Átlátható és szabályos az EU-s források felhasználása”

VITÁLYOS ESZTER | Hatékonynak, átláthatónak és szabályosnak nevezte az európai uniós források magyarországi felhasználását az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Figyelőnek adott interjúban. Arról is szólt: történelmi sikernek tartja, hogy Pest megye – uniós szempontból – levált a fővárosról, és így önálló régióként pályázhat.

Más tárcánál is működik EU-ügyi államtitkárság. Milyen a munkamegosztás, mely programok tartoznak az ön hatáskörébe? – Igen, a 2014–20-as uniós programozási ciklusban az egyes operatív programoknak a végrehajtása – szakpolitikai kötődésük alapján – a tárcákhoz került. Az általam vezetett államtitkárság legfőbb feladata, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban – közismertebb nevén EFOP –, valamint a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programban (RSZTOP) a tervezéstől a projektzárásáig támogassa a pályázatok sikeres lebonyolítását, a források szabályos és hatékony felhasználását. A Széchenyi 2020 tíz programja közül a mintegy ezer milliárd forintból megvalósuló EFOP a humántőke növelésére, a társadalmi környezet javítására koncentrál, így igen széles területet ölel fel. Néhány példát kiragadva megemlíteném a végzettség nélküli iskolaelhagyásnak a csökkentését, a köznevelés minőségének a fejlesztését, az egészségügyi szűrővizsgálati rendszernek a korszerűsítését és a halmozottan hátrányos helyzetű emberek becsatornázását a munkaerőpiacra. Nem kevésbé fontos az RSZTOP, amely alapvetően három célcsoportnak – a nélkülöző gyermekes családoknak, a hajléktalanoknak, a szociálisan rászoruló, megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időseknek – nyújt segítséget mintegy 41 milliárd forintos támogatási forrásból. – Melyek az uniós pénzből megvalósuló legnagyobb volumenű projektjei az Emberi Erőforrások Minisztériumának? – Az Emmi portfóliója nagyon széles: nálunk van az egészségügyi, a szociális, a sport-, a kulturális és a köznevelési szakterület, de mi támogatjuk a társadalmi felzárkózási, valamint a család- és ifjúságügyi projekteket is. Nyugodt szívvel állíthatom: alig van olyan ember Magyarországon, aki ne látott volna már több olyan fehér táblát nagy kék betűkkel, amely azt hirdeti, hogy az adott kórházat, iskolát vagy szociális otthont fejlesztettük. Büszkén említhetem a legnagyobb, legsikeresebb programok között a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonására irányuló, mintegy 17 milliárd forintos projektet vagy a szintén ekkora keretösszegű komplex népegészségügyi szűrési programot. Kiemelném még a több mint 72 milliárdból megvalósuló Iskola 2020 programot, amely a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztését célozta meg. A 2014–20-as periódusban a rendelkezésünkre álló források több mint 80 százalékát használtuk már fel. – Milyen büdzsével kalkulálnak a most kezdődő hétéves ciklus tekintetében? – Jelenleg két időszak határán vagyunk. A 2014–20-as ciklus a végéhez közeledik, miközben a 2021–27-es még csak most kezdődik. Az új operatív programunk tervezetét már elkészítettük, elérhető a palyazat.gov.hu oldalon. Ezzel párhuzamosan az új pályázati felhívások előkészítését is megkezdtük. Reményeink szerint nemsokára – akár már a nyáron – számos EFOP Plusz pályázati felhívást tudunk meghirdetni. A megvalósítást biztosító források is véglegesítés előtt állnak. Magyarország a következő hét évben több mint 35 milliárd eurónyi forrásra számíthat, de ennek felhasználásakor figyelemmel kell lennünk az uniós célkitűzésekre is. Sokakat foglalkoztat, hogy a lakosság által is igénybe vehető szakterületeken milyen fejlesztéseket tervezünk. Az egészségügyi korszerűsítésekkel szeretnénk növelni a születéskor várható élettartamot és az egészségben eltöltött évek számát. A kórházközpontúságnak a csökkentésével, valamint a lakóhelyhez közeli ellátásoknak a megerősítésével akarjuk garantálni a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzájutást. Elengedhetetlen emellett a részvételi hajlandóság növelése a szervezett szűrővizsgálatok kapcsán. A köznevelési fejlesztéseink fő célkitűzése a következő időszakban a tanítás-tanulás eredményességének a növelése, a minőségi, befogadó oktatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a korai iskolaelhagyás csökkentése. Továbbra is fontos cél a magasabb végzettségi szint megszerzésének a támogatása, kiemelten a hátrányos helyzetű, alulteljesítő diákok körében. A szociális fejlesztések középpontjában a sérülékeny csoportok – közöttük is főként a gyermekek, a fogyatékossággal élők és az idősek – védelmének a fokozása áll. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a nevelőszülői hálózatokra. A család- és ifjúságügyi fejlesztésekkel igyekszünk hozzájárulni a bölcsődei ellátás erősítéséhez, amit a foglalkoztatás bővülése is indokol. Az egyszülős családoknak olyan intézkedési csomagot kínálunk, amely az egyedülálló szülők munkaerőpiaci jelenlétének a megőrzését vagy az integrációját, így a családok stabilitását segíti elő. A családon belüli erőszak áldozatainak a segítése érdekében pedig új kríziskezelő ambulanciák kiépítését tervezzük. – Hogy látja, az uniós források folyósításának újból és újból felmerülő öszszekötése különféle, jogállaminak mondott kritériumokkal mennyiben jelenthet hazánkra nézve reális veszélyt a pénzek kiutalása terén? – Amennyiben az EU-s fejlesztési forrásokkal kapcsolatban szakmai alapon hoznak döntést, abban az esetben a Ma-

