Figyelő_2021-08

Ü Z L E T I

H E T I L A P

KOVÁCS LÁSZLÓ,

a Közbeszerzési Kö b é i Hatóság H tó á elnöke l ök

SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT TENDEREK FUCSOVICS MÁRTON-INTERJÚ

A TOP 10 A CÉL

KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS SZABÁLYOZÁS

UNIÓS ALAPELVEK KELLENÉNEK VAKCINAÉHSÉG EURÓPÁBAN

ELKERÜLHETETLEN A KELETI NYITÁS

F_BI.indd 1

ÁRA: 790 FT

8. SZÁM | 2021. FEBRUÁR 25.–MÁRCIUS 3.

2021. 02. 23. 14:22

F_BII-FFT_efi.indd II

2021. 02. 23. 14:23

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 DÓZSA GYÖRGY Növekedést bármi áron

CÍMLAPON

10 KOVÁCS LÁSZLÓ Uniós jóváhagyás

alapján működnek a közbeszerzések

50

A nyugati kapacitáshiány felértékeli a keleti vakcinákat

Amikor vakcinákról van szó, nem a geopolitikai konfliktus, hanem a hatékonyság, a gyorsaság, a hozzáférés és a biztonság számít – mondta meg a tutit Sebastian Kurz osztrák kancellár.

58

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 VONZÓ CÉLPONT HAZÁNK Jövőre érjük utol magunkat

16 SZALAY-BERZEVICZY ATTILA

Vizsgálják a 2032-es magyar olimpia esélyeit

18 GYOPÁROS ALPÁR „Jó dolgok történnek vidéken”

Napirenden Olaszország megmentése

Az uniós pénz megóvása után most az vár Mario Draghi volt EKB-vezérre, hogy nemzeti egységkormányával kivezesse Olaszországot a koronavírus-válságból. Az első feladat az EU-s helyreállítási alap újratervezése lesz.

76

20 SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND Fény az alagút végén

22 KOMFORT OLCSÓBBAN Megmozgatják az országot az otthonfelújítások

CÉGVILÁG

24 OLÁH CSABA Sikerszériában a Neopac

Érik a Facebook megfékezése

A közösségimédia-platformok szabályozása csak pillanatok kérdése. Hogy ez időben történik-e, vagy már késő, arról még lehet vitatkozni. De az sem biztos, hogy pontosan értjük, mekkora hatalom került Mark Zuckerberg kezébe. A jelenlegi konfliktusok, a letiltások valószínűleg a problémák felszínét karcolgatják csak.

80

A top 10 lebeg előtte

„Már a legjobb játékosokat is meg tudom verni, ha el is vesztek egy-egy meccset ellenük, vért kell izzadniuk, hogy legyőzzenek” – mondta Fucsovics Márton, az első számú magyar teniszező az Australian Open után. Lapunknak a szezonbeli és a hosszabb távú tervek mellett beszélt arról, hogyan regenerálódik egy ötszettes csata után, mi a közös az ökölvívásban és a teniszben, illetve egy személyes történettel is szolgált az új teniszelnökről, Lázár Jánosról. Címlap: Móricz-Sabján Simon

26 KÖVETELÉSKEZELÉS Megegyezésre törekednek

29 RÓNASZEGI PÉTER Digitális higiénia 32 PORTRÉ Logisztikai alapok 34 INGATLAN Leegyszerűsítik a közvetítést

36 NYÍRI MIKLÓS A mutánsokat is gyorsan kimutatják

38 V-M TECHNIK Bebetonozott jövő

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

41 MEGTAKARÍTÁSOK Kitartó növekedés

42 VAGYONKEZELÉS Eltérő preferenciák

44 K&H Pluszban maradtak 45 MOL Nagy meglepetés nélkül

TŐZSDE

46 RÉSZVÉNYPIACOK Fordulat a Wall Streeten

48 ÁRUPIACOK Kilőhetnek az alapanyagárak

GEOPOLITIKA

50 OLTÓANYAGOK A nyugati kapacitáshiány felértékeli a keleti vakcinákat

53 DIGITÁLIS PLATFORMOK Robbant tavaly az e-kereskedelem

56 GLOBALIZÁCIÓ Megjöttek az irodai robotok

58 AZ EURÓ UTÁN ITÁLIA Napirenden Olaszország megmentése

60 EURÓPAI GDP Történelmi mélypontot hozott az elmúlt év

RÉGIÓ

61 ÁTDOLGOZZÁK Vita a lengyel reklámadóról 62 ROMÁN REFORMKÉNYSZER Bérstop és luxusnyugdíjak

64 JÁRMŰBIZTOSÍTÁS ROMÁNIÁBAN Kötelezőt drágábban!

66 PRISTINA ERŐS EMBERE Albin Kurti emeli a tétet

68 IRÁNY BOSZNIA! Vakcinaturizmusra készen

69 FELVÉTELEN A VISSZAESŐ Botrány a prágai lelátón

70 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

72 PIACI ZAVAR Súlyos processzorhiány

CAPPUCCINO

74 PONGRÁCZ TAMÁS

TÁRSADALOM

76 SOCIAL MEDIA Érik a Facebook megfékezése

78 IFJ. LOMNICI ZOLTÁN Uniós alapelvek kellenének

SPORT

80 FUCSOVICS MÁRTON A top 10 lebeg előtte

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/8 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 02. 23. 16:53

| A HÉT HÍREI |

VÉSZHELYZET MEGHOSSZABBÍTVA

Az Országgyűlés 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében és 1 tartózkodással, illetve 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében és nulla tartózkodással fogadta el Varga Judit igazságügyi miniszter koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló előterjesztését. Ezzel az Országgyűlés újra felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott kormányrendeleteket a most megszavazott törvény hatályvesztéséig – vagyis a kihirdetést követő 90. napig – meghosszabbítsa. A javaslat szerint a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adjon az Országgyűlés ülésein, vagy annak hiányában a képviselőcsoportok vezetőinek és a házelnöknek.

TŐZSDEI LEGEK 2020-BAN IS

A Budapesti Értéktőzsde az idén is megrendezte a hazai tőkepiac legjobb teljesítményeit díjazó eseményét, az immár több mint két évtizedes múltra visszatekintő BÉT Legek 2020 díjátadó gálát. A elismerések átadásával a BÉT a hazai tőkepiac további fejlődését kívánja ösztönözni – közölte a tőzsde képviselete. A díjazottak: a hazai tőkepiac fejlesztéséért: Hernádi Zsolt, Mol; felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítási díj: Mol; az év legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója: OTP Bank; kibocsátói transzparenciadíj: OTP Bank; az év jelzáloglevél-kibocsátója: OTP Jelzálogbank; Növekedési Kötvényprogram kibocsátói díj: Alteo; Növekedési Kötvényprogram befektetési szolgáltatói díj: Raiffeisen Bank; az év legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cége: 1. Erste Befektetési Zrt., 2. Wood & Company, 3. Concorde Értékpapír; az év alaptőke-emelése: AutoWallis; az év részvényalap-kezelője: MKB-Pannónia Alapkezelő; befektetői tudatosság terjesztéséért díj: Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapesti Institute of Banking; az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papírjának kibocsátója prémium kategóriában: Masterplast; az év legnagyobb forgalmú határidős BUX index kereskedő cége: Random Capital Broker; az év legnagyobb forgalmú határidős részvénykereskedő cége: Erste Befektetési Zrt.; az év legnagyobb forgalmú határidős devizakereskedő cége: Raiffeisen Bank; az év befektetési szolgáltatója: 1. Concorde Értékpapír, 2. Equilor Befektetési Zrt., 3. OTP Bank; az év hazairészvény-kereskedési platformja: KBC Securities MobilBroker – WebBroker; az év banki kötvénykibocsátója: Magyar Export-Import Bank; kibocsátói transzparencia mid-cap díj: Graphisoft Park; a legjobb befektetői kapcsolattartó: Réthy Róbert, Mol; az év részvénykibocsátója a BÉT Xtend piacon: Gloster; az év adatszolgáltatója: RND Solutions.

A HÉT 0,9 SZÁMA

százalékra emelkedett az eurózónában az infláció januárban a decemberi 0,3 százalékos csökkenés után. Az EU rátája az év első hónapjában 1,2 százalék volt a decemberi 0,3-et követően. Az eurózónában a fogyasztói árakat a szolgáltatások (0,65), az iparcikkek (0,37), valamint az élelmiszerek, az alkohol és a dohány (0,30 százalékpont) drágulása hajtotta fel. Az energiaárak 0,41 százalékponttal mérséklődtek.

SZÁZEZREKET „ÉRHET EL” A KÍNAI VAKCINA Már úton van a Sinopharm-vakcina is a háziorvosokhoz. A hét elején elindultak a megpakolt teherautók a kormányhivatalokba, onnan kerül az oltóanyag a háziorvosokhoz, akik a napokban megkezdhetik a regisztrált idősek oltását a kínai vakcinával – olvasható a koronavírus-tájékoztató oldal Facebookoldalán. Ezek alapján 800 ezer fölé nőhet a beoltottak száma hazánkban.

4 | FIGYELŐ 2021/8

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 02. 23. 16:53

| A HÉT HÍREI |

betegség egyik hátránya, hogy A HÉT„Akénytelenek vagyunk többet foglalkozni IDÉZETE magunkkal, mint azokkal, akiket szeretünk” – Henry de Montherlant francia esszéíró.

FOTÓK: ORBÁN VIKTOR, FACEBBOK; FIGYELŐ-ARCHÍV

CÉLKERESZTBEN A KATÁSOK

A közzétett ellenőrzési terv alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szigorúan vizsgálja a kisvállalkozások tételes adóját (kata) választó adózókat és munkáltatókat, hogy feltárja a bújtatott foglalkoztatást – írta az MTInek elküldött elemzésében az EY. A cég szerint kiemelt figyelemre számíthat az építőipar, valamint az internetes kereskedelem. Utóbbit elsősorban a jelentős forgalomnövekedés indokolhatja. A közlemény az ellenőrzések újdonságaként említette a nemzetközi információcserét.

SVÁJCBAN BITCOINBAN IS LEHET ADÓZNI

A svájci Zug kantonban már bitcoinban és ethereumban is tudnak adózni a helyi vállalatok és magánszemélyek – számolt be róla a Cointelegraph. A Bitcoin Suisse, egy helyi kriptobróker bejelentette, hogy a kantonnal együttműködve a héten elindította az új rendszert, amelynek értelmében Zug kanton lehetővé teszi lakóinak, hogy olyan kriptodevizákban fizessenek adót, mint a bitcoin és az ethereum. A kriptodevizák iránti hozzáállása miatt széles körben Crypto Valley néven is emlegetett Zug körülbelül öt évvel ezelőtt kezdett kísérletezni a kriptofizetésekkel. 2016 májusában a város kísérletet tett a közszolgáltatások bitcoinnal való kifizetésére, legfeljebb 200 frankos limittel. Zug nem az első hely Svájcban, amely támogatja a kriptodevizákkal való adófizetést. A Wallis kantonban található Zermatt önkormányzata 2020 januárjában bevezette a bitcoinos adófizetési lehetőségét a Bitcoin Suisse-szel együttműködve.

2021/8 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 02. 23. 16:54

FOTÓ: SALVATORE ALLEGRA, GETTY IMAGES F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 02. 23. 16:54

NAGYTOTÁL

Milo városa az olaszországi Catania mellett, a háttérben a 3350 méter magas Etna tűzhányó, amely február 21-én évek óta a legnagyobb kitörést produkálta. Catania repülőterét rövid időre lezárták, de komolyabb károkról és személyi sérülésről nem érkezett hír.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 02. 23. 16:54

| PUBLICISZTIKA |

NÖVEKEDÉST BÁRMI ÁRON

DÓZSA GYÖRGY ROVATVEZETŐ

Az euró megmentőjeként szokás emlegetni Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét. Az eurózóna adósságválságakor elhíresült mondata szerint „bármit megteszünk, hogy megmentsük a közös valuta övezetét”. A jegybankárból azóta olasz miniszterelnök lett, s gazdasági programja az uniós mentőcsomagból származó juttatásokon alapul. A gond csak az, hogy a csomag késlekedik. Európa, az EU ismét lépéshátrányba kerül így az USA-val szemben, ahol viszonylag jól halad Joe Biden „go big” pakkja – több ezer milliárd dolláros fiskális élénkítés készül. Már csak a számok összehasonlítása is sokatmondó: az EU 750 milliárd eurós, az USA 1,9 ezer milliárd dolláros költségvetési injekciót tervez. Ráadásul az eurózónát úgy érte el a pandémia, hogy még az előző válságból sem keveredett ki. Az öreg kontinensen az aktuális és a potenciális GDP közötti „kibocsátási rés” a járvány előtt is nagy volt. Az uniónak és a tagországoknak már csak azért is bele kellene húzniuk a költségvetési lazítás terén, mert sokkal rosszabb helyzetben lábalnak ki a krízisből, mint az Egyesült Államok. A bértámogatások nyomán sikerült ugyan lefékezni a munkanélküliek számának vészes növekedését, de az euróövezet GDP-je 6,8 százalékkal zuhant tavaly, míg az amerikai gazdaság mindössze 3,5-del. Döcögve haladnak a kontinensen az oltások is, ami arra utal, hogy a korlátozások feloldása, a fellendülés is később kezdődik el, mint a tengerentúlon. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági károk szintén súlyosabbak lesznek, vagyis erőteljesebb kármentésre lenne szükség ezek mérsékléséhez.

A legnagyobb csapást a déli tagok szenvedik el, amelyek bevételei között a turizmusnak meghatározó a részaránya. Az északi, exportorientált államok, mint például Németország, a kínai keresletre alapozva könnyebben kilábalnak – mint ahogy ez a 2008-as válság után is bebizonyosodott. A délieknek gyorsan juttatott nagy összegű EU-s pénzek nélkül tovább nő majd a különbség a két régió között, ami azt jelenti, hogy fokozódnak a közösségen belüli feszültségek. Most Brüsszelen lenne a sor, nem Frankfurton, hogy megmutassa: bármit megtesz az eurózóna megmentéséért.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Az eurózónát úgy érte el a pandémia, hogy még az előző válságból sem keveredett ki.

8 | FIGYELŐ 2021/8

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 02. 23. 16:54

2020

| SZÁMLÁLÓ |

A RECESSZIÓ

A GDP VÁLTOZÁSA NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN, 2020. IV. NEGYEDÉV*

JEGYÉBEN TELT

Az északi országokat kevésbé, a délieket jobban megviselték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárások. A kelet-középeurópai térség visszaesése kisebb volt a nyugat-európai államokénál. A második hullám ellenére a foglalkoztatottság enyhén emelkedett az utolsó negyedévben.

–3,9

–3,0

–2,8 –5,0

–2,7

–7,8

–4,3

–5,0 A FOGLALKOZTATÁS VÁLTOZÁSA, 2020* . SJL^JI­[ ... SJL^JI­[

–3,0

–2,8

0,3

0,3 €

€

EU –0,3

–6,6

–9,1

.. SJL^JI­[ .; SJL^JI­[

–0,2

–4,8

–5,0

ZÓNA

1,0

–1,7

0,9 NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOK GDP-VÁLTOZÁSA, 2020*

GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK A RÉGIÓBAN, 2020*

1,9 –13,7 –4,8

I. negyedév

II. negyedév

2,6 –10,2

–1,7 Románia

–9,1

Németország

Spanyolország

IV. negyedév

–12,1 –2,3 –2,7 Szlovákia

8_¥_FQ­PTX [¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_J_TS¥QNXFS PNNLF_±YTYY FIFYTP

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

–9,0

–3,9

Eurózónaátlag

–3,8

–5,6

–21,6

–4,0

–5,0

Lengyelország

IV. negyedév

–4,2

–11,3

–4,3

–1,8

III. negyedév

III. negyedév

–2,2

–14,7

–2,8

Magyarország

II. negyedév

–3,2

1,9 –8,0

–4,3

I. negyedév

–5,7 –18,8

–5,6 –18,1

–3,9 –5,0 Franciaország

–5,1 –6,6 Olaszország Forrás: Eurostat

2021. 02. 23. 17:43

| CÍMLAPON | KOVÁCS LÁSZLÓ

UNIÓS JÓVÁHAGYÁS ALAPJÁN MŰKÖDNEK A KÖZBESZERZÉSEK

KOVÁCS LÁSZLÓ | A közbeszerzéseknél az OLAF-nak az a feladata, hogy jelezze a tagállamok illetékes hatóságainak, ha szabálytalanság gyanúját észleli, de a Közbeszerzési Hatóságot még egyetlen esetben sem kereste meg azzal, hogy bármelyik eljárással kapcsolatban problémát észlelt volna. A 2015-ben elfogadott közbeszerzési törvény kidolgozása folyamán mindvégig szoros volt az együttműködés a jogalkotó és az Európai Bizottság között, tehát teljes mértékben olyan jogszabályi környezet van jelenleg hazánkban, amelyre az uniós szerv annak idején áldását adta – mondta a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Figyelőnek.

A Reuters azt a hírt tette közzé, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tavalyi jelentése szerint Magyarországon 2015–19-ben az EU-s források csaknem 4 százalékát szabálytalanul költötték el, miközben az uniós átlag 0,36 százalék. A magyar politikusok közül ezt többen cáfolták, s elmondták: a velünk szemben kimutatott „problémahányados” abból ered, hogy hazánk 99 százalékban tölti fel a közbeszerzési eljárásokat az Európai Bizottság (EB) honlapjára, s egy csomó ország ebben jóval elmarad tőlünk. Ön szerint miért fogalmazott meg ilyen éles kritikát az OLAF? – Ezt a bírálatot nem tisztem megítélni. A közbeszerzéseknél az OLAF tevékenységét egyébként meglehetősen ellentmondásosnak látom. Elviekben az a feladata, hogy jelezze a tagállamok illetékes szerveinek, ha szabálytalanság gyanúját észleli, de a Közbeszerzési Hatósághoz még sohasem fordult, egyetlen esetben sem kereste meg azzal, hogy bármelyik eljárással kapcsolatban problémát észlelt volna. Ellenben amikor a hatóság a csalás elleni hivatal nyilvánosságra hozott jelentése alapján saját hatáskörben vizsgálatot indított egy adott projekttel kapcsolatos közbeszerzési szabálytalanság miatt, az Európai Bíróság előtt végül elveszítettük az ügyet, tekintettel a jogsértés óta eltelt hosszú idő miatti elévülésre.

Az átláthatóság kapcsán fontos kiemelni, hogy az EU által minden évben elkészített belső piaci eredménytábla 10. indikátora alapján a hazai közbeszerzésekre vonatkozó információk szinte teljes egészében (egészen pontosan 98 százalékban) nyilvánosak és bárki számára elérhetők, hozzáférhetők. Vagyis az Európai Bizottság saját adatai támasztják alá, hogy Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága. Megítélésem szerint erre tekintettel minden olyan állítás, amely ezzel ellentétes, nem felel meg a valóságnak. A 2015-ben elfogadott közbeszerzési törvény kidolgozása folyamán mindvégig szoros együttműködés, egyeztetés valósult meg a jogalkotó és az EB között, tehát teljes mértékben olyan jogszabályi környezet van jelenleg hazánkban, amelyre az uniós szerv annak idején áldását adta. Az információk feltöltöttségi szintje egyébként olyan magas, hogy Luxemburgot, Dániát és Németországot is megelőzzük ebben a vonatkozásban. Tapasztalataink szerint azonban az Európai Bizottságnak az alacsony feltöltöttségi arány nem okoz problémát ezen tagállamok esetében. – A Közbeszerzési Hatóság a közelmúltban Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) néven olyan csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szervezet munkatársaival bárki, név nélkül osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogsértésekről. Mennyire hatékony ez a fórum a viszszaélések feltárásában? – Fontos hangsúlyozni, hogy a KAC nem váltja ki a közérdekű bejelentés intézményét. Ez a csatorna egyfajta lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság munkatársai az anonimitásukat megőrző bejelentők révén jussanak információhoz ilyen jogsértésekkel kapcsolatban, különösen a visszaélésekkel esetleg

10 | FIGYELŐ 2021/8

F_10-13_cimlap.indd 10

2021. 02. 23. 16:55

FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON | KOVÁCS LÁSZLÓ

2021/8 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlap.indd 11

2021. 02. 23. 16:55

| CÍMLAPON | KOVÁCS LÁSZLÓ

fertőzött területek, a mellőzött közbeszerzési eljárások, a tiltott szerződésmódosítások vagy a közbeszerzési kartellek tekintetében. A KAC-on keresztül bárki – kiléte feltárása nélkül – jelezheti a hatóságnak, ha közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértést észlel. Az információs csatorna zárt felületként működik, csak a Közbeszerzési Hatóság kijelölt szakemberei férnek hozzá a beszélgetésekhez. A felhasználók pedig csak a szervezet kijelölt munkatársával kerülhetnek kapcsolatba. Ráadásul az anonim chat használata napi 24 órában biztosított minden adatközlő számára. Ezen a platformon keresztül lehetőség van nemcsak a bejelentések megtételére, de releváns dokumentumok csatolására is. Hangsúlyozom: az ide feltöltött információk, dokumentumok nem kötelezik a Közbeszerzési Hatóságot ellenőrzési eljárás lefolytatására, jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Erre alapvetően a közérdekű bejelentés intézménye szolgál. A KAC 2020. szeptemberi elindulása óta 28 bejelentés érkezett. Ezek egy része már folyamatban lévő eljárásokban segítette a hatóság és a munkatársak tevékenységét, de új vizsgálat megindítására is volt példa ennek köszönhetően. Az anonim chat révén tudtunk még egy lépést tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési jogsértéseket hatékonyabban tudjuk feltárni és visszaszorítani. – Mivel szeretnék javítani az eljárások átláthatóságát? – Alapvetően a nyilvánosság további szélesítése az, amelyet meg tud tenni a hatóság, bár ez nem egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy – mint azt az előbbiekben is említettem – Magyarországon a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk közel száz százalékban nyilvánosak és bárki által hozzáférhetők. A szervezet az elmúlt években egy uniós szinten is egyedülálló, ingyenesen letölthető mobilalkalmazást is készített, melynek révén a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok korlátlanul elérhetők. Jelenleg az angol nyelvű verzió frissítésén dolgozunk. Ez évtől emellett azt tervezzük, hogy a korábbi féléves statisztikai jelentéseinket negyedévente adjuk ki. Ez egy folyamatos munka számos új törekvéssel, amelyek a következő területekre koncentrálnak: jogalkotás, jogalkalmazás, ellenőrzési tevékenység, oktatás, prevenció, az adatbázisok működtetése. Emellett folyamatosan dolgozunk a közbeszerzési verseny növelésén, valamint továbbra is elsődleges célunk a jogalkalmazók támogatása és a jogsértések megelőzése, mert a prevenció az egyik leghatékonyabb eszköz ebből a szempontból is. Ezen elv mentén az elmúlt esztendőben három olyan tudásmegosztó konferenciát szerveztünk, amellyel 1700 fő képzéséhez járultunk hozzá. 2021 februárjában pedig már volt egy olyan saját szervezésű online rendezvényünk, amelyen mintegy 1000 szakembert oktattunk a közbeszerzési törvény változásaira fókuszálva.

– A hatóság az elmúlt években jelentősen vissza kívánta szorítani a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat. Tavaly hogyan alakult ezek száma, aránya az összes közbeszerzésen belül? – A közbeszerzési eljárások terén a piaci versenyt három fő mutató jelzi: az egyajánlatos eljárásokra, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra, valamint az egy ügymenetre jutó ajánlatok számára vonatkozó adatok. Tavaly mindegyik terén jó változás következett be a megelőző évhez képest, így tovább nőtt a verseny a közbeszerzési piacon 2020-ban. Azt gondolom, ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy esztendőben átlagosan közel ötezer különböző vállalkozás nyer el közbeszerzési szerződést Magyarországon. Az egyajánlatos eljárások értéke a hatóság által alkalmazott módszertan szerint mérve 18,4 százalékra csökkent az előző évi 20,9-ről az uniós eljárásrendben, míg a nemzetiben már csupán 9,2 százalékot tesz ki a ráta, pedig ez a mutató 2019-ben még 12,2-es arányt ért el. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összértéke a nemzeti eljárásrendben már csak 0,4 százalékot tett ki (2019-ben 0,6 volt ez a ráta), míg az uniósban a megelőző évi 8,2-ről 2020-ban 3,5 százalékra csökkent. Hogy mekkora utat tettünk meg öt év alatt, az is jól mutatja, hogy a nemzeti eljárásrendben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számarányát 22,5-ről 0,9 százalékra tudtuk levinni, vagyis a darabszámot 3625-ről 248-ra szorítottuk viszsza. Ez EU-s szinten is kiemelkedően jó eredmény. – Egy közelmúltban adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a közbeszerzések terén a jövőben erősítik a hirdetmények kontrollját, valamint a szerződések teljesítésének ellenőrzését. Hol tartanak ebben a folyamatban? – A hirdetmény-ellenőrzés a közbeszerzési eljárás folyamatába épített többlépcsős kontrollrendszer egyik elemét tölti be, melyet a hatóság a törvény felhatalmazó rendelkezése nyomán 25 éve végez. Az ellenőrzés célja, hogy a hirdetményeket a jogszabályok előírásainak megfelelő, továbbá koherens tartalommal, az előírt határidők betartása mellett tegyék közzé. Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést akadályoz meg, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmények közzétételét. 2020-ban 24 827 hirdetményt iktattunk és dolgoztunk fel, melyekkel kapcsolatban 24 672 hiánypótlási felhívást küldött ki a hatóság az ajánlatkérők részére. A szervezetnek megvannak azon jogkörei, amelyek alapján fellép a hiánypótlást teljesített, de továbbra is jogsértő tartalmú hirdetmények közzétételét kérőkkel szemben, ez az úgynevezett szignalizáció jogintézménye. 2020-ban 27 szignalizáció eredményeként 24 jogorvoslati eljárás indult, illetve egy szerződésellenőrzési procedúra még folyamatban van. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a hirdetménykontroll gyors és megfelelő eszköz a jogellenes tartalmak kiszűrésére, tekintettel arra, hogy a kiírók a Közbeszerzési Hatóság által jelzett hibákat az esetek döntő többségében kijavítják. Természetesen vannak olyanok, akik a többkörös hiánypótlás és telefonos tájékoztatás ellenére nem teszik ezt meg. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a hivatalból megindított jogorvoslati eljárás. A szignalizációk sikerességéről azt lehet mondani, hogy a jogorvoslati procedúrákban kivétel nélkül jogsértést állapítottunk meg, vagy a jogsértő tartalmú felhívásokat visszavonták. A szignalizációkhoz kapcsolódóan a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 27 050 000 forint bírságot szabott ki, az összeg 100 ezer és 10 millió forint között változott.

12 | FIGYELŐ 2021/8

F_10-13_cimlap.indd 12

2021. 02. 23. 16:55

| CÍMLAPON | KOVÁCS LÁSZLÓ

NÉVJEGY A Közbeszerzési Hatóság és az annak keretében működő tanács elnöke. Az intézményvezető több mint 16 éve foglalkozik közbeszerzésekkel. Jogi pályafutását ügyvédi irodában kezdte, ezután helyezkedett el a Közbeszerzési Hatóságnál, illetve jogelődjénél, a Közbeszerzések Tanácsánál mint jogi tanácsadó. Később szakmai tanácsadó, majd a jogi főosztály vezetője lett, végül a hatóság szakmai irányítójaként főtitkári pozícióban látta el feladatát. Pályafutása során foglalkozott közbeszerzési eljárások lebonyolításával, európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésével, valamint közbeszerzési jogalkotással. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Deák Ferenc Intézete által szervezett közbeszerzési szakjogászi képzés keretében a támogatásból megvalósuló közbeszerzések nevű tárgy tantárgyfelelőse és oktatója, valamint a közbeszerzés-történet tantárgy oktatója.

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának a hatósági kontrolljáról elmondható, hogy az ellenőrzési eljárások száma évről évre nő. A vizsgálatok hatására egyre több feltételezett jogszabálysértés kerül a hatóság látóterébe, ezzel együtt mind változatosabbak a jogorvoslati kezdeményezések is, amelyeket a szervezet elnöke terjeszt a Közbeszerzési Döntőbizottság elé. A szerződés-ellenőrzési tevékenység célja elsősorban a közbeszerzési jogsértések feltárása, ezekkel kapcsolatban az ajánlatkérők és az ajánlattevők felelősségre vonásának elősegítése, másrészt a minőségi teljesítés garantálása. A közvetett cél pedig a joggyakorlat fejlesztése. A szerződés-ellenőrzés egyre eredményesebbé válását igazolja, hogy az elmúlt három lezárt évben (2018-ban,

2019-ben és 2020-ban) a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt kezdeményezett jogorvoslati eljárások esetében a testület közel 90 százalékos arányban hozott elmarasztaló határozatot, és minden ilyen döntésnél bírságot szabott ki, amelyek összege az említett három esztendőben több mint 636 millió forint volt. A bírság egyébként nem a hatóság bevétele, hanem a központi költségvetést gyarapítja. Ennek alapján azt gondolom, hogy jó úton haladunk az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának általam célként kitűzött megerősítése felé. Erre is igaz azonban, hogy mindig van hova fejlődni. – A hatóság nemrégiben publikálta a 2020. évi közbeszerzésekre vonatkozó gyorsjelentését. Melyek ennek a főbb megállapításai? Továbbra is igaz, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) mind jelentősebb szerepet játszanak a közbeszerzésekben? – Tavaly a koronavírus-járvány magyar gazdaságra kifejtett negatív hatása a közbeszerzési eljárásokat sem kímélte, hiszen – ahogy az a gyorsjelentésből is kiderül – 2019-hez képest a számukat és az értéküket tekintve egyaránt visszaesést lehetett tapasztalni. Ez a hazai kis- és középvállalati szektort is érintette, ami a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések számában és értékében is megmutatkozott, de ezen eljárások arányait tekintve nem volt visszaesés a korábbi évekhez viszonyítva. Magyarországon a kkv-k közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódása szerencsére hagyományosan magas szintet ér el. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 84-et e szektor cégei nyertek, s minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 56-ot szintén ők vittek el. Ha a tavaly nyári, féléves adatokat nézzük, a helyzet akkor sokkal borúsabb volt, az eljárások számában ugyanis közel 25, értékben pedig 20 százalékos csökkenést mértünk. Szerencsére az esztendő végére a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ezen sikerült lényegesen javítani. Tavaly ősztől az év végéig 15 százalékos javulás következett be az érték tekintetében – ez nagyon szép eredmény. Az egyajánlatos eljárásokra, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra, valamint az egy eljárásra jutó ajánlatok számára vonatkozó adatok is kedvezők. Megállapítható, hogy a hazai közbeszerzési piacon tovább nőtt a verseny 2020-ban. – Hogyan alakult a Közbeszerzési Döntőbizottság tavalyi bírságolási gyakorlata? Mekkora volt a legnagyobb öszszegű büntetés? – A cél – ahogy azt korábban is hangsúlyozta Puskás Sándor, a szervezet elnöke – a következetes bírságolási gyakorlat. Tavaly a Közbeszerzési Döntőbizottság 560 jogorvoslati eljárást indított, ebből 13 jelenleg is folyamatban van. A büntetések összértéke 620,75 millió forint volt. A bírságot mint jogkövetkezményt szigorúan alkalmazzák, de mindig arányosan szabják ki a jogsértést megállapító döntések meghozatalakor. TÓTH BALÁZS

2021/8 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlap.indd 13

2021. 02. 23. 16:55

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VONZÓ CÉLPONT HAZÁNK A Moody’s Investors Service szerint a magyar gazdaság várhatóan jövőre eléri a koronavírus-járvány előtti teljesítményét. Közben, a pandémia ellenére, 2020 eleje óta 2500 milliárd forintnyi beruházást jelentettek be hazánkban.

A magyar gazdaság teljesítménye jövőre várhatóan ismét eléri a koronavírusjárvány előtti, 2019-es kibocsátási szintjét – derül ki Moody’s Investors Service minap kiadott országjelentéséből. A nemzetközi hitelminősítő szakértői tanulmányukban kifejtették, hogy a Baa3 szintű magyar államadós-osztályzatra általa érvényben tartott, felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás azt tükrözi, hogy a magyar gazdaság a hasonló besorolású szuverén adósokkal összehasonlítva erőteljes teljesítményt mutatott, és a nemzetközi pénzügyi szervezet várakozása szerint ez a továbbiakban is így lesz. Jóllehet az erőteljes gazdasági növekedés és az államadósság csökkenésének folyamata óhatatlanul megtorpant a koronavírus-válság miatt, a járvány azonban eddig csak korlátozott hatást gyakorolt az alapszintű magyar adósprofilra – olvasható a Moody’s értékelésében. A szakértők közölték azt is: prognózisuk alapján a 2021-es évtől újrakezdődik a költségvetési és adósságmutatók javulása, amely az elmúlt öt évet is jellemezte. Beszámoltunk róla, hogy nemrég a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch és a Standard & Poor’s is elemezte a magyar gazdaság helyzetét, amikor elvégezték az idei első felülvizsgálatukat. A

Fitch változatlanul, az eddigi BBB szinten hagyta a magyar adósbesorolást, stabil kilátás mellett. A cég szerint az eddigi osztályzat jól egyensúlyoz az erőteljes gazdasági növekedés és az átlagnál magasabb adósságráta között. A hitelminősítő szakértői szerint a válságot követően 2021-től újra csökkenő pályára állhat az adósságráta. Az S&P ugyancsak változatlanul hagyta a hazai besorolást,

FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ UNIÓS LAZÍTÁST Az Európai Unió a következő hetekben dönt arról, hogy továbbra is felfüggeszti-e a költségvetési hiányra vonatkozó stabilitási követelményeket – jelentette be Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. „A következő hetekben döntünk arról, hogy miképp fagyasztjuk be a stabilitási paktumban foglaltakat, és az elkövetkező hónapokban elkezdünk gondolkodni arról, hogyan kalibráljuk azt újra Európa új stratégiai céljainak megfelelően” – mondta Gentiloni egy olasz lapnak adott interjúban.

hasonló szinten stabil kilátás mellett. Az S&P azt emelte ki, hogy az év közepétől a gazdaság visszatérhet a növekedési pályára, de az alapforgatókönyvhöz képest kockázatot jelent az oltások lassabb tempója, valamint az uniós források esetleges akadozó felhasználása. A beruházások és fejlesztések ösztönzése áll a kormány Gazdaság-újraindítási akciótervének középpontjában – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium misszióvezetők értekezletén. A közlemény szerint a pénzügyminiszter kiemelte: Magyarország továbbra is Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontja marad a csökkenő adók, a támogató üzleti környezet, a jól képzett munkaerő és a magas fokú biztonság eredményeként. 2020 eleje óta 2500 milliárd forintnyi beruházást jelentettek be hazánkban – hangsúlyozta. Kiemelte végezetül: a hazai gazdaság jó állapotát jelzi szerinte az is, hogy a hitelminősítők a válság ellenére befektetésre ajánlják Magyarországot. Mint a tárcavezető fogalmazott: minden egyes fejlesztés, befektetés fontos lépés abba az irányba, hogy hazánk eredményesen lépjen túl a válságon. SZ. CS.

ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES

JÖVŐRE ÉRJÜK UTOL MAGUNKAT

14 | FIGYELŐ 2021/8

F_14_koltsegvetes.indd 14

2021. 02. 23. 16:56

Konzultacio_ujrainditas_200x292.indd 1 F_15_Vedoltas_hirdetes.indd 15

2021. 02. 22. 23. 16:32 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VIZSGÁLJÁK A 2032-ES MAGYAR OLIMPIA ESÉLYEIT SZALAY-BERZEVICZY ATTILA | „Azt a feladatot kaptuk, hogy részletesen vizsgáljuk meg: 2032 nyarán Magyarország milyen olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére lenne képes és alkalmas, ha az a célkitűzés, hogy az esemény a magyar gazdaságot, a természeti környezetet és a társadalmat egyformán fenntartható módon, jól szolgálja” – mondta a Figyelőnek adott interjújában a MOB által létrehozott Budapest 2032 Bizottság vezetője.

Sokakban felmerülhetett a kérdés: vajon mi indokolta, hogy a pandémia közepén, egy ilyen lélektanilag nehéz időszakban foglalkozzon a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a budapesti olimpia kérdésével? – A MOB vezetése pontosan ugyanúgy látja a jelenlegi gazdasági és egészségügyi helyzetet, mint ön vagy én, vagy bárki más. Ennél kedvezőtlenebb körülményeket és hangulatot valóban elképzelni is nehéz. Azonban egy több mint egy évtizedet átívelő folyamat elindítását nem a napi közérzetünkhöz vagy az aktuálpolitikai helyzethez igazodva kell mérlegelni, hanem a hosszú távú jövővel kapcsolatos céljainkból, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) naptárából kiindulva. A legközelebbi megpályázható olimpiai és paralimpiai nyári esemény a 2032-es, rendezési jogának az odaítéléséről a nemzetközi szervezet 2025-ben dönt. A múlt tapasztalataiból kiindulva 2023 őszén kell a pályázó városoknak benyújtaniuk a jelentkezésüket. Ahhoz, hogy Magyarország addigra ki tudja alakítani a végleges álláspontját, szükség lesz legalább egy évre a társadalmi viták lefolytatásához, a feltétlenül szükséges tervek kidolgozásához pedig legalább másfél esztendőre. Ha így utánaszámolunk, akkor könnyen belátható, hogy a MOB a 2032-es pályázattal kapcsolatban a 24. órában döntött a bizottság létrehozásáról. – A MOB elnöksége egy nagyon illusztris társaságot kért fel a munkára az ön vezetésével. A rend kedvéért vegyük csak számba: kikből is áll a bizottság? – Az olimpiarendezésre a MOB elnöksége nem mint egy sportesemény megszervezésére tekint, hanem mint az el-

képzelhető legnagyobb nemzetgazdasági és országfejlesztési vállalkozásra. Éppen ezért egy olyan csapatot állított össze, amelynek a tagjai egytől egyig az üzleti, a gazdasági élet különböző területeinek a vezetői és szakemberei, hiszen ők értik az ügy komplex reál- és makrogazdasági összefüggéseit, s tudják, hogy milyen egy jó üzleti terv. Balogh Gabriella, a Portfolio Csoport igazgatóságának a tagja, Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója, Lantos Csaba, a MET Csoport igazgatóságának az elnöke, Nyúl Sándor, a Gránit Bank felügyelőbizottságának az elnöke, Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója, Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója kapott felkérést velem együtt a testületbe. A csapat tagja még dr. Kovács Antal olimpiai bajnok, a Paksi Atomerőmű kommunikációs vezetője is, aki a bizottság MOB-elnökség által delegált összekötője. – Miről szól pontosan a Budapest 2032 Bizottság mandátuma? – Azt a feladatot kaptuk, hogy részletesen vizsgáljuk meg, 2032 nyarán Magyarország milyen olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére lenne képes és al-

NÉVJEGY 1972-ben, Tatabányán született. Közgazdász, fotóművész. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. A Raiffeisen Bank International AG ügyvezető igazgatója. Az Erste Investment Ltd. vezető tanácsadója és vezérigazgatója.

kalmas, ha az a célkitűzés, hogy az esemény a magyar gazdaságot, a természeti környezetet és a társadalmat egyformán fenntartható módon, jól szolgálja. Ehhez el kell készíttetnünk egy átfogó megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmányt. Ha megvan a válasz, akkor 2023ban tulajdonképpen a döntésnek arról kell majd szólnia, hogy van-e értelme belevágni a pályázati folyamatba. A bizottságnak most nem feladata bárkit bármiről meggyőzni, a dolga most az, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba 2032-vel kapcsolatban. – Mik lesznek az első lépéseik? És ki finanszírozza a munkát? – Alakuló ülésünkön elkezdjük meghatározni a vizsgálat irányát, mélységét, kereteit, majd ezek alapján – pályázat útján – kiválasztjuk a tanulmány elkészítésében részt vevő szakmai partnereket. Az elvégzendő munka költségeit a MOB állja majd. – A munkájuk mennyire tud építeni a 2024-es olimpiára vonatkozóan benyújtott pályázati anyagra és az azzal kapcsolatban 2014-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmányra? – Egyfelől jelentős tudást és tapasztalatot halmoztunk fel a 2024-es pályázati folyamatnak köszönhetően, ezért nem csak rendkívül sok kész anyag áll rendelkezésre; még annál is fontosabb, hogy nagyon sok olyan szakember van az országban a legkülönbözőbb területeken, aki a legkisebb részletekig ismeri a pályázás és a rendezés folyamatait. Pontosan ez az a felhalmozott tudás, melynek tükrében a MOB nem végezné jól a dolgát, ha 2024 után nem vizsgálná meg 2032 realitásait. Ugyanakkor számtalan körülmény megváltozott, ami miatt mindent újra kell számolni. A 2014-ben készített utolsó nagy

A 2024-es olimpia pályázat nagykövete. 16 | FIGYELŐ 2021/8

F_16-17-Szalai-Berzeviczy.indd 16

2021. 02. 23. 16:57

FOTÓ: SZALMA PÉTER, MOB

tanulmány óta nemcsak felépült az új Puskás Stadion és a Duna Aréna, de igen sok infrastruktúra-fejlesztés is megvalósult szerte az országban. Górcső alá kell vennünk a pandémia okozta válság hatásait, valamint ma már tudjuk, hogy milyen forrásokkal számolhatunk az EU következő költségvetési ciklusában. – Hogy látja, színtiszta hazai vagy esetleg regionális olimpia is szóba jöhet, mint például anno a svájci–osztrák rendezésű futballbajnokság? – Meg fogunk vizsgálni minden olyan kombinációt, amely egyszerre két nagyon lényeges kritériumnak meg tud felelni. Az egyik a fenntarthatóság, költséghatékonyság és utóhasznosítás hármasa, a másik pedig az, hogy az elképzelés alkalmas legyen a pályázati folyamatban a végső győzelemre. – Amennyiben hazai égisz alatt zajlana az olimpia, csak Budapest jöhetne képbe, vagy más vidéki városok is? A vidék Magyarországának mit hozhatnának az ötkarikás játékok? – Az biztos, hogy csak olyan olimpiáról tudunk beszélni, amely csupán a nevében budapesti, de valójában magyarországi, vagy még inkább kelet-közép-európai. Nem azért, mert a versenyek egy jelentős részét a fővároson kívül kellene megrendezni, hanem azért, mert trianoni méretünk miatt bármit is tennénk, az esemény gazdasági hatásai nemcsak hazánk legeldugottabb szegletében, de a szomszédos országok mutatóiban is érzékelhetők lennének.

