Müpa Magazin 2023/24 évad 3. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XIX. évfolyam 1. szám 2024. január február Ingyenes időszaki kiadvány

2

KLASSZIKUS 2024. január—február

mupa.hu

Sebestyén Márta

KEDVES Fotó: Váradi Levente

KÖZÖNSÉG! Sok víz lefolyt a Dunán, mióta Sebő Ferenc egy megszeppent, copfos gimnazista lányt — engem — először szólított az Egye­ temi Színpad világot jelentő deszkáira. De mintha az eltelt idő csak egy pillanat lett volna: ha az ember azzal foglalkozik, amit a legjobban szeret, szinte észre sem veszi az évek múlását.

Szüle­tésem (sőt, a Kodály-növendék, zenepedagógus-karnagy édesanya mellett talán magzatkorom) óta a zene bűvöletében élek. Elemi erővel hatott rám a népdalok, a kórusmuzsika, a klasszikus és népzene világa! A ’70-es évek elején a csillagok állá­sa is kedvező volt ahhoz, hogy megtaláljam életem vezér­ fonalát. Halmos Béla és Sebő Ferenc mentorálása pedig egy szabadegyetemmel ért fel. Nagyszerű dolog, hogy ma már én segíthetem fiatalok szárnypróbálgatásait, megélve a generáció­ kon átívelő közös muzsikálás örömét. Rendkívül jólesett, hogy a Müpa, amelynek már alapkőletételén is énekeltem, és ahová kicsit mindig „haza”-megyek, felkért, hogy több évtizedes pályám élményeiből állítsak össze műsort az immár hagyományos Nép­ zene ünnepén. Köszönet érte! „Az én szívem játszik…” — Nagy László sorait mottóul választva állítottam össze a koncert anyagát. Helyet kap benne régizene, énekelt vers, magyar és más népek népzenéje, illetve népzene ihlette kompozíciók. Játék, öröm és bánat: maga az élet, zené­ ben! Társaim a színpadon különböző korosztályok képviselői, köztük az ifjú nemzedék legkiválóbbjai, de érkeznek zenész­ társak a határon innen és túlról is. Boldog vagyok, hogy a velük együtt muzsikálás örömét megoszthatom Önökkel. Találkozzunk tehát január 28-án, A népzene ünnepén!

Sebestyén Márta népdalénekes

NYITÁNY 2024. január—február

3

Monica Zanettin

Riccardo Muti

Mojca Erdmann

Nyitány

03

Tartalom

04

Horizont

06

KLASSZIKUS

A konzisztens változó 10 Chicago Itália előtt hódol

Mozart és a Veszedelmes viszonyok

VILÁGZENE

20

„...titok, idegenség, lidérces, messze fény...” 22 Ilyen nagy szerelem

26

JAZZ

14

A romantikus virtuóztól az újító zongoraépítőig 18

26 Fotó: Enrico Daniele Magri

Fotó: Todd Rosenberg

Fotó: Felix Broede

10

14

Mindenjazz

30

Megújult megmérettetés, tánchoz is illő zenék 32

A népzene szeretete nem múló szeszély

36

A dallamoké a főszerep 40 Bluegrass alakú szív

42

Hagyományos kínai zene, több ezer éves hangszerekkel

44

Örök érvényű csépi igazságok

46

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf Kiadványmenedzser: Hetényi Dóra

44

56 Fotó: Posztós János

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X

Zhao Cong

Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu Mácsai Pál

A szerkesztés lezárult: 2023. november 28.

Címlap: Riccardo Muti Címlapfotó:Todd Rosenberg

KÖNNYŰ

MÜPA FILMKLUB

„Ne tegyünk másokkal rosszat”

48

Woody Allen, a mesemondó

…………………………

50

MÜPA JUNIOR

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu

58

LITERÁRIUM

Rafinéria és virtuozitás 62

Az egységé a főszerep 52

HULLÁMHOSSZ

„Már annyiszor volt új világ”

54

Agócs Márton • Oláh Ibolya • Gyémánt Bálint 64

Az újdonság erejével

56

HATÁRSÉRTŐK

„A Hammond-orgona hangja sosem fárad el” 66

A Müpa stratégiai partnerei:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

HORIZONT MINŐSÉGI ZENEI TARTALMAK AZ ISKOLÁKBAN

Fotó: Nagy Attila

Közel száz zenei felvételt ad át a Müpa az iskoláknak, amelyek segítségével a hat és tizenhat év közötti diákok minőségi előadásban ismerhetik meg a tan­ anyagban szereplő zeneművek jelentős részét. Az intézmény stratégiájában kiemelt helyen szerepel az oktatás és a jövő kultúraszerető generációinak neve­lése, ennek megfelelően a Müpában elhangzó produkciókat oktatási és archiválási céllal a kezdetektől rögzítik az utókor számára; az oktatási segéd­ anyagok folyamatos elérhetővé tételével pedig az intézmény újabb lépést tett a kulturális fenntarthatóságért. „Hisszük, hogy közös felelősségünk megóvni és élhető formában továbbadni a kultúrát a következő generációknak, vala­mint minden lehető módon segíteni az utánunk jövőket annak megőrzésében.

Ez a mi kulturális fenntarthatóságunk – mondta Káel Csaba, a Müpa vezér­ igazgatója. – Kiemelten fontossá válik, mit adunk át a következő nemzedékek­ nek, hogyan biztosítjuk, hogy ők ugyanolyan vagy még jobb kulturális színvo­ nalon élhessenek, mint mi vagy elődeink.”

Fotó: Posztós János, Müpa

Kesselyák Gergely

ÚJ VEZETŐ KARMESTER A PANNON FILHARMONIKUSOK ÉLÉN A pécsi Pannon Filharmonikusok, a Kodály Központ rezidens együttese rend­ szeresen fellép a Müpában, hangversenyei — melyeken kiváló külföldi szólisták is sűrűn megfordulnak — a budapesti közönség körében jelentős érdeklődést kiváltó, sikeres események. Az együttest — Hamar Zsolt és Peskó Zoltán utóda­ként — 2010 szeptembere óta a helsinki Sibelius Zene­akadémia hajdani nevelt­je, Bogányi Tibor vezette, aki közel háromszáz koncertet adott a zene­ kar élén. Most a sokoldalú és rendkívül népszerű Kesselyák Gergely váltja pálya­társát: az ötvenkét éves karmestertől — Horváth Zsolt zene­karigazgató szavaival — „a szimfonikus zenekari repertoár dirigálásán túl a Kodály Központ­ ban rejlő lehetőségek kiaknázásával a nagyméretű, modern hangversenyzene­ kart igénylő operairodalom feldolgozásában és előadásában vár szakmai több­ letet a zenekar társulata és vezetése.”

6

HORIZONT 2024. január—február

Fotó: Marco Borggreve

2023. november 16-án hatodik alkalommal teltek meg Budapest legnép­ szerűbb kávézói, klubjai, pubjai és egyéb szórakozóhelyei a zenére vágyó közön­séggel. A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai A zene éjszakája ingye­nes minikoncertjeit ezúttal nemcsak a muzsika kötetlen formájú nép­ szerűsítésének szentelték, de a különféle összeállítású alkalmi együttesek produkciói a főváros 150. születésnapja előtt is tisztelegtek. A kezdeménye­ zés történetében először vált a fellépők köre nemzetközivé, a Zeneakadémia külföldi hallgatói is csatlakoztak a BFZ művészeihez, sőt olyan muzsikusok is, akik partnerországok követségeinek közvetítésével kerültek az esemény von­ záskörébe. Az események célja kezdettől változatlan: kerüljenek minél többen közelebb a klasszikus zenéhez és Budapesthez — kötetlen formában, rend­ hagyó helyszíneken.

A Budapesti Fesztiválzenekar

KONCERTEKKEL ÜNNEPELTE A FŐVÁROS 150. SZÜLETÉSNAPJÁT A FESZTIVÁLZENEKAR

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT! A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

mupa.hu

Francia operaritkaság világsztárokkal

2024. január 11.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÉDOUARD LALO: YS KIRÁLYA

KONCERTSZERŰ OPERAELŐADÁS HÁROM FELVONÁSBAN, EGY SZÜNETTEL Magyarországi bemutató a Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Filharmonikusok koprodukciójában Rozenn — Judith van Wanroij Margared — Kate Aldrich Mylio — Cyrille Dubois Karnak — Jérôme Boutillier Ys királya — Nicolas Courjal Szent Corentin — Jahel Christian Helmer Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vashegyi György

Fiatalok, de már érettek Az előadói pálya legizgalmasabb évei azok, amikor a muzsikus már bizonyított, de még fiatal évtizedeiben jár, tehetsége formálódik, művészete fogékony a sokféle új impulzus iránt. Január első felé­ ben a Budapesti Fesztiválzenekar két olyan tehetséget lát vendégül, akik életüknek éppen az említett szakaszában járnak. A kiváló izra­eli karmester, Lahav Shani és a koreai felmenőktől származó, ám már Németországban született hegedűvirtuóz, Clara-Jumi Kang: mindketten harmincasok, és mindkettejük produkciójának koráb­ ban is tapsolt már a Müpa közönsége. Az ifjú karmestert nem kisebb megbecsülés érte, mint az, hogy a leköszönő Zubin Mehta utóda lehet az Izraeli Filharmonikusok élén. A szólista életrajzának pedig az az egyik érdekessége, hogy noha a vonós pályát választotta, 8

KLASSZIKUS 2024. január—február

Clara-Jumi Kang

Judith van Wanroij

A francia zene máig tartogat felfedezéseket a magyar közönség számára, különösen az opera műfajában. Ilyen érdekesség az ibér ősöktől származó 19. századi komponista, Édouard Lalo operája, a breton legendán alapuló Ys királya. Lalót Franciaországon kívül elsősorban a Spanyol szimfónia és a Csellóverseny alapján ismerik, hazájában azonban becsben tartják a Le roi d’Yst is, amely a míto­ szokat és legendákat gyakran feldolgozó romantikus operairoda­ lom jellegzetes képviselője. Elemzői a wagneri vonásokra éppúgy figyelmeztetnek, mint azokra, amelyek Debussyt előlegezik.

A Nemzeti Filharmonikusok élén Kocsis Zoltán is fontosnak tartotta,

hogy a zenekar és a vele szimbiózisban működő énekkar ne csak a szimfonikus és oratorikus repertoárt ápolja, de az operairodalom felfedezésre váró remekei közül is rendszeresen műsorára tűzzön egy-egy kompozíciót. A jelenlegi főzeneigazgató, Vashegyi György hasonlóképpen gondolkodik. Az Ys királya magyarországi bemuta­ tója adósságot törleszt. A Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Fil­harmonikusok koprodukciójában megvalósuló előadás énekes­ gárdáját olyan világsztárok alkotják — többek közt a címszerepet megformáló Nicolas Courjal vagy a Rozenn szólamát tolmácsoló Judith van Wanroij —, akiket a magyar közönség korábbi, szintén Vashegyi György által vezényelt sikeres opera-előadásokról ismer.

a vokalitás iránt elkötelezett családban nevelkedett: édesanyja és édesapja egyaránt elismert operaénekes. A műsort a sokszínű­ ség jellemzi: bevezetőül egy, a magyar közönség által nem ismert izraeli zeneszerző, a kilencvenhat éves Cvi Avni Imádság vonós­ zenekarra című alkotása csendül fel, ezt azonban egy sokat hallott és kedvelt hangversenytermi slágerdarab, Sibelius Hegedűversenye követi, hogy a szünet után Rachmaninov színekben és hangulatok­ ban bővelkedő tételsora, a Szimfonikus táncok zárja a változatos­ nak ígérkező koncertet.

2024. január 12., 13., 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR CVI AVNI, SIBELIUS, RACHMANINOV Közreműködik: Clara-Jumi Kang — hegedű Vezényel: Lahav Shani

Zengjenek a kürtök!

Vannak művek, amelyeket elég egyszer hallani, hogy beléjük szeres­sünk. Robert Schumann Négy kürtre és szimfonikus zenekar­ ra írt versenyműve ilyen kivételes remeklés, ám bármilyen mámorí­ tó is a négy kürt zengését ebben az energiagazdag kompozícióban egyszerre hallani, a darab sajnos méltatlanul ritkán bukkan fel a koncertprogramokon. Most elcsíphetjük: a Concerto Budapest januári hangversenyén megszólal a pompás alkotás, a zenekar négy kiváló muzsikusának kínálva lehetőséget arra, hogy tudásukat megmutas­ sák: a szólók Tóth Bálint, Benyus János, Lakatos Péter és Hamar Máté

hangszerén csendülnek fel. A koncertet Arvid Engegård vezényli.

A jeles norvég muzsikus nemcsak karmester, hegedűművész is.

E minőségében fiatalon olyan felkérést kapott, amely felér a leg­ rangosabb kitüntetéssel: Salzburgban az ifjú hegedűs az idős Végh Sándor tanítványa volt, s egyesztendei közös munka után mestere azzal bízta meg, hogy ő irányítsa a legendás kamarazenekar, a Camerata Academica munkáját. Vállalva a feladatot, Engegård — aki kvartettprimárius is — ezt követően nyolc esztendőn át állt az etalonnak számító hangversenyeiről és felvételeiről híres együt­ tes élén. A hangversenyen a Schumann-versenyművet Brahms Variációk egy Haydn-témára című alkotása és Stravinsky balett­ zenéje, a Petruska keretezi.

2024. január 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ARVID ENGEGÅRD ÉS A CONCERTO BUDAPEST Közreműködik: Tóth Bálint, Benyus János, Lakatos Péter, Hamar Máté — kürt Vezényel: Arvid Engegård

Szereti ön Brahmsot? A kérdő mondat ezúttal nem Françoise Sagan regényének címét idézi, hanem igazi érdeklődést fejez ki.

Ha szereti, akkor javasolhatjuk, február közepén töltsön egy estét a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyén. A változatosság kétség­ kívül gyönyörködtet, ám annak is vitathatatlanul megvan a maga varázsa, ha egy teljes estén át egyetlen alkotó műveiben fedezhe­ tünk fel egyre gazdagabb tartalmakat, kivált, ha ez a művész olyan nagyságrendű zeneszerző, mint a hamburgi születésű Johannes Brahms, aki olyannyira lelkesedett a klasszikusok: Haydn, Mozart és Beethoven művészetéért, hogy már fiatalon az ő városukba, Bécsbe költözött, hogy hátralévő évtizedeiben ott legyen az ottho­ na. Ezen az estén olyan művei szólalnak meg, amelyek már érett, bécsi évei alatt keletkeztek: a pajkos Akadémiai ünnepi nyitány, a Joachim Józsefnek írt, komoly és nagyszabású Hegedűverseny és a szimfóniák sorát záró, súlyos és erőteljes Negyedik. Kalauzaink

Fotó: Marco Borggreve

Bécsi szerző bécsi művei

Kirill Troussov

Arvid Engegård

Fotó: Espen Mortensen

Tabea_Zimmermann

ezen az estén olyan kiváló muzsikusok, akiket a magyar közönség jól ismer és nagyra becsül: a német karmester, Thomas Sanderling, egy legendás muzsikuscsalád sarja, valamint a szentpétervári szü­ letésű, 1990 óta Németországban élő hegedűvirtuóz, Kiril Troussov, akinek művészi útját pályája korai szakaszában olyan mentorok egyengették, mint Yehudi Menuhin és Igor Ojsztrah.

Kecskés M. Júlia

2024. február 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Kirill Troussov — hegedű Vezényel: Thomas Sanderling

KLASSZIKUS 2024. január—február

9

A KONZISZTENS

VÁLTOZÓ Hasznosak a változók? És ha igen, miért?

A reáltudományokban az utasítások és a műveletek általános leírását teszik lehetővé, míg az emberi létezés mindennapjaiban kiváló védelmet nyújtanak a fásultság és az egyhangúság ellen vívott küzdelmünkben. Olyan alapelv ez, amelynek érvényességét a Müpa közkedvelt újévi hangversenye kapcsán is tapasztalhatjuk.

A változás nem csupán hasznos, hanem szükségszerű is. Ám az egyenlet két oldala csak akkor maradhat egyensúlyban, ha ugyanazt az értéket helyettesítjük be a változó minden előfor­ dulási helyére. A Müpa népszerű újévi hangversenyei szintén patikamérleg-pontosságú műveletek eredményei. Az egyenlet immár tizenöt éve stabilitást adó állandó értékei a kiváló kar­ mester, Fischer Ádám és Joseph Haydn örök érvényű muzsikája.

A képlet konzisztens változóit ezúttal a bécsi klasszikus mester 1798-ban bemutatott nagyszabású alkotása, A teremtés, vala­ mint pályafutásuk elején álló, nagy tehetségű szólisták és nagy múltú együttesek fúziója alkotja.

„Itt a könyv, kezdje az elején!”

