Müpa Magazin 2021/2022 évad 5. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVII. évfolyam 3. szám 2022.

MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS Ingyenes időszaki kiadvány

2022

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK június 9–22.

A NIBELUNG GYŰRŰJE RENÉ PAPE DALESTJE RIENZI 2

KLASSZIKUS 2022. május—július

mupa.hu

Marc Albrecht

Fotó: Marco Borggreve

KEDVES

KÖZÖNSÉG! Az első találkozás boldog izgalmával várom a júniust, amikor a Budapesti Wagner-napokon a német mester Rienzi című operá­ját fogom vezényelni. Az elmúlt években az operairodalom teljes spektrumával foglalkoztam Mozarttól Schönbergig és a kortársakig, de a szívemben Wagner mindig különleges helyet foglalt el. Apám, a tavaly elhunyt George Alexander Albrecht harminc évig volt a Hannoveri Állami Operaház főzene­igazgatója, ezalatt szinte minden Wagner-operát műsorra tűzött, és a legtöbbet vezényelte is, magam pedig gyerekként ott ültem a partitúrával a próbákon, és a legtöbb előadást láttam-hallottam, akár hússzor is. Karmester is mindenekelőtt azért lettem, hogy Wagner műveit vezényelhessem. Dirigáltam a legtöbb nagy operáját, de úgy hozta a sors, hogy a Rienzit mindmáig soha. Pedig régóta várok erre, mert különleges darab, a zene­szerző fiatalon írta, de megjelennek már benne a későbbi stílusjegyek csírái, Wagner zsenialitása pedig átsüt a nagy­ szabású mű minden pillanatán. Ezért lehet egyaránt érdekes a Wagner-rajongóknak és a zeneszerző művészetével még csak most ismerkedőknek. A darab nekem is felfedezés, de a Müpában sem léptem fel még soha, pedig rengeteget hallottam már erről az intézményről. És a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral sem találkoztam még személyesen. Nagy megtiszteltetés, hogy ez az első személyes találkozás a Fischer Ádám vezette Budapesti Wagner-napok keretében történhet meg, amikor ugyancsak életemben először találkozhatom önökkel, a magyar fő­ város közönségével is. Nem győzöm tehát hangsúlyozni, milyen boldog izgalommal várom a júniust!

Marc Albrecht karmester

NYITÁNY 2022. május—július

3

Fotó: Jiyang Chen

René Pape

Nyitány

03

Tartalom

04

A négy évszak megkoronázása

06

Otthonunkban a Müpa 24

Horizont

KÖNNYŰ

22

KLASSZIKUS

JAZZ

Népzenébe oltott nosztalgia

10

Örökzöldek és friss hajtások

28

A zene ünnepe

12

„Ősi lelkem van”

30

Demokratikus zene

32

Játékos legendák

34

Kurt kék korszaka

36

Megszokhatatlan tünemény

16

Hogyan szól a fekete gyémánt?

20

22 Fabio Biondi

Fotó: Uwe Arens

Catherine Foster

16

20

A Michel Legranddaloskönyv

42

Vissza a fesztiválosdihoz!

44

Nagy érzelmi intenzitás 48 LITERÁRIUM

„Ne mondd soha a mondhatatlant, mondd a nehezen mondhatót” 50

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

28

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

36 Fotó: Oscar May

Fotó: Anna Webber

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Címlap: Christian Thielemann Címlapfotó: Matthias Creutziger

Kurt Elling

Sarah McKenzie

A szerkesztés lezárult: 2022. április 14.

Advocatus diaboli Világpolgár, kópé, örök kamasz

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

52

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

54

Légy üdvözölve közöttünk!

MÜPAMOZI

HULLÁMHOSSZ

Nosztalgikus fénytörésben egy különleges korszak

Herbszt Mihály Horváth Eszter Adél Spéth Veronika

56

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Májusi programeső

62

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

64

HATÁRSÉRTŐK

58

www.mupa.hu

„A kevésbé áramvonalas művek vonzanak” 66

A Müpa a Recirquel újcirkusz-társulattal együttműködésben ingyenes be­ lépést biztosít a My Land május 4-én este 9 órakor kezdődő előadására azon vendégeinek, akik az Ukrajnában zajló háború elől menekültek Magyarországra.

Az ukrán folklór elemeire épülő produkció főszereplői a társulat ukrán artistaművészei, akik a darabban szülőföldjükről és otthonukról szóló történeteken keresztül szólnak a közönséghez. A Recirquel artistáit Franciaországban érte a háború kitörésének híre, márciusban pedig hollandiai turné keretében muta­tták be az előadást: a személyes hangvételű darabot összesen 23 helyszínen mintegy 20 ezer néző látta. „Artistáink számára most mindennél fontosabb, hogy színpadra lépjenek, és minél több embernek beszélhessenek az előadóművészet eszközeivel a hazájukról” – mondta a rendhagyó fellépések kapcsán a Recirquel alapítója és művészeti vezetője, Vági Bence.

Kurtág Györgyről forgat dokumentumfilmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával Nagy Dénes, a Természetes fény Ezüst Medve-díjas rendezője. „A film különleges feladatának gondolom, hogy Kurtág messziről nézve sokszor bonyolult zenéjét közel hozza és megszerettesse a nézővel. Célunk, hogy emberi nézőpontból mutassuk meg az idős és őszinte embert, aki meri vállalni törékeny mivoltát a kamera előtt – ez a mély őszinteség adja a film gerincét. Egy ember, aki a zenében él, akit átragyog a zene szeretete. A film ugyanakkor arra is vállalkozik, hogy a film nyelvén közelítse meg Kurtág műveit, egyfajta vizualitást teremtsen a művek köré” – vallott elképzeléséről a rendező. A tervek szerint a dokumentumfilm bemutatja az idén kilencvenhat éves zeneszerző, a kortárs muzsika egyik legnagyobb ma élő alkotója életútjának fontos helyszíneit, s Kurtág mellett a nemzetközi zeneélet számos kiválósága is meg­ szólal benne. Az operatőr Dobos Tamás, a szakmai tanácsadó Fazekas Gergely zenetörténész. A film a Budapest Music Centerrel együttműködésben készül, bemutatója 2024-ben várható.

HORIZONT 2022. május—július

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Kocsis Zoltán pályáján nagy változást hozott az 1997-es év, amikor a művész átvette a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezetését. Ettől kezdve sokszínű tevékenységének súlypontja a zongorázásról a vezénylésre és a zenekarneve�lésre helyeződött át. Fiatalon azonban évtizedeken át elsősorban zongorista�ként volt a magyar közönség kedvence, aki felejthetetlen koncertek sokaságát adta, új értékrendet honosítva meg az előadói gondolkodásban. Május 30-án lenne 70 éves: születésének évfordulóján a Decca reprezentatív kiállítású dobozban jelentette meg összes Philips-felvételét. Ezek a lemezek a zongoraművész Kocsis pályaképét rajzolják meg: a 26 CD-n Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Chopin, Wagner, Grieg, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Dohnányi és Bartók zenéjét halljuk – Kocsis Zoltán legendás felvételeit. A borítók az ere­ deti kiadványok címlapjának hasonmásai.

Kocsis Zoltán

Fotó: Posztós János, Müpa

Kurtág György

DOKUMENTUMFILM KURTÁG GYÖRGYRŐL

KOCSIS ZOLTÁN ÖSSZES PHILIPS-FELVÉTELE

6

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

UKRÁN ARTISTÁK ELŐADÁSA MENEKÜLT HONFITÁRSAIKNAK

Recirquel: My Land

HORIZONT

MEGJELENT AZ ÚJ ROADSTER MAGAZIN Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál és a Bortársaság üzleteiben!

TRAVEL / INSPIRATION / ADVENTURE WWW.ROADSTER.HU

HORIZONT 2022. május—július

7

O Fortuna…

Két esztendő múlva fél évszázada lesz, hogy Kobayashi Ken-Ichiro fölé­nyesen megnyerte a Magyar Televízió 1. Nemzetközi Karmester­ versenyét. Idősebbek emlékezhetnek: csak egy televíziócsatorna volt, az egész ország ott ült a készülékek előtt, és pár óra alatt tízmillió ember számára vált családtaggá egy harmincnégy éves japán fiatalember, aki a nyelvi nehézségek miatt kevés szóval kommunikált, inkább mozdulataival ösztönzött, de csodát művelt, a zenészek tűzbe mentek érte, mert a pórusaiból, a sejtjeiből áradt a zene.

Ez volt ő, akinek a következő években-évtizedekben szinte összenőtt a karrierje Magyarországgal. Sztár lett a budapesti közönség körében, koncertjei rendre hatalmas sikert arattak. Sok mindent

vezényelt, de különös affinitással fordult a nagyszabású művek felé. Ezért ha most, nyolcvankét évesen a Carmina Burana kar­ mestereként áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Leánykara elé, hogy Molnár Ágnes, Horváth István és Haja Zsolt szólóénekével elénk varázsolja Carl Orff rendkívüli népszerűségű kantátáját, nem lehet kétséges a fogadtatás. A forgandó szerencsét nem is kell megidéznünk — bár a darab első tétele megteszi. Elég, hogy Kobayashi ott lesz: az ő szakmai tudása, szuggesztivitása életre kelti majd a mű ritmusainak igéző lüktetését.

2022. május 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KOBAYASHI Közreműködik: Molnár Ágnes — szoprán Horváth István — tenor Haja Zsolt — bariton Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Leánykara (karigazgató: Sapszon Borbála, Sapszon Ferenc) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro

Fotó: Csendes Krisztina

Kobayashi Ken-Iciro

Fotó: Tuba Zoltán

Bogányi Gergely

Tavaszi zenék Brahms és a Schumann házaspár: zenetörténeti jelentőségű kapcsolat. A húszéves Johannes 1853-ban barátja, a hegedűművész Joseph Joachim ajánlólevelével keresi fel Düsseldorfban a nagy tekin­télyű zene­szerzőt és zongoraművész feleségét, hogy eljátssza nekik szerzeményeit. A „zsengékről” kiderül, hogy remekművek, Schumann szárnyai alá veszi, barátjává fogadja és minden lehetséges módon segíti ifjú pályatársát. Három évvel később bekövetkező halála után pedig Clara és a nála tizennégy évvel fiatalabb Johan­nes között ki nem mondott, meg nem vallott, de leveleikből kiolvas­ ható szerelemmé mélyül a rokonszenv — tegyük hozzá: holtig tartó szerelemmé. Ha tehát egy koncerten Brahms és Robert, valamint Clara Schumann művei egymás után csendülnek fel, ne lepődjünk meg. Azaz pontosabban, mégis meglepődhetünk: Clara mint zeneszerző? Igen, talán nem mindenki tudja, hogy Schumann felesége kiváló zeneszerző is volt, akinek műveit mostanában kezdik fel­ 8

KLASSZIKUS 2022. május—július

fedezni. A pécsi Pannon Filharmonikusok Napfényes tavasz címmel ad koncertet Bogányi Tibor vezényletével, a műsor középpontjában Schumann 1. (B-dúr, „Tavaszi”) szimfóniája áll, Brahms Szerelmi dalkeringői a szív tavaszát éneklik meg — de felcsendül az est során Schumann a-moll zongoraversenye is Bogányi Gergely szólójával, befejezésül pedig Clara Schumann két karakterdarabját hallhatjuk.

2022. május 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

NAPFÉNYES TAVASZ Pannon Filharmonikusok Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórus (karigazgató: Dobos László, Vass András) Közreműködik: Bogányi Gergely — zongora Vezényel: Bogányi Tibor

Egy zeneszerző, aki énekel A koncerttermek széksoraiban helyet foglaló közönséget a művészi tehetség önmagában is ámulatba ejti. Elragadtatottan hallgatjuk, ha valaki kiáll a közönség elé, és ihletetten, kiművelt hangon énekelve, meggyőző színészi játékkal megjelenít egy szerepet: elhi­teti velünk, hogy ő Kalaf herceg a Turandotból. Hát még, ha ki­ derül, hogy ez a Kalaf történetesen karmester is. És zeneszerző. És rendező. És díszlettervező. És fotográfus. Szóhoz jutunk egyáltalán? Csak kapkodjuk a levegőt. A magyar közönség valahogy így hüledezett az elmúlt évtizedekben, mikor egymás után kiderültek az argentin tenor, José Cura „viselt dolgai” a művészet világában —

Tabea_Zimmermann

hiszen az ő tevékenységeit sorolták fel az iménti mondatok. Először énekesként ismerte és szerette meg a magyar közönség, aztán jöttek a meglepetések. Cura már nem egyszer állt a magyar főváros zenekedvelői elé dirigensi minőségében, és komponistaként sem most mutatkozik be, amikor Requiem aeternam című opusát vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint a Nemzeti Énekkar élén olyan szólistákkal, mint Kolonits Klára, Fodor Bernadett, Pataky Dániel és Bakonyi Marcell. Hogy a művész számá­ra mindez nem pusztán szórakozás, jelezheti egy régebbi, öntudatos vallomása: „Zeneszerző és karmester vagyok, akit jelentős énekhanggal áldott meg a sors.”

2022. május 9.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JOSÉ CURA: REQUIEM AETERNAM Közreműködik: Kolonits Klára — szoprán Fodor Bernadett — alt Pataky Dániel — tenor Bakonyi Marcell — basszus Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: José Cura

Danyiil Trifonov

A legnagyobbak egyike Danyiil Trifonov 2013 júniusában lépett fel először Magyarországon, a Takács-Nagy Gábor vezényelte Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének szólistájaként. Huszon­ két éves volt, és már akkor is imponáló hírnév övezte: 2009-ben harmadik lett a varsói Nemzetközi Chopin Versenyen, két esztendővel később, húszévesen első helyezést ért el a moszkvai Csajkovszkijversenyen, és szintén 2011-ben a tel-avivi Arthur Rubinstein-versenyen is győzedelmeskedett. A közönség különlegesen szuggesztív, intenzív kifejezőerejű és szikrázó virtuozitású muzsikálást hallhatott tőle Csajkovszkij művében, olyannyira, hogy megvalósult a ritka tünemény: a b-moll zongoraverseny, ez az agyonjátszott repertoárdarab friss élményként hatott, újszerű arcát mutatta. Azóta közel egy évtized telt el, Trifonov immár harminc is elmúlt, elsöprő

Fotó: Dario Acosta

José Cura

sikerű koncertek sokaságát adta Európa és Amerika legjelentősebb termeiben, lemezein páratlan tökéletességgel szólaltatja meg Bach, Schubert, Chopin, Liszt, Rachmaninov, Szkrjabin és mások műveit. Érett, kivételes formátumú művész, a legnagyobbak egyike.

Izgalmas lesz újból élő produkcióját hallani, ismét a BFZ koncertjén, ezúttal Fischer Iván vezényletével, Beethoven elmélyült-költői G-dúr zongoraversenyében. A szünet után Mahler 1. szimfóniája hangzik fel.

Kecskés M. Júlia 2022. május 15., 16., 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

BEETHOVEN, MAHLER

Közreműködik: Danyiil Trifonov — zongora Vezényel: Fischer Iván

KLASSZIKUS 2022. május—július

9

NÉPZENÉBE OLTOTT NOSZTALGIA Zongora, hegedű és orgona társul a szimfonikus zenekarhoz a KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN hangversenyén. A koncert a Felfedezések sorozat része, márpedig felfedezésekből ezen az estén nem lesz hiány: kiváló fiatal pályakezdő művészeken kívül egy sajnálatosan mellőzött magyar zeneszerző szinte ismeretlen kompozíciójával is találkozhatunk.

Ez a zeneszerző a száztizenöt éve született és harminc éve elhunyt Veress Sándor, aki Kodály és Bartók nyomán elindulva fontos gyűjtésekkel járult hozzá a Kárpát-medence népzenekincsének megmentéséhez. E két mester isko­lájából került ki a Zeneakadémiáról zeneszerzőként és zongoraművészként, majd közvetlen segítőjük lett a népzenekutatásban, illetve Kodály utódja a zeneszerzés szakon, ahol Ligeti és Kurtág is tanult nála. A kommunista hatalomát­vétel után, 1949-ben Svájcba emigrált, ahol jelentős zeneszerző-iskolát nevelt ki maga körül: otta­ni tanítványai is a nyugat-európai kortárs zene meghatározó alakjaivá váltak.

A rendszerváltás után könyvek, tanulmányok, koncertek, lemezek hozták vissza a zeneélet vérkeringésébe művészetét, de alkotásai sajnos ma sem képezik részét a hangverseny-repertoárnak. Pedig lenne miből választani.

Ezt az adósságot segít törleszteni ez a koncert, amelyen Veress Sándor magyarországi korszakának egyik leg­ jelentősebb alkotása, a Hegedűverseny hangzik el. Barátjának, Végh Sándornak ajánlotta, és zongorakíséretes változatban vele is mutatta be a harmincas évek végén Hollandiában. Különleges darab, magával ragadó temperamentummal, egyéni hanggal, a Bartók-hegedűversenyhez hasonlóan népzenéből táplálkozó dallamossággal, lírai-nosztalgikus atmoszférával. A szólista a Junior Prima-díjas Osztrosits Éva lesz, aki rendkívüli odaadással és művészi felelősséggel már eddig is nagyon sokat tett a 20. századi és kortárs repertoár éltetéséért, kamarazenészként és szólistaként egyaránt.

A Veress-művet a francia késő romantika emblematikus alakjának egy-egy alkotása keretezi, Kollár Imre vezényletével: Camille Saint-Saëns mindössze három hét alatt komponált, de máig legnépszerűbb 2. (g-moll) zongoraversenyének szólistájaként az ifjú Varga Gergő Zoltánt hallhatjuk, akinek pályája dinamikusan ível felfelé, mióta első díjat, valamint különdíjat nyert a 2016-os Országos Cziffra György Zongoraversenyen, illetve második, később első helyezést ért el a bécsi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen. A koncert második részében felcsendülő, méltán híres 3. (c-moll) szimfóniában („Orgonaszimfónia”) pedig a Kodály Filharmonikusok Debrecen fő-zeneigazgatója, Somogyi-Tóth Dániel csatlakozik a kiváló együtteshez a műnek külön­leges hangzást kölcsönző billentyűs hangszer játékosaként.

Várkonyi Tamás 2022. május 5.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem FELFEDEZÉSEK

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN Közreműködik: Osztrosits Éva — hegedű Varga Gergő Zoltán — zongora Somogyi-Tóth Dániel — orgona Vezényel: Kollár Imre

10

KLASSZIKUS 2022. május—július

Osztrosits Éva

…Kodály utódja a zeneszerzés szakon, ahol Ligeti és Kurtág is tanult nála.

