Figyelő 2022_03

Ü Z L E T I

H E T I L A P

LENGYELORSZÁGBAN A MOL

EGYBŐL A HARMADIK HELYEN

ROMÁN RONCSPROGRAM

ZÖLDAUTÓRA KELL VÁLTANI

GYŐRFFY BALÁZS-INTERJÚ

MAGYAR ÁRUT A BOLTOKBA ÉLELMISZERÁRSTOP

VISSZA AZ IDŐBE!

KÁSLER MIKLÓS, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE

F_BI-Kasler.indd 1

ÁRA: 790 FT

3. SZÁM | 2022. JANUÁR 20–26.

CSAK AZ OLTÁS VÉD

2022. 01. 18. 14:13

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BII-ib.indd II

2022. 01. 18. 14:14

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Súlyozási gondok

CÍMLAPON

10 KÁSLER MIKLÓS Bérnövekedés minden ágazatban

31

Anomáliák a közös agrárpolitikában

Erősödhet a helyi termelők szerepe az uniós piacokon. Itthon is van már olyan kereskedelmi lánc, amely kizárólag magyar feldolgozású sertés- vagy baromfihúst kínál – mondta lapunknak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Arra is kitért, hogy komoly problémák vannak az egyes uniós agrárstratégiákkal.

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

16 FÁBIÁN GERGELY Nemzeti ünnepünkön 18 20 22 24

42

Nem légből kapott

Több alapvető élelmiszertermék ellenértékének a befagyasztását írja elő a kormány február 15-i hatállyal. Az árakat az október 15-i szintre kell visszaállítani, amit a hatóságok ellenőrizni is fognak. Aki szabályt szeg, 50 ezer és hárommillió forint között büntethető.

50

Nagyot léptek

Belép Lengyelországba kiskereskedelmi üzletágával a Mol, ráadásul úgy, hogy országos lefedettséget biztosító, több mint négyszáz egységből álló hálózatot vásárol. Az ügylet révén a társaságnak több töltőállomása lehet a negyvenmilliós országban, mint hazánkban. Ezzel az akvizícióval a vállalat máris túlszárnyalja a 2025-re kitűzött stratégiai célját.

60

Szabadulás az autómatuzsálemektől

Keleti szomszédunkban egy új jármű vásárlásakor két öreg gépkocsi beszolgáltatásával nagyobb állami támogatáshoz lehet jutni. A Tánczos Barna vezette környezetvédelmi tárca hároméves programot hirdetett meg, amely az eddigieknél hatékonyabban járulhat hozzá a gépkocsipark megfiatalításához. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere a múlt héten sajtótájékoztatón ismertette a részleteket.

Címlap: Vémi Zoltán

26

nyit a Pénzmúzeum TERMÉSZET Több erdő, több látogató FOGYASZTÓVÉDELEM Erősödnek a vevők jogai BÖLCSŐDEI FEJLESZTÉS Hetvenezer férőhely a cél ÉLHETŐBB VÁROSRÉSZ Új Duna-sétány és zöldfolyosó Újbudán NAGY ÍVŰ TERVEK Megújul a Gellért Szálló

CÉGVILÁG

52 KÖTVÉNYPIAC Növekednek az európai állampapírhozamok

54 VÁLLALATI KÖTVÉNYEK Minden szem a Fedre szegeződik

GEOPOLITIKA

56 BEFEKTETÉSEK Megremegett az év elején az aranypiac

58 KAZAHSZTÁN Kivonulási kérdőjelek

RÉGIÓ

60 ÚJ RONCSPROGRAM ROMÁNIÁBAN Szabadulás az autómatuzsálemektől

62 BUKARESTI VÁLSÁGKEZELÉS Sertéspestis, sertéstörvény

64 LENGYEL ADÓREFORM A kisebb jövedelműeket segítik

65 KÉT ÁR A POLCCÍMKÉKEN Készülődés a horvát euróra

66 MÁST ÜZEN BELGRÁD, MÁST BANJA LUKA Mélyponton a bosnyák–szerb viszony

27 PÓKA VALENTIN Tovább nőhet

68 RÉGIÓS HÍREK

30 31

SKYNET

34 36 39 42 44

a magyar gazdaság WEBPIAC Gyengébb november GYŐRFFY BALÁZS Anomáliák a közös agrárpolitikában JYSK Lendületet vettek SZAKÁCS TAMÁS A bake-off területen kezdő játékosok vagyunk ABISHUR PRAKASH Átrendeződő erőviszonyok ÁRSTOP Nem légből kapott QDIAK.HU Digitalizálták a diákmunkabizniszt

SZEMÉLYI HÍREK

45 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

46 KÖVETELÉSKEZELÉS Átrajzolják a kereteket

48 PÉNZFORGALOM Változó irányok

TŐZSDE

50 MOL-CSOPORT Nagyot léptek

70 DIGITÁLIS PÉNZRE ÁLLNAK ÁT Jön a jövő jüanja!

CAPPUCCINO

72 SZŰCS RÓBERT

TÁRSADALOM

74 KOVÁCS LEVENTE Mérnökből sosem elég 77 FELMÉRÉS Gyermekközpontúak a magyarok

78 PANDÉMIA Lendületben az omikron

SPORT

80 NOVAK DJOKOVICS Széllel szemben

AJÁNLÓ

82 KULTÚRA, SÜTI, KORIZÁS

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/3 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 01. 18. 15:51

| A HÉT HÍREI |

ELAVULT AZ EU ADÓSSÁGSZABÁLYA

Bruno Le Maire, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország gazdasági minisztere elavultnak nevezte az uniós tagállamok államadósságát korlátozó szabályokat. A stabilitási és növekedési paktum „összességében nem avítt, de az államadósságra vonatkozó szabály az” – vélte a tárcavezető hét európai újságnak, köztük a vezető francia gazdasági napilapnak, a Les Échos-nak adott interjúban. Az MTI által idézett nyilatkozat szerint az érvényben lévő rendelkezés alapján az EU-s tagokra 3 százalékos deficitszabály és 60 százalékos államadóssági küszöb vonatkozik. „A koronavírusjárvány okozta válság előtt az eurózóna leginkább és legkevésbé eladósodott tagjai között csaknem 40 százalékos GDP-eltérés volt; ez jelenleg 100 százalékos” – állapította meg Bruno Le Maire. A stabilitási és növekedési paktum reformjához „több javaslat is terítéken van, mégpedig a menetrendeket és minden ország számára más célszámokat illetően” – hangsúlyozta a francia kormány tagja.

MÁLTAI LETT AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE

A 43 éves máltai Roberta Metsolát választotta meg elnökévé az Európai Parlament.

A politikus az Európai Néppárt jelöltje volt, de a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatták. Metsola a múlt héten elhunyt David Sassolit követi az elnöki székben, mandátuma két és fél évre szól.

HARMINCMILLIÁRD MARAD A CSALÁDOKNÁL

A HÉT 12,3 SZÁMA

százalékkal, a várakozásoknál gyorsabban nőtt tavaly novemberben az építőipar árhatásoktól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. A szerződésállomány 8 százalékkal alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban. A Takarékbank értékelése szerint a szektor legnagyobb kihívása továbbra is az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati oldali problémákat okoz az iparágban, aminek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei, miközben a kereslet továbbra is erős mind magán-, mind állami oldalról.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

A kamatstopnak köszönhetően 30 milliárd forint marad a magyar családoknál – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videójában. Kiemelte: a kormány azon dolgozik, hogy megvédje a famíliákat a világban zajló áremelkedési folyamatoktól. Hozzátette: az infláció azonban a banki kamatokat is elérte. Ezek emelkedése miatt egy átlagos, változó kamatozású lakossági jelzáloghitel havi törlesztőrészlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is nőhet. A tavaly október 27-i szinten rögzítették a kamatokat. A nyilvántartások szerint közel félmillió család élhet ezzel a lehetőséggel, amelyek összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén – mondta a tárcavezető. „2022-ben is azért dolgozunk, hogy visszaszorítsuk a járványt, a családokat megvédjük a pandémia gazdasági hatásaitól, s megőrizzük a magyar gazdaság újraindításában elért lépéselőnyt” – fogalmazott.

4 | FIGYELŐ 2022/3

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 01. 18. 16:15

| A HÉT HÍREI |

dicsekszem a vagyonom ravasz A HÉT „Inkább megszerzésével, mint a boldog birtoklással” IDÉZETE – John Maynard Keynes közgazdász.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján több mint 1,4 millióan kapják kézhez a családi adó-visszatérítést februárban. Ez a szám tovább nőhet, az adatok ugyanis még nem tartalmazzák a decemberi bér- és járulékadatokat – tájékoztatott Tállai András. Az év tizenkét hónapja közül a legnagyobb jövedelmet jellemzően a decemberi járulékbevallások tartalmazzák, és ezek január 20-ig érkeznek be az adóhivatalhoz – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a távirati iroda tudósítása szerint. Hangsúlyozta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már a múlt év ősze óta dolgozik azon, hogy a családi adó-visszatérítés összegéhez minden jogosult időben és a lehető legegyszerűbben – az érintettek többsége adminisztrációmentesen, automatikusan – jusson hozzá.

SZJA-VISSZATÉRÍTÉS: 1,4 MILLIÓAN KAPJÁK KÉZHEZ HAZÁNKBAN BŐVÍT A NEWMARK

Magyarországon terjeszkedik a világ egyik legnagyobb ingatlantanácsadással foglalkozó vállalata, a Newmark Group. Az amerikai cég és a magyar VLK Consulting közösen jelentették be, hogy együttműködésre lépnek, és utóbbi Newmark VLK Hungary néven, az amerikai vállalat budapesti partnerirodájaként folytatja tevékenységét.

A Newmark Group a világ egyik vezető ingatlan-tanácsadó vállalatcsoportja, amely 90 éves múltra tekint vissza. A New York-i tőzsdén jegyzett cég a 2021. szeptember 30-át megelőző egy évben 2,5 milliárd dollár (783 milliárd forint) árbevételt ért el. Nemzetközi hálózatával – saját és partnerirodáin keresztül – a világ 160 városában van jelen és megközelítőleg 6200 szakértővel dolgozik.

ÚJ BUSZGYÁR MOSONMAGYARÓVÁRON

A kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb buszgyárát adják át az idén Mosonmagyaróváron. A Credobus évente akár ezer közlekedési eszközt tud majd gyártani a beruházásnak köszönhetően. A cég megkezdte az elektromos meghajtású járművek fejlesztését is. Hazánk piacvezetője tavaly 420 autóbuszt adott át a Volánbusznak, és felvette kínálatába egy csuklós városi modell gyártását – írta meg a Magyar Nemzet. A szóban forgó, kétmilliárd forintot meghaladó összértékű invesztícióhoz – amely többek között megteremti a csuklós buszok vázszerkezetei termelésének a környezetét – a kormány mintegy 470 millió forintos támogatást nyújtott.

JEGYBANKI ENGEDÉLY A BDPST-NEK

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezte a BDPST Zrt. tulajdonszerzését a Gránit Bankban, valamint a vevő MRPszervezete részesedésének a növelését a pénzintézetben.

Mint emlékezetes, a múlt év végén jelentették be, hogy a BDPST Group 57 százalékos részt vásárol a hazai bankszektor leggyorsabban növekvő, digitális üzleti modellt megvalósító pénzintézetében, a Gránit Bankban. Ennek keretében megveszi a Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó E. P. M. tulajdoni hányadának a túlnyomó többségét, illetve a bank MRP-szervezete tőkeemelést hajt végre a társaságban.

2022/3 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 01. 18. 16:15

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 01. 18. 15:45

FOTÓ: MTI/AP/NEMZETI INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI INTÉZET (NICT)

NAGYTOTÁL

A Japán Meteorológiai Ügynökség Himawari–8 nevű időjárási műholdja által készített, a japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet (NICT) által közreadott kép egy tenger alatti vulkán kitöréséről (jobbra középen), a Csendes-óceán déli térségében fekvő Tonga közelében, január 15-én. Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 1,2 méteres cunamit figyeltek meg Tonga fővárosában, Nuku’alofában.

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 01. 18. 15:45

| PUBLICISZTIKA |

SÚLYOZÁSI GONDOK

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Sorra jelennek meg különböző felmérések arról, hogy mihez kezdenek majd az érintett háztartások azzal a nagyjából 600 milliárd forinttal, amely a személyijövedelemadó-visszatérítés nyomán jelenik majd meg a számláikon. Ezekből a kutatásokból leginkább az derült ki, hogy jelentős részük hiteltörlesztésre, valamint lakásfelújításra fogja költeni a rendkívüli bevételt, megtakarításaik növelésében pedig feltehetően azok gondolkodnak majd elsősorban, akik nagyobb összeghez jutnak február közepén.

Az igazán fontos kérdés azonban nem is az, hogy az szja-visszatérítés mekkora hányada vándorol majd megtakarításokba, hanem inkább az, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket akár a visszatérített adóból származó, akár egyéb forrásból jövő friss pénzeknél a legnagyobb arányban választanak majd a háztartások. A magyar lakosság portfólióját ugyanis régóta fennálló szerkezeti gondok jellemzik: a be nem fektetett, „pihenő” pénzek részesedése túl nagy, miközben az értékpapír-befektetések és a hosszú távú megtakarítások aránya viszonylag kicsi.

A lakossági megtakarítási portfólió jövőbeli alakulása szempontjából ugyanakkor már tavaly megfigyelhető volt néhány biztató jel. Az egyik, hogy a kisbefektetőknél lévő készpénz állománya tovább nőtt ugyan – a szeptember végéig számolt egy évben közel hét százalékkal –, ám a bő-

vülés mértéke jelentősen elmaradt az átlagtól. Ennek megfelelően a bankjegyek részesedése érezhetően csökkent a pénzügyi eszközökön belül.

A másik kedvező elem, hogy a tőzsdei részvényekben és befektetési jegyekben tartott pénz mennyisége is látványosan – 42,8, illetve 18,5 százalékkal – növekedett éves alapon a legfrissebb, novemberi állapotokat tükröző adatok szerint. Ehhez az árfolyamok kedvező alakulása mellett a kisbefektetők vásárlásai is hozzájárultak. A korábbinál kisebb lendülettel ugyan, de vette az állampapírokat is a lakosság, így azok részesedése már 13 százalék felett jár a portfólióban.

A megtakarítási piac szempontjából viszont kiemelten fontos lenne, hogy ezek a kedvező tendenciák az idén is folytatódjanak, s a kisbefektetők még jelentősebb része legyen hajlandó hosszabb távban gondolkodni és adott esetben nagyobb kockázatot is vállalni: bízzunk abban, hogy a februári adó-visszatérítés valamilyen mértékben ezt a folyamatot is elősegíti majd.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

A be nem fektetett, „pihenő” pénzek részesedése túl nagy, miközben az értékpapírbefektetések és a hosszú távú megtakarítások aránya viszonylag kicsi.

8 | FIGYELŐ 2022/3

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 01. 18. 16:15

| SZÁMLÁLÓ |

EGÉSZSÉGÜGYI KASSZA

&_ TW[TXTP ­X F_ JL­X_X­LÀL^N ITQLT_·P G­WJ NX JRJQPJIJYY OFSZ¥W JQXJO­[JQ *L^ PJ_I÷ ITPYTW GWZYY· ¥YQFLƻ_JY­XJ RF R¥W J_JW KTWNSY F_ *RGJWN *W÷KTWW¥XTP 2NSNX_Y­WNZR¥SFP *RRN FIFYFN X_JWNSY 9T[¥GGN [¥QYT_¥X az ágazatban, hogy az év elején húsz terápiás területen összesen 29 új gyógyszer, illetve indikáció került be a társadalombiztosítási támogatási rendszerbe. Emellett magasabb állami hozzájárulásra számíthatnak F M¥YW¥S^TX MJQ^_JYď YJQJUÀQ­XJPJS RďPºI÷ UFYNP¥P & )41,4? 47;4840 8? 2& 41 282

37 711

37 598

36 250

Forrás: KSH

37 188

35 854

34 736

2011

39 948

39 132

38 994

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

& 9 24,&9499 ,> ,>8?*7*0 +47,&12& Milliárd forint

2016

2017

2018

2019

2020

121,0 341,7

124,6 352,7

127,3 374,2

131,0 401,4

135,8 410,4

Lakossági térítés

0 ?+47,&12 ,> ,>8?*79 7&0 8? 2 3&0 ; 194? 8&

1 479

1 999

&? 47;4840 91&,' 7 3*0 &1&0:1 8& Forint, bruttó

Hú

sz

P álya k ezd ÷

F_09_Szamlalo.indd 9

2 465

2 287

2010

2020

l

2000

Forrás: KSH

ya

1990

Támogatás

év jo g viszo nn

129 500

2010

165 800

481 500

2021

1 044 000

619 000

2022

1 342 000

&_ TW[TXTP ÀL^JQJYN FQFUI±OF JYY÷Q F_ ­[Y÷Q ·W¥SP­SY GWZYY· J_JW KTWNSY F_ ºXX_JL NSY­_R­S^Y±UZXY·Q ­X QJYJWMJQYX­LY÷Q KÀLL÷JS [FL^ X_¥_FQ­PPFQ JRJQPJIMJY Forrás: KSH

Forrás: Emmi

2022. 01. 18. 15:44

| CÍMLAPON | KÁSLER MIKLÓS

BÉRNÖVEKEDÉS MINDEN ÁGAZATBAN FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN

KÁSLER MIKLÓS, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE

10 | FIGYELŐ 2022/3

F_10-14-Kasler.indd 10

2022. 01. 18. 15:44

| CÍMLAPON | KÁSLER MIKLÓS

2022/3 FIGYELŐ | 11

F_10-14-Kasler.indd 11

2022. 01. 18. 15:44

| CÍMLAPON | KÁSLER MIKLÓS

KÁSLER MIKLÓS | A koronavírus ellen a leghatékonyabb megoldást továbbra is az oltás jelenti – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) első számú vezetője, kiemelvén: az oltakozás továbbra is folyamatos, és az akcióknak köszönhetően az elmúlt hetekben is sokan felvették a vakcinát. Sajnos nálunk is vannak vírus- és oltástagadók.

Az általános heccelőkön kívül a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket, és mára az is kiderült, hogy miért teszi ezt: embertelen módon az idős választók halálától reméli a hatalomra jutását – húzta alá a miniszter. Részletezte azt is, mekkora béremelések zajlottak le a szaktárca hatókörébe tartozó területeken.

Több mint két év telt el azóta, hogy a koronavírus-járvány rászabadult a világra. Mit tudhatunk a kórokozó eddigi hatásvizsgálatáról, és mi várható a következő időszakban?

– Különböző szakaszai voltak a mögöttünk lévő két esztendőnek. Amit fontosnak tartok kiemelni, az az, hogy az első hullámot úgy törtük le, mint senki más Európában, a járványügyi szabályozásnak köszönhetően. A későbbiekben az volt a cél, hogy felpörgessük a vakcinációt. Ez a készítménybeszerzéseknek és a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült, s hazánk tavaly olyan átoltottsági arányt ért el, melynek révén újraindíthattuk az országot, a gazdaságot.

Az oltakozás továbbra is folyamatos, és az oltási akcióknak köszönhetően az elmúlt hetekben is sokan felvették a vakcinát. Sajnos nálunk is vannak vírus- és oltástagadók. Az általános heccelőkön kívül a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket, és mára az is kiderült, hogy miért teszi ezt: embertelen módon az idős választók halálától reméli hatalomra jutását.

– Az oltatlanoknak mivel lehet érvelni?

– Egyértelmű a védőoltások nagy hatékonysága. A vakcinák jelentősen csökkentik a betegség súlyos lefolyásának és a halálozásnak a kockázatát. Az oltatlanok 0–20-szor nagyobb eséllyel haltak meg tavaly tavasszal Magyarországon. Ez egyébként az első nagy hazai tudományos kutatás (Hun-VE) következtetése. Konkrétan a járványtannal foglalkozó, a tudományos körökben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon található ez meg.

– Mit állapít meg a kutatás?

– Gyakorlatilag azt, hogy minden Magyarországon használt vakcina nagy, sőt rendkívül nagy hatékonyságot mutatott a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozása tekintetében. A kutatás eredménye egyértelmű: a védőoltás 88–98 százalékra növelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, valamint 69–89 százalékra a fertőzéssel szemben – ez kiemelkedő. Vagyis az oltás – történjen bármelyik vakcinával – tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment, jelentősen csökkenti a halálozás kockázatát.

– Immár a negyedik oltás is a közbeszéd tárgya, holott sokan a harmadikat sem vették fel!

– Csak hangsúlyozni tudom újból, hogy a koronavírus ellen a leghatékonyabb megoldást az oltás jelenti, és az eddigi tapasztalatok szerint a második beadását követően mintegy fél évvel a vakcinák által kiváltott védelem jelentősen csökken. Ezért fontos egy harmadik, emlékeztető védőoltás, melynek hatása a védettségi szintet visszaemeli az eredeti, 80-90 százalékra.

– Külföldi forrást említett az imént. Nálunk zajlik valamilyen kutatás a témában?

– Természetesen, miután komplex programot fog össze az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport, melynek célja, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatásokból tudományos értékű nemzetközi közlemények szülessenek, továbbá a kormány számára olyan cselekvési javaslatok kidolgozása, amelyek érdemben tudják befolyásolni a járvány további időszakát.

– Mivel foglalkoznak a kutatások?

– Az állandóan változó vírus „felépítésével”, a mutációkkal, azzal, hogy meddig tekinthető a kórokozó – biológiai, járványügyi szempontból – az eredetinek; foglalkoznak a vírus biológiai tulajdonságával, változó fertőzőképességével, az általa okozott betegségek jellegével, súlyosságával. Az epidemiológiai adatokból következtetni lehet a fertőzöttek számára, a vírus okozta betegség súlyosságára, a kórházak leterheltségére és a betegség végkifejletére. Ugyanakkor a kórokozó tulajdonságainak a megfigyelése mellett ugyanolyan fontos az emberi szervezet védekezőképességének a vizsgálata is.

– Mi a célkitűzés?

– Az egyik kitűzött célunk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a jövőben esetleg tovább finomítsuk, pontosítsuk a különböző vakcinák beadásának a sorrendjét és az oltás időpontját. Mindezeket immunológiai paraméterek – a humorális (ellenanyagszint) és a sejtes immunitás – szerint is vizsgáljuk.

– Más téma, de aktuális. Régóta neuralgikus pontja az egészségügynek a dolgozók anyagi megbecsülése. Miként rendezte vagy rendezi a kormány ezt a helyzetet az orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók esetében?

– A kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Mindezt jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú fizetésnövekedés ebben az ágazatban zajlott. 2020-ban a kabinet az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről és annak részeként az orvosok történelmi léptékben egyedülálló mértékű béremeléséről

12 | FIGYELŐ 2022/3

F_10-14-Kasler.indd 12

2022. 01. 18. 15:44

| CÍMLAPON | KÁSLER MIKLÓS

döntött. Az orvosok fizetése 2010 és 2022 között átlagosan a három-ötszörösére, vagy akár nagyobb mértékben nőtt. Természetesen hasonlóan fontos az egészségügyi szakdolgozói béremelés, melynek legutóbbi üteme ez év január elsejétől lépett életbe. Az ápolók fizetése 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára növekedett. A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, akik állami, önkormányzati, egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbetegellátásban, vagy az alapellátásban dolgoznak, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál, az Országos Mentőszolgálatnál.

– Konkrétan mennyit vihet haza egy pályakezdő orvos vagy egy szakápoló?

– Míg 2010-ben egy kezdő orvos bruttó átlagkeresete 129 500 forint volt, ez 2021 januárjától bruttó 481 500, ez év januárjától pedig bruttó 619 ezer forintra nőtt. Egy húszéves jogviszonnyal rendelkező orvos 2010-ben bruttó 165 800 forintot keresett, 2021. januártól 1,044 milliót vihetett haza, és az összeg 2022-ben 1,342 millióra hízott. Mintegy húsz-

(cisztás fibrózis) vizsgálata. A sikeres pilotprojektet – melynek keretében a minisztérium támogatásával kialakították a laborkapacitást és beállították a mérési módszert – követően, ez év január elsejétől már 27 anyagcsere-betegségre terjed ki hazánkban a kötelező újszülöttkori szűrés. Úgy vélem, ezzel az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb lépést tett a ritka genetikai betegségek korai felismerése terén.

– Sok a lakossági panasz a gyógyszerellátás kapcsán. Miként orvosolja ezt a szaktárca? S mi a helyzet a közvetlen lakossági gyógyszerellátással?

– A kormány kiemelt célja a biztonságos és hatékony gyógyszerellátás feltételeinek a megteremtése. Ennek érdekében 2022. január 1-jével módosultak egyes gyógyszertámogatási és -finanszírozási szabályok. Húsz terápiás területet érintően 29 új gyógyszer, illetve indikáció társadalombiztosítási

A kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. ezer orvos részesül az emelt bérből. Ennek köszönhetően a szakdolgozói fizetések 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal nőttek. Béremelésben mintegy 81 ezer szakdolgozó és hozzávetőleg 4 ezer védőnő részesül. Az idei egészségügyi keresetjavulásokra közel 260 milliárd forintot fordítunk. Mindezt a gazdasági bővülés teszi lehetővé.

– Az anyagiak után térjünk vissza egy ugyancsak felkapott egészségügyi területre. A betegségek egyik megelőzése a hatékony szűrés – történt-e ezen a téren előrelépés?

– A korai stádiumban felismert daganatokat, daganatmegelőző állapotokat jó hatásfokkal lehet gyógyítani, és Magyarország gyorsan reagált a kilencvenes években ezekre a törekvésekre. A célzott, népességszintű szűrések elterjesztése és korszerűsítése 1993-ban indult a méhnyakrák-, majd 2002-ben a nők körében végzett emlőrákszűréssel, s a 2018 novemberében elindított vastag- és végbélrákszűréssel vált teljessé. Mindegyik hullám esetében a magyar egészségügy helytállt, és a legfontosabb beavatkozásokat – a fertőzöttek mellett – ellátta. Európában nagyon kevés ilyen ország van.

Szomorú érdekességként hadd hozzak ide egy hírt: Németországban a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását felfüggesztették. Ilyen Magyarországon egyetlenegy pillanatban sem fordult elő! S idetartozik az is, hogy bekerült a kötelező újszülöttkori anyagcsereszűrések közé a CF

támogatási rendszerbe történő befogadása valósult meg. A járóbeteg-ellátás keretében kiemelt és emelt, indikációhoz kötött támogatással vényre rendelhetővé vált kilenc készítmény, bővítve ezzel az akut leukémia, a sclerosis multiplex, az asztma, a vashiány és a hemofília kezelésére, valamint a trombózis megelőzésére szolgáló produktumok körét. Emellett a támogatási rendszerbe történő befogadással 13 terápiás területen 20 új gyógyszer, illetve indikáció a tételes elszámolás alá eső, nagy értékű orvosságok körében vált finanszírozhatóvá, ennek eredményeként a betegek egységes feltételek mentén, fekvőbeteg-gyógyintézetekben, térítésmentesen juthatnak hozzá a kezelésükhöz szükséges gyógyszerekhez. Hasonlóan fontos, hogy a kormány biztosítja a hátrányos földrajzi helyzetű gyógyszertárak fokozottabb támogatását. Az ez évtől hatályba lépett módosítások jelentősen javítják a működési feltételeket, mintegy ötven patika számíthat másfél millió forintot jelentő többlettámogatásra.

– Az Emmi hatókörébe tartozik az oktatás is. Mi lesz a legfontosabb változás ebben a szegmensben?

– A köznevelés területén ezt az évet tekintve az áprilisi gyermekvédelmi népszavazást tartom a legfontosabbnak. Az a célunk, hogy megakadályozzuk, hogy az agresszív LMBTQpropaganda beszivárogjon a magyar óvodákba és iskolákba.

A kormány ebben határozott, de szükség van a szülők támo2022/3 FIGYELŐ | 13

F_10-14-Kasler.indd 13

2022. 01. 18. 15:44

| CÍMLAPON | KÁSLER MIKLÓS

gatására is, mert nagy csatákat kell még megvívnunk. Jövőre pedig a legfontosabb változások egyike az érettségi követelményrendszer megújítása lesz. A szabályozások eredményeként a 2023/24-es tanévtől módosulnak a vizsgakövetelmények. A változtatás csökkenti az elvárt ismeretek mennyiségét, továbbá még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Oly módon, hogy az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezettünk be. Míg eddig élesen elkülönültek az egyetemes és a magyar történelmi témák, az új követelményrendszer integrált megközelítést alkalmazva korszakonként egyesítette őket. Ugyancsak lényeges módosulás lesz a mentális segítségnyújtás, az iskolai agresszió megelőzése és mérséklése. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi és köznevelési szakterületének az együttműködésében, a Magyar Diáksport Szövetség bevonásával több egészségfejlesztést célzó, a lelki egészség előmozdítását és a függőségek visszaszorítását szolgáló iskolai program indult el.

A projektek a gyermekek és a velük foglalkozó pedagógusok lelki egészsége fejlesztésének a támogatásán keresztül, a pedagógusok ismereteinek a bővítése által, valamint a köznevelési intézmények részére szervezett programokkal járulnak hozzá az iskolai agresszió és lemorzsolódás csökkentéséhez, a függőségek megelőzéséhez. Kiemelendő még a Van kihez fordulnod elnevezésű program is, melynek célja általában az iskolán belüli bármiféle konfliktus, erőszak – ezen belül az internetes zaklatás – megelőzése, az erőszakos cselekmények következményeinek a feldolgozása, továbbá a pedagógusok lelki terhei feldolgozásának a támogatása.

– Ha dübörög a gazdaság, több jut a kultúrára is. Mekkora svungot kap az ágazat?

– A kulturális célú kiadások tekintetében – a GDP-hez viszonyított arányt tekintve – Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között. Az ágazat kiemelt szerepet játszott a járványhelyzetben és az élet újraindításában is, hiszen a testi mellett különös hangsúly került a lelki egészség megőrzésére is. Ami pedig az anyagiakat illeti: január elsejétől húsz százalékkal emelkedik a kulturális szektorban dolgozók bére. Közben arról sem feledkeztünk meg, hogy a pandémia váratlanul új helyzetet teremtett az előadóművészetek világában. A kormányzat a kialakult állapotokra rendkívül gyorsan reagált. Rövid idő alatt elérte a kulturális terület valamennyi szegmensét az intézkedéseivel, amelyek hatékonysága gyorsan megmutatkozott.

– Közben megkapják-e a könyvtárak és a levéltárak az államtól 2022-ben a kellő törődést?

– A könyvtári és a levéltári területen is rendkívüli programok valósulnak meg. Ilyen például az ODR rendszer támogatása, amely lehetővé teszi, hogy könyvtárközi kölcsönzés révén az ország bármely ilyen intézményében hozzáférhessenek az olvasók a számukra szükséges kötetekhez. Folytatódik a webarchiválás biztosítása az Országos Széchényi Könyvtár munkájának köszönhetően. Az intézmény 2021. január 1-jétől végzi a hungarikumnak minősülő webtartalom archiválását.

Különösen nagy eredménynek tartom, hogy a külföldön tárolt nemzeti jelentőségű levéltári anyag feltárása érdekében a bécsi és a moszkvai mellett a kormány döntése nyomán vatikáni és isztambuli levéltári delegáció megalakítására is sor került. A levéltárakban jelentős fókuszpont lett a családtörténeti kutatások elősegítése. Ennek érdekében ebben az évben hozzuk létre a Családtörténeti Központot, és sor kerül a levéltárakban őrzött, 1895–1980-ban keletkezett állami anyakönyvi másodpéldányok digitalizálására.

– Úgy tűnik, a sport a kormány számára stratégiai ágazat.

De milyen a szereplőkkel való viszony?

– Az Emmi 2019 decemberében három sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) húsz államilag elismert sportakadémiával kötött négy évre szóló keretmegállapodást, s tavaly júliusban a jégkorong esetében négy sportszervezettel valósult ez meg. 2021 szeptemberében módosult a sportakadémiákról szóló rendelet, ami lehetővé tette a sportakadémiai rendszer bővítését a kiemelt sportágak körével, továbbá a kiemelt régiós alközpontok létrehozását. A jégkorongnál két kiemelt régiós alközponttal jött létre a keretmegállapodás. A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia Alapítvány államilag elismert sportakadémiai rendszerbe történő integrálására ez év elején kerül sor. Fontosnak tartjuk a kiemelt vidéki sportszervezetek támogatását is. A kormány ezzel kapcsolatban 17 sportszervezet/konzorcium 2021 és 2026 között tervezett sportfejlesztési programjai megvalósításának a segítéséről döntött. A projekt első és második esztendejében több mint 3,2 milliárd forint összegű támogatás biztosítására kerül sor az érintett kör részére.

– Hosszú időn keresztül nem volt éppen kiemelt terület hazánkban a szociális ágazat. Sikerül-e érdemben rendezni az ott dolgozók körülményeit?

– Konkrétan 2022. január 1-jétől 20 százalékkal emelkedett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére. A növekedés mértéke a múlt évi szociális ágazati összevont pótlékkal növelt alapfizetéshez képest tesz ki 20 százalékot. Ezzel az emeléssel ezen a területen az átlagbér összege 310 ezerről 370 ezer forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez viszonyítva közel a háromszorosára bővült a szociális dolgozók keresete. A fizetésemelés a szociális és gyermekvédelmi terület minden dolgozójára vonatkozik, függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, egyházi vagy civil fenntartóhoz tartozik. Szorosan ehhez kapcsolódik, hogy a kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók helyzetének a javítása érdekében folyamatosan emeli az ápolási díjat, s 2019. január 1-jétől bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod). Utóbbi havi bruttó összege az idén eléri a minimálbér (200 000 forint) összegét, valamint az ápolási díj is további 5 százalékkal nő. Emellett sem szabad kihagyni, hogy 2022-ben 50,1 milliárd forint központi költségvetési forrás áll rendelkezésre a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására.

SZAJLAI CSABA

14 | FIGYELŐ 2022/3

F_10-14-Kasler.indd 14

2022. 01. 18. 15:44

Hogyan tápláljuk ñ΁ŘſǏƋ΁ĺğŪğƛòĐňŶňƯ͙ Pñ΁ǏñŪ΁ğĺǖ΁ŘŶ΁ſƯşğƯğė͓΁ŨŵƣƯ΁ŨğĺǏñşŶƣŊƯłñƯŵė͒΁΁ £òşǖòǡǡ΁ƣƯñƛƯƷƘ΁Ǐñĺǖ΁Ũòƛ΁ŨLJśſėƋ΁Ǐòşşñşśŵǡòƣŵėėñş΁ ΁̒̐̒​̒͒΁ŘñŪƷòƛ΁̓̑ͨňĺ͓΁Ġƣ΁ƯñşòşŘƷś΁Ũğĺ΁ğĺǖƽƯƯ΁΁ ñ΁ŨğĺŵşėòƣƯ΁ñ΁ŘğşğŪ΁śňłŊǏòƣñňƛñ͗

ŨǏŨğėňƣŵŪ͒łƷ F_15_mvm_hirdetes.indd 15 MVM_EJ_200x292_Food_0103.indd 1

2022.

01.10:52:55 18. 15:44 2022.

01. 03.

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN NYIT A PÉNZMÚZEUM

FÁBIÁN GERGELY | Március tizenötödikén, nemzeti ünnepünkön nyitja meg kapuit a Pénzmúzeum, ahol a látogatók különböző játékokon keresztül ismerkedhetnek meg a pénz fogalmával. Az intézményben nemcsak a Magyar Nemzeti Bank különleges történelmi érmekollekcióját lehet majd megtekinteni, de az élményekre épülő, modern kiállítótér a pénz működésének logikájára, valamint a jövő digitális pénzügyi szolgáltatásaira is ráirányítja a figyelmet, hiszen a pénzügyi tudatosság és a digitalizáció napjainkban már kéz a kézben halad – mondta a Figyelőnek a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A KIVILÁGÍTOTT POSTAPALOTA. EGYBECSENGŐ FILOZÓFIÁK

Honnan jött az ötlet, hogy a jegybank megalapítsa a Pénzmúzeumot? Miért döntöttek úgy, hogy ezt a Magyar Posta régi, gyönyörű központi épületében helyezik el?

– Onnan érdemes megközelíteni a múzeum létrehozását, hogy a Magyar Nemzeti Banknak eleve volt egy jelentős pénzérmegyűjteménye, amely Magyarország egyik legnagyobb ilyen kollekciója – ez már önmagában is egy valódi kincs, amit érdemes a nagyközönségnek is bemutatni. Emellett az MNB mandátuma a monetáris politikai tevékenység mellett arra is kiterjed, hogy erősítse a pénzügyi tudatosságot a fiatalok és a felnőttek körében. Olyan intézményt akartunk megteremteni, amely a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi-gazdasági tudatosság fellegvára lesz. Ez a cél különleges helyszínt kívánt, egy olyan épületet, amely építészeti motívumai, koncepciója miatt is illeszkedik az elképzeléseinkhez. Így figyeltünk fel a Sándy Gyula tervei alapján megépített Postapalotára, amelyet az eredeti tervek is egy szimbolikus, a történelmi korok örökségét összegző épületnek szántak – tehát az építészeti mondanivalója egybecseng a Pénzmúzeum filozófiájával. Az alapítás kapcsán könnyen eljutunk ahhoz a kérdéshez, hogy milyennek kell lennie egy mo-

dern kiállítóhelynek. Az ICOM, a múzeumok nemzetközi szervezete két évvel ezelőtt megpróbálta definiálni, mit is jelent az, ha valamilyen közgyűjteményre azt mondjuk, hogy múzeum, de ez nem sikerült nekik. Mi, az MNB-ben már a kezdetektől fogva egy olyan komplexebb, a muzeológia modern felfogását tükröző megközelítést alkalmaztunk, amely messze túlmutat a régi pénzek, érmék kollekciójának bemutatásán. Egy olyan élménycentrumot akartunk létrehozni, ahol az idősebb és a fiatalabb korosztály tagjai is játszva tudnak tanulni. A múzeum látogatása során a közönség játék közben érthet meg dolgokat, és a kiállítás arra is ösztönözheti a résztvevőket, hogy az intézményt elhagyva még több pénzügyi ismeretre tegyenek szert, és jobban boldoguljanak a pénzügyek világában, amit átsző a modern technológia.

– Korábban a jegybankban is volt egy kis gyűjtemény, ahol igyekeztek történelmi háttérrel bemutatni a pénz szerepét.

