Figyelő-2021-26

Ü Z L E T I

KOMONDOR-PROJEKT

JÖN A MAGYAR SZÁMÍTÓGÉP

H E T I L A P

PANORÁMA, IDILL, DRÁGASÁG

ÁRROBBANÁS A DUNAKANYARBAN

ÓKOVÁCS SZILVESZTER-INTERJÚ

HAMAROSAN NYIT AZ OPERA

ALAPJAIBAN ALAKUL ÁT AZ AUTÓIPAR

ÁRA: 790 FT

26. SZÁM | 2021. JÚLIUS 1–7.

F_BI.indd 1

2021. 06. 29. 15:17

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BII-Ingatlanbazar.indd II

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL AL LÁ ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR RA! RA

2021. 06. 29. 12:38

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Merkel esete az orosz csúccsal

CÍMLAPON

14

10 GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS Válaszúton

Több fogyasztói tudatosság kellene

A jelenleginél nagyobb fogyasztói tudatosságra lenne szükség a gépkocsihajtásláncok választásánál, ugyanis nem biztos, hogy a környezetkímélő megoldás a legkörnyezetkímélőbb.

Trendekről, e-mobilitásról és környezetvédelemről beszélgettünk Knezsik Istvánnal, az Autós Nagykoalíció elnökével.

28

Jön a magyar szuperszámítógép

Jelentősen bővülhetnek a magyar kutatók lehetőségei, hiszen megtízszereződik a hazai szuperszámítógép-kapacitás. Jövőre munkába állhat az új, Komondor nevű komputer.

36

az európai autóipar

14 KNEZSIK ISTVÁN Több fogyasztói tudatosság kellene

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

Egyetlen év alatt jellemzően 40-60 százalékkal ugrott meg a Dunakanyarban található olcsóbb vagy keresettebb ingatlanok árszintje. A fő ok, hogy a járvány miatt több mint duplájára nőtt ott a kereslet, hiszen az otthoni munka terjedésével a heti egy-két ingázás még bőven lehetséges e vidék és a főváros viszonylatában. Azaz mára már nem elsősorban nyaraló-, hanem inkább távolabbi agglomerációs lakóövezet lett a tájegység és vonzáskörzete, akárcsak a Velencei-tó környéke.

76

Közel az Opera várva várt újranyitása

Kevesebb mint kilenc hónap van hátra a kívül-belül megújuló Magyar Állami Operaház újranyitásáig. Bár a több tíz milliárd forintos rekonstrukció tovább tartott, mint eredetileg tervezték, és számos kényelmetlenséggel is járt, az eredmény egy olyan dalszínház lesz, amely mindenben megfelel a XXI. századi kívánalmaknak – mondta a főigazgató, Ókovács Szilveszter.

Címlap: Getty Images

50 ÁRUPIACOK Újra 100 dolláros lehet az olajár

52 IPO Tőzsdére megy a kínai Uber

GEOPOLITIKA

54 EURÓPAI KÖZPONTI BANK Vajúdtak a hegyek

56 PÉNZÜGYI PAPÍROK Pénzeső jön az amerikai bankoktól

RÉGIÓ

58 VAJDA LAJOS Szélárnyékban a romániai energiafüzek

16 AUTÓ- HELYETT BICIKLIFLOTTA?

61 GÁZÜZEM A Romgaz kudarcos

18 JEGYBANKI JELENTÉS Inflációval is jár

62 SZEMÉTHEGYEK Hulladékot importál

Adómentes vállalati kerékpárok a gazdaság újraindulása

20 KOVÁCS ATTILA Mi lesz az Európai Unióból?

22 ENERGETIKA Lendületet vehet

és zöldülhet a hazai hidrogénipar

24 VÁROSLIGET Modernitás és régi tervek találkozása

28 KOMONDOR Jön a magyar szuperszámítógép

Panoráma, idill, drágaság

TŐZSDE

CÉGVILÁG

30 INKUBÁTOR Kolozsváron a Xanga 33 SUZUKI Súlyos kihívásokkal néznek

beruházása Ukrajna

64 VISZÁLY A KOALÍCIÓBAN ÉS BELGRÁDDAL Srebrenica megingatta a montenegrói kormányt

66 A NÉPESSÉGFOGYÁS ELLENSZERE Lengyel családbarát stratégia

67 BIZTOSÍTÁS VADKÁRRA Növekvő vadpopuláció Horvátországban

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 BÁNYÁSZVÍRUSOK Újfajta digitális kártevők

szembe

36 DUNAKANYAR Panoráma, idill, drágaság 39 MVM Befektetési kategóriában 40 STARTUP Lehetőség a hazai innovátorok előtt

42 JÁRMŰALKATRÉSZEK Újabb high-tech autóipari beszállító Debrecenben

CAPPUCCINO

72 DR. SÓS ENDRE

TÁRSADALOM

74 BODÓ JUDIT Az aszú az identitásunk része

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 ESZTER ELEMÉR Egyre nő

a társadalmilag hasznos cégek száma

48 BIZTOSÍTÓK, PÉNZTÁRAK, TŐKEPIAC Megérezte a recessziót a pénzpiaci szektor is

76 ÓKOVÁCS SZILVESZTER Közel

az Opera várva várt újranyitása

SPORT

80 EURO 2020 Házhoz jönnek a csodák

AJÁNLÓ

82 KONCERT, SZÍNHÁZ, ERDŐ

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/26 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 06. 29. 15:45

| A HÉT HÍREI |

GIGANTIKUS VÍZERŐMŰ KÍNÁBAN

Kína tesztüzemmódban megnyitja a világ második legnagyobb vízerőművét. A Baihetan nevű létesítmény várhatóan 2022 júliusára üzemel teljes kapacitással. A hatalmas erőművet egyelőre 72 órára helyezik üzembe, és a méretét jól mutatja, hogy az éves termelési kapacitásával félmillió ember áramellátását lesz képes fedezni – írja a The Star a CCTV beszámolója alapján.

AZ AUSZTRÁLOK A LEGGAZDAGABBAK

Nem várt helyről érkezett a megerősítés, az IMF jelentősen javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. Májusban még 4,3 százalékos növekedést vártak, ma kiadott jelentésükben már 6,2-es bővülést jeleznek előre az idei évre. Kiemelik, hogy a kormány gyorsan és határozottan reagált a válságra.

Elismerően írnak a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a támogató költségvetési politikáról, a munkahelyek megvédéséről és a beruházások ösztönzéséről.

A konvergenciaprogramban a kabinet 4,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített, jövőre pedig 5,2-es gyarapodást vár.

A HÉT 4,6 SZÁMA

A Credit Suisse Group AG globális befektetésekkel foglalkozó banki és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatként legújabb beszámolójában közzétette, hogy melyik országban él a legtöbb milliomos. A rangsor felállításához az amerikai dollárral számított egy főre jutó mediánvagyont vette alapul. A Credit Suisse jelentése szerint a háztartások nettó vagyona alapján jelenleg 1,8 millió ausztrál milliomos van, és az előrejelzése szerint 2025-re 3,1 millióra nőhet a számuk.

Megállapításukat, hogy az ausztrálok voltak a világ leggazdagabb emberei 2020ban, arra alapozták, hogy az egy főre jutó mediánvagyon 238 070 amerikai dollár volt. A Credit Suisse szerint ez azt jelenti, hogy minden tizedik ausztrál felnőtt milliomos, ha az amerikai dollár értékét veszik figyelembe, illetve még többen érik el az álomhatárt, ha az ausztrál dollárral számol a vállalat. Így nem meglepő, hogy a cég jelentésében az első Ausztrália lett, a második helyen Belgium, a harmadikon pedig Hongkong végzett.

millió volt a foglalkoztatottak száma az idén májusban, ami az előző év azonos hónapjának szintjét 55 ezerrel, az idén áprilist pedig 47 ezerrel haladta meg. Mindez arra utal, hogy a pandémia után normalizálódik a magyar munkaerőpiac.

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; JLAND WENYAO, EUROPRESS/AFP; MIRKÓ ISTVÁN, MAGYAR NEMZET; FIGYELŐ-ARCHÍV

A KORMÁNYNÁL IS OPTIMISTÁBB A VALUTAALAP

4 | FIGYELŐ 2021/26

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 06. 29. 15:59

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE „A gazdasági életet csak élénkíteni és fékezni lehet.

Alakítani nem” – Kopátsy Sándor közgazdász, a közgazdaság-tudomány akadémiai doktora.

VÁRJUNK MÉG AZ EURÓVAL!

A jövő évi választás valójában arról szól, hogy képesek lesznek-e az Európai Unió intézményei – az Európai Egyesült Államokban hívő balliberális magyar vezető csoporttal közösen – arra, hogy Magyarországot rövid úton bevigyék az euróövezetbe – erről írt a Magyar Nemzet internetes oldalán megjelent e heti cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Szerinte a gyors euróövezeti csatlakozással bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Ha nem, akkor folytathatjuk a nemzeti felemelkedést, a gazdasági felzárkózást és az EU megreformálásának 2010-ben megkezdett folyamatait – vélekedett a jegybank elnöke, aki szerint az euró megteremtette azt a német Európát – egy európai Németország helyett –, amitől mindenki, még maguk a németek is féltek.

BÉRMEGÁLLAPODÁS A MAGYAR POSTÁNÁL

Három évre szóló, összesen 15 százalékos alapbérfejlesztésről szóló megállapodást kötött a Magyar Posta a két legnagyobb postásszakszervezettel. A munkavállalók július elsejétől 4 százalékos alapbérfejlesztést kapnak, ezen túlmenően a vállalat megemelte az idei évi, a lojalitás elismerésére biztosított béren kívüli juttatás összegét is – írta közleményben a Magyar Posta Zrt. Juhász Edit, a nemzeti pénzügyi és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár az eseményen elmondta, az, hogy a járvány ideje alatt is zavartalanul működött egy olyan fontos közszolgáltatás, mint a posta, a munkatársak elkötelezett, kitartó munkája és helytállása nélkül nem valósulhatott volna meg, ezért köszönet és hála illeti őket. A mostani többéves és kiszámítható bérfejlesztés elismeri az elmúlt időszakban hozott áldozatokat.

MÁR NEM ANNYIRA VONZÓ NÉMETORSZÁG

Ötödik éve folyamatosan csökkent a Németországba irányuló bevándorlás 2020ban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. Tavaly 1,187 millióan költöztek Németországba és 966 ezren költöztek el. A vándorlási mérleg – a be- és a kivándorlók számának különbsége – így 221 ezer fős többletet mutat. Ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 327 ezerhez képest. A nettó bevándorlás az egymás utáni ötödik évben csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is Európából vándorolnak be a legtöbben Németországba. A Destatis adatai szerint 2020-ban 28 365 magyar állampolgár költözött az országba, és 29 056-an költöztek el, vagyis a kivándorlók száma 691-gyel meghaladta a bevándorlókét. A statisztikai hivatal korábban közölt, előzetes adatai szerint tavaly év végén 83,155 millióan laktak Németországban. Ez 11 700 fős csökkenés a 2019-es 83 166 700-hoz képest.

2021/26 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 06. 29. 15:59

FOTÓ: GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 6

Gyakorlatoznak a török hadsereg különleges tengeri kommandósai, a válogatott katonák 16 hetes speciális kiképzést kapnak.

Az egységet legutóbb akkor vetették be, amikor a török erők elfoglalták Észak-Szíriát.

2021. 06. 29. 14:29

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 06. 29. 14:29

| PUBLICISZTIKA |

MERKEL ESETE AZ OROSZ CSÚCCSAL

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású európai politikusa pályafutása végén újabb kudarccal volt kénytelen szembesülni. Egyre apadó befolyása arra még kiterjedt, hogy Párizst maga mögé állítsa az általa kezdeményezett EU–orosz csúcstalálkozó kapcsán. A Krím félsziget 2014-es elfoglalása óta ez lett volna az első ilyen jellegű esemény. Szövetségesei azonban kihátráltak mögüle, így az idén leköszönő, 16 éve regnáló kancellár kénytelen elfogadni, hogy a német és az európai politikai élet már inkább az utódlással és saját hatalmi harcaival foglalkozik, nem pedig vele. Működésbe lépett például a balti államok szokásos Moszkva-parája, és szokatlan módon régi szövetségese, Mark Rutte holland miniszterelnök is cserben hagyta.

A Muttinak az idén ez már a második külpolitikai fiaskója volt. Nagy erőkkel támogatta az EU és Kína közötti beruházási egyezményt, ezt azonban Brüsszel jegelte, miután Peking öt európai parlamenti képviselőt is szankciókkal sújtott. Az uniós külpolitikában Merkel béna kacsává vált, hatalmi vákuum keletkezett: Berlin immár a háttérből sem képes koordinálni az egységes európai fellépést a világpolitika színpadán. Holott hosszú évekig ez volt a német befolyás kiterjesztésének egyik legerősebb fegyvere. A kancellár különösen jó volt a csúcstalálkozókban, amelyeken a színfalak mögött aztán megköthette a rá olyannyira jellemző kompromisszumokat.

Ennek az időszaknak azonban már vége. Az EU tagállamai közül egyre többen jöttek rá arra, hogy Németország a saját hatalmi törekvéseit uniós álruhába bújtatja. Tipikus példája ennek az Északi Áramlat II. gázvezeték, amelyet az amerikai szankciók dacára kitartóan vertek keresztül hosszú éveken át, s amelyen át az olcsó orosz gáz a politikailag kockázatos Ukrajna kikerülésével jut el Németországba.

A helyzet paradoxonát ugyanakkor az adja, hogy Merkelnek tökéletesen igaza van abban, hogy most nagyon kellene egy EU–orosz csúcs, hiszen Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban személyesen találkozott Putyinnal.

Pech, hogy a Muttiból és a megszokott taktikájából pont most lett elege az öreg kontinensnek, hiszen így Washington helyzeti előnybe kerül.

A történet azonban még nincs lefutva, mert például a csehek és a hollandok elképzelhetőnek tartanak egy találkozót az Európai Bizottság és az orosz elnök között. Ez azonban azt jelzi, hogy Berlin pozíciói jelentősen meggyengültek – legalábbis az új kancellár megjelenéséig. Az EU a szokásos módon totojázik, saját belső hatalmi harcaival van elfoglalva, ahelyett, hogy a reálpolitika talaján állva belátná: ha Európa újra fel akar kerülni a világ biztonságpolitikai térképére, akkor szükséges a párbeszéd Moszkvával és Pekinggel.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Az EU tagállamai közül egyre többen jöttek rá arra, hogy Németország a saját hatalmi törekvéseit uniós álruhába bújtatja.

8 | FIGYELŐ 2021/26

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 06. 29. 14:10

| SZÁMLÁLÓ |

AUTÓIPAR

A Boston Consulting Group nemrég publikálta tanulmányát, amely szerint az elektromos MFOY¥XWJSIX_JWď FZY·P R¥W F Pº_JQN Oº[÷GJS ¥Y[JMJYNP F K÷ X_JWJUJY F GJQX÷­L­XďJPPJQ X_JRGJS :L^FSFPPTW F HXTUTWY X_JWNSY HXFP WJ OJQJSSJP RJL X_JRRJQ Q¥YMFY·FS NX az úgynevezett üzemanyagcellás és elektomos hatásúak, holott már több ilyen tesztpéldány is futkározik az utakon MagyarTWX_¥LTS NX 3FL^ P­WI­X UJWX_J MTL^ QJX_ J ¥YYºW÷ KJOQJX_Y­X F GJQX÷­L­Xď RTYTWTPS¥Q 8_JRRJQ Q¥YMFY·FS F L^¥WY·P SJR YJQOJXJS YJYYJP QJ J_JPW÷Q F_ FZY·PW·Q IJ F YWJSI RTXY [FQ·GFS F_ J RTGNQNY¥X KJQ­ RZYFY SZEMÉLYAUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSE VILÁGPIACI SZINTEN (%) millió 2 darab

2 1 3 2

125 1 3 1 100

3 1 3 5

15

75

14

78

25

78

74

2019

2018

6 2 6

8 12

14

50

0

4 2 5

2020

3

3

4

5

5

6

6

1 5

6

5

4

3

3

2

1

9 9

7 7 15 9

11 10

4

18

11

14

17

20

24

10

11

12

13

23

14

25

26

21

7

28

45

14

27

28

69

65

65

53

47

42

37

32

27

23

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

12 26 11 2035

SZEMÉLYAUTÓK ELADÁSA (%) millió darab

40 30 20

2 3 4 3

millió darab

Amerikai várakozás

40

<1

3 2

6

11 10 22 53

1

5

30

0 2

20

31 54 10 10 11 88 31 10 29 21 0 0 2020 2030 2035 2025 Üzemanyagcellás-elektromos Tisztán elektromos

millió darab

*ZW·UFN ZSN·X [¥WFPT_¥X 5 4 3 9

8 8 18

9 9

6 5

30

5 6

1 3

20

43

62

31 14 27 23 42 22 2020 2030 2035 2025 Plug-in hibrid Hagyományos hibrid 37

Kínai várakozás

40

<1

<1

4 1 1 4 4

10

4 1 86

5 18 13 27

3 40

4

19 32

58

15

23 37 2020 2025 2030 2035 Úgynevezett félhibrid rendszerek Dízel Benzin 0

Forrás: BCG analysis

MAGYAR AUTÓGYÁRAK ÉS FONTOSABB AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK Veritas • )ZSFPNQNYN

Johnson Electric • Ózd ,JSYMJWR -ZSLFW^ • Pilisszentiván

Bosh • Miskolc Continental • Nyíregyháza Modine • 2J_÷Pº[JXI Modine • Gyöngyös Lear Corporation • ,ºIºQQ÷ )*'7*(*3 Continental • Budapest *8?9*7,42

,>ö7 Wescast • 4WTX_Q¥S^

?+ -ZSL¥WNF • Eger

)JSXT • 8_­PJXKJM­W[¥W 8?*39,499- 7)

9FPFYF • Miskolc

+ 8JLZWF • 8_TQSTP 0*(80*2 9

Linamar • 4WTXM¥_F Continental • 2FP·

9JW[J_JYY +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

Continental • 8_JLJI

Szerszámgyártás ,ZRNFGWTSHX SJM­_RďX_FPN HXº[JP ­X YºRQ÷P Q­LWZL·P ,­UO¥WRďFQPFYW­X_ /¥WRďRTYTW FQPFYW­X_ Q­X PTWR¥S^KďY­X klíma, ülés Autóalkatrész Biztonság és tervezés ,­UO¥WRď ­X RJ_÷LF_IFX¥LN gépalkatrész -÷YJHMSTQ·LNF Öntött elemek, kipufogók Részegységek gyártása és fejlesztése

2021. 06. 29. 14:10

| CÍMLAPON |

VÁLASZÚTON AZ EURÓPAI AUTÓIPAR

GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS | Szigorodó uniós szabályozás, alapanyag-ellátási nehézségek, dráguló munkaerő. Az európai gépkocsigyárak jobb híján előremenekülnek: külföldre telepítik a gyártást, s igyekeznek minél több villany- és hibridautót eladni.

Válságban van az európai autóipar, és próbál előremenekülni. A pandémia visszavetette az eladásokat, ami keresleti sokkot jelentett. Ugyanakkor az azt követő fellendülést akadályozza a beszállítói láncok megroggyanása, a csiphiány.

Számos európai és tengerentúli gyártó kényszerül csökkenteni a termelését az alapanyag-ellátás akadozása miatt. A harmadik nehézséget az uniós szabályozás szigorodása okozza.

Brüsszel várhatóan 2035-re teszi azt az időpontot, amikor már nem lehet többé belső égésű motorral hajtott gépkocsikat gyártani. Addig is egyre szigorodnak a károsanyag-kibocsátási normák. Ez feszültséget okoz, hisz egyelőre drága a villanyautók előállítása, a hagyományos járműveken elért haszonból keresztfinanszírozzák ezt a tevékenységet a gyártók. Alternatíva lehet a hidrogénhajtás, de ezt az utat egyelőre inkább a teherautó-gyártók választják. A hidrogén egyre inkább felváltja a különböző módon villamos energiát termelő, de néha áramfölöslegbe futó erőművek energiatartalékoló eszközének a szerepét, ezzel előmozdíthatja az üzemanyagcellás autómotorok elterjedését. Előnye a benzinével, gázolajéval összevethető töltési idő (pár perc), hátránya a drágasága és a még ki nem épült töltőhálózat.

KONCENTRÁLÓDIK A GYÁRTÁS

Ha csak az EU-ban átlagosan évi 15 millió új személygépkocsi eladásával kalkulálunk, és mondjuk autónként 20 ezer eurós (az új Golf 8-as kezdőára) átlagáron számolunk, akkor is évi 300 milliárd eurós piacról beszélünk. A technológiaváltás (a robbanómotorok kivezetése) hatalmas beruházási igényt támaszt – vagyis várhatóan ez is lecsapódik az emel-

kedő gépkocsiárakban. A villanyautók tehát valószínűleg fajlagosan egyre drágábbak lesznek. Tavaly csak akkumulátoroselektromos meghajtású új gépkocsiból 107 százalékkal többet (745 ezret) adtak el Európában 2019-hez mérten. Az új hibridek száma 200 ezerrel nőtt az ACEA (Európai Autógyártók Szövetsége) adatai szerint. A 2020-ban eladott új dízelautók száma 35 százalékkal, 3,1 millióra esett. A fosszilis üzemanyaggal meghajtott új gépkocsik azonban tavaly továbbra is a piac több mint háromnegyedét tették ki.

A koronavírus nyomasztotta 2020-as esztendő súlyos termelési és piaci gondjai felgyorsították a világ autóiparában a fúziós folyamatokat. Ezektől remélnek a résztvevők jobb piaci hozzáférést, költségcsökkentést, versenyképesség-növekedést.

Ez év januárjának közepén – nem kis mértékben a pandémia miatti termelési-gazdasági gondok okán – alakult meg a világ negyedik legnagyobb autógyártó konszernje, a Stellantis, amely 14 ismert nyugati márkát ölel fel. A PSA- és az FCAcsoport egyesüléséből jött létre.

A PSA-hoz más márkák mellett a Citroën, a DS Automobiles, az Opel, a Peugeot és a Vauxhall tartozik, az FCA pedig az olasz FIAT és az amerikai Chrysler fúziója révén jött létre. A PSA-csoport egyetlen magyarországi objektuma a szentgotthárdi Opel-gyár. A PSA-nak Szlovákiában Trnavában, Lengyelországban Tychyben, Gliwicében, Bielsko-Białában és Skoczówban, Szerbiában pedig a kragujevaci autógyártó vállalatcsoportban vannak üzemei. Az EU-ból kikerült Nagy-Britanniában, Lutonban is működik egy PSA-gyár.

A cég további érdekeltségei tőlünk nyugatra Olaszországban (6 gyár), Franciaországban (5), Spanyolországban (4), Né-

10 | FIGYELŐ 2021/26

F_10-13-Cimlap.indd 10

2021. 06. 29. 15:52

| CÍMLAPON | Európa

18 3455 353 5 14 079 545

Ezen belül EU27, EFTA és Nagy-Br Nagy-Britannia -Britannia 15 839 104 11 963 163 Németországg

JJapán p

4 663 7749 7449 3 51 5515 48 4488 8

USA

Franciaországg

1100 527 3011 8 569 412

3 612 562 3 211 702

Spanyolország p y g

3 774 945 3 001 017

2 2477 6610 1 8022 805 805

Nagy-Britannia 1 303 135 920 928

79 095 104 66 000 773

Dél-Korea

1 6665 6655 900 90000 9277 6600 60

Mexikó

A világ összesen

8 328 756 6 960 411

India In 3 629 008 2 810 086

Kína 20 987 815 19 606 017

A GLOBÁLIS ÁLIS AUTÓGYÁRTÁSTERÜ AUTÓGYÁRTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA

2019 2020 Darab

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Forrás: Verband der Automobilindustrie (VDA) (VD

metországban (3), Ausztriában (1), Portugáliában (1) vannak.

A PSA-hoz tartozó három németországi objektumot az óriási rüsselsheimi Opel-művekből irányítják.

Az autóiparban végbemenő nagy ütemű globalizáció, a gyorsuló fúziók, a termelési-piaci kooperációs megállapodások lassan értelmetlenné teszik azt a kérdést, hogy az adott autómárka melyik országhoz, régióhoz köthető. Hazánk bízhat az Opelben, a szentgotthárdi Stellantis-Opel-gyár megmarad. A Stellantis menedzsmentjének ez év elején hozott döntése szerint 2023 első felétől itt készülnek az új 1,6 literes benzinmotorok, mintegy ötven százalékkal megemelik a gyártókapacitást. Ezeket a motorokat a konszern hibridautóiba is beépítik, így a szentgotthárdiak abban bízhatnak, hogy még sokáig működhet az üzem.

CSEHORSZÁG: TOYOTA-BERUHÁZÁSOK

Csehország autóiparában bíznak a termelés gyors felfuttatásában. A mennyiségi célok mellett minőségi terveket is kitűztek, például saját konstrukciójú elektromos automobilok fej-

lesztését. Nem végleges adatok szerint a gépkocsigyártás tavaly 17-20 százalékkal csökkenhetett 2019-hez viszonyítva.

A cseheknél a bruttó hazai termék (GDP) közel tíz százalékát adja a szektor, és mintegy 180 ezer embert foglalkoztat.

A múlt évben három hullámban érték csapások. 2020 elején megszakadtak a globális ellátási láncok, majd bekövetkezett a gyors keresletgyengülés és harmadikként a termelés kényszerű leállítása – írta a Novinky.cz elemzése. A cseh személyautó-gyártás tavaly visszaesett a hét évvel azelőtti szintre.

Ugyanakkor Csehország mint a régiónk legfejlettebb iparú állama komoly szerepet játszik a világ legnagyobb autógyára, a Toyota európai és globális terveiben. Június elején a japán óriás megerősítette: a belső égésű motorokkal kapcsolatos, folytatódó programja keretében a csehországi Kolínban lévő üzemében állítja majd elő az Aygo X koncepció alapján gyártandó új miniautót.

Kolín fontos szerepet tölt be a Toyota Új Globális Szerkezet (TNGA – Toyota New Global Architecture) megvalósításában, az A modell (mini) gépkocsi európai bevezetésében.

2021/26 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Cimlap.indd 11

2021. 06. 29. 15:52

| CÍMLAPON |

6,0 5,5 5,0

SZLOVÁKIA A VILÁGREKORDER

Az 5,4 millió lakosú északi szomszédunk büszkélkedhet az egy főre jutó autógyártás világrekordere címmel. Az automobilwoche.de szakportál adatai szerint 2019-ben a pozsonyi Volkswagen, a trnavai (nagyszombati) Peugeot PSA, a žilinai (zsolnai) Kia és a nyitrai Jaguar Land Rover összesen 1,1 millió személygépkocsit állított elő, azaz az ország ezer lakosára évi 202 Szlovákiában gyártott gépjármű jut. Az ottani autógyártás, miként a legtöbb országban, szakmunkáshiánnyal küszködik. Mint a Német–Szlovák Ipar- és Kereskedelmi Kamara elnöke, Guido Glania a dpa német hírügynökségnek elmondta, az emelkedő munkabérek miatt Szlovákiában munkahelyek kerülhetnek veszélybe, a potenciális beruházók más, alacsony bérű országok felé nézhetnek.

Különösen a tavaly május elsejével bevezetett, éjszaka, ünnepnapokon és hétvégén végzett munkáért fizetendő nagyobb napi pótlékok aggasztják a külföldi tulajdonosokat, menedzsereket. Ám a kevesebb mint 2,80 eurós minimális órabér miatt északi szomszédunkat még mindig az egyik legolcsóbb munkaerőt kínáló európai államként tartják számon. A szlo-

2685 968

2707 887

2504 883

2451 892

819

2292

811

2291

834

2233

854

2049 813

751

830

1807

2119

*_JW K÷ Közvetlenül foglalkoztatottak Közvetve foglalkoztatottak

2372

FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA AZ EURÓPAI AUTÓIPARBAN

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: statista.de

11,8

–3,1

8_¥_FQ­PTX JQY­W­X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ R­WYJS 0,7 1,9 –1,8 –9,3

–10,3

–8,9

4,5 4,0

–24,6

3,5 3,0

2008 2009

2010

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Forrás: Verband der Automobilindustrie (VDA)

vák minimális órabér nagyjából a Magyarországon 2021. január elsejétől érvényesnek (963 forint) felel meg.

CSIPHIÁNY ROMÁNIÁBAN IS

A román autógyártás ez évben is folytatódó visszaesésében döntő szerepet játszott a csiphiány – írja a Romania-Insider. com portál. Az idei első negyedévben szintén kapacitása töredékével működött a Dacia és a Ford. Ahogy hírét vette az utóbbi februári, mintegy kéthetes leállásának, az előbbi cég hasonlóan döntött. A leállás a Dacia Mioveniben működő gyárát, mind a jármű-összeszerelő, mind az alváz-motor üzemet érintette. A tavalyi pandémiás évet ez a társaság szenvedte meg jobban. A 2019-es 350 ezer gépkocsiról 2020-ban 260 ezresre apadt a termelés. Egészében véve a teljes román gépkocsi-előállítás a tavalyelőtti 490 ezerről 2020-ban 438 ezer darabosra esett vissza.

Nemcsak Szlovákiát és Romániát, hanem valamennyi európai autógyártót érinti az akut csiphiány. Német szakemberek úgy vélik, emiatt legalább egymillióval kevesebb gépkocsi készülhet el az idén. A félvezetők hiánya ismét korlátozta az autógyártást a Volkswagenhez és a Stellantis-csoporthoz tartozó szlovák üzemekben. A német WirtschaftsWoche gazdasági szaklapban megjelent interjújában Markus Golinski alapkezelő-igazgató azt mondta: a probléma nem tegnap kezdődött, évek óta tudnak róla.

Az előrejelzések alapján a hiány 20 százalékos drágulást hoz majd ezen alkatrészek tekintetében, az ellátási nehézségek nem szűnnek meg rövid távon. Tavaly az Egyesült Államok és a Távol-Kelet cégei által uralt gyártók alábecsülték a szükségleteket, túlbecsülték a járvány okozta autóipari visszaesés mértékét. Emiatt más felvevőpiacok, a fogyasztói elektronikai, a mobiltelefon-előállítók kerültek előnybe a gépkocsiszektorral szemben. Minthogy a csipgyártás felfuttatása nemcsak idő-, hanem roppant tőkeigényes is, Golinski még legalább egy évig akut lapkahiányos időszakra számít.

KÍNÁBA KÖLTÖZNEK

Komoly akadályt jelent az európai autógyárak számára a belső égésű motorral felszerelt személygépkocsik forgalmazásának 2035-től várható tilalma. Elemzők szerint ezen motorok gyártása, az ilyenekkel felszerelt autók előállítása még inkább átkerül az előreláthatólag kevésbé szigorú Kínába. Az Audi első embere, Markus Duesmann a június végi berlini klímakonfe-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Másfél millió új A modellt terveznek gyártani az öreg kontinens piacaira. Emellett fenntartják, folytatják az új, hibrid Yaris itteni előállítását is. Sok közös eleme lesz az új mininek a Yaris kisautóval.

A múlt évi visszaesés után a cseh autóipari szövetség (SAP) ügyvezető igazgatója, Zdeněk Petzl tartós javulást csak 2021 második felétől vár. Az ország legnagyobb gépkocsigyára, a Škoda 2020 január–novemberében 690 380 személyautót állított elő, 18,4 százalékkal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában. A tavalyi január–novemberi periódusban a Hyundai termelése 25,8 százalékkal, 215 851 kocsira csökkent. A TPCA, amely a cseheknél kiskocsikat készít, 147 865 autót gyártott, ami éves szinten 26,4 százalékos zsugorodást jelent.

Millió darab

SZEMÉLYGÉPKOCSI-GYÁRTÁS NÉMETORSZÁGBAN

12 | FIGYELŐ 2021/26

F_10-13-Cimlap.indd 12

2021. 06. 29. 15:52

| CÍMLAPON |

szerint a társaságnál a Q8-as nagy SUV lesz az utolsó belső égésű meghajtással piacra dobott típus. De 2026-tól megjelenik az Audi Q8-as e-tron, a modell teljesen elektromos változata. Ám ezt a szlovákok nagy bánatára nem náluk, hanem a cég brüsszeli üzemében gyártják majd. Vigasztalhatja őket, hogy a végleges döntést csak 2023 novemberében hozza meg az Audi vezetése – addig sok minden történhet.

KÜLFÖLDRE TELEPÍTIK A GYÁRTÁST

Magyarország meghatározó autóipari partnere Németország.

A 2017-es csúcsidőszak csaknem 5,7 millió darabos gyártásához mérten a pandémia miatt az ipari átlagnál is nagyobb

AZ EURÓPAI AUTÓGYÁRTÓK 2021 ELEJÉN 315,6

TILTAKOZÁSOK ÉS TÚLZÁSOK Hol van a határ a tiltakozás, az aktivizmus és a bűnözés között? A Volkswagen nemrég beperelte a Greenpeace környezetvédelmi szervezetet, mert aktivistái illegálisan behatoltak az emdeni kikötő területére, felnyitották az ott elszállításra váró több száz VW-gyártmányú személyautót, s kivették belőlük az indítókulcsokat. Ezekkel felmásztak Bajorországban a Zugspitzéhez közeli egyik gleccserre, ahol valamilyen fekete (ragasztó)anyagból kiraktak egy 20 méteres óriási VW emblémát, és az autókulcsokat is oda temették. A környezetvédők ezzel akartak tiltakozni amiatt, hogy szerintük a cég nem állt át elég gyorsan az elektromos autók gyártására, s ezzel veszélyeztette a környezetet. A Volkswagen betörés és lopás miatt feljelentette az aktivistákat.

rencián bejelentette: 2033-tól – legalábbis Európában – leállnak a belső égésű motorok gyártásával, de kínai érdekeltségeiknél folytatódik az ilyen meghajtású személyautók előállítása.

Az Audi 2026-tól már csak teljesen elektromos motorokkal felszerelt modellekkel jelentkezik. Az Autowoche értesülései

AUTÓMÁRKÁK GLOBÁLIS RANGSORA

2,95 2,84

4,55 4,19 4,03 3,74

5,95

6,80

9,53 9,16

A 2020-ban gyártott ­X F RJLWJSIJQ÷SJP QJX_¥QQ±YTYY L­UPTHXNP X_¥RF RNQQN· IFWFG

Megjegyzés: a nagyobb autógyártók közül tavaly egyedül a világranglistán 17. helyezett Tesla tudta Sº[JQSN F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY QJL^¥WYTYY PNX_¥QQ±YTYY autói számát.

495,2

268,9 255,4 243,4 241,1 230,1 214,6 & OFSZ¥WƓR¥OZXN NI÷X_FPGFS 211,0 F_ *: GFS JQFITYY ¾O FZY·P X_¥RF J_JW IFWFG 196,6 Forrás: destatista.com

visszaesés következett ott be 2020-ban. Valamivel több mint 3,5 millió gépkocsit állítottak elő.

A német autógyártók a nagy hazai költségek (drága a munkaerő, jelentős távolságra vannak a piacok) miatt egyre nagyobb mértékben telepítik a gépkocsik előállítását külföldre.

A VDA adatai szerint 2019-ben (beleértve a hazai több mint 4,6 millió személygépkocsit) a németek világszerte több mint 16 millió autót gyártottak. 2020-ra ez a szám 13,3 millióra esett vissza – beleszámolva az országban készült 3,5 millió ilyen járművet.

Németországban ma, miként a legtöbb nagy európai autógyártónál, a szakképzett munkaerő hiánya is komoly gondot jelent. Ezen a bevándorlás sem segít, a 2015-ös nagy hullámmal (főként a Közel-Keletről és Észak-Afrikából) érkezett mintegy egymillió migráns erre a problémára nem nyújt megoldást. Nagy többségüknek ugyanis – szakképzettség és munkakultúra hiányában – ma sincs hozzáadott értéket teremtő állása. Különféle (ál)tanfolyamokon, pszeudoképzéseken vesznek részt, de a munkaerőpiacra való beáramlásuk minimális.

A németek 270 ezer szakmunkás hiányáról beszélnek, amelyet „európai” vendégmunkásokkal pótolnának.

DUNAI PÉTER

Forrás: destatista.com

2021/26 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Cimlap.indd 13

2021. 06. 29. 15:52

| CÍMLAPON |

TÖBB FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG KELLENE

A Boston Consulting Group tavaszszal publikált előrejelzése szerint háromnégy éven belül a világ személygépkocsipiacán átveszik a vezető szerepet az elektromos hajtásrendszerrel működő járművek.

– Mondja ezt egy kutató. Szerintem tíz éven belül 12 különböző hajtáslánc lesz elérhető, és azt gondolom, hogy ezekből kell majd választania a felhasználónak a saját közlekedési szokásai alapján. És egyáltalán nem biztos, hogy a pusztán elektronikus vagy a hibrid rendszerek lesznek nagyobb arányban, ugyanakkor azt gyorsan le kell szögeznem, hogy ez is egy irány. Most azonban a járműipar nem jó irányba halad az úgynevezett környezetkímélő rendszerek túlzott előretolásával. Egy apró példa: érdemes összehasonlítani egy kizárólag e-hajtású autó karbonlábnyomát egy belső égésű gépkocsiéval a teljes élethossz alatt. Vegyük alapul a tíz esztendőt (bár nem tudom, hogy egy akkumulátoros autó átlagos élettartama mennyi vagy mennyi lesz, de fogadjuk el az említett időintervallumot), s kiderül, hogy a szén-dioxid-kibocsátási arányok közel azonosak.

– Ez nagyban függ attól is, hogy a belső égésű hajtásrendszerekkel mennyi kilométert tesznek meg…

– Persze, a benzin- és dízelüzemű motorok jellemzően akkor bocsátanak ki káros anyagot, amikor mennek, ellentétben az elektromos hajtással. De arról nagyon kevés szó esik, hogy ma például nem megoldott az élettartamuk végén a

KNEZSIK ISTVÁN | A jelenleginél nagyobb fogyasztói tudatosságra lenne szükség a gépkocsihajtásláncok választásánál, ugyanis nem biztos, hogy a környezetkímélő megoldás a legkörnyezetkímélőbb.

