Jön a magyar szuperszámítógép

JÖN A MAGYAR

SZUPERSZÁMÍTÓGÉP

KOMONDOR | Jelentősen bővülhetnek a magyar kutatók lehetőségei, hiszen megtízszereződik a hazai szuperszámítógép-kapacitás. Jövőre munkába állhat az új, Komondor nevű komputer.

Ez nem sci-fi, hanem a valóság. A szuperszámítógépeknek egyre nagyobb szerepük van a gazdaságban, versenyképesség-növelő eszközökként tekintenek rájuk a szakemberek.

MIÉRT SZUPEREK?

Először is tisztázzuk, hogy mit értünk a szuperszámítógépek (HPC – highperformance computer) fogalmán. Ezek az eszközök korunk legnagyobb számítási-adatfeldolgozási teljesítményű komputerei. Adatfeldolgozási teljesítményük mérőszáma a petaflops, amely másodpercenként (!) egymilliárdszor egymillió nagy pontosságú számítási művelet végrehajtását jelenti. A gazdaságban azért kiemelten fontosak, mert egyszerűsíthetik a k+f folyamatokat, ezzel energiát, időt és költségeket megtakarítva az ipari szereplők számára, így azok versenyképesebb termékeket és szolgáltatásokat tudnak bevezetni a piacra. A gyártási folyamatok tesztelési fázisai is lerövidülnek. Fontos szerepük lehet a jövőben az ilyen eszközöknek az autógyártásban, a precíziós mezőgazdaságban, a meteorológiában, a klímakutatásban, a gyógyszeriparban, a vakcinakutatásban, a járványok, a természeti katasztrófák modellezésénél, a telekommunikációban, a közlekedésszervezésben, az energetikában, a gyártásoptimalizálásban.

HPC KK

Magyarországon a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségen (KIFÜ) belül létrehozott HPC Kompetencia Központ (HPC KK) feladata a szuperszámítógép-infrastruktúra népszerűsítése és megismertetése a potenciális akadémiai és ipari felhasználókkal, illetve a HPCkultúra elterjesztése. A központ biztosítja Magyarországon a szuper-számítástechnikai szolgáltatást a hazai kutatók és a magyar gazdasági szereplők számára. A kompetencia-központ felhasználói támogatást nyújt, konzultációs lehetőséget biztosít, tanácsadást végez, továbbá gondoskodik a szuperszámítógépek használatához szükséges ismeretek oktatásáról, a HPC-kultúra terjesztéséről is.

A Komondor névre keresztelt új komputer jövő tavasszal állhat munkába. Öt petaflops teljesítményre – tehát másodpercenként ötmilliárdszor egymillió művelet – végrehajtására képes. Nemrég írták alá a gép és a hozzá tartozó tárolók, gépészeti eszközök szállítására vonatkozó szerződést. A beruházás nettó 3,1 milliárd forintba került. A Komondort a Debreceni Egyetem területén lévő szuperszámítógép-központban helyezik majd el. A centrum felkészítése júniusban kezdődött: elektromos, gépészeti és építészeti fejlesztésekre is szükség van. Ferencz Marcel építész 2014-ben eleve ilyen komputerek befogadására tervezte a 400 m2-es, kétszintes épületet. A Komondor ugyanakkora alapterületen elfér, mint elődje, bár a teljesítménye az eddig itt dolgozó gépének a tízszerese. A kiszolgálói infrastruktúra viszont megköveteli a teret és az egyedi technikai, gépészeti megoldásokat. Az eszköz önálló energiaforrás biztosítását kívánja meg. A hűtése meleg vízzel történik, ehhez is egyedi üzemeltetési megoldások kellenek. A komputer villamos-

A FUGAKUT, AZ ÚJ JAPÁN SZUPERSZÁMÍTÓGÉPET KUBÉBAN MUTATTÁK BE. A MAGYAR KOMONDOR IS NAGY INNOVÁCIÓ: MEGTÍZSZEREZI MAJD A HAZAI SZUPERSZÁMÍTÓGÉP-TELJESÍTMÉNYT

energia-felhasználása közel 1,3 megawatt/ óra. Ez megfelel az 5600 lakosú Jászfényszaru áramigényének. Az elhelyezésekor a nagy mennyiségű hulladékhő újrahasznosítására is gondolni kell.