KLASSZIKUS 2022. május—július

11

12

A ZENE ÜNNEPE

KLASSZIKUS 2022. május—július Fotó: Matthias Creutziger

Christian Thielemann

Világviszonylatban is kevés olyan szimfonikus zenekar működik, amelyik eredetét egészen 1548-ig vezetheti vissza. Persze Móric szász választófejedelem közel fél évezrede létrehozott hangszeregyüttese — a Staatskapelle Dresden elődje — még nem a mai értelemben vett szimfonikus zenekar volt, de kiváló műhely, amelyet már a 17. század elején, 1615-től olyan korszakos nagyság vezetett, mint Heinrich Schütz, a Bachot megelőző korok legfontosabb német zeneszerzője. A karmesterek későbbi névsora is lélegzetelállító: olyan muzsikusok dolgoztak az együttes élén, mint Antonio Lotti, Johann Adolf Hasse, Carl Maria von Weber, Richard Wagner, Reiner Frigyes, Fritz Busch, Karl Böhm, Rudolf Kempe, Franz Konwitzschny, Lovro von Matačić, Kurt Sanderling, Herbert Blomstedt, Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi. Nem csoda, hogy amikor a lengyel származású, nagyszerű német karmester, Marek Janowski az 1980-as évek elején elkészítette azóta legendássá lett, káprázatos szereposztású centenáriumi Ring-felvételét, a Staatskapellét választotta a lemezek zenekarául.

Christian Gerhaher

A DREZDAI STAATSKAPELLE fogalom a zenekedvelők és a muzsikus szakma körében, immár tíz esztendeje hűséges művészeti vezetőjük, CHRISTIAN THIELEMANN pedig az utóbbi évtizedekben mitikus karmesterré vált, akit hasonló megbecsülés és csodálat övez, mint annak idején Carlos Kleibert. A zenekar és dirigense a Müpában olyan Mendelssohn—Zemlinsky-műsort szólaltat meg, amelyet a törzsrepertoár remekműveinek szerelmesei éppoly lelkesen hallgathatnak, mint azok, akik számára a ritkaságok felfedezése képvisel különleges vonzerőt. Az est két szólistája, a szoprán JULIA KLEITER és a bariton CHRISTIAN GERHAHER azoknak is kivételes csemegét ígér, akik a hangszeres zene mellett szívesen gyönyörködnek világklasszis énekesek kiművelt orgánumában. Aki május 26-án eljön a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, a zene különleges ünnepén vehet részt.

Fotó: Gregor Hohenberg / SONY

Az idén hatvanhárom éves Christian Thielemann Nyugat-Berlin szülötte, és zenei neveltetése is a városhoz köti: a Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán tanult — meglepő módon brácsázni és zongorázni, karmesteri stúdiumait magánúton végezte. Pályája kezdetén éppoly fontos volt, hogy már tizenkilenc évesen korrepetitor lett működésének egyik fontos későbbi helyszínén, a berlini Deutsche Operben, mint az, hogy Herbert von Karajan asszisztense­ ként is értékes és meghatározó tapasztalatokat szerzett. Később Bayreuthban egy másik nagyság, Daniel Barenboim asszisztenseként is működött. Pályája felívelésének helyszínei sorra-rendre német városok: Gelsenkirchen, Karlsruhe, Hannover, Düsseldorf, Nürnberg, Berlin, München, Drezda. Hasonlóképpen Thielemann repertoárjának is törzsét alkotja a német-osztrák zene, amelynek világviszonylatban egyik legjelentősebb tolmácsa: Mozart, Beethoven, Schumann, Brahms, Wagner, Bruckner, Richard Strauss műveit kivételes affinitással és páratlan igényességgel teremti újra hangversenyódiumon, operaházban és hanglemezen. Korán debütált a Metropolitanben, és Bayreuth művészi arculatának is egyik meghatározójává vált.

Szerződése, amely a Drezdai Staatskapelléhez köti, 2024-ben jár le.

KLASSZIKUS 2022. május—július

13

Thielemann és a Drezdai Állami Zenekar műsorát két nagy szim­ fónia: egy német és egy osztrák mű alkotja, a 19. és a 20. század képviseletében. A harminchárom éves Felix Mendelssohn-Bartholdy 1842-ben befejezett 3., a-moll szimfóniája nem véletlenül kapta a „Skót” melléknevet, hiszen a négytételes mű zenei tájköltészete a maga jellegzetes borújával egyként idézi fel a zeneszerzőre mély benyomást gyakorló skót tájak zord szépségét és azokat a történelmi helyszíneket, amelyeken Mendelssohn szintén megfordult, s amelyek légkörét, hangulatát hasonlóképpen felismerhetjük a kivételes poézisű mű párás, sötét tónusaiban. Az osztrák Alexander von Zemlinsky (1871—1942) Arnold Schönberg néhány évvel idősebb barátja és egyben mestere volt. Szellemileg igen gyümölcsöző — és konfliktusokban sem szűkölködő — kapcsolatuk egyik vezér­ fonala volt Mahler művészete iránti közös rajongásuk. Ennek egyik érett kori dokumentuma Zemlinsky 1922/23-ban írt, s 1924-ben Prágában bemutatott Lírikus szimfóniája. A héttételes mű koncepciójában Mahler kései remeke, a Dal a Földről hatását fedezhetjük fel. Zemlinsky alkotása is a szimfónia és a dalműfaj fúzióját valósítja 14

KLASSZIKUS 2022. május—július

Fotó: Frank Schemmann

Julia Kleiter

…Thielemann repertoárjának is törzsét alkotja a német-osztrák zene, amelynek világviszonylatban egyik legjelentősebb tolmácsa…

meg, s az általa megzenésített szövegek — Rabindranáth Tagore bengáli költő verseinek német fordításai — is Kelet költésze­tének inspiráló szerepét jelzik.

A Zemlinsky-szimfónia szólistáiként pódiumra lépő két német énekes két igazi világklasszis. A kiváló szoprán, Julia Kleiter sokoldalú, repertoárja Händeltől és Glucktól Mozarton és Beethovenen át Wagnerig és Richard Straussig, sőt Lehárig ível. Eddigi pálya­ futása során olyan karmesternagyságokkal működött együtt, mint Nikolaus Harnoncourt, Marc Minkowski, Daniel Barenboim vagy Fischer Ádám. Az ünnepelt bariton, Christian Gerhaher tanulóéveiben olyan művészek mesterkurzusait látogatta, mint Dietrich Fischer-Dieskau vagy Elisabeth Schwarzkopf. Kiváltképp a dal műfajában otthonos, és a 20. századi zene területén is számos emlékezetes produkció fűződik nevéhez: a Müpa közönsége 2015 tavaszán nagy lelkesedéssel hallgatta előadásában Karl Amadeus Hartmann Szodoma és Gomorra című jelenetét a Bajor Állami Zene­kar Kirill Petrenko vezényelte koncertjén.

Csengery Kristóf 2022. május 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

CHRISTIAN THIELEMANN ÉS A DREZDAI STAATSKAPELLE Közreműködik: Julia Kleiter — szoprán Christian Gerhaher — bariton Vezényel: Christian Thielemann

KLASSZIKUS 2022. május—július

15

MEGSZOKHATATLAN TÜNEMÉNY Budapesti Wagner-napok 2022

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

Tavaly a koronavírusjárvány miatt csak felvételről, illetve internetes közvetítés segítségével lehettünk részesei a Budapesti Wagner-napok csodájának, idén azonban annál közvetlenebb valóságában tárul elénk a kivételes eseménysorozat visszatérő és debütáló nagyságokkal, a teljes Ringgel és „Meyerbeer legjobb operájával”.

16

KLASSZIKUS 2022. május—július

Iréne Theorin

Fotó: Ute Florey

Christian Franz

2006 júniusában Montenegró kikiáltotta függetlenségét, Német­ország pedig labdarúgó-világbajnokságot rendezett, a budapesti koncert- és operaközönség, valamint Richard Wagner magyar és külhoni hívei számára azonban minden bizon­nyal más miatt emlékezetes ez a tizenhat évvel ezelőtti nyárelő. Ekkor vált valósággá Fischer Ádám és a Müpa közös álma, amelyről a karmester és alapító azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a Budapesti Wagner-napok sorozata egészen 2013-ig, a zeneszerző születésének 200. évfordulójáig folytatódjék. A naptárra sem kell néznünk ahhoz, hogy tudjuk: ami kezdetben talán merész elképzelésnek tűnhetett, azt a valóság utóbb szerény célkitűzéssé változtatta. A rendezvény az évek során nemzetközi rangúvá és világhírűvé növekedett, olyan fesztivállá, amelyen a Wagner-szerepek megformálásának hazai és nemzetközi kiválóságai vagy épp a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumának egyedi lehetőségeit kamatoztató rendezők éppoly szívesen vesznek részt, mint a sorozat hasonlóképpen nemzetközi összetételű törzsközönsége.

Fotó: Chris Gloag

Immár hagyománnyá nemesülve is megszokhatatlan tünemény mindez, akár a hazai együttesek és énekesek meg a külföldi vendégművészek együttműködésére, akár a közeghez, a helyszínhez igazodó, annak adottságait nemcsak felmérő és kiaknázó, de azokban ki is teljesedő koncepció egészére gondolunk. A hagyomány töretlenségét pedig a szavakkal nehezen körvonalazható, de annál könnyebben felismerhető szellemiség említésén túl, legegyszerűbben nevekkel igazolhatjuk.

Például a nagyszerű német tenor, Christian Franz említésével, hiszen ő már a legelső esztendő produkciójában, Parsifalként fő- és címszerepet vállalt, s azóta is elképzelhetetlen nélküle a Budapesti Wagner-napok, ahol Trisztán, Siegmund és mindkét Siegfried szerepét alakította már. No és persze ő a higanytermészetű Loge a Ring idei sorozatában. S ha nem is a 2006-os kezdetek óta, de hasonlóképpen a Fischer Ádám vezényelte előadások visszatérő vendége az idei két Wotan, Tomasz Konieczny és Egils Silins éppúgy, mint a két Brünnhilde, azaz Iréne Theorin és Catherine Foster is.

KLASSZIKUS 2022. május—július

17

Fotó: Chris Gonz

Láng Dorottya

A Müpa Wagner-ünnepét érthető és törvényszerű módon, szinte a kezdetektől Bayreuth Zöld dombjához mérik.

A Müpa Wagner-ünnepét érthető és törvényszerű módon, szinte a kezdetektől Bayreuth Zöld dombjához mérik. Az összehasonlítás nem válik kárunkra, s eredményei korántsem kedvezőtlenek. Ha a repertoárt nézzük, az itt egy kicsit szélesebb is, mint Bayreuthban. Mert bár koncertszerű formában, de Budapesten közönség elé kerül a Rienzi is, Wagner első és oly atipikus opera­ sikere, amelyet az ambiciózus fiatal zeneszerző még bevallottan a párizsi Nagyopera intézménye és egyúttal a francia nagyopera műfaja felé kacsintva alkotott meg. A Rienzi épp ennek köszön­ hetően válhatott — Hans von Bülow találóan ironikus meg­ fogalmazása szerint — „Meyerbeer legjobb operájává”. 2017 után a Müpa most újra műsorra tűzte ezt az egyes részleteiben a harsányságig energikus művet: ezúttal Marc Albrecht vezényletével és az idén mindkét Siegfriedet alakító Stefan Vinke címszereplésével. E produkcióban ráadásul nemcsak a nagy ­tehetségű Láng Dorottyát láthatjuk-hallhatjuk majd, de Steffano Colonna szólamának birtokosaként és debütánsként korunk egyik legkeresettebb basszusát, az imponáló kiállású, színpadra termett Günther Groissböcköt is.

18

KLASSZIKUS 2022. május—július

SÖR ÉS LEGYEZŐ A Müpa kísérőprogramokkal, kiállításokkal, installációkkal, sőt ízekkel és tárgyi emlé­kekkel is gazdagítani kívánja a Wagner-napok élményét. Az idei fesztiválon visszatér a 2019-ben a mecseknádasdi Karl mikrosörfőzdével társulva megalkotott kézműves sörválogatás, amelyet a Ring néhány fontos szereplője inspirált.

A félelmet nem ismerő Siegfriedet erősre főzött, sötét arany­színű, karakteres ízű vilá­gos duplabak sör képviseli, A walkür ben Siegmundot mézsörrel kínáló Sieglinde egyénisége napraforgómézzel és mentalevéllel készült, felső erjesztésű világos sör ízében jelenik meg. Freiáról gyömbéres-almás, gyümölcsös illatú belga jellegű búza­sör jutott a serfőzők eszébe, míg Mime, az ármánykodó törpe alakjához karakteresen keserű, de illatos, mézzel és zabpehellyel készült, aromás IPA társul. A limi�tált szériás italok nagy sikert arattak: a 2019-es fesztivál során közel ezer palack kelt el. Az idei évben két új Wagner-karak­ter bevonásával újra kóstolható lesz a fesztivál sörkínálata. Idén a pólót és hátizsákot is magába foglaló Wagner-logós ajándéktárgy-kollekció is újdonsággal bővül: a közönség Wagner-napok-grafikával készült legyezőkkel hűsítheti magát az előadások szünetében. A fa és textil alapanyagokból készült kecses tárgy a legye­ző hazájában, Spanyolországban készült.

Fotó: Dominik Stixenberger

Günther Groissböck

Ha netán indokolt lelkesültséggel és mégis könnyelműen azt gondolnánk, hogy a német basszusok világában ma nem lehet Groissböckhöz hasonlót találni, hát a Budapesti Wagner-napok 2022-es programja óvatosságra int — és egyszersmind az össze­ hasonlítás lehetőségét is felkínálja. Az idei két Ring-ciklus között ugyanis megvalósul egy dalest, amely Mozart Kis német kantátájával, Wolf, Schubert és a Magyarországon ismeretlen angol Roger Quilter Shakespeare-megzenésítéseivel, egy Sibelius-dalcsokorral és befejezésül Hans Sachs Bodzamonológjával kecsegtet — s amelynek főszereplője René Pape lesz. Ő sem volt még a Müpa és a Budapesti Wagner-napok vendége, mégis meghitt ismerősünknek érezhetjük — jórészt épp a Müpában megtekintett Metropolitan-közvetítések sora révén, melyekben láthattuk Borisz Godunov, Fülöp király vagy épp Mefisztó szerepében. A hangjával, előadói intelligenciájával és színészi jelenlétével egyaránt lenyűgöző Pape ezúttal jelmez és szerep nélkül, „mindössze” dalolni fog nekünk, a zongorista Camillo Radicke kíséretében, ám hogy az idézőjel használata mily indokolt, azt mindenki jól tudhatja, aki már hallotta a basszust Lied-énekesként.

László Ferenc

2022. június 9., 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2022. június 11., 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2022. június 13.

Fesztivál Színház

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Wotan — T omasz Konieczny (június 9.), Egils Silins (június 16.)

Donner — Haja Zsolt Froh — Brickner Szabolcs Loge — Christian Franz Fricka — Schöck Atala Freia — Horti Lilla Erda — Nadine Weissmann Alberich — Jochen Schmeckenbecher Mime — Cornel Frey Fafner — Walter Fink Fasolt — Sorin Coliban Woglinde — Sáfár Orsolya Wellgunde — Fodor Gabriella Flosshilde — Kálnay Zsófia

Siegfried — Stefan Vinke Mime — Cornel Frey Vándor (Wotan) — Egils Silins Alberich — Jochen Schmeckenbecher Fafner — Walter Fink Erda — Nadine Weissmann Brünnhilde — Catherine Foster Erdei madár — Szemere Zita

Közreműködik: Camillo Radicke — zongora

2022. június 12., 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rienzi — Stefan Vinke Irene — Sara Jakubiak Steffano Colonna — Günther Groissböck Adriano — Láng Dorottya Paolo Orsini — Dean Murphy Baroncelli — Uwe Stickert Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Vezényel: Marc Albrecht

A RAJNA KINCSE

2022. június 10., 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

A WALKÜR

Siegmund — Daniel Brenna Hunding — Sorin Coliban Wotan — T omasz Konieczny (június 10.), Egils Silins (június 17.)

Sieglinde — Karine Babajanyan Brünnhilde — I réne Theorin (június 10.), Catherine Foster (június 17.)

Fricka — Schöck Atala Ortlinde — Fodor Beatrix Schwertleite — Szilágyi Szilvia Waltraute — Fodor Gabriella Grimgerde — Fürjes Anna Csenge Rossweisse — Kálnay Zsófia Siegrune — Várhelyi Éva Gerhilde — Váradi Zita Helmwige — Wittinger Gertrúd

SIEGFRIED

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

AZ ISTENEK ALKONYA Siegfried — Stefan Vinke Gunther — Szemerédy Károly Hagen — Albert Dohmen Alberich — Jochen Schmeckenbecher Brünnhilde — I réne Theorin (június 12.), Catherine Foster (június 19.)

Gutrune — Pasztircsák Polina Waltraute — Petra Lang 1. Norna — Fürjes Anna Csenge 2. Norna — Németh Judit 3. Norna — Pasztircsák Polina Woglinde — Sáfár Orsolya Wellgunde — Fodor Gabriella Flosshilde — Kálnay Zsófia Közreműködik: a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán) a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám Díszlettervező, rendező: Hartmut Schörghofer Dramaturg: Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier Jelmez- és bábterv: Corinna Crome Fővilágosító: Vajda Máté Videó: Szupermodern Filmstúdió Budapest Játékmester: Polgár Etelka Koreográfia: Vida Gábor

RENÉ PAPE DALESTJE

2022. június 22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

RIENZI — KONCERTSZERŰ ELŐADÁS

KLASSZIKUS 2022. május—július

19

Fotó: Jiyang Chen

René Pape

HOGYAN SZÓL A FEKETE GYÉMÁNT?

20

KLASSZIKUS 2022. május—július

Nagy örömmel várt vendéget üdvözölhet júniusban a Müpa közönsége: a világ egyik legismertebb basszbaritonja, RENÉ PAPE érkezik a Budapesti Wagner-napokra. Az elsősorban az operaszínpadokról ismerős énekes ezúttal nem a német mester valamelyik zenedrámájában lép fel, hanem dalestet ad stilárisan változatos műsorral, amely a 18. század végétől a 20.-ig ível.

Azért operarészlet nélkül sem maradunk, az est zárásaként Hans Sachs híres monológja hangzik majd el A nürnbergi mesterdalnokokból.

Drezda mindig csodálatos muzsikusokat nevelt, köztük olyan énekeseket, mint Theo Adam vagy Peter Schreier. Az ő méltó örökösük René Pape, aki szintén az Elbaparti városban született, és átfogó zenei nevelése is ugyanott kezdődött, ahol egykor két nagy pályatársáé: a Kreuzkirche híres fiúkórusában, a hétszáz éves múlttal büszkélkedő Kreuzchorban. Visszaemlékezései szerint a zene iránti érdeklődését nagymamája keltette fel, akinél sokat időzött, miután szülei elváltak, de pályaválasztásában az is szerepet játszhatott, hogy anyai nagyapja operett-tenorista volt. Tehetsége hamar megmutatkozott: már a Kreuzchor tagjaként megkapta első opera­színpadi szerepét, amikor A varázsfuvolában énekelte a három fiú egyikét.

