Figyelő_2021-15

Ü Z L E T I

H E T I L A P

VÉGH RICHÁRD-INTERJÚ

ZÖLD ÚTMUTATÓ A TŐZSDÉTŐL FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEK

A HÁROMEZER MILLIÁRDOS TERV OKOSKLINIKA A JÖVŐ

DIGITALIZÁLHATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY VARGA JUDITÉS HORVÁTH ZITA-INTERJÚ

EGYETEMI MODELLVÁLTÁS MISKOLCON

GULYÁS GERGELY Miniszterelnökséget vezető miniszter

JÚNIUSRA NORMALIZÁLÓDHAT AZ ÉLETÜNK

ÁRA: 790 FT

15. SZÁM | 2021. ÁPRILIS 15–21.

F_BI.indd 1

2021. 04. 13. 15:14

FELÚJÍTANÁL? Keresd a Lakáskultúra Extra különkiadványt,

és tudj meg mindent az otthonfelújítási őÂġĩúÁőÂʼnŅĪě åʼn Á ĂĆőäěäŹåʼnŅļěͥ ʼnŹÁėåŅőļ͡ ėśěIJĢÙIJŹļ őåġÁ ĩěàÁěĩĢͥ

30 F_BII-LAKAS.indd II

47

172

2021. 04. 13. 14:51

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Ellentétes hatások

19

CÍMLAPON

10 GULYÁS GERGELY Három nagy nyertese lesz az uniós pénzeknek

A verseny kényszeríti ki a modellváltást

Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnöke – mint a felsőoktatási intézmény egykori hallgatója is –, valamint Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora ült le egy asztalhoz, hogy a Figyelőnek kifejtsék, mi várható a felsőoktatás átalakulásától, hogyan érinti az észak-magyarországi alma matert az agyelszívás, milyen a tanár-diák kapcsolat, továbbá miként lehetne bekerülni neves, nemzetközi rangsorokba.

26

Több tárgyalási fordulón is túl van a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a kérdés tekintetében, hogy mire is költsék a soron következő uniós támogatási ciklus fejlesztési forrásait. A kormányzat több mint 3000 milliárdos összeget javasolt Budapestnek.

37

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Hárommillió beoltott, ezermilliárdos adótámogatás

19 EGYETEMI ÁTALAKULÁS

A verseny kényszeríti ki a modellváltást

24 VAGYONKEZELÉS Mol: közös alapítvány az állammal

26 FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEK

29 JÁRMŰGYÁRTÁS Tatai-medence: középpontban az e-autó-ipar

CÉGVILÁG

30 SZABÓ ISTVÁN Hazai innovációk nemzetközi pályán

34 NAGY ÁDÁM Finomhangolás és növekedés

A jövő egészségügye

A járvány hatalmas lökést adott a digitális egészségügynek, ugyanakkor a Qualiter által menedzselt startup sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak – állapította meg a stratégiai vezető, Heim Pál.

48

Trenddé váltak a fenntartható befektetések

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új útmutatója segítséget nyújt a kibocsátóknak és más cégeknek, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában – hangsúlyozta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, kitérvén arra is: az ESG (environmental, social and governance)-, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyaránt figyelembe vevő invesztíciók egyre nagyobb közönséget hódítanak meg.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

Már az új Biden-csomagra készül a Wall Street

GEOPOLITIKA

53 ELEKTROMOS AUTÓK Megkezdődött az akkumulátorháború

56 GLOBÁLIS KÉSZLETEK

A jövő energiaforrása lehet a metánhidrát

58 KÖZGAZDASÁGTAN Elhunyt Robert Mundell

Háromezer milliárd Budapestnek

Háromezer milliárd Budapestnek

52 RÉSZVÉNYPIACOK

37 OKOSKLINIKA A jövő egészségügye 40 EXPORT Kilőhet a magyar vízipar

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 SZEMÉLYI HITELEK A kínálattal már nincs gond

44 NHP HAJRÁ Hatásos volt az ellenszer 46 CSÁKI FERENC Idén is két számjegyű növekedés jöhet

TŐZSDE

48 VÉGH RICHÁRD Trenddé váltak a fenntartható befektetések

50 OLAJRÉSZVÉNYEK Fúziós kényszer alatt a Big Oil

RÉGIÓ

60 A LENGYEL TŐZSDE HARMINC ÉVE A parkett újranyitásától a rekordfelhalmozásig

62 MÉRSÉKLŐDŐ LENDÜLET

Varsó az ingatlanfejlesztők kedvence

63 DUPLA PROFIT A szerencseipar horvát játékosai

64 MEGLEPŐ BŐVÜLÉS Hasít

az e-kereskedelem Szerbiában

66 A DIÁKOKNAK IS SOK Tavaszi nagyvakáció Romániában

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 ÚJ FEJLESZTÉSEK Házat, ételt és szerveket is készít már egy 3D-s nyomtató

CAPPUCCINO

72 BALI DÁVID

TÁRSADALOM

74 NYITRAI ZSOLT Szövetségben a nyugdíjasokkal

76 KÖZOKTATÁS Újranyílnak az iskolák

78 DEMOGRÁFIA Agrárcenzus

SPORT

80 IGALY DIÁNA Rózsaszín füst

AJÁNLÓ

82 PUSKÁS, SPORT, KIESELBACH

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/15 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 04. 13. 15:27

| A HÉT HÍREI |

REKORDOK A HAZAI LAKÁSPIACON

Újabb rekorddal folytatódik a lakáspiac szárnyalása: márciusban tíz esztendeje először lépte át a 15 ezres határt az adásvételek száma.

Az első három hónapot több mint 41 ezer ilyen tranzakcióval zárta a piac, ez szintén az elmúlt tíz év legerősebb első negyedét jelenti.

A Duna House elemzői szerint az aktivitást és a továbbra is erős keresletet a lakhatási igényeknek a pandémia következtében elindult, nemzetközileg is tapasztalható változása miatti többlettranzakciók és a hazai környezetben az erre ráerősítő otthonteremtési támogatások okozzák. A szakemberek úgy vélik, ez a piaci trend éves szinten akár két számjegyű árnövekedést is hozhat az ingatlanoknál.

NÉMET CÉGET VETT A 77 ELEKTRONIKA

A száz százalékban magyar 77 Elektronika-csoport megvásárolta a német Analyticon Biotechnologies AG-t. A Németország piacán a második legnagyobb reagenscsíkgyártónak számító társaság akvizíciójával a magyar orvostechnikai vállalat célja, hogy a jövőben a saját tulajdonában tudja az általa gyártott vizeletvizsgáló automaták működtetéséhez szükséges reagenscsíkok előállítását is. Az idén 35 éves hazai cég közel száz országba exportálja az UriSed technológián alapuló automata vizeletelemző laborrendszereit. Tavalyi árbevételük meghaladta a 31 milliárd forintot.

DÍJAT KAPOTT A SZAMURÁJKÖTVÉNY

A HÉT 49,8 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/15

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal csökkent a vendéglátóhelyek forgalmának a volumene februárban, az árbevétel 47 százalékkal zuhant. Előzetes, a pénztárgépjelentések alapján számolt adatok alapján február 26. és március 26. között már jóval szelídebb, 19,2 százalékos volt a zsugorodás.

Ennek hátterében a tavalyi korlátozó intézkedések által okozott bázishatás áll. A Takarékbank kommentárja szerint a forgalom csökkenése mérsékeltebb a tavaly tavaszihoz képest, több vendéglátóhely tudott alkalmazkodni a házhoz szállításhoz, s kevésbé esett vissza a munkahelyi és az iskolai étkeztetés.

FOTÓK: VÉMI ZOLTÁN; FIGYELŐ-ARCHÍV; 123RF

Újabb elismerésben részesült a magyar adósságkezelés: a Capital Eye portál különdíjjal jutalmazta a magyar állam tavalyi sikeres zöldszamurájkötvénykibocsátását – közölte a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán. Varga Mihály bejegyzése szerint a portál a Best Deals of 2020 című kiadványában kiemelte: a magyar kötvényemisszió új befektetők érdeklődését is felkeltette. Az Államadósságkezelő Központ munkáját nemrégiben a japán szaksajtó és egy kutatóintézet is díjazta – tette hozzá. A tárcavezető elmondta, hogy hazánk a múlt évben első külföldi szuverén kibocsátóként eredményesen lépett a jenes zöldkötvények piacára. A papírok harmada „zöld” volt, s az ezekből befolyt összeget igazoltan környezetvédelmi, fenntarthatósági célokra fordítja Magyarország.

2021. 04. 13. 15:26

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Minden az enyém! – szólt a vas.

Minden az enyém! – mondta az arany.

Mindent elveszek! – szólt a vas.

Mindent megveszek! – mondta az arany.”

(Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író)

A HÁROMSZOROSÁRA NŐTT HAZÁNK ARANYTARTALÉKA

OPTIMISTÁBBAK A KKV-K A Magyar Nemzeti Bank – hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva – 31,5-ről 94,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát – közölte az MNB képviselete. Hozzátették: az intézmény a szóban forgó döntésével folytatta a készlet 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, melynek következtében az aranytartalék nagyságát tekintve ez év márciusára hazánk a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő.

A harmadik hullám okozta kihívások ellenére tovább javultak a hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásai – derült ki a K&H Bank kkv-bizalmi indexének első negyedéves kutatásából. A cégek éledező optimizmusát igazolja, hogy a mutató az előző időszakhoz képest 9-ről 14 pontra ugrott, erőteljesen közelítve a járványt megelőző időszakban mért értékekhez. Ez többek között annak tudható be, hogy a kkv-k kedvezően ítélik meg a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit, valamint több európai uniós forrásra számítanak.

KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉST JAVASOL AZ MKT

A munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak. Ezekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A legfontosabb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint központi forrást igényelne. Magyarországnak olyan élénkítési stratégiát kell kidolgoznia, amely igazodik a pandémia alatt felgyorsult változásokhoz, illetve figyelembe veszi az EU 2021–27-es időszakra vonatkozó, hosszú távú keretköltségvetésében és helyreállítási csomagjában megfogalmazott preferenciákat – áll az MKT értékelésében.

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 04. 13. 15:26

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 04. 13. 15:05

NAGYTOTÁL

FOTÓ: ZHANG XIAOLIANG, GETTY IMAGES

Ha zöldet kapnak a tevék. A tevék közlekedési lámpája „világít” a Mingsha-hegy közelében, az úgynevezett Félhold tavaszán egy gyönyörű, festői helyen Tunhuangban, Kína Kanszu tartományában. Amikor a tevék lámpája zöldre vált, a gazdák vezetik őket az útkereszteződéshez.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 04. 13. 15:05

| PUBLICISZTIKA |

ELLENTÉTES HATÁSOK

A várhatóan növekvő kereslethez pedig egy a korábbinál jóval szélesebb és fejlettebb kínálat társul majd.

Akadnak viszont olyan tényezők is, amelyek némileg árnyalják a piac gyors feltámadására építő optimizmust. A lakosság eladósodási szintje például ugyan még egyáltalán nem magas, de azt nem árt figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány előtti években folyamatosan és dinamikusan nőtt a kihelyezések mennyisége, tehát a friss kereslet megjelenésének már lehetnek természetes korlátai. A hiteltörlesztési moratórium kapcsán az utóbbi hetekben felmerült bizonytalanságok szintén óvatosságra inthetik az ügyfelek egy részét, miközben sokan egyelőre a kivárás politikáját választhatják majd a több mint egyéves bizonytalanság után. És persze nagyon sok múlik azon is, hogy végül milyen gyors és milyen mértékű lesz a nyitás Magyarországon, hiszen az alapvetően befolyásolja az eladósodási kedv alakulását is.

A dolgok jelenlegi állása alapján úgy tűnik, hogy az óvatos optimizmus azért indokolt: ha nem lesz drámai fordulat a járványhelyzetben, a tavasz már bőven hozhat új ügyfeleket a lakossági hitelpiacra, az év második felében pedig stabilizálódhat a növekedés.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Nagyon könnyen előfordulhat, hogy az idén pont ellentétesen alakulnak a folyamatok a lakossági hitelpiacon, mint tavaly: hiszen miközben 2020ban a január és március közötti időszak végül a legerősebbnek bizonyult az új kihelyezések szempontjából, addig az idén jó esély van arra, hogy az első negyedév pont a leggyengébb lesz. Miközben pedig tavaly a második negyedév zuhanást hozott a lakossági hitelek piacán, az idén már szinte borítékolható a növekedés, egyedül annak mértéke kérdéses.

Persze nagyon bátor az, aki ebben a pillanatban akár csak közelítő becslést mer adni a lakossági hitelpiac várható idei alakulásával kapcsolatban, hiszen mind az ösztönző, mind a fékező tényezők között is sok olyan van, amelyeknek egyelőre lehetetlen felmérni a hatásait. Ami az előbbieket illeti, ott az ország fokozatos nyitása, a gazdaság újraindítása a fő mozgatórugó, hiszen ezekkel párhuzamosan várhatóan ugrásszerűen nő a lakossági fogyasztás és persze a hitelfelvételi kedv is. A várhatóan emelkedő kereslethez pedig egy a korábbinál jóval szélesebb és fejlettebb kínálat társul majd, elég csak a minősített fogyasztóbarát hitelkonstrukciók térnyerésére vagy az online értékesítési csatornák folyamatos és robbanásszerű fejlődésére gondolni. Nagyban ösztönözhetik emellett a lakossági hitelpiacot a már régebb óta futó, állami támogatás mellett nyújtott konstrukciók, illetve az idén elindult Otthonfelújítási Program.

8 | FIGYELŐ 2021/15

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 04. 13. 15:06

| SZÁMLÁLÓ |

9ö?8) 0 8 &) 88 ,40

&_ FRJWNPFN Y÷_XIJNSIJ]JP F OJL^GFSPN ­X PTWR¥S^_FYN ­Q­SP±Y­XJP Pº[JYPJ_Y­GJS X_¥WS^FQSFP & [¥QX¥L S^JWYJXJN F YJHMUFU±WTP UNFH¥S F_TSGFS PTWWJPHN· P­U_JQMJY÷ JQ FMTL^ F 'NIJS HXTRFL MFY¥X¥WF F HNPQNPZX UFU±WTP ­X F_ FQFHXTS^FGG PFUNYFQN_¥HN·O¾ H­LJP PJWÀQSJP K·PZX_GF &_ FRJWNPFN PTWR¥S^_FYN PJWJXQJY­Q­SP±Y­X MFY¥X¥WF ZL^FSFPPTW MT_FRJRJQPJI­X XºUºWY [­LNL F PºY[­S^UNFHTPTS NLF_ J_ F_ JZW·_·S¥GFS F S­RJY UFU±WTPS¥Q F SJLFY±[ MT_FRTP S­RN PTWWJPHN·O¥Y OJQJSYJYYJ HXFP & Pº_UTSYN GFSPTP X_¥R¥WF F Pº[JYPJ_÷ NI÷X_FP SFL^ P­WI­XJ MTL^ RJSS^NWJ YTQJW¥QO¥P F [¥WMFY·FS YT[¥GG JRJQPJI÷ NSƼ¥HN·Y &? 8 5 9ö?8)*.3)*= &1&0:1 8& 4200 -JYN _¥W·¥WFP ¥YQFLF UTSY 3824,68

3775

4073,94

3934,83

3508,01

3350 3269,96 2925 2789,82 2500 .;

=

;...

..

.

.;

Forrás: Yahoo Finance

& 3&8)&6 (42548.9* &1&0:1 8& 15 000

-JYN _¥W·¥WFP ¥YQFLF UTSY

12 500 10 000 7 500 5 000

.=

=

& ;*8 &2*7.0&. 11&20 9; 3>*0 -4?&2 3&0 ; 194? 8&

.

..

...

.;

Forrás: Yahoo Finance

& ;*8 3 2*9 11&20 9; 3> -4?&2 3&0 ; 194? 8& -0,445

-0,583

;.

-0,619

;

-0,615

.;

-0,607

1,656

-0,524

1,732

=..

Heti átlagok, százalék -0,466

-F[N ¥YQFLTP X_¥_FQ­P

=.

-0,523

;...

-0,523

;..

-0,434

;.

-0,516

;

-0,449

.;

-0,541

2 500

.=

=

=.

=..

. ..

2021

1,105 0,904 0,729

0,536

;.

.; 2020

;..

... .;

.

2021

.. ...

2020

Forrás: St. Louis Federal Reserve

;.. ;...

Forrás: Yahoo Finance

&? .3+1 (. ; 194? 8& " 8? ?&1 0 *ZW·_·SF

3­RJYTWX_¥L

O¾SNZX

Forrás: Eurostat

USA

O¾QNZX

FZLZX_YZX X_JUYJRGJW TPY·GJW

ST[JRGJW IJHJRGJW

OFSZ¥W

KJGWZ¥W

2021/15 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 04. 13. 15:06

| CÍMLAPON | GULYÁS GERGELY

F_10-14_cimlap_gulyas.indd 10

2021. 04. 13. 16:21

| CÍMLAPON | GULYÁS GERGELY

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

HÁROM NAGY NYERTESE LESZ AZ UNIÓS PÉNZEKNEK GULYÁS GERGELY | Összesen 15 ezer milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az EU-s helyreállítási alapból, valamint a közösségi költségvetésből. Alapvetően három terület – egészségügy, egyetemek, infrastruktúra – fejlesztésére összpontosít majd az ezeket a pénzeket koordináló nemzeti program – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint nem kell attól tartani, hogy az uniós balliberális oldal politikai zsarolása pénzelvonással jár. A kancelláriaminiszter kiemelte: május végére, június elejére tudunk visszatérni a megszokott életünkhöz, az EU-s oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye pedig sehol sem tart.

2021/15 FIGYELŐ | 11

F_10-14_cimlap_gulyas.indd 11

2021. 04. 13. 16:21

| CÍMLAPON | GULYÁS GERGELY

Az újraindítás folyamatos és fokozatos.

Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz.

Mikorra normalizálódhat az élet Magyarországon?

– Az úgynevezett társadalmi immunitás alapja, hogy a magyar lakosság 60–75 százaléka oltáshoz jusson. Ehhez pedig két feltétel teljesülése szükséges: elegendő vakcina és hajlandóság. Az előbbi cél eléréséért a kormány mindent megtett, ezért Magyarországon legkésőbb májusban minden 18 évesnél idősebb ember megkaphatja az első dózist. Ami az oltási hajlandóságot illeti, eddig a nyolcmillió nagykorú magyar állampolgár közül több mint 4,1 millióan regisztráltak. Az újraindítás folyamatos és fokozatos. Május végére, június elejére vissza tudunk térni a megszokott életünkhöz.

– Közben a Magyar Orvosi Kamara szerint nincs szakmai indoka a korai nyitásnak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig azt mondja, ez a járvány negyedik hullámát hozhatja el. Miért az első oltást megkapók számához igazítja a korlátozások enyhítését a kormány?

– Bár a Magyar Orvosi Kamarával kicsit hektikus a viszonyunk, az új egészségügyi törvény elfogadásakor jó néhány fontos kérdésben – például az orvosi bérek emelése, a paraszolvencia tilalma – teljes egyetértésre jutottunk. Most is egyetértünk abban, hogy a korlátozásokat csak megfontoltan és fokozatosan szabad megszüntetni. A PDSZ-re pedig – különösen az elmúlt hónapok tapasztalataival felvértezve – úgy érdemes tekinteni, mint egy ellenzéki politikai szervezetre, amely nem a pedagógusok érdekeit képviseli, hanem a kormányellenes politikai propaganda eszköze. Az újraindításról első körben hozott döntések nem növelték a fertőzésveszélyt, sőt a boltokban mérsékelték a tömeget. Ahogy az oltások haladnak előre, úgy tudjuk az életet és a gazdaságot is újraindítani.

– Meg tudja erősíteni azt a korábbi értesülést, miszerint a keleti, vagyis az orosz és a kínai vakcinák is legitimmé válnak az Európai Unióban?

– Ami biztos, hogy a bajor kormány 2,5 millió Szputnyik vakcina megvásárlásáról írt alá szerződést az oroszokkal, és még legalább három német tartomány tárgyal velük. Németország leggazdagabb tartományának a döntése ékes bizonyítéka annak, hogy milyen előrelátó volt a magyar kormány, amikor még tavaly hasonlóan határozott. Minden beadott oltás életvédelem. Ezért nem vagyunk hajlandók egyetlen, a vírus ellen védelmet nyújtó készítményről sem lemondani, és az esztelenség azon szintjére sem szeretnénk eljutni, ahol a magyar baloldal versenyez Manfred Weber néppárti frakcióvezetővel. A baloldal milliónyi magyar életet kockáztatna a keleti oltóanyagok betiltásával, Weber pedig az európai szolidaritás megsértését látja abban, ha egy ország megvédi saját polgárainak az életét.

– Hol tart most az uniós oltási igazolás, a vakcinaútlevél ügye?

– Sehol. Két hónapig is eltart Brüsszelben egy ilyen jellegű szabályozás jóváhagyása. A jelenlegi tervek szerint valamennyi tagállam szabadon dönthet a keleti vakcinák elfogadásáról, így valószínűsíthető, hogy az EU-s igazolásnál a fertőzöttség mértékének és a viszonosságnak nagyobb jelentősége lesz. Várhatóan egyedi döntések születnek majd a tagállamokban, különösen azért, mert a déli, az idegenforgalomban, a turizmusban erősen érintett országok gazdaságilag nem élnek túl még egy kieső nyarat.

– S mi a helyzet a mi nagy nyári rendezvényeinkkel?

– Ezekről még nincs döntés.

– Immár a Miniszterelnökséghez tartozik az EU-s pénzek felhasználásának a felügyelete. Milyen strukturális változások kellettek ahhoz, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól átvett feladatkört ellássák?

– Nem volt szükség átalakításra. Palkovics László miniszter úr ítélte meg úgy, hogy jobb, ha ez az államtitkárság ott van, ahol a központi koordináció. Ezért került a Miniszterelnökséghez. Már tavaly szeptemberben közösen javasoltuk Ágostházy Szabolcsot az uniós fejlesztésekért felelős államtitkárnak. Az ő irányításával dolgoztuk ki a nemzeti programunkat, melynek végső változata hamarosan az Európai Bizottság elé kerül, hogy tartsuk a lehető legkorábbi határidőt.

– Mi a terv időbeli korlátja?

– Reméljük, hogy a nyáron tető alá hozzuk a megállapodást.

12 | FIGYELŐ 2021/15

F_10-14_cimlap_gulyas.indd 12

2021. 04. 13. 16:21

| CÍMLAPON | GULYÁS GERGELY

NÉVJEGY

– Pénzeső zúdul a gazdaságra?

– Kétségtelen, hogy a helyreállítási alap nagy lehetőség minden tagállam számára. Magyarország hatezer milliárd forintot költhet el ezen a jogcímen 2026 augusztusáig. Ezzel természetesen el is kell számolni, vagyis a projektek gyors előkészítése és lebonyolítása kulcsfontosságú lesz. Az uniós költségvetés hét plusz három éves, tehát egy évtizedre szól, a helyreállítási alapnál 5 esztendő múlva le kell zárni az elszámolásokat. A program a következő évek gazdasági növekedéséhez és az országban végbemenő fejlesztésekhez jelentős mértékben járul majd hozzá.

– Mire fókuszál a hazai program?

– Három területet érdemes kiemelni: az egészségügyi, az infrastrukturális és a felsőoktatási fejlesztésekre a rendelkezésre álló források kétharmadát fogjuk elkölteni. Függetlenül attól, hogy az egyetemek alapítványi formában vagy hagyományosban működnek majd, részesülnek a fejlesztési pénzekből. Ami az egészségügyi ráfordításokat illeti: általánosságban a vidéki intézmények állapota jobb, mint a fővárosiaké. Cél, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt. Megépül a Dél-budai Centrumkórház, újjáépítjük a Szent János Kórházat, és mindenhol az országban lehetőség nyílik a diagnosztikai berendezések, valamint a rendszeres szűréshez szükséges orvosi műszerek beszerzésére. Fontos kiemelni, hogy amikor az infrastrukturális beruházásokról beszélünk, az EU már nem az útépítéseket támogatja, hanem elsősorban a vasútfejlesztést. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy ott, ahol komoly felújítások történtek – például a Vác–Budapest-vonalon –, megduplázódott az utasforgalom. Vagyis ha az emberek színvonalas szolgáltatáshoz jutnak, azt igénybe is veszik. Az agglomerációs közlekedés fejlesztésének a fontosságát nehéz túlbecsülni.

– A korábbi csúcsévekben legfeljebb kétezer milliárd forintnyi forrás érkezett az EU-ból. Most mivel kalkulálnak?

– A helyreállítási mentőcsomag esetében hatezer milliárdot kell öt év alatt elkölteni. A jelenlegi elképzelés az, hogy a pénzügyi keret 15 százalékát várhatóan már ez év őszén előlegként átutalja az unió, míg a hazai költségvetésre az előfinanszírozás feladata vár. Ehhez jön hozzá az a kilencezer milliárd forint, amelyet a hétéves büdzsé biztosít. Ilyen nagyságrendű pénz, összesen 15 ezer milliárd forint fejlesztési forrás még sosem állt rendelkezésre Magyarországon.

– De mi lesz a Brüsszel részéről elhangzó jogállami kifogásokkal?

– Politikai kifogások vannak, amelyeket jogállamiként igyekeznek feltüntetni, miközben ma Nyugat-Európában a jogállami intézményrendszer sokkal gyengébb, a sajtó sokszínűsége kevésbé garantált, a véleménynyilvánítási szabadság korlátozottabb, mint Közép-Európában. A brüsszeli politikai szférában pedig a balliberális oldal eldöntötte, hogy megkísérli szétverni az EU-t. Ebben az Európai Néppártnak a balek szerepét szánták, ami Donald Tuskkal a formáció élén igazán találó szereposztás. Miután azonban a tavaly decemberi uniós csúcson sikerült elérni, hogy világos jogi feltételek mellett, pénzügyi szabálytalanságok esetén lehet szankciókat életbe léptetni – amit mi mindig is támogattunk –, elhárult az a közvetlen veszély, hogy a baloldal politikai zsarolása pénzelvonással járjon.

– Pedig Věra Jourová uniós biztos szerint már az idén pénzt veszíthet Magyarország!

– Věra Jourová bármennyire is reméli, hogy felfüggesztik a magyar kifizetéseket, pontosan tudja, hogy amíg az Európai Bíróság nem dönt, addig nem is alkalmazható a rendelet. Amely ráadásul csak valós pénzügyi szabálytalanságok ese-

2001 óta a Fidesz tagja, 2015-től a párt alelnöke. Országgyűlési képviselői megbízatását megelőzően ügyvédként dolgozott.

Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte. 2006 és 2011 között megbízott egyetemi oktató volt a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén.

2010-től országgyűlési képviselő.

2010–17-ben a Fidesz frakcióvezető-helyettesi pozícióját foglalta el. 2010-től 2014-ig az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának a tagja, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, később elnöke volt. A magyar alkotmányozási folyamat ideje alatt az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökeként tevékenykedett.

2014 májusától 2017 októberéig az Országgyűlés alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke volt.

2018. május 18-tól a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 2017 októbere és 2018 májusa között a Fidesz frakcióvezetője volt.

Német és angol nyelven beszél.

2021/15 FIGYELŐ | 13

F_10-14_cimlap_gulyas.indd 13

2021. 04. 13. 16:21

| CÍMLAPON | GULYÁS GERGELY

Az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája.

tén bír jelentőséggel. A cseh biztos magyargyűlölete nem szerepel az alkalmazási okok között. Egyébként is: az Európai Bizottság cseh biztosától, aki korrupciós vádak miatt heteket töltött előzetes letartóztatásban, nagyobb szerénységet várnánk, amikor közpénzekről nyilatkozik.

– De nem kell Brüsszelbe menni, itthon is lehet kritikus megjegyzésekre bukkanni. Például Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondta, Orbán Viktor ki akarja léptetni az EU-ból Magyarországot. Hallott ilyen tervről?

– Mi – szemben más tagállamokkal – azt is a szólásszabadság alkotmányos védelmet élvező részének tekintjük, amikor valaki butaságokat beszél. Sokszor elmondtuk, hogy az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, egészen egyszerűen azért, mert az európai országok önmagukban – még talán a gazdaságilag rendkívül erős Németországot is ideértve – nem elég nagyok ahhoz, hogy egy olyan világgazdasági versenyben, amely a globalizáció folytán kialakult, eredményesen vegyenek részt.

Ezért támogattuk az EU-tagságot. Az első Orbán-kormány teremtette meg a csatlakozási tárgyalások lefolytatásával az uniós belépés feltételeit, és ezért tartunk ki a tagság mellett. Akik olyan véleményeket fogalmaznak meg, mint amelyet a kérdésében említett, tévedésben vannak. A tévedés oka, hogy összetévesztik Brüsszelt Moszkvával. Annak ellenére, hogy ezt mi sokszor cáfoltuk, és az Európai Unió nevében is kikérjük magunknak. Az a Varsói Szerződés volt, ahol a birodalmi központot nem lehetett kritizálni. Mi kifogásoltuk Brüsszel válságkezelési gyakorlatát a világgazdasági válságtól a migrációs krízisen át a vakcinabeszerzésig, vagy azt a folyamatot, amely a britek távozásához vezetett. Ha valaki egy klub tagja, akkor az a klub működési szabályaiba is bele tud szólni. Miután sok minden nincs rendben, ami Brüsszelben történik, azért dolgozunk, hogy ez megváltozzon. Az EU akkor lehet eredményes, továbbá akkor tud fennmaradni hosszú távon, ha képes a középeurópai államokat integrálni, és figyelembe veszi azokat a véleményeket is, amelyek a mi társadalmainkban meghatározó erővel vannak jelen.

– Nyugat-Európában nincs túl sok politikai partnere a magyar kormánynak.

Ebben a Brüsszellel folytatott csaták is szerepet játszhatnak. Vagy nem így látja?

– Ez tévedés. A magyar miniszterelnök még a velünk amúgy kimondottan ellenséges Politico szerint is Európa egyik legbefolyásosabb politikusa. Döntő szavunk volt az uniós költségvetés és a helyreállítási terv elfogadásában, vagy éppen az Európai Bizottság elnökének a jelölésében. Létezik egy politikai vita a kontinens jövőjéről, amelyben Magyarország sarkos álláspontot képvisel, de velünk mindig lehet korrekt megállapodást kötni.

– Egy év múlva országgyűlési választások lesznek. Milyen kampányra számít?

– Minden eddigit felül- vagy inkább alulmúlóra. Jól látszik, hogy a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig érő ellenzéki összefogás minden, a kormányzati munkában már leszerepelt vagy arra alkalmatlan erőt a zászlaja alá gyűjtött. Őket egyetlen dolog tartja össze: a kormánnyal szemben érzett gyűlölet. A választópolgárok többsége azonban a saját és a családja jövőjét szem előtt tartva szavaz. A Gyurcsány-koalíció számukra nyílt fenyegetés. Aki egyszer csődbe vitte az országot, azzal másodszor sem járnánk jobban.

– És a közös ellenzéki lista sem jelent reális veszélyt? Nem tartanak – legalább matematikailag – tőle?

– A politikai teljesítményüket összegezve: a nulla bármekkora szorzata nulla marad. Hogy egy év múlva hány szavazatot lehet szerezni a kormány elleni gyűlöletkeltéssel, arról a választópolgárok döntenek majd. A mi érdekünk, hogy az érdemi kormányzati munkát ítéljék meg a választók, azt, hogy ez az ország számtalan nehézség közepette honnan hova fejlődött az elmúlt bő évtizedben.

SZAJLAI CSABA

14 | FIGYELŐ 2021/15

F_10-14_cimlap_gulyas.indd 14

2021. 04. 13. 16:21

PR

30 ÉVE TÖRETLEN A MAPEI KFT. SIKERE Folyamatos termékfejlesztés, minőséggarancia és a kollégák megbecsülése – alapvető szempontok a cég üzletpolitikájában.

Markovich Bélával, a MAPEI Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi a titka a sikeres vállalkozásnak.

– Mit érdemes tudni a MAPEI Kft.-ről?

– A MAPEI egy milánói központú olasz családi vállalkozás, amit 1937-ben alapítottak.

Különböző építési vegyi anyagok gyártásával foglalkozunk: porokat, habarcsokat, gyantákat, kötőanyagokat készítünk és értékesítünk. Hidegburkolatokhoz és kerámiaburkolatokhoz kapcsolódó ragasztók, fugázók, aljzatkiegészítők, víz- és hőszigetelő anyagok, betonadalékszerek, szigetelőanyagok tartoznak a kínálatunkba.

Magyarországon a MAPEI 1991 óta van jelen. 2002 óta zajlik gyártás Sóskúton, míg a cég központja Budaörsön található. Sóskúton két poralapú terméket gyártó gépsorunk van, és egy üzemünk, ahol folyékony betonadalékszerek készülnek. 220 embert foglalkoztatunk. A cég árbevétele tavaly 22,7 milliárd forint volt.

– Látványos a sikerük. Vajon mi lehet a titok?

– A sikerünk legfőbb titka a csapatunk. A vezetés úgy áll a munkatársakhoz, hogy ők a cég legnagyobb értékei. A másik titok a küldetésünk: első és egyben végleges építési megoldásokkal segítjük az ügyfeleinket. A MAPEI filozófiája a segítségről szól, mindig azt nézzük, hogy hol, mivel tu-

dunk hozzájárulni az emberek boldogulásához. Mindig a legmagasabb szintű termékeket fejlesztjük ki. Ha egy ragasztónak tudnia kell 1 megapascal szakítószilárdságot, akkor mi 2 megapascalra méretezzük a terméket.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt évtizedekben?

– A legnagyobb kihívás az volt, amikor 2009ben beütött az építőipari válság. De elértük, hogy ne kelljen elküldenünk egyetlen embert sem. A cég árbevételét is szinten tartottuk, mi nem estünk a piaccal együtt.

– Mire a legbüszkébbek?

– A munkatársainkra, a nagyszerű csapatunkra vagyunk a legbüszkébbek és a Sóskúti üzemünkre, ahol olyan gépsorunk van, ami 130 ezer tonnát tud gyártani. 15 ezer négyzetméteres a raktárbázisunk, 6 hektáros területen. A burkolatokhoz kapcsolódó segédanyagok tekintetében pedig piacvezetők vagyunk már évek óta.

– Tőlünk csak azok a termékek kerülnek forgalomba, amelyek biztosan megfelelnek a saját elvárásainknak. Van Sóskúton egy modern technológiával felszerelt laboratóriumunk, ahol minden beérkező alapanyagot megvizsgálunk. Nem lenne kötelességünk, de mi megtesszük. A kész termékeket pedig a szabvány által előírtnál sokkal szigorúbban ellenőrizzük.

– Termékfejlesztés tekintetében sincs megállás. Hogyan tartanak lépést a piaci igényekkel?

– Változnak a kész termékek, amelyekhez a ragasztóinkat adjuk. Mi pedig folyamatosan figyeljük és megelőzzük, vagy követjük a piacot. Az is célunk, hogy a környezetet a lehető legkevésbé terheljük, ezért olyan termékeket fejlesztünk, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Ami még fontos nekünk: nem tartalmaz egészségkárosító anyagokat a legtöbb termékünk még akkor sem, ha erre nem köteleznek jogszabályok.

– Ahhoz, hogy a piacon az egyik meghatározó szereplővé váltak, elengedhetetlen volt a vásárlói elégedettség. Mi garantálja a termékeik minőségét?

2021/15 FIGYELŐ | 15

F_15_mapei_PR.indd 15

2021. 04. 13. 15:06

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY | Elérte a hárommilliót a koronavírus ellen beoltottak száma Magyarországon, így folytatódhat a fokozatos újraindítás. Eközben a kormány továbbra is számos adóintézkedéssel és bértámogatással segíti a pandémia által leginkább sújtott ágazatokat. Az adóügyi intézkedések egy év alatt mintegy ezer milliárd forintot hagytak az érintetteknél.

FOTÓK: BALÁZS ATTILA, MTI

HÁROMMILLIÓ BEOLTOTT, EZERMILLIÁRDOS ADÓTÁMOGATÁS

16 | FIGYELŐ 2021/15

F_16-18_jarvany.indd 16

2021. 04. 13. 15:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Nemcsak európai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő pozíciót foglal el Magyarország azon a listán, amely a koronavírus ellen beoltottak rátája alapján rangsorolja az államokat. Az Európai Unióban továbbra is csak Málta előz meg minket, de világszerte szintén kevés olyan ország akad, ahol népességarányosan több embert oltottak be, mint idehaza. Ilyen például Izrael a 60 százalékot meghaladó vakcinációval, vagy Nagy-Britannia, ahol már csaknem minden második ember megkapta legalább az első adagot. Hazánkban lapunk megjelenésekor már hárommillió fölötti a minimum egy dózissal beoltottak száma, és a kormány várakozásai szerint ez az adat május elejére eléri a négymilliót. A húsvéthétfő utáni egy hét statisztikáját nézve ez a becslés akár még óvatosnak is nevezhető, mivel az említett időszakban naponta átlagosan 77 ezren kapták meg az injekciót. Tény, hogy azonban, hogy az elhunytak napi száma még mindig nagyon magas, viszont reményre ad okot, hogy a koronavírus örökítőanyagának a koncentrációja szinte minden vizsgálati ponton stagnál a szennyvízben.

Müller Cecília országos tiszti főorvos tájékoztatása alapján a járvány nagyon magas szinten tetőzik Magyarországon.