gyarországra jutó pénzek nincsenek veszélyben, a felhasználásuk ugyanis hatékony, átlátható és szabályos. Az Európai Bizottsággal folytatott eddigi tárgyalások alapján sincs reális veszélye annak, hogy hazánktól forrásokat vonjanak meg. Ha ez mégis felmerül, azt kizárólag politikai támadásként tudjuk majd értelmezni. Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás nem a tényekről szól, hanem politikai, zsarolási eszközt jelent velünk szemben. Nyilvánvaló az összefüggés a procedúra és a jövő évi magyarországi parlamenti választás között. A tízmillió magyar állampolgárral szemben tehát antidemokratikus és példátlan intézkedés lenne csak azért megvonni az egyébként nekik járó támogatásokat, mert ideológiai vita van az EU és a magyar kormány között. Bíznunk kell abban, hogy az uniós intézményrendszer ezt mérlegeli, és nem megy szembe a saját maga által hangoztatott elvekkel. Ugyanakkor fontos látni: míg 2010 előtt csak az tudott fejleszteni, aki uniós forráshoz jutott, addig a kormány gazdaságpolitikájának eredményeként ma már a beruházásokat és a versenyképességet a hazai büdzsé nagyobb mértékben támogatja, mint a közösségi pénzek. – Az EU-s források szempontjából Pest megye „önállósodása” mit jelent a számok és a fejlesztések nyelvén? A korábbiakhoz képest milyen bővülésre lehet számítani, és melyek azok a feladatok a megyében, amelyeknek mindenképpen elsőbbséget kell majd élvezniük a pluszpénzek érkezésével? – Az már 2002-ben látható volt, hogy Pest megye Budapest árnyékában él és háttérbe került. E hátrányos helyzetnek az volt az oka, hogy a főváros magas GDPje miatt az együtt alkotott központi régió más besorolásban volt az uniós támogatásoknál, noha Pest megye egyáltalán nem állt olyan fejlettségi szinten, mint Budapest. T. Mészáros András, a megyei közgyűlés akkori elnöke már 2002-ben kezdeményezte, hogy próbáljanak meg leválni a fővárosról, ez azonban akkor több dolog miatt sem sikerült. Így lényegesen kevesebb EU-s forrás jutott Pest megyének. 2016-ban a nemzetgazdasági tárcával és a Pest Megyei Önkormányzattal közösen indítottuk el azt a kezdeményezést, amelynek az eredményeként a Pest megyei emberek, önkormányzatok, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek számára is megnyílnak az uniós pályázati lehetőségek. Állíthatom: történelmi sikerről van szó, mert

