Figyelő_2021-27

H E T I L A P

27. SZÁM | 2021. JÚLIUS 8–14.

ÁRA: 790 FT

Ü Z L E T I

FRANCIA KKAPCSOLAT FRANCIA APCSOLAT

VITÁLYOS EESZTER-INTERJÚ VITÁLYOS SZTER-INTERJÚ

UUNIÓS NIÓS PPÉNZEKRŐL ÉNZEKRŐL SZAKMAI AALAPON SZAKMAI LAPON STARTUP-ÖÖKOSZISZTÉMA STARTUP-ÖKOSZISZTÉMA

FFEJ EJ FFEJ EJ M MELLETT ELLETT AUSZTRIÁVAL AUSZTRIÁVAL

A LLEGRAND-ON EGRAND-OON KERESZTÜL KERESZTÜL

MÁSODIK BIDEN-CSOMAG MÁSODIK BIDEN-CCSOMAG

FÉKEZETT H FÉKEZETT HABZÁS ABZÁS

IZER N IZER NORBERT, ORBERT,

a PPénzügyminisztérium énzügyminisztérium államtitkára államtitkára

ÖTSZÁZÖTVEN MILLIÁRD A CSALÁDOKNAK F_BI-Izer.indd 1

2021. 07. 06. 15:39

1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì

F_BII-vitorla.indd II

+36-46/998-800

LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS

2021. 07. 06. 13:50

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HŐNYI GYULA Maszk nélkül

CÍMLAPON

10 IZER NORBERT Közel másfél millió szülő kaphat adó-visszatérítést

20

„Átlátható és szabályos az EU-s források felhasználása”

Hatékonynak, átláthatónak és szabályosnak nevezte az európai uniós források magyarországi felhasználását Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Figyelőnek adott interjúban. Arról is szólt: történelmi sikernek tartja, hogy Pest megye – uniós szempontból – levált a fővárosról, és így önálló régióként pályázhat.

30

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 ZALAZONE Tesztsztráda önvezető

Pár hete a Széchenyi Alapok 900 millió forintot fektetett a magyar Billingóba. Ez az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő, felhőalapú számlázóprogram a hazai piacon. A megoldást – 2014-es indulása óta – több mint 100 ezer magyar vállalkozás választotta, és a friss befektetés hozzájárul ahhoz, hogy még jobban felpörögjön a platform fejlesztése.

36

A Legrand-on keresztül

„A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a magyarországi francia nagykövetséggel szoros együttműködést kialakítva Franciaországban is javítani szeretném tagjaink piaci lehetőségeit és érdekérvényesítő képességét” – mondta lapunknak Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, a kamara elnöke.

48

Fékezett habzású lesz a Biden-csomag második eleme

Az eredetileg tervezett 2,3 ezer milliárd dolláros infrastruktúra-csomag végül kevesebb mint a fele lesz.

Címlap: Fürjes Viktória

48 AMERIKAI GAZDASÁG Fékezett habzású lesz a Biden-csomag második eleme

50 TÖRÖKORSZÁG Új csatorna épül Isztambul mellett

52 EURÓPAI KLÍMATERVEK Készülődik a zöldháború

54 JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK

Van, akit gazdaggá tett a pandémia

56 MÉDIAPIAC Modellváltás előtt a globális zeneipar

RÉGIÓ

16 FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Állami

58 ELVETI AZ EURÓT A VARSÓI JEGYBANK ELNÖKE Mindörökké złoty 60 BUKARESTI JOGSZABÁLYTERVEZET

17 ÁRROBBANÁS Letörik az építőanyagárak

62 KISÜZEMI ERŐSÖDÉS Nagyon fogy a sör

18 STÚDIÓ Filmsztárok Budakalászon?

20 VITÁLYOS ESZTER „Átlátható és szabályos

63 RETTEGÉS A VÉGREHAJTÓTÓL

autóknak

ingatlanok a Fudan Hungary Alapítványnak

drágulását

az EU-s források felhasználása”

23 INTERMODALITÁS Új közlekedési

Üzleti multiplatform

GEOPOLITIKA

csomópont Kelenföldön

CÉGVILÁG

24 GALÁCZ ÁBEL Új világ, új stratégiák 28 FESTÉKPIAC Ecsetet ragadott az ország 30 BILLINGO Üzleti multiplatform 32 OKOSCIPÓ Nehéz élelmiszerekkel változtatni a világon

34 KISKERESKEDELEM Most hiányzik a leépített munkaerő

36 KÁROLYI LÁSZLÓ A Legrand-on keresztül

SZEMÉLYI HÍREK

39 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

40 KAMATOK Emelkedő pályán 42 MORATÓRIUM Harmadik forduló

TŐZSDE

44 REKORDEREDMÉNY Bevásárolt az AutoWallisba a Generali

Medve a kapu előtt

Romániában

A csőd szélén a szerb tejtermelők

64 SZERB ÉPÍTŐK KÜLFÖLDÖN Legálisan kétezer, feketén negyvenezer

65 SZEZONÁLIS ÉS ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK Égető a munkaerőhiány Horvátországban

66 NÖVEKEDÉSI FÉKEK UKRAJNÁBAN Háború, adó, gáz

67 TESZT AZ ALPOKBAN Drónfutárok Szlovéniában

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 BACCIFAVA MÉDEA Nemzetközi techvizeken evezve

CAPPUCCINO

72 LEINER LAURA

TÁRSADALOM

74 SZENTE VAJK A színházat nem a szakmának csináljuk

76 ÓVATOS NYITÁS Indul a buli

SPORT

78 SZÉKELYUDVARHELYI TÖLTEKEZÉS Érzelmi áramszedők

45 NÉVVÁLTÁS Opus Tigáz immár

80 MÁTHÉ DOMINIK Párizsi mesék

46 TŐKEPIACOK Felzárkóztak az európai

AJÁNLÓ

a Tigáz

részvényindexek

82 FESZTIVÁLOK, KAMARAZENE, UTCABÁL

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/27 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 07. 06. 16:07

| A HÉT HÍREI |

FELOLDÓDÓ UTAZÁSI KORLÁTOK

Újabb tíz ország esetén oldja fel a pandémia miatt elrendelt utazási korlátozásokat az Európai Unió Tanácsa. A testület közlése szerint ezek az államok kerültek fel a járványügyi szempontból biztonságosnak tekintett országok listájára: Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Brunei, Kanada, Jordánia, Montenegró, Katar, Moldova és Szaúd-Arábia. Az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat az érintett országok állampolgárai esetén. Mindazonáltal a tanács ajánlása jogilag nem kötelező erejű, az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok a felelősek. A tájékoztatás szerint az uniós listán Albánia, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Észak-Macedónia, Izrael, Japán, Libanon, Új-Zéland, Ruanda, Thaiföld, Szerbia és Szingapúr is rajta van.

NÉMET TOPLISTÁN A PICK

A vezető német élelmiszeripari szaklap rangos elismerését, a Lebensmittel Zeitung Top-Marke 2021 díjat vehette át a szalámikategória győzteseként a Pick, amely az eladásait leggyorsabban növelő márkának bizonyult a német piacon – tájékoztatott a cég, amely a díjjal felkerült az ötezer élelmiszeripari terméket versenyeztető top 100-as listára is, amelyen az év 100 legsikeresebb árucikkét összesíti a német szaklap. A Pick az első magyar brand, amely Top-Marke-elismerésben részesült. A díjazottak besorolását megalapozó, 30 ezer német háztartást képviselő fogyasztói panelkutatás arra mutat rá, hogy a növekedés motorja a Pick márkát vásárló háztartások számának bővülése volt.

százalékkal nőtt májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszereket forgalmazó szegmensben 8,7, az üzemanyagkiskereskedelemben 9,7 százalékos volt a bővülés.

A környezeti feltételeket figyelmen kívül hagyva fenntartható gazdasági növekedést nem lehet elérni. A jegybank vezetői azt tekintették át, hogy ezt a kihívást a monetáris politikai eszköztáron és a stratégián keresztül miként lehet kezelni. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette, hogy az MNB számára az Országgyűlés egyértelmű helyzetet teremtett: a jegybank fenntarthatósági mandátumot is kapott Európában elsőként, és aktív szerepet kell vállalnia a klímavédelemben. Magyarországon 2030-ig több mint 9 ezer, 2050-ig 25 ezer milliárd forintnyi beruházásra lehet szükség a klímacélok elérése érdekében. Az új zöld eszköztár stratégia a monetáris politika irányultságát nem érinti, a kamatemelési ciklus mindaddig folytatódni fog, amíg az inflációs kockázatok az időhorizonton kiegyensúlyozottá válnak. A havi emelések mértékét illetően a júliusi döntés meghatározó lesz – tette hozzá.

FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON; FIGYELŐ-ARCHÍV; PICK

A HÉT 5,8 SZÁMA

KIZÖLDÍTENÉK MAGYARORSZÁGOT

4 | FIGYELŐ 2021/27

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 07. 06. 15:54

| A HÉT HÍREI |

A HÉT „Az arany olyan a pénzek közt, mint a tudós: IDÉZETE minden nyelven beszél” – Mikszáth Kálmán író. ÚTON A KÉT SZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉS FELÉ

Már három hónapja pozitív a Heti Gazdasági Index értéke, az adatok azt mutatják, hogy a gazdaság újraindítását sikeresen megkezdtük, így a második negyedévben két számjegyű növekedés várható Magyarországon – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött posztban. A cél éves szinten továbbra is az 5,5 százalékos bővülés elérése, ezért az újraindítást további intézkedésekkel segítjük, az ehhez szükséges költségvetési forrásokat biztosítjuk – írta a pénzügyminiszter. A bejegyzés szerint a Heti Gazdasági Index a lehető legaktuálisabb képet mutatja a magyar gazdaságról, a számításánál heti vagy akár napi rendszerességgel is elérhető mutatókat vesznek alapul a Pénzügyminisztérium szakértői, hogy a GDP alakulását tükröző mérést állítsanak elő.

HEGEDÜS ÉVA LETT AZ ÉV MENEDZSERE

Fekete István, Hegedüs Éva, Karikó Katalin, Madaras Liz, Pistyur Veronika, Tajta Ákos és Vidus Gabriella részesült az Év Menedzsere elismerésben a Menedzserek Országos Szövetsége által július 3-án immáron 26. alkalommal megrendezett az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. A Menedzserszövetség Év Menedzsere Díj kitüntetettje, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója így fogalmazott: „Köszönöm azoknak, akik hittek bennem és abban, hogy a Gránit Bank nem a hagyományos utat választotta. Külön köszönöm a részvényesek közül Demján Sándornak – aki már nem lehet közöttünk, de talán most onnan fentről mosolyog ránk –, aki bátor volt, és a válság mélypontján bankot alapított. Tudom, hogy ez a díj nem pusztán nekem szól, hanem egy egész csapatnak – a részvényeseknek, a stakeholdereknek, a munkatársaimnak –, akik egy olyan bank felépítésén dolgoztak velem együtt, amely a tevékenységét kizárólag a digitális üzleti modellre alapozta.” A díjat Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke, a Shell globális alelnöke adta át.

TARTALÉKOLNI KELL A VESZÉLYES IDŐKRE

Veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank budapesti logisztikai központjában a jegybankelnökkel tartott minapi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor, miután a jegybankelnök társaságában megtekintette az MNB által őrzött aranytartalékot, hangsúlyozta, ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, azt pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány. Matolcsy György, az MNB elnöke kiemelte: a jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy megtízszerezi Magyarország aranytartalékát, majd az elmúlt évben újabb bővítésről döntöttek, így a jelenlegi tartalék 94,5 tonna.

2021/27 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 07. 06. 15:54

FOTÓ: CARLOS GARCIA RAWLINS, REUTERS

NAGYTOTÁL

Nemzeti és pártzászlókat lobogtatnak a résztvevők a Kínai Kommunista Párt alapításának századik évfordulója kapcsán rendezett ünnepségen Pekingben, a Tienanmen téren, július elsején.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 07. 06. 15:44

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 07. 06. 15:44

| PUBLICISZTIKA |

MASZK NÉLKÜL

HŐNYI GYULA ROVATVEZETŐ

Gazdasági szaklapban Csukás Istvánt idézni meglehetősen szürreális, legalább annyira, mint amennyire ilyen időszakot élünk – minden tekintetben. A maszk elhagyása pedig olyan érzelmeket váltott ki a vásárlók körében, mint a számháború Csukás Nyár a szigeten című regényében (ebből született a Le a cipővel! című filmvígjáték, amelynek ugyancsak Csukás volt a forgatókönyvírója). Az első maszkmentes hétvége tulajdonképpen olyan volt a boltosoknak, mint a nyári nagy árleszállítás. Aki tehette, bekapcsolódott az össznépi vásárlásba, a kasszák előtti sorállásba.

A fogyasztás mint ökonómiai fogalom nagyban függ a pszichológiától. Sokan sok pénzt áldoznak a fogyasztói magatartás megfejtésére, de például a maszkviseléssel összefüggő vásárlói attitűdökkel kapcsolatban eddig meglehetősen kevés kutatást végeztek. Pedig borítékolható, hogy ez a védőeszköz nagyban befolyásolta a vevők döntéseit az eladáshelyeken. A maszk egy olyan eszköz, amely arra figyelmeztet: minél kevesebb időt tölts zárt helyen, közösségben. Intézd el gyorsan a bevásárlást, ne időzz sokat a szolgáltatás helyszínén. Ezzel takarékoskodásra is ösztönzött. Maszk nélkül nyugodtabban lehet körbenézni a boltban, ráérősen összefogdosni, megtapogatni a portékát, és persze van idő átgondolni a döntéseket. Ez nagyban hozzásegíti a hagyományos kiskereskedelmet az úgynevezett impulzusvásárlásból eredő pluszprofithoz. Talán sokan emlékeznek még rá, hogy a modern, nagy alapterületű áruházak üzletpolitikája nagyban épült erre az impulzusra: minél szélesebb a választék, annál biztosabb, hogy az eredetileg tervezettnél több pénzt hagy a vevő a kasszánál. Ez az üzletpolitika tűnt el, amikor megerősödtek (itthon is) a kemény diszkontok (persze mára náluk is tetten érhető az impulzusvásárlást erősen ösztönző eladáshelyi kommunikáció – az Aldi például a sajtok, a Lidl az élvezeti cikkek területén igyekszik extra eladásokra törekedni), és az áruválaszték a valós igényekre tervezett. A pandémia rátett egy lapáttal erre az attitűdre. Szinte sehol sem lehetett luxus- vagy kényeztető terméket eladni, mert a vevő kizárólag az előre összeállított saját listáját követte. Ha luxusra vágyott, azt a neten rendelte, már ha egyáltalán…

Ennek most vége. Egyrészt a netes boltok elköszönhetnek az eddigi bónuszaiktól, ugyanis a hagyományos kiskereskedelmi eladás továbbra is jövedelmezőbb egy kereskedőnek, mint az online értékesítés, tehát az üzletében igyekszik kedvezményeket kínálni, másrészt a vásárló maszk nélkül már nem fog kisietni onnan. Sőt, egyre több boltba megy be körülnézni, mászkálni, ötleteket gyűjteni. Ez már az adatokból is jól látszik. A heti kasszaforgalmi számok az utóbbi bő egy hónapban minden hétre bőven 12-15 százalék feletti forgalomnövekedést mutattak, ami persze azt is jelenti, hogy ezzel arányosan csökken a netes eladások bevétele.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A fogyasztás mint ökonómiai fogalom nagyban függ a pszichológiától.

8 | FIGYELŐ 2021/27

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 07. 06. 15:48

| SZÁMLÁLÓ |

EU-S FORRÁSOK: GAZDASÁGFEJLESZTÉSI BUMM

& [­L­MJ_ Pº_JQJI÷ Ɠ FX *: X PºQYX­L[JY­XN HNPQZX RFL^FWTWX_¥LN S^JWYJXJ F LF_IFX¥LKJOQJX_Y­X ­X F_ NSST[¥HN· [TQY &_ ZSN·G·Q JIINL KTQ^·X±YTYY RNSYJL^ J_JW RNQQN¥WI KTWNSYSFP ZL^FSNX YºGG RNSY F SJL^JIJ X_TQL¥QYF F MF_FN LF_IFX¥L PTWX_JWďX±Y­X­Y & QJLYºGG U¥Q^¥_FY Ɠ RNSYJL^ J_JW Ɠ F_TSGFS F ;NI­PKJOQJX_Y­XN UWTLWFRMT_ ­WPJ_JYY &_ FIFYTPG·Q F_ NX PNIJWÀQ 2FL^FWTWX_¥L JGGJS F M­Y­[JX UJWN·IZXGFS NX F SJYY· PJI[J_R­S^J_JYY YFL¥QQFRTP Pº_­ YFWYT_TYY F_F_ YºGG KTWW¥XMT_ OZYTYY RNSY FRJSS^NY GJƻ_JYJYY F Pº_ºXGJ AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELI OLDALA & 2FL^FWTWX_¥LSFP KTQ^·X±YTYY *: X KTWW¥XTP

AZ EU 2021–27-ES .)ö8?&07& 8? 1 0 198 ,;*9 8* MNQQN¥WI JZW·

2014–2020, RNQQN¥WI JZW·

1074,3

39,49

750,0

8,18

2FL^FWTWX_¥L MT__¥O¥WZQ¥XF F_ *: GÀI_X­O­MJ_

MFF

9FL¥QQFRN MT__¥O¥WZQ¥X ;¥RTP KTL^FX_Y¥XN FI·

Forrás: Európai Bizottság

0º_ºX FLW¥WUTQNYNPF

9ºGG­[JX U­S_ÀL^N PJWJY

Forrás: Európai Bizottság magyarországi képviselete

NGEU

3J]Y ,JSJWFYNTS

&? 2++ -*? 0&5(841 ) +ö'' 574,7&240 8 &1&540 2.11. 7) *:7 0TM­_N·X UTQNYNPF

200,4 88,0 258,6 77,8 Európai Európai 2J_÷LF_IFX¥LN 2J_÷LF_IFX¥LN Garanciaalap ;NI­PKJOQJX_Y­XN &QFU

*ZW·UFN 7JLNTS¥QNX +JOQJX_Y­XN &QFU

+TWW¥X *ZW·UFN 9FS¥HX K÷YNYP¥WX¥LF

*ZW·UFN 8_THN¥QNX &QFU 5QZX_

42,6

0TM­_N·X Alap

A SZÉCHENYI 2020 PROGRAM ÁLLÁSA*

EFOP

GINOP

IKOP

KEHOP

4 306,2 Mrd Ft

2 442,9 Mrd Ft

1 644,7 Mrd Ft

Igényelt támogatás

Igényelt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

1 564 Mrd Ft

1 149 Mrd Ft

Igényelt támogatás

3 141,8 Mrd Ft

1 946,8 Mrd Ft 1 895,3 Mrd Ft

Igényelt támogatás

1 268,8 Mrd Ft

Igényelt támogatás

503,2 Mrd Ft

Megítélt támogatás

351,4 Mrd Ft

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

933,1 Mrd Ft

2 501,8 Mrd Ft

*RGJWNJW÷KTWW¥X KJOQJX_Y­XN TUJWFY±[ UWTLWFR

,F_IFX¥LKJOQJX_Y­XN ­X NSST[¥HN·X TUJWFY±[ UWTLWFR

MAHOP

RSZTOP**

TOP

VEKOP

VP

41,3 Mrd Ft

2 290 Mrd Ft

391 Mrd Ft

2 675,9 Mrd Ft

.SYJLW¥QY Pº_QJPJI­X KJOQJX_Y­XN TUJWFY±[ UWTLWFR

Igényelt támogatás

Igényelt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

35,6 Mrd Ft 17,2 Mrd Ft

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

10 Mrd Ft

2FL^FW MFQLF_I¥QPTI¥XN TUJWFY±[ UWTLWFR

Igényelt támogatás

41,3 Mrd Ft

1 575,8 Mrd Ft

36,0 Mrd Ft

7¥X_TWZQ· X_JR­Q^JPJY Y¥RTLFY· TUJWFY±[ UWTLWFR

1 464,2 Mrd Ft

9JWÀQJY ­X YJQJUÀQ­X KJOQJX_Y­XN TUJWFY±[ UWTLWFR

*2021. VI. 30-i állapot szerint; **2020. XII. 31-i állapot szerint

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

1 146,2 Mrd Ft

KÖFOP**

0ºWS^J_JYN ­X JSJWLNF MFY­PTS^X¥LN TUJWFY±[ UWTLWFR

270,2 Mrd Ft

0º_NLF_LFY¥X ­X Pº_X_TQ Y¥ ­ L¥QYFY¥X KJOQJX_Y­X TUJWFY±[ UWTLWFR

ÖSSZESEN

Igényelt támogatás

15 894,8 Mrd Ft

Igényelt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

Megítélt támogatás

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

0Nƻ_JYJYY Y¥RTLFY¥X

Igényelt támogatás

227,7 Mrd Ft 181,7 Mrd Ft

;JWXJS^P­UJX 0º_­U 2FL^FWTWX_¥L TUJWFY±[ UWTLWFR

1 513,8 Mrd Ft

11 233,6 Mrd Ft 9 085,4 Mrd Ft

646,9 Mrd Ft

;NI­PKJOQJX_Y­XN UWTLWFR

Forrás: palyazat.gov.hu

2021. 07. 06. 15:48

| CÍMLAPON | IZER NORBERT

KÖZEL MÁSFÉL MILLIÓ SZÜLŐ KAPHAT ADÓ-VISSZATÉRÍTÉST

10 | FIGYELŐ 2021/27

F_10-13-Izer.indd 10

2021. 07. 06. 16:06

| CÍMLAPON | IZER NORBERT

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

IZER NORBERT | „A koronavírussal sújtott 2020-as esztendőt leszámítva az elmúlt években rendre meghaladtuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, s most megvan az esélyünk az 5,5 százalékos GDP-bővülés elérésére is. Így nagyjából 1,4 millió magánszemély kaphatja meg a már bejelentett adó-visszatérítést. A gyermeket nevelő családok jogosultak erre” – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Figyelőnek.

Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap júniusi csúcskonferenciáján bejelentette, hogy ha a GDP-növekedés idei mértéke eléri az 5,5 százalékot, akkor minden gyermeket nevelő szülőnek a jövő év elején visszaadják az átlagjövedelem adószintjéig a befizetett személyi jövedelemadót. A gazdaság újraindításának a szemszögéből milyen hosszú távú hatásai lesznek ennek a döntésnek?

– A tervezett családi adó-visszatérítés legfontosabb elemei a nemzeti konzultáció folyamán dőlnek majd el. A kormány megkérdezi a magyar lakosságot, hogy támogatja-e ezt az intézkedést. A konzultáció azért fontos, mert gyakorlatilag egy olyan adóintézkedést vezetne be a kabinet, amelyre a múltban nem volt példa. Ilyen lépésnek hazánkban nincs előtörténete, nincs tapasztalatunk arról, hogy ez miként működik és hogyan fogadja a lakosság. Ezért lényeges, hogy a tervezett lépést így erősítsük meg. Ha az intézkedést jóváhagyják a lakosok, illetve lesznek olyan pontok, amelyekkel az állampolgárok többsége egyetért, akkor végrehajtjuk az adó-visszatérítést.

A tervezett lépéshez feltételként a bruttó hazai termék 5,5 százalékos növekedését társította a kormányfő. Ez azt jelenti, hogy egy nagyon masszív, a korábbi években nem látott GDPbővülés kell ahhoz, hogy ez az adó-visszafizetés megtörténjen. Minden esélyünk megvan egy 5,5 százalékos gyarapodás elérésére, számos makrogazdasági elemző is ennél nagyobb növekedést valószínűsít. Nem szabad azonban elfelejtenünk: a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindig van egyfajta bizonytalanság abban, hogy lesz-e negyedik hullám, illetve úgy tud-e kilábalni a gazdaság, ahogy ezt a mai tudásunk szerint várjuk. Ezért rendkívül fontos, hogy a kormány a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközzel támogassa a bővülést, így már a közeljövőben újfajta intézkedéseket is bejelenthet. Az a várakozásunk, hogy ha jól csináljuk, akkor meglesz az 5,5 százalékos gyarapodás, és meg lehet valósítani az adó-visszatérítést.

– Hány adófizetőt érinthet a tervezett lépés? Nem akarták esetleg másra fordítani a várható növekedésből származó forrásokat, illetve a bejövő adóbevételeket?

– A gyermekes családok lehetnek jogosultak erre. Nagyságrendileg mintegy 1,4 millió magánszemély részesülhet benne; a családi adókedvezményre jogosultaknak jár a térítés, és mindkét szülőnek visszaadják a befizetett adót. A visz2021/27 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Izer.indd 11

2021. 07. 06. 16:06

| CÍMLAPON | IZER NORBERT

szatérítés felső határa az átlagbér adószintje, emiatt a legtehetősebbek, a legnagyobb keresetűek nem kapják meg a teljes összeget, az átlagbér alatt keresőknek viszont visszautalják a teljes befizetett szja-jukat. Azért különleges ez az intézkedés, mert ahogy a miniszterelnök is fogalmazott, rengeteg ötlet elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági növekedésből keletkező többletjövedelmet hová adja, mely területre fordítsa a kormány. Az infrastrukturális beruházásoktól kezdve az oktatáson át az egészségügyig rengeteg helyük lenne ezeknek a bevételeknek. Orbán Viktor egy olyan lépést jelentett be, amellyel visszaadják annak a lakossági körnek a befizetett szja-összegeket, amely a legnagyobb terhet viselte a koronavírus-járvány alatt. Meggyőződésünk, hogy ez a családosok köre, mert a kisgyermekekkel otthon kellett maradni a szabadság vagy a fizetés nélküli szabadság terhére, főleg abban az időszakban, amikor az iskolákat sem lehetett látogatniuk a tanulóknak. Azt gondoljuk, hogy a gyermeket nevelő szülőknek van a leginkább szükségük arra, hogy a vírushelyzet miatti visszaesést valahogy kompenzáljuk, ezért nekik jár majd vissza a befizetett szja. Ezek a visszautalt pénzek a gazdaság újraindulását is segítik majd, mert ennek a tervezett intézkedésnek van egy GDP-növelő hatása. Az jól látszik, hogy az adó-visszatérítés következtében mintegy 550 milliárd forintot kaphatnak vissza a családok, de a részletszabályokat a konzultáció eredményének a tükrében dolgozzuk majd ki. Jó esély van arra, hogy ebből az összegből többletfogyasztás is megvalósul, a családok feltölthetik a megcsappant tartalékaikat, de a visszaadott pénzeket meg is takaríthatják. A korábban elhalasztott nagyobb volumenű vásárlásokra így lesz fedezet, ami pedig növelheti az adóbevételeket, támogatja a gazdaság újraindítását és serkenti a GDP bővülését.

A magyar válságkezelés a célzott intézkedésekre fókuszált, a vállalkozások likviditási helyzetét igyekezett jobbá tenni, az elsődleges szempont a munkahelyek megtartása volt. Ez az adó-visszatérítés egy olyan elem, amely a családok helyzetét javítja. A lépés szabályozását – amennyiben ezt a konzultáció folyamán megerősítik – várhatóan törvényben rögzíti az Országgyűlés, mégpedig az őszi ülésszakán.

– A kormányfő a Világgazdaság csúcskonferenciáján arról is szólt, hogy Magyarország nem támogatja a G7-államok által javasolt globális vállalati adót. Ez év június 5-én ezek az országok arról állapodtak meg, hogy kívánatos lenne egy 15 százalékos minimális társaságiadó-kulcs bevezetése szerte a világban. Mi az ezzel kapcsolatos magyar álláspont lényege?

– Nagyon sok ország nem célzott intézkedéssel próbálta orvosolni a gazdasági nehézségeket, hanem viszonylag széles körben, mindenféle kötöttség nélkül adott készpénzt, csekket, könnyen elkölthető forrást a lakosságnak, s most ezt valahogy finanszírozni kell. Az Egyesült Államok és sok nyugat-európai ország az adóemelést választotta. A vállalkozók terheinek a növelésével akarják ezt megoldani. Ahhoz, hogy a hazai cégeiket meg tudják adóztatni, az is kell, hogy ne le-

gyenek versenyhátrányban ezek a vállalkozások. Az amerikai vagy a nyugat-európai társaságok nyilván nem néznék jó szemmel, ha nagy adóteher sújtaná őket, míg a világ többi részén a vállalkozások egy kisebbel szembesülnének, ezért a globális minimumadó témája nagyon aktuális, sőt akut kérdéssé vált az USA és sok nyugat-európai állam számára. Valójában az a célja ennek a tervezett intézkedésnek, hogy globális szinten megnöveljék az adómértékeket, a cégek adóztatása mindenhol nagyobb legyen. Az elgondolás viszont egy egészen más alapelvből indult ki, olyanból, amelyet hazánk teljes mellszélességgel támogatott. Eredetileg az volt ennek a munkának az alapja, hogy az adóelkerülés ellen lépjünk fel, ne engedjük meg, hogy mesterséges adóstruktúrákkal kibújjanak a fizetési kötelezettségük alól bizonyos multicégek, ne játsszák ki úgy a szabályokat, hogy sehol se kelljen adót fizetniük. Ezzel a fellépéssel Magyarország is abszolút egyetértett, ezért kezdett a kormány aktívan együttműködni az OECDvel. Az elmúlt időszakban azonban jelentősen megváltozott ennek a munkának az iránya. A tervezett globális minimumadó nem egy adóelkerülés elleni eszköz, hanem olyan intézkedés, amely világszinten megemeli az adószinteket, azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek valós gazdasági tevékenységet folytatnak. A termékeket gyártóknak és a szolgáltatóknak is nagyobb lesz a terhelése, ha az elképzelést a jelen formájában fogadják el. A mesterséges adóelkerülő struktúrákat természetesen meg kell adóztatni, viszont az, hogy egy Magyarországon működő autógyár vagy egy itt tevékenykedő szolgáltató központ milyen adórendszerben működik, az magyar szuverenitási kérdés, az már a mi kompetenciánk. Úgy gondoljuk, hogy a hazai cégek adózási környezetét, a nálunk folyó valódi gazdasági tevékenységek adóztatását kizárólag Magyarország, a magyar kormány alakíthatja/döntheti el. Most a globális minimumadó tervezett szabályozása már afelé hajlik, hogy az adózást akkor is befolyásolja, ha a társaságok valódi gazdasági tevékenységet folytatnak. Nem ez volt az eredeti javaslat célja, ezért a magyar kormány nem tudja támogatni.

Július 1-jén, az OECD kibővített ülésén nyolc országgal együtt hazánk is azon az állásponton volt, hogy további egyeztetésekre van szükség, és mivel a jelenlegi formájában számunkra nem fogadható el a globális minimumadó, ezért nem álltunk a bevezetés mellé. Most folytatjuk a tárgyalásokat.

Szeretnénk elérni azt, hogy visszataláljunk az eredeti célokhoz és szűkítsük az adóelkerülés lehetőségét. A digitális cégek adózására sem sikerült még megfelelő választ adni, ebben is folytatni kell a tárgyalásokat az OECD-vel.

– A válságkezelésre kialakított adócsomagnak melyek a legfontosabb elemei? Milyen intézkedések vannak még hátra a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel 2016-ban kötött bérmegállapodásból?

– A magyar Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései még az EU-ban is rendkívüli méretűnek számítanak. A gazdaságvédelemre fordított összeg eléri a GDP 30 százalékát, ezzel hazánk a második helyen áll az uniós rangsorban. A kor-

12 | FIGYELŐ 2021/27

F_10-13-Izer.indd 12

2021. 07. 06. 16:06

| CÍMLAPON | IZER NORBERT

NÉVJEGY Negyvenéves, okleveles közgazdász.

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem gazdálkodási szakának a számviteli fő szakirányán szerzett okleveles közgazdasági diplomát 2004-ben, majd adótanácsadói képesítést 2007-ben.

2004–16-ban a PricewaterhouseCoopers magyarországi leányvállalatának az adótanácsadója volt.

2016-tól 2018-ig a volt Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett.

2018-tól a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Angolul és németül beszél. Nős, egy gyermek édesapja.

mány válságkezelésre kialakított csomagjában rengeteg adóintézkedés szerepelt, számos adócsökkentő lépéssel tudtuk mérsékelni a vállalkozások közterheit. Mintegy 1000 milliárd forintot hagytak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál ezek a könnyítések. Ezek közül a szociális hozzájárulási adó (rövid, közismert nevén szocho) kulcsának az újabb csökkentését emelném ki. Ezzel át is térhetünk a 2016os bérmegállapodásra, amelynek a leglényegesebb eleme éppen a szocho mérséklése. Az egyezménynek olyan a szabályrendszere, hogy az intézkedések alapja a reálbér-növekedés.

Ennek a megvalósulását nézzük, és amikor a 6 százalékos javulás megtörténik, akkor a következő negyedévtől tudjuk csökkenteni a szocho kulcsát 2 százalékponttal. A koronavírus-járvány idején ettől a feltételtől, ennek vizsgálatától eltekintettünk, ez esetben a kormány előbbre hozta a mérséklést.

Most viszont már törvényben rögzítettük, hogy 2022. július elsejétől újabb 2 százalékponttal csökken a munkára rakódó adóterhek mértéke.

Formailag a kormány javaslata alapján ez úgy valósulna meg, hogy a másfél százalékos szakképzési hozzájárulást beolvasztjuk a szochóba, így eltűnik egy adónem, azaz a szakképzési hozzájárulás megszűnik, és a szocho további fél százalékponttal mérséklődne – a kettő együtt kiadja majd a 2 százalékpontos köztehermérséklést. Az adónem eltűnésével az adóadminisztráció is jelentősen csökken, és így a hat lépcsőből álló korábbi bérmegállapodásból az ötödiket is meglépi a kabinet. Ez azt jelenti, hogy már csak egy lépés maradna, amikor újabb 2 százalékponttal kell mérsékelni a szochót.

Amikor 2016 végén elkezdtük a bérmegállapodás pontjainak a kivitelezését, akkor 28,5 százalék volt a szocho és a szakképzési hozzájárulás együttes szintje. Ez a folyamat végén 13 százalékra megy le, azaz a cégeket terhelő, a munkára rakodó közterheket kevesebb mint a felére tudnánk mérsékelni. Ezzel elérnénk a V4-államok átlagát, ami már versenyképessé tenné a magyar munkaerő adóztatását régiós szinten.

A kormány célja továbbra is az, hogy a munkára rakódó adóterheket jelentősen csökkentse – ebben óriási eredményeket értünk el. Világszinten a legnagyobb adómérsékléseket Magyarország valósította meg az elmúlt három-négy évben.

A jövőben is ez lehet gazdaságunk versenyképességének az egyik legsikeresebb és leghatékonyabb eleme.

A csökkenést jól mutatja, hogy míg 2010. január 1-jén tizenegy adófajta terhelte a munkabért, addig 2022. július 1-jétől csak háromféle lesz: az szja, a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék.

Ez a folyamat egy nagy béremelési dinamikával párosul. A magyar kormány e szempontból úgy tudja támogatni a vállalkozásokat, hogy az adózás terén engedményeket tesz nekik, így a versenyképességük javítása mellett ki tudják gazdálkodni a megnövekedett bérterheket. Összességében a gazdaságban jelentős keresetjavulás tapasztalható, ami szükséges is ahhoz, hogy a hazai gazdaság sebességet váltson, javuljon a cégek termelékenysége, hatékonysága. Az alacsony szintű munkaerőköltségre épülő gazdaság a múlté, arra már nem lehet sikeres gazdaságpolitikát építeni, hogy alacsonyak a bérek. Az extenzív bővülés korlátait elértük, egy intenzív növekedésre van szükség. Most már jól képzett, megfelelő tudású, hatékony munkaerő kell, ami nyilvánvalóan emelkedő bérekkel párosul majd.

– Végezetül egy a modern, gyorsuló pénzügyi szolgáltatásokat érintő kérdés. Miért volt szükség arra, hogy a bitcoin, illetve a kriptodevizák adóztatása bekerüljön a magyar adócsomagba?

– Az elmúlt években a kriptók a modern gazdaság mind elfogadottabb elemeivé váltak. Immár több száz ilyen virtuális fizetőeszköz létezik, és a legnagyobb vállalatok közül páran tartanak maguknál belőlük, méghozzá nem kevés összeget.

Szakmai becslések szerint a digitális pénzek piaca Magyarországon nem is olyan kicsi: több tízezer embernek lehet ilyen megtakarítása, összességében akár háromszázmilliárd forint értékben. Eddig külön paragrafus nem szabályozta e devizák adóügyi helyzetét, úgynevezett egyéb jövedelemként kellett utánuk adót fizetni, ez viszont igen nagy elvonást jelentett.

Ez jövőre már csak 15 százalékos lesz, ami nagyjából a fele az eddiginek. Komplett szabályrendszer is kerül az adómértéket meghatározó regula mellé, így téve világossá, hogy például vásárláskor, bányászatkor vagy valamilyen tevékenység elvégzésének a kifizetésekor miként alakul az átadott, megszerzett kriptopénzek adóügyi helyzete.

TÓTH BALÁZS

2021/27 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Izer.indd 13

2021. 07. 06. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TESZTSZTRÁDA ÖNVEZETŐ AUTÓKNAK

Az újonnan átadott ZalaZone-útvonal világviszonylatban is egyedülálló. Hamar Zoltán, a ZalaZone tesztpályát ellenőrző Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója különlegességének okairól beszélt lapunknak. „A szakasz egyedisége abban rejlik, hogy a konkurens

tesztpályákon sehol sem található autópályás tesztkörnyezet, mert építésük idején, 20-30 évvel ezelőtt nem volt rá piaci igény. Az elmúlt évtizedben megjelent asszisztens/önvezető funkciók jellemzően

autópályás körülmények között tudnak megfelelően működni a környezet viszonylagos egyszerűsége miatt (szintbeli kereszteződések hiánya, fizikailag elválasztott menetirányok, hasonló járműsebességek). Így az autóipar szereplői (akik a tesztpálya bérlői is egyben – a szerk.) részéről nagyon határozottan megjelent

FOTÓ: PEZZETTA UMBERTO, ZALAI HÍRLAP

ZALAZONE | A napokban adták át a ZalaZone tesztpálya legújabb szakaszát, amelyen az önvezető gépkocsikat autópályás körülmények között lehet kipróbálni. Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a ZalaZone egy olyan kutatás-fejlesztési környezetet hoz létre, amely Közép-Európában egyedülálló, így az országot fejlesztési lokációként sokkal vonzóbbá teszi az itt lévő és az újonnan érkezett iparági szereplők számára is.

14 | FIGYELŐ 2021/27

F_14-15_onvezetoauto.indd 14

2021. 07. 06. 15:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

az igény a sztrádás körülmények között végzett biztonságos tesztelésre” – fejtette ki a szakember. Az útszakasz kétszer két sáv plusz leállósávos autópályát jelent, az etap hossza közel 1600 méter.

OKOSVÁROS

Az imént említett ipari szereplők részéről több szempont is felmerült. A legfontosabb ezek közül a teljesen realisztikus kialakítás, valamint a minél nagyobb változatosság biztosítása az útszakaszon. Ennek megfelelően kapott az autópálya két sávot plusz leállósávot mindkét irányban, ezért alakítottak ki sztrádahidat is a szakaszon, ennek okán került az etapra két lehajtó és két felhajtó ág is. A pálya az aszfalt mellett betonburkolatú szakaszt is tartalmaz, a korlátok többféle kivitelben készültek el. Arról, hogy hány „hagyományos”, elektromos és önvezető autót tesztelnek a ZalaZone-on, Hamar Zoltán kifejtette: a tendencia az, hogy az önvezető és elektromos funkciók tesztjeinek az aránya egyre nagyobb a most még domináns járműdinamikai próbák mellett.

A ZalaZone-on belül „okosvárost” is építenek, amelyben egy városi úthálózatot modelleznek. Felvetettük, hogyan áll ennek építése, továbbá mit jelent majd a teljes készültségi szint, a gyártók pontosan milyen körülmények között próbálhatják ki az autóikat. A szakember kifejtette: a smart city pályaelem úthálózata elkészült; pillanatnyilag az épülethomlokzatok kivitelezése folyik, ezek 600 méter hosszan és legfeljebb 10 méteres magasságig szimulálnak valódi épületeket. A teljes befejezés kora őszre várható, ami azt jelenti, hogy egy minden szempontból realisztikus, épületekkel, különböző csomópontokkal és városképi elemekkel tarkított, 15 hektáros városi környezet valósulhat meg.