– Az MNB-nek előzőleg volt egy kis látogatóközpontja, ahol szintén élményalapú megközelítést alkalmaztunk, az érdeklődőknek már ott is lehetőségük volt közelről megnézni egy igazi aranyrudat. A két hónap múlva megnyíló múzeumban viszont az aranyrudat meg is lehet fogni, felemelni, és a súlyát összehasonlítani például egy hasonló méretű réz- vagy acéltömbével.

A Pénzmúzeum már a méreteiben is lenyűgöző, mintegy 2000 négyzetméteres bemutatótere a korábbinál sokkal látványosabb

16 | FIGYELŐ 2022/3

F_16-17_penzmuzeum.indd 16

2022. 01. 18. 15:51

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY 2017 szeptembere óta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a pénzügyi rendszer elemzéséért, 2020 közepéig a hitelösztönzésért, ezt követően a statisztikai területért is felel.

2017-es alapítása óta a Budapest Institute of Bankig (BIB) vezérigazgatója.

2015. márciustól ügyvezető igazgatói kinevezéséig a pénzügyi rendszer elemzéséért felelős részleg igazgatója.

2009 szeptemberében, a Maastrichti Egyetem elvégzése után kezdett az MNB Pénzügyi Stabilitási Területén dolgozni elemzőként, ahol 2013-tól az elemzési főosztályt vezette.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) szakmai tanácsadó bizottságának tagja (2015–2016, 2019–)

FOTÓK: BALATON JÓZSEF, MTI; KŐHALMI PÉTER

2014 óta a BISZ Zrt. felügyelőbizottságának tagja, 2016 és 2017 között a MARK Zrt. igazgatósági elnöke, ahol a cég átszervezésével és értékesítésével bízták meg.

lesz, vizuálisan is nagy élményt nyújt majd, digitálisan működtethető interaktív eszközei szokatlan megközelítésben mutatják be a pénz világát. Ha a látogatók végigsétálnak majd a múzeumon, akkor különböző szellemes játékokon keresztül a pénz történetét kísérik végig élményt adó módon. Olyan tudásra tesznek szert az élvezetes túrán, ami később sokáig megmarad számukra.

Az intézmény egy fontos része például bemutatja az aranypénzhez kapcsolódóan a középkori aranybányászatot, mert abban az időszakban az akkori Magyarország jelentős aranytermelő volt.

Azt gondolom, az ilyen múzeumlátogatások az egész ország számára elsődlegesek, hiszen ezzel a lakosság pénzügyi tudatossága erősödik, az ismeretei bővülnek.

– Milyen tematikával állították össze a bemutatót?

– A március 15-én nyíló kiállítóhelyen az MNB bemutatja a legértékesebb, mintegy 1500 pénzérméjét, az ezekhez kapcsolódó információkat pedig feltesszük a múzeum honlapjára is. Felsorakoztatjuk, hogy az egyes történelmi korszakokban milyen árukat fogadtak el egyenértékűként – érdekesség például, hogy még a XVIII. században is lehetett a kagylókkal mint pénzzel fizetni.

Maga a kiállítás egy tudatos oktatói program. A pénz fogalma körül zajlanak majd a játékok: öt csomóponton és négy játékon keresztül mutatja be a múzeum a pénz funkcióját, hogy miért és mikor váltotta fel az árualapú egyenértékes fizetőeszközöket az arany, a fém-, majd a papírpénz. Egy olyan játékot is kifejlesztettünk, amelyben nincs pénz, és például a mai népszerű árukat alapul véve, a látogatóknak chipsért kell laptopot vásárolniuk. Érzékeltetjük, milyen nehéz meghatározni, hogy chipsben menynyit ér egy laptop, és mennyivel egyszerűbb kereskedni, ha van egy általános értékmérő eszköz, azaz van pénz. Az MNB történetének legfontosabb időpontjairól is lesz egy bemutató, ezzel együtt a magyar pénzügyi rendszer kialakulásáról, fejlődéséről szintén átfogó képet kaphatnak a Pénzmúzeumba látogatók. A kiállítás jó néhány vizuális élményt nyújt majd, például fantáziabankjegyet is nyomtathatnak a múzeumot felkeresők, amelynek során a saját arcképükkel díszíthetik a kinyomtatott pénzt.

– Napjaink pénzügyi világa, intézményei is láthatók lesznek?

– A bankok életét is megpróbáljuk játékos formában bemutatni a látogatóknak. A játékosok egy részének megtakarításai lesznek, a többieknek viszont pénzre lenne szükségük, és ezzel érzékeltetjük azt, hogy a pénz világában a különböző futamidőkre az eltérő betéteket, majd a hitelösszegeket milyen nehéz összepárosítani. A múzeum kialakításánál nagy dilemma volt, hogyan ábrázoljuk a pénz kialakulását. Végül egy olyan megoldás mellett döntöttünk, amelynek során a kiállítóhelyet felkeresők egy időutazáson vesznek részt: egy aranybánya jellegű térből indulnak majd el, utána lépésről lépésre megismerhetik, hogy az aranypénz után hogyan alakult ki a ma is használt papírpénz világa.

– Milyen szerepe lesz az ismeretek oktatásában a modern kommunikációnak?

– A kiállításra többször is érdemes lesz eljönni, de a múzeum megnyitása előtt egy honlapot is elindít a jegybank, amely további gazdag lelőhelye lesz a kapcsolódó információknak, érdekességeknek. Ezenfelül ezen az oldalon elérhetők lesznek kvízek és oktatási videók, amelyek az érdeklődők számára közelebb hozzák a gazdasági és pénzügyi ismereteket. A beconomist névre keresztelt rész sokkal több lesz, mint videók gyűjteménye, mert feltérképezi a látogató érdeklődését, és ez alapján személyre szabott tanulási útvonalat kínál.

– Napjaink világában a tőzsdéknek meghatározó a szerepük.

Erről is kapnak majd információkat a Pénzmúzeumba érkezők?

– Igen, a világpénzek bemutatása mellett az egyik részben berendeztünk egy kisebb értéktőzsdét, ahol képzeletben interaktív módon lehet majd kereskedni, értékpapírokat adni-venni. A kiállítás egy másik szekciója a pénz jövőjével foglalkozik, bemutatjuk az elkövetkező idők digitális pénzügyi szolgáltatásait.

Mivel a járvány a gazdaságban is krízist idézett elő, nem meglepő, hogy a kiállítótérben a pénzügyi válságokra is ráirányítjuk a figyelmet. A történelem főbb pénzügyi kríziseit kreatív videókkal érzékeltetjük majd – bemutatva az elmúlt századok és a jelenkor pénzügyi válságait. A tárlatnak a jövő pénzügyi világát érzékeltető részében kitérünk a bitcoin, illetve a már megjelent kriptovaluták szerepére, illetve kockázataira. Egy pénzügyekkel foglalkozó múzeumban ugyanis a digitális ismereteket is terjeszteni kell, hiszen a fiatalok és a felnőttek körében is hasznos, ha megismerik az új, digitális pénzügyi technológiákat.

TÓTH BALÁZS

2022/3 FIGYELŐ | 17

F_16-17_penzmuzeum.indd 17

2022. 01. 18. 15:51

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TÖBB ERDŐ, TÖBB LÁTOGATÓ

TERMÉSZET | Folyamatosan bővülnek a magyarországi erdőterületek, és a minőségük is javul. A fenntarthatóságukról, az ökológiai és a turisztikai szerepükről, valamint az úgynevezett örökerdőkről Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese nyilatkozott a Figyelőnek.

A tölgyek – így például a kocsánytalan, a kocsányos, a cser- és a molyhos tölgy – mellett az akác és a nyárak a leggyakoribb fafajok a magyar erdőkben.

Ezek borítják a hazai rengetegek több mint kétharmadát a Központi Statisztikai Hivatal 2020-as adatai szerint, amelyekből az is kiderül: a mintegy kétmillió hektárnyi magyarországi erdőnek nagyjából az ötöde áll természetvédelmi oltalom alatt. A faanyagtermelést több mint 1,1 millió hektárnyi terület szolgálta 2020-ban, de a hazánkban fenntartható formában folytatott erdőgazdálkodásnak köszönhetően ez abban az esztendőben sem járt együtt területcsökkenéssel, illetve minőségromlással.

KEDVEZŐ FOLYAMATOK

„Magyarországon mintegy száz éve folyamatosan nő az erdőterület nagysága.

Ez a tendencia folytatódott országos szinten 2010 és 2020 között is, amikor csaknem harmincezer hektárt telepítettek” – számolt be a kedvező hazai helyzetről Csépányi Péter. Az erdőmérnök büszkén jelezte azt is, hogy náluk, a visegrádi központú pilisi parkerdőben a telepítéseknek és az ebben az időszakban vagyonkezelésbe kapott újabb állami földeknek köszönhetően szintén gyarapodott a fával borított terület. Tavaly pél-

dául több mint huszonöt hektár – harmincöt futballpályának megfelelő nagyságú – új erdőt hoztak létre a budapesti agglomerációban az Újszülöttek erdeje program részeként. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben a telepítések mellett országszerte nagyobb hangsúlyt kapott a meglévő erdők megőrzésének a fontossága is, hiszen erdeink hatékonyan tudják csökkenteni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait.

FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS

A fenntarthatóság napjaink egyik legtöbbet használt kifejezése, amely a klímaügy előtérbe kerülésével egyre inkább meghatározóvá válik mind a gazdasági, mind a társadalmi szemléletet tekintve.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy az erdeinkkel való fenntartható gazdálkodás pontosan miben is áll és miként működhet, Csépányi Péter így válaszolt: „Ez azt jelenti, hogy egyformán megőrizzük az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi értékét. A területük nem csökken, a minőségük nem romlik, miközben hasznosítjuk az általuk kínált javakat, a faanyagtól kezdve a kirándulási lehetőségeken át a szénmegkötési képességig.” A szakember a magyar erdőgazdálkodást egyértelműen a fenntartható kategóri-

ába sorolja, hiszen az ország fával borított területe a világháborúk utáni évtizedekben fokozatosan növekedett, miközben az átlagos minősége szintén javult. Ráadásul ez az egyetlen olyan ágazat – emelte ki –, amelyben a megkötött szén volumene meghaladja a gazdálkodás közben kibocsátott mennyiséget, és így évente négy-öt millió tonna légköri szén megkötését eredményezi.

Az éghajlatváltozás hatásait egyébként a parkerdőben is tapasztalják. Nincsenek kemény, havas telek, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, szaporodnak a hosszú, aszályos időszakok, valamint a váratlan és korábban ritka időjárási jelenségek, köztük az orkánerejű széllökések és az ónos eső – sorolta a vezérigazgató-helyettes, hangsúlyozva, hogy mindezek egyre növekvő kihívást jelentenek az erdei ökoszisztéma élővilága számára is. Ezért minden beavatkozás vagy fejlesztés tervezésénél figyelemmel vannak az ezzel kapcsolatos szempontokra is, hiszen az erdők megőrzése és gyarapítása éppen a klímaváltozás elleni fellépés egyik leghatékonyabb eszköze.

ÖRÖKERDŐ

A fenntartható művelés egyik különleges rendszere az örökerdő-gazdálkodás, amelynek alapvető jellemzője, hogy

18 | FIGYELŐ 2022/3

F_18-19_erdogazdalkodas.indd 18

2022. 01. 17. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

CSÉPÁNYI PÉTER. AZ ERDŐMÉRNÖK SZERINT A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁST EGYÉRTELMŰEN A FENNTARTHATÓSÁG JELLEMZI

többkorú, fafajokban gazdag állományt hoz létre. „Fiatal, középkorú és idős fákat egyaránt tartalmaz, s bár rendszeres erdészeti beavatkozást igényel, a gazdálkodás folyamán mindig csak a fák egy részét vágják ki. Az örökerdő ezért állandóan megtartja sajátos, őserdőhöz hasonlító képét: a csemeték megtelepedése, az erdőnevelés során elvégzett válogató fakitermelés, valamint az érett, nagy fák szálankénti kivágása egyszerre zajlik. Ennek következtében nem alakul ki nagy vágásterület, folyamatos marad az erdőborítás” – magyarázta ennek a speciális gazdálkodási formának a jellegzetességeit a parkerdőgazdaság vezérigazgatóhelyettese, aki egyben az Országos Erdészeti Egyesület örökerdő-szakosztályának az elnöke is. Hozzátette: a fenntarthatóság fogalmának egyszerre van gazdasági, ökológiai és társadalmi vetülete, s egyik sem szemlélhető a másik kettő figyelmen kívül hagyásával. Az örökerdő persze alapvetően erdészeti fogalom, de természetesen gazdálkodási és környezettani vonatkozásai is vannak, hiszen a fenntarthatóságot mindegyik értelemben egyaránt biztosítani kell – jegyezte meg.

Az 1969-ben alapított, a főváros tágabb környezetében mintegy 65 ezer hektárnyi állami tulajdonú területet kezelő Pilisi Parkerdő számára az erdők ökológiai és gazdasági funkciója mellett a társadalmi szerep kiemelkedő fontosságú. Csépányi Pétertől megtudtuk, hogy a térségükben – becsléseik szerint – évente átlagosan 2530 millió látogatási alkalommal lehet számolni, de 2021-ben már elérték a 32 milliót. E növekmény nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a koronavírus-járványnak az egyik ismert következményeként az emberek egyre inkább vágynak a természetközeliségre. A szakember egyrészt örvendetesnek nevezte, hogy egyre többen járnak erdőkbe, s hogy a korábbi évek ökoturisztikai fejlesztései lehetővé is tették a megnövekedett létszám fogadását. Másrészt ugyancsak pozitívumként említette: ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban mennyivel emelkedett a látogatók száma, nem tapasztaltak ezzel arányosan növekvő problémákat. „Azt látjuk, hogy egyre nagyobb a természettudatosság, amelyet persze folyamatosan fejleszteni kell” – fogalmazott.

Ilyen körülmények között – mondta – az örökerdő egyszerre tudja jól kielégíteni a különböző igényeket: állandó erdőképet nyújt, megfelelő élőhelyként szolgál a védett növény- és állatfajok számára, valamint hozzájárul a faanyagszükséglet biztosításához. Ezért a parkerdőben már 2002-től kezdve egyre nagyobb arányban vezetik be az örökerdő-gazdálkodást. Mostanra a területük 17,5 százalékán, több mint tízezer hektáron alkalmazzák ezt a szisztémát.

Az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő tömb. A Nemzeti Földügyi Központ és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek a legfrissebb felmérése kimutatta: az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára – a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően – megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/3 FIGYELŐ | 19

F_18-19_erdogazdalkodas.indd 19

2022. 01. 17. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ERŐSÖDNEK A VEVŐK JOGAI

FOGYASZTÓVÉDELEM | A webáruházaktól kezdve a termékbemutatókon át a kalandés akvaparkokig a kereskedők és szolgáltatók széles spektrumát ellenőrzi majd a fogyasztók jogait védő hatóság ebben az évben. Eközben jogszabályi szinten tovább erősödnek a vásárlók jogosítványai, befellegzik például az alibiakcióknak.

WEBÁRUHÁZAK

A Központi Statisztikai Hivatal heti monitorában elérhető legfrissebb adatok szerint a weben bonyolított kiskereskedelem a megelőző hónaphoz képest 2021 novemberében is növelte összértékét. Sőt, a koronavírus-járvány első hullámai idején, a hagyományos boltok többségének a zárvatartásakor volt olyan hónap, amikor a csomagküldők és az internetes eladók forgalma havi összevetésben több mint 68 százalékkal bővült. Van tehát mit ellenőrizni az online értékesítésben. Ezen belül külön tételként szerepel a minisztériumi lajstromban a „csodát” – például

látványos fiatalodást vagy éppen gyors fogyást – ígérő termékeket értékesítő webáruházaknak a vizsgálata. Egy korábbi kormányhivatali felvilágosító anyag arra hívta fel a kliensek figyelmét, hogy ezek a „varázslatos” honlapok a telefonszámon kívül más elérhetőséget jellemzően nem tüntetnek fel, és szinte semmilyen információ nem található magáról a vállalkozásról, a vásárlástól való elállási lehetőség pedig nem biztosított. E weblapokon általában „előtte-utána” típusú fotókkal, továbbá „korábbi ügyfelekkel”, valamint véleményvezérekkel igyekeznek vonzóvá tenni a portékát.

Az online értékesítés fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését taglaló 2020-as összefoglaló a folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhető eredményként értékelte, hogy a webáruházak ismételt vizsgálatakor a feltárt jogsértések ará-

ÁRCÉDULÁKAT RAGASZT EGY ELADÓ A KARÁCSONYI VÁSÁRBAN. ÜNNEPEKKOR KIEMELT ELLENŐRZÉST TART A FOGYASZTÓVÉDELEM

nya jelentősen csökkent: a korábbi átlagos 54-ről 2019-re 20, 2020 végére pedig már 18 százalékra.

„KLASSZIKUS” ELLENŐRZÉSEK

A fogyasztóvédelem természetesen az idén is elvégzi hagyományosnak tekinthető munkáját: a bolti kontrollt, valamint a kiemelt húsvéti, nyári és karácsonyi ellenőrzési akciókat. Emellett fontos feladata a hatóságnak, hogy kiszűrje a „zöldre festés” jelenségét, vagyis amikor egy cég környezettudatosnak állítja be magát, ám ezt valójában semmivel sem tudja igazolni. Szerencsére a hazai tapasztalatok kedvezők ezen a téren: egy tavaly május–júniusi, arckrémekre vonatkozó szemle folyamán a revizorok arra jutottak, hogy a „natúr”, a „bio”, a „vegán” megjelölés többnyire joggal szerepelt a vizsgált csaknem nyolcvanféle kozmetikum címkéjén. Mindössze egy gyártó nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a terméke valóban természetes lenne. Ám nem minden területen ilyen kedvező a helyzet. Éveken át nagyon komoly problémát jelentettek a fogyasztóvédelemnek az árubemutatók, amelyeknek a célpontjai általában az idős, sokszor betegséggel küzdő emberek.

Egy 2015 végén elfogadott jogszabálymódosítás szigorú keretek közé szorította az ilyen tevékenységet végző vállalkozások működését, ennek köszönhetően csökkenni kezdett a visszaélések száma. A törvényhozó megtiltotta ezeken az eseményeken a hitelközvetítést, az ingyenes juttatások reklámozását, továbbá szigorította az ügyfélszolgálati előírásokat. Az „előadások” szervezői viszont próbáltak alkalmazkodni a megváltozott jogi környezethez, és a rendsze-

FOTÓK: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

Pontosan ötven tételt tartalmaz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idei fogyasztóvédelmi ellenőrzési programja. A lista első két helyén nem véletlenül szerepel az internetes kereskedelem revíziója: a szektor volumene hosszú ideje stabilan növekszik.

20 | FIGYELŐ 2022/3

F_20-21-Fogyasztovedelem.indd 20

2022. 01. 17. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HÚSVÉTI SONKAVÁSÁR. A VEVŐK RÉSZÉRŐL IS KELL A TUDATOSSÁG

rint jócskán túlárazott termékeik bemutatóit – a korábban jellemző buszos kirándulásokkal szemben – ma már többnyire elegáns magánorvosi rendelőknek kinéző, bejelentett üzletekben tartják meg – hívta fel a figyelmet a kormány fogyasztóvédelmi honlapja. Az invitálás módja pedig sokszor igencsak trükkös, hiszen előfordul, hogy egy rejtvény helyes megfejtését beküldők lesznek a meghívók címzettjei. Új jelenségként említi a hatóság, hogy az árubemutatós cégek különböző segélyhívó készülékeket kínálnak eladásra, amelyeket szociális és egészségügyi távfelügyeleti szolgáltatás részeként értékesítenek – sajnos általában szakmai és technikai háttér nélkül, ami a bajba jutott idős embereknél életveszélyes helyzetet is teremthet.

Mindemellett megannyi más szolgáltató is számíthat az ellenőrök felbukkanására az év folyamán. Így például a használtautó-értékesítők, a hírközlési és közszolgáltatók telefonos ügyfélpontjai, az építőanyag-kereskedők, továbbá a kaland-, a vidám-, a fitneszés az akvaparkok, valamint a játszóterek üzemeltetői. A konkrét árucikkek tekintetében a hatóság vizsgál majd

például építési termékeket, elektromos rollereket, bébijátékokat, iskolaszereket, ventilátorokat, hosszabbítókat, elosztókat, díszkivilágítási füzéreket, powerbankeket, étrend-kiegészítőket, sőt napszemüvegeket is a fényáteresztés szempontjából.

JOGI KÖRNYEZET

Az ITM a fogyasztói jogok további erősítését ígérte erre az esztendőre. Mint az előző év végén közzétett tájékoztatásukban fogalmaztak, 2022-ben befellegzik a „kamuakcióknak”, mivel május végétől a kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi ellenértéket, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet. Öszszevetésül érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztóvédelem 2021-es karácsonyi mustrájának az első három hetében a csaknem ötszáz vizsgált üzlet hat százalékánál találtak kifogásolnivalót az akciós egységárak feltüntetésében. „Az ügyeskedő üzletek, webshopok a továbbiakban tehát nem kerekíthetik mutatósabbra a kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre mesterségesen feltornázzák az áraikat” – írták, hozzátéve: az előírás a romlandó vagy a minőségüket rövid ideig megőrző termékekre,

tehát például az élelmiszerekre nem vonatkozik. A rendelkezések azt is egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét a hirdetésekben, a kirakatokban, a polcokon, a katalógusokban, a honlapjukon. Továbbá bírságolási lehetőséggel bővülnek a hatóságok jogosítványai a kettős minőség elleni küzdelemben.

A minisztériumi dokumentum idézte a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki hangsúlyozta: az állandó hatósági jelenlét mellett a tudatos vásárlók maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne dőljenek be az átlátszó megtévesztéseknek. „A mézesmadzagnak szánt álkedvezményeket nemcsak online böngészés közben, hanem a boltba becsábulás előtt is pillanatokon belül leleplezhetjük, ehhez elég egyetlen ár-összehasonlító oldalt megnyitnunk okostelefonon” – hívta fel a figyelmet Keszthelyi Nikoletta, közölve egyúttal, hogy a fogyasztóvédelem az új esztendőben új területekre terjeszti ki a vizsgálati programját. Így az idén alapos ellenőrzésekre számíthatnak egyebek mellett a gyorséttermek, az esküvőiruha-szalonok és a zálogházak.

HELMECZI ZOLTÁN 2022/3 FIGYELŐ | 21

F_20-21-Fogyasztovedelem.indd 21

2022. 01. 17. 17:36

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

HETVENEZER FÉRŐHELY A CÉL

BÖLCSŐDEI FEJLESZTÉS Folytatódik a bölcsődeépítési program.

A kormányzat tavaly novemberben 50 milliárd forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg, ezenkívül a Pénzügyminisztérium az idén is támogatja az önkormányzati fejlesztéseket.

BÖLCSŐDÉSEK ÁLLATNÉZÉSEN. KORMÁNYZATI CÉL A 70 EZER FÉRŐHELY ELÉRÉSE

CSALÁDI ÉS MINI

Az idén a bölcsődeépítési programban újabb 50 milliárd forint áll rendelkezésre, a pályázat tavaly novemberben indult.

Erre háromezer fős vagy annál nagyobb települések önkormányzatai és egyházak

amelyeket felhasználhatnak majd az új intézmények kialakításakor.

MÁSFÉL MILLIÁRD

A családügyi szaktárca mellett a Pénzügyminisztérium (PM) is folytatja az országos bölcsődefejlesztési programot. A tender újabb fordulójában szintén önkormányzatok indulhatnak, amelyek az általuk fenntartott létesítményeket fejleszteni szeretnék, vagy további férőhelyeket alakítanának ki. Az újabb pályázati etap keretösszege 1,5 milliárd forint. A támogatási összegek növekedtek: korszerűsítés vagy bővítés esetén 240 millió, míg új bölcsőde kialakítása esetén legfeljebb 672 millió forintra pályázhatnak a helyhatóságok.

A PM programjának köszönhetően eddig 54 településen újulhattak meg bölcsődék és minibölcsődék, 5,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból. A pályázat elbírálásakor továbbra is előnyt élvez az a pályázó, aki a bölcsőde létrehozását környezetbarát, gazdaságos, energiahatékonynak minősülő alternatív megoldással tervezi. A benyújtási határidő 2022. december 30.

PT

FOTÓ: KRIZSÁN CSABA, MTI

A kormányzat bőkezű családpolitikai intézkedései közé tartozik a bölcsődefejlesztések támogatása is. 2010 óta 60 százalékkal növelték a férőhelyek számát, amely a bölcsődefejlesztési projekt keretében az idén elérheti a 70 ezret. Tizenkét éve 326 településen 32 ezer férőhely volt. Jelenleg 740 helységben több mint 51 ezer három év alatti gyermek ellátása biztosított. A cél, hogy az idén 1100 településen legyen bölcsődei ellátás. A KSH adatai szerint 2017 májusában még 46 475 férőhely volt országosan, 2021-ben már 52 822. Sokat elárul a helyzetről az az adat is, hogy az állam 2018 óta összesen 7,5 milliárd forintot költött az önkormányzatok fenntartásában lévő bölcsődék fejlesztésére az ország teljes területén.

jelentkezhettek. Mini-, valamint családi bölcsődéket hozhatnak majd létre, akár az egészen nagy, sok férőhelyes létesítményekig. A családi olyan bölcsődei ellátás, melyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben biztosít. Ezen intézmény 20 hetestől 3 éves korig fogadja a gyermekeket. A minibölcsődék fogalmát (mint a munkahelyi és a családi bölcsődékét – a szerk.) 2017-ben vezette be a kormányzat. E helyeken a 3 éven aluliak létszáma legfeljebb 7 fő lehet csoportonként, és az ellátáshoz szükséges személyzet létszáma is kisebb: elegendő csoportonként 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka. A pályázóknak nagy segítséget jelenthet, hogy a Lechner Tudásközpont összeállított egy bölcsődei mintaterv-katalógust. A pályázók olyan mintaterveket kapnak ingyenesen,

22 | FIGYELŐ 2022/3

F_22_bolcsode.indd 22

2022. 01. 17. 17:37

ÉLVEZD A TÉL LEGSZEBB PILLANATAIT! Tµ¦É· £ ¦ u uãu Ñ¿ ·¤ ¬!

EGERSZALÓK

csodasmagyarorszag.hu

F_23_vh_hirdetes.indd 23

2022. 01. 17. 17:37

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ DUNA-SÉTÁNY ÉS ZÖLDFOLYOSÓ ÚJBUDÁN ÉLHETŐBB VÁROSRÉSZ | A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) kiírta a pályázatot a XI. kerületben a 3,6 kilométeres kelenföldi sétány megtervezésére. Az új szakasz az első eleme lehet annak a Duna-parti sétánynak, amely a Rákóczi hídtól egészen a Nagytétényi Kastélymúzeumig vezetne. Emellett a Déli Körvasút keretében Újbuda modern, zajárnyékoló falas vasútszakasszal, illetve egy új zöldfolyosóval lesz gazdagabb a Budaörsi úttól a Rákóczi hídig.

„Az a cél, hogy Buda déli partszakaszán egy új, gyalogos-kerékpáros és szabadidős infrastruktúra létrehozásával közelebb hozzuk az embereket a folyóhoz, biztosítva a budai Duna-part egybefüggő végigjárhatóságát gyalog és biciklivel” – olvasható a BFK által az uniós Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett pályázati kiírásban.

SZÁZEZER NÉGYZETMÉTER

workshopokat rendeznek majd, hogy a környéken lakók jelezhessék igényeiket, elmondhassák ötleteiket.

Az elképzelések szerint ez a szakasz csak az első eleme a dél-budai Zöld Dunapart programnak, egy nagyobb szabású fejlesztésnek. A távlati tervek alapján ugyanis a Rákóczi hídtól a Nagytétényi Kastélymúzeumig vezet majd a sétány.

Kondipark, futópálya, gyalogosszakasz,

bicikliút egyaránt kínálná magát, valamint horgászhelyeket és kutyafuttatókat is kialakítanának. A folyó vízminőségének a javulása azt is eredményezheti, hogy strandok is épülhetnek a partszakaszon.

ZÖLDFOLYOSÓ

A budai, a térséget érintő kormányzati beruházásoknak itt nincs vége. A Déli Körvasút fejlesztéséhez kapcsolódóan a

A beruházás az Öböl utcánál kezdődik, majd 3600 méter hosszan haladhat dél felé. A sétány a Galvani utcánál csatlakozik a tervezés alatt álló új Duna-híd budai hídfőjéhez, majd továbbhaladva, a Keserű-ér újabb híddal történő átszelése után csatlakozik az Árasztó úthoz. Ez a szakasz kiviteli terv szinten dolgozandó ki. A kiírásban az is szerepel, hogy innen az Árasztó út nyomvonalán végighaladva, a Hosszúréti-patakon át vezeti el a kerékpáros- és gyalogosforgalmat a kerülethatárig. A sétány 20-30 méter szélességű (így 100 ezer négyzetméter területű), és magában foglal egy lineáris zöldinfrastruktúrát, amely megfelelően széles sávban épül ki ahhoz, hogy párhuzamosan többféle rekreációs használatra is alkalmas lehessen. A tender kisebb épületek-építmények tervezésére is kiterjed, ami azt jelenti, hogy a sétányon vendéglátó egységek is helyet kaphatnak.

A BFK közösségi tervezés keretében kívánja megvalósítani a projektet: lakossági fórumokat, tájékoztató eseményeket, PESTEN TÖBB SÉTÁLÓSZAKASZ IS VAN A DUNA-PARTON. BUDÁN TÖBB KILOMÉTERES EGYBEFÜGGŐ REKREÁCIÓS SÉTÁNY JÖHET LÉTRE

24 | FIGYELŐ 2022/3

F_24-25_Kelenfoldi-setany.indd 24

2022. 01. 17. 17:38

FOTÓ: BALATON JÓZSEF, MTI

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Budaörsi úttól a Dunáig tartó gyalogoskerékpáros zöldfolyosót hoznak létre, és a közterületeket is megújítják. A Déli Körvasút hatékonyan integrálhatja a vasutat a főváros és a régió közlekedésébe, elsőként e fejlesztés köti majd össze az agglomerációs vonalakat. Az elővárosi járatok sűrűbbek lesznek, a most irányonként és óránként kettő helyett nyolc vonat közlekedhetne a budai vonzáskörzetből a pestibe, illetve Pestről Budára.

Több távolsági járat számára is lesz hely, és zökkenőmentesebbé válik a tranzittehervonatok átjutása az ország egyik feléből a másikba. Az új Déli Körvasút megépítését a kormány és az Európai Unió finanszírozza, a teljes beruházás 2027ben készülhet el.

De nézzük a budai területet érintő részleteket. Kelenföldtől egy rövid szakaszon keresztül négy vágány épül majd, amely háromra szűkül. Jelenleg az itt vezető vasúti szakasz elvágja egymástól a XI. kerület városrészeit, ám a zöldfolyosó-

fejlesztésnek köszönhetően ezek a területek – több töltés alatti folyosó kiépítésének köszönhetően – újra átjárhatók lesznek. A teljes szakaszon modern technikájú, acélszerkezetű vasbeton zajgátló falak épülnek. Jelenleg semmi sem csillapítja a vasúti kocsik dübörgésének a zaját, a támfalaknak köszönhetően viszont a házak vonalában a felére mérséklődhet az erőssége. A vasúti sínekkel párhuzamosan bringaút, alatta pedig négy helyen gyalogos-kerékpáros átjáró épül majd. A körvasút célja, hogy a vasút kényelmes, korszerű és fenntartható alternatívát kínáljon a dél-budapesti agglomeráció lakói számára a budapesti ingázásuk folyamán a személygépkocsival szemben. A BFK honlapja szerint a fejlesztés városi területen, lakott övezetekhez közel zajlik, ezért kiemelten fontos, hogy a vasúti beruházás ne csupán közlekedésfejlesztésként, hanem komplex városfejlesztési beavatkozásként valósuljon meg. Az érintett közterületeken ezzel összhangban végig rendezett, élhető városi tereket szükséges kialakítani, megfelelő közlekedési kapcsolatokkal. A teljes vasúti töltés mellett megújulnak a közterületek: a járda, a zöld-

sáv, az útpálya, a parkolók. Új fasorokat is telepítenek majd, a beruházás keretében átfogó környezetrendezés történik.

NÁDORKERT MEGÁLLÓ

A tervek szerint városiasabb arculatot kap a Bartók Béla út és a Tétényi út csomópontja. Ennek köszönhetően javul majd a kereszteződés gyalogosan és kerékpárral való átjárhatósága, a villamosperonok és a buszmegállók megközelítése. A tervezett átépítés révén itt is lehetőség nyílik a fásításra, igényes zöldfelületek létrehozására. Nem messze innen alakítják majd ki a Hamzsabégi parkot közösségi tervezéssel, tehát a környéken élők szempontjainak, véleményének a figyelembevételével. A cél egy szabadidős funkciókkal is ellátott park kialakítása. Ehhez fákat kell majd átültetni. Az itt vezető vasúti pálya mentén is támfal épül – ennek díszítésére, zöldítésére az itt élők tehetnek javaslatot. A töltés alatt biztonságos és kényelmes, jól megvilágított, kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára használható átjárók létesülnek. A Neumann János utcával párhuzamos részen egy új közpark kialakítása a terv, ez a zöldterület a Hamzsabégi park és a Kopaszi-gát között is megteremti majd a kapcsolatot. Itt épül a várhatóan napi 6000 utast vonzó Nádorkert vasúti megállóhely, amelynek a területe az 1-es villamos, a meghosszabbított budai fonódó villamos és a vasút utazóközönsége számára egyaránt átjáróként szolgálhat a BudaPart és a Kopaszi-gát, valamint az Infopark irányába.

A Déli Körvasút fejlesztése természetesen itt nem áll meg, hiszen a Rákóczi hídon átvezet majd a vonal. A pesti oldalon a Közvágóhídnál és a Népligetnél is új megállók lesznek, s a személyvonatok gyorsabb és akadálymentes közlekedését lehetővé tevő ferencvárosi átemelő vágány is elkészül. A BFK konzorciumi partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közlése szerint az engedélyezéshez szükséges tervek és az építési engedélyek megvannak, a kivitelezővel aláírták a szerződést – a kivitelezési tervek elkészítése az ő feladata lesz 2022-ben.

PINDROCH TAMÁS

2022/3 FIGYELŐ | 25

F_24-25_Kelenfoldi-setany.indd 25

2022. 01. 17. 17:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A GELLÉRT SZÁLLÓ LÁTKÉPE A MÚLT SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL. AZ 1918-BAN ÁTADOTT, SZECESSZIÓS STÍLUSBAN ÉPÜLT HOTEL A FELÚJÍTÁS UTÁN ÖTCSILLAGOS SZÁLLODA LESZ

HARMINCAS ÉVEKBELI ÉLETKÉP A GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐBŐL. AZ INTÉZMÉNYT A FŐVÁROS ÜZEMELTETI, ITT MOST NEM LESZNEK FEJLESZTÉSEK

MEGÚJUL A GELLÉRT SZÁLLÓ Az Indotek Groupnál arról érdeklődtünk, hogy meddig tart a Gellért Szálló felújítása, pontosan milyen átalakításokat terveznek. Megtudtuk, hogy az előzetes tervek alapján az épület külső renoválása és átfogó belső átépítése – az építési engedély kézhezvételétől számítva – nagyjából három évet vesz igénybe. A felújítás pontos időtartamát egyelőre csak megbecsülni lehet, ugyanis a koronavírus-járvány miatt felbukkanó nem várt külső körülmények képesek lehetnek átírni a piaci terveket.

ÖTCSILLAGOS SZÁLLODA LESZ

A cég közölte: a tavaly december 1-jei bezárást követően megkezdődtek a műszaki feltárások. Ezzel párhuzamosan készül a hotel koncepciójának a terve – ezt a következő hetekben véglegesítenék.

A koncepción egy az ötcsillagos szállodák hazai piacán beható tapasztalatokat szerzett magyar generáltervező építészcég és egy a nemzetközi szállodaprojektek terén aktív amszterdami belsőépítész-csapat dolgozik közösen.

„Annyi ugyanakkor már bizonyosan elmondható, hogy – tekintettel az épület műemléki védettségére – a homlokzati felújítást illetően különösen gondosan jár majd el a beruházó annak érdekében, hogy megőrizze a szálló eredeti stílusjegyeit. Ami pedig a belsőt illeti, az Indotek Group igyekszik felkutatni olyan eredeti forrásokat, terveket, képeket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy minél több részletében vissza tudja idézni a hotel ikonikus részeinek a hangulatát.

A célunk az, hogy a Gellért Szálló egy olyan ötcsillagos létesítménnyé váljon, amely méltó módon illeszkedik a Szabadság híd és a Gellért-hegy által megteremtett budai látképbe” – tájékoztatott a tulajdonos. A társaság a beruházás öszszegéről a tervezési folyamat ezen szakaszában nem kívánt tájékoztatni.

PARTNERKERESÉS

Azt is megkérdeztük, hogy a felújítás utáni időszakra vonatkozóan milyen terveik vannak, megvan-e már az a nemzetközi szállodalánc, amelyik üzemelteti majd a Gellértet. Kiderült: az Indotek Group jelenleg is keresi azt a partnert, aki/amely a legalkalmasabb a hotel hoszszú távú üzemeltetésére. „Elsődleges szempont a kiválasztás kapcsán, hogy olyan brandet találjunk a szálloda működtetésére, amely kiemelkedő minőséget

és szaktudást nyújt – mindezt úgy, hogy megőrzi a szálló történelmi jelentőségű identitását is” – részletezték.

A szálloda mögötti Gellért Gyógyfürdő a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tulajdona, erre az ingatlanra tehát nem terjed ki a felújítás. Az Indotek Group tájékoztatásából kiderül: a fővárosi céggel szoros és támogató az együttműködés, tekintettel arra, hogy mindkét fél érdeke az, hogy a már indokolttá vált felújítások mielőbb végbemehessenek, s a hotel újra megnyithasson. A Gellért Szálló és a Gellért fürdő eredetileg egy komplexumként épült, így a mai napig vannak olyan rendszerek, amelyek öszszekapcsolódnak. „A felújítás folyamán arra törekszünk majd, hogy ezeket a rendszereket funkcionálisan szétválasszuk a hatékonyabb működtetés érdekében. Az Indotek Group határozott célja, hogy a hotel és a fürdő kapcsolata sokkal intenzívebbé és letisztultabbá váljon. Másfelől a gyógyfürdő üzemeltetője is dolgozik a műszakilag már nagyon elhasználódott létesítmény renoválásának az előkészítésén” – hangsúlyozta a tulajdonos.