Ma az 1964-ben született művész a világ egyik legismertebb és legjobb basszbaritonja, olyan hanggal, amelyet mélysötét fénye és tartalmas matériája miatt a New York Times kritikusa a fekete gyémánthoz hasonlított. Pályafutása Berlinben, a Staats­­o­perben indult, majd Solti Györgynek köszönhetően ért el nemzetközi elismerést, amikor a magyar karmester 1991-ben ráosztotta Sarastro szerepét A varázsfuvolában. Karrierje ezt követően mind magasabbra ívelt: Milánón, Párizson, Chicagón, Bécsen és Bázelen át Bayreuthig. New Yorkban 1995-ben, A nürnbergi mesterdalnokokban mutatkozott be, és azóta is a Metropolitan az egyik kedvenc munka­ helye — de Milánóban is több időt tölt, mint odahaza Drezdában.

Noha repertoárján számtalan szerző darabja megtalálható, Wagnerhez különleges kapcsolat fűzi. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1994-ben énekelt először: Fasoltot A Rajna kincsében. Azóta sorra hódítja meg a német mester újabb és újabb darabjait. Idén tavasszal és nyáron Marke királyt alakítja több helyszínen is: azt a szerepet,

amelyben a bayreuthi közönség kétszer is láthatta-hallhatta, és amelyre világszerte a szokottnál is elragadtatottabb kritikákat kapott. „Kevés énekes képes ilyen büszke és nemes gyötrődéssel kifejezésre juttatni Marke király érzéseit, amiért elárulta őt szeretett unokaöccse, Trisztán” — írta egy amerikai kritikus. Angol kollégája pedig úgy fogalmazott: „René Pape Marke királya pompás és méltóságteljes teljesítmény, rendkívüli együttérzés és a basszushang irigylésre méltó színgazdagsága jellemzi.”

felvonásban semmi teendőm nincs, a másodikban csak egy kicsi, és csak utána jön a harmadik nagy erőpróbája. Kimondottan tapintatosan osztotta be a basszus részeit.”

Legutóbbi interjúiban a művész elárulta, mostanában igyekszik lassítani, hogy egy kicsit több ideje maradjon élvezni az életet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondana egyéb fontos főszerepekről és álmokról. Újabban egyre több operaszínpadon kívüli fellépést vállal, például Verdi Requiemjé-

…Solti Györgynek köszönhetően ért el nemzetközi elismerést, amikor a magyar karmester 1991-ben ráosztotta Sarastro szerepét A varázsfuvolában.

Ugyancsak gyakran énekelt Wagner-szerepe Gurnemanz, a Szent Grál lovagja a Parsifal­ ból, a leghosszabb feladat, amit basszista kaphat. „Wotant megtanulni is sok időbe telt, de határozottan ez volt a leghosszabb” — mesélte egy interjúban, elárulva, hogy amikor először készült rá, egy teljes évet szánt a darab elsajátítására. Wagnerről gyakran vélekednek úgy, hogy az ő operái képviselik az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladatot, amivel énekes csak találkozhat. Nemcsak az az összetettség ennek az oka, amelynek szellemében az emberi hangok beleolvadnak a zene komplex szövetébe, hanem a szerepek rendkívüli, olykor több mint négy órán átívelő hosszúsága is. Pape azonban a Parsifal kapcsán egy interjúban úgy nyilatkozott, a komponista valójában igen figyelmesen bánik az énekeseivel. „Wagner nagyon körültekintő volt — mondta. — A főszereplőknek mindig sok időt hagy, hogy kipihenhessék magukat.

Itt [a Parsifalban — a szerk.] például az első és a harmadik felvonásban lépek színre.

A Ring második estéjén, A walkürben az első

ben, de budapesti dalestje is ebbe a kategóriába sorolható. Camillo Radicke zongorakíséretével Mozart, Hugo Wolf és az 1877-től 1953-ig élt, Magyarországon ismeretlen brit szerző, Roger Quilter három Shakespeare-megzenésítése mellett Schubert és Sibelius dalaiból összeállított műsorral.

Ezen kívül egy olyan mókás feladatra is vállalkozott, hogy modellt álljon egy gumikacsához. Régóta gyűjti ugyanis ezeket a játékokat, így figyelt fel egy amerikai cég tréfás gumikacsáira, amelyek külön­böző hírességek képmását viselik, Shakespearetől Chaplinen át a Mona Lisáig. Kapcsolatba lépett velük, és együttműködésük nyomán megszületett a limitált kiadású PapeDuck, amelyet a művész honlapján rendelhetnek meg a rajongók.

Mörk Leonóra 2022. június 13.

Fesztivál Színház BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

RENÉ PAPE DALESTJE Közreműködik: Camillo Radicke — zongora

KLASSZIKUS 2022. május—július

21

22

KLASSZIKUS 2022. május—július Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Baráth Emőke

A NÉGY ÉVSZAK MEGKORONÁZÁSA „Ez az elismerés az első tíz évem megkoronázása” — olvashattuk a január—februári Müpa Magazinban a BARÁTH EMŐKÉvel készített interjú befejező mondatát. Az évad művésze címmel elismert fiatal szoprán idei Müpa-fellépéseit — egyben a teljes szezont — pedig június végén a FABIO BIONDI vezette EUROPA GALANTE régizenei együttessel közös hangverseny koronázza meg, különleges, egész évet átfogó programmal.

Nem az idei fellépések izgalmas pillanatainak „best of” válogatásáról van szó, hanem az évszakok zenében való megjelenítéséről, hiszen a zenekarvezető hegedű­virtuóz, Fabio Biondi Vivaldi A négy évszak című sorozatának versenyművei közé illesz­ tett néhány hasonló témájú, izgalmas barokk áriát, melyeket Baráth Emőke szólójával hallgathatunk meg.

„Újra és újra a tökéletest keresi, hihetetlen eltökéltséggel…”

Az énekesnő hangja, zeneisége már közel másfél évtizede is lenyűgözte azokat, akik meghallgatták profikat megszégyenítő produkcióit a Zeneakadémia akkori növendékhangversenyein. Aztán megnyert néhány jelentős zenei versenyt, és gyorsan kiderült, hogy orgánuma és személyisége jól illik a barokk áriákhoz. Hamar eljutott Budapest és Magyarország, sőt a világ vezető koncerttermeibe és operaházaiba.

Az elmúlt években rendre találkozhattunk vele a Müpa pódiumán, Vashegyi György produkcióiban, a Fischer Ádám vezényelte újévi hangversenyeken, közben pedig a nemzetközi élvonalba tartozó régizenei együttesek is felfigyeltek képességeire és tudására.

Egy innsbrucki nemzetközi verseny, majd az Il Complesso Barocco néhány éve elhunyt művészeti vezetője, Alan Curtis te-

relte a régizene irányába, de Baráth Emőke nem tartja magát barokk énekesnőnek, és valóban: hallhattunk már tőle Schubertet, Grieget, Schönberget is, az elkövet­ kező években pedig egyre több Mozartot énekel majd, sőt a bel canto világára is nyitott. A kritikák és a kollégák is szuperlatívuszokban beszélnek róla, a nagynevű régizenei együttes, a Le Concert d’Astrée művészeti vezetője, a csembalista-karmester Emmanuelle Haïm így méltatja laudációjában: „…megragadott telt és gazdag hangjának szépsége; de énekét hallgatva ennél is mélyebben megérintett az érzelem, a kifejezés intenzitása és őszintesége. [...] Újra és újra a tökéletest keresi, hihetetlen eltökéltséggel [...] Közös zenéléseink során rendkívül megható látni, ahogyan a próbafolyamat alatt folyamatosan építi az útját, hogy fellépései különlegesen magas szín­ vonalúak legyenek, a tiszta érzelmek igazi pillanataival kápráztatva el a közönséget.”

Az évad művészeként a Müpában elsősorban mégis barokk produkciókban hallhattuk, hiszen, ahogyan nyilatkozta is, már kamaszkorában nagy rajongója volt a barokknak, a zeneakadémiai évek alatt pedig bebizonyosodott, hogy illik hozzá ez a korszak. A virtuóz éneklés is kihívást jelentett számára, ezért máig keresi az olyan műveket, amelyekben megmutathatja virtuozitását. A júniusi koncert műsoráról sem hiányoznak az ilyen számok. Hallhatunk „szeles” áriákat Händel Aetius és Julius Caesar Egyiptomban című operájából, valamint egy „viharosat” szintén Händeltől,

Az idő és az igazság diadala című oratóriumból. De a tavasz színeiben is gyönyörködhetünk Purcell A tündérkirálynő című operájának szvitjét hallgatva.

Fabio Biondi és zenekara, az Europa Galante is garantálja a virtuozitást. Négy évszakfelvételük csupa energia, hangsúly és sokkoló effektus. A La Repubblica szerint az együttes „élő legenda”, amely „földrengést idézett elő” a régizenejátszás történetében, és „ma már kifinomultabb, mint valaha, de szellemiségében nem változott”.

A New York Times ezt írta róluk: „energikusak és kifinomultak, játékuk pedig tökéletesen illeszkedik az egyes zeneművek eltérő minőségéhez”. Baráth Emőke korábban az Europa Galantéval készítette Vivaldi Argippo című operájának felvételét. A közös munkáról szép emlékeket őriz: „olasz zenészekkel olasz zenét játszani mindig fantasztikus élmény: nincs feszültség, nincs stressz, de van összpontosítás. […] Fabio rendkívüli módon tud koncentrálni, de ugyanakkor nagyon jó hangulatot teremt. Nyolc-kilenc napunk volt a lemezfelvételre, de már egy nappal a határidő előtt elkészültünk. Ha az ember nyugodt, jobban teljesít — ez a felvétel során is igazolódott.”

Tóth Endre

2022. június 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARÁTH EMŐKE ÉS AZ EUROPA GALANTE Hegedűn közreműködik és vezényel: Fabio Biondi

KLASSZIKUS 2022. május—július

23

Fotó: Nagy Attila, Müpa

A MÜPA

Dr. Korentsy Endre

OTTHONUNKBAN

Müpa Home Live és Müpa Home programokkal bővült a Müpa eddig is gazdag eseménynaptára.

Az online produkciókról, azok szerkesztési elveiről és távlatairól Korentsy Endre produkciós igazgatót kérdeztük.

A kulturális események online megosztásának korábban külön­ leges eseménye a pandémia első hullámában hétköznapivá vált. Így történt ez a Müpában is?

Korábban is voltak élő koncertközvetítéseink. Az újdonság az, hogy ma már régen rögzített felvételeket is újra műsorra tűz a Müpa. Az apropót a járvány idején kialakult új közönségréteg adta; az, amelyik fizikai, anyagi vagy egyéb okból nem tud, nem akar eljönni a Müpába, viszont rátalált arra a lehetőségre, hogy digi­tális módon is lehetséges kultúrát fogyasztani. Nagyon erős online nézőbázis jött létre, és ezt meg szeretnénk tartani. Keresik, szeretik, értékelik a produkcióinkat, és amikor újra kinyílik a világ, ha másképp is, de folytatni tudjuk a megszokott tevékenységünket, nekik is folyamatosan tudunk tartalmat biztosítani.

Végignéztük tehát, miket fogunk közvetíteni az évadban, ami eleve kirajzol egy meghatározott programstruktúrát. És akárcsak az élő koncertek esetében, ebben a szerkezetben is előfordulhatnak „lyukak”. Hosszasan nem szerepel mondjuk vokális vagy kamarazene, esetleg jazz és világzene — ilyenkor a már felvett

24

KLASSZIKUS / JAZZ / KÖNNYŰ 2022. május—július

anyagok­ból töltjük fel ezeket a réseket. Az élő közvetítések (a webcastok), azaz a közösségi médiumokban és a Müpa web­ oldalán publikált Müpa Home Live, valamint a kiadványainkban is megjelenő Müpa Home produkciók, vagyis a régebben felvett esemé­nyek alkotják az évad online programlistáját. Ezek egyúttal a programszerkesztés új dimenzióját képviselik: egyenrangúak az élő koncertekkel — csak éppen nem kell rájuk jegyet váltani.

Ezek tehát ingyenes programok?

Igen, ahogy a járvány alatt azok voltak, most is azok maradtak.

Még regisztrációhoz sem kötöttek: elérhetők a Müpa weboldalán, YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Elképzelhető, hogy ezután szerepet játszik az élő közvetítések, a felvételek kiválasztásában, hogy később hogyan lehet fel­ használni az eseményt az online struktúrában?

Minden bizonnyal. A Müpa eleinte csak archiválni akarta a koncerteket, aztán kilépett a falak közül: létrejöttek a MüpArt és MüpArt Classic televíziós felvételek. Helyet kaptak a videótárban, majd

AZ ÚJRA ÁTÉLÉS ÉLMÉNYE IS NAGY ÉLMÉNY! jöttek az élő közvetítések — egyre több lábon állt már ez a projekt. És a pandémia megszülte a relive, az újra élő esemény­ szerűen vetített hangversenyek sorát. Az újra átélés élménye is nagy élmény!

Egyre tudatosabban szerkesztjük ezeket a felvételeket. Ha meg­ szólal egy ritkán játszott mű, ha készülünk egy ősbemutatóra, ha sejtjük, hogy egy fellépő fiatal művész „perceken belül” világ­hírű lesz, ha valakinek ez lesz az utolsó vagy éppen az első koncertje — igyekszünk rögzíteni a programot. És amióta a Müpa HD minőségben rögzít, a felvételek nemcsak tartalmukban, de minőségükben sem évülnek el.

Tóth Anna

2022. május 7.

MÜPA HOME

TRIXIE WHITLEY Közreműködik: Daniel Mintseris — billentyűs hangszerek Dani Markham — dob 2022. május 28.

MÜPA HOME

A BACSÓ KRISTÓF TRIAD ÉS GILAD HEKSELMAN Bacsó Kristóf Triad: Bacsó Kristóf — szaxofon, effektek Tzumo Árpád — billentyűs hangszerek Juhász Márton — dob Vendég: Gilad Hekselman — gitár 2022. június 4.

MÜPA HOME

FOOL MOON IN STYLE Fool Moon: Németh Miklós Mészáros Tamás Molnár Gábor Vavra Bence Wodala Barnabás Vendégek: Luc Devens — Rock4 Molnár Tibor — FMaN 2022. június 10.

MÜPA HOME

2023. MÁRCIUS 24.

TAVASZSZENTELŐ Haydn: 4. (D-dúr) szimfónia Bartók: Brácsaverseny (Bartók Péter vezetésével készült változat) Stravinsky: Tavaszi áldozat

2022. SZEPTEMBER 30.

ENCHANTÉ

Liszt: Prometheus – szimfonikus költemény Prokofjev: I. (D-dúr) hegedűverseny Antoine Tamestit – mélyhegedű Vezényel: Varga Gilbert Chausson: Költemény hegedűre és zenekarra Chausson: B-dúr szimfónia, Op. 20.

Alissa Margulis – hegedű Vezényel: Bogányi Tibor

2022. DECEMBER 9.

TISZTA FORRÁSBÓL

2023. MÁJUS 5.

AZ ÉLET DIADALA Muszorgszkij: A halál dalai és táncai Mahler: V. szimfónia

Eötvös: Sirens’ Song (Szirének éneke) Eötvös: Cello Concerto Grosso Bartók: Négy zenekari darab, Op.12 Bartók: Cantata profana

Lena Belkina – mezzoszoprán Vezényel: Andrij Jurkevics

Sung-Won Yang – gordonka MR Énekkar (karig.: Pad Zoltán) Vezényel: Eötvös Péter

2023. JANUÁR 27.

LELKÉBEN VIRÁGZÓ Grieg: a-moll zongoraverseny Dohnányi: II. szimfónia, Op. 40 Olli Mustonen – zongora Vezényel: Bogányi Tibor

PUCCINI: LIDÉRCEK / KRIZANTÉMOK Szereplők: Anna: Olga Busuioc Roberto: Carlo Ventre Guglielmo: Roman Burdenko Közreműködik: Pécsi Balett Pannon Filharmonikusok Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) Díszlettervező: Szendrényi Éva Jelmeztervező: Zoób Kati Koreográfus: Vincze Balázs Rendező: Káel Csaba Vezényel: Alberto Veronesi

Péntek esténként 19.30-tól a Müpában.

Bérletújítás & bérletváltás 2022. március 25-től www.pfz.hu/berletek www.jegymester.hu KLASSZIKUS / JAZZ / KÖNNYŰ Grafika: Bors Luca

2022. május—július

25

Tálas Áron

A szív lüktetései A csupán harminckét esztendős Tálas Áronnak nem lehet panasza szakmai életére: zenei elismerések sorát mondhatja magáénak (Junior Prima Díj, háromszoros Gramofon-díj, Artisjus Junior Díj), leme­zeit lelkes kritikák üdvözlik, s a közönség egyaránt kíváncsi a zongoristára, a dobosra és a zeneszerzőre. Mert Tálas Áron nevét — joggal — mindhárom kategóriában magasan jegyzik.

A multiinstrumentalista mesterien vegyít eltérő zenei világokat — a klasszikus hagyománytól a rejtett népzenei elemekig és a gyermekkori rockzenei emlékektől a modern jazzig. Elsősorban pianistaként tartja számon a köztudat, mégis azt mondhatjuk, úton-útfélen kibújik belőle a dobos attitűdje: nemcsak az általa kedvelt hirtelen tempóváltások és az aszimmetrikus metrumok gyakori használata, hanem szemléletének ritmikaközpontúsága is erre utal. És persze nem hagyhatjuk említetlenül zenéje sokszínűségét, gazdag harmóniavilágát, szerzeményeinek különlegességét.

Tálas Áron nem tartozik azon csodagyerekek közé, akik már hároméves korukban fergeteges bebop ritmusokra ugráltak a járókában; gimnazistaként kezdett érdeklődni a jazz iránt, és eredetileg a dobolás érdekelte, nem tervezett zongorista karriert. Mára viszont megtalálta egyéni, csak őt jellemző hangját — igaz, ez a fordulat nem véglegességet és lezártságot jelent. Hiszen ki tudhatná előre, milyen kanyarokat vehet még izgalmas pályája! Annyi bizonyos, hogy triójával ő is mai groove-os szerzeményeket játszik, 2020-as Beats From My Heart című one-man-band albuma pedig olyan darabokat tartalmaz, melyek arra is érdemesek, hogy egy egész zene­kar szólaltassa meg őket. Ez a régi-új projekt csendül fel Tálas Áron koncertjén. Vendég a slam poetry kétszeres magyar bajnoka, Saiid, akit az Akkezdet Phiai formáció alapítójaként ismernek legtöbben.

2022. május 1.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

TÁLAS ÁRON: BEATS FROM MY HEART Vendég: Saiid

26

JAZZ 2022. május—július

A mázlista Akár Gryllus Dániellel is kezdődhetett volna a Jazzrajongók beszélgetéssorozata, hiszen nagy múltú szerző és előadó: egyike azon keveseknek, akik a hatvanas években kezdték muzsikusi karrierjüket, és népszerűsége ma is töretlen. Kimondani is szédítő: ötvenhárom éve történt, hogy Mikó István és Gryllus Dániel a tatárbifsztekjéről híres Ádám sörözőben megalapította a Kaláka Együttest. Mivel a tagok mind a Kodály-módszer szerint tanultak zenét, természetes volt, hogy népzenét és megzenésített verseket játszó műhelyüknek a Kaláka népi nevet adják, mely hangsúlyozza a zenélés „közös munka” jellegét. Első fellépésük a Bem rakparti Tolcsvay-klubban volt, később a Marczibányi téri Művelődési Ház lett a zenekar „otthona”. 1977-ben jelent meg első nagylemezük.

