Figyelő-2021-24

Ü Z L E T I

H E T I L A P

NAGY MÁRTON-INTERJÚ

NHP-BŐL SZÉCHENYIKÁRTYA PROGRAM SZERSZÁMGYÁRTÁS

ÁTALAKULÓBAN A HAZAI IPAR KOLPING-SZTORI

CSALÁDI ATTRAKCIÓ

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök

F_BI.indd 1

24. SZÁM | 2021. JÚNIUS 17–23.

ÁRA: 790 FT

NAGYSZABÁSÚ ÚJRAINDÍTÁS

2021. 06. 15. 15:44

ÉLETRE KELT A TÁJ!

GYULA

F_BII-TMU.indd II

2021. 06. 15. 14:11

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Szankciók nélkül

CÍMLAPON

16

10 MAGYARORSZÁG ÚJRAINDUL – VG-képgaléria

Búcsú az NHP-től: jön a Széchenyi-kártya-program

A július elsején induló Széchenyi-kártyaújraindítási program segítségével fenntartható lesz a magyarországi nagy hiteldinamika – jelentette ki lapunknak adott interjújában Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója, kitérvén arra is: a jegybanki Növekedési hitelprogram jól betöltötte a szerepét.

22

12 STRATÉGIA Óriási lökés a gazdaságnak

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 NAGY MÁRTON Búcsú az NHP-től: jön a Széchenyi-kártya-program

18 ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS Egyszerűsödő csődvédelem

20 KITEKINTŐ Elsők vagyunk az alacsony energiaárban

Átalakulóban az ipar

Bár a vakcinák hatására varázsütésre viszszaépültek a termelő-gyártó cégek megrendelései, a nyersanyaghiány azért fékezheti a Covid-válság utáni szárnyalást Gaszt Attila, a GIA Form ügyvezetője és Szabó Gábor, a Georg Fischer régiós irányítója szerint.

26

Fejlesztéssel előre

A dunántúli régió legnagyobb fedett élményparkját nyitotta meg az idén 25 éves alsópáhoki Kolping Hotel, Magyarország első családbarát szállodája. Baldauf Csaba igazgató szerint a több mint kétmilliárd forintos létesítménnyel úgy tudnak újabb attrakciót nyújtani a családoknak, hogy közben egy másik szegmensben, a céges csapatépítés piacán is megvetik a lábukat.

34

Főnök vs. asszisztens?

Van, ahol a legfontosabb szakmai terület irányítója tölti be a csúcsvezető asszisztensének a szerepét. Ennek megalapozásához hosszú évekre van szükség. Három példa arról, hogyan gondolkodnak cégvezetők az asszisztensekkel kialakított kapcsolatról. Címlap: Koszticsák Szilárd, MTI

21 KÖRNYEZETVÉDELEM

A Felső-Tisza-vidéken már nem a szemét az úr

CÉGVILÁG

22 SZERSZÁMGYÁRTÁS Átalakulóban az ipar

26 KOLPING Fejlesztéssel előre 28 MAGYAR TERMÉK Drágábban is veszik 30 HŐTÁROLÓ Csökkentett hűtési költség 32 HR Mi lesz az oltás nélküli dolgozókkal?

34 ÖSSZHANG Főnök vs. asszisztens?

SZEMÉLYI HÍREK

37 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

38 BANKSZEKTOR Átértékelt kockázatok

39 LAKOSSÁGI HITELPIAC Felújítási lázban

TŐZSDE

42 ÁRUPIAC Növelnék a fordulatszámot 44 INTEGRÁCIÓ Adatszolgáltatókat vesznek a tőzsdék

GEOPOLITIKA

46 AGRÁRPIACOK Még hátravan

az élelmiszerárak emelkedésének a java

51 ÉSZAKI ÁRAMLAT II. A nagy gáztalány 54 FÉLVEZETŐIPAR Még legalább egy évig tart a csiphiány

56 USA KONTRA FELTÖREKVŐK

Dráguló adósságfinanszírozással fenyeget az amerikai infláció

58 VERSENY Szuperfegyverek fejlesztése

RÉGIÓ

60 SZLOVÉNIA HÁROM ÉVTIZEDE

Nem lett „kis Svájc”, de nagyot fejlődött

62 ISMERT ELLENTMONDÁSOK

Vasárnapi boltzár jöhet a horvátoknál

63 AGRÁRMINISZTER-CSERE POZSONYBAN Meggondolta magát, de hiába

64 NEM CSAK SZENT LÁSZLÓ PÉNZE

Kulturális utak és kiutak Erdélyben

66 REAKCIÓK A MLADIĆ-ÍTÉLETRE Háborús bűnös a boszniai szerbek hőse

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 KRIPTOPÉNZEK Állami pénz lett a bitcoin Közép-Amerikában

CAPPUCCINO

72 KMETTY JÓZSEF

TÁRSADALOM

74 MEMÓRIAGONDOK A 21. század

nagy kihívása: az Alzheimer-kór

76 V. HORVÁTH ZOLTÁN A food truckok nyerhetik a nyarat

SPORT

79 FUTBALL Kínai szponzorok az Eb-n

80 CHRISTIAN ERIKSEN Csoda Dániában

AJÁNLÓ

82 KIÁLLÍTÁSOK, JAZZ, JAPÁN MOZI

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajnalka Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/24 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 06. 15. 17:27

| A HÉT HÍREI |

GYÉMÁNTLÁZ EGY DÉL-AFRIKAI FALUBAN Több mint ezer „gyémántvadász” árasztotta el a dél-afrikai KwaHlathi nevű falut a KwaZulu-Natal tartományban, miután a területen egyelőre azonosítatlan drágaköveket találtak. Az egész országból érkeztek szerencsét próbálók, akik vasárnap óta ásnak a környéken. Ekkor találták ugyanis – egy nyílt mezőn – az első követ, amely egyesek szerint kvarckristály. „Ez azt jelenti, hogy meg fog változni az életünk, mert senkinek sincs rendes munkája. Amikor hazatértem a kövekkel, a család végtelenül boldog volt” – mondta Mendo Sabelo, az egyik gyémántkereső. A bányászatért felelős minisztérium közölte: geológiai és bányászati szakértőkből álló csapatot küld a helyszínre, hogy mintákat gyűjtsenek és elemzéseket végezzenek.

SOK MORFIUM FOGYOTT

Belső vizsgálat indult az Arad megyei sürgősségi kórházban, miután kiderült, hogy a Covid-osztályon szokatlanul nagy mennyiségű pszichoaktív gyógyszer, főként morfium fogyott el tavaly április elsejétől ez év május 31-éig – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek dr. Lenuţa Timiş, az intézmény igazgatónője. E szerekkel a koronavírusos betegek szenvedését enyhítették, de a 11 ezer dózis morfium felét egyetlen, egy 12 ágyas intenzív terápiás részlegen regisztrálták. Ez háromszor akkora mennyiség, mint amennyi más, szintén covidos betegeket ellátó, de ennél több ággyal ellátott romániai intenzív osztályokon fogyott el. Most átvizsgálják a kórlapokat, s ha szükségesnek látják, rendőrségi feljelentést tesznek – mondta a szakember.

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az észak-atlanti szervezet tagországainak a csúcstalálkozójára érkezve. A kormányfő hangsúlyozta: az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak később dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadása révén. Ennek tartalmával Magyarország egyetért – szögezte le. Elmondta: a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése. E tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről. „Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe” – emelte ki Orbán Viktor.

A HÉT 7,2 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/24

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene áprilisban az előző év azonos időszakához képest. A Takarékbank elemzése szerint folytatódik a volatilitás a szektor havi teljesítményében. Az ágazat előtt a következő hónapokban álló legnagyobb kihívás az alapanyag-ellátási problémákkal való szembenézés a kivitelezési árak elszállása nélkül. Az elemzők várakozásai szerint összességében 10 százalék körüli fellendülés jöhet az idén az iparágban.

NAPIRENDEN A NEMZETI KONZULTÁCIÓ

Háromnapos kihelyezett ülést tart a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója Debrecenben. A lapzártánk után kezdődött és pénteken kabinetülésekkel záruló tanácskozásnak – amelyen a kormány tagjai is részt vesznek – a fő témája a gazdaság újraindítása és lapunk értesülése szerint a hamarosan induló nemzeti konzultáció lesz. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta: a kormánypárti képviselőcsoportok emellett értékelik majd a koronavírus-járvány elleni védekezést, áttekintik az Országgyűlés június 15-én zárult tavaszi ülésszakán született döntéseket és felkészülnek az őszi jogalkotási feladatokra.

FOTÓK: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI; KENZO TRIBOUILLARD, EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; BÚS CSABA, PETŐFI NÉPE

NATO-STRATÉGIA 2030-IG

2021. 06. 15. 17:27

A HÉT IDÉZETE „Rövid távon a piac egy szavazógép, de hosszú távon

| A HÉT HÍREI |

egy mérőgép” – Benjamin Graham amerikai közgazdász és befektető, az értékalapú befektetés atyja.

KONCESSZIÓBA SZERVEZIK A SZTRÁDÁKAT ELFOGADTÁK AZ ÚJRAINDÍTÁS KÖLTSÉGVETÉSÉT

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem vokssal megszavazta a 2022-es költségvetésről szóló törvényt. A növekedést a kormány 5,2 százalékra várja, a deficitcél pedig 5,9 százalék lesz. A jövő évben az államháztartás központi alrendszerének a kiadási főösszege 28 546,45 milliárd, a bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A hiányt tehát 3152,6 milliárdban állapították meg, a tartalék összege pedig 233 milliárd forint. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookra feltöltött videójában úgy fogalmazott: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése lesz.

Meghirdették a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárást – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A közlemény szerint több más európai országhoz hasonlóan a kormány döntése értelmében hazánk is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya-felújításokat, tekintettel arra, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF, sem az MMF keretéből Magyarország nem tud majd önállóan sztrádát építeni. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíjbevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat. A koncesszió a hazai, többségében már meglévő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózati elemekre terjed ki. 1662 kilométernyi alap-, valamint 381 km-es kiegészítő hálózatról van szó. A koncesszió időtartama 420 hónap, vagyis 35 év.

EGYRE TÖBB KÖNYVET OLVASUNK A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), valamint a Tárki közös felmérése alapján a megkérdezett magyarok 31 százaléka több időt szánt olvasásra 2020-ban, mint a pandémiát megelőző évben. A növekvő olvasási kedv hatással lehetett a kiadott művek számának emelkedésére. 2010 óta tavaly jelent meg a legtöbb könyv (14 700), ugyanakkor a példányszámok évek óta csökkennek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak A könyvkiadás jellemzői című elemzéséből. A kötetek döntő többsége jellemzően az év végén, a karácsonyt megelőző időszakban jelenik meg, ez a múlt esztendő negyedik negyedében közel 5000 kiadott művet jelentett.

2021/24 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 06. 15. 17:27

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 06. 15. 17:28

FOTÓ: YASIN AKGUL, EUROPRESS/AFP

NAGYTOTÁL

F_06-07_nagytotal.indd 7

Evezősök a Márvány-tengeren. A felszínt a planktonok elszaporodása révén keletkezett nyálka borítja, amely erősen fenyegeti a tengeri élővilágot. A jelenséget először 2007-ben fedezték fel a török vizeken. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb területeken lehet hasonló jelenségre számítani.

2021. 06. 15. 17:28

| PUBLICISZTIKA |

SZANKCIÓK NÉLKÜLd

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy hét leforgása alatt átkomponálódott a gazdaságpolitika kottája. Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök akkora volumenű bejelentéseket tett a Világgazdaság múlt heti konferenciáján, amelyek újratervezésként is értelmezhetők – a gazdaság újraindítása mellett. Miközben mikroszinten mindenki oszt és szoroz, hogy személyesen miként is jár(hat) majd jól, addig a makrogazdasági célok és számok változatlanok, az újonnan bejelentett intézkedések pedig akkor léphetnek életbe, ha nagyobb lesz a gazdasági növekedés. Az utóbbi pedig benne van a levegőben. Nem is kicsit, hiszen nem a kormányt vagy a Pénzügyminisztériumot, hanem a piaci elemzőket hatja át a kincstári optimizmus. A hivatalosan várt 4,3 százalékos bővülés már a tavalyi hóval egyenlő a szakértők körében, akik 6-7 százalékos gyarapodást jósolnak erre az évre. A bázis pedig egyre erősebb: már a múlt esztendő utolsó hónapjaiban is plusz tartományban zártunk, nem beszélve az idei első negyedéves GDP-számról. S miután jövőre országgyűlési választások lesznek, óhatatlanul felmerül a büdzsé választási „jellege”. Mind az idei, mind a jövő évi hiánycél magasabb az uniós átlagnál, amit a kormány azzal magyaráz, hogy a gazdaság újraindítására kellenek a központi kiadásokat növelő állami források. Kétségtelen, hogy a 2022es büdzsét nem a pénzügyi szemlélet jellemzi, hanem a reálgazdaságnak felkínált fiskális stimulus. Ami pedig az említett költségvetési fűtést illeti: a mögöttünk lévő – rémálomnak tűnő – másfél esztendőt tényleg vissza kell „építeni”,

többek között állami és uniós forrásokkal, s olyan korban vagyunk, amelyben ezt – szankciók nélkül – az Európai Bizottság is lehetővé teszi. Közben az Európai Központi Bank szintén nagyobb lazításra biztat. Persze igazuk lehet azoknak is, akik óvatosabbak, s feszesebb költségvetést, gyorsabban lefutó hiánypályát szeretnének. Hazánk azonban mégiscsak elszenvedett egy több mint ötszázalékos recessziót, amelynek azért, valljuk be, akadnak utóhatásai. A lényeg, hogy az egyensúly létrejöjjön: tudjuk, hogy általában a gazdaság a régi, jól bevált szabályok szerint működik. A némiképpen továbbra is unortodox gazdaságpolitikára azért van szükség, mert rendkívüli a helyzet. Az „új utas” politika például tetten érhető volt a járvány kezelésében is: Magyarország a sikeres egészségügyi védekezésnek köszönhetően másfél-két hónappal hamarabb tudott nyitni, mint az uniós átlag, ami gazdasági hatással, konkrétan bővülési többlettel jár a büdzsében. S minden jel szerint innét csak a „jó” jön. Miután a második negyedévben már jóval tíz százalék feletti lehet a GDP-növekedés, különösebb kockázat nélkül kijelenthető: a nyárra, a harmadik negyedévre visszatérhet az ország a 2019. év végi teljesítményhez. S végezetül egy kis ortodoxia: a laza költségvetéshez egy szigorodó jegybanki, monetáris politika társul. A magyar áremelkedési ütem igen nagy, ami a 0,6 százalékos alapkamattal párosulva azt eredményezi, hogy beeshet a hazai reálkamat. Utóbbiból pedig a sérülékeny forint kilogikázható – így indokolt a jegybank szigorítása. Utána egy szavunk sem lehet.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Nem a kormányt vagy a Pénzügyminisztériumot, hanem a piaci elemzőket hatja át a kincstári optimizmus.

8 | FIGYELŐ 2021/24

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 06. 15. 17:28

| SZÁMLÁLÓ |

TÖBBFRONTOS ÉLÉNKÍTÉS

/JQJSY÷X RNSNR¥QG­W JRJQ­XWJ X_¥_FQ­PTX LF_IFX¥LN Sº[JPJI­X JXJY­S F L^JWRJPJY SJ[JQ÷P X_JR­Q^N Oº[JIJQJRFI·O¥SFP [NXX_FY­W±Y­X­WJ ­X F YJQOJX KTLQFQPT_YFYTYYX¥L ¾OG·QN JQ­W­X­WJ NX P­X_ÀQ F PTWR¥S^ F PTWTSF[±WZX O¥W[¥S^ ZY¥SN ¾OWFNSI±Y¥X OJL^­GJS & ;, LF_IFX¥LN HX¾HXPTSKJWJSHN¥O¥S JQMFSL_TYY RNSNX_YJW JQSºPN GJOJQJSY­XJPG÷Q F_ NX PNIJWÀQY MTL^ X_JUYJRGJWNL RJLMTXX_FGG±YO¥P F MNYJQRTWFY·WNZRTY ­X OJQJSY÷X KTWW¥XTPWF X_¥R±YMFYSFP F_ JWWJ W¥X_TWZQ· W­LN·P & ,)5 &1&0:1 8&

& 0 ?5439. 0 198 ,;*9 8 8?*2 1>. / ;*)*1*2&) ' 1 '*+41>9 '*; 9*1*

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 5,4 4,2

3,8

2013

4,3

2,1

1,9 2012

4,6

4,3

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2424,5

2177,4

1919,1

2527,7

2717,8

2021*

–1,4

& Pº_UTSYN PºQYX­L[JY­XGJS YJW[J_JYY GJ[­YJQ

–5,1

2017

Forrás: MTI

& PºQYX­L[JY­XGJS X_JWJUQ÷ FIFY

2018

& 2.3.2 1' 7 8 & ,&7&39 19 ' 72.3.2:2 &1&0:1 8&

Ezer forint MINIMÁLBÉR GARANTÁLT BÉRMINIMUM

161 114 98

108 93

118 101

122 105

129 111

127

180 138

210

195

161

149

2019

2020

& 247&9 7.:2'&3 7 8?9 ;*;ö -.9*1 1142 3> &7 3>&

219 167

54%

39%

Lakosság

2020

Vállalatok

*A jogosult állomány arányában.

Forrás: MNB

Forrás: net.jogtar.hu

& YJQOJX RZSPFNI÷GJS KTLQFQPT_YFYTYYFPS¥Q

& +4,1&104?9&9499&0 8 & 2:30&3 10 1.*0 8? 2& *_JW K÷ +TLQFQPT_YFYTYYFP X_¥RF

Forrás: KSH, net.jogtar.hu

& 9*1/*8 2:30&.)ö'*3 &10&12&?499&0 -&;. '7:99 91&,0*7*8*9* Ezer forint

X_FP 2FL^FWTWX_¥L

2ZSPFS­QPÀQNJP X_¥RF

'ZIFUJXY

4575,2

0º_­U )ZS¥SY¾Q

X_FP &QKºQI

5JXY

3^ZLFY )ZS¥SY¾Q

205,9 +JGWZ¥WƓ¥UWNQNX Ɠ ­[JX S­UJXX­L PºW­GJS

)­Q &QKºQI

)­Q )ZS¥SY¾Q Forrás: KSH/MTI

Forrás: KSH

2021/24 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 06. 15. 17:28

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

DEÁK BÁLINT, A VILÁGGAZDASÁG FŐSZERKESZTŐJA, ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÉS SZABÓ LÁSZLÓ, A MEDIAWORKS VEZÉRIGAZGATÓJA

MAGYARORSZÁG ÚJRAINDUL

A gazdaság és a családok szempontjából egy tucatnyi nagy horderejű bejelentés hangzott el a VG gazdasági csúcskonferenciáján, amelyet az ország koronavírus-járvány utáni újraindításának a jegyében rendezett az üzleti napilap június 9-én.

ORBÁN VIKTOR. A MINISZTERELNÖK BEJELENTETTE, HOGY HA A GDPNÖVEKEDÉS IDEI MÉRTÉKE ELÉRI AZ 5,5 SZÁZALÉKOT, AKKOR A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐKNEK JÖVŐ ÉV ELEJÉN VISSZAADJÁK AZ ÁTLAGJÖVEDELEM UTÁN BEFIZETETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT

10 | FIGYELŐ 2021/24

F_10-11_VG-kepgaleria.indd 10

2021. 06. 15. 17:29

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS. SZAJLAI CSABA, A FIGYELŐ FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESE, BACSA GYÖRGY, A MOL-CSOPORT STRATÉGIAI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA, BENCSIK LÁSZLÓ, AZ OTP VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE ÉS ORBÁN GÁBOR, A RICHTER GEDEON NYRT. VEZÉRIGAZGATÓJA

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS. FLESCH TAMÁS, A MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGÉNEK AZ ELNÖKE, GIANNI ANNONI ÉTTEREM-TULAJDONOS ÉS SZÁRI ZSOLT, A BALATON ÉLŐVILÁGÁNAK MEGÓVÁSÁÉRT FELELŐS MINISZTERI BIZTOS

MATOLCSY GYÖRGY. A JEGYBANKELNÖK SZERINT AZ INFLÁCIÓ JELENTI AZ EGYIK LEGNAGYOBB KOCKÁZATOT, EZÉRT A MAGYAR NEMZETI BANK MÁR JÚNIUSBAN KAMATEMELÉST HAJTHAT VÉGRE. A KÖZPONTI BANK EGY ZÖLD OTTHONTEREMTÉSI PROGRAMOT IS INDÍT

GYÖRGY LÁSZLÓ. AZ INNOVÁCIÓS TÁRCA ÁLLAMTITKÁRA ELMONDTA, IDÉN 587 MILLIÁRD FORINT FORRÁS ÁLL RENDELKEZÉSRE VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSRE

FOTÓK: KALLUS GYÖRGY, MÓRICZ-SABJÁN SIMON

VARGA MIHÁLY. A PÉNZÜGYMINISZTER ELŐADÁSÁBAN KIEMELTE: JÓ OKUNK VAN FELTÉTELEZNI, HOGY FOLYTATÓDIK A GAZDASÁG HELYREÁLLÁSA A KÖVETKEZŐ NEGYEDÉVEKBEN, AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN PEDIG VISSZATÉRÜNK A 2019-ES SZINTHEZ

2021/24 FIGYELŐ | 11

F_10-11_VG-kepgaleria.indd 11

2021. 06. 15. 17:29

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

STRATÉGIA | A jövedelemadó-visszatérítésnek lehet a legnagyobb hatása a Világgazdaság konferenciáján bejelentett kormányzati intézkedések közül – vélik a Figyelőnek nyilatkozó elemzők. Úgy látják: a minimálbér emelése elkerülhetetlen Magyarországon, miközben az erősödő inflációs nyomás kérdésével itthon is foglalkozni kell.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÓRIÁSI LÖKÉS A GAZDASÁGNAK 12 | FIGYELŐ 2021/24

F_12-15_gazdasagi-csucs-elemzes.indd 12

2021. 06. 15. 17:37

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

Több nagy horderejű intézkedést is bejelentett a Világgazdaság újraindításról rendezett konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök, amelyek egy részéről rövidesen nemzeti konzultáció is indul. A kormányfő az átlagjövedelem adószintjéig az idén befizetett szja jövő év eleji visszatérítését ígérte minden gyermeket nevelő szülőnek abban az esetben, ha a 2021-es GDP-növekedés eléri az 5,5 százalékot. Az intézkedés szerepel majd az új nemzeti konzultáció kérdései között is. Ehhez bő egy százalékkal kellene jobban teljesítenie a gazdaságnak annál, mint amit a kormány a költségvetési törvényben prognosztizál, az ugyanis 4,3 százalékot tartalmaz erre az évre.

MAGASABB MINIMÁLBÉR ÉS ÚJ HITELPROGRAM

Fontos bejelentés volt a miniszterelnöktől az is, hogy a kabinet – egy vagy több lépésben – a minimálbér 200 ezer forintra emelését tűzte ki célul, elismerve, hogy ehhez érdemben szükséges tovább csökkenteni a vállalkozók adóterheit. Ezért a minimálbér növeléséről a kormány megállapodást készül kötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelynek elnöke, Parragh László egyetértett az emelés szükségességével. Kiderült továbbá, hogy a hitelmoratóriumot szeptemberig meghosszabbítják, ahogyan az is, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a jegybank NHP Hajrá! programjának a kivezetése után sem maradnak kedvezményes hitel nélkül. Elindul ugyanis a Széchenyi-kártya-újraindítási program, amelylyel továbbra is kedvező, fix 0–0,5 százalékos kamatozású, államilag támogatott kölcsönhöz juthatnak a kkv-k. Bár a Költségvetési Tanács a közelmúltban szorgalmazta, hogy a kormány jövőre igyekezzen a 3 százalékhoz jobban közelíteni a várható GDP-arányos államháztartási hiányt, Orbán Viktor a konferencián világossá tette: míg az idén 7,5, addig jövőre 5,9 százalékosra tervezi a kabinet az államháztartási deficitet. A kormányfő egyértelműsítette, hogy a 3 százalékos hiánycélt most nem látja elérhetőnek, mert az szerinte olyan megrázkódtatást jelentene a magyar reálgazdaságnak és a háztartásoknak, amelyet aligha bírnának ki. Megerősítette továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítésének a folytatását, célul tűzte ki, hogy kétszer annyi – összesen százezer – munkahely jöjjön létre, mint amennyit a járvány tönkretett, és elutasította a G7-ek által javasolt globális vállalati adót. Azt is jelezte: a kormány megállapodást készül kötni az agrárkamarával arról, hogy a következő hét évben háromszor vagy négyszer anynyi támogatást kapjon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint a megelőző hét esztendőben. A meghívottak a fiskális és a monetáris politika alakulásáról Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök előadásából tájékozódhattak. Mindketten gyors felpattanásra számítanak a magyar gazdaságban. Azon a véleményen vannak, hogy Magyarország ez év második felében – Matolcsy szerint már a harmadik negyedévben – elérheti a válság előtti GDP-szintet. Varga Mihály hangsúlyozta: a hazai gazdaság ellenálló képessége megerősödött az elmúlt tíz esztendőben, emiatt gyorsabb a helyreállása az EU országaihoz mérten. A Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig arról be-

szélt, hogy az infláció jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, ezért az MNB már júniusban kamatemelést hajthat végre.

HÉT SZÁZALÉK FELETTI BŐVÜLÉS IS JÖHET

A miniszterelnök által bejelentett intézkedések közül a legnagyobb visszhangot a gyermeket nevelő szülők részére történő jövedelemadó-visszatérítés ígérete váltotta ki – mondta a Figyelőnek Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője. Úgy vélte: a lépés pénzügyi hatása elérheti az 550-580 milliárd forintot. A tervezett lépés óriási lökést ad majd a gazdaságnak. A visszatérítendő összeg várhatóan megközelíti a jövő évi GDP egy százalékát, így érdemi gazdaságélénkítő intézkedésnek tekinthető, jelentősen befolyásolva a jövőre várható reálbér-dinamikát is. A szakember arra számít, hogy a járvány

A gazdaság újranyitása már önmagában jelentős lökést ad az eddig korlátozások által sújtott ágazatoknak. után oldódik a háztartások óvatossága, így nagyobbrészt felhasználják az adó-visszatérítést. Ennek is több célja lehet, mint például az elhalasztott vásárlások megvalósítása, a nagyobb értékű áruk beszerzése, az utazási és szabadidős tevékenységek megtervezése vagy a lakásokat érintő szükséges beruházások végrehajtása. Figyelembe kell azonban venni a fogyasztás importvonzatát, valamint azt is, hogy külföldi utazásokra is költhet a magyar lakosság. Összességében mintegy félszázalékos hatással számol a GDP-re nézve az elemző. Suppan Gergely rámutatott: az adó-visszatérítés feltétele, hogy a gazdasági növekedés az idén elérje az 5,5 százalékot. Az áthúzódó hatások azonban annyira erősek, hogy technikailag az 5 százalékos bővülés akkor is elérhető, ha ez év végéig stagnál a magyar gazdaság – az 5,5-es célkitűzés igen könnyen túlteljesíthető. A jelenlegi kilátások alapján szinte kizárt, hogy ne következzen be meredek felpattanás az esztendő hátralévő részében. A gazdaság újranyitása már önmagában jelentős lökést ad az eddig korlátozások által sújtott ágazatoknak, amit az elhalasztott fogyasztás pótlása és a kényszermegtakarítások megmozdulása is támogat. A szakember szerint a hazai gyarapodást mindemellett segítik az igen jelentős mértékű működőtőke-beáramlás hatására 2021/24 FIGYELŐ | 13

F_12-15_gazdasagi-csucs-elemzes.indd 13

2021. 06. 15. 17:37

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

növekvő ipari kapacitások, az otthonteremtési és -felújítási támogatások pozitív hatásai az építőiparra, az állami beruházások felfutása és az új uniós ciklus mellett az EU-s helyreállítási alap forrásai is. Mindezeknek köszönhetően bőven 7 százalék feletti, akár 7,7 százalékot elérő GDP-növekedést várnak a pénzintézet elemzői jövőre.

RENDHAGYÓ ESZKÖZÖK

BEVETIK A FISKÁLIS ÉLÉNKÍTÉST IS

Az kevésbé számít újdonságnak, hogy a kabinet a gazdaság élénkítése érdekében nem riad vissza a nagyobb költségvetési hiánytól, azaz a fiskális élénkítéstől, hiszen a 2010-es választásokat követően a pénzügyi válságból való kilábalás megsegítésére is gazdaságpolitikai élénkítéssel szerettek volna reagálni, de akkor Magyarország gazdaságpolitikai hitelessége a mélyben tanyázott, másrészt az EU a szigorú fiskális politika híve volt. Most viszont zöld lámpát adott az európai országok ilyen projektjeinek, amit a magyar kormány egyből ki kíván használni.

Míg korábban az országon kívülről érkezett a kritika a túl laza fiskális politika miatt, addig most házon belülről jöttek ellenvélemények. Ráadásul a Költségvetési Tanács már kifogásolta, hogy a büdzsétervben szereplő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycél túl magas – ehhez képest a kormány a tervekhez képest várható nagyobb növekedésből beérkező többletbevételt is el kívánja költeni, ami nemhogy szigorítást, de még további lazítást eredményez. Az mindenképpen pozitív, hogy a pénzosztást a gazdaság teljesítményéhez kötik, hiszen a koronavírus-járvány továbbra is bizonytalanságokat hordoz magában, ugyanakkor a 4,3 százalékhoz viszonyítva az 5,5-es éves bővülési dinamika előreláthatólag még nem fedezné azt a bevételi többletet, amely teljes mértékben megalapozná az szja-visszafizetés fedezetét, így indokolt lehetne az óvatosság. Az adó-visszatérítés szerkezete ugyanakkor illeszkedik a kabinet eddigi gazdaságpolitikai koncepciójába. A gyermekes családokat segítik és az egykulcsos adózás szellemében teszik, hiszen minden gyermeket nevelő dolgozó a jövedelmétől függetlenül az átlagbérig visszakaphatja a befizetett adóját, viszont az egyszeri nagy összegű transzfer keresleti sokkot okozhat a gazdaságnak.

TOVÁBBGYŰRŰZŐ HATÁS

Török Zoltán a tervezett kétszázezer forintos minimálbérrel kapcsolatban kifejtette: 2017-től kezdődően gyors minimálbér-emelési program indult Magyarországon, azonban a bérviszonyok a környező országokban is jellemzően sokat javultak. Az eltelt években nem sikerült a régiós versenytársaknál nagyobb mértékben javítani a hazai munkavállalók jövedelmi helyzetén. A szakember szerint a minimálbér további emelése nem kerülhető el Magyarországon. A korábban bevált módszer – vagyis a minimálbér-javulással párhuzamosan a vállalati adóterhek csökkentése – mellett a növelés nem fog elviselhetetlen terhet jelenteni a munkáltatóknak. Mindazonáltal egy előremutató gazdaságpolitikai

FOTÓ: GETTY IMAGES

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője kifejtette: az MNB közeljövőben kivezetendő NHP Hajrá! programját bizonyos mértékben helyettesítik majd az állami támogatású újraindulási hitelprogramok a KAVOSZ gondozásában, valamint a gyereket nevelő szülők számára történő adó-visszatérítés. Az intézkedések politikai vetülete mellett érdemes megvizsgálni, vajon mennyire hatékonyan szolgálják ezek a lépések a gazdaság helyreállását. Ehhez segítségül szolgálhat a kormányzati kiadások multiplikátorhatásának az elemzése, vagyis az, hogy az adott típusú kiadás mekkora növekedési többletet hozhat a gazdaságban. Minél nagyobb a multiplikátorhatás, annál hatékonyabb válságkezelés valósulhat meg. Ennek megítélésében a közgazdászszakma természetesen megosztott, de abban egyetértenek, hogy azoknak a kormányzati kiadásoknak, amelyek a foglalkoztatást támogatják, amelyeket azok címzettjei gyorsan fogyasztásra vagy beruházások megvalósítására fordítanak, továbbá amelyekről tudható, hogy átmeneti jellegűek, jellemzően viszonylag magas a multiplikátoruk. Török Zoltán számára úgy tűnik, hogy az újonnan bejelentett intézkedések megfelelnek a fenti kritériumoknak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kormányok a koronavírus okozta válságot új gazdaságpolitikai eszközök, irányok bevezetésére használták fel a fejlett gazdaságokban. A növekvő munkanélküliség miatti kereslet-visszaesést és a családok jövedelmi helyzetének drasztikus romlását Washington direkt jövedelemtranszferrel próbálta ellensúlyozni, míg Európában a vállalatoknak biztosított támogatásokon keresztül igyekeztek fenntartani a magas foglalkoztatási rátát és biztosítani a jövedelmet a háztartásoknak. A gazdaságok új növekedési pályára állításánál ugyanakkor már a fenntarthatóbb fejlődés érdekében bevezetett támogatások kerültek előtérbe, ezért némi meglepetést jelent a magyar kormány részéről a 2022 elejére tervezett direkt jövedelemtranszfer.

14 | FIGYELŐ 2021/24

F_12-15_gazdasagi-csucs-elemzes.indd 14

2021. 06. 15. 17:37

| CÍMLAPON | GAZDASÁGI CSÚCS

kozások helyett bért fizetni, s ennek függvényében fontos hangsúlyozni a költségvetési hiány problémáját.

INFLÁCIÓS VESZÉLYEK

Szerte a nagyvilágban talán az egyik legfontosabb téma 2021-ben az infláció növekedése. keretrendszerben nem lehet elsődleges cél a hazai alacsony bérszínvonal tartós fenntartása. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának a vezetője a 200 ezer forintos minimálbér tervéről, a vállalkozásoknak ígért újabb adócsökkentésekről kifejtette: ez a minimálbér 20 százalékos emelését jelentené, ami két év alatt nem tűnik elérhetetlennek, hiszen ettől az évtől eltekintve a minimálbér és a garantált bérminimum növelése dinamikus volt az utóbbi esztendőkben. Amenynyiben egy év alatt történik az emelés, az már sok cégnek kihívást jelenthet. Fontos hangsúlyozni, hogy ne csak a minimálbért emeljék meg, hanem az ennél több munkavállalót érintő garantált bérminimumot is, és hogy az állami szférában szintén megtörténjenek a szükséges fizetésemelések – különösen lényeges lenne az oktatásban dolgozók keresetének érdemi javulása. A vállalatokat elsősorban abban kellene támogatni, hogy fejlesztésekkel, hatékonyságuk növelésével tudják kigazdálkodni a nagyobb minimálbért, az államnak ugyanis nem feladata a vállal-

Török Zoltán a jegybanki kamatemelési ciklus MNB-elnök által jelzett várható elindulása kapcsán is emlékeztetett arra, hogy az intézmény a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítását sürgeti, és a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány mihamarabbi célbavételét szeretné látni a kormány oldaláról. A tavalyi, GDP-arányosan 8 százalék feletti deficitet követően a kormány az idén 7,5, a jövő évet tekintve pedig hozzávetőleg 6 százalékos hiánnyal tervezi a büdzsét. Az elemző szerint az MNB kontra kormány vita hátterében a központi bank alacsony inflációs mandátumának – amely az árstabilitás megteremtéséről, valamint fenntartásáról szól – és a kormány céljainak, vagyis a gazdaság választások előtti sikeres újraindításának az ütközése áll. Jelezte: szerte a nagyvilágban talán az egyik legfontosabb és legnagyobb érdeklődést kiváltó téma 2021-ben az infláció növekedése. Az, hogy a Covid-válság okozta tavalyi mély recessziót követően a gazdasági helyreállás az árak alakulására is hatással lesz, senki számára nem volt kérdéses. Azonban két, egymástól nagyon eltérő vélekedés van azzal kapcsolatban, hogy ezt követően milyen inflációs pályára lehet számítani. Az egyik szerint az inflációs szint megemelkedése csak átmeneti, egyszeri hatásoknak tulajdonítható, és a későbbiekben (vagyis nagyjából egy év távlatában) az árdrágulás visszatér egy alacsonyabb – az inflációs célok közeli – tartományba. Egy másik csoport szerint azonban a pénzromlás szintje a későbbiekben is viszonylag magas marad, s nemhogy a Covid-válság alatt tapasztalt szuperalacsony infláció nem tér vissza, hanem az árdrágulás üteme jó eséllyel a kitűzött cél fölött maradhat még évekig. A pandémia hatására kialakult krízis kezelésének a sarokköve a nagy államháztartási hiány mellett megvalósított keresletélénkítés. Ebbe a sorba illeszkedik a hazai költségvetési politika is, ami mellett 2021–22-ben vissza fog térni a koronavírus-járvány előidézte válság előtti időszakra jellemző gazdasági környezet is: a gazdaság nagy növekedési üteme, a magas beruházási ráta, a gyors banki hitelnövekedés, az alacsony munkanélküliségi ráta és a viszonylag magas inflációs szint. Emiatt lesz kénytelen az MNB hamarosan kamatot emelni – jelezte Török Zoltán. Németh Dávid a pénzromlással kapcsolatban elmondta: az elmúlt évtizedet alacsony inflációs szint és alacsony kamatkörnyezet jellemezte. Az árdrágulás üteme viszont megugrott az elmúlt hónapokban, ami részben bázishatásokra vezethető vissza. Ugyanakkor a rendkívül bőkezű fiskális és monetáris politika, valamint a kereslet-kínálat elcsúszása tartós inflációs veszélyeket hordoz magában, ezért jogosan merül fel, hogy érdemes lenne elkezdeni a monetáris kondíciók normalizálását, amely részben a nem konvencionális eszközök fokozatos kivezetésében, valamint a kamatok emelésében testesülhet meg. Úgy véli, a legfrissebb gazdasági adatok azt mutatják, hogy már nincs szükség egy általánosan rendkívül laza gazdaságpolitikai környezetre, ezért az MNB irányváltása, azaz a fokozatos szigorítás indokolt. Várakozása szerint a Monetáris Tanács 45–60 bázisponttal emelheti meg az effektív rövid kamatok szintjét az év végéig, amely szint összességében továbbra is alacsony kamatkörnyezetet jelent a gazdaság számára. TÓTH BALÁZS–HELMECZI ZOLTÁN 2021/24 FIGYELŐ | 15

F_12-15_gazdasagi-csucs-elemzes.indd 15

2021. 06. 15. 17:37

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BÚCSÚ AZ NHP-TŐL: JÖN A SZÉCHENYI-KÁRTYA-PROGRAM NAGY MÁRTON | A július elsején induló Széchenyi-kártya-újraindítási program segítségével fenntartható lesz a magyarországi nagy hiteldinamika – jelentette ki lapunknak adott interjújában a miniszterelnök főtanácsadója, kitérvén arra is: a jegybanki Növekedési hitelprogram jól betöltötte a szerepét.

