Figyelő_2021-30

Ü Z L E T I

H E T I L A P

TÖBBEN VÁLASZTJÁK A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁST

Úton az elitbe PIRCS KAROLA-INTERJÚ

DEMENCIAMENTES ÖREGKOR HORVÁT TURIZMUS

LEÁLLHAT A SZEZON

ROMÁN ÉPÍTŐIPAR

EGEKBEN AZ ANYAGÁRAK LUFTHANSA SYSTEMS

FEJE TETEJÉN A LÉGIIPAR

ÁRA: 790 FT

30. SZÁM | 2021. JÚLIUS 29.–AUGUSZTUS 4.

F_BI-gazdasag.indd 1

2021. 07. 27. 14:48

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁR ÁRUSOKNÁ OKNÁL! WWW.FOURFOURTWO.HU W WW.FOURFOUR

F_BII-FFT.indd II

2021. 07. 27. 14:41

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Brüsszeli gyors

CÍMLAPON

10 FELSŐOKTATÁS „Örömmel értesítjük, felvételt nyert”

28

14 PÖLÖSKEI GÁBORNÉ „Senki se hagyja el

Feje tetejére állt iparág

Alaposan átalakította a légi forgalmi ágazatot a pandémia, még az e szektor cégeinek beszállító nagyvállalatok életét is meghatározták a változások. Mint a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója, Stephan Neumann elmondta, például a járvány előtt az alkalmazásokat elsősorban a historikus adatok alapján optimalizálták, ám ez a módszer a krízis időszakában haszontalanná vált.

A rendszereik ma inkább elemzik a meghozott emberi vagy automatizált döntések hatását, hogy az eredményt felhasználják a következő határozatra vonatkozó javaslathoz.

37

Demenciamentes öregkort!

Pircs Karolina kutatónő és csapata olyan agysejtet alakít ki, amely hordozza a páciens korát. Ez felhasználható új gyógyszerek tesztelésére. Ezt az egyedi kutatási programot viszi a Semmelweis Egyetem egyik újonnan alakult laborjában a svédországi Lundi Egyetemről hazatért interjúalanyunk, akit az eddigi eredményeiről és a terveiről kérdeztünk.

62

Veszélyben a horvát gazdaság motorja

Július derekán narancssárga, azaz kockázatos besorolású zónává nyilvánította az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) délnyugati szomszédunk tengerparti vidékeit, mivel ismét egyre több koronavírus-fertőzöttet azonosítanak az országban. Ez aggodalommal tölti el az idegenforgalomból élőket, de az egész gazdaság megsínyli, ha leáll a szezon.

66

Lassú ébredés vészjelzésre

Keleti szomszédunkban is az egeket ostromolják az építőanyagárak, súlyos piaci aránytalanságokkal és az infrastrukturális beruházások leállásával fenyegetve. Utóbbi perspektíva már a kormányt is cselekvésre kényszerítette.

Címlap: Puzzlepix/Shutterstock

az iskolarendszert képzettség nélkül!”

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

TŐZSDE

52 TŐZSDÉK Felzárkózóban az európai részvénypiacok

54 RÉSZVÉNYPIACOK Ötvenéves az indexkövető alap

56 ÁRUTŐZSDÉK Rekordszinten az alapanyagárak

GEOPOLITIKA

57 AMERIKAI GAZDASÁG Száguld az infláció az USA-ban

58 NÉMET BELPOLITIKA Eljött a

gumicsizma-politizálás ideje

17 UNIÓS PÉNZ NÉLKÜL Hazai terv készül 18 SZIGORÍTÁSI CIKLUS Ismét kamatot emelt

60 KÍNAI GAZDASÁG Kivár az ázsiai óriás

20 MAURER SZEMERE Egészségipar: kkv-k

62 LEÁLLHAT A TURIZMUS Veszélyben a

a jegybank

a fókuszban 22 NSV Budapest–Varsó/Bécs: vasúton gyorsabb lesz 24 KIVEZETÉS Budapesten is kitörhet a „dízelháború” 26 FELMÉRÉS Optimista ifjak

CÉGVILÁG

28 STEPHAN NEUMANN Feje tetejére állt 31 34 37 40

iparág HOTEL Variációk egy témára HAJDU-ALU Most dupláznának PIRCS KAROLINA Demenciamentes öregkort!

SYNLAB Szintet léptek

SZEMÉLYI HÍREK

43 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

44 ZS. NAGY ISTVÁN Fontos a lízing szerepe 47 48 49 50 51

az újraindításban BIZTOSÍTÁS Viharos évek VÁLLALATI HITELEK Kellenek az ösztönzők STARTUP CAMPUS Robot-tengeralattjárót talált fel az Év Felfedezettje LAKOSSÁGI BETÉTEK Átrendeződés előtt EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK Van hova fejlődni

RÉGIÓ

horvát gazdaság motorja

63 BEKEMÉNYÍTENEK A HATÓSÁGOK Strandbitorlók az Adrián

64 KÍNAI PARTNERSÉG Eurómilliárdok vízgazdálkodásra Szerbiában

66 ÉPÍTŐIPARI DRÁGULÁS ROMÁNIÁBAN Lassú ébredés vészjelzésre

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 OROSZ INTERNET- ÉS CSIPFEJLESZTÉSEK

Kompatibilitási és kapcsolati káosz közeleg?

CAPPUCCINO

72 VÁRADI-BÓTA KINGA

TÁRSADALOM

74 RÓKUSFALVY PÁL Minden vesztes helyzetből fel kell állni

76 HORVÁTH BOLDIZSÁR A zöldszállító 78 MELANOMA Egy ismeretlen ellenség 79 KIBERVÉDELEM Okosóra, fitneszapp, biztonsági rések

SPORT

80 SZILÁGYI ÁRON Legendás magyar kard

AJÁNLÓ

82 FESZTIVÁL, KIÁLLÍTÁS, SZÍNHÁZ

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/30 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 07. 27. 16:02

| A HÉT HÍREI |

BRIT KAMPÁNY AZ ELHÍZÁS ELLEN

Miután Nagy-Britannia felnőtt lakosságának többsége túlsúlyos, és tavaly több mint egymillióan kerültek kórházba elhízással kapcsolatos betegségek miatt, a brit kormány médiahadjáratot hirdet az elhízás ellen. Ennek részeként korlátozzák a magas zsír-, só- vagy cukortartalmú ételek tévéhirdetéseit, valamint olyan „nyomkövető” applikációkat vezetnek be, amelyekkel képesek lesznek monitorozni az állampolgárok vásárlási és testmozgási szokásait. Az országos program kidolgozásán a Downing Street egész csapata dolgozik. A kísérleti projekt 6 millió fontjába (2,54 milliárd forint) kerül a kormánynak, és állítólag Sir Keith Mills, a széles körben használt Air Miles és a Nectar ügyfélhűségprogram mögött álló vállalkozó is részt vesz annak fejlesztésében.

TÍZMILLIÁRDOS TÁMOGATÁS A STARTUPOKNAK

A HÉT 100,5 SZÁMA

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, 50 hektáros filmgyártó központ épülhet fel Mogyoródon, Astra Filmland néven. A mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás tovább erősítheti Magyarország nemzetközi filmgyártásban elfoglalt előkelő pozícióját, illetve versenyelőnyét a régió többi filmes központjával szemben. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló park magas minőségű szolgáltatásokkal bővítheti a már ma is jelentős hazai filmgyártási kapacitásokat. Magyarország egyik legsikeresebb és gyorsan fejlődő ágazata a filmipar. A Nemzeti Filmintézet által koordinált hazai támogatási rendszer és az egyre magasabb minőségű, mind felkészültebb magyar filmes szakma évente produkciók tucatjait vonzza hazánkba. Az idén az iparág mértéktartó becslések szerint is mintegy 200 milliárd forintos bevételt termelhet Magyarországon.

százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság az eurózóna tagállamaiban ez év első negyedének a végére a három hónappal korábbi 97,8-ről. A tartozást a pandémia elleni kormányzati intézkedések dobták meg. Az EU átlagában 92,9 százalékra emelkedett a ráta 90,5-ről. A legnagyobb adósságot Görögországban (209,3 százalék), Olaszországban (160,0) és Portugáliában (137,2) mérték. A tartozás mértéke Észtországban (18,5), Bulgáriában (25,1) és Luxemburgban (28,1) a legkisebb.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A kormány a Széchenyi Alapok alapkezelőn keresztül 10 milliárd forintot fektet be a magyar startupcégek támogatásába, ez az eddigi legnagyobb ilyen program az országban – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, ismertetvén: a kormány célja, hogy az állami támogatással a hazai startupok és a gazdaság is nyerjen, a befektetések megtérüljenek és további befektetéseket vonzzanak az országba. Ugyanakkor a befektetést nem közvetlenül a startupvállalat kapja, hanem az induló vállalkozásokkal foglalkozó szakmai cég. Két-háromezerre tehető azon fejlesztők száma, akik már „befutottak”, és az egykori startup kutatás-fejlesztési központjukban dolgoznak – tette hozzá a pénzügyminiszter.

FILMGYÁR ÉPÜLHET MOGYORÓDON

4 | FIGYELŐ 2021/30

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 07. 27. 16:33

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„A szegénység és gazdagság egyaránt megrontja a művészetek alkotásait.

De magukat a művészeket is” – Platón.

ÁRUHIÁNY AZ IKEA-BAN IMF: JOBB LESZ 2022, MINT REMÉLTÜK

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az előző, áprilisi előrejelzéséhez hasonló idei globális gazdasági bővülést vár a minap ismertetett legfrissebb felülvizsgált jelentésében, miközben több ország és térség GDP-növekedését fölfelé, illetve lefelé módosította. A világgazdasági bővülés a 2020-as 3,2 százalékos csökkenés után az idén 6 százalékkal emelkedhet a legújabb előrejelzés szerint, ami megegyezik az IMF áprilisban kiadott World Economic Outlook prognózisával. A jövő évre vonatkozó várakozását 0,5 százalékponttal, 4,9 százalékra javította fel a valutaalap.

Olyan nagy lett a kereslet az IKEA árucikkei iránt, hogy a folyamatosan akadozó globális logisztikai ellátás miatt ezt nem tudják megfelelő minőségben kielégíteni, ezért inkább visszavesznek a kínálatból – írja a német G7 más sajtóértesülésekre hivatkozva.

A helyzet egyébként nem újdonság, Magyarországon az áruház a pandémiás hónapok alatt közel sem tudta kielégíteni a hazai igényeket, egyes termékekre heteket, sőt hónapokat kellett várni.

Szemmel láthatóan a probléma globálissá vált, ugyanis nem csak itthon, más fejlett gazdaságokban is beindult a lakásfelújítási és -fejlesztési kedv. A svéd áruházlánc az idén már 10 százalékkal nagyobb nemzetközi szállítási kapacitást kötött le, de ez sem bizonyult elégnek, mivel a boltok nem tudják rövid határidőn belül átadni a megrendelt termékeket, emiatt pedig több lett a vásárlói panasz. Európában leginkább azokkal a cikkekkel van probléma, amelyek részben vagy egészben a Távol-Keletről érkeznek.

Ezek aránya körülbelül 30 százalék. Egyelőre nem tudni, hogy mely termékek tűnnek el a polcokról, az idézett német lap szerint Európában 5 százalékos lesz a kényszerű vágás, vagyis a 12 ezer darabos átlagos kínálatból kiindulva 600 termék forgalmazása szűnik meg.

VIDÉKI ÉTTERMEK A CSÚCSON

A Dining Guide Top 10+2 éttermének listájára az idén három vidéki étterem, a Platán Gourmet, a Bisztró42 és az Anyukám Mondta Étterem is felkerült – ilyenre a Dining Guide történetében eddig nem volt példa. A díjazások alapján ezek a legjobb vidéki éttermek Magyarországon: Platán Gourmet, Bisztró42, Anyukám Mondta Étterem, Platán Bisztró Tata, Kistücsök Étterem, Sauska 48, Botaniq Turai Kastély Pálmaház, Pajta, Kreinbacher Birtok Somló, Mór24.

2021/30 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 07. 27. 16:33

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 07. 27. 15:46

NAGYTOTÁL

FOTÓ: OLIVER HOSLET, MTI/EPA

Érdi Mária a járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia vitorlásversenyének női Laser Radial hajóosztályában az Enosima Jachtkikötőben. A játékok augusztus 8-ig tartanak. A magyar sportolók az olimpiákon lapzártánkig 178 aranyat – benne a Tokióban harmadszor is diadalmaskodó Szilágyi Áronnal –, 151 ezüstöt – beleértve Siklósi Gergely ezüstérmét –, valamint 174 bronzérmet szereztek.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 07. 27. 15:46

| PUBLICISZTIKA |

BRÜSSZELI GYORS

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Politikailag az elmúlt években a magyar kormány a szuverenitás és a hagyományos értékek őrzőjeként tüntette fel magát belföldön Brüsszellel szemben. Bár többször is hatalmas viták alakultak ki a felek között – gondoljunk csak a legutóbb „belengetett” költségvetési vétóra –, a tárgyalásokat mindig sikerült kompromisszumos irányba vinni s végül megállapodni.

A jelenlegi helyzet azonban eltér a korábbi évek gyakorlatától, és gigászinak is tűnik az „ügy”: Magyarország vállalja a vitát az EU-val, s nem fog változtatni a gyermekvédelmi törvényen. Még akkor sem, ha emiatt az unió visszatartja a közösségi forrásokat. Ez most a kormány álláspontja.

A tét nagy, miután nem pusztán a helyreállítási alap forrásainak a felfüggesztéséről van szó, hiszen a tavaly decemberben elfogadott új jogállamisági mechanizmuson keresztül a 2021–27-es EU-s költségvetési ciklusra járó pénzek is veszélyben lehetnek.

Idetartozóan persze érdemes megjegyezni, hogy miközben közel voltak a lezáráshoz a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások, addig a gyermekvédelmi törvény parlamenti elfogadását még megvárta az Európai Bizottság, majd lefékezte a hazánknak járó kifizetéseket. Ilyenre eddig nem akadt példa! Azonban a jelek szerint erre kell készülni: a politikai és pénzügyi kérdések összekapcsolása nem áll távol a brüsszeli intézményektől, most is ez zajlik.

Egyértelmű tehát, hogy politikai játszma kezdődött az unió fővárosában, miután a magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai és nem politikai alapon értékelték.

De amilyen gyorsan reagált a magyarországi törvényhozásra Brüsszel, olyan gyorsan válaszolt a magyar kormány – elsősorban a piaci szereplőknek; azoknak a pályázóknak, akik a helyreállítási alapból kívánnak újraindítani, beruházni, fejleszteni. Konkrétabban: nemzeti helyreállítási terv készül, amely a forráselosztás funkcióját addig tölti be, amíg tart a vita az EU és a kormány között.

A megelőlegezett pénzeknek pedig fedezete is akad, tekintettel arra, hogy hazánk finanszírozása biztonságos. Emlékezzünk csak a sikeres devizakötvény-kibocsátásra pénzügyi oldalról, reálgazdasági megközelítésből pedig a 2021–22-es növekedési kilátások a biztatók, az alappillérek. Vagyis az egyeztetések zajlanak hatóságaink és az uniós illetékesek között, de a magyar helyreállítási terv késedelmes brüsszeli elfogadása nem veszélyezteti a hazai programok megvalósítását. Félreértés ne essék: mind a helyreállítási, mind a költségvetési forrásokra szükségünk van, de most senki sem tudná pénzügyileg elgáncsolni a hazai gazdaságot.

Summa summarum: várhatóan nem fog megfutamodni a magyar kormány.

Kompromisszumra azonban törekedhet Brüsszellel.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A megelőlegezett pénzeknek pedig fedezete is akad, tekintettel arra, hogy hazánk finanszírozása biztonságos.

8 | FIGYELŐ 2021/30

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 07. 27. 15:59

DIPLOMA *1ö99

'¥W F S^¥W F [FP¥HN·W·Q X_·Q F KJQX÷TPYFY¥XN KJQ[­YJQN UTSYMFY¥WTP S^NQ[¥STXX¥LWF PJWÀQ­XJ RNSIJS ­[GJS FQPFQRFY FI F X_¥R[JY­XWJ F_ TPYFY¥XGFS &_ ¥LF_FYN FIFYTPG·Q F_ TQ[FXMFY· PN MTL^ F_ JL^JYJRJPJS K÷NXPTQ¥PTS YFSZQ·P X_¥RF F_ JQ÷_÷ ­[YN_JI JQX÷ KJQ­GJS Q¥YTYY _ZMFS¥X ZY¥S F_ JQR¾QY JX_YJSI÷PGJS XYFLS¥QY X÷Y S­RNQJL JRJQPJIJYY NX & Ɠ ­[JX PTWTX_Y¥Q^GF YFWYT_·P SJL^JI­SJP [FS INUQTR¥OF & MF_¥SPGFS RďPºI÷ KJQX÷TPYFY¥XN NSY­_R­S^JPWJ UJINL Ɠ JL^ P­Y PN[­YJQY÷Q U­QI¥ZQ F_ ºS¥QQ·XZQY QQFYTW[TXYZITR¥S^N *L^JYJRY÷Q ­X F 9JXYSJ[JQ­XN *L^JYJRY÷Q JQYJPNSY[J Ɠ NSP¥GG F_ NSYJLW¥HN· [TQY F OJQQJR_÷ F_ ZY·GGN ­[JPGJS +TWW¥X 08-

NAPPALI OKTATÁSBAN TANULÓ DIÁKOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

& +*18ö+40 &1&5 8 2*89*70 5? 8'*3 TANULÓK SZÁMA

*_JW K÷ ,NRS¥_NZR

720,3

726,2

9JHMSNPZR

0­U_­XN YJWÀQJY X_JWNSY JX YFS­[

725,7

8_FPP­U_÷ NXPTQF

732,4

741,4

QYFQ¥STX NXPTQF

27 768

2016–2017

2017–2018

2018–2019

191,4

143,2

188,9

149,0

187,5

2019–2020

6 737

2ď[­X_JYJP 13 487

56,1

65,7

74,1

68,8

152,7

184,5

162,2

181,1

78,2

167,5

9FS¥WP­U_­X TPYFY¥XYZITR¥S^

-ZR¥S YZITR¥S^TP

2020–2021

23 571

9¥WXFIFQTR YZITR¥S^TP 43 171

,F_IFX¥L ­X NW¥S^±Y¥X

12 425

/TL 6 675

9JWR­X_JY YZITR¥S^TP

21 620

& +*18ö409&9 8. .39 ?2 3>*0 8? 2& .SKTWRFYNPF 36 074

90

77 1990

62

71

66

69

62

2ďX_FPN YZITR¥S^TP

& +*18ö+40 ; ,?*998 ,Ď*0 &7 3>& & Ɠ ;*8 04748?9 1>'&3

8 246

2J_÷LF_IFX¥L

Százalék

30 732

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

*L­X_X­LÀL^ X_THN¥QNX LTSITXPTI¥X

13 070

8_TQL¥QYFY¥X

2021. 07. 27. 15:59

| CÍMLAPON | FELSŐOKTATÁS

„ÖRÖMMEL ÉRTESÍTJÜK, FELVÉTELT NYERT”

FOTÓ: 123RF

FELSŐOKTATÁS | Továbbra is töretlen a gazdaságtudományi képzések népszerűsége.

A hegemóniájukat az idei felvételi eljárásban sem lehetett megkérdőjelezni, hiszen csaknem harmincezren jelentkeztek ilyen alap- vagy mester szakra. A ponthatárhúzás után pedig már az is ismert, hogy a legkiválóbb teljesítmény – a maximális 500 pontból legalább 472 – a közgazdászképzés „őshazájában”, a Budapesti Corvinus Egyetemen meghirdetett, angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakhoz kellett.

10 | FIGYELŐ 2021/30

F_10-12_csztori_felsooktatas.indd 10

2021. 07. 27. 15:47

| CÍMLAPON | FELSŐOKTATÁS

„Felvételt nyert” – így kezdődött az az egyébként is rövid és tömör SMS, amelyet a valamivel több mint százezer jelentkező közül 75 ezren kaptak meg a nyár közepén. Ennyien kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben a hatvankét hazai egyetem és főiskola valamelyikén alap-, osztatlan, mester szakon vagy felsőoktatási szakképzésben. Nagy többségük, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges formában tanulhat majd. Az már a jelentkezési adatoknak a nyilvánosságra kerülésekor világosan látszott, hogy a fiatalok körében még mindig a gazdaságtudományi szakok a legfelkapottabbak. Az ilyen alapképzésekre – első jelentkezési helyen – tíz százalékkal többen igyekeztek bekerülni, mint tavaly. S miután a jó hírű intézményeknél ebben az évben is jelentős volt a túljelentkezés, értelemszerűen az érettségizetteknek kimagasló eredményt kellett produkálniuk a bejutáshoz.

AZ ELITKÉPZŐ

A Budapesti Corvinus Egyetem dominanciája az idén is vitathatatlan volt a gazdasági univerzitások között. Az alapképzéseire 3636-an jelentkeztek – 2020-hoz képest 22 százalékkal többen –, és közülük 1820-an kerültek be: hagyományos felvételivel 1592-en, intézményi eljárásban pedig 228-an. Háromnegyedük Corvinus-ösztöndíjjal tanulhat majd, a többiek pedig fizetős formában. Fontos mutató továbbá, hogy az angol nyelvű képzések terén több mint a duplájára nőtt az első helyes jelentkezések száma. A Fővám téren ugyanakkor azt sem titkolják, hogy ebben az esztendőben – a tavalyihoz mérten jóval több jelentkezőből – kevesebb diákot vettek fel az alapszakjaikra, magasabb ponthatárokkal. Ettől azt remélik, hogy tömegképzés helyett minőségi oktatást tudnak majd nyújtani a kiemelkedő képességű hallgatóknak. A ponthatárok egyébként nemcsak hogy magasabbak voltak, hanem országos szinten a legmagasabbat is itt húzták: az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 472 pont kellett a maximális 500-ból. Ezzel a bekerülési küszöbbel az élen áll, holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogászképzésével. A 472 pont gyakorlatilag kitűnő középiskolai eredményt, majdhogynem kifogástalanul teljesített emelt szintű érettségi vizsgát és más módokon megszerezhető többletpontokat takar. „A jövő magyar gazdaság- és társadalomtudományi elitje itt tanul” – kommentálta a rekordmagas pontszámokat az intézmény kinevezett rektora, hangsúlyozva egyúttal, hogy regionális szinten is elitegyetemmé akarnak válni. Takáts Előd – aki augusztus 1-jétől tölti be a posztját – egy sajtó-háttérbeszélgetésen a Figyelőnek adott nyilatkozatában vázolta, hogyan kívánják elérni ezt a célt. „Magyarországon már elitegyetem vagyunk, de ahhoz, hogy regionálisan is azzá váljunk, három fő területen kell előrelépnünk. Egyfelől arra van szükség, hogy erősebb legyen az élményszerű tanulás, vagyis kisebb csoportok, megfelelő méretű szemináriumok legyenek, a hallgatók aktívabban tudják megvitatni a témákat, s olyan terhelést kapjanak, amely teljes mértékben lefoglalja őket. Ezek azok az élmények, amelyek megmaradnak az emberben. Én több mint húsz év után is emlékszem például azokra a princetoni egyetemi kiscsoportos beszélgetésekre, amelyek folyamán később Nobel-díjat kapott professzorokkal vitattunk meg különböző témákat” – mondta az új intézményvezető, aki maga is Corvinus-alumnus, és akit

Anthony Radev, az egyetem elnöke úgy jellemzett: „Ha már itt van ő, semmilyen nehézségünk nem lesz.” A kinevezett rektor 1999-ben az univerzitás jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott pénzügy-gazdaságpolitika szakirányon, PhD-fokozatot pedig az Egyesült Államokban, az említett Princetoni Egyetemen szerzett.

Az élményszerűség mellett – folytatta Takáts Előd – a kutatási kultúrában is váltásra van szükség, hogy a Corvinus oktatói több lehetőséget kapjanak a kutatásra, a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásra. A harmadik elem pedig a nemzetköziesítés. „Ne csak arról legyen szó, hogy külföldi hallgatók jönnek hozzánk, vagy hogy a mi diákjaink mennek fél-egy esztendőre más egyetemekre. Az oktatóknak is be kell ebbe kapcsolódniuk. Vagyis az a célunk, hogy a Corvinus tanárai szintén töltsenek fél-egy évet más intézményekben, és mi is vegyünk fel nemzetközi oktatókat” – körvonalazta a terveket. Hozzátette: ez a három terület, az élményszerű tanulás, a kutatásikultúra-váltás és a nemzetköziesítés egymást erősíti.

Példaként említette, hogy a professzorok új trendeket fedezhetnek fel, amelyeket azután megismertethetnek az itthoni óráikon a hallgatóikkal.

RANGSOROLÁS A Magyarországon a legnevesebb gazdasági képzőhelynek számító Corvinus a különféle szempontok szerint összeállított nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is rendre jól szerepel. Az egyik legismertebb ilyet összeállító brit vállalat, a Quacquarelli Symonds (QS) 2021es tudományterületi listáján például az üzleti tanulmányok és menedzsment, valamint a közgazdaságtan és ökonometria területén egyaránt a 251–300. helyre sorolta a budapesti intézményt, amelynek elismert a szociológusképzése is. Az univerzitás tavaly felkerült a Financial Times brit üzleti napilapnak a legjobb menedzsmentképzéseket számba vevő listájára is.

Arra a felvetésre, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban elfoglalt helyezést mennyire tartja lényegesnek, úgy reagált: „Természetesen számít, hogy a lehető legjobbak legyünk.

De nem arra optimalizálunk, hogy milyen számot érünk el egy rangsorban. Azt szeretnénk, hogy a Corvinus egy regionális elitegyetem legyen, és hogy a Bécsi Egyetemmel vagy a prágai Károly Egyetemmel szemben egy versenyképes alternatívát nyújtsunk.” A már két éve alapítványi fenntartásban működő Budapesti Corvinus Egyetemnek a költségvetése is szóba került a Fővám téren rendezett háttérbeszélgetésen. Anthony Radev elmondta: a büdzsé a tavalyi 22-ről az idén 26 milliárd forintra nőtt. Az elnök arról is beszélt: az a célja, hogy a gazdaság- és a társadalomtudományok iránt érdeklődő igényes diákok mindegyike őket jelölje meg a felvételi lapjának az első és a második helyén is: elsőként az ösztöndíjas, azután az önköltséges képzésüket.

TÖBB AZ ÚJ HALLGATÓ

Természetesen az országban még számos más felkapott gazdasági képzőhely működik. Néhány éve például már az ELTE-n is létrejött, sőt augusztustól önálló karrá válik a Gazdálkodástudományi Intézet, amely – az univerzitás tájékoztatása szerint – az idén a legnagyobb létszámemelkedést érte el házon belül.

Valamivel több mint 1800 hallgatót vett fel, amit csak a bölcsészkar tudott megelőzni kétezer fölötti számmal.

2021/30 FIGYELŐ | 11

F_10-12_csztori_felsooktatas.indd 11

2021. 07. 27. 15:47

| CÍMLAPON | FELSŐOKTATÁS

„Magyarországon már elitegyetem vagyunk, de ahhoz, hogy regionálisan is azzá váljunk, három fő területen kell előrelépnünk.”

– Takáts Előd.

JELENTŐS BŐVÜLÉS AZ AGRÁREGYETEMEN IS Nem csak a klasszikus gazdasági szakok szempontjából volt sikeres az idei felvételi. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen őszszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg a tanulmányait.

Míg tavaly 2616-an nyertek felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, addig ebben az évben 3244-en érték el a ponthatárokat. Az intézmény közleménye szerint az agrárképzések népszerűségének az egyértelmű növekedését jelzi, hogy a kaposvári agrár- és környezettudományi képzéseken 110 százalékkal több fiatal kezdheti meg a tanulmányait, mint tavaly, de 12 százalékos bővülés látható a gödöllői mezőgazdasági és környezettudományi szakokra felvetteknél is.

Gyuricza Csaba rektor szerint a jelentkezési adatok és a felvételi számok azt mutatják, hogy mind a leendő hallgatók, mind a szüleik bíznak a 2021. február 1-jétől új intézményi keretek között működő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemben.

Bár a legtöbben a műszaki oktatás fellegváraként ismerik, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – amely az országos jelentkezői létszám tíz százalékát tudhatta a magáénak – szintén magas színvonalú gazdaság- és társadalomtudományi képzést folytat. Bihari Péter oktatási rektorhelyettes az univerzitás honlapján a kiválóságuk jó indikátorának nevezte, hogy a Műegyetem alapképzéseire felvett jelentkezőknek a létszáma és átlagpontszáma egyaránt nőtt. „Továbbra is csak nagyon jó felvételi pontszámmal lehetett hozzánk bekerülni. A 4632 tavaly felvett után az idén – több mint kétszázalékos növekedéssel – 4727 elsőéves hallgató kezdi meg a tanulmányait” – közölte.

Lapunk megkereste Magyarország legnagyobb privát univerzitását, a Budapesti Metropolitan Egyetemet (METU) is, amely a közelmúltban tulajdonost váltott. A Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft.-hez került, amelynek a befektetője az Optima Befektetési Zrt. Utóbbit a jegybank által létesített Pallas Athéné Alapítványok hozták létre. „A célunk továbbra is az, hogy a régió meghatározó, nemzetközi jelentőségű felsőoktatási intézményévé váljunk, több nemzetközi diákkal. Eddig elsősorban a hallgatói elégedettségre koncentráltunk, arra, hogy a nálunk tanulók továbbra is nagyra értékeljék az intézmény képzéseit, s komoly munkaerőpiaci potenciált lássanak a METU-s diplomákban. Terveink megvalósításában számíthatunk az új tulajdonosra, hiszen kinyilatkoztatott célja az univerzitás továbbfejlődésének a támogatása, szerepének növelése a nemzetközi egyetemi életben” – közölték a tulajdonváltással kapcsolatos kérdésünkre. A rendkívül sikeresnek ítélt felvételi időszakukból kiemelték, hogy negyven százalékkal többen kerültek be a levelező képzéseikre a korábbi évekhez mérten. Általánosságban elmondható, hogy mind a Művészeti és Kreatívipari Karnak, mind pedig az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karnak a szakjai iránt nőtt az érdeklődés. Míg a művészeti területen az alapképzés (13 százalékkal több felvettel), addig gazdaságtudományi téren a mesterképzés (plusz 58 százalék) bizonyult népszerűbbnek – írták, hozzátéve: az idén az angol nyelven tanulni szándékozóknak a száma is jelentős növekedést mutat. A három legkelendőbb alapképzésük továbbra is a kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a gazdálkodás és menedzsment.

SZAKMATANULÁS

A szakmatanulás lehetőségét ajánlotta a felsőoktatásból kimaradók figyelmébe az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a ponthatárhúzás harmadnapján. Schanda Tamás szerint a fiatalok akkor hozhatnak jó döntést a jövőjükről, ha körültekintően tájékozódnak a megújult szakképzés egyre többeket vonzó kínálatáról. „Az érettségit is adó technikumok egyenes utat kínálnak a felsőoktatásba, aki pedig mielőbb munkába állna, hamar keresett, jól fizető szakmát szerezhet” – nyilatkozta. (A szakképzésről készített interjúnkat lásd a következő oldalakon!)

HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„Minden várakozásunkat felülmúlták az idei eredmények, különösen azt tekintve, hogy az eddigi rekordot hozó 2019-es esztendőhöz viszonyítva is növelni tudtuk a vonzerőnket.” Ezt már Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) rektora nyilatkozta. Szerinte az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy sikeresek az elmúlt években elvégzett fejlesztéseik.

Heidrich Balázs okkal örült, hiszen a felsőoktatási intézmények közül a BGE a harmadik az idén bekerült hallgatók számát tekintve; szeptemberben 6448 gólyájuk lesz, 16 százalékkal több, mint tavaly volt. Kétharmaduk állami ösztöndíjasként kezdi majd meg a tanulmányait az üzleti egyetemen. Jelentkezőik többsége a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus alapszak mellett döntött.

12 | FIGYELŐ 2021/30

F_10-12_csztori_felsooktatas.indd 12

2021. 07. 27. 15:47

MK_Konzultacio_Julius_print_200x292.indd F_13_nemzeti_konzultacio_hirdi.indd 13 3

2021. 07. 06.

27. 12:37 15:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„SENKI SE HAGYJA EL AZ ISKOLARENDSZERT KÉPZETTSÉG NÉLKÜL!”

PÖLÖSKEI GÁBORNÉ | A korábbiakhoz képest jóval több diák jelentkezett az idén technikumokba és szakképző iskolákba. Ennek alapján sikeresnek tartja a szakképzés átalakítását a területért felelős helyettes államtitkár, aki a Figyelőnek adott interjúban elmondta, hogy a duális képzésben részt vevő tanulók munkabére akár 110 ezer forint is lehet havonta.

Lezárult az új szakképzési rendszerben zajlott első tanév. Mik a tapasztalatok, mennyire váltak be az új intézménytípusok és a képzéskínálat?

– Úgy gondolom, sikeres tanévet tudhatunk magunk mögött, noha a koronavírus-járvány miatt egy igencsak megnehezített időszak után vagyunk. A sikeresség annak köszönhető, hogy az új intézménytípusoknak – a technikumoknak és a szakképző iskoláknak – a létrehozása eljutott a szülőkig és az általános iskolai tanárokig, ezáltal pedig a gyerekekig is. Az új nevek eredményesen közvetítették azt az üzenetet, hogy a technikumok minőséget képviselnek és továbblépési lehetőséget biztosítanak, a kétkezi mestermunkásokat nevelő szakképző iskolák pedig egy magasabb szintet jelentenek a korábbi szakmunkásképzőkhöz képest. Sajnos, mint említettem, a pandémia némileg bonyolította a tanévünket, egyrészt az információátadás terén, másrészt a tanárok képzését sem tudtuk – legfeljebb csak részben – megkezdeni. Márpedig nemcsak szerkezetében, hanem tartal-

mában, metodikájában is megváltozott a szakképzés, amire a pedagógusokat fel kell készíteni. Ezért is jött létre az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ (www.ikk.hu) mint a szakképzés módszertanát megújító intézmény, ahol minden tanuló és szülő tájékozódhat az átalakult oktatás lehetőségeiről.

– A 2020–21-es tanévnek már egy új szakmafüzettel vágtak neki. Mit tartalmaz ez a jegyzék, s mi a célja?

– Az első lépés az ágazatokba sorolt alapszakmáknak a megnevezése volt, ezek a továbbiakban csak iskolarendszerben oktathatók. A gyerekek először a tizenkilenc szakág közül választanak, és a technikumokban két, a szakképző iskolákban pedig egy évig ágazati képzésben vesznek részt. Ez idő alatt cégeken keresztül megismerhetik az adott szakágba tartozó munkaköröket. Ezután – már ennek az ismeretnek a birtokában – döntik el, hogy az ágazaton belül mely alapszakmát akarják tanulni. Ez a szisztéma jól szolgálja az áttekinthetőséget. Az új rendszerben 175 alapszakmát határoztunk meg, szemben a rendkívül felaprózódott, 740 szakmát magában foglaló korábbi Országos Képzési Jegyzékkel (OKJ). A döntésük így megalapozottabbá válik.

– A szeptemberben kezdődő tanév általános felvételi eljárása már megtörtént. Milyen kép rajzolódik ki a jelentkezési adatokból?

– A számok is alátámasztják az átalakítás sikerességét, ugyanis a múlt évhez képest tíz százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésbe. A technikumok voltak a népszerűbbek, többen felvételiztek nyolcadik osztály után ebbe az iskolatípusba, mint a gimnáziumokba. De a vállalatokhoz hasonlóan én is nagyon örülök neki, hogy a szakképző iskolák esetében ugyancsak jobb adatokat tudtunk regisztrálni a korábbiaknál. Összehasonlításul: az előző esztendőhöz viszonyítva mintegy tíz százalékkal többen jelentkeztek ilyen intézménybe. A javuló adatok a minőség felé történő elmozdulást is jelzik.

– A cégek mennyire nyitottak a szorosabb együttműködésre a szakképző helyekkel, vagyis a tulajdonképpeni duális képzés megvalósítására? Hogyan fogadták a szakmajegyzék megújítását?

– Az egész szakképzési átalakítás tőlük indult. A korábbi visszajelzéseik-

14 | FIGYELŐ 2021/30

F_14-16-Poloskei.indd 14

2021. 07. 27. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY Középiskolai tanár, humánökológus, közoktatási vezető.

1999-ig biológia–földrajz szakos pedagógusként dolgozott.

1999–2011-ben az Oktatási Hivatal regionális igazgatója, főosztályvezetője, majd általános elnökhelyettese volt.

2013–14-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a főosztályvezetőjeként tevékenykedett.

2014-től 2016-ig a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkári posztot töltötte be az Emmiben.

2016–17-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot vezette.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

2017-től először a nemzetgazdasági tárcánál, majd 2018-tól az Innovációs és Technológiai Minisztériumban szakképzésért felelős helyettes államtitkár.

ből ugyanis az derült ki: pluszenergiákat kell befektetniük ahhoz, hogy rendes munkába állíthassák a végzetteket.

Ezért hatékonyabb képzést, modernebb tartalmat szorgalmaztak. Ennek jegyé-

ben újult meg a szakképzés, és ennek a platformjai a gazdasági szereplők alkotta ágazati készségtanácsok, amelyek véleményeznek és részt vesznek a tartalomfejlesztésben.

– Várható újabb alapszakmák felvétele?

– Jelenleg is vannak javaslatok alapszakmák összevonására, újak létrehozására. Azonban abban állapodtunk meg a partnerekkel, hogy az új rendszer megtanulásának is van egy átfutási ideje, nem lehet mindig változtatni, így ütemezetten éves, valószínűleg tavaszi felülvizsgálatokat tartunk majd.