JÖNNEK A LYNXEK IS

A ZalaZone fontos eleme a fejlett vezetéstámogató rendszerek tesztelésére szolgáló pályaelem is. Az úgynevezett ADASA ZALAZONE SZTRÁDASZAKASZ RAJTVONALÁN VÍGH LÁSZLÓ PARLAMENTI KÉPVISELŐ ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ MINISZTER. AZ ÖNVEZETŐ AUTÓKNAK IS KIVÁLÓ TEREP LEHET A 1,6 KILOMÉTERES MODELLEZETT AUTÓPÁLYA

felületen az utolsó simításokat végzik, július közepén az első felhasználók már igénybe is vehetik a tesztpálya ezen szakaszát. Ennek kapcsán fontos megemlíteni a ZalaZone digitális felszereltségét, az elektromos autók töltési infrastruktúráját. Hamar Zoltán elmondta: a járművek egymás közötti és az infrastruktúrával való kommunikációját az úgynevezett V2X biztosítja. Ezen technológia kipróbálására szolgál a tesztpályán kialakított 5G-hálózat, valamint egyéb kommunikációs rendszerek is. Másik fontos és érdekes terület a pálya virtualizálása, szimulációs rendszerekbe való integrációja. Ebben az innovációban a ZalaZone-nak különösen intenzív az együttműködése az egyetemi partnerekkel. Mindemellett komoly feladat az is, hogy a tesztek alatt ke-

együttműködés valósul meg a gyár és az tesztpálya között, azt mondta: a pályaelemek közös használata mellett a jövőben együtt végzett k+f projektek is megvalósulhatnak.

INNOVÁCIÓS HÚZÓHATÁS

A ZalaZone ez év végére elkészülő elemeinek a teljes költsége 45 milliárd forintot tesz ki. A tesztpályával kapcsolatos kormányzati tervek arról szólnak, hogy a

A ZalaZone az elektromobilitás, önvezetés területén nyújt újszerű megoldásokat, amelyek meghatározzák az elkövetkező évtizedeket. letkező egyre nagyobb mennyiségű adatot miként tudják kezelni, ennek kidolgozása is folyamatban van. Az elektromos töltési infrastruktúra pillanatnyilag hat töltőből áll, ezek maximum 150 kW teljesítményre képesek. Az év végéig tovább bővítik a rendszert, 350 kW-os teljesítményig.

Izgalmas partneri viszonyt jelenthet a tesztpálya közelében nemsokára felépülő, Lynx harcjárműveket előállító gyárral kialakított kapcsolat. A magyar–német vegyesvállalat új eszközei számára milyen külön speciális szakaszokat építenek? – vetettük fel. „A Lynx páncélozott csapatszállítói eszközei lánctalpas kivitelűek, így a tesztpálya már elkészült elemeit nem használhatják. Az üzem saját gyártósor végi (end of line) etapokat és speciális laborokat épít majd a tesztpálya nyugati részén. Ezeket az elemeket a ZalaZone ügyfelei is használhatják, gumikerekes járművekkel is. Ezzel párhuzamosan pedig a keleti oldalon megkezdődött egy olyan kiegészítő offroados környezet tervezése, amely még több tesztlehetőséget nyújt mind lánctalpas, mind gumikerekes civil és katonai járművek részére” – magyarázta az ügyvezető igazgató. Arról, hogy milyen

nemzetgazdasági hatásokat is figyelembe véve a beruházás tíz esztendő alatt megtérülhet. Operatív szinten az az elvárás, hogy legkésőbb a jövő évtől nyereséget termeljen. A szakember arra is kitért, hogy miért jelentős fejlesztés a ZalaZone a térség és az innovációs iparágak szempontjából. „A tesztpálya jelentősége abban rejlik, hogy Magyarországon egy olyan kutatás-fejlesztési környezetet hoznak létre, amely Közép-Európában egyedülálló, így az egész országot kiemeli és sokkal vonzóbbá teszi fejlesztési lokációként mind a már itt lévő, mind az újonnan érkezett iparági szereplők számára. Ez a hatás pedig azért is tud különösen erős lenni, mert olyan területeken (elektromobilitás, önvezetés) nyújt újszerű megoldásokat, amelyek meghatározzák az elkövetkező évtizedeket. Fontos még megemlíteni, hogy ez a k+f környezet nemcsak a tesztpályát jelenti, hanem a hozzá kapcsolódó és már most is jelentős egyetemi, kutatóintézeti tevékenységeket, vagy akár jogszabályokat is. Ez a hatás természetesen Zalaegerszegen jelenik meg a leglátványosabban, de a budapesti fejlesztőintézetek versenyképességét is ugyanúgy javítja” – érvelt Hamar Zoltán.

PINDROCH TAMÁS 2021/27 FIGYELŐ | 15

F_14-15_onvezetoauto.indd 15

2021. 07. 06. 15:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Megjelent a kormányhatározat a Budapest Diákváros kiemelten közérdekű beruházás megvalósításáról és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, illetve a részére történő állami vagyonjuttatásról.

Már 2018-ban született egy kormányzati döntés arról, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti, a Fudan Egyetem itteni felsőoktatási működésének a támogatásáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére. E szerint hazánk és a távol-keleti ország megegyezett az univerzitás nálunk folytatandó

Egyetem a Kínában rendelkezésre álló akkreditációja keretében adja majd ki a felsőoktatási fokozatot tanúsító okleveleket az intézmény itteni képzéseiben részt vevő hallgatóknak.

Ehhez képest politikai botrány csak ez év tavaszán lett az ügyből, amikor az ellenzék – Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgár-

ROBOT FOGADJA AZ ELSŐÉVES HALLGATÓKAT SANGHAJBAN, A FUDAN EGYETEMEN. NÁLUNK EGYELŐRE A FUDAN ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE ZAJLIK

tevékenységével kapcsolatos együttműködésről a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, különös tekintettel a gazdaságtudományokra, a társadalomtudományra és az informatikai képzésre. Emellett arról is megállapodtak, hogy a Fudan

mestere – azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy a tervezett diákváros helyett akarja megépíteni Ferencvárosban az intézményt. Erről azonban szó sem volt, hiszen a kormányzati tervek alapján az egykori Nagyvásártelep területén a Budapest Diákváros és a Fudan Egyetem campusa is megépül majd.

A legfrissebb, júniusi kormányhatározat a diákváros számára átadott állami ingatlan vagyon tulajdonosi jogainak a gya-

korlására az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A fejlesztési célra átadott területek továbbra is az állam tulajdonában maradnak, az ÉMI lesz az építtető. A cégben az államot megillető társasági részesedés feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességéért az Emberi Erőforrások Minisztériumának a vezetője, Kásler Miklós felel.

A beruházás folyamán létrehozott épületek, építmények és egyéb vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek. Az állami cég a korábbi építtető, a Budapest Fejlesztési Központ jogutódja lett az előkészítési feladatok elvégzésében.

A kormányhatározat szerint létrejött a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, amely közérdekű szervezet formájában működik. A létesítéskor az állam képviseletében ugyancsak Kásler Miklós járt el.

Az univerzitást az alapítvány a felsőoktatási törvény alapján magyarországi székhellyel, államilag elismert felsőoktatási intézményként hozza létre és működteti.

Az állam vagyonjuttatásként öt állami ingatlant biztosít a területen.

Az ellenzéki vádak között szerepelt, hogy a Fudan – amely a világ 34. legjobb egyeteme – a Kínai Kommunista Párt ideológiáját terjeszti majd Magyarországon. Ezt a Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetében megtartott minapi konferencián nemzetközi előadók határozottan cáfolták. David Goodman, a szucsoui Xi’an Jiaotong-Liverpool University professzora azt mondta: nevetségesek azok az aggodalmak, amelyek szerint az intézmény a kommunizmust terjeszti majd Európában. Ugyanezen az állásponton volt Simon Marginson, az Oxfordi Egyetem professzora. Úgy vélekedett: az akadémiai szabadságot sem kell túlságosan félteni a kínai egyetemeken; ez biztosítva van, hiszen e nélkül egy univerzitás sem tudna működni.

PT

FOTÓ: LIU YING, EUROPRESS/AFP

ÁLLAMI INGATLANOK A FUDAN HUNGARY ALAPÍTVÁNYNAK

16 | FIGYELŐ 2021/27

F_16-17_Fudan_koltsegvetes.indd 16

2021. 07. 06. 15:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

LETÖRIK AZ ÉPÍTŐANYAGÁRAK DRÁGULÁSÁT

FOTÓ: MTI

ÁRROBBANÁS | Több kormányzati intézkedést is bejelentett a minap Orbán Viktor miniszterelnök, amelyekkel lefékeznék az építőanyagárak emelkedését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése nyomán a megyei kormányhivatalok az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.

Októbertől a kormány kiviteli korlátozást rendelt el az építőipari termékekre, továbbá az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetén extraprofitadót vezet be – jelentette be a legutóbbi rádióinterjújában Orbán Viktor. Ennek hátterében pedig az áll, hogy rekordmértékben drágultak az alapanyagok árai Magyarországon, amely a kormány szerint elfogadhatatlan. A miniszterelnök a Kossuth rádióban elmondta, hogy részben azért „szaladtak el” az építőipari anyagok árai néhány terméknél, mert megnőtt az országból kivitt menynyiség. Az ősz második hónapjáig azonban várni kell, tudniillik ezt előbb be kell jelenteni Brüsszelben, majd az Európai Uniónak engedélyeznie kell, a procedúra pedig négy hónapig eltart. Addig a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezet be a kormány.

Közben az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyagnál extraprofitadót terveznek bevezetni. A miniszterelnök példaként a kavicsot és a sódert említette, amelyeknél ezt mindenképpen megteszik, de vizsgálnak más termékeket is. Egyes építőanyagok esetén olyan extraprofitot akarnak realizálni a vállalkozók, ami nem fogadható el. Ezért ha bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal a kormányzat, az afölötti ellenérték kilencven százalékát el fogja vonni. Szükséges a kormányzati beavatkozás, mert a lakásfelújítási állami támogatások nem az érintettekhez jutnak el, hanem azokhoz, akik az építőipart, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezükben.

Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és a gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a miniszterelnök fő-

tanácsadója, kiemelvén: a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével. A szakma indokoltnak tartja az állami beavatkozást.

Nagy Márton szerint az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a válla-

TÁMOGATÓ AZ ÉVOSZ IS Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is azt javasolta a kormánynak, hogy az exportra szánt termékek nagyobb részét átmenetileg hazai vevőknek értékesítsék, és vizsgálják meg, hogy ezt milyen intézkedésekkel lehet elérni.

lati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat. Ezért indokolt szerinte az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, és ez több hónapig is eltarthat. A miniszterelnök főtanácsadója hozzátette: az extraprofitra vonatkozó intézkedések egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkoznak, de várhatóan kiterjednek a cementre, valamint adott esetben egyéb termékekre is.

Idetartozik, hogy a fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának drasztikus áremelkedések miatt szükségessé vált fokozott ellenőrzésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelkezése alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.

SZAJLAI CSABA 2021/27 FIGYELŐ | 17

F_16-17_Fudan_koltsegvetes.indd 17

2021. 07. 06. 15:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FILMSZTÁROK BUDAKALÁSZON?

STÚDIÓ | Etyek és Fót mellett Budakalász is felkerülhet a világ filmstúdiótérképére. A napokban derülhet ki, hogy az ottaniak támogatják-e a Marvel, a Netflix, a Walt Disney produkcióinak helyet adó létesítmény megépítését. A helyi képviselő-testület júliusban dönthet arról, megadja-e a beruházónak az építési engedélyt. „A filmstúdió számára a város külterületén kiszemelt helyszín a Gyógynövénykutató Intézet és a Metro áruház mögött fekszik, a tulajdonosa a GYNK Ingatlanfejlesztő Zrt. Az eladási szándékot nem, de a hasznosítás lehetőségeit a helyi építési szabályokon keresztül befolyásolhatja az önkormányzat. A szántóterület jelenleg nincs felruházva építési jogokkal” – mondta megkeresésünkre Péterffy Gábor, Budakalász önkormányzata polgármesteri kabinetjének a vezetője. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Asset Management Zrt. a közelmúltban egy filmstúdió építésének a tervével kereste meg a Pest megyei város vezetését.

INNOVATÍV MEGOLDÁSOK

A filmstúdió tervezett helyszíne távol esik a település belső lakóövezetétől, de a Duna-parti területek nyugalmára közvetlenül is hatással lenne. A város által a tervezett projektről kiadott tájékoztató

füzet szerint ezt a területet a szerkezeti terveken évtizedek óta gazdasági-intézményi hasznosításra jelölték ki. A tulajdonos már korábban jelezte az ingatlan értékesítésére vonatkozó határozott szándékát. E hellyel kapcsolatban a korábbi években, évtizedekben már számos beépítési lehetőség felmerült, köztük komoly lakócélú, valamint ipari-kereskedelmi hasznosítás is szóba került. „A kiváló elhelyezkedés miatt hosszú távon valószínűleg nem tartható fenn a jelenlegi mezőgazdasági hasznosítás, ám az, hogy végül miként hasznosul a terület, az az önkormányzat jelenlegi preferenciáin túl a későbbiekben más érdekektől is függhet” – írták. A befektetők egy kategóriájában mintaértékű projektet szeretnének megvalósítani Budakalászon, ahol a világ egyik legkorszerűbb filmstúdiója lenne. Céljuk, hogy a fenntarthatóság és az ener-

ETYEK ÉS FÓT IS STÚDIÓKÖZPONT A 2004-ben elfogadott filmtörvény nagy lökést adott a filmiparnak. Az Orbán-kormány még enyhített is a filmgyártáshoz kapcsolódó, addig is kedvező adózási kötelezettségen: 2018 júniusától az adókedvezmény 25-ről 30 százalékosra nőtt. Nem véletlen tehát, hogy a külföldi filmes cégek az elmúlt években Magyarországon forgatták nem egy nagy produkciójukat.

2007-től működik Etyeken a Korda stúdió, ahol több világsikert elért filmsorozat és mozifilm is készült. Fóton a Mafilm telephelye ugyancsak fontos forgatási célpontja a külföldi filmeknek. A kormány tavaly döntött arról, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében fejlesztik az objektumot. Ez azt jelenti, hogy minden idők legnagyobb állami forrásából biztosított stúdiófejlesztése valósulhat meg: a fóti létesítmény kapacitása közel az ötszörösére nőhet.

giahatékonyság szempontjai maximálisan érvényesüljenek, a környezetterhelés minimális legyen. Szeretnék, hogy az innovatív gondolkodás az építészeti megoldásokban is tükröződjön. A jelenlegi hasznosítás viszonylatában a terület biológiai aktivitása tájépítészek szerint egy jelentős méretű véderdő telepítésével, illetve kellő arányú zöldfelület kialakításával megtartható – áll a tájékoztató füzetben. A beruházó Market Asset Management Zrt.-t a honlapján keresztül megkerestük kérdéseinkkel, de nem kaptunk válaszokat.

KÉTSZÁZMILLIÓS ADÓBEVÉTEL

Mindenesetre az önkormányzat arról adott hírt a budakalásziaknak, hogy a nemzetközi filmipar legnagyobb szereplőinek – pl. Marvel, Netflix, Walt Disney – a produkciói jönnének a településre. A forgatások jellemzően 3–12 hónapig tartanak. Elsősorban stúdióban, zárt térben zajlanak, de külső forgatási helyszínek is vannak. Utóbbiak zajjal járhatnak, különösen a díszletépítés és -bontás időszakában. Az ingázók napi autóforgalma jelentős, de az általános iránnyal éppen ellentétes lenne: reggel 6 és 8 óra között Budapestről Budakalász felé, este 7 és 9 óra között pedig Budakalászról Budapest felé utaznának a stábtagok. A terület fekvése alapján a forgalom a város belső területeit várhatóan kisebb mértékben érintené, a 11-es útra és az M0sra koncentrálódna. A produkciók kiés beköltözése idején kamionforgalom is terhelné a 11-es főút és a stúdió közötti szakaszt.

A tervek szerint nem csupán filmgyártás, hanem a filmiparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység is zajlana Budakalászon. Péterffy Gábor szerint azonban ami a befektetőknek lehetőség, az itt élők számára gyakran kockázatokat jelent. „Éppen ezért igye-

18 | FIGYELŐ 2021/27

F_18-19_filmstudio.indd 18

2021. 07. 05. 15:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

„ETYEKWOODI” PILLANATFELVÉTEL. A TERVEK SZERINT BUDAKALÁSZRA IS JÖHETNEK FORGATNI A NAGY AMERIKAI PRODUKCIÓK

keztünk a budakalásziak szemszögéből körültekintően értékelni s a lakosságnak bemutatni az előnyök és lehetőségek mellett a szóba jöhető veszélyeket és kockázatokat is” – fejtette ki. A mérleg előnyöket tartalmazó serpenyőjében elsősorban a város számára tervezhetően befolyó adóbevételek, illetve az ezek révén megvalósuló fejlesztési lehetőségek állnak. Amennyiben a lakosságtól és a városvezetéstől zöld lámpát kap a projekt, úgy Budakalász éves szinten hozzávetőlegesen 200 millió forint adóbevételre számíthat. Ezek az építmény- és telekadókból származó összegek, valamint az épületek bérbeadásából bejövő iparűzési adók. Ezenfelül a filmes produkciók iparűzési adójából is részesedhetne a város – amennyiben bejelentkeznek Budakalászra, úgyhogy ez bizonytalan, így ezzel alapesetben nem számolnak. A viszonylag biztosan vár-

ható évi 200 millió forintnyi adóbevétel így is jelentős, hiszen ezzel megduplázódna a város beruházásokra fordítható saját forrásainak az összege. Ezen pénzek mellett azonban vizsgálni kell a tájképet, a forgalom-, illetve zajterhelést, a terület biológiai aktivitását, az építkezés és az üzemeltetés környezeti hatásait, valamint a hosszú távú fenntarthatóságát is.

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

A város vezetése a környezetvédelmi, az építészeti és a gazdasági-pénzügyi szempontok érvényesítése mellett a lakosság véleményének a figyelembevételével kívánja elbírálni a beruházói terveket – mondta Péterffy Gábor. Ezt jelezték az invesztor felé is. A lakossági vélemények összegyűjtése a múlt pénteken elindult. A napokban a kiválasztott közvélemény-kutató cég kérdező-

biztosai az önkormányzat megbízólevelével személyesen keresik fel a településen belül véletlenszerűen kiválasztott háztartásokat a kb. 10-15 perces kérdőívvel. Valamennyi városrészből – az anonimitást biztosítva – reprezentatív információkat gyűjtenek öszsze a kérdezőbiztosok. Nemrég három és fél órás lakossági fórumot tartottak a filmstúdió építésével kapcsolatban, amelyen több mint száz érdeklődő kalászi volt jelen. A beszélgetésen a 2011 Egyesület önkormányzati képviselői, a város civil szervezeteinek a vezetői és a tagjai is részt vettek, s eddig több mint 2400-an nézték meg az élő közvetítést a település Facebook-oldalán. A közvélemény-kutatás eredményeit az önkormányzat közzéteszi, a testület döntésére pedig várhatóan még ebben a hónapban sor kerül.

PINDROCH TAMÁS 2021/27 FIGYELŐ | 19

F_18-19_filmstudio.indd 19

2021. 07. 05. 15:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„ÁTLÁTHATÓ ÉS SZABÁLYOS AZ EU-S FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA”

20 | FIGYELŐ 2021/27

F_20-22_Vitalyos_interju.indd 20

2021. 07. 05. 15:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

VITÁLYOS ESZTER | Hatékonynak, átláthatónak és szabályosnak nevezte az európai uniós források magyarországi felhasználását az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Figyelőnek adott interjúban. Arról is szólt: történelmi sikernek tartja, hogy Pest megye – uniós szempontból – levált a fővárosról, és így önálló régióként pályázhat.

Más tárcánál is működik EU-ügyi államtitkárság. Milyen a munkamegosztás, mely programok tartoznak az ön hatáskörébe?

– Igen, a 2014–20-as uniós programozási ciklusban az egyes operatív programoknak a végrehajtása – szakpolitikai kötődésük alapján – a tárcákhoz került.

Az általam vezetett államtitkárság legfőbb feladata, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban – közismertebb nevén EFOP –, valamint a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programban (RSZTOP) a tervezéstől a projektzárásáig támogassa a pályázatok sikeres lebonyolítását, a források szabályos és hatékony felhasználását. A Széchenyi 2020 tíz programja közül a mintegy ezer milliárd forintból megvalósuló EFOP a humántőke növelésére, a társadalmi környezet javítására koncentrál, így igen széles területet ölel fel. Néhány példát kiragadva megemlíteném a végzettség nélküli iskolaelhagyásnak a csökkentését, a köznevelés minőségének a fejlesztését, az egészségügyi szűrővizsgálati rendszernek a korszerűsítését és a halmozottan hátrányos helyzetű emberek becsatornázását a munkaerőpiacra. Nem kevésbé fontos az RSZTOP, amely alapvetően három célcsoportnak – a nélkülöző gyermekes családoknak, a hajléktalanoknak, a szociálisan rászoruló, megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időseknek – nyújt segítséget mintegy 41 milliárd forintos támogatási forrásból.

– Melyek az uniós pénzből megvalósuló legnagyobb volumenű projektjei az Emberi Erőforrások Minisztériumának?

– Az Emmi portfóliója nagyon széles: nálunk van az egészségügyi, a szociális, a sport-, a kulturális és a köznevelési szakterület, de mi támogatjuk a társadalmi felzárkózási, valamint a csa-

lád- és ifjúságügyi projekteket is. Nyugodt szívvel állíthatom: alig van olyan ember Magyarországon, aki ne látott volna már több olyan fehér táblát nagy kék betűkkel, amely azt hirdeti, hogy az adott kórházat, iskolát vagy szociális otthont fejlesztettük. Büszkén említhetem a legnagyobb, legsikeresebb programok között a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonására irányuló, mintegy 17 milliárd forintos projektet vagy a szintén ekkora keretösszegű komplex népegészségügyi szűrési programot. Kiemelném még a több mint 72 milliárdból megvalósuló Iskola 2020 programot, amely a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztését célozta meg. A 2014– 20-as periódusban a rendelkezésünkre álló források több mint 80 százalékát használtuk már fel.

– Milyen büdzsével kalkulálnak a most kezdődő hétéves ciklus tekintetében?

– Jelenleg két időszak határán vagyunk. A 2014–20-as ciklus a végéhez közeledik, miközben a 2021–27-es még csak most kezdődik. Az új operatív programunk tervezetét már elkészítettük, elérhető a palyazat.gov.hu oldalon. Ezzel párhuzamosan az új pályázati felhívások előkészítését is megkezdtük.

Reményeink szerint nemsokára – akár már a nyáron – számos EFOP Plusz pályázati felhívást tudunk meghirdetni. A megvalósítást biztosító források is véglegesítés előtt állnak. Magyarország a következő hét évben több mint 35 milliárd eurónyi forrásra számíthat, de ennek felhasználásakor figyelemmel kell lennünk az uniós célkitűzésekre is. Sokakat foglalkoztat, hogy a lakosság által is igénybe vehető szakterületeken milyen fejlesztéseket tervezünk. Az egészségügyi korszerűsítésekkel szeretnénk növelni a születéskor várható

élettartamot és az egészségben eltöltött évek számát. A kórházközpontúságnak a csökkentésével, valamint a lakóhelyhez közeli ellátásoknak a megerősítésével akarjuk garantálni a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzájutást. Elengedhetetlen emellett a részvételi hajlandóság növelése a szervezett szűrővizsgálatok kapcsán. A köznevelési fejlesztéseink fő célkitűzése a következő időszakban a tanítás-tanulás eredményességének a növelése, a minőségi, befogadó oktatáshoz való hozzáférés javítása, valamint a korai iskolaelhagyás csökkentése. Továbbra is fontos cél a magasabb végzettségi szint megszerzésének a támogatása, kiemelten a hátrányos helyzetű, alulteljesítő diákok körében. A szociális fejlesztések középpontjában a sérülékeny csoportok – közöttük is főként a gyermekek, a fogyatékossággal élők és az idősek – védelmének a fokozása áll. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a nevelőszülői hálózatokra.

A család- és ifjúságügyi fejlesztésekkel igyekszünk hozzájárulni a bölcsődei ellátás erősítéséhez, amit a foglalkoztatás bővülése is indokol. Az egyszülős családoknak olyan intézkedési csomagot kínálunk, amely az egyedülálló szülők munkaerőpiaci jelenlétének a megőrzését vagy az integrációját, így a családok stabilitását segíti elő. A családon belüli erőszak áldozatainak a segítése érdekében pedig új kríziskezelő ambulanciák kiépítését tervezzük.

– Hogy látja, az uniós források folyósításának újból és újból felmerülő öszszekötése különféle, jogállaminak mondott kritériumokkal mennyiben jelenthet hazánkra nézve reális veszélyt a pénzek kiutalása terén?

– Amennyiben az EU-s fejlesztési forrásokkal kapcsolatban szakmai alapon hoznak döntést, abban az esetben a Ma2021/27 FIGYELŐ | 21

F_20-22_Vitalyos_interju.indd 21

2021. 07. 05. 15:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

gyarországra jutó pénzek nincsenek veszélyben, a felhasználásuk ugyanis hatékony, átlátható és szabályos. Az Európai Bizottsággal folytatott eddigi tárgyalások alapján sincs reális veszélye annak, hogy hazánktól forrásokat vonjanak meg. Ha ez mégis felmerül, azt kizárólag politikai támadásként tudjuk majd értelmezni.

Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás nem a tényekről szól, hanem politikai, zsarolási eszközt jelent velünk szemben. Nyilvánvaló az összefüggés a procedúra és a jövő évi magyarországi parlamenti választás között. A tízmillió magyar állampolgárral szemben tehát antidemokratikus és példátlan intézkedés lenne csak azért megvonni az egyébként nekik járó támogatásokat, mert ideológiai vita van az EU és a magyar kormány között. Bíznunk kell abban, hogy az uniós intézményrendszer ezt mérlegeli, és nem megy szembe a saját maga által hangoztatott elvekkel. Ugyanakkor fontos látni: míg 2010 előtt csak az tudott fejleszteni, aki uniós forráshoz jutott, addig a kormány gazdaságpolitikájának eredményeként ma már a beruházásokat és a versenyképességet a hazai büdzsé nagyobb mértékben támogatja, mint a közösségi pénzek.

– Az EU-s források szempontjából Pest megye „önállósodása” mit jelent a számok és a fejlesztések nyelvén? A korábbiakhoz képest milyen bővülésre lehet számítani, és melyek azok a feladatok a megyében, amelyeknek mindenképpen elsőbbséget kell majd élvezniük a pluszpénzek érkezésével?

– Az már 2002-ben látható volt, hogy Pest megye Budapest árnyékában él és háttérbe került. E hátrányos helyzetnek az volt az oka, hogy a főváros magas GDPje miatt az együtt alkotott központi régió más besorolásban volt az uniós támogatásoknál, noha Pest megye egyáltalán nem állt olyan fejlettségi szinten, mint Budapest. T. Mészáros András, a megyei közgyűlés akkori elnöke már 2002-ben kezdeményezte, hogy próbáljanak meg leválni a fővárosról, ez azonban akkor több dolog miatt sem sikerült. Így lényegesen kevesebb EU-s forrás ju-

tott Pest megyének. 2016-ban a nemzetgazdasági tárcával és a Pest Megyei Önkormányzattal közösen indítottuk el azt a kezdeményezést, amelynek az eredményeként a Pest megyei emberek, önkormányzatok, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek számára is megnyílnak az uniós pályázati lehetőségek. Állíthatom: történelmi sikerről van szó, mert

NÉVJEGY A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát, 2005-ben.

2006-tól 2012-ig önkormányzati képviselő és alpolgármester volt lakóhelyén, a Pest megyei Pócsmegyeren.

2013-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogi és gazdasági elnökhelyettesévé nevezték ki, s az NFÜ megszüntetése után a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai helyettes államtitkára lett.

2014–18-ban a Miniszterelnökség EU-s fejlesztési államtitkáraként dolgozott.

2018 óta az Emmi uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Két gyermek édesanyja.

A Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja.

A Belvárosi Vívó Sportegyesület igazolt versenyzője.

a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére – ahol az ország népességének a tizenkét százaléka él – a különválás eredményeként kedvezőbb EU-s feltételek lesznek érvényesek 2021–27ben. És nagyságrendekkel több forráshoz juthat, mint valaha. 2027-ig várhatóan lokális gazdaságfejlesztésre, helyi és térségi turizmus-, integrált településés szociális célú városrehabilitációs fejlesztésre lesz lehetőség. Megvalósulhat továbbá belterületi közutaknak, a helyi egészségügyi és szociális infrastruktúrának a fejlesztése, valamint a fenntart-

ható városfejlesztési stratégiák kialakításának a finanszírozása és önkormányzati középületek energetikai korszerűsítése. A 2021–27-es időszakban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében jelen állás szerint mintegy 140 milliárd forint jut a Pest megyeieknek, ehhez jönnek hozzá a többi operatív program forrásai.

– Pest megye 3-as számú választókerületének a Fidesz-elnökeként milyen tervei vannak, mi a legsürgetőbb tennivaló a térségben? Hogyan lehet fenntarthatóvá tenni – például a közlekedés, a természetjárás tekintetében – a Dunakanyar turizmusát?

– A kormány kiemelt jelentőségűnek tartja a Dunakanyar turisztikai térségébe tartozó településeket, és el is fogadta az itt megvalósítandó fejlesztési programokat. Stratégiai célunk, hogy az idelátogató külföldi turisták úgy döntsenek: meghosszabbítják az itt-tartózkodásuk idejét. Ennek érdekében is megtettük már a szükséges lépéseket. A 2030-ig 300 milliárd forintos értékben tervezett Kisfaludy szállásfejlesztési konstrukcióval minden jel szerint meg tudjuk erősíteni a turizmus jövedelemtermelő képességét.

Fejlesztjük a dunai gyorshajózást és újjáépítjük a dobogókői kirándulóközpontot. Nagyszabású turisztikai fejlesztések indulnak a Pilisi Parkerdő területén is.

Közel 75 kilométernyi, biciklizésre alkalmas erdei út újul meg és e-kerékpárbérlő rendszer épül ki, mivel egyre nagyobb az igény a hegyi kerékpáros túrázásra. A visegrádi Nagyvillám sípálya szolgáltatásait szintén megújítjuk.

Korszerűsítésével a síelhető napok, valamint a látogatók számának a növelése is elérhető. A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontoknak a kialakítása, e-töltőállomások létesítése.

De jó hírem van a vízi sportok és -túrák szerelmeseinek is: megújult Budapest és Pest megye tizenöt vízitúra-megállóhelye Szobtól Dömsödig.

HELMECZI ZOLTÁN

22 | FIGYELŐ 2021/27

F_20-22_Vitalyos_interju.indd 22

2021. 07. 05. 15:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT KELENFÖLDÖN

INTERMODALITÁS | Közös végállomást kapnak a XI. kerületben Kelenföldön a Volánbusz és a BKK tömegközlekedési járatai.

Villamosvonal vezethet majd a Dél-budai Centrumkórházhoz.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a tervezés előtt kérdőíves felmérést indít. Arra kíváncsiak, hogy milyen igényei, elvárásai vannak az utasoknak a fejlesztéssel kapcsolatban – közölte Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a közösségi oldalán. Az uniós közbeszerzési közlönyben márciusban jelent meg a tervezői felhívás, amely a Kelenföldi pályaudvar térségének átfogó vizsgálatáról és elemzéséről is szól. A tervező feladata, hogy javaslatot tegyen a buszvégállomás Etele téren felszabaduló területének hasznosítására, ahol cél a zöldterületek növelése.

Az átalakítás lényege, hogy a Volánbusz-járatok végállomása átkerül az Etele térről az őrmezői oldalra, itt hoznák létre az összevont BKK, Volánbusz tömegközlekedési állomást. Emellett egy többszintes, 1500 autó befogadására képes parkolóházat is felépítenének. A kerékpárosoknak új tárolókat létesítenének, emellett taxidrosztokat, K+R parkolókat (ahol csak rövid időre állhat meg az autó, amíg az utasok kiszállnak) is létrehoznak. A jelenlegi vasúti aluljáróval kapcsolatban egy a vágányok felett átívelő új vasútállomási épület kialakíthatóságát vizsgálják, amely közvetlenül kapcsolódna az összes peronhoz. Mindemellett a kelenföldi indóház fejlesztését is tervezik.

Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy a 4-es metró állomásánál eredetileg is létre akartak itt hozni egy autóbusz-terminált, de ez nem épült meg. Tavasszal viszont a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a fejlesztés megvalósításáról döntött, így megkezdődhet a tervezés. A tervező kiválasztása folyamatban

van, az előkészítést a kormány európai uniós támogatással finanszírozza a BFK számára.

A tervek szerint a Volánbusz és a BKK járatai a jövőben egy közös, fedett terminálról indulhatnak, ahol a buszra zárt helyen lehet majd várakozni. Vizsgálják a kereskedelmi funkciók, más szolgáltatások, például nyilvános illemhely létrehozatalát. Emellett az Etele téri oldalon a meglévő és felszabaduló területeket is hasznosítani kívánják: gyalogos- és kerékpáros-hálózat fejlesztését, valamint zöldfelületek kialakítását tervezik. De napirenden van a Dél-budai Centrumkórház megközelíthetőségének vizsgálata is, ami azt jelentené, hogy a 19-es és a 49-es villamost átvezetnék Őrmezőre. Tavaly őszszel a kormány a BFK-t bízta meg azzal, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a kelenföldi intermodális csomópont előkészítéséhez kapcsolódóan a villamosvonal kiépítésének lehetőségéről. Ez a dobogói Dél-budai Centrumkórházhoz vezető kötöttpályás vonal létrehozását jelenti.

Az új kórház infrastrukturális kiszolgálása azt jelenti, hogy át kell építeni az M1–M7-es autópálya fővárosi bevezetőjét és a Balatoni út közötti szakaszát a szuperkórház közvetlen elérésének biztosításához. Ezenfelül új, külön szintű városi csomópont építése is tervben van az M1–M7-es fővárosi bevezető szakaszán, a Gazdagréti út–Budaörsi út–Dobogó út csomópontban. Emellett új közúti csomópont kiépítésére is szükség lesz a Dobogó út–Őrmezei út–Balatoni út kereszteződésében, beleértve a Balatoni út Menyecske utca és Egérút közötti szakaszán a csomóponti kapcsolódáshoz szükséges útépítési és forgalomtechnikai korrekciókat.

PT

FOTÓ: MTI

KELENFÖLD JELENLEGI LÁTKÉPE. HAMAROSAN MINDEN ÁTALAKUL

2021/27 FIGYELŐ | 23

F_23_Kelenfold.indd 23

2021. 07. 05. 15:44

| CÉGVILÁG |

GALÁCZ ÁBEL | Magyar is lehet a dollármilliárdos cégérték felé száguldó régiós vezetők közt, olyan vállalat, amelybe a 40 milliárd forintot kezelő Lead Ventures is beszállt.

A járvány startupokra, scaleupokra (nagyra nőtt startupok) és tőkebefektetésekre gyakorolt hatásairól beszélgettünk a tőkealap-kezelő vezetőjével, akinek a csapata nemrég egy óriási, neves amerikai akcelerátorral kötött ígéretes együttműködési megállapodást.

Milyen lesz a Covid utáni világ?

– A járvány rávilágított arra, hogy mennyire megváltoztatták a körülöttünk lévő világot az elmúlt időszak intenzív technológiai fejlesztései. Gondoljunk bele, milyen lett volna egy hasonló korlátozásokkal teli időszak felhőszolgáltatások, bárhonnan elérhető videóhívások, okoseszközök vagy akár internet nélkül…

– És a gazdaságnak, a befektetőknek ez mit jelent?

– Mint látjuk, a járványhelyzet még inkább előrelendítette a digitalizációt. Ez a technológiai cégek teljesítményére és a befektetők kockázatvállalási kedvére egyaránt kedvezően hatott.

A poszt-Covid-időszak várható gazdasági fellendülése azokat a vállalatokat hozza majd igazán helyzetbe, amelyek már túl vannak a kezdeti technológiafejlesztési fázison, és erőteljes piaci növekedésbe kezdtek. Mi a Lead Venturesnél ezen „scaleupokra” koncentrálunk.

– Talán a globális startupláz a pandémiával együtt alábbhagyott, illetve új területek felé fordult. Mi lehet a jó stratégia egy kis-közepes hazai innovatív társaság számára?

– Tény, hogy az elmúlt időszakban a Covid-hírek mindent vittek, így látszólag kevesebb releváns startupsztorival találkozhat-

FOTÓ: LEADVENTURES

ÚJ VILÁG, ÚJ STRATÉGIÁK

24 | FIGYELŐ 2021/27

F_24-26_leadventures_hirdi.indd 24

2021. 07. 05. 15:45

HIRDETÉS

tunk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a startuptevékenység dinamikája megtört volna. Sőt, az elmúlt időszakban nagyjából minden rekordot megdöntöttek a nemzetközi kockázatitőkebefektetések, valamint a startupcégek értékeltségi szintjei; sosem láttunk még ennyi unikornist szaladgálni körülöttünk…

– Milyen stratégiát kellene választania egy befektetőnek?

– Számunkra az egyik legfontosabb befektetési kritérium a releváns piacméret. Ez az utóbbi időszakban a legtöbb innovatív tevékenység kapcsán jelentősen nőtt. Bár a pandémia alatt újra megtanultuk, hogy az országoknak vannak fizikai határai, az üzletben ezeken már a kezdetektől túl kell lépni, csak így lesz megfelelő terep a növekedéshez.

– Mi következhet a poszt-covidos világban a régiós tőkések és a vállalatok számára rövid távon?

– Mi például megtanultuk, hogyan lehet a teljes befektetési folyamatot áttenni a virtuális térbe. A Surve berlini mobilitási szolgáltatóval vagy akár a magyar Recarttal kapcsolatos befektetésünket úgy hoztuk össze, hogy személyesen egyszer sem találkoztunk a csapattal.

– Ez lesz az új sztenderd?

– Azt nem mondanám, hogy ez mostantól így is marad. Mi azt tapasztaltuk, hogy tíz találkozóból nyolc gond nélkül lezajlik virtuálisan, de azért mindig akad egy-kettő, ahol nagyon hiányzik a személyes találkozás varázsa. Vagy nevezhetjük ezt információtöbbletnek is, amelyet az asztal másik oldalán ülő csapat dinamikája, gesztusai adnak.

– Mi lesz a Lead Ventures stratégiája a nemzetközi piacokon?

– A hazai alapkezelők közül elsőként hirdettünk nemzetközi befektetési stratégiát. Fókuszunkban a tágabb értelemben vett kelet-közép-európai régió áll. Az elmúlt három év folyamán hat különböző államban léptünk piacra Horvátországtól Csehországon át Németországig. A befektetői hátterünk, szakmai csapatunk révén ismerjük a térséget, tudjuk, hogyan kell üzletet sikerre vinni az egyes piacokon. Ezt a képességet, kapcsolatrendszert szeretnénk felhasználni a portfólióépítésnél. A csapat ütőképességét is nagyban erősíti, hogy nem csupán egy piac trendjeit látjuk, hanem a teljes régióban jelen vagyunk – tudjuk, hol és milyen sikerrel futnak a pályán a különböző szektorokban aktív startupok.

– Mi a lényege az amerikai Plug and Play akcelerátorral kötött friss együttműködési megállapodásnak?

– A Szilícium-völgyből indult Plug and Play másfél évtized alatt a világ legnagyobb innovációs és akcelerációs platformját teremtette meg. Ebben a periódusban tucatnyi unikornis létrejötte felett bábáskodtak – köztük olyan nevek voltak, mint a PayPal fizetési rendszert nyújtó vállalkozás vagy a Vudu streamingszolgáltató.

– Mások is kötöttek hasonló megállapodást ezzel a neves csapattal?