A Világgazdaság múlt heti konferenciáján hangzott el, hogy kifutó stádiumba jutott a jegybank Növekedési hitelprogramja. Ennek apropóján milyen mérleget tud vonni? – A Magyar Nemzeti Bank először 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési hitelprogramot (NHP), azzal a céllal, hogy kezelje a vállalati szektorban jelentkező hitelpiaci zavarokat. Különböző szakaszai voltak ennek a nagyszabású projektnek. Az első három etapot, valamint az NHP Fix konstrukciót követően a koronavírus-válság miatt 2020 áprilisában az MNB elindította az NHP Hajrá!-t, melynek keretében ez év június elejéig több mint 38 ezer cég 2600 milliárd forint értékben kötött szerződést. Ezek 33 százaléka beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig hitelkiváltás volt. Pozitívumként lehet elkönyvelni a futamidők alakulását is: tudniillik a beruházási hiteleknél 9,9, a forgóeszközhiteleknél pedig 2,5 év az átlagos futamidő. – Elérték a hitelek a „bekalibrált” célcsoportot? – Az NHP igazi funkciója, hogy a vállalatok finanszírozásában kulcsszerepet töltsön be. Ezt mutatja, hogy 2020 utolsó negyedévében a teljes céges hitelkibocsátás csaknem 58 százalékát, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott hitelek nagyjából 90 százalékát már az NHP Hajrá!-hitelek adták. A fentiek alapján elmondható, hogy az NHP idáig jól betöltötte a szerepét, most viszont már a kivezetésére kell felkészülni. – Konkrétan milyen „pénzügyi állomásnál” száll ki az NHP a cégek finanszírozásából? – Az NHP Hajrá! a háromezer milliárd forintos keretösszeg elérésekor, a jelenlegi formájában ér véget. A program kihasználtsága megközelíti a 90 százalékot, a keretösszegből fennmaradó 10 százaléknyi forrást a jegybank szétosztja a bankok között. – Mikor?

– Valószínűsíthető, hogy az utolsó 300 milliárd forintot rendkívül gyorsan, akár már augusztus elejéig felhasználhatják. – Az NHP-hitelek gyors kivezetésével a kkv-k finanszírozási lehetőségei szűkülnek. Kik fogják így a hazai vállalatokat olcsó hitelekkel „ellátni”? – Kétségtelen, hogy egy átlagos kkv ma a hazai pénzpiacról 2,5 százalék helyett öt évre 6-7, tíz évre pedig 7-8 százalékos kamattal tudna hitelt felvenni. Ez elméletileg a kamatkondíciók jelentős szigorítását jelenti. Ráadásul a kamatnövekedés mellett az elérhető futamidő is – a kedvező feltételekkel nyújtott refinanszírozás hiányában – érdemben csökkenne. Továbbá a fix hitelek arányának a visszaesésével és a változó hitelek arányának a növekedésével is számolnunk kellene. Nem beszélve arról, hogy a kkv-szektor hitelezési feltételeinek a romlása a gazdaság újraindításának időszakában kockázatot jelenthet, amit mindenképpen érdemes kezelni. – Akkor? – Az NHP kivezetése miatti kockázatok kezelésére megfelelő eszköz a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi-kártyaújraindítási program, amelynek a hiteltermékei 2021. július 1-jén indulnak. A részletekről annyit, hogy a vállalatok számára 100 millió forintig, kétéves futamidővel, legfeljebb 0,1 százalékos fix kamattal elérhető lesz folyószámlahitel, likviditási hitel 250 millió forintig, hároméves futamidővel, legfeljebb 0,2 százalékos fix kamattal, valamint beruházási hitel 1 milliárd forintig, tízéves futamidővel, legfeljebb 0,5 százalékos fix kamattal. – Elegendő pénzügyi támasza lesz ez? – A szóban forgó hiteltermékeket ezenfelül lízingkonstrukció, az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhitel, valamint turisztikai kártya is gazdagítja. Az új konstrukciókhoz a kormány jelentős kamattámogatást nyújt annak érdekében, hogy a gazdaság újraindításának időszakában a Széchenyi-hitel-kamatok 0,5 százaléknál alacsonyabbak legyenek.

– A hitelpiac a koronavírus-járvány ellenére kiemelkedően teljesített tavaly, a vállalati és a lakossági hiteldinamika alapján egyaránt az uniós élmezőnybe került Magyarország. A Széchenyi-kártya-hitelek is tudják biztosítani ezt a lendületet? – A kimutatások szerint a céges hitelállomány 9,4 százalékos ütemben bővült 2020-ban, a kkv-hitelek esetében azonban jóval nagyobb, 13,2 százalékos dinamikát láthattunk. Nem pusztán uniós, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a magyar hiteldinamika. A mi várakozásaink szerint a Széchenyikártya-újraindítási program hiteltermékei hozzájárulhatnak a lendület fenntartásához, vagyis biztosíthatják a kkv-szektor megfelelő forrásellátottságát. Különösen fontos, hogy a hosszú lejáratú, fix beruházási hitelek piacán is elkerülhető lesz a lehetőségek beszűkülése, a nagy finanszírozási igényű, beruházni akaró vállalatok kis költségű, fix kamatozású forrásokhoz juthatnak. – Ugyancsak a Világgazdaság konferenciáján hangzott el, hogy 5,5 százalékos növekedés mellett lesz opciója a szjavisszatérítésnek. Közben a pénzpiaci szereplők ennél is nagyobb GDP-bővüléssel kalkulálnak. Hogy jön ki a matek? – A Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos GDP-gyarapodással kalkulálta az idei költségvetést. Minden egy százalékponttal nagyobb növekedés 250 milliárd forintos mozgásteret nyit a büdzsében, vagyis 5,5 százalékos gazdasági gyarapodás felett lesz fedezet az intézkedésre. Magyarország a sikeres egészségügyi védekezés következtében másfél-két hónappal hamarabb nyit, pontosabban nyitott, mint az EU-s átlag. Ez pedig egy százalékponttal nagyobb növekedési többletet jelent hazánknak. Mivel a második negyedévben már jóval 10 százalék feletti lehet a bruttó hazai termék bővülése, ezért mondható az, hogy a nyárra, a harmadik negyedévre visszatérhet az ország a 2019. év végi teljesítményhez. SZAJLAI CSABA

16 | FIGYELŐ 2021/24

F_16-17_NagyMarton_interju.indd 16

2021. 06. 15. 17:40

FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

2021/24 FIGYELŐ | 17

F_16-17_NagyMarton_interju.indd 17

2021. 06. 15. 17:40

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„A célunk a fizetőképesség helyreállítása. Vannak ugyanis családok, amelyek a saját hibájukon kívül anyagilag ellehetetlenült helyzetbe kerültek: akarnak, de nem tudnak törleszteni. A magáncsőd intézményével az állam az ő segítségükre siet, de nem azért, hogy elengedje az adósságukat, hanem azért, hogy rendeződjön a fizetőképességük. Vagyis a kölcsön visszafizetésére vonatkozó alapelvnek érvényesülnie kell, de a jogszabály egy emberséges megoldást igyekszik kínálni” – magyarázta a magánszemélyek adósságrendezésének a lényegét a Figyelőnek a témagazda, a KDNP-s Harrach Péter. A kereszténydemokraták parlamenti frakciója kezdeményezte 2015-ben a családoknak az adósságcsapdából való kikerülését célzó jogintézményt, és most is a kisebbik kormánypárt két képviselője – Harrach Péter mellett Nacsa Lőrinc – volt az előterjesztője a szabályváltoztatásnak.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A magáncsődvédelemnek a lényege az adós és a hitelező érdekeinek a méltányos

EGYSZERŰSÖDŐ CSŐDVÉDELEM

összehangolása, tulajdonképpen egy állami felügyelet melletti adósságrendezés. Az eljárást a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál vagy a főhitelezőnél az kezdeményezheti, akinek a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég a felhalmozott tartozásának a törlesztésére. A kulcs azonban az együttműködésben rejlik, hiszen a hátralékot felhalmozó családnak kooperálnia szükséges a kölcsönt nyújtó pénzintézettel, ráadásul évekig tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. „Aki képes áldozatot hozni és egy másfajta életformát élni azért, hogy ne veszítse el a jelzáloggal sújtott otthonát, az igénybe veheti a magáncsőd intézményét” – fogalmazott Harrach Péter.

KÖNNYEBB FELTÉTELEK

A 2015-ben elfogadott adósságrendezési törvény szerint eddig az kezdeményezhetett magáncsődvédelmet, akinek

a tartozásállománya elérte a vagyona száz százalékának az értékét, de nem haladta meg annak dupláját. A jogalkalmazás folyamán azonban sokan jelezték, hogy ezek a kondíciók nem teszik lehetővé számukra a belépést. Ezért a mostani módosítással a tartozásnak a vagyonhoz viszonyított minimális aránya százról nyolcvan százalékra csökken. „Ezzel az ellehetetlenült családok egy újabb részét képes helyzetbe hozni a törvény” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata előterjesztő. Nyilatkozatában többször – lásd fentebb is – felhívta a figyelmet arra, hogy a csődvédelemhez – ezen keresztül az otthonnak a megmentéséhez – hozzátartozik egy életforma-változtatás is, amely alól a jogszabály sem tud felmentést adni. Példaként említette, hogy szükség lehet egy drágább autó olcsóbbra cserélésére, vagy ha van az illető tulajdonában egy másik ingatlan is, akkor annak az eladására. Az életmódváltásba természetesen besegít az állam

FOTÓK: GETTY IMAGES

ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS Könnyebbé válik júliustól a belépés a magáncsőd intézményébe, amely azoknak kínál segítséget, akik nem tudják törleszteni a hitelüket. A kormánypárti törvényjavaslat – amelyről várhatóan lapzártánkkor dönt az Országgyűlés – a folyamat egyszerűsítéséről szól, és enyhít az eljárás ideje alatti szabályokon is, csökkentve például a minimális törlesztőrészlet mértékét. Bár a csődvédelem megkövetel egy életformaváltást, a mostani módosítás több, anyagilag ellehetetlenült helyzetbe került családnak jelentheti otthona megmentését.

18 | FIGYELŐ 2021/24

F_18-19-Csodvedelem.indd 18

2021. 06. 14. 17:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

a Családi Csődvédelmi Szolgálat közreműködésével, de most újabb támogatást jelenthet az, hogy átértékelték e szerényebb életvitelnek a fedezetét. Így a jövőben több jut az eladósodott családnak a mindennapi kiadásaira és így egy méltóbb életre: az adósnál maradó jövedelemhányad mintegy tizenötezer forinttal növekedik a közös háztartásban élők után, személyenként. Csökken a minimális törlesztőrészlet mértéke is, mintegy tíz százalékkal. Ennek a kiszámítása elsőre kissé bonyolultnak tűnik, de röviden úgy foglalható ösz-

sze, hogy eddig ez az összeg a jelzáloggal sújtott ingatlan hitelfelvételkori forgalmi értéke 7,8 százalékának az egytizenketted része volt. A 7,8-et most leszállították 7 százalékra. Némi segítséget jelenthet a bajba került famíliáknak az is, hogy a belépéskor a főhitelező részére fizetendő költségátalányt 30 ezer forintról

20 ezerre mérsékelik. Az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, hogy ezentúl az adós helyett a pénzintézetnek kell – mégpedig díjtalanul – összesítenie a tartozásokat. A csődvédelmi szolgálat munkatársainak a jelzései nyomán elhagyják a törvényből a kötelező környezettanulmány-készítést is – mind a bírósági, mind pedig az azon kívüli eljárásban –, a szakemberek ugyanis ezt feleslegesnek találták.

Harrach Péter emlékeztetett arra, hogy ha egy adós a magáncsődeljárás folyamán öt évig rendesen, a megállapodás-

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy annak idején, a jogszabály elfogadásakor mind a törvényhozói, mind pedig a pénzintézeti oldalról több résztvevőre számítottak a csődvédelemben. Kétségtelennek nevezte ugyanakkor, hogy a törvény hatálybalépése óta jelentősen csökkent a törleszteni nem tudók száma. Mióta a parlament megszavazta a természetes személyek adósságrendezéséről szóló rendelkezéseket, több mint 2100

ban foglaltaknak megfelelően fizet, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy elengedi a még fennálló tartozás összegét. Emellett a családi csődvédelembe való belépés együtt jár a már megkezdett végrehajtás felfüggesztésével is, ami azt jelenti, hogy fedél marad a család feje felett – emelte ki.

eljárást kezdeményeztek. „Ám ahhoz, hogy valós képet kapjunk, ezt a számot természetesen meg kell szorozni hárommal, hiszen a családi csődvédelem nemcsak az adóst és az adóstársat, hanem a közeli hozzátartozókat is védi” – mondta lapunknak a KDNP politikusa. HELMECZI ZOLTÁN

ÖTÉVES PERIÓDUS

2021/24 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Csodvedelem.indd 19

2021. 06. 14. 17:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELSŐK VAGYUNK AZ ALACSONY ENERGIAÁRBAN

KITEKINTŐ | Miközben a rezsidíjak emelkednek a világpiacon, addig a magyar fogyasztói árak a legalacsonyabbak az unióban – derül ki a legfrissebb adatokból. Ez a rezsicsökkentés politikájának és a magyar árszabályozásnak köszönhető.

A LEGALACSONYABB ÁRSZINT

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az idei április sokkal hidegebb volt, mint a múlt év azonos időszaka, ahhoz képest 26 százalékkal volt nagyobb a hazai földgázfogyasztás. A hivatal a múlt héten közölte: 2019 szeptembere óta Budapesten a legalacsonyabb a lakossági földgáz átlagára a vizsgált európai fővárosok közül. A MEKH májusi, nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi összevetése ezen települések villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A szolgáltatók és a szabályozó hatóságok adatai alapján kiszámított végfelhasználói ellenértékek szerint a magyar lakossági fogyasztók továbbra is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak. Májusban a villamos energia lakossági átlagára Budapesten 10,40 eurócent volt kilowattóránként, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legkisebb összeg (Belg-

rádban kevesebbe kerül, mint nálunk), míg az uniós fővárosok között ez a legolcsóbbnak számít. Ami azt jelenti, hogy egy budapesti háztartásnak harmadannyiba kerül az egységnyi áram, mint egy berlininek vagy egy koppenhágainak, s feleannyiba, mint egy bécsinek. De a földgáz lakossági árának az alakulása is nagyon kedvező. A tendencia 2019 szeptembere óta töretlen, azaz az elmúlt húsz hónapban folyamatosan a magyar fővárosban volt a legbarátibb az ellenérték. Ez ma nálunk 2,81 eurócent kilowattóránként, míg Stockholmban 23,46, Amszterdamban 10,59, Bécsben 7,66, Prágában 6,03, Pozsonyban 4,45.

REZSICSÖKKENTÉS

A magyar adatok vizsgálata azért is fontos, mert tíz évvel ezelőtt – nem kis társadalmi feszültséget okozva – hazánk még az egyik legdrágább európai országnak számított a lakossági energiadíjak terén. 2010-et megelőzően az öreg kontinensen a magyarországi energiaárak voltak a legmagasabbak a háztartások fizetőképességéhez képest. Az Orbán-kormány nem sokkal hatalomra kerülése után, 2010 júliusa és decembere között befagyasztotta a rezsiköltségeket. 2013-tól három lépésben 25 százalékkal csökkentették az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát, a rezsicsökkentési program révén egyenletesen mérséklődtek a díjak. Fontos adat, hogy négy év alatt, 2012–16-ban 48 százalékkal esett vissza a lakossági rezsitartozások összege. A magyar energiapiaci beavatkozások azért is különlegesek, mert egy addigra liberalizált tarifaszerkezetről állt viszsza az ország a szabályozott hatósági árakra. PT

FOTÓ: GETTY IMAGES

A 2008-as pénzügyi válság rengette meg úgy az energiaárak piacát, mint most a koronavírus-járvány. Az elmúlt hetekben globálisan tovább emelkedtek az árak, pedig a tapasztalatok szerint ezen a téren a június hagyományosan kedvező hónap. Tavaly december óta jelentős, harmincszázalékos drágulás következett be a nemzetközi gázpiacokon. A hideg tél és a hűvös tavaszi időjárás miatt megnőtt a földgázfogyasztás, ez is befolyásolta az árak alakulását. Azonban a magyar lakossági fogyasztók semmit sem éreztek meg ebből.

20 | FIGYELŐ 2021/24

F_20-21-rezsi+Folyoszennyezes.indd 20

2021. 06. 14. 17:22

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A FELSŐ-TISZA-VIDÉKEN MÁR NEM A SZEMÉT AZ ÚR

KÖRNYEZETVÉDELEM | Évek óta rendszeres a külföldi eredetű kommunálishulladékszennyezés a Tiszán és időről időre a Szamoson is. A hazai vízügy speciális munkagéplánca azonban ma már közvetlenül a vízről képes elvégezni a folyók megtisztítását.

Percenként 100-120 műanyag palackot sodort az áradó Szamos május végén, amikor néhány nap alatt összesen 257 köbméter szemetet kellett kiszedni a folyóból a vízügy hulladékmentesítő gépláncának a segítségével. A Szamos a romániai vízgyűjtőről hozta magával a szennyezést. Ugyanez a gond rendszerint a Tiszán is: az országhatár túlsó oldalán lévő vízgyűjtőn a lakosság szabálytalanul a hullámtéren rakja le a háztartási szemetet. A felhalmozódó hulladékot pedig a kialakuló árvizek magukkal ragadják és hazánkba sodorják – tudtuk meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF). Lapunk érdeklődésére azt közölték, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) 2004-től tapasztal gyakorta szenynyezést a két folyón, és az állandó apparátusával, közfoglalkoztatottakkal, valamint civilekkel együttműködve minden áradás után gyűjtötte a szemetet. 2019-ig ugyanakkor nem voltak hatékony eszközei a határhoz közeli beavatkozásra.

szedésére, valamint kialakítottak Vásárosnaményban egy tároló- és karbantartó bázist – sorolta a fejlesztéseket az OVF.

BEVETÉS

A munkagépláncot immár hétszer vetette be a vízügy. A Fetivizig szakemberei nagyobb csapadék esetén előrejelzést készítenek a várható vízállásról és a hulladék levonulásáról. Ez alapján a legalkalmasabb kárelhárítási helyen hajókból részleges mederzárat építenek ki. E

ségtől függően ártalmatlanítják vagy újrahasznosítják. Utóbbi feladatban a vízügy civilekkel, elsősorban a PET Kupa önkénteseivel működik együtt. A PET Kupát is azért alapították, hogy megpróbálják útját állni a Tiszán rendszeressé vált „műanyagzajlásnak”. Mint magukról mondják, a közösségük kemény magját nem tántorítja el a folyónak és árterének a megtisztításától sem a szúnyoginvázió, sem a sokszor embermagasságú csalán, de még egy vihar sem.

FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

MILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

Egy 2018 végi kormányhatározat azonban 1,3 milliárd forintot biztosított az infrastruktúra fejlesztésére. A beruházással az igazgatóság alkalmassá vált arra, hogy a vízről végezze el a hulladékmentesítést. Vízminőség-védelmi kamerákat telepítettek – megtámogatva ezt egy úgynevezett hulladékfigyelő szoftverrel –, kárelhárítási helyeket építettek ki három tiszai és egy szamosi szakaszon, továbbá felújították, átépítették a vízügyi igazgatóságnak a munkába bevonható, már meglévő hajóit. Emellett beszereztek egy új hulladékleszedő járművet, gépeket és adaptereket vettek a szemét és az uszadék mozgatására, ki-

KOMMUNÁLIS ÉS EGYÉB HULLADÉKOT EMELNEK KI GÉPEKKEL A TISZÁBÓL VÁSÁROSNAMÉNYNÁL. SOK SZEMÉT ÉRKEZIK A KÜLFÖLDI VÍZGYŰJTŐKRŐL

zárlat, valamint a hajókon lévő munkagépek a partra terelik a szemetet és az uszadékot, ahol konténerekbe rakodják. A védekezés általában napokig tart, a munka pedig nappali és éjszakai műszakban egyaránt zajlik. A vízügyi főigazgatóság tájékoztatásából kiderült, hogy a folyókon uszadékfa, kommunális hulladék és PET-palack érkezik jelentős mennyiségben. A nagyobb fákat partra vontatják és helyben feldarabolják. A többi szemetet elszállítják, szétválogatják, majd fajtától és veszélyes-

A Fetivizig egyébként minden szenynyezés alkalmával jelez határvízi partnereinek, és a védekezés alatt folyamatosan tartja a kapcsolatot a külföldi vízügyi társszervekkel. Az OVF kiemelte: a kárelhárítás folyamán a szomszédos ország vízügyi szerve többször is írásos helyzetjelentéssel segíti a magyar fél munkáját. Azt is megjegyezték, hogy a határvízi partnerek a hegyvidéki szakaszokon a nagy vízsebesség miatt nem tudják eltávolítani a hulladékot. HZ 2021/24 FIGYELŐ | 21

F_20-21-rezsi+Folyoszennyezes.indd 21

2021. 06. 14. 17:22

| CÉGVILÁG |

ÁTALAKULÓBAN AZ IPAR

SZERSZÁMGYÁRTÁS | Bár a vakcinák hatására varázsütésre visszaépültek a termelő-gyártó cégek megrendelései, a nyersanyaghiány azért fékezheti a Covid-válság utáni szárnyalást Gaszt Attila, a GIA Form ügyvezetője és Szabó Gábor, a Georg Fischer régiós irányítója szerint. Sokak szerint az autóipar gyengélkedése már a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt egy újabb válság előszele volt. A következtetéseket levonva: csökkenhet a szektortól való függőség? Gaszt Attila: Valóban, már 2018-ban érezhető volt az autóipar iránytalansága, egyrészt a megemelt emissziós normák hatására, másrészt akkor még a levegőben lógott, hogy várhatók-e további robbanómotoros fejlesztések, vagy már egyértelműen az elektromos járművek térnyerése az irány. Azóta tudjuk: az utóbbi. De ami a tágabb képet illeti, a 2008–09-es krízist követő tíz évben folyamatos volt a felfutás, a világgazdaság túlpörgött, ezért már a pandémiától függetlenül egyértelművé vált, hogy elkerülhetetlen lesz némi lassulás. Relatíve kis, nyitott gazdaságként pusztán a belső keresletre alapozva mindettől Magyarország sem függetleníthette magát, hiszen a külső piacok gyengülése mellett a nagy exportteljesítmény sem tartható fenn. Az más kérdés, hogy ezúttal nem hitelválság, hanem világjárvány formájában jött a stoptábla. Szabó Gábor: A tavaly tavaszi jelentős visszaesés tényleg nem a semmiből jött, de például a szerszámgépgyártás válságállónak bizonyult, hiszen az ipari termelés aránylag hamar helyrebillent, sokkal inkább a szolgáltató szektorban vannak nagy kérdőjelek. Ezzel együtt a Georg Fischernél fontosnak tartjuk, hogy ágazat és cégméret szerint is kiegyensúlyozott legyen az ügyfélportfólió: bár továbbra is lényegesek a nagyvállalati partnerek, a megrendelések darabszámában és értékében is négyötödös túlsúlyban van a kkv-szektor. Minket egyébként azért érintenek csak köz-

vetve az autóipari anomáliák, mert nem szériagyártásra rendezkedtünk be, hanem többek között a nagyobb hozzáadott értékű belső dizájnelemekre, valamint a fényszórókra fókuszálunk, amelyekre meghajtástól függetlenül ugyanúgy szükség van. Ugyanakkor a megrendelői oldalon is azt látjuk, hogy azoknak áll a zászló, akiknél a teljes árbevétel legfeljebb ötöde függ egyetlen partnertől. Erre a gazdaság egészét tekintve is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani: nem feltétlenül jó, hogy mindenki autóipari beszállító akar lenni. – Könnyű belátni, hogy aki nem áll több lábon, az megütheti a bokáját. Sokan mégsem tartanak több vasat a tűzben. Miért? G. A.: A régi rossz beidegződéseket nehéz levetkőzni. Mindenesetre a diverzifikálást hasonlóan látjuk. Mi egyrészt öt szektornak szállítunk – autóipar, orvostechnika, elektronika, erőműtech-

GEORG FISCHER A több mint 200 éve alapított, a svájci tőzsdén jegyzett Georg Fischer (GF) szerszámgépüzletága, a GF Machining Solutions (GFMS) budapesti központjából a magyar mellett a román és a bolgár piacot is irányítják. Bár az önálló hazai képviseletet csak 2019 augusztusában nyitották meg, viszonteladói hálózata révén a Georg Fischer már több mint harminc esztendeje jelen van Magyarországon. A GFMS portfóliójába elsősorban a maró-, huzalos és tömbös szikraforgácsoló gépek, lézeres textúrázók és 3D-s fémnyomtatók tartoznak.

nika és minden más gyártás –, másrészt nálunk egyetlen ügyfélnek sem lehet 20 százalék feletti portfólióaránya, de az 5-10 százalékos hányadot tartjuk igazán egészségesnek. Ez már jelentős, de még kezelhető volumen. Érdemes mellé erőforrást állítani, a folyamatokat egyéni igények szerint alakítani. Ha ne adj’ isten egy ilyen partner kiesik, akkor azt megérzi a cég, de nem roppan bele. Legfeljebb az adott évben gyengébb lesz az árbevétel-arányos eredménye, ám hamar jön helyette más, aki betömi a lyukat. Erre a 2008–09-es krízis óta ökölszabályként tekintünk. Sz. G.: Az ipari szegmentáció valóban kardinális kérdés. Van például olyan szerszámgépgyártó, amely csak és kizárólag vezérműtengely előállítására rendezkedett be, így pedig az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem volt munkája. Olyan válság még nem volt, hogy mindenki azonnal elhasalt volna. Ahogy eddig mindig volt menekülő útvonal, úgy nagy valószínűséggel ezután is lesz. A Georg Fischer például az autóiparon kívül jelentős volumenben szállít gépeket energetikai, csomagolóanyag-, információs és kommunikációs technológiai, elektronikai, továbbá egészségügyi termékek gyártásához. – Aki olvasott a vészjósló sorok között, annak volt ideje felkészülni a dekonjunktúrára. Hogy nézett ki ez a gyakorlatban az elmúlt időszakban? G. A.: Ami a GIA Formot illeti, a marketingtevékenységünk megerősítésével elértük, hogy tavaly márciusban, amikor jött a Covid, 150 száza-

22 | FIGYELŐ 2021/24

F_22-24-Femipari-cegek.indd 22

2021. 06. 14. 17:23

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

SZABÓ GÁBOR ÉS GASZT ATTILA. KARDINÁLIS KÉRDÉS AZ IPARI SZEGMENTÁCIÓ

lékig túl voltak töltve a kapacitásaink. Mivel a gyártási minőség és a szállítási határidő terén sem kötünk kompromisszumot, túlóráztunk, s a hétvégi munkavégzés mellett alvállalkozókat is bevontunk. A műanyagfröccsöntés terén általában egy-két, a szerszámgyártásban pedig három-négy hónapos átfutási idők vannak. A dinamika 2020. május-júniusig ki is tartott, akkor jött egy kisebb megtorpanás. Tavaly nyáron aztán a gazdaság és vele együtt az autóipar újra beindult, de az optimizmus akkor még csak átmeneti volt. Szeptemberben ugyanis, ahogy megugrottak az esetszámok, mindenki behúzta a kéziféket, blokkolta a beruházásokat. Ez nagyban hozzájárult ah-

hoz, hogy tavaly több ajánlatot adtunk ki, mint korábban bármikor, de a megrendelések egy része nem realizálódott, nagy volt a bizonytalanság. Azonban november közepén, amikor bejelentették a vakcinafejlesztések biztató eredményeit, varázsütésre ismét sorra köttettek az új üzletek. Volt például olyan autóipari partner, amelynek alapesetben 100 ezer darab alkatrészre lenne szüksége, de rögtön 300 ezret rendelt. A lendület azóta is tart, és a szériagyártás mellett lábra kapott az egyedi alkatrészek projektalapú előállítása is. Most is jó fél évvel előre, november 15-ig le vannak kötve a kapacitásaink. Minél több olyan munkában vagyunk érdekel-

tek, ahol már a termeléshez szükséges szerszámot is mi tervezzük és gyártjuk le. Ebben a műszergyártás is hangsúlyos, különösen az orvostechnika területén. A piac lassan kezdi elhinni, hogy viszszatér a két számjegyű növekedés kora. Az egyedüli hátráltató tényező a nyersanyaghiány és az abból adódó árrobbanás. Ezt az acél- és a műanyagbeszerzésnél is a saját bőrünkön érezzük. Kínálatiból keresletivé vált a piac; azok a beszállítók, amelyek egymásnak adták a kilincset, most fél-háromnegyed éven belül nem ígérnek semmit. – A kkv-szektorra szűkítve a kört, mit látunk most? Sz. G.: Ha még nem is teljes gőzzel, de beindult a termelés, s vele együtt a

HIRDETÉS

Hirdesd meg kiadó ingatlanod INGYEN az Ingatlanbazáron!

Az in ingyenes hirdetésfeladáshoz használd az ibalberlet2021 kuponkódot. A 30 napos, fotós csomag ingyenes hirdetésfeladása 2021. augusztus 15-ig díjmentesen meghosszabbítható.

F_22-24-Femipari-cegek.indd 23

2021. 06. 14. 17:23

| CÉGVILÁG |

GIA FORM

beruházások, a fejlesztések is a kisebb termelő-gyártó iparvállalatok körében. Bár így is napi öt-tíz ajánlatot adunk, sokan a júliustól elérhető vissza nem térítendő európai uniós támogatásokkal számolva egyelőre kivárnak. Nyilván senkinek sem mindegy, hogy csak önerő vagy pályázati pénz is áll a gépbeszerzése mögött. Az üzleti modellünk éppen a berendezések értékesítésére jellemző ciklikusság miatt épül fel úgy, hogy ne csak kiegészítő tevékenység, hanem fontos, önálló láb legyen a szervizszolgáltatás, az alkatrészellátás, a kopó- és fogyóeszközök szállítása. Arra számítunk, hogy a folytatásban minden, ami zöldipari beruházás, még nagyobb reflektorfényt kap. Például az energetikai korszerűsítés nem csupán a versenyszférán, hanem a lakosságon is végigsöpör, gondoljunk csak a napelemrendszerek vagy a hőszivattyúk létesítésére elérhető támogatásokra. – Az ipari automatizálás ma már mindenütt jelen van. Nélküle egy lépést se tovább? G. A.: Aki hosszú távon tervez, az csak minőségi gépekkel előállított nívós termékekkel lehet sikeres. A technológiai fejlesztés egy állandó előremenekülés. Az ipar 4.0-s megoldások létjogosultságát senki sem kérdőjelezi meg, azzal a véleménnyel viszont nagyon is egyet tudok érteni, hogy ha va-

A Gaszt család története a szerszámkészítésben az 1960-as évekig nyúlik vissza. A mai cég elődjét 1988-ban, családi vállalkozásként indították el. A 70 fős, érdi központú társaság a szerszámgyártás, a műanyagfröccsöntés és a CNC-forgácsolás terén dolgozik. Havonta 55-60, évente pedig mintegy 100 megrendelőt szolgál ki. Az élelmiszeripari csomagolóanyagok és orvostechnikai eszközök előállításával a GIA Formnál igyekeznek bővíteni a termékek, egyúttal az iparágak palettáját. A társaság 2017-ben elnyerte Az év gyára címet.

laki egy rossz folyamatot digitalizál, annak a problémája még nem oldódik meg. Lesz egy digitalizált rossz folyamata, ahelyett, hogy előbb analóg módon tenne rendet. Sz. G.: Mivel a modernebb géppark iránti igény fennmarad, a fejlesztéseink abba az irányba mennek, hogy sztenderdizáljuk az összes berendezés vezérlését. Ezzel az a cél, hogy a portfóliónkba tartozó maró-, huzalos és tömbös szikraforgácsoló gépek esetében a felhasználó mindig ugyanazzal a felülettel találkozzon. Bár nagy reményeket fűzünk a szakoktatás átalakításához, mindent meg kell tennünk azért, hogy a kevésbé képzett munkaerő is boldoguljon. Érdekes ugyanakkor, hogy ha látszólag nincs elég kapacitás, sokan mi-

Sokan a júliustól elérhető uniós támogatásokkal számolva még kivárnak a gépvásárlással.

előbbi eszközbeszerzéssel orvosolják a problémát, holott a bekapcsolási időhöz képest a gép valós kihasználtsága mindössze 30-35 százalékos. Automatizálási megoldásokkal ez az arány 90 százalék fölé is tornászható. – A koronavírus-válság egyúttal a több ezer kilométeres ellátási láncok végét is jelentheti. Mennyiben profitálhat ebből a magyar piac? G. A.: Az elmúlt egy-másfél évben bőven megtapasztalhattuk, hogy nem kell kontinensnyi távolság, elég egyetlen országhatár is, ha nem hozzáférhető a hiányzó alkatrész. Nyilvánvaló, hogy ez a gazdaságpolitikának szintén fontos irány, ezért a kormány több befektetőbarát eszközt is bevet annak érdekében, hogy dinamizálja a külföldi tőkebeáramlást. Tárgyaltam olyan jó nevű német vállalattal, amely a jövőben szakítana Kínával, az otthoni gyártás költségeit viszont nem fizetné meg, ezért pár száz, legfeljebb ezer kilométeres körön belül az európai beszerzés bázisát építené fel. Ez egy trend, amelyre a globális konténerhiány és a legutóbbi sajnálatos eset a Szuezi-csatornánál csak ráerősített. Míg húsz-harminc éve nagy divat volt kiszervezni a Távol-Keletre a gyártást, most a többség szépen viszszahozza Európába. A fogadókészséghez azonban szakértelem, hozzáértés és gépi felszereltség is szükséges. Sz. G.: Szuez valóban sokaknak fájt, az elakadt hajó mögött nekünk is volt konténerünk, tele áruval. Szerencsére a partnerek többsége nem vitatta ezt a vis maior esetet. Ami Kínát illeti: a visszarendeződést ott senki sem fogja ölbe tett kézzel nézni. Biztos vagyok benne, hogy közelebb jönnek és sorra létesítenek majd európai telephelyeket. Érdemes lesz odafigyelni ezekre a beruházásokra. E folyamatokat tekintve végső soron mindig oda lyukadunk ki, hogy mekkora érték a belső piac ereje. Ott van például az Európa új Németországaként nevezett Lengyelország: megtermeli magának, ami kell, és exportra is jut bőven. GYÖNGYÖSI BALÁZS

24 | FIGYELŐ 2021/24

F_22-24-Femipari-cegek.indd 24

2021. 06. 14. 17:23

ÖSSZEKÖT MINKET A PIROS, A FEHÉR ÉS A ZÖLD

A Szerencsejáték Zrt. a nemzeti tizenegy, a magyar olimpiai és paralimpiai csapat stratégiai partnere.