– A versenyképességgel foglalkozó gazdasági – például kamarai vagy jegybanki – konferenciáknak az elmúlt években állandó témája volt a szakképzés reformja. Figyelembe vették az ezeken elhangzottakat?

– Igen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Nemzeti Bank szakmai javaslatait egyaránt érvényesítettük, és igyekszünk nagyon odafigyelni a vállalati jelzésekre is, jobban bevonni a cégeket a duális képzésbe, amely így jóval rugalmasabbá vált. Egyetértek azzal a felfogással, mely szerint a diákok nem az iskolapadban fogják megtanulni a szakmát, hanem a terepen, a mesterek mellett. Ehhez elengedhetetlen a vállalatok partneri jelenléte. Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy a duális képzésben részt vevő diákoknak nem tanulói, hanem munkaszerződésük van, ami a cégek és a gyerekek szempontjából is egy teljesen új szituáció. Az ez alapján fizetett munkabér pedig azt is szolgálja, hogy a növendékeknek szintén érdekük legyen helytállni és bent maradni a rendszerben.

– A szakképző iskolákban a korábbiakban meglehetősen nagy volt a lemorzsolódási arány. Nyilván a bérfizetés javíthat ezen. Milyen eszközöket 2021/30 FIGYELŐ | 15

F_14-16-Poloskei.indd 15

2021. 07. 27. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

tudnak bevetni még, hogy tovább csökkenjen a ráta?

– Az anyagi támogatásnak valószínűleg lesz hatása erre, de szerintem nem ez az elsődleges. Próbáltuk úgy kidolgozni az új rendszert, hogy jelentősen mérsékelje a lemorzsolódást, de nem ez a kimondott cél, inkább egy eredménye lesz a reformnak. A lemaradást csökkentheti, hogy a diákok csak később választanak szakmát, így az elhatározásuk megalapozottabb lehet. Áttekintettük ugyanis, hogy a szakképzés első évében melyik tantárgyból buknak meg a legtöbben, és azt láttuk: ezek bizony a szakmai tárgyak. Ez pedig álláspontom szerint azt jelentette, hogy a gyerekek nem voltak jó helyen, valami nem stimmelt az iskolaválasztásuknál. Ezért azt tartom elsődlegesnek, hogy a diák olyan szakmát válasszon, amelyről van ismerete, így érdeklődve tanulja és elhivatottan műveli majd. Nagy hangsúlyt fektetünk emellett az egyéni fejlesztésre: két évvel ezelőtt 11 ezer kilencedikest vontunk be ilyen foglalkozásba, melynek keretében a hiányzó kompetenciákat igyekeznek erősíteni a pedagógusok. Az így elért fejlődés nagyon jelentős volt, a bukások aránya a harmadára csökkent. A program azóta is fut.

– Orientációs esztendővel is segítik a tanulókat. Ez pontosan mit jelent?

– Azok a gyerekek, akiknek erre szükségük van, teljesíthetnek egy úgynevezett orientációs évet. Ez idő alatt nincsenek tantárgyak, csak készséget és képességet fejlesztünk, a tanárok pedig egyfajta mentori tevékenységet végeznek. A részt vevő tanulók – akiknek a száma folyamatosan nő, jelenleg négyszáz körüli – ezen esztendő után választanak szakmát. Az orientációs képzés bővítésének egyetlen gátja van, hogy a pedagógusokat folyamatosan képeznünk kell, mert csak olyan iskolában indulhat ilyen évfolyam, ahol

felkészültek a kivitelezésére. Van egy másik programunk is, a Dobbantó. Ez azoknak a diákoknak szól, akik tizenhat éves korukig nem tudják elvégezni az általános iskolát. Így a munkaerőpiacra mindenfajta végzettség híján kerülnek ki. Mi viszont azt szeretnénk, hogy senki se hagyja el az iskolarendszert úgy, hogy nincs valamilyen képzettsége. Ezt szolgálja a fenti, nagyon rugalmas, a készségektől függően fél vagy két évig tartó projekt, amelyben szintén nincsenek tantárgyak, csak képességmérés és -fejlesztés folyik. Amikor a diákban már kialakul a kép arról,

az ösztöndíjának az összege együtt elérheti a 110 ezret. Ám akik hat órát igazolatlanul hiányoznak vagy megbuknak, azoknál felfüggesztik a kifizetést.

Meg kell tanulni ugyanis, hogy teljesítményért jár az elismerés.

– Mivel az alapszakmák csak iskolarendszerben oktathatók, azok a profitorientált társaságok, amelyek eddig OKJ-s képzést folytattak, mivel számolhatnak a jövőben?

„Azt tartom elsődlegesnek, hogy a diák olyan szakmát válasszon, amelyről van ismerete, így érdeklődve tanulja és elhivatottan műveli majd.” hogy melyik szakma vonzza, és megvannak az ahhoz szükséges képességei, akkor részszakmát adó műhelyiskolába mehet. Ennek elvégzése után, ha szeretné, folytathatja a tanulmányait a szakképzésben. Tavaly 460 gyermek vett részt a Dobbantóban, közülük fél év után 93-an mehettek műhelyiskolába. Mindez szintén a lemorzsolódás csökkentését szolgálja.

– Milyen ösztöndíjrendszerrel próbálják motiválni a tanulókat?

– Általános ösztöndíjat vezettünk be a szakképzésben. Egy jeles tanuló ösztöndíja az ágazati alapoktatást követően havi 55-60 ezer forint, ha pedig duális képzésben is részt vesz a diák, a – nyugdíjba is beszámító – munkabérének és

– Valóban, a profitorientált felnőttképzők alapszakmát nem oktathatnak.

Ennek kimondására a képzések követhetősége, ellenőrizhetősége és minősége miatt volt szükség. Ugyanakkor alapszakmán kívül bármit taníthatnak, engedélyezés nélkül indíthatnak rövid, esetleg speciális továbbképzéseket, tanfolyamokat. Egyébként az állami szakképzésben felnőttek is tanulhatnak, nekik már hetven szakmában kínálunk rövidített, 7–12 hónapos képzéseket, ráadásul a korábban megszerzett ismereteik beszámítására is van mód.

HELMECZI ZOLTÁN

16 | FIGYELŐ 2021/30

F_14-16-Poloskei.indd 16

2021. 07. 27. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

UNIÓS PÉNZ NÉLKÜL Miközben az egyeztetések zajlanak a magyar hatóságok és az uniós illetékesek között, addig az ország finanszírozása biztonságos, és a magyar helyreállítási terv késedelmes EU-s elfogadása nem veszélyezteti a hazai programok megvalósítását.d

HAZAI TERV KÉSZÜL

KIRJÁKOSZ MICOTÁKISZ GÖRÖG MINISZTERELNÖK KUTYÁJA, PEANUT KÍSÉRETÉBEN ÜDVÖZLI CHARLES MICHELT, AZ EURÓPAI TANÁCS ELNÖKÉT AZ ATHÉNI MAXÍMOSZ-KÚRIÁBAN. ZAJLANAK A TÁRGYALÁSOK

A napokban Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban közölte, hogy késlekedhet a 2511 milliárd forintos (7,2 milliárd euró) magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása, majd folyósítása Brüszszelből. Ennek alapvető oka a gyermekvédelmi törvény körüli vita a felek között. Egyébként 2021-ben a helyreállítási terv 13 százalékát utalta volna az EU, vagyis 326 milliárd forintot.

Közben a kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozza a magyar helyreállítási alapot, és ugyanazokat a programokat, amelyeket Brüsszellel részben jóváhagyattak, elindítják hazai költségvetésből. Ebben a témakörben két kormányhatározat található a legfrissebb Magyar Közlönyben, amely rögzíti a kabinet álláspontját, egyúttal megszabja a teendőket az illetékes

minisztereknek. A Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza a kormány az idei büdzsében, és ennek terhére kezdi el megvalósítani a Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.

Az egyeztetések zajlanak a magyar hatóságok és az uniós illetékesek között, az ország finanszírozása biztonságos, és a magyar helyreállítási terv késedelmes EU-s elfogadása nem veszélyezteti a magyar programok megvalósítását – hangsúlyozta a minap az EU fővárosában Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően.

FOTÓ: ALKIS KONSTANTINIDIS, REUTERS

EXTRÉM NÖVEKEDÉS KÖZBEN Július közepén is magas maradt a Pénzügyminisztérium által számolt, a gazdasági aktivitásról gyors képet adó Heti Gazdasági Index – számolt be Facebook-oldalán Varga Mihály. A Heti Gazdasági Index értéke már 18 hete pozitív, +8,8 százalékot mutatott július 11. és 18. között. Az emelkedés a fogyasztás bővülését, a szolgáltatások iránti kereslet növekedését jelzi. A mutató alapján a második negyedévben 14 százalék körüli lehetett az éves alapú GDP-bővülés. A pénzügyminiszter a posztját azzal zárta, hogy a kormány folytatja a gazdaság újraindítását, a cél az 5,5 százalék feletti gazdasági növekedés elérése.

Az Európai Bizottság eddig 800 millió eurót folyósított 16 uniós tagállamnak a járvány utáni helyreállítást szolgáló alap keretében. A helyreállítási alap első kifizetéseiből Franciaország, Görögország, Csehország, Németország, Lengyelország, Litvánia, Hollandia, Szlovákia, Észtország, Ausztria, Dánia, Finnország, Bulgária, Svédország, Portugália és Horvátország 41 nemzeti és regionális programja részesült a REACT-EU kezdeményezésen keresztül, amely a pandémia miatti leállás által legsúlyosabban érintett ágazatoknak és dolgozóknak nyújtott regionális segítséget hivatott támogatni.

Ezen tagállamok helyreállítási tervét a bizottság már jóváhagyta. (A REACT-EU célzott intézkedéseket finanszíroz a zöldés digitális átmenet elősegítése érdekében – a szerk.) A mintegy 800 milliárd eurós helyreállítási alaphoz való hozzáférés érdekében minden uniós tagállamnak meg kellett határoznia, hogy mire költené el a rá eső részt, azzal a kikötéssel, hogy legalább 37 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani, míg legalább 20 százalékát a digitális átmenet elősegítésére.

SZAJLAI CSABA

2021/30 FIGYELŐ | 17

F_17_eu_budzse.indd 17

2021. 07. 27. 15:49

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ISMÉT KAMATOT EMELT A JEGYBANKd

A vártnál magasabb júniusi infláció, az inflációs kockázatok érdemi növekedése, valamint a kockázatok realizálódásának jelei miatt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásokat meghaladó mértékben, 30 bázisponttal, 1,20 százalékra növelte az alapkamatot, ezzel párhuzamosan 30-30 bázisponttal, 0,25 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 2,15 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. A forint rögtön erősödéssel reagált.

A Monetáris Tanács azt közölte: az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indokoltnak tartják a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel való folytatását.

Az előzményekről annyit, hogy a jegybank június végén több mint tíz év után emelt kamatot: akkor az alapkamat 30, az irányadó egyhetes betéti ráta pedig 15

bázisponttal került feljebb, így mindkét kamat 0,9 százalék lett.

Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelést az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit a szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagársokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okozhatnak – olvasható a Takarékbank témával kapcsolatos elemzésében, miszerint a következő hónapokban az inflációt vár-

A piaci árazások jóval meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek.

hatóan visszahúzza az üzemanyagárak növekvő bázisára, míg a dohánytermékek jövedékiadó-emelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ez pedig 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt. A Takarékbank közgazdászai úgy tartják, hogy a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése jelentős felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika.

A kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végéig 1,50 százalékra nőhet az alapkamat, de továbbra is arra számítunk, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 2022 első negyedévéig 1,75 százalékra növekedhet az irányadó ráta – teszik hozzá a Takarékbank szakértői. Ezzel szemben a piaci árazások jóval meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak októberre 1,7, jövő januárra 1,95, jövő év közepére 2,1, míg 2022 végére 2,25 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.

SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZIGORÍTÁSI CIKLUS | Harminc bázisponttal, 1,2 százalékra emelte az alapkamatot legutóbbi ülésén a Monetáris Tanács. Ezzel üzenetet küldve arról, hogy elkötelezetten véghez viszi a szigorítási ciklust.

18 | FIGYELŐ 2021/30

F_18_MNB.indd 18

2021. 07. 27. 16:03

Harmadik_oltas_200x292.indd F_19_3oltas_hirdi.indd 19 1

2021. 07. 20.

26. 13:29 15:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGÉSZSÉGIPAR: KKV-K A FÓKUSZBAN

MAURER SZEMERE | Az állam mint megrendelő és mint a védekezés szervezője beazonosította a járvány elleni küzdelemben részt venni képes vállalatokat, s rájuk fókuszálva finomhangolta a korábban elfogadott egészségipari stratégiát – mondta lapunknak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágának a vezetője.

A második és a harmadik hullám pedig újabb kihívások elé állította az országot: míg 2020 őszén az újonnan kifejlesztett gyorstesztek rendelkezésre állása jelentette a védekezőképesség egyik szűk keresztmetszetét, addig 2021 elején a vakcinákért folytattak élet-halál harcot a kormányok.

A koronavírus-járvány legfontosabb tanulsága: csak azok az országok tudtak sikeresen védekezni, amelyek politikai ideológiáktól mentes, pragmatikus

külpolitikát folytatva időt nyertek ahhoz, hogy a pandémia elleni küzdelemhez szükséges erőforrások kapacitásának a felépítését megoldják. Ezt az utat választotta a magyar kormány is.

Az egészségipari stratégia a 2020. augusztusi kormányhatározat óta hatályos.

Bár jogi értelemben nem módosult, a járvány hatására a megfogalmazott célkitűzések és a kiemelt területek – mint az orvostechnikai eszközök szegmense, a gyógyszeripar, a biotechnológia, az e-health-háttéripar vagy éppen a XXI. századi új, innovatív egészségügyi megoldások – jóval nagyobb kormányzati figyelmet és támogatást kaptak.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az ITM 2018-ban nyilvánosságra hozta az ország egészségipari stratégiáját. A pandémia mennyire írta felül az ebben lefektetett irányokat?

– A járvány különböző hullámai alatt egyértelművé vált, hogy hazánk – más európai országokhoz hasonlóan – jelentős mértékben kiszolgáltatott a külföldről, elsősorban keletről származó import miatt. A globális ellátási láncok szétesésének következtében egyik napról a másikra alakult ki hiány a megfelelő minőségű védőeszközökből, elsősorban maszkokból, kesztyűkből és fertőtlenítőszerekből, valamint orvostechnikai eszközökből, gondolok itt a lélegeztetőgépekre.

20 | FIGYELŐ 2021/30

F_20-21-Eu-fejlesztesek.indd 20

2021. 07. 26. 16:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„A kormány 100-120 milliárd forintot helyez ki a gyártókapacitás-fejlesztésre, a hazai kkv-kra koncentrálva.”

Az állam mint megrendelő és mint a védekezés szervezője beazonosította a járvány elleni küzdelemben részt venni képes vállalatokat, s rájuk fókuszálva finomhangolta az egészségipari stratégiát. Így a Covid–19 elleni harc hazai eredményeként több nagyobb volumenű egészségipari támogatási programot hirdettek ki, melyek két pillérre támaszkodtak: a Pénzügyminisztériumra, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumra.

– Milyen stádiumban van az a kormányzati célkitűzés, hogy Magyarország önellátóvá váljon az egészségipar több területén? Pontosan melyek ezek?

– Az említett támogatási programok eredményeként megvalósuló kapacitásbővítésnek köszönhetően a hazai cégek gyártókapacitásai a projekt zárásakor (ez kb. 2021 vége) a pandémia előtti szint sokszorosára növekednek. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy Covidtesztekből közel 40 milliót leszünk képesek évente előállítani, míg kesztyűkből 350 milliót, s a maszkok terén is erre a nagyságrendre számítunk. A fertőtlenítőszereket tekintve szintén jól állunk majd évi 50 millió liternyi gyártókapacitással, de fecskendőből és injekciós tűből sem lesz hiány (230-230 millió/év).

Fontos megjegyezni, hogy az imént felsoroltakat általában egyszerűbb gyorsan, nagy mennyiségben legyártani (például a maszkokat), míg más eszközök – többek között a bonyolultabb technológiai hátteret igénylő lélegeztetőgépek vagy a terápiákhoz használt gyógyszerek – előállítása jóval összetettebb tervezést igényel. Szerencsére a támogatási programok fókusza ezekre is kiterjed, így pél-

dául az ország gyógyszertablettázói kapacitása évi 400 millió darab előállítására bővül, de lélegeztetőgépből is képesek leszünk évente ezret gyártani. Külön kiemelendő, hogy a Richter Gedeon Nyrt. hazai fejlesztésből megkezdte a favipiravir hazai készítését, ehhez közel félmilliárd forintos kormányzati támogatást kapott. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már mindenki, akinél koronavírus-fertőzés tünetei jelentkeznek, ingyenesen juthat ehhez a fontos készítményhez.

– A hazai költségvetés mekkora forrással támogatja az ágazatot? A kkv-knak mekkora szelet jut ebből?

– A Pénzügyminisztérium támogatási programjában közel 70 milliárd forint pályázati összeget osztottak ki, elsősorban gyógyszerek és gyógyászati eszközök gyártásának a határon belül tartásához, a nagyobb méretű hazai vállalkozások beruházásainak és kísérletifejlesztési tevékenységeinek az erősítésén keresztül.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig főként a mikro-, kisés középvállalkozásokat célozta meg a 23 milliárdos programjával. Itt elsősorban az egészségipari technológiai és infrastrukturális fejlesztések, illetve a kapacitásbővítő beruházások felpörgetése volt a cél. Az összképhez hozzátartozik, hogy jelenleg folyamatban van korábbi GINOP-források maradványösszegeiből egy újabb tizenötmilliárd forintnyi támogatás elosztása. Mindösszesen tehát több mint 100-120 milliárd forintot helyez ki a kormányzat a hazai gyártó-

kapacitás-fejlesztésre, a hazai kkv-kra koncentrálva.

– Mekkora lökést ad majd az ágazatnak a Debrecenben létrejövő Nemzeti Oltóanyaggyár? Miért fontos a létrehozása?

– Eddig a világ népességének kevesebb mint a 13 százaléka kapta meg a szükséges számú dózist a forgalomban lévő oltóanyagok valamelyikéből, s mindösszesen csak minden negyedik embert oltottak be részlegesen. Emlékezhetünk arra is, mekkora harc folyt a vakcinákért pár hónappal ezelőtt. A vírus pedig nem tűnt el, valószínűleg még jó ideig velünk marad, így az egyetlen végleges megoldás ellene a megfelelő hatékonyságú és biztonságos készítmény. Éppen ezért a kormány Magyarország kitettségének a minimalizálása érdekében nemzeti oltóanyaggyár és nemzeti koronavírusoltóanyag-gyár létrehozásáról döntött. Az utóbbi a tervezett ütemezés szerint legkésőbb 2022-ben, az előbbi 2024-től kezdheti meg a működését. A koronavírusoltóanyag-gyárban a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében kifejlesztés alatt álló vakcinát készítik majd. Előállításának a határideje 2022 vége, ezt követően kezdődik meg a gyártása Debrecenben. Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz létező technológiák adaptálására, a lehetséges technológiai transzferek befogadására, vagyis nemcsak a koronavírus elleni készítmények, hanem például a BCG, a DPT vakcina, az IBDV, az MMR, a kullancsok, az encefalitisz, a hepatitis A+B elleni oltások előállítására is képes lesz. A volumen az évi 100 millió adagot is elérheti.

PINDROCH TAMÁS 2021/30 FIGYELŐ | 21

F_20-21-Eu-fejlesztesek.indd 21

2021. 07. 26. 16:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BUDAPEST–VARSÓ/BÉCS: VASÚTON GYORSABB LESZ NSV | Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két, Prágába három és fél, Varsóba öt és fél óra alatt lehet majd eljutni, miután elkészül a Visegrádi Együttműködés tagállamait (is) összekötő nagy sebességű vasút (NSV). A teljes projekt a következő évtizedben valósulhat meg.

Mielőtt megkezdődne a részletes műszaki tervezés, szükség van környezeti hatástanulmányra; e munkára közel kétmilliárdos forrást nyert el Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében. A tényleges építési munkálatok előtt szükség lesz az NSV műszaki szabályozásának a kidolgozására is.

Az EU a nagy sebességű vasúti közlekedés tagországokon belüli utasforgalmát 2030-ra megduplázná, az évszázad közepére pedig a mostani háromszorosára növelné.

UNIÓS TÁMOGATÁS

STADLER FLIRT ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ VONAT AZ ÚJPESTI VASÚTI HÍDON. JELENTŐSEN CSÖKKENHET A MENETIDŐ BÉCSBE, POZSONYBA, PRÁGÁBA ÉS VARSÓBA

dául a Kohéziós Alappal és más uniós forrásokkal is kiegészíthetik egymást, valamint átcsoportosítási lehetőséget biztosít a projektek félidei felülvizsgálatai folyamán. Emellett az innovatív pénzügyi eszközök támogatását is biztosítja.

A CEF támogatásairól tehát közvetlenül Brüsszelben döntenek; az európai jelentőségű közlekedési projekteket és az EU-n

belüli utazás-szállítás jobb lebonyolítását segítő beruházásokat finanszírozzák.

Az unió klímapolitikája szintén ösztönzi a vasúthálózat fejlesztését. Az EU zöldmegállapodásának 2019-es célkitűzése előírja, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását 90 százalékkal csökkenteni kell. Az igazi megoldás a szenynyező alternatívákról – autók, repülők –

FOTÓ: JÁSZAI CSABA, MTI

A CEF alap célja, hogy előmozdítsa a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését szolgáló átjárható és multimodális (kombinált) hálózatokat, valamint a biztonságos közlekedést – olvasható az Európai Tanács honlapján. Az alap támogatási politikájában elsőbbséget élvez a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) továbbfejlesztése, kiemelt figyelmet fordítva az uniós hozzáadott értéket képviselő, határokon átnyúló projektekre.

A CEF az előző EU-s ciklustól élő forrás. Ez azért is előnyös program, mert pél-

22 | FIGYELŐ 2021/30

F_22-23_gyorsvasut.indd 22

2021. 07. 26. 15:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ ELSŐ KISS MOTORVONAT A DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓ KFT. TELEPHELYÉN. A BUDAPESTI ELŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSRE IS JÓTÉKONYAN HATNA A BERUHÁZÁS

az akár emissziómentességet biztosító vasútra való átterelés – vélekedett Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár egy minapi, a gyorsvasútfejlesztés kapcsán tartott online konferencián.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

ÉSZAKI RELÁCIÓ

Az államtitkár elmondta azt is: a magyarországi megvalósíthatósági tanulmány elsőként készült el a V4-ek táborában. Ezért szeptemberre össze is hívták a visegrádi államok közlekedési munkacsoportját.

A Varsó–Budapest-gyorsvasút hazánk stratégiai érdeke is. A visegrádi négyek infrastrukturális összekötése azért is fontos, mert a nyugati relációhoz képest északi viszonylatban a vasúti hálózat igencsak elhanyagolt. Ezt támasztja alá, hogy légvonalban a magyar és a lengyel főváros 550 kilométerre van egymástól, ám e táv megtétele vonattal ma 12 órás utazást jelent.

A beruházás ezt az időintervallumot öt és fél órára csökkentené. Az új vasúti vonalon Budapestről Pozsonyba másfél óra alatt, Prágába három és fél órán belül lehet majd eljutni. A lehetséges nyomvonalról – egy 2018-as kormánydöntésnek köszönhetően – már elkészült egy részletes döntés-előkészítő tanulmány. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint a létrejövő infrastruktúra kényelmes, gyors, egyéb közlekedési módokkal versenyképes eljutási lehetőséget teremthet Budapest, Pozsony, Prága és Varsó között, bekapcsolná a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel,

teret nyitva a személy- és környezetbarát elővárosi teherforgalom növelése előtt.

NYOMVONAL

A vasúti pálya nyomvonala Kelenföldtől nyugatra indulna, Székesfehérvár felé, a Vértest délről kerülve. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el Magyarországot. Értelemszerűen a hazai szakaszon is lerövidülnek majd a menetidők, Győrbe például egy óra alatt lehetne eljutni. Hozzá kell tenni, hogy a vonatok 250–320 km/h sebességgel közlekednek majd. Ez azt is jelenti, hogy vasúton gyorsabb lesz ezen a szakaszon közlekedni, mint gépkocsival, az autópályán haladni többek között Sopron, Veszprém és a Balaton felé. A fejlesztés összehangolható a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0-s azonos nyomvonalsávban tervezett, Győr és Székesfehérvár térsége közötti szakaszának a kiépítésével is.

A budapesti elővárosi közlekedésre is jótékonyan hatna a beruházás. Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a gyorsvasút csökkenteni fogja a meglévő vonalak terhelését, így több elővárosi személyvonat járhat például a biatorbágyi vagy a székesfehérvári vonalon. Előnyt jelent azoknak is, akik Érdről vagy Törökbálintról járnak be, hiszen sűrűbben

járnak majd a vonataik, amikor a távolsági forgalom új pályára kerül. Fürjes azt mondja, az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, az autópályákat a kamionoktól és jelentősen csökkenti a légszennyezést is. Ahhoz, hogy a nemzetközi gyorsvasút létrejöhessen, a budapesti hálózatot is alkalmassá kell tenni a nagy sebességű vonatok fogadására és fővárosi átvezetésére. Mindenekelőtt a meglévő infrastruktúra felújítása és fejlesztése a cél: a hiányzó megállók és átszállási kapcsolatok megépítése, továbbá a járműpark fejlesztése.

Az előzetes kalkuláció alapján évente több mint húszmillió nemzetközi és belföldi utas vonatozhatna kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő járatokon.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a fejlesztés ezer milliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság, a turizmus élénkülésében megtérülnének.

A teljes projekt fázisai a következők: 2021-től számítva a jogi és a szabályozási háttér kidolgozása, az engedélyes és kiviteli szintű tervek elkészítése, az engedélyek beszerzése követi egymást. Ez többéves folyamat lesz. Ezután megfelelő források rendelkezésre állása esetén a területszerzés és a kivitelezés előkészítése, organizációja jön, amely ugyancsak több évig tart majd, ezért a vonal építése a 2030-as évek elejére várható. Magyarországon azonban Kelenföldtől Törökbálintig akár már korábban megindulhatna a meglévő vágányok átépítése.

PINDROCH TAMÁS 2021/30 FIGYELŐ | 23

F_22-23_gyorsvasut.indd 23

2021. 07. 26. 15:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BUDAPESTEN IS KITÖRHET A „DÍZELHÁBORÚ”

Az EU-ban 2035-től csak zéró emiszsziós autókat lehetne forgalmazni. Ez azt jelentené, hogy a belső égésű motorral ellátott – a dízeles és a benzines – gépkocsik eltűnnének az unió útjairól.

Felváltanák őket az e-autók. Az Európai Bizottság elsősorban a károsanyagkibocsátásban szerepet játszó fosszilis üzemanyagokat akarja a háttérbe szorítani. A szintetikus üzemanyagokkal működő motorok elterjesztésének a lehetőségét sem zárják ki, ezt a járműgyártókra bíznák. A javaslat szerint a tagállamoknak hatvan kilométerenként biztosítaniuk kellene e-töltőpontokat és 150 kilométerenként hidrogéntöltő állomásokat. Ez utóbbiakra feltehetően a teher-

szállításban lenne szükség, hiszen ebben a szegmensben a mai technikai tudás alapján nem lenne hatékony megoldás az elektromos hajtás.

BUDAPEST FELKÉSZÜL

A Fővárosi Önkormányzat még az idén dönthet a régi dízelgépkocsik kitiltásáról, s tervben van az alacsony kibocsátású zónák kijelölése is. Ezt korábbi nyilatkozatok szerint madridi és londoni mintára tervezik bevezetni, ami azt jelenti, hogy ezekbe az övezetekbe nem lehetne behajtani régebbi, a levegőt erő-

sen szennyező gépkocsikkal. A zöldek szakértői arra hivatkoznak, hogy e zónák révén a nagyvárosokban csökken a finom részecskék, a nitrogén-dioxid és (közvetve) az ózon emissziója.

A spanyolországi példára azonban most nem hivatkozik a Főpolgármesteri Hivatal. Nem véletlenül: a spanyol legfelsőbb bíróság májusban megszüntette a madridi belváros korlátozott gépjárműforgalmú övezetét, az előző városvezetés Madrid Central néven ismert nagyszabású környezetvédelmi projektjét. A szabályozást eljárási hiányosságokra, formai hibákra hivatkozva érvénytelenítették.

Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert mindez természetesen nem

FOTÓ: LORIAN HUGO, GETTY IMAGES

KIVEZETÉS | Az Európai Bizottság klímavédelmi javaslatainak a bejelentésével szinte egy időben Karácsony Gergely főpolgármester is arról beszélt, hogy kitiltanák a dízelautókat Budapestről.

24 | FIGYELŐ 2021/30

F_24-25-Dizel.indd 24

2021. 07. 26. 15:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„Mindenféle magyarázat nélkül bedobni a dízel tiltásának a szlogenjét, egy kalap alá venni az összes ilyen autót rendkívül káros” – Várkonyi Gábor. nagyon hatja meg: támogatásáról biztosította a Greenpeace kezdeményezését. A dízelautók kitiltásának a céldátuma 2030 lehet.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

TÁRSADALMI FESZÜLTSÉG

Az NGO állítása szerint a kivonásnak nagy a társadalmi támogatottsága: 45 ezer aláírás áll az ügy mögött, ezeket átadták Karácsonynak. Két éve ugyanebben a témában nyújtottak át petíciót a korábbi főpolgármesternek, Tarlós Istvánnak. Akkor arra hivatkoztak, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a budapestiek kétharmada támogatná az ilyen autók kivonását a fővárosból. Most azt követelik, hogy a városvezetés fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szenynyező járműveket Budapestről. (Konkrétan az Euro 0-s, 1-es, 2-es és 3-as besorolású dízelgépkocsikat, a nem dízelesek közül pedig az Euro 0-s és 1-es járműveket – a szerk.)

Emellett azt is követelik, hogy szüntessék be a dízelüzemű BKV-buszok közlekedését, fokozottan segítsék a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését. Karácsony, miután kedvezően fogadta a Greenpeace akcióját, úgy vélekedett: olyan stratégiát kell alkalmazni, amely nem okoz különösebb hátrányt a kisebb jövedelmű csoportoknak, azoknak, akik nem feltétlenül ilyen autókat szerettek volna venni, csak az anyagi helyzetük ezt engedte meg. Ez azonban nem lesz könnyű feladat, hiszen a régebbi gépkocsikat leginkább épp azok használják, akiknek nincs pénzük újabb, a légszennyezettségi kritériumoknak megfelelő járművekre. Nyugat-Európából pedig olcsón be lehet szerezni az ott „partvonalra került” autókat.

Mint említettük, a mintaként emlegetett Londonban létrehozták az alacsony kibocsátású zónát. Ide Euro 6-osnál roszszabb besorolású dízelgépjárművel tizenkét és fél fontért lehet behajtani. Csakhogy ott 50 millió fontot szánnak az ilyen autók lecserélésének a támogatására. A folytonosan költségvetési gondokra hivatkozó Budapesten kétséges, hogy lesz-e ehhez hasonló nagyságú keret az ilyen programra. A társadalmi konfliktus borítékolható, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a Budapesten és Pest megyében bejegyzett 1 276 244 személygépkocsi 30 százaléka dízel. Azaz csaknem 383 ezer ilyen autó közlekedhet a központi régióban. Ehhez hozzá kell adni az öszszes – 170 ezer – haszongépjárművet, hiszen ezeknek a száz százaléka dízelmeghajtású.

KÉTELKEDÉS

„Nem tudom, hogy akarják végigvinni a dízelek kitiltását, hiszen például a legtöbb Budapesten közlekedő BKV-busz beleesne a tiltott kategóriába” – hívta fel a figyelmet lapunknak a problémára Várkonyi Gábor autópiaci szakértő. Mint folytatta, az európai személygépkocsi-kibocsátási normák szerint az Euro 5-ös fokozat fölötti (2009 szeptemberétől gyártott), normális műszaki állapotban lévő autók nem jelentenek nagy problémát a város levegőszennyezettsége szempontjából. „Azzal egyetértek, hogy Budapesten se legyen több füstöt okádó jármű, de ez inkább rendészeti kérdés” – tette hozzá. Mint magyarázta, a magyar autó-

park öregebb része nagyon rossz műszaki állapotban van. E gépkocsik „megokosított”, széthajtott motorokkal közlekednek az utakon, de valahogy mégis átmennek a műszaki vizsgán. Ezek általában tényleg nagy problémát jelentenek. „Ezért rendészeti a kérdés – itt szigorú ellenőrzésre, szűrésre lenne szükség” – jegyezte meg a szakember.

Mint mondta, a hírek szerint 2026-ban kezdődne a dízelek kitiltása, de nem tudjuk, hogy ez a gyakorlatban miképp zajlik majd. Az akkor húszéves autóknak intene búcsút Budapest? Ha így lesz, akkor ez csak egy látszatintézkedésnek felel majd meg. A korlátozások kapcsán az Euro 5-ös követelmény a legszigorúbb szabályozás olyan helyeken, ahol az aktuális mérések alapján a határértékeket éppen meghaladja a káros anyagok menynyisége. Az Euro 6-os norma mellett a dízelgépkocsiknál kritikus nitrogén-oxidkibocsátás lényegében azonos szinten van a modern benzines autók emissziójával, így a dízelt tiltani modern autó esetében értelmetlen.

A legújabb dízelesek pedig tényleg a csúcstechnikát képviselik: az oxidációs katalizátoruk megköti a kipufogógáz koromrészecskéinek a 99,9 százalékát, így gyakorlatilag nem keletkezik károsanyag-kibocsátás a működésük során. „Mindenféle magyarázat nélkül bedobni a dízel tiltásának a szlogenjét, egy kalap alá venni az összes ilyen autót rendkívül káros, hiszen nem lehet elvárni az átlagembertől, hogy szakmailag megkülönböztesse a különféle kategóriákat. Sokan most azt gondolhatják, hogy a pár éve vásárolt dízelgépkocsijuk is tiltás alá kerülhet” – magyarázta Várkonyi.

PINDROCH TAMÁS 2021/30 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Dizel.indd 25

2021. 07. 26. 15:54

OPTIMISTA IFJAK

FELMÉRÉS | A koronavírus-járvány ellenére az anyaországi és a külhoni magyar fiatalok döntő többségének, csaknem a kilencven százalékának optimista a jövőképe – derül ki a Társadalomkutató Kft. tavaly végzett és most publikált nagymintás ifjúságkutatásából.

„Úgy szoktam hivatkozni erre a vizsgálatra, hogy ez »az« ifjúságkutatás. Ugyanis a nagy múltra visszatekintő, 2000-től kezdve négyévente elkészített felmérésben nyolcezer magyarországi és négyezer külhoni magyar fiatalt kérdezünk meg kérdőíves módszerrel, ami világszinten is egyedülálló” – mondta a kutatás vezetője a Figyelőnek. Székely Levente hozzátette: minden régióban törekedtek a reprezentativitásra. Magyarországon ez egyszerűbb a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai miatt, a határon túli területeken azonban csak közelítőleg állnak rendelkezésre adatok arról a célcsoportról, amely képes megválaszolni

a kérdéseket magyar nyelven. Erdélyben – ahol külön minta készült Székelyföld és a Partium esetében – kétezer, Felvidéken ezer, Kárpátalján és a Vajdaságban pedig ötszáz-ötszáz 15–29 év közöttivel interjúztak. Az adatfelvétel Magyarországon 2020 őszén indult és decemberben zárult, külhonban pedig ehhez képest körülbelül egy hónappal később kezdődött és végződött.

JÖVŐKÉP

A magyar fiataloknak a kutatás alapján kirajzolódó jövőképe igencsak tanulságosnak nevezhető. Annak ellenére ugyanis, hogy az adatok felvétele jórészt a koronavírus-járvány újabb hul-

láma alatt zajlott, az látszik, hogy az ifjúság alapvetően derűlátó. A résztvevőknek csaknem a kilencven százaléka adott olyan választ, hogy valamelyest bízik a jövőben. A pesszimisták aránya mindössze tíz százalék körüli – vázolta a képet a szociológus, aki ezzel összefüggésben kiemelte az anyagi elégedettség érezhető növekedését is. „Azt látjuk, hogy a 2008-as és a 2012es felmérésünkben a pénzügyi világválság következményeként tapasztalt borúlátás 2016-ra optimizmusba fordult át, 2020-ra pedig tovább javultak a várakozások” – fejtette ki a szakember a jelentésük alapján. Az 1991 és 2005 között születettek mintegy kétharmada állítja: komolyabb anyagi gondok nélkül él. Ez látványos javulást jelent – mondta Székely Levente –, hiszen 2008ban még jóval kisebb volt ez az arány, a mélypontot pedig négy évvel később mérték, amikor a fiataloknak mindöszsze a negyven százaléka nyilatkozott anyagi biztonságról. De a már pozitívnak mondható 2016-os eredményeket is felülmúlta a tavaly mért egzisztenciális elégedettség.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

26 | FIGYELŐ 2021/30

F_26-27-Ifjusagkutatas.indd 26

2021. 07. 26. 15:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

9±_G÷Q S^TQH ƻFYFQ GJX_­Q NIJLJS S^JQ[JPJY J_ F 2000-es adatnakk a duplája.

*W÷XºIºYY F RFL^FW NIJSYNY¥X NX FSS¥Q F P­ P­WI­XS­Q MTL^ RJSS^NWJ KTSYTX ºSSJP F RFL^FW FWX¥LF F_ JL^ ­X ºY Pº__ºYYN XP¥Q¥S 4,3 ,38 QJYY

TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK A KUTATÁSBÓL 73 & [¥QFX_FI· ƻFYFQTP QTPSFP a 73 százaléka egyedülálló, FRN S­L^X_¥_FQ­PTX Sº[JPJI­X F_ J_WJIKTWIZQ·MT_ P­UJXY

Forrás: MTI

2012-ben még csak a ƻFYFQTP X_¥_FQ­PF ITQLT_TYY az elmúlt évben már az 55 százalékuk.

