Figyelő_2021-25 szám

Ü Z L E T I

H E T I L A P

MADE IN POLAND

EGY CIKLUS KEZDETE

KAMATOT EMELT AZ MNB GYŐRFFY BALÁZS-INTERJÚ

PETÍCIÓ A MAGYAR GAZDÁKÉRT

KÖZÉP-EURÓPAI KAVIÁRSZTORI REKONSTRUKCIÓS PROGRAM

ÚJJÁSZÜLETŐ VÁRAK, KASTÉLYOK

PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs

és technológiai miniszter, kormánybiztos

F_BI.indd 1

ÁRA: 790 FT

25. SZÁM | 2021. JÚNIUS 24–30.

JOBB TULAJDONOS LENNE AZ ÁLLAM FERIHEGYEN

2021. 06. 22. 15:46

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁR ÁRUSOKNÁ OKNÁL! WWW.FOURFOURTWO.HU W WW.FOURFOUR

F_BII-FFT.indd II

2021. 06. 22. 13:52

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Jegybanki szigor

CÍMLAPON

16

10 MAGÁNOSÍTÁS Előnytelen reptér-

Megkezdődött a kamatemelési ciklus

Új korszak kezdődött a monetáris politikában, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa június 23-i hatállyal 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó nem változott. Az elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak.

20

Petíció a magyar gazdákért

A magyar élelmiszer-biztonság és a gazdák versenyképességének a megőrzése a tétje az Európai Unió közös agrárpolitikájáról szóló tárgyalásoknak – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Figyelőnek adott interjúban. Petíciójukban azt követelik az Európai Parlamenttől, hogy álljon el a gazdák számára teljesíthetetlen követelményektől.

22

Újjászülető és önfenntartó kastélyok, várak

Harminc hazai kastély és vár újul meg mintegy hatvanmilliárd forintból az állami rekonstrukciós programnak köszönhetően. A részletekről, a funkcióbővítésről, a nyereséges működtetésről és konkrét helyszínekről Virág Zsolt, a Miniszterelnökségnek a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, valamint Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a Figyelőnek adott interjúban.

62

Híressé vált a lengyel kaviár

A kaviár kétségkívül az egyik legkívánatosabb és legértékesebb luxusétel. A fekete aranynak nevezett cári csemegét továbbra is elsősorban Oroszországgal azonosítják, és kevesen tudják, hogy jelenleg Lengyelország az egyik legnagyobb európai exportőr.

Címlap: Getty Images

privatizáció

12 PALKOVICS LÁSZLÓ Budapest Airport: legyen az állam a tulajdonos

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 AUTÓPÁLYA Más ez a koncesszió 16 SZIGORÍTÁS Megkezdődött a kamatemelési ciklus

18 KORMÁNY-ÖSSZEHASONLÍTÁS Fókuszban a válságkezelések

20 GYŐRFFY BALÁZS Petíció a magyar gazdákért

22 REKONSTRUKCIÓS PROGRAM

Újjászülető és önfenntartó kastélyok, várak

CÉGVILÁG

26 LAKI PÉTER Csak amihez értenek 29 BŐVÜLŐ PIAC Nem csak húsvétkor kell a bárány

32 34 36 39

DIÁKMUNKA Nagyon beindultak DEKRA AKADEMIE Átképzési boom ÁCS ISTVÁN Változás vagy lemaradás?

CSAPATÉPÍTÉS Nagyok ligájában

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

41 MORATÓRIUM Harmadik felvonás 42 HITELKÁRTYÁK Zsugorodik a torta

TŐZSDE

GEOPOLITIKA

49 CSÚCSTALÁLKOZÓ-DÖMPING

Samu bácsi esete a medvével

53 REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS Messze még a légiipari háború vége

54 MONETÁRIS POLITIKA Lélektani hadviselésre kell készülnie a Fednek

RÉGIÓ

56 RÉZKITERMELÉS SZERBIÁBAN Nagy port kavaró kínai nagyberuházás

59 SZEMÉTÜGYEK ROMÁNIÁBAN Gátat vetni a szennyezésnek

60 ROMÁNIAI LEJTMENET Alkony a „Nadrágok völgyében”

62 MEGÁLLÍTHATATLAN FEJLŐDÉS Híressé vált a lengyel kaviár

64 KISVÁROSI NAGYÜZEM Vakcinagyártás Lengyelországban

65 LÉGRÁD BENÉPESÍTÉSE Ötven forintért házat!

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

68 VIRTUÁLIS VALÓSÁG Irány a mátrix

CAPPUCCINO

70 JUHÁSZ ANNA

TÁRSADALOM

72 FENNTARTHATÓ GYÁRTÁS Innovációs nyomás alatt a divatipar

74 HAGYOMÁNYŐRZÉS 70 év – ünnepel a Magyar Állami Népi Együttes

75 BURUZS TAMÁS Hazai vizeken, pazar környezetben

SPORT

78 VINCZE OTTÓ Ernyő alatt

a sporttechnológiával foglalkozó cégek

44 TARTÓS BEFEKTETÉSEK Csökkenő

79 EURO 2020 Helyünk a világban

46 PÉNZPIACOK Álomhatárt lépett át

AJÁNLÓ

vonzerő

a kockázati tőke

48 FÉMPIACOK Vegyen ön is kobaltot!

82 KONCERTEK, SZÍNHÁZ, MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajnalka Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/25 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 06. 22. 17:16

| A HÉT HÍREI |

SZÉP-KÁRTYA: KEDVEZŐ SZABÁLYOK AZ ÉV VÉGÉIG

A Szép-kártya kedvező szabályai több mint 50 milliárd forintot hagyhatnak az érintetteknél az idén. A csaknem felére csökkentett adó mellett a munkavállalóknak adható összeg is megduplázódott, és ezek a szabályok a kormány egyik újabb döntése nyomán az év végéig fennmaradnak – mondta Tállai András. Nem csak az adócsökkentés marad az év végéig, a Szép-kártya egyes alszámlái is átjárhatók december 31-ig – emelte ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A Széchenyi Pihenő Kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatás bármelyik másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás kiegyenlítésére is felhasználható – mutatott rá.

JÚLIUSTÓL ÚJABB ENYHÍTÉSEK JÖNNEK

Nemcsak az esetleges nyelvvizsga-amnesztiáról volt szó a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülésének minapi sajtótájékoztatóján, de egyéb döntéseket is bejelentett Novák Katalin tárca nélküli miniszter, az operatív törzs vezetője. Többek között a köznevelési intézményekben július végéig meghosszabbítják a gyermekfelügyeletet – ezt a lehetőséget naponta 15-17 ezren veszik igénybe. Egész nyáron szervezhetnek tábort a köznevelési intézmények, az augusztus 23-i időszakra vonatkozó tiltást megszüntették. Feloldották azt az általános korlátozást, hogy a gyermeküket kísérő szülők nem léphetnek be a köznevelési intézmény épületébe, ugyanakkor azok egyedileg szabályozhatják a beléptetést. A lakodalmak szabadon szervezhetők a köznevelési intézményekben, és ugyanazok a szabályok érvényesek, mint általában az esküvőkre. Novák Katalin elmondta: „Javaslatot teszünk a kormánynak, hogy csak azokat az intézkedéseket tartsuk fenn, amelyek a védekezéshez feltétlenül szükségesek, hogy a lehető legnagyobb szabadságot tudjuk biztosítani, maximális biztonság mellett.” A maszkhasználat például olyan téma, amelyet vizsgálnak, és a további könnyítésekkel kapcsolatos javaslatokról a kormány szerdai ülésén tárgyalnak, és akár már a közeljövőben dönthetnek arról, hogy július 1-jétől újabb könnyítéseket vezessenek be.

Több mint 40 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét és 24 százalékkal csökkentette működési költségeit tavaly a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Csoport. A költséghatékonysági mutatója (CIR) 2020-ban majdnem 18 százalékkal, a piaci átlagot messze meghaladó mértékben javult, az ügyfélbetétállomány 20, az ügyfélhitel-állomány pedig 12 százalékkal bővült. A csoport 2020 júniusában lezárta az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai pénzpiaci átalakítását, a takarékszövetkezetek integrációját, miközben piaci részesedését megtartva 1,2 millióra növelte ügyfelei számát.

FOTÓK: 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

BELEHÚZOTT A TAKARÉK CSOPORT

A HÉT 150,5 SZÁMA

milliárd eurós többlet mutatkozott tavaly az unió javára az EU és az USA kereskedelmében.

A pandémia miatt az uniós kivitel 2019-hez képest 9, a behozatal 12 százalékkal esett vissza, ezen belül az amerikai relációban az export 8, az import 14 százalékkal csökkent.

4 | FIGYELŐ 2021/25

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 06. 22. 16:12

A HÉT IDÉZETE „A magyarokban mindig van egy nagyon erős drive, ami próbálja | A HÉT HÍREI |

őket hazahajtani még akkor is, ha egy bizonyos korszakot az életükből külföldön töltenek” – Berényi Antal orvoskutató.

EGYRE KERESETTEBBEK A PANELOK SUPERBRANDS-MINŐSÍTÉS A GRÁNIT BANKNAK

A kiemelkedő márkák közé választották a Gránit Bankot Magyarországon, amely így egy éven át érdemessé vált a Superbrands 2021 védjegy viselésére. A Superbrands Magyarország 21 tagú, független szakemberekből álló szakértői bizottsága tizenhetedik alkalommal ítélte oda a Superbrandsdíjakat a saját szakterületükön kimagasló minőséget elért márkáknak. Az idén 11 éves Gránit Bank először nyerte el a védjegyet eddigi eredményei és a márkaépítésbe fektetett munka elismeréseképpen. 2021-ben a hitelintézet a nyílt bankolásra építő fizetési megoldást fejleszt, miközben a VideóBankban való szerződéskötéssel teljessé tette a babaváró kölcsön online igénylését, és elindította a jelzálog-hitelezés digitalizálását, amelynél jó néhány elektronikus megoldás gyorsítja a hiteligénylési folyamatot, többek között az 5 perces online előbírálat.

JAVULT A VERSENYKÉPESSÉGÜNK

A tavalyi 47.-ről a 42. helyre ugrott Magyarország idén a svájci székhelyű IMD üzleti iskola globális versenyképességi rangsorán, amelyben leginkább a gazdasági és a kormányzati teljesítmény javulása játszott fontos szerepet. Az öthelyes ugrás a harmadik legnagyobb volt a 63 vizsgált ország között.

Lényeges, hogy a négy fő kategória (gazdasági teljesítmény, kormányzati teljesítmény, üzleti hatékonyság és infrastruktúra) mindegyikében javítottunk, de a legnagyobb mértékben a gazdasági és a kormányzati teljesítmény főkategóriában.

A panellakások az érdeklődéseket tekintve már a járvány előtti szinten vannak – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely több mint 100 ezer hirdetés alapján mérte fel a panellakások és a téglaépítésű társaik iránti keresletet, kínálatot, valamint a június közepén érvényes kínálati árakat. Az idén januártól május végéig országosan havonta átlagosan 55 ezer érdeklődés volt a panellakások iránt, ami meghaladja a járvány előtti – 2019 egészére vonatkozó – havi átlagot. Közben a téglaépítésűeknél a teljes érdeklődés nem lépte át a pandémiát megelőző szintet, igaz, már nagyon közel van hozzá. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a panellakások mindig is speciális helyet foglaltak el a lakáspiacon, és általában válságállóbbnak bizonyulnak, mint a téglaépítésűek. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy szinte minden nagyvárosban olcsóbbak a panelek, a legalacsonyabb áron elérhető ingatlanok iránt pedig a legélénkebb a kereslet. Ráadásul többnyire jó a tömegközlekedés, a lakótelepek köré pedig rengeteg szolgáltatás épült ki az elmúlt évtizedekben.

2021/25 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 06. 22. 16:12

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 06. 22. 16:12

Manila, Fülöp-szigetek.

Kotrógép semmisíti meg a csempészett luxusautókat, hogy figyelmeztesse a csempészeket a megfelelő importadó megfizetésére.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: FRANCIS R. MALASIG, MTI/EPA

NAGYTOTÁL

2021. 06. 22. 16:12

| PUBLICISZTIKA |

JEGYBANKI SZIGOR

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Akár mérget is vehettünk volna az e heti alapkamat-emelésre, hiszen a Magyar Nemzeti Bank vezetői több nyilatkozatban bejelentették már, hogy szigorítás jön júniustól kezdődően. Az immár 0,9 százalékos irányadó rátával – 0,3 százalékpontos volt a növelés üteme – az inflációs várakozásokat kívánja hűteni az MNB. S valljuk be, szükség is van a monetáris szigorításra: lépten-nyomon megugró ellenértékkel találkozunk, ráadásul a magára találó, újrainduló gazdaság automatikusan felfelé kerekíti a fogyasztói árakat. Hogy csak a javát említsük: fűti a drágulást az üzemanyag-, az élelmiszer-, az építőanyagárak növekedése, a korábban visszafogott lakossági fogyasztás, valamint a másfél évig a padlón lévő szektorok – vendéglátás, idegenforgalom – felemelkedése. Az ismét feszessé váló hazai munkaerőpiacon pedig egyre nő a bérnyomás. S természetesen a koronavírus okozta gazdasági sokk a forint árfolyamát sem kímélte: a kurzus pedig az importon keresztül rontja a képet. Vagyis a berobbanó infláció kapcsán vegyes a „felvágott”: miközben hosszabb távon egyértelműen káros a folyamat, addig a drágulás a gyors helyreállítási programnak is tulajdonítható. Arról nem beszélve, hogy a kormányzati – jóléti intézkedéseknek betudható – programok ugyancsak növelik a keresletet fogyasztói oldalról, amelyben ott az inflációs elem is.

Bár a központi bank vezetősége több gazdaságpolitikai témában exponálta magát az elmúlt hetekben, megnyugtató, hogy a Szabadság térről érkező kommunikáció fő eleme a kormányzat és a jegybank közötti szoros stratégiai szövetségről szól. S az is, hogy az intézmény most erőteljesen a fő feladatára koncentrál: az árstabilitás fenntartására. Közben még több ezer milliárd forinttal segíti is a piaci szereplőket. Azaz a monetáris támasz

változatlan: az MNB nem módosít a kis- és közepes vállalkozások számára kedvezményes hitelt biztosító NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretöszszegén, valamint a Növekedési kötvényprogram és az állampapír-vásárlási program is megmarad.

Egyébként a kamatemeléssel nem pusztán egy közel tíz évig tartó korszak ért véget, hanem egy újabb is kezdődik, és a térségben most a Magyar Nemzeti Bank tűnik a legszigorúbbnak a beígért kamatnövelési ciklusával és az üzeneteivel. A helyzet egyértelmű: a kamatemelési ciklus mindaddig tart, amíg az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá nem válnak, és az árdrágulás üteme fenntartható módon a célsávba nem csökken. Természetesen az ultralaza monetáris politika lezárásának ára is van, ami a megemelkedő törlesztőrészletekben – céges és háztartási hitelek – mutatkozik majd meg első körben. De nyugalom: a 30 bázispontos „fokozás” annyira nem fog fájni.

Azonban a forint azonnali erősödése – a Monetáris Tanács döntése után szárnyalni kezdett a hazai fizetőeszköz árfolyama – egyértelműen bebizonyította, hogy itt volt az ideje a jegybanki szigornak.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A berobbanó infláció kapcsán vegyes a „felvágott”: miközben hosszabb távon egyértelműen káros a folyamat, addig az árak emelkedése a gyors helyreállítási programnak is tulajdonítható.

8 | FIGYELŐ 2021/25

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 06. 22. 16:57

| SZÁMLÁLÓ |

-&72.3( ;*8 & ; *,> 992Ď0 ) 8 Idén harmincéves a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország ­X 8_QT[¥PNF NSY­_R­S^JXÀQY JL^ÀYYRďPºI­XJ FRJQ^ R¥WF JL^ [FQ·GFS JW÷X [­IOJLL^­ [¥QY & ; JQSºPX­L KJQFIFYFNY ­[JSYJ R¥X R¥X YFL¥QQFR Q¥YOF JQ O¾QNZX O­Y÷Q O¾SNZX NL MF_¥SP F XTWTX & YºGG RNSY MFY[FSRNQQN· QFPTX¾ S­L^ Pº_­U JZW·UFN ¥QQFR LF_IFX¥LN G÷[ÀQ­XJ F PTWTSF[±WZX O¥W[¥S^ JQ÷YYN ­[JPGJS WJSIWJ RJLMFQFIYF F_ *ZW·UFN :SN· ¥YQFL¥Y 8 G¥W F UFSI­RNF F ; JPJY NX RJL[NXJQYJ F [NXX_FJX­X RNSIJSÀYY PNXJGG [TQY F_ ZSN·XS¥Q

7,0

& ; 478? ,40 ,)5 / 3*0 &1&0:1 8&

Százalék

3,5 Lengyelország

0

Csehország Magyarország Szlovákia

–3,5

EU-átlag

–7,0

2016

2017

2&,>&7478? , 0*7*80*)*12. +47,&12& & ;.8*,7 ). 478? ,400&1 2NQQN¥WI JZW·

5,57

2018

2019

& ; 478? ,40 3 5*88 ,*

2020

& ; 478? ,40 3 5*88 , 3*0 2*,48?1 8& .8041&. ; ,?*998 , 8?*7.39 Százalék

2NQQN· K÷

12,6

19,4

37,9

4,6 4,18

Forrás: Eurostat

23,9

16,1

Csehország

1JSL^JQ ország

68,0

60,0

10,6 5,4

4,99 4,27

Kivitel

20,0

Magyarország

9,7

Behozatal

*15–74 éves korosztály

66,0

&QFUKTP

Forrás: Eurostat

15,0

8_QT[¥PNF

56,9

&_ *: S­UJXX­L­SJP X_¥_FQ­PF ­Q F [NXJLW¥IN ¥QQFRTPGFS

5,69

19,0

23,1

0º_­UKTP +JQX÷KTP

Forrás: KSH

Forrás: KSH

dd &? *:7 5&. '.?4998 , 9&;&8?. ,&?)&8 ,. *1ö7*/*1? 8* Százalék GDP

Csehország

Lengyelország

Magyarország

Szlovákia

3,4

4,4

.SƼ¥HN·

2,4

Munkanélküliségi ráta

3,8

Költségvetési hiány

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

5,0

5,5

2,9

4,0

3,3

4,3

4,0

5,4

2,2

3,5

3,5

3,5

–8,5 –5,4

–4,3 –2,3

4,8

5,2

3,2

1,5

1,9

3,8

7,4

6,6

–6,8 –4,5

–6,5

–4,1

dd Forrás: Európai Bizottság

2021. 06. 22. 16:57

| CÍMLAPON |

ELŐNYTELEN REPTÉR-PRIVATIZÁCIÓ MAGÁNOSÍTÁS Ne adja el a kormány a repteret – az ellenzék akkori vezetőjeként Orbán Viktor ezt indítványozta a parlamentben 2005. július elején megtartott Gyurcsány–Orbántalálkozón. Az MSZP miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc nem hallgatott a Fidesz elnökére, és az állam számára kedvezőtlen feltételekkel, 75 évre, 464,5 milliárd forintért magánosították a légikikötő üzemeltetésének a jogát.

10 | FIGYELŐ 2021/25

F_10-13_csztori_Ferihegy.indd 10

2021. 06. 22. 16:13

| CÍMLAPON |

FOTÓ: NICK VEASEY, GETTY IMAGES

FERIHEGY FORDULATOS TÖRTÉNETE

A brit BAA International Ltd. 2005-ben 75 százalék mínusz 1 szavazatnyi tulajdoni hányadot szerzett a Budapest Airport Rt.-ben. A részvénycsomagért és a vagyonkezelési megállapodásért 464,5 milliárd forintot fizetett. Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére. A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint kilenc hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a cég átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, már 2006 júliusában átadta a vezetést utódjának, Stewart Wingate-nek.

Az angol társaságban bekövetkezett változások miatt azonban újra tulajdonosváltás történt. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport brit kézben lévő tulajdonrészének a megvásárlásáról a BAA-vel. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, és a Hochtief lett az új tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének.

A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre a Liszt Ferenc repülőtéren.

Jelenleg a fő tulajdonos a német AviAlliance, amelynek 55,44 százalékos részesedése van. Ez a cég kezeli a düsseldorfi, a hamburgi, az athéni és a San Juan-i repülőteret is. 23,33 százalékos részt birtokol a Malton, egy szingapúri befektetési alap leányvállalata, 21,23 százalékkal bír egy kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépôt et placement du Québec.

Az utasforgalom szempontjából 2019 volt a rekordév, 16,2 millió közelében volt az utazók száma. 2020-ban 3,8 millió főt szolgáltak ki, az idén az első negyedév végéig 183 ezren vették igénybe a repteret. A koronavírus-járvány miatt 2020. április 11-ig gyakorlatilag leállt a személyszállítás a légikikötőben.

A kargó, azaz a szállítás szempontjából viszont a múlt esztendő volt kiemelkedő.

134 ezer tonna árut kezeltek, ami a belly cargo eltűnésével is csak 0,8 százalékos viszszaesést jelent. Az idei első negyedévben 40 ezer tonnát kezeltek eddig, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A jelenlegi kormányzat szerint 2005-ben az MSZP–SZDSZ-koalíció tulajdonképpen az állami tulajdont is átadta a brit társaságnak. Az állam kezét megkötötte a szerződés. Az új tulajdonos kedvező feltételekkel ment bele az üzletbe: az évek során – a koronavírus-járványig – folyamatosan nőtt a bevétel, a reptér forgalma, de az állam ebből nem nagyon látott semmit. Ugyanis a BA által a repülők után kiszabott reptérhasználati díjtételeket megnövelő összeget az államnak meg kell térítenie. Ez tehát egy biztos üzlet a befektető számára. 2018-ban például rekordszintű, 24,65 milliárd forint (76,39 millió eurós) adózott eredményt ért el a cég, amelyet osztalékként fel is vettek a külföldi birtokosok.

A Fidesz-kabinet évek óta minőségi, üzemeltetési problémákat vet fel a reptér kapcsán. A vagyon további leértékelődésének az elkerülésére az állam 2011-ben lehívta az akkor még meglévő, 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomagra vonatkozó eladási opciót.

Tavaly felmerült, hogy egy magyar befektetői konzorcium megvásárolja a légikikötőt. A szövetkezés egyik tagja, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek Csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel akkor megerősítette: tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvételéről. A jobboldali kormányzat régóta elkötelezett a tekintetben, hogy az állam visszaszerezze a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőjének a többségi tulajdonrészét, a folyamat koordinációjáért Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felel. Az üzemeltető korábban azt közölte, hogy nem eladó a Budapest Airport; lapinformáció szerint a főrészvényes bepanaszolta a magyar kormányt nyomásgyakorlás miatt az Európai Bizottságnál.

PT–TB

1938-ban a három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő mátyásföldi területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. Az amerikai bombázók számára katonai stratégiai célpont a II. világháborúban komoly károkat szenvedett el, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak itt. 1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. A hároméves terv keretében helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, az ünnepélyes átadást 1950. május 7-én tartották. Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malévé volt 1956 nyarán. Az első nyugati cég, amely viszonylatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épületet ekkor fejezték be, és hamarosan elkészült a 3010 méteresre meghosszabbított leszállópálya is.

1960-ra Ferihegy Kelet-Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett. 1983. augusztus 30-án helyezték forgalomba a második, hosszabb leszállópályát. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadta az utasokat.

A 2B terminált a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Az 1-es terminált 2005-ben, kilenc hónap alatt teljesen felújították, és a reptér privatizációja előtt, szeptemberben adták át. Elsősorban a diszkont-légitársaságokat szolgálta ki, majd 2012. május 30-án a Malév csődjét követő forgalomcsökkenés miatt a kereskedelmi utasforgalom elől – ideiglenes hatállyal – elzárták.

Egy újabb nevezetes eseményként 2011. március 25-én, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a légikikötőt átkeresztelték Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

A Gyurcsány-kormány 2005 decemberében privatizálta a reptér üzemeltetésének a jogát.

TÓTH BALÁZS

2021/25 FIGYELŐ | 11

F_10-13_csztori_Ferihegy.indd 11

2021. 06. 22. 16:14

| CÍMLAPON |

BUDAPEST AIRPORT: LEGYEN AZ ÁLLAM A TULAJDONOS IS

PALKOVICS LÁSZLÓ | „A koncessziós szerződésben foglaltak betartása minden félre ugyanúgy vonatkozik. Ha ez nem valósul meg, és az üzemeltetők nem tudják biztosítani a repülőtér elvárt működését, akkor készek vagyunk ezen változtatni és ajánlatot tenni a helyzet rendezése érdekében” – mondta lapunknak az innovációs és technológiai miniszter, aki kormánybiztosként felel a Budapest Airport Zrt.-ben való többségi állami tulajdon megszerzésének előkészítéséért.

Miért van szüksége az államnak a reptérre?

– Az ország legfontosabb és legnagyobb légikikötője is egyben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az államnak stratégiai és üzleti szempontból szüksége van rá, különösen most, a koronavírus-járványt követő gazdasági újraindításban, amelyben a turizmusnak központi szerepe lesz. A reptéren is múlik majd, hogy az ágazat helyzete miként alakul, hiszen ez az első kép, amelyet az ideutazók az országról kapnak. Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a létesítmény kicsi és túlzsúfolt, valamint a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra.

Ezenkívül az elmúlt években azt is tapasztalhattuk, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat, kísérleteket. A légikikötőre csupán egy befektetésként tekintenek, így számukra nem prioritás annak fejlesz-

tése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében. Ezzel szemben az is látszik, hogy a környező országok repterei jó kezekben vannak, tiszták és rendezettek. Bécs, Pozsony, Prága, Varsó és Bukarest egyaránt komoly sikereket tud felmutatni, velük szemben Budapest egyértelműen lemaradt. Többek között ezért is lenne célszerű, ha állami kézbe kerülne a fővárosi repülőtér, hiszen így biztosítható lenne az elvárt minőség.

– Miért tartják elhibázottnak a BA 2005-ös eladását? Mekkora egyszeri bevételhez jutott akkor az állam, s becsült adatok szerint mekkora bevételtől esett el a költségvetés az értékesítés utáni 15-16 évben?

– Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a légikikötő 2005-ös privatizálása ellentétes Magyarország stratégiai érdekeivel. A Gyurcsány-kormány szakmailag teljesen téves, hoszszú távon gazdasági szempontból is veszteséget okozó politikai döntést hozott egyszeri nagy bevétel érdekében. Közel 465 milliárd forintért adta el a reptér üzemeltetési jogát hetvenöt évre.

Nem vették számításba a turizmus későbbi szerepét, valamint azt sem, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az egyetlen nagy utas- és teherforgalom lebonyolítására alkal-

12 | FIGYELŐ 2021/25

F_10-13_csztori_Ferihegy.indd 12

2021. 06. 22. 16:14

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON |

mas légikikötőnk. A helyzeten az sem segített, hogy a repteret megvásárló külföldi magánbefektetők fő célja a profitmaximalizálás, ami a fejlesztéseket vetette, illetve veti vissza.

Ezeket mérlegelve elmondható, hogy a Budapest Airport eladása óriási veszteségeket okozott a magyar államnak az elmúlt 15-16 évben.

– Milyen konstrukcióban gondolkodnak a vásárlás kapcsán?

– A pandémia megviselte a turizmust, lényegesen visszavetette a Budapest Airport utasforgalmát is, az így kialakult helyzet pedig teret nyitott a tárgyalásoknak. Jelenleg előkészítési feladatok zajlanak, a kormánybiztosi megbízatásom is e célt szolgálja. A kormány alapvetően tárgyalások útján szeretné rendezni a kérdést, de azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a repülőtér eladásakor született koncessziós szerződésben foglaltak betartása minden félre ugyanúgy vonatkozik. Ha ez nem valósul meg, és az üzemeltetők nem tudják biztosítani a repülőtér elvárt működését, akkor készek vagyunk ezen változtatni és ajánlatot tenni a helyzet rendezése érdekében.

– Tavaly óta nyilvános, hogy az Indotek Csoport is ajánlatot tett a többségi részesedés megvételére. Ez befolyásolja-e az állami célokat?

– A nemzetközi létesítmény működése, valamint annak tulajdonosi viszonyai nemzetstratégiánk fontos elemei. Az ország érdekeit is az szolgálja, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ismét többségében magyar állami vagy magyar magántulajdonban legyen, hiszen így jöhet létre egy olyan színvonalas légikikötő, ahonnan és ahová bárki szívesen utazik majd. A külföldi invesztorokkal szemben a magyar befektetők számára fontos hazánk központi repterének sikeres működtetése. Ez olyan fejlesztésekkel és innovációkkal érhető el, amelyek jelen állás szerint hiányoznak.

Természetesen az elsődleges cél az, hogy az állam ne csak szabályozóként vagy fejlesztési források gazdájaként legyen jelen, hanem mint tulajdonos is. Így a repülőtérről elmondhatjuk majd: megfelelő kapcsolatai vannak, jól menedzselt, továbbá megvan a légikikötő és a helyi közösség közös érdeke. Ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk a tárgyalóasztalnál.

PINDROCH TAMÁS 2021/25 FIGYELŐ | 13

F_10-13_csztori_Ferihegy.indd 13

2021. 06. 22. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MÁS EZ A KONCESSZIÓ

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

AUTÓPÁLYA | Mivel az Európai Unió a soron lévő hétéves költségvetési ciklusban nem támogatja az autópálya-építéseket, a kormány úgy döntött, hogy a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését, fenntartását koncesszióba adja. Az utak tulajdonjoga azonban az államé marad. Az uniós pályázaton nyertes cég azt is vállalja, hogy több száz kilométernyi sztrádát épít és bővít Magyarországon.

14 | FIGYELŐ 2021/25

F_14-15_autopalya.indd 14

2021. 06. 22. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A BERUHÁZÓNAK VÁLLALNIA KELL az M1-es autópálya Bicskét, Komáromot, Tatabányát érintő sávbővítését,

A nyilvános, kétszakaszos tárgyalásos EU-s eljárásrendben lebonyolított koncessziós beszerzési hirdetmény a múlt héten meg is jelent Az Európai Unió Hivatalos Lapja kiegészítésében, a Tenders Electronic Daily (TED) honlapon. A kiírásban a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – új útszakaszok építése, a meglévők bővítése – is szerepel, tehát a nyertes pályázó vállalja ezeket a munkálatokat. Összességében 545 km útszakaszra vonatkozóan tervezési, 538 kilométer kapcsán felújítási, 273 km tekintetében bővítési tevékenységet kell majd végezni. Ez azt jelenti, hogy tíz éven belül az M1-es és az M7-es autópálya kétszer három sávos lesz. Összességében pedig 1662 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését és karbantartását kell majd abszolválnia a győztesnek. (A koncessziós alaphálózaton kívül 381 km-es opcionális részt is tartalmaz a kiírás.)

MARAD AZ ÁLLAMI TULAJDON

A tender az M1-es és az M7-es autópálya sávbővítését, valamint az M1-es sztráda M5-össel való összekötését rögzíti a Székesfehérvár–Kecskemét-viszonylatban.

Ez egy teljesen új autópálya-szakasz megépítését jelenti.

Egy minapi, a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által tartott háttérbeszélgetésen kiderült: az uniós tenderre azért van szükség, mert az EU a következő hétéves költségvetési ciklusban nem szán forrásokat az autópályák fejlesztésére. A kormány azért „tenderezteti meg” az úthálózatot, mert semmilyen más stratégiai célját (például a 13. havi nyugdíj visszaépítését vagy a családtámogatási rendszert) nem kívánja feladni, ezért nem fog forrásokat elvonni más területekről. A 35 évre szóló koncesszió állami támogatások igénybevétele nélkül lehetővé teszi majd a hazai autópálya-hálózat teljessé tételét. A cél az, hogy a magyar sztrádák vezessenek el az országhatárig, minden megyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi útról, és az ország bármelyik pontjáról harminc percen belül rá lehessen hajtani a gyorsforgalmi úthálózatra.

az M7-es Székesfehérvárt, Szabadbattyánt, Balatonvilágost is érintő sávbővítését, az M3-as Gödöllőt, Bagot, Kerekharasztot, Hatvant, Gyöngyöst is érintő bővítését, az M3-asnak a keleti országhatárig való meghosszabbítását, az M81-esnek Bodajkon, Székesfehérváron, Sárbogárdon át az M8-asig tartó kiépítését.

Mindezt tehát nem az állam építi meg, viszont a jelenlegi és a tervezett utak is az ő tulajdonában maradnak és kerülnek; a pályáztatás fő célja a kedvező feltételek mentén elért fejlesztés, nem a minél nagyobb koncessziós díjbevétel elérése.

A folyamat tehát nem jár állami ingatlanok elidegenítésével, a győztes csak az állami tulajdon hasznosítására lesz jogosult. Rogán Antal hangsúlyozta: a kockázat nagyobb részét végig a tender győztese viseli majd, nem a magyar állam és az adófizetők. A kormány a koncesszió keretében sem a sztrádaépítésért, sem az üzemeltetésért nem kíván több pénzt fizetni, mint amennyi az állami útdíjbevételekből befolyik. Ebből az is következik, hogy az autópályadíj beszedése állami hatáskör marad. Ez az öszszeg jelenleg nagyjából 185 milliárd forintot jelent. Az állam a nyertesnek ezt a díjat (annak inflációval növelt értékét) fogja fizetni az üzemeltetésért és a bővítésekért cserébe.

Tehát a koncesszor nem számolhat azzal, hogy megnöveli az autópályadíj-bevételeket. A miniszter elmondta: azért is döntöttek az üzemeltetés koncesszióba adása mellett, mert számításaik szerint az üzemeltetés és az építések összekapcsolásával anyagilag jobban jár az állam. Az úgynevezett rendelkezésre állási díjas (rád) struktúrát alkalmazzák majd az elszámoláskor. Az útdíjakat az állam továbbra is a jól ismert elektronikus fizetési rendszerben gyűjti majd be. A koncesszió időtartama alatt a tender győztese a számára kifizetett rádból köteles fedezni a kiadásait. A politikus

arra is kitért, hogy jelen tudásuk szerint a koncesszió nem növeli majd az államadósságot.

M5-ÖS: ROSSZ PÉLDA

Mint jeleztük, a bővítések és a fejlesztések a tender után nem terhelik majd a költségvetést. Az adófizetőknek nincsenek jó emlékei az autópálya-építések koncessziós lebonyolításáról. Egy néhány évvel ezelőtti összesítésből az derült ki, hogy a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció idején 2852 milliárd forintos veszteség keletkezett az M5-ös autópálya meghosszabbításából és az M6-os autópálya megépítéséből ahhoz képest, mint ha az akkor elérhető hitelekből finanszírozták volna az építkezéseket. Kérdésre válaszolva Rogán Antal felhívta a figyelmet: míg akkoriban a teljesen elhibázott devizaelszámolás keretében zajlottak a fejlesztések, a mostani kiírásban forintalapú elszámolásról van szó. Mint folytatta, így nem történhet meg az, ami számos 2010 előtti PPP-konstrukciónál megesett, hogy elszabadultak az építési költségek. Hangsúlyozta: a mostani koncesszió uniós pályázati kiírásban valósul meg, melynek folyamán éles versenyhelyzet alakulhat ki a pályázók között.

Tehát bármely az EU területén működő útépítő, -üzemeltető cég vagy konzorcium beadhatja pályázatát. De Magyarországon is működnek olyan nem magyar gazdasági szereplők, akiknek megvannak a megfelelő kapacitásaik. „A kormány nem titkolt célja, hogy örülne annak, ha magyar cég is labdába rúghatna a tenderen. De abban nem vagyunk biztosak, hogy képesek lesznek-e rá, hiszen itt 35 éves elköteleződésről, kemény finanszírozási feltételekről van szó” – mondta a miniszter. Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára kifejtette: komplex, alapos koncessziós eljárás veszi kezdetét. Június 14-én jelent meg a kiírás, a pályázóknak 25 napjuk van a jelentkezésre. A kormány már ehhez is szigorú feltételeket szabott, hiszen csak komoly hátterű cégekkel hajlandó tárgyalni. A tender második szakasza lesz a tárgyalásos etap. Ennek keretében beszélik át a koncesszió részleteit, ezt követően kerülhet sor a szerződés aláírására. A terv az, hogy decemberig megszületik a megállapodás.

PINDROCH TAMÁS 2021/25 FIGYELŐ | 15

F_14-15_autopalya.indd 15

2021. 06. 22. 16:14

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGKEZDŐDÖTT A KAMATEMELÉSI CIKLUS

A májusi kamatdöntő ülésen a monetáris testület még nem módosította a jegybanki alapkamat mértékét, amely tavaly július óta 0,60 százalék. A jegybanki kommunikációban azonban megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a monetáris testület proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szigorítására.

MONETÁRIS FORDULAT

A júniusi szigorítás lehetőségét először Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel május közepén. Matolcsy György jegybankelnök a Világgazdaság júniusi csúcskonferenciáján megerősítette: amennyiben a Monetáris Tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre.

A tanács az ülésen egyhangúlag határozott a 30 bázispontos emelésről – közölte a kamatemelésről tartott sajtótájé-

koztatón Matolcsy György. A jegybank elnöke szerint a tanács döntése monetáris politikai fordulatot jelent, megkezdődik ugyanis egy alapkamat-emelési ciklus, amely addig tart, amíg az infláció fenntartható módon visszatér a három százalék körüli jegybanki inflációs célsávba. „Ha nem tudnánk megfékezni az inflációt, mindenki rosszul járna” – hangsúlyozta. Az adatvezérelt kamatemelési ciklus szakaszai havi ütemezésben követik majd egymást. Arról is határozott a testület, hogy újra az alapkamat lesz az irányadó ráta, az egyhetes betét mértéke az alapkamat szintjére áll be.

SZIGORÍTÁS | Új korszak kezdődött a monetáris politikában, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa június 23-i hatállyal 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó nem változott.

Az elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak.

A jegybankelnök megemlítette azt is, hogy bár vannak különbségek a jegybank és a kormány között a magyarországi gazdasági folyamatok értékelésében, a költségvetés vagy a hitelmoratórium kérdéseinek a megítélésében, abban azonban nincs vita, hogy a szövetségük szoros és stratégiai jellegű.

16 | FIGYELŐ 2021/25

F_16-17-MNB.indd 16

2021. 06. 22. 17:18

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Az MNB elnöke nyomatékosította, az idén 6 százalék körüli GDP-bővülést vár a jegybank, jövőre pedig 5,5-6 százalék körül lesz a gazdasági növekedés. Az idei esztendőben már a harmadik negyedévben elérjük a 2019 végi szintet a bővülésben – mondta Matolcsy, hozzátéve, a jegybank jelentős forrásokkal segítette a gazdaság helyreállását, tavaly mintegy 6 ezer milliárd forint forrást, az idén hozzávetőleg 3300 milliárdot mozgósított.