TIPPMIXPRO.HU #összetartozunk

F_25_SZRT_Tippmix_hirdetes.indd 25 LD_SZRT_EURO2020_IMAGE_200x292_Hirdetes_0528.indd 1

#maradjonjáték

2021. 06. 14. 17:23 2021. 05. 31. 10:01:02

| CÉGVILÁG |

FEJLESZTÉSSEL ELŐRE

Az 1996-ban megnyílt négycsillagos Kolping Hotel nemcsak azzal hozott új színt a magyar szállodapiacra, hogy a tízhektáros ősparkkal rendelkező létesítmény kifejezetten a családok igényeihez igazította a szolgáltatásait, hanem azzal is, hogy a válságok időszakában is folyamatosan újabb beruházásokat valósítottak meg a Balaton délnyugati végéhez közeli településen. A tulajdonosi háttér is eltér az idehaza megszokottól: az Adolph Kolping által 1849ben, Németországban alapított, szociális feladatokat felvállaló, katolikus hátterű Kolping közösség amellett, hogy kiemelt szerepet tulajdonít a családoknak, Németországban és Ausztriában is gazdasági vállalkozásként üzemelteti szállodáit. A magyar hotel tulajdonosa egy 50-50 százalékban magyar, illetve német tulajdonban lévő, közhasznú tevékenységet végző alapítvány, amelynek éves díjat fizet a nyereségérdekelt, önfenntartó szálloda. Ez a gazdasági háttér és az igazgató által is vallott mértéktartó üzleti szemlélet a legnehezebb időkben is stabil gazdasági hátteret biztosított az alsópáhoki háznak. „Mivel ebben a kategóriában elsők voltunk a piacon, a vendégkör 90 százalékát még ma is a magyar családok alkotják. Ahhoz, hogy a forgalmunkat folyamatosan növelni tudjuk, a beruházások mellett a programok tekintetében is állandó megújulásra volt szükség. Idővel ugyanis megjelentek azok a szállodák, amelyek szintén családbarát hotelként aposztrofálták magukat. Amire én

azt mondtam a munkatársaimnak: nem bosszankodni kell, hanem időről időre újdonságokkal szükséges előrukkolni. Ennek az eredménye, hogy a 138 szobás, közel 500 férőhelyes komplexumban 2019-ben 74,86 százalékos kihasználtságot értünk el” – elemzett az igazgató. Persze – tette hozzá – ebben annak is nagy szerepe van, hogy a fővárostól távoli település és környékének a munkavállalói a szó szoros értelmében magukénak érzik a 2019-ben 2,3 milliárdos forgalmat elért, 154 főt alkalmazó létesítményt. Már csak azért is, mert a menedzsment a 2008-as globális gazdasági krízis idején és most, a Covidjárvány miatti leállások időszakában is mindent megtett a munkaerő megtartása érdekében.

BERUHÁZÁSOK

„Vezetőtársaimmal ma már annyira egyformán gondolkodunk, hogy ha lehunyjuk a szemünket és elképzeljük a jövőt, nagyjából ugyanazt a képet látjuk, amelyet aztán igyekszünk megvalósítani – vallja Baldauf Csaba. – Olyan hotelt teremtettünk, ahol minden a kellemes hangulatú, személyes – de nem bizalmaskodó – kiszolgálásról szól. Amikor a 2008-as válságban drasztikusan viszszaestek a szállodai foglalások, előttünk is két út állt: az előremenekülés vagy a túlélésre játszás. Amikor láttuk, hogy egyre több hotel kerül csődközeli hely-

zetbe, s a túlélés érdekében a legtöbb helyen romlik a szolgáltatás minősége és az épület állaga, mi eldöntöttük: nem szállunk be a minőségrontásba és a lefelé tartó árversenybe, mert azzal elveszítjük a hitelességünket.” A beruházások melletti legfontosabb érvük most is az, mint akkoriban: ezzel tudják megtartani a versenytársakkal szemben már meglévő különbséget, jelezni vendégeik felé a minőség iránti hosszú távú elkötelezettségüket. Ennek szellemében 2008-tól 2012-ig közel kétmilliárd forintot fordítottak a szálloda fejlesztésére, megújítva több apartmant, kibővítve az uszodát, létrehozva a gyógyászati részleget. Azóta pedig újabb beruházásokkal teljesen átépítették az éttermet, és tavaly – a koronavírus időszakában is folytatva a munkálatokat – a bejárati rész szintén teljesen új arculatot kapott. „Üzletpolitikánk lényege évtizedek óta változatlan: a fejlesztéseknél mindig az a cél, hogy egyharmadnyi pályázati pénz, egyharmadnyi saját erő és egyharmadnyi bankhitel biztosítsa az anyagi hátteret. Mivel így folyamatosan megtartottuk a likviditásunkat, a lejárat előtt úgy két évvel mindig visszafizettük eddig

FOTÓ: BOBO FUNPARK

KOLPING | A dunántúli régió legnagyobb fedett élményparkját nyitotta meg az idén 25 éves alsópáhoki Kolping Hotel, Magyarország első családbarát szállodája. Baldauf Csaba igazgató szerint a több mint kétmilliárd forintos létesítménnyel úgy tudnak újabb attrakciót nyújtani a családoknak, hogy közben egy másik szegmensben, a céges csapatépítés piacán is megvetik a lábukat.

26 | FIGYELŐ 2021/24

F_26-27-Kolping.indd 26

2021. 06. 14. 17:24

| CÉGVILÁG | BALDAUF CSABA, A KOLPING HOTEL IGAZGATÓJA. A LOKÁLIS ÉRTÉKEK ERŐSÍTÉSE NEM CSAK A TURISZTIKAI ATTRAKCIÓKBAN REJLIK

században nagyon sok olyan család volt a vendégünk, ahol időközben nagyok lettek a gyerekek, akik ma is szívesen jönnének hozzánk, de az élményelemeket kinőtték. Emellett arra is gondoltunk, hogy ha már egy komolyabb beruházásba kezdünk, azzal a megszokott keretek közül is érdemes kilépni. Így született meg a Bobo Fun Park, amellyel a saját vendégkörünkön kívül a közeli régiókban lakókat is megszólítjuk. Sőt biztosra veszem, hogy az élménycentrum különlegessége miatt még a messzibb hazai és külföldi tájakról is érkeznek majd hozzánk vendégek. De ami talán ennél is fontosabb: a korhatár nélküli felüdülést kínáló létesítménnyel már a csapatépítéssel egybekötött céges programoknak is otthont biztosítunk, ami egy egészen új piaci szegmensben is versenyképessé teszi a Kolpingot. Ez különösen a Covid utáni időszakban lehet nyerő, amikor a vállalatok belülről is megpróbálják újraépíteni magukat” – árulta el Baldauf Csaba.

JÓ HÍRNÉV lett 950 millió forintot a magyar állam biztosított pályázati forrásként.

a hiteleinket. A kedvező adósminősítésünk megőrzéséért pedig a mostani fizetési moratórium ellenére is rendszeresen törlesztünk. Ennek a konzervatív üzletpolitikának a hozománya az is, hogy a pandémia miatti tavaly tavaszi és a múlt ősztől egészen most májusig tartó kényszerű lezárások időszakában sem kerültünk veszélybe. Pedig akkor egyáltalán nem volt bevételünk. Mindebben azonban annak is szerepe van, hogy miközben a fejlesztésekre korábban felvett hitelállományunk 2020 tavaszára már a nullához közelített, azt láttuk: annyira olcsó volt a pénz, hogy már az önerős fejlesztésekhez is értelme volt a hitelfelvételnek” – részletezte a szakember. Így kért a hotel 600 millió forintnyi, 10 éves, alacsony kamatozású hitelt, miközben az önálló gazdasági vállalkozásként létrejött élményközpont, a Bobo Fun Park kapcsán (amelyben a szálloda a Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvánnyal együtt tulajdonos) is komolyabb kölcsönt vettek fel. A létesítmény több mint kétmilliárdos beruházási költségéből emel-

ÚJRANYITÁS

„Ennek köszönhető, hogy végig rendelkezésünkre állt az a készpénzállomány, amely a legnehezebb, bevétel nélküli időszakban is biztosította a tűzoltáshoz szükséges forrásokat. A májusi újranyitás előtti két-három hónap ezért nem elsősorban anyagilag jelentett szinte elviselhetetlen terhet, hanem lelkileg, mert egyre nehezebb volt fenntartani a kollégák motiváltságát” – ecsetelte az igazgató. Június közepétől pedig már egy újabb attrakció, a 3000 négyzetméteres, 3 emelet magasságban 30 aktív attrakciót felvonultató Bobo Fun Park – mint a térség legújabb adrenalinarénája – is fogadja a vendégeket. „Már több esztendeje megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy kifejezetten szükség lenne egy olyan, egész évben nyitva tartó, az időjárástól független, nagyobb attrakcióra, amely a szálloda korábbi aktivitásain is messze túlmutat. Már csak azért is, mert az elmúlt negyed év-

Az igazgató évekig volt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) balatoni régiójának a vezetője, azóta pedig a szervezet alelnöke. Továbbra is az összefogás szükségességét hangsúlyozza, mondván: a Balaton környéki, termálrégiónak is nevezett térségben létrejött attrakciók együtt lényegesen több vendéget tudnak a környékre vonzani, mint ha mindenki egymaga próbálkozna. „Mindig azt vallottam, hogy először természetesen kinek-kinek a saját termékét kell fejlesztenie és promotálnia, de ha megvan az egészséges szemlélet, akkor a minőségi verseny a többieket is jobb teljesítményre készteti. A végén pedig együtt profitálhatunk abból, ha az egyes szolgáltatók jó hírneve összeadódik és a nagyvilágba is eljut. A lokális értékek erősítését azonban nem csak a turisztikai attrakciók kapcsán tartom fontosnak: a beruházásainkhoz ezért alkalmazunk mindig helyi kivitelezőt, és a gasztronómia területén is ezért dolgozunk minél több helyi termelővel” – fejtette ki a szakember. Baldauf Csaba ezt a szemléletet tervezi továbbvinni akkor is, ha a júliusi közgyűlésen megválasztják az MSZÉSZ elnökének. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/24 FIGYELŐ | 27

F_26-27-Kolping.indd 27

2021. 06. 14. 17:24

| CÉGVILÁG |

DRÁGÁBBAN IS VESZIK

Jelentősen változott a járvány alatt a magyar vásárlói preferencia. Már az év elején jelezte a húsipari szövetség, hogy az importtermékek növekvő száma ellenére a húskészítmények területén a magyar fogyasztó hajlamos a hazai árut venni. Sajnos azonban a középkategória szerepe kissé olvadóban van, az olcsóbb és a drágább árucikkek szegmense erősödött. Most a Magyar Termék Nonprofit Kft. készített egy reprezentatív felmérést a magyar vásárlók körében, hogy meddig hajlandók elmenni a honi termékek tekintetében.

topikként szerepelt a sajtóban az úgynevezett lokális beszállítói csatornák erősödése, valamint fontos volt, hogy a magyar vásárló, a hazai gazdaságot erősítendő, honi árut vásároljon.

Szintén kedvező tendencia, hogy a magyar terméket választók között egyre nagyobb a fiatal felnőttek, azaz a 18–29 évesek aránya. Meglepő módon a körükben érte el a legmagasabb rátát (43,8 százalék) a hazai áru választása. Az eredmények azt mutatják, hogy a honi eredetjelölések közül kiemelkedően a Magyar Termék védjegy a legismertebb a fogyasztók táborában – a spontán említést tekintve is minden más jelölést megelőz.

ELŐNY

Két, a tulajdonságaiban és az árában megegyező produktum közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben. 36,6 százalé-

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, MTI

MAGYAR TERMÉK | A Magyar Termék Nonprofit Kft. kutatása szerint a pandémia alatt több mint 30 százalékkal nőtt a magyar produktumok vásárlása, és az is kiderült: sokan még 10 százalékos felárral is a hazait vennék. A fiatalok például imádják a honi árut.

EREDET

Benedek Eszter, a cég ügyvezetője elmondta: a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32,8 százalékuk hozta szóba. Ez pusztán annyit jelent, hogy a hazai vásárló már pontosan tudja: nem minden magyar márka készül itthon, ám amire ráírják, hogy Magyar vagy Hazai Termék, annak az eredetével tisztában vannak. Nem feltétlenül a honi logók miatt, de jelentősen, 32,2 százalékra nőtt azok aránya, akik magyar produktumot vettek a járvány alatt. Ennek persze pszichológiája is van, hiszen a vírus is „importtermék”, a magyarok pedig bíznak a hazai piacban és az itteni szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokban, amelyek garantálják a termékek biztonságosságát. Továbbá a pandémia időszakában vezető 28 | FIGYELŐ 2021/24

F_28-29_vasarloipreferenciak.indd 28

2021. 06. 14. 17:25

| CÉGVILÁG |

kuk 10 százalékos felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért. Ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát az eredetmegjelölés csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz. Az erős lojalitásnak azonban van némi hátulütője is, hiszen ma jól látszódik a gazdaság több szegmensében, hogy a magyar termék, szolgáltatás, a hazai hozzáadott érték olyan branddé vált, amely képes a drágulásra. A most aktuális turizmus területén például a honi szolgál-

tatások ára indokolatlanul emelkedett – ez összességében egyelőre nem zavaró a fogyasztók esetében, viszont középtávon inflációt generál. Visszatérve a kiskereskedelemhez: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 25,8 százaléka nem tudja megkülönböztetni a boltokban a hazai és a külföldi árut. Ezért is fontos, hogy az elmúlt egy évben egyre több cég csatlakozott a Magyar Termék védjegyrendszerhez, a számuk hamarosan elérheti a 200-at – hangsúlyozta Benedek Eszter. A hazai védjegyek ismertsége mellett a megítélésük is nagyon kedvező. A válaszadók háromnegyedéhez eljutott a Magyar Termék #veddahazait kampánya, melynek célját a 96,6 százalékuk támogatta.

LÁNCOK

Az ügyvezető szerint a gyártók mellett a kereskedelmi hálózatok is mind aktívabban támogatják a hazai áruk értékesítését. Közülük a Penny Markettel kötött először (2012-ben) stratégiai együttműködési megállapodást a Magyar Termék Nonprofit Kft. Ennek eredményét jól mutatja, hogy a diszkontáruházláncnak már több mint 500 saját márkás árucikkén találhatják meg a vásárlók a Magyar Termék eredetmegjelölések valamelyikét. Szinte minden kategóriájában található Magyarországon gyártott áru, a Magyar Termék védjegyeseknél pedig külön jelzik ezt a tényt az akciós kiadványaikban, kommunikációs felületeiken. A kft.-vel való együttműködés évek óta nagyon szoros, és ezt a jövőben is így tervezik. A Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég megalakulásakor, 15 éve azonban még a gyártókat sem volt könynyű meggyőzni a hazai eredet jelölésének a fontosságáról. A nonprofit társaság maroknyi létrehozójának egyike a Detki Keksz Kft. volt, amelynek az alapító-tulajdonosa szerint ők a kezdeti érdektelenség ellenére bíztak abban, hogy előbb-utóbb más vállalatok is csatlakoznak. Pavlova Olga úgy látja, a legjobb

BOLDOG BEFŐTTEK. A CÍMKÉZÉS SOKAT SEGÍT AZ ELIGAZODÁSBAN

ösztönző a siker, márpedig a Magyar Termék 15 esztendő alatt kiemelkedően a legismertebb és legelismertebb eredetjelölő védjeggyé vált Magyarországon, s folyamatos fejlesztésével újabb és újabb gyártókat tudnak meggyőzni megszerzésének fontosságáról.

A MÁSIK OLDAL

Valóban tényként lehet kezelni, hogy ma már az olyan moguloknál is megjelenik a saját márkákban a magyar védjegy, ahol ez korábban elképzelhetetlen lett volna, ilyen például az Aldi és a Lidl. Ugyanakkor sajnos az is ténykérdés, hogy éppen ezen láncok előretörése generálta azt a trendet, hogy az utóbbi egy évben csökkent a kiskereskedelmi polcokon szereplő hazai termékek részaránya. Még mindig 70 százalék körüli az átlag, de nagyon rég nem volt ilyen alacsony a ráta. Ez annak is betudható, hogy e hálózatok növekedési ütemével egyelőre nem tudták tartani a lépést a magyar beszállítók, így a zavartalan ellátás érdekében a láncok külföldi cégeket bíznak meg e feladattal, ami azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne vonnának be hazai szállítót. A magyar termékek arányát az is korlátozza, hogy a korábbi évekkel ellentétben egyre jellemzőbb, hogy a magyar zöldség-gyümölcs piacra már a szezon előtt betörnek az olasz és a spanyol áruk. Például a spárga, az eper, a nektarin, a barack, a dinnye. Utóbbi például dömpingszerűen árasztotta el a turisztikai területeket, arról nem is beszélve, hogy vele együtt jelentős mennyiségű nektarin is érkezett. Ezek jellemzően korábban nem szerepeltek a hazai fogyasztói kosárban (csak magyar termék), így öszszességében növelhetik a külföldi cikkek részarányát, de nem minden esetben tesznek rosszat a magyar terméknek. Két okból sem. Egyrészt van, aki szerint a hazai jobb, másrészt ezek az áruk egy viszonylag magas nyitóárat adnak a honi termékeknek a szezonban. HGY 2021/24 FIGYELŐ | 29

F_28-29_vasarloipreferenciak.indd 29

2021. 06. 14. 17:25

| CÉGVILÁG |

CSÖKKENTETT HŰTÉSI KÖLTSÉG HŐTÁROLÓ | Európai összefogás is segíti azt az agilis magyar startupot, melynek alapítói 20–50 százalékos hűtésiköltség-megtakarítást ígérnek forradalmi, fázisváltó anyagot használó, kis helyen elférő hőtárolójuk révén.

Végre nem egy újabb applikáció, hanem egy „jó öreg”, klasszikus találmány, ízig-vérig hazai újítás került a minap újra reflektorfénybe. Egy friss hír szerint ugyanis a magyar HeatVentors csapata a nagyvárosi távhőellátást modernizáló technológiai megoldást dolgozott ki. Mégpedig az ebben a témában pályázatot hirdető finn főváros számára. A magyarok tehát profin kidolgozott elképzelésükkel a tíz finalista közé kerültek, és bekapcsolódhatnak Helsinki jövőbeli távhőrendszerének a tervezésébe – a távhő okozta szén-dioxid-szennyezés mértékét 2030-ra a mostanihoz képest nem kevesebb mint 78 százalékkal akarják csökkenteni. Az EIT InnoEnergy által összefogott öt cég közös megoldása ötvözte a Savosolar napenergiát hasznosító fejlesztését, a Heliac szén-dioxid-mentes és több mint 1000 GWh megújuló energiát előállító technológiáját, valamint az Ecovat és a HeatVentors hőtárolási újításait, amelyek a távhőrendszer kapacitásainak a bővítését, a felhasználói igények rugalmas kiszolgálását biztosítják. A társaságok most pedig egy olyan általános érvényű, a kollaborációra építő technológiát terveznek, amely bármely európai nagyvárosban alkalmazható lenne a távfűtés karbonsemlegessé való átalakítása folyamán. A HeatVentors projektjébe is befektető InnoEnergy HUB Hungary vezetője, a Green Brother üzleti tanácsadója, Dervalics Ákos szerint már Magyaror-

szágon is időszerű gondolkozni a távfűtés karbonsemlegesítésén. Itthon ugyanis a napenergiával és a geotermikusan megtermelt hőt a távhőrendszerbe juttathatjuk, a HeatVentors technológiájára épülő, a hőtermelő központban elhelyezett nagyobb, avagy a fűtött épületekben elhelyezett kisebb méretű hőtárolókba táplálhatjuk, így pedig megoldható a környezetbarát módon, nappal megtermelt hőenergia tárolása, majd felhasználása az esti, éjszakai időszakban.

HOGYAN MŰKÖDIK?

Miről is van pontosan szó? A szabadalmaztatott, díjnyertes innováció, a HeatTank egy igencsak egyedülálló és innovatív megoldás a hűtési rendszerek optimalizálására és a hagyományos kompresszoralapú légkondicionálók hatékonyságának jelentős növelésére. A termék környezetbarát, úgynevezett fázisváltó anyagokat (PCM) használ a nagy mennyiségű hőenergia tárolására és felszabadítására. E folyamatban ugyanis nem pusztán hőmérséklet-, hanem halmazállapot-változás is történik. Amikor a rendelkezésre álló hőt eltároljuk, az anyag megolvad, ha pedig szükségünk van az eltárolt hőre, a fázisváltó matéria visszafagyasztásával tudjuk azt visszanyerni. A magyar startup hőtárolója abban is egyedülálló, hogy speciális szerkezetének köszönhetően a hagyományos vizes technológiával összevetve akár 90 százalékkal kisebb méretben tudja ugyanazt a hőmennyiséget raktározni. A HeatTank segítségével a mért eredmények alapján a hűtési költségek igen jelentősen, 20–50 százalékkal csökkentek, a beruházás így három-öt év alatt megté-

rül. (Igaz, a családi házak számára még folyamatban van a fejlesztés. Első körben a nagyobb, intézményi, vállalati vásárlókra összpontosítanak.) Bár a köztudatba csak néhány éve „robbantak be”, a két alapító már kilenc évvel ezelőtt elkezdett foglalkozni a hőenergia-tárolással és a fázisváltó anyagokkal. Andrássy Zoltán és Farkas Rita még a felsőoktatásban találkoztak, s ma már házasok. Mindketten energetikai mérnöknek tanultak, viszont a tanulás mellett valami maradandót kívántak alkotni. Egyetemistaként a Tudományos Diákköri Konferencián szerettek volna indulni egy kutatással, ekkor figyeltek fel a fázisváltó anyagokra. Az évek során nemcsak az anyagokat tanulmányozták, hanem több alkalmazást is megvizsgáltak mind energetikai, mind gazdasági szempontból, mérések, szimulációk és modellezések segítségével. Az egyetem befejezése után több ipari szereplő is ösztönözte őket, miszerint az eredményeik a piacon is megállnák a helyüket, indítsanak egy vállalkozást. Több alkalmazásban nagy potenciált láttak, és mindegyiket szeretnék is idővel megvalósítani, viszont úgy érezték, hogy a HeatTank lehet az a termék, amellyel a leggyorsabban tudnak elindulni.

MEGJÖTT A BEFEKTETÉS IS

A kutatások közben azután folyamatosan jöttek az eredmények, melyekkel rengeteg kiállításra és konferenciára eljutottak, ahol számos nagyobb cég vezetője bátorította a fiatalokat arra, hogy a kutatásokból hozzanak létre egy terméket. Ez már a kezdetekben jól sikerült: kiderült, hogy mind hűtésre, mind fűtésre használható a

30 | FIGYELŐ 2021/24

F_30-31_hutes.indd 30

2021. 06. 14. 17:25

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: HEATVENTORS

ANDRÁSSY ZOLTÁN ÉS FARKAS RITA. FELFIGYELTEK A FÁZISVÁLTÓ ANYAGOKRA

találmány. Ugyanakkor azért választották kezdeti célpiacnak a hűtést, mivel a fő konkurens vizes tárolóját erre a célra nem lehet használni, s mert itt nemcsak üzemeltetési költséget tud megtakarítani a HeatTank, hanem egyúttal az üzembiztonságot is növeli. Az első jelentősebb befektetést is az InnoEnergy HUB Hungary révén kapták az európai kutatási hivataltól (EIT). Ez a 150 ezer euró 2018 szeptemberében érkezett. Ebből szabadalmaztatták a technológiát, csapatot építettek és kiléptek a piacra. A napokban zárják majd a második körös invesztíciót, így a részletek még nem nyilvánosak. De az érkező tőkéből validálják az üzleti modellt, folytatják a csapat bővítését és a már elkezdett nemzetközi piacra lépést. S persze a 2018-as tőkebefektetés révén a fejlesztés is felgyorsult. Egyre tökéletesebb lett a szerkezet, így a két korábbi prototípuson kívül ma már négy helyszínen működik élesben HeatTank. Hol? Kettő egy-egy hazai szerverközpontban javítja a hűtés hatékonyságát, egy harmadik egy áramtermelő gázmotor hulladékhőjének a hasznosítását végzi, egy pedig Olaszországban a helyi távfűtési rendszert teszi energiatakarékosabbá. Mérések alapján az átlagos megtérülési idő egy ilyen készüléknél 3,5 év. Ezenkívül kivitelezés

alatt áll itthon egy irodaház és Indonéziában egy hotelépület hűtése is.

ÚJ ELADÁSI MODELL

A pandémia természetesen nagy hatással van a piacra, a cégek beruházási hajlandósága és költségkerete csökkent. Változtattak is a stratégián: ma már nemcsak készpénzből vagy egyszerű beruházási hitelből, hanem az úgynevezett ESCO (Energy Saving Company, azaz egy harmadik felet is bevonó) modellben is megvehető a rendszer. Vagyis az ügyfél pár évig ugyanakkora rezsit fizet, és a „lízingelő” ESCO vállalat nyeresége, valamint a készülék, a rendszerek és a telepítés, karbantartás teljes ára a havonta megtakarított összegekből áll össze. Pár év elteltével, ha a készülék az elért megtakarításokból kitermelte az árát, kifut a szerződés. Ekkor a havi rezsi lecsökken, és az ügyfél teljes egészében élvezi a megtakarítást. Az idén tehát már a nagyobb partnerekre fókuszálnak, akiknek egyszerre akár tíz-húsz HeatTank tárolót tudnak értékesíteni, és az ügyfél cégcsoportján belül van skálázódási lehetőség. Egyelőre az

elsődleges célpiac Magyarország és Európa, mivel itt ismerik a piaci kultúrát és a nyelvet, viszont van már disztribútoruk és értékesítésük is Délkelet-Ázsiában. Fontos stratégiai megközelítés, hogy bár a termék hűtési és fűtési célokra egyaránt használható, jelenleg – mint fentebb jeleztük – inkább a hűtési megoldásokra fókuszálnak (leszámítva a finn projektet), mivel ebben a szegmensben a hagyományos vizes tároló nem használható, így itt nincs alternatív megoldás. Szerencsére a piaci potenciál folyamatosan nő. „Amikor elkezdtük a produktum értékesítését, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság csak a marketingeseket érdekelte, viszont mostanra ez már tényleg fontos a legtöbb társaság számára, illetve egyre több a piaci motiváció: például a tao-visszaigénylés és az EKR, vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kihasználása” – mondta Andrássy Zoltán. Felesége és alapítótársa, Andrássyné Farkas Rita szerint ugyanakkor nagy kihívás a külföldi piacokon a bizalom kiérdemlése, így az első helyi referencia megszerzése a legnehezebb. Elsődleges céljuk ebben a fázisban tehát a hazai és a külföldi piacon is a márkaépítés és az edukáció, hogy minél többen megismerjék a termék előnyeit. HG 2021/24 FIGYELŐ | 31

F_30-31_hutes.indd 31

2021. 06. 14. 17:25

| CÉGVILÁG |

MI LESZ AZ OLTÁS NÉLKÜLI DOLGOZÓKKAL?

HR | Lassan minden felnőtt regisztrált megkapja a második oltását is, ám közülük mintegy 2,5 millióan egyelőre nem éltek a lehetőséggel. Mit tehet egy cégvezér vagy HR-vezető azokkal, akik a következő hónapokban sem oltakoznak? Emiatt ugyanis munkahelyi problémák alakulnak ki, például az étkezdében vagy új kollégák felvételekor. kavállaló beoltatja-e magát vagy sem, továbbra is a saját döntésén alapul. „Annak nincs akadálya, hogy a foglalkoztatók az oltás felvétele és utóhatásainak a kipihenése céljából extra szabadnap kiadásával ösztönözzék a kollégákat a vakcinálásra, ám a munkáltató önmagában ennek elmaradása miatt hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat” – fogalmazott a szakember.

DE…

Ugyanakkor egyelőre számos további alapkérdés tisztázatlan. Főként az, hogy az esetleges türelmi idő miként alakul, hiszen még zajlik az első körös oltások utolsó hulláma, így június vége előtt nem is elegáns előírni a védettségi igazolvány meglétét. Továbbá a betegségen a közelmúltban átesetteket is jelentős hátrányba hozná egy ilyen intézkedés.

MUNKAHELY ÉS OLTÁS – A LEGFŐBB SZABÁLYOK (a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfőbb tudnivalókat) A munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére dolgozóikat. A védettség munkahelyi nyilvántartásának speciális feltételei vannak. A foglalkoztató csak olyan adatot kérhet munkavállalójától, amely a munkaviszony létesítése vagy a feladat teljesítése szempontjából lényeges; ám hogy mi minősül fontos adatnak, azt már nem határozza meg a jogszabály. Azaz a munkáltatók csak meghatározott célok érdekében és nem általánosságban érdeklődhetnek a védettség megléte iránt. A foglalkoztatók erről akkor kérdezhetnek, ha a munkaköri feladatokhoz, a munkakörnyezethez kapcsolódó kockázatok ezt indokolják. Így például a szolgáltatást ellátó munkáltató szerződő partnerei

Persze a mérleg másik serpenyőjében ott van, hogy egy pék, egy bolti eladó, egy szakács-pincér, egy biztonsági őr, egy fodrász, egy ügyfelekkel vagy nagyszámú kollégával gyakran találkozó alkalmazott esetében mikortól, mennyire követelhető meg akár a védettségi igazolvány, akár a maszkhasználat a következő hetekben, hónapokban. Bár a hivatalos szabályok sem teljesen kiforrottak, a rögvalóság még szomorúbb. A munkavállalásnál is akadály ma már az oltás hiánya: mind több vállalat utasítja el az ezen át nem esett jelentkezőket, még akkor is, ha egyébként a szaktudásuk megfelelő. Akad persze vállalkozó, aki többletszabadsággal ösztönzi az oltás felvételét, ám mára felbukkant a munkahelyeken a be nem oltottak egyfajta „kiközösítése”. Néhány helyen a nem vakcináltak például nem vehetnek ételt, italt az üzemi étkezdében, sőt nem ehetnek együtt az oltottakkal. Másutt nem is használhat-

előírhatják többletkövetelményként a közeljövőben, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személyeket fogadnak a telephelyükön. A védettségi igazolvány kapcsán továbbra is a legfogósabb kérdés az egyenlő bánásmód szabályainak való megfelelés. Ám mindaddig nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód sérelméről, amíg a munkáltató bizonyítani tudja, hogy valamely intézkedésnek objektív, észszerű indoka van. A jelenlegi járványhelyzetben egy munkahelyi környezetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek, főként, ha ezek a vállalat közegészségügyi érdekeit szolgálják és megfelelően arányosak. A munkaviszony megszüntetését mint végső eszközt csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni, ha a munkáltató mindent elkövetett, hogy észszerű munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel a munkaviszony fennmaradjon, ám a védettség hiánya egyértelműen akadálya ennek.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A munkahelyen, a munka világában nem egy ártatlan csevegésről vagy habkönnyű vitáról, esetleg szakmai diskurzusról van/lesz szó az oltáspártiak és az oltásellenesek közt. Hiszen egy vállalkozó vagy egy cégvezető nemcsak erkölcsi, hanem jogi értelemben is felelős azokért, akiknek munkát ad. Ezért fontos és aktuális a kérdés, hogy a vakcinálást megtagadó, egészségügyi okból egy ideig nem oltható vagy a betegségen átesett és ezért nem oltható kollégákat hogyan engedjék dolgozni. Rájuk milyen szabályok vonatkoznak? Hogyan lehet, miként érdemes kezelni ezt a kihívást a napi munkában? A HR részéről az egyik leglényegesebb kérdés, hogy kötelezhető-e vakcinálásra a munkavállaló. A rövid válasz: nem. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje is megerősítette: a munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére a dolgozóikat. Az, hogy a mun-

32 | FIGYELŐ 2021/24

F_32-33-Munkahelyi-oltasok.indd 32

2021. 06. 14. 17:26

| CÉGVILÁG |

KÉT OLTÁS KELL Óvatos kormányzati becslés szerint egymásfél hónappal előrébb járunk a nyitásban, mint a többi európai ország. Ez az előny a nemzeti össztermékben egy hónapnál 1, két hónapnál közel 2 százalékos többletet jelent. A munkanélküliségi ráta az eurózóna államaiban 8, Magyarországon 4,3 százalékos. A jó hírek ellenére sok a vakcinálás körüli kérdés, például az, hogy 6-8 vagy 12 hónapra rá szükséges-e majd az ismétlés. Az azonban a múlt heti kormányülés után kiderült, hogy aki nem vette fel a második oltást – jelenleg 137 ezer főről van szó –, annak a védettségi igazolványa rövid időn belül érvényét veszti. Ez a munkaadó-munkavállalói viszonylatban újabb kérdést vet fel, hiszen egy nagyobb cégnél elvben folyamatosan ellenőrizni kellene minden olyan dolgozó igazolványának az érvényességét (nem csak a meglétét), akinek a munkakörében ez szükséges.

ják a közös kifőzdét, az ételt kívülről kell hozniuk, s másutt, esetleg méltatlan körülmények között kell elfogyasztaniuk. A fentieken túl pedig rendszeres vírusteszten kell átesniük, akár naponta is. Egy-egy teszt nem olcsó, de nem is ez a fő gond, hiszen ezeket többnyire a munkaadó fizeti. (Bár nem mindenütt.)

BIZTONSÁG

A kihívás az, hogy a biztonságot is megteremtsék, egyúttal pedig valahogyan a törvények által megtiltott megkülönböztetésnek is elejét vegyék. Bár mint a fenti példákon láttuk, gyakorlatilag nagyon sokszor ez egész egyszerűen kivitelezhetetlen. Még akkor is az lenne, ha külön étkezőt, öltözőt és hasonlókat biztosítanának a cégek, mert akkor egyből rájuk sütnék a diszkrimináció bélyegét… Ugyanakkor a nagyobb cégek erős ösztönzőket (pluszszabadság, egyéb juttatások) vezettek be, de a kisebbek is támogatják, ösztönzik azt, hogy a kollégák oltsák be magukat. A kicsiknek persze sokszor csak az az eszközük, hogy egyszerűen korlátozzák, megtiltják a munkavégzést, ha valakinek nincsen meg az igazolványa. HG

2021/24 FIGYELŐ | 33

F_32-33-Munkahelyi-oltasok.indd 33

2021. 06. 14. 17:26

| CÉGVILÁG |

FŐNÖK VS. ASSZISZTENS? ÖSSZHANG | Van, ahol a legfontosabb szakmai terület irányítója tölti be a csúcsvezető asszisztensének a szerepét. Ennek megalapozásához hosszú évekre van szükség. Három példa arról, hogyan gondolkodnak cégvezetők az asszisztensekkel kialakított kapcsolatról.

Az alapító tulajdonos Pincési Endre és a fejlesztési irányítói munkakör mellett a vezető asszisztensi feladatokat is ellátó Havasi Zsuzsanna között már a cég 1992-es indulása előtti időszakra, azaz több mint három évtizedre nyúlik viszsza a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapuló munkakapcsolat. Ma már szinte egymás gondolatait is kitalálva dolgoznak a társaság sikeréért. „Fiatalon együtt dolgoztunk a Technoimpex külkereskedelmi vállalatnál, majd amikor megalapítottam a Diegót, azért hívtam az induló cégemhez Zsuzsannát, mert ismertem a munkáját, megbíztam benne. Tudtam, hogy több nyelvet beszél és jó külkereskedelmi szakember, ami nagy érték volt abban az időben. Az évek alatt bebizonyosodott döntésem helyessége: nagyon jó kollegiális viszony alakult ki közöttünk. De talán még ennél is több, pedig nagyon ritkán van olyan, hogy egy vezető, egy tulajdonos a kollégájában a barátját is megtalálja. Zsuzsa esetében így történt. Az indulástól oszlopos tagja a cégnek, és mindig megtaláltuk azokat a kihívásokat, amelyek inspirálták őt, s így be tudott futni egy olyan karriert, el tudott érni egy olyan szakmai kiteljesedést, amelyet mindig is szeretett volna” – magyarázta Pincési Endre.

