél kitárcsáztatták a táblákat. A gazdálkodók beszámolói alapján a hőség igencsak megviselte a kukoricát, a napraforgót kevésbé. A mérések szerint az ország jelentős részén több mint 100 milliméter csapadék hiányzik a talajból – mondta a Figyelőnek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a tanácsosa. Az elmúlt hetek esőzései ugyanis nagy területi különbségekkel érkeztek: 2021/31 FIGYELŐ | 37

F_36-38_Gabonakor.indd 37

2021. 08. 02. 16:34

Jász-Nagykun-Szolnok megyében például volt olyan tájegység, ahol a máshol átlagosan 50 helyett csupán 10 milliméter esett, de egyébként is jellemző, hogy az aszály a szolnoki, a békési területeken, valamint Hajdú-Bihar megye déli részén pusztított leginkább. A jó közepesnek számító 5 millió tonnás termésből a malmok 1,2 milliót használnak fel, takarmánykészítésre elmegy 900 ezer, ipari feldolgozásra pedig 250 ezer, míg vetőmagként további 250-300 ezer tonnát hasznosítanak – mondta el lapunknak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A belföldi szükséglet az utóbbi években az ipari célú felhasználásban nőtt – tette hozzá.

MINŐSÉG

Bár a búza minősége jobb, mint tavaly volt, s nagyobb arányban van a termésben őrlésre alkalmas kvalitás, a malmoknak ebben a szezonban nem lesz egyszerű felvásárolniuk a szükséges mennyiséget. Annak ellenére így van ez, hogy már az aratás kezdete előtt világossá vált: a valaha mért legmagasabb induló áron lehet lekötni a búzát a szezon elején. Ráadásul ez a 60-62 ezer forintos ellenérték mintegy 10 százalékkal tovább nőtt, amikor látszott, hogy a kukoricát megviseli a forró, csapadékmentes időjárás. Így a piacon drága kukoricára számítanak, a ta-

karmánykeverők pedig előre gondolkodnak, s elkezdtek búzát vásárolni, hogy azzal helyettesítsék a tengeri egy részét, és ők magas árat tudnak adni a nagy fehérjetartalmú búzáért – magyarázta Lakatos Zoltán. A forint gyengesége pedig az exportőrök lehetőségeit tágította. A hagyományosnak számító olasz piacon nem is meglepő a fokozott érdeklődés, viszont az idei németországi időjárási katasztrófa akadályozta az ottani aratást, így a német vevők is megjelentek, vagyis nagy kereslet lett a búzára. A malmok helyzetét az is nehezíti, hogy sok termelő – abból kiindulva, hogy a tavalyi aratás után milyen drágulás következett be a szezonban – arra számít, lesz még magasabb is a búzaár, ezért „tartja” a terményét.

DRÁGULÁS

Ez a piaci helyzet hamarosan a fogyasztóknál is lecsapódik. Lakatos Zoltán szerint ugyanis a jelenlegi lisztárak a tonnánként legfeljebb 62-63 ezer forintos búzaárat bírják el, és mivel a kenyérgabona ennél drágább, hozzá kell nyúlni az ellenértékhez. Előrejelzése alapján a lisztár emelésére két lépcsőben, valószínűleg már augusztusban és szeptemberben kerülhet sor. „A malmok úgy 10-15 százalékos lisztdrágítással érnék utol magukat” – számszerűsítette a Hajdú Gabona

Zrt. elnök-vezérigazgatója az átadási árak várható emelését. Kérdés viszont, hogy ez az ellenérték meddig tartható, ugyanis a búzán kívül – amelynek az ára a liszt önköltségében 7075 százalékra tehető – a többi költségtényező is erősödik. A szakember szerint a villamos energia díja 40-60 százalékkal lesz magasabb – márpedig a malomipar komoly áramigényű iparág –, költségesebbek lettek a fuvarok, s a minimálbér is nő. Az sem kedvez az iparágnak, hogy a lisztfogyasztás sem tud visszatérni a pandémia előtti szintre. Az emberek takarékosabban bánnak a kenyérrel, kevesebbet dobnak ki, kevesebbet is vásárolnak. A turizmus és a közétkeztetés szintén kisebb igényű lett. A számítások szerint a pandémia előtt fejenként évi 80 kilóra tehető lisztfogyasztás körülbelül 10 százalékkal esett vissza. Az áremelés viszont a csökkenő fogyasztás mellett is borítékolható, ahogyan az élelmiszer-gazdaságban általánosan. A Takarékbank által összeállított Takarék AgrárTrend Index azt jelezte, hogy az ágazat szereplői javuló kilátásokban bíznak, és azzal az élelmiszerpiac minden résztvevője egyetértett, hogy a nyersanyagok drágulása még nem épült be teljesen az értékesítési árakba. A bank szakértői így a következő egy évben további élelmiszerár-emelkedésre számítanak, és egy többéves növekedési ciklust sem zártak ki. KELEMEN ZOLTÁN

FOTÓ: LUCAS NINNO, GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

38 | FIGYELŐ 2021/31

F_36-38_Gabonakor.indd 38

2021. 08. 02. 16:34

| CÉGVILÁG |

MEGFONTOLT TEMPÓBAN

FOTÓ: GETTY IMAGES

AUTÓPIAC | A július sem hozott áttörést az új személyautók hazai értékesítésében, bár az első hét hónap adatai szebben festenek. Egyelőre a motorok jelentik az üdítő kivételt az új járművek piacán.

Visszafogottan alakult a július az új személyautók magyarországi piacán: a Datahouse adatai szerint a hetedik hónapban 10 568 kocsit helyeztek forgalomba itthon, ami az egy évvel korábbi mennyiségtől 12,3 százalékkal maradt el, de a júniusra kimutatott 11 361 darabnál is nagyjából 7 százalékkal kevesebb. A 2019. júliusi értékesítési adattal összehasonlítva még gyászosabb a helyzet, hiszen ahhoz képest közel 31 százalékos a visszaesés. Az első hét hónap számait összevetve ugyanakkor már jóval kedvezőbb a kép: a Datahouse adatai szerint január eleje és július vége között 75 372 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami éves összehasonlításban 11,3 százalékos növekedés. 2019 első hét hónapjával egybevetve viszont már nem állunk ilyen jól, ott 16,1-es zsugorodást mutat a statisztika. A használtautó-import is visszaesett kissé júliusban, de az első hét hónap így is 74,4 ezres darabszámot hozott, ami csaknem eléri az új gépkocsikét.

lékos növekedést, 3220-as darabszámot hozott a motoroknál, ami ráadásul a két évvel korábbinál is majdnem 11 százalékkal jobb.

A MOTOROK JÓL FOGYNAK

MÓDOSÍTOTT PROGNÓZIS

A kishaszonjárművek eladása stagnált júliusban az egy esztendővel korábbi adathoz mérten, miután ezekből 1627-et regisztráltak itthon. Az első hét hónap 13 858 darabos értékesítése viszont még így is 17,8 százalékkal túlszárnyalta a tavalyi azonos időszakit, bár a 2019. január–júliusitól 8,8-del elmaradt. Az új motorkerékpárok piacát viszont, úgy tűnik, nem nagyon rázta meg a világjárvány: júliusban 521 kétkerekű gépjárművet toltak ki a kereskedésekből, ami csak 16 darabbal ugyan, de meghaladta az egy évvel azelőtti mennyiséget. Az első hét hónap viszont már 14,3 száza-

Az eddigi, finoman szólva is vegyesnek mondható adatok nyomán nem lehet csodálkozni azon, hogy a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a közelmúltban módosította a 2021 egészére vonatkozó előrejelzéseit. A szervezet korábban még az új személygépkocsik értékesítésének a 10 százalékos bővülését prognosztizálta 140 ezer körüli darabszámmal, viszont ma már a tavalyihoz hasonló 126 ezres adatot tartják reálisnak. A kishaszonjárműveknél

is a múlt évi 22 ezres darabszámot véli tarthatónak az MGE, míg korábban itt is 10 százalék környéki növekedést jelzett előre. Az egyesület – amely a jóslatainál abból a feltételezésből indult ki, hogy a pandémia a megelőző vakcina megjelenésével további gazdasági nehézséget nem okoz, és az élet fokozatosan normalizálódik – egyébként több részpiacon is jelentős gyarapodásra számít: a nagyhaszonjárműveknél például 18, a motorkerékpároknál pedig 7 százalékos bővülést vetítenek előre a most érvényben lévő prognózis szerint. Utóbbi két kategóriánál sem kizárt egyébként, hogy még módosul az előrejelzés, ám annak újragondolásával a szervezet – ahogy erre az első féléves adatokat értékelő közleményében utalt – megvárja a nyár végét. BARÁT MIHÁLY 2021/31 FIGYELŐ | 39

F_39-Autopiac.indd 39

2021. 08. 02. 17:37

| CÉGVILÁG |

A „ZÖLD” UTAT MUTATJA

TOMAJ ZSÓFIA | Drogériának, cipőtervezőnek és ügyvédi irodának is segít szintet lépni a fenntartható fejlődés felé. Tankönyvet írva vagy éppen képregényt készítve is rámutat az őt szenvedélyesen érdeklő kérdéskör ezernyi oldalára, azaz a céges munkája mellett a civil szemléletformálásban ugyancsak aktív szerepet vállal. A fenntarthatósági szakértővel a vállalati szemléletről beszélgettünk. Hogy mutatkozik be hivatalosan? – Tomaj Zsófi fenntartható fejlődési szakértő. – Ez a titulus milyen gyakran szorul magyarázatra? – A szakmában és vállalati környezetben egyre kevésbé, de ha hétköznapi emberrel találkozom, sokszor ki kell fejtenem, pontosan mivel is foglalkozom. – Honnan kezdi? – Onnan, hogy amit ma teszünk, az hatással lesz a gyerekeink és az unokáink életére, lehetőségeire. Ez messze nem pusztán a környezetvédelemről szól, hiszen a kérdéskörnek három – egymásra ható – ága van: környezeti, társadalmi és gazdasági. Én alapvetően a vállalati fenntarthatóság területén dolgozom, s azt vizsgálom, hogy egy cég tevékenységének milyen pozitív és negatív hatása lehet ebből a szempontból. Illetve azt, hogy a negatívat miként tudjuk mérsékelni, a pozitívat pedig erősíteni. – A fenntarthatósággal – szakmai szempontból – először diplomataként találkozott. Tizenöt évig dolgozott a külügyi tárcának, ebből öt esztendőt New Yorkban töltött. Ez utóbbi intervallum meghatározó időszaknak bizonyult. – Igen, hiszen – Kőrösi Csaba nagykövet mellett – két éven keresztül segédkezhettem az ENSZ-ben a fenntartható fej-

lődési célok megfogalmazásában. Minden hónapban körbejártunk egy új kérdést, a célrendszer szövegezésében éppen úgy részt vettem, mint a tárgyalásokon. Rengeteget tanultam, s egy új szakmával gazdagodtam. A munkánk révén az ENSZ-tagállamok között létrejött konszenzus pedig a fenntarthatóság nemzetközi iránytűjévé vált. Hazatérve a kisgyermekes lét világított rá, hogy igazából ezzel a témakörrel szeretnék komolyabban foglalkozni. A lányom születése után azt vettem észre, hogy abban a minimális szabadidőmben, amely egy kisbaba mellett megadatott, legszívesebben a fenntarthatóságról olvastam. Úgyhogy nem is mentem vissza a külügybe, hanem ezen az úton indultam tovább. – Független vállalkozóként hogyan építette fel magát? – Először csak ismerősökkel beszélgettem, és azt kerestem, hol lehet igény az itthon viszonylag ritka holisztikus rálátásra, a fenntarthatósági célokkal kapcsolatos komplex tudásomra. Három éve még csupán pár multi foglalkozott a kérdéskörrel, főleg azok, amelyek anyacégének is fontos ez a téma. Az első megbízásom során – a társadalmi szegmens-

hez kapcsolódva – Cserkuti Dávid illusztrátorral egy Marvel-stílusú képregényben, a Neptunus és a víz nélküli világban mutattuk be, hogy a fenntarthatósági célok közül a víz miként jelenik meg az egyezményben. Áder János köztársasági elnök is vitte magával a lapot, amikor iskolákban előadást tartott, de kávézókban szintén fellelhető volt. A mai napig letölthető, és a tanárok is használják. A Neptunus terjesztése folyamán elkezdtünk víz tematikájú workshopokat tartani Buru Éva kommunikációs szakértővel, akivel most már több közös projektünk van, a Future Potato névre hallgató brandünk pedig hamarosan debütál. Ebben a fenntarthatósági stratégiát és célokat fordítjuk le gyakorlati megvalósításra és kivitelezhető programokra. A Körforgásban című podcastjaink már hallgathatók. Az egyik izgalmas feladat hozza a másikat. Például társszerzője lehettem az első fenntarthatósági tankönyvnek is, amely 9–10. osztályosoknak szól. Merthogy a következő tanévben már választható tantárgy a fenntarthatóság az iskolákban. – Nem gondolják úgy a cégvezetők, hogy a fenntarthatóság egyrészt megfoghatatlan, másrészt csak pluszköltséggel jár? – Szerencsém van, mert olyan vállalatokkal találtuk meg egymást, amelyeknél ez fel sem merül. Például együtt dolgozom

40 | FIGYELŐ 2021/31

F_40-41_tomaj_interju.indd 40

2021. 08. 02. 16:35

NÉVJEGY Budapesten született, 1980-ban. Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte. A külügyi tárcának is dolgozott. KEDVENCEK

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

Film » Good Will Hunting

a Happy Little Planet csapatával. Ők egy játékos applikációt fejlesztenek kisiskolásoknak, amely a fenntartható életvitelre vezeti rá a gyerekeket. Vágó Réka cipőtervező is az ügyfelem. Vele azokat a lehetőségeket keressük, amelyekkel már a tervezési folyamatban megjelenik, hogy a gyártás kevesebb hulladékkal, illetve nagyobb hatékonysággal működjön. A Rossmann külső fenntarthatósági tanácsadójaként is dolgozom. A témával kapcsolatos első jelentésüket már együtt készítettük, de ez csak egy kis, ámbár fontos szelete a közös munkának. Mára szerencsére majdnem heti szinten érkeznek újabb – főleg vállalati – megkeresések. – Hogy kezdődik a közös munka egy céggel? – Kérdés, hogy a nulláról kell-e kezdenünk, vagy tettek már lépéseket a fenntarthatóság felé. Vizsgáljuk a beszállítókat, a belső működési folyamatokat, a HR-tevékenységet, az energiahatékonyságot, a vízfelhasználást, a hulladékkezelést, a logisztikai műveleteket. Az is előfordul, hogy csak egy projekthez kérnek tőlem segítséget, de ebből a legtöbb esetben stratégiai szintű együttműködés alakul ki, mert a fenntarthatóságot egy

akcióval nem lehet kipipálni. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy minden cégnél érthető nyelvezettel beszélgessünk a menedzsment tagjaival a témáról, hogy ne kényszerként éljék meg a változásokat, hanem belső igényként. És persze a vezető elkötelezettsége sem lehet kérdéses. – Szakértők szerint addig nem történik komoly váltás, amíg a társaságok nem lesznek üzletileg érdekeltek a „zöldítésben”. Illetve lehet-e csupán marketingfogás a fenntarthatósági törekvéseket kommunikálni a partnerek, az ügyfelek felé? – Tisztában vagyok azzal, hogy ez néhol önreklám, nem véletlenül született meg a greenwashing kifejezés. De optimista vagyok, s azt gondolom, hogy nem lehet csupán marketingeszköz a kérdéssel való foglalkozás. A fenntartható fejlődés a jövő, egy piaci lehetőség, és az, aki csak három-négy évvel később lép erre az útra, a lemaradók közé kerül. Szerintem nem ördögtől való, ha egy cég lát üzleti lehetőséget a témában: a gazdasági fenntarthatósága szempontjából ez magától értetődő megközelítés, de a vállalat középés hosszú távú életképességét szintén segítheti. Komoly változást hozhat például egy beszállítóváltás, amely mutathatja az irányt más társaságoknak is.

Könyv » Most éppen A döntés Edith Eva Egertől Hobbi » olvasás, városi séták, lakberendezés Ahonnan merít, ha kimerül » baráti beszélgetés, egy jó alvás Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » asszertivitás/makacsság Álom, amely még nem valósult meg » „Az eddigi konkrét álmaim valóra váltak, s most olyan dolgokat élek meg, amelyekről álmodni sem mertem volna.”

– Igaz vagy hamis, hogy a fenntarthatóság a komfortzónán kívül kezdődik? – Hamis. Kényelmesek vagyunk, az tény, de ha belekezdünk, kiderülhet, hogy nem is volt olyan nagy lépés. – A pandémia hozott-e változást a nyitottságunkban? – Megmutatta, hogy egyénenként igenis tudunk változtatni, képesek vagyunk másképp élni, de tartós eredményeket nem hozott. Céges szinten viszont azt látom, hogy akik eddig halasztgatták a fenntarthatósági terveik megvalósítását, most gőzerővel belevetették magukat. Olyan vállalatok is, amelyekről első körben nem feltétlenül gondolnánk, hogy ez prioritás számukra – például egy ügyvédi iroda vagy barkácsbolt. SZIGETI HAJNI 2021/31 FIGYELŐ | 41

F_40-41_tomaj_interju.indd 41

2021. 08. 02. 16:35

| CÉGVILÁG |

TÍZEZER HAJVÁGÁS HAVONTA

Míg az ipari termelés viszonylag hamar talpra állt, addig a koronavírusjárvány alaposan megütötte a szolgáltató szektort. Szénási István mégis a szépségiparban építette fel hosszú távú perspektívát kínáló vállalkozását, a Covid-válság kellős közepén. A gyorsfodrászatok és a hagyományos szalonok közti átmenetre akart megoldást kínálni a 43 éves üzletember, aki a korábbi tapasztalatait főként a médiában és a rendezvénypiacon gyűjtötte. A fodrászszakmához legfeljebb annyi köti, hogy az édesanyjára és a feleségére is várt már eleget, míg elkészült a hajuk. Szénási István arra alapozott, hogy az emberek többsége gyorsan, időhatékonyan foglalkozna a külsejével, akár a napi bevásárlással, ügyintézéssel kombinálva. Ép-

pen ezért egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt két évben nyitott 25 SzalonSkicc fodrászatot jellemzően hipermarketek üzletsorán indította útjára. Ezáltal együttműködik a Tescóval és az Auchannal, de már tárgyal a formátumban érdekelt más nagy áruházlánccal is.

EGYÜTT A SCHWARZKOPFFAL

Országos a hálózat, már most vidéki túlsúllyal, csak az üzletek harmada működik Budapesten és az agglomerációban. „Ez egy külföldi koncepció, de a magyar piacra is könnyen adaptálható. Jól működő megtérülési forma: nemcsak a gyors pénzt kínáló, harmincperces fér-

fihajvágás a kifizetődő, hanem az is belefér, ha egy nagy munka, például egy hajfestés három órára leköti egy fodrász figyelmét. Ezért könnyebb is lojális vendégkört a nők körében kialakítani” – mondta a Figyelőnek az alapító-tulajdonos. Míg egy belvárosi mesterfodrászatot felépíteni sok idő, nagy energia és jelentős marketingköltség, addig a hipermarketes modellben az adott élelmiszer-kiskereskedő és a bevásárlóközpont egyéb szolgáltatásai is bevonzzák a potenciális vendégkört. Működésük meghatározó eleme a Schwarzkopf Professionallel kötött hosszú távú stratégiai együttműködés. Legyen szó hajformázásról, -festésről vagy -ápolásról, a nagy gyártó termékpalettájára támaszkodnak. Olyan szaloncikkek terén, amelyekkel a

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

SZALONSKICC | A gyorsfodrászatok és a hagyományos szalonok közti átmenetre keresett megoldást Szénási István, aki két év alatt országszerte 25 fodrászatot nyitott, jellemzően hipermarketek üzletsorán. A további növekedés érdekében franchise-rendszert épít fel, a terjeszkedés folyamán pedig a környező országok magyarlakta területét is célba venné.

42 | FIGYELŐ 2021/31

F_42-43-Fodrasz.indd 42

2021. 08. 02. 16:36

| CÉGVILÁG |

partner nem foglalkozik, legyen az fodrászolló vagy hajvitamin, szabad az út más beszállítónak is. A 25 üzletre havi bontásban vetítve a tízezer feletti vendégszám már jónak mondható, s egy erősebb időszakban a 11-12 ezres volumen is elérhető – az árérzékeny fogyasztók miatt az átlagos „fejpénz” viszont továbbra sem haladja meg a 3000-3500 forintot. Mindenesetre egy lezárásoktól mentes évnek már hoznia kell legalább 350-400 millió forintos összforgalmat, az egymilliárdos árbevételi álomhatár eléréséhez pedig négy-öt esztendőre biztosan szükség lesz. Az üzletember a szezonalitásra is felhívta a figyelmet: a forgalomnak durván a fele a hónap első tíz napjára tevődik, összhangban a fizetéssel. Egy adott napon belül a vendégek többsége jellemzően munka előtt vagy után érkezik, de egyre többen az ebédszünetben vágatnak, így napközben sincs üresjárat. A további növekedés útját azonban a franchise-hálózat létrehozásában látja Szénási István, ez viszont részben újfajta megközelítést hoz a rendszerbe.

KÉZZELFOGHATÓ MEGTÉRÜLÉS

„Az üzemeltetési tapasztalatok átadása az alapvető célunk. Zajlanak a tárgyalások, a terjeszkedést már 2021 végén, 2022 elején megkezdenénk. Első körben 10-15 új üzlettel számolunk ebben a formában, az már egy közel BioHair méretű hálózat” – bocsátotta előre az alapító. A konkurencia tekintetében egészséges versenyhelyzetet lát, ugyanakkor próbálnak előnyt kovácsolni abból, hogy a láncolatuk erős, egységes, nem pedig elaprózott struktúra jellemzi, így üzletileg gyorsan, hatékonyan képes működni. A megtérülésre azt a példát hozta fel, hogy ha valakinek ma van 20-25 millió forintja, s vesz belőle egy kis lakást Budapesten, az albérletként kiadva jóval lassabban hozza vissza az árát, mint egy fodrászat indítása a rendszerükben. A franchise-díjakkal együtt is nyolc-tíz év alatt megtérül a befektetés, de lokációtól függően ez lehet akár öt-hat esztendő is. A brand használatával egységes arculatot kínálnak, emellett szakmai támogatást a helyszínválasztáshoz, az üzlet költséghatékony kialakításához, beren-

dezéséhez. Az új belépőket éppúgy segítheti az eredményes indulásban a közös árubeszerzés, mint a csoportszinten elért jutányos bérleti díj, de az oktatást, képzést is központilag szervezik majd, nemkülönben a marketinget. Ezenkívül a vállalat nemcsak az alkalmazottak toborzásában segít, hanem a motivációs rendszer kidolgozásában is. Szénási István szerint minden eddiginél nagyobb szükség van a hozzájuk hasonló, versenyképes munkáltatókra, miután elöregedés és elvándorlás sújtja a szakmát. A fiatal fodrászok jelentős ré-

tos a dolgozóknak az alkalmazotti jogviszony, amely sajnos még most sem általános a fodrászvilágban, mint ahogy nem mindenütt biztosított a normális, tiszta környezet és az elektronikus fizetés lehetősége sem. Az üzleti környezethez igazítják a bérezést, így ahogy minden más ágazatban és cégméretnél, jelentős

A lánc alapítója úgy véli, a szolgáltatási árban most még le van maradva a magyar piac. sze Ausztriába, Németországba megy dolgozni, a képzési oldalon pedig ennek a szakterületnek is komoly érvágás az OKJ-s rendszer kivezetése. A SzalonSkicc viszont az országhatároknál sem állna meg struktúrája dinamikus bővítésével: belátható időn belül megcélozzák a környező államok magyarlakta területeit. A terv az, hogy ha sikeres lesz a piacnyitás, Erdély után Szlovákia felé veszik az irányt. Ez azért is lenne fontos stratégiai lépés, mert egy bizonyos üzletszám felett a belföldi piacon már leginkább akvizícióval lehet növekedni. Ezzel együtt középtávon évente öt-hat új fodrászattal számolnak itthon is. Ahogy a fogászati, úgy a fodrászturizmus is létező jelenség: például a soproni vagy a szombathelyi üzletet nagy számban látogatják osztrákok: nem csoda, hogy szívesen autóznak a határ túloldaláról pár kilométert azért, hogy az ottani ár feléért-harmadáért kapjanak legalább olyan színvonalú szolgáltatást.