– Az olimpia ellenzői előszeretettel szokták elrettentő példaként emlegetni a 2004es ötkarikás játékokat, amikor a gazdaság megsínylette a rendezvényt. – A teljesen téves közhiedelemmel ellentétben a 2010 májusában kirobbant görög adósságválságért egyáltalán nem az athéni olimpiarendezés tehető felelőssé. A krízis egyes számú oka a görög katonai junta 1974-es bukása óta folyamatosan tetten érhető fiskális fegyelmezetlenség volt. Idesorolandó a hatalmasra duzzasztott állami szférájuk, a rugalmatlanná tett munkaerőpiacuk, fenntarthatatlan szociális és nyugdíjrendszerük, a katasztrofális adófizetői morál, valamint az indokolatlanul nagy méretet öltött hadseregfejlesztés. Görögországnak évtizedeken át – a GDP-hez mérten – az Egyesült Államok után a legnagyobb katonai kiadása volt a világon. A másik nagyon jelentős ok az euró idő előtti bevezetése volt. Ma már mindenki pontosan tudja, hogy milyen hatalmas veszélyt jelent nemcsak önmagára, de az egész kontinensünkre, ha az EU egy tagállama úgy tér át a közös valutára és mond le az önálló monetáris politikáról, hogy arra a gazdaságnak sem a versenyképessége, sem pedig a szerkezete nincs felkészülve. – A tokiói olimpia vesszőfutása hogyan befolyásolhatja a pályázási kedvet a jövőben? Egyáltalán mekkora versenyre szá-

míthat Budapest a 2032-es nyári játékok vonatkozásában, ha Magyarország úgy dönt, hogy jelentkezik? És egyáltalán mit tanulhatunk az előkészületek apropóján a japánoktól? – Tokió tragédiája egy fontos pozitív esettanulmányként szolgál más, az olimpiarendezésről gondolkodó városoknak. A minap megjelent a NOB által elkészített Agenda 2020+5 stratégia. Ebben a nemzetközi szervezet maga is arra kéri a leendő pályázókat, hogy tanulmányozzák és a pályázatukban alkalmazzák a japán rendezők által foganatosított költségcsökkentési megoldásokat. Hogy végül ki jelentkezik majd 2032-re, az számunkra teljesen lényegtelen. Nekünk most csak és kizárólag magunkkal kell foglalkoznunk. – Gulyás Gergely a minapi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormánynak semmi köze nincs a MOB kezdeményezéséhez. Esetleg a fővárossal volt erről egyeztetés? – A Budapest 2032 Bizottságot a MOB elnöksége úgy hozta létre, hogy arról a szervezet vezetői senkivel – sem a kormánnyal, sem pedig a főváros vezetésével – semmilyen egyeztetést nem kezdeményeztek, és azóta sem folytattak. Nyilván a kabinet és Budapest támogatása nélkül nem lehet pályázni, az ország lakossága túlnyomó többségének a bizalma nélkül pedig nem lehet nyerni. Ezért a fővárosnak ebben az ügyben csak akkor lehet esélye a sikerre, ha az olimpiai pályázat civil kézben és szakmai irányítás alatt tud maradni. SZAJLAI CSABA 2021/8 FIGYELŐ | 17

F_16-17-Szalai-Berzeviczy.indd 17

2021. 02. 23. 16:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„JÓ DOLGOK TÖRTÉNNEK VIDÉKEN”

GYOPÁROS ALPÁR | Ha egy falusi kisbolt mindegyik szubvenciós célra pályázik és nyer, akkor akár 60-70 millió forint értékű össztámogatásban részesülhet – mondta lapunknak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a hivatala által koordinált legújabb pályázati lehetőségről.

Megjelent a falusi kisboltok alapításáról, fejlesztéséről szóló kormányrendelet. Összességében mekkora állami forrás áll rendelkezésre a projektre? – A kormány 2021-ben a Magyar falu program negyedik pilléreként 45 milliárd forint támogatást biztosít a falusi kisboltok számára. Cél, hogy a kistelepüléseken is elérhetővé váljanak azok az alapvető élelmiszerek, valamint azok a szolgáltatások, amelyek a mindennapi életvitel szempontjából szükségesek, és ezáltal vonzóbb, élhetőbb legyen a helység. A kabinet eltökélt abban, hogy megállítsa a kistelepülésekről való elvándorlást, ezért indítottuk el 2019-ben a Magyar falu programot. Az intézkedések a tényleges problémákra, a falvakban élők igényeinek a kielégítésére próbálnak megoldást nyújtani. A kisboltok megszűnése, hiánya okozta nehézségek szinte az ország minden pontjáról érkező felvetések, jelzések között szerepeltek, ezért már 2020-ban elkezdtük a lehetséges támogatási rendszer kidolgozását. Örülök, hogy az idén ezzel a bejelentéssel tudtuk indítani a Magyar falu programot, miközben már az első pályázati felhívásokat is közzétettük az önkormányzatok számára. – Mekkora települések kisboltjai adhatnak be pályázatot? A nyertesek mikor juthatnak a forrásokhoz? – A 2000 fő alatti lélekszámú helységekben működők, esetleg újonnan létrejövők kapják a támogatást. Jellemzően ezeken a településeken van ugyanis a legnagyobb hiány az alapvető szolgáltatások (posta, gyógyszertár, élelmiszerbolt stb.)

terén. A Magyar falu program ezen pillére munkahelyeket teremt, miközben a helyi lakosok életminőségének a javulásához is nagymértékben hozzájárul. Úgy tűnik, nagy az érdeklődés, legalábbis ezt tapasztaljuk a rendelet megjelenése óta. Fontos hangsúlyozni, hogy az elnyert öszszegeket előlegként kapják meg a kedvezményezettek, önrészt igényelnek, de valamennyi dotáció vissza nem térítendő támogatás, ahogy a projekt többi pillérénél is ilyen segítségben részesülnek a kedvezményezettek. Jó jel, hogy a Magyar falu program és a falusi CSOK nem egészen két éve bevezetett intézkedései már most éreztetik a hatásukat. Jó dolgok történnek vidéken, sőt több mint 900 település esetében megindult a népességnövekedés. A kisboltok jelenléte további vonzerőt jelent majd a beköltözők vagy éppen a helyben maradni vágyók számára, de az idősebb honfitársaink mindennapjait is megkönnyíti. – Amennyiben például magyar tulajdonú üzletláncok is gondolkodnának a hálózatuk bővítésében, őket is támogatná ebben az állam? – Attól függetlenül szeretnénk segíteni a kisboltokat, hogy kinek a birtokában vannak. Itt nem a tulajdonosok támogatásán van a hangsúly, hanem az általuk nyújtott szolgáltatásokon keresztül a helyi lakosság életminőségének a javításán. Ha valakinek több boltja van, akkor akár több kistelepülésen lévő egységével jogosult lehet arra, hogy pályázzon a tisztán kormányzati szubvenciókra.

– Sajtóhírek szerint akár 60-70 millió forint támogatást is lehet nyerni a tenderen. Milyen részelemekből tevődik össze a pályázat? Ingatlanbővítésre, -korszerűsítésre, -vásárlásra, az üzletek berendezésére is lehet költeni az összeget? – Célunk, hogy minél több kisbolt működjön, és általuk minél több ember élete váljon könnyebbé. Ezért minden olyan célterületre támogatást nyújtunk, amely egy ilyen üzlet sikeres működtetéséhez szükséges. Lehet pályázni ingatlan vásárlására, külső és belső felújítására, eszközbeszerzésre – utóbbiba a hűtőtől kezdve a pénztárgépen át a gyógyszeres szekrényig minden belefér. Sőt, öt éven keresztül akár bértámogatást is tudunk nyújtani az alkalmazottak fizetéséhez. Ha egy bolt mindegyik szubvenciós célra pályázik és nyer, akkor valóban akár 60-70 millió forint értékű össztámogatásban részesülhet. Hiszem, hogy ilyen feltételek mellett már érdemes kisboltokat nyitni és működtetni, s ezzel hozzájárulni a falvak élhetőségének a javításához. – Az üzletvitelhez szükséges szoftverek beszerzésére is kiterjed a támogatás? – Igen, minden belefér az eszközbeszerzési csomagba, ami az üzlet működtetéséhez szükséges. Erre a célra 12 millió forint a maximálisan elnyerhető dotáció, 75 százalékos támogatási intenzitás mellett. Azt gondolom, hogy ebből az összegből egy újonnan nyíló boltot is szépen be lehet rendezni.

18 | FIGYELŐ 2021/8

F_18-19-Gyoparos-Alpar.indd 18

2021. 02. 22. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: CS. KOVÁCS ATTILA, KISALFÖLD

FALUSI ABC ELŐTT MÉRGES KISTELEPÜLÉSEN. AKÁR HATVAN-HETVEN MILLIÓS TÁMOGATÁSÉRT PÁLYÁZHATNAK A KISBOLTOT NYITÓ VÁLLALKOZÓK

– Mi az elvárás, milyen nyitvatartással kell üzemelniük a kisboltoknak, s hány főt szükséges alkalmazniuk? Mondta, hogy a vállalkozók igényelhetnek bértámogatást. – Igen, a foglalkoztatáshoz igényelhető működési támogatás, amelyet, mint említettem, akár öt esztendőn keresztül biztosít a kormány, azonban évről évre kell kérvényezni. Az első két esztendőben két alkalmazott béréhez lehet dotációt kérni, az azt követő években pedig egy foglalkoztatottéhoz. Azt szeretnénk, hogy ezek a kisboltok jól működjenek, hosszú távon szolgálják ki a helyben élők igényeit. Fontos, hogy minimum ötéves fenntartási kötelezettséget írunk elő, valamint cél, hogy a helyi igényekhez igazodva tartsanak nyitva az üzletek, ezért alapvető elvárásokat is megfogalmaztunk velük szemben. Például lesznek olyan nélkülözhetetlen fogyasztási cikkek, amelyeket kötelező lesz forgalmazni annak érdekében, hogy a kisboltok ténylegesen beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket.

– Szerepel a rendeletben, hogy gyógyszereket is árulhatnak ezekben az egységekben. A gyógyszer-kereskedelem szabályozása eddig elég szigorú volt. Milyen orvosságokat lehet majd megvásárolni a kisboltokban? Mi indokolja a lazítást? – Szó sincs lazításról. A jogszabályok most is engedik, hogy vény nélküli készítményeket – meghatározott feltételekkel – patikákon kívül forgalmazzanak. A támogatási folyamatban lehet nyilatkozni arról, hogy a kisbolt szeretne-e ilyen szolgáltatást nyújtani. Csak olyan településen van erre lehetőség, ahol nem működik gyógyszertár. Ám nem kötelező ezt a tevékenységet is folytatni. Amennyiben viszont vállalja a kisbolt, úgy a legközelebbi patikával kell szerződnie. Ez pedig mindkét fél számára előnyt jelenthet, s arra is lehetőséget nyújt, hogy a közeli gyógyszertár és az üzlet között egy a fogyasztók érdekeit hosszú távon szolgáló együttműködés jöjjön létre. – A kormányrendeletben az is olvasható, hogy postai szolgáltatást is végezhetnek a kisboltok. Meglesz ehhez a kellő infrastruktúrájuk? – Kiemelt cél, hogy ahol lehet, ott egy helyen végezzék ezeket a tevékenysége-

ket. Ha a posta számára kedvezőbb a postapartneri rendszeren keresztül nyújtani a szolgáltatást, és a bolt üzemeltetője is nyilatkozik a szándékról, az mindegyik szereplő számára előnyösebb. Ehhez minden szükséges infrastrukturális támogatást megadunk, s a Magyar Posta szintén segíti majd őket a feladatellátásban. A kisboltoknak ezeken kívül közösségerősítő szerepet szánunk, ezért közösségi tér kialakítását is preferáljuk, ahol nyugodt körülmények között el lehet olvasni egy újságot vagy el lehet fogyasztani egy kávét. A jelenlegi kormány hisz a magyar vidékben, ezért hosszú távon szeretné támogatni az ott élő embereket. A Magyar falu programot nem egy-két éves projektnek szántuk, és bízom benne, hogy 2022 után is lesz lehetőségünk folytatni valamennyi alprogramját, köztük a kisboltok támogatását. PINDROCH TAMÁS

2021/8 FIGYELŐ | 19

F_18-19-Gyoparos-Alpar.indd 19

2021. 02. 22. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN

„2008-ban már a felelőtlen gazdaságpolitika miatt legyengült állapotban, valamint egy politikai és morális válság közepén érte a pénzpiacok bedőlése az országot. 2010-re csődközeli helyzetbe is került hazánk a szociálliberális kormányok tehetetlensége miatt. 2020 tavaszán egy fellendülő, dinamikusan növekvő gazdaságot talált telibe a járvány Magyarországon – vélekedett Szakáli István Loránd. – Ez és a gazdaság ellenálló képessége, szilárd alapjai tették lehetővé, hogy a kormányzat hatékonyan tudott védekezni ezen a téren.” Közbevetettük, hogy az éves szinten 5,1 százalékos viszszaesés azért erős ütésnek látszik. „Ez kétségkívül ennek látszik, ha csak pusztán ebből a tényszámból indulunk ki –

mondta. – Akik a kormányt bírálják, a 2008-as pénzügyi válság idején bizonyíthatták volna rátermettségüket. Felhívnám a figyelmet, hogy akkor éves szinten nagyobb, 6,7 százalékos zuhanást produkált a gazdaság. Annak idején sokkal rosszabbul teljesítettünk, mint az EU átlaga, és a V4-ek között is mi voltunk a leggyengébbek, ezért nem is hiteles az ellenzék mostani kritikája.”

ÁLLJUK A SARAT

A szakember szerint a mostani válsághelyzet sokkal rétegzettebb és nagyobb kiterjedésű, mint a tizenhárom évvel ezelőtti pénzügyi krízis volt, viszont az ország jól állja a sarat. Egyes szektorok hónapokra leálltak, nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol. Egy olyan nyitott gazdaságot, mint a miénk, ez nagyon rosszul érintett. Az imént említett 5,1 százalékos visszaesés egyébként sokkal jobb adat, mint az európai átlag, a 6,4 százalékos csökkenés. A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok terén az elsők között vagyunk az unióban; 2019 végén ugyanannyian dolgoztak nálunk, mint most. Emellett a gazdaság az előző negyedévhez képest ismét növekedett. Mindezek igen biztató eredmények, még akkor is, ha

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

SZAKÁLI ISTVÁN LORÁND | A vakcináció nemcsak egészség-, hanem gazdaságbiztonsági kérdés is. A védekezési fázisnak lassan vége, már az újranyitást kell tervezni – vélekedett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. gazdaságpolitikai és gazdaságstratégiai üzletágának a vezetője.

20 | FIGYELŐ 2021/8

F_20-21_szakali.indd 20

2021. 02. 22. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

a válságnak sajnos még nincs vége. Ez igazolja a kormányzat eddig meghozott munkahelyvédelmi intézkedéseit, amelyek célzottak és hatékonyak voltak – állapította meg. A kormány elsősorban arra koncentrál, hogy senki se maradjon munka nélkül. Ezt a célt szolgálta az egyes szektorokban – például a vendéglátásban – bevezetett bértámogatás, a különféle adók csökkentése. A krízishelyzet miatt kétségkívül sok, több tízezer dolgozó kényszerült részmunkaidős beosztásba, van, ahol ideiglenesen a fizetés is csökkent, de az a legfontosabb, hogy a munkahelyek megmaradtak. Az adatok Szakáli szerint azt mutatják, hogy ez az eredményes válságkezelés.

GAZDASÁGBIZTONSÁG

Kilenc százalék körüli volt a költségvetési deficit, az államadósság mértéke ismét a 2010-es szinten, 80 százalékon áll. Ez azért nem túl szívderítő fejlemény – mondtuk. Erre a megjegyzésünkre az üzletágvezető kifejtette: a közgazdászok ma már – politikai irányultságtól függetlenül – egyetértenek abban, hogy a válság idején nem prioritás a költségvetési hiány és az államadósság szintjének alacsonyan tartása. De nem csak a szakértők körében van erről konszenzus – folytatta –, az Európai Bizottság is ezért döntött már tavaly tavasszal arról, hogy átmenetileg eltekint a maastrichti szerződés azon kritériumaitól, hogy a büdzsé éves deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és az államadósság nem lépheti túl a bruttó hazai termék 60 százalékát. A magyar költségvetési hiány mértéke jelenleg megegyezik az európai uniós középértékkel, míg az államadósság tekintetében jóval az átlag alatt vagyunk. „Játsszunk el a gondolattal, mi lenne most, ha a kormány az elmúlt tíz évben nem törekedett volna tudatos és kitartó politikával az államadósság csökkentésére. A tartozás 2019-re 64 százalékosra mérséklődött; jelenleg GDP-arányosan 100 százalékos lenne” – fejtette ki a szakértő. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy az embereknek elegük van a korlátozásokból, a bezártságból. Viszont az is tény, hogy most már elérhető közelségbe került az átoltottsági aránynak az a szintje, amely megfékezheti a járványt. A vakcináció – függetlenül attól, hogy az oltóanyag nyugatról vagy keletről érkezik – nemcsak egészség-, hanem gazdaságbiztonsági kérdés is. Már látják a fényt az alagút végén. A védekezési fázisnak lassan vége, már az újranyitást kell tervezni, ezt nem lehet halogatni. Rátérve a konkrét újranyitási intézkedésekre, a tízmillió forintos kisvállalkozói kamatmentes hitelről beszélt elsőként. Mint mondta, a mikro- és a kisvállalatok a legérzékenyebbek a válsághelyzetekben, szerényebbek a tartalékaik, ezért az állami kölcsön nagy segítséget jelenthet a jelenlegi, hibernált állapotukból való kitöréshez. Ebből a szempontból fontos eleme a kamatmentes konstrukciónak, hogy csak három év múlva kell megkezdeni a törlesztést. Hitelt – bármilyen feltételekről is beszélünk – csak olyanok vesznek fel, akik bíznak a jövőben, így a válságkezelésben, bíznak magukban, hiszen ezt a pénzt vissza is kell majd fizetni. Akik tehát élnek ezzel, úgy gondolják, nincs veszve minden, a krízis egyben lehetőség is, amelyet ki kell használni.

CÉLTUDATOSSÁG

Az üzletágvezető arra is kitért, hogy a célzott adócsökkentés, például a 25 év alattiak esetében az szja elengedése miként járulhat hozzá a gazdaság élénküléséhez. Úgy véli, a szakértők gyakran elfeledkeznek arról, hogy a gazdaságpolitikának a társadalompolitikai célokat kell szolgálnia. A kor-

mány céltudatos politikát folytat, hiszen demográfiai fordulatot akar elérni, munkaalapú társadalmat akar teremteni, illetve fel kívánja zárkóztatni hazánkat a nyugati országokhoz. A kabinet lépéseit, így a fiatalok körében az szja csökkentését is ezen a szűrőn keresztül kell vizsgálni. A lépésnek köszönhetően az ifjak az oktatásból zökkenőmentesebben léphetnek át a munka világába. Európai szinten nagyon nagy probléma a munkanélküliség mértéke a fiatalok körében. A déli országokban igen kritikus a helyzet. Spanyolországban több mint negyven, nálunk viszont csak 12 százalékon áll ez a mutató. Ebben is jobban teljesítünk az uniós 18 százalékos átlagnál. Az elmúlt tíz évben a fiatalok foglalkoztatottsági rátájának a növeléséért sokat tett a kormány: 2010-ben még csupán 18 százalékos volt ez az arányszám, 2020 végén 28 százalékon álltunk, amivel megközelítettük a 33 százalékos európai szintet. Számukra az szja-mentesség azt jelenti majd, hogy akár 50 ezerrel többet kereshetnek havonta. Lehet, pont ez az összeg járul majd hozzá, hogy inkább ne menjenek el külföldre dolgozni. Így több esélyük lesz a hazai karrierépítésre és a családalapításra is, gyorsabban érkezhetnek az első gyerekek, s

A koronavírus-válság sokkal nagyobb kiterjedésű, mint a 2008-as pénzügyi krízisé, viszont az ország jól állja a sarat. így a többi családpolitikai, otthonteremtési kedvezményre is jogosult lehet egy fiatal pár. Az ellenzéki érvekről, miszerint 26 éves korukban viszont hoppon maradhatnak a fiatalok, hiszen akkortól újra kell fizetniük a szja-t, elmondta: egyáltalán nem biztos abban, hogy ekkor csökken majd a fizetésük. A gazdasági újranyitás után bizonyosan megint felpörögnek a munkaerőpiaci folyamatok is. 2022–23-ban minden jel szerint újra munkaerőhiánnyal nézhetnek szembe a vállalatok. A cégeknek tehát egyáltalán nem lesz érdekük, hogy a 26 évesek bére mérséklődjön, miután lejár az szja-kedvezményük, hiszen meg akarják majd tartani a fiatal és már tapasztalatot is szerzett munkaerőt – zárta gondolatait Szakáli István Loránd. PINDROCH TAMÁS

2021/8 FIGYELŐ | 21

F_20-21_szakali.indd 21

2021. 02. 22. 16:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

MEGMOZGATJÁK AZ ORSZÁGOT AZ OTTHONFELÚJÍTÁSOKd

KOMFORT OLCSÓBBAN | A január 1-jétől elérhető otthonfelújítási támogatással élők ingatlanai várhatóan komfortosabbak és olcsóbban fenntarthatók lesznek – derül ki az OTP Bank és a Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatásból.

KELLEMESET A HASZNOSSAL

A lehetőség egyértelmű igénnyel találkozik: a lakosság jelentős része tervezte, hogy a következő két évben felújítást végez az otthonában, így nem véletlen, hogy a jogosultak közel kétharmada biztosan vagy valószínűleg igénybe veszi majd a támogatást – derül ki a reprezentatív kutatásból. A legnagyobb érdeklődés a 40–49 éves korosztály részéről mutatkozik. A válaszokból kiderült, hogy a támogatás igénybevételét tervezők közül százból nyolcvanan önálló családi házban vagy házrészben élnek. Érdekesség, hogy az 1970–89-ben épült lakások tulajdonosai szándékoznak a legnagyobb arányban élni a lehetőséggel. Az érdeklődés a falvakat és a városokat egyenlő arányban érinti, és a budapestiek szintén nagy számban terveznek felújításokat. Az életminőség javulásán túl a család vagyona is gyarapszik. A tervezett renoválások újabbá, modernebbé varázsolják majd az élettereket, amelyek ettől korszerűbbé, energiatakarékosabbá válnak.

ÉRDEMES TANÁCSOT KÉRNI

„A támogatás maximális kihasználásával egy kisebb családi ház esetében akár komplett tetőcsere vagy teljes

körű fűtés-korszerűsítés, esetleg mindenre kiterjedő esztétikai megújulás vagy nyílászárócsere, míg kisebb lakásoknál teljes felújítás is kivitelezhető. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzése ráadásul azok számára is reális döntés lehet, akik a renoválás utáni továbbértékesítésben gondolkoznak. A munkálatokkal járó pluszfeladatokat és kockázatokat ugyanis nem mindenki vállalja fel szívesen, így az ingatlan eladás előtti modernizálásával a jelenlegi tulajdonos jogosan bízhat az átlagosnál gyorsabb és magasabb áron történő értékesítésben” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az OTP Bank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy akkor sem kell lemondani a pillanatnyi anyagi lehetőségeket meghaladó, merészebb tervek megvalósításáról, ha a tulajdonosoknak nincs megfelelő önerejük a felújításhoz. „Az év elején életbe lépett otthonfelújítási program elemeivel újabb korszerűsítésre fordítható finanszírozás érhető el az OTP-nél, amelyhez állami támogatás is kapcsolódik. Érdemes az érdeklődőknek előzetesen a fiókjainkban hozzáférhető számos lehetőségről tájékozódni, amelyek révén akár több millió forinttal többet fordíthatnak lakásfelújítási álmaik valóra váltására” – mondta Budai József, a hitelintézet bankbiztosítási fő-

osztályának a vezetője. „A támogatás megelőlegezéséhez önerőre is szükség van, ezért az OTP fontosnak tartotta, hogy a lehető leghamarabb, már február elsejétől megtalálható legyen a kínálatában a kedvező feltételekkel igényelhető Otthonfelújítási Hitel” – tette hozzá.

TUDATOSAN A LAKÁSBIZTOSÍTÁSSAL

„A tudatosság és a számunkra aktuálisan a legmegfelelőbb lakásbiztosítási fedezetek kiválasztása a legfontosabb – hangsúlyozta Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályának a vezetője. – Sokan nem gondolnak rá, hogy egy felújítás után nőhet az ingatlan értéke, ezért mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a biztosításunk védelme megfelelő-e, nehogy alulbiztosítottá váljon az ingatlan. Akár már egy új konyhabútor beépítése miatt is szükségessé válhat a szerződésünk aktualizálása, nagyobb korszerűsítési munkálatok, például nyílászárócsere vagy napelem-beépítés esetén pedig elengedhetetlen. Így elkerülhető, hogy egy káresemény alkalmával szembesüljünk azzal, hogy otthonunk oltalma gyengébb a kelleténél. Kifizetődő lehet, ha a kontraktus adta lehetőségeket is alaposan megismerjük, hiszen ma már elérhetők olyan kiegészítő biztosítások, melyek kifejezetten a felújítás vagy bővítés idején előforduló károk esetén nyújtanak védelmet.” SZ. CS.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Megmozgatja az országot a legújabb állami segítség, a legalább egy gyermeket nevelő családok által igénybe vehető, akár 3 millió forintot elérő otthonfelújítási támogatás.

22 22 || FIGYELŐ FIGYELŐ 2021/8 2021/8

F_22_otthonfelujitas.indd 22

2021. 02. 23. 10:11

1 Otthonterem Otthonteremtési mtési ttámogatás ámogatás bé lé 2 O Orvosii béremelés 3 Bértámogatás a vállalkozásoknak 4 Hitelmoratórium 5 A 13. havi nyugdíj visszaépítése 6 Jövedelemadó-mentesség a fiataloknak

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

MK_gazdasag_ujrainditasa_200x292.indd F_23_Gazdasagvedelmi_terv--hirdetes.indd1 23

2021. 02. 09. 22. 15:07 16:57

| CÉGVILÁG |

SIKERSZÉRIÁBAN A NEOPAC

Önök a thuni székhelyű, hat cégből álló svájci Hoffmann Neopac-csoport magyarországi leányvállalataként gyártanak tubusokat jórészt kozmetikai, fogászati és gyógyászati termékeket előállító világcégeknek. Mivel az árbevételük csaknem teljes egészében euróalapú exportból származik, a forintárfolyam tavalyi csökkenése bizonyára nem érintette kellemetlenül a társaságot. – Az árfolyamnyereségnek valóban volt köze ahhoz, hogy tavaly rekordárbevételt sikerült elérnünk, ám messze nem csak erről van szó. Az euró/forint árfolyam exportőrök számára kedvező változása ugyanis csak közel 10 százalék többletet generált. A többi 40 százalék egyértelműen a piacbővülésnek köszönhető. Ha a darabszámokat nézzük, egyértelműen kitűnik, hogy a legnagyobb mértékben a kozmetikai üzletágunkat tudtuk növelni; 55 százalék feletti mértékben gyártottunk többet az e szektort képviselő vevőknek, mint az előző évben. A korábbi ügyfeleink bővítették rendeléseiket, új vásárlókat is sikerült behoznunk, ezenkívül volt egy sikeres kézfertőtlenítő kampányunk, amely ugyancsak hozzájárult a múlt évi kitűnő eredményhez. A szembetűnő rendelésnövekmény meglátásom szerint egyértelműen bizonyítja, hogy cégünk portfóliója válságálló. Míg a luxuscikkeken spórolnak, az autócserét vagy a házbővítést elhalasztják az emberek, addig a szépségápolás, a higiénés termékek vásárlása terén ezzel pontosan ellentétes tendencia érvényesül. – Három éve bővítik a kapacitásaikat. Eddig négymilliárd forintot fordítottak erre, az idén pedig emelik a tétet: újabb hatmilliárdos beruházással két modern automata gyártósort állítanak üzembe, az árbevételüket pedig 15 százalékkal kívánják növelni. Pusztán a pandémia elhúzódásával, illetve ennek a higiéniai és a kozmetikai piacra kifejtett kedvező hatásával számolnak? – Nem csak ezzel számolunk. A Neopac Hungarynél leginkább azért jelentkezik most egy nagy fejlesztési igény, mert az anyavállalat a Svájcban lévő kozmetikai üzletágát teljes mértékben Magyarországra, Debrecenbe kívánja telepíteni. Másrészt kizárólagos beszállítója vagyunk egy nagy fogkrém-

gyártó cégnek, s új piaci terjeszkedéssel közösen szeretnénk növelni a prémium fogászati tubusok előállítását. Ezzel nemcsak a jelenleg évi 180 millió darabos fogkrémtubus-kapacitásunk bővül az esztendő végéig 360 milliósra, de megjelenik nálunk egy olyan környezetbarát technológia is, amelyet még nem alkalmaztunk. A Neopac Hungary ugyanis a kozmetikai szegmensben eddig csak polietilén-alapú termékeket gyártott. A svájci székhelyű előállítás áttelepítésével viszont megjelenik nálunk az úgynevezett polyfoil-technológia is, ami nem más, mint az anyacég saját, prémiumkategóriás tubusok készítését lehetővé tevő, alumíniumlaminátumokra

FOTÓK: DOMBI MARGIT

OLÁH CSABA | Válságállónak bizonyult, sőt a pandémia kezdete óta lendületesen növekszik is Magyarország első és mind ez idáig egyetlen műanyagtubus-gyártója, a Neopac Hungary Kft. 2019-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt a cég árbevétele. Az ügyvezető igazgató szerint ez a járványnak is köszönhető.

24 | FIGYELŐ 2021/8

F_24-25-Neopack.indd 24

2021. 02. 22. 16:57

| CÉGVILÁG |

épülő szabadalma. Ám mivel az alumínium használatának e tekintetben (tubusgyártás) meg vannak számlálva a napjai, a mi feladatunk, hogy műanyag laminátummal történő helyettesítéssel érjük el a töltetnek ugyanazt a magas fokú védelmét, amelyet a polyfoil-technológia lehetővé tesz. Az anyagot már kifejlesztettük, a tömeggyártásra alkalmas módszer kidolgozása azonban még hátravan. Ez egy nagyon szép, nagyon előremutató feladat, amelynek a megoldása rövidebbhosszabb távon számottevő piaci előnyökkel kecsegtet. A két új automata gépsor – az elsőt most nyáron, a másodikat pedig az év végéig kívánjuk telepíteni – alumínium- és műanyag laminátummal egyaránt tud majd tubust készíteni. Úgy gondolom, ezek a tények bőven adnak okot az optimizmusra. De a jövőt nézve is bizakodó vagyok az elmúlt évek innovációs eredményeinek okán is, hiszen minden esztendőben nagyon sok nemzetközi és hazai elismerést nyert a cégcsoport. Büszkék vagyunk rá, hogy a díjazott termékek a mi debreceni dolgozóink munkájával, a helyi gyártósorainkon készülnek. Tavaly egy az Európai Tubusgyártók Szövetsége által felkért független bírálóbizottság szavazata alapján az általunk újrahasznosított műanyagból előállított produktum lett az év tubusa. A Hungaropack 2020-as díjára egy magyar tubusunkat neveztük be, amellyel az újrahasznosított áruk kategóriájában szintén elnyertük a fenti elismerést, és egy különdíjat is kaptunk. Ugyanezzel a két termékkel már az ez év januári eredményhirdetésű WorldStar Awardot is elnyertük. – Hogyan függnek össze az elmúlt évek elismerései a jövőbeli piaci lehetőségekkel? – A díjazott termékek kivétel nélkül mutatják az új piaci irányokat, ezért ezen elismerések jelentősége nagyobb lehet,

Az általunk előállított tubustestben az újrahasznosított anyaghányad eléri a 65 százalékot.

mint elsőre tűnik. Mivel műanyag tubust gyártunk – elsősorban a kozmetikai területen, de minden más szegmensben is –, nagyon fontos irányvonal az újrahasznosított anyagokból való előállítás. Mi ebben a versenytársainkhoz képest előrébb járunk, saját, szintén helyi fejlesztésünk alapján mi tudunk jelenleg a legnagyobb arányban újrahasznosított anyagból készülő tubust gyártani. Ez azt jelenti, hogy az általunk előállított tubustestben az ipari és háztartási újrahasznosított granulátum alapú hányad eléri a 65 százalékot. Ugyancsak perspektivikus, mondhatni „trendi” piaci irány a megújuló alapanyagokból történő gyártás, itt is vannak szép eredményeink. Az egyik ilyen termékünk, a Picea lucfenyődarálékot tartalmaz, egy másik pedig cukornádból készül. – A Hoffmann Neopac 2006-ban azért választotta Debrecent befektetési célpontként, mert az ott működő egykori Pannonplastból kivált mérnökcsapat által létrehozott Tu-Plast Tubusgyártó Kft.-nek nemcsak hogy megvolt a megfelelő tudása és piaca, de az olcsó és jól képzett munkaerő is rendelkezésre állt. Mi a helyzet most? – Debrecen most még népszerűbb beruházási célpont, mint a kétezres évek közepén volt. Nem meglepő, hogy a megfelelő munkaerő a szűk keresztmetszet. Mivel törekszünk arra, hogy piacképes bérekkel dolgozzunk, első körben a munkaerő megszerzésére próbálunk fókuszálni, ennél azonban fontosabb annak megtartása. A megoldásra egy komplex ösztönzőrendszert dolgoztunk ki, amelyben sok egyéb mellett a dolgozók hatékonyságnövelő, költségcsökkentő, munkát gyorsító ötleteinek a támogatása és díjazása is helyet kapott. Átlagosan mintegy kétszáz foglalkoztatottunk van: 130 emberünk a termelésben-termeléstámogatásban dolgozik, 70 kollégánk pedig adminisztratív feladatokat lát el. – A debreceni üzem területén rendelkezésre álló négyzetméterek lassan betelnek. Merre kívánnak továbbterjeszkedni? – Úgy tűnik, teljes az egyetértés az anyacég és közöttünk abban, hogy az idén befejeződő, összességében tízmilliárd forintos fejlesztéssel – a magyar kormány támogatásával – a debreceni üzem eléri növekedése határát. A csoport azonban nem szeretne megállni a terjeszkedésben, újabb gyár építésén gondolkodunk, ám ennek konkrét földrajzi helye egyelőre kérdéses. DOMBI MARGIT 2021/8 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Neopack.indd 25

2021. 02. 22. 16:57

| CÉGVILÁG |

MEGEGYEZÉSRE TÖREKEDNEK

KÖVETELÉSKEZELÉS | Az MNB felelős hitelezési szabályozásának köszönhetően a pandémiához kötődő krízishelyzet sokkal kevésbé sérülékeny állapotban találta a hitellel rendelkező háztartásokat, mint a 2008-as válság. A törlesztési és hitelfelmondási moratórium nyári lejárta után azonban így is nagy számban várhatók késedelmes törlesztések, mulasztások – fejtette ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) az elnöke. A szervezet erre készülve készített felmérést a lakosság e témában meglévő ismereteiről.

26 | FIGYELŐ 2021/8

F_26-28_Makisz-interju.indd 26

2021. 02. 22. 16:58

| CÉGVILÁG |

ÖN SZERINT SZÜKSÉG LENNE A KÖVETELÉSKEZELÉS ÖNÁLLÓ 9 7; 3>'*3 9 79 3ö SZABÁLYOZÁSÁRA? Igen

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

82,2% „Ha az átlagos jövedelemhez viszonyítjuk a lakossági ügyfelek törlesztési terheit, az jelen pillanatban sokkal kedvezőbb, mint a 2008-as válság idején volt. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett jövedelemarányos törlesztési mutatónak (JTM), amely jogszabályi szinten gátolta meg a kontroll nélküli eladóso-

17,8% Nem

3"F YJQOJX RNSYF K÷

Forrás: Makisz

dást. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a koronavírus különböző mértékű károkat okozott az egyes szektorokban. Vannak olyan ágazatok – például a turizmus –, amelyek gyakorlatilag lenullázódtak. Ezekben az esetekben létfontosságú átmeneti segítséget jelenthet a június 30-ig tartó törlesztési és hitelfelmondási moratórium” – értékelte a helyzetet a Makisz elnöke. Kiemelte: a kereskedelmi bankok adatai alapján a lakossági hitelállomány több mint felénél éltek a törlesztés felfüggesztésének a lehetőségével. A statisztika azt mutatja, hogy a legtöbben a fedezetlen személyi kölcsönök és a lakáshitelek esetében használták ki ezt az opciót. Mindazonáltal a babaváró esetében is jelentős a moratóriumot választók aránya. A követelésvásárlások alapján intő jelként értékelhetjük, hogy a közüzemi és a telekommunikációs szolgáltatóknál már a jelen időszakban nagyobb az egy ügyfélre jutó lejárt tartozások mértéke. Az is jól kivehető, hogy a kisebb cégek körében már most érezhetően megnövekedtek a körbetartozások.

A MENTŐÖV

„A piaci visszajelzésekből most arra tudunk következtetni, hogy a háztartások jelentős hányada nem használja ki tudatosan a moratórium előnyeit. Nem ritka az az eset, hogy miközben valaki tudná fizetni a törlesztőrészletet, inkább elkölthető pluszjövedelemként tekint a

haladék révén megmaradt pénzre. A felelősségteljes magatartás ilyen esetben a megtakarítás lenne, különösen úgy, ha azt az érintettek egy lehetőleg nagyobb hozamú, alacsony kockázatú, tőkegarantált befektetésbe helyeznék. Akinek a bevételei nem apadtak el a pandémiás helyzet következtében, annak érdemes lenne megfontolni a többletfogyasztás mellett egyfajta likviditási tartalék képzését az esetleges nehéz helyzetekre. Természetesen a munkahelyüket elvesztők nem megtakarításként, hanem valódi mentőövként kapták az államtól ezt az óriási segítséget” – érvelt Bódizs Kornél.

