Figyelő_2022_01

Ü Z L E T I

H E T I L A P

2021 AZ ÉV EMBERE

Tálos Péter, a Foxconn-csoport magyar alelnöke

SZÁLLODAIPARI KILÁTÁSOK

LÁTJÁK A FÉNYT AZ ALAGÚT VÉGÉN FELVÉTELI IDŐSZAK A FELSŐOKTATÁSBAN

KÜZDENEK A HALLGATÓKÉRT FEJLESZTÉSEK BORSODBAN

NAGY MEGYE NAGY AMBÍCIÓKKAL PAPP LÁSZLÓ-INTERJÚ

REGIONÁLIS FŐVÁROSSÁ VÁLNA DEBRECEN

ÁRA: 790 FT

1. SZÁM | 2022. JANUÁR 6–12.

F_BI.indd 1

2022. 01. 04. 15:22

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL

ÁR:

t F 0 0 9 4 MINDEN EGY HELYEN: • MUNKÁLTATÓI ADÓTERHEK CSÖKKENTÉSE • SZJA MENTESSÉG 25 ÉVEN ALULIAK SZÁMÁRA • 2021-RE MEGFIZETETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VISSZATÉRÍTÉS • ADÓCSÖKKENTÉSEK • KRIPTODEVIZÁK ADÓZTATÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI • VÁLTOZÓ FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYEK A KKV-K SZÁMÁRA

Megrendelés: www.lapcentrum.hu/ado2022 - 06 46 998 800 Ingyenes szállítással kizárólag belföldi címre. F_BII-ado.indd II

2022. 01. 04. 13:15

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Mi jön a csúcs után?

CÍMLAPON

10 AZ ÉV EMBERE TÁLOS PÉTER A komáromi gyár a Foxconn európai hídfőállása

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

17

14 ELŐREJELZÉSEK Növekedés inflációval 16 ÉLETSZÍNVONAL Béremelések,

Tovább növelnék a vonzerőt

Borsod-Abaúj-Zemplén megye sikeres felzárkózási folyamaton ment keresztül az elmúlt években, ezzel együtt még óriási a benne rejlő fejlődési potenciál – nyilatkozta Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.

26

Ambiciózus tervek a felsőoktatásban

Több hallgató a nemzetgazdaságilag fontos szakokon, alacsonyabb szintű lemorzsolódás, javuló tudományos teljesítmény – egyebek mellett ezeket várja el az oktatási kormányzat a következő esztendőkben a modellt váltott univerzitásoktól. Újdonságokkal ugyanakkor már a 2022–23-as tanév most zajló felvételi eljárásában is találkozhatnak a jelentkezők.

28

Debrecen lehetne a második főváros

A végéhez közeledő, szénhidrogén uralta korszakot rövidesen felváltja a tiszta energiára épülő gazdaság. E változás előrevitelében Debrecen élen jár, az évtized végére pedig az egyik legnagyobb nyertese lesz ennek a folyamatnak – nyilatkozta lapunknak Papp László annak kapcsán, hogy rövidesen új, akkumulátorgyártásban érdekelt befektető érkezik a megyeszékhelyre. Az új fejlesztés ürügyén egyebek mellett a város fejlődésének mozgatórugóiról kérdezte a Figyelő a polgármestert.

31

Fény az alagút végén

Nehéz lenne különválasztani a szállodaiparban a 2020-as és a 2021-es esztendőt, ugyanis bár a mostani kicsit jobb volt az előzőnél, a számok azt mutatják, hogy mindkettő nagyon felemásra sikeredett. Mindenki bízik az idei évben, kérdés, hogy a külföldiek milyen gyorsan térnek vissza. Címlap: Vémi Zoltán

adócsökkentések az új évben

17 BÁNNÉ DR. GÁL BOGLÁRKA 20 22 23 24 26

Tovább növelnék a vonzerőt CEF2 Uniós támogatás közlekedésfejlesztésre VÁLASZTÁS ’22 Politikai menetrend tavaszra STRATÉGIA Évi százmilliárd kellene víziközmű-fejlesztésre TULAJDONJOG Vagyonpolitikai nagyüzem EGYETEMEK Ambiciózus tervek a felsőoktatásban

CÉGVILÁG

28 PAPP LÁSZLÓ Debrecen lehetne 31 34 36 38 40

a második főváros SZÁLLODAIPAR Fény az alagút végén KARÁCSONY Hosszú tömött sorokban CINEPSTER Prezentáció animációkkal HANSGROHE Stabilan Európában SINGLÁR TAMÁS A termékek helyettesíthetők, a márkák nem

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 LASZLÓCZKI IMRE Előnyt jelent Szerbia csatlakozása 46 KAMATSTOP Időt nyertek 48 VAGYONKEZELÉS Híznak a portfóliók

TŐZSDE

49 RÉSZVÉNYPIAC Stabil pluszban 50 ENERGIAIPAR Aktivista befektetők szorongatják a Big Oilt

GEOPOLITIKA

52 MONETÁRIS POLITIKA A régi

vonalat viszi tovább az új német jegybankelnök 54 BESZÁLLÍTÓI LÁNCOK Új modellre térnek át a multik 56 ÁZSIAI NÖVEKEDÉS A stagfláció réme fenyeget Kínában 58 ENERGIAVÁLSÁG Tartós marad a földgázhiány

RÉGIÓ

61 CSEPP A TENGERBEN

Energiahatékonysági keservek Ukrajnában 62 MIKLÓS ZOLTÁN Gyermekvállalás Romániában: kockázatból lehetőség

64 LEGALÁBB HÁROMSZOR AZ URNÁKNÁL

Választási szuperév Szlovéniában 66 FELÍVELÉS ÉS LESZAKADÁS Kétsebességes Horvátország

67 SZERB GAZDASÁGI KILÁTÁSOK

Csak a kampány ronthatja el

68 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

70 KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK A húszas évek nagy ígéretei

CAPPUCCINO

72 VÁCZI ROZI

TÁRSADALOM

74 PANDÉMIA Nem áll le a világ az omikron miatt

77 FELSŐOKTATÁS Magyar siker európai egyetemen

78 CSISZÁR IMRE A színház az egyediség csodája

SPORT

80 DARTS Jóval több, mint kocsmasport

AJÁNLÓ

82 ZENE, CIRKUSZ, MARKETING

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/1 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 01. 04. 17:48

| A HÉT HÍREI |

A HITELMINŐSÍTŐK IS BÍZNAK A HAZAI GAZDASÁGBAN

ADÓCSÖKKENTÉST KAPNAK A CÉGEK

A béremelések érdekében a kormány 750 milliárd forintos adócsökkentéssel segíti a vállalkozásokat, hogy a dolgozók is minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a közösségi oldalára feltöltött videójában. Schanda Tamás közölte, januártól 200 ezer forintra nő a minimál- és 260 ezerre a szakmunkás minimálbér. Hozzátette, a 2009-es szinthez képest a minimál- és a szakmunkás minimálbér gyakorlatilag a háromszorosára emelkedett. Az államtitkár szerint januártól magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagfizetés. Kiemelte, a minimálbér-emeléshez szükséges adócsökkentéseket most sem szavazta meg a baloldal, ugyanis el akarják törölni a minimálbért. A minimálbér sorozatos támadása már a baloldal programja lett – jelentette ki az államtitkár.

A HÉT 3,9 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2022/1

F_04-05-Hirek.indd 4

Az előzetes adatok szerint 1570 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. I–III. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 79 milliárd forinttal, vagyis GDP-arányosan 0,7 százalékponttal lett kedvezőbb – derül ki a KSH közléséből.

Magyarország úgy zárta a tavalyi évet, hogy mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta, tehát a válság ellenére bíznak a hazai gazdaságban – közölte Varga Mihály a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. Majd felidézett néhány tényezőt az elmúlt hónapból, amely ezt a bizalmat erősíti: Magyarország 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő, ezzel 10 milliárd forintos megtakarítást ért el, és jelentősen javította az államadósság futamidejét. Emellett 1300 milliárd forint értékben cserélt rövid futamidejű államkötvényt hosszú, 8 és 20 év közöttiekre, ezzel tovább nőtt az adósságfinanszírozás biztonsága, valamint a világon elsőként Zöld Pandakötvényt bocsátott ki a kínai kötvénypiacon. A közel kétszeres kereslet azt mutatja, hogy a kínai befektetők jó eredményeket várnak a gazdaságunktól. A kormány 350 milliárd forinttal emelte hazánk pénzügyi tartalékait decemberben, így Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben. Az átütemezhető beruházásokkal a kormány 755 milliárd forint megtakarítást ér el az idei évi költségvetésben, ezáltal a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9-re javítja, és tovább csökkenti az államadósság-rátát. Emellett a családi adóvisszatérítéshez, a 13. havi nyugdíjhoz, a 25 év alattiak adómentességéhez és a béremelésekhez szükséges források is rendelkezésre állnak.

TOVÁBB NŐTTEK A KERESETEK

Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 8,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagfizetés 431 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér 286 800 forint volt – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A 6,5 százalékos októberi inflációval számolva a reálkeresetek 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A bruttó bérek a vállalkozások körében 6,9, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett fizetésemeléseivel összefüggésben – ezt meghaladóan, 9,4 százalékkal nőttek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagbér 409 200 forintra becsülhető, ez 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó fizetések mediánértéke – aminél ugyanannyian kerestek többet, mint ahányan kevesebbet – 350 100 forint volt, ez 7,6 százalékkal haladta meg az egy esztendővel azelőttit.

2022. 01. 04. 17:17

| A HÉT HÍREI |

az új évet mint egy új lehetőséget A HÉT „Köszöntsük arra, hogy jól csináljuk” Oprah Winfrey amerikai IDÉZETE televíziós személyiség, producer –

.

JELENTŐS TŐKEEMELÉS AZ MVM-NÉL

FOTÓK: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; HAVRAN ZOLTÁN, NAGYAR NEMZET; FIGYELŐ-ARCHÍV

Az MVM Zrt. tulajdonosa elrendelte a társaság alaptőkéjének pénzbeli vagyoni hozzájárulással való felemelését, 208 milliárd forinttal – közölte a vállalat. A tőkenövelés eredményeként a cég alaptőkéje 589 milliárd forintról 797 milliárdra bővült. Az emelést a tulajdonosi jogokat gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter teljesítette.

57 EZER DOLLÁR EGY ÜVEG PEZSGŐÉRT

A Christie’s aukciósház által szervezett londoni Finest & Rarest Wines and Spirits (legfinomabb és legritkább borok és szeszes italok) decemberi árverésén igazán nagy lehetőség nyílt a nagyon régi italok szerelmeseinek – írja a Magyarmezőgazdaság.hu. Egy 19. század végéről származó klasszikus Perrier-Jouët pezsgő került kalapács alá, a márka más luxusitalai mellett. A Perrier-Jouët Brut Millésimé pezsgő 1874-ből származik, és a világ legdrágább itala lett, amelyet a Christie’s decemberi árverésén a történelem során másodszor adtak el. Az 57 ezer dollárért elkelt nedű egy különleges chardonnay szőlőből készült, amely Cramant-ból, a Perrier-Jouët eredeti és legértékesebb szőlőültetvényének dűlőjéből származik. A palack feltehetőleg már a kezdetekben gyűjtőkhöz került, hiszen 147 évvel a gyártása után is bontatlan maradt.

ÚJ NAGYTULAJDONOS A GRÁNIT BANKBAN

A BDPST Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. „Cégcsoportunk elkötelezett pénzügyi befektetőként hosszú távon kívánja támogatni a Gránit Bank üzleti stratégiáját. Tőkeemelés formájában biztosítani kívánjuk a bank további dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét. A BDPST Group célja, hogy a befektetéssel tovább diverzifikálja a cégcsoport tevékenységét” – emelte ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. A Gránit Bank irányításában a tranzakció nem jelent változást, a hitelintézetet továbbra is Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató vezeti, aki kisebbségi tulajdonosként is érdekelt marad a bank részvényesi értékének növelésében. 2022/1 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 01. 04. 17:17

FOTÓ: IAN LANGSDON, MTI/EPA

NAGYTOTÁL Az Európai Unió zászlajával megvilágított Eiffel-torony, 2022. január 1-jén. Franciaország ezen a napon vette át hat hónapra az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét Szlovéniától.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 01. 04. 16:52

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 01. 04. 16:52

| PUBLICISZTIKA |

MI JÖN A CSÚCS UTÁN? Annak ellenére, hogy a világgazdaság – és Magyarország – lassan két éve küzd a járvány hatásaival, már most kijelenthető, hogy mind az új kihelyezések, mind a kimutatott állomány alapján rekordévet zárt tavaly a lakossági hitelpiac. A számok mögé nézve ugyanakkor több érdekes tendencia is kiolvasható a hazai háztartások hitelportfóliójának alakulását illetően. Az első tizenegy hónap jegybanki adatai alapján a leginkább szembetűnő változás az, hogy a lakáshitelek piaca drasztikus mértékben növekedett 2020-hoz képest: január és november között közel 1200 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a lakossági ügyfelek, amely hajszál híján 40 százalékos bővülést tükröz a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a havonta felvett lakáskölcsönök mennyiségének átlaga jóval meghaladta a 100 milliárd forintot, amelyre a devizahiteles korszak csúcsa, tehát 2008 óta nem akadt példa. A lakáshitelpiac szárnyalása ugyanakkor már kevésbé meglepő, ha figyelembe vesszük azokat a tényezőket, amelyek fűtötték a bővülést: ezek között meghatározó az állami ösztönzők (a CSOK, a kedvezményes lakásfelújítási kölcsön és leg-

újabban a Zöld Otthon Lakáshitel) szerepe, amelyek igen jelentős mértékben támogatták a keresletet. A másik, szintén nagyon fontos elem a háztartások jövedelmi pozícióinak látványos javulása, amely az eladósodási kedv emelkedéséhez járulhatott hozzá. Nem szabad emellett megfeledkezni a széles – és igen kedvező árú – hitelpiaci kínálatról sem. A fogyasztási hitelek oldalán viszont már jóval árnyaltabb a kép: a nagyjából két és fél éve elérhető babaváró kölcsön ugyan változatlanul jelentős szeletét adja az új kihelyezéseknek, de a tavaly november végéig megkötött, 509 milliárd forintnyi szerződés már bő 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi volumentől. A fogyasztási hiteleken belül szintén meghatározó személyi kölcsönöknél ugyancsak vegyes a kép: bár az új kihelyezések összege itt közel 38 százalékkal nőtt 2021 első tizenegy hónapjában, ám a piac még így sem érte el a 2019-es csúcsot. Nagy kérdés persze, hogy a tavalyi rekord után 2022 mit hoz majd. A lakáshitelek iránt feltehetően stabil marad a kereslet, amit fűthet a frissen elindított Zöld Otthon Program is. A fogyasztási hiteleknél viszont nem ennyire egyértelmű a helyzet: a babaváró kölcsön piacán várhatóan több okból is tovább fogyhat a lendület, tehát elsősorban a személyi hitelek iránti keresleten múlik majd a teljesítmény. Mindezek alapján a tavalyinál mindenképp visszafogottabb mértékű növekedés várható 2022-ben a lakossági kölcsönök piacán, ám ez elsősorban az egyre feljebb kúszó bázisnak tulajdonítható.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

A havonta felvett lakáskölcsönök mennyiségének átlaga jóval meghaladta a 100 milliárd forintot, amelyre a devizahiteles korszak csúcsa óta nem akadt példa.

8 | FIGYELŐ 2022/1

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2022. 01. 04. 17:47

| SZÁMLÁLÓ |

ELRAJTOLT A FELVÉTELI

&_ ·­[ ZYTQX· SFUOFNGFS Pº__­YJYY­P F Ɠ FX YFS­[ KJQX÷TPYFY¥XN KJQ[­YJQN Y¥O­PT_YFY·O¥Y J__JQ MN[FYFQTXFS NX JQNSIZQY F OJQJSYPJ_­XN JQO¥W¥X &_ ­WIJPQ÷I÷P M¥WTRX_¥_K­QJ FQFU ­X S­L^X_¥_ºY[JSK­QJ RJXYJWP­U_­XG÷Q [¥QTLFYMFYSFP KJGWZ¥W Pº_JU­NL & QJLS­UX_JWďGG NSY­_R­S^JP QNXY¥O¥Y ­[JP ·YF F_ *ºY[ºX 1TW¥SI 9ZITR¥S^JL^JYJR *19* [J_JYN F X_FPTP Pº_ºYY UJINL ZL^FSJ_ NLF_ F LF_I¥QPTI¥XN ­X RJSJI_XRJSYWJ & OJQJSYPJ_÷P X_¥RF F FX RJLYTWUFS¥X ZY¥S YF[FQ^ NXR­Y X_¥_J_JW KºQºYY FQFPZQY /*1*390*?ö0 8 +*1;*99*0 2*,48?1 8& &? *12 19 ;*0'*3

*ºY[ºX 1TW¥SI 9ZITR¥S^ JL^JYJR

2016

74 901

105 868

2017

72 758

107 700

2018

75 291

112 033

2019

78 980

91 458

2020

68 203

101 881

2021

75 880

Felvettek

/JQJSYPJ_÷P

Felvettek

/JQJSYPJ_÷P

111 219

& 1*,3 58?*7Ď'' .39 ?2 3>*0 '*3

26 563

11 111

Debreceni *L^JYJR

6 960

Budapesti ,F_IFX¥LN *L^JYJR

6 448

8_JLJIN 9ZITR¥S^ JL^JYJR

6 049

Pécsi 9ZITR¥S^ JL^JYJR

5 440

16 190

14 377

14 150

13 809

+TWW¥X KJQ[N MZ

+TWW¥X KJQ[N MZ

+*18ö+40 ; ,?*998 ,Ď Ɠ ;*8*0 &7 3>& Százalék

& 1*,3 58?*7Ď'' 8?&040 '*3

10 361

6 747 3 790

2 145

,F_I¥QPTI¥XN ­X RJSJI_XRJSY

5 854

0JWJXPJIJQJR ­X RFWPJYNSL

5 397

1 452

3 253 /TL¥X_

5X_NHMTQ·LNF

5 005 /JQJSYPJ_÷P Felvettek

2000

2005

2010

2015

2020 Forrás: KSH

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2 542 UTQ¥X ­X GJYJLJQQ¥Y¥X Forrás: felvi.hu

2022. 01. 04. 17:47

| ROVATCÍM | XX XXXXXX XXXX XXX

A KOMÁROMI GYÁR

A FOXCONN

EURÓPAI HÍDFŐÁLLÁSA 10 | FIGYELŐ 2022/1

F_10-13-Talos.indd 10

2022. 01. 04. 16:52

| CÍMLAPON | TÁLOS PÉTER

Ü Z L E T I

H E T I L A P

2021 AZ ÉV EMBERE

Tálos Péter „A globális ellátási láncok átalakulása felgyorsult, az eddigi nagy láncok irányából elindultunk a regionálisak felé. Ez egy hosszú folyamat, de bizakodóak vagyunk. Hiszünk benne, hogy a változások nyertesei leszünk” – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában a Foxconn alelnöke, aki tavaly elnyerte szerkesztőségünk Év Embere díját. FOTÓK: VÉMI ZOLTÁN

Vendégként kérdőív, védettségi igazolvány és Covid-teszt kell ahhoz, hogy bejussunk a Foxconn komáromi gyárába. Miért ez a nagy szigor? S honnét jött az ötlet, hogy foxconnos márkajelzéssel ellátott maszkot gyártsanak? – A mi üzletünk olyan jellegű, hogy a Covid-járvány hatására nemhogy csökkent, hanem talán nőtt is a kereslet a termékeink iránt. Egy ilyen helyzetben elsődleges felelősségünk, hogy a kollégák egészségének a megőrzése mellett kielégítsük vevőink igényeit, s biztosítsuk a zavartalan működést. – Mi most a protokoll a dolgozók számára? – Minden dolgozó köteles maszkot viselni a gyár területén. Hétfőn reggel negatív Covid-teszt után lehet belépni a gyárba. Rendszeresen fertőtlenítjük a klímarendszer elemeit, minden olyan felületet, amelyhez a kollégák hozzáérhetnek. Mindenki számára biztosítunk kézfertőtlenítőt és maszkot, otthoni használatra is. Az idén még vannak be nem oltott munkatársaink, rájuk külön szabályok vonatkoznak: nekik hetente háromszor kell teszten átesniük, külön étkezőben étkezhetnek, és nem használhatják a dohányzót. – Mennyire írta át a koronavírus okozta pandémia az üzleti terveket? – Semennyire. Annyi változott, hogy a globális ellátási láncok átalakulása felgyorsult, az eddigi nagy láncok irányából elindultunk a regionálisak felé. Ez egy hosszú folyamat, de bizakodóak vagyunk. Hiszünk benne, hogy a változások nyertesei leszünk. – 2003-ban Hongkongban élte át a SARS-járványt, s látta, hogyan működik vészhelyzetben egy hatékony állam. Ezt alapul véve a magyar állam miként működik? – Hongkong egy apró területen elhelyezkedő, nagy népsűrűségű városállam, elképesztően fejlett infrastruktúrával, ahol a vészhívást követő egy percben a helyszínen vannak a hatóságok. Magyarország ebből a szempontból sokkal komplikáltabb: a budapesti agglomerációban ugyanúgy meg kell oldani a védekezést, mint az alföldi tanyavilágban. Nem lehet egy az egyben összehasonlítani az ott alkalmazott módszereket a hazánkban szükségesekkel. – Apropó: mióta van a Foxconn-nál? Honnét került ide? – Az idén múlt tizennyolc éve, hogy csatlakoztam a Foxconn-csoporthoz. Az előző munkaadóm egy kis, finn központú nemzetközi vállalatcsoport volt, amelyet ez a cég megvásárolt és kivezetett a tőzsdéről. Az akvizíció idején épp Hongkongban dolgoztam, az ázsiai régió pénzügyi igazgatójaként.

NÉVJEGY A Foxconn alelnöke, a magyarországi leányvállalatok ügyvezető igazgatója. 1971-ben született, tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, valamint a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 2003 óta dolgozik a Foxconncsoportnál, ahol különböző vezetői pozíciókat töltött be. 2004 márciusáig a Foxconn WLBG Americas regionális business controllere és vezérigazgató-helyettese volt. 2004. április óta tevékenykedik a Foxconn magyarországi leányvállalatainál, 2007 decemberétől ügyvezetője a PCE Paragon Solutions Kft.-nek, 2013-tól az FIH Europe Kft.-nek és 2017-től a Cloud Network Technology Kft.-nek is. 2011 és 2014 között ellátta a lengyelországi leánycég, a PCE Paragon Invest Sp. z o. o. ügyvezetői feladatait is. Részt vett a csoport európai akvizícióinak a lebonyolításában, két esetben képviselte a társaságot az európai bizottsági versenyhatósági eljárás folyamán. A Foxconnt megelőzően az Eimocsoport magyar leányvállalatának a kontrollere, később a cég ázsiai adminisztrációért (pénzügy, HR, IT stb.) felelős igazgatója volt. Ezt megelőzően a finn Ensto magyarországi gyárának a kontrollereként dolgozott.

2022/1 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Talos.indd 11

2022. 01. 04. 16:52

| CÍMLAPON | TÁLOS PÉTER

AZ ÉV EMBERE 2021 A Figyelő szerkesztősége immár hetedik alkalommal adja át az Év Embere elismerést: 2021-ben Tálos Péter, a tajvani Foxconn-csoport magyar alelnöke kapta a legtöbb szavazatot munkatársaink részéről. Úgy éreztük, hogy a komáromi Foxconn-gyárban zajló innováció, amely főleg a gyártási folyamatokat és a módszereket érinti, világújdonságnak számít. Különösen azért, mert az úgynevezett kiterjesztett és virtuális valóságot ipari környezetben használja fel a cégcsoport a termelésben. S ezt a tudást, tekintettel arra, hogy mindezt magyar partnerekkel végzik, át is adják a hazai gazdasági szereplőknek. Ezzel pedig a szellemi terméket a magyar fél tulajdonában hagyják, vagyis a hazai kis cégeknek is megadják a lehetőséget, hogy megtapasztalják a multinacionális környezetet. A magyarországi Foxconn Tálos Péter vezetésével Európában a kontinens hídfőállása lett. A tajvani vállalat hisz az itteni jelenlétben. Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi néhány évben folyamatosan bővítettek nálunk, a koronavírusjárvány ellenére is. Közben Tálos Péter aktív érdekvédelmi munkát is folytat: elég a Joint Venture Szövetségben vagy a Menedzserek Országos Szövetségében betöltött pozícióra gondolni. Szaktudása, vezetői képessége mellett közvetlen személyiségét is szeretnénk kiemelni: azon menedzserek közé tartozik, akiket többnyire a dolgozók is tegeznek. DEÁK BÁLINT főszerkesztő

– Mit jelent a tajvani hátterű társaság számára az itteni bázis? – Magyarország egyike annak a három országnak Európában, ahol a Foxconn gyárakat működtet. Hazánkban 2004 óta folyik a termelés. Elmondható, hogy a komáromi egység a cégcsoport egyik fő hídfőállása kontinensünkön. – Egyébként miért pont minket választott a Foxconn? – A vállalat akkori egyik nagyon fontos vevője, a Nokia Magyarországon üzemeltette a legnagyobb gyárát. Őket követtük Komáromba. – Alaposan tanulmányozta már a tajvani csodát? Mi az, amit másolhatunk tőlük? – Igazán keveseknek sikerül olyan saját tulajdonú high-tech nagyvállalatokat létrehozni, amelyek megalapítására Tajvan képes volt. Mindenképpen érdemes tanulmányozni, mik ennek a sikertörténetnek a kulcselemei, és mik azok, amiket mi is tudnánk alkalmazni. – A nyáron bejelentették, hogy a komáromi gyárban immár 5G-s hálózat alkalmazásával váltják ki a korábbi, kábeles mechanizmust. Bevált a teszt? – Az ötödik generációs technológia a közeljövőben megkerülhetetlen lesz, ha valaki hatékonyan akar üzemet működtetni. Pillanatnyilag nem ez a helyzet. A piacon elérhető 5G-alapú eszközök száma még nagyon korlátozott, mint ahogy a képességeik is. Ugyanakkor már most látunk olyan területeket, amelyeken az 5G alkalmazása sokkal rugalmasabb gyártásszervezést tesz lehetővé. Ilyen például a hálózati kábel nélküli gyártósor és a wirelesses tesztkörnyezet. – Milyen innovációk folynak a komáromi Foxconn-gyárban? – Alapvetően a gyártási folyamatainkhoz kötődő innovációs tevékenységet folytatunk. Az elektronikai ipar sajátosságai miatt az autóiparban bevált klasszikus automatizálási megoldások nálunk nem működnek, más utat kellett találnunk. Ezt röviden úgy tudnám leírni, hogy ahelyett, hogy az emberi tevékenységet próbálnánk gépekkel kiváltani, és a lehető legjobban megközelíteni azt, amire egy dolgozó képes, sokkal inkább arra használjuk a technológiát, hogy az embereknek adjunk többletképességeket, s ezzel tegyük még hatékonyabbá a munkájukat. Ennek egy nagyon sikeresnek bizonyult eszköze a kiterjesztett valóság, az AR. Gyártótevékenységünk során ma már a normál működés részeként használunk Microsoft HoloLens készülékeket, amelyeken a Magyarországon fejlesztett szoftverek futnak. – Korábban ötmilliárd forintból megvalósítandó fejlesztésről lehetett hallani. Konkrétan mekkora bővítés előtt áll a Foxconn-gyár? – Nem tudok konkrét számokat mondani, de a beruházás, amelyről szó volt, közel van a befejezéshez, melynek révén az új csarnok üzembe állhat, amire nagy szükség is lesz. – Mi a véleménye a jelenlegi magyar gazdaságpolitikáról, amely az újraindítás mellett a vállalati szegmens ösztönzésére törekszik? – Nem ismerem olyan mélységében a gazdaságpolitikát, hogy konkrét véleményt tudjak róla mondani, de kiváló szakemberek állnak a fiskális politikáért, a külgazdaságért, a gazdaságfejlesztésért felelős tárcák élén, a munkájukat pedig szintén kiváló minisztériumi vezetők, munkatársak segítik. – Célkitűzése volt a kormánynak és a jegybanknak a kanyarban előzés? Összejött? – Még tart a manőver, korai megmondani, sikerül-e. Az esélyeink mindenesetre nem rosszak. – A hazai adók nemzetközi összevetésben mennyire versenyképesek? Belesimulunk-e a régiós körképbe, vagy a nagy átlagnál esetleg jobb a helyzet? – A magyar adórendszer rengeteget fejlődött, s összességében versenyképes a régió többi országában meglévővel összevetve. Vannak ugyanakkor neuralgikus pontjai, ilyen például a helyi iparűzési adó: nagyon rossz szerkezetű, és akár jelentős teher is lehet a vállalkozások számára, ugyanakkor az önkormányzatoknak égető szükségük van rá a működésük biztosításához. Az európai viszonylatban nagy forgalmi adó pedig a kisebb vállalkozások számára jelent komoly finanszírozási terhet, mindazonáltal a régiós versenyképességünket nem befolyásolja érdemben. – Hogy látja, mi a gazdaságunk neuralgikus pontja? – A magyar gazdaság neuralgikus pontja szerintem az, hogy az iparunk nagyon egy lábon áll. Igen jelentős a kitettségünk az autóiparral szemben, ami komoly veszélyeket hordoz magában, mivel ez a szektor hatalmas kihívások előtt áll a nagyon közeli jövőt tekintve, és nem garantált, hogy sikerül túllendülni rajtuk. – A magyar kormány retorikájában erőteljesen jelen van a keleti nyitás, az unió viszont annak veszélyeire figyelmeztet. Hol helyezkedik el ebben a kérdésben?

12 | FIGYELŐ 2022/1

F_10-13-Talos.indd 12

2022. 01. 04. 16:52

| CÍMLAPON | TÁLOS PÉTER

Mi a transzatlanti gazdasági térség részei vagyunk, ebből a pozícióból szükséges – kellő megfontoltsággal – üzletelnünk keleti partnereinkkel.

– A keleti nyitás nyilvánvalóan hordoz magában veszélyeket, ugyanakkor óriási lehetőségek is vannak benne. Úgy vélem, átgondoltan, őket először megismerve-kiismerve érdemes keleti, nyugati, déli vagy északi partnerekkel üzletelni. Ám azt is fel kell ismernünk, hogy mi a transzatlanti gazdasági térség részei vagyunk, ebből a pozícióból szükséges – kellő megfontoltsággal – üzletelnünk keleti partnereinkkel. – Lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy európárti. Látva a világban és Európában lezajlott változásokat, kitart még e mellett? – Továbbra is európárti vagyok. Úgy gondolom, a közös pénz előnyei, a gazdasági szereplők versenyképességére gyakorolt pozitív hatásai messze túlszárnyalják a bevezetéssel járó veszteségeket. Tény, hogy az eurózóna tagállamai elvesztették monetáris politikai eszköztárukat, ami azért tud fejtörést okozni, és beszűkíti a felzárkózás mozgásterét. SZAJLAI CSABA 2022/1 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Talos.indd 13

2022. 01. 04. 16:52

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÖVEKEDÉS INFLÁCIÓVAL

ELŐREJELZÉSEK | Magas marad az idén a gazdasági növekedés üteme, de az éves infláció mértéke is nagyobb lesz a korábban vártnál – válaszolták a Figyelő körkérdésére az elemzők. Az idén is gyors ütemben, 5-6 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, ám ehhez várhatóan 5 százalék körüli infláció is társul majd – vélik a Figyelőnek nyilatkozó elemzők. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: a koronavírus lassan két éve része az életünknek – nemcsak egészségi, de gazdasági szempontból is, és a hatásai várhatóan 2022ben is velünk lesznek. Bár a tavalyi év közepén már úgy tűnt, fellélegezhetünk, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye az uniós országok jelentős részénél gyorsabban elérte a válság előtti szintjét, új problémák jelentkeztek. Ki gondolta volna korábban, hogy több ágazat is alapanyaghiánnyal vagy épp szállítási nehézségekkel küzd majd, illetve ki várta, hogy világszerte ennyire felpörög az infláció? A mostani időszakot vi-

14 | FIGYELŐ 2022/1

F_14-15_elemzoi.indd 14

2022. 01. 04. 17:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

szont már nem jellemzik a még a tavalyi első fél évben is az életünket meghatározó korlátozások.

GYORS BÉRNÖVEKEDÉS

Az elemzőknek számtalan, egymással akár ellentétes tényezők alapján kell kialakítaniuk a képet az idén várható folyamatokról. Biztosnak tűnik, hogy az idei évben a béremelések átlagos mértéke ismét két számjegyű lesz – a becslések szerint 11,3 százalék. Ebben természetesen nagy szórás lehet, a fizetésnövelést a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, illetve a járulékcsökkentések mellett a piaci folyamatok is segítik – elsősorban az ismét feléledő munkaerőhiány. A fizetések növekedése lehet a gazdaság egyik húzóereje az idén, remélhetőleg az export helyreállása mellett. A gazdasági bővülés mértéke így 5,3 százalék lehet. A fizetésemelések kapcsán nem mehetünk el amellett, hogy ez a reálbérek esetén jelent-e növekedést – különösen a mostani inflációs környezetben. Az elmúlt év végén az infláció 7 százalék fölé gyorsult. A Századvég elemzőinek várakozása szerint az idei pénzromlás 5,3 százalék lesz, azonban itt is jelentős lehet az eltérés az előzetes prognózisokhoz képest. Éves szinten az infláció az elmúlt években megszokottnál magasabb, de historikusan nem kiemelkedő szinten ragadhat be, míg éven belül részben a világpiaci folyamatok megnyugvása, részben a kifutó bázishatások (például a dohánytermékek jövedéki adójának növekedése) miatt az áremelkedés lassulhat. Az infláció várhatóan további szigorításra ösztönzi a jegybankot. Ennek mértékét nehéz megjósolni, a kamatemelések ütemezését a beérkező adatok (amelyek közül különösen fontos lesz a januári inflációs szám), illetve a forint árfolyama határozhatja meg. Az egyhetes betéti kamat várhatóan meghaladja az 5 százalékot, azonban a kereslet-kínálati súrlódások mérséklődése után csökkenésnek indulhat – az év végére akár 4 százalék alá is.

FOTÓ: STEFANO MADRIGALI, GETTY IMAGES

KISZÁMÍTHATATLAN HATÁSOK

Suppan Gergely, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint 2022-ben a vártnál lényegesen magasabb infláció ellenére jelentős, akár két számjegyű nettó reálbér-növekedés várható. Ennek alapját a minimálbér és a garantált bérminimum majdnem 20 százalékos emelése, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak szja-mentessége és a fegyverpénz-kifizetés adja, amelyek

lendületben tartják a fogyasztást. Folytatódhatnak a beruházások a rekordnagyságú működőtőke-beáramlás, a hazai és uniós források megelőlegezésével nyújtott pályázati pénzek, a család-, illetve otthonteremtési támogatás, valamint a Zöld Otthon Program hatására. Emellett folytatódik az iroda-, a raktár- és a logisztikai ingatlanpiac fellendülése is. Az infláció a nyersanyag- és energiaárak elszállása miatt lényegesen magasabb lesz a korábbi várakozásoknál, amit a gáz-, valamint áramárak megugrása még inkább kiszámíthatatlanná tesz. A jelentős béremelések mellett a fizetéseket a munkaerőhiány, valamint a régiós bérverseny is érdemben felfelé húzza. Emellett a költségvetési élénkítés szintén tovább fokozhatja az inflációs nyomást. A turizmus még nem állt helyre teljesen, a szektort továbbra is jelentősen befolyásolja a járvány. A foglalkoztatottak száma viszont már meghaladja a pandémia előtti szintet, a több ágazatban is felerősödő munkaerőhiány miatt. Nem lehet tudni azonban, hogy mit okoznak a járvány újabb hullámai, mint ahogy azt sem, hogy mikor oldódhatnak meg a beszállítói láncokkal kapcsolatos problémák, mikor és mennyire enyhül a globális alkatrész- és csiphiány, amely érezhetően visszahúzza a gazdasági növekedést. Összességében 6 százalék körüli GDP-bővülésre számítanak a Magyar Bankholding szakértői.

SZIGORÚBB KÖLTSÉGVETÉS

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte: a 2021-ben 14 éves csúcsra emelkedő infláció fokozatosan mérséklődhet az idén, de várhatóan csak az utolsó negyedévben tér vissza a jegybank inflációs céljának toleranciasávjába, azaz 4 százalék alá. A belső inflációs nyomás már 2019-ben, a járvány kitörése előtt megjelent Magyarországon, de akkoriban még a külső környezet hűtötte az árnyomást. 2021-ben mind a belső (a dinamikus kereslet, a kormányzati programok, a feszes munkaerőpiac), mind a külső környezet (az energiaárak, az alapanyaghiány, a szállítási költségek) tényezői egyszerre tüzelték fel az árakat. A belsőket tekintve a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa, a pandémia alatt bevezetett intézkedéseinek kivezetése, valamint a kormánynak az állami beruházásokat visszafogó szándéka segíti az inflá-

ció letörését, de a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes maradhat, ami magasan tartja a bérnövekedést, és így inflációs nyomás jöhet. A külső kínálati szűkösség várhatóan az idén enyhülhet, de a koronavírus előtti időszakhoz képest így is magasabb árszint maradhat fenn az energia, a nyersanyagok és sok alkatrész esetén is. Ennek tükrében az éves átlagos infláció 5 százalék fölött lehet, és meg is haladhatja a 2021-es szintet. Az árnyomást ugyancsak mérsékelheti, ha a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben érdemben felértékelődne, hiszen középtávon 20 forintnyi erősödés 1-1,5 százalékponttal mérsékelhetné az inflációt. A fiskális politika oldaláról szigorítás várható, de ez főleg állami beruházások elhalasztását, esetleges törlését jelenti. A költségvetési hiány még 2022-ben is jóval meghaladhatja a GDP-arányos 3 százalékos szintet, így várhatóan a választásokat követően 2023-ra további költségvetésihiány-lefaragásról kell döntenie a következő kormánynak. Ez azért is fontos, hogy Magyarország elkerülhesse az ikerdeficit (a folyó fizetési és a költségvetési hiány) tartós kialakulásának a veszélyét. A folyó fizetési mérleg 2022-ben is hiányt mutathat, mivel a belülről vezérelt növekedés importigényes, az ország energia- és nyersanyagfüggősége nagy, ráadásul a koronavírus megtépázta az idegenforgalmi bevételeket. A gazdasági növekedés az idén is a hoszszú távú potenciális növekedés felett alakulhat, de lassabb lehet, mint 2021-ben. A kevesebb állami beruházás, az emelkedő kamatkörnyezet és a magas infláció is a gazdaság lassulásának irányába hat. Ha az Európai Unióval sikerül megállapodást kötnünk, akkor az új költségvetési források 2022 második felétől lendületet adhatnak a gazdaságnak. Összességében 5 százalék körüli gazdasági növekedés valószínűsíthető az idei esztendőre. Németh Dávid szerint a Magyar Nemzeti Bank az év elején még folytathatja a kamatemelését, és várhatóan az egyhetes betéti kamat 5 százalék körül tetőzhet 2022 első negyedévében. Az esztendő második felében, amennyiben az infláció érdemben elkezd lassulni, a jegybank mérsékelheti az egyhetes betéti kamat mértékét. Hosszabb távon az egyensúlyi alapkamat 3,5 százalék körül lehet. TÓTH BALÁZS 2022/1 FIGYELŐ | 15

F_14-15_elemzoi.indd 15

2022. 01. 04. 17:13

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉLETSZÍNVONAL Jelentős fizetésemelésekkel és széles rétegeket érintő adócsökkentésekkel indult 2022.