– Magyarországról elsőként csatlakoztunk az ökoszisztémához, az egész régióból rajtunk kívül csak egy cseh befektetési csapat előzött meg minket. A kooperáció révén a portfóliócége-

F_24-26_leadventures_hirdi.indd 25

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km.

Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

2021. 07. 05. 15:45

| CÉGVILÁG |

A statisztikák alapján a magyar és az osztrák startup-ökoszisztéma fejlettsége igen közel áll egymáshoz. ink globális kapcsolati hálóhoz férhetnek hozzá, ami mind a termékfejlesztésben, mind az üzletszerzésben egyedülálló lehetőség. Az alapkezelő számára a nemzetközi „pipeline” építésében szánunk kiemelt szerepet az együttműködésnek. Persze ez nem csak számunkra előnyös kombináció. Rajtunk keresztül a Plug and Play is közelebb kerülhet a kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémához, amelyben ők is komoly lehetőséget látnak.

– Akad már magyar vagy magyar érdekeltségű, esetleg keletközép-európai régiós unikornis a láthatáron?

– Az elmúlt évben több nagy kelet-európai sztori is nemzetközi címlapokra került, például a folyamatautomatizációban utazó UIPath amerikai vagy az e-kereskedő Allegro lengyel tőzsdei bevezetése. Igaz, mindkét cég már ezt megelőzően elérte az unikornis státust. Ebben az évben lett meg az első osztrák „egyszarvú” is a Bitpanda személyében, a csapatot a kriptoláz vitte az egekbe.

– Hogyan születnek mifelénk ezek a scaleupóriások?

– Az unikornissá válást több sikeres befektetési kör előzi meg, melyek folyamán összesen legalább 50-100 millió eurós tőkebevonásra kerül sor. Ilyen méretű tőkét évente két-három régiós vállalat tud bevonni. Utóbbiak közé tartozik a horvát e-autó-fejlesztő Rimac Automobili, az e-learning lengyel sztárja, a Brainly, valamint a budapesti központú AImotive, amelynek a legutóbbi körét éppen mi vezettük.

– Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország az észt vagy a szingapúri példát, de legalább a bécsi, varsói, esetleg berlini innovációs erőt mutassa fel a nemzetközi startupfelhozatalban?

– Örömmel jelentem, hogy ebből a szempontból Bécset már beértük: a statisztikák alapján a magyar és az osztrák startupökoszisztéma fejlettsége igen közel áll egymáshoz. A többi felsorolt központ azonban még valóban előttünk jár. Vegyük például Észtországot. A startuptérképre való felkerülésben nagy szere-

NÉVJEGY 44 éves.

Tranzakciós, vállalatirányítási szakember. A Lead Ventures Alapkezelő alapítója.

Diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve a University of California at Berkeley-n (MBA) szerezte.

2000–06-ban vállalati üzletfejlesztési (M&A) területen tevékenykedett.

2006–07-ben a Morgan Stanley International befektetési banki üzletágában dolgozott Londonban.

2008–11-ben a Mol üzletfejlesztési igazgatója volt, az ő felelősségi körébe tartozott a csoport összes akvizíciós/divesztíciós tevékenysége.

2011 és 2017 között a Mol kereskedelmi ügyvezető igazgatója volt, az ő felelősségi körébe tartozott a nemzetközi kereskedelem, később a teljes magyarországi downstream üzletág vezetését rábízták.

Korábbi vezető testületi tagságai: Ina d. d. (Horvátország), Slovnaft a. s. (Szlovákia), IES SpA (Olaszország), MSZKSZ (Magyarország).

Két gyermek büszke édesapja.

Szabadidejében szívesen túrázik, történelmi témákat olvas.

pük volt az olyan húzóneveknek, mint a Bolt, a TransferWise vagy a Skype – bár utóbbi kapcsán a mai napig folyik a vita a svédek és az észtek között, honnan is indult valójában a cég.

– Mi volt az észt siker titka?

– Ezen eredmények alapját nagyon tudatos, államilag irányított ökoszisztéma-építés adta. Európa legkevésbé bürokratikus rendszerét építették fel, kitárták a kapukat a jó képességű külföldi mérnökök, fejlesztők előtt, komoly beruházások történtek inkubációs, akcelerációs vonalon. A sikeres alapítók visszaforgatják a tőkéjüket a rendszerbe, így építve egy erős privát befektetői hátteret is, amely jól kiegészíti az állami, vállalati forrásokat. Mindez számunkra sem lehetetlen mutatvány.

HG

26 | FIGYELŐ 2021/27

F_24-26_leadventures_hirdi.indd 26

2021. 07. 05. 15:45

eeszt.gov.hu MK_Unios_Covid_igazolvany_200x292.indd 1 F_27_covid_hirdi.indd 27

2021. 07.

07. 05.

02. 15:45 15:48 2021.

| CÉGVILÁG |

ECSETET RAGADOTT AZ ORSZÁG „Az idei első fél év tapasztalatai alapján is optimisták lehetünk, de a 2020-as felújítási boom biztosan nem ismétlődik meg, hiszen az emberek most már pihenésre, utazásra, szórakozásra is elkölthetik megtakarításaik egy részét” – állapította meg a Figyelőnek Szabó Antal,

A PRÉMIUM FELÉ

SZAKKERESKEDÉSEK

A GfK adatai szerint a magyar festékpiac 7 százalékos drágulás mellett 12,2 százalékos mennyiségi növekedést ért el tavaly. A piackutató arra a következtetésre jutott, hogy a zománcok kivételével szinte minden szegmensben bővülés volt tapasztalható 2019-hez képest. A festékkategóriák között nem történt nagyobb átrendeződés, csak a favédelem súlya nőtt, jelezve, hogy a pandémia idején a kertfelújítások is előtérbe kerültek. Az értékesítési csatornák körében továbbra is meghatározó volt a szakkereskedések szerepe, a GfK szerint a festékek 64 százaléka ezekben az üzletekben talált gazdára az elmúlt évben. Ugyanakkor folytatódott a már említett barkácsáruházaknak az utóbbi öt esztendőben megfigyelt térnyerése. Tavaly a festékforgalom negyedét adták, ami mögött a bázisidőszakhoz képest 27 százalékos értékbeli, valamint 18 százalékos mennyiségi felfutás áll.

a Poli-Farbe Kft. ügyvezetője. Felidézte, hogy a tavalyi második negyedév elejétől egészen a nyár végéig ugrásszerűen megnőtt a kereslet a felújítási, karbantartási, építési anyagok iránt, de ugyanezt tapasztalták a dekorációs termékeknél is. Úgy tűnt, hogy mindenki felújít, barkácsol vagy kertet rendez, akit a járvány miatti korlátozások otthon maradásra kényszerítettek. Egyúttal a szakképzett festők hiánya előmozdította, hogy egyre többen vegyék a saját kezükbe az ecsetet. Egyes szakemberekre három-hat hónapot, nemritkán egy évet is kell várni, így spontán felújításhoz esély sem volt megbízható, tapasztalt, jó áron dolgozó festőt találni.

SZABÓ ANTAL, A POLI-FARBE KFT. ÜGYVEZETŐJE. A SZERÉNYEBB IGÉNYEKET IS KI KELL SZOLGÁLNI

Továbbra is nagy figyelmet kapnak a prémium-, valamint a középkategóriás termékek. A cégvezető szerint ugyanakkor tekintettel kell lenni a társadalmi olló szétnyílására, ezért az egyszerűbb igényeket is ki kell tudni elégíteni olcsóbb festékekkel. Szabó Antal azt mondta: a piackutatók mérései is igazolták, hogy a fenti időszakban a vásárlók azokat a márkákat keresték, amelyek iránt a legnagyobb bizalommal voltak, így a termékismertség nagyban segítette az árbevétel növekedését. Ez is jócskán hozzájárult ahhoz, hogy rekordévet ért el tavaly a Bács-Kiskun megyei Bócsán termelő Poli-Farbe, amelynél a 14,5 milliárd forintos forgalom csaknem 2,3 milliárdos profittal párosult. Míg az előbbi 10 százalékos, az utóbbi mintegy két és félszeres javulást jelent 2019-hez mérten.

Mindez azonban nem pusztán a Covidhatás lenyomata az ügyvezető szerint. Az impozáns pénzügyi eredmények a lengyel Śnieżka-csoporttal 2019-ben kez-

FOTÓ: POLIFARBE

Mindent elsöprő otthonfelújítási boom jellemezte az utóbbi időszakot, ez a trend pedig a kapcsolódó szektorok sorának mutatta meg a Covid-válság előli menekülés útját. Ennek hatására ahogy például a barkácsáruházak, úgy a dekorfestékgyártók is győztesen kerültek ki a pandémiából. Így a magyar festékipart tavaly már 40 milliárd forintot meghaladó forgalom jellemezte, a barkácsos példánál maradva pedig ugyanúgy három nagy, a piacot meghatározó szereplőt azonosíthatunk. Amit ott a Praktiker, az Obi és a Bauhaus hármasa képvisel, annak az előbbi területen a Poli-Farbe, a PPG Trilak és az Akzo Nobel feleltethető meg. E trió kezében van ugyanis a hazai szektor legalább 7580 százaléka.

FESTÉKPIAC | Látványos növekedést hozott a szektorban a felújítási boom. A Poli-Farbe bővülésére viszont a Covid-hatás mellett a lengyel Śnieżka-csoporttal való együttműködés is nagy hatással volt az összehangolt beszerzések révén.

28 | FIGYELŐ 2021/27

F_28-29_Festekpiac.indd 28

2021. 07. 06. 10:03

| CÉGVILÁG |

TERMÉSZETKÖZELI SZÍNEK A vásárlók választását nagyban meghatározza a falfestékek beltartalma, sokan pedig a mosható és dörzsölhető változatokat keresik, mint ahogy az egyrétegű fedőképességért is pluszpont jár. A festékek funkciójánál fogva mégis az a legfontosabb a fogyasztók számára, hogy az elérhető színek között megtalálják az aktuális trendeknek megfelelő árnyalatokat. Nos, szakértők szerint a lakberendezésben az idén újra előtérbe kerültek a természetet idéző színek és minták, s ez a festékdivatra is rányomja a bélyegét. A harsány színek nagy felületen való használatát felváltották a pasztell- és a teltebb meleg színek. A trendszínek meglepően széles skálán mozognak, így a bézs, a barna számos árnyalata, a kék, a zöld, az okkersárga vagy a terrakotta egyaránt divatos a falakon.

dődött együttműködésnek is köszönhetők, melynek keretében tavaly már több ponton kiaknázták a szinergiából fakadó előnyöket a varsói tőzsdén jegyzett partnerrel. „A piac konszolidálódik. Gondos előkészítés után egy olyan anyavállalatot vagy inkább nagy testvért kaptunk, amellyel együttműködve a régiós dekorfestékpiac rangos tényezőjévé válhatunk” – szögezte le Szabó Antal. Ennek szellemében a Poli-Farbe már tavaly az ötödét adta a Śnieżka csoportszintű, 821,3 millió złotyt, azaz 64,9 milliárd forintot elért árbevételének. Viszonyításképp: az ukrán és a fehérorosz érdekeltség súlya mindössze 9,3, illetve 2,8 százalékos volt. A szakember megállapította: az alapanyag-beszerzés, a kutatás-fejlesztés és a HR területét már teljes mértékben összehangolták az anyacéggel, de ez a folyamat a kereskedelemben és a logisztikában is jól halad. A k+f tevékenység négy fő területre koncentrál a Poli-Farbe égisze alatt: az új termékek fejlesztése és a meglévők optimalizálása mellett az alternatív és innovatív alapanyagok felkutatására, valamint új mérési módszerek kidolgozására. Az alapító-ügyvezető kulcsterületként tekint a kutatás-fejlesztésre a Śnieżkával való kooperációban – intenzív tudásexportról számolt be a bócsai bázis és a brzeźnicai központi laboratórium között.

GÖRDÜLÉKENY TERMELÉS

A Szabó Antal által említett konszolidáció kapcsán Piotr Mikrut, az FFiL

Śnieżka SA vezetőségi elnöke azt a példát hozta fel a Figyelőnek, hogy az amerikai hátterű PPG júniusban felvásárolta a finn Tikkurilát, amely a skandináv piac vezető festék- és bevonatgyártója. A topmenedzser állítja: az ilyen és ehhez hasonló tranzakciók nélkül ma már nincs fenntartható fejlődés, a gyors és hatékony válaszlépésekről nem is beszélve olyan váratlan helyzetekben, mint a pandémia.

A Poli-Farbe üzletrészeinek a 80 százalékát birtokló Śnieżka is kihasználta a magyarországi együttműködésből fakadó előnyöket. Piotr Mikrut rávilágított: az alapanyag-beszerzés központosítása az ő esetükben szintén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Covid-válság alatt is gördülékenyen folyjon a termelés.

Az ellátási láncban még így is adódtak kisebb nehézségek, viszont a beszerzési politika tavaly még megvédte a cégcsoportot az áremeléstől. Azonban az idei második negyedévben minden piacon, így Magyarországon is elkerülhetetlen volt a drágítás. Ennek kapcsán Szabó Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy külső körülmények kényszerítették ki az árváltozást, amely nem feltétlenül segíti a szektor további erősödését. Igaz, kicsi, nyitott gazdaságként hazánk nehezen lehet hatással az iparág globális folyamataira. Ezzel együtt a Poli-Farbe ügyvezetője kíváncsian várja a frissen bejelentett kormányzati intézkedések piaci hatását,

de mint mondta, a dekorfestékpiac azért több szempontból is különutas az építőanyag-gyártók és -forgalmazók mellett.

VERSENYTÁRS

A Poli-Farbe hazai versenytársai közül a holland hátterű Akzo Nobel Coatings Zrt. 7,49 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly a 2019-es 6,58 milliárd után, miközben az adózott eredmény soron a 742 milliós veszteség 152 milliós nyereségbe fordult át. A növekedés elsősorban a belföldi értékesítésnek tudható be.

Az export 1,07 milliárd forintosról 1,12 milliárdosra bővült – ebben a festék- és bevonóanyag-kereskedelmen kívül vannak egyéb szolgáltatások is. Az anyag jellegű ráfordítások 2020-ban 5,19 milliárd forintot tettek ki. Míg az eladott áruk beszerzési értéke és az igénybe vett szolgáltatások ára nőtt, addig az anyagköltség és az egyéb szolgáltatások értéke csökkent. A társaság részvényeinek a tulajdonosa 59,46 százalékos arányban az Akzo Nobel Coatings International BV, a fennmaradó 40,54 százalék pedig az ICI Omicron BV kezében van. A PPG Trilak Kft. viszont még nem tette közzé a 2020as beszámolóját. Mindenesetre 2019-ben 15,89 milliárd forintos forgalma volt az egy évvel korábbi 15,26 milliárd után, adózott eredménye pedig 802 millióról 1,08 milliárd forintra hízott.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/27 FIGYELŐ | 29

F_28-29_Festekpiac.indd 29

2021. 07. 05. 15:46

| CÉGVILÁG |

ÜZLETI MULTIPLATFORM

BILLINGO | Pár hete a Széchenyi Alapok 900 millió forintot fektetett a magyar Billingóba. Ez az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő, felhőalapú számlázóprogram a hazai piacon. A megoldást – 2014-es indulása óta – több mint 100 ezer magyar vállalkozás választotta, és a friss befektetés hozzájárul ahhoz, hogy még jobban felpörögjön a platform fejlesztése. gát, hogy egy felhőalapú szolgáltatás készüljön, amely bárki számára elérhető.

SÁROSPATAKI ALBERT. A CÉG 2014-BEN INDULT ÚTJÁRA

A Billingo az idén a Marketplace debütálásával többtermékes megoldássá alakult, melynek keretében a számlázás mellett igen hasznos, vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat kínálnak, s a befektetés hozzájárul ahhoz, hogy a közeljövőben három-négy hetente mutatkozzanak be új fejlesztések.

A számlázáson kívül a megoldással kapcsolatos első úttörő fejlesztés a Pályázatfigyelő volt, melynek segítségével a Billingo felületén követhetők az aktuális felhívások. (A 2021-től kezdődő pályázati ciklusban minden korábbinál több, 51,3 milliárd eurós forrás nyílik meg Magyarország számára, ezen belül 16,7 milliárdos összeg az új, Next Generation EU elnevezésű eszközön belül.) Újdonság még a Céginfó és ezen keresztül a Partnerfigyelő céginformációs szolgáltatás. Innen pontos, friss, cégbíróságoknál meglévő adatok gyűjthetők. A Part-

nerfigyelővel nyomon követhetők a vállalatokkal kapcsolatos negatív események is, legyen szó végrehajtásról vagy végelszámolásról, az áfabevallás elmulasztásáról, az adószám törléséről, adótartozásról.

PORTFÓLIÓBŐVÜLÉS

De ez csak a mostani paletta, amely tovább szélesedik: hamarosan olyan szolgáltatások mutatkoznak be, mint a kockázatkezelés, a dokumentumkezelés, a szerződésmenedzsment. A közeljövőben a társaságok pénzmozgásait elősegítő szolgáltatások is helyet kapnak a Billingo portfóliójában, amelyek megteremtik a hatékony cégvezetés és a pénzügyek egy helyen való kezelésének lényegében teljes körű üzleti platformját.

Az alapok persze egyszerűbbek voltak. A Billingo ötlete 2013-ban, egy baráti borozós estén született meg. Felmerült, hogy szükség lenne egy egyszerű, letisztult számlázóra, mert a piacon akkor jelen lévők közül szerintük egyik sem volt szerethető. Megalkották a sajátjukat. Ám amint a baráti társaság többi tagja is „billingózni” kezdett, szinte adta ma-

Így indult útjára a díjnyertes grafikusok által tervezett, modern külsővel kicsinosított Billingo 2014-ben, Sopronból.

Persze eléggé nehezített volt a pálya, hiszen akkoriban nem kevesebb mint 65 számlázóprogram volt jelen a magyar piacon. Viszont még 2014-ben csatlakozott a Billingóhoz CEO-ként és tulajdonosként Sárospataki Albert, s vele együtt rengeteg új ötlet, lendület, erőforrás érkezett. Neki is köszönhető, hogy a cég az elmúlt öt évben folyamatosan több mint megduplázta árbevételét és felhasználóinak a számát, s 2017-ben már másodikok voltak a piacon. Az ügyvezető ugyanis szinte együtt él a vállalkozásokkal, pontosan tudja, mi az, amire szükség van a hatékony cégvezetéshez, és ezekből merítve alkotja meg nagyszabású vízióit. Köztük a legújabbat, a térségben is egyedülálló üzleti vezérlőközpont létrehozását.

További lökést adott, hogy 2019-ben befektetőként a Billingóhoz csatlakozott Laczó Dániel, akire a csapat úgy tekint, mint a tőkebevonások „nagymesterére”. (Ő testközelből láthatta Dubajban a Careem 3,1 milliárd dolláros exitjét. Többek közt e nemzetközi tudását és tapasztalatát hozta a társaságba.)

Tavaly ősszel pedig Besztró Szabolcs érkezett, aki a Wizz Air beszerzési igazgatója volt, majd a flottafinanszírozás irányításáért felelt. Hatalmas nagyvállalati tudás- és tapasztalati tőkéjét startupkörnyezetben is szerette volna kamatoztatni, s profi stratégaként támogatni Sárospataki Albert vízióját. Ő is nagy szerepet kapott a Billingo 2021-es 900 millió forintos tőkebefektetésének a létrejöttében.

Már a kezdetekkor nagy hangsúlyt fektettek a cégnél a számlázás automatizálására. Ez tette lehetővé a gyors számlázást és információcserét egyre több webáruházzal, könyvelőprogrammal, nyilvántartó rend-

FOTÓ: BILLINGO

VERSENYBEN

30 | FIGYELŐ 2021/27

F_30-31_Startup_hir_hirdi.indd 30

2021. 07. 05. 15:47

| CÉGVILÁG |

szerrel. Évről évre fejlődött a Billingo, aminek elismeréseként az esztendők során 8 Az év honlapja és 18 Marketinggyémánt kitüntetésben részesült, majd 2018-ban az év marketingaktív vállalkozása, 2020ban pedig az év megbízója lett. Tavaly a társaság a korábbi Octonull Kft.-ből – e cégformát kinőve – Billingo Technologies Zrt.-vé alakult. Közben pedig az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetésének a hatására olyanok is az internetes számlázás mellett döntöttek, akik korábban megrögzött kézi számlások voltak, ami jelentősen felduzzasztotta a Billingo felhasználóinak a számát. Ezzel párhuzamosan egy erős szoftverháttér megteremtésén dolgoztak, így a közelmúlt olyan szolgáltatások bevezetéséről szólt, amelyek még stabilabbá és szerethetőbbé tették a rendszert, valamint a cég honlapja és arculata is megújult.

Tavaly szeptemberben kezdődtek meg a befektetési tárgyalások, melyek eredménye lett ez év tavaszán a Széchenyi Alapok 900 millió forintos invesztíciója.

Közben pedig a Billingo óriási növekedésével egy hatalmas szervezeti átalakuláson is keresztülmegy: a csapat létszáma az esztendő végére várhatóan megduplázódik. 2021 első felében pedig az olyan, fentebb már említett mérföldköveken van-

nak túl, mint a Marketplace, a Pályázatfigyelő, a Céginfó és Partnerfigyelő, továbbá a számlázóprogram belső felületének a megújulása. „Nem az történik, hogy megérkezett a közel egymilliárd forint, s kezdődhet az álmok megvalósítása, hanem éppen fordítva.

Hosszú hónapok óta zajlanak a szükséges termékfejlesztések, gőzerővel dolgoznak a programozók a digitális multiplatformon.

A Marketplace, a Pályázatfigyelő, a Céginfó és Partnerfigyelő már ennek a munkának az eredménye. A jelenlegi 900 millió fedezi a nagyszabású termékdömping valóra váltásához szükséges összegeket, azonban a külföldi terjeszkedéshez újabb, az eddiginél nagyobb tőkebevonásra lesz szükség, amely a jövő évben várható” – mondta el Sárospataki Albert. Elárulta azt is, hogy több külföldi és belföldi tőkebefektetővel tárgyaltak.

DUPLÁZNÁNAK

„A Széchenyi Alapok tökéletesen alkalmasnak találta a Billingót ahhoz, hogy a koronavírus miatt felgyorsuló digitalizáció egyik nagy nyertese legyen mind a hazai, mind pedig a regionális piacon, és jó esélylyel versenyezzen a cégvezetést segítő új

digitális megoldások terén” – mondta Jobbágy Dénes, az Alapok elnök-vezérigazgatója. Mivel az Széchenyi Alapok által kezelt tőkealap futamideje viszonylag hosszú, egy türelmes befektetőről van szó: akár 7, vagy több évet is rá tud szánni arra, hogy a Billingóval együttműködve értéket teremtsen és kivárja a legideálisabb exitidőpontot arra, hogy a megtérülésüket maximalizálja.

Fontos számára nemcsak a hazai, de a regionális növekedés segítése is.

A társaság víziója pedig az idén is az árbevétel megduplázása, ahogy az az elmúlt években történt. A külföldi piacra lépés egy stratégiailag fontos állomás a Billingo életében. Ennek ebben az esztendőben zajlik az előkészülete, és a jövő évben várhatók az első nagyobb lépések e téren. Ám ha nemzetközi terepre lépnek, fontos, hogy ugyanaz a pontos üzleti tervezés és stratégia legyen jelen, amelynek itthoni eredményeit köszönhetik. „Fel kell mérni először is, hogy mely országokba milyen stratégiával és termékkínálattal a legcélszerűbb belépni, mik a helyi sajátosságok, s ezeket hogyan kell kezelni. Kihívás és kockázat egyben, hogy mindaz, ami itthon működőképes, mennyire állja meg a helyét a külföldi piacon” – magyarázta Sárospataki Albert.

HG

HIRDETÉS

l dd F_30-31_Startup_hir_hirdi.indd 31

2021. 07. 05. 15:47

| CÉGVILÁG |

NEHÉZ ÉLELMISZEREKKEL VÁLTOZTATNI A VILÁGON

A smart-food (okosélelmiszer – például betegségmegelőzésre) koncepcióból közel húsz év alatt jöttek létre az első produktumok. Az ezen a vonalon kifejlesztett áruk, a Vitajó termékcsalád úttörő tagjai, a Vitajó cipók 2017-ben debütáltak, és első nekifutásra sikeresnek bizonyultak a Hajdúsági Sütödék Zrt.-nél. Négy év után e cikkek a többi okosélelmiszerrel együtt a cégcsoport konszolidált bevételének a 35-40 százalékát adják, s mintegy 1,5-2 milliárd forintos fogyasztói áron számított piacot generáltak. A bake-off üzletág belépését követően pedig egykét esztendőn belül 1,5-2 milliárdos forgalombővülés látszik reálisnak. Az ország legkülönbözőbb pontjain közel háromezer boltban már elérhetők a Vitajó termékcsalád tagjai, ám a lefedettség még sem területileg, sem a sütőipari szegmensben nem teljes. Szakács Tamás, a társaság vezérigazgató-tulajdonosa elmondta: ezen mindenképpen változtatni szeretnének, sőt a külföld felé is nyitnának. Ezért védették le az okoscipó védjegyét többek között az USA-ban, Mexikóban, Kanadában, Új-Zélandon és Törökországban. A külföldi tárgyalások előkészítései azonban a Covid-járvány miatt szüneteltek, így jó esetben 2021 végén, de inkább 2022-ben jelenhet meg a vállalat portfóliójában erős elkötelezettségű határon túli partner.

HELYBEN SÜTÖTT

A csoport által most megcélzott terület, a bake-off termékek piaca az elmúlt 10-15 évben ugyancsak dinamikus fejlődést mutatott Magyarországon. Az európai trendeket figyelve a jövőre

nézve is komoly perspektívája van. Mivel a Hajdúsági Sütödék minden sütőipari szegmensben meg szeretne jelenni, természetesen a jó növekedési kilátásokkal kecsegtető bake-off piacot sem hagyhatja ki. Elsőként az egyik franchise-partnerükkel sikerült megállapodni arról, hogy a csomagolt cipók gyártása mellett ezen a vonalon is együttműködnek. A cég nem sokkal ezt követően döntött úgy, hogy az okosélelmiszerek előretörését egy saját bake-off üzem létrehozásával is segíti.

A vezérigazgató a fejlesztést félig tréfásan a koronavírus-járvány kedvező hatásaként értékeli. „A pandémia miatt viszonylag egyszerűbben lehetett kormányzati forrásokért pályázni, s ennek a 800 ezer eurónak köszönhetően kerültünk olyan helyzetbe, hogy a már korábban tervezett, ám befektethető eszközök hiányában mindig elhalasztott beruházást meg tudjuk valósítani.

Tehát ha úgy tetszik, a Covid generálta, hogy egy ilyen kapacitást létrehozzunk. Természetesen a járvány negatívan is érintett bennünket. A különböző beszállítói láncok megszakadása komoly drágulást eredményezett, nehézkesebben történnek a fo-

FOTÓ: MICHAEL ZWAHLEN, GETTY IMAGES

OKOSCIPÓ | Nyolcszázezer eurós állami támogatással, mintegy egymilliárd forint beruházási költséggel bake-off (vagyis fagyasztott, az árusítás helyén frissen kisütött) pékáruk gyártására épít referenciaüzemet a Hajdúsági Sütödék nevű cégcsoport Debrecenben. A kora ősszel átadni tervezett egységben kizárólag okosélelmiszerek fagyasztott változatait állítják majd elő. Céljuk, hogy a Vitajó és a Ritmus brandhez tartozó termékek minden sütőipari szegmensben jelen legyenek, s elérjék velük az országos lefedettséget.

32 | FIGYELŐ 2021/27

F_32-33_okoscipo.indd 32

2021. 07. 05. 15:48

| CÉGVILÁG |

részét képezze egy olyan üzleti együttműködésnek, amelyben minden partner megtalálja a helyét. „Gyártói franchise-ban gondolkodunk, ami alatt azt értjük, hogy a referenciaüzemünkben megmutatjuk, milyen termékeket, milyen minőséget lehet előállítani, melyek alapján a partner az általa végtermékké alakított árut majd a saját piacain helyezi el” – magyarázta a szakember.

INNOVÁCIÓ

A termékfejlesztés folyamatos a Hajdúsági Sütödéknél. A cégvezető nagy lehetőséget lát az okosélelmiszerek péksüteményszendvicsalap formátumaiban is, annál is inkább, mert a multinacionális kereskedelmi láncok ezeket a produktumokat már mind bake-off formában vásárolják. „A piackutatások alapján azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fogyasztóknak, amikor azt mondják nekik, hogy valami kedvező élettani hatású, két dolog jut az eszébe: drágább, illetve van-e legalább olyan jó az íze, mint az addig fogyasztott hagyományosé. Ezt a vásárlói attitűdöt sokan figyelmen kívül hagyják, ezért van rengeteg bukás. De hát mi magunk is tudjuk, hogy élelmiszerekkel így fordítani a világon, megértetni az emberekkel ezt a dolgot nagyon nehéz. Mindenesetre a Vitajó már tényleg brandként viselkedik, kialakult a fogyasztói csoportja. Vannak, akik hónapok, évek óta csak ezt a terméket eszik, s ez nagyon erősen mutat abba az irányba, hogy van benne lehetőség. Ezen cikkek annak a közel hatmillió embernek nyújthatnak megoldást, akik életmódjukból vagy táplálkozási szokásaikból adódóan relatív vitamin- és ásványianyag-hiányban szenvednek, vagy a rendelkezésükre álló vitaminokat, ásványi anyagokat nem képesek jól hasznosítani.

A Ritmus termékcsalád tagjai azoknak készültek, akiknek valamilyen ok miatt lelassult az emésztési tranzitjuk. Magyarországon csaknem másfél millió főt érint ez az életminőséget gyakran súlyosan rontó tünet” – fejtette ki a tulajdonos.

PÉLDÁUL HAMBURGER

lyamatok. De megtörténnek, s ez a lényeg. Reményeink szerint erre az üzemre építve létre tudunk hozni egy referenciapiacot, ugyanúgy, ahogyan azt az előre csomagolt termékek esetében tettük. Ha ez sikeres lesz – és bízom benne, hogy az lesz –, akkor a bake-off gyártók körében is jobban tudjuk majd építeni a franchise-alapú együttműködéseket” – mondta az üzletember.

Szakács Tamás szerint a most épülő üzemük kicsinek nagy, nagynak kicsi, ám kapacitásában mégsem elhanyagolható. Termékkörtől függően évi 35–50 milliós darabszámot lehet majd elérni vele, és mintegy 2,5 milliárd forint árbevételt generálhat.

Három műszakban tervezik működtetni, 40-45 fővel, s ezzel a jelenlegi alkalmazotti létszám 10-15 százalékkal növekszik. Referenciaüzemről van szó, tehát nem vagy nem elsősorban azzal a céllal hozzák létre, hogy a legkisebb boltba is innen szállítsák a bake-off produktumokat. Sokkal inkább azért, hogy szerves

A növekedés szempontjából a termékpaletta további bővítése is ígéretes lehet. A Hajdúsági Sütödéknek vannak olyan marketingkutatásai, amelyek alapján az okosélelmiszereknek helyük van az olyan kiterjedt piacokon is, mint a hamburgerzsemlék szegmense. „Ez a kutatás az egy évvel későbbi ráismételt vizsgálattal egybehangzóan azt mutatta ki, hogy van a társadalomban egy olyan attitűd, amely megfelelő marketinggel felerősítve országos lefedettség mellett jelentős piacot generálhatna az okoshamburgerzsemléknek. Ez megerősíti azt az elgondolásunkat, hogy ezen a piaci területen is megjelennénk. Ha pedig el akarja adni az elképzeléseit az ember, akkor azzal menni kell, úgyhogy dolgozunk rajta. Amennyiben sikerül megfelelő partnert találni, akkor maguk a piaci sikerek igazolják majd a koncepció életképességét. Ebbe még sok munkát kell fektetnünk” – részletezte az üzletember.

A társaság a termékbevezetések és a piacra lépés ellenére folytatja a kutatás-fejlesztést, sőt kiemelt hangsúlyt fektet rá. A cég innovációs tevékenységét több ízben is elismerték. Az egészséget alapvető élelmiszerekkel támogató smart food koncepció társadalmi jelentőségét jól jelzi, hogy 2018-ban beválasztották Magyarország 100 legérdekesebb innovációja, 2019-ben pedig a Magyar Innovációs Nagydíjon a 40 legelismertebb újítás közé.

Az év agrárembere kitüntető díj kapcsán az idén Szakács Tamást mint az ötlet kitalálóját és megvalósítóját különdíjjal jutalmazták munkája elismeréséért, az élelmiszeriparban végzett innovációs tevékenységéért.

DOMBI MARGIT 2021/27 FIGYELŐ | 33

F_32-33_okoscipo.indd 33

2021. 07. 05. 15:48

| CÉGVILÁG |

MOST HIÁNYZIK A LEÉPÍTETT MUNKAERŐ Azt szokták mondani az üzleti életben, hogy a legdrágább munkaerő az, amelyiket nem tartják meg. Felfutáskor természetesen pótolni kell a kiesett létszámot, ám ahogy az lenni szokott, már csak drágábban, nagyobb bérért lehet találni új embereket. Nem véletlen, hogy a kormányzat igyekezett minél jobb munkaerő-megtartási konstrukciókat találni, és a felelősségteljes vállalkozások egyik legfontosabb feladata volt a saját állományuk egyben tartása a pandémia alatt (is), ezzel biztosítva a későbbi zavartalan működést.

A kiskereskedelem nem volt ennyire szerencsés helyzetben, hiszen egyrészt meglehetősen nagy alkalmi foglalkoztatónak számít, másfelől annyira beindult az online értékesítés, illetve olyan gyorsan tűntek el a boltból a vevők, hogy senki sem érezte szükségét a járvány előtti munkavállalói létszám megtartásának.

A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása ma nem annyira trendi, így sok esetben ez a korosztály kiesik a rendszerből. A főállásban alkalmazott, de leépített szakemberek mostanra szinte mind találtak új munkát, vagyis a régi dolgozókat aligha lehet nagy számban visszacsábítani, így jobb híján nagyon felkapottá vált a diákmunka. Erről már a Figyelő hasábjain is beszámoltunk. Ez az egyik legegyszerűbb foglalkoztatási forma, hiszen csu-

pán a diákszövetkezetekkel kell szerződést kötni, a munkaerő-szolgáltatás pedig leírható az adóalapból. Sok cég ezt a szolgáltatást nemcsak egyszerű munkaerőpótlásra, hanem egyenesen utánpótlás-nevelésre is használja. Ma a húsz éven felüliek egészen 25-27 esztendős korig rendkívül jó helyzetben vannak,

FOTÓ: HANNIBAL HANSCHKE, REUTERS

KISKERESKEDELEM | Az első negyedévben 27 ezer fővel dolgoztak kevesebben a kiskereskedelmi szektorban, mint egy évvel korábban, most azonban hónapról hónapra nő a meghirdetett állások száma. Nem lesz egyszerű újra csapatot építeni.

ENYHÜLÉS

Ugyanakkor a pandémia lassú elmúlásával, az átoltottsági mutató javulásával ismét megjelentek az üzletekben a fogyasztók. (Már a járvány alatt is jól látszott, hogy a hagyományos vásárlás nem tűnik el, a háztartások beszerzése – legyen szó élelmiszerről, tartós fogyasztási cikkről, sportszerről – közösségi élmény marad, amelyet továbbra is fenn kell tartani.) A fizikai boltokba betérők számának a növekedésével viszont újra bővíteni kell a bolti eladói létszámot, ami a nyári időszakban komoly fejtörést okoz.

VÁSÁROLNI MÁRPEDIG MUSZÁJ. A FORGALOM EGY RÉSZE VISSZATERELŐDIK A WEBRŐL

34 | FIGYELŐ 2021/27

F_34-35_kisker.indd 34

2021. 07. 05. 15:50

| CÉGVILÁG |

hiszen ha komolyan veszik a rájuk bízott feladatokat, nagyon gyorsan építhetnek karriert, végzettségtől függően pedig legalább olyan jól kereshetnek, mint a 30-35 évesek.

FIZU

A pandémia alatt elindult digitalizáció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások (webáruházak, csomagküldés) gyorsan felfutottak, s ezen a területen minden mennyiségben vettek fel munkaerőt, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. Sok esetben jobb jövedelmi lehetőséget is biztosítottak e szektorban a munkavállalóknak, mint a hagyományos kereskedelemben.

Vagyis ahhoz, hogy versenyképes maradjon a bolt, nagyobb összeget kell kínálnia. Így nem ritka, hogy már bruttó 350 ezer forint kezdő fizetést biztosítanak az élelmiszer-kereskedelemben. A ruházati és iparcikkek eladóinak ennél kevesebbet adnak, de a szakirányú vég-

130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

A MEGHIRDETETT BOLTI ÁLLÁSOK SZÁMA Tesco Lidl

SPAR Auchan

126

Penny Aldi

102 96 77 58 44

Szeptember November

Forrás: blokkk.com

2020

Január

zettségűek ez alatt a butikokkal sem igen állnak szóba.

SZÁMOK

Nem túlzás azt állítani, hogy a legnagyobb munkaerő-leépítés és -elvándorlás a járvány alatt a kiskereskedelem egyes területein volt (emlékezetes: a nem élelmiszerboltok több hónapig ki sem nyithattak), ennek következtében ez év első negyedében 27 ezerrel kevesebben dolgoztak ebben a szektorban, mint a tavalyi azonos időszakban. A statisztika szerint 2021. január–márciusban az előző negyedhez mérten is 16 ezerrel apadt a létszám. Ez összesen 351 ezer megmaradt munkavállalót jelentett. Nem nagyon találni olyan statisztikai adatot, amely ennél kevesebb dolgozót mutatna az ágazatban.

Mint jeleztük, nemcsak a kevesebb vásárló okozott problémát, hanem a kiskereskedelem átalakulása és persze az úgynevezett piacvesztés is, amely a pandémiás időszakot tekintve egész pontosan 600 millió forint mínuszt jelentett az iparcikk-értékesítéssel foglalkozó boltok esetében – írta a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. Ez persze nem a klasszikus piacvesztést jelenti. Nem csupán arról van szó, hogy a bezárt üzletek helyett a vevők külföldi webshopokban szerezték be a szükséges termékeket, hanem arról is, hogy egész egyszerűen nem költöttek. Az otthoni munkavégzéshez nem feltétlenül kell új lábbeli, ruha vagy tartós fogyasztási cikk. Innen nézve tehát életszerű volt a kiskereskedelem számára a létszámleépítés. Kérdés persze, hogy mindenki jól tette-e meg ezt a lépést.

Természetesen nem csak a hazai piacot érintette a leépítés. Az EU más országaiban is hasonlóan gondolkodtak a bolto-

Április

2021

Június 8.

Június 28.

130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

sok. Ennek megfelelően most ugyanabban a cipőben járnak, mint a magyar kiskereskedelem. Az Eures uniós foglalkoztatási portálon áprilisban még csak 15 ezer állást hirdettek az ágazatban. Most azonban 75 ezer bolti beosztotti munkakör van fent. Érdekesség, hogy a járvány előtti időszakban 70-80 ezer volt a meghirdetett hasonló állások száma. Pedig az EU több országa még közel sem tart ott az átoltottságban, hogy megkezdje a totális nyitást. Vagyis az unióban kissé előre gondolkodnak. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy nálunk szintén jó néhányan döntenek majd úgy, hogy szerencsét próbálnak Nyugat-Európában, gyengítve ezzel az itthoni munkaerő-kínálatot.

LECKE

A megnövekedett munkaerőigény kifejezetten imponálóan hangzik, csakhogy egyelőre nem a bővülő bevételek generálják a többletmunkát, hanem az újra megváltozott nyitvatartási rend. Emlékezetes: a pandémia alatt bevezetett korlátozások miatt nyolc előtt bezártak az üzletek, most azonban aki teheti, a lehető legtovább tart nyitva, hogy visszahódítsa a vevőket. Ez az, ami növeli az élőmunka iránti keresletet, hiszen a polcokat most már menet közben kell tölteni, nem elég, ha a zárást követően az aktuális műszak elvégzi ezt a feladatot.

Ez a helyzet alapos fejtörést okoz, hiszen a pluszmunkaerőnek ki kell gazdálkodni a bérét, ami nyilvánvalóan könynyebb, ha egyben a bevétel is növekszik.