2022. május 26.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: GRYLLUS DÁNIEL Az est háziasszonya, ének: Náray Erika Közreműködik: Juhász Attila — zongora Frey György — basszusgitár Berdisz Tamás — dob, zenei vezető

Fotó: Bakos Edina

Gryllus Dániel

Gryllusék több vonatkozásban is kiérdemelték nagy népszerűsé­ güket: lényegében minden korosztályt képesek megszólítani előadásaikkal (felnőtteknek szóló műsoraik mellett zenés gyerekkönyveikről se feledkezzünk meg), de termékenységük is bámulatra méltó — mintegy ezerháromszáz dalt írtak, számtalan fellépésük volt itthon és külföldön, lemezeik több százezer példányban keltek el. A főként furulyán és citerán játszó Gryllus Dániel kétsze�res Kossuth-díjas.

Az eltelt ötvenhárom év alatt nem sok változott a Kaláka világában. Ugyanazt az ars poeticát képviselik, mint fél évszázaddal ezelőtt. Zenéjük ismerői tudják, mindig is a muzsika és a költészet szeretete hajtotta őket, soha nem tartoztak a népnevelő népzenészek közé. Máig ösztönös művészek, akik szerencsésnek tartják magukat, amiért azt csinálhatják, amit szeretnek. Gryllus egy inter­jújában mázlistának mondta magát.

Máté J. György

JAZZ 2022. május—július

27

Örökzöldek és friss hajtások

Fotó: Oscar May

Sarah McKenzie

Parádés, XL-es műsorral köszönti a tavaszt a Müpa jazzfesztiválja, a Jazztavasz: ausztrál énekes-zongorista, német bigband, amerikai kvartett és francia-dominikai énekesnő lép fel, és mindegyikük hozzátesz valami egyénit a megunhatatlan amerikai jazz-örökzöldekhez.

A klasszikussá nemesedett jazzlemezek között is kitüntetett helyet foglal el a Night Train, az Oscar Peterson trió 1962 végén felvett albuma. Csak egyetlenegy szám szerepelt erről egy válogatáslemezen, ez az egy azonban eldöntötte a kilencéves melbourne-i iskolás lány, Sarah McKenzie sorsát. Zongoratanára igencsak meg volt vele elégedve, és javasolta, hogy ismerkedjen meg a jazzel. Peterson száma annyira megbabonázta, hogy a zeneszerzés után a jazzzongorázás csínját-bínját is elsajátította, tanulmányait a legmagasabb szinten, a bostoni Berklee College of Music falai között fejezve be. Már ezt megelőzőn elnyerte lemezeivel (Don’t Tempt Me, Close Your Eyes) az ausztrál zeneipar legnagyobb elismeréseit.

A zongoránál ülve énekelni is: ez az első pillanattól kezdve magától értődő volt a sokoldalú McKenzie számára, aki az amerikai tanulóévek után Párizsban, majd Londonban telepedett le. De családközpontú, ragaszkodó egyéniség lévén a honvágy ezalatt is sokat gyötörte. Ha már így alakult, akkor lelkének titkait dalokban osztotta meg szép számú rajongójával, a Secrets of My Heart számainak többsége ugyanis már saját kompozíció, ráadásul a szöveget is McKenzie írja. Persze dalainak stílusa szervesen illeszkedik az ismert repertoárba: That’s it, I Quit címmel sikeressé vált számát akár Cole Porter is írhatta volna.

28

JAZZ 2022. május—július

Sok éve állandó vendégszólista McKenzie különböző zenekaraiban az egy évtizede Koppenhágában élő magyar tenorszaxofonos, Bolla Gábor, aki kérdésünkre elmondta, hogy az énekesnő zenekarának vezetője kereste meg a felkéréssel. Először egy nagyobb, három fúvóssal felálló projektben vett részt, de azóta gyakran szerepel nyugat-európai fesztiválokon, hangversenyeken egyetlen fúvós szólistaként is. Tiszta jazz, szellemes saját számokkal, mondja Bolla Sarah McKenzie világáról, ebben a zenekarban nem kell kompromisszumokat kötni, miközben az énekesnő nagyszerűen vegyíti a latin és más zenei hatásokat. Az is sokat elmond McKenzieről, teszi hozzá, hogy még a fúvós zenekari szólamok hangszereléseit is maga készíti.

Sarah McKenzie egyik kedvenc örökzöldjének címével (Beautiful Friendship) is lehetne jellemezni az amerikai szaxofonos legenda, Bob Mintzer és a kölni tartományi rádió big bandjének kapcsolatát.

Mintzer nagyzenekari hangszerelései évtizedek óta minden valamirevaló jazziskolában tananyagként szerepelnek. Már a Buddy Rich és a Thad Jones—Mel Lewis Big Bandekben is szerepelt tenorszaxofonosként, a közszolgálati rádió, a WDR nagyzenekarával pedig 1986 óta dolgozik. Művészeti vezetőként 2016 óta áll velük szorosabb kapcsolatban, szerződését 2024-ig meg is hosszabbították.

Tizennyolc évesen hozta meg élete egyik fontos döntését: egy francia tévés tehetségkutatóban az elődöntőig jutott, és rendkívül szigorú, de hosszú távú szerződést tettek elé. Elhárította, tanulni akart. El is jutott New Yorkba, ahol a jazzklubokban ismertségre és barátokra talált — köztük a francia Michael Valeanu gitárosra —, a versenyeken pedig hírnévre tett szert. Megnyerte a Montreux-i Jazzfesztivál Énekversenyét 2007-ben, majd a Sarah Vaughan Nemzetközi Jazzénekversenyt 2012-ben. Aki látta Aimée-t szín­padon énekelni, és megfigyelte, hogyan kíséri mozgással a zenét — akár

A Yellowjackets

Ha McKenzie a kifinomult és tartózkodó, de ellenállhatatlan lüktetésű szving zongoristája és énekese, akkor Cyrille Aimée a kirobbanó, ösztönös és spontán énekesnő. Olyan elképesztő invencióval improvizál, hogy minden bizonnyal sikerül majd felzárkóznia az újab­ ban feltűnt, már világhírnévre szert tett énekesnők, Jazzmeia Horn és Cécile McLorin Salvant mellé. Már TED-előadásra is felkérték a rögtönzésről.

Fotó: Roberto Cifarelli

Mintzernek van egy másik élete is: a Yellowjackets nevű szuper­ group tagja. Ez a szász darázs nevű faj amerikai elnevezése, de sárga zakót viselt az együttes alapítása idején még a tőzsdén az alkuszok egy csoportja is. Russell Ferrante, Jimmy Haslip és Ricky Lawson alapította a formációt negyven évvel ezelőtt. Robben Ford gitáros kiválásával kollektív nevet kerestek, de nem jutott jobb eszükbe, vallották be később ők maguk. Bár a tagság sokszor cserélődött, Mintzer 1990-es csatlakozása után a szaxofonpultnál nem történt változás. Csak idő kérdése volt, hogy Mintzer egy színpadra állítsa a kölni nagyzenekart és az amerikai fusion kvartettet, ez végül három éve következett be a Jacket XL címmel megjelentetett lemezen. Az eredmény Mintzert dicséri, aki mesterien gondoskodott arról, hogy a kvartett és a big band közti egyensúly úgy maradjon meg, hogy mindkét zenekar erényei maradék­ talanul érvényesüljenek.

még a bőgőszólót is —, nem csodálkozhat azon, hogy egy Stephen Sondheim-esten színésznőként is szerepelt már, miközben a neves szerző dalaiból lemezt is megjelentetett. Sodró erejű scattelésének köszönhetően szerepelt a karantén­időszak nagy felfedezettje, Emmet Cohen házi koncertjein, saját koncert­lemeze is megjelent, de jól áll neki az intim zongorakíséret vagy az ének-gitár duó is — legutóbbi lemeze is ilyen, csupa örökzöld.

Zipernovszky Kornél 2022. május 13.

Fesztivál Színház JAZZTAVASZ 2022

SARAH MCKENZIE GROUP & BOLLA GÁBOR Sarah McKenzie — ének, zongora Pierre Boussaguet — bőgő Hugo Lippi — gitár Sebastiaan de Krom — dob Bolla Gábor — szaxofon 2022. május 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZTAVASZ 2022

YELLOWJACKETS & WDR BIG BAND Yellowjackets: Bob Mintzer — tenorszaxofon, EWI Russell Ferrante — zongora, billentyűs hangszerek Will Kennedy — dob Dane Alderson — basszusgitár

Cyrille Aimée

2022. május 15.

Fesztivál Színház JAZZTAVASZ 2022

CYRILLE AIMÉE Cyrille Aimée — ének Dave Torkanowsky — zongora Michael Valeanu — gitár Lex Warshawsky — bőgő Pedro Segundo — dob

JAZZ 2022. május—július

29

„Ősi lelkem van” Csodagyerekként indult, zongorajátékával díjat díjra halmozott, Örményország szülötteként nemzetközi hírnévre tett szert. A harmincöt éves TIGRAN HAMASYAN ízig-vérig korunk muzsikusa: a jazzt, a heavy metalt, a szakrális zenét és még sok minden mást egyesít akusztikus és elektromos hangszereket egyaránt használó, az emberi hangra is építő, univerzális művészetében. művészetében. A Müpában StandArt című új lemezének amerikai örökzöldjeit szólaltatja meg triójával.

Hét éve mutatkozott be a Müpában. Azóta nagyot fordult a világ, a koronavírus­ járványt háború követte. Művészként hogyan éli meg ezeket a kataklizmákat?

Hazám nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában fekszik, számtalan háború dúlta, sokat szenvedett. A történelem belém ivódott, két éve mi is ilyen helyzetben voltunk. Rémisztő nézni a világban zajló őrületet, távol akarok lenni a politikai játszmáktól. Fél éve Olaszországban tartózkodom. Azzal tehetek a legtöbbet az emberekért, ha végzem a magam dolgát, és lelki támaszt nyújtok azoknak, akik válság sújtotta helyeken élnek.

Három hely, három évszám: Gyumri 1987, Los Angeles 2003, Jereván 2013. Mikép­ pen kapcsolódnak össze az életében?

Gyumri a szülővárosom, 1600 méter magasan, hegyek karéjában: különleges dialektus, kultúra, zene. Első kilenc évem helyszíne; ott lettem az, aki. Apám a szovjet időkben underground közösség tagjaként nagy rockrajongó volt, nagybátyám a jazzt kedvelte. Ezeken nőttem fel, de klasszikus zenei tanulmányokat is folytattam. Úgy éreztem, Örményország kicsi ahhoz, amit a zenében el akarok érni. Szüleimmel Los Angelesbe települtünk át, ahol tanulhattam, bekerültem a zenei életbe, tehetséges pályatársakkal játszottam. Jerevánba azért költöztem vissza, mert elhunyt a nagybátyám, és segíteni akartam nagymamámnak. Ott találkoztam feleségemmel, és kapcsolatba kerültem az örmény egyházi zenével. Öt év múltán visszamen-

30

JAZZ 2022. május—július

tünk Los Angelesbe. Szerencse, hogy az örmény—azerbajdzsáni háború alatt már nem otthon éltem, mert beleőrültem volna.

Kis országból származik. Mennyiben se­ gítették pályáján a nemzetközi versenye­ ken elért sikerei?

Minden a jereváni jazzfesztiválon kezdődött, tizenegy éves koromban. Egy franciaörmény zongorista, aki fesztiválokat is szervezett, utánam következett, és el volt bűvölve attól, ahogy improvizálok. Kéthárom évvel később meghívott francia fesztiválokra. Az egyik dologból következett a másik. A versenyek ismertséget és szakmai kapcsolatokat hoztak.

Sokféle elemet ötvöző zenéje ellentérpá­ rokkal jellemezhető. Folytassuk ezekkel a beszélgetést. Az első: jazz — rock.

Mindkettő bennem élő inspiráció, apámnak és nagybátyámnak köszönhetően. Amen�nyire kedvelem a szvinget és az akusztikus jazz hangzását, ugyanúgy szeretem a kemény gitártémákat és a dübörgő rockritmusokat. Végül is valamilyen értelemben mindegyik a bluesban gyökerezik.

Előadó-művészet — zeneszerzés. Impro­ vizatív zene esetében elválasztható-e a kettő?

A komponálás mindig fontos szerepet töltött be zenei életemben. Nem akartam klasszikuszenész lenni, mert felismertem, hogy nem lehetek jobb, mint a valódi virtuó­ zok. Improvizációs és kompozíciós szempontból sokat tanultam a klasszikus zenéből, de mindig a saját utamat akartam járni.

Kötöttség — szabadság. Vannak teljesen megkomponált darabjai, és vannak, ame­ lyekben teret hagy a rögtönzésnek.

Hogy szabadok legyünk, a struktúrákkal kell foglalkoznunk. Az igazi szabadság érde­kében vissza kell nyúlni az alapokhoz, a szabadság ellentétéhez, az önkorlátozáshoz. Az ember akkor válik igazán szabaddá, ha ez sokáig tart. Ha mindig a szabadság jár a fejünkben, és nem összpontosítunk egy dologra, nem mélyülünk el abban, akkor nem leszünk szabadok. A szabadság nem más, mint örökös harc, keresés, újítás a zenében, a kultúrában. Ősi — kortárs. Luys i Luso című lemezén örmény szakrális motívumokat helyez modern környezetbe.

Azt hiszem, ősi lelkem van. A 12. századi francia egyházi polifóniát modernebbnek érzem, mint Schumann vagy Brahms zenéjét. Ugyanazt testesíti meg nekem, mint a mai zene, több kapcsolatot találok vele. Érdekes, hogy bizonyos korok zenéjét aktuá­lisnak érezzük, míg más zenékről ezt nem mondhatjuk el.

Együttes — szóló. Kedvelt formációja a trió, de szólólemezeket is kiad.

Mindkettőt szeretem. A szóló kihívás, az ember csak magára számíthat, kompozíció­ ban kell gondolkozni, mindig továbblépni, mozgásban lenni, és valami újjal, érdekessel előállni. Ezek a zenekari játékban is hasznosíthatók, ahol a kihagyásoknak, a bal és a jobb kéz együttműködésének és az interakciónak nagy szerepe van.

NEM HISZEM, HOGY ÁLDOZATOKAT KELL HOZNI A NÉPSZERŰSÉGÉRT. Hangszer — emberi hang. Gyakran mind­ kettőt használja.

Bármilyen hangszeren játszik az ember, az nekem olyan, mintha énekelne. Ha nem, akkor valami hiányzik belőle.

Dallam — textúra. A jazztörténet külön­ böző korszakaiban hol az egyik, hol a másik került előtérbe.

Ha rögtönzök, mindig dallamok járnak a fejemben. Azokra improvizálok, a rögtönzéseimnek mindig van dallami vonatkozása, még ha clustereket játszom is.

Energia — érzelem. Zongorajátékának amplitúdója az intim hangulatoktól a dübörgő hangzásokig terjed.

Törekszem arra, hogy lemezeimnek különböző karakterük legyen. Igyekszem egyensúlyozni a kifejezésmódok között.

Művészi minőség — népszerűség. Egyes szerzeményei többmilliós hallgatottsá­ got értek el a megosztókon, ami pop­ zenekaroknak is becsületére válna.

Nem hiszem, hogy áldozatokat kell hozni a népszerűségért. Azon múlik, hogy ki vagy, és mit akarsz. Ha a zenész engedményeket tesz, nem lesz boldog. Mindig az jár a fejemben, hogy átadjam azt, ami bennem van. Néha zavaró, hogy a fogadtatás nem olyan, amilyenre számítunk, de aki állhatatos, elnyeri a jutalmát.

Turi Gábor 2022. május 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Tigran Hamasyan Trio: Tigran Hamasyan — billentyűs hangszerek, zongora, ének Matt Brewer — basszusgitár Justin Brown — dobok

Tigran Hamasyan

TIGRAN HAMASYAN STANDART

JAZZ 2022. május—július

31

A SFJAZZ Collective

Demokratikus zene

Különleges együttes mutatkozik be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: az SFJAZZ COLLECTIVE neve San Francisco vibráló jazzéletét megtestesítő alkotóműhelyként vált ismertté a jazzvilágban.

Kalifornia legeurópaibbnak tartott városában az SF Jazz Center a jazzélet központja: új művek megrendelésével, fesztiválok, koncertek, bemutatók, előadások szervezésével, oktatási és multimédiás programokkal segíti elő a muzsikusok és a közönség találkozását. Ebben a pártoló közegben 2004-ben fogant meg az SFJAZZ Collective csoportosulás gondolata, kettős küldetéssel: modern jazzkompozíciók áthangszerelt megszólaltatását és a tagok új szerzeményeinek bemutatását tűzte ki célul.

A nyolctagú formáció az eltelt időben a jazz és a popzene olyan jeles alkotóinak darabjait dolgozta fel, mint John Coltrane, Ornette Coleman, Herbie Hancock, Thelonious Monk, Wayne Shorter, McCoy Tyner, Horace Silver, Stevie Wonder, Chick Corea, Joe Henderson, Michael Jackson, Miles Davis, Antônio Carlos Jobim, Sly Stone. Az idők során a zenekar műhelyé­ ben mintegy száz új hangszerelés és kompozíció született, ezek jó része CD-n is hallható. Az évenként változó összetételű együttesben a kortárs amerikai jazz neves muzsikusai fordultak meg, köztük Joshua Redman és Miguel Zénon szaxofonosok, Bobby Hutcherson vibrafonos, Nicholas Payton harsonás, Renée Rosnes zongorista, Brian Blade dobos.

32

JAZZ 2022. május—július

Az SFJAZZ Collective közösségi társulás, vezetője nincs, a művészeti irányítást időről időre más muzsikus veszi át. Ezt a tisztséget most éppen a kiváló szaxofonos, Chris Potter tölti be, aki Magyarországon nemcsak muzsikusi kvalitásai, hanem magyar felesége miatt is megkülönböztetett figyelemre tarthat számot. Az oktett minden tavasszal néhány hetet San Franciscóban tölt, ahol műhelymunkában formálódik ki az új műsor, miközben bekapcsolódnak a város jazzéletébe is. Ezt rendszerint turné követi. Budapesti koncertjük gerincét a dolgok állására reflektáló New Works Reflecting The Moment című új lemezük anyaga adja.

Az SFJAZZ Collective közösségi társulás, vezetője nincs, a művészeti irányítást időről időre más muzsikus veszi át.

