Figyelo_2021-09

Ü Z L E T I

H E T I L A P

KACSKOVICS IMRE-INTERJÚ

HAZAI GYÓGYSZER A KORONAVÍRUS ELLEN FÚZIÓ ERDÉLYI CÉGGEL

A SZALLAS.HU RÉGIÓS AMBÍCIÓI JUBILÁLÓ SZABADALMI HIVATAL

MAJDNEM MINDENRE VAN OLTALOM

CZEPEK GGÁBOR, CZEPEK ÁBOR,

a SSzerencsejáték zerencsejáték ZZrt. rt. vvezérigazgatója ezérigazgatója

KÉSZEN ÁLLNAK A TERJESZKEDÉSRE ÁRA: 790 FT

9. SZÁM | 2021. MÁRCIUS 4–10.

F_BI.indd 1

2021. 03. 02. 14:26

VISSZASZÁMLÁLÁS INDUL!

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

WWW.NEMZETISPORT.HU

LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG 2021 F_BII-EB.indd II

2021. 03. 02. 14:25

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HALASKA GÁBOR Itthonról feltalálni

CÍMLAPON

10 CZEPEK GÁBOR Európa élvonalában a Szerencsejáték

28

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

A minőség sokkal fontosabb a mennyiségnél

„Amerikát két éve taszította le a szabadalmi trónról Kína, ahol két évtized alatt szinte a nulláról 60 ezer körülire nőtt a nemzetközi bejelentések száma. Így hát erősítenünk és frissítenünk kell az európai és a hazai szellemitulajdon-védelmet, ha nem akarunk még jobban lemaradni” – mondta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az elnöke.

34

A gyógyszeripar csúcskategóriás termékei

Májusban indulhat az ELTE TTK-n a szolgáltatólaboratórium, amely először a járványhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt majd, de később a rákdiagnosztikában vállalhat szerepet – mondta Kacskovics Imre, a kar dékánja, a koronavírus elleni magyar gyógyszer fejlesztésének a vezetője.

52

14 VÉDEKEZÉS Jól áll a magyar átoltottság 16 BŐVÜLÉS Pluszba kerülnének idén a beruházások

17 BOOM Tavaly is kitartott a bérdinamika 18 TÖRVÉNYALKOTÁS Visszafogott parlamenti menetrend

CÉGVILÁG

20 SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK

Ellenzéki program: privatizáció és adóemelés

22 VASÚTFEJLESZTÉS Budapest: a vonat nem vár

A világ kísérleti laborként néz a Biden-csomagra. Ha bejön, és infláció nélkül megússza az USA az 1,9 ezer milliárd dolláros pakkot, jöhet a globális fiskális élénkítési láz.

60

A Szallas.hu, Magyarország legnagyobb szállásfoglaló oldala egyesült a Travelminit.ro-val, megerősítve piaci pozícióját a régióban – jelentette a bukaresti gazdasági sajtó. A magyar részvénytársaság több térségbeli államban is jelen van, és célja, hogy nemsokára KözépEurópa legnagyobb platformjává váljon. Címlap: Móricz-Sabján Simon

Egyelőre nem zöldül az EKB

52 AMERIKAI GAZDASÁG Közgazdasági kísérlet 1,9 ezer milliárd dollárból

54 MEGÚJULÓK Zöldülési verseny a Big Technél

56 OROSZ GAZDASÁG Megszorították az adóprést Moszkvában

58 E HÓNAPTÓL LAZÍTÁS Svájc megúszta a nagy recessziót

RÉGIÓ

60 FÚZIÓ ERDÉLYI CÉGGEL Regionális vezető szerepre törnek

63 NYILVÁNTARTOTT KÁVÉZÁS HORVÁTORSZÁGBAN Vége az automaták aranykorának

64 TÉNYEK ÉS REMÉNYEK Autópiaci hullámvasút Romániában

66 A SZERB ORTODOX EGYHÁZ ÚJ VEZETŐJE Hídembernek tartják

68 TESZTTEL ENYHÍTETT KORLÁTOZÁSOK Szlovén bírálat a brüsszeli vakcinastratégiáért

69 LENGYEL KRITIKA A GYÁRTÓKNAK

26 CSŐDEGYEZSÉG Időben minden

70 RÉGIÓS HÍREK

28 POMÁZI GYULA A minőség sokkal

SKYNET

a belváros

Vakcina- és szolidaritáshiány

megmenthető

32 ELEMZÉS Lassan tér magához

72 ZSAROLÁS ÁLLAMI MEGBÍZÁSBÓL

Fokozódó kiberfenyegetés Észak-Koreából

a használtautó-piac

34 KACSKOVICS IMRE A gyógyszeripar csúcskategóriás termékei

SZEMÉLYI HÍREK

38 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

Regionális vezető szerepre törnek

48 PANDÉMIA Vakcinaháború keleten 51 KÖTVÉNYVÁSÁRLÁSI PROGRAM

24 NAVRACSICS TIBOR Veszprém: bővülhet

fontosabb a mennyiségnél

Közgazdasági kísérlet 1,9 ezer milliárd dollárból

GEOPOLITIKA

PÉNZ BESZÉL

39 PÉNZTÁRAK Növésben a portfóliók 40 OTTHONFELÚJÍTÁS Járulékos hatások 42 ÖNGONDOSKODÁS Magukra is számítanak

TŐZSDE

44 GYORSJELENTÉSEK Állták a sarat 46 TESLA Víziók és realitások

CAPPUCCINO

74 NAGY ANDRÁS

TÁRSADALOM

76 KOCH CSABA Nem hiszek a szaktudás nélküli sikerekben

79 REFORM Új jogviszonyban az orvosok

SPORT

80 PUSKÁS ARÉNA Új szerepben a nemzeti stadion

AJÁNLÓ

82 TÖRTÉNELEM, TANGÓ, TECHNO

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/9 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 03. 02. 16:41

| A HÉT HÍREI |

DEBRECEN GAZDASÁGI KÖZPONT LETT

A cívisváros kimagasló eredményt ért el a világszerte elismert, nemzetközi gazdasággal és pénzügyekkel foglalkozó brit lap, a Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó divíziója, az fDi Intelligence globális felmérésén, és felkerült a világ legjobb befektetésösztönzési célpontjainak a top 10-es listájára. Az elismerés egy lapon említi Debrecent New Yorkkal, valamint Berlinnel, ahol a Tesla a világ legkorszerűbb elektromosautó-gyártó üzemét építi. A fenti rangsor tehát önmagáért beszél: a New York-i Times Square-től a debreceni Kossuth térig terjed. Emellett Hajdú-Bihar székhelye a saját kategóriájában, a kis és közepes városok között globálisan a top 5-be jutva a negyedik legjobb befektetésösztönzési célpontként került ki a megmérettetésből, így olyan helyekkel szerepel együtt, mint Zürich vagy Bahrein fővárosa, Manáma.

EGYÉVES AZ AZONNALI FIZETÉSI RENDSZER

Magyarországon az internetes divatüzletek tavaly elért 240 milliárd forintos összforgalma 21 százalékkal, 290 milliárdosra nőhet az idén, részesedésük a piacon a múlt évi 17,5-ről 20 százalékra bővülhet 2023-ra – áll a Glami, a több mint 250 meghatározó európai divatwebáruház kínálatát egy online platformon összesítő keresőoldal internetes adatfelvételen és értékesítési statisztikákon alapuló kutatásában. Románia, Szlovákia, Csehország, Görögország és Magyarország divatkereskedelmi szegmensének elemzése szerint gyökeres átalakulás várható az ágazatban, a gyors piaci változások a márkákat és a kiskereskedőket egyaránt érintik.

A HÉT 3,6 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/9

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye a korábbi negyedévinél 1,4 százalékkal nagyobb, a 2019. október–decemberinél 4,1 százalékkal kisebb volt. Tavaly a GDP 5,0 százalékkal zsugorodott az előző esztendőhöz képest.

TAROL A JEGYBANKI HITELPROGRAM

Tavaly április óta 28 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. Az 1836 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmaduk új beruházások megvalósulását szolgálta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 áprilisában indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széles körű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkvszektornak. Egyébként az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013 óta közel 66 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ONLINE ÜZLETEKBE KÖLTÖZÖTT A DIVAT

A világon egyedülálló módon minden bank számára kötelezően és egy időben indult el 2020. március 2-án az azonnali fizetési rendszer. Egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült rögtön, összesen 30 000 milliárd forint értékben. A Magyar Nemzeti Bank és a Giro Zrt. által létrehozott, központi infrastruktúrára alapozott azonnali fizetési szolgáltatás új dimenzióba helyezte a hazai pénzforgalmat, és az elmúlt harminc esztendő legnagyobb magyar pénzügyi innovációjaként a bankszektor sikeres digitális átállását eredményezte – közölte az MNB.

2021. 03. 02. 16:37

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE Fülöp-szigeteki származású amerikai író.

„Amerikában csak annyit kell tudni, hogyan kell pénzt csinálni. A pénzen már minden mást meg lehet venni” – Joanne Ramos

LONDON A DOLLÁRMILLIOMOSOK FŐVÁROSA

London letaszította a trónjáról New Yorkot, ugyanis a brit fővárosban ma már több dollármilliomos él, mint az amerikai metropoliszban. Egy friss jelentésből emellett kiderült: a világ leggazdagabb emberei jelentősen növelték a vagyonukat az elmúlt hónapokban. Napjainkban közel 875 ezer londoni mondhatja el magáról, hogy dollármilliomos – írja a The Guardian a Knight Frank éves jelentése alapján. Ez elég jelentős szám, ugyanis tízből egy ottani lakos ennek alapján ebbe a csoportba tartozik. A brit fővárosban ezzel hatalmasra nőtt a vagyoni egyenlőtlenség, ugyanis az állami statisztikák szerint közben több mint 2,5 millió londoni (a város népességének a 28 százaléka) hivatalosan szegénységben él.

KIVONUL MAGYARORSZÁGRÓL A COMMERZBANK

MINDENT FELVÁSÁROL AZ APPLE

A cupertinói technológiai óriás nagyjából száz céget vásárolt fel az elmúlt hat évben – árulta el Tim Cook, az Apple vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy az amerikai társaság átlagosan háromhetente megvesz egy vállalatot. Hatalmas az étvágya, és ezt maga a vezér árulta el nemrég, az éves részvényesi konferencián. Az iPhone gyártójának az irányítója közölte: a felvásárlások elsősorban azt szolgálják, hogy az Apple megszerezze a szükséges technológiát és a tehetséges munkaerőt – jelentette a BBC.

Otthagyja a magyar és több más piacot Németország egyik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank – írta összefoglalójában a Handelsblatt. A német külkereskedelem nagyjából 30 százalékának a lebonyolításában közreműködő társaság tizenöt országban alakítja át vagy szünteti meg a tevékenységét. A Magyarországról történő kivonulás az 1993 óta itt működő leánybank, a vállalati ügyfeleket kiszolgáló, négy fiókot üzemeltető és több mint száz embert foglalkoztató Commerzbank Zrt. értékesítését jelenti. A cégcsoport a térség több más országában is beszünteti tevékenységét, így bezárják a Pozsonyban működtetett fióktelepet, valamint a Belgrádban létrehozott képviseletet.

2021/9 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 03. 02. 16:38

NAGYTOTÁL

FOTÓ: CHRISTOPHER FURLONG, GETTY IMAGES

Boris Johnson miniszterelnök egy általános iskolai olvasásórán. A brit általános és középiskolák a kormány tervei szerint március 8-tól nyitnak ismét teljesen, hosszú hónapok zárvatartása után. A miniszterelnök több lépésben képzeli el a korlátozások feloldását, ennek első eleme lenne az iskolák nyitása. A társadalmi, közösségi tiltások megszüntetését pedig június 21-re tervezik. A koronavírus-járvány eddig 120 ezer ember életét követelte Nagy-Britanniában.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 03. 02. 16:38

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 03. 02. 16:38

| PUBLICISZTIKA |

ITTHONRÓL FELTALÁLNI

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

Mi, magyarok már jóval az ipari forradalom XIX. század végi kiteljesedését megelőzően – jócskán Edison vagy Benz nagy találmányai előtt – büszkék voltunk innovációs vénánkra. Természetesen joggal, hiszen például Irinyi János vegyész elsőként tette biztonságossá a világ gyufáit. E termékek első dobozait 1839-től, a pesti „gyújtófák gyárában” készítette. Pedig akkor még nem létezett itthon a találmányok védelmét szolgálni hivatott szervezet. (A most 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az elnökével készült interjúnk lapunk 28. oldalán olvasható.) Igaz viszont, hogy Irinyi kémiai tanulmányait Bécsben végezte, és az is igaz, hogy „bagóért” adta el, szinte aprópénzre váltotta világszerte nem kis jelentőségű találmányát. Őt azután több tucat magyar zseni követte. Érdemes közülük párat kiemelni, nem idő-, hanem betűrendben: Asboth Oszkár, Árvai Péter, Bay Zoltán, Bánki Donát, Bíró László József, Bláthy Ottó, Csonka János, Déri Miksa, Galamb József, Gábor Dénes, Goldmark Péter Károly, Goy Andor, Halácsy Péter, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Losonczi Áron, Neumann János, Pavlics Ferenc, Rubik Ernő, Selényi Pál, Semmelweis Ignác, Simonyi Károly, Somlai-Fischer Ádám, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Telkes Mária, Teller Ede, Tihanyi Kálmán, Zagyvai András, Zipernowsky Károly. És még lehetne sorolni… Az minden bizonnyal igaz, hogy a bolygón ma élő 7850 millió ember közül a most mindössze „bruttó” 15 millió fős magyarság az idők során sokat adott hozzá a világ technológiai fejlődéséhez. Ám ha egy kicsit kritikusan szemléljük ezt a listát, akkor látható, hogy viszonylag kevesen vannak, akik legalább részben itthon teljesítették ki munkásságukat, mint például Rubik Ernő. (Szokták még Szent-Györgyi Albertet is itt említeni, ám ebből csak annyi igaz, hogy a Nobel-díját itthoni munkásságáért kapta. Ő például 1947-ben a baloldal térnyerése miatt Amerikába emigrált.)

Érdemes itthon vagy legalábbis itthonról kiteljesíteni a sikereket, ahogyan ezt külföldön szintén elismert startupjaink is teszik. Ugyanakkor a fenti listában is akad több, 1945 előtt elüldözött zsidó származású zseni, és rengeteg olyan újító is, aki csak külföldön tudta igazán sikerre vinni találmányát, munkáját, a Ford T-modell atyjától és a magfizikusoktól kezdve a golyóstoll tökéletesítőin és a holdséták holdautóinak a megálmodóján át egészen az űrturista Simonyi Károlyig, akinek a világ az Excelt köszönheti. Sajnos vagy szerencsére (?!) ez a fajta kétlakiság, világpolgárság talán velejárója is a feltalálói létnek, ahogy ez részben már Irinyi esetében is igaz volt. Persze büszkék vagyunk, hogy a golyóstoll számos nyelven biro vagy birome, és a Rubik’s Cube vagy a Prezi sem ismeretlen fogalom ma a fejlett világban, de valljuk meg őszintén, hogy a fenti névsort elsősorban mi, magyarok ismerjük. Mi is csak többé-kevésbé tudjuk a neveket a konkrét újításokhoz kötni. Ezért is lenne fontos, hogy erősítsük a mai innovátorokban, illetve csapatokban: érdemes itthon vagy legalábbis itthonról kiteljesíteni a sikereket, ahogyan ezt külföldön szintén elismert startupjaink – a Prezi, a Ustream (ma már az IBM egyik magyar leánycége), az NNG vagy újabban például az AImotive – is teszik. 8 | FIGYELŐ 2021/9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 03. 02. 16:38

SZABADALMAK, VÉDJEGYEK, EGYÉB OLTALMAK '÷[JS [FS YJWJ F KJOQ÷I­XSJP F YFQ¥QR¥S^TP ¾O±Y¥XTP NSST[¥HN·P YJW­S 2FL^FWTWX_¥LTS :L^FSFPPTW ºXX_JMFXTSQ±Y[F PÀQºSºXJS WJLNTS¥QNX X_NSYJS Pº_JQ XJR WTXX_ F MJQ^_JYÀSP MNX_JS F INLNYFQN_¥HN· ¾OFGG MZQQ¥RF U­QI¥ZQ F_ , F_ NUFW ­X F \JGJX HXFYTWS¥P Y­WS^JW­XJ [NQ¥LX_JWYJ RJL­WPJ_JYY &_ NI­S JX_YJSI÷X 8_JQQJRN 9ZQFOITS 3JR_JYN -N[FYFQ¥SFP JQSºP­[JQ P­X_±YJYY NSYJWO¾SPFY JQTQ[FXMFYO¥P QFUZSP TQIFQ¥S

& 2&,>&7478? ,43 -&9 1>48 +ö'' 419&12&0 8? 2& Hazánkra hatályosított európai szabadalom

Nemzeti úton megadott szabadalom

Nemzeti úton megadott használati minta

0NJL­X_±Y÷ oltalmi tanúsítvány

Nemzeti úton megadott növényfajtaoltalom

Nemzeti védjegy

Nemzetközi védjegy

Nemzeti formatervezési minta

& PNJL­X_±Y÷ oltalmi tanúsítvány közül 279 szabadalom oltalmi ideje még nem járt le, továbbá PNJL­X_±Y÷ TQYFQTR van már hatályban.

Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

& '*&)499 8?&'&)&12. 0 7*12*0 8? 2& *:7 5 '&3

Forrás: Európai Szabadalmi Hivatal (EPO)

& 3*2?*9. ; )/*,>'*/*1*39 8*0 945 7:48?9 1>&

Reklámozás, kereskedelmi ügyletek

979 Gyógyszerészet és állatgyógyászat

Egyéb berendezések

2ďX_JWJP

Vegyészet

Fémtermékek

(kivéve gyógyszer) (kivéve gépek)

Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

& 945 8?&09*7 1*9 &2*1>*0'*3 & 1*,9 '' -&9 1>48 8?&'&)&142 ;&3 -&? 30'&3

Gyógyszerészet

Nevelés, szakmai képzés, sport

Tudományos ­X RďX_FPN szolgáltatások

Vendéglátás, élelmezés, NI÷QJLJX szállásadás

Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

& ;.1 , /*1*39ö8*'' 478? ,&.3&0 7&3,847& & '*&)499 8?&'&)&12. 0 7*12*0 8? 2& &1&5/ 3 Szabadalmak száma országonként, ezer darab; alul: változás 2018-hoz képest, százalék

67

37

36

Ɠ

Ɠ

Ɠ

Ɠ

Ɠ

0 3&

:8&

/&5 3

) 1 047*&

*54

3 2*9478? ,

.3).&

0&3&)&

*Európai Szabadalmi Hivatal

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

4748?478? , &:8?97 1.&

Forrás: A WIPO (szabadalmi világszervezet) statisztikai adatbázisa, 2020. szeptember

2021. 03. 02. 16:38

| CÍMLAPON | CZEPEK GÁBOR

10 | FIGYELŐ 2021/9

F_10-13-cimlapsztori.indd 10

2021. 03. 02. 16:40

| CÍMLAPON | CZEPEK GÁBOR

EURÓPA ÉLVONALÁBAN A SZERENCSEJÁTÉK

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

CZEPEK GÁBOR | „Közép- és hosszú távon régiós szereplőként látom magam előtt a Szerencsejáték Zrt.-t, amely a hazai stabilitásra alapozva a külpiacokon is versenyképes lehet” – mondta a Figyelőnek a nemzeti lottótársaság vezérigazgatója. A terjeszkedés mellett beszélt az újragondolt stratégiai célokról, a Covid-válságra adott gyors válaszlépésekről és a harminc éves vállalat idei üzleti tervének sarokköveiről is.

Már több mint két éve áll a Szerencsejáték Zrt. élén. A pandémiát megelőző időszakig minden az előzetes tervei szerint alakult? – Az idén már 30 éves a Szerencsejáték Zrt., tehát hosszú utat tudhat maga mögött, én pedig azzal a feladattal érkeztem 2018 végén, hogy segítsem a modern nemzeti vállalattá válás folyamatát. Ez az identitás számunkra öt felelősségi területet takar: felelősek vagyunk a játékosainkért, a munkatársainkért, a beszállítóinkért, a szerencsejáték-iparért és a gazdaságpolitikai célok megvalósulásában való közreműködésért is. Hiszünk abban, hogy akkor dolgozunk jól, ha az öt terület között minél több érdekazonosságot teremtünk, ezért az ezt célzó beavatkozási pontokat kerestük. Ennek szellemében láttunk munkához 2019 elején, amikor 2030-as kitekintéssel felülvizsgáltuk a stratégiánkat, amely köré hatékony szervezetet építettünk. A változások lényegében a társaság valamennyi szegmensét érintették, de a gazdasági eredményesség szempontjait sem hanyagolhattuk el, azaz úgy cseréltünk kereket, hogy közben a gázt is nyomtuk. Ez minden korábbinál nagyobb, 542 milliárd forintos árbevételt hozott 2019-ben, a közösségi hozzájárulásaink pedig megközelítették a 114 milliárd forintot, ami ugyancsak rekordérték volt. – De jött 2020, s márciusban egyik napról a másikra változtatott meg mindent a vírus hazai berobbanása. Gyorsan és hatékonyan kellett reagálni. Milyen stratégiát követtek? – Rögtön a járvány kitörésekor világossá vált, hogy közösségi tulajdonú cégként a már említett öt területen a felelősségvállalásból is az átlagosnál nagyobb szeletet kell kihasítanunk. A játékosaink és a munkatársaink egészségének a védelme mellett a gazdasági teljesítményünk fenntartása is kiemelt érdek volt. A költségek racionalizálása helyett azonban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy olyan beruházásokat, fejlesztéseket va-

lósítsunk meg, amelyek a pandémia utáni időkben is magasabb szinten tartják majd a Szerencsejáték Zrt.-t. Emellett kulcsfontosságú volt a munkahelyek védelme és az, hogy a beszállítói szektorunk épségét is meg tudjuk őrizni. Ebben nagy segítséget jelentett, hogy a tulajdonosi jogunkat gyakorló Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter munkaszervezete biztosította a hatékony információáramlást a kormány és a vállalati szektor között, így megfelelő időben, megfelelő módon reagálhattunk ebben a turbulens időszakban. – Forgalmi szempontból milyen szakaszai voltak, vannak a Covid-válságnak? Végül hogyan alakultak a 2020-as pénzügyi mutatók? – Három szakaszra osztanám az elmúlt évet. Az első két és fél hónap az üzleti várakozásoknak megfelelően alakult, a második etap a járvány márciusi kitörésétől május végéig tartott. Ekkor súlyos problémákkal szembesültünk, kezdve azzal, hogy az árbevétel 48 százalékát adó sportfogadási üzletágunk lényegében a földbe állt. Egyik pillanatról a másikra tűntek el a fogadási kínálatot jelentő sportesemények, miután felfüggesztették a különböző bajnokságokat. Az árbevétel 30, illetve 22 százalékáért felelő lottó típusú játékok, valamint sorsjegyek üzletágánál pedig azt tapasztaltuk, hogy a kijárási korlátozások miatt nehezebbé vált a játékosok elérése. Így a kereskedelmi szektorunkat meghatározó kis- és középvállalkozások, amelyek a forgalom alapján kapnak jutalékot, forráshiánnyal küszködtek, és nem volt tőketartalék ahhoz, hogy hónapokat éljenek túl. Nem hagyhattuk, hogy mindez tömeges elbocsátásokhoz, lottózók bezárásához vezessen. A kihívások azonosítása és a válaszok megtalálása után életbe léptek a negatív gazdasági hatásokat 2021/9 FIGYELŐ | 11

F_10-13-cimlapsztori.indd 11

2021. 03. 02. 16:40

| CÍMLAPON | CZEPEK GÁBOR

kompenzáló intézkedések, amelyek júniustól kezdtek eredményt hozni, s közben a járványügyi szabályok is enyhültek. Szeptemberig utolértük az üzleti tervben rögzített szintet, onnantól kezdve az esztendő végéig pedig időarányosan 20-30 százalékos forgalmi és eredménytöbbletet értünk el. Végül nemcsak a 2019-es rekordévet, hanem a Covid-válság előtt kitűzött 2020as tervet is túlszárnyaltuk az 574 milliárd forintos szerencsejáték-árbevétellel, ami éves alapon 6 százalékos növekedés. A tiszta játékbevétel szintén rekordközeli, 190 milliárd forint lett, 2 százalékkal a bázisidőszak felett alakult. – A zászlóshajó, sportfogadási üzletág hogyan vészelte át az eseménymentes időszakot? – Mivel szinte a teljes sportipar leállt, olyan fejlesztéseket kellett indítanunk, amelyek fogadási eseményeket generálnak. Az első ilyen projekt az e-sportfogadás nyár végi bevezetése volt, amelyet még ez év tavaszán az új típusú virtuális fogadás követ. Ezekre a szegmensekre nem csupán átmeneti megoldásként tekintünk, hanem a járvány után is építünk majd rájuk. Közben arra is figyeltünk, hogy a fogadásaink alapját jelentő látványcsapatsportágak épségben maradjanak, azaz a hatályban lévő marketingmegállapodások szerinti vállalásainkat – a megváltozott helyzethez igazítva – szintén teljesítettük a sportági szakszövetségek felé. Nekünk is érdekünk, hogy a pandémia múltán változatlanul erő és stabilitás, magas szintű játékminőség jellemezze a ligákat és a részt vevő csapatokat.

NÉVJEGY 1981. május 12-én, Győrben született. 2005-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, közben a Regensburgi Egyetem jogi karán folytatott tanulmányokat. Adótanácsadói képesítése van. 2005–10-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon bírósági fogalmazóként, majd bírósági titkárként dolgozott. 2009-ben jogi szakvizsgát tett. 2010–13-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, majd igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára volt. 2013–14-ben a Cégközlöny főszerkesztője, továbbá a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja és szakmai titkára volt. 2014–18-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként dolgozott. 2018-ban a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkáraként tevékenykedett. 2014-től több vállalat (GYSEV Zrt., Rába Nyrt., Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja lett. 2018–21-ben a Birtokpolitikai Tanács tagja volt. 2018 decemberétől miniszteri biztosi pozícióba került a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt. 2018 decemberétől a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. 2020-tól a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora a gazdasági jog terén. Németül és angolul beszél. Nős, két gyermek édesapja.

– A másik két üzletág, a számsorsjátékok, valamint a sorsjegyek esetében mi volt a kulcs? – A lottó típusú játékok már a járvány előtt is elérhetők voltak digitálisan, a sorsjegyek viszont nem. A Covid-időszak megmutatta, hogy az online térben való jelenlét kiemelt jelentőségű, nemcsak ebben a nehéz helyzetben, hanem ezután is az lesz. A felgyorsított fejlesztéseknek hála ősszel már az e-sorsjegyekkel is találkozhattak a játékosaink. A digitális csatornák előnyeire több kampányban is felhívtuk a figyelmet, ez szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavaly már az árbevétel 21 százaléka mögött a játékok interaktív értékesítése állt. Ez nagyjából a másfélszerese az egy évvel korábbi értéknek, ami főként az online sportfogadás szintlépésének köszönhető, de a másik két üzletág is kivette a részét a növekedésből. Ezzel együtt úgy gondolkodunk a szerencsejáték-iparról, hogy bár közép- és hosszú távon biztosan markánsan bővül a digitális csatornák részaránya, a földi elérési pontok jelentősége megmarad. Hitünk szerint ez a szórakozástípus élményt nyújt, az élményalapú kereskedelemnek pedig a személyes megélés lehetőségét fenntartva mindig meglesz a fizikai alapja is. – Hány vállalkozást tudhatnak maguk mellett az értékesítési partnerek között? Hogyan segítették a legnehezebb helyzetben lévőket? – A szektor összességében mintegy tízezer embert foglalkoztat, 30-40 ezer fő megélhetését biztosítja, ebből adódóan kiemelt gazdasági jelentőségű. Több mint 7600 értékesítési pontunk van, három szegmensbe tagozódva: a nagykereskedelmi hálózatokkal való együttműködés mellett vannak saját lottózóink, s a kisés középvállalati partnerek száma a 2400-at is meghaladja. Az utóbbiak zömében mikrovállalkozások, ehhez a körhöz köthető a földi hálózat teljes árbevételének a 65 százaléka. A kieső bevétel azonban sokukat egyik napról a másikra hozta rendkívül nehéz helyzetbe, ezért indítottuk el a hálózatvédelmi akciótervet. Csaknem 5 milliárd forint pluszjutalékot irányítottunk a rendszerbe, amiért három dolgot vártunk cserébe. A szolgáltatási színvonalat emelő fejlesztéseket, az alkalmazotti létszám megtartását, valamint azt, hogy támogató-ösztönző rendszerrel közvetlenül elérhessük az értékesítési munkatársakat. A program népszerűségét és létjogosultságát bizonyítja, hogy a 2400 kkv-partner közül több mint 2100-an csatlakoztak, a második fél évben pedig jelentős többletet generált a szektor. – Mit várnak a 2021-re halasztott labdarúgó-Európabajnokságtól, valamint a szintén ez évre tolt nyári olimpiától? – Kiemelten fontosak ezek az események, különösen a labdarúgó-Eb, melynek révén jelentős többlettel számolunk. Reális cél, hogy a magasabb bázison is 48-ról 50 százalék fölé emelkedjen a sportfogadás összárbevételi részaránya. Ebbe az irányba mutatnak a termék- és szolgáltatásfejlesztéseink, továbbá a marketingeszközeink is. Az előkészítő folyamat meghatározó része a TippmixPro fogadási oldal megújítása. Abban bízunk, hogy az új funkciók növelik a játékélményt, egyúttal egyszerűbb, gyorsabb fogadáskötéseket tesznek lehetővé.

12 | FIGYELŐ 2021/9

F_10-13-cimlapsztori.indd 12

2021. 03. 02. 16:40

| CÍMLAPON | CZEPEK GÁBOR

ÚJRA A LEGJOBB MUNKAHELYEK KÖZÖTT – Az idén, mint említette, 30 éves a nemzeti lottótársaság. Milyen üzleti célokkal várták a kerek évfordulót? – Ambiciózusak a tervek. Tizenöt százalékot is meghaladó forgalombővülést várok, azt, hogy a múlt évi 574 milliárd forint után a 650 milliárd feletti sávba ugrik az árbevétel, s vele együtt a tiszta játékbevétel is korábban nem látott szintre nő, mint ahogy az EBITDA, azaz a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, valamint az adózott eredmény is. Reményeink szerint az ősszel már egy nagyszabású esemény megrendezésére is lesz lehetőségünk, amelyen a játékosainkkal együtt ünnepelhetjük a kerek évfordulót. – Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, honnan hová jutottak el? – Sok kiváló vezetője volt ennek a vállalatnak, s az ő munkájuk eredménye is, hogy mostanra itt tartunk. Az elmúlt harminc évben a Szerencsejáték Zrt. játékszervezőként bizonyította, hogy kiszámítható, megbízható szolgáltatói partnere a kulturált játékélményre vágyó közönségnek, s ezt a feladatát mindvégig botrányok és kiszolgálási fennakadások nélkül látta el. Ezt sokan természetesnek veszik, pedig más országokban nem feltétlenül van így. De közben arról se feledkezzünk meg, hogy az ország 16. legnagyobb árbevételű cégeként immár stabilan 100 milliárd forint feletti összeggel járulhatunk hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához. – Terveznek-e terjeszkedni akár új üzletággal, akár a szolgáltatás területét növelve? – Az elmúlt három évtized alatt felépítettünk egy megfelelő szakmai bázist, amely kellően stabil alap, s a járványhelyzetben való helytállásunk a legaktuálisabb példa arra, hogy képesek vagyunk megbirkózni a legnagyobb kihívásokkal is. Emellett elemeztük a Szerencsejáték Zrt. üzleti pozícióját a nemzetközi térben, márpedig 2015 és 2019 között átlagosan 13,6 százalékos növekedést tudtunk felmutatni az uniós szintű 4,2-del szemben. A tiszta játékbevételt tekintve az arány 7,7 kontra 2,7 százalék a javunkra. De azzal is az élbolyba tartozunk, hogy a vizsgált időszakban 38,7 százalékkal bővült az interaktív csatornákon történő értékesítésünk. Emellett az egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számított tiszta játékbevétel alapján a hatodikok vagyunk az Európai Lottószövetség kimutatása szerint, megelőzve az összes régiós versenytársat. Emellett a közösségi hozzájárulásunk szintje alapján is az élmezőnyben vagyunk. Mindez magabiztosságot kölcsönöz, s meg is van a kellő tapasztalat és tőkeerő ahhoz, hogy kipróbálhassuk magunkat külföldön. De ez is egy folyamat. Először érdemes talán a kevesebb kockázatot rejtő online sportfogadás terén szerepet vállalni a külpiacokon, egy olyan kultúrkörben, amely hasonló a hazaihoz. Ez a rövid távú cél, s ha sikerrel vesszük ezt az akadályt, lehet szó akár zöldmezős piacra lépés vagy felvásárlás útján kereskedelmi hálózat működtetéséről is külföldön, ami már egy öszszetettebb feladat. – Jó nyomon járunk, ha azt gondoljuk, hogy logikus kezdete lehet a nyitásnak egy jelentős részben magyarlakta szomszédos ország, mint Szlovákia vagy Románia? – Az elemzéseink azt mutatják, hogy első körben a régiós államokra érdemes koncentrálni, de még vizsgáljuk a potenciális célpiacok üzleti környezetét és szerencsejáték-iparát. Reményeim szerint néhány hónapon belül már további fejleményekkel, érdemi bejelentéssel is szolgálhatok.

Immár harmadszor részesült az egyik legrangosabb hazai HR-szakmai elismerésben a Szerencsejáték Zrt., amely 2013 és 2018 után az idén ismét elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahelyek díját. A munkatársak visszajelzése alapján kapott elismerést a nemzeti lottótársaság a legalább ezer főt foglalkoztató nagyvállalatok kategóriájában érdemelte ki. A cég ezenkívül az elmúlt két évben is megkapta a Randstad Award szolgáltatások kategóriájában „a legvonzóbb munkaadó” titulust. Korábban ötször is elnyerte a „fogyatékosságbarát munkahely” címet, valamint Az év családbarát vállalata kitüntetésre is rászolgált.

– A vállalat állami hátterű cég egy monopolpiacon, a fogadási oldalakat tekintve viszont versenypiacról beszélhetünk, illegális versenyszervezőkkel a túloldalon. Mennyire eredményesek ebben a küzdelemben? – Nem ringatózunk a monopólium látszólagos biztonságában, a forgalom felét kitevő sportfogadás terén valóban versenyhelyzet áll fenn. Abban a tekintetben ráadásul nem fair a küzdelem, hogy mi nem látjuk a versenytársainkat, nem ismerjük a gazdasági adataikat, külföldön adóznak, miközben a hazai felelős játékszervezési szabályokat nem veszik figyelembe, emiatt nehezített pályán vagyunk. Ebben a környezetben nem tehetünk mást, mint hogy piaci eszközökkel küzdünk, azaz folyamatosan növeljük a nyeremény-visszafizetési arányt, amely a 90 százalék feletti nagyságot is eléri. Emellett a szolgáltatást is igyekszünk a több millió ügyféllel rendelkező globális szereplők szintjére emelni. Van ugyanakkor egy versenyelőnyünk, amelyről nem szabad megfeledkezni: jelen vagyunk, elérhetők, ezáltal számonkérhetők is a játékosok által. Ez mindenképpen egyfajta biztosíték a számukra. – Hogyan látja a társaság és vele együtt az iparág jövőjét közép- és hosszabb távon? – Bár a földi hálózat még sokáig fontos marad – nemcsak nálunk, külföldön is –, ezzel együtt a digitális térnyerés folyamata a szerencsejáték-iparban is zajlik. Ebben a versenyben az nyer, aki képes a szakmai újításnak számító ötletek mielőbbi átültetésére, gyakorlati megvalósítására, azaz egyre inkább a gyors informatikai fejlesztési képességen múlhat a jövedelmezőség. Emellett mind nagyobb hangsúlyt kap az adatvédelem és vele együtt azok a szolgáltatók, amelyek biztonságos, nyugodt körülményeket képesek biztosítani a játékosaiknak. A Szerencsejáték Zrt.-re szűkítve a kört: a vállalatot közép- és hosszú távon régiós szereplőként látom magam előtt, amely a hazai stabilitásra alapozva külföldön is szerepet tud vállalni, s ezzel a magyar gazdaságot és költségvetést még nagyobb mértékben segítheti. – Végezetül: mielőtt átvette a Szerencsejáték Zrt. vezetését, gyakran előfordult, hogy fogadott? – Ma már a pozíciómból adódóan nem élhetek a különböző szerencsejátékokkal, de korábban néhányszor kipróbáltam magam a sportfogadás terén. Emiatt is emlékezetes számomra a 2010-es dél-afrikai világbajnokság: hatalmas nyereménnyel kecsegtetve még a torna előtt megtettem, hogy kedvenc csapatom, Uruguay a döntőbe jut. Mint ismert, az elődöntőben alulmaradt a hollandokkal szemben, így bár a folyamatos izgalom végig kitartott, a nagy nyereményem elmaradt. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/9 FIGYELŐ | 13

F_10-13-cimlapsztori.indd 13

2021. 03. 02. 16:40

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VÉDEKEZÉS | Tombol a járvány harmadik hulláma Magyarországon is, ugyanakkor február utolsó hetében az Európai Unió tagállamai közül már hazánkban oltották be a legtöbb embert koronavírus ellen, lakosságarányosan majdnem két és félszer annyit, mint az uniós átlag.

A Figyelő gyűjtése szerint a listavezető Magyarországot Dánia, Ciprus, Portugália és Málta követi abban a rangsorban, amely a február utolsó hetében beoltottak népességhez viszonyított arányát mutatja az EU-tagállamokban. A sort Csehország, Luxemburg, Szlovákia, Franciaország és Románia zárja, ezekben az államokban a lakosság 0,7 százalékát sem érte el azok aránya, akik február 22–28. között megkapták a koronavírus elleni vakcinát. Ezzel szemben az éllovas Magyarországon ez az arányszám csaknem 2,38 százalék volt, ami egy hét alatt mintegy 232 ezer beoltottat jelent.

Hazánk a népesség teljes átoltottságát nézve is előkelő helyet foglal el a listán. Február utolsó napjával bezárólag a magyarok 6,94 százaléka, több mint 677 ezer ember kapott oltást koronavírus ellen, ezzel Málta (9,95 százalék) és Dánia (7,19 százalék) után nálunk volt a legmagasabb az átoltottság az unió tagországai közül. Magyarország után Finnország és Ciprus következik, náluk szintén beoltották már az emberek több mint 6 százalékát. Rosszul áll viszont Bulgária és Lettország, ahol a 2,5 százalékot sem éri

FOTÓ: MOHAI BALÁZS, MTI

JÓ ÁLL A MAGYAR ÁTOLTOTTSÁG

14 | FIGYELŐ 2021/9

F_14-15-Vakcina.indd 14

2021. 03. 02. 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÓANYAG BESZERZÉSEI (Magyarországon, darab) Pfizer/BioNTech Moderna AstraZeneca Janssen CureVac EU-n keresztül összesen Szputnyik V Sinopharm Saját keleti beszerzés Összesen

Lekötött adagok száma 10 870 000 1 774 000 6 540 000 4 360 000 500 000 24 044 000 2 000 000 5 000 000 7 000 000 31 044 000

Beolthatók száma 5 435 000 872 000 3 270 000 4 360 000 250 000 14 187 000 1 000 000 2 500 000 3 500 000 17 687 000

Forrás: koronavirus.gov.hu, Figyelő-gyűjtés

el ez az arány. A 27 EU-tagállam átlaga február 28-án 4,9 százalék volt, ami egy százalékpontos növekedést jelent egy hét alatt, azaz február 22–28. között valamivel több mint 4,5 millióan kapták meg valamelyik vakcinát, összesen pedig már csaknem 22 millióan.