a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére – ahol az ország népességének a tizenkét százaléka él – a különválás eredményeként kedvezőbb EU-s feltételek lesznek érvényesek 2021–27ben. És nagyságrendekkel több forráshoz juthat, mint valaha. 2027-ig várhatóan lokális gazdaságfejlesztésre, helyi és térségi turizmus-, integrált település- és szociális célú városrehabilitációs fejlesztésre lesz lehetőség. Megvalósulhat továbbá belterületi közutaknak, a helyi egészségügyi és szociális infrastruktúrának a fejlesztése, valamint a fenntartható városfejlesztési stratégiák kialakításának a finanszírozása és önkormányzati középületek energetikai korszerűsítése. A 2021–27-es időszakban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében jelen állás szerint mintegy 140 milliárd forint jut a Pest megyeieknek, ehhez jönnek hozzá a többi operatív program forrásai. – Pest megye 3-as számú választókerületének a Fidesz-elnökeként milyen tervei vannak, mi a legsürgetőbb tennivaló a térségben? Hogyan lehet fenntarthatóvá tenni – például a közlekedés, a természetjárás tekintetében – a Dunakanyar turizmusát? – A kormány kiemelt jelentőségűnek tartja a Dunakanyar turisztikai térségébe tartozó településeket, és el is fogadta az itt megvalósítandó fejlesztési programokat. Stratégiai célunk, hogy az idelátogató külföldi turisták úgy döntsenek: meghosszabbítják az itt-tartózkodásuk idejét. Ennek érdekében is megtettük már a szükséges lépéseket. A 2030-ig 300 milliárd forintos értékben tervezett Kisfaludy szállásfejlesztési konstrukcióval minden jel szerint meg tudjuk erősíteni a turizmus jövedelemtermelő képességét. Fejlesztjük a dunai gyorshajózást és újjáépítjük a dobogókői kirándulóközpontot. Nagyszabású turisztikai fejlesztések indulnak a Pilisi Parkerdő területén is. Közel 75 kilométernyi, biciklizésre alkalmas erdei út újul meg és e-kerékpárbérlő rendszer épül ki, mivel egyre nagyobb az igény a hegyi kerékpáros túrázásra. A visegrádi Nagyvillám sípálya szolgáltatásait szintén megújítjuk. Korszerűsítésével a síelhető napok, valamint a látogatók számának a növelése is elérhető. A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontoknak a kialakítása, e-töltőállomások létesítése. De jó hírem van a vízi sportok és -túrák szerelmeseinek is: megújult Budapest és Pest megye tizenöt vízitúra-megállóhelye Szobtól Dömsödig.

NÉVJEGY

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, 2005-ben. 2006-tól 2012-ig önkormányzati képviselő és alpolgármester volt lakóhelyén, a Pest megyei Pócsmegyeren. 2013-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogi és gazdasági elnökhelyettesévé nevezték ki, s az NFÜ megszüntetése után a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai helyettes államtitkára lett. 2014–18-ban a Miniszterelnökség EU-s fejlesztési államtitkáraként dolgozott. 2018 óta az Emmi uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Két gyermek édesanyja. A Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja. A Belvárosi Vívó Sportegyesület igazolt versenyzője.

HELMECZI ZOLTÁN

ÚJ KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT

KELENFÖLDÖN INTERMODALITÁS |Közös végállomást kapnak a XI. kerületben Kelenföldön a Volánbusz és a BKK tömegközlekedési járatai. Villamosvonal vezethet majd a Dél-budai Centrumkórházhoz.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a tervezés előtt kérdőíves felmérést indít. Arra kíváncsiak, hogy milyen igényei, elvárásai vannak az utasoknak a fejlesztéssel kapcsolatban – közölte Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a közösségi oldalán. Az uniós közbeszerzési közlönyben márciusban jelent meg a tervezői felhívás, amely a Kelenföldi pályaudvar térségének átfogó vizsgálatáról és elemzéséről is szól. A tervező feladata, hogy javaslatot tegyen a buszvégállomás Etele téren felszabaduló területének hasznosítására, ahol cél a zöldterületek növelése.

Az átalakítás lényege, hogy a Volánbusz-járatok végállomása átkerül az Etele térről az őrmezői oldalra, itt hoznák létre az összevont BKK, Volánbusz tömegközlekedési állomást. Emellett egy többszintes, 1500 autó befogadására képes parkolóházat is felépítenének. A kerékpárosoknak új tárolókat létesítenének, emellett taxidrosztokat, K+R parkolókat (ahol csak rövid időre állhat meg az autó, amíg az utasok kiszállnak) is létrehoznak. A jelenlegi vasúti aluljáróval kapcsolatban egy a vágányok felett átívelő új vasútállomási épület kialakíthatóságát vizsgálják, amely közvetlenül kapcsolódna az összes peronhoz. Mindemellett a kelenföldi indóház fejlesztését is tervezik.

Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy a 4-es metró állomásánál eredetileg is létre akartak itt hozni egy autóbusz-terminált, de ez nem épült meg. Tavasszal viszont a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a fejlesztés megvalósításáról döntött, így megkezdődhet a tervezés. A tervező kiválasztása folyamatban van, az előkészítést a kormány európai uniós támogatással finanszírozza a BFK számára.

A tervek szerint a Volánbusz és a BKK járatai a jövőben egy közös, fedett terminálról indulhatnak, ahol a buszra zárt helyen lehet majd várakozni. Vizsgálják a kereskedelmi funkciók, más szolgáltatások, például nyilvános illemhely létrehozatalát. Emellett az Etele téri oldalon a meglévő és felszabaduló területeket is hasznosítani kívánják: gyalogos- és kerékpáros-hálózat fejlesztését, valamint zöldfelületek kialakítását tervezik. De napirenden van a Dél-budai Centrumkórház megközelíthetőségének vizsgálata is, ami azt jelentené, hogy a 19-es és a 49-es villamost átvezetnék Őrmezőre. Tavaly őszszel a kormány a BFK-t bízta meg azzal, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a kelenföldi intermodális csomópont előkészítéséhez kapcsolódóan a villamosvonal kiépítésének lehetőségéről. Ez a dobogói Dél-budai Centrumkórházhoz vezető kötöttpályás vonal létrehozását jelenti.

Az új kórház infrastrukturális kiszolgálása azt jelenti, hogy át kell építeni az M1–M7-es autópálya fővárosi bevezetőjét és a Balatoni út közötti szakaszát a szuperkórház közvetlen elérésének biztosításához. Ezenfelül új, külön szintű városi csomópont építése is tervben van az M1–M7-es fővárosi bevezető szakaszán, a Gazdagréti út–Budaörsi út–Dobogó út csomópontban. Emellett új közúti csomópont kiépítésére is szükség lesz a Dobogó út–Őrmezei út–Balatoni út kereszteződésében, beleértve a Balatoni út Menyecske utca és Egérút közötti szakaszán a csomóponti kapcsolódáshoz szükséges útépítési és forgalomtechnikai korrekciókat.

PT

KELENFÖLD JELENLEGI LÁTKÉPE. HAMAROSAN MINDEN ÁTALAKUL

ÚJ VILÁG, ÚJ STRATÉGIÁK

GALÁCZ ÁBEL | Magyar is lehet a dollármilliárdos cégérték felé száguldó régiós vezetők közt, olyan vállalat, amelybe a 40 milliárd forintot kezelő Lead Ventures is beszállt. A járvány startupokra, scaleupokra (nagyra nőtt startupok) és tőkebefektetésekre gyakorolt hatásairól beszélgettünk a tőkealap-kezelő vezetőjével, akinek a csapata nemrég egy óriási, neves amerikai akcelerátorral kötött ígéretes együttműködési megállapodást.

Milyen lesz a Covid utáni világ? – A járvány rávilágított arra, hogy mennyire megváltoztatták a körülöttünk lévő világot az elmúlt időszak intenzív technológiai fejlesztései. Gondoljunk bele, milyen lett volna egy hasonló korlátozásokkal teli időszak felhőszolgáltatások, bárhonnan elérhető videóhívások, okoseszközök vagy akár internet nélkül… – És a gazdaságnak, a befektetőknek ez mit jelent? – Mint látjuk, a járványhelyzet még inkább előrelendítette a digitalizációt. Ez a technológiai cégek teljesítményére és a befektetők kockázatvállalási kedvére egyaránt kedvezően hatott. A poszt-Covid-időszak várható gazdasági fellendülése azokat a vállalatokat hozza majd igazán helyzetbe, amelyek már túl vannak a kezdeti technológiafejlesztési fázison, és erőteljes piaci növekedésbe kezdtek. Mi a Lead Venturesnél ezen „scaleupokra” koncentrálunk. – Talán a globális startupláz a pandémiával együtt alábbhagyott, illetve új területek felé fordult. Mi lehet a jó stratégia egy kis-közepes hazai innovatív társaság számára? – Tény, hogy az elmúlt időszakban a Covid-hírek mindent vittek, így látszólag kevesebb releváns startupsztorival találkozhat-