Jóllehet, a társulás székhelye San Francisco, az együttes tagjai különböző vidékekről származnak — mintha csak Amerika változatos etnikai térképét akarnák megjeleníteni. A tenorszaxofonon játszó David Sánchez

Puerto Rico szülötte, a trombitás Etienne Charles trinidadi, a vibrafonos Warren Wolf Baltimore-ban kezdett játszani (háromévesen!) hangszerén, az együttes zongoristája, Edward Simon venezuelai, a dobos Kendrick Scott Texas ege alatt, Houstonban látta meg a napvilágot, énekesük, Gretchen Parlato Los Angelesből érkezett, a bőgős Matt Brewer szűkebb hazája Oklahoma City, az együttes vezetője, a tenorszaxofonos és fuvolás Chris Potter pedig, bár Chicagóban született, meghatározó éveit a dél-karolinai Columbiában töltötte. Az egyetlen helybeli a formáció férfi énekese, Martin Luther McCoy. Kilenc eltérő múltú és kultu­ rális hátterű, színes, fajsúlyos, izgalmas egyéniség, akik a hagyományápolás és a kreativitás jegyében a jazz zászlaja alatt egyesítik erőiket.

Turi Gábor

2022. június 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SFJAZZ COLLECTIVE: NEW WORKS REFLECTING THE MOMENT Chris Potter — zenekarvezető, tenor- és szopránszaxofon David Sánchez — tenorszaxofon Etienne Charles — trombita Warren Wolf — vibrafon Edward Simon — zongora Matt Brewer — bőgő Kendrick Scott — dob Gretchen Parlato, Martin Luther McCoy — ének

JAZZ 2022. május—július

33

Játékos legendák LEE RITENOUR és DAVE GRUSIN — két régi barát, akik tökéletesen ismerik egymás gondolkodását. Pályájukat Grammy- és Oscar-díjak, százával készült szerzői és közreműködői albumok, telt házas koncertek kísérik a hetvenes évek óta.

A két muzsikus és együtteseik népszerűsége magától értődőn illeszkedik a jazz­ történet West Coastként emlegetett irányzatához, amelyet a II. világháború utáni zenekarok és szólisták lazább, a bebophoz képest nyugodtabb játékmódja jellemzett.

Ritenour gitáron és Grusin billentyűs hangszereken minden zenei környezetben játékosak, természetes könnyedséggel közvetítik a zene örömét vagy vigasztaló erejét, ez fél évszázadnál is hosszabb ideje tartó sikerük egyik titka.

Ritenour esetében ehhez hozzátehetjük, hogy olyan mestere hangszerének, amilyen csak ritkán terem. Páratlan tekintélyét kihasználva nagy presztízsű gitáros vetél­ kedőt szervezett, melynek két, különböző években győztes magyar versenyzőjét, Pusztai Antalt és Balogh Rolandot zenélni is hívta már maga mellé. Mint nemzedéké­ ben oly sok fiatal, ő is kisiskolásként vette kezébe a gitárt. Még tinédzser volt, mikor a Lighthouse nevű híres Los Angeles-i jazz­ klubban lógott délutánonként, hogy figyelje a nagyok, köztük Wes Montgomery próbáit. Ritenour ugyan a fúziós jazz egyik meghatározó alakjává vált, de sosem horgonyzott le egyetlen stílusnál. Az első zenekar, amelynek lemezén közreműködött, a The Mamas & the Papas volt, pop- és rockfelvételeken is mindig szívesen játszott, a Pink Floyd The Wall című, korszakos albumán két számban is hallható (One of My Turns, Comfortably Numb), és ez persze azt jelzi, hogy a zeneipari központként is működő hollywoodi stúdiókban egyre inkább meg­ becsülték, Quincy Jones, Stevie Wonder és más hírességek hívták meg produkcióikba.

Szóló és zenekarvezetői pályafutását 1976-ban indította el a First Course című lemez­zel, a korra jellemző, de ma sem elavult, gondosan kimunkált funky hangzással. A billentyűs már akkor is Dave 34

JAZZ 2022. május—július

Grusin volt, Harvey Mason dobolt, Frank Rosolino és Ernie Watts is közreműködött.

Nehéz lenne a közel ötven ezután következő Ritenour-album, a turnék és médiaszereplések történetét akár csak röviden is összefoglalni, de a nyolcvanas évek minden szempontból kiemelkednek. A rádiós sláger­ listák, a hollywoodi tévé- és filmproduk­ ciók, turnék és hatalmas jazzfesztiválok, óriási példányszámú lemezeladások a kereskedelmileg is mérhető siker nyilvánvaló jelei. Ám miközben a smooth jazz legnagyobb sztárjait a jazzújságok kritikus­gárdája és a rajongói kemény mag kommerszként lenézte, Ritenour és társai anélkül lehettek a kaliforniai álom jazzváltozatának meg­ fogalmazói, hogy a kritikusok őket ezért bírálták volna. Elismerés illette nemcsak az általuk képviselt mesterségbeli tudást és szigorú munkaerkölcsöt, hanem a játékukból sugárzó eredetiséget és őszinte örömöt is.

Visszatekinteni nem volt túl gyakran alkalma, de Twist of Rit című albumán 2015-ben újra feldolgozta néhány régebbi számát, amelyekről sorra kiderült, hogy kiállják az idő próbáját. Az utóbbi években átélt megpróbáltatások (a háza és stúdiója pusztulását okozó tűzvész, egy szívbillentyűműtét, a világjárvány) rányomták bélyegüket legutóbbi szólólemezére, a Dreamcatcherre.

Ez viszont pályájának sokoldalúságát úgy is képes tükrözni, hogy csak ő játszik rajta, igaz, több szerepben, különböző gitárokon.

A híres lemezkiadó, a GRP Records első betű­je mögött meghúzódó Dave Grusin élete szinte mindig a stúdiók körül forgott.

Kölyök­zenekarának dobosával, a technika iránt nagy érdeklődést mutató Larry Rosen­ nel — ő a kiadó R betűje — fedezték fel az újdonságokat. Pedig nem így indult a pályája. Coloradóban nevelkedve érdekelte a farm világa, és úgy gondolta, állatorvos lesz belőle. Apja, a Litvániából bevándorolt

órás, aki nagyon szépen hegedült, gyerekeire bízta a döntést. Hárman voltak test­ vérek, végül öccse, Don is zongorista lett.

Dave az állatorvosi egyetem előtt próbaképpen beiratkozott a Coloradói Egyetem zenei szakára, hiszen apja régóta taníttatta — és ettől kezdve soha nem fordított hátat a muzsikának.

Grusinról a közelmúltban készült egész estés életrajzi dokumentumfilm, amelynek munkacíme sokáig ez volt: Ezt is ő szerezte?

Grusin, aki nyolcszoros Oscar-jelöltként (a díjat meg is kapta a Robert Redford rendezte The Milagro Beanfield War zenéjéért), harmincnyolcszoros Grammy-díj jelöltként (tízet haza is vihetett) és további (Emmy-, Golden Globe-) díjak birtokosaként gyakran volt időzavarban, sokszor válaszolta fel­ kérésekre: „hát… nem lesz rá elég időm”. Így lett a film címe végül Not Enough Time, ami persze csakis ironikusan érthető, hiszen alig van a mozi- és zeneiparnak olyan csillaga, akivel Grusin ne dolgozott volna a hatvanas évek óta. Komponált több mint száz nagyjátékfilm-zenét, ugyanilyen nagy­ ságrendben szerzett zenét tévéműsorokhoz, a Columbo egyik epizódjához is, és így tovább.

Nyolcvanhét évesen is ugyanolyan kedvvel és szenvedéllyel ül le a zongorához, mint hatvan éve, amikor első jazztrió-albumát kiadta, vagy amikor a zongora mellől vezényelte a sztárzenészekből összeválogatott GRP All-Star Big Band-et — vagy amikor legjobb barátjával, Ritenourral kisegyüttesben játszanak, turnézva a fél világon át.

Zipernovszky Kornél 2022. június 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

LEE RITENOUR & DAVE GRUSIN

JAZZ 2022. május—július

35

Lee Ritenour és Dave Grusin

36

JAZZ 2022. május—július

Fotó: Cory Dewald

Kurt Elling

KURT KÉK KORSZAKA Közlekedési hasonlattal élve KURT ELLING kétszeres Grammy-díjas jazzénekes eddig benzines autóval járt. Ám halad a korral, és átült egy hibrid kocsiba. Éles kanyart vett, s rátért a jazz jövőjébe vezető sztrádára.

Úgy is mondhatnánk, megkezdődött az énekes kék korszaka.

A magvakat még húsz esztendeje vetette el, amikor — jellemző módon a Blue Note kiadónál — összebarátkozott a groove-os jazzgitározás lehetőségeivel kísérletező Charlie Hunterrel, olyannyira, hogy közreműködött a muzsikus Songs from the Analog Playground című lemezén. A munkakapcsolat később sem szakadt meg, s húsz­ évi érlelést követően, a pandémiával dacolva, tavaly a két művész tető alá hozta az énekes SuperBlue című albumát. Hunter eredetileg csak produceri munkát vállalt, de Elling rábeszélte, hogy a gitárját se hagyja otthon. Hunter beleegyezett a dologba, annál is inkább, mivel csak átlagos kísérőszerepet kért és kapott — a hos­szabb szólók, mint mondja, nem vonzották különösebben.

Az énekes megőrizte repertoárjának kaleidoszkópszerű sokszínűségét.

Elling, akit napjaink elsőszámú jazzénekesének tart a világ, korábbi albumain inkább volt hagyományőrző, mint újító. Énekelt bebopszámokat és popmelódiákat, neo-soul andalgásokat és progresszív jazzszerzeményeket, de repertoárjáról teljesen hiányzott az a modern groove-os felfogás, mely megtölti friss lemezét. Az ötvenes évei derekán járó chicagói énekes kék korszakához a vele épp egyidős Hunteren kívül két hiphop generációs zenészt hívott csapatába: a dobos Corey Fonville-t és a basszusgitáros-billentyűs DJ Harrisont — mindketten a richmondi Butcher Brown tagjai. A zenekar mai szokás szerint jazzt/rockot/hiphopot/rapet és funkot keverve dacol a stílustisztaság dogmáival.

Azért a régi Elling sem tűnt el teljesen a kék világból. Az énekes megőrizte repertoárjának kaleidoszkópszerű sokszínűségét. Új számainak hangulati görbéje a hipszter humortól a lélekbe markoló drámáig terjed. Dalválasztásaival jelzi, hogy továbbra is a jazz­ hagyományt tekinti kiindulópontnak: énekel Freddie Hubbardtól és Wayne Shortertől, Carla Bleytől és a Manhattan Transfertől — utóbbi dal (Sassy) tisztelgés Sarah Vaughan emléke előtt. Elling egyik friss szerzeményében megidézi az idén százéves Jack Kerouacot, kedves beatkorszakának egyik kulcsfiguráját (Dharma Bums), valamint a beatköltők egyik egyenesági leszármazottját, Tom Waitst (Circus), és saját kompozíciói között is akad olyan (Manic Panic Epiphanic), amely gospeles harmóniáival a jazztradíció kezdeteire emlékezik.

A vocalese stílusú énekléséről is ismert chicagói jazzmuzsikus „kék számaiban” visszatér a szöveges deklamáláshoz, illetve történetmondáshoz. [A vocalese éneklés során az énekes megszövegezi egy hangszeres szólista improvizációját — a szerk.] Cikázik az oktávok között (virtuozitása is a régi), és némelyik dalát finom politikai üzenet teszi még hatásosabbá. A mai Kurt Elling szövegíróként, sőt, talán túlzás nélkül mondhatjuk, költőként is megnyilatkozik művészi projektjében.

Máté J. György

2022. július 5.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

SUPERBLUE: KURT ELLING FEAT. CHARLIE HUNTER Kurt Elling — ének Charlie Hunter — hibrid gitár Közreműködik: DJ Harrison — billentyűs hangszerek Corey Fonville — dob

JAZZ 2022. május—július

37

Fotó: Veres Anita

Palya Bea

Megsokszorozódó életerő Palya Bea pályafutásának egy része a változásról szól, és mindig nagy élmény az adott pillanat­ ban rátekinteni, hol is tart az énekesnő. A Közel- és Távol-Kelet, a Balkán, Európa számos régió­ja és még Mexikó is „vadászterepének” részét képezi: a tradíciók ismerete, a tengermély ihletett­ ség végeredményben a magyar zenét gazdagítja a megszülető multikulturális szövet szépségével. A Selymeim — énekesnők a nagyvilágból című sorozat kapcsolatain keresztül mutatja be Palya Bea művészetét, érzéseit és aktuális „választottjait”. Most Michal Elia Kamalt, a Törökországban élő, ám izraeli-iráni ősöktől származó, megkapóan temperamentumos énekesnőt és együttesét, a Light in Babylont választotta Bea. Kamal fiatalabb, életének másik szakaszában tart, ugyanakkor a házigazdához hasonlóan erős, autonóm alkotó; bizonyosan számíthatunk a különbözőségek és hasonlóságok interferenciája által felszabadított hatalmas energiákra.

A fényt Babilonba — hogy játsszunk a szavakkal — a santur hozza el. A vendégzenekar hangzását alapvetően meghatározza ez a perzsa eredetű, viszonylag kisméretű cimbalom és a hozzátartozó tremoló játékmód. Michal Elia Kamal nem pusztán a fény, hanem a tűz perzselő intenzitásával vezet bennünket a szefárd zsidó dalokon alapuló kozmopolita univerzumba, oda, ahová Palya Bea valamivel korábban már eljutott. Kettejük közös éneke, zenekaraik találkozása kétszeresen is megjeleníti a világzene lényegét: minden mindennel összefügg, és a zenék forrásai nem a térképen, hanem a lélekben keresendők. Palya Bea és Michal Elia Kamal közös fellépésén megsokszorozódnak a mindannyiun­kat éltető ősi női energiák.

2022. május 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

„SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL Palya Bea, Michal Elia Kamal és a Light in Babylon Palya Bea — ének, sansula, tapan, televi Közreműködik: Orbán György — nagybőgő Czirják Tamás — dob, ütőhangszerek Szokolay Dongó Balázs — fúvós hangszerek Oláh Krisztián — zongora Light in Babylon: Michal Elia Kamal — ének Metehan Çiftçi — santur Julien Demarque — gitár Payam Ghasemi — basszusgitár Stuart Dickson — ütőhangszerek

38

VILÁGZENE 2022. május—július

Kady Diarra

Fotó: Ikandakepeye

A kevesek által ismert, eldugott korábbi Felső-Volta a nyolcvanas évek közepén Burkina Fasónak átnevezett, de új magyar nevet azóta sem kapott ország: ennyit tudunk róla. Pedig a három Magyarországnyi területen legalább kétszer annyian élnek, mint nálunk, és ha a kultúrkör kiterjedtségét tekintjük, a territórium még jelentősebb. Kady Diarra ezt a hatalmas, színes világot képviselve érkezik hozzánk, hogy bwaba, bambara, moré, dyula és francia nyelven énekeljen. A Száhel-, azaz az éhségövezet részeként Burkina Faso a világ legszegényebb országai közé tartozik, ugyanakkor szoros kapcsolatban áll Elefántcsontparttal és Malival. Diarra az előbbiben született, ahová a Volta folyó völgyéből a lakosság jelentős hányada jár át idénymunkát vállalni, utóbbira pedig a Föld őskultúrájának bölcsőjeként szokás tekinteni. Maliból a sivatagi blues több, immár világhírű képviselője is megfordult nálunk (Tinariwen, Tamikrest), a nyugati partvidék mesemondói, a griot-k leszármazottait is többször hallhattuk (legutóbb Seckou Keitát), de a „Vörös Földként” is említett terület is megjelent ihlető forrásként a Müpa színpadán, DeeDee Bridgewater koncertjén. Kady Diarra e — felszínén földrajzilag, társadalmilag, gazdaságilag szegényesnek tűnő, ám mélyebb rétegeiben vibráló — régió kulturális nagykövete. Most bemutatásra váró harmadik, Burkina Hakili című albumán a tradi­ cio­nális afrikai fuvoláktól, a n’gonitól, a balafontól a modern hangzású gitárig és Diarra jellegzetes énekhangjáig sok minden meg­ jelenik, felmutatva kincseit egy olyan kultúrának, amelyről eddig a környékbeli nagyoké terelte el figyelmünket.

2022. május 26.

Fesztivál Színház

KADY DIARRA Kady Diarra — ének Közreműködik: Samba Diarra — ütőhangszerek, tradicionális fuvola, vokál Kassoum Dembele — balafon, n’goni, ütőhangszerek Moussa Koita — basszusgitár Thierry Servien — gitár

Rabābi: Alim Qasimov & Alireza Ghorbani

A lassan nyíló kincsesláda

A transzcendens eredő A szúfizmus már az első találkozáskor megérint, hatása alól nehéz kivonni magunkat. Úgy érezhetjük, a közel-keleti iszlám miszticizmus annak ellenére adja meg mai, felgyorsult, egyre gyakrabban értelmezhetetlen világunk kérdéseire a válaszokat, hogy tanításai az ősidőkig, lényegében Mohamed próféta idejéig nyúlnak vissza.

Alim Qasimov és Alireza Ghorbani más-más kultúrkörből érkeznek, színpadi jelenlétük, művészetük azonban magától értődőn fonódik össze. Alim Qasimov az azeri mugham egyik legnagyobb ma élő énekes-előadója, nemzeti legenda, az UNESCO Music Prize kitüntetettje. Varázslatos énekét gyakran színesíti rögtönzésekkel, nem véletlenül koncertezik más stílusok képviselőivel is, ahogy korábban tette Jeff Buckleyval és teszi most avatott magyar jazz-zenészekkel; nem mellesleg Björk a kedvenc énekeseként említette.

A mugham a Közel- és Távol-Kelet legszélesebb körben elterjedt, ugyancsak ősi gyökerekkel rendelkező népzenéje, a hatalmas földrajzi kiterjedtség miatt azonban számos további elnevezése, variánsa létezik: nálunk talán a makám a legismertebb. A 20. században az „azeri Bartók”, Üzeyir Hacıb yov domesztikálta a műfajt, beemelve a műzenék körébe. Qasimov szenvedélyes éneklését az azeri zene alaphangszerével, a kézi dobnak nevezhető daffal kíséri.

A hangszer perzsa eredete is igazolja az iráni kapcsolódási pontokat, így a Qasimovhoz csatlakozó Alireza Ghorbani segít tovább elmélyülni a költészet bevonásával a szakrális áhítatban. Ghorbanit a különlegesen nehéznek tartott tasnif és radif énektechnika kiemelkedő mesterének tartják. A minden bizonnyal emelkedett hangulatú est folyamán a rûmî (perzsa) és fuzûlî (azeri) költészet határvonalain utazva, nagyszerű zenészek kalauzolásával jutunk el a máig ható ősiség gondolatvilágának megértéséig.