Az alapító szerint ez az oka annak, hogy Havasi Zsuzsannának nincs a hagyományos módon körülhatárolt munkaköre. „Az ő esetében abszolút igaz, hogy egy sikeres vezetőnek, tulajdonosnak mindig van egy olyan »jobbkeze«, aki a háttérmunkát végzi, aki a kapocs a cég és a menedzsment között. Ami nálunk azért is jelent kulcsszerepet, mert a hosszú távú stratégiára fókuszálva én már 14 éve kivonultam a Diego napi operatív irányításából, amelyet egy profeszszionális menedzsment végez, és Zsuzsa az, aki hidat jelent a vállalatot vezető csapat és köztem. Hiszek abban, hogy egy társaság életében az emberek a legfontosabbak. A sikerhez nyilván kell a tőke, szükségesek a gépek és a technológiák, de a jó munkatársak azok, akik ezekre építve előbbre viszik a márkát” – mondta. Ennek eredményeként az 1995-től franchise-csoporttá nőtt, több száz főt foglalkoztató Diego Kft. a hazai piacvezető szerep betöltése mellett már Szlovákiában és Romániában is sikeresen terjeszkedik. „Amikor a Diegóhoz csatlakoztam, a cég felépítése gyakran napi 10-12 órás munkát, vagy még ennél is többet igényelt – mesélte Havasi Zsuzsanna. – Eközben pedig messze több feladatot láttam el, mint ami a külkereskedelmi végzettségemhez kötődött. De annak ellenére, hogy azóta hatalmasra növekedett a vállalat, és már minden területre megvan a dedikált szakember, számomra ma sem okoz gondot, hogy ha kell, olyan fel-

PINCÉSI ENDRE

HAVASI ZSUZSANNA

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

DIEGO

34 | FIGYELŐ 2021/24

F_34-36-Diageo.indd 34

2021. 06. 14. 17:27

| CÉGVILÁG |

KATÓ ZSÓKA

de a cég iránti elkötelezettségét jelezve maga is mindig érezteti tárgyalópartnereivel azt, hogy mik a Diego érdekei. adatokat is elvégezzek, amelyek nem tartoznak a munkakörömbe: szükség esetén az ügyvezetőnek kávét főzök, lefoglalok egy éttermet vagy megszervezek egy nagyobb üzleti programot.” A fejlesztési irányító egyébként büszke arra, hogy az ügyvezetővel évtizedek alatt kialakított munkakapcsolatukban a bizalom és a barátság sohasem sérült. „Mivel az indulás idején számtalan feladatot végeztem, máig megmaradt az, hogy a munkaköröm rendkívül sokrétű, és messze többről szól, mint ami le van írva – tette hozzá. – Így például miközben a tulajdonost a külföldi kiállításokon is segítem, a Diego menedzsereivel és a cég dabasi logisztikai központjában tevékenykedő munkatársakkal is összehangoltan dolgozom. Nem ritka, hogy amikor a tulajdonost másfajta stratégiai feladatok kötik le, az általa meghatározott irányadó pontok alapján én vezetek le egy üzleti tárgyalást, vagy én közvetítek közte és az adott szakterület irányítói között, miközben az ellenőrzés is az én feladatom. Ehhez persze jelentősen hozzájárul, hogy rendkívül korrekt és jó a kollégákkal való kapcsolatom, ami nagy segítség ahhoz, hogy a megoldásközpontú szemlélet jegyében napról napra zökkenőmentesen tudjunk előbbre jutni.” Persze megjegyezte: nem az ő feladata, hogy az igazán kemény tárgyalásokat lefolytassa,

GRÁNIT BANK

Miközben a bank története csak 11 éves, az elnök-vezérigazgató Hegedüs Éva és asszisztense, Kató Zsóka titkárságvezető munkakapcsolata több évtizedre tekint vissza. „Nagyon hálás vagyok, hogy Zsóka személyében ilyen kiváló munkatársra leltem” – mondta Hegedüs, aki 26 éve ismerte meg kiemelkedően fontos közvetlen kollégáját, és akivel 21 esztendeje dolgoznak együtt. Hozzátette: abban, hogy ez a hosszú kapcsolat kialakulhatott, meghatározó szerepe volt kolléganője intelligenciájának, diszkréciójának, megbízhatóságának, lojalitásának. „Zsóka munkaköre azért is kulcsfontosságú, mert közvetlen munkatársként közvetíti a személyiségemet, elvárásaimat. Ehhez rendkívül fontos az önálló helyzetfelismerés és döntésképesség, de idetartozik az is, hogy minden fontos történésről beszámoljon, amely körülöttünk zajlik és befolyásoló tényező lehet a munkában. Ugyanakkor ezeket az információkat tudnia kell szűrni, hiszen én sem várom el a pletykálkodást, és ő sem fogékony erre. Az évtizedek alatt bebizonyosodott: a számára is fontos, hogy hatékonyan, sikeresen tudjak dolgozni (és ezáltal az egész szervezet), korrekt kapcsolataim legyenek, s rajta keresz-

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

HEGEDÜS ÉVA

tül is egyértelmű üzenetek menjenek ki tőlem. Ezért is gondolom, hogy a szerepe kulcsfontosságú a bank és a munkám eredményessége szempontjából.” Kató Zsóka a megismerkedés kapcsán arra emlékszik, hogy miután férjével Szolnokról Pestre költöztek, és a Pénzügyminisztériumban kezdett dolgozni, Hegedüs Éva már elismert vezető volt az ország meghatározó szaktárcájánál. Már akkor legendák keringtek arról, hogy milyen sokat követel magától és a munkatársaitól. „Később néhány évig nem találkoztunk, ezért nagyon meglepett, amikor 2000-ben felhívott, hogy volna-e kedvem vele dolgozni. Nyilván az idő elkerülhetetlen az összecsiszolódáshoz, a bizalom kialakulásához, de azt mondhatom, hogy mindkettőnk részéről a kezdetektől megvolt a szándék és a készség a sikeres együttműködésre” – részletezte a titkárságvezető. Szavai szerint a közigazgatásban addig eltöltött éveinek köszönhetően az államigazgatási rutinja megvolt, így új főnöke igényeinek, elvárásainak, gondolkodásmódjának a megismerésére koncentrálhatott. Kató Zsóka számára egy új munkahelyen sem okozott gondot a beilleszkedés. Mint mondta, hazudna, ha azt állítaná: nincs különbség aközött, hogy egyedül vagy „a főnökkel” érkezik az ember. Voltak, akik kissé gyanakodva néztek rá eleinte, mások meg túlságosan is kedvesen fogadták, de az évek folyamán ezt a helyzetet is megtanulta kezelni. 2021/24 FIGYELŐ | 35

F_34-36-Diageo.indd 35

2021. 06. 14. 17:27

| CÉGVILÁG |

VAJDA ATTILA

Sajnos a járványhelyzet okán elvárt távolságtartás komoly mértékben felülírta a megszokott munkamenetet. „A home office miatti gyakori fizikai távollét alaposan megváltoztatta a korábban kialakult főnök-titkárnő rutinunkat, ami nemcsak a munkára, hanem valamilyen mértékig a magánéletre is kiterjedt; és bár igyekszem mindenben segítséget nyújtani, többnyire az elektronikus kapcsolattartási lehetőségekre kell szorítkoznunk. Ugyanakkor már nagyon hiányzik a folyamatos személyes kapcsolattartás. Ennyi év után mondhatom, hogy a főnököm hangszínéből, tekintetéből is olvasok” – fejtette ki a szakember.

VAJDA-PAPÍR

A családi vállalkozásból két évtized alatt stratégiai fontosságú higiéniaipapírgyártó középvállalattá növekedett cég tulajdonosa a termelés szempontjából kulcsfontosságú területen találta meg azt a szakembert, akit ma is a társaság sikere tekintetében nélkülözhetetlen szereplőnek, egyben jobbkezének tart. „Podlovics István 14 éve, műszaki igazgatóként csatlakozott a vállalatunkhoz, és úgy érzem, már az első interjúnál nagyon gyorsan egymásra találtunk. Meggyőzött a tapasztalata, a megkérdőjelezhetetlen szakmai tudása, amely annak ellenére egyértelmű volt, hogy korábban a műanyag-előállításban és a papírgyártás más területén dolgozott, ami még bőví-

tette is a látókörét” – fogalmazott Vajda Attila, a Magyarországon piacvezető higiéniai papírtermékeket gyártó cég, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, az is szerepet játszott abban, hogy a szakember rendkívül gyorsan a legfontosabb munkatársává vált, hogy a szakmaiságával, a rátermettségével, az agilitásával és a problémamegoldó képességével nemcsak a tulajdonossal, hanem a munkatársakkal is rövid idő alatt elfogadtatta magát. A cégvezető szerint az is kulcskérdés, hogy nemcsak a napi üzletmenetről, de a jövőről, a beruházásokról és a modernizációról is hasonlóan gondolkodnak. Különösen szerencsés, hogy mivel Podlovics István okleveles gépészmérnök, s több másoddiplomája is van, konstrukciós oldalról is meg tudja közelíteni a technológiai kérdéseket. Sőt nemcsak a termelés hatékonyságára és a késztermék minőségére figyel, hanem előretekintve, a hosszú távú zöldstratégia előtérbe helyezésével a műszaki üzemeltetés és a karbantartás kihívásaira szintén gondot fordít. „Ezek a pozitív tulajdonságai nagy szerepet játszanak abban, hogy a segítségével az üzemelést tekintve nagyon sok jó döntést tudtunk meghozni, és a technológiák kiválasztásában is a legjobb megoldások mellett döntöttünk” – mondta Vajda Attila.

Példaként említette a dunaföldvári maszkgyártó gép idei üzembe helyezését, valamint a Vajda-Papír-csoport további kapacitásbővítéséhez a 2022-ben megnyíló új dunaföldvári gyáregységüket. A tulajdonos jobbkezeként a vállalat igazgatóságában Podlovicsnak ma már nem csak a műszaki, technológiai kérdésekben kell döntési javaslatokat tennie. A koronavírus-járvány teremtette új helyzetben, amikor a cég teljes kapacitással üzemelt, már olyan területekkel is foglalkoznia kellett, mint a dolgozók számára egészségügyileg biztonságos munkafeltételek megteremtése. „Mi kell ahhoz, hogy egy főnök maximálisan megbízzon a munkatársában? Szerintem, ahogy minden kapcsolatban, először is bizonyítani kell, és csak erre alapozva alakulhat ki egy erős emberi kapcsolat. Ami a mi esetünkben onnan indul, hogy sokszor nem értünk egyet. De ez nálunk azért nem jelent gondot, mert miközben én mindig őszintén elmondom, miben látok veszélyeket, mit csinálnék másként, Vajda úr is kifejti álláspontját, és aztán ebből alakul ki a végső tulajdonosi döntés. Mert egyértelmű, hogy mindig annak van igaza, aki a kockázatot vállalja. Ennek eredménye az, hogy a 14 év alatt, amióta itt vagyok, fantasztikus fejlődésen ment át a cég” – magyarázta Podlovics István. ÉRSEK M. ZOLTÁN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

PODLOVICS ISTVÁN

36 | FIGYELŐ 2021/24

F_34-36-Diageo.indd 36

2021. 06. 14. 17:27

| SZEMÉLYI HÍREK |

A növekedési stratégia megvalósítása érdekében Linczényi Aladin és Tápai Tamás személyében szétválasztják a 4iG Nyrt. menedzsmentjében a stratégiai és az operatív vállalatirányítási feladatköröket. A döntésnek megfelelően vezérigazgató-helyettesként a jövőben Linczényi Aladin igazgatósági tag felel a holdingszervezet kialakításáért és a fejlődési stratégia végrehajtásáért. A cégcsoport vezetésébe most érkező Tápai Tamás általános vezérigazgató-helyettesként pedig a 4iG IT-szervezeti egységének a napi operatív irányítását végzi majd.

4IG

TÁPAI TAMÁS LINCZÉNYI ALADIN

CONTINENTAL CONTITECH ALFÖLDI TEJ

PHILIP NELLES Philip Nelles lett a Continental ContiTech üzleti területért felelős vezérigazgatója júniustól. Ez az üzletág az alaptevékenységen túlmutató okos- és fenntartható megoldásokra koncentrál, s olyan iparágakat szolgál ki, mint a mezőgazdaság, a bányászat vagy az autóipar. Törekvéseik közt szerepel egyrészt, hogy minél hatékonyabban ragadják meg az ázsiai piacok kínálta lehetőségeket, másrészt, hogy az autóipar üzleti ciklusaitól függetlenné váljanak az ügyfélportfólió diverzifikálása révén. Philip Nelles szorosan kötődik Magyarországhoz, mivel korábban éveken keresztül ügyvezetője volt a hazai ContiTech-leányvállalatnak, és új pozíciójából is támogatja a magyar folyamatokat.

HANG CSABA Hang Csaba, aki eddig kiemelt ügyfélkapcsolati menedzserként dolgozott a cégnél, júniustól a Magyar és a Riska tejmárkát is forgalmazó Alföldi Tej Kft. értékesítési vezetője. A szakember kilenc éve erősíti a vállalatot. Ezt megelőzően az FMCG-szektor több meghatározó dohányés élelmiszeripari vállalkozásánál is kereskedelmi és vezetői gyakorlatot szerzett.

Hinora Ferencet (a Positive Adamsky vezetőjét) választották ismét a csaknem 200 tagot számláló Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) elnökének – ezzel harmadik elnöki ciklusát kezdi meg. „A marketing gazdaságmotorizációs szerepe elvitathatatlan, ezért a szakmai szervezet továbbra is feladatának tekinti minden olyan értékteremtő ágazati, edukációs, orientációs, közösségi, illetve társadalmi célkitűzés szolgálatát, amellyel érdemben támogatni tudja a megbízói, illetve szolgáltatói oldal piaci szereplőit” – adta meg az irányt a régi-új vezető.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MAGYAR MARKETING SZÖVETSÉG

HINORA FERENC

2021/24 FIGYELŐ | 37

F_37_szemelyihirek.indd 37

2021. 06. 14. 17:28

| PÉNZ BESZÉL |

BANKSZEKTOR | A tavalyi első negyedéves, éppen pozitív eredmény után az idei első három hónap már több mint 180 milliárd forintos profitot hozott a hitelintézeti szektornak, amiben a kockázati költségek csökkenésének volt meghatározó szerepe.

ÁTÉRTÉKELT KOCKÁZATOK

NÖVEKVŐ BEVÉTELEK

ségekre fogni, hiszen a bevételek sem alakultak rosszul éves összevetésben: a működési bevételek összege stabilan két számjegyű bővülést mutatott, s meghaladta a 661 milliárd forintot. Az MNB adatai alapján a kamateredmény 380,2 milliárdot tett ki az idei első negyedévben, ami több mint 9 százalékos növekedés az egy esztendővel azelőtti 348,6 milliárdhoz képest. Jóval visszafogottabb, 3,2 százalékos mértékben ugyan, de javult a díj- és jutalékeredmény is a hitelintézeteknél, megközelítve a 213 milliárd forintos szintet.

AZ ADÓZOTT EREDMÉNY ALAKULÁSA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN

Milliárd forint 123,5

137,7

180,1

125,2

A látványosan javuló eredményt ugyanakkor – szerencsére – nem lehet csak a tempósan csökkenő kockázati költ2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ SJL^JI­GJS

3,4 2020

2021

Forrás: MNB

Ezzel együtt a működési költségek szintje is emelkedett a hazai bankoknál, ám a korábbi évekre jellemzőnél már kisebb ütemben: az ezen a soron elszámolt 434 milliárd forint már csak valamivel több mint 3 százalékos növekedést tükrözött az egy esztendővel korábbi szinthez viszonyítva. A megugró profit miatt persze a jövedelmezőségi mutatók is jóval kedvezőbben alakultak a tavalyi azonos időszakinál: az eszközarányos nyereség (ROA) 1,2 százalékra ugrott a 2020. első negyedévi közel nulláról, a tőkearányos jövedelmezőség pedig 0,4-ről 11,3 százalékra száguldott egyetlen esztendő alatt.

DAGADNAK A MÉRLEGEK

A jegybank statisztikái szerint a szektor összesített mérlegfőösszege március végén meghaladta a 62 259 milliárd forintot, ami igen gyors, 15,4 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz mérten. A hitelállománynál is közel 15 százalékos gyarapodást mutatott ki éves alapon az MNB, ami még a múlt esztendő márciusa óta élő törlesztési moratórium torzító hatásait figyelembe véve is megsüvegelendő teljesítmény. A betétállománynál mért 17,6 százalékos növekedés szintén igen jelentős részben a világjárvány okozta hatásokkal áll összefüggésben. B. M. T.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Hosszú évek óta nem látott, 180,1 milliárd forintos adózott eredményt produkált 2021 első negyedévében a magyarországi hitelintézeti szektor: ez a teljesítmény pedig annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy a múlt esztendő azonos időszakát éppen csak a zöld zónában zárták a bankok, 3,4 milliárdos profit mellett. A Magyar Nemzeti Bank konszolidált szemléletű adatai szerint az eredmény megugrásához a kockázati költségek látványos csökkenése járult hozzá a legnagyobb mértékben: miközben itt az idei első három hónapra összességében 14,8 milliárd forintnyi leírást számoltak el a piaci szereplők, egy évvel korábban még 152,6 milliárdot. A kockázati költségeknél látható nagy kilengések persze egyáltalán nem meglepők: a tavalyi, igen jelentős leírásért egyértelműen a koronavírusjárvány kitörése tehető felelőssé, melynek nyomán azonnal intenzív tartalékolásba kezdtek a szolgáltatók.

38 | FIGYELŐ 2021/24

F_38_bankok.indd 38

2021. 06. 14. 17:29

| PÉNZ BESZÉL |

FELÚJÍTÁSI LÁZBAN

LAKOSSÁGI HITELPIAC | Növekvő érdeklődést tapasztalnak az év eleje óta futó Otthonfelújítási program kapcsán a Figyelőnek nyilatkozott bankok. A szolgáltatók várakozásai szerint a felújítási hullámból a lakáshiteleké mellett a személyi kölcsönök piaca is profitálhat.

Jelentősen élénkítheti a lakossági hitelpiaci keresletet az év eleje óta futó Otthonfelújítási program, illetve az ahhoz kapcsolódó, február óta elérhető állami kamattámogatás mellett igényelhető jelzáloghitel – derül ki a Figyelő által megkérdezett hitelintézetek nyilatkozataiból. A pénzügyi szolgáltatók várakozásai szerint a lakáshitelek piacán akár két számjegyű bővülés is jöhet 2021 egészében, de a felújítási program sokat segíthet az egyéb fogyasztási hitelek – elsősorban a személyi kölcsönök – keresleténél is.

statisztikái alapján 2021 január–áprilisában már több mint 340 milliárd forintot tett ki a frissen megkötött lakáshitelszerződések összege, ami 7,7 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbi értékhez képest. Ráadásul a negyedik hónap már történelmi csúcsot hozott az új

lakáshitel-szerződéseknél, 107 milliárd forint feletti volumen mellett. A személyi kölcsönöknél is érezhetően élénkül a piac: márciusban és áprilisban már egyaránt több mint 37 milliárdos szerződéses összeget regisztrált az MNB, ami az év elejéhez – és főleg a múlt esztendő utolsó hónapjaihoz – mérten egyáltalán nem rossz teljesítmény. 2021 első harmadának az adatait vizsgálva persze még nagyjából 8 százalékos éves visszaesést

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TAVASZI ÉLÉNKÜLÉS

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az esztendő első négy hónapja már egyáltalán nem alakult rosszul a lakossági hitelek új kihelyezései szempontjából, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy néhány hónapja még a koronavírus-járvány harmadik hulláma határozta meg az ország mindennapjait. A jegybank

2021/24 FIGYELŐ | 39

F_39-41_felujitas_hitel.indd 39

2021. 06. 14. 18:01

| PÉNZ BESZÉL |

mutat a személyi hitelek új kontraktusainak a volumene, ám ez a nagyjából 11 milliárdos hátrány akár egy-két hónap alatt eltüntethető.

MEGUGRÁS A FELÚJÍTÁSOKNÁL

A lakáshitelpiac élénkülésében egyre nagyobb a szerepe a felújításnak, ami jól látszik az MNB vonatkozó statisztikáin is. A jegybank adatai szerint áprilisban a háztartások már 11,2 milliárd forintnyi lakáshitelre kötöttek szerződést ezzel a céllal, miközben márciusban még 6,7 milliárd, februárban pedig 2,9 milliárd forintot ért el ez az összeg. Ennek nyomán az idei első négy hónapban 23,2 milliárd forintnyi kölcsönt helyeztek ki felújítási célra a pénzügyi szolgáltatók, ami az összes új lakáshitel-szerződés 6,8

százalékát adta: ez első ránézésre ugyan nem túl nagy arány, de így is jóval jelentősebb a korábbi évekre jellemző 3-3,5 százaléknál. A renoválás szándékával felvett lakáshitelek gyors térnyerésében meghatározó a szerepe a már említett Otthonfelújítási programnak. A projekt keretében a gyermeket nevelő családok felújítási, korszerűsítési munkálatainak a felét átvállalja az állam – de legfeljebb 3 millió forintot –, ha az igénylők megfelelnek a szabályozásban meghatározott feltételeknek. Tekintettel arra, hogy a költségek megtérítése utólag történik, februárban egy

állami kamattámogatás mellett igényelhető jelzáloghitel-konstrukció is megjelent, amelynek a paramétereit a program feltételeihez igazították. A támogatott konstrukciónál legfeljebb hatmillió forint kölcsön igényelhető tízéves futamidő és évi 3 százalékos kamat mellett. Fontos feltétel, hogy a hitel folyósítása után egy éven belül be kell jelenteni a munkálatok befejezését. Ha ez megtörtént, az otthonfelújítási támogatás összegét a Magyar Államkincstár folyósítja a hitelező banknak, amely azt – díjmentesen és automatikusan – a kölcsön előtörlesztésére fordítja.

VISZIK A TÁMOGATOTT HITELT

A Figyelőnek nyilatkozott pénzügyi szolgáltatók tapasztalatai szerint pedig igen

40 | FIGYELŐ 2021/24

F_39-41_felujitas_hitel.indd 40

2021. 06. 14. 18:01

| PÉNZ BESZÉL |

árd forintot fogadott már be, s közel 2 milliárdot folyósított. A bankok tapasztalatai szerint egyébként az igénylők nagyobb részben ki is használják a támogatott hitelkonstrukció kereteit: az átlagosan igényelt összeg ugyanis jellemzően 5 millió forint környékén alakul.

& 1&0 8-.9*1 8?*?ö) 8*0 MEGOSZLÁSA

72,9%

-FX_S¥QY QFP¥X [¥X¥WQ¥XF

O QFP¥X [¥X¥WQ¥X ­U±Y­X JL^­G

jelentős az érdeklődés az állami támogatás mellett nyújtott felújítási célú jelzáloghitel iránt. A Takarékbanknál elmondottak alapján az igénylések száma február óta dinamikusan nő, május végén a volumenük mintegy 2,7 milliárd forintot tett ki. Hasonlók a tapasztalatok az OTP Banknál is, ahol a konstrukció bevezetése óta folyamatos és egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az otthonfelújítási támogatott termék iránt. „Ennek februári megjelenéséhez viszonyítva az igénybeadások száma a négyszeresére nőtt a tavaszi hónapokban” – mutattak rá a hitelintézetnél. A K&H-hoz eddig több mint 7 milliárd forint értékben érkezett felújítási hitel iránti érdeklődés – árulták el kérdésünkre a pénzügyi szolgáltatónál. Ebből a pénzintézet több mint 5 milli-

A támogatott jelzáloghitel-konstrukció mellett ugyanakkor a személyi kölcsönöknél is egyre erősödő keresletet érzékelnek a bankok. A Takarékbank tájékoztatása alapján az elmúlt hónapokban megugrott az ezek iránti igény, sokan azokból fedezik a felújításhoz szükséges önrészt, előlegezik meg az állami támogatást. „Annak érdekében, hogy az Otthonfelújítási program által biztosított előnyök minél szélesebb kör számára elérhetővé váljanak, az OTP Bank dedikált renoválási személyi kölcsönt is nyújt ügyfeleinek. A konstrukció igénybevétele alapján megállapítható, hogy a jelzáloghiteleken túl a fogyasztási hiteltermékek piacán is érezhetően megjelenik az Otthonfelújítási program előfinanszírozása által generált kereslet” – tájékoztattak a hitelintézetnél. A K&H-nál pedig 27-ről 38 százalékra nőtt a felújítási hitelcél részesedése a múlt évhez képest a személyi kölcsönöknél: ezt magyarázhatja, hogy kisebb összegű tatarozásokhoz a személyi kölcsön lehet ideális, különösen, ha az igénylő nem szeretne előtörleszteni. A felújítási projekt hatásai pedig az év egészében érződhetnek majd a hitelpiacon a pénzügyi szolgáltatók várakozásai szerint: a Takarékbanknál úgy látják,

20,3

+JQ¾O±Y¥X PTWX_JWďX±Y­X

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK

6,8 JQX÷ S­L^ M·SFUO¥GFS

+TWW¥X 23'

& 1&0 8-.9*1 8?*?ö) 8*0 340,6 ÖSSZEGE Milliárd forint

287,9

316,2

240,0 168,2 2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ S­L^ M·SFUO¥GFS

2020

2021 +TWW¥X 23'

hogy az esztendő hátralévő részében is fennmarad a jelentős kereslet a lakáshiteleknél, így a járvány miatt gyengébb tavalyi eredményt még a konzervatív várakozás szerint is 10-12 százalékkal meghaladjuk majd. „Az egész évet tekintve több mint 1000 milliárd forint új hitelszerződéssel kalkulálunk” – tették hozzá a pénzintézetnél. Optimisták a lakáshitelezés alakulására vonatkozó várakozások a K&H Banknál is, az OTP Banknál pedig szintén úgy vélik, hogy a tavalyinál lényegesen nagyobb lesz az idei piac.

TÚL A NÉGYEZER MILLIÁRDON

Az MNB adatai alapján stabilan növekszik a háztartások lakáshitel-portfóliója is. Az állomány április végén már meghaladta a 4125 milliárd forintot, ami 10,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A stabilan két számjegyű növekedésben persze jelentős a tavaly március óta élő hiteltörlesztési moratórium szerepe. A lakáshitelpiac ugyanakkor nem mutat jelentős átrendeződést a koronavírusjárvány előtti időszakhoz képest. Az új szerződések legnagyobb – közel 60 százaléknyi – részét az öt és tíz év közötti kamatfixálású konstrukciók adják, miközben a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek súlya már egy százalék alá süllyedt. Sokatmondó adat, hogy ezeknél a kölcsönöknél az idén 3 milliárd forint alatt maradt az első négy hónapban megkötött friss kontraktusok összege, miközben az öt és tíz év közötti kamatfixálásúaknál megközelítette a 203 milliárdot. BARÁT MIHÁLY 2021/24 FIGYELŐ | 41

F_39-41_felujitas_hitel.indd 41

2021. 06. 14. 18:01

| TŐZSDE | VÉGH RICHÁRD ÉS SZÉCSÉNYI BÁLINT. DEMONSTRÁLTÁK AZ ELKÖTELEZETTSÉGET

ÁRUPIAC | A Budapesti Értéktőzsde árupiacon betöltött pozíciójának a jelentős megerősítését tűzte ki célul a BÉT, ezért az Equilor Befektetési Zrt.-vel együttműködve átalakította áruszekciójának a szabályrendszerét. A január óta élő új szabályrendszerrel kapcsolatos első tapasztalatok biztatók.

Ünnepélyes kereskedésindító csengetés jelezte június 10-én a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), hogy új korszak vette kezdetét az árupiaci szekcióban. A börze és az árupiacon jelenleg egyedüli szereplőként tagsággal rendelkező Equilor vezérigazgatója a csengő megszólaltatásával fejezte ki, hogy elkötelezett az árupi-

aci kereskedés felpörgetése mellett, és céljuk a hazai tőzsdét ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé tenni. A szimbolikus gesztussal egyben jelezték: az új kereskedési szabályok sikeresen növelik az érdeklődést, így megfelelő kiindulópontot jelentenek az árupiaci részleg további erősítéséhez.

MÁR MOST TÖBB AZ ÉRDEKLŐDŐ

Az új kereskedési feltételek januárban léptek életbe, és az első hónapok tapasz-

talatai azt mutatják, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb számban és érdeklődéssel fordulnak az árupiaci lehetőségek felé. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója az eseményt követő sajtótájékoztatón kiemelte: örömükre szolgál, hogy a régióban egyedülálló árupiac fejlesztése tekintetében az Equilorban komoly és elkötelezett partnerre találtak. Bíznak benne, hogy a következő hónapokban egyre nagyobb számban jelennek meg a szereplők mind tőzsdetagként, mind pedig keres-

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

NÖVELNÉK A FORDULATSZÁMOT

42 | FIGYELŐ 2021/24

F_42-43_arupiac.indd 42

2021. 06. 14. 17:31

| TŐZSDE |

nélkül, erős agrárium sem létezhet erős árutőzsdei kereskedés nélkül.

ÁTALAKULT A TERMÉKKÖR

A BÉT áruszekciójának a működése az elmúlt időszakban jelentősen átalakult: a változások többek között a kereskedhető termékek körét, valamint az adásvétel és a delivery (fizikai teljesítés) szabályrendszerét is érintik. A kereskedhető áruk köre a korábbiakhoz képest hat ha63% a ric

o

uk o

AZ ÁRUPIACI FORGALOM MEGOSZLÁSA A BÉT-EN

Forrás: BÉT

ó

Takarmá nyk

N ap r af

rg

kedőként a szekcióban, így a hazai tőzsdetörténetben több mint másfél évszázados múltra visszatekintő árupiac ismét a presztízsének megfelelő szerepet tölthet be a tőzsdei adásvételben. Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója elmondta: a cég mint a BÉT egyik alapítója, egyben legrégebbi független magyar szereplője számára mindig is kiemelt cél volt a hazai tőkepiac fejlesztése, és fontosnak tartják a jól jövedelmező, de a ma megszokottól eltérő befektetési lehetőségeket is felkínálni ügyfeleik számára. Kifejtette, hogy az Equilor az elmúlt évtizedekben végig fenntartotta árupiaci tőzsdetagságát, így örömmel vesznek részt a szekció felpörgetésében és az ehhez kapcsolódó edukációban, szemléletformálásban. A szakember kiemelte: a magyar agrárium a gazdaság jelentős motorja, és véleménye szerint miként erős gazdaság nem létezik erős tőkepiac

31%

Takarmányárpa 6%

táridős termékre szűkült. Öt korábban is a befektetők rendelkezésére állt, velük január 18-tól átalakított termékjellemzőkkel és szabályokkal folytatódik a kereskedés. Ezek: a nagy olajtartalmú napraforgómag, az ISCC NUTS II fenntartható nagy olajtartalmú repce (korábban nagy olajtartalmú repce), a takarmányárpa, az ISCC NUTS II fenntartható takarmánybúza (korábban takarmánybúza) és az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica (korábban takarmánykukorica). Ezen öt cikk mellé új produktumként bevezették a határidős eurobúzát is. A kereskedés és a delivery szabályrendszere is több ponton módosult. Az ügyletek elszámolási pontjainak (paritásainak) a listája bővült, így az országban előállított termények bekapcsolódhatnak a tőzsdei árukereskedelembe. Az áruszekcióban új kereskedési időszakban lehet üzleteket kötni, ami elősegíti a kockázatmentes delivery sorsolást: a lejárati hónapot megelőző hónap végéig tartó szabadkereskedési időszakot egy háromnapos, speciális szabályok szerint működő sorsolási szakasz követi, melynek megfelelően a lejárati nap kitolódik a lejárati hónap harmadik tőzsdenapjára. A szekcióban az árutermékek kereskedése 11.00 és 16.06 között zajlik. A megváltozott szabályrendszer bevezetésének már most látszanak az első eredményei. Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt az árupiaci forgalom, amelynek a 63 százalékát a takarmánykukorica adta az utóbbi időszakban, 31 százalékot a napraforgó, 6 százalékot pedig a takarmányrépa hasított ki a tortából.

BŐ MÁSFÉL ÉVSZÁZAD

Az árupiaci kereskedés jelentős múltra tekint vissza Magyarországon, hiszen Budapesten már az 1850-es években beindult a gabonatermékek intézményesített adásvétele – emlékeztetett Varga-Balázs Attila, az értéktőzsde kibocsátói, kereskedési és üzletfejlesztési igazgatója. Az 1864-ben alapított börze – tette hozzá – a XX. század elején Európa második gabonatőzsdéjévé nőtte ki magát. Az 1948as bezárás után 1989-ben indult újra hazánkban a gabonával történő kereskedés, majd 2005-ben a Budapesti Árutőzsde beolvadt a Budapesti Értéktőzsdébe. Jelenleg a BÉT-en külön szekcióban kereskednek árupiaci termékekkel. BARÁT MIHÁLY 2021/24 FIGYELŐ | 43

F_42-43_arupiac.indd 43

2021. 06. 14. 17:31

| TŐZSDE |

ADATSZOLGÁLTATÓKAT VESZNEK A TŐZSDÉK

INTEGRÁCIÓ | A kereskedési forgalom tavalyi bővülése javította a börzék árbevételét. A szűkülő piacon egyre fontosabbá válik az adatszolgáltatás. A tőzsdék sorra vásárolják fel e szegmens nagy szereplőit.

Busásan megjutalmazták a Londoni Értéktőzsde (London Stock Exchange – LSE) részvényesei David Schwimmert, a cég vezérigazgatóját – tavaly a háromszorosára, 6,9 millió fontra emelték a fizetését. A tulajdonosokat természetesen nem a szívjóság vezérli. Az LSE 27 milliárd dollárért felvásárolta a Refinitiv pénzügyi adatszolgáltatót, ami igencsak jótékonyan hatott a parkett részvényeinek árfolyamára. (Amelyeknél azért bekövetkezett egy erős korrekció a múlt év végén.)

AZ ADAT AZ ÚJ OLAJ

Az akvizíció lehetővé tette az LSE számára, hogy beszálljon a számítógépek által irányított kereskedelembe, erősebb

legyen az esetleges felvásárlási törekvésekkel szemben. A Refinitiv viszont a londoniak támogatásával jobban fel tudja venni a versenyt legnagyobb tengerentúli riválisával, a Bloomberggel. A részvények adásvételéhez szükséges keretek biztosítása jó 300 évig volt az LSE legfőbb tevékenysége. Mára már azonban a napi működés viszonylag kis százalékát adja. A fő tevékenység az adatszolgáltatás lett – pénzügyi, gazdasági információk, benchmarkok és a mostanában nagyon divatos „alternatív” adatok tartoznak ide. Ez utóbbiak jelentősége a pandémia alatt különösen felértékelődött, a hagyományos statisztikáknál sokkal gyorsabban jelzik a gazdasági aktivitást. Így például a műholdképek a

közúti és a tengeri forgalmat, vagy a közösségi médiából kinyert infók a vásárlók aktuális preferenciáit. Az LSE így mára aktív szereplője lett a globálisan 33 milliárd dollárosra becsült adatszolgáltatási piacnak, amely évről évre 5-6 százalék körüli mértékben bővül. A Refinitiv megvételével kitört hurráoptimizmus után azonban kijózanítólag hatott, hogy ez év márciusában a Londoni Értéktőzsde részvényeinek az árfolyama húsz éve nem látott, szédítő tempóban szenvedte el legnagyobb napi esését. Kiderült ugyanis, hogy az adatszolgáltató integrációja a vártnál jóval többe, egymilliárd fontba kerül a felvásárlást követő egy évben. Ennél azért gyorsabb és hatékonyabb egyesülésre számítot-

FOTÓ: HENRY NICHOLLS, REUTERS

PHILIP HAMMOND BRIT PÉNZÜGYMINISZTER (KÖZÉPEN) ÉS HU CSUN-HUA KÍNAI ALELNÖK A LONDONI TŐZSDÉN. SZINTE MINDEN AZ ADATRÓL SZÓL

44 | FIGYELŐ 2021/24

F_44-45-Tozsdek.indd 44

2021. 06. 14. 17:30

| TŐZSDE |

DAVID SCHWIMMER, AZ LSE VEZÉRIGAZGATÓJA. FELVÁSÁRLÁSI KÉNYSZERBEN A TŐZSDÉK

tak a részvényesek. „Nem könnyű ezt jól csinálni. Nagyon jó minőségű adatszolgáltatásra van szükség. Ha az információ az új olaj, akkor az használhatatlan, ha nincs kellőképpen finomítva” – kommentálta a helyzetet Goran Skoko, a FactSet Research, egy másik adatszolgáltató munkatársa.

SZŰKÜLŐ PIAC

A piacon sok az eszkimó és kevés a fóka. E szektor legnagyobb játékosai – Bloomberg, S&P, FactSet – tavaly csupán 0-3 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhettek el. Így a London Stock Exchange még a legjobb esetben is legfeljebb 5 százalék körüli forgalombővülésre számíthat ezen a területen – áll a BNP Paribas elemzésében. Az LSE-Refinitiv-csoport az idei első negyedévben 3 százalékkal volt képes gyarapodni. A szűk tavalyi piac azonban nem fogja eltántorítani a tőzsdéket attól, hogy felvásárlási célpontként tekintsenek az adatszolgáltatókra. Az elmúlt év a járvány miatt hektikus

volt, a kereskedés volumene a piaci turbulenciák következtében megugrott, ami szép bevételt hozott a platformoknak. Az idén várhatóan lassul a szegmens növekedése, az adat viszont ebben a trendben egyre értékesebb lesz. A szabályozó hatóságok, a bankok, a börzék mind érzékenyebbek lesznek a piaci árváltozásokkal összefüggő adatokra, főleg azok feldolgozottsági szintjére, minőségére. A tőzsdék így igyekeznek majd drágábban eladni az információkat. A hagyományos termékek, a részvények, kötvények árfolyama esetében egyre nagyobb jelentőségük lesz az árupiaci, a magánpiaci, a vagyonkezelési, a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos adatoknak. Az otthoni munkavégzés elterjedése nagyon óvatossá tette a vállalatokat a kiberbűnözéssel, az adatlopással szemben. A cégeknek így a korábbiaknál biztonságosabb adatszolgáltatási rendszereket kell kiépíteniük. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az amerikai technológiai papírokkal

folytatott kereskedelemnek helyet adó NASDAQ az idén fejezi be a Verafin, egy pénzügyi bűnözés elleni harcra szakosodott társaság 2,8 milliárd dollár értékű felvásárlását. A Deutsche Börse bejelentette: akvizíciós célpontokat keres, főleg az indexekkel, az elemzésekkel, valamint az ESG-befektetésekkel kapcsolatos információgyűjtés területén. Az S&P Global 44 milliárd dollárért tervezi megvenni a szélesebb körben leginkább a beszerzésimenedzserindexek összeállítójaként ismert IHS Markit piackutató céget. Ha összejön, ez lehet 2021 legnagyobb összegű ágazati tranzakciója. Az elmúlt hónapokban terjedő piaci pletykák szerint a FactSet lehet a következő célpont.

BESZÁLL A BIG TECH

Változik az adatok felhasználásának a tárgyi oldala is. Eddig a kereskedési termekben, a brókercégek irodáiban, az adatszolgáltatók termináljain figyelték, elemezték a piaci folyamatokat. Ez egy viszonylag egyszerű üzleti modell alapján működött: megveszed a terminált és előfizetsz egy adatcsomagra. Az otthoni munkavégzés nyomán azonban ezeket a szolgáltatásokat elérhetővé kell tenni mobileszközökön – laptopokon, okostelefonokon – is. Ez az a pont, ahol a nem hagyományos piaci szereplők is beszállhatnak az üzletbe – a nagy technológiai cégek (például a Google, a Facebook) erősen érdeklődnek a szektor iránt. Főleg úgy, hogy az elmúlt években hihetetlen mennyiségű adat gyűlt össze náluk, amelynek az idő előrehaladtával, ahogy bővülnek az adatbázisok, egyre nagyobb az értéke. D. GY. 10 8

& 143)43. 9ö?8)* 18* 7 8?; 3>*.3*0 ÁRFOLYAM-ALAKULÁSA

6 4

FOTÓ: TOLGA AKMEN, REUTERS

Ezer angol font

2 2016

2017

2018

2019

2020

2021

0

+TWW¥X ^FMTT ƻSFSHJ

2021/24 FIGYELŐ | 45

F_44-45-Tozsdek.indd 45

2021. 06. 14. 17:30

| GEOPOLITIKA |

MÉG HÁTRAVAN AZ ÉLELMISZERÁRAK EMELKEDÉSÉNEK A JAVA

Tíz éve nem látott tempóban nőnek globálisan az élelmiszerárak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számolt havi index májusban 40 százalékkal emelkedett (lásd grafikonunkat). A nagyobb infláció elsősorban a szegény országokat sújtja, amelyek importálni kénytelenek az alapvető élelmiszereket. A fejlettebb államokban a drágulás az áruházak kasszáinál és az éttermekben csapódik le.