ÚJRANYITÁS

„Május elejétől egy hét, tíz nap alatt újabb egymillió oltást adnak be, a hónap közepére pedig a beoltottak száma eléri a hatmilliót, a harmadik hetére a hétmilliót” – vázolta a tervezett menetrendet Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. A kormányfő ugyanakkor attól tart, hogy nem lesz annyi regisztrált, azaz oltásra jelentkező – a számuk jelenleg valamivel négymillió fölött van –, mint amennyi vakcina. Ezért a kormány kampányt indít: híres embereket kér fel az oltakozás népszerűsítésére.

A kabinet az újranyitás soron következő lépéseit is az immunizáltak számának az alakulásához kötötte. Az első állomás a 2,5 millió beoltott elérése volt.

Ennek másnapján, április 7-én már módosult a kijárási tilalom, amely este nyolc helyett tíz órakor lép életbe. Ehhez igazítva a boltok nyitvatartási idejére vonat-

kozó szabály is változott: már nem kell este hét órakor bezárniuk, hanem akár fél tízig is fogadhatják a vevőket. Az üzletek mindegyike nyitva tarthat immár, de átlagosan tíz négyzetméterenként legfeljebb egy vásárló lehet bent. Mivel ennek ellenőrzése a kereskedő feladata, a legtöbb helyen már a bejáratnál elhelyezett táblán feltüntetik, hogy ez náluk hány főt jelent – így járnak el például az elektronikai cikkeket forgalmazó MediaMarkt üzleteiben és az Auchan hipermarketekben is –, de van olyan kisebb bolt, ahol csak annyi bevásárlókosarat raknak ki, ahány vevő egyidejűleg ott tartózkodhat.

A nagyáruházak különféle megoldásokat dolgoztak ki a tumultus elkerülése érdekében. Az IKEA svéd bútoráruházlánc például azt javasolja vásárlóinak, hogy mivel a tervezési szolgáltatások iránt

ákok. Az érettségi vizsgákat egyébként az idén, ahogyan tavaly is, csak írásban tartják meg.

A tanárok két legnagyobb érdekképviselete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete ellenzi az intézmények mostani nyitását, mert az szerintük tanárt, diákot és szülőt egyaránt veszélyeztet. A pedagógusokkal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy az újraindulásra nem alakul ki a koronavírus elleni megfelelő védettségük, a gyermekek oltásáról pedig nincs is szó. Az a szakszervezeti követe-

Hétfőn újraindul a jelenléti oktatás az óvodákban és az iskolák 1–8. évfolyamán. megnövekedett az igény, az áruházba érkezés előtt foglaljanak időpontot. Az IKEA és a Decathlon sportáruház-hálózat is a jogszabályban megszabottnál valamivel kevesebb vevőt enged be egyszerre, hogy biztosan ne legyen tömeg.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések szintén megszűntek, így kinyithattak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatók.

ÓVODÁK, ISKOLÁK

Úgyszintén a vakcinációhoz, azon belül is a pedagógusok beoltásához rendelte hozzá a kormány az óvodák és az iskolák újbóli megnyitását. Így a tanárok soron kívüli oltásban részesültek, április 19-én pedig újraindul a jelenléti oktatás az óvodákban és az iskolák 1–8. évfolyamán. A középiskolákba viszont – az érettségik minél biztonságosabb lebonyolítása érdekében – csupán május 10én, azaz csaknem fél éven át tartó online tanulás után térhetnek vissza a di-

lés ugyanakkor teljesült, hogy a középiskolákba csak a matúra után térhessenek vissza a tanulók.

FELKÉSZÜLNEK A SZÁLLODÁSOK

„Az újraindítás következő lépéseiről a kormány akkor dönt, ha a beoltottak száma eléri a hárommilliót” – közölte Gulyás Gergely még a múlt csütörtökön.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait a nemzeti konzultáció eredményére hivatkozó kormányfő úgy részletezte: az óvodák és az iskolák kinyitása után a most még csak elvitelre főző éttermek, majd a szállodák, utána pedig a jeggyel látogatható kulturális és sportrendezvények, mozik, konditermek következhetnek. „Közel vagyunk ahhoz, hogy a védettségi igazolvánnyal látogatható kulturális, közösségi események ismét elérhetők legyenek” – tette hozzá.

A nem üzleti céllal utazó turisták számára lassan fél éve zárva tartó hotelek érthető módon már nagyon várják a nyitást. Többségük május 1-jei indulásban reménykedik, legalábbis a sok helyütt ekkortól elérhető akciós csomagok 2021/15 FIGYELŐ | 17

F_16-18_jarvany.indd 17

2021. 04. 13. 15:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NYÍREGYHÁZI MESTERFODRÁSZ ELSŐ VENDÉGÉVEL ÁPRILIS 7-ÉN. NAGYON VÁRTÁK MÁR A NYITÁST A SZOLGÁLTATÓI SZEKTOR VÁLLALKOZÓI

és foglalási felületek alapján erre lehet következtetni. Hogy a pihenni vágyó szállóvendégeknek ehhez kell-e majd vakcinaigazolványt bemutatniuk, az ma még kérdés.

ADÓKEDVEZMÉNYEK

Eközben folytatódik a bajba került gazdasági szereplők kormányzati támogatása. Ezzel kapcsolatban a Figyelő arról kérdezte a Pénzügyminisztériumot (PM), milyen adóügyi eszközökkel és mekkora mértékben segíti a kormány a járvány hatásainak kitett vállalkozásokat. Válaszában a tárca hangsúlyozta: a kabinet a pandémia által leginkább sújtott ágazatokat számos adóintézkedéssel segíti. Márciusban és áprilisban mintegy 120 ezer katást mentesítettek a kisadózó vállalkozások tételes adójának a megfizetési kötelezettsége alól. Tavaly novembertől pedig az érintett területeken – a vendéglátásban, a turizmusban, a szabadidő-eltöltésben – tevékenykedő

cégeknek a munkáltatói adómentesség révén nem kell megfizetniük a dolgozók utáni szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulás arányos összegét, valamint a személyi jellegű kifizetések után a kivát, azaz a kisvállalati adót. Az azon szektorokban működő vállalkozásoknak is jár a munkáltatói adómentesség márciusban és áprilisban, ahol az üzleteknek zárva kellett tartaniuk, az intézkedés így összességében mintegy 200 ezer munkavállaló állását védi meg – tudatta a PM. Ugyanakkor jelezték: jelenleg a kedvezményeknek, mentességeknek köszönhetően meg nem fizetett adó összegéről nem tudnak pontos összeget megadni, tekintettel arra, hogy még nem érkeztek be az ezekről szóló adóügyi bizonylatok, bevallások. Azt viszont kiemelték: a múlt év tavasza óta a koronavírus-járvány miatt meghozott adóügyi intézkedések mintegy ezer milliárd forintot hagytak az érintetteknél.

BÉRTÁMOGATÁSOK

Az adókönnyítések mellett bértámogatás is segíti a pandémia miatt nehéz helyzetbe került ágazatokban működő cégeket, amelyek eddig több mint 155 ezer munkavállaló után igényeltek ilyen se-

gítséget – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor arról tájékoztatott, hogy a megítélt támogatások 99 százaléka már meg is érkezett a vállalkozások számlájára. A kifizetett összeg eddig mintegy 66 milliárd forintra rúg. „A védelmi intézkedéseknek az oltások előrehaladásával megkezdett feloldása ellenére a segítséget az áprilisi bérekhez is biztosítja a kormány.

A magyar emberek munkából akarnak megélni. Ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi visszaesést követően ismét 4,5 milliónál többen dolgoznak Magyarországon. A kormány egyik legfontosabb feladata a járványügyi készültségben is a munkahelyek megőrzése” – tette hozzá a szakember.

Az ágazati bértámogatási program lényege, hogy a támogatott munkavállaló bérének a felét megtérítik a mindenkori minimálbér másfélszereséig. Az állam a járulékokat is elengedi, így a munkabér mintegy kétharmadát fedezi.

HELMECZI ZOLTÁN

18 | FIGYELŐ 2021/15

F_16-18_jarvany.indd 18

2021. 04. 13. 15:08

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A VERSENY KÉNYSZERÍTI KI A MODELLVÁLTÁSTd EGYETEMI ÁTALAKULÁS | Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnöke – mint a felsőoktatási intézmény egykori hallgatója is –, valamint Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora ült le egy asztalhoz, hogy a Figyelőnek kifejtsék, mi várható a felsőoktatás átalakulásától, hogyan érinti az észak-magyarországi alma matert az agyelszívás, milyen a tanár-diák kapcsolat, továbbá miként lehetne bekerülni neves, nemzetközi rangsorokba.

Hogyan kerül az igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetem kuratóriumának élére?

Varga Judit: Miskolcon születtem, itt élnek a szüleim, a rokonaim, és én is erre az egyetemre jártam, amely szerintem az ország legszebb campusa. Így számos egykori diákhoz hasonlóan engem is elkísérnek a selmeci és eperjesi hagyományok. A kormányzat tavaly nekilátott egy igen nagy fokú strukturális átalakításnak, miskolciként pedig elsőként engem kérdeztek meg. Később a kezdeti segítségből feladat- és munkavégzés lett. Nem vagyok álláshalmozó, de sohasem tudtam, sohasem akartam elszakadni ettől a várostól és az egyetemtől.

Itt nőttem fel, ez az én alma materem.

Sokat köszönhetek Miskolcnak, s most szeretnék visszaadni valamennyit a városnak abból, amit tőle kaptam az évek során. A rosszízű kritikára pedig azt szoktam válaszolni, hogy míg egy kormányzati megbízatás mindig határozott idejű, a miskolci kötődés egy életre szól.

– Horváth Zita lett az intézmény első női és bölcsész rektora. Új időszámítást is jelent ez?

Horváth Zita: Bizonyos szempontból igen. A világ első műszaki felsőoktatási intézménye volt a Selmeci Akadémia, amely Sopronba költözött, végül Miskolcon kötött ki. A mérnöki szemlélet

meghatározó volt egészen a 80-as évekig, amikor jöttek a jogászok, a gazdászok, a 90-es évek elején a bölcsészek és az egészségtudományi kar, végül a zenészek. Igazi tudományegyetem lett a miénk. A bölcsészek idestova 30 éve vannak jelen az egyetemen. Nem ördögtől való tehát, hogy ez a kar is ad egy rektort, mint tette korábban a többi. Ráadásul jómagam diákból lettem oktató, kari vezető, majd az egyetem általános rektorhelyettese. Végigjártam a szamárlétrát. Úgy érzem, minden képességem megvan a feladat elvégzéséhez, s ami-

azt felejtik el, hogy ezelőtt évekig ők mondták, hogy a felsőoktatás mielőbbi reformjára van szükség, mert elavult, nem versenyképes. Most elérkezett a modellváltás, de ez sem jó nekik. Miskolcon egyébként zökkenőmentesen zajlott az új struktúrára való átállás. Mindenki reménykedve tekint a friss modellre, mert meglátták benne nemcsak az egyetem, a város, hanem az egész régió fejlődési lehetőségeit is. Nagyon hálás vagyok ezért a helyieknek. A kihívás hatalmas: egy eddig államháztartási reflexekkel működő intézménynek most az

Meglátták benne nemcsak az egyetem, a város, hanem az egész régió fejlődési lehetőségeit is. hez nem annyira értek, abban segítenek a kollégáim. Így lesz ez csapatmunka.

– A felülről irányított és kikényszerített modellváltástól hangos a közélet. De mi történt Miskolcon? Hogyan érinti az átalakulás az intézményt? Ki miben látja az előnyöket vagy éppen a hátrányokat?

V. J.: Természetesen, mint mindig, most is megkapjuk az ellenzéktől a szokásos elutasító narratívát. Éppen csak

üzleti élet szabályait kell megtanulnia, hogy a gazdasági és társadalmi szereplőkkel való együttműködés előnyeit szabadon és felelősen kihasználva igazítsa oktatási-kutatási-szolgáltatói tevékenységét a XXI. századi európai felsőoktatás elvárásaihoz. Mindezen átalakulás folyamán az Universitas Miskolcinensis Alapítvány mint fenntartó nemcsak az állam által biztosított támogatásokkal, hanem új piaci és uniós források bevonásával, valamint a stratégiai irányok kijelölésével is segíti az egyetemet. Bár a 2021/15 FIGYELŐ | 19

F_19-23_VargaJudit––HorvathZita--interju.indd 19

2021. 04. 12. 17:34

harminc évben végbement fejlődésére.

Egykor „bunkófonnak” hívták a mobilkészülékeket. Most már vásárolni se megyünk nélkülük. Annál is inkább, mert ma már digitális a bevásárlólista. Ha a változás tényét mindenki elfogadja, akkor miért lenne kivétel a felsőoktatás?

Ez az ágazat ugyanakkor nehezen mozdul. Olyan, mint egy szép nagy vitorlás.

A kuratórium a navigátor és a stratéga, én pedig a kormánykeréknél állok. Mindenkinek megvan a maga feladata. Nyil-

vánvaló, hogy most szokunk össze, akár egy jó legénység tagjai. Előnynek gondolom, hogy rugalmasabbá váltak a keretek, amelyek mentén dolgozunk. Több szem többet lát alapon érettebb döntések születhetnek. Hátrányokról még nem beszélnék, s a jövőben sem szeretnék. Én optimistán állok az együttműködéshez.

Persze kisebb vitákra számítok, de mutasson egy családot, ahol mindenben egyetért mindenki.

– Összességében hogyan látják a felsőoktatás átalakulását? Megmarad-e például az egyetemi autonómia?

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

működés keretei megváltoznak, a lényeg változatlan marad a hallgatók számára.

Megmaradnak az államilag támogatott képzések, az ösztöndíj-lehetőségek, a hallgatói juttatások. Viszont a piac bevonásával sokkal több lehetőséget tudunk majd kínálni az egyetemen tanulóknak a pályájukra való gyakorlati és elméleti felkészüléshez. Ezt én hallgatóközpontú modellváltásnak nevezném, mert számunkra mindig is ők szerepeltek az első helyen. Értük, az ő érdekükben zajlik a modellváltás, és reméljük, ők lesznek az egész folyamat legnagyobb nyertesei.

H. Z.: Ez egy új rendszer, amelyet a verseny kényszerít ki. Gondoljunk csak a tömegkommunikációnak az elmúlt 20 | FIGYELŐ 2021/15

F_19-23_VargaJudit––HorvathZita--interju.indd 20

2021. 04. 12. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VARGA JUDIT 1980-ban született, Miskolcon.

V. J.: Miért ne maradna meg? Most teljesedik csak ki igazán! Az egyetem oktatói, kutatói továbbra is szabadon döntenek a szakmai kérdésekben, arról például, hogy mit és miként tanítsanak, mi legyen a kutatási területük, vagy épp milyen véleményt fogalmazzanak meg egy-egy szakmai vitában. A Miskolci Egyetem nemrég benyújtott intézményfejlesztési tervét is a szenátus alkotta meg, a rektor és a dékánok aktív részvételével. A kuratórium csupán az észrevételeit fogalmazta meg, az egyetemmel közösen kialakított stratégiához igazodva. A kételkedőknek érdemes lenne fellapozniuk Magyarország Alaptörvényét is, melynek X. cikke egyértelműen

Diplomáját a Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Karán szerezte.

2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. 2019. július 12-től Magyarország igazságügyi minisztere.

rendelkezik a tudomány szabadságáról.

Ami pedig a gazdasági autonómia kérdését illeti, a kuratóriumnak éppen az a feladata, hogy nagyobb tőke bevonásával biztosítsa az egyetem sikerességét, szakmai kiválóságát. Ez inkább a fenntartói felelősséget növeli és teszi személyesebbé. Nem véletlenül ülnek a testületben olyan emberek, akik miskolci elköteleződéséhez semmiféle kétség nem

férhet. Aki az egyetemek gazdasági önállósága miatt kritizálja a modellváltást, az valójában a modern felsőoktatás sikeres menedzselésének a logikáját érti félre.

H. Z.: Az én célom, hogy a Miskolci Egyetem visszakerüljön a térképre. Egy jó nevű, komoly hagyományokkal büszkélkedő intézmény a miénk, amely kicsit elkényelmesedett az elmúlt években.

Volt idő, amikor nem kellett különösebben küzdenünk a diákokért. Ennek vége, ezt mindenki látja. Az autonómiát pedig semmi sem kockáztatja, idő előttinek és megalapozatlan felvetéseknek tartom az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat, de ha történne is kísérlet rá, az nem maradna válasz nélkül. Az egyetemek, főiskolák nem önmagukban léteznek. Diákok, oktatók közös campusa ez. Ha akarnék, se nyomhatnék le a szellemiségükkel ellentétes dolgokat a torkukon.

– Régi probléma, hogy a magyar egyetemek nem tudnak bekerülni a neves nemzetközi rangsorokba. Milyen ambíciói vannak ezen a téren a miskolci intézménynek?

H. Z.: Valós probléma, de tegyük helyre. A ranglisták ugyan fontos mutatók, de nem élhetünk a kizárólagos bűvöletükben. Egyrészt tisztáznunk kell, melyik releváns, melyik nem. Másrészt először itthon szükséges eredményeket elérnünk. Természetesen ezzel párhuzamosan bővítenünk kell a nemzetközi kapcsolatainkat. Majd 500 külföldi diákunk van most is. Nem a semmiből jöttek, van hírünk a világban. Persze ez még nem elég, dolgozunk rajta. Bővítjük az angol nyelvű képzéseket, csak így lehetünk vonzók és versenyképesek.

S még valami: most is ott vagyunk két nagynevű rangsorban. Az egyik a QS, ahol a világ összes egyetemének a listáján a 801. és az 1000. pozíció között

2021/15 FIGYELŐ | 21

F_19-23_VargaJudit––HorvathZita--interju.indd 21

2021. 04. 12. 17:35

találni minket, a másik a THE (Times Higher Education), ahol az 1001+ kategóriában szerepelünk. Ahhoz képest, hogy mintegy 30 ezer intézmény van a világban, szerintem jól teljesítünk. De van hova fejlődni.

V. J.: Két tekintélyes kiválósági rangsorban is helyet kapott a Miskolci Egyetem, ami elismerése annak a rendkívüli munkának, amelyet az elmúlt években az egyetem vezetése tett a nemzetközi láthatóság érdekében. Azonban van még tennivaló, hiszen bejutni a legjobb oktatási intézmények közé csak az első szint. Bent is kell maradni, sőt tovább menetelni felfelé. Ehhez pedig az egyetemi kuratórium – most már Veres Pál polgármester úrral kiegészülve – mindent meg fog adni.

– Mekkora gondot jelent Miskolcon az agyelszívás? Milyen oktatói-előadói karuk van? S hogy viszonyulnak a diákok az alma materhez?

H. Z.: Ez minden ágazatban kurrens kérdés. Nekünk ráadásul kettős kockázattal kell szembenéznünk. Részben Budapest vonzására szükséges választ adnunk, ami közös kihívás és munka Miskolc vezetésével. Hiába az egyetem, ha nem nyitott a város. És hiába lesz szexi Miskolc, ha nem elég jó az egyetem. Soksok éve halljuk, milyen fontos az együttműködés. De sok minden nem történt, most azonban muszáj lesz változtatnunk.

Veres Pál polgármester úr kuratóriumi tagsága nagyot lendíthet ezen. Ami a diákokat illeti, helyettük nem nyilatkozom, de a selmeci hagyománykör igazi közösségmegtartó erő. Vigyáznunk is kell rá.

A szakesetekre készült korsók, a szalag, a gyűrű, a dalgyűjtemény – ezek olyan szimbólumok, amelyek minden itt végzett szívét melengetik. Kérdezzen bárkit, aki Miskolcon szerzett diplomát. Az egyetemen több mint 600 oktató-kutató dolgozik, s mintegy 80 százalékuknak van tudományos fokozata. Nem egy közülük elismert nemzetközi szakember.

Igyekszünk a jövőben minél több kül-

földi professzort meghívni. Ezen túlmenően pedig külön programot dolgozunk ki az oktatói gárda utánpótlására. Rengeteg a kihívás, de ez is csak még jobb teljesítményre sarkall bennünket.

A nemzetközi hírnév javítása mellett a végső cél, hogy igazi innovációs ökoszisztéma jöjjön létre.

V. J.: A régió verseny- és ezáltal a munkaerő-megtartó képessége sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Ennek is köszönhető, hogy a nálunk végzettek túlnyomó többsége – az országban egyedülálló módon – a térségben marad. Az egyetem egyik célja, hogy régióközpontként segítse a gazdasági fejlődést, egyúttal maga köré gyűjtse a meghatározó gazdasági szereplőket, olyan elhelyezkedési lehetőségeket biztosítva ezzel a friss diplomások számára, amelyekkel hasznosítani tudják az egyetemi éveik alatt elsajátított tudást és tapasztalatokat. A selmeci hagyománykör – a kitartás, a szorgalom és a segítőkészség – olyan értékrenddel ruház fel minden Miskolcon tanuló diákot, amely hozzájárul ahhoz, hogy a munka világában is sikeres legyen. Az oktatói gárda pedig elképesztően színvonalas. Már diákként is észrevettem az oktatók felkészültségét, tudását és nem utolsósorban az emberiességüket.

FOTÓ: VÉGH CSABA

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

22 | FIGYELŐ 2021/15

F_19-23_VargaJudit––HorvathZita--interju.indd 22

2021. 04. 12. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HORVÁTH ZITA 1970-ben született, Zalaegerszegen.

– Szintén minden egyetem esetében gondot okoz a finanszírozás: ezen a téren mit hoz majd a modellváltás, és milyen céges kapcsolatokat alakítottak ki?

V. J.: A finanszírozás terén is kitűnő lehetőségek előtt áll az egyetem, hiszen a merev államháztartási szemléletből való kiszakadás alkalmas az innováció megvalósítására, egyben gazdasági hatékonyságot is teremt. Az alapítvány az új működési formának köszönhetően az egyetem működtetése céljából be tud vonzani a piacról, illetve gyűjthet további vagyont és egyéb adományokat.

Olyan kapcsolatokat tudunk ezáltal kialakítani lokális gazdasági szereplőkkel, amelyek támogatják az egyetemet a fejlesztésben. Több gazdasági szereplővel is kapcsolatban állunk, és nagy örömömre szolgál, hogy egyre több vállalat fűzi szorosabbra együttműködését az intézménnyel, legyen szó űrtechnológiáról vagy éppen anyagvizsgálatról. Ezek a partnerségek mind hozzájárulnak ah-

A Miskolci Egyetem BTK történelem szakán diplomázott, majd az ME BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szövegtudomány alprogramján végzett.

2001-ben szerezte meg PhD tudományos fokozatát.

Csehországban és Ausztriában is tanult ösztöndíjasként.

hoz, hogy a Miskolci Egyetem egyfajta innovációs ökoszisztéma centrumaként az északkelet-magyarországi térség szellemi kisugárzási központja legyen.

H. Z.: Ami a céges kapcsolatokat illeti, azt kell mondjam, folyamatosan bővül a kör. Szerencsére ezzel kifejezetten jól állunk, de mint mindent, ezt is tovább kell gondolni és fejleszteni. Például a duális képzésben is számítunk a vállalatokra, azok pedig igénybe vehetik az egyetem szolgáltatásait. Mire gondolok? Ha van egy cég, amely konkrét mű-

szaki, irányítási vagy bármilyen gonddal küzd és megkeres minket, az itt dolgozó kutatóink, mérnökeink, oktatóink a rendelkezésükre állnak. Mindez üzleti alapon történik. Folyamatosan keressük a kapcsolatokat, e nélkül nem léphetünk előre. Szerencsére ezt minden kollégám érti. Az egyetem nemzetközi hírnevének a javítása mellett a végső cél, hogy igazi innovációs ökoszisztéma jöjjön itt létre: a fejlődésnek elsősorban ne a követői, sokkal inkább a katalizátorai legyünk.

A régió vezető tudományos központja cím nemcsak rang, hanem felelősség is.

– Milyen fejlesztéseket terveznek rövid, közép- és hosszabb távon?

H. Z.: Elkészült az intézmény középtávú fejlesztési terve, meghatároztuk az egyetem küldetését, vízióját. Ha tömören kellene megfogalmaznom, akkor a lényeg, hogy „green and smart” (zöld és okos) campust teremtsünk. A zöld már részben meg is valósult, nézzen csak körbe.

Itt egy csodálatos 85 hektárnyi park. De ezen túl: megoldandó feladat például az egyetem tulajdonába került ingatlanok modernizálása, energiafelhasználásuk korszerűsítése, legyen szó kollégiumokról, a menzáról, a könyvtárról vagy az oktatási terekről. Rendkívül sokat várunk a Tudományos és Innovációs Parktól, amiről már döntött a kormányzat. Ez olyan tudományos, innovációs ökoszisztéma lesz, ami egyszerre szolgálja az egyetem k+f potenciálját, egyben anyagtudományi, logisztikai és fenntartható erőforrásgazdálkodás területen is áll majd a cégek rendelkezésére. A járvány kikényszerítette digitalizáció fejlesztése is elengedhetetlen. Intézményi szinten pedig hatékonyabb működésre kell átállnunk és magasabb minőségben kell szolgáltatást nyújtanunk a diákoknak és az oktató-kutató gárdának. Ne felejtsük el: az egyik legnagyobb munkáltató is vagyunk!

Minden adott, hogy a régió esélyteremtő intézménye legyünk. Célunk, hogy kitörési pontként tekintsenek ránk a fiatalok és a helyi vállalatok is, hiszen ha jól végezzük a munkánkat, akkor minden szektor megtalálja nálunk leendő munkavállalóit és vezetőit.

SZAJLAI CSABA 2021/15 FIGYELŐ | 23

F_19-23_VargaJudit––HorvathZita--interju.indd 23

2021. 04. 12. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MOL: KÖZÖS ALAPÍTVÁNY AZ ÁLLAMMAL

VAGYONKEZELÉS | Évi hét-nyolc milliárd forintból gazdálkodhat majd az állam és a magyar olajcég vagyoni hozzájárulásával hamarosan létrejövő Mol – Új Európa Alapítvány, amelynek elsősorban a tehetséggondozást, a gazdaságfejlesztés és az élsport támogatását, a környezetvédelem elősegítését, valamint a karitatív tevékenységet szabja feladatul a kormány vonatkozó törvényjavaslata. Az előterjesztésről április végén dönthet az Országgyűlés. Összesen csaknem 86 millió darab A sorozatú törzsrészvény, a teljes Mol-pakett több mint tíz százaléka – ekkora részesedést ad át azonos arányban – azaz 43-43 millió darabot – az állam és az olajtársaság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak. Az érték április eleji piaci árfolyamon megközelíti a 190 milliárd forintot, ami igen nagy tőkeerősséget biztosít majd a szervezetnek. A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által jegyzett törvényjavaslat pedig kimondja: a közérdekű célok és közfeladatok megvalósítására elsősorban ennek, az alapítók által rendelt vagyonnak a hozama, továbbá a csatlakozók és az adományozók juttatásai használhatók fel. A Figyelő értesülései szerint csak a profit évi hét-nyolc milliárd forintnyi felhasználható forrást jelent

HARMINCKÉT KÖZÉRDEKŰ VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNY A parlament az Alaptörvény kilencedik módosításával emelte az alkotmányba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, pontosabban azt, hogy azok létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladat-ellátásáról sarkalatos, azaz kétharmados támogatást igénylő törvény rendelkezik.

A jelenleg a Ház előtt fekvő kormányzati előterjesztés harminckét ilyen szervezetet nevesít mellékletében. Ezek többségét egyetemfenntartónak hozták létre, és sok közülük már korábban meg is alakult, ám vannak köztük nem felsőoktatási célúak is.

Az Országgyűlésben most tárgyaltak közül ilyen például a Mol – Új Európa Alapítvány mellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vagyonkezelői jogait gyakorolja majd. Ehhez hasonlóan a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-ben meglévő állami üzletrész teljes egészében a megalakuló Magyar Kultúráért Alapítványhoz kerül.

majd. Az alapítói jogokat a kuratórium fogja gyakorolni, az általuk nyújtott támogatás pedig nem minősül majd államinak. Fontos megjegyezni, hogy a tranzakció után az államnak a szavazatelsőbbségi részvényen kívül nem marad több Mol-papírja, miután részesedéséből korábban már adott át a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, valamint a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítványnak: összesen 82-82 millió részvényt.

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

„A Mol új stratégiájával összhangban a vállalatcsoport támogatási politikája is megújul, ezért a hazai olajcég a magyar állammal közösen úgy döntött, hogy új, kibővített formában valósítja meg támogatási feladatait” – írta a sarkalatos törvényjavaslat benyújtása után kiadott tájékoztatásában a társaság, amelynek már tizenöt éve létezik alapítványa, s 2018ig azt is – a most létrejövőhöz hasonlóan – Új Európának hívták. A szervezet kiemelt figyelmet fordít a fiatal, tehetséges művészek, „tudóspalánták” és sportolók dotációjára, a gyermekegészségügy és a helyi nonprofit szervezetek segítésére, valamint nagy talentumú ifjakat nevelő tanárok és edzők díjazására.

24 | FIGYELŐ 2021/15

F_24-25_MolAlapitvany.indd 24

2021. 04. 12. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

A MOL FEHÉRVÁR FC JÁTÉKOSA ÖRÜL A GÓLJÁNAK EGY TAVALY TAVASZI KUPAMECCSEN. A MOL ÉS AZ ÁLLAM ÚJ KÖZÉRDEKŰ ALAPÍTVÁNYT HOZ LÉTRE, VÁLTOZIK A CÉG STRATÉGIÁJA, BŐVÜL A TEVÉKENYSÉGI KÖR, ÁTALAKUL A TÁMOGATÁSI POLITIKA

Az alapítvány az elmúlt tizenöt esztendőben több mint 2,5 milliárd forintot fizetett pályázati úton ezen célok megvalósítására. A Mol ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy vállalatcsoporti szinten évente több milliárd forinttal támogatja a közérdekű célokat szerte a közép-európai régióban. Tavaly például csaknem 2,2 milliárdot adományoztak szociális, kulturális, oktatási és környezetvédelmi törekvések kivitelezésére nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában, Horvátországban, Romániában és Csehországban is.

A működését várhatóan az év második felében megkezdő Mol – Új Európa Alapítvány átveszi majd a társaság korábban végzett hasonló társadalmi felelősségvállalási munkásságát.

Emellett a szervezet széles körű, átfogó rendszert hoz létre a tehetséggondozásnak, a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, valamint a környezetvédelemnek,

a nevelési-oktatási, a kutatási, a karitatív, a kulturális és a sporttevékenységnek a támogatására. Ezt erősítette meg Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára is, amikor az Országgyűlésben ismertette az alapítvány céljait.

RÉGIÓS GONDOLKODÁS

Az ügyet jól ismerő szereplők lapunknak név nélkül nyilatkozva megerősítették: a Mol stratégiájának az újragondolása nyomán bővül majd a vállalat tevékenységi köre – elsősorban a körkörös gazdaságra történő átállással összefüggésben –, ami a támogatási politika átalakítását is indokolttá teszi. A társaság a magyar állammal való összefogás mellett döntött, úgy határozva, hogy nemcsak a hazai, hanem több más régiós alapítványát is a Mol – Új Európa

Alapítványba szervezi át, azaz ezek a közeljövőben jogi értelemben véve megszűnnek, valójában azonban integrálódnak. Lapunk beszélgetőpartnerei fontosnak tartották kiemelni, hogy az átalakítás után akár kétszer-háromszor több kiváló sportolót és pedagógust tudnak majd anyagilag is elismerni, s nagyobb forrás jut a környezetvédelmi célok támogatására is.

Az újítás előnyei között említették továbbá, hogy az olajcég részvényesei – még ha rövid távon sérelmezhetik is az osztaléktömeg átalakulását – hoszszú távon biztosan jól járnak, hiszen a társadalmi felelősségvállalás „kiszervezése” költségcsökkenést jelent. Öszszességében pedig a szakértői számítások szerint a befektetett pénznek, vagyis annak a mintegy 43 millió részvénynek az értéke, amelyet a Mol most átad az alapítványnak, nyolc-tíz év alatt térülhet meg.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/15 FIGYELŐ | 25

F_24-25_MolAlapitvany.indd 25

2021. 04. 12. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HÁROMEZER MILLIÁRD BUDAPESTNEK

FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEK | Több tárgyalási fordulón is túl van a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a kérdés tekintetében, hogy mire is költsék a soron következő uniós támogatási ciklus fejlesztési forrásait. A kormányzat több mint 3000 milliárdos összeget javasolt Budapestnek.

(BÖSZ) az egyeztetések megkezdéséről.

(A BÖSZ-t még 2011-ben alapították meg a budapesti kerületek akkori fideszes polgármesterei. A szervezet célja a hatékony együttműködés kialakítása az egyes önkormányzatok között, együtt gondolkodás a hatáskörükbe tartozó, a kerületekre közösen jellemző problémák megoldása érdekében, valamint a kerületi érdekek hatékony érvényesítése a mindenkori kormányzat felé. Jelenleg a főpolgármester

vezeti a testületet, amely most ellenzéki többségű. Egyetlen fideszes alelnöke Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere – a szerk.) De Karácsonnyal egyébként rendszeresen egyeztet a kormány a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésein. Ezt a grémiumot ugyancsak a fideszes budapesti vezetés és a kormány hozta létre, kifejezetten a fővárosi nagyberuházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalára.

MÁRCIUSBAN KÉTSZER EGYEZTETTEK

Karácsonyt mindezek után a márciusi események is alaposan megcáfolták. A köz-

FOTÓ: SOÓS LAJOS, MTI

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester – szokásos Facebookposztjaiban – többször felrótta a kormányzatnak, hogy nem egyeztet Budapesttel a fővárosi EU-s fejlesztésekről. Néhány hónapja Orbán Balázson, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesén kérte számon ezeket az önkormányzati szövetségekkel való tárgyalásokat, mondván: ő nem tud ilyenekről. A parlamenti és stratégiai államtitkár erre bemutatta azt a dokumentumot, amelyet kollégája, az uniós forrásokért felelős államtitkár decemberben küldött a Karácsony által vezetett Budapesti Önkormányzatok Szövetségének 26 | FIGYELŐ 2021/15

F_26-28_budapesti_fejlesztes.indd 26

2021. 04. 12. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FACEBOOK

FÉNYFESTÉS EGY ÚJ CT-KÉSZÜLÉK ÁTADÁSAKOR A BUDAPESTI GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZETBEN, 2018-BAN. FOLYTATÓDIK AZ EGÉSZSÉGES BUDAPEST PROGRAM

fejlesztési tanácsban ugyanis az előző hónapban kétszer is asztalhoz ültek a kormányzat és Budapest illetékesei, maga a főpolgármester szintén ott volt az üléseken. Megkezdődtek az egyeztetések; a kabinet az összességében 11 ezer milliárdos, Orbán Viktor miniszterelnök által tavaly ősszel Brüsszelben kialkudott, a 2021 és 2027 közötti periódusra szóló uniós fejlesztési pénzekből több mint 3000 milliárdot ajánl Budapest számára. A főváros és Pest megye, mivel fejlett régiónak számít, az EU-tól a közösségi szabályok miatt nagyon kevés területi alapú támogatásra lenne jogosult. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) csupán 60 milliárdos támogatásban részesülhetne.

Azonban a kormányzat stratégiai döntésének értelmében – mivel a magyar állam számára pártszínektől függetlenül kiemelten fontos a főváros prosperitása – más uniós forrásokból, így a Kohéziós Alapból, továbbá a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszközből (RRF) kiegészíti ezt az összeget, így jön ki a 3000 milliárd. (Az RRF-et tavaly ősszel fogadták el a tagállamok vezetői. Ennek célja a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítése – a szerk.) Korányi Dávid, Karácsony városdiplomáciai főtanácsadója a napokban a Telex.hu-nak adott interjújában magának és Jávor Benedeknek, Budapest brüsszeli képviselete vezetőjének vindikálta azt, hogy elérték: az újjáépítési alap fejlesztési forrásainak a felosztásáról legyen érdemi egyeztetési kötelezettség a kormány és a főváros között.

Forrásaink elmondták, hogy a balliberális városvezetésnek kétségkívül jók a kapcsolatai Brüsszellel, ám a kabinet kötelezettség nélkül is tárgyalt volna a fejlesztésekről Karácsonyékkal. S azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány a saját elhatározásából más területekre is csoportosíthatná a Budapestre csatornázott pénzeket.

Márciusban tehát két egyeztetést tartottak a felek a beruházásokról. Ezek keretében a fővárosi egészségügy, közlekedés,

TELJESEN MEGÚJUL A PESTI RAKPART. A GYALOGOSOK ELFOGLALHATJÁK A DUNA-PARTOT

A 2-ES VILLAMOS ZÖLDÍTETT, FÜVES NYOMVONALAT KAP. TOVÁBBRA IS EZ MARAD EURÓPA LEGSZEBB PANORÁMÁJÚ JÁRATA

egyetemek fejlesztését, továbbá Budapest parkosítását határozták meg.

MIRE IS MEHET A PÉNZ?

A kormányzat ötpontos javaslatot tett az FKT asztalára az uniós forrásokról, közös javaslatot nyújt be a kormány és a főváros az Európai Bizottságnak. Az elfogadott

pontok szerint folytatják az Egészséges Budapest programot. A 2017-ben indult projekt kivitelezése folyamán a kabinet összességében 700 milliárd forintot fordít a központi régió, így Budapest és Pest megye egészségügyi ellátására. (Ugyancsak ennek a térségnek a fejlettségi mutatói miatt nem lehetett korábban a fővárosi kórházak felújítását EU-s támogatásból kivitelezni – a szerk.) A tanács ülésén jóváhagyták, hogy a programra az idén 42 milliárd jusson: ebből 10 milliárdot a kormány a kerületi önkormányzatok2021/15 FIGYELŐ | 27

F_26-28_budapesti_fejlesztes.indd 27

2021. 04. 12. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

nak ad a rendelőik felújítására, újak építésére, valamint a legmodernebb egészségügyi eszközök beszerzésére. Erre a fejlesztésre öt év alatt ötvenmilliárd forintot biztosít a kormányzat. A kerületi támogatásokat – a 2019-es önkormányzati választások eredményeképp – háromnegyed részben ellenzéki, egynegyed részben pedig kormánypárti vezetésű városrészek kapják meg. Összességében 250 milliárd forintból újulnak meg a központi régió kórházai, tehát a kabinet a járvány időszaka alatt sem állítja le a beruházásokat.