Trendekről, e-mobilitásról és környezetvédelemről beszélgettünk az Autós Nagykoalíció elnökével.

lítiumakkumulátorok semlegesítése, újrahasznosítása, és persze arról sem beszélünk, hogy az elhasznált energia előállításához termelt áramnak mekkora a karbonlábnyoma. Lehet természetesen megújuló energiáról beszélni, de a fizika törvényeit egyelőre nem lehet kikerülni.

Nézze, a megújulókkal az a fő problémám, hogy mellettük szükség van a csúcserőművekre. A kettő együtt működtetése pedig gyakran megbontja a globális áramhálózatok egyensúlyát. Vagy más: tudjuk, milyen szerepük van a szélerőműveknek a légnyomásváltozásokban? Tudjuk, milyen szerepük van a naperőműveknek a visszavert, nem használt energia által generált léghőmérséklet-változásban?

Ezekről a problémákról nem beszélünk, az e-mobilitás jótékony hatásáról viszont mindenki ódákat zeng.

– Egy kicsit elkalandoztunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy semmilyen kontextusban nem lehet kétségbe vonni a globális felmelegedést, illetve azt, hogy az emberi populáció és a közlekedése, ipara hatással van a környezetére s ennek következtében a globális felmelegedésre.

– Ez természetes, én ezt véletlenül sem szeretném kétségbe vonni. Ugyanakkor

A fogyasztói tudatosságot szeretném erősíteni.

lehet ma a társadalommal felnőttként beszélni a környezetvédelem témájában?

Emlékezzen vissza, mekkora port kavart a korábbi évtizedekben, hogy a dízelautókból kijövő füst mennyire károsítja a környezetet, s ezzel együtt a szálló por (korom) mennyire káros az emberi szervezet számára. A szabályok módosításával kieszközölt fejlesztések megszüntették a látható füstöt, rádobtak az utánégetésre még egy kis üzemanyagot, így sokkal apróbb részecskéket bocsát ki a jármű 2-3 literes fogyasztásnövekedés mellett. Közben meg kiderült, hogy az ember biológiailag sokkal jobban képes kiszűrni a nagy részecskéket, mint a kicsiket. Megoldottunk valamit? Én csak kérdezem. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért globális szinten a személygépkocsik 4-6 százalékban felelősek. Ezen bőven lehetne javítani, de én azt látom, hogy az elmúlt évtizedek uniós szabálymódosításaival szinte semmilyen emiszszióval kapcsolatos javítás nem történt – és itt természetesen a gépkocsik teljes élettartamáról beszélek.

– Nekem nyilvánvaló, hogy a jogalkotó úgy gondolkodik, mint az állampolgár.

Ha az úton haladó autó a haladás közben nem bocsát ki káros anyagot, akkor az kész haszon.

– Értem, de ez nem ilyen egyszerű.

Sőt, pont emiatt szép lassan belekeveredünk egy meglehetősen komplex önámításba vagy hazugságba, ha úgy tetszik. Vegyük alapul a nagy hengerűrtartalmú, teljesen hagyományos szívómotorokat. Ez a technika, amelyet a mai modern technológiával egészen környezetbarát megoldásokkal elő lehet állítani, megfelelő karbantartás mellett egymillió

14 | FIGYELŐ 2021/26

F_14-15_Knezsik.indd 14

2021. 06. 29. 14:12

FOTÓ: FIÜRJES VIKTÓRIA

| CÍMLAPON |

kilométerig bírja. Az ilyen hajtásláncok emissziójának a csökkentése érdekében hoztak és hoznak egyre szigorúbb szabályokat, amelyeknek az a lényege, hogy a gyártó az összforgalma alapján szorítsa mind lejjebb és lejjebb az általa eladott autók összkibocsátását. (Ezzel pontosan ki lehet számítani, hogy hány kis teljesítményű motor eladására juthat egy nagy teljesítményű.) Tehát a gyártók egyre kisebb kedvezőbb kibocsátású motorokat hoznak forgalomba, amelyeknek az élettartama negyedannyi, mint az említett szívónak. Vagyis ezek az új motorok legfeljebb 250 ezer kilométert képesek futni ugyanazon karbantartás mellett. Világos tehát, hogy az élettartamra vetítve nincs emissziócsökkenés. Hangsúlyozom, hogy magam is nagyon komolyan gondolom a környezetvédelmet, és pontosan tudom, hogy a járműipar az utóbbi évtizedekben igen nagy előrelépést tett az autók előállítása fenntarthatóságának az irányába, s a gyárak folyamatosan csökkentik a széndioxid-kibocsátást, sőt a vállalások szerint

több márkagyártó már az évtized végére karbonsemleges szeretne lenni.

– A hibrid hajtásláncok pont a fenntarthatóságra vannak kitalálva.

– Ez is egy irány. De nem szabad elfelejteni, hogy ezek a rendszerek több száz kiló pluszterhet hordoznak azért, hogy 4050 kilométer hatótávon elektromos meghajtással működjenek. De mi van akkor, ha lemerül az akku? Az említett súlyt hordozni kell, méghozzá többletüzemanyagfelhasználással. Itt is csak egy példa: Hollandiában úgy vitték a plug-in hibrideket, mint a cukrot, ugyanis hatalmas állami támogatás volt elérhető rájuk, amellyel ezen autók fenntartása jóval olcsóbb volt, mint a belső égésű hajtásláncosoké. Az eladósorba került gépkocsiknál „letöltötték” az akkumulátorok történetét, s kiderült, hogy nagyon ritkán töltötték újra őket, magyarán pont azt a szolgáltatást nem használ-

ták a tulajdonosok, amelyet arra találtak ki, hogy védjék a környezetet.

– Ha jól értem, arra céloz, hogy ezek a környezetkímélő rendszerek nem szólnak másról, mint reklámról.

– Nagyjából igen. Én most itt nem arról akarok beszélni, hogy ezek az autók ugyanolyan környezetszennyezők, mint az elődeik, hanem sokkal inkább arról, hogy a vásárlónak, a felhasználónak jóval tudatosabban kellene gondolkodnia.

Egyáltalán nem áll távol tőlem a környezet védelme, sőt, nagyon is tudatosan védem azt, mi több, a nevemhez kötődik például a zöldrendszám. Ezt a fajta tudatosságot szeretném erősíteni. Azt gondolom, helyük van a piacon az elektromos autóknak és a hibrideknek, ahogyan a belső égésű motoroknak is. A vevő ne a pillanatnyi előnyökért döntsön ilyen vagy olyan gépkocsi mellett, a döntésében játsszon minél nagyobb szerepet a használati szokása. Ezzel lehet valóban tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért. Vagy úgy, hogy az épp forgalmon kívül lévő e-autókat egyszerre kellene tölteni, így a konverterek megoldják az energia fel- és letöltését a rendszerbe. Jó esetben ki lehetne váltani egy csúcserőmű kapacitását.

– A belső égésű motoroknál van még lehetőség fejlődni?

– Azt gondolom, elértük a határokat.

Ami fordulat lehet, az például a szintetikus üzemanyagok megjelenése, amelyeket többek között műanyaghulladékokból lehet kinyerni. Ezek alaposan megváltoztathatják majd a képet. És ha már itt tartunk, csak egy gondolatébresztő: az unió arra kötelezi az üzemanyag-forgalmazókat, hogy minél nagyobb arányban kerüljön a tüzelőanyagba organikus anyag, így a dízelbe biodízel, a benzinbe etanol.

Mindkettő az agráriumból jön, amelynek a globális karbonlábnyoma nem számít a legkisebbnek, és persze ebbe megint nem akarok belemenni, mert politika, szóval ezt keverjük bele az üzemanyagba, amely ezáltal romlandóbb lesz. Van értelme ilyen szabályozás és szemlélet mellett komolyabb szinten valós környezetvédelmi megoldásokról beszélni? Nagyon remélem, hogy a jövőben a fogyasztók is helyre teszik magukban ezeket a kérdéseket. Ugyanis a gyártók jellemzően áthárítják a szigorú szabályozásból fakadó többletköltségüket a vásárlóra, ami természetesen jelentősen növeli a személygépkocsik árát.

HŐNYI GYULA 2021/26 FIGYELŐ | 15

F_14-15_Knezsik.indd 15

2021. 06. 29. 14:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ADÓMENTES VÁLLALATI KERÉKPÁROK Az ellenzék évek óta azzal vádolja a kormányt, hogy nem kedvez a kerékpárral közlekedőknek. A kabinet most alaposan rácáfolt erre a kritikára. A Magyar Közlönyben június 9-én megjelentek szerint a személyi jövedelemadóról (szja) és a társasági adóról (tao) szóló törvényt úgy módosították, hogy a cégeknek 2022 januárjától megérje biciklit vásárolniuk az alkalmazottaknak. Az szja-törvény kiegészült azzal a passzussal, hogy a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W-os teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata. A taotörvény szerint a vállalatok leírhatják majd a dolgozóik számára vásárolt biciklik vagy a legfeljebb 300 W-os teljesítményű elektromos kerékpárok árát, valamint a fenntartási költségeiket a társasági adóból is. Ezzel a cégautókkal egy szintre kerültek a kerékpárok a kedvezményeket tekintve. Fontos kitétele az intézkedésnek, hogy az eszközök nem kerülnek a munkavállalók tulajdonába.

Viszont a társaságok által vásárolt vagy

lízingelt normál vagy elektromos bringát nem kötelező a vállalkozás érdekében is használni, ez történhet akár teljes mértékben magáncélból (kirándulás, sportolás stb.).

Révész Máriusz, az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos régóta lobbizott a kormányzaton belül az adózási kedvezményekért. A terv már néhány éve megfogalmazódott kormányzati szinten, méghozzá egy akkori önkormányzati projekt hatott ösztönzően. A III. kerületben abban az időben hivatalban lévő polgármester, Bús Balázs (Fidesz– KDNP) vezette önkormányzat külön juttatás formájában támogatta hivatali, intézményi és gazdasági társaságainak biciklivel munkába járó dolgozóit. Ezen munkatársak naponta 400, havonta maximum 8000 forint juttatást kaptak Erzsébet-utalvány formájában.

Az óbuda-békásmegyeri kedvezmény mellett nyugat-európai minták is hatással voltak a kormányzatra. Ausztriában például a céges, magánhasználatú ke-

rékpárok utáni költségeket a munkáltatók levonhatják az adózott eredményből. Emellett a biciklivel megtett üzleti célú utak után költségtérítést is nyújthatnak a cégek. Hollandiában 749 euróig adómentes a vállalati kerékpár biztosítása. A magyar intézkedéshez hasonlóan Finnországban az idei büdzsében ugyancsak adókönnyítéshez folyamodtak: ott is a munkáltató veszi meg a biciklit, s az egyszeri költséggel csökkenti szja-kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben megjelent hazai könnyítés előtt két nappal írta ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az elektromos kerékpárok beszerzését támogató tender hetedik fordulóját. Az egymilliárd forintos keretöszszegű pályázatban a támogatás maximális mértéke a kerékpár vételárának az 50 százaléka, pedálszenzoros bringák esetében legfeljebb 90 ezer, nyomatékszenzoros biciklik esetében pedig maximum 150 ezer forint. Eddig közel 4000 elektromos kerékpár megvásárlásához járult hozzá a Klíma- és természetvédelmi akcióterv pályázata.

PT

FOTÓ: GETTY IMAGES

AUTÓ- HELYETT BICIKLIFLOTTA? | A kormány adómentességgel segíti elő az alkalmazottak céges kerékpárjainak a magánhasználatát.

16 | FIGYELŐ 2021/26

F_16_adokonnyitesek.indd 16

2021. 06. 29. 14:44

Köszönjük!

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Tisztelet a mindennapok hőseinek.

MK_Koszonjuk_200x292.indd F_17_koszonet_hirdi.indd 17 1

2021. 06. 18.

29. 13:07 15:15

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

INFLÁCIÓVAL IS JÁR A GAZDASÁG ÚJRAINDÍTÁSA JEGYBANKI JELENTÉS Miközben a vártnál gyorsabb lesz a kilábalás a koronavírus okozta válságból, ezzel párhuzamosan inflációs kockázatok is felbukkannak.

A jegybanki célsávba jövőre érhet be a hazai drágulási ütem.

Bár az inflációs pálya eddig a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint alakult, a jegybanknak – kamatemeléssel – be kellett avatkoznia a fogyasztói árak növekvő kockázatai miatt. Az MNB inflációs jelentése alapján így jött ki a matek: a piaci szolgáltatások áremelkedése, a feszes munkaerőpiac, valamint a világgazdaságban megfigyelhető súrlódásos problémák együtt vezettek oda, hogy szükség volt az egy héttel ezelőtti lépésre, amikor is a Monetáris Tanács 30 bázisponttal megemelte az irányadó rátát. A nemzeti banki összefoglalóból kiolvasható az is, hogy a 2021-es gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a 4–6 százalék közötti széles sávból 6,2-re emelte a szakértői stáb. Az első negyedév

általános meglepetést keltő erős GDPadata apropóján abban sem volt semmi meglepő, hogy az MNB szakértői növelték az inflációs előrejelzésüket. Tavaszszal még 3,8-3,9 százalékos átlagos pénzromlási ütemet jósolt az idei évre a jegybank, ezt most 4,1 százalékra emelte, a jövő évit pedig 2,9-3,0-ról 3,1-re.

EXTRÉM SZÁMOK JÖNNEK

A jegybanki modellezés alapján a gazdasági növekedés a második negyedévben 16,2 százalék körül alakulhat. Ritkán lehet ilyen makrogazdasági számmal találkozni Magyarországon, és ennek a hátterében az áll, hogy a nagyon magas bővülési ütem elsősorban a tavalyi, nagyon mély bázis eredménye. Az inflációs jelentés rámutat, hogy a gazdasági gyarapodás egyik motorja a foglalkoztatás vártnál gyorsabb helyreállása. Ez rá-

JEGYBANKI PROGNÓZIS, 2021

Százalék ,F_IFX¥LN Sº[JPJI­X 'JWZM¥_¥XTP G÷[ÀQ­XJ .SƼ¥HN· 2ZSPFS­QPÀQNX­LN W¥YF '­WINSFRNPF +TWW¥X .SƼ¥HN·X OJQJSY­X

4,7

4,1 4,0

6,2 7,4

adásul a bérekre és a háztartások keresletére is hatást gyakorol, így a fogyasztás dinamizálja a gazdaságot. Ebben szerepet játszik a jövő év eleji szja-visszatérítés is, amelynek a felét várhatóan még így is megtakarítja a lakosság.

Ami pedig a beruházásokat illeti, 2021es növekedését a jegybank a korábbi sávbecslés alá húzta le (4,7 százalék), ám jövőre már újra a topon lesz a vállalati és állami kapacitásbővítés: a korábbi előrejelzésénél lényegesen nagyobb dinamikával, amely 7,5 százalékot jelent. Miközben az áruexport esetén létrejött a helyreállás, addig a turizmusra épülő szolgáltatásexport csak két év múlva produkálhatja a válság előtti szintjét. A fentiekből az logikázható ki, hogy a növekedési kép azért javult, mert a lakossági fogyasztás és a külső piacok dübörgése a korábban vártnál magasabb GDP-t eredményez. Ugyanakkor az inflációs kilátásokat kívülről az erős nyersanyagárciklus és a szállítási költségek megugrása fűti, belülről pedig a munkaerőpiaci helyzet, valamint a gyors kilábalás.

MUNKAERŐPIAC ÉS BÉRDINAMIKA

A munkaerőpiac gyors helyreállására számít az idén a jegybank. A teljes foglalkoztatottságot 2021 második felében sikerül

18 | FIGYELŐ 2021/26

F_18-19_inflacios_jelentes.indd 18

2021. 06. 28. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEREDEK, DE EGYENLŐTLEN FELPATTANÁS let ismét jelentősen élénkül, azaz a munkavállalókért folytatott verseny egyre fokozódik, ez pedig a reálbérek tartós emelkedését vonja maga után. A jegybank előrejelzése szerint 2021-ben az éves bérnövekedés eléri a 7,4 százalékot a versenyszférában, az erős bérdinamika pedig a prognózis további részében is fennmarad.

Egy fontos kitérő: az orvosi fizetések jelentős emelésével a nemzetgazdasági bérek a versenyszektorban várható mértéknél nagyobb ütemben nőhetnek 2021-ben és 2022-ben.

FOTÓ: JAMES OSMOND, GETTY IMAGES

BEGYŰRŰZÖTT A DRÁGULÁS

majd újra megközelíteni, míg a bérek növekedési üteme újra stabil pályára állhat az elmúlt évek csökkenő tendenciája után.

A széles körű átoltottság, a korlátozások feloldása és a munkaerő-kereslet növekedése következtében a versenyszféra a vártnál hamarabb érheti el a válság előtti foglalkoztatottsági szintjét. A munkaerőpiaci teljesítmény felér egy bravúrral, miután az első hullám hatására erősen visszaesett a honi foglalkoztatási szint. A gyors helyreállás a munkaerőpiac válságállóságára utal. A vállalatok április-májusban már mindegyik ágazatban létszámbővítést terveztek, és a jövőkép is biztató: 2022ben 1,1 százalékos növekedés következhet be. A munkaerőpiac helyreállásával a munkanélküliségi ráta 2021 második negyedévétől várhatóan csökkenésnek indul, és reálisnak tűnik a négyszázalékos ráta elérése. A jelentésből kiolvasható az is, hogy az aktívak számának alakulásában alapvetően korlátozó tényezőt játszanak a demográfiai folyamatok, de 2022-től a fiatalok szja-mentességének hatására az aktivitás további növekedésére számít a nemzeti bank.

A tavalyinál mérsékeltebb, de továbbra is magas bérdinamikát vetít előre az MNB inflációs jelentése. A dinamikus gazdasági növekedés miatt a munkaerő-keres-

A mindennapokban megtapasztalható drágulás hátterét is felvázolta a jegybanki stáb, tekintettel arra, hogy néhány termék esetén kiemelten nagy volt az áremelkedés. Az olajtermékek ellenértéke elsősorban a közlekedés és a turizmus leállása miatt esett be a pandémia elején, amelyet 150–250 százalékos emelkedés követett 2020. április elejétől. Az acélárak szintén 200 százalék fölötti emelkedésében geopolitikai feszültségek, míg a sertéshúsárak közel 150 százalékos növekedésében a korábbi sertéspestisjárvány is közrejátszott. Ráadásul a mérsékeltebb áremelkedést mutató nyersanyagok is 15-20 százalékkal lettek drágábbak. A nyersanyagok termékköreit vizsgálva a legnagyobb áremelkedésre az ipari fémek esetén került sor. Közben az autóipar az elektromos gépkocsik gyártásának irányába mozdul majd el, amely a nikkel, a kobalt és a lítium iránti keresletet növelheti meg leginkább. A fémpiacok feszességét tovább növeli, hogy a lelőhelyek jellemzően földrajzilag koncentráltan helyezkednek el, így a geopolitikai kockázatok további bizonytalanságot vihetnek a kínálati alkalmazkodásba.

Az élelmiszeripari alapanyagok ára kisebb mértékben, de szintén emelkedett, amiben főként a pandémia során bevezetett korlátozások játszottak szerepet, hiszen a betakarító vendégmunkások mozgásának korlátozása, illetve egyes országok készletfelhalmozása árfelhajtó hatású volt.

A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok, valamint az eredményes vakcinázási folyamat által lehetővé tett fokozatos nyitás miatt az idei évi GDP-növekedési prognózisunkat érdemben, 7,7 százalékra javítottuk a korábbi 6,6-es várakozásunkról, a gyermeket nevelők szülők jövő év elejére tervezett jövedelemadó-visszatérítésének köszönhetően pedig a jövő évi bővülési előrejelzésünket 7 százalékra emeltük – mondta a Figyelőnek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a járvány előtti szintet akár a második, de legkésőbb a harmadik negyedévben elérheti a GDP, azonban egyes ágazatok, mint az ipar, az építőipar, az infokommunikáció bőven meghaladhatják, míg más ágazatok helyreállása lassabb lehet, és ez jövőre folytatódhat. A második fél évben újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. „Az idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számítunk, amit a nyersanyag- és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése határoz meg.

Az MNB enyhe szigorítása és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb kilábalásának a hatására a forint megőrizheti az erősödését, sőt, ez kismértékben tovább folytatódhat” – hangsúlyozta a közgazdász.

Emellett a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében a termések is károkat szenvedtek. A mezőgazdasági árucikkek árának emelkedése ugyanakkor az inflációban is megjelenik. A Reuters által május végén megkérdezett elemzők hordónként átlagosan 64,8 dolláros árat várnak 2021-ben a brent típusú nyersolajra, amely a 2020-as éves átlagos olajárnál (43,2 dollár) jóval magasabb. Az elemzők többsége előre tekintve sem számol érdemi korrekcióval, mivel a 2021-es éves átlagos olajárra vonatkozó legfrissebb elemzői konszenzus az esztendő első öt hónapjában tapasztalt átlagos árnál (63,5 dollár) is magasabb. Az olajárak nagymértékű emelkedése a hazai üzemanyagárakba és ezzel a szállítási költségekbe is beépülve jelentős emelkedést okozhat az inflációban.

Bár a következő évekre vonatkozó elemzői várakozások is felfelé módosultak, a 2021-es olajárakhoz képest már nem várnak további bővülést.

SZAJLAI CSABA 2021/26 FIGYELŐ | 19

F_18-19_inflacios_jelentes.indd 19

2021. 06. 28. 17:16

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MI LESZ AZ EURÓPAI UNIÓBÓL? – Közös gazdasági siker nélkül az EU szét fog esni – mondta a kormányfő. Miért hiányzik ez a közös eredmény?

– Az unió gazdasági – és politikai – térvesztése szükségképpen vezetett el a közös gazdasági siker hiányához. A 2004es „big boom” bővítés eufóriáját hamar szertefoszlatta a 2008-as hitelezési és az annak nyomán kialakuló euróválság. Az utóbbinak a megoldására tett erőfeszítések – az EU intézményi jellegéből fakadóan – körülményesek, lassúak voltak, hosszú távú szociális leszakadást okozva a déli államokban és komoly frusztrációt a teljes közösségen belül. A válság rávilágított

az uniós intézmények döntésképtelenségére, az eurózóna sérülékenységére. Az elmúlt évtizedben sem a gazdasági sikerek dominálták az Európai Unióról szóló és az onnan érkező híreket: az eurózónakrízist a migrációs válság követte, jött a brexit, napjainkban pedig a koronavírusválság negatív hatásaival szembesül az EU. E krízisek kezelésében az uniós intézmények – és a bürokrácia – nem álltak a helyzet magaslatán: lassan reagáltak, s az általuk kínált megoldási javaslatok sok-

FOTÓ: HANNIBAL HANSCHKE, REUTERS

Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című konferencián részletesen beszélt az EU világgazdasági visszaeséséről. Mióta tart ez a folyamat, milyen okok állnak mögötte, és hogyan lehetne megállítani, megfordítani?

– Az unió gazdasági súlya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Az Eurostat adatai szerint míg 2006-ban még a világ teljes GDP-jének a 30 százalékát állította elő, addig tíz esztendő leforgása alatt ez az arány mintegy 22 százalékra csökkent. A visszaesés még inkább szembetűnő, ha hozzátesszük, hogy az 1960as években a közösség adta a globális bruttó össztermék 36 százalékát. Vásárlóerő-paritáson még kisebb az EU részesedése: 2017-ben mindössze 16 százalék volt. Mindeközben az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok és – jóval nagyobb ütemben – Kína is növelni tudta a részesedését a globális GDP-ben. Az unió tavaly a világ áruforgalmának a 15 százalékát mondhatta a magáénak, a 2000-es évek elején ez az érték még 19 százalék volt. A gazdasági eljelentéktelenedés mögött meghúzódó okok sokrétűek. Hozzájárul például más gazdasági erőközpontoknak – elsősorban Kínának, Indiának, de számos afrikai országnak is – a megerősödése, felemelkedése. Szintén szerepe volt a közösség gazdasági súlyának a csökkenésében annak, hogy EU-s vállalatok a termelőkapacitásaikat feltörekvő piacokra helyezték ki. Ezeket a hatásokat fokozták az integrációs folyamatnak az elmúlt húsz évben tapasztalható problémái is: az euró bevezetése például számos tagállam – elég csak Olaszországot említeni – versenyképesség-csökkenéséhez vezetett. Mindezt tetézte a Kínával és Oroszországgal – mint két kulcsfontosságú gazdasági partnerrel – meglévő viszony romlása, amely a kereskedelem, a működőtőke-áramlás és a turizmus révén egyaránt kedvezőtlenül hatott az unió gazdaságára.

KOVÁCS ATTILA | A nemzetek Európája helyett Brüsszelben egy olyan európai szuperállamot építenek, amelyre senki sem adott felhatalmazást – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy minapi konferencián, ahol vázolta a kontinens jövőjéről vallott nézeteit. Javaslatairól, az EU gazdasági helyzetéről és jövőjéről lapunk az Alapjogokért Központ uniós projektvezetőjét kérdezte.

20 | FIGYELŐ 2021/26

F_20-21_EuropaJovoje.indd 20

2021. 06. 28. 17:40

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

szor nem vették figyelembe a tagállamok igényeit, sajátosságait. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a nemzetállami megoldások azok, amelyek működnek: nemcsak közvetlen választói felhatalmazás van mögöttük, de gyorsabban és hatékonyabban képesek válaszokat megfogalmazni a problémákra.

– Valós forgatókönyv lehet a jövőre nézve egy birodalmi EU, egy európai egyesült államok létrejötte, amelyért magyar baloldali pártok is kampányolnak?

– A jelenlegi politikai-ideológiai vita fő kérdése az, hogy az unió a jövőben egy föderalista szuperállam, az európai egyesült államok vagy erős nemzetállamok képét ölti-e majd magára. Az első esetben a nemzetek feletti közösségi intézmények kezébe kerül a döntés a polgárok mindennapjait meghatározó kérdések kapcsán, az utóbbi esetben továbbra is a szuverén nemzetállamok demokratikusan megválasztott vezetői szabhatják meg az EU irányát. A föderalista megközelítés – amelyet az európai baloldal képvisel – a nemzeti érdekek, értékek helyét az amerikai demokrata politikai oldalról importált ideológiatöltelékkel kívánja betölteni.

Az erős nemzetállamok együttműködésén nyugvó jövőkép Európa kulturális örök-

ségének és sokszínűségének, a kontinens zsidó-keresztény hagyományainak a megőrzését állítja középpontba. Fontos látni ugyanakkor azt is, hogy a jelenlegi döntéshozatali eljárásokat, intézményi felállást csak szerződésmódosítással lehet megváltoztatni, amelyhez teljes egyetértés kell.

– A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság mára egy politikai testületté vált, amely a tagállamok helyzetét NGO-khoz kiszervezett véleményezés alapján értékeli. Mi vezetett idáig?

– 2014-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság hivatalba lépő elnöke nyíltan deklarálta, hogy a testület szerepét egy politikai kérdésekben is aktív, sőt proaktív intézményként látja. Ezzel a bizottság túllépett a szerződésekben neki kijelölt szerepen, és az azóta eltelt mintegy hét évben az európai politikai vitákban egy nyíltan föderalista álláspontot képviselő testület lett. Tette, teszi mindezt lopakodó hatáskörelvonással, melynek folyamán lépésről lépésre kívánja elvenni a tagállamok kompetenciáit, szűkítve mozgásterüket. E törekvését több észak- és nyugat-európai tagállam is támogatja, amelyek a nemzeti érdekeikért kiálló déli és kelet-közép-európai országok sarokba szorításának a lehetőségét látják a bizottság megerősödésében. Az ideológiai töltetet a nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k szolgáltatják, amelyek véleménye rendszeresen hivatkozási alapot képez a bizottság hivatalos álláspontjának – például a jogállami jelentéseknek – a kidolgozásakor.

– Sokadszorra merül fel Szerbia mielőbbi felvétele az EU-ba. Reálisan mikor válhat valóra a csatlakozás?

– A 2013-as horvát felvétel óta nem bővült az unió, sőt a brexittel egy meghatározó ország távozott. 2014-től a bizottság hivatalos álláspontja is az, hogy további tagfelvétel helyett és előtt az EU belső problémáinak a megoldására kell helyezni a hangsúlyt. Szerbia e tekintetben a „bővítési fáradtság” áldozata: noha földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai-gazdasági súlya, a Balkán stabilizálásában, valamint az illegális migráció elleni küzdelemben betöltött szerepe indokolná, a közeljövőben nem számíthatunk déli szomszédunk EU-tagságára. Az sem javítja a felvételi esélyeit, hogy az oroszfóbiában szenvedő brüsszeli politikus- és bürokrataréteg nem nézi jó szemmel a szerb– orosz kapcsolatokat. Több nyugat-európai tagállam – például Hollandia – emiatt sem támogatja Szerbia csatlakozását,

NÉVJEGY Közgazdász, az Alapjogokért Központ projektvezetője.

Szakterülete az EU-s jogalkotás és döntéshozatal adatalapú elemzése.

Korábban a közigazgatásban, egyetemi oktatóként, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjeként is dolgozott.

Több magyar és angol nyelvű cikk szerzője, társszerzője.

Két gyermek édesapja.

amely leghamarabb a következő bizottsági ciklusban – 2024–29 között – történhet meg.

– Összességében miben kellene a leginkább változnia az EU-nak ahhoz, hogy visszanyerje korábbi, gazdaságilag sikeres önmagát?

– Legalább két területen szükséges változás. Egyrészt az uniós intézményeknek vissza kell térniük a lisszaboni szerződésben lefektetett keretek közé, ami azt is jelenti, hogy a nemzetállamok vezetőinek kell a meghatározó döntéseket meghozniuk. Másrészt az intézményeknek, a bizottságnak és az Európai Parlamentnek politikai – és még inkább ideológiai – csatározások, a Brüsszelből diktált ideológiai kereteknek megfelelni nem akaró tagok megbélyegzése helyett az európai érdekeket szolgáló, a polgárok helyzetét javító gazdasági-társadalmi kérdésekkel kell foglalkozniuk: a versenyképességnöveléssel, az európai ipar és vállalatok megerősítésével, a digitalizációval, a területi-társadalmi kohézióval.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/26 FIGYELŐ | 21

F_20-21_EuropaJovoje.indd 21

2021. 06. 28. 17:40

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ENERGETIKA | Környezetkímélőbb nehéz- és vegyipar, áruszállítás, fűtés – néhány példa a sokból arra, hogy mely ágazatokban járhat előnyökkel a klímabarát módon előállított hidrogénnek a felhasználása.

A kormány a napokban tette közzé a nemzeti hidrogénstratégiát, arról pedig, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a technológiában, és ez miként járulhat hozzá a klímavédelemhez, Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője nyilatkozott a Figyelőnek.

„Magyarország nemzeti hidrogénstratégiája ambiciózus, de reális jövőképet felvázolva nyitja meg az utat a hidrogéngazdaság kiépítése előtt, hozzájárulva ezzel a dekarbonizációs célok eléréséhez” – körvonalazza az évtizedes távlatú terveket a kabinet által elfogadott dokumentum, amely a zöldítést helyezi a fókuszba. Ennek jegyében a döntéshozók azt akarják elérni, hogy 2030-ra a magyar ipar már évi csaknem 25 ezer tonnányi, zöld-, valamint egyéb karbonszegény technológiával megtermelt hidrogént tudjon felhasználni.

KIINDULÓ HELYZET, TERVEK

Ma világszerte, így Magyarországon is földgázból állítják elő a hidrogén nagy részét, ami évi 70-100 millió

tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez globálisan. A cél az, hogy ez fokozatosan megszűnjön, így pedig a hidrogénfelhasználó iparágak is automatikusan zöldülhetnének – adott betekintést a periódusos rendszer első és legkönnyebb kémiai elemének a termelését övező környezetvédelmi problémákba Toldi Ottó. A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetőjétől megtudtuk: jelenleg hazánkban évi mintegy 160 ezer tonna hidrogént állítanak elő, most még teljesen fosszilis alapon, a földgáz gőzreformálásával. Ennek kétharmadát az ammóniagyártás, a fennmaradó részét pedig a kőolaj-finomítás és a vegyipar veszi igénybe.

A stratégiai cél – vázolta a szakember –, hogy a 160 ezer tonnás mennyiség körülbelül húsz százalékát egy évtized múlva már kis karbonlábnyomú eljárással termeljék meg. Ez egyrészt nagyságrendileg 20 ezer tonnányi úgy-

A HAZAI IPARI HIDROGÉNGYÁRTÁS VÁRHATÓ ALAKULÁSA

Ezer tonna 2020 160 138

2030 126

2040

2050 141

107

22 0 0 20 0 5 19 Szürke Karbonszegény Karbonmentes hidrogén hidrogén hidrogén Forrás: nemzeti hidrogénstratégia

nevezett kékhidrogént jelentene, amely ugyanúgy földgázalapú, de a képződő káros, üvegházhatású gázokat leválasztják, majd eltárolják vagy újrahasznosítják. További több ezer tonnányi pedig teljesen „zöld” hidrogén lenne, amelyet vagy atomerőműben – százszázalékosan karbonsemleges módon –, vagy megújuló energiaforrások igénybevételével állítanának elő.

Magyarországon a hidrogén-előállítás átalakulásának köszönhetően az elsők között az említett ammónia- és kőolajtermék-gyártás, valamint a vegyipar válhatna környezetbarátabb szektorrá. De fontos szerepe lehet ennek az univerzális energiahordozónak a napelemekkel megtermelt fölös villamos energia raktározásában is, mert bizonyos technológiával erre szintén alkalmas. A gázfűtés karbonkibocsátása pedig szintén csökkenthető, ha egy szenet nem tartalmazó energiahordozót, jelesül hidrogént keverünk a földgázba – hozott különféle példákat az alkalmazásra Toldi Ottó.

A távolabbi cél az, hogy 2040-re a szürke-, vagyis a fosszilisalapú hidrogén teljesen kikerüljön a rendszerből, a felhasználók között pedig jelenjen meg a vaskohászat és a cementgyártás. 2050-ben pedig – amikorra hazánk maximális klímasemlegességet vállalt – már teljesen környezetbarát lenne az egész szisztéma, és az acélipar is az „ügyfelek” között lenne. „A hidrogénben olyan potenciál van, amelyet bűn lenne nem hasznosítani. A tiszta energiára történő átmenetben jolly jokerként tud szolgálni, hiszen az erősen üvegházgáz-kibocsátó iparágak mindegyikében megoldást képes nyújtani a környezetvédelmi problémákra” – hangsúlyozta a kutatási vezető.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

LENDÜLETET VEHET ÉS ZÖLDÜLHET A HAZAI HIDROGÉNIPAR

22 | FIGYELŐ 2021/26

F_22-23-Hidrogen.indd 22

2021. 06. 28. 17:17

Az elképzelések része két úgynevezett hidrogénövezet kialakítása is. Az egyik a Sajó völgyében jönne létre, az ottani vegyiparra alapozva, a másik pedig a Dunántúlon lenne székesfehérvári központtal, és a fókuszában az autógyártás állna.

KÖZLEKEDÉS

Óriási lehetőségek rejlenek e kémiai elem közlekedési célú felhasználásában is. A hidrogén-üzemanyagcellás járművek megjelenése főként azokban a szegmensekben várható, amelyekben az elektromos közlekedés minden bizonynyal nem nyer majd nagy teret, vagyis elsősorban a jelentős tömegeket mozgató, nagy futásteljesítményt igénylő közúti áruszállításban, a távolsági tömegközlekedésben és a hajózásban – fejtette ki a szakember. Jelezte: tulajdonképpen a hidrogéncella is elektromos hajtásnak tekinthető, azzal a különbséggel, hogy mint akkumulátor kerül be a járműbe, egy gázmotor segítségével pedig folyamatosan villamos energia képződik belőle. Ezzel megoldható az e-járművek jelenlegi problémája, a viszonylag kis hatótávolság, és jelentősen csökkenthető a környezetkárosító gázok kibocsátása.

Ehhez persze a közutakon szükség lesz hidrogéntöltő állomásokra. A nemzeti stratégia úgy számol, hogy a kereslet kielégítéséhez 2030-ban húsz ilyen állomás szükségeltetik majd – egységenként két töltőponttal –, s 2040től ez a szám erőteljes növekedésnek indulhat. A nemzetközi kereslet fellendülése miatt pedig várhatóan – az európai közlekedési folyosókat kihasználva – a nyilvánosság számára is elérhető hidrogéntöltő állomásokat kell majd létrehozni.

TÁROLÁS

Az innovációnak leginkább a hidrogén tárolására kell összpontosítania a szakember szerint, mert jelen pillanatban ez az egyik legnagyobb probléma. Ugyanis egy olyan kicsi molekuláról van szó, amely képes beépülni a fémek kristályrácsába, megbontani a szerkezetüket, ezáltal pedig a szállítóvezetékek és a tárolótartályok elridegülhetnek, felhólyagosodhatnak. Ezt kompozit – azaz kombinált – anyagok használatával lehet kiküszöbölni, ám itt már belép a költségnövekedés problémája – jelezte Toldi Ottó. További veszély – magya-

rázta –, hogy a hidrogén a tiszta oxigénnel vagy a levegő oxigénjével keveredve robbanóelegyet képez, ezért biztonsági okokból vagy megfelelő nyomáson kell tartani, vagy cseppfolyósítani szükséges, ami szintén viszonylag drága eljárás.

Arra vonatkozóan már zajlottak vizsgálatok, hogy milyen Magyarország szén-dioxid-tároló képessége, és az eredmények szerint nagyon komoly a hazai potenciál. S bár a hidrogén tárolásának még a szén-dioxidénál is specifikusabb paramétereknek kell megfelelnie, a legjobb és legegyszerűbb megoldás talán az lenne, ha megfelelő kőzetű, kiürült, sós vizes rezervoárokban, vagyis gyűjtőmedencékben, valamint kimerült termálvíz- és szénhidrogénmezőkben raktároznák az anyagot – mondta a Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/26 FIGYELŐ | 23

F_22-23-Hidrogen.indd 23

2021. 06. 28. 17:17

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MODERNITÁS ÉS RÉGI TERVEK TALÁLKOZÁSA

Ez év végére megnyitja kapuit a több rangos nemzetközi díjjal is elismert zenei beavató intézmény, a Magyar Zene Háza. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) tervei alapján épülő létesítményt a világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta az amerikai CNN is – tudtuk meg a Városliget Zrt.-től.

