Müpa Magazin 2023/24 évad 2. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVIII. évfolyam 5. szám 2023.

NOVEMBER DECEMBER Ingyenes időszaki kiadvány

2

KLASSZIKUS 2023. november—december

Orbán György

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

KEDVES

KÖZÖNSÉG! Sok zenét hallgatok, de mint azt hiszem, sokan mások, én is a legtöbbször egyedül. Pedig semmi nem pótolja a közös zenehallgatást, a koncerttermek vibráló levegőjét. A nézőtér közösségében zenét hallgatni misztérium, mely ugyanakkor létező, fizikai-biológiai valóság. A zene rezonancia, tehát rezgés és EGYÜTT-rezgés. Nemcsak fizikai jelenség, hanem közösségi élmény is, az együvé tartozás egyik titokzatos rítusa. Abban minden­képp van valami nem evilági, hogy egy zenemű egy­ szerre, egyformán szól öreghez és fiatalhoz, a legkülönbözőbb emberekhez.

Amikor megtisztelnek valamelyik művem bemutatásával, akkor elvesztem az önfeledt zenehallgatás képességét: ilyenkor, mint zeneszerző, én is a pódiumon érzem magam, és onnan lesem a közönség reakcióit. Kezdő kortárs zeneszerzőként idős mestereim azzal bátorítottak, hogy fenn a pódiumon, zenész előadóim közt biztonságban vagyok. „A zenédért nem tudnak megverni, a nézőtéren mindig kevesebben lesznek, mint a színpadon.”

A régi szép idők, mikor azt hittük, a zenével lehet kísérletezni — nem sírom vissza őket. De most izgulok, bevallom.

Izgatottan várom a november elsejét, mert hiába a Müpától az idén kapott megtisztelő cím, az évad zeneszerzője, hiába a sok szép emlék, amit az évek során ettől a koncertteremtől kaptam: Mozarttal egy programban szerepelni, az ő Requiemje mellett az enyémet megszólaltatni igazi megmérettetés.

De remélem, hogy Mindenszentek estéjén az örök érvényű remek­mű mellett Önök az én zenémet is szeretettel fogadják.

Orbán György zeneszerző

NYITÁNY 2023. november—december

3

14

Kristóf Réka

Pusker Júlia

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fotó: Benjamin Ealovega

Joshua Bell

Fotó: Christian Hartmann

10

12

Nyitány

03

Tartalom

04

Horizont

06

KLASSZIKUS

„Restellem ismét ugyanazt leírni”

10

Hangok az Elba partjáról 12

JAZZ

A fa és hajtásai

22

Henry, a funky apostol 24 Búcsú, diadalmasan Két zongora, négy kéz és…

Kavalkád Maalouf módra

KÖNNYŰ

26

Az akusztikus gitár nagymestere

38

28

Új horizont ég és föld között

40

30

Az érzelmek kialakulásának okai

42

Intim, családias hangulat

44

14

VILÁGZENE

A kotta szent, az olvasat szabad

18

Egy nyitott szellemű alkotó

32

Mennyei muzsika

20

Színre lép a Cimbalmos Trió

34

A jövő sztárjai?

Napfényes zenét a télbe 36

Háttérben meghúzódó dallamok 46

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf Kiadványmenedzser: Hetényi Dóra

18

38 Fotó: Ari Magg

Fotó: Simone Cecchetti

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X

Tommy Emmanuel

Víkingur Ólafsson

TÁNC

A velünk élő Petőfi

A szerkesztés lezárult: 2023. október 11.

Címlap: Ludovico Einaudi Címlapfotó: Ray Tarantino A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

MÜPA FILMKLUB

48

MÜPA HOME

Öröm az örömzenében 52 Nagy érzelmek, különös belső egyensúlyok 53

Bonyodalmas szenvedelmek

58

Egy kis falutól a metropoliszokig 54

Összhangzó értelem

A Müpa stratégiai partnerei:

62

HULLÁMHOSSZ

HATÁRSÉRTŐK

56

www.mupa.hu

MÜPA JUNIOR

Szabó Dániel • Delov Jávor • Tötös Krisztina 64

LITERÁRIUM

„Otthon vagyunk a fogságban, ez az életünk”

Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

„Muzsikus lelkésznek vallom magam”

66

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

HORIZONT

A Mastercard a kultúra és a művészet elkötelezett támogatójaként idén ősztől hosszú távú stratégiai partnerségre lépett a Müpával. Az együttműködés első mérföldköve az az exkluzív szolgáltatáscsomag, melyet a Mastercard Prémium kártyabirtokosok élvezhetnek, és amelynek egyes elemei a Müpa+ hűségprogram platina szintű tagjai számára is elérhetők. A Concierge szolgáltatás keretében a program résztvevőit a számukra létrehozott telefonos és e-mai­les ügyfélszolgálaton segítik információkkal és személyre szabott programajánlásokkal, a harmadik emeleti panorámateraszon kialakított Pezsgőbárban a vendégek elegáns rooftop környezetben hangolódhatnak az esti előadásokra, ahol a változatos snackek és a prémium italkínálat mellett egy pohár üdvözlőitallal és ropogtatnivalóval is kedveskednek nekik, míg a gyorsabb be- és kijutás kényelmét a VIP parkolók lefoglalható helyei biztosítják. Mindezek mellett a Mastercard Prémium Program tagjai a Müpa által szervezett eseményekre 10%-os kedvezménnyel válthatják meg belépőiket.

A világ rangos zenei sajtóorgánumai időről időre megszavaztatják a muzsikus szakma képviselőit arról, mely zenekarokat tartanak a földkerekség legjobbjainak.

A Gramophone listáján 2010-ben a Budapesti Fesztiválzenekar a 9. helyen szerepelt, ugyanez a szaklap tavaly Az Év Zenekara díjjal tüntette ki az együttest.

A Bachtrack 2015 után idén másodszor állította össze zenekritikusok szavazatai alapján a világ tíz legjobb szimfonikus zenekarának rangsorát. Ezen a Fesztivál­ zenekar nyolcadikként végzett, olyan legendás együtteseket előzve meg, mint a Lipcsei Gewandhaus Szimfonikus Zenekara és a Los Angeles-i Filharmonikusok.

Ezzel egyidejűleg a világ legjobb karmesteréről is szavaztak a szakemberek, szintén a Bachtrack felkérése nyomán: Fischer Iván a tízes lista hatodik helyét foglalta el, olyan ünnepelt világklasszisokat utasítva maga mögé, mint Riccardo Muti, Yannick Nézet-Séguin vagy Christian Thielemann.

HORIZONT 2023. november—december

Fotó: Angie Kremer

A Észak-Rajna-vesztfáliai Bad Honnefben működő Beethoven Akadémia néhány évvel ezelőtt Nemzetközi Beethoven-díjat alapított. Mint az elismerés kezdeményezői hangsúlyozzák, a díjat minden esztendőben olyan művésznek ítélik oda, aki különösen sokat tesz az emberi jogokért, a békéért, a szabadságért, részt vesz a szegénység elleni harcban, és a tolerancia eszméjének szószólója. Az elmúlt években többek közt olyan előadók kapták meg a díjat, mint a török zongoraművész, Fazıl Say, az orosz származású, ám Berlinben élő pianista, Igor Levit vagy a portugál zongoraművésznő, Maria Joâo Pires.

Az idei díj nyertese a hajdani Szovjetunióból Németországba emigrált lett hegedű­művész, Gidon Kremer, David Ojsztrah egykori tanítványa, akit évtizedek óta a társadalmi igazságosságért küzdő művészek egyik legkiválóbbjaként ismer a nemzetközi közvélemény.

Gidon Kremer

Fotó: Stiller Ákos

A Budapesti Fesztivál Zenekar

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR ISMÉT A VILÁG TÍZ LEGJOBBJA KÖZÖTT

GIDON KREMER A BEETHOVEN-DÍJ IDEI NYERTESE

6

Mastercard Pezsgőbár sajtótájékoztató

STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE LÉP A MÜPA ÉS A MASTERCARD

LEXUS RZ 450e LEXUS ELECTRIFIED

A Lexus RZ 450e a fejlett elektromos technológián keresztül testesíti meg a Lexus különleges formanyelvét és vezetési élményét. Elegancia és innováció találkozása, mely lenyűgöző designnal és fenntartható technológiával bűvöli el vezetőjét. Látványos megjelenésével a Lexus RZ az első, már a kezdetektől elektromos platformra fejlesztett Lexus, melynek belső tere „Takumi” kézműves mestereink érdeme.

FEDEZZE FEL A FORMABONTÓ LEXUS RZ MODELLT, A MOBILITÁS JÖVŐJÉT A JELENBEN! www.lexus.hu

A MÜPA STRATÉGIAI PARTNERE A LEXUS A képen látható gépkocsi illusztráció. A Lexus RZ 450e WLTP szerinti fajlagos kombinált áramfogyasztása 16,8–18,7 kWh/100 km CO2 kibocsátása 0 g/km. További információk: www.lexus.hu.

Kocsis Zoltán

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Sok mindenről ismerhetünk fel egy kivételes jelentőségű művészt.

Az egyik lehetséges tulajdonság az, amikor a szóban forgó alkotót vagy előadót a saját művészeti ágának elkötelezettjein kívül egy tágabb közösség, a teljes közvélemény is számontartja és megbecsüli. Persze a nagyságnak nincs „garanciája”, ez sem az — ám sokat jelent. Mert akire az egész társadalom figyel, az olyasmit nyújt, ami túlmutat a saját művészetén. Amikor Kocsis Zoltán 1970-ben, tizennyolc évesen megnyerte a Magyar Rádió Beethovenversenyét és egy csapásra országosan ismertté vált, az azt követő években sok mindennek vált jelképévé a közönség számára: először,

Egy zeneszerző feltárja titkait Sokan szeretik a színes és változatos műsorú koncerteket, amelyeken a program minden száma más zeneszerző világába kalauzol, eltérő stílusokat és kifejezőeszközöket állítva szembe egymással.

Ugyanakkor azonban az is hasonlóan érdekes és vonzó lehet, ha egy egész estét ugyanazzal a komponistával töltünk. Olyan ez, mint amikor leülünk valakivel egy kávéra, és hosszan hallgatjuk, mit mesél magáról, figyeljük a beszédmódját, a hanglejtését, ismer­kedünk a nézeteivel, az értékrendjével. Ilyenkor közel jutunk valakihez, akár bensőséges barátságot is köthetünk vele. Szergej Rachmaninovval nem nehéz összebarátkozni, hiszen zenéje rendkívül személyes: csupa érzelem, indulat és látomás. A zeneszerző, 8

KLASSZIKUS 2023. november—december

zongoraművészként az új mércét állító, engedményt nem ismerő igényességnek, majd 1983-ban, amikor Fischer Ivánnal közösen megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, a Kádár-korszak tespedt­sége és intézményrendszerének bürokratizmusa elleni láza­dásnak. Végül 1997-ben, amikor segítségével a Nemzeti Filhar­monikusok, átlépve saját árnyékát, új szakmai szintre emelkedett, az újjászületés jelképét látták benne: azt a művészt, aki meg­mutatja, hogy tudni és akarni kell — és akkor sikerül. Halálának évfor­dulóján a Nemzeti Filharmonikusok minden évben megem­lékezik egykori vezetőjéről. Idén főzeneigazgatójuk, Vashegyi György Verdi Requiem­ jét vezényli, élvonalbeli szólistagárda közreműködésével.

2023. november 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KOCSIS ZOLTÁN-EMLÉKKONCERT Közreműködik: Kolonits Klára — szoprán Komlósi Ildikó — alt Mario Bahg — tenor Kováts Kolos — basszus Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vashegyi György

Fischer Iván

Akire az egész ország figyelt

aki a 19. század hetvenes éveiben született, ám életének nagy része a 20.-ban zajlott, a vele való találkozás alkalmával nem bizonyul sem zárkózottnak, sem visszafogottnak: feltárja lelkének titkait.

Ezekből a titkokból sokat megmutat a Vocalise, ez a különös dal szöveg nélkül, a 2. zongoraverseny és a 2. szimfónia. Izgalmas lesz ezeket a műveket Fischer Iván értő vezényletével, a mindig maximalista Budapesti Fesztiválzenekar előadásában hallani. A koncert vonzerejét fokozza, hogy a versenymű előadója korunk egyik leg­ kiválóbb orosz zongoraművésze, a 2007-es brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny nyertese, Anna Vinnyickaja.

2023. november 25., 26., 27.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR RACHMANINOV Közreműködik: Anna Vinnyickaja — zongora Vezényel: Fischer Iván

Izgalmas szellemi utazás Januárban ünnepeljük korunk egyik legizgalmasabb zeneszerzője, Eötvös Péter 80. születésnapját. Mivel a Három nővér alkotója komponista és karmester egy személyben, a munkássága előtt tisztelgő koncertet is olyan muzsikus vezényli, akinek tevékenységére e kettősség jellemző. Ráadásul az argentin-spanyol Fabián Pani­sello egykori Eötvös-tanítványként jól ismeri mesterének gondolkodásmódját. A Concerto Budapest hangversenye izgalmas szellemi utazást ígér olyan közreműködőkkel, mint a japán ütőhang­ szeres művész, Isao Nakamura vagy a stuttgarti Neue Vocalsolisten.

A művek részben a zenekar és a szólista/szólisták kapcsolatának zenei lehetőségeit boncolgatják, részben a korral szembesítenek.

Az ütős szólistára és huszonhét hangszerre komponált Triangelt (1993) Eötvös úgy alkotta meg, „hogy teret biztosítson […] az egyéni kreatív erőknek. […] Ez a darab az improvizált kadenciatechnikákat fedezi fel, amelyek mintegy 100 évvel ezelőtt a versenyművek szerves részét képezték.” Ravel remeke, a Bevezetés és Allegro (1905) kifinomult hangszerelésű tételpár, a hárfa kulcsszerepével: rangrejtett hárfaversenynek is tartják. Berio egyik fő műve, az idézetekben gazdag Sinfonia (1968/69) pedig egy korszak összefoglalása: vissza­pillantás és előretekintés, „a hatvanas évek pesszimizmusa után egy új irány kijelölése” — ahogyan a New York-i Filharmonikusok fennállásának 125. évfordulójára született darab ajánlásának címzettje, Leonard Bernstein értékelte.

2023. december 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

EÖTVÖS 80 Isao Nakamura – ütőhangszerek Neue Vocalsolisten Concerto Budapest Vezényel: Fabián Panisello

Nyolcvan gyertya a tortán A születésnapokat meg kell ünnepelni, számot vetve a múlttal és előretekintve a jövőbe. Így igaz, ha egyetlen ember évforduló­ járól van szó, ám még inkább, ha nagyobb közösség emlékezik meg fennállásának jubileumáról. Nehéz időkben, 1943-ban alakult meg a lenyűgözően sokoldalú, korszakos muzsikus, Dohnányi Ernő veze­ tésével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Idén nyolcvanesztendős az együttes, van tehát mire visszapillantani: seregnyi bemutatott mű, nagy sikerű koncertek, remek hanglemezek, televíziós szereplések, együttműködés a legkiválóbb karmesterekkel és szólistákkal, legyen szó hazaiakról vagy külföldiekről. Szép gesztus, hogy a jubileumi hangverseny három műsorszámát nem egy, hanem három karmester vezényli: olyan dirigensek, akik az elmúlt évtizedekben és/vagy a jelenben fontos szerepet játszottak, illetve játszanak az együttes életében: Vásáry Tamás, Kovács János és Riccardo Frizza.

Pasztircsak Polina

Eötvös Péter

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Tabea_Zimmermann

A három mű három jelkép: Liszt szimfonikus költeménye, a Les Préludes mintha azt sugallaná, hogy ami eddig volt, előjáték csupán, most jön a java. Mendelssohn zsoltárfeldolgozása (42. zsoltár) a hit hangján szólal meg, Richard Strauss nagyszabású alkotása, a Hősi élet pedig már címével mindent elmond. A Mendelssohn-kompozícióban szólista is csatlakozik a zenekarhoz, Pasztircsák Polina személyében.

Kecskés M. Júlia 2023. december 19.

[Pecsét:] Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 80 ÉVES A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Közreműködik: Pasztircsák Polina — szoprán Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Vásáry Tamás, Kovács János, Riccardo Frizza

KLASSZIKUS 2023. november—december

9

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Orbán György

„Restellem ismét ugyanazt leírni”

Orbán György, az évad zeneszerzője

10

KLASSZIKUS 2023. november—december

A Kossuth-díjas ORBÁN GYÖRGY (1947) korunk egyik legtermékenyebb, legsokoldalúbb magyar komponistája. Szerény önértékeléssel leginkább mesterembernek tartja magát, vallva, hogy a zene azért is különleges művészet, mert ahhoz, hogy magas színvonalon műveljük vagy csak élvezzük, nem kell megválaszolnunk azt a filozófiai kérdést, hogy „mi a zene”.

Marosvásárhelyen született, 1968-tól egyedüli magyarként végezte zeneszerzés-tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián. Stúdiumait korábban szerette volna megkezdeni, de a zeneszerzés szakra csak a prágai tavasz nyomán irányt váltó romániai kül- és „kirakatpolitika” hatására vették fel. Korábban erre semmi esélye nem lehe­tett. Meghatározó mesterekre talált Sigismund Toduţă és Jaga­mas János személyében. A zene szeretetét otthonról hozta: a korrepetitor édesanya indította el már kisgyerekként is komponálgató fiát a zenei pályán, nagyapja pedig az a nagy hatású zenetörténész és népzenekutató, Seprődi János volt, aki már az 1890-es évek végén gyűjtött népdalokat Erdélyben, és a tudományosan megalapozott folklórtudomány, illetve az összehasonlító nép­ zenetudomány elkötelezett hívének számított. Személyes kapcsolatban állt Bartók Bélával, az elsők között ismerve fel pályatársa zeneszerzői és zenetudósi formátumát. A régi magyar zene emlékeihez, a református népénekekhez és a parasztzenéhez fűző­dő bensőséges zeneszerzői viszony tehát Orbán Györgynél részben nagyapai örökség.