Budapest zöldfelületi rendszerének a fejlesztésében szintén megegyezés született.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a következő hét évre szólóan több mint 500 ezer m² zöldfelület megújítását tűzte ki célul, mind társadalmi, mind ökológiai

tását, valamint a kelenföldi buszpályaudvar kibővítését. Itt újabb P+R-es kapacitásokat is építenek. Ezeket a fejlesztéseket a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetik, csak az általa jóváhagyott tervek mentén valósulhatnak meg.

A pesti alsó rakparton új sétányt alakítanak ki, továbbá új közterek, zöldfelületek jönnek létre a Kossuth Lajos tértől egészen a Bálnáig. A munkák több ütemben zajlanak majd, első lépésben a fővárosi beruházásban most induló rakparti vízcsőépítés után kezdődhetnek meg.

Megújul a Lánchíd pesti hídfője, a Széchenyi István tér, eltűnik a közúti körforgalom, az autók helyét új köztér veszi át a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Lánchíd és a József Attila utca közötti forgalom a tér megkerülése nélkül haladhat majd mindkét irányban, a déli oldalon. Megújul a Közraktár utca, új biciklisávok kerülnek majd ide. Délre innen a HÉV-vonalak korszerűsítése új, összefüggő rakparti sétány kiépítését eredményezi. A HÉV-et a föld alá süllyesztik, a vonalak helyén indul majd a sétány a

Egészségügyi fejlesztésekre, tömegközlekedési bővítésekre, parkosításra, hídépítésre fordíthatják majd az uniós forrásokat. szempontokat szem előtt tartva. A kormányzati Zöld Budapest programra 200 milliárdot szánnak. E beruházások érintik a Népligetet, a Városmajort és a Gellérthegyet, de a Ráckevei (Soroksári)Duna-ágat is. A következő öt esztendőben 39 helyszínen, 2060 hektáron új zöldterület-fejlesztést hajtanának végre több mint 200 milliárd forint értékben. Ennek első beruházása lenne a dél-pesti zöldfolyosó, s a BFK már kiírta a közbeszerzési eljárást az új észak-csepeli közpark tervezésére is.

ÚJ RAKPART, SÉTÁNYOK

A kormány átvállalja a fővárostól a pesti alsó rakpart Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának a komplex megújítását, a budai fonódó villamos meghosszabbí-

Művészetek Palotájáig, innen pedig egy újabb park fog vezetni a Nemzeti Atlétikai Központig. Megújul a Boráros tér: gyalogosbarátabb, zöldebb lesz a terület, jelentősen csökken a közutak és a buszvégállomás által elfoglalt tér.

Korábban Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója részleteiben is bemutatta lapunknak a budai fonódó villamos második ütemét. „A 17-es és a 19–41-es villamos összekötése után a hálózat második üteme a Duna partján folytatódik, a Szent Gellért tértől délre, a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétá-

nyon át a Kopaszi gát térségéig. A végállomás a Budafoki útnál lesz, a vonal csatlakozik majd a Déli körvasút új, Nádorkert megállójához is. A 2,8 kilométeres új, kétvágányú villamospályából legalább 1,2 km füvesített burkolattal készül. Fontos, hogy az egész vonal mentén a lehető legtöbb fa és zöldterület maradhasson meg, jöhessen létre a beruházás eredményeként” – mondta.

A BFK irányításával elkezdődik a kelenföldi csomópont továbbfejlesztése is.

A városrészben most is nagy építkezések vannak. Már majdnem kész egy új bevásárlóközpont, és hamarosan egy irodaházat is átadnak. Az új tömegközlekedési csomópont változtatást is jelent majd: az elővárosi Volán-buszok végállomása átkerül az Etele térről az őrmezői oldalra. Vitézy a közösségi oldalán közölte: kiírták a közbeszerzést az új kelenföldi buszmegálló tervezésére.

A munka keretében nemcsak a buszpályaudvar és a P+R parkoló terveztetését rendelték meg, hanem a Kelenföldi pályaudvar térségének átfogó vizsgálatára és elemzésére is szól a tender. A tervezőnek javaslatot kell majd tennie a buszvégállomás Etele téren felszabaduló területének a hasznosítására, ahol cél a zöldterületek növelése.

Lapunkban már korábban beszámoltunk az agglomerációs vasúti stratégia elemeiről, a tanács ülésén ezeket is elfogadták. A stratégia kiemelt része a kelenföldi vasútállomás és a Nyugati pályaudvar összekötése új törzsvonali szakasszal.

Vita van egyelőre a Galvani híd megépítésével kapcsolatban. Ezt a főváros korábban támogatta, de mintha változna az álláspontjuk. A kormány szerint az új építmény a belvárosi közlekedés és hidak tehermentesítését szolgálná, ötvenezerrel kevesebb autó jönne a városba.

A külső városrészekből és az agglomerációból naponta egymillióan járnak be ide dolgozni. Vitézy Dávid ugyancsak a közösségi oldalán számolt be arról, hogy az önkormányzat 2020 februárjában megerősítette: Budapest következő hídja a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épüljön meg, villamossal. Ennek tervezése már meg is indult: márciusban kiderült, hogy a közbeszerzés nyertese a Közlekedés Kft.–Ten-T Zrt.–Arcus Mérnöki Iroda Kft. alkotta tervezői konzorcium.

PINDROCH TAMÁS

28 | FIGYELŐ 2021/15

F_26-28_budapesti_fejlesztes.indd 28

2021. 04. 12. 17:36

FOTÓ: ILLYÉS TIBOR, MTI

TATAI-MEDENCE: KÖZÉPPONTBAN AZ E-AUTÓ-IPAR

„Folyamatosan zajlanak Tatabányán és a tatai ipari parkban a beruházások – de kicsit távolabb, Komáromban és Oroszlányban is –, amelyek középpontjában az e-autózáshoz szükséges erőforrások gyártása áll. Ha ezeket forintosítani kell, akkor 1000 milliárdos invesztíciós összegről beszélhetünk” – mondta a Figyelőnek a Tatai-medence mint kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, helyzetképet adva a térség autóiparáról. Bencsik János fideszes politikus – egyben Tatabánya és környéke országgyűlési képviselője – kifejtette: az ágazatot az SK Innovation húzza Komáromban, a dél-koreai cég ugyanis megállapodott a Volkswagencsoporttal, így a második üzemében a német konszern elektromos gépkocsijaihoz gyárt majd akkumulátorokat. Az SK Innovation beszállítói pedig zömében a Tatabányai Ipari Parkban kezdtek el termelni. Ezek közé tartozik három, szintén dél-koreai vállalat: a vörösréz fóliát előállító Doosan, az alumíniumfóliát készítő Lotte, valamint a lítiumionos akkukhoz szükséges elektrolitokat gyártó Soulbrain – ismertette a miniszterelnöki biztos, úgy összegezve: a térségbe betelepült autó-

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

JÁRMŰGYÁRTÁS | Ezer milliárd forint körüli összegben zajlanak beruházások a Tatai-medence és környéke ipari parkjaiban. A 15 ezer embernek munkát adó járműipari központban egyre inkább az elektromos gépkocsik gyártásának a kiszolgálása kerül a fókuszba. A dél-koreai cégeknek domináns szerepük van.

A GÜNTNER-TATA HŰTŐTECHNIKAI KFT. LOGISZTIKAI KÖZPONTJÁNAK ÁTADÓJA. A KORMÁNY 1,6 MILLIÁRDOS TÁMOGATÁSÁVAL A GÜNTNER CSOPORT 7,7 MILLIÁRDOS FEJLESZTÉST VALÓSÍTOTT MEG TATÁN

ipari beruházók jelentős része kapacitásainak egyre nagyobb hányadát az elektromos gépkocsik gyártásával összefüggő termelésre köti le.

lett a térségben élő munkavállalóknak minél magasabb szintű szolgáltatást kell nyújtani az oktatás, a szakképzés és az egészségügyi ellátás területén.

FONTOS MUNKAADÓK

KIEGÉSZÍTŐ FEJLESZTÉSEK

„A járműipar és beszállítói kiemelt foglalkoztatók a Tatai-medencében, hiszen mintegy 15 ezer embernek adnak munkát ezek a társaságok” – mutatott rá Bencsik János. Példaként említette, hogy elég csak a Komárom-Esztergom megye legnagyobb munkaadói közt nyilvántartott, autóbiztonsági berendezéseket és csatlakozóelemeket gyártó amerikai Aptivra, valamint a gumiabroncs-előállító japán Bridgestone-ra gondolni. Jelezte továbbá, hogy szintén erős pozícióban van az ugyancsak japán AGC Glass szélvédő-, valamint a német Otto Fuchs keréktárcsagyára. Utóbbi az elmúlt években megduplázta termelését, s most már szintén elsősorban az e-autókhoz készíti könnyűfém keréktárcsáit.

A politikus értékelése szerint az autóipar jól vészelte át a koronavírus-járványt.

Az ágazatban az elmúlt egy évben is beruházásokat hajtottak végre, az elektromosautó-gyártás szegmense pedig „dübörög”. A politikai, gazdasági döntéshozók feladata az – folytatta –, hogy ehhez biztosítsa az ipari infrastruktúra fejlesztését, a megfelelő mértékű villamosenergia-, vízés szennyvízelvezetési kapacitást, valamint a közlekedési kapcsolatokat. Emel-

Mindennek érdekében a térségben számos közösségi beruházás is segíti a gazdasági növekedést és a dolgozók életkörülményeinek a javítását. Bencsik János idesorolta a Modern városok programban megvalósuló projektek közül a tatabányai pályaudvar átépítésének a megtervezését, valamint a megyeszékhely ipari parkjának a megközelítését javító, az Újváros és Bánhida városrészt összekötő új út és vasúti híd építését. Emellett elindult az ország jelenleg legnagyobb egészségügyi fejlesztése, egy 18 milliárd forintos kórházberuházás a tatabányai Szent Borbála Kórházban. Hárommilliárd forintból pedig korszerűsödhet a várost délről elkerülő – kisebb ipari övezeteket érintő – egykori „szénszállító út” is.

A szomszédos Tatán elsősorban a gazdaság turisztikai ágát erősítik műemlék épületek és a művelődési ház felújításával, valamint egy modern tudásközpont létrehozásával. Az ugyancsak a Tataimedencéhez tartozó Vértesszőlősön pedig megkezdődött az előembertelepi látogatóközpont fejlesztésének előkészítése – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/15 FIGYELŐ | 29

F_29_tatai_medence.indd 29

2021. 04. 12. 17:36

| CÉGVILÁG |

HAZAI INNOVÁCIÓK NEMZETKÖZI PÁLYÁN

SZABÓ ISTVÁN | Hazai forrásból több mint 182 milliárd forintos kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatot ír ki az idén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A szervezet elnökhelyettese szerint szakpolitikai cél, hogy a hazai források kiegészítésére a magyar pályázók az uniós Horizont Európa programból is jóval többet hozzanak el, elérve a lakosságarányos 2,18 százalékos részesedést. Az összeget tekintve ez több mint az ötszöröse lenne az előző hét év teljesítményének.

Mennyiben változik a teljes EU-s támogatási struktúra, beleértve a Magyarországon elérhető forrásokat is?

– Az idén induló új uniós költségvetési ciklus egyik fő újítása, hogy az EU a Covid–19-világjárványra válaszul külön alapot hozott létre. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) néven ismert alap a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési támogatásokhoz képest teljesen más mechanizmust követ. Mivel az RRF alapvetően a válságból való kilábalást és az európai versenyképesség megőrzését szolgálja, a tagállamoknak a nekik allokált források felhasználásával rövid idő alatt gyors és látványos eredményeket kell elérniük. Ezzel összhangban a futamidők is rövidebbek lesznek, mint az operatív programoknál: a válságkezelő fejlesztések 2026 harmadik negyedévére lezárulnak. A projektek megvalósulását nem számlákkal, hanem a vállalt szakmai eredmények teljesülésének a bemutatásával kell igazolniuk az EU-s országoknak.

– Ez az alap országokra is le lesz bontva?

– Igen. Magyarország is kidolgozza saját RRF-tervét, ami feltétele a célzott forrá-

sok lehívásának. A terv alapját a kormány által elfogadott gazdaság-újraindítási akcióterv képezi, amely a felsőoktatás és az innovációs ökoszisztéma átfogó megújítására irányul. E forrásból valósulhat meg a hazai felsőoktatás infrastrukturális, szervezeti és oktatásfejlesztési reformja, va-

NÉVJEGY 43 éves közgazdász, két gyermek édesapja.

2018 októberétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseként szervezi és felügyeli a tudományos kutatások hazai finanszírozási rendszerét, tudománydiplomáciai eszközökkel és szakmai háttérrel támogatja a kutatói közösség bekapcsolódását a világ tudományos vérkeringésébe. Koordinálja a hazai intelligens szakosodással, kutatási környezettel kapcsolatos stratégiákat, valamint Magyarország részvételét a nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban. Saját kutatási területe – a kutatási infrastruktúrák szerveződése és együttműködése – szervesen kapcsolódik a mindennapi munkájához.

Hobbija a kerékpározás, amely sportként, kikapcsolódásként és mindennapos közlekedési módként egyaránt fontos szerepet játszik az életében.

lamint az innovációs ökoszisztéma megerősítése is, egyebek mellett a különböző nagy tématerületekre fókuszáló tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozásával. A hazai RRFterv kialakítása jelenleg is zajlik. Ennek részeként februárban felhívásokat tettünk közzé, hogy felmérjük és értékeljük a potenciális pályázóként érintett hazai szereplők terveit az RRF-források felhasználására. A pályázat kiírására azt követően lesz lehetőségünk, hogy a magyarországi koncepciót az Európai Bizottság hivatalosan is elfogadta.

– A teljes uniós pályázati ökoszisztémában hogyan változik hazánk szerepe?

– Az új fejlesztési időszak magyarországi operatív programjainak a struktúrája sokban hasonlít az előző ciklus ezen projektjeiére. Az idén induló Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (GINOP Plusz) a pénzügyi keretet tekintve továbbra is a legnagyobb projektnek számít. Emellett a Digitális megújulás operatív program (DIMOP) is támogat majd digitalizációs fókuszú k+f+i fejlesztéseket. Az ERFA forrásainak a jelentős része az „intelligensebb Európa” és a „zöldebb, karbonmentes Európa” célkitűzéseket támogatja. Az innovációs szakpolitika a fő irányokat a kormányzati elfogadás előtt álló, a 2021–27-es időszakra vonatkozó intelligens szakosodási straté-

30 | FIGYELŐ 2021/15

F_30-32_NKFIH.indd 30

2021. 04. 12. 17:37

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Április végén, május elején startol az EU új kutatási és innovációs keretprogramja. gia (Smart Specialization Strategy – S3) kapcsán jelöli ki. Az RRF-ből és a Strukturális Alapokból finanszírozott uniós támogatásokat a k+f+i területén minden eddiginél nagyobb hazai forrással, az idén több mint 182 milliárd forinttal egészítjük ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázatok révén. A k+f+i finanszírozásának a harmadik lábát az EU kutatási és innovációs keretprogramjából közvetlenül pályázható pénzek adják. Intenzíven, számos intézkedéssel segítjük, hogy a hazai pályázók még sikeresebbek legyenek ezeknek az elnyerésében.

– Mennyiben változik a brüsszeli innovációs pályázati rendszer megközelítése?

– Várhatóan április végén, május elején startol az Európai Unió új hétéves kutatási és innovációs keretprogramja. A Horizont Európa a Horizont 2020 keretprogram szerves folytatása, ám olyan új elemekkel bővül, mint a kiemelt társadalmi kihívásokat célzó missziók, a szektorokon és technológiákon átívelő együttműködéseket ösztönző klaszterprogramok vagy az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló európai partnerségek. Elődeihez képest az új keretprogram sokkal inkább hatásvezérelt megközelítést alkalmaz, ösztönzi a különböző ágazatok együttműködését. Így kerülnek egy csoportba például a klíma-, az energeti-

kai és a mobilitási kérdések, vagy éppen a digitalizáció, az ipar és az űrkutatás. Markánsan előtérbe kerül az elnyert támogatások hasznosulásának a követelménye.

A klímacélok elérése és a digitalizáció előmozdítása szinte mindenütt szerepet kap, a költségvetési források 35 százalékát az előbbire fordítják majd. Új elemként jelennek meg az úgynevezett miszsziók is, amelyek ambiciózus célokat kitűző, ugyanakkor adott időkereten belül mérhető és az európai polgárok számára látványos eredményeket hozó kezdeményezéseket jelentenek. Ilyen a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok védelme, a klímasemleges városok kialakítása, a talajegészség javítása és az élelmiszer-ellátás biztosítása. Lényeges az Európai partnerségek megújítása is: ez mintegy ötven, uniós, tagállami és ipari társfinanszírozásban megvalósuló kezdeményezést jelent.

Ezek olyan kritikus területekre terjednek ki, mint az egészségügy, a digitalizáció, az energia, a közlekedés, a biodiverzitás, az élelmiszeripar és a körforgásos gazdaság.

– Mekkora lesz a Horizont Európa keretösszege?

– Az uniós keretprogram rekordöszszegű: 95,5 milliárd eurós költségvetésből valósul meg a következő hétéves periódusban. A magyar kormány azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a hazai pályázók a Horizont Európa költségvetéséből képesek legyenek elérni az ország lakosságával arányos 2,18 százalékot, szemben a Horizont 2020 program hét éve alatt megszerzett 0,6-es részesedéssel.

– A magyarok mely ágazatokban, milyen pályázati méretekben sikeresek?

– A Horizont 2020 keretprogramban 1476 sikeres pályázattal mintegy 365 millió euró támogatáshoz jutottak a hazai szervezetek, ezzel a 2004-ben vagy azután csatlakozott 13 tagország között a harmadik legjobb eredményt értük el. Ezen belül az Európai Kutatási Tanács (ERC) tenderein szerepeltünk a legsikeresebben, a magyar pályázók mintegy 62,5 millió euró támogatást hoztak el. Ezenkívül a legtöbb támogatáshoz az információs és kommunikációs technológiák (38,5 millió euró), az élelmezésbiztonság (31,1 millió), az egészségügy (24,3 millió), a kutatói karrier építését támogató Marie Skłodowska-Curieakciók (23,8 millió), valamint a közlekedés (22 millió) és energia (22 millió) területén jutottak a hazai szereplők. A legnagyobb számú sikeres magyar részvételű 2021/15 FIGYELŐ | 31

F_30-32_NKFIH.indd 31

2021. 04. 12. 17:37

| CÉGVILÁG |

pályázat az élelmezésbiztonság (183 darab), a Marie Skłodowska-Curie-akciók (174), az informatika (145), a közlekedés (120), továbbá az energia (119) területén született. Komoly elvárások fogalmazódtak meg az idén elindult nemzeti laboratóriumok programjával kapcsolatban is: ezek a konzorciumok a hazai tudományos kiválóságot fogják össze egy-egy tématerületen, így jó esélyük van arra, hogy a nemzetközi k+f+i projektekben, kiemelten a Horizont Európában is látványos eredményeket érjenek el. A magyar pályázókra inkább a kisebb-közepes méretű programokban való részvétel a jellemző, mert ezekben juthatnak jelentősebb szakmai feladatokhoz s így nagyobb arányú költségvetéshez. A tapasztaltabb magyar szervezeteket arra ösztönözzük, hogy projektkoordinátori szerepet vállaljanak. A Horizont 2020 hazai pályázói közül a legtöbb támogatást, 121,9 millió eurót a vállalkozások hozták el. 467 programban 536 magyar vállalkozás vett részt, így a cégek mind a támogatott részvételek, mind a nyertes projektek számában megelőzik az egyetemeket és a kutatóintézeteket.

– Mikor nyílhatnak meg a Horizont Európa-források, és mik a fontos technikai részletek?

– A Horizont Európa első pályázati felhívásai várhatóan április végén, május elején jelennek meg, de az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs Tanács tenderei már meg is nyíltak. A beadásnál technikai változás, hogy a leggyakoribb projekttípusok esetén 70-ről 45 oldalra csökkent a pályázatok terjedelmi korlátja.

Cserébe viszont pontosabb instrukciók segítik a jelentkezőket abban, hogy hol milyen tartalmat vár a támogató. Nagyobb hangsúlyt helyeznek a projekt várható ha-

tásainak a megtervezésére is, ezért a pályázatban az időtartamon túlmutató tudományos, gazdasági, technológiai és társadalmi hatásokhoz vezető forgatókönyvet szükséges bemutatni, valamint fel kell sorolni a tenderbe bevont kutatókat.

– Változik-e az önerő, szigorúbb lesz-e az elszámolás?

– A Horizont Európa keretprogram leggyakoribb pályázattípusainál – az előző keretprogram, a Horizont 2020 gyakorlatát folytatva – az alap-, az alkalmazott kutatást, a kísérleti fejlesztést támogató kutatási és innovációs akciók (Research and innovation actions – RIA), valamint a hálózatosodást elősegítő akciók (Coordination and support actions – CSA) esetében százszázalékos a támogatási intenzitás. Így csak az el nem számolható költségeket kell a kedvezményezetteknek önerőből finanszírozni. Az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését segítő innovációs akciók (Innovation actions – IA) pályázattípus esetében a forprofit kedvezményezettek hetvenszázalékos támogatási intenzitásra számíthatnak, de a nonprofit kedvezményezettek itt is száz százalékra jogosultak. Az elszámolási szabályok – kisebb terminológiai változásoktól eltekintve – alapvetően megegyeznek az előző ciklus Horizont 2020 keretprogramjának a reguláival. A részletszabályokat tartalmazó segéddokumentum (Annotated Grant Agreement) megjelenésére viszont még várni kell.

– Az új magyar pályázatokra mikor számíthatnak a cégek?

– A kormány nemrégiben elfogadta és jogszabályban kihirdette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2021. évi programstratégiáját, így a hazai forrásból meghirdetendő kutatási és innovációs pályázatokat folyamatosan közzéteszik. Számos tenderfelhívás már jelenleg is elérhető az nkfih.gov.hu/palyazoknak/ palyazatok/aktualis-felhivasok oldalon. A

Számos pályázati felhívás már jelenleg is elérhető az NKFIH oldalán.

2021–27-es EU-s programozási időszak új kiírásait pedig az úgynevezett éves fejlesztési keret elfogadása után hirdetik meg.

– Jelezte, hogy a járványt követő újraindítás külön alapot kap. E szempontok pontosan hogyan érvényesülnek?

– Az elmúlt közel egy év alatt bebizonyosodott, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a gazdaság újraindításának a legfőbb motorja. A válsághelyzetben azonnali, hatékony összefogás jött létre az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások között. A kihívásokra a hazai egészségipar – a közös projektek és a célzott állami támogatás eredményeként – rövid időn belül, soha nem látott eredményességgel válaszolt. A Covid-helyzet tehát tovább erősíti például az egyetemi tudáscentrumokat, hiszen ezek az intézmények a legfontosabb tudástermelők ezen a területen is.

– Az egyetemek együttműködése, szerepe mennyiben változik majd?

– A 2014–20-as fejlesztési időszakban a k+f+i-s szakpolitika főként az egyes szereplőket, illetve azok projektalapú együttműködéseit támogatta. Az új ciklusban a rendszerorientált innovációpolitika jegyében már egy olyan intézményrendszer létrehozása a cél, amely a hosszabb távú, fenntarthatóbb együttműködési hálózatok támogatása révén képes orvosolni a nemzeti innovációs struktúra régóta fennálló gyengeségeit. E paradigmaváltásban kiemelt szerepet szánunk a felsőoktatási tudásközpontoknak. Az elmúlt évek jó gyakorlataként tartjuk számon a felsőoktatási és ipari együttműködési központoknak (FIEK) vagy a kompetencia-központoknak az egyetemi és a vállalati szféra közötti együttműködési modelljét. A hasonló típusú, projektalapú szervezetek támogatását, fejlesztését továbbra is tervezzük. A nemzeti laboratóriumok hálózatának a megerősítésében szintén ez a szakpolitikai törekvés jelenik meg: a kiemelt szakterületeken létrejövő műhelyek a tudástermelésben élenjáró egyetemek és kutatóintézetek új típusú, globális kihívásokra koncentráló együttműködéseit jelentik. A következő lépcső a tudományos és innovációs parkok hálózatának a létrehozása.

Ezek az új intézmények fizikai helyszínt és szolgáltatási támogatást nyújtanak egy adott térség k+f+i-s ökoszisztémájának minden szereplője számára, ezáltal regionális szinten is katalizáló funkciójuk van a szektorközi kooperációk bővítésében.

HG

32 | FIGYELŐ 2021/15

F_30-32_NKFIH.indd 32

2021. 04. 12. 17:37

PR

DUPLA HASZON A MAGYAROKNAK A HAZÁNK KINCSEI TERMÉKCSALÁD

Nemcsak a termékcsalád minősége és ízvilága hoz elégedettséget a vásárlóknak, hanem a magyar gazdaságot is támogatja a Lidl a helyi beszállítók által.

Hosszú ideje fordít kiemelt figyelmet magyar beszállítóira a Lidl a magyar gazdaság támogatásának és versenyképességének növelése jegyében. A vállalat stratégiai döntése, hogy minél több kiváló hazai partnerrel dolgozzon együtt és minél nagyobb arányban kerüljenek magyar származású termékek az áruházak polcaira. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ma közel 450 hazai beszállítóval dolgoznak együtt, míg a vásárlók közel 3800 hazai termék közül válogathatnak. A magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszerek beszerzési értéke évről évre növekszik, 2020-ban közel 22 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A Lidl filozófiája négy alapelven nyugszik: a minőségen, a frissességen, az egészségességen és a kedvező áron. A vállalat törekszik arra is, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő magyar árucikkek kerüljenek a polcokra. Jelenleg a magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszereinek értéke az áruházlánc teljes élelmiszerbeszerzésének közel 60 százaléka, így biztosítva a hazai vállalkozások számára a fejlődést a magyar gazdaság támogatásának és versenyképességének növelése jegyében. A legerősebb magyar beszállítói jelenlét többek között a tojás, a tejtermékek, a friss húsok, a pékáruk és a borok kapcsán figyelhető meg.

A magyar beszállítókkal való együttműködés kiváló példája a Hazánk Kincsei saját márkás termékcsalád. Az áruházlánc nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar értékeket termékkínálatán keresztül népszerűsítse a vásárlók körében. A Lidl a magyar tradíciók megőrzése jegyében alkotta meg ezt a márkát. A termékek a hagyományos magyar ízvilág alapján, tradicionális eljárással készülnek, hazai termelőktől és beszállítóktól származnak. A Hazánk Kincsei termékek csomagolása a magyar népmesék világát idézi. A vásárlók nagyon szeretik a márkát, ezért az áruházlánc folyamatosan bővíti kínálatát. Ma már közel 100 árucikk található meg a termékcsaládban.

A Lidl által a hazai beszállítók termékei a külföldi áruházakba is eljutnak. Mindez biztosabb megélhetést és további szakmai fejlődési lehetőséget biztosít a beszállítóknak, mindamellett hozzájárul a magyar gazdaság támogatásához is. Míg 2013-ban 36 magyar beszállító 106 terméke 9 országban volt jelen, most több mint 170 magyar beszállító termékei kaphatóak 26 országban. A vállalat méltán büszke saját márkás kínálatára. A termékek minőségét a vevők elégedettsége és a szakma képviselői által megszavazott díjak, valamint a termékek független teszteken elért eredményei is igazolják.

A Lidl számára elsődleges, hogy vásárlói a lehető legjobb minőségben és ár-érték arányban vásároljanak az áruházakban. E szemlélet mentén folyamatosan fejleszti frissáru-kínálatát – legyen szó pékáruról, zöldségekről és gyümölcsökről, tejtermékekről vagy húsfélékről. Ennek köszönhetően mára meghatározóvá vált a magyar piacon.

2021/15 FIGYELŐ | 33

F_33_Lidl.indd 33

2021. 04. 12. 17:38

| CÉGVILÁG |

FINOMHANGOLÁS ÉS NÖVEKEDÉS NAGY ÁDÁM | Az év eleje óta új ügyvezető igazgatója van a Nagisz-csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.-nek. Célja a jelenlegi kibocsátás növelése és új piacok keresése. Erről beszélgettünk vele.

A hús- és húskészítmény-termelők masszív költségnövekedésről, ezáltal várható kiskereskedelmi áremelésről számoltak be. Önök is tapasztalják a piaci változásokat?

– Több lábon állunk. Bár a forgalmunk ötven százalékát a tejipari termékek teszik ki, jelen vagyunk a hús- és a mirelitágazatban is. Természetesen érzékeljük a változásokat.

A hasított fél sertés kilónkénti tőzsdei ára egy hónapon belül 1,19-ról 1,5 euróra nőtt, ez nagyon masszív erősödés. A húspiacon tapasztalható hektikus mozgás tavaly ősszel kezdődött, amikor Németországban megjelent az afrikai sertéspestis. Emiatt a német exportőrök nem tudták kivinni produktumaikat a Távol-Keletre, és az uniós árualap jelentősen megnőtt, alaposan leszorítva az élő sertés árát. Most azonban ismét hatalmas ugrásokat produkál a termék ellenértéke. A tejnél is tapasztalható, hogy megugrott az alapanyagok ára, elsősorban a takarmányé, de a tej literenkénti 100110 forint körüli termelői ellenértéke stabil maradt. Szerintem július-augusztusig ez továbbra is így lesz, akkor kezd majd érzékelhetővé válni az alapanyag-drágulás a tej tekintetében is. (Bizonyos esetekben duplázódtak a takarmányárak, tehát nem néhány százalékos növekedésről van szó.)

Mondok jobbat: a mirelit termékeinkhez használt napraforgóolajnál 50 százalék körüli az áremelkedés.

– Van annak valami indoka, hogy így elszálltak az alapanyagárak?

– Többen próbálták már (nekem is) levezetni, de nem látom pontosan a valós indokokat. Természetesen a termelőket nem lehet hibáztatni, hiszen vannak évek, amikor a jelenlegi 34 | FIGYELŐ 2021/15

F_34-36_nadudvar.indd 34

2021. 04. 12. 17:52

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte.

2021. január 1-jétől tölti be a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját.

E kinevezését megelőzően egy mezőgazdasági nagyvállalat vezérigazgatója volt.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Korábban a Deloitte Magyarország adótanácsadó menedzsereként szerzett felvásárlásokhoz és pénzintézetekhez kapcsolódó, széles körű tanácsadói tapasztalatot.

árak feléért dolgoznak. A piac diktál. Ha a terméküket (például gabonát, napraforgót) el tudják adni duplaannyiért, akkor természetes, hogy meg is teszik. A kérdésre válaszolva: a kínai aktivitás az egyik magyarázat, de ilyen drágulásokat nem tartok indokoltnak, nem volt a piacon olyan meghatározó esemény, amely alapja lehet ekkora áremelkedésnek.

– A termelők költségeinek a növekedését érvényesíteni kell majd a kiskereskedelemben, a láncok viszont az árszintek lenyomásában érdekeltek. Megint hidegháború lesz a beszállítók és a kereskedők között, mint 2010 előtt?

– Nem tudok a 2010 előtti időszakról nyilatkozni, és persze azt sem gondolnám, hogy hidegháború lesz. Úgy vélem, ezt az időszakot fel kell vállalniuk a cégeknek. Ha minden költségnövekedést áthárítanánk a kiskereskedelmi árakra, az már a fogyasztás rovására menne. Tehát hatékonysággal, megfelelő gazdálkodással, ártárgyalásokkal megoldható a kérdéskör. Nem mi leszünk azok, akik árat emelnek, hiszen ahogy mondani szoktam, a tankerek között vitorlás hajó vagyunk, amely könnyen irányítható és rendkívül fürge. De a helyzetünkből adódóan nem mi leszünk az árak diktálói.

Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy olyan piaci réseket találjunk, amelyekre a nagyok nem ugranak rá. Persze vannak ötletek. Most jött el az az időszak, hogy új exportpiacokat keressünk – no nem messze, hanem itt, a közelben.

– Érződik a nyomás a kiskereskedelmi oldalról?

– Január óta folynak a beszállítói tárgyalások, szóval jól érzékeljük a folyamatokat.

– Milyen a kapcsolata a cégnek a kiskereskedelemmel?

– Kifejezetten jónak mondanám. Egyaránt jelen vagyunk a hazai és a nemzetközi láncokban, diszkontokban. Ami a termékeinket illeti, a saját márkák gyártásában is jelen vagyunk. Ez a forgalmunknak csupán a harmadát teszi ki, de jellemzően a Nádudvari márkánk van a polcokon.

– Ha jól értem, az ön elsődleges feladata, hogy a Nádudvari eddigi eredményeit konszolidálja, valamint új növekedési területeket találjon.

– Az elődöm épített egy versenyautót. Az én feladatom, hogy azt finomhangoljam, a beállításokkal még gyorsabbá

tegyem. A Nagisznál tulajdonosváltás volt. Az OTP alapjához, a PortfoLionhoz került a cégcsoport. Meglehetősen szigorú megtérülési mutatókkal és befektetési számokkal dolgozunk, tehát mindent pontosan át kell gondolni. Az elmúlt öt évben a vállalat megduplázta árbevételét, 6 milliárdról 12 milliárdra, most viszont már az eredményességen lesz a hangsúly.

– Említette az exportot. Mely termékük az, amely kurrens lehet a külpiacokon?

– Ez egy érdekes kérdéskör, most vizsgáljuk a lehetőségeinket. A tejtermékek esetében a hazai ízlésvilág különbözik a szomszédos országokétól, ugyanakkor Romániában például a magyar produktumok kiváló minőségűeknek számítanak. Én elsősorban a mirelit termékekben gondolkodom, ezt a szálat szeretném erősíteni. Kifejezetten jók vagyunk a panírozott áruk terén. Itthon ugye van egy mondás, hogy a magyar ember bármit „kiránt”. Azt gondolom, a rántott karHIRDETÉS

Korán érkeztem.

De te még éppen időben vagy.

Adód

1% -ával messzire juthatok. a születési károsultakért

Adószám: Adószám m:

19650823-1-41

Ha többet szeretne tudni és adni: www.gezenguz.hu Bankszámlaszámunk: 10918001-00000411-38110018

F_34-36_nadudvar.indd 35

2021. 04. 12. 17:52

| CÉGVILÁG |

Egy picit nagyobb és egy picit gyorsabb gépeket szeretnénk. fiol, gomba, brokkoli olyan termék, amellyel sikeresen meg lehet jelenni az exportterületeken. Ugyancsak jók vagyunk a mirelit desszertekben, például a túrógombócban is.

– A Nádudvari itthon szintén magasabb színvonalat céloz. A magyar fogyasztó a húsok esetében elmozdult a prémium felé (és persze a legolcsóbb irányba is). Ugyanez tapasztalható a tejtermékek tekintetében is?

– Ezt egyelőre nem tapasztalom. Nagyon sok az importáru, s ez igen zavaró tud lenni a piacon. Nálunk az egyik zászlóshajó a túró, amely egy olyan piacon versenyez a magas minőségével, ahol a tejágazat szereplői a tejfeleslegüket előszeretettel vezetik le túrógyártással, hiszen egy kilogramm túróhoz hat-hét liter tej kell. Vagyis ha valakinek tejfeleslege van, nekiáll túrót készíteni, és azt alacsony áron piacra dobja. Ennek ellenére mi jól szerepelünk ebben a kategóriában. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy fontos lenne növelni a magyar produktumok jelenlétét a boltokban. Némileg aggasztó, hogy a járvány miatt jelentősen csökkent a hazai előállítású termékek aránya. Zárójelben jegyzem meg: a magyar élelmiszeriparnak egyes területeken például a lengyellel szemben is évtizedes lemaradása van.

– Mennyire innovatív a tej és a mirelit kategória?

– Én korábban is az agrárágazatban dolgoztam, tehát az élelmiszer-feldolgozás nem áll távol tőlem, de őszintén elcsodálkoztam, amikor kiderült, hogy minden hetet élelmiszer-fejlesztéssel, termékkóstolással és -elemzéssel kezdünk.

Szóval a húskészítmények és a mirelitek kategóriája nagyon innovatív, itt viszonylag gyorsan lehet produktumot fejleszteni. Ugyanakkor a tejtermékek terén is kísérletezünk. Most is van egy olyan termékkör, amelyet már a nyár végén szeretnénk bevezetni.

– Milyen beruházásokat kívánnak végrehajtani?

– Folyamatban van egy olyan pályázat készítése, amely 1,2 milliárd forint körüli beruházással jár majd. Ahogy említet-

tem, a túró az egyik zászlóshajónk. Ezen a területen szeretném az automatizálást javítani, a jelenleg 800 kilogrammos havi kibocsátást feltornászni 1200 kilogrammosra óránként.

A nagyobb mennyiség előállításához természetesen a hűtőkapacitásokat is növelni kell, itt szintén szeretnék fejlesztéseket. A másik terület a hússzegmens, ahol ugyancsak az automatizálás erősítésére és a kapacitások bővítésére van szükség. Egy picit nagyobb és egy picit gyorsabb gépeket szeretnénk. Azt látom, hogy a most 12 milliárd forintos forgalmat a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal 14-15 milliárdosra lehet feltornászni.