A Magyar fiatalok 2020 című gyorsjelentésből más területeken ugyancsak javuló tendencia olvasható ki. Az előző három vizsgálattal összevetve fokozatos növekedés vehető észre például az életszínvonalbeli elégedettséget tekintve. Hasonló a helyzet a munkavállalási és a tanulási esélyekkel kapcsolatban. Ezek esetében egy egytől ötig terjedő skálán kérdezték meg a válaszadókat arról, hogy mennyire látják derűsen a lehetőségeiket. A munka terén 2008-ban és 2012-ben még hármas átlag alatti elégedettséget mértek, 2016ban viszont már 3,4, 2020-ban pedig még egy tizeddel nagyobb volt ez az érték. A tanulmányi lehetőségeknél nem ilyen radikális mértékű az egy évtized alatti változás, de itt is egyértelműen kedvező a trend: 3,5-ről 3,8-re nőtt az átlag. A kutató e számokat ismertetve úgy összegzett: „Alapvetően egy konzisztens jövőkép, a lehetőségek optimistább megítélése jellemzi a fiatalokat.

Ráadásul ez a Kárpát-medence minden egyes részén igaz, sőt a családi, baráti viszonyokat tekintve a külhoniak még

elégedettebbek is az életükkel, mint az anyaországiak.”

JÁRVÁNYHATÁS, KÖZÜGYEK

Az adatok alapján úgy tűnik tehát, hogy a pandémia elmúlt másfél éve nem sodorta a magyar ifjúságot olyan borús hangulatba, mint amilyet a 2008–09es pénzügyi válság után lehetett tapasztalni. A szociológus ezzel kapcsolatos helyzetelemzésében rámutatott arra, hogy a fiatalokat a társadalmi, környezeti változásokra elsőként reagáló csoportként szokás jellemezni. Ehhez képest valóban meglepőnek tartja azt az eredményt, miszerint tíz magyarországi fiatalból mindössze négy állítja azt, hogy hatással volt az életére a koronavírus-járvány. Szerinte ez a szám talán annak is köszönhető – bár ez egyelőre csak hipotézis –, hogy a hazai adatfelvétel jelentős részben 2020 őszének az elejére esett, amikor még úgy tűnhetett, visszarázódik az ország a normális életbe. Sokan úgy gondolhatták, nem lesz újabb hullám. A határon túli magyar ifjak körében később kezdődött a kérdőívezés, és jóval nagyobb is köztük

azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy érezték a pandémia hatását.

Akik igennel feleltek arra a kérdésre, hogy befolyásolta-e az életüket a járvány, azok közül a második és a harmadik helyen a legtöbben az anyagi körülményeket és a munkát említették mint negatív irányban megváltozott tényezőket. „Az abszolút első helyezett ebben a kategóriában az online térben töltött idő mennyiségének a növekedése volt” – közölte a kutatásvezető.

Arra a felvetésre, hogy a felmérés alátámasztotta-e a fiatalokkal kapcsolatban sokszor hangoztatott közügyek iránti érdektelenséget, a szakember úgy válaszolt: alapvetően neki is az a véleménye, hogy ezt a korosztályt nem foglalkoztatja a politika. Jelezte ugyanakkor, hogy a kutatásuk húsz éve alatt most mérték a legmagasabb átlagértéket – egy szintén egytől ötig terjedő skálán 2,4–2,5 közöttit – arra a kérdésre: „Mennyire érdekli önt a politika?” „2000-ben és 2008-ban a 2,2-t súrolta ez az adat, és 2012-ben volt a mélypontján, amikor 2 alatt maradt az átlaga. Tehát látszik egyfajta növekedés, de így is alacsony szintről beszélünk” – magyarázta. A koronavírus-járványnyal kapcsolatban rákérdeztek arra is, hogy több vagy kevesebb időt tölt-e a család közéleti témák megvitatásával.

A visszajelzésekből az derült ki, hogy nőtt az erre szánt időtartam. Valószínűleg ebben nagyon erős szerepet játszott a fertőzés terjedéséről és annak következményeiről szóló hírfolyam, amely sokakat szegezett a televíziók képernyője, az internet és más hírforrások elé – közölte Székely Levente.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/30 FIGYELŐ | 27

F_26-27-Ifjusagkutatas.indd 27

2021. 07. 26. 15:54

| CÉGVILÁG |

FEJE TETEJÉRE ÁLLT IPARÁG STEPHAN NEUMANN | Alaposan átalakította a légi forgalmi ágazatot a pandémia, még az e szektor cégeinek beszállító nagyvállalatok életét is meghatározták a változások. Mint a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója elmondta, például a járvány előtt az alkalmazásokat elsősorban a historikus adatok alapján optimalizálták, ám ez a módszer a krízis időszakában haszontalanná vált. A rendszereik ma inkább elemzik a meghozott emberi vagy automatizált döntések hatását, hogy az eredményt felhasználják a következő határozatra vonatkozó javaslathoz.

28 | FIGYELŐ 2021/30

F_28-30_Lufthansa+EmilFrey_hird.indd 28

2021. 07. 26. 16:35

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

F_28-30_Lufthansa+EmilFrey_hird.indd 29

HIRDETÉS

Melyek a legfrissebb nemzetközi trendek a légiiparban és a kapcsolódó informatikában, amellyel az ön cége foglalkozik?

– A világjárványt közvetlenül megelőző időszakig minden arról szólt, mit lehet kezdeni a légtér túlzsúfoltságával, hiszen ez a járatok késését és a menetrendek felborulását okozta, valamint komoly kapacitásproblémákat idézett elő. Bár e kihívás még nem vált újra időszerűvé, a lehetséges megoldás az lehet, hogy felkészülten várjuk a jövőt, s már most is a lehető leghatékonyabban dolgozzunk.

– Ez mit jelent a mindennapokban?

– Gyakorlatilag integrált rendszereket: a ténylegesen integrált adatok és az azokhoz hozzáférő, azokat használó alkalmazások szimbiózisát. A repülés világában ez a korábbinál több adatforrás használatát és összehangolását jelenti. Többek között az utasok igényei és mozgása tekintetében a Covid miatti korlátozások sora vagy a védettségi státusz valószínűleg még sokáig hatással lesz az iparágra. Ez számunkra – légi közlekedési informatikai szolgáltatóként – azt is jelenti, hogy még tovább kell lépnünk az optimalizálás terén.

– Ez új megközelítést igényel?

– Igen. Korábban az alkalmazásokat elsősorban a historikus adatok alapján optimalizáltuk, ám ez a módszer a pandémiás krízis időszakában haszontalanná vált. A rendszereink egyre inkább a megerősítéses tanulás elvén működnek: ellenőrzik a meghozott emberi vagy automatizált döntések hatását, hogy az eredményt felhasználják a következő határozatra vonatkozó javaslathoz. Ennek az összes releváns és ismert körülményt figyelembe véve a legjobb döntést kell eredményeznie, amely ideális esetben a megfelelő időben, még az esetleges zavarok bekövetkezése előtt megszülethet.

– Hogyan látja a digitalizáció jövőjét? Van még tér a fejlődésre, vagy Francis Fukuyama A történelem vége című könyvében leírtakhoz hasonló a helyzet a technológiában is?

– A felvetés mindenképpen érdekes, a hivatkozott könyv azonban a kilencvenes évek elején íródott. Az elmúlt három évtizedben elég sok elmozdulást láthattunk a Fukuyama által kifejtettekhez képest, pozitív és negatív értelemben egyaránt.

Ha a légi közlekedést veszem alapul, az még messze nem jutott el a digitalizáció legmagasabb szintjére. Kivételek persze akadnak, ám a légitársaságok többségének hosszú utat kell még megtennie a digitális átalakulásig.

– Akkor ön szerint hol tartanak az európai, illetve a magyar vállalatok ebben a digitalizációs-technológiai utazásban?

– Sok még a tennivaló, s számos érdekes és kézzelfogható üzleti lehetőség kínálkozik. Ennek csupán az egyik része a technológia, a célunk pedig az lehet, hogy valóban kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket. Azonban még az út felénél sem járunk. Ami pedig az automatizálást illeti, szilárdan hiszem, hogy meg fogja változtatni a munkahelyeket, így egyes ágazati folyamatokban csökkentheti is a dolgozók számát. Ez azonban egyúttal új követelményeket is támaszt majd, amelyek lehetőséget jelenthetnek azok számára, akik rugalmasak, emellett készek tanulni és alkalmazkodni.

– Melyek a légi közlekedés informatikai ágazatának a főbb európai és regionális tendenciái?

– Ha az informatikai infrastruktúrára gondolunk, egyértelműen látható: a vállalatok fokozatosan mindent átadnak egy vagy több nagy felhőszolgáltatónak. Az viszont egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy az ilyen szolgáltatások menedzselése házon belül vagy azon kívül történjen-e. Az egyenlet

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km.

Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

2021. 07. 26. 16:35

| CÉGVILÁG |

sokismeretlenes, ráadásul az informatikai affinitás, ismeretek egyre jellemzőbben és markánsabban jelennek meg a legmagasabb szintű vezetői körökben is. A közvetlen külföldi tőkebefektetések esetében pedig egyértelműen a tudásintenzív fejlesztéseké a jövő, ezen a téren pedig az innovációs hubok a legkedveltebbek.

– Melyek a fő kihívások?

– A legfőbb kihívást a toborzás jelenti: a munkaerőpiac informatikai szegmensei világszerte felbolydultak, versenyfutás zajlik a megfelelően képzett és értékes munkaerőért.

– Hogyan látja a magyar k+f és felsőoktatási rendszert a szoftverfejlesztés, valamint a hardvertervezés szempontjából?

– Az emberek képzettségi szintje már az általam Magyarországon töltött első néhány hónap alatt mély benyomást tett rám. Az itteni informatikai szaktudás kétségtelenül az élvonalhoz tartozik, emiatt itt is nagy az informatikusokért folyó verseny. E szakemberek legújabb generációja az együttműködés új módjait ugyanúgy elsajátította, mint az agilis szoftverfejlesztést. Ezt lehetséges fejlődési területnek tekintem nekünk, régi vágásúaknak, és látom, hogy már javában zajlik a felzárkózás. A fő kihívás a versenyelőny megtartása, ez részben a bérszínvonalon múlik. Figyelembe véve a jelentősen növekvő megélhetési költségeket és így a fizetés kiigazítására vonatkozó észszerű igényeket, ez egy meglehetősen kényes téma.

NÉVJEGY 52 éves.

Az elmúlt húsz évben különböző feladatkörökben dolgozott a Lufthansa Systemsen belül, az értékesítéstől kezdve a számlázás- és szolgáltatás-, valamint a projektmenedzsmentig.

2017 óta látta el a termékmenedzsment terület operatív vezetésének a feladatait.

A vezetői stílus tekintetében inkább hisz az elvekben, mint a szabályokban, épít a saját felelősségre, a felelős döntéshozatalra.

2021. május 1-jétől a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.

Nős, három felnőtt gyermeke van. A szabadidejében rendszeresen biciklizik, kirándul a budai hegyekben, és még dolgozni is gyakran megy kerékpárral.

– Hogyan változott a Lufthansa Systems tevékenysége, stratégiája az elmúlt években?

– A cég mindig is nagy becsben tartotta a földrajzi vagy kulturális értelemben közeli, sokszor szomszédos országokban meglévő telephelyeit, bár kétségtelen, hogy ezekkel korábban inkább szolgáltató-ügyfél viszonyt ápolt. Ez azonban ma már történelem, e gyakorlat helyét az integrativitás vette át: egy vállalat vagyunk sok integrált helyi telephellyel és akár lokális céges kultúrákkal. Manapság már nem számít, hogy a világ mely részéről végeznek el egy feladatot a társaságon belül.

– Hogyan hatott a világjárvány a teljes csoportra és a Lufthansa Systemsre?

– A Lufthansa-csoport a pandémia hullámverésében is remek munkát végzett a költségcsökkentés és a likviditáskeze-

lés területén, ami segítette talpon maradásunkat. A Lufthansa Systems abból tudott profitálni, hogy továbbra is értéket teremtett több mint 350 ügyfelének: a legnehezebb időszakokban is biztosítani tudtuk számukra a zavartalan működést, a kilábalás alatt pedig hozzásegítjük őket ahhoz, hogy ismét az alapfeladatukkal, a repüléssel foglalkozhassanak.

– Mikor tér vissza a légi közlekedési iparág és a repülési informatika a normális kerékvágásba?

– A személyes véleményem az, hogy 2023-ban fogjuk megközelíteni a 2019-ben látott szinteket, és nagyon remélem, hogy igazam lesz.

– Hogyan változtatta meg a cég az üzleti stratégiáját, hogy sikeresen alkalmazkodjon a Covid-helyzethez?

– A válságnak arra kell ösztönöznie a Lufthansa Systemst, hogy újragondolja iparágát, átértékelje digitalizációs stratégiáit, feltárja az új technológiákban rejlő lehetőségeket, alkalmazkodjon, s ennek érdekében végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyeket már régóta tervezett. A Covid–19 határozottan felerősítette a digitalizáció iránti igényt. Ez a digitális hullám valószínűleg örökre átírja a működésünket, miközben belőlünk technológiavezérelt vállalatot farag.

– Hogyan érzékeli a gazdaságban tapasztalható növekvő inflációt? Terveznek emiatt változást?

– Miként azt korábban is mondtam, a versenyelőny megtartásához nem feledkezhetünk meg a keresetekről. Magyarország versenyképességének meghatározó komponense, hogy nagyon jól képzett, motivált munkaereje van, elfogadható bérszint mellett. Ezt hosszú távon fenntartani komoly kihívás lesz, de ez mindegyik cégre érvényes, valamint minden olyan országra, ahol erős az informatikai munkaerőpiac.

– Nemrég nevezték ki erre a pozícióra. Milyen szerepkörökben dolgozott korábban?

– Dolgoztam értékesítésben és ügyfélkezelésben, ügyfélszolgálatban és projektmenedzsmentben, az elmúlt három és fél évben pedig a termékmenedzsment területén töltöttem be vezető pozíciót a Lufthansa Systemsen belül. Ebből a munkakörömből adódóan elég jól megismertem a Lufthansa Systems Hungáriát, s egyszerűen beleszerettem magyarországi kollégáim munkakultúrájába és pozitív hozzáállásába. Úgy tűnik, ezt is sikeresen ki tudtam fejezni az erre a posztra benyújtott pályázatomban.

– Tudomásunk szerint a vállalat olyan piacnyitást tervez, amely lehetővé teszi a légi közlekedésen kívüli ügyfelek kiszolgálását is. Igaz ez?

– Igen, helytálló az információ. Jelenleg azonban a légi közlekedési szektorból annyira intenzív keresletet érzékelünk, hogy minden energiánkat ennek kielégítésére kell összpontosítanunk. Ugyanakkor a légitársaságok világában szerzett kompetenciáink más iparágakban is hasznosak lehetnek. Ki kell hangsúlyoznunk az olyan erősségeinket, mint például a döntő fontosságú rendszerek stabil üzemeltetése. Vagy amint sikerrel zárjuk az áttérést a felhőalapú működésre, ezt is egyedi terméktulajdonsággá (a technológia világában bevett kifejezéssel unique selling proposition – USP) formálhatjuk.

HG

30 | FIGYELŐ 2021/30

F_28-30_Lufthansa+EmilFrey_hird.indd 30

2021. 07. 26. 16:35

| CÉGVILÁG |

VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

HOTEL | Új lehetőségként tekint a járványra és a pandémia utáni időszakra a Hotel & More, a budapesti „Körszálló” új üzemeltetője.

A vezérigazgató lapunknak elmondta: hibrid megoldásokban gondolkodnak, és a társaság sikere nagyban függ az üzemeltetésbe átvett „ház” működésének alapos átvilágításától.

A cégcsoport a 2008-as válságban született, így nem okozott problémát a mostani krízis. „Egy előzmények nélküli, az egész világot sarokba szorító válsághelyzetben nem lehet a megszokott cégvezetési módszereket alkalmazni, ha el akarjuk kerülni a bukást” – állítja Klemm Balázs, a Hotel & More Szállodák Zrt. független szállodaüzemeltető vállalat tulajdonosa és vezérigazgatója, aki a Magyarországon eddig ismeretlen hibrid üzemeltetési szisztémával kívánja működtetni a Danubius Hotelstől a napokban bérbe vett Hotel Budapest – az egykori legendás Körszálló – épületét. A magyar szállodaipar a 2000-es évek végén is komoly kihívásokkal küzdött, mert mire megépültek a vissza nem térítendő támogatásokat tartalmazó első Széchenyi-terv

KLEMM BALÁZS. „A MAGYAR SZÁLLODAIPAR A 2000-ES ÉVEK VÉGÉN IS KIHÍVÁSOKKAL KÜZDÖTT”

segítségével a zömében négycsillagos wellnesshotelek, addigra beköszöntött a 2008-as globális gazdasági válság és vele együtt a devizahitelezésből eredő csődhelyzet(ek). A bedőlt kölcsönök révén az egyik kereskedelmi bank lett a legnagyobb szállodaportfólió tulajdonosa, és ekkor indultak azok a független magyar hotelüzemeltetők, akik – nyugati mintára – iparági szakértelmükre alapozva vállalták, hogy a bajba jutott szállodákat akár a tulajdonostól bérbe véve, akár a bankok, felszámolók megbízásából sikeresen üzemeltetik majd.

2021/30 FIGYELŐ | 31

F_31-33-Hotel_more.indd 31

2021. 07. 26. 15:55

| CÉGVILÁG |

A „KÖRSZÁLLÓ”

Közéjük tartozik a 2009-ben indult Service 4 You, amelynek az egyik alapítója, Klemm Balázs 2017-ben, a Hotel & More Group létrehozásával vált önállóvá. A „Körszálló” mostani bérbevételével kapcsolatban rögtön hozzá is tette: a független szállodaüzemeltetésnek is megvan a maga kockázata.

Persze számos előnye is van – például az, hogy mindenki maga szabhatja meg működésének a kereteit. A Hotel & More Group húsz magyarországi és négy határon túli, különböző kategóriájú és stílusú szállodából álló portfóliójában minden vendég megtalálja a számára megfelelőt. A cég hazai házai szinte kizárólag vidéki hotelek, mert Klemm már az indulásnál úgy látta: nem a már akkor is telített fővárosban nyílik majd számukra igazi üzleti lehetőség. A függetlenség teremtett módot

arra is, hogy a járvány miatti bezárásáig a Danubius Hotelsnél négycsillagos szállodaként üzemelő „Körszállót” olyan egyedi módon, úgynevezett hibrid üzemeléssel nyissák újra, melynek keretében a hároméves bérleti időszak alatt nemcsak hagyományos szállóvendég-fogadó egységként, hanem kollégiumként és munkavállalói szállásként is működik majd a ház. (Ez persze nem teljesen új megoldás: a Hotel Heliában, amely ugyancsak a Danubiushoz tartozik, hasonló módszereket alkalmaztak a pandémia alatt – a szerk.)

ÚJ LEHETŐSÉGEK

„Elcsépelten hangzik, hogy egy válság új lehetőségeket is teremt, de én hiszek ebben. Amikor a turizmus tetszhalott állapotba került, több időm jutott arra, hogy elmélyüljek olyan külföldi és hazai szakmai témákban, amelyek korábban csak érintőlegesen fértek bele a napirendembe, és olyan új ötleteken is gondolkodjak, amelyekre nem volt szükség akkor, amikor még dübörgött az ágazat. Így gondoltam végig azt is, hogy Budapestre egyhamar nem jön annyi külföldi turista, amenynyi ismét eltartaná az itt működő szállodákat. Jönnek viszont olyan határon túli egyetemisták, akiknek – a szüleik révén – a tandíj mellett az is belefér a büdzséjükbe, hogy jó minőségű, rendszeresen takarított, reggelit is biztosító helyen lakjanak. És jönnek, sőt részben már itt is vannak azok a multinacionális vállalatok, amelyek olyan jól képzett külföldi al-

FOTÓK: FORTEPAN

Néhány héttel ezelőtt derült ki, hogy a Danubius Hotel Budapestet (egykori nevén Körszállót) bérbe adja a tulajdonosa. „A hotel tizenöt hónapja nem üzemel, és a bizonytalan turisztikai helyzetben a hagyományos, szállodaként történő működtetést nem láttuk üzletileg megalapozottnak a következő egy-két évet tekintve” – nyilatkozta Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója.

Bár menet közben a budapesti szállodák jelentős része megnyitott, és a kisebbek információink szerint egész jó heti bevételeket produkálnak, a teljes piac valóban labilis. Nagyon kevés vendég érkezik a fővárosba, így a nagy hotelek üzemeltetése „lutri”.

A Körszálló Magyarország egyik presztízsberuházása volt, hiszen magas házakat akkor sem igen lehetett építeni, míg ez az épület szépen kimagaslott a budai sziluettből. A hotelt 1967 szilveszterén adták át, s a presztízsnek megfelelően számtalan hazai és külföldi híresség szállt meg itt. A környék utána alaposan átalakult, és több ikonikus szórakozóhely is megjelent a vonzáskörzetében. Mi több, maga az épület is részt vett a 60-as, 70-es évek éjszakai életében. Az akkori elit meghatározó szórakozóhelyének számított.

HGY

32 | FIGYELŐ 2021/30

F_31-33-Hotel_more.indd 32

2021. 07. 26. 15:55

| CÉGVILÁG |

kalmazottaiknak keresnek szállást, akiket nem helyezhetnek el hagyományos munkásszálláson. Alapos piackutatás után, a több mint ezer corporate partnerrel kialakított kapcsolatunkra építve kérdeztem meg a Danubius Hotels vezérigazgatóját, hogy van-e lehetőség a szálloda bérbevételére” – nyilatkozott a cégtulajdonos. „A sikeres üzemeltetés alapja a mindenre kiterjedő átvilágítás – folytatta a szakember. – Ehhez a kezdetektől olyan szakértői csapat áll a rendelkezésünkre, amely a legkisebb kockázati tényezőt is feltárja. Hiszen bármilyen ígéretesnek is tűnik elsőre egy lehetőség, csak akkor mondunk igent, ha száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy utána nem érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések. Eddig leginkább akkor mondtam nemet, amikor a tulajdonos irreális elvárásokat fogalmazott meg, vagy – különösen a devizahitel időszakában – olyan nagy volt a hitelállomány, hogy képtelenség lett volna kitermelni, de akkor is nemet kellett mondanom, amikor a szálloda tervezésénél komoly hibákat követtek el, vagy már annyira leromlott a ház állaga, hogy az átalakítás, felújítás összegét szintén nem lehetett kitermelni.” Klemm Balázs munkájuk elismerésének tekinti, hogy több olyan szállodát is üzemeltettek és hoztak jó piaci helyzetbe, amelyet később a bérbeadó elvárt profittal tudott értékesíteni.

Az, hogy a turizmus a koronavírus-járvány előtti években a virágkorát élte, azzal is együtt járt, hogy már nem csak hitellel terhelt házak üzemeltetésével bízták meg a céget. Az üzemelési formák is bővültek: van, ahol bérlik a szállodát és mindenért ők felelnek, s van, ahol menedzsmentszerződés keretében csak a hotel működtetése a feladatuk.

HUMÁN ERŐFORRÁS

„A szállodaiparban kulcsfontosságúak a munkatársak. Hiába a legszebb épület, ha a személyzetnek nem elegendő a szakértelme, nem kedves, nem elég udvarias, akkor oda az élmény.

Ugyanakkor abban, hogy egy ház sikeres-e, mindig meghatározó szerepe van a szállodaigazgatónak. Ezért amikor egy új hotel kerül a portfóliónkba, akkor általában elköszönünk az igazgatótól, ám a személyzet minden más tagjának megadjuk

a bizonyítás lehetőségét. Tapasztalatunk szerint több mint 80 százalékuk velünk marad, mi pedig a legnehezebb időszakban igazoltuk vissza, hogy milyen fontosak a számunkra. A kormány által biztosított támogatást felhasználva és a saját tartalékainkat is igénybe véve – igaz, csökkentett fizetéssel, de – szinte mindenkit megtartottunk. Az idényjellegű szállodáinkon kívül egy hotelt sem zártunk be. Egyrészt azért, mert még az 5-7 százalékos foglaltságból származó bevételt is megbecsültük, másrészt azért, mert így a munkatársak nem estek ki a rutinból, és az újranyitásnál lendületből tudtunk teljes fordulatszámra kapcsolni. Emellett az idényjellegű házaknál a megszokott módon a tapasztalt szakembereink mellé tanulókat szerződtettünk – a többségük évek óta visszatér hozzánk a szezonra” – ecsetelte a stratégiát az üzletember, aki szerint egy független szakmai üzemeltető azért is lehet eredményesebb, mint egy egyszállodás pénzügyi befektető, mert a szakmai tudás mellett a megfelelő technológiai háttér is a rendelkezésére áll.

Az immár 300 alkalmazottnak munkát adó Hotel & More Group nemcsak saját vállalatirányítási rendszert üzemeltet, hanem Hotelizátor néven saját online foglalási rendszert is, sőt a nyári szezon elején elindította a szállásfoglalási applikációját. „Talán szerencsés is, hogy a 2008-as válság idején, a legnehezebb időkben indultunk. Akkor megtanultam azt a szigorú gazdálkodást, amely a mostani krízis idején túlélésünk alapfeltétele volt: a központi iroda dolgozói létszámát és a költségeket még a legjobb években is kontroll alatt tartottuk. Az a stratégia szintén bejött, hogy a hazai vendégekre építünk: látogatóink 86 százaléka magyar. Rájuk a mostani nyári szezonban is számítunk, és ha ősszel sem tér vissza a járvány, akkor végre a konferenciaturizmus is beindulhat. Természetesen egy esetleges negatív forgatókönyvre megvan már a B tervünk” – foglalta össze a szakember. ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

Hirdesd meg kiadó ingatlanodat INGYEN az Ingatlanbazáron!

MOST F_31-33-Hotel_more.indd 33

Az ingyenes hirdetésfeladáshoz használd az ibalberlet2021 kuponkódot.

A 30 napos, fotós csomag ingyenes hirdetésfeladása 2021. augusztus 15-ig díjmentesen meghosszabbítható.

2021. 07. 26. 15:55

| CÉGVILÁG |

MOST DUPLÁZNÁNAK

HAJDU-ALU | Az építőipari anyaghiány okozta sokktól minden ország igyekszik megvédeni a saját gazdaságát. Ellátási biztonságának a fenntartása érdekében Kína számos területen fogja vissza a szállításokat, Németország pedig kvótát vezetett be ugyanezen cél érdekében. Mindez érzékenyen érinti az építőipari szerkezetek magyar gyártóit, így a Szinorgcsoporthoz tartozó, elsősorban nyílászárókat előállító Hajdu-Alu Zrt.-t is.

a második fél év. Az optimista forgatókönyvet Heim Imre vezérigazgató szerint több tényező is alátámasztja. A legfontosabb talán az, hogy bővülő piaci szegmensben tevékenykednek: az állami ingatlanfejlesztői szegmens mellett a lakosság is megjelent a vevői körben – igaz, ennek a piacnak a kiszolgálása ko-

TISZTULÁS

„Az építőanyag-drágulás, illetve az anyaghiány következtében piactisztu-

FOTÓ: HAJDU-ALU/FACEBOOK

Nemrég adta át gyártócsarnokát és irodaházát az építőiparban jól ismert Hajdu-Alu. Egy kapacitásbővítő beruházás pedig ezektől függetlenül folyik, az új csarnok gépekkel való feltöltésének a határideje december vége. A cég ez évre merész célt tűzött ki maga elé: a 2019-es kétmilliárdos árbevételt megfejelnék még másféllel. Persze most látszik ennek esélye – nem tudni, mit hoz

rábban nem tartozott a Hajdu-Alu profiljába. Persze az ipari megrendelők esetében is jelentős mértékben változtak az igények. Egyre többször találkoznak olyan elvárásokkal, amelyek eddig leginkább az irodai vagy ingatlanfejlesztői szektorra voltak jellemzők. Ilyen igény például a függönyfal-telepítés.

34 | FIGYELŐ 2021/30

F_34-36_HajduAlu.indd 34

2021. 07. 26. 15:57

| CÉGVILÁG |

lás is végbement – mondta lapunknak a vezérigazgató. – Ez a mi területünkön azt jelenti, hogy azok a kisvállalkozók, akik korábban indultak az olyan – jellemzően állami – tendereken, amelyekből szokásosan a megrendelésállományunknak mintegy a 60 százaléka származik, most nem mernek ilyen projektekbe belevágni.

Nem tudják ugyanis bevállalni, hogy hat-nyolc hónapig tartják a megjelölt árat, s azt sem képesek garantálni, hogy az ajánlatukban szereplő terméket időben leszállítják. Ezek a szereplők a lakossági piac felé fordultak, mi viszont – méretünkből adódóan – továbbra is jelentős mértékben kívánunk támaszkodni a nagyobb projektek piacára. Ezen a területen generálkivitelezésre is vállalkozunk, főleg olyankor, amikor egyegy energiahatékonyság-növelő projektben nyílászárócserére is várnak ajánlatot. Mivel e szerkezeteket saját magunk gyártjuk, versenyképes ajánlattal tudunk ringbe szállni. Optimizmusunk harmadik oka az, hogy nemcsak a csarnok- és irodaberuházásunk megvalósításában volt esélyünk friss forráshoz jutni, hanem az aláírt nagyvállalati támogatási rendszer életbelépésével az eszközbeszerzésünk is könnyebbé válik. Ez komoly versenyképesség-növelő tényező számunkra. Korábban csak a kkv-k fértek hozzá ilyen forrásokhoz, nekünk pedig számos tenderen kellett nálunk sokkal jobban felszerelt, korszerűbb gépparkkal felvértezett kisvállalkozással ringbe szállni.”

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

PROBLÉMÁK

Az optimizmus ellenére a Hajdu-Alunak is szembe kell néznie a Covid nyomán fellépő válság generális problémáival. „A mi szegmensünkben a nyersanyagpiaci oldalról induló árrobbanás számunkra is nagy kihívás, hiszen a nyílászárógyártáshoz szükséges profilokat, a síküveget, a szigetelő- és segédanyagokat importból szerezzük be. Nem csupán az a gond, hogy »felrobbant« az áruk – az EPS szigetelőanyagnál 55, egyes segédanyagoknál pedig 15-20 százalékos drágulás mutatkozik –, hanem egyszerűen

nem lehet beszerezni ezeket, illetve teljesen bizonytalan, mikor lehet hozzájuk jutni. A bizonytalanságot nagyban erősíti, hogy az említett okok miatt sem az árat, sem a szállítást nem tudja garantálni a forgalmazó, mert a napi ellenérték annak függvénye, hogy aznap éppen hány dolláron forog az alumínium a Londoni Fémtőzsdén. (Valójában persze ennek semmi köze a termékárakhoz, a gyártó nem napi árfolyamon jut alapanyaghoz – a szerk.) Ezen opciókkal igen nehéz előre kalkulálni a gyártmánytervezéskor. Nagyon sok időt kell eltölteni azzal, hogy a megrendelőkkel leegyeztessük, milyen alapanyagból és mikorra tudunk szállítani. E bizonytalanság a végén annak az ügyfélnek okoz komoly fejfájást, akinek azzal kell szembenéznie, hogy vagy nem tudja a pályázatban lefixált határidőre befejezni a projektet, vagy büdzsén kívül kerülve más forrás

után kell néznie vállalása teljesítéséhez” – fejtegette a szakember.

PIACVÉDELEM

Heim Imre szerint a meglehetősen bizonytalan helyzet mögött nagy valószínűséggel egy világszerte jellemzővé vált belső piacvédelmi mechanizmust érdemes keresni, amely úgy működik, hogy az egyes országok az export visszafogásával, korlátozásával igyekeznek biztosítani, hogy a belső piac, az ott folyó beruházások ne szenvedjenek csorbát. Kína korábbi acélkivitelének mintegy felét tartotta vissza a pandémia után minden más országénál korábban újraindított gazdaság ellátási biztonságának a fenntartása érdekében, Németország pedig kvótát vezetett be bizonyos kulcsfontosságú anyagok exportjának a fékezésére. Ez konkrétan a hőszigetelt üveg alapanyagának számító síküvegeknél volt tetten érhető 2021/30 FIGYELŐ | 35

F_34-36_HajduAlu.indd 35

2021. 07. 26. 15:57

| CÉGVILÁG |

– egyben húsbavágó. Közben a HajduAlu német üveggyártó partnere is bejelentkezett, elnézést kért és közölte: viszsza kell vonnia a korábbi szállítási ajánlatát, mert az anyaországbeli alapanyaggyártó cég kvóta bevezetésére kényszerült, s arról tájékoztatta őket, hogy a magyar vállalat igényeinek a kiszolgálása már túllépi azt – ecsetelte a helyzetet a vezérigazgató. Ez tehát nem árkérdés volt. Így Heimék kénytelenek voltak alternatív terméket választani. „Az eset egyébként nem egyedi – tette hozzá a vezérigazgató. – Külföldi partnereink rendre jelzik: nem biztos, hogy abból a produktumból, amelyet megrendeltünk, tudnak szállítani. Sőt, a probléma akkora, hogy nemcsak az igényelt terméket, a többit sem képesek határidőre átadni. Ha mégis összejön az üzlet, akkor azzal szembesülünk, hogy többnyire csak napi árfolyamon tudják az egyes, általuk alapanyagként használt árukat beszerezni, és ez a felénk értékesítendő produktumok ellenértékére is hatással lesz.”

EXTRAPROFIT

Heim Imre úgy ítéli meg, hogy ebben a helyzetben természetesen nem lehet száz százalékig kizárni az ügyeskedők, az extraprofitra hajtók árfelhajtó lépéseit, de biztosan nem lehet csak a spekulációnak tulajdonítani a drágulást. „A piaci mozgásokat visszaellenőrizve tapasztaljuk, hogy ennek bizony van alapja. Azt látjuk, hogy indokolt az az áremelés, amelyet a piac beáraz. Továbbá természetesen mindebben benne van az inflá-

ció, illetve a forintárfolyam mozgása is.

Azt látni, hogy az alapanyaghiány miatt kialakult magasabb árak ezen a szinten rögzülnek és itt is maradnak. Ennek ellenére azt is lehet hallani, hogy az ellenértékek normalizálódni fognak, esetleg lassuló ütemben nőnek csak a kereslet gyengülését követően. Valamint azt is prognosztizálják, hogy a fizetőképes kereslet is utoléri a jelenlegi árakat. Viszont ennek az időhorizontja megjósolhatatlan. Ma senki sem tudja megmondani, hogy mondjuk egy vagy fél éven belül cseng-e le a boom” – taglalta a szakember.

A CÉG

A Hajdu-Alu Zrt. a Szinorghoz tartozó cégként szerencsére nincs teljesen kiszolgáltatva az import bizonytalansága miatti nehézségeknek. A csoport legnagyobb tagja ugyanis kiemelkedően jó piaci pozíciókat épített ki Kelet-Magyarországon, s a szintén hozzájuk tartozó HC Építővel együtt a Hajdu-Alu termelésének a döntő részét leköti.

Ez természetesen nem mindig van így.

Volt olyan év, amikor a belső megrendelések mindössze 15 százalékot képviseltek a társaság bevételeiből. A vállalat története az önálló piaci jelenlét ellenére erősen összefonódik a Hunép sorsával, hiszen az utóbbi alapította a Hajdu-

Alut 2008-ban, később került mindkét cég tulajdonjoga a vagyonkezelést végző Szinorghoz. A fém szerkezeti elemeket, nyílászárókat, függönyfalakat, bevilágítókat, üvegtetőket gyártó Hajdu-Alu a 2008-as válság nyomán elindított kiszervezési folyamat során, a Hunép lakatosüzeméből jött létre, majd bő tíz év alatt alig ötvenmillió forintos bevételű minicégből 1,5-2 milliárdos forgalmú középvállalattá vált. „Hat esztendővel ezelőtt jutottunk odáig, hogy önerőből komoly fejlesztéseket hajtsunk végre – mondta Heim Imre. – Attól kezdve terv szerint haladtunk, digitális üzem létrehozásában gondolkoztunk, kerestük a hatékonyabb termelés útjait-módjait.

Mivel a tulajdonos a nyolcszázezer eurós támogatáshoz a kötelező ötven százaléknál többet, összesen ötszázmillió forintot tett hozzá, korszerű irodához és üzemcsarnokhoz jutottunk. Ez azt jelenti számunkra, hogy már a jelenlegi harmincfős csapattal is 15-20 százalékos kibocsátásnövelést tudunk elérni, egy későbbi létszámbővítéssel pedig akár meg is duplázhatjuk jelenlegi termelésünket.

A bővülés ütemétől függ a mostani beruházás megtérülése is, de úgy számoltunk, hogy ez még a legpesszimistább forgatókönyv szerint is egy évtizeden belül bekövetkezik. Megítélésem szerint itt, a régióban, illetve egész Magyarországon rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Először ezt kell kihasználni, és aztán, ha van szabad kapacitás, természetesen külföldön is elindulunk. Azt gondolom, hogy ez is realitás, hiszen az a szegmens, amelyben mi dolgozunk, bővülőben, piaci expanzióban van.”

DOMBI MARGIT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Heim Imre: „Hat évvel ezelőtt jutottunk odáig, hogy önerőből komoly fejlesztéseket hajtsunk végre.”

36 | FIGYELŐ 2021/30

F_34-36_HajduAlu.indd 36

2021. 07. 26. 15:57

| CÉGVILÁG |

DEMENCIAMENTES ÖREGKORT!

PIRCS KAROLINA | Egy magyar kutatónő és csapata olyan agysejtet alakít ki, amely hordozza a páciens korát. Ez felhasználható új gyógyszerek tesztelésére.