A harminckét éves fiatalember az őt született zeneszerzőnek tekin­tő Szőllősy András biztatásának engedve települt át Magyarországra 1979-ben. Virtuóz kompozíciós stílusával, könnyedségével és kikezdhetetlen szakmaiságával szinte azonnal felhívta a figyel­met magára. Képességeire a színházi és a filmes világ is igényt tartott.

1989-ben megjelent szerzői lemezét nemcsak a kritika fogadta meleg szavakkal, a boltokban is szépen fogyott. Ezen a vokális és instrumentális műveket egyaránt tartalmazó korongon kapott helyet egyik korai és a maga idejében jelentős feltűnést keltő ensemb­le-kompozíciója, a Tripla szextett, melyet a neves angol kortárszenei együttes, a London Sinfonietta is műsorára tűzött.

A Szymanowski-, Xenakis- és Gyenyiszov-darabok társaságában bemutatott mű londoni előadására azonban Orbán nem utazott el. Az utolsó romániai években született darabról úgy érezte, hogy még nem a sajátja, sőt: addigra idegennek találta. Különösen jellemző minden dogmatizmustól viszolygó alkotói habitusára, hogy fenntartással fogadja a mégoly kedvező értékelést is, soha nem engedve szirénhangok csábításának. Ha „bedőltem volna életem legelőkelőbb kritikájának, amelyet a London Sinfonietta által elő­ adott darabomról írtak, akkor nagyon sokat veszítettem volna.

S ma is olyan szomorú, rossz zenéket írnék, mint amik akkor jók voltak” — nyilatkozta.

A különleges érzékenységű kritikus, Kroó György is úgy érezte, hogy a mű impulzív és élénk képzeletű, könnyű kézzel komponáló mesterre vall, akinek azonban nem ez a legsajátabb területe, hanem a költészet által inspirált vokális zene. „Versközelben szüle­ tett zeneszerző” — írta Orbánról 1981-ben. „Közel él a népdalhoz, a magyar szóhoz, a természethez. Érezni gyökereit, s úgy látszik,

az ág, amelyet tehetségéből kinöveszt, gyümölcsöt hoz.” Látnoki szavak ezek egy olyan bontakozó pályáról, melyen épp érlelődni kezd az a stiláris fordulat, amely a szerzőt a kóruszenéhez és annak műfajaihoz irányítja: motettákhoz, misékhez, oratóriumhoz, passióhoz, requiemhez. „Az igazi stílusváltozásom — hogy úgy mondjam, a bátorságom az új stílusban — úgy keletkezett, hogy beszo­rultam egy nagyon nehéz és nagyon korlátolt műfajba: a kórus­zenébe. A kóruszenében rettenetes korlátok vannak, hiszen az emberi hanggal nem lehet azt tenni, mint a hangszerekkel, mert sokkal szűkebb a kifejezési területe. Az expresszivitása megvan, csak technikailag bármit, akármit nem lehet elénekelni. A kórus­ zene épp azért, mert szűkebbek a lehetőségei, arra kényszeríti az embert, hogy gazdagabb, merészebb és újabb megoldásokkal próbálkozzon” — nyilatkozta 1999-ben.

Kroó György azt is pontosan érzékelte, hogy a szövegi ihletést zené­vé átalakítva Orbán nem a bevett utakon jár: mindig igyekszik önálló zenei világokat, sajátos, tisztán zenei struktúrákat társítani a szövegekhez. Mint minden jelentős alkotónál, a zene nála sem illusztrálja a szöveget, inkább magával ragadja. Ebből az attitűdből érthető meg az is, hogy Orbán miért tér vissza rendszeresen litur­gikus szövegekhez, miért foglalkoztatja oly intenzíven például a mise műfajának zárt világa, amelyben újabb és újabb zenei szerkezetek és ötletek kipróbálására keres lehetőséget. „Szüntelen futnak bennem megannyi liturgikus művem részletei, mondjuk egy Amen megoldásai, s restellném ismét ugyanazt leírni. Merészen szólva, s tisztában lévén a nagyságrendi különbséggel, eljutottam oda, ahová Haydn, aki a miséiben színes és újszerű megoldásokat alkalmazott, kortársait méltán felháborítva.”

A Müpa Mindenszentek ünnepe előtt tisztelgő hangversenyén az évad zeneszerzője, Orbán György 2003-ban komponált Requieme Mozart azonos műfajú művével párt alkotva tölti ki az est műsorát.

Két gyászmise: egy a bécsi klasszika, egy a 21. század stílusának és gondolkodásmódjának képviseletében. A Magyar Rádió Zenei Együtteseit és a szólistagárdát Kovács János személyében olyan karmes­ter irányítja, aki mindkét zeneszerző világában otthonos.

Molnár Szabolcs

2023. november 1.

Bartók Béla nemzeti Hangversenyterem

MINDENSZENTEK KÉT REQUIEM ORBÁN & MOZART Közreműködik: Kristóf Réka — szoprán Láng Dorottya — mezzoszoprán Szilágyi Szilvia — alt Rab Gyula — tenor Alekszej Kulagin — bariton Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János

KLASSZIKUS 2023. november—december

11

Fotó: Benjamin Ealovega

Joshua Bell

HANGOK AZ ELBA PARTJÁRÓL 12

Egy sikerekben gazdag múltú zenekar, egy karmester, akit Amerika egyik leg­kiválóbb együttese élén eltöltött nyolc éve tett világhírűvé, egy hegedűművész, akit immár négy évtizede ünnepelnek a legnagyobb koncerthelyszíneken — és a zeneirodalom két kivételes remekműve: ez vár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségére november 9-én, JOSHUA BELL és az NDR KLASSZIKUS 2023. november—december ELBPHIL­HARMONIE ALAN GILBERT vezényelte estjén.

Hamburg zenetörténete színes és változatos: olyan muzsikusok működtek a városban, mint minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője, Georg Philipp Telemann, vagy a barokk és a klasszika közötti átmeneti korszak, az „érzékeny stílus” — empfindsamer Stil — meghatározó alkotója (egyébiránt Telemann keresztfia), Carl Philipp Emanuel Bach. Hamburgban született 1833-ban Johannes Brahms, onnan hozta a zenéjében gyakran feltámadó északi szél hűvös, tengerszagú illatát, és az itteni Zeneművészeti Főiskola tanára lett száznegyven évvel később, 1973-ban Ligeti György.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a 20. század egyik legismertebb zenei sikertörténete is a városban kezdődött, igaz, nem épp luxuskörülmények között, hiszen korai éveiben, 1960 és 1962 között a Beatles Hamburg St. Pauli negyedének mulatóiban töltötte — George Harrison finom eufemizmusával — „inaséveit”.

A város immár sok évtizede világhírű szimfonikus zenekarának nevében a betűszó a kezdetekre utal: csupán lélegzetnyi idővel a II. világháború vége után az együttes az Észak-német Rádió (Norddeutscher Rundfunk — NDR) Szimfonikus Zenekaraként kezdte meg máig tartó pályafutását. A muzsikusok élén főzeneigazgatóként megfordult karmesterek listája impozáns és önmagáért beszél: a kivételes minőség védjegye. Valójában azonban a bevezető negyedszázadot a névsorból egyetlen név képviselte: Hans Schmidt-Isserstedt munkája jelentette a negyvenes—ötvenes—hatvanas években — 1945-től 1971-ig — a művészi építkezést, a fejlődés folytonosságát. Ő tehát nagyon hűséges volt, és sokáig maradt — aminek hallhatóvá is vált az eredménye…

Akik Schmidt-Isserstedtet követték — Moshe Atzmon (1972—1976), Klaus Tennstedt (1979—1981), Günter Wand (1982—1990), John Eliot Gardiner (1991—1994), Herbert Blomstedt (1996—1998), Christoph Eschenbach (1998—2004), Christoph von Dohnányi (2004—2011), Thomas Hengelbrock (2011—2018) — nála rövidebb ideig vezették az együttest, de rendkívül színes ízlésvilágot és progresszív értékrendet képviseltek, híven őrizve minden időben a nyitottság, az inno­vatív szemlélet és a maximalizmus alapelvét. Csupa világklasszis. Az évtizedek folyamán a közönség számára nyilván­valóvá vált, hogy az NDR Szimfonikus Zenekarának játéka egyet jelent a magas színvonallal és a szuggesztivitással.

Aztán eljött 2017, megnyílt Európa egyik legszebb és legizgalmasabb új kulturális központja, az Elbphilharmonie, amely vízben horgonyzó hajót formázó alakjával építészeti szempontból is különleges élményt nyújt. (Müpa csak egy van című sorozatunk nyitó cikkében bemutattuk az intézményt — Müpa Magazin, 2018/4., augusz­tus—október, 60—61. oldal.) Az NDR Szimfonikusait az a szerencse érte, hogy addigi állandó játszóhelyükről, a nagy múltú és jelentős presztízsű Laeiszhalléból a frissen átadott palotába költözhettek, annak rezidens zenekaraként. A változást az együttes névmódosulása nyomatékosította: ettől kezdve hívják a zenekart NDR Elbphilharmonie-nak.

Nem sokkal az új otthon megtalálása után érkezett az NDR Elb­phil­harmonie élére mai karmestere, Alan Gilbert. Az ő karriertörténetében van egy szép „családi szál”. Szülei — japán anya, amerikai apa — a New York-i Filharmonikusokban hegedültek.

Mit ad a sors: 1967-ben született fiuk (aki eleinte a szülőkhöz hason­lóan húrokkal és vonóval foglalatoskodott), negyvenkét évesen, 2009-ben éppen ennek a zenekarnak lett főzeneigazga­ tója, nem kisebb sztár, mint Lorin Maazel utódaként. Korábban persze tartalmas tanulóéveket töltött olyan rangos alma materekben, mint a Harvard Egyetem, a New York-i Juilliard School vagy a philadelphiai Curtis Institute. New York Filharmonikusai előtt pályájának két fontos állomásaként tartják számon a Celevendi Zenekarnál és a Santa Fe Operaházában eltöltött időt. New Yorkban 2017-ig maradt, az NDR Elbphilharmonie vezetését pedig 2019-ben vette át. Hambur­gi munkája mellett 2021 óta a Svéd Kirá­lyi Opera zene­igazgatói teendőit is ellátja.

A koncert szólistája korunk egyik legnagyobb hegedűművésze, az Alan Gilberttel egy évben született, szintén amerikai Joshua Bell, akit négy évtized óta a világ minden táján telt házak ünnepelnek. Virtuóz, ám elmélyült, nagy formátumú muzsikus, jelentőségét jól illusztrálja, hogy Budapesten sok éve Kocsis Zoltánnal adott szonátaestet. A magyar muzsikusokhoz egyébként szoros szálak fűzik, Várjon Dénessel is hallhattuk együtt muzsikálni.

A hangverseny nyitószámaként Csajkovszkij Hegedűversenyét szólal­tatja meg: az 1878-ban keletkezett műnek — a verseny­mű­ irodalom egyik dédelgetett kedvencének — szintén van magyar vonat­kozása: szerzője eredetileg a veszprémi születésű Auer Lipótot — Leopold Auert — szerette volna megnyerni az ősbemutató szólistájául. A Szentpétervári Konzervatórium nagy tekintélyű tanára azonban néhány részlet hangszeres írásmódját kifogásolva nem vállalkozott a darab megszólaltatására, így lett a bécsi első előadás hegedűse Adolph Brodsky, a taganrogi születésű virtuóz, aki arról is nevezetes, hogy lipcsei éveiben (a Konzervatórium tanáraként működött ott) egy karácsonyi ebéden egy asztalhoz ültette otthoná­ ban Brahmsot, Csajkovszkijt és Grieget. Jó lenne hallani, hogyan és miről beszélgettek!… A hangverseny második részében a szimfóniairodalom egyik legjelentősebb alkotása, Mahler 1901/02-ben megalkotott 5. szimfóniája csendül fel. A haláltudattól az életigenlésig ívelő alkotás negyedik tétele a zeneirodalom egyik legbecsesebb gyöngyszeme, a szerelmi vallomásnak szánt Adagietto, amelyben Mahler felesége, Alma Schindler iránti érzelmeit foglalta hangokba.

Csengery Kristóf 2023. november 9.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JOSHUA BELL, ALAN GILBERT ÉS AZ NDR ELBPHILHARMONIE Közreműködik: Joshua Bell — hegedű Vezényel: Alan Gilbert

KLASSZIKUS 2023. november—december

13

A JÖVŐ SZTÁRJAI? Hogy miért a kérdőjel? Nem azért, mert abban kételkedik a cikk írója — aki tíz éve házigazdája a RISING STARS-sorozatnak —, hogy valóban a klasszikus zene egének fényesen ragyogó csillagai lesznek a Müpa Fesztivál Színházában november második hétvégéjén fellépő fiatal előadóművészek, hanem mert úgy gondolja: már most azok.

A 2023-as „feltörekvő csillagok” sorát november 10-én, pénteken este a skót és japán felmenőkkel rendelkező fiatal gitárművész, Sean Shibe nyitja, akinek repertoárja a reneszánsz tabulatúrás könyvek lantdarabjaitól a legújabb 21. századi kompozíciókig terjed, ráadásul az utóbbiak kapcsán az elektromos gitár használatától sem riad vissza. Ő volt az első gitáros, aki a BBC Radio 3 Új Gerenációs Művésze lett, megkapta a Borletti-Buitoni Alapítvány ösztöndíját, lemezei pedig két Gramophone-díjat és Opus Klassik díjat is kiérdemeltek. Ő a 2022-es Leonard Bernstein-díj nyertese is. Olyan jelentős külföldi fesztiválok meghívottja, mint a Schleswig-Holstein vagy az amerikai Marlboro — ez utóbbira Mitsuko Uchida invitálta.

Budapesti műsorán főleg stilizált táncokat hallhatunk a reneszánsz­tól

Fotó: Manchester Collective, Camilla Greenwel

Sean Shibe

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars, azaz Feltörekvő csillagok című sorozata az ECHO-t alkotó rangos koncerttermek kezdeményezése, amelynek során az intézmények dele­gáltjai közül kiválasztott szerencsés — értsd: tehetséges, szakmai rátermettségüket sokszorosan bizonyított — muzsikusok, illetve együttesek olyan jelentős helyszíneken mutatkozhatnak be hangversenykörút keretében, mint a Bécsi Konzerthaus, a Párizsi Filharmónia, az amszterdami Concertgebouw, a londoni Barbican Centre vagy épp a budapesti Müpa, hogy csak néhányat említsünk. Érdemes megneveznünk pár muzsikust is, akiknek fontos állomást jelentett pályáján a Rising Stars: ilyen például a zongorista Igor Levit, a csellista Kian Soltani vagy a blockflötés Lucie Horsch.

14

KLASSZIKUS 2023. november—december

a 21. századig, a Rising Stars-koncertek esetében elengedhetetlen új művet pedig nem kisebb mester komponálta számára, mint korunk egyik legjelentősebb brit kortárs szerzője, Thomas Adès.

Mathis Kaspar Stier

Fotó: Sophia Hegewald

A Rising Stars-sorozat történetében egyébként szólógitáros még nem szerepelt, ahogyan fagottos sem, különösen nem harmonikás kamarapartnerrel. November 11-én, szombaton délután ifjú német fagottművészt ismerhetünk meg. Mathis Kaspar Stier számos kamara­formáció és együttes tagja, repertoárja ezáltal a régi­ zenétől a kortársakig és az improvizációig terjed. A híres müncheni ARD Nemzetközi Zenei Verseny második díja és közönségdíja után végigjárta a legnagyobb német koncerttermeket, de vendégszerepelt már rangos franciaországi és spanyolországi kamarazenei feszt­i­ válokon is. Zenekari muzsikusként jelenleg a WDR Szimfonikus Zene­karának szólófagottosa. A harmonikás Julius Schepansky gyako­ri kamarapartnere, műsoruk pedig a két hangszer hangzá­ sának interferenciáira koncentrál. A képzeletbeli utazás a fagottra írott legkorábbi darabtól, Philipp Friedrich Böddecker barokk művétől vezet el az elektronikával fűszerezett kortárs alkotásokig és az improvizációig.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Pusker Júlia

Nagy öröm, hogy Pusker Júlia hegedűművész személyében ismét van magyar résztvevője a sorozatnak. A tanulmányait Budapesten és Londonban — a legendás Pauk Györgynél — folytató muzsikus életében a Brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenyen elnyert díj jelentett mérföldkövet. Azóta Európa kiemelkedő jelentőségű fesztiváljain és koncerttermeiben is megfordult, azt pedig a magyar zeneszeretőknek mondanunk sem kell, hogy a hazai zenei élet legjelesebb zenekaraival és szólistáival lépett már fel.

A Strad Magazine kritikusa szerint „varázslatos egyszerűség” árad játékából, 1690-es Matteo Goffriller-hegedűjén pedig Szigeti József alakját idézi meg a Müpában, hiszen olyan darabok közül válogat, amelyeket a nagy előd is műsorára tűzött. Új művet számára a kivá­ló francia komponista, Éric Tanguy komponált, kamarapartnere pedig az ukrán zongoraművésznő, Christia Hudziy lesz, akivel a fiatal hegedűs évekkel ezelőtt, Brüsszelben kezdett el együtt muzsikálni.

KLASSZIKUS 2023. november—december

15

A Sonoro Quartet

Sebastian Heindl

A hazai közönség nagy valószínűséggel a belga Sonoro Quartetet is ismeri, hiszen az évente több mint negyven hangversenyt adó, 2019-ben alapított együttes 2021-ben a budapesti Bartók Világversenyen ért el harmadik helyezést és kapott két különdíjat is.