HIRDETÉS

tunk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a startuptevékenység dinamikája megtört volna. Sőt, az elmúlt időszakban nagyjából minden rekordot megdöntöttek a nemzetközi kockázatitőkebefektetések, valamint a startupcégek értékeltségi szintjei; sosem láttunk még ennyi unikornist szaladgálni körülöttünk… – Milyen stratégiát kellene választania egy befektetőnek? – Számunkra az egyik legfontosabb befektetési kritérium a releváns piacméret. Ez az utóbbi időszakban a legtöbb innovatív tevékenység kapcsán jelentősen nőtt. Bár a pandémia alatt újra megtanultuk, hogy az országoknak vannak fizikai határai, az üzletben ezeken már a kezdetektől túl kell lépni, csak így lesz megfelelő terep a növekedéshez. – Mi következhet a poszt-covidos világban a régiós tőkések és a vállalatok számára rövid távon? – Mi például megtanultuk, hogyan lehet a teljes befektetési folyamatot áttenni a virtuális térbe. A Surve berlini mobilitási szolgáltatóval vagy akár a magyar Recarttal kapcsolatos befektetésünket úgy hoztuk össze, hogy személyesen egyszer sem találkoztunk a csapattal. – Ez lesz az új sztenderd? – Azt nem mondanám, hogy ez mostantól így is marad. Mi azt tapasztaltuk, hogy tíz találkozóból nyolc gond nélkül lezajlik virtuálisan, de azért mindig akad egy-kettő, ahol nagyon hiányzik a személyes találkozás varázsa. Vagy nevezhetjük ezt információtöbbletnek is, amelyet az asztal másik oldalán ülő csapat dinamikája, gesztusai adnak. – Mi lesz a Lead Ventures stratégiája a nemzetközi piacokon? – A hazai alapkezelők közül elsőként hirdettünk nemzetközi befektetési stratégiát. Fókuszunkban a tágabb értelemben vett kelet-közép-európai régió áll. Az elmúlt három év folyamán hat különböző államban léptünk piacra Horvátországtól Csehországon át Németországig. A befektetői hátterünk, szakmai csapatunk révén ismerjük a térséget, tudjuk, hogyan kell üzletet sikerre vinni az egyes piacokon. Ezt a képességet, kapcsolatrendszert szeretnénk felhasználni a portfólióépítésnél. A csapat ütőképességét is nagyban erősíti, hogy nem csupán egy piac trendjeit látjuk, hanem a teljes régióban jelen vagyunk – tudjuk, hol és milyen sikerrel futnak a pályán a különböző szektorokban aktív startupok. – Mi a lényege az amerikai Plug and Play akcelerátorral kötött friss együttműködési megállapodásnak? – A Szilícium-völgyből indult Plug and Play másfél évtized alatt a világ legnagyobb innovációs és akcelerációs platformját teremtette meg. Ebben a periódusban tucatnyi unikornis létrejötte felett bábáskodtak – köztük olyan nevek voltak, mint a PayPal fizetési rendszert nyújtó vállalkozás vagy a Vudu streamingszolgáltató. – Mások is kötöttek hasonló megállapodást ezzel a neves csapattal? – Magyarországról elsőként csatlakoztunk az ökoszisztémához, az egész régióból rajtunk kívül csak egy cseh befektetési csapat előzött meg minket. A kooperáció révén a portfóliócége-

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km. Kombinált CO2-kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifi nomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfi gyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu

SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

A statisztikák alapján a magyar és az osztrák startup-ökoszisztéma fejlettsége igen közel áll egymáshoz.