Ahogyan az már az előző esztendő végén eldőlt, 2022 húszszázalékos minimálbér-emelkedést hozott. Így a legkisebb havi kereset 200 ezer, a garantált bérminimum, vagyis a szakmunkás-minimálbér pedig 260 ezer forintra nőtt az új évben. Az emelés a minimálbérhez kötött családtámogatások – például a gyed, a nagyszülői gyed, a gyod, a táppénz és az álláskeresési járadék – összegét is felfelé hajtotta.

KÖZSZFÉRA, NYUGDÍJAK

A koronavírus-járvánnyal szembeni eredményes védekezésnek köszönhetően a magyar gazdaság bővül, a kormány pedig arra törekszik, hogy ebből a munkavállalók is részesüljenek – mondta a kormányszóvivő az újév másnapján közzétett videóüzenetében. A közszféráról szólva Szentkirályi Alexandra emlékeztetett: januártól újabb 21 százalékkal növekszik az ápolók bére, s az orvosok illetményemelésével kapcsolatos program is folytatódik, aminek köszönhetően 2020-hoz képest átlagosan két és félszeresére nő a doktorok fizetése. Szintén az új esztendő kezdetétől húsz százalékkal többet vihetnek haza a szociális, a bölcsődei és a kulturális dolgozók. A pedagógusok, a rendőrök és a katonák tízszázalékos béremelés-

ben részesülnek. Emellett egy hónap múlva, februárban a rendvédelmi dolgozók hathavi pluszjuttatást, úgynevezett fegyverpénzt is kapnak. A nyugdíjasok idei járandósága öt százalékkal nagyobb a tavalyinál, februárban pedig – a nyugdíjszerű ellátásokra jogosultakkal együtt – kézhez kapják a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét.

ADÓKÖNNYÍTÉSEK

Az adózási rendszer módosulásainak egyik legfontosabbika a huszonöt év alattiak ebben az esztendőben debütált adómentessége, melynek értelmében az átlagkereset mértékéig nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük. Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-nek úgy nyilatkozott: az intézkedés mintegy negyedmillió fiatalnál összesen körülbelül 140 milliárd forintot hagy. A vállalati szektort érintő változások részeként négy százalékponttal, 13 százalékra csökkent a munka közterhe, miután megszűnt a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó pedig 2,5 százalékponttal mérséklődött. Izer Norbert kiemelte, hogy mindez csaknem 600 milliárd fo-

rint körüli összeget hagy az érintetteknél, egyben adóegyszerűsítést is jelent. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa tíz százalékra csökkent január elsejével. Helyi adóemeléssel vagy új települési teher bevezetésével az idén sem kell számolniuk a cégeknek, ahogyan a lakosságnak sem. Az államtitkár 2022 nagy nyerteseinek nevezte a mikrovállalkozásokat, mivel az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme az éves minimálbér feléig adómentessé vált. Ez negyvenszázalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az így adózóknak nem kell szja-t fizetniük. Jó hír a kriptodevizákkal kereskedőknek, hogy a rájuk kirótt közteher mértéke megfeleződött – 15 százalékos lett –, amitől a kormány a hazai kriptopiac tisztulását, a gazdaság további fehéredését reméli, továbbá költségvetési pluszbevételt. A kockázatitőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók esetében megszűnt a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége. Mindemellett januártól a duplájára, hatról tizenkétezer forintra nőtt a babakötvény után járó állami támogatás öszszege, februárban pedig érkezik a szülők szja-visszatérítése. HZ

FOTÓ: GETTY IMAGES

BÉREMELÉSEK, ADÓCSÖKKENTÉSEK AZ ÚJ ÉVBEN

16 | FIGYELŐ 2022/1

F_16_gazdasagpolitikai-valtozasok2022.indd 16

2022. 01. 04. 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

TOVÁBB NÖVELNÉK A VONZERŐT

BÁNNÉ DR. GÁL BOGLÁRKA | Borsod-Abaúj-Zemplén megye sikeres felzárkózási folyamaton ment keresztül az elmúlt években, ezzel együtt még óriási a benne rejlő fejlődési potenciál – nyilatkozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a Figyelőnek. Mi jellemezte a megye fejlődését az elmúlt időszakban, milyen területeken sikerült jelentősebb eredményeket elérni? – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt tíz év alatt 76 százalékkal növekedett az ipar teljesítménye, miközben a külföldi beruházók által a hetedik legkeresettebb megyének számít az országban. Szintén figyelemre méltó, hogy 48 nagy, kiemelt beruházás valósult meg az elmúlt hat év alatt, több mint ezermilliárd forint értékben. Utóbbiak közül mindenképp említésre méltó a BorsodChem Zrt. két lezárult, és egy, még folyamatban lévő fejlesztése, a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi beruházásai vagy a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai üzemének építése. 2020-ban – hasonlóan a korábbi évekhez – a feldolgozóipar foglalkoztatta a legtöbb munkavállalót, tavaly az alkalmazásban állók 41 százaléka dolgozott ebben a szektorban. Ezen belül is igen jelentős a gépipar, a fémfeldolgozás és a vegyipar súlya. A szolgáltatást végző nem anyagi ágazatok (például az egészségügyi ellátás, az oktatási, a tudományos szolgáltatás) több mint 20 ezer embernek adtak munkát, de jelentős – 12,2 és 8,6 százalékos – a kereskedelem és az építőipar súlya is a foglalkoztatásban. A járvány okozta veszélyhelyzet a megye foglalkoztatására is hatást gyakorolt, éppen ezért a beruházások leginkább a munkahelyek megtartására irányultak. A legnagyobb, 1370 fős munkaerőfogyást a fémfeldolgozásban regisztráltuk. Ezzel együtt kedvező folyamatokról is beszámolhatok: érezhető mértékű bővülés volt például az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél, valamint a fa- és papíriparban: ezeken a területeken összességében 486, illetve 118 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. – Hogyan viszonyul a megye fejlődése az országos átlaghoz a főbb gazdasági mutatók alapján? – A GDP volumene 2008 óta folyamatosan nő a megyében, miközben az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján érdemi felzárkózásra került sor az utóbbi években: miközben a KSH adatai szerint 2010-ben 1,6 millió forint felett járt ez az érték, 2019ben már elérte a 3,3 milliót. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 60 százaléka volt 2010-ben, míg 2018-ban már a 74 százaléka. Ez az érték a pandémia miatt 2019-ben 68 százalékra esett. Ezzel együtt Borsod-Abaúj-Zemplén a 2010-es 17. helyről 2019-

re a 14.-re ugrott az egy főre jutó GDP alapján a megyék rangsorában, és mára elmondható, hogy közelít a középmezőnyhöz. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 552 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ez az érték a tavalyi évre a járvány hatásai nyomán kicsivel 300 milliárd alá esett. Ezzel együtt elmondható, hogy majdnem minden harmadik cég, azaz közel 4200 vállalkozás végzett beruházást a megyében, és a növekedés üteme is jóval meghaladta az országos átlagot. Figyelemre méltó emellett, hogy a munkanélküliségi ráta 2010 és 2020 között kevesebb mint a harmadára, 17,5-ről 5,2 százalékra esett vissza, miközben 2019-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 65,1 százalékot ért el, ami csak kisebb mértékű elmaradás az országos átlaghoz képest. – Melyek azok az értékek, meglévő adottságok, amelyekre a terület fejlődését alapozni lehet? – Megyénk 358 településének lakói két világörökséggel – az Aggteleki-karsztvidékkel és a Tokaji Történelmi Borvidékkel –, valamint hét hungarikummal büszkélkedhetnek, miközben a megye területe három nemzeti parkot, hat tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet is érint. 2013 júliusában a megyei önkormányzat közgyűlése létrehozta a megyei értéktárat, egyúttal megalapította a Megyei Értéktár Bizottságot, amelynek küldetése az egyedi kincseink felkutatása és továbbörökítése az utókornak. Emellett feltétlenül érdemes kiemelni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a földrajzi adottságait tekintve az egyik legváltozatosabb megye, hiszen a területén megtalálható hegyvidék, dombság, síkság és erdő. A megyéhez jó néhány kulturális esemény, híres ember kötődik, miközben több olyan történelmi emlékhellyel is büszkélkedhet, amelyek az elmúlt néhány évben új életre keltek: így például Diósgyőr, Füzér vagy Regéc vára. A gazdag kulturális örökség mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban is nagyon jelentős és sokszínű, miközben az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek, az új szálláshelyek, attrakciók létesítésének köszönhetően komolyan emelkedett a megye vendégéjszakáinak száma is. Az idei nyári szezonkezdet különösen jól alakult a turizmus szempontjából: a 2020 késő tavaszi, óvatos nyitás időszakához képest tavaly májusban 2,1-szer, júniusban pedig 1,2-szer több 2022/1 FIGYELŐ | 17

F_17-19_Gal_boglarka.indd 17

2022. 01. 03. 17:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

éjszakát töltöttek a vendégek a megyei szálláshelyeken. A megye fürdőkultúrája is páratlan, a fürdők forgalma 2020-ban elérte a 976 ezer főt. Megyénkben kiemelt cél a zöld- és aktív turizmus fejlesztése, ezért a 2014–2020-as időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a sportcélú beruházások is helyet kaptak. A teljes megyét lefedő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése jelenleg is tart. Az utóbbi évek legnagyobb, a megyét érintő infrastrukturális fejlesztése a tavaly ősszel átadott Miskolc–Tornyosnémeti közötti 60 kilométeres autópálya, amely összeköti Miskolcot Kassával: ez az útszakasz a környezeti terhelés csökkentése mellett gyorsítja a régió gazdasági fejlődését is. Az infrastrukturális fejlesztések szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a nyáron elindult kezdeményezés is, amely a Kassa–Miskolc gyorsvasúti hálózat kiépítését célozza.

NÉVJEGY A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Pedagógus, jogász, közgazdász. 2003-ban végzett óvodapedagógusként a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karán. 2008-ban jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2012-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán végzett közgazdászként, pénzügy-számvitel szakirányon. 2018-ban az Igazságügyi Minisztériumban jogi szakvizsgát tett. 2019-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán MBAképesítést szerzett, angol nyelven, mester (MSC)-fokozaton. 2014-től 2019 októberéig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnökeként és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár elnökeként tevékenykedett. 2018 szeptemberétől 2019 februárjáig az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. jogi irodavezetőjeként dolgozott. 2019 márciusától az Ózdi Szakképzési Centrum kancellárja volt. 2019. október 13-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.

A megye adottságai kapcsán feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az ország egyik legfontosabb iparvidékéről van szó, az észak-magyarországi régió 27 ipari parkjából 16 itt működik. A járvány értelemszerűen ezen ágazat teljesítményére is hatással volt, ám 2021 első felében az ipari értékesítés volumene már 25 százalékkal nőtt, miközben az áprilisi és májusi kibocsátás legalább 50 százalékkal meghaladta a pandémia által erősen érintett bázist. – Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági teljesítményének jelentős része a nagyvállalatokhoz kötődik, hiszen a helyben termelt GDP közel 65 százalékát ezek adják. Hogyan lehetne erősíteni a kkv-szektor szerepét? – A megyében hat-hét olyan nagyvállalat is működik, amelynek az éves árbevétele egyenként is meghaladja a 100 milliárd forintot, miközben – amint már említettem – tizenhat ipari

park áll a befektetők rendelkezésére. A megye vonzerejének növeléséhez alapvető feltétel a megfelelő színvonalú szakképzés biztosítása: ennek érdekében jött létre a Miskolci, az Ózdi, valamint a Szerencsi Szakképzési Centrum, amelyek igen széles spektrumon nyújtanak képzéseket gyermekeknek és felnőtteknek. Az oktatás, továbbképzés kapcsán kiemelném a Szakképzés 4.0 stratégiát, amelynek vonzó, minőségi szakképző iskolák létrehozása a célja. Ennek érdekében Miskolcon indul el az első, szakképző iskolákat fejlesztő pilotprogram, 6,5 milliárd forintos állami támogatással. A kkv-k szerepének erősítéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magas hozzáadott értékű termelő tevékenységet végző vállalatok a megyét válasszák a beruházásaik helyszínéül, ehhez pedig folytatni kell az üzleti infrastruktúra fejlesztését, valamint a kkv-k kapacitásainak, telephelyi feltételeinek megteremtését a hátrányosabb helyzetű térségekben is. A megyei önkormányzat a TOP forrásaiból iparterületek, ipari és technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított a 2014 és 2020 közötti időszakban, ennek eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások. A vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló, jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása is kiemelt feladat, erre a célra 6 milliárd forintos forrást különített el a megyei önkormányzat. Magyarországon ugyanis a munkanélküliek fele olyan kistelepülésen él, ahol az elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is korlátozott. A gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztési intézkedések révén további 26,5 milliárd forint jutott olyan infrastruktúra-fejlesztések támogatására, amelyek a lakosság – kiemelten a fiatalok – megtartásához járulnak hozzá, miközben a települések általános környezeti állapotát javítják: az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni vágyó vállalkozásoknak is. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban 7,7 milliárd forint jutott emellett a foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglakoztatási együttműködésekre (paktumokra). A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásainak jelentős része ugyancsak közvetlenül a kkv-szektor fejlődését segíti: ezekből a forrásokból közel két és fél ezer nyertes pályázat útján 123 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a megye területére. Ami pedig az újabb, 2021–2027-es ciklust illeti, a TOP Plusz rendelkezésre álló forrásaiból több mint 40 milliárd forint a kkv-szektort közvetetten érintő helyi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztést, illetve a települések, a helyi szolgáltatások fejlesztését célozza. – Melyek azok a kitörési pontok, ágazatok, amelyek hozzájárulhatnak a térség gyorsabb gazdasági felzárkózásához? – Ami az ágazatokat illeti, a legrelevánsabb a vegy-, a gép-, az elektronikai, a feldolgozóipar és a turizmus. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a megyében jól prosperáló ágazatoknak viszonylag kevés az összeköttetése a kis- és középvállalkozásokkal, ezért indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése. A másik fontos elem, hogy az észak–déli tengely erősödésével Miskolc ismét lehetőséget kapott a határon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Nagyon fontos emellett, hogy a tiszta és megújuló energiák alkalmazására való törekvés na-

18 | FIGYELŐ 2022/1

F_17-19_Gal_boglarka.indd 18

2022. 01. 03. 17:30

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

gyobb szerepet kapjon. Ez éppúgy kedvező hatást gyakorol az energiaszolgáltatásra, mint a közlekedésre, valamint az építőés feldolgozóiparra. – A jó infrastruktúra és a képzett munkaerő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy térség vonzani tudja a vállalkozásokat: ebből a szempontból hogyan lehet javítani a helyzeten? – A TOP-fejlesztések révén jelentős előrelépések voltak ezen a területen is. Így például az elmúlt öt év alatt 14,9 milliárd forintból száz bölcsőde újult meg a megyében, emellett 3 milliárdot fordítottunk orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére. A megyében 200 futballpályányi ipari területet alakítottunk ki a gazdaság további fejlesztéséhez, illetve 161 kilométerrel növeltük a kerékpárút-hálózat hosszát. A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak, miközben a Megyei Foglalkoztatási Paktum több mint ötezer munkahely megtartásához járult hozzá. A dolgozók más településekre való munkába járásával kapcsolatos felmérések viszont azt is egyértelművé teszik, hogy csökkenteni kell a megye településeiről a nagyobb ipari központokba munkába járók menetidejét, hiszen hosszabb távon azt a munkavállalót lehet megtartani, aki 60 percnél rövidebb idő alatt képes eljutni a munkahelyére. Ennek érdekében a gyorsforgalmi úthálózat bővítése mellett a tehermentesítők, az alsóbbrendű szakaszok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani. – A gazdasági mutatók alapján jelentősek az eltérések Miskolc – illetve néhány nagyobb város – és a megye kisebb települései között. Milyen eszközökkel lehet csökkenteni ezeket a különbségeket? – A közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhetően a regionális központként működő Miskolc agglomerációja folyama-

tosan bővül, és ez a vállalatok számára a munkaerő-kínálat növekedést jelentheti. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a kisebb településeknek más funkcióknak kell megfelelniük, mint a nagyvárosoknak: így ezeknél olyan szolgáltató, a családok, a szakemberek helyben maradását támogató fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek révén nő a népességmegtartó képességük. Ezt elősegítheti a 2019-ben elindított Felzárkózó települések hoszszú távú program, amelynek a célja a háromszáz leghátrányosabb helyzetű magyarországi település felzárkóztatása. Emellett a kormány 2020 novemberében elfogadta a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programot, amely több mint 149,5 milliárd forintnyi forrást biztosít 2024-ig tartó időszakra. – Középtávon milyen fejlődési pályát lát Borsod-Abaúj-Zemplén előtt? – Óriási fejlődési potenciált látok a megyében, és ennek a kihasználását minden, a rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk, erősítenünk kell. A megye gazdasági fejlődését az ipar és az idegenforgalom területére kell koncentrálni, ezeket a szegmenseket szükséges erősíteni infrastrukturális beruházásokkal, logisztikai fejlesztésekkel, és ezeknél a gazdasági szereplők, a Miskolci Egyetem és az önkormányzatok együttműködése is nagyon fontos. A célunk az, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén egy olyan megye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink is szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek. BARÁT MIHÁLY 2022/1 FIGYELŐ | 19

F_17-19_Gal_boglarka.indd 19

2022. 01. 03. 17:30

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

UNIÓS TÁMOGATÁS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSRE CEF2 | Magyarország közel 110 milliárd forint támogatást igényelt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretből. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a részletekről a Figyelő megkeresésére közölte: a több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld–Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái.

A támogatandó fejlesztésekre az egyes országok projekttervei alapján az Európai Bizottság tesz javaslatot, a végleges döntést a tagállamok delegáltjaival közösen hozzák meg – tudta meg a Figyelő az ITM sajtóosztályától. A projektek uniós elbírálási szempontrendszeréről közölték, ebben a körben elsődleges, hogy az elképzelések milyen mértékben járulnak hozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) alapvető céljának eléréséhez, a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsításához. Magyarország helyzete anynyiban speciális, hogy tizennégy másik tagállammal együtt az úgynevezett kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF-forrásra jogosult. A jelenlegi pénzügyi időszakban a hazánk esetén 802 millió eurós keret 70 százalékát különítik el magyar érdekeltségű beruházások támogatására 2023-ig. A fennmaradó 30 százalék 2024-től a kohéziós országok versenyében talál gazdára.

BUDAPEST–VARSÓ-GYORSVASÚT

Felvetettük, hogy legutóbb hány projektre mekkora támogatási igényt jelentett be az ITM, és ebből mekkora összeget ítélt oda az unió. A minisz-

térium emlékeztetett, hogy a 2014– 2020-as uniós pénzügyi ciklus utolsó CEF-körében Magyarország két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához nyújtott be mintegy 2,8 milliárd forint összértékű pályázatokat. A végül megítélt, összesen 2,45 milliárd forint támogatás a Budapest–Varsó nagy sebességű vasút magyarországi szakasza és a Kelenföld–Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeinek kidolgozásában hasznosul. Közölték, hogy a varsói gyorsvasúton Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat a magyar fővárostól a lengyelig. A visegrádi országok magas színvonalú összekapcsolása mellett a beruházás a bécsi leágazásnak köszönhetően egybenyitja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság, valamint a turizmus élénkülésében térülnének meg. Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a Balaton felé is vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A beruházásnak köszönhetően

a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító, illetve tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fejlesztési program kiemelt fontosságú eleme a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar összeköttetése új törzsvonali szakasszal. Az elképzelések szerint az ország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalmú nagyvasúti vonalszakasza jöhet így létre. A Budapesti Fejlesztési Központ beruházásában tervezett projekt esetén Magyarország szintén a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásához nyert el támogatást tavaly nyáron.

670 MILLIÁRDOS FEJLESZTÉS

Arra is kitértek, hogy a CEF eddig mintegy hatvan hazai közlekedési beruházás megvalósításához járult hozzá, összesen közel 350 milliárd forinttal.

20 | FIGYELŐ 2022/1

F_20-21_unios-kozlekes.indd 20

2022. 01. 03. 17:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

A RÁKÓCZI HÍD MELLETT VEZET A DÉLI KÖRVASÚT ÖSSZEKÖTŐ HÍDJA. A KELENFÖLD ÉS A NÉPLIGET KÖZÖTTI VASÚTI SZAKASZ FEJLESZTÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐEN 6-8 PERCENKÉNT KÖZLEKEDHETNEK MAJD AZ ELŐVÁROSI VONATOK

Az ITM sikeres pályázatai 670 milliárd forint összértékű közlekedési fejlesztést tettek lehetővé. A többi között megépült a Monostori híd Komáromnál, végig négysávossá bővült az M15-ös, ezzel Budapesttől Pozsonyig már teljes értékű a sztrádakapcsolat. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld–Pusztaszabolcs és a Rákos– Hatvan vasúti vonalszakasz korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése. CEF-forrás alapozta meg a magyar részvételt a Napcore projektben is. Ennek keretében a huszonhat uniós tagállam és további partnereik a meglévő közlekedési adatrendszereiket öszszehangolják, egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá teszik. A fejlesztés hozzájárul a trendváltó technológiák, az elektromos, valamint az önvezető autózás térnyeréséhez is. Kérdésünkre, hogy most milyen projektekre kérünk forrást a CEF2-ből, az ITM közölte, javaslatuk alapján Ma-

gyarország az idén indult pénzügyi ciklus első CEF-kiírásában tizenhat projekthez kér összesen közel 110 milliárd forint támogatást. A több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld–Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái. Egy előkészítési projekt tizenkét dunántúli vasútállomás infrastruktúrájának fejlesztését alapozhatja meg úgy, hogy azok a polgári célok színvonalasabb kiszolgálása mellett eleget tehetnek az Európai Unió és a NATO által elvárt szintű katonai mobilitási feltételeknek is. Biztonságos kamionparkolókat alakíthatnak ki az M1-es autópálya Tatabánya Óváros és Győr kijáratánál, a debreceni Észak-

Nyugati Gazdasági Övezetben, összesen legfeljebb 658 férőhellyel. Az ultragyors elektromos töltőhálózat vállalati kezdeményezésű projektjeiben mintegy 70 helyszínen épülhet ki több mint kétszáz töltőpont. 2024 decemberétől az európai hálózaton csak zajcsökkentett vasúti tehervagonok közlekedhetnek korlátozás nélkül. Egy javasolt fejlesztésben e határidőig több mint félezer vagon öntöttvas féktuskóit cserélnék csendesebb műanyagra. A minisztériumtól megtudtuk, hogy a támogatási döntések az idén nyáron születhetnek meg. A projektjavaslatok nagyobb részénél a fejlesztések előkészítéséhez kérnek támogatást, bár van, ahol a megvalósító projektgazda nem állami szereplő, hanem szakmai szervezet, gazdasági társaság. Ezzel együtt arra lehet számítani, hogy a magyar javaslatok kedvező elbírálása esetén egyes fejlesztések kivitelezési munkálatai már az idén megkezdődhetnek. PINDROCH TAMÁS 2022/1 FIGYELŐ | 21

F_20-21_unios-kozlekes.indd 21

2022. 01. 03. 17:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

POLITIKAI MENETREND TAVASZRA VÁLASZTÁS ’22 | Ugyan még nem kezdődött meg a hivatalos kampány, de egyértelmű, hogy a kormányoldal és az ellenzék egyaránt gőzerővel készül a tavaszi megmérettetésre.

ÚJ ÁLLAMFŐ

Orbán Viktor miniszterelnök a decemberben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Fideszfrakció Novák Katalint jelöli a posztra. (Negyven képviselő aláírása kell a jelöléshez. A márciusi, titkos parlamenti voksoláson a Fidesz–KDNP képviselői kétharmados többséggel bizonyosan meg is választják az új köztársasági elnököt – a szerk.) A politikus azóta lemondott a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztjáról, és vállalta a jelölést. Elemzők szerint az aspiráns személye kiváló húzás a kormányfő részéről, hiszen Novák Katalin lesz Magyarország első női államfője. Az sem mellékes, hogy eddig a kormányzat családpolitikai döntéseinek az arca és kezdeményezője volt, s köztársasági elnökként még határozottabban jele-

MÁGA ZOLTÁN ÚJÉVI KONCERTJÉN. A POLITIKAI SZEZON IS ELINDULT AZ ÉV ELEJÉN, FEBRUÁRTÓL A HIVATALOS VÁLASZTÁSI KAMPÁNY SZINTÉN FELPÖRÖGHET

nítheti meg az állam e területtel kapcsolatos törekvéseit. Megtudtuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február második hetében tartja majd az évértékelő beszédét, ez lesz a Fidesz kampányának kezdete. Március 15-én újra lesz Békemenet, amely a kormányfő ünnepi beszédével zárul.

ROMLÓ ELLENZÉKI ESÉLYEK

Elemzők abban is egyetértenek, hogy az ellenzék államfőügyben szintén „beragadt”: az őszi előválasztások után egy a kormánypártokét megelőző köztársaságielnök-jelölti bejelentés lendületet adhatott volna a kampányuknak. Volt is szó korábban arról, hogy előválasztást tartanak az aspiráns személyéről, de ezt végül elvetették; túl bonyolultnak és időigényesnek tartották a folyamat lebonyolítását. A baloldali pártok ráadásul hetekkel Novák Katalin megnevezése után sem álltak elő egyetlen névvel sem. Az ellenzék kampányával természetesen nem csak ez a baj. Egyre erősebbek azok a hangok, hogy az előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter helyett más miniszterelnök-jelölttel (valójában listavezetővel, ugyanis Magyarországon nincs közvetlen kormányfőválasztás – a szerk.) kellene nekivágni a megmérettetéseknek. A hat párt által alkotott szövetségen belül felerősödtek a feszültségek: a pártonkívüli Márki-Zay folyamatosan árulózza a szövetségeseit, emellett nincs megállapodás a közös listáról, de arról sem, hogy milyen néven, milyen közös logóval, milyen színekben induljanak a választásokon. Nagy port kavart az a decemberi belső közvélemény-kutatás is, amely szerint a Fidesz biztosan vezeti a népszerűségi versenyt, az ellenzék számai pedig egyre romlanak. Ezt az állapotot a múlt hónap végén a Medián kutatása is megerősítette. Hann Endre, az elemzőcég vezetője szerint egy most tartott voksoláson a Fidesz győzne, és azt sem zárta ki, hogy tavaszig az ellenzéki szövetség akár szét is szakadhat. PT

FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN, MTI

„A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart” – áll a választási eljárásról szóló törvényben. Ez a hivatalos kampányidőszak, de természetesen a politikai pártok nem így gondolkodnak; a választási hadjárat mintha folyamatosan tartana. A jogi keretekről még annyit, hogy a voksolást az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kell megtartani. 2018-ban április 8-án voltak a megmérettetések. A választás konkrét időpontját az államfő legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a hetvenedik napon írja ki. Egyelőre nem lehet tudni a pontos dátumot, de Áder János januárban bizonyosan kihirdeti. Az biztos, hogy nemzeti ünnepen vagy munkaszüneti napon nem lehet választást tartani. Ha már Áder

Jánosnál tartunk, ebben az esztendőben lejár a második elnöki mandátuma, így az Országgyűlés tavaszi ülésszakának a napirendjén szerepel az új államfő megválasztása.

22 | FIGYELŐ 2022/1

F_22-23_politikai_kitekintes_vizmu.indd 22

2022. 01. 04. 11:54

ÉVI SZÁZMILLIÁRD KELLENE VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSRE STRATÉGIA | Az ivóvíz- és a szennyvízhálózat korszerűsítését, a csapvízminőség javítását, valamint az éghajlatváltozásból fakadó tennivalókat jelöli meg fő fejlesztési irányként a kormány napokban közzétett Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiája.

FOTÓ: DON FARRALL, GETTY IMAGES

Évi százhárommilliárd forint – enynyivel kell kalkulálni az elkövetkező másfél évtizedben a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós forrásigényét illetően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott, úgynevezett gördülő fejlesztési terv szerint. Az összeget a Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégia tartalmazza, amelyet az előző esztendő végén fogadott el a kabinet. A kormányzati jóváhagyáskor Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár azt nyilatkozta, hogy a távlati terveket rögzítő dokumentum garantálja a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és műszaki állapotának a fenntartását, valamint a hálózat karbantartását, korszerűsítését.

HELYZETÉRTÉKELÉS

„A víziközmű-ágazatban az elöregedő hálózatok egyre nagyobb kihívást jelentenek” – állapítja meg az innovációs tárca által készített stratégia, jelezve, hogy az ivóvízvezetékek 45 százaléka már túl van

a műszakilag hasznos élettartamán. Ráadásul ez az érték is csak úgy tartható, ha jelentősen emelkedik a beruházási ráta, aminek értelemszerűen – az említett százmilliárdos összegből is láthatóan – igen nagy a költségvonzata. Az energiahivatalra hivatkozva a kormányzati dokumentum felhívja továbbá a figyelmet arra a meghökkentő adatra, amely szerint az ivóvízellátást szolgáló rendszerek mintegy 85 százaléka kockázatosnak minősül. Rizikó alatt itt az anyagminőséget kell érteni, nem pedig a szolgáltatás biztosíthatóságát. A gerinchálózatnál a jellemzően a tervezési élettartamuk végénél járó, azbesztcementből készült csövek okoznak több meghibásodást, míg a bekötővezetékeknél – bár az arányuk kicsi – az ólomból készültek jelentenek kihívást. Az ivóvízminőség terén az országos helyzetképet kedvezőnek értékelték, rámutatva ugyanakkor, hogy jelentősek a

területi eltérések. Például az arzén- és az ammóniumkoncentráció hazánk nagy részén nem okoz gondot, vannak azonban olyan települések – többségében Csongrád-Csanád megyében –, ahol nem megfelelő szintű ezen anyagok aránya a csapvízben. A közművesített szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatban az derül ki a szakmai anyagból, hogy míg a városokban tízből kilenc otthon csatlakozik rá a gyűjtőhálózatra, addig a községekben csupán a házak mintegy hatoda. E helyzetjelentés tulajdonképpen ki is jelöli a stratégia cselekvési irányait: vezetékrekonstrukció, a szennyvízhálózatra való „rákötési hajlandóság” növelése, a vízminőség javítása ott, ahol szükséges, valamint az ivóvízbázisok „klímasérülékenységének” vizsgálata.

FORRÁSOK

A fejlesztési terv szerint a rövid távú, legfeljebb egyéves feladatok elvégzésére a szolgáltatók és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodásával létrehozott, úgynevezett vízközműalap szolgál, amely egy elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz. A víziközmű-szolgáltatás korszerűsítését – így például a hálózati vízveszteség csökkentését és az ólomvezetékek cseréjét – hazai, valamint európai uniós forrásokból tervezi a kormány. A hatékonyságnövelő lépésekhez nem kapcsolódó, a csapadékvíz-elvezetéssel és -gazdálkodással összefüggő infrastrukturális beruházások megvalósítása pedig elsősorban a Versenyképes Magyarország operatív program 2021–2027 terhére várható. HZ 2022/1 FIGYELŐ | 23

F_22-23_politikai_kitekintes_vizmu.indd 23

2022. 01. 03. 17:34

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VAGYONPOLITIKAI NAGYÜZEM

CSOPORTKÉP A FELZÁRKÓZÓ TELEPÜLÉSEK PROGRAM EGYIK KÖZSÉGÉBEN. AZ INGYENESEN ÁTADOTT INGATLANOK AZ Ő LAKHATÁSUKAT IS SEGÍTHETIK

Az egyik legnagyobb volumenű vagyonjuttatás a 2019 februárjában indult, legkülönfélébb kistelepülési beruházásokat támogató Magyar falu programhoz kapcsolódik. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter indítványára született parlamenti döntéssel, a hosszú távú településfejlesztési programok megvalósítása érdekében, január elsejével ingyen önkormányzati tulajdonba kerültek azok az állami ingatlanok – a hozzájuk tartozó ingóságokkal –, amelyeket a kormány erre a célra kijelölt.

FALVAK

A Magyar Közlönyben karácsony előtt jelent meg az a határozat, amely tartalmazta a helyhatóságoknak adományozott, összesen 1,9 milliárd forint nyilvántartási értékű ingatlanok

FOTÓ: FETE/FACEBOOK

TULAJDONJOG | Önkormányzatok, egyházak és szeretetszolgálatok a fő kedvezményezettjei azoknak a vagyongazdálkodási törvénymódosításoknak, amelyeket tavalyi utolsó ülésén fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A jogszabályok nyomán az állam megannyi ingatlanját adta át ingyen, jellemzően közfeladat-ellátási, népességmegtartási célokra. 24 | FIGYELŐ 2022/1

F_24-25_vagyontorveny.indd 24

2022. 01. 03. 17:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

listáját. A mind a tizenkilenc megyét lefedő lajstromba több mint ezerhatszáz tétel került be. Adódik persze a kérdés, hogy az önkormányzatok mire használják majd ezt a rengeteg házat, telket. Az elfogadott törvényjavaslat indoklásában olvasható kormányzati válasz szerint a térítésmentes vagyonátadás mint „új eszköz” célja a Magyar falu program által támogatott, ötezer lelkes vagy az alatti lakosságszámú települések népességének megőrzése, annak folyamatos növelése, valamint a helyi fejlesztések elősegítése. A hasznosításra vonatkozó más szűkítő feltételt nem írt elő a jogszabály, de ebből a magyarázatból is következtetni lehet arra, hogy milyen lehetőségek előtt állnak e helységek, hiszen szó lehet akár bérlakások, akár közösségi házak, akár oktatási, illetve szociális intézmények kialakításáról. Sőt, a közelmúltból is ismertek olyan példák, amikor kisebb községek azzal csábítottak letelepedésre sokgyermekes családokat, hogy ingyen kínáltak nekik otthont a faluban, megmentve ezzel például a helyi iskola működését. Az önkormányzatoknak most arra is joguk van, hogy értékesítsék a nekik átadott ingatlanokat, de fontos kikötés, hogy az ebből származó bevételt csak ugyanilyen célokra használhatják fel.

SZERETETSZOLGÁLATOK

A Magyar falu programmal egy időben útjára indított, Felzárkózó települések elnevezésű program ugyancsak haszonélvezője volt a decemberben megszavazott törvénynek. Az ország háromszáz legnehezebb sorsú településének helyzetbe hozását célul tűző akció lebonyolítója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatvanhét ingatlant kapott az államtól. Ezek többsége Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében fekszik. Jól mutatja e térségek hendikepjét, hogy az átadott vagyon együttes értéke összesen 49,3 millió forint, ami Budapest belvárosában a jelenlegi árakon egy körülbelül ötven négyzetméteres lakás ellenértékével egyenlő. A karitatív szervezet a most támogatott programja során e háromszáz településen közösségfejlesztést végez, gyermekházat vagy tanodát működtet. Ugyanakkor a fő cél a megkapott ingatlanokkal a megfelelő életkörülmények biztosítása a mélyszegénységben élők számára. Szintén a máltaiakat, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálatot érintő módosítás, hogy az új esztendő első napjával az általuk létrehozott MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.-hez kerültek a Nemzeti eszközkezelő (NET) programban megmaradt, üresen álló ingatlanok is, amelyeket eddig a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. kezelt. A kabinet szerint e lakásállomány további lehetőséget adhat a gyakran kilátástalan helyzetben lévő családok lakhatási problémáinak a megoldására. Az már nyáron eldőlt, hogy a nonprofit kft. veszi át a NET programos ügyfeleket és lakásaikat. Az eszközkezelő segítségével 2012 után nehéz helyzetbe került adósok tízezrei menekültek meg a kilakoltatástól, és maradhattak bérlőként az otthonukban. „Nyolc év után a program lezárásáról döntött a kormány, a lakóknak pedig kedvezményes visszavásárlási lehetőséget kínáltak, amivel 22 800 bérlő élt, több mint négyezer esetben viszont továbbra is megmaradt a bérleti viszony” – idézte fel a honlapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hozzátéve, hogy a szóban forgó 4620 ingatlan ezerkétszáz településen található. Beszédes adatként említik, hogy a házak, lakások átlagos értéke alig hárommillió forint, nagy részük

Az eszközkezelő segítségével 2012 után nehéz helyzetbe került adósok tízezrei menekültek meg a kilakoltatástól. pedig felújítandó. Az átlagos bérleti díj tízezer forint. Hangsúlyozták, hogy a cél nem a fizetési kötelezettségek kikényszerítése, hanem az érintettek fizetőképességének a megőrzése – mentorálással, kríziskezeléssel, mobilitással, az elérhető támogatások felhasználásával és folyamatos szociális kíséréssel kiegészítve.

EGYHÁZAK

A fent említetteken túl az állam egyházak és hozzájuk kötődő civil szervezetek javára is lemondott több ingatlanjáról. Az egyik legismertebb ezek közül az egykori Rendőrtiszti Főiskola – mostani nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara – épülete a XII. kerületben. Az intézmény lobogóját a Farkasvölgyi úton – a Pestre költözés miatt – 2017-ben vonták le, azóta kihasználatlanul áll a komplexum. A Dunamelléki Református Egyházkerület, valamint a győri és a tihanyi bencések ugyanakkor közös kérelemmel fordultak a kormányhoz, kérve az ingatlan birtokukba adását. A területen közös beruházásként felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni. Az állam rábólintott a kezdeményezésükre, és elidegenítési tilalom, valamint hasznosítási kötelezettség fenntartása mellett rendelkezésükre bocsátotta a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonkörbe tartozó tulajdonát. A további vagyonjuttatások között található az a még épülőfélben lévő biatorbágyi iskolaépület, amely a befejeztét követően az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványé lesz. A Pest megyei városban a kabinet, az önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésében jön létre a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium. A kormány tervei szerint az invesztícióval az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan kooperáló intézmény születik meg. Gyarapodik a Tiszántúli Református Egyházkerület vagyona – egy berekfürdői üdülővel –, valamint a Don Bosco Szalézi Társaságé is, mégpedig az újpesti Kornis Klára gyermekotthon épületével. Az utóbbi fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az intézmény kiköltözéséig térítésmentesen használhatja az ingatlant. HELMECZI ZOLTÁN 2022/1 FIGYELŐ | 25

F_24-25_vagyontorveny.indd 25

2022. 01. 03. 17:29

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

EGYETEMEK | Több hallgató a nemzetgazdaságilag fontos szakokon, alacsonyabb szintű lemorzsolódás, javuló tudományos teljesítmény – egyebek mellett ezeket várja el az oktatási kormányzat a következő esztendőkben a modellt váltott univerzitásoktól. Újdonságokkal ugyanakkor már a 2022–23-as tanév most zajló felvételi eljárásában is találkozhatnak a jelentkezők.

