Müpa Magazin 2021/2022 évad 1. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVI. évfolyam 4. szám 2021.

AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER Ingyenes időszaki kiadvány

2

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

lisztunnep.hu

Martin Haselböck

KEDVES

Fotó: Meinrad Hofer

KÖZÖNSÉG! Nagy öröm számomra, hogy Budapest új fesztiválja már nevé­ ben is Liszt Ferenc szellemi örököseként határozza meg ön­ magát, és büszke vagyok arra, hogy zenekarommal, az Orches­ ter Wiener Akademie-val az első Liszt Ünnep közreműködői között lehe­tek! Mint Liszt-kutató és évtizedek óta a zeneszerző művei­nek előadója, rendkívülinek tartom ezt az örök­séget, melynek legfontosabb vonása a szellemi nyitottság. Liszt volt az első európai romantikus, aki más nagy zeneszerzőkkel, így Wagnerrel, Brahmsszal ellentétben nemcsak saját hazája hagyo­mányaira támaszkodott, hanem – hogy csak egyetlen példát említsünk – a francia zenei örökségre is. Amikor nyitott­ nak nevezem, nemcsak a legkülönfélébb hagyományok iránti fogékonyságára gondolok, hanem arra is, ahogyan kísér­letező, innovatív szellemével a jövő felé fordult. Ezért lehetett oly sok későbbi nagy zene­szerző elődje. A harmadik fontos voná­sa, hogy újra meg újra meglep. Még ma is. Még mindig nagyon sok vele kapcsolatban a felfedeznivaló. Ilyen meglepetést hozunk most magunkkal mi is, amikor a kiváló baritonnal, Thomas Hampsonnal három olyan zenekari dalt mutatunk be – ráadásul korhű hangszereken –, amelyek még soha nem kerültek közön­ ség elé. A világpremier egyik darabja, a Die Vätergruft Liszt utolsó műve volt, halála évé­ben írta, 1886 februárjában, Buda­ pesten. Megtiszteltetés, hogy éppen itt mutathatjuk be Önök­ nek, a Müpában, ahová mindig meghatottan térek vissza. Most különösen. A koronavírus-járvány után első koncertünk Bécsben olyan volt, mint a halál csöndjéből való feltámadás. Végre élünk, és kimondhatatlanul várjuk az Önökkel való találkozást!

Martin Haselböck orgonaművész és karmester

NYITÁNY 2021. augusztus—október

3

Nyitány

03

Tartalom

04

Horizont

06

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

Berlin-ország

08

Egy város szimfóniája 12 LISZT ÜNNEP

A szupersztár, a próféta, a világpolgár és a hazafi 14

30 Víkingur Ólafsson

Elchin Azizov

Mirijam Contzen

Fotó: Josep Molina

Fotó: Ivan Kurrenoi

08

Fotó: Ari Magg

24

Díjazott pályaművek a Liszt Ünnepen

18

Történetek orgonára és színművészre

38

Nem szenvedéstörténet 2 0

JAZZ

KLASSZIKUS

Új jazzidő nyár végén 40

Szenvedélyek viharában 24

LITERÁRIUM

A sokféleség jegyében 28

Együtt egymásért

Mozart és hátországa 30 Művelnünk kell kertünket

32

A létezés enciklopédiája 36

48

MÜPAMOZI

Vég/játék

50

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

32

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

54 Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Címlap: Thomas Hampson Címlapfotó: Marshall Light Studio

Velekei László

Ana Vieira Leite

A szerkesztés lezárult: 2021. július 23.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

TÁNC

HULLÁMHOSSZ

www.mupa.hu

Amikor a képek megmozdulnak

Hirling Bálint • Kotschy Gábor • Nagy Attila • Pályi Zsófia • Csibi Szilvia • Posztós János 60

Stratégiai partnerünk:

Klasszikus és posztmodern

52 54

HATÁRSÉRTŐK

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Becsöngettek!

56

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Szállj, gondolat – rinocéroszszárnyon

58

Nem kész lépésekkel érkezem a balett-terembe

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

62

HORIZONT

A Recirquel újabb nemzetközi sikere

6

HORIZONT 2021. augusztus—október

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Kocsis Zoltán

Az Európai Cirkuszművészeti Szövetség (European Circus Asso­ciation) a közelmúltban tagjai közé választotta a Vági Bence által alapított és vezetett Recirquelt – azt a világszerte ünnepelt magyar újcirkusz-tár­ sulatot, amelynek számos bemutatója és sikere kapcsolódik a Müpához.

A szövetség most először nyitott kaput olyan társulat előtt, amely nem a hagyományos cirkusz műfaját műveli. Hírforrások hangsúlyozzák: a Recirquel felvételével az ECA a társulat érdemeinek és művészi szín­ vonalának elismerésén túl a hagyományos és a kortárs cirkuszi irányzatok közötti együttműködést is élénkíteni kívánja. Vági Bence, a Recirquel művé­szeti vezetője így nyilatkozott: „Büszkék vagyunk arra, hogy az Európai Cirkuszművészeti Szövetség nyitott arra a tudásra és gondolkodásmódra, ami az elmúlt egy évtizedben forrott ki a társulatnál. Bízunk abban, hogy együtt, tiszteletben tartva a cirkuszművészet évszázados értékeit, új impulzusokkal segíthetjük a műfaj megújulását.” A társulat előadásai ősztől is­ mét láthatók a Müpában.

Magyarok minden idők legjobb hanglemezein A világ egyik legnagyobb tekintélyű hanglemez-szaklapja, az 1923 óta megjelenő Gramophone magazin a közelmúltban felkért harminchét muzsikust a nemzetközi zenei előadó-mű­ vészet kiválóságai közül: szavazzanak arról, szerintük mely kiad­ványok kerülhetnek fel minden idők 250 legjelentősebb hanglemezfelvételének listájára. A tekintélyes zsűriben többek közt olyan nemzetközi hírű kiválóságok foglaltak helyet, mint a Müpa közönsége által is jól ismert Jean-Efflam Bavouzet, Sarah Connolly, Joyce DiDonato, Alan Gilbert, Hélène Grimaud vagy Steven Isserlis. A kiválasztott művek sora impozáns, a művészek között a magyar zenehallgató büszkén fedezheti fel Anda Géza, Ferencsik János, Fischer Iván, Fricsay Ferenc, Kertész István, Kocsis Zoltán, Ormándy Jenő, Schiff András, Solti György, Starker János, Széll György, Végh Sándor nevét.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Legújabb digitális fejlesztéseinknek köszönhetően mostantól Széchenyi Pihenőkártyával online is válthatók belépők a Müpa saját szervezésű programjaira, köztük a jövő évad olyan kiváló­ ságainak koncertjeire, mint Anoushka Shankar, Snétberger Ferenc és Harcsa Veronika, Szonja Joncseva, Gyenyisz Macujev, vagy épp Valerij Gergijev és a Mariinszkij Színház Zenekara.

Ráadásul 2021. december 31-ig a SZÉP-kártyán található keret bármely zsebre vonatkozó szolgáltatásra, termékvásárlásra felhasználható, így látogatóink akár a Széchenyi Pihenő­ kártyán szereplő teljes összeget is kulturális programokra fordít­hatják.

Recirquel: Solus Amor

Fotó

OTP ÉS MKB SZÉP-KÁRTYÁVAL ONLINE IS vásárolhatók jegyeka Müpa programjaira

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

HORIZONT 2021. augusztus—október

7

8

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

Fotó: Katja Ruge

Henrik Schwarz és az Alma Quartet

BERLIN-ORSZÁG Európai Hidak 2021 — Budapest—Berlin

„Ebben a világban a kultúra nem valami sznobizmus dolga, nem csakis divatos és kötelező játék és külsőség, nem szellő, amelyben megmárthatják homlokukat, hanem, legalábbis a művelteknél, lélegző levegő lett, vagy, mondjuk, leszokhatatlan testi szükség, mint az angolszászoknál a fürdő” — írta 1908-ban berlini tapasztalatairól beszá­molva Ignotus, részben persze a ha­ zai viszonyok ellenpéldája gyanánt mutat­ va fel a vilmosi korszak rohamosan fejlődő és annyiféle művészi irányzatnak és törek­ vésnek otthont adó fővárosát. Hiszen Berlin ezt is jelentette számunkra: a méredzkedés kontrollját, ahogy ihlető példát és felvevő­ piacot, valamint az ismerős idegenség egy­ szerre vonzó és nyomasztó közegét is.

Merthogy „Berlin-ország roppant óceánja” (Komlós Aladár) oly sok minden volt a ma­ gyar kultúra alkotóinak a modern önkény­ uralmak korszakain, no meg a város szét­ szakítottságának éráján innen és túl: akár a Luitpold, majd később a Nürnberger kávé­ házból figyelték a nyüzsgő metropoliszt, akár itthonról követték nyomon a wilhelmiá­ nus tízes vagy épp az arany húszas évek fejleményeit.

Fotó: Uwe Arens, Sony Classical

Ahogyan az 2013 óta immár meggyöke­ rezett hagyomány, az Európai Hidak fesz­ tivál összművészeti programkínálattal je­ lentkezik a Müpa előadótermeiben és egyéb tereiben. A változtatva megőrzés szellemében azonban 2021 őszétől a cím­ beli hidak nem valamely ország kultúrája, hanem egy-egy nagyváros felé ívelnek majd: először Berlin felé, reprezentálva azt az eleven, változatos és nagymúltú kap­ csolatot, amely a német és a magyar fő­ város alkotói és kultúrafogyasztói között fennáll.

Benjamin Appl

A múlt századi történelem tragikus bűneinek és felszabadító pillanatainak helyszíne, a modern európai metropolisz egyik mintapéldája, s annyi magyar művész számára „nagy műhely és iskola”. Ez Berlin: a város, amelyet Budapesttel már rég összeköt a kultúraközvetítés kétirányú forgalmat kiszolgáló hídja.

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

9

Fotó: Márk Olivér

Pálfalvi Tamás

A zene, a film, az irodalom és a képzőmű­ vészet alkotásai egyként érzékletessé te­ szik majd ezt a közeli, tartós és kétirányú kapcsolatot, amely átível a határokon és éppígy korokon is. Így ezt fogja szemléltet­ ni az a kiállítás, amely az éveken át Berlin­ ben honos Berény Róbertet állítja a közép­ pontba, a korabeli német főváros népes magyar művészkolóniájának karéjában mutatva a magyar avantgárd nagyságát.

A Berlin-élmény egy másik, de rokonszellemű vetületét kínálja majd a „Berlin, drágám...” című program, kortárs magyar szépírók idevágó szövegeinek gazdag válogatásával, s többek között Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre és Márton László részvételével (Feszti­ vál Színház, szeptember 20.).

Berlin ezt is jelentette számunkra: a méredzkedés kontrollját, ahogy ihlető példát és felvevőpiacot, valamint az ismerős idegenség egyszerre vonzó és nyomasztó közegét is.

10

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

Ha lehet, még kiegyenlítettebben kölcsönös kapcsolatot reprezentálnak majd a zenei programok. Hiszen a fesztivál társalapítója, a Budapesti Fesztiválzenekar két koncertjének zeneszerző főszereplője Liszt Ferenc lesz (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 18. és 19.), s Fischer Iván azzal a német szimfonikus zenekarral, a Konzert­ hausorchester Berlin remek együttesével is fellép majd, amelynek vezető karmestere 2012 és 2018 között ő maga volt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptem­ ber 20.). Míg a két kortárszenei hangsúlyú eseménynek már a címe is sokatmondó: Von Bartók bis Bartók — ezt az utat ígéri az UMZE és a Modern Art Orchestra közös kon­ certje (Fesztivál Színház, szeptember 17.) — és Berlin—Budapest Lieder — ez pedig a Horti Lilla—Benjamin Appl páros dalestjének elne­ vezése (Fesztivál Színház, szeptember 19.).

S hogy mindehhez Snétberger Ferencék Itt­ hon — otthon című programja (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 21.) éppúgy szervesen kapcsolódik majd, akárcsak a Bartók zenéjét is feldolgozó elektronikus zenei dj és producer, Henrik Schwarz és az Alma Quartet stílusokat és vilá­ gokat szintetizáló műsora (Fesztivál Szín­ ház, szeptember 18.), azt már talán felesle­ ges is külön említeni.

Ami a fesztivál különösen gazdag film­mű­ vészeti vonulatát illeti, az Billy Wildernek Molnár Ferenc azonos című egyfelvonáso­ sától kreatívan elrugaszkodó vígjátéka, az 1961-es Egy, kettő, három — még éppen Fal nélküli — berlini hajcihőjétől Rainer Werner Fassbinder és Wim Wenders egyegy emblematikus alkotásáig vezeti el az érdeklődőket: a Maria Braun házassága és a Berlin felett az ég modern kori klassziku­

saihoz. Sőt, még ezeknél is tovább, mivel a programon elsősorban filmek révén élhet­ jük majd át a német-magyar történelmi szinkronitás múlt századvégi nagy pillana­ tát, vagyis a rendszerváltást. Szalay Péter 2020-as, egyéni stílusú dokumentumfilm­ je, a Nincs parancs! ilyenformán az 1989-es határnyitó és faldöntő eufória előzményeit és az ekkor váratlanul döntéshelyzetbe ke­ rült hétköznapi hősöket mutatja be, míg

Wolfgang Becker 2003-as tragikomédiája, a Good bye, Lenin! egyszerre teremti meg a mégoly keserves múlttól is nevetve bú­ csúzás lehetőségét — és szembesít a sza­ badság, a szabad élet újfajta nehézségei­ vel, döntéskényszereivel.

László Ferenc

2021. szeptember 18., 19.30 Előadóterem

2021. szeptember 19., 19.30 Előadóterem

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

2021. szeptember 17—30.