A díjak következményeképpen találkozhattunk már velük a Zeneakadémián és a Bartók Emlékházban is, a rangos budapesti helyszíneken kívül pedig Brüsszel, Antwerpen, Utrecht és Dublin koncert­központjai is vendégül látták már őket. Idén nyáron koncert­ turné keretében mutatkoztak be Új-Zélandon a Budapesten élő, a Zeneakadémián doktoráló kiváló kínai-új-zélandi zongora­művész, Tony Chen Lin partnereként. Új darabot a belga zeneszerző­nő, Anne­lies van Parys komponált számukra, emellett Mozart és Bartók egy-egy művével örvendeztetik meg a Fesztivál Színház közönségét.

A vasárnap este egy olyan koncerttel zárul, amilyenre még nem volt példa a sorozat történetében, hiszen orgonista lép fel a német Sebastian Heindl személyében, az utolsó program tehát a Fesztivál Színházból a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe költözik, de még ennél is különlegesebb az, hogy Moritz Eggert új műve után a fiatal orgonista, aki 2019-ben az egyik legrangosabb nemzet­közi megmérettetést, az amerikai Longwood Gardens Orgona­versenyt is megnyerte, improvizálni fog a horrorfilmek történe­tének egy korai alkotása, az 1922-es Nosferatu alá. A lipcsei Tamás-templom kórusában nevelkedett muzsikus, aki Európa és Amerika híres templomi és koncerttermi orgonáit is megszó­ laltatta már, jelenleg a berlini Vilmos császár emléktemplom zenei vezetője, improvizációs stílusára pedig a klasszikus zenei struktúrák mellett a modern jazz zenei nyelve is jelentős hatást gyakorolt. Érdekessége még e koncertnek, hogy az elején Fazekas Gergely zenetörténész vezetésével izgalmas kerekasztalt is hallgathatunk a különleges műfaj kapcsán — Fassang László orgonaművésszel és Barkóczi Janka filmtörténésszel —, de az egyes Rising Starskoncertek utáni pódiumbeszélgetések sem maradnak el a „feltörekvő csillagokkal”.

Tóth Endre

16

KLASSZIKUS 2023. november—december

Fotó: Kilian Homburg

2023. november 10.

Fesztivál Színház

A VILÁG INNEN TÖBB.

prémium online magazin

RISING STARS — EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

SEAN SHIBE — GITÁR

2023. november 11.

Fesztivál Színház RISING STARS — EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

MATHIS KASPAR STIER — FAGOTT Közreműködik: Julius Schepansky — harmonika

2023. november 11.

Fesztivál Színház RISING STARS — EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

PUSKER JÚLIA — HEGEDŰ Közreműködik: Christia Hudziy — zongora 2023. november 12.

Fesztivál Színház

RISING STARS — EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

SONORO QUARTET

Sarah Jégou-Sageman, Jeroen De Beer — hegedű Séamus Hickey — brácsa Léo Guiguen — cselló 2023. november 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem RISING STARS — EURÓPA ÚJ CSILLAGAI

NOSFERATU — NÉMAFILM SEBASTIAN HEINDL ORGONAKÍSÉRETÉVEL Sebastian Heindl — orgona Moderátor: Fazekas Gergely Beszélgetőtársak: Fassang László, Barkóczi Janka Házigazda és a koncertek utáni közönségtalálkozók moderátora: Tóth Endre

KLASSZIKUS 2023. november—december

17

A KOTTA SZENT, AZ OLVASAT SZABAD Néhány száz éve, amióta létezik ötvonalas kottaírás, a zene minden jelentős paramétere rögzíthető: hangmagasság, ritmus, hangerőfokozatok, tempó. Azonos mű esetében tehát minden előadó ugyanazt látja lejegyezve, és mégis: nincs két egyforma megszólaltatás. Akár nyugtalanítónak is vélhetjük ezt, tökéletlenségnek és esetlegességnek, valójában azonban éppen ez teszi izgalmassá, amit hallunk. Hogy mennyire így van, megtapasztalhatjuk november végén a Müpában egy hét leforgása alatt, két világhírű zongoraművész estjén.

Vitalitás, táncosság, ropogós ritmika és kicsattanó életöröm jellemzi olvasatát. Szokás az egy-két perces tételeket egyféle karakterben játszani. Fazıl Say a variációkon belül is bátran vált, másképp értelmezi ugyanazt, itt kicsit összezengeti, ott szétválasztja a hangokat, érzelmes is mer lenni. Amit csinál, rendkívül változatos és színes. A 19. század hagyományait felelevenítve attól sem riad vissza, hogy nagyobbat lassítson egy-egy tétel végén, ha úgy érzi indokoltnak. Bach csak elvétve írt tempóutasítást a tételekhez, így a „helyes” tempót a zenéből, a hangzatok–hangok–szólamok sűrűségéből, összjátékából kell megtalálnia az előadónak. És ha már úgysem tudhatjuk, hogyan szólt Bach idejében a Goldbergvariációk, vállaljuk úgy, ahogyan szerintünk helyes — vallja a török zongoraművész. Azt semmiképpen sem mondhatjuk, hogy könnyel­ műen fogott volna „a húrok pengetésihez”, hiszen több évtizednyi koncertezés, majdnem háromezer hangverseny és több mint száz önálló kompozíció megírása után érkezett el Bach remekművéhez.

Kellett ehhez a mindennapok mókuskerekét megakasztó pandémia,

Fotó: Fethi Karaduman

Fazıl Say

A két előadó Európa két ellentétes szegletéből érkezik: Fazıl Say Ankara, Víkingur Ólafsson Reykjavík szülötte, az előbbi hazája tehát Törökország, az utóbbié Izland. Két különleges és méltán világhírű muzsikus. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hét nap különbséggel a zenetörténetnek ugyanazt az emblematikus darab­ ját, Bach Goldberg-variációit szólaltatják meg. Mindketten merész­ ségükről ismert, mondhatni „bevállalós” zenészek, akik képesek arra, hogy egy-egy jól ismert repertoárdarabot is szokatlan meg­ világításban tárjanak a közönség elé. Persze keskeny a mezsgye eredetiség és eredetieskedés között, ráadásul a megítélés függ a befogadótól is. Nehéz nem emlékezni Fazıl Say jazzes elemekkel tarkított feldolgozására Mozart Török indulójából, és az improvizáció lehetőségét mindig magában rejtő zongorajátéka néha azóta is vitára késztető, olykor akár szélsőségesnek is nevezhető. Goldbergvariációk-tolmácsolása azonban nem ilyen. Bátran állíthatjuk ezt, hiszen a művész lemezre rögzítette a kompozíciót, koncepciója tehát ismert, s így sejthető, mire számíthatunk tőle a Müpában.

18

KLASSZIKUS 2023. november—december

Fotó: Ari Magg

Víkingur Ólafsson

a lét súlyosabb kérdései felé fordító magány időszaka is. Mint mondja, a lezárások idején minden héten csak pár tétellel dolgozott; a lemezfelvételre végül 2022 tavaszán került sor, három intenzív nap alatt, és ki tudja, nem veszi-e fel jövőre újra a művet, miután újabb részleteket–összefüggéseket fedezett fel — teszi fel a kérdést Fazıl Say az album kísérőfüzetében.

Ha a török muzsikus Goldberg-variációi egy hús-vér ember portréja és benyomásai, az északi fény világából érkező Víkingur Ólafsson olvasata maga a metafizikus mélység, az örökkévalóság keresése.

Az ő lemeze októberben jelenik meg, a budapesti koncert idején tehát már kapható lesz, de kedvcsinálónak nyár óta folyamatosan közzétettek belőle részleteket a világhálón. „A zene természetéből fakadóan nincs egyetlen út, egyetlen »megfejtés«, egyetlen olvasat — mondja. — A harminc variáció olyan, mint harminc bolygó ugyan­ abban a naprendszerben: mindegyik egyetlen középpont — a har­ minckét ütemes téma — körül kering, más-más periodicitással, és mindig ugyanoda tér vissza.” Ólafssonnál nincsenek improvizatív pilla­natok: hangról hangra előre megkomponált interpretációról van szó, amely egyesek szerint egyenesen Glenn Gould legendás zongorázásához hasonlítható.

Mint egy interjúban elmondta, sokat gondolkozott azon, meg kelle ismételni minden ismétlőjellel ellátott szakaszt, ahogyan Gould tette utolsó felvételén, hiszen ettől akár unalmassá is válhat az előadás. Vagy mellőzze az ismétléseket, ahogyan Gould később már-már megtagadott, 1956-os felvételén tette? Az izlandi művész

végül úgy gondolta, vállalja a kihívást, és minden ismétlést eljátszik — éppen azért, hogy az összhatás változatos lehessen. „A fennkölt költészet, az elvont szemlélődés és a mély pátosz meg­ annyi pillanatát ígéri a mű, és mindezt a formai tökéletesség maku­ látlanul megszerkesztett struktúráján belül” — vallja Ólafsson, utalva a sorozat páratlanul magasrendű intellektuális megoldásaira, különböző hangközökre épülő kánonjaira, tükörkánonjára, barokk tánccá alakított tételeire, vagy a korabeli utcai slágereket gáláns együtthangzássá formáló utolsó variációra, amelyek mind-mind ugyanarra a — sokszor a megfejthetetlenségig elrejtett — basszustémára épülnek. Ólafsson számára a Goldberg-variációk mérföldkő, amelyhez érve felteheti magának a kérdést: éppen hol tart zenei utazásában, művészi-lelki alakulásában? „Mert ez a mű mindent megmutat belőled, a gyengeségeidet ugyanúgy, mint az erősségeidet. Nem rejthetsz el előle semmit.”

Várkonyi Tamás 2023. november 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

FAZIL SAY ZONGORAESTJE MVM KONCERTEK — A ZONGORA

2023. november 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VÍKINGUR ÓLAFSSON

KLASSZIKUS 2023. november—december

19

MENNYEI MUZSIKA Mészáros Zsolt Máté

Tűnődött már azon az Olvasó, milyen lehet a Mennyország? Vajon hangokat is hallanak, színeket és fényeket is látnak lakhelyükön az igazak? Ezt bizonyára mindenki másképp képzeli el — ha egyáltalán elképzeli.

Egy azonban bizonyos: a mennyei dicsőség és az angyali ének toposza az emberi képzeletben elválaszthatatlan egymástól. Kiváltképp, ha a születés ünnepére gondolunk. Ég és föld összefonódásának misztériuma a karácsony csodájában ölt testet. E megfoghatatlan titok bűvölete minden lelket átjár és megragad, s még ennél is többre képes: ihlető erővel bír.

20

KLASSZIKUS 2023. november—december

Fotó: Lugosi Péter

A Müpa karácsony tájékán évről évre különleges hangversenykínálattal ajándékozza meg közönségét. E bensőséges hangulatot árasztó koncertek két állandó szereplője az orgona és az énekhang. A hangszerek királynője, a sok évszázada liturgikus szerepű instrumentum és az angyali karokat megidéző kórushangzás áll a középpontban Mészáros Zsolt Máté és a Valkai Dávid vezette Szegedi Bartók Béla Nő i Kar hangversenyén is. A Junior Prima-díjas orgonaművész és a Müpa egyedülálló orgonájának kettőse páratlan élményt ígér az est közönségének.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom zeneigazgatója egyike a legsikeresebb magyar orgonaművészeknek, aki a koncerten zeneszerzőként is bemutatkozik a hallgatóságnak. Az est másik főszereplője, a nagy múltú Szegedi Bartók Béla Női Kar 2006-ban Ordasi Péter vezetésével jött létre az 1967ben alakult Bartók Béla Kórus utódaként. A tavalyi Kodály Zoltán IX. Magyar Kórusversenyen kategóriagyőzelmet aratott együttes műso­rán többek között Adam, Franck és Poulenc művei is fel­ csendülnek.

Wiener Sängerknaben

A hangversenyen megszólaló repertoár ugyanis nem mindennapi válogatást kínál a zeneirodalom leginkább megkapó, karácsony örömétől inspirált alkotásaiból. Az impozáns hangzó antológia a barokktól a kortárs zeneszerzők terméséig ível, miközben külföldi és magyar komponisták alkotóműhelyeibe is betekintést nyújt.

Bach, Liszt, Csajkovszkij, Leontovics, Vierne, Karg-Elert, AntalffyZsiross Dezső és Jonathan Scott művei mellett Joan Szymko kortárs amerikai komponista, valamint a 20. századi magyar kórus­ irodalom nagyszerű képviselői, Kocsár Miklós és Karai József darabjai is megszólalnak az est műsorán.

A hagyományokhoz híven az a cappella zene idén is kiemelt szerep­hez jut a Müpa karácsonyi programkínálatában. December 20-án a kórusmuzsika nem kisebb kiválósága lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára, mint a jelenleg Gerald Wirth vezetése alatt álló Wiener Sängerknaben. A megalakulásának idén 525. évfordulóját ünneplő világhírű fiúkórus mai tagjai irigylésre méltó elődökkel büszkélkedhetnek. A zenetörténet több meg­ kerülhetetlen jelentőségű figurája indult el innen a világhírnév felé: Franz Schubert udvari kórista volt, Joseph és Michael Haydn „helyet­tesként” énekelt a kórusban, Anton Bruckner udvari orgonis­ taként és a kórusénekes fiúk tanáraként működött.

A hajdani császári és udvari ünnepségek elmaradhatatlan együttese lassanként az egész világot meghódította. A december 20-án Jó pásztorok címmel felcsendülő karácsonyi koncert közreműködője az énekkar testvérkórusa, a Chorus Juventus (karigazgatók: Daniel Erazo-Muñoz, Oliver Stech). Az alig több mint egy évtizedes múltra

visszatekintő formáció a Wiener Sängerknaben mellett működő gimnázium tanulóiból alakult; fiúkat és lányokat vegyesen foglalkoztat, ám Budapestre ezúttal csak a fiú kórustagok látogatnak el. Műsorukon a karácsony ünnepéhez kapcsolódó pásztorénekek és motetták kapnak helyet, közöttük olyan ikonikus alkotásokkal, mint a Csendes éj, az Adeste fideles és a Joy to the World.

A Müpa impozáns hangversenyterme e két karácsonyi koncert idejére valósággal mennyei színtérré változik: nem lesz más, mint a Mennyország teológiai meghatározása szerinti tökéletes boldogság helye.

B. Kaskötő Marietta

2023. december 13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

MÉSZÁROS ZSOLT MÁTÉ ÉS A SZEGEDI BARTÓK BÉLA NŐI KAR Mészáros Zsolt Máté — orgona Szegedi Bartók Béla Női Kar Vezényel: Valkai Dávid 2023. december 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI HANGVERSENY

WIENER SÄNGERKNABEN JÓ PÁSZTOROK Wiener Sängerknaben (művészeti vezető: Gerald Wirth) Közreműködik: Chorus Juventus (karigazgatók: Daniel Erazo-Muñoz, Oliver Stech)

KLASSZIKUS 2023. november—december

21

A fa és hajtásai Keith Jarrett, McCoy Tyner, Chick Corea, Herbie Hancock. A modern jazz óriásai.

SZAKCSI LAKATOS BÉLA egykor önmagát a négyes elegyeként határozta meg: olyan muzsikusként, aki a hatásokat sajátos, egyéni felfogásban és játékmódban egyesítette.

Cigánynak született, és nemcsak büszkén vállalta származását, hanem zenéje fontos forrásának tartotta népe hagyományait. Ha a cigány közösségben volna ilyen titulus, sziporkázó tehetsége, a zene iránti elkötelezettsége, rendkívüli improvizációs készsége, szakmai és emberi tekintélye alapján ő érdemelhette volna ki a „jazzvajda” címet.

Zenei tanulmányait nyolcéves korában kezdte, zongorán. Komolyzenei pályára készült, az volt az elképzelése, hogy zongoraművész és zeneszerző lesz. Tizenkét évesen felvették a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Úgy tervezte, hogy a Zeneakadémián folytatja, de két év elteltével a jazz miatt abba­ hagyta tanulmányait. Az improvizatív zenét „környezeti hatás” nyomán ismerte meg — ez a hatás Lakatos Géza dobos és a később kiváló szaxofonossá érett Lakatos Dezső személyében érte. Tudták, hogy zongorázik, és hívták jazzt játszani. A boogie-woogie-t már ismerte, de jazzt valójában akkor kezdett hallgatni — a rádióban. Próbált improvizálni, de ez — ahogy arra később visszaemlékezett — eleinte keservesen ment, mert amikor sor került arra, hogy szólózzon, semmi sem jutott az eszébe, csak le-föl skálázott…

Ha a Szakcsi előnevet felvett Lakatos Béla pályája a jazzéletben eleinte reményteli cserjéhez hasonlított, elmondhatjuk róla, hogy idővel terebélyes fává növekedett. Törzse szilár­dan gyökerezett a Kárpát-medence tala­ jában, belőle megannyi ág, levél sarjadt az évek és évszakok múlásával. Itt csak utalni lehet hajtásaira: az LDL trióra a ’60-as évekből, a Dália-korszakra, Pege Aladár Montreux-ben díjnyertes kvartettjére, a Rákfogó, a Saturnus, a BDSz Collection, a Climate Change együttesekre, Vukán Györggyel folytatott duójátékaira, komponistaként cigány és más témájú zenés darabjaira, hazai és neves amerikai muzsikusokkal készített lemezeire, az Újvilágba tett kiruccanására és mindezek hozadékára, nemzet­közi hírnevére, a közönség szeretetére, nem utolsósorban a hivatalos elismerések sorára, köztük a szakma által az elsők között neki ítélt Szabó Gábor-díjra (1994).