JÓL LEHET KERESNI

A tulajdonos azt mondja, a szakma kifehérítéséhez azzal is hozzájárulnak, hogy a náluk lévő 55-60 fodrász mindegyike be van jelentve. A hitelképesség miatt fon-

eltérések mutatkozhatnak az északkeleti országrész és a központi régió vagy a Nyugat-Dunántúl között, de büszkék arra, hogy az alapbérre rakódó teljesítményalapú juttatásokkal együtt náluk akár 400 ezer forintot is meg lehet keresni egy kiemelt forgalmú üzletben. A járványhelyzet hónapjai azonban sokkal inkább szóltak a bizonytalanságról, mint a kereseti csúcsokról. Igénybe is vették a bértámogatást az állami mentőövek közül. Az üzletember szerint rengeteg fodrász került kiszolgáltatott helyzetbe az elmúlt egy-másfél évben. Nagy szükség lett volna az összefogásra, ezért az is a céljaik közé tartozik, hogy idővel létrehozzanak egy olyan érdekvédelmi szervezetet, amely szakmai, pénzügyi, jogi kérdésekben egyaránt támogatást nyújt. A SzalonSkicc alapítója úgy véli, a szolgáltatási árban most még le van maradva a piac, de ahogy látja, két-három éven belül lesz fizetőképes kereslet a minőségi munkára. Igaz, Berlinben 20 euró alatt ma sehol sem fogadják a vendéget, s itthon egyelőre Budapesten is nehéz elképzelni a 7 ezer forintos belépő árszintet. Pedig a beszerzési és a bérleti költségeink külföldi szemüveggel is láthatók. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/31 FIGYELŐ | 43

F_42-43-Fodrasz.indd 43

2021. 08. 02. 16:36

| CÉGVILÁG |

OKOSRENDSZER AZ IBOOKRTŐL

KÖNYVELŐBOT | Öntanuló, a hazai szabályokat is megismerő mesterségesintelligencia-szoftvert fejlesztett a könyvelési folyamatok mintegy 85 százalékának az automatizálására az iBookr. A csapat Hiventures-befektetéssel indult. Száznál több ügyfele és érdemi bevétele van a cégnek, most 150 millió forint tőkét vonnak be a működésbe.

Egy „vérbeli” hazai sikerstartup az iBookr. Ez gyakorlatilag egy automatikus online könyvelési rendszer, amely mesterséges intelligenciát (MI) használ. „Felokosítja” a könyvelőirodákat és megreformálja a könyvelést – állítják a megoldás alkotói. A Start it @K&H inkubátor programjából kinőtt csapat minden tagjának vállalkozói háttere van. Molnár Tamás és Papp Gábor még 2018-ban, egy startupeseményen álmodta meg a megoldást, amelynek az első verziója is nagy sikert aratott, de ahhoz, hogy a piaci igényeknek szintén megfeleljen, kellett csiszolni rajta. Így került 2019-ben a csapatba Pap Martin Felicián, akinek a segítségével a piacra szabták az ötletet, s elkezdtek dolgozni a megvalósításon. A munka azután pörgött fel, hogy a Startup Campus egyik tavalyelőtti versenyét megnyerték, és 15 millió forintos befektetés-

ben részesültek a hazai startupvilág legaktívabb invesztorától, az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures tőkealaptól. Ezután Kolozs Róbert, Kovács László, Kocsis Albert Tihamér lépésről lépésre kapcsolódott be a csapatba, hogy meglegyen a szükséges fejlesztői háttér.

BEINDULTAK

Maga a rendszer 2020 őszén indult el, de 2021 januárjáig, alig három hónap alatt több mint száz ügyfél vette igénybe. Ez nettó egymilliós havi árbevételt jelentett. Az eredményeket látva a Hiventurestől ez év tavaszán megkapták a második körös tőkét is, amely 30 millió forint volt. Az iBookr mellett a csapattagoknak más referenciaprojektjeik is vannak. Molnár Tamás a több mint 100 millió forintot érő digitálismarketing- és weblapfejlesztő cég, a Pannako Kft. tulajdonosaként 15 évet meghaladó tapasztalatot szerzett. Papp Gábor a Prémium Könyvelőiroda tulajdonosaként (nem véletlen a szoftvergondolat) Győr egyik leginnovatívabb könyve-

A számok a múlt év ősze óta folyamatosan nőnek.

lője. Helyben csak úgy emlegetik, hogy ő a startupkönyvelő. Ezenkívül adótanácsadó, és azon kevesek közé tartozik, akik jártasak a kriptovaluták világában – könyvelési, adózási szempontból is. Pap Martin Felicián, bár még csak egyetemista, a StartITup Győr közösség egyik alapítójaként Magyarország leggyorsabban növekvő startup-ökoszisztémájának szintén egyik alakítója.

AUTOMATIZÁLÁS

Szerencsére a pandémiás állapot nem lassította le a csapatot. Sőt, újszerű megoldásuk kifejezetten a digitális összekapcsolásra épül, így a jelenlegi járványügyi helyzet egy jó validálás, azaz éles megmérettetés is volt számukra. A számok pedig a múlt év ősze óta folyamatosan nőnek. Az egyszeres könyvvitelt már 85 százalékban tudják automatizálni, mi több, a rendszer folyamatosan tanul, fejlődik. Az első időszakban reklám nélkül összejött az említett száz ügyfél. Fontos megjegyezni, hogy a szisztéma még csak zártkörűen alkalmazható, így korlátozott a felhasználók száma. (Ez elsősorban a folyamatban lévő fejlesztések miatt van.) A tervek szerint a nyáron ismét újabb felhasználók felé nyit a cég, és ősz végére a cél a 250 ügyfél elérése. Ritka az olyan tőkeigényes IT-fejlesztésekkel dolgozó startup, amely az indulás pillanatától ilyen gyorsan eléri az önfenntartói szintet. A tervek szerint itt nem állnak le, s a továbbfejlesztéshez sikeresen be is vontak újabb 30 millió forintot. Bővítették a csapatot, és azt a célt tűzték

44 | FIGYELŐ 2021/31

F_44-45_startup.indd 44

2021. 08. 02. 16:37

| CÉGVILÁG |

ki, hogy a havi nettó árbevételüket a mostani 1,5-ről 2,5 millió forintosra növelik a következő hét hónapban.

FOTÓ: IBOOKR

ÉRDEKLŐDŐK

Több privát invesztor is fantáziát lát a projektben. A Hiventurestől kapott öszszegek mintegy hét hónapra elegendők, az azt követő időszakra már 150 millió forint feletti befektetést keres a cég. Erre ugyanígy nyitott a Hiventures, de társbefektetők bevonása is napirenden van. Az eddigi invesztíciókkal tehát a csapat egy piacképes MVP-t, azaz egy leggyorsabban elkészíthető első üzemképes prototípust fejlesztett. A befektetésnek köszönhetően fel tudtak venni egy szenior fejlesztőt és egy adatelemző (data scientist) szakembert. Molnár Tamás elárulta: pontosan tudják, hogy a céljaik eléréséhez szükségük lesz egy nagyobb tőkebevonásra. „Ezért hát folyamatosan nyitva tartjuk a szemünket, és minden megkeresést örömmel fogadunk. Szeretünk befektetőkkel tárgyalni és látni, hogy tetszik nekik a projektünk” – fogalmazott az egyik alapító. Ám nem csak invesztorokkal vannak jó kapcsolatban. Az iBookr csapata a győri iparkamarával szintén jó viszonyt ápol, és terveik szerint ezt a kapcsolatot a jövőben csak erősítik. Sőt, az ország többi kamarájával is szeretnének partneri viszonyt kiépíteni. Emellett a helyi innovatív vál-

lalkozói közösség támogatását is élvezik. A StartITup Győr közössége ugyanis segíti a csapat munkáját. A cég fő fókuszában jelenleg könyvelők és könyvelőirodák állnak. Heti szinten azonban több irodavezetővel is tárgyalnak a rendszer bevezetéséről, ebben a fázisban a különböző igények programba illesztéséről. A csapat nem kisebb feladatot tűzött ki célul, mint azt, hogy a könyvelést új alapokra helyezik. Magyarország a friss szabályozásokkal szerencsére az adózás, a könyvelés digitalizációjában élen jár Európában, így az egyik legjobb kiindulási pont. Sok új vállalkozó jelenik meg a piacon, s szükségük van könyvelőre, viszont a fiatalok már magasabb szintű, modern szolgáltatást akarnak. Hazánk meghódítása után – és már közben is – az agilis csapat természetesen készül a külföldi terjeszkedésre.

TERJESZKEDÉS

Első körben itthon szeretnének egy kellően stabil rendszert fejleszteni, és ennek mintájára később külföldön is megjelennének. A célok között szerepel Németor-

szág, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia becserkészése. „Azokat az államokat figyeljük, ahol várható vagy ahol már elkezdődött a magas szintű digitalizáció. Nem akarunk mindenkinek könyvelési megoldást biztosítani, s nem akarunk mindenhol ott lenni. Azokat az országokat célozzuk, amelyek már készen állnak a könyvelés megújulására” – fejtette ki Molnár Tamás. Persze akadnak kihívások, kockázatok. A könyvelés, az adózás, a pénzügy egyre forróbb terület. Nagy a verseny. Mind több a mesterséges intelligenciát használó szolgáltatás, egyre többen kezdik észrevenni, hogy mekkora lehetőség van ebben a technológiában. Így az iBookrnek is folyamatosan fejlődnie kell, és nem szabad félvállról venni a konkurenciát. Ugyanakkor az export ez esetben különösen kemény dió. Külföldön sok minden máshogy működik, különböznek a jogszabályok, és bár a nemzetközi alapok hasonlók, országonként más és más a vállalkozói hozzáállás, a könyvviteli gondolkodás. A csapat egyik legnagyobb kihívása most, hogy olyan rendszert fejlesszen, amelyet könnyen lehet adaptálni más országokra is. HG 2021/31 FIGYELŐ | 45

F_44-45_startup.indd 45

2021. 08. 02. 16:37

| SZEMÉLYI HÍREK |

NESTLÉ HUNGÁRIA

TELENOR MAGYARORSZÁG

POMEZANSKI MÁTÉ

4iG

SZIKORA DÓRA

A digitális termékekért felelős igazgatóság vezetését vette át a nyáron a telekommunikációs cégnél hat éve dolgozó Pomezanski Máté. Részlegének komoly szerepet szánnak abban a szemléletformáló folyamatban, mely szerint a vállalatra a jövőben már ne csak mobilszolgáltatóként, hanem az online pénzügyi megoldások, a dolgok internete (IoT) és a felhőalapú informatika (cloud) területén is egyre fontosabb partnerként tekintsenek az ügyfelek. A szakember telenoros pályafutása előtt nyolc esztendőt töltött a Budapest Banknál, ahol marketingkommunikációval, valamint termékek, szolgáltatások fejlesztésével foglalkozott. A társaságon belül legutóbb az 5G bevezetése, valamint a cég üzletiinternet-szolgáltatási stratégiájának a felépítése tartozott hozzá.

Új stratégiai tanácsadói grémiumot hozott létre a 4iG Nyrt. igazgatósága. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével, komplex tanácsadással megbízott szakmai csoport három magyar és két külföldi szaktekintély bevonásával kezdte meg a munkáját. A nemzetközi cégvilágban működő advisory boardok mintájára létrehozott szakértői testületet elnökként Magyarország korábbi londoni nagykövete, Czakó Borbála vezeti. A tagok között pedig Nancy Goodman Brinker korábbi Budapestre akkreditált amerikai nagykövet, Karen Tramontano, a vállalati, intézményi és állami szektorban tanácsadói tevékenységet nyújtó Blue Star Strategies LLC társalapítója és vezérigazgatója, valamint Lantos Csaba közgazdász, üzletember és Martonyi János korábbi külügyminiszter is helyet foglal.

OPUS GLOBAL

DR. CSAPÓ ANDRÁS Társaságirányításért felelős vezérigazgató-helyettesnek nevezte ki dr. Csapó Andrást a Budapesti Értéktőzsde ötödik legnagyobb vállalata, az Opus Global Nyrt. A jogászvégzettségű szakember 2013-ban az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének a jogi igazgatója, később az igazgatóság tagja lett. 2015-ben igazolt az MKB Bankhoz, ahol több vezetői pozíciót töltött be, s 2019-ben már jogi, társaság-, csoportirányítási és kiemelt ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes volt. Az elmúlt fél évben a Magyar Bankholding Zrt. jogi és csoportirányítási vezérigazgató-helyetteseként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként tevékenykedett. Innen igazolt most az ország vezető ipari termelő-szolgáltató tőzsdei vállalatcsoportjához. FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Szikora Dóra veszi át a Nestlé Hungária foodüzletágának a vezetését. A vevőorientált működés továbbfejlesztését várják tőle, csakúgy, mint 2020 júliusában, amikor corporate commercial development & e-commerce manager pozícióba nevezték ki. Az elmúlt egy évben egy új struktúrában működő szervezeti részleget épített ki a 14 éves FMCG-tapasztalattal felvértezett szakember, aki többek között sales, trade, brand marketing területen is dolgozott. A Nestlé Hungáriához 2017-ben csatlakozott, ahol a foodüzletágon belül előbb brand manager, majd category manager pozíciót töltött be.

46 | FIGYELŐ 2021/31

F_46_szemelyihirek.indd 46

2021. 08. 02. 16:37

| PÉNZ BESZÉL |

TÁMOGATOTT NÖVEKEDÉS

FOTÓ: SOREN SVENDSEN, GETTY IMAGES

LAKOSSÁGI HITELPIAC | A júniusi hónap és az egész első fél év nagyon erősre sikeredett a lakossági hitelpiacon, miközben az ingatlankölcsönöknél sorban dőlnek az eddigi rekordok. A jó teljesítményhez ugyanakkor az állami ösztönzők is kellenek. Újabb sebességi fokozatba kapcsolt júniusban a lakossági hitelpiac: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások összesen 136,4 milliárd forintnyi lakáskölcsön-szerződést kötöttek, ami amellett, hogy pontosan a duplája az egy évvel korábbi mennyiségnek, új csúcsot jelent. A fogyasztási hiteleknél is kedvezően alakultak a szá-

mok: itt 121,6 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki – a folyószámlakölcsönöket nem számítva – a jegybanki statisztika, ami több mint 35 százalékos bővülés az egy esztendővel korábbihoz képest. Így egyetlen hónap alatt 258 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek a la-

kossági ügyfelek, ami közel 45 százalékos növekedés: ez még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe veszszük, hogy a járvány első hullámának a vége felé nem teljesített valami fényesen a piac. A fogyasztási hiteleken belül a személyi kölcsönöknél volt igazán látványos a növekedés a múlt év júniusával

2021/31 FIGYELŐ | 47

F_47-49_hitelpiac.indd 47

2021. 08. 02. 17:01

| PÉNZ BESZÉL |

HAVI SZÁZMILLIÁRD

Az első fél évet vizsgálva is kedvezően alakulnak a számok, még úgy is, hogy az év első hónapjainak adatain erősen tükröződtek a járvány harmadik hullámának a hatásai. Az új lakáshitel-szerződések mennyisége például már meghaladta az 597 milliárd forintot, ami erőteljes, 33,6 százalékos emelkedést tükröz 2020 azonos időszakához viszonyítva. A havi, közel százmilliárd forintos átlaghoz persze kellett az erős május és június is: csak ebben a két hónapban közel 260 milliárd forintnyi új kontraktust kötöttek az ügyfelek. A fogyasztási hitelek piacán is kezd helyreállni a rend: itt közel 610 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami néhány milliárdos – egy százalék körüli – emelkedést tükröz éves alapon. Utóbbiakon belül a személyi kölcsönöknél 218,7 milliárd forintot ért el az új kontraktusok menynyisége, ami nagyjából egyötödével nagyobb az egy évvel korábbinál: itt tavaly a THM-plafon, az idei év elején pedig a járvány harmadik hulláma rontotta a teljesítményt, ám most már jó az esély arra, hogy a piac visszaáll a havi 40 milliárdos vagy azt meghaladó szintre. A babaváró kölcsönöknél

Fogyasztási hitelek Lakáshitelek Milliárd forint Milliárd forint 603,4609,7

312,0

403,0

400,4

204,5 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 &ITYY ­[ JQX÷ KJQ­GJS

597,4

456,3 447,3

293,4

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: MNB

viszont még 8,8 százalékos visszaesést regisztrált a jegybank, 287,7 milliárd forintos szerződéses összeg mellett: a visszaesés oka itt is a gyenge évkezdésben keresendő, a második negyedévre ezen a területen is normalizálódott a helyzet. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szerény, nem egészen kétszázalékos bővülést mutat az új szerződések összege, ám itt vélhetően fordul a trend: az Otthonfelújítási programban részt vevő családok közül a jelek szerint

egyre többen választják ezt a konstrukciót a támogatott lakásfelújítási kölcsön helyett. Ami pedig külön figyelemreméltó, hogy az utóbbi években fokozatosan háttérbe szoruló folyószámlahiteleknél ismét elkezdett emelkedni az igénybe vett keretek összege: ha csak 0,6 százalékkal is, de bővült tavalyhoz képest, és ez leginkább a lakosság megnövekedett költési kedvével magyarázható.

DUZZADÓ ÁLLOMÁNYOK

A hitelpiac élénkülésének köszönhetően szintén dinamikusan nő a háztartások hitelállománya. A jegybank adatai szerint az első fél év végén már 8750 milliárd forint közelében járt a teljes portfólió mérete, ami dinamikus, 15,5 százalékos emelkedést tükröz 2020 júniusához képest. Abban ugyanakkor, hogy a háztartások kölcsöneinek állománya csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt, jelentős a szerepe a múlt év márciusa élő hiteltörlesztési moratóriumnak is.

FOTÓ: 123RF

összevetve: az idei hatodik hónapra kimutatott, 47,7 milliárd forintos szerződéses összeg majdnem pontosan a duplája az egy évvel korábbinak. A személyi hiteleknél ugyanakkor tavaly nyáron nagyon intenzíven érződött a járvány nyomán bevezetett THM-plafon hatása, így az ugrásszerű bővülés nem annyira meglepő. A babavárónál is viszszatérni látszik a korábban megszokott, havi nagyjából 50 milliárd forintnyi új szerződést hozó kereslet: ezúttal 52,6 milliárd forintot vettek fel a gyermekvállalásban gondolkodó családok. Nagyon látványosan jönnek fel a szabad felhasználású jelzáloghitelek is: ezekből egyetlen hónap alatt 10,6 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, ekkora havi volumenre már nagyon régen nem akadt példa.

/ 8?*7?ö) 8*0 88?*,* A HÁZTARTÁSOK HITELEINÉL*

48 | FIGYELŐ 2021/31

F_47-49_hitelpiac.indd 48

2021. 08. 02. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

A babaváró hitel megjelenése, és az iránta mutatkozó stabil kereslet nyomán egyre inkább átrendeződik a lakossági kölcsönportfólió. A lakáskölcsönök állománya 4263,7 milliárd forintot ért el az év derekán, 12,8 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. A fogyasztási hitelek állománya eközben közel az egyötödével, 3961 milliárd forintra hízott, és ebben meghatározó szerepet kapott a babaváró-portfólió gyors ütemű és stabil bővülése is: a támogatott konstrukció állománya már 1330 milliárd forint felett járt június végén, ami bő 73 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 770 milliárdhoz képest. A személyi kölcsönöknél 14,6 százalékos éves növekedést mutatott ki az állományban az MNB, így az elkönyvelt mennyiség már 1070 milliárd forint felett jár. A folyószámlahiteleknél ugyanakkor az utóbbi hónapok növekvő kereslete ellenére sem állt meg az állomány

régóta tartó, lassú ütemű apadása: a júniusi, 253 milliárdos mennyiség 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az áruvásárlási kölcsönöknél szintén nem sikerül kitörni az utóbbi éveket jellemző szűk sávból, legalábbis ami az állományt illeti: itt 26,5 milliárd forintot tett ki a teljes portfólió június végén, ez öt százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 27,9 milliárdtól. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél sem jött még el a fordulat ideje: itt 832,6 milliárd forintot tett ki az állomány, bő öt százalékkal kevesebbet az egy esztendővel ezelőttinél. A babaváró hitel megjelenése, illetve az iránta mutatkozó stabil kereslet nyomán viszont egyre inkább átrendeződik a lakossági kölcsönportfólió. A gyermekvállalásban gondolkodó családokat megcélzó, támogatott konstrukció részesedése már 15,3 százalékos a lakossági hitelállományban, miközben egy éve még 10,2-nél járt. A lakáskölcsönök viszont már csak 48,8 százalékos szeletet hasítanak ki a tortából, ami bő egy százalékponttal kevesebb a 2020. júniusinál. A szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya ellenben több mint 2 százalékponttal, 9,5 százalékra olvadt, a személyi kölcsönöké pedig gyakorlatilag szinten maradt, és 12,3 százalékot tett ki.

KEDVEZŐ KILÁTÁSOK

A jelenlegi körülmények között egyáltalán nincs ok feltételezni, hogy trendforduló következne be a lakossági hitelpiacon, vagyis tovább folytatódhat az új kölcsönkihelyezések emelkedő trendje. Ez leginkább az állami ösztönzők erős jelenlétének köszönhető, amelyek elsősorban a lakáshitelezést segítik, de azon keresztül támogatják a

A HÁZTARTÁSOK HITELÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA, 2021. JÚNIUS Lakáshitel

48,8 14,1 % 15,3 Babaváró 9,5 12,3 hitel

Egyéb

Személyi kölcsön

Szabad felhasználású jelzáloghitel Forrás: MNB

HÁZTARTÁSOK HITELÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA* Milliárd forint

5768,2 5801,9 5927,3

2016

2017

*Adott év júniusában.

2018

8743,4 7570,9

6378,6

2019

2020

2021

Forrás: MNB

teljes piac fejlődését is. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az Otthonfelújítási program és a babaváró kölcsön egyaránt hozzájárul az eladósodási kedv növekedéséhez, illetve a családi beruházások felfutásához. A járvány nyomán ráadásul igen jelentős mértékű elhalasztott kereslet van jelen, ami tovább fűti a finanszírozási piacot is. Mindezek nyomán meglepő lenne, ha a lakossági hitelpiac az idén nem tudná felülmúlni a 2020-as teljesítményt, de jó az esély a 2019-es „csúcsév” túlszárnyalására is. BARÁT MIHÁLY 2021/31 FIGYELŐ | 49

F_47-49_hitelpiac.indd 49

2021. 08. 02. 17:02

| PÉNZ BESZÉL |

KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSI KÉNYSZER BANKSZEKTOR | A költséghatékonysági kérdések ismét a bankok napirendjének a vezető helyén állnak. Itt sok múlik a jó helyzetértékelésen, a konkrét lépéseken és a vezetők elkötelezettségén – állapította meg globális felmérése nyomán a KPMG.