Ezt az egyedi kutatási programot viszi a Semmelweis Egyetem egyik újonnan alakult laborjában a svédországi Lundi Egyetemről hazatért interjúalanyunk, akit az eddigi eredményeiről és a terveiről kérdeztünk.

Igen érdekes a kutatási területük. Mi a céljuk?

– A Semmelweis Egyetemen újonnan megalakult Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központon (HCEMM – SE) belül létrejött divízió, a neurobiológiai és neurodegeneratív betegségeket kutató csoport célja az öregedés és az ahhoz kapcsolódó gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek – pél-

dául az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór – jobb megértése. A csoportunk egy új gyógyszertesztelési stratégia (drug-screening) kifejlesztésén dolgozik, humán bőrsejtekből átprogramozott, úgynevezett indukált neuronok révén. Itthon először, egyedülálló módon tanulmányozzuk a bőrsejtekből átprogramozott agysejteket, amelyek abban kü2021/30 FIGYELŐ | 37

F_37-39_neuro.indd 37

2021. 07. 26. 16:06

lönlegesek, hogy hordozzák a kiinduló, a donorsejtek kori jellemzőit – úgymond „öreg” sejtek. Az indukált neuronális modellrendszer így kiválóan alkalmas az életkorral összefüggő betegségek tanulmányozására.

– Kik a támogatóik?

– A projektet a Semmelweis Egyetem Proof of Concept Alapjából – a Semmelweis Tudományos és Innovációs Alap (STIA) keretében – valósítjuk meg, ehhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Egyetemi innovációs ökoszisztéma című pályázata nyújt támogatást.

– Hogyan került kapcsolatba a projekttel?

– A csoport vezetője vagyok, tudományos főmunkatársként.

Majdnem hét év után tértem haza a családommal Svédországból, a Lundi Egyetemről. Az ELTE biológus szakán végeztem, majd a doktori tanulmányaimat is ott folytattam, dr.

Juhász Gábor témavezetése alatt. Ezek után a svéd molekuláris neurogenetikai csoportban dolgoztam. Végül a HCEMM ötéves junior laboralapítói pályázatának elnyerésével térhettem haza és kezdhettem meg a kutatócsoport megalakítását a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetében.

– Milyen kutatómunkát végzett?

– Posztdoktori éveim alatt először egér modellek segítségével tanulmányoztam a Huntington-kórt, amely egy gyógyíthatatlan, örökletes idegrendszeri betegség, amelyet jó néhány alkalommal félrediagnosztizálnak mind a mai napig, mivel sokban hasonlít az Alzheimer- és a Parkinson-kórra. A kollégáimmal számos rangos cikket jelentettünk meg a témában.

– Mennyire relevánsak az egér modell révén kapott eredményeik?

– Alapvető kérdés, hogy miként lehetne jobban megjósolni a mai gyógyszerek, különféle terápiás stratégiák hasz-

Számos sikeres pályázatot sikerült elnyerni.

nosságát, hatékonyságát az emberi klinikai tesztelést megelőzően. Miként biztosíthatnánk, hogy az embereknél is hasonlóan jó eredményeket érjünk el, mint az állatoknál? Éppen ezért a csoport céljai között szerepelt egy olyan modellrendszer használata, amelyben a vizsgált idegsejtek humán eredetűek, öreg, idős sejtek. Fontos volt, hogy a technika viszonylag olcsó legyen, gyors és reprodukálható, nagyszámú beteg vizsgálata esetén is. Így jutottunk el végül az úgynevezett indukált idegsejtek (neuronok) újszerű kifejlesztéséhez, majd a technológia rutinszerű alkalmazásához. Ez a modell tehát azért más, mert az indukált neuronok emberi eredetűek; megfelelő kontrollok építhetők be, ráadásul az öregedési információkat megtartják a sejtek. Mindez felbecsülhetetlenül értékes a jövőbeli kutatások tekintetében.

– A gyakorlatban ez miként működik?

– Ezt úgy lehet elképzelni a gyakorlatban, hogy például a labor képes egy új, potenciálisan hatékony, a klinikumban még nem engedélyeztetett gyógyszert letesztelni ötven vagy akár száz Alzheimer-beteg átprogramozott idegsejtjeiben. A precíziós medicina irányvonalát követve egy adott páciens átprogramozott agysejtjein már ismert és engedélyezett készítményeket is tesztelhetünk, hogy beazonosítsuk: személyre szabottan mely gyógyszerek lehetnek a leghatékonyabbak.

– Miért fontos mindez?

– E módszerrel új gyógyszertesztelési lehetőségek nyílnak meg, amelyek potenciálisan megjósolhatják egy készítmény sikerességét az idősebb pácienseknél és a korukhoz köthető, ma gyógyíthatatlan betegségek terén. A klinikai kísérletek elvégzése, egy gyógyszer engedélyeztetése rendkívül lassú és több száz millió, akár milliárd forintba kerül. Ha ezen bármilyen módon képesek vagyunk javítani, egy gyógyszer hatékonyságát jobban előre láthatjuk, alakíthatjuk.

– Milyen eredmények születtek eddig?

– Tavaly decemberben költöztem véglegesen haza, és januárban kezdtem a csoport szervezését. Azóta számos sikeres pályázatot sikerült elnyerni, köztük az említett STIA – Proof of Conceptet. Ennek révén bekerültem egy mentorálási programba, amely segíti az új ötlet fókuszálását, piacképesebbé tételét.

– Hosszabb távon lesz a laborból spin-off, azaz startup?

– Igen, remélem. Hosszú távú célom egy startupcég megalapítása, amely biztosítja mind az itthoni, mind pedig a külföldi potenciálisan hatékony gyógyszerek preklinikai tesztelését és validálását.

– Hogyan hatott a kutatócsoportra a pandémia?

– Szerencsétlen módon a hazaköltözés időpontja, az eszközbeszerzések jelentős mértékben kitolódtak. Mindezek mellett a Szuezi-csatornán keresztbe fordult konténerszállító hajó is késleltette a laborban elengedhetetlen eszközök beérkezésének időpontját. Ugyanakkor lassan, de biztosan halad a csoport felépítése: eddig egy posztdoktor, egy lengyel PhD-hallgató, egy mester szakos hallgató a Milánói Egyetemről és egy kanadai–magyar vendéghallgató alkotja a csapatot, s szeptembertől egy új asszisztenssel bővülünk.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

38 | FIGYELŐ 2021/30

F_37-39_neuro.indd 38

2021. 07. 26. 16:06

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY 35 éves, Miskolcon született.

Férjezett, egy hároméves kislánya van, Milena, aki Svédországban, Lundban született. Férje P. Szabó Péter, aki jelenleg a VCC Live-nál dolgozik mint motion designer, s ezzel párhuzamosan számos ismert magyar videóklipet rendezett (például Dallos Bogi, Belau).

2009-ben biológus szakon, genetika alszakirányon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

2013-ban – szintén az ELTE-n – szerezte meg summa cum laude doktori címét molekuláris biológia és sejtbiológia szakirányon.

2016-ig ösztöndíjasként, utána 2019-ig posztdoktori pozícióban kutatott a Lundi Egyetemen.

2019-ben számos jelentkező közül szerzett meg a svéd univerzitáson egy adjunktusi posztot, ami hatalmas előrelépésnek számított a karrierjében. Ebben a pozícióban még 2026-ig biztosan tovább oktathat és kutathat.

Tavalyelőtt jött el a várva várt áttörés, amikor egy ötéves HCEMM junior laboralapítói pályázat elnyerésével végre elkezdhette tervezni a hazatérését.

A posztdoktori évei alatt hozzávetőleg 400 000 eurós pályázati támogatást nyert el mintegy 15 különféle rangos svéd alapítványtól.

A Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Intézetében, 2021ben alapította meg laboratóriumát a neurobiológiai és neurodegeneratív betegségeket kutató csoport számára.

Hobbija az utazás, a puzzle és az olvasás. A kutatásra is egy nagy kirakósként tekint, melynek keretében minden egyes projekt révén egy kisebb darabbal járulhat hozzá a készülő képhez. A szabadidejét pedig legszívesebben a családjával és a barátaival tölti, végre itthon.

A legfontosabb a kutatásban a jó csapattagok megtalálása, egy motivált, nagy szaktudású csoport kiépítése. A kutatás egyértelműen csapatsport, egyedül nem sokra viszi az ember.

– Hogy állnak a külső partnerekkel való tárgyalások terén?

– A labor jelenleg több külföldi céggel és privát alapítványnyal folytat tárgyalásokat esetleges potenciális gyógyszerek teszteléséről a Huntington-kór kapcsán.

– Mi a kutatás globális jelentősége?

– 2050-re a 60 év felettiek száma várhatóan 900 millióról kétmilliárdra növekszik. Az időskori mentális rendellenességek befolyásolják a tanulást, a memóriát, az észlelést és a problémamegoldást. Ezen anomáliák legismertebb formája a demencia, amely világszerte jelenleg több mint 50 millió főt érint. A várható élettartam emelkedésével ez a szám évente legalább 10 millió új esettel növekszik. Fontos kiemelni, hogy bár a demencia főleg az idősebb embereket érinti, mégsem része a fiziológiás, „normál” öregedésnek. A demencia számos betegség, sérülés következménye, ilyen például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Huntington-kór vagy a stroke.

Ezeknek felbecsülhetetlenül káros fizikai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági hatása van.

– Mi a fő kihívás most a munkájukban?

– Rengeteg új munkakapcsolatot sikerült kialakítani az elmúlt hónapokban Magyarországon (prof. Kemény Lajos – humán emberi bőrsejtek biztosítása, prof. Palkovits Miklós és dr. Renner Éva – Humán Agyszövet Bank, prof. Buzás Edit), amelyek elengedhetetlenek a projektek és a kutatás sikerességéhez. A meglévő külföldi kapcsolati hálózatnak is nagy előnye van. Fontos új itthoni és külhoni pályázatok összeállítása, valamint ipari kapcsolatok kialakítása.

Ugyanakkor nehéz egyszerre vinni a labor kiépítését, felszerelését, magát az alapkutatást, s ezek mellett sok innovatív ötlet megvalósítását és finanszírozását párhuzamosan menedzselni. Főképp azért, mert az alap- és az alkalmazott piacképes kutatás nem működik ugyanúgy. Más látásmód és eltérő motiváció a két terület mozgatórugója.

– Eléggé jó a kidolgozott modelljük?

– Addig kell ütni a vasat, amíg meleg! A tudományban is vannak hot topicok, amelyek az egyik nap lehetnek új és széles körben alkalmazott state-of-the-artok, a másik nap viszont már elavultak és korszerűtlenek. Az indukált neuronális modell sem tökéletes, de jelenleg az öregedés és az ahhoz kapcsolódó betegségek modellezésének az egyik legjobb alternatívája, amely teljesen kiaknázatlan a gyógyszertesztelések terén. Ugyanakkor félállásban 2026-ig a Lundi Egyetemen is kutatok és oktatok adjunktusi pozícióban, ami az itthoni munkámat is segíti.

HG 2021/30 FIGYELŐ | 39

F_37-39_neuro.indd 39

2021. 07. 26. 16:06

| CÉGVILÁG |

40 | FIGYELŐ 2021/30

F_40-42_Synlab.indd 40

2021. 07. 26. 16:29

| CÉGVILÁG |

SZINTET LÉPTEK

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

SYNLAB | Az innovációs potenciálra és a sportdiagnosztika térnyerésére épít a legnagyobb laborszolgáltató, amely a pandémia legnehezebb napjaiban is az élen járt a PCRtesztelésben. Póda Tamás, a Synlab Hungary kereskedelmi és marketingigazgatója szerint a Covid-válság után várhatóan visszaépül a preventív vizsgálatok piaca.

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a Synlab a legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltató. A 36 országban jelen lévő cégcsoport mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztat, több mint kétmilliárd eurós éves árbevételt realizál, ami mögött hozzávetőleg 500 millió elvégzett vizsgálat áll. Itthon a Synlab Hungary Kft. sikerén a legutóbbi cégadatok szerint 968 szakember dolgozik, a 18,4 milliárd forintos tavalyi forgalom 30 százalék feletti növekedést tükröz, miközben a kétmilliárd forintot meghaladó profit az egy esztendővel korábbi bázisidőszak nyereségének durván a két és félszerese. „Üzletileg, a Covid-válság hozadékaként tekintenek sokan a PCRtesztekre, mi nem. A 6000 négyzetméteres csepeli központunkban felépített jelentős mikrobiológiai és kémiai laboratóriumi háttérrel kötelességünknek éreztük a járvány kezdetekor, hogy segítsünk. Magától értetődő volt, hogy a teljes kapacitásunkat felajánljuk az állami szektornak” – mondta a Figyelőnek Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója.

Büszkék arra, hogy egyetlen magánszolgáltatóként kaptak megbízást a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Ezzel együtt a járványügyi működéssel járó jelentési kötelezettség nem volt újdonság a számukra, hiszen az a pandémia előtt is a mindennapi tevékenységük része volt.

Míg másutt egymást érték az elbocsátá-

sok, náluk újabb szakembereket kellett felvenni: az ősszel plusz ötven pozíciót nyitottak és töltöttek be.

ÁTÁLLÍTOTT GÉPEK

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy a koronavírusteszteknek tudható be a dinamikus bővülés, a szakember jelezte: esetükben ez tavaly 300 ezer vizsgálatot jelentett a mintegy 50 millió egyéb mellett. Felidézte: a PCR metodikája egyáltalán nem volt ismeretlen számukra, miután a humánpapilloma-vírussal (HPV) kapcsolatos vizsgálatok is hasonlóan zajlanak. „Alapvetően csak át kellett állítani a gépeket. Igaz, szükséges volt bővíteni is a kapacitást, hogy nagyobb volument tudjunk ellátni” – mutatott rá Póda Tamás. Ugyanakkor az elvégzett tesztek számában mutatkozó nagyságrendi különbség is azt támasztja alá, hogy sokan fordultak a magánellátáshoz, miután az állami egészségügy lehetőségei az utóbbi időszakban igencsak be voltak határolva. A szakember ezt azzal erősítette meg, hogy a 3500 szerződéses partnerük táborában – amelyben kis lakásrendelők ugyanúgy vannak, mint nagy magánklinikák – látványosan megugrott az aktív beküldők száma: a korábbi 1300-1400-as tartományból 1700-1800 fölé kúszott a mutató.

Mindez olyan összetett logisztikai rendszert is sejtet, amely itthon jóformán csak a Magyar Postáéhoz hasonlítható. Alapos háttérmunkát igényel a minták napi begyűjtése száz vérvételi hely-

ről és hetven szakellátótól. A megnövekedett igények kielégítéséhez pályázati pénzt is igénybe vehetett a Synlab Hungary, amely 140 millió forintos támogatást nyert el a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség versenyképesség-növelő konstrukciójában. A 281 millió forint összértékű beruházásból a kapacitásbővítés mellett a koronavírus tesztelésével kapcsolatos fejlesztésekre is költöttek, ezáltal a tavasszal átadott járványügyi laboratóriumi részleg akár napi ötezer PCR-teszt kiértékelésére is képessé vált.

A támogatásból újabb laboratóriumi eszközöket, berendezéseket szereztek be, valamint új vérvételi és értékelési kiválósági központot hoztak létre, s egy speciális Covid–19-labor is megkezdte működését. Kérdéses, hogy mi lesz a pandémia után. Az igazgató úgy véli, a vásárlási szokások változása várható.

Az utóbbi időszakban a többség azért vett igénybe magánegészségügyi ellátást, mert rákényszerült, ezzel szemben a pandémiás időszak múltán törvényszerű, hogy újra előtérbe kerülnek majd a preventív céllal érkező ügyfelek.

FELJÖTT A MAGÁNSZEKTOR

Nagy változást hozott a humándiagnosztikai partnerek összetételében az elmúlt három-négy év. Póda Tamás 2017 óta a Synlab felső vezetője. Míg a belépése2021/30 FIGYELŐ | 41

F_40-42_Synlab.indd 41

2021. 07. 26. 16:29

| CÉGVILÁG |

kor 60-40 százalékos túlsúlyban voltak az állami megrendelések, azóta ez az arány megfordult a magánszféra javára.

Az utóbbi növekedéséhez a privát egészségügy egészének a térnyerése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy a mintavételi hálózat felépülésével jóval elérhetőbb laboratórium lett a Synlab. Négy esztendővel ezelőtt csak 15-20 helyen voltak megtalálhatók a szolgáltatásaik, ma már viszont csaknem 100 ponton. A bővítést szisztematikus brandépítés kísérte: minden lehetséges eszközzel azt célozták meg, hogy a céget ismertté tegyék azoknak a potenciális partnereknek a körében, amelyeknek az orvosi diagnosztika terén is nagy elvárásaik vannak.

Bár meghatározó üzletág a humándiagnosztika mellett a környezetanalitika, az utóbbi csak az árbevétel tizedét adja.

Ettől függetlenül rendkívül fontos a szerepe. A minket körülvevő látható és láthatatlan anyagokkal, hatásokkal foglalkozik, például a levegő- és zajszennyezéssel, a felületi sterilitási vagy vízöszszetétel-vizsgálatokkal.

Ebből fakadóan meghatározó partnerek a hotelláncok, a fürdők, a balatoni és a velencei-tavi strandok is. A biológiai expozíciós mutatók (BEM) akkreditált laboratóriumával a „háta mögött” megkerülhetetlen tényezővé vált a turizmusban is a Synlab, amely a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének és a Magyar Fürdőszövetségnek is a tagja.

A környezetanalitikai területnek is van azonban egy ipari lába, hiszen minden olyan termelő-gyártó vállalatnál előírás a rendszeres vér- és vizeletvizsgálat, ahol a munkavállalók az egészségkárosodás veszélyének vannak kitéve. Ezáltal a nagy autógyárakkal is együtt dolgoznak, valamint azok széles beszállítói körével, jellemzően a fém-, a műanyagés a gumiipar szereplőivel.

ÚJ DIMENZIÓ

A Synlab hazai működésére is jelentős hatást gyakorolt, hogy az anyacég április 30-án a Frankfurti Értéktőzsdére lépett. Nagy siker volt, hogy az első négy órában kétmillió eurós kereskedés valósult meg. Multisodó környezetként jellemezte a magyar leányvállalatot Póda

Tamás, kiemelve: szakmailag mindig is a topon volt a laboratórium, de e mögé a szervezeti felépítésnek is fel kellett nőnie. A Synlab a világ harmadik legnagyobb humánegészségügyi laboratóriumi hálózatát működteti, és bár a szakemberek négy kontinens 36 országából osztják meg egymással a tapasztalatokat, a magyar részleget a top 5-ben tartják számon, a német központon túl a francia, az olasz és a spanyol részleg társaságában. A kereskedelmi és marketingigazgató megítélése szerint az élmezőnybeli tagság egyrészt a nagy volumenben alkalmazott innovatív eljárásoknak, másrészt a sportdiagnosztikai részleg térnyerésének köszönhető.

Alapos háttérmunkát igényel a minták napi begyűjtése.

Mérföldkő volt, hogy ez év márciusában a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hivatalos laboratóriumi szolgáltatója lett a Synlab, így a már zajló és augusztus 8-ig tartó tokiói olimpiára való felkészülésben a vállalat sportdiagnosztikai részlege is fontos szerepet vállalt. Az együttműködés jegyében a társaság speciális laborvizsgálatokkal és szakértőkkel állt az ötkarikás játékokra készülő sportolók rendelkezésére. Póda Tamás kifejtette: ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével teljes kép kapható a sportolók egészségi állapotáról, előre jelezhetők bizonyos sérülések, megelőzhetők betegségek és hiányállapotok.

Abban az értelemben is speciális területként jellemezte ezt a közeget, hogy a sportolók bioritmusa, anyagcseréje, táp-

anyagigénye jelentősen eltér az átlagtól. A XXI. századi élsportban a sportdietetika a felkészülés elengedhetetlen része: egy jól kialakított, egyéni sajátosságoknak megfelelő étrenddel például elősegíthető az izomzat, az ízületek vagy éppen a kötőszövetek regenerációja, növelhető az állóképesség, valamint támogatni lehet az izomtömeg fejlődését. A márciusi bejelentés óta a cég 10 sportági szakszövetség 78 kvótás versenyzőjének a felkészülését felügyelte. Értelemszerűen 300 ezer szabadidő-sportoló nem kaphat külön-külön akkora figyelmet, mint egy olimpikon, éppen ezért az őszi időszak egyik nagy dobása lehet a Synlabtól, hogy az eddigi tudásra, tapasztalatra építve, mesterséges intelligencia segítségével automatizálnák a sportdiagnosztikát az átlagemberek számára.

MINDEN PÁLYÁN OTTHON

A Synlab Sport a futballvilágban is fajsúlyos tényezővé vált, a Covid–19-protokoll részeként az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hivatalos laboratóriumi partnere lett a cégcsoport. A megállapodás a 2020–21-es szezonra szólt, de a kedvező tapasztalatok miatt meghosszabbították a 2021–22-es kiírásra is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden UEFA-rendezvényen a Synlab végezte az elmúlt idényben a PCR-tesztelést, ahogy a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában, úgy a részben budapesti rendezésű Európabajnokságon is, de ideértendő minden további felnőtt- és utánpótlás-mérkőzés, női labdarúgó-esemény, sőt a futsal is.

A társaság számára a koronavírustesztek elvégzésének a rutinszerű gyakorlatán túl ez azért volt nagy lehetőség, mert megismerkedhetett olyan kaliberű klubokkal, mint a Barcelona vagy a Juventus, esetükben pedig a további széles körű sportdiagnosztikai együttműködés hatalmas lehetőség. A Synlab hazai csapata ott volt végig a tavaly ősszel a Bajnokok Ligája csoportkörében vitézkedő Ferencváros játékosai mellett is, mint ahogy laboratóriumi partnerként a magyar labdarúgó-válogatott Eb-re történő kijutását és a tornán való szereplését is asszisztálta.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

42 | FIGYELŐ 2021/30

F_40-42_Synlab.indd 42

2021. 07. 26. 16:29

| SZEMÉLYI HÍREK |

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

BALDAUF CSABA

Júliustól Vizi Katalin a debreceni kortárs múzeum, a Modem igazgatója. Az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetői pozíciójából érkezik.

A szakember a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett művészettörténészi diplomát, gyakornoki programokban vett részt a Nagyházi Galériában, a Molnár Ani Galériában és a Kogartban. Dolgozott a Kálmán Makláry Fine Artsnál, majd a Faur Zsófi Galériát vezette. Múzeumigazgatói céljai között szerepel a nyilvánosság felé irányuló kommunikáció erősítése, egy széles körű kapcsolati háló kiépítése is. „Szeretném megmutatni, hogy a kortárs művészet nem palotába szánt műfaj, amelyet csak egyfajta kör érhet el és érthet meg, hanem a hétköznapi emberek életéről is szó van benne” – nyilatkozta egy interjúban.

2022. december 31-ig választották meg Baldauf Csabát, a Kolping Hotel Spa & Family Resort igazgatóját a szállodaszövetség (MSZÉSZ) elnökének. Az eredetileg műszaki tanár végzettségű szakember az elmúlt két évben a szervezet alelnöke volt, az alsópáhoki, a családbarát szolgáltatások piacán unikálisnak számító szállodát pedig 25 esztendeje vezeti.

Szövetségi munkáját általános alelnökként a Danubius Hotels vezérigazgatója, Kovács Balázs segíti majd. A gasztronómiai társelnöki tisztséget Gendur András, a La Perle Noire étterem társtulajdonosa, az MSZÉSZ éttermi szekciójának a vezetője tölti be mellettük.

MODEM

PORTFOLION CAPITAL PARTNERS

GIDÓFALVY ELEMÉR

VIZI KATALIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

CZIGÁNY TIBOR Czigány Tibor Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja júliustól a BME rektora. 2012 és 2019 között az univerzitás gépészmérnöki karának a dékánja volt. Kutatási területe az anyagvizsgálat, a gépészet, az anyagtudomány és a hozzá kapcsolódó technológia, a kompozitok és a polimer szerkezeti anyagok. A szakember szerint nemzetgazdasági kérdés a BME-n zajló minőségi oktatás, hiszen itt tanulnak azon jövendő mérnökök, gazdasági és természettudományos szakemberek, akik Magyarország vezető cégei jelenének és jövőjének a letéteményesei.

Gidófalvy Elemér új partnerként az érett fázisú befektetések és felvásárlások területén segíti az OTP Csoporthoz tartozó kockázatiés magántőkealap-kezelőt. A PortfoLion célja, hogy korai szakaszban megtalálja a következő sikervállalkozásokat, és ezzel már rövid távon is meghatározó szereplővé váljon a kelet-közép-európai régióban.

Gidófalvy korábban a Credit Suisse, az UniCredit és a CAIB kötelékében töltött be hazai és regionális vezetői pozíciókat befektetési banki és tőkepiaci tanácsadási területen, ahol olyan hazai kötődésű regionális multikkal dolgozott együtt, mint a Mol, a Richter és a Szentkirályi. Az utóbbi években alapítóként és igazgatósági tagként részt vett a magánegészségügyi invesztorként ismert TritonLife Group fejlesztésében is.

2021/30 FIGYELŐ | 43

F_43_szemelyihirek.indd 43

2021. 07. 26. 15:59

| PÉNZ BESZÉL |

FONTOS A LÍZING SZEREPE AZ ÚJRAINDÍTÁSBAN ZS. NAGY ISTVÁN | Bár a járvány a gazdaság szinte minden területét érintette, a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, vagyis a hazai lízingpiac továbbra is stabilan működik és készen áll arra, hogy finanszírozási oldalról hozzájáruljon a gazdaság újraindításához, valamint a fenntartható, körforgásos gazdaság kialakításához – mondta többek között a Figyelőnek adott interjújában a szövetség elnöke. Beszélt a lízingpiac kettős szerepéről, a hitelmoratórium hatásáról, a járműés autópiacról, illetve az államilag támogatott konstrukciókról.

Nemrég választották meg a Magyar Lízingszövetség elnökének, a járvány miatt nem egy könnyű időszakban. Melyek voltak a legégetőbb feladatok az utóbbi hónapokban?

– Teljesen rendhagyó időszakból kezd kilábalni a hazai gazdaság, ezen belül a lízingpiac, hiszen korábban sosem volt példa arra, hogy olyan hirtelen leálljon a gazdaság, mint tavaly tavasszal, a járvány itthoni megjelenése után. A Magyar Lízingszövetségnek és a tagvállalatoknak a legfontosabb feladata, hogy a gazdaság újraindulásában főszerepet játszanak, rugalmas és költséghatékony konstrukciókkal, köztük pedig államilag támogatott finanszírozási megoldásokkal segítsék a vállalkozások fejlődését, növekedését, eszközbeszerzéseken keresztül. Ezen belül hozzájáruljanak az autó- és járműpiac, az agrárgépek, az egyéb gépek és termelőeszközök piacának élénküléséhez. Közben persze az is fontos, hogy a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével élő embereket és cégeket felkészítsük a moratórium utáni időszakra.

– A fizetési halasztás a jelenlegi szabályok szerint szeptember végéig lesz érvényben. Ez milyen hatással volt a lízingpiacra?

– A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai már a moratórium bevezetése-

kor jelezték, hogy nagyon fontos lépésről van szó, amely időt ad az érintetteknek a nehéz időszak átvészelésére.

Fontos azonban, hogy ez egy haladékot jelent, a törlesztést a moratórium lejárta után újból meg kell kezdeni. Minden lízingcég azt tanácsolta, hogy azon cégek és magánszemélyek, akik a járvány okozta nehéz helyzet ellenére tudják fizetni a havi díjakat, azok tegyék meg. Továbbra is ezt javasoljuk a lízingszerződéssel rendelkezőknek. Vissza-

NÉVJEGY A Merkantil Bank Zrt. Lakossági gépjármű-finanszírozási üzletág területi képviselőjeként kezdte szakmai pályáját, majd a K&H Pannonlízing Zrt. lakossági gépjármű-finanszírozási üzletágának régióvezetője, azt követően pedig a nagyhaszongépjármű-üzletág vezetője lett. Később a flottaüzletág igazgatójaként tevékenykedett.

2012-ben a Merkantil Bérlet Kft. Flottaüzletág igazgatójává nevezték ki, 2017től pedig a Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. felügyelőbizottságának elnöke lett.

2017-től a Lízingszövetség elnökségi tagja, később alelnöke, 2021-től pedig elnöke.

térve a lízingpiaci teljesítményre, fontos, hogy bár a járvány nagyon kedvezőtlen hatással volt a magyar gazdaságra, az idei első negyedévben a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai öszszességében a vártnál jobb eredményt értek el, de érdemes a részleteket is kiemelni, mivel a különböző szegmensek eltérően teljesítettek.

– Ez mit jelent?

– Az év első három hónapjában a finanszírozott összeg – ami megfelel az új kihelyezések összegének – több mint 160 milliárd forintot tett ki, ez 14 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, amely a kezdődő járvány miatt már nem volt olyan kedvező, mint a korábbi esztendőkben. Az összegben látott növekedés ellenére a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 20 ezer új lízingszerződést kötöttek az idei első negyedévben, körülbelül ugyanannyit, mint egy esztendővel korábban. A finanszírozott összeg emelkedése tehát nem a piacbővülésnek, hanem elsősorban az új autók, járművek, gépek árának emelkedésével magyarázható. Ugyanakkor a szerződések számának stagnálása azt jelzi, hogy stabil maradt a lízingpiaci teljesítmény.

44 | FIGYELŐ 2021/30

F_44-46-Zs-Nagy-interju.indd 44

2021. 07. 26. 16:31

| PÉNZ BESZÉL |

FOTÓ: MAGYAR LÍZINGSZÖVETSÉG

„Abban bízunk, hogy az új konstrukciók segítségével fokozódik a vállalkozások fejlesztési, beruházási kedve.”

– Ha már a gépjárműveknél tartunk, mi a helyzet az autó- és járműpiacon?

– A járványhatás miatt tavaly viszszaestek az eladások nemzetközi szinten és a magyar piacon is. Az uniós piacokon kevesebb mint 10 millió új személyautó kelt el, ez 24 százalékos viszszaesést jelent. Magyarországon közel 20 százalékkal csökkentek az eladások, alig több mint 128 ezer új autó talált gazdára. Az idén már kezd magára találni a piac, idehaza közel 65 ezer személygépkocsi kelt el 2021 első hat hónapjában, ez éves szinten 16 százalékos bővülésnek felel meg, ám több mint 10 százalékkal elmarad a járvány előtti, 2019 első hat hónapjában látott eladásoktól. Látni kell, hogy a kereslet még nem tért vissza a korábbi, a pandémia előtti szintre, ráadásul a járvány miatt akadoznak az autószállítások, részben a globális csip és bizonyos alapanyagok hiánya miatt. A magyar piacról el lehet mondani, hogy elsősorban a magánszemélyeknél esett vissza a kereslet, ami nem meglepő, a pandémia miatt óvatosabbak a háztartások, azaz a jelentősebb kiadásokat visszafogták. A gépjárműpiaci tendenciák pedig természetesen hatással vannak a gépkocsi-finanszírozásra is, így az autólízing-szerződések darabszáma még elmarad a járvány előtti szintektől.

– Azért az államilag támogatott programok, így a nagycsaládosok gépkocsivásárlási kedvezménye és a villany-

autó-pályázatok segítenek az autó- és lízingpiacnak?

– A Magyar Lízingszövetség üdvözölte ezeket a megoldásokat, és minden olyan konstrukciót támogat, amely hozzájárul a magyar autópark korszerűsödéséhez.

A nagycsaládosok gépjárművásárlási programjában – amely az idén júliusban túl volt a második évén – a lízing fontos szerepet kapott. Ezt jelzi, hogy az elmúlt két esztendő során közel 7 ezer szerződést kötöttek a program keretében, az egy hétüléses új autóra jutó átlagos finanszírozott összeg pedig meghaladta a 3 millió forintot. Érdemes kiemelni, hogy az igénylések nagyon magas arányban kapnak zöld utat, a benyújtott kérelmek 95 százalékából végül lízingszerződés lesz.

– A támogatott konstrukciók nemcsak az autópiacon, hanem a többi területen is segítették a lízingpiacot, látványos eredmények születtek az MNB NHP Fix (Növekedési Hitelprogram) és az NHP Hajrá keretében, ám ezek a konstrukciók kifutnak. Ez milyen hatással lesz a lízingpiacra és az eszközfinanszírozásra?

– Az NHP valóban nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy az elmúlt években kedvező feltételekkel finanszírozhassák a fejlesztéseiket, beruházásaikat a cégek. Kiemelkedő volt például az NHP szerepe az agrárgép- és a haszongépjármű-finanszírozásban, de a többi területen is magas volt az aránya.

Mindez azonban fordítva is elmondható: az NHP Hajrában a lízing részesedése a beruházási célú kihelyezésekben közel 21 százalék, ha pedig a darabszámokat tekintjük, egészen kiemelkedő: 71 százalékos. Amennyiben az összes hitelcélt, tehát a forgóeszköz-finanszírozást is figyelembe vesszük, akkor 31 százalékos az arány. Ez annak köszönhető, hogy a lízing különösen a kisebb cégek alacsonyabb mértékű finanszírozási igényét fedi le igen sikeresen. Úgy látjuk, hogy a gazdaság járvány utáni újraindításában fontos szerepet kapnak a támogatott lízingkonstrukciók.

Az EXIM Bank államilag támogatott konstrukcióinak a köre bővült, és ezeket egyre szélesebb ügyfélkörhöz tudják eljuttatni a lízingtagvállalataink.

Az államilag támogatott különböző EXIM-lízingkonstrukciók az elmúlt években több 10 milliárd forintos finanszírozási összeggel segítették az érintett vállalkozások fejlődését. Kiemelkedő eredménynek tartom, hogy a Magyar Lízingszövetség és a KAVOSZ Zrt. együttműködésének eredményeként a Széchenyi Kártya Újraindítási Programon belül most először a lízingkonstrukciók is elérhetők lesznek, a Széchenyi Lízingkártya pedig szeptembertől.

A Magyar Lízingszövetségnél abban bízunk, hogy az új konstrukciók segítségével fokozódik a vállalkozások fejlesztési, beruházási kedve, amire nagy szükség van a járvány utáni tartós fellendülés megalapozásában.

2021/30 FIGYELŐ | 45

F_44-46-Zs-Nagy-interju.indd 45

2021. 07. 26. 16:31

– Persze a növekedés nagyon fontos, ahogy a fenntarthatóság is, nemzetközi és magyarországi szinten egyre inkább a fókuszba kerülnek a zöldmegoldások.

A lízingpiac milyen lépésekkel készül?

– A külföldi, valamint a hazai lízingcégek, így a Magyar Lízingszövetség régóta igyekszik minden lehetséges eszközzel segíteni a fenntartható gazdaság kialakítását. Példaként említhető, hogy többek között ezért is támogatunk minden olyan lépést, amely hozzájárul a magyar járműpark megfiatalodásához, vagyis hogy egyre több korszerű, alacsony vagy zéró károsanyag-kibocsátású jármű kerüljön a magyar utakra.

Itt érdemes kiemelni azt, amit korábban említettem, hogy a lízing univerzális eszközfinanszírozási megoldást jelent, azaz a járművektől kezdve szinte bármilyen gép vagy termelőeszköz beszerzésénél az egyik legjobb alternatíva.

Úgy gondoljuk, hogy a lízingfinanszírozásnak különleges, kettős szerepe van a gazdaságban. Egyrészt a lízingkonstrukciók segítségével beszerzett különböző eszközök – a járművek mellett agrár-, építőipari és egyéb gépek – hatékonyabbá, jövedelmezőbbé teszik a cégek működését, ezáltal hozzájárulnak a növekedésükhöz. Másrészt így korszerű eszközök jelennek meg a gazdaságban, vagyis a lízingkonstrukciók, pontosabban az azokon keresztül beszerzett eszközök hozzájárulnak az alacsonyabb károsanyag-kibocsátáshoz, a fenntarthatósághoz, többek között az elavult gépek cseréjének köszönhetően. Itt érdemes azt is kiemelni, hogy a lízingcégeknek szintén az az érdeke, hogy a legmodernebb technológiát képviselő eszközöket tartsanak a portfóliójukban, hiszen az értékállóságuk – ezen keresztül a fedezeti értékük – mellett a jövedelemtermelő képességük is jobb, mint a régebbi, elavult gépeké. A szövetségen belül megkezdődött az a munka, amelynek eredményeként ez az érdek-

képviselet a jövőben még erősebbé válhat. Úgy látjuk, nagy lökést adhatna ennek a folyamatnak egy államilag támogatott, úgynevezett zöldlízing-konstrukció, amely fenntartható eszközök beszerzéséhez biztosítana kedvezményes forrást a cégeknek.

– Rövid és hosszabb távon mire számít?

– Összességében a járványhatás még érezhető bizonytalanságot okoz, de a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai készen állak arra, hogy főszerepet játsszanak a gazdaság fellendítésében, a beruházások fejlődésében, valamint a korszerű eszközök térnyerésében. Ezzel pedig támaszt adnak a tartós gazdasági fejlődéshez úgy, hogy a világszerte egyre jobban fókuszba kerülő fenntarthatósági szempontok is érvényesülhetnek.

TÓTH BALÁZS

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| PÉNZ BESZÉL |

46 | FIGYELŐ 2021/30

F_44-46-Zs-Nagy-interju.indd 46

2021. 07. 26. 16:31

| PÉNZ BESZÉL |

VIHAROS ÉVEK

BIZTOSÍTÁS | Több milliárd forintos kárt okoztak a júliusi viharok Magyarországon, a múlt hét végéig több ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók. A szélsőséges időjárással pedig tartósan számolni kell.