A MULTIK EMELNEK

A mostani árhullám olyan magas, hogy a nagy élelmiszeripari multik a köztük lévő öldöklő verseny ellenére sem tudják azt teljes egészében lenyelni. Többek között a Nestlé, a Procter & Gamble és az Unilever egyelőre teszteli a piacot, figyelik, hogy mekkora drágulást hajlandók elfogadni a vásárlók. „Az elmúlt tíz év legnagyobb árupiaci áremelkedése zajlik éppen” – fogalmazott egy konferen-

cián Graeme Pitkethly, az Unilever pénzügyi vezetője. „A helyzet nagyon változékony, nehéz átlátni, rengeteg váratlan fejlemény következhet be. Kénytelenek vagyunk árakat emelni” – tette hozzá mindehhez Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója. Pitkethly szerint az idén biztosan folytatódik a drágulás az árupiacokon, így az Unilever input költségei az év második felében gyorsulva növekednek majd. A helyzet tovább romolhat, ha a multik által az árupiacokon az alapanyagokra kötött fedezeti ügyletek (gyakorlatilag a hirtelen árváltozásokra szóló biztosítások) kifutnak, és ezeket értelemszerűen csak drágábban lehet újrakötni. Ez további élelmiszer-drágulásokat vetít előre. Az árak nem csupán az élelmiszerszektorban nőnek. A Procter & Gamble és a Kimberly-Clark 5–9 százalékos emelést jelzett előre más

termékekre, köztük a tömegcikknek számító pelenkára, valamint a vécépapírra vonatkozóan is. Ágazati elemzők szerint a nagy, a piacra jól bevezetett, a fogyasztók által megszokott márkák esetében könnyebb lesz keresztülverni az árakat. A saját márkás cikkek terén a kisebb diszkontok azonban nehezebb helyzetben vannak, hiszen ebben a termékkörben árérzékenyebbek a vásárlók, kevésbé ragaszkodnak egy-egy jól bevált produktumhoz. Az alapanyagárak többéves rekordszintre emelkedtek az elmúlt időszakban. Ennek hátterében a pandémia miatt elhalasztott vásárlások miatti keresletbővülés, a szállítási költségek növekedése, a rossz időjárás (például nagy szárazság van Brazíliában), valamint az áll, hogy Kína a vámháború hatására – és az alapanyagok további drágulására számítva – a szokottnál is nagyobb volumenű készletfelhalmozásba kezdett, főleg búzából és szójababból. A távol-keleti ország eddig

FOTÓ: UESLEI MARCELINO, REUTERS

AGRÁRPIACOK | A multik már nem tudják lenyelni költségeik növekedését, kénytelenek azokat áthárítani a fogyasztókra. Az élelmiszerek alapanyagai két számjegyű mértékben drágulnak. Kína szinte mindent felvásárol, a szállítás és a csomagolás ára is növekszik.

46 | FIGYELŐ 2021/24

F_46-50_elelmiszerarak.indd 46

2021. 06. 14. 17:33

| GEOPOLITIKA |

INDIÁN FŐNÖK EGY BRAZIL KUKORICAFÖLDÖN. AZ ASZÁLY AZ EGEKBE TOLTA AZ ÁRAKAT

évi 3-5 millió tonna kukoricát importált, tavaly azonban ez a mennyiség a többszörösére nőtt. A kukoricapiacon jelenleg az hajtja az árakat, hogy a kereskedők az ázsiai kereslet hasonló szintjére számítanak. Ha bármi jele mutatkozik annak, hogy Kína nem kíván tartósan ekkora importra berendezkedni, hirtelen árzuhanás következhet be. A pálmaolaj – amelyet az élelmiszereken kívül például kozmetikai cikkekhez, tisztálkodási szerekhez is felhasználnak – 2008 óta nem látott szintre drágult. E mögött az áll, hogy ennek termelésében nagy szerepük van a vendégmunkásoknak, 140 120 100 80

akik a járvány miatt kénytelenek otthon maradni. Így munkaerőhiány is kialakult az alapanyaggyártásban. A többi növényi olaj ellenértéke pedig nagyrészt azért nő, mert az üzemanyagokban egyre nagyobb hányadot írnak elő belőlük.

AMIT A FOGYASZTÓ LENYEL

A Commerzbank elemzői úgy vélik, az élelmiszer- és az alapanyagárak emelkedését célszerű egy tágabb összefüggésrendszerben elhelyezni. A tőkepiac jó hangulatban van, a nagy jegybankok kötvény-

& 0:047.(& -&9 7.)ö8 /*,>? 8* 2021. JÚLIUSI LEJÁRATRA

103,29 121,23

CBOT, 2016. VII. 1. = 100 százalék, havi átlagárak

60 40 20 0 –20

–9,87 VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. XII. II. IV. VI. VIII. X. 2016 2017 2018 2019 2020

+TWW¥X ^FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

vásárlási programjai nyomán ömlik rá a pénz (ami számos analitikus szerint mára már eszközárbuborékok kialakulásához is vezetett). A gazdasági fellendülés az olajárakat is felhajtotta. Az árupiaci adatszolgáltatással foglalkozó Mintec szerint a nagy kereslet miatt a csomagolóanyagok ára és a csomagolás költségei 2020 eleje óta 40 százalékkal nőttek. A társaság által számolt globális csomagolási árindex rekordszinten van: drágult a papír, az előállításához szükséges papírpép, a műanyag és a csomagolási fémek, főleg az alumínium. A NielsenIQ egyik elemzése alapján az alapvető élelmiszer-kategóriáknál – például búza, tojás, sajt, kenyér – viszonylag könnyen keresztülverhető az árak emelkedése, ezeket a termékeket úgyis megveszik az emberek. Egy másik ilyen kategória a speciális táplálkozási igényeket kielégítő termékcsoport, ebbe tartoznak például a glutén-, a laktózmentes vagy a vegán élelmiszerek. Az ezeket fogyasztóknak ugyanis nincs más választásuk, mint elfogadni az árnövelést. „A márkák gyakorlatilag megadóztatják a fogyasztók érzelmeit. Minél jobban ragaszkodunk a rólunk kialakult képhez (például kizárólag 2021/24 FIGYELŐ | 47

F_46-50_elelmiszerarak.indd 47

2021. 06. 14. 17:33

| GEOPOLITIKA | ÁLLATORVOS EGY AMERIKAI BAROMFITELEPEN. A MULTIK A VERSENY ELLENÉRE IS KÉNYTELENEK ÁRAT EMELNI

200 180 160

kezdenek vendéglátóhelyen enni, hajlandók lesznek ezért magasabb árat fizetni” – nyilatkozta Abdolreza Abbassian, a FAO szenior közgazdásza. Számítani lehet arra is, hogy a munkaerő, a szállítás és a logisztika szintén tovább drágul a következő hónapokban. A Bernstein elemzőcég várakozásai alapján az amerikai piacon a fogyasztási cikkeket gyártók bemeneti költségei az idén 6,1 százalékkal nőnek a tavalyi 0,7 után. A Tyson Foods, az USA egyik legnagyobb húsipari vállalata szerint a nyersanyagárak jelenleg több mint 15 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet. Mindez a fogyasztás polarizációjához vezet. Azok, akik az eddigi kényszerű otthonlét idején képesek voltak megtakarítani, megengedhetik maguknak a prémiumtermékeket. Azok viszont, akik elvesztették az állásukat, kénytelenek lesznek az

A FAO HAVI ÉLELMISZERÁR-INDEXEI

olcsóbb márkák felé fordulni, feladni korábbi fogyasztói szokásaikat.

MOST JÖN A JAVA

Európában az élelmiszerárak növekedése ez idáig viszonylag visszafogott volt az amerikai dráguláshoz képest. A brit kiskereskedelmi ágazatot képviselő British Retail Consortium azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az év második felében az öreg kontinensre is begyűrűzhet az igazi áremelkedési hullám. A FAO statisztikái szerint az idén az élelmiszerek ellenértéke globális átlagban 6,3 százalékkal emelkedett úgy, hogy a tavalyi egész éves drágulás 4,6 százalékos volt. Dél-Amerikában 21, Afrikában és Dél-Ázsiában 12 százalékos volt az ütem. Nyugat-Afrikában az alapvető élelmiszerek ára ötéves átlagban 40 százalékkal nőtt – Nigériában 23-mal, így 15

FOTÓ: MAX WHITTAKER, REUTERS

vegán élelmiszereket fogyasztunk), annál inkább kénytelenek vagyunk ezeket drágábban is megvásárolni” – írják. Az elemzők szerint könnyebb lesz a vásárlókkal elfogadtatni az áremelést az olyan feljövőben, bővülőben lévő piacokon, mint például a házi kedvencek ápolása. Ezeken a területeken a vevők még nincsenek hozzászokva a kialakult árrendszerekhez. Nehezebb lesz a helyzet a „gyengébb” portfólióknál. Ilyen például a Danone palackozottvíz- és tejterméküzletága vagy az Unilever élelmiszer-kínálata. Ezek esetében kockázatos a drágítás, könnyen piacvesztéshez vezethet, ha az árak gyorsan emelkednek. „Mit tett a Danone azért, hogy a joghurtjai izgalmasabbak legyenek?” – teszi fel a kérdést Richard Cook, a NielsenIQ elemzési vezetője. Az élvezeti cikkeknél is rizikós az ellenérték növelése, például az alkohol, a csokoládé vagy a snackek esetében. Ebben a termékkörben a kereslet általában rugalmasan reagál az árak változására – az emberek hajlamosak a gyengébb minőséget választani és kevesebbet vásárolni. Az áremelési törekvések elfogadásához az is hozzájárul, hogy a pandémia által szükségessé tett korlátozások feloldása nyomán, ahogy kiszabadulnak az emberek az otthon magányából, nagyon erős lesz a kereslet a vendéglátóipari szolgáltatások iránt – újra járunk vendéglőbe, kávézóba. „Az étteremben való étkezést az otthoni főzés nem képes teljes mértékben helyettesíteni, így amikor az emberek újra el-

2014–2016 átlaga = 100 százalék

140 120 100 80

60 ÉLELMISZERÁR-INDEX ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 Forrás: FAO

HÚS

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

TEJ

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

48 | FIGYELŐ 2021/24

F_46-50_elelmiszerarak.indd 48

2021. 06. 14. 17:33

| GEOPOLITIKA |

esztendős csúcson van. A helyzet a Közel-Keleten is súlyos: Libanonban tavaly 400 (!) százalékos drágulás következett be. Ebben szerepe volt az országot sújtó devizaválságnak, valamint a bejrúti kikötőben történt robbanás utóhatásainak. Az országban még ma is 200 százalékos az áremelkedési ütem. Szíriában és Szudánban hasonló a helyzet, 200 százalék körüli mértékben drágul az ennivaló. Az amúgy is folyamatos puskaporos hordó állapotban lévő közel-keleti régióban ez tovább növeli a fegyveres konfliktusok kirobbanásának a valószínűségét.

EXPORTKORLÁTOZÁS JÖHET

Az élelmiszerárak emelkedése persze nem csupán a fejletlen országokat fenyegeti – igaz, őket éhínséggel –, de a feltörekvőket is. Oroszországban a gazdasági miniszter például felhívta a figyelmet arra,

GABONÁK

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

hogy ha folytatódik a drágulás, akkor hatósági árakat vezetnek be az alapvető élelmiszerekre, mint például a cukor és a liszt. Oroszország, amely a világ egyik legnagyobb búzaexportőre, a Kreml közlése szerint mérlegeli, miként tudná továbbra is teljesíteni kiviteli kötelezettségeit úgy, hogy közben megvédje lakosait az ellenértékek belföldi növekedésétől. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha nagyon elszaladnak az árak, Moszkva nem lesz szívbajos, és exportkorlátozásokat vezet be. Márpedig ez a világpiaci árak további emelkedését idézi majd elő. Az orosz vezetés számára az élelmiszerár kulcskérdésnek minősül. Összesen 20 millió ember, minden hetedik állampolgár él a hivatalosan megállapított létminimum alatt. Az orosz néplélekben még élénken él a jegyrendszer, az élelmiszerhiány és a hiperinfláció. Moszkva egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ezek közül bármelyik újra megjelenjen. Tavaly decemberben Vlagyimir Putyin elnök már egyszer átmeneti korlátozásokat rendelt el néhány alapélelmiszer – napraforgóolaj, tészta – vonatkozásában. Ezeket később feloldották, viszont az állami támogatás továbbra is jelentős a kenyér és a liszt esetében. Oroszország számára 2014 után, az USA és az EU szankciós lépéseit követően vált lehetővé ismét az agrártermékek kivitele. Moszkva válaszlépésként kitiltotta az áruházak polcairól a nyugati élelmiszereket, és nagy pénzeket tolt be a hazai mezőgazdaság fejlesztésébe. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatai szerint a 2019es teljes orosz kivitel (419 milliárd dollár) csaknem 8 százaléka búzaexport volt. Egyébként van még egy gond az orosz belföldi kereslet kielégítésével, mégpedig az, hogy a nyugati rendszerekhez képest

sokkal kisebb az ország tároló-feldolgozó kapacitása. A kivitel így bizonyos értelemben kényszer is – kénytelenek külföldre szállítani, mert belföldön nincs elég tárolókapacitás. Az export- és árkorlátozások megszellőztetése ugyanakkor kedvező visszhangra talált a kiskereskedelemben, amelynek a vezetői szerint a jelenlegi drágulást a kínai kereslet megugrása idézte elő. A cukor ára például tavaly 65 százalékkal nőtt Oroszországban.

OLAJOK

CUKOR

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

A KÍNAI KOCKÁZAT

Aligha lehet túlértékelni a kínai kereslet hatását az árupiacokon. Amikor Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke elkezdte a kereskedelmi háborút Kínával, az amerikai farmerek túlélése gyakorlatilag Washingtonon múlott. Mára azonban az ázsiai óriást imáikba foglalják a termelők, nő az export, emelkednek az árak, újra fellendülőben van az USA agrárszektora. Az amerikai agrártárca (USDA) előrejelzése szerint az idén várhatóan rekordszintre, 37 milliárd dollár fölé emelkedik a tengerentúli nagyhatalom mezőgazdasági termékeinek Kínába irányuló kivitele. Szójabab, kukorica, csonthéjasok, búza, sertés, szárnyasok. Ha bejönnek a prognózisok, akkor az idén a távol-keleti ország a teljes amerikai agrárexport (164 milliárd dollár) 23 százalékát szívja fel. A Trump által bevezetett szankciókra Kína behozatali korlátozásokkal és vámokkal válaszolt 2018-ban. Washington minden korábbinál nagyobb állami támogatásokkal igyekezett életben tartani az ágazatot, így az amerikai agrárszektor jövedelme tavaly 2013 óta nem látott csúcsra nőtt – az inflációt kiszűrve. Ez az év már kevésbé lesz jó, az USDA elemzői szerint az állami támogatások elmaradásával 8 százalékkal kisebb bevételre tesz szert az ágazat. Az így várható 111,4 milliárd dollár azonban még mindig több

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

2021/24 FIGYELŐ | 49

F_46-50_elelmiszerarak.indd 49

2021. 06. 14. 17:33

| GEOPOLITIKA |

mint 20 százalékkal nagyobb összeg, mint a 2000 és 2019 közötti éves átlagos érték. Az USA Kínába irányuló exportját hagyományosan a főleg a sertések takarmányozására használt szójabab és különböző növényi olajok dominálták. Mára azonban az ázsiai óriás az amerikai kukorica legnagyobb vásárlója lett, összesen 23,2 millió tonna megrendelésével. Öt évvel ezelőtt mindössze 200 ezer tonnát vett az Egyesült Államoktól. A szituáció ugyanakkor képlékeny, ugyanis az agrárexport megugrásával párhuzamosan a geopolitikai feszültségek erősödnek Peking és Washington között, hiába számítottak arra sokan, hogy Trump után Joe Biden békülékenyebb hangnemet üt meg országa legnagyobb riválisával szemben. Az USA új adminisztrációja az utóbbi időben több tucat kínai cégre vonatkozóan tiltotta meg az amerikaiaknak, hogy azokban befektetéseket hajtsanak végre. A Huaweien túl köztük van a Semiconductor Manufacturing International Corporation, a legnagyobb kínai csipgyártó társaság is. Az Egyesült Államoknak ugyanakkor agrártermelői érdekeire is figyelnie kell. 2020 elején a két nagyhatalom megállapodott arról, hogy két éven keresztül Kína legalább 80 milliárd dollár értékben importál amerikai mezőgazdasági termékeket. Az időarányos kvótától ugyan ez év

áprilisában még 22 százalékkal elmaradtak, de „nagyon gyorsan zárkóznak fel” – áll egy ágazati szövetség, az American Farm Bureau Federation elemzésében. A megugró ázsiai import egyik oka, hogy az afrikai sertéspestis miatt becslések szerint 200 millió állatot voltak kénytelenek leölni. Az állomány újratelepítéséhez most rengeteg takarmányra van szükség. Jól mutatja ezt az is, hogy miután tavaly Kína rekordmennyiséget, 11,3 millió tonnát vásárolt az amerikai kukoricából, ezt januárban megtoldották további

Moszkva hatósági árak és exportkorlátozások bevezetését fontolgatja.

2,1 millióval. Mindennek persze árnyoldalai is lehetnek, hiszen így nagyon erősen növekszik az USA termelőinek a kitettsége Kínával szemben. Peking szerint hivatalosan 261 millió tonna kukorica termett tavaly az országban, azonban elemzők úgy vélik: ha ez igaz lenne, nem vásárolna ilyen őrült tempóban a világpiacon, vállalva, hogy felhajtja az árakat. Tavaly különösen sok tájfun sújtotta az ázsiai óriást, valamint ritka nagy szárazság volt Kína északkeleti részén, a legnagyobb kukoricatermelő térségben. Így becslések alapján a tavalyi termés jó, ha a negyede lehetett a hivatalosan közölt adatnak. Ha ez tényleg így van, akkor viszont igencsak kockázatos hosszú távon is a kínai keresletre alapozni az amerikai agrárszektor kukoricatermesztésének a fejlesztését. A kínai kukoricaállomány megsaccolása meglehetősen nagy gondot okoz az árupiaci elemzőknek, ugyanis az állami adatok a szokásosnál is kevésbé megbízhatók, a magántermelők készleteiről viszont szinte lehetetlen információt szerezni. Egy ágazati tanácsadó cég, a Sublime China Information becslései szerint legalább százmillió tonna lehet a magánraktárakban. Ha ez elkezd a piacra áramlani, könynyen vége szakadhat a kukorica-mennyországnak az árutőzsdéken. DÓZSA GYÖRGY

FOTÓ: LEAH MILLIS, REUTERS

KUKORICÁT MINTÁZÓ NYAKKENDŐ DONALD TRUMP ALÁÍRÁSÁVAL. AZ IDÉN A KÍNAI KERESLET MENTI MEG AZ AMERIKAI FARMEREKET

50 | FIGYELŐ 2021/24

F_46-50_elelmiszerarak.indd 50

2021. 06. 14. 17:33

| GEOPOLITIKA |

JOE BIDEN ÉS VLAGYIMIR PUTYIN. HAMAROSAN FARKASSZEMET NÉZNEK EGYMÁSSAL

A NAGY GÁZTALÁNY

ÉSZAKI ÁRAMLAT II. | Washington váratlanul enyhítette a vezetékkel kapcsolatos szankciókat. Az ügyben immár több a kérdés, mint a válasz. Valószínűleg komoly háttéralku készülődik Vlagyimir Putyin és Joe Biden között.

Furcsa dolgok történnek Washingtonban. Az amerikaiak ugyanis váratlanul lemondtak az Északi Áramlat II. meghiúsítására bevezetendő szankciók egy részéről, holott eddig szinte mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a Németországba menő orosz gázvezetékpáros kibővítését.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

A „HOMÁLYOS” BLINKEN

Antony Blinken külügyminisztert több napig faggatták a törvényhozásban, hogy mi a valós helyzet, mik a kormány szándékai. Ő a feltett kérdésekre egy talányos mondattal válaszolt, amelynek az értelmén azóta is törik a fejüket az elemzők. A Reuters szó szerint idézi a fő külügyért: „Különbség van a csővezeték fizikai befejezése és az üzembe helyezése között.” A megfejtések közül talán az a legvalószínűbb, amely szerint az amerikai diplomácia nem akarta tovább élezni a feszültséget a németekkel és rajtuk keresztül az EU-val. „Meg akarunk bizonyosodni róla, hogy az európaiak megteszik

a szükséges lépéseket, amelyekkel elkerülhetők az adott csövön való gázszállítás hátrányos következményei” – fogalmazott még Blinken, szintén meglehetősen homályosan.

TITKOSSZOLGÁLATI KAPCSOLAT

Továbbra sem tudni, mit intézett az Egyesült Államokban az a német küldöttség, amely május végén–június elején Washingtonban erről tárgyalt. A németországi sajtóban is szokatlan a csend, amely a delegáció tengerentúli tevékenységét övezi. A nagy kérdések közé tartozik, hogy várható-e további jelentős változás a témakörben a Biden–Putyincsúcstalálkozót követően. A vezetékpáros egyikének elkészültét Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be június elején, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A bejelentés váratlan

volt, ugyanis korábban a legoptimistább előrejelzések is az év végét adták meg ennek lehetséges legkorábbi időpontjaként. A Kreml vezetője szerint viszont a teljes projekt (mindkét cső lefektetése) már a nyár végéig lezárható. Májusban az amerikai külügyi tárca jelentést küldött a kongresszusnak, amelyben „szankcióérettnek” minősítette a projektet vezető Nord Stream 2 AG-t, valamint annak vezetőjét, a német Matthias Warnigot. Mint az euractiv.de írja, Blinken viszont – felülírva minisztériuma jelentését – közölte: a büntetőintézkedések alkalmazásáról „az USA nemzeti érdekében” lemondanak. Warnigról a Navalnij-videóban (Putyin-palota) elhangzik, hogy az egykori Stasi-ügynök kapcsolatban állt Ljudmilával, az orosz elnök első feleségével, és magával Putyinnal is, amikor utóbbi az NDK-s időkben KGB-tisztként Drezdában szolgált. Később Warnig lett az Orosz Föderációban (OF) a legismertebb német üzletember. 2021/24 FIGYELŐ | 51

F_51-53-Eszaki-Aramlat.indd 51

2021. 06. 14. 17:32

| GEOPOLITIKA |

Blinken, megerősítve májusi állásfoglalását, június 8-án bejelentette, hogy az Északi Áramlat II. befejezett tény. „Ebből a helyzetből viszont ki kell hozni a legjobbat” – fűzte hozzá. Tett egy olyan kijelentést is, amelyet az általános megfogalmazás miatt szintén nem könnyű értelmezni: „Ha Moszkva megkísérli, hogy a földgáz(szállítmányokat) mint fegyvert bevesse, akkor reagálunk rá.” Ukrajna – hagyományosan az Oroszország elleni szankciók leghangosabb pártolója – ezúttal a vártnál csendesebben válaszolt a számára kedvezőtlen amerikai lépésre, ami újabb eleme a szankciók körüli talányfüzérnek.

GESZTUS KIJEVNEK

Ebben az is szerepet játszhatott, hogy Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője közölte: van lehetőség a nyugati piacok számára szállítandó oroszországi gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitálására. Az előzmény: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök panaszkodott, hogy ennek elmaradása évi legalább hárommilliárd dolláros tranzitdíjtól fosztja meg országát. Moszkvában erre azt is válaszolták, hogy az orosz gáz áthaladását mindenekelőtt a szállítókkal

A GAZPROM GÁZSZÁLLÍTÁSAI TÉRSÉGÜNKBE, 2019

Milliárd köbméter

2. Lengyelország 9,73 3. Csehország k ia 8,11 lo v á 4. Sz ág 7,17 y ar or s z g a 1. M 8. Románia 9. Szlovénia 11,26 0,99 0,34 g á z ors r vát 7. Szerbia 5. Ho 0,24 2,13 2,82 6. Bulgária 11. Bosznia 2,39 és Hercegovina 0,30 10. Észak-Macedónia Forrás: gazpromexport.ru

52 | FIGYELŐ 2021/24

F_51-53-Eszaki-Aramlat.indd 52

2021. 06. 14. 17:32

| GEOPOLITIKA |

CSŐFEKTETŐ HAJÓ A BALTI-TENGEREN. REJTÉLY WASHINGTON HIRTELEN ENGEDÉKENYSÉGE

kellene megbeszélni, ezzel mintegy felszólítva Kijevet: hagyjon fel az oroszországi kapcsolatok teljes bojkottjával. Az EU-nak szánt orosz gázmennyiség a német KfW bank elemzése szerint a következő években növekszik, azaz szükség lehet az Északi Áramlat négy csöve mellett az ukrán tranzitra is. A KfW (a világ legnagyobb állami beruházási pénzintézete, Németország harmadik legnagyobb bankja) ez

év márciusában publikált tanulmánya szerint 2019-ben az EU27 teljes gázimportjának valamivel több mint a fele az OF-ből jött, 24,1 százaléka Norvégiából, 10 százaléka Észak-Afrikából, 5,7 százaléka Katarból, 3,9 százalék pedig az USA-ból származott. A bank megállapítja, hogy a szállítások bővülésé-

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT SZÁMOKBAN Az Északi Áramlat II. csővezetékpáros lefektetése, üzembe helyezése csaknem tízmilliárd euróba kerül. A tulajdonos a Gazprom, amely a globális gázkitermelés mintegy 15 százalékát adja, és a világ legnagyobb gázexportőre. A projekttársaságot, a Nord Stream 2 AG-t a svájci Zugban jegyezték be. A projekt finanszírozási megállapodását a nord-stream2.com honlap szerint az Engie, az OMV, a Shell, a Uniper és a Wintershall Dea is aláírta. Az Északi Áramlat II. mintegy 1200 kilométeres, nagyrészt víz alatti csőpárosa évi 55 milliárd köbméter gázt szállíthat a Szentpétervár melletti Viborgból a németországi Greifswaldig, ahol csatlakozik a németországi (EU) gázellátási hálózathoz. Az Északi Áramlat I. hasonló kapacitású vezetékpárosával együtt a négy cső összesen évi 110 milliárd köbméternyi gázt képes szállítani. Ez a Nyugat-Európába irányuló oroszországi gázexport mintegy 60 százaléka.

vel várhatóan tovább nő Oroszország és az Európai Unió kölcsönös függősége, amihez hozzájárul az EU belső földgáztermelésének a csökkenése, amelyet elsősorban Hollandia forrásainak a kimerülése okoz. Az OF adja az európai közösség vezetékesföldgáz-importjának a 66, cseppfolyósítottföldgázbehozatalának pedig a 20 százalékát. Azaz pillanatnyilag összehasonlítva az Egyesült Államokkal Oroszország nagyságrenddel fontosabb gázszállítója az uniónak, mint az USA. Tavaly a Gazprom nyugat-európai gázexportja (beleértve Törökországot is) több mint 12 százalékkal volt kevesebb a 2019-es 199 milliárd köbméternél. A németországi orosz gázszállítások 2020-ban átlagon felül, 14 százalékkal estek vissza a pandémia miatti keresletcsökkenés folytán. Mint grafikonunkból kitűnik, a visegrádi négyek vezetnek az OF-ből származó gáz importjában, utánuk jönnek nagy lemaradással a Balkán államai. D. P. 2021/24 FIGYELŐ | 53

F_51-53-Eszaki-Aramlat.indd 53

2021. 06. 14. 17:32

| GEOPOLITIKA |

MÉG LEGALÁBB EGY ÉVIG TART A CSIPHIÁNY

FÉLVEZETŐIPAR | Az új kapacitások kiépítése másfél-két év az ágazatban. Az ellátási gondokon enyhíthet, ha a lakossági kereslet a pandémiával összefüggő korlátozások feloldásával párhuzamosan a fogyasztási elektronikai cikkektől a szolgáltatások felé fordul.

A globális csiphiány megakasztja az autóipari beszállítói láncokat és veszélyezteti az ellátás folyamatosságát a fogyasztási elektronikai cikkeknél. A Flex, a világ harmadik legnagyobb csipgyártója most közölte, hogy az ellátási nehézségek minimum a jövő év közepéig megmaradnak.

BESZÁLLÍTÓI LÁNCOK

A járvány miatt megnőtt a kereslet a laptopok, okostévék, okosmobilok és játékkonzolok iránt. A korlátozások feloldását követően pedig világszerte fellendültek az autóeladások. Ezzel a tempóval a szektor nem tudta tartani a lépést, ráaádásul a szállítási költségek is megemelkedtek. A szingapúri székhelyű Flexnek harminc országban több mint száz üzeme van, termékeinek a legnagyobb vevője a Ford, a

brit háztartásigép-gyártó Dyson, valamint a számítógépeket és nyomtatókat gyártó amerikai HP. Lynn Torrel, a Flex beszállítói láncokért felelős vezetője egy interjúban szintén azt mondta: az alapanyagkészletektől és a gyártási kapacitásoktól függően arra számít, hogy az ellátási gondok egészen a jövő év közepéig elhúzódnak. Hozzátette azonban, hogy vannak olyan iparági elemzők, akik szerint ezek a problémák még 2023ban is súlyosan érintik majd az ágazatot. A helyzet annyira súlyos, hogy számos vevő már előre fizet az áruért, csak hogy biztosított legyen a szállítás. Az elektromos autók előállításával foglalkozó amerikai Tesla saját csipgyár építését tervezi.

Nehezíti a helyzetet és fokozza a hiányt a Washington által Kínával szemben bevezetett szankciórendszer. A szektorra jellemző, hogy a csipeket az USA-ban tervezik és Ázsiában gyártják. Az Egyesült Államok azonban számos esetben megtiltotta, hogy amerikai licencű lapkákat állítsanak elő – adhat azonban ezalól kivételeket –, így az ázsiai, főleg a kínai gyártók nagy készleteket halmoztak fel. A nyugati cégek korábban csak a két gazdasági óriás háborújában bevezetett vámemelések miatt gondolkodtak a beszállítói láncok szűkebbre húzásában. Most a csiphiány rávilágított egy újabb problémára. A New York-i tőzsdére bevezetett Flex, melynek árbevétele tavaly 24,2 milliárd dollár volt, a vámháború miatt szintén rákényszerült, hogy egyes termékcsoportjainak a gyártását átmenetileg leállítsa. En-

FOTÓ: ROOSEVELT CASSIO, REUTERS

MUNKARUHÁK SZÁRADNAK A FORD EGYIK BRAZIL ÜZEMÉBEN. AZ AUTÓIPAR ELHÚZÓDÓ KÉSZLETHIÁNYRA SZÁMÍTHAT

54 | FIGYELŐ 2021/24

F_54-55_Flex-Chip.indd 54

2021. 06. 14. 17:34

| GEOPOLITIKA | 488

469

nek hátterében az áll, hogy maga is tágas beszállítói láncot üzemeltet – van olyan terméke, amelynek az elemeit, részegységeit Európában, Ázsiában és Amerikában készítik. A kereslet erősödését látva a csipgyártók az idén minden korábbinál többet költenek beruházásokra, de ezek megvalósítása, a termelés beindítása másfél-két évet vesz igénybe. Javíthat a helyzeten, ha a pandémiával összefüggő korlátozások feloldását követően a fogyasztói kereslet a fogyasztási cikkektől a szolgáltatások felé fordul – így több kapacitás marad az ipari felhasználók igényeinek a kielégítésére. A megnyugvás azonban még messze van, a koronavírus-járvány a világ jelentős részén még nem szűnt meg. Például Malajziában, ahol számos félvezetőgyár található, nemrég kéthetes karantént vezettek be – ez még nagyobb nyomás alá helyezi az ágazatot.

KÍNA VISSZAVÁG

A helyzet Tajvanon is rossz, itt mostanában kezd el kitörni a járvány első hulláma. Az amerikai gyártók ellátási problémáival szembesülő Biden-adminisztráció döntött is arról, hogy 750 ezer vakcinával segíti az ottani védekezést. Japán – a félvezetők másik nagy felhasználója – 1,2 millió adag oltóanyagot adományozott. Tajvanon a hivatalos adatok szerint 713 ezer bevándorló dolgozik, és becslések szerint még legalább 50 ezer illegális munkavállaló. Közülük csaknem 500 ezren a gyárakhoz közeli zsúfolt szálláshelyeken laknak, ahol nehéz – gyakorlatilag lehetetlen – távolságot tartani, és a higiéniai helyzet is rossz.

412

& + 1;*?*9ö.5&7 ELADÁSAI

Milliárd dollár 298

299

291

2010

2011

2012

306 2013

335

335

339

2014

2015

2016

412

2017

2018

2019

*Q÷WJOJQ_­X

Milliárd dollár 39

27 31

2020

2021*

+TWW¥X *ZWTXYFY

& + 1;*?*9ö.5&7 BERUHÁZÁSAI 61

440

48 48

57 61

43

54

95 67

59 55

106 102

109

125

66 65 67

26

’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21* *Q÷WJOJQ_­X

A kialakult problémahalmaznak erős geopolitikai vetületei is vannak. Az USA hadat üzent a kínai technológiai cégeknek, most viszont Peking visszavágásra készül, saját informatikai világot épít. Mind a hardverek, mind a szoftverek terén vélhetőleg egy évtizeden belül utoléri a mai legfejlettebb szintet. Mindez ráadásul nem csak egy elvi, elméleti stratégia, hiszen néhány napja Hszi Csin-ping kínai elnök egy beszédében felszólította az országot, hogy gyorsítsa fel a tudomány és a technológia „kínaiasítását”, azaz a világhatalom technológiai önállósodását erősítő gazdaságpolitikát jelentett be. Az ország vezetője június elején, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Mérnöki Akadémia előtt tartotta meg be-

A TAJVANI HADSEREG FERTŐTLENÍT EGY KÓRHÁZAT. A VILÁG LEGFONTOSABB CSIPGYÁRTÓ ORSZÁGÁBA IS MEGÉRKEZETT A JÁRVÁNY

+TWW¥X *ZWTXYFY

szédét. Nem sokkal azután, hogy Peking arra tett vállalást, hogy a tizennegyedik ötéves terv kapcsán jelentős beruházásokat indít a nagy nemzeti tudományos és technológiai projektek kapcsán. E stratégiával is az a cél, hogy a távol-keleti óriás a mainál jóval nagyobb technológiai önállóságra tegyen szert. „A tudományostechnológiai függetlenség erősítését mindig a nemzeti fejlődés stratégiai támogatásának kell tekinteni” – idézte az államfőt az ország állami televíziója, a CCTV. Hszi Csin-ping szerint a gigászi méretű és gigászi léptekkel előrehaladó Kína fejlődésének a nemzetközi tudományos életben feltárt „határokat” kell feszegetnie, a technológiai területeken pedig el kell érnie az önállóság és önfejlesztés magasabb szintjét.

FOTÓ: ANN WANG, REUTERS

JÖN AZ MI IS

Mint ismert, a friss beszéd előzménye az is, hogy Kína a múlt év végén bejelentette: egy évtized múlva egész egyszerűen az első kíván lenni a globális innovációban. Emlékezetes ennek kapcsán, hogy 2017-ben Peking azt közölte, hogy 2030-ra vezető szerepet akar betölteni az ország a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. E téren sem állnak rosszul, hiszen a Center for Data Innovation (amerikai elemzőcég) 2021 elején közölt felmérése szerint az USA itt egyelőre nagy előnyben van, ám az ázsiai nagyhatalom igen ütemesen zárkózik fel ezen a területen is. D. GY.–H. G. 2021/24 FIGYELŐ | 55

F_54-55_Flex-Chip.indd 55

2021. 06. 14. 17:34

| GEOPOLITIKA |

DRÁGULÓ ADÓSSÁGFINANSZÍROZÁSSAL FENYEGET AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ USA KONTRA FELTÖREKVŐK | Az amerikai állampapírok hozamának a növekedése megdrágítja a feltörekvő országok adósságfinanszírozását. Ha beindul a tőkekiáramlás a jobb hozamú és biztonságosabb fejlett államok felé, a feltörekvők devizáinak a gyengülése további problémákat okozhat.

A múlt év a pandémia jegyében telt, az idei meg a befektetői félelmek szerint az inflációról szól majd. Az elhalasztott fogyasztás által gerjesztett extra kereslet, az ellátási gondok sora, a nagyon alacsony tavalyi bázisról visszapattanó, így az akkori mélyrepülési rekordok után csúcsszinten szárnyaló gazdasági növekedés, az alapanyagárak, a szállítás drágulása erősen inflatorikus hatású. A nagy kérdés, hogy tartós inflációs hullám elé nézünk, vagy átmeneti lesz. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) egyelőre az utóbbi álláspontot képviseli. Mindenesetre a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelések lehetőségét, ami ahhoz vezetett, hogy a hosszabb államkötvények hozama megnövekedett, főleg az USA-ban.