A KUTATÁS

A fizetési moratóriumnak nyilvánvaló szerepe van abban, hogy a késedelemmel érintett állomány aránya nem romlott. Az is rögzítendő ugyanakkor, hogy a haladék nem képes megakadályozni a hiteladósok általános gazdasági-pénzügyi helyzetének a hanyatlásából eredő kockázat megnövekedését. A moratórium végét követően ezért is jelentősen nőhet a késedelemmel érintett kölcsönök aránya. Mivel a pénzügyi szakma azzal számol, hogy a felfüggesztés hatályának a lejárta után emelkedni fog a követeléskezelők ügyszáma is, a Makisz marketingkutatók bevonásával a magyar felnőtt lakosság körében 500 fős, reprezentatív felmérést végzett a témában. Ebből kiderül: a válaszadók 41 százaléka nincs tisztában azzal, hogy a fizetési késedelem vagy a felmondott tartozás esetén fennmaradt követelés a legtöbb esetben valamelyik követeléskezelő céghez kerül, amelyik gondoskodik annak behajtásáról. A megkérdezettek nagyjából hasonlóan nagy arányban (44,8 százalék) nem tudják, hogy amennyiben a követeléskezelő a további egyezkedés érdekében nem képes elérni az írásbeli felszólításra nem reagáló adóst, a tartozás behajtása a bírósági végrehajtás szakaszába kerülhet. Azzal sincs tisztában a többség (51 százalék), hogy a követeléskezelők célja mindig a megállapodás, melynek keretében részletfizetésre, bizonyos esetek2021/8 FIGYELŐ | 27

F_26-28_Makisz-interju.indd 27

2021. 02. 22. 16:58

| CÉGVILÁG |

ben pedig (amennyiben az adósok élethelyzete miatt ez indokolt) a követelt összeg egy részének az elengedésére is sor kerülhet. A válaszadók 52 százaléka ugyancsak nem tudja, hogy miközben a követeléskezelővel még pluszköltség nélkül lehet megegyezni, a végrehajtási eljárás akár 30-40 százalékos többletkiadással is együtt jár. A megkérdezettek döntő többsége (71 százalék) jelezte: fizetési elmaradás vagy felmondott tartozás esetén szívesen választaná a követeléskezelővel való együttműködést. 54 százalékuk azt is megerősítette: hasznos lenne, ha a kapcsolatfelvétel érdekében a bírósági végrehajtókhoz hasonlóan a követeléskezelők is megkaphatnák – és az EU adatkezelési szabályai (GDPR) szerint kezelhetnék – a lejárt vagy felmondott tartozású ügyfelek elérhetőségeit. A Makisz szerint jellemző, hogy a kliensek által a szerződéskötéskor megadott elérhetőségek a követeléskezelési szakaszban már nem érvényesek. Arról nem beszélve, hogy a mai világban az ügyfelek többsége e-mailben, okostelefonon, chatoldalakon kommunikál, így aligha elég, ha a követeléskezelő a postai címükön keresi őket.

SZABÁLYOZÁS

A válaszadók 55,8 százaléka azzal sem volt tisztában, hogy Magyarországon a követeléskezelési tevékenységet jelenleg nem szabályozzák önálló, specifikus törvényben. A megkérdezettek szerint egyértelmű helyzetre lenne szükség ezen a területen, így a döntő többség (82 százalék) úgy véli, ehhez a követeléskezelés törvényi szabályozása is kellene. „A késedelemmel kapcsolatos ügyek várhatóan megnövekvő száma miatt a korábbiaknál is nagyobb szükség lesz arra, hogy az adósok minél hamarabb

minél teljesebb körű felvilágosítást kapjanak a lejárt tartozásukról, hiszen ahogy telik az idő, úgy növekszik a kamatokkal az összeg. Így mindenkinek az az érdeke, hogy az ügyfélnek módja legyen az egyeztetésre, megismerje a lehetőségeket, személyre szabottan részesüljön a részletfizetésben vagy másfajta fizetési könnyítésben. Az adatvédelmi szabályok a jelenlegi formájukban a kapcsolattartási és ezzel az önkéntes rendezési lehetőséget is csorbítják, holott a pénzügyi nehézséggel szembesülő adósok helyzetén a kommunikáción alapuló követeléskezelést támogató jogi keretrendszer segíthetne. Ha nem érhetjük el az adósokat, olyan követeléseket kell a bírósági végrehajtás irányába terelnünk, amelyeknél ez nem feltétlenül indokolt. Az elmúlt tíz év tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy azok az ügyek, amelyek esetében sikerül párbeszédet folytatni az ügyféllel, több mint 60 százalékban megállapodással zárulnak. Végrehajtás általában akkor indul, amikor nem érjük el a klienst, illetve amikor az adós eleve alaptalan kifogásokat keres, vagy egyszerűen bujkál, elzárkózik a fizetés elől” – magyarázta a szakember. A Makisznál abban hisznek, hogy a követeléskezelés szerepe meghatározó a hitelezési értékláncban. Amikor egy pénzintézet beáraz egy hitelterméket, a kamat mértékének a megállapításakor kulcsfontosságú szerepe van az úgynevezett kockázati felárnak, amelyet az előreláthatólag nem fizető ügyfelek aránya (tehát a hitelező várható vesztesége) alapján kalkulálnak ki. Vagyis az utóbbiak által okozott veszteséget a tisztességesen fizető családoknak kell megtéríteniük. Ezért is alapvető érdek,

hogy a lejárt tartozás rendezése a hitelező és az adós számára egyaránt megnyugtató módon, a végrehajtás kényszere nélkül valósuljon meg. „Azt látjuk, hogy a hitelintézeti törvényre alapozva regulázzák a hitelezési folyamat első részét, majd pedig egy hosszú szabályozási hiátus után a folyamat legvégén álló végrehajtási eljárásra vonatkozóan látunk legközelebb specifikált jogszabályt. Arra a köztes szakaszra, amely az ügyfél első késedelembe esésétől kezdődik, s a követeléskezelés égisze alatt a megállapodásokon és kedvezményeken alapszik, sajnos jelenleg csupán hatósági, felügyeleti ajánlások vonatkoznak. Fontos kiemelni, hogy magukra a követelésvásárlási engedéllyel rendelkező pénzügyi intézményekre egyébként rendkívül szigorú szabályok érvényesek. A minimum 100 millió forintos induló tőke mellett kötelező felügyelőbizottság felállítása, könyvvizsgáló és belső ellenőr, valamint adatvédelmi tisztviselő kinevezése. Előírás a biztonságos informatikai háttér kialakítása, a szabályzatokon alapuló működés és a rendszeres adatszolgáltatás az MNB felé. Az engedélyezési folyamat része az is, hogy a vezető tisztséget betöltőket a jegybank tíz évre viszszamenőleg ellenőrzi az üzleti jó hírnév fennállásának a megállapítása érdekében. Ez is garancia arra, hogy ezek a szervezetek az európai szigor élvonalában lévő hazai adatkezelési szabályoknak is képesek megfelelni” – érvelt Bódizs Kornél. A Makisz hosszú távú céljai között egyértelműen az ágazat önálló szabályozottságának az elérése szerepel, ugyanakkor az adatvédelemmel, adatkezeléssel kapcsolatos, kritikus fontosságú kérdések szabályozását a rövid távú célok közé sorolja – ezt a jelenleg hatályos normák módosításával, a hitelintézeti törvény kiegészítésével látja elérhetőnek. ÉRSEK M. ZOLTÁN

A Makisznál abban hisznek, hogy a követeléskezelés szerepe meghatározó a hitelezési értékláncban. 28 | FIGYELŐ 2021/8

F_26-28_Makisz-interju.indd 28

2021. 02. 23. 10:14

DIGITÁLIS HIGIÉNIA

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: FORTIX

RÓNASZÉKI PÉTER | Rabló-pandúr játszma zajlik az online térben, ám nem várható el a home office-ban lévő kollégáktól, hogy az otthoni hálózatukat úgy védjék, ahogy az egy nagyvállalati környezetben megszokott – véli a Fortix Consulting Kft. ügyvezetője, aki szerint tízből kilenc irodai dolgozó a járvány után is igényt tartana heti két-három napi odahaza végzett munkára.

F_29-31_Fortix.indd 29

2021/8 FIGYELŐ | 29

2021. 02. 22. 16:58

| CÉGVILÁG |

Lassan egy éve van velünk a járvány és a korlátozások. Ez nagyban átalakította a munkavégzési szokásokat? – Egy átfogó felmérés alapján nemzetközi szinten elmondható, hogy a vállalatok közel fele (48,2 százaléka) nem volt felkészülve a globális pandémiára. Ugyanakkor ott, ahol a távoli munkavégzés eddig is működő modell volt – mint például a mi cégünknél –, viszonylag könnyen álltak át az új helyzet által megkövetelt feladatellátásra. – Jól gondolom, hogy a távmunka nem csak informatikai háttér kérdése? – Igen. Ha a technikai, technológiai lehetőségek adottak is, azért a hosszú ideig tartó távmunkának vannak egyéb kihívásai. Értem ez alatt az emberi kapcsolatok áthelyeződését az online térbe. Szinte egyik napról a másikra megszűntek a megszokott rutinok, a kávézás, sörözés a barátokkal vagy egy csapatépítő tréning a kollégákkal. A pandémia előtt a szervezetekben dolgozók leginkább a személyes megbeszéléseket részesítették előnyben, még akkor is, ha ehhez utazni kellett. Az egyik ügyfelünk esetében például a státuszmegbeszélésekre minden hónapban a vállalat németországi központjába repültem, egyszerűen azért, mert mindenkinek így volt természetes. Mára ez teljesen megfordult. – Ez pedig a ló túlsó oldala? – Valóban, a csak online jelenlét hátránya, hogy gyengülnek az emberi kapcsolatok. Hozzáteszem: szakértők szerint az emberi kommunikációban 65 százalék a nonverbális elemek aránya – ezek az internetes konferenciabeszélgetéseken szinte teljesen hiányoznak, legalábbis sokkal nehezebb e jeleket észrevenni, ami több félreértéshez (is) vezethet. Az viszont tény, hogy egy a múlt év végén, többek között Olasz-

ország, Németország, Franciaország, Svédország, Nagy-Britannia és Magyarország részvételével készült felmérésben a válaszadók 87 százaléka mondta azt, hogy a jövőben is valamilyen szinten home office-ban szeretne dolgozni, többségük átlagban heti két-három napot. A megkérdezettek 4 százaléka gondolja úgy, hogy hatékonyabb, 42 százalék szerint pedig legalább ugyanolyan hatékony volt a munkavégzése, mint az irodai környezetben. A válaszadók abban a kérdésben már megosztottak voltak, hogy változást várnak-e a szervezeteiktől az eredményközpontúbb termelékenység tekintetében, azaz a távmunka szélesebb körben történő lehetővé tételében. – Ilyen hirtelen változásokra senki sem volt felkészülve. A folyamatok szervezését, a napi menedzsmentet, illetve ennek digitalizációs vetületét hogyan érintette a pandémia? – A legtöbb munkáltató ösztönösen átvizsgálta a létfontosságú folyamatait, ezután hozta meg a megfelelő döntéseket – mondanám ezt akkor, ha valóban így lett volna, de nem erről van szó… A cégek nagy része még ma sem tudja, miért lenne értékes számára az üzletmenet-folytonossággal foglalkozni. Láttunk azért példát arra, hogy az ügyvezető-tulajdonos a kezébe vette az irányítást és összehívta, kialakította a válla-

A korábbinál nagyobb védelem kell az otthoni számítógépekre.

latánál a helyi „operatív törzset”, amely azután megfelelő útmutatással működtette s működteti azóta is a folyamatokat a megváltozott környezetben. – Mely országok, régiók, ágazatok reagáltak a leggyorsabban, a leghatékonyabban az új helyzetre? – Azok a régiók és ágazatok, amelyek lakói és dolgozói már megtanulták, hogyan kell kezelni egy ehhez hasonló válságot, előnyben voltak. Szintén jól tudtak reagálni azok a cégek, amelyeknek volt tapasztalatuk a működésükhöz szükséges ellátási láncban részt vevőkkel való együttműködésben. Őket ez sokkal kevésbé rázta meg, mint azon vállalatokat, ahol tavaly eszméltek rá arra, hogy a saját szolgáltatásuk, termékük eladásához mely beszállítókra és alapanyagokra van szükség. – Sokan változtattak? – Egy az Üzletmenet-folytonossági Intézet (Business Continuity Institute, BCI) által elvégzett felmérésben a megkérdezettek több mint fele (54,1 százalék) válaszolta azt, hogy a járványhelyzet után nem a régi „üzemmódban” folytatja működését, hanem egy úgynevezett „új norma” alapján végzi majd a tevékenységét. Ez új irányként jelent meg a kiskereskedelmi szektorban, a nagyvállalati szegmensben és a légitársaságoknál, valamint az őket kiszolgáló ellátási láncban. – A kiberbűnözők is villámgyorsak voltak, már az első hetekben új zsarolóvírus-támadások érték például a világ egyes kórházait. Közel sem csak „most ébredtek”, s a home office sérülékenyebbé tett bizonyos területeket. – Tipikus rabló-pandúr játszma zajlik az online térben is, nem lehet csodálkozni azon, hogy a kiberbűnözők alkalmazkodtak a helyzethez. Ahogy a fizikai valóságban maszkot viselünk

30 | FIGYELŐ 2021/8

F_29-31_Fortix.indd 30

2021. 02. 22. 16:58

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY 47 éves, 3 gyermek édesapja. 1998 óta foglalkozik információbiztonsággal és üzletmenet-folytonossággal.

a vírus terjedésének a lelassítása érdekében, éppen annyira fontos a „digitális higiénia”. Ebbe beleértem a kollégák biztonságtudatosságát, a naprakész technológiai eszközök rendelkezésre állását, valamint a megbízható beállításukhoz, üzemeltetésükhöz szükséges technikai támogatást. Nem várható el a munkatársaktól, hogy az otthoni hálózatukat ahhoz hasonlóan védjék, ahogy az egy nagyvállalati környezetben megszokott. A korábbinál nagyobb védelem kell, mert a kiberbűnözők éppen a végfelhasználót, illetve annak eszközeit támadják a legkülönfélébb módon. Itt még egyszer hangsúlyoznám a biztonságtudatosságot, mert az elmúlt időszakban általunk végzett adathalászat-szimulációs vizsgálatok folyamán a kollégák számos esetben adták meg a felhasználónevüket, jelszavukat az adathalász e-mailben lévő hivatkozásra kattintva. Ebből az a tanulság, hogy az információbiztonsággal kapcsolatos edukációt nem elég egyszer, a belépéskor elvégezni, hanem folyamatosan szinten kell tartani. Az adatok elszomorítók: az összes kiberattak gyakorisága 140, a vállalati hálózatok távoli eléréséhez köthető támadásoké pedig 37 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben. – Mennyire figyelnek a kkv-k a kiberbiztonságra? – Az a tapasztalatom, hogy a kis- és középvállalkozások többségénél nem vagy csak nagyon minimális szinten foglalkoznak az információbiztonsággal. A legtöbb kkv irányítója nem tartja fontosnak, hogy költsön akár a biztonságra, akár az informatikára. Kivételt képeznek természetesen azok a vezetők, akik vagy már átéltek egy adatvesztéssel járó incidenst, vagy esetleg olyan környezetben szocializálódtak, ahol magas volt ezen területek érettségi szintje. Többször megesett, hogy kkv-vezetők fordultak hozzánk azzal,

Eddig a bankrendszer, valamint a repülésinformatika információvédelmi szakértőjeként dolgozott. 1998-tól a Citibank információbiztonsági menedzsere, 2000-től a Budapest Bank információbiztonsági vezetője, 2006-tól az ING Bank, 2008tól pedig a Lufthansa Systems fizikai és információbiztonsági igazgatója volt. 2012-től a Fortix Consulting Kft. és a Mysec Kft. tulajdonos-ügyvezetője. CISM, CDPSE, ISO 22301, ISO 27001 vezető auditori minősítése van, az ISACA Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja és titkára, valamint alapító tagja az Önkéntes Kibervédelmi Összefogásnak (Kibev). Szabadidejében fotózik és a New Swamp együttesben zenél.

hogy eddig nem fordítottak figyelmet az információbiztonságra, az üzletmenet-folytonosságra, az informatikára, s megtörtént a baj. Lényeges elmondani: a károk enyhítése és a kontrollok utólagos beépítése minden esetben többe kerül és hosszabb ideig tart annál, mint amikor a védelem együtt épül fel a szervezettel. – A jelszavak létrehozásánál legalább kellően tudatosak a felhasználók? – Ezzel kapcsolatban nem vagyok túl derűlátó, hiszen az ilyen irányú felmérések alapján a felhasználók még mindig nagyon gyenge, alacsony biztonsági szintű, könnyen kitalálható jelszavakat adnak meg, például a születési dátumukat. Ezen segít ugyan a többfaktoros azonosítás, a mobilalkalmazásból beírható ellenőrző kód, de mint tudjuk, a leggyengébb láncszem itt is az ember. Azért nehéz ez a kérdés, mert az egyik oldalon azt javasoljuk, hogy ne használjunk egyszerű, könnyen megjegyezhető jelszavakat, sőt mindenhol másikat adjunk meg, ugyanakkor hozzáteszszük: ne írjuk le ezeket sehová. Erre lehet egyébként jó megoldás a jelszókezelő alkalmazás használata akár szervezeti szinten is.

– Mi a helyzet a rendszeradatmentéssel? – Sokszor találkozunk azzal, hogy van ugyan mentés, de annak helye például megegyezik az adattároláséval, így ha az eszközt, mondjuk a laptopot támadás éri, minden elvész, tönkremegy. Ennél az is jobb, ha a mentések rendszeres időközönként egy különálló adathordozóra kerülnek, amelyet elzárva tartunk, fizikailag is más helyen. – A fentiek ismeretében melyek most a legnagyobb kihívások a vállalati informatikában? – Talán azok a szervezetek szembesültek a legnagyobb kihívásokkal, amelyeknél a távmunka, az otthoni munkavégzés nem volt a mindennapi rutin része a feladatok jellege vagy a technikai feltételek hiánya miatt. Több helyen okozott konfliktust az is, hogy a kollégák túlnyomó része home office-ra szeretett volna váltani a családi helyzet (bezárt bölcsődék, óvodák, iskolák) miatt, ugyanakkor az informatikai osztály még hetekig nem volt felkészülve arra, hogy tömegesen szolgálja ki távolról (és biztonságosan) a munkatársakat. – Melyek a főbb tapasztalataik az elmúlt évből? – Azt láttuk a munkánk folyamán, hogy mindenképpen érdemes kiemelt figyelmet fordítani a dolgozók mentális egészségére, melynek fenntartásában a személyes interakció, a rendszeres vezetői visszajelzés, az eltérő személyiségekhez igazodó releváns figyelem biztosítása segíthet. Bármilyen arányban oszlanak meg ugyanis a vélemények a home office-szal kapcsolatban, a munkavállalóknak szükségük van a támogató munkahelyi környezetre, az összetartozás, a csapatban tevékenykedés élményére, vagy pandémia esetén ennek legalább online formában történő megélésére. HG

2021/8 FIGYELŐ | 31

F_29-31_Fortix.indd 31

2021. 02. 22. 16:58

| CÉGVILÁG |

LOGISZTIKAI ALAPOK Bányai Kornél azon menedzserek közé tartozik, akiket éppen a karrierjük kezdetén ért a hazai rendszerváltozás – ez természetesen a pályafutásukat is jelentősen befolyásolta. A cégvezető, aki gyerekkorától katonának készült, 1989ben páncélosmérnök-képzésre ment Kijevbe, de a politikai változás időszakában hazarendelték, és a főiskola elvégzése után hadnagyként már a Honvéd Folyami Flottilla anyagi, technikai főnökségére került. Kétévnyi csapattiszti szolgálat után, közgazdászdiplomát is szerezve ugyan leszerelt, de a honvédséggel nem szakadt meg a kapcsolata, sőt hadtudományi tudományos fokozatot is szerzett. „Rendkívül izgalmas időszak volt az egy angolul is beszélő fiatal diplomásnak, mert ha elővette az újságot, csak választania kellett a betelepülő multik ajánlatai közül. Így kerültem 26 évesen logisztikai vezetőként a világ egyik meghatározó kávé- és teakereskedelmi cégéhez, a Sara Lee Douwe Egbertshez. Később a holland vezérigazgatóm azt mondta, azért választott egy zöldfülű fiatalembert, mert számtalan jelentkezővel beszélt, de senkiben sem látott kellő határozottságot, és arra gondolt: lehet, hogy ennek az ifjúnak nincs szakmai tapasztalata, de mint katona, majd rendet tesz” – emlékezett vissza a szakember. Szerinte ez is azt igazolja, hogy Magyarországon még mindig hamis sztereotípiák élnek a katonákkal kapcsolatban, és a vezetői képességek tekintetében továbbra is jelentősen alulértékelik a katonai múltat. Úgy véli, ebben nyilvánvalóan annak is szerepe van, hogy a II. világháború után itthon gyakorlatilag lefejezték a Ludovika Akadémiát és vele a katonai értelmiséget. Nyugaton viszont – különösen Amerikában – a legnagyobb vállala-

tok állnak sorban a hadiakadémiák legjobbjaiért, adottnak tekintve azok stratégiaalkotási és vezetői képességeit.

AZ ELSŐ A LOGISZTIKA

Bányai Kornél szerencsésnek tartja magát, hogy a karrierje eleje éppen egy olyan időszakra esett, amely a menedzsmenttudás tekintetében is korszakváltást hozott hazánkban. Amikor a világpiac egyik vezető szereplőjének számító SmithKline Beecham gyógyszergyár magyarországi leányvállalatához került, és ott is megkérdezte az akkori vezérigazgatót, miért mellette döntött, hiszen az FMCGszektor (ahol dolgozott) egészen más, mint a gyógyszeripar, a cégvezető azt mondta: szemléletbeli változást akart a társaságnál, fel akarta pörgetni az üzleti folyamatokat.

Az üzletember azt is meghatározónak tartja pályafutásában, hogy a logisztikát választva egy olyan univerzális szakmát kapott, amelyre minden iparágnak szüksége van, miközben mindenütt újfajta kihívásokkal kell szembesülnie. A járványhelyzet pedig a korábbinál is jobban rávilágított a logisztika szerepére azzal, hogy egy-egy beszállító leállása, késlekedése miatt átmenetileg – akár az egész világon – egy teljes ágazat lebénult. Ahogy legutóbb, egy apró csip hiányában sorra kellett leállniuk a legnagyobb autógyáraknak is. „Magyarországon a kis- és középvállalatoknál sajnos még mindig sokan nem értik meg, mennyire fontos szerepe lehet e szakmának a sikeres üzletmenetben. A klasszikus mondás úgy tartja, két dolog határozza meg, szükséges-e egy vállal-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

PORTRÉ | „A pandémia hatására jelentősen felértékelődött a digitális csatornák és megoldások szerepe, miközben újragondoltuk a hagyományos adminisztrációs folyamatainkat is” – fejtette ki lapunknak Bányai Kornél, a 2021-ben újabb beruházásokat megvalósító Rockwool Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki korántsem szokványos pályaívet mondhat magáénak.

32 | FIGYELŐ 2021/8

F_32-33_Rockwool.indd 32

2021. 02. 22. 17:07

| CÉGVILÁG | BÁNYAI KORNÉL, A ROCKWOOL HUNGARY KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA. „MÚLT ÉV ELEJÉN MI IS BIZONYTALANNAK LÁTTUK A HELYZETET”

kozásnál a logisztika: az üzemméret és a tevékenység komplexitása. A gyakorlat dönti el, ezek közül melyik igényli már azt, hogy dedikált ember vagy önálló szervezeti egység feleljen a logisztikáért. Nálunk azonban a kkv-szektorban még az a gyakorlat, hogy ha megkérdezik, van-e logisztika a cégnél, a tipikus válasz: »Béla intézi a rendeléseket.« De amikor a folyamatok már túllépnek azon a méreten, amikor még elég a spirálfüzet, amikor már specializálódnak a szakterületek, törvényszerűen kell egy szakember, aki összefogja, integrálja és koordinálja a dolgokat. Ezzel pedig – gyakran a tanulópénz megfizetése után – kezdetét veszi a logisztikai szervezet kiépítése” – beszélt a tapasztalatairól a menedzser.

REGIONALITÁS

Bányai Kornél szerint egészen más lehetőség és felelősség egy olyan cégnél menedzsernek lenni, ahol nem az import, hanem a helyi gyártás, az itt előállított termékek kerülnek fókuszba. Ezért választotta a dán hátterű Rockwool Hungary Kft.-t, ahol először közép- és kelet-európai logisztikai igazgatóként a magyar, román, bolgár, volt jugoszláv, cseh és szlovák piacért felelt. „Regionális vezetőként legalább anynyira kell politikusnak lenni, mint szakembernek. Természetesen sokat számít a vállalati kultúra, de helyi szinten ezt mindig »testre szabja« az adott ország szokásvilága, az ottani irányítók mentalitása. Az természetes, hogy minden cégnek megvannak a megkérdőjelezhetetlen értékei, szabályai, amelyekhez ra-

gaszkodni kell. De azt, hogy a munkatársaknak mihez kell tartaniuk magukat, továbbá az adott leányvállalat milyen képet sugároz magáról, mennyire jó együtt dolgozni vele, mennyire hatékony, eredményes, végső soron mindig a helyi menedzsment döntései határozzák meg” – fejtette ki az ügyvezető. A szakember ezért is tartja komoly fegyverténynek, hogy az emberközpontú dán vállalati kultúrát úgy sikerült ötvözni a hazai gyakorlattal, hogy a 12 milliárd forint forgalmú, 170 fős Rockwool Hungarynél – ahol a munkatársak többsége a társaság tapolcai gyárában, kisebb része pedig a pesti kereskedelmi irodában dolgozik – rendkívül alacsony a fluktuáció szintje. „A létszámot a koronavírus-járvány ellenére is sikerült megőriznünk, amiben az is szerepet játszott, hogy 2020 az egyik legsikeresebb esztendő volt a cég magyarországi történetében. Igaz, a pandémia múlt év eleji megjelenésekor először mi is bizonytalannak láttuk a helyzetet, mégis úgy döntöttünk, hogy nem változtatunk az alapvető termelési folyamatokon. Ugyanakkor az egészségvédelmi rendszabályok területén olyan fokozott elővigyázatosságra törekedtünk, amely az előírt szabályoknál is szigorúbb elvárásokat jelent. Ezt egészen addig fenntartjuk, amíg a remélhetőleg minél hamarabb elérhető átoltottság megfelelő biztonságot nem nyújt munkatársainknak és partnereinknek” – mondta Bányai Kornél. A cégvezető hozzátette: annak ellenére, hogy az építőipar végül a kevésbé rosszul érintett szektorok közé tartozott, a teljes biztonságra törekedve tavaly a tervezett beruházásaik többségét felfüggesztették.

Mindez azonban nem jelent komolyabb halasztást, mert az idén már megvalósítják a gyártósori fejlesztést. Már csak azért is, mert megítélése szerint az új lakásokra vonatkozó ötszázalékos áfa és a hárommillió forintos felújítási támogatás elindulása már ez évtől egyértelmű növekedést generál az ágazat piacán.

ÚJ KÉPESSÉGEK

Bár a járvány nem rengette meg az építőipart, Bányai Kornél szerint több korábban bevett gyakorlat fenntarthatóságát megkérdőjelezte. A másik oldalon pedig az új képességek megszerzése vált halaszthatatlanná. Ezek közé tartozik az informatikai készségek azonnali és nagymértékű fejlesztése, ami már csak azért is létfontosságú, mert a személyes távolságtartás követelménye és a home office miatt nagyságrendekkel csökkent a személyes találkozók száma. Ráadásul az üzleti partnerkapcsolatok fenntartásának a kényszerű módja is a világháló lett. „A Covid hatására olyan új képességek jelentek meg és váltak pillanatok alatt gyakorlattá, amelyek a mi területünkön is évekkel előbbre hozták a digitalizáció térnyerését. Jellemző, hogy szinte egyik napról a másikra hangsúlyosabb lett a digitális marketing, jelentős lökést kapott az online kereskedelem, miközben át kellett gondolni és szükség szerint újra kellett szervezni a legtöbb adminisztrációs folyamatot. A jó hír az, hogy a kollégák ezúttal is bebizonyították: rugalmasak és azonnal képesek alkalmazkodni az új helyzethez, melynek eredményeként ma már senkinek sem okoz gondot az informatikai eszközök készségszintű használata” – tette hozzá a szakember. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2021/8 FIGYELŐ | 33

F_32-33_Rockwool.indd 33

2021. 02. 22. 17:07

| CÉGVILÁG |

LEEGYSZERŰSÍTIK A KÖZVETÍTÉST INGATLAN | Egy jó árú, a teljes folyamatát tekintve digitalizált, egyedi szolgáltatásokat nyújtó ingatlanközvetítői (adásvétel, bérlet) platformot üzemeltet a Livlia.com, partnerségben az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi bank ingatlanközvetítői hálózatával.

HIBRID MEGOLDÁS

A Livlia azonban immár sikeres projekt, amely innovatív online ingatlanpiaci szolgáltatások fejlesztésével és a brand hazai bevezetésével foglalkozik. A csapat 2017 szeptemberétől a hagyományos, közvetítőkkel végzett ingatlanértékesítési folyamat magas szintű digitalizációját tűzte ki célul. Ennek első lépcsője egy innovatív portál volt. A projekt eredményeként 2020-ban az ország első, úgynevezett hibrid (online-offline) ingatlanértékesítői felülete jött létre.

Az indulás után bő fél évvel már 660 ingatlanirodai partner (B2B szegmens) és 7 franchise-hálózat szavazott bizalmat a szolgáltatásnak. Partnereik megfogalmazása szerint a Livlia lehet az „új alternatíva” a hazai ingatlanpiacon. A szolgáltatás működése fél-egy év elteltével több médium és bank érdeklődését is felkeltette, melynek eredményeképpen az MKB Fintechlab 2018-as programjának is a résztvevői voltak. A Livlia abban az esztendőben nagyvállalati, B2Bszoftver-beszállítással is kiegészítette tevékenységét, így vezető ingatlanportáloknak kínált hatékonyságnövelő megoldásokat. Tavaly azután a társaság az egyik legnagyobb hazai és regionális kereskedelmi bankkal stratégiai partnerségben, valamint a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. jóvoltából jelentős kockázati tőkéből országos terjeszkedésbe kezdett. A járvány még jól is jött valamelyest a cégnek, hiszen szolgáltatásuk alapja éppen az ingatlankiadási és -eladási folyamatok mind teljesebb körű digitalizálása, így lényegében kontaktusmentes. „Azt gondolom, kijelenthető, hogy a Livlia szempontjából a jelenlegi pandémiás időszaknak támogató szerepe volt a piaci bevezetésben” – foglalta össze az elmúlt egy év lényegét Ercsey-Orbán Péter. A hibrid ingatlanértékesítés megállíthatatlanul terjed a régióban. Ez termé-

szetes, hiszen a digitális transzformáció ezt a területet is utolérte. A folyamatok konszolidálódnak, kevesebb humán erőforrásra lesz szükség, pontosabb és jobb adataik lesznek a szereplőknek, ezáltal gyorsabbá és versenyképesebbé válnak. A vállalatnál biztosak abban, hogy a következő években gombamód bújnak elő a hibrid szolgáltatók, s átalakulnak a jelenlegi vezető entitások.

ELTÉRŐ SZOKÁSOK

Ahány ország, annyi jogi, technológiai, adózási és adatvédelmi szabályozás, szokás van az ingatlanpiacon. Ezek ráadásul egyenként – és összességében is – rendkívüli módon befolyásolják a Livlia termékének a piaci bevezetését és erőforrásigényét is. Például Ausztriában az ingatlanértékesítési jutalék törvényileg szabályozott, így ott egy hibrid szolgáltató finoman szólva kevésbé versenyképes más szolgáltatókkal szemben, de lehetséges, hogy középtávon Németország már szóba jöhet. Az efféle cégek piaci bevezetése, akár nagyobb online piactereké, rendkívül tőkeigényes, ám szerencséjükre már 2018-ban sikerült találni egy pénzügyi befektetőt, a Zakor Sándor és a Herczeg testvérek által alapított AndGo Partnerst, amely finanszírozta az indulás költségeit – bár a konkrét befektetési összeget nem kívánják nyilvánosságra hozni. HG

FOTÓ: LIVLIA

A Livlia.com alapítói és ötletgazdái több mint tíz éve együtt dolgozó fiatal sorozatvállalkozók, jellemzően IT- és értékesítési háttérrel. A csapat az egyetemi évek alatt kovácsolódott össze, majd céget alapított. Az elmúlt évtizedben számtalan technológiai szegmensben próbálták ki magukat akár bérfejlesztésen, akár saját termék piaci bevezetésén keresztül – legyen szó térképes megoldásokról, szervezetfejlesztési, reptéri mobilapplikációkról vagy autómegosztási alkalmazásokról. „Azt gondoljuk, hogy a kudarcok fontos alkotóelemei a későbbi eredménynek, így valamennyi hasonló élményből tanulunk – az üzletről, valamint magunkról is –, és így haladva maximalizáljuk a jövendőbeli sikereinket” – fejtette ki Ercsey-Orbán Péter, a Livlia ügyvezetője.

34 | FIGYELŐ 2021/8

F_34-Startup–Livlia.indd 34

2021. 02. 22. 17:06

$720(5č0ĭ%(1 DOLGOZOM — 6 1(.(' ,6 (=7 $- 1/20 „…mert sokszínű, összetartó közösség vagyunk!” Dr. Kovács Antal

kommunikációs igazgató

Csatlakozz Te is D] HQHUJLD V]DN«UWĎLKH] mvm.karrierportal.hu

Paks_Employer_Branding_Anti_200x292.indd F_35_MVM_Paks_hirdetes.indd 35 1

2020. 2021. 11. 02. 06. 22. 13:27 17:06

| CÉGVILÁG |

NYÍRI MIKLÓS | A magyar Neumann Labs olyan eljárást dolgozott ki nemrég, amellyel a koronavírus különféle variánsai is nagyon gyorsan, költséghatékonyan beazonosíthatók. PCR-módszerükkel már osztrák tendert is nyertek. A labor ügyvezetőjével, a „frontvonalban harcoló” szakemberrel beszélgettünk.

Ön szerint mikor kezdhetnek enyhülni a szabályok, mikorra várható egy alaposabb könnyítés? – Úgy látom, nagy valószínűség szerint a nyár hozhat változást. Sokan be lesznek már addigra oltva, s a jó idő közeledtével a járvány terjedését elősegítő összezártság is fokozatosan véget ér. Bár az egészségügyi probléma velünk marad, a gazdaság felpöröghet, némi lendületet kaphat, és lassan helyreállhat a szokásos működés. – Rengeteg ágazat kerül egyre nagyobb slamasztikába: az utaztatás, a szállodaipar, a fesztiválbiznisz, a vendéglátás, a lakáskiadás – és még lehetne sorolni. Szakemberként mit tud üzenni ezek szereplőknek: hogyan lehetne jobban működni? Vannak erre jó (jobb) nemzetközi gyakorlatok? – Úgy látom, globálisan is csak mostanság folynak nagyszabású kísérletek erre vonatkozóan. Például a tekintetben,

hogy egy koncertet vagy más hasonló társasági, társadalmi eseményt miként lehet biztonságosan megrendezni. Ám sajnos még nincsenek meg a jó gyakorlatok, az igazi best practice-ek – sehol a nagyvilágban. Mi az önmintavételes tesztelést egyébként megfelelő és költséghatékony megoldásnak gondoljuk. Ennek tízezer forint az ára. Ennyit szerintem megengedhet magának az, aki a jelen körülmények között is közösségbe szeretne menni. – A vállalkozókat, az üzleti döntéshozókat, a gazdasági szakembereket a nagy felelősség, a pénzügyi gondok okán talán az átlagnál is jobban megviseli a karantén. Mit javasol, miben kellene változtatni, hogy a következő két-három vagy több hónapot át tudjuk vészelni, nemcsak gazdaságilag, de lelkileg is? – Ha az elkövetkező néhány hónapban az időseket be tudjuk oltani, mindenki

FOTÓK: GETTY IMAGES, NEUMANN LABS

A MUTÁNSOKAT IS GYORSAN KIMUTATJÁK

36 | FIGYELŐ 2021/8

F_36-37_Neumann.indd 36

2021. 02. 22. 17:24

| CÉGVILÁG |

egy kicsit megkönnyebbülhet. Úgy vélem, erre kell rövid távon koncentrálnunk, hiszen e nélkül nem tudunk továbblépni az előttünk álló – ön által is említett – kihívások kezelésében. – Igen nagy különbségek vannak az egyes országok teszteltségi szintje közt, és nyilván a metódusok, a tesztstatisztikák gyűjtése terén is. Hogyan lehet így a járványügyi szakembereknek igazán jól eligazodniuk, felelős döntést hozniuk? – A fő számokat a kórházak adják, nem annyira a laborok. Emellett pedig kevés tesztből is jól lehet látni az új hullám közeledtét. Ezért az elvégzett vizsgálatok számát nem látom problémának. – Fejlett országként mégis eléggé le vagyunk maradva a teszteltségben, s egyelőre az oltások terén is. – A probléma nem korlátozódik Magyarországra, kezdetben az egész világon rettenetesen nehéz volt beindítani a tesztelést. Most pedig igen komplikált beindítani az oltást. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ha levonul a járvány, alaposan kielemezzük a tanulságokat. Nyilvánvalóan azért, hogy ha újra hasonló helyzetbe kerülünk, akkor már sokkal felkészültebbek legyünk. – A tesztek bizonyossága nem százszázalékos. Ennek lehet köze egy-egy országban a pandémia gyorsabb terjedéséhez, vagy a járványügyesek mindenütt belekalkulálják a számításaikba, előrejelzéseikbe a bizonytalanságokat? – A PCR nagyon megbízható, ezek a tesztek semmiképp sem okozhatták a járványhelyzet rosszabbodását. – Az „új” brit variáns nem is olyan új. Miért csak most került a figyelem középpontjába? Az egyre több mutáns hány százaléka lehet valóban veszélyes, például immunis a kifejlesztett oltóanyagokra? – Sajnos nagyon keveset tudunk a variánsokról. A brit gyorsabban terjed, a dél-afrikai ellen valamivel kevésbé hat egy-két ott kipróbált oltás, csak ennyit tudunk. Számos mutáció van még, a vírusban nagyon sok apró változás törté-

nik folyamatosan. Adataink sajnos csak visszamenőleg vannak, jósolni nem tudunk. Elképesztően sok munkát szükséges ezzel kapcsolatban elvégezniük a szakembereknek a következő időszakban, és nagyon józanul kell tudni értékelni az eredményeket.

– Ezek szerint önök folyamatosan fejlesztenek? – Nekünk mindig is az innováció volt a legfontosabb. Bevezettük az önmintavételes tesztet, a koronavírusteszteléssel párhuzamos influenzavizsgálatot (egyetlen, kombinált PCRteszttel ki tudjuk mutatni mindkét vírus jelenlétét), s most a variánsokat is felfedezzük.

NÉVJEGY 47 éves, nős, két kisgyermek édesapja, végzettsége társadalomtudós (ELTE, New York-i Egyetem). A Neumann Labst 2014 decembere óta vezeti. A cég a humán papillomavírus (HPV) és a méhnyakrák olcsó, otthon is végezhető gyorstesztjét fejlesztette ki és vezeti be az európai piacra. Természetesen most, a koronavírus elleni küzdelemben is fontos szerepe van a tesztelési kapacitásuknak. Korábban, 2004–13-ban az innovatív, EU-s díjakkal is elismert GenoID Kft.-t vezette, amely a régió egyik legfontosabb molekuláris diagnosztikai és genetikai tesztlaborjává nőtte ki magát. A vállalatot a német Synlab Group vásárolta fel 2012-ben. Szabadidejében Nikon fényképezőgépeket gyűjt, régit és újat egyaránt.