Július 20-ig több mint ötezer kárbejelentés érkezett az Aegon Biztosítóhoz a július 9–10-i viharok nyomán, az ügyfelek által becsült kár több mint másfél milliárd forintra rúg – jelentette be a pénzügyi szolgáltató. A legtöbb kárbejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett. Míg a július 9–10-i viharok kapcsán 59 százalékban a jégverés okozott hatalmas károkat, az azt követő hétvégén elsősorban beázás-, felhőszakadás- és villámcsapáskárok keletkeztek.

A biztosító Tatára, Budapestre és Selylyére kiemelt és készenléti szakértőket vezényelt, hogy az egymillió forintnál nagyobb eseteket minél előbb felmérhessék.

FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ, DUNÁNTÚLI NAPLÓ

DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK

„A júliusi, országszerte tömegesen jelentős károkat okozó viharok nem érték meglepetésként az Allianz Hungáriát: a biztosító mindent megtesz annak érdekében, hogy érintett ügyfelei a lehető leghamarabb a szerződés szerinti kártérítéshez jussanak, ehhez pedig fejlesztéseit és a pandémia során szerzett tapasztalatait is hasznosítja” – közölte a társaság.

Az Allianz Hungária szakértői – tették hozzá – már az első fél év kárbejelentési adataiból is látták, hogy a 2021-es viharszezon jóval később érkezik, mint az egy évvel korábbi. Hazánk jelentős részében a május és a június is száraz volt, majd júliusban az egész országot elöntötte a víz. Július 9-én és 10-én Tatára és környékére, 15-én Debrecenre és térségére sújtott le a vihar, majd 18-án és 19én az országban elszórtan okozott károkat. A vállalat a tatai és debreceni viharok után több mint négyezer gépjármű-, illetve lakás- és vagyonbiztosítási kárbejelentést regisztrált, amelyek következtében több mint 1,1 milliárd forintos kárráfordítása keletkezett. Az Allianz Hungáriához bejelentett viharkárok mennyisége Magyarország egészére vetítve ennél jelentősen magasabb volt.

Az Allianz Hungária az idei viharszezonban olyan eszközöket is bevetett, amelyek az elmúlt közel másfél évben a járványhelyzetben gyorsuló digitalizáció vívmányai. „A már korábban bevezetett vi-

JÉGESŐ NYOMAI SELLYÉN, AZ ORMÁNSÁGBAN. MILLIÓS KÁROKRA IS AKADT PÉLDA

deós kárfelmérő rendszerünk a pandémia ideje alatt még népszerűbbé vált ügyfeleink körében. A digitális kárbejelentő és kárügyintézést lehetővé tévő megoldásainkat folyamatosan fejlesztjük” – mondta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. Lakossági Kárrendezési Központjának vezetője.

MEGSZOKOTT JELENSÉG

Az mindenki számára egyértelműnek tűnhet, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek és a természeti katasztrófák egyre gyakoribbak hazánkban és globálisan is.

A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése lát-

A LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK 139,6 ÉVES DÍJBEVÉTELE Milliárd forint

129,8 121,4

110,4 2016 Forrás: MNB

115,2

2017

2018

2019

2020

hatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában.

Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz, így a gazdaságfejlesztési terveknek érdemes számolni a katasztrófák rövid és hosszú távú hatásával. A cég adatai szerint Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával, valamint néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területeknél ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent – bár egyes években ezek mértéke elérte a 2-3 százalékot is. „A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek, a gazdaságuk pedig nagyobb mértékben támaszkodik az olyan tevékenységekre, mint a mezőgazdaság, az élelmiszer- és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási nehézségek nagyobb mértékben tudják megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát” – emelte ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője.

B. M. T. 2021/30 FIGYELŐ | 47

F_47_viharkarok.indd 47

2021. 07. 26. 16:22

| PÉNZ BESZÉL |

KELLENEK AZ ÖSZTÖNZŐK

VÁLLALATI HITELEK | Közel hat százalékkal nőtt a májusig tartó egy év alatt a vállalati hitelek állománya Magyarországon, ám az utolsó két hónap csökkenést hozott a portfólió méreténél. A megújított Széchenyi Kártya Program viszont nagy lökést adhat a piacnak.

ÁTRENDEZŐDŐ ARÁNYOK

A tranzakciók – vagyis az új kölcsönfelvételek és a törlesztések – egyenlege 2021 első öt hónapjában 167,8 milliárd forintos pluszt mutatott, ám ez csak nagyjából a fele az egy évvel korábbi 334,4 milliárdnak. Csak a májusi hónapot vizsgálva pedig több mint 44 milliárd forintos mínuszt mutatott a tranzakciók egyenlege.

Az MNB adatai szerint az egyes lejáratokat vizsgálva igen nagy eltérések mutatkoztak az állomány elmúlt egyéves alakulásában. A folyószámlahitelek állománya például majdnem 13 százalékkal zsugorodott egy év alatt, így május végén éppen

8810,2

Milliárd forint

6139,0

2017

7856,5

6856,7

2018

*Adott év májusában.

2019

2020

2021

Forrás: MNB

A VÁLLALATI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, 2021. MÁJUS

Egyéb, éven belüli lejáratú

Folyó1–5 éves számlahitel lejáratú 14,2% 26,3% 8,0% 51,5% 5 éven túli lejáratú *Adott év májusában.

Forrás: MNB

1330 milliárd forint alatt maradt a kimutatott mennyiség. Az egy és öt esztendő közötti lejáratnál viszont 15,8 százalékkal, 2455,5 milliárd forintra ugrott a ki-

mutatott állomány, de az öt éven túli lejáratú kölcsönöknél is több mint 12 százalékos növekedést mért az MNB. Ennek nyomán az öt éven túli hitelek aránya már 51,5 százaléknál jár a céges portfólióban, de 26,3 százalékos a hosszú, legfeljebb ötéves lejáratú kölcsönök súlya is. A devizahiteleké viszont a májusig számolt egy év alatt 43,7-ről 37,3 százalékra olvadt, és ebben igen nagy lehet a szerepe a Növekedési Hitelprogramnak is.

ÚJ LÖKÉST KAP A PIAC

A vállalati hitelpiac további alakulását nagyban befolyásolhatja a július elsejétől teljesen megújított Széchenyi Kártya Program, rendkívül kedvező kondíciókkal, állami támogatás mellett. A Széchenyi Kártya GO! kölcsönei között található folyószámlahitel, likviditási és beruházási kölcsön éppúgy, mint kifejezetten a turisztikai vagy az agrárszektorban működő vállalkozásoknak kidolgozott konstrukció. Ami a megújított program legfontosabb paramétereit illeti, a Széchenyi Kártya GO! új hitelei egymilliótól akár egymilliárd forint kölcsönösszegig, a teljes futamidő alatt fix kamattal vehetők igénybe, rendkívül kedvező kondíciók mellett. Fontos, hogy a forgóeszközhitel tőketörlesztésére akár 9 havi, míg a beruházási kölcsönökre akár 24 havi türelmi idő is adható, miközben a legtöbb konstrukciónál elkerülhető az ingatlanfedezet bevonása is.

A céges hitelpiac jövője, illetve az állomány alakulása szempontjából igen fontos tényező lehet a törlesztési moratórium további sorsa is, hiszen még nem tudni, hogy a szeptember végi határidő lejárta után milyen cégek és milyen feltételekkel igényelhetik továbbra is a haladékot.

B. M. T.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Visszafogottan alakult a tavasz a vállalati hitelek piacán: áprilisban és májusban összesen több mint 192 milliárd forinttal apadt az állomány, amely május végén már 9333,9 milliárdot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Éves összevetésben ugyanakkor még így sem rossz a helyzet: 2020 májusához képest 5,9 százalékkal nőtt a portfólió, igaz, ebben szerepet játszott a múlt év márciusa óta élő törlesztési moratórium hatása is.

A VÁLLALATI HITELÁLLOMÁNY 9333,9 ALAKULÁSA*

48 | FIGYELŐ 2021/30

F_48-49_ceges_hitel_startup_campus.indd 48

2021. 07. 26. 16:38

| PÉNZ BESZÉL |

STARTUP CAMPUS Kertész Domokos lett az Év Felfedezettje, ezt a díjat az idén adták át először az InnoGEN Ifjúsági Program keretében.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ROBOT-TENGERALATTJÁRÓT TALÁLT FEL AZ ÉV FELFEDEZETTJE A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), valamint a Startup Campus közös szervezésében létrejött felhívás azért született meg, hogy minél több innovatív tehetségnek adjon széles körű elismerést és láthatóságot. A 16 éves nyertes saját fejlesztésű robottengeralattjárójával győzte meg a zsűrit arról, hogy érdemes a díjra. A találmánya képes a víz minőségének monitorozását valós időben, változtatható helyről elvégezni. Kertész Domokosnak fiatal kora ellenére nem ez az első projektje, és saját diákcéget is működtet.

Műszaki érdeklődését az édesapjától kapott Arduino kezdőkészlet keltette fel, majd az iskolájában, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban az Arduino szakkörön olyan alaptudást szerzett, amelyre már önállóan is tudott építeni, és autodidakta módon sajátította el a 3D-tervezés, valamint a programozás alapjait. Első projektje egy beléptetőrendszer volt, a saját készítésű széfjét beléptetőkóddal és mozgásérzékelőkkel ellátott szisztéma védte. A robot-tengeralattjáró ötlete tavaly nyáron merült fel egy búvárkodás után, a merülés fizikai korlátai miatt ugyanis sok

minden rejtve marad a vízfelszín alatt. „A tengeri búvárkodás mellett elkezdtek érdekelni a hazai vizek is, például a Balatonban több tucat repülőgéproncs van, amely a második világháborúban sülylyedt el. Majd beszélgettem néhány biológussal, akik meséltek arról, milyen perspektívák vannak a vízminőség-vizsgálatban, ezt követően az egész projektet a biológiai vizsgálatok felé vittem” – mondta a Figyelőnek Kertész Domokos. A tengeralattjárónak már van egy működő prototípusa, amelynek elkészí-

A DÍJ Az Év Felfedezettje díjra olyan 14–21 éves hazai és határon túli magyar fiatalok jelentkezhettek, akik innovatív ötletükkel a digitalizáció, a művészetek, a tudomány, az üzlet, a fenntarthatóság vagy a sport és egészség témakörében alkottak valami újat, egyedit, és inspiráló példát mutatnak. A verseny során az Év Felfedezettjét mint abszolút nyertest, valamint a közönségszavazás győztesét díjazták.

téséhez a Mol Alapítvány tudományos ösztöndíjpályázatának pénzügyi támogatása is hozzájárult. A korábbi versenyek során Domokos már kapcsolatba került a Budapest Innovation Grouppal, ahol sok szakmai segítség mellett felhívták a figyelmét az InnoGEN Programra. „Megtetszett a program szellemisége és célkitűzése, jó lehetőségnek gondolom.

Már az eredményhirdetésen és az azt követő első néhány napban nagyon sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, ezek a kapcsolatok pedig meglátásom szerint inspirálók lesznek a későbbiekben is” – emelte ki az Év Felfedezettje. Hozzátette, a program szervezőinek kapcsolati hálója segítheti őt műszaki megoldások kivitelezésében, illetve egy jövőbeli cégalapításban. Diákvállalkozása jelenleg is van: barátaival közösen kerékpárszervizt működtet. Kertész Domokos a műszaki tudományok mentén képzeli el a jövőjét, az űrkutatásba is mindenképp szeretne belekóstolni, illetve érdekli a startupok világa, így későbbi tanulmányai során az üzleti világban való eligazodáshoz szükséges gazdasági tudást is szeretné megszerezni.

KOTROCZÓ MELITTA 2021/30 FIGYELŐ | 49

F_48-49_ceges_hitel_startup_campus.indd 49

2021. 07. 26. 16:38

| PÉNZ BESZÉL |

ÁTRENDEZŐDÉS ELŐTT LAKOSSÁGI BETÉTEK | A betéteik közel négyötödét már lekötetlenül tartják a számláikon a lakossági ügyfelek. A jegybanki kamatemelési ciklus elindulásával viszont kissé visszarendeződhetnek az arányok.

STABIL NÖVEKEDÉS

A lakossági betétek piaca ugyanakkor az alacsony kamatok mellett is igen élénk volt az elmúlt években. A jegybank által kimutatott állomány a májusig számolt egy év alatt 14,1 százalékkal gyarapodott, ami a kedvezőnek éppen nem mondható gazdasági környezetben igencsak megsüvegelendő teljesítmény. Fi-

hiszen csak 2020 áprilisában több mint 400 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciós egyenleg.) gyelemre méltó egyébként, hogy a devizabetéteknél még az átlagosnál is jóval gyorsabban, 20,4 százalékkal bővült az állomány éves összevetésben, és májusra elérte az 1645 milliárd forintot. A piaci aktivitást az is jól mutatja, hogy a tranzakciók egyenlege – tehát a friss elhelyezések és a kivétek különbsége – 2021 első öt hónapjában 505,8 milliárdos pluszt mutatott, és egy esztendővel korábban is 631 milliárdosat.

(Utóbbiban meghatározó szerepet játszott a koronavírus-járvány kitörése is,

FOLYÓSZÁMLABETÉTEK ARÁNYA A LAKOSSÁGI BETÉTÁLLOMÁNYON 78,0 BELÜL 75,4 Százalék

71,7

67,3 62,7 53,7 2016

2017

*Adott év májusában.

2018

2019

2020

2021

Forrás: MNB

KAMATEMELÉSEK UTÁN

Két olyan tényezővel is számolni kell ugyanakkor, amely érezhető mozgást hozhat a lakossági betétek magyarországi piacán. Az egyik, hogy az általános, minden adós által igényelhető törlesztési moratórium lejártával jelentősen csökkenhet a friss pénzek beáramlása a lakossági betétekbe. A haladék révén felszabaduló forrásait ugyanis sok háztartás egyszerűen a folyószámláin hagyta.

A másik, hogy a jegybanki kamatemelési ciklus elindulása után a bankok előbbutóbb növelik az elérhető kamatokat a lakossági betéteknél is, ami sok háztartást újra a lekötött betétek irányába terelhet majd. Kérdés persze, mekkora kamatok kellenek ahhoz, hogy a háztartások akár csak néhány hónapra hajlandók legyenek lekötni a szabadon álló folyószámlapénzüket, főként úgy, hogy a lakossági állampapírok elérhető hozamaival a lekötött betétek kamatai vélhetőleg még nagyon sokáig nem tudnak versenyezni.

BARÁT MIHÁLY

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Május végén több mint 8700 milliárd forintnyi betétet tartottak lekötetlenül a folyószámláikon a magyar lakossági ügyfelek, ez a csaknem 11 200 milliárdos teljes állomány 78 százalékát adta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A lekötés nélküli folyószámlabetétek rendkívül nagy aránya persze nem meglepő, hiszen a betéti kamatok szintje az alacsony kamatkörnyezet nyomán évek óta a nullához konvergál Magyarországon: az MNB adatai szerint például az éven belüli futamidőre lekötött forintbetéteknél májusban 0,32 százalékot ért el a szerződésekben szereplő éves átlagos ráta, de a hosszú távú, legfeljebb kétéves futamidejű konstrukcióknál is csak 0,84-ot tett ki.

50 | FIGYELŐ 2021/30

F_50-51_beteti_egeszsegbiztos.indd 50

2021. 07. 26. 16:18

| PÉNZ BESZÉL |

VAN HOVA FEJLŐDNI

A múlt évben átlépte a négymilliárd forintos határt az egészségbiztosításból származó díjbevételek összege Magyarországon, ami 9 százalékos emelkedést tükröz 2019-hez képest. Bár a piac mérete több mint duplája a négy esztendővel korábbinak, a bővülési potenciál kétségkívül óriási ezen a területen. A díjbevétel döntő részét ráadásul a vállalati szerződések adják, hiszen a biztosítások túlnyomó részét dolgozói juttatásként kapják az alkalmazottak. Az érdemi növekedéshez tehát arra lenne szükség, hogy az egyénileg szerződést kötő ügyfelek száma nőjön, és a lakosság ne magánzsebből finanszírozza a privát egészségügyi ellátást.

NAGY A POTENCIÁL

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK DÍJBEVÉTELÉNEK 3,7 ALAKULÁSA

összeg jelentett komoly megterhelést, hanem a műtéti felépülés időszakában jelentkező jövedelemkiesés is.

4,0

Milliárd forint

2,4

2,7

1,8 2016

Forrás: MNB

2017

2018

2019

2020

A magánellátás népszerűségét azonban az információhiány és a megszokás mellett egy fő tényező fogja vissza: a szolgáltatások költsége. A válaszok tanúsága szerint a legutóbbi privát egészségügyi ellátás igénybevétele az érintettek 59 százalékának volt anyagilag megterhelő. A megkérdezettek az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek ilyen szolgáltatásra. Nyilatkozataik alapján ez a ráfordítás egyértelműen nagyobb volt, mint az előző esztendőkben.

Ráadásul nemcsak a pénztárnál hagyott

ALACSONYAK AZ ARÁNYOK

Az anyagi terhek súlyosságát még érezhetőbbé teszi, hogy a megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17 százalék egyenlített egészségbiztosítással vagy fizetett egészségpénztári számláról. Az NN felmérése szerint a magyar 20–65 éves internetezők csupán 24 százalékának van a családjában egészségügyi biztosítás, közülük is 15 százalék rendelkezik saját szerződéssel.

A biztosítás megkötése melletti legfőbb érv számukra a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsága a kérdezettek 23 százalékának van – itt az adójóváírás, a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási mód a fő vonzerő. „Az elmúlt másfél évben mind megtanulhattuk, hogy bármikor adódhat olyan váratlan helyzet, amikor speciális vagy magánellátásra lehet szükségünk. Mivel azonban a költségek továbbra is nagy terhet jelentenek a többségnek, szolgáltatóként felelősségünk megkönnyíteni az ellátáshoz való hozzáférést” – fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A felmérésben részt vevők 12 százaléka már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ezt az opciót kiegészítőként beletenné már meglévő szerződésébe. A többség magát biztosítaná, de az érdeklődők közül sokan (58 százalék) gondolkoznak a családra köthető kontraktusokban is. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosításkötési hajlandóság jellemzően a gyerekesek körében nagyobb.

BARÁT MIHÁLY

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az NN Biztosító felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 folyamán sem, sőt a privát ellátást igénylők 13 százaléka most először élt ezekkel a lehetőségekkel. Ebben nagy szerepet játszhat a pandémiás helyzet; a diszkrétebb, kevesebb beteget fogadó, biztonságosabbnak vélt szolgáltatókat keresték az emberek.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK | Annak ellenére, hogy egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat Magyarországon, az egészségbiztosítási piacot még a vállalatok által kötött szerződések dominálják. A kilátások viszont nagyon biztatók.

2021/30 FIGYELŐ | 51

F_50-51_beteti_egeszsegbiztos.indd 51

2021. 07. 26. 16:18

| TŐZSDE |

JESSICA ALBA SZÍNÉSZNŐ (ZÖLDBEN) A WALL STREETEN. KÓRUSBAN ZENGIK AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYEK DICSÉRETÉT

TŐZSDÉK | Az EKB megváltozott monetáris politikája nyomán gyengülhet az euró a dollárral szemben, vagyis javulhat az exportáló európai vállalatok nyereségessége.d

Az európai részvénypiacok teljesítményét mérő Stoxx 600 index (euróban számolva) az idén 8 százalékkal emelkedett, majdnem 2 százalékpontot verve az amerikai technológiai NASDAQ Composite-ra, megközelítve ezzel az S&P 500-at. Ha a Stoxx 600-as eredményét dollárban nézzük, akkor valamivel 11 százalék alatti az ez évi növekedés, ami azt jelenti, hogy a „dolláralapú” tengerentúli befektetőknek hirtelen jó alternatíva kínálkozik az USA részvénypiacához képest. Ha folytató-

dik ez a trend, akkor az európai szektor tíz esztendeje nem látott jó teljesítményt nyújthat.

HITEK ÉS TÉVHITEK

Az általános tőkepiaci vélekedés szerint az amerikai részvénybefektetők többnyire kerülik az öreg kontinenst, túl gyakran égették már meg itt magukat.

Ilyen fiaskó volt a 2012-es görög válság-

ban kicsúcsosodott európai adósságkrízis, amely magával rántotta a földrész bankrendszerének a részvényeit. Az ilyen típusú bukták mélyen megragadnak az invesztorok emlékezetében. A Goldman Sachs (GS) befektetési bank egy elemzése alapján azonban ideje leszámolni a tévhitekkel: az Európával kapcsolatos aggodalmak alaptalanul túlzók. A GS szerint az öreg kontinensnek soha nem az volt a baja, hogy ne lett volna elég külföldi befektető, hanem sokkal inkább az, hogy a helyi tőke meglehetősen ke-

FOTÓ: BRENDAN MCDERMID, REUTERS

FELZÁRKÓZÓBAN AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYPIACOK

52 | FIGYELŐ 2021/30

F_52-53_EU-reszvenyek.indd 52

2021. 07. 26. 16:00

| TŐZSDE |

JAVUL AZ AMERIKAI VÁLLALATOK HITELMINŐSÍTÉSE A hitelminősítő ügynökségek több száz milliárd dollár értékű amerikai céges adósság osztályzatát javították az utóbbi időben. A befektetési kategóriába sorolt adósságlevelek közül 360 milliárd dollár értékű papírt csoportosítottak magasabb kategóriába az elmúlt két hónapban, júniusban például rekordmennyiséget, 184 milliárd dollárnyit – derül ki a Bank of America elemzéséből. A háttérben az áll, hogy az ügynökségek – mint például az S&P Global, a Moody’s vagy a Fitch – a korábbinál fenntarthatóbbnak tartják a vállalati adósságszinteket. A megelőző válság idején, 2008-ban az ügynökségek kaptak hideget-meleget, hogy nem figyelmeztették időben a befektetőket az adósságproblémákra. A koronavírus-járvány kitörését követően így – talán kissé túlreagálva a helyzetet – villámgyorsan rontották a céges adóssági besorolásokat. Tavaly márciusban és áprilisban a 7,6 ezer milliárd dollárnyi vállalati tartozásból ezer milliárd dollár minősítését rontották le. A Bloomberg felmérése szerint az Egyesült Államok gazdasága az idén 6,6 százalékkal bővül a tavalyi 3,5-es recesszió után. Az előrejelzések alapján az S&P 500-as részvényindex kosarába tartozó cégek nyeresége átlagosan több mint 60 százalékkal növekedhet a második negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest.

vés része áramlott a részvénypiacra. A lakossági megtakarítások igen csekély hányada, mindössze 10-15 százaléka landol részvényekben. Az USA-ban ez az arány eléri a 25 százalékot. Még az intézményi befektetők is ódzkodnak a részvénypiactól – részben szabályozási tényezők miatt –, és inkább kötvényben parkoltatják a tőkét. A multinacionális pénzügyi szolgáltatónál azonban úgy vélik: most a helyi, az amerikai és kisebb arányban az ázsiai invesztorok is (újra)felfedezték az európai részvényeket.

DUPLÁZÓDÓ NYERESÉG

Az optimizmus széles körű. A Bank of America (BoA) által megkérdezett alapkezelők egyike sem számít arra, hogy az év végéig romlanának az öreg kontinens részvénypiaci kilátásai. A felmérés szerint az alapok több mint 80 százaléka egy számjegyű növekedésre számít, továbbá csaknem a felük számára az a

14 FELZÁRKÓZTAK 12 10 8 2021. I. 20.=100 százalék 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 I. II.

AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYEK

III.

IV.

V.

S&P 500 Stoxx 600 NASDAQ Composite VI. VII.

+TWW¥X +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

legnagyobb kockázat, hogy nehogy túl korán szálljanak ki európai részvénybefektetéseikből. A BoA elemzéséből kiderül, hogy a globális alapok 45 százaléka túlsúlyozza portfóliójában földrészünk részvényeit, ez 2018 januárja óta a legnagyobb arány.

A Refinitiv összesítése alapján az európai vállalatok nyeresége az elemzői várakozások szerint a második negyedévben a duplája lesz az egy esztendővel korábbinak. A koronavírus által a legsúlyosabban érintett térségek sorra másznak ki a gödörből: Kína kezdett, majd az USA és Nagy-Britannia jött, most pedig Európán a sor.

SEGÍT AZ EKB

A folyamathoz nagyban hozzájárult az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságpolitikai félfordulata. Az intézmény nemrég bejelentette, hogy a korábbinál jobban tolerálja az árdrágulást. Az előző inflációs cél „a 2 százalékhoz közeli, de az alatti” szint volt, ami most egyszerűen csak 2 százalékra változott, vagyis nagyobb a tűréshatár a fogyasztói árak emelkedésével kapcsolatban. A jegybank láthatóan nem szeretne beragadni a tartósan alacsony, a gazdasági bővülést megfojtó infláció csapdájába, azaz a monetáris élénkítés azt követően is folytatódhat, ha a fogyasztói árak növekedési üteme meghaladja a 2 százalékot.

Elemzői értékelések szerint ez azt jelenti, hogy a központi bank végre szakított a klasszikus, német mintájú monetáris ortodoxiával. Ebből persze nem következik, hogy az EKB engedné elszabadulni az inflációt, de az igen, hogy a pandémia utáni gazdasági fellendülés – és az alacsony tavalyi bázisadatok –

nyomán megugró árakat egy darabig tolerálja. Az is egyértelművé vált, hogy a kamatemelésekre készülődő amerikai jegybankkal (Fed) szemben az uniós intézmény még egy ideig tartja ultralaza monetáris politikáját. Az EKB igazgatóságának a konzervatívabb tagjai – köztük is elsősorban Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke – már szorgalmazták, hogy fogják vissza az összesen 1,85 ezer milliárd eurós kötvényvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vételeket. Az elemzői várakozások alapján azonban a központi bank ezzel minimum szeptemberig vár, ekkor teszik közzé a következő makrogazdasági prognózist.

A világ két vezető jegybankjának az irányvonala így markánsan elkülönült.

Ennek az lesz a következménye, hogy az euró gyengül a dollárral szemben, ami földrészünk exportőreinek versenyelőnyt és többletnyereséget hoz – vagyis kedvező vállalati profitokra lehet számítani.

Különbség van a mozgástérben is. Ha a Fed túl korán emel kamatot, abból szinte biztosan globális turbulenciák alakulnak ki a tőkepiacokon. Az EKB esetében viszont egy kicsit magasabb inflációs szint megengedése várhatóan nem ver ilyen hullámokat. Figyelembe véve az amerikai részvények nagy értékeltségét, ez az európai cégek felé billenti a mérleg nyelvét.

D. GY.

2021/30 FIGYELŐ | 53

F_52-53_EU-reszvenyek.indd 53

2021. 07. 26. 16:00

FOTÓ: CARLO ALLEGRI, REUTERS

| TŐZSDE |

RÉSZVÉNYPIACOK | Kevés tőzsdei innováció volt olyan sikeres, mint a tőzsdén kereskedett befektetési alapok.

Az indexkövető alapok ma az S&P 500 kosarába tartozó cégek 40 százalékát tulajdonolják. Újabb rekordév elé néznek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF). A kis költségű, egy adott eszközállományt, például egy részvényindex kosarát megvásárló – azt követő – alapokba az idei első fél évben már 659 milliárd dollár értékű tőke áramlott világszerte a tavalyi egész éves 767 milliárdot követően.

ÚJ IPARÁG SZÜLETIK

Az ETF-ek nemcsak olyan alapkezelőket tettek globálisan is jelentős szereplővé, mint például a Vanguard, a State Street vagy a BlackRock, de a befektetőknek is több millió dollár kezelési költséget

ÖTVENÉVES AZ INDEXKÖVETŐ ALAP spóroltak meg. A kis költség „ára” a piaci benchmarkhozam automatikus teljesítése, ezek az alapok nem próbálják megverni az átlagos hozamokat.

Az indexkövető alapokat 50 esztendővel ezelőtt találta ki a 86. évét nemrég betöltött John „Mac” McQuown, a Wells Fargo banknál összeállított csapatban. „Nagyjából egy tucat egyetemi közgazdász vett részt a munkában, közülük hat már Nobel-díjas” – nyilatkozta a Bloombergnek a szakember, aki végül a gyakorlatba is átültette az elméleti kutatásokat. A Wells Fargo 1971-ben 6 millió dollárt használt fel a Samsonite nyugdíjalapjából, hogy létrehozzon egy alapot a New York-i börzén kereskedett részvényeknek. Ezek száma akkoriban

JOHN „MAC” MCQUOWN. GYAKORLATOT CSINÁLT AZ ELMÉLETBŐL

54 | FIGYELŐ 2021/30

F_54-55-Indexalap.indd 54

2021. 07. 26. 16:00

| TŐZSDE | TÜNTETÉS A BLACKROCK ELLEN. EGYRE NAGYOBB A BEFOLYÁSA AZ ALAPKEZELŐKNEK

1500 körül volt, s az alapba egyenlő súlyozással kerültek be az értékpapírok. A kezdeti próbálkozás nem volt valami sikeres, túl sok időt és energiát emésztett fel a ki- és a bekerülő papírok eladása, megvásárlása, a folyamatos újrasúlyozás.

Aztán 1976-ban átalakították az alapot, s az S&P 500-as részvényindex kosarára fókuszáltak. A súlyozás már a cégek piaci kapitalizációja alapján zajlott.

Az alap később – némi átalakulás után – a BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője egyik alappillérévé vált. Az indexkövető alapok megszületésénél szintén ott bábáskodott Jack Bogle 1976-ban tette a befektetők széles köre számára is elérhetővé ezt az instrumentumot, azután, hogy megalapította a Vanguardot. Az indexkövetők (vagy az ETF-ek) jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, ma az amerikaiak több mint felének van valamilyen részvénypiaci befektetése. A paszszív alapok piaca immár meghaladja a 16 ezer milliárd dollárt, ami nagyjából a duplája a kockázati-, a magántőke- és a fedezeti alapok összesített értékének.

tottak, látva ezen alapok egyre növekvő dominanciáját, hogy egy tőkepiaci esés esetén annak hatásait megsokszorozzák a „tájékozatlan” kisbefektetők, a „háziasszonyok” pánikeladásai. A kétségek bizonyos értelemben jogosak voltak, hiszen egy 2019-es elemzés szerint a három nagy, a BlackRock, a Vanguard és a State Street az S&P 500-as index kosarának a vállalataiban a szavazati jo-

John Coates, a Harvard Egyetem jogászprofesszora egy 2018-as cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilvános társaságok tulajdonjoga egyre kon-

MEGJÖTTEK A HÁZIASSZONYOK

Annak idején persze a hagyományos befektetési szegmens erősen ellenezte az új találmányt. „Ha az indexkövető alapok piaca megnő, akkor a piacok tőkeallokációs szerepe teljesen eltorzul, és csak azon részvények iránt lesz kereslet, amelyek szerepelnek valamelyik index kosarában” – figyelmeztetett 1975-ben a Chase Inverstors Management Corp. elemzése. „Ha az emberek elkezdenek hinni ebben az összevissza bolyongó szemétládában, akkor egy csomó évi 80 ezer dollárt kereső portfóliómenedzser és elemző helyét veszi át évi mondjuk 16 ezer dollárért egy számítógép-kezelő hivatalnok. Ez egyszerűen nem történhet meg” – nyilatkozta 1973-ban a Wall Street Journalnek név nélkül egy alapkezelő (vélhetőleg a saját évi 80 ezer dolláros fizetését féltve).

A jeremiádákból sok minden valósággá vált, de az indexkövető, passzív alapok mellett ugyanúgy megvan a létjogosultságuk az aktív befektetési politikát követőknek is. Attól is sokan tar-

JACK BOGLE, A VANGUARD ALAPÍTÓJA. HÓDÍTANAK A PASSZÍV ALAPOK

gok nagyjából negyedének megfelelő tulajdonnal rendelkezik, és a várakozások alapján az arány két évtizeden belül eléri a 40 százalékot.

ERŐSÖDŐ KONCENTRÁCIÓ

Ez azonban nem érv az ETF-ekkel szemben, hiszen a meglévő tulajdoni arányokkal már nem lehet mit kezdeni. Az innovációk ellen nincs orvosság – szokták mondani, amire jó példa egy a Financial Times által idézett, 1949-ben, a Fortuneban megjelent cikk, amely mélységes felháborodást fejez ki azzal kapcsolatban, hogy a Massachusetts Investors Trust befektetési alap ijesztően nagyra nőtt, 110 millió dollárt kezel, s így a legnagyobb amerikai részvénytulajdonos, és vajon mi lesz, ha az alap befektetői egyszerre akarják kivonni a tőkéjüket.

centráltabb lesz az indexkövető alapok térhódításával. Így a passzív befektetési stratégia – amely az indexkosár megvásárlásával teríti szét a kockázatot – a feje tetejére áll, és minden korábbinál erősebb gazdasági koncentrációhoz, vagyis újabb rizikóhoz vezet.

A szakember egyébként az amerikai tőkepiaci felügyelet, az SEC vállalati pénzügyekért felelős igazgatója, s bár nehéz elképzelni, hogy ebbéli pozíciójában mit tudna tenni az általa felvetett aggodalmakkal szemben, az kétségtelen, hogy a következő évtized egyik legnagyobb kérdését fogalmazta meg a részvénypiacok működésével kapcsolatban.

D. GY.

2021/30 FIGYELŐ | 55

F_54-55-Indexalap.indd 55

2021. 07. 26. 16:00

| TŐZSDE |

ÓNMASSZA FELDOLGOZÁS ELŐTT INDONÉZIÁBAN. TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ÉS POLITIKAI KOCKÁZATOK IS SÚLYOSBÍTJÁK A HELYZETET

A Londoni Fémtőzsdén (LME) elérte a tonnánkénti 34 ezer dolláros szintet az ón ára, ez a fém az idén csaknem 60 százalékkal drágult. A korábbi csúcsot 2011ben érték el a jegyzések 33 600 dollárral.

A csipek forrasztásához nélkülözhetetlen alapanyag piacán ellátási nehézségektől tartanak. A koronavírus delta variánsa miatt Ázsiában korlátozásokra lehet számítani, és továbbra is problémát okoz a drága szállítás, megnövekedtek a konténeres hajózási árak.

MIANMARI KOCKÁZATOK

A pandémia alatt megugrott a fogyasztási elektronikai cikkek – laptopok, mobiltelefonok – iránti kereslet, csiphiány alakult ki, ami az alapanyagárakat is felhajtotta. A 2020. márciusi mélyponthoz viszonyítva így a jegyzések 133 százalékkal növekedtek. A zöldhasú drágulása sem jelentett visszatartó erőt – az árutőzsdei termékek meghatározó részét dollárban jegyzik.

További kockázat, hogy a világ harmadik legnagyobb óntermelő országában,

Mianmarban februárban katonai pucscsot hajtottak végre. A piac ugyan nem számít arra, hogy a hatalomra került új vezetés a délkelet-ázsiai állam egyik legfontosabb exportcikke esetében megengedi a kivitel elmaradását, de ettől a geopolitikai rizikó még valós, hiszen a puccs után az ország gazdasága és egészségügyi ellátása romokban hever. Mianmarban a múlt héten rekordszámú koronavírusos esetet jelentettek.

F_56-57_oon-amerikaiinflacio.indd 56

60

2021. I. 4.=100 százalék

50 40 30 20 10 0

I. 56 | FIGYELŐ 2021/30

70

&? 3 -&9 7.)ö8 7& & 143)43. + 29ö?8) 3

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

–10

A globális ónellátás kulcsszereplőjén, a Kína déli részén található Jünnan tartományon hőhullám söpört végig, az ennek következtében előálló áramkimaradások pedig veszélyeztetik az olvasztóüzemek folyamatos működését. A területet szárazság is sújtja, így az áramellátást biztosító vízerőművek nem képesek hozni korábbi kapacitásaikat. Néhány olvasztóüzem így hetekre kénytelen volt bezárni, ami ezerkétezer tonnás termeléskiesést idézett elő.

Az elmúlt időszakban az árutőzsdéken folyamatosan drágultak az ipari felhasználású fémek, továbbá hiány alakult ki ezekből a termékekből. Szinte vészjelzésként hatott a piacokra, amikor a tartalékokért felelős kínai hatóság bejelentette: a feldolgozóipar számára hozzáférhetővé teszi az ország stratégiai réz-, alumíniumés cinktartalékait.

STRATÉGIAI TARTALÉKOK

Peking azt követően döntött így, hogy a feldolgozóipari termelői árak a 2008-as pénzügyi válság utáni legmagasabb szintet érték el. Így a gyárak árrése radikálisan csökkent, s ezzel együtt az export jövedelmezősége is.

A kormány közleményben hívta fel a figyelmet az árupiaci jegyzéseknél tapasztalt „spekulációra”, valamint óvott attól, hogy a piaci szereplők felhalmozásba kezdjenek.

A réz, amelyet a villanyautóktól kezdve az elektromos vezetékeken át szinte minden elektronikai cikk előállításánál használnak, a múlt hónapban rekordszintre, tonnánként 10 500 dollárra drágult. Óvatos elemzői becslések szerint Kína 500 ezer tonna rezet, 1,5 millió tonna alumíniumot és 700 ezer tonna cinket tart stratégiai készleteiben. Ezek piacra dobása azonban még nem oldja meg az árproblémákat, lévén az ázsiai óriás éves rézfelhasználása körülbelül 15 millió tonna.

D. GY.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

REKORDSZINTEN AZ ALAPANYAGÁRAK

ÁRUTŐZSDÉK | Szédítő tempóban drágul a félvezetőgyártás és az elektronikai ipar egyik legfontosabb alapanyaga, az ón.

+TWW¥X +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021. 07. 26. 16:02

| GEOPOLITIKA | TELIHOLD NEW YORK FELETT. NEHÉZ NAPOK VIRRADNAK A FEDRE

SZÁGULD AZ INFLÁCIÓ AZ USA-BAN

AMERIKAI GAZDASÁG | A felpörgő infláció nehéz helyzetbe hozta az Egyesült Államok jegybankját.