AMBICIÓZUS TERVEK A FELSŐOKTATÁSBAN PEDAGÓGUSKÉPZÉS

Az egyik legnagyobb, a leendő pedagógusokat érintő újdonság, hogy egy közelmúltbeli kormányrendelet egységesítette az általános és a középiskolai tanárok osztatlan képzésének a hosszát. Így most már azokra is öt-, nem pedig hatévnyi egyetemi tanulmány vár, akik gimnáziumban vagy technikumban akarnak tanítani. A csökkentésre az egyre komo-

lyabb problémát jelentő tanárhiány miatt is szükség volt, hiszen az orvosokéval megegyező hatéves tanulmányi idő sokakat elriaszthatott a pályától. Leginkább a fizika-, a kémia- és a biológiaoktatásban jelentkező létszámgondokat azzal is enyhítenék, hogy szeptembertől hat intézmény megkezdi a természettudomány-környezettan szakos tanárok képzését, akik a tervek szerint ötödik– nyolcadik osztályban, illetve a középiskolák első két évfolyamán oktathatják majd e természettudományos tantárgyakat. A hat képzőhely egyike, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) elsődlegesen a Z generációt kiszolgáló szakként (Z szakként) aposztrofálja a természettudomány-környezettant. „A gyakorlatorientált Z szak kiviszi a diákokat a természetbe, és testközelből mutatja meg nekik a gyakorlati életet (ipar, mezőgazdaság stb.), ezzel is erősítve kötődésüket a régiójukhoz, egyben a Kárpát-medencéhez, mindezt egységes ökológiai fenntarthatósági szemléletbe ágyazva” – jellemezte az ELTE a honlapján az új képzést.

További újdonság a 2022–23-as tanév jelentkezési procedúrájában, hogy mostantól az önkéntes katonai szolgálatért többletpont jár, mint arról a Figyelő is beszámolt korábban. Ezzel hatvannégy pluszpontot is szerezhet egy tanuló, ami az 500 pontos felvételi rendszerben nem kevés.

BÉRELŐNY

Az intézmények évről évre mindent bevetnek annak érdekében, hogy minél több diákot csábítsanak magukhoz. Felmérések szerint a jelentkezők egyik legfontosabb döntési szempontja az, hogy az évek múltán kézbe vett oklevélnek milyen az értéke. Erre bazíroz a Budapesti Corvinus Egyetem is, amikor a honlapján azt írja: „A piacképes tudás meghozza az eredményét, hiszen kiszámoltuk, hogy corvinusos diplomával egy teljes karrierút alatt várhatóan 340 millió forintot fogsz keresni, ami 110 millió forinttal több, mint az országos átlag.” A diplomások bértöbbletét hangsúlyozta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is egy év végi sajtó-háttérbeszélgetésen. Mint el-

FOTÓK: GETTY IMAGES; CZEGLÉDI ZSOLT, MTI

A felsőoktatásba készülők számára a karácsonyi időszak rendszerint egybeesik a jelentkezési folyamat hivatalos elindulásával. Nem volt ez másképp az óévben sem, hiszen a felvi.hu oldalon december 23-án tették közzé a szeptemberben induló képzések felvételi tájékoztatóját. Az érettségizettek február közepéig válogathatnak negyvennyolc város háromszáz alap-, négyszázötven mester-, valamint hatszáz tanárképzése közül.

26 | FIGYELŐ 2022/1

F_26-27_felsooktatas.indd 26

2022. 01. 03. 17:35

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM LÁTKÉPE. SZÁZMILLIÓS BÉRTÖBBLETET ÍGÉR AZ INTÉZMÉNY DIPLOMAOSZTÓ A DEBRECENI EGYETEMEN. A FRISSEN VÉGZETTEK TÖBBSÉGE ELÉGEDETT A FIZETÉSÉVEL

mondta, a középfokú végzettségűekhez képest egy alapszakos diplomásnak átlagosan mintegy másfélszeres, egy mesterszakosnak pedig több mint kétszeres a bérelőnye. Szavait alátámasztja az Oktatási Hivatal frissdiplomás-kutatása, amely a felmérést 2018-ban kitöltők körében azt mutatta, hogy – két képzési területet leszámítva – az alapszakot végzettek többsége elégedett a jövedelmével. Sőt, az informatika szakosoknál ez az arány több mint hetven százalék. Ugyanakkor az orvos- és egészségtudományi, valamint a tanárképzésben tanultak között azok voltak többen, akik elégedetlenek a fizetésükkel. Mivel a kutatás résztvevői több mint három éve válaszoltak a feltett kérdésekre, az azóta indult nagyarányú orvosbéremelés hatása értelemszerűen még nem volt érzékelhető, viszont a pedagógus-szakszervezetek minapi nyilatkozataiból az látszik, hogy a tanárok között azóta sem igazán változott a jövedelmi elégedettség.

ELVÁRÁSOK

A már említett sajtóeseményen Hankó Balázs arról is beszélt, hogy milyen igényei vannak a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) az ágazatot, elsősorban a modellt váltott, tehát immáron alapítványi fenntartásban működő egyetemeket illetően. Megjegyzendő, hogy mára mindössze hat állami intézmény maradt: az ELTE és a Műegyetem mellett a Nemzeti Közszol-

gálati Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, valamint egyetlen vidékiként a bajai Eötvös József Főiskola. Ezekben a hallgatók körülbelül ötöde tanul. A Figyelő kérdésére a helyettes államtitkár azt mondta, hogy e hat univerzitás részéről nem érkezett a fenntartóváltásra vonatkozó kezdeményezés. Az új, alapítványi modellben működő egyetemekkel kapcsolatban az egyik fontos kormányzati elvárás a hallgatói létszám emelése a stratégiailag, nemzetgazdasági, valamint társadalmi szempontból kiemelt területeken, így például az informatikus- és műszaki képzésben. Az ITM számai szerint a most zajló tanévben 183 653-an tanulnak modellt váltott egyetemen: közülük csaknem 110 ezren államilag támogatott, 74 ezren pedig önköltséges finanszírozási formában. Az összlétszámot a 2026–27-es tanévre jóval többre, 200 ezer fölé várja a minisztérium. Ezen belül – az elképzelések szerint – 58,66:41,34 lenne az ösztöndíjas és a fizetős hallgatók aránya. A szóba hozott informatikusoktatásban mint kiemelt ágazatban a jelenlegi 13,5 ezres hallgatószámot öt év alatt 15 ezerre emelnék, a műszaki képzéseken pedig 12 százalékos kapacitásbővülést kívánnak elérni.

A felsőoktatás-irányítás szintén javítana a képzési teljesítményen, hiszen ma tíz beiratkozott egyetemistából átlagosan csak hat végez. Az ambiciózusnak tekinthető célkitűzés az, hogy ez a szám belátható időn belül nyolcra emelkedjen, és hogy egy hároméves képzést valóban három esztendő alatt fejezzenek be a tanulók. Az alapítványi egyetemekkel kötött szerződések ennek megfelelően tartalmazzák, hogy milyen programokat vár el az állam – cserébe a finanszírozásért – a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Az informatikai alapképzések esetén például legalább tíz százalékkal szeretnék mérsékelni az iskolát idő előtt elhagyók arányát. A tudományos teljesítmény erősítése szintén célja a kormányzatnak. Ennek jegyében született meg egy olyan finanszírozási bónuszrendszer, amely jutalmazza, ha egy intézmény előrelép egy szak- vagy egy globális rangsorban. Az úgynevezett „topegyetemektől” – amelyek kutatói rendre szerepelnek a nemzetközi tudományos folyóiratokban – a publikációik számának jelentős emelkedését várják el, valamint azt, hogy 2026-ig mintegy harmadával nőjön az idézettségük a külföldi szakmai színtéren. HELMECZI ZOLTÁN

2022/1 FIGYELŐ | 27

F_26-27_felsooktatas.indd 27

2022. 01. 03. 17:35

| CÉGVILÁG |

DEBRECEN LEHETNE A MÁSODIK FŐVÁROS

PAPP LÁSZLÓ | A végéhez közeledő, szénhidrogén uralta korszakot rövidesen felváltja a tiszta energiára épülő gazdaság. E változás előrevitelében Debrecen élen jár, az évtized végére pedig az egyik legnagyobb nyertese lesz ennek a folyamatnak – nyilatkozta lapunknak Papp László annak kapcsán, hogy rövidesen új, akkumulátorgyártásban érdekelt befektető érkezik a megyeszékhelyre. Az új fejlesztés ürügyén egyebek mellett a város fejlődésének mozgatórugóiról kérdezte a Figyelő a polgármestert. Minek köszönhető, hogy a város versenyképessége megerősödött? Két-három éve az ország ipari termelésének még mindössze 2,8 százalékát adta Debrecen és környéke, ma ez sokkal több. – Az már polgármesterré választásom idején, 2014–15-ben egyértelmű volt, hogy megfelelő gazdaságfejlesztési stratégiával a város tőkevonzó képessége jelentősen növelhető, és ha erre sor kerül, akkor Debrecen a világgazdaságban végbemenő átrendeződési folyamatok nyertese lehet. Az világos volt, hogy régiónk kiemelt helyszíne lesz a befektetéseknek. Nekünk pedig az volt a dolgunk, hogy ezek a városunkat célozzák meg. E cél megvalósítása érdekében dolgoztuk ki az Új Főnix Tervet, majd a Debrecen 2030 programot. Az utóbbi célja, hogy a települést az élet minden területén meghatározó tényezővé fejlesszük és befektetésbaráttá tegyük. Hogy ezt mennyire komolyan gondoltuk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg 2010-ben – minimális tartalék területtel – mintegy 120 hektárnyi ipari parki területe volt Debrecennek, addig most a teljes terület eléri az 1300-at. Ennek mintegy 60 százalékára már van befektető. Ebben az esetben már olyan – a munkaerőpiacot is érdemben befolyásoló – léptékekről beszélünk, amelyek a határokon túl is érzékeltetik hatásukat. – Többször is úgy nyilatkozott, az országot Trianon óta jellemző egyközpontúságot mindenképpen oldani kell. Ehhez vidéki erőközpontokat kell létrehozni, amelyek közül a primus inter pares az ön által vezetett város lehet. Ezt mire alapozta?

– Részben Debrecen földrajzi elhelyezkedésére, hiszen a város egy KeletMagyarországot, Dél-Szlovákiát, Kárpátalját és Nyugat-Romániát magában foglaló, mintegy hárommillió főt számláló régió centrumában helyezkedik el, és mint ilyen, mérhető hatást gyakorol a térség közlekedésére, gazdaságára, oktatására, kultúrájára. Részben pedig arra a mérhető fejlődésre, ami a kormányzat által is támogatott befektetésbarát lépéseink eredményeként a város gazdasági életében néhány év alatt végbement. A növekedés nem állt meg, sőt, az üteme fokozódott, vagyis a folyamatok dinami-

NÉVJEGY 1991-ben érettségizett. 1996-ban jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen. Nős, két gyermeke van. 1999-ben feleségével közösen önálló ügyvédi irodát hozott létre Debrecenben. Első alkalommal 1998-ban választották meg önkormányzati képviselőnek. A 2010. október 3-i önkormányzati választáson a debreceni 16. számú egyéni választókerület képviselőjévé választották. 2010. október 18-án vállalkozói vagyonért és városstratégiáért felelős alpolgármester lett. 2014-től Debrecen polgármestere.

kája alapján bátran állíthatom, hogy az évtized végére gazdasági súlyban, ipari kibocsátásban a jelenleg éllovasnak tekinthető Győrt és környékét is túl fogja szárnyalni. Vagyis Debrecen regionális fővárossá válása realitás. – Az emberi tényezőnek mindig óriási a szerepe. Milyen csapattal vitték sikerre ezeket a programokat? – Debrecen szellemi központ, lassan ötszáz éve iskolaváros. Ebből kiindulva a településpolitika meghatározója az oktatás, ami azzal jár, hogy a városnak rendkívül komoly a tehetségállománya. Olyan emberekkel vettem körül magam polgármesterként, akik ugyanúgy akarják, éhezik a sikert. A város érdekeit tartják szem előtt, és óriási tudásuk, elkötelezettségük, munkabírásuk van. Ez a csapat sikerre tudja vinni a Debrecen-ambícióit, akár az alpolgármesterekre gondolok, akár az általunk létrehozott külső intézményrendszerre, szervezetekre. Legyen szó a szociális, a kulturális szféráról vagy a gazdaságfejlesztésről, mindegyik területen kitűnő szakemberek dolgoznak. Ha az elmúlt évek sikertörténetét nézzük, akkor az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ az ország legsikeresebb önkormányzati gazdaságfejlesztési szervezete. Abban az irodában, ahol most ülünk, az elmúlt években Európa legnagyobb iparvállalatainak vezetői fordultak meg. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Debrecen ilyen mértékben az érdeklődés középpontjába került, és ez nemzetközi elismerésekben is megnyilvánul. Tavaly februárban jelent meg a Financial Timesnak az a globális ranglistája, amely városunkat a tíz leg-

28 | FIGYELŐ 2022/1

F_28-30_papp_laszlo.indd 28

2022. 01. 03. 17:32

| CÉGVILÁG |

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Nagyszabású innovációk zajlanak a BMW-nek is otthont adó gazdasági övezetben.

jobb befektetési stratégiájú, tőkevonzó képességű település közé pozicionálja. Ez pedig csak megfelelő kvalitású munkatársakkal valósítható meg. – Nem fogta vissza a lendületet a vírusválság? – A megyeszékhely gazdasága az elmúlt években olyan dinamikával növekedett, hogy a városi működés tekintetében szinte észrevétlenné tudtuk tenni a járvány által okozott kedvezőtlen folyamatokat. Iparűzésiadó-bevételeink az előző évhez képest bő tízszázalékos emelkedést mutatnak. Ehhez nagymértékben hozzájárul a már említett hatalmas iparterületi hálózat, ami a kormány hathatós támogatáspolitikájának köszönhetően folyamatosan telik meg új beruházásokkal. Ezek az építési munkálatok szintén nagy hatással vannak a város gazdaságára. Jelenleg Debrecen „újraértelmezése”, „átméretezése” zajlik. Arra számítunk, hogy a város nem csupán gazdasági, de egyéb tekintetben is növekszik. Mindezek miatt a válságtűrő képességünk sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt.

– A növekedés közlekedésfejlesztési, -szervezési kihívásokat generál. Hogy állnak ezek menedzselésével? – Több bevezető úton, autópálya-csomópontnál, vasúti pályán jelenleg is nagyon komoly munkák folynak. Napirenden van az elővárosi közlekedés, valamint az ország egyik legfontosabb vasútvonala, a Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz fejlesztése, illetve a Debrecen, valamint Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat létrehozása. Az utóbbi léptékváltást jelenthet a keleti irányú közlekedésben. Bár az autópálya elkészült a keleti határon, vagyis a városunk ebből a szempontból már „ott van” a Partiumban, a vasúti kapcsolat rendkívül fontos lenne. Abban, hogy ezt a fejlesztési irányt is segíteni kell, a kormány elkötelezettsége – én úgy látom – egyértelmű. Debrecen szempontjából nagyon fontos az új főpályaudvar megépítése is. Ennek előzetes tanulmányterve

elkészült, a tervezéshez szükséges forrásokat pedig a Debrecen 2030 stratégiai fejlesztési program jövő évi fejezete tartalmazza. Ugyancsak nagyszabású innovációk zajlanak a BMW-nek is otthont adó Északnyugati Gazdasági Övezetben, ahol vasúti csomópont és kamionterminál is épül. – A Debreceni Nemzetközi Repülőtéren több tízmilliárd forint értékű fejlesztést terveznek, amelynek során egyebek mellett új kifutópályát, tűzoltólaktanyát, a repülőgépek le- és felszállását segítő ILS rendszert kívánnak megvalósítani, valamint új terminált szeretnének építeni. A beruházási költség a 160 milliárd forint fölötti mérlegfőösszegű debreceni költségvetésnek is nagy falat lehet, nem vállalhatja egyedül a város. Milyen formában kerülhet ide a szükséges forrás? – Amikor 2019-ben a repülőtéren átléptük az évi hatszázezres utaslétszámot – és így ebben a tekintetben magunk mögé utasítottuk a szerencsésebb helyzetből indult kassai és nagyváradi légikikötőt –, bizonyítottuk, hogy van 2022/1 FIGYELŐ | 29

F_28-30_papp_laszlo.indd 29

2022. 01. 03. 17:32

| CÉGVILÁG |

DEBRECEN FELÜLRŐL. MÁR MOST IS GAZDASÁGI KÖZPONT A RÉGIÓBAN

helyünk a nap alatt. Ezt erősíti az az új reptéri koncepció, amelynek a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett a Debreceni Nemzetközi Repülőtér a másik kiemelt szereplője. Előbbi az ország, utóbbi pedig az ország legjobb, legéletképesebb vidéki légikikötőjeként kapott kiemelt helyet a koncepcióban. Ebbe a konstrukcióba illeszkedik a kormány azon döntése, hogy a repülőteret üzemeltető társaságban 51 százalékos tulajdoni hányadot szerezve az állam aktív részt vállal a debreceni légikikötő fejlesztésében. Az erről folyó tárgyalások lassan lezárulnak, így reálisnak látom, hogy ez az akvizíció az önkormányzat közgyűlésén a közeljövőben téma lehessen. – Debrecenről manapság nem lehet úgy szót váltani, hogy ne kerülne terítékre a BMW nagyszabású beruházása. A cég nemrég azt kommunikálta, hogy az idén megkezdik az irodák és az oktatási központ építését. – Rendkívül örömteli, hogy megindulnak a magasépítési munkálatok, mint ahogy az is, hogy a cég nagyra értékelte azt a teljesítményt, amit a kormányzat és a város nyújtott a projekt megvalósítása érdekében. A bejelentéskor azt mond-

tam, hogy a BMW Debrecenbe érkezése átírja a város jövőjét. Így is lesz: a település óriási dinamikát kapott, és ez az élet szinte minden területére kihat. A közlekedésfejlesztésről és a BMW miatt magasabb fokozatra kapcsolt befektetői érdeklődésről már szóltam, de azonnal megkezdődött a felkészülés az oktatás

AKKUMULÁTORGYÁR A katódgyártásban élenjáró dél-koreai EcoPro BM 264 milliárd forint értékű beruházás keretében építi fel a gyárát a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A 80 százalékos nikkeltartalmú katódokat két év múlva kezdik el gyártani, 37 hónap múlva pedig csúcsra jár a 631 munkahelyet teremtő üzem. Szijjártó Péter külügyminiszter az EcoPro BM Debrecenbe településének támogatása kapcsán a beruházás bejelentésekor közölte: a dotációt annak nagyságrendje miatt engedélyeztetni kell az illetékes EU-biztossal. A fejlesztéssel kapcsolatos sajtóeseményen Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője kérdésünkre úgy nyilatkozott: az eddigi tapasztalatok alapján nem kell attól tartani, hogy emiatt a beruházás csúszást szenvedne – a járvány okozta válság leküzdése érdekében az utóbbi időben az unió inkább gyorsította az ilyen eljárásokat.

területén is. A BMW számára szükséges szakemberek képzése két középiskolában már elindult, az egyetemen pedig zöld utat kapott a járműipari mérnökképzés. – Bár elmúlt már a karácsony, a beszélgetés az advent időszakában készült. Hogyan tette az önkormányzat boldogabbá a rászorulók karácsonyát? – Az adventi időszak együtt jár azzal, hogy Debrecen gondoskodó városként fokozottabban törődik azzal a 4500 szűkölködő családdal, amellyel folyamatos kapcsolatban állunk, és ez nemcsak a karácsonyi, hanem a téli időszakra is vonatkozik. A 2015 óta működő Debreceni Karitatív Testület vezető szerepet tölt be az adományok összegyűjtésében, majd a rászorulóknak való szétosztásában. A járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek segítésében is részt veszünk. A számukra összegyűjtött 130 millió forintból többek között táppénz-kiegészítéssel segítettük-segítjük őket. A városunkban tehát megvan az összetartás, a gondoskodás szándéka, ami reményeim szerint kicsit több is, mint szándék. Mindemellett a település szociális ellátórendszere biztosítja a jogszabályokban meghatározott ellátási formákat. DOMBI MARGIT

30 | FIGYELŐ 2022/1

F_28-30_papp_laszlo.indd 30

2022. 01. 03. 17:32

| CÉGVILÁG |

FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN SZÁLLODAIPAR | Nehéz lenne különválasztani a szállodaiparban a 2020-as és a 2021-es esztendőt, ugyanis bár a mostani kicsit jobb volt az előzőnél, a számok azt mutatják, hogy mindkettő nagyon felemásra sikeredett. Mindenki bízik az idei évben, kérdés, hogy a külföldiek milyen gyorsan térnek vissza.

Míg 2020 idegenforgalom tekintetében az elmúlt harminc év egyik legsötétebb időszaka volt, addig 2021-ben már derengett a fény az alagút végén, bár a negyedik hullám hatásaira senki sem számított. A világ fejlett országaiban az átoltottság gyorsan javult, de egy bizonyos ponton megállt, a vírus pedig a nyári lazítások után ismét terjedni kezdett, és ez alaposan átírta a hazai szállodaiparban nagy nehezen felállított év végi forgatókönyvet.

ROSSZABBRA SZÁMÍTOTTAK

A belföldi turisztika alapvetően jól teljesít, csakúgy, mint 2020-ban. A járvány előtti időszakban főleg az elkölthető jövedelem növekedésének és a SZÉP-kártyán megspórolt cafeteriának köszönhetően

(is) egyre inkább jellemzővé vált – a bérből és fizetésből élők között is – szállodában tölteni az ünnepeket. 2019-ben és az azt megelőző években a hotelek foglaltsága a karácsonyi időszakban ennek megfelelően 75-80 százalék körül alakult, sőt szilveszterkor több szálloda telt házzal üzemelt. Jellemzően a wellness- és a városi, olcsóbb kategóriás hotelekről van szó. Ennek kapcsán sok szálloda, vendéglátó egység „dolgozott” rá a piacra szilveszteri műsorral, kínálattal. A járvány előtt ez az üzletág, vagy mondhatni ipar, több tízmilliárd forint bevételt jelentett a szereplőknek összesen, és sokan ebben a kéthetes időszakban hozták a forgalmuk 7-10 százalékát.

FOTÓ: GETTY IMAGES

VENDÉGEKRE VÁRVA. MOST NEM ÖRÜL A SZAKMA A PIHENŐKÁRTYÁK SZABÁLYMÓDOSÍTÁSÁNAK

2022/1 FIGYELŐ | 31

F_31_33_szallodaipar.indd 31

2022. 01. 03. 17:37

| CÉGVILÁG |

A tavalyi, vagyis az egy héttel ezelőtti adatok alapján a szeptemberben és októberben vártakhoz képest némileg viszszafogottabb volt a helyzet – nyilatkozta a két ünnep között Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. A vidéki szállók foglaltsága karácsonykor félház körül alakult, míg a szilveszteri időszakra vonatkozóan hatvan-nyolcvan százalékos adatokat láttak, telt házzal senki sem ment ebben az időszakban. A MSZÉSZ elnöke kiemelte, hogy a szállodaipar a negyedik hullám őszi megjelenése óta tartott a komolyabb lezárásoktól, de a kormány végül más utat választott a védekezésben, így a hotelek az elmúlt hónapokban a vártnál jóval több vendéget fogadtak. Lényegesen jobban alakult az őszi időszak, mint amire előzetesen számítani lehetett. Szeptemberben és októberben voltak olyan régiók, ahol a belföldi vendégéjszakák száma meghaladta vagy megközelítette a 2019-es adatokat. A nem várt örvendetes időszak után novemberben érezhetően elbizonytalanodott a piac, komoly visszaesést jelentett a konferenciák és egyéb rendezvények lemondása, de a családok is megtorpantak, és sorra mondták le szállodai foglalásaikat betegségre, iskolai karanténkötelezettségre hivatkozva. Mindent összevetve az elnök stagnálásra, némi növekedésre számít az idén, ami a jelenlegi helyzetben még jónak is számít.

TAVALY

Csakhogy 2021-ben nagyon gyenge volt a piac, és ehhez képest kell nézni a mostani számokat. „Egy hotelvállalat számára nincs fájdalmasabb, mint a szállodák bezárása, de amint életbe lépett a jár-

vány miatti szigorítás, azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket. Mivel hamar átláttuk, hogy a Covid-veszély tartós lesz, egyből olyan szervezeti és működési intézkedéseket hoztunk, amelyekkel hoszszú távon is fenntarthatóvá vált a működésünk. Ezért nem okozott drámai helyzetet a 2020. őszi újabb határzár, ami minket is hideg zuhanyként ért a sikeres nyári szezon után” – nyilatkozta a Figyelőnek még tavaly Kovács Balázs, a Danubius Zrt. vezérigazgatója. A történelmi előzmények nélküli járványhelyzetben az MSZÉSZ igyekezett mindent megtenni a szakma túléléséért. Flesch Tamás, a szervezet korábbi elnöke szerint a helyzet drámaiságát jelezte, hogy a 2019 előtti összes vendégéjszaka fele a külföldiekhez kötődött. Ez főként Budapestre összpontosult, de Nyugat-Magyarországon és a Balatonon is komoly arányt képviselt. Az idei stagnálásnak, illetve némi növekedésnek is ez a kulcsa. A szállodai szakemberek mindegyike szerint a pandémia mutatott rá arra, hogy mennyire sérülékeny a hazai turisztikai ipar, különösen a budapesti. Főleg, hogy a környező államokkal szemben (nem beszélve a nyugat-európaiakról) itthon nem jellemző és a kultúrája sem alakult ki az országon belüli városlátogatásoknak. Magyarán: itthon nem látogatnak hétvégente városokat az emberek. A szállásadók, valamint a hotelek nem kínálnak a magyar pénztárcákhoz mért szolgáltatásokat, ennek megfelelően nagyon ritka, hogy vidékről vagy más hazai nagyvárosokból ellátogassanak olyan területekre, ahol van turisztikai produkció. Elég csak Visegrádra gondolni, ahol az amerikai és az ázsiai turisták pénztárcájához igazítják a kínálatot, vagy Budapestre, ahol az angolok, a franciák és a németek keresete az irányadó. A Balaton az egyetlen, ahol van némi átmenet, lehet találni olcsó és drága szállásszolgáltatást, ám a produkciók, a vendéglátás

A belföldi turisztika alapvetően jól teljesített, csakúgy, mint 2020-ban, ebben sokat segített a SZÉP-kártya.

és a szórakoztatás is a nyugati árszínvonal felé kacsintgat.

IDÉN

Ráadásul az idén 10-15 százalékkal növekedtek az árak, köszönhetően annak, hogy 2021-ben sokkal többen választották nyáron a belföldi pihenést. Emiatt a Balaton körüli szolgáltatások iránt soha nem látott kereslet bontakozott ki. Lesz, akinek sikerül új árszintet elérnie, és ezzel lépéselőnybe kerül a többiek előtt, és lesz, akinek nem, tekintettel arra, hogy a vírus egyszer elmúlik, és amint újra lehet kötöttségek, valamint szabályok nélkül utazni, abban a pillanatban ürül ki a Balaton, és csak azok élik túl azt az egykét szezont, akiknek sikerül az új árszinten megtapadniuk a köztudatban. A többiek a csillagos égig is emelhetik az áraikat, a vendégeik elmaradnak. Visszatérve Budapestre, őszre szinte az összes szálloda kinyitott – volt, aki kivárt, mert más országokban sokkal lassabb volt az átoltottság növekedése –, és megindult a külföldi érdeklődés a fővárosi szálláshelyek iránt, de novemberben nagyon elbi-

32 | FIGYELŐ 2022/1

F_31_33_szallodaipar.indd 32

2022. 01. 03. 17:37

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

zonytalanodott minden. Öröm az ürömben, hogy olyan országokból is megjelentek vendégek, ahonnan eddig nem volt jellemző az érdeklődés. Ilyen például KeletEurópa. Nagyon sok orosz vagy az oroszszal rokon nyelvterületről érkező turista jelent meg a belvárosban. Elfogytak a britek, a franciák, az olaszok és a spanyolok, cserébe sokan ruccantak át Szlovákiából és Csehországból. Ráadásul az is pontosan látszott, hogy ezek a vendégek kifejezetten karácsonyra és szilveszterre érkeztek. A Szallas.hu adatai szerint Budapest, Hajdúszoboszló, Eger, Pécs és Hévíz vonzotta a legtöbb turistát az ünnepek alatt – írta a VG.hu az M1-re hivatkozva. Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője elmondta: a vírushelyzet erősítette azt, hogy a karácsonyt inkább otthon töltötték a családok. Az oldalon a karácsonyi időszakra elérhető csaknem 15 ezer szálláshely egyharmada maradt szabadon. Csak a kiemelkedő szállodák mutattak szilveszterkor telt házat, azok, amelyeknek egész évben nagy a látogatottsága – tette hozzá. A VG korábban beszámolt arról, hogy az átlagos foglalási érték 94 270 forint orszá-

gos viszonylatban, éjszakákra lebontva pedig 8827 forintba került a szállás egy főnek karácsonykor. A vendégek fele hotelben, ötödük apartmanban, 14 százalékuk vendégházban, 13 százalékuk panzióban és 2 százalékuk egyéb szálláshelyen töltötte az ünnepet.

SZÉP-KÁRTYA

Az idei turizmus élénkülését segítette a SZÉP-kártyákon levő összegek felhasználása, tekintettel arra, hogy az egyes zsebeket már tavaly átjárhatóvá tette a kormányzat, azt követően, hogy 2020ban adókönnyítésre került sor ennél a cafeteriaformátumnál. Ezt épp a két ünnep között lazította tovább a kabinet azzal, hogy már élelmiszer vásárlására is felhasználhatók a plasztiktárcán levő összegek. Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke a jogszabályváltozásra meglehetősen gyor-

san reagálva jelezte: a szakmát váratlanul érte a bejelentés. Ez azzal indokolta, hogy a Széchenyi-pihenőkártyát érintően bevezetett könnyítések célja a turizmus újraindulásának, fellendülésének segítése volt. Ez 2020-ban és 2021-ben is nagymértékben hozzájárult a belföldi kereslet növeléséhez, valamint a járvány miatt nehéz helyzetbe került vidéki, sok esetben családi üzemeltetésben lévő szálláshelyek, éttermek túléléséhez – húzta alá. Az elnök emlékeztetett, hogy a pandémia okozta gazdasági válság jelentősen sújtotta a turisztikai szektort. Mivel úgy tűnt, hogy 2022 a kilábalás éve lesz, ezért tart attól, hogy az új kormánybejelentés miatt az eddigi stabil bevételeket generáló SZÉPkártya-költések csökkennek. Mindezek miatt a szövetség vezetősége rendkívül fontosnak tartja, hogy a kártya keretösszege és kedvezményes adózási feltételei 2022ben is fennmaradjanak, továbbá, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól legalább 2022. július 30-ig mentesüljenek a vállalkozások, amíg a belföldi és külföldi kereslet helyreáll. ÉRSEK M. ZOLTÁN–HŐNYI GYULA 2022/1 FIGYELŐ | 33

F_31_33_szallodaipar.indd 33

2022. 01. 03. 17:37

| CÉGVILÁG |

KARÁCSONY | Az első tapasztalatok szerint nagyon erős karácsonya volt a kiskereskedelemnek, ám ezzel együtt ritka rossz évet zárt. Ez nem kifejezetten a forgalom alakulása miatt lett ilyen, hanem azért, mert szinte minden volt az esztendőben – lezárás, munkaerő-, áruhiány, infláció.

HOSSZÚ TÖMÖTT SOROKBAN Lapzártánkkor a heti adatokban még nem látszott, de információink szerint a december 10-e utáni hétvégéken beindult az ajándékvásárlás, aminek a végén nagyon erős decembert zárhattak a piaci szereplők. Ahogy a Figyelő korábban megírta, az erős szeptember és október után egy szerényebb november következett, amit a fekete péntek akciók „támasztottak”, de közel sem olyan erősen, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ezt követte egy rendkívül erős december.

A SZÁMOK

Azért a tavalyelőtti decemberi forgalomnál nem volt nehéz jobbat csinálni, ugyanis 2020 ugyanezen időszakában több mint 3 százalékkal gyengült a volumen. Ennek két oka volt, az egyik a bezártság (jellemzően otthon, szűk körben ünnepeltek a családok), ami miatt nem volt érdemes túlköltekezni, és csak a legszükségesebb termékek kerültek a kosárba, a másik pedig a nagyon erős november, köszönhetően a Black Fridaynek, amit nemcsak a kereskedők, hanem a vásárlók is túlgondoltak. Tavaly vélhetően a nagyon alacsony bázis miatt igen erős volt a növekedés az év utolsó hónapjában, köszönhetően a hagyományos kereskedelmi csatornák feltámadásának. Ez, illetve a fekete pénteki webes, valamint a hagyományos eladások erősen összefüggnek, és világszerte azt mutatják, hogy a hagyományos kiskereskedelemre még jó darabig szükség lesz.

Több mint gyanús előjel volt 2021-ben, hogy az októberi webáruházi költekezés a boltos világ termékkörében (élelmiszerek, iparcikkek) csak 12, január és október között pedig 22 százalékkal nőtt mennyiségben és volumenben. Ez sokkal kisebb tempó a korábbi évek 30-40 százalékos ugrásaihoz, de persze ez is szép eredmény. Viszont a piac ezt a lassuló növekedést csak későbbre várta, hiszen az online áruházi költés a teljes kiskereskedelmi forgalom mindössze 8 százalékát teszi ki. Tehát lenne még hová fejlődni. A netes kereskedelem jellemzően a novemberi Black Friday alatt igyekezett felzárkózni a hagyományoshoz, és a korábbi években többek között ezért szerették túlgondolni ezt az időszakot, hiszen egyetlen hét alatt remek statisztikai javulásokat lehetett bemutatni és a fogyasztókkal azt érzékeltetni, hogy a neten rendelni „szexi”. Csakhogy az elmúlt években a gyenge kiszállítási kapacitások, a trükkös leértékelések (5-10 perc alatt elfogyó készlet) kissé elkoptatták ennek a kereskedelmi csatornának a hírnevét. Nem véletlen, hogy a hatóságok október-novemberben kiemelt figyelemmel követik a webes ajánlatokat. Tavaly a piacvezető eMag–Extreme Digital egy Black Fridayt tartott, miközben korábban szinte az egész novembert végigkampányolta ezzel a szlogennel. Ráadásul a piac összességében a kiugróan nagy leértékelések is elma-

radtak, és jellemző volt a 20-30 százalékos engedmény. A ruházat esetén előfordult 70 százalékos is, de olyan mérethiányos termékeket adtak ilyen kedvezménnyel, amelyek csak nagyon szűk rétegnek kedveztek, az átlagvásárlóra nem voltak jók.

FŐNIX

A korábbi évek rossz tapasztalatai, az átoltottságnövekedés miatti korlátozások feloldása (illetve a zárás elkerülése) újra a hagyományos kereskedelem felé fordította a fogyasztók figyelmét, és világossá vált, hogy nem a neten rendelés, hanem a hagyományos vásárlás az év slágere. Azok a boltok pedig, amelyek készültek erre, főnixmadárként támadtak fel, és hatalmasat szakítottak 2021-ben. Azok viszont, amelyek arra számítottak, hogy a net tavaly is előz, érdektelenné váltak, így számukra az elmúlt év a véget jelentheti. (Egyre több plázában vannak bolti foghíjak, kiadatlan helyiségek.) Az élelmiszerüzletek újra fellendültek, tavaly például a Lidl megelőzte a Tescót, a hagyományos cipőboltok ismét frekventáltak lettek, és a játékboltok is re-

INTERNETES VÁSÁRLÁSOK* I–III. név, milliárd forint Belföldön – ebből kisker Külföldről Összesen

2019 747 516 508 1255

2020 1012 737 654 1666

2021 1202 928 747 1949

*Egyben a szolgáltatások, jegy, utazás. Forrás: KSH, MNB, blokkk.com

34 | FIGYELŐ 2022/1

F_34-35_KaracsonyiKisker.indd 34

2022. 01. 03. 17:37

| CÉGVILÁG |

neszánszukat élik. Mindent összevetve szép növekedés várható a piacon értékben és volumenben is, ennek ellenére a boltosoknak közel sem volt olyan jó évük, mint az kívülről látszik.

FOTÓ: GETTY IMAGES

2021

Az év munkaerőtöbblettel és zárással indult, ami egyszerre két pofon volt a piaci szereplőknek. Egyrészt nem tudtak mit kezdeni a feleslegessé vált dolgozókkal, másrészt mivel nem keletkezett forgalom, az árukészlet is megmaradt. Ha van rémálma a kereskedőnek, akkor ez az. Majd a nyitást követően szinte azonnal munkaerőhiány alakult ki, amit a mai napig nem sikerült pótolni, hiszen a zárás alatt elküldött dolgozók más területen (például futárként) jobb kereseti lehetőséget találtak, és eszük ágában sem volt visszamenni kasszázni vagy polcot tölteni. A legrosszabb azonban az volt, hogy képtelenség volt kielégíteni a keresletet. Ez talán még nagyobb rémálom, mint a korábbi, hiszen végignézni azt, hogy a nap végén 20-30 százalékkal is lehetett volna nagyobb a forgalom, ha van elég áru, egy kereskedőnek szörnyűbb, mint a profit terhére emelt munkabért fizetni az alkalmazottnak azért, hogy bent maradjon dolgozni. Majd amikor minden visszazökkent volna a rendes kerékvágásba, beütött a negyedik a hullám, ami a belső piacokon bizonytalanságot, az importterületeken pedig szó szerint bénultságot okozott. Szeptember környékén érkeztek az első hírek azzal, hogy gondok lehetnek a

szállításokkal, majd kiderült, hogy 30-40 százalékkal nőnek a szállítási költségek, valamint hogy ennek ellenére sem biztos, hogy a rendeléseket a gyártók képesek

teljesíteni. Minderre pedig egy globális inflációs nyomás nehezedett, ami miatt képtelenség volt előre hasznot számolni. Vagyis a teljes piac vakrepülésben próbálta kielégíteni a fogyasztói igényeket, amivel itthon sem volt probléma. HŐNYI GYULA 2022/1 FIGYELŐ | 35

F_34-35_KaracsonyiKisker.indd 35

2022. 01. 03. 17:37

| CÉGVILÁG |

A Cinepster prezentációkészítő webalkalmazással a felhasználók valós időben készíthetik el videóanimációs előadásukat, akár térbeli mozgásokat is használva. Leegyszerűsítve: a jól ismert Prezihez hasonló, de annak alapsablonjainál látványosabb, szebb és könnyebben használható eszközt készített egy kreatív művészekből, valamint informatikusokból álló csapat. A Cinepster fő vezérelve, egyúttal igazi megkülönböztető jegye a tökéletességre törekvés a dizájn terén. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a prezentációs sablonokat neves kortárs képzőművészek tervezik, amelyek vizuálisan sérthetetlenek. Azaz a felhasználók szerkeszthetnek, de csak a művész által, a dizájn szerves részeként tervezett betűtípus(ok) használhatók, sőt a beírható karakterszámot is alárendelték a művészeti összképnek. Enynyiben tehát egész másról van szó, mint a Prezinél, ahol a szabadság szinte végtelen, igaz, ott több munka azt az eredményt elérni, amit Cinepsterben a sablonok alapból nyújtanak.