Végső Zoltán 2022. június 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

RABĀBI: ALIM QASIMOV & ALIREZA GHORBANI Közreműködik: Hesam Naseri, Mahan Mirarab, Dés András, Szandai Mátyás Alim Qasimov, Alireza Ghorbani — ének Közreműködik: Hesam Naseri — moshtagh, hangszerelés, művészeti vezető Mahan Haji Mirarab — gitár Saman Samimi, Rauf Islamov — kamancheh Milad Mohammadi — tar Dés András — ütőhangszerek Szandai Mátyás — nagybőgő

VILÁGZENE 2022. május—július

39

Fotó: Sinco

Aranyakkord

Képzelt színdarabból valóságos Amikor a Quimby-frontember, Kiss Tibor, és a Sounday Hangstúdiót vezető Vastag Gábor kiadta az alkalmi formációnak indult Aranyakkord első lemezanyagát, a Dalok a bolhapiacról című, kisfilmmel is megtámogatott, képzelt színdarabot illusztráló dalfüzérét, még aligha gondolták, hogy ezek a szerzemények hamarosan zenés táncszínházi produkciót kísérnek majd. Vagy ki tudja? Talán épp ezt remélték titokban. Azt, hogy valaki észreveszi felvételeikben a lehetőséget, és azok színpadi zenékké lényegülnek át, elkezdve új életüket. Merthogy eredetileg valóban a kísérleti zenei műhelynek nevezhető Aranyakkord dalai voltak ezek, amelyek kikeltek a szerzőpáros közös keltetőjéből. A spontán koncertjeiről ismert formáció (Gábor Andor „UFO” ütőhangszeres a harmadik tag) sajátos pszichfolkos számai az említett lemezanyagon szép ívben mutatják be, „milyen küzdelmes az utazás az emberi természet végtelen tengerén.”

Mindez pedig most Pál Kálmán rendezésében kísérőzenéje lett egy olyan színpadi műnek, amelyben a táncszínház és az élő koncertek sajátosságai kereszteződnek. Azaz a szcenárió nem mindennapi, a moralitásjáték mégis hétköznapian súlyos témák mélyére hatol — amelyeket hangban és mozgásban fejez ki a zenekar és a két táncos és két színész a színpadon.

40

KÖNNYŰ 2022. május—július

2022. május 11.

Fesztivál Színház

ARANYAKKORD DALOK A BOLHAPIACRÓL Kiss Tibor — gitár Vastag Gábor — gitár Gábor Andor „UFO” — ütőhangszerek Közreműködik: Férfi — Sebestyén Bálint Nő — Szalai Judit Bukott angyalok — Árvai Péter, Szilvai Balázs Koreográfus: Sebestyén Bálint Dramaturg: Borsa Kata Rendező és tervező: Pál Kálmán

A zenészek álomdobosa A legjobb kortárs jazzütősök között számon tartott Nate Smith műfaján túl is nagyon nyitott a közreműködésekre, és olyan ellenállhatatlan pontossággal üt, hogy attól minden előadó úgy érzi, neki is erre van szüksége. És valóban: nem véletlenül játszott pályakezdő éveiben Betty Carter vagy épp Dave Holland csapatában, nem véletlenül zenél rendszeresen Pat Methenyvel vagy Chris Potterrel, még ha közreműködései alkalmával rendszeresen el is hagyja a jazz világát, nagyon jazzy minden, amihez zeneileg köze van. Persze akinek egy korai dalát Michael Jackson vette lemezre, az valóban sokféle területen hivatott sokra. De Smith nem lett profi dalszerző, ehelyett önmaga számára alakított ki egy soulos, funkos, fúziós jazzes megszólalást — és ez is csak növelte árfolyamát. Paul Simon, Norah Jones, Jon Batiste, Brittany Howard, José James: csak néhány előadó, aki őt hívta dobolni, de azt is megemlíthetnénk, hogy a Vulfpack funk­ zenekar mókás mellékprojektjében, a Fearless Flyersben is ütött. Persze, akinek ennyi rajongója van, az saját lemezeire is könnyen hív sztárvendégeket, és a háromszoros Grammy-jelölt Nate Smith pontosan ezt tette 2021-es Kinfolk 2: See The Birds című, gyermekkori zenészálmokra, végtelen lehetőségekre felfűzött albumán, amelyet most élőben mutat be első saját nevével fémjelzett magyarországi fellépésén.

Dömötör Endre 2022. május 18.

Fesztivál Színház

NATE SMITH: KINFOLK

Nate Smith

Nate Smith — dob

KÖNNYŰ 2022. május—július

41

A MICHEL LEGRANDDALOSKÖNYV 42

KÖNNYŰ 2022. május—július

Michel Legrand — nomen est omen — naggyá lett, mi több az egyik legnagyobbá műfajában, a színpadi és filmes zeneszerzésben. A francia komponista halmozta a díjakat, melyeket a mindenki által ismert dallamokért kapott, de munkássága szélesebb műfaji hatást is kifejtett: jazzmuzsikusok tették sztenderdekké dalait, ami nem is csoda, hiszen Legrand már az ötvenes években Miles Davisszel és John Coltrane-nel dolgozott. Most a hazai jazz egyik kulcsfigurája, OLÁH KÁLMÁN zongorista veszi kezelésbe dalait.

A párizsi Michel Legrand — akit a hely is kötelez — az elsők között tette naggyá Cole Porter I Love Paris című 1953-as szerzeményét, amit nagyzenekari köntösbe bújtatott, a dal meg őt tette híressé, de annyira, hogy Amerikában is kipróbálhatta magát. A korszak legnagyobbjaival dolgozhatott Davistől Coltrane-ig, Bill Evanstől Donald Byrdig.

A jazzrajongók, ismerve ezeket a felvételeket, sajnálják is nagyon, hogy Legrand nem működött együtt lényegesen többször a jazzvilágból érkező muzsikusokkal. Helyette a filmzenékhez vonzódott, amelyekből több mint kétszáz (!) emlékezeteset jegyzett, sőt később musicalzenékkel is felhívta magára a figyelmet. Leginkább persze olyan dallamokkal, amilyenek a Cherbourgi esernyők, A Thomas Crown-ügy vagy a Yentl című filmekben szólnak. Három Oscar-díj, mellé további kilenc jelölés, öt Grammy-díj: felesleges is folytatni a felsorolást, hiszen a műfaj egyik legnagyobb alakja ő, akinek még az unokahúga is sokra vitte a popszakmában — hiszen ő Victoria Legrand, a népszerű Beach House dreampop-duó frontembere.

Hogy dalai az örökzöld filmeken túl máig velünk vannak, abban nagy szerepe volt annak, hogy a Davisékkel közös felvételek nyomán egyre több jazz-zenész kezdte beemelni repertoárjába összetett, mégis jól követhető alapdallamú szerzeményeit. Ma már számos dala a műfaj sztenderdje, de itthon még nem kaptak akkora reflektorfényt, mint most, azon az esten, amelyen a dalok Oláh Kálmán hangszerelésében szólalnak meg. Miklósa Erika és Tóth Vera két eltérő világot közelít majd egymáshoz énekesként, és persze a koncert többi közreműködője (például Balázs Elemér dobos, vagy a Budafoki Dohnányi Zene­kar) is pazar élményt ígér. Biztosak lehetünk abban — ismerve Oláh Kálmán állandó igényét az újra —, hogy olyan változatban hallhatjuk a műveket, amilyenben soha korábban. Legrand és Oláh nagyon is illenek egymáshoz: otthonos közeg­re lelhetnek a magyar zongorista fenomén jazzt és klasszikus zenét párosító, oldott és kötött elemeket társító játékában.

Dömötör Endre

2022. május 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OLÁH KÁLMÁN: THE MICHEL LEGRAND SONGBOOK Közreműködik: Miklósa Erika, Tóth Vera — ének Oláh Kálmán — zongora Balázs Elemér — dob Radics József — bőgő ifj. Oláh Kálmán — szaxofon Budafoki Dohnányi Zenekar Hangmérnök: Bácskay Gábor Világítástervező: Magony Zoltán Rendező: Bereczki Zoltán Vezényel: Kovács László

Oláh Kálmán

…olyan változatban hallhatjuk a műveket, amilyenben soha korábban.

KÖNNYŰ 2022. május—július

43

VISSZA A FESZTIVÁLOSDIHOZ! Hey, June! 2022 A Müpával egyidős, 2005 óta ismétlődő Hey, June! fesztivál minden évben a nyarat köszönti, a szünidő kezdetét ünnepli és beindítja a zenés fesztiválszezont. Két rendhagyó év után idén végre ismét testközelből.

Az évadzáró, fesztiválszezon-indító programsorozat a szabadság, a kikapcsolás és az extra csavarok jegyében telik, csupa egyszeri koncerttel, amely mindig kihagyhatatlan a szóban forgó előadó rajongótábora számára. Nincs ez másként idén sem, hacsak nem annyi további örömmel, hogy az előző két év kényszerűségből online közvetített eseményei után (a pandémia miatt 2020-ban régi felvételekkel, 2021-ben friss online koncertekkel zajlott a Hey, June!) idén végre ismét élőben merülhetünk el az élményben. Csupa aktuális (Mayberian Sanskülotts, Mmamt, Galaxisok), nagynevű (Anna and the Barbies) és egyedi projekttel (Gotthard—Szebényi).

A Mayberian Sanskülotts

A Mayberian Sanskülotts 2020-ban ünnepelte volna tízéves fennállását az az évi Hey, June!-on, ám ez kényszerű okok miatt elmaradt, most viszont színpadra lép a Müpában a kiváló zenekar, amely jelenleg is az egyik legfrissebb, legaktuálisabb megszólalású itthon. A 2010-ben startolt formáció Csordás Zita és Balogh Gallusz szobaduójából egyre bővülő tagsággal mára élőben is lehengerlő szextetté alakult. Korai kiadványaikon atmoszférateremtő képességük, csúcsalbumaikon (Adlait — 2016, Neverending Sorry — 2019) álomszerű, keserédes romantikusságuk és grandiózusságuk emelkedik ki, legutóbbi lemezeiken (Rekult I. — 2020, Rekult II. — 2021) pedig az első évek magyar nyelvű dalait dolgozták át és rögzítették stúdiókörülmények között. Teljes pompájában áll tehát előttünk az életmű, amelynek személyessége és emelkedett spiritualitása ezen a koncerten és helyszínen további elemekkel egészülhet ki.

44

KÖNNYŰ 2022. május—július

A Mmamt szinte észrevétlenül vált a kortárs magyar popzene egyik legizgalmasabb projekt­ jévé, pedig Egyedi Péter egyáltalán nem észrevehetetlen alakja a hazai zenei életnek, hiszen az Annabarbi, az Isten Háta Mögött és az Óriás is népszerű és a maguk színterén igencsak meghatározó formációk. Az ezek árnyékában, szólóprojektként indult Mmamt már a 2019-es első nagylemezzel jelezte, hogy legalább ugyanolyan rangú Egyedi pályáján, mint az előzmények, a 2021-es II című album pedig egyenesen az év egyik legjobb kiadványaként még hangsúlyosabbá tette mindezt. Az akusztikus kiindulópontból mára élőben is dús megszólalású nagyzenekaros kaland lett. Az artrockos és elektronikus elemekkel játszó, váratlan váltásokkal meglepetéseket szerző lemezanyag ezen a koncerten teljesedik ki igazán, először szólalva meg élőben úgy, ahogyan eddig csak a dalszerző-énekes fantáziájában. Már a koncert címe is nagyon ígéretes: Így változtam nagyzenekarrá — Egyedi Péter története.

A Galaxisok

Fotó: Kósa Péter

Mmamt

Fotó: Komróczki Dia

Az előző két fellépőhöz hasonlóan a Galaxisok is meghatározó előadója az elmúlt tíz évnek, mi több, a Szabó Benedek vezette zenekar az egyik legnépszerűbb a huszonéves generáció körében. Igazán látványos sikertörténetet tudhat magáénak a kvartett, amely legutóbbi albu­maival (Cím nélküli ötödik lemez — 2020, Történetek mások életéből — 2020) korlátait fesze­gette és vált igazán sokszínű, izgalmas popzenekarrá. Sikálós-gitáros dalok, zongorás világvége-balladák, dél-amerikai és afrikai hatású legfrissebb szerzemények — ma már valóban szinte minden megtalálható repertoárjukban. Most azonban a rajongótáborával erős kapcsolatot ápoló együttes nem közönségkedvenc műsorral készül, éppen ellenkezőleg: csakis azokat a dalokat játssza, amelyeket maguk a tagok kedvelnek legjobban az életműből — nyilván éppen ezzel fogja a koncert kivívni a rajongók érdeklődését és szeretetét.

KÖNNYŰ 2022. május—július

45

Fotó: Bodnár Dávid

Anna and the Barbies

Közönsége szeretetét a közel húszéves Anna and the Barbies is mindig kivívja, pontosabban inkább megtartja. Akkor is, amikor hangosan zúz egy nagykoncerten, és minden bizonnyal most is, amikor látványos akusztikus estet ad. Az EKHO című eseményen az életmű java áthangszerelt verzióban szólal meg, speciális üzenettel, de ez nem meglepő egy olyan együttestől, amely közönségét mostanság az elmúlt évek nehézségein felülkerekedő dalokkal rázta fel és biztatta. Ezúttal az ókori görög filozófus, Platón barlanghasonlatát keltik életre egy összművészeti eseményen, pulzáló biodíszlettel, hangsúlyos üzenettel: ne a telefonodat nyomogasd a kanapén, inkább keress olyan kalandokat, amelyek tényleg azt jelzik, hogy élsz.

A Gotthard—Szebényi páros több mint tíz éve tartó közös pályájuk összegzésével készül a Hey, June!-ra. Mike Gotthard gitáros és Szebényi Dániel billentyűs már a zeneművészetin eltöltött éveik alatt együtt zenéltek, és a Mooterstől a Blues MD-n át az Electric Shockig számos projektben vettek részt közösen, nem is szólva arról, hogy egymás szólómunkáiban is közreműködnek, tehát igazán összeillő párosról van szó, amelynek eddigi életműve megérett egy alapos élő válogatásra. A lasts of a dying breed című koncerten ez a sokrétű, műfajokon átívelő zenei világ szólal meg, saját elmondásuk alapján „egy hangzásában, energiájában rock-, felfogásában jazz-, ritmusában funk-, attitűdjében pedig blues-est lesz.”

Dömötör Endre

2022. június 3.

Fesztivál Színház HEY, JUNE!

MAYBERIAN SANSKÜLOTTS Mayberian Sanskülotts: Csordás Zita — ének Balogh Gallusz — gitár Dorozsmai Gergő — gitár Szigeti Árpád — basszusgitár Justin Spike — dob Várnai Szilvia — billentyűk, vokál 2022. június 14.

Fesztivál Színház HEY, JUNE!

MMAMT ÍGY VÁLTOZTAM NAGYZENEKARRÁ — EGYEDI PÉTER TÖRTÉNETE Mmamt: Boros Levente — dob, vokál Egyedi Péter — gitár, szintetizátor, ének Hegyi Áron — billentyűk, vokál Jancsovics Máté — dob Lee Olivér — gitár, vokál Örményi Ákos — basszusgitár, vokál Cseke Dániel — szaxofon 2022. június 15.

Fesztivál Színház HEY, JUNE!

GALAXISOK — CSILLAGKÖZI TÉR Szabó Benedek — ének, gitár, billentyűk Sallai László — basszusgitár, vokál Günsberger Ákos — gitár, vokál Bradák Soma — dobok 2022. június 21.

Bartók Béla Nemzetközi Hangversenyterem HEY, JUNE!

ANNA AND THE BARBIES — EKHO Anna and the Barbies: Pásztor Anna — ének Pásztor Sámuel — gitár, ének Hernádi Dávid — basszusgitár Vághy Tamás — billentyűk Balasi Ádám — dob

46

KÖNNYŰ 2022. május—július

HEY, JUNE! Fotó: Bikali Sándor

Gotthard—Szebényi

2022. június 23.

Fesztivál Színház

GOTTHARD—SZEBÉNYI: LASTS OF A DYING BREED Mike Gotthard — gitár Szebényi Dániel — billentyűk, ének Gudics Martin — basszusgitár Tóth István — gitár Kovács Miki — dob Mogyoró Kornél — perka

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu47

KÖNNYŰ 2022. május—július

Nagy érzelmi intenzitás Az izlandi zene egyik legnagyobb ászának már évek óta a klasszikus, minimalista alapokon nyugvó elektroakusztikus zene több műfajjal kísérletező alakja, ÓLAFUR ARNALDS számít.

2018 után tér vissza a Müpába, ahol két Grammyre jelölt legutóbbi albumának európai turnéját indítja.

Az izlandi popzene evolúciójában a folkrock és a kreatív alterock után a kilencvenes években a posztrock volt a következő lépcső, és a Sigur Rós által játszott, kamarazenére építő, csúcspontvadász, valamint a múm-féle, elektronikát és akusztikus hangszereket keresztező ág hatott a leginkább a helyi zenészek következő generá­ ciójára. Minimalizmus, kortárs klasszikus zene, ambient, elektronika keveredik különböző mértékben a színteret uraló Jóhann Jóhannsson, Valgeir Sigurðsson és Ólafur Arnalds zenéjében is. Utóbbi azzal tűnt ki, hogy még csak huszonegy éves volt 2007-ben, amikor már olyan összetett, zongorára és vonósokra írt, torzított gitárokkal díszített, elektronikával játszó művel robbant be, mint az Eulogy For Evolution című debütalbum. Pedig korábban hardcoreés metálzenekarokban edződött dobosként, de az édesanyja által gyerekkorától adagolt Chopin hatása hamar beérett a zeneszerzőben, aki először egy német progmetálegyüttesnek komponált számítógépen klasszikus zenei betéteket, majd ezzel lépett tovább ma ismert zenei világába.

A 2007-es bemutatkozás óta sorra adja ki minimalista, elektroakusztikus lemezeit, amelyek néha a modern klasszikus, néha a posztrock, néha az ambient, vagy az elektronikusabb irányok felé lengnek ki.

Tehet­ségére hamar felfigyelt a film- és tévé­filmipar is, a Broadchurch című nagy­

a műfaji határokban, sokkal inkább a flowélményben, a kreatív alkotásban való elmerülésben. Ezúttal 2020-ban megjelent legutóbbi albumának anyagával turnézik, a some kind of peace című lemez eddigi legszemélyesebb munkája, amelyet kétféle kategóriában (legjobb dance/elektronikus

Ezúttal 2020-ban megjelent legutóbbi albumának anyagával turnézik… sikerű sorozat kísérőzenéjével pedig még többen megismerték. A hasonló stílusban alkotó Nils Frahmmal közös lemezt is jegyeznek (Trance Frendz), és gyakran működnek együtt, adnak közös koncerteket (Magyarországon is hallhattuk őket együtt), egy másik izlandi zenésszel, Janus Rasmussennel pedig Kiasmos néven micro­ house-os, minimal technós duót alapított, amely 2014-ben adta ki eddigi egyetlen lemezét. Jól hallható, hogy Arnalds nem hisz

felvétel és legjobb hangszerelés instrumentális és énekes zenében) is jelöltek Grammy-díjra. A vonósnégyessel, dobosokkal és saját készítésű, önjátszó Stratus gépzongorájával kiegészülő turné minden fellépése nagy érzelmi intenzitású, egyedi élményt ígér.