ÖTFAJTA OLTÓANYAG

A koronavírus ellen jelenleg ötfajta vakcina áll rendelkezésre Magyarországon, három EU-s beszerzésből, továbbá az orosz és a kínai oltóanyag. A koronavirus.gov.hu oldal adatai szerint Pfizer/BioNTech-vakcinából – az eddigi 6,5 millió helyett – 10,87 millió adagot, a Moderna oltóanyagából 1,77 milliót, az AstraZenecáéból pedig 6,54 milliót kötött le Magyarország. Az orosz Szputnyik V védőoltásból 2 milliót, a kínai Sinopharm vakcinájából pedig 5 milliót kötött le hazánk. Ezek mindegyikéből két dózist kell beadni. Uniós beszerzésből öt gyártótól vár Magyarország oltóanyagot, de közülük egyelőre csak a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és az AstraZeneca-vakcinának van európai uniós engedélye. A koronavirus.gov.hu honlapon közzétett tájékoztatás szerint mivel a brüsszeli be-

szerzésből kevés oltóanyag érkezik és lassan, ezért hazánk mindent megtesz, hogy legyen elég vakcina a tömeges oltás megkezdéséhez. Ezért vásárolt Oroszországból és Kínából is.

BEOLTOTTAK ARÁNYA EGYES UNIÓS TAGORSZÁGOKBAN A teljes népességhez képest, százalék 8,38 Málta Dánia Magyarország Finnország Ciprus Észtország Litvánia Portugália Szlovénia Lengyelország Szlovákia EU27

5,32

4,56 5,21 4,23 4,66 4,33 4,17

9,95

7,19 6,94 6,71

6,04 5,91

5,85

5,80 4,49 5,79 4,67 5,63 4,91 5,56 3,89 4,90

2021 II. 21. II. 28.

+TWW¥X PTWTSF[NWZX LT[ MZ +NL^JQ÷ L^ďOY­X

ÚJABB SZIGORÍTÁSOK JÖHETNEK Szükség lehet újabb szigorításokra a járvány terjedése miatt – erről beszélt az emberi erőforrások minisztere a lapzártánkkal egy időben megjelent Blikknek. „Ha azt tekintjük, hogy a járványügyi szigorítások maximuma 100 százalék, akkor a jelen pillanatban életben lévők ennek a 70 százalékát teszi ki” – mondta Kásler Miklós. Megjegyezte, sok példa van a világban, hogy mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, szünetet előre hozni, illetve meghosszabbítani, valamint az élelmiszerüzletek és a gyógyszertárak nyitvatartása mellett más boltok nyitvatartásán szigorítani. „Ennek mintájára sok minden más is lehetséges” – jelezte a miniszter.

Szintén EU-s beszerzésből várunk 4,36 millió adag Janssen-vakcinát – a Johnson & Johnson oltóanyagát –, amelyet az amerikai gyógyszerhatóság már engedélyezett, és a gyártó kezdeményezte, hogy megkaphassa az európai forgalomba hozatali engedélyt is. A Janssen oltóanyagának a különlegessége, hogy elég belőle egy dózist beadni. Nincs még uniós engedélye a CureVacnak sem, így egyelőre az sem szállított oltóanyagot Magyarországra, de a kormány ebből is lekötött 500 ezer adagot, amely – mivel kétdózisú – 250 ezer ember oltására elegendő. Ha az EU-s beszerzésből várt összes vakcina megérkezne, akkor az orosz és a kínai védőoltással együtt 15,5 millió embert lehetne beoltani Magyarországon, tehát a kormány jóval a népességszám fölötti mennyiséget, 26,7 millió adagot kötött le. Annak érdekében, hogy minél többen és minél előbb megkapják legalább az első dózist valamelyik készítményből, március elsejétől módosult az oltási terv. Müller Cecília országos tiszti főorvos kiemelte, hogy már egy oltással is ki lehet küszöbölni a fertőzés okozta súlyos szövődményeket. Így a Pfizer/ BioNTech-vakcinánál a 21. napról a 35.-re halasztják a második oltást, míg az AstraZenecáénál a 12. héten adják be a második dózist. A második adag későbbre halasztása csupán azokat érinti, akik az oltási terv módosítása után kapják meg az első dózist.

SZPUTNYIK A CSEHEKNÉL IS

Csehországban is napirenden van az orosz készítmény beszerzése. Miloš Zeman államfő arról beszélt, hogy Andrej Babiš kormányfővel egyetértésben levélben fordult Vlagyimir Putyinhoz, az orosz elnök pedig megígérte neki, hogy készek Csehországnak is szállítani a Szputnyik V-ből. HELMECZI ZOLTÁN

2021/9 FIGYELŐ | 15

F_14-15-Vakcina.indd 15

2021. 03. 02. 16:53

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PLUSZBA KERÜLNEK IDÉN A BERUHÁZÁSOK

Kellemes meglepetést okozva, 2020 negyedik negyedévében 2,5 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest, míg 4,8 százalékkal bővült az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva – defr jelentéséből. A Takarül ki a KSH friss rékbank elemz elemzése alapján a beruházá-

FEJLESZTÉSEK INVÁZIÓJA 2020 negyedik negyedévben 4093 milliárd árd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarorrországon, 4,8 százalékkal több mint az előző ző negyedévben, közölte Varga Mihály. A pénzénzügyminiszter közösségi média oldalára feltöltött posztjában ismertette, hogy az azz erősödő teljesítmény elsősorban a költségvetés és a családok növekvő beruházásainak köszönhető. Példaként az ingatlanügyleteket, a közigazgatást, az oktatást és az egészségügyet említette, ugyanis ezeken a területeken 24 százalékos, illetve 21, 20 és 23 százalékos növekedést tapasztaltak.

sok felfutását elsősorban a költségvetés és a háztarások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései még némileg csökkentek, de javultak az előző negyedévhez képest. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a friss számok kapcsán elmondta, hogy az idén 6 százalék feletti növekedést várnak a beruházások területén. Ami pedig a komponenseket illeti, a lakossági beruházásokat az 5 százalékos, kedvezményes újlakás-áfa viszszavezetése mellett számos családtámogatási, valamint a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő program mellett a lakásfelújítási támogatások élénkítik. Érdemi felfutás várható az állami beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások területén is, az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) pedig soha nem látott többletforrást biztosít. Közben a feldolgozóipari fejlesztéseket a rekordszintű működőtőke-beáramlás is támogatja. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a beruházási kedv eltérően alakult a különböző szektorokban. 2020 utolsó negyedévében az állam és a háztartások beruházásai húzták a pozitív tartományba a mutatót, a vállalkozásoknál a beruházási volumen a negatív tartományban maradt. Összességében a múlt évben 3,8 százalékkal csökkent a beru-

A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA*

Éves változás 2019-hez képest, százalék –5,0 +JQITQLT_·NUFW

24,2

Ingatlanügyletek –9,7 0JWJXPJIJQJR

Szállítás, raktározás 3,1 20,8

0º_NLF_LFY¥X –26,0 –28,0

2J_÷LF_IFX¥L .SKTWR¥HN· PTRRZSNP¥HN·

28,0 *SJWLNF 19,5

2ď[­X_JY X_FGFINI÷ Beruházások összesen *2020. IV. negyedév

2,5 Forrás: KSH

házások volumene, amiben a járvány mellett szerepet játszott a 2019-es magas bázis – tette hozzá a K&H Bank szakértője. Megjegyezte azt is, hogy a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság a 2021-es év elejét is meghatározza, de az látható, hogy az építési beruházások lendületben vannak. Az ingatlanberuházásoknál tavaly 16 százalékos volt a növekedés, az építőipari megrendelések alakulásából pedig arra lehet következtetni, hogy ezen a területen a beruházások további bővülése várható. Emellett az idén az uniós forrásokból és a helyreállítási alapból finanszírozott fejlesztések is lökést adhatnak a beruházásoknak. A K&H szakembere végezetül hozzáfűzte, hogy ebben az évben összességében pozitív eredmény várható, akár 10 százalék feletti bővülés is elképzelhető a mostani kilátások szerint. SZAJLAI CSABA

FOTÓ: GETTY IMAGES

BŐVÜLÉS | A múlt évi mintegy négyszázalékos csökkenés után 2021-ben akár hat-tíz százalék körüli bővülés is elképzelhető a beruházási fronton.

16 | FIGYELŐ 2021/9

F_16-17_makro1-2.indd 16

2021. 03. 02. 16:51

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BOOM | Rendkívüli meglepetést láthattunk a KSH által közölt tavaly decemberi béradatokban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete több mint tíz százalékkal nőtt.

TAVALY IS KITARTOTT

FOTÓ: GETTY IMAGES

A BÉRDINAMIKA A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közlése alapján az utolsó havi béreket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Január–decemberben a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó 268 400 forintot ért el – mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest. Hasonló ütemű növekedésre legutóbb júliusban volt példa – kommentálta a KSH számait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette: a vállalati szférában átlag feletti, közel 12 százalékos béremelkedést mutatott ki a statisztikai hivatal. Ez a múlt év legdinamikusabb javulási mutatóját hozta. Ennek részben az lehet az oka, hogy a statisztika a teljes munkaidősök béralakulását veszi figyelembe. A koronavírus második hulláma idején azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra, így az összetételhatás vélhetőleg felfelé húzta a kereseteket. Erre utalhat az is, hogy éves összevetésben az alkalmazottak száma 3,2 százalékkal csökkent, ami rosszabb mutató, mint a novemberi. Mindemellett pedig az év végi bónuszok is jelentősen hozzájárulhattak az erős növekedéshez. Ez mindenképpen meglepő

449,4

A BRUTTÓ ÁTLAGKERESETEK ALAKULÁSA HAZÁNKBAN Ezer forint

103,6

’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20

Forrás: KSH

a 2020-as esztendő gazdasági teljesítményének fényében – hangsúlyozta a közgazdász. A KSH közlése szerint a rendszeres keresetek 10,3 százalékkal nőttek a nemzetgazdaságban, és mivel a teljes bérdinamika ennél erősebb, így valóban elmondható, hogy a prémium, a jutalom, az egyhavi különjuttatás nagyobb mértékű volt tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt. Ugyanakkor a költségvetési szféra esetében átlag alatti, sőt mérséklődő bérdinamikát látni. A decemberi 7 százalékos év per év alapon számolt növekmény a múlt esztendő második leggyengébb havi adata. Ebből már szinte egyértelműen kiderül, hogy az összetételhatás mellett a decemberi bérdinamikát a vállalati szféra nem rendszeres keresetei húzták felfelé. A fizetési adatok alapján tehát akár azt is gondolhatnánk, hogy minden rendben

van a munkaerőpiacon. Ugyanakkor sokkal árnyaltabbá válik a kép, ha e számokat összevetjük az utolsó havi, hatalmas csalódást keltő kiskereskedelmi adattal. A fogyasztás és a keresetnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami persze részben jelentheti az óvatossági megtakarítások újbóli erősödését a koronavírus második hulláma következtében, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem bővülése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet – húzta alá a szakember. Előretekintve: a 2021-es bérdinamika jelentősen alulmúlja majd a tavaly mért 9,7 százalékos átlagos növekedést. Egyrészt a minimálbér-emelés is jóval csekélyebb mértékű az idén, másrészt a vállalatok mozgástere jelentősen beszűkülhetett a költségoldali nyomás és a bevételkiesés miatt – tette hozzá végezetül Virovácz Péter. SZ. CS. 2021/9 FIGYELŐ | 17

F_16-17_makro1-2.indd 17

2021. 03. 02. 16:51

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK A PARLAMENTBEN. VISSZAFOGOTT LESZ A TÖRVÉNYALKOTÁSI PROGRAM A TISZTELT HÁZBAN

TÖRVÉNYALKOTÁS | A kormány tavaszi jogszabályalkotási programja 27 törvényjavaslatcímet tartalmaz. Előreláthatólag június 15-ig elfogadják a 2022-es költségvetést és az új adótörvényeket is. Meglehetősen visszafogott – így minősítette Kövér László, az Országgyűlés elnöke az InfoRádióban a kormány törvényalkotási programját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly decemberben a tavaszi ülésszakra időzítve 27 törvényjavaslatcímet küldött az Országgyűlésnek. „Ezek nagyrészt módosítások, új törvény egy-kettő van közöttük, de ezek politikai értelemben nem igazán jelentős törvények, a politikai viták fókuszától egy kicsit távol eső ez a törvényalkotási program” – kommentálta a kormányzati terveket Kövér László.

KÖLTSÉGVETÉS

A házelnök arról is beszélt, hogy miután a kormány még nem állt elő konkrét menetrenddel, ezért csak azt tudja mondani: egyelőre az a kormánytöbbség szándéka, hogy a tavaszi ülésszak rendes idejének a végéig, azaz június 15-ig legyen jövő évi büdzséje az országnak. A költségvetésével párhuzamosan egyébként az adócsomag vitájára és jóváhagyására is sor kerül.

A 2022-es büdzsével kapcsolatban két jogszabály is készül: az egyik a megalapozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtését tartalmazza, a másik javaslat célja pedig a költségvetés összeállítása. A tavaszi ülésszak végén 2015-től fogadják el a jövő évi büdzsét, korábban mindig decemberben szavaztak róla. A kormányoldal a kiszámíthatóság, a vállalkozók és az adózók felkészülési idejének a meghosszabbítása érdekében tette át a döntést az esztendő közepére.

MÁS SZABÁLYOK

Nézzünk néhány példát arra, hogy a házelnök szerint mik is azok a jogszabálytervezetek, amelyek „a politikai viták fókuszától egy kicsit távol esnek”. (A szóban forgó tervek tehát inkább szakpolitikai jellegűek.)

Valóban, a kormányhivatalok elektronikus ügyintézése, a közigazgatósági hatóságok kijelölése, az ingatlannyilvántartási rendszer, a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosításához kapcsolódó adatszolgáltatás, a közokiratokról vagy épp a hatósági eljárások egyszerűsítéséről szóló törvénymódosítás nem épp a közéletet megosztó politikai viták kiindulópontja. Ugyancsak szakpolitikai fókuszú az egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosítása, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, vagy épp a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási tárgyú jogszabályok megváltoztatása. Sorra kerül viszont a földügyi törvények átalakítása, továbbá a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény módosítása is. A tavaszi ülésszakon előttünk áll még négy hosszú plenáris ülési hét: március 16–19-én, 22-én, április 6–9-én, 12-én, 26 –29-én, május 3-án, 17–21-én, 25-én, június 7–8-án, 14-én tanácskoznak a képviselők. Természetesen a házelnök rendkívüli ülést bármikor összehívhat a hivatalos napokon kívül is. Az Országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatok részletes vitáit a plenáris ülés második hetében folytatják le. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK

VISSZAFOGOTT PARLAMENTI MENETREND

18 | FIGYELŐ 2021/9

F_18-torvenyalkotas.indd 18

2021. 03. 02. 16:51

F_19_vedooltas_hirdetes.indd 19 Konzultacio_ujrainditas_200x292.indd 1

2021. 03. 02. 01. 25. 17:11 14:24

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ELLENZÉKI PROGRAM: PRIVATIZÁCIÓ ÉS ADÓEMELÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK | Az ellenzéki összefogás lehetséges gazdaságpolitikai elképzeléseiről beszélgettünk politológus és közgazdász szakértőkkel.

A Momentum elnöke, a párt miniszterelnök-jelöltjének választott Fekete-Győr András a minap több gazdaságpolitikai programpontot tárt a nyilvánosság elé. Az elképzelései között szerepel az euró bevezetése, a Magyarország-részvény, a bármikor felvehető nyugdíj, a négynapos munkahét, a Paks II. beruházás leállítása, a kizárólag elektromos autók forgalomba helyezése. Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az Élet és Irodalom hasábjain tette közzé gazdaságpolitikai, pénzügyi „ajánlásainak” első 50 pontját.

ÍGÉRETLICIT

Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Csoport vezetője szerint a baloldal 2019-es főpolgármesteri előválasztásánál is a vita nélküli viták műfajával ismerkedtünk meg, s könnyen lehet, hogy az idén szintén csak egyes választói csoportoknak címzett párhuzamos ígéretlicit lesz az előválasztás folyamata. Mint folytatta, a programvita nem érdeke a baloldal politikusainak, mert a javaslataik számukra kellemetlen kérdéseket vethetnek fel. Így történt most ez a Momentum elnökének az esetében is, ugyanakkor igen nehéz hosszú hónapokig fenntartani a semmitmondást. Úgy vélekedett: ha Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök-jelölt személyétől függetlenül is megőrzi a hatalmi be-

folyását, ahogy az két évtizede is történt, az előválasztás egy látszatküzdelem lesz, a küzdelem látszata nélkül. Szerinte ha a baloldal győzne a 2022es megmérettetésen, belharcokra, koalíciós feszültségre és döntésképtelenségre lehetne számítani. Kormányon ugyanis nem elegendő a közös ellenségkép, szükség van közös világ- és jövőképre is. Ilyen esetekben tipikus, hogy a kollektív program retorikai fordulatok gyűjteménye, ahogy az eddig publikált együttes nyilatkozatok is ennek feleltek meg. Egy-egy erőcsoport és lobbi azonban a programnyilatkozat ellenére vagy „a háta mögött” tudná érvényesíteni akaratát. „A szavakat nem lenne érdemes figyelni, de a tetteket annál jobban: a munkát terhelő adók emelésére, külföldi befektetők felé történő privatizációra és nagy állami beruházások leállítására lehet számítani a tettek mezején” – vélekedett.

EGY MEDGYESSY-ALKAT A BEFUTÓ?

Fekete-Győr programpontjairól a szakértő azt mondta, ezek nem liberálisak, hanem inkább a kommunista üdvtörténetre emlékeztetnek: kevés munka, több jövedelem és vagyonosztás. Ez is bizonyítja, hogy a lila párt programalkotói nem igazán ismerik a magyar munkaerőpiac szociológiai valóságát, a heti négynapos, de hosszabb műszakok vagy a jövedelemszerzés érdekében vállalt 40, esetleg annál is több órás munkahetek világát. Az egykori SZDSZ „körúton belüli” szemlélete tükröződik a javaslatokban. A politológus arra számít, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy Medgyessy Péter típusú, mosolyogni képes, megbízható és Gyurcsányra nem ve-

szélyes személyiség lesz. A kampány erős és primitív üzeneteit Jakab Péter, Fekete-Győr András vagy Gyurcsány Ferenc képviseli majd továbbra is. A Jobbik és a Momentum elnöke, de Dobrev Klára is a mosolyteszten bukik meg, Márki-Zaynak és Karácsonynak a megbízhatóság miatt lehetnek nehézségei. „Egy most még nem játszó versenyző felbukkanására számítok szeptemberig. Fontos még egyszer rögzíteni, hogy a hatalmi befolyás nem azonos a nyilvános vezetői pozícióval. A baloldalnak nemcsak a személyiség vagy a felkészültség okán hiányzik Orbán Viktor valódi versenytársa, hanem a több tulajdonságot egyesítő vezetői pozíció dimenzióját tekintve is” – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Arra is kitért, hogy Bokros Lajosra, a Bokros-csomag névadójára elsősorban azért érdemes figyelni, mert a CEU korábbi irányítójaként róla feltételezhető, hogy globális érdekkörök általa feltételezett vagy ismert elvárásait fogalmazza meg. Márpedig a magyar baloldal csak a külföldi minták másolásában és a kinti elvárások teljesítésében látja a helyes utat. Bokros programja abban, hogy privatizációról és adóemelésről beszél, kísértetiesen hasonlít nemcsak a rendszerváltást követő két évtized világához, de a Momentum és más baloldali pártok nyilatkozataihoz is. Ez aligha véletlen egybeesés. Egy-egy részkérdésben lehetnek különbségek közöttük, de e két pont alapján elmondható: ma már ismerjük a 2022-es választásra készülő baloldal régi-új gazdasági programját.

ÚTFÜGGŐSÉG, MOZAIKOSSÁG

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója

20 | FIGYELŐ 2021/9

F_20-21_ellenzeki_gazpol.indd 20

2021. 03. 01. 17:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

enyhítése kapcsán” – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte a fókuszált gazdaságpolitikai elképzelések szinte teljesen hiányoznak.

KONKRÉTUMOK

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

FEKETE-GYŐR ANDRÁS, A MOMENTUM MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE PROGRAMOT HIRDETETT – „KEVÉS MUNKA, TÖBB JÖVEDELEM ÉS VAGYONOSZTÁS”. MRÁZ ÁGOSTON SÁMUEL SZERINT EZ „KOMMUNISTA ÜDVTÖRTÉNET”

szerint Magyarországon két gazdaságpolitikai nézőpont versenyez egymással: egy 2002 és 2010, valamint egy 2010 és 2020 közötti szemlélet. Mint mondta, az előbbi időszakban nélkülözni kellett a koherens vízió alapján folytatott gazdaságpolitikát. Voltak ugyanis adócsökkentési, majd -emelési ciklusok, bizonyos jóléti intézkedéseket először kiterjesztettek, majd hirtelen visszavágtak. Felhívta a figyelmet: Bokros Lajosnak, a magyar neoliberális gazdaságpolitika egyik szimbólumának újra felvetett pontjai és Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum miniszterelnökjelöltjének a javaslatai egyszerre mu-

tatnak útfüggőséget és mozaikosságot. Útfüggők abban a tekintetben, hogy továbbra sem koherensek, mozaikosnak pedig leginkább azért nevezhetők, mert egyedi, ad hoc ötleteket kínálnak, amelyeknek nem minden esetben van szakmai alapja és háttere. „Feltűnő továbbá, hogy az ellenzéki oldalról nem hallottunk semmilyen más megoldási lehetőséget, alternatívát az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásainak

Pásztor Szabolcs emlékeztetett: a feltétel nélküli alapjövedelemről régóta beszélnek ellenzéki oldalon, viszont itthon újdonság a Fekete-Győr-féle négynapos munkahét vagy a bármikor felhasználható rugalmas nyugdíj bevezetése. „Hangzatos ígéretekről van szó, de a részleteket nem ismerik a választók. Nem tudhatjuk, hogy például a négynapos munkahét esetében a munkavállalóknak le kell-e mondaniuk a fizetésük ötödéről, vagy sem. Az intézkedés bevezetését 2030-ra tervezik, az viszont nem egyértelmű, hogy mire szolgálna ez a közel tíz év: a felkészülésre vagy a gazdaság teljesítőképességének a tesztelésére?” – fogalmazott a kutató. Arról is beszélt, hogy az euró bevezetése szintén időről időre előkerül Magyarországon, s gyakran megesik, hogy annak narratívája kevésbé szakmai, inkább politikai szlogenhez hasonlítható. Azokban az államokban, ahol sietve, a versenyképesség és a gazdaság struktúrájának a lényegi kérdéseit, elemeit nem kellően figyelembe véve vezették be a közös pénzt, megakadt vagy lelassult a felzárkózás. Ugyanilyen politikai szlogen a Paks II. projekt leállítása és a kizárólagosan elektromos autók forgalomba hozatala. Előbbi azért, mert nem kínál érdemi alternatívát, továbbá nélkülözi a racionális érveket, utóbbi pedig egy egyébként is gyorsuló ütemben zajló technológiai váltást erőltetne. A szakértő emlékeztetett: 2010 előtt az államadósságot leginkább külső forrásokból finanszírozták. Ez ma saját forrásokból valósul meg; a hazai állampapírok stabil és kiszámítható finanszírozást biztosítanak, s ha úgy tetszik, Magyarország-részvénynek tekinthetők. PINDROCH TAMÁS 2021/9 FIGYELŐ | 21

F_20-21_ellenzeki_gazpol.indd 21

2021. 03. 01. 17:12

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A RÁKÓCZI HÍD ÉS A FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ DÉLI ÖSSZEKÖTŐ HÍD. A FEJLESZTÉS TÖBB BUDAPESTI KERÜLETET FOG ÖSSZEKÖTNI VASÚTI PÁLYÁVAL

VASÚTFEJLESZTÉS | A Budapesti agglomerációs vasúti stratégia (BAVS) új alapokra helyezi az elővárosi vonatok, illetve a HÉV szerepét a főváros és térsége életében. A tervek szerint 2040-ig összességében nyolcvan százalékkal növekedhet az elővárosi vasútvonalakon utazók száma.

A BAVS a fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek, azaz a MÁV elővárosi vasútvonalainak, illetve a HÉV-vonalaknak a fejlesztéséről szóló, átfogó, hosszú távú célokat és az ezek eléréséhez szükséges beruházásokat meghatározó dokumentum – tudatta Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a közösségi oldalán.

MI A CÉL?

A stratégiában rögzített cél az, hogy 2040ig átfogó és egymásra épülő, komplex invesztíciók megvalósításával összességében 80 százalékkal növekedjen az elővárosi vasútvonalakon utazók száma. Ezzel párhuzamosan csökkenne a budapesti autóforgalom a környezeti, egészségügyi és gazdasági terheivel.

Hogy konkrétan mit is jelent majd ez? Vitézy Dávid szerint el kell érni, hogy minden vasútvonalon óránként két elővárosi gyors- (azaz zónázó) plusz négy elővárosi személyvonat induljon. Így a belső agglomerációs gyűrűből és a nagyobb településekről 15 perces járatsűrűséget szükséges abszolválni minden irányból, ehhez el kell végezni a megfelelő infrastruktúra-fejlesztéseket. Erre azért is szükség lesz, mert szintén cél, hogy az elővárosi vasútvonalakról több irányba is közvetlen járatokat lehessen indítani, a körvasúti és fejpályaudvari/alagútba tartó vonatok vegyesen közlekedhessenek, emellett fonódó viszonylathálózatot kell kiépíteni. A budapesti külső kerületeket be kell kapcsolni a vasúti közlekedésbe, új megállókat indokolt építeni Káposztásmegyeren,

a külső körvasúton, Albertfalván, a XVII. és a XVIII. kerületben. Mindehhez kényelmes átszállási viszonyok kialakítására lesz szükség, ami P+R, B+R parkolók építését, buszmegálló-kapcsolatok létrehozását jelenti. A vasúti közlekedés igénybevétele tekintetében a legnagyobb visszatartó erő a szerelvények lassúsága, az elhanyagolt állomások, ezért elengedhetetlen a vonalak korszerűsítése, azonkívül a lassújeleket meg kell szüntetni a budapesti hálózaton. Természetesen a modern, kényelmes, akadálymentes vonatkocsik beszerzése is nélkülözhetetlen. A késések jelentős csökkentése érdekében a fejpályaudvarok környezetében (minden nagy budapesti pályaudvar ilyen típusú, de erről később – a szerk.) meg kell szüntetni a mostani kapacitáshiányt. El kell érni, hogy a főváros-

FOTÓK: BKK, MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

BUDAPEST: A VONAT NEM VÁR

22 | FIGYELŐ 2021/9

F_22-23_elovarosi_vasutfejlesztes.indd 22

2021. 03. 01. 17:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KÉTEZER MILLIÁRD FORINT

ban a vasúti megállók több ponton is közvetlenül csatlakozzanak a metró- és a villamoshálózathoz. Elengedhetetlen a tarifareform, hogy az ingázáshoz csak egyetlen bérletre legyen szükség. A BAVS – az Európai Unió törekvéseivel összhangban – a vasút előtérbe helyezését javasolja a központi régiós közlekedés fejlesztésében. Vitézy szerint ugyan a stratégia elsősorban a személyszállítás korszerűsítésére koncentrál, de a Budapestre vezető fővonalak modernizálása, kapacitásának a bővítése a teherforgalom számára is előnyös lesz. Kiemelte: a Déli körvasút elkészülte után a tehervonatoknak nem kell majd órákat várakozniuk a budapesti pályakapacitásra. Ez azt fogja jelenteni, hogy nemcsak éjszaka, a lakókat zavarva tudnak majd áthaladni a fővároson – a megújuló pálya mentén épülő magas, átlátható zajvédő infrastruktúra pedig nappal is megkíméli a környéken élőket. A vezérigazgató leszögezte: a teherforgalom nem tudja teljesen elkerülni Budapestet, a számos logisztikai bázis és a ferencvárosi rendező pályaudvar miatt sem. De ha a vasúti teherszállítás az EU céljai szerinti mértékben bővül, s 2050-re a mai közúti teherszállítás ötven százalékát sikerül a sínekre terelni, akkor az ennek kapacitást biztosító fejlesztésekre is szükség lesz, mint amilyen a V0-s, Budapestet elkerülő vasúti teherforgalmi körgyűrű.

„A most induló és a következő évtizedben is 1000-1000 milliárd forintot fordít a kormány a budapesti és agglomerációs kötöttpályás infrastruktúra fejlesztésére” – mondta Vitézy Dávid a Világgazdaságnak. Ez az összeg szerinte húszéves távlatban reális, hiszen a 4-es metróvonal építése akkori költségszinten mintegy 500 milliárd forintba került, a 3-as metróvonal felújítása 220 milliárdba. A részprojekteket a NextGenerationEU helyreállítási alapból, a hagyományos uniós operatív programokból vagy az európai hálózatfinanszírozási eszközből (CEF) pénzelték.

dés esetében pedig egész Európát” – közölte Vitézy Dávid. A szakember főként a svájci Luzern fejpályaudvarának az átalakítására célzott. Ott egy új vasúti alagúttal oldják majd meg a problémát. A budapesti fejpályaudvar-rendszert a XIX. század végén, a XX. század elején alakították ki; a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvart azért építették a mostani helyére,

első lépésben a Déli körvasút megépítése szolgálná, hosszú távon pedig a tervezett új vasúti alagút. Egy fejpályaudvaron jelenleg egy vágányon óránként csak két vonat tud megfordulni, egy átmenő-pályaudvaron ugyanennyi időn belül tizenkettő is megállhat rajta. A mostani budapesti hálózat óránként 42 vonatot „tud kezelni”, a cél viszont 93 fővárosi közlekedése, amit csak az átmenő jellegű viszonyhálózat képes elérni. Ahhoz, hogy többen ingázzanak vasúton, mint autóval, új átmenő rendszerű hálózat kell. Ehhez egy összekötő vasúti alagút építésére lenne szükség a Nyugati és a Déli pályaudvar között. Ezzel nagy területek szabadulnának fel a pesti belvárosban, Buda központjában, ahol parkok, játszóterek, új lakások létesülhetnének, a volt józsefvárosi pályaudvarnál sportcentrumot alakítanának ki, Rákosrendezőn pedig egy új városrész épülhetne fel. A stratégia fontos eleme a helyiérdekű vasút fejlesztése is. Ennek keretében teljesen felújítják a HÉV-vonalakat, új szerelvények érkeznek, a csepeli és a rác-

FEJPÁLYAUDVARVÉG?

Néhány éve nagy érdeklődést váltott ki, amikor Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a Déli pályaudvar szerepét átgondolja a kormány. Akkor felmerült, hogy megszüntetik az objektumot, helyette parkot álmodtak néhányan. A megszüntetés azonban soha nem volt racionális terv, az átalakítás viszont nagyon is az. „Nem csak Budapesten gondolkodunk a fejpályaudvari rendszer helyett az átmenő vasúti hálózatokra való átállásról. Számos európai városban zajlanak jelenleg is ilyen beruházások, éppen azért, hogy egyetlen település se jelentsen kényszerű végállomást, hanem mind az elővárosi, regionális, mind a távolsági vonatok át tudjanak haladni városainkon, egységes hálózatokba kapcsolva városrégiókat, országokat, a távolsági nemzetközi közleke-

A NÉPLIGETI VASÚTÁLLOMÁS LÁTVÁNYTERVE. EGY SOR ÚJ MEGÁLLÓHELY IS ÉPÜLHET A VONALBŐVÍTÉSEK UTÁN BUDAPESTEN

mert ezek a területek az akkori budapesti városhatárnál voltak, tehát végállomásokként üzemeltek és üzemelnek ma is. Mára azonban az urbanizáció terjeszkedése miatt a város körbeölelte ezeket az objektumokat. Budapest mindennapi működése azt kívánná, hogy ne megálljanak itt, hanem továbbhaladjanak a szerelvények. A kérdés csak az, hogy miképp lehet megoldani ezt a problémát.

DÉLI ÉS NYUGATI ÖSSZEKÖTÉS

Mai fejjel gondolkodva a BAVS kétségkívül legfuturisztikusabb elképzelése az átmenő-pályaudvarok kialakítása. Ezt a célt

kevei HÉV-et a Soroksári útnál összekötik, s ez a föld alatt vezet majd a Kálvin térig. A tervek szerint azt követően, hogy kiépül ez a csatlakozás, megindulhat az 5-ös metró kiépítése. Ehhez a Kálvin tér és a Batthyány tér között kellene alagút-összeköttetést létesíteni, így létrejöhetne a Szentendre és Csepel-Ráckeve közötti gyorsvasúti rendszer. Ezen a szakaszon az Esztergom és Kunszentmiklós-Tass felől érkező elővárosi MÁV-vonatok is közlekedhetnek majd. A stratégia a www.budapestvasut2040.hu oldalon olvasható, ahol egy részletes kérdőív segítségével mindenki véleményt is mondhat a célkitűzésekről. PINDROCH TAMÁS 2021/9 FIGYELŐ | 23

F_22-23_elovarosi_vasutfejlesztes.indd 23

2021. 03. 01. 17:20

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VESZPRÉM: BŐVÜLHET A BELVÁROS NAVRACSICS TIBOR | „A programok előkészítésének a fázisában vagyunk. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi – feltehetően júniustól –, elindulhatnak a rendezvényeink” – mondta lapunknak a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projekt kormánybiztosa.

VESZPRÉM-TÖRVÉNY

A kormánybiztos elmondta: Veszprém belvárosának a szélén – kitágítva a belváros fogalmát – most kezdődött meg a Digitális Élményközpont létrehozása. A program keretében ez lesz az egyetlen zöldmezős beruházás. A centrumnak helyet adó ingatlanon lévő jelenlegi épület lebontása elindult, és ugyancsak megkezdődött a volt gyermekkórház felújítása. „Itt alakítjuk ki az Aktív Város Közösségi Központot, közösségi és kulturális funkciókkal látjuk el, s itt kap majd helyet a korai fejlesztési központ is” – tette hozzá. Egy belvárosi volt banképületben létrehozzák a Digitális Oktatási Központot. E három megindult fejlesztésen kívül a tervezés szakaszában van a Laczkó Dezső Múzeum, valamint az egykori ifjúsági klub felújítása is. Arra is kitért, hogy az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott Veszprémtörvény nagymértékben hozzájárul a beruházások felgyorsításához, hiszen lerövidíti az engedélyeztetési eljárásokat, továbbá megteremti a különféle állami hivatalokkal való együttműködés jogi kereteit. Különösképpen a megyei kormányhivatallal szoros a kooperáció.

VÁLASZOK A KRITIKÁKRA

Felvetettük, hogy az ellenzéki sajtóban az a legnagyobb kritika a projekttel kapcsolatban, hogy a veszprémi vár ingatlanjait szinte teljes egészében a magyar katolikus egyház kapja meg. Navracsics Tibor szerint ennek nincs közvetlen köze a kulturális főváros projekthez. „Annyiban

persze kapcsolódik hozzá, hogy a 2023ra befejeződő felújítási munkálatok után a vár a programsorozathoz egy impozánsabb környezettel tud majd szolgálni” – mondta. Hozzátette: a Veszprémi főegyházmegye érseke, Udvardy György már régóta szorgalmazza a renoválást. „Valóban, a volt piarista gimnázium épületét a város 500 millió forintért átadta a főegyházmegyének. A statikai okokból tíz éve üresen álló, emblematikus ingat-

tette: ez egyáltalán nincs így. „Az ellenzéki önkormányzati képviselők bármikor kérdést tehetnek fel a projekttel kapcsolatban, mindenben állunk a rendelkezésükre. Nemrég az MSZP volt elnökét, a veszprémi illetékességű Mesterházy Attila országgyűlési képviselőt tájékoztattuk a programsorozat és a beruházások részleteiről. Ő itt járt nálunk személyesen, és a másfél órás találkozónk alatt mindent megtudott a projektről, amit

EGY RÉGI KAPU VESZPRÉMBEN. A KULTURÁLIS FŐVÁROS PROJEKT A HAGYOMÁNYOK ÉS AZ INNOVÁCIÓ ELEGYE LESZ 2023-BAN

lant az utóbbi újítja majd fel. Úgy volt, hogy a közigazgatási bíróság költözhet ide, de ez az intézmény végül nem alakult meg. A város nem nagyon tudott mit kezdeni az évek során egyre rosszabb állapotba kerülő épülettel” – részletezte a kormánybiztos. Arra a bírálatra, miszerint a fejlesztésbe nem vonják be a veszprémi ellenzéki képviselőket, határozottan kijelen-

csak szeretett volna. Megállapodtunk abban, hogy az előkészületi anyagokat is eljuttatjuk hozzá, és folyamatos lesz a kapcsolat közöttünk” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A kormánybiztos arról is beszélt, hogy létrehoztak egy munkacsoportot, amelybe pártparitásos alapon kerültek be az önkormányzati képviselők; minden párt két delegáltat küldhetett a testületbe, tehát itt a Fidesznek nincs többsége. Hozzátette: teljes körű kontrollt biztosítanak az ellenzéknek a projekt felett. PINDROCH TAMÁS

FOTÓ: JÁSZAI CSABA, MTI

„A beruházások előkészítése a végső stádiumban van, nemsokára a kivitelezési munkák is megkezdődhetnek. Az időzítéssel tehát rendben vagyunk, tartjuk az ütemtervet, de persze minden a járványhelyzet alakulásától függ” – fejtette ki a Figyelőnek Navracsics Tibor.

24 | FIGYELŐ 2021/9

F_24-Veszprem.indd 24

2021. 03. 01. 17:13

Mi a rosszabb, a nikotin vagy a füst? Kire jelent veszélyt a dohányzás? Mekkora problémát okoznak az eldobált csikkek? A cigarettázásról még mindig számos tévhit kering, és sok a megválaszolatlan kérdés, pedig tudatos döntésekkel csökkenthetjük az ártalmakat! A dohányzás továbbra is jelentős probléma az egész világon: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint 1 milliárd ember dohányzik, az Eurostat 2014-es felmérése szerint Magyarországon pedig az uniós átlagnál több, 2 millió feletti azoknak a száma, akik naponta rágyújtanak. A rengeteg tudományos kutatás ellenére még mindig sok a félreértés a dohányzással kapcsolatban. Mutatjuk a legfontosabbakat. 1. Tévhit: A nikotin a fő bűnös Az egyik – talán legfontosabb – ilyen félreértés, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a nikotin a különböző, dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásért leginkább felelős anyag. A nikotin egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, de a tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozója nem a nikotin, hanem az égés, illetve az égés során keletkező füst. A cigarettafüstben rengeteg vegyi anyag található, az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 ilyen anyagról beszélhetünk. Ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ha pedig a cigarettafüstben ennyi káros anyag van, akkor az is könnyen belátható, hogy ez nemcsak a cigarettázóknak, hanem a környezetükben lévőknek is jelentős problémákat okozhat, hiszen a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok őket is érik. 2. Tévhit: A dohányzás csak a dohányosok problémája A dohányzás a saját és a passzív dohányosok szervezete mellett a környezetre is rendkívül káros. Az eldobált cigarettacsikkek például számos toxikus anyagot és műanyagot is tartalmaznak. Az Anglia Ruskin Egyetem kutatásainak becslése alapján évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek világszerte, így jelenleg ez a műanyagszenynyezés egyik legelterjedtebb formája. Ezenkívül a csikkek a talajba kerülve bizonyos növények fejlődését is gátolják. A cigarettázás légszennyezési problémákat is okoz, a szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Egy 2019-es kutatás szerint hosszú távon a légszennyezés akár a dohányzáshoz hasonló mértékben járulhat hozzá a tüdőtágulás kialakulásához. A szennyezett levegő pedig nemcsak a szabadban probléma, hanem zárt térben is. Az Európai Környe-

zetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a saját nappalinkban, ugyanis bizonyos ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben, így például a lakásokban, magasabb koncentrációkban fordulhatnak elő, mint a szabadban. 3. Tévhit: A dohányzás minden formája ugyanolyan ártalmas A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink egészségéért, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata, ezért ha valaki elhatározta, hogy leszokik, azt ebben támogatni szükséges. Azok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Tudatos döntésekkel tehát ebben az esetben is csökkenteni tudjuk az ártalmakat, hasonlóképpen, ahogyan például energiatakarékos eszközök használatával vagy az erőforrásokkal való takarékoskodással is tehetünk a környezetünkért. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, így kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része. Ha nincs égés és füst, kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadulhat fel. Ezeknek a füstmentes technológiáknak a hatása teljesen különböző, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia. A dohányhevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát. Azonban a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen a hoszszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, és így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy erős függőséget okozó anyag. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes mellőzésével érhetjük el.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

F_25_Pm_hirdetes.indd 25

2021. 03. 01. 17:14

| CÉGVILÁG |

IDŐBEN MINDEN MEGMENTHETŐ

CSŐDEGYEZSÉG | Egy gazdasági válságban törvényszerű, hogy a megszokottnál is nagyobb veszélyben vannak a cégek. Mint a Gerber Optika közelmúltbeli sikeres felszámolási egyezsége mutatja, a nehéz időszakokban ezért is kell kiemelten figyelni a hibátlan adminisztrációra és a bírósági felszólítások precíz megválaszolására – fejtette ki Somogyi Ferenc változás- és válságmenedzser.