ÚJRAGONDOLT STRATÉGIÁK

A tanácsadó cég felmérése szerint a költségmérséklés a bankok nagy hányadánál most is kiemelt szerepet kap: 83 százalékuk újragondolja az ezzel kapcsolatos stratégiáját, miközben 66 százalékuk célzott meg a következő három évre 10 százalékot meghaladó mértékű csökkentést. Ugyanakkor az időzítés kérdésében a válaszadók a felmérés idején egyelőre óvatosabbak voltak, ami jól jelzi, hogy átérzik a szervezeti elköteleződés megteremtésének a fontosságát. Most csupán 15 százalékuk szerint reális stratégiájuk következő tizenkét hónapban történő megvalósítása. A felmérés arra is fényt derített, hogy a hozzáállás és a vállalati kultúra kulcsfontosságú az eredményességhez: tíz megkérdezettből kilenc szerint a felelős vezetők elköteleződése

MEGTAKARÍTÁSBÓL KORSZERŰSÍTÉS

és a kultúra a legszámottevőbb sikertényező a stratégia kivitelezésében. Jelenleg 58 százalék értékeli úgy, hogy a saját bankja ezen a téren már elérte a kívánatos belső összhangot. A költségcsökkentés évek óta napirenden van, ezért nem meglepő, hogy minden negyedik bankvezető tudott be-

A KÖLTSÉG/BEVÉTELI HÁNYADOS (CIR) ALAKULÁSA*

Százalék

67,7

2017

73,3

71,0

69,8

65,6

2018

2019

2020

*A magyarországi hitelintézeti szektorban, F_ FITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

2021 Forrás: MNB

Népszerű az a megközelítés is, hogy a spórolásnak valójában a kiadások átstrukturálását kell szolgálnia, azaz a befektetések egy részét szükséges a megtakarításokból fedezni. Ez jellemzi a jelen piaci környezetet is: sok bank úgy vág költségeket, hogy a megtakarítást rögtön áttereli a korszerűsítésre. A legnagyobb súllyal (59 százalékkal) itt még mindig a digitalizáció szerepel, mögötte szorosan a létszámcsökkentés (52) és az elavult IT-rendszerek helyettesítése (50) vezeti a célok spórolással fedezni kívánt elérésének a listáját. A KPMG tapasztalatai szerint a siker kulcsa egy jól definiált stratégia részletekbe menő kialakítása. A hangsúly pedig valóban a részletekre helyeződik: a célok elérésének az útját több szinten, a különböző osztályok mentén bontják le mérhető részfolyamatokra, a kivitelezés viszont összehangolt együttműködést kíván a különböző vezetők között. Az ajánlás szerint az eredményesség másik alapvető tényezője az egyszerűségben rejlik. A harmadik lényeges szempont a mérnöki pontosságú tervezés, hiszen egy terv csak akkor jó, ha transzparens, ha a felelősök elszámoltathatók, s a vezetők könnyen kézben tudják tartani az irányítást. BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: GETTY IMAGES

Banki környezetben a költségoptimalizálás folyamatos munkát adó feladat. Általános vélekedés, hogy a pandémia utáni helyzetre reagálva mintegy 10 százalékos lefaragást kell meglépniük az iparági szereplőknek. A KPMG szakértői szerint azonban a pénzintézetek vezetőinek érdemes konstruktívan újrafogalmazniuk, hogyan tudnák hatékonyabban, jobban tenni a dolgukat. „Inkább a folyamatos fejlesztés belső késztetését kell beépíteni a vállalati kultúrába. Ebben a felfogásban a költségcsökkentés nem az elérendő cél, hanem a stratégiai küldetés fontos eszköze” – vélekedik Mántó Róbert, a KPMG Magyarország igazgatója.

számolni olyan esetről az elmúlt három évet tekintve, amikor egy-egy részterületen elmaradtak a kívánt céltól. Ilyen kiemelt figyelmet érdemlő szegmens például a belső folyamatok és a működés optimalizálása. Az operációs költségek egyik legnagyobb részét, 15 százalékát ez a terület adja, hiszen a manuális, sok papírmunkával időt rabló tevékenységek visszaszorításával a munkaerő átcsoportosítható lenne ügyfélközpontú feladatok ellátására. Sok az olyan intézkedés is, amelynek a hatásai csak hosszú távon érvényesülnek, ezért a vezetőknek a szervezeten belül külön erőforrásokat kell fordítani arra, hogy a gyors és látványos sikereket ígérő lépések mellett ezekre is jusson energia.

50 | FIGYELŐ 2021/31

F_50-KPMG.indd 50

2021. 08. 02. 16:38

F_51_aug.20_hirdi.indd 51 LD_TMU_Augusztus20_2021_Figyelo_200x292_0729.indd 1

2021. 08.16:14:40 02. 16:38 2021. 07. 29.

| TŐZSDE |

ÁTMENTEK A STRESSZTESZTEN OTP CSOPORT | Jól vizsgázott az Európai Bankhatóság stressztesztjén az OTP Csoport. Az EU egészére kiterjedő tesztben ötven uniós hitelintézet szerepelt.

Az Európai Bankhatóság (EBA) július végén publikálta a legújabb, idei stressztesztjének az eredményeit, amely magyar szempontból (is) megnyugtató eredményeket hozott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett tájékoztatóból. A teszt a felmérésben részt vevő európai hitelintézetek sokkellenálló képességét hivatott felmérni hároméves időhorizonton egy hipotetikus kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvet feltételezve, az EBA által megadott egységes módszertan alkalmazásával. A stresszteszt ötven európai bankot érintett, amelyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 70 százalékát fedik

ERŐS TŐKEHELYZET

„Az EBA stressztesztjében részt vevő egyetlen hazai tulajdonú hitelintézet, az OTP Csoport esetén az eredmények alapján nincs szükség felügyeleti beavatkozásra” – állapította meg közleményében az MNB. A teszt legfontosabb tényezőjének számító tőkepozíció alapján – áll a közleményben – az OTP Csoport eredménye a három évvel ezelőttihez képest kissé romlott, azonban még ekkor is bőven a jelenleg érvényben levő SREP-tőkekövetelmény felett maradna a stresszteszt időhorizontján. Az MNB tájékoztatása szerint az OTP Csoport – a 2018-tól európai szinten kö-

ÁRFOLYAMA

17 AZ OTP 16 Ezer forint 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 VIII. IX.

X. 2020

Forrás: BÉT

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV. 2021

V.

VI.

VII.

KEMÉNY FELTÉTELEK

A narratíva a járvány lehetséges alakulását érintő aggályokkal kapcsolatos stresszforgatókönyvet ábrázol, amely a bizalom erőteljes visszaesésével párosul, ezáltal világszinten elhúzódó gazdasági visszaesést eredményez. A stresszforgatókönyvet úgy alakították ki, hogy valamennyi uniós országban megfelelően súlyos legyen: így például a hipotézis szerint 2023-ra uniós szinten a reál-GDP 3,6 százalékkal csökkenne, a munkanélküliség 4,7 százalékponttal emelkedne, a lakóingatlanok ára 16,1, a kereskedelmi ingatlanoké pedig 31,2 százalékkal zuhanna. A globális pénzügyi piacokon a részvényárak a fejlett gazdaságokban 50, a feltörekvő gazdaságokban pedig 65 százalékkal esnének viszsza az első évben. B. M. T.

FOTÓ: GETTY IMAGES

le. Ebből 38-nak az Európai Központi Bank részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) alá tartozó országban, további 12-nek pedig Dániában, Lengyelországban, Magyarországon, Norvégiában és Svédországban van székhelye.

telező IFRS9-es számviteli standardra való átállás miatt kiigazított, az irányadó európai rendelet átmeneti rendelkezéseit nem tartalmazó – elsődleges alaptőke-mutatója (CET1) a 2020. évi 14,24 százalékról 11,20-ra (átmeneti rendelkezésekkel 15,43 százalékról 11,28-ra) változna a hároméves sokkpálya végén. A CET1-rátánál – mutatott rá a közlemény – az alap- és a stresszpálya között megfigyelhető eltérés a hároméves időhorizont végén öt százalékpont körül alakult, amely igazolja a stresszteszt szigorúságát. Az MNB korábbi tájékoztatása szerint a stresszteszt egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvnek az uniós bankok fizetőképességére gyakorolt hatását értékeli, egyben lehetővé teszi a felügyeleteknek annak felmérését, hogy a bankok tőkepufferei, amelyeket az elmúlt években halmoztak fel, elegendők-e a veszteségek fedezésére és a gazdaság támogatására válságidőszakokban.

52 | FIGYELŐ 2021/31

F_52-53_magyarreszveny--ESG.indd 52

2021. 08. 02. 16:39

| TŐZSDE |

ESG | Szoros az összefüggés a historikus osztaléknövekedés és az ESG-minősítés között – derül ki a Fidelity International kutatásából. Az nem újdonság, hogy az osztaléknövekedésre hatással vannak az olyan tényezők, mint a cég versenyképessége és végpiacai, de a fenntartható működési modell, valamint az előre tekintő vezetőség szintén fontos. A Fidelity mintegy 4900 vállalatnak adott A-tól E-ig terjedő fenntarthatósági minősítést, és ezek elemzésével megállapították, hogy szoros öszszefüggés van a historikus osztaléknövekedés, illetve az ESG-minősítés között. Átlagban az A fenntarthatósági minősítésű vállalatok mutatják fel a legmagasabb, 5 százalékot meghaladó historikus osztaléknövekedést.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KEVESEBB KOCKÁZAT

A környezeti és társadalmi kockázatok (valamint lehetőségek) megfelelő kezelése segíthet a vállalatoknak kivédeni a szabályozói költségeket, a pereket, a márkaeróziót és az elértéktelenedett eszközök (stranded assets) felhalmozódását. Eközben a stabil cégirányítás csökkenti a hitelekkel túlterhelt mérlegekben vagy a kockázatos, értékromboló hatású vállalatfelvásárlásokban rejlő kockázatokat. Mindez védi a profitot, amely így osztalékként kifizethető a részvényeseknek. Ugyanakkor a strukturális fenntarthatósági problémákkal küzdő ágazatokban működő társaságok osztaléknövekedése gyengébb lehet, függetlenül attól, hogy e problémákat jól vagy rosszul kezelik. Például a két kőolajipari óriás, a Shell és a BP az elmúlt évben jelentős mértékben csökkentette az osztalékkifizetését, hogy finanszírozni tudja az alacsony karbonkibocsátású eszközökre való áttérést. Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat felhasználó közműszolgáltatók már ma is élvezhetik a jogszabályi és befektetői hátszél előnyeit. Az Enel például, amely az egyik legelső közművállalatként eszközölt jelentős beruházásokat a megújuló energiaforrásokba, és ma a megtermelt energia alapján a világ legnagyobb megújuló energiát felhasználó szolgáltatója, 2023-ra 7 százalékos éves osztalék-

FENNTARTHATÓ OSZTALÉKOK AZ ESG-BEFEKTETÉSEK ÉRTÉKE GLOBÁLISAN 30 683 Milliárd dollár

18 276

35 301

22 890

11 347 2012

2014

2016

2018

2020

Forrás: Global Sustainable Investment Alliance

növekedésre tett ígéretet. Az egészen más ágazatban működő Unilever – amelynek fenntarthatóságát a Fidelity szintén magasra értékeli – meggyőző (húsz évre vetítve évi 6 százalék körüli) múltbeli osztaléknövekedéssel dicsekedhet.

ELENYÉSZŐ HOZAMKÜLÖNBSÉG

Azt gondolhatnánk, hogy kiemelkedő osztaléknövekedési kilátásaik miatt a jó fenntarthatósági minősítésű részvények jelentősen alacsonyabb osztalékhozamok mellett forognak. A jövedelemre törekvő befektetőknek jó hír, hogy a jelek szerint ez nem így van: a legjobb és leggyengébb ESG-minősítésű papírok közötti hozamkülönbség elenyésző, és gond nélkül kezelhető egy a globális részvényekéhez hasonlóan tág befektetési univerzum kontextusában – áll az elemzésben. Az osztalékhozamot befolyásoló egyik változó az osztalékfizetési hányad, amely a cég tőkeallokációhoz való viszonyát tükrözi. A megfelelő osztalékfizetési

szint olyan vállalatspecifikus tényezőktől függ, mint hogy milyen mértékű újrabefektetésre van szükség a franchiseok életképességének biztosításához és a tőkeáttétel kezeléséhez. Ugyanakkor a Fidelitynél úgy vélik, hogy a hosszú távú szempontok figyelembevételével végrehajtott osztalékfizetés a jó vállalatirányítás jele, mivel segíti a befektetők és a cégvezetők közötti összhang megteremtését és csökkenti az úgynevezett ügynöki kockázatot, vagyis a vezetőség és a részvényesek érdekeinek eltávolodását. A másik változó a vállalat értékeltsége. Erre több tényező is hatással lehet, például a növekedési várakozások, a tőkeköltség és a befektetői hangulat. Az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetők viszont ódzkodnak az olyan részvényektől, amelyek a nem fenntartható üzleti modellről árulkodó alacsony értékeltség miatt magas hozamokat kínálnak. „A jó ESG-minősítésű vállalatok jó eséllyel képesek fenntarthatóbb szinten tartani az osztalékukat, és ahogy a kutatásunk is bizonyítja, hosszú távon potenciálisan jobb osztaléknövekedést kínálnak. Az eredményeink egybeesnek a Fidelity elemzői csapata által tavaly elvégzett kutatás következtetéseivel: kiderült, hogy az ESG-ben élen járó vállalatok a járvány által okozott összeomlás, majd a talpra állás során is jobban teljesítettek” – mondta Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép-európai igazgatója. B. M. T. 2021/31 FIGYELŐ | 53

F_52-53_magyarreszveny--ESG.indd 53

2021. 08. 02. 16:39

| GEOPOLITIKA |

ÁTMENETI LEHET AZ ESÉS AZ AMERIKAI KÖTVÉNYPIACON HOZAMOK | A növekedéssel kapcsolatos aggodalmak hozamesést hoztak a kötvényszegmensben. A piac nagyragadozói szerint azonban az év végére ismét az 1,5–2 százalékos sávba kapaszkodhat vissza az irányadó 10 éves papír hozama.

Az év eleji száguldás után majdhogynem rekordmélységbe, nulla alá süllyedt az irányadó 10 éves amerikai államkötvényen elérhető reálhozam. A nominális hozamok az esztendő kezdetén egy százalék alól indulva meg-

közelítették az 1,8 százalékos szintet, majd a gazdasági bővüléssel, az új deltavariáns terjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt 1,2-re estek vissza.

NEGATÍV REÁLHOZAM

Az eladási hullám nyomán a reálhozam – amely azt mutatja, hogy a befektető

mennyi pénzre számíthat, ha az inflációt is figyelembe vesszük – 1,127 százalékra zuhant. Hasonló tendenciát mutattak egyébként az eurózóna állampapírpiacán is a reálhozamok. A tízéves

54 | FIGYELŐ 2021/31

F_54-55_usa-kotvenypiac.indd 54

2021. 08. 02. 16:40

| GEOPOLITIKA |

reálkamatswap – amely az egyik legfontosabb mutatója a kamatszint várható alakulásának – mínusz 1,65 százalékra esett. Inflációs veszélyek itt és a tengerentúlon (lásd a címlapsztori összeállítást), valamint a növekedési kilátások romlása – nem jó mix ez a kötvényhozamok számára. A papírok mélyen negatív reálhozama más eszközcsoportok felé irányítja a befektetői érdeklődést. A tavalyi mélyrepülés nyomán beindult egyfajta „mindent veszünk” rali – az aranytól a részvényekig bármit megvettek, ami pozitív hozamot tudott felmutatni. A tízéves amerikai fedezeti ráta (break-even rate), amely a reál- és a nominális hozamok közötti különbséget mutatja, s így a befektetők egyik legjobb iránytűje a következő tíz esztendőre vonatkozó inflációhoz, a múlt hét elején 2,33 százalékra csökkent, jóval a májusi 2,5-es csúcs alá. Viszont még így is magasabb, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 2 százalékos inflációs célja. Az intézmény múlt heti ülését – amelyen gyakorlatilag nem változtattak a monetáris politikán, de belengették, hogy a kötvényvásárlási program havi összegeit előbb-utóbb valóban mérsékelni kell – követően kissé megnyugodtak a piacok. (Erről lásd a cikket az 58–59. oldalon.)

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

AKINEK NEM REMEGETT MEG A KEZE

Nagyon úgy néz ki azonban, hogy a piac kevésbé remegő kezű nagyragadozói további hozamnövekedésben bíznak, átmenetinek tartják a jelenlegi csökkenést. Így például a BlackRock és a JPMorgan Asset Management is csatlakozott azok táborához, akik szerint a tízéves papír hozama az év végére ismét elérheti az 1,8 százalékos szintet. „Továbbra is azt gondoljuk, hogy a gazdaság újrainduBÁNYÁSZOK TÜNTETNEK A BLACKROCK SZÉKHÁZA ELŐTT. A NAGY ALAPOK NEM RETTENTEK MEG A MÉLYBEN LÉVŐ HOZAMOKTÓL

lása, a fellendülés valós folyamat. A kötvényhozamok ebben a környezetben túlságosan alacsony szintűek, a piacok nagyon pesszimisták az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban” – nyilatkozta Scott Thiel, a BlackRock kötvénypiaci stratégája. A szakember elismeri, hogy a delta-variáns vészes terjedése sokat rontott a befektetők optimizmusán, ami a közelmúlt kötvényeladási hullámában és a részvénypiaci korrekcióban is megmutatkozott. Rámutatott arra, hogy a Fed minden várakozás ellenére folytatja a havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot, vagyis az állampapírok iránti kereslet – egyelőre – változatlanul nagyon erős, ami

1,8

A 10 ÉVES AMERIKAI ÁLLAMKÖTVÉNY HOZAMA, 2021 Százalék

1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

ÁTFOGÓ VÁLTOZÁSOK JÖHETNEK A KÖTVÉNYKERESKEDELEMBEN Néhány közgazdasági nagyágyú (köztük például Timothy Geithner és Larry Summers volt amerikai pénzügyminiszterek, Mervyn King, a Bank of England korábbi elnöke vagy Axel Weber, a Bundesbank exelnöke, aki most az UBS elnöke) az amerikai kötvénypiaci szabályozás átfogó változtatását szorgalmazza. „A piac már túlnőtt a jelenlegi infrastruktúrán és szabályozási keretrendszeren. A felügyelet fragmentált és áttekinthetetlen” – mondta Geithner. Példaként a tavaly márciusi helyzetet hozta fel, amikor a pandémia által keltett rémület nyomán szinte teljesen összezavarodtak az árak, olyan alacsony volt a likviditási szint, hogy a jegybanknak kellett beavatkoznia. Például azt javasolják: a Fed folyamatosan biztosítson lehetőséget arra, hogy készpénz ellenében állampapírokat vásárol. Nyitott kapukat döngetnek bizonyos értelemben, az intézmény ugyanis júniusi ülésén már tárgyalt erről és más új lehetőségekről. Szorgalmazzák azt is: alakítsák át a bankok likviditáskezelési szabályozását, hogy azok nagyobb összegekkel tudjanak jelen lenni az állampapírpiacon, ezzel is segítve annak olajozott működését.

Forrás: investing.com

lenyomja az árakat, valamint a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus erősen gyengíti az eladói oldalt – vagyis lenyomja a hozamokat.

HOZAMNÖVEKEDÉS AZ ÉV VÉGÉRE

Antoine Bouvet, az ING stratégája szerint a hozamok gyakorlatilag már-már (vagy még) recessziós helyzetet tükröznek. Elemzők úgy vélik, teljesen jogosak a fellendüléssel kapcsolatos kétségek, de azt vizionálni, hogy újabb, a harmadik hullám idején tapasztalthoz hasonló korlátozássorozat söpör végig a világon, nem tartozik a reális forgatókönyvek közé. A JPMorgan által az ügyfelei körében végzett szokásos heti felmérés azt mutatta, hogy a befektetők június közepe óta csökkentették short pozícióikat a kötvénypiacon, viszont így is nettó 20

százalékuk fogad az amerikai állampapírok ellen, ami történelmi kontextusban igen nagy arány. A befektetési bank szerint a tízéves amerikai kötvény hozama az év végére visszakapaszkodik ugyan az 1,5–2 százalékos sávba, de egyelőre nem növelik a short pozícióikat. A Morgan Stanley elemzése alapján a kamatok újbóli növekedését majd a kedvező makrogazdasági adatok hozzák el – már ha tényleg lesznek ilyenek. A pénzügyi szolgáltató úgy véli: a jegybank az esztendő végén juthat el oda, hogy csökkenti kötvényvásárlásait – ami egyenes jelzés lesz a hozamemelkedésre. A tisztánlátást ugyanakkor nehezíti, hogy nyár van, a befektetők közül egyre többen mennek szabadságra, s az ilyen kis forgalmú hónapokban nehéz egyértelmű irányokat beazonosítani. A piaci likviditás nagyjából a februári hozamemelkedés beindulása előtti szinten van. D. GY. 2021/31 FIGYELŐ | 55

F_54-55_usa-kotvenypiac.indd 55

2021. 08. 02. 16:40

| GEOPOLITIKA |

ÉLETJELEKET MUTATNAK AZ EURÓPAI PÉNZINTÉZETEK

BANKSZEKTOR | Jóval óvatosabban szabadítják fel a pandémiához kötött tőketartalékokat az európai bankok, mint amerikai szektortársaik, így a részvényesi juttatások sem lesznek olyan bőkezűek, mint a tengerentúlon.

Tavaly mélyponton voltak az európai bankszektor részvényárfolyamai. Nem csak az emberek közötti fizikai távolságtartást célzó hatósági korlátozások léptek életbe – a jegybankok, a felügyeleti intézmények is szigorítottak. Attól tartottak, hogy az öreg kontinens nem túl jó formában lévő pénzintézetei válságba kerülhetnek, ami tovább fokozná az általános mélyrepülést. Így a korábbinál sokkal szigorúbb tőketartalékolási kötelezettséget rendeltek el, megtiltották az osztalékfizetést, a bónuszok kifizetését, valamint leállították a részvény-visszavásárlási programokat. A bankrendszerben így több milliárd euró tartalék halmozódott fel. Az ágazat cégei hamarosan közzéteszik második negyedéves eredményeiket, és arra számítanak, hogy a fizikai korlátozások fokozatos feloldásával a rájuk vonatkozó szabályok is enyhülnek. (Bár a delta-variáns ebbe nagyon bekavarhat.)