Előcsarnok

2021. szeptember 18., 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. szeptember 20.

Fesztivál Színház

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN LITERÁRIUM EXTRA

MARIA BRAUN HÁZASSÁGA (DIE EHE DER MARIA BRAUN; 1979)

BERLINI ÖSSZHANGZATOK — KIÁLLÍTÁS BERÉNY RÓBERT, FESTŐ, ZENÉSZ, FILMES, FELTALÁLÓ

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR — LISZT

GOOD BYE, LENIN! (2003)

Közreműködik: Dejan Lazić — zongora Vezényel: Fischer Iván

„BERLIN, DRÁGÁM…” KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK BERLINRŐL

2021. szeptember 17.

Előadóterem

2021. szeptember 18.

Fesztivál Színház

2021. szeptember 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

NINCS PARANCS! (2020)

HENRIK SCHWARZ & ALMA QUARTET — CCMYK

Közreműködik: Parti Nagy Lajos Kukorelly Endre Márton László Wilhelm Droste Dés László Dés András Rendező: Balog József

KONZERTHAUSORCHESTER BERLIN Mirijam Contzen — hegedű Vezényel: Fischer Iván

2021. szeptember 17.

Fesztivál Színház

2021. szeptember 19., 15.00 Előadóterem

2021. szeptember 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

VON BARTÓK BIS BARTÓK — BARTÓKTÓL BARTÓKIG

BERLIN FELETT AZ ÉG (DER HIMMEL ÜBER BERLIN ; 1987)

Közreműködik: Tony Lakatos — szaxofon Simon Höfele, Pálfalvi Tamás, Fekete-Kovács Kornél — trombita Benyus János — kürt Modern Art Orchestra, UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Vajda Gergely

Snétberger Ferenc — gitár Tzumo Árpád — zongora Josh Ginsburg — nagybőgő Toni Snétberger — dobok

2021. szeptember 18., 15.00 Előadóterem

2021. szeptember 19.

Fesztivál Színház

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EGY, KETTŐ, HÁROM (ONE, TWO, THREE; 1961)

SNÉTBERGER: ITTHON-OTTHON VENDÉG: HARCSA VERONIKA — ÉNEK

2021. szeptember 22.

Fesztivál Színház

BERLIN—BUDAPEST LIEDER

EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

Közreműködik: Horti Lilla — szoprán Benjamin Appl — bariton Balog József — zongora

Friedrich Liechtenstein — ének Arnold Kasar — zongora Sebastian Borkowski — szaxofon

FRIEDRICH LICHTEINSTEIN TRIO

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

11

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Réz András

„A Harmadik Birodalom pusztítása előtt Berlin igazi filmfőváros volt, minden valamirevaló filmesnek akadt ott dolga.”

12

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

EGY VÁROS SZIMFÓNIÁJA Filmek a Berlin–Budapest tengelyen

Az Európai Hidak fesztivál filmes programjának alkotásai a berlini fal építésének évétől kalauzolnak végig az elmúlt évtizedek történelmén. A sorozat Szalay Péter tavaly készült Nincs parancs! című dokumentumfilmjével indul, majd négy nagyszabású alkotással idézi meg „a maga furcsaságában is vonzó” város miliőjét. „Olyan filmeket kerestünk, amelyek nem egyszerűen Németországot, hanem elsősorban Berlint mutatják meg” — fogalmaz Réz András filmesztéta. A felvetésre, hogy a vá­ lasztott alkotások többsége — közvetlenül vagy áttételesebb módon — a berlini fal té­ mája körül forog, azt feleli: „A szégyenletes 1961-es esemény után Berlinben évtizedekig meghatározó volt a kettéosztottság, amely így vagy úgy megjelenik a történetek többségében.” A vetítések házigazdája hozzá­ teszi: „Az Egy, kettő, három című Billy Wilder-film Berlinben forgott éppen, amikor felhúzták a falat, így a munkát a stúdióban kellett befejezni. A vetítéssorozatot záró Good Bye, Lenin! pedig — bár 2003-as alkotás — éppen arra kíváncsi, hogy miként lehet megbirkózni a fal leomlását követő szabad világ konfliktusaival. Hogy van az, hogy ami tegnap még tilos volt, az ma kötelező?!

Az emberöltőnyi monstrum szelleme tehát még évtizedekkel a lebontása után is ott kísért az életünkben, a történeteinkben.” „A Harmadik Birodalom pusztítása előtt Berlin igazi filmfőváros volt, minden valamirevaló filmesnek akadt ott dolga. Ezúttal nem az volt a célunk, hogy az alkotásokban magyar—német átjárásokat keressünk. Ennek ellenére akadnak érdekességek: a már említett Billy Wilder-filmet az azonos című Molnár Ferenc-egyfelvonásos ihlette. A rendező az Osztrák–Magyar Monarchia idején a mai Lengyelország területén született, Bécsben tanult, és Berlinben lett belőle

forgató­könyvíró. A Maria Braun házasságá­ ban pedig az 1954-es labdarúgó-világbajnokság 3:2-re végződött NSZK–Magyar­ ország mérkőzésének közvetítése szól.”

Réz András hangsúlyozza: a város szelle­ mét igyekeznek megidézni. „Különösen izgal­mas, ha megpróbáljuk rekonstruálni a kort, amelyben egy film született. Milyen gondolatok foglalkoztatták akkoriban az embereket? Hogyan nézett ki a mozi világa? Így a 21. századi szűrőnkön túllépve csodálkozhatunk rá például arra, hogy a Maria Braun házassága hogyan néz szembe a múl­ tunkkal.” Bár a filmesztéta csak egyszer járt Berlinben, úgy véli: ezek az alkotások megragadják a város sajátos miliőjét. „A vetítéssorozat a fal felépülésének évében készült filmmel indul, és a végén eljut a város összenyitásának hétköznapi kalandjaihoz.”

2021. szeptember 17.

Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

NINCS PARANCS!

2021. szeptember 18., 15.00 Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

EGY, KETTŐ, HÁROM

2021. szeptember 18., 19.30 Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

A Berlin felett az ég minden bizonnyal az egyik legszebb film, amelyet a városról és a városban forgattak — jegyzi meg. „Wim Wenders munkája végtelenül lírai alkotás, egy nagyváros szimfóniája. Egy városé, amely a maga furcsaságában, néha csúnyaságában tud végtelenül vonzó lenni.

Ha figyelmesen nézzük, azt is látjuk, hogyan szivárgott be Amerika ebbe a világba, hogy ez már egy másik Berlin. Ráadásul gyönyörű, ahogyan a szürke világ megtelik érzelmekkel, és kiszínesednek a filmkockák.”

Seres Gerda

MARIA BRAUN HÁZASSÁGA

2021. szeptember 19., 15.00 Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

BERLIN FELETT AZ ÉG

2021. szeptember 19., 19.30 Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

GOOD BYE, LENIN!

EURÓPAI HIDAK 2021 2021. augusztus—október

13

A szupersztár, a próféta, a világpolgár

és a hazafi Bemutatkozik a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál

Nem négy különböző emberről van szó: ez mind Liszt Ferenc egy személyben. Október 22-én emlékezünk meg a magyar zeneszerző születésének 210. évfordulójáról, az ilyesmit pedig illik megünnepelni. És ha már a tavaszt a 140 esztendeje született Bartók Béla emlékének szentelhettük a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kere­tében, ősszel — pontosan október 8. és 24. között — Liszt Ferenc neve és emlékezete kerül a középpontba az első alkalommal megrendezendő, a Müpa szándékai szerint hagyományteremtő Liszt Ünneppel.

14

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

Fotó: Andrej Grilc

Orchester Wiener Akademie

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy kizárólag maratoni Liszt-kon­ certeket hallgathat majd bő két héten át, már most eláruljuk, hogy a magyar zeneszerző neve ezúttal tágabb kontextusba kerül: a fesztivál elnevezésében elsősorban a minőséget, meg­bízhatóságot, sokszínűséget, az innovációt és a hagyomány tiszteletét, valamint a kultúrák, illetve a művészeti ágak közötti párbeszédet képviseli.

A Liszt Ünnep a Müpá­ban október 9-én kezdődik egy nem minden­ napi produkcióval. Kérdezhetnénk, vajon mi köze a nagy romanti­ kus elődnek az elektroakusztikus zenéhez, de igenis elképzelhető, hogy az újító zeneszerző érdeklődését felkeltette volna, ha rendel­ kezésére állnak a technikai lehetőségek. Arról nem is beszélve, hogy Liszt kortársain túl az őt követő generációk művészetét is lel­ kesen támogatta, népszerűsítette. Az Elektro­akusztikus éjszaka különleges élményeket ígér, hiszen egyrészt a Müpa Zenemű­ pályázatán díjazott művek ősbemutatóit hallgathatjuk meg, más­ részt mindezt a Müpa hat különböző — esetenként szokatlan — helyszínén. Izgalmas hangzó térinstallációkat ismerhet meg a közönség ezen az éjszakai zenei kalandtúrán olyan szerzőktől, mint Baráth Bálint, Erdélyi Gábor, Janca Ákos, Kádár Mihály, Kováts Jázon Márk és Pintér Gyula.

Természetesen nem hiányzik erről a fesztiválról Liszt zenéje sem.

Október 12-én Liszt Prométheusza mellett a komponista ritkaság­ nak minősülő zenekari dalai szólalnak meg a világhírű lírai bariton,

Thomas Hampson és az Orchester Wiener Akademie hangversenyén, Martin Haselböck vezényletével, a koncert második részében pedig Anton Bruckner III. szimfóniájának 1889-es változatában gyönyör­ ködhetünk. Az osztrák karmester által 1985-ben alapított, korhű hangszereken játszó együttes weboldalán a következő mondatot olvashatjuk: „mi vagyunk az autentikus, eredeti hangzás”. Ez olyan kijelentés, amelyről mindenképpen meg kell bizonyosodnunk!

Liszt Párizsban jó barátságba került a kortárs francia írókkal, meg­ ismerte Balzacot, Lamartine-t és Hugót, de Magyarországon is tisztában volt Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmarty Mihály mű­ vészetének értékeivel. Nem véletlen, hogy október 13-án a Liszt Ünnepen is a kortárs próza kap szerepet: Harag Anita szinte üstö­ kösként robbant be a hazai irodalom nagyjai közé, és mindjárt 2019-ben megjelent első könyvével, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötettel megnyerte a Margó-, a Petri György-díjat és a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat is.

Amint említettük, Liszt a kortársakat is népszerűsítette, számos pálya­társa művét mutatta be koncertjein, így nem meglepő, hogy a fesztivál műsorán az ősbemutatókon túl még egy magyarországi bemutató is szerepel: a kínai kortárs klasszikus zene világsztárja, a főleg filmzenéiről és színpadi munkáiról ismert Tan Dun Buddha Passionjét — melynek ősbemutatója 2018-ban hangzott el LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

15

Drezdában — a Mokao-barlangok buddhista templomai inspi­rál­ták. Október 15-én, a Káel Csaba által szcenírozott előadáson nagyszerű kínai szólisták mellett a premieren is éneklő kórus, az Internationale Chorakademie Lübeck, valamint a Concerto Budapest zene­kar lesz hallható.

a flamenco világából merít, Carment pedig Gades szerint „nem könnyelmű és nem férfifaló” nőként ábrázolja, hanem olyasvala­ kiként, akinek számára a szabadság a legfontosabb: „Carmenben van valami légyeges: az ön­tudatossága és a nemessége” — vallja a koreográfus-rendező.

Október 17-én és 18-án egy legendás táncelőadás elevenedik meg a Fesztivál Színház színpadán: a nemzetközileg elismert flamencotáncos és koreográfus, a 2004-ben elhunyt Antonio Gades által ala­ pított társulat, a Compañía Antonio Gades híres Carmenjét élvezhetjük, melynek Carlos Saura-féle 1983-as filmváltozata két évvel később a BAFTA-díjat is elnyerte. A Prosper Merimée kisregényét feldolgo­ zó koreográfia zenéje nyomokban Bizet muzsikáját is tartalmazza, de zenei világa sokkal szerteágazóbb, és természetesen főleg

Október 23-án ismét Liszt és az őt követő generációk muzsikája áll a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjének középpontjában. Az együttes a magyar romantikus mester Les Préludes című leghíresebb szimfonikus költeménye mellett előadja a fiatal Bartók még Liszt és Richard Strauss hatása alatt kompo­ nált Kossuth című „szimfóniai költeményét”, valamint a Müpa Zene­műpályázatának egy újabb díjnyertes darabját: a tuba­ művészként és zeneszerzőként egyaránt sikeres és innovatív

Liszt kortársain túl az őt követő generációk művészetét is lelkesen támogatta, népszerűsítette.

16

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

muzsikus, Szentpáli Roland új kantátáját A magyarokhoz címmel, Berzsenyi versét idézve, melynek ereje és aktualitása nagy hatás­ sal volt a szerzőre, aki művében szólóéneket, prózát és két kórust egyesít a szimfonikus zenekarral.

A Liszt Ünnep Müpa-beli eseményeinek zárásaként a Duna Mű vész­ együttes bemutatóját nézhetjük meg: a Szépséges Mezőség című előadás a népzenei szempontból az egyik legfontosabb erdélyi táj­ egység táncaival varázsol majd el bennünket, ráadásul egy olyan, közel háromszáz települést magában foglaló területről van szó, melyen meg­figyelhető a magyar, román, cigány és szász kultúra kölcsönhatása, egymás mellett élése, valamint a hagyományok érintetlensége — nem véletlen, hogy Bartók Bélától Martin Györ­ gyig, Kodály Zoltántól Kallós Zoltánig oly sok gyűjtőt ragadtak

magukkal a Mezőség népművészeti értékei, amelyekre most Juhász Zsolt rendezésében, Kocsis Enikő , Fitos Dezső , Juhász Zsolt és Farkas Tamás koreográfiáinak segítségével csodálkoz­hatunk rá. És bár Liszt Ferenc nem ismerhette meg a magyar népzene igazi kincsesbányáját, az egyszerre világpolgár és lelkes hazafi zene­ szerző képzelete számára minden bizonnyal gazdag termőtalaj lett volna ez a vidék.