PT

FOTÓK: FORTEPAN

NAGY ÍVŰ TERVEK | A múlt év decemberének elején bezárt a Gellért Szálló – a tulajdonos Indotek Group külső felújításba és belső átépítésbe kezd. A cél, hogy ötcsillagos hotel váljon a létesítményből.

A Figyelő a munkálatokról kérdezte a céget.

26 | FIGYELŐ 2022/3

F_26_gellert_szallo.indd 26

2022. 01. 17. 17:39

TOVÁBB NŐHET A MAGYAR GAZDASÁG

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

PÓKA VALENTIN | A járvány teljesen új helyzetet teremtett a világ-, ezen belül az európai és magyar gazdaságban, 2022 elején is nagy a bizonytalanság és jelentős kockázatok láthatók például a csiphiány, az ellátási problémák miatt, de a további fejlődés borítékolható.

A feszített munkaerőpiac, a felpörgő infláció problémákat idézhet elő – mondta a Figyelőnek a Coface hitelbiztosító országigazgatója.

2022/3 FIGYELŐ | 27

F_27-29_Cooface.indd 27

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

A Coface nemzetközi hitelbiztosító szerint milyen jelentős változásokat hozott a világgazdaságban a pandémia?

– A járványból adódó bizonytalan helyzet arra kényszerít minden piaci szereplőt, hogy több forgatókönyvet tervezzen.

A Coface várakozásai szerint 2022 alapvetően a konszolidáció éve lehet, a korábbi kilengések némileg normalizálódhatnak. A koronavírus újabb hulláma miatt esetleg előforduló lezárások természetesen alapvetően befolyásolhatják a világgazdaság teljesítményét, de az biztosnak látszik, hogy növekedésben marad a globális gazdaság. Bár a 2021-es lendület csökken, a különböző szektorokban pedig eltérő lesz a növekedés üteme.

A világgazdaság tavaly megindult bővülésében komoly szerepe volt a feldolgozóipar fejlődésének, az elektronikai cikkek iránti kereslet felfutásának.

Ugyanakkor a világ szinte minden részét és ágazatát érintő csiphiány sok szektorban okozott és okoz most is gondokat, elég a precíziós gépek, a haszon- és személygépjárművek vagy az elektronikai termékek gyártóira gondolni, hiszen e szektorok lassan képtelenek kiszolgálni a piaci igényeket. A járvány utáni kilábalást nézve jelentős eltérések vannak a különböző régiókban és országokban.

Ahol jól működtek az oltási programok, valamint magas az oltottak aránya, ott a kereslet a fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé mozdult el, így a kiskereskedelem mellett a szabadidős tevékenységek, az utazások is lendületet kaptak, hiszen a járvány első hullámaiban elrendelt karanténból kiszabaduló fogyasztóknak erős igénye volt erre. Fontos azonban, hogy még 2022 elején is bizonytalanságot okoz a pandémia szinte minden szektorban, most is különösen érzékeny ágazatnak mondható a turizmus és az arra épülő szolgáltatások. Az országokat nézve látható, hogy a legjelentősebb nyersanyagexportőrök, például Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika vagy Chile gazdasága alapvetően profitál az alapanyag-drágulásból, ahogy a kereslet felfutása miatt az erős elektronikai piaccal büszkélkedő Dél-Koreának és Tajvannak sem lehet oka panaszra. A jár-

vány legdurvább időszakában a termelésleállások után keresleti és kínálati sokk alakult ki szerte a világban. A lakosság és az üzleti szektor tagjai felsorakoztak a vásárlói oldalon, ám a gyárak a hirtelen felfutó igényeket nem tudták kielégíteni, és komoly verseny alakult ki az alapanyagokért.

Jelentősen befolyásolja az üzleti környezetet és az inflációs kilátásokat az is, hogy a pandémia utáni újraindulás kapacitásigénye magával hozta a munkaerőhiányt, ez pedig fizetésemelésekre kényszeríti a vállalatokat, így a munkaerőért is versengenek a vállalatok. A növekvő bérköltségek beépülnek a termékek árába, és ez újabb lendületet ad az inflációnak.

– A világgazdaság fejlődését nagyban befolyásolja, hogy tavaly kiéleződött az Egyesült Államok és Kína, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. A Coface szakértői szerint várható-e enyhülés 2022-ben?

– Kétségtelenül bizonytalanságot okoznak a geopolitikai viták, feszültségek, hiszen ezek kockázatot jelentenek az üzleti világ számára. A világgazdaság mostani helyzetében a nagyhatalmak politikainak tűnő vitái mögött is sok esetben gazdasági érdekellentétek látszanak. A kínai gazdaság mára a globális GDP termelésének hatodáért felel, jelentős importőr, nagyon fontos felvevő piaca a konkurens nagyhatalmaknak. Gazdasági szempontból életszerűtlen a korlátozások politikájának fenntarthatósága.

Ráadásul az olyan globális kérdésekben lenne szükség az egyetértésre a legnagyobb államok között, mint a klímavédelem. A mostani kiélezett helyzetben külön teher a folyamatosan szaporodó árvizek, erdőtüzek és egyéb klímakatasztrófák gazdasági hatása. A klímacélok csak a termelés visszafogásával vagy a fenntartható termelési folyamatok bevezetésével érhetők el – idekapcsolódik a szintén kínai energiafelhasználást racionalizáló törekvés, amely a szén-dioxidkibocsátás mérséklését irányozza elő, és ami az acéltermelés közel évi 20 százalékos csökkenését, ezzel együtt az acél árának emelkedését okozta.

– Tavaly hogyan változott a régióban, illetve itthon a fizetésképtelenségi eljárások száma 2020-hoz képest?

– A világgazdasági hatások odavezettek, hogy a vevői oldalon fellépő vállalatok versengenek a szállítókért, hiszen

erősen kitettek az alapanyagoknak és nagyra értékelik a pontos, illetve kiszámítható teljesítést. A kormányzati támogató programok segítették a cégeket abban, hogy a korábbiaknál pontosabban fizessenek. Ennek megfelelően a vállalati fizetőképesség másfél éve folyamatosan javul, ami a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenésében is meglátszik. A támogatások kifutásával párhuzamosan a csődök, fizetésképtelenségek száma emelkedni fog. A monetáris politika már lépéskényszerben van, a fiskális azonban még tüzeli a gazdaságot, de a sokkhatások megérkeztek, és ezek együttesen nagyon nehéz helyzetbe hozhatják a felkészületlen vállalkozásokat.

Egy vállalkozás életében normál helyzetben sem az a kérdés, hogy éri-e majd veszteség. Sokkal inkább annak ideje, mértéke és a vállalkozás életére gyakorolt hatása a kérdéses.

A hazai viszonyokra továbbra is igaz, hogy a járványban elsődlegesen érintett szektorok, a vendéglátás, a turizmus mellett továbbra is az építőipar és a szállítmányozás a két legkockázatosabb szegmens. Bár a magyar építőipar viszonylag jó helyzetben van a folyamatban lévő és várható uniós, valamint állami forrásokon alapuló infrastrukturális beruházásoknak, illetve a támogatások miatt erősödő lakásépítési és -felújítási kedvnek köszönhetően.

A magyar gazdaságban összességében a pozitív tényezők kerültek fölénybe a 2020-as járványsokk után. Tekintettel arra, hogy az ipari termékek fejlett államokba való jelentős exportja javította a kivitelorientált közép- és kelet-európai gazdaságok megítélését, a Coface 2021 őszén felminősítette Magyarország kockázati besorolását. Ennek eredményeként a hazai gazdaság az addigi A4 helyett A3-as osztályzatot kapott, ez a Cofaceskálán azt jelenti, hogy elfogadhatók az itthoni üzleti kockázatok. Cégünk kockázati elemzések alapján végzett minősítései a gazdasági és az üzleti környezet aktuális helyzetét ismertetik, szemben a hitelminősítők szuverén országkockázati minősítéseivel. A Coface az egyes államok minősítésénél nyolc kategóriát különböztet meg. Az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb, de továbbra is megbízható gazda-

28 | FIGYELŐ 2022/3

F_27-29_Cooface.indd 28

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

sági környezetet jelentők, az A2-es, az A3-as és az A4-es. Majd jön a már kockázatosabb B, illetve a vállalati fizetőképesség szempontjából igen problémás C és végül a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetén. A jelenlegi besorolást fenntarthatónak látjuk. A mostani helyzet alapján arra számítunk, hogy bár a vállalati és lakossági szinten is problémákat okozó infláció átmeneti lesz, egy darabig biztosan velünk marad, és közben az idén a tavalyinál alacsonyabb, 5 százalék körüli növekedést érhet el a magyar gazdaság. Az üzleti szférában a beruházási kedvet visszafoghatják az emelkedő kamatok, amelyek közvetve a fizetőképesség alakulását is kedvezőtlenül érinthetik. A növekvő bérek miatt bővülő fogyasztási igények várhatóan ár-bér spirált eredményezhetnek, így az inflációs nyomás enyhülésének időpontja is kérdéses. Külső hatásként ugyanakkor az alapanyag- és energiaárak várható mérséklődése, valamint helyi szinten a kormányzati kiadások átstrukturálása kompenzálhatja az ellentétes hatású trendeket. Összefoglalva, mi mindenképpen emelkedő végelszámolási és felszámolási trendekre számítunk.

tikusból, sofőrökből és építőipari szakmunkásokból. A munkaerőhiány miatt a munkáltatók a fizetések emelésére kényszerülnek, ami a végtermékek árába beépítve hozzájárul az infláció gyorsulásához, nem beépítve viszont a vállalatok profitabilitását és hosszabb távú fenntarthatóságát veszélyezteti.

– Az országokat és a vállalatokat a fizetési kockázat szerint minősítő Coface szerint tavaly az összesített árbevétel alapján hogyan szerepelt a kelet-középeurópai régió 500 legjelentősebb vállalata? Mely nagy cégek voltak a lista első 10 helyén?

– A 2021-es évről még nincsenek adatok, azok csak ősszel, a vállalati beszámolók beadása és feldolgozása után várhatók. A 2020-as számokból viszont kiderül, hogy Kelet-Közép-Európa 500 legnagyobb cégének az árbevétele 667 milliárd eurót tett ki, ez 3,3 százalékkal marad el a 2019-es eredménytől. A járványhatás fényében ez jó eredménynek tekinthető, egyben jelzi, hogy a régió legnagyobb vállalatai jól kezel-

A világgazdaság tavaly megindult növekedésében komoly szerepe volt a feldolgozóipar fejlődésének.

– Több elemző is azt mondja, a keletközép-európai vállalkozások fejlődését nagyban gátolja, hogy egyes ágazatokban állandósult a munkaerőhiány. Ráadásul folytatódik a nyersanyagok és az energia árának emelkedése. Ezek a tendenciák az idén is folytatódnak?

– A munkaerőpiaci folyamatok akadályozhatják a fejlődést, ám a legfrissebb adatok szerint Magyarországon 2020ban a pandémiához köthető kiugrás után mérséklődött a munkanélküliségi ráta.

Tavaly októberben és decemberben már 4 százalék alá süllyedt, mindeközben az iparági szereplők visszajelzései alapján kezd egyre kifeszítettebbé válni a munkaerőpiac. Sok szektorban, például a kiskereskedelemben nincs elég dolgozó, valamint hiány van többek között informa-

ték a válságot. Az összesített forgalom alapján a régiós országok listáját a lengyel cégek vezetik, a második helyen a cseh, a harmadikon a magyar vállalkozások állnak. A korábbi évekhez hasonlóan az olaj- és energiaipari, a gyógyszeripari, autóipari vállalatok mellett a kereskedelemben érdekelt cégek adták a forgalom döntő hányadát.

– Miként hat Magyarországon a vállalatok gazdálkodására az idén megemelt minimálbér, illetve a garantált bérminimum?

– A minimálbér foglalkoztatásra és vállalatokra gyakorolt hatásáról komoly közgazdasági viták zajlanak. Az elméleti modellek szerint a bérminimum bevezetése és emelése a foglalkoztatottság visszaesését eredményezi. Ugyanakkor a friss közgazdasági Nobel-díjas David Card tanulmánya rámutatott, hogy az empirikus adatok ennek ellentmondva,

kedvező hatással voltak a foglalkoztatásra. A magyar Lindner Attila friss, jelentős méretű adatbázisokon végzett elemzései azt mutatják, hogy a minimálbér növelésének egy másik, a hazai gazdaság szempontjából most talán még érdekesebb aspektusa lehet. Az emelések hatására az látható, hogy a munkaerő a kevésbé hatékonytól a hatékonyabb cégekhez vándorol. A tanulmány alapján az alacsonyabb keresetű térségekben, ahol a minimálbér bevezetése az ott működő vállalatoktól nagyobb áldozatot kívánt, jobban emelkedtek a fizetések. Nem csökkent a foglalkoztatottság, viszont visszaesett a cégek száma, nőtt az átlagos vállalatméret, valamint az átlagos termelékenység.

– Néhány magyar nagyvállalat, illetve érdekvédelmi szervezet hazahívó programokat igyekszik szervezni a NyugatEurópában dolgozó magyar mérnököknek, illetve szakmunkásoknak. Sikeresek lehetnek ezek az akciók?

– Ez egy komplex ügy, és a járvány fényében egyelőre nehéz előrejelzést adni ebben a témában. Általánosságban és meglehetősen leegyszerűsítve elmondható, hogy a nyugati országokban lényegében az utóbbi évtizedben elfogytak a munkaerőpiaci tartalékok, nem volt elég ember az állások betöltésére. Így már az EU bővítésének első és újabb hullámaiban az új csatlakozók minden körben új piacokat jelentettek a fejlett gazdaságok számára. A munkaerő szabad mozgásának bevezetésével utat nyitottak a belső migrációnak is, sokan a kelet-európai térségből a fejlett európai országokban találtak és vállaltak munkát. Az érintettek várhatóan csak abban az esetben térnek haza, ha a kint megszokott életszínvonalhoz hasonlót tudnak elérni itthon is. Fontos ezen a téren, hogy a fizetések nemcsak forintban, hanem euróban mért vásárlóértéke is versenyképes legyen. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a fejlett és a fejlődő országok esetén a munkaerőt illető közgazdasági érdekellentétet sem. Véleményem szerint akkor járunk jó úton, ha magasabb hozzáadott értékű, az átlagos termelékenységet javító munkahelyeket teremtünk, és ezeket próbáljuk részben a külföldön dolgozó magyar szakemberekkel feltölteni. Persze ez a szociális ágazatok komolyabb fejlesztése nélkül továbbra is elbizonytalaníthatja a hezitálókat.

TÓTH BALÁZS 2022/3 FIGYELŐ | 29

F_27-29_Cooface.indd 29

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

WEBPIAC | Nem sikerült túl jól a novemberi szezon a webes áruházaknak. Összesen egy százalékkal sikerült növekedniük, ami nagyon eltér a korábban megszokott két számjegyű bővüléstől.

Ugyanakkor ez volt a papírforma.

GYENGÉBB NOVEMBER A TELJES ÉV

A PLÁZÁK VISSZAVÁGTAK

Tényszerűen a tavaly novemberi netes értékesítés nagyjából 150 milliárd forintot tett ki, ami szép összeg, és a teljes kiskereskedelmi forgalom jóval több mint 10 százalékát jelenti (az egész éves arányoknál is nagyobb). Ugyanakkor az utolsó előtti hónap évek óta az online ér-

ÜNNEPI WEBPIAC

Folyó áron 2NQQN¥WI KTWNSY 50 2017 51 70 2018 66 2019 2020 2021* *Várható.

93 89

Az előzetes heti monitoros adatok szerint decemberben 4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi volumen, ebből visszaszámolva az egész esztendő tekintetében 3 százalékos növekedés rajzolódik ki – írja a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. Ez azt is jelenti, hogy a szektor lassan kimászik a gödörből és újra gyorsuló növekedési pályára áll, ám egyelőre nem minden alágazatban látszódik a bővülés vagy annak gyorsulása.

tékesítés legfontosabb időszaka; a fekete pénteki akciók jellemzően ekkor dobják meg a forgalmat. Most azonban szélmalomharcot vívtak a webes eladók a plázákkal szemben, az év eleji boltbezárások után a tradicionális kiskereskedelemnek újfent megnőtt a varázsa. A vásárlók ismét felfedezték a hagyományos üzletek adta lehetőségeket. Temetni per-

Változatlan áron *Q÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P 3T[JRGJW 39 )JHJRGJW 27 39 28 34 37 141 51 137 52 147 1 140-150* 3-5* Forrás: KSH

sze nem kell az online piacot. Az elmúlt években 30-40 százalékos növekedési ütemeket produkáltak a webáruházak.

A járvány őket is megforgatta, hiszen egyes hónapokban, amikor a boltok egy része ki sem nyithatott, 50 százalékot ugrottak. 2021 első 11 hónapjában azonban 20 százalékos volt a webpiac növekedése. Úgy tűnik, a korábbi vágtának egy időre vége. Az okokat természetesen meg kell vizsgálni, hiszen ilyen mértékű éves lassulás nem csak és kizárólag az elmúlt időszak felfutása utáni konszolidációnak tekinthető.

MI LESZ?

Az borítékolható, hogy az online forgalom tovább növekszik, de egészen más sávban, mint korábban. Más országokban a netes költés a teljes kiskereskedelmi forgalom 20-25 százalékát teszi ki. Ettől a magyar arány messze elmarad, ugyanakkor nem kérdés, hogy idővel eléri ezt a szintet. A kérdés az, hogy mikor.

Az idei lassulás egyben jelzés a hazai kiskereskedelmi láncoknak, hogy a fejlesztéseiket nem feltétlenül a webes forgalom erősítésére kell összpontosítaniuk.

Komoly figyelmet szükséges fordítaniuk a hagyományos boltjaik választékára és külalakjára, továbbá hálózatuk országos elérésére. Ebben most nagyobb biznisz látszik kibontakozni, mint az online felületek feneketlen pénznyelőinek a „kitömésében” – igaz, nem is szabad őket elhanyagolni.

HGY

FOTÓ: GETTY IMAGES

Több kutatás prognosztizálta 2021re vonatkozóan, hogy a korábbi évek vágtató webes értékesítései lassulni fognak, arra azonban senki sem számított, hogy novemberben a megelőző esztendő azonos időszakához képest mindössze egy százalékkal nő majd a forgalom volumene. A Figyelő is jelezte: nem lesz erős az utolsó előtti hónap, többek között azért sem, mert a netes áruházak is visszafogottabb fekete pénteki akciókkal készültek, ám a bővülés megtorpanásában sokkal inkább a hagyományos boltok varázsa játszott szerepet.

30 | FIGYELŐ 2022/3

F_30_online-keresk.indd 30

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

ANOMÁLIÁK A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁBAN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

GYŐRFFY BALÁZS | Erősödhet a helyi termelők szerepe az uniós piacokon. Itthon is van már olyan kereskedelmi lánc, amely kizárólag magyar feldolgozású sertés- vagy baromfihúst kínál – mondta lapunknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Arra is kitért, hogy komoly problémák vannak az egyes uniós agrárstratégiákkal.

Tavaly jelentette be a német Rewe (itthon Penny Market) kereskedelmi lánc, hogy az üzleteiben szinte teljes egészében hazai, vagyis német termelésű sertéshúst hoz forgalomba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezen a vonalon indult el itthon, és hasonló lépésre ösztönzi a magyarországi kereskedelmi láncokat.

– Folyamatosan szorgalmazzuk a magyar termékek minél nagyobb részarányát a hazai élelmiszer-kereskedelemben, a Rewe bejelentése pedig kézenfekvővé tette, hogy itthon arra sarkalljuk az üzletláncokat, hogy teljes egészében hazai előállítású friss húst kínáljanak. Első körben az Aldi tette közzé, hogy állandó kínálatában kizárólag itteni friss hús szerepel majd. Ehhez mi minden rendelkezésünkre álló kommunikációs felületet, támogatást biztosítottunk. Később a cég az alapvető tejtermékekre és a tojásra is kiterjesztette vállalását. Az Aldit a Lidl követte, s persze egyre több kereskedelmi lánc igyekszik előnyben részesíteni a hazai termelőket a friss húsok szegmensében. Kicsit csalódott vagyok ugyan, mert az év végére lassult a folyamat, de azt látom, hogy az idén mind a piaci történések, mind pedig a vevői igények tovább növelik a magyar húsok és más termelői áruk részarányát a polcokon. Ma már a hazai kis- és nagyüzemek jó ár-érték arányt képesek elérni a termékeikkel, s a belső piacokról való rendelés – kereskedelmi szem-

GYŐRFFY BALÁZS. A NÖVÉNYTERMESZTÉST IS ERŐSEN ÉRINTETTE AZ ENERGIAÁRAK EMELKEDÉSE

szögből – nemcsak gazdaságos, hanem környezetvédelmi szempontból is kívánatos, gondolok itt a produktumok utaztatására. Nyilvánvaló, hogy az itthon megtermelt árut rövidebb szállítási idővel, kisebb károsanyag-kibocsátás mellett lehet eljuttatni a fogyasztóhoz.

– Van elég termelői kapacitás ahhoz, hogy minden kereskedelmi lánc áttérjen a magyar előállítású friss árura?

– Azt gondolom, hogy igen. Ha van kereslet, lesz kínálat.

– Ugyanakkor a disznóhús esetében például túltermelés mutatkozik az EUban, mert a kínai piac bezárkózott. A német sertésállományban is kimutatták a sertéspestist, így Európából nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen az egyébként mindent felszippantó Kínába exportálni.

A német mellett a dán és a spanyol tőkehús is növeli az unió belső árualapját.

– Ez egy meglehetősen szövevényes pókháló, s persze bármelyik részét rázzuk meg, remeg az egész. Emlékezetes, hogy jelentősen drágult például a takarmány. Ezzel egyidejűleg az EU belső pi2022/3 FIGYELŐ | 31

F_31-33-Gyorffy.indd 31

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

acain lévő árualap – a kieső kínai piacok miatt – lefelé nyomja a termelői árakat. Így a sertéstőkehús előállításában itthon is nagyon komoly veszteségek mutatkoznak. Sokan döntöttek úgy, hogy időlegesen vagy végleg feladják a termelést, vagy más területen gazdálkodnak. Hozzá kell tenni: a sertéshús jelenlegi termelői ára nem fenntartható. Ahhoz, hogy a gyártók működni tudjanak, az előállítás jövedelmező maradjon, szükség lesz a takarmány- és az energiaárak érvényesítésére. Ez pedig a kiskereskedelmi ellenértékek növekedését is jelenti. Zárójelben jegyezném meg, hogy a növénytermesztőknél is jelentősen nőttek a költségek, így az energia és a műtrágya ára.

– Ha már a fenntarthatóságnál tartunk, hogyan látja a hazai és az uniós agrárpolitika ez irányú törekvéseit?

– Közös agrárpolitika működik az uniós országokban, hazánknak is ehhez kell tartania magát. A kontinens tagál-

lamaiban vannak érvényben a legszigorúbb környezet- és állatvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályok. A támogatást – amelyre sokan úgy gondolnak, mint ingyenesen, munka nélkül megszerezhető pénzre – azért kapják a gazdák, hogy meg tudjanak felelni ezeknek az előírá-

FÖLDEK A kamara az idén már nyolcadik éve látja el a helyi földbizottsági feladatokat. Több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásokban. Tavaly a földbizottsági állásfoglalások száma megközelítette a 65 ezret. Idekapcsolódó fontos előrelépés, hogy a múlt év januárjában életbe lépett az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését segítő törvény, melynek kapcsán a megosztás szabályait ismertető kiadványt is készített a NAK a gazdálkodók számára.

soknak. Ráadásul egyre szigorodnak a belső piacokon működő termelőkre vonatkozó követelmények. Ezzel alapvető problémák (is) vannak, de a nagyobb gond, hogy sok esetben szinte ellenőrizetlenül áramlik be harmadik – kevésbé szigorú szabályokkal működő – országokból az élelmiszer. Ezzel az EU hozza versenyhátrányba a saját gazdáit. Csak egy példa: a tojótyúkok ketreceit nemrég cserélték le a termelők – súlyos milliárdokból – az állatvédők javaslatára és Brüsszel elvárásai okán. Most már azok sem jók, újfent kitört a „balhé” az állatvédők miatt. Az olyan állatvédők miatt, akik szarvasmarhákat szabadítottak ki a termelők „karmai” közül, majd beterelték őket az erdőbe, visszaadva a „szabadságukat”… Mindeközben persze számolatlanul áramlik be harmadik orszá-

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

ÁDER JÁNOS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS GYŐRFFY BALÁZS NAK-ELNÖK EGYÜTT MEZŐFALVÁN. SZÁNTÓFÖLDI NAPOK

32 | FIGYELŐ 2022/3

F_31-33-Gyorffy.indd 32

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

VIDÉKFEJLESZTÉS Mint ismeretes, a kamara a 2018-ban kiadott többéves fejlesztési javaslatcsomagjában kezdeményezte a Vidékfejlesztési program (VP) nemzeti társfinanszírozásának a növelését. Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta a köztestület kérését, és 80 százalékosra növelte a nemzeti társfinanszírozást, melynek nyomán 2027-ig 4265 milliárd forintot, soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak fejlesztésre, beruházásra. A döntés a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Például az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) keretösszege 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támo-

gokból olyan tojás, amelyet az EU-ban már rég kiselejtezett ketrecekben termelnek. De itt van a Green Deal, a zöldmegállapodás, amelyet én csak zölddiktátumnak hívok, hisz arról senkivel sem állapodott meg az Európai Bizottság.

Ez 2030-ig – a klímasemlegességet célozva – a növényvédőszer- és antibiotikum-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené az unióban. A stratégiát hatástanulmány nélkül fogadta el az Európai Bizottság. Az első hatástanulmányt az USA végezte el, mire kiderült, hogy a bizottságnak is van valamilyen dokumentuma. Egyikből sem lehetett kiolvasni, hogy az európai zöldmegállapodásnak van környezetvédelmi haszna. Sőt oda juthatunk, hogy az unió marhahús- és gabonaimportőrré válik, mert a program olyan elvárásokat támaszt a termelőkkel szemben, amelyek nem teszik lehetővé a gazdaságos termelést. Nem a célokkal van alapvetően problémája a NAK-nak, hanem azzal, hogy az agrárpolitikát városlakó politikusok művelik, akik nem értenek és persze nem is kellene, hogy értsenek hozzá, de a pillanatnyi szavazatszerzés reményében mégis „bemondanak” olyan vállalásokat, amelyeket a termelés jelentős visszaesése nélkül nem lehet megvalósítani. Aztán hogy ennek milyen következményei lesznek évtizedek múlva, az már nyilván nem érdekli őket. A NAK-nak ilyen környezetben kell a legjobbat kihoznia a feladatköreiből, s persze a megfelelő fórumokon hangot is ad a nemtetszésének.

gatás összegét. A közös agrárpolitika (KAP) másik pillérének a részei a közvetlen támogatások. Ezek a vidékfejlesztési forrásokkal és a piaci intézkedésekkel együtt alkotják azokat a mezőgazdasági támogatásokat, amelyeket a KAP-stratégiai terv magában foglal, és amelynek az elkészítésében a kamara is aktívan részt vett. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan ki tudja használni. Éppen ezért a NAK falugazdászai minden hazai termelő rendelkezésére fognak állni e téren, és egyedileg egyeztetnek velük.

A kamara néhány éve indította el a NAK TechLab programját, amely egyfajta inkubációs projektként működik.

– Ha jól értem, akkor a célkitűzések megvalósításával az EU agrártermelése nem fenntartható.

– Ilyen szabálykörnyezetben az unió agráriuma még a belső piacot sem tudja majd ellátni alapvető élelmiszerekkel.

Az egyáltalán nem szolgálja a fenntarthatóságot, ha importáljuk az alapanyagot és az élelmiszert.

– Mi a helyzet az új technológiák hadrendbe állításával? Milyen programjai vannak a kamarának?

– A digitalizáció óriási lehetőség a hatékonyság növelésére, amire szükség van, hiszen a városok, az ipari területek nőnek a termelésre alkalmas földek kárára, és bolygónk népessége is gyarapszik. Magyarán: egyre kevesebb termőterületből kell egyre többet kihozni. A kamara néhány éve indította el NAK TechLab programját, amely egyfajta inkubációs projektként működik. A kiváló ötletek mellé tudjuk igazítani a pénzügyi tervezést, a szakmai hátteret, s persze mindezt vállalati oldalról – gyakorlati szemszögből is – meg tudjuk támogatni. Mára több olyan ötletet gyártottunk a program keretében, amely mostanra már startupként

működik vagy céggé nőtte ki magát, illetve több olyan is volt, amelyet vállalatok vásároltak meg, természetesen az ötletgazda csapattal.

– Nehéz lenne nem beszélni az itthon kirobbant műtrágyabotrányról. Hogyan látja a helyzetet?

– Mint már említettem, a növekvő energiaárak a műtrágya drágulásában is közrejátszanak. Ám ez az a termék, amelynél azt lehet mondani, hogy a drága műtrágyánál csak egy rosszabb dolog van: az, ha nincs. A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a műtrágyakartellbotrányból politikai adok-kapok lett. Az viszont sokat elmond a helyzetről, hogy például az egyik érintett multinacionális mamutvállalat szó nélkül befizette a 14 milliárdos büntetés ráeső részét. Az elmúlt években a gazdálkodók a kartell miatt több 10 milliárdos nagyságrendű összeggel lettek megkárosítva, ami ellen nyilvánvalóan lépni kellett. Hogy most mi lesz? Az agráriumnak nyilvánvalóan nem jó a vita, hiszen termelni kell. Reményeim szerint a helyzet rendeződik és a piac visszaáll, az árakkal pedig kezdeni kell valamit.

HŐNYI GYULA

2022/3 FIGYELŐ | 33

F_31-33-Gyorffy.indd 33

2022. 01. 17. 17:40

| CÉGVILÁG |

LENDÜLETET VETTEK JYSK | 200 millió euró, azaz mintegy 71 milliárd forint beruházással, 300 új munkahelyet teremtve regionális elosztóközpontot épít Magyarországon a Jysk. Szimeiszter Sándor, a cég Magyarországért, Ausztriáért és Görögországért felelős country managere szerint a dán lakberendezési áruházlánc sikeréhez a globális, egyben gyors növekedés stratégiája mellett a munkavállalók döntési részvételét lehetővé tevő metódus is hozzájárul.

„Amikor 14 éve a céghez kerültem, amelyet 13 esztendeje vezetek country managerként, nemcsak a magyarországi leányvállalat, hanem a Lars Larsen által 1979-ben, Århusban alapított Jysk is sokkal kisebb cégként üzemelt. Miközben hazánk volt a kilencedik ország, ahol Európában megjelent a társaság, ma már több kontinens ötven államában (22 piacon franchise-rendszerben) háromezren felüli számú Jysk áruház működik” – mondta a Figyelőnek a cégvezető.

VÁLASZTÉK

Szimeiszter Sándor szavai szerint az eredményes növekedés egyik motorja a termékválaszték állandó bővítése. Mert míg a Dánia-szerte „Paplanos” Larsenként tisztelt alapító (akinek a stratégiáját 2019-ben bekövetkezett halála után is követi a menedzsment) a minőségi alváshoz kapcsolódó produktumokkal – matrac, paplan, párna – indította vállalkozását, a nemzetközi terjeszkedéssel párhuzamosan – elsősorban a lakberendezéshez kötődő árukkal – a kínálati paletta is folyamatosan szélesedett.

A rendkívül gyors növekedést jellemzi az is, hogy a vállalat szüntelenül építi azokat a regionális elosztóközpontjait, amelyekből aztán a többek között a TávolKeletről és Európából érkező termékeket az áruházakba juttatják. Aki pedig manapság az M0-s mellett autózik, azt a hatalmas építkezést is láthatja, melynek befejeztével – a magyar menedzsment kitartó érvelésének is nagy szerepe van ebben – hamarosan hazánk is csatlakozhat a regionális elosztóközpontokat működtető országok sorához. „A cég terjeszkedésének a dinamikáját jól mutatja, hogy miközben az egyik ilyen centrum épül, már a következő is előkészület alatt van a kontinens másik 34 | FIGYELŐ 2022/3

F_34-35_Jysk.indd 34

2022. 01. 17. 17:41

| CÉGVILÁG |

felén, a német–holland határnál” – magyarázta az üzletember.

Elmondta: a budapesti létesítmény esetében a végső döntés előtt – a földrajzi elhelyezkedést is tekintetbe véve – Pozsony és Budapest maradt meg végső alternatívának. Abban pedig a magyar jogszabályi környezet és a hazai menedzsment rugalmassága is szerepet játszott, hogy ne a határ túlsó oldalán, hanem az innensőn épüljön fel a XXI. századi technológiát megtestesítő logisztikai központ. Amely a kereskedelmi szervezettől külön, a Jysk logisztikai cége által üzemeltetve Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia vásárlóit és Jysk áruházait szolgálja majd ki áruval.

SZÁMOK

A beruházás jelentőségét már önmagukban a számok is érzékeltetik: a 143 ezer négyzetméter területet elfoglaló raktár invesztíciós értéke 200 millió euró, az induláskori alkalmazotti létszám pedig 300 fős – ez a forgalom bővülésével 500-ra is növekedhet. Az országútról most látható hatalmas fémtornyok két olyan automata magasraktárrészt foglalnak magukban, amelyek állványként funkcionálva biztosítanak helyet annak a több mint 200 ezer raklapnak, amelyet automatikusan vezérelt robot mozgat majd.

Az elosztóközpont létrejöttéhez természetesen a sikeres tárgyalástechnika mellett az itthon több mint 800 fős társaság magyarországi hálózatának és forgalmának a dinamikus bővülésére is szükség volt. Ez mutatja, hogy miközben 2008ban nálunk nagyjából 40 áruház tartozott a lánchoz, tavaly decemberben már a 89. hazai üzletre került fel az országos lefedettséget elérő Jysk-logó.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KIS ALAPTERÜLET

„Stratégiánk központi eleme a folyamatos terjeszkedés. A Jysk így tudta elérni, hogy a piac legnagyobb nemzetközi szereplőiénél kisebb alapterületű áruházaival Magyarországon is rendkívül jó lefedettsége legyen. Nem véletlen, hogy még a 2008-as globális válság idején is a növekedést választottuk, ami később komoly piaci fejlődést eredményezett. Emellett az az identitás is fontos a számunkra, hogy dán cég vagyunk, skandináv vállalati kultúrával. Ennek lényeges eleme a kevésbé hierarchikus, laposabb szerve-

zet, a külsőségektől mentes üzletvitel és a nyitott kommunikáció, melynek keretében nemcsak én szólíthatom meg közvetlenül a dán csúcsvezetőket, hanem az én ajtóm is nyitva áll bárki előtt” – fejtette ki a country manager.

A nyitottság azonban ennél is többet jelent a Jysknél, ahol a munkatársakat folyamatosan bevonják a döntések előkészítésébe, mert a tapasztalataikkal ők is hozzá tudnak járulni a működés tökéletesítéséhez, és ami legalább ennyire fontos, a számukra megfelelő munkakörülmények kialakításához, azért, hogy a magukénak érezzék a céget.

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

„Kétévente végzünk belső elégedettségi felmérést, amelyben mindenki anonim módon nyilatkozhat arról, hogy mit szeret és mit nem a vállalatban. A válaszok alapján folyamatosan elemezzük, mi az, amin érdemes változtatni a sikeres továbblépés érdekében. Emellett a Jysknél a stratégiaalkotás terén is megvan a nyitottság: évente ismétlődik a folyamat, melynek keretében széleskörűen bevonják a vezetőket a következő időszak tervezésébe. A létrejövő stratégiát azután így természetesen maguk is nagyobb elkötelezettséggel kommunikálják a kollégák felé” – érvelt Szimeiszter Sándor.

A munkatársak jelzései alapján került sor például arra a változtatásra is, melynek eredményeként lényegesen könnyebbé vált az áruházi anyagmozgatás. A láncban ugyanis szép számmal működnek olyan, évi legalább egymilliárdos forgalmat lebonyolító egységek, ahol kifejezetten sok árut, heti szinten akár 40-50 darab 500-800 kilós raklapot kell mozgatni az épületen belül. Ma már – miközben a menedzsment folyamatosan figyeli a legújabb anyagmozgatási eszközök megjelenését – ahol szükséges, targonca is rendelkezésre áll. „Ami a vezetési stílusomat illeti, abszolút csapatban gondolkodom. Ugyanakkor azt sem felejtem el, hogy a demokratikus működés mellett is mindig nyereséget kell termelni az év végén, ami természetesen a cégvezető felelőssége. De mivel hiszek abban, hogy a munkatársak meg-

kérdezése jobb munkahelyi légkört teremt és eredményesebb működést biztosít, az éves tervezésbe is mindig bevonom a kollégáimat, akikkel azután együtt próbáljuk megvalósítani a közösen kialakított célokat” – taglalta a szakember.

Elmondása szerint a Covid-járvány kitörésekor mindez igen komoly feladatnak tűnt, mert az egész piacon hirtelen elhatalmasodott a pánik. A bizonytalan helyzetben képletesen szólva a Jysknél is behúzták a kéziféket és erőteljes kontroll alatt tartották a költségeket.

PIAC

„Bár 2020 márciusától a vásárlókedv viszszaesett, hosszabb távon összességében a lakberendezési piac számára nem veszteséget, hanem a szokottnál is nagyobb forgalmat hozott a pandémia időszaka, mert miközben az emberek nem tudtak utazásra és más szórakozásra költeni, az így megmaradt pénzüket sokan a lakásuk szépítésére fordították. A járvány miatt sokaknak kellett kisebb átalakításokat végezniük az otthonukban, például munkaállomásokat vagy több tanulósarkot kialakítaniuk. Mindez és az online vásárlások térnyerése kihívással is együtt járt, a logisztikai nehézségek minket is elértek.

De mivel a távol-keleti ellátási láncunk, a konténeres szállítások stabil lábakon állnak, nálunk jelenleg nincsenek komolyabb ellátási gondok. Az egyedüli kivétel – ami az egész piacra igaz – a jórészt Vietnamban gyártott minőségi kerti bútorok hiánya lehet, ami abból ered, hogy a délkelet-ázsiai országban éppen a koronavírus-járvány dúlt akkor, amikor a gyártásra került volna a sor” – foglalta össze a country manager.