BEFEKTETÉSI BANKI TEVÉKENYSÉG

Az amerikai szektortársaknak, a Wall Street nagy bankházainak a múlt évét gyakorlatilag a befektetési banki üzletág, az ebből származó rekordnyereség mentette meg. A válság összeolvadásokat és

felvásárlásokat kényszerített ki, ami szintén növelte a bankok profitját. A szigorítások enyhítése után a jegybanki olcsó pénz és a hirtelen kitört hurráoptimizmus nemkülönben jól jövedelmezett számukra. Az elemzői várakozások szerint földrészünk pénzintézeteinek a befektetési banki tevékenysége az USA-beli intézményekénél jóval visszafogottabb lesz a második negyedévben. A bevételek várhatóan szerényen növekednek majd, de ez valamelyest mégis képes lesz kompenzálni az értékpapír-adásvételek utáni jutalékokból származó rekordösszegek tavalyi kiesését. A beszámolók terén az első fecske az ágazatban a UBS volt, amely két hete tette közzé eredményeit, s ezekből már lehet némi képet kapni a szektor helyzetéről. A bank tanácsadói és tőkepiaci műveleti egysége 68 százalékkal, rekordszintre növelte árbevételét, ez jócskán kompenzálta a kereskedelmi tevékenység 14 százalékos visszaesését. A svájci és a brit felügyeleti hatóságok már bejelentették, hogy felfüggesztik az osztalékok kifizetésére és a részvény-viszszavásárlási programokra elrendelt tilalmat, s hasonló szándékáról számolt be az Európai Központi Bank (EKB) is. A be-

fektetők persze számítottak erre, így ennek is szerepe volt abban, hogy az európai banki ágazat részvényei az idén átlagosan több mint 30 százalékkal drágultak. Más kérdés, hogy még ez is jócskán elmarad az amerikai szektortársak papírjainak csaknem 60 százalékos árfolyam-emelkedésétől (lásd grafikonunkat). Az öreg kontinens hitelintézetei azonban várhatóan óvatosak maradnak a részvényesi juttatásokkal. A UBS például csalódást keltő, mindössze 600 millió dolláros részvény-visszavásárlási programot jelentett be, holott tartalékai felszabadítása után 4,4 milliárdos összegű „felesleges” tőkéje maradt. Azt persze senki sem gondolta, hogy ezt teljes egészében erre költi el, ezzel – árfolyam-emelkedéssel – jutalmazva befektetőit és közvetítve azt, hogy a menedzsment úgy véli: további értéknövekedés vár a cégre. Viszont a 600 milliót elég soványkának ítélte meg a piac. A hitelezési veszteségek kivédésére elkülönített tartalékokat az európai pénzintézetek körültekintően oldják fel. A tíz legnagyobb amerikai bank becslések alapján ez év első felében a rezervált 55 milliárd dollár nagyjából 75 százalékát szabadította fel. Földrészünkön az első negyedévben a harminc legnagyobb intézmény a 35 milliárd eurónyi tartalék csu-

AZ EURÓPAI ÉS AZ AMERIKAI BANKRENDSZER EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA .. SJL^JI­[ X_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY Kötvénykereskedelem

UBS *ZW·UFN ¥YQFL USA-átlag Morgan Stanley /52TWLFS (MFXJ ,TQIRFS 8FHMX (NYNLWTZU 'FSP TK &RJWNHF –60 –50 –40 –30 –20 –10 (NYNLWTZU JQ÷WJOJQ­X

Részvénykereskedelem

0 –20 –10

0

10

Tanácsadás

Teljes befektetési banki nyereség

20 30 40 –10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 –30 –25 –20 –15 –10 –5 0 5 10 +TWW¥X (NYNLWTZU +NSFSHNFQ 9NRJX

56 | FIGYELŐ 2021/31

F_56-57_eu-bankszektor.indd 56

2021. 08. 02. 16:41

| GEOPOLITIKA |

TÜNTETÉS A SVÁJCI JEGYBANK ELŐTT. A CREDIT SUISSE-T MÉG AZ ÁG IS HÚZZA

pán 5 százalékával tett így. Elemzői várakozások szerint a második negyedben is csak 25 százalékot tesznek szabaddá.

FOTÓ: DENIS BALIBOUSE, REUTERS

GONDBAN A CREDIT SUISSE

A svájci bankház számára nehéznek ígérkezik ez az esztendő, két nagy skandalum is megtépázta hínevét. A Greensill Capital-botrány kapcsán 10 milliárd dollárt zároltak nála, az Archegos Capital összeomlása pedig 5,5 milliárdos veszteséget okozott. Nem lesz könnyű dolga a cég új vezérének, António Horta-Osóriónak, akit azzal bíztak meg, hogy kivezesse a káoszból a pénzintézetet. A bankár, aki a Lloyds Banking Group vezérigazgatói székéből igazolt át a Credit Suisse-hez, az év végére ígért egy stratégiai átalakítási tervet, amelyben a várakozások szerint a társaság befektetési banki üzletági tevékenységének a radikális megkurtítása is szerepel majd. A brit bankok közül a Lloydsra és a NatWestre érdemes figyelni. A túlnyomórészt a lakossági piacokon tevékenykedő pénzintézetek idei növekedését a jelzáloghitelektől várják, a lakossági és az üzleti szektor hitelfelvételi hajlandósága előreláthatólag továbbra is nyomott marad. A szigetországi ingatlanszektor a vártnál jobban teljesített tavaly, ennek hátterében egy átmeneti adókedvezmény is állt. Az otthonról dolgozás, a home office, úgy tűnik, szerves része marad a vállalati szeg-

AZ EURÓPAI ÉS AZ AMERIKAI BANKSZEKTOR ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA 80 70 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20

2020. július 27. = 100 százalék

Dow Jones US Banks index Stoxx 600 Banks (Európa)

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

+TWW¥X NS[JXYNSL HTR +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

mens munkakultúrájának, így megnő az érdeklődés a városok külső részein található kertes házak, csendesebb környékek iránt. A UBS elemzése szerint a lakáscélú ingatlanok ára tavaly 11,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a jelzáloghitelek volumene pedig 34 százalékkal bővült.

HITELKERESLET

A pandémia harmadik hulláma után a hitelpiacokra is visszatért az élet. Az EKB felmérése alapján az ingatlanhitelek iránti kereslet 36 százalékkal erősödött a második negyedévben, különösen nagy növekedés volt a francia és a spanyol piacon. Életjeleket mutat a vállalati hitelpiac is –

a járvány által okozott lefagyás után a cégek igyekeznek kihasználni, hogy az európai jegybank által vitt ultralaza monetáris politika lenyomja a hitelkamatokat az eurózónában. A legnagyobb bővülést ezen a területen is Franciaországban és Spanyolországban tapasztalták, így a Citigroup elemzése szerint helyi nagybankok – például a BNP Paribas, a Société Générale vagy a BBVA – jól jöhetnek ki az ingatlanhullámból. A lakossági hitelpiac csak kismértékben bővült, a háztartások még érezhetően óvatosak, ráadásul Európa-szerte történelmi csúcsokat döntögettek a megtakarítási ráták a pandémia alatt. Vagyis van elég kápé; ha költeni akarnak, nincs szükségük hitelre – egyelőre. D. GY. 2021/31 FIGYELŐ | 57

F_56-57_eu-bankszektor.indd 57

2021. 08. 02. 16:41

| GEOPOLITIKA |

JEROME POWELL (JOBBRA) LETESZI HIVATALI ESKÜJÉT. A PIACOK A FEDRE VÁRNAK, A FED PEDIG A PIACOKRA

EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a múlt heti, kétnapos ülésén egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy lassítsa masszív monetáris lazítását. Az intézmény célja a 2 százalékos infláció, valamint a teljes foglalkoztatottság elérése. A kedd–szerdai tanácskozás igen óvatos, egyszersmind nagyon fontos lépés volt afelé, hogy a központi bank visszafogja havi 120 milliárd dollár összegű kötvényvásárlásait. Az erről szóló tényleges bejelentést ez év vé-

gére vagy a jövő esztendő elejére teszi a piac.

INFLÁCIÓ ÉS DELTA-VARIÁNS

Jay Powell, a Federal Reserve elnöke úgy nyilatkozott: a lazítás mérsékléséhez további fejlődés szükséges a gazdaságban. Az ülésen feltehetően nagy vita volt, ugyanis az amerikai gazdaságról az utóbbi hetekben erősen ellentmondásos információk láttak napvilágot. Az infláció júniusban 5,4 százalékosra gyorsult, 4,9-et vártak. Ugyanakkor a koronavírus delta-variánsa aggasztóan gyorsan terjed az USA-ban, így félő, hogy Washington újabb korlátozásokat kénytelen bevezetni. A járványhelyzet monetáris politi-

kára gyakorolt komoly hatását jelzi, hogy Mary Daly, a San Franciscó-i Fed elnöke közölte: „A globális gazdasági növekedésre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy túlságosan korán kijelentettük: legyőztük a vírust.” Powell elismerte, hogy az infláció valóban nagyobb az általuk vártnál, de ragaszkodott a központi bank korábban is hangoztatott álláspontjához, amely szerint a fogyasztói árak emelkedése átmeneti, és a következő hónapokban – részben azért, mert a tavalyi nagyon alacsony bázisok kiesnek az indexből – enyhül. San Fran-

8000 7000 6000 5000 A FED ESZKÖZÁLLOMÁNYÁNAK 4000 3000 Milliárd dollár 2000 1000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

NÖVEKEDÉSE

Forrás: St. Louis Fed

FOTÓ: SAUL LOEB, EUROPRESS/AFP

FED-ÜLÉS | Az amerikai jegybankon belül nagy vita van arról, hogy mikor kezdődjön el a kötvényvásárlási program szűkítése. Jay Powell mandátuma jövő februárban lejár, célegyenesbe fordultak az utódlási harcok.

58 | FIGYELŐ 2021/31

F_58-59_Fed.indd 58

2021. 08. 02. 16:57

| GEOPOLITIKA |

ciscó-i kollégájával ellentétben úgy vélekedett, hogy a delta-variáns talán nem jelent olyan nagy veszélyt az amerikai gazdaságra, mivel a vállalatok és a háztartások kevésbé változtatják meg a viselkedésüket, mint a korábbi járványcsúcsok idején. A jegybankár hangsúlyozta: a lazítás mértékének a visszafogásáról szóló döntéshez a Fednek több időre van szüksége. Elsősorban a foglalkoztatottsági adatokat említette ezzel kapcsolatban.

EGYMÁSRA VÁRVA

FOTÓ: LARRY DOWNING, REUTERS

Powell elismerte, hogy vita volt a múlt heti ülésen. „Nézetek ütköztek azzal kapcsolatban, hogy mikor lenne célszerű viszszafogni a lazítást” – mondta. Elemzői értékelések szerint a jegybankelnök nehéz helyzetbe került, ugyanis kénytelen egy megosztott testületen belül valahogy egyensúlyt teremteni a vélemények között. Az egyik legnagyobb polémia azzal kapcsolatban alakult ki, hogy az intézmény a havi 80 milliárd dolláros állampapír- vagy a havi 40 milliárdos jelzálogkötvény-vásárlásait zabolázza-e meg először, és ha igen, milyen mértékben. Néhány döntéshozó amellett kardoskodik, hogy az Egyesült Államok ingatlanpiaca már így is olyan feszített, hogy nincs szüksége jegybanki támogatásra. Powell úgy nyilatkozott: az ülésen elvetették azt a javaslatot, amely szerint előbb kellene a jelzáloglevelek vásárlásait mérsékelni, mint az állampapírokét, viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy ezeket nagyobb arányban csökkentik. A kötvénypiac érthető idegességgel fogadta a Fed hezitálását (lásd cikkünket az 54–55. oldalon), egyértelmű állásfoglalásra számítottak a központi banktól. A szegmens turbulenciáival kapcsolatban Powell csupán annyit jegyzett meg: nincs „valódi konszenzus” arról, hogy mi vezérli a piacokat. Vagyis utóbbiak a Fedre várnak, a jegybank pedig rájuk. Az intézményen belül a szigorúbb (ez esetben kevésbé laza) monetáris politikát sürgetők (héják), a jelenlegi ultralaza irányvonalat folytatók (galambok), valamint a centristák három, egyenként nagyjából hatfős csoportja áll szemben egymással. A testület elnöke abból a szempontból is nehéz helyzetben van, hogy jövő februárban lejár a mandátuma.

UTÓDLÁSI KÉRDÉSEK

Powellt Donald Trump nevezte ki 2018ban, nem újítva meg elődje, a mostani pénzügyminiszter Janet Yellen mandátumát. A volt amerikai elnök azt gondolta,

LAEL BRAINARD, A FED IGAZGATÓSÁGI TAGJA. Ő VEZETI POWELL BELSŐ ELLENZÉKÉT

hogy ha a saját emberét állítja a központi bank élére, akkor nagyobb befolyása lehet az intézményre. Trump nyomásának ellenállva Powell határozottan lazább irányba terelte a monetáris politikát, vagyis szembement a republikánusok hagyományosan szigorúbb jegybanki álláspontot követelő hozzáállásával. A demokraták ugyanakkor viszonylag keveset nyernének azzal, ha lecserélnék Powellt a saját emberükre. A jelenlegi vezető alatt a Fed minden korábbinál lazább monetáris politikát követett, és az inflációs célkitűzés rendszerének a fellazítása (jobban tolerálják a fogyasztói árak átmenetinek gondolt növekedését) is a klasszikus demokrata állásponthoz áll közelebb.

AZ ÁLLAMPAPÍRPIAC INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSAI* 2,5

Százalék

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

2016 2017

2018

2019

2020 2021

+JIJ_JYN NSƼ¥HN·X W¥YF GWJFPJ[JS NSƼFYNTS WFYJ F ­[JX ­X F ­[JX NSƼ¥HN·MT_ PºYºYY MT_FR¾ FRJWNPFN ¥QQFR PºY[­S^JP FQFUO¥S X_¥RTQ[F &_ ­WY­PJP F_Y RZYFYO¥P MTL^ F UNFHN X_JWJUQ÷P RJPPTWF ¥YQFLTX NSƼ¥HN·WF X_¥R±YFSFP F Pº[JYPJ_÷ ­[GJS Forrás: St. Louis Fed

Látható, hogy Powell a szokásos jegybankelnöki felfogással szemben több figyelmet fordít a foglalkoztatottságra, nagyobb hangsúlyt fektet a jövedelmi, faji, nemi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására – még ha ez gyakran csak a szavak szintjén történik is meg. Ez a megközelítés közel áll a Biden-adminisztráció prioritásaihoz, és a pénzügyi tárcával való együttműködés lehetőségét kínálja fel utóbbi céljainak a megvalósításához. Powell mandátumának a megújítása kedvező lenne a demokratáknak abból a szempontból is, hogy nem kellene újabb frontot nyitniuk. Egy a Republikánus Párt által jelölt elnök pozícióban hagyása jó fegyver lenne a kezükben ahhoz, hogy republikánus támogatókat nyerjenek meg Joe Biden nagy ívű költségvetési élénkítéseinek a megszavazásához. Ugyanakkor Powell elleni érv a Demokrata Párt részéről, hogy a pénzügyi szabályozás terén sokkal barátságosabb a bankokkal szemben, mint ahogy az a demokraták szája íze szerint való lenne. A pénzintézetek tőke- és likviditáshelyzetének a szabályozásával kapcsolatban gyakran nyilvánosan is összeütközésbe kerül a jegybankon belüli legnagyobb riválisával, Lael Brainarddal. A demokratáknak azonban megvan a lehetőségük arra, hogy az alelnöki és más pozíciók közeljövőben történő felszabadulásával gesztusokat tegyenek Brainardnak, s erősítsék a házon belüli befolyását. D. GY. 2021/31 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Fed.indd 59

2021. 08. 02. 16:57

| GEOPOLITIKA |

FÚZIÓK POLITIKAI ELLENSZÉLBEN

AMERIKAI OLAJSZEKTOR | Az USA palaolaj-kitermelőinek többnyire kis cégekből álló táborában egyre több az összeolvadás. A Fehér Ház őrlődik a környezetvédelmi aktivisták és az olajlobbi nyomása között.

Az Egyesült Államokban az olajáremelkedés felélesztette az olajpalaipart, amely az előző elnök, Donald Trump alatt kivételes helyzetben volt, komoly hátszelet kapott a Fehér Háztól, s az elnökváltás után, a koronavírus-válsággal súlyosbított helyzetben szinte tetszhalott állapotba került.

ÉLETJELEK

Joe Biden jelenlegi elnök „zöldebb” energiapolitikát folytat, amelybe nehezen lehet besorolni a nem éppen környezet-

barát palaolaj-kitermelő technológiákat. Ám a hordónkénti (160 liter) hetven dollár fölé kúszó tőzsdei jegyzések már profittal kecsegtetnek. A szektorra jellemző, hogy erősen fragmentált, sok kis szereplő igyekszik megélni a piacon. Így érdekük az összefogás, az összeolvadás – ebbe az irányba tolják őket a részvényeseik is –, hogy ne sodorja el őket egy újabb áresés. Márpedig ennek a lehetőségét nem lehet kizárni, a koronavírus

delta-variánsának aggasztóan gyors terjedése újabb bizonytalanságot hoz az olajpiacra is. A Financial Times (FT) jelzi, hogy a fúziók és felvásárlások (M&A) száma ugrásszerűen megemelkedett ez év második negyedében, hét-nyolcszorosan meghaladva az első három hónap adatát, értékben jóval harmincmilliárd dollár fölé növekedve. „Ha a céged a tízmilliárd dolláros piaci értékhatár alatt van, nehéz lesz hoszszabb távon fenntartani magad” – idézi az FT Stephen Traubert, a Citibank al-

FOTÓ: KEVIN LAMARQUE, REUTERS

JOE BIDEN AMERIKAI ELNÖK A KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSI TÖRVÉNY ALÁÍRÁSA UTÁN. AZ OLAJLOBBI ÉS A KÖRNYEZETVÉDŐK EGYARÁNT BÍRÁLJÁK A FEHÉR HÁZAT

60 | FIGYELŐ 2021/31

F_60-61_palaolaj.indd 60

2021. 08. 02. 16:42

| GEOPOLITIKA |

AZ OPEC-OLAJÁRKOSÁR ALAKULÁSA -TWI·SP­SYN ¥W F_ FITYY M·SFU JQX÷ SFUO¥S ITQQ¥W

40,08

42,62

’20 X.

XI.

Forrás: opec.org

49,17 XII.

54,38 ’21 I.

61,05

64,56

63,24

66,91

II.

III.

IV.

V.

elnökét, veterán energiaspecialistát. A szakember még egy okot megemlít: „Túl sok alultőkésített, kis szereplő mozog a palaolajpiacon; korlátozott méretük miatt nem képesek kiaknázni a hatékonysági tényezőkben rejlő lehetőségeket, produkálni azt az eredményt, amelyet a befektetőik elvárnak tőlük. Emiatt is tapasztalni fogjuk a konszolidációs (M&A-) folyamatok erősebbé válását.” A tavalyi globális visszaesés miatt likviditásbőség jellemzi a pénzpiacokat, amelyből a fúziókat és a felvásárlásokat finanszírozni lehet.

A 70 DOLLÁROS HATÁR

Az EIA (Energy Information Administration – Energiainformációs Ügynökség) rövid távú olajárprognózisa ez évre a brent olajkeverék ellenértékét hordónként 70 dollárra várja. Jövőre némileg visszaesik az ár, a 60–70 dolláros sávban mozoghat. Ez már gondokat okozhat a kisebb amerikai palaolaj-kitermelőknek, akik nagyjából csak a hetven dollár feletti hordónkénti árnál biztosíthatják a fennmaradásukat, hozhatnak profitot a befektetőiknek. Az EIA előrejelzése-helyzetképe szerint 2021 első két negyedét a világpiacon napi mintegy másfél millió hordónyi hiány jellemezte. (Ez a napi 90 millió hordó feletti világfogyasztás csaknem két százaléka.) Ezt azonban nem lehetett érezni, mert az újabb globális koronavírus-hullám mérsékli a keresletet. Az ügynökség prognózisa alapján a világpiaci hiány a második fél évben nem haladja meg a napi 250 ezer hordót. A jövő esztendő első negyede még húzós lehet, aztán a másik három negyedévet a napi félmillió hordós túlkínálat határozza majd meg. Emiatt is esnek az árak 2022-ben a kritikus 70 dolláros szint alá. Feltéve, hogy a koronavírus-helyzet nem idéz elő ismét általános bezárkózást.

71,89

VI.

73,41

VII.

A Wall Street Journal (WSJ) szerint 2021 júliusában a fekete arany iránti kereslet erősödése, továbbá az OPECtagok közt a termelési szintekről folyó viták rövid időre felhajtották az árakat az amerikai piacokon. A hónap folyamán csökkentek ugyan, de a hordónkénti 70 dolláros szint felett maradtak. Az USA olajexportjának a számait tekintve egyelőre nem érződik az a fordulat, amelyet Biden említett az energiamérleg „kizöldítésével” kapcsolatban. Ez év első öt hónapjában az Egyesült Államok olajkivitele jelentősen nőtt, és csaknem a kétszerese volt a 2020-as esztendő átlagának.

GONDBAN A FEHÉR HÁZ

Van még egy lehetséges csapdája a helyzetnek. Az USA teljes olajkitermelésének legalább a fele a repesztéses-folyadéknyomásos (hydraulic fracking) technológiával történik. Az elnök korlátozná

tén. Steve Scalise (Louisiana), a képviselőház republikánus csoportjának fontos személyisége „radikalizmussal” vádolta az elnököt, amellyel „felhajtja az energiaárakat”. Mint a WSJ emlékeztet rá, Biden ez év januárjában, első elnöki munkanapján utasította a belügyi tárcát, hogy hatvan napra fagyassza be az új fúrási-kitermelési engedélyek kiadását a szövetségi területekre. Ám a legtöbb fúrótorony magánterületen működik, ezekre nem vonatkozott az elnöki moratórium. A Fehér Ház továbbra is adós a világos, áttekinthető kőolaj-kitermelési politikai alapelvek nyilvánosságra hozatalával. Tény, hogy az elnököt a zöldlobbi és a Demokrata Párt balszárnyán lévő csoportok a párizsi klímakonferenciához való ismételt csatlakozással járó követelményekre emlékeztetik. Ugyanakkor hatalmas nyomás nehezedik rá az erős déli olajlobbi részéről. Továbbá az amerikai külpolitika szerves része az a szándék, hogy Oroszországot kiszorítsák az európai olaj- és földgázpiacról. A Bloomberg hírügynökség úgy tudja, hogy a Biden-adminisztráció heteken belül közzéteszi az amerikai területen folyó kőolaj- és gázfeltárások engedélye-

A Fehér Ház az olajlobbi és a környezetvédők kereszttüzébe került, így továbbra is adós a világos kőolaj-kitermelési alapelvek nyilvánosságra hozatalával. az olajtermelést, beleértve a környezetet súlyosan károsító fenti módszert is. A Fehér Házra mindkét irányból nagy nyomás nehezedik. Ez év májusában több mint ötven amerikai környezetvédelmi csoport közös levélben szólította fel Bident, hogy ne feledkezzen meg a választási kampányban megígértekről, s fokozatosan csökkentse az olaj- és gázkitermelést az Egyesült Államok terüle-

inek az adásvételével kapcsolatos állásfoglalását. Az elnök csapata erőteljes kampányt folytat az OPEC tagállamait megcélozva, hogy állapodjanak meg végre és mozdítsák elő a világ ellátását. Elemzők szerint ez jelzés arra, hogy Joe Biden feladja az elődje által kitűzött kettős stratégiai célt, miszerint egyfelől az USA legyen a világ legnagyobb olajtermelője, másfelől vegye át a világ vezető kőolajexportőre pozícióját. D. P. 2021/31 FIGYELŐ | 61

F_60-61_palaolaj.indd 61

2021. 08. 02. 16:42

| RÉGIÓ |

LENGYEL NAPELEMES BOOM

NAPELEMEK EGY RÉGI KRAKKÓI HÁZ HOMLOKZATÁN. AMIKOR A MEGÚJULÁS RONTJA A VÁROSKÉPET

A lengyel napelemes kapacitás ez év első negyedében meghaladta a 4,46 gigawattot, tehát három hónap alatt 533 megawattal bővült. Május végén pedig még egy nagy ugrást regisztráltak, a fotovoltaikus (PV-) rendszerek telepített teljesítménye már 4,973 gigawatt volt. E piac dinamikáját továbbra is évi körülbelül 2-2,5 gigawattra várják a szakértők, így a növekedés 2030-ra a 25 gigawattos mértéket is elérheti.