Fischer Ádám

Számtalan törekvés született a műfaj történetében megkerül­ hetetlen jelentőségű Haydn-kompozíció legrejtettebb tartal­ mainak feltárására. Mind közül kiemelkedik Fischer Ádám mé­ lyen érző és értő olvasata. A darab értelmezésekor ugyanis nem szabad megfeledkeznünk a mű keletkezése idején uralko­ dó nézetekről és viszonyokról: „Az a naiv öröm és rácsodálkozás, ami a mű révén jelenleg átjár, új fénytörésbe helyezte az elő­ adást. Csodálatos, ahogy Haydn a zenéjében ötvözi az időskori bölcsességet és a gyerekkori kíváncsiságot. […] Szövegben és

10

KLASSZIKUS 2024. január—február

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

KLASSZIKUS 2024. január—február

11

zenében egyaránt plasztikus vonások rajzolják meg az ég, a vizek, a szárazföld, a növények, az állatok és az első emberpár meg­ teremtésének képeit. A zene Giotto-freskójának szoktam nevez­ ni A teremtést, épp a naivitása miatt. A szöveget egyébként vétek elválasztani a bibliai eredettől és a kortól, amelyben íródott” — fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában a bécsi klasszikus stílust anyanyelveként ismerő Haydn-karmester.

Fotó: Felix Broede

Mojca Erdmann

Az idősödő komponista tehát nem kisebb vállalkozásra adta a fejét, mint a teremtés csodájának és misztériumának hiteles és képszerű zenei ábrázolására. Küldetését ráadásul egy elad­ dig számára kevéssé otthonos műfaji-stiláris közegben teljesí­

tette: Händel oratóriumainak világában. Már a kompozíció alapjául szolgáló ideális szöveg felkutatása sem volt kihívások­ tól mentes. Egy anekdota szerint Haydn egyik londoni ismerőse zavarba ejtő megoldási javaslattal állt elő, amikor a librettóval kapcsolatos aggályokra reagálva egy bibliát nyomott a kompo­ nista kezébe a következő útmutatással: „Itt a könyv, kezdje az elején!” A szövegkönyv John Milton íróasztalától elindulva, Johann Peter Salomon kezein áthaladva, Haydn kedvelt libret­ tószerzője, Gottfried van Swieten báró műhelyében nyerte el végleges alakját. Salomon ugyanis A világ teremtése címmel egy mára elveszett, eredetileg Händelnek szánt szövegköny­ vet adott át Haydnnak Angliából való távozásakor. Az 1796

12

KLASSZIKUS 2024. január—február

ősze és 1798 márciusa között elvégzett zeneszerzői munka meghozta a várt eredményt: a teremtést három nagy részben bemutató műalkotás népszerűsége máig töretlen.

Az est fellépői között üdvözölhetünk egy olyan együttest, amely Haydn muzsikájának legkiválóbb tolmácsolói közé tarto­ zik: a Fischer Ádám által 1987-ben alapított Osztrák-Magyar Haydn Zenekar útját ma már Nicolas Altstaedt és Enrico Onofri egyen­ geti. Az alapító koncepciója és művészi szellemisége azonban azóta is meghatározza az együttes munkásságát. A nagy múl­ tú Magyar Rádió Énekkara szintén több ízben dolgozott már együtt Fischerrel. A Pad Zoltán által vezetett együttes profilja stílus- és műfajhatárokon ível át; sok évtizede az ország egyik vezető hi­ vatásos kórusaként tartja számon a közvélemény.

Benjamin Appl

A sikert a Müpa 2024-es újévi hangversenyén kiváló előadó­ művészek szavatolják. „Édes, elbűvölő hang és szerény őszin­ teség.” A New York Times kritikusa szerint ezek Mojca Erdmann, a feltörekvő német operacsillag legfőbb attribútumai, akit nem először üdvözölhet a budapesti közönség. Rab Gyula, a Magyar Állami Operaház és a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz társulatának énekese is ismerősként tér vissza a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára: a 2022-es újévi koncerten — szintén Uriel arkangyal szerepében — debütált a Müpa közönsége előtt. Nem kevésbé ígéretes tehetség az est harmadik visszatérő szólistája: Benjamin Appl, Dietrich Fischer-Dieskau utolsó növendéke a dalénekes-legenda méltó szellemi örököseként tette le egy évtizede szakmai névjegyét.

A kiváló előadói gárda ismeretében nem vitás: a Müpa újévi hangversenyeit évről évre ugyanaz a magasfokú szakmai elhivatottság és színvonal fémjelzi. Az egyenlet változatlan végeredménye tehát ezúttal is garantált.

B. Kaskötő Marietta

2024. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS

Fotó: Uwe Arens, Sony Classical

Közreműködik: Mojca Erdmann — szoprán Rab Gyula — tenor Benjamin Appl — bariton Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Osztrák-Magyar Haydn Zenekar Vezényel: Fischer Ádám

KLASSZIKUS 2024. január—február

13

Riccardo Muti

KLASSZIKUS 2024. január—február

Fotó: Todd Rosenberg

14

CHICAGO ITÁLIA ELŐTT HÓDOL Egy világhírű amerikai zenekar, amely fennállásának eddigi 132 évéből 31 esztendőn át magyar művészeti vezetők irányítása alatt muzsikált. Egy rendkívüli presztízsű szimfonikus együttes, amely jelentős művek sokaságának ősbemutatójával büszkélkedhet. Egy nagy hagyományú előadói műhely, amelynek élén a közelmúltig korunk egyik legjelentősebb karmestere állt.

A CHICAGÓI SZIMFONIKUS ZENEKAR újra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között — ezúttal RICCARDO MUTI vezényletével.

Fontos hangsúlyoznunk a visszatérés mozzanatát, hiszen a Müpá­ ban tett első látogatás felejthetetlen emlékeket hagyott maga után. A Chicagói Szimfonikus Zenekar 2005-ben két forró hangu­ latú estén a legelsők egyikeként lépett fel az újonnan megnyílt épületben. Bizonyára sokan emlékeznek erre a két eseményre, amelyeken — a még vadonatújnak számító Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem birtokbavételének heteiben — Pierre Boulez és Daniel Barenboim vezényelte a zenekart, sőt Barenboim az egyik koncerten szólistaként is fellépett, ráadásul Bartókzongora­versenyt tolmácsolva. Jelentős fegyvertény volt a fiatal intéz­mény számára, és az új koncerthelyszín rangját megalapozó esték közé tartozott, amikor az Amerikai Egyesült Államok hagyo­ mányosan legjelentősebbnek tartott öt zenekarának egyike „játszot­ ta be” a nem sokkal korábban felavatott terem akusztikáját.

Ami a legendás ötösfogat, a Big Five mítoszát illeti: a hagyomány szerint a New York-i Filharmonikusok, a Bostoni Szimfonikusok, a Chicagói Szimfonikusok, a Philadelphiai Zenekar és a Clevelandi Zenekar az az öt együttes, amelyet az amerikai zenehallgatók „a legmagasabb polcon” tartanak. Nagyjából egy évszázadon át kétségkívül érvényes volt ez a vélekedés. Ma már persze sokan joggal jegyzik meg, hogy nem feledkezhetünk meg a nagyszerű Los Angeles-i Filharmonikusokról vagy a remek San Franciscó-i Szimfonikusokról sem — és persze figyelemre méltók Pittsburgh, Houston, Baltimore szimfonikus együttesei is. De hát nem a rang­ sor a lényeg, hanem az, hogy ezek a zenei műhelyek sok évtizede kitartóan ott szerepelnek az élbolyban — köztük Chicago szimfo­ nikus zenekara is.

Az együttest 1891-ben alapították, és minden jel arra mutat, hogy nagyon jó lehet ezt a muzsikustársaságot vezényelni, hiszen a zene­ kar fennállása során több olyan karmester is akadt, aki a szokottnál hosszabb időt töltött el az együttes élén. Ilyen volt a bevezetőben

említett két magyar művész, Reiner Frigyes (1953—1962) és Solti György (1969—1991), de hasonlóképpen hosszú ideig dolgozott a Chicagóiak élén Theodore Thomas (1891—1905), Frederick Stock (1905—1942), aki egy egész korszakot fémjelzett, és Daniel Barenboim (1991—2006) is. Rajtuk kívül még olyan muzsikusok vezették az együttest, mint Désiré Defauw, Artur Rodziński, Rafael Kubelík, Jean Martinon és Irwin Hoffman.

Nyolc nyolcszögletű tornyával a pugliai Castel del Monte, ez a titokzatos 13. századi várkastély már a gyermek Riccardo Muti képzeletét is megbabonázta, élete egyik meghatározó építészeti élményévé válva.

A zenekar jelenlegi művészeti vezetője is immár tizenhárom éve vezényli a Chicagói Szimfonikus Zenekart. A nyolcvankét éves Riccar­do Muti, a Guido Cantelli Nemzetközi Karmesterverseny 1967-es győztese az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb diri­ gense, élő interpretációtörténet. A milánói Giuseppe Verdi Konzer­ vatóriumban Antonino Votto tanította a vezénylés művészetére, ugyanott a Fellini-, Zeffirelli- és Coppola-filmzenéi révén világ­ hírűvé vált Nino Rota zeneszerzés-növendéke volt. Operafelvételei etalonértékűek, ám a szimfonikus zene műfajaiban ugyanilyen otthonos. Pályájának jelentős szakaszát képviseli a milánói Scala élén eltöltött időszak 1986 és 2005 között. A világ összes jelentős zenekaránál megfordult vendégként a Berlini Filharmonikusoktól KLASSZIKUS 2024. január—február

15

A Chicagói Szimfonikus Zenekar

Története során a Chicagói Szimfonikus Zenekar számtalan kortárs zenemű ősbemutatóját abszolválta, többek közt (időrendben) Glazunov, Prokofjev, Holst, Stravinsky, Milhaud, Kodály, Glière, Casella, Walton, Britten, Bloch, Crumb, Henze, Krenek, Takemitsu, Maderna, Martinů, Tippett, Rihm, Lutosławski, Gershwin, Corigliano, Schuller, Rorem, Panufnik, Foss, Boulez, Carter, Turnage alkotásait ismertetve meg a közönséggel. Ebbe a vonulatba illeszkedik a buda­pesti fellépés nyitószáma is: az együttes Philip Glass Triumph of the Octagon (A nyolcszög diadala) című kompozícióját szólaltatja meg, amelynek ősbemutatója 2023. szeptember 28-án volt. Glass alkotását az a beszélgetés ihlette, amelyet a zeneszerző a kar­ mesterrel, Riccardo Mutival folytatott az itáliai építészet egyik reme­kéről. Nyolc nyolcszögletű tornyával a pugliai Castel del Monte, ez a titokzatos 13. századi várkastély már a gyermek

16

KLASSZIKUS 2024. január—február

Riccardo Muti képzeletét is megbabonázta, élete egyik megha­ tározó építészeti élményévé válva. A nyolcas szám bűvöletében kelet­kezett új művét Philip Glass Riccardo Mutinak ajánlotta.

A műsor további része éppúgy Itália varázsa előtt hódol, mint ahogyan Glass műve is ezt teszi. A 21. századi kompozíciót Felix Mendelssohn-Bartholdy itáliai élmények által inspirált Olasz szimfóniá­ja követi, a szünet után pedig ismét az olasz szellem, az olasz temperamentum, az olasz tájak varázsát megéneklő szimfonikus remeklés, Richard Strauss Aus Italien — Itáliából — című korai opusa zárja a különlegesnek ígérkező estét.

Csengery Kristóf 2024. január 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RICCARDO MUTI ÉS A CHICAGÓI SZIMFONIKUS ZENEKAR

Fotó: Todd Rosenberg

a Bécsi Filharmonikusokon át London és az Amerikai Egyesült Államok nagy szimfonikus együtteseiig. A Chicagói Szimfoniku­ soknál végzett munkája 2010-től 2023-ig tartott, 2023-ban a zene­kar örökös tiszteletbeli zeneigazgatójává választották.

2024 BUDAPESTI WAGNERNAPOK 2024. június 14.

BO SKOVHUS DALESTJE 2024. június 20.

WAGNER: A RAJNA KINCSE 2024. június 21.

WAGNER: A WALKÜR 2024. június 22.

WAGNER: SIEGFRIED 2024. június 23.

WAGNER: AZ ISTENEK ALKONYA 2024. június 25., 29.

ISTENEK ÉS HŐSÖK A legnépszerűbb Wagner-dallamok

mupa.hu KLASSZIKUS 2024. január—február

17

18

KLASSZIKUS 2024. január—február

Fotó: Posztós János, Müpa

Bogányi Gergely

A ROMANTIKUS VIRTUÓZTÓL AZ ÚJÍTÓ ZONGORAÉPÍTŐIG A Jakobi Koncertek A Zongora elnevezésű sorozatában évek óta rendszeresen fellépő BOGÁNYI GERGELY eddigi pályafutására igazán találó kifejezés a mesébe illő.

Már kisgyermekként — három, ugyancsak kiváló muzsikus test­ vérével együtt — a zene vette körül: váci zenészcsaládban nőtt fel, ahol mindennapos volt a 19. század polgári életformáját idéző házi­muzsikálás. A négyévesen elkezdett zenetanulás útja folya­ matosan sikerekkel volt kikövezve: országos győzelem a zene­ iskolai versenyen, előkészítő tagozat a Zeneakadémián, Máthé Klára és Esztó Zsuzsa irányításával, majd az ugyanott végzett felső­fokú tanulmányok Baranyay László vezetésével.

Ezután következtek — a mesék szóhasználatával élve — a vándorlás évei: továbbképzés az amerikai Bloomingtonban (a legendás Sebők Györgynél) és a helsinki Sibelius Akadémián. Zenei látásmódját mesterkurzusok — Rados Ferenc, Murray Perahia, Schiff András — és régi felvételek egyaránt formálták: előszeretettel hallgatta-hall­ gatja Alfred Cortot, Bartók Béla és Szergej Rachmaninov legendás interpretációit. Több fontos nemzetközi versenyeredménye közül számunkra persze az 1996-os Liszt-verseny első díja a legemléke­ zetesebb.

A kifejező megszólalás és a tökéletes hangzás keresése vezette arra, hogy csapatával új zongorát fejlesszen…

Bogányi Gergely hamar tanúbizonyságot tett emberfeletti teher­ bírásáról, amely már 1999-ben lezajlott emlékezetes zeneakadé­ miai koncertjén is megmutatkozott, amikor Liszt Transzcendens etűdjeit szólaltatta meg, majd mintegy „ráadásként” eljátszotta Chopin op. 25-ös etűdsorozatát is. Még emlékezetesebb 2010-es vállalkozása, amikor a Müpában játszotta el két nap alatt Chopin

szólózongorára komponált valamennyi darabját. Játéka azonban a teljesítőképességet próbára tevő feladatok megvalósításakor sem a rekorderekre jellemző erőfitogtatásról szól: kritikusai első­ sorban a zeneszerző szellemének megidézéséről írnak, és ez egy­ ben azt is jelenti, hogy az interpretáció során igen fontos számára a 19. század költőiségének megragadása, a kifejezés, a régi hang­ felvételekből megtanult beszédszerűség.

Repertoárján középponti helyet foglalnak el a nagy romantikusok — Chopin és Liszt mellett természetesen a német mesterek is —, de előszeretettel tűzi műsorára Beethoven, Bartók, Bach és Mozart műveit is. A kifejező megszólalás és a tökéletes hangzás keresése vezette arra, hogy csapatával új zongorát fejlesszen, amely maximálisan kielégíti művészi elképzeléseit. A 2015-ben megszületett Bogányi-zongora dizájnelemekben bővelkedő, futu­ risztikus külsejének kialakítását is elsősorban az akusztikai terve­ zés szempontjai irányították, a hangszer pedig az elmúlt években több országban is sikerrel mutatkozott be.

Bogányi Gergely tevékenysége szerteágazó, és bár kreatív felta­ láló, áldozatkész mentor, illetve intézményvezető a szobi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában, aki igyekszik szűkebb pátriá­ja, Vác és környéke zenei életéért is mindent megtenni, első­ sorban ma is zongoraművész, aki a pódiumon érzi igazán jól ma­ gát — ahogyan ezt a Müpában is bizonyítja évről évre.

Tóth Endre 2024. január 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BOGÁNYI GERGELY ZONGORAESTJE A ZONGORA — JAKOBI KONCERTEK

KLASSZIKUS 2024. január—február

19

MOZART

ÉS A VESZEDELMES VISZONYOK „A férfiak és nők pöre máig is eldöntetlen, mert eldönthetetlen: Laclos sem hozhatott benne ítéletet. De övé a dicsőség, hogy a különnemű lényeknek ezt az öröktől fogva tartó és sohasem szűnő gyengéd és mégis vérszomjas viaskodását bámulatos elemző készséggel, korát megelőző lélekismerettel s a maga teljes drámai izzásában írta meg.”