A tájékoztató végén Matolcsy kiemelte: helyre kell állítanunk – lehetőleg már jövőre is – a költségvetési egyensúlyt, és ezzel párhuzamosan szükséges, hogy az államadósság szintje is csökkenjen. A versenyképességet három területen kellene javítani az országnak, a digitális átállásban, meg kell újítani az egészségügyi rendszert és a felsőoktatást, továbbá zöldfordulatra van szükség, sőt a fenntarthatóságra is figyelmet kell fordítaniuk a gazdaság szereplőinek.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke tudatosította: az inflációs várakozások erősödtek, az infláció lassabban mérséklődik, és az idén az átlagos pénzromlási ütemet 4 százalék körülire várja a nemzeti bank.

Az alapkamat lesz az irányadó ráta, de az egyhetes betét a monetáris eszköztár része marad – jelezte a jegybanki alelnök.

Az állampapír-vásárlási programot fenn kívánja tartani az MNB, amíg el nem érik a 3000 milliárd forintot.

Kandrács Csaba jegybanki alelnök arról beszélt, hogy a törlesztési moratórium betöltötte a szerepét, családok százezreinek segített a pénzügyi gondok megoldásában. A kormány augusztus végén, szeptember elején dönt a fizetési halasztás további sorsáról – jelezte, hozzátéve: a továbbiakban moratóriumban maradni csak azoknak érdemes, akik még mindig rászorulnak a védőhálóra, mert változatlanul nem tudnak fizetni. Aki tud, az kezdjen el törleszteni – javasolta, mivel a viszsza nem fizetett hitel tovább kamatozik.

A Monetáris Tanács az ülés után kiadott hivatalos közleményében megerősítette: a most elindított kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, az inflációs kockázatok pedig a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Azt is közölték, hogy a testület a kamatkondíciók szigorításával párhuzamo-

2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4

A JEGYBANKI ALAPKAMAT ALAKULÁSA

Százalék

’14 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: MNB

san megkezdi a hosszú futamidőn ható eszközök alkalmazásának átalakítását. A gazdasági kilábalás gyorsulása lehetővé teszi, hogy egyes válságkezelő eszközöket a jegybank kivezessen. Ennek megfelelően az NHP Hajrá!-t a 3000 milliárd forintos keret kimerülésével lezárják, ugyanakkor az MNB a környezeti fenntarthatóságot támogató eszközöket kíván bevezetni.

Jelezték továbbá, hogy a tanács változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja az állampapír-vásárlási programot, amelyet a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek ítél. Az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva használja.

KÖZEL TÍZ ÉV UTÁN

A fentiek azt is jelentik, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdaságtörténeti jelentőségű lépésre szánta rá magát, az alapkamat hosszú, mintegy ötéves alacsony szinten tartása után megemelte annak mértékét, és valószínűleg kamatemelési ciklusba kezdett.

HATSZÁZALÉKOS GDP-PROGNÓZIS A jegybank frissítette a növekedési és inflációs prognózisát is. A friss inflációs jelentős fő számai szerint 2021-ben 6,2 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése, vagyis jócskán meghaladja a kormány által célul kitűzött 5,5 százalékos mértéket. Az 5,5 százaléknak azért van jelentősége, mert amennyiben idén e felett lesz a GDP növekedése, akkor 2022 januárjában vagy februárjában visszaadják a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadó összegét.

A Monetáris Tanács 2016. május 25-i hatállyal 15 bázisponttal, 0,9 százalékra, az addigi történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ezt követően több mint 4 évig nem változtatott az irányadó rátán, majd 2020. június 24-től 15 bázisponttal, 0,75 százalékra vitte le annak mértékét.

A 0,6-os alapkamatot a monetáris tanács 2020. július 22-től léptette életbe.

Matolcsy György, az MNB elnöke a Világgazdaság júniusi csúcskonferenciáját már belengette az emelés lehetőségét, mondván, júniusban újabb kamatemelési ciklus indul.

POZITÍV PIACI REAKCIÓK

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere a Figyelő megkeresésére elmondta: Magyarországot a válság előtti években magas nyomású gazdaság jellemezte, azonban ennek az inflációs hatását ellentételezték a külföldi deflációs hatások. A magas nyomású gazdaság jellemzői közé tartozik az erőteljes gazdasági növekedés, amikor a GDP tartósan a potenciális szintje fölött van, ezzel párhuzamosan gyors bérnövekedés valósul meg és túlfűtött a munkaerőpiac.

A következő pár évben azonban a külső környezetre várhatóan magasabb infláció lesz jellemző, ami valószínűleg visszahat a magyar árszínvonalra is.

Kiss Péter arra számít, hogy az idei év hátralévő részében további két kamatemelésre is sor kerülhet, így az alapkamat az év végére elérheti az 1,20 százalékot.

Az eszközvásárlásokat tekintve az MNB a fejlett országok jegybankjaitól eltérően nem vezeti ki a programot a kamatemelések előtt, hanem e téren „tartós jelenlétre” akar berendezkedni.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végi előrejelzésüket 1,50 százalékra módosították, de továbbra is arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így az alapkamat 1,65 százalékig emelkedhet.

A kamatdöntés után a forint árfolyama erősödni kezdett, mintegy négy egységnyit.

HELMECZI ZOLTÁN–TÓTH BALÁZS 2021/25 FIGYELŐ | 17

F_16-17-MNB.indd 17

2021. 06. 22. 17:18

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KORMÁNY-ÖSSZEHASONLÍTÁS | A Nézőpont Intézet sorra vette a 2008-as és a 2020-as világválság idején alkalmazott kormányzati lépéseket. A tanulmány gazdaságpolitikai részeit vettük számba.

FÓKUSZBAN A VÁLSÁGKEZELÉSEK A Gyurcsány- és az Orbán-kabinetnek a világválságok idején nyújtott eredményei szembetűnő különbséget mutatnak. Míg Gyurcsány Ferenc kormánya a gazdasági válság növelésében, addig Orbán Viktoré a krízis elkerülésében jeleskedett – rögzítette a Nézőpont Intézet.

VÁLSÁG ELŐTT

A kutatók megvizsgálták, hogy milyen állapotban volt Magyarország 2008 és 2020, a krízisek előtt. „A két válság bizonyos elemeit tekintve más természetű, de valami közös: a kormányzat kívülről történő beavatkozása elkerülhetetlenné vált mindkét esetben” – fogalmaztak.

Politikai értelemben tizenhárom éve egy törékeny, instabil kormány volt hatalmon, míg az Orbán-kabinetnek kétharmados parlamenti többsége van, társadalmi támogatottsága a krízis idején is nagy volt, s most is az.

A 2008 előtti esztendőben a költségvetési hiány mértéke 5, azt megelőzően pedig 9,2 százalékon állt. Az államadósság 2008-ra 7 százalékponttal nőtt 2006hoz képest, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a legutóbbi országgyűlési választások idején.

2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban már 583 ezer volt, s az év bizonyos időszakában a 700 ezret is meghaladta. Ezzel szemben 2019ben a büdzsé hiánya jócskán a maastrichti kritériumok alatt maradt, 2,1 százalékos volt. Az államadósság GDP-hez mért aránya a válságot megelőző három esztendőben 9 százalékponttal csökkent, a munkanélküliség szintje 3,5 százalékra zuhant. A két időszak abban az értelem-

ben hasonló volt, hogy mindkét válság előtt konjunktúra jellemezte az európai gazdaságokat.

MUNKAHELYEK

A 2008-as krízis hatására befagyasztották a közszféra béreit, megszüntették a szektor 13. havi munkabérét, az szja alsó adókulcsa 18-ról 19 százalékra növekedett. Igaz, az új sávba kerülés határa is kitolódott, először 2,2, majd 3 millió forintra. A nagyobb jövedelműek adókulcsa 36-ról 38 százalékra nőtt. Megszüntettek olyan adómentes juttatásokat, mint például az üdülési csekk vagy az étkezési jegy. 2009-ben a 15–74 esztendős foglalkoztatottak száma éves átlagban 98 ezer fővel volt kevesebb, mint 2008-ban. Ez 55,4 százalékos foglalkoztatási rátának felel meg a korcsoportban. Ekkor csak Máltán (54,9) volt kisebb ez az érték az Európai Unión belül. Míg 2009-ben elmaradt a reálbér-növekedés, sőt 2,3 százalékos csökkenésről beszélhettünk, addig 2020-ban a KSH szerint 6 százalék feletti bővülés volt.

2008 után a munkaadói járulék 32ről 27 százalékra csökkent a minimálbér kétszereséig, később a teljes jövedelem erejéig. (A 2009-es minimálbér 71 500 forint volt.) A társasági adó 16ról 19 százalékra nőtt. A rehabilitációs jutalék 2010-ben a háromszorosára hízott, a társas vállalkozásokat terhelő különadó azonban részben megszűnt.

A koronavírus első hullámának az időszakát tekintve adóemelésekről nem beszélhetünk, sőt a munkáltatókat terhelő szocho két százalékponttal csökkent (17,5-ről 15,5 százalékra). A krízis által a leginkább érintett turizmusban, vendéglátásban, sport- és kulturális szolgáltatásokban, valamint a taxiszolgáltatásban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét elengedték, a munkavállalók járulékát csökkentették. Emellett nem kel-

lett nyugdíjjárulékot fizetni, az egészségügyi hozzájárulást a törvényi minimumra vitték le 2020. június 30-ig. A SZÉP-kártyára érkező juttatások adóterhe 32,5-ről 15 százalékra mérséklődött az év végéig, a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázódott.

A jelenlegi kormány a válság hatására nem tűzte ki célul az állami bevételek növelését a munkavállalói réteg kárára, így őket nem terhelték többletadókkal.

MAGAS FOGLALKOZTATOTTSÁGI RÁTA

2021 januárjában a 15–74 éves korcsoportban 55 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy esztendővel korábban. Ez a 15– 64 évesek körében 71,1 százalékos foglalkoztatási rátának felel meg. Márciusban pedig már többen dolgoztak, mint a válság kezdetekor. Az intézkedések hatására a munkanélküliség a harmadik hónapban 4 százalékosra csökkent, ez jóval alacsonyabb szint, mint az uniós átlag (7,5 százalék). Ezzel Magyarországnak az ötödik legjobb a munkanélküliségi adata az EU-ban. A minimálbér és a garantált bérminimum az idén 4 százalékkal növekedett.

Az Orbán-kormány az első hullám alatt a rövid futamidejű vállalkozási hitelek lejáratát június 30-ig meghosszabbította. Pluszadót vetettek ki a nagyvállalatokra, így a multikat terhelő kereskedelmi adóból további 36 milliárdos, a pénzügyi szektortól, a bankoktól 55 milliárdos többletforráshoz jutott az állami költségvetés. Több mint 151 ezer katás adózó kisvállalkozó átalányadó-fizetési kötelezettségét 2020. június 30-ig elengedték. A harmadik hullám alatt a bezárásra kényszerült ágazatokban dolgozó vállalkozók ismét kataés szochomentességet kaptak. A turiz-

18 | FIGYELŐ 2021/25

F_18-19-Nezpont.indd 18

2021. 06. 21. 16:06

FOTÓ: GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

musfejlesztési hozzájárulás megfizetését szintén június 30-ig tolták ki, engedményeket tettek nemcsak ennek teljesítése, hanem az idegenforgalmi adó fizetése terén is. Német mintára bevezették a Kurzarbeit modellt: három hónapig átvállalták az alkalmazottak kieső munkabérének a 70 százalékát.

Vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdettek. A kedvező kamatozású céges hitelek öszszege csaknem 2000 milliárd forint volt.

A turizmus támogatására az idegenforgalmi adót 2020 végéig felfüggesztették, a kkv-k megsegítésére az iparűzési adót megfelezték. Az intézkedés 800 ezer vállalkozást érintett. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa is csökkent, 12-ről 11 százalékra. Emellett e teher bevételi értékhatára a kétszeresére, azaz 3 milliárd forintra emelkedett. A második és a harmadik hullám alatt az ideiglenesen bezárásra kényszerült vállalkozások bérköltségeit a kormány részben elengedte, illetve átvállalta.

A Gazdaság-újraindítási akcióterv részeként a kabinet kezdeményezésére az MFB-n keresztül forrásalapot hoztak létre olyan hitelkonstrukcióhoz, amelylyel a bajba jutott magyar vállalkozá-

sok élhetnek. A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt tízéves futamidővel és hároméves törlesztési türelmi idő mellett igényelhetik a cégek, a szerződés megkötését követően 100 százalék előleg folyósításával. A program keretösszege 100 milliárd forint, de tovább bővíthető.

Adminisztrációs terhek csökkentése, vállalati költségek elengedése, olcsó hitelek, adómérséklések jellemezték az Orbán-féle gazdaságvédelmi csomagot.

ADÓEMELÉS-ADÓCSÖKKENTÉS

2008-ban az államháztartási egyensúly rendbetételéhez a fogyasztást terhelő adókhoz is hozzányúltak: az áfa a 2009. februári Gyurcsány-csomag részeként 20ról 23 százalékra nőtt. A későbbi Bajnaicsomag már 25 százalékra emelte a normál kulcsot. Háromkulcsos ingatlanadót vezettek be, amely 0 és 30 millió forint között 0,25, 30–50 millió esetében 0,35, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalékos adófizetési kötelezettséget jelentett.

A Bajnai-pakktól kezdve vagyonadó terhelte a nagy értékű lakást, hajót, repülőt és személyautót.

Az Orbán-kormány a koronavírus-válság alatt sem vezetett be új adónemeket, sőt bizonyos szolgáltatások kedvezményes kulcsot kaptak. Így az éttermek házhoz szállítással megvalósuló étel- és italértékesítéseinek az áfakulcsát 27-ről 5 százalékra csökkentették. Hitelmoratóriumot hirdettek, amelyet folyamatosan meghoszszabbított a kabinet. Ennek köszönhetően 2020-ban nagyságrendileg 2000 milliárd, 2021-ben pedig további 1300 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál. Jelenleg 1,6 millió família és mintegy félmillió cég él a moratóriummal.

Emellett már a vírus első hulláma alatt a március 19-től felvett fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximalizálták.

A családok mellett – szemben a Gyurcsány-korszakkal, amikor egy célzott támogatást sem kapott ez a korosztály – a 25 év alatti, dolgozó fiatalokat is segíti az Orbán-kormány. A jövő évtől jövedelemadó-mentesség illeti őket. A diákmunkásokat is közéjük számítva közel félmillió fiatal évente átlagosan 600 ezer forintot nyerhet az intézkedéssel.

PT 2021/25 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Nezpont.indd 19

2021. 06. 21. 16:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GYŐRFFY BALÁZS | A magyar élelmiszer-biztonság és a gazdák versenyképességének a megőrzése a tétje az Európai Unió közös agrárpolitikájáról szóló tárgyalásoknak – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Figyelőnek adott interjúban.

Petíciójukban azt követelik az Európai Parlamenttől, hogy álljon el a gazdák számára teljesíthetetlen követelményektől.

PETÍCIÓ A MAGYAR GAZDÁKÉRT

GYŐRFFY BALÁZS AGRÁRKAMARAI ELNÖK, ÁDER JÁNOS ÁLLAMFŐ, NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER ÉS JAKAB ISTVÁN MAGOSZ-ELNÖK A MEZŐFALVAI SZÁNTÓFÖLDI NAPOKON. EGYSÉGES KIÁLLÁS A HAZAI GAZDÁLKODÓKÉRT

– Az aláírásgyűjtéssel pontosan mit akarnak elérni, a figyelemfelhívás a cél?

– Tulajdonképpen igen, de több is annál: a reményeink szerint minél többek által támogatott, az agrarpeticio.hu címen elérhető online aláírásgyűjtéssel ki akarunk állni a magyar gazdák mellett. Továbbá arra akarjuk felszólítani az EP-t: ne okozzon versenyhátrányt a gazdáknak és biztosítsa nekik a jövőben is a jó minőségű élelmiszerek előállításának a lehetőségét.

– Véleménye szerint lesz kompromiszszumos megoldás az ügyben, vagy készülhetnek a gazdák ezekre az új, rájuk nézve kedvezőtlenebb szabályokra?

– Bizakodásra ad okot, hogy a szakminiszterek legutóbbi, június közepi liszszaboni egyeztetésén a tárcavezetők a legtöbb kérdésben egyetértettek, és reméljük, az EP is jobb belátásra tér majd.

– Az Országgyűlés tavaly fogadta el az idén január 1-jétől hatályos, a családi gazdaságokról szóló törvényt. Fél

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

Az agrárkamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) irreálisnak tartja az Európai Parlament (EP) elképzelését a közös agrárpolitika reformjáról, ezért is indított petíciót. Pontosan mit szeretne a parlament, és mit kifogásol a hazai agrár-érdekképviselet?

– Egy észszerű reformnak természetesen mi is a hívei vagyunk, de az elfogadhatatlan, amit az EP szeretne megvalósítani a következő évek közös EU-s agrárpolitikájában. Az egyik fő problémát az okozza, hogy a parlament egy olyan erőteljes „zöldítő”, azaz klímaés környezetvédelmi szempontú javaslatcsomaggal állt elő, amely szerintünk jelentős versenyhátrányt okozna a gazdáknak. Azt szintén teljesíthetetlennek tartjuk, hogy a mindössze öt-tíz hektáron gazdálkodóknak is be kell tartaniuk a vetésforgóra vagy a nem termő területekre előírt követelményeket. Az pedig végképp nonszensz, hogy míg az EPjavaslatok nyomán az európai és így a magyar gazdáknak is óriási hendikepjük lenne, addig az EU-n kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek előnyt biztosítanának a parlament balliberális képviselői. Azt hiszem, magyarázni sem kell, hogy ez milyen kockázattal járna az emberek egészségére nézve, ráadásul élelmiszerár-emelkedést is okozna.

20 | FIGYELŐ 2021/25

F_20-21_agrar.indd 20

2021. 06. 21. 16:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

év tapasztalatai alapján hogyan értékeli a változtatást, az érintett termelők miként élték meg a jogszabályi környezet módosulását?

– A járvány árnyékában a NAK sokat dolgozott a törvény előkészítésén, amellyel nem csupán az adózási szabályok változtak, sokkal többről van szó.

Gyakorlatilag új lendületet adtunk a magyar agráriumnak, hiszen az új jogsza-

bály megreformálta a családi gazdaságokat, egyszerűsítette és az eddiginél is kedvezőbbé tette az adózást. 2021. január 1-jétől három szervezeti forma mentén alakul a szabályozás: őstermelők, őstermelők családi gazdaságai és családi mezőgazdasági társaságok. Az őstermelők tevékenységi köre kibővült, kiegészítő tevékenységből pedig a teljes bevételük legfeljebb 25 százaléka származhat. Fontos változás, hogy a kistermelőknél nem minősül ilyen típusú, kiegészítő munkavégzésnek, ha maguk dolgozzák fel a saját gazdaságukban termelt alapanyagot.

NÉVJEGY 1979-ben született, Pápán.

– Az adózási szabályok hogyan változtak, összességében mit remélnek a módosításoktól?

– Jelentős pozitívum, hogy megközelítőleg egymillió forintos bevételig az őstermelőknek nem kell szja-bevallást készíteniük. A kvázi adómentességi határ az eddigi nyolcmillió forintról az éves minimálbér ötszörösére, körülbelül tízmillióra nőtt. Mintegy húszmilliós bevételig pedig lehetőség van kedvezményes átalányadózásra, és csak a tízmillió fölötti rész után kell a terhet megfizetni. Húszmillió forint felett tételes költségelszámolásra kell áttérni.

Azt is kiemelném, hogy az őstermelői tevékenységhez kapcsolódó közvetlen támogatások nem minősülnek bevételnek, adómentessé váltak. A közösen tevékenykedő hozzátartozók új működési formája az őstermelők családi gazdasága, amely kedvező adózást biztosít akár nyolcvanmillió forintig. Azoknak a gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, erdőbirtokossági társulatoknak is egy új minősítő kategória jött létre, amelyeknek a tagjai hozzátartozói láncolatban állnak, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. Ez a családi mezőgazdasági társaság. Egyébként a gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy megvan-e ez a minősítésük – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatás és a saját földért kapott bérleti díj, valamint a társaság által legalább tizenöt évig használt föld vételára, illetve tőketörlesztése évi ötvenmillió forintig. A gazdálkodók a bővülő kedvezmények révén náluk maradó forrást fejlesztésekre fordíthatják, így a beruházási kedvük növekedését, ezáltal az agrárium dinamikus fejlődését, versenyképességének az erősödését várjuk az új jogszabálytól.

– A napokban arról nyilatkozott a kamara, Magyarországon is gondot jelent, hogy kik és hogyan veszik át az agrárgazdaságok vezetését az idősebb generációtól. Hogyan orvosolható a gazdatársadalom elöregedése, milyen megoldásokban gondolkodik a NAK?

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait.

2006–14 között Nemesgörzsöny polgármestere volt.

2010 óta a Fidesz országgyűlési képviselője.

2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Nős, egy gyermek édesapja.

– Évtizedes probléma a gazdaságokat irányítók átlagéletkorának az emelkedése.

A tavalyi agrárcenzus szerint 2020-ban – szemben a tíz évvel korábbi 28 százalékkal – a gazdaságok irányítóinak 35 százaléka volt 65 éves vagy annál idősebb.

Ugyanakkor csupán 10 százaléka 40 évnél fiatalabb. A generációváltás kérdése tehát sürgető, mihamarabb meg kell találni a megfelelő válaszokat. A kamara a megoldási lehetőségek kidolgozása érdekében júniusban egy online kérdőív segítségével gyűjti össze a problémákat és az érintettek álláspontját. A célunk az, hogy bizonyos volumen felett határozzuk meg, ki örököl, a többi örököst pedig – ha van – kompenzálják. Ehhez hozzárendelhetnénk banki közreműködést, de a járulékmentesség is sokat segítene. Általában szeretnénk lebontani, csökkenteni a gazdaságátadáshoz kötődő adminisztratív terheket.

– A VG gazdasági csúcskonferenciáján Orbán Viktor bejelentette: a kormány megállapodást készül kötni a kamarával arról, hogy a következő hét évben háromszor vagy négyszer annyi támogatást kapjon az agrárium, mint a megelőző hét esztendőben. Mikor várható ez a megállapodás, és milyen pluszforrást jelenthet ez az ágazatnak?

– Erről egyelőre annyit tudok mondani, hogy jelenleg is van egy élő, még 2013-ban kötött megállapodásunk a kormánnyal, az új dokumentummal kapcsolatban pedig zajlanak a tárgyalások.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/25 FIGYELŐ | 21

F_20-21_agrar.indd 21

2021. 06. 21. 16:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

GLÁZER TAMÁS A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott kereskedelmi szakos közgazdászként, majd turizmus szakos szakközgazdászként.

Korábban szállodai és vendéglátóipari vállalkozásoknál töltött be vezetői pozíciókat, elsősorban értékesítési és marketingterületen, itthon és külföldön.

2015–16-ban a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese volt.

2017 és 2019 között a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.

2020. február 1-jétől a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

ÚJJÁSZÜLETŐ ÉS ÖNFENNTARTÓ KASTÉLYOK, VÁRAK

REKONSTRUKCIÓS PROGRAM | Harminc hazai kastély és vár újul meg mintegy hatvanmilliárd forintból az állami rekonstrukciós programnak köszönhetően. A részletekről, a funkcióbővítésről, a nyereséges működtetésről és konkrét helyszínekről Virág Zsolt, a Miniszterelnökségnek a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, valamint Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a Figyelőnek adott interjúban.

22 | FIGYELŐ 2021/25

F_22-24_kastelyprogram.indd 22

2021. 06. 21. 16:09

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VIRÁG ZSOLT A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte művészettörténészi és jogi diplomáját.

2000 óta a Magyar kastélylexikon sorozat szerzője.

2003-tól a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület alelnöke.

2005 óta tagja a Várak, kastélyok, templomok szaklap szerkesztőbizottságának.

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

2016-tól a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Milyen állapotok jellemezték a nagyszabású felújítási program indulásakor a magyarországi kastélyokat és várakat, s milyen célkitűzéssel vágtak bele a megvalósításba?

Virág Zsolt: Magyarország mai területén hatezer-ötszáz kastély és kúria áll.

A programunkban a tartós állami tulajdonban lévő épületek kaptak helyet. A felújításokat az indokolta, hogy sok helyütt évtizedekkel ezelőtt megváltoztatták ezeknek az épületeknek az eredeti funkcióját. Volt, ahol kórház vagy éppen pszichiátriai intézet működött, ami természetesen nem ideális, de legalább volt valami az épületben, amelyet fűtöttek, s ha kitört egy ablak, beüvegezték.

Sok esetben azonban a romos és lepusztult kastélyok fejlesztését a nulláról kel-

lett elkezdenünk, hogy azok később turisztikai vonzerők legyenek.

Glázer Tamás: A köztulajdonban álló, csaknem ötszáz főt foglalkoztató NÖF kiemelt célja a társaság portfóliójába tartozó műemlékek, köztük nemcsak kastélyok és várak, hanem többek közt török kori emlékek, Árpád-kori romok, malmok, kastélykertek és -parkok üzemeltetése, fejlesztése, turisztikai hasznosítása, továbbá az értékmentés és az állagmegóvás. A feladatunk az, hogy jó gazdái legyünk az állami vagyonnak. Ezért egyrészt törekszünk épületeink önfenntartásának az elérésére, másrészt az élményalapú turisztikai fejlesztésekkel láthatóbbá, versenyképesebbé akarjuk tenni a hazai kastélyokat és várakat.

– Mik a paraméterei a programnak, milyen forrásból és pontosan mennyiből valósulnak meg a projektek?

V. Zs.: A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramban összesen harminc műemlék – ebből tizennyolc kastély, tizenkettő pedig vár – újul meg negyvenmilliárd forintos európai uniós és húszmilliárdos hazai forrásból.

– Mi az, ami már elkészült a 2016-ban indult kastély- és várprogramból, s milyen átadások várhatók a közeljövőben?

G. T.: Pünkösdvasárnap volt az első átadás. A látogatók birtokba vehették az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő, teljesen megújult szögligeti Szádvárat, amely egy igazi bakancsos turistás helyszín. Ezt követte néhány hete a tatai Öreg-tó partján lévő Esterházykastély, majd a mosonmagyaróvári vár.

A szakmai és a látogatói visszajelzések egyértelműen kedvezők – Tatán például két és fél hét alatt ötezren keresték fel a felújított kastélyt. A soron lévő tervezett átadásunk a nádasdladányi Nádasdy-kastélyé lesz augusztus elején, szeptemberben pedig a sümegi Püspöki Palota következik.

– Az említett fenntarthatósághoz nyilván szükség van arra, hogy a megújult műemlékek bevételt is termeljenek. Ennek elérésére – például a belépődíjak mellett – milyen eszközeik vannak?

G. T.: A helyszíneinken található vendéglátóipari egységek és ajándékboltok, valamint a belépődíjak termelik a bevétel jelentős részét. Továbbá az összes parkunk, kertünk és épületünk 2021/25 FIGYELŐ | 23

F_22-24_kastelyprogram.indd 23

2021. 06. 21. 16:09

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FELÚJÍTÁSI MENETREND Már átadott műemlékek: Szögliget – Szádvár Tata – Esterházy-kastély Mosonmagyaróvári vár Várhatóan 2022 tavaszáig megújuló műemlékek: Nádasdladány – Nádasdy-kastély Sümeg – Püspöki Palota

rendezvényhelyszín is egyben. Így például tökéletes színterei az esküvőknek, a családi vagy a céges rendezvényeknek, a filmforgatásoknak és a konferenciáknak.

V. Zs.: 2012 és 2015 között már volt a műemlékeknek egy olyan turisztikaivonzerő-fejlesztési periódusa, amely bizonyította, hogy a kastélyok és a várak igenis tudnak nyereségesen működni, ami korábban elképzelhetetlen volt. Pa-

A TATAI ESTERHÁZY-KASTÉLY A felújított paloták sorában az egyik legfrissebb a május végén átadott tatai, amelynek a funkciója sokrétű. Egyszerre egy korszerű, élményközpontú, látogatóbarát múzeum és kiállítótér, valamint rendezvénytér is. A hazai műemlék és kortárs épületekkel egyaránt foglalkozó Octogon magazin felidézte: az Esterházy család a XVIII. században a saját reprezentációjának megfelelően építtette ki Tatát mint uradalmi mezővárost és birtokközpontot. Kastélyukat a késő barokk és a klasszicizmus stílusjegyei jellemzik.

A 2018-ban indult rekonstrukciót tervező és lebonyolító csapat számos egyéni eljárást alkalmazva igyekezett a történeti állapot megőrzésére. Törekedtek arra, hogy az épületben a kényelmi funkciókat úgy alakítsák ki, hogy azok „láthatatlanok” maradjanak. Így születtek olyan egyedi megoldások, mint például a restaurált faburkolat mögé rejtett transzformátorok, biztonsági felszerelések, rekonstruált bútorok és rácsok mögötti légtechnikai kiépítések. Érdekesség, hogy a felújítás alatt feltártak egy titkos csapóajtót és egy rejteklépcsőt: előbbi egy értékmegőrző kamrába vezetett, utóbbi pedig a földszinti férfi- és az emeleti női lakosztályt kötötte össze.

Oroszlány-Majkpuszta – Esterházy-kastély, kamalduli remeteség Szabadkígyós – Wenckheim-kastély Füzérradvány – Károlyi-kastély Dég – Festetics-kastély Bajna – Sándor–Metternich-kastély Somlói vár

radigmaváltás történt, számos új funkcióval bővültek a létesítmények, ami lehetővé tette a rentábilis üzemeltetésüket. Ugyanez lesz igaz a 2016-ban indult Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramban újjáéledő épületek többségére is, amelyeknek az adottságai ezt lehetővé teszik. Egyébként a nagyközönség is egy ilyen modern, XXI. századi műemlékhasználatot igényel.

– Egy kastélynak vagy egy várnak a felújításakor a történeti hűségnek akarnak megfelelni, vagy ezek a beruházások szükségszerűen együtt járnak valamifajta modernizációval is?

V. Zs.: Egy műemlékfejlesztés általában négy évig tart. Ebből körülbelül két esztendőt ölel fel a tervezés és a kutatás, ezután kezdődhet a kivitelezés. A történelmi hűség mindenképpen meghatározó, ezért is végzünk rengeteg feltárást, s ezért történik meg minden műemlék esetében a levéltári és a szakágankénti restaurátori kutatás, továbbá a falszövet-, a régészeti, valamint az építészettörténeti és a kerttörténeti kutatás. A komlódtótfalui kúria esetében például az eredeti, építéskori fazsindely borítású tetőzetnek a rekonstrukciója készül el.

– A koronavírus-járvány megmutatta, hogy milyen erős az emberekben a turizmus iránti vágy. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatban az elmúlt időben?

G. T.: Szerencsére nekünk van terünk – elsősorban a kastélykertekben és -parkokban – arra, hogy segítsünk feldolgozni az embereknek az eltelt másfél év bezártságát. Úgy is fogalmazhatnék, hogy regenerációs-rekreációs helyszíneket tudunk biztosítani a látogatóinknak. Példaként említhetem a társaságunk kezelésében lévő füzérradványi Károlyi-kastély százhektáros vagy a dégi Festetics-kastély háromszáz hektáros parkját, amelyek a pandémia alatt is látogathatók voltak. A létesítményeink május eleji nyitása óta is azt tapasztaljuk, hogy a látogatási kedv megnőtt, a vendégszám folyamatosan emelkedik.

Ezt tovább segíti a tavaly bevezetett, ingyenesen kiváltható Kastélykártya, amellyel kedvezményesen látogathatók a NÖF kezelésében lévő és egyéb műemlékek is. Kuriózum továbbá, hogy a kártyabirtokosoknak olyan vezetett sétákat szervezünk, amelyek folyamán az egyébként nem látogatható helyiségekbe is bepillanthatnak.

– Ha mondaniuk kellene egy kedvenc épületet a listából, melyik lenne az?

G. T.: Hozzám – lévén ajkai vagyok – a somlói vár megújítása áll a legközelebb.

V. Zs.: Művészettörténeti szempontból a fertődi Esterházy-kastély a legértékesebb. A vidéki vármegyei építészet egyik legemblematikusabb épületének pedig a komlódtótfalui Becsky– Kossuth-kúriát tartom. De a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram épületállományából mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb állót.

HELMECZI ZOLTÁN

24 | FIGYELŐ 2021/25

F_22-24_kastelyprogram.indd 24

2021. 06. 21. 16:09

PR

EGYRE TÖBBEN CSATLAKOZNÁNAK A CELIZ-PROJEKTHEZ

FOTÓ: CELIZ PROJEKT

STRATÉGIA Európai viszonylatban stratégiai szempontból is jelentős, innovatív logisztikai, vasúti és áruforgalmi csomópont megvalósítását készítik elő a Central European Logistics and Industrial Zone (CELIZ) nevű konzorcium tagjai.

A Záhonynál és a kemecsei ipari zónában megvalósuló fejlesztések iránt egyre intenzívebb az érdeklődés.

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. június 23-án alakult meg a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. vezetésével a CELIZ konzorcium, amelynek tagjai a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. A létrehozott konzorcium célja, hogy a nyugat felé tartó gazdasági és kereskedelmi útvonalak fejlesztésébe bekapcsolódva a kínai állam által támogatott „Egy Övezet Egy Út” programon keresztül egy az európai viszonylatban stratégiai szempontból is jelentős, innovatív logisztikai, vasúti és áruforgalmi csomópont megvalósítását készítse elő. A projekt részeként olyan technológiai és ipari fejlesztési beruházások előkészítése történik meg, amelyek megvalósítása jelentős hatással lesz az EU és Kína közötti vasúti teherforgalomra és a magyar– kínai gazdasági együttműködésre is.

A fejlesztési koncepció kidolgozásában a China Railway Signal and Communication Co. Ltd. (CRSC) kínai állami vasútvállalat is részt vesz, amellyel a konzorcium 2020 decemberében kötött együttműködési megállapodást. A tervezés során a vasúti-közúti átrakóközpontok, vámaszabad területek és a raktárak legmagasabb szintű modernizációja valósul meg. A konzorcium a külföldi vállalatoknak adminisztratív támogatást is kínál majd. A CELIZ-t mind a magyar, mind a kínai kormány támogatja. „A következő évtizedekben a Kína és Európa közötti vasútforgalmi áruszállítás exponenciálisan növekszik majd: az Egy Övezet Egy Út logisztikai korridorjainak fejlesztése révén pedig Magyarország nemzetgazdasági szinten is profitálhat. A projekt nyomán Záhony stratégiai szempontból kiemelt területté válik, amelynek fejlesztése elengedhetetlen” – nyilatkozta a Figyelőnek Csomós Norbert, a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a kemecsei ipari zóna fejlesztése a másik

fontos elem – a projekt felméri Kelet-Magyarország kiemelkedő ipari zónáit. A konzorcium népszerűsíti a zónát a kínai vállalatok magyarországi gyáralapításainak érdekében: az elmúlt egy évben már több ezer cégnek bemutatták az ipari zónát, jelenleg pedig több mint 50 vállalattal folynak tárgyalások, amelyek közül jó páran komolyan érdeklődnek a betelepülés iránt. „Készek vagyunk együttműködni és összefogni, hazai szaktudásunkkal és piacismeretünkkel segíteni az eligazodást a műszaki, adminisztratív, jogi és egyéb kérdésekben. A CELIZ-projekt kezdeményező szerepet visz abban, hogy a távol-keleti áruk minél nagyobb hányada Záhonyon át jusson el Nyugat-Európába” – hangsúlyozta Csomós Norbert.

A járvány időszakában a Kína–Európa tehervonatok stabil működése a külkereskedelem stabilizálásának alappillére lett. Magyarország és Kína kereskedelmi volumene 2020-ban elérte a 11,7 milliárd dollárt, ez 14,4 százalékos növekedés az előző évhez képest, így Kína először lett Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere. „A Kínát Európával összekötő Ganzhou–Budapest-vasútvonal által egy olyan új csatorna jön létre, amely kölcsönös előnyöket kínál mindkét félnek: segíti az akadálytalan kereskedelmet, a pénzügyi összeköttetést és erősíti a különböző területeken lévő hatóságok együttműködését. Javítja az ipari lánc ellátási mechanizmusát és megvalósítja a digitális logisztikai ipar fejlődését. A digitalizációval az áruszállítási idő több mint 50 százalékkal, a logisztikai költségek mintegy 33 százalékkal, a raktározási költségek pedig több mint 10 százalékkal csökkenhetnek. A Ganzhou–Budapest-vasútvonalon az elkövetkező három évben ezer vonatot és 88 ezer TEU áruforgalmat terveznek indítani” – nyilatkozta Horváth László, a L.A.C. Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója 2021/25 FIGYELŐ | 25

F_25_celiz_pr.indd 25

2021. 06. 21. 16:09

| CÉGVILÁG |

CSAK AMIHEZ ÉRTENEK A szülei pedagógusok voltak, ön pedig épületszobrász lett – ez korántsem volt slágerszakma a nyolcvanas években.

– A pedagógusok egzisztenciálisan már akkor sem tartoztak a társadalom felső rétegébe. Olyan gimnáziumba jártam, ahonnan majdnem mindenki továbbtanult, de én elhatároztam, hogy a relatív szegénység helyett inkább a maszekok életét választom. Jégkorongoztam, és miközben hivatalosan háromévente lehetett nyugatra utazni, a válogatottal háromszor jutottam ki évente. Kint a legmenőbb cuccokat vehettem meg, miközben otthon az anyagi helyzetünk miatt még egy üveg kólát is csak vasárnap lehetett kinyitni. Így, miközben nekem mindegy volt, hogy taxis leszek-e vagy más, a gipszhez, az épületszobrászathoz végül egy hosszú és kalandos út veze-

tett. Amikor 1989-ben az idősebb építőipari vállalkozók – mondván, nem akarnak az akkor bejött áfával meg személyi jövedelemadóval küszködni – szinte mind visszaadták az ipart, én amellett, hogy a Margit híd budai hídfőjénél nyitottam egy bemutatótermet, ahonnan szépen jöttek a megrendelések, Münchenben vettem egy vadonatúj BMW-t.

Mai fejjel visszagondolva nem is értem, nem is tűnik valóságosnak, különösen nem okosnak ez a lépés. Ha a fiam ma elkezdene vállalkozni, és azt mondaná öt év múlva, hogy apa, veszek egy vadonatúj BMW-t, azt mondanám, ne csinálj butaságot: fektesd be a pénzt, vagy tedd félre. Igaz, akkor belefért, mert nem voltam eladósodva, volt rá pénzem, s még jót is tett az üzletnek, hogy nem valami rozsdás platóssal mentem felmérni a megrendelést a szabadság-hegyi és a rózsadombi villákhoz.

