Divat&Trendek

Gucci – a siker útján

A filmkedvelő közönség figyelmét tavaly év végén a Gucci-ház című alkotás uralta. Talán nem véletlen az időzítés, az 1921-ben alapított divatház előző évben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. A megosztó véleményeket kiváltó produkció a márka második generációjának történetét, családi botrányait dolgozza fel. Na de hogyan is indult el a divatház és milyen megállók vezettek a sikerig? Ennek járunk most utána.

Az alapító, Guccio Gucci 1986-ban látta meg a napvilágot Firenzében egy bőrárus fiaként, ugyanakkor tervei között egyáltalán nem szerepelt az, hogy apja nyomdokába lépjen. Eleinte pincérként, mosogatófiúként és portásként dolgozott London és Párizs szállodáiban, majd a Savoy Hotelben londinerként eltöltött idő, határozta meg későbbi vállalkozásának alapját. Itt figyelt fel az előkelő vendégek stílusára, az elegáns táskák és bőröndök világára. A szállodai légkörből ihletett merítve 1921-ben tért haza Firenzébe, hogy megnyissa első áruházának kapuit. A klasszikus stílusú, minőségi olasz bőrből készült utazótáskáknak és különféle lovas kiegészítőknek hamar híre ment, így a sikeren felbuzdulva további olaszországi üzletek nyitása mellett döntött.

Emellett a termékek palettáját is bővítette, elkezdett foglalkozni kézitáskákkal, cipőkkel, övekkel és ruhákkal is. A márka hamarosan a tengerentúlon is megvetette lábát, New Yorkban nyílt meg az első amerikai butik, ami a hírességek világával is megismertette a divatházat. Törzsvásárlónak számított Jackie Kennedy, Audrey Hepburn, Grace Kelly és Elizabeth Taylor is. A világhírnévre törő divatbirodalmat Guccio Gucci három fiának szánta, ám a további sikereket, az alapító 1953-es halála után, a testvérek közötti viszálykodás árnyékolta be. A botrányokkal teli évtizedek után, a 90-es években, Tom Ford kreatív igazgató élesztette újra a márkát, a konkurenciával szembemenő frissességet hozva a kollekciókba. Az új irányvonal Ford 2003-as távozásáig tartott, innentől kezdve pedig a márka visszatért a több évtizedes tradíciókhoz, ami kezdetben elhozta a sikert és a mai napig is hozza.

A Gucci 100 éves történelme alatt számos ikonikus darabot dobott piacra. melyek időről-időre, kisebb változtatással újra megjelennek. A márka mindmáig legnépszerűbb terméke a „Bamboo Bag”, aminek 1947-es megszületését nem a tudatos tervezés, inkább a szükség hívta életre. A II. világháború idején egész Európában nagyban szankcionálták a bőráru felhasználását, így a kézművesek olyan anyagokat kezdtek alkalmazni, melyeket továbbra is be lehetett szerezni. Ilyen volt például a Japánból importált bambusznád, amit a kézitáskák fogantyújaként használtak fel. Olyannyira sikeres lett a szükségszerű újítás, hogy ez azóta is a márka egyik védjegyének számít.

Hasonló népszerűségnek örvendett a „Jackie Bag” is, bár a táska eredeti neve „Constance” volt. Jacqueline Kennedy nagyon kedvelte ezt a modellt, több variációban is megvásárolta akkoriban, a Gucci pedig a kor egyik legstílusosabb hölgye előtti tisztelgésből változtatta meg a darab fantázianevét. Több olyan termék van, ami egy híresség nevével fonódik össze. A mára legendássá vált „Floral print” is nagy múltra tekint vissza. A mintát a Monaco-i hercegnő, Grace Kelly ihlette. A 43 virág, növény és rovar kombinációjából álló 37 élénk színnel megfestett printet és annak részleteit később is számos alkalommal használták fel az évtizedek során.

A márka sikeressége mellett a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült. A Genius fantázianévre keresztelt farmer 1998-ban 3134 dolláros áron került értékesítésre, ennek köszönhetően pedig minden idők legdrágább farmerjeként tartják számon.