A szuperszámítógép segíti majd a felsőoktatást, a közoktatást, a kutatás-fejlesztést. A könyvtárakat és a közgyűjteményeket kiszolgáló HBONE+ gerinchálózatnak köszönhetően másodpercenként 100 gigabites sávszélességgel kommunikál majd a külvilággal.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese a bejelentéskor arról is tájékoztatott, hogy a szuperszámítógép használata ingyenes lesz a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik számára. A fejlesztésre alapozva elmélyíthető az együttműködés a szintén egyetemi bázisú, stuttgarti szuperszámítógépközponttal és a német kutatóhálózatot irányító Fraunhofer Társasággal.

60. HELY

A KIFÜ jelenleg hat szuperszámítógépet üzemeltet. Az új infrastruktúra a világ élvonalába, körülbelül a hatvanadik helyre repíti Magyarországot a HPC-k ötszázas listáján. A HPC KK korábban lapunkkal közölte: a szuperszámítógépes infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy 2030-ig a világ élvonalába kerülő HPC-vel és nagy sebességű számítási szolgáltatásokkal legyen felvértezve Magyarország.

Mivel a számítógépipar rendkívül gyorsan fejlődik, a magyar kutatásokban is vannak már olyan kihívások, amelyekhez az új Komondor kapacitása sem lesz elegendő. Hazánk ezért is lett tagja az uniós EuroHPC Közös Vállalkozásnak (KV), amely újabb szuperkomputereket épít.

Csak hogy érzékeljük ezen számítógépek világviszonylatban is kiemelt fontosságát: az Európai Bizottság (EB) kezdeményezésére az Európai Tanács 2018. szeptemberi döntésével közel 1000 millió euróval (ennek felét az EB adja) hozta létre a már említett EuroHPC Közös Vállalkozást, amelynek alapító tagjai vagyunk. A HPC KK-tól azt is megtudtuk: a tagállamok hozzájárulása elsősorban a nyolc szuper-számítástechnikai központ megvalósítását, az EuroHPC KV kutatásait, továbbá a kompetencia-központok hálózatának a kialakítását teszi lehetővé. A közös vállalkozás gyors fejlesztéssel három 150 petaflops teljesítményű HPC kialakításában vesz részt Finnországban, Spanyolországban és Olaszországban. Az olasz vezetésű konzorcium tagja Magyarország is, hozzájárulásunk kutatásfejlesztési munkák végzése.

Minden EuroHPC-tagállam a részesedését figyelembe vevő, kidolgozás alatt lévő algoritmus szerint gépidőt, használati jogot kap a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez. Minden EU-s ország az Európai Bizottság és a saját egyéb hozzájárulása figyelembevételével kaphat gépidőt. Hazánk nemcsak uniós államként, hanem mint a Bolognai Egyetem Cineca HPC-központjában létrejövő Pre-Exa „Leonardo” szuperszámítógépes konzorcium tagja is komoly gépidő-hozzáférésben részesül majd. Az EuroHPC KV szorgalmazza a nemzeti szuperkomputerek hálózatos működését is. A Komondorral bekapcsolódunk az európai HPC-hálózatba.

PT

KOLOZSVÁRON

A XANGA

INKUBÁTOR | „Az én szememben az inkubátorházak sosem a felújított orosz laktanyák olcsó helyiségeiről szóltak” – mondta Herdon István, a Xanga-csoport tulajdonosa, aki mindig befektetői szemlélettel közelített a témához. London és Berlin után most Kolozsvárott nyitnak inkubátorházat, Debrecenben pedig már az e-kereskedelmi indulásban is mentorálnak cégeket.