– A kétkezi munkából miként épült fel a ma már a belsőépítészet, a műemlékfelújítás, a generálkivitelezés, a homlokzatok és terek kapcsán egyaránt jegyzett cégcsoport?

– Amikortól meg tudtam fizetni, már embereim is voltak, de a rendszerváltozáskor a szüleim aggódtak, hogy a sportoló fiuk egy érettségivel képes lesz-e boldogulni. Ezért nyugdíjba mentek és mellém álltak, nehogy elsodorjon a kapitalizmus. Ez rendkívül sokat jelentett, mert anyukám könyvvitelt tanított, édesapám pedig politikai gazdaságtant, vagyis makroökonómiát és jogot. A cégnél anyukám vitte a könyvelést és az adminisztrációt, édesapám a műhelyben felügyelte a munkát. Jómagam pedig továbbra is kint voltam a terepen, kötöttem az üzleteket. Időközben, levelező tagozaton vállalkozásszervezői közgazdászdiplomát is szereztem a Szent István Egyetemen, ahol szerencsére gyakorlati alapú képzés folyt. Majd, miután

FOTÓ: LAKI ÉPÜLETSZOBRÁSZ ZRT.

LAKI PÉTER | Miközben szinte minden komolyabb műemléképület-felújítás kivitelezői között megjelenítik a nevét, a Laki Épületszobrász Zrt. többségi tulajdonos vezérigazgatója ritkán szólal meg nyilvánosan. Azt mondja, a megvalósult épületek beszélnek helyette. A csúcsminőség elérésénél pedig a cégvezető szerint kulcskérdés a profizmus és a mértéktartás.

26 | FIGYELŐ 2021/25

F_26-28_laki.indd 26

2021. 06. 21. 16:12

| CÉGVILÁG |

98-ban megszületett az első fiam, karácsonykor a szüleim azt mondták: mostantól nagyszülőként képzelik el az életüket. Ezért körülnéztem, miként tudnék egy hasonló modellt újra felépíteni. Így választottam magam mellé – kisebbségi tulajdonrészt is felajánlva – a gazdasági vezetőmet és a nagy tapasztalattal felvértezett építőmérnök társamat. Ez a modell azért is működőképes, mert nem szeretek előtérben lenni, tévedhetetlennek sem tartom magam, ezért mindig meghallgatom a véleményüket. Időközben a piac is változott: sorra alakultak a bankok, amelyeknek székház kellett és fiókok, nyitottak a szállodák, valamint az ügyfeleket kiszolgáló egyéb intézmények.

Mindez egyre több megrendelést hozott.

Majd azt mondták, mi lenne, ha a gipszes munkák mellett elvállalnánk a vakolást, a festést és a burkolást is. Egyre nagyobb csomagokat bíztak ránk, mert látták, hogy minden munkát becsülettel elvégzünk. Így alakult ki az a holdingszerű csoport, amely köré a gipszes mellett már kőfeldolgozó, asztalos-, gipszkartonos és festőcégünk is szerveződött, saját emberekkel.

– A rendszerváltozás környékén alakult vállalatokra nagy veszélyt jelentett a 98-as orosz gazdasági válság. Ezt miként élték meg?

– Akkor jöttem rá, mennyivel nagyobb biztonságot jelent, ha a jövőben közvetlenül vállalkozom, s én leszek a generálkivitelező. Mivel már létezett a közbeszerzés, azt is elhatároztam, hogy elsősorban erre fókuszálunk, mert ott biztosan megvan a forrás. Főként az állami megrendelésekre koncentrálunk, mondván: az állam előbb-utóbb biztosan kifizeti a munkát. Nem úgy, mint sok más megrendelő, aki nagy veszélybe sodorta az építőipar több szereplőjét azzal, hogy nem fizetett. Ez segített abban is, hogy a 2008-as globális krízis már nem okozott nekünk jelentősebb veszteséget.

– Miközben a közbeszerzésekről nem mindenki van a legjobb véleménnyel, önöknek rendszereken átívelően sikerül megbízásokat kapni.

– Amikor megkérdezik, milyen politikai kapcsolatom van, mindig azt felelem: semmilyen. A következő kérdésre, hogy akkor mitől megy az üzlet, az a válaszom, hogy nekem időtálló, értékrendalapú emberi kapcsolataim vannak. Ez egy közepesen rögös út, amelyhez – és ez a másik része a válasznak – az is kell, hogy az ember specializálódjon valamire. Te-

hát ne azzal akarjon éppen pénzt keresni, amit az aktuális lehetőségek diktálnak. Én tartom magam ahhoz, hogy mi egy műemlék-felújító, generálkivitelező cég vagyunk. Lehet, hogy időnként lenne módom teljesen más területen is megrendelést szerezni, de azzal is tisztában vagyok, hogy mihez értünk és miben vagyunk megkérdőjelezhetetlenül a legjobbak között. Szakmailag elismert társaságként ettől nem is szeretnék eltávolodni, ugyanis a szaktudásra ez idáig – 37 éven át – mindig szükség volt. Ezért ritkán kell munkáért kilincselnem, és ezért is látnak minket szívesen akár konzorciumi partnerként a nemzeti kincsnek számító történelmi épületek felújítása kapcsán is.

– Az első ikonikus munkájuk a Vigadó felújítása volt 2008-ban. Azóta olyan épületek fűződnek a Laki cégcsoport nevéhez, mint a Zeneakadémia, a fertődi Esterházy-kastély, az Erkel Színház és a Magyar Állami Operaház. Van-e az üzletben érzelmi vonala annak, hogy az ország legszebb műemlék épületeinek az újjávarázsolása kötődik önökhöz?

– Az biztos, hogy ezeket az épületeket messze könnyebb szeretni, mint egy nagy beton műtárgyat. De ez a munka egyben

HIRDETÉS

ROSÉ ÉS PEZSGŐ LIGET www.rosalia.hu július 2–4.

F_26-28_laki.indd 27

Nincs szebb szín a rosénál!

2021. 06. 21. 16:12

| CÉGVILÁG |

nagyobb felelősséggel is jár. Amikor elvállalok egy megbízást egy forintért, s egy olyan épülethez nyúlok hozzá, amely tízet ér, akkor egyetlen hiba sokkal nagyobb kárt okoz, mint amekkora a vállalkozási szerződés értéke. Ezért is tartom nagyon hasznosnak az örökségvédelmi törvény megszületését és annak folyamatos aktualizálását, ami rendkívül kedvező változást hozott. Nemcsak az határozható meg, hogy a nemzeti ér-

tőipari társaságok közül többen is meginogtak, mindig azokat a szakembereket szólítottam meg, akik annak idején megbízóként korrektek voltak velünk.

A szakmunkások közül pedig azokat kerestem, akik adnak magukra, akiknek nem mindegy, hol dolgoznak, szeretnek céges egyenruhában járni, büszkék a munkájukra, s akik értékelik, hogy itt nem kell szakmaiatlan feladatokkal szembesülniük. Akik tartozni akarnak valahova, szeretnek évente jó hangulatú majálisra menni a családjukkal, és értékelik, hogy ha megszületik a baba, még „pelenkapénz” is jár. Meggyőződésem,

Az biztos, hogy a régi épületeket könnyebb szeretni, mint egy nagy beton műtárgyat. téket képviselő épületeket miként lehet felújítani és adott esetben továbbfejleszteni, hanem például akár gyártmánytervek szintjén is ellenőrizhetők a különleges figyelmet követelő objektumok renoválásai.

– Az önök munkája hozzáadott értéket jelent, s ezért rendkívül szaktudásigényes. Miként tudta megszerezni és megtartani a legjobb szakembereket?

– A cégcsoportban közel kétszázötvenen dolgozunk, az éves forgalmunk pedig nagyságrendileg tízmilliárdos. Ez a középmezőnyt jelenti Magyarországon.

Ami a vezetőket illeti: mivel 1995-ig rengeteg jelentős magyar cég alvállalkozója voltam, ismertem már a szakmát. Annak ellenére, hogy nem vagyok híve a szakemberek elcsábításának, amikor a kétezres években az első generációs nagy épí-

hogy a bizalom légköre és az egészséges motivációs rendszer mellett a soha le nem írt, de mindennap megélt vállalati filozófia is közrejátszott abban, hogy nálunk erős a törzsgárda és rendkívül alacsony a fluktuáció.

– Hogyan érintette a Laki Zrt.-t a koronavírus-járvány?

– Miként az építőipar szereplőinek a többségét, minket sem fenyegetett az a veszély, hogy mondjuk az Operánál vagy a budai várban leállítják a munkát. Sokkal nagyobb kárt okozott, hogy az állomány egy része vagy maga, vagy valamelyik családtagja révén érintett volt a Covid–19 kapcsán, és ezért kiesett a munkából. Így akár az irodai, akár a fizikai állományunkat nézzük, átlagosan 15-20 százalékkal kisebb kapacitással tudtunk csak üzemelni. De jól vizsgázott a cég, a fizikai dolgozók biztonságát megteremtve azonnal megtettük a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket, s megteremtettük a home office feltételeit is.

– Az építőipari vállalatok körében a középmezőnybe tartoznak. A növekedés érdekében vállalnak szerepet a szállodaiparban?

– Nem vagyunk növekedéshajhász cég.

Ebben az is szerepet játszik, hogy nem nagyon vagyunk kitéve olyan banki vagy más forrásbevonási feltételeknek, amelyek miatt kötelező lenne növekvő árbevételt produkálni. Amikor olyan idők jártak, a megszokottnál lényegesen kisebb forgalom mellett is meg tudtuk magunkat úgy szervezni, hogy a működéshez szükséges fedezetet kitermeljük. Egyszer, 2014 tájékán édesapám megkérdezte: eltelt már húsz év – elégedett vagyok-e azzal, ahová eljutottam? Akkor azt mondtam neki: lehet, hogy vannak, akik a nulláról hamarabb magasabbra törtek, de nem biztos, hogy azok 20-3040 éven át sikeresek tudnak maradni, mert a nagyobb növekedésért nagyobb kockázatot kell bevállalniuk. A jelenlegi méretnél pedig azért sem akarunk nagyobbak lenni, mert akkor a vezetőtársaimmal együtt elvesztenénk a közvetlen kapcsolatot azokkal a projektvezetőinkkel, akiknek a segítségével a tőlünk megszokott minőséget tudjuk garantálni a megbízóinknak. Már régóta vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek által az építőiparban megkeresett javainkat kamatoztathatjuk. Így a mi választásunk nem a szállodaipar volt, hanem elsősorban olyan különleges, felújításra váró régi épületeket keresünk, amelyekben a kivitelezéshez kapcsolódó munka nehézsége és összetettsége miatt mások nem látnak fantáziát. Pillanatnyilag egy budapesti, már működő ötcsillagos szálloda bővítésében vállalunk szerepet, és egy balatonfüredi, továbbá egy hévízi gyönyörű, régi épület szálláshellyé alakítását is tervezzük. Ezeknek a beruházásoknak az általunk megszokott minőség lesz a közös nevezője. ÉRSEK M. ZOLTÁN

28 | FIGYELŐ 2021/25

F_26-28_laki.indd 28

2021. 06. 21. 16:12

NEM CSAK HÚSVÉTKOR KELL A BÁRÁNY

BŐVÜLŐ PIAC | Ha Magyarország ki akarja használni a piacbővülés előnyeit, nem elég növelni az árualapot, sürgősen meg kell építeni legalább egy exportképes termékek előállítására alkalmas nagy kibocsátású juhvágóhidat is. A szaktárcán nem múlik az ágazat felfejlesztése: forszírozzák a juhtartás bővítését, és szeptembertől elérhető lesz egy olyan pályázat is, amelyen ötmilliárd forintos támogatást is el lehet majd nyerni.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

rom, a sertéshúsevést vallási okokból kerülő országokban pedig több mint tíz kilogramm ez a mennyiség.

Az európai juhpiac bővülése soktényezős. Benne van a brexit, az egészséges táplálkozás iránti igény erősödése, de leginkább a migráció. Olyan emberek milliói érkeztek Európába, akik vallási okokból nem fogyasztják a sertést, a juhhúst viszont annál inkább. Ennek a vásárlórétegnek a megjelenése nemcsak azt jelenti a juhtartásban érdekelt hazai gazdák számára, hogy az EU-ban a jellemzően kizárólag húsvétkor értékesíthető 20-22 kilogrammos bárány helyett immár 35-40 kilós állattal kell készülni, hanem azt is, hogy a termékre egész évben van kereslet. Probléma persze, hogy itthon mindössze alig több mint 30 dekagramm az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás. Nyugat-Európában két-há-

LÁBON OLCSÓ

Az elsőre több mint jónak tetsző piaci helyzet azonban közelebbről vizsgálva korántsem ilyen rózsás. Ugyanis miközben a világpiacon tartósan keresik a jó minőségű bárányhúst, Magyarországon sem elegendő bárány, sem exportminőségű hús előállítására alkalmas vágókapacitás nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy a hazai juhtartók megfelelően profitálni tudjanak a piaci környezet adta lehetőségekből. Nagy István agrárminiszter szerint erre a helyzetre a megfelelő válasz kizárólag az ágazat jelentős átalakítása lehet.

„Miközben az Európai Unió bárányból már importra szorul, Magyarország szinte teljes egészében húsexportőr, de túlnyomórészt élő állatot szállítanak a cégek. A nagyobb hozzáadott értékű kivitel akadálya, hogy összesen hat regionális juhvágóhíd van, nagy kibocsátású, exportképes pedig egy sem.

Ahhoz, hogy legyen, meg kell találni a magántőkét, vagy meg kellene találni azt a termelői együttműködést, melynek keretében létrejöhet a beruházás.

Az élelmiszeripari invesztíciókat ösztönző csomagban ott van, s szeptember 22-től már az igényeket is befogadja az a pályázat, amelyen ötmilliárd forintot is lehet nyerni juhvágóhíd építésére, ha valaki hajlandó ebbe a másik ötmilliárdot beleinvesztálni. Nyilvánvaló, hogy 2021/25 FIGYELŐ | 29

F_29-31_juhok.indd 29

2021. 06. 21. 16:13

| CÉGVILÁG | GENCSI MIHÁLY ÉS MIHÁLYNÉ. HETVEN HEKTÁRON DOLGOZNAK

az ágazatnak igénye van egy központi feldolgozóüzemre, és én is erősen támogatnám a megvalósítását. Aki ebben fantáziát lát, élete szerencséjét alapozza meg” – mondta a tárcavezető.

Mint a szakember szavaiból kiderült, a központi vágóhíd létrehozása csak az egyik – s talán a könnyebb – része a szükséges fejlesztésnek. A fogósabb kérdés a megfelelő árualap megteremtésének a problémája. A miniszter úgy értékelte, nem lehet kihagyni fejlődési fokokat, ezért első körben a karámrendszer kiépítésével, villanypásztorok, kiszolgálóberendezések beszerzésével, hodályok építésével kell félintenzívvé tenni a szegmenst, s csak ezek után lehet érdemi erőfeszítéseket tenni a piacképes termék, a bárány nevelésének az intenzifikálására. „Ezt követően kezdhetjük el – valószínűleg ahhoz hasonlóan, mint ahogyan az Bajorországban történt a fiatal gazdák támogatásával – a 250-500 anyajuh ellátására és ivadékaik felhizlalására alkalmas belső karámrendszeres intenzív tartásra történő átállás széles körű ösztönzését” – tette hozzá Nagy István.

HELYBEN VÁGÁS

A vágóhídépítést, a helyben vágás lehetőségének a megteremtését az állatvédelmi-állatjóléti szabályozás szigorítása is kikényszerítheti. Ez annál is inkább realitás lehet, mert a bizonyos távolságokon túlra történő élőállat-szállítás korlátozásának, tiltásának a szándéka az EU részéről komolynak tűnik, s a szigorítás rövid időn belül életbe léphet. „Az állatok az utazás folyamán tényleg szenvednek, és ez valóban nem elfogadható a XXI. században. Remé-

nyeim szerint az ennek megelőzésére hivatott adminisztratív intézkedések rákényszerítik az ágazatot a korszerű vágóhíd megépítésére” – emelte ki végezetül a tárcavezető.

GÓRCSŐ ALATT

Jávor András professzor szerint az árualap növelésében a tudománynak meghatározó szerepe lehet, hiszen a tudomány feladata, hogy minden problémát, igényt, lehetőséget, potenciált feltárjon az állatok kapcsán, és megtalálja annak módját, hogyan lehet maximálisan ki-

A JUHÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 1250 1200 1150 1100 1050 1000 950 900 850 800 750 700

Ezer darab Juh

*GG÷Q FS^FOZM

VI. XII. VI. XII. VI. XII. VI. XII. VI. XII. VI. XII. 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: KSH

elégíteni az elvárásokat. „Olyan eszközökhöz is hozzá kell nyúlni, amelyeket korábban nem használtunk. Ilyen lehet például a genomika. Gondolok többek között a klímahatás vizsgálatára vagy a különféle betegségekkel szembeni rezisztencia kialakításának a lehetőségeire” – fogalmazott a szakember. A birka a környezeti változásokhoz nagyon nehezen alkalmazkodó állatfaj. Ez minden olyan alkalommal megmutatkozik, amikor a tenyésztők egy-egy fajtát szeretné-

nek meghonosítani a származási helyükétől esetlegesen nagyon eltérő adottságú területen. Az alapeset mindenesetre az, hogy a hegyi fajták nagyobb állóképességűek, de rosszabb húskihozatalúak, míg az alföldieknél épp fordított a helyzet. A juhtartó érdeke természetesen az, hogy minél jobb ellenálló képességű és minél nagyobb húskihozatalú fajtákkal foglalkozzon. A birka esetében a stressztűrés növelése nagyon fontos termelésbiztonsági kérdés, és az lesz a jövőben is, ezért a stresszgének megtalálása, a stressztűrő formációk kialakítása az ez irányú vizsgálódások legizgalmasabb feladatai közé tartozik.

A szakemberek szerint az őshonos magyar fajták kevésbé alkalmasak intenzív tartásra, helyettük a különféle húsfajtákra érdemes koncentrálni. Az intenzifikáció belső karámos tartást, takarmányfejlesztést, etetőszalagos megoldásokat jelent, valamint az állat biológiájába történő beavatkozást, az ivarzás gyakoriságának elősegítését, ezzel az egy anyajuhra eső szaporulat jelentős megnövelését és a hizlalási idő lerövidítését. Ez egy beruházásigényes út, amely természetesen nem minden gazda számára járható, és sokan vannak olyanok is, akik szerint nem annyira kívánatos, mint inkább kényszerű. A Hortobágyon gazdálkodó, mintegy huszonkétezer anyajuhot – köztük nagyszámú őshonos rackát – tartó Debreceni Sándor úgy véli, az intenzív megoldások iránti fogékonyságot az ő gazdaságuk-

30 | FIGYELŐ 2021/25

F_29-31_juhok.indd 30

2021. 06. 21. 16:13

| CÉGVILÁG | HEGEDŰS LÁSZLÓ. NEM KÍVÁN FELKAPASZKODNI AZ INTENZIFIKÁCIÓ RAKÉTÁJÁRA

AZ INTENZÍV TARTÁS FELÉ. HODÁLYOK KIALAKÍTÁSÁT IS SZORGALMAZZA A SZAKTÁRCA

ban a legelőhiány mellett leginkább a munkaerő-deficit erősíti. Ez utóbbi az, amely jelentősen visszahat az egy bárányra eső szaporulat növelésének a lehetőségeire. A bárányhizlalás terén viszont már korábban elmozdultak az intenzív megoldások irányába, és egy másik nagy projektbe is belekezdtek. Részben saját forrásból, részben támogatásból egy napi egykamionnyi bárány levágására alkalmas vágóhidat építenek.

Az egymilliárd forintos beruházás átadását ez év őszére tervezik.

FOTÓK: DOMBI MARGIT

FÉLINTENZÍV TARTÁS

A Hajdúnánáson 70 hektáron juhot tartó Gencsi Mihálynak és a vele együtt dolgozó feleségének 420 anyaállata van, magyar merinói és île-de-france-i keverékek. Ezek szaporulatának a hizlalási idejét szeretnék lecsökkenteni. „Én még mindig azt mondom, hogy a legelő kell a birkának, de már elkezdtem a másik végletet is, mert látom, hogy lehet vele javítani az eredményeken. A silótakarmány-etetést célzó fejlesztésem már folyamatban van, de még nem találtam meg a legjobb módját annak, hogyan lehetne a csemegekukoricát ledarálni úgy, hogy az a birka táplálkozási szokásainak megfelelő legyen. Reményeim szerint az őszre ezzel is megleszek. Az ehhez szükséges etetőplaccos épületet már felhúztam, itt fogyasztják el az állatok a lucernát és az abrakot is.

Ez már félintenzív tartás, amely esetében a bálák berakását géppel végezzük.

Ami nagy könnyebbség, mert a feleségemmel csak ketten vagyunk minden munkára. Nyertem egy 13 millió forin-

tos pályázatot hodályfejlesztésre, ebből váltom ki az egyik ősi szerfás istállómat, amely egy nedvesebb évben megsüllyedt” – summázta az előtte álló feladatokat a hajdúnánási juhász.

Az egyébként sok helyen gondot okozó generációváltásra kitűnő példa Musuly Liza, a Debreceni Egyetem mezőgazdasági mérnök szakos, másodéves, nappali tagozatos hallgatója, aki az édesanyjával közösen vezeti a kétszáz hektáros nyírgyulaji gazdaságot. A növénytermesztés mellett ugyanitt juhtartással is foglalkoznak – 850 anyajuhuk van. Mint elmondta, mindenféleképpen szeretnének elmozdulni az intenzív gazdálkodás irányába, mert számukra is bebizonyosodott, hogy a legelő-vándorló életmóddal nem tudják azokat a körülményeket biztosítani az állatok számára, amelyek a megfelelő ütemű súlygyarapodáshoz szükségesek lennének. Egyetemi tanulmányait fontos állomásnak értékeli ahhoz, hogy amint lehetséges, a legkorszerűbb technológiákkal modernizálja a juhtartást. „Kisgyerek korom óta ebben élek, és mindig is úgy gondoltam, hogy a gazdálkodás lesz az élethivatásom. Édesapám három éve meghalt, ez korán hozta el nekem a felnőttséget.

Minden erőmmel azon vagyok, hogy méltó utódjának bizonyuljak, s felvirágoztassam a gazdaságunkat” – mondta.

ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY

A Kunbaracson gazdálkodó Hegedűs László egészen más úton jár, nem kíván felkapaszkodni az intenzifikáció

„űrhajójára”. Állatai kizárólag legelnek, mert meggyőződése, hogy a zöld fű a legolcsóbb takarmány. Saját tenyésztésű birkáit kecskeméti sárga pofájúként akarja törzskönyveztetni. Ezek jelenleg az erdélyi sárgafejű berke fajtán belül vannak nyilvántartva, és most azon dolgozik, hogy laborvizsgálatokkal alátámasztva a saját tenyészetét elkülönítse ettől a típustól. Jelenleg 40 anyajuha van, közülük 25 a tisztavérű sárga pofájú. Mint elmondta, állománya a modern igényeknek megfelelően szapora – a szaporasági mutató bőven meghaladja a már megfelelő profittartalmúnak tekintett 1,4-szeres értéket, és igen jónak mondható a bárányok húskihozatala is. Az állat érdekessége, hogy az egész testét sárgás, ha úgy tetszik, aranyos szőr borítja, amely a fején és a lábain sötétebb.

LÉTKÉRDÉS AZ ÁGAZATI BÉKE

Nagy István a hajdúnánási tanácskozás fontos üzeneteként fogalmazta meg, hogy szükség van az ágazati békére, mert csak ez teremti meg a lehetőséget a megfelelő ösztönzési rendszer kiépítésére, a támogatások maximalizálására. Úgy fogalmazott: ez a juhágazat közös álláspontja, egyben a tárca álláspontja is az adott kérdésben. Megítélése szerint a létfontosságú konszenzus megteremtését szolgálja az idén létrehozott szakmaközi egyesület is, amelynek az elismerése nemrégiben már meg is történt. „Az ágazati béke létkérdés, mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a fejlesztésifejlődési irányokat meg lehessen határozni, és a juhágazat a XXI. században is igazán sikeres legyen. Az útkeresés időszakát éljük, de ha sokáig és sokfelé keresgetjük az utat, akkor nem találjuk meg. Menni kell a fősodorban, a főcsapáson, és elérjük a céljainkat” – hangsúlyozta a miniszter.

DOMBI MARGIT 2021/25 FIGYELŐ | 31

F_29-31_juhok.indd 31

2021. 06. 21. 16:13

| CÉGVILÁG |

DIÁKMUNKA | A tavalyi visszaesés után magához tért a diákmunkapiac. A trendekről beszélgettünk Virág Viktorral, a MADS Iskolaszövetkezet igazgatósági tagjával, aki elmondta: a szervezet az idei első négy hónapban jobb eredményeket produkált, mint 2019 azonos időszakában.

NAGYON BEINDULTAK „Miközben tavaly nagyon leült az egészségügyi válság miatt a munkaerőkereslet, addig az idei első négy hónapban már jobb bevételeket értünk el, mint 2019 azonos időszakában” – mondta lapunknak Virág Viktor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Úgy véli, a diákmunka a legkifizetődőbb a vállalkozásoknak, pláne a szövetkezeten keresztül történő. Olcsóbb és hatékonyabb, mint ha saját maguk kezdenének bele a tanulók közvetlen foglalkoztatásába. A diákot a szövetkezetben jelentik be, vagyis a szervezet viseli a munkáltatói felelősség 90 százalékát (a cégen belüli szabályok betartása és betartatása, például a tűz- és a vagyonvédelmi oktatás abszolválása a megrendelő feladata).

A diákmunkást megrendelő társaság a szervezettel köt szerződést, a szolgáltatásról számlát kap, elkönyveli költségként, szóval tiszta ügy – tette hozzá a szakember. (Miután kiválasztanak egy tanulót egy megrendelői pozícióba, az iskolaszövetkezet tagsági megállapodást köt vele, amelyben részletezik a tag és a szövetkezet viszonyát, valamint egy eseti megbízásban rögzítik az adott feladat elvégzésére vonatkozó feltételeket, információkat, úgymint a diákot fogadó fél megnevezése, az elvégzendő feladatok köre, bérezés és a többi. Ha egy tanuló ezután ugyanazon iskolaszövetkezeten keresztül egy másik megrendelőnél vállal munkát, akkor új eseti megbízást kell kötnie a szervezettel.)

A diák tehát a szövetkezeti tagsági megállapodás után szerződést köt a szövetkezettel, bekerül a rendszerbe, és a szaktudásának, a kvalitásainak, az igényeinek megfelelő munka esetén eseti megbízás-

sal dolgozhat a megrendelőnél. Az iskolaszövetkezeti munkáltatás egy speciális, védett, háromoldalú foglalkoztatási típus, amely egyedülálló a világon, legalábbis ebben a formában. A szövetkezeti törvény iskolaszövetkezetekre vonatkozó része szabályozza az egyébként nem a munka törvénykönyve (Mt.), hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti megbízást, de az Mt. egyes passzusait átemelik, mint például a pihenőidőről vagy a fiatalkorúak védelméről szóló részeket.

Virág Viktor szerint úgy kell elképzelni a rendszert, mint a munkaerő-kölcsönzést, de természetesen ennél azért bonyolultabb, hiszen jellemzően fiatalokról, tanulókról van szó. Sok esetben pedig még csak középiskolásokról, akikre

azért más szabályok vonatkoznak, mint a felnőtt munkavállalókra. Nem dolgozhatnak 22.00 és 06.00 között, s ha egymást követő két nap telik el feladatteljesítéssel egy kiskorú részéről, akkor a két munkavégzés között 12 óra pihenőidőt kell biztosítani részére.

KIESTEK A NYUGDÍJASOK

A MADS-től nem áll távol a nyugdíjasok foglalkoztatása, ám Virág Viktor szerint a pandémia miatt erősen csökkent irántuk az igény. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a vírus tekintetében ők a legveszélyeztetettebbek, és első körben természetesen minden munkaadó őket

EGYÜTT A KALÁSZOSBAN. HAGYOMÁNYOS DIÁKMUNKA A MEZŐN

32 | FIGYELŐ 2021/25

F_32-33_diakmunka.indd 32

2021. 06. 21. 16:14

| CÉGVILÁG |

kezdte el védeni, ám a munkakörük nem volt home office-osítható, így kikerültek a rendszerből. Ugyanakkor nem feltétlenül kell lemondani erről a piacról. Virág Viktor szerint ez egy viszonylag fiatal foglalkoztatási forma itthon, hiszen csak 2017 augusztusától szabályozott. Amint elmúlik a járvány, vélhetőleg „visszalopóznak” a munka világába az aktív idősek. Addig azonban a diákok tarolnak.

Ráadásul a 25 év alattiak foglalkoztatása szja-mentes lesz. Bár azt le kell szögezni, hogy a diákmunka nem elsősorban a fiatal felnőttek munkáltatásáról szól.

FOTÓ: MADS ISKOLASZÖVETKEZET, MTI

SZEZONÁLIS

A MADS-hez nagyon széles spektrumban érkeznek diákmunka iránti igények, a gyorséttermi feladatok ellátásától kezdve az irodai munkán keresztül egészen a gyakornoki állások betöltéséig. Ha az utóbbiak esetében megfelel az érintett, státuszt kaphat a cégnél, ráadásul ezek az állások már akár négyezer forintos órabért jelentenek. Ilyen megrendelésekhez azonban jellemzően már képzettségek is kellenek.

Például diploma, nyelvtudás, szakma vagy

olyan kitétel, hogy az illető szakirányú egyetemista legyen. Sok ügyvédi iroda arra keres diákokat, hogy intézzék a postát, elhozzák a leveleket, ügyeket intézzenek a hivatalokban, s ezért szép összeget fizetnek. A legtöbb megrendelés irodáktól és gyáraktól érkezik, ahol egybefüggő kéthetes szabadságokat kell kiadni, és erre az időszakra szeretnének tanulókat alkalmazni. Ugyancsak erős a gyorséttermek diákmunkaigénye, esetükben viszont az egész évet tekintve van kereslet. E téren például sok középiskolás is részt vesz a munkában, hiszen hétvégenként, pihenőnapokon szívesen keresnek pénzt a tanév egészében is. Van, aki iskola után is vállal négyórás műszakot. Összességében Virág Viktor szerint ma már nem olyan szezonális a piac, mint régebben volt, de van, ami nem változik. Méghozzá az, hogy a diákok jellemzően júliusban akarnak dolgozni, a cégek pedig jellemzően erre az időszakra keresnek munkaerőt. Az idei nyári diákmunkaszezon már két-három hete elkezdődött, s számos tanuló jelentkezett a lehetőségekre. Ezek azok a diákok, akik más elfoglaltságuk, a tanulmányaik miatt kifejezetten nyáron szeretnének dolgozni. A dolog érdekessége, hogy ebben az esztendőben sincsenek kimondottan nagy rendezvények, amelyek sok helyet biztosítanak a tanulóknak, cserébe viszont vannak üzemelő gyárak, irodák.

A gazdaság beindult, és szemmel láthatóan van munkaerőigény. Ami ugyancsak érdekes, hogy a turisztikai célpontok részéről kicsi a kereslet.

MINDENKI IGÉNYLI

Szépen beépült a hazai vállalati kultúrába a diákmunka. Immár nincs olyan szektor, amely ne élne a lehetőséggel. A legtöbben – főleg a nyári szezonban – valóban arra használják ki, hogy pótolják a kieső bejelentett munkaerőt, de néhol ennél komolyabb lehetőségeket látnak a rendszerben. Például így építenek csapatot, vagy így szervezik meg az utánpótlást. A diákok között is van, aki csak egy-egy promóciós rendezvényben gondolkodik, hogy legyen zsebpénze a hétvégére, és van, aki már ezzel a rendszerrel építi a karrierjét.

Ahogy írtuk, egy-egy gyakornoki állás óránként négyezret is érhet, de jellemzőbb az 1200-1300 forintos órabér. (A kötelező minimálórabér ezer forint alatt van.) A szaktudással vagy nyelvtudással felvértezettek 2000 és 3000 között kereshetnek, akinek pedig már van egy alapdip-

VIRÁG VIKTOR, A MADS ISKOLASZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGI TAGJA. EZ A FAJTA FOGLALKOZTATÁS SZÉPEN BEÉPÜLT A HAZAI VÁLLALATI KULTÚRÁBA

lomája, de éppen a mesterszakot gyűri, az ennél többet is kaphat. Persze van itt azért némi probléma, hiszen diákmunkára jellemzően nem olyanok jelentkeznek, akik tartósabban akarnak elhelyezkedni. Akik mégis, azok nem elsősorban diákszövetkezeten keresztül keresnek munkát. Tehát a megrendelő cégek általában arra használják a rendszert, amiről szól: vagyis nem számolnak tartósan a diákmunkással, ami nyilvánvalóan meg is határozza az elérhető bérszinteket. Ugyanakkor nem ritka, hogy a vállalatok azért valamilyen munkaerő-megtartó ösztönzőt beépítenek a „kölcsönzésbe” – ha nem is a magas szintű javadalmazást –, ilyen például a pihenőidő vagy a szabadság, esetleg bónusz bevezetése. Ám ez tényleg csak bizonyos esetekben jelentkezik.

SZÖVETKEZET

Nemcsak a MADS, hanem sok más diákszövetkezet is működik az országban.

A MADS-csoport 1,6 milliárdos árbevételével a felső tíz százalékoz tartozik – mondta Virág Viktor. A portfóliójuk is meglehetősen nagy, rendszeresen 15 ezer fő közül választhatnak (ennyi a tagok száma, de több mint 60 ezer diák jelentkezett hírlevélre). Náluk például elég jó a foglalkoztatás. 2019 júliusában, a csúcson egy időben egyszerre 2000 diákjuk dolgozott, ami nagyon jónak mondható.

HGY 2021/25 FIGYELŐ | 33

F_32-33_diakmunka.indd 33

2021. 06. 21. 16:14

| CÉGVILÁG |

ÁTKÉPZÉSI BOOM

DEKRA AKADEMIE | Az OKJ-s rendszer megszűnésével is megmarad a képzőhelyek létjogosultsága, de a piac jelentősen átalakul Décsi András, a német hátterű társaság ügyvezetője szerint. A szakember úgy véli: az online-ra való gyors átállásért utólag talán még hálásak is leszünk a pandémiának.

gén pénzügyi igazgató lett; e pozícióból az ügyvezetői posztra 2019 januárjában került.

OTTHON A VIRTUÁLIS TÉRBEN

Az anyavállalatot, az 1925-ben, Berlinben alapított Dekrát a többség a műszaki vizsgáztatás területéről ismeri. A cégcsoport átszervezése után is ez maradt a nyolc szolgáltatási divízió közül a legjelentősebb. Az autóiparral összefüggésben ugyancsak meghatározó a kárszakértés és -ügyintézés területe, a további szegmensek pedig a termék- és anyagvizsgálat, az ipari vizsgálatok, a minőségirányítási rendszerek auditálása, a tanácsadás, az oktatás, a munkaerő-kölcsönzés. Az oktatási divízióba sorolt képzésekkel bő három évtizede foglalkozik célzottan a társaság, amely az 1990-es

A Covid-válság szektorok sorát, köztük a felnőttképzést kényszerítette arra, hogy haladjon végre a korral.

35 éves közgazdásznak a mostani a második munkahelye: az iskolapadból kilépve egy multinacionális tanácsadó cégnél kezdte a karrierjét, de jövő januárban már tíz esztendeje lesz, hogy a Dekra Akademie Kft. alkalmazásában áll. Fontos lépcsőfok volt a ranglétrát végigjárt Décsi András számára, hogy 2015 vé-

évek végén, a 2000-es évek elején már a német piacon kívül is egyre több tagországban kötelezte el magát a szakterület mellett. Ennek köszönhetően a Dekra Akademie Kft.-vel 2007-ben Magyarországon is megnyomták a startgombot.

Mivel akkor még nagyon fiatal volt a hazai érdekeltség, a 2008–09-es válság és a mostani Covid-krízis között nehéz lenne párhuzamot vonni. Mindenesetre az utóbbi időszakban kulcsfontosságú volt, hogy alig három hét alatt

képes volt átállni az online oktatásra a Dekra. „Nem volt elbocsátás, a forgalmunkat is növeltük, s a 4,16 milliárd forintos árbevétel mögött álló 92 fős állományt bővíteni tervezzük” – vont mérleget Décsi András. Úgy véli: még ha a gazdaság és a társadalom egészére nagy csapást mért is a pandémia, bizonyos szempontból hálásak lehetünk a történteknek. Az új helyzet szektorok sorát – köztük a felnőttképzést – kényszerítette arra, hogy haladjon végre a korral, éljen a digitalizáció előnyeivel. Jó eséllyel az elméleti oktatásban a járvány múltán is meghatározók maradnak a webes platformok, öt-tíz év múlva viszont akár már a gyakorlati képzésben is alapvetéssé válhat a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia használata. Az pedig a közelebbi jövő, hogy a képzések nemcsak rugalmasabbak, hanem rövidebbek is lehetnek. A gyorsítást a digitális megoldások térnyerése mellett átfogóbb szintfelmérés, illetve az előzetesen megszerzett tudás beszámítása is segítheti.

MERNEK VÁLTANI

A Dekra Akademie tavaly 760 különböző képzést indított, s ezeken összesen csaknem 11 ezer hallgató vett részt az ország mintegy kétszáz településén.

Míg korábban az ügyfelek 90 százaléka vállalat volt, addig tavaly már 30-40 szá-

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

„Talán nem véletlen, hogy gazdasági szakemberként egy oktatócéghez kerültem, hiszen mindig is vonzott ez a műfaj: már az egyetemi évek alatt jelen volt az életemben a tanítás, a sport terén pedig az edzősködésbe is belekóstoltam” – vont párhuzamot a Figyelőnek Décsi András, a felnőttképzési piacon meghatározó Dekra Akademie Kft. ügyvezetője. Az egykor versenyszerűen kosárlabdázó szakember az NB I/B-ben is pattogtatott, az irányítói poszttal a pályán ráhárult vezető szerepre pedig a versenyszférában sem csak lehetőségként, hanem felelősségként is tekint. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett,

34 | FIGYELŐ 2021/25

F_34-35_Dekra.indd 34

2021. 06. 21. 16:15

| CÉGVILÁG |

zalékra kúszott fel a magánszemélyek súlya, s az idén át is fordult az arány. „Sokan átképezték magukat, miután elveszítették az állásukat, de nem csak a turizmus-vendéglátás területére kell gondolni.