SZÉP PÉNZT KAPTAK

Évek óta példátlan fellendülés figyelhető meg. Tavaly mintegy 297 ezerrel, csaknem 460 ezerre nőtt a háztartási erőművek száma, ez év első felében pedig már több mint 566 ezer ilyen berendezés üzemelt Lengyelországban. A napenergiát hasznosítók hozzávetőleg 80 százalékát főként a mikrotelepeket üzemeltető családok, kisvállalkozók, illetve gazdák teszik ki, s körülbelül 20 százalékát napelemfarmok. Lengyelország a negyedik helyet foglalja el az Európai Unióban a PV-kapacitás éves növekedését tekintve. Ezt a fejlődést

leginkább a pénzügyi támogatás generálja. Az ARC Rynek i Opinia közvélemény-kutató szerint a lengyeleknek csak a 15 százaléka vágna bele napelem-telepítésbe, ha nem lenne állami ösztönzés. Az áram drágulásáról szóló előrejelzések is fokozzák a mikroerőművekre történő átállásra való hajlandóságot. A napelemek népszerűsége a 2019-ben elindított Mój Prąd (Az én áramom) kormányprogramnak tulajdonítható. Ennek keretében két ütemben hirdettek pályázatot 2–10 kilowattos teljesítményű kiserőművek vásárlására. Tavalyelőtt és tavaly ötezer złoty (370-390 ezer forint) volt a támogatás összege. Egy 3 kilowattos berendezés 15-18 ezer złotyba, a kétszer nagyobb teljesítményű 20-25 ezerbe kerül. Az eredetileg becsült büdzsé egymilliárd złoty (akkori árfolyamon mintegy 75 milliárd forint) volt, de a Nemzeti Környezetvédelmi Alap további 100 millióval megtoldotta a forrásokat. Összesen mintegy 220 ezer igénylést elégítettek ki.

CSALÁDOK A PIACON

Az állami támogatás feltétele, hogy termelő és fogyasztó (angol mozaikszóval: prosumer) legyen az állomás, azaz a rend-

szer két irányban – hálózati betáplálóként és áramfogyasztóként – működjön, s ezt a képességét az áramszolgáltatónak igazolni kell. Július 1-jétől megkezdődik a program újabb kiadása, immár csupán háromezer złotys társfinanszírozással, de azok is megkapják a támogatást, akik csak most szerelik fel a hálózati csatlakozáshoz szükséges kapcsolót és a kétirányú mérőt. Erre az évre félmilliárd złoty a keret, a jövő esztendő első pályázataira pedig 850 milliót különítenek el, s ez év őszén döntenek a 2022-es költségvetés további keretéről, amely az európai uniós újjáépítési alapból érkező összeg nagyságától is függ. Jövő januártól egy új, vitatott számlázási szabályozást is bevezetnek a prosumereknek. Az utóbbi öt évben a családi erőműben termelt villamos energia feleslegének a hálózatba táplálását azzal honorálta az állam, hogy a háztartás ingyen visszakapta a kedvező időjárás idején átadott energia 70-80 százalékát (általában télen vagy felhős napokon). Aki még ebben az esztendőben szereli fel a PV-berendezést, 15 évig ezen elszámolási rendszerben marad. A változás után viszont a felesleget már nem lehet tárolni a képzeletbeli perselyben, hanem értékesíteni kell az energiapiacon – a kereskedő az előző negyedév nagykereskedelmi átlagárán veszi át. Amikor pedig a prosumernek pluszforrásra lesz szüksége, kiskereskedelmi áron vásárolja vissza. Az árkülönbség valóban meglesz, de még így is megéri. Ugyanakkor az illetékes tárca további támogatásokat jelentett be az otthoni energia tárolására, akkumulátorok telepítésére. Szakértők szerint egyáltalán nem fog leállni az évi több százezer mikroerőműtelepítés dinamikája, a napenergia továbbra is vonzó marad a megtérülés szempontjából a Mój Prąd új szabályai szerint is. Lengyelország energiamixét egyelőre 80 százalékban a szénalapú termelés dominálja, a PV-elemek csaknem 6, a szélerőművek 4,5 százalékot tesznek ki. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: BEATA ZAWRZEL, EUROPRESS/AFP

RÁKAPCSOLTAK | A lengyelországi fotovoltaikus fejlődés történetének a legjobb éve volt 2020. A Megújuló Energia Intézet (IEO) szerint a beépített kapacitás a múlt esztendő végén majdnem négy gigawattot tett ki, ami 200 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Számos jel utal arra, hogy az idei eredmény is látványos lesz.

62 | FIGYELŐ 2021/31

F_62-63_Lengyel_cseh.indd 62

2021. 08. 02. 16:42

| RÉGIÓ |

KELLETLEN BÚCSÚ A SZÉNTŐL

A ČEZ már hat éve jelezte, hogy 2050-ig karbonmentes lesz. Tavaly 15 százalékkal csökkent a szénalapú erőmű kapacitása, jelenleg az össztermelés 37 százaléka származik e szilárd üzemanyag elégetéséből, emellett megkapta az engedélyt, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű nukleáris blokkot építhessen. A 70 százalékban állami tulajdonban lévő részvénytársaságnak nem könnyű az átállás, mert az új energiaforrásokra való beruházásokra nem egyszerű előteremteni a pénzt.

FOTÓ: REUTERS

CSEH ERŐMŰBEZÁRÁSOK | Másfél éven belül a harmadik széntüzelésű áramfejlesztő blokkját állítja le az ország legjelentősebb energetikai cége, a cseh villamosművek (ČEZ). Az 500 kilowattos Mělník III. látta el Prágát meleg vízzel is. Most gáztüzelésűre cserélik. A ČEZ tavaly OTTHON ZÁRNAK, MÁSHOL VESZNEK legnagyobb feketeszéntelepek a cseh–lengyel határ mentén, ősszel jelentette be, hogy 2040-ig 0,7 gigawattra A Karviná környékén találhatók (a nagyobb kiterjedésű mezők csökkenti szénalapú kapacitásait, a kieső 6,2 Lengyelországban folytatódnak). A kitermelő, az OKD Bányágigawattot pedig a 2030-ig megépülő napelemes szati Társaság 2020-ban 2,437 milliárd korona (bő 34 milliárd forint) veszteséggel zárt, ami közel háromszorosa a 2019-esnek és szélturbinás erőművekkel helyettesíti. – az ok többek között a pandémia. Forgalma a 2019-es 11,3 mil-

Csehország európai viszonylatban a jelentős fekete- és barnaszénkészletekkel büszkélkedő államok közé tartozik. Ennek megfelelően a legutóbbi időkig a szénmedencék környékén nyolc erőmű működött. Bő húsz éve még 6,7 millió tonna fekete- és 50,3 millió tonna barnaszenet bányásztak, négy éve a kitermelés 2,5, illetve 39,3 millióra csökkent. Barnaszenet jelenleg kizárólag külszíni módon fejtenek. A CSEHORSZÁGI MOST VÁROS 841 MÉTERREL ODÉBB KÖLTÖZTETETT TEMPLOMA. A SZÉNENERGIA MINDEN PÉNZT MEGÉRT

liárdról 6,15 milliárd koronára csökkent. Az idén két bányáját zárta be, és még kettő üzemel a jövő év végéig. Természetesen nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás jelent problémát, hanem a szálló por következtében jelentkező súlyos egészségkárosodás is. A cseh környezetvédelmi DUHA mozgalom kimutatta, hogy évente 51 milliárd korona (csaknem 714 milliárd forint) kárt okoznak az erőművek, például a ČEZ Počerady áramtermelője mintegy hárommilliárdot, miközben alig 24 milliót fizetett az államkasszába. A környezetvédők szerint az egészség fenntartására fordított kiadások megawattórára vonatkoztatva 289 eurót tesznek ki, ez több mint ötszöröse annak az árnak, amennyiért a ČEZ a termelt áramot eladja. A szénerőművek üzemeltetői tudomásul vették, hogy 2050ig karbonsemlegessé kell tenni az energiatermelést, de a közbeeső években még igyekeznek a lehető legtöbb nyereséget „kifacsarni”, lehetőleg a környezetszennyezés csökkentésére hivatott fejlesztések minimalizálása mellett. A cseh nagyvállalkozók között egyébként akad néhány „szénbáró”, aki a környező országokban (leginkább Németországban, de Szlovákiában is) vásárolt, vagy igyekszik megszerezni barnaszénbányákat, és amíg ez lehetséges, minél nagyobb haszonra szert tenni a kitermelésből.

MAI ENERGIAMIX

Jelenleg a cseh villamosenergia-termelés mintegy 35 százalékát a ČEZ által irányított két atomerőmű – Temelín és Dukovany – adja. Mint említettük, szinte ugyanilyen arányú az energiamixben a szén, míg a földgáz 14 százalékot tesz ki. A többi megújuló forrásból származik, a legnagyobb arányt (4,5 százalékot) a fotovoltaikus berendezések és a biomassza-égetők (4 százalék) állítják elő. Csehországban a légköri viszonyok nagyjából olyanok, mint Bajorországban. Ez nem a legideálisabb a szél- és a napenergia hasznosítása szempontjából, de a szakemberek jó lehetőséget látnak e kapacitások bővítésére. Egy ambiciózus forgatókönyv szerint 2030-ra a fotovoltaikus erőművek kapacitását a mostani ötszörösére lehet növelni, és hétszeresére a szélenergiából nyerhető áramtermelést a jelenlegi 2 százalékos részesedéséről. Egyébként Csehország jelenleg villamosenergia-exportőr. LACZA TIHAMÉR 2021/31 FIGYELŐ | 63

F_62-63_Lengyel_cseh.indd 63

2021. 08. 02. 16:42

| RÉGIÓ |

LUXUSAUTÓK TÁMOGATÁSSAL ROMÁNIAI RONCSPROGRAM | Drága gépkocsik beszerzéséhez is támogatást nyújt az állam a roncsprogram amúgy sokak által igénybe vett lehetőségei révén. A projekt 16 éve, az autómatuzsálemek lecserélése érdekében indult. Azóta 650 ezer szennyező, ócskavasnak számító járgányt adtak le, helyettük pedig 550 ezer új gépkocsit helyeztek forgalomba. Hat esztendeje az elektromos autókra adják a legnagyobb támogatást, kezdetben a „roncskuponnal” egy új e-jármű árának több mint a felét ki lehetett fizetni. Most is jól jár, akinek van pénze egy „ökologikus” kocsira, de a program eddigi tizenhét pályázati köre ellenére a romániai autópark az egyik legöregebb az Európai Unióban.

Miután az a visszás helyzet állt elő, hogy az állam esetenként nagyobb összeggel támogatja egy luxusjármű beszerzését, mint egy családi gépkocsi vásárlását, az amúgy nagy népszerűségnek örvendő roncsautóprogram átalakítását tervezik Romániában. A hagyományos meghajtású kocsik vásárlására ez évre 375 millió lejt (76,3 millió euró) különítettek el, az elektromos és hibridautókra pedig a Rabla Plus (Roncs Plusz) program keretében először 200 millió lejt (40,7 millió euró), majd két lépcsőben újabb 60 milliót a magánszemélyeknek. Utóbbi oka, hogy július 20-ig 4842-en iratkoztak be az ökopályázatra, míg a járvány által megtépázott 2020-as évben ez a szám alig haladta meg a kétezret. A jogi személyek részéről a vártnál kisebb az érdeklődés, így a keretbővítést az eredeti büdzsén belüli átcsoportosítással valósították meg.

VILLANYAUTÓK, HIBRIDEK

Az országos környezetvédelmi alap most is 45 ezer lejjel (csaknem 9200 euróval) támogatja a villanyautók, illetve 20 ezer lejjel a plug-in hibridek vételét. Utóbbiak esetében előírás, hogy a gépkocsi károsanyag-kibocsátása ne haladja meg a kilométerenkénti 50 grammot. További feltétel, hogy a támogatás nem haladhatja meg a jármű vételárának a felét. Így az a visszás helyzet állt elő, hogy aki olcsóbb autót – például Dacia Springet vagy Volkswagen up!-ot – vásárol, kisebb dotációban részesül, mint aki 60-70 ezer eurót képes önerőből kifizetni egy járműért. A statisztikák szerint a vevők az idén jellemzően 30-50 ezer euróba kerülő személyautókra költik az állami szubvenciót. Természetesen a gépkocsigyártók is ehhez mérten fogalmazzák meg termékeik árát. Miután akár 100 ezer eurós autók megvásárlását is támogatja a jelenlegi romániai finanszírozási rendszer, a Tesla például keleti szomszédunkban csakHAGYOMÁNYOS ROMAFESZTIVÁL COSTEȘTIBEN, PÁR ÉVVEL EZELÖTT. MANAPSÁG A KÖZÖSSÉG GAZDAG TAGJAI LUXUSKOCSIS KÉPEIKET OSZTJÁK MEG A VILÁGHÁLÓN

64 | FIGYELŐ 2021/31

F_64-65-Roman-roncsautok.indd 64

2021. 08. 02. 16:43

| RÉGIÓ |

FOTÓ: RADU SIGHETI, REUTERS

nem kétezer euróval drágábban kínálja legolcsóbb modelljét, mint Magyarországon, ahol a Model 3 ellenértékét 15 millió forint alá lőtte be, tekintve, hogy ezen összegnél többe kerülő járgány esetében nincs lehetőség állami dotációra. Összességében mindenesetre látványosnak mondható a környezetkímélő járművek értékesítése terén tapasztalt elmozdulás. Ez év első négy hónapjában 3166 új elektromos és hibridautót értékesítettek, 1761-gyel többet, mint egy esztendővel korábban. A kategória piaci részesedése elérte a 11,6 százalékot, a tavalyi azonos időszakban jegyzett részarány 5,5 százalékos volt – derül ki a romániai Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesületének (APIA) az adataiból. Az e-autók piacát továbbra is a Volkswagen vezeti 153 eladott járművel, a legkelendőbb hibrideknek a Toyota járgányai bizonyultak, míg a plug-in hibridek közül a MercedesBenz modelljeiből adták el a legtöbbet.

PÖFÖGŐ JÁRMŰVEK

„Jövőre valószínűleg átgondoljuk a roncsprogram finanszírozását, de jelen pillanatban az a feladatunk, hogy minél erőteljesebben ösztönözzük a környezetkímélő autók vásárlását” – jelentette a Maszol.ro hírportálnak Tóga István, a környezetvédelmi alap elnöke.

A „valamit valamiért” elv érvényesítésének indoklásaként elsősorban azt szokták felhozni, hogy lakosságarányosan Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban az autók számát tekintve: ezer lakosra mintegy 355 személygépjármű jut, feleannyi, mint a listavezető Luxemburgban. A növekedés viszont állandó, az állomány a másfélszeresére nőtt az utóbbi tíz évben. A gyarapodást sajnos elsősorban a NyugatEurópából behozott használt gépkocsik biztosítják. Évente körülbelül 400 ezer ilyen járgányt helyeznek forgalomba, bár a járvány valamelyest lefékezte ezek importját: 2019-ben 440 ezer, tavaly 381 ezer használt személygépkocsit regisztráltak. Legalább ekkora mértékben ad okot aggodalomra ezen autók kora. A tavalyelőtt behozott személygépjárműveké átlagosan 11,2 év volt, az akkor forgalomba helyezett 606 ezer autóé pedig bő nyolc. És a trend folytatódik: az idei első fél évben 199 ezer importált használt gépkocsit regisztráltak, miközben mindössze 47 ezer újat adtak el. A 2020-as adatok szerint a Romániában bejegyzett mintegy 7,3 millió autó átlagéletkora 16,5 esztendő volt. Az APIA legfrissebb statisztikái azt is jelzik, hogy a személygépkocsipark közel felét kitevő régi autók az Euro 1–3as kategóriába tartoznak, a károsanyag-kibocsátásuk óriási a nemrég érvénybe lépett új európai normákhoz képest. Minden negyedik autó húsz évnél öregebb. A régi járműveket a törvénynek az a visszássága tartja a romániai közutakon, hogy az országban elegendő, ha a kocsi teljesíti a gyártás évében meghatározott szennyezési értékeket. Így fordulhat elő, hogy míg egy 2020-as gyártmányú dízelautónál a szálló por (rákkeltő benzo[a]pirén, korom stb.) mértéke nem haladhatja meg a kilométerenkénti 0,0045 grammot, addig egy Euro 2-esnél a megengedett érték 0,08 gramm. Ezzel az anomáliával magyarázható, hogy egy „noneurós” járgány füsttesztje is beilleszkedhet a legális keretek közé.

NEM HOBBIBÓL

A sok tekintetben káros folyamat fékezésére időnként adminisztratív jellegű intézkedések meghozatalát szorgalmazzák. A közelmúltban heves indulatokat váltott ki például az az elképzelés, miszerint különadóval sújtanák a tizenöt évesnél idősebb gépkocsik tulajdonosait, gyakorlatilag kikényszerítve a forgalomból való kivonásukat. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter eltérő adót vezetne be az öregebb járművekre, de egy kicsit másként. „Azt javasoltam a szállításügyi tárcánál és az európai alapok minisztériumában dolgozó kollégáknak, hogy ha az EU az autópark átlagéletkora csökkentése céljával olyan lépésre kényszeríti Romániát, amely a tizenöt évesnél idősebb gépkocsik forgalomból való kivonását eredményezné, akkor kössük ezt az intézkedést további támogatásokhoz” – fogalmazott a miniszter egy televíziós interjúban. A többség ugyanis nem jókedvéből, hanem kényszerből jár ilyen öreg autókkal – tette hozzá. A Florin Cîţu által vezetett jobbközép kabinet az EU helyreállítási tervéhez illesztett országos programban kötelezettséget vállalt az autópark fiatalítására. CSINTA SAMU 2021/31 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Roman-roncsautok.indd 65

2021. 08. 02. 16:43

| RÉGIÓ |

ROBUSZTUS NÖVEKEDÉS ÉVENTE

DERŰLÁTÁS BELGRÁDBAN | Nagyon biztatók a szerb gazdasági kilátások, miután a második negyedévben 15 százalékos volt a növekedés, a teljes fél évre vetítve pedig 8,3. Az elemzések az egész esztendő tekintetében legalább 6 százalékos bővüléssel számolnak, de azzal is, hogy az államadósság GDP-arányosan 60 százalék fölé kúszik. mítástechnikai szektor fejlődése is, a modern technológiákat alkalmazó invesztíciók előretörése, amiből szintén profitál majd a szerb külkereskedelem – állítják az elemzők.

ÁLLAMI TŐKEINJEKCIÓ

Mind a Szerbiai Nemzeti Bank, mind pedig a nemzetközi intézmények (EBRD, Világbank, IMF) szerint biztatók a szerb gazdaság idei első féléves eredményei, s ha valóban a várakozásoknak megfelelően alakul a pandémiát követő időszak, a következő ötéves periódusban is markáns felfelé ívelés jellemzi majd az ország gazdasági teljesítményét. A becslésekkel persze óvatosan kell bánni – mutattak rá belgrádi gazdasági elemzők –, mert az adatok, amelyek ma könnyen fordulnak a korábbiaknál jobbra, igen gyorsan negatív irányba is elmozdulhatnak valamilyen előre nem látható világgazdasági helyzet következtében. Egy példa: míg a nemzetközi kimutatások 2020 szeptemberében még háromszázalékos GDP-bővülést jósoltak 2021re, az új prognózisok már hat százalékról, azaz a korábbi jóslat duplájáról szólnak. Ilyen nagyok lehetnek a változások – figyelmeztettek –, bár remélhetőleg a

negyedik vírushullám jóval kezelhetőbb lesz, mint az előzőek.

NEM ALACSONY BÁZISRÓL INDULTAK

Az idei második negyedév szinte meglepetésszerű eredményt, 15 százalékos GDPgyarapodást hozott, így 2021 első felében 8,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Májussal bezárólag jelentős, 10,3 százalékos bővülést mutatott a tavalyi azonos időszakhoz képest az ipar, az építőipar pedig 20 százalékosat. E kettő azért fontos összehasonlító adat, mert 2020-ban ennek a periódusnak a felét sem pecsételte meg a koronavírus-járvány (a korlátozásokat március közepén vezették be, két hónap múlva pedig feloldották). A kiskereskedelem 13 százalékkal bővült júniusig, az árukivitel értéke 28, az importé pedig 18 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A kivitel – amelynek a 27 százalékát a feldolgozóipar adta – minden bizonnyal fokozatosan tovább nő, mert a most zajló külföldi beruházások következtében beindul az exportorientált termelés, például a német repülőgép- vagy gépkocsimotorgyártó üzemekben. De folyamatos a szá-

HÚZÓÁGAZATOK

Belgrád tervei szerint a bruttó hazai termék a következő öt esztendőben évente 5-6 százalékkal bővülhet. A prognózisokat készítők arra alapoznak, hogy ismét beindulnak a fejlődést meghatározó ágazatok, mint amilyen a gépkocsi-, a motor- és az alkatrészgyártás, valamint az ezekhez kapcsolódó termelési tevékenységek. Sokat várnak a mezőgazdaságtól is, amely 2012-höz mérten 2020-ban duplázott a kivitel terén (1,3 milliárd eurót produkálva), s júniusig újabb 20 százalékkal növekedett. Ráadásul más országokhoz viszonyítva a szerb GDP-t kevésbé érinti az idegenforgalom, amelyet a világjárvány kivéreztetett. VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

A VILÁGELSŐ NOVAK ĐOKOVIĆNAK NEM JÖTT ÖSSZE AZ OLIMPIAI GYŐZELEM. EGY MINIMÁLIS INGADOZÁSSAL A SZERB GAZDASÁG IS KIBÉKÜLNE

A szerb kormány a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeget, kétmilliárd eurót szán az idei költségvetésből gazdaságélénkítési programok finanszírozására. Egy részét az egészségügy korszerűsítésére fordítják, s marad pénz bértámogatásra és a nyugdíjasoknak fizetendő egyszeri pluszjuttatásra. Van, aki a vártnál magasabb szintű idei inflációra figyelmeztet, május végére ugyanis 3,6 százalékot ért el a pénzromlás üteme, a korábban meghatározott érték dupláját. Kedvezőtlen a munkanélküliség 2,3 százalékos első negyedéves növekedése is, továbbá az, hogy az államadósság az év végére eléri a GDP 60 százalékát – az esztendő elején ennél alacsonyabb szintet remélt a kormány. (A 2015-ben elindult reformok következményeként az az évi 73,4 százalékos államadósságot több mint 11 százalékponttal sikerült letornázni a pandémiát megelőző esztendőre – a szerk.)

66 | FIGYELŐ 2021/31

F_66-67_szerb-regio_ukran-arab.indd 66

2021. 08. 02. 16:44

| RÉGIÓ |

TURISTÁK UKRAJNÁBAN

IDEGENFORGALMI KURIÓZUM | Az ukrajnai nagyvárosokban a nyár eleje óta egyre gyakrabban és nagyobb számban tűnnek fel hagyományos arab öltözéket viselő férfiak és nők: rekordszámú turista érkezik SzaúdArábiából, az Arab Emírségekből és Kuvaitból. A koronavírus-világjárvány hatása döntő szerepet játszott az éppen csak magához térő idegenforgalomban, hiszen míg az EU országai lezárták a határaikat, a tehetősebb arab turisták más utazási célpontok után néztek, északkeleti szomszédunk pedig érdekes alternatívának bizonyult. Kijev még 2020-ban eltörölte a vízumkényszert egy sor Perzsa-öböl menti országgal szemben. Korábban csak törökországi átszállással lehetett eljutni Ukrajnába, ez év júniusában azonban közvetlen repülőjáratok indultak Szaúd-Arábia négy városa és Kijev, valamint Lemberg (Lviv) között, s újraindult a légi forgalom Katar viszonylatában, július közepétől pedig Kuvaitból is érkeznek gépek. Becslések szerint a nyári turistaszezon kezdetétől július közepéig csak Szaúd-Arábiából több mint 10 ezer turista kereste fel északkeleti szomszédunkat, az év végéig pedig várhatóan 30 ezerre növekszik a számuk. Összehasonlításként: a pandémiát megelőző 2019-es esztendőben mindössze 3600 szaúdi járt Ukrajnában.