A maga 57 milliárdos árbevételével a magyar piac dobogós szereplőjének számító Jysk vezetője a kedvező fejlemények közé sorolja, hogy itthon is érezhetően nő a minőség iránti igény, bár még vannak korlátok.

Ami a közeljövőt illeti, a szakember úgy véli, a már régóta tapasztalt munkaerőhiány mellett a mostani időszakban az energia- és alapanyagárak drasztikus növekedése okoz kihívást. Ám Szimeiszter Sándor szerint így is minden esély megvan arra, hogy kiegyensúlyozott évet zárjanak – a skandináv üzletmenetben elterjedt szokásoknak megfelelően – augusztus végén. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/3 FIGYELŐ | 35

F_34-35_Jysk.indd 35

2022. 01. 17. 17:41

| CÉGVILÁG |

SZAKÁCS TAMÁS | Okoscipók és okoskenyerek után rövidesen bake-off technológiával készülő okospéksüteményeket is forgalomba hoz a Hajdúsági Sütödék-csoport. A fagyasztott termékek előállítására szolgáló üzem a tervek szerint január második felétől termel piacra.

A franchise-hálózat kiépítése, mint a már a piacon lévő csomagolt termékek esetében, a bake-off péksüteményeknél szintén az üzleti modell szerves részét képezi – mondta a Figyelőnek a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója.

FOTÓ: GETTY IMAGES

A BAKE-OFF TERÜLETEN KEZDŐ JÁTÉKOSOK VAGYUNK

36 | FIGYELŐ 2022/3

F_36-38_sutode.indd 36

2022. 01. 17. 17:42

| CÉGVILÁG |

Évek óta tervezik a bake-off termékeket gyártó új üzem létrehozását. Miért éppen most döntöttek úgy, hogy meg is valósítják?

– Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy beruházásunk a Covid-járvány szülötte, hiszen a közüzemi étkeztetés ideiglenes megszűnése miatt 2020-ban elszenvedett veszteségeink alkalmassá tettek minket arra, hogy mi is pályázzunk a kormány nyolcszázezer eurós plafonnal meghirdetett támogatására. Cégcsoportunk évek óta elsősorban friss sütőipari termékek gyártásával foglalkozik. Viszonylag rövidebb ideje tartós élelmiszereket is előállítunk, a fagyasztott (bake-off) áruk szegmensében azonban – bár valóban évek óta terveztük – még nem voltunk jelen. Az adódó lehetőséget mérlegelve úgy döntöttünk, elképzeléseinket e pályázat segítségével valósítjuk meg. A beruházási összeget 280 millió forintot meghaladó állami dotáció mellett 750 milliósra kalkuláltuk, ám – részben az áremelkedések, részben a műszaki tartalom bővülése miatt – a költségek együttesen meg fogják haladni az egymilliárd forintot. Ez a mi nagyságrendünkhöz képest – az éves forgalmunk öt-hat milliárd forint – egy jelentős invesztíció, amely lehetővé teszi, hogy a számunkra vadonatújnak számító bake-off területen is megjelenjünk. Itt most mi úgy is kezdő játékosok vagyunk, hogy évek óta vizsgáljuk ezt a piaci szegmenst és kóstolgatjuk a termékeit. Amikor úgy határoztunk, hogy ezt a területet választjuk, egyúttal azt is eldöntöttük, hogy a közel öt éve a piacon lévő Smart Food (Okosélelmiszer) egészségkoncepciónk produktumait gyártjuk majd itt.

– Jelentős volumenben készítenek hagyományos pékárut is. Miért éppen az okospéksüteményeknek építettek bakeoff üzemet?

– Ennek a termékkörnek a piaca dinamikusan növekszik a világban és persze Magyarországon is. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindenki számára ismert

lenne. Koncepciónkat húsz éve tudományos és marketingkutatásokkal alapoztuk meg, amelyeket azóta is szem előtt tartunk. Vagyis van olyan muníciónk, amellyel a potenciális keresletet kiaknázva a bake-off szegmensben szintén abszolút sikeresek lehetünk. Az üzem gyakorlatilag tavaly szeptemberre elkészült. Azóta különböző teszteket végeztünk, haladt a tanulási folyamat, és úgy gondoltuk, hogy 2022 januárjában a regionális piacokon meg is jelenünk az első termékekkel. Ezt követően a multinacionális cégeket is szeretnénk meggyőzni arról, hogy az új bake-off produktumainkat érdemes felvenni a portfóliójukba.

Az általunk előállított okosélelmiszerek ugyanis amellett, hogy funkcionális termékek, vagyis valamilyen aktív élettani előnyt nyújtanak a fogyasztónak, teljes gasztronómiai értékűek és finomak is.

Mintegy négy és fél éve léptünk a piacra az okosélelmiszerek első brandjével, a Vitajóval, majd a Ritmussal. (A vállalat közlése szerint a Vitajó termékekben lévő kedvező élettani hatású anyagok támogatják az immunrendszer normál működését, hozzájárulva a fáradtság, a kifáradás csökkentéséhez. A Ritmus készítményekben lévő speciális anyagok pedig a lelassult emésztéssel küzdőknek nyújthatnak megoldást – a szerző.)

– Mekkora jelenleg az okosélelmiszereik piaca?

– Ebben a szűk öt évben – a Covididőszakot is beleértve – egy a kétmilliárd forintot jócskán meghaladó piacot építettünk részben saját gyártással, részben franchise-szerződésekre alapozva. Bátran állíthatom, hogy ma Magyarországon a legsikeresebb funkcionális élelmiszerek közé tartoznak a termékeink – a sütőiparon belül biztosan így van. Azt gondolom, az új üzem beállását követően, illetve a piacépítések eredményeként egy-két éven belül akár olyan sikeres lehet a brandcsaládunk, amilyen hazánkban eddig egyetlen funkcionális élelmiszer sem volt a sütőipari szegmensben.

– Mennyire nóvum az, hogy az okosélelmiszerek bake-off formában jönnek ki a piacra?

– Nincs világszintű kitekintésem erre, de Magyarországon mindenképpen újdonságnak számít. Ha itt eddig valaki olyan terméket készített, amely valamilyen élettani előnyt ígért, az rendszerint friss vagy csomagolt formában került forgalomba. A mi alapvető ötletünk, egyben célunk is az, hogy megértessük az emberekkel: jó minőségű sütőipari termékek bármilyen formában készítve egészségügyi, élettani előnyöket tudnak szolgáltatni, tudományosan bizonyítottan, egyértelműen jól körülírható területeken.

A mi szándékunk az, hogy ne csak egyegy produktummal kínáljuk meg a fogyasztót, hanem széles termékportfólióval, hogy minél többen részesülhessenek ebben az élettani előnyben. Lesz tehát többféle szendvicsalapunk, készül majd kakaós csigánk, túrós bélesünk, kiflink, s lesz – illetve már van is – hagyományos ízeket idéző pogácsánk, amely viszont a formájában lesz új. Vagyis nem gondolkozunk a közízléstől távol álló ízekben, hiszen az egészséget akarjuk támogatni, a lehető legszélesebb körben. Ehhez pedig olyan formátumokkal kell megjelennünk, amelyeket az emberek széles körben ismernek és szeretnek. Azaz jellemzően nem tesszük bele az élettani öszszetevőinket nagyon különleges termékekbe, amelyek már csak emiatt is igen erősen szegmentálják a piacot.

– Miért ezt a hagyományokra alapozó utat választották?

– Mint említettem, annak idején számos piackutatást végeztünk. Ezek azt mutatták ki, hogy az emberek csak azért, mert egy termék „állít valamit magáról”, nem térnek el az élelmiszerekkel kapcsolatban meghozott alapvető döntéseiktől. Ennek alapján tudjuk, milyen minőségűnek kell lennie az árunak, s piacilag kimértük, hogy milyen árazás az, amit a fogyasztók elfogadnak.

– Ha azt mondjuk valamely pékáruról, hogy egy hagyományos készítményhez viszonyítva valamilyen funkcionális többletet ad, akkor joggal feltételezzük, hogy tényleg van benne valamilyen több2022/3 FIGYELŐ | 37

F_36-38_sutode.indd 37

2022. 01. 17. 17:42

| CÉGVILÁG |

let anyagban, tudásban. Miként aránylik ezeknek a produktumoknak az ára a többi, nem okostermékéhez? Vegyük például a túrós bélest.

– Talán megdöbbentő, amit mondok, de nem lesz nagy különbség. Vagyis nem fogjuk durván beárazni azt a tudást, amely a termékben van, és az öszszetevői sem lesznek túlárazva. Nem vagyunk mohók, nem akarunk azonnali megtérülést, nem ez a koncepciónk alapja. Mi tömegeknek akarunk élettaniegészségügyi előnyöket nyújtani. Vagyis a költséget és a várt hasznot nem egyszerre kell megjeleníteni, hanem el kell osztani térben és időben.

– Tehát ritka forint helyett sűrű fillérre játszanak?

– A nem kevés munkánk értékét és a kutatási költségeinket valóban nem egykét év alatt akarjuk behozni. Ha így tennénk, szembemennénk az elveinkkel, egy csomó ember számára nem tennénk elérhetővé a készítményeinket. A saját gyártásban és a franchise-ban is ezt az üzleti modellt követjük. Ezzel szerintem jelentős volumeneket vagyunk képesek felépíteni, nagyon jó szegmenseket tudunk elérni.

– Jelenleg milyen a hagyományos és az okos sütőipari termékek aránya az önök portfóliójában?

– Mi csoport vagyunk, ez a sütőipari területen négy társaságot jelent. Ezek közül azonban csak az egyik gyárthatja az

okosélelmiszereket, éppen azért, mert e produktumok előállítása nagyobb figyelmet, ellenőrzést igényel. Ezzel garantáljuk, hogy a fogyasztó valóban azt kapja, amit ígérünk. Annak a cégünknek, amelyik ezeket a termékeket készíti – egyébként csoportunk legnagyobb forgalmú vállalatáról van szó –, már az árbevétele harmadát teszik ki az okosélelmiszerek.

Ilyen árut hét franchise-partnerünk is gyárt, velük együtt jön ki a már említett kétmilliárd forintot meghaladó nagyságú piac. Jelenleg a saját gyártás dominál, de az a célunk, hogy az arány fokozatosan eltolódjon a franchise irányába, és mi joghasznosításokkal, a speciális összetevők előállításával, a brand kezelésével foglalkozzunk, s növeljük a royaltybevételeinket. A gyártói hasznot átengedjük a franchise-partnereinknek, azért, hogy területileg minél több piacon lehessenek jelen a termékeink. Ez a koncepció a járványhelyzetben is megállta a helyét, a franchise-partnereink fejlődni is tudtak. A brand, a fogyasztói hűség erősödik.

– Az új gyár kihasználtsága mikorra lehet optimális?

– Számításaink szerint másfél-két év alatt lehet felépíteni a piacot, de ha nagyon ügyesek vagyunk, ez hamarabb is megvalósulhat. Attól függően, hogy milyen terméket gyártunk, évente akár 40-50 millió darabot is elő lehet állítani ebben az üzemben. Magyarországon is vannak ennél sokkal nagyobb kapacitású

gyártók, vagyis a mi üzemünk nagynak kicsi, kicsinek nagy. Ez egyben referenciaüzem, de úgy gondolom, képesek leszünk gazdaságosan működtetni. Azt akarjuk bizonyítani más bake-offos szereplőknek, hogy ilyen produktumokkal is lehet sikereket elérni, s azt reméljük, hogy ennek alapján bake-offban szintén jól tudunk majd haladni a franchise kialakításával. Nyilván ennek feltétele, hogy ne legyen Covid-időszak, mert ez nagyban akadályozza a piacépítést. Már külföldön is vannak olyan partnereink, akik végeztek próbasütéseket, de a személyes tárgyalások akadályozott volta miatt konkrét szerződéseink még nincsenek. A koronavírus okozta bizonytalanságot jól mutatja, hogy milyen mértékben tudta átrendezni a termékek iránti igényt, illetve a csatornákat. Számos árucikk esetében látni lehet, hogy az ad hoc vásárlásokra építő üzletek szinte teljesen ellehetetlenültek, mert mindenki a multinacionális láncokhoz rohant vásárolni.

De ilyen átrendeződés volt a csomagolt produktumok iránti igény megugrása is, ami összefügg a higiéniával kapcsolatos elvárások növekedésével. Vagy említhetnénk azt is, hogy a karantén az otthoni sütögetést szintén előtérbe helyezte. S az online rendelések hirtelen felfutása ugyanilyen előre nem látható változás volt. Vagyis amíg hat a Covid, nagyon nehezen kiszámítható a piac. Azonban teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a pandémia lecsengésével – bízunk ennek mielőbbi bekövetkeztében – a mi okospéksüteményeinknek is tartósan helye lesz a sütőipari palettán.

DOMBI MARGIT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

„Számos árucikk esetében látni lehet, hogy az ad hoc vásárlásokra építő üzletek szinte teljesen ellehetetlenültek” – Szakács Tamás.

38 | FIGYELŐ 2022/3

F_36-38_sutode.indd 38

2022. 01. 17. 17:42

| CÉGVILÁG |

ÁTRENDEZŐDŐ ERŐVISZONYOK

FOTÓ: GETTY IMAGES

ABISHUR PRAKASH | Ahogy Kína terjeszti mesterséges intelligenciáját a világban, Peking egyes régiók feletti irányítása egyre növekszik, s az USA lábnyoma megkérdőjeleződik – véli a Center for Innovating the Future (CIF), a jövő üzleti világára és geopolitikájára szakosodott tanácsadó cég társalapítója, a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) intézet tanácsadó testületének tagja és kutatója.

Hogy áll most a „mesterségesintelligencia-háború”? Mekkora előnye van az USA-nak, milyen gyorsan zárkózik fel Kína?

Már ha nem éppen fordítva van a dolog…

– Kezdjük azzal, miért vált olyan fontossá a mesterséges intelligencia (AI) az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásban. Az AI segíti a távol-keleti óriást a gyors fejlődésben és abban, hogy kínai rendszereket kínáljon más államoknak. Például kínai arcfelismerő rendszer támogatja a zimbabwei bűnüldöző és biztonsági szolgálatokat. Ahogy az ázsiai ország terjeszti mesterséges intelligenciáját a világban, Peking egyes régiók feletti irányítása egyre növekszik, s az USA lábnyoma megkérdőjeleződik. Természetesen a tengerentúli nagyhatalom globálisan még mindig az élen jár. Az

Egyesült Államoké a legnagyobb AI-ökoszisztéma (vállalatok, befektetők, platformok), az USA egyetemei bocsátják ki a világ vezető tehetségeit ezen a téren, és az egész világ olyan amerikai mesterségesintelligencia-rendszerekre támaszkodik, mint például az IBM Watson.

Ugyanennyire fontos az is, hogy az AI-t működtető technológiákat (mint a félvezetők vagy a felhőalapú számítástechnika) az Egyesült Államok uralja. De a Kínával szembeni fölénye ezen a területen nem nagy. A távol-keleti óriás már most globális vezető az AI alkalmazásában. Az egész2022/3 FIGYELŐ | 39

F_39-41-MNB.indd 39

2022. 01. 17. 17:42

NÉVJEGY Abishur Prakash a Center for Innovating the Future (CIF), egy torontói székhelyű, a jövő üzleti világára és geopolitikájára szakosodott tanácsadó cég társalapítója. A CIF együtt dolgozik néhánnyal a világ legnagyobb vállalatai közül, továbbá kormányokkal és intézményekkel. A szakember öt könyv szerzője. Legutóbbi kötetének címe: The World Is Vertical: How Technology Is Remaking Globalization. Szerepelt a legnagyobb médiaorgánumok, többek között a CNBC, a BBC, a Telegraph, a Fortune, a South China Morning Post, a CNN műsoraiban. Jelenleg a Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) intézet tanácsadó testületének a tagja és kutatója; előadásokkal és tréningekkel segíti a szervezet munkáját.

ségügyben „egyperces klinikákat” épített, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével 60 másodperc alatt diagnosztizálnak betegségeket. Az urbanizáció jegyében az ázsiai ország egy „Felhővölgy” (Cloud Valley) nevű várost épít, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít majd.

A védelem területén Peking „AI-rakétákat” gyárt, amelyek nagyobb rakéták feletti kontrollt és testreszabhatóságot biztosítanak a kínai tábornokok számára. Ugyanennyire lényeges az is, hogy stratégiai lépéseket tesz a globális AI-kormányzás ellenőrzésére – ez egy kulcsfontosságú geopolitikai harctér.

Például főképp kínai technológiai cégek alakítják ki a mesterségesintelligencia-standardokat az Egyesült Nemzetek Szervezete számára. Washington nyilvánvalóan hatalmas kihí-

vással néz szembe, különösen azért, mert a távol-keleti óriásnak kormányirányítású stratégiája van e téren (a világ vezető AI-hatalma akar lenni 2030-ra), és a kínai városok mindegyike rendelkezik AI-s pénzalappal (pl. Tiencsinnek egy 16 milliárd dolláros alapja van fejlesztési célokra). Folyik a második világháború óta a legnagyobb harc a globális hatalom megszerzéséért, és az USA védekező pozícióba kényszerül.

– Miként alakítja ez át a geopolitikai viszonyokat, s milyen időtávon? A kisebb, ezen a téren fejletlenebb (például európai) államok milyen stratégiát kövessenek? Kína felé forduljanak, vagy őrizzék meg a hagyományos atlanti elkötelezettségüket?

– A geopolitikai átrendeződés már folyamatban van. Vegyük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között létrejött, AUKUS elnevezésű egyezményt. Ez egy az AI-ra, a kiber- és a kvantum-számítógépes technológiára összpontosító védelmi megállapodás. De ez megosztotta az egész nyugati világot, elszigetelve olyan államokat, mint Franciaország, Németország és Kanada. Az új geopolitikában bármelyik nemzet felemelkedhet. Az egyes országokat már nem korlátozza a földrajzi elhelyezkedésük vagy a történelmük.

A technika nagyobb szabadságot biztosít a kormányoknak a jövőjük meghatározásában.

Vegyük Magyarországot. A mesterséges intelligenciás geopolitika egyre intenzívebbé válásával a fő versenyterület az AI-etika. Az idetartozó szabályok fogják meghatározni, hogy „viselkedjen”, működjön az AI. E nélkül kinek az etikai rendszerét követné majd a világ? Ami Magyarországot illeti, csatlakozhat egy másik állam táborához. Vagy kialakíthatja saját AI-etikáját, s exportálhatja a régióba vagy nagyobb távolságra. A technika révén most először van választási lehetőség; az országok eldönthetik, melyik opció a legjobb számukra.

– Kína előnye miként hat majd a délkelet-ázsiai erőviszonyokra? Mennyire képes Peking növelni a befolyását a térség államaiban, s mit tud cselekedni ebben a helyzetben a technológia terén korábban vezető Japán?

– A technika segítségével Kína gyorsan a saját hatókörébe tud vonni más országokat. Nézzük Malajziát. Bevezette a Kuala Lumpurhoz hasonló városokban a „City Braint”, az Alibaba által megalkotott kínai AI-rendszert. Ez irányítja a városokat, kezdve a közlekedéssel. A malajziai bűnüldöző szervek kínai arcfelismerő szemüvegeket használnak, és a SenseTime egy 1 milliárd dolláros AI-parkot létesít az országban. Az USA-nak évtizedekre volt szüksége technológiája elterjesztéséhez a világban. De a mesterséges intelligenciával a távol-keleti óriásnak csupán néhány esztendő kellett ehhez Malajzia esetében.

Ami Japánt illeti, a szigetország nem akar Kína árnyékában maradni. Tokió gyorsan „aktivizálja” kereskedelmi, egyetemi és kormányzati ágazatait, hogy versenyre keljen Pekinggel. Ennek kritikus vetülete az erősödő indiai–japán kapcsolat, melyben a technika nagy szerepet játszik. De az egyik jelentős mértékben figyelmen kívül hagyott nemzet, amely

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

40 | FIGYELŐ 2022/3

F_39-41-MNB.indd 40

2022. 01. 17. 17:42

| CÉGVILÁG |

A BC4LS INTÉZETRŐL A BC4LS intézetet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a kecskeméti Neumann János Egyetem hívta életre. A BC4LS szimultán virtuális, valamint fizikai tudás- és kutatóközpont, melynek legfőbb küldetése a hosszú távú fenntarthatóságra való reflektálás és egy globális intellektuális csomópont létrehozása. A központ kiemelt célja különböző tudományterületek összefogásával és jól célzott témák gondozásával nemzetközi színvonalú és beágyazottságú kutatások lebonyolítása, szakmai események szervezése, publikációk készítése, kimagasló kutatási és szakmai tevékenységek fejlődésének a támogatása, s mindezzel a fenntartható jövővel kapcsolatos gondolkodás új alapokra helyezése.

komoly tényezővé válik, Indonézia. 2050-re a világ negyedik legnagyobb gazdasága lesz az Egyesült Államok után, s keveset tudunk arról, mik a tervei a technikával regionális és globális szinten.

– Kína zöldfordulata milyen kapcsolatban áll az AI-jal?

– Mivel a technika immár a geopolitika és a fenntarthatóság centruma, óriási horderejű a kapcsolat. Nem titok, hogy Peking olyan mértékben invesztál zöldprojektekbe, ahogy egyetlen más nemzet sem. Például egy 50 ezer milliárd dolláros globális energiahálózatra tett javaslatot, amely szoláris és szélenergia táplálta farmokból állna majd. Bár a mesterséges intelligencia egyelőre nem képezi Kína zöldfordulatának kiemelt részét, ez valószínűleg hamarosan bekövetkezik. A távol-keleti nagyhatalom által az AI segítségével elért fejlődés, megvalósított innováció elkezd majd beszivárogni minden területre, beleértve a fenntarthatóságot is.

Ilyen az ország előrehaladása az önvezető elektromos autókkal (kibocsátáscsökkentés) vagy AI-tanárokkal kínai iskolák százaiban (az oktatás kiterjesztése a lakosság még nagyobb részére). Vannak az ázsiai óriás által megkezdett még ambiciózusabb fenntarthatósági projektek is, mint a „mesterséges hold” elindítása az utcai közvilágítás felváltására és az energiafogyasztás csökkentésére.

– Az AI mennyire elterjedt a robotikában? Hol van az a pont, amikor már az egymással önállóan kommunikálni képes mesterséges intelligenciák teljes termelési-szolgáltatási folyamatokat tudnak irányítani, minimális emberi felügyelettel? És mikor jön el az az idő, amikor már egyáltalán nem szükséges az emberi felügyelet?

– Az AI és a robotika kéz a kézben jár. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Japánban a kormány éjjel-nappal működő automatizált gyárakat épít, amelyek megállás nélkül fognak árukat előállítani, és mesterséges intelligencia által irányított robotjaik lesznek. Az USA-ban az Amazon többnyire robotszemélyzettel ellátott elosztási központjaiban olyan AI van, amely figyeli a humán dolgozókat, s ha kell, meneszti őket. Tehát a „zárt hurok” felé történő elmozdulás – amely mérföldkőnél a mesterséges intelligencia és a robotok képesek egymással kommunikálni, együtt dolgozni – már zajlik.

A nagy kérdés az, mikor éri el az AI azt a pontot, ahol felülmúlja az emberi intelligenciát. Ezt „szingularitásként” ismerjük. Ha valaki megnézi, milyen fejletté vált ez a technológia, világossá válik számára, mennyire közel vagyunk a szingularitáshoz. Ennek óriási következményei lesznek, különösen ott, ahol már „robotfegyvereket” állítanak elő, amelyek el fogják dönteni, kit és hogyan támadjanak, emberi kontroll nélkül.

– Mit jelent az a kifejezés, hogy vertikális globalizáció, s hogyan alakítja át a globalizáció jelenlegi helyzetét?

– A második világháború óta a globalizáció egy bizonyos módon működött. A glóbusz pontjai mélyen integrálódtak, összekapcsolódtak. Azok a társadalmi, kulturális és gazdasági korlátok, amelyek egykor megosztották a földkerekséget, többnyire eltűntek. Évtizedek óta az egész világ rengeteg szállal fonódik egybe, attól kezdve, hogy majd minden ország ugyanazokhoz a rendszerekhez csatlakozik (pl. SWIFT), egészen addig, hogy ugyanannak az intézménynek a részei (pl.

Világkereskedelmi Szervezet).

De a globalizáció fellendülése nem tett mindenkit boldoggá.

Számos állam úgy érezte, elvesztette a szuverenitását, gazdasági versenyképességét, identitását, kultúráját. Ma a technika révén a kormányok felveszik a harcot. Ahelyett, hogy a világ olyan nyitott lenne, amilyen évtizedeken át volt, most kezd g p falakkal, korlátokkal ((vertikalitás). megtelni technológiaalapú

Ez a globalizáció és a világ új arculata, s ezért írtam meg a The World Is Vertical: How Technology Is Remaking Globalization (A világ vertikális: hogyan alakítja át a technika a globalizációt) című könyvet. A technika megosztja, kettéhasítja a világot. Vegyük például a LinkedIn és a Yahoo! közelmúltbeli távozását Kínából a „kihívást jelentő szabályozói környezet” miatt. Azok a „globális hidak”, amelyek összekötötték a lakosságokat, omladoznak.

Vagy gondoljunk az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által a közelmúltban kötött adategyezményre, amely szerint ezen országok csak „hasonlóan gondolkodó nemzetekkel” kívánnak együttműködni a határokon átnyúló adatáramlások terén. A technikával a világ gyorsan „táborokra” szakad, s mindenütt vadonatúj törésvonalak formálódnak. A kialakulóban lévő vertikális földrajz olyan, amelyet minden államnak, vállalatnak, városnak, polgárnak el kell sajátítania és irányítania.

BARÁT MIHÁLY 2022/3 FIGYELŐ | 41

F_39-41-MNB.indd 41

2022. 01. 17. 17:42

| CÉGVILÁG |

NEM LÉGBŐL KAPOTT

ÁRSTOP | Több alapvető élelmiszertermék ellenértékének a befagyasztását írja elő a kormány február 15-i hatállyal. Az árakat az október 15-i szintre kell visszaállítani, amit a hatóságok ellenőrizni is fognak. Aki szabályt szeg, 50 ezer és hárommillió forint között büntethető.

Február 15-től a kereskedőknek október 15-i szintre kell visszaállítaniuk a búzafinomliszt (BL 55), a kristálycukor, az ultramagas hőmérsékleten kezelt (UHT, tehát nem friss), 2,8 tömegszázalékos zsírtartalmú tej, a finomított napraforgóolaj, a csirkemell

és far-hát, valamint a sertéscomb (bőrös, csontos) fogyasztói árát – döntött a kormány a kilencvennapos árstopról.

Az intézkedést az infláció visszaszorítása érdekében hozta. Egyes számítások szerint a kilencvennapos befagyasztás két százalékkal is csökkent-

heti a pénzromlás mértékét, illetve a stop az üzemanyagoknál az előzetes adatok szerint bevált.

ÁRNYOMÁS

Tavaly decemberben 7,4, az egész évet tekintve 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszer inflációja 8, a szolgáltatásoké 5 száza-

42 | FIGYELŐ 2022/3

F_42-43-ar-stop.indd 42

2022. 01. 17. 17:43

| CÉGVILÁG |

lékos volt. Például az étolaj nagyjából 27, a liszt 24, a margarin 23, a kenyér 15, a baromfi 13, a tej 12, a péksütemény pedig 11 százalékkal került többe.

Az árstoprendelet alapján a kereskedő kötelessége gondoskodni az októberi árszintről, vagyis vissza kell keresnie az akkori (érintett) termékárakat. Ha éppen akkor akciós volt az áru, a legkorábbi nem akciós szintet kell figyelembe venni. A rendelet szerint nemigen lehet trükközniük a kereskedőnek az egyes produktumok választékával, ugyanis szabály szerint ugyanannyit kell tartania az egyes termékekből, mint októberben. Ez azt jelenti, hogy nem csökkentheti a drágább márkák volumenét az olcsóbb saját brandek javára, így mérsékelve az egyes kategóriák esetleges veszteségét. A kormányzat ígérete szerint az árak befagyasztását és a felkínált készletet a hatóságok ellenőrzik.

FOTÓK: GETTY IMAGES

FEJTÖRŐ

Az első kereskedői reakciók arról szólnak, hogy nemigen lehet visszakeresni az árcédulák alapján az ellenértékeket, főleg nem a piaci árusoknál. Ott ugyanis gyűjtőkategóriák vannak, és a NAV sem lát rá, hogy ezekben pontosan mi szerepel, s a boltosoknak sem kötelező az árak archiválása. Ilyen esetben a rendelet a KSH-t veszi irányadónak. Ám ez sem feltétlen jó támpont: a sertéscombnál a statisztika az úgynevezett „csont és csülök nélkül” besorolást alkalmazza, ami jóval szűkebb a jogszabályi besorolásnál. Igen ám, de csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában is létezik ez a termék, akár előre csomagolva, akár a nélkül, frissen, hűtve, fagyasztva. Ezeknek pedig logikusan eltérő az áruk. Hasonló a helyzet a csirkemell, csirke far-hát esetében. A statisztika a „csirkemellfilé csont és bőr nélkül” ellenértékét mutatja. Van ugyan még mellette csirkeszárnyár is, de mindez azért kevesebb a jogszabályi bontásnál („csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előre csomagolva, akár a nélkül történő értékesítés is, frissen,

hűtve, fagyasztva”). Vagyis jól ki kell találnia a kereskedőnek, hogy pontosan milyen árukészlete legyen húsvétig, hiszen a korábbi termékeket tartania kell. Bár megjegyzendő: sok esetben a boltosoknak nem a legrosszabb szcenárió az október 15-i szint, ugyanis a tavalyi infláció az utolsó három hónapban rendkívül erős volt, vagyis az október 15-i árak meglehetősen magasak voltak. Több eladónál például magasabbak, mint január első napjaiban, de ez elsősorban a nagy kereskedelmi láncoknál fordult elő. A kis kényelmi boltok és a piaci árusok egészen más árszinten dolgoznak, hiszen sok esetben nem nagy üzemek a beszállítóik, és a globális ellenértékeket sem tudják bekalkulálni az árképzésükbe. A legérintettebbek tehát ezek a kereskedők.

KÜLÖNBÖZET

Az említett termékek összességében 140-150 milliárd forintos forgalmat generálhatnak 90 nap alatt a kereskedelemben az ársapkával, a kisebb bevétel miatt a kiesés 20 milliárd forint körül lehet. Kérdés azonban, hogy az október 15-i árszint kimerevítése elég-e ahhoz, hogy tömegek induljanak meg és vásárolják fel az érintett árucikkeket, spórolva a nehezebb időszakra.

A liszt és a cukor például pont ilyen portéka, de lefagyasztva a sertés és a csirke is elvan több mint kilencen napot, vagyis a moratórium lejárta után ezt az árszintet a háztartások további három hónapra kitolhatják, pláne az UHT-s tej esetében, amely ennél tovább is eltartható. Itt jön a képbe a kereskedő, aki pontosan tudja, hogy ezek a produktumok helyettesíthetők. Az étolaj repcével, a csirkemell combbal, a sertéscomb karajjal, a finomliszt kenyérliszttel etc. Ha ezeknek az árszintjét magasan tartja, de közben akciózik, akkor a forgalmat ügyesen elterelheti, csökkentve az esetleges veszteségét és növelve más termékkategóriájának a forgalmát. Vagyis az már most borítékolható, hogy a kormányzati intézkedést a láncok elsősorban marketingre használják majd – például a hét végén az egyik Auchanban a bőrös, csülkös sertéscomb már most akciós volt, pedig

még vissza sem kellett menni októberig.

PSZICHOLÓGIA

Az inflációs nyomás egyértelműen globális jelenség, nem magyarspecifikus.

Tény azonban, hogy a drágulásban komoly szerepet játszik a belső piaci várakozás. Ha a nagy gazdasági szereplők inflációt várnak, az már önmagában felfelé hajtja az árakat. A mostani intézkedés egyrészt javítja a statisztikát (nem szabad elfeledkezni arról, hogy minden évben január, február, március a legerősebb inflációs hónap), másrészt lehűti a pénzromlással kapcsolatos várakozásokat – legalábbis a remények szerint. Az okozhat problémát, ha a fogyasztók valóban megrohamozzák a boltokat az „olcsó” cukor és étolaj reményében, s olyan nagy forgalmat generálnak, hogy a kereskedők más, hasonlóan kurrens termékek árát megemelik, kompenzálva a kieső profitot, ami viszont indokolatlanul rontja a statisztikát.

Mint jeleztük, az októberi szint nem tesz majd csodát az árak terén, viszont ha lecseng a mostani sztori, és a fogyasztók a megszokott ütemben fognak vásárolni, akkor valóban teljesülhet az intézkedéstől várt inflációleszorító hatás.

HŐNYI GYULA

2022/3 FIGYELŐ | 43

F_42-43-ar-stop.indd 43

2022. 01. 17. 17:43

| CÉGVILÁG |

DIGITALIZÁLTÁK

A DIÁKMUNKABIZNISZT

QDIAK.HU | A magyar Quantum Iskolaszövetkezet egy olyan egyedi szoftvert fejlesztett, amellyel teljesen digitálissá tette a diákfoglalkoztatást. A szerződéskötéstől a munkaidőnyilvántartásig mindent egyszerűen, gyorsan, biztonságosan és olcsón bonyolíthatnak a partnereik.

MEGY AZ ÜZLET

Persze a dolognak nem csak a sakk-diákolimpia és némi diákmunka az előzménye. Az alapítóknak több korábbi közös projektjük volt és van. Így például fontos eredményük a Diákmunkatérkép.hu. Itt egyetlen oldalra terelték az összes diákállás-hirdetést, első körben nonprofit alapon.

Magát a Quantum Iskolaszövetkezetet tehát 2020 szeptemberében jegyezték be, akkor mindössze egyetlen diákjuk volt. A múlt év januárjában egy-, októberben pedig már közel tizenötmillió forintos forgalmat bonyolítottak, ekkor

már több mint 120 tanuló foglalkoztatásával. Ez azért nagy siker, mert valójában a nyáron fejezték be szoftverük tökéletesítését, így nem is foglalkoztak igazán a B2B-s értékesítéssel.

Tavaly szeptemberben bekerültek a Start it @K&H inkubátorprogramba. Akkor ráálltak az ügyfél- és diákszerzésre,

ITTHON FEJLŐDNEK

Egyelőre nem terveznek külföldi terjeszkedést – ám az egész hazai diákmunkaszektort meg szeretnék reformálni és új, digitális alapokra helyeznék. Ez nagy feladat, ám a növekedési ütemük bizakodásra adhat okot. Az itthoni ágazat egyébként évi 60-80 milliárdos forgalmat generál, amely ettől az esztendőtől még nagyobb lesz, hiszen a kormány bejelentette a 25 év alattiak szja-mentességét – ez pedig az összes hazai vállalatot jelentősen ösztönzi majd tanulók alkalmazására. A diákmunka a munkavállalók részéről ugyanis kvázi adómentes foglalkoztatási formává válik. Így az elsődleges ügyfélcélpont az alapítók számára az új évben is minden olyan cég lesz, ahol egyszerűen és költséghatékonyan szeretnének tanulókat alkalmazni.

A fő feladat most az, hogy értékajánlatukat eljuttassák az összes fontosabb,

A CSAPAT TAGJAI: BEGE ÁRON, KECSKÉS CSOMA, BŐHM ZSOMBOR, SZABÓ MIKLÓS. KÉPBEN VOLTAK A SZÖVETKEZETI PROBLÉMÁKKAL

s már a lekötött szerződéseik alapján is legalább félmilliárdos forgalommal terveztek 2022-re. Nagy sikernek tartják, hogy bejutottak a fenti projektbe, melynek keretében komoly szakmai segítséget kapnak. Emellett a befektetők figyelmét is felkeltette a vállalkozásuk, aminek köszönhetően az idén még nagyobb léptekkel bővülhetnek.

Ráadásul jelenleg több multival tárgyalnak, s három további, meglehetősen nagy partnerük is van már. Ez két vállalati és egy intézményi együttműködést jelent,

a diákmunkára is építő magyar vállalathoz. Azokkal pedig, akik még nem alkalmaznak tanulókat, meg kell értetni, hogy ők nem terhet jelentenek. A fiatalok nagyon jó, komolyan vehető munkaerőnek számítanak.

Azt tapasztalták, hogy a befektetők nyitottak, hiszen egy digitális, folyamatautomatizáló megoldást kínálnak nekik egy létező, sőt erős piaci igény vonatkozásában – ez pedig mostanság eléggé fókuszban van a versenypiac minden területén.

HG

FOTÓ: QDIAK.HU

A diákmunka szervezésében, ebben a különleges szegmensben a digitalizált HR nagyon jól bevált: értékes időmegtakarítást jelent a diákoknak, a partnereknek, valamint a versenyképesebb áraknak köszönhetően kisebb kiadást a cégeknek, amelyek az így felszabadult öszszeget diákjaik fizetésére költhetik.

Az ötlet nem túl régen, a Covid-járvány itthoni kitörésekor, 2020 márciusában fogalmazódott meg a Corvinus közgáz szakára járó Bege Áron fejében, aki megosztotta azt Bőhm Zsombor évfolyamtársával – nem mellesleg jó barátok. Érdekesség, hogy korábban riválisok voltak, hiszen pár éven át mindketten sakk-diákolimpiákon versengtek.

Ahogy nagyobbak lettek, mindketten a saját bőrükön tapasztalták a diákfoglalkoztatás adminisztratív „nyűgét”, a rendszer körülményességét, így képben voltak abban, hogy min lenne érdemes javítani. Csapatot szerveztek – először Kecskés Csoma és Szabó Miklós csatlakozott, akik szintén jó barátaik, s féléves tervezés után, 2020 őszén elindították a Quantum Iskolaszövetkezetet.

amely 2022-ben egyenként is több száz diák foglalkoztatását eredményezheti.