Annak ellenére, hogy a nyugati világban, főként Amerikában a legismertebb vállalatok esetében sem ritka, hogy az átmeneti finanszírozási nehézségek elől csődvédelembe menekülve nyernek időt a hitelezőkkel történő megállapodásra és a cég átszervezésére, Magyarországon még kevésbé alkalmazott a csődegyezség és a még nagyobb veszélyt jelentő felszámolásból kiutat jelentő megállapodás intézménye. „A tulajdonos, a munkavállalók, a hitelezők, így az egész társadalom érdeke, hogy a különböző okokból bajba jutott, de valójában még életképes társaságok megmeneküljenek, és egy sikeres reorganizációt követően akár a növekedés útjára álljanak” – elemzett Somogyi Ferenc változásés válságmenedzser. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete korábbi elnökének a nevéhez olyan sikerek fűződnek, mint 2000 és 2002 között a MiZo, majd a Zalabaromfi Zrt. talpra állítása. De még ennél is nagyobb eredménynek tartja, hogy 2005-ben a Parmalatot úgy tudta megmenteni a felszámolástól, hogy a reorganizációt követően a magyar termelőket képviselő Alföldi Tej lett a vevő, amely máig eredményesen üzemelteti a céget.

FELKÉSZÜLTSÉG

A Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének a díjával is elismert szakember ars poeticája, hogy a sike-

A cégek jellemzően gazdálkodási hibákat követnek el.

res válságkezelés alapja a gyors, határozott helyzetértékelés, döntés, majd minden érdekelt fél meggyőzése. Vallja, hogy az eredményes változás- és válságmenedzser gyakorlatilag egy jól felkészült interim menedzser, aki szakértő társaival minden ágazatban képes átlátni és levezényelni a kulcsfontosságú folyamatokat, ami szükség esetén még profilváltással is végződhet. Három évvel ezelőtt ezzel a szemlélettel tette ismét működőképessé az építőanyag- és szaniterpiac jelentős szereplőjének számító Mart Kft.-t, amelyet az sodort veszélybe, hogy egyik alkalmazottját gazdasági bűncselekménnyel gyanúsították (a tulajdonos tudta nélkül), s ezért a NAV zárolta a számlákat, a hitelezők pedig felmondták a követeléseiket. A tulajdonos 2018. februári, csődeljárás iránti kérelmének a benyújtása után azonban a céget ilyen körülmények közepette is sikerült üzemeltetni, majd a két hitelező bankkal és a több mint kétszáz beszállítóval a csődegyezség is létrejött, ami már a társaság hosszú távú működését is lehetővé tette. Somogyi Ferenc ennek kapcsán azt mondta: megfelelő keretek között igenis van értelme a Magyarországon még nem kielégítően alkalmazott csődeljárásnak. Amely már csak azért is mindenkinek hasznos, mert egy felszámolással járó kényszer-értékesítés a hitelezői követelések akár csak részbeni megtérülésére sem nyújt garanciát.

SIKEREK

Somogyi Ferenc szakértő társával, a vele több projektben együttműködő válságmenedzserrel, Auth Róberttel az évtizedek alatt megszerzett tapasztalatait felhasználva éppen a felszámolással járó kényszer-értékesítéstől tudta megmenteni a többek között napszemüvegek nagykereskedelmi disztribúciójával foglalkozó, Dombóváron, Siófokon, Pápán, Celldömölkön és Sásdon optikai szaküzletekkel jelen lévő Gerber Optika Kft.-t. A cég története azt mutatja: olykor egy adminisztratív hiba is elegendő lehet ahhoz, hogy egy nagy

26 | FIGYELŐ 2021/9

F_26-27_Gerber.indd 26

2021. 03. 01. 17:15

| CÉGVILÁG |

nem tartozik a járvány vesztesei közé, celldömölki egységünket áthelyezzük egy már majdnem kész modern optikai szaküzletbe, ami a bevétel növekedéséhez is hozzájárulhat” – tette hozzá Gerber István.

KIÚT

FOTÓ: ÉRSEK M. ZOLTÁN

SOMOGYI FERENC. KEVESEN TUDJÁK, HOGY A HITELEZŐK IS INKÁBB A MEGEGYEZÉSRE HAJLANAK

múltú, stabil gazdálkodású társaság felszámolásra jusson. „Az 1992-ben alapított családi vállalkozásunk egy adminisztratív hiba folytán került felszámolás alá. A problémát az egyik partnerünk felé fennálló tartozás kiegyenlítéséhez kapcsolódó hibás kommunikáció okozta. Ez vezetett ahhoz, hogy mire a megbízott ügyvédi iroda a követelés teljesítésének az igazolását megküldte a törvényszéknek, az eljárás megindítását már közzétették” – magyarázta Gerber István, aki testvérével irányítja a vállalkozást. Úgy tudtak talpra állni, hogy egy percig sem adták fel. A munkavállalók támogatását megszerezve, a létszámot megőrizve, a beszállítókkal is állandó párbeszédet fenntartva, minden üzletet tovább üzemeltetve folytatták a munkát. Közben a kijelölt felszámolóval is felvették a kapcsolatot, s ő a helyzetet felmérve támogatta a tulajdonosok egyezségi törekvéseit, amelyek megvalósításában nagy szerepe volt a felszámolás alatti zavartalan működés biztosítását elősegítő Somogyi Ferenc és Auth Róbert közreműködésének. „A két szakértővel közösen végeztük el a társaság költségelemzését, zártuk le a 2019-es és a 2020-as mérleget, dolgoztuk ki a cég reorganizációs tervét. Leltárt készítettünk, továbbá heti jelentésekkel tájékoztattuk a felszámolót a bevétel-kiadás alakulásáról. Ugyanakkor az egyezség jogerőre emelkedését követően nemcsak hogy folytatjuk az üzemszerű működést, hanem a már megkezdett üzletfejlesztésről sem mondunk le. Kihasználva azt, hogy a látásgondozási ágazat

Auth Róbert kifejtette: a Gerber Optika példája szintén azt mutatja, hogy még a legnehezebb pillanatokban is érdemes megfelelő szakemberekkel megvizsgáltatni, van-e kiút a bajból. Mivel a cég nem volt fizetésképtelen, a felszámolóbiztossal folyamatosan együttműködve sikerült megmenteni 25 dolgozó munkahelyét, miközben a beszállítók számára sem lényegtelen egy stabil, megbízható partner fennmaradása. A jó példák Somogyi Ferenc szerint azért is számítanak ritkaságnak, mert a vállalatok elsősorban gazdálkodási hibákat elkövetve kerülnek végveszélybe, s ennek egy válság idején visszafordíthatatlan következményei is lehetnek. Úgy véli, az a leggyakoribb, hogy a nagy ívű fejlesztések mellé álmodott irreálisan nagy bevétel nem valósul meg, miközben a beruházásra felvett hitel egy részét nem értékteremtésre, hanem forgóeszköz-finanszírozásra használják. A szakember ismertette: mivel a menedzsment és a munkavállalók érdeke egyaránt az, hogy minél tovább megkapják a fizetésüket, ráadásul Magyarországon még nem létezik a nyugaton évszázadok alatt kialakult üzleti kultúra s ehhez a finomra hangolt csődeljárás, nálunk többségében akkor kerül a csődeljárás közelébe, különösen felszámolás alá egy cég, amikor már menthetetlen. Olyannyira, hogy már a folyó fizetési kötelezettségeinek sem tud eleget tenni, és mivel nálunk már maga a csőd és a csődvédelem fogalma is riasztóan hangzik, gyakran az is pusztul, ami még megmenthető lenne. Pedig ha valahol időben felismerik a veszélyt, a jókor végrehajtott reorganizációval – még a járványidőszakban is – a mainál több társaságot lehetne talpra állítani. „Ehhez az kell, hogy a legfontosabb adatok tanulmányozása mellett azt is megnézzük, hogy az adott vállalatnál miként dolgoznak az emberek. Mert eredményt csak ott lehet elérni, ahol a munkavállalók is elkötelezettek abban, hogy egy cég kilábaljon a bajból. Szintén kulcskérdés, hogy a társaságnak van-e valamilyen ingatlana, van-e stabil piaca, és akad-e lehetőség a sikeres termékfejlesztésre. Ha igen, akkor lehet esély a megmentésére. A teljes sikerhez ezenkívül az egymásra utalt partnerek közös érdekeinek az összehangolása mellett rendkívül nagy bizalomra is szükség van” – fejtette ki Somogyi Ferenc. ÉRSEK M. ZOLTÁN

2021/9 FIGYELŐ | 27

F_26-27_Gerber.indd 27

2021. 03. 01. 17:15

| CÉGVILÁG |

A MINŐSÉG SOKKAL FONTOSABB A MENNYISÉGNÉL

POMÁZI GYULA | „Amerikát két éve taszította le a szabadalmi trónról Kína, ahol két évtized alatt szinte a nulláról 60 ezer körülire nőtt a nemzetközi bejelentések száma. Így hát erősítenünk és frissítenünk kell az európai és a hazai szellemitulajdon-védelmet, ha nem akarunk még jobban lemaradni” – mondta lapunknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) az elnöke.

Patinás szervezetet vezet, a hivatal most lesz 125 éves. Hogyan változott a szellemi tulajdon védelmének a szerepe az elmúlt időszakban? – Míg az 1896-ban megalakult szabadalmi hivatal akkori hatáskörébe kizárólag a találmányi bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés tartozott, addig pár évvel később már a védjegy-, illetve mintalajstromok vezetését, a regisztrációt is a szervezet végezte. Az SZTNH ma már – ahogy minden hasonló európai hivatal – ellátja a valamennyi ismert iparjogvédelmi oltalom megadásával kapcsolatos hatósági feladatot, továbbá a szerzői jogi védelemmel összefüggő teendőket is. – Egyáltalán mióta léteznek a mai értelemben vett védjegyek? – A védjegyek a XIX. század második felétől léteznek. Az első védjegytörvény alapján nálunk kizárólag az ábrás megjelölések voltak oltalmazhatók. Az 1900-as évek elején megduplázódott a hazai bejelentések száma, szavak, később térbeli alakzatok és színek is megjelentek márkajelként, ma pedig már védjegy lehet egy hologram-, hang-, mozgás-, pozícióvagy multimédia-megjelölés is. És most már oltalomban részesíthető a dizájn, vagy például a növényfajtáknak is létezik egy külön védelmi formája. – Mennyiben változott a beadott oltalmak összetétele? – Míg ötven-száz évvel ezelőtt a klaszszikus mérnöki tudományok – többek között a gépészet, a villamosságtan vagy a vegyészet – területét képviselték a találmányok, addig ma már egyre több olyan

interdiszciplináris vívmánnyal találkozunk, mint például a mechatronikai vagy a bioinformatikai megoldások, nem beszélve a mesterséges intelligenciáról. A szellemitulajdon-védelemnek is követnie kell tehát a trendeket. – S mi a helyzet a művészi jellegű alkotások oltalmával? – Ami az irodalmi, tudományos és művészeti produktumokat védő szerzői jog szerepét illeti, a logika ugyanaz: az alkotók ezekbe fektetett munkájának az oltalma, a további munka ösztönzése. Az első védelmi eszköz a művek szignálása volt. Később a kézi, majd a gépi sokszorosítás, végül a tömegtájékoztatás megjelenése csak tovább növelte az alkotások felhasználásának a volumenét, és ez az internettel tetőzött. Ma már nemcsak egyes alkotók elismerése és megélhetése köszönhető ennek a jogterületnek, hanem világszinten a GDP 4,5 százalékát adják a szerzői jogi ágazatok, éves szinten 10 százalékos növekedéssel. Ez csak az EU-ban 558 milliárd euró évenkénti bevételt jelent. Nálunk a szerzői jogi ágazatokhoz köthető foglalkoztatottak száma 353 000 fő.

Majdnem mindenre van oltalom.

– Ha már a nemzetközi témánál tartunk: a kereskedelmi háború nem erősítette fel Amerika és Ázsia között a jogvédelmi típusú csatákat? – A világ két legnagyobb gazdasága a kereskedelmi háború kellős közepén cserélt helyet a nemzetközi szabadalmi bejelentések rangsorában. Az örök első USA-t ugyanis 2019-ben Kína letaszította a trónról, innen származik immár a legtöbb, 60 ezer körüli nemzetközi bejelentés. Csak hogy lássuk a fejlődés ütemét: 1999-ben ez a szám 276 volt. Ezt látva nem is szabadna azon gondolkodni, hogy meg kell-e erősítenünk, frissítenünk kell-e az európai és a hazai szellemitulajdon-védelmet, ha nem akarunk még jobban lemaradni. – Valóban óriási a kínai szám. Mi most a helyzet Ázsiában a szabadalmak terén? – A szellemi tulajdon jelentősége Kínában is prioritás lett, a bejelentési aktivitás hazai és nemzetközi szinten egyaránt hihetetlenül megnőtt. Jelenleg Japán, DélKorea és Kína, azaz Ázsia viszi a prímet. A számok azonban önmagukban nem sokat érnek, a szabadalmak és más oltalmak minősége sokkal fontosabb kérdés. – Mely területen a legaktívabbak most a bejelentők? – Slágertémaként említhető a mesterséges intelligencia (MI). A technológia fejlődése feszegeti a szellemi tulajdon alapvetéseit, olyan kérdések elé állítva a szakmát, mint hogy az MI lehet-e szerző vagy feltaláló, avagy csak eszköz a kreatív alkotó kezében; létrehozhat-e védett alkotást a mögöttes kreatív folyamat hiányában, a puszta adatelemzésre és feldolgozásra alapozva. A Facebook vagy a Google sajtókiadványokkal, hírekkel kapcsolatos háborúskodásának szintén szerzői jogi alapja van.

28 | FIGYELŐ 2021/9

F_28-30_szabadalom.indd 28

2021. 03. 01. 17:15

FOTÓ: MOHAI BALÁZS

| CÉGVILÁG |

– Az óriásvállalatok dollármilliárdos szabadalmi portfóliókkal valóságos jogi háborúkat folytattak az elmúlt években. – Igen, manapság szinte nincs olyan mobilgyártó, amelynek a nevét – így vagy úgy – ne hallottuk volna már ilyen kontextusban. De ugyanez érvényes a sportszergyártókra, a szépségiparra, még a gyógyszerágazatra is. Bár a technológiai cégek esetében a legtöbbször valóban hatalmas értéket képviselnek a műszaki megoldásaikat oltalmazó szabadalmak, az ilyen hírek kapcsán nem kizárólag a szabadalombitorlásra kell gondolni, amikor akár ipari kémkedéssel egy konkrét műszaki megoldást szerez meg vagy másol le a konkurens cég. Egy tőkeerős innovatív társaságnak ugyanis komplett szellemi tulajdoni portfóliója van, amelybe beletartoznak a szabadalmak mellett a dizájnelemek vagy a védjegyek is. A vállalatok

pedig a piaci részesedésük megtartásáért rendkívül kemény, néha agresszív konkurenciaharcot folytatnak. – Az a hír járja, hogy a hagyományos szellemitulajdon-védelem sehol a világon nem tud lépést tartani a fejlődéssel. – Az alkalmazkodás folyamatos versenyfutást jelent, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szellemitulajdon-védelem jelentősége napjainkban nagyobb, mint valaha. Például a decemberben publikált adatok szerint világszerte csak 2019ben több mint 3 millió szabadalmi és több mint 15 millió védjegybejelentést tettek. A szabadalmaknál a műszaki területek közül az infokommunikáció és a gyógyszeripar a listavezetők közé tartozik. Az

Európai Unió a szerzői jog területén is felveszi a kesztyűt, s komoly reformokkal reagál a fejlődésre. Új szabályok születtek a kutatást támogató szöveg- és adatbányászat vagy éppen a Covid-helyzetben oly nagyon felértékelődött távoktatás elősegítésére. De szükséges a globális online platformok szerzői jogi szabályozása is. Mert például a YouTube szolgáltatásának jelenleg mintegy havi kétmilliárd aktív használója van, ők naponta összesen hozzávetőleg ötmilliárd videót tekintenek meg, s ötszáz órányi, túlnyomórészt kulturális (vagyis szerzői jogi szempontból releváns) tartalmat töltenek fel oda percenként… És akkor még a mémek szerzői jogával kapcsolatos, napjainkban szintén forró témába bele se mentem. – Sokan például azért óvatosak a védelemmel, mert üzleti érdekkörök lesik a szabadalmi kérelmeket, s amit érdekesnek tartanak, azt megpróbálják lemásolni az oltalom előtti szakaszában. – Sajnos igen, és nem feltétlenül csak az ázsiaiak vonatkozásában. A magyar cégeket, feltalálókat sok esetben azért „szeretik” nemzetközi szinten, mert tudják róluk, hogy az adott ötleteiknek semmilyen IP-védelmük (intellectual property, azaz szellemi tulajdon – a szerk.) nincs, így gyakorlatilag azonnal lemásolhatók, ellophatók. Az SZTNH ezen szeretne változtatni, pontosabban minél több vállalkozásban szeretné tudatosítani az IP-védelem fontosságát. Hiszen hiába jut el egy cég oda, hogy sok-sok millió forintos támogatással megvalósítja az elképzeléseit, ha utána ezt mégsem képes hasznosítani, mert valaki más hamarabb megteszi helyette. Vagy éppen a kitalált név alatt nem tudja piacra dobni termékét, mert valaki véletlenül vagy nagyon is tudatosan előbb levédette a használni kívánt megnevezést az adott piacon. Ez így nemcsak kidobott, hanem olyan pénz is, amely sosem jut el az eredeti ötlet kitalálójához. Ráadásul ez nemcsak a kkv-k versenyképességét rontja, hanem Magyarországét is. – Mennyivel lettek tudatosabbak az innovatív kkv-k az utóbbi években? – Finoman fogalmazva azt mondanám, hogy az út elején járunk. Szerencsére vannak olyan magyar vállalkozások, amelyek ezen a területen roppant tudatosak. Má2021/9 FIGYELŐ | 29

F_28-30_szabadalom.indd 29

2021. 03. 01. 17:15

| CÉGVILÁG |

sok azonban kevésbé. Hozzájuk még mindig a legtöbb fórumon, a lehető legtöbb alkalommal igyekszünk szólni, hogy ráeszméljenek a szellemitulajdon-védelem fontosságára. – Mik a főbb kihívások, amelyek terén még fejlődnünk szükséges? – Biztos, hogy foglalkoznunk kell az innovációhasznosítással, a szellemi tulajdon értékével, annak megállapításával, illetve e vagyon értékké formálásával. Biztos, hogy törekednünk kell arra, hogy a hazai kkv-k jogszerzése és -érvényesítése erősödjön, s az ehhez szükséges kompetenciák fejlődjenek. Ma egy kis- vagy középvállalkozásnál nincs olyan szakértő, aki tudná, hogy az adott vállalkozás szellemitulajdon-jogai milyen lehetőségeket rejtenek. Így például fontos lenne annak a felismerése, hogy nemcsak terméket adhatunk el, hanem jogokat is. Amíg nem tudjuk, milyen jogaink vannak, s nem tudjuk ezt kézben tartani, addig felesleges beszélni egy licencszerződésről vagy egy termelési, esetleg kereskedelmi jog átadásáról. De nem beszéltünk még arról, hogy mindenkinek értéknövelt tevékenységet kell végeznie, mert nem a bérgyártás a fő cél, hanem a saját produktum előállítása. Ehhez termékinnovációra, a piacra jutáshoz meg piacfejlesztésre van szükség. Az egyikhez szabadalmak kellenek meg használatiminta-oltalom, a másikhoz pedig védjegy- és dizájnvédelem. Mindehhez még számtalan szolgáltatásunk van, amelyeknek ha a töredékét igénybe veszik, az szárnyakat adhat egy cégnek: szabadalomérettség-vizsgálat, témakutatás, kutatás-fejlesztés minősítés és hasonlók. – Milyen extra védelmet kapnak önöktől az innovátorok? – Extra védelmet nem tudunk nyújtani, ugyanazok a jogharmonizált szolgáltatásaink vannak, amelyeket az unióban is bármelyik hivatal meg tud adni. Azt kell megtanulni, hogy ez egy komoly feladat, kell, hogy legyen egy ember a vállalkozáson kívül vagy belül, aki figyeli és érvényesíti a jogokat. Odafigyel arra, hogy ha megjelenik egy kalóztermék, egy hamisítvány, akkor arra a jog megfelelő eszközeivel lecsap és elkezd érvényesíteni. Vannak olyan tudatos vállalkozások, amelyeknél egy-egy munkavállaló elvégzi az alap- vagy középfokú tanfolyamainkat, ezzel felkészül-

NÉVJEGY 54 éves, egy gyermek édesapja. 25 évig dolgozott üzleti tanácsadóként, gazdaságfejlesztési szakértőként és cégvezetőként a vállalati szektorban. 2016-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozási főosztályát vezette. 2017-től az NGM, majd a PM iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára lett, ezt követően 2018-tól az Innovációs és Technológiai Minisztériumban folytatta helyettes államtitkári munkáját. 2019-től a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az elnöke. Az SZTNH vezetőjeként céljának tekinti, hogy a szervezet egy erős, önálló intézmény legyen, amely a 125 éve a fő tevékenységének számító szabadalmi feladatok ellátása mellett az összes oltalmi formában (pl. védjegy- és formatervezési minta), valamint a k+f minősítések terén is minél nagyobb segítséget nyújt a Magyarországon működő vállalkozásoknak. Szabadidejében curlingezik, a Magyar Curling Szövetség elnöke.

tebbé téve a vállalkozást. Az oltalmakon kívül van még egy értékelés, a k+f minősítés, amit extrának mondhatunk. Ennek lényege, hogy nem az innovációt védi, hanem ha valaki kutat-fejleszt, és még e tevékenység előtt minősítést kér, s azt meg is kapja, akkor a projektje be van biztosítva. A mi igazolásunk ugyanis garancia arra, hogy azt a k+f projektet elfogadja a NAV, az EUTAF, a támogatáskezelő és mindenki, aki érintett a támogatások vagy kedvezmények megítélésében. A mi határozatunk ugyanis a biztosíték arra, hogy az valóban egy k+f projekt. – Kérem, hozzon néhány olyan példát az elmúlt évekből, amely rávilágít a jogvédők munkájának a fontosságára. – Talán az egyik legérdekesebb és legismertebb Oroszi László esete. Ő még az 1990-es évek közepén feltalált egy olyan futballcipőt, amely irányítósávok segítségével tudta még pontosabbá tenni a paszszolást, a lövést. Az Adidas akkori fejlesz-

tési vezetői egy magyarországi találkozás alkalmával meg is nézték a mintadarabokat, s kértek is pár példányt. Majd a cég a 2000-es évek elején piacra dobta az egyik legsikeresebb futballcipőmárkáját, a Predatort, amivel gyakorlatilag lenyúlták Oroszi ötletét. A társaság azzal védekezett, hogy nem ismerték el a feltaláló munkáját, közkincsnek vélték a megoldást, amelyet nem is tartottak feltétlenül újdonságnak. A hosszas, több mint tíz esztendeig tartó jogi huzavona után aztán Oroszi mégis megnyerte a szabadalombitorlási pert. Nem szabadalmi, hanem szerzői jogi, mégis hasonló eset az Omegáé, amely Kanye West ellen nyert pert, miután a neves amerikai rapper a magyar zenekar hozzájárulása nélkül használt fel egy részletet a Gyöngyhajú lány című slágerből. – Frissebb példák is akadnak? – Igen, többek között a teqballé (a pingpong és a lábtenisz fura ötvözete egy ívelt asztalon – a szerk.), amely lassan olimpiai sportág lesz, s a kitalálói nemcsak sporteszközt fejlesztettek, hanem egy teljes sportinnovációt valósítottak meg. Ők az összes szereplővel szemben képesek voltak egy nagyon tudatos és jól összerakott IP-stratégiával megvédeni az újításukat. De szinten jó példa a Julius K–9 kutyahámok gyártójának az esete. A szellemitulajdon-védelemnek is köszönhetően képes volt kivédeni az ázsiai másolatokat. – Melyek a jövőbeli fejlesztési tervek, irányok? – Uniós szinten komoly összefogás zajlik, hogy segítsék a kkv-kat. A tengerentúli és az ázsiai IP-fejlettséghez képest ugyanis egész Európa jócskán le van maradva, ezért az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lépéseket tesz. Március 1-jén nyílt meg egy 20 millió eurós keretösszegű pályázat második fordulója, és bárki pályázhat a maximum 1500 eurós összegre. Ennek a magyar verziója is elérhető, azzal a fő különbséggel, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) benyújtható Iparjog pályázat 100 százalékig finanszírozza a felmerülő védelmi költségeket. A mi részünkről tovább erősítjük a hivatal digitalizációját. Egyszerűsítenünk kell a folyamatainkat, a szabályokat, a jogérvényesítést, mindent, ami segíti a hozzánk forduló innovátorokat. HG

30 | FIGYELŐ 2021/9

F_28-30_szabadalom.indd 30

2021. 03. 01. 17:15

MANDOKI SOULMATES

Living In The Gap Hungarian Pictures A LEGENDÁS, ÖSSZESEN 35 GRAMMY-DÍJAS ZENEKAR, A MANDOKI SOULMATES DUPLA STÚDIÓALBUMÁT KERESD A BOLTOKBAN ÉS ONLINE! WWW.MANDOKI-SOULMATES.COM MANDOKI_promo_print_200x292.indd 1 F_31_mandoki_hirdetes.indd 31

2021. 02. 03. 22. 01. 13:47 17:16

| CÉGVILÁG |

LASSAN TÉR MAGÁHOZ A HASZNÁLTAUTÓ-PIAC

A JóAutók.hu a saját kereskedői bázisán felmérést készített, amely régóta működő, rendezett céges háttérrel operáló, szakmai minőséget képviselő szereplőkre terjedt ki. A mintegy kétszáz, a szolgáltató által minősített használtautó-kereskedő megkérdezése alapján összeállt elemzés szerint az autópiac működése legkorábban a tavasz végén térhet vissza a koronavírust megelőző kerékvágásba, így a behozott gépjárművek száma akár a tavaly regisztrált 130 ezer alá is csökkenhet. Ám a felmérés alapján a kereskedők 43 százaléka erre már pár hónapon belül is lát esélyt, 21 százalékuk a nyárra, 18 százalékuk a második fél évre teszi ennek várható időpontját, ugyanakkor a fennmaradó 18 százalék szerint a konszolidáció egészen a jövő évig várat magára.

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK

Bár a prognózisok átlaga 2-3 százalékos bővülést jelez, különféle időbeli eltérésekkel a piaci szereplők is eltérően ítélik meg a hazai autópiac kilátásait: 39 százalékuk számít az idén növekedésre, további visszaeséssel 14 százalékuk kalkulál, míg 47 százalék az elmúlt évhez képest változatlan piaci aktivitást vár. A bővülésre voksolók elsődleges okként az elmaradt vásárlások pótlását említették, valamint a környezetvédelmi

szabványok és a devizaárfolyamok miatt megdráguló új autók helyett a fiatal használt gépkocsik iránti növekvő igényt jelölték meg – válaszolta lapunk kérdésére Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. Hozzátette: az optimista várakozásokkal szemben a piaci aktivitás csökkenése irányába hathat a járványhelyzet további elhúzódása, valamint az, hogy továbbra is ötéves mélyponton áll a külföldről behozott használt járművek száma.

IMPORT

A használt autók hazai piacának meghatározó utánpótlási forrása ezen járművek behozatala. Ez 2017-ben 155 ezer személygépkocsival gyakorlatilag a csúcsra ért, majd két év stagnálást követően tavaly 17 százalékos mínuszba fordult. Az autókereskedők a visszaesés fő okát a magánimportnak a határzár miatti kiesésében látják, de sokan a koronavírustól független tényezőket is említenek. Egyrészt a romló forintárfolyam sem tett jót a behozatalnak, hiszen nemzeti devizánkban csökkentette azt az árkülönbözetet, amely az import egyik fő vonzereje volt. Másrészt adminisztratív okok is szerepet játszottak: a külföldről behozott használt járművek első műszaki vizsgáztatását végző bázisok szűkös kapacitása miatt az év második felében jelentős várakozási idő alakult ki. A JóAutók.hu által készített felmérés szerint a használtautóimport idei kilátásairól nagyon megoszlott a kereskedők véleménye: 28 százalék további visszaesést, 25 százalék növekedést vár, 22 százalék pedig az idei forgalom ismétlődésére számít. A válaszadók negyede ugyanakkor bármit elképzelhetőnek tart, a fejleményeket nem utolsósorban a forint árfolyamának 2021-es változásától, továbbá a honosítási szabályoknak az idősebb gépkocsikat érintő év eleji szigorítása hatásától teszi függővé. A válaszok alapján a tavalyi 130 ezres forgalom megismétlődése már az átlagos várakozásnál kedvezőbb eredmény lehet.

ONLINE PIACTÉR A 2017 májusában indult JóAutók.hu Magyarország első ellenőrzött használtautó-piactere. Az oldal célja, hogy a tisztességesen működő kereskedők kínálatát összekapcsolja azokkal a biztonságra törekvő gépkocsivásárlók igényeivel, akik szeretnék elkerülni a használt járművek vételekor felmerülő buktatókat. A JóAutók.hu kínálatában szereplő valamennyi autó dokumentumait szigorú ellenőrzésnek vetik alá.

FOTÓ: GETTY IMAGES

ELEMZÉS | A kereskedők várakozásai szerint a hazai használtautó-piac mérsékelt, 2-3 százalékos ütemben bővülhet az idén, ez mintegy 800 ezer gazdát cserélő személygépkocsit jelent – jelezte Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. Szavai szerint ezen járművek importját illetően borúsabbak a piaci kilátások: a tavaly elszenvedett 17 százalékos visszaesést az idén stagnálás, kisebb mértékű csökkenés követheti.

32 | FIGYELŐ 2021/9

F_32-33_hasznaltauto.indd 32

2021. 03. 01. 17:26

| CÉGVILÁG |

A járványhelyzet, különösen a tavaszi első hullám alatt bevezetett szigorú regulák igen érzékenyen érintették a használtautó-kereskedéseket. 75 százalékuk a múlt esztendő kapcsán forgalomcsökkenésről számolt be. 18 százalék úgy nyilatkozott, 20–50 százalékos volt a zuhanás, 7 százaléknál pedig 50 százalékot meghaladó visszaesést mutatott a forgalom.

HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK

Halász Bertalan arra a kérdésre, hogy mikorra várható a nyugatról származó használt, benzines importgépkocsik dömpingje Magyarországon, mert több nyugat-európai állam kormánya is jelezte, várhatóan 2030-tól nem engedélyezi új benzines személyautók gyártását, illetve forgalomba állítását, úgy válaszolt: ezeknek a rendelkezéseknek belátható időn belül nem lesz különösebb hatásuk a magyar piacra. Olyan pedig végképp nem, mint amilyen a dízeles járművek egyes nagyvárosokból való kitiltása következtében lépett fel néhány évvel ezelőtt. Akkor a már meglévő gépkocsik igénybevételét korlátozták a rendeletek, ezért azok használati és pénzbeli értéke az adott országokban jelentősen lecsökkent. Az így olcsóbban elérhető autók iránt hamar megnőtt a kereslet Kelet-Közép-Európában, ahol még ma sincsenek napirenden hasonló szabályozások. S hogy 2030 után nem lehetnek újonnan forgalomba helyezett benzines gépkocsik a nyugat-európai utakon, nem jelenti azt, hogy a már futó járművek használatát korlátoznák. Így azok értéke nem fog csökkenni, sőt a befagyó kínálat miatt esetleg az várható, hogy a következő évtizedben megjelennek olyan vevők, akik egy-egy jó állapotban lévő benzines használt autóért hajlandók lesznek akár a valódi értéknél nagyobb összeget is kifizetni. Ezeknek a járműveknek a zöme viszont előreláthatólag a normál elhasználódásnak megfelelő ütem szerint vándorol majd a keletebbre fekvő országok felé. Arra a kérdésre, hogy az importált használt gépkocsik körében melyek a legnépszerűbb márkák, s milyen az átlagéletkoruk, kifejtette: a három leggyakoribb brand a Volkswagen, az Opel és a Ford – ezek teszik ki a teljes használtimport 31 százalékát. Mögöttük jelentősen lemaradva következik a Toyota 6,4 százalékkal, ezután jönnek az úgynevezett státuszautók, sorrendben az Audi, a BMW és a Mercedes, mindegyik 5-6 százalékos részesedéssel. A behozott járművek átlagéletkora korábban is 10 év feletti volt, ez tavaly kissé tovább romlott. A beszűkült kínálat és az euró árfolyamának kedvezőtlen alakulása miatt a hazai vásárlók még csupán idősebb gépkocsit tudtak megvenni, az átlagéletkor ennek megfelelően 11-12 esztendőre nőtt. TÓTH BALÁZS 2021/9 FIGYELŐ | 33

F_32-33_hasznaltauto.indd 33

2021. 03. 01. 17:26

| CÉGVILÁG |

A GYÓGYSZERIPAR CSÚCSKATEGÓRIÁS TERMÉKEI KACSKOVICS IMRE | Májusban indulhat az ELTE TTK-n a szolgáltatólaboratórium, amely először a járványhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt majd, de később a rákdiagnosztikában vállalhat szerepet – mondta a kar dékánja, a koronavírus elleni magyar gyógyszer fejlesztésének a vezetője. A biologikumokról, a koronavírusról és a bizniszről beszélgettünk vele.