– Miben áll az önök fejlesztésének a különlegessége? – Egy PCR-tesztelési módszert valósítottunk meg gyorsan, pontosan, hatékonyan, a mi laborfolyamatainkhoz illesztve, ami igazi laboratóriumi fejlesztői munka. Hétköznapi körülmények között hónapokig dolgoznánk rajta, most két-három hetünk volt rá. Ezzel a metódussal elég jól megbecsülhető, hogy egy adott fertőzés a brit variánshoz köthető-e vagy sem, emellett egyéb mutációkat is felfedez ez a megoldás, így a délafrikai, brazil és európai verziókat is.

– Mennyi esélye van annak, hogy átveszik tőlünk ezt a módszert? Üzletileg is gondolkodnak a külföldi értékesítésben? – Bár nyertünk ausztriai állami tendert koronavírus kimutatását célzó PCRtesztelésre, jelenleg a hazai feladatokra koncentrálunk. Sajnos van itthon dolgunk bőven. HG

2021/8 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Neumann.indd 37

2021. 02. 22. 17:24

| CÉGVILÁG |

BEBETONOZOTT JÖVŐ Alig 300 lelkes község Csehbánya. Aki nem ismeri ki magát az Ajkai járásban, talán még nem is hallott róla. Pedig az innen származó Mayer család Veszprém megye egyik legjelentősebb iparvállalatát hozta létre. Az 1999-től bt., majd 2011-től kft. formájában működő V-M Technik az ipari kopásvédelem területéről indulva épített szerteágazó termék- és szolgáltatásportfóliót. Működése a Csehbányához közeli Városlődre, valamint a főként porcelánjáról híres Herendre összpontosul. „Minden olyan eszköz vagy berendezés, amelyen anyag halad, mozog, rázkódik vagy keveredik, az kopásnak van kitéve” – vallják a családi cégnél. Az általuk javított, szerelt gépek élettartama jelentősen meghosszabbodik. „Bár apu már 70 éves, hajnali háromkor kel és este tizenegyig fent van. Még ma is rajzol, tervez, megkerülhetetlen a gyártás-előkészítésben” – mondta a Figyelőnek Mayer János, aki sokak számára a cég arca, hiszen a partnerekkel elsősorban ő tartja a kapcsolatot, míg testvére, Tamás irányítja a fejlesztést, valamint a személyzeti és a pénzügyi területet.

idősebb Mayer János egy kopásálló anyagokkal foglalkozó osztrák vállalat hazai képviseleténél volt műszaki tanácsadó, s ahogy ebben a minőségében járta az országot, kialakultak az iparági kapcsolatok. „A V-M Technik indulásakor az volt a mozgatórugó, hogy a partnereket egy saját vállalkozással egyszerűbben, gyor-

sabban szolgálhassuk ki, ezért önállósodtunk; öntvényeket, hegesztett lemezeket kezdtünk feldolgozni és forgalmazni. Kezdetben eszközhiányosan – a 450 kilós páncélozottlemez-táblákat kézzel pakoltuk az udvaron” – idézte fel Mayer János. Eleinte a herendi házuk pincéjében készítették el a lemezekből a kopásálló betonkeverő-béléseket. Aztán az első telephelyüket Városlődön vásárolták, 2007-ben. A kéthektáros telken akkor hatalmasnak tűnő, 1000 négyzetméternyi gyártókapacitást azonban hamar kinőtték. Herenden immár a második 400 négyzetmé-

FOTÓ: V-M TECHNIK

V-M TECHNIK | Az ipari kopásvédelem alapszolgáltatásaitól jutott el odáig bő két évtized alatt a Veszprém megyei cég, hogy fontos partnere lett a nehézipar meghatározó szereplőinek a bányászattól az acéliparon át egészen az aszfaltgyártásig.

A PINCÉBEN KEZDTÉK

Ma már kevés helyen kell bemutatkozniuk, hiszen olyan partnereik vannak, mint a Mátrai Erőmű, a Strabag, a Duna–Dráva Cement, a Leier Hungária, az Aszfalt Hungária, a Colas-csoport vagy a Hazai Építőgép Társulás. A felsorolásból kiderül, hogy a nagy útépítő cégekkel is együttműködnek, hamar hangsúlyossá vált ez a szektor. A társaság története úgy indult, hogy az 1990-es évek elején a családfő, SZINTET LÉPTEK. AZ ELMÚLT KÉT ÉV ROBUSZTUS BŐVÜLÉSE UTÁN TUDATOSAN LASSÍTANAK MAYERÉK

38 | FIGYELŐ 2021/8

F_38-39_VMTechnik.indd 38

2021. 02. 22. 17:07

| CÉGVILÁG |

VISSZA A TERMÉSZETBE

tert meghaladó üzemépületet adják át, a következő nagy cél pedig egy 1800 négyzetméteres, bedaruzott gyártócsarnok építése. „A vevőkkel kialakított jó kapcsolat a szolgáltatások bővítését generálta” – mondta az ügyvezető. A leszállított kopóelemek mellé a partnerek igényelték azok beépítését, a későbbiekben a gépek szervizelését is. Ezek után jött a felismerés, hogy a jellemzően nyugati importból származó berendezéseket maguk is létre tudják hozni. Ezzel megkezdődött a gépgyártás. Saját tervezésű és gyártású betonkeverő üzemekkel jelentkeztek a piacon, amelyekből eddig jó néhányat értékesítettek. Emellett szállítottak már kopásálló termékeket Japánba, Chilébe, Indiába és a Közel-Keletre, a szomszédos Ausztriába, továbbá Németországba is.

DINAMIKUS NÖVEKEDÉS

A partnerek jelentős része nagyvállalat, de a kkv-szektor legalább olyan fontos a ma már több mint 80 főt – mérnököket, technikusokat, szakmunkásokat – foglal-

Egy klasszikus iparvállalattól első hallásra talán idegen egy turisztikai beruházás. Természetkedvelő emberekként – és a több lábon állás jegyében – Mayerék mégis azt vették a fejükbe, hogy egy akár 15-20 hektáros, Herend melletti területen vendéglátással is szeretnének foglalkozni. Az erdős részen tájazonos, prémiumkategóriás faházak kialakítása a cél, közel a természethez, mégis elzárva a külvilágtól. „Ez a KözépDunántúl egyik legszebb része a Bakonynyal. Héthektárnyi területet már vásároltunk egy tóval, de mint az iparban, a turizmusban is lépésről lépésre haladunk” – mondta Mayer János.

koztató V-M Technik számára. „A megnövekedett személyi állomány ellenére a meglévő partnerkört is éppen csak ki tudjuk szolgálni” – vallott színt a cégvezető. Masszív növekedést tudhat a háta mögött a csehbányai vállalat, amelynek már az 1,26 milliárd forintos 2019-es árbevétele is csaknem 25 százalékos ugrás volt, tavaly azonban tovább emelték a tétet. A magasabb bázison majdnem 40 százalékos bővüléssel 1,75 milliárdos forgalmat értek el, miközben a 10 százalék körüli árbevétel-arányos eredmény is megmaradt. „A forgalom legalább 40-45 százalékát a logisztikai szolgáltatások adják, amióta komplett aszfalt- és betonkeverő telepeket újítunk fel, telepítünk és üzemelünk be Európa különböző szegleteiben” – részletezte Mayer János, megjegyezve, hogy az értékesítés fennmaradó része mögött nagyjából egyenlő részben áll a kereskedelem és a gépgyártás. Telepítettek már betongyárat és aszfaltkeverő telepet a Strabag és a Belfry megbízásából A pontból B-be, az EuroAszfaltnak Lengyelországból Debrecenbe, a Duna Aszfaltnak Kondorosról Hajdúböszörménybe, a Frissbetonnak Csornából Dubrovnikba, s a sort még hosszasan lehetne folytatni.

ÚJ SZEGMENSEK

„Gépek, berendezések áttelepítésével más is foglalkozik. A versenyelőnyünk abban rejlik, hogy nincs szükség alvállalkozókra, saját eszközökkel visszük végig a folyamatot” – vont mérleget a V-M Technik ügyvezetője. Például egy 100 tonnás daruhoz nehezen lehet 120 millió forint alatt hozzájutni; a cég csak az elmúlt két évben több mint félmilliárd forintot

fordított autódaruk és nyerges szerelvények beszerzésére. Nem csak a saját munkáiknak vált nélkülözhetetlen elemévé a daruzás és a túlméretes szállítás, az egyre jelentősebb járműpark a gépek bérbeadása előtt is megnyitotta az utat. Egyúttal felvirágozhat az export is, amelynek eddig 5 százalék alatti volt az aránya a teljes árbevételben, de Mayer János szerint ha jönnek a nagy nyugat-európai megrendelések, 15-20 százalékig is felkúszhat ez az érték. „A gépparkunk hamarabb ért el egy nemzetközi mércével is elfogadható szintre, mint az infrastrukturális háttér, de azóta a megnövelt gyártóbázisú telephelyünk szintén felzárkózott ide az új csarnokokkal, kiszolgáló létesítményekkel” – mutatott rá a cégvezető. Példaként felhozta, hogy van olyan német hátterű multinacionális partnerük, amely Törökországba vitte a bérgyártását. Ott valóban olcsóbb a munkaerő, mint nálunk, a szállítás költsége viszont a nagy távolság és a vám miatt akkora pluszteher, hogy versenyképes alternatívát kínálhatnak ilyen esetekben. Az elmúlt két év robusztus bővülése után kisebb növekedéssel is elégedettek lennének az idén Mayerék, ezzel együtt számos előremutató projektjük van. Komplett aszfaltkeverő telepeket nem gyártanak, egyes hozzávalókat, mint például cement- és porsilót, soradagolót viszont igen. Ezen felbuzdulva saját termékcsalád bevezetését tervezik. Emellett az a céljuk, hogy nagyobb szendvicspanelekből álló könnyűszerkezetes csarnokok kivitelezését is vállalják a tervezéstől az engedélyeztetésig. Utánpótlásból sincs hiány, ami egy családi vállalkozásnál ugyancsak kardinális kérdés. Míg János egy nyolc- és egy hat-, addig testvére, Tamás egy hétéves gyermek édesapja, s bíznak abban, hogy idővel lesz kinek átadni a céget. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2021/8 FIGYELŐ | 39

F_38-39_VMTechnik.indd 39

2021. 02. 22. 17:07

| SZEMÉLYI HÍREK |

ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMŰ ZRT. Lőrinc Ákos személyében új vezérigazgató irányítja az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt.-t. A szakembernek több évtizedes szakmai tapasztalata van. 2001 és 2017 között minőségügyi vezető, majd stratégiai igazgató volt az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt.-nél, 2017-ben pedig a cég vezére lett. Elődje, Székely Ferenc Géza 2015-től dolgozott az ÉDV-nél, 2017 júniusa óta látta el a vezérigazgatói feladatokat, s ez év február 8-án nyújtotta be lemondását.

LEASEPLAN EOS MAGYARORSZÁG

VARGA DÁVID Varga Dávid fedezetlen követeléseket kezelő igazgatóként csatlakozott Magyarország egyik vezető kinnlévőség-kezelő vállalatához, az EOS Magyarországhoz. A szakember mostani kinevezését megelőzően a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. jogi és compliance-igazgatójaként, majd 2016 augusztusától jogi és kockázatkezelési vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Emellett 2015 júliusától 2017 októberéig a Szanálási Követeléskezelő Zrt. igazgatóságának a tagja volt, 2017 júliusától 2021 februárjáig a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Szervezetek Engedélyezési és Jogérvényesítési Igazgatóságának az igazgatói pozícióját töltötte be. Varga Dávid jogászként végzett. Több évtizedes pályafutása alatt olyan szervezeteknél szerzett tapasztalatot, mint az UniCredit Bank Hungary Zrt., a bécsi Bank Austria Creditanstalt AG, illetve az UniCredit Bank Austria AG.

HARMAT ESZTER Új kereskedelmi igazgató érkezett a LeasePlan hazai leányához. Harmat Eszter immáron 18 éve bővíti tapasztalatait a flottakezelés különböző területein. A szakember 1998-ban, az Aegon Biztosítónál kezdte karrierjét, ahol üzleti menedzserként egy tízfős salescsapatot vezetett. Ezt követően két éven át a Dun & Bradstreet üzleti adatbázist szolgáltató cégnél dolgozott, a regionális értékesítési csapat irányítójaként. 2002 és 2007 között a LeasePlan ügyfélkapcsolatokért felelős csapatának a vezetője lett, ahol az ügyfélelégedettség- és lojalitásfókuszú termék- és folyamatfejlesztési projekteket vezette. Harmat Eszter a LeasePlannél töltött öt esztendő után egy nemzetközi versenytárs hazai üzemeltetési igazgatójaként irányította a társaság tevékenységét 13 éven keresztül, az ottani csapatába ötven fő tartozott. Innen tért vissza most a LeasePlanhez.

PRINCZKEL ALEXANDRA

Princzkel Alexandra lett a Fordítástechnológiai Zrt. marketingigazgatója, ezáltal ő felel a vállalat teljes körű marketingtevékenységéért, valamint a marketingstratégia átalakításáért. A szakembernek több mint tízéves tapasztalata van az inbound és az outbound marketing területén. Az új vezető 2018-ban csatlakozott a fordítástámogató szoftvereket gyártó céghez. Inbound marketingesként ott meghonosította a tartalommarketing-alapú ügyfélszerzést, kreatív szakemberekből és online marketinges specialistákból álló csapatot, „szerkesztőséget” épített fel és működtetett a társaságnál.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MEMOQ

40 | FIGYELŐ 2021/8

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 02. 22. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

KITARTÓ NÖVEKEDÉS

MEGTAKARÍTÁSOK | Új csúcsra nőtt az év végére a háztartások megtakarításainak az állománya, miközben a készpénzé, a betéteké és az állampapíroké maradt a fő szerep.

Soha nem látott szintre, 66 ezer milliárd forint fölé bővült a háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya december végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. A növekedés dinamikája hasonlóan erős volt az elmúlt években megszokotthoz, s elérte a 9 százalékot. A tartozásokkal csökkentett nettó pénzügyi vagyon 54 544 milliárdot tett ki az esztendő végén, ez 8,4 százalékos gyarapodást tükröz az egy évvel korábbi összeghez képest.

FOTÓ: MARTIN POOLE, GETTY IMAGES

RÉGI SLÁGEREK

A lakosság megtakarítási portfóliójának az összetételét vizsgálva nincs túl sok változás az elmúlt időszakban megszokott tendenciához mérten. A készpénz súlya például még mindig viszonylag nagy, miután tavaly 12,9 százalékkal, 5900 milliárd forint közelébe nőtt az állomány. Még ennél is nagyobb mértékben – 13,5 százalékkal – bővült 2020ban a lakossági állampapírok mennyisége, az értékük új csúcsot, 9135,6 milliárd forintot ért el. Figyelemre méltó, hogy a háztartások még most is igen

nagy kedvvel veszik az állami adósságpapírokat: a tranzakciók – vagyis a vételek és eladások – egyenlege több mint 1070 milliárdos pluszt mutatott tavaly. Az igazán nagy ugrást ugyanakkor a betéteknél mutatta ki az MNB, amelyek állománya egyetlen év alatt 18,1 százalékkal hízott, és bőven meghaladta a 12 200 milliárd forintot. E gyarapodásban a múlt év márciusa óta élő hiteltörlesztési moratóriumnak is jelentős szerepe lehetett, hiszen az itt felszabaduló pénzeszközök nagy része a lakossági folyószámlákon köthetett ki. A betéteknél egyébként szintén igen sok új pénz

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA 66 080,4 A HÁZTARTÁSOKNÁL*

Milliárd forint

45 603,0

2016

49 583,3

2017

60 564,6

54 610,1

2018

&ITYY ­[ [­L­S *Q÷_JYJX FIFY

2019

2020** +TWW¥X 23'

jelent meg a tranzakciós egyenleg alapján, amely tavaly csaknem 1700 milliárdos pluszt mutatott.

JAVÍTOTTAK AZ ALAPOK IS

A lakosság pénzügyi vagyonának a legnagyobb szeletét adó részvények és részesedések esetében az átlagtól elmaradó mértékben, 5,5 százalékkal nőtt az állomány, így az esztendő végén 26 390 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a befektetési jegyeknél 7,2 százalékos bővülést mért az MNB, 4500 milliárdos volumen mellett. Az életbiztosításoknál és a pénztári megtakarításoknál szintén elmaradt némileg a középértéktől a növekedés üteme: mindkét termékcsoportnál nagyjából 7 százalékot ért el. A háztartások megtakarítási portfóliójának összetétele nem változott jelentősen 2019 végéhez képest. A betétek részesedése 17,1-ről 18,5, az állampapíroké pedig 13,3-ről 13,8 százalékra nőtt tavaly, de a 2019 végi 8,6-del szemben már majdnem 9 százalékos a készpénz súlya is. A részvények és részesedések viszont már csak nem egészen 40 százaléknyi szeletet hasítanak ki a tortából, szemben az egy évvel korábbi 41,2-del. B. M. T. 2021/8 FIGYELŐ | 41

F_41_penzugyi_megtakaritasok.indd 41

2021. 02. 22. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

VAGYONKEZELÉS A privátbanki ügyfelek elvárásait, pénzügyi preferenciáit nagyban befolyásolhatja a vagyonuk nagysága, az életkoruk vagy éppen a nemük – állapította meg egy kutatás.

Igen jelentősek a magyar privátbanki ügyfelek pénzügyi preferenciáiban mutatkozó eltérések, függően a vagyoni helyzetüktől, az életkoruktól és a nemüktől – állapította meg a Blochamps Capital elemzése. Persze az önmagában nem túl nagy meglepetés, hogy mondjuk egy harmincmillió forintnál kisebb pénzügyi vagyon felett rendelkező fiatal nőnek teljesen eltérők az igényei egy akár több száz milliós portfóliót kezeltető idősebb férfival szemben, de az adatokból jól látszik, hogy a teljes lakosság igen kis szeletét adó privátbanki ügyfélkör is erősen szegmentált.

MÁS SZEMPONTOK

A pénzügyi tanácsadó cég által elkészített elemzés első körben a 30 millió forintnál kevesebb megtakarítást birtokló ügyfelek attitűdjeit vizsgálta. Ez a kategória a legtöbb szolgáltatónál még nem is a privátbanki, hanem a prémiumszegmensbe tartozik, és persze a szempontrendszer is teljesen más, mint a másik, a

százmillió forint feletti vagyonnal rendelkezőket magában foglaló körben. Itt például vizsgálta a kutatás a bankfiók közelségének kérdését is, aminek a felsőbb vagyoni sávban már szinte egyáltalán nincs jelentősége.

MAGYAR PRIVÁTBANKI ÜGYFELEK PÉNZÜGYI PREFERENCIÁI 100 millió forint megtakarítás fölött, Y÷Q NL YJWOJI÷ XP¥Q¥S

'JKJPYJY­XN GJKTQ^¥XTQMFY·X¥L

5

6

Privátbankár személye, P­U_JYYX­LJ

7

9

+N] ¥WF_¥X MJQ^JYY YJQOJX±YR­S^ FQFU¾ QJL^JS NSP¥GG

8

3

0THP¥_FY[¥QQFQ¥XN MFOQFR ­X MT_FR­MX­L

7

5

ESG-elkötelezettség

9

4

7JSIX_JWJX X_JR­Q^JX PTRRZSNP¥HN· NL­S^J

4

7

.L­S^ F KFRNQ^ TKƻHJ PTRUQJ]NY¥X¾ kiszolgálásra

4

8

5WJX_Y±_XJQJRJP [TS_JWJOJ 5 9 a kiszolgálásban 60 éves kor felett 30 éves kor alatt Forrás: Blochamps Capital

A férfiak és nők preferenciáit összevetve már a 30 milliós befektetés alatti rétegnél is érzékelhető különbségeket mutatott ki a felmérés. Különösen szembetűnő különbség, hogy a nők számára jóval fontosabb a jövedelmük hosszú távú megtakarításokra fordítása, mint a férfiaknak: miközben ők egy tízes skálán 8-asra értékelték ezt a szempontot, addig a férfiaknál csak 5-ös osztályzatot kapott. Szintén figyelemre méltó, hogy miközben a nőknél viszonylag erős az igény a család és az ismerősök véleményének megismerésére a pénzügyekben, addig a férfiaknál ez jóval kevésbé jellemző. Eközben a férfiak számára jóval fontosabb a széles befektetésialap-választék: ez a szempont náluk 6-os osztályzatot kapott, míg a nőknél csak négyest. A kedvező árazás kérdése viszont jobban foglalkoztatja a nőket (8 pont), mint a férfiakat (7), de a közelben elhelyezkedő bankfiók is fontosabb valamivel a hölgyeknek. Az ügyfelek életkorát vizsgálva is lehet látni érdekességeket a 30 millió forintnál kevesebb megtakarítással rendelkezők kategóriájában. A harminc év alatti ügyfeleknél például jóval többet nyom a latban a kimutatások, jelentések átlátha-

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ELTÉRŐ PREFERENCIÁK

42 | FIGYELŐ 2021/8

F_42-43_gazdagok.indd 42

2021. 02. 22. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

tósága, mint a 60 év feletti korosztálynál. Nem meglepő módon a digitális felületetek felhasználóbarát elérhetősége is a fiatal korosztálynak a jóval fontosabb – náluk majdnem a maximális pontszámot kapta a skálán, miközben az idősebbeknél csak a 6-osig jutott. A befektetési alapok széles választéka is a fiatalabbaknak a fontosabb – náluk 8-as osztályzatot kapott ez a szempont, míg a 60 év felettieknél csak négyest. Talán az sem túl meglepő, hogy a szolgáltatói árazás kérdése is sokkal hangsúlyosabb a fiatalabb ügyfeleknél, mint az idősebbeknél. A bankfiók jó elérése viszont a 60 év feletti korosztályban kiemelt szempont, miközben a fiataloknál alig-alig van jelentősége az itt elért 3-as pontszám alapján.

KOCKÁZAT ÉS PRESZTÍZS

Érdekes következtetésekre jutott a kutatás a 100 millió forint feletti megtakarítással rendelkező ügyfeleknél is. A férfiak és a nők szempontjait összevetve igen jelentős különbségeket lehet felfedezni: így például, miközben a férfiaknál a kockázatvállalási hajlam és a hozaméhség igen erős, 8-as értéket mutatott, a nőknél ez egyáltalán nem tartozik a kiemelt szempontok közé (4 pont). És bár a privátbankár személye és képzettsége a férfiaknál is viszonylag fontos (7 pont), a nőknél ez igencsak kiemelt szempont, legalábbis az itt elért 9-es átlag tükrében. A presz-

GYORSAN NÖVEKSZIK A VAGYON A Blochamps Capital becslése szerint 2020ban nyolc százalék feletti tempóban növekedhetett a magyarországi privátbankokban kezelt vagyon, elérve a 6200 milliárd forintot. A privátbanki ügyfelek jelenleg 44-45 ezer számlát vezetnek a hazai szolgáltatóknál, amely hozzávetőleg 20 ezer családhoz kötődik. Figyelemre méltó azonban, hogy a privátbanki ügyfélkör létszámának növekedése megtorpant, sőt, az elmúlt három-négy évben kissé még csökkent is: ez részben a belépési limitek emelkedésével magyarázható.

tízselemekre viszont a férfiak valamivel nagyobb figyelmet fordítanak, hiszen ők 8-as pontszámot adtak erre a szempontra, szemben a nők 7-es átlagával. Ami pedig különösen szembetűnő, hogy a hölgyek jóval elkötelezettebbnek tűnnek a környezettudatos (ESG) befektetések iránt: náluk 8-as lett a pontátlag, miközben a férfiaknál csak nagyon alacsony, 3-as értéket hozott a felmérés. A korosztályos különbségek szintén szépen látszanak ennél az ügyfélkörnél is. Miközben a 30 év alattiak 8 pontot adtak arra az elvárásra, hogy a szolgáltatói ára-

zás fix helyett inkább teljesítményalapú legyen, a 60 év felettieknél ez a szempont csak a 3-as osztályzatig jutott. Miközben pedig az idősebbeknek nagyon erős a presztízselemek vonzereje (9 pont), addig a fiataloknál ez jóval kevésbé fontos (5 pont). A rendszeres személyes kommunikációnál is jól kitapinthatók a különbségek: miközben a fiataloknál ez 4 pontot kapott, a 60 év feletti korosztályban hetet. Természetesen a kockázatvállalási hajlandóság is a fiataloknál magasabb, mint ahogy az sem különösebben meglepő, hogy az ESG-elkötelezettség is jóval erősebb a korosztályukban. „A projektben három fő paraméter mentén vizsgáltuk a privátbanki ügyfelek pénzügyi gondolkodását. Az volt az előfeltevésünk, hogy jól sejthető differenciákat mutat majd a kutatás, de az eredmény tapintható szórása lenyűgöző volt. Rendkívül nagyok a különbségek a 30 és 60 éves vagyonosok, a 30 millió alatti és a 100 millió forint felett megtakarítású, illetve a hölgyek és a férfiak pénzügyi viselkedése, preferenciái között. Éppen ezért egyértelmű, hogy a vagyonkezelő szolgáltatóknak a korábbinál jóval kifinomultabb ügyfélszegmentálási stratégiákat és fejlesztéseket kell alkalmazniuk az igényeik megértésére és optimalizálására” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. BARÁT MIHÁLY 2021/8 FIGYELŐ | 43

F_42-43_gazdagok.indd 43

2021. 02. 22. 17:08

| PÉNZ BESZÉL |

PLUSZBAN MARADTAK

K&H | A világjárvány évében is erős üzleti aktivitást mutatott a K&H Csoport, és a negatív hatások ellenére jelentős nyereséget ért el.

EGYSZERI TÉTELEK

Gombás Attila, a K&H Csoport pénzügyi vezetője közölte: a pandémia miatt a menedzsment a becsült várható hitelezési veszteségekre 19,7 milliárd forint összegű értékvesztéssel, emellett egy 4,4 milliárdos, úgynevezett hitelmódosítási veszteséggel is számolt a törlesztési moratórium során fel nem számított kamatok miatt. Az elmúlt évben a K&H Alapkezelő tevékenységét átvette a KBC Asset Management magyarországi fióktelepe, ezen egy 11,4 milliárd forintos pozitív eredményt ért el a bank. Az egyszeri tételek nélkül 53,8 milliárd forintos eredményt ért volna el a K&H, ami 6 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A bank növekedésében a hitelezés játszotta a vezető szerepet: 620 milliárd forint új hitelt helyeztek ki tavaly, azaz 23 százalékkal többet mint az azt megelőző évben. Az új lakossági kihelyezéseknél a piaci részesedésük az elmúlt év negyedik negyed-

évében 13,3 százalékra nőtt, a hitelkihelyezések értéke 2020-ban 235 milliárd forintot ért el, ami éves összehasonlításban 21 százalékos bővülés. Ebből 58 milliárd forint volt a babaváró hitel.

DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK

A betétek összege 2020-ban 3260 milliárd forintra gyarapodott, ez mintegy negyedével több, mint az előző évi állomány. Tavaly a vállalati, valamint a kis- és középvállalkozói (kkv-) ügyfelek számlaforgalma a negyedik negyedévben már magasabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A koronavírus-járvány felgyorsította a digitális megoldások használatát, jelenleg a K&H-nak 570 ezer digitálisan aktív ügyfele van, ami a teljes ügyfélkör 82 százalékát adja. A jövőben is a mobilalkalmazáson keresztül elérhető banki és biztosítási szolgáltatásokra kívánnak összpontosítani. 2020-ban nem pénzügyi szolgáltatásokat is elkezdtek kínálni ügyfeleiknek, továbbá a mobilbankban elindították a K&H+ alkalmazást, ez a jegyvásárlási megoldás 485 ezer mobilbanki felhasználó számára áll rendelkezésre. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese jelezte: a cég tavaly 8,3 milliárd forintos nettó eredményt ért el. A neméletüzletág díjbevétele 51,2 milliárd forintot tett ki, ami éves összehasonlításban 4 százalékos növekedésnek felel meg, különösen a lakás-, a casco és a kkv-biztosítások játszották a vezető szerepet. Az életbiztosítási üzletág erős üzleti teljesítményt nyújtott, és éves szinten 41 százalékos bővülést produkált a rendszeres, befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítási termékeknél, valamint 38 százalékos éves emelkedést a nem nyugdíjbiztosítási, szintén unit-linked konstrukcióknál. TÓTH BALÁZS

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A koronavírus-járvány dacára a K&H Bank 2020-ban jó pénzügyi teljesítményt nyújtott. A pandémia miatt ugyan a pénzügyi szolgáltató az előző évinél hozzávetőleg egyötöddel kisebb, 42,3 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el tavaly, de a bank a rendkívüli tételek 12,7 milliárd forintos adózás előtti negatív hatásától megtisztítva éves összevetésben 6 százalékos növekedést teljesített. A pénzintézet teljes hitelállománya az elmúlt évben 18 százalékkal, több mint 1900 milliárd forintra nőtt, elsősorban a második félévi erős hitelezésnek köszönhetően. A vállalati hitelállomány 2020-ban 19 százalékkal emelkedett, az elmúlt év végéig a K&H összesen 173 milliárd forint értékű hitelszerződést kötött a Növekedési Hitelprogram Hajrá keretében, és ezzel 11 százalékos piaci részesedést könyvelhetett el.

44 | FIGYELŐ 2021/8

F_44-45_KH__MOL.indd 44

2021. 02. 22. 17:11

| TŐZSDE |

NAGY MEGLEPETÉS NÉLKÜL

MOL | A kitűzött célt némileg meghaladó, 2,05 milliárd dolláros EBITDA-t ért el tavaly a Mol Nyrt. Erre az évre – leginkább a makrogazdasági környezet várható javulására tekintettel – 2,3 milliárd dollár körüli célt tűzött ki a vállalat.

3,0

A MOL ÁRFOLYAMA

Ezer forint

2,5

A Mol Csoport 464 millió dolláros, újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ért el 2020 utolsó negyedévében, ami 23 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbinál – derül ki a társaság tőzsdei gyorsjelentéséből. Így az éves EBITDA 2,05 milliárd dollárt (hozzávetőleg 630 milliárd forintot) tett ki, amely 16 százalékkal alacsonyabb a megelőző évi értéknél, de meghaladta az utolsó, a világjárvány hatásait már figyelembe vevő, 1,9 milliárd dolláros célkitűzést. Az organikus tőkeberuházás (CAPEX) 1,41 milliárd dollárt tett ki, így az egyszerűsített szabad pénzáram 600 millió dollárt ért el 2020-ban: ez meghaladja az előző évi szintet, és valamivel magasabb a vállalat járvány előtti várakozásainál is.

FOTÓ: ANDRIY ONUFRIYENKO, GETTY IMAGES

VEGYES MOZGÁSOK

Ami az egyes üzletágakat illeti, a kutatás-termelés (upstream) szegmens szénhidrogén-termelése 8 százalékkal nőtt 2020-ban, elérve a napi 120 ezer hordót. A szegmens EBITDA-ja azonban 34 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest, elsősorban az alacsony gáz- és olajárak miatt. A finomítás (downstream) szegmens újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta EBITDA-ja 15 százalékkal, 740 millió dollárra esett vissza 2020-ban, elsősorban a nyomott finomítói árrések következtében. A fogyasztói szolgáltatások üzletág viszont 23 százalékkal növelte EBITDA-hozzájárulását a vállalatcsoport eredményéhez, és 2020 utolsó negyedévében 128 millió dollárt ért el. Az üzletág 2020-ban 510 millió dollá-

F_44-45_KH__MOL.indd 45

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II.

Forrás: BÉT

ros EBITDA-jával rekorderedményt produkált, és 8 százalékkal jobban teljesített, mint 2019-ben.

OPTIMISTA JÖVŐKÉP

Az idei évre vonatkozóan viszont már optimistább előrejelzést fogalmazott meg a vállalatvezetés, és a makrogazdasági környezet javulásában bízva 2,3 milliárd dollár körüli EBITDA elérését tűzte ki célul, 1,7-1,9 milliárd dollár organikus tőkeberuházás mellett.

„Több mint 2 milliárd dollár EBITDA-t termeltünk 2020-ban, és bár az eredményünk alacsonyabb volt 2019-hez képest, a válságra adott gyors reakciónknak köszönhetően még nagyobb szabad pénzáramot generáltunk, mint amit a koronavírus-járvány előtti célkitűzésünkben meghatároztunk. Ez úgy volt lehetséges, hogy minden üzletágunk hozzájárult a pénzáram növeléséhez még ebben a jelentős bizonytalanságokkal teli évben is” – nyilatkozta az eredmények kapcsán Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. Hozzátette: miközben 2020 soha nem látott kihívásokat hozott, a vállalat a legnagyobb válság közepette is zavartalanul működött, minden ügyfele és partnere megbízható társként támaszkodhatott rá. „Stratégiai beruházásainkat a járványügyi korlátozások ellenére folytathattuk, még ha lassabban is. A jövőképünket ilyen súlyos nyomás alatt sem tévesztjük szem elől, és 2021ben megduplázzuk erőfeszítéseinket az üzleti transzformáció előrehaladása érdekében” – emelte ki. BARÁT MIHÁLY

2021. 02. 22. 17:11

| TŐZSDE |

FORDULAT A WALL STREETEN

RÉSZVÉNYPIACOK | A vártnál korábban fordult pozitívba a legnagyobb amerikai tőzsdei cégek profitja. Erre az évre két számjegyű EPSnövekedést várnak az elemzők. Már a múlt év utolsó negyedében elkezdtek javulni az amerikai vállalati eredmények. A blue chipek árfolyamának alakulását követő S&P 500-as index kosarába tartozó cégek árbevétele 2020 utolsó három hónapjában 1,3 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest, a nyereség 3,4 százalékkal bővült. Az előző három negyedévben mindkét mutató esett. A fellendülés előbb jött, mint a legtöbb elemző várta volna. Ennek hátterében a kor-

mányzati élénkítés, valamint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ultralaza monetáris politikája állt. A gyorsjelentési időszak előtt, ez év legelején a szakemberek még 1,4 százalékos forgalomcsökkenésre számítottak. (Az adatok a társaságok 70 szá-

zalékának a gyorsjelentésén alapulnak, a többi elemzői várakozás.)

MEGJÖTTEK A HÁZIASSZONYOK IS

Az elemzői konszenzus alapján az idén az egy részvényre jutó eredmény (EPS) az S&P 500 vállalatainál 23,3 százalékkal

46 | FIGYELŐ 2021/8

F_46-47-SP500.indd 46

2021. 02. 22. 17:11

| TŐZSDE |

AZ S&P 500 VÁLLALATOK EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ ÁTLAGOS EREDMÉNYE

ugrik meg a tavalyi 12 százalékos zuhanás után. Az árbevétel a várakozások szerint 16 százalékkal, 12 000 milliárd dollár fölé nő. A fellendülés folytatódása meghozta a befektetési kedvet. Február 8–14én rekordösszeg, 58 milliárd dollár tódult a különböző részvénybefektetésekkel foglalkozó alapokba. A roham középpontjában a technológiai részvényekkel foglalkozó alapok álltak, ezek esetében történelmi csúcsra, 5,4 milliárd dollárra növekedett a heti nettó tőkebeáramlás – derül ki a Bank of America (BoA) elemzéséből. Az amerikai papírokba fektető fundamentumokba 36,3 milliárd áramlott. A globális alapok 13,1 milliárdot regisztráltak, a készpénzállomány 10,6 milliárddal apadt a héten. A BoA közölte azt is, hogy a tehetősebb ügyfeleket kiszolgáló privát bankjánál kezelt tőke 63 százalékát allokálták részvényekbe, ez a pénzintézet fennállása óta a legnagyobb arány. A Charles Schwab közölte, hogy a nála nyitott új értékpapírszámlák száma januárban ezer fölé emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 200 százalékos gyarapodás. Ez arra utal, hogy a kisbefektetők is szeretnék kivenni a részüket a várt raliból. Ahogy mind több vállalat követi, sőt lekörözi a Teslát a csúcsértékeltségű társaságok sorában, egyre erősebb azok hangja is, akik részvénypiaci lufira figyelmeztetnek. A Tesla már a koronavírus előtt igencsak forró cégnek számított – az előretekintő P/E mutatót nézve. A múlt év elején még vezette a Bloomberg által öszszeállított toplistát az 50 milliárd dollár feletti kapitalizációjú vállalatok körében (lásd a grafikont), mára azonban számosan lehagyták. Sokan utalnak az André Kostolany által is hangoztatott régi tőzs-

Dollár

34,95

35,08

33,99

35,72

32,98

III.*

VI.*

40,59

40,73

IX.*

XII.*

28,99

17,73

III.

VI.

2019

IX.

XII.

III.

VI.

2020

*Q÷WJOJQ_­X

dei bölcsességre: ha már a háziasszonyok is részvényt vesznek, akkor közeleg az összeomlás.

MINDEN AZ OLTÁSON MÚLIK

Így nem csoda, hogy a társaságok, a befektetők és a háziasszonyok árgus szemekkel figyelik az amerikai kongresszust, Joe Biden elnök élénkítési programjának törvényhozási helyzetét. Az átoltottság előrehaladása felemelheti a járvány által a padlóra küldött szektorokat: a légi közlekedést, a szállodaipart, a vendéglátást, valamint a kereslethiánytól sújtott energiacégeket. A Biden-csomag és a tavaly december végén, még Donald Trumpék által elfogadott 900 milliárdos pakk után a várakozások szerint jöhet még egy 1,5 ezer milliárdos élénkítés is – a Goldman Sachs becslései alapján így az Egyesült Államok GDP-je 7 százalékának megfelelő lehet a költségvetési stimulus. Az oltási folyamat jól halad, az USAban naponta egymillió ember kap vakcinát. A Johnson & Johnson oltóanyagának engedélyezése ezt a tempót tovább növelheti. A várakozások szerint április elejéig további 30 millió, június végéig 100 millió adag kerülhet így az oltópontokra – becsli a Barclays bank. A vírushelyzet javulására számítva a nagybankok sorra javították az idei GDP-re vonatkozó előre-

1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 0

7021

1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000

Megjegyzés: 50 milliárd, vagy a fölötti kapitalizációjú cégek, 2021-es dollárral számolva.

IX.

XII.*

2021

+TWW¥X 8YFSIFWI 5TTWƖX ^HMFWYX HTR

RÉSZVÉNYÉRTÉKELÉSI CSÚCSOK

FOTÓ: GETTY IMAGES

36,61

11,88

2TXY ­X F ITYPTR QZƻ NIJO­S F [¥WY JWJIR­S^ ­X F_ ¥W M¥S^FITXF 5 * 2021 2000 3254 8^HFRTWJ 9\NQNT 607 2JWHFIT 1NGWJ 410 3JY&UU 576 /) -JFQYM 323 ;JWNYFX 8TKY\FWJ 348 5NSIZTIZT 316 2NHWTXJRN 8YTWFLJ 314 8MTUNK^ 182 6\JXY (TRRZSNHFYNTS 295 5FQFSYNW 123 -NXYTWNH 9< 262 8SFU 120 4WFHQJ 209 9JXQF 114 (NXHT 8^XYJRX

0

35,92

Forrás: Bloomberg, Financial Times

jelzéseiket – ezek jelenleg 6 százalék körül szóródnak, durván 2 százalékponttal haladják meg az év eleji prognózisokat. A javuló gazdasági kilátásokkal párhuzamosan az inflációs várakozások is erősödtek, nőtt az amerikai államkötvények hozama. A 30 éves irányadó papíré például egyéves csúcsra, 2 százalék fölé bővült. November táján a ráta még 1,6 százalék volt.