FOTÓ: JASMIN MERDAN, GETTY IMAGES

HALALTANÚSÍTVÁNY

Az idegenforgalmi szakemberek szerint a turisztikai boom az elfogadható minőségű vendéglátói infrastruktúra mellett annak is köszönhető, hogy a Perzsa-öböl már-már elviselhetetlen forróságához képest az ukrajnai 30-35 fokos kánikula hűsítően hat, sőt a jóval hűvösebb klímájú Kárpátokat is kezdik meghódítani az arab turisták. Jelenleg a Kárpátaljától csupán néhány kilométerre, az ezeréves határ közvetlen közelében található, a téli időszakban rendkívül felkapott Bukovel síközpont szálláshelyeinek a 85 százalékát öbölbeli vendégek foglalják el. Az egyre keményedő ukránosító nyelvtörvény ellenére a pénz beszél: sok étteremben arab nyelvű menüt is kérhet a vendég, sőt halal étkeket is kínálnak, s az iszlám előírásai szerinti elkészítést tanúsítvány igazolja. Az öbölbeli turisták a fizetőképes kategóriához tartoznak. Az egy napra eső átlagos számlájuk nagyjából 500 dollár, és általában öt-hét vendégéjszakát töltenek Ukrajnában, vagyis egy fő legalább 2500 dollárt költ el üdülése alatt. Tehetős vendégekről van szó, akik szeretnek külföldre járni és költekezni – emlékeztette kollégáit Olekszandr Lijev, az ukrán vendéglátóipari egyesület elnöke, hozzátéve: több exkluzivitást szeretnének. „Amikor megkérdeztem az egyik turistá-

tól, hogy mi az, ami nem tetszett Ukrajnában, előhúzott a zsebéből egy köteg dollárt, s azt mondta, elégedetlen azzal, hogy nem tudta az összes pénzét elkölteni” – mondta a szakember.

IMAHELY ÉS KLÍMA

Ahhoz, hogy a kíváncsiságból északkeleti szomszédunkba látogató turisták visszatérjenek, egyértelművé kell tenni számukra, mire számíthatnak a pénzükért cserébe. Mindenekelőtt a szállodák besorolása körül szükséges rendet tenni, hiszen eddig a 3165 bejegyzett hotel közül mindössze 276 esett át nemzetközi, a megszokott csillagokkal jelzett minősítésen. Az arab turisták szemében bónuszpontot jelent egy elkülönített imahely vagy a klímaberendezés, még akkor is, ha esetleg egy hegyvidéki üdülőben eddig erre nem mutatkozott igény.

ARAB FIATALOK TANULMÁNYOZZÁK A KÍNÁLATOT. ANYANYELVÜKRE FORDÍTANÁK PORTÁLJAIKAT AZ UKRÁN SZÁLLÁSADÓK

Olekszandr Lijev szerint míg az Ukrajnába az első hullámban érkezett turisták többsége meglehetősen jól kommunikál angolul, idővel egyre több olyan vendég jön majd, aki kizárólag arabul ért. Az ő fogadásukra és igényeik kielégítésére építő vállalkozóknak mielőbb el kell indítaniuk honlapjaik arab nyelvű verzióját, s ezeken az alapinformációkon kívül például azt is ajánlatos feltüntetni, hogy a közelben nem működik hangos éjszakai szórakozóhely. Az általánosan elterjedt tévhittel szemben ugyanis általában gyermekes családok, fiatal házasok kíváncsiak az országra. Az egyik piacvezető ukrán utazási iroda, a Join UP! prognózisa szerint az ez évben érkező legalább 30 ezer szaúdi turista minimum 850 millió hrivnyát (bő 9,5 milliárd forintot) hoz az ágazatba. A Perzsa-öböl országaiból az Állami Turisztikai Fejlesztési Ügynökség becslése alapján akár 50 ezren is érkezhetnek. Több közel-keleti vendéget egyelőre nem is képes megfelelően ellátni az ország, hiszen onnan korábban legfeljebb üzleti útra, nem pedig pihenés céljából érkeztek utazók. SZŐLŐSI HUNOR

2021/31 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szerb-regio_ukran-arab.indd 67

2021. 08. 02. 16:44

| RÉGIÓ |

FELTÁPÁSZKODNI A PADLÓRÓL

ROMÁNIAI TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS | Keleti szomszédunkban is leginkább a vendégfogadást sújtotta a pandémia. Noha a teljes zárlat csak szűk két hónapig tartott, a horecaszektor (szállodák, éttermek, kávézók) bevétele 35 százalékkal esett vissza a múlt év végére.

Az egyik bukaresti szakportál a statisztikai hivatal adataira hivatkozva állítja, hogy a tavalyelőtti kétszázezres munkavállalói létszám 50 ezerrel apadt. Egy másik, adatbekérésen alapuló számítás szerint 36 ezer fős a munkaerő-veszteség. A Termene.ro adatgyűjtő és -szolgáltató internetes platform azt állítja, hogy a tavalyelőtti 27,5 milliárd lejről (hozzávetőleg kétezer milliárd forintról) 17,9 milliárdra esett vissza a múlt évben a turizmus-vendéglátás forgalma (a különbség forintban mintegy 700 milliárd). A számítás stimmel, ha összevetjük a GDP 3,9 százalékos tavalyi zsugorodását részletező hivatalos adatokkal. Egyébként Romániában a pandémiát megelőző esztendőkben ez az ágazat közvetlenül és köz-

vetetten meglehetősen szerény mértékben, mintegy 5 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez.

VÁLTOTTAK

Hivatalos adatok egyelőre csak a közélelmezési vendéglátóipari egységek helyzetéről kerültek nyilvánosságra. Ebben a szegmensben a bevétel 30 százalékkal csökkent, továbbá itt 130 ezerről 115 ezerre esett a szakképzett alkalmazottak száma. Az e területről távozott 15 ezer pincér és szakács jobbára az építőiparban, az online kereskedelemben, valamint külföldön keresett és talált munkát, ám jó né-

hányan taxisofőrnek szegődtek el. A pályaelhagyók megkapták ugyan a bruttó átlagbérük 75 százalékát – amelyet az állam fizetett június 30-ig –, viszont nem tudtak megélni abból. Ezért szivárogtak át a biztonságosabb ágazatokba. Az éttermek, bárok, kávéházak tehát most leginkább a szakképzett munkaerő hiányával küszködnek. A Romániai Kereskedelmi és Iparkamara által közölt adatok szerint a vendéglátóipari egységek száma viszonylag stabil maradt. A piacon tevékenykedő 27 600 vállalat árbevétele összesen 5,3 milliárd lejjel (mintegy 386 milliárd forinttal) zsugorodott.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TENGERPARTI IDILL 2018. SZEPTEMBER KÖZEPÉN. ABBAN AZ ÉVBEN ÉS A KÖVETKEZŐBEN IS MEGHALADTA AZ 1,3 MILLIÓT A VENDÉGEK SZÁMA, ALIG 5 SZÁZALÉKUK VOLT KÜLFÖLDI

68 | FIGYELŐ 2021/31

F_68-69_roman-vendeglatas.indd 68

2021. 08. 03. 15:19

| RÉGIÓ |

Június 30-tól a fizetett kényszerszabadság lehetősége továbbra is érvényben maradt, viszont a vállalkozások erre már nem kapnak állami támogatást, a költség rájuk hárul. Jelenleg azonban nem ez a legnagyobb bajuk, hiszen ismét szinte teljes kapacitással, azaz minimális időmegszorítással üzemelnek, s a még meglévő szakképzett munkaerő megtartása is nehézséget jelent. Az érintett vállalkozók most teljes erejükkel az újraindulásra, a kapacitások visszaállítására összpontosítanak, remélve, hogy az egészségügyi szakemberek által beharangozott negyedik járványhullám kisebb károkat okoz majd az ágazatban.

„A KANAPÉRÓL TANULTAK”

Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda, étterem és bár tulajdonosa a Krónika című erdélyi lapnak így érzékeltette a helyzetet: „Most, hogy végre dolgozhatunk, nincs abban semmi logika, hogy elküldjem az alkalmazottakat kényszerszabadságra, és még én fizessem a költségeket. Örülünk, ha van emberünk.” Hozzátette: a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt (nagyjából 70–110 ezer forintot) kaptak azok, akik kényszerszabadságon voltak. Ennyi pénzből nehezen lehet megélni, így sokan váltottak. A lazítások után száz dolgozó közül kettő-három tért vissza, azok, akik nagyon szeretik a szakmát. A vállalkozó szerint munkavállaló akad, viszont kevés a tapasztalt, jó szakember. Azok a fiatalok, akik másfél éven keresztül „a kanapéról tanulták” a szakmát, a felszolgálást, a levesfőzést, nincsenek felvértezve gyakorlati tudással – magyarázta. „Jelenleg padlón van a vendéglátás, legalább három év, amíg újraépül a romániai ágazat, míg betanítjuk az alkalmazottakat” – fogalmazott a székelyföldi vállalkozó.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

KÜLFÖLDÖN ÜDÜLNEK

Június végétől Romániában is kitört az üdülési láz. A turisták jelentős része a járvány ellenére külföldre utazik, akár a környező országokba, akár távoli, egzotikus helyekre, ahova charter-repülőjáratokkal jutnak el. A határon túlra autóval kiránduló családok szokás szerint Bulgáriát választják. A szomszédos tengerparton bolgár források szerint az uniós polgárok legnagyobb hányada román. Csak

júniusban több mint 170 ezren voltak, messze megelőzve a németeket, a lengyeleket, a görögöket. Az EU-n kívülről Törökországból érkeztek sokan – mintegy 124 ezren – Bulgáriába. Júliusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de az ottaniak a szálláshelyeket 2019-hez mérten 20-30 százalékkal kevesebbért kínálják. A románok egyébként is azért szeretik a bolgár tengerpartot, mert minőségibb a szolgáltatás, és minden olcsóbb vagy jóval olcsóbb, mint otthon. Ráadásul személyivel és oltottsági igazolvány, illetve negatív teszt nélkül léphetnek be a szomszédos országba. Szintén közkedvelt célpontnak számít Görögország, ahova a román turistáknak a múlt hétig hasonlóan könnyű volt a beutazás, azóta azonban szigorodtak az előírások, a hazatéréskor pedig karanténba kell vonulniuk, ha beoltatlanul utaztak (vagy nem tudják igazolni, hogy 180 napon belül átestek a fer-

tőzésen). Mindenesetre eddig a görög sajtó azt írta, hogy egyes üdülőhelyeken, szigeteken szinte csak román szót hallani.

HAZAI PARTOK

Ám ez év nyarán a jelek szerint a Feketetenger romániai partján sem kell búsulniuk a vendéglátóknak, mert a tavalyi bevételkiesések után az idei szezon jónak ígérkezik. Utazási irodák szerint most jobban reklámozták magukat a tengerparti üdülőhelyek, ezért a belföldi üdülési csomagok egy része már februárban elkelt, amikor akár 40 százalékos kedvezménnyel is meg lehetett vásárolni őket. A román tengerpart melletti döntést erősíti, hogy most már nemcsak a Konstanca közelében lévő Mamaia az egyedüli felkapott (és luxuskörül-

ményeket is dubaji árszínvonalon kínáló) üdülőhely, hanem a nem messzi Neptun, Jupiter, Venus és Vama Veche településen is fejlesztették a vendéglátóipari infrastruktúrát, szállodákat korszerűsítettek. Persze sok még a kiadatlan szálláshely, de hétvégenként mintegy 150 ezren sütkéreznek a strandokon. Románia elkezdte megerősíteni a fokozott eróziónak kitett partszakaszait, egy egymilliárd eurós beruházással pedig 200 hektárral kibővítették a mamaiai homokos plázst.

KEVÉS A KÜLFÖLDI

Régen sokan érkeztek Izraelből és a skandináv országokból a román tengerpartra, a rendszerváltás óta azonban a vendégek 90 százaléka belföldi. Ez az arány várhatóan most még romlik is szakértők szerint,

ugyanis a járvány megnehezíti az utazást, de a szolgáltatások színvonala sem elég vonzó. A turisztikai irodák szakemberei úgy vélik, a román tengerpartnak az a legnagyobb baja, hogy túl rövid a turisztikai szezon; csak két, maximum három hónapig működnek szinte teljes kapacitással a vendéglátóipari egységek, s épp emiatt drágán szolgáltatnak. A szállodák későn nyitnak, mert nincsenek vendégek, utóbbiak pedig azért nem jönnek, mert nincsenek nyitva a hotelek. A bolgár tengerparton például sikerült áprilistól októberig kitolni a szezont. Ebbe az irányba kellene haladni a román tengerparton is, de ehhez jobb marketingre, több kitartásra, befektetésre és türelemre lenne szükség a vállalkozók részéről. BORBÉLY TAMÁS 2021/31 FIGYELŐ | 69

F_68-69_roman-vendeglatas.indd 69

2021. 08. 03. 15:20

| RÉGIÓ |

OKTÓBERTŐL JÖHET A GÁZ DÉLRŐL

F_70-71_Terkepes.indd 70

ÚJ HORVÁT GYÁRTMÁNYÚ VONATOK

A Horvát Vasutak (HŽ) nemrég vette át az elővárosi közlekedésre szánt legújabb szerelvényt Fiumében. A teljes egészében horvát gyártmányú, 133 férőhelyes, elektromos meghajtású Končar HŽ 6112-ből 2023 végéig 33-at helyeznek forgalomba szerte az országban. Az alacsony padlós vonatok darabja 40 millió kunába (csaknem 1,9 milliárd forint) kerül, amit 85 százalékban európai uniós forrásokból fedeznek. A Končarok egy korábbi típusából már 28 fut a horvát vaspályákon, így az újak formailag nem lesznek ismeretlenek az utazóközönség előtt. Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes járművek viszont sehol sem száguldhatnak ilyen gyorsan, mert egyelőre nincs erre alkalmas pálya az országban. (A Zágráb– Belgrád-vonalon ugyan néhány éve még engedélyezett volt a 160 km/h, de a pálya állapota ezt nem teszi lehetővé.) Horvátországban szinte nincs olyan szakasz, ahol ne lennének különböző korlátozások, ezért folyamatosan késnek a vonatok. A kormány több komoly fejlesztésbe is belevágott: a gördülőállomány modernizálása mellett a magyar határtól Fiuméig a teljes szakasz megújul, de a Zágrábot Eszékkel összekötő Dráva menti fővonal felújításának a lehetőségeiről is folynak már az egyeztetések. Horvátországban jelenleg az üzemanyagok eladásából származó adóbevételek 10 százalékát az autópálya-hálózat fejlesztésére fordítják. Ezt a bevételt a tervek szerint 2025-től a vasút korszerűsítésére szánják. A cél az, hogy 2030-ig az ország teljes hálózata megújuljon. HORDÓSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; KELEMEN ZOLTÁN, MTI

A Belgrád és Kragujevac közötti, közép-szerbiai Velika Plana mellett épülő kompresszorállomáson zajló munkálatok megtekintésekor azt kérte a kivitelezőktől Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére is tartsák az októberi befejezési határidőt. Így elmondása szerint csupán egy-két hónapot késik majd a Török Áramlatot Magyarországgal összekötő szerbiai földgázvezeték projektjének a véglegesítése. Dušan Bajatović, a szerb Srbijagas földgázszolgáltató közvállalat igazgatója megerősítette: októberre elkészül a kompresszorállomás, amely szavatolja majd a vezetékben a veszteségek elkerülését, a nyomás megőrzését. A helyszínen 1500 munkást foglalkoztatnak. Ami a magyar csatlakozást illeti, az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a szerbiai vállalat már július elején összehegesztette a csövet a vajdasági Horgos határában – emelte ki Dušan Bajatović. Az FGSZ most a magyar–szerb határtól Kiskundorozsmáig mintegy 15 kilométernyi vezetéket fektet le, és egy nemzetközi mérőállomást is kialakít. A beruházás Magyarország ellátási biztonsága, továbbá az útvonalak diverzifikálása szempontjából is meghatározó. Belgrádi hírközlők a jelentős árcsökkenést is hangsúlyozzák: míg korábban az Ukrajnán és Magyarországon keresztül érkezett gáz köbméteréért Szerbia 48 dollár szállítási költséget fizetett, mostantól már csak 12-14 dollárt. Évente 12,4 milliárd köbméter halad majd át a csövön a szerbiai és a közép-európai szükségletek fedezése érdekében – hangzott el a Velika Plana melletti eseményen. VIRÁG

2021. 08. 03. 15:45

| RÉGIÓ |

HÍZOTT A ROMÁN ÁLLAMKASSZA

LENGYEL VAKCINALOTTÓ

Mintegy 17 millió lengyel, a felnőttek 57 százaléka kapta meg mindkét oltóanyagdózist, de ez a teljes lakosságnak alig a 45 százaléka. Így az ország azon kilenc uniós állam egyike, amelyben a társadalom fele még nem átoltott. A naponta beadott vakcinák száma egyre inkább csökken, pedig a legtöbb oltási pontnál sor nélkül hozzáférhetők. A szakértők szerint ha nem javul az oltakozási hajlandóság, a járvány negyedik hullámának a berobbanása elkerülhetetlen lesz. A múlt héten regisztrált fertőzések túlnyomó többségét a delta-variáns okozta. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerint a legroszszabb forgatókönyv az, hogy szeptember és október fordulójára napi 15 ezer lehet a fertőzések száma, az optimista verzió pedig napi ezerrel számol. Hogy melyik valósul meg, az attól függ, hányan lesznek beoltva – figyelmeztetett. Az elmúlt napokban felmerült, hogy a Család 500+ gyermeknevelési támogatást csak annak utalják át, aki beoltatja magát, de az egészségügyi tárca vezetője ezt elvetette. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországban lesznek-e olyan szabályok, amelyek szerint bizonyos helyekre, például mozikba, éttermekbe csak a vakcináltak mehetnek be, azt mondta: egyrészt az ilyen rendelkezések hatékonyan növelnék a beoltottak számát, másrészt viszont társadalmi elégedetlenséget is kiválthatnak. Egyelőre ki kell meríteni az ösztönzés lehetőségeit. A meggyőzésben a háziorvosoknak is szerepük van, de július elején vakcinalottót is indítottak. A heti sorsolásokon 50 ezer złoty (3,9 millió forint) és elektromos robogó nyerhető, s hamarosan megtartják az első havi húzást két főnyereménnyel, ami 100 ezer złoty és egy Toyota Corolla gépkocsi. Eközben a lengyeleknél is kialakult egy oltásellenes mozgalom (antyszczepionkowcy), amely az interneten nyomul, de a tagjai nemrég Grodzisk Mazowieckiben erőszakkal próbáltak bejutni egy oltási pont épületébe, hogy megakadályozzák a vakcinázást. Személyi sérülést és anyagi kárt is okoztak. „Szabadságot hirdetnek, de trágár szavakkal és ököllel támadnak. Itt nincs kivel vitatkozni. Ezt meg kell bélyegezni” – közölte a miniszter, és megköszönte a rendőrségnek a fellépést. GIZIŃSKA

A román államháztartási hiány az idei első fél év után 33,81 milliárd lej (mintegy 2450 milliárd forint) volt, a bruttó hazai termék 2,96 százaléka – május végén még 2,29 százalékon állt. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit 45,17 milliárd lej volt, ami GDP-arányosan 4,28 százaléknak felelt meg. Az államháztartás bevételei 20,6 százalékkal bővültek a múlt év azonos időszakához mérten, a kiadások 9,8-del növekedtek. A bevételeket elsősorban a gazdasági élet újraindulása serkentette, hiszen áfából 41,5 százalékkal nagyobb összeg folyt be az államkasszába, míg a társadalombiztosítási járulékokból 13,8-del több. Az uniós alapokból származó bevételek csaknem 40 százalékkal bővültek, a jövedéki adóból 21, az szja-ból közel 17 százalékkal gyarapodott a büdzsé. A román kormány 7,16 százalékos államháztartási hiánycélt vállalt erre az esztendőre 5 százalékos gazdasági növekedés mellett, de a GDP akár 7 százalékot is ugorhat. BORBÉLY

ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFA HORVÁTORSZÁGBAN

Példátlan mértékű halpusztulás történt nemrég a kelet-horvátországi, 91 kilométer hosszú Karašica folyóban (nem azonos a Mecsekből eredő, Horvátországban folytatódó Karasicapatakkal). A Papuk hegységben eredő folyó 56. kilométerétől a torkolat irányában a növényzeten kívül szinte minden vízi élőlény elpusztult. A huszonegy évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófához hasonlítható horvátországi halpusztulás kiváltó okát még nem fejtették meg a szakértők, de az biztos, hogy külső szennyeződésről van szó. A helyiek arról számoltak be, hogy a haltetemek megjelenése előtt erőteljes gázolajszagot lehetett érezni a víz körül. A Karašica mentén működő horgászegyesületek közel 50 tonna nemes hal tetemét gyűjtötték össze, utánpótlásuk nehéz feladat lesz. A folyó környezetében a békák és a siklók is elpusztultak. A Karašica Eszéktől északra a Drávába ömlik, így a hatóságok attól tartottak, hogy a mérgezés átterjed, ám szerencsére a Drávában eddig nem tapasztaltak tömeges halpusztulást. Valószínűleg a nagy vízmennyiségben felhígult a szennyező anyag. Amennyiben kiderül, hogy szándékos környezetkárosítás okozta a katasztrófát, a szennyező börtönbüntetésre számíthat. H. D. 2021/31 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 08. 03. 15:45

| SKYNET |

JÁTÉKRA HÍV A NETFLIX STREAMELT SZÓRAKOZÁS A videójáték-iparban is meg fog jelenni a világ legnagyobb filmes streamingszolgáltató cége. Erre a lépésre sejthetően azért is lehet szükség, mert a saját piacán egyre nehezebben tud érvényesülni.

Váratlan húzásra szánta el magát a Netflix. Egy friss bejelentés szerint ugyanis a videójátékok világában is meg akarja vetni a lábát. Ahhoz, hogy megértsük a döntés hátterét, vetnünk kell egy pillantást arra, hogy az ismert médiavállalat mostanra milyen helyzetbe került. A Netflix hosszú éveken át az online videótárak koronázatlan királya volt. Azután, hogy forradalmasították az otthoni film- és sorozatfogyasztást, a céljuk abból állt, hogy ledózerolják a piacot és olyan megkerülhetetlen szereplővé váljanak, amelyet nem lehet kirobbantani a vezető pozícióból. Ezért csőstül öntötték a pénzt a tartalomgyártásba. Volt olyan évük, amikor a sorozatok és a filmek készítésére 15 milliárd dollárt (mai áron közel 4600 milliárd forintot) költöttek el. Csakhogy az utóbbi esztendőkben egymás után jelentek meg az erős konkurensek. A többek között a The Mandalorian című Star Wars sorozattal „támadó” Disney+ például kevesebb mint két év alatt több mint 100 millió előfizetőt gyűjtött össze világszerte úgy, hogy sok nagy piacon még meg sem jelent.

A DISNEY STAR WARS THE MANDALORIAN SOROZATÁNAK FŐHŐSE. A NETFLIX NEM MAGÁNYOS HARCOS EZEN A PIACON

72 | FIGYELŐ 2021/31

F_72-73_sky_videojatek.indd 72

2021. 08. 03. 15:21

| SKYNET |

Bár a Netflix a maga 209 millió előfizetőjével még mindig őrzi elsőségét, de az előrejelzések alapján már nem sokáig. Egy idei becslés szerint valamikor 2026 táján a Disney+ megelőzi őket. Közben az Amazon Prime is szorongatja majd a céget, s szintén komoly piaci részesedése lesz az Apple és a Paramount streamingszolgáltatásainak. Mivel a verseny fokozódik ÉszakAmerikában, a Netflixnek egyre kevésbé terem babér. A baj akkora, hogy ebben a térségben folyamatosan csökken az előfizetőinek a száma, méghozzá nem kis mértékben. Az idei második negyedévben 430 ezren döntöttek úgy, hogy inkább megválnak tőle. Nem csoda, hogy ebben a helyzetben a társaság új bevételi források után próbál nézni. A videójáték-piac pedig ideális a számukra. Ez az ágazat ugyanis épp egy nagy átalakulás kellős közepén áll.