IGÉNYESET NEM KÖNNYŰ

Az ötletgazda, Nagy Szandra, a Cinepster vezetője jelentős szakmai tapasztalatot szerzett nemzetközi és független reklámügynökségeknél, jelenleg pedig szabadúszóként márkaépítéssel és kommunikációs stratégia tervezésével foglalkozik. Már több mint ezer prezentációt készített és adott elő. Ennek kapcsán pedig sok esetben szembesült azzal, hogy egy lenyűgöző vizualitású anyag elkészítésére a vállalati vagy a tudományos világban nincs elegendő idő vagy szak-

értelem, esetleg olyan dedikált büdzsé, amiből egyedi prezentációkészítő szakértő segítségét igénybe lehetne venni egyegy fontos előadás előtt. Nagy Szandrához csatlakozott társalapítóként Fekti Balázs animációsfilmtervező, rendező, art director, motion designer. A szakember a MOME Open VFX és CGI tanfolyamait vezeti, oktatóként is tevékenykedik, emellett jó néhány oktató és ismeretterjesztő animációs kisfilmet rendezett. Már a kezdetekkor nagy potenciált látott abban, hogy a művészek új önkifejezési, alkotási felületként tekinthetnek egy prezentációs sablonra. Az IT-fejlesztőkkel kiegészült csapat küldetése jelenleg annak a felhasználói problémának a megoldása, hogy egy művészi szintű animációs prezentáció elkészítéséhez milyen szerteágazó szakértelemre, mennyi időre és pénzre lenne szükség. Az alapötlet tehát a szükséges területek összehangolása, valamint automatizálása volt, ezáltal egy gyors és színvonalas eredmény elérése a technikailag képzetlen és/vagy a dizájnban kevésbé jártas felhasználók számára. Bár a jelenleg elérhető sablonokat nemzetközileg is releváns hazai kortárs művészek alkották – Kreif Zsuzsanna animációs rendező, Kiss Miklós grafikusművész, Stark Attila festő és street art aktivista, Vöröss Bettina CGI-művész –, a bevezető időszakban a sablonok ingyen használhatók. Viszont az ismert illusztrátor, Kövecses Anna által tervezett template megvásárlásával a felhasználók az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi szervezetet támogatják. A Cinepster révén így összegyűjtött támo-

gatás összértéke hamarosan eléri az 500 ezer forintot.

DIZÁJNOSAK

A pandémia felgyorsította a nemzetközi érdeklődést, és jelenleg már több mint 20 országból regisztráltak felhasználók a Cinepster.com oldalon, ahol a szolgáltatás prototípusa elérhető. Ezzel párhuzamosan több alkotó, például Kárpáti Tibor grafikus és Németh Gyula képregényművész is felajánlotta részvételét újabb prezentációs sablonok létrehozásához. De ez még csak a kezdet, mert kortárs művészekkel, azaz festőkkel, grafikusokkal, CGI-, animációs rendezőkkel, graffitisekkel, valamint galériákkal is folynak tárgyalások új sablonok készítéséről, ezáltal a művészek alkotásainak egy új platformra való adaptálási lehetőségéről.

FOTÓ: CINEPSTER

PREZENTÁCIÓ ANIMÁCIÓKKAL

CINEPSTER | Egy hazai innováció révén kifejezetten igényes, neves kortárs képzőművészek által megálmodott sablonokra animált digitális előadások, prezentációk készíthetők.

36 | FIGYELŐ 2022/1

F_36-37_Cinepster_startup.indd 36

2022. 01. 04. 9:23

| CÉGVILÁG |

A MOME-vel mint kollaboráns partnerrel indult el egy párbeszéd egyrészt új template-ek létrehozásáról az egyetemen tanulók közreműködésével, másrészt a Cinepster mint egy lehetséges animációs modul beépítéséről a curriculumba. Mint Nagy Szandra mondja: minden dizájnközpontú ágazat potenciális partner számukra, a kortárs kiállítóterektől a kereskedelmi cégek marketingosztályáig. „Itthon is jelentős felfutás figyelhető meg az utóbbi években a műtárgyak piacán, ami elsősorban a kortárs művekre vonatkozik, ezt pedig azok a digitális platformok, felületek segítik elő, amelyek használatára a Cinepster szolgáltatása is épül” – teszi hozzá. Hazánkon kívül azok az országok a legfogékonyabbak a Cinepsterre, ahol a dizájntermékek használata erősen jelen van a hétköznapokban. Ilyenek elsősorban a skandináv államok, Franciaország

és Anglia, Európán kívül pedig ÉszakAmerika jelenti a legnagyobb potenciált.

KILÁTÁSOK

A tervük a külpiacokon az, hogy egy jelentős nemzetközi kortárs alkotóval jöjjön létre kollaboráció egy új template létrehozására, amire a nemzetközi, digitális művészet iránt fogékony kereslet odafigyel. A felhasználók számára pedig a sablonok folyamatosan bővülő és sokszínű választéka lesz vonzó, persze közben az együttműködő művészek hálózatát is jelentősen gazdagítani kell. Ahhoz, hogy a Cinepster.com egy Cinepster-kurátorok által felügyelt, de önfenntartó dizájn-ökoszisztéma legyen, szükség van az olyan fejlesztésekre, mint a template builder, amelynek segítségével a közreműködő művészek diagrafikákat és -mozgásokat tudnak tervezni.

A jövőben a Cinepster-prezentációk Non-fungible Token (NFT) marketen való megjelenése jelentheti a legizgalmasabb feladatot a csapat számára, hiszen egy komolyabb művész prezentációs sablonja limitált szériában is megjelenhet, ezáltal az ilyen formában elkészült prezentációk nemcsak művészi értéket képviselnek, hanem „digitális műtárgy” befektetésként is funkcionálnak az NFTtípusú blokklánchálózatokon keresztül. A felhasználók és a művészek számára fontos támogatott ügyeket mindig promotálja majd a felület, emellett az oktatás területén való jelenlét is figyelmet kap. Minden eddigi fejlesztésük saját forrásból jött létre, és olyan szakmai befektetőkkel folynak tárgyalások, akiknek elsősorban dizájnipari tapasztalataik, valamint érdekeltségeik vannak, emellett több hazai kortárs gyűjtemény tulajdonosa magánbefektetőként is érdeklődik a Cinepster iránt. HG 2022/1 FIGYELŐ | 37

F_36-37_Cinepster_startup.indd 37

2022. 01. 03. 17:39

| CÉGVILÁG |

STABILAN EURÓPÁBAN

HANSGROHE | Ötmillió euró – egy komolyabb gyárberuházás ára. Ekkora összeget oszt szét a csaptelepek és vizesblokkszerelvények előállításában érdekelt Hansgrohe SE a világszerte dolgozó ötezer alkalmazottjának a járványidőszak alatti rendkívüli elkötelezettségéért. Császár Zoltán, a cég magyar leányvállalatának az ügyvezetője szerint ez a ritkaságszámba menő gesztus az idén 120 éves társaság vállalati kultúrájából ered.

„Tizenhét éve dolgozom a cégnél, és miközben örömteli volt a hír, egyáltalán nem lepődtem meg, mert a Hansgrohéra fennállása óta jellemző ez az emberarcúság. Ezt mutatja az is, hogy miközben az amerikai Masco Corporation 1999-ben Klaus Grohe családjától megvásárolta a részvények 68 százalékát – így az alapító család már kisebbségben van, és a tagjai nem töltenek be operatív pozíciót –, a termékeink kilencven százaléka a mai napig Németországban készül. Mert a Hansgrohe úgy gondolkodik, hogy mivel még mindig Európa a legnagyobb felvevőpiaca – bár Franciaország mellett az USA-ban és Kínában is van gyára –, nem teremt munkanélküliséget ott, ahová el szeretné eladni az áruját. A felelősségteljes, emberközpontú gondolkodás másik példája, hogy 1990-ben telepítették a cég offenburgi üzemépületének a tetejére azt a napelemrendszert, amely akkor egész Európa legnagyobb, gyár tetejére telepített installációja volt” – mondta Császár Zoltán, a Hansgrohe Kft. vezetője. Hozzátette: az újra való törekvést bizonyítja az is, hogy nemrég volt olyan év, amikor a neves elemzőcég, az iF Award felmérésében a Hansgrohe a good design kategóriában az összes iparágat tekintve az összegyűjtött innovációs díjak alapján a vele össze nem mérhető nagyságú és ismertségű Apple-t, BMW-t és Siemenst is megelőzte.

KICSIBŐL NAGY

„A cégünk szabadalma például az az Ecosmart rendszer, amely egy összetett,

légkeveréses, habosító eljárás révén úgy csökkenti a felére a kézi zuhanyok vagy a csaptelepek vízfogyasztását, hogy abból a felhasználó érdemben nem érez semmit. De a Hansgrohéhoz fűződik az első Eco kézi zuhany 1987-es megjelenése is, ami azt mutatja, hogy a vállalat nem mostanában ült fel a fenntarthatósághoz kötődő divathullámra.” Az ügyvezető igazgató szerint a családi cégből mára globális multivá vált társaság humánus szemléletét bizonyítja az is, hogy miközben a szalaggyári munkástól kezdve minden alkalmazott részesedik a Covid-bónuszból, a menedzserek sem a központban, sem a leányvállalatoknál nem kapnak ebből. Ez szerinte természetes, mondván, a menedzserek amúgy is meghatározott bónuszrendszerben tevékenykednek. Az alkalmazottak viszont nemcsak az idén kapták meg ezt a bónuszt, hanem már a járvány első évében, 2020ban is részesedtek a külön prémiumból, amit a napokban hirdetett meg a vállalat. Mindezek után nem meglepő, hogy a Hansgrohénél igen alacsony a fluktuáció – a cégnél a két-három évtizedes munkaviszony sem ritka –, és ez a 2,2 milliárd forint forgalmú, hatfős leányvállalat esetén is igaz. A társasághoz 2004-ben marketingmenedzserként csatlakozott Császár Zoltán, akit 2008-ban neveztek ki ügyvezető igazgatónak.

EGY PILLANAT

A 2008-as recesszió idején nem volt könynyű első számú vezetőnek lenni, mert az az időszak a vásárlóerő jelentős visszaesé-

sével járt. „A túlélést a márkaismertség mellett az biztosította, hogy amikor sok kisebb gyártó nem bírta tovább, és kivonult a piacról, mi átvettük a piaci részesedésüket, és ezzel kevésbé csökkent az értékesítés volumene” – elemez a szakember, aki elégedetten nyugtázza, hogy a járvánnyal járó válsághelyzet ezt az iparágat csak egy pillanatra vetette vissza. Első számú vezetőként a pandémia kitörésekor rendkívül fontosnak tartotta, hogy a kollégáit megnyugtassa: senkinek sem kell féltenie az állását, mert a Hansgrohe a 120 éves múltjával és a tőkeerejével korábban is válságállónak bizonyult. „Nem vagyok híve a pánikszerű reakcióknak, mert az sosem vezet jóra. Annyi történt csak, hogy a béreket 2019-re befagyasztottuk, de az idén már erre sem volt szükség. Drámai változás inkább a partnereinkkel való kommunikációban következett be, mert amikor látszott, hogy a járvány elhúzódik, egyre többen jelezték, hogy hiába tettünk meg minden óvintézkedést, a gyári képviselők ne látogassák meg őket. Mivel így egyes kollégák munkalehetősége beszűkült, a feladatom az volt, hogy ezt a időt valahogy hasznosan töltsék el. Ez pedig rendkívül jól sikerült, mert az SAP-tól nem sokkal korábban vettük meg, és a céggel közösen fejlesztettük azt a Cloud for Costumer applikációt, amellyel a hatékonyság érdekében rengeteg adatot lehet analizálni a már régóta rendelkezésünkre álló adatbázisból. A kollégák pedig a rendszer tökéletes elsajátításával készülhettek fel az újranyitásra. Különösen a pandémia kezdeti időszaka hozott több olyan új feladatot, amellyel normális esetben sosem kellett volna találkoznom” – mondta Császár

38 | FIGYELŐ 2022/1

F_38-39_hangshore.indd 38

2022. 01. 03. 17:59

| CÉGVILÁG |

lultabb termékek esetén megkerülhetetlen a tanácsadói segítség.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ELLÁTÁS

Zoltán. Hozzátette, hogy a járvány első szakaszában a másik meglepő változás az volt, hogy a bizonytalan helyzetben – amikor például híre ment annak, hogy Horvátországban egy német kamion sofőrjét kéthetes karanténba tették, ami a stabil áruellátást veszélyeztette – az építőipar nagy felvásárlásba kezdett. Emellett a magánemberek megrohamozták a boltokat, ami azonnali és irreálisan magas forgalmat generált. „Mi gyári képviselet vagyunk, és döntően a nagykereskedőkön keresztül értékesítünk, mert az online eladás – miközben csoportszinten olyan nagy partnereink vannak, mint az Amazon – ebben a szegmensben még gyerekcipőben jár Magyarországon. Ennek megfelelően többcsatornás, multichannel stratégiával

külön kezeljük a nagyobb beruházásokat, a barkácsáruházakat és a fürdőszobaszalonokat, illetve az online értékesítést. Mivel több partner a fizikai üzlet mellett webshopot is fenntart, természetesen előfordulnak átfedések. De mivel arra törekszünk, hogy az egyes értékesítési csatornák ne kerüljenek konfliktusba egymással, a szelektív disztribúció jegyében mindegyik értékesítési szegmensnek külön termékszortimentet biztosítunk” – elemez a cégvezető. Úgy vélte, hogy miközben az internetes kereskedelem megállíthatatlanul fejlődik, a fürdőszoba-felszerelések kapcsán mindig szerepe lesz a személyes értékesítésnek, mert a bonyo-

Császár Zoltán szerint számukra előny, hogy Németországban folyik a gyártás. Így a rövid ellátási lánc miatt nem kell a termékeket hosszasan utaztatni, bár így is akadnak értékesítési problémáik. Ezek abból fakadnak, hogy a járvány hatására rendkívül megnőtt a kereslet, ami az idén is két számjegyű növekedésben mutatkozott meg. „Van egy-két árucikk, amiről tudjuk, hogy nem érkezik meg időben, de erről értesítjük az ügyfelet. Az ilyen termékekkel kapcsolatban természetesen semmilyen kommunikációval nem generálunk újabb igényeket. A mai világ összetettségét azonban jól jellemzi a volt professzoromtól, Bogár Lászlótól hallott kifejezés, az interconnectedness. Ez azt mutatja, hogy ma már minden mindennel összefügg a világgazdaságban. Jó példa erre az a műanyag vécétartály, amit egy teljesen egyszerű technológiával, a kerozin melléktermékéből állítanak elő fröccsöntéssel. De miután a Covid hatására a légi forgalom bezuhant, kevesebb kerozinra volt szükség, így abból kevesebbet állítottak elő, ezért a melléktermékből is kevesebb lett. Emiatt nem tudnak elég vécétartályt gyártani azok, akik ezzel foglalkoznak.” Császár Zoltán úgy látja, a járványban felfutó lakossági kereslet több okra is viszszavezethető. Az első roham az úgynevezett home improvementnek (házi barkács) volt betudható, mert a home office idején egyre többen érezték úgy, hogy ha úgyis több időt töltenek otthon, akkor érdemes megszépíteni a lakást. Ehhez csatlakoztak azon állami intézkedések kedvező hatásai, amelyek a csok, majd a lakásfelújítási program keretében erősítették az ingatlanépítési, -felújítási kedvet. ÉRSEK M. ZOLTÁN

2022/1 FIGYELŐ | 39

F_38-39_hangshore.indd 39

2022. 01. 03. 17:59

| CÉGVILÁG |

A TERMÉKEK HELYETTESÍTHETŐK, A MÁRKÁK NEM

SINGLÁR TAMÁS | A minőségi italok karácsonyi forgalma robbanásszerűen nőtt tavaly. Mivel 2020-ban zárva voltak a vendéglők, az alacsony bázis miatt a forgalomnövekedés 30-40 százalék is lehet – mondta a Figyelőnek a prémium-italbrandeket (Absolut, Ballantine’s, Becherovka, Chivas, Jameson és hasonlók) forgalmazó Pernod Ricard Hungary Kft. ügyvezetője, aki szerint a prémium szeszes italok piacán a termékek helyettesíthetők, ám a márkák nem.

Hogyan alakult az év végi szezon a minőségi italok piacán? – Kettős hatást tapasztalunk. Egyrészt folyamatos a minőségi piac növekedése, ami a fogyasztott összmennyiség csökkenése mellett következett be. Ám van honnan fejlődni: a kommersz italok még ma is 70-75 százalékot jelentenek a hazai fogyasztásban, igaz, tíz éve ez az arány 85 százalékos volt. Másrészt nagy különbség, hogy 2021 végén nyitva lehettek a vendéglátóhelyek, míg tavalyelőtt a vírus miatt be voltak zárva, így a prémiumitalok karácsonyi forgalma robbanásszerű 2020-hoz képest, a növekedés a 30-40 százalékot is elérheti. A globális, régiós trendeket nagyban meghatározza, hogy a Covid miatt milyen korlátozások vannak érvényben.

– Hogyan alakultak a fogyasztási trendek a korábbi években és milyenek várhatók a következőkben? – Ahogy említettem, általános jelenség a minőség emelkedése: az emberek kevesebbet, de jobbat isznak. A teljes magyar szeszesital-piac tíz év alatt öt, húsz esztendő alatt 31 százalékot esett a nemzetközi italpiaci elemzőcég, az IWSR statisztikái szerint. Bár a miénk az egyik klaszszikus old industry – az italgyártás lényegében egyidős az emberiséggel –, mégis erős az innováció. Megjelennek új ízek, új érlelések, erre példa a Jameson whiskey Stout és IPA söröshordós finishei, vagyis utánérlelései. De látható egyfajta ciklikusság is a fogyasztásban, napjainkban egy új ginforradalmat élünk, a gin-tonik

megint menő, míg 10-20 éve alig fogyasztották. De hasonló az érlelt rumok újra divatossá válása vagy az USA-ban elindult Bourbon Renaissance. Ez a trend az amerikai whiskey-hegemónok mellé rengeteg új lepárlót hozott létre. – Az italgyártás és a márkák sokkal inkább elválnak ma, mint évtizedekkel korábban. Hogyan működik manapság ez az ágazat Nyugat-Európában és nálunk? – Mi éppen ezért szétválasztjuk a termék és a márka fogalmát: a termék helyettesíthető, a márka nem. A brand a legkiválóbb alapanyagokból, precíz technológiával, képzett szakemberek által, tehát magas költségszinttel gyárt, prémiumáron értékesít, ezzel minőséget és megbízhatóságot garantál a fogyasztók számára. Ez így volt 200 éve és így van ma is. Szoktuk mondani, hogy a Chivas Regal is startup, csak 1801-ben kezdett. A márkaépítés útja

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ADRIAN BRODY A REKLÁMFILMBEN. RENESZÁNSZÁT ÉLI A MINŐSÉGI ITALFOGYASZTÁS

40 | FIGYELŐ 2022/1

F_40-41_perond.indd 40

2022. 01. 03. 17:47

| CÉGVILÁG |

hosszú, de mi a fogyasztó maximális kiszolgálására biztatunk mindenkit, miszerint a belbecs és a külcsín (az ital maga és a marketing) is számít, végül pedig a fogyasztó dönt. Amelyiknél mindent hitelesnek talál, az a brand sikeressé válik, ahol az összhang elbukik, az termékké silányul, ha egyáltalán életben marad. – A régi hazai szeszipari márkáknak van érdemi utódja? – Sajnos Magyarországon a szocializmus alatt nem születtek olyan erős brandek, amelyek máig, a piaci keretek közt is igazán erősek maradtak volna. Ami volt, azt is inkább tönkretették. Innen igyekszik néhány régi márka visszakapaszkodni, illetve újak is piacra lépnek. A kommersz tömeggel szemben mi is drukkolunk nekik, ám Nyugat-Európa ilyen szempontból szerencsésebb. – Van érdemi exportpotenciál itthon szeszes italban a márkás pálinkáinkon és a Zwack portfólióján túl? – Én ezekben az ismert, erősebb brandekben sem látom a túlzottan nagy exportpotenciált. A pálinkát nagy teherként húzza a jelenlegi szabályozás, illetve szabályozatlanság. Ki tudja azt, avagy kit érdekel, hogy a házi főzet az párlat, és nem pálinka? Hogy lehet az, hogy az aromás, kommersz szeszes italra is rá lehet írni a gyümölcs nevét, a címkére tenni a gyümölcs képét, holott nem is abból készült? Pedig ha eljön hozzánk egy külföldi, és megkóstol valamit, akkor erősen másféle tapasztalathoz és ízélményhez jut, attól függően, hogy valódi pálinkát, házi párlatot vagy aromás szeszes italt kóstolt. – Akkor hogyan kellene nekifogni itthonról a nemzetközi piacoknak? – Az én tippem a gin. Tiszta szabályozási környezetben, minőségi szemlélettel egy sor magyar gin kerül piacra egy ismert, globális kategóriában, ami ráadásul manapság nagyon trendi. Ahogy a tradicionális London dry ginek mellett megszületnek kiváló és világhírűvé váló német, olasz, japán ginek, kell ott lennie magyarnak is. – Mik az iparág további kihívásai? – Az imént említettük a márkaépítést, a fogyasztóinkat, a szabályozási környezetet. Ezeken túl az iparág sustainability & responsibility programjáról, vagyis a fenntarthatóságban és felelősségvállalásban betöltött szerepéről érdemes beszélni. Cégünk, más prémiumgyártókkal együtt, 2030-ig tartó részletes és konkrét tevékenységet tervezett meg a brandjeink alapanyagai mögött álló agrárgazdálkodás, a környezetvédelem, a körforgásos gazda-

NÉVJEGY 1969-ben született, nős, két majdnem felnőtt gyermeke van. Karrierjét a Ciba Hungarynél kezdte 1993-ban, majd 1994-től 1999-ig a Zeneca Agrochemicals Scala projektvezetője, később pénzügyi vezetője lett. Az Allied Domecq magyarországi, majd régiós vezetője volt 1999 és 2005 között. 2005 augusztusa óta a Pernod Ricard Hungary Kft. ügyvezetője.

ság, a helyi társadalmakkal való együttműködés és a felelős, kulturált alkoholfogyasztás területén. – Tud mondani egy konkrét példát a nem alaptevékenységet kiegészítő témára? – Az egyik fontos márkánk, a Jameson is részt vett a MentsManust alapítvány kampányában, ami a prosztataszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek egyik üzenete és kérése, hogy ezt hirdetve november hónap során ne vágjuk le a bajuszunkat. Ha a Jameson népszerűsége, a Bajszosok Klubja-felhívásunk, a barátainkon feltűnő furcsa arcszőrzet, ennek esetleges megmosolygása segített ebben, akkor elértük a célunkat. – A pandémia mennyiben formálta át az ágazatot? – A járványhullámok komoly károkat okoztak a vendéglátói szektornak, de a prémiumitalokat a fogyasztók márkahűsége gyakorlatilag megmentette. A vásárlás átmenetileg áttevődött a kiskereskedelembe, a fogyasztás pedig otthonra. De nézzünk előre: a vendéglátás és a turizmus lassan újraéled, mi is újra tudjunk indítani

a vendéglátós kapcsolatainkat, elővenni a felfüggesztett szerződéseinket, folytatni márkatevékenységünket, promóciónkat. – Az e-kereskedelem növekedésével a disztribúció hogyan változott? Mi lesz, ha több nyugati minta alapján a dohányboltokba költözik a szeszesital-forgalom? – Az ital e-kereskedelmére Magyarországon nem vonatkoznak speciális szabályok, de azért inkább jellemző a „click & brick”, vagyis az online rendelés mellett fizikai boltot is működtető üzletmenet, mint a tiszta „online only”. Úgy tűnik, szeretjük megnézni, megfogni, és úgy birtokba venni az italainkat. Hogy várunk-e kereskedelmi koncessziót? Hát, várni nem várjuk, az biztos! De reméljük azt is, hogy ha valakinek ilyen ötlete támad, akkor hamar belátja ennek irracionalitását. – Mire gondol? – Több dologra. Egyrészt a logisztikára: hogyan lehetne az ezernyi márkát és kiszerelést központilag kezelni. Másrészt ott van az adózási hatás: ha a vásárlások külföldre tevődnek át, a teljes adótartalom kiesik. És ne felejtsük el, hogy a magyar lakosság háromnegyede legfeljebb 70 kilométerre lakik valamelyik határtól. Ezen túl számolni kellene a feketepiac sohasem látott fellendülésével, emellett a fogyasztók általános és drasztikus vásárlási korlátozása sem lenne bölcs döntés. De ha vannak is ilyen tervek valamelyik fiókban, a nagy márkák egy ilyen megrázkódtatást is túl fognak élni. – A diszkontláncok prémiumnak mondott, ám olcsóbb termékei mennyire „ütik meg” a nagy nemzetközi brandeket? – Elférünk egymás mellett, a fogyasztó pedig dönt, hogy mit választ. Azért az általánosan elmondható, hogy ha valaki a saját neve alatt ad ki valamit, akkor rendszerint odafigyel azok minőségére. Noblesse oblige. Sokkal inkább zavaró – főképp a fogyasztó számára –, hogy a polcokon a tiszta kategóriákba keverednek a külsős, gagyi beszállítók által forgalomba hozott aromás, kommersz whisky-, konyak-, pálinkaimitációk. Ha ez a törvénynek megfelel, akkor rossz a törvény. Lehetne önkéntes alapon létrehozni külön „aromás szeszes ital” polcot, és az ilyen ipari termékeket ott elhelyezni, ha már a forgalmazásukat egyáltalán fenn akarják tartani. Vajon a fogyasztó igényli ezeket? Szerintem nem! HG 2022/1 FIGYELŐ | 41

F_40-41_perond.indd 41

2022. 01. 03. 17:47

| SZEMÉLYI HÍREK |

THE WALT DISNEY COMPANY

A Disney majdnem száz évre visszanyúló történetében először vezeti nő a világ egyik legnagyobb média- és szórakoztatóipari társaságát. Az új elnök, Susan Arnold tizennégy éve tagja az igazgatótanácsnak. Az elmúlt nyolc esztendőben a Carlyle Group ügyvezetője volt, korábban a Procter & Gamble-nél és a McDonald’snál is vezető feladatkörökben dolgozott. A távozó Bob Iger 2005 óta vezette a vállalatot, sokak szerint Hollywood legnagyobb hatalmú embereként. A cég legutóbbi óriásbeszerzéseit, a Pixar, a Marvel, a 21st Century Fox és a Lucasfilm bekebelezését is ő irányította.

SUSAN ARNOLD

MAGYAR BANKHOLDING ROHLIK GROUP

DR. BARNA ZSOLT

A Rohlik Csoport – amelyhez a magyarországi Kifli.hu is tartozik – 2022 első felében új, Sezamo márkanév alatt indítja el online élelmiszer-kiszállítási szolgáltatásait Olaszországban és Romániában, majd az év második felében Spanyolországban is, illetve bejelentette Andrea Colombo olaszországi vezérigazgatói kinevezését. A szakember harmincéves nemzetközi tapasztalatot szerzett az élelmiszer- és nem élelmiszer-kiskereskedelemben, valamint a gyártási szektorban. A Sezamo előtt az elmúlt öt évet többek között a Coop Lombardia új, szupermarket-formátumának létrehozásával és kiépítésével töltötte mint a cég vezérigazgatója. A társaság magyar leányvállalata megtartja jelenlegi márkanevét.

LG ELECTRONICS

Stratégiai igazgatói posztja mellett a vezérigazgatói teendőket is átveszi William Cho, aki 2019-től a vállalat legfőbb stratégája. Korábban az LG North America elnökeként hat évig az általa létrehozott, új üzleti lehetőségek előmozdításáért felelős LG Business Incubation Center működéséért felelt, amely házon belüli projekteket és startuppartnereket fog össze. Cho a Puszani Nemzeti Egyetemen végzett Dél-Koreában, mesterfokú üzleti diplomáját pedig a szöuli Jonszej Egyetemen szerezte.

WILLIAM CHO

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV, KATONA TAMÁS

ANDREA COLOMBO

Január elsejétől elnök-vezérigazgatóként irányítja a bankcsoportot Barna Zsolt. A fúziós folyamatot vezető szakember feladata a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport üzleti tevékenységének az irányítása mellett a három pénzintézet egyesülésének, illetve átalakításának megvalósítása. Pályafutását az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeleten kezdte. 1998-tól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének osztályvezetője, 2004-től főosztályvezetője, később a felügyeleti terület ügyvezető igazgatója volt. 2010ben csatlakozott az OTP Csoporthoz, ahol tíz évet töltött, és a bank általános vezérigazgató-helyetteseként is dolgozott. 2020 szeptembere óta a Magyar Bankholding Zrt. elnöke, 2021 januárjától az MKB Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztját is betölti.

42 | FIGYELŐ 2022/1

F_42_szemelyihirek.indd 42

2022. 01. 04. 9:25

| PÉNZ BESZÉL |

ELŐNYT JELENT SZERBIA CSATLAKOZÁSA LASZLÓCZKI IMRE | Szerbia csatlakozása a Nemzetközi Beruházási Bankhoz (NBB) természetes következménye a nemzetközi pénzintézet európai terjeszkedésének, emellett az NBB-t egy pénzügyileg jövedelmezőbb és stabilabb intézménnyé teszi. Fontos szempont az is, hogy a nemzetközi bank kereskedelemfinanszírozási műveleteket fog végezni a balkáni régióban – mondta a Figyelőnek a Nemzetközi Beruházási Bank magyar alelnöke.

A Nemzetközi Beruházási Bank 2019 nyarán költözött át Moszkvából Budapestre. Azóta milyen jelentős beruházásokban vett részt a nemzetközi pénzintézet Magyarországon? – Amióta az NBB központja Budapestre költözött, a bank magyarországi portfóliója 217 százalékkal, 57 millióról 180 millió euróra nőtt. Olyan fontos gazdasági ágazatokban támogatunk beruházásokat hazánkban, mint a mezőgazdaság, idetartozik a magyar víziszárnyas-export 40 százalékát adó dél-alföldi Hunenttel kötött ügyletek, a turizmus, például a szántódi családi szálloda és kalandpark, a Balaland projekt, az energetika (MVM, gázvezetékhálózat-fejlesztés) vagy az egészségügy, egyebek mellett a Medicover magyarországi kapacitásbővítése vagy a Vajda Papírnak a részben a járvány elleni küzdelemhez kapcsolódó beruházása. A magyarországi ügyleteink jelenlegi, a végrehajtás különböző fázisaiban lévő csomagja meghaladja a 330 millió eurót. Arra számítunk, hogy hazánk 2022-ben tovább erősíti pozícióját, hiszen jelenleg az NBB tagállamai közül Magyarországnak van a leggyorsabban növekvő hitelportfóliója. – Az NBB 2020-ban és 2021-ben más tagállamokban is jelentős beruházásokat hajtott végre. Ezek közül megemlítene néhányat? – Az elmúlt években több, az egyes tagállamok számára különösen fontos beruházást hajtottunk végre: ilyen Oroszországban a Dom RF – az NBB jelentős befektetője lett az állami lakáspolitika megvalósítását elősegítő infrastrukturális kötvények kísérleti kibocsátásának, Romániában például a Heliosagri International SA-nak nyújtottunk új hitelt a romániai üzleti tevékenységének bővítésére, az NBB 2019-ben 10 millió eurós kezdeti kölcsönt nyújtott a vállalatnak egy növényolaj-előállító üzem megvásárlásához, majd 2021-ben meg-

hosszabbította azt. Emellett Mongóliában a Mongol Kereskedelmi és Fejlesztési Banknak (TDBM) nyújtott hitelt a bankunk a TDBM két speciális programjához, amelyek célja az ország fenntartható fejlődésének biztosítása, nevezetesen a női vállalkozásokat támogató (WESP) és a zöldhitelprogram további finanszírozása. Más tagállamokat sem hanyagoltunk el, több jelentős beruházásra került sor Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Vietnamban is. Összességében a bank hitelportfóliója szektorálisan nagyon jól diverzifikált, és mind a 9 tagállamban hajtottunk végre befektetéseket. – Az elmúlt év mérföldkő volt az NBB számára a tőkepiaci aktivitás szempontjából. Melyek voltak a legfontosabb kötvénykibocsátások? – Tekintsünk vissza egy kicsit: kevesebb mint tíz év alatt az NBB a semmiből egy olyan hiteles történetet épített fel, amely tankönyvi példaként szolgálhat arra, hogyan kell átalakítani egy pénzügyi intézményt. A korábban nemzetközileg nem minősített és a nemzetközi tőkepiacokhoz nem hozzáférő NBB az elmúlt években megbízható partnerré vált, mára széles körű piaci elismertséget és erős befektetői keresletet, támogatást élvez. A 2014-es első, 3,5 százalékos kamatozású piaci alapú kibocsátásunk óta a finanszírozási költségeink jelentősen csökkentek, a kötvényeink súlyozott átlaghozama 2021-ben közel nulla volt. Az NBB tavaly először ért el negatív hozamot az MTNprogramunk keretében kibocsátott kötvényeknél, emellett az év során még négy egymást követő tranzakcióban is a negatív kamatozással kerültek a piacra a kötvényeink. Jelentős eredmény volt, hogy bankunk tavaly az eddigi leghosszabb lejáratú kötvényét dobta piacra, 20 éves futamidővel egy német befektető vásárolta meg az összes kötvényünket. 2022/1 FIGYELŐ | 43

F_43-45_Laszloczky.indd 43

2022. 01. 03. 17:50

| PÉNZ BESZÉL |

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank kibocsátói története szorosan kapcsolódik a tagállamok helyi devizás kötvénypiacainak fejlődéséhez is. A bank öt pénznemben, az euró mellett rubelben, lejben, forintban és cseh koronában gyakorta végez kibocsátásokat. Megjegyzem, hogy az NBB-nek a helyi tőkepiacok fejlődéséhez nyújtott támogatását az évek során több rangos díjjal ismerték el, többek között a Budapesti Értéktőzsde is 2019-ben. – Mit jelent ez a gyakorlatban? – Mint említettem, 2014-ig nemzetközi bankunk nem volt jelen a tőkepiacokon. Ma már Dublinban, Bécsben, Budapesten, Bukarestben, Moszkvában, Prágában is kereskednek a kötvényeinkkel, és a befektetői bázisunk folyamatosan bővül (jelenleg több mint 180 intézményi befektetőnk van, köztük német, holland, cseh takarék-, nyugdíj-, illetve más befektetési alapok), ami a belénk vetett bizalom növekedését és piaci pozícióink erősödését tükrözi. A bank által 2015 óta kibocsátott és megvásárolt kötvények – azaz a „bevonzott finanszírozás” – teljes összege meghaladja a 2,5 milliárd eurót. A befektetői bázisunk folyamatosan szélesedik – például a német befektetők aránya az NBB hosszú távú finanszírozásában mára 14 százalékra nőtt –, és a beruházási bank az utóbbi időben valódi keresletet tapasztal teljesen új földrajzi térségekből, például Ázsiából és a Közel-Keletről. A hosszú távú finanszírozási stratégiánk megvalósítása sikertörténet. Ez egyben egy új, minőségi ugrást is jelent, mivel az NBB fenntartható fejlődését többé nem korlátozzák a finanszírozási lehetőségek. – Az elmúlt év egyik legjelentősebb eseménye az NBB számára az volt, hogy Szerbia 2021 decemberében részvényes állammá vált. Ez miért különösen fontos a nemzetközi pénzintézet számára?

NÉVJEGY A Nemzetközi Beruházási Bank ügyvezető igazgatóságának magyar alelnöke. 1961. szeptember 26-án született Pakson, nős, két fia van. 1987-ben a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem diplomáciai karán végzett, arab-angol szakon. 1987–2019 között a Külügyminisztérium munkatársa volt, 2003-tól vezető beosztásokban. Külföldi állomáshelyei Bagdad, Tripoli, Rabat, Kuvaitváros, Moszkva, Lisszabon, Nur-Szultan (Asztana), Baku, Róma és Accra voltak. Nagykövetként képviselte Magyarországot Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Azerbajdzsánban. 2019-ben csatlakozott a székhelyét abban az évben Budapestre áttevő Nemzetközi Beruházási Bankhoz, az NBB ügyvezető igazgatósága magyar alelnökeként a stratégiai kérdésekért, valamint a nemzetközi kapcsolatokért és a tájékoztatási, marketingügyekért felelős főosztály munkáját felügyeli. Angolul, arabul, oroszul, portugálul és olaszul beszél. Kazahsztáni munkája elismeréseként megkapta a Dostyk (Barátság) Érdemrend ezüst fokozatát. Hobbija a labdarúgás, a tenisz és az olvasás.