VANNAK AZÉRT KOCKÁZATOK IS

Az optimizmus tehát igen nagy. Néhány elemző szerint egyenesen önelégültség jellemzi a piacokat, a befektetők elfeledkeznek a kockázatokról. Ezek közül is a legnagyobb a vírus mutációihoz kapcsolódik. A második a lakosság fogyasztási hajlandóságával függ össze. A mostani derűlátás hátterében részben az áll, hogy a járvány elmúltával az amerikai lakosság eszeveszett költekezésbe kezd majd, a nyakára hág a pandémia hónapjaiban felhalmozott megtakarításainak. (Ebben az időszakban jelentősen erősödött a megtakarítási ráta.) A felpörgő fogyasztásnak szintén lehetnek inflációs konzekvenciái. De mi van akkor, ha az amerikai háztartások – tartva a vírus újabb és újabb hullámaitól – mégsem kezdenek el költeni? Például visszafogják az utazásaikat. A járványhelyzet globálisan továbbra is súlyos, számos országban még jó darabig érvényben maradnak a korlátozások. A turizmus helyreállása egész biztos, hogy nem lesz zökkenőmentes. Óvatosságra int Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke is. Az Egyesült Államok még nagyon messze van attól, hogy stabilizálódjon a munkaerőpiac – nyilatkozta a közelmúltban. Thomas Barkin, a richmondi Fed vezetője pedig továbbra is erősebbnek látja a deflációs nyomást, mint az inflációs kockázatokat. D. GY. 2021/8 FIGYELŐ | 47

F_46-47-SP500.indd 47

2021. 02. 22. 17:11

| TŐZSDE |

KILŐHETNEK AZ ALAPANYAGÁRAK ÁRUPIACOK | Új szuperciklus előtt áll a nyersanyagpiac, a válságból való kilábaláshoz egyre több alapanyag kell majd. Paradox, de igaz: a zöldgazdaság kiépítéséhez rengeteg olajra lesz szükség.

Ahogy javulnak a gazdasági fellendülés kilátásai, úgy emelkednek az árupiaci jegyzések. Az elmúlt esztendőkben globálisan is lehetett tapasztalni az árupiacok mélyrepülését, főleg a koronavírus-járvány kitörésének az időszakában. Az ez évre várt erősödés azonban felfelé hajtja a jegyzéseket. Az olajár 60 dollár fölött van hordónként, az egyik legfontosabb ipari alapanyag, a réz ára nyolcéves csúcsra hágott fel. Az ipari fé550 Pont 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

azonban a 2018-as szintre már visszakapaszkodtak. A Longview Economics egyik elemzése érdekes elméletet vet fel. E szerint a „szuperciklusok” akkor következnek be, amikor a világ nagy jegybankjai laza monetáris politikát folytatnak, s körülbelül egy évtizedig tartanak. A részvényárfolyamokhoz viszonyított árutőzsdei árak nagyjából tíz esztendővel

AZ S&P GSCI INDEX ALAKULÁSA

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II.

2018

2019

2020

’21

Forrás: S&P Global

Ha megugrik az infláció, az árupiaci termékek túlteljesíthetik a piaci átlaghozamot. mek ellenértékének az alakulását követő index tavaly november, a Pfizer vakcinájának a bejelentése óta 17 százalékkal izmosodott.

MOST MÉG OLCSÓ

Az árupiaci termékek árai még messze vannak az előző „szuperciklusban” elért csúcstól, a 2008. júliusi magasságoktól,

ezelőtt tetőztek, jelenleg viszont nagyon alacsonyak, még az 1969-es és az 1998as mélypontokat sem érik el. Felhajtóerőt jelent számukra a fiskális és a monetáris lazítás, hiszen a kormányok élénkítő programjai általában infrastrukturális beruházásokkal igyekeznek életet lehelni a gazdaságokba. Márpedig ezekhez alapanyagok szükségesek. Vagyis a

kormányzati projektek erős és folyamatos keresletet biztosítanak az árupiaci alapanyagok iránt. Néhány közgazdász, köztük például Lawrence Summers, aki Bill Clinton volt amerikai elnök pénzügyminisztereként is tevékenykedett, arra figyelmeztet, hogy a nagy csomagoknak erős inflációs hatása lehet, túlfűthetik a gazdaságot és pénzügyi instabilitáshoz vezethetnek. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a kormányzatok számára sokkal fontosabb a gazdasági bővülés beindítása.

PORTFÓLIÓÁTALAKÍTÁS

Néhány árupiaci termék a megújuló energia és a villanyautók iránti kereslet megugrásából is profitál. Ebbe a körbe főleg a réz, a nikkel, az ezüst és a platina tartozik. Ezek mind fontos alapanyagai az akkumulátoroknak, az elektromos hálózatoknak és a töltőállomásoknak. Elemzői vélemények szerint a „zöld” alapanyagokra való igény 2025-ig évi 20-30 százalékkal erősödik majd. Egy befektető portfóliójában többnyire kötvények és részvények szerepelnek. A jelenlegi helyzetben azonban érdemes fontolóra venni az árupiaci termékeket is. Ha a válságkezelés folyamán felhalmozott adósságnak, a beinduló növekedésnek inflációs hatása lesz, a reáliák, a fizikai termékek – például az árupiaci instrumentumok vagy az ingatlanok – természetes fedezetet képezhetnek ez ellen. Az amerikai részvénypiac árazása magas, a vállalati profitok várhatóan gyarapodnak – lásd cikkünket a 46–47. oldalon –, a következő éveket tekintve tehát lendületes bővüléssel számol a piac. A laza monetá-

48 | FIGYELŐ 2021/8

F_48-49_arupiac.indd 48

2021. 02. 22. 17:13

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

| TŐZSDE |

ris politika következtében a kötvényhozamok alacsonyak – olcsó a hitel –, így ezek nem biztosítanak kellő védelmet egy várt inflációs megugrással szemben. A Northern Trust pénzügyi szolgáltató elemzőinek a számításai alapján ha egy portfólióban 60-40 százalékos arányban szerepeltek globális részvények, illetve jó hitelminősítésű amerikai kötvények, akkor ez a mix ötéves átlagban évi 10,2 százalékos hozamot eredményezett, 8,2-et az infláció felett. A két eszközfajta nagy értékeltsége miatt azonban az éves hozam az új beszállók számára csupán 3,6 százalék. Az ilyen mix mögött általában az a megfontolás húzódik meg, hogy egy részvénypiaci turbulencia esetén a biztos hozamú kötvényekbe menekülnek a befektetők, vagyis a részvényeken elszenvedett veszteséget a kötvények kárpótolják valamelyest. A mostani helyzet azonban más, jelenleg nincs akkora tere a kötvényárfolyamok emelkedésének. Komolyabb piaci zűrök esetén az árupiaci termékek ugyan nem töltik majd be ezt a biztos menedék szerepet, viszont az inflációs veszélyek ellen képesek lehetnek védelmet nyújtani. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy

ha megugrik az infláció, az árupiaci termékek túlteljesíthetik a szélesebben értett piaci átlaghozamot. Így volt ez az 1970es években is, amikor az olajársokk padlóra küldte a legnagyobb értékeltségű növekedési részvények árfolyamát. Hasonló történt a 2000-es években, a dotkom lufi kidurranása idején is, amikor a részvényárfolyamok zuhanásával párhuzamosan a nyersanyagok iránti kínai kereslet felhajtotta az árutőzsdei jegyzéseket.

OLAJÁRROBBANÁSRA VÁRVA

A szuperciklusok elméletének a kedvelői napjainkban az olajpiac jövőbeli alakulásán vitatkoznak a legnagyobb hévvel. A Wall Street két legnagyobb befektetési bankja, a JPMorgan Chase és a Goldman Sachs egyaránt azt jósolja, hogy a pandémia csitultával kilő az olajár. Az előrejelzések szerint a jegyzések meg sem állnak a hordónkénti 100 dollárig – ezen a szinten utoljára 2014-ben járt az árfolyam. E prognózisok hátterében az áll, hogy Joe Biden jelenlegi amerikai elnök 1,9 ezer milliárd dolláros költségvetési élénkítése lökést ad a belföldi keresletnek, a termelők, a feldolgozóipar sze-

replői pedig lázasan igyekeznek újjáépíteni a járvány alatt leapadt készleteket. Ez hosszú távon is tartós keresletet generál a fekete arany iránt – megágyaz egy új szuperciklusnak. A brent típusú olaj hordónkénti ára tavaly október vége óta a kétharmadával emelkedett, 60 dollár fölött jár. A vakcinákhoz, a pandémia csillapodásához fűzött remények mellett az OPEC-országok kitermeléscsökkentése is hozzájárult a dráguláshoz. Jeffrey Currie, a Goldman veterán olajpiaci elemzője, aki egyike volt azoknak, akik a legtöbbet keresték a 2003–14-es olajpiaci szupercikluson, már az idén 80 dolláros ellenértékeket vár. Akkor a kínai ipar felfutása hajtotta az árakat, ma az amerikai fiskális ösztönzés lehet ilyen tényező. Paradox, de igaz: Biden zöldprogramjának a megvalósításához, amely végső soron a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célozza, rengeteg olaj kell. A projekt a középosztály megerősítését célozza, márpedig ezek az emberek nem villanyautókat, hanem városi terepjárókat és pickupokat vesznek. D. GY. 2021/8 FIGYELŐ | 49

F_48-49_arupiac.indd 49

2021. 02. 22. 17:13

| GEOPOLITIKA |

A NYUGATI KAPACITÁSHIÁNY FELÉRTÉKELI A KELETI VAKCINÁKAT

OLTÓANYAGOK | Amikor vakcinákról van szó, nem a geopolitikai konfliktus, hanem a hatékonyság, a gyorsaság, a hozzáférés és a biztonság számít – mondta meg a tutit Sebastian Kurz osztrák kancellár.

50 | FIGYELŐ 2021/8

F_50-52-Vakcinahaboru.indd 50

2021. 02. 22. 17:25

| GEOPOLITIKA |

Két keleti állam tört be a Covid–19 elleni vakcinák piacára: Kína és Oroszország – kiváltva a nyugati üzleti körök, gyógyszergyárak és politikai erők gyanakvását. Nem alaptalanul tartanak attól, hogy a túlpolitizált oltási légkörben a két, erősen egyszemélyi vezetésű ország irányított befolyásszerzésre is felhasználhatja a vakcinaellátást. Ez a globális, nyitott piacgazdasági alapokon nyugvó rendszerben nem meglepő. Része annak az irányzatnak, amely a Nyugat, elsősorban az USA visszaszorulásáról, Kína térnyeréséről szól.

a kínai és az orosz szállítókhoz. A Világbank fél-egy évre becsüli a fejlődők vakcinabeszerzési lemaradását – pedig napok is számítanak. Esetükben a fő oltóanyag-szállítói posztra Kína pályázhat, megelőzve az Oroszországi Föderációt (OF). Noha mind Peking, mind Moszkva elsősorban a fejlődő, feltörekvő államok csoportját célozhatja meg, mindkettőjüknek fontos Európa. Az ázsiai óriás gazdaságilag erős pozíciókat szerzett, gondoljunk a térségünkre, a 17+1 programra, az új selyemútra, a Belgrád–Budapest-vasútvonalra. Az OF pedig az EU energiaellátásában (a földgázimport mintegy négytizedével) játszik meghatározó szerepet. Kína csaknem harminc, döntő többségében nem európai országba szállít vakcinát, Oroszország valamivel kevesebb állammal kötött szerződést. Szűkebb régiónkban, az Észak-Balkánon Szerbia a kínai és az orosz oltóanyag fontos felvevőpiaca, és még a friss NATO-tag ÉszakMacedónia is kénytelen keleti készítményeket vásárolni.

PIACI RÉSEK

Mint a Washington Post írja, a fejlődő államok kiszorulnak a nyugati vakcinagyártók vásárlói közül, ezért fordulnak

A tömeges oltások elindulásakor, nagyjából a múlt esztendő vége felé még úgy látszott, az a „munkamegosztás” valósul meg, hogy az amerikai, angol, német vakcinagyártók a fejlett országokat, míg a keletiek – Kína és az OF mellett ide lehetne számítani Indiát is – a fejlődőketfeltörekvőket látják el oltóanyaggal. Aztán ez év elejére kiderült, hogy a nagy nyugati előállítók túlbecsülték gyártási, szállítási képességeiket, s nem tudják tartani a felvállalt határidőket. Ekkor jött el Peking és Moszkva nagy pillanata. Felvillant a lehetősége annak, hogy betörjenek a táguló piaci résbe, és szállítsanak a nyugati államoknak, elsősorban az Európai Uniónak.

KAPACITÁSHIÁNY NYUGATON

Mindez akkor következett be, amikor Oroszország és az EU kapcsolatai romlásnak indultak, míg Kína és Brüsszel viszonya a 2020. december 30-án megkötött átfogó beruházási egyezmény (CAI) segítségével javulni kezdett. Általánosságban véve megismétlődött az egy évvel korábbi

FOTÓ: AJENG DINAR ULFIANA, REUTERS

A VAKCINAELLÁTÁSI HELYZET AZ EU KÖRÜLI VIDÉKEKEN Ország

A 2021. februári helyzet, a szállított oltóanyagok mennyisége

Megjegyzés

Albánia

Több mint ezer adag Pfizer/BioNTechkészítmény (február 11-i állapot)

A szállítmány egy meg nem nevezett uniós tagország nagylelkűségének köszönhető – hangzott el hivatalosan. A kormány 14–24 hónap alatt akarja beoltatni a 2,8 milliós lakosság 70 százalékát.

BoszniaHercegovina

Egyetlen adagot sem kapott (február 1-jei állapot)

A 3,3 milliós országban (3700 a Covid–19-ben elhunytak száma) bejelentették, hogy a Covax program ellenére közvetlenül Kínától, Oroszországtól és a Pfizertől rendelnek vakcinát.

Észak-Macedónia

Egyetlen adagot sem kapott (február 1-jei állapot)

Szerbia 8000 adagot ígért a kétmilliós országnak (2800 a Covidban elhunytak száma), amelynek az EU-csatlakozását a szomszédos Bulgária megvétózza.

Koszovó

Egyetlen adagot sem kapott (február 1-jei állapot)

A hónap közepére várták az első szállítmányt az 1,8 milliós országban. Albánia ígért segítséget.

Szerbia

1,2 millió dózis (február 1-jei állapot)

A hétmilliós ország Európa egyik legmagasabb oltottsági mutatójával büszkélkedhet. 2,3 millió adag Sinopharm-, negyedmillió Szputnyik V- és százezer Pfizer-adagra számítanak februárban. Aleksandar Vučić elnök panaszkodott az ENSZ/WHO-s Covax programra. „Az elsők között fizettünk be a vakcinákra, eddig egyetlen adagot sem kaptunk” – mondta.

Ukrajna

Egyetlen adagot sem kapott (február 1-jei állapot)

A 44 milliós ország február közepén várta az első (Covax szervezte) szállítmányt, 117 ezer Pfizer/BioNTecholtóanyagot. A kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területeken február elseje óta oltanak oroszországi vakcinával.

Forrás: Euronews.com MŰKINCSTISZTOGATÁS DZSAKARTÁBAN. A FEJLŐDŐ ÁLLAMOK NEM FÉRNEK HOZZÁ A NYUGATI VAKCINÁKHOZ

2021/8 FIGYELŐ | 51

F_50-52-Vakcinahaboru.indd 51

2021. 02. 22. 17:25

| GEOPOLITIKA | OLTÁS SZERBIÁBAN. EURÓPA LASSÚ, A KELETI GYÁRTÓK ELŐRETÖRHETNEK

Európával szemben. A távol-keleti ország gyárai villámgyorsan reagáltak a piaci keresletre, s a kapkodva, kétségbeesetten vásárló nyugati államokat elárasztották a kínai lélegeztetőberendezések, orvosi segédeszközök. Ebben a krízisidőszakban

KÍNA ÉS OROSZORSZÁG (OF) VAKCINASZÁLLÍTÁSI POZÍCIÓI EURÓPÁBAN Célország (vak- Szállító ország, cinavásárló, licencgyártó) terület

Megjegyzés

Magyarország

Kína, OF

Az ázsiai országtól 2,5 millió, az oroszoktól egymillió ember kétszeri beoltására elegendő oltóanyag érkezik május közepéig – ígérte a magyar kormányfő.

Szerbia

Kína, OF, EU

Összesen 6,5 millió adag vakcinát vásárolt Belgrád a két nagy (Sinopharm – Kína, Szputnyik V – OF) és a harmadik, kisebb (Pfizer/ BioNTech) forrásból.

BoszniaHercegovina

Kína, OF, Nyugat

A gyakorlatilag három elkülönült részből álló államban nagy különbségek alakultak ki. A Szerbiával jó kapcsolatot tartó Szerb Köztársaságban már oltanak, a többi részen – elsősorban a pénzhiány és a gyenge orvosi ellátási struktúra miatt – nem haladnak. Az államszövetség kínai, orosz és nyugati vállalatoktól, közvetlenül akarja beszerezni az oltóanyagot.

Törökország

Kína

Február közepéig mintegy hárommillió embert oltottak be a Sinovac készítményével.

Ausztria, Németország

Ha megvannak az engedélyek, mindkét ország kormánya támogatja a kínai és az orosz vakcinák gyártását licencalapon.

Csehország

Érdeklődést mutatott az orosz és a kínai készítmények iránt.

Franciaország

Emmanuel Macron elnök szerint az OF vakcináiról több az információ, nagyobb a bizalom irántuk, mint a kínai gyártmányok iránt.

Olaszország

Szakadás: néhány gazdagabb északi tartomány a saját szakállára rendel nyugati vakcinát. Velence tétovázik, nem zárja ki az orosz oltóanyagok vásárlását, míg a dél irigyen nézi a jobban eleresztett északot.

Forrás: Figyelő-gyűjtés, Euronews.com

senkit sem érdekeltek a politikai korlátozások, a Brüsszel és Washington által bevezetett szankciók. Ami azért is pikáns, mert Kínában a lélegeztetőgépek egy részét gyorsan átállított hadiipari vállalatok gyártották. Némiképpen más aspektusból nézve hasonló folyamatok mentek végbe az OF-ben is. Az ország védelmi tárcájához tartozó kutatóintézetek egy része ráállt a vakcinafejlesztésre, az előállítás megszervezésére.

LASSÚ AZ EMA

Mennyiségileg, a gyártási kapacitásokat illetően kettejük közül Kína van előnyben. Hivatalos ígéretek szerint 2021 végére évi kétmilliárd adag oltóanyag előállítására lesz képes. Minőségileg – legalábbis a gyártástechnológiákat illetően – Oroszország tarthat előrébb. A kínai vakcinagyártás-fejlesztés elsősorban a hagyományos, sok évtizede ismert előállítási technológiát preferálja, míg az orosz kutatók a fejlettebb módszerek irányába mozdultak el. Az ázsiai nagyhatalom február derekáig a világ 28 országával kötött szállítási megállapodást – jelentette a pekingi vezetéshez közel álló Global Times. „Amikor vakcinákról van szó, nem a geopolitikai konfliktus, hanem a hatékonyság, a gyorsaság, a hozzáférés és a biztonság számít” – nyilatkozta Sebastian Kurz az APA hírügynökségnek. Az osztrák kancellár egyben bírálta az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) az új oltóanyagok engedélyezésével kapcsolatos lassú, bürokratikus munkáját. D. P.

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

helyzet, amikor a vírusválság kitörésével megugrott a kereslet a lélegeztetőgépek és az orvosi segédeszközök (arcmaszkok, védőruhák) iránt. A válság 2020. március–áprilisi, legsúlyosabb szakaszába zuhant Nyugat akkor sem tudta kielégíteni az igényeket. Peking, amely drasztikus intézkedésekkel szorította vissza a járványt, lépéselőnybe került

52 | FIGYELŐ 2021/8

F_50-52-Vakcinahaboru.indd 52

2021. 02. 22. 17:25

| GEOPOLITIKA |

ROBBANT TAVALY AZ E-KERESKEDELEM Minden korábbinál nagyobbat kaszáltak a vírusválság kiváltotta bezárkózás miatt az otthonról, az interneten keresztül lebonyolítható vásárlások számának ugrásszerű emelkedésével az elektronikus kereskedelmet (e-commerce) folytató vállalkozások.

ÁZSIAI DOMINANCIA

Kínának ez is bejött; a krízis sújtotta évben, 2020-ban megszilárdította nemzetközi e-kereskedelmi pozícióit. Az interneten való áru-, szolgáltatásrendelé-

DIGITÁLIS PLATFORMOK | A legnagyobb gyártó Kína, a legnagyobb cégek azonban amerikaiak. Régiónk jócskán le van maradva, így a V4-országok prioritásként kezelik ezt a területet.

sek mennyisége világszerte felszökött, az ezzel kapcsolatos üzletek felrobbantották a hagyományos adásvételi struktúrákat. A globálisan tapasztalt konténerhiány, a szállítási kapacitások túlterheltsége erre az okra is visszavezethető. Az idén a világban 14-15 százalékos e-kereskedelmi növekedéssel szá-

molnak, ami jelentős ütemvisszaesés a tavaly mért 27,6-hez képest. Ugyanakkor a teljes kiskereskedelmi forgalom 2020-hoz viszonyítva mintegy öt százalékkal bővül az Insider Intelligence szakportál szerint. Mint az várható volt, ellátási oldalról a múlt évben Kína dominálta a piacot. A globális e-kiskereskedelmi forgalom elérte a 4280 milliárd dollárt, ami majdnem 20 százalékos szeletet jelent az egész tortából (23 839 milliárd dol-

FOTÓ: GETTY IMAGES

AZ ALIBABA SZÉKHÁZA HANGCSOUBAN. TÖBB MINT 25 SZÁZALÉKKAL NŐTT TAVALY A GLOBÁLIS E-KERESKEDELEM

2021/8 FIGYELŐ | 53

F_53-55_e-kereskedelem.indd 53

2021. 02. 22. 17:27

| GEOPOLITIKA |

FORGALOM BöVÜLÉSE A V EDELMI ILÁG K S E R BAN E 29,1 K S I , 20 K 26,3 E Középép 20 Z A 31,8 és KKeletés Nyugat-Európa uga gat at ó a Európa ópa

Észak-Amerika zaak akkA k

1 8 19,8

Ázsiai–csendesai cs c se d óóceáni cceeáni ni ttérség sé sé

Közel-Kelet, özel K le Afrika ika ka

36,7

2019 = 100 százalék

26,4

Latin-Amerika

27 6 27 27,6 Világátlag Világ Vi Világá iillágát áttlag agg Forrás: emarketer.com

lár). Ez utóbbi tavaly 2019-hez képest 3 százalékkal csökkent, viszont nőtt az elektronikus tranzakciók részaránya. Az ázsiai óriás meghatározó szerepe az e-kereskedelemben 2021-ben a várakozások szerint tovább nő. A kül- és belpiaci eladásai elérik a 2779 milliárd dollárt, ami az internetes kiskereskedelem világpiacának az 56,8 százalékát teszi ki. És az idén várhatóan Kína válik a történelem első olyan államává, ahol az országon belüli kiskereskedelmi forgalom nagyobbik részét, 52,1 százalékát az e-adásvétel adja.

PIACVÉDELEM

Különös kettősség jellemzi a globális elektronikus kereskedelmet. Míg az ipari, áruszállítási oldalon egyértelmű a Mennyei Birodalom túlsúlya, addig a területen működő nagyvállalatok esetében ez a fölény nem érződik. A legnagyobb piaci szereplőket felsoroló táblázatunkból kiderül, hogy a tíz

E-KISKERESKEDELEM AZ EU-BAN Forgalom, milliárd dollár

295,2 320,7

’17

’18

353,6

393,8

430,3

462,9

489,6 510,5

’19 ’20* ’21* ’22* ’23* ’24*

*Becslés.

Forrás: statista.com

legfontosabbnak ítélt e-kereskedelmi szervezetből, cégcsoportból csak három társítható Kínával, míg az Egyesült Államokhoz hat köthető. A szektor legnagyobb (exportot lebonyolító) kínai társaságának, az Alibabának a bevételei az első helyezett, amerikai bázisú Amazonéinak még a hatodát sem teszik ki. A távol-keleti ország nyomulása, nyomasztó fölénye hatalmas kihívást jelent a hagyományos kereskedelmi formáknak,

struktúráknak. Miképpen próbálja ezt kezelni a világ? Magyarországon például 2021. július elsejével – összhangban az Európai Unió január elsejével kihirdetett, majd a határidőt a fenti időpontig kitoló jogszabály-módosítással – megemelik az egyes államokból, például Kínából interneten rendelt áruk vámtételeit, és forgalmi adót is kivetnek rájuk. Eszerint megszűnik az EU-n kívüli országok, jelesül az ázsiai óriás esetében a 22 eurónál kisebb értékű postai küldemények vám- és áfamentessége. Ezzel az uniós tagok Brüsszel szerint mintegy hétmilliárd eurós pluszbevételhez jutnak, és jobban védik a hazai kiskereskedelmet a világhálón rendelt kínai áruk támasztotta versenytől.

RÉGIÓS LEMARADÁS

Hazánkban az e-kiskereskedelem az enet.hu szakportál felmérése szerint 2019-ben elérte a 781 milliárd forintot. Ez az előző évhez viszonyítva 17 százalékos növekedést jelent. A KSH adatai azt mutatják, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalom tavalyelőtt 6 százalék-

A VILÁG VEZETŐ E-KERESKEDELMI CÉGEI HELY

CÉGNÉV

ÉVES BEVÉTEL (milliárd dollár) 37,96

ALKALMAZOTTAK SZÁMA 542 000

1.

Amazon

2. 3. 4.

Wal-Mart Stores Inc. Alphabet Alibaba

5.

Facebook

9,32

20 660

6. 7. 8. 9.

Baidu Suning Commerce Group Stichting Ingka Foundation BV Microsoft

3,08 46,17 40,3 23,32

43 500 31 290 134 780 114 000

10.

Apple Inc.

42,4

116 000

123,36 2,74 5,6

2 200 000 75 600 50 100

Megjegyzés: az összeállításban a rangsort nem a hagyományos bevételi sorrend, hanem 20 különféle szempont, például a társadalmi és üzleti sz

54 | FIGYELŐ 2021/8

F_53-55_e-kereskedelem.indd 54

2021. 02. 22. 17:27

| GEOPOLITIKA |

E-KISKERESKEDELEMBEN ÉLENJÁRÓ EURÓPAI ÁLLAMOK

kal nőtt 2018-hoz mérten. Azaz 2019ben az elektronikus adásvétel bővülésének üteme csaknem a háromszorosa volt a teljes kiskereskedelmi forgaloménak. Az előrejelzések szerint az e-biznisz értéke 2024-ben meghaladhatja az 1700 milliárd forintot. Szűkebb pátriánkban, a visegrádi négyek (V4) háza táján az internetes kereskedelem fejlődése tekintetében még ki nem használt lehetőségek vannak. Ez a téma a jelenlegi V4-elnök, Lengyelország (az elnökség időtartama: 2020. július 1.–2021. június 30.) napirendjén a négy legfontosabb tennivaló között szerepel. A varsói tervezők besorolták az e-commerce-t a visegrádiak digitális beruházási programjába, együtt a mesterséges intelligenciával (AI), a robotikával, a kiberbiztonsággal. Általában

Az e-kiskereskedelem része a teljes kiskereskedelmi forgalom százalékában 2020* 2014 2021* Nagy-Britannia 13,5 26,2 24,3 Németország Franciaország Hollandia Spanyolország Európai átlag Olaszország 7,2 16,2 15,2 *Becslés

0

5 10 15 20 25 30 0

véve a digitális ügyintézés, az e-kormányzás megvalósításának az ernyője alá osztották be az elektronikus kereskedelem fejlesztését. Az EU-központ tavaly publikált tanulmányában (Átmenet a V4-országokban az ipari fejlődés negyedik fázisába [negyedik ipari forradalomként is emlegetik] – Transition to Industry 4.0 in the Visegrád Countries; szerző: Septimiu Szabo) a visegrádi négyek a csehek kivételével nem kapnak elismerést. Ez összefügg azzal, hogy egészében véve az új technológiák felhasználásában jelentős lemaradásokat észlel a szerző. Például az adathalmaz-elemzést (big data analysis) az országcsoport vállalatainak kevesebb mint a 7 százaléka alkalmazza – az EU-átlag eléri a 12 százalékot.

5 10 15 20 25 30 0

5 10 15 20 25 30 Forrás: statista.com

Nagyon kevesen használják Lengyelországban és Magyarországon a felhőalapú adattárolást. Az üzleti folyamatok digitalizálása tekintetében Csehország jó helyet foglal el, miközben Lengyelország és hazánk az EU sereghajtói között kullog. Ez az e-kereskedelem megítélését is magában foglalja. A cseh kis- és közepes vállalatok csaknem negyede online értékesíti termékeit, ez a másik három államban e cégeknek csak a 10-12 százalékára jellemző. Ennek eredményeképpen a cseh kkv-k forgalmának a 18 százalékát e-kereskedelmi ügyletekkel bonyolítják le. Ez a szám az unióban is a legmagasabbak közé tartozik. D. P.

MEGJEGYZÉS Dinamikusan terjeszkedik az egykoron könyvkereskedéssel kezdett globális óriás. A cégcsoport éléről az idén távozó Jeff Bezos nevéhez fűződő társaság több mint 90 önálló márkát épített fel. Az Amazon Space (Blue Origin) a világ egyik legnagyobb magánűrturizmussal foglalkozó vállalkozása, saját rakétaprogrammal. A világ legnagyobb privát munkaadója. A hagyományos kiskereskedelemre épít. Online forgalmat generáló cég. Két legismertebb márkája a YouTube és a Google. A kínai Amazonnak is nevezik, mert a távol-keleti ország legismertebb e-kereskedelmi cége. A legendás hírű Alibabát a nem kevésbé ismert Jack Ma milliárdos vállalkozó indította útjára 1999-ben, a festői kínai városból, Hangcsouból. 2004-es alapítása óta hatalmas befolyást szerzett a publikálás, e-kereskedelem terén. Olyan „célzóberendezések” állnak a közösségi hálón hirdetők rendelkezésére, amelyek a legpontosabban jelölik ki a célközönséget. Kínában a vezető keresőgép (az összes ilyen művelet 76 százalékával). A Google kivonulásával tovább nőtt a szerepe. Kína egyik legnagyobb privát elektronikus és hagyományos kereskedelmi hálózata. Elsősorban a belföldi e-kereskedelemben aktív. IKEA, TaskRabbit – ez a csoport az egyetlen a piacvezetők közül, amely alapítványi formában működik. Skype, Bing, Xbox. A Microsoft által kidolgozott-irányított Windows operációs rendszerek globális piaci részesedése 37, a Bing keresőé pedig 22 százalékos. Az Xbox az e-sport egyik meghatározó platformja. Apple Store, Apple Pay. A cégnek meghatározó szerepe van a fogyasztói elektronikában. Nagyon gazdaságosan működteti hagyományos üzleteit, amelyek minden négyzetlábnyi területére évi 5546 dolláros bevétel jut. (Összehasonlításképpen: a Wal-Martnál ez a mutató 431 dollár.) i és üzleti szférában meglévő befolyás szerint állították össze. Az adatokat, a sorrendet a DealHack az elmúlt három évben publikált vállalati információk, elemzések alapján állapította meg. Forrás: Dealhack.com

2021/8 FIGYELŐ | 55

F_53-55_e-kereskedelem.indd 55

2021. 02. 22. 17:27

| GEOPOLITIKA |

MEGJÖTTEK AZ IRODAI ROBOTOK

GLOBALIZÁCIÓ | A fizikai ellátási láncok szűkülnek, a digitális térben viszont pont ellenkező irányú folyamat zajlik le.

Ismerkedjünk meg egy új fogalommal: robotizált folyamatautomatizálás (robotic process automation – RPA). A fizikai világban már teljesen elfogadott, hogy az ismétlődő tevékenységeket robotok végzik. Ilyen szerkezetek dolgoznak az autógyárak összeszerelő sorain, ezek a gépek gyártanak félvezetőket – számtalan példát lehetne erre felhozni. Az utóbbi időszak egyik legerősebb trendje viszont különböző feladatok digitális térben történő végrehajtása szoftverrobotokkal. Az irodai, adminisztratív munkában rengeteg ilyen tevékenység van: űrlapok kitöltése, a helyes kitöltés ellenőrzése, e-mailek csatolmányainak a megnyitása, az adatok beillesztése egy célalkalmazásba, számítási feladatok elvégzése.

SZÉDÍTŐ NÖVEKEDÉS

Az RPA egyik globálisan is meghatározó cége a romániai alapítású UiPath, amelyet egy 750 millió dolláros tőkeemelés

nemrégiben 35 milliárd dollárra értékelt. Tavaly júliusban egy hasonló, 225 milliós tranzakcióval a cégérték még csak 10,2 milliárd dollár volt. A társaság decemberben kérelmezte nyilvános tőzsdei bevezetését, a műveletet az idén várhatóan végrehajtják.

A vállalkozást 2015-ben, Bukarestben alapította Daniel Dines és Marius Tîrcă, egy akkor már tíz éve működő, kiszervezett szoftverfejlesztéseket végző cég, a DeskOver alapjaira építve. A két legnagyobb versenytárs a Blue Prism és az Automation Anywhere. Utóbbinak a SoftBank az egyik legnagyobb befektetője. A Gartner piackutató vállalat elemzése alapján az RPA-szektor 2018ban több mint 60 százalékos bővüléssel csaknem egymilliárd dolláros piaccá nőtte ki magát. Az ezt követő években feltehetően megmaradt ez az ütem, sőt, a pandémia rá is erősíthetett. A Gartner szerint ennek a hihetetlen tempóban növekvő piacnak a nagy részén öt cég osztozik. A UiPath egyik első nagy ügyfele a japán Sumitomo Mitsui bank volt, 2017ben kötöttek szerződést. A pénzintézet becslései alapján az irodai rutinfelada-

56 | FIGYELŐ 2021/8

F_56-57_roman_startup.indd 56

2021. 02. 22. 17:14

| GEOPOLITIKA |

MARIUS TÎRCĂ ÉS DANIEL DINES. SZÉLSEBESEN TERJED AZ IRODAI AUTOMATIZÁCIÓ

tok automatizálása évi 500 millió dolláros megtakarítást hoz. A vevőkörhöz nem sokkal később olyan óriások is csatlakoztak, mint a Toyota vagy a Walmart. Egy UiPath-robot kifejlesztése egy irodai rutinfeladatra körülbelül 15 ezer dollárba kerül.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELŐ-ARCHÍV

ÁTALAKULÓ ELLÁTÁSI LÁNCOK

Az RPA lehet a digitalizáció első olyan területe, amely nem a Szilícium-völgyből nő ki. Bárhol lehet ilyen vállalkozást alapítani, amely bárhová képes szolgáltatni. A kínai–amerikai vámháború és a pandémia megmutatta, hogy a fizikai ellátási láncok mennyire sérülékenyek. Világszerte tendencia, hogy a nagyvállalatok egyre óvatosabban állnak hozzá a „just in time” termelési modellhez, amely az olcsó ázsiai munkaerőt kihasználva és a létező legkisebb készlettel csökkentette a termelési költségeket. A múlt év végén kirobbant csiphiány nyomán például a német autógyárak be is jelentették, hogy félvezetőket halmoznak fel, elkerülendő a gyártósorok kényszerű leállítását. A „deglobalizáció” időszakához érkeztünk el, a globális beszállítói láncok széttöredeznek. A járvány azonban kiterjesztette a digitális világot – például a munkahelyek, főleg az irodaiak meghatározó részét az otthonokba költöztette át. Az online térben tehát pont ellenkező folyamat játszódik le – felgyorsul a globalizáció. A Microsoft például nemrég jelentette be, hogy tapasztalatai szerint

A C++-TÓL A FELHŐIG A negyvenes évei végét taposó Daniel Dines egy tanár és egy mérnök gyermekeként látta meg a napvilágot. A szüleit a Ceaușescu-rezsim parancsára küldték el egy nagy vidéki vegyi gyárba – írja róla portréjában a Forbes magazin. Középiskolai tanulmányait 1990-ben kezdte el, ám hamar rájött, hogy a matematikán és a számítástechnikán kívül nem érdekli más. A 90-es évek közepén hallotta, hogy nagy amerikai cégek keresnek programozókat Bukarestben. Kikölcsönzött a könyvtárból egy C++ programozási nyelvi könyvet, önerőből megtanulta, és egy barátjától kölcsönkért számítógépen gyakorolt – éjszaka, míg az aludt. 2001-ben kapott egy ajánlatot a Microsofttól, és Seattlebe költözött, ahol csaknem öt évig programozó volt. Aztán visszatért Bukarestbe és megalapította saját outsourcingcégét, a DeskOvert. Szenvedélyes pókerjátékos volt, ezen keresztül tanulta meg, hogy is célszerű kezelni a kockázatot.

vállalatok sora hozta előre technológiai fejlesztéseit, beruházásait a pandémia nyomán. A szoftveróriás korábban azt prognosztizálta, hogy a technológiai kiadások megduplázódnak ebben az évtizedben, s 2030-ig elérik a világ GDP-jének a 10 százalékát. Mostani előrejelzésük alapján ez már 2025-re megvalósul.

Korábban jellemző volt, hogy a legambiciózusabb szoftverfejlesztők az USA nyugati partvidékére költöztek. Itt volt megtalálható az a technológiai, szellemi környezet, amelyben kiteljesedhettek. Mára ez a folyamat megszakadt, a felhők megjelenésével bárhol hozzáférhetnek számítástechnikai szolgáltatásokhoz. Egy ágazati szervezet felmérése szerint a szoftverfejlesztői közösség a nyugati parton – San Franciscóban és környékén – 10 százalékkal zsugorodott, viszont lendületesen növekszik például Seattle-ben és Houstonban. Ennél is nagyobb a bővülési ütem Nigériában, Bangladesben, Törökországban, Egyiptomban és Kolumbiában. Tökéletesen szemlélteti a folyamatot a romániai alapítású UiPath is, amely a közelmúltban New Yorkba tette át székhelyét, hogy közelebb legyen a legnagyobb megrendelőihez. A szoftverfejlesztési tevékenység, a kutatás-fejlesztés azonban 150 fős alkalmazotti létszámmal megmaradt az anyaországban. A cég világszerte 30 irodában nagyjából 3200 főt foglalkoztat.

ROBOTOT MINDENKINEK!

A társaság jelenleg a piac legnagyobb szereplője, azonban ahogy növekszik, a verseny is egyre élesebb lesz. Így nagy kérdés a vállalat jövője. Az amerikai tőzsdei bevezetéssel a legnagyobb játékosok ligájába kerül át. Lehet, hogy felvásárolja egy szoftveróriás, mint ahogy a Microsoft megvette a Skype-ot vagy a Salesforce a Slack nevű kommunikációs platformot, s az is elképzelhető, hogy az RPA egyszerűen bekerül az amerikai mamutok tevékenységi körébe, s így a jövőben nem lesz szükség ezzel foglalkozó önálló cégekre. Bill Gates egyik híres mondása szerint minden egyes háztartásba kell egy számítógép. Daniel Dines minden embernek szeretne saját robotot. D. GY. 2021/8 FIGYELŐ | 57

F_56-57_roman_startup.indd 57

2021. 02. 22. 17:14

| GEOPOLITIKA |

NAPIRENDEN OLASZORSZÁG MEGMENTÉSE A Mario Draghi vezette 67. olasz kormány már letette a hivatali esküt és megtartotta első ülését, valamint bizalmat kapott a felsőházban, a szenátusban is. Az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnökének a kabinetjében szakértők és pártpolitikusok egyaránt helyet kaptak, a korábbi balközép kormányból heten maradtak. A 23 miniszterből nyolc a szakértő, további tizenöt pártpolitikus, kétharmaduk északolasz, egyharmaduk nő. Sajtókommentárok rámutattak, hogy Mario Draghi két koncentrikus kör szerint állította fel a kabinetjét, melyben a gazdasági helyreállításra szánt több mint 200 milliárd eurós uniós forrás felhasználásáról döntő pénzügyi-fejlesztési pozíciókat szakértőkre bízta, a többi tárcát pedig a pártok képviselőire.