Herdon István a számítástechnikából ismert hardver-szoftver hasonlattal szemléltette, miért is tartja úgy, hogy az inkubáció és az inkubátorház fogalma többet jelent egy szimpla helyiségnél. Az IT-világban ugyanis már bebizonyosodott, hogy hiába a jó „vas”, vagyis a számítógép, a tulajdonosa nem sokat ér vele, ha azon nem a megfelelő szoftverek futnak. Ennek analógiájára egy vállalkozásnak ugyanígy nem elég egy viszonylag olcsón megszerzett iroda vagy üzemcsarnok, vagyis a hardver, ha hiányzik az a menedzsmenti tudásátadás, mentorálás és az a szellemi közösség, amely ahhoz kell, hogy az adott cég fejben is versenyképessé váljon. Mindezt különösen most tartja igaznak, amikor a globalizálódó, digitális megoldások uralta világban elvileg bárki számára adott a lehetőség ahhoz, hogy sikeres vállalata legyen. Mert csak azok tudnak élni vele, akiknél a sikert ígérő ötlet mellé a legfontosabb mérföldköveknél a továbblépéshez nélkülözhetetlen segítség társul.

BEFEKTETÉS

„Ingatlanfejlesztőként, piaci alapon az iparipark-fejlesztés mellett én már a rendszerváltás óta foglalkozom inkubátorházak létrehozásával is. Ez akkoriban a köztudatban annyit jelentett, hogy régi orosz laktanyákban, lerobbant belvárosi épületekben vagy funkciót vesztett barnamezős helyszíneken hoztak létre olyan irodahelyiségeket, amelyeket az akkor alakult kkv-knak adtak ki. Mivel abban az időben többféle támogatás is segítette a vállalkozások elindítását, ezek a jellemzően alapítványok által működtetett inkubátorházak általában kedvezményesen kínálták a helyiségeket. Én viszont mindig befektetőként, üzleti alapon közelítettem ehhez a szegmenshez is. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a piaci árnál nem adhattam olcsóbban a helyiségeket, másrészt azt is, hogy mindig olyan hozzáadott értékben – például ingyenes wifiben – gondolkodtam, amely kompenzálta a magasabb tarifát. Ha pedig nagy ritkán pályáztunk és a fejlesztéshez elnyertünk valamilyen forrást – ahogy az például a közelmúltban történt –, az így kapott támogatást az olcsóbb bérleti díjak vagy különféle pluszszolgáltatások formájában mindig továbbforgattuk a bérlők felé” – elemzett a cégvezető.

Az inkubátorház-szisztéma hazai fősodrától való eltérésben Herdon István számára az adta az alapmotivációt, hogy a rendszerváltozás utáni időszakban akkori holland partnerével együtt a nyugaton megszokott módon léptek a piacra. Az itthoni többséggel ellentétben nem a támogatásokra alapoztak, hanem az igények felmérése után saját forrásból fejlesztettek.

RÉGI MODELL

„Az én praxisomban az inkubáció nem tesz különbséget kis és nagy cég között, s már az indulástól kezdve túlléptünk a kkv-knak szánt belvárosi irodaház szemléletén. Mi mindig olyan cégeknek fejlesztünk és adunk bérbe irodákat vagy tíz-húszezer négyzetméteres gyártócsarnokokat – ezeket egyszerre többen is bérelhetik –, amelyek a számukra optimális munkafeltételeknek is köszönhetően folyamatos növekedésben vannak. A piacismereteink, a korábbi

tapasztalataink alapján ehhez alakítottunk ki olyan sztenderdeket, amelyeket az adott bérlő – akár a növekedése szerint változó – igényei szerint tudunk még bővíteni a kért szolgáltatásokkal. Ez a partnerség is hozzájárult ahhoz, hogy a Xanga immáron húsz éve indult inkubátorprogramjához kötődően már több olyan bérlőnk is volt, amely mára saját gyártócsarnokot igényelt. A folyamatosan változó lehetőségeket és elvárásokat mutatja az is, hogy miközben az első évtizedben kizárólag termelő cégekkel voltunk kapcsolatban, 2010-től már a logisztikai inkubáció piacán is megjelentünk” – fejtette ki a szakember.