34 | FIGYELŐ 2021/9

F_34-37_kacskovics.indd 34

2021. 03. 01. 17:18

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

| CÉGVILÁG |

Egy amerikai gyógyszercég nemrég 15 millió dollár értékű, hagyományos gyógyszerrel kapcsolatos kutatást dobott a kukába a célegyenesben. A kutatóknak úgy kommunikálta a döntést, hogy a készítmény további fejlesztésére szánt öszszeget a biotechnológiára fordítja. Valóban ennyire fontos ma a gyógyszeriparban a biotechnológia? – Hagyományos gyógyszer alatt általában kis molekulákra gondolnak, amelyeket kémiai szintézissel állítanak elő. Ez most is uralja az orvosi terápiás eszköztárat, bár már egy évtizede a legnagyobb értékű orvosságok között a biologikumok dominálnak. Az újabb fejlesztések folyamán valóban egyre nagyobb százalékban lényegesen nagyobb és összetettebb molekulákat hoznak létre valamilyen élő szervezet (baktérium, gomba, növényi és állati sejtek, genetikailag módosított növények és állatok) révén. Ebben az esetben a gyógyszerekhez szükséges genetikai információt megtervezik és molekuláris biológiai, biotechnológiai („génsebészeti”) módszerekkel állítják elő, amelyet azután az élő szervezetbe juttatnak, hogy megtermelje a biologikumnak nevezett készítményt. Ezek legtöbbször fehérjék, így antitestek, de egyre több nukleinsav-természetű is van köztük, ilyen a koronavírus elleni modern vakcinák egy része. A kis molekulák viszont olyanok, mint például az aszpirin vagy újabban a favipiravir, a remdesivir, amelyeket kémiai szintézissel hoznak létre, és mindig pontosan ugyanolyanok. Jól felszívódnak, tablettaként is szedhetők, hamar eloszlanak, és méretükből adódóan átjuthatnak a szervezet legkülönbözőbb határrétegein (vér-agy gát, sejtmembrán). Így szinte valamennyi szervben, sejten kívül-belül ki tudják fejteni a hatásukat. Vegyünk egy koronaspecifikus példát. Tudjuk, hogy egyes emberek immunja túlságosan hevesen reagál a vírus támadására, és bizonyos esetekben rendkívül erős gyulladás alakul ki. Ennek az állapotnak vannak úgynevezett hírvivő molekulái, amelyek a gyulladást kiváltják és fenntartják. Ezt a folyamatot több ponton is szabályozni lehet. Egyfelől a gyulladást keltő sejtekben gátoljuk e hírvivő molekulák felszabadulását, akadályozva a betegség súlyos állapotának a kialakulását, vagy csökkentjük a már megtörtént heves reakciót. Több korszerű és nemrégiben kifej-

lesztett, nagy hatékonyságú kis molekula (például baricitinib) képes arra, hogy bejusson ilyen sejtekbe, és ott fontos folyamatokat célzottan gátoljon. Mivel a kis molekulák a megcélzott sejt egy-egy kisebb darabjához illeszkednek, vagy ilyen molekularészek irreleváns molekulákban is előfordulnak, a célzott kezelés nehezebb, sokszor mellékhatások alakulnak ki. Egy másik megoldás, hogy magát a hírvivő molekulát semlegesítjük, amely így nem tud más sejtekhez kapcsolódva gyulladást kelteni. Ugyancsak egy beavatkozási lehetőség, hogy azokat a receptorokat blokkoljuk, amelyek a sejtek felszínén megkötik a gyulladásos hírvivőket. E sejten kívüli folyamatokat lehet nagy hatékonysággal szabályozni a biologikumokkal. Ezek legkisebb képviselője az inzulin. A biotechnológiai fejlődés lehetővé tette, hogy ezt a rendkívül fontos humán gyógyszerfehérjét baktériumokban termeljük. Ez az úgynevezett rekombináns humán inzulin, amely nem vált ki ellenreakciót, és amelynek több fajtája is létezik. Az így létrehozott fehérjék jelentős része az inzulinnál lényegesen nagyobb és összetettebb, sokszor cukormolekulákat is tartalmaz. Ám a baktérium nem tud cukrokat is tartalmazó fehérjéket előállítani. Ehhez tehát mesterségesen szaporított előállító sejtekre van szükség, vagy génmódosított állatokra. Egy terápiás antitest négy egymáshoz kapcsolódó fehérjeláncból áll. Stabilitását és funkcióját bonyolult összetételű cukormolekulák is biztosítják. Ezek előállítása nagyságrendekkel bonyolultabb, mint az említett aszpiriné vagy akár a baktériumban termelt inzuliné. Ennek ellenére a nagy méretű biologikumoknak több előnyük is van. Sokkal pontosabb a célzás, kevésbé kapcsolódnak a terápiában irreleváns molekulákhoz, végeredményben kevesebb mellékhatással járnak. Másfelől a bonyolult molekulákat úgy is tervezhetik, hogy egy részük a célpontot semlegesíti, más részük pedig arra készteti az úgynevezett falósejteket, hogy a közömbösített célpontot bekebelezzék és lebontsák. Így a terápiás antitestek egyik része semlegesíti a gyulladást okozó faktort, a másik része pedig „megöli”. A kérdésére pedig a válasz: a kis méretű molekulás gyógyszerek esetén nagyobb a bizonytalanság a mellékhatások kapcsán, és ezért ilyen vonatkozásban nagyobb a fejlesztés kockázata is, mint a

2021/9 FIGYELŐ | 35

F_34-37_kacskovics.indd 35

2021. 03. 01. 17:18

| CÉGVILÁG |

CSAPDÁBA EJTETT KÓROKOZÓ biologikumoknál. Az adatok arra utalnak, hogy a fejlesztett kis molekulájú készítmények kisebb mértékben érik el a gyógyszerré minősítést, mint a biologikumok (6 kontra 22 százalék). Persze az antitestek terápiás célú alkalmazása nem újdonság, gondoljunk a kígyómérget semlegesítő, birkákban termelt antitestre, antiszérumra. Az állati és emberi immunrendszer egy adott célpont ellen több tucat különféle antitestet állít elő, mindegyiket egy-egy, picit eltérő sejtből létrejövő sejtklónok termelik. Ezért aztán egy-egy fertőzést követően a vérünkben is a sokféle immunsejt által termelt „antitestkoktél” kering, amely a vírusokhoz vagy a baktériumok által termelt, betegséget okozó toxinokhoz kapcsolódik, semlegesíti őket és védi a szervezetünket. A védekezéshez sokszor elegendő, ha egyetlen sejtklón termel nagy mennyiségű, de egyféle antitestet, amennyiben a kórokozó/toxin megfelelő pontjához kötődik. A koronavírus esetén például elegendő a kórokozó tüskefehérjéjéhez erősen kapcsolódó antitest, amely megakadályozza, hogy a vírus az egészséges sejtfelszíni ACE2 receptorhoz kötődjék, ezzel okozva betegséget. És itt lép színre az immunológia, a sejtbiológia, a molekuláris biológia, a biotechnológia. Ma ezeknek a segítségével szinte végtelen lehetőségünk van arra, hogy a legkülönfélébb molekulákat állítsuk elő. Nekem ezért is hobbim a biotechnológia, mert olyan ez, mintha legóznánk. A számítógépemen megtervezem a bonyolult fehérjéket kódoló DNSszakaszokat, elküldöm egy cégnek a világ túlfelére, amely szintetizálja s gyorspostával visszaküldi a mákszem méretű anyagot. Ezt speciális technikával egy mesterségesen előállított és folyamatosan osztódó sejtbe juttatjuk. Tehát az immunológiai tudás mögött megjelent egy fantasztikus eszköz: a biotechnológia. A 80-as években sikerült egy olyan módszert kifejleszteni, amely lehetővé tette, hogy egyféle immunsejt egyféle antitestjét lehessen előállítani. Ez a Nobel-díjat érő felfedezés indította el a terápiás antitestek diadalútját. Ám mint említettem, egy nem emberi antitestet az emberi immunrendszer idegenként azonosít. Vagyis el kell érni, hogy a termelt ellenanyag ugyanúgy kötődjön a terápiás célponthoz, és emberi fehérjéhez hasonlítson. Kvázi humanizálni kell. Ebben (is) segít a molekuláris biológia. Itt egy nagyon

Sejt

TNF receptor TNF-α A kapcsolódást megakadályozó, a kórokozóhoz PºY÷I÷ RTQJPZQF

komoly ötletbörze alakult ki világszinten, s mostanra az egyik legizgalmasabb eljárás az, hogy olyan genetikailag módosított egereket használnak, amelyek kromoszómáiból eltávolították az antitestet kódoló génszakaszokat és beültették az emberi antitestet kódoló genetikai elemeket. – Hasonlítható ez az informatikában használt mesterségesintelligencia-algoritmusokhoz, amelyeket egyszerre lehet alkalmazni a mobiltechnológiában és a robotikában? – Jó a hasonlat. Mondok egy példát. A koronavírus elleni gyógyszer fejlesztése kapcsán alkalmazott antitest-terápia több mint húsz éve itt van velünk, és olyan betegségeket gyógyítanak vele, mint az emlőrák egyik fajtája. Itthon is évek óta elérhető, emberek ezreit kezelték már vele hatékonyan. Ezek jóval kevésbé agreszszív beavatkozások, mint egy általánosabb citosztatikum, sokkal kevésbé alakulnak ki mellékhatások. – Említette, hogy a biotechnológia a hobbija. Hatalmas tudás van a birtokában, amelyet az üzleti életben is kamatoztathatna, mégis dékáni székben ül. Miért az egyetemet választotta? – Ez egy kicsit banálisan hangzik a XX. században, de mindig is fontosnak tartottam a társadalmi felelősségvállalást, az edukációt és a közösségért vállalt feladatokat. Azt azért le kell szögezni, hogy van nekem egy kis cégem, amelyben ki tudom élni az üzleti ambícióimat – bár ezt most picit elhanyagoltam. Visszakanyarodva a kérdéshez: nálunk ez családilag is fontos. Az egyik ősöm hozta létre a Szarvasi Arborétumot, egy másik a vácrátóti botanikus kertet. Szóval nekünk – vagy ha úgy tetszik, nekem – nagyon fontos a társada-

lomért, a közéletért vállalt munka. Jó, hát a szocializmusban ez némi gellert kapott, de a nevelésemben abszolút benne volt, hogy tenni kell valamit a közért, nem az a cél, hogy minél jobban meggazdagodjunk. Ez nem valami mazochizmus, ebben örömöm lelem. Persze nem akartam elsőre dékán lenni, van nekem egy másik izgalmas feladatom: ez a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatása. Ez egy többmilliárdos állami támogatású projekt. Amikor itt, az egyetemen változások voltak, akkor felmerült, hogy esetleg én is pályázzak, mert az intézménynek inkább van szüksége egy jó dékánra, mint egy jó FIEK-igazgatóra. Gondolkodtam azon, hogy elhagyom az együttműködési központot a dékáni kinevezés után, de végül ezt sem a szervezet támogatói nem akarták, sem az egyetem vezetése. Így lett egy nehéz puttonyból egyszerre kettő. A lényeg az, hogy nagy terveink vannak. Konszolidálni akartuk a kar oktatását, kutatási és innovációs tevékenységét is, de sajnos az ambícióinkat kissé gátolja a járvány. Mégis azt gondolom: minden nehézség egyben lehetőség is. Ezt most arra értem, hogy a FIEK-projektben az volt a célunk, hogy olyan molekuláris diagnosztikai módszereket hozzunk létre és szolgáltassunk, amelyekkel például a rákos betegségeket lehet jobban nyomon követni, vagy hamarabb felismerhető a segítségükkel a krónikus gyulladás, és ezáltal hatékonyabb kezelésben lehet részesíteni a betegeket. A Covid berobbanásával viszont a következőképpen alakult a helyzet. Egyrészt elindult az a bizonyos gyógyszerfejlesztés, amelyről most sokat hallani, a másik pedig, amiről még nemigen tudni, kvázi most beszélek róla először nagy nyilvánosság előtt: az említett szolgáltatásokat nyújtó labor megvalósulhat, de a jelenlegi helyzethez alkalmazkodik. Kezdeményezésemre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) felvette a projektbe a Covid-diagnosztikát is a tervezett daganatos betegségmegelőzés mellé. A kormány és az NKFIH támogatásával a laboratórium fejlesztése decemberben el is kezdődött, remélhetőleg májusban elkészülünk vele. Első körben a már jól ismert PCR-teszteket alkalmazzuk majd, s olyan szerológiai elemzéseket fogunk elvégezni, amelyek révén a vérből ki lehet mutatni a koronavírus-specifikus antitestek mennyiségét, így például a védőoltások hatását. Ez azért is fontos, mert nem minden embernél lesz hatásos a vakcina.

36 | FIGYELŐ 2021/9

F_34-37_kacskovics.indd 36

2021. 03. 01. 17:18

| CÉGVILÁG |

– A labort tehát később másra is lehet használni? – Persze. Most az a fontos, hogy minél több eszköz álljon rendelkezésre, minél nagyobb legyen a kapacitás, hogy más laborokról is le lehessen venni a terhet. Biztos vagyok benne, hogy ehhez hasonló objektumokra a vírusfertőzés kapcsán később is szükség lesz. – Kicsit beszéljünk a Covid elleni hatóanyagról, az ACE2–Fc biologikumról. Ennek a fejlesztése is a legózáshoz hasonlóan alakult? – Valóban így történt, a kétféle alkotóelemből álló fehérje (biologikum) egyik része a sejtek felszínén lévő receptor (ACE2), amelyhez a vírus kötődik, a másik része biztosítja a hosszú ideig tartó hatást és stabilitást. Az ezt a két elemet kódoló DNS-szakaszokat számítógépen illesztették össze a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának a szakértői, majd a rekombináns fehérjét a már említett sejttenyészetben termeltették. Működésében a koronavírus elleni antitestekhez hasonlít. Ennek a molekulának az alapötletét egy amerikai kutató írta le először. Számunkra tavaly márciusban az volt a legfontosabb, hogy legyen ilyen hatékony molekulánk, ebből pedig gyógyszerünk Magyarországon. Sejtettük, hogy akadnak majd olyanok, akiknél nem lesz hatásos az oltóanyag, így az immunhiányos betegeknél vagy egyes krónikus betegségben szenvedőknél. Ha mi ezt kifejlesztjük, akkor nem leszünk másra utalva. – Ez a mutációk ellen is véd? – Igen. Mert pontosan miből is áll ez? A vírus a sejtfelszíni receptorhoz (ACE2) kapcsolódik, a mi fehérjénk pedig kvázi a receptor. A vírus ehhez a szabadon keringő gyógyszerfehérjéhez (ACE2 receptorhoz) kötődik, nem a sejt felületéhez, így a fehérje csapdába ejti a vírust. Ám ha a kórokozó például úgy mutálódik, hogy nem tud az általunk előállított receptorhoz kapcsolódni, akkor a sejt felszínéhez sem, hiszen az ugyanaz. (Nyilván ha úgy mutálódik, hogy képes még kötődni, akkor az általunk bevitt ellenanyag is hatásos marad.) Persze ez drágább a vakcinánál. Az oltóanyag ára néhány ezer forint, a gyógyszeré néhány százezer. De míg a vakcinát mindenkinek be kell adni a társadalmi védettséghez, addig ez a gyógyszer a Covid-pozitív betegeknél alkalmazható. – Ezt tehát egy amerikai kutató ötölte ki először? Szabadalmaztatható? – Amit egyszer már publikált valaki, az mások által nem szabadalmaztatható. Ahhoz, hogy az legyen, valamilyen egyéni

módosítást kell végrehajtani a molekulán. Ezen és a hatékonyságon dolgozunk. Egyébként a gyógyszerek esetében a fejlesztés 10-12 évig is eltarthat. Ez idő alatt természetesen védeni kell a gyógyszeripari vállalatot, a kutatását, hiszen ha rákölt mintegy egymilliárd dollárt, akkor a végén ő profitálhasson belőle. Az oltalom ugyan húsz évig tart, de a gyógyszercégnek nagyjából négy esztendeje marad arra, hogy a készítményéből hasznot húzzon. Mert az oltalomból 10-12 év elmegy a fejlesztéssel, majd a forgalomba kerülést követő esztendőkben megjelennek a versenytársak ugyanolyan vagy ahhoz hasonló hatóanyagú termékekkel. Tehát az oltalom 16-18. évében már több olyan készítmény is létezhet, amely kiválthatja az eredetit, így az árak is nyomottá válnak. A huszadik esztendőtől pedig megszűnik a védettség, bármelyik gyógyszergyár előállíthatja a produktumot. Szóval amikor ennek a fehérjének az elkészítését egy kutató leírta, akkor a járvány kezelése miatt formabontó dolgot művelt, mert publikált valamit, amit attól kezdve nem lehet szabadalmaztatni. És most jön a másik csavar, amely szinte csak a gyógyszeriparra vonatkozik: ha most leírnám a rák ellenszerét és azt publikálnám, az előbbiek miatt senki sem akarná kifejleszteni és rákölteni a temérdek pénzt, mert nem csak ő profitálhatna belőle. Így tehát a szabadalmaztatás előtti publikálás miatt nem lenne ebből a gyógyszerből rák elleni csodaszer. – Nekem ebből az jön le, hogy olyan kritikus helyzetben, mint a járványidőszak, kormányzati beavatkozás, ösztönzés kell ahhoz, hogy az ilyen fejlesztés megvalósuljon. – Így volt ez most is. Amikor én ezt a cikket elolvastam, azonnal felhívtam a Richter irányítását, első körben Bogsch

KIS MOLEKULA VS. BIOLOGIKUM

150 000

Egymáshoz hasonlított molekulaméret, Dalton

180 Aszpirin

5 808 Inzulin

30 400 Eitropoetin* Monoclonal Antitest**

& [JXJMTWRTS F X_º[JYJPGJS HXºPPJS÷ T]NL­SX_NSYWJ WJFL¥Q[F Sº[JQN F [ºWºX[­WYJXYJP YJWRJQ÷I­X­SJP XJGJXX­L­Y &_TSTX FSYNYJXY RTQJPZQ¥PG·Q ¥QQ· JL^JYQJS XJOYPQ·S +TWW¥X 2JQQXYJIY - */( 8ZUUQJRJSYX

Eriket, a biotechnológiai üzletág igazgatóját, és arra kértem, egyeztesse a vezetéssel, hogy egy ilyen közös fejlesztésben együttműködnének-e. Igent mondtak. Ezzel a válasszal kerestem meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, s ott forrást kértünk, hiszen nem lehet szabadalmi védettséget eszközölni, a cég önállóan és a saját kockázatára nem tudja felvállalni a fejlesztést… Viszont a hazai betegek kezeléséhez jelentősen hozzájárulhat. – Jó, de hát az imént olyan nagy számokkal dobálóztunk, mint egymilliárd dollár, önök pedig néhány száz millió forint támogatást kaptak a kutatásra, és ma már arról lehet hallani, hogy az év végén jó esélylyel a klinikai tesztidőszakba fordulnak. – Jelen pillanatban a preklinikai fázis zajlik. Ezek – mi legalábbis azt gondoljuk – a támogatásból megvalósíthatók. A kért összeg első részét megkaptuk azzal, hogy lássák a fejlesztést, és annak alapján megfontolják a folytatást. Az eddigi kísérleteinkkel igazoltuk, hogy ez a biologikum a kísérlethez használt hörcsögöknél működik, megvédi őket a súlyos tüdőgyulladástól. Most a folytatásról tárgyalunk. A klinikai vizsgálat… na az kerül majd nagyon sokba. Ott külső cégeket kell megbízni, hogy végezzenek el feladatokat. Ha jók az eredmények, több opció is nyílik a fejlesztés folytatására. A gyógyszer fejlesztése még jó ideig eltart. Ettől még nagyon bizakodók vagyunk. – Mi az, amit a klinikai vizsgálatok folyamán elvégeznek? – Az egyes fázisban a legfontosabbakat tesztelik. Elsőként azt, hogy vannak-e súlyos mellékhatások, vizsgálják, hogy milyen a gyógyszer megoszlása a szervezetben, milyen hamar ürül ki. Most, hogy ilyen komoly a helyzet, már ebben a szakaszban is előfordulhat, hogy egészséges alanyok mellett a már igazoltan fertőzöttek szintén kapnak a szerből, hogy minél hamarabb eljusson a terápiás alkalmazásig. Ha a végső preklinikai eredményeink megfelelők, s európai gyógyszerügynökségi támogatást is nyernek a terveink, akkor ezek a klinikai vizsgálatok akár a jövő év első hónapjaiban elkezdődhetnek, és ezeket követi a sokkal több igazoltan fertőzött ember bevonásával lefolytatandó második, majd harmadik fázis ahhoz, hogy végül minden engedély birtokában törzskönyvezni lehessen a gyógyszert. HŐNYI GYULA 2021/9 FIGYELŐ | 37

F_34-37_kacskovics.indd 37

2021. 03. 01. 17:18

| SZEMÉLYI HÍREK |

HATVANI BOSCH

Új gazdasági ügyvezető igazgató került a hatvani Boschgyár élére, dr. Arne Ziegenbein Wolfgang Steint váltja. A német szakember, aki az elmúlt években a vállalat németországi és indiai telephelyein dolgozott vezető pozíciókban, ismerősként tér vissza Hatvanba, mivel 2009 és 2014 között ő felelt a telephely logisztikai és kontrollingrészlegeiért. Arne Ziegenbein közel 14 éve dolgozik a Boschnál, az aacheni Rajna–Vesztfália Műszaki Egyetemen végzett okleveles villamosmérnöként, később a hágai egyetemen üzleti tudományokból szerzett mesterdiplomát, utána a zürichi műszaki egyetemen PhD-fokozatot. Szakmai pályáját 2002-ben az ETH Zürich Műszaki Egyetem Vállalati Tudományok Központjának tudományos munkatársaként és projektmenedzsereként kezdte, majd 2007-ben a Boschnál folytatta karrierjét.

EXXONMOBIL HUNGARY

Schleisz Zsuzsanna az első női vezető az ExxonMobil Business Support Center Hungary LLC igazgatóságában. A vállalat bővíti szolgáltatásai körét, amelynek során megkezdte a működését egy új szervezeti egység, az Environmental & Property Solutions. Ennek az irányítására kapott megbízást Schleisz Zsuzsanna, aki így a vállalat hetedik ügyvezetője lesz.

COFIDIS MAGYARORSZÁG

Jean-François Rémy tölti be a Cofidis Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatói posztját. A nemzetközi és közép-európai régiós tapasztalatot szerzett szakember 22 éve tölt be vezetői pozíciót a Cofidis cégcsoportban. Az új igazgató Holló Bence helyére került, aki 12 éven át vezette a hitelintézetet. Jean-François Rémy széles körű felső vezetői tapasztalattal büszkélkedhet a cégcsoporton belül, Csehországban és Olaszországban a Cofidis vezérigazgatójaként, Belgiumban pedig kereskedelmi igazgatóként dolgozott. A vállalat közép-európai régiós vezetőjeként korábban már találkozott a Cofidis Magyarországi Fióktelepének tevékenységével, és célul tűzte ki a dinamikusan növekvő és fejlődő egység további fejlődését. Mindezt a cég néhány éve megkezdett stratégiájának továbbfejlesztésével, az innováció és a digitalizáció előtérbe helyezésével tervezi.

UNIVERSAL ROBOTS

JEAN-FRANÇOIS RÉMY

KIM POVLSEN A Teradyne képviselete bejelentette, hogy Kim Povlsent nevezték ki a Universal Robots elnökévé. A dán szakember a csúcstechnológián és a kereskedelmi szempontokon alapuló globális vezetői tapasztalatot hoz a vállalathoz, a céget pedig a növekedés és az innováció következő szakaszába vezeti. Kinevezése megerősíti a Teradyne elkötelezettségét a Universal Robots dán kötődése iránt, és annak szerepét a helyi robotikai közösség további fejlesztésében. Kim Povlsen március 21-én kezdi meg a munkát a vállalatnál.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SCHLEISZ ZSUZSANNA

DR. ARNE ZIEGENBEIN

38 | FIGYELŐ 2021/9

F_38_szemelyihirek.indd 38

2021. 03. 01. 17:19

| PÉNZ BESZÉL |

NÖVÉSBEN A PORTFÓLIÓK

Egyáltalán nem alakult rosszul a tavalyi év a nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak szempontjából, miután minden intézménycsoportnál növekedett a kezelt vagyon értéke – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A kasszáknak ráadásul sok szempontból igen kedvezőtlen környezetben sikerült kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtaniuk, ami a szektor stabilitására utal.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

APADT A TAGLÉTSZÁM

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt portfólió mérete 6,4 százalékkal, 1625,2 milliárd forintra nőtt 2020-ban az MNB adatai szerint. A tagdíjbevételek eközben 132,1 milliárd forintot értek el, ami 6,3 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok létszámának lassú apadását ugyanakkor tavaly sem sikerült megállítani: a december végi, nagyjából 1,106 milliós létszám 0,5 százalékkal – valamivel több mint ötezerrel – maradt el az egy évvel korábbitól. Az önkéntes nyugdíjkasszák működési eredménye – hasonlóan 2019-hez – tavaly is negatív volt, és a megelőző évinél is jóval nagyobb, 650 millió forintos mínuszt mutatott. A befektetéseiken viszont több mint 63 milliárd forintos pluszt értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 2020-ban, ami nem egészen a fele az egy évvel ko-

PÉNZTÁRAK | A koronavírus-járvány közepette is sikeres évet zárt a magyar pénztári szektor. A befektetéseiken ugyanakkor érhetően kevesebb hozamot értek el a kasszák.

rábbi 133,7 milliárdnak: a befektetéseken elért hozam feleződése persze egyáltalán nem meglepő a tavalyi tőzsdei ingadozások tükrében. Figyelemre méltó azonban, hogy az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójának összetétele is érezhetően módosult tavaly. A magyar állampapírok részesedése például 51,3-ről 52,5 százalékra emelkedett, de 6,4-ről 8 százalékra ugrott a részvények és 27,8-ről 29,5 százalékra a befektetési jegyek súlya is. Készpénzben és betétben viszont már csak a pénzeszközeik 3,1 százalékát tartották a kasszák decemberben, holott egy évvel korábban még öt százalék felett járt ez az arány.

KEVESEBBET FIZETŐ MUNKÁLTATÓK

A jegybank adatai szerint a hazai magánnyugdíjpénztárak portfóliója 2 százalékkal, 275,9 milliárd forintra nőtt ta-

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK VAGYONA*

Milliárd forint

1162,4

2015

1263,9

2016

1392,0 1403,3

2017

2018

*A portfólió értéke az adott év végén.

1526,9

2019

1625,2

2020

Forrás: MNB

valy. A szolgáltatóknál a működési eredmény soron 0,19 milliárd forintos pluszt mutatnak a számok, miközben a befektetéseiken 8,8 milliárdos eredményt realizáltak a pénztárak. A taglétszám csökkenése viszont tavaly sem állt meg a magánnyugdíjpénztáraknál, így decemberben valamivel több mint 54 ezer tagot tartottak nyilván. Itt figyelembe kell venni azonban, hogy a tagok lemorzsolódásának üteme évről évre csökken, tavaly már csak valamivel több mint hétszázan tűntek el a rendszerből. Az egészség- és önsegélyező kasszáknál viszont több mint ötezerrel nőtt a taglétszám 2020-ban, meghaladva így az 1,027 milliót. A szolgáltatási célú befizetések összege emellett több mint az egytizedével, 57,3 milliárd forintra nőtt. A tagok által fizetett tagdíjnál 7 százalékos növekedést mutatott ki 2020-ra vonatkozóan a jegybanki statisztika – 37,7 milliárd forintos volumen mellett –, ám a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások összege 3,4 százalékkal, 7,1 milliárdra csökkent. Ezzel a munkáltatói befizetéseknél folytatódott az évek óta tartó csökkenő tendencia. Az egészség- és önsegélyező kasszák vagyona kicsivel 69 milliárd forint felett járt 2020 végén az MNB adatai szerint, ami éves alapon 6,4 százalékos növekedés. B. M. T. 2021/9 FIGYELŐ | 39

F_39_penztarak.indd 39

2021. 03. 01. 17:20

| PÉNZ BESZÉL |

JÁRULÉKOS HATÁSOK

Több lakossági hitelterméknél is növekvő keresletet generálhat a január óta futó Otthonfelújítási program, leginkább azért, mert sokan dönthetnek úgy, hogy az állami támogatás mellett nyújtott, kifejezetten a projekt kihasz-

nálására hangolt hitel helyett piaci alapú konstrukciót választanak a finanszírozáshoz.

SZÁMOLNI KELL A SZŰRŐKKEL

Az év eleje óta elérhető otthonfelújítási támogatás lényege, hogy az állam bizonyos lakásfelújítási, -korszerűsítési mun-

kálatok költségeinek a felét utólag viszszafizeti a benyújtott számlák alapján (de legfeljebb hárommillió forintot). Az óriási kereslet és az előfinanszírozásra épülő modell nyomán hamar megjelent a programhoz kapcsolódó támogatott hitelkonstrukció is. Ennél – igazodva az otthonfelújítási támogatás paramétereihez – maximum hatmillió forint az igényelhető kölcsönösszeg, a futamidő

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

OTTHONFELÚJÍTÁS | A teljes lakossági hitelpiacra jótékony hatást gyakorolhat az Otthonfelújítási program, illetve az ahhoz kapcsolódó támogatott kölcsön elindulása. A nagy nyertesek a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek lehetnek.

40 | FIGYELŐ 2021/9

F_40-41_otthonfelujitas.indd 40

2021. 03. 01. 17:31

| PÉNZ BESZÉL |

A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA, 2020. DECEMBER Lakáscélú hitel 49,4

tíz év, az ügyfelet terhelő kamat pedig legfeljebb évi háromszázalékos lehet. A támogatott konstrukciónál részletesen szabályozták a pénzügyi szolgáltatók által felszámítható egyéb költségek körét is. A maximális hitelösszeget és a tízéves futamidőt figyelembe véve így az induló törlesztőrészlet 58 ezer forint körül mozoghat, s ez a támogatás folyósítását – és az előtörlesztést – követően nagyjából a felére csökken. A támogatott konstrukció esetében ugyanakkor a hitelképességen túl több feltételnek is meg kell felelniük az igénylőknek. A legfontosabb, hogy legalább egy gyermeket neveljenek, miközben igazolniuk kell legalább egy év folyamatos tb-jogviszonyt, valamint a köztartozás-mentességüket. Az sem mellékes, hogy miután jelzáloghitelről van szó, az ingatlan értéke szintén meghatározó lehet a tranzakciónál. A 2022. december 31-ig igényelhető támogatást minden család egyszer veheti igénybe.

EGYÉNI UTAKON

Kétségtelen: az Otthonfelújítási program családok tízezreit ösztönözheti arra, hogy korszerűsítsék, felújítsák a lakásukat. Az is tisztán látszik ugyanakkor, hogy sok olyan háztartás lehet, amely nem kíván vagy nem tud élni a kamattámogatott hitel lehetőségével, vagy az állami programtól függetlenül vágna bele lakásfelújításba. Így például sokaknál lehet reális opció, hogy nagyobb lélegzetű renoválást végeznek, és csak a felújítási támogatást – vagy annak egy részét – igénylik, miközben kisebb összegű piaci hitelt igényelnek a saját erejük mellé. Nem nehéz belátni, hogy a felújítási program közvetett kedvező hatásai egyértelműen a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és a személyi kölcsönök pi-

Egyéb

14,9

Százalék

10,4 Jelzáloghitel*

13,1 Babaváró 12,2 hitel Személyi kölcsön

*Szabad felhasználású.

Forrás: MNB

1&0 8-.9*1*0 8?*7?ö) 8*8 ÖSSZEGE A HÁZTARTÁSOKNÁL

Milliárd forint

851,8

911,4 928,6

649,7 362,5

468,4

240,6 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: MNB

acán érződhetnek majd. Előbbiek nagy előnye a kedvező ár, a nagyobb hitelöszszeg mellett is vállalható nagyságú havi törlesztőrészlet. Hátrányuk ugyanakkor, hogy az igénylés viszonylag körülményes, hiszen ingatlanfedezet bevonása szükséges, annak minden adminisztrációs és pénzügyi vonzatával együtt. A személyi kölcsönök mellett pedig az egyszerű hozzáférés és az ingatlanfedezet nélküli igénylés lehetősége szól: korlátot jelent ugyanakkor a jellemzően 7-8 millió forintos maximális hitelöszszeg és a magasabb kamat.

SAJÁT VÁLTOZAT

Mint az várható volt, a felújítási program lehetőségeit a pénzügyi szolgáltatók is igyekeznek kihasználni, a támogatott konstrukció nyújtásán túl is. A CIB Bank pont a napokban jelentette be, hogy március elsejétől kamatkedvezménnyel kínálja szabad felhasználású jelzáloghitelét azoknak az ügyfeleknek, akik lakásrenoválást terveznek. A hitelhez egyszeri, díjmentes előtörlesztési lehetőség is társul 3 millió forintig, így ha az igénylők később jogosultak lesznek az állam által nyújtott

vissza nem térítendő otthonfelújítási dotációra, a támogatásként kapott összeget akár díjmentesen előtörleszthetik. A konstrukciónak – emelték ki a pénzügyi szolgáltatónál – a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kamattámogatás mellett igényelhető otthonfelújítási hitelénél ugyan magasabb a kamata, azonban nagyobb rugalmasságot ad azzal, hogy az ügyfeleknek az igényléskor nincs arra vonatkozó kötöttségük, hogy a felújítási munkálatok egy éven belül megtörténjenek, azok befejezése később is lehetséges. (Ha a kliens igénybe kívánja venni az otthonfelújítási támogatást, természetesen itt is figyelembe kell venni a kérelmezési határidőt.) A CIB konstrukciója legfeljebb 10 millió forintig igényelhető, miközben akár húszéves futamidőre is felvehető, mellyel a havi fizetendő törlesztőrészlet csökkenthető. A hitelkérelemnél értelemszerűen nem szükséges megfelelni a vonatkozó kormányrendeletben előírt feltételeknek, tehát az is élhet vele, aki a támogatásra nem jogosult. „Az Otthonfelújítási program iránt már most jelentős érdeklődést tapasztalunk. Biztosak vagyunk benne, hogy rendkívül népszerű lesz. Megvizsgáltuk az otthonfelújítási kölcsön bevezethetőségének a lehetőségét és a felmerült ügyféligényeket, az információkat. Ezek alapján úgy döntöttünk: annak érdekében, hogy ügyfeleink számára minél gyorsabb és minél kevesebb kötöttséggel járó megoldást tudjunk nyújtani, a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön helyett meglévő szabad felhasználású ingatlanfedezetes hitelünkhöz vezetünk be – felújítási munkálatokra történő igénylés esetén – kamatkedvezményt. Várakozásaink szerint az Otthonfelújítási program népszerűségének köszönhetően az idén jelentős mértékben növekszik a felújítási kedv Magyarországon” – nyilatkozta Kói Tibor, a CIB Bank jelzáloghitelért felelős termékfejlesztési menedzsere. BARÁT MIHÁLY

2021/9 FIGYELŐ | 41

F_40-41_otthonfelujitas.indd 41

2021. 03. 01. 17:31

| PÉNZ BESZÉL |

MAGUKRA IS SZÁMÍTANAK

ÖNGONDOSKODÁS | Mást gondolnak a munkáról, másképp tervezik a jövőt, s a nyugdíjas évekre is máshogyan készülnek a 20–29 évesek, mint a megelőző generációk – állapította meg az Aegon kutatása. A fiatal felnőtteknek már a munkahelyválasztásnál is egyre fontosabb szempont az időskorra való felkészülésben nyújtott segítség, és mind kevésbé tekintik objektív fogalomnak a nyugdíjkorhatárt.

42 | FIGYELŐ 2021/9

F_42-43-Nyugdij.indd 42

2021. 03. 01. 17:21

| PÉNZ BESZÉL |

AZ EZREDFORDULÓS GENERÁCIÓ NYUGDÍJKILÁTÁSAI ITTHON Állam

40 Legfeljebb minden tizedik fiatal felnőtt számíthat rá, hogy egyetlen munkáltatónál tölthet el húsz vagy több esztendőt a pályája során, miközben a hatvanon túliaknál még ötven százaléknál nagyobb volt ez az arány. A 20–29 évesek mintegy fele egy-öt esztendőnél többet nem is kíván egy helyen tölteni, és a töredezett karrier a nyugdíjkilátásaikra is hatással van – derül ki az Aegon tizenöt országra kiterjedt nyugdíjkutatásából. A 2020 első hónapjaiban, már a koronavírus-járvány kirobbanása után készült felmérésben 16 ezer válaszadót (14,4 ezer munkavállalót és 1600 nyugdíjast) kérdeztek meg. Az új társadalmi szerződés – Az élet, a munka és a nyugdíj újragondolása a fiatal felnőttek körében című tanulmány fontos megállapítása, hogy a 20–29 évesekre jellemző problémákat a világjárvány tovább súlyosbította. Az érintettek közül minden hatodik esett ki kényszerűen a munkából, ez pedig komoly gond egy olyan életszakaszban, amikor a kulcsképességek fejlesztése és a szakmai kapcsolatrendszer kialakítása zajlik, illetve a megtakarításhoz és a pénzügyi tervezéshez való hozzáállás is alakot ölt. A rájuk váró kihívások miatt egyre fontosabbá válik a nyugdíj-megtakarítások „hordozhatósága” és a valós idejű, nyomon követhető konstrukciók megléte.

FOTÓ: GETTY IMAGES

BIZONYTALAN A NYUGDÍJKORHATÁR

A milleniál generáció tagjai egyre kevésbé tekintik objektív fogalomnak a nyugdíjkorhatárt, miközben sokszor alábecsülik a nyugdíjban töltött időt, így az ehhez szükséges megtakarítást is. Ugyanakkor az elődeiknél hosszabb életre kellene tervezniük. Pénzügyeikben a fő prioritás a megélhetés, ami akadálya a tudatos tervezésnek – állapította meg az Aegon kutatása. A legfontosabb életcéljaik között ott van ugyan a jövő anyagi biztonságának a megteremtése, de nincs előrébb sorolva, mint a karrier vagy az élet élvezete. Azt pedig csak a válaszadók ötöde állítja, hogy jó úton jár a megfelelő szintű nyugdíjjövedelem eléréséhez.

A nyugdíjjövedelem forrásai

%

A korosztály prioritásai QJYR·ITY ­WNSY÷ Család

Munkáltató M Mu Munk

38

222

Saját megtakarítás és befektetés

5­S_ÀL^N Oº[÷YJW[J_­X

%

50 Élet élvezete

46

5­S_ÀL^JPJY ­WNSY÷ &QFU[JY÷ RJL­QMJY­XN PNFI¥XTP

58

61 Élet élvezete Önálló lakástulajdon

40 35

Forrás: Aegon nyugdíjkutatás, 2020

Hogy másképp készülnek a nyugdíjra, azt a várakozásaik is megmutatják. 36 százalékuk úgy véli, nyugdíjasként elsősorban állami juttatásokból él majd – a teljes népesség esetében a ráta 45 százalék –, ám ugyanakkora arányban veszik számításba a tervezésnél a saját megtakarítások szerepét, nagy nyitottságot mutatva az öngondoskodás különböző formái iránt. A jövőbeli elvárt nyugdíjjövedelmük legfőbb forrásának ugyanakkor a társadalombiztosítást tekintik (18 százalék), de jelentős mértékben terveznek támaszkodni a személyes megtakarításaikra (17) és a magánnyugdíjakra (12) is.

A MEGÉLHETÉS A LEGFONTOSABB

A magyar adatokból egy felelősségteljes, de pénzügyi szempontból nem kellőképpen kiművelt generáció képe rajzolódik ki. A két legfőbb prioritás az életben a család (58 százalék jelölte meg) és – kevéssel lemaradva – a pénzügyi jövőtervezés (50 százalék). Az élet élvezete mint cél csak ezután következik. Ami konkrétan a pénzügyeket illeti, itt nagy előnnyel az alapvető kiadások fedezése áll az első helyen (61 százalék), utána jön az élet élvezete (40), majd pedig a saját lakástulajdon (35). Az átlagosnál kevesebben, 16 százaléknyian tudnak helyes választ adni a pénzügyi műveltséget felmérő három alapkérdésre. A nyugdíjas éveik finanszírozásában elsősorban az államra (40 százalék) számítanak, de a saját megtakarításaiknak, illetve befektetéseiknek is hasonlóan jelentős szerepet szánnak (38). Közel háromötödük a nyugdíj melletti munkavégzést sem zárja ki. Az Aegon a kutatás eredményei alapján öt olyan lépést azonosított, amely elvezeti a fiatal felnőtteket a nyugdíjas évek biztonságához. A kiindulópont a tartós

megtakarítási hajlandóság, de hasonlóan fontos az írott formájú finanszírozási életterv készítése, a váratlan helyzetek kezelését szolgáló vészforgatókönyv, az egészséges életmód irányába történő elmozdulás és az egész életen át szükséges tanulás elfogadása is. A fiatal felnőttek nagyjából harmada tekinthető rendszeres megtakarítónak, ám ebben a körben a nagyobb mértékű nyugdíj-előtakarékosságnak több akadálya is van. Egyharmaduk inkább rövid távú célokra tesz félre, 24 százalékuk nem keres hozzá eleget, minden ötödik fiatal pedig a meglévő adósságok törlesztésére koncentrál. Kétharmaduk reálisan látja a mostani nyugdíjcélú megtakarításai tényleges majdani értékét, de csak kevesebb mint felük objektív a tekintetben, mire lesz elég, amit most nyugdíj céljára félretesz.

NŐ A MUNKAADÓK SZEREPE

A kutatás eredményei szerint a foglalkoztatóknak is nagy szerepük lehet a fiatal felnőttek nyugdíjfelkészülésében. Négy dolgozóból három bizalommal tekint a munkáltatójára mint intézményre, és minden negyedik-ötödik fiatal felnőtt úgy nyilatkozott: hatékonyan ösztönözné őt a nyugdíjcélú előtakarékoskodásban néhány olyan, a foglalkoztató által megvalósítható intézkedés, mint a nyugdíj-finanszírozásról és -tervezésről szóló pénzügyi oktatás vagy a személyre szabott megtakarítási tanácsadás. A 20– 29 évesek szívesebben választanak olyan munkahelyet, amely segíti őket a nyugdíjas időszakra történő felkészülésben. BARÁT MIHÁLY 2021/9 FIGYELŐ | 43

F_42-43-Nyugdij.indd 43

2021. 03. 01. 17:21

| TŐZSDE |

ÁLLTÁK A SARAT GYORSJELENTÉSEK Több szempontból is túlszárnyalták az előzetes várakozásokat a magyar tőzsdecégek által az elmúlt napokban közzétett éves gyorsjelentésekben szereplő adatok, és egyik jelentősebb szereplőnél sem született negatív meglepetés.

A MAGYAR TELEKOM ÁRFOLYAMA 420

Forint

400 380 360 340 320 300

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. 2020 2021

Forrás: BÉT

44 | FIGYELŐ 2021/9

F_44-45_magyar_gyorsjelentesek.indd 44

2021. 03. 01. 17:22

| TŐZSDE |

Viszonylag jól bírták a koronavírusjárvánnyal sújtott tavalyi év kihívásait a magyar tőzsdei vállalatok. A szereplők többsége a főbb sorokon hozta, vagy túl is szárnyalta a terveket, miközben több cégnél bevételi és eredményrekordokat is sikerült elérni.

KÉT SZÁMJEGYŰ BŐVÜLÉS

FOTÓ: MIGUEL NAVARRO, GETTY IMAGES

A Richter Gedeon Nyrt. tavaly 115,2 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el, ami több mint duplája az egy évvel korábbinak – jelentette be a társaság. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerinti éves árbevétel 566,8 milliárd forintot tett ki 2020-ban, ami 11,6 százalékos növekedést tükröz a megelőző évihez viszonyítva. A negyedik negyedéves árbevétel 150,4 milliárdot tett ki, ami amellett, hogy 8,4 százalékos éves bővülést tükröz, új rekordot is jelent. A 82,3 milliárd forintos bruttó negyedéves profit és a 32,8 milliárdos üzemi eredmény egyaránt jobb lett valamivel az előzetesen vártnál, ám a 21,6 milliárd forintos negyedik negyedéves adózott eredmény kissé elmaradt a várttól. A negyedév üzemi marzsa 21,8 százalékos, míg a bruttó fedezeti hányad 54,7 százalék. Orbán Gábor, a társaság vezérigazgatója a gyorsjelentésben kiemelte: a Richter 2020-ban, a nehezített körülmények ellenére is teljesítette küldetését, az elérhető árú és magas minőségű készítményeiket tavaly is megfelelő mennyiségben tudták biztosítani szerte a világon. Az árbevétel és a fedezeti hányadok a tervek szerint vagy a felett alakultak, amiben a javuló jövedelmezőségű alaptevékenységen túl a Vraylar amerikai felfutása különleges szerepet játszott. A vezérigazgató utalt arra is, hogy miután megvásárolták a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen Evra nevű fogamzásgátló tapaszát, a Richter a világ legszélesebb körű női fogamzásgátló megoldásait nyújtó vállalattá vált. A cég idei évre vonatkozó prognózisa szerint az euróban számolt árbevétel 5 százalékkal nőhet 2021-ben.