A Veszedelmes viszonyok magyar fordítója, Örkény István frappánsan foglalta össze Choderlos de Laclos (1741—1803) szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozatát elénk táró, páratlanul népszerű könyvének alapproblémáját és erényeit. A levélregény az első megjelenése, 1782 óta eltelt 242 év­ ben sok száz színházi előadást, öt filmet és egy zenedrámát inspirált. Felmerülhet tehát a kérdés: mindezek ismeretében le­ het-e még e mű kapcsán újat kínálni a kö­ zönségnek? És ha igen, milyen eszközökkel?

A Budafoki Dohnányi Zenekar és a harmincéves Bozsik Yvette Társulat közreműködésé­ vel, az olasz karmester apától és bécsi énekművész anyától származó Guido Mancusi vezény­letével gyökeresen új koncepció szü­ letett: színház, zene, tánc és a Veszedelmes viszonyok találkozása. Az előadói kínálat impozáns: a produkció szereplői között Nagy Mari, Menczel Andrea, Törő csik Franciska, Dánielfy Gergely, Pápai Erika nevét olvassuk, Merteuil Márkinét Ónodi Eszter formálja meg, Valmont Vicomte jelmezét pedig Adorjáni Bálint ölti magára. A Bakos-Kiss Gábor rende­ zésében megvalósuló február 3-i előadás dramaturgja Turcsányi Ildikó, a díszleteket és jelmezeket Árva Nóra tervezi. Az esemény ősbemutató lesz: egy Mozart-zenére el­ mondott-eltáncolt történet.

20

KLASSZIKUS 2024. január—február

A francia arisztokrácia intrikától és érzéki­ ségtől átitatott, képmutató világa a szín­ tere a két hajdani szerető, a környezetét virtuóz módon manipuláló Merteuil márkiné és a hírhedt nőfaló Valmont játszmáinak.

A frivol játék azonban aljas hatalmi pár­ bajjá keseredik, amint a márkiné megérzi, hogy egy másik nő férkőzött közel a férfi szívéhez.

A Mozart-életműből válogatott zene­ művek egyes jelenetekben a szöveg háttér­ muzsikájaként csendülnek fel, hogy alá­ fessék a drámai szituációt, máskor saját jogon kerülnek előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához szolgáltatnak zenei alapot. A táncosok alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és hölgyek minden titkát isme­ rik. A Mozart-válogatás hangnemi térképe is beszédes: energikus, szerelemtől izzó dúr kezdet (Così fan tutte-nyitány, Cselló-fagott szonáta, Fuvola-hárfa verseny, a Don Giovanni-szerenád mandolinkísérete, Figaro házassága — Cherubino áriája, egy-egy tétel a Haffner-szimfóniából és a C-dúr zongoraversenyből).

A sok dúr előzmény ellenére azonban az első részt már a c-moll adagio zárja, a másodikat pedig az ehhez tartozó fúga nyitja. Ezután a történet alakulásának megfelelően sorra szólalnak meg a moll tételek, amelyekből egyébként feltűnően kevés található a Mozart-életműben: f-moll fantázia, c-moll mise, a d-moll zongora­verseny egy tétele, és természete­ sen a Don Giovanni vacsorajelenetének megidézése. A végső szó a kárhozaté és a halálé. A Veszedelmes viszonyok külön­ leges színpadi adaptációja Mozart zenéjé­ vel izgalmas, egyedi vállalkozás: műfajok és remekművek találkozása.

Tóth Anna

2024. február 3.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VESZEDELMES VISZONYOK — ZENÉS SZÍNHÁZI JÁTÉK Marquise de Merteuil: Ónodi Eszter Vicomte de Valmont: Adorjáni Bálint Madame de Rosemunde: Nagy Mari Madame de Tourvel: Menczel Andrea Cécile de Volanges: Törőcsik Franciska Chevalier Danceny: Dánielfy Gergely Madame de Volanges: Pápai Erika Közreműködik: Bozsik Yvette Társulat Budafoki Dohnányi Zenekar Dramaturg: Turcsányi Ildikó Díszlet-jelmez: Árva Nóra Koreográfus: Bozsik Yvette Rendező: Bakos-Kiss Gábor Vezényel: Guido Mancusi

Ónodi Eszter

Fotó: Csibi Szilvia

Mintha az ő zenei megfelelője lenne a mindenkit elcsábító, mindenkin átlépő Don Giovanni…

KLASSZIKUS 2024. január—február

21

22

KLASSZIKUS 2024. január—február

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

Kovács János

„...titok, idegenség, lidérces, messze fény...”

Maraton: Északi romantika

Fotó: Marco Borggreve

Budapesti Fesztiválzenekar

Az élénk fantáziával átírt óészaki mítoszokat és költeményeket fordításban közlő könyvek már a 18. század derekától jelentős érdeklődést keltettek.

Az olvasótábor és a művészvilág Európa egyik utolsó egzotikus és érintetlen szegletét vélte megtalálni a távoli északon.

A romantika korában valóságos divattá vált az északi „turiz­ mus”, a lelkes és színes útirajzok pedig garantált sikernek szá­ mítottak. A viktoriánus Angliában például tucatszám jelentek meg Skandináviáról szóló könyvek, ideértve a finn-orosz terü­ letekről készült leírásokat is. A beszámolók gyakran visszatérő toposza, hogy Skandinávia „a béke, az egyszerűség és az ár­ tatlanság érintetlen paradicsoma”, egyfajta „új Árkádia”, mely szinte mindenben különbözik a brit és általában a nyugati civi­ lizációtól. Olyan tökéletes helyszín, ahol a romantikus eszmé­ nyek otthonra találhatnak. Az északi muzsikusok szinte kivétel nélkül Párizsban, Lipcsében vagy Bécsben keresték az európai zenei élethez való kapcsolódás lehetőségét, itt azonban szinte azonnal azzal szembesültek, hogy a zenei élet nagy központjai­ ban leginkább arra kíváncsiak, ami bennük északi, romlatlan és eredeti módon „barbár”.

KLASSZIKUS 2024. január—február

23

24

KLASSZIKUS 2024. január—február

zenei gondola­tok legmegfelelőbb „hangzó közege” természe­ tesen a szimfonikus nagyegyüttes, illetve a nagy léptékű, epikus forma vagy a szimfonikus költemény műfaja. A maraton műsorán a finn zeneszerző alkotói terméséből felhangzik A driád című szimfonikus költemény, de a Finlandiával, az 1. és 2. szimfóniá­val, valamint a Lemminkäinen-szvit részleteivel is találkozhatunk.

A Sibelius kortársaként alkotó dán Carl Nielsen (1865—1931) több mint másfél évtizeden át volt a Dán Királyi Zenekar hege­ dűse. A saját útját makacs következetességgel járó zeneszerző jobbára kívülállónak számított, külföldön éppúgy, mint Dániá­ ban. Viszonylagos művészi elszigeteltsége azonban a későbbi­ ekben igen hasznosnak bizonyult. A korai stílusát Brahms és Grieg nyomdokain kialakító komponista egyre inkább kísérle­ tező, a konvencionális megoldásokat merészen felülíró alkotó­ vá érett. Több műfajban is termékeny volt, manapság

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

Hámori Máté és a Danubia Zenekar

Grieg után az európai koncerttermekben a finn Jean Sibelius (1865—1957) zenéje képviselte az északi hangot. Sibeliust való­ ban Grieg örökösének látták, olyannyira, hogy még a finn zene­ történészek is Grieget tekintették a finn zene atyjának. Ugyan­ akkor Sibelius zeneszerzői habitusa nagyon eltér idősebb norvég pályatársáétól. Műveiben szinte kivétel nélkül ismerős elemeket idéz, ugyanakkor meglepő az a hangzó környezet, amely ezeket körülöleli. Sibeliusnál még a legbanálisabb fordu­ latok is szokatlanak tűnnek. Korunk zenehallgatója számára ugyanakkor nem magától értetődő, hogy ez a fajta zene annak idején mennyire érzékenyen reagált a társművészetek modern irányzataira, a szecesszióra éppúgy, mint az analitikusabbá, absztraktabbá váló posztimpresszionizmusra. A sibeliusi

Rajna Martin

Diákévei során Edvard Grieg (1843—1907) elsősorban a német romantika, különösen Schumann zenéje iránt érdeklődött, s ez az orientáció az 1860-as évek közepéig mindennél fontosabb szerepet játszott stílusa kialakításában. A norvég népzenében elmélyedve azonban zenei gondolkodása fokozatosan átalakult.

A nyugati közönség persze aligha tudta a maga tényleges való­ságában megragadni Grieg zenéjének norvég jellegét, „csak” annyit érzékelt, hogy műveinek spontán dallamossága egyedi hangszínekkel és rusztikusnak ható harmóniákkal kap­ csolódik össze. És ennyi már tökéletesen elegendő is volt ah­ hoz, hogy a romantikus elvágyódás végre egy született norvég zeneszerző műveiben találja meg sóvárgása tárgyát és kielégí­ tését. Aligha véletlen, hogy 1900 körül Grieg a nyugati ottho­ nok és koncerttermek egyik legnépszerűbb zeneszerzője volt.

Zongoraversenye, a Peer Gynt kísérőzenéjéből kialakított szvitjei, zongorára komponált ciklusai és gyűjteményei (köztük a Lírai darabok tíz füzete), továbbá kisszámú, ám annál jelenté­ kenyebb kamarakompozíciója a modern hangverseny-reper­toár törzséhez tartozik. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös Északi romantika-maratonján Grieg művei közül a kö­ zönség a zeneszerző zongoradarabjait, kórusműveit, az a-moll zongora­versenyt, a Peer Gynt-kísérőzene részleteit, a hegedűre és zongorára komponált c-moll szonátát, valamint a Szimfonikus táncokat hallhatja.

2023. február 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Üvegterem, Előadóterem, Kék terem, Lépcsőterem

Fotó: Posztós János, Müpa

Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar

MARATON: ÉSZAKI ROMANTIKA

Vass András és a Pannon Filharmonikusok

Az északi szerzők zenéjéből összeállított koncertmaratonon számos kiváló szólista — Miah Persson, Balog József, Ránki Fülöp, Baráti Kristóf, Farkas Gábor, Szabó Rozália — lép fel. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban a hazai együttesek közül a Budapesti Fesztiválzenekar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Danubia Zenekar, a Győ ri Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kórus, a Budafoki Dohnányi Zene­kar és a Pannon Filharmonikusok produkcióit élvezheti a közönség, olyan karmesterek vezényle­ tével, mint Anna-Maria Helsing, Kovács János, Hámori Máté, Rajna Martin, Kocsis-Holper Zoltán, Hollerung Gábor és Vass András. A hang­ versenyek mellett több koncertfilmvetítés és egy kiállítás is gazdagítja a kínálatot — és a hagyományokhoz híven az Üveg­ teremben zeneakadémiai hallgatók előadásai várhatók.

Molnár Szabolcs

Fotó: Nagy Attila, Müpa

szimfóniáival, versenyműveivel és kórusdarabjaival találkozha­ tunk gyakrabban. A zeneszerző halála után Nielsen kompozíciói majdhogynem feledésbe merültek, az életmű egészen az 1950es évekig szinte ismeretlennek számított. Az áttöréshez a dán kulturális diplomácia állhatatosságára éppúgy szükség volt, mint néhány nagy hatású muzsikus és karmester, mint például Leonard Bernstein elkötelezettségére. A maratonon felcsen­ dül néhány Nielsen-kórusmű, megismerhetjük az Aladdinszvitet, elhangzik a ritkaságnak számító Serenata in vano, és a Fuvola­verseny sem hiányzik a válogatásból.

KLASSZIKUS 2024. január—február

25

Monica Zanettin

A főszerepekben válogatott nemzetközi előadógárdával találkozunk.

26

KLASSZIKUS 2024. január—február

ILYEN NAGY

SZERELEM

Az októberi Aida után februárban az olasz operarepertoár újabb kivételes népszerűségű alapművét kínálja a NEMZETI FILHARMONIKUSOK idei évada — ezúttal a Müpával koprodukcióban. Manon Lescaut — ahogy a mű szerzője, Puccini vallott a címszerepről — „biztosan elcsábítja a közönség szívét”.

Fotó: Marta Etxebarria

A hányatott életű francia literátor, Antoine François Prévost d’Exiles teremtménye, Manon Lescaut azonban fényesen meg­ hálálta a bizalmat a komponistának, aki az első pillanattól szent meggyőződéssel vallotta: „Manon olyan hősnő, aki […] egészen biztosan elcsábítja a közönség szívét.” Puccini persze korántsem elsőként ismerte fel a vonzerőt, amely a 18. századi regényalak saját­ja, hiszen Manon és Des Grieux lovag szerelmi történetének már Massenet előtt is akadt zenés színpadi feldolgozása. Csakhogy az olasz zeneszerző meggyőződéssel vallotta: „egy ilyen asszonynak egynél több szeretője is lehet”. Az opera pedig, amelynek megszü­ letése körül vagy fél tucat hivatásos és önjelölt szövegkönyvíró bábáskodott, végre meghozta Puccini számára a nagy áttörést.

Olyannyira, hogy a Manon Lescaut sikerét követően immár a ma­ gyar sajtó java sem kételkedett tovább, készséggel ismerve el (többek közt a fent idézett Pesti Hírlap hasábjain): „Puccini igazi zenei titán.” A Manon Lescaut-val való megismerkedés, alig egy évvel a torinói ősbemutató után, 1894 tavaszán Budapesten is

Andeka Gorrotxategi

„Massenet finom társalgási dalműve nem bírt magának sokfelé utat törni; Prévost halhatatlan regénye azonban felgyújtotta azóta egy fiatal olasz zeneköltő képzeletét, akinek ugyane tárgyú dal­ műve, legalább a torinói sajtó magasztalása szerint, csakhamar be fogja járni az egész világot. A jóslatot természetesen egyelőre egy kis kétkedéssel fogadjuk, de legalább tudomást veszünk róla. A sze­ rencsés zeneköltő Giacomo Puccini.” 1892 februárjában, alig néhány nappal a Manon Lescaut torinói ősbemutatóját követően a Pesti Hírlap írta ezt, naprakész tájékozottsággal és némi érthető hitet­ lenkedéssel. Mert jóllehet, az utókor szokás szerint mindig oko­ sabb, mint a kortársak, akkoriban nem tűnt indokolatlannak a ké­ tely: kevesebb mint egy évtizeddel Jules Massenet Manonja után valóban érdemes újra megkísérteni a témát? Az is kérdésesnek tetszett, lesz-e valaha világhódító Maestro a harmincas évei köze­ pén járó Puicciniből, akit az ifjú olasz operaszerzők, a Giovane Scuola mezőnyéből ekkor több nemzedéktársa is jócskán meg­ előzni látszott.

KLASSZIKUS 2024. január—február

27

Serban Vasile

igazi szerelem volt első látásra — illetve első hallásra. Hajszálra olyan, akárcsak Des Grieux találkozása az első felvonás kezdetén az arrasi postakocsiból kiszálló „tündérszép ábránddal”: „Ily föl­ döntúli szép lányt / Szem még nem látott!” (Nádasdy Kálmán fordítása) Jó eséllyel ilyen lenyűgöző találkozást ígér most a Káel Csaba rende­ zésében pódiumra kerülő, félig szcenírozott produkció is, amely egyszersmind a Nemzeti Filharmonikusok korántsem előzmények nél­ küli, ám mostanában újra határozottan megnyilatkozó operai el­ kötelezettségének újabb érzékletes bizonysága. (Gondoljunk csak Kocsis Zoltán hiánypótló és felfedeztető erejű Richard Strausssoro­zatára, vagy A kalóz című Verdi-opera bicentenáriumi előadá­ sára!) Massenet Werthere és az Ys királya című Lalo-különlegesség nyomában Puccini művét is Vashegyi György vezényli, újra bizonyítva, hogy a karmesternek érdemes időről időre kilépnie egyik legsajá­ tabb és szívének méltán oly kedves közegéből, a francia barokk vilá­gából.