– Szerbia csatlakozása természetes következménye a bank európai terjeszkedésének. Ez egy olyan ország, amelynek erős történelmi, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai vannak a tagállamainkkal, és itt azt is érdemes megjegyezni, hogy sem a Szerb Köztársaság, sem az elődje, Jugoszlávia nem volt tagja a KGST-nek. Szerbia kapcsán a tőkepiaci, földrajzi, társadalmi és gazdasági szempontokat alaposan megvizsgáltuk, és kijelenthetjük, hogy ez a csatlakozás minden tekintetben nagyon logikus lépés. Az ország belépése több szempontból is kedvező hatással lesz az NBB pénzügyi helyzetére, többek között a kapitalizáció, a diverzifikáció és a jövedelmezőség tekintetében, és olyan, nem konkrét pénzügyi előnyökkel is járhat, mint a hitelprofil erősödése, valamint a részvényesi bázis diverzifikálódása. Összességében Szerbia csatlakozása az NBB-t egy pénzügyileg jövedelmezőbb és stabilabb intézménnyé teszi, ami minden részvényes számára előnyös lesz. Jelentős szempont az is, hogy a bank kereskedelemfinanszírozási műveleteket végez majd a balkáni régióban, ami nemcsak pénzintézetünk általános földrajzi tevékenységét bővítheti, hanem új kapcsolatok kialakításával új tranzakciókat is eredményezhet. Makrogazdasági szempontból az NBB és Szerbia közötti partnerség minden érintett fél számára előnyös, és egy olyan időszakban valósul meg, amikor az ország a világgazdasági ranglétrán egyre feljebb lép. Különösen figyelemreméltónak tartjuk, hogy Szerbia egyike a világ azon kevés államának, amelyet az államadósság-kezelés szempontjából a Covididőszakban felminősítettek, és amelynek általános átlagos besorolása BB+. Ez nagyon hasonló hazánk 2015-ös hasonló besorolásához, amikor Magyarország újra csatlakozott az NBBhez. Szerbia ráadásul nemcsak azért kiváló partner az NBB számára, mert három jelenlegi tagállamunkkal is közös határai vannak, hanem mert az előrejelzések szerint Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Beszédes, hogy a járvány idején is csak 1 százalékkal zsugorodott az ottani gazdaság, 2021-ben pedig több mint 6 százalékkal nőtt. További jelentős szempont, hogy Szerbia csatlakozása kedvező hatással van a bank részvényesi struktúrájára. Most már a 10 tagállamból 6 európai, ami aláhúzza a hitelintézet európai jellegét. A bank tőkéjében való részesedést tekintve Szerbia a többi európai részvényes szintjén lesz. – A közelmúltban a Tiszta víz, boldog Tisza programban a PET Kupa szakemberei és önkéntesei a folyó menti hazai ártéri erdőkben mintegy 300 területet tisztítottak meg a szenynyezésektől, például az eldobott műanyag palackoktól, és az egész programot a Nemzetközi Beruházási Bank anyagilag támogatta. Folytatódik a projekt? A többi részvényes államban is végeznek környezetvédelmi tevékenységet? – A Tiszta víz, boldog Tisza kezdeményezés az első olyan projekt, amelyet a bank Európába költözése óta támogatunk. Ez a partnerség több okból is kiemelkedik a korábbiak közül. A Tisza öt országon folyik keresztül, ezek közül három az NBB tagállama. Így közvetlenül kapcsolódik Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb vízi ütőerének ökoszisztémájához, ezáltal az országainkban élő több tízmillió ember jólétéhez. Az elmúlt két évben, amióta a PET Kupával együttműködünk, tanúi lehettünk a lelkes önkéntesek óriási erőfeszítéseinek, akik fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a Tisza mentes legyen a műanyaghulladéktól, és azt kell mondanom, hogy

44 | FIGYELŐ 2022/1

F_43-45_Laszloczky.indd 44

2022. 01. 03. 17:50

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| PÉNZ BESZÉL |

lenyűgöző eredményeket értek el. A kezdeményezés hatása nemcsak a folyó mentén, hanem a projekt eredményeként az egész Duna-medencében és a Fekete-tengeren is érzékelhető. Az elért köztes eredmények, a projekt határokon átnyúló jellege közvetlenül hozzájárul a fenntartható fejlődési célokhoz, mint például az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és ez vezetett bennünket ahhoz a döntéshez, hogy ez legyen az NBB hosszú távú környezetvédelmi kísérleti programja Közép- és Kelet-Európában. A PET Kupával már megbeszéltük ennek a nagyon fontos munkának a következő lépéseit, és az NBB elkötelezte magát amellett, hogy 2022-ben mintegy 26 millió forintnyi további forrást biztosít a kapcsolódó programokra. Támogatáspolitikánk az NBB tevékenységének lényeges részét képezi, és hagyományosan a részvényes államaink környezetvédelmi programjaira összpontosít. 2015 óta a bank több létfontosságú kezdeményezéshez nyújtott pénzügyi támogatást, például a tőzeglápok helyreállításához Mongóliában és Oroszországban (ez utóbbi projekt elnyerte az ENSZ éghajlatváltozási egyezményének kiválósági díját), a folyami ökoszisztémák helyreállításához Szlovákiában, az oktatás, valamint az önkéntes mozgalmak szervezéséhez Romániában. Olyan elismert nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint a WWF és a Wetlands International az NBB régi partnerei e projektek megvalósításában.

– Az új esztendő még csak most kezdődött el, de tudna néhány előzetes adatot mondani az NBB elmúlt évi teljesítményéről? – A vonatkozó, auditált pénzügyi adatok hagyományosan körülbelül egy hónap múlva jelennek meg, de már most kijelenthetjük, hogy 2021 az NBB számára meglehetősen sikeres év volt. A jelenlegi stratégiában 2022 végére kitűzött fő céljaink többségét már most, egy esztendővel a tervezett határidő előtt elértük. A hitel- és okmányos ügyleteink portfóliója meghaladja az 1,3 milliárd eurót, az eszközeink értéke jelenleg 1,8 milliárd körül van, ami a bank 2012-es újraindítása óta több mint ötszörösére nőtt. A nemteljesítő kölcsönök szintje továbbra is az egyik legalacsonyabb a velünk összehasonlítható intézmények között, mindössze 2,3 százalék. A treasuryportfóliónk mennyisége és minősége folyamatos növekedést, illetve javulást mutat. A Nemzetközi Beruházási Bankban 2022-ben arra törekszünk, hogy tovább növeljük, erősítsük pozícióinkat a régióban, és az új részvényessel a „fedélzeten” a földrajzi jelenlétünket is számottevően bővítjük. TÓTH BALÁZS

2022/1 FIGYELŐ | 45

F_43-45_Laszloczky.indd 45

2022. 01. 03. 17:50

| PÉNZ BESZÉL |

IDŐT NYERTEK

KAMATSTOP | Június végéig az október végi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait: amellett, hogy az intézkedéssel hozzávetőleg 30 milliárd forint maradhat a változó kamatozású jelzáloghitelt törlesztő háztartások számláin, bízni lehet abban, hogy az eddiginél jóval több adós dönt a kölcsönének átalakítása mellett. tel-szerződéseknél 2022. január 1-jétől június 30-ig a referencia-kamatláb a 2021. október 27. napján érvényesnél nem lehet magasabb. Fontos, hogy a rendelet értelmében nem kizárólag a lakáscélú hitelekre, hanem a szabad

FOTÓ: GETTY IMAGES

Néhány nappal karácsony előtt fontos bejelentést tett Orbán Viktor: e szerint januártól június végéig a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozóan kamat-

stop lesz érvényben, amellyel október végi szinten rögzítik az érintett kölcsönök kamatait. A bejelentés után néhány nappal megjelent a vonatkozó kormányrendelet is: a jogszabály szerint a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghi-

46 | FIGYELŐ 2022/1

F_46-47_kamat-stop.indd 46

2022. 01. 03. 17:51

| PÉNZ BESZÉL |

A VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ* KONSTRUKCIÓK ARÁNYA 42,0

40,0

felhasználású, referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre is vonatkozik a szabályozás.

SZÉLES ÉRINTETTI KÖR

„A kormány azért döntött így, mert Magyarországon mintegy félmillió olyan hitel van, amely egy éven belül is átárazódhat, és az ilyen banki kamatemelkedések jelentős pluszkiadást jelenthetnek a magyar családoknak” – mondta a kormány Facebook-oldalán közzétett videójában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Az államtitkár – akit az MTI idézett – hozzátette: az októbertől felgyorsult banki kamatemelkedések miatt egy átlagos kölcsön havi törlesztőrészlete 23 százalékkal, átlagosan 11 ezer forinttal emelkedhet. A kamatstop ettől a pluszkiadástól mentesíti a családokat – mondta Dömötör Csaba, hangsúlyozva: ez fél év alatt átlagosan 66 ezer forintos támogatást jelent, és 30 milliárd forint maradhat a magyar családok kasszájában. A Bankmonitor elemzése szerint a decemberben forduló jelzáloghiteleknél a kamatfixálás 1,3–1,56 százalékpontos kedvezményt jelent (ennyivel volt magasabb a bankközi referenciamutató értéke az október végi szintnél). A kamatfixálás egy 10 millió forintos, 10 éves hátralévő futamidejű kölcsönnél 6300–7700 forint kedvezményt jelentene havonta. A 2022 ja-

MEGY A SZEKÉR A HITELPIACON Közel 1200 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek 2021 első tizenegy hónapjában a magyar háztartások, ami 39,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A fogyasztási kölcsönöknél jóval szerényebb ütemű, 6,7 százalékos bővülést regisztrált éves alapon az MNB, ám ez is több mint 1140 milliárd forintnyi új szerződést jelentett. Utóbbiban meghatározó szerepet játszottak a személyi hitelek, amelyek közel 38 százalékos bővülés után, 434,6 milliárd forintos volumennél jártak november végén.

2016

2017

Százalék

A háztartások új lakáshitelX_JW_÷I­XJNS­Q F_ FITYY ­[ JQX÷ Y±_ M·SFUO¥GFS 17,2

2018

3,2

1,2

2019

2020

*Legfeljebb egyéves kamatperiódus.

0,7

2021

Forrás: MNB

& 1&0 8-.9*1 8?*7?ö) 8*0 SZÁMA MAGYARORSZÁGON* Ezer darab

640,8 2017

671,6

647,7 2018

676,6

655,9

2019

2020

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­SJP [­L­S

2021 Forrás: KSH

nuárjában forduló hiteleknél már nagyobb a kamatrögzítés hatása: 2,022,30 százalékponttal kedvezőbbek a kamatok, mint a kedvezmény nélkül lennének. Ez egy tízmilliós jelzáloghitelnél 10-11 ezer forint spórolást eredményezne havonta. Természetesen a 3 és a 6 havonta változó kamatozású kölcsönök kondíciói még 2022. június végéig – a kamatstop lejáratáig – változhatnak, vagyis a kamatstop hatása jelentősebb is lehet ezen esetekben – hívta fel a figyelmet a szakportál, hozzátéve, hogy az eltérő futamidő és a hitelösszeg miatt az egyes kölcsönökre a kamatfixálás hatása is különböző mértékű lehet. „Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a többi hiteltípusra, kamatperiódusra nem érvényes a kamatstop. Ráadásul a változó kölcsönök kamata is visszaáll a piaci szintre 2022. június végét követően: éppen ezért érdemes lehet elgondolkodni más megoldáson is, például a meglévő hitel kiváltásával, lecserélésével a jelenlegi piaci kamatszinteken lehetne hosszabb távra fixálni a kamatokat” – hívták fel a figyelmet a portálnál.

ÁTVÁLTÁSRA BIZTATNAK

„A Magyar Bankszövetség nem tudja támogatni a kamatok ideiglenes fixálását a magyar bankszektor kárára azon ügyfeleknél, akik a többszöri fel-

hívás ellenére is a kockázatosabb, változó kamatozású hitelek mellett döntöttek” – reagált az intézkedés hírére a szervezet. Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a bankszektor az elmúlt években a jegybankkal együttműködve az érintett ügyfeleknek évente felkínálta az átváltást a fix kamatozású kölcsönökre, az új hiteleknél pedig kifejezetten erőltette a több évre fixált kamatozású kölcsöntermékek alkalmazását. Ennek a szükségességére többször fel is hívta a közvélemény és az ügyfelek figyelmét. Utaltak arra is, hogy a hazai bankszektor tevékeny szerepet vállalt a járvány elleni küzdelemben, ezen időszak alatt a pénzforgalmi szolgáltatások fennakadások nélkül működtek, míg az új hitelezés rekordszintet ért el. Ennek is köszönhetően „sikerült együtt” a V alakú gazdasági kilábalás. „A magyar pénzügyi szektor a hitelintézetek járványügyi különadójának befizetésével és Európa leghosszabb moratóriumának nyújtásával is – mint senki más – hozzájárult a járvány elleni védekezéshez” – érvelt közleményében a szervezet, nyomatékosítva, hogy a fixesítés lehetősége változatlanul és folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére áll, és ez a kamatnövekedés elleni védelmet hosszabb távon is biztosítja. A gyors átárazódás veszélye ugyanakkor jórészt a 2018 előtt felvett jelzáloghiteleket érinti, hiszen például még 2017-ben is 40 százalék körül mozgott a legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönök aránya az újonnan megkötött lakáshitel-szerződéseknél. A tavalyi év első tíz hónapjában viszont már bőven egy százalék alatt mozgott a változó kamatozású kölcsönök súlya az új szerződéseknél, ami részben annak is köszönhető, hogy az előbbiek árelőnye időközben jelentősen csökkent a hoszszabb ideig – 5 vagy tíz évig – fix kamatozású konstrukciókkal szemben. Bízni lehet ugyanakkor abban, hogy az átmeneti kamatstop bevezetése és az emelkedő kamatokról szóló hírek az eddiginél jóval több, jelzáloghitelt törlesztő adóst cselekvésre ösztönöznek majd. BARÁT MIHÁLY 2022/1 FIGYELŐ | 47

F_46-47_kamat-stop.indd 47

2022. 01. 03. 17:51

| PÉNZ BESZÉL |

VAGYONKEZELÉS | Kiemelkedően jó évet zártak a tehetősek Magyarországon: a múlt esztendő harmadik negyedére vonatkozó adatok alapján ugyanis összvagyonuk egy év leforgása alatt 17 százalékkal, 7000 milliárd forint fölé nőtt. Ez a tendencia – a koronavírus-járványtól függetlenül – az idén is folytatódik a Blochamps Capital prognózisa szerint.

A múlt esztendő harmadik negyedére éves összevetésben 17 százalékkal, 7077 milliárd forintra nőtt a hazai privát banki szolgáltatók által kezelt vagyon öszszege, az év végén pedig meghaladhatta a 7200 milliárdos szintet is – derül ki a Blochamps legfrissebb adataiból. „Kivételes növekedéssel produktív volt a pandémia második esztendeje a tehetősek számára, ám közülük is elsősorban a legfelső réteg képviselői, azaz a 300 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők örülhetnek. Mint azt 2020 végén előrevetítettük, a magyar piac nemzetközi öszszevetésben is kiemelkedő teljesítményt produkált. Az ügyfelek nagy része nem tért vissza az óvatos befektetési stratégiákhoz, a koronavírus a likviditásbőséggel és a fejét felütő inflációval karöltve még a legkonzervatívabbakat is tartósan kimozdította a komfortzónájukból” – nyilatkozta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

LASSAN BŐVÜL AZ ELIT

Miközben a vagyonok markánsan gyarapodtak, a vagyonosok száma nem nőtt érdemben: az élő ügyfélszámlák mennyisége mindössze 4 százalékkal – 44 800ról 46 700-ra – bővült 2021 őszére, ami egyébként nagyságrendileg a 2014 végi adatnak felel meg. Ráadásul ez a számlavolumen a gyakorlatban mindössze 2225 ezer klienst takar. A kiemelt ügyfél-

kört kiszolgáló privátbankárok száma – hiába a robusztus vagyonosodás – szintén sok éve szinte változatlan, 400 fő körül stagnál. „A vagyonnövekedés várhatóan intenzív mértékben folytatódik a következő két esztendőben is. 2022 végén a kezelt privát banki vagyon összege meghaladhatja a 8000 milliárd, 2023 decemberére pedig a 9000 milliárd forintot. Az ügyfelek és az őket kiszolgáló privátbankárok száma azonban prognózisunk szerint továbbra sem emelkedik. Igaz, a járvány miatt igencsak felpörgetett, folyamatos digitális fejlesztéseknek köszönhetően mindkét fél új technológiaieszköz-támogatás mellett működik együtt. Szükség is

A KEZELT VAGYON ALAKULÁSA* Milliárd forint Magyarországi privátbanki szolgáltatóknál 3480

3860

7077 6361 5720

4692

4141

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021**

*Adott év végén; **Harmadik negyedév. Forrás: Blochamps Capital

van a digitális fejlesztések folytatására, az ESG-szemlélet implementálására és különböző hiperszegmentációs aktivitásokra a szolgáltatók részéről, hiszen a bankárokra nehezedő munkamennyiség úgy nő majd, hogy közben az ügyfelek igényei új és új formákat öltenek” – véli Karagich István.

FEJLŐDÉSI KÉNYSZER

Az ügyvezető szerint azt sem tudni, mikor és hányszor lesz még szükség a koronavírus-járvány miatt részleges vagy akár teljes home office-hoz való visszatérésre az iparágon belül. Ez azzal jár, hogy a szereplők egyetlen pillanatra sem feledkezhetnek meg a termék- és szolgáltatásfejlesztésekről vagy az egyre gyorsabban változó ügyféligények beazonosításáról. „Nincs más út. Aki a legjobban ismeri a hazai piacot és képes rugalmasan reagálni, az tudja majd megtartani s erősíteni a pozícióját. Aki alábecsüli annak a jelentőségét, hogy ma már más igényekkel jelentkeznek az 50 millió forint alatti és a 300 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők, a fiatal nők, a középkorú férfiak, a környezettudatos befektetők, a digitális generációk tagjai, az kimarad abból a kivételes léptékű növekedésből, amely a hazai piacra vár a következő években” – tette hozzá Karagich István. B. M. T.

FOTÓ: GETTY IMAGES

HÍZNAK A PORTFÓLIÓK

48 | FIGYELŐ 2022/1

F_48-49_vagyon_nyertesek_vesztesek.indd 48

2022. 01. 03. 17:53

| TŐZSDE |

STABIL PLUSZBAN

RÉSZVÉNYPIAC | Több mint 20 százalékos pluszban zárta a múlt évet az első számú budapesti részvényindex. A négy vezető papír közül az OTP volt a nyertes.

Decemberben folytatódott a korrekció a Budapesti Értéktőzsdén, a BUX azonban így is kifejezetten erős évet tudhat maga mögött. A BÉT fő részvényindexe 50 721 ponton zárta 2021-et, ami 2020hoz képest 20,6, míg a pandémia előtti utolsó esztendőhöz, 2019-hez viszonyítva 10,6 százalékos növekedést jelent – derül ki a börze éves összefoglalójából. Ezzel az első számú hazai tőzsdeindex felülteljesített a vezető nyugat-európai mutatókhoz mérten.

JÖNNEK A KISBEFEKTETŐK

FOTÓ: GETTY IMAGES

A piac élénksége – emeli ki a BÉT közleménye – a tőzsdézés közbeszédben való előfordulásában és a lakosság közvetlen részvénytartásában is megnyilvánult. Míg az előbbi jelenség – különösen az amerikai, ázsiai és nyugat-európai piacokon feltűnő, de a BÉT-en szintén egyre jelentősebb szerepet betöltő fiatal befektetői rétegnek köszönhetően – érezhetően hangsúlyosabbá vált az elmúlt évben, az utóbbi mértéke túllépte a lélektani határnak tekinthető ezer milliárd forintot. Mindez a forgalomban is visszaköszönt – a részvénypiac idei teljesítménye a mintegy 3,27 ezer milliárdos összértékkel elérte a megelőző, a járvány nyomán megnövekedett piaci volatilitást és kimagasló forgalmi adatokat hozó esztendő szintjeit. A december különösen pezsgő kereskedést hozott – az összeg együttesen 416 milliárd forintot tett ki. A részvények éves forgalmi listájának a dobogóját az OTP, a Mol és a Richter hármasa foglalta el, míg a negyedik helyre a Magyar Telekom, az ötödikre a Masterplast érkezett be. A decemberi bontás szintén az említett trió vezető pozícióját mutatja, a három részvény együttesen 97 százalékkal részesült az összforgalomból az utolsó hónap folyamán.

ÚJ SZEREPLŐK

A részvénypiac mozgalmasságát a BÉT szerint az új kibocsátások, bevezetések is mutatják, amelyek különösen az év

AZ ÁRFOLYAM VÁLTOZÁSA EGYES HAZAI RÉSZVÉNYEKNÉL Százalék Masterplast AutoWallis 4iG DunaHouse OTP Richter Mol Mtelekom

*2020. december 30.–2021. december 30.

107,1 41,2 34,3 31,5 24,3 17,3 15,1 8,3 Forrás: BÉT

második felében sokasodtak meg. Az AutoWallis novemberben végrehajtott nyilvános részvénykibocsátása által egy rég nem látott tőkebevonási forma jelent meg újra a BÉT-en. A Standard kategóriában az Eprolius debütált, míg a középvállalati platformon, a BÉT Xtend piacon az Oxo Technologies, a Nap, valamint a Polyduct jelent meg. Szintlépések is színesítették az esztendőt: az Akko Invest

a Prémium, a Megakrán pedig az Xtend kibocsátói közül elsőként a Standard kategóriába lépett elő. A befektetési szolgáltatók forgalmi versengését az idén – az Erste Bankot és a Concorde-ot is maga mögé utasítva – a Wood & Company nyerte, 1542 milliárd forintos összforgalommal. Decemberre lebontva az OTP Bank zárt az első helyen, 422,7 milliárdos érték realizálása mellett. „2021 az árupiac újjáéledését is jelöli a BÉT-en – a hazai börzetörténet jelentős múltra visszatekintő szegmense a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor közös fejlesztése mentén kapott új erőre, az év végéig 8,6 milliárd forintos forgalmat generálva” – emlékeztet a közlemény.

DEREKAS PLUSZOK

Ami az árfolyamok alakulását illeti, több kiugró mozgást is hozott a múlt esztendő. Az Alteo papírja például 134,4 százalékkal erősödött tavaly, miután az utolsó ke-

reskedési nap végén 2180 forintnál járt a kurzus. A Masterplast árfolyama szintén több mint a duplájára, 4100 forintra nőtt egy év alatt, de figyelemre méltó az AutoWallis 41,2, a PannErgy 36,8 vagy a 4iG 34,3 százalékos emelkedése is. A blue chipek közül az OTP érte el a legnagyobb éves gyarapodást – a bankpapír árfolyama 24,3 százalékkal, 16 600 forintra nőtt –, míg a Richter kurzusa 17,3, a Molé 15,1, a Magyar Telekomé pedig 8,3 százalékkal erősödött 2021-ben. B. M. T. 2022/1 FIGYELŐ | 49

F_48-49_vagyon_nyertesek_vesztesek.indd 49

2022. 01. 03. 17:53

| TŐZSDE |

AKTIVISTA BEFEKTETŐK SZORONGATJÁK A BIG OILT

ENERGIAIPAR | Egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiamix átalakítását. Erre persze korábban is volt példa, most viszont a házon belüli részvényesek, az aktivista befektetők hangja erősödik.

A környezetvédők különböző kampányokban évtizedek óta támadják az olajcégeket, blokád alá vonnak finomítókat, óriási feliratokat mázolnak a tankhajók oldalára, lobbiznak a politikusoknál. Ezek eddig jellemzően külső támadások voltak, az elmúlt év során azonban felerősödtek a belső, befektetői tiltakozások. Az aktivista befektetők nemcsak a menedzsmentre, de a többi részvényesre is nagyobb lélektani hatást fejtenek ki, mint a korábbi időszakokra jellemző tüntetések, utcai megmozdulások. A célok és az eszközök persze különböznek, de a támadások célja nagyjából egy irányba mutat: bebizonyítani, hogy a menedzsment nem vagy rosszul hajtja végre a klímavédelem érdekében megfogalmazott intézkedéseket, célokat.

ges ellentétben álló stratégiarendszert hozott létre a vállalaton belül”, azaz jó néhány érdeknek kellene megfelelni, és végül senkinek nem megfelelő félmegoldások születnek. Az Elliott Management, amely a skót SSE energiavállalatot kritizálja, azt állítja, hogy a társaságnak meglennének az eszközei az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre, azonban „továbbra is csalódást okoz ezen a téren”. Az aktivista befektetési alapokat hiba lenne valamiféle lila ködben úszó, magasztos célokért harcoló naiv szabadcsapatokként elképzelni. Kőkemény kapitalisták ezek is, befektetőik dollárszázmilliókat, -milliárdokat raktak ezekbe a cégekbe, és ezeket az összegeket szeretnék is busás profittal megfejelve viszontlátni. A különbséget a jövőről alkotott elképzelések jelentik. Ők sokkal gyorsabb energiaátmenetet képzelnek el, azt gondolják, hogy minél hamarabb váltanak az energiacégek a zöldirány felé, annál nagyobb lesz a jövőbeni haszon. Ezt alátámasztja a Big Oil vállalatainak árfolyam-alakulása is (lásd grafikonunkat).

Az aktivisták közül a legnagyobb sikert eddig egy kis amerikai alap, az Engine No. 1 érte el, amely 2020 decemberében levelet küldött az ExxonMobil igazgatóságának. Ekkor a társaságban mindössze 0,02 század százalék volt a tulajdonrészük. Hat hónappal később azonban elérték azt, hogy a gigacég igazgatóságában három pozíciót is betöltöttek, és e tagok feladata az, hogy felkészítsék a vállalatot a fosszilis tüzelőanyagok nélküli jövőre. „Nem igazán aktivistának tartjuk magunkat, sokkal inkább aktív tulajdonosnak. Egy aktivista általában az adott cég rövid távú jövőjét igyekszik megváltoztatni a rövid távú haszon érdekében – például feldarabolni a vállalatot és részenként drágábban eladni. Az aktív tulajdonos a többi tulaj (hosszú távú) ér-

120 100

OLAJMULTIK ÁRFOLYAMVÁLTOZÁSA

80 60

2017. január 1. = 100 százalék

40 20

FELDARABOLNI A SHELLT

Egy amerikai alap, a Third Point például tavaly októberben a Shell feldarabolását követelte, azzal érvelve, hogy az angol–holland olajóriásnál „túlságosan sok részvényesi érdek ütközik egymással, és ez inkoherens, egymással szö-

0 ExxonMobil Shell

Chevron S&P500

2017

2018

–20

BP

–40 2019

2020

2021

–60

+TWW¥X >FMTT +NSFSHJ +NL^JQ÷ L^ďOY­X

50 | FIGYELŐ 2022/1

F_50-51-OlajVallaltok.indd 50

2022. 01. 03. 18:05

| TŐZSDE |

SHELL-TÖLTŐÁLLOMÁS TOKIÓBAN. MODELLVÁLTÁSI DILEMMÁK A NAGY OLAJCÉGEKNÉL

dekeit is képviseli” – nyilatkozta a Financial Timesnak Christopher James, az Engine No. 1 alapítója.

FOTÓ: TORU HANAI, REUTERS

A SZAVAK SZINTJÉN

James szerint a nagy olajcégek többnyire tartanak az energiaátmenettől. Beszélnek róla, terveket is készítenek ehhez, de ezek megmaradnak az elvi stratégiák szintjén, és nem teremtenek részvényesi értéket. Ez jellemző az amerikai és az európai szektorra is, tavaly a nagy olajtársaságok sorra jelentették be átalakulási menetrendjüket, befektetési céljaikat a zöldenergiába – persze gondosan hozzátéve, hogy az átmenet évtizedeket vesz igénybe. A befektetők persze szkeptikusak, és ez meg is látszik a részvények árfolyamán. A Big Oil helyzete nehéz, mert miközben belépnek egy olyan pályára, amelyen már most is nagy a verseny, közben a saját, hagyományos szektorukban is versenyezniük kell egymással.

Ez a nyomás vezet az olyan döntésekhez, mint amilyet a General Electric hozott meg tavaly novemberben, amikor három különálló részre osztották fel a céget. Bejelentésük egy nappal azt követően született meg, hogy Japán egyik ikonikus vállalata, a Toshiba, szintén az aktivista befektetők nyomására, hasonló elhatározásra jutott. Vannak azonban, akik más stratégiát tartanak üdvözítőnek. Sokan támogatják a Shell azon törekvését, hogy az energiaátmenet időszakában jobban teljesít a cég úgy, hogy integráltan működik, azaz nem választja külön a hagyományos és az új, karbonsemlegességre törekvő üzletágat. Befektetői szempontból viszont az is érthető, ha valaki azt az álláspontot képviseli, hogy a szétválasztott tevékenységeket könnyebb nyomon követni, hiszen ezáltal transzparensebbé válik az adott vállalat. Az előzőre példa

a Follow This nevű, a környezetvédelmet szem előtt tartó befektetési csoport, amely ellenzi a Third Point törekvését, hogy feldarabolja a Shellt.

A SZAVAZAT MŰKÖDIK

A Third Point több beadványt is készített a hatóságoknak, amelyekkel arra kényszerítené az ágazat óriásait – például a Shellt, a BP-t, az Equinort vagy a Chevront –, hogy olyan kibocsátáscsökkentési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek révén elérhetők a 2015-ös párizsi klímacsúcs vállalásai. A Shell tavaly májusi közgyűlésén sikerült is maguk mögé állítani a részvényesek 30 százalékát. Ezen felbuzdulva hasonló kezdeményezéseket indítottak el az Exxonnál és a ConocoPhilipsnél. „Az elkötelezettség nem működik, a szavazat viszont igen” – ez a jelmondatuk. D. GY. 2022/1 FIGYELŐ | 51

F_50-51-OlajVallaltok.indd 51

2022. 01. 03. 18:05

| GEOPOLITIKA |

A RÉGI VONALAT VISZI TOVÁBB AZ ÚJ NÉMET JEGYBANKELNÖK

MONETÁRIS POLITIKA Joachim Nagel várhatóan továbbra is a szigorúan inflációellenes politikát követi a Bundesbank élén és az EKB igazgatótanácsában.d

Az új német kormánykoalíció Joachim Nagelt, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS, lásd A jegybankok jegybankja című írást) egyik felső vezetőjét jelölte a lemondott Jens Weidmann helyére a német központi bank élére. Az ottani iparral szoros kapcsolatokat ápoló szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner szerint Nagelnek „nagy

gyakorlata van”, továbbá a „folyamatosságot” képviseli egy olyan időszakban, amikor egyre erősödnek az inflációval kapcsolatos félelmek. „A monetáris politika stabilitása a Bundesbankon belül fontos hagyomány” – mondta Lindner.

A KÜLSŐS BELSŐS

Nagel külsősnek számít a német közéletben, a szűk szakmai körökön túl szinte

alig ismerik a nevét, nem is vett részt az Európai Központi Bank (EKB) új stratégiáját kialakító németországi vitában. Elemzők szerint ugyanakkor határozottan képviseli a szokásos német monetáris szigort az eurózóna pénzügypolitikájában, gyakorlatilag hasonló vona-

FOTÓ: RALPH ORLOWSKI, REUTERS

TÜNTETÉS A BUNDESBANK FRANKFURTI SZÉKHÁZA ELŐTT. A NÖVEKVŐ INFLÁCIÓ EGYRE TÖBB FESZÜLTSÉGET HOZ

52 | FIGYELŐ 2022/1

F_52-53_nemet_jegybank.indd 52

2022. 01. 03. 17:57

| GEOPOLITIKA |

lat visz majd, mint a tavaly októberben 10 év jegybankelnökség után lemondott Weidmann. Az 55 éves Nagel a német politika szempontjából ideális választásnak tűnik. Tagja a koalíciót vezető szociáldemokrata pártnak, ugyanakkor ortodox monetáris politikai nézetei szimpatikusak a legkisebb koalíciós partnernek, az FDP-nek is. A karlsruhei születésű jegybankár közgazdaságból doktorált, az SPD gazdasági tanácsadója volt az 1990-es években, majd egy évet kutatóként töltött Washingtonban. Ezt követően, 1999-ben csatlakozott a Bundesbankhoz, 2010-ben lett annak igazgatósági tagja, a piaci műveletekért és az információtechnológiáért felelt. 2016-ban az állami tulajdonú fejlesztési bankhoz, a KfW-hez került, ahol a feltörekvő piacokért felelős vezető lett. 2020-ban ment át a BIShez, ott a bankműveletekért felelős helyettes vezetővé nevezték ki.

RECESSZIÓS VESZÉLY

A Bundesbank mindenkori elnöke tagja az EKB 25 tagú igazgatótanácsának, és mint a legerősebb eurózónatag központi bankjának vezetője, meghatározó szerepet játszik az EKB monetáris politikájának kialakításában. Nagel habitusa az előzetes értékelések szerint kevésbé konfrontatív, mint Weidmanné, aki határozottan ellenezte az EKB kötvényprogramját, és a görög adósságválság idején is karakteresen kiállt a fiskális, valamint monetáris szigor mellett. Ugyanakkor a német politika jelenlegi irányítói elvárják tőle, hogy a klasszikus német pénzügyi fegyelmet képviselje. Mást nem is

JENS WEIDMANN, A NÉMET KÖZPONTI BANK TÁVOZÓ ELNÖKE. BERLIN BEFOLYÁSA TOVÁBBRA IS NAGY LESZ AZ EKB-RA

ÁRVÁLTOZÁSOK NÉMETORSZÁGBAN, 2021

20 18 16 14 Százalék 12 9JWRJQ÷N NSƼ¥HN· 10 8 6,0 6 4 1,9 2 +TL^FX_Y·N NSƼ¥HN· 1,6 0 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 19,2

Forrás: Eurostat, destatis.de

nagyon tehetnek, hiszen a német infláció 30 éves csúcson áll 6 százalékkal, és a növekedési kilátások a vírus negyedik hullámának terjedésével, az alapanyagés csiphiánnyal meglehetősen borúsak. Németországot a recesszió fenyegeti, ráadásul egy magas szinten beragadó infláció veszélye is fennáll. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzletihangulat-indexe decemberben 94,7 pontra sülylyedt az előző havi 96,6-ről. A 2022-es

FOTÓ: ARNE DEDERT, GETTY IMAGES

A JEGYBANKOK JEGYBANKJA A bázeli székhelyű BIS a legrégebbi pénzügyi szervezet, amelyet a német jóvátételi kötelezettségeket rendező Young-terv pénzügyi lebonyolítására hoztak létre 1930-ban, részvénytársasági formában – olvasható az MNB honlapján. A Magyar Nemzeti Bank a kezdetektől részvényese az intézménynek, amelynek 62 ország jegybankja, monetáris hatósága a tagja, részvényese. A BIS napjainkban a központi hitelintézetek közötti együttműködés egyik legfontosabb fóruma, statisztikai adatokat gyűjt és javaslatokat fogalmaz meg a globális pénzügyi közösség számára. Emellett tartalékkezelési feladatokat lát el, arannyal való tranzakciókat bonyolít le, illetve a nemzetközi pénzügyi intézmények számára végez bankári és alapkezelői feladatokat.

év első felére vonatkozó vállalati várakozások egyre pesszimistábbak, immár nemcsak a feldolgozó-, hanem az építőiparban, a szolgáltató és a kiskereskedelmi szektorban is. A feldolgozóipar üzleti bizalma javult valamelyest, bár még mindig pesszimista, a legnagyobb problémának az egyre romló alapanyag-ellátást, illetve a szűk logisztikai keresztmetszeteket tartják. A Bundesbank december közepén 3,7ről 2,5 százalékra rontotta a 2021-es GDP-re adott előrejelzését, az idei évi 5,2 százalékos prognózist pedig egy százalékponttal rontották. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a tavalyi utolsó negyedévben a német gazdaság receszszióba süllyedt. Ugyanakkor bizakodók azzal kapcsolatban, hogy a járvány enyhültével a lakossági kereslet ismét fellendül, lökést adva ezzel a gazdasági növekedésnek.

ÉBERSÉG!

Jens Weidmann, a német jegybank távozó elnöke egyik utolsó nyilatkozatában közölte, hogy az inflációs kockázatok „felfelé irányulnak”, így „éberségre” szólította fel a döntéshozókat. A központi bank szerint tavaly az infláció 3,2 százalék volt éves átlagban, amely az idén 3,6-re gyorsulhat, és csak 2023-ban szelídül vissza 2,2 százalékra. Novemberben a termelői árak 19,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, ami 1951 óta nem látott tempó, főleg az energia, a fémek és a faáruk húzták fel az indexet. D. GY 2022/1 FIGYELŐ | 53

F_52-53_nemet_jegybank.indd 53

2022. 01. 03. 17:57

| GEOPOLITIKA |

ÚJ MODELLRE TÉRNEK ÁT A MULTIKd BESZÁLLÍTÓI LÁNCOK A klasszikus globalizációra jellemző „épp időben” (just in time) gyártási modellt felváltja „a biztonság kedvéért” (just in case) minta. Ez ugyan csökkenti valamelyest a kockázatot, viszont növeli a termelési költségeket.

A Heineken háromszáz márkanév alatt értékesít sört százkilencven országban. A multinacionális vállalat eddigi modellje az volt, hogy a regionális brandeket helyben gyártotta, majd ezeket a nagyobb piacokra exportálta. Így például amikor 2015-ben megvásárolta a Red Stripe nevű jamaicai sört, annak előállítását is visszatelepítette a szigetországba. Hasonló történt a mexikói Dos Equisszel is, annak ellenére, hogy ebből a termékből az Egyesült Államokban fogy a legtöbb. Ennek a szisztémának jócskán betett, amikor a mexikói kormány nem létfontosságúnak ítélte meg a sörkészítést, és a pandémia által ki-

kényszerített korlátozásokat a gyárakra is bevezette – átmenetileg be kellett zárniuk. A Heineken azonban nem adta fel: a címkéket és az üvegeket Hollandiába szállította át, s ott gyártott. Azóta egyébként újraindult a termelés a mexikói üzemben, viszont a multi tanult a leckéből, és fokozottan odafigyel legnépszerűbb brandjeinek előállítási helyére.

ÉPP IDŐBEN

A globalizált világ ellátási gondokkal küzd: nincs csip, leállni kényszerülnek az autógyárak, az italgyártók pedig kifogynak a palackokból, az áruházakba

54 | FIGYELŐ 2022/1

F_54-55_beszallitolancok.indd 54

2022. 01. 03. 17:59

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| GEOPOLITIKA |

nem érkeztek meg a karácsonyi készletek, az egekben a raktárkapacitások és a szállítási árak. A jelenlegi helyzet üzleti modelljeik újragondolására kényszeríti a termelőket. A cégek hosszú évtizedek óta a költségelőnyöket keresték, amikor kiválasztották a beszállítóikat, megtervezték globális ellátási láncaikat, felépítették az üzemeket, kikalkulálták az ideális készletmennyiségeket. Ezt a modellt nevezik „just in time” szisztémának, ami azt jelenti, hogy az előállításhoz szükséges anyagok „épp időben” érkeznek meg a felhasználás helyére, ily módon csökkentve a raktározási költségeket. Másként megfogalmazva: a szállítóeszközök (konténerek, hajók, kamionok, vasúti szerelvények) vették át a raktárak szerepét. A módszer szerves eleme a rövid távú szerződés, hogy minél gyorsabban tudjanak reagálni a keresletkínálat változására. A cél a lehető legnagyobb hatékonyság volt – ez vezérelte azt, hogy távoli országokba szervezték ki a tevékenységet a kisebb bérköltségek miatt, vagy hogy minél alacsonyabb társasági-

adó-kulcsot alkalmazó országokban létesítettek telephelyeket. Ebből a mixből világszintű, bonyolult, nagyon sok részből álló beszállítói hálózatok épültek ki. Az egész tehát a kiadások mérsékléséről szólt, nem pedig a rizikóról. A pandémia alatt világossá vált, hogy ha teljesen nem is, de néhány fontos elemében ez az eljárás tarthatatlan, hiszen megjelent a kockázat. A McKinsey tanácsadó cég által végzett globális felmérés szerint a járványidőszak elején a beszállítói láncokért felelős vezetők 73 százaléka számolt be ellátási problémákról.