FOTÓ: NETFLIX

EGY KISEBB FORRADALOM KÜSZÖBÉN

A játékosok sokáig ragaszkodtak a fizikai adathordozókhoz, vagyis ha tehették, lemezen vásárolták a játékokat. Ennek megvoltak a maga praktikus előnyei. A letöltött tartalmakat nem lehet csereberélni, a lemezeket viszont kölcsön lehet adni az ismerősöknek, vagy akár pénzzé is tehetők a boltokban. A szaküzletek ugyan viszonylag alacsony áron, de nálunk is szívesen megveszik a megunt diszkeket. A fizikai hordozók ráadásul sok helyen olcsóbbak is voltak a digitális alternatíváknál. Ám a legnagyobb visszatartó erő mégis egy technikai korlát volt: aki a neten vásárolja a sokgigás játékokat, annak le kell töltenie őket a gépére. Széles sávú internet ide vagy oda, azért ez a procedúra jó pár helyen igen sokáig, néha hosszú órákig tartott. Ezt a kényelmetlenséget persze megszüntethetné, ha úgy, mint a zene- és a filmiparban, itt is lenne streaming. Vagyis minden megvett termék azonnal, töltögetés nélkül játszható lenne. Igen ám, csakhogy a videójáték – szemben a filmmel és a zenével – interaktív. A programnak azonnal, villámgyorsan kell reagálnia a felhasználó utasításaira. Elég akár csak pár másodperces késlekedés, és a játék gyakorlatilag élvezhetetlenné válik – ez pedig sokáig jelentős technológiai kihívás volt. Azonban az utóbbi években kezdtek elhárulni a műszaki akadályok a videójáték-streaming elől. Olyannyira, hogy a Google meg is jelent egy saját

& 3*9+1.= *1ö+.?*9ö0 8? 2& RÉGIÓS BONTÁSBAN 2NQQN· K÷ Észak-Amerika

73,9

megoldással Stadia néven, még 2019 novemberében. Ám a keresőcég túl gyorsan akart rárepülni erre a piacra. A Stadiának sok volt a gyermekbetegsége. Csupán azoknál működött jól, akiknél az internet gyors és stabil volt. Több felhasználó arról számolt be, hogy a kép időről időre szétesett, a játékok pedig szaggatottá váltak, vagyis az élmény minden volt, csak nem felemelő… Vagyis a streaming ideje 2019 végén még nem jött el, de a jelek arra mutatnak, hogy hamarosan mégiscsak ez lesz az áttörés. Ráadásul a felhasználók egyre nyitottabbak erre. Az egyik nagy játékkiadó, a Capcom arról számolt be, hogy náluk az értékesítések 80 százalékát immár a digitális verziók eladása teszi ki, a lemezt mostanra jelentősen visszaszorította a termékek letöltése. A Sony az igényeket felfedezve a legújabb konzolja, a PlayStation 5 esetében egy olyan, olcsóbb verziót is megjelentetett, amelynél már nincs is lemezolvasó. Az irány így egyértelműnek tűnik: egyre inkább a digitális térbe tolódik át a játékkereskedelem. Annyira, hogy egy amerikai elemzőcég, a Piper Jaffray szerint ez a piac 2022-re válhat teljesen digitálissá. Ennek a trendnek a hátán pe-

AZ ELADOTT KONZOLOK SZÁMA

Millió darab PlayStation 2 PlayStation 4 115,80 PlayStation 3 87,41 Xbox 360 85,80 Xbox One 50,20 Xbox 24,65 PlayStation 5 10,08 Xbox Series X/S 6,18 Forrás: VGChartz.com

157,68

Latin-Amerika

Európa, Közel-Kelet, Afrika

68,7

Ázsia

27,8

38,6

dig élre törhet a játékstreaming is, akár a Netflix beszállásával.

LEHETSÉGES ÖSSZEFOGÁS

Mivel ez a piac még teljesen kezdetleges, és egyelőre nincsenek rajta igazi óriások, ezért üzletileg jó ötlet most előkészíteni az ágazat meghódítását. A hírek szerint a Netflix mindehhez igazi nagyágyút igazolt le. Az új divíziójukat állítólag az a Mike Verdu irányítja majd, aki korábban az egyik legnagyobb játékfejlesztő, az Electronic Arts (EA) berkein belül is dolgozott, a Facebooknál pedig a virtuális valósággal foglalkozó részleg vezetője volt. A Netflix persze óvatos, nem akarja elkapkodni a piacra lépést: a pletykák szerint csak 2022-ben jelennének meg a videójátékok világában. Egy adatbányász, bizonyos Steve Moser mindenesetre a vállalat alkalmazásában rábukkant pár érdekes információra. Ezek alapján lehetséges, hogy a Netflix partnerségre lép a Sonyval, vagyis az egyik legnagyobb játékipari szereplővel. A felhajtott infókból úgy tűnik, mintha a PlayStationhöz készült kontrollerek támogatását készítenék elő a médiaszolgáltatónál. Így az is előfordulhat, hogy a playstationös játékokkal hamarosan a Netflixen keresztül is lehet játszani. Ez kétségtelenül egy olyan lépés, amelyből mindkét cég jól jöhet ki. A Sony régóta sikertelenül próbálkozik saját játékstreaming-szolgáltatása, a Now felfuttatásával. A Netflix segítségével viszont ezen a fronton is jelentősen meg tudnának erősödni. A médiaszolgáltató pedig így rögtön óriási játékkínálathoz juthatna a Sony által. Mindez egyelőre csak találgatás, ám ha a rendszer technikailag is megbízható lesz, akkor könnyen lehet, hogy újra felpörög a Netflix forgalma. DEVECSAI JÁNOS 2021/31 FIGYELŐ | 73

F_72-73_sky_videojatek.indd 73

2021. 08. 03. 15:21

| CAPPUCCINO |

Ő volt az első fotóművész Debrecenben, akinek a Covid miatt virtuális térbe került a kiállítása. A világhálón azóta is elérhető képek egy részét fizikálisan is bemutatva tavaly nyáron, Esztergomban láthatta a közönség. Jelenleg Miskolcon vannak kiállítva, a debreceni képzőművészek bemutatkozási lehetőségeit szélesíteni akaró közösség napokban nyíló tárlatán, a cívisváros zsinagógájában pedig két képe látható. A művésszel a kiállítások ürügyén többek között az analóg fotózásról, az időről és a digitális világ előli menekülés útjairól beszélgettünk.

GÁL ANDRÁS

Miért izgatja az idő? – Ez nagyon jó kérdés. Nem tudom. Sok neves fotós is használja azt a frázist, hogy a fotó a pillanat művészete. Én ennek próbálok ellene menni, mert szerintem nem a pillanatról – vagy nem csak a pillanatról – szól a fotográfia. Igen, vannak elkapott pillanatok… De én ezeket – lehet, hogy megköveznek érte – nem biztos, hogy a fotóművészet tárgykörébe sorolnám. Különösen, ha a szándék az alkalmazott fotográfia tárgya, valamiféle riport, tudósítás. Ezek a képek nem művészi céllal készülnek, nem a galériák falára szánt alkotásokról van szó, de igenis, ezek között is van, amelyik az idők folyamán művészi képpé vált, mindazzal, amit ez jelent, és ez bevitte a fotót a múzeumba, bevitte az örökkévalóságba. Seres Géza mesterem szavaival élve: „Ötven év alatt egyes tárgyak többletjelentést kapnak, nemes hatásuk lesz.” Gondoljunk csak a régiségvásáron kapható szódásüvegekre. A maguk idejében tucattárgyak voltak, most meg nagyon sokat fizetnek értük, mert ezek olyan antikok. – Lehet, hogy önt is azért ragadta meg az analóg technika, mert arra már elkezdett rárakódni az a bizonyos ötven év? – Erre még nem gondoltam, de lehet benne valami. Azon túl, hogy ez ad lehetőséget az elmélyülésre, ráhangolódásra, azért is

fontos számomra, mert a munkámból adódóan egyébként egész életemben a digitális világot építettem, és napról napra látom, hogyan tűnik el a tárgyakhoz kötődő világ, miként tűnnek el azok a szakmák, amelyek arról szóltak, hogy valaki a két kezével létrehoz valamit, egy tárgyat, egy kézzelfogható produktumot. Tudom, hogy az egyik oldalról a digitalizáció jó az embereknek, de a másik oldalról van egy olyan vonzata is, hogy eltűnnek dolgok, és én ezért, a digitalizáció okozta veszteségek miatt felelősséget érzek. Ha másként nem őrizhetem meg az emberközeli tárgyi világot, legalább megörökítek szerintem fontos valóságdarabokat. Erről szólt az Arcok projektem, amelyben például nyomdászt, mézeskalácsost, fodrászt, citerakészítőt fényképeztem – olyan embereket, akik nem egy egeret tologatnak egész nap, vagy nem csak a billentyűzetet ütik, vagyis nem virtuális dolgot hoznak létre, hanem valami reáléletbelit. A digitális fényképezés arról szól, hogy gyorsan elkattintjuk a gépet vagy mobiltelefont, és kész a kép. Erre bárki képes, ezért sokszor már nem hívnak fotóst, eltűnik maga a szakma is. Ez pedig nagy kár, mert van itt egy olyan szaktudás, egy olyan mívesség vagy szív, lélek, amely nélkül szerintem nem sokat ér, nem sokat mond egy kép. Nekem még vannak fotóalbumaim a családomról is, de már az új generációnak ilyen nincsen. Vannak viszont egyek és nullák valahol egy gépen, egy HDD-n. Az igazi fénykép nem ilyen. Az valódi tárgy, van textúrája, meg lehet fogni, szagolni. Egy kép nekem úgy kép, hogy egy falon van a

74 | FIGYELŐ 2021/31

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 08. 03. 15:22

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1970-ben, Egerben született. Nős, két felnőtt gyermeke és egy unokája van. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a Debreceni Egyetemen informatikatanári diplomát szerzett. A Matáv Rt.-nél kezdett dolgozni műszaki koordinátorként, utána a T-Systems Magyarország Zrt.-nél volt presales manager, majd osztályvezető és projektmenedzser. Jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. telekommunikációs szenior szakértőjeként dolgozik. Tizenhét éve szenvedélye az analóg fotózás, hobbija a videózás és a kerékpározás. KEDVENCEK Film » Ponyvaregény Könyv » Orwell: 1984 Zene » The Doors, Black Sabbath, Depeche Mode

galériában, vagy ha máshol nem, akkor otthon vagy egy barátomnál, egy munkahelyen. Fizikailag létezik, műtárgy, a nevében is benne van, hogy tárgy. Egy monitoron futó egyekből és nullákból álló virtuális halmaz nem tud tárgy lenni. Ez a virtuális valami nem képes tárgyiasulni. Egy kedves budapesti fotós barátom, Stalter György mondta – ő is analóg technikával dolgozik, szubjektív dokumentarista, ebben a műfajban szerintem az egyik legjobb Magyarországon –, hogy azért nem dolgozik digitális géppel, mert az egyek és nullák halmaza, ahol a matematika törvényszerűségei érvényesülnek, a való világban pedig a kémia, a fizika, a biológia meg a lélektan törvényszerűségei, ami teljesen más. Ezzel én is így vagyok egy kicsit, és

amíg van nyersanyag, amíg bírom a kamerát, addig valószínűleg ezt fogom csinálni. – Most paralel két tárlata – egy önálló és egy csoportos – látható a reális térben, egy pedig a virtuálisban érhető el. Milyen tematikájú képekkel jelentkezik? – A virtuális kiállítás a legteljesebb, abban három tematika jelenik meg, Élet – Idő – Arc címmel. Az élet és az idő tematikájában a módosuló tájképeim vannak felfűzve két különböző koncepció mentén, az arc témája pedig a 2017-es, a Modemben bemutatott tárlatom, amelyet a Debrecen kulturális főváros projekt egyik pályázatához kapcsolódva készítettem. 2023-ra kandidált a város, ezért 23 portrét csináltam, 70x90-eseket. Ez a kiállítás a Debreceni arcok nevet kapta, ebből válogattam volna a Covid miatt elmaradt debreceni tárlatom Arc részét. Az Idő és Élet rész pedig most is ki van állítva Miskolcon. Ezeket én módosított tájképeknek nevezem. Szürreális hatásukat a hosszú exponálási időnek köszönhetik, melynek folyamán a tárgyak minden ezred másodpercnyi mozgását rögzíti a kamera. A kompozíció egy része tervezhető, a másik véletlenszerű, úgyhogy mondhatni a képeket mindig ketten készítjük: a Jóisten meg én. Az Élet az Idő tematikának tulajdonképpen egy alsorozata, amikor is bizonyos képek az eredeti jelentésen túl alkalmat adnak egy szabad asszociációra. Én gondolok róla valamit, és a címadással ezt megpróbálom ráoktrojálni a nézőre, mert azt gondolom, hogy nekem ezt lehet, aztán ő meg azt fogad be belőle, amit akar, mert neki meg azt lehet, természetesen. Mindenesetre nekem a képek azt mondják, amit a cím képvisel. Általában e címeknek nincs közük ahhoz, e címeknek, ami a képeken van, vagy csak nagyon áthallásosan. Én Seres Gézától azt tanultam, hogy nem azt fényképezed, amit látsz, hanem amit érzel, amire gondolsz, azt fogod lefényképezni, nem a primer látványt. Ez egy nagyon érdekes dolog, és innen jött az Élet sorozatom. Egy szlovéniai hegygerinc aljában, egy katlanban lévő tóhoz számomra az anyaméh képzete társult, ezért lett a kép címe Születés, a Dél-Olaszországban, egy kisváros mellett, a tengerben lévő, cukorsüveg alakú, hófehér sziklánál kikötött csónakot ábrázoló fotómé meg a helyi keletkezési legenda és a táj hangulata nyomán az, hogy Szerelem. A kék nálam mindig fekete, hogy a fekete-fehér hatás még drámaibb legyen, és grafikus hatások is érvényesüljenek. Az Élet sorozat eredendően egy hat képből álló szekvencia volt. Nem tudtam, hogy ez a hat kép másnak egyáltalán jelent-e valamit, hogy mások is úgy látják-e, hogy ezeknek van közük egymáshoz. Ha nem tesszük melléjük az én asszociációimat, akkor nem is biztos, hogy egymás mellé valók lennének… És akkor jött a visszaigazolás: az esztergomi fotográfiai biennálén megnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetsége nagydíját ez a sorozatom. – Mik a legújabb tervei? – A tavalyi kiállításom kapcsán sokszor megfordultunk Esztergomban, amelynek utcácskáiban, macskaköveiben egri élményeink köszöntek vissza, úgyhogy egyszer csak egymásra néztünk a feleségemmel, és azt mondtuk: itt a helyünk, ideköltözünk. Annál is inkább fontos döntés ez, mert most a Pilis és a Duna a nagy szerelem, úgy érzem, hogy most ott van dolgom. DOMBI MARGIT

2021/31 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 08. 03. 15:22

| TÁRSADALOM |

ÚJRA CSÚCSON AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS JANIK SZABOLCS | Az Európába irányuló migráció újra nagy lendületet vett a pandémia első éve után. A magyar–szerb határon történt incidens is arra utal, hogy továbbra is tömegek igyekeznek bejutni az EU-ba. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettesét arra kérte a Figyelő, hogy elemezze az európai helyzetet.

Ha a nagy képet figyeljük, Európában melyek most a jellemző tendenciák? – Ha megnézzük a Frontex első féléves adatait, akkor azt látjuk: van egy maszszív növekedés. Több mint 61 ezer illegális belépést regisztráltak az EU határain. Ez érdemi bővülés a múlt évhez képest, de tegyük hozzá: 2020-ban, a pandémia berobbanásával csökkentek az érkezési számok. Ám ahogy az idén enyhültek a beutazást korlátozó intézkedések, a határok védelmére is kisebb figyelem hárul – holott az tavaly jól működött –, és ismét lendületet kapott a migráció. Ennek egyik nagy kárvallottja Olaszország, ahol az első fél évben 22 ezer bevándorló ért partot. Észak-Afrikából és a szubszaharai övezetből érkeznek a legtöbben, de a Közel-Keleten is megmaradt a nagy elvándorlási kedv. Érdekes a dél-ázsiai Bang-

lades esete, ahonnan egyre többen jönnek – ők több mint 9000 km-t tesznek meg Líbiáig. A spanyol partoknál is érzékelhető élénkülés, és külön érdemes megemlíteni a Kanári-szigeteket, ahova tavaly augusztus óta bőven 20 000 feletti számban érkeztek. Az Ibériai-félsziget felé irányuló illegális bevándorlás intenzitása elsősorban Marokkón múlik. Egyelőre úgy tűnik, lehet együttműködni az ottaniakkal, de ha egy pillanatra félrefordítják a fejüket, az óriási kihívást jelent a spanyoloknak. Amennyiben a bennünket érintő nyugat-balkáni útvonalat nézzük, ott is jelentősen megnőtt az érkező migránsok száma, de ez ún. másodlagos migrációs mozgás, hiszen alapvetően nem új töme-

gek jönnek, mert a görögök tavaly óta viszonylag jól védik a görög–török határt. Akiket a déli határon látunk, azok régóta arra várnak a Balkánon, hogy eljussanak Nyugat-Európába. – Mi történik a litván határon, hogy lett migrációs góc a balti ország? – Az ottani helyzet egy politikai nyomásgyakorlási játszma része. A fehérorosz rezsimmel és Lukasenka elnökkel tavaly augusztusban (az elnökválasztást követően) romlott meg látványosan az Európai Unió viszonya. Ez év májusában a fehérorosz hatóságok leparancsoltak a levegőből egy polgári járatot, hogy elfogjanak egy rajta utazó ellenzéki aktivistát. Az EU azonnal gazdasági intézkedésekkel szankcionálta a lépést, erre válaszul döntött úgy Lukasenka, hogy migránsok beengedésével helyezi nyomás alá Brüsszelt. A 650 km-es

MIGRÁCIÓS NAGYKÉP EURÓPÁBAN *18ö + 1 ; Illegális határátlépések száma K÷

Változás

59% 2020-hoz

NÖVEKEDÉS

képest

18 604 92%

NÖVEKEDÉS

Olaszország

Spanyolország 5 800

Nyugat-balkáni útvonal

159%

NÖVEKEDÉS

22 000

27%

NÖVEKEDÉS

zág gors ö r ö G 7 339

TTörökország

CSÖKKENÉS

41%

Marokk Mar arokk okkkkó

NÖVEKEDÉS

Líbia

Egyiptom

Irak

nia dá

Jor

Szaúd-Arábia

Ny ug atSza h

ara

i ara h k a sz ia ub ka Sz afri

Izraell

Algéria

50%

6 600

SSzzííria Szí i

Libanonn

zia né Tu

Kanári-szigetek

des

Bangla

Maur aurittánia nia

Mal ali

+TWW¥X +WTSYJ] 2NLW¥HN·PZYFY· .SY­_JY

76 | FIGYELŐ 2021/31

F_76-77_migracio.indd 76

2021. 08. 03. 15:22

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| TÁRSADALOM |

litván határ kínálta magát. Heti négy járat közlekedik Bagdad és Minszk között, majd egyenesen a határra szállítják a bevándorolni szándékozókat. Litvánia komoly bajban van, a helyzet rendkívül súlyos, ezért sürgősen hatékonyan választ kell adnia a kis balti államnak (és az uniónak). – Az elmúlt hetekben a migráció európai narratívájában megjelent egy új hang. Angela Merkel úgy fogalmazott: Németország nem tud minden problémát megoldani, amely az afgán válságban gyökerezik. Fordulópont ez? – Érdekes látni a németek hozzáállásának a változását. Ha elővesszük a 2015 utáni, migrációs tárgyú vezető német politikusi nyilatkozatokat, akkor ki fog rajzolódni egy figyelemre méltó ív, hiszen a Willkommenskulturtól eljutottunk oda, hogy a tömeges befogadás mégsem megoldás. Ehhez nyilván sok tényező járult hozzá, például a nagy érkezési számok, a sajnálatos terrortámadások vagy éppen a kitartó magyar (és V4-es) álláspont. Fontos azonban látni, hogy a nagyon erős humanitárius „szemüveget” még nem tették le, legalábbis a kommunikáció szintjén. Szerencsére ma már elhangzanak racionálisabb, a biztonsági szempontokat is figyelembe vevő érvek: nyilván az integráció kudarca/felemás eredményei sarkallják erre őket elsősorban. Mindenesetre nem csak a német politikai elit ébredezik a témában. – Mi a helyzet a visszatelepítésekkel, mennyire sikerül azokat végrehajtani? – A repatriálás pont egy olyan területet jelent, ahol nyomokban már láthatunk konszenzust. Akik nem jogosultak semmilyen nemzetközi védelemre, azoknak a hatályos szabályok alapján haza kell menniük, viszont ennek érvényt kell szerezni. A migrációs politikának ez olyan alapeleme lehet, amely köré könnyebben építhető konszenzus. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberi javaslatcsomagja is rögzíti a repatriálások erősítését. Ez támogatható elemnek tűnik, annak ellenére, hogy a paktum szétosztásra vonatkozó elemet is tartalmaz. A repatriálások messze nem működnek hatékonyan, a jogerősen kiutasítottak legfeljebb 30-40 százalékát sikerül hazaküldeni. Ez borzasztóan alacsony arány (nyilván a pandémia sem segítette a kitoloncolások végrehajtását). Tegyük hozzá: a hazatelepítés továbbra is a második legjobb opciót jelenti, hiszen pénzbe kerül, erőforrásokat igényel, logisztikát kell mögé tenni,

szükséges a kibocsátó országgal kötött élő visszafogadási egyezmény. Ezek komoly feltételek, jól látszik, hogy sokszor nem is tudnak megfelelni nekik a tagállamok. Arról nem is beszélve, hogy sokan eltűnnek a hatóságok látóköréből, már a kiutasítási határozatot sem lehet eljuttatni hozzájuk. Összességében ezer sebből vérzik a repatriálás. Az afganisztáni helyzet romlása nyomán egyébként több skandináv ország is leállította a hazaküldéseket, az ottani körülmények ismét humanitárius katasztrófával fenyegetnek. Ha egy többmilliós – vagy akár csak százezres – embertömeg megmozdul, az rendkívüli kockázatokat hordoz Európa számára – még akkor is, ha az afgánok többsége nem feltétlenül az öreg kontinenst venné célba. Az EU alapvető stratégiai érdeke, hogy a környező régiókban se alakuljon ki ehhez hasonló helyzet. – Ha az illegális bevándorlást jól kezelő gyakorlatot keresünk, akkor a dánokra érdemes figyelni, bár épp a napokban hevesen támadják őket a migrációt támogató jogvédők. Miféle különutas politikát folytat Koppenhága? – Dánia az elmúlt időszakban azzal került a hírekbe, hogy nagyon komoly szigorító migrációs intézkedéseket hozott, a repatriálások felpörgetésétől kezdve a menekültügyi rendszer „bemeneti oldalának” a szigorításán át a gettók felszámolásáig bezárólag. Az egyik legújabb döntés értelmében kísérleti jelleggel megpróbálják kiszervezni a menekültügyi eljárás lefolytatását egy harmadik országba, várhatóan Ruandába. Ez sem egy teljesen új ötlet; korábban már volt szó arról, hogy létre kellene hozni úgynevezett hot spotokat, ahol előszűrik a kérelmeket (Magyarország is támogatta a koncepciót). Ezek a kezdeményezések azonban elhaltak, mert nem volt olyan állam, amely ezt vállalta volna. Mindenesetre a dánok most megpróbálják, és a hírek szerint a britek érdeklődve figyelik, mire jutnak. A dánok azért is kísérletezhetnek „bátrabban”, mert rájuk nem vonatkozik a közös migrációs politika, ezt a feltételt sikeresen kialkudták maguknak korábban. Persze ők is folyamatosan kapják a kritikát. Külön érdekesség, hogy a jobboldali kabinetet váltó szociáldemokrata kormány ugyanúgy viszi tovább a szigorú bevándorlási politikát. A dán politikai elit egy-