A szolgáltató szektor számos egyéb területéről is rengeteg olyan hallgató jelentkezett, aki ráébredt, hogy igencsak sérülékeny a megélhetése” – hívta fel a figyelmet az ügyvezető. Éppen ezért jóval többen fordulnak a műszaki és informatikai képzések mellett a logisztika felé is, mint a járvány előtt. A legkeresettebb szakirányok között is number one az építő- és anyagmozgatógép-kezelés, elvégre a targoncák, a rakodógépek egy pillanatra sem állhatnak meg. Emellett folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, mert a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás a mezőgazdasági szakképesítés megléte. Ugyancsak a népszerű tanfolyamok közé tartozik a tűzvédelmi, a kazános és az erősáramú berendezések felülvizsgálását oktató.

Az OKJ-s képzések tavaly szeptemberi kivezetése legalább akkora hatással van a Dekra Akademie tevékenységére, mint a pandémia miatt az on-

line oktatásra való átállás. „Kisebb-nagyobb változtatások korábban is voltak a rendszerben, és mi mindig megtaláltuk a sikerhez vezető utat. Most is azon leszünk, hogy bár az iskolák felé terelik a hallgatókat, fennmaradjon a piaci alapon működő képzőközpontok létjogosultsága” – vázolta Décsi András. Pontos diagnózist egyelőre nem lehet felállítani, miután a kifutó képzések iránt óriási volt a kereslet. Bár alapszakmákat ezentúl csak az iskolarendszerben lehet oktatni, előny is kovácsolható abból, hogy a felnőttképzésben annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiaci helyzet indokolttá tesz.

ÉLET AZ OKJ UTÁN

Igaz, a súlypontáthelyezés a Dekránál még hátravan, hiszen a ma elérhető képzések 70-80 százaléka a régi rendszerhez kötődik. A változások szükséges velejárója azonban, hogy kikerülnek a kínálatból olyan alapszakmák, mint a szociális gondozó és ápoló, az erősáramú elektrotechnikus, a pénzügyi-számviteli ügyintéző vagy a szakács. Mint ismert, az OKJ-s rendszer helyébe a részszakmák és a programkövetelményes szakképesítések lépnek, összességében viszont piaci szemüvegen át biztató, hogy a képzési lehetőségek száma csaknem azo-

nos. A képzések sikeres teljesítésével a résztvevők tanúsítványt kapnak, amelylyel képesítő vizsgára jelentkezhetnek, amelynek már csak akkreditált vizsgaközpont lehet a helyszíne.

A cég budapesti központja nemcsak a felnőttképzésnek ad otthont, hanem egy villamossági laboratóriumnak – ahol elektromos berendezések termékvizsgálatával és tanúsításával foglalkoznak –, valamint az ipari vizsgálatokat végző labornak is. A XV. kerületi bázis mellett vidéken is működtet szolgáltató központokat a Dekra Akademie Kft., méghozzá Székesfehérváron, Győrben, Pécsen, Szegeden és Debrecenben. Országszerte elérhetők azonban a társaság által biztosított képzések. Alapvetően a vállalat telephelyén tartják az oktatást, ám ha erre nincs lehetőség, akkor az adott településen teremtik meg a tanfolyam tárgyi és személyi feltételeit. Ahogy a magyar gazdaság egésze nagyban függ az autóipartól, úgy a Dekra ügyfélkörében is dominánsak ezek a gyárak. Német hátterű felnőttképző központként kölcsönösen előnyös lehetőségként tekintenek a prémiumautó-szegmensben a kecskeméti Mercedes-Benz és a győri Audi után a BMW debreceni érkezésére is. Az autógyárak beszállítói szintén meghatározó partnerek, mint ahogy a termelő-gyártó iparvállalatok krémje és sok más kisebbnagyobb hazai vállalkozás.

A magyarországi cég életében fontos változás volt az is, hogy a Dekra német központjában a Covid-válság alatt újragondolták az IT-támogatást, nem titkoltan az olcsóbb munkaerőt részesítve előnyben. A magyar és a spanyol leányvállalat versenyzett a szolgáltató központ létrehozásáért, s végül Budapestre esett a választás. Így a felnőttképzéstől teljesen függetlenül tavaly nyáron elkezdett működni itthon egy klasszikus informatikai SSC, amely a cégcsoport egészének a háttértámogatásáért felel. A dinamikusan növekvő szervezet immár 45 főt számlál, amelyet folyamatosan bővítenek.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/25 FIGYELŐ | 35

F_34-35_Dekra.indd 35

2021. 06. 21. 16:15

| CÉGVILÁG |

VÁLTOZÁS VAGY LEMARADÁS?

ÁCS ISTVÁN | Már nem lesz olyan az életünk, mint korábban, a járvány előtt volt – mondta lapunknak a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, hogy a kialakult új normák szerint működik majd az ipar, a gazdaság és a munkavégzés is. A távolabbi jövőt illetően viszont hasonlít a helyzet arra, amit a világ az 1970-es évek elején élt meg, amikor először vetette fel a Római Klub jelentése a globális, összehangolt környezetvédelem kérdését.

Melyek a legfrissebb nemzetközi trendek az Ipar 4.0 területén?

– Már maga a negyedik ipari forradalom is egy trend, amely a globális irányzat leképezése a szektor területére. Azok az új termelési modellek, megoldások, amelyeket összességében Ipar 4.0 néven ismerünk, az összekapcsoltságra épülnek.

Mi a Bosch Rexrothnál nem csupán kutatni és követni, hanem meghatározni is kívánjuk ezt az áramlatot.

– A nagy német vállalatok az elsők közt szálltak fel erre a „hajóra”, igaz?

– Cégünk a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy az Ipar 4.0 az ipari digitalizáció élére álljon. A Bosch és a Bosch Rexroth

az egyik alapítója annak a csoportosulásnak, amely néhány évvel ezelőtt, a német kormány kezdeményezésére jött létre. Itt, Magyarországon az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformban vállalunk komoly szerepet. A szervezetnek a gyártó vállalatok képviselőjeként magam is az elnökségi tagja vagyok.

– Min változtatott a világban a pandémia?

– A Covid-járvány nem előidézte, hanem felerősítette ezt a trendet. A Forbes ez év februárjában közreadott egy cikket

NÉVJEGY 1960. április 20-án, Budapesten született. Középiskolai tanulmányai befejezése után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult, ahol 1984-ben gépészmérnöki diplomát szerzett.

1990-től tervezőmérnök volt a Rexroth Danuvia Kft.-nél, majd 1993-ban a cég mérnök-kereskedője lett.

1995-től a Rexroth Mecman Kft. hidraulikai és hajtástechnikai részlegének a divízióvezetőjeként tevékenykedett.

1999-ban a Mannesmann Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója lett.

2001 májusa óta a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója, a Bosch-csoport Ipar 4.0-ért felelős vezetője.

Az innováció és a digitalizáció elkötelezettje, küldetésének tekinti az Ipar 4.0 terjedésének az ösztönzését a magyarországi vállalatok körében. A Nemzeti Technológiai Platform társelnöke, a Magyar Gépjárműipari Egyesületnél az Ipar 4.0 technológiai bencmarking munkabizottság vezetője.

Nős, egy leánygyermek édesapja.

azokról a globális irányzatokról, amelyek meghatározzák a jelenünket és a jövőnket.

Ezek: az egyenlőségre és a biztonságra törekvés, a klímaváltozás elleni harc, az egészséges élethez való jog, az innováció és a kollaboráció. Mindegyik területen óriási szerepe van a digitalizációnak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az egészségügyben milyen áttörést hoztak a robotika segítségével elvégezhető műtétek.

– Mit gondol, van még tere nálunk a digitális trendekben (5G, IoT és hasonlók) a hatékonyságnövelésnek?

– Az egész világon még csak az elején járunk ezeknek a változásoknak. Bőven van mit tennünk a felsorolt területeken!

Hogy ezeket a kezdeti lépéseket minél gyorsabban és akadálymentesebben tehessük meg, fontos, hogy az üzleti szféra, a kormány és a szakmai szervezetek együttműködjenek.

– Mi a szerepe a Bosch Rexrothnak?

– Ha minél szélesebb körben elérhetővé tesszük az Ipar 4.0 területén alkalmazott jó gyakorlatokat, megmutatjuk az előnyeiket, akkor a hazai vállalatok, valamint a felhasználók is idejében felzárkóznak, alkalmazzák majd azokat. Ezért igyekszünk minden olyan platformon részt venni, minden olyan lehetőséget megragadni, amely a tudásátadásról szól. Az egyre nagyobb fokú automatizálás nem kiszorítja az emberi munkaerőt, hanem átalakítja a munkavégzés, a gyártás területét a hatékonyságnövelés érdekében. A dolgozók megszabadulhatnak a monoton

36 | FIGYELŐ 2021/25

F_36-38_bosch-interju.indd 36

2021. 06. 21. 16:16

FOTÓK: BOSCH

| CÉGVILÁG |

munkavégzéstől, és a képességeiket más területen használhatják. Nem tartom valószínűnek, hogy ez akár csak rövid távon kontraproduktív lehet.

– Mi különbözteti meg önöket a versenytársaktól?

– Ahogy azt a globális trendek kapcsán már említettem, a digitalizációnak minden területen meghatározó szerepe van és lesz. Hálóként fogja össze azokat a válaszokat, megoldásokat, amelyeket olyan problémákra adunk, mint az elöregedés vagy az energiahatékonyság. Minket az különböztet meg a versenytársainktól, hogy már a kezdeteknél jelen voltunk az alkalmazható megoldások fejlesztésében és bevezetésében. Így született meg a saját koncepciónk, a jövő gyára (Factory of the Future). A saját üzemeink révén a valós, működés közben keletkező tapasztalatainkat tudjuk beépíteni a termékeinkbe, és a gyártási közegből származó referenciákkal is tudunk szolgálni partnereinknek. Ez az a dualitás, amellyel a piacon egyedülállók vagyunk.

– A magyar k+f-re büszkék vagyunk; de a mérnöki képzésben mely területeken vannak lemaradásaink?

– Előremutatónak tartom a 2017 második felében kidolgozott Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégiát, melynek egyik fontos eleme a tudásfejlesztés, a képzés. Ez utóbbit már az óvodások körében el lehetne kezdeni, hiszen ennek a korosztálynak a tagjai már valamilyen okoseszközzel a kezükben nőnek fel. Gyakran jobban is használják ezeket a készülékeket, mint a szüleik. Nem elég, ha csak a felsőoktatás vagy a felnőttképzés területén gondolkozunk átalakításban.

– Melyek lennének a legsürgetőbb feladatok e téren?

– Mi a kis- és középvállalkozások tudásfejlesztését, innovációs potenciáljuk növelését olyan projektekkel is segítjük, mint a magyar kormány és az IFKA által támogatott Beszállítófejlesztési program: 2017-ben kezdtük el ezt az együttműködést, és azóta 17 vállalkozást segítettünk abban, hogy elindulhasson az Ipar 4.0 útján.

– Hogyan változott a Bosch Rexroth gazdasági tevékenysége, szerepe, stratégiája az elmúlt években?

– Bár a Bosch egy régi vállalat – az első céget Robert Bosch 1886-ban alapította –, mindig a változás erejében hitt, a fejlődését innovációkkal érte el. Mi nem az állandóságban, hanem kizárólag a változásban hiszünk. Mindenre lehetőségként tekintünk. Egy fejlesztésre váró robotikai problémára ugyanúgy, mint egy régi, akár múzeumi darabnak is beillő szerszámra vagy munkapadra. Robert Bosch 130 éves esztergapadját a cég mérnökei beemelték az okosgyártás világába. Szenzorokkal szerelték fel és IoT-kompatibilis ipari szabályzórendszerek kombinációjával felokosították. Ez az a szemlélet, amelyet a magunkénak érzünk!

– Mikorra várja, hogy a pandémia hatása véget ér, s visszatér a gazdaság a normalitáshoz?

– Nem fogunk visszatérni a járvány előtti állapothoz. Már nem lesz olyan az életünk, mint amilyen korábban volt. A new normal, vagyis az új normális sze2021/25 FIGYELŐ | 37

F_36-38_bosch-interju.indd 37

2021. 06. 21. 16:16

| CÉGVILÁG |

rint működik tovább az ipar, a gazdaság és a munkavégzés is. Ehhez kell alkalmazkodnia mindenkinek az Ipar 4.0 segítségével.

– Hogyan érintette a járvány 14 hónapja a nemzetközi és a magyar Bosch Rexrothot?

– A Boschnak széles termék- és szolgáltatási palettája van. Magyarországon rengeteg terméket állítunk elő, s a hazai beszállítók tudását vesszük igénybe, hogy világszínvonalú gyártást tudjunk biztosítani. Több lábon állunk. Míg az autóipar a félvezetőválságtól szenved világszerte, addig a Bosch kéziszerszámaira például óriási volt a kereslet. A csoport magyarországi nettó árbevétele 2020-ban elérte az 1497 milliárd forintot, ez 2 százalékos növekedést jelent az előző évi eredményünkhöz képest.

– De a visszaesés hatásait nem kerülték el?

– A tavalyi második negyedévben tapasztalt általános gazdasági visszaesés persze minket is érintett, ugyanakkor az esztendő második felében a vártnál sokkal nagyobb volumenben érkeztek megrendelések. Ebben az évben nyílt meg Vecsésen a regionális szolgáltató központunk, több telephelyünk elkészült vagy kezdetét vette új gyártócsarnokok építése (például Makláron). Megkezdtük az elektromos kerékpárok hajtóművének negyedik

generációs gyártását. Az idén pedig számos termék esetében (például e-bicikli, elektromos vezérlőrendszer) növeljük a termelést. A magyar származású Andrew Grove (Gróf András István, az Intel egyik alapítója – a szerk.), az amerikai elektronikai ipar és félvezetőgyártás meghatározó alakja mondta: „A rossz cégeket tönkreteszi a válság. A jó cégek túlélik. A kiváló cégek jobban teljesítenek általa.”

– Hogyan zajlott önöknél az átmenet?

– Hiszünk abban, hogy a pandémia csak megerősítette: az az út, amelyen az Ipar 4.0-val elindultunk, a jövő útja. Mi elköteleztük magunkat a fejlődés, a változás mellett. Budapesti telephelyünkön tavaly márciusban több mint négyezer kollégánk mindössze két nap átfutási idővel folytatta home office-ban a munkát. A hatékonyságunk nem csökkent. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy a Boschnál már korábban kiépítettük és biztosítottuk ennek a feltételeit. Itt jóval többről van szó, mint hogy egy laptopról az internet segítségével már bárki, bármilyen távolságból képes elvégezni a munkáját. Adat- és folyamattranszparencia, monitorozás és ennek megfelelő döntéshozatal, irányítás áll a háttérben. Ez év június 7-én Drezdában átadtuk az első félvezető-, teljesen hálózatba kapcsolt, mesterségesintelligenciaalapú technológiával működő gyárunkat.

Az Ipar 4.0 melletti tudatos döntés nélkül ez nem valósulhatott volna meg.

– Az óriáscégekért mint ügyfelekért nagy harc folyik itthon is. Milyen stratégiával „venné le a lábukról” a nagy klienseket?

– Kiemelkedően fontosnak tartjuk a kis- és középvállalatok képzését, az okosmegoldások használatát és a kormányzattal való együttműködést az ipar fejlesztése érdekében. Így tudunk majd még több megrendelőt kiszolgálni. Ehhez azonban szemléletmódváltás is kell. Mire gondolok? Az emberek többsége hajlamos visszafelé gondolkodni és a jelent állandónak tekinteni. Ez azonban nem jó, hiszen a digitalizáció exponenciálisan növekszik. Ezt kell szem előtt tartanunk!

Az 1970-es évek elején elkészült Római Klub-jelentésben, amelyben a kor legokosabbnak vélt emberei megpróbálták előre jelezni, hogy milyen lesz az 50 évvel későbbi jövő, nem említették meg az internetet és a mobiltelefont, pedig ezek az innovációk alaposan megváltoztatták az életünket. Ezt szem előtt tartva mi minden vállalatvezetőt arra biztatunk, hogy tegye fel magának a kérdést, mit választana a lehetőségek közül: változást szeretne, vagy jöjjön inkább a lemaradás?

HG

38 | FIGYELŐ 2021/25

F_36-38_bosch-interju.indd 38

2021. 06. 21. 16:16

| CÉGVILÁG |

A NAGYOK LIGÁJÁBAN

CSAPATÉPÍTÉS | Microsoft, Nike, Apple, Tesco, GlaxoSmithKline, Coca-Cola – e multikban az a közös, hogy egyes kis csapataik már használták a magyar Flinkit! oktatási és képzési programjait, illetve játékos online vagy offline csapatépítő megoldását.

FIATALOSAN

Bár ezt a játékos oktatási világot sokszor a fiatalok terepének gondoljuk, az alapítók ez esetben inkább csak fiatalosnak mondhatók… Az ügyvezető, Pintér Antal húsz éve foglalkozik csapatépítéssel, szervezetés vezetésfejlesztéssel. Fejlesztőcsapatával már 2016 óta dolgozik a Flinkit! megoldásain, folyamatosan alkalmazkodva a piaci igényekhez. Vadnai Tamás pedig több évtizedes információtechnológiai háttérrel és számos sikeres IT-vállalkozás tulajdonosaként, 2020-ban csatlakozott a teamhez befektetőként és stratégiai partnerként. Öt éve készítették az első geolokációs alapú csapatépítő programot egy nagyvállalat felső vezetői csoportja részére. Az első igazi nemzetközi siker pedig az volt, amikor 2019-ben bemutatkoztak a Learntec Karlsruhe oktatási kiállításon, amely a legnagyobb európai szakkiállítás ebben a témában. Ugyanebben az esztendőben Flinkit Outdoor! és Flinkit Learn! megol-

AZ ALAPÍTÓK. A CÉG MÁR A COVIDRA IS REAGÁLT

dást fejlesztettek ki, amelyeket a pandémia miatt fiókba kellett tenniük. Ám a járvány mégis lehetőséget hozott a számukra. A Flinkit Story!-t ugyanis éppen a Covidra reagálva találták ki. Ezt a mai napig több ezer felhasználó játssza, s jelenleg a magyar mellett angol, német, francia és lengyel nyelven érhető el. Több nemzetközi viszonteladó partner is van, ők a saját országukban forgalmazzák a termékeket.

A fejlesztési irányokat az eddigi piaci visszajelzések igazolták. Továbbra is az elérhető legizgalmasabb technológiákat alkalmazzák, például a kiterjesztett valóságot (AR) és a mesterséges intelligenciát. Felhasználói oldalon arra törekednek, hogy a lehető legegyszerűbben alkalmazható megoldásokat nyújtsanak multinacionális partnereiknek, egyedülálló felhasználói élménnyel.

MULTIK KÖZÖTT

KULTÚRA

Pintér Antal büszke arra, hogy immár az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Franciaországtól Dél-Afrikáig és Szingapúrig vették igénybe szolgáltatásaikat csapatok, visszatérő céges megrendelők. Ügyfeleik között itthon megtalálható az OTP Bank, az Erste Bank, a Tesco, a Nike, az Uber, az Apple és a Microsoft.

A külső helyszínen is játszható Flinkit Outdoor! nagyvállalati megoldás pedig ez év áprilisának elején mutatkozott be a Product Hunton, és ott 4. helyezést ért el.

(A Product Hunt egy olyan amerikai gyűjtőoldal, amely a legújabb innovatív technológiai fejlesztésekre „vadászik”, s bemutatja ezeket a technológiára fogékony nagyközönségnek.)

A csapat számára ugródeszka a hazai piac, de elsődleges céljuk a nemzetközi viszonteladói partnerhálózat és a nemzetközi értékesítés fejlesztése. Globális elérésű szoftverszolgáltatásról (Software as a Service – SaaS) van szó, amely elsődlegesen vállalati felhasználókat céloz.

A nagyvállalati felhasználás mellett több izgalmas piac felé is kacsingatnak: ilyen a kultúra (múzeumok, állatkertek és hasonlók), továbbá a köznevelés. Itt az a cél, hogy a tudásanyagot, a kiállítást és efféléket egy izgalmas, inspiráló megoldással hozzák közelebb az ifjakhoz, hidat teremtve a kötelezően átadandó ismeretek és a fiatalok figyelme lekötésének a problémái közt. Magyarán olyan közvetítő felületet szeretnének találni, amely kellően érdekes, játékos, mégis informatív, azaz meg is marad a lényeges tudás a fejekben.

Jelenleg angyaltőke-befektetéssel és az éles értékesítésből származó bevételekkel működnek. Az említett sikerek révén széles körben, hazai és nemzetközi piacon is sikerült validálni a termékeket. A sikereken, a pozitív visszajelzéseken fellelkesülve jelenleg egy következő körös, hozzávetőleg 2 millió eurós, azaz mintegy 700 millió forintos tőkebefektetés előkészítésén dolgoznak.

HG

FOTÓ: FLINKIT

A Flinkit! a céges oktatási, képzési programokat teszi élményszerűvé, úgynevezett online gamifikációs (játékosan tanító) megoldásokkal. A járványhelyzethez alkalmazkodva kifejlesztett online csapatépítő játék létszámkorlát nélkül, otthonról játszható, nem igényel trénert vagy házigazdát (hostot). Sőt, alkalmazás letöltése nélkül, böngészőből is futtatható. Az outdoor megoldásban egy mobiltelefonon elérhető térképen helyezik el a tudásanyaggal kapcsolatos kérdéseket, információkat, s így a tanulást izgalmas interaktív játékká formálják – éppen erről szól a gamifikációs iparág. A Flinkit!-et is a feladványok, a pontgyűjtés és a fejtörők hármasa határozza meg.

2021/25 FIGYELŐ | 39

F_39-Flinkit.indd 39

2021. 06. 21. 16:17

| SZEMÉLYI HÍREK |

ALTEO NYRT.

Simon Anita – a hulladékgazdálkodási divízió vezetője – új pozíciójában (a régi megtartása mellett) a fenntarthatóságért és a körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesként irányítja az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. újonnan létrehozott részlegét. A szakembernek 15 éves környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási ipari tapasztalata van. A megbízása szerint többek között a körforgásos gazdaság koncepciójába tartozó üzleti lehetőségeket kell kiaknáznia a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégnél.

MOB

SIMON ANITA

UNICREDIT BANK

GUNDEL TAKÁCS GÁBOR Gundel Takács Gábor látja el az egy hónap múlva kezdődő tokiói olimpián a sajtóattasé feladatait, miután a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs vezetőjévé nevezték ki. Az ismert sportriporter-műsorvezető már az 1992-es barcelonai ötkarikás játékokon is közvetített, de szorosan kötődik a focihoz is: ő a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) elnöke.

GIACOMO VOLPI

Miután az MNB jóváhagyta, Giacomo Volpi, az UniCredit Bank Hungary új vezérigazgató-helyettese bekerült az UniCredit Jelzálogbank Zrt. felügyelőbizottságába, amelynek az elnöke lesz. A szakember Bulgáriából érkezett, az ottani UniCredittől, ahol a lakossági és kisvállalati divíziót vezette öt éven át. 1997-ben, pénzügyi elemzőként kezdte karrierjét a Hewlett-Packardnál, majd a The Boston Consulting Grouphoz csatlakozott pénzügyi szolgáltatásokra és fogyasztási cikkekre specializálódott tanácsadóként.

2003-tól dolgozik a milánói központú bankcsoportnál.

A budapesti Matild-palotában nyíló első európai Spago étterem konyhai csapatának élére – több hónapos felvételi procedúra után – Szántó István séfet választották. A hotel teljes gasztronómiai irányításáért felelő, Michelin-csillagos séflegenda, az Amerikában élő osztrák Wolfgang Puck személyesen végezte a válogatást. Többkörös interjúk alkalmával mérte fel a jelentkezők kreativitását, rátermettségét, hogy Beverly Hills-i éttermének régóta várt európai debütálása tökéletes legyen.

Szántó István Franciaországban tanulta ki a szakma alapjait.

Több mint 15 éves szakmai tapasztalatát olyan külföldi és hazai Michelin-csillagos éttermek konyháján is kamatoztatta, mint például a Costes Downtown.

SZÁNTÓ ISTVÁN

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SPAGO BUDAPEST

40 | FIGYELŐ 2021/25

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 06. 21. 16:18

| PÉNZ BESZÉL |

HARMADIK FELVONÁS

MORATÓRIUM | Szeptember végéig változatlan formában fennmarad a hiteltörlesztési moratórium a feltételeknek megfelelő lakossági és vállalati szerződéseknél. A kivezetés feltehetően fokozatos lesz, és szinte biztosan áthúzódik a jövő évre.

FOTÓ: GETTY IMAGES

SZŰKÍTETT KÖRT VÁRNAK

A moratórium kapcsán most már inkább az lehet az egyik igazi kérdés, hogy a kivezetésnél milyen megoldást választ majd a kormányzat. Abban nagyjából minden szakértő egyetért, hogy a haladék lehetősége szeptember vége után is fennmarad, ám feltehetően már nem érint minden hiteladóst: vagyis valamilyen módon igyekeznek majd kiszűrni azokat a magánszemélyeket és cégeket, akiknél/ amelyeknél a törlesztési haladék fenntartása ténylegesen indokolt lehet. A másik nagy kérdés, hogy a szeptember után is a moratóriumban maradók meddig élhetnek a haladék lehetőségével. Erre ma még

8447,5

9503,6

Háztartások Milliárd forint

’17 ’18 ’19 ’20 ’21

*Adott év áprilisában.

7390,8 6260,4

5771,1

5822,9

6694,8

7738,7

8895,3

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

Vállalatok Milliárd forint

6171,8

Vonatkozó rendeletével már másodszor hosszabbította meg a kormány a 2020 márciusa óta élő hiteltörlesztési moratórium határidejét, ezzel újabb három hónapnyi időt nyertek az érintett lakossági és vállalati adósok. A hoszszabbítás egyáltalán nem jelent meglepetést, hiszen arról már korábban is szivárogtak ki – igaz, nem pontos – információk, másrészt a lépést Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentette a Világgazdaság újraindításról szóló konferenciáján.

’17 ’18 ’19 ’20 ’21 Forrás: MNB

értelemszerűen nincs válasz, ám feltételezhető, hogy ha a kormány felállít valamilyen, az érintett kört szűkítő szabályrendszert, az nem csak egy-két hónapig él majd, tehát várhatóan lesznek olyan adósok, akik még a jövő év elején is a moratóriumban maradnak.

HATÉKONY BEAVATKOZÁS

A hosszabbítás kérdésével foglalkozott pénzügyi stabilitási jelentésében

a Magyar Nemzeti Bank is, megállapítva, hogy a moratórium a koronavírus-járvány hatásait kezelő eszköztár hatékony eleme volt. „A hazai programnak köszönhetően a magánszektor szereplői 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint addicionális likviditáshoz jutottak, mely a GDP mintegy 3,6 százalékát tette ki” – emelte ki az MNB. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy miközben a projekt egyértelmű előnyökkel járt, az idő előrehaladtával, tartós fennmaradásának a hatására kockázatok is felléphetnek. A jegybanki jelentés szerint a moratórium széles körű, tartós igénybevétele növeli a fogyasztóvédelmi rizikókat és a banki hitelkockázatot. „Ennek tükrében fontosnak tartjuk, hogy a program meghosszabbítását olyan formában alakítsák ki, melynek keretében az adósok széles köre tér vissza az adósságszolgálat folytatásához, miközben azok, akiknek kifeszített pénzügyi helyzete azt indokolja, továbbra is igénybe vehessék a törlesztés szüneteltetését. Ezzel továbbra is fenntartható, hogy a kockázatok növekedése ne csorbítsa a projektből fakadó előnyöket” – áll a beszámolóban.

BARÁT MIHÁLY

2021/25 FIGYELŐ | 41

F_41_moratorium.indd 41

2021. 06. 21. 16:23

| PÉNZ BESZÉL |

ZSUGORODIK A TORTA

HITELKÁRTYÁK | Tovább csökkent az első negyedévben az itthon kibocsátott hitelkártyák száma, miközben az általuk generált forgalom is zsugorodott. A remény megvan arra, hogy magára talál a piac, ám a visszatérés fokozatos lehet.

közel 1,4 millió hitelkártyát tartott nyilván hazánkban az MNB. A kibocsátott plasztikok számának a csökkenésével párhuzamosan a hitelkártyák jelentősége is egyre kisebb a magyar piacon. A betéti kártyák mennyiségénél ugyanis több mint 10 százalékos

AZ ONLINE CSATORNA A NYERTES A pandémia alatt mintegy felével nőtt azoknak a száma, akik a főbb bevásárlásaikat hosszú távon is online tervezik intézni, és negyedével csökkent azoké, akik továbbra is elsősorban üzletekben vásárolnának – derül ki a UPS 2021-es Smart E-commerce Report című jelentéséből. A kutatás eredményei szerint 10-ről 15 százalékra nőtt azoknak a fogyasztóknak az aránya, akik a jövőben is nagyrészt vagy teljes egészében az interneten keresztül szándékoznak kielégíteni a szükségleteiket. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csupán mintegy a 40 százaléka állítja, hogy a korlátozások feloldása után is kifejezetten csak üzletben kíván vásárolni, ami összességében 26 százalékos csökkenés a pandémia előtti időszakhoz mérten. Minden árukategóriában nőtt azoknak a száma, akik nagyobb valószínűséggel próbálják ki az online vételt, mint korábban.

növekedést mért éves alapon a jegybank, így ezek száma március végén megközelítette a 8,64 millió darabot. Ennek megfelelően márciusra az összes itthon kibocsátott bankkártya 12,1 százalékához tartozott már csak hitelkeret, miközben egy évvel azelőtt még 13,2, 2016 elején pedig 15,5 százalék volt ez az arány. A hitelkártyákat egyébként – nem meglepő módon – döntő részben magánszemélyek használják hazánkban: a harmadik hónap végén 15,2 ezer üzleti plasztik volt forgalomban, nem egészen kétezerrel kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél.

A FORGALOM IS ZUHANT

A darabszám csökkenésével a hitelkártyákkal generált forgalom is látványosan zsugorodott a márciusig tartó egy év alatt: a belföldi vásárlási tranzakciók száma például 15,5 százalékkal, 22,72 millióra apadt, de az értékük is 8,7 százalékkal esett, 182,9 milliárd forint környékén alakult. Külföldön drasztikusan, 41,2 százalékkal zuhant a vásárlá-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Nagyon régen nem látott szintre esett vissza az első negyedév végére a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint akkor már csak mindössze 1,19 millió ilyen plasztik volt forgalomban, ami 5,7 százalékkal – több mint 72 ezer darabbal – kevesebb az egy esztendővel korábbinál. Ezzel egy hosszú évek óta tartó trend folytatódott: 2016 elején még

42 | FIGYELŐ 2021/25

F_42-43_hitelkartya_mastercardpr.indd 42

2021. 06. 21. 16:22

| PÉNZ BESZÉL |

sok értéke, a számuk pedig 16 százalékkal maradt el a 2020. első negyedévitől.

A külföldi forgalom súlyos visszaesése persze jórészt magyarázható a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedésekkel.

Készpénzből is az egy esztendővel korábbinál bő 40 százalékkal kevesebbet, nem egészen 3 milliárd forintnyit vettek fel itthon a hitelkártya-birtokosok, ám ez a növekvő pénzügyi tudatosságukra is utalhat, miután ezeknél a plasztikoknál a pénzügyi szolgáltatók aránytalanul magas tarifákkal büntetik a készpénz felvételét.

A hitelkártyapiac zsugorodása persze nem túlságosan meglepő, hiszen az elmúlt években több olyan tényezővel is számolni kellett, amely nem kedvezett a keresletnek. Az egyik ilyen a felhasznált és teljesen vissza nem fizetett hitelkeretek kamatainak a magas szintje, ami az évek óta alacsony kamatkörnyezetben sokakat visszatarthatott az igényléstől.

A pandémia szintén nem használt a piacnak: amellett, hogy a fogyasztási hi-

teleknél ideiglenesen bevezetett THMplafon nyomán a pénzügyi szolgáltatók egy időre felfüggesztették a hitelkártyák forgalmazását – két nagy szereplőnél egyébként még most sem érhető el ilyen konstrukció –, a lakossági fogyasztás hullámzó alakulása sem tett jót a keresletnek.

KIBOCSÁTOTT HITELKÁRTYÁK SZÁMA MAGYARORSZÁGON*

Ezer darab 1392,8

1311,2 1294,0 1292,8

2016

2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­SJP [­L­S

1263,6

2020

1191,3

2021

Forrás: MNB

A kilátások ugyanakkor már valamivel jobbak: a gazdaság újraindulásával párhuzamosan a lakossági fogyasztás is stabilan emelkedő pályára állhat, ami –

más fogyasztásihitel-konstrukciók mellett – közvetve a hitelkártyák piacának is kedvez majd.

A TELJES PIACCAL NINCS BAJ

Az MNB adatai szerint egyébként a teljes bankkártyás fizetési forgalom egyáltalán nem alakult rosszul az első negyedévben: a belföldi kártyás vásárlási érték 1948,7 milliárd forintot tett ki 2021 január–márciusában, ami 11,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbi volumenhez képest. Eközben a vásárlási műveletek száma 5,2 százalékkal nőtt, megközelítve a 239,5 milliót. A külföldi kártyás vételek értéke viszont 12,6 százalékkal csökkent éves összevetésben, ami a már említett járványügyi korlátozások hatásaival magyarázható. Az interneten keresztül bonyolított kártyás vásárlásoknál változatlanul igen intenzív a bővülés az MNB adatai alapján: belföldön a tranzakciók száma több mint negyedével, értéke pedig 24,8 százalékkal gyarapodott.

A határon átnyúló műveleteknél viszont stagnált a forgalom, még úgy is, hogy a tranzakciószám több mint 19 százalékkal nőtt éves összevetésben.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE NEM SZÁMÍT VISSZAESÉSRE A KÖZELJÖVŐBEN A Mastercard friss felmérése szerint a magyar kis- és középvállalkozások közel fele (48%) tudta hozni 2020-ban a korábbi év eredményeit és 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt a szintet idén is elérik majd. A megkérdezettek több mint negyede (27%) pedig üzleti növekedéssel számol a közeli jövőben.

A kutatást azzal a céllal végezték, hogy átfogó képet kapjanak a digitalizáció hatásáról a kisvállalkozói szektorban. A napi pénzügyeket tekintve a megkérdezett cégek 68%-a elsődlegesen banki átutalással fizet, és a napi ügymenet kapcsán is ezt a fizetési módot részesíti előnyben. A kártyás fizetést 16 százalékuk említette elsődleges fizetési eszközként, és főleg az olyan kiadásokat rendezik ily módon, mint az üzleti ebédek, utazások, szállás fizetése és a tankolás. A készpénz használatát egyre többen kerülik, a többség nem szívesen fizet így, mert a kezelése és a könyvelése egyaránt lassú és bonyolult.

Bolti vásárlásoknál a vállalkozások körében is a digitális fizetéseké a fő szerep; 84 százalékuk fizet így, ebből 54% a bankkártyás, 30% a számlaalapú fizetés a kutatás szerint. De online vásárlások esetén is hasonló előnyt élveznek a digitális megoldások: 47% a banki átutalás, 21% a kártyás fizetés online, 18% a kártyás utánvét és csupán 18% a készpénzhasználat aránya.

Annak érdekében, hogy segítse a mikro- és kisvállalkozások digitális átalakulását, a Mastercard kampányt indított, amelyben 4 szegmenst: a vendéglátással, a kereskedelemmel, a szépségiparral, illetve a háztartással foglalkozó vállalkozásokat szeretné megszólítani.

A Mastercard weboldalán az érintettek e-bookot, videókat és podcasttartalmakat találnak majd, melyek segítenek a Covid–19 utáni világba való beilleszkedésben és az üzletük digitalizációjában. Az 50 pontból álló, ingyenesen letölthető e-book (Digitális Kisokos) hasznos tippeket, konkrét, ingyenes alkalmazásokat és linkeket tartalmaz, melyek kézzelfogható segítséget nyújtanak a digitális téren fejlődni kívánó vállalkozásoknak.

E mellett egy nyereményjátékra is sor kerül, melynek nyertesei a négy szegmens egy-egy elismert és sikeres képviselőjével konzultálhatnak: Wossala Rozina séf, Szabadfi Szabolcs „Szabi a pék”, Zólyomi Zsolt parfümőr és Balázs Péter, az Ács Budapest vezetője várja majd a 4 győztest.

2021/25 FIGYELŐ | 43

F_42-43_hitelkartya_mastercardpr.indd 43

2021. 06. 21. 16:22

| TŐZSDE |

CSÖKKENŐ VONZERŐ

TARTÓS BEFEKTETÉSEK | Miközben az itthon vezetett értékpapírszámlák száma szépen gyarapodott az elmúlt egy évben, a tartós befektetésekhez ideális nyesznél és tbsznél jelentős a csökkenés. Pedig mindkét konstrukciónak vannak jelentős előnyei.

Vegyesen alakult a kép a március végéig tartó egy évben a Magyarországon vezetett értékpapírszámláknál, hiszen mind az egyes befektetési szolgáltatók súlyát, mind az egyes konstrukciók megoszlását nézve érezhetően átrendeződött a piac. Az mindenképpen biztató, hogy a koronavírus-járvány ellenére 3,6 százalékkal, 1,78 millió közelébe emelkedett az itthon vezetett értékpapírszámlák száma a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A tartós befektetési szerződéseknél (tbsz) viszont már jelentős, 8,2 százalékos visszaesést mért éves alapon az MNB, így a számlák száma 261,6 ezerre olvadt. A nyugdíj-előtakarékossági számláknál (nyesz) már jóval szerényebb ütemű, 3,7 százalékos volt a zsugorodás, ám ez azt jelenti, hogy immár kevesebb mint százezer ilyet vezetnek itthon.

A jegybank statisztikáiból viszont az is kitűnik, hogy a befektetési szolgáltatók egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Az értékpapírszámlák számánál például egyetlen év alatt 25,6 százalékos növekedést értek el a brókercégek, így március végén már közel 276 ezer ügyfelet tudhattak a magukénak. Gyarapodik a brókercégek súlya a tbsz-eknél is: ott az erős piaci visszaesés ellenére 1,7 százalékkal, 83,8 ezerre növelték a náluk vezetett számlák számát, és a nyesznél is jóval kisebb zuhanást voltak kénytelenek elszenvedni a piaci átlaghoz képest. Érdekes egyébként, hogy a hitelintézeti fióktelepek szerepe szintén érezhetően nőtt mindhárom kategóriánál – igaz, a piaci súlyuk így is viszonylag szerény szinten mozog.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

HASÍTANAK A BRÓKERCÉGEK

A PORTFÓLIÓ ALAKULÁSA EGYES TARTÓS BEFEKTETÉSEKNÉL*

NYESZ Milliárd forint 486,4 475,2

TBSZ Milliárd forint

460,3 434,6

2018

2019

*Adott év márciusában.