A legnagyobb átalakulást azonban ebben az üzletágban is a digitalizáció globális elterjedése hozta magával. Ez a startupok előretörése mellett több ágazatban a korábbi munkastílust is teljesen átformálta.

KÖZÖSSÉGI IRODA

„Ha trendi akarok lenni, már nem is inkubátorról beszélek, hanem coworkingről, közösségi munkavégzésről vagy logisztikai inkubációról és persze startupcampusról. Ennek szellemében alapítottuk meg a tisztán startupokra fókuszáló önálló Startup Campus Inkubátor Zrt.-t és hoztuk létre a Debrecen belvárosában található 500 négyzetméteres Xponential Coworking Office-t, ahol minden munkaállásnak megvan már a bérlője. Azóta hasonló szisztémában működnek co-working irodáink Londonban és Berlinben is, míg a kö zel jö vő ben Kolozsvár belvárosában, egy régi épület teljes átalakításával nyitjuk meg az Xponential első romániai egységét” – vázolta Herdon István.

A vezérigazgató ennél a pontnál viszszatért a hardver-szoftver elméletéhez, mondván: egy kényelmes irodát wifivel, ingyenkávéval, -üdítővel szinte bárki bárhol létrehozhat. A hozzáadott értéket, vagyis a szoftvert a campusjelleg és vele a jól képzett szakemberek által biztosított mentorálás, valamint a továbblépést segítő akcelerátorprogramok jelentik.

Olyan intelligens logisztikai rendszert akarunk létrehozni, amellyel a debreceni startupokat és kis cégeket akarjuk helyzetbe hozni.

„Azt szoktam mondani, hogy egy startup sikeréhez három dolog kell. Az első és megkerülhetetlen az innovatív ötlet. A másik, hogy abból megszülessen egy értelmezhető prototípus, és lehessen tervezni, skálázni a növekedés útját. Végül nemzetközi piacra kell lépni. Ez már csak azért is lényeges, mert a nemzetközi piackutatás folyamán könnyen lehet, hogy kiderül: az adott elképzelés másutt már sikeresen megvalósult, s így nincs értelme a további anyagi és szellemi erőfeszítésnek. Ha viszont még szabad a pálya, akkor semmiképp sem szabad megállni a magyar piacon, mert az egyértelműen a növekedés korlátját jelentené.

A jó ötletekhez pedig mindig lehet forrást találni a világban, sőt gyakran még mi is vállaljuk a befektetést. De ehhez szükséges egy olyan szakértői csapat, amelyik pénzügyileg átvizsgálja az ötleteket, projekteket, s utána mentorálja is a jelentkezőt, ahogy az Debrecentől Londonig – ahol a kinti magyar egyetemisták, munkavállalók is aktív szerepet vállalnak mint vállalkozók, startupperek – már működik nálunk. Mentorprogram keretében például a jelentkezőnek megtanítják, hogyan kell elkészítenie egy üzleti tervet, és miként tudja azt röviden – mert a befektetőknek sosincs idejük – hatásosan prezentálni” – részletezte a szakember.

A cégvezető szerint a co-working előnyét a továbblépéshez kapcsolódó tudást biztosító szakemberek jelenléte mellett az az inspiráló és a személyes jelenlét időszakában együtt gondolkodó közösség jelenti, amelynek a hiánya a Covid-járvány miatti lezárások idején azonnal megmutatkozott a debreceni Xponentialben. Már csak azért is, mert miközben az ott kialakított munkaállomásokat gyakran csak egy- vagy kétfős mikrovállalkozások veszik igénybe, mégis olyan, egymást kiegészítő szakértelmek találkoznak – például egy ITfejlesztő, egy dizájner és egy marketinges személyében –, akik összefogva már olyan projekteket is képesek elvállalni, amelyek kivitelezését egymagukban elképzelni sem tudták volna.