Rossz kalkulációval meg lehet borítani egy-egy kis vagy közepes méretű üzlet teljes pénzügyi gazdálkodását.

HŐNYI GYULA

2021/27 FIGYELŐ | 35

F_34-35_kisker.indd 35

2021. 07. 05. 15:50

| CÉGVILÁG |

KÁROLYI LÁSZLÓ | „A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a magyarországi francia nagykövetséggel szoros együttműködést kialakítva Franciaországban is javítani szeretném tagjaink piaci lehetőségeit és érdekérvényesítő képességét” – mondta lapunknak a Legrand Zrt. vezérigazgatója, a kamara elnöke.

Károlyi Lászlót, a Legrand Zrt. vezérigazgatóját tavaly szeptemberben választották meg a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnökének.

Miként jellemezné a francia üzleti és cégkultúrát?

– Villamosmérnökként, majd közgazdászként szereztem diplomát, később pedig a tengerentúlon üzleti stratégiát tanultam a Thunderbird egyetemen. A karrierem elején több cégnél is dolgoztam, mielőtt 1992-ben a Legrand Zrt.-hez kerül-

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

A LEGRAND-ON KERESZTÜL

36 | FIGYELŐ 2021/27

F_36-38_legrand.indd 36

2021. 07. 05. 16:14

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Okleveles villamosmérnök.

A Temesvári Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd a Lyoni Egyetem és a BME kettős MBA-fokozatát szerezte meg közgazdaságtanból.

A Legrand jogelődjének számító Kontavill Rt.-nél 1992-ben, a business process reengineering vezetőjeként kezdte karrierjét.

2004-ben nevezték ki a Legrand Zrt. vezérigazgatójává.

2020-ban megválasztották a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnökének.

2009-ben elnyerte Az év menedzsere címet, 2018-ban a Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat.

2019-ben megkapta Az év innovatív vezérigazgatója elismerést.

2021-ben ötödik alkalommal szerezte meg a cég a vezetése alatt a Bisnode AAA minősítését.

tem. Itt először a privatizációhoz kötődő folyamatok és az azokhoz kapcsolódó átszervezés levezénylése volt a feladatom, majd különböző belföldi és külföldi munkák után, 2004-ben lettem a cég vezérigazgatója, s már csaknem húsz éve aktív tagja vagyok a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamarának. Sokfelé megfordultam, de biztosan a francia üzleti kultúrát ismertem meg a legjobban. Szeretem a francia kultúrát, talán ezért is volt könnyű megtanulni, megérteni az ottani üzleti, vállalati rendet. Amely egyébként hatékony is, elsősorban azért, mert a jobbító szándékú párbeszédre való nyitottság mellett úgy fogalmazzák meg a kemény elvárásokat, hogy nehezen, de teljesíthe-

tők legyenek. Ez nagyon fontos, hiszen ha egy csapat nem hisz abban, hogy a cél elérhető, akkor nem is lesz az. Egy másik fontos eleme a francia üzleti kultúrának az építő logikán, racionális érvrendszeren alapuló vita. Descartes francia filozófus megközelítését követve máig rendkívül logikus érvek mentén, a folyamatokat jól átgondolva születnek a döntések, ami hosszadalmasabb előkészítést jelent, de az eredmény a cégek sikereit látva önmagáért beszél. Ez számukra annyira természetes, hogy a 90-es évek közepén, amikor a vállalati kultúránkat inkább a szocialista időszak autokratikus vezetése jellemezte, egy alkalommal meg is kérdezte tőlem egy francia kolléga: „Hogy van az, hogy te elmondod a véleményed, vitába szállsz azzal, amit mondok, ha nem értesz velem egyet, de a többiek mindig mindent elfogadnak tőlem, pedig ők jobban ismerik az itteni helyzetet?” A megfontolt döntésekkel kapcsolatban hadd említsem a Kontavill privatizációját. A több mint 100 éves helyi múltú cég esetében a Legrand-csoport a magánosításnál elsősorban nem arra törekedett, hogy piacot vegyen vagy mindent azonnal megváltoztasson, hanem arra, hogy az értékeket megőrizve tegye nemzetközileg is versenyképesebbé a szentesi céget. Mindeközben maga a Legrand is fejlődött: mára a hagyományos kapcsológyártás mellett – világszinten dobogós helyezést elérve – az épületek elektromos és digitális infrastruktúrájának a szakértőjévé vált.

– A menedzserek íratlan szabálya szerint egy vezetőnek nagyjából ötévente érdemes váltani ahhoz, hogy meg tudjon újulni.

– Számomra a Legrand-nál folyamatosan adottak a megújuláshoz szükséges erőpróbák. Ezeknek csak az egyik eleme, hogy 2000-től a francia családi vállalatból tőzsdei társasággá válás is rejtett kihívásokat. Ennél is meghatározóbb, hogy a cégnél három-öt évenként vagy új munkakörbe kerültem, vagy olyan markáns változás történt, amely szinte teljesen más helyzetet teremtett – ilyen például a Covid-járvány. Minden új kihívásra pedig új megoldást kell találni, néha azonnal kell határozni, nincs idő töprengeni. Vezetőként nem szabad dönteni, ha bizonytalanok vagyunk, de nem szabad bizonytalankodni, ha dönteni kell! 2004-ben egy veszteséges vállalatot vettem át, amely addig egyszer sem fizetett osztalékot, ám néhány esztendőn belül sikerült nyereségessé tenni, úgy, hogy a 9 milliárdos árbevételt 2020-ra 29 milliárdosra növeltük – méghozzá nyereségesen. Ehhez meghonosítottuk a multibranding-stratégiát: új márkákat vezettünk be, s miközben a dizájn fontos maradt, a funkciók tekintetében is diverzifikáltuk a termékkínálatot.

A hagyományos villanyszereléshez kötődő műszaki megoldások mellett a cég meghatározó szereplővé vált a nagy teljesítményű energiaelosztás és az informatikai hálózati elemek területén is. Persze most a magyar piacról beszélek.

– A 2008-as globális gazdasági válság teremtette recesszióban miként dolgozta ki azt a rendkívül agilis üzleti tervet, amelyet végül a francia központ is elfogadott?

– A krízis legnehezebb időszaka 2012 tavasza volt, mert a kiadásokat tekintve a központ behúzta a kéziféket, ám ez a menet közben adódó lehetőségek kihasználását és a válság utáni felkészülést is meggátolta. Ráadásul ez a W alakú recesszió második szakaszában volt Magyarországon. Ebből a csapdahelyzetből kerestem kiutat azzal a 2012-ben előterjesztett új üzleti tervvel, amelynek az volt az ígérete, hogy amennyiben az általam eltervezett stratégiai irányváltást jóváhagyják, vállaljuk, hogy három évig a magyarországi GDP növekedésének a duplájával bővül a cég forgalma. Mi 2013-tól 12 százalékkal nőttünk minden esztendőben – ez a négyszerese volt a hazai GDP-gyarapodásnak, sőt ezt a szintet azóta is tartjuk – immár nyolcadik éve. Az üzleti tervet az első menedzserkönyvem, az Üzleti ka2021/27 FIGYELŐ | 37

F_36-38_legrand.indd 37

2021. 07. 05. 16:14

| CÉGVILÁG |

méleon megírásához kötődő kutatómunkám összegzéseként megalkotott – nemzetközileg levédett – crenchmarking™ üzletfejlesztési módszertanom alapján dolgoztam ki. A kreativitás és a benchmarking ötvözéséből kialakított metódushoz a legsikeresebb multinacionális vállalatok válságkezelési megoldásait szintetizáltam. Azt ismertem fel, hogy a lehetséges két üzletfejlesztési út közül az innováció drága és sok időt vesz igénybe.

Ha viszont sikeres, akkor látványos eredményt lehet vele elérni. Az adott cég teljesítményét a legsikeresebb versenytársakéval összevető benchmarking viszont gyorsabb sikert hozhat. Ám ha megfejtjük és lekoppintjuk riválisaink eljárásait nehéz gazdasági környezetben, az nem jó megoldás, hiszen mégiscsak másolás.

Ezért a két modell ötvözéséből született meg a kreatív benchmarking, vagyis a

Franciaországban is javítani szeretném a piacainkat. crenchmarking™ módszertana. Ennek az a lényege, hogy a legjobb iparági – de inkább más ágazatból vett – inspirációkat elegyítjük a saját szakmai tapasztalatunkkal. Ezáltal rendkívül gyorsan és eredményesen tudunk új megoldásokkal a piacra lépni, sikerrel vagyunk képesek reagálni a gyors vagy váratlan piaci változásokra is.

– Miként érintette önöket a pandémia okozta piaci helyzet?

– Ez a járvány azért jelent példátlan megmérettetést mindenki számára, mert váratlanul jött, s az országok első védekezési intézkedései – lezárás, karantén, utazási korlátozás – azonnal globálisan hatottak a gazdaságra. Más kérdés, hogy miközben az első hullám idején több ágazat – elsősorban a turizmus – padlóra került, és a talpra állásukhoz nálunk is kormányzati segítségre volt szükség, az építőipar vagy az e-kereskedelem nem tartozott a vesztesek közé. Sőt, még némi növeke-

désre is lehetőség nyílt, és az e-kereskedelem szárnyalt. Ezt követően viszont érdekes helyzet alakult ki. A második hullám tovább tartott ugyan, mint az első, de mivel akkor már megfelelő tapasztalatot szereztünk a védekezés terén, fennakadás nélkül dolgoztunk tovább. Számunkra kellemetlen meglepetést ez év második negyede tartogatott. Egyrészt a múlt esztendő végi lezárások idején sok konténer maradt Európában, és ezek hiánya miatt hirtelen nagyon megdrágultak a szállítási költségek. Emellett pedig hiányra és kapacitáskiesésre hivatkozva az alapanyagok (köztük az építőanyagok) ára is drasztikusan felment. Ez a mi üzletágunknak sem jó, mert a finanszírozási gondok miatt több beruházást is veszélybe sodorhat, miközben tovább növeli az inflációt. Azonban bízom benne, hogy a Legrand növekedése továbbra sem kerül veszélybe, mert megtanultuk: a válságkezelés leghatékonyabb módja az, ha egy váratlan helyzetre egy másik üzleti modellel reagálunk, ahogy most a Covidválság hatására is új üzleti stratégiával jelentkezünk. Mindez a crenchmarking™ elemeiből merítkezik. Az egyik fontos elem a Love mark 2, ami dióhéjban azt jelenti: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a cég munkavállalói – akik elsődlegesen képviselik a márkát – is magukénak érezzék a terméket vagy a szolgáltatást, amelyet kínálunk. Ennek az elkötelezettségnek is köszönhető, hogy tavaly a járvány ellenére is két számjegyű növekedést tudtunk elérni százalékban.

– E tapasztalatokból mit tud továbbadni a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként?

– Az elmúlt évtizedekben többször tevékenykedtem a szervezet elnökségi tagjaként, ezért is vállaltam, hogy a járványhelyzet miatt különösen nehéz időszakban – a tavaszi karantén okán ősszel tartott közgyűlésen – elfogadom a felkérést.

Ebben a munkában az is motivált, hogy Franciaország Európa meghatározó gazdasága, s a negyedik legnagyobb befektető hazánkban. Ez a hatalmas potenciál pedig szerintem nem tükröződik eléggé a két ország kapcsolatában. Itt is elérkeztünk oda, hogy egy új helyzetben új megoldásokra van szükség. Ennek jegyében a friss stratégia fontos elemének tartom, hogy a magyar gazdasági életben szintén erősebb, láthatóbb legyen a kamara. A

másik lényeges elem, hogy a kamarával, valamint a magyarországi francia nagykövetséggel szoros együttműködést kialakítva Franciaországban is javítani szeretném tagjaink piaci lehetőségeit és érdekérvényesítő képességét. A harmadik pedig az, hogy mindez úgy valósuljon meg, hogy közben bővüljön a kamara létszáma.

Ennek szellemében kötöttünk stratégiai megállapodást a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA). Ez is hozzájárult ahhoz, hogy több olyan új tagot sikerült megnyernünk, akinek már segíteni is tudtunk a franciaországi kapcsolatok kialakítása terén. Most májusban, hagyományteremtő szándékkal indítottuk útjára Az év témája: inspirációk és megoldások című rendezvényünket, amely az idén a Covid utáni kitörési pontok témáját boncolgatta. A meghívott vendég előadó Ésik Róbert, a HIPA vezérigazgatója volt, s a rendezvény zárszavában Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete összegezte és köszöntötte a virtuális résztvevőket.

Természetesen a járvány időszakában aktívak voltunk, de akkor elsősorban csak online fórumok megszervezésére nyílott módunk. Mostantól viszont olyan, éves szinten egymásra épülő tematikájú, a személyes találkozást és üzleti kapcsolatépítést biztosító fórumokat, üzleti eseményeket is rendszeresen szervezünk, amelyek katalizátorként segíthetik a francia–magyar gazdasági kapcsolatok erősítését, s azzal együtt tagvállalataink sikerességét.

– Az ön számára mi a legnagyobb tanulság a Covid-válság hatásaiból?

– Az, hogy minden megváltozott körülöttünk, és a munka világában is egy új normalitásra kell felkészülnünk a munkaerő megdrágulásával, valamint az információtechnológia még erőteljesebb előretörésével. A globális környezetszenynyezés is közrejátszik abban, hogy ma már minden bizonytalan, s mindennapossá válnak a váratlan helyzetek. Ennek hatására pedig lerövidülnek a stabilabb fejlődést hozó időszakok. Egy menedzsernek azonban így is folyamatosan terveznie kell, és az új helyzetnek megfelelő döntéseket szükséges hoznia, hiszen ennek elmaradása végzetes lehet egy cég számára, mert könnyen lehet, hogy már túl késő arra várni, hogy pontosabb képet kapjunk a helyzetről. A megváltozott állapotok ugyanakkor új lehetőségeket is teremtenek: ezeket akarjuk kihasználni a Legrand-nál, és ehhez szeretném hozzásegíteni a kamara tagságát is. ÉRSEK M. ZOLTÁN

38 | FIGYELŐ 2021/27

F_36-38_legrand.indd 38

2021. 07. 05. 16:14

| SZEMÉLYI HÍREK |

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Dr. Takáts Elődöt nevezték ki a Budapesti Corvinus Egyetem rektorává augusztus 1-jétől. Tervei között szerepel az intézmény nemzetközi elitegyetemmé fejlesztése, a maradandó tudást hozó, élményszerű oktatás megteremtése. A szakember 1999-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, pénzügygazdaságpolitika szakirányon. Dolgozott az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és a Federal Reserve Bank of New York kutatójaként, majd a Nemzetközi Valutaalapnál, illetve Bázelben és Londonban is tapasztalatot szerzett. Legújabb kutatási területei a demográfia és a klímaváltozás közgazdaságtana.

TAKÁTS ELŐD

PORSCHE HUNGARIA

MÁTRABÉRCI SÁNDOR

Huszonöt év után távozik a Porsche Hungaria Audi márkaigazgatói pozíciójából és a cégtől is Mátrabérci Sándor. Korábban a kalkulációs részleget, valamint a WeltAuto márkát is irányította. 2003 óta vezette az Audi divíziót, amely ezalatt a magyar prémiumautó-piac meghatározó márkájává fejlődött. Számos sikeres modellbevezetés és aktivitás köthető hozzá. Az ideiglenesen megbízott márkaigazgató július 1-jétől Szabó Zoltán korábbi értékesítési vezető.

HUNGARIAN CONVENTION BUREAU

WARREN BUFFETT

BILL & MELINDA GATES ALAPÍTVÁNY Warren Buffett távozik a Bill & Melinda Gates Alapítvány igazgatóságából, de törekvéseiket a jövőben is támogatja. A kilencvenéves guru nemcsak a nevét adta a szervezet vezetőségéhez, hanem rengeteg pénzzel is segítette a Microsoft-alapító és (volt) felesége közös tevékenységét. Buffett korábban azt ígérte, hogy nettó vagyonának a 99 százalékát jótékony célra fordítja. Most tart a felénél; legutóbb 4,1 milliárd dollár értékű Berkshire-részvényt adományozott el öt segítő szervezetnek.

SZABÓ ANNA FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Magyarország és Budapest konferencia- és üzletirendezvény-ágazatáért felelős szakmai szervezet, a Magyar Kongresszusi Iroda Nonprofit Kft. (Hungarian Convention Bureau) értékesítési csapatát mint corporate sales manager erősíti Szabó Anna június végétől. Nemzetközi vállalati ügyfelekért és rendezvényekért felel majd, minél több nagy esemény Magyarországra csábítása lesz a feladata.

Szabó Anna több mint tízéves salesszel kapcsolatos tapasztalatát javarészt külföldön szerezte, több neves londoni szállodában dolgozott a konferencia- és rendezvényértékesítés területén.

2021/27 FIGYELŐ | 39

F_39_szemelyihirek.indd 39

2021. 07. 05. 15:50

| PÉNZ BESZÉL |

EMELKEDŐ PÁLYÁN Elindult a hazai kamatemelési ciklus.

Június 22-én a Magyar Nemzeti Bank, beváltva korábbi ígéretét, hosszú évek után kamatot emelt. Az irányadó ráta szintje 0,6-ről 0,9 százalékra módosult, és az MNB jelezte, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatszintjét is 0,9 százalékra növeli majd.

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője és stratégája emlékeztetett: a kamatemelés után kiadott jegybanki közleményben hangsúlyozták, hogy az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Így a Monetáris Tanács adatvezérelt módon minden hónapban értékelni fogja a monetáris kondíciók további szigorításának a szükségességét. A ciklust addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntarthatóan a központi banki

célértéken stabilizálódnak. A következő kamatdöntő ülést július 27-én tartják. Az nem kérdéses, hogy az idén folytatódik a kamatemelési sorozat. Valószínűsíthető, hogy a következő ülésen 10-15 bázispontos növelést hajtanak végre, majd az inflációs folyamatok függvényében döntenek a továbbiakról. Várhatóan az év végére 1,5 százalékra nő az alapkamat.

ÁTHÁRÍTJÁK AZ ÜGYFELEKRE

Az Equilor vezető elemzője úgy vélte: a bankok az emelkedő kamatokat minél előbb áthárítják az ügyfeleikre, ezért nemcsak növekvő hitelköltségeket, hanem javuló kamatmarzsot is várnak ez év második felében. Az új kölcsönöknél már most látszik az emelkedés, a korábbihoz képest

legalább 20 bázisponttal magasabban kínálják lakossági termékeiket a pénzintézetek. Míg azelőtt a legkedvezőbb 10 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleket 3 százalékos THM alatt kínálták, jelenleg 3,2 alatt nincs ajánlat.

A moratórium azonban továbbra is számos bizonytalanságot jelent a szektor számára. Sok rövid kamatperiódusú hitellel rendelkező adóst érhet kellemetlen meglepetés, hiszen a halasztás bevezetése óta jelentősen emelkedhetett a referenciakamat. Az MNB nem véletlenül kommunikálta az utóbbi években, hogy aki csak teheti, váltson át hosszabb kamatperiódusra – most ezek az adósok egy picit nyugodtabbak lehetnek. Török Lajos jelezte: a forint árfolyama jelentősen erősödött az elmúlt hetekben, s a trend folytatódhat a következő hónapokban, azonban a korábbinál kisebb intenzitással. Az euró/forint árfolyamban kialakulhat egy új kereskedési sáv a 341–357-es tartományban. A további monetáris szigorítások hatására az érték megközelítheti a sáv alját, majd az esztendő végére 345 és 350 közötti árfolyamot vár a szakember.

CSÖKKENTEK A HOZAMOK

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere szerint a várakozásaiknak megfelelően az MNB 0,90 száza-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

KAMATOK | Az év végére másfél százalék körüli szintre emelkedhet a jegybanki irányadó ráta a Figyelőnek nyilatkozott elemzők szerint.

A kamatemelési ciklus elindulása már most érezteti hatását a hitelpiacon.

40 | FIGYELŐ 2021/27

F_40-41_forint_kamat.indd 40

2021. 07. 05. 17:00

| PÉNZ BESZÉL |

lékra emelte ugyan június 22-én az alapkamatot, kisebb meglepetést okozott azonban, hogy a korábbi kommunikációval ellentétben Matolcsy György jegybankelnök a további növeléseket havi ütemezésben képzeli el, nem negyedévente. Erre a piac a rövid távú kamatvárakozások felfelé módosításával reagált, míg a forint erősödött.

A kisbefektetők várakozásaival ellentétben a hosszú lejáratú állampapírok hozamai csökkentek a döntés után, ami főleg azzal magyarázható, hogy a havi kamatemelési ütemezés miatt a ciklus korábban érhet véget, mint a negyedéves döntések mellett. A gyors és hathatós kamatnövelésekkel a központi bank az infláció tartós megugrását tudja megakadályozni, és a várakozásokat is sikeresen horgonyozhatja le a 3 százalékos célja körül, amely kedvező a hosszú futamidejű állampapíroknak. A piaci eszközökből kikalkuláltakon alapuló várakozások jelenleg 15 bázispontos havi kamatemeléseket áraznak.

A ciklus végét nehéz előre jelezni, de a jelenlegi piaci árazások kétéves időtávon 2,50 százalékos alapkamatot mutatnak.

A szakértő szerint az inflációs prognózisukat a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, de ez év végére 4 százalékra csökkenhet az éves növekedési ütem, s jövőre a kedvező bázishatások miatt 3 százalék alatt stabilizálódhat. A maginfláció szintje most nyáron tovább emelkedhet a jelenlegi 3,4-ről 4 százalék fölé, majd a jövő esztendő elején 3 százalékra csökkenhet.

A kamatnövelési ciklus alakulására a hazai fizetőeszköz árfolyama érzékenyen reagálhat. Az emelés előtti két hétben a forint/euró kurzus a 345 körüli szintekről látványosan, egészen 356-ig gyengült, majd a kamatdöntés után visszaerősödött 350-

ig. Az árfolyam jelenleg a pandémia kirobbanása után kialakult 343–370-es sáv alsó harmadában tartózkodik, melyből a szakemberek szerint az év hátralévő részében nem fog kilépni. Ennek oka kettős: egyrészt az MNB kamatemelési ciklusát már nagyjából beárazta a piac, másrészt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az esztendő fennmaradó részében kezdheti el kommunikálni eszközvásárlási programjának a kivezetését, ami a dollár izmosodásával járhat.

A hazai bankok a kamatemelési ciklus nyertesei közé tartozhatnak, mert emelkedik a hitelekért felszámított kamat, nőhetnek a marzsok, ráadásul a lakásépítési áfa újbóli csökkentése miatt a jelzálogkölcsönzés is további bővülést mutathat. Az MNB vállalati hitelezést támogató NHP Hajrá! programjának a kivezetése kedvező lehet a bankok szempontjából, mivel megnőhet az államilag nem preferált hitelek volumene, növelve a hitelintézetek nyereségét.

A TÖBBIEKET IS FIGYELNI KELL

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ugyan az MNB határozott álláspontot fogalmazott meg a kamatemelési ciklus elkezdéséről, de annak időtartamáról és mértékéről nem adott információkat. Amit tudhatunk, hogy havonta hoz döntéseket a beérkező adatok függvényében, illetve a ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kockázatok nem lesznek kiegyensúlyozottak. A Monetáris Tanács első lépéséből kiindulva 15 bázispontos léptekkel haladhat előre az intézmény a szigorítás útján.

A jegybank számára fontos információk érkezhetnek a gazdasági újranyitás folyamán megvalósuló árazások révén, így arra számít a vezető elemző, hogy a nyár végével, az ősz elejével juthat az MNB olyan

adatok birtokába, amelyek érdemben módosíthatják a központi banki kommunikációt. Ennek tükrében mind júliusban, mind augusztusban tovább emelkedhet az alapkamat mértéke, és szeptember végére elérheti az 1,35 százalékos értéket. Azt követően lelassulhat a szigorítási ciklus, így az esztendő végére 1,5 százalékos kamatszintre számít Németh Dávid.

A további lépéseket az is befolyásolhatja, miként döntenek a világ nagy jegybankjai a szigorítási ciklusok elindításáról, hiszen jelenleg sem az Európai Központi Bank, sem az amerikai Fed nem tervezi a kamatok megemelését 2023 előtt. Ugyanakkor az MNB nemcsak az alapkamat változtatásával szigoríthat a monetáris kondíciókon, hanem a válság kezelése folyamán alkalmazott nem konvencionális eszközök kivezetésével is. Első körben az NHP Hajrá! érne véget, de előbb-utóbb az eszközvásárlási program befejezésére is szükség lesz – az év végével, a jövő esztendő elejével, fokozatosan szűnhet meg. Fontos kérdés az is, hogy mikor szünteti be a jegybank a negatív egynapos betéti kamatot; erről már a júliusi kamatmeghatározó ülésen dönthetnek.

Ugyan az intézménynek nincs árfolyamcélja, de a forint árfolyamának a változása hatással van az infláció alakulására. Az elmúlt hetek kommunikációjából és az eddigi lépésekből arra lehet következtetni, hogy az MNB rövid távon toleráns lenne a hazai fizetőeszköz erősödését látva. Ha a Monetáris Tanács a kommunikációval összhangban szigorít a monetáris kondíciókon, a forint felértékelődhet, és a 2020 nyarán látott 343 körüli szintekre erősödhet az euróval szemben a következő hónapokban.

Ugyanakkor ami most erősödést hozhat nemzeti devizánk piacára, vagyis az, hogy a központi bank hamarabb kezdte el a szigorítási fázist, mint a nagy, fejlett piacok jegybankjai, az később gyengítheti a hazai pénzt, hiszen hamarabb is fejezheti be. Fontos kiemelni, hogy nagy bizonytalanság övezi a devizaárfolyam alakulását, és maradhat a nagy volatilitás a piacokon.

TÓTH BALÁZS 2021/27 FIGYELŐ | 41

F_40-41_forint_kamat.indd 41

2021. 07. 05. 17:00

| PÉNZ BESZÉL |

HARMADIK FORDULÓ

Újra meghosszabbította a kormány a 2020 márciusa óta hatályban lévő hiteltörlesztési moratórium határidejét, a lépést Orbán Viktor jelentette be a Világgazdaság üzleti napilap június elején tartott csúcskonferenciáján. A miniszterelnök a rendezvényen elmondta, hogy a kormány szeptember végéig meghoszszabbítja a hitelmoratóriumot. Azóta kiderült, hogy a fizetési halasztás megítélése a nemzeti konzultáció kérdései között is szerepel.

AZ ÜGYFELEKNEK KEDVEZTEK

Ha a moratórium eddigi, mintegy másfél éves történetét nézzük, először is ennek kapcsán érdemes néhány dologra emlékeztetni, mert ez fontos lehet a törlesz-

tési stop megítélésében. A moratórium bevezetése során a magyar jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek, így automatikus részvételt biztosítottak számukra idehaza, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelem (opt-in) alapú fizetési halasztással. Úgy döntöttek, hogy a meg nem fizetett kamatot nem tőkésítik, azt a bankok gyakorlatilag nullaszázalékos, kamatmentes hitelként nyújtják az ügyfe-

leknek (ebből a bankoknak persze vesztesége keletkezett). A többi országban a meg nem fizetett kamat hozzáadódott a tőkéhez, azaz gyakorlatilag kamatos kamatként funkcionált. Volt olyan állam, ahol a moratórium alatt is kellett kamatot fizetni. Emellett a fizetési halasztás időtartama hazánkban igazodott leginkább a járványéhoz: az itthoni – az első két szakaszt figyelembe véve – 15 hónapos moratóriummal szemben a legtöbb országban ezek a programok nem tartottak tovább 12 hónapnál.

Az MNB szakértői úgy vélték, a jegybank az elmúlt közel másfél évben minden helyzetben az adósoknak legjobb megoldást javasolta, a járvány okozta gazdasági válsághelyzet kialakulásakor

FOTÓ: GETTY IMAGES

MORATÓRIUM | Július elsejétől újabb negyedévet kaptak a törlesztési moratóriumban részt vevő lakossági és vállalati ügyfelek. Az már látszik, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Bankszövetség eltérően ítéli meg a fizetési halasztás folytatását.

42 | FIGYELŐ 2021/27

F_42-43_moratorium.indd 42

2021. 07. 05. 15:51

| PÉNZ BESZÉL |

Az MNB adatai szerint 2021 áprilisában 1,2 millió lakossági ügyfél és mintegy 30-35 ezer vállalkozás vette igénybe a moratórium lehetőségét. A jegybank azt is elvárja, hogy ezeket a díjmentes szer-

8447,5

9503,6

8895,3

Háztartások Milliárd forint

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

*Adott év áprilisában.

7390,8 6260,4

5822,9

5771,1

NAGY AZ ÉRINTETTI KÖR

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

Vállalatok Milliárd forint

7738,7

Az MNB közleményei kitértek arra, hogy a moratórium a járvány felfutó szakaszában az egészségügyi és a munkalehetőség szempontjából kiszolgáltatott családok százezreinek jelentett hatékony és átmeneti válságkezelő megoldást. Az intézkedés bevezetése racionális lépés volt a járvány első jó egy évében Magyarországon és szerte az Európai Unióban. A pandémia súlyosságát, a vakcinák kifejlesztését, a hatékony hazai egészségügyi válaszlépések tempóját, mindezek alapján a lakosság jövedelmi, törlesztési helyzetének alakulását jelentős mértékű bizonytalanság övezte, így a hitelek bedőlésének megelőzése, a munkahelyek és a családok jövedelmének megtartása indokolta az adósok belépését a moratóriumba. Mostanra, a járvány harmadik hullámának végével, az emelkedő átoltottsággal és a gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, forrással gazdálkodó ügyfelek számára a moratóriumban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok. Ezek közé tartozik, hogy fölöslegesen megnő a kölcsönük futamideje és a teljes visszafizetendő összegük a hitelintézet felé. A jegybank múlt pénteken a honlapján közölte: elvárja, hogy a törlesztési stop kapcsán érintett hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, fióktelepek ne számítsanak fel előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjat akkor, ha ügyfelük jelzi számukra, hogy szeretné részlegesen vagy teljesen előtörleszteni a moratórium kapcsán felhalmozódott kamat- és díjtartozását.

6694,8

RACIONÁLIS LÉPÉS VOLT

ződésmódosítási lehetőségeket a pénzügyi intézmények legalább 2022. december 31-ig biztosítsák az adósok számára.

További elvárás az is, hogy a pénzügyi intézmények minderről a honlapjukon is tájékoztassák az ügyfeleiket. Felmérésük szerint a moratóriumban lévő háztartási adósok többségének megvan a megfelelő anyagi lehetősége a törlesztés folytatására.

A hazai bankok érdekvédelmi szervezete egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy be kell fejezni a törlesztési moratóriumot. A Magyar Bankszövetség testületi ülésének 2021. május 26-i állásfoglalása szerint a vírushelyzet okozta lakossági és vállalati nehézségek áthidalását a Magyarországon alkalmazott hiteltörlesztési stop Európában a legkedvezőbb módon segítette. A hazai bankszektor bizonyította, hogy komoly munkatöbbletet és jelentős pluszköltségráfordítást is vállalva, a legnagyobb kihívások mellett is lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére áll. A pandémiával sújtott elmúlt évben a vállalati hitelállomány folyósítása 6 százalékkal nőtt a 2019-es esztendőhöz képest.

Ezzel párhuzamosan a kormányzati családtámogatási programokat a bankszektor kifejlesztette és bevezette, miközben az előrejelzések szerint a hiteltörlesztési moratóriumok összesített, várható költsége meghaladja a 400 milliárd forintot.

A fizetési halasztás célja és benne a bankszektor alapvető feladata, hogy segítséget nyújtson a rászorulóknak. Az

6171,8

a törlesztési moratóriumba való belépés, a krízis elmúltával az adósok jövedelemtermelő képességének visszaszerzésével a fizetési stopból való kilépés a racionális döntés. A jegybank a moratórium kapcsán legutóbb azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy aki anyagilag megteheti, annak célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést. Az MNB fogyasztóvédelmi kommunikációja a halasztásról nyilvánvalóan a jogalkotó által aktuálisan megszabott (esetleg hosszabbított) időkerethez és feltételekhez is kötődik.

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: MNB

ezen a célon túlmutató programot a bankszövetség a továbbiakban szakmailag nem támogathat, hiszen nem indokolható a bankszektor extra költségviselése olyan ügyfelek után, akiknek megfelelő jövedelmük és/vagy elegendő tartalékuk van a vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez.

EGYRE SÚLYOSABB ELLENÉRVEK

Később az egyik szakmai konferencián Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke keményen bírálta a hitelezési moratórium meghosszabbítását. Az első fizetési stopot támogatták a bankok, de most már a résztvevők többsége nem szorul rá – mondta. Úgy ítélte meg, hogy az ilyen ügyfelek támogatása hátráltatja a kilábalást. Az első moratóriumot a bankszektor is üdvözölte, és az eredeti szeptemberi meghosszabbítását is támogatták a hitelintézetek. Mint jelezte, Európa-szerte már mindenhol lezárták a fizetési halasztásokat, a magyarországi a leghosszabb és legbőkezűbb változat, 6100 milliárd forint hitelállomány volt a moratóriumban – ebből 3400 milliárdot tettek ki a lakossági kölcsönök december végén, ami több mint a bankszektor teljes szavatolótőkéje. A hitelintézetek ismerik az ügyfeleiket, és látják, hogy a többségük nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar – hangsúlyozta Jelasity Radován. A moratóriumos ügyfelek 53 százalékának nőtt a jövedelme tavaly, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka tudna törleszteni, de ha van „ingyenebéd”, akkor igénybe veszik. Az MNB egyik felmérése szerint a fizetési stopos lakossági hitelek mindössze 10-12 százaléka lehet kockázatos, vagyis az állomány 600-700 milliárd forint körüli. A bankszektor ezért csak olyan folytatást támogat, amely valóban a rászorulókat segíti.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára pedig azt nyilatkozta: a bankszövetség már a fizetési halasztás első meghosszabbítását is rászorultsági nyilatkozathoz kötötte volna, de a kormány nem volt hajlandó változtatni a konstrukción. A főtitkár szerint a bankszámlaforgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a bevételei alapján már tudna törleszteni.

TÓTH BALÁZS 2021/27 FIGYELŐ | 43

F_42-43_moratorium.indd 43

2021. 07. 05. 15:51

| TŐZSDE |

REKORDEREDMÉNY | Tovább növelte részesedését a Generali Alapkezelő az AutoWallisban a rekordmagas szintű első negyedéves eredmény okán – értékelésük szerint a börze autós vállalata gyorsabban halad korábban meghirdetett stratégiájának a megvalósításában.

Az AutoWallis tőzsdei fix üzletkötés keretében értékesítette a saját részvényeit, így a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett társaság sajátrészvény-állománya a nullára csökkent – derül ki a cég közleményéből. A tranzakció 93 forintos árfolyamon történt, ez 12 százalékkal magasabb a tavaly decemberi tőkeemelés 83 forintos szintjénél – akkor a Gene-

rali két másik intézményi befektető mellett már vásárolt AutoWallis-részvényeket. Az alapkezelőnek az autós vállalat közel 8 millió saját részvényének a megszerzésével immár 3,5 százalék feletti tulajdonrésze van a társaságban.

Székely Gábor, az AutoWallis befektetési igazgatója a tranzakcióval kapcsolatban elmondta, hogy az több szempontból támogatja a cég meghirdetett

stratégiáját: egyrészt növeli a részvények közkézhányadát, másrészt a befolyó összeget a vállalat korábban meghirdetett stratégiai céljainak a finanszírozására használja fel. Az ügylet emellett növeli a cég sajáttőke-értékét, így az AutoWallis újabb, a tervek szerint a Növekedési kötvényprogram keretein belül végrehajtandó kötvénykibocsátásának a lehetőségeit erősíti. „Bízunk az AutoWallis-csoport további jelentős értékteremtésében, mivel a korábban meghirdetett stratégia megvalósítása az eredetileg meghirdetettnél gyorsabban halad, amit már a társaság idei első negyedéves rekorderedménye is bizonyít, így a részesedésünkre hosszú távú befektetésként tekintünk” – mondta Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője.

SZ. CS.

FOTÓK: GETTY IMAGES

BEVÁSÁROLT AZ AUTOWALLISBA A GENERALI

44 | FIGYELŐ 2021/27

F_44-45_BET.indd 44

2021. 07. 05. 15:52

A

| TŐZSDE |

NÉVVÁLTÁS | Nevet változtatott a Tigáz azt követően, hogy az Opus közvetett tulajdonába került – tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján a társaság.

OPUS TIGÁZ IMMÁR A TIGÁZ A napokban a Tigáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság neve Opus Tigáz Zártkörűen Működő Részvénytársaságra módosult – tette közzé az Opus.

Ugyanakkor a felhasználókkal, a rendszerhasználókkal és egyéb partnerekkel megkötött szerződései változatlan tartalommal és feltételekkel maradnak hatályban, az együttműködés keretei 2021. július 1-jét követően sem módosulnak – derül még ki a közleményből. Mint ismert, az Opus márciusban jelentette be, hogy bevásárol a Tigázba. A tranzakció március végén le is zárult, így megkezdődött a holdingnál az energetikai divízió újjáépítése.

Az Opus korábbi közléséből egyértelművé vált, hogy a cégcsoport komoly lehetőségeket lát az energetikában, konkrétan a Tigáz és a Titász szinergiáinak az összehangolásában, valamint az agráriumban meglévő érdekeltségeik is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A turizmus pedig a következő időszak nagy nyertese lehet. Nem véletlen, hogy fejlesztik és bővítik a legnagyobb magyar szállodaláncnak számító Hunguestet.

SZ. CS.

HIRDETÉS

PÁLYÁZAT STARTUP VÁLLALKOZÁSOKNAK!

OKOS MEGOLDÁSOK A CSALÁDNAK JELENTKEZÉS 2021. AUGUSZTUS 15-IG SMARTFAMILY.HU @KINCSSMARTFAMILY SMARTFAMILY@KOPPMARIAINTEZET.HU

F_44-45_BET.indd 45

2021. 07. 05. 15:52

| TŐZSDE |

FELZÁRKÓZTAK AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYINDEXEK

Fej fej mellett haladtak az európai és az amerikai részvénypiacok az év első felében. Tavaly, a pandémia tombolása idején a tengerentúli indexek jelentős előnyre tettek szert, ezt az öreg kontinensen lévő társaik behozták az idén. Az MSCI indexcsalád európai részvényeket követő legtágabb mutatója 2021-ben 15 százalékkal emelkedett euróban számolva, a hasonló amerikai in-

dex 13 százalékkal nőtt dollárban (lásd grafikonunkat). A zöldhasú erősödése az euróval szemben nem jött jól azoknak a tengerentúli befektetőknek, akik földrészünkön invesztáltak, az MSCI Europe dollárban számolva 12 százalékkal nőtt.

ALULTELJESÍTŐ SZOLGÁLTATÓK

A szektorokat tekintve Európában a gazdasági ciklusokra érzékeny ágazatok vitték a prímet, így a bankszektor, az ipar és az energiaágazat. Áprilistól kezdve, amikor fokozatosan elkezdték feloldani a korlátozásokat az öreg kontinensen és Amerikában egy-

aránt, a pandémia alatt szárnyaló technológiai iparág iránt csökkent a befektetői érdeklődés. A Bloomberg adatai szerint földrészünkön a fogyasztási cikkeket előállító cégek, a techszektor, az energiaipar, az ipar, a pénzügyi ágazat és az alapanyaggyártók részvényei egyaránt 15 százalék körüli mértékben drágultak. Egyedül a szolgáltató szektor teljesített negatívan. Az ágazatra jellemző, hogy a vállalatai osztalékot fizetnek, az invesztorok azonban tartanak attól, hogy a gazdasági növekedés és a nagyon alacsony tavalyi bázisadatok miatt erősödő infláció elolvasztja ennek értékét. Jellemző volt az első fél

FOTÓ: GETTY IMAGES

TŐKEPIACOK | A korlátozások feloldásával párhuzamosan kilőttek az európai részvényindexek – egyedül az inflációs félelmek által sújtott szolgáltató szektor teljesített gyengén.