– Milyen bevételeket vár az idén?

– Heti szinten változik a prognózisunk. Ezt értse úgy, hogy az egyik héten terven felül nyerhetünk 100 milliót egy tender győzteseként, a másikon meg ugyanennyi kiesik, mivel nem tudunk megtartani egy terméket. Szóval azt gondolom, hogy ezt az évet nagyjából 5 százalékos növekedéssel végig lehet vinni, de tény: nagyon nehéz lesz.

– Egyszer csak túl leszünk ezen a járványon. Mikorra lehet visszatérni a normalitáshoz?

– Nem jött szóba, de minket nagyon érzékenyen érintett a pandémia, ugyanis a tejtermékeink 20 százalékát a horecaszektorban értékesítettük. Nyáron az éttermek mutattak némi életjelet, ám ősszel ismét jelentősen visszaesett a forgalom a bezárások miatt. Ezért némileg szeretném csökkenteni a horeca szerepét a teljes portfólión belül, hogy a jövőben kevésbé viselje meg egy hasonló krízis a cég gazdálkodását. Ugyanakkor lemondani semmiképp sem fogunk róla. Például most dolgozunk ki egy konstrukciót az éttermek számára, hogy a nyitás utáni kezdeti időszakban hoszszabb fizetési határidőt adhassunk, hogy később kelljen kifizetniük az alapanyagok árát. S hogy mikor indulhat be a piac? Az lenne az ideális, ha már áprilisban, de úgy gondolom, a júniusi felpörgés is szép teljesítmény lenne.

HŐNYI GYULA

36 | FIGYELŐ 2021/15

F_34-36_nadudvar.indd 36

2021. 04. 12. 17:52

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CÉGVILÁG |

A JÖVŐ EGÉSZSÉGÜGYE

OKOSKLINIKA | A járvány hatalmas lökést adott a digitális egészségügynek, ugyanakkor a Qualiter által menedzselt startup sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak – állapította meg a stratégiai vezető, Heim Pál.

2021/15 FIGYELŐ | 37

F_37-39_qualiter.indd 37

2021. 04. 12. 17:39

| CÉGVILÁG |

„A koronavírus-járvány az IoT, azaz a dolgok internete által támogatott digitális egészségügyi technológiák széles körű és rendkívül gyors bevezetéséhez vezetett” – mondta a Figyelőnek Heim Pál, a Qualiter Research Lab egészségügyi startup stratégiai vezetője, a kórháznévadó neves gyermekorvos dédunokája. Rávilágított, hogy ezeknek az informatikai megoldásoknak az alkalmazása a távfelügyelet, a telemedicina, a

rom-négy évvel ezelőtt már látható volt, hogy a globális egészségügy az egységes EHR-ek (electronic health record) segítségével a megvalósítható, adatvezérelt ellátásszervezés irányába fordul majd. „Az egységes, strukturált adatok lehetővé teszik, hogy a populáció egészségi

Az OkosKlinika szolgáltatásai minden vállalatnak érdekesek lehetnek, ahol fontos a munkavállalók egészsége. betegségek diagnosztizálása, a klinikai vizsgálatok terén megnövekedett keresletet támasztott az IoT-kompatibilis orvostechnikai és a viselhető fitnesz-wellness eszközök iránt is, ami tovább javította a szegmens növekedési kilátásait.

EGYSÉGES EHR-EK

A startup OkosKlinika nevű megoldása azonban sok szempontból elébe ment a pandémia által támasztott kihívásoknak. „Jóval a cégalapítás előtt, már 2013-ban megfogalmazódott bennünk, hogy az egészségi állapot monitorozását automatikusan lehetővé tevő, elérhető árú, könynyen használható, biztonságos és pontos mérést biztosító digitális eszközöknek óriási szerepe lehet a jövő egészségügyében” – idézte fel a szakember. Több konferencia, szakmai cikk után végül 2017re összeállt a termékkoncepció, és létrehozták az OkosKlinika fejlesztését menedzselő Qualitert. Heim Pál szerint há-

állapotának a változásait big data szinten elemezhessük, támogatást nyújthassunk a gyógyítóknak a diagnózis felállításában, a terápiás javaslatok optimalizálásában és a beteg távoli monitorozásában is” – összegzett a Qualiter stratégiai vezetője. Ezen az úton fontos állomás volt számára az is, hogy a Digitális jólét program megbízásából szakmai vezetője lehetett a Magyarország digitális egészségipar-fejlesztési stratégiáját előkészítő tanulmányt jegyző csapatnak.

Akkori munkájuk számos eleme már kifejezetten a jövő digitális egészségügyéhez kapcsolódó ökoszisztémát fogalmazta meg.

Amikor az OkosKlinika koncepcióját lefektették, az IoT ágazati célterületekkel történő összekapcsolásával kiaknázatlan lehetőségek sora rajzolódott ki. A múlt évre a prototípus is elkészült, s immár a járvány okozta krízishelyzetek megoldására is kialakult a fejlesztési elképzelésük. Ez azonban jelentős informatikai hátteret igényelt. Így került képbe az E-Group Zrt., amelynek a DataLake projektje, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Semmelweis, a Budapesti Műszaki, a Szent István Egyetemmel és az ELTE-vel közös megoldásai jól illeszkedtek az eredeti elképzeléseikbe. Heim Pál szerint az OkosKlinika értéke abban rejlik, hogy az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók számára a lakossági használatú egészségügyi okoseszközök adatait strukturált és egységes formában tudják elérhetővé tenni, így átfogóbb képet kaphatnak a beteg egészségi állapotáról, annak változásáról, a szakmai partnerek támogatásával pedig a páciens a személyre szabott kezelési terv betartására is nagyobb figyelmet fordíthat. „Például az idősebb betegek esetében az OkosKlinika hozzájárulhat az ápolószemélyzet folyamatos jelenléte nélküli egészségbiztonság növeléséhez is, ezzel pedig egy költséghatékonyabb, az egyéni felelősségvállalást erősítő, biztonságosabb és mindenki számára elérhetőbb, úgynevezett proaktív egészségügyi szolgáltatórendszer kialakítását segítheti elő” – húzta alá a szakember.

KEVESEBB TALÁLKOZÓ

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intelligens, hordozható vagy otthoni használatra tervezett digitális egészségügyi eszközök és az OkosKlinika alkalmazásával kevesebb fizikai orvos-beteg találkozóra lehet szükség. Így biztonságosabbá és gyorsabbá válhat az ellátás, több idő juthat a problémák megbeszélésére, javulhat a beteg személyes bizalmi indexe, egészségbiztonsága. Mindezek megvalósulásának a feltétele, hogy a keletkezett adatokat szakemberek elemezhessék. Heim Pál úgy véli, az állami finanszírozás is sokat segíthetne a minősített okoseszközök használatának az elterjedésében, ezáltal a betegségek korai felismerésében. De az OkosKlinika szolgáltatásai minden olyan vállalatnak érdekesek lehetnek, amelynek fontos a munkavállalók egészsége, egészségbiz-

38 | FIGYELŐ 2021/15

F_37-39_qualiter.indd 38

2021. 04. 12. 17:39

| CÉGVILÁG |

tonsága. A startup megoldása lehetővé teszi, hogy egy intelligens vérnyomás-, vércukor-, véroxigénszint- vagy aktivitásmérő készülék információit a szakemberek távolról és valós időben monitorozhassák, analizálhassák, így a nagyobb baj kialakulása előtt mód van a beavatkozási terv elindítására, amivel akár életeket menthetnek. A legtöbb nemzetközileg elismert gyártó termékeinek az integrációjára lehetőséget biztosítanak.

Létre is hoztak Okosóraközpont néven egy webáruházat, ahol a rendszerükkel kompatibilis minőségi okoseszközök megvásárolhatók.

A stratégiai vezető ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az adatvezérelt egészségügy digitális technológiáinak, megoldásainak a fejlesztése tőke- és időigényes folyamat. Ráadásul az informatika nem csak technológiai oldalról költséges; nem ritka, hogy egy szenior szoftverfejlesztő vagy architektúratervező több tíz millió forintot keres évente. „Itt nem lehet hónapokban mérni a sikert. Ahhoz, hogy a folyamatos fejlődés biztosított legyen, továbbá sikerre lehessen vinni va-

lamit a nemzetközi piacokon, tőke kell” – jelentette ki a szakember. Víziója szerint érdemes lenne összefogni a szektor kulcsszereplőit, hogy az OkosKlinika, a Virtuális Rendelő, a Noura és más ígéretes hazai egészségügyi startupok forráshoz jutva, a szinergiákat kihasználva erősebbé, versenyképesebbé válhassanak külföldön is. „Nevezzük ezt egy digitális egészségipari hubnak, ahol minden területnek a legjobbjai dolgoznak azon, hogy nemzetközi szinten is ütőképes termékeket, szolgáltatásokat dobjanak a piacra.

Ehhez partnereket, szakmai együttműködéseket és befektetőket keresünk” – bocsátotta előre a stratégiai vezető.

VAN HOVÁ NÖVEKEDNI

A hazai digitális egészségpiac bővülési potenciálja sem kicsi, néhány év alatt 100 milliárd forintos is lehet, globálisan azonban ennek akár a sokezerszereséről van szó. Jelzésértékű, hogy az Egyesült Államokban csak az idei első negyedévben több mint 2000 milliárd forintnak megfelelő tőkéhez jutottak az ezen a területen tevékenykedő startupok. A több-

ségük első körös befektetése is jócskán meghaladta a 25 milliárd forintot, a digitális világban nincs növekedési korlát.

S hogy mi kell ahhoz, hogy külföldön szintén sikeres legyen egy hazai egészségügyi startup? „Jó időzítés, hajlandóság a másokkal történő együttműködésre, nemzetközi léptékű befektetés, az alapítók személyes elköteleződése, valamint a hit abban, hogy lehetünk nagyok” – véli Heim Pál. Az OkosKlinika első teljes pénzügyi évében 100 millió forintos árbevétel lehet a reális cél, kéthárom esztendőn belül ez azonban a 10-15-szörösére is ugorhat. Az organikus bővülés részeként hamar jelentős szerephez juthat az export. E téren érdemes építeni az egészségügyi digitalizációban élenjáró skandináv és balti államokra, a norvég piactól a svéden át az észtig.

A startupnál azonban Európán túl, globális piacszerzésben gondolkodnak, az exit pedig a tervek szerint öt-hat éven belül jöhet el.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

www.stadlerrail.com

F_37-39_qualiter.indd 39

2021. 04. 12. 17:39

| CÉGVILÁG |

EXPORT | Világszerte ismert és elismert a magyar vízipar, ám ahhoz, hogy nemzetközileg még inkább „kilőhessen”, orvosolni kellene az ágazat alulfinanszírozottságát, valamint mérsékelni a szektor adóterheit – mondta a Figyelőnek Haranghy Csaba, a Magyar Vízipari Klaszter Kft. ügyvezetője, aki korábban kétszer is – összesen 15 éven át – volt a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója.

KILŐHET A MAGYAR VÍZIPAR

SZÉLES SPEKTRUM

„Nagy vevőknek egy kézből megoldjuk az összes vizes problémáját” – így szól

FOTÓ: GETTY IMAGES

„Matolcsy Györgytől Róna Péterig szinte mindenki a vizet tartja Magyarország egyik lehetséges kitörési pontjának. A víz azonban nehéz és sérülékeny, nem lehet messzire elszállítani, csak az Evian palackjainak árszintjén. Az alatt nem éri meg elvinni például a Távol-Keletre, ezért a technológiával és a tudással kell üzletelni” – avatta be lapunkat a magyar vízipari export lehetőségeibe Haranghy Csaba, aki a jelenleg tíz céget tömörítő Magyar Vízipari Klaszter Kft. ügyvezetőjeként egyengeti a közös üzleti fellépés hatékonyságát valló társaság külföldi útját.

40 | FIGYELŐ 2021/15

F_40-41_vizipar.indd 40

2021. 04. 12. 17:39

| CÉGVILÁG |

a klaszter marketingfilozófiája, amely azon alapszik, hogy az együttműködésben részt vevő vállalatok profilja igen szerteágazó. Mint a nekünk nyilatkozó szakembertől megtudtuk, a kft. zászlóshajója a Fővárosi Vízművek Zrt., amely már 39 víztisztítót épített meg szerte a világban, jórészt az ő vezérigazgatósága alatt. S noha a Fővárosi Vízművek egy meglehetősen nagy részvénytársaság – többek közt kiváló kútépítő leányvállalata van –, így sem tudja felölelni a teljes spektrumot, mert nem folytat például hidrogeológiai kutatásokat. A Magyar Vízipari Klaszter azonban igyekszik mindenre kiterjedő szolgáltatást nyújtani – magyarázta a több mint húszévnyi tapasztalattal felvértezett ügyvezető, aki egy kommunikációs szakember hasonlatát kölcsönözve úgy fogalmazott: egy repülőgép-anyahajóként kell elképzelni őket, amelyen szinte minden feladatra vannak repülők, kisebbek és nagyobbak egyaránt. Így a tagjaik között van kútszakértő cég, hidrogeológus-csapat, üzleti folyamatok szervezését végző vállalat – az egyik legfontosabb termékkörük ugyanis a változásmenedzsment –, továbbá térinformatikai, technológiaés berendezésfejlesztő, szennyvíztelepeket építő, valamint vízveszteséggel, hálózati hibák keresésével foglalkozó cég. „Ha az ágazatban érintett három-négy, Magyarországon működő multinacionális társaságtól elvonatkoztatunk, akkor kijelenthető, hogy a klaszter vállalatai adták a vízipari export döntő hányadát” – jelentette ki Haranghy Csaba, felelevenítve, hogy olyan cégeket próbált bevonni ebbe az együttműködési formába, amelyek kellő vitalitással és hozzáadott értékkel rendelkeznek. Ám – mint fogalmazott – túl nagyra nőttek. A 33 tagvállalat között számos súrlódás volt, ráadásul akadtak, „akik csak ültek a szekéren, nem húzták azt”. Ezért megújulást hirdettek, és a folyamat végeredményeként most tízen vannak. A patrióta szemléletű kft.-ben csupán olyan társaság lehet tag – egyúttal tulajdonrészes –, amely többségi magyar kézben van, idehaza döntik el a stratégiáját, s magyar a menedzsment zöme. „Nálunk üzemi demokrácia működik, senki sincs elnyomva, minden részt vevő cégnek egy szavazata van” – jellemezte magukat az ügyvezető, aki a tulajdonában lévő Budapest Hydro Fejlesztő Kft. révén is érdekelt a kooperá-

cióban. Kiemelte: szemben például a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetséggel, amely deklaráltan nonprofit, érdekérvényesítő céllal létrejött szakmai szervezet, a klaszter egyértelműen nyereségorientált. Legnagyobb tagjukkal, a Fővárosi Vízművekkel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy külföldről nézve a zrt. – noha százszázalékos önkormányzati tulajdonban van – állami vállalatnak számít, a klaszter viszont nem, és ez sokkal nagyobb rugalmasságra ad lehetőséget.

INTEGRÁCIÓ

A vízipari klaszter célországai elsősorban délkelet-európai, posztszocialista és kelet-ázsiai államok. Tevékenységük – tagságuk sokszínűségéből adódóan – széles skálán mozog: foglalkoznak válság- és változásmenedzsmenttel, térképdigitalizációval, megoldásokat kínálnak vízveszteségi és energiahatékonysági kérdésekre, s természetesen különböző vízipari kivitelezési munkákat is vállalnak. „Egy adott ország piacát megdolgozni azonban nagyon nehéz feladat. Általában három-öt évig tart felépíteni a márkát, elnyerni a bizalmat, aztán még esztendőkbe telik maga a szerződéskötés” – mutatott rá Haranghy Csaba, aki a je-

A MAGYAR VÍZIPARI KLASZTER TAGJAI Aquacust Vízveszteség-elemző Kft. Bonex Építőipari Kft. Budapest Hydro Fejlesztő Kft. Clarity Consulting Kft. DTRT Vízépítő és Környezetgazdálkodási Kft. Duna-Kút Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. Euro-Purator Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. Fővárosi Vízművek Zrt. Geometria Kft. Smaragd-Gsh Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.

lenleg futó projektjeik közül kiemelte szerbiai és észak-macedóniai részvételüket a vízveszteséget csökkentő, illetve az energiahatékonyságot javító beruházásokban. Utóbbi azért fontos – jegyezte meg –, mert általában egy vízmű a második-harmadik legnagyobb áramfelhasználó egy városban, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen energiahatékonysággal működik.

A szintén a portfóliójukba tartozó Kelet-Ázsiában nagy harc folyik a piacszerzésért, ám mivel Magyarországnak igen jó a híre a víziközmű-összevonás lebonyolításának a terén, és a Távol-Keleten mind a műszaki, mind a szervezeti integráció probléma, a magyar cégeknek jók az esélyeik – mondta az üzletember. Emellett a víztisztaság is jelentős gond Ázsiában, így ezen a területen szintén adódnak üzletkötési lehetőségek.

Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodást ott is biztonságpolitikai kérdésnek tekintik, ezért nagy bizalmat kell kivívni ahhoz, hogy megbízást kapjon tőlük egy külföldi.

A szakember megemlítette továbbá, hogy az egyik legjobb marketing az ingyenes támogatás, amelyre jó példa, hogy a Fővárosi Vízművek csapata az Indiai-óceánt sújtó 2004. decemberi szökőár után humanitárius segítséget nyújtott Srí Lankán, később pedig már a magyar részvénytársaság rekonstruálhatott két víztisztítót a szigetországban.

ALULFINANSZÍROZOTTSÁG

„A vízipar azonban Magyarországon sajnos a radarképernyő alatt van, és bizony a huszonnegyedik órában vagyunk: alulfinanszírozott a szektor, rosszak a bérek, kevés fiatal jön az ágazatba, sok ifjú diplomás megy külföldre. A tarsolyunkban van a marsallbot, de ha nem lépünk, akkor ott is marad” – vázolta aggodalmait az ügyvezető, aki szerint komoly válaszút előtt áll az iparág, és csak akkor lőhet ki, ha élni tud a lehetőségeivel. Az alulfinanszírozottságról azt mondta: nem a rezsicsökkentéssel van baj, hanem a magyar vízipart is erősen sújtó vezeték- és energiaszolgáltatói különadóval. A 9 százalékos társasági adó és a 31 százalékos energiaszolgáltatói különadó együtt 40 százalékot von el a nyereségből – mutatott rá.

HELMECZI ZOLTÁN

2021/15 FIGYELŐ | 41

F_40-41_vizipar.indd 41

2021. 04. 12. 17:39

| SZEMÉLYI HÍREK |

HUNGERIT ZRT.

VOLOSINOVSZKI JÁNOS

Magyarország második legnagyobb baromfi-termeltetéssel, -feldolgozással és -továbbfeldolgozással foglalkozó vállalatának a vezérigazgatói pozícióját immáron Volosinovszki János tölti be. Elődje, Tar Károly a jövőben a Hungerit Zrt. igazgatóságának elnökeként segíti a cég további sikeres működését. Az új vezér 1995-ben kezdte szakmai pályafutását az egykori Hajdú-Bét Rt. debreceni üzemében, és a ranglétrát végigjárva 2001-től már a zagyvarékasi gyár vezetője volt. 2004-től a korábbi Merian Orosháza Zrt. termelési igazgatója lett, 2009-től pedig a Nádudvari Élelmiszer Kft.-nél töltött be ügyvezetői és kereskedelmi igazgatói posztot, egészen a Hungerit Zrt.-hez való 2021. január 1-jei csatlakozásáig.

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Bugár Csaba közgazdász tölti be a Magyar Államkincstár elnöki pozícióját.

Az új vezető az elmúlt harminc évben többek között a Diákhitel Központ Zrt. és az MFB Invest Zrt. vezérigazgatójaként is dolgozott. Pályakezdőként még a Magyar Hitel Bank Rt. ipari főigazgatóságán töltött el öt esztendőt hitelezőként, majd a Portfolió Rt. befektetési igazgatójaként többségi tulajdonú társaságok menedzselését végezte. De dolgozott a Hitelgarancia Rt.-nél üzleti vezérigazgató-helyettesként, az ABN Amro Bank Rt. speciális hitelek osztályának igazgatójaként, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél vezérigazgatói tanácsadóként is. Mészáros József, a Magyar Államkincstár korábbi elnöke március elején egy a munkatársainak küldött rövid levélben számolt be arról, hogy lemond tisztségéről, a lépést azonban nem indokolta.

MARRIOTT

BUDAPESTI NAGYBANI PIAC

SÓFALVI RITA

Megtörtént a vezetőváltás a Budapesti Nagybani Piac Zrt.-nél. Az előző menedzsment, Házi Zoltán vezérigazgató, Kékedi Tibor helyiséggazdálkodási igazgató, valamint Klucsik Zoltán marketing- és műszaki igazgató 2003. október 1-jétől 2020. április 30-ig volt a Nagybani Piac Zrt. élén. Az új menedzsment – Nagy István Zsolt vezérigazgató, Boros András műszaki igazgató, dr. Kovács László helyiséggazdálkodási igazgató – az üzemeltetésben és az irányításban egyaránt folytatni kívánja a 29 éves múltban bevált gyakorlatot.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Marriott International hotel luxusmárkája, Magyarország első The Luxury Collection szállodája Sófalvi Ritát nevezte ki a rooms operations igazgatói posztjára. A szakember karrierje folyamán 11 évet töltött stratégiai pozíciókban hazai és külföldi Marriott hotelekben, így a szállodaláncról és a régióról is széles körű ismereteket szerzett. Sófalvi Rita a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus és hotelmenedzsment angol nyelvű szakán végzett közgazdászként. Angolul és franciául is üzleti szinten kommunikál. A szakember a következő területekért felel az Erzsébet híd pesti hídfőjénél májusban megnyíló Matild Palace-ban: front desk, concierge, housekeeping, spa és vendégkapcsolatok.

BUGÁR CSABA

42 | FIGYELŐ 2021/15

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 04. 12. 17:40

| PÉNZ BESZÉL |

A KÍNÁLATTAL MÁR NINCS GOND

SZEMÉLYI HITELEK | Egyre több pénzügyi szolgáltatónál érhetők el a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök, miközben bővülnek a piacon az online igénylés lehetőségei is. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a kereslet hogyan alakul majd az év előttünk álló részében.

Nem volt túl acélos az év eleje a személyi kölcsönök kihelyezései szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a januárban és februárban megkötött új szerződések értéke mindössze 53,1 milliárd forintot ért el, ami több mint 40 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi volumenhez mérten.

Más kérdés, hogy a személyi hitelek állománya február végén már átlépte az ezermilliárd forintos küszöböt, ami amellett, hogy bő tízszázalékos éves növekedést jelent, egyben új rekord. Az állomány bővülésében ugyanakkor jelentős a szerepe a hiteltörlesztési moratóriumnak is.

ELTŰNT A THM-PLAFON

A személyi kölcsönök piacán ugyanakkor több olyan tényezővel is számolni lehet, amely használhat az új kihelyezések további alakulásának. Az egyik legfontosabb, hogy múlt év végével eltűnt a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatójánál (THM) átmenetileg alkalmazott plafon, így az árazás jóval átláthatóbbá vált az egyes konstrukcióknál. A másik, a személyi hitelek szempontjából fontos fejlemény, hogy elindult az otthonfelújítási program, amelyből az ingatlanfedezet nélküli kölcsönök piaca is jócskán profitálhat. Nem szabad persze megfeledkezni arról sem, hogy a járványhelyzet várható enyhülésével párhuzamos fokozatos nyitás szintén használhat a fogyasztási hitelek – köztük a személyi kölcsönök – piacának is, hiszen a

bizonytalansági tényezők enyhülése növelheti a háztartások fogyasztását, ezzel együtt a finanszírozási igényt.

Az élénkülést persze maguk a szolgáltatók is igyekeznek elősegíteni: a kínálat folyamatosan bővül a piacon, ami részben a minősített fogyasztóbarát konstrukciók, másrészt az online igénylés lehetőségének terjedésével magyarázható. A Budapest Bank például a napokban jelentette be, hogy

&? / 8?*7?ö) 8*0 88?*,* SZEMÉLYI HITELEKNÉL*

Milliárd forint

77,49

89,54

58,49

53,14

33,49 2017

2018

2019

&ITYY ­[ JQX÷ P­Y M·SFUO¥GFS

2020

2021 +TWW¥X 23'

a Számlás Prémium Kölcsön és a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel online is igényelhető a szolgáltató honlapján keresztül. Az ügyfél-azonosítást videochaten keresztül oldják meg, így nincs szükség a bankfiók felkeresésére, a folyamat pedig ideális esetben körülbelül 20 percet vesz igénybe. Jóváhagyás esetén a hitelösszeget a befogadást követő második munkanapon folyósítják, ezzel egy időben a bank által aláírt szerződést feltöltik az ügyfél által létrehozott fiókba. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink kényelmesen, otthonuk biztonságában intézhessék pénzügyeiket.

Már ma is számos szolgáltatás elérhető bankfiók meglátogatása nélkül, az online személyi kölcsön igénylése

pedig egy újabb lépés ebbe az irányba.

Az igénylési folyamat gyors és egyszerű, így hisszük, hogy ügyfeleink is bizalommal választják majd ezt a lehetőséget” – mondta el Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.

KERESETTEK A MINŐSÍTETT HITELEK

Az MNB honlapján megjelent elemzés külön is foglalkozik a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) bevezetésének hatásaival. A túlzott eladósodásból eredő kockázatok minimalizálása érdekében – emlékeztet az elemzés – a termékek maximális futamideje 7 év lehet, a kamat pedig a teljes futamidőre fixált. Az alkalmazható maximális kamatfelárat a hitelnyújtók által választott referenciakamat felett 500 ezer forint hitelösszegig 15, 500 ezer forint hitelösszeg felett 10 százalékpontban határozták meg. Maximált továbbá a folyósítási és előtörlesztési díj, valamint a termékhez kapcsolódó ügyintézési határidők.

Az MNB adatai szerint a minősítést szerzett termékek már a januári indulást követően több mint 15 százalékos piaci részesedést szereztek a kihelyezett volumen alapján a személyi hitelek piacán. A január-februári időszakban hozzávetőleg 10 milliárd forint értékben mintegy 2500 minősített hitelszerződést kötöttek az ügyfelek. Az első két hónap tapasztalatai alapján – hívja fel a figyelmet az elemzés – a minősített kölcsönöket jellemzően magasabb hitelösszeggel, hosszabb futamidővel és alacsonyabb THM-mel folyósítják.

BARÁT MIHÁLY

2021/15 FIGYELŐ | 43

F_43_szemelyi_kolcsi.indd 43

2021. 04. 12. 17:55

| PÉNZ BESZÉL |

HATÁSOS VOLT AZ ELLENSZER

NHP HAJRÁ | Tavaly áprilisi elindítása óta folyamatos és töretlen az érdeklődés az NHP Hajrá iránt, 2021. március végéig több mint 31 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) jutott kedvező kamatozású forráshoz a konstrukció keretében. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásaira és a vállalkozások részéről tapasztalt jelentős igényre való tekintettel a jegybank monetáris tanácsa az NHP Hajrá keretösszegét 500 milliárddal forinttal 3000 milliárdra emelte.

44 | FIGYELŐ 2021/15

F_44_45_NHP.indd 44

2021. 04. 12. 17:41

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| PÉNZ BESZÉL |

A Magyar Nemzeti Bank 2020 áprilisában indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széles körű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak. A konstrukció iránt az indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik: 2021. március végéig 2044 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, amelyek több mint 31 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódtak.

A konstrukció keretében eddig megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközkölcsön, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A kölcsönök mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek területén, a mezőgazdaságban és az építőiparban tevékenykedő kkv-k vették fel. Az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb gazdasági társaságok aránya: a kihelyezett források több mint negyede mikro-, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az NHP Hajrá sikeréhez támogató bankrendszer is kell, ezért az MNB 2020 júliusában megalapította a Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat, amellyel negyedévente elismeri a forráskihelyezésben legaktívabb hitelintézet teljesítményét. Az elmúlt negyedév kihelyezései alapján az elismerést az OTP Bank érdemelte ki, a díjat Wolf László, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese vehette át Patai Mihálytól, a jegybank alelnökétől. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogramban annak 2013-as indulása óta mintegy 70 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5400 milliárd forintot meghaladó összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a magyar gazdasági növekedéshez az elmúlt években.

&? 3-5 -&/7 8?*7?ö) 8*.3*0 MEGOSZLÁSA*

Százalék

Forgóeszközhitel

56,7

Beruházási hitel (lízinggel együtt)

31,6

11,7

Hitelkiváltás

& ¥UWNQNX O­NL RJLPºYºYY X_JW_÷I­XJP Forrás: MNB

A Figyelő megkeresésére a legnagyobb hazai banknál jelezték: az OTP Csoport az elsők között tette elérhetővé a gazdaságélénkítő programokra épülő új hiteltermékeket, sőt, tavaly a harmadik negyedévben, valamint az idei elsőben a hitelintézet volt a legaktívabb az államilag támogatott források kihelyezésében, amit az MNB a Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjával mindkétszer elismert. A program indítása óta az OTP Csoport az NHP Hajrá keretének 27 százalékára kötött kontraktust, és több mint 10 ezer ügyfelével szerződött valamelyik NHP Hajrá-konstrukcióra.

A létrejött kontraktusok összege meghaladja az 500 milliárd forintot, ennek 30 százalékát beruházásra, 70 százalékát forgóeszköz-finanszírozásra vették igénybe a vállalkozások. A gazdasági ágazatok közül leginkább a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéről volt tapasztalható komoly érdeklődés, innen, illetve az ingatlanügyletekkel foglalkozó, valamint a feldolgozóipari vállalkozásoktól érkezett a legtöbb igénylés a hitelintézethez.

A konstrukció indulása óta folyamatosan nagy érdeklődést regisztrálnak a Takarékbanknál is. Tapasztalataik szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető jegybanki programot jelentős részben forgóeszköz-finanszírozásra igénylik, ezenfelül beruházási célú és támogatás-előfinanszírozó hitelek is szép számmal van-

nak. A hitelkölcsön-kiváltás ugyanakkor kevésbé jellemző. A Takarékbank piaci részesedését meghaladva majdnem 14 százalékot mondhat magáénak a konstrukcióból, a hitelintézetnél az elmúlt tizenkét hónapban több ezer vállalkozás összesen 277 milliárd forint értékben kötött szerződést NHP Hajrá alapú forrásra. Az agráriumban, az élelmiszer-gazdaságban, a villamosenergia-termelésben és az ingatlanfejlesztés területén működő vállalkozások az átlagosnál nagyobb arányban igénylik a forrást. Az átlagos hitelösszeg a bank által közvetített kölcsönöknél 44 millió forint, az eddigi legnagyobb pedig húszmilliárd forint volt, az átlagos futamidő megközelíti a három és fél évet. A jegybanki elvárásnak megfelelően az igény benyújtásától számított kéthetes hitelbírálati folyamatot biztosítanak a Takarékbanknál.

A lízingtársaságok összesen 151,2 milliárd forint értékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta. A Magyar Lízingszövetség közlése szerint a beruházási célú NHP-felhasználásból 23 százalékkal részesedik a lízing. A szervezet összesítése alapján az NHP Hajrá programban megkötött lízingszerződések esetén az átlagos futamidő alig több mint 5 év, a finanszírozott összeg pedig átlagosan 10,6 millió forintot tett ki.

A szövetség tagcégeinek adatai szerint a mikrovállalkozások kötötték a legtöbb NHP Hajrá-szerződést, így az összesen 9115 megállapodás alapján 93,3 milliárd forint kihelyezését tették lehetővé. A részletes adatok azt mutatják, hogy 3276 kisvállalkozás 37,8 milliárd forint lízingfinanszírozást vett igénybe, miközben 1868 középvállalkozás 20,1 milliárdot. A kedvezményes jegybanki hitelprogramok az elmúlt években elsősorban a haszonjármű-, valamint az agrárgép- és építőgép-finanszírozásban kaptak kiemelt szerepet.

TÓTH BALÁZS

2021/15 FIGYELŐ | 45

F_44_45_NHP.indd 45

2021. 04. 12. 17:41

| PÉNZ BESZÉL |

IDÉN IS KÉT SZÁMJEGYŰ NÖVEKEDÉS JÖHET

CSÁKI FERENC | Az idén, ha a járványhelyzet kedvezően alakul, akkor megismétlődhet a gazdasági növekedés 2020 harmadik negyedévében tapasztalt gyors visszapattanása, amely kedvezően hathat a faktoringszolgáltatásokra is, és a forgalom a tavalyihoz hasonlóan ismét két számjegyű bővülést érhet el – mondta a Magyar Faktoring Szövetség elnöke a Figyelőnek.

Az elmúlt évet a pandémia árnyékolta be, hogyan hatott ez a Magyar Faktoring Szövetség tagjaira, mekkora forgalmat realizáltak?

– A faktoringot a koronavírus-járvány alatt többféle, egymással ellentétes hatások érték. A lezárások miatt a faktorálást végző bankok, pénzügyi vállalkozások ügyfeleinek jelentős részénél az árbevétel durván lecsökkent, ennek következtében a faktorált forgalom is nagyon viszszaesett. Sajnos jó néhányuknál a zuhanás akkora volt, hogy értelmetlenné tette a faktorálást.

Emiatt az ügyfelek száma 2020-ban a hazai faktoringpiac egészében csökkent, amely a mikro- és kisvállalati kört sújtotta leginkább. Az aktív ügyfelek száma 6 százalékkal mérséklődött. Bár az ügyfelek egy részének forgalmára mérséklően hatott a pandémia előidézte válság, egy másik ügyfélkörnél megnőtt a forgalom, különösen azoknál, amelyek háztartási termékekkel, kisgépekkel, barkács-, kerti és hobbicikkekkel, humánmunkaerő-, illetve építőipari szolgáltatásokkal, építőanyagokkal foglalkoznak, kereskednek. Ezeknél a cégeknél a pandémia ellenére nőtt az értékesítés, és ez a faktoringforgalmakat is növelte.

A faktoringpiac növekedésének irányába hatott, hogy a piaci kockázatok kiszámíthatatlanná váltak, nem lehetett tudni, hogy kiket milyen mértékben érintenek a pandémia hatásai. A piaci bizonytalanság arra késztette az eladó cégeket, hogy biztonságosabb értékesítési formákat alkalmazzanak. Erre kézenfekvő megoldás a faktoring, amellyel az eladó azonnal hozzájut a kiszámlázott összeghez, míg a vevői behajtás vagy akár a nemfizetési koc-

kázat is a faktorra hárul. A pénzügyi termékek versenyében a faktoring malmára hajtotta a vizet az is, hogy a pandémiának kitett ágazatokban tevékenykedők, a moratóriumot igénybe vevők és a romló vállalati pénzügyi mutatókat elszenvedő vállalkozások számára a hitelfelvételi lehetőségek – a támogatott kölcsönkonstrukciók

NÉVJEGY Közgazdász, a Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett.

Szakmai pályafutását 1983–1985 között a Kisiparosok Országos Szervezete Országos Központjában előadóként kezdte, majd 1986-tól 1992-ig a Pénzügyminisztériumban főelőadóként dolgozott.

1992–1997 között a CWAG Kereskedelmi és Finanszírozási Kft. ügyvezető igazgatója, 1998-tól 2003-ig a CA Leasing Rt. (jelenleg UniCredit Leasing Zrt.) ügyvezető igazgatója volt.

2003–2011 között a Magyar Factor Zrt. vezérigazgatói posztját töltötte be, 2012-ben az MKB Bank Speciális Vállalatfinanszírozási Termékek részlegének főosztályvezetője volt.

2012-től az OTP Bank Faktoring Termékfejlesztési és Értékesítési Főosztályának főosztályvezetője.

2001-ben a Magyar Lízingszövetség alelnökévé választották.

2006-tól a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.

ellenére – beszűkültek, miközben a faktoring elérhető finanszírozási eszköz maradt. Évek óta jól érzékelhető nemzetközi trend, hogy a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalati kör érdeklődése erősödik a faktoring iránt. Ennek a hátterében az áll, hogy ezek a nagyobb társaságok – sokszor nemzetközi cégek – igyekeznek átalakítani a finanszírozási struktúrájukat a hitelképességet és a fedezetként rendelkezésre álló eszközöket nem terhelő finanszírozási formák javára, amilyen a faktoring is. Tavaly ez a trend megerősödött, és az ellentétes hatások eredménye egy dinamikus, 13 százalékos növekedés lett 2020-ban. Az összforgalom 3226 milliárd forintot ért el, amely egy újabb rekordérték a faktoring eddigi magyarországi történetében. Természetesen a növekedés nem minden faktorcéget érintett egyformán. Volt néhány banki faktor, amely kiemelkedően növelte a forgalmát, míg mások kisebb mértékben bővültek, vagy éppen stagnáltak. Meg kell jegyeznem, hogy egy válságban a stagnálás, azaz a 2019-es rekordév eredményeinek megismétlése is nagyszerű teljesítmény. A 2020-as forgalom dinamikus növekedéséhez olyan szolgáltatások is hozzájárultak, amelyek bár korábban is ismertek voltak, nem játszottak érdemi szerepet a piaci adatok alakulásában. Ilyen például a faktoringcégek beszedési szolgáltatása. Ez azt jelenti, hogy a faktoringtársaságok megvásárolják a követeléseket, de azokat nem finanszírozzák meg, hanem csak beszedési szolgáltatásokat nyújtanak. Ez utóbbi 2020ban az összes faktoringforgalom 19 százalékát tette ki.