IGAZI FEJLESZTÉS

„Az én szememben az az igazi inkubáció, amikor az egy vagy két székkel induló vállalkozásokból néhány év alatt – ahogy nem is egyszer láttuk már – olyan társaságok fejlődnek ki, amelyek kinövik az inkubátorcampust, és ágazattól függően akár 20-25, termelő cég esetében akár több mint száz alkalmazottat foglalkoztatnak már. Mi pedig velük együtt előre tervezve fejlesztjük a számukra szükséges új létesítményeket. A siker elősegítésére az általunk végzett inkubációban részt vevő vállalatokat folyamatosan benevezzük a nemzetközi startupversenyekre, miközben ezen vállalkozások felé nyitott nagy, techorientált társaságokkal – mint amilyen Magyarországon például a Tungsram – közös mentorprogramokat indítunk” – mondta a vezérigazgató.

A Xanga-csoport elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt öt évben mintegy 3 milliárd forintos befektetéssel olyan co-working munkaállomásokat teremtett, amelyek a tehetséges fiatal magyar vállalkozók ötleteinek a megvalósulásához is hozzájárulhatnak. „Ahogy az induláskor, most is döntően pályázati források, támogatások nélkül, a saját erőnkből folytatjuk a fejlesztéseinket. Ha viszont támogatáshoz jutunk, akkor azt a kedvezményt a bérleti díjakban is érvényesítjük. Így volt már példa arra, hogy mivel 10-20 százalékkal a piaci ár alá tudtunk menni, jelentkezett nálunk egy cég, amelyik a teljes termelését áthozta hozzánk, Debrecenbe. Ez a városnak is előnyös volt.

Most is hasonlóban gondolkodunk, mert a debreceni ipari parkot működtető cégünk, a Dipa Kft. a közelmúltban 150 millió forintos pályázati forráshoz jutott. Ebből olyan intelligens logisztikai rendszert akarunk létrehozni, amellyel az elektronikus kereskedelem térnyerésére reagálva a debreceni startupokat és kis cégeket akarjuk helyzetbe hozni, hogy az e-adásvétel piacára lépve a legkorszerűbb technológiai háttér és a mellé nyújtott mentorálás segítségével sikereket érjenek el. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy a megfelelő digitális kompetenciával ma már egy debreceni vállalat is sikeres lehet a nemzetközi piacon” – tette hozzá Herdon István.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

TÖMÖTT SOROKBAN. NEM VESZTETTÉK EL A PIACVEZETŐ SZEREPET

SÚLYOS KIHÍVÁSOKKAL

NÉZNEK SZEMBE

SUZUKI | Bár a pandémia idején is megőrizte hazai első helyét, s tavaly szeptember óta stabil keresletről számolhat be, a Covid-válság miatti piaci és beszállítói nehézségek a Suzukit is nagyon keményen érintették. A vállalat a múlt évben 1,65 milliárd eurós árbevételt ért el, a termelése azonban több mint 30 százalékkal alulmúlta a 2019-es teljesítményt, a nyeresége pedig alig több mint ötöde a bázisévinek. A problémákat tetőzi a globális csiphiány, amely ad absurdum leálláshoz is vezethet, míg a zöldítés miatti többletkiadások az áremelés szükségességét is magukban hordozzák – derült ki a cég évértékelőjén.

Acumi Maszato, a cég újonnan kinevezett vezérigazgatója kiemelte: a költséghatékonysági szemlélet mellett a Suzuki alapfilozófiája, hogy minél jobb minőséget nyújtson minél szélesebb vásárlórétegnek. Ugyanakkor elkötelezettek a fenntartható és környezetbarát autógyártás, a zöldebb jövő mellett. Célul tűzték ki, hogy a portfóliójukat és az üzemeiket 2050-re a világon mindenhol, így Magyarországon is karbonsemlegessé tegyék. A kor kihívásainak megfelelő fejlesztések természetesen az anyavállalatnál zajlanak, ám mindebből a magyar Suzuki is kiveszi a részét. A társaság eddigi eredményeinek a felhalmozásából 500 millió euró áll rendelkezésre erre a célra. A vezérigazgató úgy fogalmazott: történelmi időket élünk. Az anyacég az idén százegy, a Magyar Suzuki Zrt. pedig harmincéves. Utóbbi dátum kapcsán kiemelte: bár értek már meg nehéz időket, akkor sem mentek el Magyarországról, és nincs ilyen szándékuk a jövőre vonatkozóan sem, ellenben továbbra is nagyon számítanak a hazai beszállítókra, akiknek segíteni kívánnak a karbonsemlegességre történő átállásban.