Cigány folklór, rock, jazz, kortárs zene, mindezek egymáshoz való közelítése, egymásba játszása — nincs a zené­nek olyan ága, amelyben Szakcsi Lakatos Béla ne tette volna le a névjegyét. Nyolcvanadik évében is tervek foglalkoztatták, amikor a halál 2022-ben váratlanul elragadta. Lemezei, kottái, partitúrái velünk maradnak, de személyiségének kisugárzását, előadásmódjának szuggesztivitását semmi sem pótolhatja.

A veszteséget enyhíti a szívből jövő szeretet és a szenvedélyes muzsikálás, amelyre az emlékére rendezett est közreműködőitől számíthatunk. Tisztelgés visszhangokkal — egy ember és egy életmű előtt.

Turi Gábor 2023. november 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködik: Ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Szakcsi Lakatos Róbert, Oláh Kálmán — zongora, billentyűs hangszerek Egri János, Orbán György, Barcza Horváth József, Pecek Lakatos Krisztián — bőgő Torma Rudolf — basszusgitár Kőszegi Imre, Balázs Elemér, Lakatos Pecek András, Fazekas Tamás — dob Fekete-Kovács Kornél — trombita Tony Lakatos, Dresch Mihály — szaxofon László Attila, Juhász Gábor, Varga Balázs — gitár Kathy-Horváth Lajos — hegedű Pocsai Kriszta, Claudia Castagno — ének Rostás Mónika, Rostás Csaba — ütőhangszerek, ének, tánc Grazioso Kamarazenekar 4 Akkord Show Kórus Vezényel: Alpaslan Ertüngealp Műsorvezető: Pocsai Kriszta

22

JAZZ 2023. november—december

Szakcsi Lakatos Béla

SZAKCSI — VISSZHANGOK

JAZZ 2023. november—december

23

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

…szakmai és emberi tekintélye alapján ő érdemelhette volna ki a „jazzvajda” címet.

Cory Henry

A legendás Apollo Színházban hatévesen bejutott egy tehetségkutató verseny döntőjébe…

24

JAZZ 2023. november—december

HENRY, A FUNKY APOSTOL Az orgonista-énekes Cory Henry ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik Herbie Hancockot és James Brownt egyformán példaképnek tekinti. Tőlük tanulva Henry hatalmas erejű színpadi jelenléttel és áradó zeneiséggel járja a jazz és az R&B közötti mezsgyét.

Cory Henryről tíz esztendeje azt írta a Jazz Times című szaklap, hogy korához képest már rengeteg lemezen hallható, figyelemre méltó muzsikus. Most harminchat, és úgy indul több kontinenst érintő turnéra az év vége felé, hogy ha úgy tartja jónak, több műsort is bemutathat: Tel–Avivban például szóló akusztikus zongoraestet ad, másnap azonban a The Funk Apostles társaságában lép színpadra.

Már kétévesen a billentyűk előtt ült. Ötévesen mesternek szólították, mivel bármilyen dalt képes volt rögtönözve kísérni bármilyen hangnemben. New York Brooklyn negyedében nőtt fel, így aztán nem csoda, hogy a gospel vallásos műfajával már kisgyermekként ismeretséget kötött.

Ezzel összefüggésben lett elsősorban a Hammond B3, a legfunkybb hangszer mestere. A legendás Apollo Színházban hatévesen bejutott egy tehetségkutató verseny döntőjébe, középiskolásként pedig már az utánpótlás fő klubjának számító Village Undergroundban volt gyakori vendég — és onnan is csak felfelé vezetett az útja. Hazájában és külföldön egyaránt folytonosan növekvő hírnévre tett szert, egyre több zenekarba hívták. Producerként is számos elismerést szerzett, miközben csillaga egy ideig együtt emelkedett a 2004-ben Michael League basszusgitáros által alapított Snarky Puppy együttesével.

Ez az együttes sokáig csak titkos esélyesnek számított, aztán hirtelen berobbant, amit immár öt Grammy-díj is jelez, meg az óriási népszerűség szerte a világon, meghívások a legnagyobb fesztiválokra.

Henry öt éven át, 2018-ig játszott velük, több Grammy-díja erre az időre esik, egyik saját lemezét is a zenekar kiadója jelentette meg.

Ebben az évben saját zenekarát is meg­ alapította, miközben stúdiózenészi és produceri felkéréseket kapott, többek között Bruce Springsteen, a Boyz II Men és Kenny Garrett turnézenekaraiban. Kanye West Donda című lemezéért és Eric Bellinger albu­máért pedig producerként is Grammyjelölésben részesült.

Saját nevén először tíz éve jelentkezett album­mal, ez volt a First Steps, amely a slágerlistán azonnal az első tíz közé került.

A kritika és a közönség egyaránt nagyon kedvezően fogadta következő, orgonás­trióalbumát (The Revival). Kiemelték, hogy nála a Hammond-orgona nem úgy szól, mintha — oly sok más pályatársához hasonlóan — ő is Jimmy Smith köpönyegéből bújt volna elő, hanem inkább a jazz-zongoristák, Art Tatum vagy Oscar Peterson futa­mainak váratlanságára emlékeztet.

A világjárvány miatti kényszerszünet alatt született ki­fe­jezetten reflektív, Something to Say című lemeze. A Snarky Puppyból kiválva gyűjtötte maga köré A Funk Apostolait, akikkel mindjárt kétszer is megajándékozta közönségét: az Operation Funk ugyanis stúdió- és koncertváltozatban is elkészült. Idei turnéi előtt még azért gyorsan letett az asztalra egy akusztikus zongora (és ének) szólólemezt, ez a Piano Live, de a budapesti állomáson az apostolokkal és a Hammond­dal is találkozhatunk.

Zipernovszky Kornél

2023. november 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

CORY HENRY

JAZZ 2023. november—december

25

Fotó: Marco Glavianoframe

The Manhattan Transfer

BÚCSÚ, DIADALMASAN

Ha akadt a jazz világában az elmúlt fél évszázad során olyan együttes, amelynek sikerei túlterjedtek a műfaj határain, az kétségtelenül a THE MANHATTAN TRANSFER volt. A kivételes tudású vokális kvartett összetéveszthetetlen előadói stílusáért olyanok is lelkesednek, akik nem tartoznak a jazzrajongók közé. Ötven év után a négyes világkörüli turnén búcsúzik a közönségtől, az utolsó nagy koncertkörúton a Müpába is visszatérve.

Swingle Singers, Golden Gate Quartet, Take 6: a jazz, a spirituálé, a gospel világa mindig is számon tartott világsikerű énekegyütteseket. A The Manhattan Transferben azonban van valami különleges. Talán az alapítás helyszíne, New York varázsa az, amit oly sike­resen közvetítenek? Vagy egy életérzés sugárzik színpadi jelen­létükből és felvételeikről? Mindkét magyarázat helytálló, ám keressünk egyszerűbben megragadható tulajdonságokat. Itt van mindjárt a vokális igényesség. A hajdani alapító, Tim Hauser mellett kilencen énekeltek az évtizedek során a John Dos Passos 1925-ös regényének címét kölcsön véve elnevezett kvartettben (az utolsó felállás: Janis Siegel, Cheryl Bentyne, Alan Paul és Trist Curless). Őrségváltások tehát akadtak, ám az intonáció tisztasága, az orgánumok mozgékonysága, a virtuozitás és az egymásra hangoltság mindvégig változatlan maradt. Meg persze a swing, a ringatózó ritmus érzé­kisége! (It don’t mean a thing, if it ain’t got that swing — swing nélkül nem ér semmit a dolog, tudatja Duke Ellington örökzöldje.)

Említhetnénk az átváltozás próteuszi képességét is. Ahány album, annyi világ: énekeltek combóval és nagyzenekarral, válogattak kará­csonyi dalokból és a Great American Songbook örökzöldjeiből, tolmácsoltak popzenét és rhythm & bluest, „vokalizáltak” hangszeres darabokat. Repertoárjukon ott volt Count Basie és Charlie Parker, Tom Waits és Joe Zawinul, Ray Charles, John Lennon, Paul 26

JAZZ 2023. november—december

McCartney és — az éppen McCartneyt könnyekre fakasztó God only knows szerzőjeként — a Beach Boys Brian Wilsonja. Partnereik között Bette Midlertől James Taylorig a jazz és a pop világának legkülönbözőbb egyéniségei fordultak meg. A játékosság is meghatározó tulajdonságuk: a The Manhattan Transfer úgy énekel színpadon és lemezen, mintha művészetük önfeledt szórakozás volna.

Rekordjaik egyike: egy különleges időszakban hét egymást követő stúdióalbumuk hét Grammyt nyert egyhuzamban. Magyar vonatkozású adalékkal fejezve be a méltatást: Nepp József remeke, a Macskafogó nem születhetett volna meg a The Manhattan Transfer nélkül. A rendező a kvartett Four Brothers-tolmácsolását hallgatva határozta el, hogy egész estés rajzfilmet kanyarít a dal köré. Nem akármilyen gombhoz varrta a kabátot.

Kecskés M. Júlia 2023. november 29. szerda Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

THE MANHATTAN TRANSFER: WORLD FAREWELL TOUR

JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL Janis Siegel, Cheryl Bentyne, Alan Paul, Trist Curless ének Yaron Gershovsky — zongora, zenei rendező Ross Pederson — dob Boris Kozlov — bőgő Pete McCann — gitár

JAZZ 2023. november—december

27

Danilo Pérez Fotó: Titto Herrera

KÉT ZONGORA, NÉGY KÉZ ÉS… Mester és tanítvány, azaz két világszínvonalú jazzmuzsikus találkozása a Fesztivál Színházban. Közös koncert a jazz és a szabad rögtönzés jegyében. Életutak, ha találkoznak. A panamai Danilo Pérez (1966) családjából hozta a zene szeretetét, apja is muzsikus. Közép-Amerika déli állama híd két nagy kontinens között: északról a jazz, a blues, a klasszikus zene, délről a latin muzsikák hangjai áramlanak az ország­ba. Pérez sokféle hatást szívott magá­ba, mire a főiskola elvégzése után 1984-ben ösztöndíjjal az Egyesült Államokba került. Bejutott a bostoni Berklee College of Musicba, ahol hamarosan a jazz kiemelkedő nagyságai társaságában találta magát.

Előbb Jon Hendricks, majd Claudio Roditi, Paquito D’Rivera, Dizzy Gillespie, Wynton Marsalis és más jeles művészek együttesé­ ben játszott.

A tanulóévek után 1993-ban jelent meg első önálló lemeze. Ezt több Grammyjelölt album követte, amelyekkel megszilárdította helyét az amerikai jazzéletben.

Olyannyira, hogy 2000-ben a legendás Wayne Shorter szaxofonos hívta meg új kvartettjébe John Patitucci bőgős és Brian Blade dobos társaságában. Csaknem két 28

JAZZ 2023. november—december

évtizedig működött az együttes, fellépéseit és lemezeit különleges nemzetközi figye­lem és siker kísérte. Mindeközben Pérez a saját útját is járta, további leme­ze­ ket jelentetett meg, és más muzsikusok felvételein is gyakran szerepet vállalt. Érdek­lődési köre egy ideje a jazz és a klasszikus zene kapcsolatára is kiterjed, ami újabb közös platformot teremt egy­ kori magyar növendékével.

Szabó Dániel (1975) már fiatalon megváltotta belépőjegyét a jazz világába: 1997-ben megnyerte a Litvániában rendezett nemzetközi jazz-zongoraversenyt, 1998-ban a Magyar Rádió tehetségkutató jazz-zongoraversenyét, 2000-ben pedig a Montreux-i Jazz Fesztivál keretében rendezett Jas Hennessy szólózongora-versenyt. A budapesti jazztanszak elvégzése után 2001-ben teljes körű ösztöndíjat nyert a Los Angeles-i Henry Mancini Institute-ba. 2003-ban Fulbright-ösztöndíjjal posztgraduális tanul­ mányokat kezdett a bostoni New England Conservatoryn, ahol 2005-ben mester­

diplomát szerzett, mentora a harsonáshangszerelő Bob Brookmeyer és a zongorista Danilo Pérez volt. Amerikai bázisa utóbb a University of California, Los Angeles (UCLA) keretében működő Herb Alpert School of Music lett, ahol oktatóként a zenei képzésből is kiveszi a részét. A világ számos pontján koncertezett sikerrel, zene­ szerzőként, hangszerelőként és zongoristaként rendszeresen dolgozik énekesekkel, színészekkel, filmesekkel.

A két kiváló zongorista estje két régi zenei ismerős izgalmas és sok lehetőséget magá­ban rejtő találkozása, amely rend­ kívüli élményt ígér a jazz és a billentyűs hangszerek kedvelőinek.

Turi Gábor 2023. december 5.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

DANILO PÉREZ & SZABÓ DÁNIEL: PIANORAMA Danilo Pérez, Szabó Dániel — zongora

DECEMBER 6. – JANUÁR 7.

RECIRQUEL:

KRISTÁLY A MILLENÁRISON Téli újcirkusz-mese A Müpa kihelyezett előadása

mupa.hu 29

JAZZ 2023. november—december

Fotó: Boby

Ibrahim Maalouf

Felfigyelt rá Quincy Jones, feltűnt Sting, Archie Shepp, Salif Keita, Lhasa de Sela, Vanessa Paradis és Juliette Gréco mellett…

30

JAZZ 2023. november—december

KAVALKÁD MAALOUF MÓDRA Tíz év elteltével újra találkozhatunk a francia jazz egyik legkeresettebb előadójával, IBRAHIM MAALOUFfal. Időközben a bejrúti születésű alkotó már nemcsak trombitásként, hanem zeneszerzőként is világszerte babérokat arat.

Persze tőle aligha várhatnánk, hogy nyugodtan hátradőljön, hiszen tehetségénél és kreativitásánál csak munkabírása nagyobb.

Nincs a zenének olyan műfaja vagy stílusa, amibe ne vetette volna bele magát teljes erőbedobással. Ezt már azok a szerencsések is sejthették, akik huszonegy évvel ezelőtt láthatták és hallhatták, amikor megnyerte a pilisvörösvári trombitaversenyt, utána a nemzeti versenyt az USA-ban, majd nemsokára a Maurice André versenyt is, új hazájában — ennek is köszönhető, hogy André éveken át vállalta mentorálását.

Maalouf annak ellenére sem mondható nehéz sorsúnak, hogy család­jával Libanonból a polgárháború miatt még gyerekkorában elmenekültek, és Párizsban telepedtek le. Hamar apja nyomdokaiba léphetett, ami azért volt kiváltság, mert a fiához hasonlóan André-tanítvány Nassim Maalouf jelentős sikereket ért el klasszikus trombitásként Európában — egy időben fiát is magával vitte turnézni. Ibrahim már tiniként is kivágta a rezet a 2. brandenburgi versenyben és más barokk művekben. Számára leginkább az volt döntő, hogy Nassim — bár nem a világon elsőként, de sikerrel — kifej­lesztett egy olyan négyszelepes trombitát, amivel az arab zené­ben használatos negyedhangokat is meg tudja szólaltatni.

Ibrahim azóta is ilyenen játszik, jellegzetesen egyéni muzsikálása elképzel­hetetlen lenne e hangszer nélkül.

Több saját zenekart is vezetett már, amióta együtteseivel film­ zeneszerzőként és vendégszólistaként egyre magasabbra tört.

Felfigyelt rá Quincy Jones, feltűnt Sting, Archie Shepp, Salif Keita, Lhasa de Sela, Vanessa Paradis és Juliette Gréco mellett, tavaly pedig Sandra Bullock emberiséghez intézett fohászához adott

zenei aláfestést. A véres párizsi merényletek után Louane énekelte és a Francia Rádió zenekara játszotta gyász-sanzonját, amelynek szövegét nagybátyja írta. Amin Maalouf író a Francia Akadémia nagy tekintélyű tagja, magyar fordításban is olvasható már tíz könyve, köztük bestseller regények.

Ibrahim legutóbbi nagy dobása a Capacity to Love című vegyes műfajú album volt, amely parádés együttműködések sorozatából állt össze, és főleg a fiatal közönséget veszi célba, miközben jelentős társadalmi elkötelezettségről tesz tanúságot. Alig zárta ezt a turnét, már indul is újabb projektje, az öt (!) trombitával felálló Trumpets of Michel-Ange, amely részben új alkotói periódust hivatott nyitni. A ritmusszekció tőle megszokottan dinamikus, trance alapjához ezúttal az indiai és arab elemekkel kevert tradi­ cionális tárab kelet-afrikai zene társul. Az elementáris hatásra és a zenei konvencióknak az eddigieknél is kreatívabb újraértelme­ zésére biztosan számíthatunk Maalouftól.

Zipernovszky Kornél

2023. december 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

IBRAHIM MAALOUF AND THE TRUMPETS OF MICHEL-ANGE Ibrahim Maalouf — trombita, zongora Nizar Ali — trombita Yacha Berdah — trombita Yvan Djaouti — trombita Manel Girard — trombita Mihai Pirvan — szaxofon François Delporte — gitár Mohamed Derouich — gitár, basszusgitár Julien Tekeyan — dob

JAZZ 2023. november—december

31

EGY NYITOTT SZELLEMŰ ALKOTÓ A világ egyik leghíresebb, legünnepeltebb kortárs zongoristája és zeneszerzője, az 1955-ben Torinóban született LUDOVICO EINAUDI 2017-ben adott két telt házas koncertet a Müpában. Rengeteg izgalmas munkát jegyzett az azóta eltelt időben. Hat év után tér vissza Budapestre, ismét dupla esttel.

Az olasz muzsikus a modern klasszikus populáris zene műfaján belül a békés, megnyugtató, meditatív posztminimalista iskolát képviseli, de azzal a sajátos vonással — és ez védjegyének, sőt, egyszersmind talán sikerei titkának is tekinthető —, hogy pályatársaival ellentétben számos egyéb stílus világából érkező hatást is beenged zenéibe.