44 | FIGYELŐ 2022/3

F_44-Startup-iskolaszov.indd 44

2022. 01. 17. 17:43

| SZEMÉLYI HÍREK |

LEASEPLAN

A flottakezelésben piacvezető LeasePlan új operációs igazgató kinevezésével indította a 2022-es évet. Bori Máténak 17 éves tapasztalata van a járműbiztosítások és a flottamenedzsment területén. 2013 óta dolgozik a cégnél, ahol különféle vezetői pozíciókat töltött be. Új munkakörében, a negyvenfős operációs terület élén a gépjárművek teljes életciklusa alatt felmerülő szolgáltatási igényekért, az ezzel kapcsolatos fejlesztésekért felel. A szakember az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola közgazdász szakán szerzett diplomát, ezután humánmenedzsment-képzésben részesült. 2004-ben, a Nelson Flottalízingnél kezdte karrierjét, ahol flottakezelési és minőségbiztosítási vezetőként dolgozott három évig, majd az Allianznál folytatta pályafutását először key account manageri pozícióban, majd gépjármű-biztosítási termékmenedzserként. Ezt követően került a Groupama, 2011 és 2013 között pedig az Aegon Biztosítóhoz.

BORI MÁTÉ

ENSANA HEALTH SPA HOTELS

HENRIK ISTVÁN

Henrik István vette át Nagy Ritától az Ensana Thermal Aqua és az Ensana Thermal Hévíz szálloda vezetését január elejétől. A szakember a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott, turizmus-vendéglátás szakon.

2010 óta dolgozik a Danubius szállodaláncnál, az elmúlt két évben az (új márkanév alatt futó) Ensana Thermal Sárvár irányításáért felelt. Korábbi pozíciója megtartásával a továbbiakban mindhárom egységet irányítja.

ALSTOM TRANSPORT HUNGARY ZRT.

BALÁZS GÁSPÁR Új vezérigazgató irányításával tervezi 300 munkavállalóval bővíteni mátranováki gyárát az Alstom Csoport. Balázs Gáspárt még novemberben nevezték ki az Alstom Transport Hungary Zrt. magyarországi operatív vezetőjének. Vezérigazgatói pozíciójában feladata a cég teljes hazai szervezetének, azaz a vállalat budapesti kereskedelmi irodájának, valamint a vasúti forgóvázak gyártására szakosodott és több mint 630 főt foglalkoztató mátranováki gyáregységnek a vezetése. Ez utóbbi Nógrád megye egyik legjelentősebb munkaadója. A szakember először 2008-ban csatlakozott az Alstomhoz, ahol számos munkakörben, egyebek között a BKV metróprojekt ügyfélkapcsolati menedzsereként, később pedig üzletfejlesztési igazgatóként dolgozott. Ezt követően 5 évig a magyarországi Thalesnél üzletfejlesztési és értékesítési igazgató volt.

Az Opus Global vezető testülete átalakításának első lépéseként Mészáros Beatrix visszaadta igazgatósági mandátumát. Ezzel egyidejűleg összehívta a társaság rendkívüli közgyűlését, amelyen megválasztják az új igazgatósági tagokat. A szakember 2017-től irányította igazgatósági elnökként a tőzsdei céget. Távozását azzal indokolta, hogy jelentősen megnövekedtek a Magyar Bankholdingnál tavaly augusztus óta általa betöltött leányvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettesi poszttal kapcsolatos feladatai, és a jövőben kizárólag ezekre kíván fókuszálni. Elnöksége alatt valósult meg többek között a csoport portfóliójának a bővítése a magyar gazdaság stratégiai ágazataiban, köztük két nagy energetikai elosztóhálózat, a Tigáz és a Titász többségi részvényeinek a megvásárlása.

MÉSZÁROS BEATRIX

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

OPUS GLOBAL NYRT.

2022/3 FIGYELŐ | 45

F_45_szemelyihirek.indd 45

2022. 01. 17. 17:43

| PÉNZ BESZÉL |

ÁTRAJZOLJÁK A KERETEKET

KÖVETELÉSKEZELÉS | Már rövid távon is jelentősen megnövelheti az európai követeléskezelői szakma szerepét egy múlt év végi uniós direktíva. Az e hivatást szabályozó hazai törvényt szorgalmazó Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) is üdvözli az irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendbe.

JELENTŐSEBB SZEREP

Bódizs Kornél, a Makisz elnöke szerint örömteli, hogy az EU-s döntésho-

bankok a másodlagos piacra bízhatják, vagyis a megfelelő szabályozás előmozdítja, hogy a mainál nagyobb mértékben adják át a hiteleket követeléskezelőknek. A szakember úgy véli, ez azért

12,5

8,5 6,2

AZ NPL-RÁTA* ALAKULÁSA A HAZAI HITELINTÉZETI SZEKTORBAN

Százalék**

4,5 2016

2017

2018

& SJRYJQOJX±Y÷ MNYJQJP FW¥S^F &ITYY ­[ MFWRFINP SJL^JI­GJS

2019

3,8 2020

3,0

2021 +TWW¥X 23'

FOTÓ: GETTY IMAGES

Az átlagemberek akkor találkoznak a követeléskezelő tevékenységével, kapnak tőle levelet, telefonhívást, ha valamelyik tartozásukkal jelentős késedelembe esnek. A követeléskezelők, -vásárlók piacán nagy számban vannak jelen a néhány ezer forintos tételt jelentő távközlési-, szolgáltatóidíjelmaradások, de az akár többmilliós összegeket kitevő felmondott bankhitelek is. Tavaly a piac 90 százalékát lefedő állomány felett diszponáló Makisz tagjai 320 milliárd forintnyi követelésállományt vásároltak.

zók is felismerték az ágazat jelentőségét. Az új direktíva segíti a nemteljesítő hitelek bankoknál felhalmozódó állományainak a csökkentését, illetve oly mértékű felgyülemlésük megelőzését, amelynek már egyértelmű uniós dimenziója is van. A követelések behajtását a

46 | FIGYELŐ 2022/3

F_46-47-Koveteleskezelok.indd 46

2022. 01. 17. 17:44

| PÉNZ BESZÉL |

is nemzetgazdasági érdek, mert a törlesztések elmaradása nem csak a hitelezőknek veszteség, hiszen azok teljesítése közvetve a többi ügyfélre hárul.

Egy-egy új banki termék kamatainak a meghatározásánál a nemfizetések mértékének a kockázatát is be kell árazni.

Ezáltal pedig természetesen minél nagyobb a nemteljesítés veszélye, annál magasabb lesz a kamatfelár, magyarán annál drágább lesz a hitel.

A problémás kölcsönök kezelésére irányuló átfogó EU-s stratégia részeként az Európai Parlament és az Európai Tanács ennek szellemében fogadta el azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra – magyarul a követeléskezelőkre – vonatkozó (2167/2021-es) irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe. A direktíva csak szabályozási keretet nyújt: a részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata.

VÉDENÉK AZ ADÓST IS

Az irányelv megszületéséhez kapcsolódó bizottsági indoklás a követeléskezelői, -vásárlói szektor kiemelt gazdasági jelentőségét hangsúlyozza. Rögzíti, hogy a nemteljesítő hitelek nagy állománya megterheli a bankok gazdálkodását és veszteséget okoz a számukra, ami csökkenti a pénzintézetek hitelezési lehetőségeit és kockázatvállalását. Ez különösen a kis- és középvállalkozói réteget érinti súlyosan, hiszen a kkv-k sokkal jelentősebb mértékben függnek a banki hitelezéstől, mint a nagyvállalatok. Azt is kiemelik, hogy az eltérő nemzeti szabályozások következtében létrejövő akadályok miatt a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók eddig nem tudták kihasználni a belső piac előnyeit.

A direktívához kapcsolódó indoklás szerint az unió politikai célja egyfelől, hogy a problémás kölcsönöknek a

Egy-egy új banki termék kamatainak a meghatározásánál a nemfizetések mértékének a kockázatát is be kell árazni. Így minél nagyobb a nemteljesítés veszélye, annál magasabb lesz a kamatfelár. bankokról a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával, valamint az átruházásra vonatkozó biztosítékok meghatározásával elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának a fejlődését a közösség országaiban. Másfelől arra törekednek, hogy megvédjék a hitelfelvevők jogait.

Az adósok biztonságát szolgálja, hogy az irányelv értelmében a hitelgondozás engedélyköteles tevékenység, melynek végzésekor – a követelés átruházása, a kapcsolattartás, a panaszkezelés terén – számos alapelvet és szabályt kell követniük a hitelezőknek, illetve -gondozóknak.

A direktíva rögzíti a hitelgondozási megállapodás (a követeléskezelésre vonatkozó megbízás) követelményeit, valamint a határon átnyúló követelésvásárlási tevékenységet is – ehhez a tagállamok hatóságai számára ír elő felügyeleti tevékenységet és információcserét.

KÜLÖN TÖRVÉNYT SZERETNÉNEK

Ami a magyarországi gyakorlatot illeti, nálunk a követeléskezelői tevékenység – a kijelölésen alapuló végrehajtói hatósági tevékenységgel szemben – egyértelműen versenypiaci körülmények között, döntően a bankok, szolgáltatók által felkínált hitelcsomagok versenytárgyalásokon történő értékesítésével zajlik, a résztvevők anonim licitálása mellett. A Makisz ugyanakkor évek

óta szorgalmazza egy olyan, az egész ágazatot szabályozó törvény megalkotását, amely a tisztességesen eljáró piaci szereplők és az adósok érdekét egyaránt szolgálná. A jelenlegi helyzetet jól mutatja, hogy több mint három évtizeddel a rendszerváltozás után a magyar jogban még nincs definíciója a követeléskezelésnek.

A szövetség olyan szabályozást szeretne, amely az adósok számára jól érvényesíthető fogyasztóvédelmi jogokat biztosít, az ezen ügyfelek érdekvédelmi szervezeteivel szembeni szakmai elvárásokat is meghatározza, ugyanakkor a követeléskezelők részére szintén egyértelműsíti a cselekvési lehetőségeket, egyúttal törvényi szintre emeli az adatkezelés és a kapcsolattartás jogi feltételeit. Érdemes megemlíteni, hogy a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló MNB-ajánlás és az új uniós irányelv panaszkezelésre, valamint a hitelfelvevővel (adóssal) való kommunikációra vonatkozó előírásai között számos átfedés figyelhető meg. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége fontosnak tartja megjegyezni: az EU-s direktíva egyértelműen hasznos a szakma és a piac fejlődése szempontjából. A Makisz álláspontja ugyanakkor az, hogy a jogalkotók által elvárt teljes hatás eléréséhez az irányelvben foglaltakat érdemes lenne a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb – például közüzemi, távközlési – követelésekre is kiterjeszteni. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/3 FIGYELŐ | 47

F_46-47-Koveteleskezelok.indd 47

2022. 01. 17. 17:44

| PÉNZ BESZÉL |

VÁLTOZÓ IRÁNYOK

PÉNZFORGALOM | Miközben mind többen használják készpénz befizetésére a hazai bankjegykiadó automatákat, a készpénzfelvételi tranzakciókból egyre kevesebbet mutatnak a statisztikák. Az itthon működő ATM-ek száma is csökkent némileg az elmúlt időszakban, ami részben összefügghet a banki fiókhálózatok szűkülésével.

48 | FIGYELŐ 2022/3

F_48-49_ATM.indd 48

2022. 01. 17. 17:58

| PÉNZ BESZÉL |

Érezhetően átalakult a magyarországi bankjegykiadó automaták (ATM) hálózatának a használata az elmúlt néhány évben. Miközben a hazai kártyabirtokosok egyre kevesebbszer járulnak készpénz felvételének a céljával a készülékekhez, a befizetési tranzakciók száma – és értéke – gyorsan növekszik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A KÉSZPÉNZBEFIZETÉSEK ÉRTÉKE BELFÖLDÖN*

Milliárd forint

2017

2019

2020

2021

Forrás: MNB

AZ ATM-EK SZÁMA MAGYARORSZÁGON*

TÚL AZ ÖTSZÁZMILLIÁRDON

Az MNB számai szerint 2021 harmadik negyedévében már több mint 2,4 millió bankkártyás befizetési művelet volt Magyarországon, ami bő ötödével több az egy esztendővel korábbinál. Hosszabb időtávot vizsgálva a növekedés még látványosabb: négy évvel korábban, tehát 2017 júliusa és szeptembere között még csak 630 ezer alkalommal használták az ATM-eket befizetésre a kártyabirtokosok, tehát a tranzakciók száma majdnem a négyszeresére ugrott.

A befizetett pénz értékét tekintve hasonló a helyzet: itt a múlt év harmadik negyedére 535,4 milliárd forintot mutatnak ki a jegybanki adatok, ami 25,3 százalékos bővülés az egy esztendővel azelőtti összeghez képest. 2017 azonos időszakában csupán 114,3 milliárd forintnál járt ez a summa, így – miután a tranzakciós volumen rendre gyorsabban bővül a darabszámnál – az egy műveletre jutó átlagos érték is folyamatosan nőtt az elmúlt években.

Az ATM-es befizetések számának és értékének gyors növekedését több tényező is elősegítette. A legfontosabb, hogy a pénzügyi szolgáltatók folyamatosan korszerűsítik az ATM-hálózatukat, melynek nyomán permanensen nő az itthon működő, befizetésre alkalmas készülékek

2018

*Adott év harmadik negyedében.

5105 5081 5090

4973

5024 4936

4825

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

*Adott év harmadik negyedének a végén.

Forrás: MNB

száma és aránya. Ráadásul az újabb generációs gépeknél már nem borítékban helyezi el a bankókat az ügyfél, így egyrészt a tranzakció menete is jóval egyszerűbb, másrészt a lerótt összeg azonnal jóváíródik a számlán. A befizetésre alkalmas automaták terjedésével pedig egyre többen ismerik fel az ATM-es műveletek előnyeit, és ha módjuk van rá, igyekeznek elkerülni a pénztári befizetéssel együtt járó várakozást.

RITKÍTOTT ALKALMAK

A készpénzfelvételi tranzakciók számát tekintve viszont, mint jeleztük, pontosan ellentétes tendencia érvényesül, bár itt azért láthatók kilengések a negyedéves számokban, részben a járvány hatásai miatt is. A csökkenő trend ezzel

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ELVÁRÁS A KÁRTYAELFOGADÁS Ha egy kereskedő nem fogad el kártyát, abból akár anyagi hátránya is származhat. Az OTP Bank felmérésében részt vevők 53 százalékával fordult már elő, hogy plasztikkal egyenlített volna egy vásárláskor, de nem volt rá lehetősége, így inkább nem is vett semmit. Emellett a válaszadók 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten bosszantja, ha valahol nem lehet kártyával fizetni. A 2021. január elsejétől élő jogszabályváltozás – amely szerint az online pénztárgépeket üzemeltető kereskedőknek és szolgáltatóknak biztosítaniuk kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget – viszont egyértelműen kibővíthette azon helyek körét, ahol elfogadnak bankkártyát, amit a válaszadók 58 százaléka maga is tapasztalt – állapítja meg közleményében a hitelintézet. „Természetesen a tavalyi jogszabályváltozás jelentős mértékben felgyorsította a kártyás fizetés térnyerését, de a kereskedőknek nemcsak a törvényi előírások miatt érdemes minél szélesebb körben biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, hanem mert a kutatási eredmények alapján ez a fogyasztók egyértelmű elvárása is” – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank kártyaelfogadás-szolgáltatási és ATM-menedzsment-vezetője.

együtt egyértelmű: miközben 2021 harmadik negyedévére 23,4 millió belföldi készpénzfelvételi műveletet mutatott ki a jegybanki statisztika, egy esztendővel korábbra még közel 24,4 milliót, ami majdnem pontosan 4 százalékos csökkenés.

Figyelemre méltó azonban, hogy a belföldi ATM-ekből felvett készpénz menynyisége 5,5 százalékkal, 2188,1 milliárd forintra hízott egy év alatt, tehát miközben a tranzakciók száma csökkenő tendenciát mutat, az értékük enyhén növekszik. (Az egy készpénzfelvételi műveletre jutó összeg egyébként 2020 harmadik negyedében még 85 ezer forint környékén járt, egy esztendővel később viszont már közel 93,5 ezernél.)

Mindezek alapján a hazai kártyabirtokosok készpénzigénye annak ellenére sem csökken, hogy egyre többször részesítik előnyben az elektronikus fizetési tranzakciókat. Az viszont látszik, hogy a készpénzfelvételi műveleteik számát igyekeznek a lehető legkisebbre redukálni, aminek elsősorban költségmegtakarítási okai lehetnek.

GYÉRÜL A HÁLÓZAT

Az MNB statisztikái alapján a múlt év szeptemberének végén 4936 bankjegykiadó automata működött országszerte, ami 88-cal – 1,7 százalékkal – volt kevesebb az egy esztendővel azelőttinél. Az itthon üzemelő ATM-ek számának lassú csökkenése az elmúlt két évre volt jellemző, a csúcson (2017 végén) valamivel 5100 felett mozgott. Ezen készülékeknek egyébként nem egészen az ötöde működik megyeszékhelyeken, és ez az arány nem is változott érdemben az elmúlt esztendőkben. Az ATM-hálózat zsugorodása ezzel együtt nem trendszerű folyamat, inkább a bankfiókok számának az utóbbi időben megfigyelhető csökkenésével lehet összefüggésben. Az MNB adatai szerint a múlt év harmadik negyedének a végén 1844 hitelintézeti fiók működött országszerte, ami a 2020-as azonos időszakinál alig pár tucattal kevesebb, ám a 2017 őszére kimutatotthoz képest már közel 700 értékesítési egységgel karcsúsodott a hálózat.

BARÁT MIHÁLY

2022/3 FIGYELŐ | 49

F_48-49_ATM.indd 49

2022. 01. 17. 17:58

| TŐZSDE |

NAGYOT LÉPTEK

MOL-CSOPORT | Belép Lengyelországba kiskereskedelmi üzletágával a Mol, ráadásul úgy, hogy országos lefedettséget biztosító, több mint négyszáz egységből álló hálózatot vásárol. Az ügylet révén a társaságnak több töltőállomása lehet a negyvenmilliós országban, mint hazánkban. Ezzel az akvizícióval a vállalat máris túlszárnyalja a 2025-re kitűzött stratégiai célját.

A Mol aláírta a Grupa Lotos SAval és a PKN Orlennel azt a megállapodást, melynek eredményeként a magyar olajcég 417 töltőállomást vesz Lengyelországban, és a harmadik helyre léphet elő az ottani üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. A felek a megvásárolt hálózat üzemanyag-ellátásáról is megegyeztek – jelentette be január 12én a társaság.

ÖSSZHANGBAN A STRATÉGIÁVAL

„A lengyel tranzakcióval a Mol a tizedik országba lép be kiskereskedelmi üzletágával, portfólióját 1943ról 2390 töltőállomásosra növeli, kiskereskedelmi hálózatát pedig immár három (Adriai-, Balti-, Fekete-) tenger határolja. A vállalat öt márkanév alatt működteti kútjait régiószerte. Ebbe beletartozik a nemrégiben megvásárolt 120 OMV Slovenija-, valamint Szlovákiában és Magyarországon a 95 új Lukoil-egység is. Ezek az ügyletek versenyhatósági jóváhagyás alatt állnak” – emelte ki a Mol közleménye, hozzátéve: a megállapodás lezárása után a

A MOL CAMPUS DÍSZKIVILÁGÍTÁSA A NÉMETORSZÁG– MAGYARORSZÁG MÉRKŐZÉS ALATT, 2021. JÚNIUS 23-ÁN. NEMZETI SZÍNEK, NÖVEKVŐ AMBÍCIÓK

50 | FIGYELŐ 2022/3

F_50-51_MOL.indd 50

2022. 01. 17. 17:53

| TŐZSDE |

het, de adott a lehetőség a további organikus növekedésre, valamint a nem üzemanyag-értékesítés bővítésére is.

FRISSÍTETT CÉLKITŰZÉSEK

VILÁGI OSZKÁR, A MOL-CSOPORT INNOVÁCIÓS ÜZLETI VEZETŐJE, IGAZGATÓSÁGI TAGJA ÉS DANIEL OBAJTEK, A PKN ORLEN IGAZGATÓTANÁCSÁNAK ELNÖKE ALÁÍRJA A MEGÁLLAPODÁST VARSÓBAN. KÖLCSÖNÖSEK AZ ELŐNYÖK

FOTÓK: MTI/EPA

cég a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piac meghatározó szereplőjévé válik, hiszen ottani töltőállomásainak a száma meghaladja majd a Magyarországon lévőkét. „A Mol számára ez jelentős lépés azon stratégiai átalakulás terén, amelyet 2016-ban kezdtünk el, s felgyorsítottunk a tavaly frissített metódusunkkal. Az azerbajdzsáni ACG olajmezőben lévő részesedés megszerzése, az új magyarországi poliolüzem építése és a Lengyelországba való belépésünk mind-mind fontos mérföldkő a céljaink megvalósításához vezető úton. Az akvizíció révén belépünk Kelet-KözépEurópa legnagyobb piacára, s mintegy 40 millió potenciális ügyfelet érhetünk el termékeinkkel és szolgáltatásainkkal. A magyaroknak és a lengyeleknek ugyanaz a történelmi hátterük. Közös célunk a kelet-közép-európai régió energiaellátásának biztosítása, és úgy vélem, hogy az észak–déli energiafolyosó ezzel a megállapodással tovább erősödik” – mondta a bejelentés kapcsán Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

ÍGÉRETES PIAC

„Ez vízválasztó a lengyel üzemanyagipar számára. Hamarosan lezárjuk a Grupa Lotos akvizícióját, amely ja-

vára szolgál az egész lengyel gazdaságnak, mindkét érintett vállalatnak, az ügyfeleiknek, az alkalmazottaiknak és a részvényeseiknek is. A folyamat elindítása óta hangsúlyoztuk: prioritás számunkra, hogy az összeolvadást a lehető legnagyobb előnyökkel zárjuk le, és ezt el is értük. A kiskereskedelmi területen egy olyan eszközcserében állapodtunk meg a magyar partnerünkkel, amely a szlovákiai kiskereskedelmi lánc erősítésével közvetlenül előremozdítja a földrajzi terjeszkedési terveinket, csakúgy, mint egy teljesen új, a magyarországi piacra való belépéssel” – mondta Daniel Obajtek, a PKN Orlen igazgatótanácsának elnöke.

A Mol regionális jelenléte – emlékeztet a cég közleménye – még sokszínűbbé válik, és a lengyel piac újabb szereplővel gazdagodik, miközben az ügylet megalapozza a társaság számára a jövőbeli növekedést, hiszen a lengyeleknél a vállalat eddig csak korlátozottan volt jelen. Az országnak erősek a gazdasági kilátásai, jelentős a gépjárműállománya, a térségben hatalmas a piaci potenciál-, 23 millió tonna az éves üzemanyag-fogyasztása, valamint középtávon 1-2 százalékosak a gyarapodásával kapcsolatos várakozások. A tranzakció részeként a Mol nemcsak kiváló töltőállomás-hálózatot szerez-

„Közel egy évvel ezelőtt jelentettük be a 2030+ nevű frissített stratégiánkat, melynek keretében a kitűzött célunk az volt, hogy 2025-ig 2200 egységesre bővítsük a töltőállomás-hálózatunkat a kelet-közép-európai régióban. A tranzakció révén máris túlszárnyaltuk a célunkat, ráadásul Lengyelországot is bekapcsoltuk a portfóliónkba. Nem állunk meg itt: hiszünk abban, hogy a fogyasztói szolgáltatások üzletág komoly lehetőséget jelent számunkra az energiaátmenet folyamán. Célunk, hogy egyre több ügyfelet szolgáljunk ki, és a változó fogyasztói szokásoknak megfelelő mobilitási megoldásokat kínáljunk a legjobb minőségű szolgáltatásokkal és termékekkel kiegészítve. A Lotos nagyszerű hálózata pedig kiváló alapot biztosít ehhez” – mondta Ratatics Péter, a Molcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója.

Az akvizíció végleges jóváhagyásától függően a megállapodás részeként a magyar olajcég összesen 185 – Magyarországon 144 és Szlovákiában 41 – töltőállomást ad el 259 millió dollárért a PKN Orlennek. Az ügylet zárása az utóbbi vállalat és a Lotos fúziójának az Európai Bizottság általi engedélyezésétől függ.

Jelenleg – az új felvásárlások nélkül – a Mol-csoportnak kilenc országban 1943 töltőállomása működik öt különböző márkanév alatt. Hazánkban 468, Horvátországban 435, Csehországban 303, Szlovákiában 254, Romániában 243, Bosznia-Hercegovinában 105, Szerbiában 71, Szlovéniában 53 és Montenegróban 11. A társaság Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában piacvezető, a cseheknél a második, Szlovéniában, Romániában és Montenegróban pedig a harmadik legnagyobb piaci szereplő.

BARÁT MIHÁLY 2022/3 FIGYELŐ | 51

F_50-51_MOL.indd 51

2022. 01. 17. 17:53

| TŐZSDE |

NÖVEKEDNEK AZ EURÓPAI ÁLLAMPAPÍRHOZAMOK

AZ EKB-RA VÁRVA

A német Bund az egyik legfontosabb referenciaként szolgál az európai értékpapírpiacok számára. Az Egyesült Államokból kiinduló globális hozamnövekedés azt tükrözi, hogy a piacok kezdik elhinni: a koronavírus omikron-variánsa nem fogja megakadályozni a fellendülést, nem idéz elő a harmadik hul-

lám által okozotthoz hasonló lefagyást a gazdaságban.

Az eurózónában a negatív hozamok kialakulásában meghatározó szerepet játszott az Európai Központi Bank (EKB)

kötvényvásárlási programja. Így logikus a feltételezés, hogy ha a jegybank visszafogja ennek mértékét, akkor a hozamok hosszabb távon is emelkedő pályára állnak. A német Bundot követte az állampapírpiacon különösen érzékenyen figyelt olasz hozamszint is. A tízéves le-

0,0 –0,1 –0,2 –0,3 –0,4 –0,5 –0,6

2021. I.

A 10III. ÉVES NÉMET ÁLLAMKÖTVÉNY HOZAMA Százalék IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I.

II.

Forrás: investing.com

FOTÓ: STEFAN JEREMIAH, REUTERS

A befektetők lassan kezdik elhinni, hogy a nagyobb központi bankok közel járnak a monetáris élénkítés végéhez, közelednek a kamatemelési ciklusok. A német tízéves irányadó állampapír hozama lapzártánkkor ugyan még a negatív tartományban mozgott, de elemzői várakozások szerint hamarosan átlépi ezt a határt (lásd grafikonunkat).

KÖTVÉNYPIAC | A tízéves irányadó német államkötvény hozama három éve negatív, most azonban közelít a nulla felé. Tavaly decemberben rekordszintre nőtt az infláció az eurózónában és az USA-ban is.

52 | FIGYELŐ 2022/3

F_52-53-Europai-hozamok.indd 52

2022. 01. 17. 17:46

| TŐZSDE | TEDDY KUTYA A JÖVŐBE NÉZ. MIKOR LESZ NULLA FÖLÖTT A BUND HOZAMA?

járatú olasz kötvények hozama a múlt héten 18 havi csúcsra, 1,34 százalékra nőtt. A folyamatban szerepe van annak is, hogy az euróövezet inflációs szintje új rekordértékre, 5 százalékra emelkedett tavaly decemberben.

A német tízéves papír hozama első ízben 2016-ban süllyedt nulla alá, amikor az EKB kamatot csökkentett, hogy kezelje a görög válságot. A hozamszint később kissé emelkedett, ám azután a járvány miatt szükségessé vált jegybanki gazdaságélénkítő kötvényvásárlási program tartósan a negatív tartományba szorította. Tavaly decemberi ülésén az EKB közölte: várhatóan márciusig folytatja a vásárlásait, de lassabb ütemben, mint ahogy azt korábban a befektetők várták.

A Bund hozamára az is hatott, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) szintén a vártnál hamarabb fejezi be hasonló programját. Elemzők arra számítanak, hogy már az első negyedév végén kamatot emel.

USA: TÖBB MINT HÁROM KAMATEMELÉS IS JÖHET? Az Egyesült Államokban az inflációs szint tavaly decemberben 7 százalékra ugrott – ekkora mértéket utoljára 1982-ben regisztráltak. Patrick Harker, a Fed philadelphiai lerakatának az elnöke közölte: ha tovább romlana az inflációs helyzet, akkor a maga részéről háromnál több kamatemelést is támogatna az idén. (A szakember egyébként egyelőre nem tagja a kamatokról döntő bizottságnak, a rotáció alapján csak jövőre kerül a testületbe.) Kifejtette: bár a Fednek viszonylag kevés eszköze van arra, hogy orvosolja az ellátási láncok töredezettségét – vagyis a kínálati oldalt –, a kamatemelés alkalmas arra, hogy visszafogja a fogyasztói keresletet. Harker arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a központi bank tartósan engedi a célként megjelölt 2 százalék fölötti pénzromlási ütemet, akkor olyan inflációs várakozások épülhetnek ki, amelyek letörése a későbbiekben nagyobb áldozatot, szigorúbb monetáris politikát igényelhet.

FOTÓ: FABIAN BIMMER, REUTERS

BRÜSSZEL IS SEGÍTHET

Néhány elemző továbbra is tart attól, hogy az omikron-változat terjedése recesszióba taszítja a német gazdaságot – ez technikai értelemben akkor következik be, ha két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Ugyanakkor hozzáteszik: ha ez megtörténik, az is csak késlelteti, de nem akasztja meg végleg a gazdaság hosszabb távú növekedését. A német bruttó hazai termék szintjét várhatóan erősen tolja majd felfelé az új kormány költségvetési élénkítése. Erre az idén még lehetőséget ad az EU, jövőre azonban már visszaáll a büdzséhiányra és az államadósságra vonatkozó szigorúbb szabályozás.

A Goldman Sachs befektetési bank várakozásai szerint a tízéves német államkötvény hozama az év végén elérheti a 0,3 százalékot. Berlin a pandémiára adott válaszként felfüggesztette az alkotmány költségvetési deficitre vonatkozó korlátait – erre az alaptörvény lehetőséget ad –, de figyelembe véve a hagyományos német hozzáállást a spóroláshoz, továbbra is óvatosak voltak az eladósodással. Így az elmúlt esztendőkben maradt a szűkös Bund-kínálat, ezzel párhuzamosan viszont az EKB vásárlá-

KARL LAUTERBACH NÉMET EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER OLTÁST AD BE. A BEFEKTETŐK EGYELŐRE NEM TARTANAK AZ OMIKRONTÓL

sai megugrottak. Ezek eredőjeként alakult ki a tartós negatív hozam.

A képet árnyalja, hogy az unió 800 milliárd eurós – egyébként Berlin által is támogatott – helyreállítási csomagja nyomán Brüsszel immár saját jogon is kötvényeket bocsát ki. Ha ebből gyakorlat lesz, akkor a Bund mellett a brüsszeli „állampapírok” is referenciahozamként szolgálhatnak, ami csökkenti majd valamelyest a német kötvények iránti keresletet, vagyis a hozamok növekedése irányába mutat. Ez persze nem jelenti azt, hogy Németország az olasz útra lépne és az eladósodás felé haladna, de valószínű, hogy Olaf Scholz kancellársága alatt a Merkel-érához viszonyítva lazább lesz a fiskális politika. Ha a német fiskus végre elkezdi támogatni a gazdasági bővülést és jobban tolerál egy magasabb inflációs szintet, az enyhíti az EKB-ra

nehezedő nyomást, lehetőséget kínál az intézménynek, hogy engedjen jelenleg még ultralaza monetáris politikáján, és a nulla felé közelítse a most mínusz fél százalékon álló irányadó kamatot.

GRAVITÁCIÓS KÚT

Az ördög persze a részletekben rejlik. A BNP Paribas elemzői például úgy vélik, hogy az EKB vásárlásai az idén még 17 milliárd euróval haladják meg a németek nettó értelemben vett 54 milliárdos államkötvény-kibocsátását, annak ellenére, hogy az év egészében a jegybank 88 milliárddal kevesebbet költ erre a célra. Hasonlóan vélekedik a Rabobank is, amely szerint bár egy pozitív tartományban lévő, gyakorlatilag kockázatmentes eurózóna-kötvény – mint amilyen a Bund – azonnali vásárlásokat generálna, „a német hozamoknak nagyon nehéz lesz kimászniuk a negatív tartomány gravitációs kútjából”.

D. GY. 2022/3 FIGYELŐ | 53

F_52-53-Europai-hozamok.indd 53

2022. 01. 17. 17:46

| TŐZSDE | A NASDAQ SZÉKHÁZA NEW YORKBAN. A KAMATEMELÉSRE VÁRVA INGADOZIK A TECHNOLÓGIAI SZEKTOR

Ez év első hetében a vállalkozások globálisan több mint 100 milliárd dollár tőkét vontak be kötvénykibocsátásokon keresztül. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatemelési ciklust indít, várhatóan tavasszal elkezd drágulni a pénz.

MINDEN SZEM A FEDRE SZEGEZŐDIK

VÁLLALATI KÖTVÉNYEK | A cégvezetők igyekeznek kihasználni az olcsó pénz időszakát, amíg még lehet.

A Refinitiv adatszolgáltató statisztikái szerint a január 7-én zárult héten a vállalati kötvénykibocsátások összege elérte a 101 milliárd dollárt, s különösen erős volt az amerikai piac. Hasonló folyamat játszódott le a múlt esztendő elején is; akkor az új év első hét napjában 118 milliárd dollár értékben paszszoltak el céges kötvényeket, ami csaknem húszéves csúcsot jelent.

A kötvénypiacnak ez a szegmense hagyományosan az év elején a legélénkebb, míg a karácsony és a szilveszter gyakorlatilag holt szezont jelent.

A 2022 eleji aktivitás azonban a tavalyihoz hasonlóan szokatlanul nagy, így arra lehet számítani, hogy az első negyedév különösen erős lesz. A Fed az elemzői várakozások szerint márciusban emel először kamatot, ám a finanszírozási kondíciók ezzel együtt is kedvezők lesznek – erős fél év várható.

A statisztikák szerint különösen aktív volt a kötvénykibocsátásokban a bankés a pénzügyi szektor. Főleg külföldi szereplők használták ki a történelmi mélységben lévő amerikai kamatszintet. De tevékeny volt a MetLife biztosító és a gépek, berendezések gyártásával foglalkozó Caterpillar is. A pandémia által sújtott szektorok szereplői szintén beszálltak a raliba, így például a már bóvli kategóriába sorolt hajózási társaság, a Royal Caribbean a múlt kedden egymilliárd dollár értékű kötvényt dobott piacra.

Szintén a járvány áldozata a legnagyobb amerikai moziüzemeltető hálózat, az AMC Entertainment, amely közölte, hogy teszteli a befektetői érdek-

FOTÓ: MONIKA SCHIPPER, GETTY IMAGES

CSÚCSKÖZELBEN

54 | FIGYELŐ 2022/3

F_54-55_kotvenypiac.indd 54

2022. 01. 17. 17:46

| TŐZSDE |

VÁLLALATI KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSOK*

Milliárd dollár 120 Amerikai tranzakciók & [NQ¥L R¥X Y÷PJUNFHFNS [­LWJMFOYTYY YWFS_FPHN·P 100 80

lődést. Adam Aron vezérigazgató egy Twitter-üzenetben jelentette be: reményei szerint olcsóbban tudják majd refinanszírozni az elmúlt két évben felvett hiteleket, könnyítik a feltételeket és kitolják a kötvények lejárati határidejét.

FOTÓ: SEBASTIAN SALOM GOMIS, EUROPRESS/AFP

REZEG A LÉC

Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a vártnál esetleg korábban kezdődő fedes kamatemelési ciklusra idegesen reagáltak a kötvény- és a részvénypiacok. A NASDAQ Composite index, amely a technológiai részvények árfolyamát összegzi, január 11-én 8 százalékkal állt alacsonyabban novemberben elért csúcsánál. Ezzel párhuzamosan emelkedtek az amerikai államkötvények hozamai. A bizonytalanság meglátszik a nyilvános részvénykibocsátások összegén is. Január első hetében ez csupán 7 milliárd dollár volt az egy évvel korábbi 22 milliárd után. Az új kibocsátások megfeleződtek, a piacot a már tőzsdén lévő cégek dominálták az első héten.

Elemzői vélemények szerint a vállalati kötvények szegmensében erősen indult az év, viszont a finanszírozási bizonytalanságok közepette az idén ne-

60 40 20 0

’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21 ’22

2NSIJS ­[GJS OFSZ¥W JQX÷ MJY­GJS

+TWW¥X 7JƻSNYN[ +NSFSHNFQ 9NRJX

A Fed az elemzői várakozások szerint márciusban emel először kamatot, ám a finanszírozási kondíciók még ezzel együtt is kedvezők lesznek. hezebb lesz navigálni ezen a piacon, mint tavaly. Az állampapírok hozamának a növekedése a vállalkozások számára is drágább hiteleket jelent majd, alacsonyabb hozamszinteken tudnak csak kötvényeket kibocsátani. A Fed kamatemeléséig hátralévő időt azonban nyilván mindenki igyekszik majd

A ROYAL CARIBBEAN EGYIK ÓCEÁNJÁRÓJA. A BÓVLICÉGEK IS BESPÁJZOLNAK AZ OLCSÓ PÉNZBŐL

kihasználni, ami azt jelenti, hogy nagy lesz a tolongás a piacon. Ebben a helyzetben a jobb hitelminősítésű cégek előnyt élveznek. A befektetési kategóriába sorolt társaságok papírjainak az átlaghozama az idén már így is 2,36ról 2,55 százalékra nőtt.

A MAKROHELYZET A FONTOSABB

A részvénypiac kibocsátásai tekintetében a biotechnológiai szektor látszott az első héten a leginkább immunisnak a közelgő kamatszigorra. Azonban a kockázatok ezeknél a cégeknél is megmutatkoztak: a Vigil Neuroscience 14 dolláros kibocsátási ára a kereskedés megkezdését követően 11,41-ra csökkent, míg az Amylyx Pharmaceuticalsé 21-ről 16,72-ra. További fontos jelzéseket adhat a piac állapotáról a TPG kockázatitőke-befektető társaság, valamint a HR-szoftverekkel foglalkozó Justworks e hétre tervezett nyilvános részvényemissziójának az árazása és az árfolyam alakulása. A Barclays egyik stratégájának a beszámolója szerint ügyfeleik sokkal inkább a makrogazdasági helyzetre figyelnek, mintsem a vállalatok aktuális helyzetére. Minden szem a Fedre szegeződik.