46 | FIGYELŐ 2021/27

F_46-47_europai_reszveny.indd 46

2021. 07. 05. 15:53

| TŐZSDE |

RENDBE RAKNÁK A VÁLLALATI KÖTVÉNYPIACOT

évre a „régi gazdaság” áremelkedése.

A Banco de Sabadell, a Banco BPM, a Société Générale, a Porsche vagy az üveggyártó Saint-Gobain az idén több mint 40 százalékkal drágult.

Az európai tőzsdék idei ralija ellenére – ha a teljes járványidőszakot vesszük figyelembe – a Wall Street továbbra is verhetetlennek bizonyult. Az MSCI US index tavaly márciusi mélypontja óta 95 százalékkal nőtt, míg az európai MSCI mutató 62 százalékkal emelkedett. A tendencia várhatóan folytatódik. Az Egyesült Államok parkettjeire annak ellenére ömlik a pénz, hogy a részvények értékelése történelmi csúcsok közelében van, továbbá az erősödő inflációra az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) előbbutóbb kénytelen lesz monetáris szigorítással válaszolni. A tőkeáramlásokat nyomon követő EPFR adatai alapján február óta nettó 189 milliárd dollár áramlott amerikai részvényalapokba. A gazdasági bővülésre vonatkozó várakozások javulnak, a kamatszint (egyelőre) alacsony, a lakosság nekiállt költekezni és hitelt felvenni, az átoltottság javul – csupa olyan tényező, amely vonzóvá teszi a tengerentúli részvénypiacokat.

TOVÁBBI 500 MILLIÁRD DOLLÁR

A Goldman Sachs (GS) befektetési bank várakozásai szerint a háztartások és az intézményi befektetők az esztendő végéig 500 milliárd dollár értékben vásárolnak majd amerikai papírokat. Az első fél év tőkebeáramlásának a meghatározó része a gazdasági ciklusokra érzékenyen

Bankok, szabályozó hatóságok és alapkezelők zárkóztak fel azon brüsszeli javaslat mögé, amely végre rendet teremtene az európai vállalati kötvénypiaci káoszban. Az Európai Bizottság javaslata szerint felállítanának egy központi adatbázist, amely tartalmazná a jelenleg átláthatatlan piac számára létfontosságú információkat: árakat, kibocsátott menynyiségeket, hozamokat és a megkötött tranzakciókat. Pár évvel ezelőtt volt már egy hasonló próbálkozás, a piac azonban nem tisztult ki eléggé, s az információhiány számos befektetőt távol tart a céges adósság vásárlásától. Az ügyletek jelentős része az OTC-piacon köttetik meg, kevés adat áll rendelkezésre. Becslések szerint a tranzakciók több mint 90 százalékáról nincs azonnali, nyilvános piaci információ. A jelenlegi brüsszeli kezdeményezés mögött az is meghúzódik, hogy a brexit után továbbra is London maradt a vállalati kötvénypiac egyik központja – a City súlyát szeretnék csökkenteni. A korábbi kezdeményezéseknek keresztbe tett, hogy az Európai Központi Bank a kötvényvásárlási programja keretében céges adósságot is vásárolt, az általa felszívott 281 milliárd értékű ilyen papír radikálisan csökkentette az amúgy is csekély likviditást.

reagáló szektorokat örvendeztette meg – mint fentebb írtuk, tipikusan ilyen a banki ágazat, az ipar és az energiaszektor. A kis-közepes kapitalizációjú tőzsdei papírokkal foglalkozó alapokba 11 milliárd dollár folyt be január–májusban, ami tízéves rekord.

A Wells Fargo elemzése kiemeli: rövid távon folytatódhat a nagy összegű tőkebeáramlás, viszont az év végéig köny-

AZ EURÓPAI ÉS AZ AMERIKAI RÉSZVÉNYPIACOK IDEI ALAKULÁSA 16 14 12 10 8 6 4 2 0 –2

2021. január 3. = 100 százalék

MSCI Europe (euróban) MSCI North America (dollárban) Január

Február

+TWW¥X +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

Március

Április

Május

Június

Az egyetemi közgazdászok 2023-ig legalább két kamatemelésre számítanak az amerikai központi banktól. nyen volatilissé válhat a folyamat, lévén a befektetők egyre jobban kénytelenek mérlegelni a jegybanki szigorítást.

Ebből a szempontból érdemes nézni a munkaerőpiaci adatokat, a Fed ugyanis nemcsak az inflációt figyeli, hanem a foglalkoztatottságot is.

SZIGORÚBB LEHET A FED

A Financial Times és a University of Chicago Booth School of Business által készített felmérés szerint az egyetemi közgazdászok 2023-ig legalább két kamatemelésre számítanak az amerikai központi banktól, ami szigorúbb monetáris politikát jelez előre, mint amilyet a Federal Reserve jelenleg kommunikál. „Ahogy emelkedik az inflációs szint, újra megjelenik a hagyományos galamb-héja ellentét az intézményen belül” – mondta Alan Blinder, a Princetoni Egyetem közgazdásza, aki az 1990-es években a jegybank alelnöke volt. (Galambnak a lazább, héjának a szigorúbb monetáris politika híveit szokták nevezni – a szerk.)

D. GY. 2021/27 FIGYELŐ | 47

F_46-47_europai_reszveny.indd 47

2021. 07. 05. 15:53

| GEOPOLITIKA |

AMERIKAI GAZDASÁG Az eredetileg tervezett 2,3 ezer milliárd dolláros infrastruktúra-csomag végül kevesebb mint a fele lesz.

PARÁDÉ TEXASBAN. TÁNCRA PERDÜLHET AZ INFRASTRUKTÚRA-IPAR

Utak, hidak és széles sávú hálózatok felújítására összesen ezer milliárd dollárt költ az Egyesült Államok a következő nyolc évben. A pakk a demokraták és a republikánusok egyeztetései folyamán apadt le, márciusban Joe Biden még 2,3 ezer milliárdról beszélt. Az amerikai elnök nagy ívű költségvetési élénkítése azonban ezzel még nem merül ki. Áprilisban jelentette be, hogy 1,8 ezer milliárd dollárt fordítana a szociális háló megerősítésére.

A HÁROM LÁB

A Fehér Ház kiszivárogtatta, hogy ennek fedezete a vagyonos, nagy jövedelmű háztartások magasabb adója lesz. A szociális programot tíz év hosszúságúra tervezik, s ennek keretében óvodákat, iskolai napközi otthonokat nyitnak, kibővítik a fize-

tett szabadság rendszerét, valamint oktatásra és egészségügyre is költenek. Az „amerikai családok program” (American Families Plan) az elnök gazdaságélénkítő intézkedéseinek a harmadik lába. Az első egy 1,9 ezer milliárdos pakk, amely főleg a pandémia hatásait igyekszik orvosolni.

A gigacsomagok bejelentésekor az elemzők már észrevételezték: ezek olyan szintű átalakításokat jeleznek az amerikai társadalomban-gazdaságban, hogy a kongreszszuson nem fognak simán átmenni. Ezt mutatja az is, hogy az infrastruktúra-csomag végül kevesebb mint a felére apadt a republikánus szenátorok ellenállása miatt. A szociális pakkot Biden a programjában már részben ismertetett adóemelésekből szeretné finanszírozni. Tervei sze-

rint ezekből 1,5 ezer millárd dollár többletbevétele származna az államnak. Az elnök a legmagasabb jövedelmi sáv adókulcsát a jelenlegi 37-ről 39,6 százalékra szeretné növelni – az évi 400 ezer dollárnál többet keresők számára. Eltörölné az évi egymillió dollárnál többet keresők tőkenövekményre, valamint osztalékra szóló adókedvezményét. Ezzel párhuzamosan kibővítették az amerikai adóhatóság, az IRS jogosítványait, amitől tíz év alatt 700 millió dollárral nagyobb összegű beszedett adót várnak.

ADÓEMELÉSEK

Adódik a kérdés, hogy ha egyszer a demokratáknak a törvényhozás alsó- és felsőházában egyaránt többségük van, miért szükséges a republikánusokkal való egyeztetés.

Ennek hátterében az áll, hogy számos ál-

FOTÓK: EMILY ELCONIN, KEVIN LAMARQUE, REUTERS

FÉKEZETT HABZÁSÚ LESZ A BIDEN-CSOMAG MÁSODIK ELEME

48 | FIGYELŐ 2021/27

F_48-49_AmerikaiCsomag.indd 48

2021. 07. 05. 15:54

| GEOPOLITIKA |

SZÁGULDANAK AZ INGATLANÁRAK Az amerikai lakásárak több mint három évtizede nem látott tempóban emelkednek. Az S&P Case-Shiller index áprilisban 14,6 százalékon állt a márciusi 13,3 után. A metropoliszokban és környékükön még gyorsabb, 14,9 százalékos a drágulás üteme, ezen belül is Phoenix, San Diego és Seattle vezet. Az ingatlanpiaci fellendülést részben az okozza, hogy a pandémia miatt megnőtt a kereslet a városközponttól távolabb eső, kertvárosi területek iránt. Egy másik ok a történelmi mélyponton álló kamatszint, amely olcsóvá teszi a jelzáloghiteleket. A harmadik tényező pedig a kínálat megtorpanása (a pandémia alatt kevesebb lakás épült), valamint az alapanyagárak (például az építési fa) szintén szédítő tempójú növekedése. A dráguló ingatlanok az amerikai jegybanknál is megszólaltatták a vészcsengőt. Eric Rosengren, a Boston Federal Reserve elnöke szerint az USA nem engedheti meg magának, hogy az ingatlanpiacon egy újabb buborék alakuljon ki, mert az veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. A közgazdászok emlékezetében még élénken él a 2008-as jelzálogpiaci válság és az azt követő globális recesszió.

lamban, választói körzetben csekély a Demokrata Párt többsége. Így vannak olyan szenátorok, akiknek a republikánus szavazók álláspontját is figyelembe kell venniük, ha újra akarják magukat választatni.

Biden adóemelési tervei persze nem aratnak osztatlan sikert a vállalatok és a nagyobb jövedelműek körében. A Fehér Ház úgy kalkulál, hogy a magánszemélyekre vonatkozó növelések az adófizetők mindössze 0,3 százalékát érintik – ezt még bevállalható politikai veszteségnek tartják, főleg akkor, amikor a járvány gyarapította a gazdagok vagyonát. A tőkenövekmény és az osztalék után fizetendő sarc jelenleg 20 százalék, ezt 43,4re emelné a kormányzat.

Az elnök azonban kénytelen házon belüli akadályokkal is megküzdeni. Nancy Pelosi, a demokraták egyik nagyasszonya, a képviselőház elnöke ugyanis nem-

BIDEN WISCONSINBAN FAGYIZIK. FORRÓ NAPOK JÖNNEK AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁSBAN

rég bejelentette: a Biden-terveket egy csomagban kezelik majd. Ez azt jelenti, hogy hiába a kétpárti megállapodás az infrastrukturális csomagról, a törvényhozás alsóháza azt csak akkor tűzi napirendre, ha az adóemelési pakkot megszavazza a szenátus, vagyis a felsőház. E mögött az a logika húzódik meg, hogy a demokraták soraiban is erős kétségek vannak a fiskális élénkítés finanszírozását illetően. Ahhoz, hogy ne szaladjon el túlságosan az államadósság, előbb a kiadások fedezetét szükséges biztosítani – vagyis keresztül kell verni a törvényhozáson az adóemeléseket.

MI VAN A BIDEN-CSOMAGBAN? Milliárd dollár

16 2J_÷

g azdasá

g

590NX

zások vállalko

123Járvány

elleni zés védeke

176Oktatás 246 nkanélküliségi Mu tások támoga

410Közvetlegin 56Közlekedés 105*L­X_X­L 360 rmányzat 194Egyéb k lakosssáok juttatá

Forrás: The Wall Street Journal

F_48-49_AmerikaiCsomag.indd 49

ügy

Ko

kiadáso

Biden számára az infrastruktúra-csomag nem pusztán állami keresletélénkítés. Az alulfinanszírozott közlekedési hálózat, a széles sávú internet hiánya versenyhátrányt jelent Kínával szemben. Ahhoz, hogy az USA-nak esélye legyen megnyerni a következő évtizedeket, súlyos dollármilliárdokat kell fordítania a hálózatok fejlesztésére. E beruházások Donald Trump előző elnök prioritásai közé is tartoztak, Biden azonban nagyobb kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az ezer milliárd dollárból csak nagyjából 570 milliárd az új pénz. Ám az invesztíciókra már előirányzott összegekkel együtt a következő öt évben 973 milliárdosra, az előttünk álló nyolc esztendőben pedig 1,2 ezer milliárdosra nő a keret.

Utak és hidak felújítására és építésére 109, a vasúthálózat korszerűsítésére 66, a közösségi közlekedésre 49 milliárd dollár jut. A kikötőknek, a repülőtereknek és az elektromos járművek töltőhálózatának a kiépítése szintén kap többlettámogatásokat.

D. GY.

Összesen: 1745 2021/27 FIGYELŐ | 49

2021. 07. 05. 15:54

| GEOPOLITIKA |

ÚJ CSATORNA ÉPÜL ISZTAMBUL MELLETT

TÖRÖKORSZÁG | Ankara a zsúfolt Boszporuszt kiváltandó új csatorna építésébe kezdett.

Az elsődleges szempont Törökország regionális hatalmi pozícióinak a megerősítése.

Megkezdődött Isztambul mellett a csatornaépítés, amely a természetes Boszporusz szoroson kívül hajózási összeköttetést ígér a Márvány- és a Fekete-tenger között. Míg a Boszporuszon a hajók áthaladása ingyenes (igaz, többnapos várakozási idővel kell kalkulálni), addig az új,

Isztambul-csatornának nevezett vízi út díjköteles lesz. Tervezett méretei lehetővé teszik igen mély merülésű, jelentős nagyságú teherszállító és hadihajók, akár repülőgép-hordozók áthaladását is. Még a világ legnagyobb hordozói, a Gerald R. Ford osztályú, mintegy 100 ezer tonnás hajók is közlekedhetnek majd a hozzávetőleg 45 kilométer hosszú vízi úton, amely legalább tizenötmilliárd dollárba kerül.

A MIGRÁNSKÁRTYA

A csatorna ötlete erősen megosztotta a török belpolitikát. Az ellenzék szemben áll az építés gondolatával. Ellenérveit környezetvédelmi szempontok dominálják.

A projekt megvalósításával Isztambul elveszti ivóvízbázisa legalább ötödét, veszélybe kerül elsősorban a város nyugati, európai részének az ökológiai egyensúlya.

Ez év tavaszán 104 nyugalmazott török admirális közösen lépett fel a csatorna megépítése ellen. Recep Tayyip Erdoğan elnök „kemalista puccskísérletet” emlegetett és őrizetbe vetette az idős, magas rangú katonák csoportjának tíz vezetőjét. Elemzők szerint az „admirálispuccsal” szembeni fellépés mögött az ellenzéki CHP párttal való leszámolás szándéka húzódik meg.

A csatornát ellenző isztambuli főpolgármester is a világi (kemalista), szociáldemokrata irányzatú CHP tagja.

Brüsszelben semlegesek a tervvel kapcsolatban, minthogy az uniónak nincsenek nagy vízi szállítási kapacitásokat szüksé-

FOTÓ: MURAD SEZER, REUTERS

A BOSZPORUSZ MADÁRTÁVLATBÓL. ZSÚFOLT ÉS NEM ELÉG MÉLY

50 | FIGYELŐ 2021/27

F_50-51_Isztambul.indd 50

2021. 07. 05. 15:57

| GEOPOLITIKA |

geltető fekete-tengeri célállomásai, a kereskedelmi hajózási tényezők másodlagosak. Törökország számára továbbra is az EU-tól a 3,5 millió közel-keleti, délázsiai menekült ellátására átutalt pénz a legfontosabb. Brüsszelben újabb, 3,5 milliárd eurós, a bevándorlókat a törököknél tartó támogatásról tárgyalnak. Azaz Ankara alkupozícióját az unióval szemben továbbra is erősíti a „migránskártya”. „Ha nem támogattok, rátok eresztem a menekülteket” – ez tömören a pozíció. Az EU szerepe Törökország kereskedelmi partnereként korlátozott. Utóbbi a legnagyobb külkereskedelmet 2019-ben Oroszországgal bonyolította le. A második helyen – jelentős lemaradással – Kína áll. Németország, az unióban a legnagyobb partner csupán a harmadik.

A NATO ÖRÜL

Németország a török relációban a kivitel tekintetében 2019-ben erősen (12 százalékkal) visszacsúszott az előző évhez mérten. Berlin ugyanakkor jelentős felvevője a török exportnak, elsősorban ruházati cikkeket vásárol. Ankara erősen fejleszti saját iparát, emiatt az állam mesterséges korlátokkal fékezi a versenyt, a külföldről beáramló gépipari termékek, tartalék alkatrészek forgalmát. A focus.de című német hetilap megszavaztatta olvasóit a Törökországgal kialakult kapcsolatok témájában.

A június végéig beérkezett mintegy 42 ezer voks 83 százaléka szerint „felül kell vizs-

gálni ezt a viszonyt, mert nem támogathatunk autokrata rendszereket”.

A NATO viszont kifejezetten örül a csatornaberuházásnak. A keleti felvonulási terveihez igencsak kapóra jön az új hajózási összeköttetés, amely talán leépíti a Boszporuszra vonatkozó 1936-os montreux-i szerződés korlátozásait, így megnyílhatna az út a nem a Fekete-tenger mentén fekvő országok hadihajóinak tartós térségbeli jelenléte előtt, sőt akár a legnagyobb nyugati repülőgép-hordozók is beúszhatnának a Fekete-tengerre, stratégiai előnyre szert téve az ellenféllel, az oroszországi hadiflottával szemben. Ez idő szerint nem világos, hogy a montreux-i szerződés hadihajókra vonatkozó korlátozásai érvényesek lesznek-e az Isztambulcsatornán felúszó NATO-haditengerészeti erőre is. A Nyugat számára kínálkozó katonai előnyök egy része még akkor is érvényesülhet, ha a fenti egyezmény érvényét az új útvonalra is kiterjesztik.

KÖRNYEZETVÉDELMI AGGÁLYOK

A környezetvédők viszont aggódnak. Szerintük a csatorna megnyitása visszafordíthatatlan változásokhoz vezet a Fekete-ten-

&? .8?9&2':1 (8&9473& +ö'' /*11*2?ö.

8_­QJXX­LJ 175–275 méter • 2­WJYJNW÷Q X_­QJXX­L­W÷Q YºGG KTWW¥X YºGG JQY­W÷ FIFYTY Pº_ºQ

-TXX_¾X¥LF 45 kilométer • Nagyjából észak-dél irányban húzódik, Isztambul nyugati külvárosaitól nem messze fut L alakban.

U±Y­XN PTHP¥_FYTP Szeizmológusok szerint a csatorna JL^ JW÷XJS KºQIWJSL­X[JX_­Q^JX zónában épül.

• Német szakemberek szerint a csatornaépítés SJR [¥QYMFY PN KºQIWJSL­XY -F RJLKJQJQ÷ RNS÷X­LGJS ­U±YNP RJL PNG±W JL^ JW÷X WJSL­XY NX .X_YFRGZQ JL­X_J JW÷XJS WJSL­X[JX_­Q^JX _·SF X_FPJRGJWJP F Pº_JQOº[÷GJS XJR _¥WO¥P PN JL^ KºQIRT_L¥X QJMJY÷X­L­Y

2­Q^X­LJ 25 méter • & QJLSFL^TGG FRJWNPFN WJUÀQ÷L­U MTWIT_·P F ,JWFQI 7 +TWI osztályúak merülése 11,8 méter, legnagyobb szélességük (a felszálló-landoló pályánál) 78 méter.

Karaburun

Fekete-tenger .X FRGZQN WJUÀQ÷Y­W .X_YFRGZQN WJUÀQ÷Y­W FRGZQN WJUÀQ÷Y RGZQN WJUÀQ÷Y­W ÀQ÷Y­W Y­ âXYFSGZQ -F[FQNRFSã âXY SG F[FQNRFSã

'À^ÀP«J 'À^ÀP«JPRJHJ Y· 'À^ 'À^À ^ ÀP«JPRJHJ R RJ 0À« À«ÀP«JPRJHJ Y· À« P«J Avci Avcilar +TWW¥X <NPNUJINF +NL^JQ÷ L^ďOY­X

gerben, amelyek a parti államokat is érintik, elsősorban Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát. Érintik a változások a Feketetengerbe torkolló folyókat, így a Dunát, a Dnyepert, a Dnyesztert, a Dont, de még a Kaszpi-tengerbe ömlő Volgát is. Cemal Saydam török oceanográfusprofesszort idézi a vocaleurope.eu portál. A szakember szerint az új átkelő megbontja majd az egyensúlyt a Fekete-tenger hidegebb és alacsonyabb sótartalmú, valamint a Földközitenger melegebb és sósabb vize között. Az előbbi vízszintje körülbelül 30 cm-rel magasabb, mint az utóbbival is közvetlen öszszeköttetésben lévő Márvány-tengeré. A természetes összekötőn, a Boszporuszon keresztül zajlik a kétirányú vízcsere a Fekete- és a Márvány-tenger között. A megépítendő csatorna átalakíthatja ezt a folyamatot, megindul a Fekete-tenger vizének az átáramlása a Földközi-tengerbe. Mint egy fürdőkád, amely két lefolyóval ellátott a szokásos eggyel szemben, de befolyója – azaz a Fekete-tengerbe torkolló folyók vízhozama – változatlanul csak egy van. És ezen az egy befolyón ugyanannyi vagy inkább csökkenő mennyiségű édesvíz áramlik bele. Ez akár a Fekete-tenger fokozatos víztömegvesztéséhez, részleges kiszáradásához is vezethet – figyelmeztet a professzor.

D. P.

Márvány-tenger

2JL­U±Y­X­SJP PºQYX­LJ Jelenleg 15 milliárd dollár • Nem zárható ki, hogy az építés PºQYX­LJN OJQJSY÷XJS JRJQPJISJP

Boszporusz csatorna 2JL­U±Y­X­SJP MN[FYFQTX TPFN & RNQQN·X .X_YFRGZQ Pº_JU­S húzódó természetes vízi út, a Boszporusz túlzsúfoltsága, az olajszállítók, a gáztankhajók áthaladása, esetleges balesetei jelentette veszély.

• A Boszporuszon áthaladó hajók száma YF[FQ^ J_JWWJ HXºPPJSY 3FUTSYF YºGGYZHFYS^N YFSPMFO· ­X QJLFQ¥GG teherhajó használja a csatornát.

2021/27 FIGYELŐ | 51

F_50-51_Isztambul.indd 51

2021. 07. 05. 15:57

| GEOPOLITIKA |

KÉSZÜLŐDIK A ZÖLDHÁBORÚ

EURÓPAI KLÍMATERVEK | Brüsszel szén-dioxid-vámmal szeretné megvédeni a klímaszabályozást betartó európai vállalatokat.

Ezzel könnyen belesodorhatja az uniót egy újabb vámháborúba és egy tőkepiaci összeomlásba.

A SZÁNDÉK JÓ

A Handelsblatt egy „zöld” kereskedelmi háborút és klímavédelem címén új protekcionista hullámot sem zár ki. Washington vélhetőleg hevesen tiltakozik majd Brüszszel várható felvetése ellen, amely szerint ebben a kérdéskörben (klímapolitika, szén28,03

15,90

A VILÁG LEGNAGYOBB SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÓ ÁLLAMAI 5,81

Kína

USA

India

Forrás: oekostrom-aktuell.de

4,79 Oroszország

3,84 Japán

2,36 Németország

Százalékos részarány a világ szén-dioxid-kibocsátásában

1,78 DélKorea

1,67 Kanada

1,63 Irán

1,47 SzaúdArábia

ről vagy teljes mértékben ottani vállalatokról – nézik az importálandó termék előállításával keletkezett CO2-emissziót, s ennek mértékében extra vámot vetnek ki a produktumra. Amennyiben az adott cég a szóban forgó árucikk előállításánál megtartotta az államnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló ígéreteit, a vámot nem alkalmazzák.

GYANAKVÓ PARTNEREK

Ez azonban nem nyugtatta meg sem az amerikaiakat, sem a kínaiakat. Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság elnökhelyettese, a klímavédelemmel foglalkozó biztos ez év tavaszán a washingtoni kongresszus illetékes testülete előtt magyarázkodott a készülő rendelkezés kapcsán. Ő is biztosította az aggódó amerikaiakat: ha megtartják a CO2-emisszió csökkentésére tett vállalásukat, az EU nem alkalmazza az importvámot. A 2016-os párizsi klímacsúcs alapján az unió komoly kibocsátásmérséklő programot határozott el. Brüsszel azonban attól tart, hogy más államok nem tartják magukat az ígéretükhöz, így a közösség vállalatai hátrányba kerülnek a nemzetközi piacokon.

FOTÓ: JASON CAIRNDUFF, REUTERS

Az EU várhatóan még ebben a hónapban elkészül az úgynevezett szén-dioxid-kiegyenlítő vámrendszer alapelveinek a kidolgozásával. Fő partnerei – az USA és Kína – gyanakvással fogadják a projektet. Tovább bonyolítja a helyzetet a „szénadó” (carbon tax), amelyet a kormányok szabnak ki saját, a termelésük folyamán sok CO2-t kibocsátó vállalataikra, hogy rákényszerítsék azokat a károsanyagemisszió csökkentésére. A Financial Times szerint ha szén-dioxid-tonnánként 75 dolláros büntetőadót vetnek ki a cégekre világszerte, az akár 20 százalékos árfolyamesést válthat ki az értékpapírpiacokon.

dioxid-kibocsátás, az új zöldenergia-források, például a hidrogén nemzetközi kereskedelme) ne a dollár, hanem az euró legyen az elszámolási alap. Emellett az EUban a „zöld” eurókötvények kibocsátását is szorgalmazzák.

A dollár energia- és nyersanyag-kereskedelmi trónfosztásának európai terve népszerű, támogatásra talál az EU majdan talán legnagyobb hidrogénbehozatali forrásában, az Oroszországi Föderációban (OF).

Mint a Der Tagesspiegel írja, mindennek az alapja egy 2018 végi, az euró erősítését célzó politikai kezdeményezés, amely szélesebb, átfogja az unió teljes energiahordozó-kereskedelmét. Jelenleg ennek 80 százalékát dollárban számolják el, az EU-s fizetőeszköz aránya alig tíz százalék.

Brüsszel a szigorú európai klímavédelmi normák megtartásával, a szén-dioxid-kibocsátás sajátos vámrendszerrel való kiegyenlítésével mindenekelőtt a keményebb feltételek bevezetésére kényszerülő uniós vállalatok számára akar védelmet nyújtani a külföld (Kína és az USA) engedékenyebb szabályozásával szemben.

Egyben meg is gátolná ezzel a csomaggal, hogy EU-s cégek a klímát nagyobb mértékben károsító államokba költözzenek. Azaz az ezekből az országokból származó behozatalnál – legyen itt szó uniós társaságok odaköltözött gyártóegységei-

52 | FIGYELŐ 2021/27

F_52-53_CBAM.indd 52

2021. 07. 05. 16:07

| GEOPOLITIKA |

JÉGSZOBROK A BRIGHTONI TENGERPARTON. ELOLVADHAT AZ EU ZÖLDELŐNYE

Az Egyesült Államoknak mindazonáltal nem nagyon tetszik az EU vámötlete.

Washingtonban sokan úgy vélik, hogy az unió ezzel veszélyezteti a párizsi klímaegyezményt, amelybe az előző elnök, Donald Trump elutasítását elvetve utódja, Joe Biden „beletette” az USA-t.

Peking szintén gyanakszik. Hszi Csinping kínai elnök Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében figyelmeztetést intézett az EUhoz. „A klímaváltozás elleni nemzetközi harc ürügyén megengedhetetlen geopolitikai előnyök szerzése, a más államok elleni gazdasági támadás vagy kereskedelmi korlátok foganatosítása” – így a távol-keleti ország vezetője.

Az OF, az unió legfontosabb külső energiahordozó-partnere is készül a „zöldebb” kőolaj- és földgázkitermelésre, mindenekelőtt a szénbányászat technológiai megreformálására. A GTAI német külkereskedelmi és beruházási szervezet felhívja a figyelmet: az orosz szénbányászat átalakítása komoly lehetőséget kínál a környe-

zetkímélő technológiákat szállító német társaságoknak.

Brüsszel nehéz helyzetben van. Bonyolult kiegyensúlyozó manőverekkel kell megvédenie az unió gazdasági érdekeit és megakadályoznia egy „zöld” kereskedelmi háború kirobbanását. Az esélyek nem túl jók. „Attól tartunk, hogy mindez nagyon könnyen protekcionizmushoz, kereskedelmi akadályok emeléséhez vezethet” – nyilatkozott a Handelsblattnak Daniel Tehan ausztrál kereskedelmi miniszter. Ausztrália mint a világ legnagyobb szénexportőre mindeddig nem kötelezte el magát az általános vállalás mellett, hogy 2050-ig nullára csökkenti nettó szén-dioxid-kibocsátását.

Németország, az EU legerősebb gazdasága, hazánk vezető külgazdasági partnere előtt nem könnyű feladat áll: két, egymással ellentétes koordináta-rendszert kellene összehangolnia. Egyfelől a klímavédelmet, amely az új, még az év vége előtt várhatóan hivatalba lépő és az eddiginél feltételezhetően „zöldebb” kormány szív-

ügye lesz, valamint a német cégek nemzetközi versenyképességének a megőrzését. Mindezt úgy kell majd szinkronizálnia, hogy közben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabadkereskedelmi alapelveit se sértse meg.

A NEGATÍV SZÉN-DIOXID

Talán az unió legfontosabb gazdasági és kereskedelmi projektjéről van szó. Az intézkedéscsomag keretében a szén-dioxidvám mellett ott van a „Kész az 55 százalékra” pakk. Ez a program többek között előírja a természetes CO2-lekötő elemek – erdők, mocsarak, megújuló energiaforrások – létrehozását. Mindez a fenntarthatóságot szolgáló beruházások fogalomkörébe tartozik. Ennek a csomagnak a súlyponti része a károsanyag-kibocsátási kvóták kereskedelmének a megreformálása.

Brüsszelben ez év végéig elkészül a „negatív szén-dioxid-emisszió” (eszközök a CO2 lekötésére) kereskedelmi szabályozása. Ezzel kapcsolatos egy német javaslat, hogy a kvótarendszerben a lekötött („negatív”) szén-dioxid ára ugyanakkora legyen, mint a kibocsátotté.

D. P. 2021/27 FIGYELŐ | 53

F_52-53_CBAM.indd 53

2021. 07. 05. 16:07

| GEOPOLITIKA |

VAN, AKIT GAZDAGGÁ TETT A PANDÉMIA

JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK | Világszerte 5,2 millióan lettek dollármilliomosok, a legalább 50 milliós vagyonnal rendelkezők száma pedig a negyedével nőtt tavaly – derül ki a Credit Suisse (CS) elemzéséből.

AMANCIO ORTEGA. SPANYOLORSZÁG, VAGYONA A GDP 5,3 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG, 77 MILLIÁRD DOLLÁR

CARLOS SLIM. MEXIKÓ, VAGYONA A GDP 5,3 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG, 63 MILLIÁRD DOLLÁR

A Credit Suisse befektetési bank szerint a háztartások aggregált globális vagyona tavaly 28,7 ezer milliárd dollárral gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a jegybankok világszerte pénzzel árasztották el a piacokat. Az olcsó pénz inflálta az eszközárakat.

ELSZÁLLT ESZKÖZÁRAK

A részvények és az ingatlanok drágulása 418,3 ezer milliárd dollárra lökte fel ezeknek a vagyontárgyaknak az értékét. Állandó árakon számolva ez 4,1 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Ez az ütem némileg

elmarad az elmúlt húsz esztendő éves átlagától, ami kimagaslónak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány miatt soha nem látott korlátozásokra kényszerültek az országok. „Sohasem volt még ilyen éles a különbség a háztartások vagyonának a változása és a szélesebb értelemben vett gazdaság között” – írja az elemzés, hozzátéve: mindez a jövedelmi, vagyoni eltérések növekedésével járt együtt. A legalább egymillió dollárral rendelkező magánszemélyek vagyona csaknem megnégyszereződött, 191,6 ezer milliárd dollárra hízott 2000 óta. Részarányuk a globális teljes vagyonból 35-ről 46 százalékra nőtt.

JEGYBANKI SEGÍTSÉG

A befektetési bank becslései szerint 2,9 milliárd embernek – a világ felnőtt la-

kossága nagyjából 55 százalékának – a vagyona nem éri el a 10 ezer dollárt.

2020 végén 56,1 millióan számítottak dollármilliomosnak, ami 5,2 millióval több, mint az egy évvel korábbi szám.

A piramis csúcsát 215 ezren adják, az ő nettó vagyonuk meghaladja az 50 millió dollárt. Egy esztendővel azelőtt a számuk még 173 ezer volt. „Ilyen arányú növekedés akármelyik évben kimagasló lenne, de különösen feltűnő egy olyan esztendőben, amely hatalmas társadalmi és gazdasági felfordulást hozott” – jegyzi meg a tanulmány, hozzátéve: a pandémiára adott gazdaságpolitikai válasznak jelentős szerepe van ebben.

54 | FIGYELŐ 2021/27

F_54-55_jovedelem_egyenloseg.indd 54

2021. 07. 05. 16:09

| GEOPOLITIKA | R. BUDI HARTONO. INDONÉZIA, VAGYONA A GDP 1,8 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG, 20 MILLIÁRD DOLLÁR

FOTÓK: GETTY IMAGES

BERNARD ARNAULT. FRANCIAORSZÁG, VAGYONA A GDP 5,1 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG, 150 MILLIÁRD DOLLÁR

Lakosságarányosan nézve viszonylag alacsony a milliomosok száma Indiában, Indonéziában és Oroszországban – ezer felnőttből egy ember az –, Kínában azonban meglepően nagy, ott minden kétszázadik felnőtt vagyonos. Az Egyesült Államokban a lakosság 8, Svájcban a népesség 15 százaléka tartozik a milliomosok közé. A CS összesítése a befektetett, befektethető vagyont és az ingatlanokat is tartalmazza. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban könyvelték el a legnagyobb vagyongyarapodást, amelyeket a legsúlyosabban érintett a járvány – jellemzően Észak-Amerikában és Európában, ahol a teljes vagyon 10 százalék körüli mértékben nőtt.

Ruchir Sharmának, a Morgan Stanley Investment Management vezető stratégájának az elemzése hasonló trendeket állapít meg – a milliárdosok körében.

A pandémia következményeinek a kezelésére a világ központi bankjai nagyjából 9000 milliárd dollárt pumpáltak a gazdaságba. Ennek meghatározó része a tőkepiacokon kötött ki, felfújva ezzel az árfolyamokat. Így a világ milliárdosainak a vagyona tavaly 5000 milliárd dollárral, 13 ezer milliárdra hízott. A Forbes magazin 2021-es listája szerint a milliárdosok száma csaknem hétszázzal, 2700-ra emelkedett. A legnagyobb növekedést Kínában regisztrálták, 238 új milliárdossal az állomány 626-ra bővült. (Minden 36. órában milliárdos lett

JOHN D. ROCKEFELLER. USA, VAGYONA A GDP 1,6 SZÁZALÉKÁNAK FELELT MEG, 331 MILLIÁRD DOLLÁR

ALEKSZEJ MORDASOV. OROSZORSZÁG, VAGYONA A GDP 1,6 SZÁZALÉKÁNAK FELEL MEG, 29 MILLIÁRD DOLLÁR

valaki.) Az USA-ban 110 volt a növekmény, összesen 724-en vannak.

A KÍNAI KÜSZÖB

Az elmúlt öt évet vizsgálva azonban – némi meglepetésre – az derül ki, hogy Svédországban nőtt a legjobban a milliárdosok száma, 26-ról 41-re; közülük tízen tavaly váltak azzá. A GDP-arányos vagyonuk a múlt esztendőben 20ról csaknem 30 százalékra gyarapodott.

Hasonló tendencia rajzolódik ki Franciaországban is: 2020-ban a bruttó hazai termék 11 százalékáról 17-re bővült a leggazdagabbak vagyona. Kínában is elszabadult az „állami kapitalizmus”:

tavaly a milliárdosok ezer milliárd dollárral növelték ott a vagyonukat, amely így a GDP 15 százalékát éri el. A központi vezetés korábban, a 2010-es éveket megelőzően követett egy íratlan szabályt, amely szerint senkinek a vagyona nem haladhatja meg a 10 milliárd dollárt. Aki átlépte ezt a határt, hamar kapott a nyakába egy állami – adóhatósági – vizsgálatot, ennek minden kellemetlen következményével. Ahogy azonban a kínai technológiai szektor az elmúlt évtizedben megerősödött, az alapítók vagyona szinte pillanatok alatt átlépte ezt a küszöböt. Mára így több mint ötvenen tartoznak a többszörös tízmilliárdosok körébe, így például Jack Ma, az Alibaba alapítója 48 milliárdos vagyonával.

D. GY. 2021/27 FIGYELŐ | 55

F_54-55_jovedelem_egyenloseg.indd 55

2021. 07. 05. 16:09

| GEOPOLITIKA |

MODELLVÁLTÁS ELŐTT A GLOBÁLIS ZENEIPAR

MÉDIAPIAC | Egyre nagyobb az érdeklődés a dalszerzők teljes katalógusai, híresebb számai iránt. A befektetők egyfajta kvázi fix hozamú eszközként tekintenek a jogdíjakra.

A Warner Music megvásárolta David Guetta katalógusát, vagyis dalainak a jogait. Az 53 éves francia DJ és producer egyike a legfiatalabb zenészeknek azok közül, akik eladták a katalógusukat. Ilyen lépést korábban általában karrierjük zenitje után tettek meg a művészek, az utóbbi években azonban egyre több „fiatal” is megvált szerzői jogaitól. A zenei jogok iránt erősen megnőtt az érdeklődés az elmúlt időszakban, ahogy a streamingszolgáltatások elterjedése ismét nyeresé-

gessé tette a szektort. A Warner mostani bevásárlása Guetta jövőbeli felvételeire is vonatkozik. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de kiszivárgott, hogy közelít a 100 millió dollárhoz.

A MEGMENTŐ STREAMING

Korábban a nagy nevek közül Bob Dylan, a Blondie és a Fleetwood Macből ismert Stevie Nicks lépett meg hasonlót. Dylan tranzakciója kapta a legnagyobb nyilvánosságot, akinek a teljes életművét, hatvan

56 | FIGYELŐ 2021/27

F_56-57_zeneipar.indd 56

2021. 07. 05. 16:10

A GLOBÁLIS ZENEIPAR BEVÉTELEINEK SZERKEZETE, 2020

FOTÓ: JOHN SHEARER, GETTY IMAGES

Százalék

év alatt írt összes dalát a Universal Music vette meg „kilenc számjegyű” összegért, több száz millió dollárért. A sokak megrökönyödésére 2016-ban irodalmi Nobeldíjat kapott énekes-dalszerző nem maga házalt az életművel. A történetet közelről ismerők szerint régóta beszélgetett erről a kérdésről Jody Gersonnal, a Universal Music kiadói üzletágának a vezérigazgatójával. Dylan mindig is vigyázott arra a lemezszerződéseinél, hogy zenéjének a jogait megtartsa magának, s azokat a Sony/ ATV Publishing kezelte.

A zenei szerzői jogok tehát az elmúlt években, a streamingszolgáltatások felfutásával párhuzamosan értékelődtek fel.

A Universal Musicot például egy tavalyi részvényeladás 30 milliárd dollárra értékelte, ami jóval több annál a 6,5 milliárdnál, amelyet a SoftBank még 2013-ban kí-

5,8 2,0

10,6 *Q÷FI·N OTLI±OFP 19,5

8_NSPWT nizáció* Letöltések *Q÷ƻ_JY­XJX FZINTXYWJFR

+N_NPFN

46,0

Reklámalapú XYWJFR 16,2 A teljes piac 21,6 milliárd dollár ?JS­P KJQMFX_S¥Q¥XF U­QI¥ZQ Y­[­RďXTWTPGFS ƻQRJPGJS WJPQ¥RTPGFS O¥Y­PTPGFS +TWW¥X .+5.

nált a kiadóért. A francia Vivendi-csoport tulajdonában álló Universal többek között a The Beatles és Lady Gaga szerzői jogaival is rendelkezik. A Vivendi a hírek szerint fontolgatja, hogy tőzsdére viszi a céget.