Tovább gyorsult júniusban a fogyasztói árak emelkedése az USA-ban. Az infláció éves összevetésben a vártnál nagyobb mértékben nőtt, 5,4 százalékra szökött fel a májusi 5-ről. Az elemzők 4,9 százalékra számítottak. Ilyen magas szintet utoljára 2008 augusztusában ért el az árdrágulás. Az ütem az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal gyorsult, amire szintén 2008 nyarán volt legutóbb példa.

FOTÓ: BJOERN KILS, REUTERS

A MAGINFLÁCIÓ IS SZÁGULD

Az árak a legnagyobb mértékben a koronavírus-járvány által a leginkább sújtott ágazatokban emelkedtek, kiugróan drágultak például a repülőjegyek. A csiphiány a gépkocsigyártásban ellátási nehézségekhez vezetett, így a használtautó-árak is elszabadultak – több mint 10 százalékkal növekedtek.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) álláspontja szerint a drágulás „átmeneti”, szép lassan eltűnik majd, ahogy a korlátozásokat egyre inkább feloldják a tengerentúlon, és – technikai tényezőként – a tavalyi nagyon alacsony bázisadatok kihullanak az indexből. Az intézmény júniusban azt jósolta, hogy a maginfláció 3 százalékkal nő az idén. A volatilis ármozgású tételek – például az élelmiszerek és az energia – nélkül számolt mutató azonban a májusi 3,8-ről júniusra már 4,5 százalékra ugrott.

A vártnál gyorsabb infláció nyomás alá helyezi a Fedet. A központi bank vezetőinek erősen el kell gondolkodniuk azon, hogy az ultralaza monetáris politikát, benne a havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási programot a korábban tervezettnél hamarabb be kellene fejezni.

A Fehér Ház egyelőre tartja a frontot, ki-

A UNIVERSITY OF MICHIGAN INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOKRA VONATKOZÓ INDEXE

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P

2016 2017 2018 2019

LAKÁSPIACI GONDOK

2020 2021

Forrás: St. Louis Federal Reserve

&? &2*7.0&. 9*72*1ö. 7&0 VÁLTOZÁSA

230 1982=100 százalék 220 210 200 190 180 170 160 2016 2017 2018

Forrás: St. Louis Federal Reserve

2019

áll a jegybank mellett. Álláspontja szerint a pandémiával összefüggő szolgáltatások ellenértéke „normalizálódik”, ezeken és az autószektoron kívül nem tapasztalható árnyomás. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a Michigani Egyetem által készített felmérés szerint erősödnek az amerikai háztartások inflációs várakozásai. Júniusban a termelői árak is megugrottak, ami arra utal, hogy a feldolgozóipar egyre kevésbé képes lenyelni az alapanyagárak emelkedését, kénytelen azt áthárítani a kiskereskedelemre.

2020 2021

Aggasztó tempóban növekednek a lakhatással kapcsolatos kiadások is, bár kétségtelenül lassabban, mint a használtautó-árak.

Júniusban azonban ezek inflációja 2,6 százalékos volt a februári – idei mélypontot jelentő – 1,5 után. „Az emberek nem vesznek minden hónapban gépkocsit, viszont a lakbért minden hónapban fizetniük kell” – kommentálta a helyzetet egy elemző. Ha az ingatlanárak emelkedése tartós marad, az beépül a bérleti díjakba, s ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak növekedése tartósabb lehet a vártnál. A lakhatási kiadások az amerikai inflációs kosár körülbelül harmadát adják. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha az USA munkaerőpiaca tovább erősödik – az emelkedő fizetések egyre nagyobb hányadát költhetik a munkavállalók lakbérre, amivel nyilván a bérbeadók is tisztában vannak.

D. GY. 2021/30 FIGYELŐ | 57

F_56-57_oon-amerikaiinflacio.indd 57

2021. 07. 26. 16:02

| GEOPOLITIKA |

ELJÖTT A GUMICSIZMAPOLITIZÁLÁS IDEJE

Ezzel a vitathatatlan megállapításával tulajdonképpen a CDU/CSU pártszövetség választási esélyeit és a rivális Zöldek lehetőségeit növelte. Ugyanakkor az utóbbiak egyelőre nem értek el áttörést, koalíciós partnerként csak a harmadik helyen állnak (lásd a táblázatot). A nagyobb német parlamenti pártok közül egyedül a Zöldek helyezték kampányuk középpontjába a klímaváltozás elleni radikális fellépést, a német élet, a gazdaság, az energiaszektor „kizöldítését”, a káros szén-dioxid-kibocsátás vissza-

lárjelöltje is a helyszínen tájékozódik.

Eljött a gumicsizma-politizálás ideje, a német politikai élet szereplői azon vannak, hogy gumicsizmás képeik eljussanak a választóikhoz – írja a Die Zeit.

A súlyos árvízhelyzet ellenére nincs egység a klímapolitikát illetően, de nyíltan csak a szélsőjobboldali AfD mer szembeszállni az ezzel kapcsolatos célokkal. Mind az EU, mind Németország vezető pártjai felgyorsítják az éghajlatcélok megvalósítását. 2050 helyett 2045-re hozták előre a klímasemleges-

BÉRKÜLÖNBSÉGEK NÉMETORSZÁGBAN, 2020 -F[N ¥YQFLƻ_JY­X JZW·

*Q÷ 5TRJW¥SNF 7ÀLJS WHMJL^X­L 8FFQJ [NI­P 4IJWF 8UWJJ )WJ_IF

0JQJY F [TQY 3)0 3^ZLFY 3­RJYTWX_¥L

2490 2407

'NYGZWL 5WÀR [NI­P *NKJQ

<TQKXGZWL -FSST -FSST[JW

2818

Berlin

4IJWF 8UWJJ

8FFQJ [NI­P

*XXJS

3252

)WJ_IF

)ÀXXJQITWK

4982 4044 5067

<TQKXGZWL Köln

*Q÷ 5TRJW¥SNF 7ÀLJS --FRGZWL -F FRGZ Hollandia

2803

.SLTQXYFIY <NJXGFIJS

DDániaa

Lengyelország

KLÍMAPOLITIKAI VITÁK

szorítását. Kancellárjelöltjük, a korábban már-már az ellehetetlenülés szélére sodródott Annalena Baerbock helyzete így ismét megerősödött. A Zöldek társelnöke jó érzékkel a vezető politikusok közül elsőként indult az árvíz sújtotta vidékek megtekintésére, megteremtve a „katasztrófa-politturizmus” német variánsát. Angela Merkel kancellár, továbbá Armin Laschet, a CDU/CSU, valamint Olaf Scholz, a szocdemek (SPD) kancel-

3912 3363

Lux Luxemb.

Belgiun

Katasztrofális árvíz sújtotta Európa legfejlettebb területeit, elsősorban a német–belga–holland határ térségét.

A villámárvizek átterjedtek a Rajna, a Duna vízgyűjtő területeire, Bajorországra és Ausztriára is, de a legnagyobb pusztítást Németország nyugati, északnyugati részén okozták. Magától értetődően megindult a felelősök keresése.

A katasztrófavédelem szempontjából a világ egyik legfelkészültebb régiójáról beszélünk, mégis szörnyű következményei voltak a csapásnak. Horst Seehofer német belügyminiszter (CSU) egyértelművé tette, hogy a történtek fő oka a klímaváltozás folytán bekövetkezett időjárási instabilitás.

FOTÓK: WOLFGANG RATTAY, REUTERS

NÉMET BELPOLITIKA | Az árvíz sújtotta Németországban az őszi választásokra készülődve minden párt igyekszik tőkét kovácsolni a természeti katasztrófából és a klímapolitikából.

Köln

<NJXGFIJS

'NYGZWL 5WÀR [NI­P *NKJQ Franciaország

8YZYYLFWY

Svájc

WHMJL^X­L Csehország

.SLTQXYFIY Ausztria

Forrás: BfA

58 | FIGYELŐ 2021/30

F_58-59-Nemet-gazdasag.indd 58

2021. 07. 26. 16:04

| GEOPOLITIKA |

MERKEL KANCELLÁR AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA ÉSZAK-RAJNA– VESZTFÁLIÁBAN. LASSAN A CÉLEGYENESBE FORDUL A NÉMET VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

ség határidejét. A szénalapú gazdálkodásból való teljes kiszállás, amely Németországban a szénipari lobbiban csupasz idegeket ingerel, a Zöldek szerint már 2030-ban megvalósítható. A CDU/ CSU és az SPD csak 2038-ban tervezi elérni a szénalapú gazdaság lezárását.

A lehetséges és valószínűsíthető koalíciók

Hány százalékot és hány parlamenti mandátumot szereznének a szövetségek az 598 parlamenti helyből, ha 2021. július 19-én tartották volna a választásokat?

Nagykoalíció CDU/CSU (keresztény- 45,5% (292 hely) demokraták/keresztényszocialisták)–SPD (szocdemek) Fekete–sárga CDU/CSU–FDP 41,0% (263 hely) koalíció (szabad demokraták) Vörös–zöld koalíció SPD–A Zöldek 34,5% (222 hely) Szociálliberális SPD–FDP 28,5% (183 hely) koalíció

A koalícióban részt vevő pártok

Forrás: Wahlrecht.de

Leadott várható szavazat, százalék

Forsa

Berlinben a központi kormány 200 millió eurós gyorssegélyt szavazott meg.

Ezzel a több milliárd eurós újjáépítési alap felállításának a terve nem ingott meg. Közgazdászok szerint évekbe telhet a katasztrófa sújtotta területek újjáépítése. A német biztosítók az árvízkárok elleni biztosítás kötelezővé tételét szorgalmazzák. Jelenleg az ország ingatlanjainak a 43 százaléka biztosított árvízkárok ellen.

A praktikus németek már az új korszak – Európában ezt jellemzi majd a nagy szárazság és az időnként hatalmas mennyiségben lezúduló, árvizeket okozó csapadék – megváltozott feltételeihez való alkalmazkodáson dolgoznak.

Egy példa: Berlinben a városvezetés és

28

31,5

19

18

16

12

16,5

10

12

9,5

*Pártokra leadott szavazatok a július 21-i helyzet alapján, két közvélemény-kutató intézet felmérése szerint.

a helyi vízügy 2018-ban megalapította az esővízügynökséget. Ennek feladata az új szemlélet átültetése a gyakorlatba.

Korábban az esővíznek a városból való mielőbbi kivezetésére összpontosítottak. Ma a hangsúly a megtartásán, elő-

TEMETŐBE SODORT AZ ÁR EGY AUTÓT RAJNA-VIDÉK-PFALZ TARTOMÁNYBAN. A BIZTOSÍTÓK KÖTELEZŐVÉ TENNÉK AZ ÁRVÍZKÁROK ELLENI BIZTOSÍTÁST

7

8

Egyéb

-& & 0 ;*90*?ö ;&8 73&5 9&79&3 0 A VÁLASZTÁSOKAT*

Allensbach

ESŐVÍZÜGYNÖKSÉG

NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK (2021. szeptember)

6,5 6

Forrás: wahlrecht.de

nyös környezetvédelmi hatásai kiváltásán van. Például a parkokban, a lapos háztetőkön olyan rétegzett talaj-növényi kombinációkat javasolnak, amelyek hosszabb ideig megtartják a vizet, párolgásuk hűti a várost is. Emellett nagy befogadóképességű esővíztároló tartályokat is terveznek.

BÉRKÉRDÉSEK

A választási kampányban azonban az első számú téma továbbra is a bérkérdés. Nem akarnak csökkenni a több mint három évtizede egyesült Németország keleti és nyugati része közötti jövedelmi egyenlőtlenségek. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit – BfA) statisztikái szerint tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében voltak akár kétszeres különbségek is – ugyanazon munkatípusnál. Berlinben a havi átlagbér 3484 euró (bruttó), Münchenben 4566, Frankfurt am Mainban 4486, Hamburgban 3863 euró.

D. P.

2021/30 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Nemet-gazdasag.indd 59

2021. 07. 26. 16:04

| GEOPOLITIKA |

KÍNAI GAZDASÁG | Az export lendületesen nőtt az első fél évben, a hangsúly mégis a belföldi fogyasztásra tevődött át. Itt az élelmiszerárak megemelkedtek, a lakosság kivár a tartós fogyasztási cikkek vásárlásával.

A vállalatok óvatosabban töltik fel a készleteiket, készülnek a járvány negyedik hullámára.

KIVÁR AZ ÁZSIAI ÓRIÁS Ha Kína tüsszent, az egész világ megfázik – tartja a némileg közhelyes mondás, amely azonban most igazabb, mint valaha. A pandémiából az ázsiai óriás lábalt ki a leggyorsabban. Az idei első negyedévre kimutatott 18,3 százalékos GDP-növekedés (némi túlzással) megmentette a világot, a kínai kereslet húzta magával a globális alapanyag- és feldolgozóipart, valamint a szolgáltatási szektort. Ehhez képest a második negyedben – bár kétségtelenül sokkal nagyobb bázishoz viszonyítva (lásd a grafikont) a várt 8,1-nél kisebb, 7,9 százalékos lett a távol-keleti ország gazdasági bővülése. Az első fél év átlagában 12,7 százalékot ért el a GDP-gyarapodás. Ez jelentősen nagyobb, mint a Kínai Kommunista Párt által kijelölt évi 6 százalékos tempó, viszont az előző pártkongresszuson még nem számoltak a pandémia hatásával.

ÓVATOSAN A SZÁMOKKAL!

A számokkal Kína esetében is csínján kell bánni, kiváltképpen akkor, ha a rendkívül intenzív világgazdasági visszaesés sújtotta 2020-as esztendő az összehasonlítási alap. Tegyük azért hozzá, hogy az ázsiai óriás a világ vezető gazdasági hatalmai közül viszonylag a legkisebb megtorpanással élte túl a kritikus múlt évet, hiszen szerény növekedéssel zárta azt.

Tavaly a Mennyei Birodalom gazdasága a Világbank számításai szerint 2019hez mérten szerény, de a legtöbb fejlett ország számára még „békeidőben” is elfogadható, 2,3 százalékos bővülést mutatott fel. Emlékeztetőül: 2020-ban az USA gazdasága 3,5 százalékkal esett vissza 2019-hez mérten. A múlt esztendőben az EU-ban 6,4 (az eurózónában 6,8) százalékot tett ki a recesszió. Azaz

az ez évre vonatkozó kínai mutatók kevésbé félrevezetők, mint a világ többi nagy gazdaságában rögzített számok, hiszen az alap, 2020 nem mutatott nagy visszaesést.

KILÁTÁSOK

Ami 2021 második felét illeti, a külföldi befektetőket támogató elemzőcég, a China Briefing (China-briefing.com) ellenszéllel számol. Ezzel együtt a távolkeleti ország várhatóan fenntartja a modern kínai fogalmak szerint „mérsékelt”, de némi derűlátást tükröző gazdasági növekedési tempót. A Világbank (WB) az egész évre 8,5 százalékos gyarapodást prognosztizál (ez a tavalyi 2,3-es GDPbővüléssel elért szinthez viszonyított).

Ezzel az ázsiai nagyhatalom áll az idei globális gazdasági helyreállítási folyamat élén. Ám a kínai lendület a WB szerint jövőre némileg lassul, 5,4 százalékos növekedést tartanak megalapozottnak.

Hasonlóan az általános trendhez, az ipari termelés bővülése – amely az első negyedben még 24,5 százalékot tett ki – 8,9 százalékra csökkent ez év április– júniusában. Az állóeszköz-beruházások 12,6, az infrastrukturális invesztíciók 7,8 százalékkal nőttek január–jú-

A KÍNAI GDP NEGYEDÉVES VÁLTOZÁSA

&_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P

III. IV. I. 2018

– II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. 2019 2020 2021

Forrás: Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBoSC), tradingeconomics.com

niusban, jelezve az invesztorok (állami és magánbefektetők egyaránt) óvatosságát, bizalmatlanságát.

Az idei első fél évet tekintve a kiskereskedelmi forgalom, a belső kereslet jelentette a legfőbb hajtóerőt. Ez adta 2021 első és második negyedében a GDP-gyarapodás 61,7 százalékát. Ezen belül a fogyasztási cikkek eladása 23 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak adatait. Ugyanakkor az általános irányzatnak megfelelően a kiskerforgalom bővülése is lassult: az első negyedévben mért 33,9-ről a másodikra 13,9 százalékra mérséklődött. Mint a China-briefing. com megjegyzi: a kiskereskedelmi forgalom adatait felfelé húzta az erőteljes drágulás. Ez az élelmiszereknél, italoknál igen szembetűnő volt. Részben a magasabb áraknak volt köszönhető az élelmiszeriparban a 48,6 százalékos növekedés, amivel értékben úgyszólván elérték 2019 első fél évének a szintjét.

VISSZAFOGOTT OLAJVÁSÁRLÁSOK

Miként globálisan, Kínában is változatlanul bajban van a turizmus. A nem kínai polgárok számára a határok gyakorlatilag zárva maradnak, és a belföldi turizmus sem éri el a tavalyelőtti szintet.

Egy a helyzetet kifejező adat: ez év júniusában a vonatokon utazók száma mintegy húsz százalékkal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában.

Nem sikerült az áttörés az autóeladások terén. Az első fél évben 27 százalékos volt a javulás 2020 azonos időszakához mérten, de nem érték el a pandémia előtti utolsó „normális” esztendő, 2019 január–júniusának a szintjét; 4,4 százalékkal maradtak el attól. Ez azt tükrözi, hogy a lakosság továbbra is bizal-

60 | FIGYELŐ 2021/30

F_60-61-Kinai-gazdasag.indd 60

2021. 07. 26. 16:05

| GEOPOLITIKA |

KÍNAI TORNÁSZOK A TOKIÓI OLIMPIÁN. NINCS BAJ, MÍG FENNTARTHATÓ A KÍNAI NÖVEKEDÉS

FOTÓ: MIKE BLAKE, REUTERS

matlan, nem tudja, mit hoz a jövő, tartalékol, nem költ nagy értékű dolgokra.

Ezeket az adatokat a Kínai Autógyártók Szövetsége hozta nyilvánosságra. Az idei második fél évben sem várható áttörés.

Világszerte fel-fellángol a koronavírusfertőzés veszélye, ami igen komoly kockázati tényező.

Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre a bizonytalan hazai és a sokkal bizonytalanabb globális helyzet, valamint az emelkedő árak miatt óvatosság-

ból visszafogta behozatalát. Júniusban a Reuters jelentése szerint 19 százalékkal kevesebb olajat vásárolt fő szállítójától, Szaúd-Arábiától, mint az előző hónapban. A júniusi szaúdi szállítmányok öszszesen 7,2 millió tonnát tettek ki. Oroszországtól, az ázsiai óriás másik nagy olajszállítójától is csaknem húsz százalékkal kevesebb érkezett a hatodik hónapban, mint az előzőben. Irántól és Venezuelától Peking egyáltalán nem vett fekete aranyat. Az olajvásárlások csökke-

Az idén júniusban a vonatokon utazók száma mintegy húsz százalékkal volt kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.

nése kiváltképp az idei második negyedévben vált markánssá, a drágulás és az ismét egyre bizonytalanabb külső-belső helyzet folytán.

RENDÜLETLEN AZ EXPORT

Kína külkereskedelme ez év első felében 27,1 százalékos növekedést ért el 2020 azonos időszakához mérten – jelentette az ország vámügyi főigazgatósága. A kivitel 28,1, a behozatal 25,9 százalékkal haladta meg a tavalyi számokat. Mint a kommunista párthoz közel álló Global Times megjegyzi, a külkereskedelmi adatok 13. hónapja folyamatos javulást tükröznek, annak ellenére, hogy számos kedvezőtlen tényező hatása érvényesül. Például nagy ütemben nőnek a nyersanyagárak, és a járvány is fellángolt Kína legnagyobb importpartnerországaiban. A fokozódó bizonytalanság ellenére júniusban az ázsiai ország exportja az egy évvel korábbihoz képest 32,2 százalékkal bővült, meghaladva 2021 májusának 28 százalékos kivitelnövekedési tempóját. Ezzel szemben a behozatal az idei májusi 51 százalékos bővülési csúcsról a hatodik hónapra 36,7-re lassult.

D. P. 2021/30 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Kinai-gazdasag.indd 61

2021. 07. 26. 16:05

| RÉGIÓ |

VESZÉLYBEN A HORVÁT GAZDASÁG MOTORJA

MÁR ALIG OLTAKOZNAK

A jó turisztikai idényt viszont egy csapásra tönkreteheti a járvány küszöbönálló negyedik hulláma – figyelmeztetnek az oltásra buzdító szakemberek. Az országban naponta átlagosan 150 körüli az újonnan azonosított, 70 százalékban a delta variánssal fertőzöttek száma. Problémát okoz az alacsony szintű oltási hajlandóság; a vakcinabőség ellenére a felnőtt lakosságnak nem egészen a fele kapott legalább egy dózist, a teljesen átoltottak aránya alig haladja meg a 40 százalékot. Az elmúlt napokban csupán nyolcszáz és ezer között ingadozott az első oltásra jelentkezők száma. Pedig a kormány megszervezte, hogy előjegyzés nélkül, az utcáról is besétálva bárki beoltathassa magát.

A Horvát Turisztikai Közösség (HTZ) vezetője, Kristjan Staničić múlt heti sajtótájékoztatóján közölte: egyelőre nincs jele annak, hogy a narancssárga besorolás hatására kevesebben érkeznének az országba, és a foglalások tömeges visszavonása sem tapasztalható. Elmondta: kérvényezték, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ a horvát tengerpartot ne tekintse egységes egésznek, hiszen megyénként eltérők a fertőzési adatok. A kérést az ECDC elutasította, mivel túlságo-

san elaprózódottnak, nehezen követhetőnek tartja a közigazgatási határok alapján felállított megfigyelési rendszert.

GYÜLEKEZÉSI KORLÁTOZÁS

Tavaly nyáron idő előtt ért véget az adriai szezon, augusztusban fellángolt a járvány, így a hónap közepén, Nagyboldogaszszony napján az egész országot piros térséggé nyilvánította az ECDC. Ezt a forgatókönyvet az idén mindenképpen el szeretné kerülni délnyugati szomszédunk. A Slobodna Dalmacija, Dalmácia legolvasottabb napilapja részletesen foglalkozott a témával. A megszólaltatott járványügyi szakértők szerint a helyzet komolyabb, mint amilyennek tűnik. Akár már augusztus 5-én, Horvátország legnagyobb nemzeti ünnepén, a győzelem napján vörösbe borulhat a tengerpart, amennyiben a lakosság és az ott nyaralók nem tartják be a szükséges óvintézkedéseket. Elég egy olyan tömegrendezvény, amelyen részt vesz egy a koronavírus delta variánsával fertőzött ember, és az ország átesik a vörös zónába. Éppen ezért a kormány szigorításokat vezetett be a tengerparti megyékben. Hétfőtől tilos minden ötvenfősnél népesebb rendezvény megtartása, a családi összejövetelek létszáma pedig nem haladhatja meg a tizenötöt. Az intézkedések alól kivételt képeznek a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, ők ugyanis ezer főig nyugodtan gyülekezhetnek, bulizhatnak éjfélig. A korlátozások egyelőre nem vonatkoznak a szárazföld belsejére, de ha szükséges, ott is azonnal érvénybe lépnek. Ezenkívül a múlt hét óta a brit, az orosz és a ciprusi állampolgárok már csak negatív PCR-teszttel léphetnek be Horvátországba, függetlenül attól, hogy megkapták-e vagy sem a vírus elleni védőoltást. Ha ezek az óvintézkedések nem segítenek megfékezni vagy az őszig lassítani az újabb járványhullámot, az súlyos károkat okoz majd a turizmustól nagymértékben függő horvát gazdaságnak. Az ágazat közvetlenül a GDP 20 százalékát adja, amelyet normál üzemmódban javarészt a nyári szezonban termel ki.

HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

Horvátországban májusban ért véget a járvány harmadik hulláma. Azóta az élet lassan visszatért a régi kerékvágásba, a múlt hónaptól beindult az idegenforgalom. Júniusban több mint másfél millióan nyaraltak a horvát tengerparton. Ez lényegesen jobb eredmény a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, amikor csupán 920 ezren pihentek ott, viszont jóval gyengébb a 2019 júniusában regisztrált bő hárommilliós látogatói számnál.

Az idegenforgalmi tárca adatai szerint azonban a július a hatodik hónapnál is biztatóbban alakul, naponta átlagosan 750 ezren üdülnek Horvátországban (túlnyomórészt külföldiek), s ez a létszám már csak 25 százalékkal kisebb a tavalyelőttinél. Ráadásul a vendégek többet költenek, mint az előző években, nagyobb a költségvetésbe áramló adóbevétel.

LEÁLLHAT A TURIZMUS Július derekán narancssárga, azaz kockázatos besorolású zónává nyilvánította az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) délnyugati szomszédunk tengerparti vidékeit, mivel ismét egyre több koronavírus-fertőzöttet azonosítanak az országban.

Ez aggodalommal tölti el az idegenforgalomból élőket, de az egész gazdaság megsínyli, ha leáll a szezon.

62 | FIGYELŐ 2021/30

F_62-63_hovat_adria.indd 62

2021. 07. 26. 16:07

| RÉGIÓ |

STRANDBITORLÓK AZ ADRIÁN

BEKEMÉNYÍTENEK A HATÓSÁGOK | Horvátországban évek óta sok gondot okoznak az illegálisan partot foglalók. A legtöbben a saját ingatlanjuk határában lévő szakaszt sajátítják ki, de vannak olyanok is, akik önkényesen egész strandokat kezelnek magánterületként. Pedig a horvát törvények értelmében az ország teljes tengerparti sávja közterület, egyes szakaszok csak kivételes esetekben zárhatók le.

A szezon elején futótűzként járta be a horvát internetet a 24Sata napilap riporterének a videófelvétele, amelyen megörökítette, hogy egy privát strand „tulajdonosa” miként zavarja el őt a víz mellől. Az eset nagy port kavart, kormányzati szinten is foglalkoztak vele, hiszen a hatályos jogszabály kimondja, hogy a partnak a tenger dagályszintjéhez viszonyított hatméteres sávja az emberiség közös öröksége, és nem sajátítható ki. Ezalól csupán három kivétel van: ha a tenger közvetlen közelében műemlék jellegű építmény áll, ha a partvonal mellett közút húzódik, vagy ha az állam koncesszióba ad egy-egy szakaszt. Utóbbi kategóriába jellemzően csak a kikötők és a hajógyárak tartoznak, a strandok nem.

NINCS MAGÁNSTRAND!

Ennek ellenére sokan önkényesen kisajátítanak maguknak partrészeket. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elkerítik vagy illegálisan beépítik a házuk előtti területet, vagy egyszerűen csak kihelyeznek egy „Magánstrand” feliratú táblát. Ezt sokáig senki sem ellenőrizte, a hatóságok a szállodások hasonló magatartása felett is szemet hunytak. Az Index.hr portál szerint a legnépszerűbb nemzetközi szállásfoglaló oldalon jelenleg 1575 olyan horvát szállásadó hirdet, aki azt állítja magáról, hogy privát strandja van. A hírek hallatán a tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális tárca számonkérést ígért és szigorúbb ellenőrzésbe kezdett.

FOTÓ: JORG GREUEL, GETTY IMAGES

NEM KÖTELEZŐ A NAPOZÓÁGYBÉRLÉS

A riporternő esete valóságos panaszlavinát indított el, újabb problémák bukkantak elő. Az egyik ilyen a nyugágyakkal és a napernyőkkel kapcsolatos.

Annak ellenére ugyanis, hogy a strandokat nem lehet kisajátítani, bevett szokás, hogy az önkormányzatok a hozzájuk tartozó plázsokon kiadják vállalkozóknak a strandszervizt, tőlük lehet napozóágyat és napernyőt bérelni. Ezzel ál-

talában nincs is semmi baj, amíg a partszakaszon üzletelő cég túlzásokba nem esik. Most több helyről érkeztek bejelentések, hogy az üzemeltetők elküldik azokat az embereket, akik nem igénylik a busás áron bérelhető kellékeket.

STRANDFOGLALÓ TURISTÁK

Természetesen ennek sincs jogalapja, ezért a minisztérium ellenőrei külön figyelmet fordítanak e gyakorlat felszámolására. Azt sem engedik meg, hogy partot dugig feltöltsék napágyakkal, ugyanis a törvény szigorúan előírja, hogy egy strand területének legfeljebb a 30 százalékát foglalhatják el a bérelhető alkalmatosságok.

A partszakaszokat bitorló apartman- és szállodatulajdonosok viselkedéséhez hasonlítható a turisták egy részének a magatartása. Sok kellemetlenséget, viszályt szül, hogy egyesek éjszakára is kint hagy-

ják a törülközőiket, nyugágyaikat, matracaikat, hogy másnap is az övék legyen a jó hely a plázson.

A jelenséget több önkormányzat is megelégelte, s a tettek mezejére lépett. Legutóbb a dél-dalmáciai Podgora vezetősége döntött úgy, hogy az egyértelmű tiltás ellenére is a parton hagyott holmit éjszaka összeszedi. A 2500 lelkes település strandján az akció első napjaiban esténként egy-egy kisteherautónyi kelléket szedtek össze a közmunkások. A polgármester asszony a médiában is hangoztatta: azzal, hogy valaki lefoglalja magának a partot, biztosan örömet szerez magának, és elégedetten, boldog emlékekkel tér haza, viszont más családok nyaralását megkeseríti. A strand mindenkié, a használati feltételek egyformák. Ennek megértését, ha kell, ilyen drasztikus fellépéssel lehet „elősegíteni” – közölte a településvezető. Hozzátette: azok, akik a saját cuccaikkal foglalnak el területet, semmivel sem különböznek azoktól, akik egész partszakaszokat sajátítanak ki.

HD 2021/30 FIGYELŐ | 63

F_62-63_hovat_adria.indd 63

2021. 07. 26. 16:07

| RÉGIÓ |

EURÓMILLIÁRDOK VÍZGAZDÁLKODÁSRA SZERBIÁBAN Ambiciózus tervei vannak Szerbiának a következő évekre vonatkozóan a környezetvédelem terén, amelynek a fejlesztését az Európai Unió is sürgeti. Tavaly novemberben az EU-tagságra pályázó nyugat-balkáni országok vezetői nyilatkozatban vállalták a „zöldmenetrend” végrehajtását, amely követi Brüszszel környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseit. Belgrád csatlakozási tárgyalásainak egyik sarkalatos pontja zöldpolitikájának a felzárkóztatása.

Az unió költségvetése 2021 és 2027 között 14,5 milliárd eurós keretet, ún. előcsatlakozási támogatási eszközt biztosít az IPA III programon keresztül Törökországnak és a Nyugat-Balkánnak, de az összeg 42,4 százalékát zöldberuházásokra, éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására kell költeni. A pénz felhasználásához Szerbia nagy reményeket fűz, és megfelelő projektekkel kíván részt venni a prog-

ramban – hangzott el egy minapi, a témával foglalkozó belgrádi tanácskozáson. Az EU a nyugat-balkáni térség számára egy harmincmilliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot is jóváhagyott, ennek egy része szintén a környezetvédelem területére fordítandó. Pénz tehát van – projektek kellenek. Egyébként déli szomszédunk jelenleg az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely kidolgozta a körforgásos gazdaság ütemtervét, a fenntartható fejlődést biztosító környezetvédelmi beruházásaihoz pedig kínai segítséget is igénybe vesz.

TISZTA SZERBIA

Ana Brnabić szerb kormányfő július közepén konkrét tervekről számolt be a Guiyang 2021 kínai környezetvédelmi fórumon. Kijelentette: hazája a következő

FOTÓ: OLIVER BUNIC, GETTY IMAGES

KÍNAI PARTNERSÉG | A keletázsiai ország és a világ egyik legnagyobb mérnöki és építőipari vállalata, a China Road & Bridge Corporation (CRBC) segítségével fejleszti környezetvédelmét déli szomszédunk. Ez a cég egy évtizede vetette meg a lábát Szerbiában, s az utóbbi években több milliárd euró értékben végzett út- és hídépítési munkálatokat.

64 | FIGYELŐ 2021/30

F_64-65_SzerbZöldítés.indd 64

2021. 07. 26. 16:08

| RÉGIÓ | A VELIKI KRIVELJ KÜLSZÍNI FEJTÉS BOR TÉRSÉGÉBEN. A KÍNAIAK ÜZEMELTETIK A RÉZKOHÓT IS, GYAKORI A PANASZ A LÉGSZENNYEZÉSRE, BÁNYAVÍZSZIVÁRGÁSRA

a gyárak által kibocsátott szennyvíz tisztítása mellett a keletkező iszap feldolgozásával is foglalkoznak majd a kínaiak. években mintegy hatmilliárd eurót költ vízgazdálkodási projektek megvalósítására, ebből 4,3 milliárdot a vízszennyezés megelőzésére, másfelet pedig a vízhálózat bővítésére. Beszámolója szerint Belgrád jelentős összegeket fordít majd erdősítésre, a légszennyezettség mérésének a kiterjesztésére, korszerűsítésére, a fűtésrendszerek kevésbé szennyező üzemanyagokra való átállítására, hulladékfeldolgozók építésére. Felszámolják a mintegy 3500 illegális szemétlerakót, s nyolc modern regionális központot hoznak létre.

A rendezvényen elhangzott, hogy Szerbia 2,73 milliárd eurós szerződést kötött a China Road & Bridge Corporation (CRBC) vállalattal szennyvízelvezető rendszerek építésére, további 265 millió eurósat pedig kommunális hulladék ártalmatlanítására.

E két nagy projekt jelenti tulajdonképpen a Tiszta Szerbia elnevezésű kormányprogramot, amelyet mintegy 70 szerbiai önkormányzat területén hajtanak végre. (Ezt a programot EU-s pénzintézetek is mintegy 300 millió eurós hitellel támogatják – a szerk.) Ezekre a szerződésekre úgy tekint az ország, mint a Peking és Belgrád közötti környezetvédelmi együttműködés kezdetére – jelentette ki Brnabić.

GYÁRI SZENNYVÍZ ÉS ISZAP

A CRBC más fontos projektek megvalósításán is dolgozik Szerbiában és a régióban. Elsősorban autóutakat épít, kivitelezője többek között a szerb államhatárt a montenegrói tengerparttal öszszekötő sztrádának is. A belgrádi építésügyi minisztérium az új vízgazdálkodási megállapodások kapcsán közölte: több évtizede fennálló gondokat rendezhetnek számos településen, ahol gyárak működnek. A határidők szigorúak: 39 hónap alatt minden megkezdett munkálatot be kell fejezni, összesen pedig öt év áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden tervezett befektetés megvalósuljon. A víztisztítók építése esetében a szerbiai kivitelezőknek minimum 49 százalékos részvételt szavatolnak a projektekben, a beruházó pedig voltaképpen az adott önkormányzat lesz. A tárca bejelentése szerint

TÜNTETÉSEK KÍNAI ÜZEMEK ELLEN

Az utóbbi időben egyébként épp a kínai ipari beruházásokat támadják a legjobban a szerbiai környezetvédők, ebben az évben is több tüntetést szerveztek. Sokszor elviselhetetlen a levegő a hatvanezer fős Szendrőn (Smederevo), ahol a HBIS vas- és acélgyártó által irányított üzem kohói okoznak problémát, s a csaknem negyvenezres lélekszámú Bor városában és környékén a kínai Zijin-csoport többségi tulajdonában lévő rézkitermelő és -feldolgozó felelős a gyakori légszennyezésért, illetve a bányavizek, a vegyi anyagok kiszivárgásáért. A nyolcvanezres lakosságú Nagybecskereken (Zrenjanin) pedig azért tüntettek júniusban, mert attól tartanak, hogy a kínai Linglong száz hektáron épülő gumiabroncsgyára környezetszennyezéssel fenyeget. Ráadásul az üzem szükségleteit kielégíteni hivatott vízhálózatot építenek, miközben a vá-

Az új széntüzelésű erőmű építését a kormány felfüggesztette. rosban 2017 óta ivóvízellátási problémák vannak, a vezetékből arzénes víz folyik.

A vajdasági városban már van egy kínai műanyag-feldolgozó cég, a Feitiansuye, amelynek a működését tavasszal környezetkárosítás miatt felfüggesztették, ám most újból üzemel.

Az államvezetés úgy véli, a demonstrációkon megjelenő csoportok nagy része politikai motiváltságú. A miniszterelnök szerint egy „őrült mozgalomról” van szó, amely ellenzi az országba érkező külföldi beruházásokat, pedig a kínai befektetők immár nem piszkos, hanem korszerű technológiát hoznak. (A vasgyárat és a rézkitermelőt üzemeltető cégek egyébként több száz millió eurós környezetkímélő invesztíciókat ígérnek, illetve hajtanak végre – a szerk.) Aleksandar Vučić államfő a nagybecskereki tüntetésekre reagálva azt mondta: önző emberek szervezik azokat, hogy akadályozzák a bánsági város normális életét, illetve nyomást gyakoroljanak egy olyan beruházóra, amely mintegy 850 millió eurót hoz az országnak, ezer munkahelyet teremt, ráadásul a befektetésből az egész Közép-Bánság profitálni fog, nem csak Nagybecskerek.

ZÖLDTÁRSADALOM – 30 ÉV MÚLVA

A köztársasági elnök azt mondta, az ország a lehető legrövidebb időn belül 2010hez képest 13,2 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 1990-hez viszonyítva a mérséklés 33,3 százalékos lenne.

Hogy a környezet megóvása lesz az egyik legfontosabb szerbiai téma a következő években, azt az is igazolja, hogy a múlt héten életbe lépett a természetvédelmi törvényt módosító jogszabály, amely – elfogadva a kis vízerőművek építése ellen tiltakozók követeléseit – megtiltja az áramfejlesztési technológia telepítését a védett területeken, valamint átvette az EU Natura 2000 programjának az irányelveit az illeszkedő ökológiai hálózatok létrehozásával.

