Bemutatkozik az ÓE Sapacenetiq

B.A.: Alapvetően mikor tavaly májusban elkezdtük ezt az egészet, egyetlen fő célunk volt, hogy az EUROC (European Rocketry Challenge) versenyre kijussunk, és ott jól szerepeljünk. Aztán ahogy teltek a hónapok, arra jutottunk, hogy miért is ne hozhatnánk létre egy olyan hallgatói kört, ami nem csak egykét évre szól, hanem elnyúló projektekben vesz részt és ezáltal hosszabb távon együtt tud működni az Óbudai Egyetemmel, más egyetemekkel és gimnáziumokkal is. Ennek kapcsán vágtunk bele egy Open-source projektbe és a középiskolákkal történő együttműködéseinkbe is. Egy-két budapesti gimnáziumban, akikkel felvettük a kapcsolatot, már folyamatban vannak rakétakutatással kapcsolatos programok. A közös munka során ezeket fejlesztenénk tovább, valamint ez egy jó lehetőség arra is, hogy a diákok még jobban megismerjék az Óbudai Egyetem adta lehetőségeket.

B.B.: Részletesebben az Open-source projektről, ez a Bajai TIE, valamint a gödöllői versenycsapattal közösen fel merült ötletből jött, hogy készítenünk kéne egy olyan rakétát, amelynek a dokumentációja bárki számára elérhető és felhasználható lenne. Természetesen szeretnénk hozzá egy licencet, amit egyedi használatra bárki megkaphat majd, ha pedig versenyre, vagy eladási célra kell, akkor ehhez a fejlesztők engedélyére lesz szükség. Ezzel a projekttel az a fő célunk, hogy egy alapkövet rakjunk le, amire bárki tud építkezni és fejlődni belőle. Személyes tapasztalatból mondom, hogy kifejezetten jó részt venni egy Open-source projektben, mert már a munkavállalás előtt rendkívül sok tapasztalatot lehet gyűjteni és az önéletrajz szempontjából is nagyon hasznos. A mostani munkáim is így találtak meg, hogy fejlesztőként benne voltam egy ilyen projektben, ami miatt felfigyeltek rám.

B.A.: Alapvetően három fő divíziója van a hallgatói körnek, ami kiegészül a médiával és a PR résszel. A beágyazott rendszerek csapata csinálja az elektronikát és a mérőműszereket, a tervezők főleg 3D modellezéssel, anyag-és terhelésvizsgálattal foglalkoznak, a műhelyesek pedig a rakéta testet és a rakétamotort építik, illetve ezeket szimulálják és elemzik. Nagyjából 2025 taggal működünk, főleg a Bánkiról, NIK-ről, de a KVK-ról is érkeztek hallgatók, valamint külsős támogatóink illetve tagjaink is vannak.

B.A.: A székhelyünk jelenleg a Tavaszmező utcában, a Bagolyvárban található, de azáltal, hogy több karról is van tagunk, nem csak itt, hanem a különböző karok laborjaiban is dolgozunk. A divíziók heti rendszerességgel tartanak megbeszéléseket, amikor felosztják egymás között a munkát, majd általában kéthetente összeül az egész csapat és összefésüljük ki mire jutott, valamint átbeszéljük a következő feladatokat, de olyan is van, hogy csapatépítő jelleggel találkozunk.

B.B.: Ezeket a megbeszéléseket és egyéb fontos eseményeket mindig próbáljuk előre jelezni egy közös naptárban, így a többiek is tudnak tervezni. A megbeszéléseken kívül pedig különböző kommunikációs felületeken tartjuk a kapcsolatot. Kezdetben főleg a Discord volt ez, de a hallgatók egy része ezt nem annyira használta, így inkább átváltottunk a Messengerre, ott sokkal gyorsabb és jobb a kommunikáció.

B.A.: A Bánkin volt egy űrdinamika nevű szabadon választható tárgyunk, ennek kapcsán érkezett a felhívás, hogy indulni fog egy ilyen projekt és lehet rá jelentkezni. Beszélgettem Mikivel (az alapítóval) arról, hogy valójában miről is lenne szó, illetve elmondtam, hogy nekem milyen céljaim, ambícióim vannak, mi az, amihez értek. Ezután felvettek és tavaly április közepétől együtt dolgozunk, tulajdonképpen az elsők között csatlakoztam a hallgatói körbe. Nagyon hamar megtetszett, Mikivel is jóba lettünk és utána én segítettem elindulni, interjúztatni, az egyetemhez, laborokba, műhelyekbe járni.

B.B.: Én az ELTE-ről vagyok itt, egy ismerősöm ajánlotta ezt a programot. Hobbi szinten foglalkozom beágyazott rendszerekkel, így úgy döntöttem jelentkezem és szerencsére fel is vettek az elektronika részlegbe. Valamint volt már több projektem, ahol projektmenedzseléssel kapcsolatos feladataim voltak, így szereztem már tapasztalatot arról, hogy miként lehet ezt csinálni, melyek azok a felületek, amelyek hasznosak lehetnek és érdemes is használni őket. Nagyon szeretem a kihívásokat és rendkívül nagy kihívást látok az egész rakétázásban is. Egy olyan közösséget lehet építeni általa, ami a jövőben is nagyon hasznos lesz és reméljük, hogy nem csak mondjuk 100 ember fog foglalkozni ezzel - akár ilyen alap hobbi szinten - Magyarországon, hanem például a százezres nagyságrendet is el lehet érni.

B.B.: Terveztünk egy 6 cm átmérőjű egyedi NYÁK-ot (nyomtatott áramkör), amit kipróbáltunk és jól működik. Ez már kézzelfogható és eredményes is, illetve Andrásék teszteltek kisebb egyedi motorokat is.

B.A: Igen, hajtóművet már teszteltünk. A NYÁK-ra pedig elég büszkék vagyunk, mert ez száz százalékban saját tervezésű, gyártású, valamint kialakításában is megfelel ahhoz, hogy beépítsük a testbe, ami a rakéta esetében ugye nem hátrány. Tulajdonképpen arról van szó, hogy amit eddig a legtöbben használtak az szögletes alakú, és dinamikailag máshogy viselkedik a forgásnak köszönhetően, ami miatt könnyen problémába ütköznénk. Sok csapatnak jelentett ez nehézséget, nekünk pedig ezzel a fejlesztéssel egy elég nagy és átfogó problémát sikerült megoldanunk. Nyilván ezt a technológiát már használják a rakétázás kapcsán, de ez a tudás számunkra csak egy kész modell megvételével lett volna elérhető, míg végül sikerült saját magunknak kifejleszteni az egyedi NYÁK-ot. Ezt egy elég nagy mérföldkőnek könyveltük el a részünkről.

B.A.: Nyár elejére tervezünk egy felbocsájtást a BME és a Bajai TIE csapatával közösen, illetve az elképzeléseink szerint szeptemberben szeretnénk létrehozni egy olyan platformot, ahol rendszeresen szerveznénk személyes előadásokat az űr, a rakétázás és a repülés témakörében. Ez főleg azoknak szólna, akik nem feltétlen szeretnének aktív tagjai lenni a hallgatói körnek, és a mindennapi feladatokban részt venni, de általánosságban érdeklődnek a téma iránt.

Interjú: Domi