Tóth Endre

2021. október 9.

Müpa

2021. október 17., 18.

Fesztivál Színház

LISZT ÜNNEP

LISZT ÜNNEP

Compañia Antonio Gades: Carmen

ELEKTROAKUSZTIKUS ÉJSZAKA

2021. október 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem LISZT ÜNNEP

THOMAS HAMPSON ÉS AZ ORCHESTER WIENER AKADEMIE Vezényel: Martin Haselböck

2021. október 13. Üvegterem LISZT ÜNNEP

HARAG ANITA-EST Műsorvezető: Jánossy Lajos Rendező: Balog József

COMPAÑÍA ANTONIO GADES: CARMEN Carmen: Esmeralda Manzanas Don José: Álvaro Madrid Torreádor: Jairo Rodríguez Férj: Miguel Ángel Rojas Közreműködő táncosok: Cristina Carnero, María José López, María Nadal, Virginia Guiñales, Raquel Soblechero, Ana del Rey, Ana Pardo, Miguel Lara, Antonio Ortega, Pepe Vento, Santiago Herranz, Ángel Navarro Közreműködő zenészek: Alfredo Tejada, Enrique Bermúdez „Piculabe”, Juan Carrasco „Juañares” — ének Antonio Solera, Basilio García — gitár Dramaturg: Antonio Gades, Carlos Saura (Prosper Mérimée műve alapján) Látvány: Carlos Saura Díszlet: Antonio Saura Jelmez: Carmen Sanchez Fény: Antonio Gades, Carlos Saura Hang: Alberto Palanques Koreográfus, rendező: Antonio Gades, Carlos Saura

2021. október 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem LISZT ÜNNEP

A SZABADSÁG HANGJAI HOLLERUNG GÁBOR ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Cser Krisztián — ének, Bakos-Kis Gábor — próza, Budafoki Dohnányi Zenekar, Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó) Vezényel: Hollerung Gábor

2021. október 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. október 24.

Fesztivál Színház

LISZT ÜNNEP

LISZT ÜNNEP

Közreműködik: Sen Guo, Huiling Zhu, Jinxu Xiahou, Shenyang, Yangjin Zeren, Hasibagen — ének Yining Chen — pipa, tánc Concerto Budapest Internationale Chorakademie Lübeck Rendező: Káel Csaba Látvány: Szendrényi Éva Animáció: Lovrity Anna Katalin Vezényel: Tan Dun

Közreműködik: Navratil Andrea – ének, Gönczöl zenekar Látvány: JuZso Díszlet: Michac Gábor Jelmez: Winklerné Petri-Kis Borbála Fény, animáció: Lendvai Károly Táncmesterek: Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Farkas Ágnes Szakmai tanácsadó: Varga Sándor Koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Juhász Zsolt, Farkas Tamás A rendező munkatársai: Bonifert Katalin, Soós Gyula András Rendező: Juhász Zsolt

Fotó: Luca di Bartolo

TAN DUN: BUDDHA PASSION — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES: SZÉPSÉGES MEZŐSÉG — BEMUTATÓ

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

17

DÍJAZOTT PÁLYAMŰVEK A LISZT ÜNNEPEN A budapesti koncertélet őszi kínálatában rendszerint a szokottnál gyakrabban talál­ kozhatunk kortárs zenével — így lesz ez a most bemutatkozó új fesztiválon, a Liszt Ünnepen is. Az ősbemutatók között több is megszólal a Müpa Zeneműpályázatán díjazott darabok közül.

18

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

Az éjszakai koncert-kalandtúra során természeti hangokból, improvizációból született zenei anyagok, grafikus felületek zenei transzformációjával kialakított hangzó folyamatok izgal­ mas szintézisével (Kováts Jázon Márk: Légszomj) éppúgy talál­ kozhatunk majd, mint a térbeliség illúzióját a hangtömegek mozgatásával megteremtő munkával (Kádár Mihály: Resurr).

Pintér Gyula (Shades) azt mutatja be, hogy a modern technoló­ gia miként képes egy tradicionális forma — például a barokk concer­to — játékszabályai között működni.

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Erdélyi Gábor („Ámbár a Hold”) maga vette fel és állította össze kompozíciója hangzó univerzumának forráshangjait: egyebek közt kínai tálon, csengőkön, kavicsokon, seprűn és márványlép­ csőn megszólaltatott hangokkal dolgozott. Rendkívüli élményt ígér Janca Ákos audiovizuális munkája (Hat nap), Baráth Bálint pedig a világ hétköznapi tapasztalatunkban is megjelenő komp­ lexitásából indul ki (Vaporisation).

…éjszakai koncertkalandtúra…

A Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén két ikonikus szimfoni­ kus költemény társaságában szólal meg Szentpáli Roland A magyarokhoz című kantátája. A zeneszerző Berzsenyi Dániel szövegét zenésítette meg, ám nem a Kodály által is feldolgo­ zott, 1807-ben írt költeményt („Forr a világ bús tengere, oh magyar!”), hanem egy másik, 1810-ben letisztázott verset („Romlásnak indult hajdan erős magyar!”). Miként maga a szö­ veg, Szentpáli kompozíciója is több mint egy évtizeden át for­ málódott, s a végső forma a Zeneműpályázat inspirációja nélkül aligha születhetett volna meg. A speciális hangszerelés, a térbeli effektusok beépítése, a prózai narráció és a szólóének együttese izgalmas színelemekkel gazdagítja a darabot, így biztosak lehe­ tünk benne, hogy Berzsenyi veretes szavai élénk és hiteles vissz­ hangot keltenek majd a 21. századi hallgatókban is.

Molnár Szabolcs

2021. október 9.

Müpa LISZT ÜNNEP

ELEKTROAKUSZTIKUS ÉJSZAKA

2021. október 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Magas színvonalú pályamunkák érkeztek az elektroakusztikus művek kategóriájában. A beküldött kompozíciók messzemenően igazolták, hogy a műfaj hazai színterén sok alkotó, sokféle tech­ nológia és sokféle esztétikai megközelítés él egymás mellett.

Baráth Bálint, Erdélyi Gábor, Janca Ákos, Kádár Mihály, Kováts Jázon Márk és Pintér Gyula művei hangzó térinstallációkként szólalnak majd meg a Müpa hat különböző helyszínén, melyek közül némelyik talán a nagyközönség által kevéssé látogatottak közé tartozik.

LISZT ÜNNEP

A SZABADSÁG HANGJAI

HOLLERUNG GÁBOR ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Cser Krisztián – ének Bakos-Kis Gábor – próza Budafoki Dohnányi Zenekar Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó) Vezényel: Hollerung Gábor

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

19

NEM SZENVEDÉSTÖRTÉNET 20

Tan Dun: Buddha-passió A világhírű kínai zeneszerző, TAN DUN közelmúltban be­mutatott nagyszabású műve, a Buddha-passió for­ májában, szerkezetében ugyan a nyugati passiózene hagyományához kapcsolódik, ám tartalmában, hang­ vételében egészen más utakon jár.

Maga a műfaj bő két évtizede került Tan Dun alkotóművészi látókörébe.

2000-ben a kínai zeneszerző a Stuttgarti Nemzetközi Bach-akadémia fel­ kérésére írta meg Víz-passióját Máté evangéliuma nyomán. A Water Passion egyfajta tisztelgés volt Bach géniusza és zenéjének univerzalitása előtt: a pekingi opera stílusától a mongol torokénekeken át a Selyemút mentén élő népek hangszeres zenéjéig az alkotó számos olyan hangütést vonultatott fel benne, mely egyszerre archaizáló és kísérletező zenei nyelvéhez immár el­ választhatatlanul hozzátartozik. Egy német kritikus nem véletlenül jegyezte meg, hogy „ez a mű valójában egy Buddha-passió”. Tan Dun utóbb úgy emlé­ kezett, hogy ekkor gondolkozott el első ízben a passióforma és a buddhista tanítások összekapcsolhatóságán.

A kompozíció megszületését a Drezdai Ünnepi Zenei Játékok, a New York-i Filharmonikusok, a Los Angeles-i Filharmonikusok és a Melbourne-i Szim­ fonikus Zenekar közös megrendelése ösztönözte. A zeneszerző a munkát 2018-ban fejezte be, a darab drezdai bemutatóján a távol-keleti zene specia­ listái mellett a Müncheni Filharmonikusok és a Lübecki Nemzetközi Kórus­ akadémia vett részt. A Buddha-passió megírása előtt Tan Dun hosszabb időt töltött a nyugat-kínai Mokao-barlangok (Ezer Buddha-barlangok) elnevezésű világörökségi helyszínen, ahol egy évszázaddal korábban a magyar származá­ sú Kelet-kutató, Stein Aurél is megfordult, és hatalmas kéziratgyűjteményt talált. A több száz templom és a meditációs céllal kialakított barlangrendszer a buddhista művészet ezer évet átölelő emlékeit őrzi. Az egyik barlangban talál­ható egy több mint tizenöt méter hosszú, fekvő Buddha-szobor. A környe­ zetében látható falfestmények váltak a kompozíció szövegköny­vének közvet­ len inspirációjává, valamint azok az ősi írások és zenei lejegy­zések, melyeket Tan Dun a helyszínen, a Dunhuang Barlangkönyvtárban tanulmányozott.

A művet szcenírozott formában és koncertszerűen is előadták már, ugyan­ akkor úgy tűnik, Tan Dun koncepciójában a vizualitás is fontos szerepet játszik.

A hat, egymáshoz lazán kapcsolódó részből (epizódból, jelenetből) álló darab Nirvána című prológusában például az előadók mögött fokozatosan válik lát­ hatóvá az egyik legmonumentálisabb dunhuangi falfestmény, melyen a fek­ vő, félig nyitott szemű Buddha látszik, mögötte tanítványai sorakoznak fel, ők lesznek a következő fejezetek protagonistái. Amikor a kép fokozatosan szertefoszlik, a szereplők valóságos személyekké válva lépnek ki belőle, hogy elfoglalják helyüket az előadók között.

Molnár Szabolcs

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

2021. október 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem LISZT ÜNNEP

TAN DUN: BUDDHA PASSION — MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ Közreműködik: Sen Guo, Huiling Zhu, Jinxu Xiahou, Shenyang, Yangjin Zeren, Hasibagen — ének Yining Chen — pipa, tánc Concerto Budapest Internationale Chorakademie Lübeck Rendező: Káel Csaba Látvány: Szendrényi Éva Animáció: Lovrity Anna Katalin Vezényel: Tan Dun

Tan Dun

A több száz templom és a meditációs céllal kialakított barlangrendszer a buddhista művészet ezer évet átölelő emlékeit őrzi.

LISZT ÜNNEP 2021. augusztus—október

21

Gátlástalan szerelem

Fotó: Stiller Ákos

Monteverdi, a zenetörténet első nagy operaszerzője e műfajban két halhatatlan alkotást is letett az örökkévalóság asztalára.

Az Orfeo mitológiai témájú, és a szerelem síron túli hatalmáról szól. A Poppea megkoronázása szintén a szerelemmel foglalkozik, de történelmi tárgyat dolgoz fel, és üzenete kijózanító. Eszerint a szenvedély nem ismer erkölcsöket, s a beteljesülés felé törekvő

Gerhild Romberger

szerelmes bármire képes lehet. Különösen, ha e szerelmes nem más, mint a gátlástalan római császár, a Kosztolányi által „véres költőnek” nevezett Néró, modern diktátor-szörnyetegek ókori elődje. Monteverdi nem ítélkezik, csupán ábrázolja az érzékiség hatal­mát, ezt azonban olyan empátiával teszi, amely Mozart Don Giovannijával rokonítja művét. Fischer Iván világsztárokból verbuvált nemzetközi szólistagárda és a Fischer Iván Operatársulat élén saját rendezésében tárja közönség elé a művet (társrendező: Marco Gandini), mint mindig, formabontó újszerűséggel és eredetiséggel, a színpa­ di megoldásokat a zene által kínált lehetőségekből bontva ki. Néró szerepében ünnepelt kontratenor, Valer Sabadus lép színpadra, Poppea megszemélyesítője Jeanine de Bique, és még a kisebb szere­ pekben is olyan művészek tűnnek fel, mint Drusillaként Núria Rial.