NÖVEKVŐ PROFIT BERUHÁZÁSOKKAL

A Magyar Telekom éves nyeresége 4,1 százalékkal, 46,3 milliárd forintra nőtt 2020-ban, miután a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) javulása ellensúlyozta az érték-

A RICHTER ÁRFOLYAMA

9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0

Ezer forint

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. 2020 2021

Forrás: BÉT

csökkenési és amortizációs költségek növekedését. A negyedik negyedévben 22,9 százalékkal, 16 milliárd forintra emelkedett az adózott nyereség, amely a magasabb EBITDA és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A gyorsjelentés szerint a Magyar Telekom bevételei a kedvező tendenciáknak köszönhetően tavaly egy százalékkal, 673 milliárd forintra nőttek 2019-hez képest. Rékasi Tibor, a társaság vezérigazgatója a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában emlékeztetett rá, hogy 2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vezetékes és mobilhálózataik fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. A 2020-as beszámolóval együtt az osztalékfizetési javaslatát is közzétette a vállalat, amely szerint a tavalyi nyereség terhére részvényenként 15 forint a fizetendő osztalék. Ez kiegészül 10,2 milliárd forint keretösszegű részvény-visszavásárlással is, amelynek egy papírra vetített értéke tíz forintnak felel meg. A 4iG Nyrt. szintén igen figyelemreméltó eredményekről számolt be a 2020ról szóló gyorsjelentésében: a társaság IFRS szerinti, konszolidált értékesítési árbevétele 57,3 milliárd forint volt, amely 39 százalékkal több az előző évinél. A vállalatcsoport üzleti eredménymutatói szintén jelentősen javultak: az adózott eredmény 3,4 milliárd forint lett, amely 21 százalékkal haladja meg a 2019-est, az EBITDA-ja pedig 5,05 milliárdot ért el, ami 24 százalékkal magasabb a 2019ben elértnél. A gyorsjelentés kiemeli, hogy a cégcsoportnál a negyedik negyedévben végrehajtott akvizícióknak – INNObyte Zrt.,

DTSM Kft. –, valamint az organikus fejlődésnek köszönhetően jelentősen nőtt a munkavállalói létszám. A csoportnál foglalkoztatottak száma 2020-ban 48 százalékkal emelkedett, és december 31-én elérte a 924 főt. A már megvalósított, illetve a tervezett akvizíciók – emelték ki a gyorsjelentés kapcsán kiadott közleményben – nagymértékben támogatják a vállalatcsoport eredménymutatóinak további javulását, az erőforrások nagy léptékű bővítését és a stratégiai célok megvalósítását. A 4iG célkitűzése, hogy a hazai technológiai vállalatok között az első helyre kerüljön, emellett meghatározó pozíciókat építsen ki a távközlési piacon is. Ebben a partnere az Antenna Hungária Zrt. lesz, és a tervek szerint e társaságok ezen a területen közösen valósítják meg expanziós stratégiájukat. „A 4iG piaci pozíciói az elmúlt évben jelentősen megerősödtek, az eredmények és a jövőbeni üzleti kilátások egyaránt pozitívak, melyek alapján a társaság menedzsmentje 2021-re is további dinamikus növekedést prognosztizál” – fogalmaz a közlemény.

PLUSZBAN A CIG IS

A CIG Pannónia tavaly csoportszinten 735 millió forint adózott nyereséget termelt, teljes átfogó jövedelme pedig 359 millió forint lett – közölte a biztosító. Ugyanezeken a sorokon 2019-ben még mínusz 639, illetve mínusz 323 millió állt. A neméletszegmens egyedi adózott vesztesége a megelőző évi 1,3 milliárd forintról 786 millióra mérséklődött, az életszegmens profitja pedig 737 millió forintról 1,7 milliárdra nőtt. (Itt figyelembe kell venni, hogy az életbiztosítási üzletág 2019-es évi egyedi eredményét több mint egymilliárd forinttal rontotta a Konzum– Opus-átalakulást követően realizált negatív árfolyam-különbözet.) A társaság a beszámolóban arra is felhívta a figyelmet, hogy a díjbevételekre a járvány eddig nem gyakorolt jelentős hatást, ami a tavaly tavasszal meghozott egészségvédelmi és a folyamatos üzletmenetet biztosító intézkedéseknek köszönhető. A vállalat ugyanakkor megerősítette azt is, hogy az idei évtől csak az akvizíciós növekedési lehetőségek kihasználását lehetővé tévő reális tartalékolás után, a szavatolótőke-szükséglet és a társaság kötelezettségeinek, pénzügyi, valamint gazdálkodási terveinek figyelembevételével fizet osztalékot. BARÁT MIHÁLY

2021/9 FIGYELŐ | 45

F_44-45_magyar_gyorsjelentesek.indd 45

2021. 03. 01. 17:22

| TŐZSDE |

TESLA Az amerikai villanyautógyár hozta a tavalyi eladási célkitűzéseket. A bitcoinba való befektetés azonban ismét beemelte a vizionáriusi kockázatot az árfolyam várható alakulásába.

Az üzleti világban is vannak olyan kivételes adottságú emberek, akik vízióik kal, személyiségükkel képesek befolyásolni mások, ez esetben a befektetők viselkedését. A saját realitásukat kényszerítik rá a többiekre, hogy azok hozzájuk hasonlóan lássák a világot. Tipikus példája ennek az Apple legendás alapítója, Steve Jobs, vagy napjainkban a Teslaalapító Elon Musk.

AZ EGO MINDENEKFELETT

Musk talán még Donald Trump előző amerikai elnöknél is mesteribben használja a közösségi médiát, a társadalmi véleményformálás korszerű eszközeit. A Twitteren például 48 millióan követik a bejegyzéseit. Vagy szereted, vagy utálod, de közömbös biztos nem maradsz vele kapcsolatban. Az ilyen típusú befolyás fontos stratégiává vált. Musk él is ezzel, erősen hat a technológiai szektorra és annak befektetőire. Az elmúlt évben a Tesla csaknem 500 ezer autót adott el, és számolatlanul költötte a pénzt hirdetésekre. A nagyválla-

latok azelőtt előszeretettel szerepeltették reklámjaikban jó kiállású vezetőiket, napjainkban azonban a celeb vezérigazgatók inkább a direkt marketing eszközeivel élnek, s maguk kommunikálnak a közösségi felületeken, közvetlenül a fogyasztókkal. Musk és Trump párhuzamba ál900 Napi záróárak heti átlaga, dollár 800 A TESLA 700 600 ÁRFOLYAMÁNAK 500 400 300 200 100 0 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. 2020 2021

VÁLTOZÁSA

Forrás: Yahoo Finance

lítása korántsem erőltetett. Az exelnök nemcsak arra használta a Twittert, hogy üzeneteit eljuttassa a választókhoz, hanem maga is közösséget, mozgalmat épített. A cégalapító szintén ezt teszi. A technológiai szektorra jellemző, hogy olyan új, innovatív termékek iránt teremt keresletet, amelyekről nem is gondolták az emberek, hogy szükségük lenne rájuk. Ehhez kulcsfontosságú a tömegek figyelmének a felkeltése, a vízió. Van valamiféle művészet abban, hogy egy tárgy, amely korábban nem létezett, hirtelen vonzóvá és kívánatossá válik. Steve Jobs is a nagymestere volt ennek, át tudta alakítani a befektetők elvárásait és a vásárlók igényeit. Nem mindenkiben van meg ez a képesség. Ha mondjuk a Google bejelentené, hogy kísérleteket folytat egy agyba ültethető berendezéssel, amely képes olvasni a gondolatokat, bizonyára disztópikus jövőtől tartó, felháborodott közvéleménynyel szembesülne. Ehhez képest a Musk által 2016-ban létrehozott Neuralink tevékenységét utópiát emlegető kommen-

FOTÓK: TWITTER

VÍZIÓK ÉS REALITÁSOK

46 | FIGYELŐ 2021/9

F_46-47_Tesla.indd 46

2021. 03. 01. 17:24

| TŐZSDE |

tek kísérik. A Tesla alapítója egy kiszivárgott beszélgetés folyamán azzal dicsekedett, hogy kísérleti laborjukban egy majom már az agyába ültetett vezeték nélküli eszköz segítségével számítógépes játékokat játszik. (Ennek igazságtartalmáról persze hatalmas viták vannak.)

MEGVALÓSULT CÉLOK

Mi a helyzet azonban akkor, ha ez a vizionáriusi látásmód, vagy nevezzük inkább valóságtorzítási képességnek, szembetalálkozik a pénzügyi világgal, amely igyekszik beárazni a víziókat? A Tesla részvényárfolyama több mint harmincszorosa a tavalyi egy részvényre jutó eredménynek – nincs olyan értékelési metódus, melynek alapján ez ne lenne erősen túlárazott, hacsak valaki nem hisz abban, hogy az amerikai cég lesz a világ legnagyobb robottaxi-hálózatának a gyártója és üzemeltetője. (Ez viszont ugye már megint csak hit kérdése.) A Tesla árfolyama a megalapítása óta a kedvenc játékszere volt a shortosoknak és a gigantikus bővülést váróknak. Vagy azt gondolták róla, hogy nem bírja sokáig és csődbe megy, vagy szédítő növekedési pályát vizionáltak. Az árfolyam tavaly a nyolcszorosára emelkedett, és a hívők igazolva látták álláspontjukat a negyedik negyedéves számok láttán. A vállalat ebben az időszakban 180 570 autót adott el, az elemzők 174 ezerre számítottak. Éves szinten hajszállal maradt el a cég a nagyfőnök által megjelölt 500 ezres céltól (499 550). Az értékesítés felfutásában nagy szerepe volt az esztendő elején átadott sanghaji üzemnek, valamint a Model 3 gépkocsin alapuló Model Y kelendőségének. Amikor 2016-ban piacra dobták a Model 3 típust, Musk 2020-ra egymillió darabos eladásra számított. Ennek a fele valósult meg, de ez így is 36 százalékos növekedés az előző esztendőhöz képest, ami arra utal, hogy a társaság a vártnál gyorsabban volt képes a nemzetközi terjeszkedésre – még a pandémia által sújtott múlt évben is. Az idén Texasban és Németországban is elkezdi működését egy-egy új üzem – már ha a német hatóságok is így gondolják.

A BITCOINBOMBA

Aztán bombaként robbant a hír, amely szerint a Tesla 1,5 milliárd dollár értékben bevásárolt bitcoinból. A kriptodeviza árfolyama 15 százalékkal lőtt ki. Az ebben utazók részesedhettek Musk vizionáriusi egójából, azt gondolván,

hogy a mesterséges fizetőeszköz előtt beláthatatlan növekedési potenciál sejlik fel, ha egy ilyen kaliberű befektető ennyi pénzzel beszáll. (Azért a Tesla is keresett az árfolyam-emelkedésen pár nap alatt egymilliárd dollárt, ami nem rossz hozam.) Egy ismert amerikai komikus (John Oliver) definíciója szerint a bitcoin „minden, amit nem értesz a pénzzel kapcsolatban, kombinálva mindennel, amit nem értesz a számítógépekkel kapcsolatban”. Így a kriptodeviza sokkal jobb mítosz-

majdan átalakítják a teljes hagyományos pénzügyi világot, de az is lehet, hogy eltűnnek a süllyesztőben. Ez minden új technológia esetében így van. A Musk-félével azonban hamar szembejött egy sokkal erősebb realitás – az amerikai pénzügyminiszteré. Janet Yellen egy nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a kriptodevizát illegális üzletek finanszírozására is használják, valamint a bányászata megdöbbentően nagy villamosenergia-fogyasztással jár. „A bitcoin erősen spekulatív eszköz, s a befektetőknek figyelemmel kellene lenniük arra, hogy árfolyama extrém kilengéseket produkál. Aggódom az invesztorok potenciális veszteségei miatt” – nyilat-

A bitcoin sokkal jobb mítosz, mint egy autógyár. hordozó eszköz, mint egy autógyár. Nem kell foglalkozni az eladásokkal, nem kell új üzemek létesítésével bajlódni, nem kell szembesülni a realitásokkal. Végre egy olyan termék, amely pusztán a hitről szól, és Musk beszállása megnyitotta a tömegek felé a bitcoinban való hitet. Könynyen lehet, hogy a bitcoin, a virtuális fizetőeszközök valóban a jövőt jelentik, és

kozta az egykori Fed-elnök. A virtuális pénz árfolyama zuhant is több mint 22 százalékot erre reagálva. Ez meglátszott a Tesla árfolyamán is (lásd a grafikont). A tőkepiaci populizmussal nincs semmi baj, a piac idővel úgyis eldönti, beárazza, hogy a víziók valójában mennyit is érnek. Az egyszeri kisbefektetőknek azonban kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy mennyit hajlandók kockáztatni – veszíteni –, míg kiderül, hogy az álom valósággá válhat-e. DÓZSA GYÖRGY 2021/9 FIGYELŐ | 47

F_46-47_Tesla.indd 47

2021. 03. 01. 17:24

| GEOPOLITIKA |

PANDÉMIA | Az USA és Nagy-Britannia, kihasználva erőfölényét, gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta az oltóanyagpiacot. Az EU-hoz közeledő balkáni országokat Brüsszel magukra hagyta. Így viszont Peking és Moszkva a vakcinadiplomáciával igyekszik növelni befolyását.

VAKCINAHÁBORÚ KELETEN Mindinkább megosztóvá válik globálisan, így térségünkben is a koronavírus elleni vakcinákért folytatott küzdelem. Az erre (is) hivatott nemzetközi szervezetek – WHO, EU – nem boldogulnak az államok nyomásával. Ezt látván az utóbbiak kénytelenek saját szakállukra készítménybeszerzéssel próbál-

NAPI OLTÁSI SEBESSÉG

& KJGWZ¥W ¥[FQ [­L_÷IºYY M­YSFUTX NI÷X_FP LºWIÀQ÷ ¥YQFLF FQFUO¥S 8_¥_ QFPTXWF X_¥R±Y[F F_ JL^ SFU FQFYY GJFITYY TQY¥XTP X_¥RF SZERBIA 0,93 MAGYARORSZÁG 0,29 GÖRÖGORSZÁG 0,26 ÉSZTORSZÁG 0,24 LENGYELORSZÁG 0,23 SZLOVÁKIA 0,19 ROMÁNIA 0,18 SZLOVÉNIA 0,17 HORVÁTORSZÁG 0,16 BULGÁRIA 0,14 CSEHORSZÁG 0,12 ALBÁNIA 0,01 BELORUSSZIA 0,01 *Az Oxfordi Egyetem Kelet-Európában (Ukrajnánál), a Dél0FZP¥_ZXGFS 0º_­U _XN¥GFS SJR Pº_ºQY R­WMJY÷ ­WY­PJPJY az oltások napi átlagának alacsonysága, vagy az adatszolgáltatás hiánya miatt. Forrás: ourworldindata.org

kozni – hiszen a legnagyobb, fogyóban lévő kincs az idő. Mihamarabb vakcinához akarnak jutni azért is, hogy helyreálljon a gazdaságuk normális menete. És minél keletebbre megyünk, annál inkább tekintenek a kormányok Kína és az Oroszországi Föderáció (OF) irányába. Ez rendkívüli befolyásépítési lehetőséget kínál mind Pekingnek, mind Moszkvának. Élnek is vele.

ERŐSORREND

Mindkét nagy országnak igen jelentős gyógyszer-vakcina gyártói gyakorlata, képessége van, s ehhez hozzájárulnak a hadsereg ellenőrzése alatt álló, katonai célokat szolgáló biolaboratóriumaik, a nagyszámú kutató-fejlesztői gárda. A járványügyet (biológiai hadviselés) egyébként szerte a világon az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésként kezelik. Kína és Oroszország befolyásszerzését előmozdítja, hogy a nagy nyugati gyógyszergyárak – vélhetőleg a gyors profitszerzés reményében – nagyobb mennyiségű oltóanyagot ígértek a potenciális vevőknek, mint amit le tudnak gyártani – és az időzítéssel is gondok vannak. A világ országainak rangsora (melyik mikorra érheti el a kívánatos átoltottsági mértéket) igen szoros összefüggést mutat az államok gazdagságával, nemzetközi befolyásával, kapcsolatrendszerével. A Nyugat vezet, az OF a második kategória, Kína eggyel lejjebb van, a negyedik, legalsó osztályba pedig a legszegényebb

országok – döntően az afrikai kontinensen lévők – tartoznak. Ukrajna Moldovával együtt az a két európai állam, amely a legrosszabb csoportba kerül. Az EU-ban felborultak a gondosan felépített elvi beszerzési sémák, amikor a vakcinagyártás talán legfontosabb két állama, az USA és Nagy-Britannia pénzzel és befolyással de facto ellenőrzése alá vonta a szállításokat. Ma mind az Egyesült Államok, mind pedig az európai szigetország vezet a lakosság oltottsága terén, többszörösen meghaladva az EU szintjét. Brüsszel belengetett egyfajta vakcina-Marshall-tervet, a befolyási zónájába került keleti államok megsegítésének ötletét. Ennek megvalósítására azonban nincs elegendő erőforrása, hiszen még a tagországaiban sem képes teljes mértékben uralni az ellátási helyzetet.

CSALÓDOTT BALKÁN

A vakcinabeszerzés két kulcsa a pénz és a kellő nemzetközi súly, politikai be-

48 | FIGYELŐ 2021/9

F_48-50_Vakcinahaboru.indd 48

2021. 03. 01. 17:25

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: CORINNA KERN, REUTERS

INGYEN ITALT KAP TEL-AVIVBAN, AKI BEOLTATJA MAGÁT. IZRAELBEN A LEGMAGASABB AZ ÁTOLTOTTSÁGI ARÁNY

folyás. Az unió keleti, délkeleti határainál fekvő államokban (amelyek lazábban-erősebben kötődnek a NATO-hoz, az EU-hoz), valamint a zömmel szegény volt szovjet tagköztársaságokban talán a legnehezebb a helyzet, hiszen még kulcsuk sincs – se pénzük, se befolyásuk –, mert valójában egyik nagy nemzetközi közösséghez sem tartoznak. A Balkán vegyes képet mutat. Szerbia, amely idejekorán feleszmélt és oltani kezdett oroszországi és kínai vakcinával, február végén a legjobb pozícióba került, lakossági oltottsága még az EU-átlagot is messze meghaladja. Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Albánia rosszul áll. És ahogy említettük, Ukrajnában és Moldovában a legsötétebb a helyzet.

A két mesterséges jugoszláv utódállam, Koszovó és Bosznia-Hercegovina – ellentétben a többi országgal – ez idő szerint sehonnan sem várhat oltóanyagot. A boszniai Szerb Köztársaság (önálló szerb entitás) előnyben van a kéttagú föderációval, a horvát és a bosnyák részszel szemben, mert Szerbiától hathatós segítséget kap. Belgrád ügyesen intézte vakcinaügyeit a vele jó kapcsolatot tartó Moszkvával és Pekinggel, miközben a szomszédai az EU, a Nyugat segítségére vártak. (Szerbiával együtt ÉszakMacedónia, Montenegró is uniós tagjelölt.) A Balkán nyugat felé tartó, de még nem EU-s része reménykedett a brüszszeli segítségben, majd amikor rádöbbent, hogy hiába vár, az OF és Kína felé fordult készítményért. Ezzel az uniós tagság népszerűsége komoly csapást szenvedett a régióban. Pedig ezekben az országokban a vírussal való fertőzöttség

mértéke nagy, az orvosi ellátás színvonala pedig alacsony.

RÉGIÓS BEFOLYÁS

A Moszkva-barát Fehéroroszország és Örményország egyértelműen az OF irányába orientálódik. A Kelettel és a Nyugattal egyaránt jó kapcsolatot tartó Azerbajdzsán a Dél-Kaukázusban és a szomszédos közép-ázsiai régióban vezet, január 18. óta oltanak keleti és nyugati vakcinákkal. Az azeriek döntően a kínai CoronaVac készítményt kapják, de ott is bizonyos mérvű oltásellenesség, szkepticizmus tapasztalható a Magyarországon is ismert, az oltóanyagba rejtett csipekkel kapcsolatos rémhírek miatt. Baku döntését a kínai oltóanyag elsődlegességéről nyilván az is motiválta, hogy a legszorosabb szövetségesénél, Törökország2021/9 FIGYELŐ | 49

F_48-50_Vakcinahaboru.indd 49

2021. 03. 01. 17:25

| GEOPOLITIKA |

UGYANANNAK A VAKCINÁNAK (ASTRAZENECA/OXFORD) AZ ÁRAI KÖZÖTT AKÁR NÉGYSZERES KÜLÖNBSÉGEK VANNAK

*190 szegényebb országot lát el.

5,25

8,50

ÁRKÜLÖNBSÉGEK

Uganda

5,25

Dél-Afrika

5,00

Szaúd-Arábia

4,00

Fülöp-szigetek

4,00

USA

3,50

Banglades

3,16

Európai Bizottság (EU)

3,00

Covax*

3,00

Afrikai Unió

India

2,72

Brazília

Egy adag vakcina ára dollárban

+TWW¥X :3.(*+ 357 F_ :8& Pº_X_TQL¥QFYN W¥IN·M¥Q·_FYF +NL^JQ÷ L^ďOY­X

ban kínai szerrel oltanak. Az ENSZ által szponzorált Covax program keretében Azerbajdzsánnak félmillió, Grúziának 184 ezer, Örményországnak 146 ezer adag AstraZeneca-oltóanyagot ígértek. Az amerikai bázisú, de a térségben működő és igen jól informált Eurasianet.org úgy értesült, hogy az azeriek az OF-fel, közel-keleti és más államokkal (meglepő módon ezek között említik Ukrajnát is) sajátos „kelet–nyugati” kísérletben vesznek részt. Az első dózist AstraZenecavakcinával adják be, a másodikat pedig Szputnyik V-vel. Északkeleti szomszédunk, a régió legnépesebb országa, a 44 milliós Ukrajna nehéz helyzetben van. Kelethez már nem, a Nyugathoz még nem tartozik. Politikai megfontolásból megtiltották az orosz készítmények vásárlását, alkalmazását, noha moszkvai források szerint felajánlották nekik. Február végén Kijev kapott az Indiában gyártott AstraZenecaoltóanyagból félmillió adagot. Pfizer/ BioNTech- és kínai vakcinát is rendeltek. Elsősorban a keleti fronton lévő, a szeparatistákkal szemben álló katonákat és az egészségügyi dolgozókat oltják, to-

int. Az ország egészségügyi minisztere azt ígéri, hogy márciusban kezdik vele az oltásokat. Az észak-kazahsztáni Karagandában licenc alapján már gyártják a Szputnyik V-t. A Covaxban csalódott Üzbegisztán is több vasat tart a tűzben: oroszországi, kínai szállítókkal tárgyal.

vábbá a legerősebben fertőzött nyugatukrajnai területekre összpontosítanak. Európa legszegényebb állama, Moldova február közepére-végére ígérte az oltások elkezdését. Bíznak az alacsonyabb árú szállítást biztosító Covaxban és mindenekelőtt Románia segítségében. Meg akarták osztani az amúgy is kevés, egyelőre ígéretszinten létező vakcinájukat a transznyisztriaiakkal, de azok oroszországi készítménnyel akarnak oltakozni. Közép-Ázsia volt szovjet tagországai közül Kazahsztán vezet, ahol az OF oltóanyagai dominálnak. Ebben a régióban komoly vetélkedés folyik Peking és Moszkva között a vakcinabefolyásért. Ez idő szerint Oroszország pozíciói jobbak. Kazahsztán politikai korrektséggel kezdetben a covaxos elosztási rendszerre voksolt, majd – látván a tehetetlenséget, a teszetosza ügyintézést – saját kézbe vette a dolgot, s közvetlenül tárgyalt a két nagyhatalommal. A térségben a legtehetősebb kazahok saját készítményt fejlesztettek ki, a QazCovid-

Közben zűrzavaros a helyzet az árképzésben is. Ugyanannak a vakcinának a különféle ellenértékeire aligha van logikus magyarázat. Az AstraZeneca készítménye a legolcsóbb Indiában, ahol licenc alapján gyártják. Ez érthető. Az viszont kevésbé, hogy az EU vagy az USA kevesebb mint feleannyiért kapja, mint Uganda (lásd grafikonunkat). A gyógyszergyárak üzleti titokra hivatkozva nem közlik az eladási árakat, sem az áralakítás szempontjait. A Reuters tudósítója úgy értesült, hogy a Sinopharm vakcina adagját Szenegál kevesebb mint 19 dollárért vette. Hogyan állnak a kelet-európai államok február végén az oltási sebesség versenyében? A kép gyorsan változik. Az Oxfordi Egyetem Ourworldindata.org honlapja a hétnapos, gördülő oltási sebességet méri. E szerint (február 23-i állapot) Izrael a világelső, ahol egy hét leforgása alatt naponta száz lakosból 1,46-nyian kaptak oltást. A második ezen a globális ranglistán Szerbia, megközelítőleg százból egy lakossal. Magyarország 0,29-dal benne van az öt legjobban teljesítő csoportjában, a tizedik Lengyelország (0,23), a tizenegyedik Szlovákia (0,19). Kevésbé jól szerepelünk a teljes (két) adagot megkapott lakosságrész alapján felállított rangsorban, amelyet a régióban Románia vezet a népesség 3,1 százalékával – utána Szerbia, Lengyelország, Görögország és Szlovénia következik. Magyarország 2,2-del a hatodik. DUNAI PÉTER

MIKOR ÉRHETIK EL AZ EGYES ORSZÁGOK A LAKOSSÁGI OLTOTTSÁGOT? Időpont Országok 2021 végéig Izrael, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az EU 27 tagállama, Egyesült Arab Emírségek, Tajvan 2022 közepéig Kanada, Oroszország, Szerbia, Albánia, Törökország, Brazília, Argentína, Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Vietnam, DélAfrika, Mexikó 2022 végéig Kína, India, Irán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kuba, Egyiptom, Malajzia, Etiópia, Marokkó, Kolumbia, Uruguay, Fehéroroszország, Mongólia, a nem EU-tag balkáni államok többsége 2023-tól Ukrajna, Moldova, Közép-Ázsia (Kazahsztán kivételével), Fekete-Afrika nagy része, Nicaragua, Guatemala, Bolívia, Venezuela, Indonézia, Észak-Korea Forrás: Economist Intelligence Unit (a 2021. január végi helyzet alapján)

50 | FIGYELŐ 2021/9

F_48-50_Vakcinahaboru.indd 50

2021. 03. 01. 17:25

| GEOPOLITIKA | JENS WEIDMANN, A NÉMET JEGYBANK ELNÖKE. A ZÖLDÜLÉS ELLENZŐI KERÜLTEK TÖBBSÉGBE AZ EKB-N BELÜL

KÖTVÉNYVÁSÁRLÁSI PROGRAM Az eurózóna központi bankja egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy előnyben részesíti kötvényvásárlásai folyamán a zöldvállalatokat és az azokat finanszírozó bankokat.

EGYELŐRE NEM ZÖLDÜL AZ EKB

Csalódottak a harcos zöldmozgalmi aktivisták. Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem száll be a küzdelmükbe – legalábbis egyelőre. A Financial Times (FT) értesülései szerint az intézmény döntéshozói megtárgyalták a kérdést, s végül egy mérsékelt álláspont mellett határoztak.

FOTÓ: MICHELE TANTUSS, REUTERS

NEM JEGYBANKI FELADAT

Az utóbbi hónapokban napirenden volt, hogy az EKB határozottan beszáll az EU zöldprojektjébe, mégpedig úgy, hogy a kötvényvásárlási programjában előnyben részesíti a zöldvállalatok adósságleveleit, míg a szennyező, „barna” cégek hátrányt szenvednének. A tervek között szerepelt az is, hogy a jegybank olcsóbb hitelt ad azoknak a kereskedelmi pénzintézeteknek, amelyek zöldberuházásokat finanszíroznak. Az elképzelések ellen korábban erősen kikelt többek között Jens Weidmann, a német központi bank elnöke. A Bundesbank első embere szerint ilyen normatív alapú döntéseket egy jegybanknak nem szabad hoznia. A zöld- és a „barna” cégek közötti különbségtételt a piacra kell bízni, a támogatási, finanszírozási rendszert pedig meg kell hagyni a tagállamok kormányainak a hatáskörében. Abban azonban konszenzus mutatkozott a döntéshozók között, hogy a klímavédelmi célokkal kapcsolatban cselekedni szükséges. Ennek értelmében az EKB gazdasági modelljeiben nagy

hangsúlyt fektetnek az éghajlatváltozás és a pénzügyi rendszer erre adott reakcióinak a vizsgálatára.

FESZÜLTSÉGEK

Korábban François Villeroy de Galhau, a francia központi bank elnöke határozottan kiállt amellett, hogy szükséges lenne az EKB által vásárolt kötvényportfólió „dekarbonizációja”, ezenkívül javasolta, hogy az intézmény limitálja a párizsi klímaegyezménynek nem megfelelő társaságok adósságának vásárlását. Klaas Knot, a holland jegybank vezetője egy nyilatkozatában amellett érvelt: „A jegybankároknak meg kell vizsgálniuk, hogy a mandátumuk keretein belül miként tudnák hozzáigazítani a monetáris politikai eszközrendszert a klímaváltozás elleni küzdelemhez.”

3200 2800

Az FT-nek név nélkül nyilatkozó tanácstagok szerint azonban a hosszú távú klímacélok beemelése egy rövid távú gazdaságélénkítési programba problémás lehet, összeütközésbe kerülhetnek a célkitűzések. A gond az – vetette fel az egyik tag –, hogy ha ezt megtennék, felvetődne, hogy akkor milyen eszközeik maradnának erre, ha normalizálódnak a kamatviszonyok, megszűnik a kötvényvásárlási program és az infláció visszatér a célként megjelölt 2 százalékos szintre.

SZEPTEMBERRE ELDŐL

Végső döntés azonban nem született az ügyben, a brit lap információi szerint az EKB igazgatósága még legalább két alkalommal tűzi napirendjére a kérdést. A jegybank eszközrendszerének az átalakítását várhatóan szeptemberben jelentik be. D. GY.

AZ EKB KÖTVÉNYVÁSÁRLÁSAI

Kumulált adatok, milliárd euró

2400 2000 1600 1200 800 400 0

2015

2JLOJL^_­X WJ JQ÷WJOJQ_­X

2016

2017

2018

2019

2020

Forrás: Európai Központi Bank

2021/9 FIGYELŐ | 51

F_51_ekb_kotveny.indd 51

2021. 03. 01. 17:27

| GEOPOLITIKA |

KÖZGAZDASÁGI KÍSÉRLET 1,9 EZER MILLIÁRD DOLLÁRBÓL AMERIKAI GAZDASÁG | A világ kísérleti laborként néz a Biden-csomagra. Ha bejön, és infláció nélkül megússza az USA az 1,9 ezer milliárd dolláros pakkot, jöhet a globális fiskális élénkítési láz.

BIDEN MINT A „MEGVÁLTÓ” EGY RÓMAI GRAFFITIN. TÚLZÓNAK BIZONYULHATNAK A VÁRAKOZÁSOK

inflációs szint és pénzügyi instabilitás következhet be.

KÖZGAZDÁSZOK ZAVARBAN

Az új elnök 1,9 ezer milliárd dolláros csomagját nem valamelyik egyetemi campuson vagy kormányzati agytrösztben álmodták meg, az komoly politikai kompromisszumok árán látott napvilágot a megosztott kongresszusban. Egyfajta kiterjesztése ez Janet Yellen „nagynyomású gazda-

FOTÓ: YARA NARDI, REUTERS

Joe Biden nyitóprogramja Ronald Reagan negyven évvel ezelőtti szabadpiaci reformjai óta a legradikálisabb új elnöki elképzelés. Ráadásul a második világháború végét követően nem volt ekkora fiskális kiadási csomag. A kormányzat ezzel újra központi szerepbe kerülne a gazdasági vérkeringés irányításában.

Ha sikeres lesz a gazdasági projekt, akkor sokan joggal érvelhetnek amellett, hogy az elmúlt évtizedekben több millióan szenvedtek az ezek szerint elkerülhető munkanélküliségtől és a jövedelmi különbségek növekedésétől. Ha viszont kudarcot vall a program, akkor magas

52 | FIGYELŐ 2021/9

F_52-53_Biden.indd 52

2021. 03. 01. 17:28

| GEOPOLITIKA |

AZ AMERIKAI ÉS AZ EURÓPAI ÉLÉNKÍTÉSI CSOMAGOK 12

ság” (high pressure economy) elképzelésének, amely mellett a most pénzügyminiszterré kinevezett közgazdász még jegybankelnöki időszakában érvelt. A központi banki támogatás most is megvan: Jay Powell, a Federal Reserve jelenlegi elnöke „óvatosan támogató” monetáris politikáról beszélt a közelmúltban. Arra utalt, hogy a Fed nem veszi el a puncsostálat az asztalról, míg a buli tart. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a jegybank az infláció első jeleire sem fogja erőteljesen vissza élénkítési programját. A Biden-terv zavarba hozta a közgazdászokat. Az IMF és az OECD laza fiskális politikát javasol ugyan a pandémia által okozott válság hatásainak a kiküszöbölésére, de nem olyan mértékűt, mint amilyet az USA tervez. Az amerikai költségvetési hivatal (Congressional Budget Office – CBO) még csak a tavalyi Donald Trump-csomaggal számolva úgy becsli, hogy a gazdaság már ez év nyarán viszszatérhet a koronavírus-járvány előtti állapothoz. A CBO szerint a pandémia folyamán kiesett termelés és fogyasztás 2025re teljesen helyreáll. Ha ez így van, akkor viszont nagy kérdés, hogy mi szükség a GDP 9 százalékát kitevő Biden-pakkra. A Consensus Economics által végzett elemzői felmérés azt mutatja, hogy a piaci elemzők javították az idei és a jövő évi GDP-növekedésre adott prognózisukat, de az infláció érdemi felpörgésével nem számolnak. A Morgan Stanley becslései alapján például a kibocsátás 2022 végére 3 százalékkal lesz nagyobb, mint amennyit a járvány előtt vártak. A befektetési bank várakozásai szerint a Fed nem fog keresztbe tenni, nem töri le a várható gyors gazdasági bővülési ütemet.

NAGYÁGYÚK A RINGBEN

Az akadémiai szektorban azonban ennél sokkal keményebb ellentétek feszülnek. Nem meglepő, hogy olyan közgazdászok, mint például a Nobel-díjas Paul Krugman, támogatják a Biden-csomagot. Ő azzal érvel: nincsenek meggyőző bizonyítékok arra, hogy az alacsony szintű munkanélküliség és az emelkedő bérek szükségképpen gyors inflációhoz vezetnének. A pandémia előtt az amerikai munkanélküliségi ráta ötvenéves mélyponton, 3,5 százalékon állt, mégsem mutatkozott inflációs nyomás.

10

Az idei évre várt nominális GDP százalékában EU USA

8 6 4 2 0

Kibocsátási rés*

Fiskális ösztönzés

*A potenciális és a tényleges gazdasági növekedés különbsége. Forrás: UniCredit

Az ellenzők álláspontja Krugman szerint a 70-es évek félelmeit tükrözi. Hasonló véleményen van egy másik neves szakember, Kenneth Rogoff, az IMF volt vezető közgazdásza is. Ő a pénzügyi válság idején a legnagyobb veszélyforrásnak az államadósság magas szintjét látta. Most azonban úgy gondolja, hogy teljesen más időket élünk. Valóban van kockázata hosszú távon az eladósodásnak, a gazdasági instabilitásnak, viszont a politikai bizonytalanság rizikója jelenleg nagyobb – állítja. Némiképp meglepő azonban, hogy a Biden-csomaggal kapcsolatos erős kétségek egyik leghangosabb képviselője az a Larry Summers, Bill Clinton volt pénzügyminisztere, aki a pénzügyi válság hatásainak a kezelésében Barack Obama legfontosabb gazdasági főtanácsadója volt. A szakember az úgynevezett szekuláris stagnálás elméletének az egyik legerősebb támogatója. E szerint a fejlett országoknak tartósan alacsony szintű gazdasági növekedésre kell berendezkedniük, ezért a bővülés érdekében nagy költségvetési stimulusra lenne szükség. Most azonban, hogy megjött ez a stimulus, Summers arra figyelmeztet, hogy az túlságosan nagy, s „olyan inflációs nyomáshoz vezet, amelyet generációk óta nem láttunk”. Olivier Blanchard, aki szintén volt az IMF-nél vezető közgazdász, és amúgy ő is a nagyobb államadósság híve, úgyszintén figyelmeztetett: az 1,9 ezer milliárd dollár olyan sok, hogy túlfűti a gazdaságot, és így pont ellentétes hatást vált ki. A fiskálisan alapvetően konzervatívabb öreg kontinensen az ellenkezője a probléma. Az Európai Központi Bank (EKB) évek óta nem képes elérni kétszázalékos

inflációs célját, amit sokan úgy értelmeznek, hogy túlságosan kis mértékű volt az elmúlt években a költségvetési élénkítés. Ennek alapján állítják, hogy az aktuális és a potenciális GDP közötti – úgynevezett kibocsátási – rést folyamatosan alulbecsülték a közgazdászok, vagyis földrészünk bruttó hazai termékének a növekedése elmaradt attól a mértéktől, amely az ideálisnak gondolt inflációs szintet előidézte volna. Robin Brooks, aki a világ legnagyobb pénzügyi intézményeinek a szervezeténél, az Institute of International Finance-nél vezető közgazdász, úgy véli, hogy Európa államai, főleg a déleurópai országok sokkal nagyobb költségvetési lazítást is el tudnának viselni az infláció elszabadulása nélkül.

A NAGY AMERIKAI TESZT

A Biden-terv ebből a szempontból is az érdeklődés homlokterében van. Amenynyiben ugyanis képes megmutatni, hogy gyorsabb és zöldebb gazdasági bővüléshez vezet, akkor világszerte erősödhet a költségvetési lazítás iránti hajlandóság. Mariana Mazzucato, a University College London közgazdászprofesszora szerint nem pusztán arról van szó, hogy a jegybankok likviditást öntenek a gazdaságba. A célzott állami fiskális élénkítés elérheti a reálgazdaságot, megnöveli a keresletet az ipar és a feldolgozóipar termékei iránt, így egyensúlyba kerülhet a kereslet és a kínálat, vagyis nem keletkezik inflációs nyomás. A kérdés megint csak a mérték. Ha az új amerikai elnök pakkja túl nagynak bizonyul és túlságosan felpörgeti a gazdaságot, akkor olyan inflációs várakozások alakulhatnak ki, amelyeket a Fednek már nehéz lenne visszaszorítania a recesszió veszélye nélkül. Az inflációs veszélyeket hangsúlyozók kiemelik azt is, hogy a nyugati társadalmak elöregedőben vannak, vagyis kevesebbet termelnek és többet fogyasztanak. A Biden-csomag ellenzői továbbá nyomatékosítják: annak nagy része az embereknek nyújtott közvetlen támogatásokon alapul – mindenki kap egy csekket. Ez gyors és azonnali keresletet teremt ugyan, viszont nem a hosszú távon is fenntartható növekedést segíti elő. D. GY. 2021/9 FIGYELŐ | 53

F_52-53_Biden.indd 53

2021. 03. 01. 17:28

| GEOPOLITIKA |

ZÖLDÜLÉSI VERSENY A BIG TECHNÉL MEGÚJULÓK | Az energiafogyasztás növekedését az IT-szektor húzza. Az ágazat vállalatai ugyanakkor a legnagyobb tisztaenergia-felhasználók is egyben.

Bejárta a világsajtót a kép, amelyen Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója egy száz méter magas szélturbina tetején állva hozzácsap a berendezéshez egy pezsgősüveget. Ezzel a gesztussal avatta fel még 2017-ben a 253 megawatt kapacitású Amazon Wind Farm Texas nevű új létesítményt. Az esemény fordulópont volt a társaság történetében. Az e-kereskedelmi óriás azóta a világ legnagyobb zöldenergia-előállítói közé tartozik, mint ahogy egyike a legnagyobb felhasználóknak is. Ezzel persze nincs egyedül az amerikai technológiai szektorban: a Google, a Microsoft és a Facebook is mind nagyobb mértékben tiszta energiával „üzemel”.