Ludovico Einaudi a nyolcvanas évek óta komponál koncertdarabokat és ír színpadi művekhez kísérő­zenét. Albumokat már a kezdeti időkben is készített, ám Olaszországon kívül eleinte csak kevesen figyeltek fel munkájára. Pedig a Milánói Konzervatóriumban diplomázott szerző korai, hagyományosabb stílusú darabjai is nyitottságot sugároznak, előlegezve a későbbi kiteljesedést.

A kilencvenes évek közepén azután Einaudi filmzenéket kezdett komponálni, és ez a változás a már korábban is ambientes, meditatív, befelé forduló, minimalista darabjait új irányokba terelte.

Az ezredfordulóra hazájában már ünnepelt, díjakkal elhalmozott zeneszerző lett, akit a Doktor Zsivágó című 2002-es tévésorozathoz írt kísérőzenéje ebben a kategóriában is ismertté tett — nemzetközileg is.

Szólódarabjai és együttműködései révén ebben az időben már jelentős figyelem övezte, de pályá­ján az igazi áttörés végül a 21. században következett be. Stíluskategóriák felett álló darab­jai a klasszikus zenétől az avantgárdon át a popos, világzenés fordulatokig számtalan hatást befogadnak — Einaudi ezekből a sokféle, sokfelől érkező összetevőkből alkotja meg saját egyedi hangját. Hírnevét a 2000-es évtized közepén alapozta meg érzelmes albumaival, de bátran kísér­letezik Mali mande zenéjével, zongora—kora duókkal, az örmény duduk hangszerrel, a dél-olasz tarantella műfajával. Közben olyan híres filmekhez komponált zenét, mint Shane Meadows Ez itt Anglia sorozata, vagy Darren Aronofsky Fekete hattyúja, a 2011-es Életrevalók című film zenéje pedig minden korábbinál nagyobb népszerűséget hozott számára.

2023. november 14., 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

LUDOVICO EINAUDI UNDERWATER Ludovico Einaudi — zongora Redi Hasa — cselló Federico Mecozzi — hegedű, brácsa Francesco Arcuri — ütőhangszerek

32

VILÁGZENE 2023. november—december

Ludovico Einaudi

Előző budapesti koncertje óta igencsak aktív periódusát éli. Elindított egy hétlemezes sorozatot Seven Days Walking címmel, 2019-ben színpadi zenét szerzett a nagy hatású rendező, Robert Wilson darabjához, operát írt az ír Colm Tóibín librettójából, valamint kísérőzenét komponált A nomádok földje című ünnepelt filmhez. A Müpába legutóbbi albumával, a 2022-es Underwater­ rel érkezik — a lemez ismeretében megjósolhatjuk, hogy az érzelmek áradása második budapesti vendégszereplésekor sem marad el.

Bese János

Fotó: Vittoria Arlotti

Stíluskategóriák felett álló darabjai a klasszikus zenétől az avantgárdon át a popos, világzenés fordulatokig számtalan hatást befogadnak…

VILÁGZENE 2023. november—december

33

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Balogh Kálmán

34

VILÁGZENE 2023. november—december

Fotó: Felvégi Andrea, Müpa

A Müpa nagy hagyományú, sikeres sorozatainak egyike a Világraszóló, amely hungarikumnak számító tradicionális hangszerek: a cimbalom és a tárogató történetét, jelentőségét, sokszínűségét állítja évről évre az érdeklődés középpontjába. Idén a cimbalomé a főszerep, bemutatkozik BALOGH KÁLMÁN cimbalomművész és tanítványai új formációja, a CIMBALMOS TRIÓ, de az esti műsor első felében a tehetséges utánpótláskorosztály is szóhoz jut, előtte pedig pódium­ beszélgetés terjeszt ismeretet a hangszerről.

Szabó Dániel

SZÍNRE LÉP A CIMBALMOS TRIÓ

Zimber Ferenc

Fotó: Posztós János, Müpa

…HÚSZAS–HARMINCAS ÉVEIKBEN JÁRÓ NAGY TEHETSÉGEK ADJÁK EGYMÁSNAK A SZÍNPADOT…

A Világraszóló tizenegy éve útjára bocsátott sorozatának kezdettől Balogh Kálmán a házigazdája. Idén novemberben három fő programpont mentén szerveződik a műsor. Először délután fél hattól a Zászló­térben vehetünk részt pódium­beszélgetésen, amelynek során a sorozat szerkesztője, Liber Endre a Cimbalmos Trió tagjait bemutatva beszél a hangszer jelen­tőségéről. A nyolcvanas évek óta aktív, nemzetközi kitekintésben is meghatározó jelentőségű Balogh Kálmán mellett két tanítványa, Zimber Ferenc és Szabó Dániel játszik a trióban. Ők persze már saját jogon is jelentős megszólaltatói a cimbalomnak. Zimber egyéb formációk mellett folyamatosan koncertezik a Dresch Vonós Quartettel, Szabó pedig mások mellett Bágyi Balázs jazzdobossal is készített már közös lemezt, így a Balogh Kálmánra is jellemző kimagasló improvizációs készség nekik is sajátjuk. A beszélgetés erről is szól majd, no meg az oktatás kérdéseiről. Szabó Dániel doktori disszertációját is a hangszerről írta.

Az esti koncert első felében úgy kerül reflek­torfénybe a hangszer jövője, hogy húszas–harmincas éveikben járó nagy tehetségek adják egymásnak a színpadot: hét tehetséges cimbalmos mutatja meg tudását. Egy kivétellel mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tan­székén végeztek, mára ők képviselik a hazai táncházas generáció utánpótlását ezen a hangszeren.

Közü­lük a turai Solymosi Vince, Lukács Miklós tanítványa a 2019-es BMC Nemzetközi Cimbalomverseny különdíjasa volt, a váci Horváth Áron pedig 2016-ban, mindössze tizenkét évesen nyerte meg a Fölszállott a páva televíziós tehetség­kutatót. Az estet a kiváló technikájú pozsonyi Paulína Š̌kodová jelenléte teszi nemzetközivé — az ő repertoárja az esemény egyik meglepetésének ígérkezik.

A műsor második részében fellépő, vadonat­új Cimbalmos Trió a tradicionális stílus mellett az improvizációnak és a jazznek is kiemelt szerepet juttat repertoárjában. Balogh Kálmán a klasszikus zene, a népzene, a jazz és a világzene terü­letén is otthonosan mozgó világsztár. A virtuóz muzsikustársakkal közös bemutatkozó koncert mindezek metszéspontjait is ígéri, de olyan szerzeményekre is számít­hatunk, amelyeket kifejezetten ez az alkalom hívott életre. A koncert igazi kurió­zum a kortárs zene területén.

Bese János 2023. november 26.

Zászlótér VILÁGRASZÓLÓ

PÓDIUMBESZÉLGETÉS A CIMBALMOS TRIÓ TAGJAIVAL: BALOGH KÁLMÁNNAL, SZABÓ DÁNIELLEL ÉS ZIMBER FERENCCEL

2023. november 26.

Fesztivál Színház VILÁGRASZÓLÓ

BALOGH KÁLMÁN ÉS A JÖVŐ CIMBALMOSAI Gelencsér János (Eger) — cimbalom, hegedű, brácsa Hirmann András (Pécs) — cimbalom Cseszák Zsombor (Óbecse, Délvidék) — cimbalom, hegedű Paulína Škodová (Szlovákia) — cimbalom Lajti Gergely (Dabas) — cimbalom Solymosi Vince (Tura) — cimbalom Horváth Áron (Vác) — cimbalom Cimbalmos Trió: Balogh Kálmán, Zimber Ferenc, Szabó Dániel — cimbalom Közreműködik: Lajti Ákos, Papp Endre — brácsa Bognár András — nagybőgő

VILÁGZENE 2023. november—december

35

ZENÉT A TÉLBE

NAPFÉNYES 36

VILÁGZENE 2023. november—december

FLAVIA COELHO, a brazil származású, de Párizsban élő énekesnő eredeti hazája zenei gyökereit, például a szambát és a bossa novát keresztezi reggae-vel, valamint modernebb karibi és latin hatásokkal.

Hűséges producerével párban Magyarországon is megmutatja, milyen egy tipikus jamaicai soundsystem buli, napfényes zenét varázsolva a télbe.

Klasszikus bohém család gyermeke. Édesanyja az utazó kabarék világában volt sminkes és fodrász. Az énekesnőt már gyermekként beszippantotta ez a világ, míg édesapja népzenét gyűjtött Brazília északkeleti részén. Ezek után nem is meglepő, hogy már fiatalon, tizennégy éves korában ő is tagja lett egy utazó varietétársulatnak, így jutott el Franciaországba, ahol szerelmes lett Párizsba, és ma már úgy beszél erről a találkozásról, hogy ez a város újjászületésének helyszíne. Itt ismerkedett meg Victor Vagh producerrel, és a vele közös munka indította be zenei karrierjét — kettejüket láthatjuk majd a Müpa színpadán is.

A Rio de Janeiró-i születésű Flavia két nagy zenei irányzat hatását keresztezi.

Az otthonról hozott brazil zenei stílusokat: a szambát, a bossa novát, a forró vagy éppen a modernebb baile funkot oltja be jamaicai, karibi és egyéb latin műfajokkal. A reggae és dancehall — no meg annak minden árnyalata, élen a raga­muffinnal — szervesen épül össze dalaiban a brazil elemekkel. Nem is érzékelhető a stílusok társítása, mintha az egyik világ a másikból hajtana ki, és érne vissza önmagába. Eddig négy lemezt adott ki, debütáló albumának címe egyértelműsíti is, hogy mivel van dolgunk: Bossa Muffin. DNA című 2019-es legutóbbi, negyedik albumán a napfényes zene és lelke kiéneklése mellett visszatér gyökereihez is, és a brazil valóságot is felvillantja a korrupcióval, a homofóbiával és a rasszizmussal.

Az otthonról hozott brazil zenei stílusokat: a szambát, a bossa novát, a forró vagy éppen a modernebb baile funkot oltja be jamaicai, karibi és egyéb latin műfajokkal.

Jelenleg ötödik albumán dolgozik, mostani turnéján pedig a jamaicai sound­ systemek világát mutatja meg. A soundsystemek afféle utazó bulikként terjedtek el a karibi országban, ahol teherautók platójára tekintélyes hangfalakat pakol­tak, egy DJ nyomta a zenei alapot, a sokszor nagyon hasonló riddimeket, egy énekes vagy MC pedig ráénekelt vagy rábeszélt, „toastolt” minderre, és máris kész volt az élő zenét, a DJ-zést és a koncertélményt egyesítő recept.

Ilyen módon hallhatjuk majd a párost a budapesti koncertjén is, ahol az előző három album anyaga mellett a roots reggae-től a cumbián át az elektronikus hangzásokig terjed majd a skála. Aki dolgozott már Tony Allen afrobeat-dobos legendával és Cheikh Lô énekessel, ráadásul olyan életművet épít, amely hangulatában Manu Chao világával is rokon, azt látni kell ebben a különleges felállásban.

Bese János 2023. december 16.

Fesztivál Színház

FLAVIA COELHO SOUNDSYSTEM Flavia Coelho — ének Victor Vagh — billentyűk

Fotó: Youri Lenquette

Flavia Coelho

VILÁGZENE 2023. november—december

37

Tommy Emmanuel

38

KÖNNYŰ 2023. november—december

AZ AKUSZTIKUS GITÁR

NAGYMESTERE A Müpában is többször bizonyította már telt ház előtt, hogy ő az akusztikus gitározás nagymestere. Szinte minden ilyen felsorolásban a világ tíz legjobb kortárs gitárosa között emlegetik. Chet Atkinstől megihletett tízujjas pengetési technikája lélegzetelállító. Az 1955-ös születésű ausztrál TOMMY EMMANUEL a világ egyik legismertebb gitárvirtuóza.

A fenti jelzőkkel egyetért mindenki, aki csak egyszer is látta-hallotta a gitárzsenit, akinek 2023 áprilisában jelent meg legújabb albuma, az Accomplice Two, amely — akárcsak a 2018-as első rész — másokkal közösen készített felvételeket tartalmaz. A Müpában azonban Tommy Emmanuel egyedül — egy vendéggel — lép színpadra, és ahogy minden szólókoncertjén, ezúttal is bármi megszólalhat terjedelmes életművéből.

A zenészcsaládba született kis Tommy már négyévesen pengetett, a vele született kimagasló zenei tehetség korán az országjáró családi zenekar tagjává tette. Azonban a nehézségek is hamar jelentkeztek. Apja 1966-ban bekövetkezett halála után bátyjával, a szintén tehetséges Phillel az ausztrál country-pionír, Buddy Williams szárnyai alá kerültek — az ő segítségével sikerült túllépniük a tragédián. Formális zenei oktatás helyett színpadon, koncerteken fejlődött az ösztönös zseni, Tommy technikája, amelyre a legjelentősebb hatást a valaha élt egyik legnagyobb gitáros, Chet Atkins gyakorolta. A basszust hüvelykujjal, a dallamot, harmóniát a többivel játszó Emmanuel zenéje tehát a countryból indult ki, de azzal bármit — jazzt, bluest, bluegrasst, folkot és rockot — könnyedén keresztez. Gyakorlatilag bármit eljátszik, de úgy, hogy egyedülálló ritmusával és színpadi karizmájával mindent a sajátjává formál — saját dalai mellett a gitárzene teljes történelemkönyvét.

…a vele született kimagasló zenei tehetség korán az országjáró családi zenekar tagjává tette.

Fotó: Simone Cecchetti

Tommy húszéves korára Sydney legkeresettebb sessiongitárosa lett, később számos sikeres rockzenekar tagja — a Dragonnal még Tina Turnert is kísérték turnéin —, és bár első szólólemeze már 1979-ben megjelent, igazi karrierje saját nevén az 1987-es második LP-vel indult be, majd a kilencvenes években kapott szárnyra. Ettől kezdve széles körben váltak nyilvánvalóvá a bevezetőben sorolt erényei, amikor pedig Chet Atkins az életében megjelent utolsó albu­mát vele közösen készítette (The Day Finger Pickers Took Over the World — 1997), és saját ironikus-komoly minőségjelzőjét — CGP = Certified Guitar Player, azaz Hitelesített Gitáros — is továbbadományozta Emmanuelnek, akkor már a világ is tudta, hogy ő a tízujjas gitárpengetési technika egyik legjobbja. „Egész életemben azért dolgozom, hogy lássam az örömöt az emberek szemében. És az öröm ott van, mert a zenével mindig sikerül elérnem. Az emberek szemé­ ben a meglepetést látni — ez olyasmi, amiért megéri élni és dolgozni.”

Dömötör Endre 2023. november 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

TOMMY EMMANUEL, CGP Tommy Emmanuel, CGP — gitár Vendég: Richard Smith

KÖNNYŰ 2023. november—december

39

ÚJ HORIZONT ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT „Talán sosem változott annyit a könnyűzene, mint az el­ múlt néhány évben, mondhatjuk úgy is, az elmúlt évtized hangzásához képest ég és föld a különbség.” A Delov Jávor vezette Random Trip improvizációs koncertsorozat csapata (a másik alapító: DJ Q-Cee) igazán tudhatja mindezt, hiszen több mint tizennégy éve tart sorozatuk, amely meghatározó tényezője a hazai popzenei életnek. A Random Tripkoncerteken megfordult a honi színtér apraja-nagyja, és a kétezres évek végén bizony még teljesen más szelek fújtak. Szóval Delovék a frontvonalból láthatták, hogy az elmúlt néhány évben egy üde új generáció veszi magához határozott mozdulattal a kezdeményezést. Erre reflektál legújabb műsoruk, amelynek Új horizont a címe, és amelynek négy különböző részében a sorozat korábbi meghatározó előadói, valamint a 2020-as évek új szereplői lépnek pódiumra. A Random Trip alapja és legfontosabb értéke mindig a nyitottság — most még szélesebbre tárul a képzeletbeli kapu. A megszokott régiek — mint például Sena, MC Kemon vagy éppen a fuvolás Zahár Fanni — mellett olyan friss arcok tűnnek fel a színpadon, mint az énekes Solére vagy Lil Frakk és Co Lee rapperek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak néhány kiragadott név a sorból, az est során több mint húszan fogják kézről kézre adni a mikrofont, osztozva a színpadon.

Dömötör Endre 2023. november 7.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Közreműködik: Sena Dagadu (Irie Maffia) — ének Solére — ének Zentai Márk (Mörk) — ének Co Lee — rap Lil Frakk — rap MC Kemon (Irie Maffia) — rap Szász Ági (Vintage Dolls) — ének Vavra Bence — ének Péterffy Lili (Lelle) — ének Lengyel Johanna (Vasovski) — ének Ocsovay Damján (Mörk) — billentyűk Sárdi Tamás (Hiding Place) — billentyűk Weil András (Odd ID) — billentyűk Bata István (Makám) — basszusgitár Heilig Tamás (Punnany Massif) — basszusgitár Vidákovich Izsák — szaxofon, fuvola Nagy Kristóf (7s) — loop, gitár, basszusgitár, beatbox DJ Q-Cee — lemezjátszó, beatbox Delov Jávor — dob Zahár Fanni (Дeva, Àbáse) — fuvola Vibe Changers Allstars Vendég: Alex Valdés /AT/ (Deladap) — trombita Martin Scheran /AT/ (Deladap) — szaxofon

40

KÖNNYŰ 2023. november—december

Delov Jávor, DJ Q-Cee

RANDOM TRIP — ÚJ HORIZONT

KÖNNYŰ 2023. november—december

41

Rajzolt zajok

AZ ÉRZELMEK KIALAKULÁSÁNAK OKAI Magyarország egyik legnépszerűbb zenekara, a Follow The Flow énekese. Rengeteg országos nagy sláger (Wellhello, Pápai Joci, Pál Dénes dalai) társszerzője. Szólóban is platinalemezes sztár: 2022-ben ő volt a legtöbbet játszott előadó idehaza. Tavalyi első szólólemeze tíz év dalszerzői és emberi fejlődésének lenyomata — és ezt most a színpadra is mindenestül kiteszi SZAKÁCS GERGŐ.