A zeneipar óriásai mellett kisebb, ám nem kevésbé ambiciózus vállalatok is vesznek katalógusokat, a legismertebb közülük talán a brit Hipgnosis és a Primary Wave.

Utóbbinak adta el életművét Stevie Nicks, 100 millió dollárért. Taylor Swift katalógusát pedig a Shamrock nevű kockázatitőkebefektető alap vásárolta meg, 300 millió dollárt meghaladó összegért. Utóbbi történet pikantériája, hogy a jogok nem Taylor Swiftnél voltak. A botrány 2019-ben robbant ki, amikor a Big Machine Records nashville-i kiadót, amely 15 éves korában szerződtette Swiftet, megvette az Ithaca Holdings nevű befektetési cég, amely mögött az a Scooter Braun áll, aki felfedezte Justin Biebert. Swift és Braun régi ellenségek. Amikor előbbi megtudta, hogy utóbbi cége vásárolta meg dalainak a jogait, azzal fenyegetőzött, hogy újra felveszi az összeset – vagyis elinflálja a katalógust. A Big Machine egyetlen értékes eszköze a Swift-katalógus volt, éves szinten nagyjából 40 millió dollárt hozott nekik.

Az énekesnő karrierje során több mint 30 millió albumot (8 platinalemez) adott el, s legutolsó, 2018-as amerikai turnéja 266 millió dolláros bevételt hozott.

FIX HOZAMÚ ALTERNATÍVA

A zeneipar iránt olyan befektetők is elkezdtek érdeklődni, akiknek ez korábban eszükbe sem jutott volna. Rájöttek, hogy a szektor bővül, ami a jelenleg nasgyon alacsony kamatkörnyezetben szép hozaNICKI MINAJ ÉS DAVID GUETTA LOS ANGELESBEN. BEFEKTETÉSSÉ VÁLTOZTAK A JOGDÍJAK

| GEOPOLITIKA |

mokkal kecsegtet. Ilyenek a brit Hipgnosis Songs Fund mögött álló invesztorok is. A Hipgnosis tavaly novemberben húzott egy nagyot, amikor 323 millió dollárért megvette 33 ezer szám szerzői jogait. Korábban 1,2 milliárd fontot szerzett a befektetőitől katalógusok vásárlására – el is költötte mind. A múlt évi tranzakció folyamán olyan gigaslágerek kerültek a tulajdonába, mint például a karácsonyi vásárok egyik kikerülhetetlen száma, Mariah Carey All I Want for Christmas című dala, a B-52’s pár híresebb szerzeménye, valamint Neil Young dalai.

Az előadók részben kényszerből értékesítik életművüket, a pandémia lehetetlenné tette a koncertezést. A streaming ugyanakkor mentőövet jelent. Sokkal könnyebben hozzáférhetők ezzel a régi felvételek, amelyek új piacokat találnak a fiatalabb generációk körében. Ez pedig felértékeli az életmű-katalógusokat. Egy iparági szervezet, az IPRI adatai szerint a globális zenepiac immár hatodik éve növekszik egyfolytában. Tavaly 7,4 százalékkal, 21,6 milliárd dollárra bővült.

ARANYLÁZ

A zeneipari aranyláz azonban könnyen a visszájára fordulhat – figyelmeztetett Steve Cooper, a Warner Music vezérigazgatója. Úgy véli, irreális árazások alakultak ki a piacon; egy dal éves jogdíjának a huszonötszörösét is hajlandók kifizetni az aranyásók. A Hipgnosis például átlagosan csaknem a tizenötszörösét szurkolta le néhány világsláger (Barry Manilow, Fleetwood Mac, Bon Jovi) elmúlt évekbeli átlagos bevételének. Nagyjából ez az iparági standard, de az alapító, Merck Mercuriadis elismerte, hogy volt már példa 22-es rátára is. „Az alacsony kamatkörnyezet nagyon kedvező, és azt látjuk, hogy a hagyományos fix hozamú befektetésekből egyre többen jönnek át kvázi fix hozamú befektetésekbe” – utalt az üzletember arra, hogy egy zeneszám jogdíja is felfogható ilyen tőkepiaci eszköznek.

A Warner Music a világ harmadik legnagyobb kiadóvállalata. Tavaly 1,3 milliárd dollár bevételből 117 milliós nettó nyereséget hoztak ki. A társaság a múlt évben tőzsdére ment, 1,9 milliárd dolláros hasznot hozva a tulajdonos Leonard Blavatniknak. A cég részvényeinek az árfolyama a tavaly június eleji, kibocsátáskori 30 dolláros szintről egy esztendő alatt 36-ra drágult. A Hipgnosis 2020 júliusában 116 fonton debütált, a jegyzés mostanában 122 körül mozog.

D. GY. 2021/27 FIGYELŐ | 57

F_56-57_zeneipar.indd 57

2021. 07. 05. 16:10

| RÉGIÓ | VARSÓI PÉNZVÁLTÁS ABBÓL AZ IDŐBŐL, AMIKOR A STABIL SVÁJCI FRANK VOLT A MENŐ.

A LENGYEL CÉGEK ÉS CIVILEK MA MÁR NAGYON BÍZNAK A ZŁOTYBAN

MINDÖRÖKKÉ ZŁOTY

ELVETI AZ EURÓT A VARSÓI JEGYBANK ELNÖKE | A lengyel fizetőeszközt örökre meg kell őrizni, mert ez szuverenitási ügy. A nemzeti valuta megvédi az országot a sokkoktól, a gazdasági kilengésektől – nyilatkozta a múlt héten a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) elnöke, Adam Glapiński közgazdászprofesszor, aki aktív szerepet töltött be a rendszerváltásban, utána másfél évtizedig politikusként, miniszterként, majd képviselőként is részt vett hazája közéletében. „Van, aki megpróbál meggyőzni, hogy az euró milyen előnyökkel jár, fegyelmezett költségvetési politikára ösztönöz, stabilitást nyújt. De ez így nem igaz, mert a kívülről jövő válságok ellen a nemzeti valuta a lökhárító, eszköz a gazdaság megvédésére. Ugyanolyan fontos szerepe van, mint a területi integritásért felelős hadseregnek” – érvelt a Gazeta Bankowa újságnak adott interjújában Adam Glapiński.

Az uniós fő szabály szerint minden EU-tagállam köteles bevezetni az eurót azt követően, hogy teljesítette a konvergenciakritériumokat. Lengyelország is vállalta, hogy áttér majd a közös valutára, de a dátumot nem határozta meg.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlako-

zott tíz állam közül csak Lengyelország, Magyarország és Csehország maradt az euróövezeten kívül.

FELZÁRKÓZÁS EURÓ NÉLKÜL

A varsói kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt vonakodása a közös va-

luta bevezetésétől régóta ismert. Elnöke, Jarosław Kaczyński tavalyelőtt azzal érvelt, hogy Lengyelország csak akkor fogadhatja el az eurót, amikor „eléri a nyugati országok fejlődési szintjét”. Úgy véli, hazája gazdasági szempontból még nem elég erős ahhoz, hogy az egységes fizető-

A CSEHEK Jiří Rusnok prágai jegybankelnöke szerint nem valószínű, hogy Csehország öt-tíz éven belül bevezeti a közös európai valutát. Úgy látja, hogy politikai akarat sincs rá.

A jelenlegi parlamenti tömörülések közül az Andrej Babiš kormányfő által vezetett ANO mozgalom elutasítja a közös valuta bevezetését, koalíciós partnere csatlakozna az ERM II árfolyam-mechanizmushoz, de az eurózónához még jó ideig nem.

Az eurokritikus Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) ellenzéki erő hallani se akar a közös valutáról, csak a jelenleg legnépszerűbb koalíció, a Kalózpárt, a Polgármesterek és Függetlenek választási blokkja akarja egyértelműen az eurót.

A Spolu – magyarul Együtt – választási koalícióban az ODS, a TOP 09 és a KDU-ČSL triója között nincs egyetértés a közös valuta ügyében, úgyhogy a következő parlamenti ciklusban minden bizonnyal jóval többen lesznek az eurót elutasító képviselők.

MOJ

58 | FIGYELŐ 2021/27

F_58-59_lengyel.indd 58

2021. 07. 05. 17:34

eszköz a javát szolgálja. A PiS csúcspolitikusának a szavai alapján a Money.pl gazdasági portál kiszámította, hogy ez leghamarabb 2027-ben teljesülhet, de a legvalószínűbb forgatókönyv 2052. Andrzej Duda államfő szerint sem kell sietni; az euróról szóló vitát akkor kell elkezdeni, amikor a lengyel társadalom annyira meggazdagodik, hogy tagjai a nyugati állampolgárok fizetésével megegyező összeget keresnek.

Az Európai Bizottság (EB) szerint Lengyelország 2020-ban rendkívüli ütemet vett fel a felzárkózásban, jövedelemszintje – amelyet az egy főre jutó GDP és a vásárlóerő alapján határoznak meg – elérte az euróövezeti szint 72,6 százalékát az egy évvel korábbi 69 után.

Különösen nagyot csökkent a dél-európai államokhoz viszonyított távolság.

A lengyel mutató tavaly elérte a portugál szint 99 százalékát (egy esztendő alatt 6 pontot faragott le), a spanyolhoz mérten 89 százalékra érkezett (8 pontot javítva), az olaszoktól való distancia 18 pontra csökkent az előző évi 23 százaléknyi különbség után. A Visztula menti állam már néhány esztendővel ezelőtt gazdagabb lett, mint Görögország, és 2020-ban ez az előny tovább nőtt (117 százalékra).

A gazdasági indexben kifejezett egyre kisebb távolság ellenére 2020 drasztikusan eltávolította a lengyeleket a maastrichti konvergenciakritériumoktól, így ha „ad absurdum” a PiS-kormány meggondolná magát, az országnak akkor is még pár év kellene a csatlakozáshoz.

FOTÓK: REUTERS

AZ ELLENZÉK SEM LELKESEDIK

Az euró bevezetésének a feltételei közül, amelyeket Lengyelország közvetlenül a járvány kitörése előtt teljesíteni tudott, csak egy maradt meg: a stabil hoszszú távú kamatlábak. Az idei államháztartási hiány messze meghaladja a GDP 3 százalékát, hiszen 8 százalékra tervezték, az államadósság tavaly átlépte a bruttó hazai termék 60 százalékát, és magas az inflációs szint (jelenleg az éves bázisú pénzromlás 4,4 százalékos, szemben az euróövezeti 2 százalékkal).

Az utóbbi időben a lengyel ellenzék részéről sem tapasztalható lelkesedés az uniós fizetőeszköz iránt. A tavalyi ál-

ADAM GLAPIŃSKI JEGYBANKELNÖK. A ZŁOTY A PAJZS

lamfőválasztást megelőző politikai vitában Rafał Trzaskowski varsói polgármester, a Polgári Koalíció (KO) jelöltje elismerte: sem az ország, sem az EU nem áll készen arra, hogy bevezessék a lengyel eurót. Hasonlóan nyilatkozott akkor Szymon Hołownia jelölt is. Azt mondta,

ELZÁRNÁ AZ UTAT A gyors euróövezeti csatlakozással Matolcsy György szerint bezáródna a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé.

Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized. Sőt, Szlovákia – amely sokáig az euró sikertörténetének számított – a Covid előtti évtizedben az EU átlagos fejlettségéhez képest közel 6 százalékponttal lépett visszafelé – fejtette ki az Euró csapda című írásában a jegybankelnök.

Lengyelország, Csehország és Magyarország sokat nyert azzal, hogy az EU-csatlakozás után nem követte azonnal Szlovákiát, valamint Szlovéniát az eurózónába, és Románia is ezért lehet a nyertesek között. Bulgária és Horvátország valószínűleg már nem veszít a közeljövőben várható euróövezeti tagsággal, mert e két állam az euró nélküli önálló pénzpolitikával sem tudott nyerni.

Az euró legerősebb hatása a V4 csoportra az, hogy – Szlovákia kivételével – az euró nélkül képesek voltak egy Európán belüli történelmi helycserére az elmúlt két évtizedben.

Ma a V4 csoport – különösen a három nemzeti valutát használó ország – azért lehet az EU növekedési motorja, mert megőrizték az önálló gazdaság- és pénzpolitika nagyobb mozgásterét – fejtette ki véleményét a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

MJ

előbb-utóbb be kell vezetni az eurót, de utalt arra, hogy a következő öt évben ez nem lenne fontos téma. A véleménye most azért értékelődött fel, mert az általa újonnan alapított Lengyelország 2050 párt jelenleg 25 százalékos támogatottsággal a 31 százalékos PiS mögé került, megelőzve a 16 százalékra visszacsúszott Polgári Koalíciót.

DÉL-EURÓPAI DRÁMÁK

A Money.pl megbízásából az UCE Research által készített felmérés szerint jelenleg a lengyelek 53 százaléka ellenzi az euró bevezetését, és csak minden negyedik szeretne uniós valutát, de ennek a csoportnak csupán a fele számít lelkes támogatónak. (A megkérdezettek 22 százaléka nem nyilvánított véleményt, vagy közömbös volt a téma iránt.)

Ez egyben azt jelenti, hogy a meggyőző többség egyetért Adam Glapiński NBPelnök véleményével. Érdekesség, hogy a legtöbb támogató 60 évnél idősebb (34,4 százalék), míg a legtöbb ellenző a 30–39 évesek körében van (60,5).

Ez utóbbi nemzedék élénken emlékszik még az euróövezethez tartozó Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban 2010 és 2012 között forgatott drámai jelenetekre, a média által közvetített „euróválságra”.

A lengyel gazdaság pedig a 2008 utáni krízist és a 2020-as koronavírus-krízist is sikeresen visszaverte. Erre mondta Andrzej Duda köztársasági elnök, hogy „a złoty kétszer is tökéletesen megvédett minket”.

ILONA GIZIŃSKA

2021/27 FIGYELŐ | 59

F_58-59_lengyel.indd 59

2021. 07. 05. 17:34

| RÉGIÓ |

MEDVE A KAPU ELŐTT

BUKARESTI JOGSZABÁLYTERVEZET | Változatlanul egymásnak feszülnek medveügyben a romániai hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

Előbbiek azzal vádolják a zöldaktivistákat, hogy tűzön-vízen át védik a nagyvadakat, utóbbiak pedig állatmészárlást vizionálnak a készülő jogszabályba. Kérdés, ki védi meg az embereket a medvéktől – és fordítva.

Az elmúlt három hétben Romániában szinte mindennapos hír volt, hogy településekre járnak be medvék, és öt alkalommal került életveszélybe ember a velük való találkozás következtében.

Legutóbb egy 65 éves gyergyótölgyesi lakost sebesített meg medve, a házától 150 méterre. A támadás akár a férfi életébe is kerülhetett volna, ha a fia nem lő a levegőbe, és a zajjal nem kergeti el a nagyvadat. Korábban erdei utakon futók vagy biciklizők, valamint gazdálkodók jártak pórul, a medvék fokozódó jelenléte és agresszivitása pedig egyértelműen jelzi a helyzet egyre aggasztóbbá válását. A Tánczos Barna által vezetett bukaresti környezetvédelmi tárca nem is késlekedett elkészíteni egy új jogszabálytervezetet, amely ezen a héten tárcaközi jóváhagyási szakaszba kerül. A fejlemények élénk vitát váltottak ki Romániában, ahol a zöldszervezetek tiltakoznak a szigorítás ellen, a károsultak és a gazdaszervezetek pedig nagyobb kontrollt sürgetnek.

EZER TÁMADÁS, TETEMES KÁR

A kormány sürgősségi rendelettel tenné lehetővé, hogy az engedélykéréstől számított 24 órán belül kilőjék az emberekre veszélyes, agresszív medvéket. Ezt még június közepén jelentette be Tánczos Barna a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi politikusa, bőséges kormányzati, ágazati tapasztalattal felvértezett szakembere úgy véli, ezek a vadállatok nem azért okoznak egyre gyakrabban kárt a gazdaságokban, mert az ember kiszorította őket a természetes élőhelyükről.

„Szerintem senki sem tudja bebizonyítani, hogy a megyékben, ahol öt év alatt több mint ezer medvetámadás történt, a tízszeresére nőtt volna a letarolt erdőterület vagy a kitermelt famennyiség. Az ember beavatkozása nélkül a medvepopuláció természetes módon szaporodik, és nagyon jól érzi magát a romániai erdőkben” – fogalmazott a miniszter.

Az elmúlt öt esztendő folyamán sok ezer háziállatot pusztítottak el a nagyvadak. Az érvényben lévő jogszabály értelmében terjedelmes dokumentáció benyújtásához kötött a kilövési vagy áthelyezési engedély kibocsátása, amely amúgy is hatvannapos határidőt szab meg a műveletre.

PETÍCIÓ

Most úgy módosítanák a törvényt, hogy lehetővé váljon az azonnali beavatkozás az emberi élet védelmében. A ter-

Sokak szerint 15 ezres a medvepopuláció.

vezett procedúra szerint ha egy településen gondokat okoz egy medve, a probléma jelzésétől számított 24 órán belül a helyszínre megy egy csendőrökből és vadászokból álló csoport. A fokozatosság elvét követve amennyiben a problémát okozó állat első alkalommal jelent meg az adott településen, elkergetik. Ha visszatérő „vendégnek” számít, elkábítják, elaltatják és más vidékre szállítják. Ha viszont az emberre veszélyes, agresszív és támad, akkor kilövik. „Nem hajtóvadászatot akarunk indítani a medvék ellen, csak az azonnali veszély elhárítására alkalmas beavatkozást szeretnénk szabályozni” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A bejelentést a zöldszervezetek azonnali reakciója követte, a zászlóvivőnek számító Agent Green pedig – arra hivatkozva, hogy a környezetvédelmi miniszter „nem a természet érdekeit képviseli” – petícióval szorgalmazza Tánczos leváltását. Az egyesület elnöke, Gabriel Păun külön sérelmezte a tárcavezető ama kijelentését, miszerint azért van szükség a jogszabály-módosításra, mert „az egyes felelőtlen zöldaktivisták által szétkürtölt mágikus megoldások” nem mindig alkalmasak az emberi élet védelmére. Păun azzal vádolta a minisztert, hogy a vadászok érdekeit képviseli. Szerinte igenis működnek az ember és a medve együttélésének „mágikus” modelljei. „A minisztérium jelenleg megtagadja a szükséges intézkedések finanszírozását, inkább a vadásztársaságokat segíti a trófeavadászatok megszervezésében” – jelentette ki az Agent Green elnöke, aki nem mellesleg a kormányfő (tiszteletbeli) tanácsadója.

60 | FIGYELŐ 2021/27

F_60-61_medve_torveny.indd 60

2021. 07. 05. 16:11

| RÉGIÓ |

Válaszul a gazdaszervezetek által szervezett több ezer fős, az ország különböző városaiban tartott tüntetéseken követelték a medveügy rendezését, kiállva egyúttal Tánczos kezdeményezései mellett.

FOTÓ: DANIEL MIHAILESCU, EUROPRESS/AFP

FELBORULT EGYENSÚLY

A sürgősségi beavatkozást csak a medveprobléma megoldása egyik pillérének nevezte a Krónika című erdélyi napilap megkeresésére nyilatkozó Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. A szakember szerint az állatok agresszivitását több tényező növelheti. Többen járnak turistaként az erdőben, több helyen épültek erdei házak, az ember nagyobb területet foglal el, fragmentáltabbá vált a táj. A vadetetés módszere is megváltozott. Jóval több a „fogyasztható” szemét, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor kevesebb élelmet dobott ki a lakosság. Ezen okokkal is magyarázható, hogy a medvék közelebb húzódnak a településekhez.

A sürgősségi beavatkozás mellett a megoldáshalmaz fontos eleme lenne a vadkárok megfelelő rendezése. Azonban jelenleg ezeknek a puszta bejelen-

tése is túl bürokratikus feladat, a kárvallottak nem bíznak az eljárásban, a kifizetések is késnek. Markó Bálint szerint ugyanakkor a szakmai szervezeteknek sok olyan adatuk van, amelyet az állam fel tudna használni, de eddig nem tette meg. Nyakörves mérések, megfigyelések alapján tudják, mennyit mozog egy medve, van-e értelme 100 kilométernyi távolságra elszállítani, mert lehet, hogy úgyis visszamegy a megszokott helyére.

De a vadászatnak is fontos szakmai szerepe lehet az állományszabályozás folyamatában, mert a természetvédők és a vadászok érdeke ugyanaz: a vadállomány megőrzése. Ennek ellenére az elmúlt években a diskurzus mégis az ellenségkép-alkotás felé tolódott el.

KISVÁROSNYI MEDVE

A kommunikációs zavarhoz jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy változatlanul senki sem ismeri a romániai medvék pontos számát. Miközben a rendelkezésre álló élettér hét-nyolcezer egyed megfelelő életminőségéhez lenne elegendő, sokak szerint a 15 ezret is meghaladja a jelenlegi létszám. Bár az Európai Unióban a medve védett állatnak számít, Tánczos Barna szerint az EU soha nem ellenezte a vadászatot, sem a beavatkozásokat. „Tisztázzuk: nem Brüsszel nem

hagyja jóvá a medvék vadászatát, a vonatkozó uniós irányelv ezt minden tagállam számára lehetővé teszi.

Románia 2016-ban úgy döntött, hogy egyáltalán nem avatkozik be a medvepopuláció szabályozásába, betiltotta a vadászatot, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozást engedélyezett, a problémás egyedek kilövését. Márpedig amikor a medve egyre többször hagyja el az élőhelyét, mert a populáció növekedése miatt képtelen megélni, szükség van a racionális, tudományosan megalapozott emberi beavatkozásra. Nem a vadászat az elsődleges, élőhelyeket kell biztosítanunk a nagyvadak számára, hogy ne kelljen találkoznunk velük a települések utcáin.

Sem a gazdák kárára és a medvevédő civilek kezdeményezésére, sem a medvék ellenében nem szabad közpolitikákat jóváhagyni. Az államnak azonban kötelessége megvédeni az állampolgárait, szavatolni a biztonságukat – még akkor is, ha védett állatok populációjába szükséges beavatkozni –, s újra meg kell teremteni a felborult egyensúlyt” – mondta a Figyelőnek a miniszter.

CSINTA SAMU 2021/27 FIGYELŐ | 61

F_60-61_medve_torveny.indd 61

2021. 07. 05. 16:11

| RÉGIÓ |

KISÜZEMI ERŐSÖDÉS A román sörpiac megrázkódtatások nélkül vészelte át a pandémiát, fél százalékkal még bővült is, az Európai Unió országai között a hetedik helyen áll. A kézműves sörök alig a fél százalékát teszik ki a fogyasztásnak, de piaci szakértők szerint ez még csak a kezdet. Nagy lehetőségek állnak a kis főzdék előtt.

FRANCIA SZURKOLÓ A SVÁJCCAL VÍVOTT BUKARESTI MÉRKŐZÉS ELŐTT. FOLYT A SÖR A FOCI-EB NAPJAIBAN, MÉG A PÁR EZER FŐS ÉSZAK-MACEDÓN TÁBOR IS 750 HEKTOLITERT GURÍTOTT LE A ROMÁN FŐVÁROS KÖZPONTI KOCSMÁIBAN

A kézműves sörök piaca évek óta egyre dinamikusabban fejlődik Romániában. Jelenleg mintegy 78 kisüzemi sörfőzdét tartanak számon, miután tavaly – a járvány ellenére – húsz új gyártó jelent meg, a meglévők közül pedig mindössze három csődölt be. Érdekes, hogy 2019-ben csak tizenkét alternatív főzde nyitott meg, ami azt jelenti, hogy a pandémia idején nagyobb volt a beruházási és a vállalkozási kedv a piac ezen szegmensében.

Keleti szomszédunkban viszonylag későn, csak 2011-ben jelentek meg az első kisüzemi főzdék, s még 2014-ben is alig hét szereplő volt a piacon. A következő esztendőben megduplázódott a számuk, ez a dinamika pedig kétévenként ismétlődött tavalyelőttig. A bővülést a szakértők a kraft sörök lassú forradalmaként jellemezték, s azt jósolják, hogy két-három éven belül a mostani 78ról 180-200-ra duzzad a kis szériás termékeket előállító üzemek száma.

SÖRÖZŐ NŐK

Ezeket az egyedi ízesítésű vagy a német tisztasági törvénynek megfelelő nedűket tavalyig főként a vendéglátóipari egységekben fogyasztották a romániai sörivók, így a növekedésben fontos szerepet játszott a kisüzemek és a vendéglők, szórakozóhelyek közötti, egyre szorosabb együttműködés. Viszont Romániában is a járvány egyik fő vesztes ágazata a vendéglátóipar volt – az éttermek-

ben, kávéházakban eladott sörmennyiség nyolc százalékra csökkent a korábbi 15-20-ról. Ezt a visszaesést a nagy gyártók úgy kompenzálták, hogy jóval nagyobb tételeket juttattak el a szupermarketek polcaira. A kisüzemi főzdék egy részének is sikerült bejutnia a nagy áruházláncokba, de inkább az egyre szaporodó sörboltokban vagy rajtuk keresztül online értékesítették a folyékony kenyeret, és természetesen saját maguk is fogadták a netes, telefonos megrendeléseket. Egy bukaresti vállalkozó ez év februárjában úgy nyilatkozott, hogy az online és telefonon rendelők majdnem fele hölgy volt. Ami a nők sörfogyasztását illeti, a fővárosi sajtó egy olyan, 26 európai országot felölelő statisztikára is hivatkozik, mely szerint keleti szomszédunkban a szebbik nem képviselőinek a 79 százaléka átlagosan fél liter (inkább ízesített) sört iszik kétnaponta, s ezzel a második helyen állnak, cseh és olasz társaik között.

A nagy termelők nem látnak konkurenciát a kis szériás produktumok gyártóiban, ugyanakkor a felek az innováció, a kreativitás terén egészséges versenyhelyzetben vannak, hiszen az újítási kényszer kölcsönös, és nincs megállás, mert a fogyasztók körében egyre nagyobb a kereslet az egyedi, különleges ízű sörök iránt.

AZ ÉLMEZŐNYBEN

Az egy főre eső romániai sörfogyasztás globális összehasonlításban az első tíz

között van, sőt a Kirin Beer University japán társaság által a nyár elején közzétett jelentés keleti szomszédunkat a harmadik helyre sorolta, ami azért meglepő, mert a japánok szerint Németország, Spanyolország és Lengyelország Románia mögé került. A Kirin az adatok összevetése alapján azt állítja, hogy 2019-ben az egy főre eső romániai sörfogyasztás 100,3 liter volt, míg a csehországi 188,6, az osztrák pedig 107,8.

Ennek ellenére a Román Sörfőzők Egyesülete szerint az egy főre eső tavalyi átlagfogyasztás csak 86 liter volt.

2020-ban a romániai termelés 16,75 millió hektoliteres volt, e mennyiség 97 százalékát odahaza értékesítették.

A teljes ágazatban 61 ezer ember dolgozik. A piacot multinacionális cégek uralják, amelyeknek a portfóliójában számos helyi márka megtalálható. Piacvezetőnek számít az Ursus Breweries, amely 2017 óta része a japán Asahi Breweries Europe Groupnak. A második legnagyobb szereplő a holland Heineken Romania, a harmadik a kanadai–amerikai Molson Coors-csoporthoz tartozó Bergenbier.

Tavaly a román gyártók száma 86-ra nőtt a 2019-ben jegyzett 68-hoz képest.

Az új cégek mindegyike kisüzemi főzdét működtet. A romániai sörpiac értékét több mint egymilliárd euróra becsülik.

BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: FRANCK FIFE, EUROPRESS/AFP

NAGYON FOGY A SÖR ROMÁNIÁBAN

62 | FIGYELŐ 2021/27

F_62-63_roman_sor_szerb_tej.indd 62

2021. 07. 05. 16:12

| RÉGIÓ |

RETTEGÉS A VÉGREHAJTÓTÓL | A tejtermelő gazdák abban bíznak, hogy most valóban beavatkozik az állam, mert tíz éve nem növelte a szubvenciókat.

A CSŐD SZÉLÉN A SZERB TEJTERMELŐK „Kicsúfolnak minket a földművesek. Mi az év 365 napján dolgozunk, azért ültetünk kukoricát, hogy megegyék a teheneink, aztán a tej literjéért 25 eurócentet fizet a felvásárló. Annak viszont, aki learatja és eladja a kukoricát, kilónként 30 centet fizetnek. Van miért nevetniük” – panaszkodik egy tejtermelő.

A probléma az, hogy az állami szubvencióval együtt legfeljebb 31 centet kap egy literért a tejtermelő, a felvásárlási ár pedig évek óta nem változott. Az előállítási költség ennél jóval nagyobb, egy liter tej legalább 48 centes ráfordítást igényel. Nem nehéz kiszámítani, hogy a tejtermelésből élők tetemes veszteséggel dolgoznak Szerbiában – állapították meg az érdekvédelmiszakmai szervezetek, és azonnali beavatkozásért fordultak a múlt héten a kormányhoz. Kérték, hogy fogadja képviselőiket Ana Brnabić miniszterelnök, akivel abban szeretnének megállapodni, hogy az állam szabja meg a legalacsonyabb felvásárlási árat, amelynek természetesen semmiképp sem lenne szabad kisebbnek lennie az előállítási értéknél. Követelik továbbá, hogy a kormány hirdessen rendkívüli állapotot az ágazatban, törölje el számukra az üzemanyag jövedéki adóját.

ehelyett a veszteségek egy részének a fedezésére volt csak elég.

Most pedig már a végrehajtóktól tartanak a gazdák – mondta el Bugarski. (Az utóbbi két esztendőben 6760-ra nőtt a veszteséget felhalmozó gazdaságok száma.)

Sokan azt sem értik, hogy a boltokban miért kerül a feldolgozott tej literje végül 0,90–1 euróba, ha a nyers tejhez a felvásárló cégek ennek az összegnek a harmadáért hozzá tudnak jutni.

DIPLOMÁS GAZDÁLKODÓ HÖLGY

Nemrégiben Újvidéken találkoztak a Szerbiai Tejtermelők Egyesületének a képviselői a mezőgazdasági minisztérium, valamint a Szerbiai Gazdasági Kamara tisztségviselőivel, de eredményt nem tudtak elérni, így bejelentették: elsőként a kormányfővel szeretnének megállapodni, s ha ez a lépés sem válik be, akkor közvetlenül Aleksandar Vučić államfőhöz fordulnak gondjaik megoldása érdekében. Sanja Bugarski, az egyesület vezetője – aki közgazdasági menedzsmentből diplomázott, s az egyetem elvégzése után indított vajdasági vállalkozásában a férjével jelenleg mintegy 150 marhát, felerészt fejőstehenet tenyészt – közölte: mivel hat éve nem emelkedett a tej felvásárlási ára, a jobb helyzetben bízó termelők hiteleket vettek fel, hogy fedezni tudják a kiadásaikat. A helyzet nem változott, az ár maradt a régi, valamennyien a csőd szélén állnak. Sürgős reakcióra van szükség – értékelte. Az országban egyébként mintegy 40 ezer marha-, juh- és kecsketartó van, de túlnyomó többségük tehéntejtermelő (több mint 36 ezren vannak), aki eladásra feji a tejet. Közülük 20 ezer kisebb-nagyobb gazdaság a napi mennyiség felét közvetlenül a fogyasztónak értékesíti, és összesen csak mintegy ezren vannak azok, akik pusztán a családjuk szükségleteinek a kielégítésére tartanak fejőstehenet. A megtermelt éves mennyiség 1,5-1,7 milliárd liter (amelyet mintegy 430 ezer tehén, több mint százezer juh és csaknem ugyanennyi kecske ad).

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

CSAK A TEJ NEM DRÁGULT

Hatalmas nehézség az ágazat fenntartói számára a gabona (kukorica, szója) árának az 50-80 százalékos emelkedése is. Az állami szubvenció értéke 6 cent literenként, ez az összeg sem változott az elmúlt tíz évben. Ezt a summát eleve arra kellett volna használni, hogy felújítsák a tejtermelésben használt felszerelést,

SANJA BUGARSKI ÉRDEKVÉDŐ MÉG KEZDŐ GAZDAKÉNT. MA MÁR A FÉRJE MELLETT KÉT KAMASZ GYERMEKE IS SEGÍT A GAZDASÁG FENNTARTÁSÁBAN

A gazdasági kamara illetékesei is elismerték: példátlanul rossz helyzetbe kerültek a szerbiai tejtermelők. Az országban a termelés stabil, de gondot jelent a korlátlan tejimport. Hivatalos adatok szerint 2021 első négy hónapjában 35,3 millió euró értékű volt a behozatal, 18,5 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakához mérten. Az export január–áprilisban 24,8 millió eurót tett ki, itt hatszázalékos visszaesés tapasztalható. Žarko Galetin mezőgazdasági elemző szerint Szerbiában még nem alakult ki ok-okozati láncolat a különböző termelési szektorok között. Hiába duplázódott a szója ára, növekedett a kukorica és a vágómarha értéke, az érintettek szerencsétlenségére a tej árát ez nem befolyásolta.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/27 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman_sor_szerb_tej.indd 63

2021. 07. 05. 16:12

| RÉGIÓ |

LEGÁLISAN KÉTEZER, FEKETÉN NEGYVENEZER

SZERB ÉPÍTŐK KÜLFÖLDÖN | Más országokban működő cégek alkalmazottjaiként vagy bejelentés nélkül dolgoztatják munkásaikat szerb építőipari vállalatok külföldön.

VALÓJÁBAN KÉTMILLIÁRD DOLLÁR

tosnak tartotta kiemelni, hogy olyan projektekről van szó, amelyeket a szerb cégek közvetlenül valósítottak meg. Bevételüket a Szerb Nemzeti Bank valamivel többre, 210 millió euróra taksálta.

Az építőipari kamara alelnöke rámutatott azonban egy a hivatalos adatokkal szembeállítható becslésre is, ami jelentős problémáról tanúskodik. Mint mondta, felmérésük szerint valójában kétmilliárd dollár értékben végeznek munkát a külföldön dolgoztatott szerbiai építőmunkások, de az egyszerűbb ügyintézés, a jobb üzleti feltételek és a nagyobb nyereség miatt Szerbiában nem jelentik be őket, hanem ciprusi, nagy-britanniai, elsősorban londoni, valamint osztrák vállalatoknál vannak nyilvántartásban.

Nagy részüket ott sem jelentik be, teljesen feketén végzik a munkát, egyetértésben a foglalkoztatóval. A becslések szerint hozzávetőleg húszezren dolgoznak külföldön bejegyzett cégeken keresztül világhírű francia, norvég, svéd és német

A kimutatás kapcsán Goran Rodić, a Szerb Építőipari Kamara alelnöke fon-

ÉPÍTŐMUNKÁS HALAD EL NEMANJA ISTVÁN FEJEDELEM JANUÁRBAN FELAVATOTT 23,5 MÉTERES SZOBRA MELLETT. A 68 TONNÁS OROSZ ALKOTÁS TALAPZATÁNAK TERVEZŐI ÉS KIVITELEZŐI SZERBEK VOLTAK

kivitelezőknek, ők főként nagy szakértelemmel rendelkező mérnökök, speciális tudású dolgozók, emellett további negyvenezren vannak azok, akikről nincs nyom a hivatalos dokumentumokban.

LÉPJEN AZ ÁLLAM!

Goran Rodić szerint az államnak afelé kellene haladnia, hogy garanciaalapot hozzon létre a hazai munkások külföldi alkalmazásának biztosítékaként. Törekednie kellene arra is, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a hazai vállalatoknak, hogy több külföldi projektben vállalhassanak fő kivitelezői szerepet, alvállalkozóként ugyanis jóval szerényebb bevételhez jutnak. Ha az állam megsegítené a cégeket és a munkaerőpiac ezen szegmensét, azzal csak nyerne, hiszen többszörösére nőne a külföldön elvégzett építőipari szolgáltatásokból származó szerb bevétel. Rodić számításai szerint, ha a sikerülne egy mederbe terelni a feketén dolgozó, illetve a más vállalatok által alkalmazott vagy kikölcsönzött munkaerő által kitermelt jövedelmet, a (megadóztatható) bevétel négymilliárd dollár lehetne a jelenlegi 210 millió euró helyett.

A témával kapcsolatban más elemzők realistább nézeteket hangoztattak: a szerb építőiparban valóban rendet kellene tenni – mert miközben tízezrek dolgoznak külföldön, a kétezer szerbiai építőtelepen nagyon sok a külföldi (indiai, pakisztáni, koszovói, észak-macedón és román, főként kölcsönzött, sőt feketén is dolgozó) vendégmunkás –, de hirtelen javulás nem várható. Még mindig tart ugyanis az évtizedekkel ezelőtt szétvert egykori jugoszláv építőipar halála utáni gyengélkedés, így az erős külföldi konkurencia miatt nem könnyű az élre törni. Emiatt azonban még jó ideig a kisebb projektek, a szerényebb alvállalkozói megbízások és az értékes káderek külföldre szivárgása határozza meg a szerb építőipar helyzetét.

VIRÁG ÁRPÁD

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Főleg Oroszországban, Németországban és Ugandában hajtják végre a legtöbb építőipari szolgáltatást szerb kivitelező cégek, a teljes külföldi munka összértéke tavaly mintegy 200 millió euró volt – áll a Belgrádban minap közzétett jelentésben.

A szerb köztársasági statisztikai hivatal 2020-as adataiból az is kiderül, hogy 1937 szerb munkás dolgozott a pandémia első évében külföldön valamelyik építési projekt keretében.

Az említett 200 millió euró 45,8 százaléka Oroszországból folyt be, Németországból 16,3 százalék származott, Ugandából pedig 7,5. A negyedik legjobban fialó munkát Bulgáriában végezték, a teljes külföldi meló értékének a 6,9 százalékát.

Az összeg fele nagyobb épületek, lakóparkok, magánházak építéséből származik, a másik fele főleg infrastruktúra-fejlesztésből – út- és vasútépítésből, karbantartásból, valamint gyárépületek felhúzásából. A legtöbb munkást Németországba, Oroszországba, Montenegróba és Bulgáriába küldték ki dolgozni cégeik.

64 | FIGYELŐ 2021/27

F_64-65_szerb_épito_horvat_munkaero.indd 64

2021. 07. 05. 16:35

| RÉGIÓ |

ÉGETŐ A MUNKAERŐHIÁNY HORVÁTORSZÁGBAN

MUNKA EGY OSZTRIGAFARMON. A TENYÉSZTŐK SZERVEZETE NEMRÉG KÉPZÉSI TÁMOGATÁST KÉRT A SZAKTÁRCÁTÓL

SZEZONÁLIS ÉS ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK | Becslések szerint csak az építőiparból mintegy 100 ezren hiányoznak, de az idegenforgalomnak is még legalább 30 ezer alkalmazottra lenne szüksége.

Az érintett vállalkozók, cégek egy része munkaerőimporttal igyekszik megoldani létszámgondjait, hosszabb távra a megoldást a szakképzés fejlesztése és a jobb bérszínvonal jelentené.

A turisztikai idény kezdetén bejárta a horvát sajtót annak a pólai (Pula) kávézótulajdonosnak a története, aki meghirdette, bárkinek fizet ezer kunát (47 ezer forintot) egy-egy jól képzett pincér vagy más, azonnali alkalmazásra érdemes dolgozó beajánlásáért. Nem járt sikerrel, pedig nem egy rossz hírű vállalkozóról van szó, akit messze elkerülnek az alkalmazottak. Az eset nem egyedi, jól rávilágít a turizmusban, vendéglátásban kialakult krónikus munkaerőhiányra, a jelenség pedig más ágazatokra is jellemző.