KEDVEZŐ SZÍNBEN

A Big Tech cégeinél az adatközpontok, a szerverek üzemeltetése és hűtése meglehetősen energiaigényes tevékenység. Az Amazon, a Google, a Microsoft, a Facebook és az Apple együttes fok um u l á l t a n , m e g a w 2 000 - t ÷l at t 0 0 0 8 7 000 6 000 5000 4 000 3000 2000 s e 1000 Tim

l cia

Forrás: Bloo mb erg ,

Fin an

0

NAGYVÁLLALATOK MEGÚJULÓENERGIAVÁSÁRLÁSAI

gyasztása egy esztendőben 45 terawattóra, ami nagyjából Magyarország éves áramfelhasználásának felel meg. Ahogy egyre nő a nyomás az óriásvállalatokon, mondván: túl nagy befolyásuk van a társadalmi, üzleti, politikai viszonyokra, mindjobban igyekeznek kedvező színben feltüntetni magukat. Ennek a folyamatnak a része, hogy tiszta energiát használnak, sőt ambiciózus klímasemlegességi célokat tűznek ki maguk elé. A Google 2010-ben írta alá az első nagykereskedelmi megállapodást ilyen erőforrás vásárlásáról. A nagyvállalatok igyekeznek hosszú távú szerződéseket kötni, ugyanis a létesítményeiket, adatközpontjaikat évtizedes működésre tervezték. A bevásárláshoz ráadásul meg is vannak a szükséges pénzügyi kapacitásaik. A kedvezőbb imázs kialakítása érdekében valóságos verseny indult közöttük ezen a területen. A Microsoft esetében például a lökést Bill Gates adta meg, akinek az alapítványain keresztül folytatott jótékonysági tevékenysége jelentős részben a klímavédelemre irányul. A társaság 2030-at tűzte ki célul arra, hogy teljesen karbonsemlegessé váljon. Ennek érdekében létezik egy belső elszámolási rendszer, melynek keretében tonnánként 15 dolláros árat szabnak meg a szén-dioxid esetében, és ezt rá is terhelik az egyes területek működési költségeire. Vagyis a mun-

54 | FIGYELŐ 2021/9

F_54-55_IT_Zold.indd 54

2021. 03. 01. 17:28

| GEOPOLITIKA |

A LEGNAGYOBB TISZTAENERGIA-VEVŐK SORRENDJE AZ USA-BAN 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2019 Facebook AT&T Google T-Mobile Microsoft Walmart

7. Amazon 8. Ball Corporation 9. McDonald’s 10. Honda

2020 Amazon Google Verizon McDonald’s Facebook General Motors Nucor Evraz North America Lowe’s Nestlé

Forrás: Renewable Energy Buyers Alliance

JEFF BEZOS FELAVATJA AZ AMAZON SZÉLTURBINAPARKJÁT. NEM ELÉG ZÖLDNEK LENNI, ANNAK IS KELL LÁTSZANI

kavállalók anyagilag is érdekeltek a kibocsátás csökkentésében. Hasonló a helyzet a Google-nál. A keresőóriás azt vállalta, hogy adatközpontjait 2030-ra napi 24 órában szén-dioxid-emissziótól mentes energiaforrásokkal üzemelteti majd. A Google éves energiafogyasztása 2013 és 2018 között csaknem a háromszorosára növekedett.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

GLOBÁLIS HATÁSOK

A Big Tech zöldülési versenyét fizikai, természeti tényezők is befolyásolják. Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója például egy nyilatkozatában megemlítette, hogy a tavalyi kaliforniai erdőtüzek, amelyek folyamán a Szilícium-völgyet füst és hamu lepte el az elsötétült égből, még inkább megerősítették elkötelezettségüket a zöldenergia iránt. Az IT-szektor globálisan az 1,8-2,8 százalékát adja az üvegházhatású gázok kibocsátásának (beleértve az adatközpontokat, a telekomhálózatokat és a fogyasztók által használt eszközöket) – áll a Lancasteri Egyetem és a Small World Consulting által készített, február közepén publikált elemzésben. Ez a mennyiség nagyjából megegyezik a légiipar emissziójával. (A tanulmány nem tartalmazza a pandémia hatásait.) A fejlett nyugati országok áramfelhasználása egészében véve stabil, de ezen belül az információtechnológiai ágazat részaránya erőteljesen növekszik. Az elmúlt öt évben ez az iparág az újonnan kiépített energiatermelői kapacitások 38 százalékát kötötte le. A vállalati szektor tisztaenergia-felhasználása tavaly rekordszintre, 10,6 gigawattra

emelkedett az Egyesült Államokban. Ez nagyjából megfelel a teljes brit tengeri szélerőmű-kapacitásnak.

AKTIVISTÁK HÁZON BELÜL

A Big Tech kizöldülése munkaerőpiaci szempontból is szükséges tényező. Az ágazatban dolgozók különösen érzékenyek a klímavédelmi kérdésekre. Például 2019 szeptemberében a Microsoft, az Amazon és a Google munkatársainak a százai vonultak fel – párhuzamosan a Greta Thunberg klímaaktivista neve által fémjelzett New York-i tüntetésekkel. Egyik legfőbb követelésük az volt, hogy az IT-óriások hagyjanak fel a gáz- és az olajcégeknek nyújtott szolgáltatásaikkal. Az Amazonnál például külön egyesületük van a klímaharcosoknak (Amazon Employees for Climate Justice). Követeléseiknek elébe menve – megakadályozandó a nagyobb botrányt – Jeff Bezos be is vállalta, hogy 2040-re zéró károsanyag-kibocsátóvá teszi a céget, s 2025-re a vállalat teljes energiaszükségletét megújulókból fedezi. Az e-kereskedelmi óriás kissé megkésve követte szektortársait a zöldenergia terén, viszont sokkal nagyobb energiafogyasztó, mint a Google vagy a Microsoft. Így a feladata is nehezebb, hiszen nem csupán az adatközpontjait kell „kitisztítania”, de a logisztikai hálózatát is. Jelenleg az Amazon a világ legnagyobb tisztaenergia-vásárlója, de így is csak a fogyasztásának valamivel több mint 40 százalékát képes ilyen forrásból kielégíteni. D. GY. 2021/9 FIGYELŐ | 55

F_54-55_IT_Zold.indd 55

2021. 03. 01. 17:28

| GEOPOLITIKA | HATÁRŐRKUTYA VLAGYIVOSZTOKBAN. KEVESEBBET KÖLT MOSZKVA AZ IDÉN FEGYVEREKRE

MEGSZORÍTOTTÁK AZ ADÓPRÉST MOSZKVÁBAN OROSZ GAZDASÁG | A vállalatok és a gazdagok jövedelmének nagyobb adóztatása az ára a pandémia elleni küzdelemnek. Az adóemelések Putyin népszerűségének a csökkenését is növekedésbe fordíthatják.

VAN MOZGÁSTÉR

Az eurázsiai nagyhatalom a világ többi részéhez képest – legalábbis a hivatalos adatok szerint – jobban vészelte át a kritikus 2020-as évet, mint a legtöbb fejlett nyugati állam. „Tavaly Oroszország GDP-je 3,1 százalékkal zsugorodott” – írta 2021. február 25-i Facebook-bejegyzésében az OF Számvevőségét vezető Alekszej Kudrin, az ország egyik legnevesebb közgazdásza. A múlt évben a költségvetés 3,8 szá-

zalékos deficittel zárult, az államadósság szintje orosz viszonylatban példátlanul magasra szaladt fel. Ezzel együtt az OF államadóssága arányaiban csak töredéke a fejlett nyugati államokéinak. Tavaly jócskán a GDP 20 százaléka alatt maradt, a 2019-es 12,4-ről 17,8 százalékra nőtt. Ez ugyan hatalmas ugrás, de mint az Izvesztyija elemzője írja, nincs ok aggodalomra, noha arra számítanak, hogy a tartozás mértéke a következő néhány évben lassuló tempóban, de tovább bővül. Kudrin szerint ez a növekedés teljesen elfogadható, nem jelent kritikus szintet. Oroszország államadóssága a bruttó hazai termék százalékában kifejezve az Egyesült Államokénak is a töredéke (utóbbi a GDP több mint 131 százaléka), az Európai Unió tagállamaiénak kevesebb mint az ötöde, Kínáénak a harmada-negyede. Ráadásul 2018–19-ben az államháztartás szufficittel zárt. Ebben közrejátszott, hogy a hordónkénti 42 dollárosnál magasabb olajár esetén a pluszbevétel az

állami tartalékalapokat gyarapítja. A kőolaj (az orosz urál keverék) átlagára 2019ben mintegy 62 dollár volt hordónként, 2018-ban pedig 68. Tavaly 41,2 dolláros hordónkénti ellenértéket kalkuláltak ki az urálra. A Venezuela és Irán elleni amerikai olajembargó az oroszok kezére játszott, felhajtotta a keverék árát. A jegybank óvatos becslése szerint az idén az orosz olaj hordónkénti (160 liter) világpiaci átlagára 45 dollár lesz – ami még mindig három dollárral több a költségvetés öszszeállításakor tervbe vett minimálárnál.

ADÓEMELÉSEK

Mindazonáltal az OF az idén megszorítja az adóprést, hogy növelje az állam bevételeit. Ezt a 2020-as járványkrízisév költségvetési bevételének a csökkenésével indokolják. A lépés 2021-ben adóemeléseket jelent Oroszország módosabb polgárainak. Akinek több mint egymillió rubelnyi (négymillió forintnyi) megtakarítása van, az többet adózik utána. Az adóhivatalnál azt mondják, ez az összes bankszámla egy százalékát (5,9 millió darab) érinti – de ezeken van a megtaka-

FOTÓ: YURI MALTSEV, REUTERS

Ez az év lesz az első, amikor az Oroszországi Föderáció (OF) többet költ a koronavírus-válság miatt vérszegényebb gazdaság újraélénkítésére, mint a hadseregre. Ez persze nem jelenti az ország katonai képességeinek a gyengülését, inkább a racionálisabb pénzfelhasználást ösztönzi. Növelik a bevételeket is, feladva az egyenlősdi szemlélet egy részét, jobban megadóztatva a tehetősebbeket és az energiacégek nagy hányadát.

56 | FIGYELŐ 2021/9

F_56-57-oroszgazdasag.indd 56

2021. 03. 01. 17:29

| GEOPOLITIKA |

rítások 57 százaléka. És a hatóságok figyelik, nehogy valaki az egymillión felüli számlák több kisebbre váltásával elkerülje az adózást. Hasonlóképpen nagyobb lesz a jövedelemadójuk azoknak, akik évi 5 millió rubelnél (húszmillió forintnál) többet keresnek. Az intézkedés a munkavállalók egy százalékára vonatkozik. Számukra ez a teher az eddigi 13-ról 15 százalékosra emelkedik, azaz kétkulcsossá válik az utóbbi húsz évben egykulcsos (13 százalékos) adó. Ez azonban csak a rendszeres jövedelmet (fizetést), továbbá az osztalékot és az értékpapírok értékesítéséből befolyó jövedelmet érinti, az egyszeri, eladásból származó jövedelmekre, például ingatlanértékesítésre nem vonatkozik. A pénzügyi tárca ettől az intézkedéstől plusz százmilliárd rubeles költségvetési bevételt vár. Nyílt titok volt évek óta, hogy a moszkvai kormány előbb-utóbb feladni kényszerül korábbi egyenlősdi politikáját, az egykulcsos szja rendszerét. A Mihail Misusztyin kormányfő és Anton Sziluanov pénzügyminiszter által képviselt irányzat

újabb, a gazdagokat jobban megadóztató sémákon gondolkodik, miközben a legszegényebb rétegeknél megszüntetné az szja-t. Példaként emlegetik, hogy az USAban hétkulcsos személyi jövedelemadó van érvényben a 10–37 százalékos sávban. Eltörlik az értékpapírok bizonyos fajtáira érvényes eddigi adókedvezményt is. Bármilyen kuponos értékpapírt birtokol valaki, beleértve a vállalati kötvényt-részvényt, január elsejétől a kuponok értékének a 13 százalékát adózza. Ha az értékpapír-tulajdonos nem rezidens (állampolgár vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi), akkor pedig 30 százalékkal adózik, függetlenül az általa befektetett összeg nagyságától.

NÉPSZERŰSÉGI KÉRDÉS

A nagy olajvállalatok az utóbbi évek legnagyobb adóemelését kapták a nyakukba tavaly, ami miatt mindmáig tiltakoznak a Kremlnél. Moszkvában azzal vigasztalják őket, hogy 2024-ig nem tervezik

a jelenlegi adózási rend felülvizsgálatát. A kedvezményelvonás és az áfanövelés a moszkvai Vygon Consulting szerint ötszörös terhet rak az olajcégekre, s az ország éves olajkitermelésének mintegy a felét – legalább 230 millió tonna – érinti. Leginkább a Lukoil és a Tatnyefty szenvedi meg az intézkedéseket, míg a Rosznyefty és a Gazpromnyefty a nekik nyújtott, személyre szóló kedvezmények miatt kevésbé – írja a Kommerszant című lap. Az elsősorban a gazdagokat és a nagyvállalatokat sújtó adóemelés-csomag bevezetését előmozdíthatta a növekvő társadalmi elégedetlenség, a szegénység, a középosztály gyérülése is. Ez az elnök, Vlagyimir Putyin népszerűségi mutatóinak a zuhanásában is megmutatkozott. Az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető letartóztatása ürügyén kirobbant, de valójában az OF-ben élesedő társadalmi ellentmondásokról szóló tiltakozáshullám ez év elején már ennek a kifejeződése volt. D. P.

2021/9 FIGYELŐ | 57

F_56-57-oroszgazdasag.indd 57

2021. 03. 01. 17:29

| GEOPOLITIKA |

SVÁJC MEGÚSZTA A NAGY RECESSZIÓT E HÓNAPTÓL LAZÍTÁS | Tavaly mindössze 3,8 százalékkal csökkent Svájc éves gazdasági teljesítménye, ezzel az alpesi köztársaság felfelé „lóg ki” az európai összesítésekből. Március elsejétől az öreg kontinens országai közül elsőként kezdett lazítani a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon a fertőzöttek számának csökkenése nyomán.

A fentebb említett, az európai átlaghoz képest mindenféleképpen moderált visszaesés annak köszönhető, hogy a tavalyi harmadik negyedévben harmincéves rekordot döntött meg a helyi gazdaság: 7,2 százalékkal bővült a hazai össztermék. Az elemzők szerényebb, 5,9-es gyarapodásra számítottak. Az alpesi köztársaság kormányának a közlése alapján a fogyasztói kiadások 11,9 százalékkal nőttek a második negyedévi 8,1-es csökkenés után. A gépekre fordított költések 8,8 százalékkal növekedtek az április– júniusi 10,1 százalékos zuhanást követően, az építőipari beruházások pedig 5,1 százalékkal élénkültek az előző három hónapban tapasztalt 5 százalékos zsugorodás után. A szóban forgó időszakban az állami kiadás 0,2, az export 6,9, az import 11,2 százalékkal bővült a második negyedhez viszonyítva. Ennek kapcsán Svájc GDP-je éves összevetésben 1,6 százalékkal csökkent az április–júniusi 7,8-es zuhanás után. Összességében pedig 3,8 százalékos lehetett 2020-

ban a visszaesés, a kormány pedig ez évre hasonló mértékű, csak pozitív előjelű ütemet vár.

IDŐBEN JÖTT A MENTŐCSOMAG

Szakértői vélekedések alapján a mérsékelt recesszió hátterében az is áll, hogy jelentős mentőcsomaggal rukkolt ki a kabinet. Ennek a legfontosabb eleme a kisvállalkozások számára biztosított 20 milliárd svájci frankos (21 milliárd dolláros), államilag támogatott sürgősségihitel-alap volt. Az ennek keretében

FOTÓ: FABRICE COFFRINI, EUROPRESS/AFP

Bár a végleges adatokat csak később közli a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a nagy világgazdasági és európai viszszaesés ellenére Svájc GDP-je csupán 3,8 százalékkal zuhant be. Ezzel az alpesi köztársaság gazdasága mind az eurózóna 6,7, mind az Európai Unió 6,4 százalékos recessziójához képest szép eredményt ért el. Jóllehet tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy az is nagyon beszakad. Tudniillik a második negyedévben a koronavírus-válság miatt az éves alapon mért zuhanás 9,3, az első háromhavi csökkenés pedig még csak 2,5 százalékos volt. S miután két egymást követő negyedévben is zsugorodott a gazdasága, Svájc a múlt év nyarára technikai értelemben is recesszióba jutott. Ráadásul a 2019-es esztendő sem volt túlságosan fényes: akkor mindössze egy százalékkal bővült az ország bruttó hazai terméke. Ez gyakorlatilag 2012 óta a leggyengébb ütem volt, s jócskán elmaradt az 1,7 százalékos hosszú távú átlagtól. A svájci GDP 2018-ban még 2,2 százalékkal nőtt.

58 | FIGYELŐ 2021/9

F_58-59_svajci_gazdasag.indd 58

2021. 03. 01. 17:52

| GEOPOLITIKA |

nyújtott hitelezés tavaly májusban vette kezdetét, és a programra máris több tízezres jelentkezést regisztráltak a vállalkozói szegmensből. Ráadásul Ueli Maurer pénzügyminiszter közölte: készek mindezt növelni, a kormány anynyit költ, amennyi szükséges. Svájc legnagyobb bankjának, az UBS-nek a számításai szerint az említett 20 milliárd frankon túl a kormányzat további nagyjából 145 milliárdot költött, amivel még nem került veszélybe az ország AAA fokozatú hitelbesorolása.

A HETEDIK BEFEKTETŐ

Aron G. Papp, a HSU – Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a Figyelőnek elmondta: az alpesi köztársaság az egyik legfontosabb globális vállalati központ, az ott koncentrálódó gazdasági és pénzügyi érdekek egyértelműen meghaladják a tényleges határokat. Egyébként mintegy kilencszáz svájci cég harmincezer dolgozót foglalkoztat Magyarországon. A statisztikák szerint Svájc immár a hetedik legfontosabb befektető országnak számít hazánkban. Az itteni stabil gazdaságpolitika, a magyar gazdaság eredményei olyan alapot teremtenek a nálunk tevékenykedő helvét vállalkozások számára, amelyre bátran építhetnek.

A folyamatosan a világ legversenyképesebb országának kikiáltott Svájcról leginkább a politikai semlegesség és a banktitok jut az ember eszébe, holott a technológiai fejlődés úttörője is Európában – az alpesi köztársaság immár évtizedek óta nem a svájci bicskából vagy éppen a Milka csokoládéból él, hanem a precíziós műszerekből, a gyógyszeriparból, az élelmiszer-feldolgozó szektorból, s van önálló gépgyártása, hadiipara, és természetesen az óraipar vagy az idegenforgalom sem lebecsülendő. Fizetőeszköze, a frank a világ első számú me-

A SVÁJCI GDP ALAKULÁSA Százalék 0,8

1,3

1,9

3,8

2,2 1,1

–3,8 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021* *Becslés.

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal

nedékdevizája. A túlértékelt „frankie” nem kifejezetten jó az exportnak, de az árualap olyan kiváló, hogy a svájci kivitel hatvan százaléka az EU-ba irányul. Ezenkívül a feltörekvő piacokra történő kivitel gyorsan bővül. Bár többféle magyarázat is létezik a svájci csoda titkaival kapcsolatosan, Stéphane Garelli lausanne-i közgazdászprofesszor a swissinfo. ch-nak úgy nyilatkozott: az 1992-es népszavazás döntése, melynek révén az or-

szág nem lépett be az Európai Gazdasági Térségbe, áldásnak bizonyult. Olyannyira, hogy amikor a kis- és közepes vállalkozások számára az uniós piac hirtelen bezárult a 2008–09-es válságot követően, nem tehettek mást, Latin-Amerikában és Ázsiában kerestek vásárlókat. A legjobb időpontban érkeztek ezekre a piacokra, amelyekről jelenleg a növekedésük fontos része származik.

ALPESI ÚJRANYITÁS

Svájc március elsejétől kezdett lazítani a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon a fertőzöttek számának csökkenése nyomán – közölte a kormány. A döntés értelmében újranyithatnak az üzletek, a múzeumok, a könyvtárak, az állatkertek, a sportpályák és a vidámparkok. Az éttermeknek azonban továbbra is zárva kell tartaniuk, függetlenül attól, hogy van-e teraszuk. Hatályban marad a maszkviselési kötelezettség és a kötelező távolságtartás. Az üzletekben egyszerre csak meghatározott számú vásárló tartózkodhat. A kantonok hatáskörébe tartozó sípályák többsége nyitva áll a sportolók előtt. A szabadban viszont egy helyen csak legfeljebb tizenöten gyülekezhetnek. A zárt terekben tartott magánrendezvények résztvevőinek a számát továbbra is öt főben korlátozzák. Persze ahol csak lehetséges, változatlanul távmunkát végeznek a dolgozók. Egyébként a kormány e hónap közepén dönt az esetleges további lazításokról, március 22-től kezdődő hatállyal. „Meglátjuk, milyen lazításokat engedhetünk meg nagyobb kockázatok nélkül, úgy, hogy ne veszítsük el a helyzet feletti kontrollt” – jelentette ki Alain Berset egészségügyi miniszter. SZAJLAI CSABA 2021/9 FIGYELŐ | 59

F_58-59_svajci_gazdasag.indd 59

2021. 03. 01. 17:52

| RÉGIÓ |

VAJDAHUNYADI VÁR. AKI KÍVÁNCSI A HUNYADIAK FÉSZKÉRE, INDULJON, AMINT LEHET

A DREGÁN-VÖLGYE A KALOTASZEGI RÉGIÓBAN. OLCSÓ, DE IGÉNYES SZÁLLÁSHELYEK FOGLALHATÓK A KÖRNYÉKEN

REGIONÁLIS VEZETŐ SZEREPRE TÖRNEK

FÚZIÓ ERDÉLYI CÉGGEL | A Szallas.hu, Magyarország legnagyobb szállásfoglaló oldala egyesült a Travelminit.ro-val, megerősítve piaci pozícióját a régióban – jelentette a bukaresti gazdasági sajtó. Kiemelte: a magyar részvénytársaság több térségbeli államban is jelen van, és célja, hogy nemsokára Közép-Európa legnagyobb platformjává váljon. A Travelminit.ro-t két erdélyi magyar fiatal alapította, akik hat év alatt az egyik meghatározó romániai szereplővé fejlesztették vállalkozásukat. Szigetvári József, a Szallas.hu vezérigazgatója, aki a Figyelőnek Rigó Ferenccel és Buzogány Lászlóval, a Travelminit.ro alapítóival nyilatkozott a fúzióról, az előzményekről, valamint a pandémia okozta nehézségekről.

EMLÉKEK A HŐSKORBÓL

A Travelminit.ro induláskor közvetlenül a rendszerváltás utáni kezdetleges erdélyi turizmus alapjaiból merített. A kalotaszegi Rigó Ferenc már gyerekkorában találkozott a vendéglátással. A szüleinek két vendégháza volt, ahova folyamatosan érkeztek a magyarországi látogatók, ezért úgy nőtt fel, hogy nyáron ki kellett költözniük a hálószobából a konyhába, hogy helyet csináljanak a turistáknak. Az egyetem elvégzése után Írországban telepedett le, ahol szintén a vendéglátóiparban dolgozott, ott ismerte fel az internetes szállás-

foglalásban rejlő lehetőségeket. Úgy gondolta, Erdélyben is össze kellene fogni a szállásokat egy olyan honlapon, ahol a turisták könnyen és kényelmesen rátalálnak a kínálatra. „A technológiai részhez nem értettem, ezért volt szükségem egy partnerre. Így került a képbe Buzogány Laci, akinek egy webfejlesztő cége volt. Neki küldtem haza az Írországban megspórolt pénzemet, és abból kezdtük el fejleszteni a Travelminit.ro honlapot” – mondta az ötletgazda.

MAGABIZTOS KEZDŐK

„Később úgy döntöttünk, hogy szintet kell lépnünk, teljes állásban szükséges foglalkozni ezzel a vállalkozással. Így hazajöttem, s 2014 februárjában bejegyeztük a Travelminit SRL-t. Laci is felszámolta a webfejlesztő cégét, és azóta csak a Travelminittel törődünk” – idézte fel az indulást Rigó Ferenc. Buzogány László elmondta: kezdetben volt egy csomó ötletük. Három hétig csak azzal foglalkoztak, hogy beültek egy iro-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

A Travelminit.ro február közepén jelentette be, hogy lezárták azt a tranzakciót, amelyet először 2018 novemberében jeleztek, és amelynek nyomán két lépésben egyesültek a Szallas.hu-val. A Travelminit mint romániai belföldi szállásfoglalói márkanév továbbra is megmarad, a román leányvállalat 45 alkalmazottjával helyben szolgálja majd ki a vendégeket és fogadóikat. A Szallas.hu fontosnak tartja, hogy a több régióra bomló és ezért számos helyi, egyedi jellemvonású román turisztikai piacot helyi partnerével közösen szolgálja ki, hiszen az sokkal gyorsabban tud válaszolni az ottani specifikus igényekre, illetve reagálni a változásokra. Tavaly a Travelminitnek sikerült hoznia a 2019-es forgalmát, ami a járvány közepette rendkívül jó eredménynek számít, a Szallas.hu-csoport pedig 21 százalékos forgalom-visszaesést regisztrált 2020-ban. De összességében ez sem rossz eredmény, hiszen a többi piaci szereplő 50-60 százalékos zuhanást szenvedett el – mondta 60 | FIGYELŐ 2021/9

F_60-62-travel_mint.indd 60

2021. 03. 01. 17:31

| RÉGIÓ |

A TRANSZFOGARASI ÚT. KÉTEZER MÉTER FÖLÉ KAPASZKODIK, ELÁLL A LÉLEGZET

dába és összeírták ezeket. 2014-ben volt már egy működő verziójuk, de akkor még csupán havonta két-három foglalás érkezett. A két alapító másfél évig fizetés nélkül dolgozott. Minden megtakarított pénzüket befektették a vállalkozásba, marketingre, humán erőforrásra költötték, ami aztán meghozta az eredményt. A Travelminit.ro viszonylag későn indult, akkorra a román és a magyar piac is kiépült. A Szallas.hu-val mint konkurenciával már a kezdetekkor találkoztak, ugyanis egyes romániai szállásadókat addigra becsatornázott a magyar cég. Az alapítók akkor megfogadták, hogy jobbak lesznek, mint a Szallas.hu vagy a legnagyobb román piaci szereplőnek számító Booking.com – mesélték mosolyogva a mostani partnerek az akkori piaci viszonyokat.

SZÉKELY SZÁLLÁSADÓK A NETEN

A Travelminit az első három évben főleg a székelyföldi és általában a romániai magyar piacra összpontosított. Ezen a téren nagyon erős pozíciót alakított ki, mert a nagyobb konkurensek nem koncentráltak ennek a résnek a lefedésére. „Viszonylag hamar jobb kínálatot tudtunk kiépíteni Székelyföldön, mert egyrészt nagy hangsúlyt fektettünk a magyar nyelvre, emellett mi nemcsak a szállásadó telefonszámát írtuk ki, hanem aktívan közvetítettünk a vendéget fogadó és a látogató között, igyekeztük megoldani a problémáikat” – mondta Buzogány László. Rigó Ferenc kiemelte: noha magyarországi szálláshelyeik is voltak a kínálatban, kezdetben főleg magyarországi vendégek foglaltak, akik erdélyi szállásokat kerestek. „Az elején a technológiai és a marketingmegoldásainkkal, elsősorban a kis szereplőktől nyertünk forgalmat. Elkezdtünk erre építve a reklámra is egyre többet költeni,

így egyszer csak azt láttuk, hogy beindultak a foglalások. Utólag elmondhatjuk: digitalizáltuk az erdélyi magyar szállásadókat, ami azzal is járt, hogy akár e-mail-címet hoztunk létre sokuk számára, megtanítottuk őket, hogyan kell használni egy szállásfoglalási oldalt” – emlékezett viszsza az ötletgazda.

ROMÁN HORIZONT

Annak ellenére, hogy az első években megháromszorozták vagy akár megnégyszerezték a forgalmukat, az alapítók 2017-re belátták: a romániai magyar piac véges, az ország más régióiban is terjeszkedniük kell. Így már 2016 végétől bővíteni kezdték a szálláskínálatukat, s a román turisták felé

A CÉG ÉS LEÁNYAI A Szallas.hu Magyarország legnagyobb online szállásfoglaló oldala. A céghez tartozik a csehországi Hotel.cz, Hotely.cz és Spa.cz, valamint a lengyelországi Noclegi.pl oldal. A csoport teljes közvetített foglalási értéke meghaladja a 150 millió eurót, és több mint 300 alkalmazottat foglalkoztat. A Szallas.hu Kft.-t 2015-ben az OTP Bank és az OTP Csoport kockázatitőke-befektető vállalata, a PortfoLion Regionális Magántőkealap vásárolta meg, a tulajdonrészen 30, illetve 70 százalékban osztoznak. A 45 alkalmazottat foglalkoztató Travelminitnek csaknem hétezer szálláshely van a kínálatában, 2019-ben a közvetített foglalás értéke 14 millió euró volt. A társaság Romániában a legnagyobb piaci szereplőnek számít az üdülési csekkek beváltási arányát tekintve, és keleti szomszédunk egyik legjobban növekvő digitális szereplője.

is erősebben kezdtek reklámozni. A kitörési pontot Brassó környéke és a dél-romániai Prahova-völgy jelentette. Ez a hegyvidéki üdülőparadicsom keleti szomszédunk turizmusának az egyik fő pólusa a Fekete-tenger mellett. A fejlődéshez azonban tőkére volt szükség. Időközben a Szallas.hu partnert keresett Romániában, és ez a szerencsés egybeesés hozta össze az egykori két konkurenst „egy olyan házasságban, amelyet a partneri együttműködés határoz meg”. Ezt már Szigetvári József mesélte, majd vázolta a stratégiát.

RÉGIÓS SZEMLÉLET

A Szallas.hu vezérigazgatója szerint Közép-Európa sokkal inkább régiókra, mint országokra bomlik a turizmus szempontjából. Egy államon belül igen jelentős különbségek vannak, így Erdély és Dél-Románia vagy Észak- és Dél-Lengyelország, de akár a Felvidék magyarlakta vidékei és a szlovákiai térségek is önálló idegenforgalmi életet képesek élni, ezért muszáj figyelembe venni a helyi sajátosságokat. A Szallas.hu már 2015-ben megfogalmazta azt a célt, hogy regionális szereplővé és vezető szállásfoglaló céggé akar válni a közép-európai térségben. Horvátországot és Lengyelországot saját erőből vitték, az utóbbiban kisebb oldalakat akviráltak. Romániában viszont kellett egy olyan partner, aki belülről látja az ország differenciált turizmusát. Szigetvári József ezért egyszerűen rátelefonált a Travelminit alapítóira, s miután felvette velük a kapcsolatot, hoszszas beszélgetések nyomán tető alá hozták a most véglegesített fúziót. „Kezdetben a számok nem indokoltak egy ilyen lépést, de már az első beszélgetésünkkor világossá vált számomra, hogy nagyon hasonlóan gondolkodunk, ezért azt mond2021/9 FIGYELŐ | 61

F_60-62-travel_mint.indd 61

2021. 03. 01. 17:31

| RÉGIÓ |

tam a pesti kollégáknak: segítsük szakmai tudással és tőkével a Travelminitet, hagyjuk őket fejlődni. Mert éreztem bennük a potenciált, hogy képesek megcsinálni azt, amit elvárunk tőlük, és volt közös víziónk, melynek alapján tudtuk, hová szeretnénk eljutni” – emlékezett vissza a szakember.

KIÚT A JÁRVÁNY LABIRINTUSÁBÓL

VIDÉKI SZÁLLÁSOK A TOPLISTÁN

Szigetvári József alapvetően másnak látja a mostani krízist, mint a 2008-as pénzügyi válságot, hiszen akkor a kereslet szűnt meg, az embereknek nem volt pénzük utazásra, most viszont van, ezért a gyors újraindulásban reménykednek. A vezérigazgató szerint a vidéki, kisebb méretű, főleg a belföldi foglalásoknak helyet adó szállások válságállóbbak voltak, ami reményt ad a Szallas.hu-nak, hiszen az ő kínálatukban főleg ilyen helyek szerepelnek.

BALRÓL JOBBRA: RIGÓ FERENC, SZIGETVÁRI JÓZSEF ÉS BUZOGÁNY LÁSZLÓ. EGYSÉGBEN AZ ERŐ

SZIGETVÁRI JÓZSEF

BUZOGÁNY LÁSZLÓ

Nagykanizsán született, 43 éves. A Szent István Egyetemen végzett gazdasági agrármérnökként. Budapesten él két fiával és feleségével. 2011 novemberétől Magyarország piacvezető online szállásközvetítő oldalának, a Szallas.hu-nak a vezetője. A Szallas.hu termékkel párhuzamosan a Central Médiacsoportban (korábban Sanoma) 2013 decemberéig irányította a tranzakciós produktumokat, többek között a Profession.hu-t, Magyarország piacvezető állásportálját, az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító, valamint a Startapro.hu apróhirdetési oldalt. Vezetésével indultak el a Sanoma webshopjai, a Szépségbolt.hu és az Egészségbolt.hu. Vezérigazgatói munkája mellett az Ecommerce Hungary elnökségi tagja.

Székelykeresztúron született, 38 éves. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem informatika szakán végzett. Azóta Kolozsváron él a családjával. Néhány évig szoftverfejlesztőként dolgozott multinacionális cégeknél, később megalapította saját weblapkészítő vállalkozását. A Travelminit társalapítója (2013).

Úgy véli, a következő időszakban a turisták egyelőre a kisebb szállásokat keresik majd, s a belföldi utazás lesz erős, így ez stratégiai előnyt jelenthet számukra. Mint mondta, a légi közlekedési piac helyreállását a szakemberek ugyan leghamarabb 2024–25-re várják, de az ő kínálatukban

RIGÓ FERENC Kalotaszentkirályon született, 37 éves. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári környezettudomány szakán végzett. 2007-ben Írországba költözött, a szállodaiparban és online platformok működtetésében szerzett tapasztalatot, végül Kolozsváron telepedett le a családjával. A Travelminit ötletgazdája, társalapítója (2013).

lévő helyeket a repülést választó turisták főleg diszkont-légitársaságok ügyfeleként közelítették meg, ezek járatai pedig várhatóan hamarabb beindulnak, mint a nagy távolságon közlekedtető cégek viszonylatai. A szakember szerint a szállásadóknak nagyon nehéz lesz az újranyitás, hiszen ez bonyolult folyamat, de reméli, hogy ismét fel tudják venni a munkát, képesek lesznek biztosítani a humán erőforrást, s tudnak majd mit kezdeni a hirtelen megnövekedett kereslettel. Úgy véli, a nagy szállodák tulajdonosi szerkezetében lesznek átrendeződések, akárcsak a 2008-as válság után.

ÚJABB CÉLTERÜLETEK

Szigetvári József a csoport céljai között említette az ausztriai, szlovákiai és bulgáriai terjeszkedést, ezek a területek jelenleg fehér foltnak számítanak. A Travelminitnek pedig Romániában a fekete-tenger-parti szálláskínálat bővítése lesz a fő feladata, oda ugyanis még nem sikerült betörniük az általuk kívánt mértékben. A romániai növekedés tekintetében biztatónak számít, hogy keleti szomszédunk ezen piaca még nagy fejlődés előtt áll, hiszen a lakosság alig 21 százaléka utazik üdülni évente egyszer, míg Magyarországon ez az arány 55, Csehországban 64 százalék. BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A vezérigazgató szerint a csoport tisztességesen helytállt a koronavírus-járványban, amely padlóra küldte a turizmust. Számukra előnyt jelent, hogy autós utazókra koncentrálnak, országok szintjén tartják a marketinget és az értékesítést, amely képes működni egy olyan nagy káoszban is, mint amilyet a pandémia okoz. A Szallas.hu a szállásadók egyik fő tájékoztatási forrásává vált ebben a mindenki számára kritikus időszakban. Folyamatosan beszéltek a vendégfogadókkal és a turistákkal, akiket útba igazítottak a korlátozások kapcsán, segítettek a foglalások áthelyezésében, így a tavaszi vesztegzár idején nem a szállás-, hanem az információközvetítés vált a fő tevékenységükké. Ennek köszönhetően a Travelminit 50 százalékkal növelte a piaci részesedését Romániában. Pénzügyileg okozott ugyan veszteséget a járvány, de stratégiailag megerősítette a Szallas.hu-csoportot, amelynek a vezetője szerint alapvetően a nyár határozza meg, hogy milyen lesz ez az év a turizmusban. Ha az oltási folyamat eredményes lesz és jó nyár köszönt ránk, akár már az idén elérhetik a 2019-es forgalmat, ha viszont ez nem sikerül, várhatóan 2022-ben történik meg, de azt is remélik, hogy akkor már sikerül túlszárnyalni a pandémia előtti eredményeket. A csoporton belül kiegyensúlyozta a helyzetet, hogy a korlátozások nem egyszerre sújtották az idegenforgalmat a különböző országokban, hanem felváltva történtek a bezárások, majd a nyitások.

62 | FIGYELŐ 2021/9

F_60-62-travel_mint.indd 62

2021. 03. 01. 17:31

| RÉGIÓ |

VÉGE AZ AUTOMATÁK ARANYKORÁNAK NYILVÁNTARTOTT KÁVÉZÁS HORVÁTORSZÁGBAN | Január elsejétől be kell kötni az ital- és ételautomatákat a horvát adóhivatalhoz. Az állam szerint eddig az e készülékek révén befolyt bevétel jelentős részét elnyelte a szürkegazdaság.

Egy átlagos automatából vásárolt kávé ára Horvátországban 3 és 5 kuna (140–240 forint) között mozog. A kávégépek elhelyezésüktől és felszereltségüktől függően naponta minimum ötven, maximum ötszáz adag forró italt készítenek. A piac ismerői szerint napi kétszázas átlaggal lehet számolni, ami automatánként 35-40 ezer forintnak megfelelő forgalmat jelent.

FEKETELEVES

A hivatalos statisztika alapján az országban több mint húszezer étel-ital automata van, a háromnegyedük kávéporból készült italt állít elő. Így akik utánaszámoltak, úgy vélik, hogy csak kávétermékből naponta 450–600 millió forintnyi bevétel keletkezik, és elképesztő adózatlan összegek landoltak az üzemeltetők zsebében. Kikalkulálták, hogy a főként csak aprópénzzel működő gépek egy pohár ital előállításához egy kuna (47 forint) értékű nyersanyagot használnak fel, így óriási rajta a feketehaszon. Mindeddig ugyanis az üzemeltetőknek csupán a nyersanyagként felhasznált kávéőrlemény után kellett kilogrammonként 6 kuna (285 forint) adót fizetni. Ezt vagy teljesítették, vagy nem, hiszen ez idáig senki sem tudta ellenőrizni, hogy pontosan mennyi is fogyott. A bejelentést a tulajdonosok lelkiismeretére bízták – állítja a SiB.hr hírportál. A Jutarnji.hr újság kevesebb napi adagot valószínűsített, de így is közel egymilliárd kuna (47 milliárd forint) éves forgalmat számolt ki az összes kávéautomatára, s hogy fokozza a szenzációt, leírta: az általuk elért bevétel jóval nagyobb, mint az összes horvátországi McDonald’s étteremé.

FOTÓ: GETTY IMAGES

AUTÓMOSÓK, JÁTÉKGÉPEK

Az üzemeltetők ezzel szemben tagadják, hogy nyerészkedő adókerülők lennének. Kicsi a haszonkulcs – mondják –, hiszen a gépeket fel kell tölteni, szervizelni szükséges, a karbantartók fizetését és az álta-

mindenkinek csatlakoznia kellett volna az adószerverre.

luk használt gépkocsik javításának, üzemanyag-fogyasztásának a költségeit is fedezniük kell. Mindenesetre a mintegy 760 tulajdonos vagy bérlő cég 15 százaléka még nem kötötte be mindegyik automatáját az adóhivatalhoz. Horvátországban az elmúlt években a szürke- és a feketegazdaság visszaszorításának érdekében a gazdaság szinte minden szereplőjét kötelezték az e-pénztárgép használatára, csak az automaták és a piacon értékesítő őstermelők képeztek kivételt. Az utóbbiak kedvezménye természetesen megmaradt. Mostanáig a palackos üdítővel, csokoládéval vagy egyéb csemegével szolgáló berendezések üzemeltetői is kreatívan fizették az adót, hiszen nehezen lehetett ellenőrizni, hogy hol mennyi fogyott a különböző módon beszerzett termékekből. Érintettek továbbá az ügyben az önkiszolgáló autómosók, a játékgépek és a privát cégek által üzemeltetett parkolók is, így elvileg

NYERTEK ÉS VESZTETTEK

Ami a kávégépeket illeti, az új rendelet értelmében ezentúl minden eladott pohár ital után 25 százalékos áfát kell befizetniük az üzemeltetőknek – ezt a legtöbben áremeléssel kompenzálták. A fogyasztók egy része ezt is tisztességtelen magatartásként értékeli, különösen azért, mert szerintük decembertől március elsejéig, amíg a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyek zárva tartottak, a kávéautomatások jól megszedték magukat, ugyanis a koffeinfüggő horvátok jól feltornázták a forgalmat. A bűnbaknak kikiáltott üzemeltetők viszont azt állítják, hogy nekik is visszaesett a bevételük, mert az intézmények sokasága távmunkában foglalkoztatta az alkalmazottait, ráadásul az iskolákban, egyetemeken egyáltalán nem volt fogyasztás, s le kellett zárniuk a gépeket a kórházakban, a kaszinókban, a repülőtereken és a hajókikötőkben. HORDÓSI DÁNIEL 2021/9 FIGYELŐ | 63

F_63_italautomata.indd 63

2021. 03. 01. 17:32

| RÉGIÓ |

AUTÓPIACI HULLÁMVASÚT ROMÁNIÁBAN

TÉNYEK ÉS REMÉNYEK | Összességében fékező üzemmódra kényszerítette a romániai autógyártókat is a koronavírus-járvány. Az idei optimista cél félmillió személygépkocsi összeszerelése, ám a növekvő számú új jármű még mindig elveszik az autómatuzsálemek által eregetett füstfelhőben.