2020

2021

2454,2

2018

2603,2

2019

2659,7

2020

2802,8

2021

Forrás: MNB

44 | FIGYELŐ 2021/25

F_44-45_tartos_befektetes__EmilFrey_hird.indd 44

2021. 06. 21. 16:23

HIRDETÉS

Annak ellenére viszont, hogy a márciusig számolt egy esztendő nem alakult túl fényesen a tbsz- és a nyeszszámlák száma szempontjából, a tőkepiac kedvező teljesítménye nyomán az ezeken tartott pénzmennyiség érezhetően bővült. Az MNB adatai szerint a nyesznél március végére már meghaladta a 460 milliárd forintot a kezelt portfólió mérete, ami közel 6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi állományhoz mérten.

Figyelemre méltó azonban, hogy miközben a bankoknál 5,1 százalékkal hízott a számlákon tartott pénzmennyiség, a befektetési vállalkozásoknál 8,3, a hitelintézeti fióktelepeknél pedig 39,4 százalékkal gyarapodott az állomány. A tbsz-eknél pedig összességében 5,4 százalékos portfólióbővülést hozott a járvány első éve – 2800 milliárd forint feletti volumen mellett –, ám ebben fontos szerep jutott a hitelintézeti fióktelepeknek, amelyeknél több mint duplájára, közel 61,5 milliárdra nőtt egy esztendő alatt a kezelt ügyfélvagyon.

NYILVÁNVALÓ ELŐNYÖK

A speciális számlakonstrukciók népszerűségének a csökkenése első látásra kissé meglepő, hiszen mindkettőnek megvannak a maga előnyei. A tartós befektetési szerződésnél kétféle számla nyitható: az egyiken betét helyezhető el, a másikon értékpapír típusú befektetések tarthatók. A kétféle számla nem átjárható, tehát egy tbsz-en vagy csak betét, vagy csak értékpapír lehet. A konstrukció nagy előnye, hogy jelentős adókedvezmény vagy akár teljes adómentesség is elérhető vele. Az invesztíciókat terhelő 15 százalékos kamat- és árfolyamnyereségadó-, továbbá az osztalékadó-befizetési kötelezettség elkerüléséhez a megtakarítást öt évig kell tartani a számlán, de már három esztendő után is kedvezményes, 10 százalékos kulcs vonatkozik az elért nyereségre. A nyesz pedig – ahogy ez az elnevezéséből is kiderül – a nyugdíjcélú értékpapír-befektetések elhelyezésére szolgál, tehát alapesetben a számla tulajdonosa a nyugdíjba vonuláskor férhet hozzá a befektetéséhez, illetve az elért hozamhoz. A nyesz után évi 20 százalékos – legfeljebb 100 ezer forintos – nyugdíjcélú adókedvezmény vehető igénybe, ám ez csak egyetlen számla után érvényesíthető.

A nyilvánvaló előnyök mellett is számolni kell ugyanakkor olyan tényezőkkel, amelyek sok kisbefektetőt távol tarthatnak ezektől a konstrukcióktól. A tbsz-nél ezek közül talán az alacsony kamatkörnyezet a legfontosabb: a nullához konvergáló betéti kamatok mellett ugyanis ma gyakorlatilag csak az értékpapíros változat jelent valós alternatívát azoknak, akik bíznak abban, hogy érdemi hozamot tudnak termelni a befektetéseiken. A másik ok, hogy a középtávú megtakarításokban gondolkodó kisbefektetőknek vonzó alternatívaként jelent meg a Magyar Állampapír Plusz, amely kockázatmentesen kínál fix hozamot. A nyesznél pedig a hosszú táv és az önálló portfóliókezelés követelménye lehet a fő visszahúzó erő.

Ráadásul a konstrukciónak több konkurenciája is akad a piacon: elég csak a nyugdíjbiztosításokra vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra gondolni, ahol nincs is szükség az önálló befektetési döntések meghozatalára.

BARÁT MIHÁLY

F_44-45_tartos_befektetes__EmilFrey_hird.indd 45

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km.

Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

2021. 06. 21. 16:23

| GEOPOLITIKA |

PÉNZPIACOK | Az alacsony kamatszint mellett hozaméhes befektetők egyre több tőkét tolnak a kockázati alapokba.

Történelmi csúcs, 7000 milliárd dollár fölé bővült a kockázatitőke-befektetési alapok által kezelt vagyon – derül ki a JPMorgan befektetési bank elemzéséből. A szektorban lévő tőke mennyisége továbbra is eltörpül ugyan a hagyományos, részvényekbe, kötvényekbe fektető alapok állománya mellett, viszont erőteljesen nő. A pénzintézet szerint az év végére eléri a 7,4 ezer milliárd dollárt, s 2025-re 13 ezer milliárdra hízik.

ÚJ ÜZLETÁGAK

Így most már a kockázatitőke-piac hasonló ütemben gyarapodik, mint az olcsó, indexkövető alapok által jellemzett,

úgynevezett passzív befektetési piac. Ez arra ösztökéli a nagy vagyonkezelő vállalkozásokat, hogy nyissanak a kockázati tőke felé, ellensúlyozandó a hagyományos invesztíciós formáktól elvárt és egyre nehezebben teljesíthető jelentős hozamot.

A brit tőzsdén lévő legnagyobb befektetési csoport, a Schroders a közelmúltban jelentette be, hogy teljes kockázati tőkével foglalkozó portfólióját egy cégbe vonja össze, Schroders Capital néven. Várakozásaik szerint az új intézmény által kezelt vagyon 2025-re a jelenlegi szint duplájára, 86 milliárd

9ö0*'* 7&21 8 624 643 586 & 04(0 ?&9.9ö0* 503 ALAPOKBA 479 Milliárd dollár

293 155

366

402

213 206

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

Forrás: McKinsey

fontra hízik. „Az ilyen platformok jelentik a magántőke »iparosodását«. Lehet, hogy 15 évvel le vagyunk maradva a hagyományos, nyilvános piacoktól, de a felzárkózás nagyon gyors” – mondta Georg Wunderlin, a Schroders Capital globális vezetője. A többi nagy piaci szereplő is igyekszik kiaknázni az érdeklődést. A JPMorgan Asset Management szintén új divízióval (JPMorgan Private Capital) próbál befektetőket toborozni.

Iparági elemzők szerint a kockázati tőke felé megnyilvánuló egyre növekvő érdeklődés hátterében a globálisan is igen alacsony kamatszint, valamint a részvénypiaci instrumentumok magas árazottsága állhat. Az invesztorok bizonytalanok a jövővel kapcsolatban. Attól tartanak, hogy az amerikai részvények túlárazottak, s így a jövőben az ezekbe történő befektetés nem hoz elég hasznot. A magánpiacok mellett szól az is, hogy kevésbé volatilisek, az értékelések

FOTÓ: TIMOTHY A. CLARY, EUROPRESS/AFP

ÁLOMHATÁRT LÉPETT ÁT A KOCKÁZATI TŐKE

46 | FIGYELŐ 2021/25

F_46-47-Passziv.indd 46

2021. 06. 21. 16:24

RG_befekteto_2021061

| GEOPOLITIKA |

zelésért felszámolt díjat, mivel az ágazat mind iparosodottabb, automatizáltabb lesz. Így jelentősen csökken majd a hagyományos befektetési tevékenységen elérhető árrés.

NÖVEKEDÉSI RÉSZVÉNYEK

jóval szubjektívebbek, sokkal több minden múlik az egyéni döntéseken, jobb, nyereségesebb üzleteket lehet kifogni.

CSÖKKENŐ MARZSOK

A Morgan Stanley elemzése alapján a hagyományos eszközkezelők egyre kevésbé tudják majd tartani a vagyonke-

A kockázatitőke-szektorban továbbra is a részvénybefektetések, a tulajdonszerzések aránya a legnagyobb, nagyjából 3000 milliárd dollárral, de egyre gyorsabban gyarapodik a magánhitelezési tevékenység súlya. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen alapok a bankokat megkerülve, személyre szabott kondíciókkal hitelezik a vállalatokat. Szintén gyorsan bővül a növekedési cégekbe való befektetések összege. Ezek a társaságok már túl nagyok ahhoz, hogy a klasszikus, valóban a szó hagyományos értelmében vett kockázatitőke-befektető vállalatokat vonják be, viszont nem szeretnének nyilvánossá válni, tőzsdére menni és nyilvános részvénykibocsátásokat végrehajtani. Az ilyen cégekbe történő in-

04(0 ?&9.9ö0* ,>1*9*0 ÉRTÉKE GLOBÁLISAN

Milliárd dollár

811

768 565

906

845

610 302

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020*

I. fél év.

Forrás: Statista

vesztíció aránya a magántőkeszektoron belül 15 százalékra nőtt a 2005-ös 5-ről.

A JPMorgan Asset Management ennek szellemében csábította el a Goldmantől Christopher Dawe-et, hogy vezesse újonnan induló növekedésirészvény-üzletágát.

Iparági becslések szerint a kockázatitőkealapok nagyjából 2,5 ezer milliárd dollár „puskaport” halmoztak fel, ekkora tőke várja, hogy célpontot találjon magának.

D. GY.

HIRDETÉS

www.gedeonrichter.com Az egészség a küldetésünk Lezárás dátuma: 2021.06.17. PR/60/2021

F_46-47-Passziv.indd 47 RG_befekteto_20210617_200x135+5mm_Figyelo.indd 1

2021.

16:24 2021.

06. 06.

17. 21.

16:30:51

| TŐZSDE |

FÉMPIACOK | Amibe a Goldman Sachs beszáll, abban általában van fantázia.

Most a fizikai kobaltvásárlások révén kínál fedezetet az autógyártóknak.

VEGYEN ÖN IS KOBALTOT! KOBALTBÁNYA CHILÉBEN. ROBBANÁSSZERŰ KERESLETNÖVEKEDÉS VÁRHATÓ

ÁTLÁTHATATLAN PIAC

A Goldman Sachs (GS) már tavaly óta jelen van a kobalt határidős piacán, most azonban a Financial Times értesülései szerint beszállt a fizikai kereskedelembe is.

A GS-hez hasonló tőkepiaci óriások megjelenése a kisebb szegmensekben likviditást visz a kereskedelembe. A kobaltpiac viszonylag kicsi és átláthatatlan volt eddig, az árakat az eladók és a kereskedők többnyire személyes tárgyalásai határozták meg. Így van ez az autógyárak esetében is, a Tesla például a svájci székhelyű Glencore-ral kötött a közelmúltban ilyen szerződéseket. Az ügylet a Glencore kobaltbizniszét csaknem a kétharmadával növeli.

A KOBALT ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA, 2021

54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30

London Metal Exchange, ezer dollár

I.

II.

Forrás: investing.com

III.

IV.

V.

VI.

A Benchmark Mineral Intelligence elemzése szerint a lítium-karbonát ára 65, a kobalt-szulfáté pedig 24 százalékkal nőtt már az idén. A további drágulás szinte borítékolható. Ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményhez csatlakozott országok tartsák a vállaltakat, a kobalt iránti keresletnek 2040-ig a hússzorosára kellene erősödnie – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) helyzetképében.

NINCS FEDEZET

A probléma azonban az, hogy az autógyártók jelenleg nem tudják fedezni a kobalttal kapcsolatos kitettségüket, ugyanis a Londoni Fémtőzsdén (LME) meglehetősen csekély a határidős piaci forgalom e kontraktusok terén. Aggodalmak vetődnek fel a tekintetben is, hogy az LME fizikai készleteinek – amelyek többnyire a Kongói Demokratikus Köztársaságból származnak – a kibányászásában a gyerekmunkának szintén szerepe van. (Kongó az egyik legnagyobb kobaltexportáló ország.) Márpedig egy autógyárnak egy ezzel kapcsolatos botrány hiányzik a legkevésbé. Az amerikai CME Group New York-i Comex tőzsdéje is dolgozik azon, hogy bővüljön a kobalt tavaly decemberben bevezetett kontraktusainak a likvidi-

tása. A GS most ebbe a piaci résbe nyúlt bele. Fedezetet kínál az autógyáraknak, miközben a saját kitettségét fizikai készletek vásárlásával igyekszik csökkenteni.

A CME a múlt hónapban kezdte meg a lítiumra vonatkozó határidős kontraktusokkal való kereskedést, az LME valamikor ez évben tervezi ezt. A GS tavaly márciusban csatlakozott a Londoni Fémtőzsde kobaltszekciójához; az első bank volt, amelyik megjelent ezen a piacon. A szekciónak egyébként a Tesla is tagja. Az amerikai befektetési bank az elmúlt időszakban nagy összegű beruházásokat hajtott végre a villanyautó-szektorban. Nagyjából egymilliárd dollárt fektetett az akkumulátorokat gyártó svéd Northvoltba a gyár 2,75 milliárd dolláros tőkebevonási tranzakciója folyamán.

RÉGI MOTOROSOK

Az árupiacokon való részvétel nem idegen a GS-től. Az egyik jelentős szereplőt, a J. Aron & Co.-t például 1981-ben vásárolta fel. A befektetési bank egyik korábbi vezérigazgatója, Lloyd Blankfein az árupiacokkal kezdte karrierjét, innen kapaszkodott fel a csúcsra. Az elmúlt években azonban kissé visszavonult ebből az üzletágból. Ebben az is szerepet játszott, hogy 2014-ben eladta a raktárakat üzemeltető Metro International Trade Servicest, miután egy amerikai szenátusi vizsgálóbizottság azzal vádolta meg, hogy mesterségesen hajtja fel az alumínium árfolyamát azzal, hogy ide-oda utaztatja a raktárak között. A GS természetesen tagadta a vádakat.

D. GY.

FOTÓ: CRISTOBAL OLIVARES, GETTY IMAGES

Az árupiacok egyik legforróbb szegmense napjainkban az akkumulátorokhoz felhasznált fémek piaca. Tipikusan ilyen anyag a lítium és a kobalt. Ahogy a világ autógyártása egyre inkább átáll az elektromos meghajtású modellekre, úgy nő a kereslet ezen fémek iránt.

48 | FIGYELŐ 2021/25

F_48_femek.indd 48

2021. 06. 21. 16:24

| GEOPOLITIKA |

SAMU BÁCSI ESETE A MEDVÉVEL

CSÚCSTALÁLKOZÓ-DÖMPING | Joe Biden újrakovácsolná a megtört transzatlanti együttműködést. Az orosz–amerikai viszony enyhült valamelyest, de néhány pontban nem engedett az USA elnöke. Washington rájött arra, hogy a diplomáciai fegyvert is be kell vetnie a kínai fenyegetés ellen.

FOTÓ: KEVIN LAMARQUE, REUTERS

BIDEN ÉS PUTYIN GENFBEN. SEM UKRAJNA, SEM NAVALNIJ ÜGYÉBEN NEM HANGZOTT EL KRITIKA

Talán még sohasem préselt bele a Nyugat néhány napba annyi csúcstalálkozót, mint 2021 júniusának első felében. Indított a „szuperliga”, a G7 cornwalli találkozója, aztán jött a NATOcsúcs egy kisebb könyv méretű, száz gépelt oldalnál is terjedelmesebb kommünikével, majd az Egyesült Államok

és az Európai Unió találkája. Lezárta a folyamatot Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök június 16-i genfi csörtéje. Mindennek alaphangja az USA friss mottója, amelyet február 21-én fogalmazott meg a tengerentúli nagyhatalom új vezetője, miszerint „America is back” – Amerika visszatért mint a Nyugat katonai-gazdaságipolitikai irányítója. Ezzel Biden azt

üzente: helyreáll a korábbi rend, már nem érvényes a hazáját a szövetségeseivel szembeállító politika.

ÓVATOS KÖZELEDÉS

Putyin öt amerikai elnökkel ült le eddig tárgyalni. Minapi genfi megbeszéléseit az óvatosság jellemezte. Moszkvának már nincsenek illúziói a washingtoni politika kapcsán – fogalmaztak a 2021/25 FIGYELŐ | 49

F_49-52_G7-csucs.indd 49

2021. 06. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA |

Az érdekellentétek a G7csúcson is előjöttek.

165

350

9. Észak-Korea

3. Kína

6255

7. India

90

6. Pakisztán

290

8. Izrael

225

4. Franciaország

5550

5. Nagy-Britannia

A VILÁG ATOMFEGYVERKÉSZLETE, 2021

1. Oroszország

nyílt az amerikai–orosz viszony jelentős javulására. Ami persze önmagában nem sokat mond, hiszen Washington és Moszkva kapcsolatai a mélyponton vannak. Hozzátette: nem hiszi, hogy Putyin érdekelt lenne egy új hidegháború elindításában. Az orosz elnök hasonlóképpen nem konfrontatív, hanem tárgyszerű megközelítést alkalmazott. A CNN idézte Putyint, aki szerint a csúcstalálkozó termékeny, lényeges, konkrét volt.

A megbeszélések legfontosabb hozadéka, hogy kapcsolatban maradnak

leges feszültségenyhítést kereste, Josep Borrell uniós külügyi főbiztos keménykedett és újabb Moszkva-ellenes szankciókat ígért.

Nem várt bónusz: a két vezető közös nyilatkozatot adott ki a tárgyalások végén. Biden békülékenyen így fogalmazott: „Nem Oroszország ellen, hanem Amerika érdekében cselekszünk.” Az USA elnöke szerint Genfben reális esély

2. USA

Kremlben. Ám sokat elmond, hogy miután az orosz központi tv-csatornán élőben adott Biden–Putyin-találkozón a két vezető kezet fogott, a rubel villámgyorsan erősödni kezdett az oroszországi pénzpiacokon.

Biden külpolitikailag talán a legtapasztaltabb amerikai elnök. Miután korábban gyilkosnak nevezte Putyint, finomított a retorikáján, és a tárgyalás előtt figyelemre méltó ellenfélnek titulálta az orosz vezetőt. Ezzel jelezte óriási diplomáciai rutinját, amelyet rugalmassággal és pragmatikus szemlélettel párosított.

Noha az előjelek kedvezőtlenek voltak, a genfi csúcstalálkozó végül mindkét fél számára többet hozott a vártnál.

A mértékadó moszkvai Vedomosztyi napilap a bizalom reménysugarait emlegette. Könnyen lehet, hogy a feszülten figyelő EU a feltételezett kudarcra építve – focinyelven fogalmazva – lesre futott.

Miközben a Biden–Putyin-csúcs mindkét résztvevője konstruktívan nem elsősorban a konfrontációt, hanem az eset-

50

156 Forrás: statista.com

50 | FIGYELŐ 2021/25

F_49-52_G7-csucs.indd 50

2021. 06. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA | G7-ELLENES TÜNTETÉS A CSÚCSTALÁLKOZÓ HELYSZÍNÉN, CORNWALLBAN. KÍNA SZELLEME KÍSÉRTETT A TÁRGYALÁSOKON

PÁNCÉLAUTÓK FELVONULÁSA

s újabb tárgyalásokat kezdenek. Így Washingtonba és Moszkvába visszatérnek a nagykövetek, felújítják a párbeszédet a nukleáris, valamint az új fegyverrendszerek korlátozásáról, ami „stratégiai stabilitási tárgyalások” összefoglaló név alatt fut majd. Megvitatják az amerikai fél által felrótt, oroszországi eredetűként említett kibertámadások problémáját is.

Biden 16 kritikus infrastrukturális rendszert felsoroló listát adott át Putyinnak.

Ha ezeket oroszországi hekkerek megtámadják, azzal Moszkva átlépi a vörös vonalat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – figyelmeztetett. A várakozással ellentétben sem Ukrajna, sem Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető ügyében ilyen direkt figyelmeztetés nem hangzott el. Biden ugyan mindkét témát felhozta, de látván a másik hajthatatlanságát, diplomatikusan nem vitte kenyértörésre a dolgot.

FOTÓ: PHIL NOBLE, REUTERS

KÍNA SZELLEME

A június 16-i Biden–Putyin-találkozó helyszínén, a genfi La Grange villában 1985-ben már tartottak amerikai–szovjet csúcsot, amelyen Ronald Reagan oroszul mondta ki: „doverjaj, no proverjaj” – bízzál, de ellenőrizz. A CNN interpretálásában Biden ezt úgy igazította ki: majd

meglátjuk, három-hat hónap múlva mi lesz. A Newsweek úgy tudja, az egykori Reagan-tanácsadó, Szovjetunió-szakértő, aki az akkori elnöknek tanítgatta az elhíresült három orosz szót, a ma 90 éves Suzanne Massie nemrég oroszországi állampolgárságért folyamodott Putyinhoz, mert kifogásolta a szerinte Moszkvával szemben elfogult amerikai politikát.

Pekingben nagy figyelemmel követték a genfi fejleményeket. A vezetés álláspontját tükröző aznapi Global Times induló anyagát a most a kozmoszba repült három kínai űrhajós nagy méretű képe dominálta. Balra fent állt a Biden– Putyin-találkozó kommentárja: „Hiábavaló kísérletek a Kína–Oroszországviszony megrontására”, jobb oldalt véleménycikk szerepelt ezzel a címmel: „Naiv amerikai kísérlet eladni az oroszoknak a kínai fenyegetés teóriáját.”

Kína szelleme ott lebegett a résztvevők felett. Ez a G7-, az USA–EU- és a NATO-csúcs légkörén egyaránt érződött, motiválva a nyugati partnerek viselkedését. Hozzájárulhatott a vártnál engedékenyebb genfi amerikai magatartáshoz is. A tapasztalt Biden talán így akarta megfékezni a további Moszkva– Peking-összeborulást. Pontosan tisztában volt azzal, hogy nem az Oroszországi Föderáció (OF) okozza a fő fejfájást az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak, hanem Kína.

Az amerikai–orosz elnöki tárgyalások mögött sejteni lehetett a két nagyhatalom, a Nyugat és az OF aggodalmát.

Szakértői becslések alapján a két nagyhatalomnak jelenleg egyenként ezernél is több azonnal bevethető atomfegyvere van. Ezek nagy részét szárazföldről, levegőből vagy víz alól indítható nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták adják, amelyek 90-95 százaléka valószínűleg áthatol az ellenfél foghíjas rakétavédelmi rendszerén, és elviselhetetlen

A genfi Biden–Putyin-csúcstalálkozó koreográfiája a két fél részéről meglepő hasonlóságot mutatott. A Neue Zürcher Zeitung információi szerint még az elnöki gépkocsisorok összerendezése is kísértetiesen hasonlított. Biden a Beastben, a páncélozott, felfegyverzett, szenzorokkal, távközlési rendszerekkel telepakolt elnöki szupergépkocsiban utazott. Összesen három, tökéletesen egyforma Beast (a GM által egy kisteherautó alvázára épített, a Cadillac XT6 modellre hasonlító, többtonnás monstrum) haladt a menetben, az egyikben a valódi elnök, a másik kettőben egy hasonmása ült.

Putyin a hasonlóan páncélozott, fegyverzettel és szenzorokkal felszerelt Aurus Senatban, az orosz gyártmányú elnöki autóban utazott, a másik két ugyanolyan kocsi mögötte haladt. Az amerikai konvojban egy speciálisan felszerelt teherautó is volt, amelyben a svájciak különleges amerikai fegyverrendszereket sejtettek. Az orosz konvojban nem volt látható nagyobb méretű teherkocsi. Putyin, akit a svájci államelnök fogadott a villa bejáratánál, először érkezett. Nyomában „táskás” tiszt sietett, a nukleáris háború indítására alkalmas távközlési eszközökkel.

mértékű veszteséget okoz, az adott állam de facto pusztulását, infrastruktúrája jelentős részének elvesztését, százmilliók halálát.

MARADNAK AZ ÉRDEKELLENTÉTEK

Szinte valamennyi csúcson szóba került a nyugati ellenselyemút-program, a Build Back Better World (B3W), amelynek a gerincét az USA gazdasági-kereskedelmi érdekei adnák. Ám itt a Nyugat kettős hátrányban van. Egyfelől majdnem egy évtizeddel később indít, mint a kínai Új Selyemútként emlegetett Övezet és Út Kezdeményezés (BRI), másfelől a nyugati programra szánt öszszegek százmilliárd dolláros nagyságrendje legalább eggyel kisebb a kínaiénál. Moszkva sem a kínai, sem pedig a nyugati „selyemútprogramokban” nem játszik meghatározó szerepet.

Az érdekellentétek a G7-csúcson is előjöttek. A Pekinggel való határozott, a demokratikus alapértékekre épített szem2021/25 FIGYELŐ | 51

F_49-52_G7-csucs.indd 51

2021. 06. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA |

A VILÁG NAGYHATALMAINAK GDP-JE

benállást egészében véve támogatta Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország.

Németország, Olaszország, az EU óvatosabb, tartózkodóbb álláspontot foglalt el – írta az Aljazeera.com tudósítója.

Biden az OF szerepével, globális súlyával kapcsolatos, hosszú ideje tartó amerikai bizonytalankodás után igyekezett „helyre tenni” Oroszországot. E tekintetben két közvetlen elődje, Barack Obama és Donald Trump sokat rontott a helyzeten. Obama egyik stratégiai tévedése volt, hogy az OF-et, amely a világ legnagyobb atomfegyverkészletét birtokolja, leegyszerűsítve „regionális hatalomként” akarta az Egyesült Államok aktuális világképébe belesuszterolni.

Trumpnak pedig gyakorlatilag nem volt Oroszország-politikája.

Sokat elmond, hogy Joe Biden a hidegháború óta az első amerikai elnök, aki nem akarja a nulláról újraépíteni az oroszországi kapcsolatokat. Realista: ahol amerikai érdek az együttműködés, és az oroszok is hajlanak rá, belefog, ahol nem, ott jönnek-maradnak-erősödnek a szembenállás elemei, a NATO keleti felvonulása, a szankciók. Ezt a hozzáállást a Nyugattal szemben megkeseredett és roppant óvatos Vlagyimir Putyin is osztja. Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie-központ igazgatója szerint a Washingtonnal való, ellenfélalapú viszony tartósnak ígérkezik.

Ami a Nyugat egységét illeti, a fent említett szempontok is tükröződhettek a világ két legnagyobb polgárirepülőgépgyártója, a Boeing és az Airbus (EADS) 2004 óta tartó ellenségeskedésének állami segédlettel való minapi lezárásában (lásd cikkünket az 53. oldalon). Ez szinte az egyetlen konkrét eredmény, amelyet a G7-, USA–EU-, NATO-csúcson elértek. Ezzel üzent Washington az EU-nak: vége a szembenállásnak, jöhet a közös érdekek mentén újjáépülő együttműködés. A sajtójelentések szerint eleget tesznek az Airbus követelésének (amely mögé az unió is odaállt), hogy töröljék a Trump-időszak Európával szemben bevezetett szankcióit, vámemeléseit.

Az Egyesült Államok előző elnöke kormányzatának egyik ütőkártyája volt az

Nominális, 2020 Milliárd dollár USA 20 933 Kína 14 723 Japán 5 049 Németország 3 803 Nagy-Britannia 2 711 India 2 709 Franciaország 2 599 Olaszország 1 885 Kanada 1 643 Oroszország 1 474

;¥X¥WQ·JW÷ UFWNY¥XTS X_¥RTQ[F 555 Milliárd dollár Kína 23 393 USA 21 433 India 9 542 Japán 5 451 Németország 4 672 Oroszország 4 136 Indonézia 3 332 Nagy-Britannia 3 255 Franciaország 3 228 Brazília 3 223

Forrás: statista.com

Airbusnak adott állami, EU-szintű támogatás, amelyet az amerikaiak a szabadkereskedelmi alapelvek megsértésének minősítettek. Az unió hasonló válaszintézkedésekkel reagált, megemlítve, hogy a Boeing is bőven kapott a washingtoni kormányzattól szubvenciót.

A két óriásvállalat a világ utasszállítógép-eladásainak mintegy 95 százalékát ellenőrzi, gyakorlatilag duopolhelyzetből.

A megállapodás mögött jelentős európai engedmények lehetnek, hiszen a német– francia–spanyol Airbus A320neo gépcsaládja hatalmas sikert, piaci előretörést hozott a hasonló kategóriájú Boeing–737 Maxszel szemben. Az európai repülő megszerezte a lemondott 737 Max-rendelések jelentős részét. Ugyanakkor mindketten Ázsiára, Kínára, a legnagyobb piacra tekintenek. A Boeing prognózisa szerint 2038-ig globálisan mintegy 44 ezer kereskedelmi célú gépre várható rendelés 6100 milliárd euró értékben, s a piacok Ázsiára, Kínára koncentrálódnak. És mindkét gigász aggodalommal vegyes kíváncsisággal tekint a hasonló, középkategóriájú kínai utasszállító, a sanghaji Comac-csoport által

A GLOBÁLIS KERESKEDELEM SZERKEZETE, 2019

A globális export százalékában 13 Kína 4 9 USA 14 8 Németország 6 4 Hollandia – Árukereskedelem 4 Japán – Szolgáltatások 3 kereskedelme Franciaország 5 Forrás: statista.com

gyártott C919-es eladási lehetőségeire a távol-keleti országban.

Tavaly az amerikai óriáscég 12 milliárd dolláros veszteséggel zárt, amihez a 737 Max gyászos szereplése mellett a koronavírus-pandémia folytán erősen megcsappant kereslet is hozzájárult.

Az Airbus konszern múlt évi vesztesége a Boeingénak a tizede, mintegy 1,3 milliárd dollár volt. Guillaume Faury, az Airbus feje 2021-ben szerény, hozzávetőleg kétmilliárd eurós bevételnövekedést vár.

A kiegyezésnek bizonyára van egy kevésbé propagált katonai vetülete is.

A Boeing a világ második, az Airbus Defence pedig a tizenegyedik legjelentősebb hadiipari konszernje. A megállapodásuk azt is jelentheti, hogy újraosztják a polgári utasszállító gépek piacát. Az Airbus engedményeket tesz a Boeingnak, amely igen tetemes költségráfordítással igyekszik ismét versenyképes helyzetbe kerülni. Ez pótlólagos bevételeket hozhat – elsősorban a hadiiparban – az amerikai társaságnak, amely összbevételének csaknem a felét katonai repülőgépből-űreszközből és rakétagyártásból realizálja. Az Airbus konszernben a katonai rész lényegesen kisebb, az összárbevétel mintegy hatoda kötődik a hadiipari részlegekhez.

Nem hivatalosan a NATO-csúcson is szóba került a Boeing–Airbusösszeborulás, hiszen két globális jelentőségű hadiipari vállalatcsoportról van szó. Emellett az észak-atlanti szervezet kiemelten foglalkozott a keleti irányú erőátcsoportosítással, amelynek a gerincét Lengyelország és a három balti állam adja. Újdonság, hogy a két NATOtörzstagjelölt, Ukrajna és Grúzia mellé harmadikként beemelték az újabb potenciális keleti láncszemet, Moldovát is.

D. P.

52 | FIGYELŐ 2021/25

F_49-52_G7-csucs.indd 52

2021. 06. 21. 16:25

| GEOPOLITIKA |

MESSZE MÉG A LÉGIIPARI HÁBORÚ VÉGE REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS | Az USA és Európa rájött, hogy a világ már nem az Airbus és a Boeing háborújáról szól, hanem arról, hogy közösen próbáljanak meg kezdeni valamit az egyre erősödő kínai konkurenciával.

Tizenhét év háborúskodás, több millió dolláros jogi költség és számtalan államközi konfliktus után véget ért a két légiipari óriás háborúja – legalábbis papíron. Az EU és az USA bejelentette, hogy megegyeztek a világ legnagyobb repülőgyártóinak az állami támogatásával kapcsolatos vitában, felfüggesztik a kölcsönös büntetővámokat.

TŰZSZÜNET

FOTÓ: GETTY IMAGES

A miniszteri vállveregetések és a diadalmas sajtóközlemények mögött azonban csak annak beismerése áll, hogy a két fél belefáradt a háborúskodásba, s tűzszünetet kötött. Abban egyeztek meg, hogy felállítanak egy mindegyikük számára elfogadható feltételrendszert, és adnak egymásnak öt évet, hogy kidolgozzák a légiipar állami támogatásának a kereteit. A most már látszólag békés helyzetben azonban a felszín alatt továbbra is forrnak az indulatok, nem sikerült megoldani a problémákat.

A Boeing évek óta támadja az EU szubvenciós gyakorlatát. E szerint az Airbus hiteleket kap, amelyeket azt követően kell visszafizetnie, ha a társaság által legyártott és exportált gépek elérnek egy bizonyos volument. Ez a konstrukció erős „költségbiztonságot” adott az európai gyártónak, mellesleg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) is áldását adta rá, feltéve, hogy a hitelt piaci kamattal kapja az Airbus, ami persze korántsem volt mindig jellemző. Az európaiak sérelme viszont az volt, hogy amerikai konkurensük adókedvezményeket kap, és a katonai kutatásokra kapott támogatásokból keresztfinanszírozza a kereskedelmi járatok fejlesztését.

JÖN A C919

Az egész konfliktus pontosan megmutatja, hogy a légiipar mindig is az állami dotá-

A KÍNAI C919 BEMUTATÓJA. ÖSSZE KÉNE FOGNIA A NYUGATI KONKURENCIÁNAK

ciókról szólt. A keretrendszer kidolgozására adott öt év pedig azt, hogy ez így is marad. Washington és Brüsszel nem azért tette félre az ellentéteket, mert abban bízik, hogy sikerül piaci alapra helyezni a repülőgépgyártást, hanem azért, mert az állami támogatások mindkét fél számára elfogadható rendszerét kívánja kidolgozni.

Ha jobban belegondolunk, ennek nincs is alternatívája, lévén a legnagyobb versenytárs, Kína szintén kolosszális öszszegekkel támogatja légiiparát. Ez évre várható a C919-es modell piacra dobása.

Ez a gép a Boeing–737-es és az Airbus A320-as sorozatának a legnagyobb versenytársa lesz, még ha technológiai fejlettségben nem is ér fel ezekhez. Piaca azonban lesz bőven, a kínai állami légitársaságok biztos vevőnek számítanak. Becslések szerint a repülő gyártója, az állami

tulajdonban lévő Comac az elmúlt években 50-70 milliárd dollárnak megfelelő kormányzati támogatást kapott. A helyzet visszás: a nyugati nagy gyártók a piaci versenyről, az állami szubvenciókról vitatkoznak, miközben az államkapitalizmust képviselő Kína mindenféle gond nélkül, mondhatni rendszerszerűen támogatja légiiparát.

EGYEDÜL NEM MEGY

Ez újabb érv amellett, hogy az európai– amerikai kiegyezés nem a piaci feltételek visszaállításáról szólt, hanem arról, hogy miként tudnának egy olyan állami támogatási rendszert kialakítani, amely hoszszú távon is versenyképessé teszi a nyugati gyártókat a kínai versenytársakkal szemben.

D. GY.

AZ AIRBUS ÉS A BOEING ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSA

300 250 200 150

2016. VI. 13. = 100 százalék

3FUN _¥W·¥WFP MJYN ¥YQFLF Boeing Airbus

100 50 0 -50

2016

2017

2018

2019

2020

2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021/25 FIGYELŐ | 53

F_53_Airbus.indd 53

2021. 06. 21. 16:26

| GEOPOLITIKA |

LÉLEKTANI HADVISELÉSRE KELL FELKÉSZÜLNIE A FEDNEK MONETÁRIS POLITIKA | A vártnál gyorsabb gazdasági növekedés és az erősödő infláció miatt monetáris politikája előre látható szigorítását jelezte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az intézmény új utakat keres az inflációs várakozások feltérképezése terén.

Jó 25 éve a Nobel-díjas Robert Shiller közgazdász végzett egy kérdőíves felmérésen alapuló kutatást a lakosság inflációs várakozásairól. Három, ma különösen érvényes megállapítás is származott ebből.

AZ EMBEREK NEM RACIONÁLISAK

Az első az, hogy az átlagember nem úgy tekint az árakra, mint a közgazdászok, nem a számok számítanak elsősorban, hanem az érzelmek. A második, hogy

ezek az érzelmek nagyon erősek az árakkal kapcsolatban, viszont nagyon nehéz is modellezni őket. A harmadik tanulság pedig az volt, hogy ezek az érzelmek erősen befolyásolják az érzékelést – az inflációt sokkal nagyobbnak gondolják az emberek, mint amekkora valójában. Shiller úgy találta, hogy akkoriban a médiában

jóval gyakrabban szerepelt az infláció kifejezés, mint a szex.

A mai helyzet nagyon más – látszólag.

Shiller a felmérést az 1970-es éveket követően, az olajárrobbanás és a stagfláció után készítette el. Valójában azonban nincs olyan nagy különbség az akkori és a mostani szituáció között, a több évtizeddel ezelőtti megállapítások ma is érvényesek. Az USA fogyasztói árainak a növekedési üteme májusban elérte az 5 százalékot (lásd a grafikont), ami 2008 óta

FOTÓ: AJENG DINAR ULFIANA, REUTERS

SZERELIK PÓKEMBERT. A JEGYBANKOKNAK EGYRE TÖBB IRRACIONALITÁSRA KELL FELKÉSZÜLNIÜK

54 | FIGYELŐ 2021/25

F_54-55_Fed.indd 54

2021. 06. 21. 16:35

| GEOPOLITIKA |

AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ ALAKULÁSA

5

8_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY .SƼ¥HN· *KKJPY±[ +JI +ZSIX 7FYJ

4

a leggyorsabb drágulási ütem. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) az idei maginflációra vonatkozó előrejelzését 2,2-ről 3 százalékra módosította. Az intézmény ennek nyomán jelezte, hogy a korábban közöltnél előbb, már 2023-ban elkezdődhet az amerikai kamatszint emelése. A központi bank által célzott kamatsáv a pandémia kezdete óta történelmi mélyponton, 0–0,25 százalékon áll. A szervezet márciusban még azt kommunikálta, hogy ez legalább 2024-ig marad. Ma a piacok arra számítanak, hogy 2023-ban két kamatemelés is bekövetkezik.

A Fed jelenleg 7 százalékos gazdasági bővülésre számít az idén a korábban várt 6,5 helyett. A munkanélküliségi rátára adott prognózis változatlan, 4,5 százalékos maradt. A havi 120 milliárd dolláros kötvényvásárlási program összegét egyelőre nem módosították. A Federal Reserve a közelmúltban már jelezte, hogy amenynyiben átmenetinek gondolja a fogyasztói árak növelését, akkor nem reagál erre azonnali kamatemeléssel, „átnéz” rajta.

A teljes foglalkoztatottság célja azonban még messze nem teljesült: 7,6 millióval kevesebb főnek van munkája ma az USAban 2020 februárjához mérten.

ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK

Az ez év eleje óta egyre gyorsabb ütemben növekvő inflációra gyorsan reagáltak a piacok, a kötvényhozamok megemelkedtek, nőtt a kereslet az árdráguláshoz kötött hozamú állampapírok iránt, meredekebbé vált a hozamgörbe. Van azonban még egy tényező, amellyel a befektetőknek célszerű tisztában lenniük. A Fednél is olvasták nyilván Shiller tanulmányát, és hosszú évtizedes gyakorlatuk van abban, hogy figyelembe vegyék az adott esetben irracionális lakossági percepciókat. A monetáris politika nem newtoni fizika, nem (nem csupán) mechanikus szabályszerűségek alapján működik, hanem erős feltételezésekkel is meg kell küzdenie. Vajon hol van az a határ, ameddig a lakosok elfogadják az áremeléseket? Tartósnak gondolják-e az inflációs trendeket? Átcsap-e az ellenértékek növekedése a bérek javulásába? Vincent Reinhart, a jegybank korábbi tisztségviselője ezt úgy jel-

3 2 1 0

, 0,08 0,09

VI.