MIGRÁCIÓS HÍREK RÖVIDEN A szlovén belügyminiszter meghívására uniós kollégái Szlovéniában a schengeni zóna lehetséges reformját is megvitatták, aminek a célja egy olyan térség kialakítása, amely képes ellenállni az új kihívásoknak. A Nagy-Britannia és Franciaország között kötött egyezmény szerint a szigetország 54 millió fonttal (22,4 milliárd forint) támogatja majd a francia hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák a migránsok csónakokkal való átkelését a csatornán. A svéd bevándorlási hivatal július 16-án azonnali hatállyal és határozatlan időre felfüggesztette az Afganisztánba irányuló hazautaztatást. Az országban jelenleg 7000 jogerősen kiutasított afgán állampolgár tartózkodik. A szigorú ellenőrzés miatt Szíriából már nehéz illegálisan átjutni Törökországba, a görög partokhoz való átkelés pedig 15 ezer dollárba is kerülhet. Ezzel szemben a szírek Líbiába vízum nélkül, repülővel utazhatnak, onnan kétezer dollárt fizetnek az olasz partokhoz való átjutásért, az út Németországig pedig összesen hatezer euróba kerül. Noha Szíriában a harci cselekmények gyakorlatilag véget értek, a gazdaság összeomlása és az elszabaduló árak miatt továbbra is tömegek készülnek elhagyni az országot. Forrás: Migrációkutató Intézet

ségesen meghallotta a társadalom hangját, a tömeges bevándorlás elutasításának a preferenciáját, s ezt migrációs politikájának a középpontjába emelte. De az osztrák kancellár is egyre erőteljesebben kommunikálja a külső határok védelmének a fontosságát, és felszólal a szétosztás ellen. A trend tehát tetten érhető, a szigorításpárti álláspont már messze nem csak a visegrádiak sajátja az EU-ban. LENGYEL GABRIELLA 2021/31 FIGYELŐ | 77

F_76-77_migracio.indd 77

2021. 08. 03. 15:22

| TÁRSADALOM |

A NÉPSZERŰ FINN HARDROCKZENÉSZ, MR. LORDI MÁSODIK OLTÁSÁT KAPTA MEG A NYILVÁNOSSÁG ELŐTT. KELL A JÓ PÉLDA

KORONAVÍRUS: NEM NÉZ KI JÓL, AMI JÖN

A hét híre, hogy a gyártók felemelték a Pfizer és a Moderna vakcina árát, mert az oltóanyagokat a delta-variánshoz igazították. Így a Pfizer 15,50-ról 19,50 euróra, míg a Moderna 21,50 euróra drágult. A járványkezelés fókuszában továbbra is az átoltottság mértékének a növelése áll, a kormányzatok többféle eszközzel kapacitálják a polgárokat. Eddig a18 év feletti európai lakosok 57,2 százaléka kapta meg mindkét oltást, az arányt tovább kell javítani. A szlovákok 21 millió euró értékben osztanak szét nyereményeket vakcinalottó keretében. Ennek bejelentésekor a lakosság rögtön nagyobb hajlandóságot is mutatott; nem telt el egy

nap, s 160 ezren regisztráltak. A francia kormány nem akar nyereményeket osztogatni, sőt hamarosan ún. egészségigazolványra lesz szükség a vonatokon, a belföldi járatokon és a távolsági buszokon, valamint az éttermekben és a kávézókban. Maga a pass egy QRkód, amely azt mutatja, hogy az illetőt teljes mértékben beoltották, a közelmúltban negatív PCR-tesztet kapott, vagy nemrégiben épült fel a Covid–19fertőzésből. A britek a kismamákat sürgetik, hogy mielőbb oltassák be magukat, mert a delta-variáns lényegesen nagyobb kockázatot jelent a terhes nőkre. Németországban szeptember elsejével kezdik meg az időseknél az emlé-

keztető oltások beadását, az egészségügyi miniszter pedig indítványozta a 12–17 évesek injekciózását, holott ezt a szövetségi állandó oltóbizottság egyelőre nem javasolja. Feltehetőleg külföldi hackerek leállították Lazio tartományban, így Rómát is érintve az olasz regisztrációs rendszert, ami komoly fennakadásokat okozott. A Draghi-kormány szeptember végére ígéri a lakosság 80 százalékos átoltottságát. A hatóságok továbbra is óvatosságra intenek, egy tanulmány ugyanis kimutatta, hogy ez év februárjától a Coviddal összefüggő halálesetek 99 százaléka az oltatlanok körében fordult elő.

FOTÓ: JOUNI PORSANGER, REUTERS

COVID-KÖRKÉP | Magyarországon továbbra is nyugvóponton a járvány, európai kitekintésben Cipruson, Spanyolországban, Portugáliában a legnagyobb a fertőzöttek száma. A franciák nehezítik az oltatlanok életét, Berlinben összecsaptak a rendőrökkel a tüntetők. Heti körkép.

78 | FIGYELŐ 2021/31

F_78-79_covid-korkep.indd 78

2021. 08. 03. 15:41

| TÁRSADALOM |

A WHO VÁRAKOZTATJA AZ OROSZOKAT

Lengyelországban felgyújtottak egy mobil oltóállomást; a kormány terrorcselekménynek nevezte az akciót. Több oltásellenes incidens is történt a lengyeleknél. Vannak olyan déli megyék, ahol az átoltottság éppen csak eléri a 30 százalékot. Ausztria utazási korlátozásokat vezet be a Spanyolországból, Ciprusról, Hollandiából érkezők számára. Nyugati szomszédunk a 14 év feletti fiatalok oltását szülői beleegyezés nélkül is lehetővé teszi.

AKTÍVAK AZ OLTÁST ELLENZŐK

A vakcinaellenesek úgy érzik, egyre kevesebb lehetőségük lesz kibújni az oltás alól, ez esetben viszont elkaphatják a betegséget. A hét végén Berlinben szerveztek tüntetést, a gyülekezési tilalom ellenére. A demonstrálók öszszecsaptak a rendőrökkel, a rendfenntartóknak könnygázt és vízágyút kellett bevetni az oszlatás érdekében. Csütörtökön Németországban immár két hónapja csúcson volt a napi koronavírusfertőzöttek száma, a delta-variáns vált ott a meghatározó törzzsé. Josep Borrell, az unió külpolitikai vezetője kritikusan nyilvánult meg a közösség vakcinapolitikáját illetően, mivel nem sikerült teljesíteni az Afrikának és Dél-Amerikának ígért szállításokat – írta a Politico. Miközben Kína vakcinadiplomáciájával egyre növeli a befolyását, az EU ismét lemaradt a cselekvésben. Peking milliószám küldi az oltásokat, Hszi Csin-ping elnök hárommilliárd dolláros járványsegélyt ígért a szegényebb országoknak, közben nagy beruházásokat hajtanak végre mindkét fent említett kontinensen. Borrell utalt arra, hogy Ursula von der Leyen 200 millió oltóanyagot ígért az alacsony és közepes jövedelmű országoknak, ehhez képest körülbelül 10 millió adagot sikerült eljuttatni hozzájuk.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

KÜZDELEM ÁZSIÁBAN

Az oltások gyors előrehaladása ellenére Indiában, Malajziában és Japánban az elmúlt hetekben nőtt a fertőzések száma. Ahol lassú ütemben oltják a lakosságot, mint Thaiföldön, Indoné-

A Szputnyik V vakcina jóváhagyását július végére ígérte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), de eddig még nem történt meg, annak ellenére, hogy 67 országban már engedélyezték az oltóanyag használatát. Ilyash Györgyöt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét az oroszországi vakcinapolitikáról kérdezte a Figyelő, illetve arról, miként viszonyul Moszkva a fenti helyzethez, és hogyan befolyásolja az orosz turisták utazását a WHO késlekedése. „Jelen pillanatban talán nem is kifejezett prioritás a világszervezet engedélye. Hogy ez miért van így, annak több oka is lehet. A legfontosabb az – ahogy a nyugati vagy az indiai vakcinagyártók gyakorlatában is történt –, hogy minden esetben elsőbbséget élveznek a helyi szükségletek, azokat kell elsőként kielégíteniük a cégeknek. Ahogy a delta-variáns megjelent, az orosz járványügyi helyzet is súlyosbodott, ezért a kormányzat a belső ellátásra összpontosít, különböző szabályozásokkal ösztönzi az oltási kedvet. Ennek meg is lett az eredménye, mert a korábban tartózkodók közül egyre többen jelentkeznek a vakcina felvételére – fejtette ki Ilyash György. – Az kétségtelen, hogy a tervekkel és reményekkel szemben lassabban halad a belföldi előállítási kapacitás növelése, és nem gyorsult fel a gyártás a szerződött dél-amerikai, dél-koreai, közel-keleti partnerekkel sem, mert az első legyártott tesztadagokat vissza kell küldeni Moszkvába minőség-ellenőrzésre, ez pedig időbe telik. Tehát amíg nem sikerül növelni a kapacitást, addig a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye nem létkérdés.” Az EMA vonakodását illetően a szakértő úgy fogalmazott: az orosz narratíva a szokásos kettős mérce alkalmazását említi. „Míg a világ vezető nemzetközi tudományos folyóirataiban, a Lancetben és a Nature-ben megjelentek az orosz oltóanyag eredményességét igazoló publikációk, az EU időhúzása nehezen magyarázható Moszkva szerint. A Szputnyik hatékonyságát az eddigi oltási gyakorlat is alátámasztja. Már több mint tízmillió embert beoltottak vele világszerte; a jelentések 91–97 százalék feletti védettségről számolnak be, súlyos mellékhatásokról nem adtak hírt a felhasználó országok. A turizmust nyilván hátráltatja, hogy a korábbi ígéretek ellenére is egyes államok csak PCRtesztekkel engedik be az orosz látogatókat, ez pedig súlyos gazdasági veszteségeket jelent többek között Olaszországnak, Franciaországnak, Spanyolországnak, részben pedig Egyiptomnak, Törökországnak, mert ezek a legnépszerűbb nyaralási célpontok Oroszországban” – foglalta össze Ilyash György.

TESZTELNEK CSIANGSZU TARTOMÁNYBAN. KÍNÁBAN LOKÁLIS FELLÁNGOLÁSOKAT MUTAT A JÁRVÁNYHELYZET

ziában, Vietnamban, Mianmarban, ott a napi megbetegedések száma dinamikusan emelkedik. Indiában továbbra is nagyon lassan növekszik az átoltottság: a lakosság 25 százaléka kapta meg az első dózist, s csak 7 százalék a másodikat is. A napi esetek száma meghaladta a 42 000-et az elmúlt három hétben. Pakisztánban ez az adat július 29-

én 4537 volt, április vége óta a legroszszabb. Malajziában a lakosság 41 százaléka kapta meg az első adagot, 19 százalék a másodikat is. Az esetszám növekedését egyelőre nem sikerült megállítani, a napi érték meghaladja a tízezret. LENGYEL GABRIELLA

2021/31 FIGYELŐ | 79

F_78-79_covid-korkep.indd 79

2021. 08. 03. 15:41

| SPORT |

SZUPERKEDD TOKIÓBAN

MAGYAR ÉREMESŐ | Hosszú böjt után Kopasz Bálint kajakozó és Lőrincz Tamás birkózó olimpiai bajnoki címe törte meg a csendet Tokióban, a többi kajak-kenus és a vitorlázó Berecz Zsombor révén pedig a tizenegyedik versenynap hajszál híján olyan eredményes lett, mint az első tíz együttvéve.

HA EGY ÜZLET BEINDUL

A tokiói szuperkeddig a mieink két-két arany-, ezüst- és bronzéremmel álltak, miután Szilágyi Áron a kard egyéni megnyerése után a csapatversenyben is bronzérmes lett Decsi Tamással, Gémesi Csanáddal és Szatmári Andrással, Milák Kristóf pedig a 200 méter pillangón esélyesként aratott fölényes győzelem után 100-on Európa-csúccsal lett második az amerikai Caeleb Dressel mögött. Rajtuk kívül éremátadó ceremónián a párbajtőr egyéniben második Siklósi Gergely, illetve a dzsúdós Tóth Krisztián volt érdekelt, utóbbi a negyeddöntős veresége után a vigaszágon masírozott a dobogó alsó fokáig a 90 kilogrammos súlycsoportban. A hétórás időeltolódás miatt az igazi megszállottak már hajnal fél háromkor keltek, hiszen kajak-kenuban kezdődtek az elődöntők, amelyet a hatból öt egységünk sikerrel vett, magyar idő szerint fél öt után pedig következtek a finálék. A női K–1 200 méterben előzetesen senki sem számolt éremmel, Lucz Dóra hatodik helye a sprintszám erős mezőnyében szép eredmény, míg Kárász Anna a B döntőben lett hetedik, összességében a 16. helyen zárt. Annak, hogy a korábbiaktól eltérően egy versenyszámban két magyar hajó is vízre szállhatott, abban bíztunk, hogy a folytatásban lesz igazán jelentősége. Férfi K–1 1000 méteren Kopasz Bálintért és Varga Ádámért szoríthattunk. A döntőben Fernando

LŐRINCZ TAMÁS. A CSALÁDJÁRA GONDOLT A LEGNEHEZEBB PILLANATOKBAN

Pimenta kezdett a legjobban, de Kopasz is ment a portugállal, míg Varga beragadt a rajtnál. Kopasz Bálint már 300 méternél az élre állt, és onnantól nem volt ellenfele, a nagyot hajrázó Varga Ádám pedig az utolsó métereken nemcsak a mellette jól húzó németet, Jacob Schopfot előzte meg, hanem a jóformán csak saját magával versenyző Kopasz túloldalán evező Pimentát is, így a remélt bronzból ezüstérem lett a célban. Olimpián ezt megelőzően 1996-ban, Atlantában fordult elő legutóbb, hogy egy versenyszámban két magyar állt a dobogón, méghozzá 200 méteres mellúszásban Rózsa Norbert, Güttler Károly volt a sorrend az élen. Érdekesség, hogy K–1 1000 méteren legutóbb az 1968-as mexikóvárosi játékokon örülhettünk győzelemnek, Hesz Mihály révén.

BARÁTNŐ HELYETT ARANYÉREM

„Kilencéves korom óta erre a napra készültem, ez pedig másfél évtizednyi kőkemény munkával és folyamatos lemondásokkal járt” – értékelt az MTI-nek a Győri VSE szegedi születésű olimpiai bajnoka. A 24 esztendős sportoló kifejtette: nem volt buli, nem voltak barátok, sőt, még barátnő sem. „Láttam az örömöt édesanyám arcán is, aki nagyon sokat tett azért, hogy idáig eljussak, felkészített, minden nap ott volt mellettem, megfőzött mindenféle minőségi ételt” – emelte ki edző-édesanyja, Demeter Irén szerepét a kajakozó. Azt is elmondta, világ- és Európabajnokként a mostanra elért sikereknél többet már nem kíván, de folytatni akarja a kajakozást, és úgy érzi, nyári játékokon még

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, KOVÁCS TAMÁS, MTI

Az amerikai elnökválasztási folyamat meghatározó eseménye a szuperkedd, és az előzetes várakozások alapján nagy napra készült a magyar olimpiai csapat is Tokióban. Úgy vágtak neki a keddi versenyeknek a piros-fehér-zöld delegáció tagjai, hogy néhány óra leforgása alatt olyan eredményesen szerepelhetnek, mint az első tíz nap együttvéve. Biztos arany persze nincs, de jól álltak a csillagok, végül pedig bőven volt minek örülni. De szögezzük le nyomban, a negyedik–hatodik pontszerző helyeket is meg lehet, sőt meg is kell becsülni, lásd a negyedik Vas Kata Biankát, aki 19 évesen minden idők legjobb magyar hegyikerékpáros eredményét érte el, triatlonban pedig Bicsák Bence szenzációs versenyzéssel lett hetedik. A sort szerencsére hoszszan lehetne folytatni, arra a szurkolói betegségre pedig inkább ne is vesztegessük a szót, hogy sokan keblükre ölelnék a bajnokokat, érmeseket, azoknak viszont, akik valamiért alulteljesítenek, azt üzenik, inkább haza se jöjjenek az olimpiáról…

80 | FIGYELŐ 2021/31

F_80-81_olimpia.indd 80

2021. 08. 03. 15:48

| SPORT |

KOPASZ BÁLINT. A JAPÁN FŐVÁROSBAN 24 ÉVESEN VÁLTOTTA VALÓRA AZ ARANYESÉLYT

akár háromszor is elindulhat pályafutása során. A mindössze 21 éves Varga Ádám az ezüstérméről azt mondta, felemelő érzés, hogy „egyszerre két ilyen szép magyar siker született”. Pedig női K–2 500 méteren többen valószínűsítettek kettős magyar sikert, ezzel szemben az új-zélandi és a lengyel duó mögött Kozák Danuta és Bodonyi Dóra bronzérmet szerzett, a szám másik magyar egysége, Csipes Tamara és Medveczky Erika negyedikként ért célba. „Kihajtottuk magunkat, de rosszul sikerült a rajt, ráadásul a táv közepén meg is billent a hajónk. Reméljük, a folytatás jobban alakul” – összegzett az M4 Sportnak Kozák Danuta, aki Tokióba ötszörös olimpiai bajnokként érkezett. Nemcsak a kajakdöntők kezdetének köszönhettük az éremesőt, a Finndingi hajóosztályban versenyző Berecz Zsombor ugyanis a második helyével a magyar vitorlázósport valaha volt legjobb olimpiai szereplését érte el. Ezt megelőzően Repülő hollandiban a Detre ikreknek, Szabolcsnak és Zsoltnak volt egy bronzérme az 1980-as moszkvai olimpiáról. Tekintve, hogy a versenytársak olyan országot képviseltek, amelynek tengere vagy inkább óceánja van, óriási siker Berecz Zsombor ezüstérme, akinek az olimpiai bajnoki címre is volt esélye az Enosima Jachtkikötőben. Világ- és Európa-bajnok vitorlázónk tíz futam után a második helyen jutott be a dupla szorzós éremversenybe, amit kiváló versenyzéssel meg is nyert, de mivel a címvédő brit Giles Scott remekül hajrázott, összetettben ő kerekedett felül, míg a

harmadik hely a spanyol Joan Cardonáé lett. „Szerintem még nem láttak nálam boldogabb ezüstérmest” – mondta a Nemzeti Sportnak Berecz Zsombor, hozzátéve, beérett a sok munka és megérte az a sok áldozat, amit ő, illetve a családja hozott azért, hogy itt lehessen.

SZÖCSKE A CSÚCSON

A kötöttfogású birkózok 77 kilogrammos döntőjére már abban a tudatban állhatott ki a regnáló világ- és Európa-bajnok Lőrincz Tamás, hogy látta az öccsét, Lőrincz Viktort bejutni a fináléba. Közben az uszodából is jó hírek érkeztek: női vízilabda-válogatottunk 14–11-re verte Hollandia legjobbjait egy nagy taktikai csatát hozó, feszült hangulatú találkozón, amelyen a mieink legeredményesebb játékosa Leimeter Dóra volt négy góllal. Ezzel eldőlt, hogy Bíró Attila szövetségi kapitány együttese az elődöntőben a spanyolokkal találkozik. A birkózócsarnokban pedig folytatódott a szuperkedd: a 2012-es londoni ezüstérem után Tokióban az újabb döntőben már nem engedte ki a győzelmet a „pattogós” birkózása miatt Szöcske becenévre hallgató ceglédi klasszis. Az idősebb Lőrincz fivér az előző napi nyolcaddöntőből mérkőzés nélkül jutott tovább, miután a marokkói ellenfele nem mérlegelt, a folytatásban a japán Jakubu Sohei (3–1) nem okozott gondot, majd az elődöntőben izgalmas végjátékban 6–5-re verte a kétszeres vb-bronzérmes iráni Mohammedali Geraeit. „Arra gondoltam, hogy ott van a feleségem és a két gyönyörű gyerekem, akiket négy éve hagyok ott az edzőtáborok és versenyek miatt – az nem lehet, hogy ezek után én itt ne menjek végig” – fogalmazott az első nap után Lőrincz Tamás, akire a fináléban a kirgiz Akzsol Mahmudov várt. Az ellenfél kezdett jobban, de a magyar birkózó fordított, és 2–1-re nyert. „Nem hiszem el, hogy nekem ez megadatott, nem találom a szavakat, köszönöm mindenkinek a támogatást” – mondta az M4 Sport kamerája előtt a BHSE 34 éves olimpiai bajnoka, aki a negyedik olimpiáján koronázta meg 15 éves felnőttpályafutását. A szuperkedd slusszpoénja Szőke Alex bronzérme lehetett volna a kötöttfogású birkózók 97 kilogrammos súlycsoportjában, de ő nem bírt a lengyel Tadeusz Michalikkal, így ötödik lett. GYÖNGYÖSI BALÁZS

BERECZ ZSOMBOR. NEM KELL TENGER VAGY ÓCEÁN A NAGY VITORLÁZÓSIKERHEZ

2021/31 FIGYELŐ | 81

F_80-81_olimpia.indd 81

2021. 08. 03. 15:48

| AJÁNLÓ |

ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL Augusztus 3–7. között rendezik a Villányi-hegység lankái között, Nagyharsányban az Ördögkatlan Fesztivált. Fellép többek között a Péterfy Bori & Love Band, a 30Y, a Kiscsillag, Szabó Balázs Bandája, Tompos Kátya, Ferenczi György és az 1Ső Pesti Rackák, Frenk és még sokan mások.

KONCERTEK, KIÁLLÍTÁSOK MEG A HOSSZÚ ÉLET GARTEN BALATON LOVASON Harmadik alkalommal nyílt meg a Garten Balaton kortárs művészeti hetek. Az idén a programok három észak-balatoni községben, Lovason, Felsőörsön és Csopakon érhetők el. A korábbi évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is a kortárs képzőművészet, szobrászat áll a középpontban, de az idén először a kortárs fotó is melléjük került. Koncertek, kiállítások, pódiumbeszélgetések a programban, augusztus 21-ig.

BEN SHAPIRO | A történelemben először egyszerre áll össztűz alatt a nyugati civilizáció két alappillére, Athén és Jeruzsálem öröksége. Ennek a védelmében írt világsikerű könyvet a legismertebb amerikai konzervatív zsidó véleményformáló, Ben Shapiro. A történelem jobb oldala című mű nem csupán meggyőző és tömör bizonyítéka annak, hogy az elmúlt 3000 évben a történelem és a civilizáció hajtóereje a hitre és a teremtett világ tanulmányozására épülő gondolkodás volt, hanem szenvedélyes kiáltvány is örökségünk közös védelmére. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A HOSSZÚÉLET-PARADOXON

STEVEN R. GUNDRY | A betegek ezreivel dolgozó neves kardiológus és szívsebész munkája során felfedezte, hogy az öregedéssel elérkező betegségek egyáltalán nem törvényszerűek, hanem életmódunk következményei. A hosszúélet-paradoxon megmutatja az egészséges öregedés módszerét: hogyan támogassuk szervezetünk „legősibb” részeit, a testünkben élő mikroorganizmusokat. Egészségünket jelentős részben a mikrobiomot alkotó bélbaktériumok határozzák meg. A ráktól az Alzheimer-kóron át egészen az olyan közönséges nyavalyákig, mint a reuma és az elhízás, ezek az apró lények irányítják életünk minőségét, miközben egyre idősebbek leszünk.

FOTÓK: SZABÓ BALÁZS BANDÁJA/FACEBOOK; FIGYELŐ-ARCHÍV

A TÖRTÉNELEM JOBB OLDALA

82 | FIGYELŐ 2021/31

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 08. 03. 15:30

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁR ÁRUSOKNÁ OKNÁL! WWW.FOURFOURTWO.HU W WW.FOURFOUR

F_BIII-FFT.indd III

2021. 08. 03. 13:51

F_BIV_lapcentrum.indd IV

2021. 08. 03. 13:51