2021. szeptember 9., 10., 14.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MONTEVERDI: POPPEA MEGKORONÁZÁSA — SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Nerone: Valer Sabadus Poppea: Jeanine De Bique Ottone: Reginald Mobley Drusilla: Núria Rial Ottavia/Virtus: Luciana Mancini Arnalta/Nutrice: Stuart Patterson Seneca: Gianluca Buratto Első katona/Lucano/Seneca tanítványa/Konzul: Thomas Walker Második katona/Liberto/Seneca tanítványa/Konzul: Francisco Fernández-Rueda Mercurio/Seneca tanítványa/Liktor/Tribunus: Peter Harvey Fortuna/Damigella: Silvia Frigato Valetto/Ámor: N. N. Közreműködik: Fischer Iván Operatársulat Díszlet: Andrea Tocchio Jelmez: Anna Biagiotti Carlo Montanaro Fény: Bányai Tamás Rendező: Fischer Iván, Marco Gandini Vezényel: Fischer Iván

Fischer Iván

Megszoktuk már, hogy évadnyitó koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Bartók előtt tiszteleg, egy nappal a zeneszerző halálának évfordulója előtt. Ezeken az esteken számtalan érdekes műsort hallottunk már: a legújabb a bartóki életmű sokszínűségére figyel­ meztet, a zeneszerző három különböző arcát villantva fel, az alko­ tói pálya három szakaszából. Bevezetőül a fiatal Bartók diptichon­ ját, a Két képet halljuk, melynek első tétele, a Virágzás a francia impresszionizmus, közelebbről Debussy hatását viseli magán, a második, A falu tánca pedig már a népzene felé forduló Bartók név­ jegye. A II. zongoraverseny az érett korszakot reprezentálja, jelezve, hogy Bartókot ez idő tájt élénken foglalkoztatta Stravinsky művé­ szete és a neobarokk-neoklasszikus gondolkodásmód. Az amerikai emigráció alatt keletkezett kései remekmű, a Concerto pedig a ma­ ga mesterien megmunkált szólóival és boltozatos nagyformájával egyszerre tiszteleg a barokk és a klasszika előtt, eszmei üzenete 22

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

Fotó: Várhelyi Klára

Bartók három arca Ránki Fülöp

a hazaszeretet és a lelket mardosó, fájdalmas honvágy. A koncert nagy tapasztalatú, sokoldalú karmestere a népszerű Kesselyák Gergely, zongoraművész szólistája pedig a fiatal koroszály egyik legfé­nyesebb csillaga, az egyszerre virtuóz és elmélyült Ránki Fülöp.

2021. szeptember 25.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

NEMZETI FILHARMONIKUSOK BARTÓK — ÉVADNYITÓ KONCERT Közreműködik: Ránki Fülöp — zongora Vezényel: Kesselyák Gergely

Egy régi ismerős Mūza Rubackytė litván zongoraművésznő, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium hajdani neveltje. Pályakezdőként több nemzet­ közi versenyen ért el előkelő helyezést, közéjük tartozik az 1981es budapesti Liszt—Bartók Zongoraverseny is, amelynek nagy­ díját nyerte el. Hazájában részt vett a politikai ellenállásban, majd 1989-ben sikerült elhagynia a Szovjetuniót. Világhírű szólis­ ta és kamaramuzsikus, aki jelenleg Vilnius, Párizs és Genf között

osztja meg idejét. Magyarországon sok éve nem hallhattuk. Most a Concerto Budapest meghívásának köszönhetően látogat el a Müpá­ ba. A kiváló zenekar egyik fontos ismertetőjegye, hogy nagyszerű szólistákat hív meg, egy másik kétségkívül az izgalmas, gyakran rendhagyó műsorok sokasága. Most is ilyennel rukkol elő az együt­ tes: a programot két Bernstein-kompozíció keretezi, közöttük előbb Penderecki Feltámadás alcímű Zongoraversenyét halljuk Rubackytė tolmácsolásában, majd Bach d-moll kettősversenyét, melyet ezúttal két vibrafonon szólaltat meg Fábry Boglárka, a Concerto kiváló ütőhangszeres művésze, valamint Rácz Zoltán, aki nemcsak szólistaként lép pódiumra, de a hangverseny kar­ mestere is. Aki valaha látta-hallotta már őt vezényelni, tudja: megalkuvásmentes maximalizmusra számíthatunk.

Rácz Zoltán 2021. szeptember 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MŪZA RUBACKYTĖ ÉS A CONCERTO BUDAPEST Közreműködik: Mūza Rubackytė — zongora Fábry Boglárka — vibrafon Vezényel és vibrafonon közreműködik: Rácz Zoltán

Fotó: Posztós János

Gerhild Romberger

Virágok az ünnepelttől Ha van biztos pont a magyar zeneéletben, Kovács János az. Az idén hetvenéves karmestert pályakezdése óta ugyanazok a vonzó tulaj­ donságok jellemzik. A zeneszerzők és a művek tisztelete, igényes­ ség, felkészültség, művészi alázat, harmonikus együttműködés a zenésztársakkal. Csoda-e, ha fél évszázada szereti és nagyra becsü­li őt szakma és közönség? Szerény művész, aki soha nem tol­ ja előtérbe saját személyiségét, mindig az alkotást és annak mon­ dandóját szolgálva. Koncertjein, bármilyen zenekart vezényeljen is, tiszta, nemes muzsikálásra, a művészi igazság pillanataira számít­ hatunk. Hetvenedik születésnapját saját együttesével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával ünnepli. Ismert mondás: uralkodókat saját kertjükben szedett virágokkal köszöntsünk. Kovács János

Kovács János

termé­szetétől idegen az uralkodás, ezen az estén ő, az ünnepelt fogja megajándékozni a közönséget a saját kertjében nyílt virágokkal: muzsikálásával. A német romantika kincsei között tallózó műsorban Wagner életörömöt árasztó Nürnbergi mesterdalnokok-nyitánya és Bruckner monumentális-misztikus IX. szimfóniája között olyan ritkaság is felcsendül, mint Reinecke D-dúr fuvolaversenye, korunk első számú fuvolása, a lenyűgöző virtuozitású Emmanuel Pahud szólójá­val.

Kecskés M. Júlia 2021. október 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KOVÁCS JÁNOS 70 Közreműködik: Emmanuel Pahud — fuvola Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kovács János

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

23

Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

24

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

SZENVEDÉLYEK

VIHARÁBAN Puccini: Tosca — koncertszerű előadás

Fotó: Tim Osipov

Gyakran hangsúlyozzák: a Tosca hamisítatlan Puccini-mű. Az egymásnak feszülő vágyak, a szerelmi jelenetek, a lírai lágyságú, máskor ellenállhatatlan erővel áradó dallamok, a drámai pillanatok mind olyan énekesek után kiáltanak, akik hangi adottságaiknak és személyiségüknek köszönhetőn képesek hitelesen megjeleníteni a végzetes szenvedélyt. Éppen ezért nem is eshetett volna a választás alkalmasabb művészekre, mint akiket a Müpa színpadán láthatunk: a címszerepben ANNA NETREBKO lép fel, Cavaradossiként férje, YUSIF EYVAZOV, Scarpiaként pedig ELCHIN AZIZOV.

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

25

Százhuszonegy évvel a premier után az 1900-ban bemutatott Tosca, Puccini szerelmet és erőszakot megjelenítő háromfelvo­násos, verista operája a közönség egyik kedvence. A címszerepet mintha egyenesen a lenyűgöző hangú és megjelenésű Anna Netrebkóra szabták volna. Rajongói régóta várták, mikor hallhatják őt a tragikus sorsú hősnő alakítójaként. Ő maga is hosszabb ideje készült a fel­ adatra, amelyről úgy nyilatkozott: „Igazi dívaszerep, minden szopránnak bele kell adnia a maximumot, hogy megalkossa ennek a csodálatos nőnek a portréját. Szerintem ez nem könnyű feladat, és nagyon okos színésznőnek kell lenned ahhoz, hogy eljátszhasd. Legyen az alakítás összetevőinek aránya pontosan megfelelő, semmiből sem túl kevés, de nem is túl sok — én éppen ezt próbálom megvalósítani.”

„Netrebko teljesen feloldódott szerepében, tökéletesen megtestesítve Puccini lobbanékony hősnőjét, aki hozzászokott, hogy a maga útját járja, és mindig megkapja, amit akar.”

Az orosz szoprán végül New Yorkban, a Metropolitan 2017/2018-as évadjában debütált a szerepben, azóta pedig a világ olyan híres operaházaiban énekelte, mint a milánói Scala vagy a nápolyi San Carlo, tavaly decemberben pedig a koronavírus-járvány idején, a bécsi Staatsoper élő közvetítésében láthattuk őt Toscaként.

Minden nehezítő körülmény ellenére ez utóbbi előadásban óriási sikert aratott. A Bachtrack klasszikus zenei online magazin el­ ragadtatott szerzője úgy fogalmazott: „Rendkívül csábító karaktere nemcsak szerelme, Cavaradossi figyelmét kötötte le folyamatosan, hanem a miénket is.” Egy másik kritikus pedig azt írta: „Netrebko teljesen feloldódott szerepében, tökéletesen megtestesítve Puccini lobbanékony hősnőjét, aki hozzászokott, hogy a maga útját járja, és mindig megkapja, amit akar. Toscának felváltva hol gondtalannak, hol kacér­nak, hol ijedtnek, hol pedig izzónak, máskor gyengédnek vagy épp kétségbeesettnek kell lennie. Ő mindezt nyújtotta — és jóval többet is.”

Az orosz származású, rendkívül vonzó külsejű énekesnőnek csak az utóbbi években sikerült elérnie, hogy a kritikák elsősorban a hangjával és az alakításával, ne varázsosan dekoratív megjelené­ sével foglalkozzanak. Azt soha senki nem tagadta, hogy nagyszerű művész, korábban mégis gyakorta jelentek meg róla írások olyan címekkel, amelyek inkább szóltak szépségéről, mint művészi telje­ sítményéről. Emellett magánéletével is sikerült rendszeresen magára vonnia a sajtó figyelmét. Főleg az uruguayi basszbariton­ hoz, Erwin Schrotthoz fűződő kapcsolatát kísérte nagy média­ érdeklődés, eljegyzésüktől kisfiuk születésén át szakításukig.

26

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

Amikor pedig hét évvel ezelőtt, a Manon Lescaut római előadásán közel került egyik művésztársához, az azerbajdzsáni tenor Yusif Eyvazovhoz, újra a címlapokon találta magát. A pár 2015 decem­ berében a bécsi Coburg-palotában kötött házasságot, ez alkalom­ ból részletes beszá­molók tudósítottak a menyasszony gyémánt­ tiarájáról, a menyeg­zőt követő tűzijátékról és a vendéglistáról, amelyen olyan hírességek szerepeltek, mint Plácido Domingo.

A házaspár azóta rendszeresen lép fel közösen, ahogyan tették ezt a bécsi Toscában, és teszik nálunk is. Az olaszul szinte anyanyelvi szinten beszélő Eyvazovnak különösen jól áll a heves vérmérsék­ letű és idealista festő szerepe, jól érvényesül benne erőteljes, zengő hangja. A tenor amúgy is tudatosan viszonylag szűkre szabja re­ pertoárját: tudja, mi illik adottságaihoz, és arra törekszik, hogy azokból a szerepekből hozza ki a legtöbbet. Pályája Olaszország­ ban indult, ahol Radamest és Otellót énekelt, és azóta is Verdi, Boito, Leoncavallo, Mascagni és Puccini hőseit alakítja legszíveseb­ ben. A koncertpódiumon szintén jellemzően az olasz repertoárból válogat — gyakran hallható például Verdi Requiemjében.

A budapesti előadáson (amelyet megelőzőn Netrebko és Eyvazov a Salzburgi Ünnepi Játékokon is Tosca-produkcióban lép fel) nem ő az egyetlen azerbajdzsáni születésű vendég, hiszen Scarpiaként honfitársát, a moszkvai Bolsoj Színház baritonját, Elchin Azizovot hallhatjuk. A művész operaénekesi pálya­futása viszonylag későn indult, korábban az orosz televízióban lépett fel humoristaként, és csak harmincévesen kezdte meg énekesi tanulmányait. Attól kezdve azonban lélegzetelállító sebességgel ívelt magasba karrier­ je. Főbb szerepei között megtaláljuk Igor herceget Borogyin operá­ jából, Tomszkij grófot Csajkovszkij Pikk dámájából, Rodrigót Verdi Don Carlosából vagy Bizet Carmenjé­nek torreádorát, Escamillót.

Emellett játszott számos orosz, azeri és török filmben, illetve filmés színházi rendezőként is dolgozik. Az előadást a lombardiai szü­ letésű, de Amerikában is jól ismert, negyvenöt éves Jader Bignamini, a Detroit Symphony Orchestra vezető karmestere személyében olyan dirigens irányítja, aki anyanyelveként beszéli nemcsak az olaszt, hanem Puccini zenei nyelvét is.

Mörk Leonóra 2021. augusztus 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

PUCCINI: TOSCA — KONCERTSZERŰ ELŐADÁS Tosca: Anna Netrebko Cavaradossi: Yusif Eyvazov Scarpia: Elchin Azizov Angelotti: Bakonyi Marcell Sekrestyés: Kálmán Péter Spoletta: Kiss Tivadar Sciarrone: Szvétek László Börtönőr: Kiss András Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett) Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Jader Bignamini

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

27

A SOKFÉLESÉG JEGYÉBEN Don Juan figurája a középkor szülötte. Ez az abszolút hatalmak kora, amelyek hátterében ellentétes erők öltenek testet és feszülnek egymásnak. „A lovag mellett ott van a skolasztikus, a pap mellett a laikus” — szemlélteti az élet dialektikáját Kierkegaard Mozart Don Juanja című tanulmányában. Az élet elidegeníthetetlen sajátja a sokféleség: ez adja meg az opera alaphangját, a karakterek és érzelmek tökéletes egységét.

A csábítás művészete Don Juan volt a 17. század Európájának tiltott gyümölcse: a nőcsá­ bász, a halottgyalázó enfant terrible gaztetteiről és megérdemelt büntetéséről szóló történeteket édes borzalommal hallgatták, szájról-szájra adták. Ha létezett ez a figura, Spanyolországban élt Don Juan Tenorio néven, ám hasonló szerelmi kalandokról és halott­ gyalázásról Európában másutt — Izlandon, Skandináviában, Német­ országban — is feljegyeztek pikáns történeteket.