42

KÖNNYŰ 2023. november—december

Szakács Gergő Rajzolt zajok című koncertje saját bevallása szerint is eddigi pályájának legfontosabb állomása lesz. Pedig ez az egyik pillanatról a másikra berobbanó karrier már így is bőven tartalmazott magaslatokat. A 2014-es Ősz utca című első önálló dalával ismertté vált énekes-dalszerző 2018-ban lett a Follow The Flow zenekar énekese, amellyel valóban rendkívül gyorsan váltak az ország egyik legnépszerűbb, minden helyszínt megtöltő zenekarává. Mindhárom eddigi nagylemezük hatalmas siker, övék a második legtöbb megtekintéssel büszkélkedő hazai YouTube-klip (Nem tudja senki).

A rajongók eddig nem tapasztalt közelségben élvezhetik Szakács Gergő dalait, amelyeket kifejezetten erre az estére készülő zenei szövet köt össze.

Gergő ezek mellett társszerzőként is jeleskedik, rengeteg nagy sláger létrehozásában működött közre olyan előadókkal, mint a Wellhello, Pápai Joci, Pál Dénes, Takács Nikolas, Rácz Gergő vagy épp Johnny K Palmer. 2019-ben tagja lett egy másik sikeres csapatnak is, a Red Bull Pilvaker társszerzőjeként a Nem tudhatom, a Magány, vagy az Akarsz-e játszani című slágerek is a nevéhez köthetők — no meg egy dupla telt házas arénás fellépés a produkcióval. 2021-ben részt vett az olimpiai csapat hivatalos dalának (Kétoldalú minden érem) megalkotásában. Az Indulj el… kezdetű népdalt pedig az Aktív Magyarország felkérésére dolgozta fel, hogy a Kéktúrát, valamint a számára oly fontos természetvédelmet népszerűsítse.

2018-tól újra szólódalokkal is jelentkezik: ezek vezettek 2022-es első szólólemezéhez, az Evolúció című — néhány hét alatt platinalemezzé lett — albumhoz. A debütáló lemez pontos lenyomata addig megtett útjának, amelyen fontos mérföldkő lesz a Rajzolt zajok című koncert. Ezen eddig nem hallott formában — ének–gitár–zon­gora– dob hangszerelésben — szólalnak majd meg a jól ismert szerzemények. A rajongók eddig nem tapasztalt közelségben élvezhetik Szakács Gergő dalait, amelyeket kifejezetten erre az estére készülő zenei szövet köt össze. Ahogy Gergő életének, úgy a műsornak is fontos eleme lesz a rajz: a színpadon a dalokhoz rajzolt történetek kapcsolódnak. Szakács Gergő így vall minderről: „Ez a koncert attól lesz igazán különleges, hogy az este folyamán előbukkanó érzelmek nemcsak dallamok formájában fejeződ­ nek majd ki, hanem vizuálisan is, a közönség pedig betekintést nyerhet egy-egy ilyen érzelem kialakulásának okaiba.”

Dömötör Endre

2023. november 22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SZAKÁCS GERGŐ: RAJZOLT ZAJOK Szakács Gergő — ének, gitár Közreműködik: Tempfli Erik — zongora Jancsovics Máté — dob

KÖNNYŰ 2023. november—december

43

Lázár tesók

„…úgy szeretnénk képviselni az intimitást, a családias hangulatot, hogy a dalokat álomszerű, éteri közegbe helyezzük a Müpa színpadán.”

44

KÖNNYŰ 2023. november—december

INTIM, CSALÁDIAS

HANGULAT A LÁZÁR TESÓK második albumát dupla lemezbemutatón hallhatja először élőben a közönség: az alterockos Esti Kornél és a minimálpopos Pegazusok Nem Léteznek zenekarokból ismert testvérpár, LÁZÁR DOMOKOS és ÁGOSTON családi duóját a koncerteken klasszikus képzettségű és baráti zenészek egészítik ki.

Bensőséges, őszinte, autentikus világ bontakozik ki a közönség előtt.

Az első Lázár tesók-nagylemez, a 2020-as Hullámtörés melankolikus, akusztikus, minimalista hangszerelésű dalokból állt, és a fiatal felnőttkor témáit járta körbe, nosztalgikus felhangokat sem nélkülözve. A bemutatkozó lemez a Müpa Home sorozat keretében debütált, nem meglepő tehát, ha a második album is a Müpában szólal meg először élőben, immár közönség előtt — rá­adásul az érdeklődésre való tekintettel két egymást követő estén. A 2023 őszén érkező máso­dik LP, az Eső előtt című anyag védjegye — a kiváló dalszövegek mellett — ismét a testvérpár remekül összecsengő éneke és az akusztikusabb, organikusabb, intimebb hangszerelés, amely ezúttal még dúsabban kamarapopos, csellókkal, zongorával, basszusgitárral. „A november 29-i és 30-i koncerteken — amellett, hogy a novemberben megjelenő második lemezünk számos dala ezeken az estéken lesz először élőben hallható — úgy szeretnénk képviselni az intimi­ tást, a családias hangulatot, hogy a dalokat álomszerű, éteri közegbe helyezzük a Müpa színpadán.

Mindebben kiváló zenész és vizuális művész barátaink fognak segíteni” — meséli a koncertekről Domokos. A hangsúlyt a dalok mélyrétegeire, az emberi lélek bonyolultságára helyezik, ám mindezek a tartalmak mégis letisztult egyszerűséggel kerülnek felszínre, és úgy jutnak el hozzánk, hogy a duó az emberi élet alaphelyzeteit veszi górcső alá, ám a modernség a régmúlttal ötvöződik: a felnőttkor valósága retrospektív, álomszerű formákba rejtve tárul a közönség elé.

Fotó: Bátori „Jim” Gábor

A Lázár tesók bensőséges világát erősíti az erre az estére megálmodott vizualitás mellett, hogy a zenészek — akik már a lemezen is közreműködtek — mind régi barátok, olykor földijeik is.

A hozzájuk hasonlóan mezőtúri gyökerű Balog Ákos basszusgitáros gyerekkoruk, az Esti Kornél 2006-os indulása óta az egyik legjobb barátjuk. A sok más formáción túl a Qualitons zenekarból ismert G. Szabó Hunor dobos pedig szintén abból a városból indult, és a tesók gyerekkori példaképe.

A további remek közreműködő művészek sorát olyan klasszikus képzettségű zenészek erősítik, akik ugyanakkor mind régi barátaik is. Csernovszky Márk zongorista a Zeneakadémián végzett, a csellista Rátkay Áron jelenleg is ott tanul, a szintén csellón játszó Porkoláb Janka pedig a salzburgi Mozarteum hallgatója.

Dömötör Endre 2023. november 29., 30.

Fesztivál Színház

LÁZÁR TESÓK: ESŐ ELŐTT LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Lázár Ágoston — gitár, ének Lázár Domokos — gitár, ének Közreműködik: Csernovszky Márk — zongora, metalofon Balog Ákos — basszusgitár G. Szabó Hunor — dob Porkoláb Janka — cselló Rátkay Áron — cselló

KÖNNYŰ 2023. november—december

45

HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ DALLAMOK A BOHEMIAN BETYARS a nagyszínpadok, fesztiválok, tomboló fieszták zenekara.

Ezúttal azonban dalaikat lecsupaszítva, a folklórelemeket kiemelve a tiszta öröm­ zenére összpontosítanak, hogy vendégeik, a PARNO GRASZT közreműködésével zenéjük autentikus gyökereit tárják fel.

Eddigi öt nagylemezük organikus fejlődést mutat, közönségük létszáma 2016 után növekedett meg igazán, azóta valóban fesztiválkedvenc, nagyszínpados zenekar lettek. A magyar, cigány és balkáni dallamokból kiinduló, azokat skával, punkkal és pszichedéliával keresztező együttes speed-folknak vagy freak-punknak is nevezi az autentikus forrásokat energiával telítő zenéjét, amelyet közvetlenség, ösztönösség és kicsattanó életigenlés jellemez.

Most azonban olyan koncertre készülnek, amilyenre soha korábban nem volt példa. Ahogyan a zenekar fogalmaz, a Betyárvilág-buli kapcsán új oldalukat mutatják meg: „A Müpa minden zenekar számá­ra mérföldkő, olyan helyszín, ahol megmutathatja egy-egy ritkán hallott zenei oldalát. Számunkra ez különösen igaz, hiszen koncertjeinket általában erős torzítás jellemzi. Ez alkalommal nótáin­kat lecsupaszítva szeretnénk megmutatni azokat a dalla­ mokat, amelyek eddig a háttérben húzódtak meg. Marad a tiszta örömzene, kiemeljük a népzenei elemeket, és ugyanúgy tapicskolunk egyet az őrület pocsolyájában, ahogyan mindig szoktuk.”

A borsodi fiúk megmutatják zenéjük autentikus oldalát, de úgy, hogy az utolsó két nagylemezükön már vendégeskedő, sőt, velük koncerten is együttműködő Parno Graszt segítségével a tradicio-

46

KÖNNYŰ 2023. november—december

A Bohemian Betyars

A Betyárvilág című koncert a Bohemian Betyars repertoárjának minden korábbi szegletét bejárja, sőt a befogadott hatások fel­ tárásában is újat kínál a rajongóknak. Az utóbbiak szép számmal akadnak, hiszen a 2009 óta működő, Miskolcról származó zenekar az elmúlt évtizedben az egyik legnépszerűbb magyar együttes lett, sőt, sikereik a határokon is túlterjednek. A kezdeti időkben külföldi utcazenéléseken megedződött formáció mára rangos euró­pai klubok visszatérő vendége.

nális cigányzenei elemeket domborítják ki. Ezenkívül a dalaikban érvényesülő további fontos hatásokat, a magyar népzenét és a fúvósokban gazdag balkáni folkot helyezik előtérbe. Teszik mindezt úgy, hogy az örömzenélés ezúttal sem tűnik el színpadi jelenlétükből, újragondolt, áthangszerelt dalaik pedig további hangszeres vendégek közreműködésével szólalnak meg. Evés, ivás, duhajkodás, szerelem és sírva vigadás — így szól a zenekar krédója, és biztosak lehetünk abban, hogy a közönség ezúttal is megkapja mindazt, amire számít a fiúktól. Csak most másképp, eddig nem hallott formában.

Dömötör Endre

Fotó: Sutus Fanni

„…közvetlenség, ösztönösség és kicsattanó életigenlés…”

2023. december 12.

Fesztivál Színház

BOHEMIAN BETYARS BETYÁRVILÁG Bohemian Betyars: Palágyi Máté — hegedű, ének Szűcs Levente — akusztikus gitár, ének Fehér Gábor — basszusgitár, vokál Mihályfi Máté — elektromos gitár, vokál Kondor Domonkos — trombita Dankó Dániel — dob Sárkány Bertalan — ütőhangszerek Vendégek: Oláh József (Parno Graszt) — tambura, ének Oláh Krisztián (Parno Graszt) — harmonika, ének Szirota Jennifer (Parno Graszt) — ének Szilágyi Tóni (Parno Graszt) — hegedű

KÖNNYŰ 2023. november—december

47

Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán

A velünk élő Petőfi Petőfi Sándor korának valóságos celebje volt, ám a szó jó értelmében: a népdalok témáját, hangzását idéző versei mindenkit megszólítottak, költészete az elefántcsonttoronyból az emberek ajkára szállt. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Éljen Petőfi! című ifjúsági előadása a költő kalandos, rövid életútját eleveníti fel egy sodró lendületű tánc-szín-játékban. Az előadás koncepciójáról a rendező-koreográfus ZSURÁFSZKY ZOLTÁN és a társrendező- koreográfus: ZS. VINCZE ZSUZSA mondja el gondolatait.

48

TÁNC 2023. november—december

Zs. Vincze Zsuzsa: Az volt a célom, hogy a fiatalok — akik talán csak legyintenek Petőfi neve hallatán — úgy álljanak fel az előadás végén, hogy megéreznek valamit a költészetéből, lényéből és lényegéből. Nekünk, akiknek a népművészet, a népi kultúra nemcsak a munkánkat, de szinte az egész életünket áthatja, a Petőfivel való közvetlen találkozás elkerülhetetlen volt, hiszen nem akadt még magyar költő, aki ilyen nagy hatással lett volna a népköltészetre. Nagy lelkesedéssel dolgoztunk azon, hogy a mai fiatalokhoz is közelebb hozzuk a magyar költészet géniu­ szát, hogy ők is rádöbbenhessenek arra, hogy Petőfi milyen modern volt, mennyi szellemesség, mennyi vidámság és persze forradalmi szenvedély lakozott benne.

Fotó: Cseke Csilla

Ebben az előadásban végigjárjuk Petőfi életét az újévi születéstől halála ködbe vesző napjáig.

Petőfiről minden iskolás tanul, a bicentenárium alkalmából pedig számos művészeti együttes igyekszik elmesélni a saját Petőfi-olvasatát. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása milyen Petőfi-képet állít elénk?

Zsuráfszky Zoltán: Az emlékév kiváló alkalmat ad arra, hogy a rövid, de rendkívül gazdag életút számos feldolgozását mutas­suk be sokféle történetben. Ezek az olvasatok kiegészítik egymást, színesítik a bennünk élő Petőfi-képet. Már az ifjúsági előadásunk címe: Éljen Petőfi! is magában hordozza azt a többértelműséget, hogy valóban be akarjuk hívni a nézőket ebbe a ma is élő, érvényes történetbe. Évtizedek óta érleltem magamban egy Petőfi-táncszínjáték gondolatát. Ebben az előadásban végigjárjuk Petőfi életét az újévi születéstől halála ködbe vesző napjáig. Közben szó esik a diákévekről, megjelennek művei: A helység kalapácsa című elbeszélő költemény kocsma­jelenetétől a Nemzeti dalon át a Szeptember végén lírai hang­vételű szerelmes soraiig. A dramaturgiai munkát Zsuzsa végezte el.

A tánc-szín-játék sajátos műfaj, de az együttes már több hason­lót készített.

Zs. Z.: Valóban. Ezúttal Herczegh Péter színművész személyesíti meg Petőfit, hogy átélhető legyen a történet. Lényegében ő vezet bennünket végig az életúton. De nálunk minden előadás rendkívül mozgalmas, így megesik, hogy az előadás Petőfijének gondolatai, vívódásai párhuzamosan jelennek meg a szöveges és táncos epizódokban. Időnként a kronológiai sorrendet is megbontjuk, a lényeg, hogy élvezetes, sodró lendületű produkció szülessen.

Zs. V. Zs.: A fiatalok számára az is példaértékű lehet, ahogyan Petőfi a magyarságáról gondolkodott — annak minden büszkeségével, nehézségével és felelősségével. Ma sokan úgy gondolják: felesleges erről beszélni. Mi mégis fontosnak tartottuk, hogy a nemzeti irodalmunk megteremtésében rendkívüli szerepet játszó költő magyarsággal kapcsolatos gondolatait is megmutassuk.

Ez a második ifjúsági bemutatójuk az évadban. Másként kell szólni ehhez a korosztályhoz?

Zs. Z.: Igen, egyrészt a már említett lendület fontos, másrészt ilyenkor az is szempont, hogy beleférjen egy órába az előadás.

Petőfi korának igazi rocksztárja volt, tudatosan építette a saját hírnevét, még az öltözködésére is nagyon ügyelt. Ő olyan személyiség, akinél nem kell erőlködni, hogy modernizáljuk vagy közel hozzuk a fiatalokhoz, mert valóban közel van. Mivel az iskolában is tanulnak róla, a versek mind ismerősek lesznek a diákok számára, és mi ezt a már meglévő tudást egészítjük ki színes, izgalmas mozzanatokkal.

TÁNC 2023. november—december

49

Zs. V. Zs.: Az az igazság, hogy a fiatalok nem csak az iskolából ismerik ezeket a verseket: a vérükben vannak. Petőfi költeményei hamar folklorizálódtak. Főleg Erdély bizonyos részein hallot­tunk idősektől olyan népdalokat, amelyek valójában megzenésített Petőfi-versek, csak a hangzásuk, egyszerűségük megtévesztő.

Éljen Petőfi!

Mennyiben igyekeznek megidézni az előadásban a 19. század első felének hangulatát?

Zs. Z.: Teljes mértékben. Mi mindig arra törekszünk, hogy a kiállí­tás, a jelmezek korhű környezetet idézzenek, éppen azért, mert ez is hozzátesz a Petőfiről és a korról való tudásunkhoz.

50

TÁNC 2023. november—december

Ráadásul nem is kell nekünk kitalálnunk izgalmas dolgokat, hiszen mi lehetne izgalmasabb egy forradalom kitörésénél!

Mint tudjuk, azon a napon esett az eső, ez pedig kapóra jött nekünk, hogy egy látványos, esernyős táncot koreografálhassunk.

Zs. V. Zs.: Petőfi mozgalmas élete mondhatni táncszínpadi előadásra termett. Előadás közben akár mindenki velünk együtt szavalhatja a költő legismertebb, legnépszerűbb ver­seit, amelyeket még a gyerekek is ismernek, hiszen Petőfi a magyar néplélek része. De egy biztosan igaz: Petőfi ma is velünk él és itt is marad közöttünk, amíg verset mondunk, énekelünk és táncolunk.

Seres Gerda

2023. november 15.