A főszerepekben válogatott nemzetközi előadógárdával találko­ zunk. Az operairodalom kitüntetetten ikonikus szoprán címszere­ pét az olasz Monica Zanettin alakítja. Ő ma Puccini hősnőinek egyik legkeresettebb megformálója szülőhazájában és Európa-szerte egyaránt, aki Manon, Tosca és Cso-cso-szán mellett Aida szóla­ mának is ünnepelt tolmácsolója. A Manon Lescaut körül keringő, vonzásának ellenállni képtelen férfiak közül Renato Des Grieux szerepe az emelkedő csillagú baszk tenornak, Andeka Gorrotxateginek jut. Ő 2011-ben Pinkerton sorhajóhadnagyként debütált, és 28

KLASSZIKUS 2024. január—február

azóta a nápolyi Teatro San Carlóban éppúgy számítanak értékes közreműködésére, mint a drezdai Semperoperben vagy épp Sydney operaházában. A címszereplő másik megbűvöltjét, a korosodó és dúsgazdag adóbérlőt, a megalázottságában kegyetlen bosszút álló Geronte di Ravoirt a budapesti születésű basszus, Sebestyén Miklós állítja elénk, a hazai énekestársadalmat képviselve, ám egy­ úttal a milánói Scalától a New York-i Metropolitan Operáig elérő nemzetközi sikerek birtokosaként. Hozzá hasonlóan ismerősként köszönthetjük Manon bátyjának alakítóját, a MET-ben szintén megfordult román baritont, Serban Vasilét is, hiszen ő 2022-ben a Müpában szerepelt a Nemzeti Filharmonikusok egy korábbi olasz operaprodukciójában, A trubadúr Luna grófjaként lépve a közönség elé.

László Ferenc 2024. február 25.

PUCCINI: MANON LESCAUT Manon Lescaut: Monica Zanettin Lescaut hadnagy: Serban Vasile Des Grieux lovag: Andeka Gorrotxategi Geronte de Revoir: Sebestyén Miklós Edmondo, diák: Artavazd Sargsyan Kocsmáros/Őrmester: Pintér Dömötör Énekes: Busa Gabriella Táncmester/Lámpagyújtogató: Kálmán László Hajóskapitány: Gáspár István Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Díszlet: Szendrényi Éva Jelmez: Zoób Kati Rendezőasszisztens: Gábor Sylvie Zenei munkatárs: Alessandro Amoretti Rendező: Káel Csaba Vezényel: Vashegyi György

METROPOLITANOPERAKÖZVETÍTÉSEK 2024 Fesztivál Színház, Előadóterem 2024. január 6.

VERDI: NABUCCO

Ismétlés az Előadóteremben 2024. január 7., 8.

2024. január 27.

BIZET: CARMEN

Ismétlés az Előadóteremben 2024. január 28., 30.

2024. március 9.

VERDI: A VÉGZET HATALMA Ismétlés az Előadóteremben 2024. március 10., 12.

2024. március 23.

GOUNOD: RÓMEÓ ÉS JÚLIA Ismétlés az Előadóteremben 2024. március 24.

2024. április 20.

PUCCINI: A FECSKE

Ismétlés az Előadóteremben 2024. április 21.

2024. május 11.

PUCCINI: PILLANGÓKISASSZONY Ismétlés az Előadóteremben 2024. május 12., 13.

liveincinema.eu s.r.o.

Joyce DiDonato és Ryan McKinny Fotó © Paola Kudacki, Met Opera

mupa.hu KLASSZIKUS 2024. január—február

29

MINDENJAZZ A jazz világában jól ismert az a fél évszázados plakát, amely az afrikai-amerikai eredetű zene történetét terebélyes faként ábrázolja. A szemléletes rajz megjeleníti gyökérzetét, vastag törzsét, sokfelé tartó ágait, de értelemszerűen hiányoznak róla azok a hajtások, amelyek a lombkoronán az utóbbi évtizedekben jelentek meg.

Subtones: a jazzben elsősorban fafúvósok által, mélyebb regiszterekben alkalmazott visszafogott, lágy hangformálás.

Zenei szakkifejezés, amely itthon az utóbbi időben mind szélesebb körben válik ismertté egy héttagú együttes révén.

A jazz nyelvezetének elsajátítása kötelező belépő az improvizatív zene világába. Az érvényesüléshez azonban ennél többre van szükség: egyéni hangzás, megszólalásmód és irány nyithat teret az önálló jelenlét igényével fellépő muzsi�­ kusoknak. Subicz Gábor trombitás, zeneszerző, hangszerelő, zenekarvezető kijárta az iskolákat, oszlopos tagja a zenei műhelyként jeleskedő Modern Art Orchestrának, emellett megannyi produkció, hangfelvétel részese, színházi zenék szerzője. Akár be is érhetné ennyivel, ő azonban létre akarta hozni azt az előadói környezetet, amelyben a leginkább otthonosan érzi magát. 2015-ben alakította meg a Subtones együttest, amely 2019-ben nyerte el végső, két énekesnőt foglalkoztató formáját.

A negyvenedik életévében járó Subicz a mában élő, nyitott szellemű muzsikusként igyekszik mindent magába szívni a nagyvilág zenéjéből, márpedig rengeteg hang kering az éterben. Nem elégszik meg a tájékozódással: arra törekszik, hogy megszűrve önálló, érvényes megnyilatkozásokká formálja az őt ért hatásokat. Igazi együttessé érett, kiváló ját�­ szó- és alkotótársaival olyan zenei világot teremtett, amely keresi a határfelületeket; azt, hogy mitől, hogyan tudnak másfajta zenék jazzé válni.

A Subtones vállaltan populáris hangvételű, ugyanakkor igényes, a pop, a funk, a jazz elemeit és még számtalan hatást szintetizáló zenéje fiatalos hangzásával, lüktető dinamikájával, és nem utolsósorban a zenekar életvidám színpadi előadásmódjával talált utat a mai, túlnyomó részben fiatal hallgatósághoz. Telt házas koncertjeik a kedvező fogadta�­ tás jelei, míg az év lemezének választott, magyar nyelvű Lángolj című lemezük 2023-as Fonogram-díja a szakma elismerését mutatja. Azt, hogy jó úton jár a csapat.

Ennek az útnak fontos eseménye a Müpa estje, amelyre különleges műsorral készült az együttes. Profiljukat színesít�­ ve ezúttal a kísérleti elektronika, az avantgárd és a vokális jazz találkozását állítják játékuk középpontjába. Az izgal�­ masnak ígérkező programot a jazzben és az elektronikában egyaránt járatos svéd vendégművész, Otis Sandsjö szaxo­ fonos közreműködése emeli nemzetközi dimenzióba.

Turi Gábor

2024. január 14.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

SUBTONES FEAT. OTIS SANDSJÖ Subicz Gábor — trombita, szárnykürt, altkürt, ének Jónás Vera, Kiss Flóra — ének Benkő Dávid — billentyűs hangszerek Csókás Zsolt — gitár, ének Fonay Tibor — bőgő, basszusgitár Csízi László — dob Vendég: Otis Sandsjö — szaxofon, elektronika

30

JAZZ 2024. január—február

Subtones

Igazi együttessé érett, kiváló játszó- és alkotótársaival olyan zenei világot teremtett, amely keresi a határfelületeket…

JAZZ 2024. január—február

31

MEGÚJULT MEGMÉRETTETÉS, TÁNCHOZ IS ILLŐ ZENÉK

32

JAZZ 2024. január—február

Fotó: Láng Nándor

Gyémánt Bálint

Idén először nyílt pályázaton válogatta ki a szakmai zsűri a Müpa Jazz Showcase három napjának délutáni műsorában fellépő fiatal zenekarokat. A három esti nagykoncert továbbra is számít a korábban itt bemutatkozott vagy figyelmet kiérdemelt muzsikusokra, és nyitottan értelmezi az ország- és stílushatárokat.

…a tizenhat éves Jazz Showcase nemzetközi rangot vívott ki magának…

Mathias Eick

nagyon kifejezően játszó Szabó Dániel Ferenc. A Gyémánt-trió a Jazz Showcase-en tartja a német Jazzhausnál megjelenő, a rá jellemző műgonddal elkészített, Vortex of Silence című albumának bemu­ tatóját, ami különösen érdekessé teszi ezt a koncertet.

New Fossils

Odaadás és alázat a zeneművészet iránt, figyelem minden rész­ letre, még a külsőségekre is, ezek Gyémánt Bálint szemléletének sarok­kövei. Mondandóját pedig a fantázia és eredetiség teszi iz­ galmassá. Bár ezeket az erényeket sok kiemelkedő zenész magáé­ nak mondhatja, Bálintot fiús huncutsága és keményfából faragott személyisége nemzetközileg magasan jegyzett jazz-zenésszé teszi.

Saját szerzeményeiben átélhetően tud megjeleníteni története­ ket, érzéseket és helyzeteket. Nagy segítségére van ebben triójá­ nak minden hájjal megkent basszusgitárosa, Bartók Vince, és a do­ bokat szintén nem csak ritmushangszerként kezelő, mindig

Szabó személye kapcsolja össze a Gyémánt-triót a második este fellépőjével, a New Fossils-zal, amely nem egy tag nevét viseli, hiszen közösségként alkotó, több szerzőt (sőt, máshol zenekart vezető muzsikust is) felvonultató együttesről van szó. Csak három éve működnek ezen a néven, ám ha Szabó, ifj. Tóth István gitáros, Varga Dániel szaxofonos vagy Gyányi Marcell bőgős pályáját tekintjük át, olyan neves formációk sorára bukkanunk, mint a Mörk, a Mordái, Pátkai Rozina, Dés András és Tálas Áron együttesei, vagy éppen a Dresch Quartet. A csapat Benjáminja Ocsovay Damján billentyűs, aki nem olyan rég még bemutatkozó fiatalként volt Showcaserésztvevő. A New Fossils hol hömpölygő, hol lüktető zenéje nem hagyja el a jazz improvizációs és kompozíciós kereteit, de tágas zenei környezetbe ágyazódik, rengeteg invenciót mozgósít és érde­kes tónusokat jelenít meg. A húszas–harmincas generáció nagyon hamar felzárkózott a zenekar mögé, meghívásaik egymást érik, és 2023 tavaszán megjelent albumuk most már LP-n is kap­ ható. Gyányi szerint nem idegen elképzeléseiktől, hogy erre a zené­re a közönség táncolni, mozogni szeret.

JAZZ 2024. január—február

33

„Mind a három zenekar műfajokon átívelő, eklektikus, sokféle stílus felé mozduló zenét játszik” — hangsúlyozza Bércesi Barbara, a Müpa művészeti szerkesztője és a program gazdája a kezdettől fogva. „Törekvésünkké vált, hogy az esti koncertekre olyan zene­ karokat hívjunk, amelyek néhány éve Showcase-szereplők voltak, mára azonban a jazzélet népszerű és fontos résztvevőivé értek, mint például a 2023-as fellépők közül a Jazzbois, vagy éppen Gyémánt Bálint és állandó társa, Harcsa Veronika.” Bércesi azt is elmond­ta, hogy a tizenhat éves Jazz Showcase nemzetközi rangot

Az előzsűri október 31-én hirdette ki döntését. Részlet a sajtóközleményből: „Az elmúlt hetekben az előzsűri kivá­ lasztotta a hat legígéretesebb formációt, akik bemutatko­ zási lehetőséget kapnak a háromnapos tél végi jazzfiestán!

A zsűrinek persze — hála a szép számban beérkezett, és igen magas minőséget képviselő pályázatoknak — nem volt könnyű dolga, de hosszas mérlegelés után az alábbi együt­ teseket juttatták tovább a megmérettetésre: Claudia Raquel

Sextet, Emingó, Grace & Gravy, Intergeese, Koncz Kriszta Group, 34

Up To The Surface.”

JAZZ 2024. január—február

Fotó: Dario Heydario

A háromnapos fesztivált a berlini afrobeat produkció, az Àbáse zárja.

Aki még nem találkozott velük, ne csodálkozzon, hogy meghívást kaptak, hiszen a zenekar vezetője, a vérbeli világpolgár Bognár Szabolcs öt éve él Berlinben, korábban pedig bejárta a fél világot, különösen azt a felét, ahol latin zenék szólnak. Itthon egyebek között az Irie Maffia, az Akkezdet Phiai és az Amoeba együttesek­ kel dolgozott. Világzene, gondolhatnánk az Àbáséról, és nem jár­ nánk messze az igazságtól, de a billentyűs-sokhangszeres szerző zenéje sokkal letisztultabb, nem a keverék, hanem az ötvözet jegyeit mutatja. Zenekarának ezúttal is több (hazai) magyar tagja lesz: a minden jó buliba bevonható Hock Ernő bőgős, az állandó partner Zahár Fanni fuvolás, énekes és DJ, valamint az ugyancsak kontinen­ sek közt ingázó Koroknay András basszusgitáros (Európa Kiadó, Manaky, Papaver). Az Àbáse, ami yoruba nyelven az egységre és az együttlétre egyaránt utal, jelöli Bognár szólófellépéseit — pél­ dául táncklubokban —, és ezt az együttest, amely most kiegészül az ausztrál Ziggy Zeitgeist dobossal és Eric Owusu énekes-ütőssel.

A táncolhatóság ezen a koncerten is jellemző lesz, ahogy a New Fossils esetében is, de a hangszerek, a vokál és a sűrű elektronika az Àbáséban kollektívaként érvényesül, a groove nem elnyomja, inkább aláfesti a zene változatosabb elemeit, kiemeli az egyéni teljesítményeket.

Àbáse

A Müpába Mathias Eicket hívták vendégszólistának. A negyvennégy éves norvég trombitás az ECM lemeztársaság kiválósága, többek között a francia dobos, Manu Katché, a Trondheim Jazz Orchestra, a műfajok fölötti Jaga Jazzist és a svéd bőgős, Lars Danielsson zene­karaiban szerepelt. Kenny Wheelert és Tomasz Stańkót tartja példaképének, de szerzői lemezeit már önálló, saját hangjukért dicsé­rik. Műfajok iránti nyitottsága és nagy formákban gondolko­ dó, atmoszferikus játéka kiválóan illik a New Fossils világához.

vívott ki magának, ezért úgy döntöttek, hogy formálisabbá teszik a pályakezdő együttesek jelentkezését. A határidőre tizenhét pá­ lyázat érkezett, közülük választották ki a hat produkciót, amelyek résztvevői a megszokott műsorrend szerint továbbra is délután játszanak, mindennap két fellépő követi egymást a Fesztivál Színház ingyenes koncertjein.

Az előzsűri munkájában Bércesi Barbara mellett Borbély Mihály és Fekete-Kovács Kornél vett részt. Bár Fekete-Kovács a Showcasekoncertek zsűrijében is elnököl, e nagyobb, nemzetközi grémium összetétele lapzártakor még nem végleges. „A zenekarok nagy többsége az utolsó pillanatban adta be videóklipes jelentkezését, és technikailag nem is volt mindegyik felvétel tökéletes” — számolt be a zsűri tapasztalatairól. Az új rendszer bevezetését azonban még­ is elkerülhetetlennek tartja. — „A Jazz Showcase ma Magyarországon a legrangosabb zenei megmérettetés a műfajban.” Hozzátette: „a zenekaroknak éppen ezért éri meg a jelentkezés technikai részé­ be is energiát fektetniük.” Új tendencia vagy irány ezúttal nem kel­ tett figyelmet a jelentkezők munkáiban, de Fekete-Kovács Kornél megjegyezte: élvezetes volt hallgatni a felvételeket, és a mezőny­ ben kiemelkedően jók is akadtak.

Zipernovszky Kornél

2024. február 16., 16:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — UP TO THE SURFACE

2024. február 16., 18:00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — EMINGÓ

2024. február 16., 20:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

GYÉMÁNT BÁLINT: VORTEX OF SILENCE Gyémánt Bálint — gitár Közreműködik: Bartók Vince — basszusgitár Szabó Dániel Ferenc — dob 2024. február 17., 16:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — GRACE AND GRAVY

Művészetről

SOKOLDALÚAN

2024. február 17., 18:00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — INTERGEESE

2024. február 17., 20:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

NEW FOSSILS & MATHIAS EICK New Fossils: Varga Dániel — szaxofon Ocsovay Damján — zongora Ifj. Tóth István — gitár Gyányi Marcell — nagybőgő Szabó Dániel Ferenc — dob Vendég: Mathias Eick — trombita 2024. február 18., 16:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — CLAUDIA RAQUEL SEXTET

2024. február 18., 18:00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE — KONCZ KRISZTA GROUP 2024. február 18., 20:30 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE

ÀBÁSE

Àbáse: Bognár Szabolcs — billentyűk Zahár Fanni — fuvola, altszaxofon Ori Jacobson — tenorszaxofon Hock Ernő — bőgő Koroknay András — basszusgitár Ziggy Zeitgeist — dob Eric Owusu — ének, ütőhangszerek

B U D A P E S T | V Á R O S I S É TÁ K | P R O G R A M Ö T L E T E K

JAZZ 2024. január—február

35

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit

„Kollégáim felserdült tehetséges zenész Világzene. A népzene ünnepe gyerekeit kértem fel — néhány korombéli mellett —, hogy muzsikáljanak velem.”