Urbán László vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a Suzuki Motor Corporation 2025-ig mintegy nyolcmilliárd eurót fordít k+f-re, így például hibrid- és e-jármű-fejlesztésre, s hosszabb távú költségcsökkentési célokat is szem előtt tartva a digitalizációra, robotizációra. A szakember szerint a vegyes meghajtású modellekre még nagyon sokáig igény lesz, de emellett – a kereslet függvényében

– fokozatosan bevezetik az elektromos autók gyártását is, elsősorban európai piacon való értékesítésre. A karbonsemlegesség irányába történő elmozdulás érdekében a Magyar Suzukinál elindult a Zöldebb üzem, zöldebb autók belső program, hogy a márkáikra szabva az esztergomi cég üzemegységenként megtalálja és beépítse a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákat a gyártási folyamatba és a gépkocsikba egyaránt. E feladat megoldását ugyanis az anyavállalat mindenütt a helyi érdekeltségeire bízza.

Sikeresen folytatódott Esztergomban a számos ipar 4.0-s fejlesztési elemet tartalmazó, a versenyképesség fokozását célzó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) konzorciális projektjeinek a megvalósítása is. A robotizáció továbbra is hangsúlyos, a cél a gyártás minél nagyobb mértékű digitalizálása. A tavalyi beruházások az új emissziós laborra, a festőüzem robotizációjának a fejlesztésére fókuszáltak, a jövőben pedig a gép és az ember gördülékeny együttműködését helyezik előtérbe, ezért növekvő számban állítanak a termelésbe kollaboratív robotokat.

ÁREMELÉS A LÁTHATÁRON

Kérdésünkre, hogy a zöldcélokkal, a járvány miatti többletköltséggel, az árbevétel- és jövedelmezőségcsökkenéssel, az inflációs tendenciákkal összefüggésben készül-e áremelésre a közeljövőben a cég, Bonnár-Csonka Zsuzsanna kommunikációs vezető közölte: alapvetően már a piaci bevezetésükkor igyekeznek jól beárazni a modelljeiket, és úgy vélik, a termékeiknek jó az ár-érték arányuk. „Azt azonban látni kell, hogy az új, elsősorban a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiák alkalmazása, illetve az alternatív meghajtások bevezetésének a költsége áremelkedést okoz. A célunk viszont továbbra is az, hogy széles rétegek számára tegyük elérhetővé az autózást” – fejtette ki a szakember.

Tavaly már az árbevétel 65 százaléka a vegyes meghajtású modellekből származott.

SZÉLES RÉTEGEK

A minél nagyobb fogyasztói tábor elérését célzó törekvések tavaly is sikeresek voltak, hiszen 2020-ban immár ötödjére lettek piacvezetők hazánkban. Magyarország 7. legnagyobb vállalkozásaként 11,55 százalékos piaci részesedést könyvelhettek el. Közel 112,5 ezer autót gyártottak, ám az összterméknek csupán a 13 százalékát értékesítették itthon, 87 százaléknyit 123 országba exportáltak. (A nagy kiviteli arányt egyéb tényezők mellett alapvetően az indokolja, hogy a Suzukinak az esztergomi üzem az egyetlen európai gyártóbázisa – a szerk.) A közel 15 ezer itthon regisztrált autójukból csaknem hétezer Vitara és mintegy 5500 Sx4 S-Cross modell volt.