A ház kivitelezése jó ütemben halad.

Az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete és az egész Európában a legnagyobb, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, hatalmas üvegfalai már láthatók a parkban, tavasszal pedig az állandó kiállítás építése is megkezdődött. „Az új intézmény egy komplex zenei beavatóhelyként működik majd, amelynek sokszínű programkínálata a muzsika, a hangok világának számtalan élményét tárja a látogatók elé: interaktív zenetörténeti kiállításo-

kat, koncerteket, zenepedagógiai foglalkozásokat. A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdanvolt, évekig használaton kívül állt, lerobbant Hungexpoirodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület ismételt meg-

FOTÓK: VÁROSLIGET ZRT.

VÁROSLIGET | A kormány továbbra sem tett le Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításáról – közölte lapunkkal a Városliget Zrt. Hamarosan átadják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot, eredeti formájában építik újra a Rondót (a park kapuját), és léghajó is indulhat majd a ligetből.

24 | FIGYELŐ 2021/26

F_24-26_Varosliget.indd 24

2021. 06. 28. 17:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A MAGYAR ZENE HÁZA. FORMABONTÓ KÜLSŐ, AMELYET MÁR AZ ÁTADÁSA ELŐTT VILÁGSZENZÁCIÓKÉNT KEZEL A NEMZETKÖZI MÉDIA

nyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók” – tájékoztatott a cég.

HAZATÉRÉS

Felvetettük, hogy az új Néprajzi Múzeum épületének a felhúzását sokan láthatják, ha a Dózsa György út felé járnak. „A laikusnak is feltűnik, hogy nem szokványosak a formái. A kinézetén kívül a múzeum miért lesz formabontó, s mikor lehet számítani az átadására?” – kérdeztük. A válaszból kiderül: tavaly elérte a legmagasabb pontját az intézmény díjnyertes épülete. A kivitelezés jó ütemben halad a korábbi parkoló helyén, az Ötvenhatosok terén.

Már látható a majdan két domboldalt képező íves szerkezet, míg a – kiállítótereknek is helyet adó – térszín alatti szinteken immár a szakipari munkákat végzik – tudtuk meg.

A Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Városligetbe, hiszen a gyűjtemény először itt, a millenniumi kiállításon (1896-ban – a szerk.) mutatkozott be a nagyközönségnek. Az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk több mint százéves története folyamán először költözhet a saját igényei szerint kialakított, minden tekintetben világszínvonalú otthonba, amelyben az eddigi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a páratlanul gazdag anyag bemutatására.

Az új létesítmény 2018-ban „A világ legjobb középülete” elismerést kapta az International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, ahol elnyerte a World’s Best Architecture fődíjat is. A Néprajzi Múzeum épülete már tavaly ősszel szerkezetkész állapotba került, az új intézmény 2022 tavaszán készülhet el.

Azt is megkérdeztük, hogy az egykori Felvonulási téren kialakított promenádnak köszönhetően mennyivel nőtt a Városliget zöldfelülete, s mekkora a sétány alatt megépített parkolóház kihasználtsága. Közölték: a Liget Budapest egyik fő célkitűzése, hogy a zöldfelületek megújítása mellett radikálisan csökkentsék a parkot évtizedek óta zavaró autóforgalmat. Ennek érdekében készült a Múzeum mélygarázs.

A három szinten 800 férőhelyes objektum teljesen akadálymentes, amelyben elektromos töltőket is kialakítottak. A térszint feletti részt pedig végre viszszakapta a Városliget: a korábban gépkocsik által megszállt, bazaltkockás terület helyén egy hangulatos sétány jött létre, több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel. A mélygarázs kihasználtsága a kedvezőbb járványügyi helyzet és a fizetős köztéri parkolás visszatérése óta folyamatosan bővül (itt az óradíjak kedvezőbbek a köztéri parkoláséinál).

Az Ötvenhatosok terén tehát megszűnt a felszíni parkolás, ezzel napi 1500 parkoló autó szennyezésétől sikerült megszabadítani a Városligetet.

A másik évtizedes adósság törlesztése a Kós Károly sétány lezárása és valódi sétánnyá alakítása lesz, amellyel a park végre nem az M3-as autópálya bevezető szakaszaként funkcionál majd.

A fejlesztés megvalósításához szükséges tervezési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ jelenleg is végzi.

A FŐVÁROS CSAK AKADÁLYOZ

Mint folytatták, a kormány továbbra sem tett le Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításáról, azt változatlanul a nemzet és a főváros érdekében álló, a Városliget legjobb és legsajátabb hagyományait követő fejlesztésnek tekinti. „Az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, az Ötvenhatosok tere és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő betonfelületre megálmodott Városligeti Színház újjáépítése és a Közlekedési Múzeum eredeti tervei alapján megépülő Magyar Innováció Háza semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelentene, hiszen mindegyik tervezett létesítmény helyén korábban is épületek álltak, ám a kivitelezést a főváros vezetése egyelőre akadályozza” – hívták fel a figyelmet.

Mindhárom kulturális intézmény megépítésére érvényes engedély van, de Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy azokat a fejlesztéseket nem valósítják meg, amelyeket Budapest új vezetése nem támogat. A főváros eddig mindenfajta szakmai egyeztetés elől elzárkózott. Ugyanakkor nincs semmilyen időkényszer, egy ilyen történelmi léptékű beruházás megérdemli az akár évekig tartó türelmes várakozást a teljes körű megvalósítás lehetőségére. A park zöldjének a védelme nem lehet indok a Liget Projekttel szemben, hiszen annak köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a mostani 60-ról 65 százalékra nő majd a Városliget zöldfelülete.

HIRDETÉS

Hirdesd meg kiadó ingatlanodat INGYEN az Ingatlanbazáron!

Az ingyenes hirdetésfeladáshoz használd az ibalberlet2021 kuponkódot.

A 30 napos, fotós csomag ingyenes hirdetésfeladása 2021. augusztus 15-ig díjmentesen meghosszabbítható.

F_24-26_Varosliget.indd 25

2021. 06. 28. 17:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Az idén folytatódik a tájépítészeti megújítás; visszanyeri régi fényét a park egykori történelmi bejárata, a Rondó, új szakasszal bővül a promenád, s az épülő Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza környezetének a kertészeti kialakítása is megtörténik. A két intézményt körülölelő területen pedig ötvenezer négyzetméternyinél nagyobb zöldfelület teljes körű megújítása is megvalósul másfél száz lombos fa, több tíz-

majd a vendégek számára. Ezek közé tartozik a zenei tematikát követő Zenei élménykert. Folytatódik továbbá a Városligeti promenád kialakítása, amelynek első, a Múzeum mélygarázs fölött elterülő szakaszát a múlt év végén adták át a nagyközönségnek. A most következő ütemben, a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti szakasz kialakításával teljes hosszában sétánnyá alakul az egykori Felvonulási tér, s véglegesen eltűnik innen a korábbi több mint ezer felszínen parkoló autó.

Napjainkban a kilátódomb már nem töltheti be korábbi funkcióját. A kert egykori szerkezetének a rekonstrukcióját ugyanakkor fontosnak tartják, a mostani megújításkor éppen ezért viszszaállítják a négy úttal feltárt, Nebbien által kijelölt térszerkezetet. Ezen a terü-

NAGY SIKER AZ ÚJ JÁTSZÓTÉRKOMPLEXUM ÉS AZ ÚJ PROMENÁD. AUTÓKKAL TELI PARKOLÓ HELYÉN BŐVÜLT A ZÖLDTERÜLET

ezer cserje, évelő növény kiültetésével. Ezzel egy különleges, kiemelkedő színvonalú zöldfelületi rekreációs övezet jön létre. A terület rehabilitációja történeti jelentőségű is, hiszen a parkrész rekonstrukciójának a terveit Magyarország egyik legjobb tájépítészeti irodája, a Garten Studio a Városliget eredeti, XIX. század eleji terveit jegyző Heinrich Nebbien helyszínrajzainak a felhasználásával készítette el.

LIGETI LÉGHAJÓ

A Magyar Zene Háza közvetlen környezetében ismét látogathatóvá válik a korábbi évtizedekben a Hungexpo-irodaházakhoz tartozott, a közönség elől kerítéssel elzárt terület is, ahol a park eredeti terveit megidéző zöldfelületi egységeket alakítanak ki. Ezzel több ezer négyzetméternyi, korábban nem látogatható részt kapnak vissza a park látogatói. Itt egyedi, interaktív zenei ismeretterjesztő elemeket is elhelyeznek, amelyek különleges élményt nyújtanak

LÉGHAJÓ A JÁTSZÓTÉREN. EZ MÉG NEM AZ A LÉGHAJÓ... A VÁROSLIGET EGY MÁSIK PONTJÁN – AZ EREDETI, 19. SZÁZADI TERV ALAPJÁN – ÉPÍTIK MEG A BUDAPEST-BALLON KILÁTÓHELYET

A Liget Budapest projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztés folyamán visszaállítanak egy már több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendett szolgáltatást: a városligeti léghajózást. A léghajó mint kilátópont létesítése a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat része volt, alapja pedig a Városliget tervezőjének, Heinrich Nebbiennek a koncepcióján nyugszik. A Mimóza dombként ismert terepalakulat (a Hermina út és a Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre) kialakulásának a hátterében a híres kertépítő zsenialitása áll. A park tervezésekor annak keleti határában meg akarta őrizni a természetes terepalakulatokat, így ezt a magaslatot kilátódombbá alakította át. Az elképzelés az volt, hogy a liget minden szépsége feltáruljon innen.

leten a kilátó funkció megfeleltetésére egy rögzített „Városliget-néző” hőlégballon kialakítására is lehetőség nyílik.

A Budapest-ballon egy kötött gázballon-infrastruktúra lesz a parkban, amely maximum 150 méter magasra emelkedik majd fel, a fedélzetén legfeljebb 30 utassal és a pilótával. Ebből a magasságból a látogatók tiszta idő esetén egész Budapestet és környékét megtekinthetik madártávlatból. A tervezett fejlesztés a ligetben már átadott és kedvelt attrakciók kínálatát egy különleges elemmel fogja bővíteni. A tervek szerint héliummal töltött ballon dizájnja és színvilága a pályázati kiírásnak megfelelően Szinyei Merse Pál Léghajó című festményére utal majd.

PINDROCH TAMÁS

26 | FIGYELŐ 2021/26

F_24-26_Varosliget.indd 26

2021. 06. 28. 17:18

ÉLETRE KELT A TÁJ!

SÁROSPATAK

F_27_belfoldi_nyar_hirdi.indd 27

2021. 06. 28. 17:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÖN A MAGYAR SZUPERSZÁMÍTÓGÉP

Ez nem sci-fi, hanem a valóság. A szuperszámítógépeknek egyre nagyobb szerepük van a gazdaságban, versenyképesség-növelő eszközökként tekintenek rájuk a szakemberek.

MIÉRT SZUPEREK?

Először is tisztázzuk, hogy mit értünk a szuperszámítógépek (HPC – highperformance computer) fogalmán. Ezek az eszközök korunk legnagyobb számítási-adatfeldolgozási teljesítményű komputerei. Adatfeldolgozási teljesítményük mérőszáma a petaflops, amely másodpercenként (!) egymilliárdszor egymillió nagy pontosságú számítási művelet végrehajtását jelenti. A gazdaságban azért kiemelten fontosak, mert egyszerűsíthetik a k+f folyamatokat, ezzel energiát, időt és költségeket megtakarítva az ipari szereplők számára, így azok versenyképesebb termékeket és szolgáltatásokat tudnak bevezetni a piacra. A gyártási folyamatok tesztelési fázisai is lerövidülnek.

Fontos szerepük lehet a jövőben az ilyen eszközöknek az autógyártásban, a precíziós mezőgazdaságban, a meteorológiában, a klímakutatásban, a gyógyszeriparban, a vakcinakutatásban, a járványok, a természeti katasztrófák modellezésénél, a telekommunikációban, a közlekedésszervezésben, az energetikában, a gyártásoptimalizálásban.

HPC KK

Magyarországon a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségen (KIFÜ) belül létrehozott HPC Kompetencia Központ (HPC KK) feladata a szuperszámítógép-infrastruktúra népszerűsítése és megismertetése a potenciális akadémiai és ipari felhasználókkal, illetve a HPCkultúra elterjesztése. A központ biztosítja Magyarországon a szuper-számítástechnikai szolgáltatást a hazai kutatók és a magyar gazdasági szereplők számára.

A kompetencia-központ felhasználói támogatást nyújt, konzultációs lehetőséget biztosít, tanácsadást végez, továbbá gondoskodik a szuperszámítógépek használatához szükséges ismeretek oktatásáról, a HPC-kultúra terjesztéséről is.

A Komondor névre keresztelt új komputer jövő tavasszal állhat munkába. Öt petaflops teljesítményre – tehát másodpercenként ötmilliárdszor egymillió művelet – végrehajtására képes. Nemrég írták alá a gép és a hozzá tartozó tárolók, gépészeti eszközök szállítására vonatkozó szerződést. A beruházás nettó 3,1 milliárd forintba került. A Komondort a Debreceni Egyetem területén lévő szuperszámítógép-központban helyezik majd el. A centrum felkészítése júniusban kezdődött: elektromos, gépészeti és építészeti fejlesztésekre is szükség van. Ferencz Marcel építész 2014-ben eleve ilyen komputerek befogadására tervezte a 400 m2-es, kétszintes épületet. A Komondor ugyanakkora alapterületen elfér, mint elődje, bár a teljesítménye az eddig itt dolgozó gépének a tízszerese. A kiszolgálói infrastruktúra viszont megköveteli a teret és az egyedi technikai, gépészeti megoldásokat. Az eszköz önálló energiaforrás biztosítását kívánja meg. A hűtése meleg vízzel történik, ehhez is egyedi üzemeltetési megoldások kellenek. A komputer villamos-

FOTÓ: KUROKAVA DAI, MTI/EPA

KOMONDOR | Jelentősen bővülhetnek a magyar kutatók lehetőségei, hiszen megtízszereződik a hazai szuperszámítógép-kapacitás. Jövőre munkába állhat az új, Komondor nevű komputer.

28 | FIGYELŐ 2021/26

F_28-29_szuper_szamitogep.indd 28

2021. 06. 28. 17:19

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A FUGAKUT, AZ ÚJ JAPÁN SZUPERSZÁMÍTÓGÉPET KUBÉBAN MUTATTÁK BE. A MAGYAR KOMONDOR IS NAGY INNOVÁCIÓ: MEGTÍZSZEREZI MAJD A HAZAI SZUPERSZÁMÍTÓGÉP-TELJESÍTMÉNYT

energia-felhasználása közel 1,3 megawatt/ óra. Ez megfelel az 5600 lakosú Jászfényszaru áramigényének. Az elhelyezésekor a nagy mennyiségű hulladékhő újrahasznosítására is gondolni kell.

A szuperszámítógép segíti majd a felsőoktatást, a közoktatást, a kutatás-fejlesztést. A könyvtárakat és a közgyűjteményeket kiszolgáló HBONE+ gerinchálózatnak köszönhetően másodpercenként 100 gigabites sávszélességgel kommunikál majd a külvilággal.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese a bejelentéskor arról is tájékoztatott, hogy a szuperszámítógép használata ingyenes lesz a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik számára. A fejlesztésre alapozva elmélyíthető az együttműködés a szintén egyetemi bázisú, stuttgarti szuperszámítógépközponttal és a német kutatóhálózatot irányító Fraunhofer Társasággal.

60. HELY

A KIFÜ jelenleg hat szuperszámítógépet üzemeltet. Az új infrastruktúra a világ élvonalába, körülbelül a hatvanadik helyre

repíti Magyarországot a HPC-k ötszázas listáján. A HPC KK korábban lapunkkal közölte: a szuperszámítógépes infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy 2030-ig a világ élvonalába kerülő HPC-vel és nagy sebességű számítási szolgáltatásokkal legyen felvértezve Magyarország.

Mivel a számítógépipar rendkívül gyorsan fejlődik, a magyar kutatásokban is vannak már olyan kihívások, amelyekhez az új Komondor kapacitása sem lesz elegendő. Hazánk ezért is lett tagja az uniós EuroHPC Közös Vállalkozásnak (KV), amely újabb szuperkomputereket épít.

Csak hogy érzékeljük ezen számítógépek világviszonylatban is kiemelt fontosságát: az Európai Bizottság (EB) kezdeményezésére az Európai Tanács 2018. szeptemberi döntésével közel 1000 millió euróval (ennek felét az EB adja) hozta létre a már említett EuroHPC Közös Vállalkozást, amelynek alapító tagjai vagyunk.

A HPC KK-tól azt is megtudtuk: a tagállamok hozzájárulása elsősorban a nyolc szuper-számítástechnikai központ megvalósítását, az EuroHPC KV kutatásait,

továbbá a kompetencia-központok hálózatának a kialakítását teszi lehetővé. A közös vállalkozás gyors fejlesztéssel három 150 petaflops teljesítményű HPC kialakításában vesz részt Finnországban, Spanyolországban és Olaszországban.

Az olasz vezetésű konzorcium tagja Magyarország is, hozzájárulásunk kutatásfejlesztési munkák végzése.

Minden EuroHPC-tagállam a részesedését figyelembe vevő, kidolgozás alatt lévő algoritmus szerint gépidőt, használati jogot kap a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez. Minden EU-s ország az Európai Bizottság és a saját egyéb hozzájárulása figyelembevételével kaphat gépidőt. Hazánk nemcsak uniós államként, hanem mint a Bolognai Egyetem Cineca HPC-központjában létrejövő Pre-Exa „Leonardo” szuperszámítógépes konzorcium tagja is komoly gépidő-hozzáférésben részesül majd. Az EuroHPC KV szorgalmazza a nemzeti szuperkomputerek hálózatos működését is. A Komondorral bekapcsolódunk az európai HPC-hálózatba.

PT

2021/26 FIGYELŐ | 29

F_28-29_szuper_szamitogep.indd 29

2021. 06. 28. 17:19

| CÉGVILÁG |

KOLOZSVÁRON A XANGA

INKUBÁTOR | „Az én szememben az inkubátorházak sosem a felújított orosz laktanyák olcsó helyiségeiről szóltak” – mondta Herdon István, a Xanga-csoport tulajdonosa, aki mindig befektetői szemlélettel közelített a témához. London és Berlin után most Kolozsvárott nyitnak inkubátorházat, Debrecenben pedig már az e-kereskedelmi indulásban is mentorálnak cégeket.

BEFEKTETÉS

„Ingatlanfejlesztőként, piaci alapon az iparipark-fejlesztés mellett én már a rendszerváltás óta foglalkozom inkubátorházak létrehozásával is. Ez ak-

ban akkori holland partnerével együtt a nyugaton megszokott módon léptek a piacra. Az itthoni többséggel ellentétben nem a támogatásokra alapoztak, hanem az igények felmérése után saját forrásból fejlesztettek.

RÉGI MODELL

„Az én praxisomban az inkubáció nem tesz különbséget kis és nagy cég között, s már az indulástól kezdve túlléptünk a kkv-knak szánt belvárosi irodaház szemléletén. Mi mindig olyan cégeknek fejlesztünk és adunk bérbe irodákat vagy tíz-húszezer négyzetméteres gyártócsarnokokat – ezeket egyszerre többen is bérelhetik –, amelyek a számukra optimális munkafeltételeknek is köszönhetően folyamatos növekedésben vannak. A piacismereteink, a korábbi

FOTÓ: XANGA

Herdon István a számítástechnikából ismert hardver-szoftver hasonlattal szemléltette, miért is tartja úgy, hogy az inkubáció és az inkubátorház fogalma többet jelent egy szimpla helyiségnél. Az IT-világban ugyanis már bebizonyosodott, hogy hiába a jó „vas”, vagyis a számítógép, a tulajdonosa nem sokat ér vele, ha azon nem a megfelelő szoftverek futnak. Ennek analógiájára egy vállalkozásnak ugyanígy nem elég egy viszonylag olcsón megszerzett iroda vagy üzemcsarnok, vagyis a hardver, ha hiányzik az a menedzsmenti tudásátadás, mentorálás és az a szellemi közösség, amely ahhoz kell, hogy az adott cég fejben is versenyképessé váljon. Mindezt különösen most tartja igaznak, amikor a globalizálódó, digitális megoldások uralta világban elvileg bárki számára adott a lehetőség ahhoz, hogy sikeres vállalata legyen. Mert csak azok tudnak élni vele, akiknél a sikert ígérő ötlet mellé a legfontosabb mérföldköveknél a továbblépéshez nélkülözhetetlen segítség társul.

koriban a köztudatban annyit jelentett, hogy régi orosz laktanyákban, lerobbant belvárosi épületekben vagy funkciót vesztett barnamezős helyszíneken hoztak létre olyan irodahelyiségeket, amelyeket az akkor alakult kkv-knak adtak ki. Mivel abban az időben többféle támogatás is segítette a vállalkozások elindítását, ezek a jellemzően alapítványok által működtetett inkubátorházak általában kedvezményesen kínálták a helyiségeket. Én viszont mindig befektetőként, üzleti alapon közelítettem ehhez a szegmenshez is. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a piaci árnál nem adhattam olcsóbban a helyiségeket, másrészt azt is, hogy mindig olyan hozzáadott értékben – például ingyenes wifiben – gondolkodtam, amely kompenzálta a magasabb tarifát. Ha pedig nagy ritkán pályáztunk és a fejlesztéshez elnyertünk valamilyen forrást – ahogy az például a közelmúltban történt –, az így kapott támogatást az olcsóbb bérleti díjak vagy különféle pluszszolgáltatások formájában mindig továbbforgattuk a bérlők felé” – elemzett a cégvezető.

Az inkubátorház-szisztéma hazai fősodrától való eltérésben Herdon István számára az adta az alapmotivációt, hogy a rendszerváltozás utáni időszak-

30 | FIGYELŐ 2021/26

F_30-32_Xanga.indd 30

2021. 06. 28. 17:20

| CÉGVILÁG |

tapasztalataink alapján ehhez alakítottunk ki olyan sztenderdeket, amelyeket az adott bérlő – akár a növekedése szerint változó – igényei szerint tudunk még bővíteni a kért szolgáltatásokkal.

Ez a partnerség is hozzájárult ahhoz, hogy a Xanga immáron húsz éve indult inkubátorprogramjához kötődően már több olyan bérlőnk is volt, amely mára saját gyártócsarnokot igényelt. A folyamatosan változó lehetőségeket és elvárásokat mutatja az is, hogy miközben az első évtizedben kizárólag termelő cégekkel voltunk kapcsolatban, 2010-től már a logisztikai inkubáció piacán is megjelentünk” – fejtette ki a szakember.

A legnagyobb átalakulást azonban ebben az üzletágban is a digitalizáció globális elterjedése hozta magával. Ez a startupok előretörése mellett több ágazatban a korábbi munkastílust is teljesen átformálta.

KÖZÖSSÉGI IRODA

„Ha trendi akarok lenni, már nem is inkubátorról beszélek, hanem coworkingről, közösségi munkavégzésről vagy logisztikai inkubációról és persze startupcampusról. Ennek szellemében alapítottuk meg a tisztán startupokra fókuszáló önálló Startup Campus Inkubátor Zrt.-t és hoztuk létre a Debrecen belvárosában található 500 négyzetméteres Xponential Coworking Offi-

ce-t, ahol minden munkaállásnak megvan már a bérlője. Azóta hasonló szisztémában működnek co-working irodáink Londonban és Berlinben is, míg a közeljövő ben Kolozsvár belvárosában, egy régi épület teljes átalakításával nyitjuk meg az Xponential első romániai egységét” – vázolta Herdon István.

A vezérigazgató ennél a pontnál viszszatért a hardver-szoftver elméletéhez, mondván: egy kényelmes irodát wifivel, ingyenkávéval, -üdítővel szinte bárki bárhol létrehozhat. A hozzáadott értéket, vagyis a szoftvert a campusjelleg és vele a jól képzett szakemberek által biztosított mentorálás, valamint a továbblépést segítő akcelerátorprogramok jelentik.

2021/26 FIGYELŐ | 31

F_30-32_Xanga.indd 31

2021. 06. 28. 17:20

| CÉGVILÁG |

Olyan intelligens logisztikai rendszert akarunk létrehozni, amellyel a debreceni startupokat és kis cégeket akarjuk helyzetbe hozni.

„Azt szoktam mondani, hogy egy startup sikeréhez három dolog kell.

Az első és megkerülhetetlen az innovatív ötlet. A másik, hogy abból megszülessen egy értelmezhető prototípus, és lehessen tervezni, skálázni a növekedés útját. Végül nemzetközi piacra kell lépni. Ez már csak azért is lényeges, mert a nemzetközi piackutatás folyamán könnyen lehet, hogy kiderül: az adott elképzelés másutt már sikeresen megvalósult, s így nincs értelme a további anyagi és szellemi erőfeszítésnek.

Ha viszont még szabad a pálya, akkor semmiképp sem szabad megállni a magyar piacon, mert az egyértelműen a növekedés korlátját jelentené.

A jó ötletekhez pedig mindig lehet forrást találni a világban, sőt gyakran még mi is vállaljuk a befektetést. De ehhez szükséges egy olyan szakértői csapat, amelyik pénzügyileg átvizsgálja az ötleteket, projekteket, s utána mentorálja is a jelentkezőt, ahogy az Debrecentől Londonig – ahol a kinti magyar egyetemisták, munkavállalók is aktív szerepet vállalnak mint vállalkozók, startupperek – már működik nálunk. Mentorprogram keretében például a jelentkezőnek megtanítják, hogyan kell elkészítenie egy üzleti tervet, és miként tudja azt röviden – mert a befektetőknek sosincs idejük – hatásosan prezentálni” – részletezte a szakember.

A cégvezető szerint a co-working előnyét a továbblépéshez kapcsolódó tudást biztosító szakemberek jelenléte mellett az az inspiráló és a személyes jelenlét időszakában együtt gondolkodó közösség jelenti, amelynek a hiánya a Covid-járvány miatti lezárások idején azonnal megmutatkozott a debreceni Xponentialben. Már csak azért is, mert miközben az ott kialakított munkaállomásokat gyakran csak egy- vagy kétfős mikrovállalkozások veszik igénybe, mégis olyan, egymást kiegészítő szakértelmek találkoznak – például egy ITfejlesztő, egy dizájner és egy marketinges személyében –, akik összefogva már olyan projekteket is képesek elvállalni, amelyek kivitelezését egymagukban elképzelni sem tudták volna.

IGAZI FEJLESZTÉS

„Az én szememben az az igazi inkubáció, amikor az egy vagy két székkel induló vállalkozásokból néhány év alatt – ahogy nem is egyszer láttuk már – olyan társaságok fejlődnek ki, amelyek kinövik az inkubátorcampust, és ágazattól függően akár 20-25, termelő cég esetében akár több mint száz alkalmazottat foglalkoztatnak már. Mi pedig velük együtt előre tervezve fejlesztjük a számukra szükséges új létesítményeket. A siker elősegítésére az általunk végzett inkubációban részt vevő vállalatokat folyamatosan benevezzük a nemzetközi startupversenyekre, miközben ezen vállalkozások felé nyitott nagy, techorientált társaságokkal – mint amilyen Magyarországon például a Tungsram – közös mentorprogramokat indítunk” – mondta a vezérigazgató.

A Xanga-csoport elkötelezettségét mutatja, hogy az elmúlt öt évben mintegy 3 milliárd forintos befektetéssel olyan co-working munkaállomásokat teremtett, amelyek a tehetséges fiatal magyar vállalkozók ötleteinek a megvalósulásához is hozzájárulhatnak. „Ahogy az induláskor, most is döntően pályázati források, támogatások nélkül, a saját erőnkből folytatjuk a fejlesztéseinket. Ha viszont támogatáshoz jutunk, akkor azt a kedvezményt a bérleti díjakban is érvényesítjük. Így volt már példa arra, hogy mivel 10-20 százalékkal a piaci ár alá tudtunk menni, jelentkezett nálunk egy cég, amelyik a teljes termelését áthozta hozzánk, Debrecenbe. Ez a városnak is előnyös volt.

Most is hasonlóban gondolkodunk, mert a debreceni ipari parkot működtető cégünk, a Dipa Kft. a közelmúltban 150 millió forintos pályázati forráshoz jutott. Ebből olyan intelligens logisztikai rendszert akarunk létrehozni, amellyel az elektronikus kereskedelem térnyerésére reagálva a debreceni startupokat és kis cégeket akarjuk helyzetbe hozni, hogy az e-adásvétel piacára lépve a legkorszerűbb technológiai háttér és a mellé nyújtott mentorálás segítségével sikereket érjenek el. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy a megfelelő digitális kompetenciával ma már egy debreceni vállalat is sikeres lehet a nemzetközi piacon” – tette hozzá Herdon István. ÉRSEK M. ZOLTÁN

32 | FIGYELŐ 2021/26

F_30-32_Xanga.indd 32

2021. 06. 28. 17:20

| CÉGVILÁG |

TÖMÖTT SOROKBAN. NEM VESZTETTÉK EL A PIACVEZETŐ SZEREPET

SÚLYOS KIHÍVÁSOKKAL NÉZNEK SZEMBE

FOTÓK: BODNÁR BOGLÁRKA, MTI; MAGYAR SUZUKI ZRT.

SUZUKI | Bár a pandémia idején is megőrizte hazai első helyét, s tavaly szeptember óta stabil keresletről számolhat be, a Covid-válság miatti piaci és beszállítói nehézségek a Suzukit is nagyon keményen érintették. A vállalat a múlt évben 1,65 milliárd eurós árbevételt ért el, a termelése azonban több mint 30 százalékkal alulmúlta a 2019-es teljesítményt, a nyeresége pedig alig több mint ötöde a bázisévinek.

A problémákat tetőzi a globális csiphiány, amely ad absurdum leálláshoz is vezethet, míg a zöldítés miatti többletkiadások az áremelés szükségességét is magukban hordozzák – derült ki a cég évértékelőjén.

Acumi Maszato, a cég újonnan kinevezett vezérigazgatója kiemelte: a költséghatékonysági szemlélet mellett a Suzuki alapfilozófiája, hogy minél jobb minőséget nyújtson minél szélesebb vásárlórétegnek. Ugyanakkor elkötelezettek a fenntartható és környezetbarát autógyártás, a zöldebb jövő mellett. Célul tűzték ki, hogy a portfóliójukat és az üzemeiket 2050-re a világon mindenhol, így Magyarországon is karbonsemlegessé tegyék. A kor kihívásainak megfelelő fejlesztések természetesen az anyavállalatnál zajlanak, ám mindebből a magyar Suzuki is kiveszi a részét. A társaság eddigi eredményeinek a felhalmozásából 500 millió euró áll rendelkezésre erre a célra. A vezérigazgató úgy

fogalmazott: történelmi időket élünk. Az anyacég az idén százegy, a Magyar Suzuki Zrt. pedig harmincéves. Utóbbi dátum kapcsán kiemelte: bár értek már meg nehéz időket, akkor sem mentek el Magyarországról, és nincs ilyen szándékuk a jövőre vonatkozóan sem, ellenben továbbra is nagyon számítanak a hazai beszállítókra, akiknek segíteni kívánnak a karbonsemlegességre történő átállásban.

Urbán László vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a Suzuki Motor Corporation 2025-ig mintegy nyolcmilliárd eurót fordít k+f-re, így például hibrid- és e-jármű-fejlesztésre, s hosszabb távú költségcsökkentési célokat is szem előtt tartva a digitalizációra, robotizációra. A szakember szerint a vegyes meghajtású modellekre még nagyon sokáig igény lesz, de emellett – a kereslet függvényében 2021/26 FIGYELŐ | 33

F_33-35_Suzuki+hirdi.indd 33

2021. 06. 28. 17:22

| CÉGVILÁG | A LEGENDÁS SWIFT. SOK CSALÁD KEZDTE EZZEL A MODELLEL A MOTORIZÁCIÓT

– fokozatosan bevezetik az elektromos autók gyártását is, elsősorban európai piacon való értékesítésre. A karbonsemlegesség irányába történő elmozdulás érdekében a Magyar Suzukinál elindult a Zöldebb üzem, zöldebb autók belső program, hogy a márkáikra szabva az esztergomi cég üzemegységenként megtalálja és beépítse a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákat a gyártási folyamatba és a gépkocsikba egyaránt. E feladat megoldását ugyanis az anyavállalat mindenütt a helyi érdekeltségeire bízza.

Sikeresen folytatódott Esztergomban a számos ipar 4.0-s fejlesztési elemet tartalmazó, a versenyképesség fokozását célzó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) konzorciális projektjeinek a megvalósítása is. A robotizáció továbbra is hangsúlyos, a cél a gyártás minél nagyobb mértékű digitalizálása. A tavalyi beruházások az új emissziós laborra, a festőüzem robotizációjának a fejlesztésére fókuszáltak, a jövőben pedig a gép és az ember gördülékeny együttműködését helyezik előtérbe, ezért növekvő számban állítanak a termelésbe kollaboratív robotokat.

zető közölte: alapvetően már a piaci bevezetésükkor igyekeznek jól beárazni a modelljeiket, és úgy vélik, a termékeiknek jó az ár-érték arányuk. „Azt azonban látni kell, hogy az új, elsősorban a károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiák alkalmazása, illetve az alternatív meghajtások bevezetésének a költsége áremelkedést okoz. A célunk viszont továbbra is az, hogy széles rétegek számára tegyük elérhetővé az autózást” – fejtette ki a szakember.

ÁREMELÉS A LÁTHATÁRON

SZÉLES RÉTEGEK

Kérdésünkre, hogy a zöldcélokkal, a járvány miatti többletköltséggel, az árbevétel- és jövedelmezőségcsökkenéssel, az inflációs tendenciákkal összefüggésben készül-e áremelésre a közeljövőben a cég, Bonnár-Csonka Zsuzsanna kommunikációs ve-

Tavaly már az árbevétel 65 százaléka a vegyes meghajtású modellekből származott.

A minél nagyobb fogyasztói tábor elérését célzó törekvések tavaly is sikeresek voltak, hiszen 2020-ban immár ötödjére lettek piacvezetők hazánkban. Magyarország 7. legnagyobb vállalkozásaként 11,55 százalékos piaci részesedést könyvelhettek el. Közel 112,5 ezer autót gyártottak, ám az összterméknek csupán a 13 százalékát értékesítették itthon, 87 százaléknyit 123 országba exportáltak. (A nagy kiviteli arányt egyéb tényezők mellett alapvetően az indokolja, hogy a Suzukinak az esztergomi üzem az egyetlen európai gyártóbázisa – a szerk.) A közel 15 ezer itthon regisztrált autójukból csaknem hétezer Vitara és mintegy 5500 Sx4 S-Cross modell volt.

Nagyon komoly eredményeket tud felmutatni a magyar cég a zöldítés területén is, hiszen hibridautók 2019 decemberében gördültek le először az esztergomi gyártósorokról. Tavaly már az árbevétel 65 százaléka az ebbe a kategóriába tartozó járművek AZ ESZTERGOMI GYÁR. RÉSZÉVÉ VÁLT A TÁJNAK

34 | FIGYELŐ 2021/26

F_33-35_Suzuki+hirdi.indd 34

2021. 06. 28. 17:22

HIRDETÉS

eladásából származott, most pedig ott tartanak, hogy az uniós piacokon – így Magyarországon is – kizárólag vegyes meghajtású modelleket értékesítenek – derült ki Krisztián Róbert operatív igazgató szavaiból, aki hozzátette: a társaság belföldi eladásából származó nettó árbevétel 242,8 millió, az exportértékesítésből származó pedig 1,41 milliárd euró volt. „Terveink szerint az idén 143 000 Suzukit szerelnek össze Esztergomban. A nagy átoltottság hatására és a járvány lecsendesedésével a magyarországi társaság termelése 2022-re visszaállhat a pandémia előtti pályára” – vázolta.

A célokat a szakember reményei szerint nem veszélyezteti a várakozásoknál sokkal hosszabbra nyúló globális csiphiány.

Eddig meg tudták oldani az ebből adódó gondokat – leginkább úgy, hogy a beszerzési csoport egy tekintélyes hányada kizárólag ennek orvoslásával foglalkozik, és napi kapcsolatban van a szállítókkal. Az azonban nem zárható ki, hogy a probléma olyan mértéket ölt, hogy a gyártást időlegesen le kell állítani – közölte Krisztián Róbert. (A Suzuki esztergomi gyára tavaly a járvány miatti korlátozások következtében hat hetet állt.)

DOBOGÓS HELYEN

Az operatív igazgató kiemelte: a cég harmincéves magyarországi történetében először tavaly fordult elő, hogy a hazai értékesítések terén két itteni gyártású Suzuki modell is érmes pozíciót szerzett.

A teljes személyautó-piac top 3 gyártmánya között a Vitara foglalta el az első, a Suzuki Sx4 S-Cross pedig a második helyet. A két közönségkedvenc a szakma elismerését is kivívta: Az év magyar autója verseny első díját 2020-ban az Sx4 S-Cross nyerte el, a Vitara pedig ezüstérmet szerzett. A Magyar Suzuki egyébként nemcsak az autóipari szegmensben, hanem a motor-hajómotor kategóriában is erősítette pozícióját. 2005 óta 34 346 motort és 6647 hajómotort értékesítettek. A vállalat hajómotor-üzletága 2017 óta regionális szerepet tölt be a kelet-közép-európai térségben, és 644 értékesített termékkel piacvezető Magyarországon. Az exportjuk ebben a szegmensben tavaly 1893 darabos volt.

A Magyar Suzuki motorkerékpár-üzletága immár hatodik éve a legnagyobb piaci részesedésű disztribútor Európában a csoporton belül. A cég 479 motorkerékpárt helyezett forgalomba 2020ban Magyarországon. A V-Strom 650 kalandmotor nemcsak a saját kategóriájában, hanem a modellek abszolút versenyében is megőrizte dobogós helyét: 163 forgalomba helyezéssel a második legnépszerűbb motorkerékpár volt tavaly Magyarországon.

CSAPATERŐSÍTÉS

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km.

Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

A Magyar Suzuki munkatársainak egészségi állapota és a zavartalan termelés érdekében kiemelt figyelmet fordított a biztonságos munkavégzésre, valamint a higiéniai előírások fokozott betartására. Az óvintézkedések bevezetése, a vírus ellen használt eszközök (maszkok, gyors- és PCR-tesztek) biztosítása, a vállalaton belül kialakított hivatalos oltópont 362 millió forint többletköltséget jelentett a társaságnak, amely a leállás idejére is mindenki számára biztosította a teljes fizetést. A kollégák átlagosan 12 százalékos béremelést kaptak tavaly, az elmúlt négy évben pedig – az üzemi tanáccsal egyeztetve – a fizikai dolgozók fizetése 65, az irodai munkatársaké pedig 43 százalékkal nőtt. A munkavállalók júniusban és szeptemberben félhavi, decemberben pedig jelenléti és teljesítményalapon egyhavi munkabérnek megfelelő bónuszt kaptak – közölte Fejesné Gyurján Ildikó operatív igazgató.

DOMBI MARGIT

F_33-35_Suzuki+hirdi.indd 35

2021. 06. 28. 17:22

| CÉGVILÁG |

Pest megye északi része, valamint Komárom-Esztergom keleti csücske 3040 évvel ezelőtt is felkapott hely volt.

Hobbitelkek tucatja alakult ki ebben a régióban, és a rendszerváltáskor meglehetősen élénk volt a terület ingatlanforgalma. Ugyanakkor e vidék, bár turisztikailag kiemelt célpont hazánkban, főleg a földrajzi és földtörténeti sajátosságok miatt sosem volt annyira frekventált, mint például a Balaton nyugati része, holott a két hely panorámája nagyjából egyenértékű.

Az idilli környezet, a gyönyörű kilátás korábban nem tudta ellensúlyozni sem Visegrád, sem Nagymaros környékén azt a tényt, hogy heti öt alkalommal onnan a fővárosba járni dolgozni bizony elképesztő erőfeszítést kívánt azoktól, akik annyira beleszerettek a Dunakanyar látványába, hogy odaköltöztek. Solymár felől jövet a Vörösvári út, az Óbudára be-

vezető Bécsi út a hétköznapokon szinte járhatatlan, és ugyanez mondható el a Váci útról is. Ez pedig alaposan befolyásolja a környék agglomerációs jellegét.

Pedig Visegrádtól egészen Neszmélyig remek nyaralók – és persze lakókörnyezet – fogadják a befektetőket.

A járvány miatt nagy fordulat jön. Egészen más ugyanis, ha csak heti egy-két, legfeljebb három alkalommal kell felvállalni fővárosi viszonylatban az ingázást, és azt sem feltétlenül a reggeli, 7 és 9 vagy a délutáni-esti, 4 és 6 óra közötti csúcsidőben szükséges megtenni.

Nyilván nem mindenki végez irodai munkát, és az is tény, hogy nem mindenki vágyik a Dunakanyarba vagy Budapesttől ennyire távol lévő helyre, de a pandémia következtében mégis több tízezer család vonatkozásában változtak meg a keretfeltételek, így látványosan megnőtt a kereslet e kies régió iránt. Mert a fentiek okán sokkal könnyebben tekintenek állandó lakhelyükként akár a Dunakanyar, akár

FOTÓ: JÁSZAI CSABA, MTI

DUNAKANYAR | Egyetlen év alatt jellemzően 40-60 százalékkal ugrott meg a Dunakanyarban található olcsóbb vagy keresettebb ingatlanok árszintje. A fő ok, hogy a járvány miatt több mint duplájára nőtt ott a kereslet, hiszen az otthoni munka terjedésével a heti egy-két ingázás még bőven lehetséges e vidék és a főváros viszonylatában. Azaz mára már nem elsősorban nyaraló-, hanem inkább távolabbi agglomerációs lakóövezet lett a tájegység és vonzáskörzete, akárcsak a Velencei-tó környéke.

PANORÁMA, IDILL, DRÁGASÁG

36 | FIGYELŐ 2021/26

F_36-38-Dunakanyar.indd 36

2021. 06. 28. 17:23

| CÉGVILÁG |

A NYARALÓÖVEZETI LAKÓINGATLANOK ÁTLAGÁRÁNAK VÁLTOZÁSA Velencei-tó

Ezer Ft/m2

545

Gárdony

562

Dunakeszi 482

Leányfalu

542

328

Nagymaros Vác

Dunakanyar

494

325

Kismaros

480

335

Csobánka

474 474 463

300

Visegrád

290

Pócsmegyer

331

Esztergom Dunabogdány

Szob 137

Poroszló

182 209 213 184 166 223

Abádszalók

150

Sarud

148 134

Kisköre

88

Tiszaderzs

74 85

447 426

271

Pilismarót

Tisza-tó

457

322

;JW÷HJ

Természetesen a központi lakástámogatások – akár a felújításra a családosoknak járó 50 százalékos, hárommillió

496

346

Pomáz

MÁS ÖSZTÖNZŐK

521

422

Tahitótfalu

Tiszafüred

523

445

8_÷IQNLJY

624

553

376

Zebegény

690

599

306

Kisoroszi

a Velencei-tó vonzáskörzetére a rugalmasabb időbeosztású famíliák.

Ezt a változást a fővárosban drámaian megugró árak is indukálták, hiszen ma sokkalta többet kell ráfizetni egy átlaglakásra, ha onnan egy család egy saját házba vagy akár iker-, esetleg sorházba akar költözni – mondta Simon Éva. Az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője szerint így egyszerűen sok család számára bezárult az a lehetőség, hogy Budapesten vagy akár ahhoz nagyon közel vehessen minőségi, legalább jó felújítási alapot jelentő házat. Így az átlagcsaládok egyre távolabbra szorulnak a fővárostól vagy közvetlen vonzáskörzetétől.

691

585

Szentendre

Dömös

618

562

Budakalász

DUNAI PANORÁMA. KISHAJÓ, HEGY ÉS VÖLGY, MI KELLENE MÉG?

655

529

Velence

344 350

410 399

179 175

127

2020. június 2021. június

Forrás: ingatlan.com

forintig nyújtható dotáció, akár a Pesttől távolabb már számos helyen elérhető, a korábbi évek népességcsökkenéséhez kötött falusi CSOK – is ösztönzik a messzebbre történő költözést.

Mi több, van egy további ok – jegyezte meg Simon Éva –, ez pedig az ingatlanos berkekben csak „elbújósként” emlegetett szempont.

Az Ingatlanbazar.hu-nál ugyanis azt tapasztalták, hogy 2020 tavaszát, a Covid első hullámát követően rendkívüli módon megnőtt a tömegtől, városoktól távolabb lakhatást keresők száma, aktivitása. Ahogyan a lakókocsis, lakóautós turizmus is felélénkült, ugyanúgy a lakha2021/26 FIGYELŐ | 37

F_36-38-Dunakanyar.indd 37

2021. 06. 28. 17:23

| CÉGVILÁG |

tást keresők körében jelentősen felerősödött a messzibb, eldugottabb helyek iránti igény, illetve vágy. Természetesen a legjobb az az „elbújós hely”, ahonnan azért, ha szükséges, villámgyorsan elérhető Budapest vagy egy-egy nagyváros, főként az ottani infrastrukturális és munkalehetőségek okán.

FELSZÖKÖTT ÁRAK

SZENTENDRE MÁR RÉGÓTA KEDVELT. FELÉRTÉKELŐDÖTT A PANDÉMIA ALATT A NYARALÓÖVEZET

A 2010-es évek második felében kibontakozott országos ingatlanpiaci boom korábban is érintette a nyaralóövezeteket. Ezt jelzi, hogy a legnépszerűbb zónákban eladásra hirdetett lakóingatlanok – lakások, házak, nyaralók – iránti érdeklődés 150 százalékkal, azaz a két és félszeresére nőtt 2016 óta – erősítette meg Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint öt esztendeje alig 32 ezer érdeklődés „futott be” ezekre az ingatlanokra január és május között, az idén viszont már több mint 77 ezer. És ez csak az átlag: egyes településeken még nagyobb mértékben bővült a kereslet. A Tisza-tó partján lévő poroszlói ingatlanok iránti érdeklődés közel a tízszeresére nőtt, emellett több balatoni település – köztük Balatonszőlős, Balatonakali, Ábrahámhegy – ötszörös-hatszoros erősödést könyvelhetett el. De cikkünk témája, a Dunakanyar is „hasított”.

A fentieken kívül persze a nyaralóövezetek felfutása annak is köszönhető, hogy az említett időszakban lendületesen fejlődött a gazdaság, és az üdülőövezetek árait is növelő 2015–19-es lakásárrobbanást követően a befektetők a nagyvárosok helyett a nyaralóterületek irányába mozdultak el. Miközben a koronavírus-járvány 2020. tavaszi megjelenése megtorpanást okozott az országos lakáspiacon – ahogy erről már szó volt –, a nyaralókra ez korántsem volt igaz. Ez pedig részben a karanténhatásként már említett tényezővel magyarázható. Sokan a korlátozások miatt a kerttel rendelkező,

vízparti vagy ahhoz közeli települések felé fordultak.

Nem csak a már említett Balaton, Velencei-tó vagy Tisza-tó létezik itthon, hiszen ezeken kívül a legkeresettebb nyaralótérségek közé tartozik a Dunakanyar környéke is. Az ingatlan.com adatai szerint a régió népszerű települései közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon ez év júniusában 457–542 ezer forintért kínálták eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ami kiadja a fent jelzett 44–59 százalékos éves drágulást (lásd ábránkon is).

Kisorosziban 80, Tahitótfaluban pedig 43 százalékkal mentek feljebb az árak; ez az előbbi településen 553 ezer, az utóbbin 494 ezer forintos átlagárat jelentett.

A Dunakanyarban tapasztalt árrobbanás az ingatlan.com szakértője szerint nem meglepő, mert mint szó volt róla, a környék mára a fővárosi agglomerációs övezet szinte teljes értékű részévé vált.

Ide ma már folyamatos a kivándorlás Budapestről, amelyet az is segít – legalábbis a pesti oldalon –, hogy a 2-es gyorsforgalmi út M2-es autópályává bővült, és Észak-Pestről ez ma már sokkal gyorsabb eljutást jelent Vácra és környékére, mint néhány esztendővel korábban.

Hosszú évekig ugyanis a legtöbb szakaszon csak kétszer egy sávos volt az akkor még 2/A néven futott gyorsforgalmi út. Igaz, csúcsidőben azért így sem könynyű az autós közlekedés, de tény, hogy az ingatlanárak Vác környékén még az árugrást követően is kedvezőbbek, mint mondjuk Dunakeszin vagy az átellenes oldalon Pomázon.

HG

FOTÓ: CSEKE CSILLA, MTI

Hiába gondolnánk tehát azt, hogy csak a fővárossal szomszédos vagy attól egykét ugrásra lévő falvak, kisvárosok piaca robbant be a járvány óta. A fenti indokoknak, motivációknak megfelelően a viszonylag távolabbi, a múlt évig jellemzően elsősorban nyaralóövezetnek számító, inkább az északi nagyvárosok (Vác, Szentendre, esetleg Esztergom) vonzáskörzetében lévő, a Dunakanyar térségében fekvő kistelepülések árai ugrottak óriásit. Ebbe a körbe tartozik, hogy például Nyergesújfalun 2020 végén a tereprendezéssel, egy négy-hat hektáros területen megkezdődött egy lakópark kialakítása. A dolog érdekessége, hogy a közeli Dorogon – Esztergom vonzáskörzetében – szintén rendre épülnek kisebbnagyobb lakóházak, vagyis szemmel láthatóan itt is beindult az ingatlanfejlesztés piaca. A terület egyébként akár kiemelt fontosságú is lehet, hiszen közel van Esztergomhoz, Párkányhoz, Komáromhoz és Komárnóhoz, nem mellesleg pedig Zsámbékon keresztül egészen pontosan 50 perc alatt megközelíthető DélBuda. Tehát még ingázáshoz is kitűnő helyen van a vastagabb pénztárcájú családoknak, azzal a kitétellel, hogy a főváros környéki településekhez képest pont feleannyiért jutnak ugyanolyan minőségű és méretű családi házhoz.

Az ingatlan.com portál minap közzétett gyorselemzése szerint a Dunakanyarban Zebegény, Nagymaros és Visegrád 44– 59 százalékos áremelkedést könyvelhetett el mindössze egy év leforgása alatt, miközben átlagosan is két és félszeresére nőtt a legnépszerűbb, legfelkapottabb nyaralótérségekben eladásra kínált lakóingatlanok iránti online és telefonos érdeklődések száma 2016 óta.

38 | FIGYELŐ 2021/26

F_36-38-Dunakanyar.indd 38

2021. 06. 28. 17:23

| CÉGVILÁG |

BEFEKTETÉSI KATEGÓRIÁBAN MVM | Az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítő ügynökség befektetési kategóriába sorolta az MVM Csoportot. A százszázalékos állami tulajdonú vállalatok közül elsőként szerzett nemzetközi hitelminősítést az energetikai társaság.

Az MVM regionális terjeszkedési stratégiája részeként célul tűzte ki nemzetközi hitelminősítésének a megszerzését is. A csoport sikeres csehországi akvizíciójával párhuzamosan indította el az értékelési folyamatot, a következő évek növekedési céljai megvalósításának a támogatása érdekében – derült ki a cég tájékoztatóján.

A Standard & Poor’s (S&P) és a Fitch Ratings a releváns iparági módszertanuk alapján – egyebek mellett az MVM Csoport működési környezetét, stratégiáját, üzleti kockázatait vizsgálva – alakította ki a holdinggal kapcsolatos hitelminősítését és döntött a befektetési kategóriájú osztályzat megítéléséről. Az S&P BBB–, a Fitch pedig BBB besorolást adott a társaságnak.

FOTÓ: KISS DÁNIEL, MTI

A TŐZSDE KAPUJÁBAN

„A nemzetközi hitelminősítések alátámasztják az MVM erős üzleti profilját, vezető piaci pozícióit, stabil pénzügyi helyzetét, hiteles növekedési stratégiáját, egyben a felelős gazdálkodását is igazolják” – hangsúlyozta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt az eredményt egy olyan magyar állami vállalat érte el, amely az elmúlt években nemcsak Magyarország egyik legnagyobb, a teljes energetikai láncot lefedő cégévé nőtt, hanem régiós szinten is egyre meghatározóbb szereplővé válik az energetikai piacon – emelte ki a szakember. A csoport egyébként hazánk negyedik, Közép-Európa tizenharmadik legnagyobb cége 6,1 millió ügyféllel és több mint száz tagvállalattal. A társaság 2010 óta megháromszorozta árbevételét, csaknem megnégyszerezte mérlegfőösszegét, megduplázta munkavállalói számát és megsokszorozta nemzetközi jelenlétét – 18 országban van jelen. Mager Andrea kitért arra, hogy az MVM a tőzsdeképesség kapujában áll, ugyanakkor ez nem a cég privatizációját jelenti.

MOHÁCSI SZUPERGYORS INTERNET. MIRE JÓ AZ ÁRAMVEZETÉK-FESZÍTŐ OSZLOP?

„A befektetési kategóriájú hitelminősítések tovább erősítik a csoport hitelezőkkel és üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatát, s utat nyithatnak a nemzetközi forrásbevonás irányába. Célunk, hogy az osztályzatok a jelenlegi kategóriában maradjanak, sőt középtávon akár még magasabb szintre kerüljenek” – tette hozzá Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. Megjegyezte: a közép-európai energiaipari vállalatok hitelminősítése jellemzően hasonló a magyar cégéhez, vagy valamivel gyengébb annál.

ELISMERÉS

A hitelminősítők a magyar állam mint tulajdonos támogató szerepvállalását is elismerik, ugyanakkor az állami támogatás figyelembevétele nélkül, „standalone”,

azaz önálló alapon is befektetési kategóriába sorolták a társaságot. A Fitch „standalone” BBB osztályzata megegyezik a jelenlegi magyar szuverén hitelminősítési besorolással. Mindkét osztályzathoz stabil kilátást rendeltek az ügynökségek.

Az MVM a harmadik a magyar hátterű, valamint első a 100 százalékban állami tulajdonú vállalatok körében, amelyet a nemzetközi tőkepiacok által is elfogadott nagy nemzetközi intézetek minősítettek.

A két különálló „befektetésre javasolt” hitelminősítési kategória megléte fontos előfeltétele a nemzetközi tőkepiacok széles körű elérésének, továbbá az MVM Csoport kamatköltségei versenyképes szinten tartásának.

HGY

2021/26 FIGYELŐ | 39

F_39_MVM.indd 39

2021. 06. 28. 17:25

| CÉGVILÁG |

STARTUP | A Covid-járvány nagyon jó lehetőséget hozott egy kis magyar, orvosi légzésmérőket fejlesztő és gyártó cégnek. A Spirocco Kft. ezen túlmenően Gatekeeper néven távorvoslási, telehealthplatformot is fejlesztett, amelyet rövidesen 40 ezer idős vagy beteg próbál ki 8 országban.

LEHETŐSÉG A HAZAI INNOVÁTOROK ELŐTT A fejlett világ egészségügyi rendszere is egyre nehezebben képes ellátni az idősek gondozását. Erre a problémára próbál megoldást kidolgozni a Spirocco Kft. friss, Gatekeeper nevű projektje. Ez a legújabb digitális technológiák és a mesterséges intelligencia segítségével idősek és krónikus betegek ellátásának a szervezésére dolgoz ki egy öntanuló, online platformot.

A KEZDET

A cég alapítója és ötletgazdája Kerekes Attila. Végzettsége szerint fizikus. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban részecskék kiülepedését vizsgálta az emberi légutakban. Itt találkozott először olyan részecskékkel, amelyek megfelelő dózisú lerakódása a légutakban nemhogy káros, hanem kívánatos. Ezek az úgynevezett inhalációs gyógyszerek. Ám a kutató azt látta, hogy az ilyen jellegű terápiák hatékonysága elmarad az optimálistól, így itt van mit fejleszteni. Az általa alapított cég innovációi is a légzésfunkciók méréséhez köthetők.

A Spiroccóhoz az első piaci próbálkozásokat követően csatlakozott tulajdonosként Koleszár Gergely, aki már túl van néhány sikeres vállalat felépítésén, s új kihívásokat keresve döntött amellett, hogy beszáll a cégbe. A teljesen különböző háttér és tapasztalat miatt Kerekes Attilával jól kiegészítik egymást, ez pedig elengedhetetlen része a sikernek – vélik.

A kft.-t 2016-ban alapították, ám a tényleges tevékenység csak 2018-ban, egy támogatás elnyerésével kezdődött, amikor az év őszén, a Medica kiállításon egy német multi – amely inhalációs és egyéb orvostechnikai eszközöket gyárt gyógyszeripari megrendelőinek – képviselője találkozott a légzésmérő fejlesztésükkel. Egy másik multi pedig már 2019 elején meghívta őket Párizsba, hogy az igazgatótanácsnak is bemutassák a készülő terméket. „Nagyon pozitívak voltak, tetszett nekik a koncepció, én pedig végre piaci viszszajelzést kaptam arról, hogy jó úton haladunk. Tavalyelőtt a Chiesi gyógyszercég magyarországi képviselőivel is elindult az együttműködés egy az ő produktumaikhoz illeszkedő okosinhalátor fejlesztésére” – emlékezett vissza az alapító-ötletgazda. Sajnos arra a termékre nem sikerült időben CE tanúsítást szerezni, így a klinikai vizsgálatokat akkor nem tudták elkezdeni, de sok jó tapasztalattal gazdagodtak.

JÁRVÁNY

Ezután jött a Covid, így egy ilyen témában kutató, terméket előállító innovatív cégként adódott egy lehetőség: áramlásmérő szenzorokat fejlesztettek a készülő új lélegeztetőgépekhez. A Spirocco csapata rekordidő alatt el is készítette a prototípust. Ugyanakkor a légzési áramlást mérő eszközökkel együtt a szenzorok gyártásához szükséges elektronikai alkatrészek is egész egyszerűen eltűntek tavaly a világpiacról, sehonnan sem lehetett azokat beszerezni.

„Utolsó lehetőségként írtam egy svájci gyártónak, és legnagyobb meglepetésemre másnap csörgött a telefonom.

Ma is az ő szenzorukat használjuk az okosinhalátorainkhoz, nekik pedig anynyira megtetszett a fejlesztésünk, hogy a nem eladásra szánt mintadarabjaikból értékesítették nekünk a szükséges mennyiséget” – elevenítette fel az ötletgazda. A kapcsolatuk azóta is jó a társasággal, jelenleg a termékeik közös marketingjét tervezik.

Mivel a múlt esztendő elejére elkészült az okosinhalátor és a spirométer prototípusa, elkezdték az előkészületeket egy befektető bevonására. Ám a pandémia e téren is minden tervet felrúgott, így gyorsan „árbevétel után kellett nézni”. Ezért jött képbe a k+f szolgáltatás elindítása és az egyedi áramlásmérők előállítása. E stratégia jól sikerült: 2020-ban már 100 millió forint feletti forgalmat realizált a cég. Kiderült, hogy a csapat egy szempillantás alatt tud alkalmazkodni bármilyen szembejövő problémához.

Szintén a Covid indukálta, hogy egy általános, a teljes háziorvosi eszköztárat magában foglaló telehealthes megoldást fejlesszenek – ez a bevezetőben említett Gatekeeper platform. Ez év elejére el is készültek vele. Reményeik szerint rövidesen telepítenek is néhányat olyan kis falvakba, ahol a szakorvosi ellátás nem megoldott. A produktumot egy nemzetközi, orvostechnikai – természetesen még weben megtartott – kiállításon meg is hirdették egy napra, s mintegy 50 országból érkezett megkeresés a forgalmazására.

40 | FIGYELŐ 2021/26

F_40-41-Spirocco.indd 40

2021. 06. 28. 17:25

| CÉGVILÁG | KEREKES ATTILA CÉGALAPÍTÓ ÉS ÖTLETGAZDA. ELKEZDTÉK FELKUTATNI A BEFEKTETŐKET

a Gatekeeper projekt vizsgálati helyszínei: Németország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia.

NEMZETKÖZI PIAC

Most a Gatekeeperre koncentrálnak: e szoftver a csapat szerint tetszőleges betegirányítási feladatot jóval hatékonyabban lesz képes elvégezni bármelyik jelenleg piacon lévő megoldásnál. Ráadásul a prevenciót is nagymértékben támogatja. Így a távoli betegfelügyelet, a szűrővizsgálatok, a vállalati egészségprogramok támogatása mellett a megelőzés és a betegirányítás is az új funkciók közé került. A következő fontos állomás a projekt klinikai vizsgálata, melynek keretében 40 000 idős vagy beteg használja majd a terméket 8 országban. Ez elég meggyőző rajtot jelent.

FOTÓ: SPIROCCO

TREND

Szerencséjükre mind az egészségügyi szektor szereplői, mind a felhasználók szerte a világon nyitottá váltak a nem személyes úton történő egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A Spirocco termékpalettáját elsősorban az idős vagy va-

lamilyen krónikus betegségben (asztma, COPD, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség stb.) szenvedő emberek terápiájának a támogatására, valamint a prevencióra hegyezték ki. Mivel a folyamatos, rendszeres kontrollt igénylők ellátásának a költsége az utóbbi években drasztikus növekedésnek indult, arra számítanak, hogy az ágazat a digitális, kisebb humán erőforrást igénylő megoldások irányába fordul.

Itthon a vállalati egészségprogramok jelentik az egyetlen számottevő piacot, de bíznak benne, hogy nagyon gyorsan felzárkózik mellé az idősgondozás és -felügyelet is. A kis cég célpontjai – a hazai eladások mellett – elsődlegesen a közép-európai régió államai, valamint

Igaz, külföldön rendkívül nehéz felépíteni egy bizalmi kapcsolatot, ráadásul az adott célország üzleti környezetéhez, egészségügyi finanszírozási rendszeréhez kell igazítani a szolgáltatásokat. „Két éven belül reményeim szerint a termékeinkből és a szolgáltatásainkból összeáll az a legkisebb közös többszörös, melyből bármilyen államban tevékenykedő szolgáltató ki tudja választani a neki leginkább megfelelő csomagot. A jelen legnagyobb kihívása egyértelműen a napokban hatályba lépett MDR-nek (az orvostechnikai eszközökre vonatkozó EU-s rendelet) való megfelelőség biztosítása” – fejtette ki Koleszár Gergely.

Az MDR fő nehézsége, hogy az orvostechnikai eszközök esetében a piacra vitel előtt egy úgynevezett notified body (tanúsító szervezet) jóváhagyása szükséges, ám e folyamat végigvitele rendkívül költséges és időigényes.

Mivel pedig az organikus bevétel- és nyereségnövekedés nem tudja biztosítani a szükséges forrásokat a mielőbbi piacra lépéshez, elkezdték felkutatni a lehetséges tőkebefektetőket. Itthon kéthárom ilyen alapot azonosítottak, ezenkívül nyugat-európai alapokkal indultak meg tárgyalások. Első körben 2 millió euró körüli összeget terveznek bevonni; de problémát jelent, hogy egészen máshol van a fókusza egy német vagy svájci alapnak, mint a hazaiaknak, ezért néha nehézkes az itthoni szereplőkkel való kommunikáció. Az alapító szerint a következő kör az Egyesült Államok lesz, de az már „nagypálya”, oda csak megfelelő fegyverzettel terveznek belépni.

HG 2021/26 FIGYELŐ | 41

F_40-41-Spirocco.indd 41

2021. 06. 28. 17:25

| CÉGVILÁG |

ÚJABB HIGH-TECH AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓ DEBRECENBEN Hazánk az elmúlt hónapokban sorra nyerte a nagy nemzetközi vállalatok újabb beruházásaiért folytatott versenyeket, vagyis a termelési kapacitásokért folyó globális küzdelemben jelenleg is eredményesek vagyunk – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Debrecenben a Vitesco befektetésének kapcsán. A versenyelőnyünket a szakképzett munkaerő, az alacsony adószint, a gyors döntéshozatal és a sikeres oltási program adja. „Mindezek nyomán mára már európai összevetésben a gazdaság működését a legkevésbé

nehezítő és gátló korlátozásokkal kell együtt élni Magyarországon” – hangsúlyozta a tárcavezető.

NÉMET INVESZTÍCIÓ

A legnagyobb létszámban és tőkeerővel a német beruházók vannak jelen a magyar autóiparban, így nagy jelentőségű, hogy egy tavaszi felmérés tanúsága szerint húsz felajánlott befektetési helyszín közül továbbra is hazánkat pozicionálják az első helyre, és 88 százalékuk újra befektetne nálunk. A német–magyar kereskedelmi

forgalom tavaly elérte az 53 milliárd eurót. Szijjártó Péter világossá tette: „A magyar gazdaság gerincoszlopa az autóipar, a hazai ipari termelés harmadát teszi ki, ezért számunkra rendkívül fontos, hogy ahogy ez az ágazat egy új történelmi korszakába lép, mi úgy legyünk sikeresek a vele kapcsolatos beruházások elnyerésében.” Úgy vélte, Magyarország e tekintetben is jó alapokról indul, hiszen a honi autóipar ez év első négy hónapjában 26 százalékkal tudta növelni kibocsátását.

Ebben az összefüggésben különösen lényegesnek nevezte, hogy a Vitesco hazánkban, azon belül is Debrecenben mu-

FOTÓ: VITESCO TECHNOLOGIES

JÁRMŰALKATRÉSZEK | Az autóipar tradicionális korszakában megszerzett zászlóshajószerepet az ágazat új időszakában is szeretné megőrizni Magyarország.

E törekvés sikerének a feltétele a befektetéspolitika, az olyan invesztíciók bevonzása, amilyen a Vitesco Technologiesé.

42 | FIGYELŐ 2021/26

F_42-43_Vitesco.indd 42

2021. 06. 28. 17:27

| CÉGVILÁG |

tatja meg a világnak, miként is néznek majd ki a jövő gyárai. „Az új üzem nemcsak smart, nemcsak intelligens, nemcsak ipar 4.0-s, hanem zöld is” – mondotta.

PANDÉMIA

A járvány miatt az elmúlt másfél esztendő nagyon nehéz volt a kormányok, a vállalatok, a politikai és a gazdasági szereplők számára egyaránt, Magyarország azonban sikerrel vette az akadályokat. Ha nem ideológiai kérdésként vagy nem kulturálatlan politikai viták megvívásának a lehetőségeként tekintünk egy nehéz helyzet kezelésére, ha valóban arra koncentrálunk, ami fontos, akkor sikeresen tudunk védekezni még a legrosszabb körülmények közepette is, és biztosítani tudjuk, hogy hazánk elsőként legyen úrrá Európában a rendkívül komoly nehézségeken – értékelte a külügyminiszter.

A Vitesco Technologies debreceni helyszínválasztása kapcsán kifejtette: a város ideális a modern ipari beruházásokhoz, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt hét esztendőben 33 odatelepülő cég fejlesztéseihez nyújtott támogatást a kormány. „A támogatás persze fontos, de ha nem lennének olyan városaink, mint Debrecen, ahol a lehető legkedvezőbb körülményeket biztosítják a nagyberuházásokhoz, akkor a kormányzati dotáció önmagában nyilvánvalóan semmit sem érne” – mondta.

A BEFEKTETÉS

Lukas Juranek, a debreceni gyárat üzemeltető Vitesco Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: egy olyan energiahatékony üzemet, olyan zöld- és okosgyárat hoztak létre, amely teljes mértékben támogatja a tiszta, fenntartható mobilitáshoz fűződő elvárásaikat. „Nem csupán magas szintű termékeket előállító egységet hoztunk létre, hanem kiváló munkahelyet, remek karrierlehetőséget is kínálunk a munkavállalóinknak” – mondotta.

Hans-Jürgen Braun, az anyacég globális gyártási hálózatért felelős operációs vezetője a debreceni gyár küldetése kapcsán közölte: ez a korszerű üzem fontos szerepet játszik a Vitesco Technologies számára az autóipar olyan globális tendenciáinak a követésében, mint a villamosítás, a digitalizáció és a fenntarthatóság. „Globális gyártási hálózatunk fontos pilléreként jelentősen hozzájárul jövőbeli stratégiai céljaink eléréséhez” – emelte ki a szakember.

Pósán László, a térség országgyűlési képviselője beszédében emlékeztetett: Debrecen, miközben ezer szállal kötődik a hagyományaihoz, évszázadok óta nyitott az új befogadására. Éppen ezért a Vitesco Technologies ideális partnert talált a céghez hasonlóan ambiciózus és jövőbe tekintő tervekkel teli cívisvárosban. Fontosnak nevezte, hogy az új gyár lehetőséget kínál arra, hogy az itt dolgozók helyben szerezhessék meg a legmodernebb tudást, ismerhessék meg a legfrissebb technológiákat.

AKKUT IS…

A Vitesco Technologies debreceni üzeme februárban kezdte meg működését, ám teljes kapacitását csak a jövő év közepén éri el. A beruházás teljes költsége mintegy 36 milliárd forint, ebből 10,5 milliárdot tesz ki a magyar költségvetési támogatás. A kormányzat a szubvencióval elsősorban a munkahelyteremtést kívánja ösztönözni. A Vitesco jelenleg 300 embert foglalkoztat, a tervezett 450 fős létszámot 2022 közepére kívánják elérni.

A gyártó autóelektronikai cikkek, sebességváltó-vezérlők előállítása mellett 48 voltos indítógenerátorokat is készít a most divatos mild hibridekhez. Az üzem, akárcsak az anyacég többi egysége, az RE100 nemzetközi kezdeményezés tagjaként száz százalékban megújuló elektromossággal működik. A cég céljai szerint a debreceni gyár tovább erősíti a vállalat nemzetközi jelenlétét a tiszta meghajtási megoldások piacán, ahol meghatározó szereplőként kívánják kiszolgálni az egyre növekvő keresletet.

Az anyavállalat, a regensburgi székhelyű Vitesco Technologies 2020-ban 8 milliárd euró árbevételt ért el, és világszerte mintegy 50 telephelyén több mint 40 000 alkalmazottat foglalkoztatott. Intelligens rendszermegoldásokkal, elektromos, hibrid és belső égésű meghajtások erőátviteli berendezéseinek a komponenseivel foglalkoznak. A termékskála elektromos erőátviteli rendszereket, elektronikus vezérlőegységeket, érzékelőket és szervoberendezéseket, valamint kipufogógáz-utókezelő megoldásokat fog át.

A Vitesco Technologies álláspontja szerint az autóipar villamosítása gyorsabban és radikálisabban halad, mint azt sokan várták volna. Az anyacég már tíz éve elindult ezen a pályán, és ez idő alatt mintegy kétmilliárd eurót fektetett az új technológiákba. A társasághoz közel álló informátorunk szerint azzal számolnak, hogy miközben az autógyártás az elkövetkező években nem fog jelentősen bővülni, az e-hajtásrendszerek előtt nagy növekedési lehetőségek nyílnak meg. Mérvadónak tartják azokat a tanulmányokat, amelyek szerint a belső égésű motoros technológia a következő évtizedekben tovább veszít jelentőségéből, és már 2030-ra az összes autó teljesen vagy nagyrészt elektromos meghajtású lesz.

DOMBI MARGIT

2021/26 FIGYELŐ | 43

F_42-43_Vitesco.indd 43

2021. 06. 28. 17:27

| SZEMÉLYI HÍREK |

WARNERMEDIA A kelet-közép-európai országok mellett az északi államok is Jamie Friend irányítása alá kerülnek az HBO anyacégénél.

Az új country manager megtartja eddigi – pénzügyi igazgatói – pozícióját is a konglomerátum Európát, a Közel-Keletet és Afrikát lefedő régiójában. A szakember nyolc éve csatlakozott a világ egyik legnagyobb médiavállalatához.

Előtte az Arqiva brit telekommunikációs cég és a The Walt Disney Company csapatánál dolgozott, különböző pénzügyi és stratégiai feladatokat ellátva.

JAMIE FRIEND

Új vezérigazgató, Sarkadi-Nagy András került a tanácsadó cég élére. A tulajdonosok által három évre kinevezett szakember szakmai pályafutását közgazdászként, a piaci szférában kezdte, multinacionális üzleti környezetben. Sokéves tapasztalatot szerzett projektmenedzsmenti, adatokon nyugvó döntéshozatali folyamatok területén, stratégiai és operatív szintű, komplex üzleti problémamegoldások tanácsadójaként. Cégvezetőként olyan fejlesztéseket kíván megvalósítani, amelyek lehetővé teszik a párbeszéden alapuló ügyféligények megismerését, új szolgáltatási elemek kifejlesztését. Tavaly, részben a pandémia okozta kihívásokra is reagálva, felgyorsultak azok a digitális beruházások, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ügyfelek korszerűbb kiszolgálásához. Emellett a vezérigazgató kihangsúlyozta: fontosnak tartja a Saldo tradícióit is, a meglévő vállalati értékek megőrzését, gondos ápolását.

SALDO ZRT.

NEMZETI ADÓÉS VÁMHIVATAL

SARKADI-NAGY ANDRÁS

RAIFFEISEN BANK INTERNATIONAL

JOHANN STROBL

Johann Strobl 2017 tavasza óta tölti be a Raiffeisen Bank International vezérigazgatói posztját, és marad is ebben a tisztségében. Megbízatása a jövő év elején járt volna le, de a felügyelőbizottság egységes döntését követően már most újabb öt esztendőre megerősítették pozíciójában. A grémium nemcsak Strobl munkájával, hanem az általa vezetett stratégiával is elégedett, amelynek egyik fókuszában a digitalizáció áll. A 62 éves szakember közgazdasági tanulmányait követően is osztrák bankoknál dolgozott, mielőtt 2007-ben csatlakozott a bécsi központú pénzintézethez.

A digitális átállás fontosságával indokolta a pénzügyminiszter Vágujhelyi Ferenc kinevezését az adóhivatal élére. A programozómatematikusi, fizikatanári végzettséget szerzett új elnök korábban már informatikai elnökhelyettesként dolgozott a hivatalnál – ebben az időszakban vezették be az elektronikus pénztárgépeket. A szakember 2019 márciusa óta a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testületének, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak volt az elnöke, ahol szintén az infokommunikációs szektor fejlesztése tartozott hozzá. A gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepet szán a kabinet. Az új vezetőtől az informatikai fejlesztések felgyorsítását várják.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

VÁGUJHELYI FERENC

44 | FIGYELŐ 2021/26

F_44_szemelyihirek.indd 44

2021. 06. 28. 17:27

| PÉNZ BESZÉL |

EGYRE NŐ A TÁRSADALMILAG HASZNOS CÉGEK SZÁMA ESZTER ELEMÉR | Itthon és külföldön is számos olyan kockázatitőkealap-kezelői csapat dolgozik, melynek tagjai a befektetéseik hasznosságát a kiváltott társadalmi és környezeti hatás eredményességével mérik – mondta a Figyelőnek a Társadalmi és Környezeti Hasznosságú Kockázati Tőkebefektetők Egyesületének elnöke.

Ma már itthon is jól látható, hogy egyre több azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek pozitív társadalmi vagy környezeti hatást váltanak ki a működésükkel. Vannak olyan kockázatitőkebefektetéssel foglalkozó alapkezelők, amelyek kifejezetten ezekre a társaságokra összpontosítanak?

– Igen, itthon és külföldön is egyre több olyan kockázatitőke-alapot kezelő csapat tevékenykedik, amelynek a tagjai a befektetéseik eredményességét az elért társadalmi és környezeti kedvező hatással mérik. Pontosabban a pénzben elért eredmény mellett az a befektetői elvárásuk, hogy a portfóliójukban lévő társaságok elsődleges, mérhető társadalmi vagy környezeti hasznosságot érjenek el.

– Ez azt jelenti, hogy a társadalmi vagy környezeti hatás fontosabb, mint a nyereségesség? Mérhető egyáltalán egy vállalkozás esetében ez a társadalmi vagy környezeti eredmény?