ink globális kapcsolati hálóhoz férhetnek hozzá, ami mind a termékfejlesztésben, mind az üzletszerzésben egyedülálló lehetőség. Az alapkezelő számára a nemzetközi „pipeline” építésében szánunk kiemelt szerepet az együttműködésnek. Persze ez nem csak számunkra előnyös kombináció. Rajtunk keresztül a Plug and Play is közelebb kerülhet a kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémához, amelyben ők is komoly lehetőséget látnak. – Akad már magyar vagy magyar érdekeltségű, esetleg keletközép-európai régiós unikornis a láthatáron? – Az elmúlt évben több nagy kelet-európai sztori is nemzetközi címlapokra került, például a folyamatautomatizációban utazó UIPath amerikai vagy az e-kereskedő Allegro lengyel tőzsdei bevezetése. Igaz, mindkét cég már ezt megelőzően elérte az unikornis státust. Ebben az évben lett meg az első osztrák „egyszarvú” is a Bitpanda személyében, a csapatot a kriptoláz vitte az egekbe. – Hogyan születnek mifelénk ezek a scaleupóriások? – Az unikornissá válást több sikeres befektetési kör előzi meg, melyek folyamán összesen legalább 50-100 millió eurós tőkebevonásra kerül sor. Ilyen méretű tőkét évente két-három régiós vállalat tud bevonni. Utóbbiak közé tartozik a horvát e-autó-fejlesztő Rimac Automobili, az e-learning lengyel sztárja, a Brainly, valamint a budapesti központú AImotive, amelynek a legutóbbi körét éppen mi vezettük. – Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország az észt vagy a szingapúri példát, de legalább a bécsi, varsói, esetleg berlini innovációs erőt mutassa fel a nemzetközi startupfelhozatalban? – Örömmel jelentem, hogy ebből a szempontból Bécset már beértük: a statisztikák alapján a magyar és az osztrák startupökoszisztéma fejlettsége igen közel áll egymáshoz. A többi felsorolt központ azonban még valóban előttünk jár. Vegyük például Észtországot. A startuptérképre való felkerülésben nagy szerepük volt az olyan húzóneveknek, mint a Bolt, a TransferWise vagy a Skype – bár utóbbi kapcsán a mai napig folyik a vita a svédek és az észtek között, honnan is indult valójában a cég. – Mi volt az észt siker titka? – Ezen eredmények alapját nagyon tudatos, államilag irányított ökoszisztéma-építés adta. Európa legkevésbé bürokratikus rendszerét építették fel, kitárták a kapukat a jó képességű külföldi mérnökök, fejlesztők előtt, komoly beruházások történtek inkubációs, akcelerációs vonalon. A sikeres alapítók visszaforgatják a tőkéjüket a rendszerbe, így építve egy erős privát befektetői hátteret is, amely jól kiegészíti az állami, vállalati forrásokat. Mindez számunkra sem lehetetlen mutatvány.

NÉVJEGY

44 éves. Tranzakciós, vállalatirányítási szakember. A Lead Ventures Alapkezelő alapítója. Diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve a University of California at Berkeley-n (MBA) szerezte. 2000–06-ban vállalati üzletfejlesztési (M&A) területen tevékenykedett. 2006–07-ben a Morgan Stanley International befektetési banki üzletágában dolgozott Londonban. 2008–11-ben a Mol üzletfejlesztési igazgatója volt, az ő felelősségi körébe tartozott a csoport összes akvizíciós/divesztíciós tevékenysége. 2011 és 2017 között a Mol kereskedelmi ügyvezető igazgatója volt, az ő felelősségi körébe tartozott a nemzetközi kereskedelem, később a teljes magyarországi downstream üzletág vezetését rábízták. Korábbi vezető testületi tagságai: Ina d. d. (Horvátország), Slovnaft a. s. (Szlovákia), IES SpA (Olaszország), MSZKSZ (Magyarország). Két gyermek büszke édesapja. Szabadidejében szívesen túrázik, történelmi témákat olvas.

eeszt.gov.hu

ECSETET RAGADOTT

AZ ORSZÁG FESTÉKPIAC | Látványos növekedést hozott a szektorban a felújítási boom. A Poli-Farbe bővülésére viszont a Covid-hatás mellett a lengyel Śnieżka-csoporttal való együttműködés is nagy hatással volt az összehangolt beszerzések révén.

Mindent elsöprő otthonfelújítási boom jellemezte az utóbbi időszakot, ez a trend pedig a kapcsolódó szektorok sorának mutatta meg a Covid-válság előli menekülés útját. Ennek hatására ahogy például a barkácsáruházak, úgy a dekorfestékgyártók is győztesen kerültek ki a pandémiából. Így a magyar festékipart tavaly már 40 milliárd forintot meghaladó forgalom jellemezte, a barkácsos példánál maradva pedig ugyanúgy három nagy, a piacot meghatározó szereplőt azonosíthatunk. Amit ott a Praktiker, az Obi és a Bauhaus hármasa képvisel, annak az előbbi területen a Poli-Farbe, a PPG Trilak és az Akzo Nobel feleltethető meg. E trió kezében van ugyanis a hazai szektor legalább 7580 százaléka.