4 oldal

36

VILÁGZENE 2024. január—február

A NÉPZENE SZERETETE NEM MÚLÓ SZESZÉLY A NÉPZENE ÜNNEPE című gálasorozat 2008 óta minden évben a magyar népzenét, annak sokszínűségét ünnepli a Müpában. 2024-ben az éppen ötven éve pályán lévő SEBESTYÉN MÁRTA koncertje egyesíti a hazai népzenei színtér szereplőit, mégpedig úgy, hogy ezúttal már pályatársai gyermekeivel, a magyar táncházmozgalom sokadik generációjával, az ERDŐFŰ ZENEKARral, a SÖNDÖRGŐvel és a SZERÉNYI BÉLA ÉS FIAI TEKERŐZENEKARral lép színpadra, de vele lesz Erdélyből a MAGYARPALATKAI BANDA, valamint mások mellett Írországból két legendás zenész, ANDY IRVINE és DÓNAL LUNNY. Sebestyén Márta személye valóban képes arra, hogy összefogjon egy egész színteret, sőt mindez egész pályafutására is igaz. A legfonto­ sabb hazai úttörőkkel, Sebőékkel, a Vujicsiccsel, a Muzsikással zenélt, de kitekintett más népek zenéi, a világzene és még sok egyéb felé is.

Hírét vitte a magyar népzenének az egész világon. Énekesként először a Sebő együttessel lépett színpadra, ennek éppen 2024-ben lesz öt­ venedik évfordulója, hiszen 1974 márciusában az Egyetemi Színpadon debütált. Persze már előtte is énekelt, sőt, nyert népdalversenyt is, de ő is a táncházmozgalommal együtt vált ismertté, először csak szűkebb, majd egyre szélesebb körben. Már a hetvenes években meg�­ mutatta, hogy a magyar mellett a délszláv, balkáni népzene is sajátja, a Vujicsics együttessel is rendszeresen koncertezett, majd 1980-tól a Muzsikással már valóban széles közönség előtt hirdették a népzene örökérvényűségét. Karrierjében újabb lépcsőfokot jelentett, amikor az István, a király című rockoperában az egész ország megismerte hang­ ját, majd a Muzsi­kással előbb Európa-szerte, később az egész világon öregbítették a magyar népzene hírét.

Saját nevét viselő első albuma a nyolcvanas években jelent meg (Dúdoltam én — 1986), de már ekkor közreműködött Cserepes Károly innovatív világzenei lemezein (Jeles napok — 1984 és Szerelmeslemez — 1985, Szörényi Leventével, Kivándorlás — 1989, Hobóval), a kilencvenes évektől pedig jelentős nemzetközi sikereket is aratott — az elektronikusambientes-világzenés Deep Foresttel és filmzene-közreműködésekkel VILÁGZENE 2024. január—február

37

Fotó: Bálint Pörneczi

Az Erdőfű Bittner Meenakshi Dóra

(ilyen volt Az angol beteg). 1996-ban jelent meg idegen népek dal­ lamait feldolgozó albuma Nikola Parov­val, Kismet címmel, rajta magyar, ír, görög, bolgár, indiai dalokkal. Ekkoriban, a Bartók album című Muzsikás-lemez idején már a világ legnagyobb koncerttermeit is megtöltötték. 2008-ban jelent meg saját szerkesztésű Nyitva látám mennyeknek kapuját című nagylemeze, a 2010-es években pedig a régizene is felkerült repertoárjába: Andrejszki Judit csem­ balóművész-szopránnal ad rendszeresen a két világot — népzene és régizene — egymáshoz közelítő koncerteket, és készít lemezeket.

38

VILÁGZENE 2024. január—február

A népzene ünnepe koncertjén frappáns koncepció mentén azokkal a mai zenészekkel lép fel, akik kortársainak gyermekeiből váltak mára a honi népzenei színtér meghatározó szereplőivé. Sebestyén Márta maga így foglalja össze az est felépítését: „A koncepció az, hogy a mögöttem lévő évtizedek alatt felnőtt egy nemzedék, amely­ nek sikerült ugyanúgy »megfertőződnie« a népzenével, mint nekem anno, csitri koromban, mikor Halmos Béla és Sebő Feri felkaroltak.

Ez a szkeptikusoknak és huhogóknak egy nagy ippon, azoknak, akik csak múló szeszélynek, divatnak vélték ezt, minket pedig futóbolond­ nak. Az elért eredmények tükrében ez nagy elégtétel és öröm. Kollé­ gáim felserdült tehetséges zenész gyerekeit kértem fel — néhány korom­béli mellett — hogy muzsikáljanak velem.” Ezek közül az Erdőfű­ ben a nemrégiben elhunyt Éri Péter fia, Márton, és lánya, Katalin a két nyilvánvaló kapcsolódási pont. Velük magyar népzenei blokkot ad elő Sebestyén Márta. A Söndörgő tagjait pedig a Vujicsics együt­ teshez kötődő rokoni kapcsolat miatt ismeri születésük óta az énekesnő, velük a balkáni szál kel életre, szerb, bolgár, görög dalla­

Fotó: The orbital strangers

A Söndörgő

mok szólalnak meg. Szintén már önmagában is többgenerációs Szerényi Béla és fiai tekerőzenekara, akikkel régóta élő kapcsolatot ápol, de a határon túlról érkező vendégekkel úgyszintén.

2024. január 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyarpalatkai Banda Erdélyből Sebestyén Márta zenei gyöke­ reit képviseli: a mezőségi zenekar autentikus képviselője az egyik legnagyobb zenei hatásnak, amely az énekesnőt érte. Az ír duó, a sok más formáció mellett a legendás Planxty kelta folkzenekar­ ból ismert Andy Irvine és Dónal Lunny pedig szintén régi ismerős.

A koncert azonban ezzel még mindig nem ér véget, bár a kínálat már így is igazi gála lenne, ám a Sebestyén Márta-életmű további árnyalatai is megjelennek az este során. Lesz például régizeneblokk Andrejszki Judittal és Szabó Zsolt viola da gamba-művésszel, felhangzanak rockopera-részletek Szamosi Szabolcs orgonaművész közreműködésével, akivel az énekesnő már közel húsz éve koncerte­ zik. Megszólal Réka dala az István, a királyból orgonás átiratban, illet­ve részleteket hallunk a Tolcsvay László által jegyzett Magyar mise című rockoperából. A Szent Efrém Férfikarral közösen Cseh Tamás-átiratot is előad Sebestyén Márta, de még ezen felül is várható izgalmas világzenei és táncos produkció Bittner Meenakshi Dóra táncművésszel — és akkor vetítésekről, rövidfilmekről még szó sem esett.

Sebestyén Márta — ének Erdőfű Zenekar: Maruzsenszki Andor — hegedű Kiss-Balbinat Ádám — hegedű, ének Éri Márton — brácsa, kontra Éri Katalin — nagybőgő, ütőgardon Zimber Ferenc — cimbalom Salamon Soma — furulya, harmonika Söndörgő: Eredics Áron — prímtambura, tambura szamica, csellótambura, darbuka Eredics Benjamin — brácsatambura, trombita, ének Eredics Dávid — prímtambura, alt, basszprím tambura, kaval, klarinét, altszaxofon, szopránszaxofon Eredics Salamon — harmonika, furulya, basszprímtambura, csellótambura, hulusi Dénes Ábel — bőgő, tapan Szerényi Béla és fiai tekerőzenekara Andrejszki Judit — ének Szabó Zsolt — viola da gamba Szamosi Szabolcs — orgona Szent Efrém Férfikar Bittner Meenakshi Dóra — tánc Magyarpalatkai Banda: Codoba Martin „Florin” — hegedű, brácsa Ifj. Codoba Martin „Florin” — hegedű, brácsa Codoba Ignat Marius — brácsa Mezei Karsa — bőgő Andy Irvine és Dónal Lunny

Olyan pazar, gazdag este várható, amely egyrészt kivételes, egy­ szeri alkalomnak ígérkezik, másrészt seregnyi más okból is kihagy­ hatatlan.

Bese János

„AZ ÉN SZÍVEM JÁTSZIK…” A NÉPZENE ÜNNEPE — SEBESTYÉN MÁRTA KONCERTJE

2024. január 28. Átrium

A NÉPZENE ÜNNEPE — TÁNCHÁZ

VILÁGZENE 2024. január—február

39

A DALLAMOKÉ A FŐSZEREP 40

VILÁGZENE 2024. január—február

A sokszínű, önmagát ethno-beatként definiáló AUREVOIR. 2015-ös indulását követően néhány év alatt a fesztiválok nagyszínpadán találta magát, ám ezen a koncerten nem a hangos ritmusok uralkodnak: a dallamoké a főszerep. Az utóbbiakat a SZOLNOKI SZIMFONIKUS ZENEKAR kíséretével szólaltatják meg.

2015, Zsámbék: ekkor és innen indult az eredetileg hattagú, mára nyolcfős társaság. Pontosabban egy Open Mic Night bulin debütált az Aurevoir., és már ott érezni lehetett, hogy zenéjük sikerre van predesztinálva. Első mini­ albumuk — a 2017-es Ethno-beat — címe definiálta sajátos stílusukat, amelyet az angolszász beat-folk és a Kárpát-medencében honos népzene keveréke jellemzett leginkább, de kezdettől a sokszínűség jegyében alkottak. Eddigi sorlemezeik — Kikötő (2018), Forduló (2019), Deák rét (2022) — és legújabb dalaik (Nem mondom meg, Szólok, hogyha elfelejtenél) végigvezetik a hallgatót az általuk bejárt úton, amelyen a népzenében gyökerező rockos-alternatív meg­ szólalás mellett bőven akad más is. A magyar, cigá­ny, ír és délszláv népzene motívumai, no meg a hatvanas évek beatje mellett a francia kávéházi sanzo­ nok világa, valamint a reneszánsz és a barokk zene hatása is kihallható dalaik­ ból. Az Aurevoir. zenei ötvözete annyira erős, hogy azzal valóban nagyon gyorsan lépdelt előre a formáció, és lett a 2010-es évek végének, majd a 2020-as évek elejének egyik legsikeresebb hazai együttese. „Egyszerre nagy­ városi és nagyon nem városi” zene ez, amelynek a lüktetés adja az egyik sarok­pontját.

A folyamatosan fejlődő zenekar Müpa-koncertjén a következő lépcsőfokot az jelenti, hogy az eddigi ritmusorientáltság helyett a dallamoké lesz a főszerep, mégpedig egy szimfonikus koncerten. A népzenei hagyományra épülő dalok klasszikus hangszerelést kapnak, és ezáltal egy másik dimenzióba helyezik a megszólalást — ebben főszerepet vállal a Balogh Sándor által vezényelt Szolno­ ki Szimfonikus Zenekar. A koncert „motorja” és zenei vezetője az Aurevoir. szaxo­fonosa, Cseke Dániel, aki 2022-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zene­ művészeti Egyetem Jazz tanszakán. „Az ő személye kapocs a zenekar és a másféle stílusok között, és most egy egész projekt áll rendelkezésére, hogy új szintre emelje az Aurevoir.-dalokat.” A szimfonikus koncert társhangszerelője Kováts Gergő , aki nagyzenekari hangszerelői képességeit legújabban a NART Orchestra és a Fővárosi Rapcirkusz produkcióiban csillogtatta meg, de a nép­ zenével is ápol kapcsolatot, hiszen Juhász Zoltántól furulyázni, Csávás Attilá­ tól pedig tárogatózni tanult egyetemi évei alatt.

Bese János

2024. január 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

AUREVOIR. SZIMFONIK Aurevoir.: Agócs Márton — ének, gitár, ír buzuki Fejér Mihók — ének, mandolin Fejér Ágoston — tangóharmonika, billentyűs hangszerek, vokál Orosz Kristóf — gitár, vokál Cseke Dániel — szaxofon, fuvola Gelencsér Gábor — basszusgitár Szűcs Viktor — ütőhangszerek Katona Bálint — hegedű Közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar Vezényel: Balogh Sándor

VILÁGZENE 2024. január—február

41

Béla Fleck

Ha a Grammy-jelöléseket kategóriákra bontjuk, világrekorder az amúgy nem magyar származású (szlovák ősökkel rendelkező), csupán Bartók-rajongó apja révén magyar keresztnevet kapott Béla…

42

VILÁGZENE 2024. január—február

BLUEGRASS ALAKÚ SZÍV

Fotó: Alan Messer

BÉLA FLECK szeret bendzsózni — szól a már-már provokatívan lakonikus, humoros kijelentés a bluegrass sztárjának honlapján. Még hogy szeret! Béla Fleck a világ vezető bendzsójátékosa, a hangszer virtuóza, akit a legtöbbféle kategóriában jelöltek Grammy-díjra. Ezúttal a szintén Grammy-díjas My Bluegrass Heart című nagylemezét mutatja be, egy igazi bluegrass allstarzenekarral, olyan további sztárok társaságában, mint SIERRA HULL mandolinos, BRYAN SUTTON gitáros vagy JUSTIN MOSES multiinstrumentalista.

Az 1958-as születésű amerikai Béla Fleck legutóbbi magyarországi koncertjén, 2015-ben feleségével, a szintén jelentős bluegrass-zenész Abigail Washburnnel duóban lépett a Müpa színpadára, de járt már Buda­ pesten Béla Fleck And The Flecktones nevű jazz­ fúziós bluegrass zenekarával is. Már ennyiből is ki­ tűnik, hogy Fleck milyen sokféle bluegrass-árnyalatot, zenei világot tekinthet sajátjának, pedig mindez való­ban csak a jéghegy csúcsa.

A hetvenes évek végén a bostoni Tasty Licks bluegrass-zenekarral indult a pályája, majd egy Spectrum nevű együttessel is kiadott két lemezt, miközben már szólóanyagai is megjelentek. 1981-től a zenekar megszűnéséig tagja volt a progresszív bluegrass egyik alapzenekarának, a New Grass Revivalnek.

1988-ban alapította leghíresebb saját zenekarát, a már említett Béla Fleck And The Flecktonest, és ettől kezdve nem volt megállás: az együttessel közös kiadványok mellett záporoztak a jobbnál jobb, másokkal közös albumok is, amelyek közül számtalan jutott el a legrangosabb zenei díjig, sokféle kategóriá­ ban. Chick Corea jazzbillentyűs, Zakar Hussain indiai tablajátékos, Toumani Diabaté mali korajátékos, vagy a Nashville Symphony nagyzenekar mind társa volt egy-egy (vagy több) kiadvány elkészítésekor.

Ha a Grammy-jelöléseket kategóriákra bontjuk, világ­rekorder az amúgy nem magyar származású (szlovák ősökkel rendelkező), csupán Bartók-rajongó apja révén magyar keresztnevet kapott Béla.

Összesen harmincnyolc jelölése van, ezekből tizen­ ötöt váltott díjra, olyan kategóriákban, mint country, pop, jazz, bluegrass, klasszikus, folk, spoken word, világzene, american roots — és így tovább. Most 2021-es My Bluegrass Heart című lemezével érkezik a Müpába, és ez igazán nagy szerencse, hiszen egy vérbeli allstar-zenekar játszik az albumon és persze a turnén is a virtuóz, mindig innovatív Fleck mellett.

Hallhatjuk Sierra Hull mandolinost, aki szólóban is prog bluegrass-sztár, férjét, Justin Moses multiinstru­mentalistát, Bryan Sutton szintén Grammydíjas gitárost, akit tíz alkalommal is az év gitárosának válasz­tott a Nemzetközi Blugrass Zenei Egyesület, az önmaga jogán is műfajsztár hegedűst, Michael Cleve­landet, valamint Fleck leghűségesebb zenész­ társát, Mark Schatz bőgőst, akivel már a hetvenes években együtt utcazenélt. Pazar este várható!

Bese János

2024. február 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BÉLA FLECK — MY BLUEGRASS HEART FEATURING: MICHAEL CLEVELAND, SIERRA HULL, JUSTIN MOSES, MARK SCHATZ, BRYAN SUTTON Béla Fleck — bendzsó Közreműködik: Michael Cleveland — hegedű Sierra Hull — mandolin Justin Moses — dobro, hegedű, bendzsó Mark Schatz — bőgő Bryan Sutton — gitár

VILÁGZENE 2024. január—február

43

Zhao Cong

44

VILÁGZENE 2024. január—február

HAGYOMÁNYOS KÍNAI ZENE, TÖBB EZER ÉVES HANGSZEREKKEL A holdújév hagyományosan nagy ünnep Kínában, és most a Wu Promotion „The Grand Chinese New Year Concert” márkaprojektje révén a Müpa közönsége is részese lehet ennek, hiszen egy újévi koncert keretében a KÍNAI NEMZETI TRADICIONÁLIS ZENEKAR előadásában háromnégyezer éves hangszerekkel ismerkedhetünk — no meg tanúi lehetünk a tradicionális kínai zene és a nyugati zene innovatív fúziójának is.