ÉRDEKES FORDULAT

Az egészségügyi és gazdasági válsághelyzet orvoslására alakult kormányban a pénzügyminiszteri posztot Daniele Franco, a jegybank eddigi vezérigazgatója kapta meg, a belügyminiszter a korábbi szakértő tárcavezető Luciana Lamorgese maradt. A külügyminisztériumot továbbra is Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa vezeti. A legnagyobb parlamenti erő M5S négy, a baloldali Demokrata Párt (PD) három miniszteri széket kapott, miként három-három tárcához jutott a kormányba belépett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) és a Matteo Salvini vezette jobboldali Liga, melynek többek között a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot adták Giancarlo Giorgetti irányításával.

AZ EURÓ UTÁN ITÁLIA | Az uniós pénz megóvása után most az vár Mario Draghi volt EKB-vezérre, hogy nemzeti egységkormányával kivezesse Olaszországot a koronavírus-válságból. Az első feladat az EU-s helyreállítási alap újratervezése lesz.

Szomráky Béla Olaszország-szakértő lapunknak úgy vélekedett, hogy Draghi kabinetje vegyes szakértői-politikai „csapat”, elsősorban „bizonyos célkitűzések megvalósítására” felállított kormányról van szó. A helyzet ugyanakkor érdekes: gyakorlatilag versengés jött létre a pártok között, hogy melyik mekkora többséggel támogatja az új miniszterelnököt – ilyenre rég volt példa a taljá-

OLASZ–MAGYAR KOOPERÁCIÓ Orbán Viktor levélben gratulált Mario Draghinak az Olasz Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez – tájékoztatta hétfőn az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A magyar kormányfő felidézte: a 2020-as esztendő olyan nem várt megpróbáltatásokat és rendkívüli változásokat hozott magával, amelyek éppen a legalapvetőbb értékeinket tették ki a legnagyobb veszélynek: polgáraink biztonságát és országaink stabilitását. Kifejezte meggyőződését, hogy „a nehézségekből megacélozva kerülhetünk ki, és nemzeteinket megerősítve képesek leszünk a bizonytalanságot lendületté formálni”. Orbán Viktor biztosította Mario Draghit, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett mind a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, mind a kölcsönös tiszteleten alapuló európai együttműködés megerősítése mellett, legyen szó a kontinens biztonságáról, versenyképességéről vagy nemzetközi érdekérvényesítéséről.

noknál. Szomráky kiemelte: a nemzetközi pénzpiacokon és a globális politikában is az eddigi egyik legtekintélyesebb kormányfője lett a 73 éves Draghi személyében Itáliának. Vele egyik napról a másikra „180 fokos szögben fordult meg” Olaszország megítélése: az Európai Unió és a világpiac figyelme Rómára szegeződött, amely a volt EKB-vezérrel ismét központi szerephez jutott.

TENNIVALÓK

A felmérések alapján jelentős a frissen felállt kabinet társadalmi támogatottsága, ugyanakkor a választópolgárok azonnali és gyakorlati döntéseket várnak a vakcinázási program és a gazdasági talpra állás felgyorsításával kapcsolatban – emelte ki a szakértő, megjegyezvén azt is: miután a jelenlegi törvényhozási ciklus 2023-ig tart, csodákra azért senki sem számít. Arra a kérdésre, hogy addig kitartanak-e az egykori belügyminiszter ambíciói, így válaszolt: Matteo Salvini, a Liga vezetője „fejest ugrott” ebbe a helyzetbe, és egy interjúban azt hangoztatta, hogy a jobbközép csatlakozása nélkül a kormány ismét a balközép kezében maradt volna. Salvini úgy tartja, a Liga kormányerőként „hozzájárul majd az erőteljes irányváltáshoz”, ami a migrációs politikát és az egészségügyi döntéseket is illeti. A legelégedetlenebbnek az Öt Csillag Mozgalom bizonyul, amelynek az egyik szárnya továbbra is elfogadhatatlannak tartja a bankár-miniszterelnököt.

58 | FIGYELŐ 2021/8

F_58-59-Olasz.indd 58

2021. 02. 22. 17:14

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: ALBERTO PIZZOLI, REUTERS

MARIO DRAGHI, AZ ÚJ OLASZ MINISZTERELNÖK. EGYELŐRE NAGYON ERŐS A TÁMOGATOTTSÁGA

Egyébként Mario Draghi az alábbiakban foglalta össze tennivalóit: a koronavírus-járvány elleni küzdelem erősítése, a vakcinázás felgyorsítása, radikális gazdasági reformok. Az egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben szenvedő ország azt várja, hogy a kormány tegyen meg minden tőle telhetőt az újraindulás érdekében, a legkisebb időveszteség és tétovázás nélkül – mondta első beszédében az új miniszterelnök, aki rendkívüli kihívásnak nevezte, hogy egyszerre kell kezelnie a járványhelyzetet és a gazdaság talpra állításához szükséges reformokat. Úgy vélte, nem lehet minden ágazatot ugyanolyan mértékben segíteni. Miközben halaszthatatlannak nevezte az adórendszer és a közigazgatás teljes körű megújítását, addig központi céljának tartja a klímaváltozás elleni harcot. Utóbbi kapcsán egy szupertárcát is létrehozott, melynek célja a karbonsemlegesség előmozdítása és az EU-s források teljes felhasználása.

TOVÁBB NŐ AZ ADÓSSÁG

Ami pedig a konkrétumokat illeti, Draghi első feladata a helyreállítási alap újrakalibrálása lesz. A dokumentumot április-

AZ OLASZ ÁLLAMADÓSSÁG-RÁTA 158,5 ALAKULÁSA A GDP százalékában 116,5

’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 Forrás: Eurostat

ban kell leadni az Európai Bizottságnak, hogy Olaszország megkapja a neki járó 200 milliárd eurónyi forrást. Az uniós megállapodás szerint ennek az összegnek a 37 százalékát a karbonsemleges gazdaságba történő átmenetre kell fordítani. A kormányfő a szuperminisztérium élére a fizikus Roberto Cingolanit nevezte ki. Szomráky Béla megjegyezte azt is, hogy az olasz állam adóssága a háború

utáni új rekordszintre, a bruttó hazai kibocsátás (GDP) csaknem 160 százalékára nőtt 2020-ban, meghaladva a korábban kitűzött célt. A hiány és az adósság elszállása mögött az áll, hogy a múlt év végén a korábbi kormány meghirdetett egy 32 milliárd euró értékű ösztönző költségvetési csomagot. Ez jelentősen megnövelte az idei büdzsédeficitet. A 2020-as GDP-arányos hiány 10,5–10,8 százalékos lehetett. A szakértő végezetül hozzátette: a koronavírus miatti gazdasági válság még inkább kettészakította Itáliát. Az idegenforgalom-vendéglátás az éves bruttó hazai termék 13-14 százalékát adja átlagosan, de nagy a szórás az északi és a déli tartományok között. Rómától lefelé akadnak olyan régiók, amelyek döntően a turizmusból élnek, és az ágazat eltartotti aránya – ideszámítva a feketemunkát is – eléri a 60-70 százalékot. Ezzel szemben az északi térségek – a svájci szintű ipari, kereskedelmi és szolgáltatói hátterük miatt – kevésbé kittettek pusztán egy-egy szegmensnek. SZAJLAI CSABA 2021/8 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Olasz.indd 59

2021. 02. 22. 17:14

| GEOPOLITIKA |

TÖRTÉNELMI MÉLYPONTOT HOZOTT AZ ELMÚLT ÉV

EURÓPAI GDP | A második világháború óta nem látott ütemben zuhant az öreg kontinens gazdasági teljesítménye.

KÍNA MÁR KILÁBALÓBAN

A tavalyi negyedik negyedben az Egyesült Államokban 1, Kínában 2,6 százalékos volt a gazdasági növekedés az előző három hónaphoz mérten. Az eurózónát tehát jobban sújtotta a járvány, és a kilábalás is nehezebb belőle. Az elemzői várakozások szerint a pandémia előtti szintet így a blokk csak ez év közepe táján éri el. 2020 egészében a kínai gazdaság 2,3 százalékkal bővült, az USA 3,5-del visszaesett. A közös valuta övezetét tekintve a negyedik negyedévre a Reuters elemzői konszenzusa 1,2, az Európai Központi Bank (EKB) prognózisa pedig 2,2 százalékos csökkenést várt.

LASSÚ OLTAKOZÁS

Elemzői értékelések szerint a vártnál kevésbé rossz európai adat, valamint az, hogy a német infláció januárban már nőtt, leveszi a terhet az EKB válláról abban az értelemben, hogy nincs szükség további monetáris lazításra – legalábbis rövid távon. Az erősebb export és a beruházások valamelyes élénkülése kompenzálta a lakossági fogyasztás lanyhaságát.

A vállalati profitok valószínűleg csökkentek, a lakosok jövedelmét az állami bérkompenzációs programok tarthatták szinten. A bizalmatlan háztartások azonban ezt előrelátóan nem költötték el, bővült a megtakarítási ráta. Az öreg kontinensen láthatóan lassan halad az oltási folyamat, ami nem ígér gyors kilábalást a járványból – lásd a jelenlegi cseh és szlovák helyzetet. Ennek alapján elképzelhető, hogy még az idei negyedik negyedévben is mínuszos lesz az uniós tagországok átlagos GDP-je. A korlátozások feloldásáról tehát rövid távon nincs szó, főleg ha újabb, a korábbiaknál gyorsabban terjedő vírusmutációk jelennek meg.

„HÁBORÚS” GDP-ESÉS

Az eurózóna államai közül Olaszország GDP-je 2 százalékkal esett az előző negyedévhez képest a tavalyi utolsó három hónapban. Ennél csak az osztrákok 4,3 százaléka volt rosszabb. Németország és Spanyolország enyhe növekedést tudott felmutatni. Az esztendő egészében a német gazdaság 5, a francia 8,3, az olasz 8,8, míg a spanyol 11 százalékkal zuhant – mindegyik adat a legnagyobb visszaesés a második világháború óta. Az uniós GDP fél százalékkal zsugorodott a tavalyi utolsó negyedben, éves szinten 6,4 százalékkal csökkent. D. GY.

FOTÓ: CLODAGH KILCOYNE, REUTERS

Az eurózóna GDP-je ugyan 0,7 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest, viszont kevésbé lett rossz az elemzői várakozásoknál. A piac gyengébb teljesítményre számított, mivel a múlt esztendő végén a járvány második hulláma miatt újabb korlátozásokat kényszerültek bevezetni az európai országok. 2020 egészében viszont történelmi mértékű, csaknem 7 százalékos recessziót volt kénytelen elszenvedni a közös valuta övezete.

ÖRVÖS LUDAK HÚZNAK EL DUBLIN HÍRES ERŐMŰKÉMÉNYEI MELLETT. ELSZÁLLTAK A GYORS KILÁBALÁS ESÉLYEI

60 | FIGYELŐ 2021/8

F_60-61-EU_GDP--lengyel_mediaado.indd 60

2021. 02. 22. 17:15

| RÉGIÓ | EGY KORMÁNYELLENES SZERVEZET MASZK NÉLKÜLI TÜNTETŐI FEBRUÁR 13-ÁN, KRAKKÓBAN. MINDEN BOSSZANTJA ŐKET, A JÁRVÁNYÜGYI KORLÁTOZÁSOKTÓL A REKLÁMADÓIG

VITA A LENGYEL REKLÁMADÓRÓL

ÁTDOLGOZZÁKd | Tárgyalásokat kezdett a lengyel sajtó- és médiakiadók kamarájával (IWP) a reklámadóról Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes, a fejlesztési, munkaügyi és technológiai tárca vezetője, mert maga sem ért egyet mindenben a tervezett jogszabállyal. A bevételt a kormány a koronavírus-járvány hatásait megszenvedő egészségügyi és kulturális szféra támogatására szánja, de mintegy negyven kiadvány a sajtószabadság megnyirbálására tett kísérletnek tartja a tervezetet. Tiltakozásul február 10-én egész napra felfüggesztették a tevékenységüket, elsötétítették a képernyőjüket. A média képviselőinek egy része és a parlamenti ellenzék nagyobbik hányada úgy véli, hogy a reklámbevételek megadóztatásának bevezetése hátrányosan befolyásolja a magánkézben lévő sajtótermékek, portálok, rádiók, tévék pénzügyi helyzetét, ami a megszűnésükhöz vezethet. Az új adó 2021. július 1-jén lépne hatályba, és mind a hagyományos, mind pedig az online médiát érinti, és a közmédia is fizetni fogja. A Jog és Igazságosság (PiS), a vezető kormánypárt koalíciós partnere, a Megállapodás nevű kispárt, illetve az általa delegált kormányfőhelyettes, Jarosław Gowin is kifejezte ellenvetését, és arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy alaposan vizsgálja felül a tervezetet, Gowin pedig elkezdte az egyeztetést a kiadók kamarájával. Más szervezetek, többek között a lengyel munkaadók szövetsége, a kereskedelmi kamara is bírálatot fogalmazott meg. A tervezet szerint a reklámbevételek 2–15 százalékát vinné el az adó, a reklám méretétől és a hirdetett áru jellegétől függően, ebből a kormány becslése szerint a költségvetés egy év alatt 800 millió złoty (csaknem 64 milliárd forint) bevételhez jutna, aminek a felét a Nemzeti Egészségügyi Alap kapná meg, a többit 35:15 százalék arányban a Kultúrát és Nemzeti Örökséget Támogató Alap, illetve a Nemzeti Műemlékvédelmi Alap.

FOTÓ: BEATA ZAWRZEL, GETTY IMAGES

PIACSZŰKÍTŐ HATÁS

A kiadók közölték, hogy a koronavírus-járvány alatt ugyan nem lett kevesebb az olvasottságuk, nézettségük, de a reklámbevételük mérséklődött, sok vállalat pedig a költségvetése lefaragására kényszerült. Az új adó arra kényszerítené őket, hogy drágítsák hirdetési felületeiket, így a reklámozók egy része gazdasági megfontolásból lemondana egyesek használatáról (például a kisebb látogatottságú kiadványokról), a piac beszűkülése pedig a sokféleség, a változatosság csökkenését hozná maga után. A tarifákat a reklámfelület megjelenési módjától (sajtó, egyéb

média) és a reklámozott termékek típusától függően tervezték megszabni. A javaslat elsősorban a globálisan több mint 750 millió eurónál (csaknem 269 milliárd forintnál) nagyobb bevételt, valamint a lengyelországi internetes reklámból ötmillió eurót (1,79 milliárd forintot) meghaladó összeget kitermelő médiaszolgáltatókat érinti, amelyek eddig nem az országban adóztak. A sajtó esetén az adó 2 százalék lenne 30 millió złotyig (kb. 2,4 milliárd forintig), az ennél magasabb bevétel esetén pedig 6. A nem nyomtatott médiatermékek legfeljebb 7,5 százalékot fizetnének 50 millió złoty (kb. 3,99 milliárd forint) plafonig, az ezt meghaladó bevételek után pedig 10-et.

A GLOBÁLIS CÉGEK ÁRNYÉKÁBAN

A Jarosław Gowin kormányfőhelyettessel tartott múlt heti találkozó után a lengyelországi kiadókat tömörítő IWP képviselői közölték, megállapodás született, hogy a hirdetési díjakról szóló törvénytervezetet ebben a formában nem szabad elfogadni, és erőfeszítéseket szükséges tenni a médiapiacon működő szervezetek adóterheinek a kiegyenlítésére. A lehető leghamarabb végre kell hajtani a digitális egységes piacra vonatkozó uniós irányelvet (EU 2019/790), és be kell vezetni a digitális adót, amely kiterjed a nagy technológiai óriásokra, amelyek jelentős bevételre tesznek szert Lengyelországban. Utóbbiak megadóztatását az IWP támogatja az arányos teherviselés elve jegyében. Mateusz Morawiecki kormányfő a múlt heti katowicei sajtótájékoztatón azt mondta, a „digitális díjat” úgy kell megállapítani, hogy a helyi médiának, amelyet hatalmas páneurópai vagy globális médiacégek árnyékolnak be, nagyobb esélye legyen a jelenlétre. Tehát a szólásszabadságért folytatott harc egyben a digitális óriásokkal és a leggazdagabb vállalatokkal folytatott küzdelem, amelyek közvetve megakadályozzák a kisebb cégek fejlődését. ILONA GIZIŃSKA 2021/8 FIGYELŐ | 61

F_60-61-EU_GDP--lengyel_mediaado.indd 61

2021. 02. 22. 17:15

| RÉGIÓ |

BÉRSTOP ÉS LUXUSNYUGDÍJAK

ROMÁN REFORMKÉNYSZER | Florin Cîțu román kormányfő február elején háborút hirdetett a bérpótlékok ellen a közalkalmazotti fizetések csökkentése és a közkiadások racionalizálása érdekében. A pénzügyér miniszterelnök lendületét azonban hamar megtörte a bukaresti kormánykoalíció, amelynek a pártjai egyelőre hallani sem akarnak a drasztikus változtatásokról.

A román kormánykoalíció a jövő évre halasztotta a közszféra bérreformját, valamint a nyugdíjreformot, pedig ezek egyre sürgetőbb feladatnak látszanak az államháztartás megnövekedett hiánya miatt. A 2020 végi parlamenti választásokat követően csak a múlt pénteken jutott el a kabinet oda, hogy elfogadja az idei költségvetési tervezetet, amelyről még az országgyűlésnek is szavaznia kell. Florin Cîţu miniszterelnök eredetileg február elejére ígérte a dokumentumot, amely azonban a vártnál nagyobb vajúdással született meg. A koalíción belül máris viták indultak, Klaus Johannis köztársasági elnöknek is be kellett avatkoznia, hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Az államfő a kormányszövetség vezetőit a múlt héten zárt körű megbeszélésre hívta, ezután sikerült a kabinetnek napirendre tűznie és péntek este elfogadnia a tervezetet.

A PÁRTELNÖK FÉKE

A kormány fő erejét a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotja, mellette két, a választásokig rendszerkritikusnak számító alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) öszszeolvadásából létrejött (liberális) USRPLUS, továbbá a magyarság érdekképviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) foglal helyet a kabinetben. A képletet bonyolítja, hogy a nemzeti liberális miniszterelnök nem erős embere a saját pártjának. Ő inkább technokrata profilú politikus, hiszen korábban a bankszférában dolgozott, majd pénzügyminiszterként tevékenykedett. Cîţu reformtervei a PNL elnökének, Ludovic Orbannak sem nyerték el a tetszését, így a kormányfő a saját formációját sem tudta meggyőzni a jövedelmek azonnali csökkentésének a szükségessé-

géről. A román média szerint azért nem karolta fel ezt a PNL, mert éppen a hatalmon lévő pártok klientúráját érintette volna kedvezőtlenül. Orban amúgy sem lehet biztos pártelnöki pozíciójában, hiszen az idén tisztújító kongresszust tartanak, így félt attól, hogy még jobban magára haragítja párttársait, miután a kormány megalakulásakor a belső ellenzéke már a szemére vetette, hogy túl fontos miniszteri tárcákat engedett át koalíciós partnereinek. A kabinet az idén GDP-arányosan 7,16 százalékra szeretné lefaragni az államháztartási hiányt – ez az érték tavaly 9,79 százalék volt. A kiadások kordában tartása érdekében mindenekelőtt befagyasztják a közszféra béreit, valamint a nyugdíjakat, és ez évben nem kapnak üdülési csekket a közalkalmazottak. Az egyetemi hallgatók ingyenes utazási lehetőségét is megszüntették, így a diákok ezentúl 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a vonatokat és a távolsági buszokat.

JÓL FIZET A KÖZSZFÉRA

A Cîţu-kormány a következő években folytatni akarja a deficit csökkentését, így 2022-ben 5,84, 2023-ban 4,37, 2024-ben 2,89 százalékra mérsékelné az államháztartási hiányt. A román gazdaság tavaly

BŐVÜLÉSI TERVEK A gazdaság teljesítményének tavalyi 3,9 százalékos csökkenése után a román kormány az idén 4,3 százalékos növekedéssel számol, s 2022-ben 4,7, 2023-ban 5, 2024-ben 4,9 százalékos GDP-bővülést remél.

várakozáson felül teljesített, a bruttó hazai termék (GDP) csak 3,9 százalékkal csökkent, ami annak köszönhető, hogy egyfelől nem voltak olyan súlyos korlátozások a koronavírus-járvány miatt, másfelől a bérek és a nyugdíjak jelentősen nőttek az elmúlt években. Így a válság ellenére a belföldi fogyasztás viszonylag stabil maradt. Ugyanakkor az államháztartási deficit csökkentése és a költségvetés konszolidálása elodázhatatlan feladat. Gazdasági elemzők figyelmeztettek, hogy Romániának még egy évig nem néznék el a nemzetközi pénzpiacok a közel 10 százalékos hiányt, ezért szerkezeti reformokat sürgetnek. A miniszterelnök emlékeztetett: az elmúlt két évben szinte megkétszereződött a közszféra béreire fordított összeg, 56 milliárd lejről (majdnem 11,5 milliárd euróról) 109 milliárd lejre (22,35 milliárd euróra) nőtt. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben a nettó átlagbér 8,4 százalékkal emelkedett 2019 utolsó hónapjához mérten, így az a paradox helyzet állt elő, hogy a koronavírus-járvány okozta válság ideje alatt is javultak a keresetek, ami elsősorban a közszférában volt érezhető. Itt a nettó átlag 370 ezer forintnyi lej (a versenyszférával együtt számolva az országos középérték 264 260 forintnak megfelelő lejöszszeg volt tavaly decemberben).

ANTENNAPÓTLÉK

Cîţu szerint az sem normális, hogy a teljes közalkalmazotti béralap 25 százalékát pótlékok teszik ki. A legfrissebb statisztikákat nézve keleti szomszédunkban összesen ötvenféle bérkiegészítés létezik a közszféra minden területén. Ezek között vannak igencsak furcsák, mint például a számítógéppótlék, amely azokat illeti meg, akik számítógépen dolgoznak. A kormányfő úgy véli, a XXI. század-

62 | FIGYELŐ 2021/8

F_62-63_roman_budzse.indd 62

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

A BANKVILÁGOT MEGJÁRT FLORIN CÎȚU „SZŰKMARKÚ” KORMÁNYFŐ KINEVEZÉSE ELLEN TÜNTETETT AZ ELLENZÉK DECEMBERBEN. MOST ANNYI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYT ADTAK BE, HOGY A GDP 600 SZÁZALÉKA KELLENE A FEDEZETÜKRE

ban ez fenntarthatatlan, hiszen ma már az emberek többsége ilyen munkaeszközzel végzi a feladatait. De a szenátus alkalmazottai is például úgynevezett antennapótlékot kapnak, amely azért jár nekik, mert a felsőház épületében állítólag vannak olyan telekommunikációs felszerelések, amelyek a sugárzásukkal veszélyt jelentenek az egészségre. A koalíció végül egyetlen kiegészítés lefaragásában egyezett meg, így elvették a pandémia miatt a megyei prefektúrák (kormányhivatalok) alkalmazottainak tavaly megítélt 30 százalékos Covid-pótlékot.

FOTÓ: DANIEL NIHAILESCU, GETTY IMAGES

EGYENRUHÁSOK, TITKOSSZOLGÁK

A koalícióban a másik gordiuszi csomót az igazságszolgáltatásban, a belügyi tárcához tartozó intézményekben, a hadseregben, a hírszerzésben, a diplomáciában dolgozók szolgálati nyugdíja jelenti, amelynek a csökkentéséről szintén nem tudtak megállapodni. Az ország több mint 5,1 millió nyugdíjasa közül 3,7 százaléknyian, csaknem 190 ezren kapnak szolgálati járadékot, a teljes nyugdíjbüdzsé 12 százalékát. (Az átlagnyugdíj 116 ezer

forintnyi lej, a különleges öregségi ellátások ennél minimum két és félszer, maximum tizenkétszer nagyobbak.) A parlament a múlt héten csak a volt törvényhozók speciális nyugdíj-kiegészítő juttatását – 827 ember havi 420 ezer forintnyi illetményét – szüntette meg, ami filléres spórolás a költségvetésben, s az sem biztos, hogy az elvonás kiállja az alkotmányossági normakontrollt. Az RMDSZ populizmusnak minősítette, ezért nem szavazta meg a képviselői nyugdíjak lefaragását. Amellett van, hogy az összes luxusnyugdíjt töröljék el. Azt javasolta például, hogy vessenek ki 99 százalékos adót a különleges öregségi járandóság azon összegére, amely meghaladja az államfő fizetését (forintban 1,1 millió havi nettó). A koalíciót alkotó pártok végül abban állapodtak meg, hogy az idén alapos elemzésnek vetik alá a bérpótlékok struktúráját, megvizsgálják a nyugdíjrendszerben levő méltánytalanságokat is, s a jövő

évben egy új, fenntartható, átlátható közalkalmazotti bér- és nyugdíjtörvényt fogadnak el, egészséges alapokra helyezve a közkiadásoknak ezt a fix részét.

KEVÉS A BEVÉTEL

A strukturális reformok szükségességét senki sem vitatja. A román költségvetési tanács is üdvözölte a kabinet büdzsétervezetét. Megállapították, hogy az idei költségvetés felépítésében fordulat következett be az előző évekhez képest, hiszen csökkennek a közkiadások. A független testület ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a Cîţu-kormány sem tűzte ki célul a bevételek GDP-arányos növelését, így főleg a kiadások csökkentésével próbálja meg 2024 végére 3 százalék alá mérsékelni az államháztartási hiányt, ami a tanács szerint kockázatokat rejt. Románia államháztartásának a bevételei tavaly a GDP 31 százalékát tették ki, ami az egyik legkisebb arány az EU-ban. A testület szerint a bevételek növelése elodázhatatlan ahhoz, hogy a költségvetési konszolidáció sikeres legyen. BORBÉLY TAMÁS 2021/8 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman_budzse.indd 63

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

KÖTELEZŐT DRÁGÁBBAN!

JÁRMŰBIZTOSÍTÁS ROMÁNIÁBAN | Arra biztatja a kocsitulajdonosokat az illetékes hatóság, hogy válasszák a drágább, de megbízhatóbb kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb, románul RCA). Új jogszabály is lesz hamarosan, amely bevezetné a közvetlen elszámolás kötelezettségét, és szakértők számításai szerint legalább 20 százalékkal emelkednek majd a díjak.

ÁLLAMI BIZTOSÍTÓK

Másik különleges, de nem példa nélküli változtatásnak ígérkezik, hogy a jövőben a gépjármű-tulajdonosok akár az államtól – pontosabban állami felügyelet alatt működő biztosítótól – is beszerezhetik az RCA-kötvényt. Két cég között lehet majd választani: az egyik az Eximbank által birtokolt EximAsig, a másik a CEC Bank, a korábbi állami takarékpénztár utódja. Az indoklás persze több mint vitatható. Például az, hogy mi történik, ha ad absurdum egyik pillanat-

A KISBOLDOGASSZONY-NAPI ROMATALÁLKOZÓ COSTEȘTIBEN, A HÁZASSÁGSZERVEZÉS ÉS A VAGYONBEMUTATÁS HELYSZÍNE. A LEGJOBB BIZTOSÍTÁS IS BESZÉDTÉMA

ról a másikra senki sem kínál Romániában kötelező autóbiztosítást. Ezért kell az államnak rendelkeznie saját, a biztosítási szektor eme szegmensével foglalkozó vállalattal, amely egyben a piac kiegyensúlyozásában is jelentős szerepet játszhat – hangzik az érvelés.

OLCSÓ HÚS

A kötelező autóbiztosítások romániai piacának a működése az elmúlt években sok kívánnivalót hagyott maga után. A kritikák, panaszok többsége főként az agreszszív árpolitikát alkalmazó, a termékeket olcsón árusító, a kártérítéseket azonban

rendszerint nagy késedelmekkel fizető biztosítótársaságokra vonatkozott. A hatóságnak több célja van az új előírásokkal. Mindenekelőtt egyszerűbbé tenné az ügyintézést, de azt is szeretné elérni, hogy az ügyfelek ne feltétlenül a legolcsóbb, sok esetben viszont problémás kötelező autóbiztosításokat válaszszák, hanem helyezzenek nagyobb hangsúlyt arra, hogy megbízható cégekkel kössenek szerződést. A kötelező autóbiztosítások romániai piaca eddig szinte semmivel sem motiválta az ügyfeleket, így többnyire az az elv érvényesült, hogy baj esetén amúgy is inkább a másik félnek gyűlik meg a baja az olcsó társaságokkal. Nicu Marcu szerint egy hasonló tartalmú, a közvetlen elszámolást lehetővé tevő törvénytervezet amúgy is jó ideje

FOTÓK: RADU SIGHETI, REUTERS, FLORIAN GAERTNER, GETTY IMAGES

Küszöbön a romániai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacának alapos átalakítása. A sajtóban már jó ideje keringő értesüléseket az Agerpres hírügynökségnek erősítette meg a romániai Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) elnöke, Nicu Marcu. A tervezett változás legfontosabb elemének az ígérkezik, hogy káresemények esetén előírnák a közvetlen elszámolást. A gépjármű-biztosítások szegmensében kötelezővé váló rendelettel azt szeretnék elérni, hogy a káresemények vétlen elszenvedőinek közvetlenül a saját biztosítójuk fizessen kártérítést, a biztosítók pedig egymás között számolják el a kártérítésként fizetendő összegeket.

64 | FIGYELŐ 2021/8

F_64-65_roman_kgfb.indd 64

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

porosodik már a parlamentben. Az ASF elnöke állítólag már megegyezett Florin Cîţu miniszterelnökkel, hogy a szükséges jóváhagyások megszerzését követően a kabinet sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a jogszabályt, és ezzel jelentősen felgyorsulhat a rendelkezések életbeléptetése.

VÁRJÁK A TERVEZETET

Bár a szakmai szervezetek összességében kedvezően fogadták az ASF javaslatát, és támogatják a bevezetését, az új szabályozásokat jó adag szkepticizmus is övezi. Nem világos még például, hogy miként történik majd a károsultak kifizetése és a biztosítótársaságok közötti elszámolás. Bár némi pluszdíj ellenében egyes cégek korábban is elérhetővé tették a közvetlen elszámolást, az eljárást rengeteg rossz fogyasztói tapasztalat terheli. Ezért tartják sokan úgy, hogy a rendelet elfogadása esetén egyfajta garanciamechanizmus felállítására lesz szükség, az egymás közti tranzakciókat pedig egy elszámolóház – úgynevezett klíringház – révén kellene lebonyolítani. Az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége (UNSAR) csak a tervezet végleges formájának ismeretében kíván állást foglalni. Közleményükben azonban jelezték: az általuk elvégzett szociológiai felmérésekből kiindulva a friss regulák megalkotásánál rendkívül fontos lesz, hogy a hatóság bezárjon minden jogi kiskaput.

Egy nem megfelelően előkészített rendelet ugyanis még inkább alááshatja a biztosítótársaságok hitelét.

PIACI ÁRAK

A 2020-as esztendő első kilenc hónapjában az RCA-piac díjbevétele körülbelül 2,94 milliárd lej (mintegy 216,11 milliárd forint) volt. Szakértők az egész évit négymilliárdra becslik. Két domináns szereplője van a szegmensnek, a 42,67 százalékos piaci részesedésű City Insurance és a 32,07 százalékot birtokló Euroins Romania. Ugyanez a két biztosító vezeti a panaszlistát is: január közepén az ASF a City Insurance-t 500 ezer lejre (36,75 millió forintra), a Euroinst 450 ezer lejre (33 millió forintra) büntette a kártérítések kifizetésével kapcsolatos késedelmek miatt. A kötvények mintegy 80 százalékát tulajdonló két biztosító legutóbb tavaly nyáron emelt árat, aminek a következtében ma már nem ők kínálják a legolcsóbban ezt a fajta biztosítást – sőt a fél évig érvényes szerződések esetében a top háromból is kicsúsztak. Az egyéves kötvényeknél a Euroins a harmadik, a City Insurance pedig a negyedik helyre esett vissza. Az első helyen a Grawe és az Omniasig áll 650 lej (48 ezer forint) körüli árszinttel. A Euroins eközben 750, a City pedig csaknem 800 lejt (majdnem 59 ezer forintot) kér ugyanazért a biztosításért.

JOBB LESZ-E A DRÁGÁBB?

És mivel az ár a döntő szempont a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eseté-

ben, a drágítás hatása azonnal tükröződött az ügyletek számában. Az Economica.net című gazdasági portál szerint a Euroins forgalma néhány nap alatt 40 százalékkal csökkent. Az áremelést követő második héten 20 százalékkal volt kisebb, mint az előző hét első napján. A City Insurance bevétele is több mint 10 százalékkal apadt, miközben a Grawe 230, az Omniasig 60, az Asirom pedig 20 százalékos növekedést regisztrált. Piaci források szerint a két legnagyobb biztosító az ASF által megfogalmazott javaslatokat szem előtt tartva döntött a drágítás mellett. A korábbi években ugyanis a hatóság következetesen kitartott azon álláspontja mellett, miszerint emelni kell az árakat, hogy a társaságoknak ne legyenek veszteségeik, s időben fizetni tudják a károkat. Az árverseny miatt azonban sokáig egyetlen cég sem vállalta be ezt a lépést, így a rendszer folyamatosan veszteséget termel és akadozik. A román gazdasági versenyhivatal elnöke, Bogdan Chiriţoiu arra figyelmeztetett, hogy a közvetlen elszámolási előírás újabb áremeléshez vezethet. „Ez a kötelezettség egyfajta cascóvá alakítja az RCA-t – fogalmazott a szakember –, ezzel szemben nem motivál arra, hogy az emberek a drágább biztosítások felé forduljanak. Így aztán marad az a fajta gondolkodásmód, hogy minek venni másnak drága biztosítást.” CSINTA SAMU 2021/8 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman_kgfb.indd 65

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

ALBIN KURTI EMELI A TÉTET

FENEGYEREK

Kurti pártja szűk másfél év alatt kétszer nyert választásokat, 2019 októbere óta viszont megduplázta a támogatottságát, és most, február közepén közel 48 százalékos eredményt ért el. Tavaly pár hónap után elpártoltak tőle szövetségesei, a júniusban beiktatott, Avdullah Hoti vezette kormány épphogy megszerezte a parlamenti többséget, de az alkotmánybíróság megállapította, hogy egyik képviselő nem is szavazhatott volna, mert korábban sikkasztásért elítélték. Ezért kellett most új választásokat kiírni. Albin Kurti sem indulhatott képviselőjelöltként, ugyanis próba-

ALBIN KURTI, MÖGÖTTE FELESÉGE, RITA AUGESTAD KNUDSEN EGY TAVALYELŐTTI VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEN. A NORVÉG KÜLÜGYI INTÉZET RADIKALIZMUSKOCKÁZAT-ELEMZÉSSEL IS FOGLALKOZÓ MUNKATÁRSÁT 2014-BEN VETTE EL

időre bocsátott elítélt, mert 2015 októberében könnygázszóró palackot nyitott meg a parlamentben, tiltakozásul a Szerbiával folytatott, szerinte önfeladó tárgyalások miatt. A tiltás azonban csak a képviselőjelöltekre vonatkozik, így nagy valószínűséggel kormányfő lesz belőle, noha az ellenzék arra készül, hogy az alkotmánybírósággal akadályozza meg miniszterelnöki kinevezését. Tény, hogy a választási kampányban kedvezett az Önrendelkezésnek a Szerbiával kapcsolatos, kompromisszumot nélkülöző retorikája, de a választási győzelmet követően is folytatódott ez a hangnem. Kurti éppen a napokban jegyezte meg cinikusan, hogy mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió is annyira fontosnak tartja a Belgráddal folytatott dialógust, ő a prioritási listáján kész a kérdést a hatodik helyről az ötödikre feltornázni.

SE ALBÁN PÁRTOK, SE SZERBEK

Hogy milyen hosszú ideig dacol majd a nagyhatalmakkal, az kiderül a következő

időszakban, de attól is függ, milyen kormány alakul. Kurti már bejelentette, hogy a koszovói politikát mindeddig meghatározó két nagy albán párttal – amelyek támogatottsága most a felére zsugorodott – nem szövetkezik, sőt kisepri őket a közéletből. Az azonban még nem biztos, hogy egyedül is meglesz a 61 helye a 120 fős parlamentben, mivel a választási eredményeket talán egy hét múlva hitelesítik, mert sok az óvás. Koalíciós partnerként bármelyik nem szerb kisebbséget (hivatalból bejut négy roma, három török, két bosnyák és egy macedón képviselő) el tudja fogadni, és tárgyal is velük, de a Szerb Lista tíztagú frakciójára nincs szüksége, még ha a korábbi kormányok gesztusként általában ilyen döntést is hoztak.

NAGY-ALBÁNIA

Kurtinak egy másik, a győzelmi mámorban elhangzott mondata is felkorbácsolta a kedélyeket, miszerint ő Albánia és Koszovó egyesítésére szavazna egy esetleges referendumon. Hozzátette, hogy egy ilyen

FOTÓK: GETTY IMAGES

Nem volt túl bizalomgerjesztő a Belgrád és Pristina közötti ellentétek, rendezetlen viszonyok megoldásának szempontjából Albin Kurti kijelentése, miszerint a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd csak a hatodik pont lesz kormánya programjának fontossági sorrendjében. Az előre hozott parlamenti választásokon meggyőző győzelmet aratott nacionalista baloldali Önrendelkezés (Vetëvendosje) vezetője számára látszólag minden fontosabb, mint az, hogy rendezze a viszonyokat Belgráddal. Pedig a meghirdetett politikája, Koszovó euroatlanti útja csakis a Szerbiával kötendő átfogó megállapodáson keresztül vezet. Azt hangsúlyozta, hogy őt elsősorban a belső problémák érdeklik, jogállamiságot akar, felszámolni a korrupciót, bővíteni a gazdasági lehetőségeket, hogy a 27 esztendős átlagéletkorú társadalom fiataljainak ezrei ne kényszerüljenek továbbra is külföldön szerencsét próbálni.

PRISTINA ERŐS EMBERE | A koszovói választásokon győztes Önrendelkezés párt vezetője Belgrádot hecceli, amivel már a Koszovó-barát államokat is dühíti. A szerb alkotmány által az ország déli tartományának tartott 1,8 milliós lélekszámú, zömmel albánok lakta terület éppen tizenhárom éve kiáltotta ki függetlenségét. A kormányfői tisztség mostani várományosa egykori pristinai diákvezérként 1999 és 2001 között szerb börtönben raboskodott, ahonnan nemzetközi nyomásra szabadult ki.

66 | FIGYELŐ 2021/8

F_66-67_koszovo.indd 66

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

KURTI CSALÁDJA KÍSÉRETÉBEN SZAVAZOTT 2019 OKTÓBERÉBEN. NYERŐ KÉP, A KISLÁNY ALBÁNUL, NORVÉGUL ÉS ANGOLUL IS BESZÉL

népszavazást csak akkor indítványozna, ha biztos volna benne, hogy békés és demokratikus úton lehetne megtartani, egyelőre azonban a koszovói alkotmány nem ad erre lehetőséget. Belgrádban sem a hatalom, sem a politikai elemzők nem díjazzák az efféle megnyilvánulásokat, véleményük szerint a koszovói rendezés még sokat várat magára, főleg, ha Kurtit kizárólag a népszerűséghajhászás mozgatja, amit hasonló kijelentésekkel igyekszik fokozni. A szerbiai hatalmi koalíció képviselői a parlamentben kedvezőtlen fejleménynek nevezték, ha Kurti lesz a miniszterelnök, mert a jelöltek közül éppen ő volt az, aki a legkevésbé érezte fontos ügynek a párbeszédet.