A BIZTONSÁG KEDVÉÉRT

A társaságok most már igyekeznek jelentősebb készleteket kiépíteni, hosszabb távú szerződéseket kötni. Szűkebbre húzzák az ellátási láncokat, nagyobb hangsúlyt helyeznek a helyi, regionális beszállítókra, az alapanyag-ellátásra. Gyakorlatilag optimalizálják a működő tőkét, átállnak a „just in case”, „a biztonság kedvéért” modellre. A helyzetet azonban nemcsak a pandémia bonyolítja, hanem például a geopolitikai feszültségek növekedése és a környezetvédelmi normák szigorodása is. A kínai– amerikai szembenállás mellett megjelent a nyugati–orosz oppozíció, főleg az energiaellátás, az energiaárak terén kiéleződve. A környezetvédelmi vállalások teljesítése új beruházásokat igényel. Ez a három tényező (szűkebb beszállítói láncok, geopolitikai feszültségek, klímavédelmi beruházások) a költségszint megemelkedését idézi elő, cserébe kevésbé kockázatos termelési rendszereket hoz magával. Ez azt jelenti, hogy a következő évek tekintetében erősebb inflációs környezetre kell felkészülnünk. A Ford és a General Motors például eddig „szimpla” beszállítói szerződések alapján vásárolta meg az autóikba beépítendő félvezetőket. Most ezeket partnerségi kontraktusokká alakítják át. A Volkswagen sorra köti át hosszabb távra a szerződéseit. A kínai energiavállalatok egymás után hozzák tető alá a húszéves kontraktusokat – például amerikai cégekkel – cseppfolyós földgáz (LNG) vételére. Ez a korábbi futamidő minimum duplája. A McKinsey közelmúltban végzett felmérése

alapján a társaságok 61 százaléka növelte meg kulcsfontosságú alapanyagainak a raktárkészletét, s 55 százalék kötött olyan szerződéseket, hogy adott esetben ezeket több forrásból is beszerezhesse. Ennek folyományaként a tárolási költségek az egekbe emelkedtek. A múlt év harmadik negyedében az USA-ban rendelkezésre álló szabad raktárkapacitások aránya történelmi mélypontra, 3,6 százalékra csökkent. A Los Angeles-i kikötők egyik legfontosabb raktárközpontjánál, a California’s Inland Empire-nél 0,7-es volt ez a mutató. A Cushman & Wakefield ingatlanügynökség szerint Nagy-Britanniában további beruházások nélkül gyakorlatilag nem lesz szabad tárolási kapacitás. A szállítások lassúsága is problémát okoz. Az AlixPartners nevű tanácsadó cég szerint a járvány előtt egy pár cipőt Sanghajból Los Angelesbe 17–28 nap alatt lehetett elszállítani. Mára ez az időintervallum 28–52 napra nőtt. A kiszámíthatatlan logisztikai helyzet a termelésben szintén hatalmas kockázatokat generált. Azzal önmagában nem lenne semmi probléma, ha egy alapanyag a megszokottnál mondjuk tíz nappal később érkezne meg. Az viszont komoly gond, ha egyszer tíz-, máskor húsznapos a csúszás. A multinacionális társaságok ellátási rendszerei a folyamatos kiszolgálásra épülnek, nem nagyon tudnak mit kezdeni az ilyesfajta szétszakadozottsággal.

SZÖVETSÉGEK

Ezért a létfontosságú alkatrészek előállítására helyi gyártóbázisokat hoznak létre. A Ford nemrég állapodott meg a dél-koreai SK Innovation nevű céggel, hogy Kentucky államban 5,8 milliárd dollár beruházással lítiumionos akkumulátorokat készítő üzemet létesítenek. Az Intel ígéretet tett arra, hogy 20 milliárd dollárt költ európai gyártóbázisok kiépítésére. A nagy német autógyárak, valamint a legnagyobb beszállítóik – így a Bosch, a Siemens és a Schaeffler – tavaly tavasszal Catena-X néven szövetséget hoztak létre, amelyben megosztják egymással információikat, például a beszállítóik helyzetéről. Ez több százezer más, kisebb céget is érint. D. GY.

2022/1 FIGYELŐ | 55

F_54-55_beszallitolancok.indd 55

2022. 01. 03. 17:59

| GEOPOLITIKA |

ÁZSIAI NÖVEKEDÉS | A kínai jegybank kamatcsökkentési hullámba kezdett, és kénytelen alacsonyan tartani a pénz árát, hogy a nyakig eladósodott vállalatokon ne söpörjön végig egy csődhullám.

Kína gazdasági teljesítménye tavaly a Világbank (WB) előrejelzése szerint mintegy 8 százalékkal haladja meg a koronavírus-krízises 2020-as évit. Ez igen tisztességes növekedési tempó, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy 2020ban – eltérően a világ legtöbb nemzetgazdaságától – az ázsiai ország GDP-je 2,2 százalékkal még bővült is. Ám a világgazdasági elemzők, a befektetők körében nő a gyanú, hogy Peking igen mutatós számszaki teljesítménye komoly gondokat takarhat. Ezekre utal a PBOC, a kínai jegybank egyelőre szimbolikus, parányi kamatcsökkentése. A központi bank a mértékadó egyéves hitelkamatlábat 3,85ról 3,8 százalékra mérsékelte, ezzel elemzők szerint kamatcsökkentési hullám vette kezdetét.

Mintha a PBOC jelezni akart volna a gazdaság generálisainak, hogy figyeljenek oda, mert drasztikusabb lépésekre is számíthatnak, ha nem sikerül úrrá lenni a túlfűtött ingatlanszektor gerjesztette buborékhatáson, a gazdasági lassulással fenyegető közeljövőn.

TOVÁBB LASSULHAT A GDP

A Világbank, más pénzintézetekkel együtt, 2022-re jelentős lassulást jósol Pekingnek. Ezt a kínai gazdaság irányítói nyilván jól tudják, emiatt is igyekeznek olcsóbb pénzeknek a gazdasági ciklusba vezénylésével fenntartani a magasabb növekedési tempót. Ám ennek kö-

vetkeztében elszabadulhat az infláció, ha a gazdaságba belepumpált pluszforrások nem gerjesztik a kívánt keresletet. Létrejöhet az az állapot, amikor a sok pénz erős inflációt gerjeszt, ugyanakkor elmarad a növekedés, stagnál a gazdasági élet, azaz beköszönthet a stagfláció időszaka, amit a modern Kína még nem ismer. A South China Morning Post ennek kapcsán egyelőre csak kvázistagflációról ír. Attól kvázi, hogy a folyamat nem követi a múlt század hetvenes éveiben megismert „nyugati modellt”. Például 2021 októberében Kínában a fogyasztói árindex csak másfél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ám a termelői árindex emelkedése csaknem egy nagyságrenddel

FOTÓ: MARIUS ZAHARIA, REUTERS

A STAGFLÁCIÓ RÉME FENYEGET KÍNÁBAN

56 | FIGYELŐ 2022/1

F_56-57_KinaiJegybank.indd 56

2022. 01. 03. 18:00

| GEOPOLITIKA | HONGKONG A TENGER FELŐL NÉZVE. EGYRE NAGYOBB HULLÁMOKAT VET AZ INGATLANSZEKTOR

Lezárul egy szakasz, amelyben a munkaerő- és tőkefelesleget az építőiparba, az infrastruktúra létesítésébe irányították.

nagyobbra, 13,5 százalékra gyorsult, és ilyen mérvű emelkedésre 1995 óta nem volt példa. Azaz a folyamat, a fogyasztói és a termelői árindex eltérő sebességű mozgása (még) féllábas, ellentmondásos, de akár valódi stagflációba torkollhat. Egy újabb figyelmeztető jel, amely megalapozza a Világbank feltűnően gyenge 2022-es teljesítményt látó jóslatát: 2021ben az igen erős első negyedévet (az előző esztendőhöz mérten 18,3 százalékos növekedést) követte a második 7,9, majd a harmadik három hónap mindössze 4,9 százalékos bővüléssel. Az irányzat lefelé, a növekedési ütem mérséklésére mutat. Jövőre a Nemzetközi Valutaalap is jelentős lassulást, visszaesést, 5,6 százalékos reál-GDP-emelkedést prognosztizál. Így az ázsiai óriások közül India fejlődik majd a leggyorsabban, lekörözve Kínát. Ám mivel az adatok az előző évhez viszonyulnak, India érdemeit csökkenti, Kínáét pedig növeli, hogy míg az utóbbi gazdasága 2020-ban is szerény, 2,2 százalékos növekedést mutatott fel, addig India több mint hét százalékot zuhant. Úgyhogy ennek figyelembevételével Kína tartani látszik első helyét a gazdaságbővülés terén.

szeomlást. Az elmúlt években hatalmasra fújódott ingatlanlufi most kipukkanással fenyeget. „Ma már nem lehet nagy pénzeket keresni az ingatlanbizniszben” – idéz egy kínai nagyvállalkozót a Handelsblatt. Kína megszűnik a saját lakásban élők álomországa lenni? Amíg szaladt a szekér az ingatlanfejlesztőkkel, fantomcégek százai bukkantak fel a tőzsdéken, és vették a papírjaikat, mint a cukrot. Ezek a társaságok pedig a bőséges likviditást, a pénzkínálatot kihasználva valós teljesítmények és kereslet nélküli ingatlanPotemkin-falvakat hoztak létre. Ha az Evergrande kiváltotta bukássorozat magával rántja ezeket a fantomcégeket, sok millió lakásvásárló, kisbefektető vesztheti el akár élete megtakarítását. Van olyan Kína-utazó, akit nem kápráztattak el az elképesztő tempóban épülő lakónegyedek, irodaházak, felhőkarcolók? Philip Inman a Guardianban 50 ezer milliárd dollárra becsüli az ottani ingatlanpiacot. Ez az Egyesült Államokénak legalább a duplája. A kínai építőipari, ingatlankereskedelmi vállalatok nyakig ülnek az adósságban, az Evergrande például 300 milliárd dollárosat görget maga előtt. A folyamat mögött felsejlik a helyi gazdaságpolitikai stratégia irányváltása. Le-

HA A LUFI KIDURRAN

A kínai lassulás, a gazdasági gondok egyik, ha nem a legfontosabb gócpontja az ingatlanpiac. Az Evergrande ingatlanfejlesztő alapjaiban ingott meg, és a csődjét továbbiak követhetik a szektorban. Egyre forróbbá válik a lakáspiac, a pekingi vezetés pedig drasztikus módszerekkel próbálja meg elkerülni az ösz9,5 5,9 4,9

8,5

6,3

5,8 4,2

4QFX_TWX_¥L

3,9

2,4

+WFSHNFTWX_¥L

.SINF

3,2

/FU¥S

–4,6

–8,9

–8,0

–7,3

3,1

6,0

4,6

zárul egy szakasz, amelyben a munkaerőés tőkefelesleget az építőiparba, az infrastruktúra létesítésébe irányították. Peking szembesült azzal, hogy ez a modell nem folytatható tovább. Persze nagy kérdés, hogy a gazdaságstratégia másik nagy ága, az exportorientált gazdaságról a súlypontot a belső fogyasztás kielégítésére áttoló folyamat miként hat a gazdaság egészére, többek között az ingatlanpiacra.

TECHFÉK

A Pekinget foglalkoztató másik nagy probléma az ottani techóriások sorsa, amely összefügg az ingatlanpiacokkal és a stagflációs veszéllyel is. Ezek elkezdtek külföldön ellenőrizetlenül terjeszkedni, amit a kínai gazdaságirányítók nem vettek jó néven. Kemény adminisztratív módszerekkel akadályozzák meg a hazai techóriások nagy nyugati tőzsdéken való megjelenését. Ezzel azt próbálják elérni, hogy a többi között a mértéktelen tőkefelszippantóvá vált ingatlanpiaci szereplők elől a likvid tőkét ezen cégek hazai fejlesztéseibe csatornázzák be. D. P.

6,4

5,2

4,7

7,2 5,1

8,0 6,3

2,9 USA

3­RJYTWX_¥L

–3,4

–4,6

4WTX_TWX_¥L –3,0

5,6 2,2

+JOQ÷I÷ TWX_¥ .IJ YFWYT_· LTP ¥YQFLF ¥_XNFN TWX_¥LTP –0,8 –2,1

0±SF

–3,1

AZ IMF ,)5 *1ö7*/*1? 8*

8_¥_FQ­P

2021

2022

;NQ¥L¥YQFL

Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF)

2022/1 FIGYELŐ | 57

F_56-57_KinaiJegybank.indd 57

2022. 01. 03. 18:00

| GEOPOLITIKA |

TARTÓS MARAD A FÖLDGÁZHIÁNYd

ENERGIAVÁLSÁG | Az EU nem hajlandó hosszú távú szerződéseket kötni az oroszokkal, akik így felnyomják a rövid határidejű szállítások árát. Az USA-nak nem érdeke a türkmén gázellátási vonalak kiépítése. Az amerikai LNG meghatározó része szintén Ázsiában talál vevőre.

AZ EU FÖLDGÁZIMPORTJÁNAK VÁRHATÓ SZERKEZETE, 2035

Százalék 21

Oroszország 23 k- A f r

18

Észa

18

Nor v é

7 5 4 4 23

ik a

gia

18

i t ér n g er e t i p K a s z er ik a m Dél -A US A Közel-Kele t Egyéb

Oroszországgal Forrás: statista.de

ség

6 7 12 8 26

Oroszország nélkül

NÉMET GONDOK

Ehhez tegyük hozzá: az európai vezetőket köti a politikai szolidaritás Brüsszel és az új német kormány befolyásos köreivel, amelynek lényeges eleme a Moszkvával való politikai, gazdasági és katonai szembenállás. Esetünkben elsősorban Oroszország gazdasági-energetikai partnerszerepe érdekes – ez persze nem választható el a politikai-katonai feszültségtől, Ukrajna, Kelet-Európa, a NATO, az EU és az Oroszországi Föderáció (OF) hidegháborús időket idéző viszonyától. Németország, az EU legerősebb gazdasága kormányt váltott, és az új, háromszínű koalíció láthatóan nem kezeli megfelelően a nem tiszta energiaellátási helyzet körüli, részben a Merkel-időszakból öröklött problémákat. Súlyos kérdések vetődnek fel például a 2021-es német energiamérleg kapcsán. A megújuló energiaforrások részaránya az ottani energiamixben erősen visszaesett, a leginkább elutasított széné viszont megnőtt. A még hivatalos helyen is felbukkanó magyarázatok (2020-ban elég erős szél fújt, 2021-ben a szélerősség csökkenése okozta az erőművek teljesítményének visszaesését) igen komoly kérdéseket vetnek fel, amelyekkel az új vezetés érdemben – éppen azért, hogy a hármas koalíció együtt tudjon működni –

egyelőre nem foglalkozik. Az idén lekapcsolják a még működő utolsó hat atomreaktort, azaz a villamosenergia-ellátás tovább nehezül. Az EU földgázellátásában az OF mintegy egyharmaddal, földgázimportjával valamivel 40 százalék felett részesedik – azaz meghatározó tényezője a földgázpiacnak. Az alternatív megoldások, a beszerzési források diverzifikálása egyelőre mélyen a remélt mérték alatti. Az EU nagy földgázszállítói közül – a csővezetéken érkező gázt illetően – Líbia a polgárháborús állapotok miatt nem komoly szereplő, egyedül Algéria szállít a Medgaz csővezetéken. Ez a 210 kilométeres tenger alatti vezeték, amely a spanyolországi Almeríában ér partot és elkerüli Marokkót, jelenleg az egyetlen, nagyobb problémák nélkül működő földgáztovábbító vezeték Észak-Afrika és az EU között. Algéria és Marokkó súlyos konfliktusban áll egymással (2021 nyarán meg is szakították a diplomáciai kapcsolatai-

FOTÓ: CHRISTIAN MANG, REUTERS

Európa, az EU tagállamai, a brüszszeli vezetés, úgy tűnik, hogy kissé meg vannak zavarodva. Egyrészt egyre inkább érzik a nagymértékű energiaár-emelkedések ipari, gazdasági – és lakosságoldalról a szociális – szférában, a közhangulatban lecsapódó kedvezőtlen hatásait, másrészt az európai „energiamixben” a zöldenergia-források sokak szerint túl gyors részaránynövelését. Pedig az idén a több-

szörösére emelkedett gázárak, a megújulókkal kapcsolatos problémák, a szél- és a napenergia-források súlyának relatív visszaesése megkongathatta volna a vészharangot.

58 | FIGYELŐ 2022/1

F_58-60_energiakorkep.indd 58

2022. 01. 03. 18:00

| GEOPOLITIKA |

BERLINI TÜNTETÉS AZ ATOMERŐMŰVEK BEZÁRÁSA ELLEN. FÉLRECSÚSZOTT A NÉMET ENERGIAPOLITIKA

kat), ezért a korábban marokkói területen áthaladó, évi 12 milliárd köbméter algériai gázt Európába vivő Maghreb– Európa-vezeték – amely Spanyolországon át az egész EU-t ellátta – gyakorlatilag leállt. Emiatt az algériaiak tervbe vették az évi 8 milliárd köbméteres Medgaz vezeték kapacitásbővítését. Összehasonlításképpen: az Északi Áramlat 2., a vitatott és üzembe nem helyezett vezetékpáros évi 55 milliárd köbméter szállítását vállalná. Az Északi Áramlat 1–2. teljes kapacitása évi 110 milliárd köbméter.

TÜRKMÉN PROBLÉMÁK

Türkmenisztán, amely a világ egyik legnagyobb földgázkészletét tudhatja magáénak, „az orránál fogva vezeti Európát” – írta az energy-europe.eu. Az EU-nak nagyon kellene a türkmén gáz, de a Baku mellől, Sangachalból a nyugat-európai fogyasztókig tartó gázcsőrengetegből hiányzik a legfontosabb szakasz, a Kaszpi-tenger alatt a türkmenisztáni Türkménbasi városából

Sangachalba vezető néhány száz kilométer hosszú vezeték. Ez lenne a kulcs, de az építési költségek horribilis összegre, az eredetinek több mint a négyszeresére, 20 milliárd dollár fölé ugrottak. Az érdekeltek abban bíznak, hogy a földgáz árának emelkedése ösztönzést ad a Trans-Caspian-csővezeték megépítéséhez. Ehhez a Trump-, mi több, elődje, az Obama-kormányzat idején is amerikai támogatást ígértek, minthogy az USA hoszszú távú érdeke Oroszország mint az EU vezető földgázszállítói szerepének megszüntetése. De közbeszóltak a Trumpék által favorizált amerikai hazai – kőzetrepesztéses technológiával dolgozó – földgáztermelők, akiknek egyáltalán nem érdeke az új játékos, Türkmenisztán beszállása a földgázpiaci versenybe.

Így Aşgabat aligha számíthat hathatós amerikai anyagi támogatásra. Ilham Alijev azerbajdzsáni és Gurbanguli Berdimuhamedov türkmenisztáni elnök igen hűvös személyes viszonya sem mozdítja elő a projekt megvalósulását. Türkmenisztán Európába irányuló gázexportját, akárcsak a Kazahsztánból Európába tartó földgáz tetemes részét, jelenleg oroszországi vezetékeken át juttatják el az európai piacokra. Tegyük hozzá, Moszkva sem igazán érdekelt abban, hogy az ő vezetékein át a konkurencia gázát szállítsák az EU piacaira.

VERSENYJOGI ELLENTMONDÁSOK

Külön történet az amerikai LNG-export Európába. Még Obama alatt elkezdődött, aztán Trump idején felerősödött, hogy az USA a cseppfolyósítottföldgázszállítmányaival kiválthatja Oroszországot mint az EU fő földgázellátóját. Az idén erről már kevesebb szó esett. Pedig Ukrajna nemrég kötött földgázszállí2022/1 FIGYELŐ | 59

F_58-60_energiakorkep.indd 59

2022. 01. 03. 18:00

| GEOPOLITIKA | NAGYGYŰLÉS TÜRKMENISZTÁNBAN. VEZETÉK HÍJÁN NEM JÖN EURÓPÁBA A TÜRKMÉN GÁZ

Nagy-Britanniában is „európai” állapotok uralkodnak, a földgáz ára több mint az ötszörösére emelkedett a határidős jegyzésekben, hasonlóan az európai tendenciához. Németországban már készülnek a tartós áramkimaradásokra, amelyek súlyosbítják az amúgy sem rózsás negyedik negyedévi gazdasági helyzetet. Eközben az Északi Áramlat 2. sorsa továbbra is bizonytalan, szinte biztosra vehető, hogy az első fél évben sem kapja meg az üzemeltetési engedélyt. Az új német kormány, kiváltképp a Zöldek által adott külügyminiszter, energiaügyben, Oroszországellenességben új szintet képvisel, ez pedig kihathat legfőbb gazdasági partnerünk összteljesítményére, a magyar–német kapcsolatokra. Az EU-ban a következő fél év – a francia elnökség alatt – döntő fontosságú lehet.

LNG-TARTÁLYOK EGY KÍNAI KIKÖTŐBEN. AZ ÁZSIAI KERESLET TOVÁBBRA IS FELHAJTJA AZ ÁRAKAT

tási tranzitegyezményt Magyarországgal, hogy a horvátországi Krk kikötőjébe érkező, majd visszagázosított amerikai LNGszállítmányokat mi juttatnánk el az ukránoknak, a csővezetékeket fordított üzemmódban működtetve. Az amerikai LNG-exportőrök – piaci érdekből – 2021-ben elsősorban a TávolKeletre szállítottak. A Reuters szerint tavaly a teljes amerikai LNG-export 1313 százaléka ment Kínába, illetve DélKoreába, míg a harmadik helyen 10 százalékkal Japán állt (2020-ban Kína még Japán és Dél-Korea mögött az USA harmadik legnagyobb LNG-vásárlója volt). Ráadásul Kína vonzerejét a halványuló EU gazdasági súlya nem képes ellensúlyozni. 2021 végén legalább öt nagy kínai LNG-importáló tárgyalt az amerikaiakkal hosszú távú szállításról, ami nemcsak az oroszországi exportőröknek, de

az amerikaiaknak is vonzerőt, tartós és biztos piacrészt jelent. Az EU bonyolult versenyjogi szabályokra hivatkozva nem támogatja a hoszszú távú gázvásárlási szerződéseket. Az amerikai kormány azonban nem avatkozik bele ilyen mértékben a hazai gázszállítók üzletpolitikájába. Brüsszel az azonnali/határidős (spot/futures) földgázpiacokat favorizálva bizonyos értelemben feladja a labdát Moszkvának, amely így könnyebben tud nyomást gyakorolni Nyugat-Európára, hiszen a spotpiacok azonnal közvetítik az üzenetet, ha a Gazprom leállítja a vezetékes szállítást, ahogy az december végén a Jamal–Európa-vezeték esetében történt.

Felvázolva 2021 végének európai energiakörképét, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő nem volt egyszerű, de 2022 talán még nagyobb gondokat hordoz. Nem érzékelhető fordulat, nagyobb figyelem az energiapolitikai kérdések iránt az EUban. Emellett az „atomenergia-pártiakat”, csaknem egy tucatnyi EU-tagot vezető, 2022 első fél évében az európai integrációs szervezet vezetői posztját is betöltő Franciaország, valamint az atomenergiát elutasítók élén álló Németország kapcsolatának alakulásától sok függhet. Az európai helyzetre az egyik legnagyobb befolyást gyakorló külső szereplő, Moszkva külkapcsolati korszakváltása egyik jeleként bekeményít az EU-val az Északi Áramlat 2. kapcsán, éppúgy, mint az amerikaiakkal szemben. Nem várható, hogy a fent felvázolt problémák gyorsan megoldódnak, ráadásul sok függ az Ukrajna körüli válsághelyzet alakulásától. A mind negatívabb német hozzáállás az energiapiaci kérdésekhez, Berlin növekvő frusztráltsága saját, egyre ellentmondásosabb energiapolitikai stratégiája kapcsán sem segíti a megoldás keresését. Az ottani helyzet közvetlenül érinti Magyarországot is, bár hosszú távon bizonyos előnyöket is felcsillanthat. Évtizedünk végén, amikor talán Paks II. üzembe lép és Paks I. reaktorai még működőképesek, hazánk villamosenergia-exportőrré válhat – és ez a németeket minden bizonynyal érdekli majd. D. P.

FOTÓK: MARAT GURT, REUTERS

ATOMKÉRDÉSEK

60 | FIGYELŐ 2022/1

F_58-60_energiakorkep.indd 60

2022. 01. 03. 18:00

| RÉGIÓ |

ENERGIAHATÉKONYSÁGI KESERVEK UKRAJNÁBANdd CSEPP A TENGERBEN Háromszázmillió eurós kölcsönt ad a Világbank Kijevnek a gazdasági szféra megújítására. A kormány a pénzt az energiahatékonyság fejlesztésére szeretné fordítani. Ezt Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, egyben gazdasági miniszter tette közzé a közösségi oldalán még decemberben, miután találkozott a nemzetközi intézmény kelet-európai regionális igazgatójával, Arup Banerjivel.

A Világbank aktuális hitelét mindenekelőtt az Energetikai függetlenség elnevezésű kormányprogram megvalósítására fordítják Ukrajnában. A gazdasági tárca vezetője kijelentette: a pályázók akár 60 százalékkal is csökkenthetik az energiaigényüket, ezzel együtt pedig a közüzemi számláik összegét. „Már 2022-ben ötezer tömbházat tervezünk bevonni a programba” – mondta.

FOTÓ: GETTY IMAGES

LEPUKKANT OTTHONOK

Ez azonban csepp a tengerben, hiszen a többszintes lakóházak, panelek száma meghaladja a 180 ezret, míg a családi házaké a 16 milliót. Ez összesen körülbelül egymilliárd négyzetméter felületet jelent. Az 1947 és 1990 között felhúzott épületek zömének az élettartama meghaladta a tervezettet. Nagy részük lepusztult, balesetveszélyes állapotban van. Ami az ezredforduló után épült tömbházakat illeti, azokra is ráfér az utólagos hőszigetelés, hiszen Ukrajnában csak 2019ben vezették be az épületek energiahatékonysági osztályait és az európai követelményeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás a legtöbb esetben formális, akárcsak a kivitelezés folyamatának az ellenőrzése. A költségvetési szektor mintegy 70 ezer épületének a legnagyobb hányada is kor-

SZLOVJANSZKI KISLÁNY A CICÁJÁVAL. A KELET-UKRAJNAI HARCOKBAN MEGSÉRÜLT HÁZAT NÉMET TÁMOGATÁSSAL ÉPÍTETTÉK ÚJJÁ

szerűsítésre szorul, így ahelyett, hogy a közösségivagyon-kezelők járnának elöl jó példával a hatékony energiafelhasználást illetően, egyelőre jellemzően ennek a fordítottja az igaz.

PAZARLÓ SZEGÉNYSÉG

Azt pontosan nem is lehet tudni, hogy milyen állapotban vannak az épületek, mivel az ország függetlenségének három évtizede alatt nem készült el az erre vonatkozó adatbázis – még az ingatlanok számáról sincs teljesen hiteles információ. Becslések alapján Ukrajnában egy négyzetméter energiaigénye az európai átlag két-háromszorosa, ami nem meglepő, hiszen az épületek háromnegyede szovjet örökség. Számítások szerint míg egy tömbházban élő ukrán család egy négyzetméterre jutó hőenergia-felhasználása 150–260 kilowattóra évente, addig egy hasonló épületben élő németé nem éri el a 70-et. Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó nagyszabású program tervét Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be novemberi, maratoni hosszúságú, öt és fél órás sajtótájékoztatóján, hozzátéve: kizárólag korszerű fűtési rendszerek és az épületek hőszigetelése révén lehet biztosí-

tani az ország energetikai függetlenségét. A projekt teljes körű megvalósítása esetén Ukrajna nem szorulna gázimportra, a saját kitermelés bőven fedezné a szükségleteket – vélekedett az államfő. Zelenszkij szerint az ötezer épület modernizálása összesen 300 milliárd hrivnyába (9,7 milliárd euróba) kerülne. Az elkövetkező három évben 100 milliárd hrivnya felhasználását tervezik. A megvalósítási terv tíz esztendőre szól, de az ukrán elnök úgy véli, a programot öt év alatt kell befejezni. A többlakásos épületek esetében a befektetés megtérülési ideje eléri a húsz esztendőt. Érthető, hogy sem az ingatlankezelő vállalatok, sem pedig az utóbbi pár évben a helyükbe lépő lakóközösségek nem képesek finanszírozni egy-egy ilyen projektet. Ukrajna összes épülete hőfelhasználásának a korszerűsítése különböző becslések szerint 40–80 milliárd eurót igényelne, ami jelenlegi árfolyamon az ország egy-két évi teljes költségvetésének felel meg. De ezek igencsak alábecsült adatok, ha valóban igaz, hogy ötezer épület energiahatékonnyá tétele 9,7 milliárd euróba kerül. SZŐLŐSI HUNOR 2022/1 FIGYELŐ | 61

F_61_ukrajna_energia.indd 61

2022. 01. 03. 18:01

| RÉGIÓ |

GYERMEKVÁLLALÁS ROMÁNIÁBAN: KOCKÁZATBÓL LEHETŐSÉG

Július 30-án jött létre a munkacsoport, novemberben pedig a minisztérium. Utóbbi irányítását a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta meg. Az RMDSZ már az előző kormány idején szemléletváltást sürgetett. – Igen, mert halaszthatatlannak ítéltük az elmúlt harminc év demográfiai folyamatainak a kezelését. A romániai termékenységi ráta 2021-ben 1,76 százalékos volt, a három évtizeddel ezelőtti évi 318 ezer születéshez képest 2020-ban 178 ezer újszülöttet regisztráltak. Ennek nyomán, valamint a masszív kivándorlás következtében folyamatosan csökken az ország lakossága. (Harminc esztendeje még 23 milliós lélekszámú volt keleti szomszédunk, jelenleg a tartósan külföldön dolgozókkal együtt is 19 millió körüli – a szerk.) A helyzetet az is súlyos-

bítja, hogy olyan, erejük teljében lévő generációk keresnek boldogulást a határon túl, amelyek tagjai adófizetőként hozzá tudnának járulni a közös kasszához. Az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re Románia lakossága 15 millió fősre csökken, egyharmada nyugdíjas lesz. A jelenséggel a rendszerváltás óta senki sem foglalkozott, mi viszont jó ideje úgy ítéljük meg, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit. A társadalombiztosítási pénztár finanszírozására az állami költségvetésből 2020-ban 12,4 milliárd lejt, 2021-ben 13,3-et kellett fordítani, ez évre pedig 13,5 milliárd (2,8 milliárd euró – a szerk.) az előirányzat. A rendszer már most fenntarthatatlan, egyéb forrásokból kell pótolni a hiányzó összegeket, és a helyzet egyre súlyosbodik. Sürgősen olyan közpolitikákra van tehát szükség, amelyekkel ösztönözni lehet a gyermekvállalást, támogatni a több gyereket nevelő családokat. – A családügyi tárca is a munkacsoport tevékenységéből „táplálkozik”? – Egyelőre nem, több okból sem több még egyfajta utalványozási hivatalnál. Az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által vezetett munkacsoport még a korábbi kormánykoalíció idején kezdte el a tevékenységét. Az akkori kormánypártok között volt egy megegyezés, miszerint az RMDSZ kidolgozza a csomagot, majd a koalíció tagjai elé terjeszti megvitatásra. Az ősz elején azonban összedőlt a jobbközép (a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát, valamint az RMDSZ alkotta) szövetség, az új, baloldali koalíciós partner, a szociáldemokraták családpolitikai elképzelése pedig jelentős mértékben különbözik a miénktől. Az ügy szerintük is fontos, ezt jelzi a családügyi minisztérium létrehozása is, amelynek a programja sok tekintetben megegyezik a mi álláspontunkkal. Létezik azonban egy nagy különbség: a szocdemek változatlanul közvetlen pénztranszferben gondolkodnak – nyugdíj-, gyerekpénzemelés –, anélkül, hogy azt bármilyen feltételrendszerhez kötnék. A mi javaslatunk többek között egyfajta utalványrendszer létrehozását célozza, ami azt jelentené, hogy a gyereknevelési pénz egy része alanyi jogon kerül a családokhoz, a többi azonban célirányos juttatás formájában: korosztályok szerinti, úgynevezett after school programokra, táboroztatásra, hasonló tevékenységekre lehetne fordítani. Vagyis az összeget ne lehessen elkölteni bármire, elemi előfeltételként pedig a gyereknek iskolába kell járnia.

FOTÓK: GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

MIKLÓS ZOLTÁN | A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára családügyi minisztériumot hozott létre a november 25-én beiktatott bukaresti kormány. Az RMDSZ munkacsoportja öt hónapja dolgozik egy általa kezdeményezett családvédelmi cselekvési terven, amelynek a kidolgozását még az előző koalíció megállapodása alapján vállalta. Beszélgetés párhuzamosságokról és „tűzoltásról” a romániai családpolitikában a munkacsoport meghatározó tagjával, háromszéki parlamenti képviselővel.

62 | FIGYELŐ 2022/1

F_62-63-Romania.indd 62

2022. 01. 03. 18:12

| RÉGIÓ |

„Már jelentős eredmény lenne, ha négy-öt éven belül mérséklődne a népességfogyás.” – Hogyan fest a csomag további tartalma? – A családi pótlék reformja az elsődleges, a célirányos utalványrendszer létrehozása, míg a szocialisták azonnali 10 százalékos emelést, illetve pénzhez juttatást céloznak. Azon is dolgozunk, hogy a nagycsaládos szülők támogatása – főleg adókedvezmények révén – elsősorban a munkaviszonnyal állókat hozza előnybe. Hasonló a helyzet a hitelkonstrukciók esetében, hiszen csak a munkahellyel rendelkezők lehetnek hitelképesek. A fiatal házasok ösztönzésére, a családalapítás megkönnyítésére 100 ezer lejes (20,2 ezer euró) készpénzhitel felvételét tennénk lehetővé. Az első gyermek megszületésétől az állam átvállalná a kamatot, a második érkezését követően a kölcsön 30 százalékát is, a harmadik után pedig a teljes hitelállományt. A nagycsaládosok kamattámogatása gyermekenként 0,5 százalékpont lenne. Ezen famíliák számára egy hétszemélyes gépkocsi vásárlásához 35 ezer lejes (kb. 2,6 millió forint) vissza nem térítendő támogatást is nyújtana az állam. Az anyák munkába való mihamarabbi visszatérését segítené az a jogszabálytervezet, amely szerint részmunkaidőben végzendő tevékenység esetében a nők megtarthatnák a gyes 75 százalékát. Hasonló célzatú az az elképzelés, hogy a nagymama vagy valamelyik szülő testvére is megkaphassa a gyest, ha átveszi a gyerek kétéves korig történő nevelésének a terheit. Vagy háromgyermekes család esetében az egyik szülő mentesüljön a betegbiztosítás befizetésétől. A céges lehetőségek bővítésén is dolgozunk: szeretnénk elérni, hogy a vállalatok a jelenleginél jóval nagyobb összeget

NÉVJEGY 1975-ben, Sepsiszentgyörgyön született, s a helyi Székely Mikó Kollégiumban (gimnáziumban) érettségizett. A brassói Transilvania Egyetem közgazdasági szakán, valamint a nagyszebeni Lucian Blaga egyetemen diplomázott. A CEC Bank helyi kirendeltségének a gazdasági igazgatója, majd a Sepsiipar Kft. ipari park igazgatója volt. Tíz évig volt az RMDSZ sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselője, hat esztendeig frakcióvezetője. 2020 decembere óta parlamenti képviselő, a családvédelmi cselekvési terv kidolgozásával megbízott munkacsoport tagja.

írhassanak le az adójukból szociális segély gyanánt. A nagycsaládból származó fiatalok számára újabb tanulmányi ösztöndíjas kategóriát hoznánk létre. Címszavakban ezek lennének a legfontosabb célkitűzések. Egyes fejezetek immár szövegkész állapotban vannak, sőt, a gépkocsivásárlásra vonatkozó tervezetet már iktattuk is. – Mindez új családi kerettörvényként kerül a törvényhozás elé? – Nem, járhatóbb útnak tartjuk azoknak a jogszabályoknak a módosítását – több mint tíz ilyen van –, amelyek érintettek a csomag megvalósításában. A legnagyobb meccs a pénzügyi tárcával lesz; a minisztérium nem feltétlenül támogatja a pluszkiadással járó elképzeléseket. Márpedig a körvonalazódó csomag legalább 50 százalékos forrásbővítéssel számol – a román állam tavaly 28 milliárd lejt (5,6 milliárd euró) költött a családokra. A pénzintézetek részéről aligha lesz ellenállás. A bankok „szeretik” az állami fedezetű hitelkonstrukciókat, hiszen ezek sokkal kisebb mértékben dőltek be, mint a piaci alapúak. Az egyetlen kérdés: sikerül-e biztosítani a költségkeretet a garanciaplafonokra, illetve időben eljuttatni a bankok számlájára a hiteltámogatások fedezetét? – Milyen várható eredményekkel igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat a reformcsomag indokoltságáról? – Már az jelentős eredmény lenne, ha négy-öt éven belül mérséklődne a népességfogyás. Amúgy legalább tízéves folyamatban gondolkodunk, hasonló kifutású programokat kell még indítani és végigvinni. Mindezt társadalmi konszenzus közepette, amelynek a megteremtésében sokat segítene, ha minél szélesebb körű parlamenti támogatottsággal emelkednének törvényerőre a tervezett módosítások. A csomagot tavaszig akarjuk előterjesztésre alkalmas állapotba hozni, hogy az év végéig megszülethessenek a vonatkozó jogszabályok. Ez a 2022-es esztendő egyik prioritása. A legfontosabb viszont az, hogy végre ismerjük fel: a romániai demográfiai helyzettel kezdeni kell valamit, és ne az azonnali utalások növelése által, mert arról már bebizonyosodott, hogy kidobott pénz. Olyan áttörést akarunk megvalósítani, melynek révén a társadalom lehetőségként kezeli a gyermekvállalást, nem pedig kockázati tényezőként. CSINTA SAMU

Nős, két kislány édesapja.

2022/1 FIGYELŐ | 63

F_62-63-Romania.indd 63

2022. 01. 03. 18:12

| RÉGIÓ |

VÁLASZTÁSI SZUPERÉVd SZLOVÉNIÁBAN LEGALÁBB HÁROMSZORdAZ URNÁKNÁL | Különleges év lesz 2022, ugyanis a polgárok a parlament és az önkormányzatok összetételéről, valamint a köztársasági elnök személyéről is dönthetnek. Ezenkívül elektoros módszerrel állítják fel az érdekképviseletek fórumát, az államtanácsot, a magyarok és az olaszok pedig nemzetiségi önkormányzatot is választanak.