DRÁGULÓ KÖLTSÉGEK

A fejlődő, feltörekvő országok számára ez azért teremt kedvezőtlen körülményeket, mert ha a gyakorlatilag kockázatmentesnek számító amerikai államkötvényeken nagyobb hozamot lehet elérni, akkor az ő rizikósabb papírjaikra magasabb felárat kell fizetni, hogy az államadósságukat megvegyék a befektetők. Magyarul: megdrágulnak a finanszírozási költségeik. Ami egyfelől jó hír – beindul a globális gazdasági fellendülés –, másfelől fenyegetés is: az adósságfinanszírozás költségei veszélyesen magas szintre nőnek a feltörekvők olyan fontos országai-

ban, mint például Dél-Afrika vagy Brazília. Furcsa helyzet állt elő: a feltörekvőknek sokkal jobban kell aggódniuk az amerikai infláció miatt, mint a sajátjukkal kapcsolatban. A finanszírozási problémáknak azonban van egy másik vetülete is. Ha az Egyesült Államok gazdasága elhúz a feltörekvőké mellett, beindul ezekből a tőke kiáramlása. Amennyiben a Wall Streeten javulnak a hozamkilátások, a befektetők kivonják a tőkéjüket a sze-

rényebb megtérülést kínáló feltörekvő piaci részvényekből és kötvényekből, ami az ebbe a körbe tartozó országoknál a devizák gyengülésével fenyeget. Így viszont még drágább lesz finanszírozni a dollárban vagy más fejlett devizában kibocsátott államadósság megújítását. A fejlett államok jegybankjai történelmi mélypontokra nyomták le irányadó kamatszintjüket a pandémia alatt, vagyis nagyon olcsón lehet mondjuk dollárban vagy euróban eladósodni. Számos feltörekvő ország azonban sokkal nagyobb központi banki kamattal operál, vagyis ott drága a hitel.

AZ INFLÁCIÓ ÉS A JEGYBANKI KAMATOK Százalék

5,5

.SƼ¥HN· Jegybanki kamatszint

4,5 6,5 3,5

Or o s z or s z á g Oroszorsz Oroszország Oroszors 4,0

Inndia India 4,5

Brazilia

5,0

3,5

Dél Af r ikk a Dél-Afrika +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

56 | FIGYELŐ 2021/24

F_56-57-USA–feltorekvok.indd 56

2021. 06. 14. 17:35

| GEOPOLITIKA |

MÁSZÓVERSENY EGYIPTOMBAN. AZ ALACSONY AMERIKAI KAMATSZINTBE KAPASZKODTAK EDDIG A FELTÖREKVŐK

FOTÓ: AMR ABDALLAH DALSH, REUTERS

Az ezen csoportba tartozó államok ki is használták ezt a lehetőséget, adósságuk jelentős részét alacsony kamatozású devizában finanszírozták. Az S&P elemzése alapján a 18 legnagyobb feltörekvő ország közül 15-ben az államadósság refinanszírozási költségei az átlagos szinthez képest több mint egy százalékkal csökkentek. Az amerikai hosszú kamatok növekedése, valamint a feltörekvők devizáinak várható gyengülése azonban alapjaiban borítja ezt a modellt. Ennek jelei máris látszanak. Egyiptomnak például az idén a GDPje 38 százalékának megfelelő államadósságot kell megújítania. Ennek költsége az S&P szerint átlagosan 12,1 százalék lehet a megszokott 11,8 helyett. Ghána 15 százalékon lesz kénytelen a lejáró tartozást kiváltani a szokásos 11,5 helyett.

RÖVIDÜLNEK A FUTAMIDŐK

A kockázat azonban nem csupán a dráguló rátákban rejlik. Brazília az idén 4,7 százalékon tudta magát finanszírozni; ez kisebb, mint államkötvény-állományának átlagos kamata. Ennek azonban a futamidők rövidülése volt az ára, vagyis az új

adósságot hamarabb kell visszafizetni, mint a lejáró régit. Egy állam számára viszont nyilván az a cél, hogy a tartozását minél jobban elnyújtsa, hosszabb idő alatt kelljen azt visszafizetni. Ezzel a visszájára fordult hosszú évek az irányú erőfeszítése, hogy a brazil adósság futamidejét kitolják, és a tartozást fix kamatozásúvá alakítsák át – stabilabb legyen az államadósság finanszírozása. Tavaly az adósság átlagos lejárata két évre csökkent a 2019-es öt esztendőről. A dél-amerikai ország az idén GDP-je 13 százalékának megfelelő tartozást kell hogy megújítson. Arányaiban alacsonyabb szintről van szó, mint a kisebb nemzetek esetében, viszont nagyobb összegről; a kamatok növekedése és a vártnál esetlegesen lassabb gazdasági visszapattanás súlyos milliárdokkal növelheti a kiadásokat. A brazil központi bank az idén már kétszer emelte irányadó kamatát, miután az infláció kilépett a célul kitűzött 2,25– 5,25-os sávból. Elemzői várakozások szerint még júniusban számítani lehet egy további kamatemelésre; az év végére a konszenzus 5,5 százalékról szól a márciusi, rekordmélységet jelentő 2 százalék után. A brazil helyzet tipikus példája

annak, hogy az infláció és a növekvő hozamok mekkora fenyegetést jelentenek az adósságszint fenntarthatóságára. Hasonló helyzetbe kerülhet Dél-Afrika és India is. Enyhít valamelyest a helyzeten, hogy ezekben az államokban a tartozás jelentős része belföldi kezekben van, így kisebb kockázatot jelent a tőkekiáramlás, a deviza gyengülése.

KAMATEMELÉSI KÉRDŐJELEK

India irányadó, 10 éves állampapírja nagyjából 6 százalékos hozammal forog. A járvány alatt ugyan kénytelenek voltak a rövidebb lejáratú papírok súlyát megnövelni a kibocsátásokon belül, viszont szerencséjükre az idén csupán a GDP 3,3 százalékának megfelelő adósság jár le – így kevésbé kitettek az emelkedő kamatszintnek. A feltörekvők abban bízhatnak, hogy igaza lesz a Fednek, és az infláció tényleg átmeneti lesz. Így rájuk is kisebb nyomás nehezedik majd a kamatemelés terén, hiszen utóbbi abból a szempontból is kedvezőtlen, hogy fékezi az ezekben az országokban is kibontakozó gazdasági fellendülést. D. GY. 2021/24 FIGYELŐ | 57

F_56-57-USA–feltorekvok.indd 57

2021. 06. 14. 17:35

| GEOPOLITIKA |

SZUPERFEGYVEREK FEJLESZTÉSE

VERSENY | Kína 20-30 évvel is megelőzheti az USA-t, ha valóban igaz a hipermodern szélcsatorna megépítéséről szóló bejelentése.

Peking bejelentette, hogy a legnagyobb amerikai szélcsatornánál háromszor-négyszer erősebb megépítését tervezi. A közlemény jelentősége elsősorban hadászati, hiszen katonai szakértők szerint akár húsz-harminc évet is nyerhet ezzel Kína a fegyverkezési versenyben, annak is a legélesebb szegmensében, a hipergyors, a hangsebesség legalább ötszörösével vagy annak többszörösével haladó kombinált, űr-légi járművek terén. Ezt a fegyverkategóriát tartják meghatározónak a jelen és a közeljövő hadászatában. Megjegyzendő, hogy a világ fegyverkezési versenyét meghatározó három katonai szuperhatalom más ultramodern harceszköz-kategóriákat is

fejleszt, mint például az oroszországi „végítéletfegyver”, a gigaerősségű nukleáris töltettel felszerelt robot-tengeralattjáró, a Pereszvet nevű lézerfegyver, az amerikai kísérleti plazmaágyú vagy az elektromágneses impulzusos harceszköz.

A GAZDASÁGI HÁTTÉR

A fegyverkezési verseny állását firtató kérdés ravasz, és nagyon nehéz rá a válasz. A hidegháborús időkben kialakult, de még a kilencvenes és a kétezres évtizedben is létezett szokás szerint a nagyhatalmak hadgyakorlataira meghívták a szemben álló felek katonai attaséit, azaz kiképzett hírszerzőtisztjeit. Persze úgy rendezték, hogy az attasék lássák is, amire kíváncsiak, de érdemi új adatokat ne tudjanak szerezni. Ma, kiváltképpen a 2014-es délkelet-ukraj-

nai események, a Krím elcsatolása óta ez már nem divat. Pedig volt értelme, mert az ellenfél meggyőződhetett (legalábbis úgy vélte, hogy meggyőződött) a bejelentett új szuperfegyverek létezéséről. A jelenben az ezekről szóló bejelentéseket olyan videórészletekkel szokták alátámasztani, amelyekben – általában föld alatti silóból – indul a szuperfegyver hordozója, egy nagy méretű ballisztikus rakéta, amely lehet akár több évtizednyi korú is. Egyre inkább vitathatatlan, hogy a szuperfegyverek kifejlesztése megfelelő gazdasági-ipari háttér nélkül majdnem lehetetlen. A megfelelő gazdasági háttér hiánya okozza a három katonai szuperhatalom egyikének, az Orosz Föderációnak (OF) a relatív sebezhetőségét. Míg Kína és az USA verseng a világ leg-

FOTÓ: THOMAS PETER, REUTERS

HIPERSZONIKUS RAKÉTÁK EGY PEKINGI KATONAI PARÁDÉN. A GAZDASÁGI ERŐ A KATONAI FEJLESZTÉSEKBEN IS MEGMUTATKOZIK

58 | FIGYELŐ 2021/24

F_58-59-Fegyverek.indd 58

2021. 06. 14. 17:36

| GEOPOLITIKA |

erősebb gazdasági hatalma címért, addig Oroszország legfeljebb az ötödik-hatodik helyet szerezheti meg ezen a listán. A katonai költségvetés nagysága is tükrözheti az erőviszonyokat. E tekintetben az Egyesült Államok toronymagasan vezet. Ugyanakkor a statisztika félrevezető lehet. Az OF-ben például a legmodernebb fegyverek ára hozzávetőleg a harmada az USA hasonló kategóriájú harceszközeiének. Legalább ekkora az eltérés az oroszországi és az amerikai katonák zsoldja, a hadsereg más költségei tekintetében is. Azaz noha az Egyesült Államok tavalyi hadibüdzséje az oroszországinak mintegy a tizenkétszerese volt, a két ország katonai ütőképességében erős túlzás lenne ugyanezt az arányt felfedezni.

FOTÓ: MAXIM SHEMETOV, REUTERS

NINCS ELLENSZER

Ami a pekingi bejelentést illeti, Han Kujlajt, a Kínai Tudományos Akadémia kutatóját idézve a South China Morning Post a következőket írja: „Hamarosan elkészül a mach 30-at tudó, JF–22-es mintájú kínai szélcsatorna, amely 130 milliszekundum hosszan produkálja ezt az elképesztő sebességet.” A tudós hozzátette, hogy az új szélcsatorna elképesztően nagy, 15 gigawattnyi energiamenynyiséget használ fel, de az energiaforrást nem pontosította. Annyit tudni, hogy ezt a szélsebességet a berendezésben „kémiai robbanások biztosítják”. Összehasonlításul: a legnagyobb hasonló amerikai berendezés teljesítménye a kínainak alig a negyede. Mach 7-es szélerősségre képes, és ezt csak 30 milliszekundumon át tudja tartani. A hipersebességű fegyverek kifejlesztésének a titka a szélcsatorna. Han Kujlaj szerint egy ilyen harceszköz tökéletesítéséhez mintegy tízezer kísérletet kell elvégezni benne. Kínának már állítólag rendszerbe állított ilyen fegyverrendszere van, a DF–17-es hordozórakéta, amelynek az orrában lapul a nyílhegy alakú, a világűrben és a föld legfelső levegőrétegein pattogó, szörföző, közben irányt váltó, hiperszonikus, ötszörös hangsebességgel száguldó DF-ZF űrsikló. Ilyen fegyvere az ázsiai óriáson kívül az USAnak és Oroszországnak van. Ezen fegyvertípus ellen a jelenlegi ismereteink szerint – éppen a hihetetlen sebesség és a változtatható röppálya folytán – nem létezik hatásos védelem.

A LEGNAGYOBB KATONAI KÖLTSÉGVETÉSSEL 7*3)*10*?ö ORSZÁGOK, 2020 USA

Milliárd dollár

Kína India Oroszország Nagy-Britannia Szaúd-Arábia Németország Franciaország Japán Dél-Korea

778

252 72,9 61,7 59,2 57,5 52,8 52,7 49,1 45,7

Forrás: statista.com

Az OF-nek a kínaihoz hasonló hiperszonikus űrsiklója, az Avangárd 27-szeres hangsebességre képes, és az új RSZ– 28-as Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta állítja pályára. Az oroszországi 3M22 Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta a levegő felső rétegeiben, 28 ki-

ros összefüggést feltételezünk az adott állam gazdasági háttere és katonai képességei között, a jövő két esélyesebbike Kína és az USA lesz. Nem kizárólagos érvényű, de segíti az eligazodást a német Statista.com által felállított sorrend, amely szerint a 2020-as adatokat nézve a nukleáris robbanófejek számát illetően az OF világelső, 6375 ilyen fegyvere van. A második az Egyesült Államok (5800). Nagyságrenddel lemaradva a harmadik Kína, amely 320 nukleáris bombát birtokol. Összehasonlításképpen: a hidegháború éveiben (nagyjából 1950 és 1990 között) az USA 1966-ban tartotta hadrendben a legtöbb nukleáris fegyvert, 31 700 darabot. A Szovjetunió esetében a csúcs 1986-

SU–30 HARCI REPÜLŐK EGY MOSZKVA MELLETTI BEMUTATÓN. MÉG MINDIG AZ OROSZOKNAK VAN A LEGTÖBB NUKLEÁRIS ROBBANÓFEJE

lométer magasan repülve eléri a nyolcszoros hangsebességet (mach 8), s kiváltképpen hadihajók, tengeri csapásmérő csoportok ellen vetik be – és levegőszívó, torlósugár-hajtómű (scramjet) mozgatja, amelyet különleges üzemanyag működtet.

KÍNA FELZÁRKÓZIK

Azaz pillanatnyilag eldönthetetlen, hogy a három katonai szuperhatalom melyikének van behozhatatlan előnye. Ha szo-

ra jut, amikor is 40 723 ilyen harceszköz tartozott az ország atomarzenáljába. Míg Washington és Moszkva atomarzenálját a hidegháború éveiben is meglehetős pontossággal meg lehetett határozni (a két szuperhatalom maga is közzétett ilyen adatokat), addig Kína atomfegyvereinek a számát – minthogy Peking hivatalosan sohasem közölt ilyen információkat – csak felbecsülni lehet. A távol-keleti ország – miként korábban tette – most is elutasít mindenféle nukleáris leszerelési tárgyalást, megállapodást. D. P. 2021/24 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Fegyverek.indd 59

2021. 06. 14. 17:36

| RÉGIÓ |

NEM LETT „KIS SVÁJC”, DE NAGYOT FEJLŐDÖTT A gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező, tiszta, rendezett országot sokan a Balkán Svájcának nevezik, de a prosperitás szempontjából egyelőre nem igazolódott be az önállósulásért küzdők jelszóként használt jóslata, hogy „kis Svájcot” teremtenek az egykori jugoszláv tagköztársaságból. Azonban néhány szóban összegezve: a jólét és az életminőség egyértelműen nőtt, de még valamelyest elmarad az Európai Unió átlagától. Az 1991-es függetlenség kikiáltása után Szlovénia már többé-kevésbé (a geopolitikai helyzetnek megfelelően) saját maga döntött a sorsáról. Sikeresen és viszonylag gyorsan, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz, majd 2007 januárjától az új tagállamok közül elsőként vezette be az eurót. A három önálló évtized alatt az ország jelentős anyagi és társadalmi előrelépést tett, a fejlődés azonban nem volt nehézségektől mentes. A lakosság jóléte és életminősége egyértelműen javult, a várható élettartam ez idő alatt nyolc esztendővel nőtt. A lakosság ez év január elsejére 110 ezer fővel, mintegy 2,109 millióra gyarapodott, egyben a társadalom is öregedett – átlagban majd hét és fél esztendővel lett idősebb.

VISSZAHÚZÓ JELENSÉGEK

A független Szlovénia gazdasági fejlődésében a statisztikusok három nagyobb visszaesést tartanak számon: az 1991–

93-as periódust, amikor leginkább a volt jugoszláv piacok elvesztése hátráltatta a gazdaságot, a 2009–13-as nemzetközi válságot, valamint az utóbbi csaknem másfél éves időszakot, amelyet a koronavírus-járvány határozott meg. Talán mégis az első volt a legsúlyosabb. Szerencsére a megoldás is kiváló volt, ugyanis az önálló valuta, a tolár bevezetésével az országnak többé-kevésbé sikeresen sikerült leküzdeni a volt Jugoszláviától örökölt 250 százalékos inflációt. Igaz, a kritikus vélemények szerint közben az igazi politikai rendszerváltozás megrekedt, lassult. Van olyan nézet is, hogy mindmáig csak részben zajlott le. A gazdasági sikerekre némileg árnyékot vet az ország adósságállománya. A GDP százalékában a négyszeresére nőtt a köztartozás, 2020 végére meghaladta a 37,4 milliárd eurót (most a bruttó hazai termék 80,8 százaléka, amihez a pandémia okozta krízis gazdasági mentőcsomagjai is hozzájárultak).

gekre, a nyugati cégekkel való kereskedelemre. Ez annyira sikeres volt, hogy a múlt század 90-es éveinek a derekára már mintaországként tartották számon Szlovéniát, s utána is jó volt a hírneve, hiszen mélyítette euroatlanti és európai

FOTÓ: SRDJAN ZIVULOVIC, REUTERS

SZLOVÉNIA HÁROM ÉVTIZEDE | Délnyugati szomszédunk 1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét, utána a tíznapos háborúban végképp megszabadult a volt Jugoszláviától. A kerek évfordulót ünneplő országban sorban jelennek meg az elemzések arról, hogy milyen eredményeket hozott a szuverenitás, kiépült-e a jóléti állam, miként alakult a gazdaság. Ezekből készült rövid összefoglalónk.

BÁTRAK VOLTAK

Az önállósuláskor, a jugoszláv hiperinfláció közepette az akkori első, egyben rendszerváltó kormány és a nemzeti bank szilárd alapokat fektetett le a gazdasági és a pénzügyi rendszer felépítésére. Az akkori jó eredményeket pedig leginkább a szlovén exportőrök biztosították: bátran álltak át az addig biztos jugoszláv piacokról a kezdetben nagyon kockázatos európai partnersé-

60 | FIGYELŐ 2021/24

F_60-61_szloven-gazdasag.indd 60

2021. 06. 14. 18:03

| RÉGIÓ |

uniós integrációját, majd bevezette az eurót. Azonban azóta, úgy tűnik, az ország egyértelmű vízió, fejlődési stratégia nélkül maradt, legalábbis ezt igazolja a 2009-ben begyűrűzött pénzügyi válságból való kitörés nehézsége – mondják a kritikus elemzők –; a „hitelgörcs”, a gazdasági visszaesés eltékozolt éveket eredményezett. Mindenesetre 2014 után délnyugati szomszédunk képes volt újból biztató növekedési pályára állni, de a folyamatot megtörő koronavírus hatásait csak rekordméretű, 8,4 százalékos költségvetési hiánnyal és újabb hitelek felvételével sikerült orvosolnia. Pedig az államháztartás 2018-ban és 2019ben még szufficites volt.

CSEHORSZÁG ELŐZÖTT

Az eltelt harminc év alatt az ország jóformán megkétszerezte gazdasági teljesítményét. Az egy főre eső GDP jelen-

leg 22 ezer euró, ami négyszeres növekedést jelent. Az adatok tehát nem nevezhetők rossznak, a szlovén szakembereket azonban leginkább az aggasztja, hogy három évtizeddel ezelőtt Szlovénia relatíve nagy előnyben volt a többi posztszocialista országgal szemben, ezek azonban csökkentették a hátrányukat, sőt Csehország már a jólét és az életminőség szempontjából is előrébb jár. A vásárlóerőt összehasonlítva délnyugati szomszédunk húsz éve az EU-átlag 81 százalékát érte el, 2008-ban még a válság elején ez az arány már 91 százalékos volt, jelenleg két ponttal kisebb.

JÓ BÉREK, CSUKÓDÓ OLLÓ

A statisztikusok szerint 1991-ben a nettó átlagbér csak 43 euró volt, míg 1992ben már 129, de a hiperinfláció miatt három százalékkal kevesebbet ért. Aztán rohamtempóban emelkedett, 2010-

SZLOVÉN FIÚ EURÓPA EGYIK LEGNAGYOBB SZAKASZOS TAVA, CERKNICA FÖLÖTT. SZÁRNYALÁS A SZOMSZÉDBAN

ben megtorpant, de utána folyamatosan nőtt, s ma 1200 euró (420 ezer forint) felett jár. Kétséges a fejlődés, ha az országot demográfiai szempontból vizsgáljuk. Szlovénia ugyan harminc év alatt népességnövekedést tud felmutatni, lakossága 110 ezer fővel, vagyis 5 százalékkal bővült, ami egyenlő a második legnagyobb város, Maribor lakosainak a számával. Az elöregedés miatt azonban az emberek átlagéletkora 43,7 év. Délnyugati szomszédunknak már 2003-ban több 65 év feletti lakója volt, mint 15 év alatti, nem mellesleg a népességnövekedés idegeneknek, leginkább a volt jugoszláv tagállamokból érkezőknek tulajdonítható. Míg 1995ben a betelepedettek aránya még csak 2,4 százalékot tett ki, mostanára 8 százalékra nőtt.

ÁTFOGÓ STRATÉGIÁT!

Ami a szakképzettséget illeti, ezek az adatok is jók. A lakosság negyedének van felsőoktatási diplomája, ami háromszoros növekedés a függetlenség kikiáltásának az esztendejéhez képest. A társadalmi, szociális esélyegyenlőségi mutatók szintén kiválóak. Például az ország a lakossági jövedelmek alapján az egyik leginkább kiegyenlített európai állam. Igaz, ez annak is tulajdonítható, hogy az össztermékének majdnem a 25 százalékát teszik ki a szociális juttatások. Az elemzők átfogó stratégiát sürgetnek, s megjegyzik, hogy a nyugat-európai életszínvonal és jólét elérése a termelékenység növelésével, a tudásalapú befektetésekkel, a fejlődést elősegítő beruházásokkal képzelhető el. Kulcskérdés továbbá a demográfia, az elöregedő népesség problémájának a megoldása is, de ehhez elsősorban össztársadalmi megegyezésre lenne szükség, ilyen pedig még megközelítőleg sincs a láthatáron. -TOTI2021/24 FIGYELŐ | 61

F_60-61_szloven-gazdasag.indd 61

2021. 06. 14. 18:03

| RÉGIÓ |

VASÁRNAPI BOLTZÁR JÖHET A HORVÁTOKNÁL

Valószínűleg őket meg tudja győzni, de a horvát közéletben folyamatos vita van arról, hogy indokolt-e megtenni ezt a lépést abban az országban, amelynek stratégiai ágazata a turizmus és a vendéglátás. A vállalkozók ellenzik, az egyház és a szakszervezetek támogatják a kezdeményezést. A jelenlegi szabályozás értelmében Horvátországban a bolttulajdonosok maguk dönthetik el, hogy mikor, miként és menynyit dolgoznak. Így, ha kedvük tartja, az esztendő minden egyes napján nyitva lehetnek, feltéve, hogy alkalmazottaiknak biztosítani tudják a kellő számú szabadnapot. Gyakorlatilag szinte minden üzlet kinyit a hét utolsó napján is. A szabályozást sok kritika érte-éri a családok érdekeit képviselő konzervatív körökből, főleg a katolikus egyház részéről, és a szakszervezetek is élesen bírálják a szerintük kizsigerelő rendszert. Ugyanakkor egy olyan állam, amely elsősorban a turizmustól várja a bevételeit, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy vasárnaponként zárt üzletek várják a pénzüket elkölteni akaró külföldi ven-

dégeket – hangoztatják a kezdeményezés ellenzői. A boltok egész hétvégén való üzemelése mellett szól az elmúlt évek tapasztalata, vagyis az, hogy a kiskereskedelem vasárnap közel akkora bevételhez jut, mint a hét legforgalmasabb napjainak számító pénteken és szombaton.

A SZEZON KIVÉTEL

A vállalkozók azzal is érvelnek, hogy a vasárnapi zárvatartás akadályozná a felzárkózásukat a pandémia idején elszenvedett veszteségek után. Erre a múlt héten a kormány úgy reagált, hogy az új törvény csak 2022. január elsejétől lép életbe, és a turisztikai szezon idején amúgy is lesznek kivételek. Andrej Plenković kormányfő már korábban azt mondta: felmérést végeztek, amelyből kiderült, hogy az állampolgárok többsége támogatja a munka és a családi élet egyensúlyát biztosítani hivatott jogszabályt, amelyet egyébként még a tavalyi parlamenti választási kampányban beharangozott.

A 2018-AS FOCI-VB DÖNTŐJÉRE HANGOLNAK EGY ZÁGRÁBI BOLT ALKALMAZOTTAI. JANUÁRTÓL MÁR CSAK AZ ÉV 16 VASÁRNAPJÁN KÖTELEZHETŐK MUNKÁRA

Az idegenforgalmi idényt illetően a kormány úgy számol, hogy évente 16 alkalommal lehet vásárlót fogadni vasárnap vagy ünnepnapon is, de a javaslat szerint az üzleteknek előre be kell jelenteniük ezeket a munkanapokat. Nem vonatkozna a törvény a nonstop üzletekre, a benzinkutak vegyesboltjaira, a tengerparti, üzlethelyiséggel nem rendelkező árusokra és a piacokra sem. A törvényjavaslat, amelyet várhatóan őszre fogadhat el a kabinet, kitér arra is, hogy a kivételt képező üzletek alkalmazottai legfeljebb heti 40 órát dolgozhatnak.

NEM AZ ELSŐ PRÓBÁLKOZÁS

Horvátország már két alkalommal is megpróbálta szentesíteni a szabad vasárnapot, ám az intézkedés egyszer sem bizonyult hosszú életűnek, mert az alkotmánybíróság elkaszálta mind a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette kormány 2003-as, mind pedig a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kabinetjének 2009-es kísérletét. A bírák mindkét esetben úgy érveltek, hogy a boltok kötelező zárvatartása összeegyeztethetetlen a modern demokrácia és a piacgazdaság értékeivel, s korlátozza a vállalkozások szabadságát. Kérdéses, hogy a taláros testület most miként fog reagálni, ugyanis a javaslat szövegtervezete épp az alkotmányban megfogalmazott értékekre hivatkozik: az állampolgároknak joguk van a pihenéshez és a nyugalomhoz, ami a társadalom működésének egyik alappillére. A Hendal közvélemény-kutató intézet nemrégiben elvégzett kutatása szerint a horvátok szívesen vásárolnak vasárnap. A megkérdezettek több mint 80 százaléka a hét utolsó napján rendszeresen jár boltba, igaz, a többségük csak az alapvető élelmiszerekért. Ugyanakkor közel azonos azoknak az aránya is, akik támogatják a vasárnapi boltzárat. Az ezerfős mintán végzett felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 61 százaléka a hét utolsó napján is dolgozik, ám csupán 40 százalékuk kapott ezért szabadnapot vagy pluszfizetséget. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: DIMITAR DILKOFF, EUROPRESS/AFP

ISMERT ELLENTMONDÁSOK | Andrej Plenković miniszterelnök még májusban megküldte kisebb koalíciós partnereinek a vasárnapi és ünnepi boltzár bevezetéséről szóló javaslatot, hogy mondjanak véleményt róla.

62 | FIGYELŐ 2021/24

F_62-63_horvat-szlovak.indd 62

2021. 06. 14. 17:36

| RÉGIÓ |

MEGGONDOLTA MAGÁT, DE HIÁBA

AGRÁRMINISZTER-CSERE POZSONYBAN | A múlt hét keddje óta új vezetője van a szlovák földművelésügyi tárcának, a bankvilágban elismert Samuel Vlčan személyében. Őt a vezető kormányerő, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) jobboldali párt delegálta a tisztségre a szintén ehhez az alakulathoz tartozó erdőmérnök, egykori korrupcióellenes aktivista, Ján Mičovský helyére. Utóbbi a tavalyi kormányváltáskor került a miniszteri székbe. Május 31-én benyújtotta lemondását, aztán egy héttel később visszavonta, de hiába. A volt mezőgazdasági miniszter furcsa piruettje derültséget okozott a szlovák közéletben, ironikusan írt róla a sajtó. Történt, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) emberei május derekán korrupció gyanúja miatt lecsaptak Gabriela Bartošovára, a Szlovák Földalap (SPF) vezérigazgatójára, akit történetesen a tárcavezető nevezett ki még tavaly. Átérezve az ezzel kapcsolatos felelősségét, úgy döntött, hogy lemond posztjáról, és ezt a szándékát írásban közölte Zuzana Čaputová államfővel is. Eduard Heger kormányfő is tudomásul vette a miniszter elhatározását, és keresni kezdte az utódját. A múlt hétfőn aztán Mičovský sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy meggondolta magát: marad, mert ezer farmer és erdész arra buzdította őt, hogy folytassa a megkezdett munkát.

MOSZKVÁTÓL A BERKELEY-IG

Időközben azonban Heger már megtalálta az új miniszterjelöltet, és ezt a köztársasági elnökkel is közölte, aki június 8-án, kedden ki is nevezte az új tárcavezetőt, Samuel Vlčant. A sors iróniája, hogy ő tavaly néhány hónapos államtitkári tevékenység után önként távozott a mezőgazdasági tárcától, ahol elsősorban jogalkotással, a határon átívelő együttműködéssel, az élelmiszeriparral, a kereskedelemmel foglalkozott. Nem agrár szakember; korábban a bankszakmában, osztrák és orosz pénzintézeteknél volt igazgató. Annak idején a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte tanulmányait, később pedig a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi képesítést szerzett, majd menedzseri képzésre járt a kaliforniai Berkeley egyetemre. Az új miniszter jóval fiatalabb 66 éves elődjénél, az idén töltötte be az ötvenet. A miniszterelnök talán azért is ragaszkodik hozzá, mert korban is közel állnak egymáshoz. A rossz nyelvek szerint a korábbi tárcavezető csak abból „főzött”, amit egykori államtitkára és immár utóda maga után hagyott.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

MÉGSEM MARASZTALTÁK

A szlovák sajtóban megjelent cikkek jobbára kedvezőtlenül értékelik Mičovský teljesítményét. Tulajdonképpen nem sikerült semmi lényeges változást elérnie, sőt a földterületek tulajdonlása körüli problémákkal egyáltalán nem jutott sehová, és amíg ezek az ügyek nem zárulnak le, a szükséges beruházások is elmaradnak, hiszen még azt sem lehet tudni, hogy hova telepíthetnek széltörő, mezővédő erdősávokat. A volt miniszter felrótta a gazdáknak, hogy túl sok olajrepcét vagy fűtőanyagnak szánt kukoricát vetnek más fontos termények rovására. Neki pedig azt hányták a szemére, hogy nem tudta előmozdítani az állattenyésztést, pedig a sertésállomány a 90es évekhez képest a negyedére, a szarvasmarhalétszám a harmadára zsugorodott.

SAMUEL VLČAN, AZ ÚJ MINISZTER. A KÁOSZ FELSZÁMOLÁSÁT, A FÖLDALAP ÉS AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI ÜGYNÖKSÉG VEZETŐCSERÉIT VÁRJÁK TŐLE

Mičovskýnak egyetlen eurót sem sikerült a tárca által felügyelt területekre irányítania a nemrég elfogadott újjáépítési alapból, és egyelőre a közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervnek sem látni a formáját. A Szlovák Agrár- és Élelmiszer-kamara elnöke, Emil Macho leszögezte: „12 óra után vagyunk 5 perccel. Nem toporoghatunk tétlenül egy helyben azt figyelve, hogy mi történik.” Szerinte káosz volt a minisztériumban, két hétig nem volt vezetője a tárcának, a szakma nem is tudott mit kezdeni az abszurd helyzettel. Bár a távozó miniszter a gazdálkodókra hivatkozott, amikor bejelentette, hogy mégis maradna, az érintettek cáfolták ezt. Az ágazat szereplői úgy látják, hogy irányítása alatt rossz irányban haladt a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca tevékenysége, ezért az új vezetőtől gyökeres változást várnak. Nagy reményeket fűznek hozzá. Különösen a válságkezelői menedzseri tapasztalataiban bíznak, és azt várják tőle, hogy olyan szakembereket toborozzon maga mellé, akik mihamarabb elkezdik a mezőgazdaság megmentését. LACZA TIHAMÉR

2021/24 FIGYELŐ | 63

F_62-63_horvat-szlovak.indd 63

2021. 06. 14. 17:36

| RÉGIÓ |

KULTURÁLIS UTAK ÉS KIUTAK ERDÉLYBEN

A BONCHIDAI BÁNFFYKASTÉLY. 1944-BEN A NÉMET HADSEREG FELGYÚJTOTTA, A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA A TRANSYLVANIA TRUST ALAPÍTVÁNY NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOKBÓL ÁLLÍTJA HELYRE, MAGYAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSBÓL A FŐÉPÜLET FELÚJÍTÁSA KÖVETKEZIK

A bukaresti kormány úgy döntött, hogy a teljes rendelkezésre álló 29,2 milliárd eurós (csaknem 10 200 milliárd forintos), a vissza nem térítendő támogatást és a hitelt is magában foglaló összeget lehívja az Európai Unió helyreállítási alapjából. Az előterjesztett csomag legnagyobb tételét, 7,6 milliárd eurót a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére – a hivatalos terminológia szerint a fenntartható közlekedésre – kívánja költeni Románia. A javasolt beruházások között 434 kilométer hosszúságú autópálya megépítése, 311 km vasúti pálya teljes korszerűsítése és 110 km villamosítása szerepel. Ebből a pénzből építenék meg többek között a kolozsvári metró első, 15,6 kilométeres szakaszát is. Vízgazdálkodásra 1,9 milliárdot irányoznak elő, ebből 1630 kilométernyi víz- és 2470 kilométernyi csatornahálózatot lehetne kiépíteni. Erdőgazdál-

kodásra és a biodiverzitás megőrzésére 1,3 milliárdot szánnak, amelyből többek között 45 ezer hektár erdő telepítését lehetne elvégezni. A hulladékgazdálkodás tervezett költségvetése 1,1 milliárd euró, itt a legjelentősebb kiadási tétel 15 megyei hulladékkezelési rendszer korszerűsítése.

KISKAPU

Az erdélyi magyarság szempontjából különleges költségtételt is sikerült beépíteni az országos helyreállítási tervbe: kulturálisörökség-útvonalak létrehozására, az önkényuralmi rendszerek, valamint az erdélyi nemzetiségek bemutatására is juthat összesen 200 millió euró. „Megtaláltuk a módját, hogy a kulturális örökségvédelem is bekerüljön a csomagba” – jelentette be a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszternek a zabolai Mikes-kastélyban tartott ülésén Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke, az európai alapok minisztériumá-

nak államtitkára. Elmondta: az Európai Bizottság (EB) döntése értelmében – miszerint a tervet az országjelentés alapján kell összeállítani – első körben úgy tűnt, semmilyen, a kultúrához, örökségvédelemhez köthető elem nem fér a csomagba. „Fontosnak tartottuk azonban, hogy megtaláljuk a megoldást. Végül a régiók, illetve az egyes térségek fejlődése közötti hatalmas különbségekre hivatkozva, a felzárkóztatást célzó befektetések, fejlesztések szükségességével tettük indokolttá indítványunkat. Úgy tűnik, az EB el is fogadta az érveinket” – számolt be a politikus. A kulturális menedzserként is ismert, a bonchidai Bánffy-kastély rehabilitációjában vezető szerepet vállaló Hegedüs Csillától megtudtuk, hogy tizenkét kulturálisturisztikai projektet terveznek. Ezek között Erdélyben a Kastélyok útja, a Kúriák útja és a Szent László-út a legfontosabb. Szerepel a tervben a romániai fatemplomok, a moldvai kolostorok, a római castrumok és a Duna-delta útja is, további kettő pe-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

NEM CSAK SZENT LÁSZLÓ PÉNZE | Különleges költségtétel a romániai országos helyreállítási tervben: 200 millió eurót (mintegy 70 milliárd forintnyi lejt) szánnak kulturális örökségi útvonalak létrehozására, a totalitárius rendszerek, valamint az erdélyi nemzetiségek bemutatására. Lehetőségek és buktatók a kastélyturizmus útjain.

64 | FIGYELŐ 2021/24

F_64-65_roman_program.indd 64

2021. 06. 14. 17:43

| RÉGIÓ |

A MIKLÓSVÁRI KÁLNOKYKÚRIA FŐÉPÜLETE. A BRIT URALKODÓHÁZ TAGJAI IS GYAKORI VENDÉGEK ITT

dig – a bor és a gasztronómia útja – nem köthető az épített örökséghez.