A Don Juan-szindróma szempontjából tehát nem fontos a földrajzi helymeghatározás, sokkal találóbb az az értelmezés, amely szerint ő a térképen nem látható Vénusz-hegy, az érzékiség otthonának (első)szülötte, ahol a szenvedély az úr. Annyira, hogy Don Juan nem egyszerűen „a” főhős: ő tesz érdekessé minden más sze­ mélyt. Az ő szenvedélye hozza mozgásba a többiek szenvedélyét, az ő szenvedélye visszhangzik mindenütt: Elvira haragjában, Anna tétovaságában, Ottavio fontoskodásában, Zerlina bizonytalanko­ dásában, Masetto gyanakvásában, Leporello szerepzavarában. Új­ ra Kierkegaardot idézve „az ő létéhez viszonyítva minden más lét csak derivátum”. Éppen ezért édesmindegy, hány nőt csábított már el Don Juan.

Annak, hogy Leporello egy teljes áriában sorolja az országokat és a számokat, csupán zenei jelentősége van: egy jól sikerült buffo szám, annak minden kellékével. A lényeg a csábítás, a csel és ezek sikere, amely gyönyört szerez. És a reflexió: a felkorbácsolt szere­ lem, gyűlölet, fájdalom, megalázkodás, bosszú, féltékenység, sőt halál — és számos egyéb életélmény. Ez a reflexió aztán még ma­ gánál a gyönyörnél is nagyobb élvezetet szerez a csábítónak.

28

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

Színpompás karakterek Micsoda kincsesbánya ez a komponistának a zenei jellemábrázo­ lásra! Mozart sosem volt híve a merev kategóriáknak: nála bravúr­ ária is helyet kaphatott misében, fájdalmas dallamokat írt Sing­ spielbe vagy commedia per musicába.

A Don Giovanni esetében azonban ennél többről, dramma giocosóról (játékos drámáról), nem valódi komédiáról, de nem is igazi tra­ gédiáról van szó. A mű legelején és legvégén megjelenő, földöntúli vonásokkal megrajzolt Kormányzó a tragédia húrját feszíti ki az egész történet fölött. A mélységesen drámai, d-moll introdukció, a tömbökben megszólaló akkordok monumentalitása, tömegszerű­ sége egyszer csak semmivé válik és a következő lépés nem a „várt” világdrámába, hanem egy opera buffába vezet, ahol Leporello mél­ tatlankodik szolgasorsán („notte e giorno faticar”). És ezzel pörög­ nek fel a dramma giocoso eseményei.

A még Mozart világában is szokatlan megoldások nem garantálták a bemutató biztos sikerét, jóllehet a kor neves olasz tenorja, Domenico Guardasoni lelkendezve írt a librettistának, Lorenzo Da Ponténak: „Éljen Da Ponte! Éljen Mozart! Színigazgatók és színészek áldják nevüket! Ameddig ők élnek, nem kell többé színházi balsikerekre gondolni!” A császár azonban óvatosabb volt: „Az opera isteni, talán még szebb, mint a Figaro, de nem az én bécsieim fogának való táplálék” — nyilatkozta. „Hagyjunk időt nekik, hogy megrághassák” — felelte erre Mozart. És megrágták. A bécsiek és a többiek is mind, szerte a világon.

Fotó: Déri Miklós

Kálmán Péter

A Don Giovanni itt és most Ember legyen a talpán, aki ki meri jelenteni, milyen koncepció szerint lehet, szabad, érdemes, tilos megrendezni ezt az operát.

Hábetler András basszbariton, aki Masetto és Leporello szerepét maga is énekelte már a darabban, kreatív és invenciózus rendező: a főhős másokra is hatást gyakorló bűbájára reflektál ebben a színpadi interpretációban, megtartva a Kormányzó—Don Giovanni alkotta kereteket. Elképzeléseit erősíti a neves bűvész, Ungár Anikó a bevezető és a végjáték alatt. A Don Giovanni-díszlettervezésben már jártas Árva Nóra segíti vizuális eszközeivel a rendezőt abban, hogy a történet 20. század eleji milliőben jelenjék meg.

Az ő szenvedélye hozza mozgásba a többiek szenvedélyét…

A négy mélyhangú férfiszerepre kiválasztott négy énekes valódi basszusparádé: a Salzburgban is ismert Kálmán Péter énekli Don Giovannit, a Kormányzót a kedvelt basso profondo, Gábor Géza. Cser Krisztián már gyakorlott Leporellóként lép színre, a fiatal, nemzet­ közi hírű kolozsvári bariton, Sándor Csaba pedig Masettót alakítja — nem először. A vívódó szerelmes Donna Annát a sokszoros verseny­ győztes Miksch Adrienn kelti életre, a szenvedélyes, színes szemé­lyiségű Donna Elvirát a gyönyörű hangú Fodor Beatrix. A kiváló tenor, Szerekován János kedvenc szerepét énekli majd Don Ottavió­ként,

Zerlina ruhájába (és bőrébe) a nagyszerű szoprán, Rácz Rita bújik.

A Budafoki Dohnányi Zenekar élén az együttes első vendégkarmestere, az olasz-osztrák dirigens, Guido Mancusi áll, aki így nyilatkozott a társulatról: „Szeretek itt dolgozni, mert ezekkel az őrülten jó zenészekkel bármit meg tudunk csinálni. Bátrak és vállalják a kockázatot. Éppen ez az, amire a művészetnek szüksége van ahhoz, hogy igaz legyen.”

Tóth Anna

2021. szeptember 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MOZART: DON GIOVANNI — SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Don Giovanni — Kálmán Péter Kormányzó — Gábor Géza Leporello — Cser Krisztián Donna Anna — Miksch Adrienn Donna Elvira — Fodor Beatrix Don Ottavio — Szerekován János Zerlina — Rácz Rita Masetto — Sándor Csaba Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar A debreceni Csokonai Színház énekkarának tagjai Rendező: Hábetler András Díszlet, jelmez: Árva Nóra Koreográfus: Albert Réka Lilla Játékmester: Polgár Etelka Illuzionista szakértő: Ungár Anikó Vezényel: Guido Mancusi

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

29

MOZART ÉS HÁTORSZÁGA Beszélgetés Víkingur Ólafssonnal

„Minden zenét kortárs muzsikaként értelmezek, nem teszek köztük különbséget” – nyilatkozta a fiatal, Gramophone-díjas izlandi zongoristafenomén Rameau–Debussy albumának megjelenésekor. E kijelentését Mozart és kortársai címmel összeállított programja kapcsán is megerősítette.

Az Ön hangversenyprogramjai mindig egy meghatározott logika mentén állnak össze. Ez a koncert a bécsi klasszikához kötődik: Mozart és kortársai. Miért éppen Carl Philipp Emanuel Bachra és Domenico Cimarosára esett a választása?

Friss, „kívülálló” füllel kezdtem el hallgatni Mozartot, akinek műveit hat-hét éves ko­ rom óta játszom. Tanárom sokat tudott és mesélt Mozart zsenialitásáról. Meggyőző­ désem, hogy ezt csak úgy lehet megérteni, átérezni, ha a szerzőt a környezetében vizsgálom, abban a zenei-történelmi kö­ zegben, amelyben működött.

Az 1780-as években Mozart maga is tudato­ san ismerte meg kortársait és elődjeit, elő­ szeretettel játszotta Carl Philipp Emanuel Bach műveit, akiről azt állította, hogy „Bach az apa és mi vagyunk a gyermekei” — és hangsúlyozta, hogy nem Johann Sebastian­ ra gondolt. Ha összevetjük a Mozart-rondót Philipp Emanuel Bachéval, a Cimarosa-szo­ nátát Mozart d-moll fantáziájával, mintha a Mozart-darabok kicsit később születtek volna, kortársibbak lennének.

Mint egy gazdag éttermi kínálatból, igye­ keztem olyan darabokat választani, ame­ lyek Mozart-színvonalúak. Tudom, hogy hihe­tetlen, de én nem csupán egyszerűen szeretem ezeket a szerzőket, de sok művü­ ket zseniálisnak tartom. Ezeket igyekez­ tem egymáshoz szervesen kapcsolódó programmá fűzni.

30

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

A közönség szereti az újdonságokat, és várakozással tekint az újra felfedezett mesterek munkáira. Szemlátomást Önt is magukkal ragadják e zenék. Nem fél attól, hogy Mozart mellett árnyék vetül ezekre a nagyszerű, bájos darabokra?

Egyértelműen nem. Mielőtt összeállítot­ tam ezt az albumot, végigjátszottam Philipp Emanuel Bach számos darabját és mindegyik Cimarosa-szonátát. A kiválasz­ tott műveket elbűvölőnek, fantasztikusnak találtam. Igaz, hogy Mozart az Mozart, de ő sem mindig tökéletes. Zenéje egy nagyon élő, folytonosan változó, hol a csúcson, hol kisebb hullámvölgyekben dolgozó zseni terméke. Ahogy mindenkinél, nála is akad­ nak csillagos órák és kevésbé invenciózus pillanatok. Ez Bachnál és másoknál is így van. És megfordítva is igaz: a kisebb mes­ tereknek is vannak zseniálisan ihletett pil­ lanataik. Cimarosa legjobb darabjai bizony kiállják a Mozart-próbát. Történelmi táv­ latból mi inkább csak Haydnt, Mozartot, Beethovent, Chopint és persze Bachot tartjuk számon, de ennél a zenetörténet sokkal gazdagabb. Az alig jegyzett kortár­ sak is lehetnek nagyszerűek, és fontosnak tartom időnként ezt is megmutatni.

Philipp Emanuel Bachot gyakran emlegetik a klasszikus stílus megteremtőjeként, Cimarosát pedig hídként Mozart és Rossini között. Egyetért ezzel?

Igen, elképzelhető. Philipp Emanuel Bach az Empfindsamer Stil megteremtője és mestere. Ezt a stílust a gyors hangulati

és faktúraváltások, a karakterek erős kont­ rasztja jellemzi. Cimarosa nem valaminek a megteremtője, ő nem újítani akart; ő el­ sősorban szépséges dallamokat akart lét­ rehozni. A Müpában megszólaló darabjai éppen ezért operaszerűek — ellentétben például Vivaldi hangszerhez kötött dalla­ maival. És ebben az értelemben igen: helytálló a Mozart—Rossini ívet említeni.

Sokak szerint a Scarlatti-szonátákban benne van minden opera, amelyet Scarlattinak nem volt alkalma megírni. Cimarosa ezzel szemben korának egyik legnevesebb operakomponistája volt, műveit átütő dinamizmus jellemzi. Ön szerint ez zongoraszonátáiban is megjelenik?

Cimarosa szonátái sokkal rövidebbek, mint Scarlattiéi, mindössze két-három percesek.

Vitatják is a zenetörténészek, hogy ezek valóban különálló darabok-e, vagy három­ tételes művek, tételenként számon tartva.

Mindezzel együtt ezekben a kis darabok­ ban megjelenő karakterek bármikor elkép­ zelhetők operák elemeiként.

Rameau–Debussy-albuma kapcsán elmondta, hogy mintegy fél évig tartott, amíg összeállította az elhangzó művek listáját. Mindig ennyi időt vesz igénybe egy ilyen program megtervezése?

Nekem ennyi időre van szükségem ehhez.

Egyszerű három Mozart-szonátával kon­ certkörútra indulni. Az ilyen összeállítások esetében azonban nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabb

Víkingur Ólafsson

Fotó: Ari Magg

„Ilyenkor úgy gondolkodom, mintha a teljes koncertanyag egyetlen kompozíció lenne.”

talán az, hogy mennyire hallgatható a program a közönség számára. Ilyenkor úgy gondolkodom, mintha a teljes koncerta­ nyag egyetlen kompozíció lenne. Az összes darabnak úgy kell megszólalnia, mintha az elsőtől az utolsóig egyetlen szimfónia len­ ne. Így hát sokáig tart, míg az egész folya­ mat összeáll. Három szerző, háromféle zongorázás, háromféle ízlés, kompozíciós technika — de azért alkosson kerek egészet.

Ezek szerint az ilyen hangversenyeken mindvégig a taps mellőzését kéri a közönségtől?

Általában igen. Illetve ha szünet is van, akkor két kompozíciót kell létrehoznom: egyet a szünet előttre, egyet utánra.

Az ilyen típusú tematikus koncertek egyre népszerűbbek, különösen az énekesek körében. Hangszeresként Ön az úttörők közé tartozik ezen a területen. Tervez ehhez hasonló programokat?

Tervezek, de nem hasonlót. Először Philip Glass-darabokat játszottam a Deutsche Grammophonnak, aztán készült egy min­ den szempontból újszerű Bach-albumom, majd egy Rameau—Debussy-összeállítás,

amelynek az volt a vezérfonala, hogy Rameau a jövő zenésze. Most pedig itt van ez a Mozart-műsor, és tervezem a követ­ kezőt, de nem akarom ismételni magam, még az ötletek szintjén sem. Szeretem mindig valami újjal meglepni a közönséget.

Tóth Anna

2021. szeptember 22.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VÍKINGUR ÓLAFSSON ZONGORAESTJE MOZART ÉS KORTÁRSAI – C. P. E. BACH, CIMAROSA ÉS HAYDN MŰVEI

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

31

William Christie

32

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

MŰVELNÜNK

KELL KERTÜNKET Napjaink egyik legjelentősebb barokk zenei előadóművésze, WILLIAM CHRISTIE és az általa alapított LES ARTS FLORISSANTS együttes a Müpa megnyitása óta visszatérő vendég a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Idén az amerikai–francia karmester egy szellemes és üdítő Händel-operával érkezik, saját nyári akadémiájának díjnyerteseit hozva magával szólistaként.

Ezúttal Händel talán legabszurdabb operájára esett a választása, amely maró iróniával illeti a hősies stílust, kigúnyolva a korabeli divatos operák zsánerképeit és a nadrágszerepek hagyo­ mányát. A Partenope annak az opera seria műfajnak a karikatúrája, amelyet maga Händel is lelkesen művelt, és amely Angliába költözése után meghozta számára a londoni publikum rajo­ngását — a busás honoráriumokról nem is beszélve. A cselekmény meglehetősen kacifán­ tos: a gyönyörű nápolyi királynő kegyeit három rajongó herceg keresi, akik közül az egyik való­ jában nő, az egyik herceg elhagyott kedvese — és máris kész a szerelmi sokszög, háborúk, bosszúk, intrikák melegágya.