D. GY.

2022/3 FIGYELŐ | 55

F_54-55_kotvenypiac.indd 55

2022. 01. 17. 17:46

| GEOPOLITIKA |

MEGREMEGETT AZ ÉV ELEJÉN AZ ARANYPIAC BEFEKTETÉSEK | A kamatemelési kilátások hatására csökken a sárga fém vonzereje. d

Meglehetősen zord világgazdasági kilátásokat fest fel a Világbank ez évre vonatkozó prognózisa. David Malpass, az intézmény elnöke szerint főleg a koronavírus-járvány utóhullámai rengetik meg a piacokat. 2022-re 4,1 százalékos globális gazdasági növekedést jósol a bank, szemben a múlt esztendő 5,5-es bővülésével. A piacokra a leginkább ható három tényező: a globális vírusfenyegetettség fennmaradása, a kormányok lassúsága a járvány miatt legyengült nemzetgazdaságok élénkítése terén, valamint a keresletnövekedés ütemének a kezdeti jó jelek utáni csökkenése.

árának alakulása kiszámíthatatlanná válik, s így az arany felértékelődik? Az ez év elején tapasztaltak nem azt igazolják, hogy a klasszikus ökölszabály érvényesülne.

ETF-JELZÉSEK

Peruu Pe

Vajon érvényben marad a régi tétel, amely szerint ha rosszul mennek a dolgok, az értékpapírok, a részvények, a kötvények

Kína Kín Kí na 33220

Ausz Au szttráália ál a

3380 80

300

Oroszo Oro Or zorsszá zo zág U A US

190 119 90

Kaanaada da

11770

Ghán ána

140

130 113 30

Inndo donééziaa

120

Mexikkó Me kó 1100 00

A LEGNAGYOBB &7&3>0.9*72*1ö ORSZÁGOK, 2020

11000 Kazahsztán

Forrás: de.statista.com

Tonna

Jelenleg az arany, mint valami korosodó szépasszony, küzd a befektetők kegyeiért. A piacok bizonytalankodnak, hiszen az erősödő infláció miatt világszerte kamatemelési várakozások épültek ki, s az állampapírok javuló hozamkilátásai csökkentik az aranybefektetések vonzerejét. (A hozamok alakulásáról lásd a cikket az 52–53. oldalon.) Tavaly mintegy 9 milliárd dollárnyi, 173 tonna sárga fémet jelentő arany-ETF-et vontak ki a piacról, 2013 óta a legtöbbet. Ez komoly figyelmeztetés a fémpiac szereplői számára. A fizikai arany alapú ETF-ek állománya mintegy 209 milliárd dollárt ér. Ennek mozgása, változása talán a legfontosabb fogódzó a befektetők

FOTÓK: REUTERS

ÉKSZERBOLT HANOIBAN. AZ ÁZSIAI ARANYKERESLET MÉG MINDIG ERŐS

56 | FIGYELŐ 2022/3

F_56-57-Arany.indd 56

2022. 01. 17. 17:46

| GEOPOLITIKA |

számára. Noha a teljes aranyalapú ETFállomány kevesebb mint öt százaléka „vonult ki” a piacról, az e nemesfémben bízó invesztorokat ez is megrémítette.

Ezért is írta a Financial Times (FT), hogy ez az erős szembeszél nem jósol semmi jót az idén az aranyban gondolkodók számára. A svájci UBS azt prognosztizálja, hogy az év végére a sárga fém ára unciánként 1650 dollárig csökkenhet. Az FT idézte az UBS Global Wealth Management befektetési igazgatóját. Mark Haefele szerint a dollár szempontjából jó hatású tényezők – a szigorodó amerikai monetáris politika, a tengerentúl csökkenő fiskális ösztönzői, a reálkamatlábak emelkedése – az aranyra nézve kedvezőtlenek.

A globális infláció, mint jeleztük, nagy valószínűséggel felfelé hajtja az aranypiacot nagymértékben befolyásoló kamatlábakat, úgyhogy legalább egyéves távon nem nagyon lehet számítani az irányzat megfordulására, kamatlábcsökkenésre s ezzel párhuzamosan a sárga fém iránti kereslet élénkülésére.

ESKÜVŐI SZEZON

Az európai piacokon január első napjaiban az 1573–1607 eurós sávban mozgott az arany unciánkénti ára. Ha az utóbbi évtizedet nézzük, a 2014-es mélypont (890 euró/uncia) óta az ellenérték csaknem megduplázódott.

Ed Morse, a Citibanknál az árupiaci előrejelzések vezetője 2022 tekintetében még a tavalyinál is nagyobb mennyiségű, mintegy 300 tonnányi értékőrző fém eltűnését sejteti az aranyalapú ETF-ekből.

Jövőre talán javul a helyzet, de akkor is további 100 tonnányi aranynak megfelelő ETF-fel csökkenhet a piac. Erre az évre a Citi 1685 dolláros unciánkénti árat vár, amely 2023-ra 1500-ra apadhat. (Az európai aranypiacokon – elsősorban Németországban – mind euróban, mind dollárban feltüntetik a jegyzéseket, szemben az amerikai, kizárólag dollárban történő megjelöléssel.)

1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600

AZ ARANY ÁRÁNAK INGADOZÁSA

Uncia/euró*

Az aranyalapú ETF-ek mögött álló ƻ_NPFN RJSS^NX­L [¥QYT_¥XF YTSSF

250 –900 –90

600

250

60

2017

2018

– 900

–110

400

–100 2012

2013

2014

*Adott év január közepén mért átlagár.

2015

2016

Figyelemre méltók az aranypiacok felmérésében a földrajzi és a kulturális tényezők. Tavaly az USA-ban volt tapasztalható leginkább a menekülés a sárga fémhez kötött ETF-ekből – csaknem 11 milliárd dollár szökött így meg a piacokról. Nagy-Britanniában másfél milliárdos állománycsökkenés következett be.

Ezzel szemben Kínában mintegy 15 tonnás (786 millió dolláros) bővülés történt 2021-ben. Az Indiában jegyzett aranyalapú ETF-ek mintegy 600 millió dollárral (9,3 tonna fizikai aranynyal) nőttek. Mind a szubkontinensen, mind a távol-keleti országban szokás az aranyékszer-vásárlás a kiemelkedő családi események alkalmával. Ugyanakkor a pandémia korábban nem látott effektusokat váltott ki a gazdaságban. A távolságtartási, létszámkorlátozási rendelkezések miatt nőtt ugyan az ünnepi bankettek száma, de a résztvevők kevesebben voltak. Viszont a házigazdák, az esküvőt finanszírozó szülők emiatt többet költöttek arany ékszerek vételére.

2019

2020

2021

2022

Források: gold.de, World Gold Council

Mint a hongkongi South China Morning Post (SCMP) megjegyzi, a különleges státuszú, Kínához tartozó területen a járványveszély csökkenésével visszatért a házasodási kedv, az esküvők szezonja.

Ennek köszönhetően az elmúlt hetekben 30 százalékkal nőtt az aranyékszervásárlás értéke, noha a múlt év egészét mintegy 80 százalékos visszaesés jellemezte.

VAN MÉG, AKI OPTIMISTA

Az arany mint ékszer iránti érdeklődésre (India) vagy mint technológiai-ipari alapanyag iránti keresletre (Kína) alapozva a világ legnagyobb aranyalapú ETFállományát kezelő State Street (SPDR Gold Trust) viszont ez évre hosszú távú bika piacot, áremelkedést prognosztizál. A Financial Times idézi James Steelt, a Hongkong and Shanghai Banking Corp. (HSBC) nemesfémelemzőjét, aki a geopolitikai feszültség növekedésében aranyárfelhajtó erőt sejt. Szerinte konkrétan az Ukrajna tekintetében kialakult válság és a kazahsztáni zavaros helyzet válthat ki ilyen hatást.

D. P. 2022/3 FIGYELŐ | 57

F_56-57-Arany.indd 57

2022. 01. 17. 17:46

| GEOPOLITIKA |

KIVONULÁSI KÉRDŐJELEK

KAZAHSZTÁN | Az orosz csapatok – katonai puccstól tartva – szokatlanul nagy erőkkel vonultak be a közép-ázsiai országba.

A nyersanyagokban gazdag terület feletti ellenőrzés kulcsfontosságú Moszkva számára.

Sokváltozós egyenlet szerint folytatódnak az események Kazahsztánban.

Az ODKB (CSTO), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete – amelyet most rotációs alapon az örmény elnök vezet – bejelentette ugyan az általa az országba küldött mintegy háromezer fős kontingens kivonulását, de éppen a gyorsan változó helyzet miatt nehéz megjósolni, mikor hagyja el Kazahsztánt a békefenntartó csapatok utolsó katonája. A világ érdekelt lenne a konfliktus mielőbbi lezárásában, hiszen az események az általános geopolitikai helyzeten túl hatással vannak a piacokra, elsősorban a nyersanyagok, az arany és az energiahordozók árfolyamára.

A KATONAI HELYZET

Katonailag könnyebb magyarázni a helyzetet. A kormányerőkkel szemben álló feltételezett ellenfél egyre hátrányosabb helyzetbe kerül. Nincs igazi hátországa,

utánpótlási struktúrája. Nem véletlen, hogy a fegyveres ellenállás a déli határ menti területeken összpontosul. Itt a földrajzi körülmények kedvezőbbek a számára, mint az északi, asztallap simaságú, ritkán lakott és takarónövényzet (erdők) által alig borított régiókban.

Almati, melynek közelében és magában a városban a fegyveresek a leginkább megvetették a lábukat, az ország legnagyobb városa, sokféle közösséggel. Magas hegyek veszik félkörbe, s a közigazgatási határtól negyven kilométerre délre ott a kirgiz határ. Viszonylag jelentős számban élnek itt ujgurok, dungánok, kurdok, dél-kaukázusiak, tatárok, akik között elrejtőzhetnek a kormányellenes meggyőződésű vagy „egyszerűen csak” Közép-Ázsia iszlám emirátussá alakításáért harcoló fanatikusok.

Noha az új kazahsztáni kormány még adós annak igazolásával, hogy középázsiai szélsőségesek, kisebb mértékben

közel-keleti iszlamisták alkották az ellenállás kemény magját, az sokat elmond, hogy az Afganisztán felőli oldalon összpontosultak a konfliktus kései szakaszában a harcok. Ismervén a határok átjárhatóságát, nem okozhatott különösebb nehézséget az Iszlám Állam Afganisztánból szétáramló fegyvereseinek eljutni a légvonalban 200-300 kilométerre lévő kazah határig.

Mindenesetre a feltételezett terroristák (eddig még egyet sem mutattak be a médiának, noha a hírek szerint többet is foglyul ejtettek) csak másodlagosharmadlagos szerepet tölthettek be. Az eddigi ismeretek szerint alapvetően két síkon mozogtak az események. Az alsó szint milliókat érintett. Az áremelkedésekkel, az erőltetett „piacosítással”, a növekvő munkanélküliséggel a lakosság széles rétegeit fordította maga ellen a vezetés – mindegy, hogy Nazarbajevnek vagy Tokajevnek hívták az elnököt. Ez

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

ALMATI, KAZAHSZTÁN. ÉLETKÉP A ZAVARGÁSOK UTÁN

58 | FIGYELŐ 2022/3

F_58-59-Kazah.indd 58

2022. 01. 17. 17:47

| GEOPOLITIKA |

Oroszország

a fajta megmozdulás az egész országban alapvetően békésen, erőszakmentesen zajlott le.

Szamara Szam Sz zamara m ara

Uralszk Ura alszkk

ELITHARCOK

KKaszpiaaszpi s pi-te engerr en tenger

Aktau

AAzeerb.

B Baku

Pavlodar Pav vvlodar Nur-Szultan NurNur rr-Szultan S Karaganda Karagand raganda da

Kazah Kaza zaahsztán Almati

Kizilorda Kizi zilordda zi

Aral-tóó

Üzb

eg

isz 99FXPJ XPJSYY tán9FXPJSY

Türkmenisztán TTü &ăLFGFY Irá ráán

'NNXPJ 'NXPJP n ztá zis i g Kir )ZXFSGJ )ZXFSG GJ Tádzsikiszt.

Tá Tádz Tádzsikiszt á zsikiszt. iszztt

Kínaa

Afganisztán

Pa kis z tá n

A

raz

PPetropavl Pe Kosztanaj Kosz zztanaj

Orenburg

Atirauu

Kü r

Bonyolultabban alakultak a dolgok a „felső szinten”, ahol vélhetőleg a kazahsztáni elit különböző, egymással ellentétes érdekeket képviselő csoportjai, szövetségei, az oligarchák estek egymásnak a hatalomból, az extraprofittal kecsegtető bizniszekből való nagyobb részesedés, esetleg az újraelosztás reményében. Ezek használhatták fel eszközül egyfelől azt a nagyszámú vidéki fiatalembert, aki a városokba özönlött dolgozni, de a járvány miatti lezárások, a romló gazdasági helyzet következtében munkalehetőség, bevételek nélkül maradt – könnyű prédájául a toborzóknak. Másfelől pénzelhettek – akár a nagy hatalmú nemzetbiztonsági szolgálaton, a KNB-n keresztül – szélsőséges, a fegyverforgatáshoz értő embercsoportokat, sőt Afganisztánból kiszoruló iszlamistákat is.

Szokatlanul nagy technikai háttérrel, nehézfegyverzettel, páncélozott harcjárművekkel érkezett meg az oroszországi békefenntartó kontingens. A legújabb számok szerint több mint hetven (!) nagy stratégiai katonai szállítógép mintegy kétezer különlegesen képzett katonát hozott. Tartálykocsikat, radarokat, távközlési teherkocsikat is lehetett látni a rakományban. Ekkora mértékű felszereltség aligha kellhet egy békefenntartó missziónak, amelynek a fő feladata hivatalosan „stratégiai objektumok” védelme volt.

Omszk

Cseljabinszkk

Ufa

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a küldetés szervezői mindenre felkészültek. Akár arra is, ha a kazahsztáni hatalmi eliten belül egy csoport katonai puccsot szervezne, és a kazah fegyveres erők egy részét maga mellé állítaná.

A többnemzeti misszió többi tagjának, Örményországnak, Kirgizisztánnak a részvétele nagyrészt szimbolikus. Orosz katonai gépek hozták őket, a nyilvánosságra került fotók szerint legfeljebb kézifegyverekkel voltak-vannak felszerelve.

A GAZDASÁGI HELYZET

Kevés és egymásnak ellentmondó információ szivárog ki arról, mi is történik az országban. Valószínű, hogy az ODKB-küldetés nem jelentős, nem oroszországi komponensét a bejelentett határidő szerint visszavonják. Az alaperő, a

Szpecnaz-csapatok pedig addig maradnak, amíg nem stabilizálódik a helyzet.

Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Kazahsztán vezet a régióban. Az összeg a 2020-as visszaesés (9071) után tavaly 10 145 dollárra nőtt, de jóval alatta maradt a 2013-as csúcsnak (13 789). A második helyen a világ egyik legnagyobb földgázkészletét birtokló Türkmenisztán áll, ahol 2020-ban az egy főre jutó bruttó hazai termék 7674, a múlt évben pedig 8844 dollárt tett ki. Aztán hatalmas szakadék jön: a harmadik Üzbegisztánban tavalyelőtt 1768, 2021-ben 1902 dollárt regisztráltak nemzetközi szervezetek. Kirgizisztán és Tádzsikisztán pedig a két sereghajtó (a kirgizek valamivel jobban állnak).

D. P.

KAZAHSZTÁN GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Nyersanyag, ágazat

Mennyiség, értékek

Megjegyzés

Kőolaj- és földgázkitermelés, -export (2020)

– kőolaj-kitermelés: 85,7 millió tonna, ebből 68,5 millió kivitelre ment – földgázkitermelés: 55,2 milliárd köbméter, ebből több mint 10 milliárd volt az export

A világ olajtartalékainak a 3 százalékával az ország benne van az első tizenötben. A kitermelésben nagy szerepük van a külföldi, elsősorban amerikai olajvállalatoknak. A kinyert földgáz jelentős részét visszapumpálják a talajba, hogy növeljék az olajkitermelést.

Urán

2009 óta Kazahsztán a világ legnagyobb uránérc-kitermelője

A készletek tekintetében a közép-ázsiai ország globálisan a második.

Króm

a globális készletek 30 százalékát birtokolják

Világelsők a tartalékok nagysága terén.

Mangán

a világkészletek negyede itt van

Vasérc

a globális tartalékok 10 százaléka található az országban

Ólom

a világkészletek tizede Kazahsztáné

Arany

2020-ban 100 tonnás termelés

Ezzel Kazahsztán a 10. helyen állt az országok sorában.

Források: de.statista.com, World Gold Council, Figyelő-gyűjtés

2022/3 FIGYELŐ | 59

F_58-59-Kazah.indd 59

2022. 01. 17. 17:47

| RÉGIÓ |

SZABADULÁS AZ AUTÓMATUZSÁLEMEKTŐL

Románia 15 éve tagja az Európai Uniónak. Ez idő alatt jelentősen bővült a járműparkja, de ez az autóállomány egyre öregebb. Több mint 9 millió gépkocsit jegyeztek be a forgalomba, 2007-ben alig négymillió volt a számuk. A mobilitás fontos a gazdasági fejlődés szempontjából, ugyanakkor a környezetszenynyezés mértéke is megnőtt, aminek az egyik fő oka a nagyvárosi agglomerációkat elárasztó gépjárműforgalom.

Az úgynevezett roncsautóprogram különböző formákban tizennyolc éve működik. Célja, hogy ösztönözze az öreg járgányok forgalomból való kivonását és új gépkocsik vásárlását. A bukaresti szaktárca adatai szerint ez idő alatt több mint 700 ezer új jármű megvételét támogatták. Ennek ellenére az állomány elöregedett, mert évek óta egyre több használt autó lepi el a piacot.

CSAKNEM 17 ÉVES ÁTLAGÉLETKOR

Tavaly ebből a szempontból újabb rekord született, összesen 650 ezer ilyen gépkocsi adásvételét jegyezték. A Romániai Autógyártók Egyesületének az adatai szerint ezek közül csaknem 396 ezret külföldről hoztak be, azaz első ízben helyezték őket forgalomba keleti szomszédunkban, miközben az új autók értékesítése alig haladta meg a 121 ezres számot, ami 4 százalékkal kisebb az előző évhez képest. Az országban a legtöbb új járművet 2007-ben helyezték forgalomba, csaknem 312 600-at.

Az illetékes minisztérium által közölt adatok szerint 2010ben még 10 év alatti volt a román járműpark átlagéletkora, de a múlt esztendőre már 16,8 évre öregedett. Éppen ezért a környezetvédelmi tárca több újdonság bevezetésével új lendületet ad a roncsautóprogramnak. Például azzal, hogy – a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében – három évre hirdeti meg, s első ízben évi egymilliárd lej fölé emeli a költségvetését. Így az idén 1,24 milliárd lejt (csaknem 90 milliárd forint) fordítanak a prog-

FOTÓK: GETTY IMAGES, FIGYELŐ-ARCHÍV

ÚJ RONCSPROGRAM ROMÁNIÁBAN | Keleti szomszédunkban egy új jármű vásárlásakor két öreg gépkocsi beszolgáltatásával nagyobb állami támogatáshoz lehet jutni. A Tánczos Barna vezette környezetvédelmi tárca hároméves programot hirdetett meg, amely az eddigieknél hatékonyabban járulhat hozzá a gépkocsipark megfiatalításához. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere a múlt héten sajtótájékoztatón ismertette a részleteket.

60 | FIGYELŐ 2022/3

F_60-61_tancos_barna.indd 60

2022. 01. 17. 17:47

| RÉGIÓ |

VÉGET VETNE A FOLYÓSZENNYEZÉSNEK

ramra, jövőre és 2024-ben pedig évente további tíz százalékkal bővítik a keretet az előző esztendőkhöz képest.

A bukaresti sajtótájékoztató után lapunk a román– magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.

ÉRDEMES ZÖLDAUTÓRA VÁLTANI

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Figyelőnek elmondta: fontos, hogy most már két öreg autó beszolgáltatásáért is kompenzációt adnak, ha azok legalább hat éve forgalomban vannak Romániában. Eddig nyolc esztendő volt a határ, így nő a kedvezményezettek köre.

Ráadásul az elektromos és a konnektoros hibrid gépkocsik vásárlására meghirdetett támogatási programban is kötelező beszolgáltatni egy használt járművet, így az Európában kiemeltnek számító, akár 10 ezer eurót (mintegy 3,6 millió forint) is elérő állami rész csak akkor használható fel e-autók vásárlására, ha a felhasználók kivonnak a forgalomból egy öreg járgányt is. Mindkét intézkedéstől azt remélik, hogy nő a program hatékonysága. A tárcavezető hozzátette: a költségvetési keretből egyre inkább a zöldautók vásárlását ösztönzik majd. 2024-ben a tervek szerint egymilliárd lejt (bő 72 milliárd forint) fordítanak erre, ugyanis 2035-ben Európában már nem fognak belső égésű motorral működő járműveket gyártani.

Az új szabályok szerint az idén akár 16,5 ezer lejes (csaknem 1,2 millió forint) támogatásban részesülhet az, aki két tizenöt évesnél öregebb autót von ki a forgalomból. Egy ennél fiatalabb jármű után hatezer lejes állami dotáció jár, amely 7500ra (540 ezer forint) nő, ha a gépkocsi 15 esztendősnél idősebb.

A teljesen elektromos autót vásárolni óhajtók egy roncstelepre leadott jármű után maximum 46 500 lejes (3,35 millió forint) szubvenciót kaphatnak, két öreg gépkocsi esetében pedig legfeljebb 51 ezer lejeset (3,673 millió forint) ahhoz, hogy új járgányt vegyenek. (Ennek az összegnek a felét kapják azok, akik plug-in hibrid kocsit vásárolnak.)

SEPSISZENTGYÖRGY A MINTA

Tánczos Barna elmondta: Románia vállalta, hogy az uniós helyreállítási alapból járó támogatás fejében 2026-ig legalább negyedmillió 15 évesnél öregebb járművet kivon a forgalomból.

Hogy ezt mindenképpen teljesíteni tudja, a környezetvédelmi tárca az önkormányzatokkal együttműködve el akar indítani egy másik országos programot, amely felgyorsítaná ezt a folyamatot. A miniszter Sepsiszentgyörgyöt említette példaként, ahol Antal Árpád polgármester kezdeményezésére tavaly az önkormányzat 3000 lejt (216 ezer forint) adott az öreg autókért cserébe úgy, hogy nem kötelezte a járműtulajdonosokat új gépkocsi vásárlására. Így sikerült ötszáz idős járműtől megszabadulnia a székelyföldi városnak – a kocsik egy része csak a parkolóhelyeket foglalta. A miniszter arra buzdítja az önkormányzatokat, hogy szentgyörgyi mintára találjanak ki egy testreszabott helyi programot, például az alternatív közlekedési eszközök és az infrastruktúra fejlesztésére. Ezeket a tárcához tartozó környezetvédelmi alapból 50 százalékkal finanszíroznák, az öszszeg másik felét pedig az önkormányzatok biztosítanák. A lényeg, hogy minél több autómatuzsálem kerüljön roncstelepre.

BORBÉLY TAMÁS

A román hatóságok tizenkét folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert akarnak megépíteni a magyar határ közelében, hogy ne jusson át a szemét Magyarországra. Mikor lesznek készen ezek a berendezések, és mennyire hatékonyak?

– Január 13-án írtam alá a vízügy költségvetését, amelyben szerepel valamennyi tervezett beruházás. Bízunk benne, hogy a tervezés után már az idén elindíthatjuk a közbeszerzési eljárásokat, és 2023-ban be is lehet fejezni ezeket a létesítményeket. A cél az, hogy a Romániából származó hulladékot ne engedjük át Magyarországra. Ezekkel a rendszerekkel nagyon hatékonyan fel lehet fogni a fa- és műanyag uszadékot. Persze ez csak a kritikus helyzetre jelent megoldást, a cél az, hogy egyáltalán ne kerüljön szemét a folyóvizekbe. Ebben a tekintetben sokat segít a betétdíjas rendszer bevezetése. Tavaly elfogadtuk a jogszabályt, az idén kidolgozzuk a működési részleteit, és várhatóan az év végén elindul a program, melynek értelmében minden egyes üvegért, műanyag palackért 0,50 lejes (36 forintos) betétdíjat lehet visszaigényelni. Ennek a szisztémának köszönhetően három-négy év alatt 90 százalékos hatékonysággal össze lehet gyűjteni a kereskedelembe került csomagolóanyagot, így nem fog a természetbe jutni. Nevelésre és tudatosításra is szükség van, ezért a minisztérium reményeink szerint már februárban egy országos tájékoztatási kampányt indít, amely a szelektív hulladékgyűjtésre, a környezettudatos életmódra hívja fel a lakosság figyelmét.

– Tavaly a magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy újraindítják a kormányközi környezetvédelmi bizottság működését. Mit remélnek ennek munkájától?

– A vegyes bizottság egyik legfontosabb témája a vízgazdálkodás, hiszen a folyók, a patakok összekötnek, nem állnak meg az országhatárnál. Közös munkára van szükség a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés területén is, hiszen e tekintetben szintén egymásra vannak utalva a szomszédos államok. A vegyes bizottság keretében rengeteg jó tapasztalatot tudunk megosztani egymással. Ezek kiterjednek a biodiverzitás fenntartására, az élőhelyek védelmére, az érintetlen erdők beazonosítására és megóvására vagy a vadgazdálkodásra – ez utóbbi Magyarországon sokkal jobban működik.

B. T.

2022/3 FIGYELŐ | 61

F_60-61_tancos_barna.indd 61

2022. 01. 17. 17:47

| RÉGIÓ |

SERTÉSPESTIS, SERTÉSTÖRVÉNY

BUKARESTI VÁLSÁGKEZELÉS | Decemberben történelmi mélypontról beszéltek a disznótenyésztési ágazatban, amely az afrikai sertéspestis, az uniós érdekek és a belső káosz hármas szorításában keresi az utat a fény felé – magyar mintát is alapul véve.

ELADÓ MALAC EGY MÁRAMAROSI PIACON. AZ ÉLŐ SERTÉST MA MÁR INKÁBB APRÓHIRDETÉSBEN KÍNÁLJÁK

Egyre gyanakvóbb felhangok kíséretében hangzik el mostanában mind sűrűbben a kérdés Romániában: miért nem lehet véget vetni az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének? A koronavírus-járvány kapcsán megizmosodó összeesküvés-elméletek az ágazatba is átgyűrűztek. A konspirációs teória hívei azt vallják, hogy művi úton, egyenesen Brüszszelből tartják fenn az állandó fertőzésveszély pszichózisát. Könczei Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki képviselője,

a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának a tagja túlzásnak tartja ugyan az ilyen állításokat, azt azonban ő is úgy látja, hogy a romániai sertéspestishelyzet az ennek a ragálynak kevésbé kitett uniós országok malmára hajtja a vizet.

GÓCOK SZÁMOKBAN

Keleti szomszédunkban gyakorlatilag négy és fél éve eredménytelenül küzdenek az ASP-vel. Ennek kórokozója 2017

közepén került az országba, valószínűsíthetően Ukrajnából, s azóta 4358 gócpontban pusztított. E szám a három esztendővel ezelőtti több mint 1700-ról 2020-ban ugyan 1063-ra csökkent, tavaly novemberben viszont már újra 1567 „tűzfészket” jegyeztek. Közben az országos sertésállomány a múlt év közepére 3,54 millió egyedesre apadt – 2006-ban még 6,8 millió példányt számlált. Tizenöt esztendő alatt tehát csaknem 48 százalékos volt a fogyatkozás, az utóbbi tíz évben pedig 30 százalékos. Az Országos

62 | FIGYELŐ 2022/3

F_62-63_roman.indd 62

2022. 01. 17. 17:48

| RÉGIÓ |

HENTESÁRU A BUKARESTI OBOR PIACON, KARÁCSONY ELŐTT. A SERTÉSHÚS NÉGYÖTÖDE KÜLFÖLDRŐL SZÁRMAZOTT, ÉS JELENTŐSEN DRÁGULT

Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) szerint 2021 végén minimum 500 aktív gócpont volt Romániában.

A járvány kitörése óta legkevesebb 700 ezer állatot pusztítottak el, az állomány drámai mértékű csökkenésének következtében pedig a romániai fogyasztók asztalára kerülő disznóhús 80-85 százaléka ma már importból származik – vagy a legkevesebb húszezer illegális kereskedőtől. A hatóságok szerint több mint 600 millió eurós a keletkezett kár, a hústermelők egyesületének a vezetői azonban úgy vélik: ez az érték sokkal inkább közelít a kétmilliárdhoz. Képleteik alapján a termelők legalább egymilliárdos kárt szenvedtek el közvetlenül, ehhez adódik a külkereskedelmi mérleghiányban megmutatkozó további egymilliárd.

FOTÓK: GETTY IMAGES

TERVEZETTEL A TERVEZET ELLEN

„Mint az egyik legnagyobb kitettségű állam, Románia állandó prés alatt van.

Arra próbálják rászorítani Brüsszelből, hogy az illetékes bukaresti hatóság hozzon olyan rendelkezést, amely a disznótartás korlátozása révén visszaszorítja a pestist. Ezért aztán nem túlzás kijelenteni, hogy az ASP nemcsak járványügyi, hanem gazdasági kérdés, illetve érdek is” – fogalmazott Könczei Csaba.

Az ANSVSA két tűz közé került: az egyik oldalon a romániai közvélemény és az ágazat, a másik oldalon pedig az uniós nyomás perzseli. Ebben a harcban keleti szomszédunk nagytermelői sem az EU-s vonulat mellett sorakoznak fel, ha ugyanis egy-egy fertőzési góc a farmjaik közelében alakul ki, bizony az ő állományaikat is felszámolják. Akadnak ugyan olyan cégek, amelyeknek megéri

az uniós kárpótlás igénybevétele, de ha a belső termelés csökken, több importra szorul az ország, és ez már egyetlen romániai cég érdekét sem szolgálja.

A hatóság igyekezett megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, és olyan rendelkezést fogalmazott meg, amely gyakorlatilag felszámolná a járvány egyik legnagyobb terjesztőjének tekintett kisés közepes – azaz a háztáji – gazdaságokat. Ám ez ugyancsak a belső termelés csökkenéséhez és a behozatal növekedéséhez vezetett volna. A korábbi szociáldemokrata agrárminiszter rendeletét – amely gazdaságonként öt hízóra korlátozta volna a sertéstartást, ugyanakkor megtiltotta volna a szaporítást – 2021ben „fúrta meg” egy törvénytervezet. Ez utóbbi ugyanis felülír minden rendeletet, s míg nincs végeredmény, minden marad a régiben.

A bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottsága alelnökének, Magyar Lórándnak és Könczei Csabának a közös tervezete nem írja elő a darabszám korlátozását a háztáji gazdaságokban, illetve engedélyezi egy koca és annak szaporulata megtartását. Ám a szakbizottsági véleményezések után, júniusban végül olyan tervezet került a plénum elé, amely szerint az önfenntartó gazdaságokban megmaradna az ötös plafon. Ugyanakkor be kellene vezetni a családi gazdaság fogalmát – az e körbe tartozóknál nem lenne felső limit, s a gazdának nem kellene kötelező módon valamilyen vállalkozói formát választania; egyszerű nyilvántartás alapján őstermelőként tevékenykedhetne és kereskedelmi tevé-

kenységet is folytathatna, ha képes biztosítani a minimálisan előírt állatjóléti feltételeket. Úgy nézett ki, hogy e változattal valamennyi fórum és hivatal egyetért. Csakhogy Bukarestben bonyolultabb a parlamenti döntéshozatal. Van egy felsőház (szenátus) is, amelynek a mezőgazdasági bizottságában nem várt akadály jelentkezett: utóbbi elnöke, George Scarlat – „mellékesen” egy 30 ezer egyedes disznóhizlalda tulajdonosa – indítványozására a testület olyan változatot fogadott el, amely a családi gazdaságokban 15 egyedesre korlátozza a szaporulatot. Az ügy képviselőházi tárgyalása ez év tavaszán esedékes, szavazásra várhatóan a tavaszi parlamenti ciklus vége felé kerül sor. Könczei Csaba szerint van remény a korrigálásra, de addig is minden marad a régiben.

RENDCSINÁLÁSI KÉNYSZER

A rendcsinálás azonban a háromszéki képviselő szerint is elodázhatatlan – többek között azért, mert ma is azonosíthatatlanul nagy a füljelző nélküli disznók száma –, de semmiképp sem a háztáji gazdaságok lefejezése a megoldás.

Egy ilyen intézkedés közel kétmillió gazdát érintene, a legérzékenyebben a székelyföldieket – e területen a sertésállomány 90 százaléka háztáji gazdaságokban hízik.

Mindettől nem függetlenül az idei prioritások közé tartozik a mezőgazdasági farmok besorolásának a tisztázása is. Jelenleg ugyanis több olyan kategória létezik, amelyet egyszer valamilyen azonnali intézkedés vagy pályázati besorolás érdekében kitaláltak, de azóta irrelevánssá vált. Márpedig a farmokat, gazdaságokat a méretek és a várható termelékenység alapján kell kategorizálni, nem utolsósorban azért, mert csak így indulhatnak a siker esélyével a különböző uniós pályázatokon. A „profiltisztítás” nehézkesnek ígérkezik, de Könczei Csaba a maga számára ezt tartja az év egyik legfontosabb feladatának. Akárcsak a családi gazdaság fogalmának a meghatározását, amely a vagyon oszthatósága, illetve megőrzése szempontjából is fontos jogi bástyát biztosít. „Nem kell messzire mennünk, ebben a témában egy az egyben át lehetne emelni a magyarországi mintát” – tartja a háromszéki képviselő.

CSINTA SAMU 2022/3 FIGYELŐ | 63

F_62-63_roman.indd 63

2022. 01. 17. 17:49

| RÉGIÓ |

A KISEBB JÖVEDELMŰEKET SEGÍTIK LENGYEL NŐVÉR A TAVALY NYÁRI TÜNTETÉSEN. IDÉN JÚLIUSTÓL LEGALÁBB 420 EZER FORINTNYI FIZETÉST KAPNAK

LENGYEL ADÓREFORM | Január 1-jén életbe lépett az új adózási rendszer, amely az Új lengyel megállapodás nevű, a koronavírus-járvány utáni fellendülést célzó program része. A módosítások az esélyegyenlőségre és a progresszív adóztatásra alapoznak. Egyelőre elég nagy a tájékozatlanság a lakosság körében, de annyit tudni lehet, hogy mintegy 18 millió lengyel jobban jár (a legkevesebbet keresők, a gyermekes családok és a nyugdíjasok), s ötmillió adózó valószínűleg az eddigi pénzénél marad. A többiek többet fizetnek.

NULLAKULCSOSOK

Nem kell szja-t fizetni a havi 3,2 ezer złotys (csaknem 252 ezer forint) minimálbér után. (Ez közel 1,5 millió munkavállalóra vonatkozik, s az eddigiekhez képest havi 13 ezer forintnak megfelelő többletösszeget jelent.)

Szintén nullás kulcsot alkalmaznak az évi 30 ezer złotyig (2,36 millió forint) terjedő nyugdíjakra és rokkantnyugdíjakra.

Ez az ilyen típusú ellátások kétharmadára, mintegy nyolcmillió emberre vonatkozik, így havonta 196 ezer forint adómentes.

Akinek ennél magasabb a nyugdíja, csak a plafon fölötti rész után adózik. Az Új lengyel megállapodás szintén nullás kulcsot alkalmaz azon időskorúak esetében, akik eddig lemondtak a nyugdíjukról, hogy tovább dolgozhassanak. Most nagyon jól járnak, hiszen évi 85,5 ezer złotys (6,7 millió forint) bevételig vehetik igénybe az szja-mentességet, függetlenül attól, hogy munkaszerződéses vagy megbízásos jogviszonyban dolgoznak, esetleg üzletelnek.

Az új szabályok egységesen 9 százalékos egészségügyi hozzájárulást írnak elő. Eddig a befizetett egészségbiztosítási díjjal csökkenteni lehetett a jövedelemadót. Így a nulla szja-s jöve-

delműeken kívül mindenkinek kisebb lesz a nettó fizetése, mint korábban. Éppen ezért a kormány a reform tervezésének a szakaszában úgy gondolta, hogy egy külön megoldást, ún. középosztályos könnyítést vezet be az adórendszerbe. Ez azokra vonatkozna, akiknek a havi bruttó fizetése vagy vállalkozói jövedelme 5701 és 11 141 złoty (449–877 ezer forint) között van. Az elmúlt napokban a kormány a 11 141 złotys összeget hangoztatja azon határként, amelyig a lengyeleknek nem kell aggódniuk nettó fizetésük csökkenése miatt.

KEDVEZMÉNY A HAZATÉRŐKNEK

Az új szabályozás célja a feketemunka és a munkabér zsebbe adott részének a felszámolása, vagy legalábbis a korlátozása. Január 1-jétől az ilyen cselekmények következményeit kizárólag a munkáltató viseli. „A lengyel adószabályozás eddig nem védte kellőképpen azt a dolgozót, aki esetleg az árnyékgazdaságba kényszerült és harcolni akart munkaviszonyának a legalizálásáért. Idáig ha az országos munkaügyi főfelügyelőség feltárta a fizetési rendellenességet, vagy a munkavállaló maga indított pert a munkaviszonya megállapítása érdekében, akkor magának a dolgozónak kellett kifizetnie akár öt évre visszamenőleg az adót, illetve a késedelmi kamatát” – mondta Jan Sarnowski, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. A kormány arra is akarja ösztönözni a lengyeleket, hogy térjenek vissza hazájukba. Azok az alkalmazottak, akik legalább három éve külföldön élnek és visszatérnek az országba, a következő négy esztendőben évi 85 528 złoty (6,73 millió forint) összegig adómentességet élveznek.

ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: BEATA ZAWRZEL, EUROPRESS/AFP

Lengyelországban az egyik legfontosabb változás a második adóküszöb 85,5 ezer złotyról (kb. 6,7 millió forint) 120 ezerre (csaknem 9,44 millió) emelése. E jövedelem fölött 32 százalékos az adókulcs, de az érintettek köre 1,24 millió emberről 620 ezerre csökken. Ez a küszöb vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. Aki nem éri el az évi 120 ezret, 17 százalékos kulccsal adózik.

64 | FIGYELŐ 2022/3

F_64-65-Lengyel-horvat.indd 64

2022. 01. 17. 17:49

| RÉGIÓ |

KÉSZÜLŐDÉS A HORVÁT EURÓRA

KÉT ÁR A POLCCÍMKÉKEN | A zágrábi kormány 2019-ben kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba, és tavaly nyáron jelentette be, hogy 2023. január elsejétől vezeti be a közös európai fizetőeszközt. Ha minden a tervek szerint halad, az uniós valutára történő átállás első fázisa már ez év nyarán elkezdődik.