A múlt évi 13 százalékos bővülés azért is figyelemre méltó, mert nemcsak a forga-

46 | FIGYELŐ 2021/15

F_46-47_faktoring.indd 46

2021. 04. 12. 17:41

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| PÉNZ BESZÉL |

lom emelkedett, de a finanszírozási állomány is nőtt. Ez utóbbi az az összeg, amit a faktorcégek forrásként adnak az ügyfeleknek, hasonlóan a hitelállományhoz a kölcsönök esetén. 2020-ban a vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás 275,26 milliárd forint volt, ez 3 százalékos növekedés 2019-hez képest.

– Tavaly a faktoringot igénybe vevő cégek között jelentősen megnőtt a nagyvállalatok aránya. Mivel magyarázható ez?

– A faktoringpiac egészében az ügyfelek túlnyomó többségét, 84 százalékát még mindig a mikro- és kisvállalkozások teszik ki. A közepes és nagyvállalatok aránya 16 százalék, de ezek a cégek a forgalomból jelentős hányadot hasítanak ki. A nagyok által kibocsátott számlakövetelések aránya az összes megvásárolt követe-

lésekben a 2019-es 31 százalékról tavaly 61-re ugrott, azaz a duplájára nőtt. Ennek az az oka, hogy a faktoringszolgáltatók alkalmazkodni tudtak a nagyvállalatokhoz, a nagyobb cégek finanszírozási igényeinek átalakulásához és növekedéséhez pedig hozzájárul a stratégiai ágazatokban megindult technológiai korszakváltás is. A nagyvállalatok egyedi finanszírozási igényekkel jelentkeznek, amelyek kielégítésére megéri összetett faktoringtermékek kifejlesztése és alkalmazása. Ez nagyban hozzájárul a faktoringszolgáltatások fejlődéséhez, hozzásegítve, hogy a szakma képes legyen komplex szállítói láncok finan-

szírozására. Az új termékekben a klaszszikus faktoringszolgáltatást kombinálják a megrendelések, a készletek finanszírozásával. Egyre nagyobb az érdeklődés a különböző beszállítói faktoringtermékek iránt is, ebben az esetben a nagyvállalat beszállítói a társaság kockázati szintjén juthatnak finanszírozáshoz.

– Hogyan alakult az elmúlt évben a visszkeresettel, illetve az anélkül vállalt faktoring részaránya az üzletkötéseken belül?

– 2019-ben a visszkereset nélküli faktoringforgalom aránya 76 százalék volt, ami tavaly 54 százalékra esett. Ez még mindig jelentős arány, és azt jelenti, hogy a faktorált követelések több mint a felét, 1740 milliárd forint összértékű számlakövetelést a faktorok úgy finanszíroztak meg, hogy a vevő fizetésképtelenségi kockázatát a faktor vállalta magára.

A visszkeresettel vállalt faktoring részaránya 23-ról 27 százalékra, 862 milliárd forintra nőtt tavaly. A visszkeresetes faktoringnál az ügyfél számára a finanszírozás az elsődleges cél, és bár a faktor jelentős segítséget ad a követelés beszedésében, a vevő fizetési kockázatát továbbra is az eladó vállalkozás viseli. Magyarországon egyértelműen a visszkereset nélküli szolgáltatás irányába megy át a faktoring, ami részben annak köszönhető, hogy nő a beszállítói faktoring aránya. Az országlezárások miatt 2020-ban az előző évhez képest az itthonról exportált termékek faktoringja mintegy a felére zsugorodott.

– Milyen év elé néznek a szövetség tagvállalatai?

– A 2020-as esztendő jó alapokkal szolgál a becsléshez. Tavaly az első negyedévben még kiugróan jó évnek néztünk elébe.

A másodikban, amikor kitört a járvány és komoly lezárások következtek, erőteljes visszaesést tapasztaltunk a forgalomban, a nyári hónapokban viszont jelentős visszapattanást érzékeltünk. A pandémia második hulláma újra mérsékeltté tette a negyedik negyedévi eredményeket, amire 2021 első negyedévében a harmadik hullám nyomta rá a bélyegét. Ha kilábalunk ez utóbbiból, és nem lesz újabb lezárásokat követelő negyedik szakasza a járványnak, akkor a gazdaság gyors visszapattanása várható. Ha ez megvalósul, a magyarországi faktoringforgalom ismét két számjegyű növekedést érhet el 2021-ben.

TÓTH BALÁZS 2021/15 FIGYELŐ | 47

F_46-47_faktoring.indd 47

2021. 04. 12. 17:41

| TŐZSDE |

TRENDDÉ VÁLTAK A FENNTARTHATÓ BEFEKTETÉSEK VÉGH RICHÁRD | A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új útmutatója segítséget nyújt a kibocsátóknak és más cégeknek, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában a BÉT vezérigazgatója, kitérvén arra is: az ESG (environmental, social and governance)-, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat egyaránt figyelembe vevő invesztíciók egyre nagyobb közönséget hódítanak meg.

A magyar pénz- és tőkepiacon is újdonságnak számítanak az ESG-s pénzügyi termékek, vagyis a fenntarthatóság szolgálatába állított hitelek, befektetések és egyéb pénzügyi eszközök. Milyen szerepet szán a BÉT e szegmensnek?

– A tőzsdéknek kiemelt szerepük van a globális gazdasági akciótervben, amely a fenntarthatósági törekvéseket szolgálja. A pénzügyi szektorral karöltve a parkettek világszerte hirdetik a fenntartható pénzügyek, a környezeti, társadalmi és irányítási, azaz ESG-tényezők beépítésének a fontosságát a befektetési döntéshozatalba, valamint az ilyen eszközök felé irányuló tőkeallokálást. A BÉT a következőkben határozta meg legfontosabb fenntarthatósági fókuszterületeit: a tőzsdei társaságok körében a fenntarthatósági jelen48 | FIGYELŐ 2021/15

F_48-49_vegh.indd 48

2021. 04. 12. 17:42

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| TŐZSDE |

tések és az ESG-adatszolgáltatás javítása, az invesztorok figyelmének a felhívása a börzére bevezetett zöld befektetési eszközökre, piacfejlesztés új, ESGkompatibilis és zöld befektetési termékek számára.

– Milyen módon mozdíthatják elő a fenti célokat a parkettek?

– Több módon is. Elsődleges fontosságú, hogy az ESG-alapelveket megfelelően integrálják a saját stratégiáikba, ezáltal példát mutatva a tőzsdei társaságok számára. A börzéknek részt kell venniük abban is, hogy támogató és megfelelő európai uniós, valamint hazai jogi szabályozási környezet jöjjön létre, továbbá erre figyelemmel, ezt kiegészítve szükséges megalkotniuk és alkalmazniuk a saját tőzsdei szabályaikat. A parkettek nem kevésbé fontos szerepet töltenek be az ismeretterjesztés terén is: egyfajta ESG-információs bázissá, szellemi műhellyé válhatnak, ezáltal is reflektorfénybe állítva a fenntarthatóság témakörét. A BÉT szakmai rendezvények, konferenciák, oktatások szervezésével terjeszti a fenntarthatóság eszméjét a lehető legnagyobb nyilvánosság számára. Az ESGtudatosságot a termékfejlesztés is támogatja (dedikált piaci szegmensek, zöld befektetési termékek promóciója stb.), emellett a tőzsdei társaságok részére nyújtott útmutatások segítik a kibocsátókat ESGjelentési gyakorlatuk és módszertanaik kialakításában, annak érdekében, hogy minőségi információkkal láthassák el a piacot. Ez utóbbi volt a célja a BÉT által kiadott ESG Jelentési Útmutatónak is.

– Mekkora „löketet” adott a jegybank 2019-es zöldprojektje?

– Az elmúlt két évben számos fontos lépés történt Magyarországon, ami segíti a fenntarthatósági célok beépülését a finanszírozási ügyletekbe és a banki, tőkepiaci szereplők működésébe. A Magyar Nemzeti Bank az európai központi bankok közül elsőként hirdetett meg zöldprogramot, amely komplex módon támogatja ezt a célt, és folyamatosan jönnek a bejelentések, az új eszközök az intézmény részéről. Szintén lényeges volt, hogy az Államadósság-kezelő Központ is sikeresen jelent meg tavaly a zöldkötvények piacán eurós és jenes zöldkibocsátással. A közelmúltban az első vállalati zöldkötvényeket is kibocsátották magyar vállalatok, épp az MNB által indított Növekedési kötvényprogram keretén belül.

– Nemrég mutatták be a BÉT ESGútmutatóját: konkrétan mit tartalmaz ez a kiadvány, s mi a célja?

NÉVJEGY 2004 és 2013 között a Budapesti Értéktőzsde Üzletpolitikai Igazgatóságán dolgozott, különböző pozíciókban.

2013 novembere és 2015 decembere között a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiaci Felügyeleti Igazgatóságának az élén irányítása alá tartozott a hazai tőkepiaci intézmények felügyelete, a bennfentes kereskedelemmel, piacmanipulációval kapcsolatos piacfelügyeleti vizsgálatok, továbbá a tőkepiaci kibocsátói engedélyek kiadása.

2013 óta a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósági tagja.

2015 decemberétől a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának a tagja, 2016. január 1-jétől annak vezérigazgatója.

Az MNB-t számos hazai és külföldi szervezetben képviselte, többek között az ESMA felügyelői bizottságában.

– A tőkepiacon a fenntarthatóság megjelenése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tőzsdei kibocsátók transzparens módon bemutatják a befektetők számára, hogy a társaságuk milyen módon felel meg a fenntarthatósági kritériumoknak. Ez tehát egy új szempont, a pénzügyi beszámoló és a pénzügyi-számviteli mutatók transzparens közzétételén túlmutatva. Az invesztorok ez alapján tudják eldönteni, hogy a követelmények szerint melyik cég részvényeiből, kötvényeiből vásároljanak, s melyekéből nem. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a BÉT-re bevezetett tőzsdei kibocsátó vállalatoknak abban, hogy alapvető képet kapjanak az ESG-s megközelítés lényegéről, s elinduljanak a fenntarthatósági jelentés és adatszolgáltatás kialakítása felé. A kalauz ajánlás szintjén minimális elvárásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Budapesti Értéktőzsdén listázott kibocsátók megkezdhessék jelentési gyakorlatuk kialakítását. A börze útmutatójából az is kiderül, hogy a parkett vállalatai számára a fenntarthatóság több mint egyszerű adatszolgáltatás.

Szempontjainak a beépülése a cég stra-

tégiai döntéseibe, a kockázatok értékelésébe nagymértékben javítja a társaságok hosszú távú üzleti teljesítményét is.

– Mekkora kihívásokkal találkoznak a kibocsátók ezen a téren?

– Több oldalról is szembesülnek az ESG-s kihívásokkal. Egyrészt tapasztalják a fenntarthatósági adatok, információk iránt megnövekedett befektetői igényeket.

Másrészt az egyre szigorodó szabályozás is mindinkább arra szorít minden érintettet, hogy vegye komolyan e törekvéseket.

Harmadrészt pedig iparág-specifikusan, más és más formában és mélységben a saját működési kockázataik között is megjelenik a fenntarthatóság témája, ahol elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell vele.

Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak kihívásokról és kockázatokról, hanem nagyon sokszor lehetőségekről beszélünk.

Ezek lehetnek pénzügyi jellegűek, megjelenhetnek a működésben, az üzleti lehetőségek jobb kiaknázásában, a javuló reputációban.

– Hogyan fogadták a kibocsátók és a befektetők az útmutatót, mik az első viszszajelzések?

– Nagy az érdeklődés a fenntarthatóság témája iránt. A kalauz véglegesítése előtti nyilvános konzultációra nagy számban kaptunk írásos visszajelzést, és a BÉT ESG Guide-ot bemutató online rendezvényen is közel kétszáz résztvevő volt jelen.

A visszajelzések pozitív megerősítést adtak több fontos kérdésben is: a piaci szereplők igénylik a témával való foglalkozást, a tudatossági szint nagyon változó.

Néhány kibocsátó magas szinten, az élen jár a fenntarthatósági jelentések terén, de nagyon sokan most kezdik meg ezt az utat.

Kifejezett igény, hogy a BÉT szervezzen részletesebb, tematikusabb oktatásokat is a témában. Ezeket meg is fogjuk valósítani, ily módon is segítve kibocsátóinkat.

A többség támogatta, hogy ajánlási jelleggel vezessük be a jelentési minimumelvárásokat, és a beszámolás a jövő évre vonatkozóan induljon. Idővel azonban annak a lehetőségét is megvizsgáljuk, hogy nemcsak ajánlásban, hanem kötelező tőzsdei szabályként írjuk elő a fenntarthatósági jelentés készítését.

SZAJLAI CSABA 2021/15 FIGYELŐ | 49

F_48-49_vegh.indd 49

2021. 04. 12. 17:42

| TŐZSDE |

FÚZIÓS KÉNYSZER ALATT A BIG OIL

OLAJRÉSZVÉNYEK | A katasztrofális múlt év után az idén magához tért az olajár, ami ad némi lélegzetvételnyi időt az olajóriásoknak, hogy fúziókkal növeljék a mérethatékonyságukat, vagy erősebben koncentráljanak a tiszta energiára.

Évek óta a tőkepiac páriáinak számítanak a nagy olajtársaságok. A zöld-, az ESG-mozgalmak folyamatosan támadják őket, a fenntartható befektetések propagálói a környezetszennyezés miatt fordultak el tőlük, s ha mindez nem lenne elég, a pandémia következtében összeomlott olajárak súlyos csapást mértek a nyereségükre.

GIGAVESZTESÉG

Az olajmultiktól persze sohasem voltak idegenek az óriásfúziók. Az 1990-es évek végén, amikor szintén brutális olajárzuhanás következett be, az Exxon egyesült a Mobillal. Lou Noto, az utóbbi cég akkori vezérigazgatója e történések idején látnoki képességekről tett tanúbizonyságot. „A világ megváltozott, a könnyű dolgoknak vége. Többé már nem lehet könynyen költségeket csökkenteni, mindanynyian arra kényszerülünk, hogy új utakat keressünk” – mondta.

A jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít az akkorihoz, az új irányvonal számos

elemző szerint a piac további koncentrációját jelenti. Ez az út azonban rengeteg kockázattal van kikövezve. Nem lehet tudni például, hogy az energiatranzíció, a megújulók egyre nagyobb térnyerése milyen gyorsan játszódik le. Újabb kihívás a villanyautók előretörése, valamint az, hogy az állami finanszírozási konstrukciók, a jegybankok kötvényvásárlási programjai mikor kezdik el büntetni a „szenynyezőnek” kikiáltott titánokat.

A Big Oil – Exxon, Chevron, BP, Shell – tavaly több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el, ahogy a pandémia nyomán bezuhant az olaj, az üzemanyagok iránti kereslet. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy az Exxon és a Chevron a hírek szerint fúziós tárgyalásokba kezdett a közelmúltban. Darren Woods, az előbbi társaság vezérigazgatója egy nemrégiben tett nyilatkozatában nem is titkolta, hogy keresik a felvásárlási célpon-

tokat. Egy ilyen gigafúzió olyan óriáscéget hozna létre, amely sikerrel tudná felvenni a harcot az alacsony költséggel működő közel-keleti és orosz szállítókkal. Az egyesülés tőkét is felszabadítana, amelyet a kis szén-dioxid-kibocsátású szektorokban lehetne befektetni – ezzel legalább valamennyit vissza lehetne nyerni a befektetői bizalomból.

TÖBB ÁRAM, KEVESEBB OLAJ

Ebben a helyzetben tényleg igaz „a méret a lényeg”. Ez a túlélés záloga lehet, hiszen a következő években az olaj iránti kereslet további csökkenésére lehet számítani. Az Exxon és a Chevron például együtt összesen napi hatmillió hordó fekete arany kitermelésére lenne képes, ami Szaúd-Arábia kivételével bármelyik OPEC-tagállam kapacitásánál nagyobb mennyiség.

Az előző esztendő gigantikus veszteségei ellenére enyhült a nyomás a cégeken – legalábbis rövid távon –, miután az olajár visszakúszott a 60 dollár körüli tartományba, egyéves csúcsra. Ha foly-

A BIG OIL 9ö?8)*. 7+41>&2 &1&0:1 8&

120 Dollár 110 Napi zárórak havi átlaga 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Chevron ExxonMobil Royal Dutch Shell Total 0 V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. 2016 2017 2018 *2021. április 7.

BP III.

V.

VII. IX. XI. 2019

I.

III.

V.

VII. IX. XI. 2020

I.

III. IV.* 2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

50 | FIGYELŐ 2021/15

F_50-51_nagy_olajcegek.indd 50

2021. 04. 12. 17:34

| TŐZSDE |

tatódik a drágulás, akkor ezzel párhuzamosan a fúziós kényszer is mérséklődik, több idejük lesz a nagyvállalatoknak átgondolni a jövőre vonatkozó stratégiát.

A Morgan Stanley befektetési bank egyik elemzése szerint például az Exxon vagy a Chevron számára a jelenlegi helyzetben célszerűbb lenne az áramtermelői szektorban tulajdont vásárolni, ez „sokkal vonzóbb stratégia”, mint még több olajtermelői érdekeltséget szerezni. A Shell és a Total már korábban közölte, hogy a Big Energy, vagyis a komplex energiavállalati átalakulás felé vette az irányt. Nagy fordulatokra van már példa az olajiparban.

A dán DONG (Danish Oil and Natural Gas) Energy például 2017-ben Ørstedre változtatta a nevét. A megelőző tíz évben szisztematikusan építette le olaj- és gázipari érdekeltségeit, s a megújuló energiára tért át. 2006 és 2017 között 52 százalékkal mérsékelte szén-dioxid-kibocsátását, a tervek szerint 2023-ra 96 százalékos lesz a csökkenés mértéke.

Egy ilyen határozott irányváltás az amerikai óriásoknál azonban már csak méretbeli problémák miatt sem lenne végrehajtható. A részvényárfolyam tavalyi

ADÓSSÁGOT CSÖKKENT A BP „Nagyon erős” volt az első negyedév – jelentette be nemrég az olajtársaság, amely így a vártnál korábban kezdi meg részvény-visszavásárlási programját. A cég várakozásai szerint a múlt esztendő végi 38,9 milliárd dolláros adósságállomány az első három hónap végére 35 milliárdra csökkent. (Április 27-én teszi közzé negyedéves gyorsjelentését a vállalat.)

zuhanásával a BP kapitalizációja a felére, 50 milliárd dollárra esett. El is kezdődött a piacon a spekuláció, hogy a patinás cég felvásárlási célponttá vált. Ez a teljes európai olajiparnál kikényszerítene egy újabb konszolidációs hullámot. Ennek azonban az üzleti szempontokon túl más akadályai is vannak. Az olajszektort stratégiai ágazatnak szokás tekinteni, s egyik ország sem szereti, ha külföldiek szállják meg energiahordozókkal

foglalkozó vállalatait. A divesztícióknak pedig az szab határt, hogy a potenciális vásárlók többnyire szintén azon vannak, hogy miként lehetne megszabadulniuk a fosszilis energiahordozókon alapuló tevékenységüktől.

PALALÁZ

A szektorban gyakorlatilag egyetlen olyan terület van, ahol biztosra vehető a koncentráció: az amerikai palaolaj- és palagáz-kitermelés. A múlt év második felében itt 50 milliárd dollár értékben jöttek létre fúziók és felvásárlások, részben az alacsony olajárak által okozott nagy veszteségek miatt. Felgyorsíthatja a folyamatot az amerikai szabályozás változása is.

Joe Biden elnök elrendelte, hogy szövetségi területeken tilos az olajkitermelés, így felértékelődnek azok a társaságok, amelyeknek nem szövetségi területeken vannak készleteik. A Chevron nemrég vásárolta fel a Noble Energy nevű céget, amelynek palakészletei vannak, valamint egy nemzetközi gázüzletága is.

D. GY.

FOTÓ: DANE RHYS, REUTERS

OLAJFINOMÍTÓ PHILADELPHIÁBAN. FÚZIÓK VAGY ZÖLDÜLÉS – EZ A KÉT LEHETŐSÉG ÁLL AZ OLAJMULTIK ELŐTT

2021/15 FIGYELŐ | 51

F_50-51_nagy_olajcegek.indd 51

2021. 04. 12. 17:34

| TŐZSDE |

MÁR AZ ÚJ BIDEN-CSOMAGRA KÉSZÜL A WALL STREET RÉSZVÉNYPIACOK | Átlagosan 9 százalékkal csökkenhet a legnagyobb amerikai vállalatok egy részvényre jutó eredménye a kormányzati adóemelések miatt.d

Alighogy elfogadta az amerikai törvényhozás Joe Biden elnök 1,9 ezer milliárd dolláros élénkítő csomagját, máris az új pakkra, az infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos, nagyjából hasonló kaliberű, tízéves programra irányul a figyelem. Az ilyen gigafejlesztéseknél persze kapásból felmerül a kérdés, hogy miből fizeti azokat az állam.

ADÓKISKAPUK BEZÁRVA

Esetünkben részben a vállalati adók emeléséből (lásd táblázatunkat). A Goldman Sachs (GS) befektetési bank becslései szerint az S&P 500-as tőzsdeindex kosarába tartozó cégek egy részvényre jutó eredményét (EPS) jövőre 9 százalékkal csökkenti a terhek növelése.

A Biden-adminisztráció tervei szerint a vállalati nyereségadó kulcsa 21-ről 28 százalékra nő. Nagy hátraarc ez Donald Trump előző elnök adómérsékléseihez képest. A demokraták javaslata ezzel

ADÓVÁLTOZÁSOK HATÁSA &? &2*7.0&. 9ö?8)*. ( ,*07*

Várható százalékos hatás az egy részvényre jutó eredményre

Kommunikációs szolgáltatások Technológiai szektor Egészségügy Szolgáltatók &QFU[JY÷ KTL^FX_Y¥XN HNPPJP Pénzügyi szolgáltatók Fogyasztási cikkek Ipari ágazatok Energiaipar Alapanyagok

3,5 5

6,1

6 4,1

0,7

&_ FRJWNPFN [¥QQFQFYTP PÀQKºQIºS RJLX_JW_JYY Oº[JIJQR­Y YJWMJQ÷ FI·

párhuzamosan 21 százalékban állapítja meg azt a minimumadót, amelyet a külföldön végzett tevékenységből származó jövedelem után kell fizetniük a társaságoknak. A teher pontos mértéke országonként változik majd. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az amerikai vállalatok ne tudják kihasználni a kedvezőbb határon túli adózási módokat, az adóparadicsomok nyújtotta lehetőségeket.

Az új sarcok a kommunikációs szolgáltatásokat és az információtechnoló-

AZ INFRASTRUKTURÁLIS CSOMAG ELEMEI ÉS FINANSZÍROZÁSA (MILLIÁRD DOLLÁR, 10 ÉVES TÁVON) KIADÁSOK Közlekedési infrastruktúra, elektromos járművek Zöldházak, iskolák, energia-, vízközműfejlesztés Vállalati támogatások, k+f Az idősek és a fogyatékkal élők támogatása Széles sávú hálózatok, munkaerőpiaci átképzés BEVÉTELEK A vállalati adók emelése Globális minimumadó Az immateriális javak adózási kiskapuinak a bezárása A fosszilis üzemanyagok adókedvezményeinek a megszüntetése Forrás: Fehér Ház, Cornerstone Macro

0,9

621 561 480 400 200 695 495 217 54

0,7 1,0 0,2

4,0

4,0 – 0,2 Nyereségadó W÷Q százalékra) GILTI adó* W÷Q százalékra) Forrás: Goldman Sachs

giai cégeket érintik a legérzékenyebben – ezek a szektorok tevékenységük jelentős részét külföldön végzik. A GS szerint mindkét ágazat nagyjából 10 százalékos EPS-csökkenést lesz kénytelen elszenvedni. (A Goldman Sachs számításai az elnöki kampány idején elhangzott adóemelési ígéreteken alapulnak.)

Az adóemelések újabb csapást jelentenek a múlt év nagy nyerteseinek számító technológiai vállalatok számára. A gazdasági fellendülésbe vetett bizalom a befektetők figyelmének a fókuszába a növekedési papírok helyett az értékalapú részvényeket, valamint a kisebb kapitalizációjú társaságokat helyezte.

A kötvénypiaci hozamok emelkedésének egyik mellékhatása, hogy csökkenti a technológiai óriások jövőbeli árbevételének a jelenértékét, márpedig a jövőbeli készpénzre vonatkozó várakozások jelentősen felhajtották ezeknek a cégeknek az árfolyamát.

KONKRÉTUMOKRA VÁRVA

Az adóemelésekről egyelőre keveset tudni, konkrét javaslat még nincs róluk, így a piac kénytelen a kampányban elhangzott ígéretekből kiindulni. (Márpedig ezek még az USA-ban sincsenek kőbe vésve.)

D. GY.

52 | FIGYELŐ 2021/15

F_52_EPS.indd 52

2021. 04. 12. 17:43

| GEOPOLITIKA |

NIO EP9 VILLANYAUTÓ EGY PEKINGI BEMUTATÓTEREMBEN. A VERSENYT EGYRE INKÁBB AZ AKKUMULÁTOR DÖNTI EL

MEGKEZDŐDÖTT AZ AKKUMULÁTORHÁBORÚ

FOTÓ: TINGSHU WANG, REUTERS

ELEKTROMOS AUTÓK | A villanyautók iránti kereslet várható felfutása ráirányította a figyelmet a járművek legérzékenyebb részegységére, az akkumulátorra. A nagy gyártók sorra igyekeznek felgyorsítani a saját fejlesztéseiket, bebiztosítani beszerzési forrásaikat és rövidíteni az ellátási láncokat.

A jövő a villanyautóké, ám sokféle szempontból ezek legérzékenyebb alkatrésze az akkumulátor. Tartósnak és nagy kapacitásúnak kell lennie, továbbá az előállításához szükséges alapanyagok iránt robbanásszerű keresletre lehet számítani (Zöldfémek aranykora jön – Figyelő, 2021/12. szám). A pandémia megmutatta azt is, hogy a globális beszállítói láncok milyen sérülékenyek (a szállítási költségek drágulása, csiphiány), így a gyártók igyekeznek egyre szűkebbre vonni azokat.

Az európai szabályozás (de a világszintű is) egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírásokkal szorítja rá az autógyárakat az elektromos gépkocsik előállításának a felfuttatására. Az autógyárak így mindent elkövetnek, hogy a járművek erőforrásai hatékonyabbá váljanak, és a szállításuk zökkenőmentes legyen.

FEJLESZT A VW

Ennek jegyében születhetett a döntés arról is, hogy a német Volkswagen (VW) kon-

szern hat akkumulátorgyártó üzemet hoz létre Európában 2030-ig. Ezek összesen évi 240 gigawattóra kapacitású aksit állítanak majd elő, ami az évi ötmillió darabosra felfuttatandó villanyautó-termelést lesz hivatva kiszolgálni. A cég tervei szerint európai eladásainak a 70, amerikai és kínai értékesítéseinek pedig az 50 százalékát már elektromos gépkocsik teszik ki az évtized végére. Ezzel párhuzamosan a társaság a töltőállomás-hálózat elemeinek a számát az ötszörösére, 18 ezerre szeretné növelni 2025-re. Ehhez a BP-vel társultak, annak benzinkutainál létesítenék a gyorstöltőhálózat elemeit.

A világ legnagyobb villanyautó-piacán, Kínában is elindult a verseny. A Geely a közelmúltban jelentette be, hogy Kancsouban ötmilliárd dollárért épít akkumulátorgyárat, amelynek a kapacitása évi 42 gigawattóra lesz. A Tesla arra törekszik, hogy az aksik alapanyagaiból,

főleg lítiumból és nikkelből biztosítsa az elegendő mennyiséget. A VW növelte részesedését a szintén az akkuüzletágban tevékenykedő svéd Northvoltban. A német cég a következő évtizedre 14 milliárd dollárnak megfelelő megrendelést adott le a Northvoltnak, amelyet egyébként a Tesla két korábbi irányítója alapított, és vezető szerepet céloznak meg az e-gépkocsikban használatos áramforrások gyártásában. A svéd társaság az északi sarkkör közelében lévő óriásüzeme kapacitásának a bővítését tervezi. A gyár jelenleg évi 40 gigawattóra teljesítésére képes, ám a 27 milliárd dolláros rendelésállomány kielégítéséhez ez kevés lesz.

A beszállítói láncok rövidítése érdekében a német autógyár igyekszik csökkenteni függőségét jelenlegi legnagyobb beszállítóitól, a dél-koreai LG Chemtől és a kínai CATL-től, amelyek számos más előállítónak is szállítanak. A VW egyik üzeme a németországi Salzgitter közelében épül meg, 40 gigawattóra kapacitással. A gyártás a tervek szerint 2025-ben indul. A 2021/15 FIGYELŐ | 53

F_53-55_akkumlátor.indd 53

2021. 04. 12. 17:43

| GEOPOLITIKA |

ELEKTROMOSAUTÓ-ELADÁSOK, 2020 Globálisan 3240

EURÓPA Ezer darab

43 –14

1395

KÍNA

1337

USA JAPÁN EGYÉB

137 –20 12

328

–4

4 –15

31

–28

149

–11

24 –19 Éves változás (százalék)

Teljes piac (százalék)

Forrás: ev-volumes.com

ERŐSÍT AZ LG

A németek kihátrálását látva az LG kénytelen máshol erősíteni a pozícióit. Az LG Energy Solution, amely jelenleg az elektromos járművekben használatos akkumulátoroknak a legnagyobb gyártója a világon, 4,5 milliárd dollárt tervez beruházni az Egyesült Államokban 2025-ig. Egy amerikai versenyfelügyeleti hatóság (US International Trade Commission – ITC) a közelmúltban e konszern javára döntött egy másik dél-koreai, az USA-ban is gyárat üzemeltető céggel szemben. A hivatal szerint jogos volt az LG panasza, amely

szerint az SK Innovation helytelenül kezelt ipari és kereskedelmi titkokat. Az ítélet értelmében az utóbbi társaság tíz évig nem hozhat be lítiumionos akkumulátorok gyártásához szükséges komponenseket az Államok területére. A döntés súlyos csapást jelent a Fordra és a VW-re is, hiszen mindkét cég úgy tervezte korábban, hogy az SK aksijaival látja majd el amerikai üzemeiben gyártott elektromos autóit. Az ITC határozata ugyanakkor hagyott átmeneti időt e társaságoknak arra, hogy új beszállítókat találjanak – nyilván nem véletlen az LG üzem építéséről szóló elhatározása. (A pervesztes a Fehér Házhoz fordult az ügyben, Joe Bidennek hatvan napja van arra, hogy elbírálja a kérelmet. Iparági szakértők ugyanakkor megjegyzik: szinte példa nélküli eset lenne, hogy egy amerikai elnök felülbírálja a sa-

VISSZAHÍV A HYUNDAI Minden idők egyik legköltségesebb autó-visszahívási akciójára kényszerül a dél-koreai Hyundai. Csaknem 82 ezer elektromos járműben kénytelenek akkumulátort cserélni, miután több kigyulladt közülük. A visszahívás nagyjából 900 millió dollárba kerül, s ez biztosan megmutatkozik majd a cég nyereségadataiban is.

A lépés 76 ezret érint a legnagyobb számban eladott Kona modellek közül, valamint az Ioniq nevű autók és buszok is beletartoznak. A kockázatot a 2017 novembere és 2020 márciusa között, a kínai Nankingban, az LG Chem üzemében gyártott akkumulátorok jelentik. A Hyundai és az LG tárgyalásokat folytat az akció költségeinek a megosztásáról. A Konákból tavaly októberben már 77 ezret vissza kellett hívni hasonló tűzesetek miatt. Akkor szoftverproblémákra hivatkoztak, de ezek megoldása sem szüntette meg a tüzeket, így most az erőforrások cseréjéről döntöttek. A Hyundai és szövetségese, a Kia jelenleg a világ negyedik legnagyobb villanyautógyártója, piaci részesedésük az SNE Research szerint meghaladja a 7 százalékot. Terveik alapján 2025-ig évi egymillió elektromos hajtású járművet szeretnének eladni.

Az új technológia kiforratlanságát jelzi, hogy hasonló esetek más gyártóknál is előfordultak. A General Motors például tavaly novemberben kényszerült csaknem 69 ezer Chevrolet Bolt viszszahívására – szintén tűzesetek miatt. Ezek az autók ugyancsak az LG Chem akkumulátorait használták, igaz, ezeket egy dél-koreai üzemben gyártották 2017 és 2019 között.

ját versenyhatósága által hozott döntést.)

Az LG bejelentette: tízezer új munkahelyet hoz létre a tervezett két gyárban. A dél-koreai cég azt is közölte, hogy tárgyalásokat folytat a General Motorsszal egy második USA-beli közös gyárról. Az új létesítmény a már meglévő, Ohióban található üzeméhez hasonló kapacitású lenne.

Ezek mellett az LG-nek 2012 óta van egy saját gyára is Michiganben.

A konszern új üzemei beleillenek Biden zöldítési terveibe, valamint igazodnak ahhoz a törekvéshez is, hogy az Egyesült Államok ipara egyre jobban igyekszik hazai pályáról beszerezni a termeléshez szükséges alkatrészeket, részegységeket.

GONDBAN A PANASONIC

A globális akkumulátorháborúban a japánok is igyekeznek minél jobb pozíciókra szert tenni – bár erős hendikeppel indulnak. Különösen igaz ez a Panasonicra, amely a Tesla egyik legnagyobb beszállítója. Elon Musk cége azonban saját maga is elkezdett akkukat kifejleszteni, továbbá bővíti az együttműködést két másik nagy beszállítójával, az LG Chemmel és a kínai CATL-lel. A Panasonic 2010-ben hajtotta végre első nagy beruházását a Teslánál. Akkor határoztak úgy, hogy az autóipar felé fordulnak a csak veszteséget hozó plazmakijelzők és egyéb háztartási elektronikai cikkek gyártásától. (A fordulat előtti két évben a japán társaság vesztesége 15 milliárd dolláros volt.) Ötmilliárd dollárt fektettek be a Tesla nevadai gigaüzemébe. A két vállalat 2014-ben kötött megállapodást egymással akkumulátorok előállításáról, a Panasonic ebbe kétmilliárddal szállt be. Az azóta eltelt időszakban most lesz az első olyan üzleti esztendő (a japán cégnél márciusban végződik), amikor ebből a tevékenység-

MOS FOTÓ: EUROPRESS/AFP

vállalat partnerségre lépett egy szilíciumvölgyi startuppal, a QuantumScape-pel, amely lítiumalapú erőforrásokat állít elő, és várakozásaik alapján 12 percre rövidítik majd le egy autó töltési idejét.

54 | FIGYELŐ 2021/15

F_53-55_akkumlátor.indd 54

2021. 04. 12. 17:43

| GEOPOLITIKA |

AKKUMULÁTORGYÁR ÁZSIÁBAN. SORRA INDULNAK A TÖBB MILLIÁRD DOLLÁROS BERUHÁZÁSOK

ből nyereség származik. A Teslától való – kényszerű – elszakadás nyomán más utakat kell keresnie a távol-keleti szigetország gyártójának. Van egy megállapodásuk a Toyotával és néhány európai társasággal, például a VW-vel is. Ezen felfejlesztésekhez azonban más technológiára kell átállni, mint amelynek alapján a Teslának gyártottak.

A Panasonic helyzete jól tükrözi a japán cégek válságát. Egykor a fogyasztási elektronikai cikkek globálisan vezető gyártói voltak, ezek előállítása azonban az elmúlt években egyre nagyobb veszteségeket ho-

zott. Így szerkezetváltásra kényszerülnek, ami viszont a szigetország gazdaságának roppant merev struktúrájában nem könnyű feladat. A japán nemzeti büszkeség 2019ben a csúcsra dagadt, ugyanis Josino Akira kémikus ekkor kapta meg a Nobel-díjat (megosztva) a lítiumionos akkumulátorok kifejlesztéséért. (Autók, robotok, hordozható kamerák, mobiltelefonok, laptopok, drónok – és még lehetne sorolni az alkal-

mazási területeket.) A lítiumionos aksik 1991-ben kerültek a piacra. Kezdetben a Sony volt a legnagyobb gyártójuk, s hamarosan a Panasonic is felzárkózott. A dél-koreai ipar felfutása és az elektromos autók elterjedése nyomán az európai előállítók igényei azonban fokozatosan háttérbe szorították a japán termelést. Szakértők szerint ennek újbóli felfuttatására ismét valami hasonló technológiai újítás lenne szükséges, mint a lítiumionos akkumulátor, de egyelőre ilyen nem látszik a japán innovációs palettán.

D. GY.

HIRDETÉS

MOST 1.000.000,- FT KEDVEZMÉNNYEL Az új Subaru Forester e-boxer a hibrid technológiát ötvözi a Subaru védjegyének számító boxer motorral és szimmetrikus összkerékhajtási rendszerrel. A Subaru Forester e-boxer Lineartronic sebességváltójába egy elektromos motor került beépítésre, amelynek a meghajtásáról egy nagy teljesítményű lítiumion akkumulátor gondoskodik. A vízszintes elrendezésű 2.0i boxer erőforráshoz csatlakozó elektromos motor kedvezőbb fogyasztást, 30%-kal gyorsabb reagálást és lineárisabb gyorsítást biztosít, a 0 károsanyag-kibocsátás érdekében pedig forgalmi dugóban araszoláskor vagy alacsony sebesség mellett akár tisztán elektromos hajtással is képes mozgatni a járművet.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT! Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,1 l/100 km. Kombinált CO 2 -kibocsátás (WLTP): 185 g/km. A képen látható modell illusztráció.