Tavaly 10,67 százalékkal zsugorodott a romániai járműgyártás, ez év januárjában pedig 2020 azonos időszakához mérten csaknem ugyanilyen arányban. A múlt esztendő első hónapjában a Dacia és a Ford még több mint 43 ezer gépkocsit állított elő összesen, ez a szám

az idén 38,5 ezer alá csökkent (előbbi gyártó 19 809, utóbbi 18 622 autót szerelt össze). Egyértelmű hát a trend. 2020 teljes „termése” 438 107 jármű volt. Az idei adatokat egyelőre nehéz megjósolni, anynyi a nehezen kiszámítható tényező. A Ford például március 10-ig leállította a dél-romániai Craiovában működő üzemét a félvezetők globális hiánya miatt,

február elején hasonló okból öt napra a Piteşti melletti (mioveniben lévő) Daciagyár volt kénytelen behúzni a kéziféket. A félvezetők kereslete azt követően ugrott meg, hogy világszerte erőteljesen megnőtt a számítógépek és a mobiltelefonok iránti igény.

FOTÓ: OLÁH TIBOR, MTI

ELADÁSRA VÁRÓ KECSKEGIDA EGY DACIA-MATUZSÁLEMBEN. A RONCSAUTÓPROGRAM KERETÉBEN A LEADOTT GÉPKOCSIÉRT ÁLLAMI TÁMOGATÁS JÁR EGY ROMÁNIÁBAN GYÁRTOTT ÚJ VÁSÁRLÁSA ESETÉN

64 | FIGYELŐ 2021/9

F_64-65_roman-autopiac.indd 64

2021. 03. 01. 17:33

| RÉGIÓ |

Ezzel együtt a Romániai Autógyártók Egyesületének (Acarom) a becslése szerint ez évben közel 500 ezer jármű gördül le az ország üzemeinek a szalagjairól.

LASSULT A DACIA, GYORSULT A FORD

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap által idézett Adrian Sandu, az Acarom főtitkára elsősorban nem szakmai szempontokra alapozza a derűlátását, hanem arra, hogy egyre többen igénylik a koronavírus elleni oltást, így az élet lassan visszatérhet a korábbi mérce szerinti normális kerékvágásba. A Renault-csoporthoz tartozó Daciát valóban érzékenyen érintette a pandémia. A cég termelése 25 százalékkal esett vissza 2020-ban. A mioveni-i gyárban az előző évi mennyiségnél majdnem 91 ezerrel kevesebb autót, összesen valamivel több mint 259 ezret szereltek össze. Ezzel szemben a Ford termelése bővült, mintegy 179 ezer járművet gyártott – ez 27 százalékos, 39 ezer darabos növekedést jelent 2019-hez képest. A két autópiaci szereplő eltérő teljesítményét elsősorban az magyarázza, hogy élénk volt a Ford frissen piacra dobott modelljei iránti kereslet, míg a Daciánál csak a Loganból állítottak elő többet, mint tavalyelőtt. Közben viszont egyetlen hónap alatt soha nem gördült le annyi személygépkocsi romániai szerelőszalagokról, mint 2020 szeptemberében: 57 846 autó – ez a mennyiség 56 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi termelés volumenét. A Fordnál napi ezer EcoSport és Puma készült, a Dacia üzemében pedig ezerháromszáz járművet szereltek össze naponta, és szombaton is dolgoztak. A kiemelkedő szeptemberi teljesítmény ellenére a múlt év első kilenc hónapjában a gyártás bőven elmaradt az egy esztendővel korábbitól. A visszaesés elsősorban a tavaszi hathetes teljes karantén számlájára írható. Áprilisban egyetlen személygépkocsi sem készült keleti szomszédunkban.

KÖRNYEZETKÍMÉLŐK

A romániai járműgyártók tavalyi árbevétele összességében mintegy 17 százalékkal csökkent, 30 milliárdról 25

milliárd euróra. Látványos viszont a felfelé történő elmozdulás a hibridek és a villanyautók eladása terén. 2020ban majdnem kilencezer ilyen környezetkímélő gépkocsit regisztráltak, kétszer annyit, mint egy évvel azelőtt. A most januárban értékesített darabszám mintegy 26 százalékkal, 847-re nőtt a tavalyi évkezdéshez képest – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adataiból. Közülük 584 full hibrid meghajtású autó volt, 98 plug-in hibrid, míg a tisztán elektromos járgányok közül 165 talált gazdára. A hibridautók piacát a Toyota vezeti a januárban eladott 501 járművel, utána a Hyundai következik 49 darabbal. A plug-in hibridek közül a BMW modelljeiből adták el a legtöbbet, 21 autót az év első hónapjában. Ami az összképet illeti, januárban csaknem 47 százalékkal, 7660-ra csökkent az összes forgalomba helyezett új gépkocsi száma. A legtöbb regisztrált jármű a népautónak számító Dacia Logan volt. A visszaesés négy emelkedő trendet mutató hónap után következett be. Ha az európai folyamatokat vesszük figyelembe, a csökkenésben nincs semmi meglepő, hiszen az EU-ban tavaly 23,7 százalékkal apadt a forgalomba helyezett új autók száma. Ehhez „igazodott” a romániai értékesítés is: a múlt évben mintegy 126 ezer új személygépkocsit írattak be a forgalomba, 22 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben.

MATUZSÁLEMDERBI

A használt autók piaca viszont jóval kisebb mértékben, csak 9 százalékkal zsugorodott – összesen 405 ezer ilyen járgányt regisztráltak. Így aztán a romániai közutakon közlekedő gépkocsik 80 százaléka még mindig több mint tízéves, és a járműpark tíz százalékát sem éri el az ötesztendősnél nem öregebb járgányok aránya. 2020 végén 9,22 millió járművet tartottak nyilván az országban – idesorolva a személygépkocsikat, a kereskedelmi célú közlekedési eszközöket, az autóbuszokat és a motorkerékpáro-

kat egyaránt –, közülük 7,27 millió több mint egy évtizede készült. A robogóknál a legmeghökkentőbb a helyzet: a 6700 bejegyzett darabból 6300 kora haladta meg a bűvös tíz esztendőt. A 155 ezer romániai motorkerékpár közül 124 ezer tíz évnél idősebb. Nagyjából 6,2 millióra tehető azoknak az autóknak az aránya, amelyek kora túllépte a nyolc évet, vagyis új gépkocsi vásárlása esetén értékesíthetők a roncsautóprogram keretében. A buszok és a mikrobuszok állománya sem sokkal fiatalabb – csaknem a háromnegyedük, vagyis 40 ezer darab gyártási évjárata máris meghaladta a tíz esztendőt. A teherautóknál ennél is rosszabb arány, a csaknem 989 ezer bejegyzett járműből nyolcszázezer több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A 82 ezres traktorpark a legfiatalabb, e kategória alig több mint a felét alkotják a tízévesnél öregebb darabok.

TESLÁK BUKARESTBEN

Aki ilyen körülmények között esetleg viccesnek tartja, hogy nemrég Teslounge néven megnyílt a világ legnépszerűbb elektromos személyautóit kínáló első romániai bemutatóterem, alighanem téved. A nem márkaképviseletnek számító magyarországi cég romániai vállalata az ügyfeleit egyelőre kizárólag jogi személyek köréből várja, azaz lízingeli az autókat, de a későbbiekben bérlésre is lehetőség nyílhat. Bár a gyártó katalógusáránál maximum 10 százalékkal drágábban árulják a csúcsjárgányokat, és csak kisebb, nem garanciális szervizelést biztosítanak, az idén 300 személyautó értékesítésében bíznak. De maga a Tesla Motors is bejegyeztette már a romániai cégét, megnyitotta bukaresti képviseletét, és bejelentette, hogy júniusig négy szupertöltőállomást létesít. Az első superchargert márciusban adják át Temesváron, majd a főváros, Piteşti és Nagyszeben következik. Tavaly 2846 tisztán elektromos gépkocsit jegyeztek be Romániában (nálunk 3046-ot), közülük 62 a Tesla valamelyik modellje volt. Arccal a jövőnek hát, még akkor is, ha egyelőre többnyire füstfelhőket eregető autómatuzsálemek akadályozzák a suhanást. CSINTA SAMU 2021/9 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman-autopiac.indd 65

2021. 03. 01. 17:33

| RÉGIÓ |

TRÓNFOGLALÁSA UTÁN PORFIRIJE (KÖZÉPEN) A SZENT MIHÁLY ARKANGYAL KATEDRÁLIS ELŐTT. MINDEN IDŐK EGYIK LEGFIATALABB SZERB PÁTRIÁRKÁJA

HÍDEMBERNEK TARTJÁK „Nem a konzervatív vonalához tartozik az egyháznak.” „Modern.” „Nála Nyugat-barátabb pátriárkát nem is kívánhattak volna azok, akik Szerbia európai felzárkózásának sikere vagy túlzott oroszbarátsága miatt aggódnak.” „Kozmopolita, szabad gondolkodású.” „Aleksandar Vučić államfő keze van a dologban, a kormányzó Szerb Haladó Párt számára tökéletes partnernek számít majd az új egyházfő.” „Nem fogja akadályozni Koszovó kérdésének rendezését, flexibilisebb lesz e tekintetben,

hasznos lehet a szerbiai alkotmánymódosítás folyamatában (az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy Koszovó Szerbia tartománya – a szerk.).” Ilyen és ezekhez hasonló kommentárok övezték déli szomszédunkban a szerb ortodox egyház új vezetője, Porfirije (világi nevén Prvoslav Perić) pátriárka trónfoglalását. Majd hét évig Horvátországban teljesített szolgálatot, a zágrábi-ljubljanai püspökséget vezette, és meglehetősen jó kapcsolatokat alakított ki a horvát katolikus egyházzal. Sokatmondó

volt Josip Bozanić zágrábi római katolikus érseknek, bíborosnak a gratuláló, örömét kifejező közleménye. Porfirije megválasztását egyértelműen az isteni közbenjárásnak tulajdonította. Azt sem titkolta, hogy kettejük között igazi keresztényi, felebaráti kapcsolat alakult ki az idő alatt, amíg az új pátriárka püspökként szolgálta a szerb egyházat a horvát fővárosban. A pátriárkaválasztásnak meglehetősen nagy jelentőséget tulajdonított a szerb és a külföldi sajtó is. Megjegyezték, hogy mindenképp belső változás előtt áll déli szomszédunkban az ortodox egyház, hogy nézeteit tekintve békésebb, viszszafogottabb, nyitottabb ember lett az

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

A SZERB ORTODOX EGYHÁZ ÚJ VEZETŐJE | Egyházi elemzők szerint az új pátriárka, Porfirije kevesebbet foglalkozik majd a politikával, békülékenyebb hangnemet fog megütni a koszovói kérdést illetően is. Szolgálata mindenképp befolyással lesz országa, nemzete és a térség jövőjére.

66 | FIGYELŐ 2021/9

F_66-67_szerb_partiarka.indd 66

2021. 03. 01. 17:33

| RÉGIÓ |

egyház élén, mint bármikor az elmúlt évtizedekben.

CÉDULÁK, EVANGÉLIUM, SORSHÚZÁS

A belgrádi pátriárkaválasztás forgatókönyve különleges, az egyházi hagyomány és szabályok szerint titkos szavazással indul. Most harminc, legalább öt éve püspökséget vezető egyházi elöljáróból lehetett választani; nevüket kollégáik, a harminckilenc fős érseki kar tagjai preferencia szerint papírra írják. A szavazási fordulókat addig ismételgetik, ameddig három jelölt el nem nyeri a voksok több mint felét. Mindeközben a kar legidősebb tagja elnököl. Amikor a szavazásnak ez a szakasza befejeződik, a három nevet egy-egy lepecsételt borítékba helyezik, azokat pedig egy díszes, fémveretes borítóval ellátott evangéliumos könyv lapjai közé csúsztatják. A végén, egy a Szentlélek segítségét hívó közös imádságot követően, az egyik szerzetes kihúzza az evangéliumba rejtett borítékok egyikét, és felolvassa a benne található nevet, amiből kiderül, hogy ki lesz a 12 millió, többségében szerbiai, bosznia-hercegovinai, montenegrói, koszovói, horvátországi, amerikai stb. hívőt számláló szerb ortodox egyház új pátriárkája. A részletekről még annyit tudni, hogy a szerzetes neve Máté, neki is köszönheti Porfirije, hogy pátriárkává választották február 18-án.

„FIATAL” A TRÓNON

Egy nappal később a belgrádi Szent Mihály arkangyal székesegyházban szentelték fel, majd egy liturgia keretében elfoglalta az egyházfői trónt. Porfirije a 46. a sorban, ő Irinej pátriárkát követi, aki november végén koronavírus-szövődmények következtében hunyt el, 90 éves korában. Az első kommentárok beszámoltak arról, hogy az egyházban megszokott helyzethez képest meglehetősen fiatal pátriárka vette át az irányítást. A vajdasági Óbecsén született, 1961. július 22-én, azaz hatvanadik évének betöltése előtt vált egyházfővé. Ezzel szemben Irinej, az előző pátriárka 2010-ben nyolcvan-, az őt megelőző Pavle 76 éves korában nyerte el a titulust. Elemzők szerint amellett, hogy Porfirije elődjeihez képest világibb (popkoncerteken is megfordult), kozmopolitább embernek számít, az életkora is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy könnyebb lesz szót érteni az ortodox egyházzal, amelyet még közelebb hozhat a hívőkhöz, akiknek a

száma, ha nem is olyan nagy mértékben, mint más felekezeteknél, de folyamatosan fogyatkozik. Valamikor élénk kapcsolatot ápolt a fiatalsággal (lásd keretes írásunkat).

AZ ELNÖK BARÁTJA

A szerb államvezetőség, a szomszédos országok vezetői és nagykövetei, az USA, valamint Oroszország képviselői is üdvözölték a pátriárka megválasztását. Vučić elnök állítólag neki szurkolt – hiszen óbecsei édesanyja révén régóta ismeri Porfirijét, és az általa vezetett egyik kolostorban gyakran megfordult –, és meg-

„MÉDIAPÁTRIÁRKA” Porfirije pátriárka (világi nevén Prvoslav Perić) 1961-ben látta meg a napvilágot Óbecsén, Csúrogon járt általános iskolába, Újvidéken gimnáziumba. Belgrádban teológiát végzett, majd szerzetes lett a koszovói Dečani kolostorban. Később Athénba járt posztgraduális képzésre. Az 1990-es években Újvidék közelében, a kaboli (Kovilj) kolostorban szolgált, ami sok fiatal lelki központja volt: értelmiségiek, művészek, színészek és rockzenészek látogatták, különösen Újvidékről és Belgrádból. Hosszú ideig drogfüggők rehabilitációjával is foglalkozott. 1999-ben a bácskai ortodox egyházmegye püspöke lett, 2004-ben védte meg doktori disszertációját, és lelkipásztori pszichológiát adott elő Belgrádban. 2005-től kilenc éven át a szerb műsorszolgáltatási ügynökség (médiatanács) tagja, ebben a minőségében Budapesten is járt egy delegáció élén. 2010-től egy éven át katonai püspökként dolgozott, kinevezték a hadsereg és az egyház kapcsolatáért felelős koordinátornak. 2014-ben lett a zágrábi-ljubljanai püspökség püspöke, ahonnan az idén egyházfővé választották.

választása után pár nappal fogadta az új egyházfőt, de a sajtótájékoztatójuk kissé ellentmondásosra sikeredett. Miközben az államfő arról beszélt, hogy részletesen tájékoztatta a pátriárkát a politikai témákról, a Koszovóval kapcsolatban tett szerbiai lépésekről, Koszovó nemzetközi sikertelenségeiről, a pátriárka megköszönte az információkat, de kijelentette: nem kíván a politika embere lenni, a hidak és kapcsolatok építését tartja a legfontosabbnak. Támogatni tudja az ország minden lépését, ami nem más népek kárára történik. A teológusok és az egyházi elemzők is megfigyelték már a trónfoglalást követő beszédében, hogy Koszovóról ugyan szólt – ez elkerülhetetlen egy szerb egyházfő esetén –, de nem foglalt állást a Szerbia által továbbra is déli tartományként említett országról, hanem mindenekelőtt a szerb történelmi és szellemi örökség jelentős helyszínének nevezte azt, amelynek elidegeníthetetlen szerepe van a szerbség identitásában.

AZ SE BAJ, HA HALLGAT

A szakértői vélemények szerint az új pátriárka mégsem hoz majd egyhamar radikális változásokat a szerb ortodox egyházban, attól függetlenül, hogy bizonyos eltérések már most megfigyelhetők a magatartásában. Bizonyosnak tűnik, hogy kevesebbet foglalkozik a jövőben a politikai kérdésekkel. A vélemények többsége szerint Porfirije elsősorban arra törekszik majd, hogy az egyház belső viszonyait rendezze, szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a montenegrói és a horvátországi püspökségekkel, és az sem kizárt, hogy az ortodox kánon által el nem ismert montenegrói ortodox egyházzal is kialakít párbeszédet a viszonyok rendezése érdekében. Az új pátriárka a dialógus embere, mutattak rá a valláselemzők, így bizonyára az államvezetőségnek is egyszerűbb lesz a dolga az egyházzal. Egy kérdésben azonban sokan nem biztosak jelenleg: miközben korábban úgy tartották, hogy gyakran éppen az egyházi méltóságok mondták ki azt, amit a szerb hatalom üzenni szeretett volna, meglehet, hogy ez mostantól nem így lesz. A hatalmat mindenesetre az sem fogja zavarni, ha az egyház egyszerűen hallgat majd bizonyos kulcsfontosságú nemzetpolitikai kérdésekben. VIRÁG ÁRPÁD 2021/9 FIGYELŐ | 67

F_66-67_szerb_partiarka.indd 67

2021. 03. 01. 17:33

STURLA HOLM LÆGREID BIATLONISTA AZ ARANYÉRMÉT KÓSTOLGATJA A POKLJUKAI VERSENY UTÁN. A SZLOVÉNIAI ÓVINTÉZKEDÉSEK ITT IS ÉRVÉNYESEK

TESZTTEL ENYHÍTETT KORLÁTOZÁSOK | Kedden fékeződni látszott a járvány Szlovéniában – csak 729-cel, 191 056-ra nőtt a tavaly március óta regisztrált fertőzöttek száma, és kilencen hunytak el. Ezzel 3863-ra emelkedett a halálos áldozatok száma. A fertőzöttek közül kedden mintegy félezren voltak kórházban, 84-en intenzív osztályon. Javában folyik az oltás is, de kevés az utánpótlás. Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a Covid elleni oltóanyag beszerzésével kapcsolatos eljárásokat – mondta Bojana Beović, a szlovén kormány koronavírusjárvánnyal foglalkozó bizottságának a volt vezetője, a Szlovén Orvosi Kamara új elnöke vasárnap. Gyorsított jóváhagyási procedúrát sürgetett, ideértve az orosz és a kínai vakcina engedélyezését is. „Engem zavar az EU túl lassú reagálása. Ha a jelenlegi ütemben érkezik az oltóanyag, nyárig nem tudjuk beoltani a lakosság 70 százalékát”– fogalmazott. A mintegy kétmilliós országban a múlt hét végéig a lakosság hozzávetőleg hat százalékát oltották be. Az első dózist több mint 121 ezren kapták meg, majdnem felük pedig a másodikat is. A múlt héten összesen mintegy 47 ezer Pfizer-, Moderna- és AstraZeneca-oltóanyag érkezett, e hét csütörtökéig pedig 46 ezret várnak.

EGYELŐRE ENYHÜL A SZIGOR

A szomszédos Horvátországhoz hasonlóan Szlovénia is fokozatosan lazít a koro-

navírus-járvány terjedésének a megfékezésére hozott intézkedéseken. A Ljubljana által januárban elfogadott ütemterv szerint – ahol heti bontásban ezer fő alá csökkent az új fertőzöttek, valamint a kórházban kezelt betegek száma – megkezdődhetett a tantermi oktatás az általános iskolák felső tagozatos osztályaiban és a középiskolák végzősei körében. Legfeljebb tíz főig szemináriumokat és vizsgákat is lehet tartani az egyetemeken. Továbbá szolgáltatások indulhatnak újra és üzletek nyithatnak ki, a gyülekezés azonban legfeljebb tíz főig megengedett. Feloldották a lakhelyelhagyási tilalmat is, változatlanul érvényes azonban az éjszakai kijárási tilalom.

ÚJRANYITOTT SCHENGENI SZAKASZ

A kormány lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a munkavállalóik legfeljebb egy hete készült PCR-, antigénteszttel, oltási bizonyítvánnyal dolgozhassanak, vagy

ÚJABB MENTŐCSOMAG

A ljubljanai parlament egyébként még január végén megerősítette a nyolcadik, a járvány következményeit ellensúlyozó gazdasági csomagját, amelynek továbbra is a munkahelyek megtartása a legfontosabb célja. Így április végéig meghosszabbították a rövidített munkaidő szubvencionálását, ahogy a „munkára várási idő” (kényszerszabadságok) támogatását is, amelyekkel eddig nagyjából 300 ezer munkahelyet sikerült megtartani az országban. A csomag újdonsága, hogy az állam az év végéig átvállalja a dolgozók időközben megnövekedett minimálbérének a korábbihoz viszonyított különbözetét (bruttó 940-ről 1050 euróra ugrott), s szociális kedvezményeket kapnak az idősebbek és az egyetemisták. -TOTI-

FOTÓ: ALEXEY FILIPPOV, EUROPRESS/AFP

SZLOVÉN BÍRÁLAT A BRÜSSZELI VAKCINASTRATÉGIÁÉRT

igazolással arról, hogy már átestek a fertőzésen. Ugyanezen igazolásokkal karantén nélkül be is lehet utazni Szlovéniába. Eltörölték azt a rendeletet is, amely szerint egyes szolgáltatásokat csak azok vehetnek igénybe, akik 24 óránál nem régebbi PCRvagy antigénteszt birtokában vannak. További enyhítés, hogy délnyugati szomszédunk megszüntette a schengeni belső határokon lévő ellenőrző pontokat, így minden határátkelőhelyen át lehet majd lépni a Magyarországgal, Ausztriával és Olaszországgal közös szakaszon. A feloldást a kormány azzal indokolta, hogy mindhárom országban kedvezőbb a járványhelyzet, mint Szlovéniában, így nincs értelme korlátozni a beutazást. Természetesen amennyiben az újabb fertőzéshullám veszélyesebbé válik, szigorítanak. A színekkel jelölt (zöld, sárga, narancs, piros, fekete) járványskálán az ország jelenleg „narancs” állapotban van. A következő, sárga fázist – amikor heti bontásban hatszáz alá csökken az új fertőzöttek, valamint ötszáz alá a kórházban kezelt betegek száma – legkorábban március végére várják a szakemberek, habár a vírus legújabb mutációinak a terjedése, továbbá a vakcinák lassú beszerzése miatt ez egyre inkább kétséges. Az adatok trendje inkább arra utal, hogy „pirosba” csúszik Szlovénia. A tengermelléken ez már bekövetkezett, ezért ott szigorúbbak a korlátozások.

68 | FIGYELŐ 2021/9

F_68-69_szloven_lengyel_OLTAS.indd 68

2021. 03. 02. 16:54

| RÉGIÓ |

VAKCINA- ÉS SZOLIDARITÁSHIÁNYd LENGYEL KRITIKA A GYÁRTÓKNAK Valamelyest csillapodott Lengyelországban a járvány dinamikája, míg a múlt héten rendre öt számjegyű volt az új fertőzöttek száma, keddre nyolcezer alá csökkent és 216 halálesetet regisztráltak. Egy év alatt 1,72 millió fölé emelkedett a nyilvántartásba vett koronavírusosok száma, de immár 240 ezer alá esett az aktív fertőzötteké. Az oltáskampánynak köszönhetően kevesebb az idős, ám több a fiatalabb beteg.

FEBRUÁRI BÚCSÚFÜRDŐZÉS AZ UKIEL-TÓBAN. VARMIA-MAZÚRIA VAJDASÁGBAN BETILTOTTÁK A JEGES VÍZBEN VALÓ MEGMÁRTÓZÁST IS

Múlt hét végéig az első dózissal az átoltottság 5,33 százalék volt (e hét kedden is ez volt a legfrissebb hivatalos adat a kormányzati SzczepimySię portál szerint), ami mintegy 3,164 millió vakcinát jelent, a második adagot pedig 1,121 millióan kapták meg (2,9 százalék). Március elejéig közel négymillió adag oltóanyag érkezett, ebből mintegy 348 ezret tartalékba helyeztek, illetve ebből oltják majd a második dózisra várókat. Magdalena Marczyńska professzor elmondta, hogy a keddi kormányülésen az orvosokból, szakértőkből álló tanácsadó stáb azt javasolta, hogy a fertőzésen átesetteket, akiknek megvan a megfelelő antitestszintjük, csak hat hónap után oltsák be, hogy minél több vakcina maradjon a veszélyeztetett csoportoknak.

FOTÓ: ALEKSANDRA SZMIGIEL, REUTERS

A KÍNAI KAPCSOLAT

Eleinte Lengyelország úgy döntött, hogy több mint 62 millió adag nyugati oltóanyagot vásárol, ami több mint 30 millió ember (a lakosság 80 százaléka) immunizálását teszi lehetővé. Mintegy 85 millió adag beszerzésére (közel 50 millió Pfizerre és Modernára) szerződött, és ebben benne van az Európai Unió által egyelőre nem engedélyezett nyolcmillió amerikai Novavax és közel hatmillió német CureVac oltóanyag is. Múlt héten, az oltási kampány felgyorsítása érdekében, immár keleten is szétnézett a kormány, és felkérte Andrzej Duda államfőt, hogy kínai kollégájával egyeztessen Synopharm vakcina vásárlásáról. Szakértők szerint ahhoz, hogy a járvány elfojtása sikeres legyen, a kollektív immunitás küszöbének el kell érnie a népesség 40–70 százalékát, azaz körülbelül 15–26 millió embert. Az országban egyelőre nem szigorítják a védekezési intézkedéseket, kivételt képez ez alól az északkeleti Varmia-mazúriai vajdaság, ahol február 27-től bezárták a szállodákat, a bevásár-

lóközpontokat és a kulturális intézményeket, az általános iskola első három osztályát pedig távoktatásra kötelezték. A déli szomszédos államok járványügyi helyzete miatt múlt szombattól a Csehországból és Szlovákiából visszatérőket karanténba helyezik.

A NYÁJIMMUNITÁS FELÉ

Adam Niedzielski egészségügyi miniszter az előrejelzéseket elemezve rámutatott: a járvány harmadik hulláma bár hevesebben indul, nem lesz olyan horderejű, mint az előző, és a következő három-négy hétben tetőzik. A lengyel járvány lefolyásáról folytatott elemzések során sokan hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi szakaszban a lakosság nagy része már immunissá vált a koronavírussal szemben. „A vizsgálatok azt mutatják, az emberek 15-20 százalékának vannak antitestjei, és az is tény, hogy minden populációban vannak erős immunitásúak. Feltételezzük, hogy immár legalább nyolcmillió ember immunis, és közben oltási kampány is folyik, ez pedig tompíthatja a harmadik hullámot” – összegzett még a múlt héten a miniszter.

NE SAJNÁLJÁK A SZABADALMAT

Közben az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján Mateusz Morawiecki konkrét javaslatot mutatott be a vakcinagyártás és az oltási kampány felgyorsítása érdekében: azoknak a gyógyszeripari vállalatoknak, amelyek tudományos kutatásokat végeztek és vakcinákat fejlesztettek ki, óriási állami, így az Európai Unió adófizetőitől származó források bevonásával meg kellene osztaniuk a szabadalmakat más társaságokkal, amelyeknek szabad gyártósoraik vannak. Morawiecki azt kérte tőlük, hogy legyenek szolidárisak. ILONA GIZIŃSKA 2021/9 FIGYELŐ | 69

F_68-69_szloven_lengyel_OLTAS.indd 69

2021. 03. 02. 16:54

| RÉGIÓ |

AUTÓKAT, LAKÁSOKAT OSZTOGATTAK

A VÁRTNÁL KISEBB A SZLOVÉN GDP-CSÖKKENÉS Az első adatok szerint Szlovénia bruttó hazai terméke 46,3 milliárd eurót tett ki, ami nominálisan 4,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt, miközben a gazdaság zsugorodása reálisan 5,5 százalékot tett ki. A hazai fogyasztás 6,5 százalékkal csökkent, ehhez pedig leginkább a valamivel kevesebb mint tízszázalékos apadást mutató háztartási fogyasztás tett hozzá leginkább, de nem a lakosság bevételei miatt – ezek azonos szinten maradtak –, hanem leginkább azért, mert nem volt hol elkölteni a fizetést. A külkereskedelem is gyengült, a kivitel 8,7, a behozatal 10,2 százalékos visszaesést mutat. Leginkább a szolgáltatások export-import forgalma csökkent, az áruforgalomé kevésbé. A GDP-zsugorodás kedvezőbb a vártnál, a statisztikai hivatal ugyanis egy, míg a nemzeti bank két százalékkal rosszabb adatokat várt. A viszonylag jó eredmények leginkább a körülményekhez képest jobban teljesítő kivitelnek, illetve az építőiparnak tulajdoníthatók. -TOTI-

VÍZUM NÉLKÜL AMERIKÁBA

Hamarosan a horvát állampolgároknak sem lesz szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek az Egyesült Államokba. Az USA zágrábi nagykövetségének a közleménye szerint ugyanis három százalék alá csökkent a horvát állampolgároktól megtagadott beutazási engedélyek aránya. A de facto vízummentességig viszont még várni kell, mert a washingtoni kormánynak is jóvá kell hagynia az egyezményt. Horvátország mellett az EU tagállamai közül jelenleg Románia, Ciprus és Bulgária állampolgárainak van szükségük amerikai vízumra. Esetükben viszont még távolabbi lehetőség a szabad beutazás, hiszen az elutasított kérelmeik aránya 6–12 százalék. A Večernji list újság megállapítja, hogy a koronavírus-járvány miatt eleve kevesen kértek amerikai beutazási engedélyt. Inkább horvát üzletemberek, bankárok jártak az Egyesült Államokban, ezért volt olyan kevés a viszszautasított vízumkérelmek aránya. Más kritériumokat is teljesítenie kell déli szomszédunknak, ilyen például a bűnüldöző szervek közötti kétoldali együttműködés vagy a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása. Horvátországnak már csak egyetlen tisztázatlan ügye maradt az USA-val, ez a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény. HORDÓSI

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV, MTI/EPA, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Befejeződött a szerbiai, az árnyékgazdaság visszaszorítását célzó, tavaly meghirdetett nyereményjáték, amelyben a pénztári bizonylatokat beküldők vehettek részt. A tizenegy fordulós játékban hétről hétre kisorsoltak öt szerbiai gyártású Fiat 500L személygépkocsit és egy belgrádi lakást. Az utolsó fordulóban a fődíj a szerb–arab befektetésként megvalósuló Belgrád Víziváros negyed egyik luxuslakása volt. A szervezők szerint az érdeklődés hatalmas volt, a múlt hét végére mintegy 12 millió borítékot küldtek be. Mindegyikbe tíz számlát vagy kártyás fizetést igazoló kivonatot kellett helyezni, a borítékokat pedig ingyenesen továbbította a posta, elég volt azokra ráírni a nyereményjáték nevét. A kormány közleményben tudatta, hogy a szürkegazdaság megfékezése érdekében lefolytatott újabb játékkal összekötött kampányt sikeresnek tekinti. 2017 és 2018 után immár harmadszor szerveztek déli szomszédunkban ilyen eseményt, a díjakra összesen kétmillió eurót költött el a szerb állam. V. Á.

70 | FIGYELŐ 2021/9

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 03. 02. 16:43

| RÉGIÓ |

SZPUTNYIK V SZLOVÁKIÁBAN IS

KATONÁK A JÁRÁSHATÁROKON

Csehországban a koronavírus-járvány miatt ismét rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe, amelyek március 28ig lesznek érvényben. A fő szabály, hogy lezárták a járásokat, de bevásárolni és sétálni is csak a lakókörzeten belül lehet, s a lakás 500 méteres körzetében szabad este kutyát sétáltatni. Hétfőtől lényegesen szigorították a korlátozások betartásának a kontrollját, a rendőrség mellett a hadsereget és a vámőrséget is mozgósították. A fehér karszalagos katonák elsősorban a járások határán ellenőrzik majd az emberek mozgását, továbbá a védőmaszkok viselését, valamint a kiskereskedelemben tételesen meghatározott szigorítások végrehajtását. A szúrópróbaszerű vizsgálatokban mintegy 30 ezer egyenruhás vesz részt. A rendőrség ötszáz ellenőrzési pontot jelölt ki a jelentős útvonalakon, az autópályákat is beleértve. Nemcsak személyautókat állíthatnak meg, hanem vonatokon, autóbuszokon, vasútállomásokon és buszpályaudvarokon is razziázhatnak. Az első napokban a szervek még elnézőbbek voltak, hiszen a múlt hét végén sokan nem tudták beszerezni a járáshatár átlépéséhez szükséges igazolásokat. A kontrollnál papíron kinyomtatott dokumentumot kell felmutatni arról, hogy az illető munkába vagy orvoshoz megy, esetleg temetésre a szomszédos közigazgatási egység területére. A járáson belüli mozgás esetében a szervek beérik szóbeli indoklással is, ki hova tart. Az országban kedd reggelig újabb 12 ezer fertőzöttet regisztráltak (a tavaly óta nyilvántartott esetszám meghaladta az 1,25 milliót), és 20 700 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma. A Covidosztályokon mintegy hétezer embert ápoltak, közülük 1568-at lélegeztetőgép segítségével, és már csak 170 ilyen kezelésre alkalmas szabad hely volt az országban. Hétfőig több mint 650 ezer embert oltottak be, mintegy 250 ezren a második dózist is megkapták. (LT)

Igor Matovič kormánya leszögezte, hogy amennyiben nem sikerül lassítani a járvány terjedését, március 21-től valószínűleg lezárják az országot, és a termelést is leállítják. Egy új intézkedéscsomag része, hogy a pozitív teszt miatt karanténba kényszerült ember hozzátartozói ún. Covidjárulékot kapnak majd, amellyel arra serkentenék őket, hogy maradjanak otthon. A táppénz összegét és az ápolási díjat is emelnék. A dokumentum ugyanakkor nem részletezi, hogy ezeket a költségeket miből fedeznék. A kormány honlapján közzétett dokumentum a karanténszabályok betartásának gyakoribb, de egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéséről ír, valamint egy önálló weboldal létrehozásáról, amelyen az állampolgárok jelezhetnék a környezetükben tapasztalt szabálysértéseket. Újszerű javaslat, hogy a lakosok maguk is eldönthetik, az állapotuk van-e olyan súlyos, hogy kórházi kezelést igényel. Ehhez be kellene szerezniük egy véroxigénszint-mérőt – a készülékek listáját és a határértékeket később közlik. Március 8-tól az üzletekben és a tömegközlekedésben kötelező lesz a részecskeszűrős FFP2-es típusú maszkok viselése, egy héttel később már a munkahelyeken is. Ahol lehet, ott a távmunkát ösztönzi a kormány. A séta, természetjárás csak a lakhely környékén, esetleg a járás határáig engedélyezett, és este nyolctól hajnali egy óráig teljes kijárási tilalom van érvényben. Az országhatáron át ingázóknak 72 óránál nem régebbi tesztet kell felmutatniuk. Északi szomszédunkban keddre 2077 új fertőzöttet regisztráltak és 118 haláleset volt (a kezdetek óta több mint 311 ezren fertőződtek meg és csaknem 7400-an vesztették életüket). Az oltási kampány mindeddig lassan haladt. Mintegy 306 ezren kapták meg a nyugati vakcinát, majdnem felük a második dózist is. Hétfőn 200 ezer Szputnyik V oltóanyag érkezett, márciusban még 400 ezer orosz készítményre számítanak. -LATI-

2021/9 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 03. 02. 16:43

| SKYNET |

FOKOZÓDÓ KIBERFENYEGETÉS ÉSZAK-KOREÁBÓL

ZSAROLÁS ÁLLAMI MEGBÍZÁSBÓL | Egy a minap nyilvánosságra hozott egyesült államokbeli vád szerint 390 milliárd forintnyi pénzt és kriptovalutát zsaroltak ki világszerte észak-koreai hackerek pár éve a WannaCry 2.0 vírussal. Újabban pedig a Pfizer és a BioNTech szervereire is be akartak törni, állítólag hamis vakcinákkal árasztanák el a világ feketepiacait…

Döbbenetes, amit az elmúlt hónapokban, hetekben láttunk az árfolyamok tekintetében a kriptovaluták piacán. Ugyanakkor ha belegondolunk, még meglepőbb, ami a háttérben történik. A virtuális fizetőeszközök alapesetben lehetetlen, pontosabban nagyon nehéz lenyomozhatósága közel sem csak a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és számos más bűncselekmény melegágya, hanem jó ideje a globális hatalmi vetélkedés egyik eszköze is – jórészt éppen a nehezen követhető digitális útjuk miatt. Nem, ezúttal nem Kína, hanem ÉszakKorea került a friss hírekbe ebben a kontextusban. Ráadásul szinte nyilvánvaló, hogy a most napvilágra került történet annak a bizonyos jéghegynek a szokásos csúcsát jelenti. A friss hír szerint az igazságügyi tárca vádat emelt három észak-koreai programozó ellen a múlt héten az Egyesült Államokban. A vád lényege: neten terjesztett zsarolóvírussal hozzávetőleg 1,3 milliárd dollárnyi (mai árfolyamon mintegy 390 milliárd forintnyi) pénzt és kriptovalutát tulajdonítottak el bankoktól és más cégektől, intézményektől. Ezen túlmenően pedig jelentős hollywoodi filmstúdióknak is kárt okoztak.

MI VAN A HÁTTÉRBEN?

Az igazságügyi minisztérium szerint a most megnevezett vádlottak támadásuk idején nemes egyszerűséggel az észak-koreai katonai hírszerző szolgálat alkalmazásában álltak. A tájékoztatás alapján, mint jeleztük, a hackerek több bűncselekményt SZÁMÍTÁSTECHNIKÁT TANULÓ DIÁKOK ÉSZAK-KOREÁBAN. VAJON A LEGJOBBAKAT EZÚTTAL MIVEL BÍZZA MEG A DIKTATÓRIKUS HATALOM?