SZAKKERESKEDÉSEK

A GfK adatai szerint a magyar festékpiac 7 százalékos drágulás mellett 12,2 százalékos mennyiségi növekedést ért el tavaly. A piackutató arra a következtetésre jutott, hogy a zománcok kivételével szinte minden szegmensben bővülés volt tapasztalható 2019-hez képest. A festékkategóriák között nem történt nagyobb átrendeződés, csak a favédelem súlya nőtt, jelezve, hogy a pandémia idején a kertfelújítások is előtérbe kerültek. Az értékesítési csatornák körében továbbra is meghatározó volt a szakkereskedések szerepe, a GfK szerint a festékek 64 százaléka ezekben az üzletekben talált gazdára az elmúlt évben. Ugyanakkor folytatódott a már említett barkácsáruházaknak az utóbbi öt esztendőben megfigyelt térnyerése. Tavaly a festékforgalom negyedét adták, ami mögött a bázisidőszakhoz képest 27 százalékos értékbeli, valamint 18 százalékos mennyiségi felfutás áll.

„Az idei első fél év tapasztalatai alapján is optimisták lehetünk, de a 2020-as felújítási boom biztosan nem ismétlődik meg, hiszen az emberek most már pihenésre, utazásra, szórakozásra is elkölthetik megtakarításaik egy részét” – állapította meg a Figyelőnek Szabó Antal, a Poli-Farbe Kft. ügyvezetője. Felidézte, hogy a tavalyi második negyedév elejétől egészen a nyár végéig ugrásszerűen megnőtt a kereslet a felújítási, karbantartási, építési anyagok iránt, de ugyanezt tapasztalták a dekorációs termékeknél is. Úgy tűnt, hogy mindenki felújít, barkácsol vagy kertet rendez, akit a járvány miatti korlátozások otthon maradásra kényszerítettek. Egyúttal a szakképzett festők hiánya előmozdította, hogy egyre többen vegyék a saját kezükbe az ecsetet. Egyes szakemberekre három-hat hónapot, nemritkán egy évet is kell várni, így spontán felújításhoz esély sem volt megbízható, tapasztalt, jó áron dolgozó festőt találni.

SZABÓ ANTAL, A POLI-FARBE KFT. ÜGYVEZETŐJE. A SZERÉNYEBB IGÉNYEKET IS KI KELL SZOLGÁLNI

A PRÉMIUM FELÉ

Továbbra is nagy figyelmet kapnak a prémium-, valamint a középkategóriás termékek. A cégvezető szerint ugyanakkor tekintettel kell lenni a társadalmi olló szétnyílására, ezért az egyszerűbb igényeket is ki kell tudni elégíteni olcsóbb festékekkel. Szabó Antal azt mondta: a piackutatók mérései is igazolták, hogy a fenti időszakban a vásárlók azokat a márkákat keresték, amelyek iránt a legnagyobb bizalommal voltak, így a termékismertség nagyban segítette az árbevétel növekedését. Ez is jócskán hozzájárult ahhoz, hogy rekordévet ért el tavaly a Bács-Kiskun megyei Bócsán termelő Poli-Farbe, amelynél a 14,5 milliárd forintos forgalom csaknem 2,3 milliárdos profittal párosult. Míg az előbbi 10 százalékos, az utóbbi mintegy két és félszeres javulást jelent 2019-hez mérten. Mindez azonban nem pusztán a Covidhatás lenyomata az ügyvezető szerint. Az impozáns pénzügyi eredmények a lengyel Śnieżka-csoporttal 2019-ben kez-

A vásárlók választását nagyban meghatározza a falfestékek beltartalma, sokan pedig a mosható és dörzsölhető változatokat keresik, mint ahogy az egyrétegű fedőképességért is pluszpont jár. A festékek funkciójánál fogva mégis az a legfontosabb a fogyasztók számára, hogy az elérhető színek között megtalálják az aktuális trendeknek megfelelő árnyalatokat. Nos, szakértők szerint a lakberendezésben az idén újra előtérbe kerültek a természetet idéző színek és minták, s ez a festékdivatra is rányomja a bélyegét. A harsány színek nagy felületen való használatát felváltották a pasztell- és a teltebb meleg színek. A trendszínek meglepően széles skálán mozognak, így a bézs, a barna számos árnyalata, a kék, a zöld, az okkersárga vagy a terrakotta egyaránt divatos a falakon.