Brnabić Kínában arról beszélt, hogy 2050-re látja országát „zöld, megújuló energiaforrásokra támaszkodó” társadalomként. A kormány eltökéltségét látszik bizonyítani az a májusi levél, amelyet az állami villamos művek vezetőségének küldött, hogy függessze fel a Kolubara B széntüzelésű erőmű építésével kapcsolatos tevékenységeket. Pedig tavaly márciusban kötöttek szerződést a Power China vállalattal a 350 millió euróra becsült beruházás végrehajtására. A nyugat-szerbiai térségben 60 évre elegendő széntartalék van, s több tízezer család megélhetése függ a bányászattól és az energetikai tevékenységtől.

V. Á.–M. J. 2021/30 FIGYELŐ | 65

F_64-65_SzerbZöldítés.indd 65

2021. 07. 26. 16:08

| RÉGIÓ |

LASSÚ ÉBREDÉS

VÉSZJELZÉSRE

ÉPÍTŐIPARI DRÁGULÁS ROMÁNIÁBAN | Keleti szomszédunkban is az egeket ostromolják az építőanyagárak, súlyos piaci aránytalanságokkal és az infrastrukturális beruházások leállásával fenyegetve. Utóbbi perspektíva már a kormányt is cselekvésre kényszerítette.

Nem ment könnyen: három hónapba telt, míg a román kormány képviselői észlelték az építőiparban dolgozók vészjelzéseit. Miután az építőanyagok átlagosan 40 százalékos drágulása immár súlyosan veszélyeztetni látszik az infrastrukturális beruházások kivitelezését, a kabinet törvényváltoztatással készül lehetővé tenni a közbeszerzéseken elnyert munkálatokra kötött szerződések módosítását. Az elképzelés szerint lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy az építőipari alapanyagárak emelkedésének a függvényében mód legyen a közberuházásokra (állami és önkormányzati építkezésekre) vonatkozó kontraktusok aktualizálására. Egyértelművé vált ugyanis, hogy kormányzati beavatkozás híján számos kivitelező képtelen lenne végrehajtani a felvállalt beruházást, miután minden korábbi rekordot megdöntő mértékben nőtt az év első felében a vasbeton, a faanyag, a réz és a kavics ellenértéke. A kormányzati érzékenységet mindenekelőtt az váltotta ki, hogy ágazati képviselők egy ideje folyamatosan figyelmeztetnek: az árrobbanás következtében kénytelenek lesznek felfüggeszteni a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok kivitelezését.

SÚLYOSBODÓ HELYZET

Akad olyan termék is – elsősorban a faanyagok között –, amelynek megduplázódott az ára. Az építőipari munkáltatókat tömörítő szövetség friss kimutatása szerint a hablemez 50, a műanyag cső 25, a horganyzott lemez 45, a kavics 50, a homok 40, az aszfalt 30, a vasbeton 30, a gázolaj pedig 18 százalékkal

drágult. Ezek után gyakorlatilag nincs is olyan szektor, amelynek a mindennapjait ne befolyásolná az árak elképesztő léptékű emelkedése, és a helyzetet a kiszállítás terén tapasztalható nehézségek is súlyosbítják. „Egy munkálat értékének a felét rendszerint az alapanyagok teszik ki, ezek átlagosan 40 százalékos drágulása pedig máris a szerződések értékének a 20 százalékos növekedését vonja maga után – összegzett a HotNews.ro hírportálnak Cristian Erbașu, a fenti szövetség vezetője. – Ekkora rést senki sem képes betömni, így ellehetetlenül a szerződések teljesítése.”

Az árrobbanás hatását enyhítő állami beavatkozás érdekében Florin Cîțu miniszterelnököt is megkeresték az ágazat képviselői. Levelükben jelezték: a jelen-

Ha a versenypiaci szabályok megszegését tapasztalják, büntetőeljárásokat indítanak.

legi helyzet különös nehézségeket okoz a két-három éves határidejű állami megrendelések teljesítésének a honorálása tekintetében, veszélybe kerülhetnek a nagyobb infrastrukturális beruházások is.

Az útépítésre szakosodott cégek vezetői szerint például egy 30 kilométernyi útszakasz kiépítése ma több mint 270 ezer euróval (nagyjából 97 millió forinttal) drágább, mint egy évvel korábban.

Az ingatlanfejlesztők pedig arra figyelmeztetnek, hogy az anyagárak elszabadulása az ingatlanok – elsősorban az új építésű lakó- és irodaházak – kivitelezésének a jelentős drágulását feltételezi, ami a befektetők haszonkulcsának a csökkenését vonja maga után.

Az építőanyagárak növekedésére az önkormányzatok is panaszkodnak. Képviselőik legutóbb arra kérték a kormányt, hogy az augusztusban esedékes költségvetés-kiigazításkor vegye figyelembe az új helyzetet, és az áremelkedések függvényében növelje a már megkötött szerződések értékét.

A FAKITERMELÉS TÚLSZABÁLYOZÁSA

A folyamatban a faanyagok fentebb jelzett drágulása egészen különleges esetnek tekinthető. Ebben a kategóriában két hónap alatt, április–májusban kétszeresére emelkedtek az árak. Elemzők szerint az árrobbanás hátterében a világszinten megnövekedett kereslet, illetve a csökkenő kitermelés áll. A várható következmények pedig messze vezethetnek: a jelenség nem csak a bútorok drágulását vetíti előre, a lakosság tűzifája is többe kerül majd, és a feldolgozóipar válságba kerülhet. A bútorgyártók

66 | FIGYELŐ 2021/30

F_66-67_roman_epitoipar.indd 66

2021. 07. 26. 16:09

| RÉGIÓ |

túlszabályozás miatt nehézségekbe ütközik a széldöntött és a kártevők által megtámadott fák kivágása, holott a szakemberek szerint ez az erdők állapotát is veszélyezteti. Az új SUMAL ugyanakkor a faágak kitermelésének a kérdését sem kezeli megfelelően, az ágakat nem tudják lehozni az erdőről, holott kész- vagy mellékterméket, aprítékot tudnának belőlük előállítani.

A látványosan megnőtt keresletet az is generálja, hogy Washington az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani a járvány miatt válságba került gazdaságot, így az USA-nak rengeteg faanyagra van szüksége, ezért az amerikaiak Európában is intenzíven álltak be a nagy felvásárlók közé. Romániában leállították a rönkexportot, de a félkész termékek – például a házelemek – iránt változatlanul erős az igény. Nagyvállalatok foglalkoznak ezek gyártásával, s a tőkeerejük révén elviszik az alapanyagot a kis és közepes cégek elől.

HATÁSTANULMÁNY ŐSZRE

FOTÓ: GETTY IMAGES

MAGYARORSZÁGI TÁMOGATÁSSAL CSERÉLIK A SZENT LÁSZLÓ-FRESKÓIRÓL HÍRES, UNESCO-ÖRÖKSÉGKÉNT NYILVÁNTARTOTT SZÉKELYDERZSI UNITÁRIUS TEMPLOM TETŐSZERKEZETÉT. MA LÉNYEGESEN TÖBBE KERÜLNE A FELÚJÍTÁS

nem jutnak alapanyagokhoz. Máris több gyártósort kénytelenek voltak leállítani, képtelenek eleget tenni a megrendeléseknek, miután nem tudják tartani a leszerződött árakat – írta az Economica. net gazdasági portál.

A kitermelési válság hátterében részben az húzódik meg, hogy a tíz évre kiadott erdőgazdálkodási tervek egy része lejárt. A megújításukhoz környezettanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése másfél esztendeig is eltarthat. Ezalatt leáll a kitermelés, jóval kevesebb nyersanyag kerül a piacra, a kereslet megha-

ladja a kínálatot, így az árak garantáltan emelkednek. De egyéb hiba is akad a rendszerben. A SUMAL elnevezésű, a faanyag romániai útjának a nyomon követését biztosító, az illegális erdőirtás megakadályozására hivatott GPSkoordinátás applikáció beindítása érzékelhetően visszafogta ugyan a falopást, közben azonban a törvényes kitermelés volumene is visszaesett. A bürokrácia, a

A bukaresti Versenytanács is vizsgálatba kezdett az építőanyagok drágulásának ügyében. Az intézmény vezetői közleményben szögezték le, hogy az építőiparban érzékelhető példa nélküli áremelkedés súlyos piaci rendellenességeket idézhet elő, miután a koronavírus-járvány idején az ágazat jelentős mértékben segítette a gazdaságot. Mint ismeretes, a szektor termelésének a volumene 2020-ban 16,7 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz képest, és bár ez év első negyedében 0,6-es visszaesést regisztráltak, a trend alapvetően folytatódni látszott.

A versenytanácsi vizsgálat folyamán elemzik az építőanyagok drágulásának okait, javaslatokat fogalmaznak meg az árnövekedés piaci szereplőkre és fogyasztókra kifejtett kedvezőtlen hatásainak a csökkentésére, s ha a versenypiaci szabályok megszegését tapasztalják, büntetőeljárásokat indítanak. Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke őszre ígérte az első következtetéseket.

CSINTA SAMU 2021/30 FIGYELŐ | 67

F_66-67_roman_epitoipar.indd 67

2021. 07. 26. 16:09

| RÉGIÓ |

VÉGVESZÉLYBEN AZ ADRIAI NAGY SONKAKAGYLÓK

Új gázmezőt fedezett fel Szatmár megyében a Sebastian Kulczyk lengyel milliárdos által irányított befektetési alap tulajdonában lévő Serinus Energy földgáz- és kőolaj-kitermelő vállalat. A Krónika című erdélyi napilap szerint a cég befejezte egy új kút, a Sâncrai–1-es (Szentkirály–1-es) fúrási munkálatait, amelyeket a tervezettnél 19 százalékkal kisebb költségvetésből és öt nappal korábban sikerült kivitelezni. A kutat előkészítik a kereskedelmi termelésre.

A társaság tavaly csaknem 17 millió dolláros nyereségre tett szert Romániában, ami 2019-hez képest 11 százalékos többletet jelent. Ez annak köszönhető, hogy a múlt év márciusában a magyar határ közelében fekvő Majtény községben egy újabb, ötödik kutat helyeztek üzembe, így 86 százalékkal ugrott meg a kitermelt földgáz mennyisége.

A Szatmár megyei természeti erőforrásokkal kapcsolatos legújabb tanulmány szerint a Szentkirálytól 8 kilométerre lévő Majtény a térség kőolajban és földgázban egyik leggazdagabb helye. Becslések alapján a község területén eddig felfedezett gázkészlet körülbelül 500 millió köbméter, és közel 100 millió eurót érhet a piacon. Ez a mennyiség Románia éves gázfogyasztásának csaknem a négy százalékát teszi ki.

B. T.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

Nagy port kavart Horvátországban a múlt héten annak a lengyel turistának az esete, aki az Isztrián huszonkilenc fokozottan védett nagy sonkakagylót emelt ki a vízből. A 23 éves férfi állítása szerint nem tudta, hogy védett fajról van szó, de ez nem mentesíti a bűnvádi eljárás alól.

A latinul Pinna nobilisnek nevezett élőlény Európa legnagyobb kagylófaja, 1970 óta védett Horvátországban, de egy betegség miatt most fennáll a teljes kipusztulásának a veszélye. A rejtélyes kórokozóról elsőként Spanyolországból érkeztek hírek. A horvát tengerbiológusok először 2019 májusában vették észre, hogy valami nincs rendben a kagylókkal, ám akkor már késő volt, az adriai egyedek jelentős része megfertőződött, ahogy a Földközi-tenger más részein lévő kolóniák is.

Azóta az állomány közel 80 százaléka elpusztult, s a maradék jelentős része is beteg. A helyi biológusok mindent megtesznek a faj megmentéséért, de ez a vártnál nehezebben megy, mivel fogságban szinte lehetetlen szaporítani őket.

Jelenleg a pólai (Pula) akváriumban harminc egészséges egyedet tartanak, rajtuk kívül a természetben mindössze százszázhúsz egészséges példányról tudnak a szakemberek. A lengyel hobbibúvár tette azért is különösen súlyos, mert az általa kiemelt példányok egytől egyig egészségesek voltak, ezért a kár felbecsülhetetlen.

A nagy sonkakagyló kipusztulásához az életvitele is hozzájárul, hiszen a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig, épp ott, ahol a turisták is előszeretettel búvárkodnak. Az Adriaitengerben egyébként a példányok átlagban 30-50 centisek, de néha 1,2 méterre is megnőnek.

HORDÓSI

GÁZMEZŐ A MAGYAR HATÁRNÁL

68 | FIGYELŐ 2021/30

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 07. 27. 15:50

| RÉGIÓ |

KÉT SZÁMJEGYŰ INFLÁCIÓ JÖHET UKRAJNÁBAN

Északkeleti szomszédunkban ez év őszén a 10 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke – közölte az Ukrán Nemzeti Bank (NBU). Két számjegyű inflációt legutóbb 2018-ban jegyeztek fel, de a koronavírus-világjárvány ellenére a 2021-es év 6 százalékos alapkamattal indult, ami rekordalacsony szintet jelent a 30 esztendős ország történetében. A központi bank éves szinten 8 százalékos árdrágulással kalkulált, azonban március végén már látszott, hogy a totális áremelkedés miatt nem lehet tartani az irányszámot.

Azóta az intézmény többször is emelte az irányadó alapkamatot, amely jelenleg 8 százalékos. Az esztendő végéig még fél százalékpontos emelést terveznek. Az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén 9,6 százalékos pénzromlás várható, egy esetleges újabb országos karantén viszont jelentősen ronthat a helyzeten.

Az infláció féken tartása érdekében a jegybank a fogyasztás visszafogására, ezzel együtt a megtakarítások ösztönzésére törekszik. Ennek jegyében korlátozták a pénzintézetek hoszszú lejáratú, kedvezményes kamatú refinanszírozási hiteleit.

Ezeket az állami bankok jellemzően a Volodimir Zelenszkij elnöksége idején elindított, Nagy építkezés elnevezésű infrastrukturális fejlesztési és beruházási program finanszírozására nyújtották.

Az NBU intézkedései nem váltották ki a kormány osztatlan lelkesedését. Olekszij Ljubcsenko első miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság újraindításához „puhább” monetáris politika szükséges, sőt célirányos refinanszírozási hitelek bevezetését szorgalmazta.

A hazai fogyasztók számára rossz hír, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint a legutóbbi 12 hónap alatt (2021 júniusával bezárólag) a termelői árak a belföldi piacon 31, az exportot tekintve pedig 73 százalékkal nőttek. Az esetleges központi beavatkozás az ellenértékek alakításába pedig a szovjet időkre emlékeztető, de már rég elfelejtett üres polcokat eredményezne a boltokban.

SZŐLŐSI

KILŐHETIK A VESZÉLYES MEDVÉKET

A román kormány a múlt héten elfogadta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a veszélyes medvék kilövését, ha más eszköz nem nyújt biztonságos megoldást. Ám ezután is folytatódtak a tragédiák: Hargita megyében pásztorokra támadt egy barna medve, s egy 26 éves férfi életét vesztette, egy másik kritikus állapotban van. Maros megyében is holtan találtak egy 80 éves juhászt, akivel vélhetőleg szintén egy medve végzett. Az első esetben már kiadták a kilövési engedélyt.

A medvepopuláció szabályozását támogatók szerint Bukarest a rendelettel csak rövid távon oldotta meg a problémát, hiszen amíg nem engedélyezik a 8–15 ezer fősre becsült állomány ritkítását, addig a nagyragadozók továbbra is szaporodni fognak. A veszélyes egyedek kiemelése csupán tűzoltás, hiszen a kilövés csak egy bekövetkezett tragédia után történhet meg.

A falvak, főleg a hegyvidéki közösségek nagyon várták ezt a határozatot, mert 2016-tól, amióta a Dacian Cioloș vezette egykori szakértői kabinet betiltotta a medvevadászatot, elszaporodtak az állatok, sok száz támadás történt.

A zöldszervezetek egy része ellenzi a rendeletet. Főleg azt kifogásolják, hogy az áthelyezési vagy kilövési engedély önkormányzati szinten dől el, így szabad út nyílt a vadászathoz.

A határozat elfogadását kezdeményező RMDSZ-es Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azonban nem Bukarestből kell megmondani, hogy melyik medve tart rettegésben egy-egy települést.

Minden önkormányzatnál úgynevezett sürgősségi beavatkozó csapat alakul a polgármester vagy a helyettese vezetésével, s szakmai vélemény alapján dönt az eltávolítás módjáról, azaz a nagyvad elhajtásáról, áthelyezéséről vagy kilövéséről. A lakosságnak a 112-es segélyhívó számon kell jelentenie a medve jelenlétét vagy támadását, a segélyszolgálat pedig értesíti a településen működő csapatot, amelynek az önkormányzati vezető mellett csendőrök a tagjai, valamint a helyi vadásztársaság technikai személyzete és egy állatorvos is.

BORBÉLY 2021/30 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 07. 27. 15:50

| SKYNET |

KOMPATIBILITÁSI ÉS KAPCSOLATI KÁOSZ KÖZELEG?

OROSZ INTERNET- ÉS CSIPFEJLESZTÉSEK | Tesztjelleggel az oroszok egy hónapra lecsatlakoztak a világhálóról, és a saját processzortechnológiájukat is leporolták, így informatikailag pár év alatt nagymértékben függetlenedhetnek a világ többi részétől. A kínaiak kicsit más utat járnak be, de a céljuk hasonló. Kérdés, hogy Oroszország, Kína és az USA most formálódó hálózatai, hardverei miként kapcsolódnak majd, milyen lesz a „digitális berlini fal”.

A járvány eddigi bő másfél éves időszakában teljesen egyértelművé vált a technológiai szektor ereje, beágyazottsága minden gazdasági területen. A hagyományos iparágak rakétasebességgel folytatódó digitalizációja most már végérvényesen átrajzolja a gazdaságunkat. Ma már a villanykörte is okos, csipek optimalizálják a LED-ek fogyasztását, és az autónk sem indul el, ha a miniatűr áramkörök tucatjaiból bármelyik hibajelet ad. Sőt, a pandémia miatt kialakult jelentős csiphiány az év eleje óta igen súlyos gazdasági zavarokat is képes okozni a legkülönbözőbb szektorokban.

Ahogy lenni szokott, a gyökeres változásokra csak fáziskéséssel reagálnak az államok. Ám amikor a felső szintű döntéshozók is a bőrükön tapasztalják a nagy kihívásokat, akkor bizony végleg új időszámítás kezdődik. Ennek vagyunk tanúi ma a technológiai ágazatban, kezdve a Huawei, ZTE kontra Egyesült Államok és a Google kontra Kína ügytől egészen a legfrissebb fejleményekig, mint a minapi bejelentés, mely szerint Oroszország kvázi lecsatlakozna a világhálóról s önálló internetet fejleszt, valamint saját csiptervezést és -gyártást indít be.

LECSATLAKOZTAK A NETRŐL

Mert miről is szól a hír? A lényeg, hogy az oroszok saját hálózatot tesztelnek; az állami telekommunikációs vállalat, a Rostelecom (Rosztelekom) is része a projektnek. Ha ez

megvalósul, az a korábbiaknál nyilvánvalóan jóval nagyobb kontrollt ad az ország kezébe. Az angol nyelvű The Moscow Times beszámolója szerint Oroszország ez év június 15-e és július 15-e között tesztjelleggel egész egyszerűen lecsatlakozott a világhálóról, méghozzá úgy, hogy a saját rendszere ettől még teljesen működőképes maradt. E RuNet néven emlegetett orosz internet igen stabil marad akkor is, ha hackerek akarnak behatolni a hálózat egyes részeibe, azaz a katonák fejében gyakran megforduló kiber-világháború esetén egy gigászi digitális, áthatolhatatlan falat lehet a határra felhúzni úgy, hogy a hatalmas országon belüli gépek közti kommunikáció (amely ugye immár az ottani gazdaság egyik fontos alapja is) működőképes marad. Egyszerűbben fogalmazva: az internet és az azon futó szolgáltatások „ki-be kapcsoló gombja” az Egyesült Államok és nagyvállalatai birtokából részben átkerülne orosz kezekbe. (Jól ismert, hogy sem a Facebook, sem a Google nem épített ki jelentős jelenlétet Oroszországban; a kapcsolati hálókat a VKontakte [VKontaktye], a kereséseket pedig jobbára a Yandex [Jandeksz] szolgálja ki.) Az viszont már igazi hadititok, hogy az oroszok hol is tartanak pontosan technológiai értelemben a globális hálózattól való függetlenedésben, amelyet bő két éve határoztak el.

SAJÁT PROCESSZOR IS KELL

Ám ne legyenek illúzióink: nemcsak az orosz és a kínai, hanem az amerikai kormányzatnál is kiválóan működik, hogy az

ottani nagyvállalatoknak nemzeti érdekből számos érzékeny adatot kell kiadniuk – igaz, nyilván kontrolláltabb, átláthatóbb keretek között.

Az emlegetett másik vonal az oroszoknál a saját processzortechnológia fejlesztése: Kínát követően ugyanis ők is saját processzorokon futó hardvereket állítanának üzembe a kritikus kormányzati és oktatási rendszereikben. A nyugati sztenderdektől eltérő, úgynevezett RISC-V utasításarchitektúrára épülő csipet a Syntacore nevű orosz cég már tervezi is. Várhatóan négy éven belül, 2025-re el is készülnek a működő processzorokkal.

Nem meglepő, hogy a keleti proceszszor mögött az orosz állam által támogatott Rostec (Roszteh) van, amely elsősorban különféle hadászati és egyéb technológiai befektetésekben érdekelt… A csoport a közelmúltban a szerverekre szakosodott Yadro (Jadro) társaságot, illetve a csiptervezéssel foglalkozó Syntacore-t bízta meg az orosz RISC-V processzor megtervezésével. A keretösszeg nem kevés: hozzávetőleg 30 milliárd rubelről (mintegy 125 milliárd forintról) van szó, melynek harmadát a kormányzat állja. Az első fázisban hatvanezer ezzel ellátott gépet állítanak állami intézményeknél üzembe.

A RISC-V-re azért esett a választás, mert e processzorra szabadon, tehát ingyen építhetők különböző dizájnok. Ezt kihasználva egy nyolcmagos csipet rakna össze a Syntacore, amelynek az órajele 2

70 | FIGYELŐ 2021/30

F_70-71_sky_orosz_chip.indd 70

2021. 07. 27. 15:52

| SKYNET |

OLASZ SZURKOLÓK SZELFIZNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉS ALATT AZ EURÓPA-BAJNOKSÁG UTOLSÓ MECCSÉN. LEHET-E FÜGGETLENEDNI A GLOBÁLIS HÁLÓTÓL?

gigahertzes lesz. A lapkát viszonylag modern, 12 nanométeres csíkszélességre tervezik, a gyártás pedig abu-dzabi befektetőkhöz köthető, de az amerikai központú GlobalFoundriesnél és a tajvani TSMCnél történhet.

Nem lesz ez bivalyerős csip: a specifikációi alapján inkább adminisztratív munkákhoz alkalmazzák majd az e processzorokra épülő gépeket, amelyekre egy ingyenes, Linux-alapú operációs rendszert tesznek. Az oroszoknál már korábban is akadtak alapos, jól körüljárt csipfejlesztési projektek, például az ezredforduló környéki Elbrus. Itt a fejlesztőket éppen az amerikai Intel vásárolta meg, 17 esztendeje.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AZ 5G NAGY KIHÍVÁS LESZ

Nyilván nem volt „teljesen véletlen” az, hogy a Trump-adminisztráció éppen 2018 augusztusában indított egész pályás letámadást a Huawei, a ZTE és más kínai technológiai óriások ellen, hiszen az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kulcsfontosságú technológiái gyakorlatilag ekkorra lettek készen, s már látható volt, hogy digitális világunkra ezek milyen erősen hatnak, illetve Amerika lemaradása behozhatatlan…

Egy országok közti kiberkonfliktusban az 5G óriási kockázatokat hordoz. Egy techíró, a francia Pierre Bellanger már hét évvel ezelőtt előrevetítette egy könyvében, hogy az ötödik generációs hálózatok manipulálása milyen hatalmat jelent annak, akinek a megfelelő „gomb” a kezében van. Így például közel sem csak a lehallgatás vagy a zűrzavarkeltés, akár választások befolyásolása lehetséges, hanem egyúttal olyan elengedhetetlen szolgáltatások is megbéníthatók az 5G lekapcsolásával, manipulálásával, mint egy teljes ország vagy országrész áram- és vízellátása, óriási gazdasági károkat és káoszt okozva.

Nem is szólva az önvezető szárazföldi harci járművekről, a drónokról vagy éppen az először a DARPA által fejlesztett robotkutyákról, valamint félelmetes, terminátorra emlékeztető gépi katonákról.

Az 5G terén – legalábbis az eladott darabszámokat tekintve – azonban a Huawei sokat rávert a svéd Ericssonra, a finn Nokiára, miközben az amerikai Motorola már nemigen gyárt ilyen kritikus eszközöket. (A mobiltávközlési cégeket kiszolgáló 4G-s és 5G-s rendszerekről – tehát a hálózatok lelkéről – van szó, melyek gazdasági fontossága ma már az olajkutakéval vetekszik…)

És közel sem csak az emlegetett francia író fantáziájáról van már szó: egy amerikai tengernagy, J. Stavridis nagy hatású, friss könyve is foglalkozik a témával. A kötet a hangzatos 2034 – a következő világháború címet kapta. Ebben olyan forgatókönyvekkel rémisztgeti a szerző a honfitársait, mint a távolról harcképtelenné tett amerikai vadászrepülők, a legfelsőbb vezetés lehallgatása, sőt az amerikai kormányzati kommunikáció megbénítása és hasonlók. Pedig a nyolc éve kirobbant Snowden-botrány óta tudjuk, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy a teljes kiberarzenálját beveti a hírszerzésben, mint Kína vagy Oroszország.

Az viszont nagyon valószínű, hogy a kínai és az orosz internet izolálásával, adott országok egyedi processzorfejlesztéseivel már jóval nehezebben áramlanak majd az érzékeny nemzetbiztonsági titkok az országok közt. Ám ha egy ilyen világ öt vagy tíz éven belül megvalósul, akkor a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi tevékenység és a tudás, az információ áramlása is jelentős, például kompatibilitási problémákba fog ütközni. S a gépek átjátszhatatlanságával az országok közt újra vastag és áthatolhatatlan falak – igaz, ezúttal digitális tűzfalak – magasodnak majd.

HG 2021/30 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky_orosz_chip.indd 71

2021. 07. 27. 15:52

| CAPPUCCINO |

VÁRADI-BÓTA KINGA

Milyen érzés volt végleg elengedni annak a lehetőségét – ami egészen addig hajtotta –, hogy egy következő világversenyen aranyérmet akaszthatnának a nyakába, vagy új csúcsok megdöntése fűződhetne a nevéhez?

– Nekem élsportolóként viszonylag könnyű volt a búcsú a 2004-es athéni olimpia után. Tudtam, hogy újabb négyéves felkészülés már nincs bennem – bár sok idő kellett ahhoz, hogy igazán örülni tudjak az ezüstéremnek, és ne vereségként gondoljak rá. Viszont az egy év levezetés végén már sokkal inkább az hajtott, hogy elkezdjem az életem következő szakaszát.

– Hirtelen be szerette volna pótolni, ami kimaradt?

– Egyszerre kezdtem el a főiskolán a kommunikáció szakot és jelentkeztem egy reklámügynökségnél dolgozni. Tudatosan készültem a váltásra, de még így is hónapok kellettek ahhoz, hogy ébredés után ne azt nézzem rögtön, milyen lesz az idő a Dunán, odafagyok-e a kajakba, vagy nem. Az sem ment mindennap könnyen, hogy már nem a szokásos kis buborékomban létezem, ahol elismernek, elfogadnak, hanem egy teljesen más közegben kell helytállnom. De nem mindenkinek ez az útja, más nem akar feltétlenül eltávolodni a sportágától – a lényeg az, hogy legyen tervünk az élsport utáni életre.

– Épp emiatt nagy segítség az ösztöndíj- és a karrierprogramjuk – mi a különbség a kettő között?

– Előbbi azoknak nyújt támogatást, akik épp elkezdik a felsőfokú tanulmányaikat. Sokszor nagyon nehéz körülmények között élő sportolóink is komoly eredményeket tesznek le az asztalra – esetükben a család pénzügyi lehetőségei korlátozottak: bizonytalanul vagy egyáltalán nem tudják előteremteni a felsőfokú tanulmányok tandíját. A legtöbben pont emiatt, ebben az időszakban adják fel a versenysportot, és a támogatással azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy biztos

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

Olimpiai ezüstérmes kajakosként első kézből tudja, milyen kihívásokkal jár sportkarrier mellett tanulni, majd felépíteni egy sikeres civil életet. A BOM a Magyar Sportért Közhasznú Alapítvány főtitkáraként nyolcadik éve menedzseli a szervezet ösztöndíjprogramját és azt az Európában is egyedülálló mentorprogramot, melynek keretében az üzleti élet kiválóságai személyesen segítik fiatal sportolók pályaválasztását.

72 | FIGYELŐ 2021/30

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 07. 27. 15:53

| CAPPUCCINO |

anyagi forrás az életükben a felsőoktatás időszaka alatt. Aki az ösztöndíjasunkká válik, annak a teljes képzés idejére biztosítjuk az oktatási díj összegét. Sőt, a múlt évtől már államilag finanszírozott hallgatók is pályázhatnak a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogramra, nekik havi támogatást tudunk nyújtani. Emellett elindítottuk a BOM-karrierprogramot, melynek lényege, hogy a sportolóink a tanulmányaik vége felé akár a diplomamunkájukat, akár a jövőjüket átbeszélhessék az érdeklődési területükön – jog, marketing, gazdaság, kommunikáció stb.

– dolgozó szakemberrel.

– Milyen előnyökkel és hátrányokkal fordulnak rá az egykori versenyzők a civil pályára?

– A legnagyobb hátrányuk az, hogy néhány évvel idősebbek az átlagos pályakezdőknél. Viszont jellemző rájuk, hogy proaktívak, sikerorientáltak és hosszú távon gondolkodnak. Ha akadályba ütköznek, nem riadnak meg, hanem azonnal azt keresik, milyen alternatív útvonalakon érhetnék el a céljukat.

– Kik lehetnek mentorok és mentoráltak?

– A karrierprogramban való részvétel lehetőségét – először 2020-ban – az ösztöndíjasainknak ajánlottuk fel, motivációs levéllel kellett pályázniuk. A mentoraink egyben az alapítvány támogatói is, akik céges vagy magánadományokkal járulnak hozzá a működésünkhöz. Éves szinten harminc-negyven millió forint a bevételünk. Ennek egy része a Magyar Olimpiai Bizottságtól és a Magyar Paralimpiai Bizottságtól, továbbá a versenyszférából érkezik, valamint magánadományokból tevődik össze, amire nagyon büszkék vagyunk. Motiváló számomra is látni, hogy az üzleti élet szakembereinek egy meghatározó része hoszszú évek óta milyen komolyan veszi az élsport és a felsőfokú oktatás összekapcsolását, anyagi támogatását.

– Már 158 ösztöndíjast támogattak, s 20 százalékuk vesz részt a karrierprogramban – közülük sokan épp Tokióban várják, hogy rajthoz állhassanak. Mi játszódik le egy sportolóban a várakozás ideje alatt?

– Érdemes vigyázni az olimpiai falu adta élményekkel, fontos tudatosan beosztani, mire szánunk energiát. Egy világversenyen óriási sportolók között mo-

NÉVJEGY 1977-ben, Budapesten született.

Olimpiai ezüstérmes, tizenegyszeres világbajnok, hétszeres Európa-bajnok kajakozó.

18 évnyi élsportolói pályafutását 2006-ban zárta, s ezzel egy időben szakedzői diplomát szerzett a Semmelweis Egyetem testnevelési és sporttudományi szakán.

Hat évig egy reklámügynökségnél dolgozott, és közben üzleti kommunikáció szakon végzett a Zsigmond Király Főiskolán.

2012–17-ben gyógyúszást tanított, elsősorban légzőszervi beteg és tartáshibás gyerekeknek.

2005-ben részt vett a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapításában.

2013-tól a BOM a Magyar Sportért Közhasznú Alapítvány főtitkára. A magánadományokból működő szervezet tevékenységének elismeréseként az elmúlt hónapban mind a Magyar Olimpiai Bizottság, mind pedig a Magyar Paralimpiai Bizottság meghoszszabbította a 2024-es párizsi olimpiáig az alapítvánnyal való stratégiai együttműködést.

Férje Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

KEDVENCEK Film » „Mindenevő vagyok.”

Könyv » „Nincs kedvenc, szeretek mindig újat olvasni.”

Zene » jazz Hobbi » golf Ahonnan merít, ha kimerül » „A szeretteimből.”

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » optimista/türelmetlen

zoghatunk, a bálványainkéval szomszédos asztalnál ehetjük a hamburgert, és ez képes megzavarni a koncentrációját annak, aki ehhez nincs hozzászokva. Én versenyre „éhesen” szerettem pályára lépni, emiatt közvetlenül előtte kicsit kevesebbet edzettem, de az izmokat természetesen tónusban kell tartani. Úgy gondolom, hogy a megmérettetés előtt érdemes mindent ugyanúgy csinálni, ahogy az edzéseken begyakoroltuk – de persze az a tudat, hogy olimpián veszünk részt, az átlagosnál jóval több adrenalint mozgósíthat, még nagyobb teljesítményt eredményezve. Remélem, az öszszes sportolónk ki tudja majd hozni magából a maximumot, mi pedig itthonról izgulunk mindenkiért, de különösképp a harminc ösztöndíjasunkért, aki kijutott Tokióba.

– Az, hogy nem lehetnek jelen szurkolók a versenyeken, elvesz a sportolók motiváltságából? A pályán egyébként mennyit érzékelni abból, ahogy a nézők lelkesen kiabálnak?

– Egy ekkora tömegnek érezhetően „megüt” a hangja, ahogy evezve közeledünk a célvonal felé. Ezt először egy szegedi Európa-bajnokságon tapasztaltam meg, de az olimpián is fantasztikus hangulatot csinált a közönség. A jelenlegi helyzetben alkalmazkodni kell a körülményekhez. Szerintem minden sportoló boldog, hogy végül lett olimpia, még ha egy kicsit másképp is, mint eddig.

– Schmitt Pál mondta egyszer, hogy a túlzó – tizenhárom érmet váró – tippeket osszuk el kettővel, és akkor megkapjuk, reálisan hány érmet nyerhetünk.

– Akkor jó vagyok, mert én hét aranyat várok a magyar csapattól. Nagyon szeretném, ha végre megszületne Magyarország első női vízilabdás olimpiai érme, annál is inkább, mert a csapat egyik oszlopos tagja, Keszthelyi-Nagy Rita alapítványunk ösztöndíjasa. A saját sportágamban óriási előnynek érzem, hogy egy számban akár két magyar induló is rajthoz állhat – szerintem kajakkenuban is lesznek szép pillanataink.

SZIGETI HAJNI 2021/30 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 07. 27. 15:53

| TÁRSADALOM |

MINDEN VESZTES HELYZETBŐL FEL KELL ÁLLNI

RÓKUSFALVY PÁL | Az ismert üzletember, médiaszemélyiség, számos etyeki esemény szervezője, a Rókusfalvy Birtok tulajdonosa az a fajta ember, aki bármibe belekezdett, maximalizmussal csinálta, és mindig sikerre vitte. Neve mára összefonódott Etyekkel.

Hét éve ugyanennél az asztalnál ültünk, s azt mondta, Etyek jövője a pezsgőben rejlik. Ezek szerint beigazolódott?

– Szerencsére egyre többen gondolják így. Az út elején járunk, s mint minden úttörő dolog, ez számunkra is nagyon izgalmas. Igazából mi csak annyit tettünk, hogy újból felfedeztük azokat az értéke-

ket, amelyeket az 1880-as években Franciaországból hazatérve Törley József is, aki a Champagne-éhoz hasonló adottságú Etyekre építette fel a hazai pezsgő műfaját. Visszanyúlva ezekhez a hagyományokhoz, mi is elkötelezetten hiszünk az etyeki pezsgő jövőjében. Erre alapozva s tudva, hogy a hazai pezsgőkultúra építése, ápolása terén még bőven van teendő, évről évre egyre több eseményt és kóstolót szervezünk, amelyekre az ágazat véleményformálóit hívjuk meg, neves hazai és külföldi előadókat. Ahogyan Tokaj az aszúról, a furmintról, Villány a cabernet franc-ról, Somló a juhfarkról szól, Etyeken mi is keressük az arculatunkat és az identitásunkat. S ez az adottságainkat tekintve a pezsgőről kell, hogy szóljon.

– A pezsgő tekintetében milyen szőlőfajtákban látják a jövőt?

– Hét éve kezdeményezésemre az Etyek– Budai borvidék újrapozicionálásaként megalakult az Etyek 360 szakmai egyesülés. Három szőlőfajtát határoztunk

meg, amellyel érdemes foglalkozni ezen a borvidéken: chardonnay, pinot noir és sauvignon blanc. Az első kettő a világon a legszebb pezsgőket határozza meg, így mi is ezekre alapozunk. De tisztában vagyok azzal, hogy nagyjából húsz-harminc év a kísérletezés jegyében telik el, illetve sok munka és feladat vár még a következő generációkra.

– Apropó, következő generáció: mára már a fia, Palkó nevéhez fűződnek a pincészet borai…

– A siker közös, de kettőnk között van egy nagy különbség: ő végzett borász, én pedig bortermelő vagyok. Romantikus hobbiként 1999-ben, egy kis présház megvásárlásával és négy hordóval vágtam bele a borászkodásba. Palkó viszont anynyira hitt az általam elkezdett munkában, hogy tudatosan ezt a pályát választotta magának. Szőlész-borász szakmérnök-

74 | FIGYELŐ 2021/30

F_74-75_rokusfalvy.indd 74

2021. 07. 27. 15:54

FOTÓK: NÉMETH ANDRÁS PÉTER, SZABAD FÖLD; MÁK TAMÁS

| TÁRSADALOM |

ként végzett az egyetemen, majd amerikai és új-zélandi tanulmányi utakon csiszolta a tudását, de 2015 óta már együtt dolgozunk a birtokon. Kiváló a köztünk lévő kapcsolat. Ő a borászatért felel, én pedig traktorosként a szőlőket járom kétnaponta. Most is éppen egy megbeszélésről jöttem, amelyen Palkó beszámolt a borászatról.