NEHÉZ ÉVEK, EREDMÉNYEK

E jobbközép kabinet viszonylag jól állta a sarat, annak ellenére, hogy az országban az ellenzékiség sok esetben összemosódott az oltásellenességgel, és folyamatosan azzal vádolták mind belföldről, mind határon túlról a kormányt, hogy korlátozza a szabadságjogokat. Délnyugati szomszédunk szigorú intézkedéseket sem nélkü-

A KORLÁTOZÁSOK ELLENI ÉV VÉGI TÜNTETÉS RÉSZTVEVŐJE. AZ ELLENZÉKISÉG GYAKRAN ÖSSZEFONÓDOTT AZ OLTÁSELLENESSÉGGEL.

löző járványkezelése kelet-közép-európai viszonylatban a legjobbak közé sorolható, s a gazdaság, benne a szolgáltatási szektor is víz felett tudott maradni. Ezenkívül néhány fontos, a kormány által meghirdetett reformprogrampontban – így a digitalizáció, a zöldítés, a demográfiai megújulást támogató szociális rendszer terén – szintén sikerült legalább az első lépéseket megtenni. Igaz, e mandátumban már nem maradt idő az Európai Unió egyik leginkább megadóztatott bérrendszerének a tehermentesítésére. Ezt – tekintettel a járvány okozta költségekre

– senki sem rója fel igazán a kabinetnek. Mindemellett a közben morzsolódó koalíciónak több ízben is csak hajszálon múlott a sorsa, megúszott néhány bizalmatlansági szavazást, és egyelőre úgy néz ki, hogy a kormány kitart a ciklus végéig.

ERŐVISZONYOK

Jelenleg a közvélemény-kutatók – még a baloldalhoz közel állók is – egyértelműen az SDS-t mérik Szlovénia legerősebb pártjának, de ez nem számít különlegességnek, ugyanis fegyelmezett szavazótábora van. Az erőviszonyok hasonlók a négy évvel ezelőttiekhez. A kérdés az, hogy a jobboldali koalíciós pártok (például a biztos szavazók körében 27 százalékra mért SDS és a 9 százalékos

FOTÓ: BORUT ZIVULOVIC, REUTERS

A választások sorában az első április 24-én lesz, amennyiben addig a Janez Janša által vezetett, jelenleg kormányzó jobbközép koalíció hatalmon tud maradni. Ha nem, akkor hamarabb szólítják urnához a polgárokat. Emlékeztetőül: 2018 júniusában Janša Szlovén Demokrata Pártja (SDS) lett a legerősebb parlamenti alakulat, mert a 25 százalékos választási győzelme a 90 fős törvényhozásban 25 mandátumot ért. Ám nem tudott kormányzati többséget összehozni. Így a második helyre 13 mandátummal befutott formáció vezetője, Marjan Šarec vette át a hatalmat egy ötpárti balközép koalícióval, de csak a szélsőbal kilencfős frakciójának a parlamenti támogatásával volt képes többséget szerezni egy-egy törvény elfogadásához. Az elejétől fogva több fontos kérdésben nehezen tudtak megállapodni, aztán nagyjából a mandátum felénél, közvetlenül a koronavírus-járvány berobbanása előtt ez a többség el is fogyott, a kabinet megbukott. Helyette állt fel az SDS és a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) pártból, valamint az előző koalíció két centrista alakulatából a jelenleg is regnáló Janša-kormány.

64 | FIGYELŐ 2022/1

F_64-65_szupevallalat_szlven.indd 64

2022. 01. 03. 18:14

| RÉGIÓ | JANEZ JANŠA SZEPTEMBERBEN, A BORIS JOHNSONNÁL TETT LÁTOGATÁS UTÁN. AZ ELLENZÉKE NEM TUDTA KIKÉNYSZERÍTENI A TÁVOZÁSÁT

NSi), valamint a közben alakuló, a jobboldalra is kacsingató centrumformációk hogyan szerepelnek a tavaszi választásokon. (A felmérési adatok a Politico december 27-i összesítéséből származnak – a szerk.) Ami az ellenzéket illeti, talán még több az ismeretlen szereplő. A hagyományosnak nevezhető – a kommunista utódszervezetből 1993-ban kialakult – Szociáldemokratáknak (SD) van a legnagyobb támogatottságuk, a biztos szavazók körében 18 százalék. Őket a szélsőbalos Levica és a volt kormányfő, Marjan Šarec pártja (LMŠ) követi 12, illetve 10 százalékkal, míg a többi alakulat a 4 százalékos parlamenti küszöb környékén vagy jóval alatta mozog.

FOTÓK: TOLGA AKMEN, EUROPRESS/AFP

ÚJABB SÖTÉT LÓ?

De jöhet még a menetrendszerű meglepetés. A baloldalon egy évtizede szokás, hogy a választások előtt megjelenik egy új arc köré felépített párt, és hosszabb-rövidebb időre kormányt is tud alakítani. Végül is így lett miniszterelnök Šarec, előtte pedig Miro Cerar vagy Alenka Bratušek. Jelenleg erre a pozícióra a legesélyesebbnek az 54 éves Robert Golob, a legnagyobb állami energiaszolgáltató nemrég menesztett vezérigazgatója tű-

nik. Fiatalon viszonylag aktív politikai szerepet vállalt. 1999 májusától bő egy évig a gazdasági tárca államtitkára volt, majd háttérbe vonult. Nemrég jelentette be, hogy mozgalmat indít, de azt egyelőre nem erősítette meg, hogy indul-e a megmérettetésen. Mindenesetre az arányos választási rendszer – a nyolc kerület 11 körzetéből a parlamentbe kerülő 88 képviselő kiválasztása – heterogén országgyűlést eredményez. Általában sok párt jut a törvényhozásba, így most is kulcskérdés lesz a koalícióképesség. A voksolásokon a muravidéki magyar és a tengermelléki olasz közösség saját nemzetiségi képviselőt is választ, kettejükkel egészül ki kilencvenre a törvényhozói testület létszáma. (A kisebbségiek általában a kormánytöbbséget támogatják, vagy tartózkodni szoktak – a szerk.) Természetesen nem mindegy, hogy ki lesz a megmérettetések relatív győztese, melyik párt kapja a legtöbb szavazatot, ugyanis Borut Pahor államfő már most kifejtette: a legerősebb alakulat vezérét kéri fel kormányalakításra, nem egy esetleges koalíció kulcsszereplőjét.

FORRÓ ŐSZ

Borut Pahort 2012-ben választották meg először köztársasági elnöknek. A baloldalról érkezett, akárcsak elődei, de hozzájuk

ROBERT GOLOB MÉG CÉGVEZETŐKÉNT. LEHET, HOGY Ő LESZ AZ IGAZI KIHÍVÓ

képest kifejezetten pártsemleges magatartást tanúsít. A második mandátumát tölti e poszton, így az ősszel esedékes közvetlen választáson már nem indulhat. A pártok még nem nyilatkoznak a jelöltjeikről, és nyilván megvárják a parlamenti megmérettetések eredményeit, illetve komolyan befolyásolja majd a döntésüket, hogy ki alakít kormányt. A politikai spektrum jobboldaláról még senki sem töltötte be az államfői pozíciót, a konzervatívoknak először lehet igazán esélyes jelöltjük. A forró politikai őszhöz tartoznak még a helyhatósági választások, amikor az önkormányzati testületek és a polgármesterek mellett az olaszok, valamint a magyarok a saját kisebbségi önkormányzataikról is döntenek. Ekkortájt tartják az államtanácsi szavazásokat is. Ezt a testületet, amely a parlament „második házának” tekinthető, elektoros módszerrel állítják fel. A 40 tagú államtanács társadalmi, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képvisel, afféle érdekegyeztető fórum, de egyebek mellett törvényeket javasolhat, illetve vissza is küldhet megfontolásra a parlament első házának. -TOTI2022/1 FIGYELŐ | 65

F_64-65_szupevallalat_szlven.indd 65

2022. 01. 03. 18:15

| RÉGIÓ |

KÉTSEBESSÉGES HORVÁTORSZÁGdd FELÍVELÉS ÉS LESZAKADÁS | A horvát gazdaság teljesítménye az elmúlt évben visszapattant, sőt némely területen meg is haladta a járvány előtti szintet. Az ország fejlettsége viszont tájegységenként eltérő, nagyok az egyenlőtlenségek. A kormány a problémát hazaköltözési támogatásokkal orvosolná.

Az elsősorban a turizmuson alapuló horvát gazdaság számára a koronavírusjárvány jókora veszteséget okozott. Az utazási korlátozások és a bezárások miatt nem jöttek a jól fizető külföldi vendégek, így

sági teljesítménye 2021-ben 171,75 százalékkal nőtt, de Zadar (Zára) megye sem sokkal maradt el mögötte. A képzeletbeli bronzérem is az Adria partjára, ŠibenikKnin megyébe került, ahol 160,45-os volt a teljesítménynövekedés az előző, szerény esztendőhöz mérten. Ezután Zágráb következik 150 százalékkal. Ezek az első lá-

ugyanis egyre inkább leszakadnak. Ez elsősorban az ipari termelés leépülésének és az ebből fakadó elvándorlásnak tulajdonítható, amit a járvány csak fokozott. E jelenséggel tisztában van a keresztény-konzervatív kormány, így már többször próbálkoztak felzárkóztató programok elindításával. Ezek egyike a 2016-ban meghirdetett Szlavónia, Baranya és Szerémség program, melynek keretében eddig 16,53 milliárd kunát (mintegy 800 milliárd forint) sikerült európai uniós alapok felhasználásával a térségbe pumpálni, közel húszezer különböző projekten keresztül. Az öt megyét érintő fejlesztési terv az élet minden területére igyekszik figyelni, az infrastruktúrától kezdve a gazdaság különböző ágazatain át egészen a kultúráig. A helyzet azonban a tetemes források felhasználásának a dacára sem javult, s ez egyre jobban zavarja a baloldali államfőt, Zoran Milanovićot is, aki a múlt év végén gazdasági fórumot hívott össze, hogy megoldást találjanak a problémára.

NIKOLA FALLER MŰVÉSZ ALKOTÁSA A NERETVA FOLYÓ TORKOLATÁNAK HOMOKPADJÁN. OPUZEN FESZTIVÁLJA IS HOZZÁJÁRUL A MEGYE MESÉS FEJLŐDÉSÉHEZ

2020 végére a GDP 8,4 százalékot zuhant az előző évhez képest. Délnyugati szomszédunknak 2021-ben sikerült talpra állnia a betegség okozta sokkból: a gazdasági tárca szerint a bruttó hazai termék 10,7 százalékkal nőtt, s ez a teljesítmény az ötödik legjobb az Európai Unióban. Az adatokból viszont az is kiderül, hogy az ország gazdaságilag megosztottabb, mint bármikor.

„KOLDUS ÉS KIRÁLYFI”

Nem meglepő módon 2020-hoz viszonyítva tavaly a legnagyobb bővülés a tengermelléken volt. Az ország legdélibb részén található Dubrovnik-Neretva megye gazda-

tásra meghökkentő számok jelentős részben a turisták visszatérésének köszönhetők – állítja a Jutarnji list napilap, amely arra is kitér, hogy a külföldiek számára kevésbé vonzó, nem turisztikai helyszíneken korántsem rózsás a helyzet. KaproncaKőrös megyében például csak 46,77 százalékos volt a teljesítménybővülés, míg a földrengés által sújtott Sziszek-Monoszló megyében 61.

FELZÁRKÓZTATÁSI KÍSÉRLETEK

Az iménti adatok jól tükrözik a regionális különbségeket. Az állam szárazföldi részei

A kormány úgy véli: a regionális egyenlőtlenségeket elsősorban úgy lehet orvosolni, ha munka- és vállalkozási lehetőséget teremtenek a lakosság számára, illetve hazacsalogatják a kivándorolt polgárokat. Várhatóan ez év tavaszán lép életbe az a rendelet, amely arra ösztönzi az egy esztendőnél régebben külföldön tartózkodó horvát állampolgárokat, hogy viszszatérjenek, mert odahaza 200 ezer kuna (9,8 millió forint) vissza nem terítendő támogatást kapnak. Ezt a pénzt csak cégnyitásra és önfoglalkoztatásra költhetik. Erről Andrej Plenković miniszterelnök beszélt a közszolgálati televízió híradójában. A kormányfő elmondta továbbá, hogy a projektre a következő években 5,5 milliárd kunát (268 milliárd forint) szánnak, de a támogatást szigorú feltételekhez kötik: ha valaki felelőtlenül használja fel, akkor vissza kell fizetnie. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: ANTONIO BRONIC, REUTERS

GYERTEK HAZA!

66 | FIGYELŐ 2022/1

F_66-67_horvat_szloven.indd 66

2022. 01. 03. 18:10

| RÉGIÓ |

CSAK A KAMPÁNY RONTHATJA ELd

FOTÓ: MARCO DJURICA, REUTERS

SZERB GAZDASÁGI KILÁTÁSOK | Az idén 4 százalék fölötti GDP-bővülésre számítanak déli szomszédunkban a tavalyi 7,5 százalékos repülés után. A jó makroadatokat csak a túlzott hangulatjavító kiadások veszélyeztetik – állítják a szakértők.

MENEKÜLÉS A VALÓSÁGBÓL CÍMMEL RENDEZTEK JELMEZBÁLT A BELGRÁDI MŰSZAKI EGYETEMEN. A JÁRVÁNY OKOZTA PROBLÉMÁKTÓL TÖBB ÁGAZAT MÁR MEGSZABADULT

A népesedéspolitikai intézkedésekre fektette a hangsúlyt újév előtti évértékelő sajtótájékoztatóján a szerb államfő. Aleksandar Vučić elmondta: ezentúl a szülők bő 2500 eurós egyszeri támogatásban részesülnek az első gyermek megszületésekor, továbbá tíz éven át havi száz euró körüli összegekre is számíthatnak, amennyiben a második, harmadik vagy negyedik gyermeket is vállalják. Egyértelmű, hogy a szerb állam az eddigieknél jóval nagyobb mértékben kíván hatni a gyermekvállalási kedvre, s ezt a köztársasági elnök magyarázata szerint az egyre javuló gazdaság teszi lehetővé.

sul arra számítanak, hogy ebben az esztendőben a pandémia gazdasági hatásai még kevésbé lesznek érezhetők a legtöbb szektorban. A foglalkoztatási ráta 50, a munkanélküliségi pedig 10,5 százalékos. A bérfejlesztés nominálisan 8,9 százalékot tesz ki, ami 4,6-es reális növekedésnek számít. Az éves infláció elérte a 7,8 százalékot. Ezt a statisztikai intézet és a nemzeti bank is a világpiaci áremelkedésekkel, mindenekelőtt az energiaválsággal magyarázza.

KIVÁLÓ EXPORT

Őszi jelentésében felfelé módosította a szerbiai gazdaság teljesítményére vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság (EB), ahogyan a következő hónapokban ezt tette a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is. Utóbbitól Szerbia 759,71 millió eurót hív le januártól más, kedvezőtlenebb kölcsönök pénzelése céljából. Ez évre valamennyi pénzügyi intézmény négy százalék feletti GDP-bővüléssel számol, de maga a szerb kormány is, amely a költségvetés 2021 végi elfogadásakor 4,5 százalékos fejlődéssel kalkulált. Az EB megállapította, hogy déli szomszédunk gazdasági fejlődése megfelel majd az eurózóna előremozdulási szintjének. Brüsszel szerint 2023-ban már Belgrád teljesíthet jobban, ugyancsak 4 százalék feletti GDP-bővüléssel. Az euróövezetre vonatkozó prognózis 2,5 százalék.

Az év folyamán hallott becsléseknél végül valamelyest markánsabb fejlődést mutatott 2021 végére a szerb bruttó hazai termék: 7,5 százalékos növekedéssel közel 57 milliárd dollárt tett ki. A bővülés ezúttal nem a mezőgazdaságnak volt köszönhető, amely 5 százalékos visszaesést mutatott déli szomszédunkban, ám a beruházások reális értéke 14,1, az ipar pedig 6,3 százalékkal nőtt. Különösen jó eredményeket ért el a feldolgozó- és az építőipar. Utóbbi 17 százaléknál is nagyobb értékben gyarapodott. A kiskereskedelem 9,8, a nagykereskedelem pedig 22 százalékkal tudott növekedni. Az árukivitel 25,5, az import 24 százalékkal bővült. November végéig az export 19,62 milliárd, a behozatal pedig 25,69 milliárd eurót tett ki, amit az államvezetés és a közgazdászok egyaránt megfelelő alapnak tartanak arra, hogy a szerb gazdaság az idén is lendületben maradjon. Ráadá-

NÉGY ÉS ÖT KÖZÖTT

Az államadósság továbbra sem számít aggodalomra okot adó tényezőnek Szerbiában, s ezután is csökkenő tendenciát mutat majd – értettek egyet a különböző intézmények és az EB. A múlt esztendőt az ország a GDP 58,1 százalékának megfelelő adóssággal zárta, s 2022 végére ez az arány várhatóan 56,3-re csökken. Mindkét érték megfelel a maastrichti követelménynek – emlékeztettek. A munkanélküliség csökkenését illetően nem lesznek bámulatos eredmények. Ez év végén továbbra is 10 százalék körül mozog majd a ráta, s csak 2023-ra sikerülhet lefaragni 9 százalékos szintre.

PÉNZSZÓRÁSVESZÉLY

A szerbiai közgazdászok leginkább az áprilisi választások előtti kiadásoktól tartanak. Mint azt az év elején már többen hangsúlyozták: szükségtelen és meggondolatlan lépésekre szánhatja el magát a kormány a kampányhangulatban. Danko Brčerević, a szerb költségvetési tanács vezető közgazdásza szerint az első ilyen lépést már meg is tették: Vučić százeurós egyszeri segélyt utal minden 18 és 30 év közötti polgárnak február elsején. A szakértő úgy véli, az efféle intézkedések, hogy hárommillió embernek adnak minden további nélkül pénzt, teljesen megalapozatlanok olyan helyzetben, amelyben államadósság és költségvetési hiány figyelhető meg, bármekkorák is legyenek ezek. VIRÁG ÁRPÁD 2022/1 FIGYELŐ | 67

F_66-67_horvat_szerb.indd 67

2022. 01. 04. 16:55

| RÉGIÓ |

MARHATRÁGYAd HÁROMSZOROS ÁRONd NYITOTT BALKÁN A KAMIONOSOKNAK IS

Életbe lépett az a tiranai megállapodás, amelyet Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia képviselői kötöttek meg tavaly, a „mini schengeni egyezményként” elhíresült Nyitott Balkán kezdeményezés részeként. Ennek értelmében január elsejétől a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékeket szállító teherautókat már nem ellenőrzik minden határátkelőn, csak egyszer vizsgálódnak. A célállomáson jelentést készítenek az exportáru érkezéséről. A három állam arra kötelezte el magát, hogy kölcsönösen elismerik egymás élelmiszerekről kiállított tanúsítványait, bizonylatait is a határátlépések egyszerűsítése, gyorsítása érdekében. Goran Đaković szerb helyettes mezőgazdasági miniszter elmondta: mintegy hatszáz szerb exportőrnek jelent örömhírt az újítás, akiknek nem 15 órán át tart majd eljuttatni Belgrádból Szkopjébe az árut, hanem öt-hat óra alatt megérkezhet a portéka a célállomásra. Így attól sem kell tartani, hogy a friss áru megromlik. Szerbia elsősorban kukoricát, búzát, burgonyát, üdítőitalokat, étolajat szállít a másik két nyugat-balkáni országba, onnan pedig gyümölcsöt, szőlőt, bort, zöldséget importál. Belgrád az árucsere értékének a növekedését várja az intézkedéstől. Albániával mindössze 70 millió, Észak-Macedóniával 260 millió eurós forgalmat bonyolított 2020-ban. VIRÁG

A műtrágya ellenértéke az elmúlt hónapokban Horvátországban is az egekbe szökött, ezért a gazdák hagyományos vagy alternatív talajjavítókkal remélik fenntartani a terméshozamot. Így délnyugati szomszédunkban több évtizednyi szünet után ismét megnőtt az igény az istállótrágya iránt. A mesterségesen előállított talajadalékoknál jóval kedvezőbb élettani hatású, ám nehezebben felhasználható trágyából viszont ez idő alatt hiánycikk lett az országban, ugyanis a horvát állattenyésztés az elmúlt évtizedben megfeleződött, a háztáji állattartás pedig szinte eltűnt. Az utóbbi hónapokban a gazdák újra elkezdték felkutatni az egykori trágyadombokat és a ganétermelő farmokat. A verseny következtében míg tavaly egy köbméter marhatrágya 70 kunába (3400 forint) került, az idén már 200 kunát (csaknem 10 ezer forint) is elkérnek érte – írta az Agroklub.com mezőgazdasági portál. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy tíz évvel ezelőtt a farmerek többsége akár ingyen is átadta a ganéját, örült, ha megszabadulhatott tőle. Mivel kevés a ganaj, a gazdák jelentős része továbbra is kénytelen drága pénzért műtrágyát vásárolni. Horvátország egyébként is viszonylag nagy felhasználónak számít a térségben. A horvát gazdák évente átlagosan hektáronként 250 kilogramm műtrágyát szórnak szét a földjeiken, ami több mint a duplája a Magyarországon alkalmazott mennyiségnek, mert helyenként gyengébb a talaj minősége – írta a honlap. HORDÓSI

68 | FIGYELŐ 2022/1

F_68-69_Terkepes.indd 68

2022. 01. 04. 16:56

| RÉGIÓ |

SZKEPTIKUS A CSEH ENERGIASZEKTOR

FOTÓK: EUROPRESS/AFP; REUTERS

ZUHANT A SZILVESZTERI TURIZMUSd

Romániában szilveszter környékén a turisták 40 százalékkal kevesebbet költöttek a vendéglátóhelyeken, mint két esztendeje, a koronavírus-járvány kezdete előtt – közölte az ország vendéglátóipari vállalkozóinak az érdekeit védő szövetség. A belföldi kereskedelmi szálláshelyeken és éttermekben 121 ezren töltötték az év végét, ez 32 százalékkal kisebb létszám a 2019–20-as szilveszterhez mérten. A látogatók 25,6 millió lejt (csaknem 1,9 milliárd forint) költöttek. A turisták kevesebb vendégéjszakát töltöttek el; ezek száma 5-ről 3-ra csökkent, mert a hivatalos munkaszüneti napnak számító január 1-je, valamint 2-a hétvégére esett. Sok kereskedelmi szálláshelynek alig volt forgalma, vagy éppen kongtak az ürességtől. A legnagyobb kihasználtságot a faluturizmus jellegű szolgáltatást biztosító szálláshelyeken jegyezték. Itt 48 ezer szilveszterezőt fogadtak, ami 20 százalékkal kevesebb a két évvel ezelőtti adathoz képest. A hegyvidéki üdülőhelyeken 40 ezer vendéget regisztráltak (ez 18 százalékos visszaesés). A legkeresettebb helyszínek közé tartozik a Déli-Kárpátokban található Prahova völgye és a legnagyobb román síközpontnak számító Brassópojána, de Nagyszeben környékén, valamint Máramaros és Bukovina történelmi régiókban is sokan voltak. Romániai fürdőhelyekre 16 ezren utaztak, ami 37 százalékos csökkenést jelent. A legnagyobb visszaesést a bukaresti szállodákban és éttermekben jegyezték, e helyeken 57 százalékkal zuhant a vendégek száma. A külföldön szilveszterező románoké 42 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. BORBÉLY

Az Európai Bizottság (EB) javaslata, hogy bizonyos feltételek mellett az atom- és a földgázalapú energiát sorolják a klímakímélő energiafajták közé, vegyes fogadtatásra talált Prágában. Petr Fiala frissen kinevezett kormányfő jó jelzésnek nevezte ezt, amely kulcsfontosságú lehet az ország energiaszükségletei fedezése szempontjából. A legnagyobb cseh áramtermelő, a Cseh Energetikai Művek (ČEZ) vezérigazgatója, Daniel Beneš viszont úgy látja, a javaslat jelenlegi megfogalmazása – például, hogy 2035 végére kell áttérniük megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra, illetve csak azok az atomerőművek kaphatják meg a zöld jelzést, amelyek 2045 előtt építési engedélyhez jutnak – komoly bonyodalmakat okozhat a cseh energetika, elsősorban a távfűtés átalakítása szempontjából. A Dukovany atomerőmű – leghamarabb 2036-ban üzembe helyezhető – új blokkja az utolsó új nukleáris energiaforrás lenne az országban. A problémák egyaránt érintenék a nagy és a kis moduláris nukleáris áramtermelőket. A vezérigazgató kitért arra is, hogy a hőerőműveknek a szénről a földgázra való tervezett átállása a javaslat alapján nem valósítható meg. A központi hőenergia-ellátás Csehországban nagyrészt véget érhet, mert nem lehet megvalósítani, hogy 2026-tól az új gázforrás elégetésekor a hidrogén részaránya 30 százalék legyen.

Módosítani kell az EB javaslatait a Cseh Gazdasági Kamara szerint is. A szervezet szóvivője, Miroslav Diro a nemzeti hírügynökségnek elmondta: Csehországnak jó néhány más állammal ellentétben nincsenek olyan természeti adottságai, amelyek lehetővé tennék, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokra alapozza az energiatermelést. Épp ellenkezőleg, az országnak szüksége van egyebek között a szénről a földgázra való folyamatos átállás biztosítására és az atomenergia szélesebb körű támogatására. Emellett azokban a régiókban, amelyek nagyban függnek a szénipartól, új gazdasági lehetőségeket kell teremteni. Sok szakértő szerint Csehország 2038-ig nem lesz képes átállni a szénalapú energiatermelésről az atomenergiára, miután az új létesítmények megépítéséhez szükséges engedélyek beszerzése és ezek kivitelezése is jóval tovább elhúzódhat. (LATI) 2022/1 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Terkepes.indd 69

2022. 01. 04. 16:56

| SKYNET |

JÖN A SZUPERBIZTONSÁGOS, SZINTE TISZTA ATOMREAKTOR

A tavaly őszi, immár sokadik energiaválság megmutatta, nem árt, ha minden nemzet felkészül arra, hogy a növekvő energiaigényt, főként az elektromos áram terén, mindig stabilan ki tudják szolgálni a belső erőművek, a saját hálózatok. Elég, ha az elektromos autók, hőszivattyúk és a légkondik számának – így energiaigényének – exponenciális növekedésére gondolunk. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy akármennyire támogatják és fontos, a szél-, valamint a napenergia önmagában még az e téren fejlett Nyugat-Európában sem képes az ütemesen növekvő igényeket kellő sebességgel lekövetni, kielégíteni. Eközben a fosszilisszén-, az olaj- és a földgázerőművek a fentieknél sokkal szennyezőbbek, de ezek bezárása, leépítése vagy modern szűrőkkel való felszerelése nem olcsó és nem is gazdaságos. Marad tehát az atomenergia, illetve az ehhez kapcsolódó látványos fejlesztések. Bár a legtöbb tudományos figyelem a fúziós reaktorok fejlesztését kíséri, az ebben élen járó ITER teszterőmű csak 2025-re épülhet fel, míg a kutatók szerint a tesztüzemnél messzebbre 2050 körül az ITER utódja, a DEMO juthat. Csakhogy ennél sokkal sürgetőbb a környezeti katasztrófa réme, azaz gyorsabban, beláthatóbb időn belül elkészülő megoldás

kell. Ezt jelenthetik a tóriumos, vagyis a folyékony sóolvadékos tóriumatomreaktorok. Az egyik óriási előnyük, hogy Csernobil vagy Fukusima nem ismétlődhet meg velük, mert tervezésüknek köszönhetően, illetve a más hasadóanyag-típus miatt képtelenek túlhevülni, felrobbanni. Továbbá az itt keletkező atomhulladék jóval gyorsabban lebomlik, és szinte ártalmatlan a mai erőművek hulladékához képest. Ezen túl akár egy hajókonténerben is elférnek, így elvben néhány évtized múlva minden kisvárosnak vagy nagy iparvállalatnak önálló és szuperbiztonságos „atomerőműje” lehet. Korábban három ismertebb tóriumreaktor-prototípus működött, de a hatvanas és a nyolcvanas években a technológia még nem tartott ott, hogy a korróziós, valamint egyéb problémákat jól kezelje. Továbbá az atomhatalmak ellenérdekeltek voltak a fejlesztésekben, mert a tórium nem alkalmas nukleáris bombákhoz sem. Kína azonban – egy pár hete közzétett hír szerint – már élesben tesztel egy új ilyen reaktort, amely nincs messze a sorozatgyártástól, így 2022-ben és az azt követő néhány évben jöhet a nagy áttörés, akár úgy, ahogy egy-két évtizede a napelemek vagy a szélkerekek terén.

A HÚSZAS ÉVEK NAGY ÍGÉRETEI

KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK | Visszatekintve könnyebb a dolgunk, hiszen a technológia hírei között könnyen rálelünk a főbb fejlesztésekre. A most formálódó, alakuló innovatív trendek kapcsán azonban sokkal több a kérdőjel, mint a megválaszolt kérdés. Az új évet azzal köszöntjük, hogy körülnézünk: melyek azok az új, döntően zöldenergetikai és a fogyasztói piacokat átgyúró technológiák, amelyek az új esztendőt, illetve a XXI. század harmadik évtizedét formálhatják.

Bár a telefonok, a laptopok vagy az akkus kéziszerszámok is gyorsabban tölthetők, erősebbek és többet kibírók lesznek az új akkutechnológiák révén, leginkább az e-autók, az e-kisteherautók vagy az első elektromos nagyteherautók és teherhajók várják nagyon a kisebb tömegű, gyorsabban tölthető és erősebb aksikat. Érdekes módon a kihívás nem is annyira e három említett tétel, hanem a negyedik, a költségszint. A legtöbb eddigi akku ugyanis csak a lítiumnál jóval drágább és ritkább vegyületekkel, fémekkel működött. Ma azonban legalább 4-5 olyan ígéretes találmány van, amely a költségeket is szinten tartja. E technológiák felvásárlói között természetesen a nagy gyártók járnak az élen, továbbá azok a kutatóműhelyek, amelyek így gyorsítják fel már meglévő munkáikat.

FOTÓ: REUTERS; GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV

MERRE TART A JÁRMŰIPAR?

70 | FIGYELŐ 2022/1

F_70-71_sky.indd 70

2022. 01. 04. 16:57

| SKYNET |

AGYBA ÜLTETETT CSIPEK

A 2021-es esztendő tavasza nagy áttörést jelentett az agyi hullámok (gondolatok) vezérelte elektronika terén. Az Elon Musk érdekeltségébe tartozó Neuralink egy működő agy-gép interfészt épített, amellyel egy makákó majom képes lett egy nagyon egyszerű videojátékot irányítani. A kutatók előbb botkormányt adtak az állat kezébe, majd annak mozgatásakor kimérték az agyi aktivitását, és a később beültetett csip ezeket a jeleket fogja. Hasonló kísérletet 2006ban is végeztek, de szkeptikus kutatók szerint még hosszú évtizedek kellenek ahhoz, hogy egy sérült ember hasonló agyi csipet kaphasson. Musk szerint ehhez elég 5-10 év is. Mi nem tudjuk, mindenesetre az új évben is várjuk a fejleményeket.

SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ LÉGI TAXIK

A tavalyi év nagy szenzációja volt az első, sorozatgyártásúnak nevezhető egyszemélyes drón piacra kerülése, még akkor is, ha csak néhány tucat gépről van szó, illetve – szabályozás híján – ezekkel csupán magánbirtokokon lehet repkedni. A svéd Jetson Aero One nevű szerkezetét lézeres radarral és vészernyővel is felszerelték, és egy legfeljebb 85 kilós pilótát negyedórán át is képes vinni, akár 102 km/h-s sebességgel. Ezt számtalan hasonló követheti egykét éven belül, hiszen a konkurensek sok esetben 3-4 személyes, helyből felszálló járműveket tesztelnek.

HATALMAS HULLÁMOK AZ ÁRAMTERMELÉSBEN, ÁRAMKERESLETBEN

Az áram olcsóbb, biztonságosabb és tisztább előállítása csak a dolog egyik fele, legalább ilyen fontos kérdés a csúcsfogyasztási időszakokon kívül megtermelt elektromosság olcsó és hatékony tárolása. Ipari méretekben eddig leginkább az működött, hogy egy magaslaton lévő tartályba rengeteg vizet szivattyúztak fel áram befektetésével, majd ha megint kellett az elektromosság, akkor a magasból visszazuhanó víz újra áramtermelő turbinákat hajtott. Ezenkívül megjelentek az okos áramelosztó hálózatok (Smart Grid), ahol a napszaktól, az időjárástól és az áramtermeléstől függő árazással a kis-, illetve nagyobb fogyasztók igényeit lehet rugalmasabban alakítani. És ne felejtsük azt sem, hogy a régen éjszakai, ma vezérelt áramnak hívott áramfelesleg egyre nagyobb részét képes az akkumulátoraiban tárolni a sok tízezer (világszerte sok millió) elektromos autó. Persze ezek a szél- és naperőművek csúcskapacitási görbéit is sikerrel laposítják el. Sőt, főként a családi házakra szerelt napelemekkel együtt terjednek a „házi akkuk”, amelyek akár órákon át képesek egy ház vagy egy kisebb intézmény 220 voltos hálózatát ellátni, amikor például drága a központi áram. De már akadnak ugyanerre alkalmassá tehető e-autók is. A kulcs persze a még olcsóbb, gyorsabban tölthető, egységnyi tömegre vetítve több energiát tárolni képes akkuk. Többtucatnyi apró és megannyi óriáscég dolgozik az ügyön. Nagyot ugrott e téren tavaly a kínai BYD (amelynek nálunk is van üzeme). A vállalat Han nevű, nyáron bemutatott „kínai Tesláját” már a cég Blade (penge) akkui hajtják, méghozzá 605 kilométeres, tisztán elektromos hatótávot lehetővé téve. Mivel pedig vékonyak a cellák, a menetszél is meg tudja oldani az eddig problematikus és költségnövelő aktív akkuhűtést.

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: HALASKA GÁBOR 2022/1 FIGYELŐ | 71

F_70-71_sky.indd 71

2022. 01. 04. 16:58

| CAPPUCCINO |

A Matyodesign alapítója születése óta két helyen él, két helyről merít értéket: egy északkelet-magyarországi faluból és a fővárosból. Tardról a matyó hímzés művészetének kultúráját hozza, Budapestről pedig azt a trendérzékenységet, ami ahhoz kell, hogy a kézművességre épített vállalkozását sikerre vigye. A hímzés egy eltűnőben lévő tudás, amit viszont a mai ruhadarabokon világszerte szívesen viselnek nők és férfiak.

VÁCZI

ROZI

Míg a pandémia előtt a termékeik 91 százalékát a turisták által látogatott hazai helyszíneken árusították és további 9 százalékot hozott a webshop, mára ez az arány megfordult. Hogyan vészelték át a változás időszakát? – Korábban úgy gondoltam, hogy a termékeinket szerethető, hasznos és mai szuvenírként az idelátogató külföldiek szívesen magukkal viszik, ennek megfelelően alakítottam ki a viszonteladói hálózatunkat 2010 óta. Ez biztonságot és kiszámíthatóságot jelentett, egészen addig, amíg 2020 tavaszán egyik napról a másikra bezárt mind a 35 üzlet, amelylyel kapcsolatban álltunk. Amikor úgy tűnt, hogy turisták jó ideig nem jönnek hozzánk, összeomlottam. Tudtam, hogy felelősséggel tartozom a saját famíliám, illetve a tágabb családom, a munkatársaim iránt. Három hímzőnővel kezdtük, ma 27-nek és további 10 tardi lakosnak is munkát biztosít a vállalkozás. A járványhelyzettel párhuzamosan eldöntöttük

NÉVJEGY 1980-ban született, Budapesten.

a férjemmel, hogy elköltözünk Tardra, ami gyerekkorom óta a második otthonom, tehát még egy költözést is felvállaltunk két gyerekkel, akiknek óvodát, iskolát kellett keresni a pandémia közepén. Azt éreztem, hogy ez a sok feladat agyonnyom. Mindennap hajnali négykor keltem, majd egy órát futottam, hogy oldjam a szorongásomat. – A megoldást a kézzel hímzett maszk sikere hozta el? – Igen. Elég gyorsan tudok reagálni helyzetekre, a maszkgyártást is gyorsan kitaláltam, bár annyira evidensnek tartottam, hogy majdnem lebeszéltem magamat róla. Posztoltuk a közösségi oldalainkon, majd elkezdtek cikkezni róla, szájról szájra terjedt és óriási siker lett. Miközben attól tartottam, hogy nem tudom majd kifizetni a munkatársaimat,

Iskolák: Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, szociális munkás szak, IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, marketing szak. Munkahelyek: Britannica Nemzetközi Iskola, Ulpius-Ház Könyvkiadó. Kedvencek Könyv » Khaled Hosseini: Papírsárkányok Film » Szerelmünk lapjai Ahonnan merít, ha kimerül » napsütés, szauna Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » munkatempója és teherbírása kimagasló/ elégedetlenségre hajlamos Álom, ami még nem valósult meg » látogatóközpontot építeni a Matyodesign túrának

72 | FIGYELŐ 2022/1

F_72-73_cappuccino.indd 72

2022. 01. 04. 16:58

| CAPPUCCINO |

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MISSZIÓ. VÁCZI ROZI ÉS A TARDI ASSZONYOK (A KÉPEN VAJDA MIKLÓSNÉVAL) CÉLJA, HOGY NE CSAK ÉLETBEN TARTSÁK A MATYÓ HAGYOMÁNYT, DE MAGAS SZÍNVONALON, AZ EGYEDISÉGET SZEM ELŐTT TARTVA ÚJRA IS TEREMTSÉK AZT

leköröztük az előző évi bevételünket, sőt szerintem 2021-nél is jobb esztendőt zártunk 2020-ban. A webshop az utóbbi két évben kiváltotta a viszonteladókat, mert azon keresztül ugyanúgy a világ minden tájáról keresnek minket. – Ön tud hímezni? – A technikáját tudom, de a temperamentumom miatt alkalmatlan vagyok rá. Pedig nagyon nagy szükségem lenne arra, hogy megtanuljak lelassulni, egyedül maradni a gondolataimmal – és a mintával. Amióta Tardon lakunk, elindult bennem is egyfajta lecsendesedés: sokkal többet vagyok a természetben, keveset ülök az autómban, kevesebb impulzus, vizuális inger ér. – Ez miként hat a vállalkozói énjére? – Hetente kétszer-háromszor jövök Budapestre, az internet pedig mint inspirációs forrás bárhol elérhető. Ahogy azok a kapcsolatok is, amelyek a cégnek fontosak, online fenntarthatók. De szerintem az egész vállalkozásra jó hatással van, hogy ott vagyok helyben, ahol minden készül. 2020 szeptemberében lett kész a varrodánk – önerőből és pályázati támogatásból építettük fel. Jelenleg a saját termékeink (a poncsótól a pólón át a laptoptartóig) készülnek itt, de talán bérvarrást is tudunk majd vállalni más kézműves kisvállalkozásoknak. Számomra érthetetlen, hogy a három matyó településen, Mezőkövesden, Szentistvánon és Tardon sincs az iskolákban hímzésoktatás, miközben az UNESCO világörökség része a matyó népművészet. Nagyon fontos lenne állami szinten tenni azért, hogy fennmaradjon, mert a jelen helyzet szerint tíz év, és már nem lesznek köztünk hímző nénik. – Az ő lányaik, unokáik nem viszik tovább a tudást? – Ők is tudnak, de már nem szeretnének hivatásszerűen hímezni. Az ötvenes-hatvanas nőket talán még be lehet vonzani, viszont a hat-tíz éves lányokat kéne lelkessé tenni. A hatvanöt éves nyugdíjas szívesen dolgozik nekünk, akár nyolc órában is, mert neki ez nemcsak munka, amiért pénz kap, ha-

nem legalább ilyen fontos, hogy megbecsülést nyer, tudja, hogy számítunk rá. A tudásuk nélkül ez a vállalkozás nem működne, épp ezért tesszük oda minden termék mellé annak a hölgynek a fotóját, aki a mintát hímezte, hogy a vásárlók lássák, kinek a keze munkáját dicséri, amit megvettek. Etikus üzleti modellben működünk, az eldobható termékek helyett az időtálló értékteremtés és a felelős vásárlás is missziónk. Ezért például a régi, megunt, de jó állapotú ruhadarabjaikat, mondjuk egy farmerkabátot is beküldhetnek hozzánk a vásárlók, amelyet hímzéssel szívesen feldobunk, hogy újra hordják azokat. – A motívumokon változtattak? – Kicsit, de a legtöbb terméken még mindig az eredeti matyó motívumok láthatók. Színvilágban, tárgyakban próbálom azt kikísérletezni, hogy mire vevő egy mai nő – ezért készül például szürke laptoptartó fehér vagy fekete letisztult hímzéssel, mert ha én vásárolnék, a minimál stílust választanám. – Ahogy a tematikus városi séták, úgy a Matyodesign tardi túrái is nagyon népszerűek. Ezek miről szólnak? – Ezt teljesen autodidakta módon fejlesztettük ki a sógornőmmel. Amikor négy éve elkészült a házunk, a barátaink lejártak hozzánk nyaranta, és mindenkit megragadott a falusi hangulat, sőt, a legtöbben haza szerettek volna vinni egy-egy Marika nénit. Ezek az

idős hölgyek, akiket gyerekkorom óta ismerek, azt az érzést adják, mint az a vidéki nagymama, akinél picit édesebb lehetett a limonádé, akinél meleg volt a kályha, sült az almás pite. Ezért arra gondoltunk, hogy erre a hangulatra alapozva összerakunk egy egynapos interaktív, őszinte programot. Ahogy meghirdettük, hirtelen ott termettek a legjobb hazai szállodák salesesei, mert a Dunakanyar–Balaton–Budapest háromszögön túl szeretnének mást is mutatni a turistáknak. A kirándulás során reggelente a konyhámban fogadjuk a vendégeket, a nénik sütik a pogácsát, az általuk készített szörpöt kínáljuk, majd bemutatjuk, hogyan élnek a tardiak. Leültetjük a turistákat hímezni – erre eredetileg fél órát szántunk, de azt vettük észre, hogy képtelenek abbahagyni. Minden vendég kap maga mellé egy mestert, aki – miközben a tanítványa tanulja a fogásokat – hímez neki egy ajándékot, amit a nap végén hazavihet. A tájházban a matyó kultúráról mesélünk, megtanítjuk őket csigatésztát gyúrni és egy népdalt elénekelni. Egyik nénink sem tud angolul, de ez egyáltalán nem akadály, a nap végére már mindent „megbeszélnek” a külföldi vendégekkel is – akik közül több sírva távozik. A hatás kétségtelenül abban a tiszta emberségességben keresendő, amivel itt találkoznak. A tardiak pedig beleláthatnak kicsit a nagyvilágba, ami házhoz jön hozzájuk, így nekik is élmény. SZIGETI HAJNI 2022/1 FIGYELŐ | 73

F_72-73_cappuccino.indd 73

2022. 01. 04. 16:58

| TÁRSADALOM |

NEM ÁLL LE A VILÁG AZ OMIKRON MIATT

PANDÉMIA | Az új év az omikron terjedésével vette kezdetét. Erről a variánsról pillanatnyilag annyit tudni, hogy jóval enyhébb lefolyású kórt okoz, mint a korábbiak. S a szakemberek szerint az immunrendszerünk immár sokkal felkészültebb, mint egy vagy két évvel ezelőtt volt.