F_53-55_akkumlátor.indd 55

2021. 04. 12. 17:43

| GEOPOLITIKA |

METÁNBUBORÉKOKAT ÉGETNEK A KUTATÓK ALASZKÁBAN. KLÍMAKATASZTRÓFA VAGY KIHAGYHATATLAN ENERGIAFORRÁS?

GLOBÁLIS KÉSZLETEK Ha sikerül biztonságos technológiát kifejleszteni a tavak, tengerek fenekén felhalmozódott metánszármazékok kitermelésére, évezredekre biztosított lehet az emberiség energiaellátása.d

Lekötött metángáz a természetben – halálos veszély, klímamegváltoztató tényező, avagy gazdag energiaforrás? Egyelőre a mondat első fele, a bolygónk éghajlatát befolyásoló metángáz-(származékok), metánhidrátok megléte támasztotta veszély a domináló elem. A tavak, tengerek, óceánok fenekén felhalmozódott, vagy a föld számos pontján, Szibéria, Észak-Kanada, Alaszka állandóan fagyott (permafrost) talajában lekötött metán felszabadulása roppant nagy kockázatot jelent. Minthogy ennek a vegyületnek az üvegházhatása egységre számolva mintegy hússzorosa a szén-dioxidénak, ezt sorolják amerikai tudósok a planétánk klí-

máját megváltoztató négy legfontosabb tényező közé. Az alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson jégszerű, laboratóriumi kísérletek folyamán felmelegített metánhidrátból felszabaduló metángáz úgy ég vöröses lánggal, mint a spirituszkocka. Az amerikai földtani intézet (USGS) számításai szerint egy köbméternyi metánhidrátban mintegy 164 köbméternyi metángáz (földgáz) van lekötve.

KANADAI KITERMELÉS

Nemrég egy svájci tó iszapos fenekén fedeztek fel metánkészleteket, amelyek kap-

FOTÓ: LUIS SINCO, GETTY IMAGES / LOS ANGELES TIMES

A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA LEHET A METÁNHIDRÁT

56 | FIGYELŐ 2021/15

F_56-57_svajci_energia.indd 56

2021. 04. 12. 17:44

| GEOPOLITIKA |

csán felvetődött, hogyan lehetne azokat energiaforrásként hasznosítani. A legegyszerűbb módszer, amely kiváltképpen az északi-sarkvidéki tengerfenék vagy a szibériai fagyott altalaj metánhidrátrétegeiből a gáz kinyerésére alkalmazható, a forró vizes-gőzös rendszer, amikor a befecskendezett forró folyadék felmelegíti e rétegeket, amelyekből a hő hatására metángáz válik ki, amelyet a melegítésre használt vízzel, gőzzel együtt lehet kiszivatytyúzni. Ám ez az eljárás, akárcsak a vegyi anyagokkal történő gázkinyerés, roppant drága. Amíg a kőolaj-, földgázkészletek rendelkezésre állnak, addig – legalábbis gazdaságosan – aligha lesz alkalmazható.

Egyelőre csak a legjelentősebb anyagi, technológiai hátterű nemzetközi vállalatok engedhetik meg maguknak a kutatáskitermelést. Eddig Kanadában találták a legnagyobb metánhidrátkészleteket, amelyeket összesen 500 ezer milliárd köbméterre taksálnak. A kormány komoly öszszegeket invesztál a metánhidrát (a belőle kinyerhető földgáz, a metángáz) kitermelésébe. Becslések szerint ma még nem jelentős az e rétegekből kinyert, ipari célú energiahordozóként felhasználható földgáz mennyisége. A teljes világtermelés jelenleg évente körülbelül a magyarországi felhasználás tízszerese lehet.

Elsőként Kína kezdett hozzá az iparszerű kitermelés technológiáinak a kidolgozásához, és jelenleg is Peking vezet a nemzetközi piacokon. A távol-keleti ország hatalmas metánhidrátkészleteket tárt fel a Dél-kínai-tenger térségében. Az egész, több millió négyzetkilométernyi tengert, a korallszigeteket, szirteket az ázsiai óriás a saját felségterületévé nyilvánította – ebben szakértők szerint szerepet játszhatnak a metánhidrát-lelőhelyek, amelyek kiaknázásával a Mennyei Birodalom megvalósíthatná teljes függetlenségét az energiahordozók terén.

A FELMELEGEDÉS KOCKÁZATA

Kína mellett Oroszország, Kanada, az USA, Japán és India fektet be a metán-

hidrát-kitermelésbe. Ugyanakkor a világ számos vezető szénhidrogén-kitermelő vállalata már korábban is foglalkozott ezen anyag kinyerésével. Ezek közül a legismertebb a Chevron, a Royal Dutch Shell, a Baker Hughes, a Japan Petroleum Exploration Co. Ltd., az Anadarko Petroleum Corp., a Schlumberger, a BP Plc., a ConocoPhillips, az Equinor ASA, a PetroChina, az ONGC és az Indian Oil Corp. Ltd. Az Egyesült Államok energiaügyi tárcájának a becslései szerint a metánhidrátkészletek több energiát tartalmaznak, mint az összes többi fosszilis energiahordozó (pl. a szén, a kőolaj, a földgáz) együttvéve. Nagyon óvatos becslések alapján ha a jövőben megtalálják a gazdaságos kitermelés lehetőségét, a metánhidrátok a glóbusz energiaszükségletét legalább egy évezredre biztosítják majd.

Más kérdés, ha ennek a vegyületnek az ügyét súlyos klímaproblémaként kezelik, azaz nem energiahordozót, hanem a bolygónk légkörét súlyosan károsító, roppant mennyiségű anyagot látnak benne. Az

Földgáz

Szén

28

A GLOBÁLIS ENERGIAMIX MEGOSZLÁSA, 2020

30%

Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség

2

3

Vízenergia Nukleáris energia

6 Egyéb megújulók

Olaj 22

10 Biomassza és üzemanyagok

olasz tengerkutatók az Eni energiavállalat támogatásával kiszámították, hogy az ember hozzájárulása az „üvegházhatáshoz”, ha elégetik az összes szénhidrogénalapú energiahordozót, mintegy 200 milliárd tonna szén-dioxidot jelent. A metánhidrátok felszabadulásával 10 ezer milliárd tonna metán kerülhet a légkörbe (és mint említettük, ezen anyag klímamódosító, üvegházhatása hússzorosa a szén-dioxidénak!). És az idő az emberek, a természet ellen dolgozik. Az óceánok fokozatos felmelegedésével új áramlatok indulnak el az Északi-sarkvidék jeges tengerszakaszai felé, s néhány éven belül akár öt Celsiusfokkal is megemelhetik az átlaghőmér-

sékletet. Megindulhat a metán tömeges kiáramlása a légkörbe, ami láncreakciót vált ki, fokozva a felmelegedést.

Szibériában az utóbbi években megszaporodtak a több száz méter átmérőjű kráterek, amelyeket a metángázkitörések robbantanak ki a felmelegedő talajból. Ugyanilyen lyukakat fedeztek fel a tengerfenéken, az Oroszország területéről a sark irányába tartó, víz alatti Lomonoszov-hátság üledékes altalajában. Itt több száz méter vastag metánhidrátrétegeket azonosítottak, amelyek felmelegedése, a gáz robbanásszerű felszabadulása krátereket váj a tengerfenékbe.

BERMUDA-REJTÉLY

Két éve a Geosciences szakfolyóiratban orosz tudósok a Barents-tengerben végzett kutatásaik alapján új elméletet állítottak fel, amely szerint a tengervízben lévő só nátriumionjai képesek áthatolni a metánhidrátrétegeket takaró üledékes talajon, és a metánhidráttal kémiai reakcióba lépve felszabadítják a metángázt. Tehát nem kell felmelegedés ahhoz, hogy a tengerfenék hidrátokban lekötött metánja (amelyet lángoló jégnek is neveznek) felszabaduljon. Hogy ez a jelenség milyen mértékben járul hozzá a tengerfenéken, valamint a szibériai tundrán történő robbanásokhoz, a kráterek kialakulásához – vitatott. Sajtóhírek szerint amerikai tudósok megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy a Bermuda-háromszögben történt titokzatos eseményeket, hajók eltűnését nem okozhatták-e a tengerfenéken történt nagy erejű metángázkitörések, a nyomukban feltörő hatalmas gázbuborékok.

D. P.

2021/15 FIGYELŐ | 57

F_56-57_svajci_energia.indd 57

2021. 04. 12. 17:44

| GEOPOLITIKA |

KÖZGAZDASÁGTAN | A Nobel-díjas közgazdász szerint az euró az a ragasztó, amely egyben tudja tartani Európát. A közös valutaövezetek elméletének a kidolgozása nagyban hozzájárult az uniós pénz létrejöttéhez.d

ELHUNYT ROBERT MUNDELL Sienai nyaralójában 88 éves korában elhunyt Robert Mundell professzor, Nobel-díjas elméleti közgazdász. A szakembert az euró atyjának is szokás nevezni (Lámfalussy Sándor mellett), mivel az optimális valutaövezettel kapcsolatos kutatásai megalapozták az eurózóna létrejöttét.

A VILÁGVALUTA

Mundell elképzelései szerint létre kellett volna hozni egy globális valutát is.

Ez felválthatná a dollárt, az eurót, a jüant és a jent. Ennek árfolyama és kamatszintje felett egy globális jegybank őrködne. Első lépésként a zöldhasú és az EU-s fizetőeszköz közötti árfolyampaktumot képzelt el, amelyben 1 euró 1,2 és 1,6 dollár között mozoghatna. Ehhez csatlakozna a kínai jüan-renminbi is. A közgazdász a világpénzt intornak nevezte el, az international (nemzetközi) szó rövidítésének és az arany francia nevének (or) az összeolvasztásával. Hogy egy évtizeddel ezelőtt a Nobel-díjas tudós milyen pontosan bemérte az euró/ dollár árfolyamot, a lehetséges ingadozást, az jelzi, hogy ez év márciusának végén, áprilisának elején az uniós pénzt a nemzetközi piacokon átlagosan 1,2 dollárért jegyezték.

Robert Mundell már legalább tíz esztendővel ezelőtt jelezte, hogy változnak a globális erőviszonyok; az Egyesült Államok, a Nyugat teret veszít, a Kelet, mindenekelőtt Kína pedig gazdasági alapon előretör. A professzor szerint ez a vál-

tozás a pénzügyi világot is érinti, és az említett nemzetközi szuper-fizetőeszköz csak a legerősebb valutákból álló kosár plusz az arany alapján teremthető meg. Noha a világpénztől még messze vagyunk, annyi igaz, hogy Kína megkezdte más államokkal, kétoldalú alapon a jüan-renminbiben való elszámolást, kereskedést – azzal a céllal, hogy meggyengítse a dollárt, majd leváltsa globális posztjáról.

Grafikonunkon jól látszik, hogy az ázsiai óriás éves GDP-növekedési üteme az elmúlt évtizedben átlagosan a háromnégyszerese volt a másik két meghatározó erő, az USA és az Európai Unió bruttó hazai terméke bővülésének. Ez is kifejezi, hogy a Mennyei Birodalom milyen hatalmas léptekkel dolgozza le a Nyugathoz mért lemaradását. Tegyük

A POLITIKAI RAGASZTÓ

„Az euró az a politikai ragasztó, amely egyben tartja Európát, továbbá a legjobb dolog, ami a Közös Piac megteremtése után történhetett a kontinenssel. A folyamat végjátszmája mélyebb integrációhoz és a fiskális irányító szervezetek központosításához vezet” – nyilatkozta Mundell 2012-ben a Bloombergnek adott interjújában.

Mundell a Columbia Egyetem profeszszoraként, 1999-ben kapta meg a Nobeldíjat elméletéért, amely szerint a rugalmas piaci viszonyok – beleértve a munka-

Kína

USA

hozzá: vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve Kína GDP-je tavaly 24,162 milliárd dollár volt, míg az USA-é 20,807, az EU-é pedig 19,397 milliárdot tett ki a Nemzetközi Valutaalap becslése alapján. A névleges (nominális) bruttó hazai terméket tekintve az Egyesült Államok 2020ban világelső volt 20,807 milliárd dollárral, a távol-keleti ország pedig 14,860 milliárddal versenyez a második-harmadik helyért a nagyjából hasonló értéket produkáló EU-val.

EU

A LEGNAGYOBB GAZDASÁGI HATALMAK GDP-VÁLTOZÁSA *Q÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 2011

2012

Forrás: Statista.com

2013

– –

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

58 | FIGYELŐ 2021/15

F_58-59_Mundell.indd 58

2021. 04. 12. 17:44

| GEOPOLITIKA |

ROBERT MUNDELL A NOBEL-DÍJ ÁTVÉTELE ELŐTT, 1999-BEN. FISKÁLIS UNIÓT VIZIONÁLT EURÓPÁBAN

erő és a tőke szabad áramlását – az alapfeltételei annak, hogy egy országcsoport közös pénzrendszert működtessen. Kutatásai nagyban előmozdították, hogy abban az évben 11 nyugat-európai kormány megállapodhatott az euró bevezetéséről. Ezért is nevezik Robert Mundellt az euró atyjának.

FOTÓ: GUNNAR ASK, GETTY IMAGES

AZ ADÓCSÖKKENTÉS APOSTOLA

A közgazdászt a fogyasztás ösztönzésére épülő gazdasági modellek építészének tartják, aki adócsökkentéssel serkentette a termelést, továbbá az áruk és szolgáltatások fogyasztását, igénybevételét. A konzervatív Ronald Reagan amerikai elnök (1981–89) kedvelte és követte a profeszszor tanításait, adót csökkentett és megfogta a pénzromlást. Ennek eredményeképpen 1984-ben az USA a második világháború óta eltelt időszak egyik legjobb eredményét produkálta 7,3 százalékos gazdasági növekedéssel. Mundell

a hasonlóan neves, szintén Nobel-díjas kollégájával, Milton Friedmannel ellentétben a fix dollárárfolyamot támogatta, és felszólította az európaiakat: vezessék be a zöldhasúval szembeni rögzített árfolyamokat, mert az ingadozások szerinte egyensúlyhiányhoz vezetnek, amely globális pénzügyi válságba torkollhat.

A tudós tanácsokat adott az ENSZ-nek, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Világbanknak, emellett az amerikai, a kanadai, a kínai kormány konzultánsaként tevékenykedett. Barack Obama kemény kritikusának számított. 2008 novemberében megkérdőjelezte az akkor még csak a beiktatására váró megválasztott elnök azon tervét, hogy felemeli a legjobban keresők adóit. Helyette a professzor a vállalati terhek drasztikus, 35-ről 15 százalékra való csökkentését ajánlotta – amit persze Obamáék elutasítottak. Globális jelentősége volt Robert Mundell politikájának, amellyel az európai gazdaságokat arra ösztönözte, hogy dobjanak kesztyűt az amerikai és a kínai gazdaságnak – mondotta róla Stephen Jen egykori IMF-közgazdász, a londoni székhe-

lyű Eurizon SLJ Capital egyik alapítója és ügyvezető igazgatója.

JÜANPROBLÉMÁK

Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg Mundell Kínával kapcsolatos erőfeszítéseiről. Szinte mindenki másnál korábban indítványozta a valutaalapnak, hogy a különleges lehívási jogokat (SDR) meghatározó valutakosárba tegyék bele a jüant, a majdani tartalékvalutát. Ami 2016-ban meg is történt. Kínában tisztelték, s 2005-ben a távol-keleti ország legjobb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Egyetem díszdoktori címet adományozott neki, noha a professzor nem mindig értett egyet az ázsiai óriás hivatalos gazdaságpolitikai lépéseivel, és ismételten a lebegtetett jüan árfolyamának a fixálására szólított fel. A pekingi vezetés orra alá dörgölte, hogy az alulértékelt jüannal károkat okoz a világgazdaságnak.

D. P. 2021/15 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Mundell.indd 59

2021. 04. 12. 17:44

| RÉGIÓ |

A LENGYEL TŐZSDE HARMINC ÉVE A szocialista gazdasággal való végső leszámolást jelképezi 1991. április 12-e, amikor a lengyel pénzügyminiszter és a tulajdoni átalakításáért felelős tárcavezető aláírta a Varsói Értékpapírtőzsde (GPW) alapító okmányát. Négy nappal később megtartották az első kereskedési ülést hét brókerház részvételével.

A PARKETT ÚJRANYITÁSÁTÓL A REKORDFELHALMOZÁSIG A GPW ma az egyik legismertebb lengyel intézmény a világon, egyúttal Kelet-Közép-Európa legnagyobb tőzsdéje, amely a kontinens egyik legdinamikusabban fejlődő tőkepiacán működik. Szlovénia és Magyarország után a lengyelországi börze volt a harmadik, amelyet európai posztkommunista országban indítottak.

TŐZSDEÜZEMELTETŐ

Bő tíz és fél éve, 2010. november 9-től a börzét működtető társaságnak is jegyzik a papírjait, amely tavaly a járvánnyal dacolva minden eredménye tekintetében két számjegyű eredménynövekedést produkált. Majdnem 91 millió euró volt az

árbevétele, ami 16 százalékos bővülést jelentett az előző évhez viszonyítva. Ez minden idők legjobb eredménye a Varsói Értéktőzsde történetében, és ugyancsak csúcsnak számít a 34 millió eurós tiszta profitja, csaknem 23 százalékkal felülmúlva az egy esztendővel korábbi nyereségét. A GPW Csoport ugyanakkor a lengyel áramtőzsdén keresztül működteti Európa egyik leglikvidebb villamosenergia-piacát.

A GPW emellett Európa második legnagyobb alternatív kereskedelmi rendszerét, a NewConnectet is üzemelteti több száz gyorsan növekvő, elsősorban az új

technológiákra építő társasággal, a múlt héten is mintegy félszáz kisebb videójáték-készítő cég volt a kibocsátók listáján.

FRANCIA SEGÍTSÉG

A Varsói Értéktőzsde indítása idején kevesen gondolták, hogy ez valaha Lengyelország zászlóshajó-társaságává válik. Akkoriban azt hangsúlyozták, hogy visszaszerzi az 1817-ben alapított, majd a német megszállással megszűnt lengyel tőzsde hírnevét. Bár 1945 után volt egy kísérlet a börze újraindítására, a kommunista hatalom véget vetett minden illúziónak. Aztán a rendszerváltozás idején, 1989 szeptemberében felállított új, nem kommunista kormány elindította a piacgazdaság újjáépítésének programját, amelynek a privatizáció és a tőkepiac megteremtése volt a fő eleme. Más országok-

60 | FIGYELŐ 2021/15

F_60-61_varso_tozsde.indd 60

2021. 04. 12. 17:45

| RÉGIÓ | MECCSNÉZÉS A TŐZSDEPARKETTRŐL. A NEMZETI CSAPATNAK ÉS A SÖRNEK MINDIG JÓ AZ ÁRFOLYAMA

igazgatói telefonáltak, hogy a dolgozóik sztrájkba akarnak lépni, mert esett a részvényeik ára”.

A GPW-n jegyzett társaságok száma 1991 végére kilencre növekedett, a kapitalizáció pedig elérte a 161 millió złotyt. Összehasonlításképpen: jelenleg százszor több társaságot jegyeznek.

ÜZLETKÖTÉSI CSÚCS

kal ellentétben, ahol a privatizációt a már létező pénzügyi intézmények struktúrájában hajtották végre, Lengyelországban ezzel együtt meg kellett teremteni a szükséges tőkepiaci infrastruktúrát. Számos alternatív megoldás figyelembevételével úgy döntöttek, hogy egy az egyben a külföldi tőkepiacok mintáira alapoznak, és átveszik a kész jogi, valamint szervezeti megoldásokat.

A korszerű tőzsdei kereskedelem kidolgozása mindössze néhány hónapot vett igénybe, amire Franciaország anyagi és pénzügyi támogatásával került sor. Varsó együttműködési megállapodást írt alá a legrégebbi és egyben legnagyobb francia börzével, a Bourse de Lyonnal.

FOTÓ: WOJTEK RADWANSKI, EUROPRESS/AFP

ÁRFOLYAMESÉS, SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉG

Az értékpapírok nyilvános kereskedelmét szabályozó tervezet első változatát 1990 júliusában dolgozták ki, majd 1991. március 22-én a szejm elfogadta az értékpapírok és vagyonkezelői alapok nyilvános kereskedelméről szóló törvényt. Áprilisra létrejöttek a brókerházak, a befektetési alapok, valamint a piacot irányító kormányzati szerv, az értékpapír-bizottság, majd 16-án a kommunista párt egykori köz-

ponti bizottságának az épületében megtartották az első kereskedési napot, amikor 112 vételi és eladási megbízást nyújtottak be, 325 részvény váltott tulajdonost, a teljes forgalom pedig kétezer dollár volt. A megbízásokat rózsaszín és kék nyomtatványokon rögzítették, majd a parketten vitték be egy kölcsönzött számítógépbe. A GPW megnyitójában részt vevő öt társaság a Tonsil (hangszórógyártó), a Próchnik (kabátgyártó), a Krosno (üveggyár), a Kable (kábelgyártó) és az Exbud (építőipari vállalat) volt. „Amikor 1991. április 16-án megnyitottam az első ülést, a lábaim jobban remegtek az izgalomtól, mint a néhány másodperccel azelőtt megkongatott harang” – emlékezett vissza Wiesław Rozłucki, a GPW igazgatótanácsának első elnöke. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság akkori elnöke, Lesław Paga pedig felidézte, hogy „eleinte senki sem tudta, mi a tőzsde és mire szolgál. Az első társaságok vezér-

A tavalyi év áttörést jelentett a Varsói Értékpapírtőzsde számára. A pandémia nagy volatilitást váltott ki a világ minden részén, így Lengyelországban is. A GPW fő piacán az első fél évben a részvénykereskedelem értéke 131 milliárd złoty (kb.

10 318 milliárd forint) volt, ami november végéig elérte a 276 milliárdot, az év utolsó hónapjában pedig 35,3 milliárd złoty volt az üzletkötések értéke. Az év utolsó két hónapjában regisztrált 311 milliárd złoty éves szinten 152,6 százalékos bővülést jelentett. A lakossági befektetők nyüzsögtek a piacon, súlyuk a kereskedésben csaknem a duplájára nőtt, a forgalom negyedét adták.

Tavaly szeptemberben jelentette be Artur Soboń, az állami vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes, hogy a Varsói Értéktőzsde arra készül, hogy többségi, 65 százalékos részesedést vásároljon az örmény börzében. Az ügylet megerősítené Lengyelország vezető szerepét Közép- és Kelet-Európa pénzügyi piacán, emellett érzékeltetné, hogy Varsó sokat tesz a feltörekvő piacok helyzetének javításáért – mondta akkor a miniszter. Csakhogy októberben a GPW felfüggesztette az örmény tőzsde átvilágítási folyamatát a hegyi-karabahi konfliktus miatt, most márciusban pedig fokozódott a politikai válság Jerevánban.

Tavaly év végén a GPW fő piacán jegyzett 384 hazai vállalat tőkésítettsége 538,8 milliárd złoty (119,0 milliárd euró) volt, a 433 belföldi és külföldi társaság teljes tőkéje pedig 1068,7 milliárd złoty (236,1 milliárd euró). A NewConnect piac is rekordforgalmat regisztrált.

ILONA GIZIŃSKA 2021/15 FIGYELŐ | 61

F_60-61_varso_tozsde.indd 61

2021. 04. 12. 17:45

| RÉGIÓ |

MÉRSÉKLŐDŐ LENDÜLET | Lengyelország vezet a kelet-közép-európai régióban a kereskedelmi beruházások és az irodafejlesztések terén.

Az invesztíciók teljes összege csak az irodai szegmensben tavaly majdnem 2 milliárd euró volt, s erre az évre hasonló nagyságrenddel számolnak a szakértők.

VARSÓ AZ INGATLANFEJLESZTŐK KEDVENCE

ELŐVIGYÁZATOS ÜGYFELEK

Az előrejelzések jelentős kínálatcsökkenéssel számoltak a piacon, de a lassulás kisebb mértékű volt, a társadalmi hangulat nem akadályozta meg az új irodák nyitásának a folyamatát. Tavaly egész évben 700 ezer négyzetméter irodafelületet bocsátottak a lengyel piacra, ebből több mint 390 ezret Varsón kívül. Vidéken 36 irodaház épült.

A múlt esztendő végén a teljes lengyelországi irodaterület 11,7 millió négyzetméter volt, ebből 5,8 millió a fővároson kívül található. Jelenleg 1,2 millió négyzetméternyi felület épül az országban, több mint 700 ezer négyzetméter vidéken – ez valamivel kisebb, mint az előző

BŐVÜL A VARSÓI MANHATTAN. A FELVÉTEL TAVALY JÚNIUSBAN KÉSZÜLT, NEMSOKÁRA ÁTADJÁK AZ EU LEGMAGASABB ÉPÜLETÉT

évek átlaga. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztők folytatják a már megkezdett építési munkálatokat, de kevesebb új projektbe vágnak bele, így a következő két-három esztendőben csökken a kínálat – magyarázta a JLL ingatlanügyi tanácsadó cég egyik elemzője.

A potenciális bérlők egyelőre kivárnak, maradnak a régi helyükön. Más ügyfelek is prudensebbek, egy részük az eddigi szerződéseket rövidebb időre meghoszszabbítja. Az egyik legfontosabb trend az alhaszonbérletek növekvő kínálata. A JLL szerint Varsóban most mintegy 130 ezer négyzetméternyi, zömmel központi terület iránt van érdeklődés. Érdemes megemlíteni, hogy a fővároson kívüli fejlesztői tevékenység 27 százaléka jelenleg Katowicére koncentrálódik. Ez a város mindeddig az ötödik legnagyobb irodapiacnak számított. A vidéki nagy-

városokban található irodaházak nagyon népszerűek, főleg az informatikai és a tanácsadói szektor szereplőinek a körében.

A pandémia idején a szolgáltatásaik iránti fokozott érdeklődés következtében ezeknek a társaságoknak bővült a személyi állománya, s így a helyigényük is.

ÖT ÉS FÉL MILLIÁRD EURÓS SZELET

A JLL, amely évek óta elemzi a kereskedelmi ingatlanok piacát, kiszámította, hogy 2020-ban Kelet-Közép-Európában több mint 9,7 milliárd euró értékű beruházási tranzakciót hajtottak végre. Lengyelország – vezető szerepét megőrizve – összesen 5,6 milliárdot hasított ki ebből a „tortából”, ami a visszaesés ellenére a harmadik legjobb eredmény az ottani ingatlanbefektetések történetében. Csehország a második helyen áll 1,5 milliárd euróval, Magyarország pedig a harmadikon 1,25 milliárddal. Romániában 900 millió, Szlovákiában pedig 525 millió euró értékben zártak le tranzakciókat.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: GETTY IMAGES

A világjárvány és következményei ellenére 2020 a befektetési piacon sokkal jobbnak bizonyult, mint azt a válság elején várták. Az irodaszegmensben az összérték 66 százaléka Varsóban valósult meg, és elérte az 1,3 milliárd eurót.

A főváros látképének ma már nélkülözhetetlen elemei a felhőkarcolók. Központi helyen egy Manhattant idéző üzleti negyed nőtt ki. Itt található az Európai Unió legmagasabb üvegpalotája, a 80 méter mélyből felhúzott 310 méteres, a felszín fölött 230 méterig nyúló, 53 szintes, majdnem kész Varsó Torony (Varso Tower), mellette pedig egy 21 és egy 19 emeletes épület áll, amelyek jól igazodnak a többi hasonló építményhez.

Igaz, hogy az irodai tranzakciók tavalyi eredménye csaknem a felével kisebb, mint a 2019-es rekord, de így is 21 százalékkal felülmúlja a 2009 és 2019 közötti átlagot. Ez azért is meglepő, mert a közvéleményben elterjedt, hogy a vége felé közeledik az irodai munka korszaka, miközben növekszik a home office népszerűsége.

62 | FIGYELŐ 2021/15

F_62-63_lengyel-horvat.indd 62

2021. 04. 12. 17:46

| RÉGIÓ |

DUPLA PROFIT A mintegy négymilliós lélekszámú déli szomszédunkban az elmúlt évtizedben óriásit nőtt a lottózók, a sportfogadási irodák forgalma, ami nemcsak a horvátok játékszenvedélyének, hanem a liberális piaci szabályozásnak is tulajdonítható.

DUBLINBAN MÉG A MÚLT HÉTEN IS ZÁRVA VOLTAK A FOGADÓIRODÁK. A HORVÁTOK SIMÁN TOTÓZHATTAK

A SZERENCSEIPAR HORVÁT JÁTÉKOSAI

fagyasztott bajnokságok idején is megtalálták a fogadási lehetőséget az e-sport világában.

Egyes felmérések szerint minden második nagykorú horvát állampolgár heti rendszerességgel próbára teszi szerencséjét a könnyű meggazdagodás reményében. A különböző lottójátékok, a sorsjegyek a legnépszerűbbek, és egyre nagyobb teret hódítanak a sportfogadásra szakosodott irodák. Jelenleg több mint 70 szerencsejátékkal foglalkozó cég működik Horvátországban. Ezen vállalatok országszerte több mint 2500 fiókot működtetnek, de 1016 postahivatalban szintén szerencsét lehet próbálni, s az online lottózás és fogadás is mind közkedveltebb.

FOTÓ: ARTUR WIDAK, GETTY IMAGES

HA NEM VOLT FOCI, VOLT E-SPORT

A horvát Pénzforgalmi Ügynökség (Fina) a múlt héten hozta nyilvánosságra a szerencsejáték-ipar 2019-es adatait. Ezekből kiderül, hogy a szerencsejátékosok a világjárvány kitörését megelőző évben 4,1 milliárd kunát (mintegy 194 milliárd forintot) költöttek el a különböző játékokra. Az ágazatban működő vállalatoknak 3,2 milliárd kunás (151 milliárd forintos) kiadásuk volt, ebbe a kifizetett nyereményeket is beleszámolták. Így közel egymilliárd kuna tiszta profitot termeltek. Ez épp a kétszerese a 2010-es eredménynek. A Fina jelentése rámutat, hogy a legtöbben kicsi, átszámítva ezerforintos tétekben játszanak, a megszállott játékosok azonban több millió forintot tesznek alkalmanként kockára. Noha a múlt esztendőről még nincs pontos adat, annyi tudható, hogy a járvány valamelyest visszafogta a szektort.

Hiába működik tökéletesen az online fogadási rendszer, tavaly a sportesemények elmaradása miatt a szokásos forgalom megcsappant. Azonban a játékfüggők – a horvát Statisztikai Hivatal szerint mintegy 70 ezren – a pár hónapig be-

JÁTÉK KÜLFÖLDI SZERVEREKEN

A horvát szerencsejáték-ipar legnagyobb konkurensei a külföldről üzemeltetett online kaszinók és fogadóirodák. Ezek az internetes oldalak déli szomszédunkban illegálisnak számítanak, a belföldi szabályok megkerülésével egyetlen kuna adót sem fizetnek. Becslések alapján ezen kalózoldalakra évente közel hárommilliárd kunányi (mintegy 141,6 milliárd forint) befizetés érkezik Horvátországból, ami ellen szinte semmit sem tud tenni az állam. Az egyedüli fegyvere, hogy letilthatja e siteok IP-címeit. Csaknem 170 esetben meg is tette, de a szemfüles felhasználók könnyedén megkerülik a rendszert. A legtöbb ilyen külföldi weblap egyébként jellemzően a Balkán valamely másik országában törvényesen működik, ezért a legtöbb esetben nyelvi akadálya sincs a használatuknak, sőt további könynyítés, hogy ezeken euróban lehet játszani.

A LEGSIKERESEBB NAP

A horvát fogadóirodák számára is szinte ünnepnek számítanak a nagy labdarúgó-események. Azokon a napokon, amikor a Bajnokok Ligája-meccseket játsszák, szinte mindig sor áll a fogadóhelyek előtt, ám ennél is nagyobb lázban égett a társadalom a 2018-as labdarúgó-világbajnokság idején, amikor a horvát válogatott egészen a döntőig menetelt. Hiába vesztett a nemzeti tizenegy a franciákkal szemben, a mérkőzés minden addigi fogadási rekordot megdöntött. A horvátok ugyanis a nemzeti érzelemtől túlfűtve tették a nagyobbnál nagyobb téteket csapatuk sikerére. A Novi list újság összesítése szerint azon a napon több mint 182 millió kunás forgalmat könyveltek el a fogadóirodák, ez közel a hússzorosa volt egy napi fogadási átlagnak.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/15 FIGYELŐ | 63

F_62-63_lengyel-horvat.indd 63

2021. 04. 12. 17:46

| RÉGIÓ | VAKCINÁRA VÁRÓ BELGRÁDIAK...

A FUTÁROKAT IS VÉDIK

HASÍT AZ E-KERESKEDELEM SZERBIÁBAN

Húsz és hatvanhárom év közöttiek kerékpáron vagy motorbiciklin száguldanak, viszik az ételt vagy a műszaki cikket, de a gépkocsis futárok mindent szállítanak – szinte nincs olyan árucikk, amelyet ne rendelnének meg online a szerbiai internetezők. Elsősorban az ételkihordók száma szembetűnő: tavaly március óta az első becslések szerint 250 százalékos bővülést mu-

tatott a házhoz szállítással foglalkozó cégek piaca. A pandémia ideje alatt nemegyszer döntött az államvezetőség az éttermek bizonyos ideig tartó – de az európai uniós országoktól eltérően sokkal rövidebb, mindössze pár hetes periódusra elrendelt – bezárása mellett.

Az üzletek ma sem tarthatnak nyitva a nap 24 órájában. A teraszos vendéglátóhelyekre ugyan be lehet ülni, de az általános éttermi fogyasztásra még várni kell. Azonban a tolóablakon keresztüli kiszolgálás, valamint a házhoz szállítás engedélyezett, így a késő esti, éjjeli ügyfelek megrendeléseit örömmel teljesítik a szolgáltatók. Az egyetlen hátrány az, hogy csak a nagyobb városokban van jelen jelentős számú futárcég, más településekre nehezebben vagy egyáltalán nem viszik ki az ennivalót. Másfelől viszont a falvakat kevésbé veszélyezteti a vírus, és más ott az életvitel.

MOBILAPPOK

A pandémia gyökeres változást hozott a nagyvárosokban. Míg az első hullámban kizárólag az ételt kiszállító cégek bővültek, később kiskereskedelmi vállalatok kiszállító emberei vagy szerződött futárjai is megjelentek, s fél órán belül adták át a megrendelt árut. Üzletláncok, majd benzinkutak és gyógyszertárak

FOTÓ: OLIVER BUNIC, GETTY IMAGES

MEGLEPŐ BŐVÜLÉS | A koronavírus-járvány kikényszerítette az elmozdulást az online piacon.

A dinárban, euróban és dollárban lebonyolított tranzakciók száma csaknem 65 százalékkal bővült, miközben a hagyományos vásárlás forgalma is négy százalékkal nőtt, mert a korlátozások összességében enyhébbek voltak vagy rövidebb ideig tartottak, mint a térség más országaiban.

64 | FIGYELŐ 2021/15

F_64-65_szerb_ekereskedelem.indd 64

2021. 04. 12. 17:46

| RÉGIÓ |

ZÁRÁSRA KÉSZÜLŐ PINCÉR A NOVEMBERI KORLÁTOZÁSOK IDEJÉN. ÉTELT-ITALT ÉJSZAKA IS SZÁLLÍTANAK

is bevállalták a házhoz szállítást. Ma már az ügyfél bármit, bárhonnan megrendelhet, ha pontosan megjelöli, hogy mit honnan és milyen árkategóriában kell beszerezni. Nagy valószínűséggel erre a résre is talál szolgáltatót.

A hétmilliós országban közel 400 ezren használnak mobilapplikációt a hivatalos adatok szerint. A szerbeknél is jelen lévő Glovo kézbesítési startup képviselője, Branimir Đurović a napokban mondta el a közszolgálati televíziónak, hogy a nemzetközi társaság 450 millió eurót tervez beruházni piaci jelenlétének a megerősítésébe húsz országban, közöttük déli szomszédunkban is. E piac két és félszeres bővülése egy év alatt egyértelműen jelzi, hogy nagy potenciál rejlik benne, megfelel mind az eladónak, mind a vásárlónak, ezért érdemes befektetni a fejlesztésébe.

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

KOMFORT ÉS BÉRTÖBBLET

Maguk a gazdasági szakértők is azon a véleményen vannak, hogy a futárszolgáltatások térfoglalása visszafordíthatatlan folyamat. Az az uralkodó nézet, hogy a koronavírus-járvány után is bővülni fog e szegmens, legfeljebb a fejlődési íve lehet majd valamivel visszafogottabb. Semmiképp sem kell attól tartani, hogy az emberek egyszer csak felhagynak azzal, amelynek a kényelméhez, a hozzáférhetőségéhez hozzászoktak az utóbbi egy esztendő alatt.

Szerbiában is sokan kényszerből vagy a jobb kereset reményében feladták korábbi munkahelyüket, s beálltak futárnak.

A befektetett időtől függően akár 1700 eurót is kereshetnek havonta, háromszor többet az átlagbérnél, amely jelenleg 535 euró.