Fotó: Oscar Ortega

A művet 1730 februárjában mutatta be a King’s Theatre, és még hat alkalommal játszotta; az év végén Händel hétszer újra előadatta a darabot, majd 1737-ben ismét elővette, ami egy­ értelműen mutatja az alkotás korabeli népszerűségét. Ahogyan a barokk operák előadástörté­netében megszokott, a Partenope ezután több mint kétszáz éves Csipkerózsika-álomba szenderült. Az ébresztő csókot 1964-ben, Skóciában kapta, tíz évvel később pedig Sigiswald Kuijken lemezre is vette a művet René Jacobs és Laki Krisztina közreműködésével. Az Ameri­ kai Egyesült Államokban 1988-ban mutatták be, tíz évvel később olaszul is. 2008 és 2014 között pedig többször is különböző neves operatársulatok adták elő, jó hírű rendezők által színpadra álmodva.

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

33

A Les Arts Florissants Fotó: Julien Benhamou

William Christie lenyűgözően gazdag repertoárjára most került fel ez a különleges Händelopus. Amikor 1970-ben szülőhazájából, az Egyesült Államokból — részben a vietnámi háború elleni tiltakozásként, részben a katonai behívó elől menekülve — Franciaországba költözött, a historikus előadói gyakorlat elkötelezett híveként a francia barokk zene elfeledett kincseinek feltárását tűzte ki céljául. Ezt volt hivatott jelezni, hogy 1979-ben alapított együttesét MarcAntoine Charpentier A virágzó művészetek — Les Arts Florissants — című operájáról nevezte el. Érdekes életútbeli párhuzam a Partenope szerzőjével, hogy Händel is kettős állampolgárként élt, és William Christie is, miután 1995-ben megkapta a francia állampolgárságot. Mára a fran­ cia kultúra nagykövetévé vált; a Loire régióban vásárolt, négyszáz éve épült háza, valamint a hozzá tartozó kert ma már az ország történelmi emlékeinek hivatalos listáján szerepel, a Google Maps is feltünteti. A voltaire-i „művelnünk kell kertünket” (il faut cultiver notre jardin) gondolat amúgy is szívügye a világhírű muzsikusnak: a kert jelképéhez kapcsolódva nevez­te el 2002-ben életre hívott énekesakadémiáját is. A Le Jardin des Voix (A hangok kertje) évente kiválasztott díjnyertesei kéthetes intenzív próbafolyamaton tanulnak be egy produk­ ciót, majd koncertszerűen adják elő Európában és a tengerentúlon, több alkalommal.

34

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

…a kert jelképéhez kapcsolódva nevezte el 2002-ben életre hívott énekesakadémiáját is.

A Partenope címszerepét Ana Vieira Leite alakítja, aki az operán, a reneszánsz és barokk zenén kívül énekel oratóriumot, dalt, vala­mint kortárs zenét is. A portugál születésű, Svájcban élő szoprán 2019 szeptemberében debütált a Genfi Nagy Színház­ ban, Philip Glass egyik operájában, de Mozart, Offenbach és Kurt Weill műveiben is fellépett, Mahler 4. szimfóniájának többek kö­ zött Takács–Nagy Gábor vezényelte előadásán is közreműködött.

Arsace korinthoszi herceg szerepében az a Hugh Cutting lép fel, aki jelenleg éppen Master fokozatát szerzi meg a londoni Royal College of Music falai között. A brit kontratenor főként hazájában tesz eleget felkéréseknek, több Händel-operában is kapott már szerepet, de Monteverdi Poppeájában és Bach passióiban és kan­ tátáiban is nagy sikerrel énekelt. Az Armindo rodoszi hercegként bemutatkozó Alberto Miguélez Rouco a Bázeli Zeneakadémián ka­ pott énekművészi diplomát 2017-ben. Cesti, Monteverdi, Purcell, Händel, Mozart színpadi műveiben szerepelt, de számos 18. szá­ zadi oratórium is megtalálható repertoárján. A spanyol kontra­ tenor saját együttest is működtet, amellyel egy neves kiadónál 2020-ban jelent meg első lemeze. Az Emilio küméi herceget ala­ kító, szintén Svájcban élő ausztrál tenor, Jacob Lawrence szenve­ délye a barokk opera, és meg­annyi fontos szerepet kapott ebben a műfajban, de azt vallja, hogy egy előadó szempontjából nem annyira a történelmi hűség fontos, hanem az, hogy meggyőző­ dött-e a saját interpretációjának hitelességéről, illetve sikerült-e megérintenie a közönséget. A kettős szerepben fellépő Helen Charlston, a 2018-as londoni Händel Énekverseny győztese olyan dirigensekkel dolgozott már együtt, mint Stephen Layton és Paul McCreesh. A lengyel származású francia bariton, Matthieu Walendzik Ormonte-ként áll színpadra; társaihoz hasonlóan ő is sokoldalú művész: énekelt már Pelléast, novemberben pedig a párizsi Opera Fuoco társulatának tagjaként Pangloss mestert alakítja Bernstein Candide-jában.

Várkonyi Tamás 2021. szeptember 28.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ENSEMBLE LES ARTS FLORISSANTS HÄNDEL: PARTENOPE — FÉLIG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Közreműködik: Partenope — Ana Vieira Leite Arsace — Hugh Cutting Armindo — Alberto Miguélez Rouco Emilio — Jacob Lawrence Rosmira/Eurimene — Helen Charlston Ormonte — Matthieu Walendzik Rendező: Sophie Daneman Vezényel: William Christie

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

35

A LÉTEZÉS ENCIKLOPÉDIÁJA

A századfordulónak nemcsak a teljességigényű világábrázolás volt az egyik vesszőparipája, de a bevallott és hittel-őszintén átélt megalománia is. Ezt nem a rekordok könyvébe illő túlzások iránti előszeretetként érdemes elképzelnünk, inkább a romantikus foko­ záseszménynek a művészet minden paraméterére való szenvedé­ lyes kiterjesztését vegyük észre benne. Emlékezzünk arra a hatal­ mas, végtelen erejű fokozásra, amely Wagner operája, a Trisztán és Izolda nevezetes részlete, a szerelmi halál (Liebestod) zenéjében valósul meg: ez vált a 19. és 20. század fordulójának művészeté­ben általánossá. Fokozzunk! Hangerőt, tempót, hangsúlyokat, érzelmet, indulatot, növeljük az előadóapparátus létszámát, az időtartamot — és szóljon a mű egyetlen meghatározott téma helyett minden­ ről! Babits szavával: „a mindenségről”.

Andrés Orozco-Estrada

„A mindenséget vágyom versbe venni”, írja Babits A lírikus epilógjában (1903), majd csalódottan teszi hozzá: „de még tovább magamnál nem jutottam”. A századforduló környékén keletkezett műalkotások gyakori igénye az átfogó világábrázolás, amely szándékként Mahler szinte minden szimfóniájában megmutatkozik. Ő azonban tovább jutott önmagánál — legtovább talán a 3. szimfóniában. A művet a Müpa falai között ezúttal az egyik legilletékesebb: a mahleri fájdalmak és örömök (no meg Freud) városának zenekara, a BÉCSI SZIMFONIKUSOK szólaltatja meg.

Egyre feljebb lépünk tehát a tételek során, a létezés egyre maga­ sabb szféráiba — növény, állat, ember, angyal, és végül a tiszta esz­ me, a szeretet elve, amelyet oly nehéz a gyakorlatban megvalósí­ tani, s amelynek ábrázolásához Mahler épp ezért a lassú fináléban nem is használja a korábbi tételek közül kettőben megszólaló embe­ri hangot. Szavak nélkül hullámzik a wagnerian végtelen 36

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

Fotó: Peter Rigaud

Mahler Harmadikja e törekvések egyik mintaképe. Minden idők leghosszabb szimfóniája ez, előadóapparátusa pedig hatalmas: mamutméretű szimfonikus zenekar, gyermek- és felnőtt kórus, altszólista. És a tartalom, a téma? Az valóban nem kevesebb: a „mindenség”. Mahler az eredeti, később visszavont program sze­ rint a hat tétel témáit így adta meg: 1. Pán ébredése, a Nyár bevonulása; 2. Amit a mező virágai mondanak nekem; 3. Amit az erdő állatai mondanak nekem; 4. Amit az ember mond nekem; 5. Amit az angyalok mondanak nekem; 6. Amit a szeretet mond nekem.

Sarah Connolly

himnuszdallam, a zeneirodalom egyik legfelemelőbb, legszelídebb, legédesebb és legfájdalmasabb zenéje, amely töké­letességével és megrendítő erejével a Máté-passió, a h-moll mise, A varázsfuvola és Beethoven 9. szimfóniája mellé emeli Mahler 3. szimfóniáját. Ahogy azok, ez a zene is valami örökérvényűt mond el a világról és rólunk.

A mű 1893 és 1896 között készült, az ősbemutató 1902. június 9-én zajlott az észak-rajna-vesztfáliai Krefeldben, kirobbanóan nagy si­ kerrel: a tomboló közönség a zeneszerzőt tizenkétszer hívta a pódi­ umra. A negyedik tételben az altszólista Nietzsche Zarathustrája egyik részletének megzenésítését énekli (O Mensch, gib Acht! — Ó, ember, figyelj!), az ötödikben pedig a Mahler számára oly sok inspi­ rációt nyújtó Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) egy rész­ lete (Es sungen drei Engel einen süßen Gesang… — Három angyal énekelt édes éneket) szolgál a megzenésítés tárgyául. Ezért is so­ rolják a művet az 1., a 2. és a 4. szim­fóniával együtt Mahler úgyne­ vezett „Wunderhorn-szimfóniái” közé. Amikor ezt az opust a Müpá­ ban hallgatjuk, érdemes arra gondolnunk, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem többek között éppen az olyan gigantikus hanghatásokban bővelkedő, nagy térigényű, monumentális zenék adekvát megszólaltatása érdekében épült, amilyen a 3. szimfónia.

A Mahler-Harmadik: Bécs szelleme. Ezért is kivételes élmény ezt a kompozíciót a szimfóniával szinte egyidős Bécsi Szimfonikusok előadásában hallgatni. A zenekar 1900-ban alakult Wiener Concertverein néven, első hangversenyét Ferdinand Löwe vezényelte. Az együttes nevéhez számtalan jelentős mű ősbemuta­ tója fűződik — Mahlertől például a 6. szimfóniáé. A karmesterek kö­ zül a legjelentősebbek álltak az együttes élén: Wilhelm Furtwängler, Hans Swarowsky, Herbert von Karajan, Wolfgang Sawallisch, Josef Krips, Carlo Maria Giulini, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Georges Prêtre, Rafael Frühbeck de Burgos, Fabio Luisi, Philippe Jordan.

De ők „csak” a főzeneigazgatók. Rajtuk kívül vendégdirigensként

Fotó: Christopher Pledger

Egyre feljebb lépünk tehát a tételek során, a létezés egyre magasabb szféráiba…

szinte mindenki vezényelte a zenekart a legnagyobbak sorából, aki élt és mozgott az elmúlt százhúsz évben: Bruno Waltertől Otto Klempererig, Sergiu Celibidachétől Lorin Maazelig, Claudio Abbadó­ tól Leonard Bernsteinig mindenki, aki jelentős, érdekes, lényeges mondanivalóval rendelkező dirigens volt. És persze zene­szerzők is — Richard Strausstól Bruno Madernáig.

Az együttes jelenlegi vezetője, Andrés Orozco-Estrada Kolumbiában született 1977-ben, zenei neveltetése azonban már Bécshez köti: a Hochschule für Musik und darstellende Kunst növendékeként szerezte meg diplomáját Uroš Lajovic osztályában. Ma már osztrák állampolgár is. Pályája eddigi éveiben fellépett többek közt a Berli­ ni, a Bécsi, a Müncheni és a Hamburgi Filharmonikusok, a Lipcsei Gewandhaus Zene­kara, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin, a Stuttgarti Állami Zenekar, a Düsseldorfi, a Bambergi, a Bázeli és a Luzerni Szimfonikusok hangversenyein, Stuttgartban pedig számos operaelőadást is vezényelt. A Wiener Symphoniker élére Philippe Jordan utódaként került, szerződése a 2021/2022-es évad­ tól köti a zenekarhoz. A hangverseny szólistája, az angol mezzo­ szoprán Sarah Connolly a barokktól a bécsi klasszikán át Wagnerig számos zeneszerző műveiben lépett fel operában és a hangver­ senypódiumon, de egyéb stílusterületeken is otthonosan mozog, így a közönség hallhatta Donizetti, Bellini, Berlioz, Berg, Enescu, Britten műveinek tolmácsaként is.

Csengery Kristóf

2021. október 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BÉCSI SZIMFONIKUSOK Közreműködik: Sarah Connolly — mezzoszoprán Nemzeti Énekkar Nőikara (karigazgató: Somos Csaba) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, Sapszon Borbála) Vezényel: Andrés Orozco-Estrada

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

37

Fotó: Raffay Zsófi

Fassang László

38

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

TÖRTÉNETEK

ORGONÁRA ÉS SZÍNMŰVÉSZRE Ha azt mondjuk, FASSANG LÁSZLÓ és MÁCSAI PÁL, a zenehallgató rávágja: Orgona-sztorik.

Idén októberben a kilencedik résszel jelentkezik a 2009-ben indult sorozat, amely ma már az orgonarajongók egyik legkedveltebb eseménye a Müpában. Fassang Lászlót a kezdetekről, az előadásokat megelőző kutatómunkáról, valamint a következő rész főszereplőjéről, César Franckról kérdeztük.