Nagyon komoly eredményeket tud felmutatni a magyar cég a zöldítés területén is, hiszen hibridautók 2019 decemberében gördültek le először az esztergomi gyártósorokról. Tavaly már az árbevétel 65 százaléka az ebbe a kategóriába tartozó járművek

AZ ESZTERGOMI GYÁR. RÉSZÉVÉ VÁLT A TÁJNAK

HIRDETÉSeladásából származott, most pedig ott tartanak, hogy az uniós piacokon – így Magyarországon is – kizárólag vegyes meghajtású modelleket értékesítenek – derült ki Krisztián Róbert operatív igazgató szavaiból, aki hozzátette: a társaság belföldi eladásából származó nettó árbevétel 242,8 millió, az exportértékesítésből származó pedig 1,41 milliárd euró volt. „Terveink szerint az idén 143 000 Suzukit szerelnek össze Esztergomban. A nagy átoltottság hatására és a járvány lecsendesedésével a magyarországi társaság termelése 2022-re visszaállhat a pandémia előtti pályára” – vázolta.

A célokat a szakember reményei szerint nem veszélyezteti a várakozásoknál sokkal hosszabbra nyúló globális csiphiány. Eddig meg tudták oldani az ebből adódó gondokat – leginkább úgy, hogy a beszerzési csoport egy tekintélyes hányada kizárólag ennek orvoslásával foglalkozik, és napi kapcsolatban van a szállítókkal. Az azonban nem zárható ki, hogy a probléma olyan mértéket ölt, hogy a gyártást időlegesen le kell állítani – közölte Krisztián Róbert. (A Suzuki esztergomi gyára tavaly a járvány miatti korlátozások következtében hat hetet állt.)

DOBOGÓS HELYEN

Az operatív igazgató kiemelte: a cég harmincéves magyarországi történetében először tavaly fordult elő, hogy a hazai értékesítések terén két itteni gyártású Suzuki modell is érmes pozíciót szerzett. A teljes személyautó-piac top 3 gyártmánya között a Vitara foglalta el az első, a Suzuki Sx4 S-Cross pedig a második helyet. A két közönségkedvenc a szakma elismerését is kivívta: Az év magyar autója verseny első díját 2020-ban az Sx4 S-Cross nyerte el, a Vitara pedig ezüstérmet szerzett. A Magyar Suzuki egyébként nemcsak az autóipari szegmensben, hanem a motor-hajómotor kategóriában is erősítette pozícióját. 2005 óta 34 346 motort és 6647 hajómotort értékesítettek. A vállalat hajómotor-üzletága 2017 óta regionális szerepet tölt be a kelet-közép-európai térségben, és 644 értékesített termékkel piacvezető Magyarországon. Az exportjuk ebben a szegmensben tavaly 1893 darabos volt. A Magyar Suzuki motorkerékpár-üzletága immár hatodik éve a legnagyobb piaci részesedésű disztribútor Európában a csoporton belül. A cég 479 motorkerékpárt helyezett forgalomba 2020ban Magyarországon. A V-Strom 650 kalandmotor nemcsak a saját kategóriájában, hanem a modellek abszolút versenyében is megőrizte dobogós helyét: 163 forgalomba helyezéssel a második legnépszerűbb motorkerékpár volt tavaly Magyarországon.

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km. Kombinált CO2-kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifi nomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfi gyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu

CSAPATERŐSÍTÉS

SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

A Magyar Suzuki munkatársainak egészségi állapota és a zavartalan termelés érdekében kiemelt figyelmet fordított a biztonságos munkavégzésre, valamint a higiéniai előírások fokozott betartására. Az óvintézkedések bevezetése, a vírus ellen használt eszközök (maszkok, gyors- és PCR-tesztek) biztosítása, a vállalaton belül kialakított hivatalos oltópont 362 millió forint többletköltséget jelentett a társaságnak, amely a leállás idejére is mindenki számára biztosította a teljes fizetést. A kollégák átlagosan 12 százalékos béremelést kaptak tavaly, az elmúlt négy évben pedig – az üzemi tanáccsal egyeztetve – a fizikai dolgozók fizetése 65, az irodai munkatársaké pedig 43 százalékkal nőtt. A munkavállalók júniusban és szeptemberben félhavi, decemberben pedig jelenléti és teljesítményalapon egyhavi munkabérnek megfelelő bónuszt kaptak – közölte Fejesné Gyurján Ildikó operatív igazgató.

DOMBI MARGIT