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

LELASSULT AZ ÉPÍTKEZÉS

Az építőiparban még súlyosabb a létszámhiány, éppen ezért az országban alig van olyan projekt, amelyet időre be tud fejezni a kivitelező. Horvátország földrengés sújtotta részein pedig gyakorlatilag még semmit se sikerült újjáépíteni. Az emberi erőforrást a cégek albán, bosnyák és ázsiai, főként bangladesi, pakisztáni és helyenként nepáli vendégmunkásokkal igyekeznek pótolni, de nincsenek elegen, és sok esetben a szakértelmük is megkérdőjelezhető. A szálloda- és vendéglátóiparban dolgozó külföldiek főként Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Ukrajnából érkeznek. Mivel nem mindenkinek jutott munkaerő, így az idegenforgalom felpörgése ellenére szép számmal vannak hotelek,

éttermek, amelyek ki se nyitottak. Ezek a vállalkozások az utolsó pillanatig kivártak, így már nem jutott nekik alkalmazott. A szokásos szezonmunkások egy része még tavasszal, amikor bizonytalan volt a turisztikai nyitás, más ágazatokban helyezkedett el, vagy a nyugati országokban próbált szerencsét a biztosabb munkahely és a jobb bér reményében.

A hivatalos adatok szerint Horvátországban jelenleg több mint 80 ezer külföldi dolgozik.

A mezőgazdaságban a kétkezi idénymunkásokból van óriási hiány. A gazdák, ahol csak tudnak, gépesítenek, persze előfordul, hogy a termést nem tudják betakarítani, így a gyümölcsösökben részleges a szüret.

Ami a jól képzett horvát munkaerőt illeti, jelentős része több szektorból is külföldre szivárgott, elsősorban Németországba és Ausztriába. A nyugati cégeknél dolgozó horvát IT-szakembereket sokkal jobban megfizetik, mint odahaza, ráadásul egy részük már horvátországi otthonából, távmunkában is el tudja végezni a feladatait. Pedig a fellendülőben lévő horvát ITszektorban nagy az igény a munkaerő iránt.

Az egész helyi gazdaságot sújtó problémát elsősorban a munkaerőpiac igényeit kielégítő rugalmas oktatási rendszer kialakításával és persze jobb bérekkel lehetne orvosolni. Jelenleg a szakmunkásképzés nem követi az aktuális trendeket, az iskolák végzősei nehezen helyezkednek el.

Részben ez az oka annak, hogy az óriási munkaerőhiány ellenére délnyugati szomszédunkban több mint 126 ezer a regisztrált munkanélküli.

NEM ERRE SZÁMÍTOTTAK

A járvány idején a Nyugat-Európában dolgozó horvátok közül sokan hazakényszerültek, a vállalatok pedig abban reménykedtek, hogy pótolni tudják velük az állományhiányt. Ez tévedésnek bizonyult, mert amint lehetett, szinte mindegyikük visszasietett külföldre, ugyanis a munkaerőhiánnyal leginkább küszködő gazdasági ágazatokban jellemzően minimálbért, bruttó 4250 kunát (200 ezer forintot) fizetnek, amiből a járulékok levonása után 160 ezer forintnyi kuna marad. Ez a gyakorlat a vendéglátóiparban a legjellemzőbb, mivel a vállalkozók úgy gondolják, hogy alkalmazottaik a borravalóból még kihoznak legalább egy minimálbérnyi összeget.

Erre viszont már egyre kevesebb munkavállaló akar alapozni.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/27 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb_épito_horvat_munkaero.indd 65

2021. 07. 05. 16:35

| RÉGIÓ |

HÁBORÚ, ADÓ, GÁZ

A kijevi tervek megvalósítását azonban számos tényező hátráltathatja, és ezek akár keresztül is húzhatják a számításokat – áll az Ihor Kolomojszkij oligarcha médiabirodalmához tartozó UNIAN hírügynökség gazdaságpolitikai elemzésében, amely elöljáróban leszögezi: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az idei és a következő évre eleve 3,5 százalék körüli gyarapodást prognosztizál.

Tavaly a koronavírus és a terjedését fékező korlátozások 4 százalékkal vetették vissza az ország GDP-jét, s ha minden jól megy, az idén sikerülhet a járványt megelőző szint elérése. Ha viszont a közelgő fertőzéshullám miatt újból karanténintézkedéseket kell bevezetni, sérülni fog a gazdaság, ezért fel kellene gyorsítani a vakcinációt. (A teljesen átoltottak aránya csekély, a múlt hét végén még a 2,5 százalékot sem érte el.)

A gazdasági növekedést a kelet-ukrajnai konfliktus esetleges kiéleződése is fenyegeti. A 2014 óta változó intenzitással kiújuló fegyveres összecsapások a szakadár területek, illetve az őket támogató, a Krím félszigetet elcsatolt Oroszország és az ukrán haderő között több ezer civil és katona életét oltották ki, milliók váltak földönfutóvá. Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus úgy véli, Ukrajna hét év alatt megtanult együtt élni ezzel a krízissel. „A háborút leginkább 2014–15-ben sínylette meg az ukrán gazdaság, akko-

riban 7-8 százalékos volt a visszaesés.

Mostanra valamelyest hozzászoktunk a helyzethez” – jegyezte meg a szakember.

Viszont az UNIAN által megszólaltatott másik szakértő, Anatolij Amelin közgazdász leszögezte: a háború eddig is visszafogta a befektetéseket. A harci cselekmények aktivizálódása a beruházási projektek befagyasztásához, tőkekiáramláshoz és migrációhoz vezetne.

A világszinten is meghatározó ukrán agráriumnak egyre komolyabb gondot okoz a klímaváltozás, habár egyelőre úgy tűnik, a télies időjárás jellemezte április a vártnál kisebb kárt okozott. Feszenko szerint a globális felmelegedésnek rövid távon kisebb lesz a hatása az országra. „A dekarbonizáció persze befolyásolja a gazdaságunkat, a környezetvédelmi elvárások miatt jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket” – fejtette ki az elemző, aki rámutatott arra, hogy Izraelben vagy Hollandiában sokkal mostohább körülmények között jól teljesít a mezőgazdaság, így adott a minta: hatékonyabbá kell tenni a termelést.

ÁRNYÉKGAZDASÁG

Az elemzés szerkesztője, Viktor Sevcsenko a gazdasági bővülés fékjének tartja az adókódex módosítását, amelyet időközben már el is fogadott a parlament. A kormány 60 milliárd hrivnya (kb. 645 milliárd forint) pluszbevétel beszedésében bízik. A már idézett Amelin rámutat: a jövedéki adó emelése mellett növekszik a földterületekre kivetett, az ökológiai és az ingatlanok eladását terhelő adó, de új elemként a zöldenergia is adóköteles lesz.

Holott a befektetéseket éppenséggel az

UKRÁN KATONÁK TÜZELÉSRE KÉSZÜLNEK JÚNIUSBAN EGY DONYECKI KISVÁROS KÖZELÉBEN. AZ ÖSSZECSAPÁSOK ESZKALÁLÓDÁSA MEGFÉKEZNÉ A GAZDASÁG LENDÜLETÉT

érthetőbb, átláthatóbb és „puhább” adórendszerrel lehet ösztönözni.

Feszenko azt mondja, meg kell találni az érdekek egyensúlyát, hiszen az új terhek a szociális szféra szükségletei miatt kellenek, hogy betömjék a járvány idején keletkezett költségvetési lyukakat.

Az elemzés rámutat, hogy a túlzott adóztatás fékezi a gazdasági gyarapodást, egy idő után az államkassza is megsínyli, hiszen a piaci szereplők befizetési hajlandósága csökken, s így ösztönzi az árnyékgazdaság térnyerését. Pedig Ukrajnában a kijevi szaktárca szerint az árnyékgazdaság nagysága 2020-ban a hivatalos GDP 30 százalékát tette ki, ami három százalékpontos növekedést jelent 2019-hez képest.

A GÁZTRANZIT ALKONYA

Végezetül a szakértők rámutatnak: az Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezése évente több milliárd dolláros, az orosz fűtőanyag tranzitjából származó bevételtől fosztja meg Ukrajnát. Erre a forgatókönyvre már öt évvel ezelőtt fel kellett volna készülni – véli Anatolij Amelin, azonban a megoldási javaslatai utópisztikusnak tűnnek, hiszen nehezen kivitelezhető például azon elképzelése, miszerint közép-ázsiai földgázzal kellene feltölteni az ukrán szállítócsövet. Ugyanis minden szállítási útvonal áthalad Oroszországon, Moszkva viszont az utolsó köbméterig felvásárolja a határán a gázt, így az európai fogyasztók egyelőre nem tudnak közvetlenül a kitermelőtől vásárolni. Az pedig valószínűtlen, hogy Oroszország önként lemondana energiamonopóliumáról.

SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: ANATOLII STEPANOV, EUROPRESS/AFP

NÖVEKEDÉSI FÉKEK UKRAJNÁBAN Északkeleti szomszédunk gazdasága lassan kezd kilábalni a koronavírusvilágjárvány okozta krízisből.

Denisz Smihal miniszterelnök június végén kijelentette: az idén több mint 4 százalékos növekedésre számít.

Hozzátette, hogy ennek legfontosabb tényezője a befektetések bővülése.

66 | FIGYELŐ 2021/27

F_66-67_ukran_szloven_posta.indd 66

2021. 07. 06. 10:08

| RÉGIÓ |

DRÓNFUTÁROK SZLOVÉNIÁBAN

TESZT AZ ALPOKBAN | Néhány napja a Szlovén Posta elindította az első drónfutár kísérleti használatát. A pilóta nélküli légi járművek bevetésével elkezdték a felkészülést a pilóta nélküli légieszközök rendszeresítésére, hogy oda is el tudják szállítani a küldeményeket, ahová a hagyományos járművek csak lassan, körülményesen vagy egyáltalán nem tudnak eljutni.

„Tekintettel a jelenlegi trendekre és lehetőségeinkre, már nem vagyunk meszsze attól, hogy kísérleti repülések helyett tényleges logisztikai futárszolgálatot végezzünk drónokkal. Szeretnénk aktívan részt venni a pilóta nélküli kereskedelmi légi járművek szlovéniai repülését és üzemeltetését szabályozó rendeletek megalkotásában. Természetesen egy célunk van, hogy új üzleti lehetőségeket keresünk” – mondta Tomaž Kokot, a Szlovén Posta főigazgatója a drónfutár első sikeres bevetésének a bemutatóján.

FOTÓ: POŠTA-SLOVENIJE

ABSZOLÚT HAZAI PROJEKT

A posta által használt repülőeszköz kétkilós csomagokat bír el, és egy töltéssel száz kilométeres távot tud megtenni. Az első drónos szállítást az intézmény az első szlovén, D kategóriájú pilóta nélküli légi járművek operátorával, a OneDrone céggel és a járművet gyártó, ugyancsak szlovén ElevonX vállalattal valósította meg.

A OneDrone Európa egyik első specializált drónwebshopját üzemelteti közel egy évtizede, emellett nagyon sikeres a „drónpilóták” oktatásában is.

A néhány éve startupként indult ElevonX rohamosan fejlődik, ugyanis az innovatív moduláris SkyEye dróncsaládja (elektromos és benzinmotoros saját fejlesztésű gépparkja) igencsak alkalmazkodóképes, betört a nemzetközi piacra és hamarosan globális piaci szereplővé válhat.

Van hová fejlődni, mondta a posta első embere, hiszen a drónokat már széles körben alkalmazzák az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Ausztráliában, Németországban és Svájcban, Kínában pedig már egy tonna teherbírású, 1500 kilométer hatótávolságú pilóta nélküli légi járműveket terveznek, amelyeket 2025ben helyeznek üzembe. Az Európai Unióban is ambiciózus projektek születtek a drónhasználatot illetően, az agrárium-

FUTÁRDRÓN BEVETÉSEN. A SZLOVÉN POSTA AZ ELSŐ KÉTKILÓS CSOMAGJÁT EGY HEGYI MENEDÉKHÁZHOZ KÜLDTE

ban, az energetikában, a közrend fenntartásában, az online kiskereskedelmi értékesítés terén már bevett munkaeszközök. „Épp itt az ideje, hogy mi is elkezdjünk haladni ezen az úton” – hangsúlyozza Tomaž Kokot.

A HÍRES MENEDÉKHÁZ

A drónos futárszolgálat jó néhány előnynyel jár, ugyanis e szállítási móddal csökken a környezetszennyezés, optimalizálhatók a logisztikai útvonalak, valamint gyorsan és hatékonyan célba juttathatók a sürgős szállítmányok a nehezen megközelíthető helyekre is, például a hegyi menedékházakhoz.

Nem véletlenül pont az Alpok Vršičhágóján, a tengerszint felett 1688 méte-

ren épült Poštarski dom menedékházhoz vitte a szlovén drón az első szállítmányt.

Mindenképp használni fogják a járatokat orvosságok, laborminták, egészségügyi eszközök szállítására, például egy nehezen megközelíthető, eldugott helyre defibrillátorral és mobiltelefonnal gyorsan kiérkező drón életeket menthet, sőt az Alpok ormairól végre el lehet szállítani a hegymászók, turisták által elhagyott hulladékot is.

Kristijan Perčič, a Szlovén Posta innovációs igazgatója a sikeres kísérlet után kifejtette, az általa képviselt intézmény mindenképpen részt szeretne venni az autonóm szállítást előmozdító tudományos fejlesztési és innovációs projektekben.

Céljuk, hogy kezdeményezői és részesei legyenek az ágazatban kialakítandó vállalati konzorciumnak, mert biztos benne, hogy nagy üzleti lehetőségeket rejt magában a drónos logisztika Szlovéniában is.

-TOTI2021/27 FIGYELŐ | 67

F_66-67_ukran_szloven_posta.indd 67

2021. 07. 06. 15:46

| RÉGIÓ |

ÚJABB MENTŐÖV A SZLOVÉN TURIZMUSNAK

E héten tárgyalja és valószínűleg meg is szavazza a ljubljanai parlament a kormány 243,5 millió eurós keretösszegről szóló javaslatát – e pénz a turisztikai szektor járvány utáni talpra állását hivatott segíteni. Eleinte jóval nagyobb keretösszeggel számoltak, de a költségvetés stabilitása érdekében faragni kellett belőle. Emiatt némi elégedetlenség tapasztalható az ágazatban, annak ellenére, hogy az eddigi nyolc „koronavédelmi” csomagból 705 millió eurót kapott a turizmus-vendéglátás, így a mostani támogatással együtt az összeg megközelíti az egymilliárd eurót. Hamarosan újabb utazási utalványt kapnak az állampolgárok, a felnőttek – a tavalyi 200 után – 100, a kiskorúak 50 euró értékben. Ezeket azonban nemcsak szállásra, hanem étkezésre, sport- és szabadidős tevékenységre, kulturális élményszerzésre is fel lehet használni. Az új mentőcsomagból fedezik legalább szeptemberig a rövidített munkaidő szubvencionálását és meghatározott esetekben a bevételkiesés részbeni megtérítését. Egyúttal felmentést adnak az ágazati vállalkozóknak egyes adók befizetése alól.

TOTI-

UKRÁN DÍSZLÉPÉS MAGAS SARKÚBAN

A magas sarkú cipőben menetelő katonanőkről szóló hírek napok óta foglalkoztatják a közvéleményt. Az ország függetlenségének augusztus 24-i, 30. évfordulóján katonai díszszemlét tartanak Kijevben, ahol a tervek szerint az egyik tisztképző főiskola női kadétjainak az egysége is elhalad majd a dísztribün előtt. A felkészülés már hetek óta tart, ám most több fénykép is megjelent arról, hogy a hölgyek magas sarkú cipőben gyakorolják a díszlépést. A bizarr ötlet miatt a közösségi hálón és a médiában is össztűz zúdult Andrij Taran honvédelmi miniszterre, s ebből az ellenzéki pártok sem maradtak ki. A jelzők az idiótától a megalázón át a szexistáig terjedtek.

Déli szomszédunk 8,37 milliárd euróval tartozik európai bankoknak és pénzügyi alapoknak, közöttük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), az Európai Beruházási Banknak (EIB), az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB), valamint a német fejlesztési banknak (KfW) – mutatta ki egy napokban készített belgrádi elemzés. A kínai Exim Banknak 1,15, külföldi kormányok által létrehozott alapoknak pedig további 2,66 milliárddal adósak a szerbek. A Biznisz és Pénzügyek gazdasági portál által közölt információkból kiderül: a belföldön forgalmazott szerb kötvények tekintetében a tartozás 10,88 milliárd euróra rúg, a külföldön kibocsátott állampapírokból származó eladósodottság 6,16 milliárdot tesz ki.

A kormányoktól kapott kölcsönök sorában nem az EU, Kína vagy Oroszország vezet, hanem Abu-Dzabi – az emírségektől kapott hitel összege 1,72 milliárd euró. A többi országnak 940 millióval tartozik Szerbia.

Az első negyedév végén az államadósság értéke 28,1 milliárd euró volt, ez a GDP 55,7 százaléka. A szerb államfő nemrégiben arról beszélt: az ország nem fogja átlépni a 60,5 százalékos eladósodottsági szintet.

VIRÁG

A védelmi tárca vezetője a mundér becsületét mentve közölte, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a katonanők a saját választásuk alapján fegyver nélkül és díszegyenruhában vonulnak majd fel a szemlén. Ennek az öltözéknek a 2017-ben rendszeresített magas sarkú cipő az egyik kötelező eleme. A kormányzó Nép Szolgája frakciójának a képviselői azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy augusztusig jóval alacsonyabb sarkú, kényelmesebb lábbelit kapnak a hölgyek, és erre maga a hadügyér is ígéretet tett.

Az adok-kapokba a legismertebb közösségi oldalon keményen beszállt Olekszij Aresztovics, a szakadár donbaszi térség háromoldalú (Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló) kontaktcsoportjának ukrán tanácsadója is, de ezt olyan nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel fűszerezve tette, amivel valószínűleg többet ártott a kormány népszerűségének, mint az összes ellenzéki és civil kommentelő együttvéve.

A botrány kapcsán Volodimir Zelenszkij elnök pártjának alelnöke, Marina Bardina elmondta: a minisztérium programot indít a női katonák megkülönböztetése ellen.

SZŐLŐSI

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

SZERBIA LEGNAGYOBB HITELEZŐI

68 | FIGYELŐ 2021/27

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 07. 06. 15:47

| RÉGIÓ |

ÚJRAVÁLASZTOTTÁK KACZYŃSKIT

INTERNETES SZAVAZÁS A HORVÁT EURÓÉRMÉRŐL

Horvátország 2023. január elsején tervezi bevezetni az uniós valutát. Az előkészítési folyamat jobbára a színfalak mögött zajlik, éppen ezért egy a népszerűsítés céljából nyilvánosságra hozott apró részlet most lázba hozta az országot.

A Horvát Nemzeti Bank (HNB) internetes szavazásra bocsátotta a kérdést: mi legyen az euróérmék hátoldalán? (A bankjegyek mindegyik euróövezeti országban egyforma kivitelezésűek.) A szavazók az euro.hr oldalon öt motívumot értékelhetnek, s kiválaszthatják a nekik tetsző szimbólumot. A minták között szerepel a horvát címerből ismert négyzetrács, az ország térképe, a nyest, amely az eddig használatos kunának állítana emléket (a kuna nyestet jelent), Dubrovnik látképe, valamint a legrégebbi horvát nyelvemlék, a glagolita írással készült baškai kőtábla (Bašćanska ploča). Voksolni, értékelni a hónap végéig lehet; a győztes motívum alapján alkotják meg az érmék hátoldalát. Az euró bevezetésének a forgatókönyve szerint 2023 januárjában két hétig még kunával is lehet fizetni, utána fél évig bármelyik bankban, postán, aztán már csak a jegybankban váltják át az EU-s fizetőeszközre az egykori nemzeti valutát, még harminc esztendeig.

HORDÓSI

Elsöprő többséggel, 1245 szavazattal 18 ellenében, öt tartózkodó vokssal szavazott bizalmat újabb négy évre a Jog és Igazságosság (PiS) nemzeti konzervatív párt kongresszusa Jarosław Kaczyński elnöknek. A 72 éves politikus 2003 januárja óta vezeti a pártot, volt kormányfő, jelenleg kormányfőhelyettes, Lengyelország legbefolyásosabb politikusa. Megválasztása után közölte: ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka. Beszédében hangsúlyozta: a lengyel életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni a nyugat-európait, és esély van arra, hogy a következő években az ország véglegesen ledolgozza a különbséget. Összefoglalta a PiS és a 2015 óta kormányzó nemzeti jobboldal sikereit, ugyanakkor beszélt egy „szanálási” (megtisztulási) folyamat szükségességéről, amelyet a pártnak végre kell hajtania, hogy megnyerje a következő (2023-ban esedékes) parlamenti választásokat.

Említést tett a párton belüli ellentétekről és a nepotizmusról, amely szerinte nem túl széles körű, de „az ellenzék malmára hajtja a vizet”. A kongresszus határozata szerint ezután a PiSképviselők és -szenátorok házastársai, gyermekei, testvérei és szülei nem ülhetnek be az állami vállalatok felügyelőbizottságába.

Hangsúlyozta, hogy a lengyelekkel (külön kiemelte a vidékieket) minél szorosabb kapcsolatban kell lenniük a vezetőknek, ismertetniük szükséges a nagyszabású országfejlesztő, jelentős uniós forrásokon alapuló (lengyel New Deal) programot.

Azt mondta, ebben már nagyon jó eredményeket ért el Mateusz Morawiecki kormányfő (akit egyébként a párt hat alelnöke egyikének választottak meg). Az ellenzéki térfélen is volt egy esemény: vasárnap átvette a Polgári Platform (PO) irányítását Donald Tusk, az Európai Néppárt távozni szándékozó elnöke. A liberálkonzervatív formációban egyébként a belső ellentétek miatt kaotikus állapotok uralkodnak, így a támogatottsága nagyot esett, jelenleg 16-18 százalékon áll a felmérésekben.

Ellenzéki oldalon megerősödött a 22 százalékon mért, nemrég alakult Polska 2050 elnevezésű párt, amelynek elnöke, Szymon Hołownia újságíró Tusk hazai szerepvállalását kommentálva ironikusan kijelentette: „Nehézsúlyú politikus jött haza (Brüsszelből), de nem fehér lovon, hanem gyalog.”

A közvélemény-kutatásokat egyébként toronymagasan a kormányzó PiS vezeti, 36 százalékos támogatottsággal.

MOJ 2021/27 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 07. 06. 15:47

| SKYNET |

NEMZETKÖZI TECHVIZEKEN EVEZVE Nagyot fordult a konferenciavilág 2020 tavasza óta. Egy konferenciaszervezőnek hogyan sikerült átvészelnie ezeket a hosszú hónapokat?

– Számos nagy nemzetközi szakmai konferencia talán örökre felfüggesztette a működését, vagy épp profilt váltott és elhagyta a Covid-kockázatokat magában rejtő élőesemény-piacot. Erről jó néhány tanulmány is készült, például az oreilly.comon. Más, kisebb konferenciák pont az anyagi rizikók miatt eltűntek a piacról.

Hogy visszatérnek-e valaha, azt nem lehet tudni. Akiknek kellően biztos volt a hátterük, azok jellemzően ingyenes tartalommal jelentkeztek, azzal a céllal, hogy a résztvevői bázisukat növeljék, továbbá visszaadjanak a közösségnek. Ezek között volt sikeres próbálkozás (lásd Facebook F8), ám a trend az, hogy nagyon sok munkával is a múltbeli számok töredékét lehet csak elérni, és az ingyenesen látogató nem feltétlen válik vásárlóvá a jövőben.

– Mi lesz a jövő? Alaposan átalakul az ágazat, nemde?

– Szerintünk a jövő a hibrid eseményekben van. A csapat 2013 óta biztosít online streamet az eseményei mellé, de míg a múltban ez „nice to have feature” (jó, ha van, de nem feltétlenül szükséges kiegészítő szolgáltatás – a szerk.) volt, mára „must have” (muszáj) kategóriává vált.

Hiszen az utazás és az élő tömeges rendezvények szervezése továbbra is nehézséget jelent. Mindezekre a hibrid események megjelenése, azok külön árazása és az előadók vegyes jelenléte a válasz, azaz a jövőben megszokottá válik, hogy az előadók tíz-húsz százaléka csak online jelentkezik be, vagy a résztvevők fele otthonról követi a történéseket. Viszont talán a nehéz tervezhetőség a legnagyobb „hozománya” a pandémiának.

– Mit is jelent pontosan, valamint hogyan lehet jól csinálni a hibrid konferenciát?

– Szerintem a legfontosabb szempont e „vegyes” események szervezésekor, hogy a távolról becsatlakozó résztvevők leg-

alább ugyanolyan élményben részesüljenek, mint az élőben megjelentek. Ez azért is lényeges, mert sok magyar és nemzetközi látogatónk már most jelezte, hogy

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

BACCIFAVA MÉDEA | A Covid megtépázta a nemzetközi konferenciaipart, de egy magyar, élvonalbeli, informatikai, programozói konferenciákat szervező csapat állja a sarat. A minap megszervezték a régió egyik legfontosabb szoftverfejlesztői és technológiai konferenciáját. Az iparág változásairól kérdeztük a CraftHub egyik alapító-vezetőjét.

70 | FIGYELŐ 2021/27

F_70-71_skynet.indd 70

2021. 07. 06. 15:48

| SKYNET |

az ősszel is legfeljebb online tud becsatlakozni, illetve felszólalókat delegálni az eseményeinkre. Úgy véljük, ezt inkább lehetőségként kell megélni, semmint hátrányként. Viszont éppen ezért a résztvevői élményre külön hangsúlyt szükséges fektetni. Mi hisszük, hogy a specializált online konferenciáknak a jövőben is helye lesz a hagyományos eszközök mellett, sőt meg kell próbálni a két világot így vagy úgy összekapcsolni. Míg egy online-os vendég a tartalomért csatlakozik, az offline-os résztvevőnek már nagyon fontos a körítés, a catering, a folyosói beszélgetés, a közösségi élmény.

– Nyilván a szoftveriparban azért önöknek könnyebb dolguk van, mint mondjuk egy hagyományosabb iparágban?

– Minden ágazatnak megvannak a maga sajátosságai. A szoftveripari környezet valóban könnyebbséget jelent az online és a hibrid konferenciák terén, hiszen bármilyen digitális eszközhöz könnyen alkalmazkodnak a résztvevők. A személyes-fizikai térben megrendezett események esetében azonban nem akkora a különbség a szoftveripar és más szegmensek között.

– És mi az előnye a kényszer miatt elterjedt online megoldásnak?

– Én a legnagyobb előnynek azt látom, hogy sokkal gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt tudunk megvalósítani a célközönségünkkel, például könnyebben tudjuk új, innovatív applikációk haszná-

latára ösztönözni. Ráadásul nem kell fejlesztőmérnöknek lennünk ahhoz, hogy új eszközöket vessünk be.

– Hogyan működik jól az új technológia?

– Láttunk itthon is példát kitűnően megszervezett hibrid eseményre, amelyen az online közvetítést a konferencia weboldalára terelték, így a résztvevők gond nélkül otthonról is élvezhették az eseményt.

Anélkül, hogy a konferencia szoftverfelületét meg kellett volna tanulniuk, vagy magába az applikációba be kellett volna lépniük. Persze ily módon nem valósult meg az interaktivitás, hiszen a vendégek nem tehették fel a kérdéseiket az előadóknak, vagy nem tudtak velük külön chatszobában beszélgetni, de egy jó moderátor fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek lefedik a nézők többségének az érdeklődését.

– Ha jól tudom, a Preziből és az IBM Budapest Lab fejlesztőközpontból indult a CraftHub. Mit értek el az elmúlt években?

– A pandémia előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben, Budapesten rendezett Craftkonferenciánk több mint kétezer IT-szakembert hozott össze európai államokból és más országokból. Nagy előnyünk, hogy miközben a Craft Conference tartalmi szempontból vetekszik a világ hasonló tematikájú vezető rendezvényeivel, azoknál sokkal megfizethetőbb.

NÉVJEGY 1980-ban, Budapesten született, olasz–magyar vegyes házasságból.

Az olasz nyelvre specializált középiskolai tanulmányai után 2004-ben a Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS), illetve az Oxford Brookes Universityn szerzett dupla közgazdászdiplomát.

Egy évet töltött az FMCG-szektorban (Reckitt Benckiser), majd három esztendőt egy cseh–magyar butik-reklámügynökségnél mint account manager.

2007–10-ben a milánói Bocconi Egyetemen folytatta tanulmányait marketing és menedzsment mesterszakon, amelyet a tajvani Chengchi University MBA-kurzusaival egészített ki.

2009–12-ben tanácsadóként dolgozott Szingapúrban és Milánóban. Utóbbi pozíciójában az Európai Tanácsnak dolgozott be csapatával.

A Prezihez 2012-ben csatlakozott: az országban elsőként hozott be angol nyelvű eseményeket.

Itt bő nyolc év alatt olyan konferenciákat építettek, mint a ma 2200+ fős Craft vagy az 1300+ fős Crunch Amuse Impact. A fő cél, hogy nemzetközi IT-tudást, -trendeket „importáljanak”.

2018-ban társalapítója lett a JSSC Kft.-nek, ahol telt házas AI-konferenciát szervez (Reinforce AI) az Ericssonnal közösen.

2020 közepén Varga Károllyal és Hodicska Gergellyel megalapította a CraftHubot, amely a Prezi spin-offjaként továbbviszi az ott már megalapozott konferenciákat, emellett hackathonokat és fejlesztőversenyeket is szervez.

Az élménnyel fűszerezett tudásátadás híve. Négy nyelven beszél, köztük kínaiul.

Egy két és fél éves kisfiú boldog édesanyja.

– És hogyan sikerültek az online konferenciáik?

– Az idén először rendeztük meg online keretek között a Craftot, amelyen a világ 34 országából több mint ezer programozó és egyéb IT-szakember vett részt. A résztvevők az eseményen találkozhatnak azzal, hogy hol tart most a világ, s nem elméleti szempontból. A globális nagyvállalatok stratégiai szemléletű szakmai vezetői mellett olyanok is megosztják a tudásukat, akik ma is feltűrt ingujjal gyúrják a kódokat az íróasztal mögött.

– Miről szól egy ilyen konferencia?

– Az előadások főként három témakörre épülnek: azonnal hasznosítható, kézzelfogható támpontot adnak ahhoz, hogyan tud valaki még jobb programozóvá válni; bemutatják a legfrissebb nemzetközi trendeket, technológiákat, fejlesztői eszközöket (például blockchain, serverless computing); beavatják a résztvevőket a hatékony vezetés és csapatépítés fogásaiba. A Craft tehát holisztikus szemléletre törekszik. Az a cél, hogy a résztvevők a lehető legtöbb és legaktuálisabb tudással gazdagodjanak a szoftverfejlesztést illetően.

– Ha jól emlékszem, volt valami „csavar” is az idén.

– Igen, ebben az évben először a konferenciát egy nagyszabású hackathon is kísérte, amely igencsak megmozgatta a fejlesztők fantáziáját. Közel kétszázan jelentkeztek a megmérettetésre, végül tizenöt csapat mutatta be a különböző tematikájú kihívások kapcsán készült projektjeit. Habár a világ számos tájáról – Kanada, Dánia, Malajzia – regisztráltak a kódolók az izgalmas ötletversenyre, a magyar csapatok három kihívásban is győzedelmeskedtek a vetélytársak felett, ráadásul a zsűri fődíját és a közönségdíjat is egy hazai team innovációja nyerte el. Az indulók összesen 10 000 eurót kódoltak össze a megmérettetésen.

– A csapat a Craft Conference mellett számos egyéb, technológiai témájú nemzetközi konferenciát és workshopot szervez.

Van, illetve lesz ezekre megfelelő kereslet?

– A CraftHub a jövőben is a hibrid események mellett teszi le a voksát, mind a szakmai konferenciák, mind a hackathonok/fejlesztői versenyek tekintetében, hoszszú távon pedig a nemzetközi terjeszkedésen, illetve a portfólió bővítésén dolgozunk, természetesen a technológia témakörében. Mi tehát hiszünk abban, hogy – új üzleti modellek mentén, de – továbbra is lesz kereslet az erős tartalommal, neves előadókkal megtartott konferenciákra.

HG 2021/27 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2021. 07. 06. 15:48

| CAPPUCCINO |

LEINER LAURA

Számít az író kora, ha ifjúsági regényt ír?

– Szerintem nem, ha hiteles, amit ír, és az, ahogyan a témáról ír. Én még mindig igyekszem tizenévesként gondolkodni írás közben, nem pedig olyan felnőttként, aki ennek a korosztálynak alkot. Óriási a különbség a kettő között, és talán ezt érzik az olvasóim, emiatt működnek a regényeim.

– Ma már szakemberek építenek fel úgy stratégiát, ahogy ön a kezdetektől

kommunikál az olvasókkal. Fiatalokkal kapcsolatot tartani elképzelhetetlen a közösségi oldalakon való aktív jelenlét nélkül – ez rengeteg energiát, időt vihet el.

– Jelenleg az Instagramot, a Facebookot és a TikTokot használom, ezek azok a felületek, amelyeken a legtöbb olvasómat elérhetem. A közösségi oldalaimat és a

honlapomat is én kezelem, de ez számomra nem teher, hozzátartozik a mindennapjaimhoz. Jelenleg az Instagramon vagyok a legaktívabb, ahol 90 ezer követőm van. Főleg posztok formájában kommunikálok. Nem jellemző, hogy sztoriznék, vagy a napjaimat végig lehetne kísérni, inkább csak képeket rakok ki. Azt pedig különösen fontosnak tartom, hogy a feltöltött fotók ne kizárólag rólam szóljanak vagy engem mutassanak, így az oldalamon lévő posztok

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Ifjúsági bestsellerek szerzője, akinek tavasszal jelent meg a huszonhatodik regénye és saját ruhamárkája.

Sikerlisták állandó szereplője, olvasói mozgalomba tömörülnek, és sokan még felnőttként is történeteinek a rajongói.

72 | FIGYELŐ 2021/27

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 07. 06. 15:49

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1985. április 22-én született, Budapesten.

Első regényét 18 évesen írta Remek! címmel, ez 2005-ben jelent meg.

A gimnázium után forgatókönyvírást tanult.

A Szent Johanna gimi ifjúsági regénysorozatának az első kötete 2010-ben jött ki – a vámpíros tinikönyvek ellenpólusaként –, egy hétköznapi gimnáziumi osztály történetével. Hét rész követte, sikerszerzővé avatva az írót, akinek jelenleg huszonhat könyve kapható.

2015-ben saját kiadót alapított a nővérével, amelyet azóta eladtak. Ma Carta Teen néven működik, interjúalanyunk könyvei itt jelennek meg.

Tavasszal debütált saját ruhamárkájának, a Noble Rocknak az első kollekciója.

KEDVENCEK Könyv » Hunter S. Thompson: Rumnapló Film » Szárnyas fejvadász Zene » Eminem: Elevator Hobbi » mozi Ahonnan merít, ha kimerül » filmek Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » lojális/rumlis Álom, amely még nem valósult meg » „Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert nem tudok ilyet mondani.”

legalább felét az olvasóktól kapott képek teszik ki, ezenkívül a könyveimhez készített mémek, amelyeket nagyon szeretek és szívesen osztok meg.

– Ez is azt mutatja, hogy sajátosan keveri a jelenlétet a titokzatossággal: keveset nyilatkozik, a magánéletéről is alig árul el információkat.

– A döntés oka az, hogy nem szeretek zavaró vagy kéretlen lenni azok számára, akiket nem érdekelnek a könyveim vagy közömbösek a személyem iránt. Általában évi két regénymegjelenéssel – de volt három is – tizenegy esztendeje vagyok folyamatosan jelen, e mellé bármilyen szereplést nagyon soknak éreznék. Szándékosan nem osz-

tok meg részleteket a magánéletemből sem, mert szerintem a szerzői oldalaimon azoknak nincs helye.

– Legutóbbi könyve, a májusi Higgy nekem a megjelenése óta szerepel a Libri sikerlistáján. Az eladási példányszámai hogyan alakulnak?

– A példányszámokat nem kezelem publikusan, így erről nem mondanék konkrétumokat, de nagyon büszke vagyok arra, hogy a megjelenéseket óriási érdeklődés övezi, hogy sikerül toplistán szerepelnem, és hogy a dedikálásokon az olvasók képesek többórás sorban állást kivárni. Még mindig elképesztő érzés tudni, hogy ez a regényeim miatt történik. Sosem gondoltam volna, hogy íróként felismerhetnek, s például egy vizsgálatnál a nevemet látva kijön a röntgenorvos, hogy elmondja: szereti a könyveimet – és amúgy a csontom is rendben van.

– Tudatosan dolgozik azzal, hogy ezt a jelentős figyelmet mire fordítja? A regényeiben erős szál az érzékenyítés.

– Például az Iskolák országos versenye című sorozatom első trilógiájában nagy hangsúlyt kapott, hogy a főszereplőm miként éli meg, hogy egy súlyos betegség következtében elveszítette az édesanyját. Az eddigi pályafutásom legnagyobb sikerének tudom be azokat a privát megkereséseket, amelyeket a szereplőméhez hasonló helyzetben lévő olvasóimtól kaptam, akik leírták a történetüket, valamint azt, hogy mennyit segített nekik a könyvem olvasása. Ezek az üzenetek lelkileg engem is nagyon megviseltek, ahogy maga a trilógia is. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen könyvsorozatom, amelyből évente csak egyet jelentettem meg. Rengeteget kivett belőlem érzelmileg, s az egyik, ha nem a legfontosabb történetemnek tartom a Közhelyek című kötetem mellett.

– A legújabb sorozatának a főszereplői egyszeri hibáik miatt kerültek az iskolai pletykák kereszttüzébe, majd rekesztette ki őket a közösség. Miként kerülnek a látóterébe ezek a problémák?

– Szerintem a mai tinédzserek hasonló gondokkal küzdenek, mint bármelyik korábbi generáció. Annyi a különbség, hogy a mostani tizenévesek hibái sokkal jobban dokumentáltak, rögtön felkerülnek a netre, ezáltal még nehezebben szabadulnak tőlük. A témaválasztás ebből a szempontból tudatos, és bízom benne, hogy a könyveim üzenete segít továbblépni azoknak a fiataloknak, akikkel hasonló történt, mint a főszereplőkkel.

– Szülőként megnyugtató olvasni a műveit, mert a gimnazista főhősei általában nagyon normálisak, a legtöbb helyzetben az eszükre hallgatnak. Ez a valóság?

– Igen. Persze mindig vannak kivételek, de úgy gondolom, azért tudnak ilyen sokan azonosulni a legtöbb szereplőmmel, mert hasonlítanak rájuk. Igyekszem hétköznapi történeteket írni, olyanokat, amelyek bárkivel megeshetnek, vagy akár meg is történtek. Iskola, tábor, verseny, szilveszteri buli, fesztivál, barátság, szerelem, csalódás… Szerintem nemcsak a könyveimben, hanem a valóságban is teljesen rendben van ez a korosztály. A tagjai okosak és nagyon értékesek, sok dologban pedig jóval tudatosabbak, mint amilyenek például mi voltunk.

– A nővérével egy kis könyvesboltot is üzemeltet, s a regényekhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak – tíz éve ez még egyáltalán nem volt jellemző itthon.

– Az L&L könyvesboltot 2010 októberében nyitottuk meg a nővéremmel, A Szent Johanna gimi című sorozatom harmadik részének a megjelenésekor. Már akkor lehetett nálunk kapni a könyveimhez tervezett kiegészítő ajándéktárgyakat. Ezt sokan azóta is nagyon jó üzleti fogásnak gondolják, de az az igazság, hogy az egész merchandising ötlete onnan jött, hogy én mindig is nagyon sok ilyen terméket vásároltam a kedvenc sorozataimról, filmjeimről vagy zenekarokról, és úgy voltam vele, hogy biztosan vennék a kedvenc regényeimhez is, ha lennének. Kipróbáltuk, hátha érdekli az olvasókat a könyvsorozat logójával és a szereplők nevével ellátott póló, bögre, karkötő, de nem tudtuk, mire számíthatunk. A termékeknek aztán óriási sikerük lett, a friss könyvhöz is mindig érkeznek új darabok.

– Mi az, amit a nyáron biztosan elolvas?

– Jelenleg egy nagyobb munkán vagyok túl, így némileg felhalmozódtak a megvásárolt könyveim, de mindenképpen tervezem elolvasni Michael Chabon Fenegyerekek, Josh Malerman Vizsgálat és James Patterson A madártollas gyilkosságok című művét.