Hogyan jött létre annak idején ez a fúziós műfaj, és milyen szempontok mentén választod ki a soron következő témát, zeneszerzőt?

Az alapgondolat nagyjából az első előadás előtt egy évvel született meg: van egy nagyszerű orgonánk, és hozzá számtalan nem igazán ismert orgonaszerző és -darab, így merült fel, hogy jó lenne a nagyközön­ séget beavatni olyan műhelytitkokba, amelyek az orgona működésével, történe­ tével és a komponisták életével kapcsola­ tosak. Eleinte azt gondoltam, hogy egy zene­történész segítségével mutassuk be ezeket a történeteket, de végül egy színész – Mácsai Pál – felkérése mellett döntöttünk.

Voltak olyan estek, amelyek alkalmával na­ gyobb ívet próbáltunk megrajzolni — az első műsorunkban például a teljes orgona­zene történetét mutattuk be —, a későb­biek során pedig inkább egy-egy korszakra, egy vagy két zeneszerző életművére összpon­ tosítottunk.

Hogyan zajlanak az előkészületek, men�nyire nehéz ez a feladat a kutatómunka szempontjából? Mikor kapcsolódik be a folyamatba Mácsai Pál?

A zenetudósi rálátás igen fontos, így az el­ ső időszakban Fazekas Gergely állította össze a szövegeket, a későbbiekben pedig Szabó Balázs csatlakozott hozzánk, aki egy­ szerre kiváló orgonista és elmélyült kutató.

Miután megvan a tematika és a műsor, Balázs összeállít egy nagyon hosszú szöve­ get a legnagyobb alapossággal és részle­ tességgel, valamint kiválogatja az illuszt­ rációkat, a vetítésre szánt képeket is.

Ezt kapja meg Mácsai Pál, és ezzel kezdünk közösen dolgozni annak érdekében, hogy mindez egy kétórás koncert keretében be­ fogadható, élvezhető, szórakoztató legyen.

A szövegekben megjelennek korabeli forrá­ sok, kritikák, érdekes visszaemlékezések, anekdoták is. A közös munka során aztán gyakran kiderül, hogy a kevesebb több, és nem kell részletesen minden összefüggést megmutatni, hiszen nem írásbeli műfajról van szó, hanem színpadi előadásról.

„Liszt szerint Bach óta senki nem írt olyan színvonalú orgonaműveket, mint ő.”

Ezúttal César Franck lesz az est főszereplője, aki az orgonairodalom megkerülhetetlen alakja, és bár belga származású volt, élete nagy részét Párizsban töltötte.

Franck a modern 20. századi orgonazene megalapozója, különleges helyet foglal el a francia orgonairodalomban. Nagyon őszinte fogalmazásmód, mély, letisztult formanyelv jellemzi a zenéjét. Liszt szerint Bach óta senki nem írt olyan színvonalú orgona­műveket, mint ő. Nagyon izgalmas és szerethető a zenéje.

A Müpa orgonája stílusok tekintetében igencsak sokoldalú hangszer. Milyen sajátosságai vannak ennek a repertoárnak?

A Müpa orgonája valóban sokféle stílust és korszakot meg tud szólaltatni, ez azonban maga után vonja azt, hogy valójában min­ den nyelv egy sajátos dialektusban szólal meg rajta, de a lényeges üzenetet képes közvetíteni. Amikor a hangszer épült, fon­ tos szempont volt, hogy azokat a jellegze­ tességeket, amelyeket a francia romantikus orgonák, a Cavaillé-Coll hangszerek tudnak, azt a szimfonikus zenekari hangzást a Müpa orgonáján is be lehessen mutatni.

Az, hogy Franckra esett a választás, feltételezem, azt is jelenti, hogy élete és munkássága az anekdoták, sztorik szempontjából is izgalmas. Előzetesen megosztanál egy ilyen történetet az olvasókkal?

Egy anekdota szerint, amikor Párizsban diplomázott orgonistaként, nem ötöst kapott, csak négyest. Az improvizációs vizsga során Franck két olyan témát kombi­ nált, amelyek két külön feladat részét ké­ pezték, és a zsűri ezt vagy nem vette észre, vagy túl hosszúnak találta az eredményt.

De több orgonistáról keringenek hasonló történetek, ami azt bizonyítja, hogy az aka­ démikus, teljesítményorientált szemlélet nem feltétlenül hoz létre időtálló értékeket.

Tóth Endre 2021. október 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ORGONA-SZTORIK IX. Közreműködik: Fassang László — orgona Mácsai Pál — színművész

KLASSZIKUS 2021. augusztus—október

39

Gonda János

ÚJ

nyár végén

JAZZIDŐ

A Müpában a nyár végének hírét eddig is jazz-zenekarok dobolták ki, de a kényszerű leállás után ez sem úgy történik majd, mint korábban: az évadot augusztus végén a Fesztivál Színházban az eddigieknél minden értelemben nyitottabb fesztivál indítja, miközben változatlan marad a csúcsminőség, és lesz ingyenes szabadtéri koncert is.

Az új fesztivál a New Orleans Swing funkcióját veszi át, és to­ vábbra is számít azokra, akik a tradicionális jazzstílusokat ked­ velik — de már nem csak rájuk. A JazzTime elnevezés többféle asszociációt hív elő. A jazz ideje — ilyen címmel a Müpa Magazin egyik rendszeres szerzője, Turi Gábor írt nagyszerű könyvet.

Ugyanakkor a jazz előadási hagyományát szinte minden más műfajtól megkülönbözteti a sokszor késleltetett és gyakran improvizatív, szám közben változó lüktetés, a time, amely több mint ritmusérzék. A JazzTime azt is jelenti, hogy a Müpa nyár­ záró és évadnyitó koncertjeit hagyományosan jazz­együttesek adják.

A régebbi augusztusi fesztivál és a JazzTime közötti folytonos­ ságot leginkább az a koncert jelzi, amelyen a főleg swing stí­ lusban népszerűséget szerzett énekesnők állnak mikrofon elé.

Bolba Éva repertoárjának jelentős részét alkotják ezek az örök­ zöldek. Micheller Myrtill állandó partnerével, Pintér Tibor gitárossal és különböző zenekarokkal a swing minden ágában otthono­ san mozog, tematikus műsoraival pedig újra és újra megtölti a Müpa legnagyobb termét. Munkácsy Eszter számtalan meg­ hívást kapott a Vintage Dolls tagjaként, amely viszont vegy­ tiszta hitelességgel adja elő a harmincas években népszerűvé vált énekegyüttesek dalait. Az énekesparádén csak az ábécésorrendnek megfelelően kerül sorra utoljára Pocsai Kriszta, aki a jazz minden ágának, modernnek és örökzöldnek egyaránt nagy rutinnal és ízig-vérig jazzes hanggal megáldott tolmá­

40

JAZZ 2021. augusztus—október

csolója. A négy, minden figyelmet megérdemlő díva kíséretét egy afféle „Best of…” zenekar vállalta, amelyet Csizmadia Dávid trombitás alapított 2017-ben, s amely azóta a Budapest Jazz Club nevét vette fel. A két régebben működő fővárosi big band tag­ jai közül többen is csatlakoztak hozzájuk, ami azt jelzi, hogy akinek a szívét leginkább a jazz dobogtatja meg, aligha telhet el a hangzással, ha egy jazznagyzenekar rázendít.

A szombat esti JazzTime a múltat idézi: az idén 89 évesen el­ hunyt Gonda János emlékére játszanak utódai, tanítványai, köve­tői. Persze nincs akkora színpad, amelyen mindenki el­ férne, aki legalább közvetve Gonda-tanítványnak tartja magát.

Az 1964-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolán általa tanszakként alapított jazzképzés olyan módon teljesedett ki, hogy mind alap-, mind középszinten, két évtizede pedig már a felsőoktatásban is lehet állami jazzképzésben részesülni.

Az alapító tanárok közül Berkes Balázs is üdvözli a koncert részt­ vevőit, aktív kollégái pedig — közöttük többen sok évtizedes tanítási múlttal — a színpadon mutatják meg, milyen messze jutottak a „stafétával”. Zongorához ül a két évtizeden át tan­ székvezető Binder Károly, szaxofonozik utódja, Bacsó Kristóf.

Márkus Tibor és Bágyi Balázs a Jazz Szövetségben vették át a váltó­ botot a Tanár úrtól, de sok mindenkivel együtt Berki Tamás, Kő szegi Imre, Balázs Elemér és Borbély Mihály is kiveszi részét az ünneplésből, ahonnan a tanszaki big band odaadó vezetője, László Attila sem hiányozhat.

A swing — mai ritmusokkal felélénkített — újabb változatait itthon leginkább Szű cs Gabi énekesnő vitte sikerre, aki sokoldalú­ ságának köszönhetőn a Cotton Club Singers után nagyszerű szólókarriert folytat. Ezúttal a sanzon, a Broadway-musicalek és a filmek világából válogat dalokat La Femme Fatale címmel hirdetett önálló estjére, amelyen saját zenekara kíséri, többek között Berdisz Tamás dobossal és Pataj György zongoristával.

Szűcs Gabi felkérte a kiváló színésznőt, Ónodi Esztert, hogy vegyen részt a produkcióban, amelyben prózai betétek is árnyal­ják a végzetes (sorsú) nőkről zenében alkotott képet.

Az igazi meglepetés az, hogy Ónodi Eszter énekelni is fog.

Zipernovszky Kornél

Munkácsy Eszter

Gonda János, aki a tanításért saját előadói pályájának egy részét is feláldozta, biztosan helyeselte volna, hogy az esti koncert előtt fiatal tehetségek lépjenek fel az Átrium színpa­ dán. Van mit pótolni, hiszen a Müpa nagy múltú tehetségku­ tatója, a Jazz Showcase 2020-as nyertesei még nem adhattak koncertet az intézményben, pedig ez a lehetőség a díj hozadé­ ka. A közönségdíjas a Perpetuum lett, és bár frontembere Giricsi Fruzsina, és szövegeik nagy részét is ő írja, a zene általában az együttes közös szerzeménye. A szakmai fődíjas ugyancsak egy énekesnő, Nagy-Babos Rebeka. Kvartett­je nyerte a zsűri díját 2020-ban, improvizációikat hallgatva elmondhatjuk: méltán.

A harmadik zenekar alakulatként ugyan friss, tagjai azonban évtizedes rutinnal rendelkeznek. A Funky Wheelers Frey György basszusgitáros és a Fool Moonból ismert tenor, Czutor Ignác öt fúvós­sal felálló zenekara Kozma Orsi vendégfellépésével, ami azt jelenti, hogy a szabadtéri koncert hangulata a tetőfokán ér majd véget.

2021. augusztus 27.

Fesztivál Színház JAZZTIME A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

PEARLS OF SWING — A SWING DÍVÁI ÉS A BJC BIG BAND Közreműködik: Bolba Éva, Micheller Myrtill, Munkácsy Eszter, Pocsai Kriszta — ének Trombitán, harsonán közreműködik és házigazda: Szalóky Béla BJC Big Band: Ryan Quigley, Ducsai Szabolcs, Pecze Balázs, Koós-Hutás Áron — trombita Korb Attila, Csapó Krisztián, Varga István, Abbas Murad — harsona Meleg Tamás, Nagy Balázs, Zana Zoltán, Elek István, Stencli Tamás — szaxofon Sapszon Bálint — zongora Ifj. Tóth István — gitár Fonay Tibor — bőgő Csízi László — dob Művészeti vezető — Csizmadia Dávid

2021. augusztus 28.

Fesztivál Színház JAZZTIME A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

JAZZSTAFÉTA — GONDA JÁNOS ÜNNEPE Közreműködik: Bágyi Balázs — dob, művészeti vezető Binder Károly, Márkus Tibor, Oláh Kálmán, Szabó Dániel — zongora Csuhaj-Barna Tibor, Hárs Viktor — bőgő Kőszegi Imre, Balázs Elemér — dob Berki Tamás — ének László Attila — gitár Borbély Mihály, Bacsó Kristóf — szaxofon Friedrich Károly — harsona Házigazda: Szalóky Béla 2021. augusztus 29.

Fesztivál Színház JAZZTIME A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

Szűcs Gabi

SZŰCS GABI — LA FEMME FATALE Szűcs Gabi — ének Közreműködik: Kuzbelt Péter — szaxofon Pataj György — zongora Kormos János — gitár Sárkány Sándor — bőgő Berdisz Tamás — dob Vendég: Ónodi Eszter — ének, próza Házigazda: Szalóky Béla

JAZZ 2021. augusztus—október

41

Fotó: Süveg Áron

Fekete Ernő

Right On!

Szabálytalan hős Náray Erika háziasszony–énekesnő biztosra ment, amikor a hosszú idő után ismét megnyitott Bohém Rendezvényhelyszín falai közé olyan kollégáját hívta meg csevegni, aki nemcsak népszerű, de a szakmai kérdéseken kívül a közügyekről is markánsan egyéni vé­ leményt formál. Mert melyik színház- és/vagy filmbarátot hagyná hidegen, miről mit mond a negyvenkilenc éves, Jászai Mari-díjas színész és versmondó, Fekete Ernő ?

Hogy jazzkedvelő-e? Ez majd a beszélgetésből kiderül, annyi azon­ ban bizonyos, hogy egyik legérdekesebb alakítása az Alföldi Róbert rendezte II. Edward címszerepe volt az Átriumban, ahol az Erzsébetkori, de ma is aktuális tematikát a hideg tónusú jelmezek mellett Gőz László élő kamarazenéje tette kortalanná.