Fesztivál Színház

MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES: ÉLJEN PETŐFI! TÁNC-SZÍN-JÁTÉK PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉRŐL Közreműködik: Herczegh Péter — színművész Társrendező, koreográfus: Zs. Vincze Zsuzsa Rendező, koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Művészetről

Fotó: Cseke Csilla

SOKOLDALÚAN

B U D A P E S T | V Á R O S I S É TÁ K | P R O G R A M Ö T L E T E K

TÁNC 2023. november—december

51

ÖRÖM AZ ÖRÖMZENÉBEN Az ország egyik legjobb rockgitárosa, Tátrai Tibor több mint öt évtizedes, páratlanul sokszínű zenekari múltja után is tud meglepetést szerezni legújabb szupergroupja, a 2022-ben debütált godfater. nevű öttagú formáció. Már eleve azzal is, hogy a nagy hazai szupergroupok sorában ez a legfrissebb is mennyire kiemelkedő: „hatalmas szellemi kapacitás, zenei tudás és energia van benne” — mondja az együttesről Tátrai. A gitárzsenin kívül jelen vannak további három generáció képviselői: a már Amerikában is több mint elismert dobos, Borlai Gergő , az ő Electric Shock nevű zenekarából is ismert fiatalabb tehetségek, az énekes-billentyűs — és szerzőként is nagyon sikeres — Szebényi Dániel, valamint Mike Gotthard gitáros virtuóz, továbbá a legfiatalabb korosztályból Kéri Samu, aki a Berklee egyetem első magyar basszusgitáros növendéke.

A közös út kiindulópontját jelző 0 című debütáló lemez anyagát játszotta el — persze más dalokkal együtt — a zene­kar az egyik első fellépésén a Müpában, tavaly novemberben: szívükhöz nőtt blues- és rocksztenderdeket, Tibusz életművéből válogatott dalokat és új, közös számokat. Az energia elsöprő, Tibusz és Mike közös gitárszólói agyrobbantók, még a vokalisták — Lengyel Johanna, Zabos Regina — is perfektül illeszkednek az összhangba. Olyan örömzene született, amit érde­mes újra átélni.

Dömötör Endre 2023. november 22.

Müpa Home

godfater.

52

MÜPA HOME 2023. november—december

Fotó:Nagy Attila, Müpa

A godfater.

Tátrai Tibor — gitár Szebényi Dániel — ének, billentyűk Mike Gotthard — gitár Kéri Samu — basszusgitár Borlai Gergő — dob Lengyel Johanna, Zabos Regina — vokál

Fotó:Nagy Attila, Müpa

Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László

NAGY ÉRZELMEK, KÜLÖNÖS BELSŐ EGYENSÚLYOK Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László a Rájátszás című zenés irodalmi sorozatban találtak egymásra. Közös daluk és abból kinőtt közös műsoruk, a Szív, ha üt, magyar! igazi reveláció volt — alkotóerejük teljében levő művészek lépték át korábbi határaikat. Grecsó Krisztián azzal, hogy szín­ padon is megmutatta muzsikusi képességeit, KollárKlemencz László pedig — a Kistehénnel és több más zenekarral múltjában — ekkoriban adta ki első novelláskötetét.

A Müpa színpadán 2018 őszén mutatták be „Szív, ha üt, magyar!” — greCSÓKOLlár 2.0 című zenés irodalmi estjüket, amelyben a kiváló előadói képességekkel rendelkező két színpadi személyiség közös gondolkodása, párbeszéde a feszesre komponáltság mellett számos spontán pillanat megszületéséhez vezetett. A személyes hangvétel és a jól érzékelhető közös energia művészi allűröktől mentes előadást eredményezett. Grecsó Krisztián így emlékszik vissza az öt évvel ezelőtti műsorra: „Amikor a Fesztivál Színházban játszottunk, akkor tértünk vissza a betegségem után. Zenés irodalmi estünk lassan előadássá nőtte ki magát, nagy érzelmek, különös belső egyensúlyok, finom muzsikálás, megformált prózák, énekelt versek. Megtisz­ teltetés volt benne lenni. És hogy a közönség mennyire szerette, az meg egészen felemelő volt!”

E szavakhoz Kollár-Klemencz László is csatlakozik: „A greCSÓKOLlár 2.0 számomra is rendhagyó előadása a Grecsó Krisztiánnal alakított irodalmi–zenei párosunk­ nak. Megszoktuk, hogy kis helyen, személyes közegben szólítjuk meg a közönséget, és izgatottan vártuk, kialakul e egy nagy teremben a kohézió. Az előadás választ adott mindenre. Felesleges volt aggódnom, mert a személyes­ ség, a közvetlenség éppen úgy létre tud jönni egy nagyobb teremben több száz emberrel, mint akár csak néhány ér­ deklődővel. Minden az előadó és a befogadó jelenlététől, nyitottságától függ. A greCSÓKOLlár 2.0 előadáson ez megtörtént.”

Dömötör Endre

2023. december 3.

Müpa Home

„SZÍV, HA ÜT, MAGYAR!” — GRECSÓKOLLÁR 2.0.

GRECSÓ KRISZTIÁN ÉS KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ ZENÉS IRODALMI ESTJE „Petruska” — gitár, ének Vajdovich Árpád — bőgő Mákó Kató — ütőhangszerek Rendező: Balog József — rendező Sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

MÜPA HOME 2023. november—december

53

EGY KIS FALUTÓL A METROPOLISZOKIG

Oravecz Imre 80

A kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, ORAVECZ IMRE idén ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ez alkalomból köszöntik őt a Literárium Extra novemberi estjén.

Kevés olyan tollforgató akad, aki lírában és prózában egyaránt mara­dandót teremt, ám ennél is kevesebb, aki e kétféle alkotói működés területén egyformán meg tudja őrizni szuverenitását, hogy divatokkal mit sem törődve dolgozzék egy életen át. Oravecz Imre stílusát elemzői nemegyszer jellemezték egyediként, sőt egyenesen utánozhatatlanként. Ezt a körülményt ő maga legtöbb­ ször kívülállásával magyarázza: sohasem akart elvárásoknak megfelelni.

Pályáját költőként kezdte: 1968-ban a Költők egymás közt című antológiában Weöres Sándor mutatta be verseit, első kötete négy évvel később jelent meg Héj címmel. Még ugyanebben az évben disszidált: London és Párizs után évekig az Egyesült Államokban élt. Később egy rövidebb magyarországi tartózkodást követően másodszor is elhagyta az országot. Éveken át tanított amerikai egyetemeken, külföldi tapasztalatait később itthon részben tanár­ként, részben szerkesztőként kamatoztatta — ám ez az élmény­anyag alkotói életművének formálásában is szerepet játszott: először verseskönyvekben, majd prózában is feldolgozta életének e szakaszát.

…sohasem akart elvárásoknak megfelelni. Évtizedek óta szülőfalujában, a Heves megyei Szajlán él. Ahogyan Keresztury Tibor jellemezte, „Oravecz egyszerre nagy népi költő és nagy urbánus — otthonosan mozog Szajlán éppúgy, mint Berlinben vagy Amerika metropoliszaiban”. Sohasem vitatta a vele kapcsolatban sokat emlegetett jellegzetességet, a kívülálló státusát, mégis kisebb jelentőséget tulajdonít e körülménynek, mint kritikusai és monográfusai. „Na jó, el lehet ezt ütni azzal, hogy annyira eredeti vagyok, hogy nem tudnak utánozni vagy folytatni…

54

LITERÁRIUM EXTRA 2023. november—december

Nem, hát valószínűleg nem vonzó vagy nem szabványosítható, amit csinálok, nem tudom. De azt hiszem, ez nem olyan lényeges” — mondta erről egy interjúban.

Verseskötetei egyszerre hoztak számára szakmai és közönség­ sikert: az 1972-es bemutatkozó Héj után megjelent kötetei (Egy földterület növénytakarójának változása — 1979, A hopik könyve — 1983, 1972. szeptember — 1988, A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása —1994) mind emlékezetes eseménynek számítottak az érzékeny versolvasók világában. A verseskötetek után kifejezetten későn, csak ötvenéves kora után fordult a próza felé (Kedves John — 1995). Bár régóta foglalkoztatta egy regény gondolata, az Ondrok gödrét (2007) végül maga a kezdőmondat ereje indította be, amely után tízéves alkotói periódus következett, hogy megszülessen A rög gyermekei című regényfolyam, az utóbbi évek egyik legnagyobb írói teljesítménye, a Kaliforniai fürjjel (2012) és végül az Ókontrival (2018) trilógiává fejlődő regényciklus. Ebben a kivándorlás jelenségével néz szembe, annak tapasztalatait dolgozza fel.

Szólaljon meg lírában vagy prózában, nyelvi világát mindig a legpontosabb megfigyelésekre alapozza, szavai húsba vágnak, legyen a téma egy nyelvét vesztő emigráns kínlódása, az elmúlás tragédiájával való szembenézés és annak természeti képekben való megragadása, vagy éppen a derű pillanatainak érzékeny tetten érése.

Szekeres Dóra

2023. november 28.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

ORAVECZ IMRE 80 Közreműködik: Balog József — zongora Molnár Piroska, Fekete Ernő, Kaszás Gergő — színművész A műsort összeállította és a beszélgetést vezeti: Szilasi László Rendező: Harsányi Sulyom László

Fotó: Szilágyi Lenke

Oravecz Imre

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN 2023. november—december

55

Fotó: Bíró István

Visky András

A súlyos történetnek és az elbeszélésmód kimunkált finomságainak, sokszínű érzelmi skálájának kettőssége teszi ezt a regényt olvasmányossá és szerethetővé.

56

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN 2023. november—december

„OTTHON VAGYUNK A FOGSÁGBAN, EZ AZ ÉLETÜNK”

Visky András: Kitelepítés

Bár besorolható a lágerregény komor kategóriájába, a most ötödik kiadásánál járó Kitelepítés sokkal több „egyszerű” lágertörténetnél, különlegességének és sikerének csak egyik tényezője a mű témája. A Literárium Kortárs írók a Müpában sorozata novemberben a regény szerzője, a marosvásárhelyi születésű VISKY ANDRÁS világába hívja az érdeklődőt.

A Duna-delta vidéki lágerekbe kitelepített emberek sorsát, a kényszerlakhelyek és a munkatáborok körülményeit, árnyék­ életét eddig nem sok szépirodalmi mű jelení­tette meg. Visky saját tapasztalatain alapuló története tehát kevéssé ismert témát ábrázol, mégis számtalan módon kötődik műfaji rokonaihoz, a holokausztés gulágregényekhez. Így az olvasó is sokféleképpen tud kapcsolódni a műhöz, s úgy tűnik, még mindig nagy igény van a közelmúlt, a kommunizmus és a szocialista dikta­túrák feldolgozására. Visky regénye azáltal tud hitelessé válni, hogy neki és családjának saját élménye van az 1950-es évekről, hiszen kétéves volt, amikor lelkész édesapját börtönre ítélték, édesanyját és a hét gyermeket pedig kitelepítették a romániai „Gulágra”. Ám amennyire valóságos és megrázó mindez, legalább olyannyira el is emelkedik a mindennapi hányattatásoktól: az éhezés­ től, a fagytól, a betegségektől. A szerző

elbe­szélésmódja ugyanis csavar néhányat a sötét realitáson. Hogyan? Teremt például egy gyermekelbeszélőt, akit a kollektív családi emlékezet darabjait, morzsáit felhasználva alkot meg. Teremt hozzá egy lírai, biblikus hangoltságú prózanyelvet, és mindezt apró fejezetekben, szemelvényekben tárja az olvasó elé, olykor megrázó, olykor humoros, olykor Istennel évődő, perlekedő vagy éppen megható nekirugaszkodásokban.

A kis daraboknak köszönhetően a Kitelepítés nem annyira drámai történet, sokkal inkább létállapot, amelyben mindig benne van az új nap reménye, az élethelyzetek humora, a kétely és a bizonytalanság mellett az Isten­be vetett hit, amely megvilágítja és derűvel árasztja el Visky regényvilágát.

A súlyos történetnek és az elbeszélésmód kimunkált finomságainak, sokszínű érzelmi skálájának kettőssége teszi ezt a regényt olvasmányossá és szerethetővé. Bizonyára e kettősségben, vagy ha tetszik, a témát

ellenpontozó életöröm, hit és metafizikai erő sokszínűségében rejlik a mű sikere.

Rendkívüli nézőpontjában, megalkotottságában pedig méltó párja Kertész Sorstalan­ ságának, Esterházy Egyszerű történet…

Márk-változatának.

Visky András nem fél olyan irodalmi értelemben terhelt és nehezen artikulálható témákról írni, mint a szerelem, a szabadság, Isten; nem fél az emelkedettségtől, a boldogságtól, de nem fél a blaszfémiától sem.

S talán csak ekkora óriási bátorsággal lehet túlélni egy fél gyermekkornyi kitelepítést.

Visy Beatrix

2023. december 11.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

VISKY ANDRÁS-EST

Közreműködik: Hegedűs D. Géza — színművész Darvas Kristóf — zongora Műsorvezető: Jánossy Lajos Rendező: Balog József

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN 2023. november—december

57

Illusztráció: Midjourney

BONYODALMAS SZENVEDELMEK

Woody Allen állandóan utal, idéz, parodizál — mégis eredeti. Mindig. Csak néha kicsit más.

Filmjeinek közel hat évtizedes vonulata mégsem egyöntetű. Írói-rendezői munkásságának első évtizedét mélyen átjárja a stand-up komédia gondolkodásmódja. És a paródia iránti vonzalom.

58

MÜPA FILMKLUB 2023. november—december

Honnan is kezdjük? Mondjuk, a zsebkendővel! Meglehetősen kevesen vannak azok, akiket oly mélyen meghat egy stand-up produkció vagy egy paródia, hogy zsebkendőt ragadnának könnyeik letörlése végett.

(A nevetés előcsalta könnyek nem számítanak.) Bármilyen elegáns legyen ugyanis a paródia, szükségszerű eleme az irónia.

A parodista pedig kíméletlenül forgatja ki a paródia tárgyává tett műveket, stílusokat, alkotókat. Kívül kell állnia. Onnan muto­gat a kifigurázottra. Maga mellé veszi a nézőt/befogadót, és együtt kacagnak.

Egymás kebelén. Közben egymás hátát lapo­gatják, hiszen sikerült nevetségessé tenniük valamit, ami addig már-már éteri magasságokban lebegett, klasszikusnak és elérhetetlennek/érinthetetlennek tűnt.

Barátságos élmény.

Tegyük hozzá: a paródia nem ejt súlyos sebe­ket. Sőt! Olykor a paródia (lásd Karinthy Frigyes ilyen természetű műveit) kiemeli a parodizált művek alkotói jegyeit. Együttérzés kiváltására azonban alkalmatlan.

Az 1977-es Annie Hall váratlan fordulat Woody Allen pályáján. A kívülálló, meg­ figyelő W. A. itt saját történetének résztvevőjévé válik. Hát persze, hogy ironizál. Önmagán is. Közben viszont megváltozik a nézőhöz való viszonya. A Fogd a pénzt és fuss! vagy az Amit tudni akartál a szexről…

Annie Hall

Tegyük hozzá, hogy ezek a paródiák nincsenek híján a kifinomult gondolatoknak.

Ennek a korszakának egyik csúcsteljesítménye — egyben záródarabja — a Szerelem és halál (1975). Hogy miként találkozik a 19. századi orosz irodalom Szókratésszel és Ingmar Bergmannal Woody Allen boncasztalán, nehéz lenne elmesélni. Filmnek sokkal-sokkal szórakoztatóbb. Az viszont roppant izgalmas kérdés, hogy a korszakzáró mű után merre halad tovább a nagy Woody Allen menet.

Nevetünk? Hogyne. De közben előkerül az a kis textilnégyzet (ha még emlékszik valaki a régi zsebkendőre), mert csetlőbotló, hohmecoló hősünk nem csupán egy mulatságos figura, hanem sors. Míg a Szere­lem és halál Borisz Grusenkójának a halála sem megrendítő, Alvy Singernek az élete is alkalmas arra, hogy elcsöndesedjünk a nézőtéren. Summa: négy Oscar-díj.

Rágódhatunk rajta, hogyan is előzte meg George Lucas (Csillagok háborúja) és Spiel­berg (Harmadik típusú találkozások) filmjeit, de nem érdemes. Más kor volt, más eszmények.

Meg aztán van itt más is. A Manhattan—Los Angeles tengely. Szóval, hogy melyik végén is állunk. (Csak emlékeztetőül: Alejandro González Iñárritu filmje, a Birdman 2015-ben szintén négy Oscart vitt el. Majd’ negyven évvel az Annie Hall után ez a film is rákérdez a keleti, illetve a nyugati parti kultúra különbözőségére.) Innen, az Óvilágból nézve ez talán nem olyan lénye­ges, ezért W. A. New Yorknak tett szerelmi vallomását nem is éreztük olyan fontosnak.

Fotó: © United Artists Corporation

Szerelem és halál

Fotó: © United Artists Corporation

Woody Allenjén a rendező a nézővel együtt nevet egy nyüzüge lúzeren, de Alvy Singer már sokkal bonyolultabb képlet.

Küzd a komplexusaival, az érzelmeivel, az előítéleteivel, és közben szeretetre, kötő­désre vágyik.

MÜPA FILMKLUB 2023. november—december

59

Fotó: © United Artists Corporation

Manhattan

Pedig az. Aki nem hiszi, járjon utána Woody Allen 1979-es filmjében, a Manhattanben.

A Manhattan sok tekintetben az Annie Hall folytatásának tekinthető. (Nem sequel, ne tessék megijedni!) És W. A. új vonulatának erős darabja. Ez a szemlélet még hosszú éveken át él a filmjeiben.

Aztán majd átlép egy másfajta történetmesélésbe, ahol az általa életre keltett hősei lassan távolodnak tőle, és W. A. más színészekre ruházza át magát. (A 2020-as Rifkin fesztiváljában például arra a Wallace Michael Shawnra, aki a Manhattanben Jeremiah szerepét alakítja.) Majd erről is érde­mes lesz szót ejteni a nagy Woody Allen menet következő állomásain.