Az euró az idén ünnepli huszadik születésnapját. 2002. január elsején került forgalomba tizenkét országban, s azóta már a tagállamok többsége és néhány unión kívüli ország is hivatalos fizetőeszközként használja. Az utóbbiakhoz négy törpeállam (Andorra, San Marino, Monaco, Vatikán) tartozik, amelyek szerződést kötöttek az EU-val a közös valuta használatáról, de monetáris megállapodás nélkül használja az eurót Koszovó és Montenegró is.

Horvátországban immár nincs belpolitikai akadálya az eurózónához való csatlakozásnak, miután tavaly novemberben a nemzeti fizetőeszközt, a kunát megtartani akaró pár fős parlamenti tömörülésnek, a Horvát Szuverenistáknak és szövetségeseiknek nem sikerült összegyűjteniük a megfelelő mennyiségű aláírást az ügyben kiírandó népszavazáshoz, bár közel álltak hozzá. A választói névjegyzékben szereplő polgárok 10 százalékának a támogatását kellett volna megszerezniük, azaz csaknem 369 ezer szignót, de ebből mintegy 34 ezer hiányzott.

FOTÓ: JAKUB PORZYCKI, EUROPRESS/AFP

BOMBABIZTOS KOCSI

A lakosság szoktatása az euróhoz augusztusban kezdődik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a boltok polcain a kunában feltüntetett árak mellett szerepelni fog az árucikkek euróra átszámított értéke is. Azt már most tudni lehet, hogy 7,53450 kuna ér majd 1 eurót. Ezt az árfolyamot még 2020 nyarán állapították meg, amikor az állam belépett az európai árfolyam-mechanizmus második fázisába (ERM II.). Persze ez év végéig a pénztáraknál még csak kunával fizethetünk. Augusztustól kötelezően megjelenik az euróalapú elszámolás a dolgozók bérjegyzékén is, valamint a bankszámlákon. A nemzeti pénzben felvett hiteleket szintén a központilag meghatározott árfolyam szerint váltják át, az ügyfelek már augusztus-

tól látni fogják az európai közös valutában törlesztendő részleteket.

Szeptemberben kapják meg a horvátországi pénzintézetek az első eurókészleteiket, a következő hónaptól pedig a posta és a horvát Pénzforgalmi Ügynökség (Financijska Agencija – Fina). Decem-

postán, bankban és a Fina-kirendeltségen is díjtalanul beváltják. Később már csak a HNB-nél – igaz, ott erre még harminc évig lesz lehetőség. Jelenleg az országban több mint egymilliárd pénzérme és 500 millió bankjegy van forgalomban, melyek összértéke több mint 36 milliárd

LUKA MODRIĆ VÁLOGATOTTBELI „MEZE” EGY SPLITI SZUVENÍRSTANDON. JÖVŐ ILYENKOR MÁR CSAK EURÓÉRT LEHET MEGVENNI

bertől a kis- és nagykereskedelmi cégekhez érkeznek meg az euróbankjegyek és -érmék. A kiszállításra a Horvát Nemzeti Bank (HNB) egy új, bombabiztos páncélkocsit is vásárolt, ugyanis a szabályok értelmében nagy mennyiségű eurót csak a legmagasabb szintű biztonsági előírások betartása mellett lehet szállítani. A Volvo típusú jármű 12 millió kunába (csaknem 570 millió forint) került.

FÖLÖSLEGES PÉNZVÁLTÓK

A horvát eurót 2023. január 1-jétől állítják forgalomba. Két hétig még kunával is lehet fizetni, utána július elsejéig minden

kuna (1700 milliárd forint). A jegybank szerint a pénzcsere költsége mintegy 880 millió kuna lesz.

Az euró bevezetésének a nagy vesztesei a pénzváltók lesznek – állítja Szőregi Gábor, a horvát pénzváltók egyesületének (UHM) az elnöke. A Večernji list újságnak azt mondta: tízezer munkahely kerül veszélybe, hiszen a jelenlegi mintegy háromezer váltóhely jelentős része lehúzhatja a rolót. A több pénzváltót üzemeltető Szőregivel nem mindegyik szaktársa ért egyet. Több, főleg a tengerparton tevékenykedő szakmabeli úgy véli: amíg az országba érkeznek turisták, addig az ő munkájuk biztosított lesz. Ez az ágazat az eurózóna tagállamaiban is jól működik.

HORDÓSI DÁNIEL 2022/3 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Lengyel-horvat.indd 65

2022. 01. 17. 17:49

| RÉGIÓ |

MÉLYPONTON A BOSNYÁK–SZERB VISZONY

MÁST ÜZEN BELGRÁD, MÁST BANJA LUKA | Aleksandar Vučić szerb államfő arra kéri boszniahercegovinai nemzettársait, térjenek vissza a szarajevói központi intézményekbe. A boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szerint a jelenlegi államközösséget – az 51 ezer négyzetkilométeren szinte felefele arányban osztozó a bosnyák–horvát föderációt és a Banja Lukai-i központú Szerb Köztársaságot – kizárólag a kényszer tartja egyben.

SÉRELMEK

Nemrég Dodikkal és más boszniai szerb vezetőkkel szemben az amerikai adminisztráció korrupciós ügyletekre, illetve a daytoni megállapodás megszegésére

MILORAD DODIK (JOBBRA) TAVALY MÁRCIUSBAN ÍGY FOGADTA A SZARAJEVÓI REPÜLŐTÉREN A VAKCINAADOMÁNNYAL ÉRKEZŐ ALEKSANDAR VUČIĆOT. A NEMZETTÁRSAK GYAKRAN EGYEZTETNEK

hivatkozva szankciókat vezetett be, de a boszniai szerb régió politikáját évtizedek óta meghatározó vezető azt mondta, mindig is ragaszkodni fog a köztársaság napjának megtartásához. Ezt az ünnepet a közös állam fővárosában, Szarajevóban szakadár megnyilvánulásnak tartják, és alkotmánybírósági döntéssel tiltják. Ez a szarajevói hozzáállás, valamint az, hogy a srbrenicai népirtás tagadása az ENSZ szarajevói főképviselője javaslatára tavaly nyár óta bűncselekménynek számít – a szerbek tömeges gyilkosságnak, nem pedig népirtásnak tartják –, vezetett el a bosnyák–szerb viszony teljes megromlásához az államközösségen belül. Akkoriban hagyták ott a közös intézményeket, decemberben pedig a Banja Luka-i törvényhozás megszavazta, hogy megkezdik a Szerb Köztársaság kivonását a kö-

zös fegyveres testületekből, a biztonsági szolgálatokból, az adórendszerből és az igazságszolgáltatásból.

Politikai elemzők megállapították: még soha nem volt ilyen rossz a viszony a két bosznia-hercegovinai entitás között.

BOSNYÁK FENYEGETŐZÉS

Miközben Banja Lukában rendőri díszfelvonulással ünnepelték a szerb entitás harmincadik évfordulóját, Szarajevóban Szerbia nagykövetsége előtt tiltakoztak a bosnyák–horvát terület polgárai. Véleményük szerint a boszniai történéseket, Dodik eltávolodását a közös állam gondolatától nem lehet függetleníteni Belgrádtól, hiszen a szerbiai és a boszniai szerb vezetőség együttműködése kiváló, tehát Banja Luka minden lépése belgrádi jóváhagyással megy végbe, állították.

FOTÓ: DADO RUVIC, REUTERS; MIOMIR JAKOVLJEVIC, EUROPRESS/AFP

Ötéves távlatban már független államként látja a mintegy 1,2 milliós, zömmel szerb lakosságú boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS) Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség tagja, aki fél éve bojkottálja ezt a szarajevói csúcsintézményt, ahogyan a közös törvényhozó és végrehajtó testületekben sem vesznek részt a boszniai szerbek. A függetlenségről pont az RS ünnepnapján beszélt, ugyanis épp harminc éve kiáltották ki az itt élő szerbek a köztársaságot, és mondták ki, hogy továbbra is a belgrádi központú Jugoszláviához akarnak tartozni. A muszlim bosnyákok és a katolikus horvátok pedig néhány héttel később népszavazáson a függetlenség mellett álltak ki. Ez után vette kezdetét a három évig tartó, csaknem százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború – benne a srebrenicai muszlim férfiak és fiúk elleni tömegmészárlás –, amelyet az amerikai daytoni megállapodás zárt le, és jött létre egy nagyon bonyolult szerkezetű, a három etnikum képviselőiből álló központi szervekkel, valamint saját intézményrendszerekkel rendelkező két entitásból – a Bosznia-hercegovinai Föderációból, illetve a Szerb Köztársaságból – álló dualista államalakulat.

66 | FIGYELŐ 2022/3

F_66-67_bosznia.indd 66

2022. 01. 17. 17:50

| RÉGIÓ |

Azt próbálták üzenni, hogy BoszniaHercegovina politikai agresszió áldozata, ami mögött a szomszédos Szerbia áll.

Sejfudin Tokić, a tüntetés egyik szervezője, a Bosnyák Mozgalom vezetője közölte, hogy a patrióta bosnyákok nem fogják engedélyezni a Republika Srpska további elszerbesedését, az ortodox vallás térfoglalását és egy független állam létrejöttét. Az 1990-es évek háborús cselekményeiben is részt vett bosnyák zöld sapkások is megszólaltak, szélsőséges üzeneteket továbbítottak, emellett bejelentették, hogy ismét tagokat toboroznak.

NEM LENNE KISEBBSÉGI

Dodik arról is beszélt, hogy politikai eszméjének és fogadalmának az önálló Szerb Köztársaság létrehozását tartja. Azt mondta: a szerbségnek joga van a szabadsághoz, a köztársasághoz. Hangsúlyozta, hogy egy pillanatra sem vitatja a bosnyákok ugyanezen jogát, hiszen számukra is garantálni kell a saját államot. De olyan „meséből” a szerbek nem kérnek, amelyben egy kvázi polgári állam kisebbségéhez tartoznának. (Jelenleg a teljes államalakulat mintegy 3,3 millió fős, több mint fele bosnyák, egyharmada szerb, a többi horvát – a szerk.)

El kell ismerni, hogy a szerb entitás csak azért van még mindig Bosznia-Hercegovinában, mert muszáj ott lennie. Semmit sem kapott még a közös államtól, hacsak

nem az alkotmány leépítését a szerbek kárára, valamint minden olyasminek a tilalmát, ami a szerbség jogait lett volna hivatott előbbre vinni.

ÖSSZEESKÜVÉST KIÁLT

A hivatalos Szarajevó közben már háborús fenyegetettségről beszélt. Željko Komšić, a boszniai hármas elnökség jelenlegi bosnyák elnöke a montenegrói Pobjeda napilapnak adott interjújában kijelentette, kevés kétség sem fér ahhoz, hogy Dodik be akarja áldozni a békét, Szerbia és Oroszország támogatását élvezi, a cél pedig Bosznia-Hercegovina végleges szétverése. A szerb köztársaság napi üzenetek között, mint vélekedett, jó néhány fasiszta, provokatív, fegyverragadással fenyegető mondat volt. Szerinte már nemcsak a régi háborús bűnösök miatt kell aggódni Boszniában, hanem azok miatt is, akik ismét ugyanilyen bűnöket akarnak elkövetni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem jelzésértékű-e Aleksandar Vučić szerb elnök távolmaradása a harmincadik évfordulós ünnepségről, Komšić egyértelmű választ adott: nincs ennek üzenete, ott volt Ana Brnabić szerb kormányfő, a szomszédos ország tehát a legmagasabb szinten képviseltette magát.

VUČIĆ BÉKÍT

Ilyen hangulatban tartották meg Belgrádban Dodik és Aleksandar Vučić szerb államfő múlt hétvégi találkozóját, amelyen nem várt fordulat következett be: Szerbia elnöke arra kérte Dodikot, hogy segítsen visszatérni a szerbeknek a közös, szarajevói állami intézményekbe, és ott küzd-

FELVONULÁS BANJA LUKÁBAN A KÖZTÁRSASÁG NAPJÁN, JANUÁR 9-ÉN. A BOSZNIAI SZERBSÉG ÜNNEPÉT TILTJA A SZARAJEVÓI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

jenek tovább a jogaikért; hagyjanak fel a bojkottal, folytassák a közös munkát a bosnyák és horvát vezetőkkel. Úgy fogalmazott, nem arra kéri Dodikot, hogy szavazzon meg bármilyen döntést, csak arra, hogy ne legyenek üresek a szerbek számára fenntartott döntéshozói helyek Bosznia-Hercegovina állami intézményeiben.

Ez voltaképpen azt jelentené, hogy megszűnne a bő fél éve tartó intézményes válság, ismét lehetne olyan döntéseket hozni, amelyeknek az elfogadásához mindhárom államalkotó nemzetnek a beleegyezésére szükség van. Vučić a találkozón közölte, ezt a kérését kész a Banja Luka-i parlament és a kormány előtt is kifejteni, megmagyarázni. Véleménye szerint ugyanis nem számít túl jó taktikának a mostani eljárás, a nemzetközi közösség figyelme ugyanis az utóbbi időben túlzottan a boszniai szerbekre összpontosul, a béke és a stabilitás megbontóinak titulálják az egész szerbséget, ami csakis rossz vért szülhet. Végül minden felelősséget a szerbség nyakába akasztanának olyasmiért, amit el sem követett. Dodik a találkozón úgy vélte, az Egyesült Államok elfogult, és ellehetetleníti a szerb jogok érvényesítését, de egyetértett Vučićcsal abban, hogy a régió békéjének, biztonságának, egyensúlyának a megőrzése a legfontosabb feladat.

VIRÁG ÁRPÁD 2022/3 FIGYELŐ | 67

F_66-67_bosznia.indd 67

2022. 01. 17. 17:50

| RÉGIÓ |

PLÁGIUMVÁD A ROMÁN KORMÁNYFŐ ELLEN

Nemrég tette közzé a Horvát Statisztikai Hivatal (DZS) a tavaly őszi népszámlálás első eredményeit, amelyből kiderült, hogy tíz év alatt a lakosság több mint 9 százalékkal csökkent.

Délnyugati szomszédunkban 2011-ben még közel 4,28 millióan éltek, 2021 őszén már csak 3,88 millióan.

A legtöbb lakost az ország keleti részén fekvő Vukovár–Szerém (Vukovarsko-srijemska), Sziszek–Monoszló (Sisačko-moslavačka) és Bród–Szávamente (Brodsko-posavska) megye veszítette, ahol 19, 18, illetve 17 százalékos volt a csökkenés, de néhány tengerparti községét leszámítva, az országnak nincs olyan közigazgatási egysége, ahol növekedett volna a lakosság. A most közzétett adatokból az is kiderül, hogy a horvát háztartások száma is több mint százezerrel csökkent. A népességfogyás legfőbb oka az elöregedő társadalom és a nagyarányú elvándorlás.

Arról, hogy miként alakult az ország nemzetiségi összetétele, egyelőre nem tettek közzé adatokat, ám a kisebbségek létszámát illetően a többséghez hasonló vagy még nagyobb arányú viszszaesés várható. Ami a horvátországi magyarságot illeti, a tíz évvel ezelőtti létszáma alig haladta meg a 14 ezer főt, ez pesszimista becslések szerint mára 10 ezer alá zuhanhatott. Ez a nemzetrészünk a Kárpát-medence legdrasztikusabban fogyó magyar közössége, hiszen 1910-ben a mai Horvátország területén még több mint 120 ezer honfitársunk élt. Az elmúlt száz évben hasonlóan komoly csökkenés figyelhető meg a helyi olaszok, valamint a szerbek körében is.

HORDÓSI

LAKÁSÉPÍTÉSI KEDV SZERBIÁBAN

A múlt év novemberében 3334 építési engedélyt adtak ki Szerbiában, ez csaknem 40 százalékkal több, mint 2020 azonos hónapjában volt – tette közzé a szerb Köztársasági Statisztikai Intézet. Az engedélyek közel 86 százaléka többszintes, főként lakóépületek felhúzására vonatkozott (kevés volt az üzleti létesítmény iránti kérelem). Ugyancsak tavaly novemberben 2538 lakás felépítéséről tettek bejelentést, ezek átlagos alapterülete 76,3 négyzetméter. A gazdasági elemzők biztatónak nevezték az adatokat. Igaz ugyan, hogy 2020 a pandémia esztendeje volt, de a járvány az építőiparra és az ingatlanpiacra nem gyakorolt különösebb hatást akkoriban, míg más ágazatokat jelentős mértékben visszavetett.

A legtöbb új lakás, csakúgy, mint korábban, Belgrád környékén épül déli szomszédunkban, az összesnek az ötöde.

VIRÁG

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

NÉGYMILLIÓ ALATT A HORVÁT NÉPESSÉG

A PressOne.ro portál szerint Nicolae Ciucă 138 oldalas doktori dolgozatából 42 számít másolásnak, hiszen a kormányfő úgy vett át szövegeket mások munkájából, hogy nem tette ki az idézőjeleket. Ciucă 2003-ban doktorált az I. Károly Bukaresti Nemzeti Védelmi Egyetemen. A kormányfő aktív katona volt, 2015 és 2019 között Románia vezérkari főnöki tisztségét töltötte be.

A kormányfő azzal védekezik, hogy 2003-ban az akkori tudományos követelményeknek megfelelően, jóhiszeműen írta a dolgozatát. Ebben az elméleti rész mellett összegezte a külföldi küldetéseken szerzett katonai tapasztalatait, ami a beadandója eredeti része. A kormányfő arra kéri a védelmi egyetem etikai bizottságát, hogy vizsgálja ki a vádakat.

Az elmúlt években kiderült, hogy több politikus, állami alkalmazott és közéleti személyiség az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett doktori diplomát csalással. A rengeteg plágiumeset miatt 2020 őszén bezárták az akadémia két – jogi és közbiztonsági – doktori iskoláját. Victor Ponta volt román miniszterelnököt 2016-ban fosztották meg doktori címétől, miután bebizonyosodott, hogy plagizált. Romániában azt követően vált divattá az állami alkalmazottak körében a doktori fokozat megszerzése, miután ez a cím jelentős bérpótlékot biztosított számukra.

BORBÉLY

68 | FIGYELŐ 2022/3

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 01. 18. 15:46

| RÉGIÓ |

A HORVÁT VÁLOGATOTT KRIPTOVALUTÁJA

Múlt héten jelentette be a Horvát Labdarúgó-szövetség (HNS), hogy piacra dobja saját kriptovalutáját. A tokenek, amelyek a labdarúgó-válogatott beceneve után a Vatreni (tüzesek) nevet kapták, január 20-án kerülnek forgalomba, 1 dolláros áron. Azok, akik előre jelzik vásárlási szándékukat, 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a digitális pénzhez. A tulajdonosok azon túl, hogy tokenjeikkel belépőjegyeket vásárolhatnak a csapat meccseire, beleszólhatnak a labdarúgószövetség döntéseibe is. Ezt egy blokkláncon alapuló szavazási rendszer teszi majd lehetővé. A birtokosok voksolhatnak a mezek dizájnjáról vagy akár arról, hogy a nemzeti tizenegy hol rendezze meg a hazai mérkőzéseit.

A HNS elnöke, Marijan Kustić a Jutarnji listnek elmondta, hogy a Vatreni bevezetésével követni kívánják a futballban aktuális trendeket, nyugaton ugyanis már jó néhány labdarúgócsapatnak van saját „fantokenje”. A horvát válogatott mintegy 30 millió egységből álló kriptovalutáját helyi cégek tervezték, illetve hozták létre, és egyelőre csak az Uniswap felületén lehet hozzájutni, de bármikor el is adható.

H.D.

SZABÁLYOZOTT ÁRÚ TERMÉKEK UKRAJNÁBAN

A kijevi kormány tizenegy alapvető élelmiszerre terjesztette ki az állami árszabályozást. A szociális jelentőségűnek nevezett árufélék kiskereskedelmi felára nem haladhatja meg a 10 százalékot a 2022. március 31-ig meghosszabbított járványvészhelyzet idején.

Az árstop által érintett produktumok köre a posztszovjet térségben népszerű hajdinakásával, valamint a kristálycukorral, a finomliszttel, az ukrán száraztésztákkal, a 2,5 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tejjel, a napraforgóolajjal, a tojással, a bontott csirkével és a 72,5 százalékos zsírtartalmú vajjal bővült. A múlt év végén még csak a rozs-búza keverék lisztből sütött kenyér és a közkedvelt cipó kiskereskedelmi nyereségét korlátozták.

Ukrajnában tavaly 10 százalékkal nőttek az árak. A legnagyobb mértékben a gáz és a villamos energia, valamint az élelmiszerek drágultak.

Az üzemanyagpiacon 2021 májusában vezették be az árszabályozást. A hatósági árat időről időre a gazdasági tárca állapítja meg, a maximális kereskedelmi árrés pedig a gázolaj esetében literenként legfeljebb 7, míg a benzinnél 5 hrivnya (78, illetve 56 forint). A dízel literjének az ellenértéke jelenleg nem haladhatja meg a 32,16 hrivnyát (357,6 forint), a benziné pedig a 32,92-ot (366,07).

Az alapvetőnek ítélt fogyasztási cikkek árának állami szabályozásáról egyébként még 2020 májusában született kormányrendelet, melynek értelmében a kereskedelmi egységek kötelesek tájékoztatni bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, koronavírus-fertőzés elleni védőeszközök, üzemanyagok tervezett drágításáról a fogyasztóvédelmi hatóságot. Az állam beavatkozhat, amennyiben a fogyasztóvédelem megalapozatlannak ítéli az árképzést.

Az állami árszabályozás tehát a járványvészhelyzet végéig marad érvényben, ugyanakkor csak a kiskereskedelmi árakra vonatkozik a korlátozás, a nagybani kereskedelemre nem. Ezért az intézkedés nem jelenti azt, hogy befagyasztották az árakat, a növekedés üteme azonban kétségtelenül lassult Ukrajnában.

SZŐLŐSI 2022/3 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 01. 18. 15:46

| SKYNET |

JÖN A JÖVŐ JÜANJA!

DIGITÁLIS PÉNZRE ÁLLNAK ÁT | A pekingi téli olimpia indulása előtt bevezethetik a helyi lakosság körében a digitális jüant, és már most sok szolgáltató, például az egymilliárd felhasználós WeChat Pay, az Alibaba Alipay vagy a JD.com is támogatja a jegybank által napokon belül érkező pénzt.

Ez azonban nem blokkláncon alapuló kriptovaluta lesz, sokkal inkább a mai, digitalizált, de központilag ellenőrzött valuták technológiájával jön létre. Igaz, egyes részfunkciókra és a határon átnyúló tranzakciók biztosítására már az e-jüan vagy e-CY is blokkláncbiztosítást használ.

Bár a kriptovaluták bányászatát központi, állami szigorral fenyegeti, illetve üldözi a kínai kormányzat, azért a digitalizációt a pénzügyekben, a pénzrendszerben egyáltalán nem hanyagolják el a döbbenetes sebességű innovációs ütemet diktáló országban. Kitűnő példa erre, hogy a papíralapú készpénz elektronikussá, digitálissá tételét milyen hihetetlenül gyorsan elkezdte népszerűsíteni az ottani központi bank, méghozzá annak a legmodernebb, akár mobiltelefonos formájában. A nemzetközi sajtó-

ban nagy visszhangot kiváltott projekt CBDC néven ismert, amely az angol central, a bank, a digital és a currency szó kezdőbetűjéből képzett rövidítés.

Persze Kínában nem a nagy nyugati kártyatársaságok, a Revolut vagy a Wise, de nem is a magyar–cseh Barion áll nyerésre, hanem például a nyugaton is hírnevet szerzett WeChat, illetve az Alibaba–

AliExpress páros. A WeChat például eredetileg üzenetküldő platformnak készült, de mivel néhány év alatt szinte mindenkinek a telefonján futott, így a Tencent nevű technológiai óriás vezetése felismerte, hogy egy ilyen applikáció kiválóan alkalmas a fizetésre. Azaz kvázi alulról jövő kezdeményezésnek is felfoghatjuk a most központilag eldöntött digitalizációt, az e-jüan, avagy a CBDC bevezetését.

70 | FIGYELŐ 2022/3

F_70-71_skynet.indd 70

2022. 01. 18. 15:47

| SKYNET |

Mint ismert, a Facebook és a hozzá tartozó Messenger applikáció is alkalmas lenne hasonló, emberek közti fizetések gyors és egyszerű lebonyolítására.

Mégis évek óta vajúdik a Zuckerbergbirodalom, és egyelőre egy korlátozottan, főként Amerikában használható megoldást szültek a „hegyek”. Eközben a Tencent szinte tökélyre vitte a szolgáltatását. A WeChat mobilalkalmazás a közösségi funkciói mellett jóval egymilliárd feletti havi aktív felhasználót gyűjtött össze, sőt napi szinten is közel egymilliárd kínai használja. Nagy többségük egymás közti fizetésre is.

FOTÓ: GETTY IMAGES

BEÁLLNAK A KÖZPONT MÖGÉ

A CNBC hírtelevízió híre szerint friss fejlemény a kínai fizetőeszköz digitalizációja kapcsán, hogy a Tencent melletti másik kínai techóriás, az Ant Grouphoz tartozó Alibaba is bejelentette, hogy a fizetési rendszereik támogatják a hamarosan Kína-szerte bevezetendő digitális jüant. Egyes nyugati elemzők szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy az ügyfelek hajlandók lesznek-e többéves távlatban használni a jegybank által kibocsátandó digitális fizetőeszközt.

HOGY ÁLL A VILÁG TÖBBI ORSZÁGA? Bár a friss hír szerint a WeChat (pontosabban a WeChat Pay) és az Alibaba (valamint az AliExpress) Alipay rendszere egyaránt képes lesz az új „digipénzzel” való fizetésre. Néhány napja a JD.com e-kereskedelmi óriás is bejelentette, hogy minden eszközzel támogatja, sőt ösztönzi a portálján értékesítő kereskedőket az új pénz elfogadására. A JD.com egyébiránt az egyik úttörő ezen a téren, hiszen korábban már megengedték a virtuális fizetőeszköz elfogadását.

A kínai jegybank eközben az ország tíz körzetében elérhetővé tette a virtuális fizetőeszköz kezelésére alkalmas központi fejlesztésű applikációt. Ez, a központi virtuális tárca alkalmazás eddig csak meghívásos alapon (tesztjelleggel) volt piacon, ám néhány napja a nagy applikáció-áruházakban is megjelent az e-jüant kezelni képes központi app. Ez pedig azt mutatja, hogy az ottani jegybank a technológiát a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpia indulása előtt ki akarja terjeszteni a lakosságra. Persze nagy kérdés, hogy az állampolgárok mennyire jogkövetők, vagyis hogy milyen arányban töltik le a jegybank fizetési applikációját a meglévő(k) mellé.

Nem könnyíti meg ugyanakkor az e-jüan terjedését, hogy a WeChat és az Alipay felhasználóinak jelenleg csak hozzá kell kapcsolniuk a bankszámlájukat az alkalmazásokhoz. Ám amenynyiben digitális jüannal szeretnének fizetni, akkor le kell tölteniük a virtuális tárca applikációt, majd egy külön lépésben integrálniuk kell azt a techcégek fizetési megoldásaival.

Az elemzők szerint a felhasználókat semmi sem sarkallja arra, hogy elvégezzék telefonjaikon az extra letöltést és azonosítást. Ennek ellentételezésére, azaz ösztönzőül a kínai jegybank elhelyez majd némi ingyenpénzt a tárcákon, ám kétséges, hogy a felhasználók azt követően is használják-e az alkalmazást, miután elköltötték ezt az összeget – figyelmeztetnek a nemzetközi pénzügyi szakértők. Úgy tűnik egyelőre, hogy a CBDC az első időkben inkább a központi kormányzathoz köthető alkalmazási terüle-

A G7-országok, Kínával ellentétben, egyelőre csak a CBDC-k kibocsátására vonatkozó közös szabványok kidolgozásánál tartanak, és itthon is csupán elméleti diskurzus folyik. A hazai jegybank szerint technológiai oldalról minden feltétel adott a gyors bevezetéshez, ám ezt nem feltétlenül a pénzforgalmi kérdések döntik el.

Eközben az Európai Központi Bank (EKB) tavasszal világossá tette, hogy nem akarja elkapkodni a digitális euró bevezetését, és igyekszik elkerülni, hogy ebben az „EU-n kívüli narratívák” befolyásolják. A digitális euró így legkorábban 2026 körül jelenhet meg, amivel az Európai Unió jóval elmaradna Kína mögött. Csakhogy az EKB csupán akkor döntene a digitális euró bevezetéséről, ha annak felhasználhatóságát alaposan tesztelte, és úgy ítéli meg, hogy az nem veszélyezteti az euróövezet pénzügyi stabilitását, tekintettel a koronavírusra és a kapcsolódó gazdasági problémákra.

teken terjed el, ilyenek a számlabefizetések, a tömegközlekedési díjak, illetve a különböző jegybanki pénzátutalások.

MOST HOL TARTANAK?

A kínai jegybank szerint eddig tízmillió vállalati, üzleti felhasználó csatlakozott az e-jüan rendszerhez, és a hivatalosan még kísérleti jelleggel működő tárcák eddigi összes forgalma meghaladta a 63 milliárd jüant, azaz a 9,7 milliárd dollárt. Január elejéig mintegy 140 millióan nyitottak digitális tárcát a nemzeti bank által fejlesztett digitális valuta használatára. Eddig pedig 1,55 millió kereskedő fogadhatott el e-jüan tárcákkal való fizetést, beleértve a közüzemi, a vendéglátó, a szállítási, a kiskereskedelmi és a kormányzati szolgáltatásokat.

A minap a Hongkongban megrendezett Fintech Week konferencián az is elhangzott, hogy hivatalos időpont nincs az éles bevezetésre, de a tesztek már jó ideje folynak több nagyvárosban is. A kínai pénzügyi vezetés célja állítólag az, hogy az olimpiai játékokra, azaz február 4-ére már teljes egészében működjön a rendszer.

HG 2022/3 FIGYELŐ | 71

F_70-71_skynet.indd 71

2022. 01. 18. 15:47

| CAPPUCCINO |

Tavaly az egyik legrangosabb európai megmérettetésen az év vörösbora elismerést – 7500 nemzetközi tétel közül – a Jammertal Borbirtok nedűje kapta. Tulajdonosát húsz éve, hobbiként hozta lázba Villány, ma borászatának a nominális kapacitása évi egymillió palack.

Rebellis természetűnek vallja magát – bár orvosnak készült, üzletemberként lett sikeres.

Milyen bort kóstolt legutóbb?

– Három nappal ezelőtt egy baráti társaságban mutattam meg a 2017-es pinot noirunkat. Ez az egyik kedvenc borom a saját pincészetünkből, és mindig büszkeséggel tölt el, ha kóstolom, mert a borászunk, Kövesdi Zsófi a „cirkuszos” burgundi fajtákat – mint a chardonnay és a pinot noir – is annyira szépen kezeli. De szakmai ártalom, hogy egy pohár bort sem tudok csupán az élvezetéért meginni, mert mindegyikben a hibát keresem.

– Az, hogy húsz éve Villányban kezdte el építeni a borászatát, üzleti előrelátás vagy személyes kötődés eredménye?

– Egy borász barátomat szerettem volna támogatni, eredetileg ezért választottam Villányt, de hamar elváltak az útjaink.

Gyorsan rájöttem, hogy ha igazán jó borászatot szeretnék létrehozni, az túl sok pénzt, energiát és időt igényel ahhoz, hogy csupán játék maradjon számomra. Tehát üzletként kell felfognom, bármennyire is személyes a vonzódásom ehhez a tájhoz vagy a bor élvezetéhez. A játékosságnak persze helye van ebben a szakmában, de nagyon komolyan kell ismerni az alapjait, felépítve a kereskedelmi oldalát is. Meg szerettem volna mutatni a villányi terroir erejét, amelyet már a kilencvenes években

éreztem, hiszen a remek szőlőnek köszönhetően az akkori egyszerű technológiával is nagyszerű borok kerültek ki erről a vidékről. Azt nem tudtam, hogy milyen rögös lesz az utam…

– Korábban pokoli munkának nevezte a borászatot – mit ért ez alatt?

– Nagyon szexinek tűnik kívülről, ahogy a borral foglalkozók gyönyörű helyeken mosolyogva emelgetik a poharukat és okosakat mondanak. De ha maximalisták vagyunk, akkor pontosan tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk a szőlővel. Ha van ezer hordóm a pincében, akkor az összes tétel esetében meg kell fo-

galmaznom, hogy mit várok tőle. A borászommal ismerjük egymás elképzeléseit, mindketten maximalisták vagyunk, ezért jól tudunk együttműködni. Sok-sok közös kóstolás után alakult ki, hogy milyen stílusú borokat preferálunk, s határoztuk meg, hogy melyik piacra milyen termék értékesíthető. A borásznak is tudnia kell a befektető fejével gondolkodni és fordítva – ez a kölcsönösség elengedhetetlen.

– Csak borásznőkkel dolgozik. Ez tudatos választás?

– Másodszorra már az volt. Az első borászommal, Szabó Katával 2011-től 2019ig dolgoztunk együtt. Dél-Olaszországba

FOTÓK: JAMMERTAL

SZŰCS RÓBERT

72 | FIGYELŐ 2022/3

F_72-73_cappuccino.indd 72

2022. 01. 18. 15:47

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY 1962-ben, Szegeden született.

A Szegedi Orvostudományi Egyetemen diplomázott.

KÖVESDI ZSÓFI, A JAMMERTAL FŐBORÁSZA

Munkahelyek: Sopron Városi Kórház, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szívsebészeti osztálya 1989ig, azóta vállalkozó.

Kedvencek Film » Il Marchese del Grillo (Vaskos tréfa) Könyv » Edgar Wallace: A zöld íjász Zene » AC/DC: Moneytalks Hobbi » lovak Ahonnan merít, ha kimerül » alvás Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „A feleségem tudná megmondani”

ment férjhez, ezért váltunk el egymástól.

Már nála megtapasztaltam azt, amit Kövesdi Zsófinál is látok, hogy hihetetlenül felkészült, gyakorlatias, fegyelmezett. Ez a munka reggeltől estig tart, aprólékos, nagyon monoton részei is vannak. A nők szerintem jobbak benne, mint a férfiak.

– Mi a közös az orvoslásban és a borászatban?

– Érsebésznek készültem. Az orvoslást egyetemi keretek között tanultam, a borászatot autodidakta módon. De szerintem ha valaki magas szinten akarja művelni az egyiket vagy a másikat, annak rengeteg gyakorlati tapasztalatot kell szereznie, s nála jóval okosabbakat szükséges hallgatnia a világ minden részéről. Talán az eredeti szakmámból adódóan a borászatban is rendkívül fontos számomra a szervezettség és a higiénikus környezet.

– Azt gondolnám, hogy aki orvosnak készül, az elhivatott annyira, hogy nem könnyen vált pályát.

– A nyolcvanas évek közegében, a szakvizsgám előtt állva úgy láttam, nincs sok kitörési lehetőség egy ambiciózus fiatal orvos számára. A következő tíz év rácáfolt erre, de akkor már elengedtem a szakmát, amely talán a rebellis természetemhez sem illett. Pár hónapra rá, teljesen véletlenül találkoztam egy osztrák üzletemberrel, aki a mentorommá vált, beve-

zetett az orvosi műszerek forgalmazásának az üzletágába, amelyben harminc éve dolgozom – kórházak beszállítójaként és befektetőként.

– Miben rebellis?

– Nem szeretek beállni a sorba.

– Miért fontos versenyeken megmérettetni a boraikat?

– A célom az volt, hogy nagyon jó borokat készítsek, ezért a világ legkeményebb versenyeire neveztem be a tételeinket, hogy neves szakértők véleményét hallhassam. Rengeteg olyan visszajelzés érkezett, melynek alapján változtattunk. A prémiummárkáinkkal – Cassiopeia, Koh-I-Noor – a kínai piacot célozzuk. Ott igénylik azt, hogy releváns nemzetközi véleményeket mutassunk fel a borról, ennek van marketingértéke.

– Dizájnerborászatként működnek. Ez mit jelent?

– A bor élvezeti cikk, akárcsak egy ruha vagy az otthonunk. Mindenki szeret olyan lakásba megérkezni vagy olyan ruhát hordani, amelyet szakemberek rászabtak. Úgy gondoltuk, hogy vannak, akik olyan bort szeretnének inni, amely igazán ízlik nekik – nem pedig olyat, amelyet éppen kapni. Már a 2000-es évek kö-

zepétől nagyon alaposan és következetesen feltérképeztük vásárlóink preferenciáit, hogy mi okoz számukra örömet a vörösbor fogyasztásakor. Majd különböző vevőcsoportoknak különböző karakterisztikájú nedűket készítettünk. Kínában a magas alkoholtartalmú, gyümölcsös vörösborok a legkeresettebbek. Minél magasabb az alkoholtartalom, annál problémásabb elkészíteni egy egyensúlyban lévő nagy bort. De például a 2011-es Koh-I-Noor Merlot-nk 16 alkoholfokkal került a piacra, ami szinte likőr kategória, miközben gyönyörű, testes, száraz vörösbor. Ha pénzt akarok keresni, akkor olyan bort készítek, amely a vevőnek ízlik, nem olyat, amely nekem.

– Egy szóval hogyan jellemezné a Concours Mondial de Bruxelles versenyén 2021 legjobb vörösborának választott 2015-ös Cassiopeia Merlot-jukat?

– Harmonikus. Minden borunknál arra törekszünk, hogy az alkotóelemek harmonizáljanak, ez a legfontosabb. Ebben az eredményben az a szenzációs, hogy nem megjósolható, mikor hirdetnek egy adott mezőnyben abszolút nyertest a világ nagy borversenyein. Általában nem szokták elmondani, hogy melyik fehér vagy vörös kapta a vakon kóstoló zsűritől a legtöbb pontot, hanem különböző kategóriagyőzteseket hirdetnek: a legjobb merlot, a legjobb sauvignon blanc, a legjobb olasz bor… Óriási mázlink volt, hogy itt épp így kommunikálták az eredményeket, mert ezzel a kezünkbe adtak egy remek marketingeszközt.

– Eddig szándékosan nem éltek a marketing erejével, nem hirdettek itthon.