HÁLÓZATOK

A Kastélyok útja első körben harminc kastélyt érint, de a kör bővíthető akár más uniós alapok felhasználásával is. A kulturális, valamint a turisztikai tárcával, az önkormányzatokkal egyeztetnek, hogy melyik harminc kastély kerüljön fel az útvonalra, azt követően kezdődik a tulajdonképpeni turisztikai terv megvalósítása. Kastélyonként 50 ezer eurót szánnak az értékek digitalizációjára, marketingstratégiára. Bár a Regionális operatív program, illetve a magyar állam támogatásával is újultak meg már erdélyi kastélyok, de a tulajdonosaik egyenként küzdenek a turistákért, és a közeljövőben, az útvonal „beüzemelésével” a vendégek többnapos programot is tudnak majd tervezni. Hasonló elv szerint szerveződik a Kúriák útja is. Mintegy húsz székelyföldi, középerdélyi és partiumi kúriát vonnának be. A program fontos eleme, hogy néhány épület felújítására is lehet lehívni támogatást. A több tucat magyarországi és erdélyi települést érintő Szent László-út (a lovagkirályhoz kapcsolódó mondavilág helyszíneit, ezek épített és természeti értékeit bemutató turisztikai kínálat) magyar állami támogatással már jelentős mértékben elkészült, a mostani lehetőség viszont a tényleges „beüzemelés” tekintetében lendíthet nagyot az ügyön. „Célunk, hogy 2026-ra 2021-hez képest 50 százalékkal növeljük a külföldről érkező turisták számát, pörgessük fel a belföldi turizmust is, több legyen a vendégéjszaka. Az uniós fórumok előtt azzal érvel-

tünk, hogy ily módon elsősorban vidéki fiatalok számára jöhetnek létre új munkahelyek, és piacot teremtünk a helyi értékeknek, termékeknek, cégeknek” – sorolta az államtitkár. A totalitárius rendszerek és az erdélyi nemzetiségek bemutatása címszó alatt kü-

A MINTA A Kastélyok útja elképzelést kicsiben már korábban megvalósították Háromszéken (a mai Kovászna megyében), ahol a koronavírus-járvány első körének a lecsengése után, 2020 tavaszán a zabolai Mikes-, az olaszteleki Daniel- és a miklósvári Kálnoky-kastély kötött szövetséget, csomagban kínálva szolgáltatásaikat. „Az a felismerés dolgozott bennünk, hogy elébe kell mennünk a különleges körülmények között formálódó szezonban a biztonságos és tartalmas, túlnyomórészt belföldi vakációkra koncentrálók igényeinek. A turisták nagy része korábban többnyire egy-egy hétvégi célpontként tekintett a kastélyokra. Úgy gondoltuk, a közös szolgáltatáscsomag hosszabb időre is tartalmas időtöltést kínál. A turisztikai ügynökségek is nagy bajban vannak, igyekeznek megmenteni a korábban befizetett előlegeket, keresik a belföldi különlegességeket. Bár Zabola viszi a zászlót, kölcsönösen erősítjük egymást, és jó néhány csomagot sikerült eladnunk. Úgy tűnik, változatlanul van kereslet az Exotic 3 Transylvanian elnevezésű kezdeményezésünkre” – mondta el a Figyelőnek Rácz Lilla, az olaszteleki Daniel-kastély tulajdonosa, a vállalkozás ügyvezetője.

lönböző meglévő múzeumok népszerűsítésére, valamint újak létrehozására nyílik lehetőség.

ELLENPÉLDA

Ha a turizmus fellendítésében sokat is segíthet az uniós helyreállítási alapból származó finanszírozás, a kastélyok idegenforgalmi hasznosításának a legnagyobb akadálya változatlanul ott tornyosul a tulajdonosok előtt. A magántulajdonban lévő épített örökség rehabilitálására, a kulturális-turisztikai körforgásba való beemelésére ugyanis továbbra sem állnak rendelkezésre EU-s források. Márpedig még a kommunizmus évtizedeit a legjobb állapotban átvészelt erdélyi kastélyok restaurálása is eurómilliós nagyságrendű beruházásokat igényel; ezt csak nagyon kevés tulajdonos tudja előteremteni. Csak azon kastélyok esetében lehet reménykedni uniós finanszírozásban, ahonnan az önkormányzatokkal, állami intézményekkel közösen készült pályázatokat nyújtanak be. Márpedig az erdélyi arisztokráciának meglehetősen rossz tapasztalatai vannak a hasonló „közösködésekkel” kapcsolatosan. Holott immár pozitív ellenpélda is létezik: a miklósvári Kálnoky-vadászkastély esetében a Kálnoky Alapítvány a baróti önkormányzattal párban pályázott sikeresen a Norvég Alapnál. Az onnan származó egymillió euró felhasználásával újult meg a kastély, az ott kialakult Erdélyi Élet Múzeuma ma már az erdővidéki térség (a mai Kovászna megye északnyugati sarka) egyik legfőbb turisztikai vonzerejének számít. CSINTA SAMU 2021/24 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman_program.indd 65

2021. 06. 14. 17:43

| RÉGIÓ |

HÁBORÚS BŰNÖS A BOSZNIAI SZERBEK HŐSE

REAKCIÓK A MLADIĆ-ÍTÉLETRE Életfogytig terjedő börtönbüntetést kapott jogerősen népirtás és más bűnök elkövetéséért a délszláv háború egyik rettegett katonája, a volt boszniai szerb parancsnok, Ratko Mladić. Még ma sincs egyetértés az egykor szemben álló felek között a múlt megítélésében.

RATKO MLADIĆ A HÁGAI TÁRGYALÓTEREMBEN. CIRKUSZNAK TARTJA AZ ELJÁRÁST, A FOTÓSOK KATTINTGATÁSÁT UTÁNOZZA

ítéletét, így a valamikori parancsnokot a srebrenicai mészárlás mellett kivégzések, üldöztetések, emberiesség elleni bűntettek, a háborús jogok és szokások megsértése, deportálások, erőszakos áttelepítések, terror, civilek ellen intézett támadások és túszok ejtése miatt is felelősnek találták Hágában, ezért életfogytig terjedő szabadságvesztésre ítélték.

KARADŽIĆ SORSÁRA JUTOTT

Az ügyészség 11 vádpontjából egyet ejtettek. A bíróság szerint nem sikerült kellő bizonyítékokat felmutatni arról, hogy Mladić népirtást tervezett volna másik hat bosznia-hercegovinai településen, Ključ, Kotor Varoš, Sanski Most, Prijedor, Vlasenica és Foča területén is. E helységekben 1992-ben már csak kis számban éltek bosnyákok. Srebrenicában és környékén viszont a boszniai szerb erők mintegy 8700, zömében muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg 1995 júliusában. Az elsőfokú ítéletet a ma 78 éves Mladić ellen még 2017ben mondta ki a törvényszék, az egykori hadvezér azonban 2018-ban fellebbezett és valamennyi vádpontban felszabadító új ítéletet követelt. A hágai ügyészség sem volt elégedett, s követelte a bíróságtól a

11. vádpontban való bűnösségnek a megállapítását is. Egyik követelésnek sem adtak helyt. Maga a bírósági eljárás még 2012-ben vette kezdetét, azóta mintegy hatszáz szemtanút hallgattak meg. A vádiratot még a népirtás évében, 1995. július 25-én tette közzé az akkori hágai törvényszék. Mladić az egykori boszniai szerb elnökkel, Radovan Karadžićtyal közösen szerepelt benne. Később az ügyet a hatékonyabb eljárás és a gyanúsítottak eltérő időben történt kiadatása miatt szétválasztották. Karadžićot 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. Először negyven évre, tavalyelőtt életfogytiglanra ítélték, büntetését jelenleg Nagy-Britanniában tölti.

A SREBRENICAI ANYÁK

Miközben Mladić az ítélethirdetést várta Hágában – és jó kedélyt színlelt, utánozta a teremben dolgozó fotóriportereket –, Srebrenica mellett megtelt a potočari emlékközpont, ahol a Srebrenicai Anyák Egyesülete szervezésében az elhunytak családtagjai figyelték kivetítőn mindazt, ami a tárgyalóteremben zajlik. Sokáig kérdés volt egyébként, hogy a volt parancs-

FOTÓ: PETER DEJONG, REUTERS

A bosnyák, a szerb, de a horvát oldalon is kiemelt figyelemmel kísérték június 8-án az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekmények felgöngyölítése érdekében korábban megalapított, majd megszüntetett Nemzetközi Törvényszék jogutódjának az ítélethirdetését Ratko Mladić egykori boszniai szerb parancsnok ügyében. A volt Jugoszlávia elemzőinek a többsége szerint a hágai ügyészség és bíróság legfontosabb ügyéről volt szó, és az, amit ebben a határozatban kimondtak, valóban helytálló a kilencvenes évek bosznia-hercegovinai háborújának a legkegyetlenebb mozzanatait illetően. Fontos volt például, hogy ebben a másodfokú, jogerős ítéletben a bíróság megerősíti-e a Mladićtyal kapcsolatos korábbi döntést a srebrenicai népirtás ügyében. Szerb oldalon ugyanis sokan évtizedekig tagadták ennek tényét, s arra hivatkoztak, hogy a volt katonatiszt ellen indított per nem jutott el a bizonyításig. A bíróság voltaképpen megerősítette minden korábbi vádpontban hozott

66 | FIGYELŐ 2021/24

F_66-67_Ratko_haborus.indd 66

2021. 06. 14. 17:38

| RÉGIÓ |

DEMOSTRÁCIÓ AZ ÁLDOZATOK TABLÓJÁVAL EGY TÖMEGSÍR NYOLC ÉVE TÖRTÉNT FELFEDEZÉSE UTÁN. A SREBRENICAI ANYÁK NEM FELEJTENEK, ÉLŐBEN NÉZTÉK A HÓHÉR TÁRGYALÁSÁT

nok személyesen is jelen lesz-e az ítélet kimondásán, korábban ugyanis egészségügyi problémákkal küszködött. A hozzátartozók szerint sokszor az emlékezete is kihagy, de aznap reggel a fia, Darko Mladić már közölte a médiával, hogy az apja jól érzi magát, ott lesz az életét megpecsételő eseményen.

FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS

ÁLDOZATOK TÍZEZREI

Ratko Mladić 1943-ban, a bosznia-hercegovinai Kalinovik melletti Božanovići faluban született. Katonai akadémiára járt, majd 1965-től az akkori Jugoszláv Néphadseregben (JNA) szolgált a mai ÉszakMacedónia területén, 1991-től pedig Koszovóban. A háborús cselekményekbe azonnal bekapcsolódott, s egyik kinevezését a másik követte. Horvátországban, Knin környékén, az ottani hadtest parancsnokhelyetteseként a fellázadt szerbeknek a gyengén felfegyverzett horvát erőkkel szembeni hadműveleteit irányította. Távollétében Horvátországban húsz év börtönre ítélték háborús bűnökért; Zadar környéki leszámolásokért és tömeggyilkosságokért tették felelőssé. 1992-ben létrehozta a boszniai szerb hadsereget, s átvette a szarajevói ostrom irányítását; három és fél év alatt több mint tízezren vesztették életüket a bosznia-hercegovinai fővárosban, főként rakétatámadások és mesterlövészi akciók következtében. A NagySzerbia elképzelés lelkes támogatója volt, ennek megteremtése helyett azonban az 1995-ös srebrenicai vérengzéssel írta be

magát a történelemkönyvekbe. A Balkán mészárosaként emlegették.

HAZAI BÖRTÖNBE!

A volt Jugoszlávia utódállamaiban eltérően reagáltak az ítéletre, ahogyan minden, a kilencvenes éveket érintő egyéb témára is általában. Bakir Izetbegović, a boszniai hármas elnökség korábbi bosnyák tagja (a háborús idők bosznia-hercegovinai elnökének, Alija Izetbegovićnak a fia) azt mondta: örömmel tölti el az életfogytig terjedő börtönbüntetésről szóló hír, de sok felelős személy sétálgat még szabadon az utcán, egyeseket a szomszédos országok őriznek. A bosznia-hercegovinai horvátság, illetve a zágrábi kormány és az állami vezetés elégedettségének adott hangot az ítélet kapcsán. Utóbbi ugyanakkor csalódottan állapította meg, hogy a nemzetközi bírói tanács ejtette a horvátországi műveletek folyamán elkövetett háborús bűncselekményekre vonatkozó vádakat. A boszniai szerbek a legnagyobb igazságtalanságnak minősítették a náluk hősként tisztelt Mladić végérvényes életfogytiglani elzárását, a belgrádi tisztségviselők pedig sorra elítélték az olyan megnyilvánulásokat, amelyek a szerb nép egészét tennék felelőssé a boszniai véres eseményekért. Aleksandar Vučić elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) elmondott múlt

heti videóbeszédében azt mondta: Szerbia mindvégig komolyan vette a nemzetközi bírói fórummal való együttműködést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a hágai törvényszék egyetlen horvátot sem ítélt el véglegesen háborús cselekményekért, és olyan katonai parancsnokokat is felmentett, mint a bosnyák Naser Orić, a koszovói Ramush Haradinaj vagy a horvát Ante Gotovina, miközben nyolc szerb vezető kapott életfogytiglant, és összesen 1138 év börtönbüntetésre ítéltek szerb nemzetiségű embereket. A balkáni háború legszörnyűbb szakaszában, 1992 és 1995 között majd 98 ezren vesztették életüket; a nemzetközi statisztikák szerint 83 százalékuk muszlim bosnyák volt, öt százalékuk horvát és 10 százalékuk szerb, de Belgrádban 30 ezer szerb halálos áldozatot említenek. Mladić boszniai és szerbiai támogatói a per újrafelvételét szeretnék. Az ítélet másnapján a tábornokot éltető feliratok jelentek meg a falakon, néhány nappal ezelőtt pedig már Boris Tadić volt szerb elnök likvidálására szólítottak fel firkák, amit Vučić élesen elítélt. Azért tartják árulónak Tadićot, mert az ő mandátuma idején adta ki az ország Hágának Radovan Karadžićot, majd 2011 májusában a vajdasági Lázárföld településen Milorad Komadić álnéven rejtőzködő Mladićot. Aleksandar Vučić még azt is felvetette az ENSZ BT előtt, hogy a háborús cselekményekért elítélt szerb állampogárokat hazai börtönökben tarthassák fogva. VIRÁG ÁRPÁD 2021/24 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Ratko_haborus.indd 67

2021. 06. 14. 17:38

| RÉGIÓ |

UKRÁN EXPORTBOOM

Janez Janša miniszterelnök és Joachim Kreuzburg, a német Sartorius társaság vezérigazgatója nyitotta meg az ajdovščinai BIA Separations – Sartorius vállalat új üzemhelyiségeit és laboratóriumait. A tengermelléki szlovén vállalat a beruházással jóformán megötszörözi gyártókapacitását. A több mint háromezer négyzetméteres új gyárban a legújabb generációs gyógyszerek tisztításához, a nagy molekulák, a vírusok, az antitestek, a bakteriofágok, a hírvivő RNS-ek vagy nagyobb méretű fehérjék analíziséhez szükséges kromatográfiás oszlopokat állítanak elő. A BIA Separations – Sartorius – amely a biomolekulák tisztításához szükséges kromatográfiai anyagok kizárólagos gyártója, az ún. monolittechnológia egyik vezető fejlesztője a globális piacon – két éve még nyolcvan embert foglalkoztatott, de hamarosan háromszáz fölé növeli alkalmazottai számát, az ősszel pedig további kétezer négyzetméterrel bővíti üzemét. A BIA Separations villámgyors fejlődését a német Sartorius céggel történt tavalyi egyesítése tette lehetővé. A németek 360 millió eurót fizettek a kis ajdovščinai vállalatért, amely létezésének két évtizede alatt globális piaci szereplővé nőtte ki magát. Aleš Štrancar, a BIA Separations – Sartorius igazgatója kifejtette: most már nemcsak követői, hanem alkotói a tudomány, az egészségügy és a gyógyszeripar fejlődésének. Hangsúlyozta: az utóbbi öt-hat évben teret nyert génterápia forradalmára lehet számítani a gyógyszeriparban. A fejlesztések révén jelenleg gyógyíthatatlan betegségeket is le tudnak győzni az elkövetkező két évtizedben. A göttingeni székhelyű Sartorius kilencezer embert foglalkoztat, évi 1,8 milliárd euró a bevétele, amely jelentősen növekedhet a szlovén vállalat integrálásával. -TOTI-

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; RÚZSA ISTVÁN, MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

SZLOVÉN KISVÁROS A BIOTECH VILÁGTÉRKÉPÉN

Az ukrán kivitel több mint 25 százalékkal, ötmilliárd dollárral nőtt ez év első öt hónapjában – közölte Denisz Smihal miniszterelnök, aki egyenesen exportboomról beszélt. Megközelítőleg 50 százalékkal bővült a Kínába, az USA-ba, Törökországba és Nagy-Britanniába irányuló kivitel, az Európai Unió esetében pedig egyharmados volt a növekedés. Az EU továbbra is a legfontosabb kereskedelmi partnere az országnak. Öt hónap alatt az ukrajnai vállalkozók 2,7 milliárd dollár értékben szállítottak termékeket a közösség államaiba – mondta a kormányfő, hozzátéve: a kabinet továbbra is azon dolgozik, hogy az ukrán cégek megkaphassák a lehető legteljesebb hozzáférést az európai piacokhoz. Kijev abban bízik, hogy az idén sikerül jelentős mértékben bővíteni az unióval 2014-ben megkötött szabadkereskedelmi egyezményt. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai azt mutatják, hogy már tavaly javult a külkereskedelmi egyensúly: míg 2019-ben 10,75 milliárdos deficittel zárt északkeleti szomszédunk, 2020ban több mint a felével, 4,88 milliárdra mérséklődött a hiány. A kijevi elemzők óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe, de abban egyetértenek, hogy a gazdaság kezd magához térni a koronavírus-járvány okozta krízisből. Ennek jeleként érezhetően növekvő pályára állt az ipari termelés és a kiskereskedelem. Időközben a kormány jóváhagyta a 2022–24-re vonatkozó költségvetési nyilatkozatot, amely éves szinten 8-10 százalékos fizetésemeléssel számol, legfeljebb 29 hrivnya/dollár árfolyam mellett (jelenleg egy dollár 27 hrivnyát ér). Az idei GDP-növekedés 3-4 százalékos lehet, 2023-at tekintve pedig 5 százalékkal számol a kormány. SZŐLŐSI

68 | FIGYELŐ 2021/22

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 06. 15. 17:31

| RÉGIÓ |

NEM LESZ DÍJEMELÉS A HORVÁT AUTÓPÁLYÁKON

HETVENEZREN DOLGOZNAK A SZERBIAI NÉMET CÉGEKNÉL

A német beruházások jelentőségét hangsúlyozta a középszerbiai Jagodinában Aleksandar Vučić szerb államfő a Fischer Automotive Systems gépkocsialkatrész-gyár megnyitóján. Mint mondta, az első német cégek érkezését követően, évekkel ezelőtt még csak 17 ezer személynek adtak munkát ezek a vállalatok, ám mára 70 ezer fölé emelkedett ez a szám. A gyáravatón Klaus Fischer tulajdonos azt mondta: nem tudtak máshol jobb feltételeket találni az üzem működéséhez, különösen nem az Európai Unióban. (Jelenleg Szerbiában 188 ezer forintnyi dinár a nettó átlagkereset.) Fischer közölte: elégedett az ország munkaerőpiacával, a nyelvtudással, az infrastruktúrával is. Vučić szerint ezek a szavak azért lényegesek, mert a német társaságok exportorientáltak. Minél többen jönnek, annál nagyobb húzóerőt jelentenek a szerb GDP növekedése terén. A Fischer-beruházás értéke 40 millió euró. A gyár a település ipari övezetében helyezkedik el, nyolcezer négyzetméteren. Jagodinában a cég eddig bérelt csarnokokban 150 embert foglalkoztatott, az új üzemben megháromszorozódik a létszám. A köztársasági elnök azt is közölte: a beruházások számával elégedett, a GDP az idén akár 7 százalékkal is bővülhet. V. Á.

Horvátország a járvány előtti években a nyári turistaszezon kezdetén tíz százalékkal drágította az autópálya-használatot, ami főként a hazai utazókat dühítette, mert amúgy is borsosnak találták az árakat. A pandémia kitörésekor Zágráb egyik első döntése volt, hogy nem vezeti be a nyári tarifát, mert nem akarja ezzel is terhelni a társadalmat. Az idén is minden marad a régiben – jelentették be az illetékesek. Maradnak az árak, és egyelőre a fizetőkapus rendszer is. A díjemelés elvetésével Oleg Butković közlekedési szakminiszter szerint 77 millió kuna (3,6 milliárd forint) marad a horvát adófizetők zsebében. Mindemellett tovább zajlik az ország autópálya-hálózatának a fejlesztése. A legnagyobb építkezés a tengermelléken történik, ott az úgynevezett Isztria Y második sávját alakítják ki. Ehhez tartozik az Učka hegység alatti második alagút fúrása is. Ez idő alatt délen folyamatosan épül a Dubrovnikba vezető sztráda is, amely a Pelješac-hídon keresztül éri majd el a népszerű turistaparadicsomot. Számunkra talán még fontosabbak az 5C korridoron zajló munkálatok. Ez a szakasz köti majd össze a horvátországi A5-ös autópályát az M6-ossal, Mohácstól délre. A horvát oldalon az év végéig elérhetik a magyar határt. Zajlanak az előkészítő munkálatok a Zágrábot a földrengés sújtotta Sziszekkel összekötő pálya továbbépítése kapcsán is. Ez az A11-es, 47,5 kilométeresre tervezett pálya, amelynek több mint a 60 százaléka már elkészült. A kormány jövőre be szeretné fejezni, hogy ezzel is segítse a térség revitalizációját. A már megépült része egyébként a földrengés másnapjától számítva ingyenesen használható, és ez várhatóan még sokáig így lesz. HORDÓSI

2021/22 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 06. 15. 17:31

| SKYNET |

ÁLLAMI PÉNZ LETT A BITCOIN KÖZÉP-AMERIKÁBAN KRIPTOPÉNZEK | Salvador állam a minap hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint, miközben a neves Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság besorolást adott a kriptóknak, így a pénzintézetek szabályosan lekönyvelhetik e befektetéseiket. De amúgy is egyre elfogadottabbak a blokklánc-technológián alapuló e-valuták, amelyekből immár több mint tízezerféle létezik, és ma már mintegy 100 millió ember birtokol bitcoint.

Pár hónap alatt öt-hatszorosára ugrott a legismertebb kriptopénz, a bitcoin (BTC) árfolyama, amit feltehetően még annak megálmodói sem gondoltak volna. A világ azonban kezdi elfogadni a hamisíthatatlan digitális jelsorozatokat mint értékmérőket, amire egyre több jel mutat. Dacára annak, hogy az árfolyam erősen ingadozik mind felfelé, mind lefelé: a mintegy 63 ezer dolláros csúcsról néhány hét alatt mintegy felére, 32 ezer dollárra zuhant a BTC, és lapzártánk idején is csupán 37 ezer körül kereskedtek vele. Igaz, ez is négy-ötszöröse az egy-két éven át jellemző 7-10 ezer dollár körüli árfolyamnak.

AHOL HIVATALOS PÉNZ LETT

A kriptovaluták azonban a hullámvasútszerű áralakulás ellenére is fokozatosan teret nyernek. Mire gondolunk? Például arra, ami néhány napja Salvadorban történt. A kis közép-amerikai államban nemes egyszerűséggel törvényes fizetőeszközzé tették a bitcoint. A múlt hét végén az ország parlamentje 62 igen és 22 nem mellett megszavazta a virtuális pénz legitim bevezetését. Azaz a jövőben Salvadorban bármiért lehet fizetni a kriptovalutával. Itt tehát a világon elsőként lett egy állam hivatalos fizetőeszköze a bitcoin, esetükben az amerikai dollár mellett, amelynek ezzel államilag elismert alternatívájává vált a legfontosabb kriptó a 6,4 millió fős kis országban. És még egy csavar: az új

bitcointörvény szerint adófizetésre is használható lesz a digitális pénz. Természetesen a nagy árkilengések miatt a jogszabály előírja, hogy az elfogadónak mindig az USD/BTC árfolyam alapján kell kiállítania a számlát. Csak egy esetben nem lesz muszáj elfogadni a kriptovalutát: amennyiben a fizetésnek nincsenek meg a technikai feltételei. (Ez persze komoly kihívás lehet, hiszen Salvadorban az emberek több mint kétharmadának nincs bankszámlája, és az internetpenetráció sem a skandináv mintákat követi…)

SZABADABB A BANKI BEFEKTETÉS

A pár kérdőjel ellenére a salvadori döntés óriási horderejű, csakúgy, mint az a minap született verdikt, mely szerint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision – BCBS) a banki, pénzügyi eszközök közt ismerte el a bitcoint. Ez a testület a világ leghatalmasabb banki szabványokat és ajánlásokat alkotó szabályozó szerve, így a határozatukkal a nagy pénzintézetek körében végre elfogadott lehet ez a digitális eszköz, hiszen szabályosan könyvelhető a befektetett tételek között. Persze nem meglepő, hogy a friss döntés értelmében a BTC-befektetéseket a banki könyvekben a legkockázatosabb besorolás szerint kell kezelni, és 1250 százaléknyi tőkét szükséges allokálni e kriptovaluta tartásához.

Tehát a szolgáltatók ezután hivatalosan is be tudják integrálni a kockázati modelljeikbe. A dolog hátulütője, hogy a magas kockázati szint miatt a BTC hivatalos portfólióban tartása nagyon drágává vált. A banki árjegyzés viszont egy csomó új szolgáltatás, valamint a bitcoin globális elfogadása terén is hatalmas lökést jelent. Arról nem is szólva, hogy a BCBS állásfoglalása minden egyes kriptovalutára, nem csak a BTC-re vonatkozik.

ERŐSÖDNEK A MÉMVALUTÁK

Két-három évvel ezelőtt is több mint ezer különböző digitális fizetőeszköz volt forgalomban, de 2021 júniusában a világ legnagyobb kriptolista- és kriptoárfolyamoldala, a Coinmarketcap.com már nem kevesebb mint 381 kriptotőzsdén összesen 10 404 különféle virtuális pénzt jegyzett… Az utóbbi hónapok nagy sztárjai például a félig-meddig viccből létrejött valuták voltak. Az első ilyen fizetőeszköz, a dogecoin

70 | FIGYELŐ 2021/24

F_70-71_kriptopenzek.indd 70

2021. 06. 15. 17:31

| SKYNET |

A CHIAŐRÜLET ÉS A DRÁGULÓ MEREVLEMEZEK Az elmúlt egy-két hónapban nemcsak az építőanyagok drágultak meg nagyon, de a modern, gyors SSD-háttértárak is. Ez utóbbiak azért, mert egy számítógéppel 100100 gigabyte-onként 1-1 digitális kertet lehet „beültetni” adatalapú „chiamaggal”, és akinek kellően sok ilyen virtuális kertje van, az nagy eséllyel arathat, azaz nyerhet 2-2 darab XCH névvel illetett chia coint. Ez nem hangzik meggyőzően, viszont a digitális tőzsdéken egy-egy ilyen XCH még ma, a BTC nagy áresése után (amelyet a legtöbb kriptó ára lekövet) is mintegy 125 ezer forintot ér, de volt már 400 ezer forint is egyetlen chia coin. S ehhez nem kell más, csak egy számítógép, három-négy nagy méretű merevlemez és egy-két gyors SSD. Persze ahogy mind többen szállnak be az XCH aratásába, úgy egyre kisebb az esély ilyen chiákat nyerni, de a szerencsésebbeknek még ma is negyed-fél év alatt visszajön a hardver ellenértéke. Pedig a merevlemezárak pár hét alatt – éppen a globális chiaőrület miatt – közel duplázódtak. Ezzel párhuzamosan persze háttértárhiány is bekövetkezhet. Viszont egy chiafarm iszonyatosan terheli az SSD-ket, így azok gyártói a garancia korlátozásával reagáltak a május eleje óta tartó jelenségre. Ugyanis az olcsóbb, fogyasztói piacra szánt SSD-ket hetek alatt tönkreteheti a chiatermelés. A minap egy neves gyártó, a PNY redukálta jelentősen, az eredeti negyedére-ötödére a háttértáraira adott garanciális időt.

FOTÓ: JOSE CABEZAS, REUTERS

ELADÓ PÓZOL A BITCOIN TÁBLA ALATT EGY SALVADORI STRAND BÜFÉJÉBEN PÁR NAPJA. ROBERTO CARLOS SILVA EZENTÚL HIVATALOSAN IS KÖTELES ELFOGADNI A VEZETŐ KRIPTOPÉNZT

2013 decemberében jelent meg. A fejlesztők maguk is poénnak szánták, egy éppen aktuális internetes mém, a Doge köré szervezve. A felhasználók lájkolás gyanánt kezdték használni oly módon, hogy az érdekes tartalmakért cserébe dogecoint küldtek egymásnak, amitől e digitális pénz kapitalizációja mindössze egyetlen hónap alatt 60 millió dollárra ugrott, és villámgyorsan elismert internetes kriptofizetőeszközzé vált. Már hat évvel ezelőtt a bitcoin és a litecoin után az egyik legismertebb coin lett. Ám míg négy esztendeje a dogecoin kapitalizációja csupán 81 millió dollárig kúszott fel, mára már 40,65 milliárdos ez az érték. És a teljesen értéktelen, 2021 januárjáig 0,1–1 centes ár környékén forgó eszköz a tavaszi BTC-boom folyamán eredeti értékének a többszázszorosára, 66 dollárcentig drágult, és a most zajló korrekció idején is 30 cent felett maradt az ára. Azaz aki ilyen lájkokat kapott akár csak fél évvel

ezelőtt, az most akár kriptomilliomos is lehet, hiszen mondjuk a tavaly kapott, akkor tízdollárnyi dogecoin most hozzávetőleg egymillió forintot kóstál. Ezt az eredményt látva persze a mémvaluták is villámgyorsan szaporodnak, és a bátrabb befektetők ezrei jegyeznek mostanság ezekből pár ezer, pár tízezer forintos értékben, hátha valamelyik ilyen vicckripto akár csak részben megismétli a dogecoin sikerét. Igaz, ez utóbbihoz az is hozzájárult, hogy a világ legismertebb technológiai guruja, Elon Musk rendszeresen poénos bejegyzéseket tweetelt a doge sikeréért, hiszen nyilván egy kisebb vagyonnyit ő is bevásárolhatott belőle… A több tucat új mémkripto közt van például a karencoin nevű, pár ausztrál fejlesztő által összedobott kriptó is. Ebből napi fél-, egymillió dollárnyi forgalmat

csinálnak, pedig egyetlen egység ilyen coin ára jelenleg 0,000000016 dollár. Karen amúgy egy tipizált személy, egy nem létező figura. Egy olyan név, amelyet ötven-hatvan éve túl sok gyereknek adtak az Egyesült Államokban, és mára egy-egy idegesítő asszonyság „prototípusára” aszszociál sok amerikai, ha meghallja. Az ilyen döbbenetes vadhajtások ellenére azért a 10 404 virtuális fizetőeszköz között van pár tucat igen ígéretes is. Arról nem is szólva, hogy a bitcoin fogalmát egyre többen értik: míg a 2017-es boom előtt legfeljebb pár tízezer IT-guru és technológiai befektető játékszere volt, addig 2021-re már – a Buybitcoinworldwide. com becslése szerint – 100 millió BTCtulajdonos van, naponta mintegy 400 ezren használják is a valutát, 53 millió kisbefektető kereskedik rendszeresen vele, és mintegy 200 millió digitális BTC-pénztárcát regisztráltak az emberek. HG 2021/24 FIGYELŐ | 71

F_70-71_kriptopenzek.indd 71

2021. 06. 15. 17:31

Egy jótékonysági aukción vásárolt régi kürt díszíti az asztalt az irodájában. A Kürt Zrt. legismertebb ágazata a világszínvonalú adatmentés, ezek a munkák viszont „csak” akkor jönnek, ha baj van. Információbiztonságra törekedni ellenben proaktívan kellene – javasolja a vezérigazgató.

Személyes története szinte népmesei: gyakornokból lett vezérigazgató, harminc esztendeje dolgozik a Kürtnél – tíz vagy húsz év után nem érezte, hogy váltania kellene? – Váltottam, hiszen gyakornokból lettem vezérigazgató. De viccen kívül, tényleg több csavar áll mögöttem, a vállalaton belül is változtak a feladataim. Fejlesztőmérnök vagyok, az Optikai Művekkel kötöttem tanulmányi szerződést, majd az egyik utódcégüknél kezdtem el vincseszterfejlesztéssel foglalkozni. Innen hívtak a Kürtbe: esténként vincsesztereket javítottam, teszteltem. Dolgoztam egy számítógépgyártónak is Németországban, de rájöttem, hogy ez nem az én asztalom, és visszajöttem. Ekkor kezdtünk el felépíteni egy olyan üzletágat, amelyben (az adatmentéssel szemben) folyamatosan lehet értékesíteni. Mivel tudjuk, hogyan kell adatot helyreállítani, meg tudjuk mondani azt is, mit tegyünk, hogy

ne vesszen el – így indult az információbiztonsági portfóliónk. Ami nagyon izgalmas, hogy nyomozati tevékenységek is tartozhatnak hozzá; mivel minden informatikai eseményt naplóznak, így viszszakereshetők. Volt olyan megbízásunk, hogy a tulajdonosváltás után a társaság új vezetője azzal szembesült: a korábbi menedzsment munkaszerződéseiben az ő jogait korlátozó bejegyzések szerepelnek. Kiderítettük, hogy ezek a szerződések az új megállapodás után születtek – visszadátumozva. Meg tudtuk mondani azt is, ki melyik nyomtatón, mikor nyomtatta ki a dokumentumokat, amelyeket ráadásul töröltnek hittek. Ilyen megbízásból jócskán akad. – Feladat meggyőzni a cégvezetőket arról, hogy az adataik védelmére fordított összeg nem kidobott pénz? – Akkor nehéz, ha nincs közvetlen tapasztalatuk erről, ugyanis nem mérhető, nem látványos az, hogy egy elkül-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

KMETTY JÓZSEF

72 | FIGYELŐ 2021/24

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 06. 15. 17:32

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY A 33 éves Kürt Zrt. 100 százalékosan magyar tulajdonú cég. Adatmentési technológiájuk az ipari és műszaki megoldások területének első hungarikuma, ez az üzletág az árbevételük 15 százalékát adja. KEDVENCEK Film » Harcosok klubja Könyv » Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak Hobbi » Veterán autók gyűjtése, saját kezű felújítása Ahonnan merít, ha kimerül » család Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Rendkívül nyugodt ember vagyok, nem lehet kihozni a sodromból.” / „Telefonálás közben mászkálok az iroda folyosóján. Ezt tetézem azzal, hogy olykor nemcsak hangosan beszélek, de a kollégáim irodáiba betérve észrevétlenül megfogok tárgyakat, és spontán más helyekre teszem le azokat.” Álom, amely még nem valósult meg » megtanulni zongorázni

dött e-mailhez, egy mentett fájlhoz tényleg csak az fér-e hozzá, akit szeretnénk. Az viszont nagyon látványos, ha mondjuk egy könyvelőiroda összes adata eltűnik, az ügyfelek tíz évre visszamenő dokumentációjával. Ahogy az is az lenne, ha

például megállna az országban a közlekedés. Így dolgozunk a fellelhető legváltozatosabb területeken, de ebben a szakmában ezekről nem illik beszélni. – Merthogy ma már gépek háborúznak gépekkel; egy ország megbénítható számítógépeken keresztül. – Az az érdekes, hogy minél korszerűbb, fejlettebb egy rendszer, annál egyszerűbb támadni. Ami mögött informatika van – ez pedig ma már elvárás –, kompromittálható. Vietnám erőműveiben olyan információbiztonsági eszközt is bevetünk, amely figyeli a különböző támadások mintáit, és ha azt veszi észre, hogy ezek valamilyen rendszert követnek, jelez. Ha csak egy irányból érkezik támadás, az már mindennapos. A kockázatot a szervezett ostrom jelenti. – Szerintem az olvasók nagy része most azt gondolja, ez vele úgysem történhet meg. – Hosszasan tudnám sorolni azokat a magyar cégeket, amelyek bekaptak egy zsarolóvírust, vagy más típusú attak érte őket – ezek kínos helyzetek, ezért nem szívesen beszélnek róla. Rengeteg olyan esetet látunk, ahol minden elveszett – bár készült mentés, de az is megfertőződött. Zsarolóvírusból egyébként jól kijönni még nem nagyon láttam senkit. A megelőzés az egyetlen helyes lépés, és ez nem nagy beruházás. – Milyen problémára szalad össze a csapatuk? – Érdekes kihívásokra. Nemrég például egy pénzintézet adatait kellett menteni. Szombaton reggel fél ötkor jött a hívás, és a hétfői nyitásra sikerült rendet tennünk. Az is izgalmas, ha tudjuk, hogy valaki – akire felnézünk a szakmában – már dolgozott az eseten, és utána fordulnak hozzánk. Megtörtént, hogy egy vállalat etikus hackerekkel átvilágította a biztonsági rendszerét, ki is javítottak hibákat, de felkértek minket is, hogy keressünk még rést a pajzson. Két nap múlva átnyújtottuk nekik egy pendrive-on a vezérigazgató levelezését, a céges bérlistát és a marketingkampányt. Ilyenkor azért jutalmul elviszem sörözni a csapatot.