A kínai holdújév a Gergely-naptár szerint január 21-e és február 20-a közé, a február 4-hez legközelebbi újhold idejére esik.

Ez az egyik legnagyobb ünnep Kínában, ilyenkor a családtagok hazatérnek és egy nagy közös vacsora, valamint családi ünnep­ lés keretében várják az újévet. 2024-ben ez február 10-ére esik, és a következő év a kínai asztrológia szerint a Fa Sárkány éve lesz.

A koncert során lehetőségünk nyílik arra is, hogy hallhassuk Kína legősibb hangsze­ rei, a bianzhong és a bianqing hangját, sok másik tradicionális kínai instrumentum — mint az erhu nevű kínai hegedű, vagy a pi-pá nevű kínai pengetős hangszer — mellett. A magyar közönség már a nyolc­va­nas években kapott egy bőséges ízelítőt a hagyo­mányos kínai zenéből, amikor a Hungaroton 1987-ben megjelentette a Tavasz egy holdvilágos folyónál — Kínai hagyományos zene című nagylemezt.

Isme­reteink azóta egyre csak bővülhettek, és bővülni fognak ezen a koncerten is.

A bianzhong bronz harangkészletből álló, dallamjátékra alkalmas hangszer, amelyet az időszámításunk előtti első évezredben fejlesztettek ki. A harangokat fakeretre akasztják, és fakalapáccsal vagy rúddal különböző hangmagasságokat szólaltat­ nak meg. A több mint háromezer éves múltra visszatekintő bianqing ehhez hason­lóan szintén ütőhangszer, csak itt a hagyományosabb harangok helyett L alakú, lapos kőharangokból áll a készlet.

Mindkét zeneszerszám már az ókorban fontos hangszere volt a kínai rituális és udvari zenének.

Bese János 2024. február 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

NAGY KÍNAI ÚJÉVI HANGVERSENY Közreműködik: Zhao Cong — pi-pá (kínai pengetős hangszer) Duan Chao — erhu (kínai hegedű) Ding Xiaokui — bambuszfuvola Lu Ning — kucsin (kínai citera) Feng Mantian — zhongruan (kínai pengetős hangszer) Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar Vezényel: Liu Sha

A Kínai Nemzeti Tradicionális Zenekar

A Wu Promotion szervezésében a holdújév örömére Európa néhány nagyvárosában, köztük Budapesten is megrendezik a „The Grand Chinese New Year Concert”-et, amely­ nek keretében a Kínai Nemzeti Tradi­cio­nális Zenekar lép színpadra. A kéthetes európai turné budapesti állomása február 16-ára esik, ekkor a tradicionális kínai zenét nagy­ szabású produkció részeként láthatjukhallhatjuk. A műsor vegyesen tartalmaz tradicionális szerzeményeket (Napsugár ragyog barátságunkra, Pekingi történet,

Hua Yin Régi Opera), hagyományos kínai zenére épülő darabokat a 20. századból (Li Huanzhi: Tavaszünnep-nyitány), sőt kortárs szerzők művei is megszólalnak (Hao Weiya: Óda, Wang Yunfei: Szilva­ virágok).

VILÁGZENE 2024. január—február

45

BÁSITS BRANKA számos formációból lehet régóta ismerős, a Balkán Fanatiktól a Zűrös Bandán, a Pravón és a Radiowarnán át a Branka Trióig, vagy éppen Boban Marković zenekaráig, amellyel szintén együttműködött. Én Csépem című első szólólemeze azonban csak 2022-ben jelent meg — ennek anyagát mutatja be most a Müpában.

Régóta dédelgetett terve volt Básits Brankának a bemutatkozó szólólemez, amelynek meg­ valósulásáig azonban hosszú út vezetett, ám minden erre áldozott energia megérte, hiszen igazán remek anyag született. Tekintsünk most vissza az út elejére. Kislányként jóformán előbb tanult meg énekelni, mint beszélni, ám a népdaléneklés csak viszonylag későn, tizenhét éves korában jelent meg életében, amikor az anyai ágon magyar, apai ágon szerb származású, sziget­csépi fia­tal felfedezte, hogy környezetéből számos népdal ragadt rá, és ez a zenei világ áll hozzá a legközelebb.

Elvégezte a Zeneakadémia népi ének szakát, közben azonban máris belevetette magát a zené­ lésbe. Az iskola számára a Balkán Fanatik volt, majd jött a szerb, macedón, bolgár népzenét ját­ szó Pravo, és az igazi áttörés, a balkáni zenét sajátosan megszólaltató Zűrös Banda. Utóbbival 2015-ben jelent meg első lemeze, amely a World Music Charts Europe listáján rövidesen az első húsz közé került. Ez különösen nagy sikernek számít egy debütáló album esetében. Básits Branka 2016-ban Junior Prima díjban részesült, később pedig a Boban Marković Orkestarral is elkezdett énekelni.

Ilyen sokféle tevékenység közepette talán nem meglepő, hogy sokáig érlelődött az a bemutat­ kozó szólólemez, amelyet még éppen megelőzött a Zűrös Banda második nagylemeze 2021-ben.

Az Én Csépem című album tisztán szerb dalokat tartalmaz, és jórészt a 2008 és 2015 között Básits Branka saját falujában folytatott gyűjtéseken alapul. Szigetcsépen több száz szerb család él, ősei kulturális kincséből táplálkozva született meg tehát a szóló bemutatkozás, ám a népze­ nei hagyomány ezúttal is személyes szűrőn keresztül jelenik meg, az autentikustól az experi­ mentális hangzásig hosszú zenei út rajzolódik ki a kiadvány hallgatásakor, és az azt bemutató fel­ lépésen is. „Némely dalokat messzire reptettem, némelyeket fészkükben hagytam. Éveken át dédelgettem ezt a számomra kedves hanganyagot. Elő-elővettem és hallgatgattam. Hagytam, hogy visszhangozzon és formálódjon bennem. Éppen úgy, ahogy a múltban néhány évszázadon átívelve burjánzott a falu lakosainak szívén és száján. Ezek a dalok lenyomatként őrzik a múltat és a falu népének lelki vilá­ gát, érzéseit, élményeit, és bízom benne, hogy e lemez által tovább közvetít­hetik azokat az igazsá­ gokat, melyeket örök érvényűvé edzett az idő” — mondja a koncerten is elhang­zó dalokról az éne­ kesnő. A szólólemez megismételte a Zűrös Banda bravúrját: bemutatkozó albumként a World Music Charts Europe listáján a tizedik helyen nyitott. Hallani kell élőben is.

Bese János 2024. február 21.

Fesztivál Színház

BÁSITS BRANKA ÉN CSÉPEM — LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Básits Branka — ének Közreműködik: Wertetics Szlobodán — harmonika György Mihály — pengetős hangszerek Babcsán Bence — fúvós hangszerek, tambura Szirtes Edina „Mókus” — hegedű Rodek Krisztián — darbuka, tambura Gera Attila — kaval Boros Attila — basszusgitár Ifj. György Mihály — tapan

46

VILÁGZENE 2024. január—február

Básits Branka

Örök érvényű csépi igazságok

Az Én Csépem című album tisztán szerb dalokat tartalmaz, és jórészt a 2008 és 2015 között Básits Branka saját falujában folytatott gyűjtéseken alapul.

VILÁGZENE 2024. január—február

47

48

KÖNNYŰ 2024. január—február

Fotó: Rózsa Erika

Oláh Ibolya

„A két friss lemezanyag zanzájára számíthat a közönség, igazi örömzene várható, látványban is kiemelkedő műsor.”

„Ne tegyünk másokkal rosszat”

Diadal A Dal 2022 megnyerésekor, sikeres szereplés a Sztárban sztár című műsorban, két remek friss nagylemez — OLÁH IBOLYA nagyon jó korszakát éli mostanában. A Müpában Gyere közelebb című új albumát mutatja be sztárvendégével, LÁBAS VIKIvel.

Ezek a friss dalok nyilvánvalóan Oláh Ibolyának íródtak, Önre szabott szövegekkel, arra születtek, hogy Ön adja elő őket.

Mi a módszerük a szerzemények megírásakor a közös csapattal, amelyben Födő Sándor a zeneszerző, Hegyi György és Csakmag Vivien a szövegíró?

Hegyi Gyuri az első perctől nagyon rokonszenves volt, azt láttam rajta, hogy valóban érdekli, milyen ember vagyok. Mélyen, nem felszínesen. Nagyon sokféle témában megosztottam vele ma­ gamról sztorikat, gondolatokat, azokból építkeznek a dalok. Födő Sanyi pedig elképesztő dalszerző, csak ajánlani tudnám bárkinek, mert nagyon érzékenyen, nagy beleéléssel dolgozik, ír dalokat.

Mindig arra vágytam, hogy olyan emberekkel alkossak, akik érte­ nek engem — és ők mind ilyenek. Nagyon könnyű a munka velük.

A harmóniák csak úgy jöttek belőlem.

A Dal-nyertes Nem adom el klasszikus programadó dal, olyan, amely mindig is jellemezte a megszólalását, hangvételét. Az új lemez nyitódala, az Ami a szívemen, az a számon is ilyen. Erő, önmagunkba vetett hit jellemzi.

Nem tudok másmilyen lenni, ezt én felvállalom. Nekem az sosem fog menni, hogy erőszakot tegyek magamon azért, hogy mások­ nak jó legyen. Minden élethelyzetben úgy cselekedtem, hogy na­ gyon fontos volt, hogy jól érezzem magam. Hogy komfortos le­ gyek önmagammal. De az is, hogy ne tegyünk másokkal rosszat.

Ha rossz vagy, akkor a rosszat kapod. Ha jó vagy, akkor viszont a jót. Ez az én mottóm.

A Müpában koncertjének jelentős részében az új lemez lesz terítéken, az est egyik különlegessége, hogy a címadó dalban közreműködő Margaret Island-énekesnővel, Lábas Vikivel először adják elő közönség előtt a szerzeményt.

Nagyon édes pofa a Viki! Sanya javasolta, hogy legyen egy duet­ tünk, én pedig nagyon örültem neki, mert szeretem, amit csinál.

Nagyon felkészülten jött a stúdióba, szimpatikus, közvetlen em­ ber, és nagyon örülök, hogy végre közönség előtt is elénekelhetjük a dalt. A két friss lemezanyag zanzájára számíthat a közönség, igazi örömzene várható, látványban is kiemelkedő műsor. A vetí­ tést Vető Gábor készíti, de a többi legyen meglepetés.

2022-ben megnyerte A Dalt. 2023-ban a Sztárban sztár című műsorban szerepelt nagy sikerrel. Van két remek új lemeze.

Innen nézve hogyan látja most a jövőt? Mi várható a folytatásban?

Húha! Az a baj, hogy még a holnapot sem tudom, nemhogy a jövőt!

Mindenképpen a zene mellett látom magam, minél több dalban szeretném megtalálni ömagam. És rengeteg koncertet szeretnék 2024-re.

Dömötör Endre 2024. január 31.

Fesztivál Színház

OLÁH IBOLYA — GYERE KÖZELEBB Oláh Ibolya — ének Födő Sándor — billentyűs hangszerek, vokál, ütőhangszerek Csókás Zsolt — gitár, vokál Papesch Péter — basszusgitár Csakmag Vivien — vokál Kottler Ákos — dob Cserta Balázs — szaxofon Hámori János — trombita Vendég: Lábas Viki

KÖNNYŰ 2024. január—február

49

Fotó: Martin Wanda

Henri Gonzo és a Papírsárkányok

„PUHÁBB LESZ ÉS DRÁMAIBB”

HENRI GONZO, a Fran Palermo vezetője a zenekar 2020-ban megjelent Fonogram-díjas lemeze után érezte úgy, hogy változásra van szüksége. Ebből az igényből született meg a HENRI GONZO ÉS A PAPÍRSÁRKÁNYOK, amely zeneileg klasszicizáló törekvéseket mutat, szövegei költői igényűek — és ami különösen fontos, Henri pályája során először magyar nyelvű, artpopos dalokkal tette le névjegyét. A Müpában műsoruk jelentős része új dalokból áll.

Mi ragadott meg Nemes Nagy Ágnes versében, ami miatt ezt a kezdősort — „Szobrokat vittem a hajón” — választottad a koncert címéül?

Azon a nyáron, amikor ezzel a verssel találkoztam, épp Nápolyba készültem, ahová évek óta visszajárok. Ott sok a hajó, Capri szige�­ tén pedig van egy kedvenc szobrom, amely egy papírsárkányt tart — sajnos csak ideiglenesen volt kiállítva. Amikor azt a szobrot elő­ ször megláttam, már félig eldöntöttem, hogy a formációnak a Pa� ­ pírsárkányok nevet adjuk, de ez végleg megerősített ebben. Szóval észrevettem a versben a kapcsolódási pontokat, és gitárt ragad­ tam, pár perc alatt meg is zenésítettem, és persze a koncerten elő is adjuk.

50

KÖNNYŰ 2024. január—február

A Papírsárkányok artisztikus, neoklasszikus zenei világa intimebb, csendesebb a korábbi munkáidhoz képest. Hogyan kristályosodott ki ez az ihletett zenei elegy?

Szükségem volt rá. Arra vágytam, hogy olyan dalokat írhassak, amelyek megnyugtatnak, elgondolkodtatnak, vagy egy álomszerű, meditatív helyzetbe hoznak. Régi célom volt kihasználni a magyar nyelv zenei lehetőségeit, és valamilyen formában az irodalomkö�­ zelítő műfajhoz tartozni. Annak idején hatással volt rám például a Kistehén Melankólikusok című lemezének hangszerelése és története, azon nőttem fel, aztán ott volt rengeteg filmzene, és ez a projekt elég sok teret ad az ilyesminek.

MEG KELLETT TANULNOM MAGYARUL FIGYELNI A DOLGOKAT, DE EGY KÖLTŐIBB SZÓKINCSRE IS SZÜKSÉGEM VOLT AHHOZ, HOGY DALOKKÁ VÁLJANAK A GONDOLATAIM ÉS ÉRZELMEIM. Irodalmi ihletésű az első magyar nyelvű lemezanyagod, de költői igényű a szövegvilág is, amelyet ezen elővezetsz. Mi volt a legfontosabb tényező, amely a dalszövegeket formálta?

Nehéz volt ide eljutni. Azelőtt soha nem írtam magyarul. Utol­ jára a gimnáziumban, néhány novellát. Meg kellett tanulnom magyarul figyelni a dolgokat, de egy költőibb szókincsre is szükségem volt ahhoz, hogy dalokká váljanak a gondolataim és érzelmeim. Ám nem a mainstream hétköznapi nyelven, ha�­ nem úgy, hogy az versként is megállja a helyét. Ehhez rengete­ get kellett olvasnom, amit azóta jobban szeretek, mint az­ előtt, és rengeteget jegyzeteltem. Bármit, amin megakadt a szemem, leírtam. A könyvekben sok mindent aláhúztam, csa�­ vargások közben teleírtam a noteszeimet.

Töltsd meg az üresjáratokat minőségi audió tartalommal.

Hallgasd legújabb podcastjainkat! Érdekes, informatív interjúsorozatok a kedvenc online magazinjaidtól.

Új dalokat és a lemezhangzáshoz képest eltérő hangszerelést ígér az este. Mire számíthat a közönség ezen a koncerten?

Októberben egy hónapot Lisszabonban töltöttem, ahol nagyon sok új ötletem támadt. A műsor egyharmada — ha nem több — új dalokból áll majd, ezekről pedig már készülnek a stúdiófel­ vételek is. A hangszerelésünk kevésbé lesz zúzós, teszünk pár lépést a klasszikus zenei hangszerelés felé. A végeredmény puhább lesz és drámaibb.

Lesz folytatása a debütáló lemeznek és a magyar nyelvű da�loknak?

Lesz, 2024-ben. Valójában van már egy lemeznyi anyagunk, egyelőre a finanszírozásán dolgozunk, de az biztos, hogy a banda aktív lesz a közeljövőben!

Dömötör Endre 2024. február 28.

Fesztivál Színház

HENRI GONZO ÉS A PAPÍRSÁRKÁNYOK — SZOBROKAT VITTEM A HAJÓN Henri Gonzo — ének, gitár Farkas Zazie — billentyűk, harmonika, vokál Issiaga Camara — basszusgitár Németh Máté — elektromos gitár, vokál Árvay Gábor — akusztikus gitár, philicorda Bali Gabriella — cselló Hencz Kornél — ütőhangszerek

KÖNNYŰ 2024. január—február

51

AZ EGYSÉGÉ A FŐSZEREP Grecsó—Hrutka Zenekar: Időkirakó A kortárs magyar kultúra egyik legkreatívabb alkotópárosa januárban a Müpa falai között mutatja be vadonatúj műsorát. GRECSÓ KRISZTIÁN és HRUTKA RÓBERT az Időkirakóban új dalokkal barangol az önismeret ösvényein.