– Kiváló minőségben és nagy mennyiségben állítunk elő bort, de eddig valóban Magyarország legelhallgatottabb borászata voltunk. Az alapborainkat itthon bizonyos kiskereskedelmi láncokban értékesítjük, reklám nélkül. A díj elnyerése paradigmaváltás számunkra, de Villánynak is. Világelső nedűt csak világelső szőlőből lehet készíteni, úgyhogy ezzel a borvidék leradírozhatatlanul felkerült az elit vörösborok terroirjának a világtérképére.

SZIGETI HAJNI

2022/3 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2022. 01. 18. 15:47

MÉRNÖKBŐL SOSEM ELÉG

KOVÁCS LEVENTE | Az oktatók bérének nagyarányú emeléséről, a gyakorlatorientált képzéseikről, valamint a mérnökök iránti óriási társadalmi-gazdasági igényről is beszélt a 12 ezer hallgatóval büszkélkedő Óbudai Egyetem rektora a Figyelőnek adott interjúban.

A villamos- és egészségügyi mérnöki végzettségű intézményvezetőtől azt is megtudtuk: céljuk, hogy hat-nyolc éven belül ne csak a nevében legyen óbudai az univerzitás, hanem ténylegesen is a III. kerületben működjön minden budapesti karuk.

tot, a docensek fizetése a 700 ezer, az adjunktusoké az 570 ezer, míg a tanársegédeké a 430 ezret. Az oktatói óradíjakat a duplájára, a cafeteria összegét pedig 60 százalékkal növeltük. Hangsúlyozom, hogy ezek csak az alapfizetések.

Ha ugyanis az egyetem évről évre teljesíti az állam által elvárt indikátorokat, akkor különféle célprémiumokkal is honorálható a befektetett munka.

– Az elvárások között például olyasmire kell gondolni, mint a lemorzsolódás csökkentése vagy a tudományos teljesítmény javítása?

– Bár az állam a modellváltással immár nem fenntartónk, ágazatirányítóként továbbra is „megrendelőnk”, elvárva, hogy versenyképes tudással ruházzuk fel a jövő magyar értelmiségét, és egy tudásalapú társadalmat építsünk.

A velünk szemben támasztott elvárások között szerepel, hogy lehetőség szerint minél több olyan kiművelt mérnökemberfőt képezzünk ki, aki motivált, és a diplomaszerzés

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| TÁRSADALOM |

Tavaly augusztustól – a hazai felsőoktatási intézmények túlnyomó részéhez hasonlóan – az Óbudai Egyetem is alapítványi fenntartásban működik. Bár még csak szűk fél év telt el a modellváltás óta, lehet már valamifajta mérleget vonni?

– Az eltelt öt hónap minden egyetemi polgárunk számára új perspektívát nyitott. Azért is mondom ezt nyugodt szívvel, mert a lehetőséget megneszelve mi magunk kezdeményeztük a modellváltást. Azt valljuk ugyanis, hogy így egy sokkal rugalmasabb és piacosítottabb struktúrában tudunk dolgozni. Műszaki felsőoktatási intézményként erre nagy szükségünk is van, mert a műszaki piac nagyon gyorsan változik, amelyhez idomulnunk kell a tantervünkben, a továbbképzésekben, a cégekkel kialakított együttműködésben, a kommunikációban és a nemzetköziesítésben egyaránt.

– Az alapítványi fenntartású univerzitásoktól a napokban sorra érkeznek a bejelentések a bérfejlesztésekről. Önöknél hogyan alakulnak az oktatói fizetések?

– Miután az elmúlt hónapokban a kuratóriumunkkal karöltve megalkottuk az új struktúrához szükséges jogi környezetet, ez év elején eddig soha nem látott mértékű béremelésre került sor. A kezdőlökést a tavaly szeptemberi 15 százalékos növekmény adta, ám az idén ennél jóval nagyobb béremelést tudtunk végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy január elsejétől a tanársegédek bruttóját – a 2019-es fizetésekhez képest – 94 százalékkal, az adjunktusokét 106, a docensekét 80, az egyetemi tanárokét pedig 62 százalékkal növeltük. Így a professzori bér elérte a bruttó 900 ezer forin74 | FIGYELŐ 2022/3

F_74-76_ObudaiRektor.indd 74

2022. 01. 18. 15:48

| TÁRSADALOM |

után gyorsan el tud helyezkedni a végzettségének megfelelő területen. Ehhez természetesen az kell, hogy a hallgatók ne morzsolódjanak le a tanulmányaik folyamán, illetve a tantervben megszabott időben végezzenek. De nem a követelmények csökkentésével! Mindez csak az ipari szereplőkkel kooperálva működik. Az állam diplomás pályakövetési rendszerének az adatai szerint messze a legjobbak között vagyunk abból a szempontból, hogy a végzett frissdiplomásaink több mint kilencven százaléka az egyetemről kikerülve szinte rögtön, egy hónapon belül mérnöki állást talál magának.

– Utóbbi komoly vonzerőt jelenthet a felvételizők körében. Emellett milyen üzenettel igyekszik magához csábítani a diákokat az Óbudai Egyetem?

– Tizenkétezer tanulónkkal az ország második legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye vagyunk. A magyar mérnökhallgatók harmada nálunk diplomázik. Egyik legfontosabb tulajdonságunk a gyakorlatorientáltság. Ez nem csak egy szlogen, a tetteinkben is megmutatkozik. Az első pillanattól kezdve a projektalapú oktatásra és a duális képzés adta lehetőségekre fókuszálunk. Ez többek között azt jelenti, hogy már az elsőévesek jelentkezhetnek céges gyakornoki programokra, ami nemcsak tanítási, hanem ipari kutatásfejlesztési szempontból is nagyon hasznos.

– Ebből is látszik, hogy a duális képzés szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen az oktatásban, legyen szó akár a szakképzésről, akár például a műszaki felsőoktatásról. Önök milyen kapcsolatokat ápolnak a gazdasági élet szereplőivel?

– Több száz céggel alakítottunk ki együttműködést csak az elmúlt három évben. A legelkötelezettebb stratégiai partnereinkkel – köztük például a Siemensszel, a Boschsal és az MVM-mel – 2020 végén létrehoztuk az egyetem Ipari Tanácsát, amelynek elsődleges feladata, hogy értékelje és támogassa az intézményünkben folyó munkát. Ez egyfajta mecenatúra, hiszen a vállalatok nemcsak önös érdekükből, a munkaerő-toborzás miatt támogatnak minket, hanem azért is, hogy az univerzitás fejlődhessen és előreléphessen a nemzetközi színtéren. E folyamatot a modellváltás tovább katalizálja. Az Ipari Tanács létszáma természetesen folyamatosan bővíthető. Emellett a Magyar Mérnöki Kamara is a segítségünkre van, hiszen a köztestület tanúsítja a tevékenységünk szakmai színvonalát. A kérdésben említett szakképzéssel kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az okleveles technikusi képzés bevezetésével a szakképző centrumok iskoláiban végzett, továbbtanulást tervező diákok előtt is szélesebbre nyílt az egyetemi tanulmányok lehetőségének a kapuja. Így már 14 éves kortól megteremthető egy mérnökéletpálya-modell.

– A duális képzés és az önök ipari testülete is tulajdonképpen egy oda-vissza működő visszacsatolási rendszert tesz lehetővé az egyetem és a vállalati szféra között. Menynyire működik ez a gyakorlatban?

– Az eddigi tapasztalatok kedvezők, hiszen a cégek már a tanácsban vállalt tagságukkal is kinyilvánították azt, hogy értékesnek tartják az Óbudai Egyetemen szerzett diplomát.

Azt látják, hogy az oklevél mögött valódi, jól hasznosuló tudás van. Szintén kulcsfontosságú tényező, hogy a vállalati szereplők az oktatási portfóliónk kialakításába is bele tudnak szólni. Ez azért számít sokat, mert – mint említettem – a műszaki piac gyorsan és nagymértékben változik.

Egy-egy technológia akár három-négy év – azaz egy alapképzésnyi idő – alatt elavulttá válhat. Márpedig nem valószínű, hogy egy felsőoktatási intézmény ugyanilyen sebességgel tudja folyton-folyvást megújítani a laboratóriumi infrastruktúráját. Ha viszont kialakul egy szimbiózis az univerzitás és a céges világ között, akkor az utóbbi biztosítani tudja a gyakorlat megszerzéséhez szükséges helyszíneket, nagyban hozzájárulva ezzel a diploma piacképességéhez.

Véleményem szerint ez a mérnöki tudásalapú társadalom képzésének az alapja.

2022/3 FIGYELŐ | 75

F_74-76_ObudaiRektor.indd 75

2022. 01. 18. 15:48

| TÁRSADALOM |

NÉVJEGY 1977-ben született, a Temesvártól száz kilométerre fekvő Resicabányán.

2000-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Temesvári Műszaki Egyetemen, majd egészségügyi mérnöki MSc-t a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). 2013ban habilitált.

Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályozások.

Tanított a Temesvári Műszaki Egyetemen, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen és a BME-n is.

2012–15-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjasa volt.

2013-tól öt éven át az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának az oktatási dékánhelyetteseként, majd az univerzitás oktatási rektorhelyetteseként tevékenykedett.

2015-ben az EU kutatói aranyérmének számító ERC-pályázat nyertese lett.

2019. július 15-től rektorként irányítja az Óbudai Egyetemet.

– Ön hogyan jellemezné a mérnökképzés hazai helyzetét?

– A digitalizáció korszakát éljük, ezért valamilyen formában mindenki találkozik informatizált rendszerekkel. Márpedig ezeket mérnökök alkotják meg, ezért a képzésük iránt óriási a társadalmi igény, olyannyira, hogy a jelenlegi keresletet nem is lehet kielégíteni. Ha ma kétszer annyi hallgatót tudnánk képezni, akkor azok is holnap azonnal elkelnének. A versenyképességük záloga ugyanakkor a minőségük.

– A mérnökképzésben is jelentkező, már szóba hozott lemorzsolódás ellen milyen lépéseket lehet tenni?

– Egyrészt fontos látni, hogy mivel hazánkban nincs felvételi vizsga, az intézmények egy heterogén közegből merítenek. Másrészt tény és való, hogy a műszaki felsőoktatásban az alapkurzusok „szórós tárgyaknak” számítanak, és ez mindig is így lesz. Ezért arra kell összpontosítani, hogy miként tudunk a szükséges szintre felzárkóztató órákat biztosítani a hallgatóinknak. Bevezettünk például egy patronáló tanári rendszert, amelynek az a lényege, hogy a programban részt vevő oktatók mentorként végig kalauzolják a hallgatókat – főként az első tanévben. Ezt tervezzük kiegészíteni egy tutorhálózattal, amelyben felsőbb évesek segítik a gólyákat. Ezenfelül azt is fontosnak tartom, hogy noha persze nem lesz mindenkiből mérnök, de a műszaki

tudományokkal, azok nyelvezetével minél előbb ismerkedjenek meg a gyerekek, és minél inkább szerethetővé tegyük ezeket a számukra.

– A mérnöki hivatás még mindig inkább férfiéletpályának tekinthető, vagy ez már csak egy régi beidegződés?

– Régebben valóban inkább férfiaknak szóló pályaként élt a köztudatban a mérnöki pozíció. A digitalizáció megjelenése azonban ezt is átformálta. Nemzetközi szinten a Women in engineering (női mérnökök) egy teljesen bevett programnak számít. Az Óbudai Egyetemen közel egy évtizeddel ezelőtt a hallgatóknak körülbelül a tizede volt hölgy, mára azonban az arányuk bőven meghaladja a húsz százalékot.

– Az egyetem a közelmúltban lehetőséget kapott három tudományos és innovációs park kialakítására: Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon. Milyen munkát végeznek majd ezek az intézmények?

– A célunk egy olyan innovációs ökoszisztéma megalkotása, amelyben laboratóriumokat, k+f tereket szeretnénk kialakítani, ahol a tudományos élet képviselői a vállalati szakemberekkel közösen tudnak újszerű megoldásokon munkálkodni, prototípusokat megalkotni, s ahol e termékek, szolgáltatások piacra juttatásának a folyamatát is együtt dolgozhatják ki. Székesfehérváron a robotikára és a mechatronikára fókuszálunk majd, mivel a városban és környékén letelepedett cégek jó része a robotizáció irányába mozdult el.

Zsámbékon az IT-szektor lesz a középpontban, Kaposváron pedig a civil és a hadiipar számára igyekszünk majd elaborálni – anyagtudományi és gépészeti szempontból – megfelelő elektromos és hibrid hajtásláncokat. A pályázatainkban azt vállaltuk, hogy a létesítmények 2026. augusztus 31-ig megépülnek. Az igazi, tudományos munka – és annak önfenntarthatósága – utána kezdődik.

– Rektori tervei között szerepel, hogy az Óbudai Egyetem valóban Óbudán működjön, vagyis hogy az összes budapesti kar a III. kerületben kapjon helyet. Hogyan áll ennek az elképzelésnek a megvalósítása?

– Ma az univerzitás Budapesten négy telephelyen működik, ezért régen dédelgetett álmunk egy olyan campusfejlesztés, melynek eredményeként egy területen integrálódhat az összes fővárosi karunk. Ennek helyéül Óbudát szeretnénk, hogy ne csak a nevében legyen óbudai az egyetem. Erre most meg is kaptuk az esélyt az állam részéről, a tervet jóváhagyták, így bízunk benne, hogy hat-nyolc esztendő múlva egy integrált campusunk lehet. A campusfejlesztési elképzeléseinknek emellett része a laboratóriumi és a tantermi infrastruktúra digitalizációja, valamint a sportolási lehetőségek szélesítése is.

HELMECZI ZOLTÁN

76 | FIGYELŐ 2022/3

F_74-76_ObudaiRektor.indd 76

2022. 01. 18. 15:48

| TÁRSADALOM |

FELMÉRÉS A gyermekvállalási kedv növekedését mutatja az 1988 óta tavaly immár a hatodik alkalommal elvégzett, a magyarok lelkiállapotát vizsgáló, Hungarostudy elnevezésű kutatás.

GYERMEKKÖZPONTÚAK A MAGYAROK A Kopp Mária–Skrabski Árpád házaspár által útjára indított, reprezentatív vizsgálat mostani eredményeit a profeszszor asszony születésének nyolcvanadik, halálának tizedik évfordulója alkalmából mutatták be a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet által rendezett emlékkonferencián, január közepén. A KINCS elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében hazánk történetének egyik legnagyobb hatású orvosnőjeként aposztrofálta Kopp Máriát, aki évtizedeken át kutatta – alkotótársával, szociológus férjével közösen – a magyarok lelkiállapotát. Fűrész Tünde arra is emlékeztetett, hogy az orvos-pszichológus – és az általa létrehozott Népesedési Kerekasztal – javasolta elsőként a családi típusú adózás bevezetését, ő kezdeményezte a gyermekgondozási ellátások rendszerének rugalmasabbá tételét, a bölcsődei férőhelyek bővítését, a fiatalok lakhatásának a támogatását és a gyermeknevelés nyugdíjrendszerbeli elismerését.

FOTÓ: GETTY IMAGES

PÁRKAPCSOLAT

A legutóbb nyolc évvel ezelőtt elvégzett felméréssel összevetve a 2021-es vizsgálat a gyermekvállalási kedv erősödését mutatta – mondta az eredményeket ismer-

tetve a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Purebl György közölte: a családalapítási hajlandóság azon 18–40 éves nőknek a körében nagyobb, akiknek már van egy csemetéjük, a szülésélményük pozitív, van szülési tervük, s több forrásból informálódnak a várandóssággal kapcsolatban.

A pszichiáter kifejtette továbbá, hogy a kutatás szerint a kapcsolatban élők boldogabbak. Az elégedettséget és a testilelki egészség mutatóit tekintve a legjobb eredményeket a jó házasságban élők produkálták: náluk a legmagasabb a boldogság és a legalacsonyabb a depresszió, a stressz szintje. Érdekességképpen kitért arra is, hogy a feleletek alapján az európai átlaghoz képest a magyarok „meglepően jól alszanak”, ami kedvező biológiai jel a közösség egészségi állapotát illetően.

GYERMEKSZÁM

Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese arról számolt be, hogy a Hungarostudy-sorozatban a tavalyi volt az első kutatás, melynek keretében megkérdezték a résztvevőket, mit gondolnak,

mennyi az ideális gyermekszám egy famíliában. A válaszadók átlaga 2,1 volt, ami azt mutatja, hogy a magyar társadalom elsődlegesen kétgyermekes családmodellben gondolkodik. A szintén vizsgált tervezett gyermekszám értéke csak kevéssel maradt el ettől: az eredmény 1,9 lett, ami megegyezik a 2013-assal. „Ez azt jelenti, hogy e hajlandóság cseppet sem gyengült az elmúlt években, sőt a három gyermeket tervezők aránya jelentősen növekedett” – értékelt a szakember. Ugyanígy pozitívumként említette, hogy a még gyermektelen megkérdezetteknek több mint a kétharmada nyilatkozott úgy: mindenképpen szeretne családot alapítani.

A gyermekvállaláshoz szabott feltételek közül a legtöbben a stabil és családbarát munkahelyet, a biztos jövedelmet, a megfelelő egészséget, valamint a társas – szülői, baráti – támogatást jelölték meg. „Általánosságban elmondható tehát, hogy a magyarok család- és gyermekközpontúak, az általuk ideálisnak gondolt és tervezett gyermekszám egyaránt magas” – foglalta össze az eredményeket Engler Ágnes.

HELMECZI ZOLTÁN

2022/3 FIGYELŐ | 77

F_77_kincs.indd 77

2022. 01. 18. 15:48

| TÁRSADALOM |

LENDÜLETBEN AZ OMIKRON

PANDÉMIA | Az omikron egyre nagyobb ütemben terjed szerte a világon, szerencsére továbbra is enyhe tünetekkel. A Pfizer vezérigazgatója szerint ez lesz az utolsó hullám, amelyik korlátozó intézkedéseket igényel. Idehaza két hét alatt megduplázódott a fertőzöttek száma.

KÖVETKEZŐ OLTÁSI AKCIÓK A KÓRHÁZI ÉS JÁRÁSKÖZPONTI OLTÓPONTOKON: 2022. január 20–21. (csütörtök, péntek), 14–18 órakor 2022. január 22. (szombat), 10–18 órakor 2022. január 27–28. (csütörtök, péntek), 14–18 órakor 2022. január 29. (szombat), 10–18 órakor

eljárás is változott, a karantén ideje 7 napra rövidült – ez egybevág számos európai ország intézkedésével. Január 22-én tartják a központi felvételit a középiskolába jelentkezők számára. Mivel jelenleg is sok a beteg vagy karanténban lévő gyerek, valószínűleg komoly jelentősége lesz a pótfelvételi időpontjának.

FONTOS MAGYAR EREDMÉNY

A Szegeden dolgozó Letoha Tamás kutató és csapata friss publikációjuk szerint sikerrel térképezte fel a delta-variáns fertőzésének molekuláris alapjait. A szakember a Facebook-oldalán is sok alkalommal írt a heparin adásának a jelentőségéről. Mostani felfedezésükkel pedig be is bizonyították, hogy e terápiás szerként évtizedek óta alkalmazott véralvadásgátlóhoz erőteljesen kötődik a delta-változat, ezért ezen anyag alkalmazása nagyon haté-

FOTÓ: ERNESTO BENAVIDES, EUROPRESS/AFP

A WHO különmegbízottjának a hétfői üzenete szerint a jelenlegi brit helyzet minden reményre alapot ad, látszik a fény az alagút végén. Ám óvatosnak kell lenni, s alázattal tudomásul venni, hogy a vírus jelen lesz az életünkben, és változik. A hazai adatok alapján az omikron-variáns már erősen terjed, a budapesti esetszámok rekordot döntöttek. A járványügyi szakemberek továbbra is azt javasolják, vegye fel mindenki a harmadik oltást is, mert ezzel megelőzhető a betegség súlyos lefolyása. A Koronavirus.gov.hu arról számolt be, hogy az elmúlt napokban tartott oltási akció keretében ismét több tízezer ember vette fel a vakcinát. Az akció e hét csütörtökön, pénteken és szombaton is folytatódik. Sőt a negyedik oltás is kérhető. Rusvai Miklós virológus úgy nyilatkozott, hogy utóbbi

elsősorban azoknak ajánlott, akik immunhiányos betegségben szenvednek, az immunrendszert elnyomó gyógyszert szednek, 80 év felettiek, vagy várandósak és négy-hat hónapnál régebben kapták a harmadik vakcinát. Egyúttal az

78 | FIGYELŐ 2022/3

F_78-79_Covid-omikron.indd 78

2022. 01. 18. 15:49

| TÁRSADALOM |

kony az utóbbi törzs által okozott betegség gyógyításában. A szegedi kutatócsoport felfedezésének a jelentősége abban áll, hogy egy már jól ismert hatóanyagról bizonyította be: hozzájárul a koronavírusos betegek gyógyításához, így ezt biztonsággal alkalmazhatják ezek után az orvosok.

Másik aktuális hír, hogy izraeli vakcinát tesztelnek majd Magyarországon.

A közel-keleti állam mintegy másfél éve kezdett bele saját Covid–19 elleni készítmény fejlesztésébe. A BriLife nevű oltóanyag fázis 2b/3 vizsgálatai zajlanak jelenleg. Európában elsőként hazánk teszteli az oltóanyagot. Ez a szer más technológiával készül, mint a már ismert vakcinák, ugyanis esetében állatokat megbetegítő vírust használtak, és ezt a génmódosított kórokozót juttatják élő formában az emberi szervezetbe. E mikroorganizmus felszínén, annak ellenére, hogy nem koronavírus, a géntechnológiai módosítások következtében koronavírus-tüskék vannak. A tüskefehérjék váltják ki az immunválaszt, az eddigi tesztelések szerint sikerrel.

több mint fele két hónapon belül megfertőződik az omikronnal – beleértve az állami kórházak orvosait, ápolóit, technikai személyzetét is. Franciaország már évekkel a pandémia előtt csökkentette nemcsak a kórházi ágyak, hanem a szakszemélyzet, az orvosok és a nővérek számát is. A személyzetet néhány hónap alatt nem lehet visszaépíteni egy olyan időszakban, amikor maguk is százával betegszenek meg. A brit ellátórendszerből egyes vélemények szerint százezer egészségügyi dolgozó hiányzott a világjárvány kezdetén. Mindannyian emlékszünk, hogy az első hullám milyen állapotot idézett elő a spa-

ket is kiszolgáló berendezésekkel és szakszemélyzettel. Mint egészségügyi közgazdászok leírták, kulcsfontosságú a rugalmasság, a bővíthető épületek, a személyzet flexibilitása az áthelyezések elfogadása, a terhelések megosztása tekintetében. Mindez leginkább regionális struktúrákban képzelhető el brit szakértők szerint.

TÜNTETÉSEK AUSZTRIÁBAN

Emberek ezrei vonultak ki szombaton Bécs utcáira, hogy tiltakozzanak a kormány azon terve ellen, miszerint február 1-jétől kötelezővé teszik az oltást.

Tömegek skandálták az osztrák főváros központjában, hogy a kormánynak mennie kell. A Profil magazin felmérése szerint a megkérdezettek 51 száza-

FOTÓ: PIROSCHKA VAN DE WOUW, REUTERS

KAPACITÁSHIÁNY EURÓPÁBAN

Az európai kórházak befogadóképességét elemezte az AP hírügynökség. Azt írják: a szakértők szerint az a probléma, hogy kevés egészségügyi rendszerben van meg a megfelelő rugalmasság egy a koronavírus által okozotthoz hasonló krízis kezeléséhez. Menet közben pedig azért nem volt lehetőség változások végrehajtására, mert az ismétlődő járványhullámok túlságosan lefoglalták az ellátórendszereket. Jelenleg a kórházi felvételek száma ugyanolyan nagy Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, mint tavaly tavaszszal, amikor e három államban zárlatok vagy egyéb korlátozó intézkedések voltak érvényben. Angliában a Covid– 19-fertőzöttek kórházi kezelésének az aránya a január 9-ével végződött héten valamivel nagyobb volt, mint 2021. február elején, mielőtt a legtöbb lakost beoltották volna. Ezúttal nincs lezárás.

Ennek tükrében a Washingtoni Egyetem népesedési-egészségügyi kutatóintézete azt az előrejelzést tette közzé, hogy az európai régióban az emberek

HOLLANDOK IS TÜNTETNEK. DEMONSTRÁCIÓ AMSZTERDAMBAN A JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK ELLEN

nyol és az északolasz egészségügyben.

A kórházaknak rögtönözniük kellett, az orvosok soha meg nem élt helyzetben döntöttek életekről. A spanyol kormány okult a tragédiákból, s cselekvési tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy hasonló összeomlás. A rugalmassági tervük a szolgáltatási igények hirtelen változásaira reagál, különösen az intenzív osztályok tekintetében. Az elképzelés szerint a kórházaknak rendelkezniük kell a megnövekedett igénye-

léka tiltakozik a tervezett lépés miatt.

Az ellenzők bő harmada általánosságban sem támogatja a kötelező védőoltást, 17 százalékuk pedig inkább várna.

A kutatás alapján viszont az osztrákok 45 százaléka a szigorú intézkedés mellett van. Németországban rendszeresek a tüntetések. Berlinben, Kölnben, Rostockban, Cottbusban tízezrek demonstrálnak a kormány járványügyi lépései ellen, miközben rekordszámú új esetet regisztrálnak.

LENGYEL GABRIELLA 2022/3 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Covid-omikron.indd 79

2022. 01. 18. 15:49

| SPORT |

SZÉLLEL SZEMBEN

NOVAK DJOKOVICS | Az ausztráliai kitoloncolással többet veszíthet a szerb világelső, mint a történelmi, 21. Grand Slam-trófea. Igaz, eddig sem fordított kellő figyelmet a hírnévvel járó felelősségre, ezért a népszerűségért folyó harcban vesztésre áll Federerrel és Nadallal szemben.

Hiába a teniszvilág állócsillaga, bőven van mit kockáztatnia Novak Djokovicsnak, ha nemcsak sportszakmai, hanem üzleti oldalról is ki akarja hozni magából a legtöbbet karrierje utolsó éveiben. Mert bár ereje teljében van, a gyorsasága sem kopott meg, de május 22-én már 35 gyertya díszeleg a születésnapi tortáján. Az évek pedig ebben a sportágban sem múlnak el nyomtalanul, bár a tudás, a tapasztalat gyűlik, a könyök, a térd mindenre emlékszik. A legnagyobb lázadó pedig még akkor is körön kívül találhatja magát, akár végérvényesen, ha történetesen az adott sportág legjobbja. Egy amerikai vagy éppen skandináv sportoló feltehetően hosszasan mérlegelné, mit nyerhet, mit veszíthet, ha fittyet hány a szabályozásra, jelen esetben Ausztrália járványügyi protokolljára, a szenvedélyes, de legalább annyira öntörvényű szerb viszont, mint láthattuk, ha kell, fejjel megy a falnak.

válság még nagyon is jelen van, és a sportipar ennek ellenére sem áll le, így a Nole becenévre hallgató sztár kénytelen lesz félredobni az önérzetét és a makacsságát – különben a nap végén legfeljebb Belgrádban marad a nép hőse, Melbourne után pedig Párizsban, Londonban és New Yorkban is nemkívánatossá válik. Ez már most jóval több mint feltételezés, hiszen ha Djokovics továbbra is nemet mond a koronavírus

elleni vakcinákra, az ausztráliai kitoloncolás után a Roland Garrosra már be sem teheti a lábát, miután a Francia Teniszszövetség közölte: csak oltott sportolók nevezhetnek.

A franciák előrebocsátották, hogy senkivel sem tesznek kivételt, így az öszszes néző és versenyző csak akkor léphet be nyilvános helyre – ebbe a sportlétesítmények mellett az éttermek, mozik, valamint kávézók is beletartoznak

NEMKÍVÁNATOS SZEMÉLY

Nem vagyok oltásellenes – ezt állítja magáról Novak Djokovics, de az utóbbi hetek alapján a többség nem osztja a véleményét. Pedig a feleségével, Jelenával egymillió eurót ajánlottak fel, hogy segítsék Szerbia egészségügyi védekezését a pandémia ellen. A saját verziójánál maradva, csupán arról van szó: nem akarja, hogy más mondja meg neki, mi kerüljön a szervezetébe. Mivel a Covid-

F_80-81_sport.indd 80

–, ha be van oltva. A többi Grand Slamtorna közül a wimbledoni szabályokról a brit kormány dönt majd, míg a US Open esetén New York egészségügyi szabályozása lesz az irányadó. Jelenleg a Nagy-Britanniába oltatlanul utazókra tíznapos karantén vár, míg az Egyesült Államok november óta – egy-két különleges kivételtől eltekintve – csak oltott utasokat fogad. Nem túlzás azt állítani, hogy lavinát indított el a Djokovics-ügy. Észak-Amerikától Európán át a Távol-Keletig mindenütt vezető hír volt, hogy az ausztráliai megérkezését követően bevonták a vízumát, ami ellen ugyan fellebbezett a címvédő szerb, ám ezt végül elutasították, így el kellett hagynia a helyszínt a hátsó ajtón.

A Reuters beszámolója szerint, amennyi-

2022. 01. 18. 15:49

| SPORT |

hívta fel a figyelmet, aki szerint megfelelő körülmények között a szerb világelső részt vehet a 2023-as ausztrál nyílt teniszbajnokságon.

VÉGTELEN TÖRTÉNET

A NÉP GYERMEKE. HA AZ EGÉSZ VILÁG ELLENE FORDUL, SZERBIÁBAN AKKOR IS NEMZETI HŐS MARAD NOVAK DJOKOVICS

ben a teniszező továbbra sem oltatja be magát, az egyéb tornákon való részvétele is veszélybe kerülhet, ugyanis egyre több ország szabja meg a beutazás feltételeként a vakcina beadatását. Nem csoda, hogy egy versenyszervező sem kívánja, hogy efféle közjátékkal hívja fel magára a figyelmet.

ÖNMAGA ELLENFELE

FOTÓK: MARTIN KEEP, ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

Novak Djokovics 2003 óta profi teniszező, egyesben a 200. vereségét pedig nem a pályán szenvedte el, ott ugyanis

az ATP honlapja szerint 989 megnyert mérkőzés mellett 199 elveszített csatát számlál. Az elmúlt csaknem két évtizedben felemelhetett 20 Grand Slamserleget, összesen nem kevesebb mint 86 trófeát. Az utóbbinál többet az Openérában négyen is gyűjtöttek: az amerikai Jimmy Connors 109-et, a svájci Roger Federer 103-at, a cseh Ivan Lendl 94-et, Rafael Nadal pedig 89-et. A GSviadalokra szűkítve a kört, Djokovics épp Melbourne-ben léphetett volna el nagy riválisai, az eddig szintén 20 bajnoki címet számláló Federer és Nadal mellől. És azért, hogy ezt nem tette, mit több, meg sem próbálhatta, végső soron csak magát hibáztathatja. Merthogy a felkészültsége, a formája alapján inkább az lett volna meglepetés, ha bárki más nyer a Melbourne Parkban, ahol pél-

dátlan módon már kilencszer diadalmaskodott. Először 2008-ban, 2019 óta pedig nem talált legyőzőre a kenguruk földjén. Jelzésértékű, hogy a szerb világelső az elmúlt két és fél évben csupán kétszer nem jutott döntőig Grand Slam-tornán: a 2020-as US Openen leléptették, mert eltalálta a vonalbírót a labdával, az idei Australian Openen pedig a sorsolás után a centerpálya helyett a repülőtér felé vehette az irányt.

A védőoltásokra tehát nemet mondott, de a vírusfertőzésen – állítólag – már kétszer is átesett Novak Djokovics.

Először 2020 nyarán, amikor még nem álltak rendelkezésre vakcinák, méghozzá épp az általa szervezett Adria Touron, amit olyan felelőtlenül tartottak meg, hogy Umagban Covid-gócpont alakult ki. Másodszor pedig tavaly december közepén, amikor bevallottan pozitív koronavírusteszttel a birtokában adott interjút a francia L’Équipe-nek, majd maszk nélkül állt a fotós elé – utólag a közleménye alapján megbánta ezt a döntését. Ha azt el is fogadjuk, hogy Djokovics nem oltásellenes, végül mégis arra hivatkozva vonták meg a vízumát, hogy a kiállása felerősítheti a vakcinát elutasítók hangját, ami veszélybe sodorná Ausztrália példás járványkezelését. Ráadásul a helyi törvények szerint a kiutasítás miatt további három évig sem kaphatna vízumot – igaz, a bevándorlási miniszter nyomós indokkal felülbírálhatja a beutazáshoz szükséges kérelmét. Erre Scott Morrison ausztrál miniszterelnök

A 34 éves klasszis két hete érkezett meg Melbourne-be, de a repülőtéren nem engedték be az országba: visszavonták a belépési engedélyét, majd egy kiutasítottak számára fenntartott hotelben szállásolták el. Előzőleg az Australian Open szervezői akut egészségi problémájára hivatkozva külön engedélyt adtak neki az induláshoz. A vízumát bírósági döntés nyomán visszakapta, többször edzett az Australian Open helyszínén, és első kiemeltként kapott ellenfelet a sorsoláson, ám a rajt előtt néhány nappal ismét érvénytelenítették a vízumát, és idegenrendészeti őrizetbe került. A mindenkinek kellemetlen, hosszadalmas procedúra lezárásaként James Allsop elöljáró bíró jelentette be, hogy a háromfős döntnöki testület egyhangúlag elutasította a sztár fellebbezését.

Hogy mekkora kárt okoz mindez Novak Djokovicsnak? Népes rajongótáborát is megosztják az elmúlt hetek történései, márpedig 10,6 millióan követik a Facebookon, 10,1 millióan az Instagramon, 9 millióan a Twitteren.

Ellentmondásos személyisége a Forbes legjobban kereső sportolókat rangsoroló 2021-es listáján is visszaköszön. Nole ugyanis 34,5 millió dollárral „csak” a 46., a teniszezők közül pedig nemcsak Roger Federer előzi meg, aki 90 millióval a hetedik, hanem a nőknél a japán Ószaka Naomi (60 millió dollár, 12. hely) és az amerikai Serena Williams (41,5 millió, 28.) is. Négyükre szűkítve a kört, nem lehet nem észrevenni, hogy a legtöbb pénzdíjat Djokovics kereste, a másik háromnak viszont többet hoztak a konyhára a pályán kívüli bevételek. Bár többek között a Lacoste és a Raiffeisen is mögötte áll, a teniszvilág bennfentesei szerint Nole a népszerűségért folyó harcban mindig is vesztésre állt nagy riválisaival, Roger Federerrel és Rafael Nadallal szemben. Míg az utóbbiak mindenki számára tökéletesek a pályán való hozzáállásuk, az eleganciájuk miatt, a szerbnek korábban is gondot okozott az imázzsal, a hírnévvel járó felelősség. A kitoloncolás után e téren még nehezebb dolga lesz.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/3 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2022. 01. 18. 15:49

| AJÁNLÓ |

EGY ROCKFOTÓS NAPLÓJA BUDAPESTEN Vértes György könnyűzenei fotós 2020-ban útra kelt vándorkiállítása utolsó állomásához érkezik a fővárosi Kossuth Klubban. Az NKA-s Hangfoglaló program magyar könnyűzenei örökség megőrzését támogató alprogramjának köszönhetően január 24. és február 10. között lesznek láthatók Budapesten az eddig nyolc városban bemutatott képek. Vértes György fotóriporternek tartja magát, aki több mint 40 éve kezdett fotózni.

Volt képszerkesztő is, a legelismertebb munkái azonban a popzenéhez kötődnek. A kiállítás anyagát képező nyolcvan felvételen szereplő zenészek közül sokan a barátai is. Képünkön a P. Mobil együttes lemezborítója 1985-ből.

KULTÚRA, SÜTI, KORIZÁS ALLIANZ JÉGPÁLYÁK ÉJSZAKÁJA A Magyar Jégkorong Szövetség 2022-ben hatodszor szervezi meg a Jégpályák Éjszakáját, a legnagyobb hazai télisport-rendezvényt. Január utolsó előtti hétvégéjén országszerte több mint negyven helyszínen, köztük három kiemelt vidéki nagyvárosban – Debrecenben, Győrben, Veszprémben – várják a jeges sportok és programok szerelmeseit. A helyszínek többnyire meghosszabbított nyitvatartással, kedvezményes belépőkkel, DJ-kkel és jégdiszkóval várják az érdeklődőket.

UNICORN-NAPOK A SUGAR! SHOPBAN

Igazi családi programnak ígérkezik az édességeket kedvelőknek a január 21. és 23. között megrendezendő Unicorn-napok. Unikornisos süti, cupcake, macaron, minyon és torta lesz kapható, sőt külön bokszokkal is készülnek azok számára, akik rajonganak a színesebbnél színesebb édességekért.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

ANDRZEJ MARCZEWSKI | A legátfogóbb gamification témájú kézikönyv magyar nyelven – a Kreatív Kontroll könyvtárából. Mert a játékosítás segítségével nemcsak eladunk, hanem az elköteleződést is növeljük. ,,A gamifikáció nem a kontrollról, hanem sokkal inkább a motivációról és az elkötelezettségről szól” – mondja a szerző.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MÉG A NINDZSA MAJMOK IS SZERETNEK JÁTSZANI – UNIKORNIS VÁLTOZAT

82 | FIGYELŐ 2022/3

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 01. 18. 15:50

F_BIII-FFT.indd III

2022. 01. 18. 14:14

+16 OLDAL P ICK-UP MODEam mellékl LLEKet 5 5$ $9 9$3 $ 3Ą Ą , & 9( 9(-

Pick-up model lek

MELLÉKLET

425Ft 2 26. ár 112– uár uá nu jan 2. jja 22.

22 2 02 20 2

5 $ 9 $ 3 Ą ,

Ára: 425 Ft

& 9 (-

• 1000 NM E L • 0 5 7 8 V MW XM!

Jön a hibrid B

Ford Ranger R aptor

CSAK

Mahindra Goa

425Ft Toyota Hilux

Isuzu D-Max x Jeep Je ep Gl G ad a iator

Ssangyong Musso Grand

At rae. Itati

Mitsubishi L2 00

ER 1200 TRIUMPH TIG

Renault 5

nd Páratlan kala

ÜLINAPOT! Z S .

0 5 G O D L O B

óbája ínai autók pr Kín

F_BIV_auto.indd IV

2022. 01. 18. 14:14