VII.

1,00 ,

0,09 ,

0,09 ,

0,09 ,

0,09 ,

0,09 ,

VIII.

IX. 2020

X.

XI.

XII.

I.

lemezte, hogy az inflációs várakozások a monetáris politika ufói: néha látjuk őket, de alapvetően rejtélyesek.

A központi bankok korábban lakossági hangulatindexek alapján igyekeztek felmérni a háztartások preferenciáit. Az Egyesült Államokban ilyen volt például a Michigani Egyetem és a New York-i Fed kutatása. Ezeket azonban különböző módszertanok alapján állítják össze, így előfordul, hogy egymással ellentétes eredményeket mutatnak. A hangulatindexek többsége ez év tavaszán csökkenő inflációs várakozásokról számolt be, míg a New York-i Fed mutatója emelkedőről.

Ezt látva a jegybank elkezdett egy új mutatót összeállítani, az Index of Common

EURÓPÁBAN A HELYZET VÁLTOZATLAN Az Európai Központi Bank (EKB) közölte, hogy a következő időszakban sem változtat havi kötvényvásárlásainak összegén. Az intézmény 1,85 ezer milliárd eurós programja (PEPP) így szeptemberig változatlan formában folytatódik. A rendelkezésre álló keretből még 700 milliárd euró maradt. A projekt időtartamát eredetileg 2022 márciusáig tervezték.

Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint az inflációs szint az eurózóna gazdaságainak a fokozatos újranyitása és a tavalyi nagyon alacsony bázisok miatt a következő hónapokban megmelkedik, ennek hatása azonban 2022-ben már elmúlik. Az övezet inflációja májusban elérte a 2 százalékot – két év óta először. A jegybank az idei árdrágulásra adott előrejelzését 1,5-ről 1,9 százalékra módosította, s várakozásai szerint ez 2023-ra 1,4 százalékra csökken.

0,08 II.

0,07 , III. 2021

0,07 , 0,06 IV. V.

Inflation Expectationst (CIE), vagyis egy indexbe sűrítette a különböző felméréseket és más, a pénzromlás várható alakulására vonatkozó információkat is.

A CIE érdekes módon azt mutatta, hogy az USA-ban az inflációs várakozások az elmúlt években a Fed 2 százalékban megjelölt célja körül ingadoztak, nem igazán reagáltak a nagyobb gazdasági változásokra, így a járványra sem. Ha úgy tetszik, akkor ez a Federal Reserve politikájának a dicsérete is egyben – sikerült lehorgonyoznia az inflációs várakozásokat. Ez is állhat annak a hátterében, hogy a növekvő árdrágulás ellenére sem szigorított az intézmény a monetáris kondíciókon, maradt az ultralaza monetáris politika. Persze a CIE sem univerzális csodafegyver. Hiába számolták vissza az idősort 1999-ig, még nem állta ki az idő próbáját. Továbbá csak háromhavonta publikálják, vagyis a legutóbbi, március végén közzétett adat nem tükrözi a jelenlegi helyzetet.

BIZALOMMEGOSZTÁS

Mindez abba az irányba mutat, hogy a központi bankoknak az inflációs várakozások feltérképezéséhez a jelenleginél sokkal szélesebb körű megközelítésre lesz szükségük. Iparági elemzők adatait, az internetes tendenciákat, a közösségi oldalak bejegyzéseit is figyelniük kell. A digitalizáció nemcsak a pénz és az információ áramlását gyorsította fel, hanem az információhoz való viszonyulást is megváltoztatta. Rachel Botsman, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a „bizalommegosztás” időszakában élünk. Az emberek preferenciáit egyre kevésbé határozzák meg az autoritások – mint például politikusok vagy jegybankárok –, sokkal inkább a digitális térben összeszedett információk.

D. GY. 2021/25 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Fed.indd 55

2021. 06. 21. 16:35

| RÉGIÓ |

NAGY PORT KAVARÓ KÍNAI NAGYBERUHÁZÁS

RÉZKITERMELÉS SZERBIÁBAN | Sikerek és keservek övezik a kínai Zijin Mining cég tevékenységét a Bori Bányászati és Kohászati Vállalatnál. Most egy új lelőhelyet kezdenek kiaknázni, amivel – a bejelentések szerint – déli szomszédunk Európa második legnagyobb rézkitermelőjévé válik.

Miközben az alkalmazottak jogainak a megsértésével és környezetvédelmi károk előidézésével vádolják, újabb sikert könyvelt el a Zijin Mining Group kínai multi: megkapta Belgrádtól a Bor melletti Čukari Peki nevű bánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Rezet és aranyat termelnek majd ki a kelet-szerbiai várostól öt kilométerre található lelőhelyen.

A tervek szerint évente 3,3 millió tonna réz- és aranyérc kerül majd elő a földfelszín alól, a készletet 37 millió tonnásra becsülik. A társaság csak az itteni nyersanyagból évente 83 ezer tonna katódrezet fog előállítani, később még többet.

A szerb bányászati és energetikai tárca beszámolója alapján a kínaiak összesen 474 millió eurót fektetnek a projekt megvalósításába. A bánya ez év utolsó negyedében kezd teljes kapacitással működni.

Belgrád szerint az új létesítménynek köszönhetően Szerbia Lengyelország után Európa második legnagyobb rézkitermelőjének számít majd (a ténylegesen első helyen lévő Oroszországot valamiért nem számolták ide), a kontinensen ötről tizennyolc százalékra növelik a részesedését.

Tavaly még Németország, Bulgária, Spanyolország, Svédország, Belgium és Finnország is megelőzte déli szomszédunkat.

Korábban olyan becslések kerültek nyilvánosságra, hogy a csaknem félmilliárdos beruházásért cserébe 18 milliárdos bevételt könyvelhetnek majd el a szerbek, hiszen a komplex fémércből akár 130 tonna aranyat és ezer tonna ezüstöt is ki lehetne nyerni, de vannak ennél elrugaszkodot-

tabb számítások. Tavalyelőtt hétmilliárdosra becsülték a bevételt Čukari Peki 16 évre tervezett kitermeléséből. Igaz, azóta egyre nő a réz világpiaci ára.

DOLLÁRSZÁZMILLIÓK FEJLESZTÉSRE

A Zijin Mining 2019-ben vásárolta meg az amerikai Freeport-McMoRan cégtől a lelőhely déli zónáját, 390 millió dollárt fizetett érte. A tranzakció révén Čukari Peki körzetének egész bányamezeje a kínaiaké lett.

A teljes vállalat, azaz a Bor Bányászati és Kohászati Központ (RTB Bor) többségi tulajdona (63 százaléka) 2018 decemberében került a Serbia Zijin Copper vállalathoz, amely átvette a szerb állami cég 200 millió dolláros tartozását is, és tavaly a négy üzemelő bányába, valamint az öntödékbe mintegy 700 millió dollárt fektetett; elsősorban műszaki korszerűsítéseket, biztonsági és környezetvédelmi intézkedéseket hajtott végre. Ez év áprilisában közölte a társaság, hogy egy másik bányamezőben, Majdanpeken is megvalósult a munkálatok 65 százaléka, így naponta 40 ezer tonna ércet tudnak majd feldolgozni.

A kínaiak a múlt esztendő végéig magába a bori kohászati részlegbe is 262 millió dollárt ruháztak be, hogy évente 180 ezer kémiailag tiszta (kohó-, katód-) rezet állítsanak elő. A belgrádi kormány és a Zijin között 2018-ban aláírt szerződés értelmében a kínaiaknak 2024 végéig másfél milliárd dollárt kell különféle fejlesztésekre fordítaniuk.

TÜDŐ, VÍZ, TÚRÓ

A szerb közvéleményben az utóbbi időben sokat lehet hallani a jelentős beruházások mellett a környezetvédelmi és megélhetési károkról is. A bő harmincezres

népességű Borban szinte minden család kötődik az 5400 főt foglalkoztató vállalathoz, de amióta fejlődésnek indult a bányászat a város környékén, fokozatosan romlik a levegő minősége. Tavaly szeptemberben a településen az élet a légszennyezés miatt az elviselhetőség határát súrolta, a kohászati részlegből kitóduló kén-dioxid-tartalom a köbméterenkénti 2000 mikrogrammot is elérte, pedig a megengedett határérték mindössze 125 μg/m³. Ez komoly légúti problémákat okoz, s kihat az ökoszisztémára, veszélyezteti a mezőgazdaságot. Aleksandar Milikić, Bor polgármestere bűnvádi feljelentést is tett környezetszennyezés miatt.

A cég azonnal leállította az egyik meghibásodott szűrőberendezést, s ígérte, hogy mindegyiket rendbe hozza vagy lecseréli 2021 végéig, az üzemet pedig 2022 végéig felújítja.

Olyan panaszok is érkeztek az utóbbi években, hogy egyre több környékbeli ház fala megrepedezett, amit föld alatti robbantások okozhatnak, az ezerfős Metovnica falu pedig víz nélkül maradt.

A környékbeli gazdák panaszkodnak: minden eddiginél vastagabb, a szél által hordott porréteg lepi el földjeiket, terményeiket. Sokan tejeladásból, a vidék jellegzetességének számító túró készítéséből élnek, s attól tartanak: már nem sokáig maradhatnak meg hagyományos tevékenységük végzése mellett.

MUNKÁSOK VÁDJAI

Nemcsak a környezetvédőkkel és a helyi lakosokkal, önkormányzatokkal akad gondja az egyik legnagyobb szerbiai beruházónak, hanem egyre több esetben a saját munkásaival is. Az első komolyabb gondok még a múlt esztendő végén merül-

56 | FIGYELŐ 2021/25

F_56-57_szerb_banyak.indd 56

2021. 06. 21. 16:37

| RÉGIÓ |

FOTÓ: OLIVER BUNIC, GETTY IMAGES

A ZIJIN ÁLTAL MŰKÖDTETETT EGYIK KÜLSZÍNI FEJTÉS, A VELIKI KRIVELJ. MÉLYSÉGEK ÉS MAGASSÁGOK KÖZÖTT INGADOZIK A KITERMELÉS MEGÍTÉLÉSE

tek fel, amikor a szakszervezet támogatását kérte a társaság tucatnyi, zömmel diplomás öntödei vagy bányaművelő alkalmazottja azzal kapcsolatban, hogy szerződésmódosítással minimálbérre akarták bejelenteni őket, és kertészeti munkát ajánlottak fel nekik.

A kínai vendégmunkások is a Zijin ellen fordultak. Ez év januárjában mintegy ötvenen tiltakoztak a Čukari Peki bánya székhelye előtt. A BBC szerbiai szerkesztőségének a nevüket nem vállalva nyilatkoztak néhányan a bányanyitást, illetve a zagytározó kialakítását végző csapat tagjai közül. A riport nagy port kavart, több hírközlő is rávetette magát a témára. A kínaiak elmondták: túlóráztatják őket a havi 700 eurós fizetésért, emberhez nem méltó körülmények között dolgoznak és élnek. Videófelvételen mutatták be a számukra létesített Bor környéki munkástelepet. A tábort nem hagyhatják el, fogolyként élnek ott, munkaadójuk pénzbírságot fizettet velük, ha ellenszegülnek. Tilos a szerb lakossággal való bármilyen kapcsolatépítés. Hatalmas piszok veszi őket körül, sokszor nem jutnak meleg ételhez, fürdeni sem tudnak, a szálláshely fűtetlen. Kiszolgáltatottságukat tetézte, hogy másfél tucatnyian koronavírussal fertőződtek meg. A velük kötött kollektív szerződést fél évvel annak lejárta előtt felbontották – írta a Danas újság –, sokan al-

vállalkozókhoz kerültek. Egyébként is, a Zijin vezetősége csak kevés honfitársával van szerződéses viszonyban; más munkaadó cégeken keresztül hozza a szakembereket Kínából, akik után a járulékokat odahaza fizetik.

Mindenesetre tél óta Borban szaporodnak a munkavállalói panaszok. Érdekvédelmi tömörüléseik lopakodó bércsökkentési politikát emlegetnek, ezért a múlt héten négy szakszervezet felhívást intézett a közvéleményhez, amelyben tudatták, hogy a kínai társaság a kollektív szerződés módosításával csorbítani akarja a dolgozók jogait. Például 170–255 euróval csökkentené az alapbéreket, egyeseket pedig megjutalmazna. Az érdekvédelmiek szerint évente több tíz millió eurót kíván megtakarítani a cégvezetés az új személyzeti politikával. A Zijin korábban elfogadta a korábbi kollektív szerződést, ám a jogok szűkítésével most felrúgná azt.

SZÉP JÖVŐ

Június elején Aleksandar Vučić szerb államfő azt mondta: nem lesz gond a bérekkel. 2018-ban 68 ezer dinár (580 euró) volt az átlagkereset a vállalatnál, de ez év végén 98 ezer dinár (837 euró) lesz.

Mindenkit megnyugtatott, hogy jó irányban haladnak a dolgok. Ma már jóval tisztább a levegő Borban, élhető város ez, amit az is bizonyít, hogy nagyobb ütemben nőnek itt az ingatlanárak, mint Belgrádban, és nagy a kereslet az új lakások iránt. „Rettenetes veszteségeket szenvedtünk el, mert az előző kormányok idején nem sikerült becsületes módon privatizálni az RTB Bort. Most pedig, 2021 végére Szerbia Európa második legnagyobb rézgyártójává lép elő” – mondta az elnök.

A Szerb Kereskedelmi Kamara Energetikai és Bányászati Szövetségének a tanácsadója, Miroslav Ignjatović pedig nagy jövőt lát ebben a szektorban, feltéve, ha sikerül okosan új beruházásokat is indítani. Hiszen, mint mondta, a réz lesz az új kőolaj. Míg pár éve a hatezer dolláros tonnánkénti ellenérték fölött volt jövedelmező a bori tevékenység, immár tízezer dollár körül van a világpiaci ár, és az előrejelzések szerint ez négy év múlva megduplázódik.

A kitermelt aranynak pedig helye lesz a nemzeti banknál. Vučić nemrégiben közölte: valamennyit felvásárolják majd, ami nagy biztonságot nyújt olyan váratlan helyzetekben is, mint amilyen a koronavírus-világjárvány volt.

VIRÁG ÁRPÁD 2021/25 FIGYELŐ | 57

F_56-57_szerb_banyak.indd 57

2021. 06. 21. 16:37

| RÉGIÓ |

GÁTAT VETNI A SZENNYEZÉSNEK

Májusban a Szamoson folyt át Magyarországra jelentős mennyiségű hulladék, miután a folyó romániai szakasza megáradt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság akkor néhány nap alatt 257 köbméter szemetet szedett ki a vízből a 2019 óta használt hulladékmentesítő géplánccal, miután percenként 100-120 műanyag

palack érkezett a Szamoson keleti szomszédunkból. A Tiszán évente többször meg szokták ismételni a takarítási akciót; főleg Ukrajnából és Romániából érkezik a szemét. Márciusban a főigazgatóság közölte: 22 tonna hulladékot

emeltek ki a Tiszából a folyó felső szakaszán. Nemcsak a lakosság által az árterületeken eldobott (vagy elhelyezett!) hatalmas palackmennyiség okoz gondot, hanem időnként a bányavizek is beleömlenek a folyókba, majd átkerülnek hozzánk. Februárban például egy bezárt romániai, máramarosi kitermelési terü-

FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI

SZEMÉTÜGYEK ROMÁNIÁBAN | A tavaszi és a nyári áradások évente ráirányítják a figyelmet a hanyag hulladékkezelésre. A probléma megoldásában keleti szomszédunknak komoly elmaradásai vannak, így rendszeresen nagy mennyiségű PETpalack és más szennyező anyag kerül a Tisza és a Szamos magyarországi szakaszára, amelyet az önkéntesek és a hatóságok alig győznek takarítani. A tavaly hivatalába iktatott bukaresti kormány nagy lendülettel vágott bele a hulladékgazdálkodás helyzetének a javításába. Egyelőre többnyire a problémák leltározásáig jutott el.

58 | FIGYELŐ 2021/25

F_58-59_roman_hulladek.indd 58

2021. 06. 21. 16:28

| RÉGIÓ |

let tisztítatlan bányavize okozott szenynyezést a Szamoson. Szerencsére nem volt halpusztulás a magyarországi szakaszon, de minden ilyen baleset eszünkbe juttatja a 2000 januárjában történt tiszai cianid- és nehézfémszennyezést, amely természeti katasztrófát okozott. A folyó elpusztult élővilága évek múltán regenerálódott.

REMÉNYKELTŐ MINISZTER

A vízszennyezés azóta diplomáciai ügygyé vált. Tavaly júliusban Áder János köztársasági elnök levélben kérte Ukrajna és Románia államfőjét, hogy lépjenek fel a folyók tisztasága érdekében.

Kifejtette: a Magyarországra sodort hulladék járványügyi szempontból is veszélyes, emellett mind a halászatot, mind a turizmust akadályozza, az élővilágra is súlyos hatással van, ráadásul visszataszító. Áder János tavaly az Európai Bizottság elnökét is levélben tájékoztatta az évről évre újra jelentkező problémáról. Megjegyezte: kiábrándítónak tartja, hogy a Tiszát elárasztó szemét ügyében a szomszédos országok a sokszori fogadkozás ellenére túl kevés érdemi intézkedést tettek, javulás nem történt, s ez tartós fenyegetést jelent a folyó törékeny ökoszisztémájára nézve.

A téma szerepelt a romániai környezetvédelmi miniszter két héttel ezelőtti budapesti tárgyalásain. Tánczos Barna többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, Magyar Levente miniszterhelyettessel, Joó István kormánybiztossal, valamint Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel találkozott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa Bukarestbe visszatérve a médiában is beszámolt erről. Kiemelte, hogy Magyarország már átültette a gyakorlatba a műanyaghulladék mennyiségének a csökkentését szabályozó 2019/904es számú európai irányelvet, Romániában azonban csak most kezdődött el erről a társadalmi vita az érintett felekkel.

Négy szaktárca kapcsolódott be a munkába, s 12 munkacsoportban zajlik az egyeztetés. Az intézkedéseket fokozatosan vezetik be, 2022 vége előtt. Rámutatott arra is, hogy a környezetszennyezés A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÁRMENTESÍTŐ HELYE TAVALY ILYENKOR. UGYANITT, OLCSVÁNÁL EGY HÓNAPJA HASONLÓ VOLT A LÁTVÁNY A SZAMOSON ÉRKEZETT ÚJABB SZEMÉTHULLÁMTÓL

visszaszorítása érdekében a szomszédos államok közös fellépésére van szükség.

Budapesttel egyetértettek abban, hogy a két ország környezetvédelmi és vízgazdálkodási vegyes bizottságának a mielőbbi egyeztetésére van szükség. A találkozó helyszínéül Romániát javasolta Tánczos Barna.

ILLEGÁLIS LERAKÓK

A tárcavezető azt is elmondta, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ez év januárjában közzétett, a 2018-as helyzetképet rögzítő adatsora alapján Románia a műanyaghulladék újrahasznosítását tekintve az uniós átlagnál jobban teljesít, s az is biztató, hogy keleti szomszédunkban közel négy százalékponttal csökkent a műanyag csomagolási hulladék aránya.

A statisztika mellett azonban egyértelműen látszik, hogy Romániában még igen alacsony a környezettudatos nevelés szintje. Főleg a vidéki lakosság illegális helyeken tárolja a szemetet, ami fölött számos helyhatóság szemet huny. A környezetvédelmi őrség élére nemrég kinevezett Octavian Berceanu is elismeri ezt. Szerinte az egyik legfőbb gond az, hogy az önkormányzatok nem mindenhol végzik megfelelően a feladatukat, és passzivitásukkal bátorítják az illegális szeméttárolók elszaporodását.

MEGVERT ELLENŐRÖK

A szaktárca és a környezetvédelmi őrség illetékesei a Belügyminisztérium fegyveres erőivel közösen számos ellenőrzést végeztek az elmúlt hónapokban.

Berceanu – aki március közepe óta áll a kormányzati intézmény élén, és korábban környezetvédelmi aktivista volt – elmondta, hogy decemberben tetten ért egy társaságot, amely épp hulladékot pakolt le egy erdőben, s megverték őt. Gyakran előfordult, hogy a bűnözők még agreszszívebben léptek fel hatósági emberekkel, erdészekkel, aktivistákkal szemben.

Amióta a rendőrséget is bevonták a vizsgálatokba, több törvénytelenül létesített szeméttárolót lepleztek le, de a határrendészet is szinte naponta jelentette

be az elmúlt hetekben, hogy illegális hulladékszállítmányokat fogtak el a fekete-tengeri konstancai kikötőben vagy más romániai határátkelőhelyeken. Keleti szomszédunkban ugyanis nemcsak a belföldi hulladéktermelés okoz problémát, hanem az illegális szemétimport is.

MAFFIAHÁLÓZATOK

Berceanu elmondta: amióta Kína betiltotta a nem ipari műanyaghulladékok (például palackok, szatyrok) behozatalát, és a nyugat-európai szeméttárolók megteltek, jelentősen megnőtt a Romániába irányuló illegális hulladékimport. Az őrség vezetője szerint valódi szemétmaffia-hálózatokról van szó, hiszen keleti szomszédunkban még mindig olcsóbb tárolni a hulladékot vagy illegálisan megszabadulni attól, mint más országokban. Ezek a világ különböző pontjairól érkező szállítmányok többnyire romániai vállalkozásokhoz érkeznek. A szakember úgy véli, főleg hazai cégek érintettek ebben a becstelen bizniszben. Az év elejétől több mint 3600 tonna hulladékot állítottak meg az ország határainál – ezek között veszélyes ipari, elektronikai komponensek is voltak. A hatóságok arra hívták fel a figyelmet, hogy a most leleplezett illegális szállítmányok csak a jéghegy csúcsát képezik, és sürgették, hogy valamennyi határátkelőhelyet lássanak el jármű-átvilágító felszereléssel, ugyanis jelenleg a konstancai kikötőben, de a többi határátkelőhelyen is csak szúrópróbaszerű ellenőrzések vannak, ez pedig nem elég a jelenség felszámolásához.

Emellett törvénymódosítást is sürgetnek. Szerintük a szankciók szigorítása elengedhetetlen, ugyanis míg Romániától nyugatra bűncselekménynek minősül egy illegális szemétlerakat létrehozása vagy egy teherautónyi hulladék elégetése, addig ezt odahaza csak szabálysértésként kezelik. Ráadásul legtöbbször olyan, személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkező, szerencsétlen embereknek osztja ki a piszkos munkát a maffia, akiket ha el is kapnak a hatóságok a tett színhelyén, hibába bírságolják meg őket, mert nem tudják behajtani rajtuk a pénzt.

BORBÉLY TAMÁS 2021/25 FIGYELŐ | 59

F_58-59_roman_hulladek.indd 59

2021. 06. 21. 16:28

| RÉGIÓ |

ROMÁNIAI LEJTMENET | Járvány, piacvesztés, brexit: íme néhány tényező, amely omlásveszélyt idézett elő a nem is olyan régen még húzóágazatnak számító romániai textiliparban. Vagy csak egyszerűen forog a (gazdaság)történelem kereke?

ALKONY A „NADRÁGOK VÖLGYÉBEN” Közel egy évvel ezelőtt látott napvilágot az a tanulmány, miszerint a koronavírus-járvány következtében több mint 150 ezer munkahely került veszélybe az európai ruházati iparban. Az Euler Hermes hitelbiztosító szakemberei azt prognosztizálták, hogy a gazdaságtámogató intézkedések dacára 2021 végére mintegy 13 ezer vállalat szűnik meg az öreg kontinens textiliparában.

Az értékesítések visszaesését 19 százalék körülire taksálták, és ha az ágazat forgalma érzékelhetően bővül is majd az idén, a járvány előtti szintet aligha éri el 2023-ig.

A jóslatok egyre inkább kezdenek beigazolódni Romániában, amelynek a konfekcióipara az 1989. decemberi rendszerváltás után a bérmunkapiacon értékesítette a kommunista időkben szerzett jó hírnevét. Most a pandémia mellett az ugrásszerűen növekvő minimálbér, a megrendelések folyamatos csökkenése, a környező országokban fellelhető olcsóbb munkaerő is „okolható” azért, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerül a szektor. Az úgynevezett lohnrendszerben, azaz a bérmunkában dolgoztató, így a bérköltségekre igen érzékeny könnyűipari vállalatok ügyében amúgy már másfél évtizede kongatják a szakemberek a vészharangot: vagy átszervezik a tevékenységüket, vagy rövidesen egyre több gyárkapura kerül lakat.

ÖLTÖNYDÖMPING

A székelyudvarhelyi Ikos Conf 2020. június 15-től több mint kétszáz munkásától volt kénytelen megválni. Az udvarhelyi szabókat tömörítő, 1949-ben alapított, később gyárrá bővült Május 1. szövetkezetet 1991-ben privatizálták, ekkor kapta az Ikos Conf nevet. Dolgozóinak a száma az ezredfordulón meghaladta a 3400-at, 2017-ben viszont már ezer alá

csökkent, és az volt az első év, amelyet veszteséggel zártak.

Miután a bérmunkát végző készruhagyáraknál az összkiadások 70-80 százalékát a fizetések jelentik, az ugrásszerű romániai minimálbér-emelések súlyos pénzügyi terhet róttak a cégre, miközben nem könnyítettek az adóterheken. „Már nem számítunk olcsó munkaerőnek – nyilatkozta a Maszol.ro hírportálnak Gyöngyössy Judit vezérigazgató. – Míg korábban Kína jelentette a konkurenciát, a nyugati megrendelők ma már inkább Bulgáriában, Boszniában, Ukrajnában és Törökországban dolgoztatnak, ahol az alacsonyabb béreknek köszönhetően olcsóbban tudják legyártatni a termékeiket.”

Az Ikos Conf legfontosabb ügyfelei 2018 óta folyamatosan csökkentették a megrendeléseiket. A székelyföldi cég két legnagyobb kliense a felére, illetve a harmadára, miután tavaly a nyugat-európai statisztikák a ruhaipari termékek eladásában 90 százalékos visszaesést regiszt-

A 2019-es forgalom 4,4 milliárd euró volt, a román GDP 2 százaléka.

Egyhamar aligha ismétlődik meg.

ráltak. Egyikük közleményében egyenesen az állt: ha másfél évig egyetlen öltönyt sem gyártatna, akkor is lenne mivel ellátnia a piacot.

Keleti szomszédunk többnyire egyetlen, a bérmunka kínálta lábra nehezedő textil- és konfekcióipara roppant érzékenyen reagál a világpiaci jelenségekre.

Tizennégy romániai beszállító több tíz millió eurós megrendelésektől esik el azt követően, hogy a világ egyik legrégibb divatáru-forgalmazója, a londoni alapítású Debenhams nemrég bejelentette: bezárja valamennyi még működő boltját, s csődöt jelent. Bár a nagy múltú divatcég közvetlenül nem volt jelen a romániai piacon, csődje keleti szomszédunk gazdaságában is érezhető lesz. A Debenhams márkájú termékek 4 százaléka származott ugyanis Romániából, és ez azt jelenti, hogy a fent említett 14 beszállító éves szinten 100 millió euró körüli megrendeléseket kaphatott az angol társaságtól. Illetve most már erre sem számíthat.

2016-ban még 27 romániai készruhagyár dolgozott a Debenhamsnek, 2018-ban már csak 23, de az ország így is a vállalat hatodik legfontosabb beszállítója volt Kína, India, Banglades, Törökország és Nagy-Britannia mögött.

SZÉKELYFÖLD MÁSIK CENTRUMA

Súlyos megpróbáltatások elé néznek a háromszéki konfekciógyárak is, amelyek révén az 1990–2000-es évtizedben – a kaliforniai Szilícium-völgy mintájára – a „Nadrágok völgyeként” is emlegették a székelyföldi régiót. Erdélyben az elsők egyike volt a Kézdivásárhelyhez közeli Esztelnek RHM Pants készruhagyára, amelyet a járvány okozta gazdasági helyzet miatt 2020 júniusának első napjaiban bezártak. A kizárólag exportra dolgozó üzem megrendeléseinek a száma és volumene oly mértékben visszaesett,

60 | FIGYELŐ 2021/25

F_60-61_roman_textilipar.indd 60

2021. 06. 21. 16:38

| RÉGIÓ |

EMLÉK CEAUȘESCU KOMMUNISTA DIKTÁTOR „ARANYKORÁBÓL”. CSOMAGOLNAK A TEXTILMULTIK ROMÁNIÁBAN

hogy a tulajdonos, a német Dr. Bock Industries a roló lehúzása mellett határozott. A döntés következtében 235 háromszéki munkavállaló veszítette el az állását. A legnagyobb romániai textilipari cégek közé tartozó, húsz éve még 2500 főt foglalkoztatott, jelenleg 650et munkáltató Secuiana Rt. is gondokkal küzd. A kézdivásárhelyi vállalat 23 márkaboltja 2020. március végétől bezárt, a külföldi megrendelések pedig 3040 százalékkal estek vissza.

FOTÓ: GETTY IMAGES

HÍRES MULTIK IS MENNEK

A legutóbbi gyárbezárás híre Aradról érkezett. A Calzedonia nevű, fehérneműt, fürdőruhát és harisnyát gyártó olasz divatcég ottani egysége az öt legnagyobb romániai textilipari társaság közé tarto-

zott. „A vállalat fennállása óta ez az első termelőegység, amelyet kénytelenek voltunk bezárni. Az ok, amely miatt ezt a döntést meghoztuk: nehéz volt embereket találni, akik egy ruhagyárban szerettek volna dolgozni” – nyilatkozták a Calzedonia képviselői.

A szakma egy másik nagy cég közeljövőbeli kivonulását is jósolja Romániából. A Benetton – amelynek a termelése egy évtized alatt 99,77 százalékkal esett vissza – hasonló problémákkal küzd, mint a fenti olasz társaság, azaz munkaerőhiánnyal és a növekvő bérekkel, ami miatt a külföldi megrendelők számára már nem igazán kifizetődő keleti szomszédunkban dolgoztatni.

A járvány kezdetén a romániai textilés bőriparban körülbelül 260 ezer ember dolgozott, 70 százalékukat küldték kényszerszabadságra. Pontos adat nincs arról, hogy hányan tértek vissza, de a textil- és bőripari munkáltatók szakmai érdekvédelmi szövetségének az elnöke, Mihai Păsculescu azt jövendölte: az ágazatban a munkahelyek 40 százaléka meg fog szűnni.

A szektor éves árbevétele 2018-ban 4,63 milliárd euró volt, amelynek tetemes része exportból származott. A nehézségekhez hozzájárul az is, hogy az alapanyagok 95 százaléka külföldről, leginkább Kínából érkezik, márpedig a pandémia miatt megugrottak az árak, nehézkessé vált a beszerzés.

A brexit is hozzátesz a válság elmélyüléséhez – derül ki a Ruha- és Textilgyártók Európai Szervezetének (Euratex) a leuveni egyetemmel közösen készített tanulmányából. A folyamat egyik leginkább érintett országa keleti szomszédunk.

A tanulmány szerzői 12 ezerre becsülték azon állások számát, amelyeket a divatipar romániai beszállítói veszíthettek volna az Európai Unió és a szigetország közötti megegyezés hiányában. E drasztikus szám minden bizonnyal csökken, a folyamat iránya azonban egyértelmű.

A romániai textil- és bőripar 2019-es forgalma hozzávetőleg 4,4 milliárd euró volt, nagyjából a bruttó hazai termék 2 százalékát tette ki. Ezeket a számokat érdemes lenne keretbe foglalni, mert a trendeket elnézve egyhamar aligha ismétlődnek meg.

CSINTA SAMU

2021/25 FIGYELŐ | 61

F_60-61_roman_textilipar.indd 61

2021. 06. 21. 16:38

| RÉGIÓ |

HÍRESSÉ VÁLT A LENGYEL KAVIÁR MEGÁLLÍTHATATLAN FEJLŐDÉS | A kaviár kétségkívül az egyik legkívánatosabb és legértékesebb luxusétel.

A fekete aranynak nevezett cári csemegét továbbra is elsősorban Oroszországgal azonosítják, és kevesen tudják, hogy jelenleg Lengyelország az egyik legnagyobb európai exportőr.

Mióta az orvhalászok szinte teljesen kiirtották a Kaszpi-tenger tokpopulációját, és ez a hal a veszélyeztetett fajok listájára került, a legális kaviár csak tenyésztésből származhat, és ebből a lengyeleknél nincs hiány. Főleg az északkeleti régió, Varmia ökológiailag tiszta területein, a Natura 2000 oltalma alatt álló térségben, amelyet Lengyelország zöld tüdejeként emlegetnek.

A tokhaltenyésztés egyfajta reneszánszát éli az országban. A lengyel vizekben természetes állapotában előforduló nyugati tokhal szinte teljes eltűnését, az 1990es éveket követően sikeres fejlődésnek indult az orosz, szibériai fajta tenyésztése.

Számos lengyel halászati gazdaság kifejezetten ráállt a tokhaltenyésztésre, és az ikra exportjából gazdagodik meg, hiszen Európában egy kiló jó minőségű kaviárért legalább kétezer eurót adnak.

KAVIÁRMUSTRA

Ez a csemege kizárólag tokhalfélékből származik. A piacon kapható lazac- vagy pisztrángikra hivatalosan nem nevezhető kaviárnak. A legjobb minőségű termék pasztörizálatlan, enyhén sózott és bársonyos felépítésű, a minőségét pedig sok tényező befolyásolja – a legfontosabb a halak gondozott életkörnyezete. Az egyedülálló finomság megszerzésének a folyamata időigényes, és speciális ismereteket, türelmes, kitartó munkát igényel.

A nőstények szaporodása és szelekciója szigorú. Csak hét év után érik el a szaporodási életkort, a petét pedig a még idősebbektől, nyolc-tíz évesektől lehet begyűj-

teni (az élő halból távolítják el, mert ha elpusztul, elkesernyésedik az ikra). A szibériaiviza-kaviár, a beluga intenzív aromájú.

A legértékesebbnek számító hatcsillagos a legidősebb nőstények ikrája, jellemző a peték nagy átmérője. Az orosztokhal-kaviár íze a dióéra emlékeztet, színe a szürkétől a világosbarnán át az olívabarnáig változik. Az árát tekintve mindjárt a világ legdrágább belugakaviárja mögött áll.

VILÁGPIAC

„Lengyelországban a kaviár termelése az elmúlt öt évben a tízszeresére nőtt, ennek köszönhetően ma már ötödikek vagyunk a világon és harmadikak Európában” – nyilatkozta tavaly a szegmens leg-

nagyobb hazai vállalatának, az Antonius Caviarnak a vezetője. Frissebb adatokat egyelőre senki sem közölt, de 2017-ben ez a cég már 20 tonnát dobott a piacra, és azt is tudni lehet, hogy egy évvel később a lengyel termelés négy tonnával bővült, s az Európai Unióban már csak Olaszország és Franciaország előzte meg őket 54, illetve 45 tonnával.

Egyébként a globális termelés akkoriban 380 tonna volt, és már Kína uralta a piacot, megelőzve Örményországot, valamint az Orosz Föderációt. Az EU a ne-

62 | FIGYELŐ 2021/25

F_62-63_lengyel_kaviar.indd 62

2021. 06. 21. 17:26

| RÉGIÓ |

éttermek miatt – megcsappant a kereslet.

Ennek ellenére a globális (és legális) kaviárüzlet tavaly mintegy 328,5 milliárd dollárt tett ki; a prognózisok szerint 2027-re eléri az 530 milliárdot.

LENGYEL MÁRKA

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Ami a legnagyobb lengyel termelőt, az Antoniust illeti, több halgazdaságot üzemeltet. Északon a varmiai Olsztyn környékén, a régebbieket pedig a közép-lengyelországi Konin városa mellett. Utóbbi, a Gosławice halgazdaság közel harminc éve specializálódott a tokhaltenyésztésre.

A közeli erőmű által melegített, majd kétezer hektáron elterülő tavakban több mint ezer tonna tokhal úszik a két farm vizében. Az Antonius 2008 óta a világ vezető luxuscsemegecégeinek szállítja a halat és az ikrát. Az évek folyamán a legjobb ichthiológusok, élelmiszer-technológusok és a mesterségükre büszke halászok rengeteg energiát, tudást fektettek be a siker érdekében. Az egyedek fejlődését naponta figyelik, s optimális, a természetes környezetet megközelítő körülményeket biztosítanak az orosz és szibériai tokhalaknak, amelyekből 10-15 év fejlődés után veszik ki az ikrát. De nem ölik le őket; Gosławice halgazdaságában kiműtik a petét, így a halak életük végéig termelnek. Ez a márka öt év alatt tényleg Európa második és a világ harmadik legjobb, legnagyobb mennyiségben forgalmazott kaviárjává vált. Párizs, New York és Szingapúr legjobb éttermei kapkodják el. A termékeiket odahaza és a nagyvilágban kis üvegekben forgalmazzák. Hagyományos orosz „maloszol” módszerrel készül, kis mennyiségű só hozzáadásával. „Pasztőrözetlen, friss árut állítunk elő.

Meg kell győződnünk arról, hogy a legkisebb baktériummintával sem került kapcsolatba” – mondja Marek Szczukowski, a cég vezetője. gyedik helyen állt, utána Irán, az Egyesült Államok és Vietnam következett, tehát semmiképp sem állhatott Lengyelország egymaga az ötödik helyen.

Van egy frissebb adat, amelyet az Európai Bizottság az idén közölt, de abból csak az derül ki, hogy az unió piacára tavaly mintegy 94 tonna kaviár került (a közösségen belüli és kívüli országokból), az EU-n kívülre 49,2 tonnát vittek ki a tagállamok, s ez viszonylag komoly visszaesést jelent a tavalyelőtti 67,5-hez képest.

Az uniós országok importja pedig 42 tonnával zsugorodott 2018-hoz viszonyítva.

A világjárvány idején – főként a bezárt

A SEJKTŐL A VEZETŐ SZEREPIG

„Lengyel kaviár az arab sejknél” – ilyen címek jelentek meg néhány évvel ezelőtt a lengyel médiában, amikor Eugeniusz Bogdan, a Chodzież melletti Oleśnica halgazdálkodójának a történetét mesélték el.