A számadatok azonban csalfák – figyelmeztetett Tanja Jakobi, a belgrádi Politikai Kutatások Központjának a szakértője. Mint mondta, a legtöbb esetben sem állandó munkaszerződéssel, sem egészségbiztosítással nem rendelkeznek ezek a foglalkoztatottak, és bármilyen költségük merül fel, kénytelenek azt saját zsebből fizetni. Nem védi őket a munkajog, ha megsérülnek, autójuk karbantartásának, tankolásának a költségeit maguk fedezik, a parkolásért is gyakran megbüntetik őket, miközben felviszik a címzettnek a csomagot. Ez utóbbi problémát hamarosan megoldja az állam, legalábbis ezt az ígéretet kapták.

esztendő alatt számítottak. A 45 és 59 év közöttiek képezik az internetes vásárlók többségét. Tavaly több mint kétezer webhelyen lehetett vásárolni. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) az egyik kereskedelmi médiatröszt kérésére elküldte a dinárban, euróban és dollárban lebonyolított tranzakciók adatait, amelyekből kiderül, hogy 2020-ban a dinárban intézett e-vételek száma ugrott meg jelentősen: 2019 óta megduplázódott, meghaladta a 14 milliót.

A szerb pénzben 32 milliárdos volt a forgalom összértéke, míg egy esztendővel korábban csupán 18 milliárdot tett ki. Az euróban történő fizetések száma némileg növekedett, 3,1-ről 3,4 millióra, ám összértékük 132,5-ről 120 millió euróra csökkent.

A dollárban végrehajtott tranzakciók száma és összege egyaránt nőtt: 2019-ben 2,3 millió vásárlást jegyeztek 54,5 milliós értékben, tavaly már 2,8 millió vételt 63 millió dollárnyi átutalással.

Az összes múlt évi ügylet értéke átszámolva csaknem 438 millió euró (156,5 milliárd forint), amely az idén várhatóan átlépi a félmilliárd eurót.

A Szerbiai Kereskedelmi Kamara tájékoztatása szerint az árutípusok és az értékesítési árak rangsorában az első helyen a ruházat áll, majd a sportfelszerelések, az elektronikai cikkek és a háztartási berendezések következnek, de nagyon népszerű az élelmiszer- vagy készételrendelés, továbbá sokan vettek bútort, játékokat, könyveket az online boltokban.

INGYEN SZÁLLÍTANAK

Az országban jelen lévő nagyobb üzletláncok egy legalább 25 eurós (csaknem kilencezer forintos) vásárlás esetén ingyenesen juttatják a felvágottat, a kenyeret, a gyümölcsöt, a tartós élelmiszert a vevő lakásába. Uroš Kandić kereskedelmi és idegenforgalmi államtitkár szerint az online tér forgalmának alig egy százalékát adják élelmiszer-kiskereskedelmi üzletláncok, de ebben a szegmensben jelentős fejlődés várható. Nagyobb választék van különböző termékekből, amelyekhez olcsóbban is hozzáférhetnek a vásárlók, és rájöttek, mennyivel kényelmesebb nagyobb menynyiségű árut átvenni, mint hazacipelni. A belga Delhaize kezében lévő szerb Maxi üzletlánc képviselője arról számolt be, hogy tavaly már a háromszorosára növelték webáruházaik kapacitását.

VIRÁG ÁRPÁD

FÉLMILLIÁRD EURÓS FORGALOM

Az elmúlt évben olyan mértékű fejlődést könyvelhetett el déli szomszédunkban az online térben zajló vásárlás, amilyenre öt 2021/15 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szerb_ekereskedelem.indd 65

2021. 04. 12. 17:46

| RÉGIÓ |

TAVASZI NAGYVAKÁCIÓ ROMÁNIÁBAN

A DIÁKOKNAK IS SOK | Kis romániai abszurd: a tanulók a következő tanév meghosszabbítását kérik, az oktatási tárca ellenáll. Jelenleg öthetes, április 2-ától május 5-éig terjedő szünidő van, csak a végzős évfolyamok esetében lesz némi távoktatás. A nagy leállást mindenekelőtt a járványadatok ijesztő alakulása kényszerítette ki. A hosszú szünetekből és az online órákból a diákoknak is elegük van.

A többi korosztály 34 napig „nyaral” – igaz, igény esetén felzárkóztató online órákat lehet tartani. Az idei tanév június 25-én ér véget, de lehet, hogy egy héttel meghosszabbítják. A nyolcadikosok képességvizsgája június 22–25-én lesz, az érettségi pedig június 28-tól július elsejéig.

PINGPONGMECCS

A szokatlanul hosszú tavaszi vakációt mindenekelőtt a koronavírus-járvány harmadik hulláma elleni védekezés diktálta, pontosabban a remény, hogy április végéig talán kidühöngi magát a kór. A tanév már amúgy is „megy a levesbe” – tartják a szakemberek és az „áldozatok”, azaz a

KÉZFERTŐTLENÍTÉSI SOR EGY BUKARESTI ISKOLÁBAN. EZ MÁR CSAK EMLÉK, A MÁJUSI ÚJRAKEZDÉSKOR TESZTELIK IS ŐKET

diákok egyaránt. A történetet az is bonyolítja, hogy az idén a katolikusok és a protestánsok április 4-én ünnepelték Krisztus feltámadását, az ortodoxok pedig május 2-án fogják, márpedig a tavaszi szünetet eredetileg úgy határozták meg, hogy mindkét ünnep idején valamennyi diák szabad legyen egy plusz egy héten át.

Hogy a tanulók visszatérhetnek-e május 5-én az iskolapadokba, arra a miniszter így válaszolt: „Ezt senki sem tudja garantálni. Kötelességünk gyorsan és felelősen alkalmazkodni a pandémiás helyzet alakulásához. Ami biztos: a tanév véget ér majd, s megtartják az országos vizsgákat.”

Az illetékesek abban bíznak, hogy a hosszú szünet – ha a lakosság igazodik a védelmi intézkedésekhez, ha jól halad az oltási kampány és amennyiben tömegesen alkalmazzák a tesztelést az iskolákban – júniusban tantermi jelenléttel zajló oktatássá alakulhat. Az viszont nem egyértelmű, hogy ki finanszírozza a gyorsteszteket.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter szerint az oktatási tárcának kell beszereznie az iskolák számára a nyálmintavételes teszteket. Bár ezek nem annyira pontosak, mint a többi gyors- vagy a PCR-teszt, „szűrőként” jól használhatók a tanintézményekben, egyszerűen kezelhetők, s a beszerzésükre akár egy hónapon belül sor kerülhet. Voiculescu azonban úgy véli, ez nem az egészségügyi minisztérium feladata. Egyelőre megy a pingpongozás.

A RÖVID TANÉV ORSZÁGA

A fejetlenség és az ötletelés nyomait bőven magán viselő döntési mechanizmusról Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Krónika című erdélyi napilapnak úgy fo-

FOTÓ: ROBERT GHEMENT, MTI/EPA

Témazárókat már nem kell írni, és csökkentették a félév lezárásához szükséges jegyek számát is – jelentette be április elsején Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter. Az időpont ellenére szó sem volt áprilisi tréfáról, bár minimum tragikomikusnak nevezhető az a folyamat, amely elvezetett a végsőnek nevezett döntésig. Miután napokon át hullámzott a helyzet, a különböző szintű illetékesek pedig esetenként homlokegyenest ellenkező dolgokat állítottak, a pillanatnyilag végleges állás a következő: a végzős évfolyamok, a 8. és a 12. osztályosok április 12-ig, majd 30-tól május 9-ig töltik a tavaszi szünetet, a köztes, csaknem háromhetes időszakban online oktatáson vesznek részt.

66 | FIGYELŐ 2021/15

F_66-67_roman_diakhitel.indd 66

2021. 04. 12. 17:45

| RÉGIÓ |

FOTÓ: KISS GÁBOR, MTI

ELŐADÁS MÁRCIUS 15-ÉN A KÖRÖSFŐI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN. A HELYBÉLI KÓS KÁROLY ISKOLA TANULÓI IS ALIG VÁRJÁK, HOGY VÉGET ÉRJEN A SZÜNET

galmazott: a rossz és kevésbé rossz között kell választaniuk. Szerinte elsősorban olyan megoldásra kellett törekedniük, melynek révén hosszú távon nem sérül a gyerekek oktatáshoz való joga.

Többen nehezményezik, hogy a bő egy hónapos vakáció kizökkenti a diákokat, a pedagógusokat a ritmusból. Igaz, a húsvéti szünet amúgy is megtörte volna a lendületet. Másrészt a távoktatás ellen is sokan tiltakoznak – mondta az államtitkár. Egy biztos: mindenki arra törekszik, hogy a végzős osztályok személyes jelenlét mellett tanulhassanak, mert úgy hatékonyabban készülhetnek fel a záróvizsgákra. Ezért módosították az oktatási és az egészségügyi miniszterek által kiadott közös rendeletet is, melynek értelmében a végzősök akkor is bejárhatnak az iskolába, amikor a „vörös forgatókönyv” lép életbe (azaz a háromezrelékes fertőzöttségi küszöbérték meghaladása esetén csak a létfontosságú szolgáltatások üzemelnek).

A pedagógusok egy része nem támogatja ugyan ezt a megoldást, de miután mindannyian tudatában vannak a záróvizsgák fontosságának, mindent megtesznek, hogy a lehető legjobban készítsék fel a diákjaikat, akár úgy is, hogy a kéthetes „kényszervakáció” idején a vizsgatantárgyak esetében online foglalkozzanak velük.

Ugyanakkor több diákszervezet is elküldte az államelnöki hivatalnak azt a korábban megfogalmazott állásfoglalását, amelyben a következő tanév szeptember elsejei megkezdését kérik, illetve a jelenleginél hosszabb iskolai évet. (Keleti szomszédunkban az őszi tanítás rendszerint szeptember közepén kezdődik.)

A diákok legfőbb érve, hogy az Európai Unióban jelenleg Romániában a legrövidebb a tanév, összesen 165-167 napos (nálunk 179).

Az idei tavaszi szünidő meghosszabbítása pedig rávilágított az oktatási rendszer egyik nagy problémájára: mára a tanuláshoz való jog leginkább a vakációhoz való jogot jelenti.

A szülői szervezetek által szintén aláírt felhívás korábban a kormányhoz és a parlamenthez is eljutott. Cîmpeanu akkor úgy reagált, hogy a 2021–22-es tanév rendjét már rögzítették, és az oktatási tárca nem javasolja majd annak módosítását. Ám ha ezt a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt kérik, a minisztérium fontolóra veszi a következő tanév meghosszabbítását, a 2022–23-as periódus szerkezetébe pedig már eleve be lehet építeni a kért változtatásokat.

HAZAHÍVÓ HITEL

Bár a járvány majdnem minden elképzelést rövid távúra formált, úgy tűnik, születnek azért perspektivikus gondo-

latok. Például a román állam diákhitelt biztosítana a külföldi egyetemeken tanulóknak, aki pedig hazatér a tanulmányai után, hogy otthon gyümölcsöztesse a megszerzett tudást, annak nem kell viszszafizetnie a kölcsönt.

A jogszabályjavaslaton dolgozó Mara Mareş, a miniszterelnöki hivatal államtanácsosa szerint az elsődleges cél, hogy az anyagiak ne jelentsenek áthághatatlan akadályt azok számára, akiknek esélyük van bejutni a külföldi topegyetemek valamelyikére. A terv alapján a diákhitellel finanszírozhatók lennének a kinti tanulmányokkal járó kiadások, a diplomázás után pedig egy-két év állna a haszonélvezők rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék, melyik országban vállalnak hoszszabb távon a végzettségüknek megfelelő munkát. A mechanizmuson még rengeteg a csiszolnivaló: például ki kell dolgozni egy méltányos törlesztési menetrendet, valamint azonosítani szükséges azokat az egyetemeket, amelyek esetében használható lenne a diákhitel-konstrukció. Az utóbbi kérdés kapcsán két verzió is versenyben van: vagy egy globális egyetemi toplistából indulnak ki, vagy kiválasztják a célországokat, azokon belül pedig a legjobb három-öt univerzitást. Mindenekelőtt azonban fel kellene térképezni, hogy jelenleg hány romániai diák tanul határon túli egyetemen. Mert egyelőre csak becslések vannak, amelyek szerint ez a szám meghaladja az 50 ezret.

CSINTA SAMU 2021/15 FIGYELŐ | 67

F_66-67_roman_diakhitel.indd 67

2021. 04. 12. 17:45

| RÉGIÓ |

NŐTT A SZLOVÁKIAI ÉTTERMEK SZÁMA

JAPÁN BERUHÁZÁS A VAJDASÁGBAN

Újvidéken épít e-autó-motorokat előállító gyárat a japán Nidec Corporation. A beruházás értéke 1,5 milliárd euró.

Aleksandar Vučić szerb államfő a kelet-ázsiai vállalat képviselőivel folytatott megbeszélése után elmondta: reméli, hogy a japán beruházások hírnöke lesz ez az új üzem. Szeretné, ha a szigetország még több cége hozna üzletet Szerbiába.

Azt is kifejtette, hogy olyan projekt a Nidecé, amely gyökeres változást generál déli szomszédunk gazdaságában. Szerbiának jelenleg két fő célkitűzése van: a koronavírus-járvány legyőzése és a gazdasági fejlődés szavatolása. Közölte: az első fázisban 480 dolgozót foglalkoztatnak majd az újvidéki motorgyárban, de szerinte ez csak a kezdet kezdete, a tíz százaléka annak, amit a Nidec elér majd az országban.

Belgrád 8,9 millió euróval támogatja a japán társaságot a munkahelyteremtésért, és bizonyos időre eltörli nyereségadóját.

A Nidec 120 ezer embert foglalkoztat a világ negyven országában, s 2019-ben 11,8 milliárd eurós bevételt könyvelt el. Újvidéken a volánnál használt elektromos szerkezetek gyártásával indítják a termelést. Vajdaság tartományi székhelyén a japánok egy kutatás-fejlesztési központot is felépítenek a következő években – pontos határidők egyelőre nem ismeretesek.

VIRÁG

DÖCÖGVE, DE INDUL A HORVÁT TURIZMUS

Az adriai turistaparadicsomokban fokozatosan újraindul az élet. A korlátozások miatt az éttermek, kávézók egyelőre csak a teraszaikon fogadhatják a vendégeiket, de a szezonmunkások iránt már igencsak megnőtt az érdeklődés. A legtöbb álláshirdetésben pincért vagy szakácsot keresnek, de recepciósokra és szobalányokra is van igény.

Míg az előző években a munkaadók többségének nehezen ment az alkalmazottak rekrutációja, és gyakran külföldieket szerződtettek, az idén a legtöbb állásra hússzoros a túljelentkezés – számolt be a mojposao.hr munkaközvetítő portál. Adatai szerint az idén 38 százalékkal kevesebb állást hirdetnek a vendéglátásban az ilyenkor megszokottnál, ami azt is bizonyítja, hogy a vállalkozók egyelőre óvatosak az újranyitást illetően.

Horvátországban a turizmus stratégiai iparág, ezért a kormány kiemelten kezeli a szektor dolgozóit. Az idősek és a krónikus betegek után elsőként a pincérek és a recepciósok kapják meg a védőoltást, őket pedig a többi idegenforgalmi dolgozó követi.

A szezon felpörgetését szolgálja az a terv is, mely szerint az állam átvállalja majd a déli szomszédunkba látogató turisták koronavírustesztje költségének egy részét, amennyiben anyaországuk megköveteli, hogy hazautazáskor igazolják fertőzésmentességüket.

Erre a célra egyelőre 20 millió kunát (mintegy 947 millió forintot) különített el az idegenforgalmi tárca, ám a tesztelés megszervezéséről konkrétumokat még nem közölt.

HORDÓSI

FOTÓK: MICHAL CIZEK, EUROPRESS/AFP; ANTONIO BAT, MTI/EPA; MTI/AP

A tavaly március óta tartó járványügyi korlátozások, mint mindenütt, Szlovákiában is érzékenyen érintették a gasztroszektort, mégis a bezárt vállalkozásoknál nagyobb az újonnan bejegyzettek száma – írja a ma7.sk magyar hírportál a Bisnode Dun & Bradstreet tanácsadó cég elemzésére hivatkozva.

Jelenleg közel kilencezer vendéglátó vállalkozás működik Szlovákiában, tavaly összesen 135 szűnt meg, ennek harmada az év utolsó negyedévében, amikor a korlátozások ellehetetlenítették a működésüket. Ezzel szemben 744 olyan kft. jött létre az elmúlt évben, amely ezen a területen is tevékenykedik.

A legtöbb 2020 első negyedévében, amikor sokan nem számítottak az elhúzódó járványra, de később is jöttek létre ilyen társaságok. Az elemzők a kissé meglepő cégalapítások mögött azt látják, hogy az ételkiszállítás erősödésével több vállalkozó gondolta úgy, hogy kisebb ráfordítás mellett is érvényesülni lehet a piacon, miközben más szolgáltatások, ágazatok esetén a lehetőségek még inkább beszűkültek.

A trend az idén is folytatódik, hiszen igaz, hogy tíz további vendéglátóipari cég szüntette be tevékenységét, de 25 újabb alakult. A jelenség egyébként nem egyedi, a szakemberek hasonló tendenciát figyeltek meg Csehországban is.

A téma kapcsán a felvidéki magyar hírportál megjegyzi, teljes kép akkor lesz a vendéglátóipar helyzetéről, amikor a járványhelyzet után láthatóvá válik, hogy állami támogatás híján hány vállalkozás tudta valóban átvészelni a korlátozások időszakát, mert sokan még kivárnak.

MOJ

68 | FIGYELŐ 2021/15

F_68-69_Terkepes.indd 68

2021. 04. 13. 15:32

| RÉGIÓ |

MINISZTEREK VÁLTÓFUTÁSA

LYUK AZ UKRÁN NYUGDÍJKASSZÁN

Az ukrán nyugdíjbiztosítási alap csaknem 7,5 milliárd hrivnyás (közel 81 milliárd forintos) hiánnyal zárta ez év első negyedét – közölte az Interfaksz-Ukraina hírügynökség.

A biztosító a honlapján közli, hogy 2021 első három hónapjában a bevételei 116,6, míg a kiadásai 124,4 milliárd hrivnyát tettek ki.

Az időskori járandóságok kifizetése érdekében most februárban az alapnak a 26,2 milliárd hrivnyát (283 milliárd forint) kitevő saját bevételei mellett az állami költségvetés 13,9 milliárdos (150 milliárd forintos) támogatására is szüksége volt. A legfőbb bevételi forrást jelentő egységes szociális adóból az idei második hónapban a tervezettnél 3,3 milliárd, márciusban pedig 0,7 milliárd hrivnyával kevesebb folyt be a költségvetésbe, így a múlt hónapban újabb kölcsön felvételére kényszerült.

Szakértők rámutatnak: a biztosító pénzügyi helyzete azért alakult a vártnál is rosszabbul, mivel a kormány már márciusban indexálta a nyugdíjakat, holott ezt csak júliusra tervezték. Összesen csaknem nyolcmillió nyugdíjas járandósága nőtt körülbelül 11 százalékkal, vagyis átlagosan havi 308 hrivnyával (3325 forint). Ezzel együtt azonban az infláció is felgyorsult a harmadik hónapban, és az első negyedévben elérte a 4,1 százalékot, ami éves szinten 8,5 százalékos áremelkedést vetít előre.

SZŐLŐSI

Csehországban hét hónap alatt három egészségügyi miniszter váltotta egymást. Roman Prymula járványkutató, mikrobiológus szeptembertől októberig tartó tárcavezetősége a járványügyi korlátozások megszegése miatt ért véget (majd miniszterelnöki tanácsadói tisztségéből is ugyanilyen vétségért kellett távoznia).

A következő miniszter Jan Blatný gyermekgyógyász és hematológus volt, akinek kevés menedzseri tapasztalattal rendelkezett, ráadásul több alkalommal belegabalyodott a számadatokba. Keményen bírálták, még a kormányfő is, az oltási kampány reklámanyagáért. A sorsát végül az akadozó brüszszeli vakcinaszállítmányok miatt kibontakozott vita pecsételte meg. Miloš Zeman államfő már huzamosabb ideje sürgette az orosz és a kínai vakcinák beszerzését, amit az ellenzéki pártok nagy része ellenez, de a kormányközeli szakértők közül is többen visszafogottan reagáltak a kezdeményezésre, miközben az ország a beoltottak számarányát tekintve a középmezőny végén áll.

Blatnýt végül a keleti vakcinákkal kapcsolatos ellentmondásos kijelentései miatt menesztették, és április 7-én Petr Arenberger 62 éves bőrgyógyász-professzort nevezték ki a helyére. Intézetvezetőként menedzseri tapasztalatokra is szert tett, így valószínűleg határozottabban tudja majd irányítani

nemcsak a járvány elleni küzdelmet, hanem a cseh egészségügyet is. A sajtó azonnal rávetette magát a múltjára, állítólag a kommunista állambiztonság tervezte ügynöki beszervezését, de erről neki nem is kellett tudnia. A rendszerváltás után szakmai karrierje gyorsan felfelé ívelt, elsősorban a sömörrel és a bőrrákkal kapcsolatos kutatásait emelik ki, de vezetői munkáját is elismerés övezi.

Azt mondta, szereti a kihívásokat, és azért vállalkozott erre az „öngyilkosnak” tartott küldetésre, hogy élére álljon a járvány elleni küzdelemnek is. A tervei között viszont a rákellenes küzdelem áll – és ebben Andrej Babiš kormányfővel egyforma elképzelései vannak –, így rákellenes nemzeti akciótervet készít. A Szputnyik V vakcináról azt mondta, hogy az orosz oltóanyag iránt érdeklődők számára klinikai vizsgálatok keretében engedélyezné a szer beadását, ami az új gyógyszerek jóváhagyásának sztenderd eljárása.

(LATIMER) 2021/15 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2021. 04. 13. 15:32

| SKYNET |

HÁZAT, ÉTELT ÉS SZERVEKET IS KÉSZÍT MÁR EGY 3D-S NYOMTATÓ

ÚJ FEJLESZTÉSEK | A térhatású printerek az építőiparban, az egészségügyben és az űrkutatásban egyaránt mind nagyobb szerephez jutnak. A jövőben pedig néhány területen akár a tömeggyártásból is kitúrhatják a régi gyártóeszközöket.

pen különféle kommunikációs műholdak alkatrészeit is el lehet készíteni 3D-s nyomtatókkal.

A koronavírus-járvány kitörése után az első hónapokban komoly problémát jelentett, hogy a nyugati országokban a létfontosságú egészségügyi eszközök terén hiány lépett fel. Az orvosoknak szánt arcpajzsokból vagy a lélegeztetőgépekből sem volt elég. Mivel Ázsiában az ellátási láncok összeomlottak, nem lehetett rendelni a Távol-Keletről, illetve lehetett, de sok hónapos átfutással. Ebben a helyzetben rengeteg európai, például olasz, spanyol vagy francia kórházban nagy segítségnek számított, hogy csatarendbe lehetett állítani a 3D-s nyomtatókat. Így a szükséges eszközöket helyben el tudták készíteni. „A Covid-válság jó apropó volt arra, hogy e készülékek megmutassák, miféle előnyei vannak a digitális gyártásnak” – fogalmazott az egyik ágazati szakember, Sumeet Jain.

A térhatású printereket egyébként „békeidőben” is előszeretettel használják az oktatási intézmények, az autógyárak vagy a fogászatok. De minden olyan hely szóba jöhet, ahol prototípus előállítására van szükség, illetve egyedi alkatrészek, termékek kellenek, amelyeknek az elkészítése – például a kis sorozat vagy a fröccsöntő szerszámok magas ára okán – túl költséges lenne a gyártósorok bevetésével. A térbeli nyomtatás produktumainak a felhasználási köre tehát roppant széles.

Akár koponyaimplantátumokat vagy ép-

EMBERI SZÖVETET, SZERVET…

A mára már igen széles körben elterjedt gépek működési elve egyszerű: úgy alkotnak tárgyakat, hogy vékony rétegeket raknak, azaz nyomtatnak egymásra. Alapesetben hőre lágyuló műanyagokat vagy fém-műanyag kompozitokat használnak, amelyek a fűtött nyomtatófej által biztosított magas hőmérsékleten könnyen formázhatók, viszont kihűlve megszilárdulnak.

Vannak olyan – jóval drágább – ipari 3D-s printerek is, amelyek vas- vagy acélhatású eszközöket is elő tudnak így állítani.

A felhasználható anyagok sora pedig évről évre folyamatosan bővül. Léteznek ma már olyan berendezések, amelyek például növényi, állati vagy akár emberi szövetet is képesek nyomtatni a fenti módon. Hoszszabb távon így a cél az lenne, hogy emberi szerveket szintén lehessen készíteni.

Több próbálkozás volt már, amely ezen a téren bizakodásra ad okot. A San Diegó-i székhellyel működő Organovo cég például a „vesegyártáson” dolgozik. Állításuk szerint már tudnak olyan veseszövetlemezeket alkotni, amelyek segíthetnek a betegek kezelésében.

HÁZAT IS LEHET NYOMTATNI

De akadnak más, ugyancsak meglepő felhasználási területek is. Ilyen például az építőipar. A térbeli nyomtatás ezen szegmensének komoly múltja van: a kínai WinSun például már 2014-ben bemutatott

EGYELŐRE NEM LETT TÖMEGTERMÉK Úgy tíz évvel ezelőtt, amikor igazán elkezdték bontogatni a szárnyaikat a 3D-s nyomtatással foglalkozó cégek, a társaságok még reménykedtek benne, hogy az átlagemberek is rákapnak a térbeli printerek vásárlására. Ám azoknak, akik felültek a forradalomról szóló, hangzatos PR-szövegeknek, csalódva kellett tapasztalniuk, hogy a gépek használata körülményes.

Egy olcsóbb darabbal lehet mondjuk jópofa, tenyérnyi mesefigurákat nyomtatni, de a házi használatra készült „filléres” berendezések mondjuk egy hosszú távon is használható csésze legyártására már alkalmatlanok voltak. Ezért a készülékekből többnyire néhány próba után porfogó lett a szoba sarkában. „Most pedig a jövőről és arról az ipari forradalomról fogok beszélni, amelyet mi kezdünk majd el.” Ezekkel a nagy szavakkal mutatta be a MakerBot társalapítója, Bre Pettis New Yorkban a legújabb 3D-s nyomtatójukat még 2009-ben. Később azonban a vállalatnak – annyi más társához hasonlóan – rá kellett ébrednie, hogy az átlagemberek nem fognak rákapni ezekre az eszközökre, ezért egy komolyabb leépítés után, 2017-ben kénytelenek voltak profilt váltani. Azóta inkább a cégeket és az oktatási intézményeket igyekeznek kiszolgálni.

70 | FIGYELŐ 2021/15

F_70-71_skynet_3Dnyomtato.indd 70

2021. 04. 13. 15:11

FOTÓ: MIKE SEGAR, REUTERS

| SKYNET |

egy olyan, persze nem asztalnyi, hanem nagyszobányi gépet, amely tíz nyomtatott házat tudott legyártani egyetlen nap leforgása alatt. Azóta 3D-s nyomtatással iroda és nyilvános mosdó is készült.

Kontinensünkön Németország tavaly kezdett el komolyabban foglalkozni az épületek nyomtatásával. Bajorországban egy háromemeletes társasházat építettek olyan szerkezettel, amely cementalapú anyaggal dolgozik. A technológia előnye, hogy nincs szükség az építkezéseknél nagy brigádokra. A gépet mindöszsze két munkás is képes kezelni. De tavaly Csehország első printelt háza is elkészült: a vízre rakható kunyhó építésénél állítólag a felére estek vissza a kiadások, pusztán azért, mert nem a hagyományos módszerekkel építkeztek.

Az újfajta gyártóeszközöknek az űrkutatásban szintén nagy szerepe lehet a jövőben. A NASA tervei szerint idővel elég lesz elküldeni egy tárgy tervét az űrállomásokra, és helyben ki tudják majd nyomtatni azt, ami szükséges.

Az egyelőre az álmodozás szintjén létező marsi kolóniák alapításánál is fontos szerephez juthatnak a térbeli printerek. Az amerikai űrhivatal már bemutatta azokat a nyertes pályázati terveket, amelyek alapján elkészülhetnének a vörös bolygó első házai. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ezeket tényleg használni is fogják, hiszen

egy marsi domb vagy hegy – akár mesterségesen kivájt – barlangjában, egy felfújható „sátorban” jóval egyszerűbb, olcsóbb és a sugárzásoktól is sokkalta védettebb menedék alakítható ki. Már ha egyáltalán belátható időn belül – mondjuk 1520 év távlatában – megoldják a Mars-uta-

A 3D NYOMTATÁSI ÁGAZAT GLOBÁLIS MÉRETE Milliárd dollár

Megjegyzés: WJ F X_FP­WY÷P 14,5 mintegy 35 milliárd dollárra várják az 12,1 ágazat globális méretét.

10,0 8,3 6,9 4,7 4,4 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19

Forrás: statista.com

zás folyamán felmerülő ezer kihívás közül legalább a sugárterhelési vagy a viszszatérési problémát. Erről a planétáról – ellentétben a Holddal – még néhány kilogramm kőzetmintát sem hoztunk. Erre is csak három-öt év múlva tesz próbát a NASA. Így az ötven esztendővel ezelőtti pár napos emberes holdrepülés és a két-

három évig tartó emberes Mars-misszió össze sem hasonlítható kihíváshalmazt jelent, s ebben a 3D-s nyomtatás sem sokat segíthet…

Mindenesetre a képek alapján szürke, tojás alakú épületekben laknának az első marsi emberek. A tervezőcsapat azért választotta ezt a formát, mert 3D-s nyomtatóval egy ilyen épületet kifejezetten praktikus megépíteni, ugyanis így keveset kell mozognia a gépnek.

TOVÁBBI KIHÍVÁSOK

Bár már ott tartunk, hogy bútorokat, ételt és repülőgép-alkatrészeket is lehet nyomtatni, az ágazat előtt még mindig van két jelentős akadály. Egyrészt ott, ahol nagy fokú precizitásra van szükség, ahol kis hibahatárral kell dolgozni, a 3D-s printereket minőségben még mindig lepipálja a CNC-vezérlés. Másrészt a térbeli nyomtatók a lassúságuk miatt egyelőre nem tudnak versenyezni a gyártósorokkal, így a modern tömeggyártásba nem lehet bevonni ezeket. Ám mindkét téren folyamatos a fejlődés. Egyre gyorsabb és pontosabb nyomtatók látnak napvilágot. Így előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, hogy a 3D-s printerek akár a végfelhasználóknak készült termékeket nagy számban is könnyedén le tudják gyártani. Az előrejelzések szerint ez a bő 14 milliárd dolláros piac globálisan hat év múlva 35 milliárdos lesz.

DEVECSAI JÁNOS 2021/15 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet_3Dnyomtato.indd 71

2021. 04. 13. 15:11

| CAPPUCCINO |

BALI DÁVID

Sárga is, gurul is, így a Pék Taxi elnevezés szinte magától értetődő, de egyikőjük sem pék. Honnan jött az ötlet, hogy a kedvesével mozgópékséget hozzanak létre Budapest vonzáskörzetében?

– Egyfelől a pandémia miatt ellehetetlenült a vendéglátás, vele együtt a „betonbiztos” rendezvényszervezői karrierem. Hiába dolgoztam vezető pozícióban immáron kilenc éve a Dürer Rendezvényházban, már 2020 februárjában láttuk, hogy nagy a baj. A hónap végére pedig meg is érkeztek az első feltételes lemondások. Habár a Dürer mellett egyéni vállalkozóként volt felkérésem nagyobb sportrendezvények lebonyolítására, a Covid elmosott mindent. Eljutottam odáig, hogy nem szeretném még egyszer kitenni sem a családomat, sem magamat annak, hogy olyan dolgot csinálok, ami nem áll stabil lábakon.

Emellett mindig is zavart, hogy nincs kézzelfogható termék, amelyet a magaménak tudhatok. Tizennégy éves korom óta rendezvényszervezéssel foglalkoztam. Akkoriban még bulikat szerveztem, majd diákelnök voltam a gimnáziumban, később belvárosi klubokat vezettem, aztán jött a rendezvénycatering, valamint a Lurdy Ház konferencia-központjának az elindítása, vezetése, később a Dürer. De a Food Truck Show első két éve szintén a nevemhez fűződik, a vizes vb két nagy szurkolói zónájának a vendéglátása is, ezenkívül pedig mindig voltak saját projektjeim, mint a Kocsmajális adománygyűjtő bográcsozás. Szóval jött a gondolat: mi az, amire háborúban is szükség van? A kenyér. Beiratkoztam a Pesti Barnabás pékképzésére, mivel az első ötlet az volt, hogy saját pékséget nyitunk, és mint a mesében, éldegélünk boldogan.

– Tekintve, hogy Pusztazámoron, ahová költöztek, nincs pékség, nem tűnik hamvában szült ötletnek.

– Igen, de aztán kiderült, hogy egy barátom Érden nyitott egy pékséget, ahol nem saját termékeket árul, hanem nagynevű budapesti pékekét. Tetszett az elképzelés, ötvöztem a büfékocsis múlttal, így jött létre a Pék Taxi. Üzleti szempontból közrejátszott a home office is, hiszen akik eddig ingáztak, most elestek attól a lehetőségtől, hogy minőségi, kézműves pékárukat szerezzenek be.

– Nem zavarja az embereket, hogy nem kemencéből érkezik a kenyér?

– Minden megállónál friss az áru. Mikor reggel fél hatkor bemegyek Szabadfi Szabolcs – vagy ahogy a legtöbben ismerik, Szabi, a pék – péküzemébe, még melegen hozom el a kenyeret.

Hétkor nyitunk a piacon, így a kakaós csiga még bőven langyos, maszatolós. A délutáni helyszín előtt újbóli beszerzés következik. Igyekszünk úgy belőni a kereslet-kínálatot, hogy ne maradjon felesleg, ami egy helyszínnél körülbelül egy hónap alatt körvonalazódik. Ha mégsem sikerül mindent eladni, azt másnap elajándékozzuk – szigorúan, hiszen másnapi terméket sohasem értékesítünk. Vagy hajléktalanszállóra visszük (Százhalombatta, Budapest), vagy szintén Battán egy nehéz sorsú családok lakta intézménybe szállítunk.

– Most állt üzembe a harmadik autó, de úgy hírlik, országos hálózat létrehozása a cél. Mikorra lehetséges ez?

– Igazából azt vallom, mindig nagyot kell álmodni ahhoz, hogy motivált legyél, és ha már csak egy kis részét megvalósítod, az pozitívan befolyásolja a jövőképed. Egyelőre tizenkét helyszínen vagyunk jelen, egy autó heti hat napot megy, napi egy vagy két állomással. Folyamatos bővülésben gondolkozunk, azonban több piaci szereplőnél azt látjuk, hogy a nö-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

Öröm az ürömben a pandémia idején, ha új lehetőségek felé tudunk mozdulni. Interjúalanyunk és felesége, Pintér Boróka, a vendéglátásban évtizedek óta tevékenykedő szakemberek életében a vírushelyzet eredményeként szintén bezárult egy ajtó a szakmában, azonban pékárukat forgalmazó üzlet alapításával kinyílt egy másik.

72 | FIGYELŐ 2021/15

F_72-73_cappuccino.indd 72

2021. 04. 13. 15:13

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Szolnokon született, 1982-ben.

2017-ben a vizes vb vendéglátásának a lebonyolításáért felelt, 2019-ben a Bryan Adams-koncerten végzett hasonló feladatot.

Példaképe a nagypapája.

KEDVENCEK Film » A séf Könyv » önéletrajzi kötetek Zene » autóban klasszikus, otthon jazz- és elektronikus zene Hobbi » kertészkedés

vekedés egyfajta minőségromlást is hoz magával. Ezt szeretnénk elkerülni, így nagyon figyelünk a megfelelő ütemezésre.

– Tehát a munkaidő nem reggel nyolctól délután négyig tart.

– Általában hajnali négykor kelek, negyed hatkor indulok, és este hét-fél nyolc körül érek haza. Nem mindennap van így, de mivel tavaly novemberben indultunk, folyamatosan fejlesztünk, még próbáljuk kitalálni a legjobb működési elvet. Rengetegen megkeresnek a közösségi médiában, hova kellene még mennünk, sok piac, település is érdeklődik. Legutóbb szülővárosunk, Szolnok polgármestere jegyezte meg, hogy szeretné, ha havonta egy-két alkalommal hazatérnénk.

– Lehetett rá számítani, hogy ilyen nagy igény lesz a guruló pékségre?

– Nagyjából két-három hét után tudatosult bennünk, hogy ez nem csupán abból a néhány városból áll majd, amelyet kiszemeltünk. Merhetünk nagyobbat álmodni. Meglepő módon nagy számban vásárolnak tőlünk nyugdíjasok, amit még nem tudok teljesen megmagyarázni, talán a régi idők ízeit idézzük.

Viszont talán így a legjobb, hiszen egymásnak ajánlanak minket az emberek.

– Családilag vágtak bele ebbe az üzletbe. Mi a munkamegosztás?

– Az én feladatom az árubeszerzés, a tárgyalás, az értékesítés. A marketingstratégiát együtt dolgozzuk ki a feleségem-

mel, Borókával. Elsősorban a közösségi médián keresztül tartjuk a vevőkkel a kapcsolatot, mivel úgy látjuk, így érhető el a legkönnyebben a célközönség. Emellett egy állandó grafikussal és fotóssal dolgozunk.

– Mekkora így a költség-haszon megoszlás?

– Négy hónap után arról még nehéz beszélni, mennyi profit jött vissza. Egy helyszín bejáratása körülbelül egy-másfél hónap. Ez idő alatt megismernek minket és kialakul egy termékpaletta, egy mennyiség, amellyel kalkulálhatunk, valamint a gyakoriság, hogy hányszor megyünk az adott helyszínre egy héten. A Velencei-tóhoz például a nyáron állandósítunk majd egy autót. Az alapvető cégalapítás mellett a gépkocsik megvásárlása, arculattervezése, matricázása volt a legnagyobb befektetés.