72 | FIGYELŐ 2021/9

F_72-73-Skynet.indd 72

2021. 03. 02. 16:59

| SKYNET |

JELENETEK A THE INTERVIEW CÍMŰ, AZ ÉSZAK-KOREAI REZSIMET KIFIGURÁZÓ, 2014-ES AMERIKAI PRODUKCIÓBÓL. ANNYIRA „BEPÖCCENT” A FILM MIATT A HELYI REZSIM, HOGY A SONY PICTUREST KIBERTÁMADÁSSAL KÉSZTETTÉK A BEMUTATÓ ELHALASZTÁSÁRA

is elkövettek, beleértve a Sony Pictures Entertainment elleni, 2014. őszi, igen emlékezetes kiberattakot, amikor is a stúdió által bemutatni tervezett The Interview című film ellen „tiltakoztak”, amely egy Kim Dzsongun elleni merényletről szóló vígjáték. Végül a Sony – engedve a nyomásnak – két hónappal eltolta a bemutatót, kivágtak érzékeny részeket a produkcióból, amelyet csak pár moziban mutattak be, valamint online szolgáltatóknak adták ki decemberben – igaz, e körben, talán épp a globális botrány miatt is, nagy sikert aratott. Persze azután történtek a fentiek, miután a bosszúszomjas hackerek egyszerűen ellopták a Sony Pictures belső levelezését, azonkívül forgatókönyveket, megjelentetésre váró filmeket, valamint a cég dolgozóinak és filmsztároknak a személyes adatait. A tettet a Béke Őrzői (Guardians of Peace) nevű csapat vállalta. Mi több, azzal is fenyegettek, hogy erőszakos támadást hajtanak végre mozik ellen, ha a stúdió bemutatja a vígjátékot, melyben a CIA nemes egyszerűséggel két amerikai újságírót bíz meg az észak-koreai diktátor meggyilkolásával.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

KÓRHÁZAKAT IS ZSAROLTAK

Nemcsak filmstúdiók, hanem kórházak információs rendszerét is támadták a zsarolóvírussal. A vád szerint a hackerek részt vehettek a WannaCry 2.0 megírásában, elterjesztésében. A még 2017-ben kezdődött, nem kevesebb mint százötven országot érintett attaksorozat első célpontjai között volt például a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS). Az intézmény informatikai és távközlési rendszerei egyszerűen hosszú órákra leálltak. A támadás miatt

2018 és 2020 között DélkeletÁzsiában, Mexikóban és Afrikában sok bank hálózatát is feltörték. sok nagy-britanniai kórházban egy darabig kizárólag a sürgősségi eseteket tudták ellátni. Emiatt pedig számos előre tervezett műtétet el kellett halasztani, mégpedig azért, mert elérhetetlenné váltak a betegek adatai. De közel sem csak a fent felsoroltakkal vádolják az észak-koreaiakat. További vádpont, hogy 2018 és 2020 között Délés Délkelet-Ázsiában, Mexikóban, valamint Afrikában számos pénzintézet számítógépes hálózatát törték fel. A hackerek olyan programokat telepítettek, amelyek kriptovaluta-applikációkkal loptak pénzt. Az USA vádhatósága mindezeken felül arra jutott, hogy egy kanadai–amerikai állampolgár elismerte bűnösségét abban, hogy segített tisztára mosni a támadók pénzét. Igaz, hogy a három feltételezett kiberbűnöző az észak-koreai kormánynak dolgozik, de Washington állítása szerint időnként más államokban, például Kínában és Oroszországban is laktak, hogy még jobban összezavarják az ellenük kémkedő nyugati hatóságokat…

HAMIS VAKCINÁT IS TERVEZNEK

Azt sem lehet persze tudni, hogy mi járhat egyes észak-koreai döntéshozók fejében manapság, amikor olyan hírek röppennek fel, miszerint a diktatúra hamisí-

tott oltóanyagokkal árasztaná el a globális feketepiacot. A távol-keleti ország igen aktív a tiltott dolgok adásvételében; évtizedekig bizonyítottan kereskedett többek közt fegyverekkel, drogokkal, hamis papírokkal, hiszen ez is ugyanolyan devizaforrás, mint a bitcoin és társai fent emlegetett megszerzése. Persze az állami jóváhagyással, esetleg ösztönzéssel folytatott tiltott kereskedelem sem az erkölcsösségről vagy az emberi értékek – legalább minimális – tiszteletéről szól, s a legújabb terv legalább ennyire „meredek”. A neves Business Insider online lap titkosszolgálati forrásokat említve erősítette meg: észak-koreai hackerek próbáltak betörni a Pfizer és a BioNTech szervereire, hogy onnan tudományos eredményeket szerezzenek meg. A végső cél állítólag az, hogy az ázsiai ország tudjon hamis Covid elleni vakcinát gyártani, amelyet természetesen a nemzetközi feketepiacon, devizáért értékesítene. A nyugati kémek szerint Phenjan a kínai és az orosz készítményekhez sokkal könnyebben hozzá tud jutni, mint a Pfizeréhez. Viszont a fenti információszerzési próbálkozás éppen arra enged következtetni, hogy az észak-koreaiak még nem találták meg azt az oltóanyagot, amelyet azután hamisítani szeretnének. HALASKA GÁBOR 2021/9 FIGYELŐ | 73

F_72-73-Skynet.indd 73

2021. 03. 02. 16:59

NAGY ANDRÁS

Úgy tudom, már gyerekkorában vállalkozó akart lenni. Honnan az indíttatás? – Negyedikes általános iskolás koromban az egyik osztálytársamtól vettem hat forintért egy amerikai, használt autós magazint. Kinyitottam középen, ahol egy Ferrari Testarossa nézett szembe velem. Beleborzongtam a formájába. Elkezdtem gondolkodni, mit kell ahhoz tenni, hogy az embernek ilyen autója legyen. Nincs mese, vállalkozni kell. Másnap délután bementem az egyik maszek zöldségesbe, amely akkoriban nyílt egy házblokk alján. Bemutatkoztam és megkérdeztem, dolgozhatok-e itt. Tízéves voltam, úgyhogy elsőre azt a választ kaptam, menjek inkább labdázni, de rá egy hétre újra próbálkoz-

tam. Nagyon akartam azt a saját üzletet. Végül mégis beállhattam, két-három éven keresztül minden délután válogathattam a gyümölcsöket, törölgethettem a körtéket. Egyre erősödött bennem, majd végleg elhatároztam, hogy kereskedő leszek. – A zöldségek azért mégis messze állnak a kerékpároktól. Hogy jött a váltás? – Egy napon a szüleim az én kerékpárommal és az öcsémével kitekertek a harmadik kerületből Kisorosziba, ami akkora élményt nyújtott, hogy egy héttel később már az egész családnak volt járgánya, és együtt tekertünk. Csupán hobbikerékpárosok voltunk, Csepel Camping és félversenybiciklikkel jártunk ki Szentendrére. Viszont onnantól kezdve mindig

vágytunk arra, hogy az egész családnak legyen hosszabb túrázásra alkalmas bringája. Gyakran eljártunk álmodozni a Lánchíd lábánál lévő kerékpárboltba, ahol nagyon drága bicikliket árultak. 1993 környékén édesapám, mint sokan mások akkoriban, elveszítette a munkáját. Amikor elbocsátották az állami cégtől, arra gondolt, hogy hazafelé sétálva meglátogatja a kedvenc kerékpárboltunkat, s elbúcsúzik a kétkerekűekkel kapcsolatos álmainktól, hiszen mi is, mint jó néhányan, egyik napról a másikra éltünk. Az üzlet bejáratánál ki volt függesztve, hogy harminc év alatti, angolul és németül beszélő, szak-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

Sohasem volt versenyző, a kerékpárjával is inkább a szabadságélményt kereste, vállalkozó hajlama viszont annál hamarabb megmutatkozott. A Berguson Kft. alapítóját és tulajdonosát máig jobban felvillanyozza alkalmazottainak és ügyfeleinek az elégedettsége, mint a kerékpárpiacon elért vezető pozíciója.

74 | FIGYELŐ 2021/9

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 03. 02. 16:43

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Budapesten született, 1977-ben.

mai gyakorlattal rendelkező eladónőt keresnek. Édesapám értelemszerűen rögtön magára ismert (nevet). Ő annyira csendes és visszahúzódó, hogy máig nem értem, hogyan mert jelentkezni. Csupán németül beszélt, és csak alapszinten, de a tulajdonossal töltött félórás beszélgetés után lehetőséget kapott László Tamás üzletében. Fél év múlva üzletvezető lett, majd elment a Shimanóhoz dolgozni. Később még visszament Tamáshoz, de idővel szétváltak útjaik, s édesapám ismét munka nélkül volt. Ekkortájt jött édesanyám ötlete, hogy nyissunk kerékpárboltot, bizományos adásvétellel. Tekintve, hogy semmi pénzünk nem volt, apukám kényszervállalkozásnak nevezte az üzlet létrejöttét, miközben nekem a legnagyobb álmom vált valóra. – Ahhoz képest, hogy kezdetben még csak egy egykori babakocsitároló-boltban árultak olcsón használt biciklit, a pandémia előtt már félmilliárd forintos volt a nettó árbevétel. Mi a „titok”? – Igazából semmi titok nincs. Mindig többedmagunkkal, csapatban dolgoztunk. Ahogy annak idején a régi család tagjai együtt tevékenykedtek, most a feleségem nélkül lenne elképzelhetetlen csinálni ezt az üzletet. Nem volt semmi „flanc”; kezdetben kockás papíron számolgattunk és állítottuk össze az üzleti tervünket, hogy a kezdeti sikereken felbuzdulva hitelt kapjunk. De a bankok nem látták bennünk az üzleti lehetőséget, így baráti kölcsönből szereztük be az első új kerékpárt, 1996ban. Hozzáteszem: a kockás papír és a józan ész a mai napig nem ment ki nálam a divatból. Ugyan az idén már 26 éves a vállalkozás, jómagamnak csak tavaly szereztem be egy számítógépet. A mi versenyelőnyünk talán abban állt, hogy attól még, hogy bizományban dolgoztunk, egy adott minőségi szint alá nem mentünk, például áruházi biciklit nem árultunk. László Tamásnál egy új felső kategóriás bringa ára 80 000 forinttól indult, az áruházban egy silány minőség 9000től. Mi középkategóriában, 40 000 forinttól értékesítettünk kerékpárt. – Nagy a rivalizálás a piacon? – Tekintve, hogy ez a szakma hobbit és sportot ölel fel, van egy kellemes, barátságos légkör, amelyben együtt lehet dol-

1994-ben végzett a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolában mint élelmiszer-eladó szakmunkás. A Berguson lett a legnagyobb forgalmú kerékpárüzlet 2020-ban az országban. KEDVENCEK Könyv » Fehér Klára: A tenger, Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott Film » Egy asszony illata, A tanú, A Grand Budapest Hotel Zene » széles körű az ízlése Hobbi » szeret utazást tervezni és utazni

gozni a versenytársakkal. Nemegyszer előfordul nálunk is, hogy ha megszorulunk egy kerékpártípussal, kisegítjük egymást a testvérüzletekkel. Másfelől viszont, mivel kereskedők vagyunk, természetesen küzdünk a vevőért, a forgalomért. – Mondjuk most, a pandémia idején inkább a készletekért kell küzdeni. Továbbra is káosz van az ellátás terén? – Igen, csak most már nem csupán a gyártás csúszik hónapokat, hanem konténerhiány miatt a szállítmányozás is. A Shimano bizonyos alkatrészeket a megrendeléstől számított kilenc hónapon belül szokott előállítani. Ez az idő először 14, majd 17 hónapra nyúlt. Rengetegen állunk sorba a termékekért, miközben nincs szabad konténer, mert sok esetben nem áll rendelkezésre pakolószemélyzet a vírus miatt. Van olyan márka, amelyből februári érkezéssel rendeltünk. Két hete hívott a forgalmazó, hogy a teljes árut megkapjuk, de csak szeptemberben. – Gondolom, ez a csúszás az árakban is megjelenik majd. – Igen. Egy 200 000 forint értékű kerékpár konténerben történő szállítása idáig 2000 forintba került, most 14 000-et kóstál. Ezt pedig a kereskedők már nem tudják átvállalni az árrésük terhére. Az árfolyam miatt is volt drágulás, ám még így sem lesz olyan mértékű áremelkedés, mint amit a helyzet indokolna. – Mindezektől függetlenül továbbra is jó üzlet kerékpárokat árulni, nem? – Bármennyire is azt látni kívülről, hogy most éri meg beszállni, mert a múlt évben kiugró volt a kereslet, szerintem na-

gyon kritikus időszak jön. Ha a bringák szállítási problémák miatt nem tavasszal, hanem késő nyáron érkeznek be, és jelenleg sajnos ez a késés fennáll, az alapjaiban rengethet meg egy céget. Így előfordulhat, hogy szezonban nincs mit értékesíteni, az idény végén pedig nagy nyomás lesz a kifizetendő beszállítói számlák miatt. Tavaly is azok zártak jó eredménnyel, akiknek nagy raktárkészletük volt. Mi 95 százalékban eladásokból élünk, így csak szervizelésből nem tudtuk volna fenntartani magunkat. Szerencsére mindig is felhalmozós voltam, ami most jól jött. – Forintban mérve mennyire nagy? – Az előzetes becsléseink szerint csaknem 50 százalékkal, 780 milliósra bővült a nettó árbevétel. Ennek a legjelentősebb – habár nem kizárólagos – oka a pandémia miatt megnövekedett kereslet. Először azok tűntek fel, akik a munkába járáshoz kerestek kerékpárt. Olyan ügyfelek jelentek meg, akik 100-150 ezerért akartak venni biciklit. Mondjuk már akkor furcsa volt, hogy nem a legolcsóbb szerkezeteket keresték. A második körben olyanok jöttek el vásárolni, akik nem tudtak elmenni nyaralni, helyette vettek mindenkinek egy kerékpárt. Ez először kuriózumnak tűnt, de rengeteg ilyen ügyfél érkezett. A harmadik hullám pár hónapja indult, amikor azt hittük, a többség leteszi a bringát, hiszen jön a hideg. De a ruházati üzletünk forgalmából kiderült: nem így alakult, felöltöztek az emberek, sőt sokan még a télen is vásároltak biciklit. Nem hiszem, hogy ez a fellendülés az idén is kitart. Az ez évi eredmény várhatóan nem éri el a 2020-ast, de meglátásom szerint meghaladja majd a tavalyelőttit. – A jelenlegi helyzetre való tekintettel akkor csak rövid távú tervek vannak? Nincsenek nagyra törő célok a 30. szülinapig? – Dehogynem, engem a célok motiválnak, jókedvem van, ha gondolkodom rajtuk. No meg hiszek abban a mondásban, miszerint „semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”. Szeretnénk még kettő szintet felhúzni a boltra, növelni az ügyfélélményt, az árukészlet bemutatásának a lehetőségét. Valamint forgalomnövekedésben gondolkodunk, a webes kereskedelmi águnk fejlesztésével számolunk, nemsokára az e-bike-üzletünk is megnyílik. BÍRÓ BRIGITTA 2021/9 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 03. 02. 16:43

| TÁRSADALOM |

KOCH CSABA | Az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Hajós–Bajai borvidéken található Koch Borászat, amely 2014-ben elnyerte az Év pincészete díjat. Ennek apropóján a borász-tulajdonossal beszélgettünk.

76 | FIGYELŐ 2021/9

F_76-78_Koch.indd 76

NEM HISZEK A SZAKTUDÁS NÉLKÜLI SIKEREKBEN 2021. 03. 02. 16:44

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Eddig számtalan díjjal ismerték el a munkásságát, ezek közül melyik áll közelebb a szívéhez, illetve az ön által elért sikerek milyen hatással voltak az alföldi borok megítélésében? – Minden elismerés fontos, de ha néhányat ki kellene emelnem, akkor a 2014es Év Pincészete, a 2019-ben az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetsége (CEUCO) által odaítélt Legjobb Európai Borászat cím, illetve az Év Bortermelője díj lenne az. Amikor a 90es években elkezdtem borászkodni, ko-

moly előítéletekkel néztek szembe az alföldi borok, de azóta mind minőségben, mind a fogyasztók hozzáállásában sokat változott a felfogás. Tudom, hogy ebben nekem is fontos szerepem volt, de ami szintén nagyon fontos, hogy ez hitet adott a többi alföldi borász számára is. Mára kiváló borászatok nőtték ki magukat, amelyek a hozzáállásukkal öregbítik a magyar bor hírnevét. A bor iránt érdeklődők ma már nyitottabbak és felvilágosultabbak, Hajós–Baja pedig a kiváló talajadottságai révén olyan borokra

képes, amelyek beleilleszkednek a mai trendekbe. – Visszatekintve az elmúlt 30 évre, mire a legbüszkébb? – Hiszem, hogy a kitartó munka, a tisztelet és a szeretet kifizetődik, és meghozza a várt eredményt. A családomban a szőlőművelésnek és a borkészítésnek több száz éves hagyományai vannak, az őseim közül Koch József 1746-ban érkezett Hajósra, majd Császártöltésen letelepedve az első borkereskedő volt a vidéken. A családi hagyományokat folytatva, 2021/9 FIGYELŐ | 77

F_76-78_Koch.indd 77

2021. 03. 02. 16:44

| TÁRSADALOM |

a nagypapámtól 1991-ben ajándékba kapott 0,2 hektáros szőlővel indult a borászatom története. Minden nehézséggel és küzdelemmel együtt mindegyik percét élveztem az elmúlt 30 évnek, de talán az utolsó tizenöt esztendőre vagyok a legbüszkébb. – Hogyan épült fel ez az időszak? – Az első tíz év az alapok megteremtéséről, a családi pincészet növekedéséről szólt, így kemény munkával sikerült 30 hektárra bővítenem a területeimet. Minden megkeresett pénzt a borászat fejlesztésére fordítottam, közben 1996-ban megvásároltam egy omladozó tanyát, és ott alakítottam ki a birtokközpontot. 2000től pedig tudatosan elindultam a minőségi borkészítés útján, jelenleg 150 hektáron gazdálkodom, ezenfelül jelentős mennyiségben vásárolok is szőlőt, és így évente – igyekezve minden fogyasztói igényt kielégíteni – nagyjából 800 ezer palack bort készítek. Az utolsó tíz év gyakorlatilag semmi másról nem szólt, mint a minőség fokozásáról és az új utak kereséséről. – Mint például? – Többek között a hagyományos eljárással készített pezsgő, amely 2016-tól minden évben elkészült, a Vin Art néven futó villányi pincészetem, a bio módra átállás, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével együttműködve évek óta részt veszek a rezisztens szőlőfajtákkal folyó hazai kísérletekben. Jelenleg 33 fajtát tartalmazó gyűjteményem van a birtokon, és 2019ben elkészítettem az első bioboromat. Hi-

szem, hogy csak egészséges szőlőből lehet kiváló borokat készíteni, ezért évek óta nem használok rovarölő szereket az ültetvényeken, és gombaölőkből is csak az Agrár-környezetgazdálkodási programban engedélyezett, környezetkímélő szereket alkalmazom. Közben tavaly felépült két üzemem: az egyik a bioborok készítésére szolgál, a másikban pedig frissen préselt gyümölcsleveket is készítek. – Szerencsés embernek vallja magát? – Több szempontból is igen. Egyrészről a családom és az öt gyermekem miatt, másrészről a munkám a hobbim is. Életem során nagyon sokszor kerültem halálközeli állapotba, és csak a szerencsén múlt, hogy túléltem. Legutóbb Bock Józseffel jártam Namíbiában, amikor a bokorból rám támadt egy leopárd. Csak azért éltem túl, mert esés közben a puskám beszorult a fejem és a leopárd közé. – Mi a siker titka? – Bármivel foglalkozik az ember, mindig adódnak nehéz pillanatok, ezért a pozitív gondolkodást emelném ki. Visszagondolva az első évekre, elképesztő nehézségeken mentem keresztül. Nem voltak anyagi forrásaim, ráadásul a 90-es években a legnagyobb válság sújtotta az ágazatot, és a vadkapitalizmusnak köszönhetően komoly átalakuláson ment keresztül az élet. Bizonytalan időkben vágtam bele a borászkodásba, de a belső indíttatás, az

akarat és a pozitív gondolkodás, amihez szorgalom, kitartás és szaktudás is társult, segített átvészelni ezt az időszakot. Nem hiszek a szaktudás nélküli sikerben. – Ki volt önre a legnagyobb hatással? – A nagypapám túlélte a háborút, majd a származása miatt a kényszermunkát a Szovjetunióban, aztán jött a Benešdekrétum általi kitelepítés, illetve a tszesítés során a földjének az elvétele. A teljes élettörténete példaértékű számomra, a nehéz pillanataimban mindig ezekre gondolok. Ő tanított meg embernek lenni, a szőlőtermesztés és a borászat alapjaira, közben láttam, hogy a becsületesség és a szorgalom mindig meghozza az eredményt. – Miből fakad az a vágya, hogy folyamatosan kísérletezik valamivel? – Nincs az a jó, amit ne lehetne még jobbá tenni, így folyamatosan keresem a kihívásokat és az új feladatokat. Mivel a bácskai talaj a magas mésztartalma miatt alkalmas pezsgőkészítésre, egy régi álmomat váltottam valóra, amikor 2016ban pezsgő készítésébe kezdtem. Közben Champagne-t többször is meglátogatva rengeteg gyakorlati tapasztalatra tettem szert. Ahogyan az életben, úgy a boraimban is a minőségre és a harmóniára törekszem, közben a Hajós–Bajai, valamint a villányi tételeimnél is igyekszem egyedi, jól felismerhető borokat készíteni. Szerencsés vagyok, hiszen Pálma lányom folytatja majd a családi borkészítési hagyományt. NÉMETI SÁNDOR

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Csak egészséges szőlőből lehet kiváló borokat készíteni.

78 | FIGYELŐ 2021/9

F_76-78_Koch.indd 78

2021. 03. 02. 16:44

| TÁRSADALOM |

ÚJ JOGVISZONYBAN AZ ORVOSOK REFORM | Március elsejéig kellett aláírniuk az érintetteknek az egészségügyi szolgálati jogviszony szerinti új munkaszerződéseket. A pánikkeltő hírek ellenére 95 százalékuk ezt megtette. Ezzel egy időben a hálapénz megszűnik, tisztább viszonyok jönnek létre az ellátórendszerben.

Az új szolgálati jogviszony életbelépése előtti hetekben a Magyar Orvosi Kamara a legégetőbb problémának az ügyeleti díjak 70-80-90 százalékos díjazását nevezte meg; elfogadhatatlannak tartotta, hogy az ügyelet, valamint a pihenőnap jövedelemvesztéssel jár. A szervezet az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (Okfő) címzett levelében úgy fogalmazott: abszurd, hogy az ügyeletben, éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon végzett munkának kevesebb az órabére, mint a rendes munkaidőben történő feladatellátásé. Ez a legtöbb helyen viszszalépést is jelent, azaz a béremelés jövedelemnövelő hatását csökkenti – máshol pedig semmissé teszi – írták.

TÁRGYALÁSOK, ENGEDMÉNYEK

Az Okfő még aznap reagált a felvetésre. Engedélyezte a kórházaknak, hogy 30 százalékkal felfelé eltérjenek az ügyeleti díjaktól, azonkívül a már hatályban lévő személyes közreműködői szerződések ez év decemberének végéig továbbvihetők a korábbi összegben. Azt is jóváhagyta a főigazgatóság, hogy a kötelezően elrendelt ügyelet esetében a díj hétköznapokon 100, pihenőnapokon 110, és munkaszüneti napokon 120 százalék lehessen. Az önként vállalt ügyeletnél – amennyiben az egészségügyi intézmény kérte, hogy az öszszeget 30 százalékkal megemelhesse – a díj mértéke hétköznapokon 150, pihenőnapokon 165 és munkaszüneti napokon 180 százalék lehet. Mindez a személyes közreműködőkre is vonatkozik. Hozzátették: legkésőbb szeptember végéig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét, de a gyakorlat függvényében akár korábban is. Várható volt, hogy lesznek olyan orvosok, szakdolgozók, akik nem írják alá az új munkaszerződésüket, de az arányukat megbecsülni sem lehetett. Legkorábban a Debreceni Egyetem traumatológusaival kellett megegyezni a vezetőségnek, de ez sikerült. A fővárosi Szent Imre Kórház sürgősségi személyzete szinte teljesen felállt március elsején, de a kórház érintett dolgozóinak a 90 százaléka aláírta a szerződést.

FOTÓ: OLÁH TIBOR, MTI

NEM MINDENKI MARAD

Kedden derült ki, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház gasztroenterológiai osztálya vált működésképtelenné – tizenöt orvosból hárman szerződtek az első hírek szerint –, illetve szegedi orvosok záradékkal látták el a kontraktust. Többen távoztak a tatabányai Szent Borbála Kórházból is. A Tisza-parti megyeszékhely Szent-György Albert Klinikai Központjának a se-

bészei, urológusai, sürgősségi orvosai, idegsebészei, pszichiáterei, aneszteziológusai, valamint szájsebészei által megfogalmazott kikötésben az szerepel, hogy amennyiben az intézmény május 31-ig nem teljesíti a feltételeiket, felmondanak. Az egyetem vezetése ezt azzal hárította el, hogy a többi egyetemi kórházi centrumhoz képest elmarad a finanszírozás, és a különbséget az alkalmazottak bérezéséből gazdálkodják ki, amíg a fenntartó ezt nem rendezi. Kedd délután Jenei Zoltán, az Okfő vezetője bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók 95 százaléka aláírt, így az ellátás színvonala tartható lesz. Az egészségügyi reform egyik legfontosabb intézkedése a hálapénz kivezetése, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is kifejezetten szorgalmazott. Egyelőre nehéz megmondani, hogy ennek inkább az előnyeit vagy a hátrányait érzékelik-e majd a betegek, mennyire tereli át őket a megkülönböztetett figyelem igénye a magánszolgáltatókhoz, s miként kompenzálják az orvosok a kiesett szürkejövedelmüket. L. G.

2021/9 FIGYELŐ | 79

F_79_egeszsegugyi_jogviszony.indd 79

2021. 03. 02. 16:47

| SPORT |

ÚJ SZEREPBEN A NEMZETI STADION

PUSKÁS ARÉNA | Nyerni járnak az angolok Budapestre, legalábbis a Liverpoolnak, a Manchester Citynek és a Tottenhamnek is kedvezett, hogy több európai kupameccset a magyar főváros fogadott be. A szurkolók többsége aligha bánkódik majd a zárt kapus BL-csaták miatt, ha a nyári Eb hazai mérkőzésein újra ott lehetnek a lelátón.

ÉGSZÍNKÉK VARÁZSLÓK. GABRIEL JESUS ÉS BERNARDO SILVA IS MEGCSILLANTOTTA TUDÁSÁT BUDAPESTEN

talatok alapján kijelenthető, hogy nyerni járnak ide az angolok, hiszen a Pool és a City egyaránt 2-0-ra, a Hotspur pedig 4-1-re győzött.

PÉNZ BESZÉL

Bár a Jürgen Klopp által irányított Liverpool az elmúlt években tündökölt, a világ legjobb formában lévő együttese jelző most nem a páratlan sérüléshullámot megsínylő vörösöket, hanem talán inkább a rivális kékeket, a Manchester Cityt illeti. A Mönchengladbach elleni volt a csapat sorozatban 19. megnyert tétmérkőzése, Josep Guardiola pedig sokakat meghök-

kentő módon azzal magyarázta a sikerszériát a Puskás Aréna médiaközpontjában, hogy „rengeteg pénzük van”. Amikor néhány nappal később a brit sajtó szembesítette ezzel, gyakorlatilag megismételte korábbi kijelentését, egyértelművé téve, hogy az őszinteség beszélt belőle, nem pedig a szarkazmus. Azzal mindenesetre árnyalta a képet, hogy „címeket nem lehet véletlenül szerezni, a folyamatos győzelmekhez klasszis játékosok kellenek, ez pedig pénzbe kerül”. Hozzátette, hogy ha a Juventus, a Bayern München vagy éppen a Barcelona több trófeát nyer, mint mások,

FOTÓK: SZABÓ BERNADETT, REUTERS

„Hangoskodtak otthon a gyerekek, itt viszont csend és nyugalom van” – indokolt viccelődve az egyik tudósító, hogy miért választotta hétköznap este a családi fészek helyett az ürességtől kongó Puskás Arénát, igaz, a Borussia Mönchengladbach–Manchester City Bajnokok Ligája-nyolcaddöntős párharc sportszakmailag sem szorul különösebb magyarázatra. Az már sokkal szokatlanabb látvány, hogy több tízezer szurkoló helyett pár tucat újságíró előtt futballoznak világsztárok Budapesten, a teljesség igénye nélkül Kevin de Bruyne, Raheem Sterling, Mohamed Salah, Sadio Mané, Gareth Bale vagy éppen Dele Alli. A sportparadoxon persze adott: ha lehetnének nézők a lelátókon, vagy legalább a csapatok szabadon mozoghatnának, akkor a magyar főváros aligha röppen fel mint alternatív helyszín. A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a szigorú német és osztrák beutazási szabályok miatt viszont néhány hét leforgása alatt három rangos nemzetközi kupameccsnek is otthont adhatott a nemzeti stadion. A már említett esemény előtt a BL-ben ugyancsak a Puskás Arénában rendezték az RB Leipzig–Liverpool-találkozót, az Európa-ligában pedig a Wolfsberger AC és a Tottenham Hotspur csapott össze ugyanitt. Az eddigi tapasz-

80 | FIGYELŐ 2021/9

F_80-81_sport_BL.indd 80

2021. 03. 02. 16:47

| SPORT | NÉMA CSENDBEN. A COVID-VÁLSÁG VELEJÁRÓJA AZ ÜRES SZÉKEK LÁTVÁNYA

tatott nagy fordítást a B közép előtt ünnepelni, de ha már akkor nem adatott meg a közösségi élmény, remélhetőleg nyáron mindent be lehet pótolni. Merthogy a nyárra halasztott tornán négy meccsnek is otthont ad az új nemzet stadion, köztük Marco Rossi csapatának a világbajnok franciák, illetve az Eb-címvédő portugálok elleni találkozójának.

GIGANTIKUS ÉPÍTKEZÉS akkor azt azért teszik, mert több pénzük van. Mindenesetre a spanyol szakember furcsa nyilatkozata nem zökkentette ki a játékosait, akik a budapesti vendégjáték után 2-1-re legyőzték hazai pályán a West Ham Unitedet is. A múlt hétvégi siker nemcsak azért volt érdekes, mert a Premier League-ben 629 perc után kapott ismét gólt otthon a City, hanem mert ez volt Guardiola edzői pályafutásának 500. győzelme (Barcelona 179, Bayern München 121, Manchester City 200). Ráadásul a kékek kispadján a 273. mérkőzésén aratta 200. sikerét, amivel megdöntötte José Mourinho gyorsasági rekordját: a portugál tréner 309 találkozó után jutott el idáig a Chelsea-vel.

FOLYTATÁSRA VÁRVA

Az idelátogató nagy angol klubokat irányító edzők – Klopp, Guardiola és Mourinho – egytől egyig elégedettek voltak a Puskás Arénával mint létesítménynyel, és a gyepszőnyeget is kifogástalannak találták. Igaz, jó eséllyel nem zengtek volna ódákat a körülményekről, ha nem győzelemmel hagyják el a pályát. Bizakodásra adhat okot, hogy Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szóvivőjének tájékoztatása szerint mindhárom nemzetközi kupamérkőzésnek kedvező volt a visszhangja, így további budapesti találkozókra lehet számítani. Kiemelte, hogy a mostani meccsekhez kitűnő ajánlólevél volt a tavaly szeptemberi európai Szuperkupa-mérkőzés, amely után kiváló

értékelést kapott Magyarország az európai szövetségtől, így az UEFA jó szívvel ajánlotta fel a budapesti lehetőséget azoknak a csapatoknak, amelyek a pandémia miatt kialakult helyzetben a saját pályájukon nem tudják, nem tudták fogadni riválisaikat. A szóvívó arra is kitért, hogy a BL-csatákat alapos előkészületek előzték meg, minden érintett csapat elküldte a szakembereit, akik ellenőrizték a körülményeket, többek között a pálya állapotát, az öltözőket, a VIP-szektort vagy a szálláshelyeket. A szervezésben, a rendezésben az MLSZ is részt vett, Sipos Jenő példaként emelte ki a szállítást és a sajtó kiszolgálását. Értékelése szerint a mérkőzések rendkívül hasznosak az ország számára is, mivel az itt járt sztárcsapatoknak az egész világon vannak rajongóik, így világszerte terjed Budapest és az ország jó híre. A szakember arra számít, hogy lesznek további mérkőzések a járvány miatt rendhagyó Bajnokok Ligája-szezonban, március 10-én például női BL-találkozót is rendeznek a stadionban. A nyári Eb-vel kapcsolatban – amelynek Budapest a társházigazdája – az a legutóbbi információ, hogy az UEFA szeretné az eredeti időpontban, helyszíneken és tervek szerint lebonyolítani a tornát, de a járványhelyzet miatt végleges döntés csak március végén, április elején várható. Amikor november 12-én Szoboszlai Dominik vezérletével a magyar válogatott legyőzte Izlandot, és ezzel kijutott az Európa-bajnokságra, szintén üresen állt a Puskás Aréna. Nyilván egészen más lett volna a hangulat bő 60 ezer nézővel a lelátón, a hajrában bemu-

Sokan fogadják kétkedve a 67 ezer néző befogadására alkalmas Puskás Aréna nemzetközi sikerét, elsősorban amiatt, hogy a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma nettó 142,85 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. Ez valóban nem kevés pénz, ám a hasonló méretű és felszereltségű európai stadionok átlagárától nem tér el. Ráadásul az építkezés 15 ezer embernek adott munkát, a kecskeméti acélgyárosoktól kezdve a kamionsofőrökön át az építőkig, a munkaterületen pedig naponta 1500-2000 ember tevékenykedett. A korábbi nemzeti stadion toronyépületének megtartásával épült fel az új, amely küllemében is a régit idézi, ráadásul az elbontott anyagokat beleépítették. Az építkezés során 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetet használtak fel. Maga a játéktér 11 ezer négyzetméteren terül el, miközben 50 méter magas, 316 méter hosszú épületet kellett kivitelezni, bruttó 208 ezer négyzetméteres alapterülettel. A stadion szerkezetét 38 darab 40 méter magas pilon adja, amelyhez csaknem 1600 cölöpöt volt szükséges felállítani. Kialakítottak 556 parkolót, 27 felvonót és 712 mosdót is. A legutóbbi „ügy” pedig az alagúté, miután a felülvizsgálat eredménye szerint jobb megoldás lenne, ha a védett személyek, a kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönségét. A tervezett megoldás egy 50 méter hosszú autós aluljáró. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/9 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport_BL.indd 81

2021. 03. 02. 16:47

| KULTÚRA |

MAGYARORSZÁG

NORMAN STONE | Az elmúlt közel hatvan évben Magyarország háromszor került a világ figyelmének középpontjába: az 1956-os forradalom és szabadságharc, 1989-ben, a páneurópai piknik idején, valamint 2015-ben, amikor sok százezer menekült és migráns érkezett a Közel-Keletről hazánkba. Ezen események a szerző szerint arra is rávilágítottak, hogy bár Magyarország egy kis ország, ám mérete ellenére nagy érdeklődésre tarthat számot. A történetmesélés során nem feledkezik meg a kulcsfontosságú kelet-közép-európai perspektíváról és az ország sorsát alapvetően befolyásoló nagyhatalmi érdekekről, erővonalakról sem.

TÖRTÉNELEM, TANGÓ, TECHNO BESZÉLGETÉSEK ADYVAL KOPÁTSY SÁNDOR | Ady Endre a magyar polgárosodás elszánt szószólója volt, gondolatai pedig később is méltó társra találtak az írói és történészi elhivatottsággal egyaránt megáldott közgazdász, Kopátsy Sándor személyében. Különböző történelmi idők vonatkozásában e két nagy formátumú gondolkodó hazai polgárságot védő gondolatait mutatja be a kötet.

ROBIN SCHULZ – IIII

Pár évvel ezelőtt egy akkor még ismeretlen, de annál tehetségesebb német lemezlovas feltette Wenn Träume fliegen lernen című remixét a Soundcloudra – ekkor még senki nem sejtette, hogy nemsokára ez a srác háromszoros platinalemezes előadó lesz, akinek a kiadványai sorra hódítják meg a világot. Robin Schulz 2015-ben Sugar című dalával üstökösként robbant be a köztudatba. A korongon a már jól ismert slágerek – Speechless, All We Got, All This Love – mellett 11 vadonatúj szám kapott helyet.

Száz éve született Astor Piazzolla, és március 10-én az Anima Musicæ Kamarazenekar koncertje ünnepli a mestert. Az est szólistája a kivételes tehetségű Kirill Troussov hegedűművész lesz. A fellépés ingyenes élő közvetítéssel a Filharmónia Magyarország csatornáin érhető el.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

PIAZZOLLA, A TANGÓKIRÁLY

82 | FIGYELŐ 2021/9

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 03. 02. 16:49

æUi HH ÷' ¶ H

΅ΐP u ¤ ¶ΐ.i GU÷.Â/¶ 30% KEDVEZMÉNNYEL

45 000 FT HELYETT CSAK

31 500 FT MEGRENDELÉS:

d 06-46/998-800

² lapcentrum.hu/v lapcentrum.hu/világgazdaság

ɯŰɇˀʠɯΐüΐγТγ˹̛ΐǸƲŕ̿ιÿ̿ΐ˹̛ΐƴͣΐγТγ˹̛ΐʔÿ̿ŰɇιͣΐΧ˹̛ΐɯ˓И˓ΔΔΐüΐæɇɶÿȓȓüИƔüͣÿȓΐʠü̒ɇɶü̒̿üƍΐ΅ΐȴˀʠü̒ʾͣΐɇƔ˯Δü̿Δüʔ̿üΐƲɶ˯ǾИƲΔ˯ɯ̿ƲΐϰʾʠüΔɯʾИɇɯ̛ΐ ΐɯƲƔϰƲИʔƴʠЃƲͣΐÿ̿ΐΧ˹ΐȃТТΐGΔΐǸƴɶΐƴϰ̿Ʋ̛ΐ ΐɯƲƔϰƲИʔƴʠЃΐüΐʠʾ̿ʔÿɶΐƲɶ˯ǾИƲΔ˯ɇΐÿ̿ȴʾИΐɯƴ̒ƲͣΔΐƴ̿ϰƴʠЃƲ̛ͣΐ ɪÿʠɶüΔιʠɯΐŰͣüɯΐŕƲɶǸ˓ɶƔɇΐɯƴИŕƲͣɉΔƴͣ̿Ʋΐƴ̿ϰƴʠЃƲͣƍΐɪƲɶƲʠΐüɯŰɇˀΐʠƲʔΐϰʾʠȴüΔˀΐ˓ͣ​ͣИƲΐüΐgɇüƔˀΐƲȓЃƴŕΐʔƲȓȴɇ̿ƔƲΔƲΔΔΐ üɯŰɇˀɇϰüɶ̛ΐ ΐʔƲȓ̿ƲʠƔƲɶƴͣƴ̿ΔΐɯƲ̿Ʋͣ​ͣƲΐʔιʠɯüΔÿ̿ͣüɇʠɯüΔΐüΐ̥Χ΅Ʉȋ΅΋ʮʮǔɄǔТТɄüͣΐΔƲɶƲǸʾʠͣИÿʔʾʠƍΐüИΐƲɶʾǾИƲΔƲͣŐʔƲƔɇüϴʾ̿ɯ̛ͣȴιΐƲɄʔüɇɶɄŰɉʔƲʠƍΐϰüȓЃΐǾИƲͣ​ͣƲʠΐƲɶ˯ΐŕüʠɯɯÿ̿Ʉ ΔЃÿϰüɶΐüΐϴϴϴ̛ɶü̒ŰƲʠΔ̿ιʔ̛ȴι΋ϰɇɶÿȓȓüИƔüͣÿȓΐʾɶƔüɶʾʠ̛ΐ ИΐüƔüΔϰƴƔƲɶʔɇΐΔÿɪƴɯʾИΔüΔˀΐƴͣΐüИΐ ¶÷Gΐüΐϴϴϴ̛ɶü̒ŰƲʠΔ̿ιʔ̛ȴιΐʾɶƔüɶʾʠΐʾɶϰüͣȴüΔˀ̛

F_BIII-VG_efi.indd III

2021. 03. 02. 14:25

F_BIV-FFT_efi.indd IV

2021. 03. 02. 14:24