Dömötör Endre 2022. június 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÓLAFUR ARNALDS Ólafur Arnalds — zongora, szintetizátor Közreműködik: Pétur Björnsson, Sigrún Harðardóttir — hegedű Karl James Pestka — brácsa Unnur Jónsdóttir — cselló Manu Delago / Christian Tschuggnall — dobok

48

KÖNNYŰ 2022. május—július

Ólafur Arnalds

KÖNNYŰ 2022. május—július

Fotó: Anna Maggy

49

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Nemes Nagy Ágnes

„NE MONDD SOHA A MONDHATATLANT, MONDD A NEHEZEN MONDHATÓT” A Vers-estek a Müpában Nemes Nagy Ágnes-estje elé 50

LITERÁRIUM 2022. május—július

Nemes Nagy Ágnes helyettünk és értünk beszél: égetően aktuá­lis. Nemcsak azért, mert nagy történelmi traumák örököse és tanú­ja, hisz a szülei erdélyi menekültként kerültek Budapestre, ő maga pedig később a megtörhetetlen második világháborús nemzedék tagjaként embereket mentett. Nemcsak azért, mert Arany és Babits moráljának folytatójaként egyenes gerinccel került ki a korszakból, amely őt elhallgatni és elhallgattatni igyekezett. Nemcsak azért, mert folyóiratot alapított, és költőként az első nő volt, akit egyenrangúnak fogadtak el a férfi pálya­társak — hanem azért, mert érdeklődése elsősorban ontológiai: a fizikai és a metafizikai tér határán jár, és végletekig sűrített, gyönyörűen intenzív létábrázolásával már csak a leírás pontos­sága és tisztasága által is kapaszkodót kínál az olvasóinak.

Látni és érezni tanít, segít, hogy létezésünk képtelen csodájának állandó tudatosításával megvethessük lábunkat a gyorsuló, mindent felperzselő időben, hogy megtanuljuk, mi az az erkölcsi és esztétikai minimum — és maximum —, amely nélkül nemcsak hogy nem érdemes, de nem is lehet élni. Új keletű szorongattatásaink között ismét csak a vers az, amivel túlélhetjük a külső-belső veszélyeket.

Művésztről

SOKOLDALÚAN

Nemes Nagy Ágnes költészete a legmagasabb mércével mérve is a klasszikus életművek közé tartozik (a gyerekversektől a hátra­ hagyott töredékekig), ám ugyanilyen fontosak műfordításai és esszéi: szenvedélyes, pontos és szeretetteli elemzéseitől frissnek és kortársinak érzünk minden régi szöveget, és rögtön megértjük, mit jelent az irodalmi folytonosság.

A születése századik évfordulóját ünneplő est a költő saját szavai­val, interjúkkal, posztumusz publikált vers- és próza­ szövegekkel és a Kézdy Luca — Tóth Evelin duó revelatív megzenésítéseivel rajzolja meg Nemes Nagy portréját, nagyjából az életmű időrendjét követve. A prózák sorban elhangzó, jól és kevésbé ismert verseinek, versrészleteinek hátteréül szolgálnak. Ily módon az is áttekintheti a költő világát, élettörténetét, aki korábban csak felületesen ismerte, miközben a szövegmozaik mintázata a régi hívek számára is szolgálhat újdonsággal.

Meggyőződhetünk könnyedségéből is kiérezhető erejéről és tisztánlátásáról, játékosságáról és humoráról, finomságáról és vad­ságáról, izzó vágyakozásáról és fegyelemmel-kitartással ellen­ súlyozott mély elkeseredéséről. Láthatjuk, ahogyan a földi gyöngédségtől és szerelemtől, a szabadság ifjúi imádatától eljut az égi szféra magasába.

Szabó T. Anna 2022. május 2. Üvegterem VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

NEMES NAGY ÁGNES Közreműködik: Ónodi Eszter, Rezes Judit, Pelsőczy Réka — színművész Kézdy Luca — hegedű Tóth Evelin — ének A műsort összeállította és bevezeti: Szabó T. Anna Rendező: Pelsőczy Réka

B U D A P E S T | V Á R O S I S É TÁ K | P R O G R A M Ö T L E T E K

LITERÁRIUM 2022. május—július

51

52

Fotó: Szilágyi Lenke

LITERÁRIUM 2022. május—július

Márton László

ADVOCATUS DIABOLI

Márton László Goethe Faustjáról

Szuperlatívuszokban ritkán beszélünk, ám esetünkben nehéz volna eltekintenünk a felsőfokú jelzőktől. Igaz, Goethével kapcsolatban elég Szerb Antalt idéznünk, aki Száz vers című híres antológiája végén, az életrajzi jegyzetekben minden körmönfont esztétikai indoklást mellőzve, csak annyit írt a német költőfejedelemről: „ő volt Goethe”. Márton Lászlóról pedig tudható, hogy rendkívüli műveltségi vértezetében, körültekintő tudásával ő tolmácsolja legplasztikusabban az akár tetszőlegesen választott irodalmi alkotásokat. Márton képes arra, amire kevesen — ám amire persze hajdan többen is képesek voltak: nemcsak olvasója, alakítója is a hagyománytörténetnek, naprakészen közlekedik az irodalmi idő bármely rétegében.

…hallgatóságának is kedvet csinál egy oxigénpalack nélküli vállalkozáshoz.

Goethe Faustjának újrafordítása 2016-ben jelent meg. A Kalligram kiadó példás szöveg­gondozásában láb- és széljegyzetekkel ellátott korpusz unikális eseménye volt a magyar könyvkiadásnak és filológiának. Márton olyan műveletet hajtott végre, amelyben egyfelől alázatos figyelemmel követte a magyar Goethe-recepció és -fordítás történetét, másfelől mindez nem vette el a bátorságát, hogy az európai klasszika egyik hóhatár fölött tündöklő csúcsát ismét birtokba vegye; feltérképezze, nyelvileg áttördelje, az értelmezői kereteket izgalmasan megmozdítsa. „Az irodalmi alkotás úgy viselkedik, mint a gázok: ha hirtelen összepréseljük, felforrósodik. Az ilyen kísérlet nem leegyszerűsítés, hanem annak a lényegnek csattanó jellegű, hirtelen kiemelése, felvillantása, ami az összefüggések eredeti sűrűjében esetleg rejtve maradt” — írja a kötet utószavában Márton. Nem ok nélkül feltételezhető tehát, hogy az élőbeszéd retorikai mesterfogásait, a szöveganalízis minden fortélyát birtokló, a történeti kontextusok valamennyi aspektusát áttekintő Márton Goethe hideg, megközelíthetetlenül világító hegycsúcsát úgy ostromolja meg, hogy hallgatóságának is kedvet csinál egy oxigénpalack nélküli vállalkozáshoz.

Márton Goethe-fordításának lehetőségeit a Katona József színház Schilling Árpád által rendezett előadása aknázta ki, így hát a drámaíró Márton minden bizonnyal a színpadi megjelenítés problémáit sem kerüli majd meg a Literárium Junior műsorában. Nyugodt szívvel vállalhatjuk, hogy mondandóját nem csupán az irodalmat kóstolgató ifjúságnak ajánljuk, hanem mindenkinek, aki tisztában van a Faust kivételes horderejével, azzal, hogy a modern ember paradox elbeszélése nélküle lehetetlen, abban felbecsülhetetlen szerepet vállal. (Az esemény zártkörű, partner­ iskolák által látogatható. – a szerk.)

Jánossy Lajos 2022. május 18.

Zászlótér

LITERÁRIUM JUNIOR

AZ ÖRDÖG MINT MEGMONDÓEMBER — GOETHE FAUSTJA Közreműködik: Márton László — író, műfordító

LITERÁRIUM 2022. május—július

53

VILÁGPOLGÁR, KÓPÉ, ÖRÖK KAMASZ Faludy György hosszú és fordulatos életpályája elevenedik meg május 23-án a Fesztivál Színházban, a Müpa Vers-estek sorozatában. Egy polgárpukkasztástól sem visszariadó, különleges alkotó alakja rajzolódik ki műveinek felidézésével ebben a zenével tarkított versműsorban.

„Ő volt a legnagyobb átköltő” — mondja róla Fekete Vince költő, az esten elhangzó szövegrészletek és versek mozaikjának össze­állítója. A cél: bemutatni Faludy György bolyongásait térben és időben, amelyeket éppúgy fémjeleznek megrendítő, mint botrányos, sőt akár komolytalan állomások. Ha az írói korpusz olykor egyenetlen minőségű is, tagadhatatlan, hogy Faludy számos műfajban alko­tott egyedit, és volt utánozhatatlanul zseniális. Pimasz volt és elgondolkodtató. „Ő vezetett be a költészetbe”, mondja Fekete Vince, aki szerint Faludy kitaposott egy új utat a költészetben „más volt, mint amivel a hetvenes—nyolcvanas években, Erdélyben találkozhattunk. Inspirált a pályám kezdetén, volt olyan költeményem, amely az ő hatására született.”

Az est során kronologikus sorrendben haladunk végig az életpálya fontos állomásain és helyszínein — Magyarország, Francia­ország, Afrika, Egyesült Államok és újra Magyarország.

A műsort a Pokolbéli víg napjaim sorai, valamint a Tanuld meg ezt a versemet című költemény szakaszai tagolják, de felidéződ­ nek a költő máig meghatározó, az életműben fontos szerepet játszó műfordításai is, mint a Villon-átköltések és Rabelais Pantagruelje.

54

LITERÁRIUM 2022. május—július

Faludy György sosem szűnt meg polgárpukkasztó lenni, legyen szó akár a Villon-átköltések szabadszájúságáról (ezeket saját költségen jelentette meg, mert egyik kiadó sem merte vállalni a botrányos szövegek kiadását) vagy közéleti megnyilatkozásai­ ról. Kedvelte a meghökkentő gesztusokat, amelyek miatt a magas irodalmi közvélemény elítélte, ám Fekete Vince szerint még ezek a komolytalan pillanatok sem tudják elhalványítani gazdag és szerteágazó pályájának zseniális teljesítményeit.

Szekeres Dóra

Pimasz volt és elgondolkodtató.

2022. május 23.

Fesztivál Színház VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

FALUDY GYÖRGY

Közreműködik: Alberti Zsófi, Fekete Ernő, Nagy Zsolt — színművész Resti Kornél „Eredetimegjelöléssel ellátott” Zenekar: Apró Anna — koboz, ének, melodika, tambura Lázár Miklós — cselló, vokál, torokének, szájharmonika Papp Máté — gitár, ének, sámándob, tangóharmonika, mese Szabó Bence — szólógitár, mandolin, fuvola, cajón, vokál, hangszínek A műsort összeállította és bevezeti: Fekete Vince Rendező: Harsányi Sulyom László

LITERÁRIUM 2022. május—július

55

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Faludy György

NOSZTALGIKUS FÉNYTÖRÉSBEN EGY KÜLÖNLEGES KORSZAK A rendszerváltás kultfilmjei

Csinibaba

A rendszerváltást követően jelentősen megváltozott a kádárizmus világához való viszonyulás.

Míg a nyolcvanas évek emlékezetes filmjei az államszocializmus kilátástalan, perspektíva nélküli közérzetéről tudósítottak, sőt a tabutémákat feldolgozó dokumentumfilmek hozzá is járultak a rendszerváltás előkészítéséhez, a magyar mozi mély válságot élt át. A filmek nézettsége mintegy a tizedére csappant. A rendszerváltást követő időszakban két film tudta visszahozni a nézőt a moziba: a Sose halunk meg és a Csinibaba. Koltai Róbert és Tímár Péter filmjeiben a félmilliós nézettség mellett az is közös, hogy utánozhatatlan kisemberekről mesélve különös fénytörésben, nosztalgikusan vagy groteszk szemlélettel tekintenek vissza a hatvanas évek világára.

56

MÜPAMOZI 2022. május—július

Sose halunk meg

A Sose halunk meg a rendszerváltás utáni első közönségsiker volt (1993). Már a nyolcvanas években, Bujtor István „magyar Piedone”filmjeiben megfigyelhető volt az a jelenség, hogy a legnépszerűbb színészek saját embermeséiket is el akarták mondani a világról.

A két színészlegenda, Garas Dezső (A legényanya, 1988) és Kern András (Sztracsatella, 1996, A miniszter félrelép, 1997) mellett a neves kaposvári színész és kabaréhős, Koltai Róbert is rendezni akart. A belépő olyan jól sikerült, hogy a Sose halunk meg után még több, hasonló jellegű szomorúvígjátékot készített (Csocsó, Szamba, Világszám).

Koltai saját nagybátyja történetét mintázta meg a csupaszív vállfaárusban, aki néhány napos „nagy utazásra” magá­val viszi tizenhét éves, tapasztalatlan unokaöccsét, hogy „embert neveljen” belőle.

Elviszi a vásárba, megtanítja, hogy kell a vállfát eladni, a nőknek szépet tenni, a rendőröket kicsúfolni, fogadni a lovin, egyszóval hogyan kell az életet szeretni, szabadon. Koltai nemcsak a pénzét, hanem élettapasztalatát is beletette ebbe a mindenkit megértő, lerázhatatlan kisemberbe, aki egy vállfakereskedő „nagykapitalizmusával” mutat fityiszt a kollektív diktatúrának. A film jól mozog a dramedy keretei között: az életszeretet, a szenvedély és a humor hirtelen vált át drámába, de a kora hatvanas évekbeli spiclik, megalkuvók és rendőrök világa inkább csak háttér, hangulat e szertelen, szeretnivaló karakter mögött. A nagy utazást, a film többször vissza­térő betétdalát Dés László eredetileg a Pantaleon és a hölgyvendégek vígszínházi előadásához írta, de a filmen lett halhatatlan sláger Bereményi Géza szövegével, Presser Gábor előadásában.

Ahogy a Sose halunk meg a Lenin-kötetek eladását is „elsiratja”, parodizálja a maga módján, úgy a Lenin-sapkás Lovasi András a Kispál és a Borz alternatív zenekarával a háta mögött a boldogtalanságot énekli meg a Csinibabában. „Kicsit szomorkás a hangulatom máma, / kicsit borús lett ez a bűbájos világ”. — Ez a hatvanas évek italozó, kártyá­zó termelési klipjébe oltott sláger egyszerre nevetni- és szeretnivaló. A film laza történetét számos újrahangszerelt hatvanas évekbeli sláger és geg fűzi össze. 1962 nyarán a mozik Az édes életet játsszák, amikor a szigorú tömbházfelügyelő (Gálvölgyi János) hang-

szórón látja el megrágott hírekkel, tanácsokkal és fülbemászó slágerekkel a rábízott állampolgárokat. Ekkor derül ki, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség (KISZ) Ki mit tud? vetélkedőt szervez. A győztesek jutalma a finnországi VIT-en (azaz Világifjúsági Találkozón) való részvétel. Elindul a versengés, a csapatok persze nem tudják, hogy a győzteseket már előre kiválasztották.

Gálvölgyi mint volt ávós, Reviczky Gábor mint fő lumpen, Lázár Kati mint szerelmes rendőrnő, Cseh Tamás mint zakós funkci…

A Csinibaba színészei lubickolnak szerepeikben: Gálvölgyi mint volt ávós, Reviczky Gábor mint fő lumpen, Lázár Kati mint szerelmes rendőrnő, Cseh Tamás mint zakós funkci… A Csinibaba stíluserejét fokozta a táncdalszövegek különös nyelvi és vizuális kiaknázása.

A színészek a hangszórón hol gyorsítva, hol lassítva hallgatták az álta­luk már felvett slágereket, s a sebességnek megfelelően kellett a szájmozgásra lassítva vagy gyorsítva mozogniuk, játszaniuk a szerepeiket. Így maga a szirupos „süsü világ” egyszerre lett nosztalgikus és parodisztikus. Tímár Péter, aki a hetvenes évektől a Mafilm trükkoperatőre volt, olyan korai experimentális munkáiból „hozta” ezeket a kép- és hangmanipulációs technikákat, mint a Bódy Gáborral készített Amerikai anzix (1975) vagy a Mozgóképanalízis (1977), illet­ve a későbbi Egészséges erotika (1985), melynek lerázhatatlan munkavédelmise épp Koltai Róbert volt.

Fazekas Eszter 2022. május 2., 16.

Előadóterem MÜPAMOZI. 120 ÉVES A MAGYAR FILM

CSINIBABA, SOSE HALUNK MEG Házigazda: Barkóczi Janka

MÜPAMOZI 2022. május—július

57

MÁJUSI PROGRAMESŐ Szeder

A legszebb tavaszi hónapban valóságos műsorkavalkáddal várja ifjú közönségét a Müpa.

Garantáltan mindenki talál kedvére való szórakozást: váratlan műfaji találkozások, kirándulás a népi kultúrába, szórakoztató matematika, sok-sok játék. És persze zene, zene, zene.

A 2010-es évek közepén üde színfoltként tűnt fel a magyar könnyűzenében a dalszerző-énekes Szeder-Szabó Krisztina, vagy ahogy népes rajongótábora ismeri: Szeder. Az Artisjusdíjas művész eddigi pályája is izgalmas elágazásokat hozott, hiszen a sanzonos-világzenei hangulattól már második albumán eltávolodott, és az új utak keresésével azóta sem hagyott fel. Másfél milliónál is többen töltötték már le Reggeli dal című 2014-es slágerét, amellyel kapcsolatban a Müpa méltán népszerű Zeneboncolás sorozatában most meglepő összefüggésekre derül fény. Az osztrák komponista, Gustav Mahler 19. század végén született Egy vándorlegény dalai című ciklusának egyik témájában-hangulatában közel álló „párdarabja” hangzik majd fel Hámori Szabolcs operaénekes és Balog Alexandra zongora­művész közreműködésével, Fazekas Gergely értelmező kommentárjaival színesítve.

Az ismerős meg a most először hallott versek és a fülbemászó dallamok élvezetesen fonódnak össze egymással...

Ha a világ- és népzene ötvözése a téma, akkor Bognár Szilvia neve az elsők között ugrik be az érdeklődőknek. A Titoktok című családi gyerekkoncert az előadó és zenészbarátai tágas repertoárjának közkedvelt, megzenésített versekből kiinduló, de azoktól messzire rugaszkodó darabja. Különlegességét első­sorban az adja, hogy a magyar költészet olyan jeleseinek művei közül válogatnak a táncban és mesében, énekben és mondókában egyaránt otthonosan mozgó muzsikusok, mint például Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor vagy Weöres Sándor. Az ismerős meg a most először hallott versek és a fülbemászó dallamok élvezetesen fonódnak össze egymással, miközben nem feledkezhetünk meg a műsor egészét összefogó hatalmas, égszínkék varázskendőről, a címbeli Titoktokról, amelyet fellebbentve irodalmi-zenei ínyencfalatokra lelhet a hallgatóság.

58

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. május—július

Bognár Szilvia

A természeti környezet óvása mindannyiunk közös érdeke.

A Biodiverzitás Világnapja alkalmából az Üvegtermet Navratil Andrea és a Kobzos Együttes foglalja el. A sokoldalú énekes és mesemondó, tanár és ökológus életében korántsem jelképes szerepe van egy megtisztelő címnek: Navratil Andrea a természetvédelem nagyköveteként ajánlja műsorát mindenkinek, életkortól függetlenül. Az Égből szállott dali madár című hagyományőrző gyerekprogram szerves része a hangszerekkel való ismerkedés, népi tánclépések elsajátítása, de nem maradhat ki belőle a mesemondás és a közös nótázás sem. A Kobzos jól ismert gyerekfoglalkozásainak hosszú-hosszú történetük és jelentős rajongótáboruk van: régi és új kedves ismerősök, táncra-dalra fel!