Az indulás két járművel mintegy 18-20 millió forintot igényelt.

– Összességében idillinek tűnik az elmúlt év. Nem is voltak mélypontok, nehézségek?

– Dehogynem. Igazi hullámvasút volt, főleg úgy, hogy közben építkeztünk Pusztazámoron. Minden megtakarításunkat beletettük az ingatlanba, és tavaly március közepén ott tartottunk, hogy nincs félretett pénzünk, 50 négyzetméteren élünk Pesten egy kisgyerekkel, ellehetetlenült rendezvényszervezői szakmával és döcögős marketingpiaccal. Mihamarabb élhetőbbé kellett tennünk a házunkat, abból éltünk, amit az ingatlan befejezésére tettünk félre. Májusban kiköltöztünk, augusztusban még visszatért néhány ügyfél, volt egy-két megrendelés.

Szeptemberben jött a második hullám, amelyre már készültünk.

– Ha újra fellendülne a rendezvényszervezői piac, visszamenne?

– Van néhány olyan ügyfelem, akivel szívesen dolgozom együtt, és öt-tíz éves munkakapcsolatokról lévén szó, elképzelhető, hogy nekik vállalnék feladatokat, de inkább szívességből, mint anyagi megfontolásból. A jövőnket inkább abban látom, amit most csinálunk. Szeretnénk minél több helyre eljutni, megmutatni, mi a különbség a valódi kenyér és a szerintem ipari hulladéknak minősülő termékek között. Plusz én egy kicsit sötétebben látom ezt a jelenlegi vírushelyzetet. A cégek először biztonsági okok miatt nem fognak rendezvényeket csinálni, majd a gazdasági hatások végett. Sokan ezt most sem akarják tudatosítani, hisznek az azonnali visszatérésben, de én ezt nem így látom.

– Hanem? Ha befejeződött a képzés, ön is beáll péknek?

– Azt mondjuk pont elengedtem. Az értékesítés háttérfeladatai rengeteg munkaórát emésztenek fel, így nem maradt arra időm, hogy hetente kétszer-háromszor hat órát a képzésen üljek. Egy év alatt több mint 500 óra szakmai gyakorlatot kell véghez vinni, 24 óra nem lett volna elég, hogy a sulit és a vállalkozást is csináljam. Hamarosan megszületik a második gyermekünk, ami egy újabb élethelyzet. Bár nekem négy-öt hónapja a vállalkozás tölti ki minden gondolatomat, a baba érkezése még nem tudatosult.

Meg rájöttem arra, hogy soha nem leszek olyan jó szakember, mint akikkel együtt dolgozhatok, félbénán pedig nem akarom csinálni. Azt vallom, mindenki azt csinálja, amiben a legjobb.

Van egy célirány, amerre haladunk, de ezt nem szoktam hangosan kimondani, mert sok függ a termeléstől, a partnerektől.

Ha nagyot gondolok és országos hálózatot akarok építeni, akkor bővítenünk kell a beszerzési pontjainkat, ez lesz most a fókusz.

BÍRÓ BRIGITTA 2021/15 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2021. 04. 13. 15:13

| TÁRSADALOM |

SZÖVETSÉGBEN A NYUGDÍJASOKKAL

Az idősek oltása terén is jól áll az ellátórendszer. Miként próbálja elérni a kormány azokat, akik eddig nem regisztráltak?

– Valóban, az oltási kampány stratégiailag előresorolta az időseket, hiszen a legveszélyeztetettebb rétegről van szó. A háziorvosok velük kezdték az oltást, illetve ezt megelőzően az idősotthonokban élők és dolgozók vakcinázása is megtörtént. A legfrissebb adatok szerint a regisztrált 65 év felettieknek már a 85 százalékát beoltották. A kérés változatlanul az, hogy aki még nem

tette meg, regisztráljon a vakcinainfo. gov.hu oldalon. Ennek érdekében az országos tiszti főorvos levelet is küldött.

Eddig közel félmillió idős nem jelezte oltakozási szándékát, vagy nem ment el a regisztrációt követő behívásra, így arra kérünk mindenkit: értesítse idős rokonait, ismerőseit, segítsen nekik abban, hogy hozzájussanak a vakcinához.

Szakértői vélemények igazolják, hogy a nyugati és a keleti készítmények egyaránt biztonságosak, a járvány megállításának pedig az az egyetlen módja, ha a többséget beoltják. Ezt a célt is szolgálja a frissen megjelent JóKor magazin is, amelyet az Idősek Tanácsa kérésére indítottunk el a Magyar Államkincstárral közösen, hogy pontos és hiteles információkkal lássa el a nyugdíjasokat az őket leginkább érintő aktuális kérdésekben, jelen esetben elsősorban a pandémiával kapcsolatban.

– A családtámogatások közül nagyobb figyelmet kapnak a gyermekvállalással kapcsolatos intézkedések.

Milyen lépések érintik a nyugdíjas korosztályt?

– Hazánkban több mint kétmillió nyugdíjas él. Kiemelt társadalmi csoportról van szó, tagjainak köszönettel és tisztelettel tartozunk. Megérdemlik az erkölcsi és anyagi megbecsülést. Még 2010-ben, amikor ellenzékben voltunk, szövetséget kötöttünk velük, és azt ígértük, hogy ha megkapjuk a kormányzás felelősségét, akkor megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét. Korábban a baloldal nem mutatott tiszteletet döntéseiben az idősek iránt, a gazdasági válság megszorításai kifejezetten hátrányosan érintették ezt a csoportot. Elvettek tőlük egy teljes havi nyugdíjat, és a nagy rezsiköltség is a nyugdíjból élőket sújtotta leginkább. Itt jelentkezik egy igen

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

NYITRAI ZSOLT | A polgári kormány a koronavírus-járvány okozta válság ellenére sem hagyja magára a nyugdíjasokat.

Kiemelten fontos az idősek védelme, az oltásuk pedig prioritást élvez. Várhatóan egy konzultáció is elindul a közeljövőben, melynek keretében több témában megkérdezik a nyugdíjasok véleményét. Erről is beszélt lapunknak a miniszterelnöki megbízott.

74 | FIGYELŐ 2021/15

F_74-75_nyitrai1.indd 74

2021. 04. 13. 15:17

| TÁRSADALOM |

markáns szemléletbeli különbség, mert a polgári kormány segítő kezet nyújtott, így megkezdődött a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése, a rezsi csökkentése, s az évi rendszeres Erzsébet-utalványok révén több pénz maradt az emberek zsebében. A továbbiakban A Nők 40 program elindítása lehetővé tette, hogy negyven év munkaviszony után dönthessenek úgy a nagyszülők, hogy befejezik a munkába járást, és inkább részt vesznek az unokák nevelésében, sokat segítve ezzel az elfoglalt szülőknek. Több mint 270 ezer nő vette eddig igénybe ezt a fajta ellátást.

Arról se feledkezzünk meg, hogy amint a gazdaság teljesítménye lehetővé tette, bevezettük a nyugdíjprémiumot – erre sem volt még példa korábban.

– A 13. havi nyugdíj visszaépítését nem veszélyezteti a járvány miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés?

– Nem, Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, hogy minden ígéretet be fogunk tartani, amelyet a nyugdíjasoknak tettünk. 2021 februárjában érkezett meg az első egyheti többlet, jövőre már kétheti érkezik, 2023-ban háromhetit kapnak, végül 2024-re eléri a konstrukció a teljes 13. havi összeget.

Onnantól kezdve a nyugdíjon felül min-

den évben plusz egyhavi nyugdíjjal azonos járadékot kapnak.

– A munkaerőpiac a munkaerőhiány miatt egyre inkább igényt tart az idősebbek munkájára is, ez pedig adózási kérdéseket vet fel. Miként támogatja a kormány a nyugdíjasok foglalkoztatását?

– A nyugdíjasok számára adott a döntés szabadsága. Aki érez magában erőt, az dolgozhat tovább. Ennek látni kell a társadalmi hozadékát is, hiszen így lehetőség nyílik a generációk közötti szakmai és emberi együttműködésre, a nyugdíjasok élettapasztalatának a hasznosítására, ez felbecsülhetetlen értéket jelent. Tavaly július óta már kizárólag személyi jövedelemadó terheli a keresőtevékenységet folytató idősek jövedelmét. A foglalkoztatók a nyugdíjasok munkabérének összegétől függetlenül mentesülnek a 15,5 százalékos hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

– Az aktív, minőségi időskor megélése össztársadalmi és nemzetgazda-

sági érdek. Milyen programokkal lehet ezt támogatni?

– Fontosnak tartjuk azt, hogy minél több olyan döntés szülessen az idősekkel kapcsolatban, amely javítja az életkörülményeiket. Ezért a közeljövőben javaslatot teszek egy velük való országos konzultációra, hogy több témában is megkérdezzük az idősek véleményét, mert tiszteljük az elvégzett munkájukat és a bölcsességüket. Ez a mi közéleti hozzáállásunk.

– A közbeszédben és a politikai térben is gyakran megjelenik az ellenzék részéről az idősek elleni hangulatkeltés, a nyuggerezés, a nyugdíjasszavazatok megvásárlására utalgatás. Mit lehet azzal kezdeni, hogy egy kifejezetten szociális intézkedést balról támadnak?

– Felháborítónak tartom, hogy olyan felvetések bekerülhettek a közéletbe, amelyeket egyes baloldali politikusok fogalmaztak meg például az idősek szavazati jogának az elvételéről. Ez elfogadhatatlan, és pontosan mutatja, hogy az idősek továbbra sem számíthatnak a baloldalra.

LENGYEL GABRIELLA

HIRDETÉS

( 4HN`HY 4mS[HP :aLYL[L[ZaVSNmSH[ tZ H :7(9 4HN`HYVYZamN ILT\[H[QH!

+VR\TLU[\TMPST Ha LN` [[TȾR KtZYȮS HTLS` T\URHOLS`LRL[ [LYLT[L[[

5L JZHR mSTVR SLN`LULR

A FILMET A NEXT PRODUCTION KÉSZÍTETTE 6WLYH[ȮY R! Bor Zoltán, Mélykuti Zsolt /HUNTtYU R R! Koch Simon, Szekrényi Márk, Zánboki Bálint :aLYRLZa[Ȯ YPWVY[LY ]mN}! Hinkel Dávid 9LUKLaȮR! Boros Balázs, Kovács Krisztián *V WYVK\JLY! Márkus Zsófia 7YVK\JLY! Maczelka Márk ( MPST TLN[LRPU[OL[Ȯ H R ]L[RLaȮ SPURLU! www.sparafenntarthatojovoert.hu/jelenlet

F_74-75_nyitrai1.indd 75

2021. 04. 13. 15:17

| TÁRSADALOM |

ÚJRANYÍLNAK AZ ISKOLÁK 19,4 Svédország

15,0 Norvégia

ISKOLÁK VILÁGSZERTE, 2021. MÁRCIUS KÖZEPE

Finnország

19,1

Észtország

33,9 Csehország 18,7 Dánia

11,7

Lettország

23,6 Németország 18,1 Hollandia A teljes zárással töltött hetek száma 6,1 Izland Zárva Részlegesen nyitva 25,9 Nagy-Britannia Nyitva 15,4 Belgium 22,1 Írország 15,9 Luxemburg 20,6 Ausztria 6,4 Svájc Kanada 36,7 9,7 Franciaország 28,1 Szlovénia 17,3 Portugália 43,1 USA 15,0 Spanyolország 29,7 Olaszország 10,0 Horvátország 24,0 Kuba 16,0 Málta

32,4 25,1

Litvánia

13,0 Lengyelország 30,6 Fehéroroszország 0,0 Szlovákia 32,7 Magyarország 29,0 Ukrajna 18,7 Moldova 16,0

Oroszország

31,9 Szerbia 29,6 Bulgária 28,4 Észak-Macedónia 39,4 Ciprus 21,1 Görögország 27,6 Románia

Albánia

24,3

Bosznia-Hercegovina

34,4

Forrás: UNESCO

KÖZOKTATÁS | Jelen állás szerint az általános iskolások az utolsó hetet töltik távoktatásban, április 19-től visszatérhetnek a tantermekbe.

A pedagógusok oltása rohamtempóban zajlik, bár a nyitásra nem lesz meg a védettségük.

Viszont a betegségen átesettek száma szorozva a tünetmentesekkel, plusz a beoltottak száma együttesen egyre közelít a nyájimmunitás eléréséhez.

ket. A globális kép sötét: az UNESCO elemzése szerint egy esztendővel a válság kirobbanása után a világ diákjainak a felét továbbra is teljes vagy részleges iskolabezárás érinti. Közel harmaduk nem férhet hozzá a távoktatáshoz; több mint 11 millió lány soha nem térhet vissza az osztályterembe; és a bezárások következményeként több mint 100 millió gyermek olvasási készsége az elvárható minimális szint alá esett. Több mint 24 millió gyermeket és fiatalt fenyeget az iskola elhagyásának a veszélye. A fentiek elsősorban a fejlődő országok ifjúságát érintik, de a nyugati társadalmaknak is szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy a hátrányos helyzetben nevelkedők korábban is nehezen ledolgozható hátrányait miképpen orvosolják a pandémiát követően.

A TANULÁS LÉTSZÜKSÉGLET A Covid–19-járvány sosem tapasztalt erővel sújtotta az oktatási szektort, világszerte komoly zavart okozott a köz- és a felsőoktatásban. Az eltelt egy év következménye még nem ismert, de érzékelhető mind a szülők, mind a tanárok frusztráltsága. A szülőkön az otthoni tanulás minősége nemigen kérhető számon, az iskoláknak viszont hamarosan el kell végezniük az őszinte elemzést, miként teljesítettek dolgozóik a pandémia alatt, mit tesznek annak érdekében, hogy újra szintre hozzák a gyereke-

Egy friss kutatás szerint súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások. Az Oxfordi Egyetem kutatói holland családokat vizsgáltak, és arra jutottak, hogy az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az otthoni tanulással. Az alacsony szintű műveltségű családoknál különösen markáns ez a veszteség. A magas szintű távoktatás ellenére az alsó tagozatosok az egy tanévben elérhető átlagos fejlődésük ötödét veszítették el. Ijesztő megállapítások ezek, és valószínűleg tükrözik az európai állapotokat, hiszen a holland diákok egy fejlett digitális kultúrájú oktatásban tanulnak. Mi lehet ott, ahol ez nincs? Az Egyesült Államokban is kedvezőtlenek a tapasztalatok: az olvasás- és a ma-

76 | FIGYELŐ 2021/15

F_76-77_iskolai_korkep_hirdi.indd 76

2021. 04. 13. 15:18

| TÁRSADALOM |

tematikatanulási veszteségek egyre nagyobb gondot okoznak, különösen a kis erőforrásokkal rendelkező közösségekben élő gyermekeknél, akiket aránytalanul rosszul érintett a hirtelen áttérés a távoktatásra.

tek egy nagy merítésű tesztelést, ott 250 ezer diákból bő hatszázan teszteltek pozitívan.

EURÓPAI KITEKINTÉS

A SZÜLŐK FÉLNEK

Az iskolák zárását, nyitását hangos politikai, társadalmi és szakmai vita kísérte a legtöbb országban. Nehéz tárgyilagosan priorizálni a túlfűtött érzelmi szempontokat, az egészség és az élet védelmét, a gazdasági racionalitást, a globális és nemzeti gazdaságok működőképességének a fenntartását. Ez az a helyzet, amikor mindenkinek sok igazsága van.

Az biztos, hogy az iskolák nem tarthatnak zárva a végtelenségig. Minden kormányzatnak mérlegelnie kell a kockázatokat, majd döntenie szükséges. Ebben a franciák voltak a legelszántabbak. Hosszan tartották nyitva az iskoláikat, volt is sok vita belőle, de március végén, ahogy emelkedni kezdett a gyerekek körében a megbetegedések száma, társadalmi nyomásra újra leállt a jelenléti oktatás. A britek, mivel megnyerték a vakcinaversenyt, március elején, közel fél év után újranyitották a tanintézményeket. A drámai hónapok után Csehországban is véget ért a szükségállapot, újranyitnak az óvodák és az alsó tagozatok. Ez történik Szlovákiában is. A szomszédos országok körében többnyire online oktatás zajlik egyelőre. Romániában az év végi vizsgák a szokásos jelenléttel zajlanak majd, nem változtattak rajta.

Az UNESCO adatai szerint az elmúlt egy évet tekintve az európai államok közül Fehéroroszország az egyetlen, ahol nem zárták be az iskolákat. Rövid ideig tették ezt Izlandon (6 hét) Svájcban (6,4) és Franciaországban. Németországban 23,6, Nagy-Britanniában 25,9 hétig voltak bezárva az oktatási intézmények. A középiskolák esetében hazánkban november közepe óta digitálisan oktatnak. Ha hozzávesszük a tavaszi tízhetes becsukást, mi is a hosszan zárók közé tartozunk. Ami minden országra jellemző, hogy amint időszerűvé vált a nyitás, a pedagógusok aggasztónak és szervezetlennek találták az intézkedéseket.

NYITÁS ELŐTT

A magyar kormány az április 19-i nyitás mellett döntött, majd az időpontot a középiskolák esetében május 10-re módosította, így a jövő héten csak az általános iskolások térnek vissza az intézményekbe. Oroszi Beatrix, az ITM járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoportjának a vezetője úgy fogalmazott: azoknak a tanároknak, akiket még nem oltottak be, mindenképpen maszkot kell viselniük, ahogy a gyerekeknek is. Arról is beszélt, hogy a pandémia a március 24-i héten érte el a csúcsát, az átoltottság növekedésével párhuzamosan az új fertőzések visszaszorulására lehet számítani. Szlávik János infektológus több helyütt is elmondta: vannak ugyan beteg gyerekek, de arányaiban rendkívül kevesen. Mivel a kicsik jelentős része tünetmentesen esett át, ha átesett a fertőzésen, így nagyon nehéz értékelni, miként vesznek részt az infekciós láncokban. Francia epidemiológus szakemberek két szempontot emelnek ki. Az egyik, hogy a tünetmentes gyermek nem köhög, nem prüszköl, tehát kis eséllyel fertőz, ám sokkal gyakrabban kontaktál. Franciaországban március 15. és 22. között 200 404 vizsgálatot végeztek el a tanulók körében. Csupán 0,49 százalékuk produkált pozitív tesztet, ami a szakemberek szerint megerősíti azt, hogy a tünetmentes gyermekek hozzájárulása a járvány dinamikájához marginális, de a kiszűrésekkel a fertőzési lánc kétségtelenül megszakítható. A görögök is végez-

A Szülői Hang nevű szerveződés is ellenzi a nyitást. A Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért nevű szervezet online kérdőívét több mint 85 ezer szülő töltötte ki – a válaszadók 76 százaléka nem tartja biztonságosnak az iskolák újranyitását. Mindössze 34,7 százalékuk jelentette ki, hogy biztosan visszaengedi gyermekét, 33,5 százalék azonban nem akarja ezt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) április 9-én nyílt levélben követelte a digitális tanrend fenntartását és az óvodák bezárását. A szakmai érdekképviseleten túlmenően azt is követelték, hogy a kormány a kifejezetten erre nyújtott európai forrásokból adjon a szülőknek bérkompenzációt, rendeljen el felmondási tilalmat és támogassa a munkáltatókat, hogy ne szüntessenek meg álláshelyeket. Ez nem meglepő: a PDSZ folyamatosan – kvázi ellenzéki párt szerepét felvéve – támad minden oktatási intézkedést. A tavalyi érettségi ellen is komoly hangulatkeltést folytattak, pedig minden gond nélkül lezajlott. Remélhetőleg így lesz ez ebben az évben is, a Magyar Közlönyben megjelent a 12. évfolyam utolsó nagy vizsgájának a pontos szabályozása.

Szigorú óvintézkedések mellett történik az érettségi, tíz főben maximálták az egy teremben vizsgázók számát. Kötelező lesz a maszk használata (szóbeli felelet és dolgozatírás közben le lehet venni), tartani kell a távolságot, megmérik a testhőmérsékletet, a felügyelő tanárok kesztyűt kapnak. Egyes esetekben a szóbeli vizsgát is engedélyezi a kormány.

LENGYEL GABRIELLA HIRDETÉS

Az autizmushoz nincs kezelési útmutató.

Mindegyikünk másképp különleges.

Aristide, 11 éves

Támogasd te is adód 1%-ával

az Együtt az Autistákért Alapítványt!

Adószámunk: 18745964-2-41 F_76-77_iskolai_korkep_hirdi.indd 77

2021. 04. 13. 15:19

| TÁRSADALOM |

AGRÁRCENZUS

DEMOGRÁFIA | Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott agrárcenzust 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal.

zettsége 9 százaléknak volt. A fiatalabb gazdaságirányítók körében a gazdák fele szerzett valamilyen szakirányú képzettséget, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékű gazdaságok esetében már eléri a 60 százalékot.

FOGYNAK A GAZDASÁGOK

A múlt évben 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartották az összeírást. Az ál-

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON, MTI

A hazai agrárgazdaságok irányítóinak az 55 százaléka 40–64 éves, 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora. 35 százalékuk 65 esztendős vagy idősebb vezető, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb nemzedékek (a 14–39 évesek) képviselői.

2020-ra a 65 év alattiak aránya tehát 73-ról 65 százalékra csökkent. A mezőgazdasági társaságok esetében a női vezetők hányada az idősebb korosztá-

lyokban volt nagyobb. A legalább 65 éves gazdálkodók 33 százaléka hölgy, a fiatalabb generációknál a vezető tisztségekben 26 százalékot ér el az arányuk.

Bár tavaly a magyar gazdaságok 53 százalékát továbbra is a gyakorlati tapasztalatok alapján irányították, alapfokú mezőgazdasági végzettséggel már a gazdálkodók 11, középfokúval a 19 százaléka rendelkezett, míg felsőfokú vég-

78 | FIGYELŐ 2021/15

F_78-79_agrarcenzus.indd 78

2021. 04. 13. 15:20

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: LUIS ALVAREZ, GETTY IMAGES

Szántó 82,2 % Gyep 14,8

8_÷Q÷ ,^ÀRºQHXºX

Összesen: 4,8 millió hektár

Forrás: Agrárcenzus 2020

A GAZDASÁG IRÁNYÍTÓINAK MEGOSZLÁSA , 2020 Ɠ ;*8

A KSH szakértője arra is rámutatott, hogy az állattenyésztés kisebb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt évtizedben nőtt az utóbbival foglalkozó gazdaságok aránya.

A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület mintegy 52 százaléka hazánk területének. Ennek túlnyomó része, 82 százaléka szántó, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig csak 1 százalék. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, az idősebbek inkább szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A hazai gyümölcsösök 31 százalékán termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, 9 százalékán szilvát, 8 százalékán kajszibarackot, 6 százalékán bodzát, s csupán 5 százalé-

A HAZAI FÖLDTERÜLET 2Ď;*1 8. ,&0 8?*7.39. 2*,48?1 8&

Ɠ ;*8

GYÜMÖLCSTERMESZTŐ FIATALOK

kán őszibarackot. A mezőgazdasági földek több mint felét az 5–300 hektáros gazdaságok művelik, a szőlő- és gyümölcsterület majdnem háromnegyedét.

Az agrárterületeik mintegy felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig

Százalék 0,70 3,20 1,40 2,90 1,60

2*?ö,&?)&8 ,. 0 5?*998 , Nincs ,^FPTWQFYN YFUFX_YFQFY &QFUKTP 0º_­UKTP +JQX÷KTP

4,60 6,60 4,80

; +*1*99

taluk művelt több mint 4,8 millió hektár földterület nyolctizede szántó. A tízévente ismétlődő cenzus célja, hogy teljeskörűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, az agrárium aktuális helyzetét.

A KSH előzetes adatokat bemutató, most megjelent kiadványából kiderül: a hazai mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságok száma a legutóbbi, 2010-es összeírás óta folyamatosan fogy, tíz esztendő alatt mintegy 351 ezerről 234 ezerre csökkent. A kiadványt ismertető Tóth Péter, a hivatal statisztikai tanácsadója szerint ez megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre EU-s adatok – 15 százalékkal apadt a gazdaságok száma, elsősorban a kisebbek hagytak fel a tevékenységükkel.

Idehaza a csökkenő trend elsősorban az állattartással foglalkozókat érintette.

2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok hányada 41-ről 67 százalékra emelkedett, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13-ról 2020-ra 9 százalékra mérséklődött.

27,70 11,40

3,20 2,90 4,30 2,60

22,00

a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

TÖBB MARHA, KEVESEBB SERTÉS

Az állatállomány is jelentősen módosult a legutóbbi agrárcenzus óta. Tavaly mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a tíz évvel ezelőtti értéket. Érdemes kiemelni, hogy az EU tagállamai között Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden esztendőben nőtt a szarvasmarhák száma. Ezzel szemben a 2 990 000-es sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent, csakúgy, mint az 1,7 milliós lúd- és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal esett vissza tíz év alatt). A tyúkok száma 2010 óta 34 millióról mintegy 30 millióra esett.

Az egyéb, úgynevezett nem agrártevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok körében.

A legkisebb, 4000 euró termelési érték alattiak esetében a húsfeldolgozás (idetartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti teljesítményt felmutató gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem agrártevékenység, 6 százalékuknál van ilyen. Idetartozik a borkészítés és -palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás vagy az erdőgazdálkodás is – ezeket szintén számos hazai gazdaság folytatja kiegészítő tevékenységként.

TÓTH BALÁZS

Forrás: Agrárcenzus 2020

2021/15 FIGYELŐ | 79

F_78-79_agrarcenzus.indd 79

2021. 04. 13. 15:20

| SPORT |

IGALY DIÁNA | Kevesen szerették úgy az életet, mint az olimpiai bajnok sportlövő, akit 56 évesen ragadott el a koronavírus. Mosolya örökké él a szurkolókban, vidám természettel párosuló profizmusa sokakkal kedveltetett meg egy rétegsportot.

„Anyu, ez segíteni fog” – az akkor még óvodáskorú Tamás ezekkel a szavakkal adta át édesanyjának a fekete gombszemű, szürkésbarna plüssmacit a nyolcvanas évek végén, amely a piros sállal a nyakában sokaknak ismerős lehet az eredményhirdetések kapcsán.

Merthogy onnantól kezdve a kis kabalafigura a hazai és a nemzetközi sportlövőversenyek elmaradhatatlan kellékévé vált, az örökké mosolygós és életvidám Igaly Diána évtizedeken át mindenhová magával vitte. A siker persze nemcsak a macin múlott, de a csupa szív családanyának ebben a formában is sokat jelentett a gyermeki szeretet ereje a lőtéren töltött napi sok-sok óra gyakorlás mellett.

Mivel a lövészet meglehetősen monoton műfaj, elsősorban kitartást, türelmet és szorgalmat igényel, de persze nem lesz mindenkiből bajnok, aki nem sajnálja rá az időt, energiát. Nem véletlenül esett Diána választása erre a sportra, hiszen a szülei is sportlövők voltak; ők adták a nehéz és nagyot rúgó puskát először az alig tízéves kislány kezébe a budaörsi lőtéren. Számos érv és ellenérv fogalmazódott már meg abban a témában, hogy egészséges-e, ha a szülő készíti fel a gyermekét, legyen sakkozó, matematikus, teniszező, zongorista vagy éppen sportlövő. Igaly Diána esetében azonban az olimpiai bajnoki címhez vezető út egyetlen állomása sem szorul magyarázatra, ráadásul a sorsa már a szüle-

FOTÓ: FÖLDI IMRE, MTI

RÓZSASZÍN FÜST

80 | FIGYELŐ 2021/15

F_80-81_sport_Igaly.indd 80

2021. 04. 13. 15:22

| SPORT |

tésekor megpecsételődött, hiszen a keresztneve a római mitológiában a vadászat istennőjére utal. Édesapja és edzője, Igaly József a magyar válogatott tagja volt, de 1976-ban politikai okokból, pártonkívülisége miatt nem utazhatott el a montreali olimpiára.

Diána négyszer is képviselhette hazáját az ötkarikás játékokon, először 1992-ben, 27 évesen, Barcelonában. Benne volt a kiugró eredmény lehetősége, de nem igazán ment neki a lövés, a középmezőnyben zárt a katalán fővárosban. A sportlövészetben azonban kevésbé fontos tényező a kor, mint például úszásban, a tornában vagy az atlétikában, így sejtette, hogy ha mindent megtesz a folytatásban, lesz még lehetősége olimpián bizonyítani.

Odáig azonban el is kellett jutni. Márpedig 1997 decemberében, amikor Dia elveszítette imádott édesapját, fel akart hagyni az élsporttal, fájdalmában a viszszavonulás tűnt az egyetlen megoldásnak. Édesanyja azonban meggyőzte a folytatásról. A legerősebb érve alighanem az volt, hogy az apja is ezt akarná.

Immár a mamával a háta mögött világbajnok lett 1998-ban, ez a siker pedig a második olimpiájára, a 2000-es sydney-i játékokra készülve is az esélyesek közé emelte. A sportszerető közvélemény többsége akkor és ott ismerte meg Igaly Diána nevét: a skeet egyéni számában a selejtező után a második helyen állt, a döntőben pedig szétlövés után bronzérmes lett. Sokaknak feltűnt az interjúk során, hogy mások gyakran az első helynek sem tudnak úgy, tiszta szívből, önfeledten örülni, mint Dia a harmadiknak. Ilyen az, amikor a sikeres sportoló civilben kiegyensúlyozott, boldog ember.

Innentől nem volt megállás: a 2004es athéni játékokig újabb világbajnoki cím és világkupaezüst, majd vb-bronz szegélyezte az útját. Az olimpia évében azonban nem volt éppen szerencsés: sarokfájdalma miatt nem tudott aerobikozni, pedig ez volt az a kiegészítő sport, amellyel fitten tartotta magát. Így felszedett néhány kilót, ami bántotta, de úgy tűnt, ennél is nagyobb a baj: amikor megsérült a válla, ízületi gyulladást diagnosztizáltak nála. Ez a lövészeknél majdnem olyan gyakori, mint a labdarúgóknál a combizomhúzódás, de a lehető legrosszabbkor jött. Ezek után elindult a ciprusi Európa-bajnokságon, de ott nem szerepelt jól. Néhány héttel az olimpia előtt azonban úgy érezte,

hogy testben és fejben is rendben van.

Az orvosoknak legalább olyan fontos volt rendbe rakniuk Igaly Diána lábát, mint a vállát, mert így folytathatta a tornázást is, ami elengedhetetlen volt számára ahhoz, hogy újra jól érezze magát a bőrében.

A Markopulo lövészpálya volt az egyik legkülönlegesebb olimpiai helyszín, Athéntól negyven kilométerre, az Attikai-síkságba ékelődő kopár hegyek lábainál. Az előző napokon nem sok babér termett ott a magyar sportlövőknek, mégis több száz magyar szurkoló gondolta úgy, hogy az uszoda vagy a vívócsarnok helyett inkább a távoli lőtér felé veszi az irányt. Egyikük sem bánta meg.

Pedig a selejtező nem indult jól. Rögtön az első sorozatban két hibát vétett Dia, majd a másodikban még egyet, onnantól viszont nem rontott, és az első helyen jutott a döntőbe (72/75). Már ekkor zengett-zúgott a „Dia, Dia, Hungária” rigmus a lelátón, pedig a finálé csak egy óra pihenő múltán következett.

A riválisok közül az azeri címvédő Zemfira Meftahetgyinovára és a kínai Vej Ningre kellett a leginkább figyelni, de Igaly Diána egyiküknek sem adott esélyt. Ez az ő napja volt, senki másé.

A döntőben mind a 25 lövése tökéletes volt, sorra szedte le a rózsaszín füstjelzéssel szétmálló korongokat. Töltött és tüzelt rendületlenül. Az újabb és újabb összetört tányér egy családi perpatvarban sohasem okoz örömet, az athéni lőtéren viszont nagy lelkesedést váltott ki. Négy lövéssel a vége előtt négy pont volt az előny, karnyújtásnyira került az aranyérem. Dia azonban az olimpiai bajnoki címet jelentő találat után sem engedett ki, hanem újratöltött, majd ismét pontosan célzott, a sorozat végéig. Onnantól viszont a feszült figyelmet az ünneplés percei váltották fel. Megcsókolta a puskát, az égre emelte a tekintetét – aki ismerte a történetét, tudta, hogy ezzel az édesapjának üzent.

Athén előtt azt mondta, ő lesz a világ legboldogabb embere, ha nyer. Amikor először beszélt Igaly Józsefnével a döntő után, utóbbi csak annyit mondott: „Di-

ácska, én vagyok a világon a legboldogabb édesanya.” Később felidézte: talán az anyai megérzés sugallta, de már aznap biztos volt benne, hogy a lánya megnyeri a versenyt. Igaly Diána fia, az akkortájt érettségizett Czirják Tamás pedig úgy fogalmazott: először fel sem fogta, hogy anyu olimpiai bajnok lett. Még akkor is csak kereste a szavakat, amikor röviddel a finálét követően összekapcsolták őket a rádióban, de este aztán hosszabban is beszéltek telefonon. Ekkor tudatta vele, hogy mennyire büszke rá: „Nem minden srác mondhatja el magáról, hogy olimpiai bajnok a mamája.”

Mindennek már 17 éve, s annak apropóján idéztük fel a nagy sikert, hogy Igaly Diána nincs többé. A halálát a koronavírus-fertőzés szövődményei okozták, április 8-án, 56 évesen. Néhány nappal korábban arról szóltak a hírek, hogy kórházba került a sportolónő, de a legrosszabb eshetőségre ekkor még kevesen gondoltak. Tamás is úgy fogalmazott, hogy bár az egész családjuk kényesen ügyelt a rendszeres fertőtlenítésre, a maszkviselésre és a biztonságos távolságtartásra, mégis elkapta az édesanyja a vírust. Érdemes elgondolkodni ilyenkor, mekkora veszteség az valójában, hogy átmenetileg nem utazhatunk szabadon a világban, nem mehetünk moziba vagy éppen étterembe. Akinek csak erről kell lemondania, nem pedig egy rokont vagy közeli barátot ragad el a járvány, az nem tudja, mennyire szerencsés. Egy olimpiai bajnok elvesztése azonban kijózanító pofon mindenkinek, aki közönyösen pörgeti végig a Covid-híreket a neten, s közben csak saját magára gondolva várja, hogy újra minden a régi legyen.

Az áldozatok családtagjainak a fájdalmát viszont aligha enyhíti a kerthelyiségek újranyitása.

Igaly Diána a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja. Skeetben mindent megnyert, amit lehetett: az olimpiai, világ- és Európa-bajnok a felnőttek között vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra. Az év sportlövőjének hatszor megválasztott, 2019-ben pedig életműdíjjal jutalmazott bajnokot a saját halottjának tekinti a Magyar Sportlövők Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság is. Nemcsak mint egykori versenyző alkotott maradandót: a visszavonulása után edzőként, sportvezetőként is a lövészetben maradt, 2012-től haláláig a szövetség alelnöke volt.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/15 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_Igaly.indd 81

2021. 04. 13. 15:22

| AJÁNLÓ |

SZÍNEK, REALIZMUSOK, MEGLEPETÉSEK

ÁPRILIS 15.–MÁJUS 10. | A tavaszi aukció előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. Ez a különleges értékesítési forma sikerrel egyesíti a privat sale exkluzivitását a hagyományos tárlatok széles nyilvánossághoz eljutó, közösségi élményével. A klasszikus és modern képek a Kieselbach Galéria saját válogatási elveit tükrözik, míg a kortárs képzőművészetet reprezentáló anyagot Pados Gábor, az acb Galéria tulajdonosa állította össze.

SISKOV ROBOT HUAN,1970

PUSKÁS, SPORT, KIESELBACH FUTAKI ATTILA–TALLAI GÁBOR | Az 1956-os pesti srácokat megidéző Budapest Angyala komoly nemzetközi sikere után megjelent a Puskás Öcsi életét bemutató képregény. Ez a kötet nemcsak a világ leghíresebb magyar labdarúgóját mutatja be, hanem azt a szenvedélyes szeretetet is, amely Puskás Öcsivel összefűz minket.

TEAIVÓK ZSEBKÖNYVE

CANDACE ROSE RARDON | A teák nem csak színes dobozok az élelmiszerbolt polcain: érdemes többet tudni róluk, és lehetőleg megkóstolni minél többfélét. Ez a zsebkönyv méretű kalauz sok érdekességet, útmutatást, ötletet és alapvető ismeretet kínál a tea kedvelőinek arról, hogy filterest vagy szálast válasszunk-e, illetve hogy melyek a teacsaládok és a leggyakoribb változatok.

A FUTÁS TUDOMÁNYA – Kézikönyv a hatékony és biztonságos edzésért

CHRIS NAPIER | Bár a futás világszerte az egyik legnépszerűbb sportág, a tudományos hátterével kevesen vannak tisztában – pedig ha alaposabban megismerjük testünk felépítését és működését, az edzéseink is hatékonyabbá válhatnak. A könyv bemutatja a futás alapjául szolgáló élettani folyamatokat. Segít megérteni, mi történik a testünkben futáskor, és azt is megtudhatjuk, mire van szüksége szervezetünknek az optimális működéshez.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV, MAGYAR NEMZET

10 – A PUSKÁS

82 | FIGYELŐ 2021/15

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 04. 13. 15:23

MEGJELENT!

CSAK

5$9$3Ą , & 9(-

395 Ft

Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/automotor oldalon!

F_BIII-automotor.indd III

2021. 04. 13. 14:50

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ OTTHONRA!

Többet tud, mint gondolnád!

F_BIV-ingatlanB.indd IV

2021. 04. 13. 14:51