– Pont az a lényeg, hogy ez a két szempont egyszerre fontos ezeknek a befekte-

tőknek. Ebben az ökoszisztémában egyszerre lényeges és elérendő cél a pénzben mérhető profit s az elsődlegesen mérhető társadalmi és környezeti pozitív hatás. Ez az angol kifejezéssel social vagy environmental impact investing, vagyis a társadalmi és környezeti hasznosságú kockázatitőke-befektetői módszertan legfontosabb kérdése. A válasz messze nem egyértelmű. Jó példákat látunk szerte Európában; leginkább a német Ananda Venturest és a Bon Venture-t szeretem említeni. Az Egyesült Államokban, sőt itt, a közép-európai régióban is egyre több „impact”, vagyis a társadalmi hatással törődő befektetőt találunk, ők mind mérik a hatást. Azzal együtt, hogy a kockázatitőkealap-kezelőknek ez a speciális szegmense folyamatosan bővül, egységes mérési mechanizmus nem létezik.

Nem látunk ugyanis egy olyan uniformizált mérési módszertant és abból kinyerhető információs felületet, esetleg adatbázist, mint amilyen a számvitelben a világszerte ismert és érthető mérleg-eredmény kimutatás. Viszont mérni kell, hiszen ha nem ismerjük meg a megtermelt társadalmi vagy környezeti értéket, amelyet az adott társaság létrehoz, akkor maga a módszertan lehet izgalmas, de az eredmény nem megfogható, csupán marketingeszközzé silányul. Pontosan ezért a magukra valamit adó „impact” kockázatitőke-társaságok időt és energiát szánnak a saját mérési módszertanuk felépítésére, valamint következetes használatára. Ez azért is fontos, mert egyre több az olyan alapok alapja, mint a European Investment Fund (EIF), amely a legnagyobb európai intézményi befektető, és

amely a társadalmi hatású kockázatitőkealapok esetében forrásbiztosítóként az adott tőkealap kezelőjének a sikerdíját az egyes portfóliótársaságok és az alap öszszesített társadalmihatás-teljesítményétől teszi függővé.

– Akkor itt nincs is semmi különlegesség, az environmental impact investing egy új szűrési kritériumrendszer a kockázatitőkealap-kezelők számára?

– Nagyon leegyszerűsítve: igen. Egy társadalmi-környezeti kockázatitőke-alap pontosan azokat a pénzügyi-vállalkozási kereteket használja, illetve kiválasztási és portfóliókezelési eszközöket alkalmazza, amelyeket a kockázati- és magántőkealapkezelők az elmúlt közel 80 évben, amióta maga a kockázatitőke-iparág létezik.

Van azonban egy lényegi különbség. Az „impact” befektető a profit mellé rendeli az elvárt társadalmi vagy környezeti pozitív hatást. Sőt elvárja, hogy az alapító célja, missziója már a céltársaság alapításába, orvosi nyelven a „DNS-ébe” legyen kódolva, és ez a lényegi eltérés. Ilyenkor mindig felvetődik a kérdés: akkor egy „impact” befektető esetleg kompromiszszumot köt a pénz rovására a kedvező társadalmi hatás érdekében? A válasz viszont egyértelműen nem, hiszen akkor tartható fenn hosszú távon az adott pozitív társadalmi hatás, ha annak az anyagi bázisa is biztosított, vagyis az adott társaságnak pénzügyileg is eredményesen kell működnie. Ebben a módszertanban a profit és a pozitív hatás egymás mellé rendeltségéről beszélünk.

– A magyar kockázatitőkealap-kezelők között milyen arányban vannak azok a cégek, amelyek ezt a befektetési politikát alkalmazzák? Vannak kedvelt területek, olyan szektorok, amelyekre ezek az alapkezelők kiemelt figyelmet fordítanak?

– A hazai piac még nagyon fiatal.

Impact befektetési módszertant alkalmazó, bejegyzett alap 2018 óta műkö2021/26 FIGYELŐ | 45

F_45-47_hasznos_befektetesek_Mol_hirdi.indd 45

2021. 06. 28. 17:29

dik Magyarországon. A befektetési céltársaságok köre is szűk még, különösen, ha összehasonlítjuk a hazai viszonyokat a nagy-britanniaiakkal – a szigetországban a társadalmi célú vállalkozások egyesületének több mint 12 000 tagja van.

Ennek ellenére így is orrhosszal vezetünk a régióban; Ausztriát, Horvátországot, Romániát is megelőzve itthon négy olyan alapkezelő van, amely a befektetési döntéseinél a céltársaság által kiváltott társadalmi vagy környezeti hatást nem externáliaként, külső kísérőjelenségként, hanem mint az üzleti döntéshozatal és a vállalkozás működésének a lényegi összetevőjeként szemléli. A szektorokat nézve ezek az alapkezelők leginkább generalisták, vagyis minden érdekli őket. Ilyen az Impact Ventures Zrt., amely

a társadalmi hasznosságú vállalkozások közül azokat keresi, melyeknek kimutathatóan nyereséges üzleti modellje is van, emellett a működésükkel mérhetően oldják meg egy-egy társadalmi csoport problémáját. Van olyan alapkezelő is, mint például a Susterra Capital, amely szűkebb fókusszal víz- és szennyvíz-technológiákat fejlesztő, többnyire növekedési fázisban lévő társaságokba fekteti a pénzét. Itthon a tendencia biztató, de ezek a példák még mindig csak az első fecskék.

Globális méretekben egy vonatkozó felmérés alapján az impact investing már közel 3 százalékát adja a teljes kockázatiés magántőke-befektetői iparágnak – ettől mi még távol vagyunk.

– Mennyivel járnak előttünk külföldön a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői közösség tagjai?

– A trend növekedést mutat. Ezt nem szabad összemosni az ESG-alapok számának és volumenének növekvő tendenciájával. Az ESG leegyszerűsítve egy mérési módszertan, amellyel a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok környezeti és társadalmi hatását jellemzik. Rokon, de nem ugyanaz, hiszen az impact investing mint eszköz a magvetői fázistól a tőzsdére menetelig alkalmas módszer egy vállalkozás bővülésének a finanszírozására. Ha kitekintünk a világba, azt látjuk, hogy a társadalmi vállalkozásokat és azok gyarapodását finanszírozó intézményi befektetők köre folyamatosan bővül. Egymilliárd euró méretű impact alapok alapját indította el a Gutmann Bank, egymás után indítják az impact alapjaikat az olyan nagy globális alapok, „játékosok”, mint a BlackRock, és dübörög a nagy-britanniai székhelyű Big Society Capital. Ezek a folyamatok számomra azt mutatják, hogy egyre többen tartják fontosnak a globális gazdaság szereplői közül a társadalmi és környezeti hatást.

– Mi szükséges ahhoz, hogy Magyarország ezen a területen megőrizhesse eddig megszerzett előnyét, s hogy a hazai „impact befektetői iparág” növekedjék?

– Hasonlóan a több évtizedes német és a fél évszázados amerikai gyakorlathoz, itthon is mind több vagyonos magánszemély érdeklődik a társadalmi és környezeti hasznosságú invesztíciók iránt. Ez jó kezdet, és az is kedvező, hogy a Magyar Nemzeti Bank elindított egy intenzív szakmai párbeszédet a fenntartható befektetési piac támogatása érdekében.

Vagyis egyszerre látható az a tendencia, hogy a magánvagyonokban lezajló generációváltás közben a vagyonos magánszemélyek a pénzükkel olyan ügyeket akarnak finanszírozni, melyek a profiton túl hatással vannak a környezetünkre és az emberek valós problémáinak a megoldására. Továbbá az állam mint szabályozó vagy mint market maker – azaz piacteremtő – kiemelkedő szerepet játszik itthon is a társadalmi és környezeti hatású befektetések számának a növekedésében.

Ezen az úton kell a lendületet megőrizve

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| PÉNZ BESZÉL |

46 | FIGYELŐ 2021/26

F_45-47_hasznos_befektetesek_Mol_hirdi.indd 46

2021. 06. 28. 17:29

02/ /LPR )LJ\HORŶ

| PÉNZ BESZÉL |

NÉVJEGY

továbbhaladni, és akkor elérjük a célunkat.

Fontos az is, hogy a már meglévő impact alapok minél több együttes befektetést alkalmazzanak más európai, hasonló célú alapokkal, illetve minél több olyan második körös invesztíció szülessen a hazai társadalmi vállalkozásoknál, melyekkel egy-egy külföldi impact kockázatitőkealap minősíti, megerősíti az adott társaság és ezáltal az adott alapkezelői csapat munkájának a nívóját, s ezáltal egyre több nagy európai alapok alapja teszi fel majd a saját térképére Magyarországot.

– Van olyan konkrét társadalmi vagy környezeti vállalkozás, amelynek akár a befektetési történetét, akár a sikerességét szívesen hozná fel példaként?

– Sok kedvencem van, de nagyon szeretem a hazaiak közül a Matyo Designt, valamint a német csapatok közül az Auticon történetét.

Az Impact Ventures Zrt. és a PBG FMC Zrt. kockázatitőkealap-kezelők vezetője. 2001től, hazai és amerikai tanulmányai után a Citibank munkatársaként dolgozott, emellett több vállalkozást alapított.

2004-ben társalapítóként részt vett a Cryo Innovation felépítésében.

2007-ben alapító tagja volt a PBG Zrt.-nek, 2009-ben társalapítója az SSP nevű befektetési társaságnak.

2013-ban társaival együtt indította el a PBG FMC-t. Az FMC a JEREMIE program közreműködőjeként 2014 és 2016 között a rábízott tőke 93 százalékát 26 innovatív, korai fázisú vállalkozásba ruházta be.

– Mit kíván az egyesületnek a következő öt évben?

– Valójában semmi többet, mint amit az elmúlt öt esztendőben elérhettünk.

A régió egyik fontos társadalmi hasznossággal foglalkozó, arra koncentráló konferenciáját rendezzük meg immár 6. alkalommal ez év október 14-én. Egyre több olyan szereplő keres meg minket, aki csatlakozni akar ehhez az ökoszisz-

2015-ben kilenc társával együtt megalapította a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületét, amely mára az itthoni társadalmi és környezeti hasznosságú befektetésekkel foglalkozó ökoszisztéma egyik meghatározó társadalmi szervezete lett.

2018 decemberében bejegyezték az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t, amely a legnagyobb európai intézményi alapok alapja az EIF mellett.

2019 januárjától a Magyarországi Kockázati és Magántőke Alapkezelők Egyesületének az elnöke, valamint felügyelőbizottsági tagja a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelőnek.

témához, s tanulni akar annak működéséről. Számos rendezvényünk zajlik és zajlott a pandémia alatt is, vagyis maradéktalanul képesek vagyunk arra, hogy a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetési módszertan ismertségét elmélyítsük itthon. Azt szeretném, hogy mindezt továbbra is így tudjuk folytatni.

TÓTH BALÁZS

HIRDETÉS

Útra kelnél, de nincs mivel?

A MOL Limo akár több napra is a tiéd lehet!

A MOL Limo közösségi autómegosztó részletei: mollimo.hu

F_45-47_hasznos_befektetesek_Mol_hirdi.indd 47 02/ /LPR )LJ\HORŶ [ LQGG

2021.

06. 28. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

MEGÉREZTE A RECESSZIÓT A PÉNZPIACI SZEKTOR IS

BIZTOSÍTÓK, PÉNZTÁRAK, TŐKEPIAC | Az elmúlt esztendőben több pénzügyi szektor növekedése elmaradt az előző évekétől, de a piacok többségében a bővülés nem torpant meg. A háztartások előtakarékoskodási, befektetési eszközeiből a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzet ellenére sem volt kiáramlás, sőt a lakosság további megtakarításokat halmozott fel – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében. A jegybank szakértői szerint ettől az évtől ismét gyorsabb növekedési ütemre válthatnak a piacok.

Az MNB szakértői a jelentésben emlékeztetnek arra, hogy a gazdasági teljesítmény alakulását a 2020-as rendkívüli év eseményei és az emiatt meghozott intézkedések határozták meg, ami kihatott a biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői és a nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások szektorára is.

A hazai gazdaság teljesítménye tavaly 5,0 százalékkal maradt el az előző évben mérttől a nyers adatok alapján, a múlt esztendő első hónapjaiban az infláció az euróövezet egészét tekintve mérsékelt volt, míg a hazai infláció tavaly a jegybanki toleranciasávon belül maradt, 3,3 százalékot mutatott.

48 | FIGYELŐ 2021/26

F_48-49_penztari jelentes.indd 48

2021. 06. 28. 17:30

FOTÓ: GETTY IMAGES

| PÉNZ BESZÉL |

A jelentés szerint a magyar háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt is tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110 000 milliárd forintot, ami 8,5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legdinamikusabb bővülést a betétek, a készpénzállomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén lehetett tapasztalni.

A biztosítók díjbevétele 2020-ban 1204 milliárd forint volt (fióktelepekkel együtt 1285 milliárdot tett ki), amely az előző évhez képest 4,7 százalékos emelkedés. Ez a GDP változásához viszonyítva örvendetes jelenség, azonban a korábbi években látott 9 százalékos növekedés megtört.

A tavalyi bővülés ismét a neméletágnak, főképp a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak (kgfb) volt köszönhető. A biztosítási szektorban az életági unitlinked, illetve a klasszikus termékek rendszeres díjbevétele a korábban megszokott módon nőtt, a hagyományos egyszeri díjas konstrukciók bevétele csökkent.

Tavaly az évközi díjakra még hatott a korábbi biztosítási adó díjakba való beépülése. A kgfb-hez kapcsolódóan az MNB szeptemberben vezetői körlevélben hívta fel a figyelmet a díjkalkulációk statisztikai megalapozottságának fontosságára, és nem kívánatos gyakorlatnak minősítette az extrém magas díjak, pótdíjak alkalmazását. A pandémia hatására az életbiztosítási ágon az új szerzéseknél, különösen a nyugdíjbiztosítások esetén csökkenést lehetett megfigyelni, a neméletágon az utasbiztosítások jelentősen visszaestek. Emelkedtek az életbiztosítási ág tartalékai, amelyeken belül az alacsony szolgáltatáskifizetések mellett meghatározó volt, hogy a tőkepiaci ingadozásokat lekövető unit-linked tartalékok hozamai 2020 végére összességében pozitívan alakultak.

Az élet- és a neméletágon sem emelkedett a kárkifizetések volumene 2020ban, sőt a korlátozások, a visszafogottabb autóhasználat miatt kevesebb kár keletkezett, a csökkenés hatására tavaly a korábbi évekhez hasonlóan magas jövedelmezőség jellemezte a biztosítási szektort.

Az önkéntes pénztári szektor mintegy 2,1 milliós tagságának vagyona 1700 milliárd forintra nőtt 2020-ban. Szektorszinten elmondható, hogy 153 milliárd forintra emelkedtek a tagdíjbevételek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a tagi befizetések és a munkáltatói hozzájárulások egyaránt emelkedtek, hozzáve-

Összességében az önkéntes nyugdíjpénztári szektor veszteségesen működött. tőleg 104 milliárd forintot tettek ki. Az egészség- és önsegélyező pénztárak esetén a tagi befizetések növekedése meghaladta a munkáltatói hozzájárulások enyhe csökkenését. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2020-ban a záró vagyonnal súlyozva átlagosan 4,1 százalékos nettó hozamot értek el, ami az inflációt is figyelembe véve 1,4-es reálhozamot eredményezett. Hosszabb távon még kedvezőbb értékek voltak, 10 éves távlatban 3,9, illetve 15 éves futamidőn 2,5 százalékot ért el a reálhozam.

Tavaly márciusban a tőkepiaci ingadozások után az MNB vezetői körlevélben hívta fel a pénztártagok figyelmét arra, hogy az első negyedéves, negatív értékelési különbözetből fakadó veszteség mellett érdemes a pénztárban tartani a megtakarításaikat, hogy elkerüljék a veszteség realizálását. Az egészségés önsegélyező pénztárak szolgáltatásai összegszerűen nem emelkedtek jelentősen, azonban tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya. Összességében az önkéntes nyugdíjpénztári szektor veszteségesen működött, amelyet főként egyes költségtényezők növekedése okozott.

A biztosításközvetítői piacon 2020-ban az életbiztosítási és a nem-életbiztosítási oldal eltérő képet mutatott. Az utóbbi-

aknál a jutalékbevételek növekedtek az előző évhez viszonyítva, ugyanakkor a közvetített díjak összege nem változott jelentősen. Az életbiztosítások esetén tavaly a közvetített biztosítási díjak csökkenése mellett a jutalékbevételek szintén mérséklődtek az előző esztendőhöz képest. A pénzpiaci közvetítők piacán tavaly a gazdasági környezet kedvezőtlenül hatott a gépjárművek vásárlásához kapcsolódó hitelekre, a vállalkozói kölcsönök nem nőttek, ugyanakkor a lakossági hitel- és pénzkölcsön-közvetítés dinamikusan emelkedett.

A nem bankcsoporthoz, azaz az öszszevont felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozások esetén 2020-ban növekedést csak a pénzügy lízingállományban lehetett tapasztalni. Javult a hitelés lízingportfólió, e téren azonban figyelembe kell venni a törlesztési moratórium hatásait. Ezen a téren jelentősen csökkent a szektor jövedelmezősége 2019-hez képest.

A befektetési szolgáltatók által 2020ban realizált 341,1 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalom összességében 12 százalékkal nőtt. A Budapesti Értéktőzsde teljes forgalma 2020-ban 19,2 százalékkal emelkedett, a növekedés az azonnali piacon volt erőteljes. Az árfolyamok csökkenése ellenére a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok piaci értéken vett állománya is bővült: a 39 077 milliárd forintos állomány 2,1 százalékos növekedést mutatott. A befektetési vállalkozások tavalyi, 12,8 milliárd forintos adózott eredménye 29,5 százalékkal nőtt 2019-hez képest, amely történelmi csúcsot jelent.

A 2020-as tőkepiaci turbulenciák ellenére a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon tovább nőtt, és ugyancsak rekordot ért el: a 2020 végi 10 668 milliárd forintos kezelt vagyon 4 százalékkal haladta meg az előző évi záróértéket.

A befektetési alapok nettó eszközértéke tavaly 7270 milliárdot tett ki, ugyanakkor az összes többi kezelt portfóliótípus, a nyugdíjpénztári, a biztosítói és az egyéb portfólió esetén is emelkedés volt megfigyelhető. A szektor jövedelmezősége csökkent, az alapkezelők adózott nyeresége 2020-ra 1,3 százalékkal, 45,9 milliárd forintra mérséklődött a 2019-es csúcshoz viszonyítva.

TÓTH BALÁZS 2021/26 FIGYELŐ | 49

F_48-49_penztari jelentes.indd 49

2021. 06. 28. 17:30

| TŐZSDE |

ÚJRA 100 DOLLÁROS LEHET AZ OLAJÁR A világ legnagyobb árupiaci kereskedőinek a várakozásai szerint hamarosan visszatérhet a 100 dolláros olajár. A Vitol, a Glencore, a Trafigura és a Goldman Sachs egyaránt erre számít, miután a jegyzések átlépték a 73 dolláros szintet. A várható további drágulás a legroszszabbkor jön inflációs szempontból, miután számos árupiaci termék, így például a réz vagy az építési fa ára is rekordszinten van.

KÍNÁLATI PROBLÉMÁK

Az olajár némi késéssel követi ezt a folyamatot (bár a jegyzések az idén több mint 33 százalékkal emelkedtek), miután az ágazati szereplők közül sokan arra számítanak, hogy a globálisan egyre erősödő „zöldhullám” hosszabb távon csökkenti a fekete arany iránti keresletet. A Financial Times által szervezett konferencián

azonban az iparág nagyhalai úgy vélekedtek: a világ nagy része még nincs felkészülve a tiszta energiára és az elektromos hajtásra való teljes átállásra.

Jeremy Weir, az egyik legnagyobb olajkereskedő cég, a Trafigura vezérigazgatója szerint a probléma nem is annyira a keresleti, mint inkább a kínálati oldalon van. „A globális feltárt tartalékok szintje 15-ről 10 évre csökkent. Öt esztendővel ezelőtt a szektor beruházásai éves szinten élérték a 400 milliárd dollárt, ez mára alig 100 milliárdra mérséklődött” – mondta.

Alex Sanna, a Glencore vezető olajkereskedője arra számít, hogy már csak néhány kedvezőtlen olajpiaci hír kell ahhoz, hogy a jegyzések elérjék a 100 dolláros szintet.

Russell Hardy, a legnagyobb független kereskedő, a Vitol vezérigazgatója ugyanakkor úgy gondolja, hogy a 100 dollár kétségtelenül egy „lehetőség”, viszont az OPEC-nek és szövetségeseinek – például Oroszországnak – elegendő kapacitásai vannak a kereslet kielégítéséhez.

Az oroszok például visszafogták a kitermelésüket a pandémia alatt. Hardy szerint a rendszerben jelenleg nagyjából napi 5 millió tonna tartalék van, vagyis ekkora mennyiséggel további beruházások nélkül lehet növelni a kitermelést.

Jeff Currie a Goldman Sachstól – ő „előre látta” az elmúlt évtized olajárrobbanását – amellett érvelt, hogy az árupiacok új „szuperciklus” előtt állnak (Kilőhetnek az alapanyagárak – Figyelő, 2021/8. szám). Felhívta a figyelmet arra, hogy a világszerte egyre jobban elterjedő zöldberuházásokhoz – amelyek jelentős állami támogatást is kapnak – nem zöldenergiára van szükség, vagyis a nagy inf-

FOTÓ: ANDREW BURTON, GETTY IMAGES

ÁRUPIACOK | A járvány lelassította a szektor beruházásait. A fellendülés által generált növekvő kereslet így felhajtja a fekete arany árát.

50 | FIGYELŐ 2021/26

F_50-51_olajreszvenyek.indd 50

2021. 06. 28. 17:31

NYISSÁK KI A CSAPOKAT!

rastrukturális beruházások szénhidrogénalapú energiaigénye igen nagy. „Becsléseink szerint 2000 milliárd dollár zöldberuházás napi 200 ezer hordó olajat használ fel” – mondta.

FOTÓ: JON NAZCA, REUTERS

GLOBÁLIS ZÖLDÜLÉS

Az olaj ellenértéke 2014-ben volt utoljára a lélektani határnak számító 100 dollár felett, s ezt követően elkezdődött az Egyesült Államok palaolaj- és palagázmezőinek a feltárása, valamint kiaknázása, ami lenyomta az árakat. Az amerikai kitermelés becslések szerint 50-60 dolláros fekete aranynál termel nyereséget. Az olajárak az évszázad elején jellemző hordónkénti 10-ről 2008-ra 100 dollár fölé emelkedtek a kínai kereslet robbanásszerű erősödésének eredményeként. Az árak – bár erős ingadozásokkal, de – e szint környékén maradtak a következő hat évben.

Hardy úgy véli, az olaj iránti kereslet globálisan 2030 körül ér a csúcsra. Azonban ezt követően sem lehet annak hirtelen zuhanására számítani, inkább a növekedési ütem ér el egy platót, valahol napi 100 millió hordó környékén, amelyet elő-

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése alapján a fekete arany iránti igény 2022-ben éri el a járvány előtti szintet. Tavaly a felhasználás rekordmértékben, napi 8,6 millió hordóval csökkent.

Az idén a szervezet becslései szerint 5,4, jövőre további 3,1 millióval nőhet az év végéig. Az IEA arra ösztönözte az OPECországokat, hogy „nyissák ki a csapokat” a nagyobb drágulás elkerülése érdekében. Az OPEC+ csoport (amelyben

63,35 41,47

52,43

49,49

64,04

OPEC-kosárár, éves átlagok, dollár 69,78

105,87

96,29

AZ OLAJÁR ALAKULÁSA

40,76

ször 2019-ben teljesített a piac. Várakozása szerint a feltörekvő és a fejlődő országok 2040 tájékán érik el azt a „zöldülési” szintet, amikor már jelentősebben csökken a fekete arany iránti igény.

Marco Dunand, egy másik nagy kereskedőcég, a Mercuria társalapítója azt mondja, ez év végére érheti el újra a kereslet a 100 millió hordó fölötti szintet. A magasabb árak nyomán ismét elindulhat a beruházási hullám az ágazatban.

Néhány nagy olajcég, köztük a BP és a Royal Dutch Shell a következő években olajkitermelése csökkentését tervezi. Beruházásaikat a részvényeseik nyomására egyre nagyobb mértékben a zöldebb energia felé terelik. A norvég állami olajvállalat, az Equinor a közelmúltban jelentette be, hogy tervei szerint 2030-ra invesztícióinak a fele már megújuló és kis széndioxid-kibocsátású energiahordozók előállításába áramlik.

109,45

KŐZETREPESZTÉSES OLAJKÚT ÉSZAK-DAKOTÁBAN. ÚJRA NYERESÉGES AZ AMERIKAI KITERMELÉS

107,46

| TŐZSDE |

’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21*

*Január–júniusi átlag.

Forrás: OPEC

a tagállamokon kívül például Oroszország is benne van) a várakozások szerint május–júliusban napi kétmillió hordóval növeli kitermelését.

Felhasználói oldalon a kereslet a légi közlekedésben tér magához a leglassabban, miután a kormányok ebben az ágazatban tartják fenn a leghosszabb ideig a pandémiához kapcsolódó korlátozásokat.

Az üzemanyagok iránti kereslet is lassan növekszik. A járvány kapcsán számos munkáltató ismerte fel az otthoni munkavégzés előnyeit, így kevesebben járnak majd munkába autóval.

Az IEA arra számít, hogy az emelkedő árakat az iráni olaj piacra ömlése törheti le, ám ennek az a feltétele, hogy Washington felfüggessze a Teherán ellen bevezetett szankciókat. Ha piacra kerül az iráni fekete arany, az a napi kínálatot 3,2 millió hordóval növelheti meg az év végéig.

A perzsa állam jelenleg 750 ezer hordó olajat exportálhat.

D. GY.

IRÁNI OLAJTANKER A GIBRALTÁRI-SZOROSBAN. LENYOMHATJA AZ ÁRAKAT, HA FELOLDJÁK AZ EMBARGÓT

2021/26 FIGYELŐ | 51

F_50-51_olajreszvenyek.indd 51

2021. 06. 28. 17:31

| TŐZSDE |

IPO | A tervek szerint a New York-i tőzsdére vezetik be a kínai közösségi utasszállító vállalat, a DiDi részvényeit. Az elsődleges részvénykibocsátással (IPO) 60 milliárd dolláros értékeltséget céloznak meg – osztotta meg értesülését a Reuters.

Hatvanmilliárd dollár lehet a közelgő IPO után a DiDi piaci értéke, amely azonban a kibocsátás részleteit ismerők szerint kevesebb, mint amire korábban számítani lehetett – derül ki a Reuters összefoglalójából, miszerint a kisebb értékeltség annak tulajdonítható, hogy időközben romlottak a növekedési kilátások, és a kínai technológiai cégekre vonatkozó szigorúbb szabályozás is nyomás alatt tartja a vállalat értékét, ráadásul a kínai piacfelügyelet trösztellenes vizsgálatot indított a DiDi ellen. Az Állami Piacszabályozási Hivatal (SAMR) azt vizsgálja, hogy a társaság tisztességtelenül kiszorított-e kisebb versenytársakat. Közben a szabályozó hatóság azt

is ellenőrzi, hogy a DiDi legfőbb, fuvarmegosztási üzletága által alkalmazott árképzési mechanizmus eléggé átlátható-e.

A cég korábban azt tervezte, hogy Hongkong lesz a tőzsdei bevezetés helyszíne, de végül New York mellett döntött – részben azért, mert aggályai szerint a hongkongi parkettre lépési kérelem szigorúbb ellenőrzés alá kerülhetne.

A DiDi IPO-ja lesz a legnagyobb kínai tőzsdei kibocsátás azóta, hogy az Alibaba 2014-ben 25 milliárdos forrást vont be, és valószínűleg ez lesz 2021 legnagyobb amerikai tőzsdei bevezetése.

A vállalat 13–14 dolláros ársávot határozott meg amerikai letéti részvényenként

FOTÓ: PAUL YEUNG, GETTY IMAGES

TŐZSDÉRE MEGY A KÍNAI UBER

52 | FIGYELŐ 2021/26

provident_figyelo_200x1 F_52-53_BET_provident_hirdi.indd 52

2021. 06. 28. 17:32

| TŐZSDE | NG SHU-KEI, A DIDI CHUXING HONG KONG MENEDZSERE TAXIBAN PÓZOL. NEM TŰNIK SOKNAK A KIBOCSÁTÁSI ÁR

(ADS). Összesen 288 millió részvényt bocsátanak ki; az emissziós ársáv tetejével számolva 4,03 milliárd dollár forrást vonna be a társaság. A cégnek megvan az opciója arra, hogy további 43,2 millió papírt adjon el, s ebből újabb 605 millió dollár pluszbevételre tehet szert.

A végleges árat a keddi amerikai piaczárás után határozzák meg.

A DiDi frissített tájékoztatója szerint a Morgan Stanley Investment Management jelezte, hogy akár 750 millió dollár értékű részvényt is jegyezne a parkettre lépés folyamán, a szingapúri Temasek pedig 500 milliónyit. A kínai társaság korábban 80–100 milliárdos piaci értéket célzott meg, értékeltsége egy évvel a 2017-es forrásbevonás után meghaladta a 60 milliárd dollárt.

A vállalat mögött Ázsia legnagyobb technológiai befektetési cégei állnak, köztük a SoftBank, az Alibaba és a

AZ EREDETI AMERIKAI Az Uber egy P2P-s utazásmegosztó személyszállító szolgáltatás. Székhelye San Francisco. A vállalatot Garrett Camp és Travis Kalanick alapította, 2009-ben. Céljuk egy olyan utazásszervező platform megvalósítása volt, amely a már korábban is népszerű utazásmegosztás lehetőségeit terjesztette ki.

Tencent. Kínán kívül a DiDi 15 országban működik, és világszerte több mint 493 millió aktív felhasználója van. A társaság vezérigazgatója, Cseng Vej tavaly azt mondta: a társaság célja, hogy 2022-re világszerte 800 millió havi aktív felhasználója legyen, s napi 100 millió fuvart teljesítsen.

SZ. CS.

HIRDETÉS

éve számíthatnak ránk www.provident20.hu

provident_figyelo_200x135_v1.indd 1 F_52-53_BET_provident_hirdi.indd 53

2021. 06. 21. 11:59:04 2021. 06. 28. 17:32

| GEOPOLITIKA |

VAJÚDTAK A HEGYEK Háromnapos tanácskozáson vitatták meg az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói, hogy a következő években miként változtassanak a monetáris politika eszközrendszerén. A napirenden szerepelt többek között a „zöld” monetáris politika és az inflációs célkitűzés rendszerének a felülvizsgálata is.

A pandémia kezdete óta ez volt az első olyan alkalom, hogy személyesen talál-

koztak a szakemberek. A napirendet az intézmény elnöke, Christine Lagarde tavaly szeptemberben bejelentett tervei határozták meg.

ZÖLDEGYEZSÉG

A cél az volt, hogy maximális konszenzust teremtsenek ezekben a kérdésekben, ám ebből vajmi kevés valósult meg. Idő azonban még van. Az eredeti elképzelések szerint a nyár végére kell kidolgozni az EKB által a következő esztendőkben

követendő monetáris politikát és az ehhez tartozó eszközrendszert. Hasonló átalakításra utoljára 2003-ban volt példa.

Lagarde már 2019 novemberében, amikor átvette a stafétát az előző elnöktől, Mario Draghitól, bejelentette, hogy változtatásokat tervez.

Az intézményt irányító tanács tagjai – 25 fő, köztük az eurózóna 19 tagállamának a képviselői – egyetértettek ab-

FOTÓ: FRANCISCO SECO, REUTERS

EURÓPAI KÖZPONTI BANK | Az EKB nagykutyái egyetértenek abban, hogy a zöldebb monetáris politikára kell törekedni. Az inflációs cél kapcsán azonban továbbra is nagy viták vannak.d

54 | FIGYELŐ 2021/26

F_54-55_EKB.indd 54

2021. 06. 28. 17:33

| GEOPOLITIKA |

ÖN MENNYIRE BÍZIK AZ EKB-BAN?

Az eurózóna tagállamaiban, a válaszadók százalékában Inkább bízik Inkább nem bízik 46 41 (6) (–4) Nem tudja

ban, hogy szükséges a zöldirányba való elmozdulás. Ez egyelőre csak elvi álláspont. Arról a korábbi, meglehetősen szélsőséges javaslatról nem született döntés, hogy a környezetet jelentősen szennyező cégeket kizárják a kötvényvásárlási programból. Ez pár hónapja nagy vihart kavart a tőkepiacokon.

Leghevesebb ellenzője az immár szokásos német–francia EKB-vezetés szinte állandó belső ellenzéke, Jens Weidmann, Németország központi bankjának az elnöke volt. Szerinte egy jegybanknak nem feladata, hogy ilyen normatív módon avatkozzon bele a piacok működésébe. Most azonban finomodott a szakember álláspontja, a tanácskozást követően közölte: támogatná az intézmény eszközvásárlási programjának a „dekarbonizációját”. Weidmann pálfordulása váratlan volt – korábban az elemzők arra számítottak, hogy ebben a kérdésben lesz a legnagyobb vita. Ami nem is csoda, lévén a német ipar nagy energiafogyasztó, így érzékenyen érinti a szabályozás ilyen irányú változása.

CÉLKÉRDÉS

Meglepetés volt az is, hogy az inflációs cél kérdésében viszont heves polémia bontakozott ki. Az EKB jelenleg „2 százalékhoz közeli, de kevéssel az alatti” inflációs célt követ, amelyet hosszú esztendők óta nem sikerült elérnie. Ez év májusában ugyan 2 százalékra nőtt a ráta, tehát elvben elérték a tervezett mértéket, azonban Lagarde és a központi bank más tisztségviselői is hangsúlyozták: a fogyasztói árak járvány utáni elszabadulását átmenetinek tekintik, így nem avatkoznak közbe, „átnéznek rajta”.

Az intézmény elnöke szerint a jelenlegi törekvés összezavarja az elemzőket és a piacokat is – vagyis változtatna rajta.

Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza és Olli Rehn, a finn jegybank elnöke azt javasolta, hogy az eurózóna is

CHRISTINE LAGARDE, AZ EKB ELNÖKE ÉS AZ EUROGROUP KÉPVISELŐI. A JEGYBANK BELEKÖNYÖKÖLNE A KÖTVÉNYPIACBA

13

(15) 2020/2021 téli felmérés (százalékpontos változás a 2020/2021 nyári felméréshez képest) Forrás: Eurobarometer

vezesse be az amerikai Federal Reserve (Fed) gyakorlatát. Ez abban áll, hogy az átlagos inflációt célozzák, vagyis tolerálják, ha az index átmenetileg a cél fölött vagy alatt van. A javaslat ellenzői szerint azonban ez csak még jobban összezavarná a piacokat és nagyobb terhet róna a központi banki kommunikációra. Ezért úgy vélik, sokkal hatékonyabb lenne, ha egyszerűen csak 2 százalékra törekednének. Felvetődött az is, hogy a brit jegybank, a Bank of England gyakorlatát követve sávos inflációs célt vezetnének be. A briteknél is 2 százalék az előirányzat, azonban plusz-mínusz egyszázalékos sáv van körülötte.

JEGYBANKOK A KRIPTODEVIZÁK ELLEN A Bank for International Settlements (BIS), a jegybankok nemzetközi szervezete közleményben hívta fel a figyelmet a stablecoinok veszélyeire. Ezek olyan kriptodevizák, amelyek árfolyamát – a virtuális pénzekre amúgy nagyon is jellemző szélsőséges árfolyam-ingadozások kiküszöbölése miatt – valamilyen fizikai eszközhöz, például nemesfémekhez kötik.

Egyfajta átmenet a kriptodeviza és a hagyományos pénz között.

A digitális fizetőeszközök piaca az utóbbi időben erős nyomás alatt áll, a befektetők a szigorodó szabályozástól tartanak. Erre utal az is, hogy a központi bankok által alapított Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, amely a világ legnagyobb befolyású bankszabályozási testülete, szigorúbb fellépést sürgetett a virtuális eszközökkel szemben. A BIS szerint a magánszemélyek, magántulajdonban lévő cégek által kibocsátott kriptopénzek és a stablecoinok aláássák a fizetési rendszerek stabilitását – szemben a jegybankok által kibocsátani tervezett digitális pénezkkel.

Szóba került az is, hogy az Európai Központi Bank nem reagál megfelelően a külső kritikára. Nemrég bevezettek egy új kommunikációs eszközt Az EKB figyel (ECB Listens) néven, amelyen úgymond a pórnép, az átlagemberek fogalmazhatták meg az intézménnyel kapcsolatos véleményüket. Itt a legtöbben azt kifogásolták, hogy a központi bank nem fordít elég figyelmet az ingatlanárak emelkedésére, továbbá kérdés volt, hogy mit tesz a munkanélküliség csökkentése és a bérszintek befolyásolása érdekében.

Ennek következtében az EKB várhatóan nyomást gyakorol majd az európai statisztikai hivatalra, az Eurostatra annak érdekében, hogy az általa számított fogyasztói árindexbe kerüljenek bele az ingatlanárak is. Ez azonban technikailag nem könnyű feladat – évekbe telhet, míg kidolgozzák rá a módszertant.

BIZALOMHIÁNY

A tanácskozáson az is elhangzott, hogy az EKB iránti bizalom nagyon alacsony szintű. Az Eurobarometer által készített felmérés szerint a 2020/21-es téli időszakban 46 százalékos volt az arány, ami jobb ugyan, mint az egy évvel azelőtti 40 százalék, viszont még mindig azt mutatja, hogy a közös európai fizetőeszközt használó állampolgárok számára nem transzparens, nem érthető a jegybank kommunikációja. Így Az EKB figyel platformot állandósítják, folyamatos lehetőséget nyújtanak a polgároknak a véleményük kifejtésére. Más kérdés, hogy ettől önmagában mennyivel lesz érthetőbb a kommunikácó.

Ez elsősorban az inflációs várakozások befolyásolása szempontjából fontos. Főleg abban a tekintetben, hogy a jegybank június elején a korábbi 1,5-ről 1,9 százalékra változtatta idei inflációs előrejelzését. 2023-ra azonban már ismét csökkenést, 1,4-et várnak éves átlagban – az energiaárak ez évi növekedése kiesik az indexből. Ugyanakkor a volatilis ármozgású tételektől (mint például az üzemanyagok és az élelmiszerek) megtisztított maginfláció az EKB előrejelzése alapján az idén várt 1,1-ről 2023-ra 1,4 százalékra nő.