Mennyi idő alatt állt össze az új műsor?

Grecsó Krisztián: Bevallom, fogalmam sincs, mert hála az égnek, folyamatosan dolgozunk. Másoknak, egymásnak, magunk­nak. Egy kovácsműhelyben nagy a csönd, ha nem peng az üllő. De nem be­ szélek mellé, természetesen az elmúlt bő egy év mindenféle lendületeiből szűrtük le ezt az anyagot.

Hrutka Róbert: Valójában egy új zenésirodalmi anyag összerakásához éppen annyi időre van szükség, mint egy színházi darab bepróbálásához. Annyi a különbség, hogy nekünk nincs egyben harminc napunk, ezért szétosztva, a koncertek és stúdió­ munkák között mutogatjuk egymásnak az ötleteket, amelyek talán csak azért érnek be gyorsabban, mert mi vagyunk a szerzők.

ször az est hangulatához képest alakul­ nak, akár spontán módon is. Van a tarsoly­ ban bőven, de januárig még újabbak is születhetnek. Legyen meglepetés!

Az előadás címe Időkirakó.

Hogyan választottátok?

G. K.: Nem akartunk nosztalgiázni, de nem nagyon bírtunk magunkkal, az örökös mérlegelési kényszerrel. Hogy így ötven táján hol tartunk, mi szorít és mi enged el minket. Fura középállapot ez, jó lenne nem csúcsnak látni, mert az ember mindig remél, alkotóként legalábbis, újabb csúcso­ kat. Ahogy ebben az összegzésben igye­ keztünk emberek maradni, egyre több puzzle-darab került nehezen a helyére — ekkor jött az ötlet, hogy menjünk neki, és összegezzünk a kamaszkortól kezdve, hátha kijön a végén valami eredmény.

…kénytelenek voltunk kilépni a saját terünkből, és megnézni, hogy is áll az alak, aki minket mintáz.

Robi, egy korábbi beszélgetésben azt mondtad, sokat tanultál Krisztiántól: „A saját dalszövegeim is változtak, mióta ismerjük egymást.” Kerültek szöve­gek az új előadásba tőled?

H. R.: Mindig van egy-két dalom, amely kapcsolódhat az anyaghoz, ezek legtöbb­ 52

LITERÁRIUM EXTRA 2024. január—február

H. R.: Az idő a legfontosabb, mert soha nem tudhatjuk, mennyit kaptunk belőle.

Ennek függvényében maradunk le valami­ ről, vagy élünk meg valamit, és ha elfogad­ juk, talán felértékelődik minden pillanat.

Melyek azok a kérdések, amelyek most a legfontosabbak számotokra, és meg­ jelennek az Időkirakóban?

G. K.: Talán a generációk fölött átívelő érték­rend, a hagyomány továbbvitele és a megújulás rettentő kényszere dolgozik leginkább. Az idősek, a múlt tisztelete, a rémület, hogy mi magunk vagyunk ők, és hogy a kirakó összképe mindenképpen az elmúlás — ez pedig alázatra szoktat.

A forma a régi, a tartalom viszont új az Időkirakóban. Hogyan zajlott az alkotási folyamat?

G. K.: Jóval klasszikusabban, mint szok­ tunk. Most úgy dolgoztunk, ahogyan ezt csinálni illik. Robi küldte a dalalapokat, kamu-angollal, én meg írtam a szövege­ ket. Az első lemezen még én is írtam dalo­ kat, a második előadás új zenei anyaga most teljes egészében Robié. Természete­ sen egy-két régi dalt is beépítettünk, hi­ szen ez egy színházi este és egy koncert keveréke lesz.

Az Időkirakó „önismereti barangolás, az ifjúság keserédes méltatása, önironikus nosztalgia” — olvashatjuk az ajánlóban.

Az önvizsgálat témája mindig is fontos volt számodra, Krisztián, ám ha jól értem, számvetésként is hallgathatjuk a mostani dalokat.

G. K.: Jól érted, hogyne. Nagy leltár, vizsga ez. Erre nyilván mindig nyílik alkalom, de nekem az elmúlt években gigászi változá­ sok voltak az életemben, és Robinak is be

Fotó: Lettner Krisztina

Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert

kellett látnia, hogy a gyerekei felnőttek, és az legalább ekkora változás, csak a szám­ egyenes másik felén. Úgyhogy kénytelenek voltunk kilépni a saját terünkből, és meg­ nézni, hogy is áll az alak, aki minket mintáz.

H. R.: Ha már Krisztián célzott rá, az én ki­ rakósomban is az elfogadásé és az elenge­ désé a főszerep. Már nem akarok újra húszéves lenni, de még emlékszem, miről álmodtam akkor, és az élet azóta is csak pakolja a szép kihívásokat elém. Már fogy­ nak a puzzle darabjai, és jó érzés, ha vala­ mi a helyére került. Bárhogy alakul, ott van nekem a zene, ami éppen annyira emel fel a hétköznapokból, hogy lássam, milyen szerencsés vagyok.

Mit gondoltok: van olyan üzenet, amely sokkal hatékonyabban átadható összművészeti formában, azzal, hogy a zene megemeli a költői mondanivalót?

G. K.: Ez egy különös egyensúly, óvni kell, figyelni egymást. Sem a dal, sem a próza, sem a montázstechnikával készült, de még a szólózenei darabok sem uralkod­ hatnak, az egységé a főszerep. Ahogy a zenekarnak, az est vendégének, Schmidt Verának és nekünk is meg kell találnunk a helyünket benne.

H. R.: Szerintem is! Ha a szöveg és a zene dallá formálódik, akkor más dimenziókba képes átlépni. Erre csak azt szoktam mon­ dani, a zene éppen olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utá­ nunk semmi, csak a dal.

Szekeres Dóra 2024. január 15.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

IDŐKIRAKÓ GRECSÓ & HRUTKA ZENEKAR Grecsó Krisztián — gitár, ének, próza, ukulele Hrutka Róbert — gitár, ének, mandolin Közreműködik: Fehérvári Attila — bőgő Nádor Dávid — dobok, ének Szabó Árpád — hegedű Vendég: Schmidt Vera — ének

LITERÁRIUM EXTRA 2024. január—február

53

„MÁR ANNYISZOR VOLT ÚJ VILÁG”

Tompa Andrea-est

Ugyanakkor mindegyik regény egy-egy kiemelt, trau­mákkal és hallgatásokkal övezett történelmi fordulópont köré szervezi cselekményét — ezek a művek korszakhatárokon, átmeneti időszakokban játszódnak. Olyan eseményeket ábrázolnak, ame­ lyek megváltoztatták, meghatározták a romániai magyarság sorsát, és amelyek még jelenünkben is erős érzelmi reakciók, viták, sztereotípiák tárgyai.

Ilyen jelentős fordulatot ábrázol Tompa két első mű­ ve, A hóhér háza (2010), amely a romániai forradal­ mat és előzményeit, valamint a Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben (2013), amely az első világháborút és az azt követő trianoni békediktátum következmé­ nyeit és emberi-morális hatását ábrázolja.

Kevésbé kataklizmaszerűen, de a szerző harmadik nagyregénye, az Omerta. Hallgatások könyve (2017) is a politikai, társadalmi átalakulás időszakát, Gheorghe Gheorghiu-Dej hatalomra jutását, a romá­ niai kommunista diktatúra kiépülése, a kollektivizá­ lás időszakát mutatja be az 1950-es évek elejétől körülbelül 1965-ig. A Sokszor nem halunk meg című regény pedig a második világháború idején Kolozsvár 1944-es német megszállását és a városban zajló gettósítás, majd az azt követő újabb impériumváltás eseményeit ábrázolja egy kisgyermek (majd egy lány, nő) sorsát kísérve egészen az 1990-es évekig.

Mindebből kitűnik, hogy a regények „kényes” témák­ hoz, időszakokhoz nyúlnak, a múltfeldolgozás és a társadalomtörténet szempontjából óriási adóssá­ gokat törlesztve, ám irodalomról lévén szó, mindezt igazi nagyregényekben teszik, és szereplőik „kicsiny” sorsán keresztül láttatják a „nagy” történelmi válto­ zásokat. Épp a személyessé tett tapasztalatok, a részletesen ábrázolt egyéni sorsok, a hétköznapi emberek perspektívájából láttatott események vonzzák e művekhez az olvasók sokaságát. A szubjek­ tív nézőpontokból vagy az elbeszélők szoros nyom­ követése által kibontakozó szereplők és történeteik, a művek páratlan nyelvi, stiláris megalkotottsága, a különböző társadalmi rétegek és etnikumok együtt­ éléséből létrejövő multikulturális közegek, valamint a többnyelvűség árnyalt, szemléletes, érdekes és él­ vezetes regényvilágokat hoznak létre.

A Tompa Andrea-est beszélgetése lehetőséget te­ remt arra, hogy megláthassuk a regények közti kap­ csolatokat, átjárásokat, a felszínen oly különböző regé­nyek mélyrétegeiben az eddigi életmű egységét.

Visy Beatrix 2024. február 5. Üvegterem LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

TOMPA ANDREA-EST

Közreműködik: Kézdy Luca — hegedű Műsorvezető-házigazda: Greff András Rendező: Harsányi Sulyom László

54

LITERÁRIUM 2024. január—február

Tompa Andrea

TOMPA ANDREA valamennyi regénye kötődik Kolozsvárhoz. Nem kivétel ez alól a 2023-ban megjelent Sokszor nem halunk meg című könyv sem, amelyben a szerző a romániai magyarság, Kolozsvár és Románia történelmének újabb, jókora fejezetét írja meg. E legutóbbi művel együtt az egyes regényekben ábrázolt időszakok lényegében lefedik a 20. század egészét. Bár a művek cselekményükben, elbeszélésmódjukban (a felszínen) nem kapcsolódnak egymáshoz, mindegyik külön regényvilággal rendelkezik.

Fotó: Máté Péter, Jelenkor Kiadó

…a regények „kényes” témákhoz, időszakokhoz nyúlnak, a múltfeldolgozás és a társadalomtörténet szempontjából óriási adósságokat törlesztve…

LITERÁRIUM 2024. január—február

55

Szabó Lőrinc

56

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN 2024. január—február

AZ ÚJDONSÁG EREJÉVEL Szabó Lőrinc elemi szenvedélye Február végén ismét Szabó Lőrinc költészete lesz terítéken a Vers-estek a Müpában sorozatban. „…a megélt / költemény a legszebb; de száz s ezer / kell belőle, míg világra jön egy” — fogalmazott a költő élet és alkotás kapcsolatáról egy versében. Az est válogatása az ismert és kevésbé ismert száz s ezer versből ad izgalmas áttekintést, vagy ahogyan MÁCSAI PÁL színművész fogalmaz: megmozgatja és provokálja az előadókat és a hallgatókat egyaránt.

Egész — nem hosszú — életében vitázott a világgal és önmagával: perlekedett, vá­ dolt, védekezett, minden pillanatban ele­ mi szenvedéllyel — fogalmazott Szabó

„…megmozgatja, ellentmondásosságával provokálja a nézőt-hallgatót is, ami szinte színházi légkört teremt egy vers-est keretei közt.”

Lőrinc­ről Ferencz Győző költő, irodalom­ történész. S mikor ez az elemi szenvedél�­ lyel élő és alkotó költő önmagáról vallott, azt írta: „Mit becsülök legjobban magam­ ban? — Az érzékenységemet. Mit gyűlö­ lök legjobban magamban? — Ugyanazt.”

Ez az érzékeny, olykor kíméletlen, szemér­ mesen kitárulkozó líra bontakozik ki előt­

tünk a vers-esten Mácsai Pál tolmácsolá­ sában, akit Szabó Lőrinc költészetéhez bensőséges kapcsolat fűz: verseit előadá­ sokon, zenés esteken adta elő, sőt, lemez­ re is mondta. „Túlzás lenne Szabó Lőrincet a kedvencemnek neveznem, már csak azért is, mert olyan nincs. Ki merné például József Attilát, Kosztolányi Dezsőt vagy Arany Jánost Ady Endre elé sorolni? Én nem. Vagy akár kihagyni Weöres Sándort?” — fogalmaz a költőhöz fűződő kapcsolatát firtató kér­ désre. „Szabó Lőrinc verseit szoktam idéz­ getni, mormolni, és szoktam vitatkozni vele, a véleményeivel, a személyiségével, miközben elismerem és élvezem költői nagyságát. Nem makulátlan élet az övé, ami azt illeti, de verseiben, szövegeiben őszinte, és ez akkora dolog — a nagy költé­ szethez persze elengedhetetlen —, hogy ezért sok minden megbocsátható. Önzés, világnézeti kilengések és így tovább” — teszi hozzá, majd megjegyzi: „Mivel Szabó Lőrinc szélsőséges alkat, költészete széles indulati és intellektuális tereket fog át, izgalmas feladat színészileg hozzá törni magunkat,

akár ahhoz is, amivel nem ért egyet az em­ ber. Megdolgoztat. Ennyiben örömet szerez. És megmozgatja, ellentmondásosságával provokálja a nézőt-hallgatót is, ami szinte színházi légkört teremt egy vers-est keretei közt.”

Schein Gábor válogatása éppen ezért áll közel hozzá. „Nemcsak a nagy, közismert versekre fókuszál — bár ilyen is elhangzik —, hanem olyan, számomra félig ismeretlen mezőkre visz, amelyek az újdonság erejével hatnak rám, és ez, ahogy az idő múlik, egy�­ re ritkább és egyre nagyobb élmény.”

Seres Gerda

2024. február 29. Üvegterem VERS ESTEK A MÜPÁBAN

SZABÓ LŐRINC

Közreműködik: Mácsai Pál — színművész Zenei közreműködő: Márkos Albert, Pozsár Máté A műsort összeállította és bevezeti: Schein Gábor Rendező: Mácsai Pál

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN 2024. január—február

57

Fotó: Metro-Goldwyn-Mayer Studios Inc.

Zelig

WOODY ALLEN, A MESEMONDÓ

A nyolcvanas évek elején megint fordul egyet Woody Allen világa. A magánélete is, hiszen a Manhattannel lezárul Diane Keatonnal közös magán- és filmes élete. W. A. életébe és filmjeibe belép Mia Farrow. De ne vesszünk el W. A. szerelmi életének labirintusában! Hagyjuk meg ezt a bulvárnak! Tegyük hozzá, hogy Woody Allen filmbéli hőseinek szerelmi hányattatásai az övéinél lényegesen mélyebbek és bonyodalmasabbak.

58

MÜPA FILMKLUB 2024. január—február

A Kairó bíbor rózsája (1985) egyik különössége, hogy W. A., az író/rendező nem oszt szerepet önmagára. Hogy is van ez?

Woody Allen többnyire általa megjelenített karakterei gyakran a szórakoztatóipar, a filmipar szereplői (író, kritikus, rendező, manager stb.). Ez a film pedig magáról a filmről, a moziról szól.

Talán éppen ezért hagyja ki magát, a személyességet történe­ téből. Az általa felvetett kérdés ugyanis arra irányul, van-e át­ járás a valóság és a fikció, az álmok és az álomgyári történések között; hogy mindaz, ami a mozivásznon történik, miként válik gondolataink, életünk részévé. W. A. szabadjára engedi a fan­ táziáját. A válság sújtotta 1930-as években járunk. Hősnőnk pincérnő, aki összekuszált életéből a moziba menekül, és bele­ habarodik egy színészbe. Vagy inkább a szerepeibe? És a csoda megtörténik: Tom Baxter/Gil Shepherd lelép a vászonról. És innen kezdve furcsa dolgok történnek — a vásznon és a valóságban egyaránt. A rendező ez alkalommal lemond a filozofálásról, nem kommentálja az eseményeket. Talán úgy gondolja, mindez a néző feladata. Szóval nekünk kell szembesülnünk az álmaink­ kal. Analitikusra most nem számíthatunk.

MÜPA FILMKLUB 2024. január—február

59

Fotó: Orion Pictures Corporation

Kairó bíbor rózsája

W. A. a nyolcvanas években készült filmjeiben hátrébb tolja önmagát. (Igaz, az 1980-as Csillagporos emlékekben még ő a vitathatatlan főszereplő.) A lelki jelenségek finom és (ön)ironi­kus vizsgálata helyébe történetek lépnek. Az új korszak nyitódarabja, a Zelig (1983) olyan ötletet fejt ki, amely nyo­ mokban már eddig is jelen volt munkáiban. Már az 1969-es Fogd a pénzt és fuss! című filmjében is felbukkantak a kamu dokumentumfilmes elemek. A Zelig az elejétől a végéig így építkezik. Műfaja: mockumentary. Hogy vállalkozása még szemtelenebb legyen, megszólaltatja korának néhány kiemel­ kedő társa­dalomtudósát, kritikus/esszéistáját, íróját, akik végtelen komolysággal számolnak be Leonard Zeligről, a „kaméleon­emberről”. Zelig nem tulajdonságok nélküli ember, hanem igazi csoda. Testileg-lelkileg azonosul azokkal, akikkel összekerül. Ezt a rendező természetesen korhű dokumentu­ mokkal támasztja alá. Parádés, ahogyan a mesterségesen öregí­ tett filmszalagokat összefésüli az 1920-as évek valóságos doku­ mentumaival. Vicces, olykor meg szívszorító. Egy olyan ember története, aki végletesen alkalmazkodik emberekhez, helyze­ tekhez — hogy elfogadják, befogadják.