74 | FIGYELŐ 2022/1

F_74-76_covid.indd 74

2022. 01. 04. 16:59

| TÁRSADALOM | TESZTELÉSRE VÁRAKOZÓ AUTÓSOK IZRAELBEN. AZ OMIKRON TERJEDÉSÉVEL MEGUGROTT A TESZTET KÉRŐK SZÁMA

rint akik megfertőződnek az új variánssal, friss védelmet kapnak, talán még az újabb mutánsok ellen is.

FOTÓ: AMIR COHEN, REUTERS

NEM ÁLLHAT LE AZ ÉLET

A rendkívül gyorsan terjedő omikron csúcsra járatja majd a járványt, de az idén már messze nem a nulláról indul a védekezés, legalábbis ezt mondják a szakemberek. A vakcinák erős védelmet nyújtanak a kór súlyos lefolyása ellen, bár a megbetegedést továbbra sem tudják százszázalékosan megakadályozni. Az viszont reménykeltő, hogy az eddig összegzett adatok szerint az omikron halálozási rátája jóval kisebb lesz, mint az elődeié volt. Ami szintén biztató, hogy a tudósok sze-

Nálunk még nem, de Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában, NagyBritanniában és Izlandon már az omikron a domináns variáció. Ehhez képest furcsának tűnhet, hogy sok helyen enyhülnek a karanténszabályok. Számos országban a korábbi kettőről egy hétre rövidült a vesztegzár ideje, sőt a franciák az ötödik naptól egy negatív teszttel feloldják a karantént. Ennek oka nagyon hétköznapi. Ahogy Anthony Fauci, az USA első számú járványügyi szakembere is fogalmazott: a következő hullámot úgy kell megfékezni, hogy a védekezés ne zavarja meg se a társadalmat, se a gazdaságot. Az amerikai munkaerőhiány már így is kritikus, nem engedhetik meg, hogy szektorok álljanak le vagy pangjanak hetekig. Hétfőn több mint egymillió embernél diagnosztizálták a fertőzést az Egyesült Államokban, ami új globális napi rekord. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az USA-ban összesen 1,06 millió fő esetében lett pozitív a vírusteszt, nagyrészt az omikronnak „köszönhetően”. A Biden-adminisztráció közölte: minden szükséges eszköz rendelkezésre áll a védekezéshez, a maszkoktól a booster vakcinákig. A hatóságok engedélyezték a 12–15 éves tinik számára az emlékeztető oltások beadását. Németország kedden bejelentette: lazít a szigorú beutazási szabályokon, amelyek azokra vonatkoztak, akik olyan országokból érkeztek, ahol különösen nagy az omikronos esetek száma. Európa több nagyvárosában eközben a megszorítások ellen tiltakoznak. Berlin keleti részén hetente vonulnak fel a koronavírus elleni intézkedések miatt, s a holland tüntetők hasonlóan aktívak.

Izrael szintén enyhít. Újra beengedi azokat a külföldieket, akik bizonyítottan oltottak, annak ellenére, hogy Naftáli Benet miniszterelnök azt mondta: az esetek száma rövidesen megtízszereződik. Hatalmas sorok várnak tesztelésre, miközben a kormány stratégiát váltott, és hangsúlyozottan a veszélyeztetett lakosok védelmére fog összpontosítani elsősorban, azaz számukra ajánlják fel a negyedik adagot. Közben Izraelben már találtak egy olyan beteget, akit egy időben fertőzött meg a koronavírus és az influenza. Erre idehaza Szlávik János főorvos is felhívta a figyelmet, miszerint a szezonális influenzáról sem szabad megfeledkezni. Hozzátette: mivel ez utóbbi tavaly kimaradt, lehetséges, hogy ebben a szezonban súlyosabb formában üti fel a fejét. Kiemelte: elsősorban a két év alatti kisgyermekeket és az idős, krónikus betegeket érintheti súlyosan. Mint kiderült, a kicsiknek már spray-ként is be tudják adni az influenza elleni oltóanyagot. Keddi hír, hogy az egyik hazai magánlaboratórium, a Neumann Labs az elmúlt hetekben itthon már két esetben is azonosította a koronavírus és az influenza kettős fertőzését, a „fluronának” elkeresztelt tünetegyüttest. Mindkét páciens fiatal, 30 év alatti. Nyíri Miklós ügyvezető úgy nyilatkozott: jelenleg napi négy-öt influenzás esetet találnak, de az influenzajárvány még el sem kezdődött, és az omikron gyors terjedése miatt az ötödik hullám is valószínűsíthető.

MI VÁRHATÓ?

A jövőt illetően a szakemberek azt mondják, hogy a járvány lezárultával – ezt majd a WHO mondja ki – a vírus jelen lesz közöttünk, okozhat könnyebb megfázásos megbetegedéseket vagy súlyosabb lefolyást is, az általános egészségi állapottól, a korábbi megfertőződéstől és az oltás beadásának az idejétől függően. Az újabb mutációk megjelenésével szükség lesz emlékeztető vakcinák felvételére, illetve a gyártóknak frissíteniük kell az oltásokat, hogy il2022/1 FIGYELŐ | 75

F_74-76_covid.indd 75

2022. 01. 04. 16:59

| TÁRSADALOM |

A FRANCIÁK IS LAZÍTANAK

A francia kormány a rekordszámú új megbetegedés ellenére enyhít a karanténra vonatkozó szabályokon. Hétfőtől a teljesen beoltottaknak pozitív tesz-

AZ ÁTOLTOTTSÁG ARÁNYA AZ EU TAGORSZÁGAIBAN

Százalék Portugália

89,5

Málta

84,5

Spanyolország

81,0

Dánia

78,7

Írország

77,0

Belgium

75,6

Finnország

74,6

Olaszország

74,1

Franciaország

73,7

Magyarország Románia

62,1 44,5

69,2

Szlovákia

40,9

Bulgária 27,8 0

20

Forrás: ECDC

40

60

80

gazdasági élet fenntartható legyen. A franciák csak azt tekintik teljesen beoltottnak, aki hét hónapon belül megkapta az emlékeztető oltást. Nagy-Britanniában a napi rekordszámú fertőzések ellenére sem korlátozták a társasági életet és a nagy rendezvényeket, arra hivatkozva, hogy az esetszámhoz képest kismértékben nőtt a kórházi kezelések száma. Ez ki is váltotta a tudóstársadalom tiltakozását – aggasztónak tartják a Johnson-kormány lazaságát.

ITTHON IS JELEN VAN

UNIÓS ÁTLAG

leszkedjenek az új változatokhoz. Délafrikai kutatók egy tanulmányban azt jelentették: az omikronon átesettek a delta-változat ellen is védettek lesznek. Egy amerikai immunológus, Ali Ellebedy szerint a szervezet képes lesz emlékezni a korábban „látott” baktériumokra, így többrétű védelmet hozhat létre. A memóriasejtek a csontvelőben várakoznak, cselekvésre készen, és szükség esetén több antitestet termelnek. De először ezeket a memóriasejteket felkészítik az immunrendszer „kiképzőtáboraiban”, amelyeket csíraközpontoknak neveznek. Ellebedy csapata azt találta, hogy a Pfizer-oltások felpörgetik a T-sejteket, amelyek egyfajta trénerként működnek, és sokrétűbb, erősebb antitestek termelésére ösztönzik az immunrendszert, akkor is, ha a vírus ismét megváltozik – írja az AP hírügynökség. Az immunológus elmondta: az általuk vizsgált populáció kiindulási immunitása annyit javult, hogy még ha folytatódnak is az áttöréses fertőzések, akkor is csökkenni fog a súlyos megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálozások száma – függetlenül a következő változattól. „Nem vagyunk ugyanaz a népesség, mint 2019 decemberében” – mondta. A múlt héten dán kutatók is publikáltak egy tanulmányt. Ebből az derül ki, hogy az omikron jobban megkerüli az emberek immunitását, mint a delta-variáns. December közepén közel 12 000 dán háztartást vizsgálva a tudósok azt találták, hogy az omikron 2,7-3,7-szer fertőzőbb, mint a delta-változat a beoltottak körében. A Koppenhágai Egyetem és két másik intézet kutatói által végzett felmérés azt sugallja: a vírus elsősorban azért terjed gyorsabban, mert jobban kikerüli a vakcinákkal szerzett immunitást. Tehát nem azért, mert fertőzőképesebb – írják. Azonban a tanulmány még további szakértői értékelé-

sekre vár. A dánok több mint 78 százaléka be van oltva, s közel 48 százalékuk kapott harmadik dózist. A vizsgálat azt is megállapította: az emlékeztető injekcióban részesült emberek kisebb valószínűséggel továbbítják a vírust – függetlenül a változattól –, mint az oltatlanok. Hozzátették: annak ellenére, hogy jobban átvihető az omikronvariáns, úgy tűnik, kevésbé súlyos betegségeket okoz.

100

telés esetén csak hét napig kell izolálniuk magukat, és öt nap után elhagyhatják a vesztegzárat, ha negatív tesztet mutatnak be. Az oltatlanoknak tíznapos karantént írnak elő, az elkülönítési idejük negatív teszt esetén hét napra rövidülhet. A vakcinát felvett kontaktokat már nem különítik el, feltéve, hogy hat napon keresztül minden második napon tesztelik magukat. Az oltatlan kontaktokra ez nem vonatkozik, nekik hét napig el kell különülniük. A francia egészségügyi tárca szerint az új szabályoknak az előnyöket és a kockázatokat megfelelő egyensúlyba szükséges hozniuk, a vírust úgy kell ellenőrzés alatt tartani, hogy a társadalmi,

Hazánkban az aktív fertőzöttek száma 100 247 főre csökkent. 3335 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 316-an vannak lélegeztetőgépen. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriuma a vizsgált minták alapján megállapította: Magyarországon az új fertőzések több mint 11 százalékáért az omikron a felelős. Újra lesznek oltási akciónapok, e héten csütörtöktől szombatig, amikor előzetes regisztráció nélkül lehet oltakozni. Azok az oltatlanok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, várakozási idő nélkül vehetik fel a vakcinát – derült ki az NNK új ajánlásából. A védőoltás beadása előtt az esetleges tünetmentes fertőzöttség ellenőrzésére PCR-teszt elvégzése nem indokolt. A központ ajánlása kiemeli, hogy a fertőzésen való átesettség nem felel meg az immunizációnak. Minden esetben a teljes oltási sor beadása szükséges. Január 3-ig 48 ezer 5 és 11 év közötti gyereket vittek a szülők koronavírus elleni injekció beadására Magyarországon. Ez nem túl nagy arány, ugyanis ezen korosztály 7-8 százaléka kapott már oltást. Az év első hónapjában várhatóan újabb 150 ezer adag gyerekvakcina érkezik hazánkba: január 4-én 48 ezer, január 11-én ismét 48 ezer, január 18án pedig 54 ezer dózis. LENGYEL GABRIELLA

76 | FIGYELŐ 2022/1

F_74-76_covid.indd 76

2022. 01. 04. 16:59

| TÁRSADALOM |

MAGYAR SIKER EURÓPAI EGYETEMEN

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

FELSŐOKTATÁS | „Európa közgazdasági elitegyetemeinek private equity diákköreit összefogva tervezzük egy eddig nem létező tudásbázis létrehozását” – fejtette ki Barna Dorina, akit első magyar hallgatóként választottak meg az 1902-ben alapított, a világ legpatinásabb közgazdasági univerzitásai közé tartozó milánói Bocconi Egyetem Bocconi Students Private Equity Club diákszervezete elnökének.

Barna Dorinát a többször is a legjobb hazai középiskolának választott veszprémi Lovassy László Gimnáziumban szerzett érettségi után, 2018-ban vették fel a Bocconira, ahol az idén, nemzetközi közgazdasági menedzsment szakon fejezte be a hároméves alapképzést. Ezt most egy kétéves – double degree – mesterképzés követi. Ebből egy esztendő a Bocconi menedzsment szakán zajlik, a következő pedig a Yale Egyetem global business and society master’s degree képzése lesz, amelynek a végén mindkét univerzitástól mesterdiplomát kap. Mivel a Bocconi filozófiájának fontos része, hogy a nyári szünetben a diákok gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek, Barna Dorina a Raiffeisen Bank mellett a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, a BlackRock magyarországi leányvállalatánál, majd egy portugál magánbefektetési alapnál dolgozott. „A mesterdiploma megszerzése után a magántőkealapok, a private equityk világában szeretnék elhelyezkedni. Ezért jelentkeztem most egy svájci magántőkealaphoz is gyakorlatra” – beszélt a terveiről Barna Dorina, akit kétesztendős aktív időszak után, ebben a tanévben választott meg a tízfős elnökség a 2013-ban alapított, több mint száztagú diákszervezet, a Bocconi Students Private Equity Club (BSPEClub) elnökének. „Kéthetente tartunk olyan összejöveteleket, amelyeken a karriert támogató módon esettanulmányokat elemzünk, gazdaságimodell-elemzéseket végzünk közösen. Emellett nagyon sok, a Bocconi minden diákjának elérhető rendezvényünk is van, ahova a legkomolyabb magántőkealapok neves előadóit is rendszeresen meghívjuk. A közeljövőben például az űrkutatáshoz kapcsolódó magántőke-befektetések világát vesszük górcső alá, úgy, hogy a kerekasztal-beszélgetésre a private equity szakértőkön kívül űrkutatókat is meghívunk” – részletezte. A szakmai tudás növelése mellett a kapcsolatépítés szempontjából is magasan jegyzett BSPEClub presztízsét mutatja, hogy a

legutóbbi szemeszter alkalmával 200 tanuló jelentkezett a diákklubba, akik közül csak a 20 legjobbat vették fel tagnak. „A Bocconi Students Private Equity Club elnökeként mindent megreformáltam az elmúlt időszakban, mert a szervezet korábban elsősorban a tudományos cikkek írására, publikálására fókuszált. Én sokkal interaktívabb irányba mozdítottam el a klubot, amely a szakmai események rendezése mellett most a többi egyetem private equity klubjával is jóval erősebb együttműködésre törekszik” – fejtette ki Barna Dorina, aki mindemellett egy új, egyedülálló nemzetközi diákszervezet létrehozását is célul tűzte ki, s meg is valósította. „Hárman vagyunk alapító tagok: jómagam a Bocconiról, egy fiú a svájci Sankt Gallen-i Egyetemről, valamint egy másik lány Oxfordból. A tizenkét legnagyobb presztízsű európai univerzitás private equity és venture capital, vagyis kockázatitőkealapklubjait szeretnénk egy ernyő alá vonni. A célunk az, hogy a kapcsolatépítés és a közös rendezvények megszervezésén kívül egy közös online platformot is kialakítsunk, ahol a legjobb oktatási anyagokat osztjuk meg egymással. Emellett nyári iskolát és évente egy nagy rendezvényt is szervezünk, miközben a különféle munkalehetőségeket is megosztjuk egymás között” – beszélt tovább a terveiről Barna Dorina. Hozzátette: a látókörük nem szűkül le az öreg kontinensre. A napokban zajlik az a hármójuk által szervezett újfajta diákverseny, amelyen a Bocconi mellett a Sankt Gallen és a kanadai Queen’s University benevezett tanulóinak tíz nap áll a rendelkezésére a megadott szakmai témájú prezentáció elkészítésére. Minden egyetemről a két legjobb csapat jut a hatos nemzetközi döntőbe, ahol már a legnevesebb európai és kanadai cégek, magánbefektetési tőkealapok vezetői által alkotott zsűri dönt a jövő reménységeinek a tudásáról. ÉRSEK M. ZOLTÁN 2022/1 FIGYELŐ | 77

F_77_Barna_dorina.indd 77

2022. 01. 04. 17:00

| TÁRSADALOM |

CSISZÁR IMRE | „Egy jó darabnak hatnia kell a szívre és az agyra, olyan maradandó élményt kell nyújtania, amire később is érdemes visszaemlékezni” – mondta a Figyelőnek a Szolnoki Szigligeti Színház frissen kinevezett művészeti vezetője, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész.

Gazdag és sikeres a pályafutása, ha csak néhány fontos momentumot emelne ki, mik lennének ezek? – Ennyi év távlatából nem az számít, hogy mi volt sikeres és mi nem. Ennél sokkal fontosabb, hogy a színház által

én miben változtam. Főiskolai mesterem, Major Tamás, a huszadik századi magyar színházművészet kikerülhetet-

len, egyben megosztó alakja az egész pályámat meghatározta. Nem színészetet és rendezést tanított, hanem hogy miként kell a szerző szándékát a sorok között kiolvasni és felfedezni a lényeget. Tőle tanultam meg, hogy a színház

FOTÓ: CZIMBAL GYULA, MTI

A SZÍNHÁZ AZ EGYEDISÉG CSODÁJA

78 | FIGYELŐ 2022/1

F_78-79_csiszer.indd 78

2022. 01. 04. 17:00

| TÁRSADALOM |

nem örök értékek őrzője és nem oktatóintézmény. Életem következő fordulópontja a Székely Gábor által vezetett Szolnoki Színház volt, ahová 1977-ben szerződtem. Gyakorlatilag itt tanultam meg a szakmát, majd következett egy tízéves igazgatói időszakom a Miskolci Nemzeti Színháznál. Egy lestrapált intézményt vettem át 29 évesen, amit az évek alatt sikerre vittem. Mindezt úgy, hogy nagyon sok közönségízlésnek kellett megfelelni. – Majd egy év szabadúszás után, 1989ben jött a Nemzeti Színház. – Gyerekként itt kezdtem segédszínészként, úgyhogy kicsit a hiúság is közbeszólt, amikor igent mondtam a felkérésre. Akkoriban nem pályáztatás útján zajlott a kinevezés. Amikor 1991-ben menesztettek, és kénytelen voltam távozni, akkor megfogadtam, hogy soha semmilyen színházi vezetést nem szeretnék vállalni. – Ennek ellenére tavaly júniustól a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője lett. Mi változtatta meg a véleményét, vagy csak egyszerűen hiányzott az új impulzus? – Barabás Botond, a teátrum jelenlegi igazgatójának kérésére vállaltam el a megbízást. Korábban már többször dolgoztunk együtt Szolnokon, de a kettőnk kapcsolatában a 2018-ban általam rendezett Shakespeare Macbethje jelentette a fordulópontot. Új arcát ismertem meg a fiatal színésznek, tetszett az a komolyság és gondolatiság, ahogyan a szakmához, valamint a színházhoz viszonyult. Megosztotta velem a terveit, így eldöntöttük: ha kiírják a pályázatot, közösen indulunk, én pedig a művészeti vezetést vállalom. Már benne vagyok a korban, úgyhogy ahhoz hogy ne maradjak le, fontos felvennem azt a ritmust, amit ő mint fiatal igazgató diktál. Megpróbálok felnőni hozzá és ahhoz a gondolatrendszerhez, ahogyan látja a színházat. – A Nemzetiből való kényszertávozása után jobbnak látta, hogy szabadúszó legyen, mint hogy leszerződjön egy színházhoz? – A szabadúszás lényege, hogy magam választottam meg, hogy mit rendezek és kivel szeretnék dolgozni. Leszerződve nincs meg ez a szabadságérzet. – Van, amit másképpen csinálna? – Egyáltalán nem. Mindent nagyon korán kipróbáltam. Talán túl korán is. Gazdag életpályát tudhatok magam mögött, sokféle darabot rendeztem, és ezeken keresztül a véleményemet is elmondtam. Szerintem a színház mindig poli-

tizál, azaz kiáll valamiért. De ez nem párt- vagy aktuálpolitikát jelent, és nem az aznapi híradót kell viszontlátnia a nézőnek a színpadon. Egy jól kiválasztott darab pontos irányt mutat, hogy milyennek képzeli el a rendező a világot. Fontos, hogy az embernek legyen egy világnézete, átlássa a jót és a rosszat abban, amiben él. – Sokan mondják önről, hogy rendkívül precíz ember, aki minden próbára felkészül. Mennyire divat ez a mai színházi szakmában? – A felkészülés számomra evidencia. Értelmetlennek tartom, amikor sokan úgy átírják a darabot, hogy szinte rá sem

Ezek a műsorok egyfajta ízlésterrort vezetnek be. Ha egy színész Szolnokon vagy más vidéki színházban eljátssza a Hamletet, arról senki sem tud. Viszont ha egy lényegtelen valaki szerepel egy napi tévés „komédiában”, azt mindenki ismeri. Hihetetlen mértékben kibillent és válságban van az értékrend, és ez az egész világra érvényes. – Milyen a jó színház? – Teljesen mindegy, milyen műfajról van szó, a jó színház érdekes. A lényege, hogy szórakoztasson, érzéseket közvetítsen, kösse le és késztesse gondolkodásra a közönséget. Egy jó darabnak hatnia kell a szívre és az agyra, olyan maradandó élményt kell nyújtania, amire később is érdemes visszaemlékezni. A rendező fel-

Egy jó darabnak hatnia kell a szívre és az agyra, olyan maradandó élményt kell nyújtania, amire később is érdemes visszaemlékezni. lehet ismerni az eredetire. Sajnos ez divat lett manapság. Véleményem szerint a rendező olyan, mint a karmester: partitúrából vezényli a mások által komponált művet. – Ha már divatról esett szó: mit gondol a tévében látható népszerű, ám sokszor minőségben és értékközvetítésben komoly hiányosságokat felvonultató műsorokról, sorozatokról? Mennyire jelentenek ezek veszélyt azokra az értékrendekre, amiket egy jó színház szeretne képviselni? – Ez egy ilyen világ. Van a vetés, illetve az aratás ideje, amit most tapasztalunk, az az ugaron hagyott föld ideje. Mivel nem vetettünk, nincs mit aratni.

adata fenntartani az érdekességet. Minden művészeti élmény akkor lesz sikeres, ha letelepszik az ember gondolatában és foglalkoztatja. A színház az egyediség csodája. – Ilyen színházra törekednek Szolnokon is? – Teljes mértékben! A gazdag kulturális hagyományokra támaszkodva egy olyan széles és színes repertoárral büszkélkedő, népszínházjellegű intézménynek szeretnénk megteremteni a gyökereit, amelynek a város közönsége adja a bázisát. A gyerekeknek szánt programokon keresztül pedig a fiatalok bizalmát is igyekszünk elnyerni. Fontos építkezni rájuk, hiszen ők lesznek a jövő nézői. Nem elvont, hanem népszerű színházat szeretnénk csinálni, amely minden igényt és közönségréteget magas színvonalon ki tud elégíteni. NÉMETI SÁNDOR 2022/1 FIGYELŐ | 79

F_78-79_csiszer.indd 79

2022. 01. 04. 17:00

| SPORT |

JÓVAL TÖBB, MINT KOCSMASPORT

Bár már egyre inkább megszokott, még mindig megvan a maga diszkrét bája annak, hogy az adventi időszak derekától egészen újévig a fél világ azt nézi a tévében, amint két pocakos ember áll egy táblától négy sörösrekesznyi távolságra, a kezében három-három nyíllal. Ahogy Magyarországon a 2000es évek elején a pókerversenyek hasították ki a maguk szeletét a sportközvetítések piacából, úgy költözött be a hazai háztartásokba a darts is az elmúlt 8-10 esztendőben. A siker titka alighanem a versenynaptárban is keresendő: az év végére alig marad élő közvetítés a futballvilágban, ekkorra a legtöbb egyéni és csapatsport is elcsendesedik.

MEGFIZETHETŐ ŐRÜLET

A dartsosok világbajnoki szereplését sok ezer rajongó követi nyomon élőben Londonban, nem túlzás, karneváli hangulatban. Mintha egyfajta előre hozott farsangnak lennénk a tanúi: a szurkolók évről évre egyre kreatívabb ötleteket felvonultatva szórakoztatják magukat és társaikat cifra maskarákban. Ugyan rendszerint hamar elkapkodják a jegyeket, az árak nem borsosak: a torna bevezető szakaszában a délutáni programra

már 28 fontért állóhelyhez lehet jutni, míg egy asztalhoz 33 fontos belépővel ülhetünk le. Az esti programnál 33, illetve 43 font a díjszabás, az étel-ital ellátást tartalmazó VIP-jegyek viszont napszaktól függően 180 vagy 230 fontot kóstálnak. A döntőhöz közeledve valamelyest drágulnak, de egyáltalán nem szállnak el az árak: a hétfő esti fináléra a normál tikettek 58-68 fontba kerültek. Az idei már a 29. világbajnokság volt a Nemzetközi Dartsszövetség (PDC) égisze alatt, miután az alapítók 1992ben kiváltak a Brit Dartsszervezetből (BDO). A kenyértörésből egyértelműen a BDO jött ki rosszabbul, a sportág elitje ugyanis a PDC mellett kötelezte el magát. A vb állandó londoni helyszíne az Alexandra Palace, amely a város északi részén, Muswell Hill és Wood Green között húzódó rendezvényközpont. A létesítményt 1875-ben nyitották meg, mai áron 40,8 millió fontból, azaz 17,5 milliárd forintból épült fel. Az állapota mégis kifogástalan, hiszen előbb 1988ban, majd 2017-ben is felújították.

SZÍNES EGYÉNISÉG

Bár 64-es a főtábla, a mögöttünk hagyott vébén 96-an álltak rajthoz: a 32 kiemelt csak a második fordulóban kezdte meg szereplését, az első körös helyekért pedig

a Pro Tour-kártyásoknak a nemzetközi kvalifikálókkal kellett megküzdeniük. Gerwyn Price vágott neki címvédőként az idei megméretésnek, miután egy évvel ezelőtt az egykori walesi rögbijátékos 7–3-ra verte a döntőben a skót Gary Andersont. A sportág élő legendája, a BDOsikerekkel együtt 16-szoros világbajnok angol Phil Taylor 2018-ban vonult viszsza. Ha csak a PDC-diadalokat vesszük alapul, Taylor 14 vb-címnél jár, a holland Michael van Gerwen háromnál, Gary Anderson, az angol Adrian Lewis, a kanadai John Part és most már a skót Peter Wright is kettőnél. Merthogy a végén a Snakebite, azaz Kígyómarás becenévre hallgató 51 éves dartsos örülhetett. Legalább annyira Wright karakterének része az extrém külső, mint a rendkívül magas játékminőség: fodrász felesége jóvoltából minden mérkőzésen más színűre van festve irokéz haján a taréj, és ahhoz passzoló, pizsamaszerű szettben megy fel a színpadra. Az angolként a közönség nagyobbik felének szimpátiáját élvező Michael Smithszel szemben a piros haj, kék ruha kombinációra esett a választása.

FOTÓ: LUKE WALKER, GETTY IMAGES

DARTS | Peter Wright belépett a többszörös világbajnokok elitklubjába, ahol vele együtt már hatan vannak. A skót klasszis sikerénél is fontosabb azonban, hogy a népszerű játék ma már nem pusztán megtűrt idegen a hagyományos egyéni és csapatsportok mellett.

80 | FIGYELŐ 2022/1

F_80-81_Sport-Darts.indd 80

2022. 01. 04. 17:01

| SPORT | KÜLÖNC ZSENI. AZ EXTRÉM KÜLSEJŰ PETER WRIGHT NAGYSZERŰ VERSENYZÉSSEL ÉRT FEL A CSÚCSRA

Harmatosan indult a világbajnoki döntő, aztán alaposan beleerősítettek a felek. A második kiemelt Peter Wright kezdett jobban, 2–0-ra elhúzott, de a mérkőzés közepén már a riválisa nyújtott meggyőzőbb teljesítményt, így a kilencedikként rangsorolt Smith 4–3-ra és 5–4-re is vezetett. Azonban a hajrában ismét a skót klasszis célzott pontosabban, az utolsó három szettet nagyszerű játékkal nyerte meg (7–5), ezzel 2020 után másodszor is elhódította a világbajnoki címet. A finálé rekordbeállítást is hozott, ugyanis a 2019 után a második vb-döntőjét is elveszítő Michael Smith nagyon érezte a tripla 20ast, 24-szer is 180 pontot dobott. Ezt a csúcsot mostantól éppen a legyőzőjével tartja közösen, aki a Gary Anderson elleni elődöntőben villant meg. Smith az egész vébén 83-szor dobott 180-at, ami szintén rekord, az eddigi legjobb teljesítmény Andersoné volt, aki a 2017-es vb-n 71-szer teljesített maximális pontszámú kört.

KILENC HIBÁTLAN DOBÁS

A záporozó 180-akra épül a legnagyobb show-elem, a kilencnyilas kiszálló is, amikor egy játékos három tökéletes körrel, tehát kilenc nyíllal dobja ki az 501 pontot. Ez a bravúr alapesetben ritka,

mint a fehér holló, amit hűen tükröz, hogy 2017 és 2020 között egyet sem láthatott a PDC-világbajnokság közönsége. Ezúttal viszont hármat is, ebből kettőt rögtön az első fordulóban, 24 óra leforgása alatt. A skót újonc, William Borland után Darius Labanauskas hőstette miatt tombolt az aréna, a rutinos litván játékos azonban így sem jutott tovább a második fordulóba a belga Mike de Deckerrel szemben. Ez utóbbi volt a 12. tökéletes leg a vb-k történetében, a 13.-at pedig a címvédő Gerwyn Prince jegyezte, igaz, így is alulmaradt Michael Smithszel szemben. Ezzel most volt először példa arra, hogy egyazon eseményen három ilyet is láthattak a szurkolók. Volt egy szponzori felajánlás, amiben lássuk be, nem volt túl nagy kockázat, és ez úgy szólt, hogy ha egy játékos két kilencnyilast is dob a mostani vb-n, akkor az egyik támogató jóvoltából 50 ezer fonttal gazdagodik, míg egy-egy szerencsés néző, illetve jótékonysági szervezet 25-25 ezer fonthoz jut. Mindez nem következett be. Nemcsak a dartsvilág figurái hétköznapi hősök, hanem a pénzdíjak is az átlagember számára felfogható számok.

Az összdíjazás a tavalyi kiíráshoz hasonlóan 2,5 millió font volt, ebből 500 ezer illeti meg a végső győztest. Enynyit vihetett haza Peter Wright, míg Michael Smith 200 ezerrel vigasztalódhatott. Viszonyításképp gondoljunk csak bele, az angol labdarúgó Premier League-ben Cristiano Ronaldo vagy Kevin de Bruyne hetente keres Manchesterben 385 ezer fontot, a belga sztár bérét a City, a portugálét a United állja. Az viszont korántsem volt ilyen egyértelmű, hogy két nemzet sajátítja ki magának a 2022-es dartsvilágbajnokságot. Ehhez képest már a negyeddöntők után eldőlt, hogy angol–skót finálé lesz, miután honfitársak néztek egymással farkasszemet mindkét ágon, az egyiken Smith és James Wade, a másikon Wright és Gary Anderson. Sajnos a világbajnok és világranglista-vezető Gerwyn Price korai kiesése mellett a járvány is befolyásolta az erőviszonyokat, ennek pedig nem a walesiek, sokkal inkább a hollandok itták meg a levét. A harmadik fordulóban a németalföldi kiválóságok közül a háromszoros világbajnok Michael van Gerwen és Vincent van der Voort is visszalépni kényszerült pozitív Covid-teszt miatt, de nem tehetett mást az angol Dave Chisnall sem. A pandémia fejleményeit nyomon követve ezen nem is igazán lehetett csodálkozni, az talán annál meglepőbb, hogy mindvégig telt ház előtt játszhattak a dartsosok, miközben a sportág bázisát adó Nagy-Britannia és Hollandia is szigorított a járványügyi protokollon. Remélhetőleg a hazai terveket sem írja felül a járvány, merthogy májusban a Hungarian Darts Show keretein belül Magyarországra érkezik Van Gerwen és a darts királynőjeként emlegetett Fallon Sherrock. Legalább ilyen fontos, hogy a PDC idei versenynaptárában ismét szerepel a European Tour budapesti állomása. Még friss az élmény, ősszel Gerwyn Price győzött a Papp László Budapest Sportarénában. GYÖNGYÖSI BALÁZS

2022/1 FIGYELŐ | 81

F_80-81_Sport-Darts.indd 81

2022. 01. 04. 17:01

| AJÁNLÓ |

ZENE, CIRKUSZ, MARKETING

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL Január 8. és 23. között rendezik meg az Átlátszó Hang elnevezésű fesztivált. A cél változatlan: új módszerekkel bemutatni, ezáltal tágabb kör számára is könnyebben elérhetővé tenni az újzenét, a mai muzsika avantgárd tradícióiból táplálkozó irányzatot, amelyben immár zenei és előadói műfajok széles skálájának az eszköztára található meg. A hagyományokhoz híven az év első „átlátszó hangjaival” az idén is a Zeneakadémia nyitókoncertjén találkozhatnak az érdeklődők. Az esemény programjai további fővárosi helyszíneken – Budapest Music Center, Francia Intézet, FUGA – Budapesti Építészeti Központ, Három Holló, OMA (Ordinary Music Archives), Trafó Kortárs Művészetek Háza – valósulnak meg.

HOGYAN NŐNEK A MÁRKÁK

Január 13–17-én rendezik meg a 14. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált, amelyen az idén rendhagyó technikai újdonsággal, a cirkuszok közül elsőként egy virtuálisvalóságjátékkal várják a látogatókat. Ma már az egyik legrangosabb seregszemlének számít a budapesti, így a világ minden tájáról érkeznek rá neves, tehetséges művészek. A részletes programot a Fővárosi Nagycirkusz honlapján találják meg az érdeklődők.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

A DENEVÉR

Aki nem fért be a szilveszteri előadásra, január 9-én megnézheti az Erkel Színház nagyoperettjét. Orlovszkij herceg maszkabálján mindent összekuszál Doktor Denevér… Börtönre ítélt kikapós férjek, férjüket megcsalni kész feleségek, feltörekvő színésznőjelöltek rejtőznek a maszkok alatt. Végül a sok kalandnak és mókának börtönlátogatás lesz a vége. Ez a pezsgő hajtotta nagyoperett ifj. Johann Strauss fő műve, és a hagyományhoz híven ez az alkotás a koronája a téli ünnepeknek.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

CIRKUSZFESZTIVÁL

BYRON SHARP | „A marketingszakemberek zöme súlyos tévedésben él. Akárcsak a középkori orvosok, akik annak idején az érvágás tudománytalan gyógymódjával próbálták kezelni betegeiket, e marketingesek kétes megérzések és zavaros bölcsességek rabjai. Korszerűtlen tudásuk és hamis alapfeltevéseik birtokában ma is meggyőződéssel alkalmazzák a régóta berögzült »marketinges érvágásokat« – miközben nem is sejtik, hogy amit művelnek, azzal inkább ártanak, mintsem segítenek a rájuk bízott márkáknak.” Byron Sharp, az ausztráliai Ehrenberg–Bass Intézet igazgatója a tényalapú marketing (evidence-based marketing) fogalmának a bevezetésével és annak tudományos módszerével a piaci növekedés eddig hatékonynak hitt mozgatórugóit, az ezzel kapcsolatos, szolgaian követett tévképzeteket vizsgálja felül.

82 | FIGYELŐ 2022/1

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 01. 04. 17:02

F_BIII-demjen.indd III

2022. 01. 04. 13:15

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIV_ingatlan.indd IV

2022. 01. 04. 13:15