DÓZSA GYÖRGY

2021/26 FIGYELŐ | 55

F_54-55_EKB.indd 55

2021. 06. 28. 17:33

| GEOPOLITIKA |

PÉNZÜGYI PAPÍROK | A Wall Street nagybankjai jövőre 200 milliárd dollárnál is többet – az éves profitjuk több mint 100 százalékát kitevő összeget – fizethetnek ki a részvényeseiknek.

PÉNZESŐ JÖN AZ AMERIKAI BANKOKTÓL Megtanulták a leckét a Wall Street nagybankjai: a jegybank stressztesztjén át kell menni, és akkor ők és a részvényeseik is jól járnak. Az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ugyanis ettől teszi függővé, hogy a felügyelete alá tartozó pénzintézeteknél elkezdődhetnek-e újra a sajátrészvény-vásárlások és az osztalékfizetések. A pandémia miatt számos jegybank, így a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is arra kötelezte a kereskedelmi pénzintézeteket – legalábbis erősen ajánlotta nekik –, hogy likviditásuk megőrzése, tőkehelyzetük stabilitása érdekében függesszék fel a részvényesi jut-

STRESSZMENTES STRESSZTESZT

Az USA nagybankjai pénzügyi szempontból jól jöttek ki a válságból, részben a kormányzati támogatások miatt, részben pedig azért, mert nagyon sokat kerestek a tőkepiaci turbulenciákon. Így a szektor túltőkésítetté vált, miután több mint egy évig szüneteltetni kényszerült az osztalékfizetést és a részvény-visszavásárlásokat. Az Egyesült Államokban a Fed megtiltotta a sajátrészvény-vásárlást és korlátozta az osztalékfizetéseket. A korlátozások feloldását az intézmény egy stresszteszthez köti, amelyet még a 2008-as pénzügyi válság után tettek gyakorlattá, s évente végzik el. (Ez a Comprehensive Capital Analysis

and Review – CCAR.) Ahhoz, hogy átmenjen a vizsgán, a 23 nagybanknak bizonyítania kell: elég szilárdan áll ahhoz, hogy egy tőkepiaci összeomlás, az amerikai gazdaság erős recessziója vagy egy ingatlanpiaci krízis esetén is stabil tud maradni, megőrzi fizetőképességét. A stresszteszt legfontosabb indexe az úgynevezett CET1-ráta, amely megmutatja, hogy az adott banknak van-e elegendő tőkéje. Ez az elsődleges alapvető (a legjobb minőségű) tőke, amely jellemzően részvényekből, eredménytartalékból és egyéb tartalékokból áll, s a kockázattal súlyozott eszközök arányát ismerteti.

A HÁZTARTÁSOK TÖRLESZTETTEK

A legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan CET1-értéke az idei első negyedév végére 206 milliárd dollárra nőtt az egy év-

FOTÓ: GREG NASH, REUTERS

tatásokat. (Idetartoznak a sajátrészvényvásárlási programok is, lévén erősítik az árfolyamot.)

56 | FIGYELŐ 2021/26

F_56-57_amerikai_bankszektor.indd 56

2021. 06. 28. 17:37

| GEOPOLITIKA | JANET YELLEN AMERIKAI PÉNZÜGYMINISZTER MEGHALLGATÁSRA ÉRKEZIK A SZENÁTUSBA. VISSZA A RENDES KERÉKVÁGÁSBA

vel korábbi 184 milliárdról. A Goldman Sachsnál a hasonló értékek: 85,2, illetve 75,5 milliárd. A Morgan Stanley-nél 94,3ről 74,7 milliárdra csökkent ez a mutató, gond azonban nincs, mivel a számára előírt rátánál több százalékponttal magasabb (17 százalék körüli) a CET1 mutatója. A bankok jellemzően a központi bank által előírt minimumon tartják a tőketartalékaikat, most azonban a korlátozások miatt bőven elég pénz van a mérlegükben ahhoz, hogy még úgy is megfeleljenek ennek, hogy pénzt juttatnak a részvényeseiknek. Ehhez jelenleg a részvény-visszavásárlási programok kevésbé alkalmasak, mint a járvány kitörésének idején lettek volna. Akkor ugyanis a piaccal együtt az amerikai bankpapírok is beszakadtak – óriási volt a bizonytalanság, senki sem tudta, hogy milyen mély lesz a válság. Tavaly szeptember óta azonban szárnyaltak a bankrészvények, a tőkepiaci kereskedés jutalékbevételei és a saját számlás ügyletek, valamint az USA gazdaságának javuló kilátásai szép nyereséget hoztak.

A Barclays várakozásai szerint az általa elemzett húsz amerikai nagybank mindegyike az éves profit több mint 100 százalékát fizeti ki jövőre a tulajdonosainak. A részvényesek így összességében csaknem 200 milliárd dollárral lehetnek gazdagabbak. A Fed által közzétett elemzés mintegy 500 milliárdos veszteséget állapít meg rendszerszinten, de hozzáteszi: a pénzintézetek így is kényelmesen teljesítik a tőkemegfelelési követelményeket. A veszteségek túlnyomó része a kereskedelmi cégek és az iparvállalatok hiteleinél következett be, a fogyasztási hitelek viszonylag jól teljesítettek – a háztartások a pandémia idején is rendesen törlesztették a kölcsönöket. A kereske-

delmi-, ipariingatlan-hitelek viszont különösen rosszul teljesítettek, 160 milliárd dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni ezeken a 23 nagybank.

OLTÁSI HELYZET

Ahogy javult a járványhelyzet az USAban, és egyre többen tudnak visszatérni a munkahelyeikre, a pénzintézeti szektorban éles vita bontakozott ki vakcinaügyben. A legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase a határozott megoldást választotta, s egy körlevélben szólította fel a munkavállalóit, hogy oltassák be magukat.

A levél még azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy kötelezővé teszik a dolgozóknak az oltást. A nagybank, amely világszerte 250 ezer embert foglalkoztat, július 6-tól szeretné visszaállítani a pandémia előtti munkarendet. A menedzsment fokozatosan képzeli el a folyamatot. Ahol jobb az átoltottsági helyzet, ott újra viszszaáll az ötnapos munkahét, ahol kevesebb a beoltott, ott a munkaidő felét kellene az irodában eltölteni. A vakcináláson átesett alkalmazottak számára már nem lenne kötelező a maszkviselés. A bankvezetés azt is kérte a kollégáktól, hogy közöljék beoltottsági státuszukat. Az amerikai adatvédelmi szabályozás ezt nagyon kényes kérdésként kezeli.

Egy munkavállalói érdekképviselet, a US Equal Employment Opportunity Commission tavaly decemberben közölte: a vállalatoknak jogukban áll kitiltani munkavállalóikat a telephelyekről, ha azok valamilyen – vallási vagy egészségügyi – okból nem oltatják be magukat.

A Goldman Sachs kevésbé volt aggályos: kötelező jelleggel előírta a beoltottság közlését alkalmazottainak. A cég szerint ez ahhoz kell, hogy megfelelően meg tudják szervezni a régi munkarendhez való minél szorosabb (és biztonságosabb) visszatérést. Ez a társaság ugyanakkor abból a szempontból megengedőbb, hogy bár erősen ajánlják az oltást, „tisztában vannak azzal, hogy a vakcináció választása egyéni döntés kérdése”. Közölték ugyanakkor azt is: aki nincs beoltva, azt csak negatív teszttel engedik vissza a munkahelyére.

SZIGORÚ STRATÉGIA

Az ügy napirenden van a Wall Street egy másik nagy pénzintézeténél, a Morgan Stanley-nél is. A vállalat közölte, hogy a munkavállalói és az ügyfelei közül csak az léphet be a New York-i irodáiba, akit beoltottak. Az intézkedések július 12-től lépnek hatályba. A cég már korábban bevezetett egy olyan rendszert, melynek keretében a vakcináláson átesett alkalmazottaknak külön munkaállomásokat alakítottak ki. A társaság oltási stratégiája jelenleg a legszigorúbb a nagy amerikai bankok körében. James Gorman vezérigazgató kijelentette, hogy ha az emberei biztonságban érzik magukat egy étteremben, akkor ennek a munkahelyre is érvényesnek kell lennie. A BlackRock, a világ legnagyobb eszközkezelője a közelmúltban jelentette be: az irodáit kizárólag a beoltott alkalmazottak számára nyitja meg.

D. GY.

Wells Fargo Morgan Stanley JPMorgan Chase Goldman Sachs Citi Bank of America

AMERIKAI NAGYBANKOK ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA 2016. VII. 1. = 100 százalék, napi záróárak havi átlaga 2016

*2021. VI. 23.

2017

2018

2019

2020

2021

*

260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 –20 –40 –60

+TWW¥X >FMTT +NSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021/26 FIGYELŐ | 57

F_56-57_amerikai_bankszektor.indd 57

2021. 06. 28. 17:37

| RÉGIÓ |

SZÉLÁRNYÉKBAN A ROMÁNIAI ENERGIAFÜZEK

Egyre többet szerepel a közbeszédben az alternatív, illetve megújuló energiaforrások fogalma. Ezzel együtt azt tartja, hogy változatlanul az alapoknál kell kezdeni például az energianövények ismertetését. Miért?

– Az elmúlt bő egy évtized alatt több romániai térségben nekiláttak az energianövények termesztésének, de meglehetősen különböző „megközelítésben”. Temesvár környékén például ma is van egy 400 hektár körüli energiafűz-ültetvény, próbálkoztak Dél-Romániában és a keleti Moldvában is, de nem nagyon volt kitartás a vállalkozókban, főleg, hogy a megfelelő értékesítéshez egész körülményegyüttesnek kell összeállnia. (Tavaly az országban mintegy 1117 hektáron termesztettek energianövényt, négy évvel korábban több mint kétszer akkora területen – a szerk.)

Háromszék (Kovászna megye) ebben a tekintetben pozitív kivétel, elsősorban azért, mert itteni termesztők hozták be az országba ezt a növényt, de a következetességük révén is, no meg azért, mert eleve igyekeztünk szorgalmazni az energiaforrások eme változata felhasználásához szükséges gazdasági ágazatok kiépíENERGIAFŰZ-ÜLTEVÉNY HÁROMSZÉKEN. 15 EZER HEKTÁRNYI TERÜLETEN LEHETNE TELEPÍTENI, AHOL MÁS NÖVÉNY TERMESZTÉSE NEM ALKALMAS

tését. (Háromszéken jelenleg 230 hektáron zajlik a termesztés.)

– Divatszakmaként tekintsünk a jelenségre, vagy tényleges szükségletként kezeljük?

– Kedvező konjunktúráról is beszélhetünk, de inkább egyre erősödő szükséglettel van dolgunk. Mifelénk a kétezres évektől vált lehetségessé a különböző új technológiák behozatala, addig többnyire export-import termékekre korlátozódtak a külföldi kapcsolatok. A svédek által „felfedezett” és kidolgozott energiafűz-termesztés tudásának a beszerzése szintén ebből az időből származik, s az ipari léptékű, gépesített termesztés perspektívája néhány romániai vállalkozó fantáziáját is megmozgatta. Az is vonzó volt, hogy ezeket az ültetvényeket olyan területeken is ki lehetett alakítani, amelyek más mezőgazdasági tevékenységre kevésbé voltak alkalmasak. Az ország legkisebb megyéjének számító Háromszéken is legkevesebb 15 ezer hektár erre alkalmas területet azonosítottunk, a robbanásszerű fejlődést viszont megakadályozta, hogy hamar kiderült: tulajdonképpen nincs mit csinálni a hatalmas mennyiségű biomasszával. A már említett temesvári vállalkozó is azzal keresett meg, hogy tudnánk-e segíteni magyarországi hőerőművekkel való kapcsolatok megteremtésében.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VAJDA LAJOS | Egyre sűrűbben emlegetett téma, mégis ellenlobbi, régi rossz rutin és tudatlanság fékezi az alternatív energiaforrások romániai térhódítását. A bioalapú források felhasználásáról, buktatóiról és lehetőségeiről, Székelyföld úttörő szerepéről nyilatkozott a Figyelőnek a Green Energy Innovatív Biomasszaklaszter elnöke, a Romániai Klaszterszövetség alelnöke.

58 | FIGYELŐ 2021/26

F_58-60_vajda_interju.indd 58

2021. 06. 28. 17:34

| RÉGIÓ |

FOTÓ: KOCSIS B. JÁNOS, ACCELERATOR

NÉVJEGY

– A „zöld” és más alternatív energiaformák hirdetésének a korában mi akadályozza a biomassza értékesítését?

– Leginkább a hőerőművek – és itt a környező országokban létezőkről is beszélhetünk – túlméretezettsége. Miközben bőségesen elegendő biomassza is a rendelkezésükre állna – ne feledjük, nemcsak energianövényekből, hanem ágakból, nyesedékekből is elő lehet állítani azt a bizonyos őrleményt –, a villamosenergia-termelők egy része a mai napig nem tud mit kezdeni a keletkező hatalmas hőenergia-mennyiséggel. Mi az egy megawattóra körüli teljesítményre képes kis rendszerek hívei vagyunk. Ehhez hasonló például a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Dália virágházé, amely a megyében megtermelt biomassza egy részét hasznosítja a közel 5 megawattos energiaigényéhez. De az erdélyi klímaviszonyok is ezt a fajta szükségletet indokolják. A helyi bio-, fa- és mezőgazdasági hulladéknak, de a városok háztartási hulladékának a kezelését is szorgalmazzuk, hogy valamennyi település képessé váljon a saját szükségleteihez mért biomassza előállítására. Mert mindenhol van legalább egy tízhektáros terület, ahol energiafüzet lehet termeszteni.

– Tapasztalható Romániában arra irányuló törekvés, hogy megfelelő jogszabálykörnyezet megteremtésével ösztönözzék ezt a tevékenységet?

– Ösztönzésnek nehezen lehetne nevezni, hogy az előző, szociáldemokrata kormány olyan határozatot hozott, hogy mezőgazdasági területen nem lehet energianövényeket termeszteni. Az energiafűz, -nyárfa, -sás, a miszkantusz néven ismert kínai nád, a paulónia vagy császárfa és az elefántfű került tiltólistára. Ezek után érezhetően csökkent az érdeklődés az ágazat iránt. Az energia biomasszából való előállítását addig erőteljes ellenlobbi igyekezett akadályozni, elsősorban a szél- és a napenergia-szektor érzékelt konkurenciát.

Ami igaz is lehet, ha csak az energia-előállítást tartjuk szem előtt. Mi azonban folyamatosan igyekszünk továbbfejleszteni ezt a koncepciót.

– Milyen irányba?

– Például környezetvédelmi-szociális megközelítésben: a hosszabb távon mérgező hatású fahulladék összegyűjtése munkahelyteremtéssel is jár. Ez elsősorban vidéki környezetben számít igen fontos vetü-

A Sepsiszentgyörgytől 50 kilométerre fekvő erdővidéki Nagyajtán született, 1955-ben.

1974-ben, a megyeszékhely Székely Mikó Kollégiumában érettségizett.

1979-ben a moldvai Jászvásár (Iași) műegyetemén vegyészüzemmérnöki diplomát szerzett.

A Romániai Klaszterszövetség (Clustero) alelnöke.

A Green Energy Innovatív Biomasszaklaszter elnöke.

A Romániai Inkubátorok és Vállalkozói Központok Szövetségének elnöke.

Tevékeny szerepet vállalt a ProWood klaszter (erdészet és faipar), az AgroFood klaszter (mezőgazdaság és élelmiszeripar), a textil- és divatipari, az ökoturisztikai, továbbá a regionális balneoturisztikai klaszter létrehozásában.

letnek. A körkörös gazdaság – lásd: hulladékból energia –, a fenntartható közösségek megteremtése, az energetikai kutatások ösztönzése tekintetében hasonlóképpen megoldáshiányban szenvedünk. Mert egyelőre változatlanul a tűzifával való fűtés az egyetlen mindenki számára hozzáférhető opció. Holott némi túlzással kéznyújtásnyira van az energianövényekkel kiegészített hulladékból nyert biomassza. Egy 500 kilowattos teljesítményű hőközponttal 2021/26 FIGYELŐ | 59

F_58-60_vajda_interju.indd 59

2021. 06. 28. 17:34

| RÉGIÓ |

például gond nélkül lehetne fűteni egy háromezres település valamennyi közintézményét. Romániában jelenleg 25 megawattos megújulóenergia-termelésről – 65 településen több 180 működő rendszerről – beszélhetünk. Az egységek Brassó megyében és Székelyföldön, elsősorban Háromszéken koncentrálódnak. Szórványosan más országrészekben is fellelhetők – pékséget, kisebb élelmiszeripari egységeket látnak el. Pedig ily módon a nagyvárosok közintézményeinek a hőigényét is ki lehetne elégíteni.

– Miközben talajrehabilitációra is alkalmasnak tartják ezeket a növényeket.

Ennek „bizonyítása” éppen zajlik Nagybánya környékén…

– Hatszáz hektáros, nehézfémekkel súlyosan terhelt területről van szó, arról a zónáról, ahonnan a 2000-es tiszai ciánszenynyezés is származott. De hasonló a helyzet

ott kitermelt biomasszával működő iskolai fűtésrendszer kialakítása, oktatás, képzés, szakmai tanácsadás. Ritka komplexitású program, amelyben természetesen rangot jelent részt vállalni.

– Minek köszönhetően kerülhet be ilyen rangos társaságba egy önökéhez hasonló civil szervezet?

– Mindenekelőtt a tudatos építkezés eredményeként. A klasztert úgy erősítgettük, hogy minél több nemzetközi programban igyekeztünk részt venni. Ugyanakkor kiemelten foglalkozunk az energianövény-termesztőkkel, a biomassza előállításával, a fűtéstechnikára szakosodott cégekkel és beszállítóikkal. Értékláncról beszélünk – a hulladékgyűjtéstől a táro-

A gáz bevezetése még központi cél, pedig vidéki környezetben leginkább a bioenergiát kellene hasznosítani. szinte valamennyi egykori bányavidéken.

A Nagybánya környékén futó projekt keretében zajló fitoremediáció folyamán például az energiafűz hasonló körülmények közötti viselkedését is nyomon követjük.

Nyolchektáros területen többféle növényt kipróbálunk, hogy melyik milyen mértékű szennyeződést képes magába szívni. Egy 2,6 millió euró értékű, uniós finanszírozású, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem által koordinált mintaprogramról van szó, amelyben egy romániai partnerek által alakított konzorcium vesz részt, köztük a Green Cluster is. A program egy létező, akut problémát igyekszik feltérképezni, amihez mi az energiafűz meghonosításában szerzett tapasztalatunkat szállítjuk. A talaj tehermentesítése mellett afelől is igyekszünk információt szerezni, hogy mi történik a helyben termelődő hulladékkal, miként lehet érdekeltté tenni a lakosságot a probléma megoldásában. Feladataink közé tartozik az

láson át az értékesítésig és a fűtésrendszer működtetéséig –, mert a különböző fázisok csak így állhatnak össze működő rendszerbe. De azt is irányítania kell valakinek, települések szintjén fel kell készíteni egy csapatot e tevékenységekre. A hitelességünket és a pályázatképességünket az is növeli, hogy több önkormányzattal, több neves romániai egyetemmel, valamint a Román Akadémiával is állandó munkakapcsolatban állunk. Utóbbiak biztosítják a tevékenységünk tudományos hátterét. Az idők folyamán természetesen többen igyekeztek elfoglalni a helyünket, „szerencsénkre” azonban rossz megközelítésben: az azonnali anyagi hasznot keresték, ez viszont ebben műfajban nem így működik.

– Hogyan tartja összeköthetőnek a bioenergia-termelést a sokkal szélesebb kitekintést feltételező bioalapú gazdasággal?

– Rögzítsük mindenekelőtt, hogy a bioalapú gazdaság nem jelent mást, mint a lebomlandó hulladékból innovatív technológia segítségével új terméket létrehozni. Ezt modellezi egy épp futó, a Román Akadémiával közös pályázatunk, a Bi-rural is, amelynek a célterülete Háromszék, erőssége pedig a biomasszarendszer. Még azelőtt jelölték ki a megyénket referenciaterületként, mielőtt – ismerve a korábbi munkánkat – jelezték volna, hogy bennünket is szívesen látnak. Ennek kifutása többek között a fenntartható bioenergia-rendszerek és közösségek létrehozására vonatkozó tudásanyag és tanácsadási potenciál lehet, amellyel többek között a regionális fejlesztési ügynökségek munkáját is segíthetjük. De a tudatosításhoz, az iskolai oktatáshoz szükséges anyagok is születnek e pályázati kutatás nyomán.

– A koronavírus-járvány utáni európai újraindítási programok vezérelvei segíteni látszanak ezt a tevékenységet. A román csomagban milyen mértékben van jelen az alternatív energiaforrások hasznosításának az elősegítése?

– Semmilyen mértékben. A román csomagot épp azért dobták vissza sokadszorra is, mert gyakorlatilag leporolt régi programok gyűjteménye, amelyben csak kismértékben szerepelnek a kor kihívásaira megfogalmazott válaszok. Az sem lenne korrekt, ha elhallgatnánk, hogy némi előrelépés még így is érzékelhető, de ez inkább annak köszönhető, hogy a „zöldesítés” ma az egyik legtöbbet emlegetett téma a világon. A politikumnak azonban nincs alapja hozzá, következésképpen eszközei sincsenek. Azért dolgozunk, hogy minél többet beszéljünk róla, mert még mindig a gáz falvakba való bevezetése az egyik megfogalmazott központi cél, miközben a vidéki környezetre leginkább szabott megoldás épp a bioenergia értékesítése lenne.

Amúgy jó szándékú kezdeményezések is ezért képtelenek célba érni. Itt van például a Sumal elnevezésű program, amellyel a fakitermelést igyekeznek monitorozni, és amelynek a segítségével máris sikerült visszább szorítani az illegális fakivágásokat. Csakhogy ez a rendszer nincs tekintettel például az erdőkarbantartások nyomán keletkező ágak, nyesedékek elszállítására, így hatalmas mennyiségű, biomassza-termelésre ideális faanyag reked az erdőkben.

CSINTA SAMU

60 | FIGYELŐ 2021/26

F_58-60_vajda_interju.indd 60

2021. 06. 28. 17:34

| RÉGIÓ |

A ROMGAZ KUDARCOS BERUHÁZÁSA

GÁZÜZEM | Leállt a legnagyobb folyamatban lévő zöldmezős román állami energiaberuházás, a Maros megyei Radnótra tervezett új erőmű építése. Bukarest felbontotta a 2016-ban, egy spanyol vállalattal kötött szerződést, miután a kivitelező már egy évet késett: legkésőbb tavaly nyárig kellett volna befejeznie a munkálatokat.

Románia regionális energetikai szereplő szeretne lenni, hiszen most is jelentős gáztermelő ország – tavaly 9 milliárd köbméterrel a második helyen állt az EU-ban a több mint két és félszer nagyobb mennyiséget kitermelő Hollandia után –, és keleti szomszédunknak még tekintélyes tartalékai vannak. Évtizedek óta problémát jelent azonban, hogy alig van állami beruházás, miközben a mindenkori kormány jól lefölözi a jelentősebb energiavállalatok nyereségét, hogy betömje az államháztartásban a lyukakat. Így ezek a részvénytársaságok szinte alig tudnak valamit a fejlesztésekre fordítani. Ez meg is látszik, hiszen a nagy potenciál ellenére Románia egyelőre távol áll azon céljától, hogy energia-csomóponttá váljon a térségben. A bukaresti gazdasági sajtó és az elemzők újabb megerősítését látják ennek a kudarcnak a radnóti hőerőmű építési munkálatainak a kisiklásában, amely nem volt váratlan, hiszen a felek hónapok óta keresték a továbblépés lehetőségét – sikertelenül.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

PANASZKODNAK A SPANYOLOK

Radnóton már létezik egy hőerőmű, amely a Romgaz állami vállalaté, ám a zöldmezős beruházással egy új, 430 MW-os kapacitású kombinált ciklusú létesítmény épült volna, amely gázzal működik, viszont a már meglévő egységhez képest környezetkímélőbben termelné a villanyáramot, kevesebb szénhidrogént használna, valamint nagyobb hatásfokkal állítaná elő az elektromos energiát. A 2016-os megállapodás a beruházást 268 millió eurósra taksálta, de a román sajtó szerint az összeg már elérte a 300 milliót, miközben a munkálatoknak csak a 90 százalékával készültek el. A szerződést Bukarest és a Romgaz a spanyol Duro Felguera SA és a román Romelectro SA alkotta konzorciummal írta alá. A spanyolok egy ideje jelezték, hogy nem elég a szerződésben megállapított pénzkeret. Részben arra hivatkoztak, hogy az építőipari szektorban a román hatóságok kiemelt minimálbért állapítottak meg, amely megnövelte az érintett cégek bérköltségét, másrészt a pandémiát hozták fel, hiszen ebben az időszakban jelentősen megdrágultak az építőipari anyagok.

Bukarest indokolatlannak tartja ezeket a panaszokat. A jobbközép kabinet szerint a 2016-os kontraktus eleve problémás volt, az akkor kormányzó, most ellenzékben lévő szociáldemokraták az állam szempontjából hátrányos megállapodást kötöttek.

Ugyanakkor megállapították, hogy a munkafolyamatban már a járvány előtt késéseket halmozott fel a Duro Felguera, amely a román sajtó szerint hazájában korrupciós botrányba is keveredett, és eljárás indult ellene odahaza. Virgil Popescu energiaügyi miniszter már tavaly júniusban elmondta a HotNews.ro hírportálnak, hogy a spanyolok anyagi gondokkal küszködnek. A román hatóságok ötször függesztették fel a szerződést kéthetes

FÚRÓTORONY A FEKETE-TENGEREN. A ROMGAZ BEVÁSÁROLNÁ MAGÁT A KITERMELÉSBE

időtartamra, amikor megpróbálták újratárgyalni a feltételeket, ami nem sikerült, ezért döntöttek végül az egyoldalú felbontás mellett. Mindenesetre 184 romániai alvállalkozó, zömmel kkv futhat a pénze után, hiszen összesen 11 millió euróval tartoznak nekik. Egyelőre nem tudni, hogy ez a fordulat mennyire késlelteti a radnóti munkálatokat. Nem kizárt, hogy a felek pereskedni fognak, így ki tudja, mikorra tolódik az erőmű befejezése.

A Romgaz 2019 végén ügyvédi szolgáltatást vásárolt, mert már akkor számított arra, hogy a beruházási vita bíróság elé kerül.

FEKETE-TENGERI KITERMELÉS

A radnóti projekt mellett a Romgaz más invesztíciókban is részt venne. Éppen a hetekben derült ki, hogy az állami gáztermelő cég kizárólagos tárgyalási jogot szerzett az amerikai ExxonMobil vállalattól a fekete-tengeri, Neptun Deep elnevezésű gázmező 50 százalékos részesedésének a megvételéről.

A kitermelési jogot felerészt az amerikaiak birtokolják, felerészt az osztrák OMV. Az ExxonMobil ki akar szállni az üzletből, a román állam pedig jó lehetőséget lát a Romgaz e projektben való részvételében. Október közepéig az amerikaiak csak a román vállalattal tárgyalnak részesedésük eladásáról. Az esetleges új felállásban az OMV lenne a becslések szerint 42–84 milliárd köbméteres gázmező operátora, de egyes elemzők még így is nehezen elképzelhetőnek tartják, hogy a Romgaz képes helytállni egy olyan bonyolult projektben, mint amilyen a tenger alatti földgázmező kitermelése. Hiszen a jóval egyszerűbb beruházást, a spanyolokkal tervezett radnóti erőműépítést sem tudta rendesen felbecsülni, előkészíteni.

BORBÉLY TAMÁS 2021/26 FIGYELŐ | 61

F_61_romgaz.indd 61

2021. 06. 28. 17:35

| RÉGIÓ |

HULLADÉKOT IMPORTÁL UKRAJNA

SZEMÉTHEGYEK | Becslések alapján Ukrajna teljes területének mintegy 7 százalékát borítja kommunális hulladék. Ez több mint 42 ezer négyzetkilométert, Dániához mérhető területet jelent. Az öt és fél ezer legális lerakón kívül körülbelül 30 ezer illegális szeméttelep található az országban. Ökológusok szerint az ukránok évente 10-11 millió tonna háztartási hulladékot termelnek, amelynek a tizedét sem hasznosítják újra. Ennek ellenére nő a hulladékbehozatal. hanem abban, hogy mindkét ország hulladékimportőr. A svéd gyakorlattal ellentétben északkeleti szomszédunkban a szemét 90-95 százalékát lerakókban, telepeken helyezik el, ahol egyes komponensek természetes lebomlása több száz évig is eltarthat. Mindeközben a másodlagos nyersanyagok feldolgozásával foglalkozó üzemek külföldön vásárolnak szétválogatott hulladékot.

KEVÉS AZ „ESZKIMÓ”…

A mintegy 41,5 milliós népességű, területileg Magyarországnál több mint hatszor nagyobb Ukrajnában mindössze 17

UNDORÍTÓ CSENDÉLET A BORZSAVÁN TAVALY SZEPTEMBERBEN. MENETRENDSZERŰEN, MINDEN ÁRADÁSKOR HATALMAS ADAG SZEMÉT ÚSZIK LE HOZZÁNK A TISZA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉRŐL

vállalat foglalkozik papírhulladék feldolgozásával, 39 cég profilja a műanyagok, 19-é külön a PET-palackok, 16-é pedig az üveghulladék újrahasznosítása. E számok arra utalnak, hogy egyelőre kevés vállalkozó lát nyereséggel kecsegtető üzletet a visszanyert nyersanyagok piacán.

Pedig a kisszámú hulladékfeldolgozó üzem legfeljebb 70 százalékos kihasználtsággal termel, de még ezt az eredményt is csupán alapanyagimport révén sikerült elérni. Ez év első öt hónapjában az ukrán cégek összesen 135 ezer tonna papír-, 22 ezer tonna műanyag- és több mint ötezer tonna üveghulladékot vásároltak külföldön a már említett 1,2 milliárd hrivnyáért. Persze sem a mennyiség, sem az összeg nem kirívóan nagy, de mégiscsak felháborító, hiszen az országban felhalmozódott több mint 50 millió tonna szemét legalább felét másodlagos nyersanyagként lehetne hasznosítani.

Szakértők szerint Ukrajnában évente közel másfél millió tonna papírhulladék keletkezik, miközben a papíripar másodlagos nyersanyag iránti igénye csupán egymillió tonna. Mégis, tavaly csak 700 ezer tonnát tett ki a begyűjtött mennyiség, a hiányzó 300 ezret importálni kellett.

FEHÉR HOLLÓ KIJEV MELLETT

A PricewaterhouseCoopers nemzetközi auditálóhálózat 2020-as jelentése alapján egy ukrán évente 230–330 kg ház-

F_62-63-Ukrajna-szemet.indd 62

FOTÓ: GETTY IMAGES

Általános megrökönyödést váltott ki az a napokban megjelent hír, miszerint Ukrajna ez év januárjától május végéig 1,2 milliárd hrivnya (12,9 milliárd forint) értékben importált hulladékot a környező államokból, például hazánkból, sőt a hetedik éve tartó súlyos politikai, katonai és gazdasági konfliktus ellenére Oroszországból is.

Az abszurd helyzetet a befolyásos Ukrajinszka pravda portál gazdasági kiadása elemzi részletesen. A cikk szerzője, Volodimir Rihlickij ironikusan jegyzi meg, hogy Ukrajna hasonlít Svédországhoz – persze nem abban, hogy a skandináv államban 99 százalékos az újrahasznosítás,

2021. 06. 28. 17:35

| RÉGIÓ |

KÁRPÁTALJÁRÓL SODRÓDÓ SZEMÉTSZIGETEK

A GYÖNYÖRŰSÉGES FŐTERŰ LEMBERG EGYIK LAKÓTELEPE NÉGY ÉVE. SOKÁIG GYŰLT AZ UTCÁKON A HULLADÉK, MIUTÁN KIGYULLADT A VÁROS 25 HEKTÁROS, HELYENKÉNT HATVAN MÉTER MAGAS SZEMÉTHEGYBŐL ÁLLÓ LERAKÓJA

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

tartási hulladékot „termel”, ami országos szinten átlagosan több mint 10 millió tonnát jelent. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy amennyiben kötelező lenne az egyébként 2018 óta törvényben rögzített szelektív hulladékgyűjtés, ennek a mennyiségnek legalább a 30 százaléka a körforgásos gazdaságba kerülhetne.

Azonban a szemét túlnyomó része vegyesen kerül a lerakókba, így a szerves anyagoktól szennyezett papír és műanyag nyereséges szétválogatása lehetetlen. Emlékezetes: pár éve a Lviv (Lemberg) mellett fekvő, 25 hektáros lerakóban kigyulladt a hulladék. Az oltás folyamán megcsúszott és négy tűzoltót maga alá temetett a helyenként hatvanméteres magasságot is meghaladó szeméthegy.

A hulladékkezelői infrastruktúra teljes hiánya miatt a vállalatok némelyike maga gondoskodik az alapanyag-ellátásról. Az egyik ilyen cég északkeleti szomszédunk legnagyobb műanyag-újrahasznosító és granulátumgyártó üzemét, a Kijev közelében lévő fasztyivi PolyGreent működteti. A 2014-ben létrehozott vállalat évi 800 tonna átválogatott műanyaghulladékot dolgoz fel. Az alapanyag 90 százalékát az országban szerzik be, azonban a folyamatos termelés biztosítása érdekében lakossági hulladékbegyűjtést is vállalnak, kizárólag szelektált műanyagot vásárolnak.

ÉVI NÉGYSZÁZMILLIÓ TONNA

Az ipari melléktermékek, maradék anyagok kezelésére 2012-ben létrehozott Recycling Solutions társaság vezér-

igazgatója, Dmitro Anufrijev szerint a nagyipari termeléssel együtt évente több mint 400 millió tonna hulladék keletkezik Ukrajnában, de legfeljebb az ötödrészét sikerül feldolgozni. Ennek a menynyiségnek csupán a 3 százaléka szilárd háztartási hulladék, mégis erről tudósít a leggyakrabban a média. Az ijesztő adatok ellenére létezik megoldás – ezeket a melléktermékeket nyersanyagként szükséges kezelni. Jó példa a nehézipar egyik fellegvára, Krivij Rih (Krivoj Rog), ahol egy éve a kohászati melléktermékek felhasználásával műtrágyát állítanak elő. A vegyipari üzem 11 millió dollárból, két esztendő alatt épült fel, a beruházás négy-hat év alatt térül meg.

A vezérigazgató elmondta, hogy megvizsgálták a szilárd háztartási hulladék hasznosításába való befektetés lehetőségét is, de addig kivárnak, amíg az országban kialakul a kedvező törvényi háttér. „Egyelőre alternatívaként ott vannak a szeméttelepek, ahová tonnánként 2 euróért lehet elszállítani és lerakni a hulladékot. Amíg az ár ilyen alacsony, mi motiválná az embereket arra, hogy felkeressenek egy távolabbi szemétégetőt, ahol az átvételi ár magasabb?” – tette fel a kérdést Anufrijev, aki szerint a cél az, hogy EU-s minta alapján oldják meg a problémát. Nyereségessé úgy válhatna a feldolgozás, ha tonnánként 20–50 euróért fogadnák be a hulladékkezelő te-

A Magyarországgal északkeleten határos megyében is komoly gondot okoz a hulladék összegyűjtése és kezelése.

Sőt, mivel járásonként legfeljebb egykét hivatalos lerakó üzemel, jobb híján a helyi önkormányzatok jelölnek ki ideiglenes szeméttelepet a települések közelében. Becslések szerint a lerakók 80-85 százalékban telítettek.

A települések 40 százalékában nincs megszervezve a szemét gyűjtése és elszállítása – közölte az Ukrinform hírügynökség –, ezért a lakosok gyakran az erdőszéleken, vízfolyások közelében dobják ki a háztartási hulladékot. Sajnos ez a fajta környezetszennyezés éppen a megye természeti szépségekben bővelkedő hegyvidéki településeire jellemző. Mivel szinte az összes kisebb-nagyobb vízfolyás a Tiszát táplálja, minden árvíz idején szeméthegyek úsznak a folyón Magyarország felé. Áder János államfő a Tisza és a Szamos által Magyarországra hordott nagy mennyiségű hulladék miatt egy éve levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Klaus Johannis román elnökhöz. Azt kérte: a keleti szomszédok vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében. A Tisza hulladékkal való szennyezése „immár tartós fenyegetést jelent a folyó törékeny ökoszisztémájára” – fogalmazott Áder János.

Azóta történt néhány reménykeltő kezdeményezés. Így például sok év után először felszámoltak néhány szemétszigetet a Tisza egyik mellékfolyóján, a Borzsán – igaz, még legalább ötvenet kellene likvidálni. Közel áll a teljes befejezéshez a 2015 óta Beregszász közelében épülő, évi 30 ezer tonna tervezett kapacitású hulladékfeldolgozó.

Egy másikat a gyógy- és ásványvizeiről Ukrajna-szerte ismert Polenai kistérség területén akarnak létrehozni. A kárpátaljai hulladék harmadának a befogadására tervezett üzem megépítése azonban 320 millió hrivnyába (közel 3,5 milliárd forintba) kerülne, de egyelőre ezt nem tudják biztosítani a költségvetésből.

lepek a szállítmányt. A szétválogatott nyersanyagokat feldolgoznák, a maradék elégetéséből pedig elektromos energiát lehetne termelni – utalt a távolabbi jövőre Anufrijev.

SZŐLŐSI HUNOR 2021/26 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Ukrajna-szemet.indd 63

2021. 06. 28. 17:35

| RÉGIÓ |

SREBRENICA MEGINGATTA A MONTENEGRÓI KORMÁNYT

VISZÁLY A KOALÍCIÓBAN ÉS BELGRÁDDAL | Szerbia a tiszteletlenség jelének tartja a montenegrói parlament állásfoglalását, amely népirtásként határozza meg a boszniai szerb hadsereg által 26 éve elkövetett tömeggyilkosságot, több mint nyolcezer, főként muzulmán bosnyák férfi és fiúgyermek lemészárlását. A podgoricai törvényhozás nyilatkozata feszültséget gerjesztett a december óta kormányzó koalícióban, amely könnyen széteshet.