Fotó: Orion Pictures Corporation

Hannah és nővérei

A Hannah és nővérei (1986) huncut családtörténet, amely két évet ölel fel — elegáns és érzékeny keretbe zárva. A huncutsá­ ga is régebbről eredeztethető. A Szerelem és halál végén van egy mókás dialóg Szonja és Natasa között. Natasa elővezeti Szonjának a körülötte dúló követhetetlen szerelmi bonyodal­ makat, amire Szonja csak feloldhatatlan logikai levezetéssel képes reagálni. Nos, a bonyodalmak itt sem egyszerűek. Ami végtelenül izgalmassá teszi: az epizódokból észrevehetetlenül sorsok formálódnak. Woody Allen ismét szerepet oszt magára.

Elsőre viccesnek tűnő szerepet, hiszen karaktere, Mickey javít­ hatatlan hipochonder. És kétségbeesett identitáskereső.

A már ismerős önirónia itt valahogy mégis embermeleg törté­ netté kerekedik. Talán éppen ez tette W. A. pályafutásának egyik legkedveltebb filmjévé.

60

MÜPA FILMKLUB 2024. január—február

A LELKI JELENSÉGEK FINOM ÉS (ÖN)IRONIKUS VIZSGÁLATA HELYÉBE TÖRTÉNETEK LÉPNEK.

A rádió aranykora (1987) másfajta családtörténet. Woody Allen csak a hangját adja hozzá mesélőként. Az 1930-as, ’40-es évek Amerikájában járunk. Egy rendes zsidó család életébe lépünk be. A mesemondó pedig a gyerek Joe — W. A. hangján. Egy ki­ csit olyan film ez Woody Allen életművében, amilyen Fellininél az Amarcord. Kétségtelen, hogy van egy kis különbség egy emilia-romagna-i katolikus és egy amerikai zsidó család, mispóhe között, de a történet kibontásában sok a hasonlóság.

(Kiváltképp, mivel Woody Allen nem is titkolja, hogy Federico Fellini filmjei igen közel állnak hozzá.) Amúgy meg a zsidó családi kalamajkák felvillantása nem idegen Woody Allentől.

Igaz, ez ritkán áll össze családtörténetté. (Majd a 2016-os Café Society­ben újra találkozhatunk vele.)

Hogy mégis mi az, ami az erőteljes mesélésen kívül közös a nyolcvanas évek filmjeiben? Talán egy újfajta érzelmesség, az együttérzés, a kompasszió. Míg korábban az jellemezte Woody Allen dialógjait, hogy minden érzelemmel teli párbe­ szédben az utolsó mondat visszavonta/tompította az érzel­ mességet/érzelgősséget, W. A. új karaktereinél a zárómondat elmarad. Egy kicsit távolabb kerültünk a stand-up comedy vilá­ gától és a poénözöntől. Cserébe viszont, édes néző, az új karak­ tereket lehet szeretni, utálni, megkönnyezni. Szeretethajszolók.

Réz András

2024. január 15., 22., 29., február 5., 12., 19., 26.

Előadóterem MÜPA FILMKLUB

MÜPA FILMKLUB 2024. január—február

61

Fotó: Orion Pictures Corporation

A rádió aranykora

A NAGY WOODY ALLEN MENET ZELIG, KAIRÓ BÍBOR RÓZSÁJA, HANNAH ÉS NŐVÉREI, A RÁDIÓ ARANYKORA Házigazda: Réz András

Fotó: Csendes Kristzina

Balog József

Rafinéria

és virtuozitás Két kor, két ízlés, két zenei világ randevúzik januárban a Müpa családi és ifjúsági programjainak sorában. Bár személyesen nem találkozhattak egymással, Joseph Haydn és Liszt Ferenc alakja és munkássága között mégis felsejlik egynémely párhuzam.

62

MÜPA JUNIOR 2024. január—február

Ezúttal az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, a Nemzeti Énekkar, továbbá három kiváló magyar szólista, Rácz Rita, Megyesi Zoltán és Bakonyi Marcell tárja fel a közönség előtt a mű rejtelmeit. Haydn a hallás segítségé­ vel tanít látni: a hangok nyomán megele­ venedik az őskáosz, a fény, a Nap, a Hold és a csillagok születése, de a vízi és a szá­ razföldi állatok, majd az első emberpár megteremtésének is fültanúi lehetünk.

Rácz Rita

Haydn a hallás segítségével tanít látni…

Fotó: Körmendi Imre

Januárban két program is közel hozza egy­ máshoz az említett zenészeket. A Müpa kifejezetten fiataloknak szóló hagyomá­ nyos délutáni évnyitó koncertjén ezúttal Haydn A teremtés című oratóriumából hangzanak fel részletek — ahogyan ezeken a koncerteken mindig, ezúttal is magyar nyelven. Fischer Ádám nem csekélyebb célt tűz ki maga elé, mint azt, hogy megszeret­ tesse a komolyzenét egy új generációval: „Ebben az életkorban furcsa előítéletek tapad­nak a klasszikus zenéhez, túl előkelő­ nek, unalmasnak bélyegzik. Ezen a délutá­ non viszont az egyes részek és a hozzájuk kapcsolt gondolatok bemutatásával és el­ magyarázásával igyekszem őket meggyőzni az ellenkezőjéről. Haydn a maga rafinált egyszerűségével valóban mindenkihez szól.”

A Magyarok a világban sorozata két ese­ ményt is szentel Liszt Ferenc munkássá­ gának. Miután novemberben megtudtuk, hogyan érvényesül a nagy romantikus zené­jében az európai hagyomány, a januári alkalom a kontinens zenei életét valóság­ gal felforgató, virtuóz muzsikusra össz­ pontosít. Balog József zongorán, Langer Ágnes hegedűn működik közre, Liszt kompo­ zíciói mellett Paganini, Chopin és Thalberg művei is elhangzanak. De nem csak azok: Szélpál Szilveszter moderátor a közönség képviseletében faggatja Fazekas Gergely ze­ netörténészt a miértekről és hogyanokról.

Megyesi Zoltán

Bár Haydn már két éve halott volt, amikor Liszt 1811-ben megszületett, ők ketten mégis csupán egy kézfogásnyi távolságra állnak egymástól. A nagy magyar muzsikus apja, Liszt Ádám ugyanis nemcsak ismerte kora jeles zenészeit, köztük Beethovent és Hummelt, de Joseph Haydnhoz hasonlóan ő is Esterházy Miklós gróf szolgálatában állt.

Nagyon is van miről beszélni: Liszt második párizsi útján hallotta játszani Paganinit, az ördög hegedűsét. Egyik tanítványának így írt róla: „Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! Istenem, mennyi szenve­ dés, mennyi nyomorúság, mennyi kínlódás abban a négy húrban!” Liszt néhány évvel később a zongoravirtuóz Thalberggel másképp került szembe: forró hangulatú zongora­párbajuk azonnal zenetörténeti legen­dává vált, amiről a hálás utódok ezút­tal is megemlékeznek.

Jászay Tamás

2024. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK Közreműködik: Rácz Rita — szoprán Megyesi Zoltán — tenor Bakonyi Marcell — basszus Osztrák–Magyar Haydn Zenekar Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Fischer Ádám

Nemzeti Énekkar

2024. január 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MATINÉKONCERTEK

MAGYAROK A VILÁGBAN — LISZT ÉS EURÓPA 2.

Közreműködik: Balog József — zongora Langer Ágnes — hegedű Fazekas Gergely — szakértő Szélpál Szilveszter — moderátor

MÜPA JUNIOR 2024. január—február

63

HULLÁMHOSSZ Agócs Márton

AGÓCS MÁRTON

az Aurevoir. énekese és gitárosa Olyan jó, amikor vidám hangokat hall az ember! A Subtones nekem a sírva vigadás ellentéte. Vidáman vigadás. Kevésbé elvontan: óriási játék és éneklés, nagyon jó szövegek és csodálatos emberek a szín�­ padon, akik élő bizonyítékai annak, hogy — a közhiedelemmel és közhellyel ellentétben — nem a keve­ sebb, hanem a több a több. A zenéjüket is így tudom legrövidebben jellemezni: több. És erre a válaszra nem az a helyes kérdés, hogy minél, hanem az, hogy ki. Mert erre a helyes kérdésre az a helyes válasz, hogy te. Te leszel több általa.

Fotó: Fejér János

2024. január 14.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

SUBTONES FEAT. OTIS SANDSJÖ

OLÁH IBOLYA

2024. január 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fotó: Rózsa Erika

Zenei anyanyelvem a cigányzene, a fado és a magyar népzene. A hangzás, amely gyerekként körül� ­ vett és megfogott, a cigányzene, aztán jött a magyar népzene, amit imádok. Ennek pedig magyaror­ szági nagyasszonya, ha szabad az én szűkebb területemről vett párhuzammal élni, Elvis Presley-je Sebestyén Márta. Hálás vagyok neki, mert sokat tanultam tőle: technikát, például légzést, és sok min­ den egyebet, amikor otthon, nagyon sokszor egymás után hallgattam különböző felvételeit. És mér­ hetetlenül tisztelem mindazért a tudásért, amit következetes munkával megszerzett — ettől olyan igazi minden, amit az ember tőle hall. Nagyon tetszik az is, ahogy segíti, tanítja az arra érdemes fia­ talokat. Nagy születésnapi koncertjén is a következő generációnak ad lehetőséget, miközben persze ő is színpadra lép. Úgy gondolom, ez az est január végén nem csak számomra kihagyhatatlan.

Oláh Ibolya

Bolyka

„AZ ÉN SZÍVEM JÁTSZIK…” A NÉPZENE ÜNNEPE — SEBESTYÉN MÁRTA KONCERTJE

GYÉMÁNT BÁLINT

Fotó: Láng Nándor

Gyémánt Bálint

jazzgitáros

64

HULLÁMHOSSZ 2024. január—február

Ha megpróbálok visszaemlékezni arra, melyek voltak azok az élmények, amelyek elmélyítették a muzsika iránti rajongásom, végül pedig végérvényesen a professzionális zenei pálya felé tereltek, a Béla Fleck And The Flecktones formáció koncertfilmje biztosan az elsők között lesz. Béla Fleck méltán a világ leghíresebb bendzsóművésze, aki nem törődik műfaji korlátokkal, inkább úgy tesz, mint egy vérbeli vadászkutya — beleszagol a levegőbe, és arra megy, amerre érzi, hogy mennie kell. A Béla ne­ vet édesapjától kapta. Keresztneve tisztelgés a nagy mester előtt, akinek nevét a koncert helyszíné­ ül szolgáló hangversenyterem is viseli. My Bluegrass Heart című albumát tőle megszokott módon olyan nagynevű muzsikustársakkal szólaltatja meg, akik a szcéna legmeghatározóbb alakjai. Ennél jobb Bálint-napi programot elképzelni sem tudok!

2024. február. 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BÉLA FLECK — MY BLUEGRASS HEART FEATURING: MICHAEL CLEVELAND, SIERRA HULL, JUSTIN MOSES, MARK SCHATZ, BRYAN SUTTON

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu /husegprogram MÜPA 2024. január—február

65

Fassang László

Fotó: Falus Kristza

igazi, illetve Hammond-orgonákat, és mivel nem tudták megállapítani, hogy melyik hang melyik hangszeré, az új instrumentu­ mot attól fogva hivatalosan is nevezhették orgonának. A fő különbség, hogy ez elektromechanikus hangszer: elektromágneses hangszedő beiktatásával szólalnak meg benne a hangok, hasonlóan az elektromos gitárhoz.

„A HAMMOND-ORGONA HANGJA SOSEM FÁRAD EL” A Müpa Orgonapárbaj sorozatában új fegyvernemmel ismerkedünk: februárban a jazzvilág két jelese, JOHN MEDESKI és LARRY GOLDINGS Hammond-orgonán méri össze tudását és improvizációs képességét. Az évenként ismétlődő, hosszú ideje töretlenül sikeres program hajdani megálmodójával, Fassang Lászlóval beszélgettünk.

Az Orgonapárbaj műfaja eredendően határ­sértő, hiszen a felkért művészek sohasem tudhatják biztosan, mi vár rájuk.

Aki itt elvállal egy fellépést, számíthat arra, hogy ki kell mozdulnia a komfortzónájából, miközben a keretek minden esetben hason­ lóak. Most is: a két térfélen két orgonista foglal helyet, oldalukon egy-egy párbajse­ géddel. Az ő elsődleges szerepkörük a tol­ mácsolás, míg a műsorvezetők a közön­ séggel biztosítják a gördülékeny kommuni­kációt. Az Orgonapárbajra nem lehet felké­ szülni, mert mindegyik feladathoz kapcso­ lódik egy véletlenszerű elem, amely a hely­ színen derül ki. Dobókockával, a közönség által ajánlott témákkal, stopperórával tesszük változatossá a párbajt.

66

HATÁRSÉRTŐK 2024. január—február

És ezúttal azzal is, hogy bár a Müpa orgoná­ jához is leül a két jazz-zenész, ez az este a Hammond-orgonát állítja a középpontba. Mit érdemes tudni a hangszerről?

Akik ismerik, mondjuk, a Mézga családot, a Frakkot, a Kukori és Kotkodát és más rajzfilmeket, azok a Hammond-orgona jel­ legzetesen vibráló hangjával is találkoztak.

De azt kevesen tudják, hogy különleges képződményről beszélünk: Amerikában a harmincas években, a nagy gazdasági világ­válság idején kezdtek alternatívákat keresni a sípos orgona kiváltására, így szü­ letett meg a Hammond-orgona. Bírósági ügy is lett belőle, amikor az orgona név használatát akarták elvitatni a találmány­ tól. Egy bizottság felvételről hallgatott

A klasszikus orgonista számára milyen előnyöket kínál a Hammond-orgona?

Jó húsz éve Calgaryban találkoztam vele elő­ ször, és azonnal beleszerettem. Főleg gya­ korló hangszernek használom, de néhány éve például Eötvös Péter Multiversum című művének ősbemutatóján, majd az azt köve­ tő turnén is kipróbálhattam magam Ham­ mond-játékosként. Az benne a zseniális, hogy sosem fárad el a hangja: a hang ott születik a belsejében, ami nagyon élő hangzást biztosít, ellentétben az előre programozott digitális orgonákkal.

A februári párbaj két főszereplője John Medeski és Larry Goldings.

Célunk volt, hogy olyan művészeket hívjunk, akik a Hammond-orgona specialistái, ugyan­ akkor ezen a széles sávon belül eltérő zenei ízlést képviselnek. John Medeski neve nálunk talán ismertebb: a több mint harminc éve működő Medeski Martin & Wood formáció billentyűse és komponistája. Rengeteg al­ bumot adtak ki, köztük számos klasszikus mű feldolgozását is. A szintén amerikai Larry Goldings hasonlóan tapasztalt, ám ő inkább a Hammond jazz-vonulatát képviseli.

Miben lesz más ez az Orgonapárbaj, mint a másfél évtizede tartó sorozat eddigi koncertjei?

Egyrészt két világsztár játékán és Premecz Mátyás szakértő kommentárjain keresztül megismerjük, hogy mit tud és hogyan mű­ ködik a Hammond-orgona. Másrészt felfe­ dezhetjük a Müpa orgonáját, ahogy jazz­ muzsikusok keze és lába által szólal meg.

A keretek még jobban kitágulnak, tér nyílik a felfedező, kísérletező improvizáció számára.

Jászay Tamás 2024. február 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ORGONAPÁRBAJ — HAMMOND B3

GOLDINGS — MEDESKI

Larry Goldings, John Medeski — Hammond-orgona, orgona Közreműködik: Jake Sherman — zongora Moderátor: Fazekas Gergely, Premecz Mátyás

Fotó © Nagy Attila

Kéthetente új epizód a Spotify és az Apple Podcast felületeinken!

BEBOP A Müpa jazzpodcastje Náray Erikával

mupa.hu HULLÁMHOSSZ 2024. január—február

67

ÉLMÉNY!

Minden tekintetben.

Fotó © Réthey-Prikkel Tamás, Nagy Attila, Posztós János, Kotschy Gábor, Pályi Zsófia

mupa.hu