Tőle az Egyesült Arab Emírségek egyik meghatározó családja több mint 120 ezer élő tokhalat rendelt. Akkoriban a lengyelországi kaviár és tokhal iránti érdeklődés még rendkívülinek tűnt, korábban főleg Németországba és Norvégiába exportál-

ták. „A lengyelek ma már nem csodálkoznának el a történeten, hiszen a kaviárunk sokfelé eljut, és tudjuk, hogy a következő tíz évben a legnagyobb európai termelővé válhatunk” – állítja Agata ŁakomiakWinnicka, a gosławicei cég marketing- és értékesítési vezetője.

FUTURISZTIKUS „AKVÁRIUM”

Az agrárium holland forradalmasítója, a PlantLab mintájára létrehozott lengyel Plantlab (a kisbetű a különbség) is fantáziát lát a hazai tokhaldivatban. Európa legkorszerűbb tenyészetét hozza létre a Łódźi vajdaságban, Kutnóban. Havonta csaknem öt tonna tokhallal számol, de római salátát is termesztenek majd a környezettől elszigetelt mikroklímában, zárt vízkörben.

A fő szerepet az eddig csak Ázsiában és az Egyesült Államokban alkalmazott innovatív akvapóniás (vízműveléses tenyésztési és termesztési) módszer játssza majd, amely a növények megfelelő vízi közegben történő termesztésén alapul, talaj felhasználása nélkül. Ezt a technológiát az élelmiszer-termelés biztonságosabb és jövedelmezőbb megoldásának tekintik. Kutnóban mindössze 4654 négyzetméteren, tizenegy termelési szinten évente több mint 545 ezer fej salátát fognak betakarítani, és csaknem 5 tonna tokhalat értékesítenek az alig 900 köbméteres medencékből. A növény és a hal szimbiotikus közegben fejlődik, egy mesterségesen megvilágított, raktárszerű térben.

Projektjének a megvalósításához 2019ben a Plantlab 12 millió złoty (mintegy 938 millió forint) támogatást kapott a lengyel Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központtól. „Európában ez lesz az első akvapóniás rendszer, az egészséges élelmiszerek tömegtermelését lehetővé tevő létesítmény.

A projektnek esélye van egy új trend elindítására és a modern mezőgazdaság megteremtésére. A talajerózióval, az egyre növekvő urbanizált területekkel és a túlnépesedéssel kapcsolatos kihívásokra ad választ” – nyilatkozta Łukasz Maciak, a Plantlab igazgatótanácsának elnöke.

ILONA GIZIŃSKA

2021/25 FIGYELŐ | 63

F_62-63_lengyel_kaviar.indd 63

2021. 06. 21. 17:26

| RÉGIÓ |

VAKCINAGYÁRTÁS LENGYELORSZÁGBAN KISVÁROSI NAGYÜZEM | Még az idén elindul a kereskedelmi termelés a 18 ezres lélekszámú Konstantynów Łódzki város Mabion cégénél, amely márciusban kötött együttműködést az amerikai Novavaxszal. A tengerentúli gyógyszer-előállító egy független szervezettel auditáltatta a gyártóbázist, a hatóanyag próbatermelése sikeres volt. A múlt héten, miután az Egyesült Államokban bejelentették, hogy a Novavax kétfázisú oltóanyaga rendkívül hatékonynak bizonyult a tesztelések folyamán, megugrott a lengyel vállalat részvényeinek az értéke.

A Mabion részvénytársaságot 2007-ben alapította négy lengyel gyógyszergyártó cég. Tevékenységi köre a rákterápiában alkalmazható, monoklonális antitestek technológiáján alapuló legújabb generációs biotechnológiai gyógyszerek kifejlesztése. Ez a megoldás lehetővé teszi olyan mesterséges molekula létrehozását, amely felismeri a betegséget és aktiválja az immunrendszert – nagyon hasonlít ahhoz, amellyel a Novavax kifejlesztette a koronavírus elleni oltóanyagának mesterséges tüskefehérjéjét. Ez az elvi hasonlóság is hozzájá-

gyárat épített annak érdekében, hogy regisztrálni lehessen a fő gyógyszerét, a vérképző szervi daganatok és egyes gyulladásos betegségek kezelésére kifejlesztett CD20-at. Ezt tesztsorozatokban legyártottuk, a regisztráció azonban még legalább két évig elhúzódik, és nem akartuk, hogy a biotechnológiai iparág egyik legmodernebb üzeme addig is kihasználatlan maradjon. Kevés előkészület kellett a Covid elleni vakcina antigénjének előállításához” – idézte fel az előzményeket Adam Pietruszkiewicz, a Mabion elnökhelyettese a gospodarka300 portálnak adott interjúban.

Miután a múlt héten a Novavax bejelentette, hogy a klinikai eredmények igazolták az oltóanyag rendkívüli hatékonyságát a mérsékelt és a súlyos fertőzések esetében (a brit variáns, valamint a brazil, a dél-afrikai és az indiai mutáns ellen is sikerrel veszi fel a harcot), s a harmadik negyedévben benyújtják a hatósági engedélyezéshez szükséges kiegészítéseiket, már csak a gyártókapacitás a lényeg. Képesek lesznek az első időszakban havi 100 millió, majd a negyedik negyedévben havi 150 millió dózis előállítására.

EGY HÍRES KÉZ, AZ INDIAI SZÁRMAZÁSÚ NITA PATELÉ, A NOVAVAX FEJLESZTÉSI IGAZGATÓJÁÉ.

NAGY REMÉNYT FŰZNEK AZ ÚJ VAKCINÁHOZ VILÁGSZERTE

rult ahhoz, hogy az amerikaiak választása Európában a lengyel cégre esett. (E vakcina azért más, mint az eddig ismertek, mert a fehérje mesterséges: sem mRNS, sem DNS, sem pedig elpusztított vírus nincs benne – a szerk.)

GYORSAN ÁTÁLLTAK

A Novavax márciusban állapodott meg a Mabionnal a hatóanyag (antigén az NVX-CoV2373 számára) technikai sorozatának az előállításáról – ez a vakcina fő összetevője. „Kihasználatlan infrastruktúránk volt, a Novavaxnak pedig termelési kapacitás kellett. A Mabion kereskedelmi kapacitású

A nagy igényre és a járvány indiai terjedésére való tekintettel az amerikaiak az indiai Serum Institute-tal is megállapodtak a gyártásról – ott szeptemberben indul a termelés –, de NagyBritanniában is lesz gyártóbázisa a vakcinának, és szó van arról, hogy egy cseh biotechnológiai cég szintén beszáll az üzletbe. A lengyelek pedig már a második üzem építését tervezik.

A Mabion elnökhelyettese megerősítette: folytatják a beruházást. „Növeljük termelési kapacitásunkat, hogy felkészülhessünk az oltóanyaggyártás iránti kereslet lehetséges erősödésére. A világon az embereknek csak a 10 százalékát oltották be eddig legalább egy adaggal, az igény még sokáig óriási lesz. Közvetlenül azon döntés előtt állunk, hogy mikor kezdjük az új üzem, a Mabion2 építését, és milyen gyorsan tudjuk befejezni azt” – mondta a szakember. Az új gyártóbázis megépítésére, kialakítására a Mabion megállapodást kötött a Lengyel Fejlesztési Alappal (PFR), és már kapott is egy 40 millió złotys (3,12 milliárd forintos) támogatást. Ha már a pénzről van szó, a lengyel társaság részvényei megugrottak, rögtön a múlt heti bejelentés után 12 százalékkal növekedett az értékük. Igaz, van még mit behoznia az árfolyamnak, hiszen a legmagasabb árat, 116 złotyt márciusban, az amerikaiakkal született egyezség idején fizették egy papírért, amelynek az értéke most 80 złoty körül mozog. De mindenképp megérte annak, aki ebbe fektetett, mert december végén még 20 złotyt kellett adni érte.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS, EUROPRESS/AFP

BŐVÍTÉS, BEFEKTETÉS

64 | FIGYELŐ 2021/25

F_64-65_novavax_legrad.indd 64

2021. 06. 21. 16:41

| RÉGIÓ |

LÉGRÁD FOLYÓ MENTI RÉSZE MADÁRTÁVLATBÓL. A DRÁVÁNÁL MEGHÚZOTT HATÁR ELJELENTÉKTELENÍTETTE AZ EGYKOR VIRÁGZÓ VÁROST

ÖTVEN FORINTÉRT HÁZAT!

LÉGRÁD BENÉPESÍTÉSE | Nemrég ért véget a Dráva túlpartján fekvő horvátországi település ház- és telekvásárlási akciója, amelyet délolasz mintára hirdetett meg az önkormányzat. Sikeresnek bizonyult, ezért egyre többen követnék a példát.

Horvátország kevésbé fejlett részein az elmúlt évtizedekben óriási méreteket öltött az elvándorlás. A fiatalok a jobb megélhetés reményében a fejlettebb régiókba, illetve Nyugat-Európába vándoroltak, utánpótlás nélkül hagyva szülőföldjüket. Komolyan érinti a probléma a Dráva folyó jobb partján elterülő, az egykoron Zala megyéhez tartozott Légrádot is, ahonnét a lakosság több mint fele elköltözött.

FOTÓ: GETTY IMAGES

DEMOGRÁFIAI TRAUMA

A népességcsökkenési folyamat azonban jóval korábban, közvetlenül Trianon után kezdődött. A kisváros 31 éves, kétszer újraválasztott polgármestere, Ivan Sabolić ki is fejtette – még nemzetközi hírügynökségnek is nyilatkozott –, hogy a trianoni határ meghúzása teljesen elszigetelte a valamikori népes települést (amely légvonalban húsz, közúton mintegy hatvan kilométerre van Nagykanizsától). Egyébként Légrád sorsa több mint két évszázaddal az első világháborút lezáró békediktátum előtt pecsételődött meg. A zalai település – amelynek a határában állt a törökök által felrobbantott egykori Zrínyiújvár – a természet szeszélye révén került a Dráva túlpartjára, amikor az 1710-es nagy árvíz után a folyó nem tért vissza az eredeti, az akkoriban mintegy háromezres

népességű helységet délen elkerülő medrébe, hanem az északi részén kialakult új mélyedésben találta meg a helyét. Légrád nehezen heverte ki a Dráva mederváltását, bár még az 1910-es népszámláláskor is csaknem háromezer – egyharmad részben magyar – lakosa volt, és fejlettebbnek számított, mint a tizenöt kilométerre lévő mai, hozzávetőleg 25 ezer fős megyeszékhely, Kapronca (Koprivnica).

FELÚJÍTÁSI TÁMOGATÁS

Légrádon a 2001-es népszámláláskor 1218 (szinte csak horvát nemzetiségű) lakost jegyeztek. Tíz évvel később 956-ra apadt a számuk, napjainkra a polgármesteri hivatal szerint már hétszáz fő alá csökkent.

Az önkormányzat tavaly úgy döntött, hogy a délolasz települések gyakorlatához hasonlóan aprópénzért, ez esetben egy kunáért (47 forintért) kínál eladásra önkormányzati tulajdonú telkeket, üres ingatlanokat. Első körben tizenkilenc, rossz állapotban lévő családi házat és tizenkét építési telket hirdettek meg, de csupán horvát állampolgárok pályázhattak, néhány kritérium szerint. Csak olyan házaspárok jelentkezhettek, amelyek esetében legalább az egyik tag 40 évnél fiatalabb, és egyiküknek minimum középiskolai végzettsége van. Az is jelentkezési feltétel volt, hogy egyiküknek legyen ál-

landó munkaviszonya, és a család vállalja a legalább három éven belüli odaköltözést és a tizenöt esztendeig tartó letelepedést.

A Jutarnji list újság szerint a helyhatóság kezdeményezését eleinte nem vették komolyan a horvátok, hiszen buktatót sejtettek az üzletben, ám végül egy év alatt sikerült minden meghirdetett ingatlannak gazdát találni. Az új lakosoknak az önkormányzat további segítséget nyújt, ingatlanjaik felújítását fejenként 35 ezer kunával (1,65 millió forinttal) támogatja.

NEGYEDMILLIÓ ÜRES, ROZOGA HÁZ

Légrád története immár a világsajtót is bejárta, sok külföldi, még dél-amerikai vásárló érdeklődését is felkeltette. Itt egyelőre nem hirdetnek számukra jutányos áron ingatlant, de más, hasonló helyzetben lévő horvátországi település már döntött: meghirdeti üres házait nemcsak a hazai, hanem idegen állampolgárok számára is. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket, hiszen a becslések szerint Horvátország-szerte 250 ezer elhagyott ház van, a többségük omladozik, rontja a környezetet, veszélyezteti a járókelőket. A nyilvánosság körében felmerült, hogy a kormány is hirdethetne egy országos programot horvát családoknak, de egyelőre központi terv nem született az ügyben, bár a kabinetnek van egy külön intézménye, amely a demográfiai hanyatlás megfékezésére jött létre.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/25 FIGYELŐ | 65

F_64-65_novavax_legrad.indd 65

2021. 06. 21. 16:41

| RÉGIÓ |

NEM SZÁMÍT NAGYOBB PÉNZROMLÁSRA SZERBIA

SZÉNMENTESÍTÉS, LEÉPÍTÉS

FOTÓK: 123RF, FIGYELŐ-ARCHÍV

Mintegy 8500 alkalmazott elbocsátását tervezi a román kormány az energiavállalatoktól, főként azoktól, amelyek szénalapú termelést folytatnak. Hogy mikor kezdődik a folyamat, még nem világos, a kabinet nemrég indította el a közvitát a rendelet tervezetével.

Az ország vállalta, hogy a karbonmentesítés jegyében 2032-ig megszünteti az Oltenia és a Hunedoara (Hunyad) nevű, szénnel táplált hőerőműveit, amelyekhez a nyersanyagot Zsil-völgyi bányák szolgáltatják. Az Oltenia főleg a délromániai Craiova várost látja el távhővel, emellett a Románia által használt villamos energia 20 százalékát állítja elő.

A Hunyad megyei cég – amely a környék távhőjét és az országos áramtermelés 2 százalékát biztosítja – két csődeljárás alatt áll 2019 óta, amikor fizetésképtelenné nyilvánították. Az energiaügyi tárca szerint 8060 munkavállalót, főleg bányászokat bocsátanak el a két társaságtól (és további 264 főt az országos uránvállalattól).

A dolgozók összesen 916 millió lej (66 milliárd forint) értékű végkielégítést kapnak, s négy évig különböző támogatásokban részesülnek majd. Erre azért van szükség, mert a Zsil völgye hátrányos helyzetű térség, ahol mindeddig szinte csak a bányászatból lehetett megélni, így a dolgozók zömének ott helyben nem lesz elhelyezkedési és átképzési lehetősége. A román villamosenergia-hálózat szempontjából stratégiai fontosságú Oltenia cégnél környezetkímélő kapacitások üzembe helyezését tervezik.

BORBÉLY

Csak ideiglenes és megmagyarázható a 2,8 százalékos, nem várt áprilisi infláció – jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában Jorgovanka Tabaković szerb jegybankelnök. Nyomatékosította, hogy a tényezők, amelyek a negyedik havi „ugrást” okozták, mulandók, és elsősorban a nemzetközi piacon, a koronavírus-járvány után bekövetkezett hirtelen áremelkedéseknek tudhatók be. A szakember közölte: az idei és a következő években várható inflációt is sikerül majd a célnak megfelelően tartani, nem számít nagyobb kilengésekre. A kőolaj világpiaci ára – amely a pandémia alatt történelmi minimumra csökkent, s immár az az előtti értékhez közelít – megtette a hatását – értékelte. A nyersanyagok is drágultak, az élelmiszer ára szintén növekedett, de az éves pénzromlás a központi bank vezetője szerint továbbra is 3 százalékon marad. A szerb jegybank pluszmínusz másfél százalékos eltérést tart elfogadhatónak.

VIRÁG

66 | FIGYELŐ 2021/25

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 06. 21. 16:29

| RÉGIÓ |

ISMÉT GYÁRTJÁK A PONY KEMPINGBICIKLIT

DRASZTIKUSAN VISSZAESETT AZ INGÁZÓ VÁSÁRLÁS A horvátok jelentős része a világjárvány előtt rendszeresen átjárt vásárolni az olcsónak számító Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába. A legtöbben dohányárut, alkoholt és üdítőitalokat vettek a szomszédban, de sokan a heti bevásárlást is a határ túloldalán ejtették meg. A kedvezőbb árak mellett a határ közelében élő horvátoknak lényeges vonzerőt jelentett az áfa-visszaigénylés lehetősége is, hiszen Boszniában 17, Szerbiában pedig 20 százalékos az általános forgalmi adó.

A trendet a koronavírus-járvány idején hozott határátlépési korlátozások törték meg. Ezt jól érzékeltetik a horvát vámhivatal nemrég közzétett adatai: az idén eddig alig 4800 áfa-visszaigénylési kérelem érkezett be hozzájuk, míg 2019-ben összesen 250 ezer. (Csak a bosnyák határon lévő Slavonski Šamac átkelőnél tavalyelőtt csaknem kilencezren kérték vissza a beszerzett termékek áfáját.)

Az elmaradó vásárlók komoly bevételkiesést jelentenek a határ menti szerb és bosznia-hercegovinai üzleteknek, amelyek javarészt a horvát vevőkre alapozták vállalkozásukat.

Ezzel szemben a Glas Slavonije lap szerint a horvátországi kiskereskedelmi üzletek forgalma nem nőtt számottevően, mert sokan átálltak az online vételre. A horvát újság megjegyzi: könnyen előfordulhat, hogy a járvány elmúltával sem tér vissza egykori volumenében az ingázó vásárlás, hiszen átalakultak a fogyasztói szokások.

HORDÓSI

A múlt század 50-es éveiben, Ljubljanában alapított Rog vállalat kerékpárjai, különösen a 60-as évek derekán piacra dobott Pony – amelyet az olasz Graziella kópiájaként gyártottak – közkedvelt volt Jugoszláviában, a szomszédságában, de még Nyugaton is. Évente több mint 350 ezret adtak el belőle. Ennek ellenére a gyár a rendszerváltozás után nem tudott talpon maradni, pedig a szlovén állam több ízben is megtámogatta. A Pony lassacskán feledésbe merült, a márka felélesztésének a kísérletei eddig mind becsődöltek.

Most úgy tűnik, hogy a Rog gyártási programját átvevő Turna társaságnak sikerül az áttörés. Eddig kétezer darabot megrendelésre értékesítettek, és nagy a kereslet iránta.

Az üzem alig várja, hogy újrainduljon az importalkatrészek beszállítása, hogy igazából beinduljon a termelés. A több változatban kivitelezett, korszerűsített Pony ma minőségi termék.

A pici, mindennapi városi használatra készült kerékpárok ára 350 és 700 euró között ingadozik. Főleg Európa nagyvárosaiból van iránta érdeklődés, különösen a háromsebességű alapverziója és a könnyedén összecsukható változata kelendő. Habár több ízben felvetődött, hogy a Turna elektromos Ponyt is készítsen, erről egyelőre letettek, de a nosztalgia jegyében tervbe vették a Rog többi egykori kerékpártípusának a felélesztését.

-TOTI-

2021/25 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 06. 21. 16:29

| SKYNET |

IRÁNY A MÁTRIX

VIRTUÁLIS VALÓSÁG | A gyártók dollármilliárdokat költöttek a virtuálisvalóság-eszközök fejlesztésére, de a technológiának máig nem sikerült áttörő sikereket elérnie. Tavaly abból a 130 milliárd dollárból, amit az emberek videójátékokra adtak ki, a VR csak 0,4 százaléknyit tudott kihasítani magának. Ám a következő években ez a felállás megváltozhat.

Most már akár a saját nappalinkban is kipróbálhatjuk, hogy milyen lenne a Csillagok háborúja világában beleülni egy űrhajóba, és az aszteroidákat kerülgetve kilőni a gonosz Birodalom gépeit. A VR-, vagyis a virtuálisvalóság-szemüvegeknek hála az élmény egészen testközeli. A kép a teljes látóterünket befogja. A szerkezet követi a fejünk mozgását, így a virtuális pilótafülkében bármikor körbenézhetünk. A kép, illetve a mozgókép pedig nagy felbontású, alig érezni mesterkéltséget a jobb megoldásoknál.

De ugyanígy akár a horror világába is beléphetünk. A Resident Evil 7 nevű játékban például egy kísérteties házban kell téblábolni, amely tele van vérnyomokkal és félelmetes zajokkal. Van egy pont, amikor olyan, mintha csótányok futkosnának a kezünkön. Néhány in-

ternetes videó tanulsága szerint voltak, akik ijedtükben a karjukhoz kaptak.

LASSÚ FELFUTÁS

Ám éppen úgy, mint a 3D-s megjelenítést, a VR-t is öt-tíz évente felkapják a cégek, aminek korábban rendre az lett a vége, hogy a körberajongott megoldások pár esztendő után parkolópályára kerültek. Kevesen tudják, hogy az első virtuálisvalóság-sisakot már 1968-ban megtervezte Ivan Sutherland. A tech-

A VR-ALAPÚ JÁTÉKIPAR FORGALMA 2NQQN¥WI ITQQ¥W

1,4 1,1

0,8 0,6 0,4

2017

2018

*Q÷_JYJX GJHXQ­X

2019

2020

2021*

+TWW¥X 8YFYNXYF HTR

nológia a 90-es években az aranykorát élte, de végül „csak” a hadiipart sikerült vele átalakítani. Az amerikai pilótákat azóta is méregdrága VR-eszközökkel készítik fel a repülésre. A berendezések egyórás használata mintegy 1 millió dollárba kerül.

A legutóbbi, azaz máig ható virtuálisvalóság-láz gyökerei 2012-ben kezdtek kihajtani, amikor bejelentették az első igazán ígéretes VR-szemüveget, az Oculus Riftet. A Kickstarter nevű adománygyűjtő oldalon akkora volt az érdeklődés, hogy a fejlesztők a célként kitűzött negyedmillió dollárnak a tízszeresét kalapozták össze.

Az amerikai startupot végül a Facebook vette meg 2014-ben, méghozzá horribilis áron: 2 milliárd dollárért. Mivel egyértelmű volt, hogy Mark Zuckerberg hisz a technológiában, úgy tűnt, már csak idő kérdése, és a VRszemüveg-eladások az égbe szöknek – nem így történt. Pedig 2016 végén újabb, igen nagy szereplő jelent meg a színen: az azóta piacvezetővé vált Sony ekkor adta ki a saját szemüvegét, amelyet a PlayStation 4 konzollal együtt lehet használni.

De a várt forradalom ekkor sem akart eljönni. A virtuális valóságot alkalmazó játékok csak egy szűk réteget tudtak megfogni. Ennek egyik oka a borsos ár. Aki VR-eszközt akar venni, annak

68 | FIGYELŐ 2021/25

F_68-69_sky_virtuális.indd 68

2021. 06. 22. 16:14

| SKYNET |

Az egyik megoldás az, hogy amikor elkezdünk mozogni a virtuális térben, amíg el nem érjük a célunkat, beszűkül a látótér. Ezt a módszert alkalmazza az egyik legnépszerűbb VR-játék, a Blood & Truth is, amelyben egy akciófilm főhőse lehetünk, aki különféle látványos összecsapásokban intézi el a gengsztereket.

A másik metódus, hogy amikor nagyobb távolságot kell megtenni, akkor a kép egyszerűen elsötétül, majd amikor kivilágosodik, máris ott vagyunk, ahova menni akartunk. Vagyis a játék kihagyja az émelygést okozó haladást.

FOTÓ: RANA DIAS, EUROPRESS/AFP

FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN

mind a mai napig alaposan ki kell nyitnia a pénztárcáját. Egy PlayStation VR itthon valamivel több mint 100 ezer forintot kóstál. Ráadásul a használatához eleve szükséges egy PlayStation 4-es, vagy a legújabb generációs 5-ös konzol.

Az előbbi 80 ezer, az utóbbi mintegy negyedmillió forint. Az Oculus készülékei rendszerint ennél is drágábbak, az áruk általában valahol 150 és 200 ezer forint között mozog.

Igaz, jó ideje vannak fapados megoldások is. Pár ezer forintért Magyarországon is lehet kapni olyan kartonkeretet, amelybe beleilleszthetjük a mobilunkat. Itt ahhoz, hogy „belépjünk a Mátrixba”, elég, ha letöltünk a mobiláruházból egy VR-alkalmazást. A széles látószögű képről két, a telefonunk elé helyezett lencse gondoskodik. Ám ez csak egy pótmegoldás, amely úgy aránylik az igazi virtuálisvalóság-élményhez, mint egy átlagos kemping az ötcsillagos wellness-szállodához…

ROSSZULLÉTET OKOZHAT

De van egy ennél is komolyabb gond a virtuális valósággal. Méghozzá az, hogy könnyen előidézhet fejfájást vagy

hányingert. Ehhez hasonló tünetek olyan embereknél is jelentkezhetnek, akik egyébként egy repülőn vagy egy hajón nem kezdenek el émelyegni. A VR ugyanis a szokottnál jobban igénybe veszi a szervezetünket. A probléma az, hogy a szemünk azt látja, hogy mozgásban vagyunk, miközben valójában egy helyben ülünk vagy állunk. Így az agynak egymásnak ellentmondó észleléseket kell feldolgoznia. Olyan ez, mintha azt üzennénk a központi idegrendszernek: megyünk is meg nem is.

A Leedsi Egyetem egyik kísérlete folyamán megnézték, hogy húsz gyerekre milyen hatással van, ha mindössze húsz percet foglalkoznak egy VR-játékkal.

Még úgy is, hogy csak rövid ideig merültek el a virtuális valóságban, két gyereknek közvetlenül a játék után bajok voltak a látásával, egynek pedig jelentősen romlott az egyensúlyérzéke. A mellékhatások csak rövid ideig álltak fenn, ám az eredmények így is riasztók.

Ezeket a problémákat többféle módon próbálják kezelni a játékgyártók.

Egy technológiai szakember, Jaron Lanier szerint az is gond, hogy a VR megváltoztatta a videójátékokhoz fűződő viszonyunkat. Amíg a játékok csak egy képernyőn jelentek meg, addig el lehetett mondani, hogy a felhasználó egy nála kisebb világ ura volt. Most viszont beletették a játékosokat egy virtuális valóságba. Ez érzelmileg egészen más szituációt teremt. A felhasználó most már kisebbnek érzi magát.

Mindenesetre a gyártók dollármilliárdokat öltek a VR-eszközök fejlesztésébe, de a technológia átütő sikere még mindig csak egy beteljesítetlen ígéret. Tavaly abból a 130 milliárd dollárból, amit az emberek videójátékokra költöttek, a VR csak 0,4 százaléknyit tudott kihasítani magának.

Ami azt sejteti, hogy sokan, akik vásárolnak is egyet, csak ritkán veszik elő a virtuálisvalóság-rendszerüket, új játékokat pedig nemigen szereznek hozzá.

A VR aranykorára így még mindig várni kell, ám az már látszik, hogy ezúttal nemcsak múló divatról van szó, mert ha lassan is, de azért egyre jobban erőre kapnak az értékesítések. A Facebook a napokban bejelentette, hogy a Quest alkalmazásukban lévő VR-játékok közül tavaly szeptemberig csak 13 cím tudott 3 millió dollárosnál nagyobb forgalmat elérni. Ez év februárjára azonban már 29-nek sikerült ezt teljesítenie. Hat játék tízmilliónál is többet hozott. E mérföldkövet fél évvel ezelőttig a kínálatuk egyetlen darabja sem lépte át. Most a The Walking Dead tévésorozathoz készült Saints & Sinners viszi a prímet 29 millió dolláros árbevétellel. A jelek szerint tehát, ha lassan is, de a VR kezd révbe érni…

DEVECSAI JÁNOS 2021/25 FIGYELŐ | 69

F_68-69_sky_virtuális.indd 69

2021. 06. 22. 16:15

JUHÁSZ ANNA

Az utóbbi tíz évben az olvasás népszerűsítése mozgalommá nőtte ki magát, a kávéházi beszélgetések, irodalmi estek telt házzal futnak. Könyvek mentén véleményt cserélni trend(i) – köszönhetően például az interjúalanyunk által indított Irodalmi Szalonnak.

Mi újat hoztak az ön által kitalált és vezetett irodalmi beszélgetések?

– Tíz évvel ezelőtt azt kerestem, mit tudok hozzátenni az irodalmi élethez, ami nem egy nagy könyvfesztivál – akkoriban az Ünnepi Könyvhét és a Nemzetközi Könyvfesztivál létezett, amelyek szervezésében részt vettem –, hanem intim együttlét a könyvekkel. Ami széles közösséget érint, nem elitklub, nincs magas belépődíj, s nem is a szakmához, hanem az olvasókhoz szól. Viszont az irodalom legmélyéről merít, és azt mutatja meg, hogy mindenkinek a sajátja lehet. Az egykori irodalmi kávéházakat céloztam meg, ahova írókat, művészeket hívtam beszélgetni – 2010től a Hadikba, 2013-tól a New Yorkba, 2014-től a Centrálba –, s azt éreztem, hogy ez a közeg, ez a hangulat otthonos számomra és a nézők számára is.

– Azt a légkört tudta megteremteni, amelyben édesapja, Juhász Ferenc költő és barátai mellett része lehetett gyerekkorától?

– Azt a közvetlenséget, azt az egymás szemébe nézést, a párbeszédet az alkotók és a közönség között. Már az első estek után nagy sajtónk lett, és negyven ember helyett hirtelen háromszáz állt a kapuban. Eleinte ingyenes volt a belépés, és ma is ragaszkodom ahhoz, hogy a mozijegy ára alatt maradjon a belépődíj. Nekem az a misszióm, amit otthonról hozok: apukám egy kőműves és egy mosónő fia volt, egy faluból elindulva lett az egyik legnagyobb magyar költő, aki abban hitt, hogy az irodalom mindenkié. A Várkert Bazárba a pandémia előtt hétszázan is eljöttek egy estre, s nem számított, ki hány éves, milyen ruhában vagy milyen munkahelyről érkezett. Az a fontos, hogy meghalljuk egymást, mint egy jól funkcionáló családban, és hogy

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CAPPUCCINO |

70 | FIGYELŐ 2021/25

F_70-71_cappuccino.indd 70

2021. 06. 22. 16:15

| CAPPUCCINO |

– mint egy slágernél – a közönség minden tagja azt érezze: ez neki szól. Ma már, kimozdulva a kávéházi helyszínekről, célom ezt az ideát, ezt a szellemiséget átvinni újabb és újabb platformokra.

Legyen szó rendhagyó irodalomóráról, YouTube-videóról, pódiumbeszélgetésről vagy éppen filmről.

– Tavaly nyáron írta meg a Frici&Aranka című tévéfilm tervét, az alkotást az ősszel be is mutatják. A történet fókuszában az 1920-ban megismerkedett és házasságot kötött Karinthy Frigyes és Böhm Aranka áll.

– A film műfajához a producerként dolgozó férjem által kerültem közel. Nálunk nincs határ munka és magánélet között, ez egy folyamatos körforgás, amelybe Attilával a lányunkat is bevonjuk. Tavaly nyáron Balatonvilágoson nyaraltunk együtt Karinthy Veráékkal – Karinthy Márton lányával –, és kiderült, hogy pár napunk maradt beadni egy filmes pályázatot. A gépem tele volt Karinthy Frigyesről, Böhm Arankáról, koruk irodalmi életéről szóló feljegyzésekkel, tanulmányokkal, úgyhogy adta magát az ötlet: írjunk róluk egy filmet. Számomra nagyon izgalmas Aranka személyisége, akinek a szépségéről sokat, a tudományos érdeklődéséről viszont annál kevesebbet hallunk, pedig az első nők közé tartozott, akik pszichoanalízist tanultak. A támogatást megkaptuk, a karantén alatt forgattunk.

– Máris az Abigélhez vagy a Régimódi történethez hasonlítják a produkciót.

– Ez a felénk áradó bizalom és kíváncsiság nagyon megtisztelő. Azt mutatja, hogy kell a közönségnek az irodalom és a film közös élménye, nem unják ezeket a történeteket, alakokat, akik ismerősek ugyan, de vágyják látni az emberi, hétköznapi oldalukat is.

– Kis költségvetésekből gazdálkodva hogyan valósítja meg milliónyi ötletét?

– Az a filozófiám, hogy nem a (pénz) hiányra koncentrálok, hanem a lehetőségre, és kitalálom, mit tudok kihozni abból, ami van. Például a költségek miatt nem forgattunk utcai, külső helyszíneken, hanem lakásbelsőkben, kávéházban

vettük fel a jeleneteket, így a legendás New Yorkban. Viszont sok archív anyagot – a filmhíradó felvételeit, fotókat – használtunk, hogy illusztráljuk a kort.

– Az olvasás már nem magányos tevékenység, hanem közösségi élmény. Egy könyvről beszélgetni randevún, de üzleti találkozón is lehet.

– Mert egy könyv arról is szól, hogy miként viselkedünk, hogyan reagálunk helyzetekre. Akármilyen magas vezetői pozíciót tölt be valaki, a műveltséggel, az olvasottsággal lépéselőnybe kerülhet. Az apukám generációjának a tagjai kívülről mondtak verseket. Amikor az anyukám egyetemre járt, ha megjelent egy Pilinszky- vagy Nagy László-vers, a diákok összeszaladtak, hogy együtt olvassák. Az irodalmi lapoknak rangjuk volt, szenvedélyes zsenik szerkesztették azokat, akik benne voltak a közéletben. 2021-ben újból köztünk vannak az írók, a költők, a szavaiknak megint ereje lett – pedig milliónyi kép és szó vesz minket körül. De ott lehet az is a Facebook-oldalunkon vagy az Instagramsztorinkban, ha kortárs költők posztol-

NÉVJEGY Irodalmár, kulturális menedzser, a tízéves Irodalmi Szalon alapítója, a New York Kávéház művészeti vezetője, a Frici&Aranka című film kreatív producere.

KEDVENCEK Film » Maléna Könyv » Szabó Magda: Az őz Zene » Paolo Conte Hobbi » olvasás Ahonnan merít, ha kimerül » a családdal való együttlét Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Maximalista vagyok.” / „Túl sokat vállalok egyszerre.” Álom, amely még nem valósult meg » egy saját irodalmi kávéház létrehozása

nak verset. Ide el kellett jutni, és ebben, azt gondolom, az Irodalmi Szalon újraélesztése is erősen szerepet játszott.

– Májusban előkerült egy új Pilinszkykézirat, amelyet ön vehetett át a tulajdonostól. Milyen érzés volt?

– A Pilinszky100 centenáriumi programok váza egy beszélgetéssorozat, de amellett, hogy bemutatjuk a költőt, az írót, az esszéistát, szeretnénk megismertetni az embert is: hol lakott, hol alkotott, milyen zenét hallgatott, mit reggelizett, milyen humora volt. A főbb pontokat ugyan megterveztük, de folyamatosan jönnek váratlan helyzetek – például ez, hogy Székesfehérváron előkerült Pilinszky János egyik jegyzetfüzete. Az idős hölgy, Bokros Jánosné, aki a költő főbérlője volt, negyven éve őrizte a fotóalbumok közt – bármikor elővehette volna, de most tette meg. Sosem felejtem el a pillanatot, és bízom benne, hogy azért is történt, mert megnyitottunk a szívében valamit egy egyszerű beszélgetéssel.

– Kiapadhatatlan az energiája?

– Nálunk mindenki tevékeny volt. Apukám, amikor nem jelent meg kötete, akkor is reggel 9-kor leült az íróasztalhoz és dolgozott. Anyukám orvosként hét évig otthon volt velünk, majd letette a harmadik szakvizsgáját és immunológus lett. Nagymamám gróf nagyapám halála után turistákat fogadott a lakásában, és gyerekként a testvéremmel mi is segíthettünk a vendégeknek reggelit készíteni. „Ne legyünk feleslegesek!” – ezt az útravalót kaptam apukámtól, s hogy találjam meg a saját utamat, ne másoljak senkit. Az Irodalmi Szalon a saját utam, az összes munkám ebből nőtte ki magát.

– Valóban egy cirkuszi kocsi a nyári otthonuk a férjével és a kislányával?

– Igen, a híres Wertheim családtól vettük, egy vadregényes kertben áll Kékkúton. Célunk, hogy ott is összehozzunk egy irodalmi varietét. Talán az élmény megosztása az, amelyről nem tudok leállni. Ahol nekem jó, ott szeretnék másokat is vendégül látni.

SZIGETI HAJNI 2021/25 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino.indd 71

2021. 06. 22. 16:15

| TÁRSADALOM |

INNOVÁCIÓS NYOMÁS ALATT A DIVATIPAR FENNTARTHATÓ GYÁRTÁS | A ruhaipar innovációja elkerülhetetlen. A termék-előállítás környezetterhelése, a megoldatlan hulladékkezelés miatt már politikai nyomás alá is került az ágazat. Ehhez jön az egyre tudatosabban fogyasztó Z generáció, amelynek fontos, hogy olyan cégektől vásároljon, melyek elkötelezettek a fenntartható gyártás iránt.

turkálóplatformját – az amerikai Etsy vette meg, 1,6 milliárd dollárért. Az appnak 30 millió felhasználója van, 90 százalékuk 26 év alatti. Saját boltot futtathatnak és eladhatják megunt holmijaikat, miközben épül egy közösség, melynek fontos egy újszerű divat-ökoszisztéma, amely nem árt a bolygónak.

A HASZNÁLT SEM CIKI

Az elsősorban kézműves és iparművészeti termékekre specializálódott Etsy kifejezetten fiatalítási céllal vette meg az alkalmazást, ugyanis az átlagos vásárlója 39 éves.

A használtruha-piacban nagy potenciált látnak a Boston Consulting Group elemzői is, a következő öt évben 15-20 százalékos növekedés várható a szegmensben.

Tavaly a Depop új felhasználóinak a száma 163 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz képest, a forgalom viszont 200, az értékesítés pedig 300 százalékkal bő-

vült. A használt ruhák adásvételének a népszerűsége azt mutatja, hogy a fiatalabbak számára nem annyira fontos az új holmik vásárlása. Ők már gondolnak a környezeti terhelésre, ismerik a körforgásos gazdaság logikáját, tudják, hogy a már „keringő” erőforrásokat jobban is ki lehet használni.

Sőt ideáik vannak a bolygó jövőjéről is.

A divathoz való viszonyulás tehát a Z generáció fizetőképessé válásával változni kezdett. Már nem lehet legyinteni a szempontjaikra, csak ezt még nem vette tudomásul sem a hagyományos kiskereskedelem, sem a fast fashion cégek. A divatipar lassan integrálta a fenntarthatósági gyakorlatokat a termelésbe és a kiskereskedelembe, s kevésbé figyelt a fogyasztói preferenciák teljesítésére – eddig.