A SZERB DE GAULLE-RA VÁRVA

Első üzeneteiben Washington és Brüsszel a legfontosabb kérdésként éppen a dialógus folytatását jelölte meg. Az amerikai külügyminisztérium, Philip Kosnett pristinai nagykövet, valamint Miroslav Lajčák, az Európai Uniónak a szerb–koszovói párbeszéddel foglalkozó különmegbízottja is siettette a tárgyalások folytatását. Várhelyi Olivér bővítési biztos és Joseph Borell külügyi főképviselő pedig közös közleményben figyelmeztetett, elvárják, hogy az új koszovói hatóságok konstruktív módon vegyenek részt a tárgyalásokon. Kurti viszont inkább kritizálta Belgrádot, jelezte, hogy kizárólag egy olyan dialógusnak a híve, amelyből a mindennapok emberének származik haszna, és nem hajlandó arról tárgyalni, hogy miként lehetne kárpótolni Szerbiát mindazért, amit Slobodan Milošević volt jugoszláv el-

nök a kilencvenes években gyakorolt hatalma idején elveszített. Belgrádtól a népirtásért bocsánatkérést, anyagi kártérítést és a függetlenség teljes elismerését várja el. Szerbiának, mint mondta, egy helyi Charles de Gaulle-ra lenne szüksége, aki elismerte a Franciaországtól elváló Algéria függetlenségét. Kurtinak látszólag kedvez, hogy az EU által irányított brüsszeli párbeszéd évek óta alig hozott érdemi eredményeket, a legtöbb esetben csak a szakmai küldöttségek ültek egymással szemben. Ebből az alapállásból emelheti a tétet, és igyekszik Szerbia által elfogadhatatlan feltételeket szabni. (Utoljára 2020 szeptemberében szerveztek magas rangú találkozót Brüsszelben, akkoriban írták alá a felek Donald Trump korábbi amerikai elnök előtt a washingtoni megállapodást, amelyben a gazdasági kérdésekre fókuszált Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti akkori koszovói kormányfő.)

GYŐZTESBŐL VESZTES?

Azonban még koszovói elemzők is úgy vélekednek, hogy senkinek sem kedvez, ha Kurti párhuzamos valóságot játszik majd. Egyértelmű, hogy Kelet és Nyugat is megoldást vár. Koszovó február 17-én 13 éves önállóságát ünnepelte, ezeket az éveket viszont a nemzetközi szervezetekből való távolmaradás, a szegénység, a korrupció, a kormányválságok sorozata határozta meg.

Szerbia esetén az uniós csatlakozási folyamat lassúsága részben a koszovói kérdés rendezetlenségére fogható. A belgrádi külügyminisztérium bejelentette: újabb öt állam áll készen arra, hogy visszavonja Koszovó elismerését, korábban ezt már a szerb lobbizás hatására 18 megtette. Ebből is nyilvánvaló: a befagyasztott konfliktus Koszovónak sem fizetődik ki. Figyelmeztettek: könnyen fordulhat a kerék, és Koszovó egy szempillantás alatt átkerülhet a vesztes oldalra.

AMERIKAI KÁRTYA

Kurti a Nyugattól remél politikai támogatást, a koronavírus elleni oltóanyagot is onnan várja. Azt nyilatkozta, nem kell neki sem kínai, sem orosz vakcina, ami ráadásul Szerbián keresztül érkezne, mert Koszovó értékei és érdekei a Nyugaton vannak. Egyébként családilag is van rálátása a nemzetközi politikára, hiszen norvég a felesége, aki az oslói külügyi intézet főmunkatársaként biztonságpolitikával, szervezett bűnözéssel és szélsőséges mozgalmakkal foglalkozik. A kormányt alakító politikusnak a koszovói közéletet megtisztításáról, a reformokról szóló üzenetei pedig jól hangzanak Washingtonban is. Joe Biden emellett nagyon hálás Koszovónak, hogy egyik fiának, a 2015-ben elhunyt Beau Bidennek emlékhelyet állítottak, és gyorsforgalmi utat neveztek el róla, mert az 1989–99-es háború után egy ideig az országban dolgozott. Joe Biden 2016ban részt is vett az avatóünnepségen, de a koszovóiak azt sem felejtik el neki, hogy 1999-ben támogatta a szerbeket kiszorító NATO-beavatkozást. VIRÁG ÁRPÁD 2021/8 FIGYELŐ | 67

F_66-67_koszovo.indd 67

2021. 02. 22. 17:16

| RÉGIÓ |

VAKCINATURIZMUSRA KÉSZEN

IRÁNY BOSZNIA! | Egyelőre kevés az oltóanyag Horvátországban, így egyre többen próbálkoznak azzal, hogy külföldön szerezzenek immunitást a koronavírussal szemben. A vakcinaturisták legújabb úti célja Bosznia-Hercegovina, ahol hamarosan bárki beszerezheti a Szputnyik V-t.

Az EU-ban tapasztalható általános vakcinahiány miatt Horvátországban sem halad a várt ütemben a lakosság oltása. A múlt hét végéig mintegy 150 ezer nyugati oltóanyag érkezett az országba, amelynek a kétharmadát felhasználták, és csaknem 70 ezren mindkét dózist megkapták. A kormány szerint a hónap végéig további 93 ezer Pfizer/BionTech-, Moderna- és AstraZeneca-oltóanyagot várnak, már-

már is megtalálta. Szerbiában egy ideig külföldről érkezetteket is beoltottak, mert a kormányzat regisztrációs portálján ugyan kértek egy személyiigazolvány- vagy útlevélszámot, de a behívás a megadott e-mailcímen és egy szerb mobiltelefonszámon történt, ez utóbbit pedig könnyen megoldották a külföldiek egy Szerbiában vásárolt feltöltőkártyával. Mintegy négyezer külföldi – észak-macedóniai, hor-

a boszniai Szerb Köztársaságban kipróbálták már a Szputnyik V-t, a kétezer próbaadag beoltása után 400 ezret rendeltek, de nyitott kérdés, hogy az mikor érkezik meg. Arra számítanak, hogy a hónap végéig már 100 ezer vakcinát beadhatnak. Szarajevó tehetetlenségét látva a szinte kizárólag horvátok lakta Nyugat-hercegovinai kanton vezetősége is úgy döntött, hogy orosz oltóanyaggal kezdik meg az oltást. A beszerzés meglepően simának ígérkezik, egy helyi gyógyszerbeszállító közreműködésével pár perc alatt megrendeltek 20 ezer adag vakcinát, ami március elején érkezik, de továbbiakra is számítanak. Elsőként az egészségügyi dolgozókat oltják ingyen, ám állampolgárságtól függetlenül bárki regisztrálhat a listára, aki fizet. Az ampullákat a helyi patikákban adagonként 25–40 konvertibilis márkáért (5–7 ezer forintért) adják majd át, amivel az ember átballag a körzet valamelyik háziorvosához a befecskendezésre. A helyi sajtó szerint nagyon sok, a szomszédos Horvátországban élő ember is feliratkozott a listára.

KORLÁTOZOTT BUSÓJÁRÁS MARČELJIBEN. A VÍRUS ELŰZÉSÉRE IS KONCENTRÁLTAK

cius végéig pedig 700 ezret kötöttek le. A későbbi adagokra még nincs hivatalos szállítási dokumentum. A kormány sokáig kitartott az álláspontja mellett, miszerint nem kér a keleti vakcinákból, mert 6,6 millió nyugatit kötöttek le. Aztán a múlt héten mégis tárgyalni kezdett az orosz gyártóval. A lakosság egy része nem örül a kabinet tétlenkedésének, sokan alternatív lehetőségek után nézelődnek.

A SZERB KISKAPU ZÁRVA

Független horvát közvélemény-kutató intézetek szerint a mintegy négymilliós ország felnőtt lakosságának több mint a fele akarja beoltatni magát. A többségük alig várja, hogy vakcinához jusson, ám ha valaki nem tartozik a veszélyeztetett kategóriába, akkor bizonytalan ideig kell várnia. Így van, aki kiskapukat keres, és van, aki

vát, montenegrói és boszniai – megkapta az oltást, de február elején a szerb hatóságok bezárták ezt a kiskaput, így már csak ottani lakcímmel lehet vakcinához jutni.

BOSZNIA-HERCEGOVINAI HELYZET

Az új sláger most Bosznia-Hercegovina, a 3,3 millió lakosú ország az ENSZ Covax programján keresztül 1,32 millió adag vakcinát rendelt a nyugati gyártóktól – ami elegendő lenne a lakosság 20 százalékának az immunizálására –, és további 900 ezret az EU-val együttműködve, de ezekből még semmi sem érkezett meg. Viszont a föderatív állam szerbek lakta részében,

A horvátok többségének kifejezett szimpatikus az orosz vakcina. A zágrábi orosz nagykövetséghez az elmúlt hetekben tömegével érkeztek megkeresések magánszemélyektől, akik Szputnyik V-t szerettek volna vásárolni, erre a képviselet közleményben reagált, hogy nem tud segíteni, de a nagykövet többször is jelezte, hogy ha Zágráb hivatalosan kéri, az orosz fél gyors tempóban kész egymilliót leszállítani. A horvát kormányt február közepéig nem foglalkoztatta a keleti oltóanyagok beszerzése, most viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy az erősen euroatlantista kabinet már nemcsak az orosz, hanem a kínai vakcina iránt is érdeklődik, és tárgyal a gyártókkal. A minél nagyobb átoltottság azért is érdeke a kormánypártnak, mert május 16-án önkormányzati választások lesznek, és az oltás, illetve a járványkezelés minden bizonnyal kampánytéma lesz a pártok körében. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

NÉPSZERŰ A SZPUTNYIK

68 | FIGYELŐ 2021/8

F_68-69_horvat_vakcina_cseh_jarvany.indd 68

2021. 02. 23. 16:58

FELVÉTELEN A VISSZAESŐ | Andrej Babiš cseh kormányfő a múlt héten kirúgta járványügyi tanácsadóját, Roman Prymulát, a jó hírű epidemiológust, akit októberben váltott le az egészségügyi tárca éléről. Hol itt a foci?

BOTRÁNY A PRÁGAI LELÁTÓN A koronavírus-járvány miatt Európa-szerte zárt kapuk mögött zajlanak a sportesemények. A tévéközvetítés még alákevert hanggal sem tudja megteremteni az igazi hangulatot, de az a legbosszantóbb, amikor a kedvenceid otthon játszanak, és nem tudod őket a helyszínen buzdítani. A pandémia által az egyik legsújtottabb országban, a cseheknél is sokan megőrülnek a fociért. Normális körülmények között Prágában, a Slavia húszezres stadionjában biztosan telt ház előtt játszották volna a hazaiak múlt heti Európa-ligás meccsüket az angol Leicesterrel, amely végül 0-0-s döntetlent hozott. A beszámolók eseménydús mérkőzésként jellemezték az eseményt, ám a cseh közvéleményt nem a játék lefolyása és a végeredmény foglalkoztatta, hanem az a körülmény, hogy a lelátón a szigorú korlátozások ellenére szép számú közönség – körülbelül 300 meghívott – gyűlt össze. A klub szerint az UEFAval egyetértésben azt vizsgálták, hogy a jövőben miként lehetne korlátozott számban nézőket beengedni, ha friss negatív PCRteszttel rendelkeznek és FFP2 osztályú védőmaszkot viselnek. Amint kitudódott, Jaroslav Tvrdík klubvezető nyilatkozatban kért elnézést a Slavia szurkolóitól a kivételezésért.

FOTÓ: ZDENĚK HŘIB

BORT ISZIK, VIZET PRÉDIKÁL

Mindenesetre érdekes, hogy ki mindenki volt a VIP-páholyban. Többek között Roman Prymula korábbi egészségügyi miniszter, akinek októberben éppen amiatt kellett távoznia a tárca éléről, mert egy prágai borozóban a késő esti órákban találkozott az egyik kormánypárti parlamenti képviselővel, noha akkor is tilos volt. Ráadásul a szigorú korlátozásokat az ő javaslatára vezették be. Néhány nap hezitálás után vette a kalapját, de Andrej Babiš kormányfő nagyra tartotta a járványellenes küzdelemben mutatott teljesítményét, a szakértelmét, és megtette tanácsadójának. A sors fintora, hogy Prymula most is a korlátozások fenntartása mellett ágált. Nem sokkal a meccs előtt erről

MÉMEK SOKASÁGA JELENT MEG AZ INTERNETEN PRYMULÁRÓL. ITT ÉPPEN A LEZÁRÁSNAK SZURKOL

nyilatkozott, miközben már a zsebében volt a PCR-teszt, hogy bejusson a stadionba. A miniszterelnök is zokon vette a dolgot, és még aznap este megvált tanácsadójától.

A TÉVÉELNÖK ÉS AZ EP-KÉPVISELŐ

A kiváló cseh teniszezőnő, Petra Kvitová is jelen volt. Ő egyelőre nem nyilatkozott, viszont több ismert személyiség is bűnbánást tanúsított. Petr Dvořák, a prágai közszolgálati televízió vezérigazgatója így mentegette magát: „Mivel a mérkőzést a Cseh Televízió közvetítette, az UEFA-tól meghívót kaptam. Elmentem a tesztre, felvettem a védőmaszkot és megjelentem a meccsen, ami szerintem legális volt. Ezt a munkám részeként értelmezem, mint azon rendezvények esetében, amelyeket a cseh kultúra támogatására közvetítünk majd. Amennyiben ezt erkölcsi kudarcként értelmezik, elnézést kérek. Eddig nem így tekintettem rá.” Ott volt még a VIP-páholyban Alexandr Vondra EP-képviselő, Václav Havel egykori köztársasági elnök közeli munkatársa, aki 2006-ban cseh külügyminiszter is volt. Instragrambejegyzésében arról írt, hogy már 25 éve rendszeresen meghívják a Slavia mérkőzéseire, ezért a legutóbbi felkérésnek is eleget tett, de már belátja: hibázott. A csapat iránti szeretete nagyobb volt, mint annak tudatosítása, hogy sokan most nem lehettek ott a lelátón. Ezért azt javasolta a klub vezetésének, hogy legközelebb kórházi orvosokat és nővéreket hívjanak meg, mivel ők napjaink VIP-jei. Ismert szakemberek is kommentálták az esetet. Szerintük a jelenlegi helyzetben az efféle magatartás sokakat arra ösztönöz, hogy semmibe vegyék a rendeleteket. Vasárnap egyébként Prágában ismét vagy 300 ember tüntetett a korlátozások ellen. LACZA

2021/8 FIGYELŐ | 69

F_68-69_horvat_vakcina_cseh_jarvany.indd 69

2021. 02. 23. 16:58

| RÉGIÓ |

Mintegy 700 alkalmazottjától válik meg a nyár végéig a román állami légitársaság, amely szerkezeti átalakítások végrehajtását vállalta, cserébe azért, hogy a kormány megmentette a csődtől. Egy most nyilvánosságra került dokumentum szerint az évek óta veszteségesen működő vállalatnak jelenleg 1492 munkatársa van, ezt az állományt felezik meg. Húsz éve még 2900 alkalmazottja volt a cégnek, 2009-ben a számuk 2517-re apadt. Az amúgy is súlyos anyagi nehézségekkel küzdő társaságot padlóra vitte a koronavírus-járvány, ezért kapott mentőcsomagot, akárcsak a Blue Air román érdekeltségű diszkont privát cég. A Taromnál tavaly nyáron még kilenc alkalmazottra jutott egy vezető beosztású személy, az év elejére ez az arány 11-1 lett. A cél az, hogy nyárig 16 dolgozó jusson egy főnökre. A vállalat közölte: ezekkel a csökkentésekkel évente átlagban 8 millió euróval mérsékelnék a személyzeti kiadásokat. Az 1954-ben alapított Tarom a pandémia előtt ötven célállomásra közlekedtetett járatokat. A flottája 23 repülőgépből áll, ezek egy része elavult. 2018-ban a társaság 2,7 millió utast szállított romániai viszonylatain, s ezzel a harmadik a piacvezető Wizz Air és a Blue Air mögött. Utoljára 2007ben könyvelt el profitot. A járvány előtt, 2019-ben 1,38 milliárd lej (101 milliárd forint) árbevétel mellett 182,77 millió lej (13,4 milliárd forint) vesztesége volt. BORBÉLY

BORÚLÁTÓ SZERB UTAZÁSSZERVEZŐK

Hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy átfogó elemzés készüljön a koronavírus-járvány kedvezőtlen idegenforgalmi hatásairól, azt azonban már most ki lehet jelenteni, hogy a turizmusban több mint egymilliárd eurós a veszteség. Aleksandar Seničić, a szerb utazási irodák szövetségének (YUTA) a vezetője azt is közölte, hogy a pandémia miatt a szektorban legalább kétezren vesztették el a munkahelyüket. Ez lényegében azt jelenti, hogy az utazási irodák és az autókölcsönző cégek alkalmazottaik hatvan százalékát elbocsátották. A szakember pesszimista 2021-re vonatkozóan: egyelőre nem látszanak azok a jelek, amelyek az ágazat felkapaszkodásának a jelentős esélyeit mutatnák. A járvány továbbra is tart, a védőoltások ellenére nagy a fertőzöttségi arány, a vakcinációs kampány minden országban még hosszú ideig eltart. Az idegenforgalom 150 millió eurós forgalmat könyvelt el 2020-ban, ez 1,2 milliárdos visszaesés – állapította meg. VIRÁG

APADÓ BANKPROFIT A SZOMSZÉDBAN

A bukaresti jegybank (BNR) adatai szerint tavaly 19,5 százalékkal, 5,14 milliárd lejre (378,6 milliárd forint) csökkent a romániai bankok nettó nyeresége 2019-hez képest (akkor 6,39 milliárd lej volt a tiszta profit). Ugyanakkor a román bankrendszert alkotó 34 pénzintézet aktíváinak értéke elérte a csúcsnak számító 560 milliárd lejt (csaknem 41 250 milliárd forint), ami közel 65 milliárd lejes növekedést jelent tavalyelőtthöz mérten. A rosszul teljesítő hitelek aránya 3,8 százalékra mérséklődött. A bankok fizetőképessége ugyanakkor nőtt, s meghaladta a 23 százalékot a 2019 végén jegyzett 20 után. A profit apadásának, valamint a fizetőképesség erősödésének az az oka, hogy a koronavírus-járvány miatt a pénzintézeteknek kötelezően több tartalékot kellett felhalmozniuk. A múlt évben enyhén nőtt a hitelezés keleti szomszédunkban, ugyanakkor a kamatok is csökkentek a gazdasági visszaesés következtében. A bukaresti statisztikai intézet gyorsjelentése szerint a román bruttó hazai termék 2020-ban 3,9 százalékkal zsugorodott 2019-hez képest. BORBÉLY TAMÁS

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV, MTI/EPA, PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TÖMEGES ELBOCSÁTÁS A TAROMNÁL

70 | FIGYELŐ 2021/8

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 02. 23. 16:59

| RÉGIÓ |

VAKCINAVITA FESZÍTI A SZLOVÁK KORMÁNYT

FÖLDRENGÉS UTÁNI INGATLANPIAC ZÁGRÁBBAN A horvát fővárosban az elmúlt évtizedekben hagyományosan a belvárosi polgári házak lakásai érték a legtöbbet. A budapesti belvárosihoz hasonló, a XIX–XX. század fordulóján épült ingatlanok négyzetméterenkénti ára 2500 euró (csaknem 900 ezer forint) körül mozgott, de a tavalyi földrengések után drasztikusan csökkent, így ma kétezer euró alatti négyzetméteráron is ajánlanak eladó lakásokat a frekventált környékeken – de alig van rájuk kereslet. A legtöbb ilyen ingatlan nem földrengésbiztos, ezért sokan túladnának rajtuk, hogy biztonságosabb helyre költözzenek. Érdekes módon a jelenséget nem a tavaszi zágrábi földmozgás váltotta ki, hanem a december végi petrinjai. Megnőtt a kereslet a külvárosi és az agglomerációban található újabb építésű, főként a vasbeton szerkezetű házak, illetve lakások iránt, pedig új otthonok a belvárosban is épülnek. Vidéki környezetben a járványügyi intézkedéseket is könnyebb elviselni, mint nagyvárosban. Ugyanakkor az ország többi nagyobb városa központi részein továbbra is drágábbak a lakóingatlanok. A legtöbb pénzt a tengerparti településeken kérik el egy lakásért, akár négyezer euróba (több mint 1,4 millió forintba) is kerülhet négyzetméterük. A horvátok a legolcsóbban a keleti részeken juthatnak saját otthonhoz, ott ugyanis ezer eurónál is kevesebbe kerül egy négyzetméter. HORDÓSI

Szlovákiában a járványügyi statisztikák riasztók, és ez most már nemcsak a lakosságot, hanem a politikai vezetőket is frusztrálja. Igor Matovič kormányfő tavaly ősszel szinte csodafegyverként vetette be az országos tesztelést, s hosszú ideig abban a tévhitben ringatta magát, hogy ezzel sikerült visszaszorítani a koronavírus terjedését. De nem így történt, és megjelentek a különböző mutációk is. Egyre több a kórházban ápolt beteg, az egészségügy az összeomlás közelébe került. Északi szomszédunkban a szigorú korlátozások ellenére sokan síelni mentek, vagy külföldön igyekeztek kikapcsolódni, miközben a védőoltás témáját a kormánypárti politikusok diszkréten mellőzték. Amikor kiderült, hogy az Európai Unió nem képes menetrendszerűen biztosítani a jóváhagyott vakcinákat, sokáig senkinek sem jutott eszébe, hogy érdemes lenne másutt is körülnézni oltóanyagért. A szlovák sajtó túlnyomó része, amely meglehetősen negatívan viszonyul Magyarországhoz, inkább elhallgatta, hogy Budapest intenzíven tárgyal orosz és kínai készítmények beszerzéséről. Végül a miniszterelnök röppentette fel a hírt, hogy tervezik a Szputnyik V megrendelését, de a koalíciós partnerek között akadtak, akik ezt ellenezték. A múlt csütörtökön a legkisebb kormánypárt (Za ľudí) vezetője, Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes megvétózta az orosz vakcina beszerzését. Másnap már másként nyilatkozott, miután szembesült az általános felhördüléssel, és Marek Krajčí egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozónak nevezte az ügyet. A kormányfő jelezte, hogy mégiscsak tárgyalni fognak Moszkvával. Eközben az ellenzék szorgalmasan gyűjti az aláírásokat, hogy népszavazáson döntsön az ország az előre hozott választások kiírásáról, sőt Peter Pellegrini exminiszterelnök – a felmérések szerint jelenleg a legnépszerűbb párt, a Hlas-SD elnöke – lemondásra szólította fel a kabinetet. Egyúttal arra kérte Zuzana Čaputová államfőt, hogy amennyiben lemondana a kormány, nevezzen ki szakértői kabinetet, amely kivezeti az országot a kilátástalannak tűnő helyzetből. Hétfőn tartott sajtóértekezletén Igor Matovič azzal kritizálta, hogy sokáig semmibe vette a szakemberek véleményét, nem akart szembenézni a valósággal, most viszont, amikor nagyon súlyos a helyzet, váratlanul találkozóra hívta a szakértőket a további döntések meghozatala érdekében. Ezzel a lépésével nyilván a saját felelősségét szeretné másokra áthárítani – mondta Pellegrini. LATI 2021/8 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2021. 02. 23. 16:59

| SKYNET |

SÚLYOS PROCESSZORHIÁNY

PIACI ZAVAR | A vírus miatti leállások sora és a gyors újraindulás olyannyira megbolygatta a félvezetők piacát, hogy akár fél-egy évig is akadozhat a csipek gyártása, szállítása, főként az autóiparban.

Az említett GM tehát közel sincs egyedül. A Ford 1–2,5 milliárdos forgalomcsökkenésre, a Honda és a Nissan együttvéve 250 ezerrel kevesebb autó eladására számít március végéig, de a Volkswagen-csoport is a többi gyártóéihoz hasonló gondokkal küzd. A Reuters szerint a nagyok közül egyedül a Toyota raktározott be négy hónapra elegendő elektronikai alkatrészt, ám az ilyen lépések csak tovább növelték a hiányt másoknál. A Tesla pénzügyi vezetője, Zachary Kirkhorn is elismerte pár napja, a negyedéves adatok közzétételekor, hogy a csiphiány és a hajókikötők kapacitási problémái „ideiglenesen hatással lehetnek” e cég szállításaira is, bár ezt a menedzsment még nem tudja számszerűsíteni, mert bármely alkatrész kiesése érintheti a termelést. Az egyedi gyártók mellett az olyan nagy elemzők is aggódnak, mint az IHS Markit, amely a világpiacon az első negyedévet tekintve 672 ezerrel kevesebb

jármű előállításával számol. E mennyiségből negyedmillió a világ legnagyobb autópiacáról, Kínából hiányzik majd. Így lehet ez annak ellenére, hogy két nagy tajvani processzorgyártó, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és a United Microelectronics Corporation (UMC) tervbe vette a kapacitások bővítését. Az IHS szerint viszont ez nem oldja meg a rövid távú gondokat, hiszen a beszállítók most egyszerűen jóval több csipet vennének, mint amennyit a meglévő gyártókapacitások ki tudnak szolgálni.

SOK ÁGAZATOT ÉRINT

De közel sem csak Amerikát és nem csupán az autóipart érinti a probléma, hanem többek között az orvosieszköz-gyártókat, a hadi- és természetesen a szórakoztatóelektronikai ipart is. Ez utóbbi téren a Sony a PS5-ös konzoljaiból, a Microsoft pedig az új Xboxokból tud kevesebbet előállítani. A videókártya-gyártókat szintén sújtja a hiány, különösen azért, mert a kriptovaluták árának a szárnya-

FOTÓ: ROOSEVELT CASSIO, REUTERS

Még nem látni pontosan az utóbbi hetekben kialakult globális félvezetőhiány kifutását, de lehetséges, hogy a nagyságrendje, a gazdasági hatása közelíti majd a múlt év tavaszán tapasztaltat a légi közlekedés vagy a szállodaipar terén. Az Egyesült Államokban a nagy gyártók sorra jelentik be profitfigyelmeztetéseiket. Február második hetében a General Motors (GM) vezetői jelezték: az idén másfél-két milliárd dollárnyi bevételtől is eleshet a megavállalat, mert nem tud elegendő autót szállítani. Már meg is kellett hosszabbítaniuk egyes összeszerelő üzemeik leállását. Az AlixPartners nevű ágazati tanácsadó cég szerint a világ autóiparában csak ebben az évben 60,6 milliárd dolláros árbevétel-kiesésre lehet számítani a csiphiány miatt, ez a 2021ben várható kereslet mintegy tizede. Dan Hearsch, a New York-i társaság ügyvezetője úgy véli, ez csak konzervatív becslés. Igaz, a beszállítóktól kezdve a gyártókon át a kereskedőkig minden szereplőt számításba vettek. 72 | FIGYELŐ 2021/8

F_72-73_Skynet_processzorhiany.indd 72

2021. 02. 23. 16:59

| SKYNET | A BRAZIL FORD-GYÁR BEZÁRÁSA ELLEN TILTAKOZÓ MUNKÁS. MEGRUHÁZZA A PROCESSZORHIÁNY A GYÁRTÓKAT

amerikai–kínai kereskedelmi háború is rátett két lapáttal a csiphiányos helyzetre.

ÖSSZETETT OKOK lása miatt a digitális bányászat szereplőinek a kereslete is csökkenti sok számítógépes alkatrész elérhetőségét. Kérdés, miként alakulhatott ki ez a hatalmas hiány, s hogy vajon meddig tarthat. Ez utóbbira az ágazati szakértők nem tudnak pontos választ adni, de a becslések szerint a következő fél évet az igencsak akadozó processzorellátás jellemzi majd. Ráadásul nem is gyorsan megoldható a gond, mert például egy modern autó már több százas nagyságrendben tartalmaz különböző vezérlőket, csipeket, és ha akár egyetlen gyártó kiesik, meghiúsulhat a gépkocsi végszerelése, kiváltképp az összetettebb elektronikákat tartalmazó, nagyobb profittartalommal előállítható, drágább modellek esetén. Pótlásuk más gyártó elektronikájával azért nem egyszerű, mert teljesen újra kellene tervezni a jármű-elektronikai rendszereket, ami többéves folyamat… És mint említettük, közel sem csak a járműgyártásról van szó. Az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) miatt a mobiltelefóniában amúgy is van egy látványos boom, amelyre csak ráerősít a pandémia, a korlátozások és az otthoni munkavégzés következtében ugrásszerűen felerősödő globális digitalizáció. S természetesen az ellátási láncok szakadozása és az

Mint azt a CNBC üzleti hírtelevíziónak nyilatkozó több ágazati elemző is megerősítette, nem egyetlen, hanem több (összetett) oka van a problémának. A digitalizáció eleve nagy igényeket támaszt, hiszen például nemcsak a klasszikus laptopokról, telefonokról és más otthoni eszközökről van szó, hanem a fent jelzett 5G-s mobilmegoldásokról, az okosváros-technológiákról, az önvezető autózás első szintjeinek már meglévő műszaki elvárásáról, az ipar 4.0ról, a dolgok internetéről (IoT), a szenzortechnológiák széles körű terjedéséről, és még sorolhatnánk. A tehát alapból kifeszített csipgyártói kapacitásokra a múlt év tavaszán a járvány is lecsapott, s emiatt megszámlálhatatlan fennakadás történt az ellátási láncban. Ha ez nem lett volna elég, a már említett, egyre fokozódó kínai–amerikai kereskedelmi háború is növelte a bizonytalanságokat. A távol-keleti gyártók például készletezni kezdtek az amerikai licenccel készülő csipekből. De az alapgondot nem is ez jelenti, hanem az, hogy a processzorgyártási „tápláléklánc” legalján, a csipeknek alapot adó szeletek (waferek) ellátásával is gondok vannak, így már alapanyagszinten elbukhatnak a termelést növelni szándékozó kisebb-nagyobb félvezetőgyártók.

A VILÁG TÍZ LEGNAGYOBB PROCESSZORGYÁRTÓJA (milliárd dollár) Hely

Cégnév

Árbevétel

Piaci kapitalizáció

1.

Intel Corp.

75,7

256,1

2.

Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC)

37,9

293,5

3.

Qualcomm Inc.

24,7

101,2

4.

Broadcom Inc.

22,9

126,1

5.

Micron Technology Inc.

19,6

56,7

6.

Texas Instruments Inc.

14,1

115,8

7.

ASE Technology Holding Co. Ltd.

13,7

9,7

8.

Nvidia Corp.

11,8

227,2

9.

STMicroelectronics NV

9,7

23,9

8,8

32,6

10. NXP Semiconductors NV

Megjegyzés: a bevételeket a 2019-es üzleti év adatai alapján, a piaci értékeket pedig 2020 júniusában állapították meg. Forrás: Investopedia

EGY KÖZEL 12 EZER MILLIÁRD FORINTOS ÜZLET ESHET KÚTBA Tavaly szeptemberben jelentette be az Nvidia, a grafikai csipek egyik legnagyobb globális gyártója, hogy 40 milliárd dollárért (közel 12 ezer milliárd forintért) megvenné a brit ARM nevű vállalatot. Nem árt tudni, hogy az ARM maga nem is gyárt processzorokat, csupán egy tervezővállalat. Persze azok körében messze a legnagyobb, hiszen mobiltelefonok, tabletek, autók számítógépeinek a sokasága és számtalan kisebb eszköz az általuk tervezett architektúrán, illetve grafikai és számításra optimalizált processzormagjaikon fut. Leegyszerűsítve: ha nem Intel vagy nem AMD van egy gépben, akkor feltehetően a brit ARM lesz benne, esetleg – ha kommunikációs csipre van szükség – az amerikai Qualcomm. Ez azért lényeges, mert amenynyiben ez az elképesztő piaci erő az amerikai Nvidia kezébe kerül, úgy a bárki által licencelhető ARM-technológia zárttá válhat, lassítva, korlátozva a versenyt. Éppen ilyen megfontolásból támadja a tervezett fúziót a Qualcomm, az ARM jelenlegi legnagyobb versenytársa.

Tavaly februárban, a pandémia kitörésekor dominószerű bezárásokra került sor a gépkocsiszektorban. A félvezetőgyártók ekkor úgy döntöttek, hogy a kéznél lévő, egyre több terméket rendelő fogyasztói elektronikai iparral kötnek extra szerződéseket, hogy ellensúlyozzák a kieső autóipari megrendeléseket. Csakhogy a nyáron a vártnál sokkal gyorsabban pörgött fel a járműágazat termelése, miközben a számítástechnika és az infokommunikáció proceszszorigénye nem csökkent; épp ellenkezőleg, a Covid hatására jelentősen erősödött.

AMERIKA LEJTŐN

A tengerentúli gazdaságpolitika korábbi alakítói pedig nem ismerték fel, hogy míg a 2000-es dotkom lufi idején még a globális csipgyártás mintegy 40 százaléka folyt az Egyesült Államokban, mára ez az arány 13 százalékra zsugorodott… Azaz a legtöbb nagy tengerentúli gyártó (például az Apple) is jobbára Kínában készítteti készülékeit. Ezt felismerve a Bidenadminisztráció is mozgásba lendült, s válságstábot hozott létre. Egy bizottság vizsgálja most szövetségi szinten, hogy milyen gyors beavatkozásokat lehetne eszközölni, hogy ezt a gazdaságra leselkedő újabb sötét felhőt legalább kismértékben el lehessen oszlatni. HALASKA GÁBOR 2021/8 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Skynet_processzorhiany.indd 73

2021. 02. 23. 16:59

| CAPPUCCINO |

PONGRÁCZ TAMÁS

„Az üzlet mindig az asztalnál köttetik, nem pedig az irodákban” – vallja a Castan Group hálózati igazgatója, aki szerint éttermek nélkül a tárgyalások szárazabbá válnának, az életünk pedig sokkal sivárabbá. A szakember a kollégáival több étteremben és szállodában is azon munkálkodik, hogy gasztronómiai élményt teremtsen a vendégeknek, főleg a helybélieknek. – Milyen egyéb veszteséget okozott öszszességében a rendkívüli helyzet? – Az eredeti 120 fő helyett jelenleg csak 45-en vagyunk, csupán a Búsuló Juhász, a Promontor és a Budafoki Gyors üzemel. Most az látszik, hogy a teljes személyzet

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

Mi a feladata egy hálózati igazgatónak? – Tulajdonképpen az összes vendéglátói egységünk mindennapi működésének az összehangolása, irányítása. Mondjuk úgy: minden hozzám kötődik, ami gasztronómia. Az általunk üzemeltetett Maison Hotelben és négy másik éttermünkben az executive cheffel és a főpincérekkel együtt dolgozunk időről időre az étlap, itallap megújulásán, a szezonális igények kielégítésén, valamint azon, hogyan reagáljunk a vendéglátás változásaira. Kezdetben még csak a Búsuló Juhászt vezettem étterem-igazgatóként, ezt követően vettem át az Arany Hordó Vendéglő irányítását is. Később, a harmadik éttermünk, a Promontor Kertvendéglő esetében már a kialakításban is részt vettem. Ahogy jöttek a további egységek, úgy bővült a feladatkör. – Az Arany Hordó Vendéglő főként turistáknak szolgáltató étterem a budai Várban, a Promontor Kertvendéglő ezzel szemben inkább budafoki lakosoknak nyílt. A Budafoki Gyors csak ebédmenüt kínál, míg a Maison Hotel nonstop nyitva tartó szálloda. Miért ilyen vegyes a portfólió? – Abból adódik, hogy a Castan Group tulajdonosa ingatlanfejlesztő, így az épületek többé-kevésbé behatárolják a lehetőségeket. Elmondja, mit szeretne, és azt mi megtöltjük tartalommal. A Maison Hotel például az Országház Étterem helyén épült, de oda mi vendéglőt nem tudtunk elképzelni, mert az az utca a Vár csendesebb szegletében van. Egy eklektikus szálloda nyitására viszont alkalmas volt a helyszín. Mivel a projekt sikeres lett, három házzal arrébb is vett egy ingatlant a tulajdonos, így tovább bővült a hotel. 2015

óta folyamatosan nyitottunk valamit, egy újabb szálloda működésének az indulása is tervben volt a Várban, de a pandémia közbeszólt. Így valószínűleg 2022 őszén lesz a projekt átadása, ezzel kompletté válik a portfólió.

74 | FIGYELŐ 2021/8

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 02. 23. 16:59

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1971-ben született.

közel 70 százaléka visszajön nyitásra, ami szerintem nagy szerencse, tekintettel arra, hogy a szakmából rengetegen elvándoroltak. Biztos voltam benne, hogy aki talál egy jobban fizető, időben is kiszámíthatóbb állást, az kiszáll. Hiszen nekünk az otthon töltött este ritka kincs. – Bevételben mekkora idáig a veszteség? – Idővel abbahagytuk ennek a számolását, de a deficit mintegy százmilliós nagyságrendű, a hiányzó bevétel ennél viszont jóval több. Körülbelül az összforgalom 80 százalékától estünk el. Értelemszerűen az elvitelre szakosodott helyek jobban mennek, a mi éttermeinkben pedig igyekeztünk olyan ötleteket megvalósítani, melyek által minimalizálhatjuk a veszteséget. A Búsuló Juhász teraszán például hüttét nyitottunk, aminek a nagy előnye végül az lett, hogy közel tudtunk kerülni a helyiekhez. Ez korábban évekig nem sikerült, most azonban egy egészen másfajta kötődést voltunk képesek elérni. – Már évekkel korábban is úgy nyilatkozott, hogy turistacsalogatás helyett a magyar vendégek visszacsábítása a cél. Miért olyan fontos ez? – Azért, mert én is a helyieket kérdezem meg külföldön, hol szeretnek enni. Mivel az üzleteink központi helyen vannak, alkalmi vendég biztos jön, de ugye az alkalmi. Akik erre specializálódtak, nagyon megérzik a turistahiányt. Mikor felkértek a vezetői pozícióra, a feladat az volt, hogy mossuk le a 80-as években ránk ragadt „turistacsalogató vendéglő” címkét a Búsulóról. Akkoriban még egy nagyon elegáns, „fehér kesztyűs”, formális szervizű hely volt. Fokozatosan alakítottuk át a megjelenést, a szervizt, az árakat. – Hogyan került végül is a Castancsoporthoz? – A Centrál Kávéházban voltam akkor sommelier, és nagyon tetszett az elképzelés, miszerint tegyük emberközelibbé a Búsuló Juhászt. No meg a bővülés lehetősége, amellyel együtt jár a feladatköröm színesedése. A megújulás pedig a mi szakmánkban áldás. Mikor felszolgálóként dolgoztam a Cyrano Étteremben, az akkori tulajdonos mániája volt évente valamilyen újdonság bevezetése. Többek között a felszolgálóknak új, divattervező által kitalált ruhája volt, amely számunkra elsőre sokszor az emészthetetlen

1988-ban végzett a Huba István Vendéglátóipari Iskolában, majd WSETes felsőfokú borszakértői képesítést szerzett. Főpincérként vett részt a Cosmo Étterem nyitásában, vezetésében. Az Ybl-palota Herend Club Étteremben segédsommelier-ként dolgozott. A Maligán Borétteremben szintén a nyitócsapat tagja volt, sommelier-ként borképzéseket tartott. Példaképei többek között: Szepsy István borász, Csizmazia László séf, valamint Alessandro Del Piero, a Juventus ikonja. KEDVENCEK Könyv » Rejtő Jenő művei, Erle Stanley Gardner-regények Film » A remény rabjai, Szenvedélyek viharában, A keresztapa trilógia Zene » majdnem mindenevő a népzenétől a funkyn és a jazzen át akár a komolyzenéig (Earth, Wind & Fire; Máté Péter stb.) – az új kedvenc: Bagossy Brothers Hobbi » foci (akár nézni, akár játszani), síelés, utazás-túrázás, borok és főzés

kategóriába tartozott. Az ujjatlan frakktól kezdve a török kaftánig mindenben dolgoztunk. Akkor még nem értettük, mire is jó ez. Pedig egyértelmű. Óriási hír volt a városban, hogy a Cyrano személyzete megújult, és már csak azért is eljöttek a vendégek, hogy lássák. Ezért is kínszenvedés most a dobozba csomagolás egy olyan helynek, amely komplex élményt nyújt. Az emberek is kezdenek rájönni, hogy egy étterem többet kínál pusztán az ételnél. A hangulatot, a kapcsolódást, a finom borokat, a kiszolgálást. Szerintem egyébként a koronavírus eredményeként átalakul a piac. Kevesebb vendéglátó egység lesz, és talán azt a szituációt is újra meg kell majd szokni, hogy szombat estére asztalt szükséges foglalni, vagy sorba kell állni. A szelekció viszont hosszú távon még jót is tehet a szakmának. Persze akkor, ha előbb vagy utóbb kinyithatunk. – Az említett összetett gasztronómiai élménykeresés, -nyújtás vendéglátós családi örökség eredménye? – Élet adta tapasztalat. Nagyapám a Százéves Étterem üzletvezetője volt, édesapám szintúgy vendéglátósként tevékeny-

kedett, többek között a Mátyás-pincében, a Pilvaxban és az újságírószékházban. Akkoriban a Mátyás-pince még igen nívós helynek számított, több mint hetven pincér, összesen tíz brigád dolgozott ott, ebből három mindig a parlamenti fogadásokat csinálta. Így cseperedtem fel, egyértelmű volt, hogy majd én is vendéglátással foglalkozom. A pályám során igyekeztem minden pozícióban figyelni és tanulni, felszolgálóként éppúgy, mint később bármixerként vagy sommelier koromban. Étterem-igazgatóként még tovább bővült a látókör. Az ember megérti, hogy a tulajdonos, a vendég és a személyzet igényeinek a kiszolgálása egyaránt fontos. Mindháromnak elégedettnek kell lennie egy hoszszú távon fenntartható étteremhez. – Többgenerációs vendéglátói családban hogyan képzeljük el az ünnepi vacsorát? – Borral a főszerepben. Jómagam még Budapest első boréttermében, a Maligánban voltam a nyitószemélyzet tagja. Ott rengeteget tanultam, és négy év alatt Magyarország borpalettájáról mindenkit személyesen megismerhettem. A testvérem nemzetközi vizekre evezett, a Costes Downtown head sommelier-je. Szóval borkóstolás van, ritkaságokat veszünk elő. És nem, nem étteremből hozatjuk a fogásokat, hanem mi magunk főzünk, mert azt is imádjuk. A mi életünk lényegében tényleg a gasztronómia köré szerveződik. Minden élményünkhöz van egy gasztronómiai kötődés. Például amikor megszülettem, hagymás rostélyos volt a menü. – Mint a harmadik generáció képviselője, mit tart a legnagyobb sikerének és kudarcának az elmúlt éveket tekintve? – A feleségem megtalálása és a gyermekeink a legfontosabbak. Emellett büszke vagyok arra, hogy kevés megalkuvás mellett építettünk fel egy komoly és jól prosperáló vendéglátói cégcsoportot. Hálás vagyok, hogy nem fenyeget bennünket emberhiány miatti bezárás, és hogy a munkám által barátokat szereztem. A legnagyobb kudarc a múlt év. Annak megélése, hogy egy esztendőn belül kétszer ugyanazzal az emberrel le kellett üljek, s azt mondom: nincs tovább. A tulajdonosunk is elmondta, mit lehet és mit nem, s be kell látnom, igaza volt. Nem hittem, hogy ez egy év múlva is kísérteni fog bennünket. Ezt az érzést nem kívánom senkinek. BÍRÓ BRIGITTA 2021/8 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 02. 23. 17:00

| TÁRSADALOM |

SOCIAL MEDIA | A közösségimédiaplatformok szabályozása csak pillanatok kérdése. Hogy ez időben történik-e, vagy már késő, arról még lehet vitatkozni. De az sem biztos, hogy pontosan értjük, mekkora hatalom került Mark Zuckerberg kezébe. A jelenlegi konfliktusok, a letiltások valószínűleg a problémák felszínét karcolgatják csak.