SZIGETI HAJNI

2021/27 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 07. 06. 15:49

| TÁRSADALOM |

SZENTE VAJK | „„A színházat nem önmagunknak és nem a szakmának csináljuk, hanem a közönségnek” – vallja a mai magyar zenés színház egyik legmeghatározóbb alkotója, Jászai Mari-díjas színész, rendező, drámaíró, akivel a Puskás, a musical főpróbája előtt beszélgettünk a Margitszigeten.

Fiatal kora ellenére a legsokoldalúbb magyar művészek egyike. Többek között színész, ír, rendez, fordít, dalszöveget jegyez, a tv-ben pedig műsorvezetőként ismerte meg az egész ország. Melyik tevékenység áll közelebb önhöz?

– Az elmúlt években egyre inkább kezdett kirajzolódni, hogy a színházi alkotásban érzem magam a legjobban. Ha valamilyen téma felkelti az érdeklődésemet, mindig izgalmas feladat színpadra álmodnom és rajta keresztül valami fontos dolgot elmesélnem a nézőknek. Ilyen mások mellett a Puskás, a musical című darab is, amelyet Galambos Attila és Juhász Levente társaimmal, illetve Szabó László producerrel közösen írtunk, s minden idők legismertebb magyar sportolójának az életét és az Aranycsapat történetét dolgozza fel.

– Íróként és rendezőként is jegyzi a darabot. Melyik jelentett nagyobb kihívást?

– Sokkal inkább az írás, hiszen egy olyan létező személyről van szó, akit világszerte mindenki jól ismer, közben mindannyiunknak van egyfajta víziónk az életéről. Ilyenkor különösen fontos, hogy milyen tudatossággal, aprólékossággal és hitelességgel meséljük el egy ilyen közismert ember történetét. Éppen ezért a darab megírása előtt minden fellelhető forrást elolvastam Puskás Ferencről és az Aranycsapat tagjairól, beleértve a szocializmus idején megjelenteket is, amelyekben sajnos számos ferdített valóság van. Irgalmatlan sok előkészületet igényelt a darab, de nagyon büszke vagyok a végeredményre, és ami a legfontosabb: a nézők is szeretik.

– Az ön értelmezése szerint miről szól a darab?

– Zsenialitásról, csapategységről, a hatalom viszonyrendszeréről, de gyermekkori álmokról is, valamint arról, hogy ezeknek a véghezviteléhez milyen óriási akadályok állnak az utunkban felnőttként. Még akkor is, ha ennek bárki bármilyen politikai felhangot tulajdonít, én bátran vállalom, hogy hazaszeretetről és nemzettudatról is. Puskásnak fontos volt a hazája, de a rendszer miatt kénytelen volt elhagyni. Ezért is mutattam be íróként ilyen aprólékosan a 40-es, 50-es évek Magyarországát, hiszen ahhoz, hogy kontextusba helyezzük a dolgokat, fontos megismerni ezt a rossz emlékeket idéző korszakot.

– Ha már a politika szóba került: többször úgy nyilatkozott, hogy szereti azt és érdekli, viszont egyik darabjában sem találkozunk ilyen jellegű témákkal. Ez tudatos döntés?

– A musical egy apolitikus műfaj, és örülnék, ha az is maradna. Erre sajnálatos módon Amerikában sok ellenpéldát kezdek látni, amikor propagandaként használják fel ezt az egyébként nagyon sikeres műfajt. Üzeneteket közvetíteni lehet vele, de nem gondolnám, hogy a hazaszeretet politikai üzenet. Objektíven elmesélni a 40-es, 50-es évek Magyarországát szintén nem politika, hanem valóság és tény.

– Mi a színház küldetése, miről kellene szólnia?

– Leginkább a zenés színházról beszélek, mivel ezt a műfajt építem évek óta Magyarországon. Meggyőződésem szerint a színház nem önkifejezési forma, sokkal inkább szolgáltatás. Ezért nem önmagunknak és nem a szakmának csináljuk, hanem a közönségnek. Kicsit a pandémiára reflektálva: az eszképizmus és ebből a furcsa világból való kiszakadásnak a vágya lenyomatként nagyon benne lesz a következő évek színházművészetében. Ezért is különösen fontos, hogy elkezdjünk figyelni a nézőkre, és az igényeiket helyezzük előtérbe. Tévedés azt gondolni, hogy a közönség csak a

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A SZÍNHÁZAT NEM A SZAKMÁNAK CSINÁLJUK

74 | FIGYELŐ 2021/27

F_74-75_SzenteVajk_interju.indd 74

2021. 07. 06. 15:50

| TÁRSADALOM |

könnyű, semmitmondó limonádékra és a cilinderben szteppelős darabokra kíváncsi. A nézők jó, gondolkodó színházat szeretnének látni, amely értékeken alapul.

– Ön szerint a járvány milyen hatással lesz a művészetre?

– Bár tudnám a választ. Talán három év múlva jobban átlátjuk a Covid okozta károkat. Sokan gondolkodnak benne, de én úgy vélem, hogy az online színháznak nagy jövője nincs.

Kicsit kiegészítve az előző kérdésre adott válaszomat: a piaci alapú színház nagyobb utat tör magának a jövőben.

– Ha csak néhány fontos momentumot kellene kiemelnie az eddigi pályafutásából a Puskás, a musical darabján kívül, mik lennének azok?

– Elsőként a Csoportterápiát említeném, amely az első darabom volt szerzőként, és 2010-ben készült el, a Madách Színház musicalpályázatára. A mai napig műsoron van, és nagy sikerrel játsszák a teátrumban. A Tanulmány a nőkről is fontos szakasz az életemben, mivel itt éreztem meg először, hogy rendezőként milyen utat szeretnék járni. Szintén mérföldkövet jelent az Apáca Show, hiszen olyan musicalt hoztunk létre, amely az MTI értékelése szerint messze túlmutat a londoni West Enden és a New York-i Broadwayn bemutatott előadásokon. Nem utolsósorban a Legénybúcsút is kiemelném, amelyet a nulláról írtam, és sokat mesél a Jászai Mari-díjas Nagy Sándor színművész és a köztem lévő barátságról.

– Az utóbbi időkben a rendezés felé fordult. Nem hiányzik a színpad másik oldala?

– Egyáltalán nem. Az elmúlt nyolc évben, amióta rendezéssel is foglalkozom, ha jól emlékszem, három bemutatóban szerepeltem színészként. Ehhez képest nagyjából hét darabot jegyzek rendezőként évente. Ebből is látszik, hogy az utóbbi világ sokkal közelebb áll hozzám, jobban érzem benne magamat. Öröm tapasztalni, hogy azok az értékek, amelyekben hiszek, találkoznak a közönség igényeivel. Most, hogy az oltásoknak köszönhetően a járvány kezd lecsendesedni, és ismét elindul az élet, rengeteg munka áll előttem. Az elmúlt három hetem is hatalmas tempóban telt. Például Valami bűzlik címen készítettem egy Broadway-musicalt a József Attila Színházban, amelynek Feke Pál volt a főszereplője. Egy hétre rá bemutattam legújabb darabomat a Játékszínben, A dominógyilkossá-

NÉVJEGY A Nemzeti Színház Színiakadémiáján végzett, 2002-ben.

Pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte.

2005-ben debütált a Madách Színházban.

2011-ben mutatkozott be szerzőként a Csoportterápia című darabbal, szintén a Madáchban.

2011 óta vezeti az M1 csatornán indult Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsort. 2017-ben a Honfoglaló nevű internetes játék alapján készült kvízműsor műsorvezetője lett a Duna Televízióban.

2020-tól a Kecskeméti Katona József Színház főrendezője.

2019-ben Jászai Mari-díjat kapott.

got, majd rövid időn belül következett a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Csókkirály. Büszkén állítom, hogy magyar énekesekkel ilyen látványos show-előadást még nem csináltak Magyarországon. Örülök, hogy a Csókkirály által ilyen szépen sikerült tisztelegnünk Fenyő Miklós életművének. Férjek és feleségek címen pedig egy új bemutatóra készülök a Kecskeméti Nemzeti Színházban, ahol immár főrendezőként dolgozom, s Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban is színpadra állítottam a Funny Girl című musicalt.

– A jövőre nézve milyen fontosabb tervei vannak?

– Kettőt emelnék ki, amelyeknek a munkáit már gőzerővel elkezdtem. 2023-ra, a Petőfi-emlékévre A nap munkacímmel nagyszabású történelmi filmre készülünk, amely 1848. március 15-éről és a márciusi ifjakról szól majd. A látványos film forgatókönyvét Kis-Szabó Márkkal és Rákay Philippel együtt jegyzem. Ezenfelül pedig A kőszívű ember fiai darabra készülök. Mindig is úgy éreztem: tartozunk Magyarországnak azzal, hogy készítsünk belőle egy monumentális darabot. Ez a nagyszerű mű, amely rólunk és a hazánkról szól, megérdemli ezt.

– Ennyi munka mellett jut még idő a magánéletre?

– Nem igazán. Most egy ilyen korszakát élem az életemnek, de boldog vagyok, minden percét élvezem.

NÉMETI SÁNDOR 2021/27 FIGYELŐ | 75

F_74-75_SzenteVajk_interju.indd 75

2021. 07. 06. 15:50

| TÁRSADALOM |

INDUL A BULI

ÓVATOS NYITÁS Bár a nagy zenei fesztiválok egy része az idén elmarad, így is izgalmas, többnapos, gazdag programkínálatot nyújtó rendezvények közül válogathatunk a nyáron.

BIZAKODIK A SZAKMA. A BOHEMIAN BETYARS EGYÜTTES IDÉN IS ŐRÜLT HANGULATOT TEREMTHET KAPOLCSON

PALOZNAKI JAZZPIKNIK – JÚLIUS 29–31.

Három nap jazz, funk és soul a paloznaki dűlőkben, olyan világhírű sztárokkal és formációkkal, mint Mario Biondi, az Al McKay’s Earth, Wind and Fire Experience, Candy Dulfer vagy a Kraak & Smaak. A nemzetközi előadók mellett a magyar jazz élvonala is képviselteti magát – többek között Saya Noé, a Swing á la Django, a Sárik Péter Trió & Falusi Mariann vagy az Amoeba Band.

MŰVÉSZETEK VÖLGYE – JÚLIUS 23.–AUGUSZTUS 1.

Harmincadik jubileumát ünnepli a három romantikus balatonfelvidéki települést, Kapolcsot, Taliándörögdöt és Vigántpetendet összekötő fesztivál. Sok-sok könnyűzenei koncerttel, irodalmi, színházi, népzenei, komolyzenei és képzőművészeti programmal, valamint biciklis, gyalogos túrákkal, illetve a megszokott „völgyhangulattal” tér vissza az ország legnagyobb összművészeti nyári rendezvénye. A fellépők között lesz a Quimby, a Bagossy Brothers Company, a Margaret Island, Rúzsa Magdi és sokan mások.

MEGYÜNK ELŐRE

„A nagyszámú külföldi látogatót és fellépőt vonzó tömegrendezvények – mint a Sziget, a VOLT, a Balaton Sound – elmaradnak, főleg a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt – folytatta Oszkó-Jakab Natália. – A többi fesztivál kapcsán is sok a kérdés. Részben nyilván pénzügyi szempontból: a támogatások összege sokáig nem derült ki, s azt sem lehetett tudni, hogy az adott esemény közönsége benne van-e a beoltott ötvenöt százalékban, és közülük is mekkora számban vállalnák, hogy részt vesznek egy-egy rendezvényen.

Előfordult, hogy a szervezők az esemény közösségi oldalán szavaztatták meg, az idén jönnének-e a visszatérő látogatók, illetve volt olyan, hogy az eredeti fesztivál ugyan nem valósult meg, ám helyette más néven, későbbi időpontban mégis létrejött egy hasonló rendezvény. Ha az előadók névsorát nézzük, a szokásosnál kevesebben, de lesznek külföldi fellépők

Fotó: L akatos János

ANNA-FESZTIVÁL – JÚLIUS 26.–AUGUSZTUS 1.

A balatonfüredi Anna-fesztivál immár kilenc éve az Anna-bál kísérőrendezvénye, melynek keretében tematikus sétákra indulhatunk a Vaszary-villa kertjéből, hallgathatjuk a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekarát, utcabálozhatunk és akár lovaskocsikázhatunk is, miközben zajlik mellettünk a majd kétszáz éves Anna-bál, az ország egyik legrégebbi társasági-társadalmi eseménye.

„Reménykedünk, sok-sok telefonhívással bátorítjuk egymást, de felváltva kétségbe is esünk” – így jellemezte a fesztiválszervezők lelkiállapotát az utóbbi fél évre visszatekintve Oszkó-Jakab Natália, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnöke, a Művészetek Völgye igazgatója. Magyarországon a járványidőszak előtt átlagosan nyolcvanezer élő zenei rendezvényt tartottak. Az idén ezek 60 százaléka marad el, ennek következtében 65 milliárd forint esik ki a könnyűzenei szektorból.

FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

AHOVA MEHETÜNK (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL)

76 | FIGYELŐ 2021/27

F_76-77_fesztival.indd 76

2021. 07. 06. 15:50

j

| TÁRSADALOM |

FONTOS

AHOVA MEHETÜNK

A jelenlegi szabályozás szerint fesztiválokra a védettségi igazolvány vagy applikáció felmutatásával léphetünk be. 18 év alatt az oltottságot igazoló kísérővel vagy saját igazolvánnyal tartózkodhatnak zenés, táncos rendezvényen a fiatalok. Legfeljebb 1500 fő részvételével a falunapok védettségi igazolás nélkül is látogathatók.

a fesztiválokon. Őket valószínűleg már a múlt évre lekötötték a szervezők, talán előleget is fizettek értük, és lehetséges, hogy a szerződés egy év csúszást engedélyezett, de többet már nem, emiatt mindenképp lehetőséget kellett teremteni a fellépés teljesítésére. Mi, a Művészetek Völgye szervezői óvatosan kezdtük a munkát, külföldi vendégeket nem is mertünk invitálni, de megyünk előre, s reménykedünk a kedvező fejleményekben. A jegyeladások hullámzók, de vannak biztató jelek. Például a Bánkitó Fesztivál és a Fishing On Orfű szinte azonnal telt házas lett.”

MAGUNKRA ÉS MÁSOKRA VIGYÁZVA

A pandémia rámutatott arra is, hogy tavaly a fesztiválok hiánya mekkora űrt hagyott maga után. Merthogy nem csak a közönség kulturális és szórakozási igényeit elégítik ki ezek a rendezvények, az iparág a GDP-hez szintén jelentősen hozzájárul, több ágazaton keresztül is. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány azért dolgozik, hogy az eseményeket biztonságos módon, de biztos léptekkel hozhassa vissza a mindennapokba. „A visszajelzésekből érezzük, hogy a közönség vágyik a kikapcsolódásra – mondta az igazgató –, s ezzel minket, fesztiválszervezőket is támogatnak. Reméljük, sokan próbálnak ki most új szórakozási lehetőségeket, ha éppen az a fesztivál elmarad, ahova eddig rendszeresen jártak. Én magánemberként boldogan veszek részt kulturális eseményen, mert nagyon hiányzott, de nyilván magamra és másokra vigyázva.”

A szakma erősen lobbizik a koncert-, rendezvény- és fesztiváljegyek áfakulcsának 5 százalékra csökkentéséért (25, illetve 18 százalék helyett), mert ez nemcsak az iparág újraindításában segítene, hanem abban is, hogy jobb versenypozícióba kerüljünk, akár a régió zeneipari központjává váljunk. Jelenleg a környező országokban kisebb áfával kell számolniuk a koncertszervezőknek, így eleve jobb alkupozícióból indulhatnak, ha külföldi zenekarokkal tárgyalnak.

SZIGETI HAJNI

TERMÉSZET OPERAHÁZA TISZA-TAVI FESZTIVÁL – JÚLIUS 30.–AUGUSZTUS 1.

Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes harmincéves pályafutása jubileumi ünnepségének a keretében nemcsak énekelni hallhatjuk a művésznőt, de két távon élményfutásra is indulhatunk vele! A szervezők nem viccelnek, tényleg számos testet-lelket megmozgató programmal – például a Fővárosi Nagycirkusz művészeinek a fellépésével, kerékpártúrával a Tisza-tó körül, raftingbemutatóval vagy szaxofonkoncerttel – is várják az idelátogatókat.

EFOTT – AUGUSZTUS 10–15.

A Wellhello, a Halott Pénz, Horváth Tamás, a Bagossy Brothers Company, a Follow The Flow, Majka és Curtis, valamint az amerikai rapperóriás Flo Rida számaira is elereszthetjük a hajunkat a Velencei-tó partján.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – AUGUSZTUS 13–22.

Tokaj-Hegyalja és Zemplén legnagyobb kulturális fesztiválja, a több mint félszáz programból álló rendezvény magas színvonalú komolyzenei hangversenyekkel, színházi és irodalmi estekkel, jazz-, folkkoncertekkel, kirándulásokkal, kiállításokkal, családi és gasztronómiai programokkal várja a minőségi kikapcsolódásra vágyókat.

VESZPRÉMFEST – AUGUSZTUS 17–21.

Prémiumszintű szórakozás és az ehhez passzoló előadók Veszprém három helyszínén. Kihagyhatatlan Tom Jones, a Jazz+Az, a Zenevonat című szuperkoncert az LGT sztárjaival, de a Negyedszáz! névre hallgató jubileumi Cotton Club Singers-előadás is. ÉS MÉG… Bánkitó Fesztivál – Bánk, július 8–10. Örvényeshegy Piknik – Zalacsány, július 9–11.

Campus Fesztivál – Debrecen, július 21–25. Ördögkatlan Fesztivál – Nagyharsány, augusztus 3–7.

Beach Fesztivál – Balatonfűzfő, augusztus 4–8.

Palkonya Hangja – Palkonya, augusztus 12–15.

Debreceni Virágkarnevál – Debrecen, augusztus 14–22.

Víz, Zene, Virág Fesztivál – Tata, augusztus 20–22.

10 nap strand – Balatonvilágos, augusztus 18–22. és augusztus 25–29.

Fishing on Orfű – Orfű, augusztus 24–28.

Kerekdomb Fesztivál – Tállya, szeptember 17–19.

Megjegyzés: a szervezők az időpont- és programváltoztatás jogát fenntartják!

Fotó: L akatos János

HIRDETÉS

TERASZT NYIT Á z!xØà1³ñ0Á 2021. júl. 14–22.

zç «0³ÁX 0n ( ³ k xXnn0z «X³ z # köve s d ari tmu s t

F_76-77_fesztival.indd 77

w w w.t an c s zinhaz . hu

2021. 07. 06. 15:50

| SPORT |

ÉRZELMI ÁRAMSZEDŐK

SZÉKELYUDVARHELYI TÖLTEKEZÉS | Jóval több mint tízmillió magyar szorít majd a magyarokért az olimpia idején. Mindenekelőtt ennek tudatosítása volt a célja annak az edzőtáborozásnak, amelyen június utolsó, július első napjaiban vett részt a magyar női kézilabda-válogatott Székelyudvarhelyen.

Négy napon át fürödhettek a székelyföldi szurkolók szeretetében a tokiói olimpiára készülő legjobb magyar női kézilabdázók. Elek Gábor szövetségi kapitány bizonyára többeket meglepett azzal az ötletével, hogy az olimpia előtti utolsó, siófoki edzőtáborozás előtt Székelyudvarhelyre vitte a csapatát. A szakember azonban korántsem ugrott fejest az ismeretlenbe, négy éve az FTC élén Sepsiszentgyörgyön szembesülhetett azzal a szurkolói hőfokkal, amellyel talán csak a

külhoniak szeretik az élőben ritkán látott kedvenceket. Akkori élményeiből kiindulva vette célba az idén a válogatottal Székelyudvarhelyt, és miközben ő továbbra sem csalódott, a keret tamáskodó tagjait is meggyőzte, illetve szembesítette azzal a pluszfelelősséggel, amelyet az anyaországon kívüli szurkolók képviselete jelenthet egy világversenyen.

LELKI MUNÍCIÓ

„Természetesen a szakmai munka állt a középpontban, amit csak azért nem tudtunk az eredeti terveknek megfelelően teljes mértékben elvégezni, mert a haza-

utazásunkat biztosító különgépet a szolgáltató hamarabb indította a tervezettnél, így az utolsó edzésünkről kénytelenek voltunk lemondani. Amúgy kitűnő körülmények közepette dolgozhattunk, és olyan érzelmi energiával töltekeztünk fel, ami meggyőződésem szerint sokat segíthet az olimpia feszült pillanataiban” – mondta el a Figyelőnek Elek Gábor.

A lelki töltekezést nem csak az olyan „meglepetésmegállók” segítették, mint a marosvásárhelyi reptérről a transzferbe beiktatott farkaslaki kitérő, ahol fúvószene, szónoklatok és énekes köszöntők szolgáltak bemelegítőül. De nem is kizá-

FOTÓK: VARGA GYÖRGY, MTI

EGYSÉGBEN AZ ERŐ. A MAGYAR NŐI KÉZILABDA-VÁLOGATOTT

78 | FIGYELŐ 2021/27

F_78-79_kezilabda.indd 78

2021. 07. 06. 15:51

| SPORT |

MINDENRE ELSZÁNTAK. ELEK GÁBOR TANÍTVÁNYAI INTENZÍV IDŐSZAKON VANNAK TÚL

rólag a székelyek szent hegyének tartott Madarasi Hargitára való látogatás vagy a szentegyházi gyermekfilharmónia, a messze földön híres Fili által adott rendkívüli koncert. A csapat tagjai ugyanis olyan élménnyel sem nagyon találkozhattak, hogy zsúfolt lelátók előtt tartsanak edzést. Márpedig ez történt, a nyilvános tréninget 800-an követték végig, csupa „szakértő”, hiszen Udvarhelynek a hetvenes években román bajnoki érmes női csapata, a közelmúltban pedig európai kupaküzdelmek végjátékáig jutó férfiegyüttese is volt. A közönség az edzésmunka látványosabb momentumait tapssal jutalmazta, több játékos meg is jegyezte, hogy még nem fordult elő velük, hogy edzésen biztassák őket ilyen melegséggel.

VÉGRE KÖZÖNSÉG

Az érzelmi csúcsot a hazautazás előtti estén tartott közönségtalálkozó jelentette. A csapat otthonaként szolgáló Páva Kert Panzió teraszán csak az érvényben levő járványügyi szabályok akadályozták meg a zsúfolt széksorok kialakulását, azt azonban nem, hogy rengetegen a lépcsőkről hallgassák az érdekfeszítő kérdezz-feleleket. A jelenlévők megismerhették a külhoni magyar utánpótlás-kézilabdázás támogatására létrehozott Együtt növünk fel! Alapítvány céljait is, betekintést nyerhettek eddigi megvalósításaiba, működési rendszerébe. A 2018 óta elkezdett programok által biztosított keretek között már közel 2000 külhoni gyerek kézilabdázik rendszeresen, a képzés szakmai tartalma és infrastrukturális háttere pedig egyre szélesedik.

A szurkolók persze a játékosokra és edzőikre voltak a leginkább kíváncsiak.

Elek Gábor elmondta, hogy a magyar válogatott a legnehezebb csoportba került az olimpián – Franciaország, Brazília, Oroszország, Spanyolország és Svédország társaságában –, ennek ellenére a

OLIMPIAI KERETHIRDETÉS A Székelyudvarhelyről való hazatérést követően a Magyar Kézilabda-szövetség nyilvánosságra hozta az olimpiára utazó tizenöt fős keretet. A bővített keretből a Ferencváros jobbszélsője, Kovács Anett és a DVSC beállója, Tóvizi Petra maradt ki, a Siófok kapusa, Szikora Melinda, valamint a Vác beállója, Helembai Fanny pedig tartalékként utazik Tokióba. „Nehéz döntés volt, amelyet a stáb több tagjával konszenzusban hoztam meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez az elhatározás az utazók mellett, nem pedig a kimaradók ellen szól. Úgy érzem, jelenleg ez a legjobb csapat, és nagy könnyebbséget jelent, hogy tizenöt fő közül választhatjuk ki a mérkőzésenként pályára lépő tizennégy játékost” – mondta el a Figyelőnek Elek Gábor. A szakember bízik Kovacsics Anikó visszatérésében is, a játékos biztatóan mozgott az edzéseken, de igazából csak a meccseken derülhet ki, milyen mértékben hagyta maga mögött a sérülését – elsősorban pszichés szempontból.

továbbjutás a célkitűzés, és ha ez sikerül, utána már bármi megtörténhet. Kovacsics Anikó csapatkapitányt az olimpiai felkészülésről, illetve a sérüléséből való felépülésének esélyeiről kérdezték.

Szucsánszki Zita elmondta: nagy örömmel tapasztalta, hogy Budapesttől meszsze bárhol találkozhat Fradi-drukkerekkel, azt meg eleve borzasztónak nevezte, hogy Japánban nézők nélkül kell majd meccseket játszaniuk. Tomori Zsuzsanna megerősítette, hogy életre szóló élmény részt venni az ötkarikás játékon, élvezni az olimpiai falu varázsát, ugyanakkor elmondta, attól tart, hogy a járványkorlátozások miatt az utóbbi aligha lesz az igazi. Márton Gréta óriási ajándéknak tartja, hogy a keret tagja lehet, és olyanokkal játszhat egy csapatban, akiket kislánykorában csak a képernyőn látott.

A teraszon nem Tomori számított az egyetlen olimpiai „veteránnak”, ott ült Miklós Magda is, aki az 1976-os montreali játékokon negyedik román válogatott erőssége volt. Ő azt kívánta, hogy a magyar női válogatott a székelyudvarhelyi kézilabda olimpiai helyezéseinél jobb eredményt érjen el Tokióban.

Beleértve fia, Ilyés Ferenc produkcióját is, aki kétszer vett részt az ötkarikás játékokon a magyar válogatott tagjaként, és édesanyjához hasonlóan negyedik lett – igaz, kétszer is, 2004-ben, majd 2012-ben.

Sokak szerint a négy nap puszta krónikája elegendő motivációs forrást biztosít az olimpiai összecsapásokra való készüléshez, miközben élménynek sem volt utolsó.

CSINTA SAMU 2021/27 FIGYELŐ | 79

F_78-79_kezilabda.indd 79

2021. 07. 06. 15:51

| SPORT |

MÁTHÉ DOMINIK Gyermekkori álma vált valóra a 22 éves jobbátlövőnek azzal, hogy jövő nyáron a PSG-ben folytathatja karrierjét. A norvég Elverum magyar válogatott kiválósága addig testben és fejben is tovább erősödne.

PÁRIZSI MESÉK

Milyen érzés volt alanyi jogon a kezében tartani a Paris Saint-Germain mezét?

– Felemelő, megtisztelő, szenzációs, talán nincs is rá megfelelő jelző. Nem túlzás azt állítani, hogy gyermekkori álmom vált valóra. Néhány fotó erejéig most még csak a kezemben tartottam a mezt, de az igazán nagy dolgok akkor jönnek el, ha egy év múlva magamra öltöm a szerelést és pályára lépek benne Párizsban.

– Ha jól sejtem, az ember nem egyik napról a másikra lesz a PSG játékosa. Mik voltak az előzmények?

– A hivatalos bejelentést és a szerződés aláírását megelőzően úgy két hónappal kereste meg először a klub a menedzsereimet.

Mivel ez számomra jóval több volt ígéretes lehetőségnél, egy pillanatig sem hezitáltam, hogy igent mondjak-e, így a háttérben viszonylag gyorsan történt minden. A mostani PSG-t több szempontból is a 10-15 évvel ezelőtti, Nagy László-féle Barcelonához lehet hasonlítani: egy világhírű futballklub árnyékából kilépve követel mind nagyobb figyelmet magának egy remekül felépített, kiváló kézilabdacsapat. Ahogy azt a Barcát mindenki követte, úgy a párizsi együttessel kapcsolatban is naprakész az, aki igazán szereti ezt a sportágat.

– Ez a szakmai rész. De magánemberként mi vonzotta?

– Kint élt Párizsban a bátyám, és egy külvárosi egyesületben vízilabdázott. Egy látogatás alkalmával meglepetésként jegyet szerzett a Paris Saint-Germain kézilabdameccsére. Kamasz-

ként testközelből a játék minősége és a hangulat, a körítés is elvarázsolt. Onnantól közel állt a szívemhez ez a klub. Nagy hatással volt rám Thierry Omeyer, Daniel Narcisse, Luc Abalo és a többi világklasszis. Az első hívás is a korábbi kapuslegenda Omeyertől érkezett. Szintén sokat jelent számomra, hogy ő a szakmai igazgató.

– Mi szólt amellett, hogy az átigazolásig egy évet még maradjon Norvégiában, az Elverumban?

– Mindkét félnek ez volt az érdeke, hiszen a jobbátlövő posztján Nedim Remili a jövő nyárig még a franciák rendelkezésére áll. Időközben bejelentették, hogy a Kielcében folytatja, és az ő pótlására érkezem. Ez az én szempontjaim szerint is ideális, hiszen addig tovább erősödhetek fizikailag, mentálisan, illetve a játék minden elemében, támadásban, védekezésben egyaránt.

– Fizikailag? Mit mutat most a mérleg?

– A kétméteres magasságom 108 kilogrammal párosul. Az utóbbi időszakban tudatosan dolgoztam azon, hogy magamra pakoljak öt-hat kiló izmot. Úgy kell erősödni, hogy az véletlenül se menjen a lendület, a gyorsaság rovására.

– Nem is árt gyúrni, elvégre a posztriválisa a lett óriás, a 214 centis, 135 kilós Dainis Krištopāns lesz.

– Feltűnő jelenség, de nagyszerű játékos is. Remélhetőleg jól kiegészítjük majd egymást a pályán. De tartani nem tartok tőle, sokat nyomott a latban, hogy a vezetőedző, Raúl González ragaszkodott hozzám. Minél többet szeretnék is majd játszani.

– Mennyire áll közel önhöz a francia nyelv, kultúra vagy éppen gasztronómia?

– A nyelvet szeretném megtanulni a következő egy évben, amennyire lehet, ennek érdekében nem leszek rest magánta-

FOTÓK: MTI; PSG

GYŐZELEMRE SZÜLETETT. FIATAL KORA ELLENÉRE MÁTHÉ DOMINIK KORÁNTSEM ZÖLDFÜLŰ, A VÁLOGATOTTBAN IS ALAPEMBER

80 | FIGYELŐ 2021/27

F_80-81_Máthé.indd 80

2021. 07. 06. 15:52

| SPORT |

nárhoz járni. Erre amiatt is szükség lehet, mert míg a skandinávoknál mindenki perfekt angol volt, ez a párizsi öltözőről aligha mondható el. A francia kultúráról is lehetne beszélgetni, de nem turistaként, hanem profi sportolóként érkezem Párizsba. A konyháról hasonló véleményen vagyok: ahogy a norvég bajnokság, úgy a PSG mellett sem az étlap alapján döntöttem.

– Más kérői is voltak?

– A Mol-Pick Szeged és a Telekom Veszprém is nagyon akart, de úgy ítéltem meg a helyzetemet, hogy mindenképp külföldön játszanék még, egy az Elverumnál nagyobb klubban. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem szeretnék a magyar bajnokságban kézilabdázni, de most még minél több új impulzusra van szükségem, amihez a légiósélet passzol leginkább.

– Feltételezem, az itthon játszó válogatott-társak azért így is szép számmal gratuláltak.

– Hosszú a sor. Ahogy például a szegediek közül Bánhidi Bence vagy Rosta Miklós, úgy Veszprémből Lékai Máté vagy Ligetvári Patrik is gratulált. Lékai viccelődött is vele, hogy micsoda passzokkal segítette a karrierem a januári egyiptomi világbajnokságon, ahol végül az ötödik helyen zártunk. Szintén jókívánságokat küldött nekem Nagy László, aki ma már a szövetség alelnöke és a Veszprém sportigazgatója.

– Az egyiptomi vb valóban közelebb segítette a PSG-hez?

– Ezt akkor még nyilván nem tudtam, de akkor nekem ott kétségtelenül nagyon jól ment, és azóta erősebb, profibb is lettem Norvégiában. Biztosan az is számított, hogy a Bajnokok Ligájában eredményesen szerepeltem, és az Elverum házi gólkirálya lettem a sorozatban. Hálás vagyok a klubomnak, a Balatonfüreden töltött évek után ennél jobb helyre nem is kerülhettem volna.

– Mekkora esélyt lát arra, hogy Párizsban akár már az első szezonjában mindent megnyerjen?

– Egy ilyen szintű klubnál, még ha jól is mutat a vitrinben egy újabb francia bajnoki arany, illetve kupagyőzelem, a legnagyobb cél a BL-trófea elhódítása. A szerződésem aláírásakor emlékeztettek is rá, hogy a feladat megoldása még a klub egészét tekintve is várat magára, hiszen egyelőre a futballisták sem értek célba, hiába van ott Neymar, Kylian Mbappé és a többi sztár. Azon leszek, hogy Európa trónján ne a kézilabdacsapatra kelljen várni a PSG-nél.

– Ha már érintettük a labdarúgást: nyomon követi az Európa-bajnokságot?

– Természetesen, ahogy szerintem mindenki más is. Szurkoltam a magyar válogatottnak, hősiesen helytállt a csapat. Miután búcsúztak a mieink, hiába szimpatizáltam a franciákkal, a hollandokkal vagy a belgákkal, sorban elhullottak, a legjobb négy közé egyikük sem jutott be.

– Tokióról éppen csak lemaradtak, de a 2024-es olimpia helyszíne pont Párizs lesz. Ez extra motivációt ad?

– Valóban elérhető közelségben volt már ez az olimpia is, de így alakult, a következőről nem szeretnénk lemaradni. Fiatal, sikerre éhes válogatott a miénk. Ha továbbra is keményen dolgozunk, egyénileg és csapatként egyaránt továbbfejlődünk, szép jövő állhat előttünk. Izgalmas dolog lenne úgy részt venni a párizsi ötkarikás játékokon, hogy már beszélem a nyelvet, félig szinte hazamegyek. De most még az a feladat, hogy a januári, magyar–szlovák rendezésű Európa-bajnokságra a lehető legjobb állapotba kerüljünk. Arra készülünk, hogy meccsről meccsre

haladva pipáljuk ki a soron következő ellenfelet, így a csoportkörben Hollandiát, Portugáliát és Izlandot. Nehéz, de nem lehetetlen feladat egy nagy menetelés. Alig várom, hogy a vadonatúj csarnok parkettjén együtt énekeljük a Himnuszt és nekimenjünk az ellenfélnek, bárki is jön szembe, 20 ezer szurkoló buzdításával a hátunk mögött.

NÉVJEGY 1999. április 1-jén, Nyíregyházán született.

A Pestszentlőrinc-Elektromosban kezdett kézilabdázni, ahonnan 2014-ben igazolt a Balatonfüredi KSE-hez.

Az NB I.-ben már 18 évesen feltűnt, majd bemutatkozott az EHFkupában, és a magyar válogatottba is meghívták.

A múlt nyár óta a norvég Elverum légiósa; csapata legeredményesebb játékosa lett a Bajnokok Ligájában.

2021. június 25-én a Paris Saint-Germain bejelentette, hogy szerződése lejárta után, 2022 nyarától két évre megszerezte a magyar válogatott játékost.

Az év junior kézilabdázója lett 2018-ban, a felnőttválogatottnak a 2019-es dán–német vb óta a tagja.

– A női válogatottnak van tokiói repülőjegye, de a sorsolás nem éppen kedvező.

– Jól belehúztak a lányok, az egyszer biztos, hiszen ott lesznek a világbajnoki ezüstérmes spanyolok, a címvédő oroszok, az olimpiai és Eb-ezüstérmes franciák, továbbá a svédek, a brazilok. Az öt meccsükből egy sem lesz könnyű, de ne feledjük, a negyeddöntőhöz elég lehet akár kettőt is megnyerni, ott pedig mindenki tiszta lappal indul.

– Hogyan töltődik fel a szünidőben?

– Éppen a Balatonnál pihenek, próbálok minél több időt tölteni a családdal és a barátokkal. De ilyenkor sem engedem el túlzottan magam, erőnléti edző gondoskodik arról, hogy ne ereszszek le a nyári szünetben.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/27 FIGYELŐ | 81

F_80-81_Máthé.indd 81

2021. 07. 06. 15:52

| AJÁNLÓ |

UTCABÁL | BAL DE RUE

A Francia Intézet július 10-én rendezi hagyományos utcabálját az intézet előtti téren, ahol a francia nemzeti ünnepet és a kulturális helyszínek újranyitását zenével és tánccal ünneplik. Koncertek, DJ-k, francia zenei és gasztronómiai különlegességek.

FESZTIVÁLOK, KAMARAZENE, UTCABÁL A CSÍK ZENEKAR ÉS AZ LGT-DALOK

HERVÉ KOUBI, NATASHA ATLAS Július 16-án lép fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Hervé Koubi társulata. A művész 14 táncossal dolgozik, akik mind a Földközi-tenger térségéből érkeztek. Az Odüsszeia eltávolodik Homérosz művétől, de a tenger mint alapvető elem és a nő mint hős megmarad. Ezt a hatalmas és érzéki koreográfiai hullámot nemcsak az Odüsszeusz korából ismert epikus csaták díszítik, hanem egy tenger kulturális kötelékeit, vándorlásait és viharait is felfedi, amely összeköti és továbbsodorja az életeket.

ODÜSSZEIA – FEHÉR BALETT

Huszonhárom állomásos turnéra indul a Csík Zenekar Presser Gáborral és Karácsony Jánossal. A koncertsorozat LGT-dalokat szólaltat meg eddig nem hallott, „csíkosított” formában. A számokat átdolgozó Szabó Attila, a Csík Zenekar hegedűse, gitárosa elmondta, 2009 óta tart az együttműködésük Presser Gáborral, Karácsony János pedig hat-hét éve kapcsolódott be a közös zenélésbe. Az első helyszín Tokaj, július 17-én, majd 19-én Veresegyházon láthatja a közönség A dal a miénk produkciót.

HÉTHATÁR MŰVÉSZETI FESZTIVÁL Házasítsd a dombok ölelésében fekvő, nyárillatú mesebeli nógrádi falut a magyar művészet jeles képviselőinek bemutatkozásával, finom ételekkel és kézműves termékekkel – ez a IV. Héthatár Művészeti Fesztivál július 10-én a Nógrád megyei Terényben. A rendezvény az idén a tehetséggondozásra fekteti a hangsúlyt, így a színpadon jó néhány fiatal művésszel találkozhatunk, különböző művészeti ágak tehetséggondozó műhelyei, iskolái mutatkoznak be.

Káprázatos nemzetközi és magyar fellépők színesítik a Fesztivál Akadémia programját július 16. és 25. között.

A rangos nemzetközi kamarazenei fesztiválon a koncertek mellett egyedülálló összművészeti kísérőprogramokkal várják az érdeklődőket. Az esti hangversenyek gazdag műsorából érdemes kiemelni Gidon Kremert és emblematikus zenekarát, a Kremerata Balticát, amely két koncertet is ad vagy a világ egyik legünnepeltebb hegedűsét, Joshua Bellt, aki Piazzollát, Chaussont és Brahmsot játszik majd. A magyar zenei életet a művészeti vezetők, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás mellett többek között Baráti Kristóf, Várdai István, Horti Lilla, Kokas Dóra, Fejérvári Zoltán, Balog József, Fenyő László, Klenyán Csaba és Langer Ágnes képviseli. A fesztiválon mutatkozik be élőben először az újjáalakult Kelemen Kvartett. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

VILÁGSZTÁROK A FESZTIVÁL AKADÉMIÁN

82 | FIGYELŐ 2021/27

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 07. 06. 15:52

A VEZETŐ MAGAZIN

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon!

F_BIII-auto.indd III

2021. 07. 06. 13:50

t s o m s é r o kk

-a ÉNY M E R E NY

EK:

felfújható flamingó napernyő

SPAR ajándék kártya 10 000 Ft érté kbe n

felfújható unikornis

strandtá ska

köny vcsomag

Likeb alaton ütőszett

hű tőtáska (2 féle)

! j r e y N ! lj e g a t h s Fotózz! Ha #LIKEBALATONJATEK F_BIV-Balaton.indd IV

2021. 07. 06. 13:49