Navratil Andrea

Számít a közönség részvételére A rögtönzés művészete — Egy óra jazz című összeállítás is, már csak a vizsgált műfajból adódóan is. A jazz a 20. század elején New Orleans sajátos hangulatú mulatóiból indult világkörüli útjára, amelynek — az újítások iránt elkötelezett muzsikusoknak és a műfaj sokmilliós rajongótáborának köszönhetően — máig nem ért a végére.

A szaxofonon közreműködő műsorvezető, a számos jazzversenyen díjakkal elismert Bacsó Kristóf a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének vezetőjeként is felelős azért, hogy a következő generáció minél előbb színpadhoz jusson.

Ezúttal éppen ez történik: zeneakadémisták vezetik be a közönséget rendhagyó módon a jazz világába. Közben szórakozva tanulunk zenéről, ritmusról, rögtönzésről, vagyis a fülünk hallatára helyben, közösen születő jazzről.

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. május—július

59

Mi a közös egy csiga mészvázának struktúrája és az emberi test bizonyos arányai között? A Müpa népszerű, Matematika a zenében fantázianevet viselő sorozatának követői tudják, hogy ilyen és hasonló kérdésekre kaphatnak választ ezeken a programokon szakértőinktől, ráadásul zenés kísérettel. Bizonyára van, aki már sejti a jó választ a kérdésre: bizony, ezúttal az aranymetszésről lesz szó. Egy olyan különleges jelenségről, pontosabban aránypárról, amely a természetben és a művészetben egyaránt számtalan helyen felbukkan, de hétköznapjainkban is jelen van, legfeljebb nem figyelünk fel rá. A klasszikus zene kis- és nagymesterei egyaránt alkalmazták az aranymetszést komponálás közben: a zongorára és ütőhangszerekre összeállított program példákon keresztül magyarázza el a leglényegesebb tudnivalókat.

A május természetesen nem múlhat el a Müpában a Cifra Palota XXL monstre rendezvénysorozatának a ház minden zegét-zugát, sőt közvetlen környezetét is átmozgató és felfrissítő ingyenes programkínálata nélkül. A gyermeknapra időzített, több helyszínen, három színpadon megvalósuló, sok-sok műfajban, rengeteg interaktív programmal, zenével, tánccal, mesé­vel teli kínálat célja a kezdetek óta az, hogy a koncert­ termek látogatóinak következő generációja ne tétován, hanem nagyon is magabiztosan váltsa majd meg első koncertjegyét néhány év múlva. Műfajok, stílusok, sőt életkorok közötti át­ járásokat is ajánl ez a nagyszerű nap: a fiata­lok és szüleik együtt jutnak emlékezetes élményekhez. Keresve sem találhatnánk jobb nyitányt a néhány nappal később beköszöntő nyárhoz…

Jászay Tamás

2022. május 2.

Fesztivál Színház ISKOLÁSKONCERTEK

ZENEBONCOLÁS MAHLER & SZEDER Közreműködik: Hámori Szabolcs — bariton Balog Alexandra — zongora Fazekas Gergely — műsorvezető Szeder akusztik: Szeder-Szabó Krisztina — ének Bodacz Péter — mandolin Kristóf Martin — gitár Hegyi Zoltán — bőgő 2022. május 7. Üvegterem MINIMATINÉ

BOGNÁR SZILVIA: TITOKTOK

CSALÁDI KONCERT Közreműködik: Bognár Szilvia — ének Bede Péter — szaxofon Gyulai Csaba — ütőhangszerek Hámori Máté — gitár Kovács Zoltán — zeneszerző és nagybőgő 2022. május 16.

Fesztivál Színház ISKOLÁSKONCERTEK

A RÖGTÖNZÉS MŰVÉSZETE — EGY ÓRA JAZZ Közreműködik: Bacsó Kristóf — szaxofon, műsorvezető, művészeti vezető Fekete István — trombita Brunner Bence — harsona Farkas Zsolt — zongora Gyányi Tamás — bőgő Fábry Adonisz — dob

2022. május 21. Üvegterem MINIMATINÉ

ÉGBŐL SZÁLLOTT DALI MADÁR Navratil Andrea és a Kobzos Együttes népzenei családi műsora a Biodiverzitás Világnapja alkalmából Közreműködik: Navratil Andrea — ének, mese Bese Botond — duda Demeter László — koboz Komáromi Márton — hegedű Sebestény Rita — ütőgardon, dob 2022. május 22.

Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

MATEMATIKA A ZENÉBEN: ARANYMETSZŐ ZENESZERZŐK Közreműködik: Balog József, Ránki Fülöp zongora Joó Szabolcs, Láposi Dániel ütőhangszerek Szélpál Szilveszter moderátor Fazekas Gergely szakértő 2022. május 29.

Fesztivál Színház, Üvegterem, Kék terem Előcsarnok, Lépcsőterem, Zászlótér, Kültér

CIFRA PALOTA XXL — GYERMEKNAP

60

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. május—július

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

mupa.hu61

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. május—július

LÉGY ÜDVÖZÖLVE KÖZÖTTÜNK! Ahogy arról a Müpa Magazin már korábban hírt adott, márciusban újabb taggal bővült az Európai Koncerttermek Szervezete (European Concert Hall Organisation). A Müpát már 2011 óta sorai közt tudó ECHO az aktív együttműködéshez és tudásátadáshoz biztosít fórumot, tagjai rendszeresen találkoznak és közös projekteket hoznak létre — ehhez a hálózathoz csatlakozott most huszonharmadikként az Auditorium de Lyon.

Persze nem új intézményről van szó: az oszloplábakon álló betonhajó 1975-ben horgonyzott le Lyon Part-Dieu kerületének egyik terén, hogy kényelmes otthont biztosítson a Salle Rameau-t 1908 óta használó, de azt egyre inkább kinövő Lyoni Nemzeti Zenekar számára. „Az Auditorium felavatása hatalmas fejlődést fog hozni Lyon zenei életébe” — nyilatkozta Serge Baudo, a zenekar akkori veze­tő karmestere, és természetesen nem tévedett. Nagy befogadóképességű, kifejezetten zenei előadások helyszínéül szolgáló terem nem épült addig Franciaországban, így az Auditorium egye62

MÜPA CSAK EGY VAN 2022. május—július

dülálló lehetőségeket biztosított a programok tekintetében. Az itt rendezett koncertek kétharmadát ma is a zenekar adja, turnéin pedig a város jó hírét viszi szerte Franciaországba és a világba, erősít­ve a gazdasági, turisztikai és diplomáciai kapcsolatokat.

Az épület 1993 és 2002 között akusztikai és esztétikai átalakításon is átesett, ez azonban nem jelentett sokéves szünetet az intéz­mény tevékenységében — a munkákat nyaranta végezték, hogy ne kelljen hosszabb időre ellehetetleníteni a zenekar működését (nem

AZ AUDITORIUM DE LYON 2012-BEN FELKERÜLT A LEGJELENTŐSEBB 20. SZÁZADI FRANCIA ÉPÜLETEK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI LISTÁJÁRA…

szólva arról, hogy így az anyagi terhek is egy egész évtizedre oszlottak szét). A színpad a 2100 fős hangversenyterem legyezőszerűen szétterülő, római színházakat idéző nézőterének minden pontjáról kényelmesen belátható, a tökéletes akusztikai élményt a gondos kialakítás és a megfelelően kiválasztott anyagok, felületek biztosítják. Az Auditorium de Lyon 2012-ben felkerült a leg­jelentősebb 20. századi francia épületek kulturális örökségi listájára, és az Európai Örökség Napok keretében minden szeptemberben ingyenes kulissza­túrákon lehet bepillantani a színfalak mögé.

Az Auditorium nagytermének dísze a kalandos sorsú orgona, mely eredeti formájában Aristide Cavaillé-Coll, a 19. század legelismertebb francia orgonaépítőjének műhelyéből került ki, és az 1878-as párizsi világkiállításra készült a Trocadéro-palota számára. Ez volt az első koncertterembe szánt, nagy méretű (82 regiszteres, 6500 sípos) orgona — és Párizson kívül ma is az egyetlen — Franciaország­ ban. Charles-Marie Widor 6. orgonaszimfóniájának ősbemutató­ jával avatták fel a világkiállítás idején, de az elmúlt több mint száznegyven év alatt e hangszer volt a főszereplő Maurice Duruflé és Gabriel Fauré Requiemjének, Francis Poulenc Orgonaversenyének, César Franck, Marcel Dupré, Olivier Messiaen, Jehan Alain, Kaija Saariaho, Édith Canat de Chizy, Thierry Escaich vagy Philippe Hersant jelentős műveinek premierjén is. A helyszín azonban idővel — kétszer is — megváltozott: 1939-ben a Chaillot-palotában, 1977-ben pedig az Auditorium de Lyon nagytermében építették újjá a hangszert, először Victor Gonzalez, másodszor utóda, Georges Danion vezetésével. Utolsó felújítására 2013-ban került sor, ekkor Michel Gaillard adta vissza régi fényét a hangszernek, mely ma Bachtól és Couperintől kezdve a romantikus repertoáron át a kortár­sakig bármely stílus darabjainak előadására alkalmas.

Kamarateremként az utóbbi években a Lyoni Nemzeti Zenekar koráb­bi próbahelyisége, a Salle Proton funkcionál, a kisebb koncerteken kívül itt tartják az Auditorium tematikus hétvégéinek rend­ hagyó előadásait is. A ’70-es évek építészetének egyik jellegzetes jegyét magán viselő, székesegyház-mennyezetű terem arról a Robert Proton de La Chapelle-ről kapta nevét, aki íróként, újságíróként, muzsikusként, zeneszerzőként és politikusként meghatá­ rozó alakja volt a város kulturális életének, és a koncertterem megépítésében is jelentős szerepet játszott. 2019-ben nyílt meg a kerület központjában az Auditoriumhoz tartozó Espace découverte, ahol az Atelier sonores („Hangműhely”) programjai keretében gyerekek tanulhatnak-zenélhetnek közösen több mint százhúsz húros, fúvós és ütőhangszeren, iskolaidőben és a szünetekben egyaránt.

Az Auditorium honlapján Aline Sam-Giao, az intézmény igazgatónője régen és ma is érvényes szavai fogadják a látogatót. „A zene nélkülözhetetlen egy emberközpontú társadalom felépítéséhez.

Felsza­badítja a képzeletet, bővíti az érzelmek és érzések skáláját, és feltárja előttünk, hogy mik is vagyunk valójában. Azt a részünket érinti meg, amely mélyen emberi. Összehoz minket, mert a zenét együtt játsszuk-hallgatjuk másokkal. Hiszünk a zene erejében, ezért igyekszünk minél több kezdeményezést útjára indítani és nyitottan fordulni mások felé. Szeretnénk mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy megtapasztalhassa, a zene képes ajtókat nyitni, átalakítani bennünket, megváltoztatni a körülöttünk lévő világot és azt, ahogyan ezt a világot látjuk.” Legyetek üdvözölve közöttünk!

Magyarszéky Dóra MÜPA CSAK EGY VAN 2022. május—július

63

HULLÁMHOSSZ Szabó Attila

HERBSZT MIHÁLY 19 éves

Szeretem a zene legkülönbözőbb műfajait, de a szívemhez mindig is a jazz állt legközelebb. A jó zene azonban önmagában nem elég, azt elő is kell adni, méghozzá magas színvonalon. A Yellowjackets & WDR Big Band együttműködése éppen ezt hozza el nekünk a Müpa Jazztavasz fesztiválján. A New York-i bárok atmoszférájától a játékos jazzen át egészen a ’60-as és ’70-es évek krimijeinek hangulatáig mindent tökéletesen közvetítenek. Ez köszönhető a két zenekar hosszú történetének, a zenészek tehetségének, és végül, de nem utolsósorban a különleges hangszerelésnek, ugyanis a művészek eszköztárát egy EWI (electronic wind instrument — elektronikus fúvóshangszer) is bővíti. Mindenkinek ajánlom ezt a koncertet, mert ritka alkalom, hogy két ilyen neves együttes látogat el hozzánk, és természetesen egy szombat estének mi más adhatna kellemesebb hangulatot, mint a jazz élőben.

2022. május 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZTAVASZ 2022

YELLOWJACKETS & WDR BIG BAND

HORVÁTH ESZTER ADÉL 11 éves

Bíró Anikó

Négy-ötévesen ismertem meg az ördög karakterét, nehéz lett volna elképzelni őt megmondóemberként, mert a hozzá kötődő fogalmak mind negatívak. Milyen tudás birtokosa lehet az Ördög? Milyen döntés az ördöggel szerződést kötni? Milyen érzés lehetett? Habozott-e az illető? Utólag milyen döntésnek tarthatta, ha belegondolhatott? A tudás birtoklása jó dolog? A bibliai bűnbeesés szerint nem az. Miért bűn a tudás? Mi a negatív benne? Ha engem valaki megkérdezne, jó-e a tudás, elsőre biztos azt válaszolnám, hogy igen. A tudás adománya, hogy önálló döntéseket hozunk, elhiszünk dolgokat, és lényegében szabadok vagyunk. Szabadok vagyunk, mert ha tudatlanok vagyunk, a tudatos emberek fölöttünk állnak, irányíthatnak minket. Mi a rossz a tudásban? Miért az ördög a tudás forrása? Kíváncsian várom a műsort, hátha választ kapok pár kérdésemre. (Az esemény zártkörű, partneriskolák által látogatható. – a szerk.)

2022. május 18.

Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

AZ ÖRDÖG MINT MEGMONDÓEMBER — GOETHE FAUSTJA

SPÉTH VERONIKA 14 éves

Bár a reáltárgyak érdekelnek, a zene mindig is része volt az életemnek, furulyázni és fuvolázni is tanultam. Azon viszont még soha nem gondolkoztam el, hogy mi köze lehet a matematikának a zenéhez.

Ezért is kaptam fel a fejem erre a programra. Tudom, hogy a komolyzenétől gyakran megijednek az emberek, és azt gondolják róla, hogy unalmas. Én viszont az olyan kamarazenékben is találok szépséget, amit kevés hangszerre írtak. Örülök, hogy ezen a koncerten három ilyen darabot is meghallgathatok: Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt Szonátáját, részleteket Webern Variációk zongorára című alko­tásából és Steve Reich darabját, a Clapping Musicot, amelynek előadásakor tapsolnak a zenészek.

Kíván­csian várom, hogy megtudjam: hol van ezekben a zenékben a matematika, hol bukkanhatunk bennük az aranymetszés nyomára?

2022. május 22.

Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

64

HULLÁMHOSSZ 2022. május—július

MATEMATIKA A ZENÉBEN: ARANYMETSZŐ ZENESZERZŐK

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu65

HULLÁMHOSSZ 2022. május—július

Bradák Soma

Fotó: Komróczki Dia

Különösen a kortárs művészet foglalkoztat, de a hatvanas, hetvenes évek neoavantgárdja is nagy szerelmem.

„A KEVÉSBÉ ÁRAMVONALAS MŰVEK VONZANAK” Csak el ne tévessze, melyik ajtón lép be a Müpába: a Fesztivál Színház színpadán és a Ludwig Múzeum tágas tereiben egy­ aránt otthonosan mozog BRADÁK SOMA. A művészettörténész dobost műfajközi utazásainak eredetéről faggattuk.

Talán még sosem volt ilyen népszerű a különböző művészeti ágak közötti határ­ átlépés. Igaz ez képzőművészet és zene viszonylatában is?

A nyolcvanas évek undergroundjában is jellemző volt, hogy képzőművészek zenéltek, illetve zenészek hoztak létre képzőművészeti alkotásokat. De a kortárs könnyűzenében is akadnak példák, gondoljon csak Kiss Tibire vagy a Mayberian Sanskülotts zenekarra. Ön amellett, hogy a Ludwig Múzeum mu­ zeológusa, a Galaxisok dobosa is. Van át­ járás a két világ között?

Van, igen: ha a múzeumban olyan műtárg�gyal kell foglalkozni, amelyben a hang mint médium megjelenik, és ennek vannak technikai vagy más jellegzetességei, abban én feltehetően könnyebben eligazodom, mint a kollégáim.

66

HATÁRSÉRTŐK 2022. május—július

Mindig is mindenevő volt, ami a művé­ szeteket illeti?

A művészeteknek sokféle ága érdekelt és érdekel: a zene, a képzőművészet, az építészet, részben az irodalom is az életem részét képezi. A zene iránti vonzalmam a középiskolás évekből ered. Az első szerelem a Linkin Park volt, mint sokaknak az én korosztályomban. Az indie műfajhoz a kétezres évek vége óta kötődöm.

Innen egyenes út vezetett a doboláshoz?

Olyan hangszer nem jött szóba, amelyen határozott magasságú hangokat kell megszólaltatni, viszont az ütőhangszerek mindig vonzottak. Tetszett, hogy különböző textúrákat, ritmusokat lehet velük alkotni.

2005 táján egy református gyülekezet kis zenekarában próbáltam ki először az ütőhangszeres játékot.

Aztán különböző zenekarok dobosává vált.

Nem vagyok profi zenész, és bár veszek órákat, autodidaktaként tekintek magamra. A Galaxisokba úgy kerültem, hogy Szabó Benedekkel ugyanoda írtunk zenei tárgyú cikkeket, és szóba került, hogy zenél­getek.

Amikor az első lemezét készítette, megkért, hogy csatlakozzam. A Platon Karataevbe már azért hívtak, mert a Galaxisokból ismertek.

A művészettörténeti stúdiumok hogyan illenek a képbe?

A gimiben kezdtem fotózni, azt is akartam tanulni, de végül művészettörténetre vettek fel. A fotó megmaradt hobbinak, a művészettörténet pedig olyan szakmának, ami ma is megmozgat. Különösen a kortárs művészet foglalkoztat, de a hatvanas, hetvenes évek neoavantgárdja is nagy szerelmem. A kevésbé áramvonalas, experimentális műfajok és trendek izgatnak, ahogy a zenében is.

A Galaxisokkal a Csillagközi tér című kon­ certen lép fel a Müpában. Mire számítsa­ nak a rajongók?

A zenekar tagjai számára legkedvesebb dalok fognak elhangzani. A legutóbbi, hatodik lemezünkön műfajilag összetettebb, sokoldalúbb zenei világot rajzoltunk fel, ahol nem feltétlenül az indie popos számok kerültek előtérbe. Sokszínű, összetett koncertre lehet számítani.

Jászay Tamás

2022. június 15.

Fesztivál Színház HEY, JUNE!

GALAXISOK — CSILLAGKÖZI TÉR

Egy tiszta hang önmagáért beszél.

A Müpa partnere a Ricola. mupa.hu MÜPA 2022. május—július

67

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

68

MÜPA 2022. május—július

mupa.hu