Más szögből nézve viszont a Manhattan a Játszd újra, Sam! (1972) gondolati rokona.

A Játszd újra, Sam! nem W. A. rendezése. „Csak” írója és főszereplője volt. Na, ne 60

MÜPA FILMKLUB 2023. november—december

…csetlő-botló, hohmecoló hősünk nem csupán egy mulatságos figura, hanem sors. körül­ményeskedjünk! Az érzésekről, az érzel­mekről, a szenvedélyekről van szó.

Elmond­hatók-e? Racionalizálhatók-e?

Tudom, a néző nem mindig emlékszik egy film elejére. (Sokszor még a többire is alig.) A Manhattan első két perce azonban nagyon fontos. Történetünk főhősét, Isaac Davist (W. A.) nem látjuk, csak halljuk mint írót, aki azon agyal, miként fogalmazza meg az érzelmeit, hogy azok se érzelgősek, se tudálékosak ne legyenek. Nos, ez

a hang még évekig ott fog rezegni Woody Allen filmjeiben. Mert ez nem csupán megfogalmazás kérdése. Mit kezdjünk a szenvedéllyel, a szerelemmel, a kötődéssel, a meg- és elbocsátással? Egyáltalán: mi van az érzéseinkkel, az érzel­meinkkel?

Jogosak-e az indulataink? Hogyan ugorjuk át az élet akadálypályáján az értelem gátjait, hogy közben ne pottyan­junk be az érze­lem mélységesen mély vizesárkába?

Réz András

2023. november 13., 27., december 11.

Előadóterem MÜPA FILMKLUB

A NAGY WOODY ALLEN MENET SZERELEM ÉS HALÁL, ANNIE HALL, MANHATTAN Házigazda: Réz András

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESS MINKET ONLINE IS!

mupa.hu MÜPA FILMKLUB 2023. november—december

61

ÖSSZHANGZÓ ÉRTELEM Élet, irodalom, muzsika egymással összefonódva jelenik meg a több korosztályt is megszólító téli családi és ifjúsági programokban. És ha jól figyelünk, rájöhetünk, hogy a közelebbi és távolabbi múltban leírt sorok, dallamok egyáltalán nem állnak olyan távol tőlünk, mint eleinte hinnénk.

Kik vagytok ti? című rendhagyó irodalomtörténetében Háy több generáció József Attila-élményét sűríti pár sorba: „Gimis vagyok, a zsebemben vagy a táskámban a szent könyv. Előveszem buszon, metrón, villamoson, leülök egy lépcsőre, ott olvasom, hogy lássák, én is tanítvány vagyok. Mert a világ két részre bomlott, tanítványokra és gyilkosokra…” A novemberi estén József Attila kortársával, a nála csak öt évvel előbb született Szabó Lőrinccel alkot nem is olyan furcsa párt. Szabó Háy szerint „…egy volt azok közül, akik egy pillanat alatt lemérték a lázát a világnak, de a szokványos lázmérővel ellentétben, amely tárgyilagosan teszi a dolgát, ő maga is lázba esett”.

Decemberben két irodalmi fenegyerek és botrányhős, Hajnóczy Péter és Petri György tűnik fel szokatlan fénytörésben. Háy számára az idegenség a kulcs a Hajnóczy-életműhöz: „…nem hibának, hanem az igazi, hiteles életnek tekintette a társadalomtól való elidegenedést. […] Hogy még véletlenül 62

MÜPA JUNIOR 2023. november—december

Molnár Emese

A személyesség és a közeliség élménye hatja át a Müpa nemrég indult új sorozatát, a Háy János közreműködésével megvalósuló Irodalmi párosok alkalmait. Az egyik legnépszerűbb kortárs magyar szerző nem árul zsákbamacskát: szenvedéllyel vall a választott írópárokhoz fűződő viszonyáról.

Senki ne tartson attól, hogy mindez öncélú magánbeszédbe csap át, hiszen Háy több évtizede kitartóan olvassa kedves szerzőit.

Tudja, miről beszél, amikor kérdéseket szegez nekik, vitatkozik velük és rajong értük.

se kerüljön a beilleszthetőség gyanújába […], minden irányból bebiztosította magá­ nak a devianciát.” És persze ott a lenyűgöző, veszélyes Petri, aki „pesszimizmus ide vagy oda, nagyon jól érthető és szerethető költő, tele van humorral, iróniával, gondo­ lattal, finom valóság- és sorsérzékeléssel”.

A kortárs magyar költészet jóval szelídebb profilját mutatja meg a Szabó T. Anna verseiből kinőtt Zenés Adventi Kalendárium.

A költőnő egy interjúban elárulta: leg­ korábbi versei is gyerekeknek szóltak.

Az ok egyszerű: „A gyerekverseimben […] végre örülhetek: nagyon szeretek örülni.”

A karácsony pedig számára is az év legfontosabb ünnepe: „A szívemben rejtegetett zug […] maga a karácsony. Énekelni is szere­tek, és ezek mind énekversek: az ember mindig dobol a lábával vagy az asztalon, próbálja visszaidézni a gyerekkort, amikor még mindennek ritmusa volt.”

Fejérvári Zoltán

Minden kívánság így váljon valóra: a JaMese zenekar meg az énekes-dalszerző Molnár Emese szintén folyékonyan beszéli a gyerekek nyelvét, és a huszonnégy versből álló, az adventi időszak minden napjára szóló, csengő rímekkel, jól megjegyezhető sorpárokkal, fűszeresen-cukrosan tömény karácsonyi hangulattal felszerelt versek népszerű dalokként születtek újjá.

Bővítsük a kört, a kiszenekar után jöjjenek a nagyok: az Utazás Symphoniába sorozat következő része a szimfonikus zenekarral ismerteti meg az érdeklődő fiatalokat és családtagjaikat. Ami ma már természetes látvány egy rangos koncertteremben, tudni­ illik a vonósokból, fa- és rézfúvósokból álló, nagy létszámú zenekar a pódiumon, korántsem volt mindennapos a tizennyolcadik század közepéig.

A kiváló német muzsikus, Johann Stamitz — akit egy zenei újságíró nemes egyszerűséggel „a szimfónia nagyapjának” nevezett — udvari karmesterként Mannheimben hozta létre a már említett hangszercsoportokat is magában foglaló együttest. A zene­ kar létszáma az azt követő évtizedekben folyamatosan nőtt, idővel tehát szükségessé vált a játékosokat irányító szakember fellépése is: ő lett a karmester. Most a Tötös Krisztina vezette Sinfonietta Erudita jóvoltából közelről tanulmányozhatjuk, kik, mit és hogyan csinálnak egy zenekar része­ként.

Ideje még távolabbra kalandozni: a Magyarok a világban sorozat programjai arra keresik a választ, hogy kiváló magyar komponisták milyen szálakkal kapcsolódnak egy számukra fontos kontinenshez. A földrajz önmagában még nem magyarázat semmire, hiszen hagyo­mányhoz, szokásokhoz, kultúrához való viszonyról, nyitottságról, kíváncsiságról és felfedezőkedvről is bőséggel szó esik a Fazekas Gergely zenetörténész és Szélpál Szilveszter énekes párbeszédéből körvonalazódó alkalmakon.

A sorozat egyik legizgalmasabb eseménye a Ligeti György és Afrika viszonyára összpon­tosító műsor lesz. A 20. századi zene egyik legnagyobbjaként számontartott Ligeti rendkívül intenzív Afrikaélményt élt meg. A zene mélyebb összefüggései iránt érdeklődő muzsikusként való­sággal új gondolkodásról beszélt, „…amely nem ismeri az európai metrikus struktúrákat, de amely éppolyan gazdag, sőt talán még gazdagabb, mint az európai tradíció, tekintve, hogy egy gyors pulzálás mint »közös nevező« felett különböző kép­ letek kerülnek poliritmikusan egymás fölé”.

A lényeg a párbeszéd: a Trio Dakoda és Fejérvári Zoltán zongoraművész közreműködésével Steve Reich művei és afrikai tradicionális zenék szegődnek Ligeti kompozí­ cióinak társául.

Jászay Tamás

2023. november 23.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

IRODALMI PÁROSOK 3.

— SZABÓ LŐRINC ÉS JÓZSEF ATTILA Előadó: Háy János

2023. november 25. Üvegterem MINIMATINÉ

JAMESE: ZENÉS ADVENTI KALENDÁRIUM DALOK SZABÓ T. ANNA VERSEIRE Közreműködik: Molnár Emese — ének Udvarhelyi Gábor — gitár Mizsei Zoltán — billentyűk, vokál Éder Ferenc „Lá” — basszusgitár Badics Márk — dob 2023. december 2. Üvegterem HANG-SZER-SZÁM

UTAZÁS SYMPHONIÁBA — A ZENEKAR Közreműködik: Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina) Műsorvezető: Körmendy Zsolt 2023. december 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MATINÉKONCERTEK

MAGYAROK A VILÁGBAN — LIGETI ÉS AFRIKA Közreműködik: Fejérvári Zoltán — zongora Trio Dakoda (Láposi Dániel, Burcsik Dávid, Hencz Kornél) Szakértő: Fazekas Gergely Moderátor: Szélpál Szilveszter 2023. december 14.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

IRODALMI PÁROSOK 4.

— PETRI GYÖRGY ÉS HAJNÓCZY PÉTER Előadó: Háy János

MÜPA JUNIOR 2023. november—december

63

HULLÁMHOSSZ Szabó Dániel

SZABÓ DÁNIEL

jazz-zongoraművész, zeneszerző Orbán György csodás zenéjével kamaszkoromban, édesapám kórusában találkoztam először. Már akkor is megragadott műveinek frissessége, aktualitása! Mindig vonzott az integráció lehetősége, a művészetben és a mindennapi életben egyaránt. A Két Requiem című koncert ugyanazt a tematikát és spirituális tartalmat jeleníti meg a kortárs zene és a bécsi klasszika különböző aspektusaiból. A szervezők jól érzékelték, hogy a felszíni különbözőség a mélyben közös alapra épül. Miközben az est programja Mozart történeti művét aktualizálja, Orbán mai kompozíciója is beágyazódik a zenetörténet paradigmájába.

Kíván­csian várom, hogy a két requiem zenei nyelve miképpen hat egymásra, hogy egy harmadik, közös valóságot hozzon létre a jelenben. Szép, hogy éppen Mindenszentekkor, a gyászmise Orbán György által megújuló műfaján keresztül emelkedhetünk felül az idő korlátain, átélve a létezés folytonosságát!

2023. november 1.

Bartók Béla nemzeti Hangversenyterem

MINDENSZENTEK KÉT REQUIEM ORBÁN & MOZART

dobos, rockzenész

A billentyűs fenomén Cory Henry, a Snarky Puppy egykori tagja kapcsán azok a zenerajongók jutnak eszembe, akik sóvárogva sóhajtanak fel: „bárcsak ott lehettem volna”! Például a fúziós jazz kiala­ kulásakor a ’70-es években. Nos, az időutazást még nem találták fel, de november 16-án Cory Henry segítségével bizonyos értelemben mégis időutazáson vehetünk részt! Nemcsak a zenei hatások miatt, amelyek Henry zenéjében meghatározók, hanem azért is, mert „tiszta forrásban” merítkez­ hetünk meg, olyan előadót hallgatva, aki a stílusok átjárhatóságának jegyében, Kenny Garrett-től a Vulfpecken át az Imagine Dragonsig megszámlálhatatlanul sok mindenkivel zenélt eddig. És nem mellékesen olyan elődök szellemiségét viszi tovább napjainkban, mint George Duke. Milyen kár volna harminc év múlva sóvárogva sóhajtani: „bárcsak…”

2023. november 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Tötös Krisztina

CORY HENRY

TÖTÖS KRISZTINA klarinétművész

Mindig lenyűgöz a crossover műfajokban, amikor egy zenész többféle stílusban is egyformán otthonosan mozog, egyformán magas színvonalú produkciót nyújtva. Ibrahim Maalouf e téren rendkívül sokoldalú tehetség, aki a klasszikus, a jazz, a modern elektronikus, a könnyű- és a világzene terén egyaránt bennfentes. A libanoni származású trombitásnál ráadásul mindez magával ragadó természetességgel és kifejezőerővel párosul; a határokat elmosva ötvözi a klasszikus hangszeres tudást a fúziós jazz és az arab zene elemeivel, az elektronikus zene eszközeivel és az improvizációval, teljesen egyéni stílust teremtve. Zenéje igényes és kifinomult, a lenyűgöző virtuozitás mellett bensőséges hang­ vétel jellemzi. Ibrahim Maalouf és a Trumpets of Michel-Ange koncertje különleges élménynek ígérkezik.

2023. december 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

IBRAHIM MAALOUF AND THE TRUMPETS OF MICHEL-ANGE

64

Fotó: Dobos Tamás

Delov Jávor

DELOV JÁVOR

HULLÁMHOSSZ 2023. november—december

MÜPA 2023. november—december

65

Fotó: Boldog Attila

Tóth Vera

„MUZSIKUS LELKÉSZNEK VALLOM MAGAM” Az ország egyik legismertebb énekesnője, TÓTH VERA az őt támogató gyerekkori közegről és a megasztáros tapasztalatokról is mesélt. Meg arról, miért tartja fontosnak, hogy a megszokott előadói szerepből kilépjen.

Kisgyerekként fedezték fel a tehetségét.

Volt már akkor kedvenc stílusa, előadója?

Mint sok kislánynak, aki a kilencvenes évek elején úgy érezte, hogy énekes lesz, nekem is olyan zenészek voltak a bálványaim, mint Whitney Houston, Aretha Franklin, meg persze Michael Jackson. Olyannyira lenyűgöztek, hogy halandzsaszövegekkel énekeltem a dalaikat, sőt megvásároltam a közönségemet: az oviban csokit kapott, aki meghallgatott egy számot…

Majd egyszer csak azt mondta, hogy Aretha Franklin akar lenni?

Igen, ez tizenhat éves koromban történt.

Volt akkor egy afrikai származású barátnőm, ami akkoriban önmagában is hatalmas dolog volt. Vele sokat beszélgettem arról, hogy a fekete zenészek másképp 66

HATÁRSÉRTŐK 2023. november—december

mozdulnak, másképp énekelnek, és ez engem elvarázsolt. Apukám jóvoltából rongyosra hallgattam a bakelitlemezeiket.

Ha a szüleim és a barátaim nem támogatnak, nem így alakul az életem.

Húsz éve egy ország ismerte meg a nevét. Hogyan emlékezik ma a megasztáros időkre?

Kellemes, fontos emlék. Utána lett Rózsa István a producerem, aki elmondta, hogy hosszú távra tervezünk: a nagyszínpad, a nagy koncertek később jönnek. Igaza volt: az, hogy nyertem, illékony siker volt.

Megismertek, de István szavai kellettek ahhoz, hogy kitartóan folytassam a munkát. Az elsők között szembesültem azzal, hogy a tévéstúdió csillogása meg a hétköznapi valóság között óriási a szakadék.

És kilépett a sztereotip énekesnői imázsból, hiszen a koncertek, albumok mellett blogot, majd könyvet írt, társadalmi ügyek mellé állt, a gasztronómiában is aktivizálta magát.

Ha valaki előadóként olyan népszerű, mint én, annak kötelessége a társadalmi szerepvállalás. Az ismertséget viszont másra akartam használni, mint a legtöbben: megközelíthető, emberi akartam maradni. És ebbe belefér egy könyv megírása, a párom jóvoltából a vendéglátás, és sok minden más. Kell, hogy beszélgessek az emberekkel, hogy a saját, olykor kemény tapasztalataimat megosszam velük. Muzsikus lelkész­ nek vallom magam: fontos, hogy aki a koncertemre eljön, testi-lelki táplálékkal is gazdagodjon. Hálás vagyok, hogy megkaptam ezt a tehetséget, és a lehető legtöbb emberrel meg akarom osztani.

Amire most lehetőség nyílik a Müpa nagytermében is, ahol a BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA és a DANUBIA ZENEKAR vonó­sai kísérik.

A big bandek és a komolyzenészek együttműködése önmagában nem szokatlan, de itt valami kivételes dolog fog történni.

A jazz egyik alapja a komolyzene, mi is ebből indulunk ki, én pedig szeretem össze­eresz­ teni a különböző zenészeket: fino­mít­ják, szelídítik egymást játék közben, és olyan helyekre is eljutnak, amilyenekre maguk se gondoltak volna. Lesznek megzenésített versek, és különleges meglepetésvendéget is várunk.

Jászay Tamás 2023. december 22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

TÓTH VERA — BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA — DANUBIA ZENEKAR ÜNNEP KÖNNYEDÉN A KONCERT LÉTREJÖTTÉBEN A MÜPÁT AZ MBH BANK TÁMOGATJA Tóth Vera — ének Budapest Jazz Orchestra: Kollmann Gábor — művészeti vezető, altszaxofon Mester Dániel — altszaxofon Zana Zoltán, Meleg Tamás — tenorszaxofon Varga György — baritonszaxofon Tulkán Péter, Hofecker Dániel, Táborszky Bence, Koós-Hutás Áron — trombita Schreck Ferenc, Kasza Nándor, Skerlecz Gábor — harsona Nagy Viktor Dániel — basszusharsona Juhász Attila — zongora Birta Miklós — gitár Hárs Viktor — bőgő, basszusgitár Serei Dániel — dob A Danubia Zenekar tizenegy fős vonóskara Vendégek: Gubik Petra — ének Vitáris Iván — ének Duka Laci — hegedű Gyermekprodukciók: Duka Lacika — zongora Cini, a Világszép Alapítvány mentoráltja — ének

MEGJELENT AZ ÚJ ROADSTER MAGAZIN Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál, és a Bortársaság üzleteiben!

UTAZÁS / INSPIRÁCIÓ / KALAND WWW.ROADSTER.HU HULLÁMHOSSZ 2023. november—december

67

mupa.hu