– Etikus hacker az igazi hackerből lesz? – Szerintem igen, de erről soha senki sem beszél. Vannak olyan szakemberek, akiket az motivál, hogy miként juthatnak be egy rendszerbe. Ők nem okoznak kárt, de ha megtalálják a megoldást, mint egy rejtvény megfejtését, kiposztolják bizonyos körökben… – Nagyon sok vezetői notebook köt ki a cégüknél. Miért? – A cégvezető hozza-viszi a gépét, dolgozik rajta este, otthon is, és nem érzi szükségesnek, hogy az adatait a központi szerveren tartsa. Talán mert nem bízik a rendszergazdában, de leginkább azért, mert úgy hiszi, vele nem történhet baj. Viszont ha ez a notebook megsérül vagy elveszik, az gond. Összeégett vincseszterrel tudunk dolgozni, de láthatatlannal nem. Sokáig gondoltuk azt, hogy ha a mentések egyre egyszerűbbé válnak, mind kevesebb igény lesz az adatmentésre, de ez nem így történt. – Vezetőként mi a legnagyobb kihívása? – Sokat foglalkozom HR-kérdésekkel. A home office miatt kísérleti jelleggel lefeleztük az irodánkat, és annak is csak a felét használjuk. A kollégák otthonról vagy ügyfelektől remekül tudnak dolgozni, ez viszont azzal is jár, hogy gyengül a kötelékük a társaság felé. Könnyebben fogadnak el külföldről érkező megbízásokat, amelyek árazásával nem biztos, hogy versenyezhetek – ez okoz némi fejtörést. – Mi az, amin magánemberként sokat gondolkodik mostanában? – Hogy miként lehetne egy életbe többet belezsúfolni. Nyolc éve egy barátom felhívott, hogy négy nap múlva indulunk Indiába, egy riksaversenyre. Több mint ezer kilométeren át hajtottunk. Őrült jó volt, bár elütöttem egy szent tehenet, amely ugyan felállt és elszaladt, de órákat töltöttem miatta egy indiai börtönben. Amikor az első bónuszomat megkaptam, elutaztam Amerikába, vettem egy autót, s pár hétig kóboroltam az országban. Vietnámban többször jártam, évek óta támogatok egy helyi családot, és az én szerény utalásaim segítségével öt gyerekük tudott felsőfokú végzettséget szerezni – velük minden karácsonykor beszélünk Skype-on. Ezek a kalandok annyira töltenek, hogy utána hónapokig a föld fölött járok, és a következőn gondolkodom. SZIGETI HAJNI 2021/24 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 06. 15. 17:32

| TÁRSADALOM |

A 21. SZÁZAD NAGY KIHÍVÁSA: AZ ALZHEIMER-KÓR

Sok vita előzte meg a Biogen új, Alzheimer-kór elleni gyógyszerének az engedélyezését. Míg az amerikai betegszervezetek várták és üdvözölték a jóváhagyást, addig tavaly ősszel több elismert szakértő azt állította: a rendelkezésre álló bizonyítékok komoly kétségeket ébresztenek a készítmény hatékonyságát illetően. Azt jelezték: ha lassítja is a betegek kognitív hanyatlását a produktum, ez az

előny alig észrevehető a páciensek szempontjából, és nem ellensúlyozza az alkalmazásával járó mellékhatásokat. A döntés mögött annyira nem volt egyetértés, hogy a bejelentést követően három tudós is lemondott az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) független tanácsadói testületi tagságáról. Egyikük

azzal indokolta lépését, hogy a Biogen terméke, az Aduhelm néven forgalmazott aducanumab jóváhagyása téves volt. Az intravénás infúzió 12 havi adagja 56 ezer dollárba kerül – ehhez jön még a kontrollokhoz szükséges MRI-vizsgálatok költsége –, de a lemondott orvosok szerint nincsenek arra nézve elégséges bizonyítékok, hogy valóban működik. Annak ellenére kapott hatósági engedélyt a készítmény, hogy a jóváhagyó bizottság meg-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MEMÓRIAGONDOK | Az Alzheimer-kór gyógyításával kapcsolatos legapróbb hírre is „felkapja a fejét” a világ. A múlt héten az amerikai gyógyszerügynökség engedélyezett egy orvosságot, de rengeteg a vita körülötte. Húszévente megduplázódik az e betegségben szenvedők száma. Korunk egyik legnagyobb orvosi és társadalmi kihívásával állunk szemben.

74 | FIGYELŐ 2021/24

F_74-75_alzheimer.indd 74

2021. 06. 15. 17:33

| TÁRSADALOM |

&? &1?-*.2*7 0 7 3 ;*0*) 8* &? *10 ;*90*?*3)ö ;'*3 A JELENLEGI 27 MILLIÓRÓL 60 MILLIÓRA

állapította: a gyártó által benyújtott bizonyítékok nem támasztják alá kellően azt, amit állít, miszerint az Aduhelm lelassíthatja az emberek kognitív hanyatlását a betegség korai szakaszában. S a lehetséges súlyos mellékhatások – agyi duzzanat, agyvérzés – persze szintén az engedélyezés ellen szóltak. A 11 tagú bizottságban tízen ellene is szavaztak, egy tag bizonytalan volt – számolt be a részletekről a New York Times. De azzal is érveltek a szakértők, hogy az aducanumabterápia kiterjesztése dollármilliárdokba kerülhet, ekkora összeget pedig már arra is lehetne fordítani, hogy százszázalékosan igazolják az eredményességét.

SOK A KONTRA

Az ellenzők azt is problémának látják, hogy az FDA a betegek sokkal szélesebb csoportja számára hagyta jóvá a gyógyszert, mint azt várni lehetett. A klinikai vizsgálatok csak a korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők vagy enyhe kognitív károsodás esetében tesztelték a készítményt, az engedély szerint pedig minden 18 év feletti betegnek adható. Harmadrészt a szakemberek azt sem tartják megalapozottnak, hogy az agyban megjelenő – a betegség kialakulásában nagy szerepet játszó – úgynevezett amiloid fehérjék csökkentése valóban segít a páciensek memóriagondjain, ugyanis ezt húsz év alatt sem sikerült bizonyítani a már korábban kifejlesztett gyógyszerek esetében. A Biogen azt tervezi, hogy néhány héten belül elkezdi a gyógyszer kiszállítását. Arra számítanak, hogy 900 klinikán készen állnak a termék alkalmazására.

HAZAI HÍREK

Magyarországon 200-300 ezer demens beteg él, 70 százalékuk Alzheimer-kóros. A nőknél kétszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint a férfiaknál. A páciensek többsége viszonylag későn, középsúlyos stádiumban kerül az ellátórendszerbe, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik. A világban jelenleg folyó sok száz Alzheimer-kór elleni kutatás többsége az agy-

0–50 százalékos növekedés 50–100 zázalékos növekedés 100 százalékos felett Nem ismert

Forrás: CITA Alzheimer Foundation

TÉNYEK TÖMÖREN Minden tizedik famíliában él egy 70 évesnél idősebb Alzheimer-kóros családtag. A 65 év felettiek között mintegy 10 százalékban fordul elő a betegség. Átlagosan 10 éves függőséget, valamint progresszív testi és szellemi fogyatékosságot okoz a kór. Európában 70 másodpercenként diagnosztizálnak egy új esetet. Egyes becslések szerint világszerte több mint 50 millió ember demenciás. Az érintettek száma 2050-re 152 millióra emelkedik, a legnagyobb növekedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban várható. A demenciában szenvedők 60 százaléka jelenleg is alacsony és közepes jövedelmű országokban él, de 2050-re ez az arány 71 százalékra nő. A demenciával élők háromnegyede nem kapott diagnózist. A lakosság csaknem 80 százaléka aggódik a demencia kialakulása miatt, és minden negyedik ember úgy gondolja: semmit sem tehetünk a megelőzéséért. Az egészségügyi szakemberek 62 százaléka tévesen gondolja azt, hogy a demencia a normális öregedés része.

ban keletkező úgynevezett plakkok, lerakódások felszámolását tűzte ki célul, de ezt már meg kell haladni a tartós eredmények érdekében. Magyar kutatócsoportok is dolgoznak azon, hogy eredményeket mutassanak fel a demencia gyógyításában. Kiemelkedik közülük a Szegeden tevékenykedő dr. Puskás László professzor, aki a hazai innovatívgyógyszer-kutatás egyik fontos szereplőjeként csapatával egyedi megoldással állt elő az Alzheimer-kór esetében. Felfedeztek egy a betegség gyógyításában ígéretesnek mutatkozó molekulacsaládot, amelyet a pozitív eredmények alapján világszerte szabadalmaztattak, és amelynek a leghatásosabb tagját, a Q134R-t már klinikai vizsgálatban is tesztelték. Ez a molekula újszerű hatásmechanizmusával befolyásolja a kórt kiváltó folyamatokat, megállíthatja a romlást, ja-

víthatja a betegek gondolkodási képességét. A Pharma Tribune-nek adott korábbi interjúban Puskás professzor azt mondta, hogy 2019-ben lezárult a legelső, 1A fázisú humán klinikai vizsgálat. Az egészséges férfi önkéntesek körében a Q134R biztonságosnak mutatkozott, és a felszívódása is elfogadható volt. A következő lépcső már óriási költségekkel jár. Ehhez tőkét kell bevonnia a kutatócégnek, s ezt követi a betegek körében végzett hatás-, azaz a kontrollcsoportos klinikai vizsgálat néhány év múlva. A csoport által fejlesztett molekula egyedi módon, három támadásponton fejti ki hatását: védi a sejteket az elhalástól, megakadályozza az agyi gyulladásokat és javítja a memóriát. A majdani kész gyógyszert egész biztosan nem magyar cég gyártja majd, a rendkívül nagy költségek miatt kénytelenek lesznek eladni egy nagy gyógyszergyárnak. LENGYEL GABRIELLA 2021/24 FIGYELŐ | 75

F_74-75_alzheimer.indd 75

2021. 06. 15. 17:33

| TÁRSADALOM |

A FOOD TRUCKOK NYERHETIK A NYARAT V. HORVÁTH ZOLTÁN | Már az Üvegtigrisből megtanulhattuk: a kocsinak jó helyen kell lennie. De amikor a film készült, még senki sem gondolta, hogy a food truck műfaj elképesztő felfutásba kezd, a mobil büfék megjelennek a fesztiválokon, céges bulikon, sőt szervezetten járják az országot. A Food Truck Show szervezője összegezte a múlt évet és az idei várakozásokat.

Kezdjük onnan, hogy mitől lett ilyen sikeres Magyarországon is a food truck műfaj. – Mi is a vendéglátásból jövünk, magam is vendéglátóhelyek tömkelegét üzemeltettem. Pár éve már látszott: az az irány, hogy egy belvárosi étteremben menüt kell adni, nem többért, mint 990 forintért, mert 1200-ért már nem veszik meg, holott 850 forint az alapanyag beszerzési áron. A másik probléma az volt, hogy arányosan sokkal kevesebb pincér dolgozott ebédidőben egy étteremben, mint amennyi vendég szerette volna ott

eltölteni azt a fél órát. Ennek az lett a következménye, hogy egyre népszerűbbek lettek a street foodos helyek, ahol friss ételt kap a vendég. Lehet, hogy kicsit sorba kell állni, de még mindig gyorsabb ez, mint egy étteremben várakozni. Mind többen láttak ebben lehetőséget, egymás után nyíltak a helyek

és egyre jobb kajákat adtak, gyorsan és frissen – ez a két leglényegesebb szempont. Közben az utazásaink alkalmával láttuk: nagy újjászületést éltek meg külföldön a büfékocsik. Történelmi előzményei bőven vannak a műfajnak, hiszen a csatatéren is kellett etetni a katonákat, de a modern sztori Amerikába nyúlik vissza. Manhattanben másfél millió ember dolgozott az irodákban, miközben 400 ezret tudtak leültetni az éttermek. Szóval nekünk is megtetszett a műfaj, az, hogy egy-két ételre kell fókuszálni, gyorsan, látványosan kiadni, ezt

A SÜLT HÚSOK, KOLBÁSZOK MINDIG NÉPSZERŰEK. LACIKONYHA 21. SZÁZADI VERZIÓBAN

FOTÓ: KOMKA PÉTER, MTI

Sokkal egyszerűbb odagurulni egy autóval, bedugni az áramba.

76 | FIGYELŐ 2021/24

F_76-78_food_truck.indd 76

2021. 06. 15. 17:34

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

pedig egy büfékocsival is meg lehet oldani. Ami engem meggyőzött, elsősorban az volt, hogy a berlini filmfesztiválon is az egyik food court gyönyörű büfékocsikból állt. Azt gondoltam: ha egy ilyen rendezvényt el lehet látni ezzel a fajta cateringgel, akkor ebben van piaci lehetőség, igényesség. Fesztiválüzemeltetők vagyunk, a Szigeten 15 éve van programhelyszínem, végignéztük, mi folyik ott vendéglátás címén. Ideiglenes építményekben ipari termelést kell folytatni, ráadásul koszban, porban – én sohasem tudtam ott enni. Rájöttünk, mennyivel jobban funkcionál egy büfékocsi. Ezekkel a gondolatokkal és motivációval indultunk el, s bejött, mert az emberek szeretik. Ki tudunk menni egy irodaparkba, egy filmforgatásra, egy ötvenfős családi bulira vagy egy tizenötezer fős családi napra. A rendezvényszervezők is belátták: sokkal egyszerűbb odagurulni egy autóval, bedugni az áramba és kinyitni egy profi kiszolgálóegységet. – Hosszú távon is látták benne a lehetőséget? – A kezdetekkor azt gondoltam, lesz egy-két jó szezon, de hamar kiderült,

hogy megkerülhetetlen a műfaj, mert a fesztiválozókat etetni kell, erre pedig a kocsi a legjobb megoldás. Innentől kezdtem elhinni, hogy hosszabb távon is működik az üzlet, de nagyon jó alapokat szükséges megteremteni és minőséget kell képviselni. Persze nem mindenki igényes, de nekünk van szelekciós jogunk; a Food Truck Show-ba azt visszük, aki tényleg jó. Az érdeklődés egyre nagyobb. Van olyan város, ahova hatodszor megyünk vissza. Kalocsára érkezünk háromnapos hétvégére június 18-án, a következő csütörtöktől Győrben lesz egy négynapos Food Truck Show. – A pandémia nem egyformán hatott a vendéglátás különböző területeire, nem mindenki járt rosszul. Hogyan érintette a büfékocsikat? – Mivel kaptak engedélyt közterületekre a kocsik, sikerült túlélni ezt az időszakot. Sok korábban nem engedélyezett helyre is odaengedték az autókat, nekünk is voltak ilyen pontjaink a városban. Arra kellett figyelni, hogy oda

parkoljunk le, ahonnan a Wolt-futárok ki tudják szállítani az ételeket. Aki ügyesen választott helyet, az jól tudott keresni. Ez év nyarán zömében elmaradnak a nagy fesztiválok, viszont a Food Truck Show-kat meg lehet tartani, így mi lehetünk a nyertesei a szezonnak. Mondom ezt úgy, hogy az elmúlt két hónapban nekünk is maradtak el eseményeink, a városok vezetői nem kockáztattak és elhalasztották a tömeges rendezvényeket, pedig törvényileg már megtarthatták volna. Most azon dolgozunk, hogy mindenkihez eljussunk a három nyári hónapban, de nyilván ez lehetetlen. A céges rendezvényekkel utol sem tudjuk érni magunkat, kevés a kocsi és hatalmas az érdeklődés. Sokan elővigyázatosságból leparkoltak valahol fixen, például a Balatonnál, fizetik a szállást, a rezsit, pedig négy hétvégi rendezvényen többet keresnének, mint egy állandó helyen. Őket most ideiglenesen elveszítettük, míg korábban egy eseményre háromszoros túljelentkezésből válogattuk ki a legjobb kínálatot. Az idén szűkösebbek a lehetőségeink. 2021/24 FIGYELŐ | 77

F_76-78_food_truck.indd 77

2021. 06. 15. 17:34

| TÁRSADALOM |

EGY KREATÍV TRUCK. A FELHAJTÓERŐ EREDETI ÖTLEKET HOZOTT A PIACRA

VÁLTOZATOS KÍNÁLAT. A SZERVEZŐK ÚGY ÁLLÍTJÁK ÖSSZE A KARAVÁNT, HOGY MINDEN ÉTEL ÉS ITAL MEGJELENJEN

lődés volt desszertfronton, a churrost áruló kocsi tavaly mindent vitt. Egyre több az italoskocsi is, kézműves sörösök-borosok jönnek az ország minden régiójából. Nagyon újat nem szükséges kitalálni, csak jót kell kínálni. – Mennyi pénzből lehet összerakni egy jól használható, már-már profi kocsit? – Tízmillió forintból egy nagyon jót lehet összerakni. Nem újat, hanem tíz év kö-

rüli, Németországból hazahozott pék- vagy hentesautót szoktak átalakítani. De ki lehet hozni hatmillióból is egy egyszerűbbet, attól függ, milyen volumenű termelést tervez a tulajdonos. Egy jó szezonban simán visszahozza az árát és kitermeli a fizetéseket, tehát befektetésnek sem rossz. LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: MOHAI BALÁZS, MTI

– Kik választják a büfékocsizást, honnan jönnek az emberek? – A legkülönbözőbb helyekről. Nagyon szeretjük a családi vállalkozásokat, amelyek sok esetben a gyerek unszolására állnak össze, beállnak a karavánba és jönnek velünk, pedig ez nem könnyű életforma. Lehet imádni, de el is lehet fáradni, ám jól lehet keresni. Vannak, akiknek elegük lett a vendéglátóiparból, olyan séfek, akik még sohasem láttak vendéget, most meg közvetlen kapcsolatba kerülnek velük, s közvetlen viszszajelzést kapnak. Akadnak, akik marketingcélból csinálnak egy kocsit, és azzal promotálják az éttermüket, a kávéjukat, a szalámi- vagy tésztagyárat, de vannak időszakos promóciók is, amikor egy cég egy nyárra bérel ki egy autót. – Mi megy a legjobban? – A hamburger, a többség erre épít kocsit. Az idén mintha éreznék ebben valamiféle változást, de még mindig a hamburger a nyerő. A street food jellemzően szendvics, itt rengeteg a variáció. Mindig nagyon jó, ha valaki előáll egy új ötlettel, új csomagolással. Mostanában a legnagyobb forgalmat a barbecue-kocsik érik el. Helyben, lassan sütik a húst a smokerben. Nagy fej-

78 | FIGYELŐ 2021/24

F_76-78_food_truck.indd 78

2021. 06. 15. 17:34

| SPORT |

KÍNAI SZPONZOROK AZ EB-N

EGYRE TÖBB A KÍNAI SZPONZOR. A VÍVO A VB UTÁN AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGNAK IS KIEMELT SZPONZORA

Az Eb-szponzoráció az iparági szakértők és a pekingi gazdaságpolitika szerint teljes mértékben bizonyítja a kínai márkák növekvő versenyképességét és elszántságukat arra, hogy meghódítsák a világot – írja a ChinaDaily.com. Túl a propagandán nem nehéz belátni, hogy a stadionokban megjelenő reklámokban valóban történt egy paradigmaváltás. Az UEFA hivatalos honlapja szerint Kína adja a legtöbb támogatót. Ezek: a Hisense háztartásigép-gyártó, az Alipay fizetési platform, a Vivo okostelefon-gyártó és a TikTok videómegosztó. Az ázsiai óriást Hollandia követi három vállalattal. A távol-keleti ország gigacégei aktív futballmarketinget folytatnak, ezzel is jelezve növekvő versenyképességüket – magyarázzák kínai piaci szakértők. Az UEFA az Euro 2016 bajnokságról készített pénzügyi jelentés szerint mintegy 483 millió eurót keresett akkor a szponzori jogok eladásából. Marketingelemzők úgy vélik, az idén sem lesz ez másként, hasonló eredményt várnak.

ÚJ SZEREPLŐK

De a szponzorálás egyúttal a globális ipari és gazdasági helyzet változásainak a barométere is. Nem lehet nem észrevenni a változást, hiszen korábban jellemzően japán és dél-koreai társaságok voltak a nagy nemzetközi sportesemények fő támogatói, de jelenlétük az elmúlt években gyengült, sőt egyes vállalatok el is tűntek. A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon már nem voltak japán cégek a legmagasabb szintű támogatók sorában. Ekkor lett a Hisense az Eb főszponzora. Ez volt az első kínai vállalat, amely az akkor 56 éves tornát választotta. Az együttműködés olyanynyira sikeresnek bizonyult, hogy a 2018-as oroszországi világbajnokságon már négy kínai társaság jelent meg a szponzorálás első két szintjén. A pekingi irányítók és kínai nagyvállalatok menedzsmentjei tehát felismerték, hogy a sportmarketing, különösen a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó rendezvények fontosak a márkák számára globális befolyásuk növeléséhez, a fogyasztói gondolkodás átformálásához. A Vivo elnöke arról beszélt, hogy azért kötöttek partneri megállapodást az UEFA-val, mert bővíteni akarják 400 milliós ügyfélkörüket. A cég az Euro 2020 nyitó- és záróünnepségének a

partnere. Négyéves megállapodást írtak alá az UEFA-val is, így a kínai okostelefon-gyártó az Euro 2024 bajnokság hivatalos partnerévé is válik. A Hisense számára a világ legnépszerűbb sporteseményeinek a szponzorálása nem csupán reklám- és marketingtevékenység. A vállalat elnöke úgy fogalmazott: azt remélik, a kooperációval magasabb szintre emelhetik a céget a kutatás-fejlesztés, a gyártás és a menedzsment terén. A kínai politika célja az is, hogy a pandémiát követő korszakban megragadják a változó világban adódó új lehetőségeket. Szintén törekvés, hogy a háztartási készülékeket előállító társaságok a tengerentúli piacon is meg tudjanak telepedni.

IGAZI ÚJÍTÁS: A TIKTOK

Az idei Eb az első alkalom arra, hogy egy digitális szórakoztató platform, a TikTok szponzoráljon egy nagy nemzetközi tornát. A TikTok nyomulása már jó ideje tart, sok fejfájást okozva a digitális szórakoztatóipar többi szereplőjének. Nem véletlen, hogy az Európa-bajnokságban is meglátták a potenciált. Az UEFA örömmel fogadta a kínai videómegosztó közeledését, és le is szerződött vele. A partneri megállapodás révén a szolgáltató nyilván arra törekszik, hogy megerősítse a brandjét a futballrajongók között. Azt várják, hogy a szurkolók a platformot használva megosszák élményeiket. Ehhez új funkciókat is fejlesztettek, mostantól használhatók többek között az AR-effektek. Az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság arról szól, hogy a telefon vagy tablet kameráján keresztül nézünk valamit, és egy erre kifejlesztett alkalmazás pedig további képeket, információkat vetít oda. Újak a platformon a hashtagos kihívások, a live-ok. Az UEFA emellett hozzáférést biztosított a kínai gigacég számára hatalmas történelmi könyvtárához, hogy rendkívül vonzó és innovatív tartalmat fejlesszenek ki. A szurkolók élvezik a focit, lassan 24 órában használják a technológiát, és szépen „ketyeg” a pénz a szponzoroknak meg a szövetségnek is. L. G.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

FUTBALL | Soha ennyi kínai vállalatot nem láthattunk nagy nemzetközi futballeseményen szponzorként. Az Európabajnokság kiemelt támogatóinak a harmada a távol-keleti országból való. A cél nyilvánvaló: a márkák népszerűsítése, valamint a gazdasági erő felmutatása, amelyet a mérhetetlenül nagy marketingbüdzsék jeleznek.

2021/24 FIGYELŐ | 79

F_79_kinai_szponzorok.indd 79

2021. 06. 15. 17:34

| SPORT | EZ CSAK EGY JÁTÉK. HA MEGTÖRTÉNIK A BAJ, MÁSODLAGOSSÁ VÁLIK AZ EREDMÉNY

CSODA DÁNIÁBAN

Az Európa-bajnokság második napján, a szombati dán– finn mérkőzés 43. percében történtek hatására sok millióan gondolkodtak el hirtelen az élet valódi értelmén. A nézők még rá sem hangolódtak igazán a koronavírus-járvány miatt ez év nyarára halasztott tornára, amikor jóval többért kellett aggódni, mint hogy sikerül-e a csel vagy a lövés, esetleg felülkerekedik vagy alulmarad a kedvenc csapat. Christian Eriksen, aki addig meglehetősen aktív volt a pályán – hiszen jobbára az Internazionale középpályása szabott fazont a dánok támadásainak, emellett a szögleteket, szabadrúgásokat is ő kanyarította a finn kapu elé –, egy bedobást követően, miután megpróbálta megjátszani a felé hajított labdát, eszméletlenül esett össze a gyepen. Az ezt követő 13 perc legalább 13 órának tűnt, de van, akinek inkább 13 évnek. „Ilyenkor azonnal rájössz, hogy ez csak egy játék – összegzett a spanyolok világ- és Európa-bajnoka, Cesc Fábregas a BBC stúdiójában. – Rajongunk ezért a sportágért, élvezzük a futball minden egyes pillanatát, de ha megtörténik a baj, mindez másodlagos. Sokkal fontosabb az egészség és mindaz, amit az élet a pályán kívül ad.”

KJÆR, A HŐS

Szívfacsaró látvány volt Simon Kjær csapatkapitány határozott, hősies fellépése. Nem túlzás kijelenteni, hogy általa új értelmet nyert a kapitányi karszalag. Az AC Milan 32 éves védője volt az első, aki Christian Eriksen segítségére sietett, majd amikor az orvosi stáb megkezdte az újraélesztést, sorfalat állított a dán játékosokból, hogy ne lássa az egész világ

társa küzdelmét. Ugyancsak Kjær volt az, aki a kapus, Kasper Schmeichel társaságában a pálya szélén vigasztalta Eriksen párját, Sabrina Kvist Jensent. Kétségbeejtő jeleneteknek lehettünk tanúi a szívmasszázstól a defibrillátorig, mígnem az intubáláson is átesett játékost hordágyon vitték le – a csapattársak sorfala mellett – a pályáról. Ekkor már volt remény, ezt pedig felerősítette Friedemann Vogel szabadúszó fotósnak a világsajtót pillanatok alatt bejáró képe, melynek tanúsága szerint Christian Eriksen kinyitotta a szemét és a homlokára tette a kezét. Röviddel ezután az európai és a dán szövetség is megerősítette, hogy stabilizálták a futballista állapotát. A részletek rekonstruálásakor a The Athletic riportja segített megérteni, mi történt a kritikus pillanatokban. A dán válogatott csapatorvosa, Morten Boesen mindössze 45 másodperccel a játékos földre kerülése után már Eriksen mellett volt, s átvette a csapattársa ellátását megkezdő Simon Kjærtől a tennivalókat. „Amikor odaértem, az oldalán feküdt. Lélegzett, éreztem a pulzusát, de ez hirtelen megváltozott, így elkezdtük a szívmasszázst. Szívinfarktust kapott, Christian gyakorlatilag halott volt. Ám a defibrillátorral csak egyszer kellett kiütni, és vissza is jött, ami elég gyorsnak számít. Hamar megérkezett a segítség az orvosi csapattól és a stáb többi tagjától. Megtettük, amit kellett, és sikerült visszahozni Christiant. Beszéltem is vele, mielőtt kórházba vitték volna” – idézi a lap a doktort. Az egyébként az FC København csapatorvosaként dolgozó szakembernek nagy segítségére volt az UEFA által a mérkőzésre kirendelt orvos is, történetesen a testvére, Anders, aki szintén az FCK alkalmazottja. A The Athletic írása szerint Eriksen elsősorban a stadionba telepített kiváló orvosi infrastruktúrának, valamint a szakszerű és gyors közbeavatkozásnak köszönheti életét, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a futballistát azóta is kezelő, állapotát monitorozó

FOTÓK: FRIEDEMANN VOGEL, PIROSCHKA VAN DE WOUW, EUROPRESS/AFP

CHRISTIAN ERIKSEN Hajszálon múlott a tragédia az Európa-bajnokság első koppenhágai mérkőzésén, az orvosi stáb gyors és szakszerű segítsége azonban megmentette a dánok 29 éves, 109-szeres válogatott vezérének életét.

80 | FIGYELŐ 2021/24

F_80-81_foci.indd 80

2021. 06. 15. 17:34

| SPORT |

Rigshospitalet – Dánia legnagyobb kórháza – autóval mindössze négy percre fekszik a Telia Parken Stadiontól.

PONT NÉLKÜLI GYŐZELEM

A mérkőzés csaknem kétórás szünet után folytatódott, és a finnek Joel Pohjanpalo fejesével 1–0-ra nyertek. Dánia és a futballvilág viszont a lehető legnagyobb győzelmet aratta Christian Eriksen megmentésével. A középpályás a La Gazzetta dello Sport hasábjain úgy fogalmazott: köszöni mindenkinek, nem adja fel. „Jól vagyok, de most már meg akarom érteni, hogy mi történt” – tette hozzá. Valóban sok a kérdőjel. Giuseppe Marotta, az Internazionale vezérigazgatója pedig kijelentette: a játékosuk nem volt koronavírusos, nincs is beoltva, tehát nem lehetett vakcina szövődménye a szívmegállás. Piero Volpi, a milánói klub orvosa is elmondta: semmi sem utalt ilyen egészségi problémára Eriksennél, akkor sem, amikor még a Tottenham Hotspur együttesében szerepelt. Ezt megerősítette Sanjay Sharma, a londoni St George’s University kardiológusa, aki korábban többször vizsgálta a dán futballistát. A koppenhágai események azonban Budapesten más értelemben is mély nyomot hagytak a közvéleményben. Egyik pillanatról a másikra közellenséggé vált Bognár György, a Paksi FC edzője, aki az M4 Sport szakértőjeként a többség szerint finoman fogalmazva sem állt a helyzet magaslatán a stúdióban. A nézők leginkább azt nehezményezték, hogy a tréner nem tanúsított kellő empátiát a csaknem tragédiába torkolló eseménysorok láttán, hanem a játék mielőbbi folytatása mellett érvelt. Berkesi Judit műsorvezető és a másik szakértő, az áprilisban – politikai véleménynyilvánítása miatt – a Hertha kapusedzői posztjáról menesztett Petry Zsolt jóval árnyaltabban, a lélektani tényezőket sokkal inkább figyelembe véve fogalmazott az élő adásban. Való igaz: a stúdióbeszélgetések műfaji sajátossága, hogy a mérkőzés előtt, közben és után, blokkonként elvileg 5-10 perc áll csak rendelkezésre, hogy a szakértők olyan aktuális, érdekes és fontos részletekre hívják fel a figyelmet, amelyeket a tévénéző nem feltétlenül érzékel rögtön magától. Ezzel szemben most gyakorlatilag egy órán

NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS. A HOLLANDOK IS DRUKKOLNAK ERIKSENNEK, AKI AZ AJAXBAN VÁLT KLASSZISSÁ

át kellett (volna) tartalommal megtölteni a játék megszakításával hirtelen megüresedett keretet, amire felkészülni érthető okokból nem volt lehetőség.

ÉRZELMI VIHAROK

Mindenesetre Bognár Györgynek elég lehetett végiggörgetnie a hírportálokat, a közösségi médiát vagy akár az SMSeit, e-mailjeit. Másnap tisztázónak szánt közleményt jelentetett meg klubja oldalán. „Számomra is világossá vált, hogy rengeteg ember érzelmi világára bántóan hatott a Dánia–Finnország-mérkőzés közbeni véleménynyilvánításom. Miután több forrásból is értesültünk a stúdióban arról, hogy a dán válogatott Christian Eriksen állapota stabil, szakmai szempontokat kezdtem figyelembe venni, figyelmen kívül hagyva a történtek komoly lélektani hatását. Utóbbi miatt ezúton szeretnék elnézést kérni minden sportrajongótól és mindenki mástól, aki félreértett, s akaratomon kívül megbántottam az érzéseiben. A történtek rám is sokkolóan hatottak, érzelmileg megviseltek, éppen ezért szerettem volna sürgetni, hogy ennek a találkozónak minél előbb vége legyen. Kívánom, hogy soha többé ne kelljen átélnünk ilyen esetet, hogy Christian, akiért egy világ aggódik, mielőbb felgyógyuljon, pályára léphessen, ahogy a csapattársaitól is ezt kérte” – írta a szakértői minőségében hibázó tréner, aki kapott hideget-meleget a sajtóban. Kétségkívül évtizedes adósságuk a hazai sportcsatornáknak a magas színvonalú, kiegyensúlyozott szakértői gárda összeállítása, ez az eset azonban talán ezen a téren is előmozdíthat valamilyen kedvező változást. Mert ami a futballisták túlterheltségét illeti, Eriksen esete kapcsán alighanem újra terítékre kerül, meddig feszíthető a húr, s mennyire egyeztethető össze a megfelelő felkészítéssel és regenerációval az évi akár 60-70 meccs. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/24 FIGYELŐ | 81

F_80-81_foci.indd 81

2021. 06. 15. 17:34

| AJÁNLÓ |

MŰTÁRGYAK ÉJSZAKÁJA

Június 17–19-én változatos programokkal várja a látogatókat a Műtárgyak Éjszakája. Szakmai előadások, gyerekprogramok lesznek, valamint tárlatvezetés például a Nemzeti Múzeumban, a Gül Baba Kulturális Központban, a Herendi Porcelán Palotában, a Kieselbach Galériában és az Einspach Fine Art & Photography kiállítótermében.

KIÁLLÍTÁSOK, JAZZ, JAPÁN MOZI KÖZÖSEN KIHORDANI

PÉLI TAMÁS: SZÜLETÉS | A megközelítőleg 41 négyzetméteres, pozdorjalapra festett pannót Péli Tamás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács megrendelésére készítette. 1983-ban fejezte be, tanítványai – köztük Szentandrássy István – közreműködésével. A mű a tiszadobi Andrássy-kastélyban működő, Gyermekváros néven ismert gyermekotthon ebédlőjének a falára került, majd a kastély rendezvényhelyszínné alakításakor, 2011-ben eltávolították. Évtizedes elfeledettségét követően innen indult útjára az OFF-Biennále Budapest keretében, s érkezett meg a fővárosba, a BTM Vármúzeum barokk csarnokába, ahol – számos program kíséretében – az elkövetkező hónapokban látogathatóvá válik.

JAPÁN FILMHÉT A TOLDIBAN

Egy év kihagyás után ismét japán filmeket vetítenek a Toldi moziban. 2019-ben készült műveket láthatunk; közös témájuk a nehézségekkel való szembenézés és a továbblépés egy remélhetőleg boldogabb jövő felé.

RAKPART! SÜLLŐ PARTY

Június 19–20-án süllők és fogasok lepik el a Pázmány Péter sétányt, különféle halételeket lehet kóstolni lángos, palacsinta és gofri társaságában.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A Free BJC Jam Session esteken hétvégéről hétvégére a legismertebb és legnépszerűbb hazai zenészek alkotnak spontán formációkat. Az elmúlt években meglepetésszerűen felbukkant világsztárok és a legkülönbözőbb országokból érkezett hobbizenészek egyaránt csatlakoztak az elsősorban vérbeli bebopot megszólaltató triókhoz. Június 18-án Balázs József, 18-án Oláh Kálmán együttese a házigazda.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

JAM SESSION AZ ÉJSZAKÁBAN

82 | FIGYELŐ 2021/24

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 06. 15. 17:35

SZAKma 2019. 11. SZÁM

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNY V VIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

S Z Á M V I T EL

•

A DÓ

•

KÖN Y V V IZ S G Á L AT

ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve – 60 –

2021. 2. SZÁM

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve – 60 –

2021. 3. SZÁM

éve – 60 –

A szokásos piaci ár elve pandémia idején

O

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

Fióktelep letétbe helyezési, közzétételi kötelezettsége

ÁRA: 1680 FT O WWW.SZAK-MA.HU

Bevallás

KÉZBŐL

NEMZETKÖZI N ADÓZÁS A

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT O

ELSŐ

BEER GÁBOR, DEÁK LÁSZ LÁSZLÓ, HEINZINGER RÓBERT, WINKLER E EINZINGER EINZI NGER R RÓ ÓBERT, WINKL ÓBERT, ÓBERT WIN WINK ER LÁSZLÓ Négyes interjú Né i t jú a n inter nemzetközi nemz em mzze zetkö és g g adózás aaktualitásairól, k t ua a magyarországi – 60 – jövőjéről, kihívásairól, kihívásairó ól, vvalamint ala 2021. 4. SZÁM ha t á s a a Covid–19-járvány hatásairól. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT ELSŐ

SZAKma KÉZBŐL éve

O

O

Bérletidíj-mentesség j g– Áfavonatkozások

Tovább bővülnek az ONYA szolgáltatásai

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNY V VIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

ÁRA: 1680 FT O WWW.SZAK-MA.HU

Beszámoló Második zárás a COVID alatt

SORS RS LÁSZLÓ Á ZLÓ „Az egyik kulcskérdés, hogy merre tart azz adóhivatal, zn ná ahol a terjedelmes adatvagyon kihasználása vezeti daat listáját.” a kötelező feladatok

Tárgyi eszközök tervezett használati idejének változása

SZAKma folyóiratelőfizetés egy évre:

ÁRA: 1950 FT O WWW.SZAK-MA.HU

19 920 Ft TUBOLY ZOLTÁN „Próbáljuk elkerülni a csak technikai jellegű leírásokat, inkább világos képletekkel, táblázatokkal és egyértelmű magyarázatokkal látjuk el a beszámolót.”

10-nél több példány megrendelése esetén keressen minket egyedi ajánlatunkért az alábbi e-mail címen:

info@szak-ma.hu!

F_BIII-szakma.indd III

Az éves SZAKma előfizetés 2 kreditpontot ér. Elszámolhatóság időszaka: 2021. január 1. – december 31.

Részletek és előfizetés:

lapcentrum.hu/szakma 2021. 06. 15. 14:11

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁR ÁRUSOKNÁ OKNÁL! WWW.FOURFOURTWO.HU W WW.FOURFOUR

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 06. 15. 14:11