Miután Ratko Mladić volt boszniai szerb hadseregparancsnokra Hágában jogerősen életfogytig terjedő börtönbüntetést mondtak ki népirtás és egyéb háborús bűncselekmények elkövetése miatt, a régióban ismét felszakadtak a nem annyira távoli múlt sebei. Két hete Mon-

tenegró 81 fős képviselőháza ellenzéki támogatással, kétharmados többséggel nyilatkozatot fogadott el, amely tiltja a boszniai Srebrenicában elkövetett népirtás tagadását vagy relativizálását, egyúttal július 11-ét az áldozatok emléknapjává nyilvánította.

A szerb politikusok azonban a mai napig nem hajlandók elismerni a vádat. Belgrád és a boszniai Szerb Köztársaság vezetőségének álláspontja szerint 1995-ben a bosnyákok lakta település mellett szörnyű háborús bűntett történt, de nem genocídium. Hasonló kije-

AZ ÁLDOZATOK EMLÉKMŰVE SREBRENICÁBAN. FIÚGYERMEKEK, APÁK ÉS NAGYAPÁK EGYÜTT HALTAK MEG A TÖMEGMÉSZÁRLÁSBAN

64 | FIGYELŐ 2021/26

F_64-65-montenegro_.indd 64

2021. 06. 28. 17:36

| RÉGIÓ |

lentést tett, illetve kétségbe vonta a nemzetközi bíróság legitimitását Vladimir Leposavić montenegrói igazságügy-miniszter is, akitől a parlament ugyanezen a június 17-i ülésen kis többséggel, de megvonta a bizalmat, és eltávolították tisztségéből.

FOTÓK: ELVIS BARUKCIC, MILOS VUJOVIC, EUROPRESS/AFP

PARLAMENTI ÁTSZERVEZŐDÉS

Mindez úgy történt, hogy az ellenzék (egy bosnyák kis párt javaslatára) kezdeményezte az állásfoglalást, majd vetette fel a tárcavezető szankcionálását is, és mindkettőhöz szereztek kormánykoalíciós szavazatokat.

Emlékezetes, hogy a 620 ezres lélekszámú, 29 százalékban szerb és 12 százalékban muszlim (bosnyák vagy albán) lakosságú kis adriai államot tavaly őszig Milo Đukanović jelenlegi köztársasági elnök Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) vezette harminc éven át, és az augusztus végi választásokon is relatív többséget szerzett, de nem talált elegendő partnert a kormányzáshoz, mert az ellenzék összefogott ellene.

A megmérettetésen jól szerepeltek a szerb nacionalista és szerbbarát tömörülések, azaz a Demokratikus Front (DF) és a Demokraták köré szerveződött választási blokkok, s a kormányzás érdekében összefogtak az albán származású Dritan Abazović vezette nyugati elkötelezettségű, újbalos Egységes Reformakció (URA) által dominált apró szövetség négyfős frakciójával.

A miniszterelnök a szerbek közös jelöltje, a szerb ortodox egyház által is támogatott Zdravko Krivokapić lett, helyettese pedig Abazović. A korrupcióellenesség kötötte össze őket, de a

A PODGORICAI PARLAMENT A NÉPIRTÁSRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT UTÁN. A 41 FŐS KORMÁNYKOALÍCIÓBÓL CSAK NÉGYEN SZAVAZTÁK MEG

DF eszmeisége lényegesen különbözik az URA-étól. Utóbbié közelebb áll Đukanović pártjáéhoz, csak az államfő módszereivel, kormányzási gyakorlatával nem tudott egyetérteni.

Most, a parlamenti határozat elfogadásakor az ellenzék mellett az URA és a szerbbarát Demokraták csoportja is igennel szavazott.

A miniszter menesztését az oppozíció és az Egységes Reformakció voksaival hagyta jóvá a parlament, a DF 27 fős frakciója ellenezte, a Demokraták tíz képviselője pedig tartózkodott.

Jelenleg a kormányban nincs egység, a parlamenti többség esetleges.

ELFORDULT A PÜSPÖKÖKTŐL

Szerbiában a vezetőség tagjai élesen reagáltak a montenegrói állásfoglalásra.

Aleksandar Vučić államfő a határozattal kapcsolatos kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy annak, aki szeretne együttműködni Szerbiával, tisztelettel kell viszonyulnia az országhoz és a néphez.

Ivica Dačić, a belgrádi parlament elnöke még a határozatot nem támogató Krivokapićnak is nekiment, és üzente, hogy ismét hallgatnia kellene a szerb ortodox egyház püspökeire, hiszen a

választási kampányban és győzelem után is hozzájuk fordult. (Valóban, jó viszonyt ápolt a koronavírusban elhunyt Amfilohije tengermelléki püspökkel, aki elkötelezett szerb nacionalista volt.)

Erre a podgoricai kormányfő közölte, hogy Montenegró szekuláris ország, és nem Belgrádtól vár utasításokat. Sőt, hazájának a szerbsége sohasem tekintett anyaországként Szerbiára, Podgorica a fővárosuk.

Kérdéses, hogy Krivokapić meddig maradhat miniszterelnök, mert a DF hallani sem akar róla, árulót kiált, egyúttal bojkottálta a kormány 200 napos tevékenységét bemutató parlamenti beszámolót, és új kabinetet akar a jelenlegi partnerekkel. Krivokapić azt állítja, hogy tűz és víz – a szerb nacionalisták és a montenegrói identitást hangsúlyozó Đukanović korrupt pártja – fogott öszsze ellene, hogy előre hozott választásokat idézzenek elő. Egyelőre azonban ez egyik nagyobb formációnak sem érdeke, viszont jövőre államfőválasztás lesz, amelyet könnyen össze lehet kapcsolni a rendkívüli parlamenti megmérettetésekkel. De addig is bármi történhet még.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/26 FIGYELŐ | 65

F_64-65-montenegro_.indd 65

2021. 06. 28. 17:36

| RÉGIÓ |

LENGYEL CSALÁDBARÁT STRATÉGIA

A NÉPESSÉGFOGYÁS ELLENSZERE | Egy 2040-ig szóló családtámogató tervet dolgozott ki a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja, amely több mint száz intézkedést javasol a termékenységi ráta fokozatos növelése érdekében. Ugyanis az eddigi családsegítő politika ellenére a demográfiai helyzet valamelyest romlott.

„Nekünk, PiS-eseknek a genetikai kódunkban van a lengyel családok támogatása. 2015 óta anyagi, kulturális és társadalmi szempontból is erősítettük őket. Minden lehetséges területen megtesszük ezt, mert nem vagyunk elégedettek a helyzettel” – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök az új stratégiának szentelt sajtótájékoztatóján.

A PiS eddigi családbarát politikájához – amelynek zászlóshajója az 500+, azaz a gyermekenkénti 500 złotys (39 ezer forintos) havi támogatás – illesztik hozzá az új stratégiát.

Az intézkedéscsomagot társadalomkutatók és más szakértők felmérése, illetve ajánlásai alapján állították össze, hogy a gyermekvállalás minden akadályát felszámolják. Kiderült, hogy a lengyelek mintegy 45 százaléka három vagy több utódot szeretne, mégis a termékenységi ráta tavaly csak 1,378 volt. A nemzedé-

gyelország népessége 33,951 millióra esett a tavalyi 37,958 millióhoz képest. A negatív születési ráta mellett a GUS a reproduktív korú (15–49 éves) nők számának csökkenését, illetve a társadalom gyors öregedését is előrevetíti.

MUNKAJOG

A 2040-es demográfiai stratégia az egzisztenciális biztonságot kívánja erősíteni a munkahelyi stabilitás és rugalmasság révén is. Így az egyik fő javaslat az, hogy a négy éven aluli gyerekek szüleinek garantálni kell a számukra megfelelő időbeosztást, vagy kérés esetén a részmunkaidős alkalmazást. Korlátozni fogják a határozott idejű szerződések megkötésének lehetőségét, így a 40 éven aluli munkavállalókkal legfeljebb kétszer, és csak összesen 15 hónapra lehet ilyen kontraktust kötni, mert a fő szabály a határozatlan időre szóló munkaszerződés lesz. Emellett mindkét szülő védelmet kap az elbocsátás ellen a gyermek életének első évében. Házastársak esetén pedig az apákat sem lehet elküldeni az anya terhessége idején. A munkáltató kötelessége lesz, hogy a szerződés aláírásakor tájékoztatást adjon a szülői szereppel járó minden jogról.

EGÉSZSÉGÜGY

A stratégia elkészítését megelőző felmérésekben a válaszadók közel 35 százaléka nyilatkozta, hogy az egészségügyi rendszer minősége (beleértve a gyermekgyógyászatot, a prenatális és a perinatális ellátást) befolyásolja a gyermekvállalási döntést. Ezért az egészségügyi kiadásokat a kormány jelentősen megnöveli.

Tervezik továbbá az önkormányzatokkal együttműködve a reproduktív egészséggel foglalkozó központok létrehozását.

Ezek átfogó, rendkívül speciális ellátást nyújtanának a terméketlen pároknak és a vetélés által veszélyeztetett kismamáknak.

kek pótlását pedig csak a 2,1-es arányszám garantálja, ami csupán 1989 előtt érvényesült, 1998 óta pedig 1,5 alá esett. A Család 500+ programra fordított hatalmas kiadások ellenére a PiS nem állította meg tartósan a demográfiai süllyedést, bár 2017ben volt egy kis fellendülés (1,45), utána romlott a helyzet. Tavaly 355 ezer gyermek született (a legkevesebb a második világháború óta), 2021 első negyedévében pedig több mint 5 ezerrel kevesebb baba jött világra, mint az előző év hasonló időszakában.

A Központi Statisztikai Hivatal (GUS) demográfiai előrejelzése azt feltételezi, hogy ha nem változik semmi, 2050-ben Len-

KRITIKA

A stratégiatervezet bírálói szerint az élettársi kapcsolatban élő pároknak is ugyanolyan jogokat kellene biztosítani, mint a házastársaknak. Felvetik például, hogy a javaslat csak a házasságban élő apáknak biztosítja az anya terhessége idejére vonatkozó védelmet, az élettárs esetén ez a munkajog nem érvényesülne.

Pedig a GUS adataiból kiderül, hogy a házasságon kívül születettek aránya Lengyelországban folyamatosan növekszik. Az 1990-es évek elején a gyerekek 7, 2000-ben 12, míg tavalyelőtt 25 százaléka élettársi viszonyban született. Tavaly mintegy 145 ezer házasságot kötöttek, 38 ezerrel kevesebbet, mint 2019-ben. „Meg akarjuk erősíteni a házasság intézményét, az élettársi viszonyban élők is kapnak némi támogatást, de hangsúlyozni akarjuk a hagyományos családmodell elsőbbségét” – így reagált a felvetésekre Marlena Maciąg család- és szociálpolitikai miniszter.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: MIKE KEMP, GETTY IMAGES

LENGYEL PÁR ÉRKEZIK, HOGY LERÓJA KEGYELETÉT FÜLÖP HERCEG EMLÉKE ELŐTT. A KÜLFÖLDÖN ÉLŐKET HAZACSÁBÍTHATJA A CSALÁDBARÁT STRATÉGIA

66 | FIGYELŐ 2021/26

F_66_lengyel_csaladtamogatas.indd 66

2021. 06. 28. 17:36

| RÉGIÓ |

BIZTOSÍTÁS VADKÁRRA Az utóbbi időkben egyre több panasz érkezik a szakhatóságokhoz, hogy az elszaporodott erdei állatok megdézsmálják a termést vagy háziállatot zsákmányolnak, mert gyakran bejárnak a lakóövezetekbe is.

A megoldást sokan az intenzívebb vadászatban látják, ám a kvótákat nem szabad túllépni.

NÖVEKVŐ VADPOPULÁCIÓ HORVÁTORSZÁGBAN Horvátország élővilága a területi adottságoknak köszönhetően igen változatos. A vaddisznó-populáció becslések szerint 28 ezer példányból áll, az őz- és a szarvasállomány 65 ezer, illetve 20 ezer egyedből, ám a vadásztársaságok szerint ezek a számok az idén túl szerények. A hegyvidéki területeken jelentős szürkefarkas-falkák élnek, a barna medvék száma az utóbbi időben jóval ezer fölé emelkedett (érdekességként: körülbelül ennyi a hegyi kecskék száma is).

Az állomány felügyeletéről – a vadászati tilalom alatt lévő nemzeti parkokat leszámítva – 1060 vadásztársaság mintegy 62 ezer tagja gondoskodik, akik valamivel több mint ötmillió hektárnyi területet próbálnak lefedni. A populáció kordában tartása viszont egyre nagyobb fejtörést okoz, hiszen – mint mondják – az állomány rohamosan nő, a törvények pedig nem tudnak mit kezdeni a helyenként akár ötszörös túlszaporulattal.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VADGÁZOLÁSNÁL BEVÁLT

A horvát vadászterületek mintegy 65 százaléka mezőgazdasági övezet, a termés pedig állandó veszélyben van – állítják a gazdák. A legtöbb kár a kukoricaültetvényekben keletkezik, a vaddisznók és a szarvasok előszeretettel fogyasztják a növényt.

De a többi szántóföldi kultúrát, sőt a bekerítetlen szőlő- és gyümölcsültetvényeket is dézsmálják. Az apróvadak – főleg a nyulak – bárhova bemásznak a zsenge tavaszi hajtásért.

Ez ugyan mindig probléma volt, de a károk nagysága valahogy rendre észszerű keretek között maradt. Ám az utóbbi időben a veszteségek egyre nagyobbak. Az agrártárca szerint tavaly országos szinten 15 százalékkal kevesebb termést takarítottak be a gazdák a vadak miatt. Az Agroklub mezőgazdasági portál rámutat, hogy egy szarvas naponta akár 10 kiló takarmányt is elfogyaszt, ami több száz állat esetében havi szinten már tetemes mennyiség.

A jelenlegi törvények értelmében a kárt a vadásztársaságoknak kellene kifizetniük, ám ez lehetetlen feladat, hiszen mindig vannak kiskapuk, és a pereskedés is rendkívül időigényes, arról nem beszélve, hogy a társaságoknak általában nincs is pénzük a veszteségek rendezésére.

Az agrártárca ezért azt tervezi, hogy a minisztérium és a vadásztársaságok közösen, a költségeket arányosan megosztva egy 60 millió kuna (2,81 milliárd forint) értékű biztosítást kötnek a vadállományra, amelyből fedezni tudnák a felmerülő károkat.

A módszert a közlekedésben már alkalmazzák. Így ha egy autós Horvátországban elgázol egy vadat, és abból kára keletkezik, akkor – ha nem volt ittas – a biztosító fizet.

HOBBIVADÁSZOK

A vadásztársaságok képviselői azt is a túlszaporulat okai között említik, hogy a sportvadászati egyesületek csak korlátozott létszámban vehetnek fel aktív tago-

kat. Sok hobbivadász befizeti a busás tagdíjat, de évente csak néhány alkalommal lő, nem meríti ki a rá eső kilövési kvótát.

Ez leginkább az Isztrián fordul elő, ahol immár népes vaddisznókondák járják a vidéket, s mivel egyre inkább szűkül az életterük, gyakran bejárnak a falvakba, olykor a városokba is. Manapság gyakori látvány a tengerben hűsölő vadkan. Pedig a sertéspestis visszaszorítása érdekében a vadászok jóval több disznót lőhetnek ki, mint a korábbi években. A hobbivadászok közül ezt a kötelességet csak kevesen teljesítik, de rókát vagy sakált is ritkán ejtenek el. Így ezek a fajok is túlnépesedtek, s ölik az apróvadat, a baromfit az Isztrián és Szlavóniában.

SZÉKELYFÖLDI RÉMÁLOM

A hegyvidéki gazdáknak elsősorban a szürke farkasokkal van gondjuk. Ezek a ragadozók főként a háborítatlan területekről, a nemzeti parkok környékéről mennek a legelőkre, s támadják, elorozzák a háziállatokat. A birka- és kecskepásztorok állandó készültségben vannak, de nemritkán a teheneket is elejtik a vadak. A pásztorok a kutyáikban bíznak, mert ők nem lőhetik ki a farkasokat. Akár egy egyed elpusztításáért is börtönbe kerülhetnek. A szintén védett barna medvék főként Lika hegyes vidékein garázdálkodnak, s újabban bejárnak a településekre is, de emberre még nem támadtak. A falusiak új szabályozást sürgetnek. Attól tartanak, hogy bármikor bekövetkezhetnek a romániaiakhoz hasonló támadások, tragédiák.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/26 FIGYELŐ | 67

F_67_vadallat.indd 67

2021. 06. 29. 14:14

| RÉGIÓ |

RAJONG A CSEH ÁLLAMFŐÉRT

A VÁRTNÁL ERŐSEBB A SZEZON AZ ADRIÁN Minden előzetes becslést túlszárnyalva érkeznek a turisták a horvát tengerpartra. Ehhez hozzájárult az is, hogy immár járványügyi korlátozás nélkül léphetnek az országba az EU polgárai. Nikolina Brnjac turisztikai miniszter közölte: a múlt vasárnap 287 ezer fő nyaralt az országban, 25 százalékkal több, mint amire számított. Addig a napig 1,8 millió látogató érkezett, és összesen 7,3 millió vendégéjszakát töltött el az Adrián. A legtöbben Isztriában voltak, a második legkedveltebb desztináció a Kvarner-öböl térsége volt. Nemzetiség, állampolgárság szerint a németek és az olaszok vezetik a rangsort, őket a horvátok, a szlovének és az osztrákok követik. Az idei adatok szenzációsak 2020 hasonló időszakához képest, hiszen minden megkétszereződött, de még mindig jelentősen elmaradnak a 2019-es hétmilliós létszámtól. A zágrábi kormány reméli, hogy folytatódik a kedvező tendencia, mert az idegenforgalom a gazdaság hajtómotorja. A befolyó több milliárd euróból fel lehet tölteni a jelenleg üresen kongó államkasszát. (A 2019-es csúcsévben több mint 12 milliárd eurót kasszírozott az ország a turizmusból.)

A tömeg jól észrevehető az utakon is. A Horvát Autópályák közleménye szerint a múlt hét végén 566 411 autós vette igénybe a sztrádákat, kilométeres sorok alakultak ki a fizetőkapuknál. A vendéglátás újjáéledésével egyidejűleg nő a szektorban a munkaerőhiány. Leginkább pincérre és szakácsra van igény, de szobalánynak, recepciósnak, kertésznek, sőt szállodamenedzsernek is szinte azonnal el lehet szegődni.

HORDÓSI

FOTÓK: 123RF, FIGYELŐ-ARCHÍV; PAVEL KOČIŠ/FACEBOOK

Miloš Zeman elnök megosztó személyiség. Sokan kívánják a távozását olykor meghökkentő nyilatkozatai és egészségi állapota miatt (cukorbetegsége kerekesszékbe kényszerítette, de továbbra sem veti meg az alkoholt és erős dohányos), mások a nép fiának tartják az egykori baloldali pártvezért.

Legodaadóbb híve egy 26 éves jesenicei építőmunkás, Pavel Kočiš, aki az államfő dolgozószobájának a mását rendezte be otthonában. A Zemanról szóló fényképes újság- és világhálós híreket lefotózza. A 12x7 centis fekete-fehér kópiákkal (a színes túl drága lenne) kitapétázta a helyiség falát, amelyet most 11 ezer felvétel díszít. A mennyezeten azokat a színes fotókat helyezte el, amelyeken együtt látható az elnökkel, de őrzi a Zemantól kapott rajzokat és egyéb ajándékokat (könyveket, levélbontó kést, belépőket a várbeli eseményekre stb.) is.

Nemcsak ő kap szuveníreket az államfőtől, ő is rendszeresen megajándékozza Zemant. Évek óta ő készíti az elnök számára az adventi koszorút, amelyet a tévénézők is láthatnak, amikor az államfő karácsonyi üzenetét közvetítik. A rajongó rendszeresen cigarettát, fehérbort, valamint saját termesztésű uborkát küld Zemannak, s havonta pénzzel járul hozzá kiadásai fedezéséhez. Ez az összeg korábban 500 korona volt, de tavaly kaparós sorsjeggyel nagyobb összeget nyert, ezért 750 koronára (tízezer forintra) nőtt az apanázs, és már növelni akarja az összeget.

Kočiš rajzokat és festményeket is készít az elnökről, ezeket rendszeresen elküldi neki. Az államfő egyet mindig a kézjegyével lát el, és visszaküldi rajongójának. Miloš Zeman köztársasági elnöki megbízatása 2023-ban lejár, de Kočiš megtartja a múzeumot. A következő államfő nem érdekelné, hiszen szerinte senki sem lehet olyan intelligens, mint az ő bálványa.

(LATI) 68 | FIGYELŐ 2021/26

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 06. 29. 14:15

| RÉGIÓ |

RÉSNYIRE NYITOTT A FÖLDPIAC

Évekig tartó halogatást követően július elsejétől lehetővé vált a termőföld adásvétele Ukrajnában, de még messze a valódi szabadpiac. Eddig földbirtokot csak bérbe lehetett adni. Az új törvény szerint 2024-ig csupán belföldi magánszemély vehet földet, de legfeljebb 100 hektárral rendelkezhet. Három év múlva már jogi személyek is vásárolhatnak, s akár 10 ezer hektárt is birtokolhatnak, viszont jelen állás szerint a külföldiek azután sem szerezhetnek tulajdonjogot. A jogszabály elővásárlási jogot biztosít a jelenlegi bérlőknek.

Ukrajna területének mintegy háromnegyede, csaknem 43 millió hektár alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ennek 40 százaléka kiváló adottságú csernozjom, amely világszinten a negyedik legnagyobb minőségi földterület.

A kolhozok (szovjet mezőgazdasági termelőszövetkezetek) megszűnését követően, a 2000-es évek kezdetéig közel 28 millió hektár földet osztottak szét az egykori gazdaságok tagjainak, de termelési eszközök hiányában a legtöbben képtelenek voltak megművelni birtokukat, ezért időközben zsebszerződéssel értékesítették vagy bérbe adták azt.

Roman Lescsenko agrárpolitikai miniszter nemrégiben úgy fogalmazott, hogy „a fő folyamat 2021-ben a földértékesítési moratórium évtizedei alatt kialakult viszonyok legalizálása lesz”. A tárcavezető szerint amennyiben ötvenéves bérleti szerződést kötöttek a földre, akkor ezt adásvételi szerződés váltja fel, amelyben nem szerepelhet a minimális felértékelési értéknél kisebb összeg.

Jelenleg egy hektár mezőgazdasági földterület normatív átlagára 30 ezer hrivnya (mintegy 323 ezer forint), azonban a moratórium feloldását követően a szakértők növekedésre számítanak – a 10-15 ezer eurós (3,5–5,2 millió forintos) árat is elképzelhetőnek tartják.

SZŐLŐSI

IZRAELI VÍZTISZTÍTÓK A SZERBEKNÉL

Szerbiában 1500 köbméter ivóvíz jut a készletekből minden lakosra, ami jelentősen elmarad a jelenlegi 2500 köbméternyi európai uniós átlagtól – állapította meg a témával kapcsolatos belgrádi konferencián Mihailo Vesović, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai és szolgáltatásügyi vezetője.

Mint mondta, déli szomszédunknak a következő években mintegy húszmilliárd dollárt kellene befektetnie víztisztító projektek kivitelezésébe. Ehhez kétféle segítségre számítanak: EU-s pénzforrásokra és izraeli vállalatokra. A közel-keleti állam ugyanis bajnoka a víz újrahasznosításának. A múlt század második felében forradalmasította a víztisztítást – ma a szennyvíz 90 százalékát forgatják vissza a mezőgazdaságba.

Ez az arány Szerbiában csak 14,42 százalékos – mutatott rá a szakember. Hozzátette: számos izraeli cég érdeklődik a szerb gazdasági kamaránál e technológiai beruházások iránt. Elmondta még, hogy jelentős befektetésekkel a következő tíz évben déli szomszédunkban ötven-hatvan százalékos szennyvíztisztítási szintet lehetne elérni.

VIRÁG

SOK ÁLLATELEDEL FOGYOTT Tavaly jelentősen, 23 százalékkal megnőtt Romániában a háziállatok táplálékának a piaca, amely először érte el a 3 milliárd lejt (213 milliárd forint). Ilyen arányú éves bővülést még nem jegyeztek keleti szomszédunkban. A piaci szereplők szerint ez azzal magyarázható, hogy a lakosok többet tartózkodtak odahaza a koronavírus-járvány idején, és több háziállatot fogadtak be. Ráadásul a vesztegzár alatt kutyasétáltatásra hivatkozva igazolás nélkül ki lehetett járni a lakásból.

A várakozások alapján az idén tovább növekszik az állateledel-piac, s eléri a 3,6 milliárd lejt. A bővülés már jó pár éve megfigyelhető, 2015-től kezdődően 2021 végéig megháromszorozódik. A városi állattartás iránti igény összefügg a lakosság gyarapodó vásárlóerejével. A járvány előtt a mintegy 19 milliós népességű Romániában 4,1 millió kutyát, 4,3 millió macskát és 280 ezer házi madarat tartottak nyilván. Ez statisztikailag azt jelenti, hogy a háztartások felében volt legalább egy kutya vagy egy macska. A Ziarul Financiar című gazdasági lap szerint a románok főleg kutyát vásároltak vagy fogadtak örökbe a pandémia idején.

BORBÉLY 2021/26 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 06. 29. 14:15

| SKYNET |

ÚJFAJTA

DIGITÁLIS

KÁRTEVŐK BÁNYÁSZVÍRUSOK | Szaporodnak a pár éve felbukkant zsarolóvírusokkal történő attakok, a 2019-ben mért 41 után tavaly már a cégek 61 százalékát támadták az ilyen szoftverek. Akadt olyan nemzetközi nagyvállalat, amely közel 3,3 milliárd forintot fizetett ki ismeretlen zsarolóknak, hogy visszakapja rendszereit, adatait. Sőt új kártevők is megjelentek: ezek a kriptovalutákat ellopó, nagy megtérülést ígérő bányászvírusok.

MIRE FIGYELJÜNK?

A cégeken belül érdemes a dolgozók tudtára hozni, hogy a zsarolóprogramok a legtöbbször e-mailen keresztül támadnak. Elég gyakran ismétlik a szakértők, de nem lehet elégszer hangsúlyozni: az

ismeretlen címről érkező levelek csatolmányát csak akkor nyissuk meg, ha egy biztonsági program már átnézte, és nem talált benne vírust.

Akkor is legyünk nagyon gyanakvóak, ha látszólag egy-egy hivatalos szerv, illetve állami hivatal írt a vállalatnak.

Ausztráliában volt, hogy a hackerek az állami posta fejlécét használták, itthon pedig évekkel ezelőtt egy hamis levelet éppenséggel a köztársasági elnök képével próbáltak hitelessé tenni…

A KÖVETKEZŐ LÉPÉS

Azután, hogy megtörtént a baj, a vírus leblokkolta az adatokat, a követelést gyakran a rendőrség nevében fogalmaz-

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

Miközben a járványidőszak alatt a cégek körében felerősödött a digitalizáció, a kiberbűnözők is jóval nagyobb sebességre kapcsoltak. A Mimecast nevű biztonsági vállalat felmérése alapján tavaly a társaságok 61 százalékára csaptak le olyan zsarolóvírusok, amelyek rendszerint fontos adatokat titkosítanak le, majd az okozott károk visszafordításáért váltságdíjat követelnek. Egy évvel korábban ez az arány még 20 százalékponttal kevesebb volt.

A jelek szerint az idén sem nagyon javul a helyzet. A friss marha- és sertéshúsok globálisan vezető feldolgozója, a JBS például a minap 11 millió dollárt

(közel 3,3 milliárd forintot) csengetett ki egy bűnözőcsoportnak, miután egy zsarolóvírus miatt több üzemüknek is le kellett állnia. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a Colonial Pipeline vezetékhálózatot irányító rendszert is digitális támadás érte. Ami azért figyelemre méltó, mert ez az Egyesült Államok keleti partvidékének közel a felét látja el üzemanyaggal.

70 | FIGYELŐ 2021/26

F_70-71_skynet_zsarolovirus.indd 70

2021. 06. 29. 14:16

| SKYNET |

VADONATÚJ ZSAROLÓVÍRUST FEDEZTEK FEL

zák meg. Például közlik, hogy illegális tartalmat találtak a gépen, a bírságot pedig 24 órán belül át kell utalni egy megadott címre. Mivel a kis cégeknél gyakran feltört Windows, Microsoft Office van a PC-ken, esetleg akadnak szürkén foglalkoztatottak, az alkalmazottak vagy akár a társaság vezetői, tulajdonosai hamar kétségbeesnek.

Mondjuk azt már le sem ellenőrzik, hogy például a beidézett jogszabály létezik-e. Volt olyan vírus, amelyik az alábbi szöveggel állt elő: „Magyarország Büntető Törvénykönyve 301. cikke büntetésként meghatározza a HUF 50.000.000 (Ft) magyar forint összegű bírságot vagy az 5 évig történő szabadságvesztést.” Ha valaki utánanéz, rájöhet, hogy a kérdéses cikkely – amíg létezett egyáltalán ebben a formában – nem az illegális szoftverekre, hanem az árdrágításra vonatkozott. Nyilván a Google Fordítóéra emlékeztető szövegezés is több mint gyanús, elképesztően magyartalan. Nem meglepő, hogy a bűnözők egy-egy sablonszöveget eredetileg csak angolul fogalmaznak meg, majd gyakran online fordítóprogramokkal teszik át más nyelvekre.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

JÖNNEK A KRIPTOLOPÓK

Nálunk talán kevésbé gyakori, ám annál veszélyesebb, amikor egyes alkalmazottak a céges gépeken próbálnak kriptovalutákat tartani, esetleg azokat bányászni. Ez nyilván jobbára a frissen munkába állt 20-as és a fiatal 30as korcsoportot érinti. A legmodernebb kiberbűnözők manapság már kriptopénzekben utaznak. A Kaspersky IT-biztonsági cég jelentése szerint a bányászvírusok új, módosított változatainak a száma 2021 márciusában több mint a négyszeresére (3815-ről 16 934-re) nőtt az előző hónaphoz képest.

A Sophos kutatói azonosítottak egy Epsilon Rednek nevezett zsarolóvírust. Ez nyomokban hasonlít a REvil kártevő egyes részeihez. Érdekes, hogy a vírus maga egy lecsupaszított program, amely csupán a zsaroláshoz szükséges titkosítás végrehajtására képes. A további feladatokat az úgynevezett PowerShell-parancsok látják el, amelyek felkészítik a gépet a végső titkosításra. Ezeket úgy programozták, hogy módosítsák a tűzfalszabályokat, hogy létrehozzák a támadók távoli kapcsolatait, letiltsák azokat a folyamatokat, amelyek megakadályozhatják a titkosítást. Valamint töröljék a biztonsági másolatok készítését, hogy meggátolják a titkosított fájlok helyreállítását, töröljék az eseménynaplót, valamint magasabb szintű hozzáférést is szerezzenek az elkövetők. „Az Epsilon Red egy érdekes új zsarolóvírus. Valójában csak fájlok titkosítására használják, és nem célozza meg pontosan az eszközöket. Ha úgy dönt, hogy egy mappát titkosít, akkor mindent kódol benne. Sajnos ez azt jelentheti, hogy más futtatható fájlokat és programkomponenseket is titkosít, ami letilthatja a kulcsfontosságú programokat vagy az egész rendszert.

Ennek következtében a megtámadott gépet teljesen újra kell telepíteni” – tette hozzá Szappanos Gábor. A Sophos kiberbiztonsági szakértője szerint az olyan zsarolóvírusok, mint az Epsilon Red ellen a legjobb úgy védekezni, ha szervereken telepítünk minden biztonsági javítást.

SZAKÉRTŐI TANÁCSOK A bányászvírusok ugyanis arra szolgálnak, hogy kriptovalutákat lopjanak a megfertőzött eszközökről. E programokat a felhasználó tudta nélkül telepítik a gépre, ahol azután elkezdik elszipkázni az ott tárolt kriptókat, néha hatalmas károkat okozva. A Kasperksy „Malware Q1 2021” jelentése szerint a 2018-ban felbukkant ilyen kártevők 2020-ra viszszaszorultak, ám a bitcoin erősödésével újra sokan kezdtek kriptopénzeket venni.

A társaság szakemberei összesen 23 894 új bányászvírus-változatot fedeztek fel 2021. januártól márciusig.

A vállalat szoftverét használók körében ez év januárjában közel 188 ezer áldozatot regisztráltak, ám márciusban már 200 ezer felett volt az érintettek száma.

Január és március közt pedig összesen 432 ezer felhasználó eszközét támadta meg valamilyen bányászvírus. „Még túl korai biztosat mondani arról, hogy a 2021 első negyedévében megfigyelt trend tartósnak bizonyul-e. Mindenesetre úgy látszik, hogy a bitcoin és a többi digitális fizetőeszköz értékének a növekedése megújult érdeklődést keltett a bányászvírusok iránt. Ha a kriptopiac erős marad az idén, akkor valószínűleg még több felhasználót ér majd ilyen kártevő általi támadás” – mondta el Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

Telepítsen hatékony biztonsági megoldást a számítógépére.

Mivel a bányászvírusokat sokszor „riskware-ként” terjesztik, a biztonsági megoldások nem blokkolják őket automatikusan. Ezek beállításait azonban lehet úgy konfigurálni, hogy ezt a feladatot is elvégezzék.

A szoftverek mindig legyenek naprakészek az összes használatban lévő eszközön.

Azért, hogy a bányászvírusok ne tudják kiaknázni a sérülékenységeket, használjon olyan eszközöket, amelyek automatikusan észlelik a gyenge pontokat, és letöltik, majd telepítik a javításokat.

Kizárólag törvényes forrásból (például hivatalos alkalmazás-áruházakból) származó applikációkat telepítsen.

Forrás: Kaspersky

A jelentés emellett több más figyelemre méltó tendenciára is rávilágít. Többek között arra, hogy csökkent azoknak a felhasználóknak a száma, akiknek a mobileszközét vagy a számítógépét banki trójai vírus általi támadás érte, továbbá arra, hogy nőtt a trójai zsarolóvírusok módosított változatainak a száma: a 2020. negyedik negyedévi 3096-ot követően ez év első három hónapjában már 4354 ilyet találtak.

DEVECSAI JÁNOS–HALASKA GÁBOR 2021/26 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet_zsarolovirus.indd 71

2021. 06. 29. 14:16

| CAPPUCCINO |

A Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa időnként veszélyes helyzetbe is kerül, ha például műtét közben váratlanul felébred az altatásból a műtőasztalon fekvő gorilla vagy tigris. A Budapesten közel tízezer állat egészségéért felelős nemzetközi hírű szakember Gerald Durrell állatkertjében és Jane Goodallnál, Tanzániában is tapasztalatot szerezhetett.

A múlt héten azért nem tudtunk találkozni, mert elefántokat kísért – honnan hova?

– A győri állatkert igazgatója régi barátom. Ő is állatorvos, és szerintem nagyon klassz terveket valósít meg, például június végétől már afrikai elefántokat is láthatunk náluk. Ehhez viszont Győrbe kellett szállítani az állatokat.

Van, amelyik csak Nyíregyházáról érkezett, de kettő Franciaországból – én ez utóbbi két út során segédkeztem. A különleges stáb tagja volt a veszprémi állatkert igazgatója is, aki korábban elefántápolóként és -szállítóként is dolgozott, Európában jegyzett szakember ezen a területen.

– Hogy vesznek rá egy öt tonna feletti, agyarakkal felvértezett, nem feltétlenül boldog elefántbikát arra, hogy beszálljon egy speciális ládába, és békésen ott is maradjon 1900 kilométeren át?

– Ez óriási kihívás. Bár nagyon aprólékosan megtervezzük a folyamatot, még így sem biztos, hogy minden a forgatókönyv szerint történik. A helyi kollégákkal olyan részletekről is egyeztetünk, hogy a „beszállásnál” – amelyet mi „beládázásnak” hívunk – ki szólítja majd az állatot, kitől kapja a bódító injekciót, milyen útvonal ismerős, komfortos az elefánt számára a kamionig…

Az állat az utazás folyamán végig magánál van, eszik-iszik, a kanyarokban egyensúlyozik. Az alkalmazott bódítószerekkel mindössze azt kívánjuk elérni, hogy minél kevesebb stressz érje (hiszen nyilván autók dudálnak, motorok berregnek mellette), s egészségesen érkezzen meg a célállomásra. Mivel ez milliós nagyságrendű procedúra, a sikerességéhez szakemberek összehangolt munkája szükséges.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

DR. SÓS ENDRE

72 | FIGYELŐ 2021/26

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 06. 29. 14:16

| CAPPUCCINO |

– Délután két óra. Milyen feladatokon van már túl ma?

– A szokásos reggeli vizittel indult a nap, azaz két-három óra alatt végiglátogattuk az összes állatházat, és az ápolókkal egyeztettünk a következő napok beavatkozásairól. Az egyik pelikánunk sajnos elpusztult – huszonnégy éves volt, veseproblémákkal küzdött. Kezeltünk egy sántító lovat, mentett sünöket és vörösvércséket. Tréningeztük a kispandáinkat, és megállapítottuk, hogy egyre inkább képesek együttműködni velünk. Egyiküktől, aki szőrhiánnyal küzd, (kis fájdalommal járó) bőrmintát is tudtunk venni, amit nyugodtan tűrt – ez számunkra siker.

– Hogyan működik ez a tanulási folyamat, amely a mai, modern állatkertekben jellemzi az állatok és gondozóik kapcsolatát?