Hol vannak már azok az idők, amikor a Facebook még csak egy nagy bolhapiacnak tűnt, az Instagram a fotóbolondok gyűjtőhelye volt, a Twitteren meg sztárok pletykáltak! Ma már az Fb és az Insta maga a valóság, kizárólagos hírforrás, kocsmaszínvonalú társalgással, intenzív politikai és marketingcélú befolyásolással. Átadtuk önként és ingyen az életünket, az adatainkat, a tudásunkat. De ez nem volt elég: a Facebook azt is szeretné, ha szabályozhatná a gondolatainkat, ennek örvén a politikai és a társadalmi környezetet is. Jöttek az adatkezelési és monopóliumvádak, a politikai befolyásolás,

a gyűlöletbeszéd sajátos értelmezése. Bizony, egy rémálomból ébredezünk. A pandémia alatt élesen kidomborodtak a szólásszabadsággal járó problémák, majd a szólásszabadság szabályozásával járó anomáliák is. Láthatóvá vált a tendencia, a jobboldali, konzervatív vélemények korlátozása. A Facebook éppen Ausztráliával küzd. A vita kiindulópontja: a legkisebb kontinens hatóságai megelégelték, hogy a kö-

MAGYAROK A KÖZÖSSÉGI HÁLÓN Nem nehéz kitalálni, hogy a két legrégebbi közösségi felület vonzza leginkább a hazai felhasználókat. A kutatások szerint a teljes magyar lakosság 94 százaléka ismeri a Facebookot és 90 százaléka a YouTube videómegosztót. Persze az ismertség egy dolog, sokkal beszédesebb, hogy az előbbit a teljes lakosság arányában 85 százalék heti rendszerességgel használja is. Ez pedig minimum 8 millió hazai felhasználót jelent. Bár gyanús, hogy itt némiképp csalnak a számok, de a nagyságrend megközelítőleg helyes. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a teljes lakosság arányában a YouTube-ot több mint 6 millióan használják heti rendszerességgel. (Itt fontosak lennének az úgynevezett interakciók is – komment, poszt, lájk –, ugyanis ezekből lehetne következtetni az aktivitásra, tudniillik a nem aktív felhasználó tulajdonképpen értéktelen gazdasági jószág.)

zösségi háló ingyen jut médiatartalmak-

hoz a megosztások révén. De a kapkodó, dacos büntetőintézkedések, a szigorú szabályozási tervek ellenére a gigavállalatnak továbbra sem áll szándékában fizetni ezért. Inkább letiltotta az ausztrál médiatermékeket és ezekkel együtt számos közhasznú információt, többek között a kormányzati tájékoztató oldalakat is, ami egy pandémia kellős közepén nem túl bölcs döntés. Az ausztrálok nem oszthatták meg a múlt héten sem a híreket, sem az időjárás-jelentést. De vállalkozók is megszólaltak, hogy kár éri őket, mert az előre kifizetett Fb-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÉRIK A FACEBOOK MEGFÉKEZÉSE

A nagy divat az Instagram (Facebook-leány felület), amely ugyancsak vonzó ismertségi és felhasználói számokat mutat. A teljes lakosság 30 százaléka (vagyis valamivel kevesebb mint 3 millió ember) használja, az ismertsége azonban ennek a duplája. A magyar és a nemzetközi vállalatok jellemzően ezeken az oldalakon fejtik ki online marketingtevékenységüket, javarészt vásárolt reklámfelülettel, ami egyben a legtisztább megoldás is. Bár mindegyiknek van önálló profilja (ezalól a YouTube kivétel), de azzal jellemzően PR- vagy CSR (társadalmi felelősségvállalás)-tevékenységet végeznek, követőket gyűjtenek. Itthon nem jellemző, de nem is idegen a cégektől az influencereken keresztüli marketingtevékenység. Ám ez is elsősorban a Facebookon, az Instagramon, valamint a YouTube-on jelenik meg. Utóbbi csatorna például sokkal erősebb, mint hinnénk, ugyanis a szerepe a 20–30-asok körében egyenértékűvé vált a hagyományos televízióéval.

76 | FIGYELŐ 2021/8

F_76-79_kozossegimedia.indd 76

2021. 02. 23. 17:14

| TÁRSADALOM |

kampányaikat törölte a cég, így jogorvoslatot kérnek. Egy hétbe is beletelik, mire átvizsgálja a társaság, valójában mi a híroldal és mi nem, így egyelőre lekapcsolva maradnak ezek a site-ok. Az ausztrálok tehát elsőként álltak bele konkrét törvényi szabályozás örvén a konfliktusba – történelmi precedenst teremthetnek ezzel –, már ha nem fújnak visszavonulót idejekorán, és mennek bele valamiféle egyezkedésbe, ahogy ez a hét eleji hírekből már sejthető. De ettől függetlenül nem szűnik meg az alapprobléma: Mark Zuckerberg ellenőrizetlen befolyása az élet lassan minden területén. Az Európai Unió is a reguláció mellett van. Varga Judit igazságügyi miniszter január végén jelentette ki, hogy tárcája tavasszal törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének a szabályozásáról. Eközben a marketingszakma számolatlanul önti a pénzt a közösségimédia-kampányokba, gyártja a tartalmakat, keresi a használható influencereket. Az egyelőre nem világos, hogyan lehet ezt a két világot összefésülni.

Havi több mint 1 milliárd aktív felhasználó. Az Instagramon naponta 4,2 milliárd lájkot nyomnak. ¼

A felhasználók legnépesebb tábora a 25–34 éves korcsoport, ez az összes kliens negyedét teszi ki. & QJLOTGG NI÷UTSY F UTX_YTQ¥XWF F X_JWIF ·WF [FL^ F U­SYJP ­X ·WF Pº_ºYYN NI÷X¥[ A legnézettebb sztorik 33 százalékát üzleti felhasználók készítik.

+38

Az arcokat tartalmazó bejegyzések 38 százalékkal több lájkot kapnak, mint az arc nélküliek.

3,57

*L^ FX YFSZQR¥S^ X_JWNSY F KJQX÷TPYFY¥X RNSIJS R¥X ¥LF_FYTY felülmúlt, amikor 3,57 százalékot ért el az engagement rate-e*. A gyakoribb posztolás nem jár együtt a reagálások számának a növekedésével.

NYOMULNAK A MÁRKÁK

A közösségi médiás felületek közül jelen pillanatban az Instagram a legfelkapottabb, ez szólította meg a fiatalokat – a 30 év alattiak nem aktívak a Facebookon. E platformokon az elérést az engagement rate-nek nevezett arányszámmal mérik. Azt jelenti, hogy a kiposztolt bejegyzés, kép megjelenéseinek hány százaléka váltott ki reakciót, kapott lájkot, kommentet, hány embert vont be – fordíthatjuk így is. A Socialinsidernek a 2020-as év amerikai közösségimédia-tevékenységét elemző tanulmánya szerint az Instagramon 6,38 százalékkal növekedett a márkák engagement rate-je egy év alatt, miközben a felületen az engagement rate mediánja 1,22 száza-

INSTAGRAM: TÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK

19:21

Az Instagram több országban teszteli a lájkszámlálás megszüntetését és magának a lájkgombnak az eltávolítását. 0,5–1

Minden bejelölt felhasználó további 0,5-1 kedvelést hoz.

72

Az Instagram-használók 72 százaléka vásárolt már egy-egy poszt hatására.

1,5

A nagy márkák átlagosan napi másfél alkalommal tesznek ki új bejegyzést.

*A reakciók aránya.

A vállalatok reklám-marketing büdzséjében a social issue ma már nem elsősorban a hagyományos sajtókommunikációra szánt pénzként jelenik meg. Sokkal inkább a közösségi felületekre allokálják, ami nem filléres dolog, hiszen jóval szerteágazóbb művelet, mint egy print- vagy online lap elérési rendszereinek a használata, de bizonyos vonatkozásban (például az egy főre jutó elérési összeg tekintetében) néha nevetségesen olcsónak tűnik. Egyetlen probléma van mindezzel, hogy a pozitív üzenetekre szinte azonnal jönnek, jöhetnek a negatív válaszok, és azok elérése éppolyan erős lehet, mint a cégé, vagyis előfordulhat egy róka fogta csuka helyzet, amely ma minden vállalati kommunikátor rémálma. Nem céges arrogancia tehát, hogy bizonyos helyzetekben a társaságok a reklám-, marketing- és PR-kommunikációjukat nem vagy nem a hagyományos formában végzik (el) a közösségi felületeken. Ez a fő problémakör az influencereknél is. Hiába a nagy követői tábor, a véle-

ményvezér éppolyan gyorsan válhat páriává, mint amilyen gyorsan lett ünnepelt sztár. Ha pedig egy vállalat beleragad egy ilyen helyzetbe, az nagyon csúnya buktát okozhat. Nem véletlen, hogy a most nagyon trendi közösségi felületeken, mint például a TikTok, nemigen látni céges promóciót. Ami elvétve van, az is inkább az infuencereken keresztül jelenik meg. A cégek TikToktól való távolmaradásának a titka persze nem csak ez. A vicces videómegosztó az adatok és a tapasztalatok szerint a kezdő felnőttek és a kamaszok, illetve a közösségimédia-függő felnőttek vagy konkrét trollok játszótere. Itthon a teljes lakosság arányában 26 százalékos a csatorna ismertsége, de csak hat százalék használja rendszeresen. Ez nagyjából le is fedi a kamaszokat. Van azonban egy hatalmas előnye. Aki most kitalál a felületre valami jó tartalmi stratégiát, nagyon gyorsan hatalmasat szakíthat nálunk is, hiszen ennek a csatornának a nézettsége vélhetőleg robbanás előtt áll. H. GY.

2021/8 FIGYELŐ | 77

F_76-79_kozossegimedia.indd 77

2021. 02. 23. 17:00

| TÁRSADALOM |

lék. Ugyan nagyon alacsonynak tűnik, de 13,5-szer magasabb, mint egy Facebookposzté, valamint 27-szer haladja meg egy Twitter-bejegyzését. A szakértők szerint a Twitter gyakorlatilag halott minden iparág számára.

POLITIKA, OKTATÁS, LÉGITÁRSASÁGOK

UNIÓS ALAPELVEK KELLENÉNEK

IFJ. LOMNICI ZOLTÁN | Célszerű lenne egy önálló, speciális jogi rezsim alá helyezni a közösségi platformokat, hiszen például a személyes adatok kezelésében jelentősen különböznek az egyéb médiaszolgáltatóktól – mondta a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Mi a lengyel tervezet lényege, hogyan tervezi Varsó szabályozás alá vonni a közösségi oldalakat működtető globális technológiai cégeket? – A kiindulópont az, hogy a közösségi oldalak ne maguk dönthessék el a tartalmak cenzúrázásának a kérdését, hanem a lengyel nemzeti hatóságok (mint az ország jogszabályainak érvényesítésére hivatott szervek). A javaslat szerint felállítanának egy szakértőkből álló testületet, a Szólás-

szabadság Tanácsát, amely kimondottan e hálózatok kontrollját látná el a lengyel alkotmány szólásszabadságra vonatkozó passzusa tekintetében. Ez a grémium bírálná el a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói által benyújtott fellebbezéseket, amennyiben az adott közösségi oldal nem ad helyt a panaszuknak. A testület döntései bíróság előtt megtámadhatók lennének, a tanácsi és a bírósági határozat be nem tartása esetén pedig a portál tulajdonosa bírsággal lenne sújtható. – Mire kell készülni? A lengyel precedens uniós szintre léphet-e, vagy ettől függetlenül készül-e hatékony EU-s jogi szabályozás a közösségi oldalakkal kap-

FOTÓ: MAGYAR NEMZET

A fentiek a legsikeresebbek az amerikai közösségimédia-statisztikák szerint. A politika elsősorban a Facebookot és a Twittert használja. A választási évben a fokozott intenzitás nem volt meglepő, mint ahogy a botrányok kirobbanása sem, hiszen az említett technológiai cégek vették maguknak a bátorságot, és a Twitter örökre, Zuckerberg ideiglenesen letiltotta a regnáló amerikai elnököt. A megjelenések mennyisége alapján a Twitteren a politikai szereplők után a globális nagyvállalatok következnek, majd a vendéglátó-, az autó-, az egészségipar, a sport és a média következik. Az Instagramon némileg mást mutat a kép: a politika, az oktatás és a légitársaságok állnak az élen, s a globális nagyvállalatok, a sport-, a médiaüzletág, a szoftveripar, az NGO-k követik ezeket. A Facebookot használja a klasszikus értelemben vett amerikai média – újságok, magazinok, hírportálok, hírügynökségek –, ezeket követik az NGO-k, a kormányzati információk. Tavaly több üzletág is a fokozott megjelenés mellett döntött; kifejezetten nagyobb aktivitást mutatott a média, a híripar, a magazinok. Mellettük jelentős növekedés volt tapasztalható a légitársaságok, az e-kereskedelem, az oktatás, a pénzügy, a kormányok, a kiskereskedelem, a szolgáltatóipar részéről is. Az össztartalmat nézve a megjelenések fele képes tartalom, mém volt. Az ez évre vonatkozó jóslatok szerint a Facebooknak fel kell oldania a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos dilemmákat, nem mélyítheti tovább a politikai megosztottságot sem Amerikában, sem Európában. Az esztendő fő témája az e-kereskedelem lesz. A cél az online adásvételnek a legnépszerűbb platformokra terelése. Várható a Facebook Pay fejlesztése, hogy egy kattintással fizethessenenek a vásárlók. Szupermarket, média, sokoldalú ügynökség, bankár, politikai tanácsadó – ez lesz a Facebook. Kérdés, jó lesz-e ez nekünk. LENGYEL GABRIELLA 78 | FIGYELŐ 2021/8

F_76-79_kozossegimedia.indd 78

2021. 02. 23. 17:00

| TÁRSADALOM |

Célszerűbb lenne egy önálló, speciális jogi rezsim hatálya alá helyezni e platformokat. csolatban? Ismerve az unió bürokratikus működését, nem lenne-e célravezetőbb a tagállamoknak önállóan, saját hatáskörben fellépni a szabályozás érdekében? – Kívánatos lenne e szolgáltatók tartalomszűrési tevékenységét legalább az alapelvek tekintetében szabályozni EU-s szinten, azonban amíg nem születik ilyen koncepció, a tagállamok magukra vannak utalva. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az egyes európai országok alkotmányos kultúrája, médiaszabályozási modellje között jelentős eltérések lehetnek, ezért alapvetően célszerűbb lenne a kérdést (legalábbis a részletszabályok kidolgozását) nemzetállami hatáskörbe utalni. A tagállami szuverenitás tiszteletben tartásának a követelménye az alapító szerződésekben is kitüntetett helyet foglal el. Annak eldöntését, hogy egy közösségi platform tartalomszolgáltatási tevékenysége megfelel-e az adott ország jogszabályainak, praktikus és logikus lenne a nemzeti hatóságokra bízni. – A Facebookot és a hozzá hasonló globális szolgáltatók működését hogyan lehet bevonni a nemzetállamok alkotmányossági keretei (vagy akár az unió közös jogi keretei) közé? – Akár az EU, akár az egyes tagországok jogosan formálhatnak igényt arra, hogy a területükön kizárólag a hatályos

jogszabályaikkal összeegyeztethető szolgáltatásokat nyújtsanak, vagyis elvi akadálya nincs a Facebook és a hozzá hasonló platformok szabályozásának. Lehetséges útnak mutatkozik a hagyományos médiumokra, tartalomszolgáltatókra vonatkozó szabályrendszerbe beépíteni a közösségi oldalak leendő regulációját. Talán célszerűbb lenne viszont egy önálló, speciális jogi rezsim hatálya alá helyezni e platformokat. Ezek a portálok ugyanis a működési modelljüket, a nyújtott „szolgáltatásaikat”, továbbá a felhasználókkal való kapcsolataikat (a személyes adatok kezelését) tekintve jelentős mértékben különböznek az egyéb médiaszolgáltatóktól, mely körülményt a jogi szabályozásnak is fokozottan figyelembe kell vennie. – Magyarországon a médiatörvény passzusai miért nem vonatkoznak ezekre a szolgáltatókra? Hiszen legfőképp tartalommegosztó oldalakként működnek. Jelenleg milyen jogi lehetőség van fellépni a közösségi platformok egyoldalú döntései (felfüggesztés, törlés) ellen? – Általános tételként leszögezhető, hogy a jogrendszer mindig megkésetten reagál a társadalmi, gazdasági, technoló-

giai fejlődésre. A technológiai cégek és az általuk működtetett platformok az elmúlt nyolc-tíz évben hatalmasra nőttek, a mai jelentőségük messze meghaladja korábban betöltött szerepüket. Csak napjainkra vált nyilvánvalóvá, hogy a hatályos szabályozás nem alkalmas e szolgáltatók megfelelő kontrolljára, s hogy szigorú és a közösségi oldalak specialitásait figyelembe vevő regulák megalkotására van szükség. A terület jogi szabályozatlanságának egyenes következménye, hogy a felhasználók csupán a Facebook „belső” panaszkezelési útját vagy a szintén a cégóriás által megálmodott (és tőkével ellátott) Oversight Board testületet „választhatják”, amennyiben kifogásolják tartalmaik eltávolítását. – A techcégek arra hivatkoznak: ők magánvállalkozások, amelyek szabályokat hoznak a felhasználóik számára. Nem kötelező regisztrálni, s aki nem tartja be a feltételeiket, azt bármikor kizárhatják az oldalukról. Mi a baj ezzel az érveléssel? – Ez azért tekinthető cinikusnak, mert a Facebook, a Google, a Twitter és a többiek a maguk területén monopolhelyzetben vannak: a versenytársaik alig látszódnak, nincsenek olyan alternatív platformok, amelyek közel azonos szolgáltatásokat nyújtanak és hasonló a piaci lefedettségük – egyszóval nincs érdemi választási lehetősége a felhasználónak. A Századvég tavaly júniusi elemzése (Techdisztópia – saját univerzumot építenek a közösségi médiaóriások) is rámutatott, hogy a felhasználási feltételek elfogadása jogi szempontból a személyek önrendelkezési jogára vezethető vissza. A jogrendszer azonban számos esetben korlátok közé szorítja az önrendelkezési szabadságot, éppen a „gyengébb fél” védelme érdekében. Egy egyszerű példával élve: a magyar polgári jog a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetén bizonyos (tisztességtelennek tekinthető) kikötéseket a törvény erejénél fogva semmisnek nyilvánít, függetlenül attól, hogy a fogyasztó egyébként elfogadná e feltételeket (lásd Ptk. 6:103. § [3] bekezdés és 6:104. § [1] bekezdés). Megállapítható tehát, hogy a jogi szabályozás nem tekinti áttörhetetlen alapelvnek az önrendelkezés szabadságát, bizonyos esetekben a „gyengébb fél” védelme indokolhatja más szempontok előtérbe helyezését. PINDROCH TAMÁS 2021/8 FIGYELŐ | 79

F_76-79_kozossegimedia.indd 79

2021. 02. 23. 17:00

| SPORT |

FUCSOVICS MÁRTON | „Már a legjobb játékosokat is meg tudom verni, ha el is vesztek egy-egy meccset ellenük, vért kell izzadniuk, hogy legyőzzenek” – mondta az első számú magyar teniszező az Australian Open után. Lapunknak a szezonbeli és a hosszabb távú tervek mellett beszélt arról, hogyan regenerálódik egy ötszettes csata után, mi a közös az ökölvívásban és a teniszben, illetve egy személyes történettel is szolgált az új teniszelnökről, Lázár Jánosról.

Három mérkőzésen tizenegy órát töltött a pályán Melbourne-ben. Más lett volna Miloš Raonić ellen a legjobb harminckettő között, ha nincs előtte a két ötszettes csata? – Sajnos ezt már soha nem fogjuk megtudni, de ha mégis eljátszunk a gondolattal, akkor a válaszom igen, más lett volna. Raonić ellen azonban nagyon

nehéz játszani. Mielőtt pályára léptem volna, úgy éreztem, hogy maximálisan fitt vagyok, de a mérkőzés közben nagy nyomást helyezett rám. Az első két szettben ezt még sikerült kezelnem, utána viszont fizikailag és mentálisan is elkészültem az erőmmel. Hiába kezeltem egyre jobban az óriási szerváit, nem tudtam megfelelően koncentrálni, és az ütéseim is életlenek voltak. – Mi kellett ahhoz, hogy egy éljátékost már ne csak megszorongasson, hanem le is tudja győzni? Ne feledjük, a má-

sodik körben búcsúztatott Stanislas Wawrinka volt harmadik is a világranglistán, nem mellesleg van három Grand Slam-győzelme. – Semmi sem kell hozzá. Tudom, hogy már a legjobb játékosokat is meg tudom verni, persze nem mindig. Bizonyítja ezt a Stan Wawrinka, a Grigor Dimitrov vagy a Danyiil Medvegyev ellen sikerrel megvívott csatám is a közelmúltból. Úgy érzem, hogy még mindig fejlődik a teniszem, egyre jobb és jobb leszek, és ha el is vesztek egy-egy mecs-

FOTÓ: MARK METCALFE, GETTY IMAGES

A TOP 10 LEBEG ELŐTTE

80 | FIGYELŐ 2021/8

F_80_82_sport_fucsovics.indd 80

2021. 02. 23. 17:00

| SPORT |

cset a legjobbak ellen, vért kell izzadniuk, hogy legyőzzenek. – Wawrinka előtt Marc Polmans ellen is hosszúra nyúlt a küzdelem. Fejben vagy testben fárad el jobban az ember az ilyen maratoni mérkőzésekben? Ilyenkor hogyan regenerálódik? – Ezt úgy élem meg, hogy nincs éles határvonal a két fáradtság között. Ahogy az ökölvívók mondják: öld meg a testet, és meghal a fej, ez határozottan igaz a teniszre is. Ha az ember elfárad a pályán fizikailag, akkor dekoncentrált lesz, lekési az ütéseket vagy elhamarkodottan próbálja befejezni a pontokat. Ezek a tünetek már a „fej halálát” jelentik. Az ilyen meccsek után még több energiát fordítok a regenerálódásra. Ez elsősorban hosszú nyújtást, masszázst és hideg vízben ücsörgést jelent, na és persze alvást, alvást és még több alvást. – Miután mindent kiadott magából az idei Australian Openen, lehet bármi miatt is hiányérzete? A pozitívumok közül leginkább mi adhat erőt a 2021-es folytatásra? – Semmilyen hiányérzet nem maradt bennem, nagyon jó egy hónapot töltöttünk Ausztráliában. Végre újra tudtam igazi nagy meccseket játszani a kedvenc Grand Slam-tornámon, ahol eredményesen szerepeltem. Jó volt kimozdulni, ülni a napsütésben, kicsit magam mögött hagyni a depresszív Covid-hangulatot, és újra pizzát enni egy étteremben más emberekkel, maszk nélkül. – A versenyszervezők által előírt protokoll azért meglehetősen szigorú volt, gondoljunk csak a körülményes utazásra, a hotelben a bezártságra vagy a limitált edzéslehetőségre. Hogyan élte meg mindezt? – Rám nem jellemző, hogy nagy hisztit csapok olyan dolgok miatt, amelyeken úgysem tudok változtatni. Elfogadom és kész, próbálom a legjobbat kihozni belőle. A nagy bezártságban voltak jó momentumok is, például soha enynyi meccset vagy játékost nem elemeztünk még ki az edzőimmel, mint most. Pozitív és energikus voltam, képes lettem volna felszántani a pályát, persze ha nem betonból van. – Pedig amióta tart a pandémia, minden bizonytalan. Megváltozott az eleve speciális teniszező-életforma, holott eleve

idegen városok szállodáiban és repülőterein tölti az ideje nagy részét. – De most legalább látok előre néhány hétre, a folytatásban Rotterdam, majd Doha és Dubaj következik. Tudom, hogy versenyezni fogok, teszem a dolgom, és ez nagyon jó érzés. Ez éppen elegendő feladat egy szuszra, és közben próbálom kizárni a zavaró körülményeket. A versenynaptár további részleteiről egyelőre nem szolgálhatok konkrétumokkal, azt tudom, hogy a profi férfiteniszezők szervezete, az ATP azon dolgozik, hogy teljes szezont bonyolíthasson le. – A szakmai kihívásokon túl pénzügyileg mennyire viseli meg ez az időszak? Ha kevesebb a verseny, ezáltal a pénzdíj, akkor is relatíve magasak a profi tenisz fix költségei, ráadásul a szponzoroknak ugyanúgy fáj a Covid-válság. – Nem szeretek a pénzről beszélni, de szerencsére nem okoz problémát finanszírozni a mindennapjaimat, kifizetni az edzőimet, illetve az utazásaimat. Sokat dolgoztam érte, hogy így legyen. Nem mondom, hogy néha nem fut át az agyamon, hogy csökkennek a pénzdíjak, de ne felejtsük el, hogy nem a pénzért teniszezem, hanem azért, mert szeretem ezt a játékot, és minden nap eredményesebb szeretnék lenni. Ez számomra legalább annyira fontos, mint az, hogy jól megfizetik a „munkámat”. – Hagyományosan a Melbourne Parkban a legeredményesebb, ez mire vezethető vissza? Mi kell ahhoz, hogy akár sa-

NÉVJEGY 1992. február 8-án, Nyíregyházán született. Ötévesen tanult meg teniszezni, 15 esztendősen a stuttgarti First Line Teniszakadémiára került. Juniorként kétszeres Grand Slambajnok, világelső is volt. Felnőttként az első ATP-tornagyőzelmét Genfben aratta (2018. május). A világranglistán a 31. helyezés jelenti számára az eddigi csúcsot (2019. március). Az Australian Openen kétszer (2018, 2020), a Roland Garroson egyszer (2020) jutott el a negyedik fordulóig, azaz a legjobb 16 közé.

lakon vagy füvön is kijöjjön az az extra, ami kemény pályán? – Az eredményességem nem borításfüggő. Bármelyiken képes vagyok jó teljesítményre, de rengeteg apró dologtól függ, hogy végül hogyan alakul egyegy verseny. Sok embernek valószínűleg eszébe sem jut, hogy például egy álmatlanul töltött éjszaka miként képes befolyásolni a másnapi eredményt. Tehát nem kell mindig túlgondolni, amikor próbálunk megfejteni egy kevésbé sikeres szereplést. – Jövőre – február 8-án – lesz 30, mi az, amit mindenképp elérne ebben az egy évben? Világranglista-helyezésben mi a kitűzött cél addig, vagy akár azután? – Ilyen értelemben nem tekintek mérföldkőként a 30. életévre, inkább beszélnék azokról a célokról, amelyeket a pályafutásom egészét tekintve tűztem ki magam elé. Szeretném egyszer megkarcolni a top 10-et, részemről mindegy, hogy ez mikor következik be. Egyszer igazán maradandót alkotnék egy Grand Slam-tornán, de az olimpiát se felejtsük el, minden fronton nagyon odateszem majd magam. – Egyre inkább kitolódik a versenyzői korhatár, ezt támasztja alá a legnagyobbak, Roger Federer vagy Rafael Nadal esete is. Hozzájuk hasonlóan Fucsovics Márton is a lehető legtovább ott lenne a pályán? – Még öt-hat jó évet jósolok magamnak. Szerencsés alkat vagyok, remélem, a testem később is jól bírja majd a terhelést. – Miután különvált az útjuk Sávolt Attilával, irányította a felkészülését régiúj edzője, a francia Olivier Tauma, majd 2019 novemberében jött a Nagy Zoltán, Jancsó Miklós páros. Hogyan jellemezné velük a közös munkát? – Sávolt Attilának nagyon hálás vagyok a velem végzett munkáért, ahogy Oli Taumának is. Ezzel együtt azt hiszem, akkor és ott ideális döntés volt Nagy Zoli és Jancsó Miki kiválasztása. Aki ismeri őket, tudhatja, hogy két ellentétes személyiségű emberről beszélünk. Mindketten nagyon közel állnak hozzám, de ha megkérdeznék, hogy melyikük a kedvesebb vagy fontosabb számomra, nem tudnék választani. Úgy érzem, hogy hosszú távon számolhatok velük. Ugyanakkor Vaskó Balázsról se feledkezzünk meg, aki a fizikai 2021/8 FIGYELŐ | 81

F_80_82_sport_fucsovics.indd 81

2021. 02. 23. 17:00

| SPORT |

NEM SZÁMÍT A BORÍTÁS. FUCSOVICS MÁRTON ÁLLÍTJA: BÁRMELYIK GRAND SLAM-TORNÁN KIJÖHET BELŐLE AZ EXTRA TELJESÍTMÉNY

– Sajnos a múlt vitáinak én a középpontjába kerültem, aminek az volt az oka, hogy próbáltam képviselni az érdekeimet. Egyáltalán nem vagyok boldog, hogy így alakult, mert szívesebben foglalkoztam volna

ĐOKOVIĆ ÉS OSZAKA Novak Đoković újabb rekordot felállítva immár kilencedszer nyerte meg a férfi egyes küzdelmeit az Australian Openen, miután a döntőben 7:5, 6:2, 6:2-re verte az orosz Danyiil Medvegyevet. A szerb világelső ezzel már 18 Grand Slamtornagyőzelemnél jár, hiszen Wimbledonban ötször diadalmaskodott, a US Opent háromszor, a Roland Garrost pedig egyszer nyerte meg. A nőknél a fináléban a japán Oszaka Naomi 6:4, 6:3-ra győzött az amerikai Jennifer Brady ellen, ezzel négy GSdöntő után is százszázalékos a mérlege.

magával a játékkal. Igaz, attól sem érezném magam jól, ha nem állok ki magamért vagy a többi játékosért. De ez már a múlt, nem is szeretnék visszafelé tekingetni. Számomra elég meggyőző, hogy a szakmai vezetés Sávolt Attila kezébe került, akiről én tudom a legjobban, hogy valódi profi a munkáját tekintve, nem mellesleg határozott, erős jellem. Innen is sok sikert kívánok neki a munkájához. Az új elnökség tagjaiból csak néhány embert ismerek, de volt szerencsém Lázár Jánossal, a szövetség új elnökével beszélgetni egy jót a menedzserem társaságában, amiről egy személyes élményt is megosztanék. Ajándékba vittünk neki egy teniszütőt, azt a típust, amivel én is játszom, mert tudtuk, hogy az elnök úr szívesen ütöget szabadidejében, amiből nem lehet túl sok. Olyan őszinte örömmel vette kézbe az új ütőt, hogy rögtön az fogalmazódott meg bennem: jó kezekben van a magyar tenisz. GYÖNGYÖSI BALÁZS

FOTÓ: JAN KOK, GETTY IMAGES

felkészítésemet végzi. Már Sávolt idejében is együtt dolgoztunk Balázzsal, és neki köszönhetem, hogy az ATP Touron vasembernek hívnak, ami mindent elmond az ő munkájáról. – Lényegében azóta határozza meg teljes mértékben a mindennapokat a járvány, hogy márciusban, a Davis-kupában legyőzték a belgákat, biztosítva a magyar válogatott helyét a novemberi madridi szuperdöntőben, amit szintén elhalasztottak egy évvel. Hogyan raktározta el azt az eufóriát? – Ezek a pillanatok beleégtek a tudatomba, nem lehet elfelejteni. Sokszor beszéltem már arról, milyen fontosak számomra a csapatban elért sikerek. Nem összehasonlíthatók az egyéni győzelmekkel, van bennük valami megmagyarázhatatlan plusz. – Mit jelent önnek a Davis-kupa-döntő, ahol egy csoportban lesznek a horvátokkal és az ausztrálokkal, illetve hosszabb távon mit érne még el a válogatottal? – Nagyon várom a döntőt a fiúkkal, jó lesz együtt lenni a magyar csapattal. Nem mondom, hogy mindennap eszembe jut, de tényleg fontos számomra, legszívesebben a fél országot magammal vinném Madridba. Jó meccsek, jó hangulat vár majd ránk, és egy kicsit buli is lesz az egyedül töltött hónapok után. A Davis-kupával kapcsolatban viszont nem tudom, hogy hoszszú távon és reálisan merjek-e hangzatos nyilatkozatot tenni. A tények ugyanis azt mutatják, hogy az utánpótlás legnagyobb nevei az utóbbi időszakban valamelyest megtorpantak. Ha összekapják magukat, vagy feltűnik egy-egy nagy tehetségű fiatal, akkor talán van sansz a folytatásban is az eredményes szereplésre. Amennyiben másként alakul, azt hiszem, nagyon nehéz lesz megismételni az elmúlt évek sikereit. – Tavaly tavasszal téma volt, hogy Balázs Attilával akár a tokiói olimpiára is megpróbálnak kijutni párosban. Azóta ezt elengedték? – Sajnos ez nem attól függ, hogy mi elengedjük-e. Nagyon jó lenne, ha sikerülne, de most erről nem tudok érdemben mit mondani. – Jó néhány zajos vita volt a Magyar Tenisz Szövetségen belül, aminek gyakran a játékosok itták meg a levét. Amióta új elnökség van, tisztábbak a viszonyok? 82 | FIGYELŐ 2021/8

F_80_82_sport_fucsovics.indd 82

2021. 02. 23. 17:00

æUi HH ÷' ¶ H

΅ΐP u ¤ ¶ΐ.i GU÷.Â/¶ 30% KEDVEZMÉNNYEL

45 000 FT HELYETT CSAK

31 500 FT MEGRENDELÉS:

d 06-46/998-800

² lapcentrum.hu/v lapcentrum.hu/világgazdaság

ɯŰɇˀʠɯΐüΐγТγ˹̛ΐǸƲŕ̿ιÿ̿ΐ˹̛ΐƴͣΐγТγ˹̛ΐʔÿ̿ŰɇιͣΐΧ˹̛ΐɯ˓И˓ΔΔΐüΐæɇɶÿȓȓüИƔüͣÿȓΐʠü̒ɇɶü̒̿üƍΐ΅ΐȴˀʠü̒ʾͣΐɇƔ˯Δü̿Δüʔ̿üΐƲɶ˯ǾИƲΔ˯ɯ̿ƲΐϰʾʠüΔɯʾИɇɯ̛ΐ ΐɯƲƔϰƲИʔƴʠЃƲͣΐÿ̿ΐΧ˹ΐȃТТΐGΔΐǸƴɶΐƴϰ̿Ʋ̛ΐ ΐɯƲƔϰƲИʔƴʠЃΐüΐʠʾ̿ʔÿɶΐƲɶ˯ǾИƲΔ˯ɇΐÿ̿ȴʾИΐɯƴ̒ƲͣΔΐƴ̿ϰƴʠЃƲ̛ͣΐ ɪÿʠɶüΔιʠɯΐŰͣüɯΐŕƲɶǸ˓ɶƔɇΐɯƴИŕƲͣɉΔƴͣ̿Ʋΐƴ̿ϰƴʠЃƲͣƍΐɪƲɶƲʠΐüɯŰɇˀΐʠƲʔΐϰʾʠȴüΔˀΐ˓ͣ​ͣИƲΐüΐgɇüƔˀΐƲȓЃƴŕΐʔƲȓȴɇ̿ƔƲΔƲΔΔΐ üɯŰɇˀɇϰüɶ̛ΐ ΐʔƲȓ̿ƲʠƔƲɶƴͣƴ̿ΔΐɯƲ̿Ʋͣ​ͣƲΐʔιʠɯüΔÿ̿ͣüɇʠɯüΔΐüΐ̥Χ΅Ʉȋ΅΋ʮʮǔɄǔТТɄüͣΐΔƲɶƲǸʾʠͣИÿʔʾʠƍΐüИΐƲɶʾǾИƲΔƲͣŐʔƲƔɇüϴʾ̿ɯ̛ͣȴιΐƲɄʔüɇɶɄŰɉʔƲʠƍΐϰüȓЃΐǾИƲͣ​ͣƲʠΐƲɶ˯ΐŕüʠɯɯÿ̿Ʉ ΔЃÿϰüɶΐüΐϴϴϴ̛ɶü̒ŰƲʠΔ̿ιʔ̛ȴι΋ϰɇɶÿȓȓüИƔüͣÿȓΐʾɶƔüɶʾʠ̛ΐ ИΐüƔüΔϰƴƔƲɶʔɇΐΔÿɪƴɯʾИΔüΔˀΐƴͣΐüИΐ ¶÷Gΐüΐϴϴϴ̛ɶü̒ŰƲʠΔ̿ιʔ̛ȴιΐʾɶƔüɶʾʠΐʾɶϰüͣȴüΔˀ̛

F_BIII-VG_efi.indd III

2021. 02. 23. 14:23

Már kapható a LAKÁSKULTÚRA legújabb száma!

CSAK

595 Ft

$.78 /,6 (/Į),=(7¤6, $- 1/$781. /$3&(17580 +8ǖ/$.$6.8/785$

Olvasson minket online is:

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

F_BIV-Lakaskultura.indd IV

LAKASKULTURA.HU

2021. 02. 23. 14:23