Elemzői jóslatok szerint 2028-ra a viszonteladás volumene 1,5-szer nagyobb lesz, mint a fast fashion forgalma, a vásárlók szekrényében a ruhák 13 százaléka

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az Európai Unióban a fejenként megvásárolt ruhák mennyisége alig néhány évtized alatt 40 százalékkal nőtt, egyrészt az árak csökkenése, másrészt a késztermék gyors elérése miatt. Az olcsó divatholmikat ráadásul gyorsan le is árazzák, mert jön a következő kollekció. Így az is nehezen áll ellen az akcióknak, aki amúgy képes kordában tartani a fogyasztását, tudatosan építi a ruhatárát.

A divat-kiskereskedelem a sokadik figyelmeztető lövés ellenére is még mindig csak rohan előre. Iparági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyre átgondoltabban fogyasztó húszas korosztály – a Z generáció – már nem lesz vevő semmiféle fenntarthatatlan gyártásból származó portékára, sem élelmiszerre, sem ruhára.

Nem mellesleg az élelmiszeripar értett is a jelekből. A húsfogyasztástól elforduló fiatalok igényeire azonnal reagált, kijött a húsmentes hús számtalan formájával.

Intő jel lehet, hogy eladták a brit Depop nevű alkalmazást, a Z generáció kedvenc

F_72-73_divatipar.indd 72

2021. 06. 22. 16:16

| TÁRSADALOM |

NIKE: HAPPY PINEAPPLE

H&M-KOLLEKCIÓ

másodkézből származik majd. A millenniumi és a Z generáció generálja a növekedést, mivel a 18–37 évesek minden más korosztálynál intenzívebben vásárolnak használt holmit.

2700 LITER VÍZ EGY PÓLÓHOZ

A ruhaiparnak, különösen az olcsó fast fashion gyártásnak nagyon nagy a vízigénye, valamint a szén-dioxid-kibocsátása, s mivel a sok esetben silány végtermék hamar a kukába kerül, hulladékgazdálkodási problémákat is okoz. Egyetlen pamutpóló készítéséhez becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy ember két és fél évi ivóvízigénye, az arányok mutatják a probléma mélységét.

Szakértők azt is kiszámolták: a szintetikus anyagok mosása révén évente mintegy 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek néhány körrel később bekerülhetnek az élelmiszerláncba, azaz megesszük ezeket.

Az Európai Bizottság az európai zöldmegállapodás keretében fenntarthatóbb terméktervezésre és hulladékgazdálkodásra ösztönözné a textilipari szereplőket. A felsorolt néhány szempont már jól mutatja, hogy a divatiparnak pillanatokon belül reagálnia szükséges a fenti problémákra, elő kell állnia innovatív megoldásokkal. Néhányan ezt el is kezdték, tervek, szavak, prototípusok szintjén mindenképpen.

A járványügyi lezárások pozitív hozadéka a helyi termelés felértékelődése. Ez történt a ruhaiparban is. A tervezők az elszigeteltség miatt kénytelenek voltak a közvetlen környezetükből származó anyagokkal dolgozni. A fogyasztók is nagyobb kedvvel támogatták a helyi, autentikus, egyedi

ADIDAS: FUTURECRAFT.FOOTPRINT

gyártókat, s ez a tendencia 2022-ig nagy valószínűséggel folytatódik.

A globális ruhaipari szereplők is elkezdték demonstrálni, mennyire fontos számukra a fenntartható divatipar, erre a vonatra felülve fejlesztenek most gőzerővel. Az Adidas például megállapodott az újzélandi–amerikai Allbirds cipőgyártóval, hogy közösen létrehoznak egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású futócipőt. Amenynyire komikusan hangzik elsőre, annyira komoly a vállalás, és annyira fontos a cél, hogy csökkenjen a sportcipőgyártás károsanyag-emissziója. Meg is született a Futurecraft.Footprint nevű termék prototípusa, az előállítás folyamán 63 százalékkal kisebb volt a kibocsátás. Az Adidas erőforrásai és az Allbirds természetes anyagokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatai révén az új lábbeli talpában már megjelenik az utóbbi cég cukornádalapú SweetFoam anyaga. A felsőrész 70 százalékban újrahasznosított poliészterből és 30 százalékban természetes tencelből készül, ez utóbbi egyfajta cellulóz. A fejlesztőcsapatok digitálisan működtek együtt, hogy elérjék a lehető legkisebb szén-dioxid-lábnyomot, miközben a lehető legjobb minőségű produktumot akarták előállítani. Májusban készült el az első száz pár, az őszre már 10 000 darabot vállaltak a gyártók, ám a cipő árát egyelőre nem közölték.

A Louis Vuittont képviselő LVMHcsoport öt év alatt 5 millió eurót fordít környezetvédelmi célokra, az UNESCOval partnerségben. A H&M a márkák kö-

zül elsőként alkalmazta az ún. Higg Index fenntarthatósági profil első verzióját európai és amerikai online áruházaiban.

A H&M termékek mindegyike kapott egy pontszámot a felhasznált anyagok környezeti hatása alapján. A vásárlók tájékozódhatnak az egyes termékeknek a vízhasználatra, a globális felmelegedésre, a fosszilis tüzelőanyagokra és a vízszennyezésre vonatkozó paramétereiről.

VERSENGŐ ÚJÍTÓK

A Puma ígéretet tett arra, hogy 2025-ig valamennyi termékét 90 százalékban fenntarthatóbb anyagokból állítja elő. Már megkezdődött az a tendencia, hogy az alapanyagokat zöldebb forrásokból szerzik be – a bőr is tanúsított forrásokból származik –, bővítik az újrahasznosított matériák körét, valamint a poliésztert is körforgásból vásárolják.

A Diesel azt vállalta, hogy sokkal tartósabb, hosszabb élettartamú farmerruházat széles választékát kínálja majd, beleértve a nadrágokat, dzsekiket, szoknyákat.

A Nike pedig június közepén piacra dobta Happy Pineapple kollekcióját. Ezek a cipők az Ananas Anam cég által fejlesztett piñatexből, növényi alapú „bőrből” készültek. Az ananászlevelekből kivont cellulózszálaknak köszönhetően a piñatex a bőrhöz hasonlít, és fenntarthatóbb alternatívája a hagyományos műanyagból származó vegán bőrutánzatoknak, például a poliuretánnak és a PVC-nek.

Innovációban tehát nincs hiány. Mint minden fejlesztés esetében, itt is éles a verseny. Hogy ezek az innovációk valódi választ is jelentenek-e majd a tömegigényekre, megoldják-e a tömeggyártással járó környezeti problémákat, avagy újakat generálnak, idővel kiderül.

LENGYEL GABRIELLA 2021/25 FIGYELŐ | 73

F_72-73_divatipar.indd 73

2021. 06. 22. 16:16

| TÁRSADALOM |

70 ÉV – ÜNNEPEL A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES

HAGYOMÁNYŐRZÉS | Hetvenéves az ország első számú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Állami Népi Együttes.

Az 1950-ben alapított társulat gazdag repertoárjával a világ egyik legtöbbet utazó együttese. A jubileumi esztendőben jó néhány programmal ünnepelnek, megjelenik a társulat életét bemutató fotóalbum, lesz szabadtéri fotókiállítás, ősszel pedig premierrel és európai turnéval készülnek.

saiból válogatás, amely az együttes nagy formátumú alkotóinak művészetét idézi meg a Hagyományok Háza színpadán, június 26-án. Ezt követi a hetven évet felölelő Tánc-Ünnep című nagyszabású gálaműsor, amelyet július 23-án láthat a közönség a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozat keretében. A korokon átívelő összművészeti előadás az ötvenes évektől napjainkig mutatja be a legendás együttes művészetét a szegedi Dóm téren. Az erre az alkalomra készült gálaműsorban többek között olyan művészekkel és formációkkal lépnek színpadra, mint Lajkó Félix, a Szent Efrém Férfikar, Ferenczi György és az 1ső pesti rackák, Brassói-Jőrös Andrea és Staszny Zsófia operaénekesek, valamint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Ahogy Mihályi Gábor, a társulat vezetője fogalmazott, „az ünnepi évadban a múlt és jelen kezet fog egymással és demonstrálja az együttes alapküldetését, ami a kezdetektől érvényes, hogy ezeréves hagyományainkat mindig aktuális formában állítsuk színpadra. Ez nem változott napjainkban sem, érdekes és izgalmas fuzionális előadásaink lesznek”.

HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG. AZ EGYÜTTES ELŐADÁSAI A MÁNAK SZÓLNAK

Rábai Miklós, az együttes alapítója 1950-ben kapott megbízást a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) megszervezésre, az első fellépésre pedig 1951. április 3-án került sor az Operaházban, a Mojszejev együttessel közösen. A társulat vezetőinek sorában Rábai Miklóst többek között Timár Sándor, majd Mihályi Gábor követte, és történetének három nagy korszaka alatt a MÁNE az ország legrangosabb néptáncegyüttesévé vált, színpompás, gazdag repertoárja a világ legtöbbet utazó társulatainak rangjára emelte. Hét évtizedes fennállása alatt négy földrész 50 országában mutatkozott be.

IDEI PROGRAMOK

A kifejezetten a jubileum alkalmából készült 70 év színei című ünnepi darabjuk a társulat történetének legsikeresebb előadá-

Egyedülálló fotóalbum készült Végtelen motívum címmel Váradi Levente fotóművész képeiből, aki egy évadon keresztül kísérte az együttest a színpadon és mögötte is. Látta azt a rengeteg munkát, amit a táncosok elvégeznek, a mélypontokat és az örömöket. Emellett Hetven év alatt a világ körül címmel szabadtéri kiállítás nyílik az együttes székháza, a Hagyományok Háza előtt, a Corvin téren. A tárlat tablókon, hirdetőoszlopokon, monitorokon és viseletbe, jelmezbe öltöztetett bábuk segítségével mutatja be a hetven esztendő történetét és művészeti eredményeit.

Nyáron több helyszínen is lehet találkozni a Magyar Állami Népi Együttes nagyszabású produkcióival, kiemelkedő jelentőségű és szintén jubileumi fellépés lesz a tavaly húszéves, elsöprő erejű műsoruk, a Naplegenda tokaji előadása. A dinamika, a hagyomány és a misztikum varázslatos egyvelege által övezett XXI. századi táncszínházi előadás 2000-es bemutatója óta eltelt húsz év alatt több mint kétszázszor aratott viharos sikert hazánkban és külföldön.

L.G.

FOTÓ: DUSA GÁBOR

A KULISSZÁK MÖGÖTT

74 | FIGYELŐ 2021/25

F_74_allami_nepi.indd 74

2021. 06. 22. 16:17

| TÁRSADALOM |

HAZAI VIZEKEN, PAZAR KÖRNYEZETBEN

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BURUZS TAMÁS | A pandémia világszerte felértékelte a belföldi turisztikai célpontokat, valamint minden szabadidős tevékenységet, amelyet a természetben lehet végezni. A vízitúrázás iránt is megnőtt az érdeklődés. Csodás, nyugodt vizeinken minden korosztály új élményeket szerezhet. Erről beszélt a Figyelőnek az e területen a legnépszerűbb portál, a vizitura.hu tulajdonosa, túraszervező.

Ahogy tavaly nyáron, az idén is várhatóan élénk lesz a belföldi turizmus.

Mire számítanak?

– Már a tavalyi nyár is erősen jót tett a belföldi turizmusnak, ezt mi is érzékeltük. Az évszak végére már zombiüzemmódban működtünk, mert annyit kellett dolgozni, rengetegen akartak túrázni. Ez évben is ezt várjuk, viszont az idén még nem indultak el úgy a foglalások, ahogy a múlt esztendőben. Ennek egyelőre nem tudjuk az okát. Tavaly május 3-án oldották fel a korlátozásokat, akkor azonnal megrohantak bennünket.

Most május 23-án kezdődött a lazítás, az időjárás sem volt kedvező, sokáig hideg volt. Így még nincs az a dübörgés, amelyet 2020-ban érzékeltünk.

– Jellemzően kik választják a vízitúrázást?

– A klasszikus célcsoport a főiskolás-egyetemista korosztály, amelynek a tagjai elmennek néhány napra a FelsőTiszához, és kenut bérelnek. Vannak a

negyvenes-ötvenes szülők, akik egyetemistaként kenuztak, s most meg akarják mutatni ezt a tevékenységet a gyerekeiknek. De idősebb túrázók is jönnek. Mi viszonylag nyugodt vizeken járunk, így sok velünk a kezdő, a gyerekes család.

– Rutinos kenuzó, évtizedes tapasztalatokkal. Hogy látja, milyen a fejlődés ezen a területen? Javult az infrastruktúra?

– Fejlődött a vízparti infrastruktúra, például kempingek is vannak. Ahogy nőttek a túrázók igényei, úgy lett egyre nagyobb kedvük ahhoz a helyi vállal2021/25 FIGYELŐ | 75

F_75-77_viziturak.indd 75

2021. 06. 22. 16:18

| TÁRSADALOM |

kozóknak, hogy erre építsenek. Ez érzékelhető volt a Mosoni-Dunán, a Szigetközben, a Felső-Tiszán, de a Hernádon és a Bodrogon is.

– Egy család hol kezdje a vízitúrázást?

Mi számít „kezdővíznek”?

– Mindenképpen nyugodt vizeken érdemes kezdeni. Ilyen például a Bodrog, amely viszonylag lassú folyású, nincs átemelés, itt lehet kezdőként is két-három napos programot tervezni. De idesorolható a Bodrog-ártér, a Tisza és a Bodrog által közrezárt háromszög is.

Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet a hivatalos neve, itt nagyon szép természeti környezetben evezhetünk. Budapest környékén vagy a Ráckevei-, vagy a Szentendrei-Duna-ág, továbbá Baja környékén a Gemenci-erdő területén lehet a 130 évvel ezelőtti, azaz a folyószabályozást megelőző kanyargós Duna-medrekben – ma mellékágakon – nyugodt körülmények között kezdőknek is túrázni. Az újoncok esetében nemcsak maga a terület érdekes, hanem az időtartam is. Érdemesebb rövidebb, egy-két napos programmal kezdeni. Ha megszeretik, lehet menni hosszabbra.

– Mekkora állóképességre van szükség?

– A programjainkat úgy állítjuk öszsze, hogy nem igazán a sportteljesítmény dominál, hanem az, hogy kiviszszük magunkat a természetbe, olyan helyekre, amelyek csak vízen közelíthetők meg, kézi erővel, evezve. Átlagos kondícióban lévő, átlagos testalkatú emberek számára is viszonylag könnyen teljesíthetők ezek a túrák.

– Gondolom, gyors képzés előzi meg a vízre szállást.

– Minden túránk előtt van egy eligazítás, amelyen beszélünk a természeti környezetről, a felszerelésről, az evezési technikákról, arról, miként marad egyensúlyban a hajó beszálláskor, elinduláskor, folyamatos haladáskor, kiszálláskor. Ez egyórás oktatás.

VÍZITÚRA-HÉTVÉGE A GEMENCI-ERDŐBEN A Gemenci-erdő ideális környezet egy hétvégi kenuzáshoz, miközben tartalmas kiegészítő programokat is kínál a helyszín: szekszárdi borkóstolót, kisvasutazást, vadételeket. A vízre szállás a Vén-Dunán történik, megfelelő vízállás esetén lehet evezni a Cserta-Dunán. Ezt követi a Koppánysziget megkerülése, közben meg lehet nézni a hódok élőhelyét, majd a Nagy-Dunán történik a visszaevezés az indulási helyre. Másnap Érsekcsanádról indul a túra. Evezés a Rezéti-Dunán – a vízállástól függően a mellékágai is bejárhatók. Magas vízállás esetén be lehet sétálni vagy evezni a belső tavakhoz, ahol gazdag madár- és vadvilág tárul a túrázók szeme elé. Ezután a Nagy-Dunán visszaevezünk az első napi indulási helyre.

Forrás: www.vizitura.hu

– Melyek a „haladóvizek” a Duna mellett?

– A Nagy-Duna inkább csak optikailag más, mint a kisebb folyók, de nyilván jobban észnél kell lenni. Jogszabály nem kötelez ugyan a mentőmellény viselésére, csak arra, hogy bent legyen a hajóban, de mi kötelezővé tesszük. A kisebb, gyors folyású vizek – ahol rövidebb kifutású kanyarok vannak, gyorsan jönnek egymás után – igényelnek több tapasztalatot. A Rába és a Hernád a legtechnikásabb folyó Magyarorszá-

gon, mindkettő a felső szakaszán, ahol bejönnek az országba. De magas vízállás esetén a Szigetközben és a MosoniDunán is figyelni kell.

– Mi a helyzet a déli vizekkel?

– A Dráván speciális a helyzet. Határvizen evezünk, így be kell vonni a magyar és a horvát határrendészeti szerveket. Valamint amikor mondjuk este kiköt a csapat a bal parton, mivel nemzeti parki területről van szó, arra szintén engedélyt kell kérni. Ugyanígy engedélyköteles a Mura is.

76 | FIGYELŐ 2021/25

F_75-77_viziturak.indd 76

2021. 06. 22. 16:18

| TÁRSADALOM |

– Mi az előnye annak, ha túraszervezőkkel megyünk?

– Efelé megy a világ. Egyre több ember igényli a szervezett túrázással járó törődést és figyelmet, amikor csak oda kell jönni, ki van készítve a kenu meg a hajózási szabályzatban felsorolt kötelező felszerelés. Mi ezeket odaszállítjuk, a program végeztével elszállítjuk, ezzel a túrázóknak nincs dolguk. Emellett kapnak egy tapasztalt túravezetőt, aki elviszi a csapatot az éppen aktuális vízállásnak megfelelően a legjobb helyekre.

Ezt a csomagot kapják, akik szervezett túrára jelentkeznek. Akik meg csak kenut bérelnek, azoknak mindenről maguknak kell gondoskodniuk.

– Mekkora potenciál van a vízitúrázásban? A kerékpározáshoz hasonlítanám, ami nagyon népszerű szabadidősport lett az elmúlt tíz évben. Adottak az országban a nyugodt vizek. Lehetne ugyanolyan népszerű a kenuzás, mint a kerékpártúrák?

– Volt egyfajta tendencia, egy folyamatos növekedés a szervezett túrázás-

ban. Tavaly a vírushelyzet kapcsán igen nagy lett az érdeklődés. Kenusnemzet vagyunk, a világ is megy efelé, látjuk ennek a nyomait, egyre többen szeretik meg ezt a sportot, s vízre szállnak. Nyilván könnyebb biciklire pattanni, de azért vagyunk szolgáltatók, hogy megoldjuk azt, ami macerás. Tavaly mesélte egy bicikliszerelő, hogy még a nagymama ezeréves kerékpárját is felhozták a pincéből, annyira nagy lett a biciklizés iránti

igény, de ahogy említettem, ezt érzékeltük a vízitúrázásban is.

– Turisztikai vállalkozóként hogyan látja a saját területét? Lenne szükség támogatásra, konkrét fejlesztésekre a vízpartokon?

– Mindent meg tudunk oldani, ha nem szól bele az állam. De kétségtelenül nagyon jók a nagy kempingek, a megállóhelyek, amelyeket kialakítottak a turisztikai fejlesztések részeként, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség irányításával. De mivel ők elsősorban a versenysport igényei szerint gondolkodnak, így nem pontosan egyeznek az elképzeléseink. Jó, ha vannak normális kikötőhelyek, stégnél jobb kikötni, mint a sárban. Legyen kemping, lehessen hol megszállni – de a mai napig vannak csoportok, amelyek a nomád körülményeket választják, vagy azért, mert ez olcsóbb, vagy kifejezetten erre vágynak. A vízitúrázók napközben nem étkeznek. A fő étkezés a vacsora, akkor jólesik beülni egy büfébe.

– Mennyi ideig hajózhatók a hazai folyók, mi számít szezonnak?

– A tipikus szezon nálunk április második felében kezdődik, s akár október első feléig is eltart. A főidény nyilván a nyár. Viszont utána kezdődik a téli szezon. A Hévízi-tó vizét egy zsilip belevezeti egy patakba, amely belefolyik a Zalába. Itt lehet 9,5 km-t evezni. Ez egy téli turisztikai termék, elképesztő igény van rá. Már harminc éve ott vagyunk, kivéve a múlt esztendőt. Talán az idén már újra mehetünk.

LENGYEL GABRIELLA

A Rába és a Hernád a legtechnikásabb folyó idehaza.

2021/25 FIGYELŐ | 77

F_75-77_viziturak.indd 77

2021. 06. 22. 16:18

| SPORT |

ERNYŐ ALATT A SPORT-

TECHNOLÓGIÁVAL FOGLALKOZÓ CÉGEK

Miért látta szükségesnek a SportTech Hungary megalapítását?

– A sportgazdaság az egyik legdinamikusabban fejlődő terület a világban, és a sporthoz kötődő technológiák is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ha ezzel nem kezdünk el most foglalkozni, akkor nagy

– Leültünk beszélgetni Kovács Zsolttal, a Startup Campus vezetőjével a sporttech cégekről, és a program ötletével álltunk fel az asztaltól. Zsolt mindennap ötletekkel foglalkozik, tudja, hogyan kell megszólítani az induló vállalkozásokat, mivel lehet segíteni a munkájukat. A minisztériumnak pedig fontos célja az exportfejlesztés, és mivel Szijjártó Péter miniszter is az ügy mellé állt, tavaly nyáron elindítottuk a programot. Kiemelt szerep jut

TECHNOLÓGIA A SPORTBAN. MÁR 23 PIACKÉPES TERMÉKET LÁT VINCZE OTTÓ A PORTFÓLIÓBAN

lehetőségtől eshet el a hazai gazdaság. A sportolók teljesítményének fokozása érdekében sok technológiai fejlesztés, kezdeményezés és innováció van Magyarországon is, de szétszórva. Azt láttam, hogy nincs, ami összefogja és menedzseli a sporttechnológiával foglalkozó cégeket.

– A Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízottjaként hogyan tudott a kezdeményezés mellé állni?

a HEPA-nak is, hiszen a cél közös, segíteni a hazai cégek exporttörekvéseit, ezáltal növelni az ország exportját.

– Jelenleg hol tart a program?

– Az elmúlt egy évben a legfontosabb feladatunk az volt, hogy bebizonyítsuk, fontos szerepet tölthet be a gazdaságban a sporttechnológia. Ugyanakkor azt is

látni kell, hogy egy eddig még nem létező iparág integrációjáról beszélünk. Megkezdődött a tehetségkutatás, elkezdtük megkeresni ezeket a cégeket, eddig több mint száz vállalkozást azonosítottunk, de meglátásom szerint legalább ötszáz olyan vállalat működik az országban, amelyet idővel segíteni tudunk. Jelenleg 23 piacképes termék van a portfóliónkban, és nagyon pozitívak az első piaci visszajelzések.

– Hogyan lehet beépíteni a sportéletbe ezeket az újításokat?

– Vagy a technológia alkalmazkodik a sporthoz, vagy fordítva. A Teqball sikere nyomán elmondhatjuk, hogy a magyar gondolkodók tudnak újat alkotni, és vannak olyan márkák, mint például a Biotech vagy a Gepida, amelyek világviszonylatban is meghatározók a saját területükön. A sport területén úgy lehet újat alkotni, hogy a gondolkodók találnak egy problémát, amelyet a saját fejlesztésükkel meg tudnak oldani, vagy valami újat találnak ki, amelyet bevezetnek a sportéletbe, mint a Teqball. Ebben egyébként a sportolóinknak is nagy szerep juthat.

– A hazai sportolók hogyan tudnak bekapcsolódni?

– Nemzetközi viszonylatban is nagyon kedvező a magyar sportolók megítélése, és szép eredményeik vannak. Ha egy-egy termék mellé ismert és hiteles sportoló áll, maga az árucikk is hitelt kap, másrészt a sportoló fel tudja használni a nemzetközi kapcsolatrendszerét a piaci népszerűsítés érdekében. Mi a sportolókban együttműködő partnereket látunk, nem csupán reklámarcokat, fontos ugyanis, hogy az aktív sportolói évek után is sikeresek lehessenek, és az erkölcsi, illetve anyagi vagyonukkal jól gazdálkodjanak. Az pedig nemzeti érdekünk, hogy kiaknázzuk a hazai technológiában rejlő lehetőségeket és magyar kézben tartsuk meg az értéket.

KOTROCZÓ MELITTA

FOTÓ: FÖLDI IMRE, NEMZETI SPORT

VINCZE OTTÓ | Nemzetgazdasági érdekünk, hogy állami program szinten is elkezdjünk sporttechnológiával foglalkozni – véli az egykori válogatott labdarúgó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri megbízottja.

78 | FIGYELŐ 2021/25

F_78_sportCampus.indd 78

2021. 06. 22. 16:18

| SPORT |

FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI

HELYÜNK A VILÁGBAN

EURO 2020 | A világbajnok franciák elleni bravúros döntetlennel megkérdőjelezhetetlenül visszatért az európai labdarúgás vérkeringésébe a magyar válogatott, amelynek a mostani Eb után az őszi vb-selejtezőkön is vérmes reményei lehetnek.

2021/25 FIGYELŐ | 79

F_79-81_EB.indd 79

2021. 06. 22. 16:19

| SPORT |

A mai 30-as generációnak sokáig szinte magától értetődő volt, hogy kétévente, amikor világ- vagy éppen Európabajnokságot rendeznek, a futballrajongó magyarok sora húz magára angol, német vagy éppen olasz válogatott mezt. Ráadásul a többség a kedvencek szereplésére utalva hetekig többes szám első személyben mondja ilyenkor: „jók voltunk”, „nyertünk”. A mostani nyár nemcsak azért más, mert az idén először – a pandémiával öszszefüggésben – páratlan évben van az Eb, hanem az újbóli magyar részvétel végképp okafogyottá tette az „és te kinek szurkolsz?” kérdést. „Hogyhogy kinek, hiszen kijutottunk” – szól ugyanis az egyértelmű válasz. Méghozzá a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság után az idei, részben budapesti rendezésű tornára sem biodíszletként érkezett a magyar válogatott. Mint ismert, öt évvel ezelőtt Ausztrián (2–0), Izlandon (1–1) és Portugálián (3–3) át vezetett az út a csoportgyőzelemig, hogy aztán Bordeaux, Marseille és Lyon után Toulouse legyen a végállomás: Belgium már túl nagy falat volt (0–4) a nyolcaddöntőben.

FANTASZTIKUS HANGULAT

Páratlan bravúr lett volna a 2018-as világbajnokságra is kijutni, de az a torna hiába 32 csapatos, Európának a házigazda oroszokkal együtt is csak 14 hely jutott. Ezzel szemben a 24 résztvevős Eb újra megugorható akadálynak bizonyult, nagy kár, hogy éppen Szoboszlai Dominik maradt le a viadalról, miközben nemcsak az első számú magyar futballista, hanem az ő góljával múltuk felül Izlandot a mindent eldöntő pótselejtezőn (2–1). Akkor, tavaly novemberben kongott az ürességtől a járványintézkedések hatására a Puskás Aréna, amely az elmúlt napokban kétszer is a magyar válogatott miatt telt meg csordultig. Még csak véletlenül sem Cristiano Ronaldo vagy Klyian Mbappé és a többi sztár vonzotta a 60 ezer szurkolót a stadionba, hanem a nemzeti csapat, Gulácsi Pétertől Kleinheisler Lászlón át Sallai Rolandig. A Christian Eriksen-eset óta óvatosan bánik az ember az olyan kifejezésekkel, mint a halálcsoport, de az tény, hogy ha Marco Rossi fiai nem ebbe a négyesbe kerülnek, az öt további kvartett bármelyikében jóval egyszerűbb dolguk lett volna.

EGY A TÁBOR, EGY A ZÁSZLÓ. EMLÉKEZETES TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTTAK A MAGYAROK A PÁLYÁN ÉS A LELÁTÓN EGYARÁNT

„Ami a kezdő sípszóig történik, azt senki sem veheti el tőlünk” – mondta a magyar–portugál meccs előtt egy fiatalember a mellette masírozó társának, amikor a Dózsa György útról az Ajtósi Dürer sorra fordultak a több tízezres szurkolói vonulás közepén. Alighanem arra utalt, hogy a drukkerek révén hiába garantált a libabőr, a pályán azért bőven okozhat fejfájást Ronaldo és a többi Eb-címvédő portugál. Minden várakozást felülmúlva, 84 percig hősiesen állta a sarat a magyar védelem, ekkor azonban jött egy megpattanó lövés, a lefújásig pedig még kétszer Gulácsi hálójában kötött ki a labda. Sokak szerint a hazaiak koncentrációja ennél valamivel hamarabb, a 80. percben tört meg, amikor Schön Szabolcs túljárt Rui Patrício eszén, a gólt viszont az aktuális szabályoknak megfelelően csak utólag ér-

vénytelenítették les miatt. Alighanem abban a néhány pillanatban, amikor a játékos és vele együtt az egész csapat elhitte, hogy megvan a vezetés, az addig hibátlan összpontosítás köddé vált, utána pedig becsúszott még egy-két hiba.

HŐSÖK A PÁLYÁN

Nem volt azonban sok idő nyalogatni a sebeket, négy nappal később már a világbajnok Franciaország volt az ellenfél. Ha az előző meccset felvezető szurkolói vonulás meteorológiai szempontból is forró hangulatú volt délután háromkor, akkor a magyar–franciát megelőző ezt csak fokozta a deles kezdéssel és a rekkenő hőséggel. Az időjárás-jelentés hiába szólt ekkor árnyékban mért 35 Celsius-fokról, árnyék nem sok volt a Hősök tere és a Puskás Aréna között. A létesítményen kívül tasakos vizeket osztogattak az önkéntesek, bent pedig az ivókutak is folyton üzemben voltak. De ami azután a zöld gyepen fogadta

OTTHON LÁBADOZIK ERIKSEN Már az otthonában lábadozik Chrstian Eriksen, aki az Európa-bajnokság második napján, a finnek elleni koppenhágai találkozón esett össze a pályán, de újraélesztéssel sikerült megmenteni az életét. Az Internazionale középpályása azután hagyhatta el a kórházat, hogy kardioverter-defibrillátort ültettek a mellkasába. A Dán Labdarúgó Szövetség tájékoztatása szerint a műtét sikeres volt, és Eriksen meglátogatta a csapattársait a dán válogatott edzőközpontjában, mielőtt hazatért volna. Érdekesség, hogy a dánok annak ellenére csoportmásodikként jutottak tovább, hogy az első két találkozójukat elveszítették, a harmadikat viszont 4–1-re megnyerték Oroszország ellen.

80 | FIGYELŐ 2021/25

F_79-81_EB.indd 80

2021. 06. 22. 16:19

| SPORT |

csapatnak a tagja lehetek, és nagyon boldog, hogy örömet tudtunk szerezni több millió magyarnak” – fogalmazott a mérkőzés hőse. Egyúttal felidézte azt is, hogy valamit valóban visszaadott az élet azok után, hogy öt éve, a 2016-os franciaországi tornán megsérült rögtön az első mérkőzésen. Ilyen előzmények után Fiola és a társai bizakodva utaztak Münchenbe, ahol a lapzártánk után véget ért német–magyar találkozó döntött a továbbjutás sorsáról a D csoportban.

FOTÓ: ILLÉY TIBOR, MTI

VAN MIRE ÉPÍTENI

a 60 ezres nézősereget, az minden csepp izzadtságot megért. Az Eb-nyitányon látotthoz hasonlóan harcos magyar csapat futott ki a pályára, ezúttal azonban hiába jött szembe Mbappé, Antoine Griezmann és Karim Benzema, a védekezés mellett a támadások építésére is maradt energia.

Sokan várták már, hogy a Kleinheisler játékára jellemző bátorság végre kellő megfontoltsággal is párosuljon, a vörös hajú középpályásra ezúttal viszont nem lehetett panasz, sorra nyerte meg a párharcait, nagyszerű cseleket, lefordulásokat mutatott be, végig rendkívül hasznos volt. Meg is kapta a mérkőzés legjobbjának járó díjat, igaz, a magyar gólt nem ő szerezte, hanem a szintén remeklő Sallai Rolanddal kényszerítőző Fiola Attila. Ha pár nappal korábban a lehető legrosszabbkor, akkor most a lehető legjobbkor szerzett vezetést a Rossi-csapat: éppen a szünet előtt. Bár a második félidőben a Les Bleus nyomását nem lehetett kibírni, a fordítás elmaradt, nem véletlenül nyugtázta a többség azzal a 90 percet, hogy „1–1-re nyertünk”.

Marco Rossi szövetségi kapitány a találkozót követően könnyes szemmel idézte fel, hogy „az Európa-bajnokságot eddig mindig tévén nézte, most, 56 évesen mégis olyan, mint egy gyerek a vidámparkban”.

A tekintélyes lapok közül a The Guardiantől a Kickeren át a L’Equipe-ig mindenütt dicsért magyar válogatott olasz szakvezetője azt emelte ki, hogy a játékosok folyamatosan fejlődnek, javulnak, és arra ösztönzi őket, hogy ezt folytassák. A három

HÁROM HIBÁTLAN A 24 tagú mezőnyből mindössze három válogatott mérlege makulátlan a csoportkör után: Olaszország az A, Belgium a B, Hollandia pedig a C csoport élén végzett 9 ponttal. Ebből a trióból egyelőre leginkább az azúrkék dél-európaiak menetelése meglepetés, annak ellenére, hogy a veretlenségi sorozatuk immár 30 mérkőzést számlál, és 2018 szeptembere óta tart. Ehhez hasonlóra legutóbb az 1930-as évek olasz válogatottja volt képes, Roberto Mancini tanítványai ráadásul sorozatban 11 győzelemnél járnak, és ezeken a meccseken még gólt sem kaptak. A belgákat sokan a végső győzelemre is esélyesnek tartják, míg támadójuk, Romelu Lukaku a gólkirályi cím egyik várományosa. A hollandok vezére a mostani Eb-n az a Memphis Depay, akinek a szerződtetését a viadal során jelentette be a Barcelona.

belső hátvéd és a két szélső védő a kulcs, de Rossi szerint az egész csapat keményen dolgozott, és mindent megtett a sikerért.

Saját bevallása szerint több százszor nézte vissza a gólját Fiola Attila, a mezét pedig esze ágában sem volt elcserélni valamelyik világsztárral a Fehérvár 31 éves védőjének. Inkább aláíratta a társaival, hogy majd bekeretezve kirakja otthon a falra. „Nagyon büszke vagyok, hogy ennek a

A Puskás Aréna a szerdai portugál– francia rangadó után vasárnap még egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Ezen a tornán az egész világ elismerését kivívta a létesítmény, és az azt élettel megtöltő szurkolótábor. Az örömöt beárnyékolhatták volna azok a hírek, miszerint rasszista nézőtéri hangok miatt vizsgálat várható, csakhogy maguk a francia játékosok cáfolták, hogy efféle atrocitás érte volna őket. Ezek a mérkőzések ráadásul magyar szempontból túlmutatnak a mostani tornán, ilyen előzmények után az őszi vb-selejtezőkön is más lesz már a válogatott nemzetközi megítélése, mint az Eb előtt. Szeptember 2-án Anglia jön a Puskás Arénába, márpedig a mostani sokak szerint az elmúlt 25 év legjobb garnitúrája a háromoroszlánosoknál. Alighanem egy hónappal később, a Wembley-ben is több ezer magyar lesz a lelátón, feltéve, hogy a brit szigor addig enyhül. A korlátozások miatt ugyanis még az Európa-bajnokság alatt is felvetődött, hogy elvegyék Londontól a finálét, ebben az esetben pedig Budapest következett volna alternatív helyszínként.

A jövő évi, rendhagyó módon november 21. és december 18. közt tartandó világbajnokságon Marco Rossi csapata alighanem a lengyelekkel lesz nagy csatában a kijutásért, de a Nemzetek Ligája A csoportjába jutás is fontos lehet még a kvalifikáció szempontjából. Az látható, hogy a védelmünk nemzetközi viszonylatban is erős, a kontrákra épülő támadójáték igen veszélyes, a csapategység pedig mindenekfelett áll. Az utóbbi önmagában többet ér, mint jó néhány olyan klasszis az elmúlt 20-30 évből, aki köré nem sikerült hasonlóan ütőképes gárdát építeni.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/25 FIGYELŐ | 81

F_79-81_EB.indd 81

2021. 06. 22. 16:19

| AJÁNLÓ |

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA EGERBEN IS

Az egri várban június 26-án nem maradhatnak el az oly népszerű fegyver- és viseletbemutatók, fellép a Pavane Táncegyüttes és zászlóforgató csoportja, amely az Egri Vitézlő Oskola tagjaival kiegészülve egy belvárosi fáklyás felvonulást követően a gótikus palota előtt kápráztatja el a nézőket. Az ágyúsortüzet követően a máglyát a Lobbanáspont Tűzzsonglőr Egyesület segítségével keltik életre. Az eseményt a Kurul Dobosok koncertje kíséri.

KONCERTEK, SZÍNHÁZ, MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA KONCERT A POKRÓCON

MARTONVÁSÁR | A festői szépségű Brunszvik-kastély parkjában különleges programokkal kényeztetik az érdeklődőket június 26-án, a Múzeumok Éjszakája keretében. A délután vezetett parkséták közben, az árnyas fák alatt pihenve rövid kamarakoncertek várják a közönséget. 21 órától különleges fényfestéssel kísérve hallgathatják a látogatók Piazzolla és Beethoven felejthetetlen muzsikáját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, miközben pokrócokon heverve gyönyörködhetnek a látványban.

A Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál az idén június 24–26án várja a közönséget, olyan művészek esti koncertjeivel, mint Snétberger Ferenc, a Venti Chiavi trió vagy a jazzben és klasszikus gitárzenében egyaránt otthonosan mozgó Pusztai Antal gitárművész. A rendezvény ideje alatt a város közterein gitáros flashmobokra, szabadtéri kiskoncertekre kerül sor.

A részvétel ingyenes, de az esti koncertekre a helyszínek korlátozott befogadóképessége miatt regisztrálni kell.

VÉNÉGY FESZTIVÁL

NAGYMAROS | A Duna-parti városban rendezik meg június 24–27-én a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozót. A filmvetítések és a nemzetközi színházi előadások mellett fellép többek között a Halott Pénz, a Blahalouisiana, Rúzsa Magdi, a Punnany Massif, a Follow The Flow, a Random Trip, az Ivan & The Parazol, a Péterfy Bori & Love Band, a Lóci játszik, a Supernem és a Carson Coma.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

GITÁRFESZTIVÁL FÜREDEN

82 | FIGYELŐ 2021/25

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 06. 22. 16:20

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BIII-ingatlan.indd III

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL AL LÁ ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR R A! RA

2021. 06. 22. 13:52

NEMZETI SPORT EXTRA LABDARÚGÓ EB-TARTALOMMAL

CSAPATOK, JÁTÉKOSOK, SZURKOLÓK ÉS MINDEN, $0,7 $ 0(&&6(. +(/<6= 1(,5û/ 78'1, 5'(0(6

Supporter of Budapest, Host City

::: 1(0=(7,63257 +8 KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! F_BIV-NSB_eb.indd IV

2021. 06. 22. 13:52