– A jellemző szemlélet már az, hogy pozitív megerősítéssel minden állat trenírozható – még az aranyhal is. Ennek a technikának az a lényege, hogy az állatot megdicsérjük és jutalmazzuk, ha azt teszi, amit elvárunk tőle – a jutalom lehet táplálék, simogatás, jó szó, játék is. Itt nem cirkuszi mutatványokról van szó, hanem egyrészt természetes viselkedési formákról, amelyek az állatok számára is élvezetesek, és szórakoztatóbbá teszik a napjukat. Másrészt olyan mozdulatok megtanulásáról, amelyek megkönnyítik az orvosi vizsgálatok, a szükséges beavatkozások elvégzését. Egy lovardában a ló számára teljesen magától értetődő a lábápolás, a patkolás. De ugyanezt meg lehet tenni zsiráffal, orrszarvúval vagy elefánttal is, ha a folyamat konzekvens, szabálykövető, és profi állatápolók működnek közre. A tréningezés folyamán az állatok megtanulják odanyújtani a lábukat vagy a fülüket, s hagyják például, hogy vért vegyünk tőlük. Engedik, hogy belenézzünk a szájukba vagy megmérjük a hőmérsékletüket. Ezzel elkerülhetjük a komoly logisztikát igénylő, rizikós és költséges altatás közbeni vizsgálatot vagy kezelést. Legutóbb az elefántbikánknál, Assamnál figyelhettük meg azt a bizalmat, hogy egy begyulladt, fájó testrészét engedte napi rendszerességgel átmosni a teljes gyógyulásig – ez az ápolók nagyon nagy érdeme.

NÉVJEGY Az Állatorvostudományi Egyetem első évfolyamos hallgatójaként kopogtatott be az állatkertbe, mondván: mindig is egzotikus állatokkal akart foglalkozni.

1995 óta dolgozik a Fővárosi Állat- és Növénykertben, 2003-tól vezető állatorvos, 2017-től természetvédelmi és állategészségügyi igazgató.

KEDVENCEK Könyv » Murakami Haruki: Tánc, tánc, tánc Film » A király beszéde Zene » Seal Hobbi » madarászat és kosárlabda Ahonnan merít, ha kimerül » „Mindenből, ami utazás, kaland” Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » állhatatos/hirtelen haragú Álom, amely még nem valósult meg » látogatás az Antarktiszon

– Hány kilót bír el a műtőasztal?

– Az állatkerti klinikára maximum 200-250 kilogrammos állatot szoktunk bevinni. A 130 kilós nőstény gorillánk és egy 114 kilós fiatal tigrisünk például feküdt ott már műtőasztalon, bár akkor kettőt összetoltunk.

– Van olyan állat, amelytől tart?

– Egyik állatra sem mondanám, hogy bármilyen ellenérzés miatt nem kezelem, de tény, hogy ebben a szakmában semmilyen felesleges kockázatot nem szabad bevállalni, és még így is adódhatnak veszélyhelyzetek. Például mindenképp tesztelni kell, hogy egy állat valóban bódult-e, mielőtt belépünk mellé.

Vagy ha meg kell fogni egy mérges kígyót, és nem az az ápoló van épp vele, aki ezt teljes biztonsággal képes menedzselni, inkább elhalasztjuk a vizsgálatot.

– Melyik állatukat bírja a legjobban?

– Az egyéniségeket. Például a már említett Assam elefántbika csodálatos állat. Egyrészt egy hústorony – ha mellette vagyok, elcsodálkozom, hogy lehet ekkora egy élőlény –, másrészt jóindu-

latú, együttműködő. De az orrszarvúak is közel állnak hozzám, vagy Chuij, az orangután vezérhím.

– Nemrég az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének az elnökévé választották. Ez mennyi pluszmunkát jelent?

– A tervezett havi két nap helyett lassan heti kettőt kell foglalkoznom vele (nevet). De sokat köszönhetek ennek az egyre professzionálisabb szervezetnek a tapasztalat-, kapcsolat- és információszerzés lehetősége miatt. Már európai szintű döntéshozók vonnak be minket a törvényhozásba, szakmai anyagok készítésébe; ez komoly lobbierőt jelent.

Például a Covid kapcsán is készítettünk egy állatkertek számára hasznos kutatást arról, mely fajokra – emberszabású majmok, nagymacskák – lehet veszélyes a koronavírus, hogyan csökkenthető a fertőzés esélye, vagy miként szűrhetők ezek az állatok.

– Mások kikapcsolódni járnak az állatkertbe. Ön hova megy, ha szeretné kiszellőztetni a fejét?

– Kilencéves korom óta madarászok, ez már életforma számomra. Szabadidőmben terepmadarász-versenyeken indulok – ha egy különleges faj érkezik az országba, megpróbálom elcsípni. Praktikus hobbi, mert mindössze egy távcső kell hozzá, viszont a kincskeresés izgalmát sem nélkülözi. Vannak olyan madarak, amelyek csak nagyon ritkán láthatók, vagy fel kell miattuk mászni egy ötezer méteres hegyre, esetleg hat-nyolc méteres hullámok között kell hánykolódni egy hajón. 2500-féle madarat láttam már életemben, de ez még mindig csak a negyede a világon élő madárfajoknak, úgyhogy állnak még előttem kihívások. Ez egy őrület, és szerencsére a családomat is sikerült megfertőznöm; már a feleségem is madarásznaplót vezet.

SZIGETI HAJNI

2021/26 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 06. 29. 14:16

| TÁRSADALOM |

BODÓ JUDIT | Szintén a Felvidékről származó férjével együtt húsz éve, nulla borászati tapasztalattal és egy utazótáskával érkezett TokajHegyaljára. Rövid időn belül a borvidék egyik meghatározó borászává vált, ez év júniusában pedig már átvehette a nagy presztízsű Borászok Borásza díjat, egy olyan elismerést, melynek különlegessége, hogy a szakemberek választják ki maguk közül a legjobbat.

AZ ASZÚ AZ IDENTITÁSUNK RÉSZE

74 | FIGYELŐ 2021/26

F_74-75_Borasz_BodoJudit.indd 74

2021. 06. 29. 14:17

FOTÓ: DANCSECS FERENC

| TÁRSADALOM |

Milyen érzéssel vette át a Borászok Borásza díjat?

– Meghatottan, de szeretném hangsúlyozni: ez az elismerés nem csak nekem szól. Kollégáim odaadó munkája nélkül én sem tartanék itt. Jelenleg négyen viszszük a Bott Pincét, és mindenki a saját feladatán belül a legjobb minőségben teljesít. Ez a díj viszont Tokaj-Hegyalja nélkül sem jöhetett volna létre, hiszen azok a pazar lehetőségek, amelyek egy itt letelepülő ember számára adódnak, páratlanok a világban. Életkortól függetlenül a szocializmus évei után mi vagyunk az első generáció, amelynek megadatik, hogy minőségben, turisztikai fejlesztésekben ismét visszarajzolja Tokajt a világ bortérképére. S ehhez az állam által nyújtott támogatások is nagymértékben hozzájárulnak. Egy borász számára óriási kihívás és lehetőség ez az időszak.

– Hogyan lehet Tokajt ismét a világ bortérképére rajzolni?

– Kivételes adottságú borvidéken élünk, amely az elmúlt húsz évben óriási fejlődésen ment keresztül. Amikor idekerültem, alig tudtam tíz olyan borászatot felsorolni, amelynek a nedűit el lehetett volna helyezni a világban. Ma legalább hatvanöt ilyen pincészet létezik. A minőséget borban és egyéb termékekben hosszú távon kell megalapozni, hiszen a folyamatosság elengedhetetlen feltétele annak, hogy Hegyalja tartósan a világ élvonalában maradjon. Azokat az értékeket és hagyományokat, amelyek a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódnak, fontos átadni a következő generációnak. A siker kulcsa a közös munka, az alázat és a minőségbe vetett hit. Meg kell értetni az itt élő emberekkel, hogy ez egy olyan lehetőségű borvidék, ahol, ha jó minőségben és tisztességesen dolgozik, mindenki megtalálja a helyét, és együtt sikerre vihetjük a régiót. Számomra Tokajban bort készíteni nemcsak lehetőséget jelent, hanem felelősséget is.

– Említette a hagyományőrzés fontosságát. De mit jelent ez a gyakorlatban?

– Az igazi tradíciókat könnyű megtalálni. Például itt van az aszú, amely nemzeti kincseink egyike. Ez az egyetlen olyan termék, amely sehol máshol a világban nem készülhet. Ezt fontos felismerni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Játékos módon már egészen kicsi kortól meg kell ismertetni a gyerekekkel a hagyományokat, ki kell vinni őket a szőlőbe és megmutatni nekik, hogy ezen a csodálatos tájon miként és miből készül a bor.

– Hogyan látja az aszú szerepét a mai társadalomban?

– Az aszú identitásunk része, egy olyan érték, amely meghatározza a létezésünket. Sok hungarikum van még, de egyik sem olyan, amely több évszázada ugyanazon lépések mentén készül el. Szerintem nincs magyarabb termék, mint az aszú.

Mi, borászok így kezeljük, és a fogyasztóknak is így kellene. Ha legalább karácsony alkalmával a magyarok megtisztelik azzal a borvidéket és a saját kultúrájukat, hogy egy pohár aszúval koccintanak, akkor már sokat tesznek Tokajért.

– Vannak olyan hangok a szakmában, miszerint a világ első, Bél Mátyás által 1730-ban megalkotott dűlőklasszifikációja elavult. Miként látja ezt a kérdést Tokajból?

– Ha bárhol máshol találnának egy ilyet, abból világszenzáció lenne. Nagyon sajnálom, hogy mi nem tudunk felnőni ehhez a feladathoz, s ezt történelmi tényként kezelni. Tudom, vannak hiányosságai, de a sok érdekütközés miatt ma sem tudnak tökéleteset alkotni.

Hiba lenne egy ilyen történelmi és kulturális értéket félrerakni.

– Van, aki beleszületik és van, aki beletanul a borászkodásba. Mint említette, ön az utóbbiak közé tartozik. A nulláról kezdés nehézséget vagy inkább áldást jelentett?

– Az élet a bor környezetében hihetetlenül gazdag és színes. Mi nem nehézségként, hanem kalandként és kihívásként fogtuk fel. A szőlő jó lelkeket farag belőlünk, megtanít alázatra és tiszteletre, így minden nehézséget könynyebb átívelni.

– Mit kell röviden tudni a Bott Pincéről?

– Egy saját hektárral és egy pici bérelt területtel kezdtünk 2005-ben, jelenleg 9 hektáron, öt különböző dűlőben folytatunk biogazdálkodást. Mivel

Az aszú identitásunk része, olyan érték, amely meghatározza a létezésünket. nem kihasználni akarjuk a természetet, hanem együtt szeretnénk élni vele, semmilyen káros anyagot nem használunk. Szőlőterületeink kilencven százaléka furmintból és hárslevelűből tevődik össze, a többi pedig muskotály. Évente közel 15 ezer palack bort készítünk, de pár esztendőn belül szeretnénk elérni a 25 ezret. Szinte fele-fele arányban külföldön és Magyarországon értékesítjük a nedűinket.

– Milyen Tokaj-Hegyalját szeretne látni a jövőben?

– Egy jóléti polgári társadalmon alapuló borvidéket, ahol mindenki a helyén van és fontosnak érzi magát.

NÉMETI SÁNDOR

2021/26 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Borasz_BodoJudit.indd 75

2021. 06. 29. 14:17

ÓKOVÁCS SZILVESZTER | Kevesebb mint kilenc hónap van hátra a kívül-belül megújuló Magyar Állami Operaház újranyitásáig.

Bár a több tíz milliárd forintos rekonstrukció tovább tartott, mint eredetileg tervezték, és számos kényelmetlenséggel is járt, az eredmény egy olyan dalszínház lesz, amely mindenben megfelel a XXI. századi kívánalmaknak – mondta a főigazgató a Figyelőnek adott interjúban.

Az operabarátok szemével nézve olyan régóta tart zárva az Operaház, hogy szinte már nem is emlékszünk, mikor láttunk utoljára előadást az Andrássy úton. Mi történt az elmúlt években az Ybl-palotával?

– 2017 nyarán programozott leállást hajtottunk végre, három évig készültünk rá. Eredetileg „csak” a színpadtechnika rekonstrukciója, néhány egyéb kényelmi beruházás – így a nézőtéri székek cseréje, okosfunkciója és a zenekari árok bővítése, a vizesblokkok felújítása –, vala-

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

KÖZEL AZ OPERA VÁRVA VÁRT ÚJRANYITÁSA

76 | FIGYELŐ 2021/26

F_76-78_okovacs.indd 76

2021. 06. 29. 14:19

| TÁRSADALOM |

mint az elektromos hálózatok cseréje és kiépítése volt tervben az ahhoz szükséges tíz hónapos zárvatartással. Ám közben a kormány mégis az épület teljes megújításáról döntött. Az ideális az lett volna, ha bezárás nélkül tudunk felújítani – mint az 1955 óta folyamatosan működő bécsi operaház teszi –, de végül négy és fél évre kellett becsuknunk a kapukat. Ezt az időszakot nagyon nehéz volt átvészelni, nem erre készültünk, így sok probléma és kiadás adódott. Ráadásul a saját bevételünk fő forrását, az Operaház jegyeladását is nélkülözni kellett, márpedig az keresztfinanszírozta az Erkel Színház addigi „szociális” árait. Igyekeztünk turnékkal, fokozott Erkel színházi működéssel és az Eiffel Műhelyház építésével, beüzemelésével áthidalni az inger- és sikerszegénynek ígérkezett időszakot. S erre érkezett meg tavaly a koronavírus-járvány. A hosszú bezárás nagy veszteség volt mind anyagi és presztízsszempontból, mind a nézőknek és az előadóknak. Ugyanak-

kor azt is szögezzük le, hogy az épület és a hozzá kapcsolódó Hajós utcai, 12 szintes üzemházunk teljes felújításával most lesz egy kegyelmi évtizedünk, amelyben nem kell számos további problémával foglalkoznunk. Ugyanis az eredetileg betervezett fejlesztéseken túl a tető fedése, bádogozása, a pince, a nézőforgalmi terek restaurálása és az épület teljes klimatizálása is megvalósult e nagy leállás alatt.

– Az Operaház új, 2021–22-es évadának leginkább várt eseménye a felújítás utáni megnyitás. Mivel készülnek az újraindulásra?

– Újranyitó évadnak neveztük el a 2021– 22-est, amit egyrészt a pandémia utáni indulás, másrészt az Operaház 2022. márciusi újranyitása, harmadrészt pedig, ne felejtsük ki, az Eiffel Műhelyház ez év októberi hivatalos átadása is indokol. Az Operaház 2022. március 11–14-i újraindítási programja már nyilvános: határon túliak és Hunyadiak, Szilágyiak nevét viselő iskolák, intézmények képviselői számára nyilvános főpróbával, majd magyar szerzők műveinek a gálaelőadásával nyitjuk a kapukat. A harmadik estén Erkel Hunyadi Lászlójának a korhű előadása látható majd, a negyedik napon pedig Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza húsz év után a színpadunkra, ugyancsak magyar érintettséggel, hiszen Liszt-muzsikára táncoljuk el Habsburg Rudolf trónörökös tragikus történetét.

– Hogy vizsgázott az elmúlt években az Erkel Színház, amely az Operaház zárvatartása alatt az egyedüli opera-előadó helyként funkcionált?

– Az Erkel Színházról egy 15 éves stratégiai terv részeként került le a lakat 2013ban, bő hatesztendős hibernáció után. Csak festésre és a legszükségesebbek javítására jutott idő, mert tudtuk: évekbe telik, míg újra bejáratjuk, 2017 őszétől pedig az Operaház is leáll, akkorra tehát már mint Noé operai bárkája kell működjön. Négy éve át kellett szoktatnunk oda az Operaház addigi közönségét is. Az Andrássy úti palota bezárásáig csaknem egymillió lá-

NÉVJEGY Veszprémben született, 1969. december 31-én.

A győri Zeneművészeti Főiskolán magánénektanárként, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián operaénekesként, énekművészként és művésztanárként végzett.

1991-től jó néhány országban lépett fel dalesteken, oratórium-hangversenyeken és opera-előadásokban.

1996-ban a Budapesti Kamaraopera és a Filharmónia szólistája lett.

1996–2000-ben a váci konzervatórium magánének- és operatörténettanára volt.

1999-ben tanácsadó lett az Oktatási Minisztériumban, 2000-től 2002-ig a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadójaként tevékenykedett.

2002–05-ben a Magyar Állami Operaház tagja, kommunikációs igazgatója volt.

2002-től 2010-ig a Hír TV műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott.

2010–11-ben a Duna TV vezérigazgatói posztját töltötte be.

2011-ben az Opera kormánybiztosává, 2013-ban főigazgatójává nevezték ki.

togatója volt az Erkelnek, igazán jól sikerült a visszavezetés. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az Operaház neoreneszánsz boltíveinek a világa nemcsak a művészetről, hanem a reprezentációról is szól. Így vannak olyan társadalmi rétegek, amelyek oda kötődnek, s nincs esélyünk máshová csábítani őket, a folyamatnak ez a része tehát tudottan nem lehetett száz százalékban sikeres. Egyébként a rekonstrukciós „mestertervünk” az Opera megnyitásával egyidejűleg folytatódik: az Erkel három ütemben – a hosszabb nyári szünetek alatt – számos belső fejlesztésen esik át, végül kívül is megszépül. Így elmondható, hogy az évtized közepére mindhárom játszóhelyünk – Operaház, Erkel Színház, Eiffel Műhelyház – olyan állapotban lesz, amely biztosítja legalább a következő két évtized nyugodt, három lábon álló biztonságos és az európai élvonalat eséllyel megcélzó működését. Látszólag nem tűnik nagy nyereségnek tizenöt év szakadatlan építkezése húszesztendőnyi béké2021/26 FIGYELŐ | 77

F_76-78_okovacs.indd 77

2021. 06. 29. 14:19

| TÁRSADALOM |

ért cserébe, de ha a stratégia belső határkövei járták is a sajátos táncukat, közben nemcsak rengeteg érték keletkezett a végig megtartott játszóképességnek hála, de a 183 éves nemzeti operajátszás egy sor olyan fejlesztésben is részesült, amelyről eleink nem is álmodhattak.

– Említette a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház októberi hivatalos átadását. Mi lesz az elsődleges szerepe ennek az intézménynek?

– Az Eiffel nem Janus-, hanem inkább „százhúsz” arcú komplexum. Komolyra fordítva: egyszer elkezdtem összeszámolni a különböző profiljait. Harmincháromig jutottam, plusz a jövő tervei. Helyet kapott itt egy nagy lemezstúdió, ahol teljes operákat lehet felvenni zene- és énekkarral, egy olyan – mozifunkcióval is ellátott – színházterem, ahol a hozzánk igazán be nem gyűrűzött XX. század és a kortárs világ műveit játszhatjuk, kísérleti és fúziós előadásokat hozhatunk létre, amelyeket nem érdemes nagy teátrumba vinni. Az egyik legfontosabb információ, hogy az Eiffel Bánffy Terme lesz a helyszíne a gyermekprogramoknak és a kortárs balettelőadásoknak is – utóbbi önmagában több mint negyven estét jelent majd. A műhelyházban 16 gyártóműhelyünk készíti a díszleteket, jelmezeket, kellékeket. Zene-, balettés három rendpróbaterem is készül a teljes értékű házi színpad mellett. Itt, ezen a telephelyen raktározunk mindent: 130 produkció értékeit, közöttük majdnem két kilométer ruhásszekrénnyi jelmezt. Belső park és tornapálya is épült, ahol a művészeink lazíthatnak. Ugyanez a tér kiszolgálja a létesítendő művészeti bázisiskolánkat is, ahol kétszáz gyermek tanul majd, a Gyermekkar és a Balettintézet növendékei. Az Eiffel valódi campusszá is válik, hiszen posztgraduális operastúdió, tanműhelyek, zeneiskolai termek szintén épülnek ott a következő években. A Kossuth térnél is méretesebb műhelyház látványosság is lesz, ugyanis a komplexum fő épülete, az Eiffel csarnok akkora, hogy a hivatalos avatás után az ország legnagyobb középülete lesz. Nagyobb tehát a Parlamentnél, és a nemzetközi operavilágban is egyedülálló, mert habár külön-külön minden igazán komoly operaház fel van vértezve a fenti funkciókkal, egyik sem tudta még egyetlen bázisra rendezni ezeket.

– A koronavírus-járvány nagy megpróbáltatás volt a teátrum számára. Bár az Operaháznak némileg szerencséje volt, hogy a felújítása erre az időre – is – esett, de az Erkel Színháznak így is be kellett zárnia. Miként vészelték át ezt az időszakot, hogyan tartották a közönséggel a kapcsolatot?

– Már a pandémia előtt is kacérkodtunk videóalapú eszközökkel – internetes közvetítésekkel, saját gyártású televíziós magazinnal –, de tény, hogy a járványhelyzet lökött át minket a cezúrán, amelyet korábban nem akartam átlépni, mondván: mégsem televíziós csatorna vagyunk. Viszont akkora igény lett e szolgáltatásra, hogy meglepve tapasztaltam: két szakmai szerelmem, az opera és a multimédia immár kéz a kézben jár minálunk.

Vettünk egy nagy levegőt, beszereztünk egy kameraszettet, amely mellé fel tudtuk fejleszteni a multimédiás csoportunkat. Az őszre már húsz kollégának ad ez a virtuális jelenlét feladatot. Erős visszajelzésnek tekinthető, hogy karácsonykor A diótörőnket több mint 200 ezren látták az interneten két nap alatt, de a művészeinkkel készített interjúk is nagyon népszerűek, csakúgy, mint ének- és zenekari művészeink kamara-előadásai. Öszszességében a járvány alatti nézettségünk bőven egymillió fölött volt, ami velem is megértette: a világ tényleg megváltozott.

S akkor a balettművészek táncoltak egy Jerusalemát, amely már önmagában félmilliós megtekintésnél jár.

– Milyen előadásokkal készülnek a 2021–22-es évadra?

– Immár tíz esztendeje tematikus évadokban gondolkodunk, de a 2021–22-es kakukktojás lesz az újranyitás – vagy még inkább a vírus – miatt. A nagytermi produkciók számában továbbra is tartjuk a világ legaktívabb operaházának londoni első helyét: nyolcvanegyféle művet játszunk egyetlen év alatt, a törzsrepertoártól a különleges művekig lényegében szinte mindent. Erről nem szokott írni a sajtó, de nincs a világnak még egy városa, ahol ilyen széles és mély merítést kapna a néző egyetlen évadban egyetlen intézménytől.

A 2021–22-es idényből kiemelném Debussytől a Pelléas és Mélisande-ot, amely majd 60 esztendeje, valamint Offenbachtól a Hoffmann meséit, amelyet csaknem 25

éve nem játszottak Magyarországon. Viszszatér a Kovalik Balázs-féle Mefistofele, új Parsifalt mutatunk be Almási-Tóth András rendezésében, valamint Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperáját, a régi magyar operasikert, amely egy hófogságos karanténhelyzetben játszódik. Az Operaház hatalmas színpadára készült Seregidarabok közül a Rómeó tér vissza most, de táncolunk Anyegint is. Sir Willard White afroamerikai basszista beáll a Porgy és Bessbe, de énekli Bartók Béla egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát is, hogy emlékeztessünk arra: mi bőrszíntől függetlenül engedünk mindenkit Bartók remekéhez, nem úgy, ahogy velünk a Porgy kapcsán ellenkezett a világ.

– A pandémia és a rekonstrukció jelentette szünet miatt lesz szükség valamilyen üzletimodell-váltásra?

– Az Operának egy jó évben körülbelül harmincszázaléknyi a saját bevételi aránya a summán belül. Ez most teljesen kiesett, csak az állami támogatás maradt.

Részint ügyes gazdálkodással, részint pedig kormányzati segítséggel sikerült túlélni nemcsak nekünk, hanem a rajtunk keresztülfolyó költségvetési pénzen a teljes magyar opera- és balettkultúrának is.

A párizsi operát érdemes példaként említeni, mert hasonló struktúrában működik, mint mi. Budapesten még most sem lehet olyan magasra emelni a jegyárakat, mint ott, miközben a kotta jogdíján keresztül a balettcipő vagy a fuvola áráig mindent nyugati színvonalon fizetünk; a neves rendezők, karmesterek, koreográfusok és énekesek gázsija nálunk is párizsi nívójú. Szélesre nyílt tehát az olló, mivel a párizsi társszínház működési költségének mindössze a 14 százalékán állunk, és létszámarányosítva itthon sem férünk fel a dobogóra. Mégis megyünk előre, az infrastruktúra-fejlesztés évtizede után a működési konszolidáció éveit reméljük.

Jövő márciustól újra hazánk magas művészeti kirakata leszünk az Operaház újranyitásával, és az ország frakkja kifogástalanul mutat csak igazán – ráadásul, ahogy elnézem, egyúttal a klasszikus európai kultúra letéteményese is Magyarország lesz a jövőben.

HELMECZI ZOLTÁN

78 | FIGYELŐ 2021/26

F_76-78_okovacs.indd 78

2021. 06. 29. 14:19

ÖSSZEKÖT MINKET A PIROS, A FEHÉR ÉS A ZÖLD

A Szerencsejáték Zrt. a nemzeti tizenegy, a magyar olimpiai és paralimpiai csapat stratégiai partnere.

TIPPMIXPRO.HU #összetartozunk

F_79_SZRT_hirdi.indd 79 LD_SZRT_EURO2020_IMAGE_200x292_Hirdetes_0528.indd 1

#maradjonjáték

2021.

06.10:01:02 29. 14:20 2021.

05. 31.

| SPORT |

HÁZHOZ JÖNNEK A CSODÁK

EURO 2020 | A Puskás Aréna már búcsúzott a tornától, de a négy budapesti mérkőzés sokáig emlékezetes marad.

Bár egyre nő a tét, szerencsére a legtöbb csapat nem taktikázza túl a meccseket, inkább kinyitja a gólcsapot.

Leginkább egy hatalmas üveg narancslekvárra emlékeztetett a Dózsa György út, amikor a klasszikus holland válogatott mezbe öltözött németalföldi szurkolók több ezren vonultak át együtt a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zónától a Puskás Arénához. A jókedvüket fokozta, hogy egyrészt a csoportkörben Memphis Depay, Georginio Wijnaldum és Denzel Dumfries vezérletével erőt mutattak, másrészt a sör 750 forintos korsónkénti ára nyugat-európai pénztárcával még akkor is megmosolyogtató, ha a stadionon belül már 1250 a díjszabás. Joggal hitték azt a holland drukkerek, hogy a kedvencek Ukrajna (3–2),

Ausztria (2–0) és Észak-Macedónia (3–0) ellen látott dinamikus, lendületes támadójátéka a csehekkel szemben is folytatható a budapesti nyolcaddöntőben.

KIFACSART NARANCS

A továbbjutás kérdését tekintve a többség előzetesen 95:5 százalékra saccolta az esélyeket, csak mert 100:0-t nem illik mondani. Ehhez képest Frank de Boer fiai egyenlő létszámnál is csak ötlettelenül gyömöszölték a labdát a csehek térfelén, és közben nemhogy tiszta helyzetig, valamirevaló lövésig sem jutottak el – a kaput végül a teljes 90 perc alatt

sem találták el. Ráadásul amikor a második félidő elején kiállították Matthijs de Ligtet – miután cseh gólhelyzetben elcsúszott és kézzel ütötte el a labdát –, az Oranje megindult a lejtőn. A csoportkört négy ponttal abszolváló (Skócia 2–0, Horvátország 1–1, Anglia 0–1) csehek megérezték az ellenfél gyengeségét, és előbb Tomáš Holeš, majd Patrik Schick is túljárt Maarten Stekelenburg eszén. Az utóbbinak ez már a negyedik találata volt a tornán, a dánok elleni negyeddöntőben akár a gólkirályi címre is bejelentkezhet.

Az utolsó tíz percben hiába próbált viszszajönni a meccsbe Hollandia, addigra a hajó elúszott.

FOTÓ: JUSTIN SETTERFIELD, REUTERS

BUKARESTI CSATA. KEVESEN HITTÉK VOLNA, HOGY A SVÁJCI VÁLOGATOTT FELÜLKEREKEDHET A VILÁGBAJNOK FRANCIÁKON

80 | FIGYELŐ 2021/26

F_80-81_Sport.indd 80

2021. 06. 29. 15:14

| SPORT |

Az Európa-bajnokság addigi legnagyobb meglepetésével búcsúzott Budapest, a Puskás Arénába a négy mérkőzésre annak ellenére kilátogatott 220 ezer ember, hogy csak az első kettőn volt érdekelt a magyar válogatott. A cseh– hollandon is kint voltak 55 ezren, a két résztvevőt buzdító hét-hétezer szurkolón kívül majd mindenki más magyar volt a lelátón.

Ennek megfelelően nem csoda, hogy a Ria, ria, Hungária rigmus időnként éppúgy felcsendült, mint Az éjjel soha nem érhet véget című sláger. Mint ismert, Marco Rossi együttese hajszálra volt a csodától, hogy továbbjusson a halálcsoportból, ahová a világbajnok franciák, az Eb-címvédő portugálok és a 2014-es vb-győztes németek társaságában került.

Emlékezhetünk, a Cristiano Ronaldo által vezényelt portugálok úgy nyertek 3–0ra, hogy a 80. percben még a mieink szereztek majdnem vezetést, de Schön Szabolcs gólját lesállás előzte meg, és a 84. percben már az ellenfél szerzett előnyt. A folytatásban Fiola Attila góljával a szünetben még vezettünk Franciaország ellen, akkor 1–1 lett a vége, a zárókörben pedig úgy játszott 2–2-t a válogatott Münchenben, hogy a németek végig az eredmény után futottak, az Allianz Arenában Szalai Ádám és Schäfer András ragyogó, illetve szemfüles fejesgóllal hívta fel magára a figyelmet.

FOTÓ: MTI

KIFIZETŐDŐ BRAVÚR

Több mint 3,5 milliárd forint folyt be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kasszájába az Európa-bajnokság pénzdíjaiból – számolt be az MLSZ tájékoztatása nyomán a Nemzeti Sport. Az összeg túlnyomó részét a kijutásért járó 9,25 millió euró adja, további egymilliót pedig a Franciaország és Németország elleni döntetlennel keresett meg Marco Rossi együttese. A csodaszámba menő továbbjutás plusz 1,5 millió euró (mintegy 525 millió forint) bevételt jelentett volna. Szabó Gergő sajtófőnök jelezte: a válogatott játékosai, stábtagjai minden esetben az elért eredmény alapján részesülnek bónuszban, amelyet az európai szövetségtől, az

LENULLÁZOTT ORANJE. SZOMORÚ EMLÉK MARAD HOLLANDIÁNAK A PUSKÁS ARÉNA

UEFA-tól az MLSZ-nek átutalt díjazásból fizetnek. A mostani gyakorlat szerint az elért eredményért kapott összeg 30 százaléka a játékosoké, 15 százaléka pedig a szakmai stábé. Mindez azt jelenti, hogy az idei Európa-bajnokságért befolyó egymillió euróból 300 ezret (hozzávetőleg 105 millió forintot) kap a tornára nevezett 26 játékos, 150 ezer eurón (53 millió forinton) osztoznak Marco Rossi és segítői, a fennmaradó 550 ezerről (193 millió forintról) a szövetség rendelkezik.

Viszonyításképp, a 2018-as világbajnokságot megnyerő francia futballisták egyenként 550 ezer euró bónuszt tehettek zsebre. Az Eb-jutalmuk viszont ennek mindenképpen csak a töredéke lesz, hiszen a holland kiesés másnapján Didier Deschamps alakulata is búcsúzott. A hétfői a kontinensviadal eddigi legőrültebb napja volt, miután a spanyol–horvát és a francia–svájci nyolcaddöntő együtt 14 gólt hozott.

A nagy tornák idején sokan teszik próbára tudásukat különféle tippjátékokban, és a többség ilyenkor arra számít, hogy az egyenes kieséses szakaszban a nagy tét miatt kevés kockázatot vállalnak a csapatok, ezért csak elvétve zörren meg a háló, a mostani Európa-bajnokság azonban erre egyelőre alaposan rácáfol. Ahogy a horvátok, úgy a svájciak is 1–3-ról felállva hosszabbításra mentették a csatát, de míg a spanyolok képesek voltak megújulni, és a ráadásban ismét a kezükbe venni a sorsukat (5–3), addig a franciákban már nem volt meg az átütőerő (3–3), így a tizenegyesekre maradt a döntés. Az első

kilenc rúgó nem hibázott, így 5–4-re vezetett Svájc, a labda mögé tizedikként álló Kylian Mbappé viszont kihagyta.

GÓLKIRÁLYRA VÁRVA

Bár a PSG 22 éves csatárát sokan már most a Lionel Messi és Cristiano Ronaldo utáni korszak legnagyobb sztárjának tartják, ez a nyár a legkevésbé sem róla szól.

Jelzésértékű, hogy a torna előtt azt is kijelentette, hogy képes beállítani Michel Platini 9 gólos Eb-rekordját, ehhez képest az egész Eb-n egyszer sem talált be. A sokadig virágzását élő Karim Benzema viszont négyszer is villant, ám a góllövőlistát úgy vezeti öttel Ronaldo, hogy már a portugálok sincsenek versenyben. Szakértők szerint a kanyarban még bőven előzhet Romelu Lukaku, igaz, a belgák centere még csak három gólnál jár. Belgiumra előbb Olaszország vár, továbbjutás esetén pedig papíron Spanyolország, de a franciaverés friss élményével hiba lenne nem komolyan venni a svájciakat.

Náluk is van egy háromgólos, méghozzá Haris Seferović, aki még nem lakott jól. Érdekesség, hogy az ágrajz alapján Dániának kinéz egy elődöntő, úgy, hogy ehhez Wales után „csak” Csehországot kell búcsúztatnia, miközben a három csoportmeccséből az első kettőt elveszítette. De a dánoktól aligha sajnálja bárki is a zajosabb sikert azok után, hogy Christian Eriksennel kis híján tragédia történt a pályán. Sokak szerint a magyar válogatott is bármelyik másik csoportból továbbjutott volna, de a bivalyerős riválisokkal szemben mutatott bátor, harcos játékot így sem veheti el senki Sallai Rolandéktól.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/26 FIGYELŐ | 81

F_80-81_Sport.indd 81

2021. 06. 29. 15:14

| AJÁNLÓ |

SZARVASFARM ÉS VIDRÁK A ZSELICBEN

A Zselic összefüggő, változatos erdőségei már évszázadok óta kitűnő vadászterületek. Bőszénfán található a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1200 hektáros, bekerített vadászterülete és a szarvasfarm, ahol egészen közelről meg lehet ismerkedni az állatokkal, s az étteremben kiváló vadételeket is kóstolhatnak a látogatók. Aki pedig vidrákat szeretne látni, annak a Petesmalmi Vidraparkot érdemes felkeresnie. Belső-Somogy európai „vidranagyhatalom”. A Balaton és a Dráva közt húzódó ökológiai hálózat erdei tavas területeinek a láncolata igazi „vidraparadicsom”.

BÁLINT ENDRE: ANGYAL, 1959

KONCERT, SZÍNHÁZ, ERDŐ ADOMÁNYOK SZENTENDRÉNEK: PÁRATLAN MŰTÁRGYAK PÁRIZSBÓL

Lucien Hervé, Bálint Endre, Ország Lili több mint 50 alkotását kapta ajándékba a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum két párizsi magángyűjteményből. A jelentős műtárgyegyüttes – fotók, olajfestmények, monotípiák és grafikák – július 1-jétől látható Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban.

KABARÉ A MARGITSZIGETEN Július 9-én és 10-én játsszák a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Vígszínház Kabaré című előadását. A legendás musical és a belőle készült világhírű film Liza Minnellivel a főszerepben generációk nagy élménye. A cím hallatán azonnal dúdoljuk a népszerű dalokat, az Ananászt, a Money, Money-t, a Mein Herrt és a Kabarét. A főbb szerepekben: Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Igó Éva, Kern András, Brasch Bence. Az előadást Béres Attila rendezte.

JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR SZEGEDEN

Harmincöt év után tér vissza Szegedre a darab. Július 2–4-én és 9–10-én megy a szabadtéri színpadon A. L. Webber musicalje, s a pandémiának köszönhetően lehet még kapni jegyeket.

A címszerepben Feke Pál, Júdást Serbán Attila, Mária Magdolnát pedig Gallusz Nikolett alakítja. A rendező: Szirtes Tamás.

Rúzsa Magdit július 3-án Balatonlellén láthatja a közönség. Ugyanezen a napon a Budapest Bár Balatonbogláron lép fel. Az Európa Kiadó július 8-án pedig Badacsonytomajban lesz színpadon.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KONCERTEK A BALATONNÁL

82 | FIGYELŐ 2021/26

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 06. 29. 14:21

È£ [n]Y ,A¿¨

n ]Ǥ

¸ n]Y n f J] n ¸ A¿ @JÈ, ,] - Y -[ J& e ǡ ǍNjǍnjǧ e Y£ ǎnjǧ Ǹ ǍNjǍnjǧ Y¤]J£

f¿, YǤ

Ǐǧ

¸ n]YǤ

Y È Ǥ Y

, ¿ f

G , J f ¿

@ &LY *

, ,e-

ƁĽħüƁŵƺ

nj ăü ý f¿ * Ĉů ƫħǂ ŵ ĝ Ĥâƺħń ōƺħǹŬůō ƁĽĽ G& ķĈĺżōů

Ŭáůżħ Ǎǐ ĝ AƁħŅŅĈŵŵ ţ ůĉŵƺĉůĈ ŵŗůůĈĽ

NAPI N

+

YERE

MÉNY 1 kart on Ch io Chip 1 db A s didas foci la bda

ƪâŵâůĽâŵż ħĞáƺōĽŎ ăōĺƁńĈŅżƁńōż ǵĽâŵă á ķâżĉĺŵƺáüâĽƱƺáżüáŅǶ żŗĽżŵă ĝĈĽ a ƫƫƫǧķáżĈĺǧüōůŵōŅĽħŅĈǧĤƁ ōĽăáĽůáǧ

*

YâżĉĺŵƺáüâĽƱƺáż ĉŵ żōƪâüüħ ħŅĝōůńâýħŎǡ ƫƫƫǧķáżĈĺǧüōůŵōŅĽħŅĈǧĤƁǧ

ǝ ĺĉŬ ħĽĽƁŵƺżůâýħŎǤ

F_BIII-Bors.indd III

2021. 06. 29. 12:38

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁR ÁRUSOOKNÁL! Á WWW.FOURFOURTWO.HU W WW.FOURFOUR

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 06. 29. 12:37