– S hol tart a pincészet?

– Szépek az értékesítési számok és az eredményeink, a boraink jó helyeken találhatók meg, szeretik őket a fogyasztók.

Nagy öröm számomra fogadni a gratulációkat, hiszen minden Rókusfalvyt öszszeköt a címke. A családomból minimum öten foglalkozunk az etyeki turizmussal.

A testvérem a rendezvényeket szervezi, a feleségem az éttermet és a panziót vezeti, az egyik kislányom jelenleg a birtok konyháján is kisegít. Hiszem, hogy a csapatmunka meghozza a sikereket.

– A vállalkozásain keresztül sok embernek biztosít munkát. Miben és milyen módon alakította át a gondolkodását a világjárvány, mit tanult meg?

– Legfőképpen azt, hogy alkalmazkodóképesség és vízió nélkül nem tudjuk sikerre vinni a céljainkat. Minden vesztes helyzetből fel lehet és fel kell állni. Minden vállalkozásunk, amelyeken keresztül közel kilencven embernek biztosítunk munkát, a vendéglátásban, a turizmusban vagy a rendezvényszervezésben érintett.

Mint tudjuk, ez a három üzletág kényszerült térdre elsőként, de szinte mindenkit meg tudtunk tartani.

– Bátor döntés volt tapasztalat nélkül létrehozni egy borászatot?

– Mai fejjel nem tudom, hogy ismét ezt a pályát járnám-e be. Sohasem építettem tudatosan a jövőmet. Akárcsak a borászkodásba, a rádiózásba, a tévézésbe, a Roxer nevű reklámcégem létrehozásába is tapasztalat nélkül vágtam bele. Viszont aki ismer, tudja, hogy bármibe kezdtem, azt sikerre vittem, teljes odaadással és maximalizmussal csináltam. Alapvetően zenész vagyok, tíz évig abból éltem, hogy egy dixieland-zenekarral jártam a világot. Ösztönös, de organikus fejlődésen mentem mindig keresztül, így a borászatban is. Hogy őszinte legyek, bár nagy lelkesedéssel csináltam, borzalmas borokat készítettem a legelején. Viszont ezeket a lépcsőfokokat végig kell járni, és ma már a fiamnak köszönhetően teljesen más magaslatokban jár a pincészet.

– Évek óta egyre sikeresebb az etyeki borvidék, s ebben az ön munkája és elszántsága is benne van…

– Meggyőződésem, hogy a Rókusfalvy Birtok határán túllátva felelős vagyok Etyekért és tágabb értelemben a magyar borért is. Ezért is vágtam bele a borvidéket népszerűsítő rendezvényekbe, eseményekbe és kommunikációs folyamatokba, amelyekből idővel egy jól érzékelhető turizmus fejlődött ki a nagyközségben. Csak néhány példa: Etyek Pincefesztivál, Pezsgő- és Borkonferencia, Etyeki Kezes-lábos, Borászok Borásza díj, Etyeki Piknik. Akinek sok évtizedes szakmai alapja van és ezzel foglalkozik, fontos, hogy egy dologra figyeljen: fejben

TÖBBGENERÁCIÓS BIRTOK. A RÓKUSFALVY CSALÁD KÖZÖS MUNKÁJA HOZZA A SIKEREKET

ne öregedjen meg. Ezért mindig innovatív közösségben kell tartania magát, ahol képes a fejlődésre. Ez pedig csak a fiatalok bevonásával oldható meg.

– Miként fogadta az etyeki borászközösség, hogy egy közismert médiaszemélyiség megjelent a borvidéken és boldogulni szeretne?

– Nagy szeretettel, aminek természetesen örültem. Viszont azzal is tisztában voltam, hogy egy ilyen sváb településen, mint Etyek, újból és újból bizonyítanom kell. Hiába az eredeti ismertségem, egy idő után nem az számít, ki vagyok és mit mondok, hanem az, hogy milyen borokat készítek.

– Röviden hogyan tudná összefoglalni, mi a Rókusfalvy pincészet filozófiája?

– Következetes munka, céltudatos vízión alapuló építkezés, ahol a minőség megkerülhetetlen pillére az egésznek.

Meggyőződésem szerint ha valamivel elkezd foglalkozni az ember, akkor kizárólag csak szakemberként szabad azt megtennie.

– Szerencsés embernek tartja magát?

– Teljes mértékben! Négy gyermek édesapja vagyok, Lili lányomnak köszönhetően már büszke nagypapa is. Enynyi idősen azt csinálom, amit szeretek, s jól érzem magam benne. És a legfontosabb: mindezt azokkal tehetem, akikkel együtt szeretek lenni. Kevés embernek adatik meg ez.

NÉMETI SÁNDOR 2021/30 FIGYELŐ | 75

F_74-75_rokusfalvy.indd 75

2021. 07. 27. 15:54

| TÁRSADALOM |

HORVÁTH BOLDIZSÁR Nem szereti a „zöldséges” kifejezést, de mindennap azon dolgozik, hogy a hazai termelőket összekösse a topéttermekkel és a kiváló minőségű, helyi alapanyagokra nyitott megrendelőkkel.

Angliában és Németországban tanulta a biogazdálkodást, itthon egyedinek számító kommunikációja vitte sikerre a séfek között.

Burgonyakóstolóval be lehet kopogtatni a sztárséfekhez?

– Ha hiteles forrásból származik és finom, miért ne? Amikor elkezdtük a Csoroszlya Farmmal közös munkát, ötféle burgonyát termeltünk, és ezekből ismeretlenként valóban vittünk kóstolót a séfeknek. A csomag mellé tettünk felhasználási javaslatot is – nem igazán jellemző, hogy a beszállítók így kommunikálnának itthon. Ennek a sajátos belépőnek köszönhetően viszont be tudtunk kerülni a legjobb helyekre: a Standba, a St. Andreába, a Platánba, a Mákba, a Kollázsba. Szulló Szabinával vagy Barna Ádám séffel nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki, órákat beszélgettünk az alapanyagokról.

– Családi szál fűzi a földhöz, a mezőgazdasághoz?

– Nem, bár Pilisszentlászlón nőttem fel, közel a természethez, s természetfotózással is foglalkoztam. Tudtam, hogy a

növények közelében szeretnék maradni, de a mikéntje sokáig nem volt tiszta számomra. Hirtelen döntésből jelentkeztem az agrármérnöki szakra, majd az ökológiai gazdálkodási diploma megszerzése már tudatos választás volt. Amikor egy angliai szakmai gyakorlaton megismerhettem egy biogazdaság működését, abban felismertem azt az újdonságot, izgalmat, amelyet addig máshol nem találtam.

A biogazdálkodás holisztikus szemléletet követel, van benne kihívás, ismeretlen, nem instant válaszokról szól, mint a hagyományos mezőgazdaság, amelyről jóval többet tudunk. Stuttgartban is végeztem egy egyetemi félévet. Itt találkoztam egy magyar sráccal, aki Száron gazdálkodik, a Csoroszlya Farmon. Vele kezdtük el megvalósítani a számomra nagyon értékes farm-to-table stratégiát, vagyis azt, hogy a termelőktől a hazai alapanyagok minél kevesebbet utazva kerüljenek az éttermi konyhákig, asztalokig.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A ZÖLDSZÁLLÍTÓ

76 | FIGYELŐ 2021/30

F_76-77_zoldseges.indd 76

2021. 07. 27. 15:55

| TÁRSADALOM |

– Miként érték el, hogy Széll Tamás legendás rakott krumplija is az önök által termesztett burgonyából készüljön?

– Nagy vágyam volt kapcsolatba kerülni a gasztronómiával, ez a világ a mai napig érdekel. Akkoriban pörgött fel itthon a gasztroforradalom, nyerte meg Széll Tamás az európai Bocuse d’Or döntőjét. Részben a mesterdiplomám miatt is rengeteg angol nyelvű szakmai anyagot olvastam, mélyinterjúkat készítettem séfekkel, étterem-tulajdonosokkal, termelőkkel, hogy megismerjem a gondolkodásukat, az igényeiket. Megtudtam, hogy a legtöbb magyar étterembe Franciaországból érkezik a megfelelő minőségű burgonya – és ebben láttam meg annak a lehetőségét, hogy bekerüljünk csúcséttermekbe.

A vendéglői szempontoknak megfelelően – íz, állandóság, textúra – kiválasztottuk a burgonyafajtákat, amelyeket a farmon termeltünk meg. Nem az volt a cél, hogy minél többet minél gyorsabban eladhassunk, vagy hogy a túlmisztifikált sztenderd szerint nézzenek ki a zöldségeink, hanem hogy kiváló minőséget szállítsunk.

– A koncepció működött, nemrég mégis váltott. Miért?

– Azért szálltam ki a farmból, mert a gazdálkodás kereskedelmi-logisztikai része már jobban izgatott. Nagyon hiányzik a föld közelsége, de továbbra is termelőket kötök össze vásárlókkal. Van egy misszióm, amely az értékteremtésről, a szemléletváltásról szól. Nem arra vágyom, hogy mindenki tőlem vásároljon, hanem arra, hogy az emberek menjenek például termelői piacra, tudatosan, hiteles forrásból vegyenek zöldséget, gyümölcsöt. S hogy közel hozzam egymáshoz a termelőket és a séfeket, mert úgy éreztem, hogy nagyon eltávolodtak egymástól, és ez nem jó irány. A gasztroélet berobbant, az éttermek elindultak egy úton, de a termelők leragadtak, nem húzták őket magukkal.

– Amikor séfeknek tanulmányi utakat szervez termelőkhöz, erre akar ráerősíteni?

– Igen, valamint arra, hogy a szezonalitás irányítsa a kreativitásukat. Például tavaly ősszel Ficsor Árpád sajtkészítőhöz utaztunk el tíz séffel Dunaharasz-

tiba. Most erdőn-mezőn, vadon termő ehető növényekkel kapcsolatos túrán gondolkodom. Ha tudok hatni egy topséfre, aki a nyilvánosság előtt majd beszél arról, milyen jó, hogy ételeinek az alapanyagai itthonról származnak, azzal ő lényegesen több emberhez képes eljuttatni ezt az üzenetet, mint én. Ezért is szerettem volna már a kezdetektől megszólítani a véleményformálókat.

– Ezt a filozófiát eljuttatná a civil konyhákba is?

– Persze, ezt a járvány alatt volt is alkalmam elkezdeni. Szerintem az alkalmazkodóképesség nagyon fontos vállalkozóként. Az első hullám kezdetén, amikor bezártak az éttermek, nagyon magam alatt voltam, két nap után viszont meguntam az önsajnálatot. Korábban is kerestek már ismerősök, barátok, hogy szállítsak nekik, de nem volt kapacitá-

NÉVJEGY Budapesten született, 1989-ben.

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, majd a Hohenheimi Egyetem falai között szerezte a diplomáit.

2012-ben angliai (Riverford Organic Farms), majd 2013-ban izraeli gyakorlaton vett részt.

2016 és 2019 között a Csoroszlya Farmmal együttműködésben dolgozott.

2019-ben elindította saját vállalkozását Farm2Fork néven.

som ezzel is foglalkozni. A Ne pazarolj! bolttal összefogva találtam ki, át kell térnem a lakossági kiszállításra – ők adták a webshopot, én vittem a friss termékeket és a logisztikai ismeretemet. Igazából szájról szájra terjedt a hír, hogy lehet tőlem rendelni, hirdetésre nem költöttem. Az Instagram volt az a felület, ahonnan újabb és újabb megkeresések jöttek.

– Pedig az árai akár 30-50 százalékkal is magasabbak, mint a hipermarketekéi, ahonnan szintén könnyen rendelhetünk.

– Nem is szeretnék versenyezni az importzöldséggel vagy a nagy bevásárlóközpontokkal. Nekem az a fontos, hogy legyenek itthon termelők húsz év múlva is, nem az, hogy száz forinttal olcsóbban tudjak adni egy kiló vöröshagymát. Szerintem ennyi áldozatot kell hozni azért, hogy pörgessük a hazai gazdaságot. A csomagolásnál mi egyenként megnézzük az árut, hogy rendben van-e, de nem polírozzuk ki az almát, nincs agyonmosva a répa, hiszen akár látszódhat is rajta, hogy tényleg a földből jön – amellett, hogy egészséges és finom.

– Nőne még nagyobbra?

– Kicsit igen, de a lényeg az, hogy olyanoknak szállíthassak, akikével egyezik a filozófiánk. Most a Balaton felé terjeszkedünk, ott vesszük fel a kapcsolatot séfekkel. Van már néhány vidéki megrendelőnk: Somlón a Kreinbacher Birtok, Szekszárdon a Mészáros borászat, s időnként a Sauskának is viszünk árut Villányba. De nem szeretnék ötven-száz étteremmel kapcsolatban állni, mert akkor borulna az egész koncepció. A pandémia alatt is szerencsés volt, hogy kicsik vagyunk, így nem tudtunk nagyot bukni. Azért a terveim között szerepel még egy saját biogazdaság létrehozása, mert a termesztés nagyon hiányzik. Olyan terményekkel foglalkoznék, amelyek hiánycikkek nálam – mint a különleges levélzöldségek, színes paradicsomok –, továbbá oktatási, kísérleti kertként is szolgálna ez a reménybeli kis föld.

SZIGETI HAJNI 2021/30 FIGYELŐ | 77

F_76-77_zoldseges.indd 77

2021. 07. 27. 15:55

| TÁRSADALOM |

EGY ISMERETLEN ELLENSÉG MELANOMA | Kevesen ismerik a melanomát és a következményeit – derül ki egy friss lakossági kutatásból, amelynek eredményeit nemrég mutatták be Budapesten.

A reprezentatív hazai kutatás szerint a magyarok 15 százaléka nem figyeli a saját bőrét, 43 százaléka csak alkalomszerűen ellenőrzi az anyajegyeit, a 40 év alattiak és a férfiak mintegy fele pedig a betegség kockázatával sincs tisztában. Az alapvető ismeretek hiányát súlyosbítja, hogy a melanomás betegek harmada akár egy évet is vár arra, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ez idő alatt pedig áttétek is kialakulhatnak.

A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) egyhetes ingyenes, okostelefonos anyajegyvizsgálatot szervezett a MedInnoScan segítségével.

BÁRKIT ÉRINTHET

„Tévhit, hogy a melanoma csak a fehér bőrűek, a szeplősök és a sok anyajeggyel ellátottak problémája, a betegségben bárki érintett lehet, és csak rendszeres önvizsgálattal, illetve időben

elvégzett szakorvosi vizsgálat révén szűrhetők ki a komolyabb veszélyt jelentő esetek. A kutatások azt mutatják, hogy rendkívül alacsony a melanoma megelőzésével kapcsolatos társadalmi tudatosság és sok téves információ van a köztudatban” – fogalmazott dr. Baltás Eszter, az MDT vezetőségi tagja. Kiemelte: a betegség ellen a legbiztosabb védelem az önvizsgálat, ebből következően a korai felismerés, hiszen ilyenkor még általában egy kisebb, helyi érzéstelenítésben végzett sebészeti beavatkozás elejét veheti a súlyos betegség kialakulásának.

A populációs szintű anyajegyszűrések hatékonyságával kapcsolatosan megoszlanak a nemzetközi vélemények. Hazánkban azonban több kutatás is felveti, hogy érdemes a lakosságot, illetve bizonyos célcsoportokat kampányszerűen szűrni. Emellett legalább olyan fontos a népesség felvilágosítása a bőrrákról, annak veszélyeiről, a megelőzés és a hatékony felismerés eszközeiről.

Az Euromelanoma a legnagyobb méretű nemzetközi betegségmegelőzési kampány, amely átível Európán. A legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a bőrrákra és hogy elősegítse az egészségügyi szempontból veszélyt jelentő bőrelváltozások minél korábbi felismerését, valamint időbeni, adekvát kezelését. „Az Euromelanomához csatlakozva 2007 óta rendszeresen zajlanak bőrgyógyászati szűrővizsgálatok Magyarországon. Azóta közel 35 ezer ingyenes anyajegyszűrést végeztünk több száz bőrgyógyász önkéntes részvételével, valamint fontos információkat juttatunk el a média és az internet révén a lakossághoz” – mondta dr.

Baltás Eszter, az Euromelanoma szűrőkampány hazai vezetője.

Prof. dr. Gyulai Roland, az MDT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már léteznek a bőrtünetek online vizsgálatára és leletezésére alkalmas okostelefonos alkalmazások, mint amilyen a MedInnoScan applikációja. Ennek használata jó néhány bőrbetegségnél személyes megjelenés nélkül is diagnózishoz és terápiához segítheti a bőrgyógyászt, valamint a beteget. „Bőrdaganatoknál természetesen vannak korlátai az online vizsgálatoknak, de minden eszközt érdemes igénybe venni, ami előremozdíthatja a széles körű korai felismerést” – tette hozzá. A Magyar Dermatológiai Társulat rendszeres évi bőrrákszűrését az idén június végén-július elején online formában hirdette meg.

A közösségi média felületein közzétett felhívást követően egy hétig ingyenesen lehetett fotókat beküldeni gyanús vagy problémás bőrelváltozásokról. A beküldött 156 esetből az MDT önkéntes bőrgyógyászai 11-et találtak gyanúsnak és hívtak be további vizsgálatra.

A fényvédelem jelentősége és módszerei ismertek, azonban kevesen alkalmazzák őket. A mintegy 1400 válaszadó részvételével lezajlott reprezentatív kutatás adataiból az is kiderül, hogy bár a lakosság közel felét foglalkoztatják a napozás lehetséges rossz hatásai – megkérdezettek mintegy 50 százaléka azt állítja, hogy napozás közben gondol a melanoma veszélyeire és kétharmada tisztában van azzal, hogy felhős időben sem lehet korlátlanul a napon tartózkodni –, a veszély ellen mégsem védekeznek. A nemzetközi és hazai adatok szerint ugyanis fényvédelmet háromból csak egy ember használ.

B. M. T.

FOTÓ: GIORDANO CIPRIANI, GETTY IMAGES

SZEMÉLYES MEGJELENÉS NÉLKÜL

78 | FIGYELŐ 2021/30

F_78-79_melanoma_okosora.indd 78

2021. 07. 27. 15:57

OKOSÓRA, FITNESZAPP, BIZTONSÁGI RÉSEK

| TÁRSADALOM |

KIBERVÉDELEM | Tavaly rekordmennyiségű, több mint félmilliárd hordozható eszközt adtak el a világban. A fülhallgatók és az okosórák mozgatják a piacot, de ez utóbbiak biztonságossága kérdéses.

A gyártók azt állítják, hogy az általuk kínált eszközök, applikációk figyelemmel kísérik az egészségi állapotunkat, észlelik a betegségeinket, követik az edzésmunkát, segítenek elérni fitneszcéljainkat. Számontartják gyermekeink tartózkodási helyét, hogy biztonságban tudjuk őket. Magyarul adatokat kezelnek, nyomon követnek, mi pedig megbízunk bennük. De egyre több vizsgálat arra jut: a mért és raktározott orvosi adatok pontatlanok, az egész piacra ráférne egy átfogó szabályozás. A kicsiknek szánt okoseszközök tekintetében komoly biztonsági kockázatokat tárt fel egy brit kiberbiztonsági kutatás. Azt állapították meg, hogy e kütyük esetében a legalapvetőbb óvintézkedéseket sem tartják be, így visszaélésekre adnak lehetőséget.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AZ ADATOK SORSA

A hordozható készülékekkel kapcsolatos egyik kulcskérdés az általuk generált és megosztott adatok sorsa. Sok fitneszeszköz az egyén tartózkodási helyére vonatkozó információkra támaszkodik az edzések feltérképezésekor. Nyilván hasznos, ha nyomon követhetjük és elemezhetjük az útvonalunkat. De komoly gondokat is okozhat, mint ahogy ez történt 2018-ban, amikor a Strava alkalmazás hőtérképet tett közzé Szíriában és Afganisztánban futó katonák adatai alapján. A térképen szépen kirajzolódtak az amerikai bázisok, ráadásul egy húszéves ausztrál egyetemista vette észre a problémát.

Bár a támaszpontok elhelyezkedése általában jól ismert, és a műholdas felvételek

megmutathatják az épületek körvonalait, a hőtérkép azt is feltárhatja, hogy mely útvonalakon futnak vagy kerékpároznak a katonák, ez pedig sebezhetővé teszi őket.

A civil életben más veszélyekkel kell számolni. Mivel ezek a nyomkövetők feltöltik az edzéseket egy applikációba, s nyilvánosan megosztják őket, lehetséges, hogy rossz szándékú emberek a futó-, kerékpár- vagy túraútvonalakat használják fel annak megjóslásához, hogy egy adott pillanatban hol lehet a potenciális áldozat. Ez a biztonsági kérdés nem csak az edzésekre korlátozódik. Még olyan ártalmatlan dolog is, mint egy fénykép megosztása az Apple óráján keresztül, megadja a földrajzi helyet.

FÉLTJÜK A GYEREKET

Sok szülő az okostelefon-vásárlás előtt egy okosóra által igyekszik kapcsolatban maradni a gyerekeivel. A szegmens üzleti forgalma folyamatosan növekszik, 2025re elérheti a 875 millió dollárt. A legegyszerűbb típusokkal fel lehet hívni apát és anyát, illetve van egy S. O. S.-gomb rajtuk, amelynek a megnyomása után a szülő telefonjára üzenetben megérkezik a gyermek tartózkodási helyének a GPS-koordinátája, ha bajba kerül, vagy ha elhagyja a biztonsági zónát. De már 2017-ben azt tapasztalták, hogy az S. O. S.-gomb sokszor elakadt vagy egyáltalán nem működött.

Emellett az okosórák további biztonsági aggályokat vetettek fel. A kutatók észrevették, hogy nemcsak egyszerűen el lehet érni a gyermek szokásos útvonaladatait – például merre megy iskolába –, hanem valós időben figyelemmel kísérhető a földrajzi helyzete. Sőt közvetlenül az órán keresztül is beszélhetnek a kicsivel, anélkül, hogy a hívás megjelenne a szülő alkalmazásában.

Sok tehát a kérdés, miközben érthető a szülők biztonság iránti igénye. Ha szeretnék önálló közlekedésre nevelni sarjaikat, mégiscsak jó, ha van náluk valami, amellyel nyomon lehet követni őket. Már amennyiben jó, hogy lesznek generációk, amelyek teljes megfigyelés alatt nőnek fel. Ez azért messze van a gondtalan gyermekkor ideájától, akárhogy is nézzük.

HOGYAN LEHETNE SZABÁLYOZNI?

A szakértők javaslata: elsőként egységesíteni szükséges azokat a minimális biztonsági követelményeket, amelyeknek meg kell felelniük a gyártóknak a világ minden táján.

Kulcsfontosságú a gyári alapértelmezett jelszavak eltávolítása az eszközökről, amelyeket az „admin” vagy az „1234” kódhoz hasonlóan a kezdő hackerek is könnyen feltörhetnek. A gyártóknak közzé kell tenniük a biztonsági réseket is, hogy a felhasználók megértsék a kockázatokat, s a kiberbiztonsági szakértők által megnevezett sérülékenységeket a frissítésekkel korrigálni kell.

L. G. 2021/30 FIGYELŐ | 79

F_78-79_melanoma_okosora.indd 79

2021. 07. 27. 15:57

| SPORT |

LEGENDÁS MAGYAR KARD „Nemcsik úr! Tetszik velem vívni egy asszót?” – szegezte a kérdést a 14 éves Szilágyi Áron az athéni olimpián kard egyéniben ezüstérmes vívónak.

A megmosolyogtató mondatot az Egy mindenkiért című dokumentumfilmben idézték fel. Muhi András Pires rendező a teljes olimpiai cikluson át követte Szilágyi útját. Tokió előtt mutatták be az alkotást, az újabb aranyéremmel a zsebben viszont egészen más érzés újranézni a 600 órás nyersanyagból készített 80 perces filmet.

Ahogy a ma már 31 esztendős, háromszoros olimpiai bajnok legenda Nemcsik Zsolt és Ferjancsik Domonkos védésén és vágásán nőtt fel a Vasasban, úgy napjainkban pontosan tudja, mennyi fiatal vívó lesi minden mozdulatát Pasaréten. Példakép, aki bár kifelé mosolygós, megnyerő fiatalember, valójában kellőképpen zárkózott, afféle önmarcangoló zseni. Ennek ellenére nem nyomásként, hanem lehetőségként éli meg, hogy a hazájáért küzdve hőssé válhat. A portréfilmben elhangzottak szerint sosem foglalkozott azzal, hogy mennyire tehetséges, sokkal inkább az motiválta, hogy mennyiségben és minőségben az a munka, amelyet elvégez, kifogástalan legyen. Emlékezhetünk: 2004-ben, Athénban egyetlen tussal, 15-14-re Aldo Montanótól kapott ki Nemcsik, az olasz kardozó pedig Szilágyi Áron

útját is megannyiszor keresztezte.

Montano azt emelte ki róla, hogy nemcsak eredményesen, hanem elegánsan, látványosan is vív, csak azt kifogásolta, hogy nehéz vele barátkozni, keveset mosolyog.

NINCS KEGYELEM

Azt a dokumentumfilm is alátámasztotta, hogy Szilágyi Áronban mindig is volt egy belső késztetés, hogy a szélesebb közvéleményben kedveljék, megfeleljen az elvárásoknak, csakhogy a versenyzők körében sosem volt az a típus, aki showmanként nevetteti a többieket. London és Rio után Tokióban sem a vicceivel csalt mosolyt több millió honfitársa arcára, hanem azzal, hogy sorra kaszabolta le az ellenfeleit, bárkivel is került szembe a Makuhari sportközpontban. Így az olimpia első napján akik nem húzták fel a hajnali kezdéshez az ébresztőórát, azok

is arra ébredtek, hogy Szilágyi már a legjobb négy között van. A 32-es főtáblán a venezuelai José Quintero elleni bemelegítés után (15:7) két iránin jutott túl hasonlóan könnyedén: előbb Modzstaba Abedinin (15:6), majd Ali Pakdamanon (15:7).

A folytatásban annak ellenére is az elődöntő volt a vízválasztó, hogy nem a világranglista-vezető, világbajnoki címvédő dél-koreai Oh Szanguk következett, hanem az őt búcsúztató Szandro Bazadze. A grúziai vívó színésznek sem volt utolsó, hiszen végig hevesen gesztikulált, a zsűrivel perelt, de Áronnak is többször odaszólt, az akkor még kétszeres olimpiai bajnok magyar viszont nem hagyta kizökkenteni magát. A legforróbb pillanatok 13:13-nál jöttek el, de Szilágyi ekkor két egylámpás találattal tette

FOTÓK: ILLYÉS TIBOR, MTI

SZILÁGYI ÁRON | London és Rio után Tokióban is az első magyar aranyérmet szerezte a Vasas kardozója, aki a japán fővárosban mind az öt asszójában erődemonstrációt tartott a páston.

Nem mellesleg az ötkarikás játékok történetének első férfi vívójaként triplázott egyéniben.

MENETELÉS. LEGFELJEBB A GRÚZ BAZADZE ELLENI ASSZÓNÁL KELLETT IZGULNI

80 | FIGYELŐ 2021/30

F_80-81_sport_szilagyi.indd 80

2021. 07. 27. 15:56

| SPORT | RUTIN. LONDON ÉS RIO TAPASZTALATA IS SEGÍTETTE SZILÁGYI ÁRONT

egyértelművé, ki az úr a háznál (15:13).

Az olasz Luigi Samele várt a magyarra a döntőben, aki idősebb és magasabb, immár 34 esztendős és 190 centis, ráadásul balkezes. A legjobb olimpiai szereplését már a döntőbe jutással megjavította, miután korábban, 2012-ben, Londonban a bronzérmes olasz kardcsapat tagja volt. Brutálisan kezdett Szilágyi Áron: bár a 7:1es vezetésénél Samele zsinórban négy tust vitt be, de a szünet után (8:5) már csak kétszer találta el magyar ellenfelét, aki ezzel megszerezte sorozatban a harmadik olimpiai bajnoki címét (15:7).

ÁRON ÖRÖK

S hogy ez miért történelmi tett?

Azért, mert az újkori olimpiák 1896 óta íródó történetében eddig egyetlen férfi vívó sem nyert három aranyérmet. A nőknél is csak egyvalaki: Valentina Vezzali Sydney-ben, Athénban és Pekingben sem talált legyőzőre, az olasz tőrvívás nagyasszonya ráadásul a 2000–08-as uralkodás előtt már Atlantában ezüstérmes volt, és még Londonban is felállhatott a dobogó harmadik fokára. A férfiaknál bár a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár a valaha volt legeredményesebb vívó és magyar olimpikon, a hétből hat aranyat a kardcsapat tagjaként nyert, mint ahogy az egyaránt hatszoros győztes Kárpáti Rudolf és Kovács Pál is csak kétszer, illetve egyszer győzött szólóban. A Magyar Nemzet gyűjtése szerint ugyancsak hatszoros olimpiai bajnok az olasz Nedo Nadi, aki

univerzális vívóként mindhárom fegyvernemben győzött, de egyéniben csak tőrben és kardban. Kard egyéniben öt kétszeres olimpiai bajnokot jegyezhettünk fel Szilágyi Áron tokiói döntője előtt: rajta (2012, 2016) és a már említett Kárpáti Rudolfon (1956, 1960) kívül Fuchs Jenő (1908, 1912), az orosz Viktor Krovopuszkov (1976, 1980) és a francia Jean-François Lamour (1984, 1988) tartozott a klubba, de Szilágyi inkább létrehozott egy VIP-részleget saját magának. „Hetekre, de lehet, hogy hónapokra lesz szükségem ahhoz, hogy elhigygyem, felfogjam, mi történt itt – értékelt az MTI-nek a helyszínen Szilágyi Áron. – Londonban még nagyon fiatal és ambiciózus voltam, éhes a sikerre. Rióban és Tokióban már segített a tapasztalatom. Én voltam az a mezőnyben, aki már tudta, milyen egy olimpiai elődöntőben, döntőben vívni, és ebből előnyt tudtam kovácsolni.

Ilyen értelemben a második és a harmadik könnyebb volt, mint az első.”

Az viszont komikus jelenet volt, amikor a Rai Uno riportere összekeverte Szilágyi Áront az olasz Samelével.

A friss háromszoros olimpiai bajnok erre egy félszeg mosoly mellett megjegyezte: úgy látszik, nyernie kell egy negyedik aranyérmet is ahhoz, hogy felismerjék.

VAN KIBEN BÍZNI

A folytatásban is érdemes volt figyelni a vívócsarnokra: megvolt az esély arra, hogy az első három nap mindegyikén lesz egyéni olimpiai bajnokunk.

Férfipárbajtőrben Siklósi Gergelyért szorított az egész ország, s hiába érkezett Tokióba világbajnokként és vi-

lágranglista-vezetőként, mivel 23 évesen az első olimpiáján vett részt, tapasztalat híján nem volt garancia arra, hogy képes lesz megmutatni, mit tud.

De nem izgulta túl, a vívást élvezve, jó értelemben vett lazasággal pipálta ki egyik asszót a másik után. Bár a kínai és a marokkói ellenfele után a címvédő dél-koreai Pak Szangjongon, majd az elődöntőben az olasz Andrea Santarellin is magabiztosan jutott túl, a fináléban a viszonylag ismeretlen, francia Romain Cannone megtréfálta (10:15). „Pár másodpercig csalódott voltam, nem jó érzés kikapni, de maga a verseny jól sikerült” – vont mérleget Siklósi Gergely. „Nagyon szép lett volna, ha a vb-arany után olimpiát is nyerek, de így legalább marad motiváció, és nyomhatjuk tovább. Nagyon örülök az ezüstéremnek” – tette hozzá, előrebocsátva, hogy 2024-ben, Párizsban egyéniben és csapatban is szeretne ott lenni.

A harmadik napon női kardban Márton Anna ugyancsak bejutott az elődöntőbe, ott azonban vereséget szenvedett, mint ahogy a bronzmérkőzésen is alulmaradt. A negyedik hely értékét azonban növeli, hogy félő volt, sérülés miatt rögtön az első körben fel kell adnia a küzdelmet. A BVSC vbbronzérmes és Eb-ezüstérmes vívóját a kiugró térde miatt kellett ápolni, de nem adta fel, legyőzte argentin ellenfelét, ahogy a folytatásban dél-koreai és üzbég riválisát is. „Hullámvölgyekkel teli felkészülés van mögöttem, hat hónapja térdszalagszakadásom volt, egy hónapja pedig bokaszalag-sérülésem, de végig csak az lebegett a szemem előtt, hogy ezen az olimpián jól szerepeljek” – mondta Márton Anna, aki összeszorított fogakkal küzdve értékes pontokat szerzett a magyar delegációnak.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/30 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_szilagyi.indd 81

2021. 07. 27. 15:56

| AJÁNLÓ |

PALOZNAKI JAZZPIKNIK Július utolsó hetének második felében megtelik jazzmuzsikával a balatoni falu. Csütörtökön Mario Biondi, a Gipsy Kings, szombaton Rúzsa Magdi, Swing á la Django, szombaton Candy Dulfer és még rengeteg kiváló magyar, valamint nemzetközi fellépő ad koncertet.

FESZTIVÁL, KIÁLLÍTÁS, SZÍNHÁZ HEGEDŰS A HÁZTETŐN

JOSEPH STEIN–JERRY BOCK–SHELDON HARNICK | A világhírű klasszikus musicallel zárja a júliust a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A helyszín a XX. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösség életét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesember feleségével, Goldéval, valamint öt lányukkal.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A LEGNAGYOBBAK

FŐ MŰVEK ÉS FONTOS KÉPEK MUNKÁCSYTÓL KONDOR BÉLÁIG | A Kieselbach Galéria ez év nyarán is eladással egybekötött kiállítást rendez a magyar festészet és szobrászat kiemelkedő alkotásaiból. A tárlathoz reprezentatív, 570 oldalas katalógus készült, amely gazdag reprodukciós anyaggal és művészettörténészek által írt tanulmányokkal segíti a bemutatott művek megismerését.

FOTÓK: VANIK ZOLTÁN; FIGYELŐ-ARCHÍV

A Ludwig Múzeum által a magyar film születésének a 120 éves évfordulójára rendezett kiállítás a fordulatokkal teli hazai filmtörténetet az állandó változás, a sikerek utáni megsemmisülések és az azokból való feltámadások közötti izgalmas átmenetek felől közelíti meg. Megjelennek itt a különböző időszakok mesterei és a nagy klasszikusok, de mellettük felbukkannak mára már elfeledett, filmtörténeti szempontból mégis meghatározó művek is. A kiállítás november 1-jéig látogatható.

ABA-NOVÁK

NAGYLÁTÓSZÖG – 120 ÉVES A MAGYAR FILM

82 | FIGYELŐ 2021/30

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 07. 27. 16:01

MEGJELENT! 2021. július 14.–augus ztus 11.

t első része: a z o r o s k á d n A nagy lege ttel!

Ára: 395 Ft 5 $ 9 $ 3 Ą , & 9 (-

kle é l l e m i r a r r Fe

AZ UTOLSÓ CSAVARIG ÁT ALAKULT

Az új Astra !

1.

rész

LA

T

K DÉ

CSA K

395Ft

A

Zárszerkeze t javítása

T AJÁN OS M 16 O L D

TANÁCSAD Ó

LE

LEGENDÁK

K

5$9$3Ą , & 9(-

S M E LLÉ

EXKLUZÍV M ENE

Rolls-Roykc TPRÓBA e Ghost Típusismertető et rka MáÖ Stör SZtén EH

ASONLÍTÁS

Mazda MX5 G132

Mazda MX5 G184

Honda CRF 300L

Kezdőknek !

AJÁNDÉK MELLÉKLETTEL

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon!

F_BIII-auto.indd III

2021. 07. 27. 14:42

Pénzt hozhat a Szabad Föld!

4x 25%

KEDVEZMÉNY

Legyen Ön a Szabad Föld előfizető és havonta egyszer 4 db 25%-os SPAR kedvezménykupont talál a lapban!* Előfizetését megrendelheti: elh hetti:

06-46/998-800 06 06-4 6-46/998-80 6-46/998-800

lapcentrum.hu/szabadföld lapcentrum.hu/szaba abadföld öld

Szabad Föld Előfizetői Programunkról ogram ramunkról ról ól részletes tájékozatást a szabadfold.hu z a old.hu zabadfold.hu za .hu oldalon találhat, vagy kérdés és ese esetén setén tén keresse ügyfélszolgálatunkat at a 06-46/998-800-as telefonszámon! sz számon!

A család hetilapja

Megjelenik minden pénteken.

Tájékoztatjuk az előfizetőket, hogy az akció 2021. júniusában indul és 2021. december 31-ig tart. A kuponok 2021. év során összesen 7 alkalommal jelennek meg, kizárólag az előfizetői példányokban. Egy előfizetői lapszámban 4 db 25%-os kedvezménykupon jelenik meg, egy kedvezménykupon 1 db termék kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé. Az aktuális beváltási határidők és a felhasználás részletei a kuponon találhatóak. A kuponok beválthatók az érvényességi idő alatt bármely SPAR, City SPAR és INTERSPAR üzletben. Részletes tájékoztató az Előfizető Programról, valamint az Adatvédelmi Tájékoztató és az Előfizetői ÁSZF megtalálható a www.szabadfold.hu www.szabadfold h oldalon.

F_BIV-szabadfold.indd IV

2021. 07. 27. 14:42