dődött együttműködésnek is köszönhetők, melynek keretében tavaly már több ponton kiaknázták a szinergiából fakadó előnyöket a varsói tőzsdén jegyzett partnerrel. „A piac konszolidálódik. Gondos előkészítés után egy olyan anyavállalatot vagy inkább nagy testvért kaptunk, amellyel együttműködve a régiós dekorfestékpiac rangos tényezőjévé válhatunk” – szögezte le Szabó Antal. Ennek szellemében a Poli-Farbe már tavaly az ötödét adta a Śnieżka csoportszintű, 821,3 millió złotyt, azaz 64,9 milliárd forintot elért árbevételének. Viszonyításképp: az ukrán és a fehérorosz érdekeltség súlya mindössze 9,3, illetve 2,8 százalékos volt. A szakember megállapította: az alapanyag-beszerzés, a kutatás-fejlesztés és a HR területét már teljes mértékben összehangolták az anyacéggel, de ez a folyamat a kereskedelemben és a logisztikában is jól halad. A k+f tevékenység négy fő területre koncentrál a Poli-Farbe égisze alatt: az új termékek fejlesztése és a meglévők optimalizálása mellett az alternatív és innovatív alapanyagok felkutatására, valamint új mérési módszerek kidolgozására. Az alapító-ügyvezető kulcsterületként tekint a kutatás-fejlesztésre a Śnieżkával való kooperációban – intenzív tudásexportról számolt be a bócsai bázis és a brzeźnicai központi laboratórium között.

GÖRDÜLÉKENY TERMELÉS

A Szabó Antal által említett konszolidáció kapcsán Piotr Mikrut, az FFiL Śnieżka SA vezetőségi elnöke azt a példát hozta fel a Figyelőnek, hogy az amerikai hátterű PPG júniusban felvásárolta a finn Tikkurilát, amely a skandináv piac vezető festék- és bevonatgyártója. A topmenedzser állítja: az ilyen és ehhez hasonló tranzakciók nélkül ma már nincs fenntartható fejlődés, a gyors és hatékony válaszlépésekről nem is beszélve olyan váratlan helyzetekben, mint a pandémia. A Poli-Farbe üzletrészeinek a 80 százalékát birtokló Śnieżka is kihasználta a magyarországi együttműködésből fakadó előnyöket. Piotr Mikrut rávilágított: az alapanyag-beszerzés központosítása az ő esetükben szintén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Covid-válság alatt is gördülékenyen folyjon a termelés.

Az ellátási láncban még így is adódtak kisebb nehézségek, viszont a beszerzési politika tavaly még megvédte a cégcsoportot az áremeléstől. Azonban az idei második negyedévben minden piacon, így Magyarországon is elkerülhetetlen volt a drágítás. Ennek kapcsán Szabó Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy külső körülmények kényszerítették ki az árváltozást, amely nem feltétlenül segíti a szektor további erősödését. Igaz, kicsi, nyitott gazdaságként hazánk nehezen lehet hatással az iparág globális folyamataira. Ezzel együtt a Poli-Farbe ügyvezetője kíváncsian várja a frissen bejelentett kormányzati intézkedések piaci hatását, de mint mondta, a dekorfestékpiac azért több szempontból is különutas az építőanyag-gyártók és -forgalmazók mellett.

VERSENYTÁRS

A Poli-Farbe hazai versenytársai közül a holland hátterű Akzo Nobel Coatings Zrt. 7,49 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly a 2019-es 6,58 milliárd után, miközben az adózott eredmény soron a 742 milliós veszteség 152 milliós nyereségbe fordult át. A növekedés elsősorban a belföldi értékesítésnek tudható be. Az export 1,07 milliárd forintosról 1,12 milliárdosra bővült – ebben a festék- és bevonóanyag-kereskedelmen kívül vannak egyéb szolgáltatások is. Az anyag jellegű ráfordítások 2020-ban 5,19 milliárd forintot tettek ki. Míg az eladott áruk beszerzési értéke és az igénybe vett szolgáltatások ára nőtt, addig az anyagköltség és az egyéb szolgáltatások értéke csökkent. A társaság részvényeinek a tulajdonosa 59,46 százalékos arányban az Akzo Nobel Coatings International BV, a fennmaradó 40,54 százalék pedig az ICI Omicron BV kezében van. A PPG Trilak Kft. viszont még nem tette közzé a 2020as beszámolóját. Mindenesetre 2019-ben 15,89 milliárd forintos forgalma volt az egy évvel korábbi 15,26 milliárd után, adózott eredménye pedig 802 millióról 1,08 milliárd forintra hízott.

GYÖNGYÖSI BALÁZS