Napjainkban Tóth Viktor altszaxofonos legalább négy-öt formáció­ ban szerepel több-kevesebb rendszerességgel, ha pedig címkékkel próbálnánk ellátni szerepeit a mai magyar jazzéletben, azt mond­ hatnánk, létezik egy improvizáló és egy szórakoztató Tóth Viktor: az előbbi irányítja a Tercett és az Arura Trió elnevezésű csoporto­ kat, az utóbbi pedig egészen más, sokkal közérthetőbb és nép­ szerűbb stílusokban otthonos: R&B-t, hip-hopot, csupa groove-os muzsikát játszik régi, kipróbált partnerekkel. Sokat tud az ezekben a zenékben alkalmazandó ritmusokról Hodek Dávid komáromi dobos, aki Tóth legújabb, Right On! csapatának is tagja — a húszas évei közepén járó muzsikus már tizenegy évesen, csodagyerekként együtt muzsikált az akkor még szintén pályakezdőnek számító altszaxofonossal. Azóta kibővült a csapatuk Dávid öccsével, Hodek Áronnal, aki a basszusgitár most már külföldön is jegyzett ifjú mestere. S hogy a funk kör bezáruljon, a triót kiegészíti két billen­ tyűs, az akusztikus hangszeren játszó Szakcsi Lakatos Róbert és az inkább az elektromos keyboardok kezeléséért felelős Neumann Balázs, valamit egy alkalmi tag, az improvizatív Tóth Viktor-triókból (is) jól ismert Orbán György, aki bőgőjével ellenpontozza a fiatal basszusgitárost. Right on!

2021. október 3.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

TÓTH VIKTOR: RIGHT ON! Közreműködők: Tóth Viktor — altszaxofon, loopok Szakcsi Lakatos Róbert — zongora Neumann Balázs — billentyűs hangszerek Hodek Áron — basszusgitár Hodek Dávid — dob Orbán György — bőgő

De Fekete Ernő pályájára gondolva Christopher Marlowe-n túl is a szabálytalan előadások rögzültek bennünk elsősorban. Pályája kezdetén rögtön a mélyvízbe dobták. Első színházi feladatát Jeles András egyik rendezésében kapta – egy darabban, amelyet csak formabontóan lehetett színre vinni és előadni. Azóta, a Katona József Színházban eltöltött negyed évszázad alatt még ki tudja, hányszor próbálhatta ki magát akár meghökkentőnek is mondható produkciókban.

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: FEKETE ERNŐ

42

JAZZ 2021. augusztus—október

Tóth Viktor

2021. szeptember 23.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

Fotó: Láng Péter

Kellemes orgánuma és különleges versértése a líra műfajának ki­ váló közvetítőjévé is teszi. Jó tíz évvel ezelőtt még Molnár Gál Péter méltatta természetes versmondását a Sufniban közönség elé került, maga válogatta Weöres-műsor kapcsán.

Juronics Tamás

Fotó: Tarnavölgyi Zoltán

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK

Balett kékben A kortárs magyar táncművészet meghatározó alakja, Juronics Tamás Kossuth-díjas táncos—rendező—koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett irányítója régi-új választása a Jazzrajongók műsor­ szervezőinek — Náray Erika vele készült beszélgetését tavaly a koronavírusjárvány meghiúsította. Mindenesetre az est sok hónapos késés­sel is érdekesnek ígérkezik.

Ellentétben ugyanis egyik-másik meghívottal, Juronics erős kötő­ dése a zenéhez közismert. Az aktualitásoknál maradva: miután Bartók több alapművét színre vitte A fából faragott királyfitól a Táncszvitig, a Kékszakállútól a táncos/koreográfus egyik legjobb munkájának tartott A csodálatos mandarinig, nemrég a Müpa fel­ kérésére elkészült a Concertóra komponált groteszk táncdarabbal is, melyben a választékos mozgásrepertoár, a pantomim-elemek és a koreográfusra jellemző intenzív, vizionárius képi világ különös összművészeti produkciót eredményez.

Fedezze fel Budapest éléskamráját!

Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket!

A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

Blue című, újabb koreográfiáját szintén nem lehetett volna szín­ padra álmodni a zenei montázs jelenléte nélkül. A darab, mely töb­ bek között a barátságról és a beilleszkedésről szól, eljátszik a blue szó kettős jelentésével, ami persze a táncmű színvilágában is fon­ tos szerepet kap. Az sem véletlen, hogy Juronics emez új munkáját Nanine Linning kísérletező holland koreográfusnő The Black Paintings című produkciójával együtt láthatja a közönség. Itt Arvo Pärt zené­ je találkozik Goya-motívumokkal.

Reméljük, egyszer majd egy nagyobb ívű jazzkompozícióra is ké­ szít koreográfiát a művész. Izgalmas vállalkozás lenne például John Coltrane négytételes A Love Supreme-jére táncjátékot álmodni.

Máté J. György 2021. október 21.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: JURONICS TAMÁS

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu MÜPANOVELLA JAZZ 2021. augusztus—október

43

A Shiraz az indiai mozi úttörője, az első nagy stúdió megalapítója, Himanshu Rai színész-rendező és a német rendező, Franz Osten középső munkája az indiai misztikus történelmet feldolgozó triló­ giából (az Ázsia fénye és a Kockadobás mellett). A talán legszebb szerelmi tanúságtétel történetét, a Tadzs Mahalt építtető herceg és szerelmének históriáját mesélik el romantikus átdolgozásban az 50 000 statiszta közreműködésével forgatott, ma is látványos filmben, amelynek felújításakor a Brit Filmintézet Anoushka Shankart kérte fel a kísérőzene megkomponálásához. Shankar ki­ emelkedő szitárjátékos, aki a klasszikus indiai muzsika és a mo­ dern, urbánus világzene területén egyaránt otthonosan mozog, társadalmi ügyek aktivistájaként gyakran hallatja hangját, amiről a legutóbb, a Müpában bemutatott Land of Gold című albumának koncertjén is megbizonyosodhattunk. A Shiraz új zenéje egyszerre merít abból a korból, amikor játszódik, abból, amikor forgatták és a mából, gyönyörű időívet húzva az indiai kultúra egén. Édesapja, Ravi Shankar születésének százéves évfordulójáról Anoushka a járvány miatt nem tudott a terveinek megfelelő nagyszabású ünnep­séggel megemlékezni, így a mostani filmkoncert kimondvakimon­datlanul is hordoz valamit az apa hagyatékából, és megbizo­ nyosodhatunk arról is, hogy a világzene együtt él a történelemmel.

2021. szeptember 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Anoushka Shankar — szitár Közreműködik: Danny Keane — cselló, zongora Idris Rahman — klarinét Preetha Narayanan — hegedű Graeme Blevins — fuvola Pirashanna Thevarajah — mridangam, ghatam, doromb, kandzsira Sanju Sahai — tabla, basszustabla Christopher Kemsley — harmónium, Moog szintetizátor, moduláris szintetizátorok Kísérőzene: Anoushka Shankar Zenekari hangszerelés: Julian Hepple, Danny Keane Hangdesign: Dennis Fernandez, Julian Hepple Zenei felügyelő: Julian Hepple Videotechnika: John Brown

44

VILÁGZENE 2021. augusztus—október

Enzo Avitabile

ANOUSHKA SHANKAR: SHIRAZ

Fotó: Anushka Menon

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremhez jól illenek a filmek­ hez évtizedekkel, esetenként akár egy évszázaddal később meg­ alkotott kísérőzenék élő bemutatói. Emlékezhetünk, amint a nagyszerű Bill Frisell trió Buster Keaton némafilmjeit értelmezte újra a modern jazz irányából, és együtt izgultunk, hogy Kenny Wollesen dobos tud-e zajt csapni a megfelelő időben a poénoknál.

Hasonló élmény volt, amikor a basszusklarinétos Louis Sclavis új életre keltette friss zenéjével a filmtörténet talán leghosszabb ideig dolgozó színész-rendezője, Charles Vanel 1929-ben készített Dans la Nuit című filmjét. Most ismét a korszak egy némafilm-re­ mekművét zenéli körbe egy világsztár, az öt év után hozzánk újra ellátogató Anoushka Shankar.

Anoushka Shankar

A Tadzs Mahal hangjai

A Fonó Zenekar

Fotó: Posztós János, Müpa

Az el nem vesző hagyomány

Nemrég elém került egy fotó az egykori magyar—lengyel határról.

Elgondolkodtam, mekkora is lehetett Magyarország területe, hány embernek változhatott meg a mindennapi élete, hosszabb távon a kultúrája és a gondolkodása azáltal, hogy a trianoni béke­ szerződés következtében más országok állampolgárai lettek, mennyi minden lett más egy csapásra. Az én generációm csak a megemlítés szintjén tanult az iskolában Trianonról: ott zárult le az I. világháború véglegesen — és ennyi. Sem a terület- és lakos­ ságvesztés mértékét, sem a változásokat, hatásokat nem tudtuk felmérni, még akkor sem, ha ma már könyvtárnyi irodalom áll ren­ delkezésre a témáról.

Trianont megérteni, még inkább megérezni a testünkön keresztül, közvetlenül lehet, akkor, ha élő impulzust kapunk az elcsatolt terü­ letek ma is élő hagyományaiból. Az Agócs Gergely vezetésével mű­ ködő Fonó Zenekar küldetésének tekinti a mai határokon átnyúlva bemutatni a magyar népzenét, ezért a békeszerződés aláírásának napjára időzített Nemzeti Összetartozás Napjáról a békeszerződés aláírását követően immár több mint száz évvel egy szépen össze­ állított programmal emlékezik meg. A hívónevek: Bartók, Kodály, Vargyas, Lajtha és persze a zenekar avatott, a Kárpát-medence népzenéjével autentikus viszonyt ápoló muzsikusai, valamint a gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mező­ ségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyomány­ őrző vendégénekesek, muzsikusok. A Fonó Zenekar felismerte, hogy a magyar népdalkincs és a hangszeres népzene száz évvel Trianon után is az élő hagyomány részét képezi a szomszédos orszá­gok magyarlakta régióiban és ezzel a koncerttel sokat tesz a történelmi emlékezet ébrentartásáért.

2021. szeptember 26.

Fesztivál Színház

TANÚHEGYEK AZ EL NEM FELEJTETT MAGYAR NÉPDAL SZÁZ ÉVE Fonó Zenekar: Navratil Andrea — ének Gombai Tamás, Pál István „Szalonna” — hegedű, hegedűkontra Agócs Gergely — ének, furulyák, duda, tárogató D. Tóth Sándor — brácsa, ütőgardon Tárkány Kovács Bálint — cimbalom Kürtösi Zsolt — bőgő, cselló Vendégművészek: id. Csizmadia Anna, ifj. Csizmadia Anna, Holec Istvánné Lauro Ilona, Izsák Jánosné Kovács Ilona, Lauró Béláné Gyepes Ilona, Bastyúr István, Dezsőné Kádár Erzsébet, Kaló Katalin, Pozsár Illésné Kovács Mária, Pasztovics Andrásné Deák Ilona, Varga Judit — ének Tankó Dezső, Burján Tibor — ének, furulya Dobcsák János, Dobcsák Béla — ének, klarinét Szántó István — brácsatambura Izsák János basszprímtambura Tímár János — gardon A „Száz év vagány” produkció táncosai (vezető: Kovács Norbert „Cimbi”)

Nápoly ősi lüktetése Amikor Enzo Avitabile mélyről feltörő, lüktető zenéjét halljuk, nem jutna eszünkbe, hogy a dallamok és mindenekelőtt a ritmusok Olaszországból származnak. A szaxofonos-zeneszerző és folklo­ rista Avitabile különleges utazásra invitálja hallgatóit, olyasmit mutatva fel az európai zene hatalmas tengeréből, amire előtte más még nem hívta fel a figyelmet.

A nápolyi munkásnegyedben, Marianellában, 1955-ben született Avitabile a pastallessa és a zeza ősi zenéjét vegyíti szent énekek varázsával, de repertoárjában a munkásdalok karizmája és a villa­ nellák balladaszerűsége is megjelenik. Kihasználva több földrajzi terület vonzáskörzetében fekvő szülővárosának adottságait, a zenei hagyatékhoz autentikusan tudja hozzákapcsolni azokat a balkáni, afrikai, közel-keleti hatásokat, amelyek a környék kultú­ ráját formálták. A modern világzenének Nápoly többek között a Spaccanapolit, a Nuova Compagnia di Canto Popolarét vagy Dani­ ele Sepét adta, Avitabile pedig hozta a Bottari di Portico népes ütő­ együttesét: hordók, kádak, egyéb szokatlan eszközök, mandolin,

mandocselló, gitár és persze Avitabile kissé karcos, eredeti ének­ hangja, no meg szopránszaxofonja hallható a zenekarban. Ebben a felállásban sikerült megvalósítani a földrajzi-kulturális olvasz­ tótégelyről elképzelt vízióját, amelyben a „transz” egyszerre je­ lenti a (kultúrák közötti) átkelőt és azt az állapotot, ahová a Bot­ tari XIII. századig visszanyúló ritmusaival eljutunk. Avitabile nyolcvanas évek eleje óta megjelenő lemezein az Africa Bambaa­ taa, Randy Crawford és Mory Kante is énekel, az egyik különle­ ges albumon pedig az ősi fronna-éneket felelevenítve Khaled, Manu Dibango és Baba Sissoko is a közreműködők között van.

Enzo Avitabile Nápoly hőse, a kulturális világörökség egy olyan részének képviselője, amely nélküle feledésbe merült volna.

Végső Zoltán 2021. október 30.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ENZO AVITABILE & I BOTTARI ŐSI RITMUSOK BOROSHORDÓKRA

VILÁGZENE 2021. augusztus—október

45

A Platon Karataev zenekarról 2016-os feltűnésekor bármilyen jó fülű hallgató megmondhatta, hogy a két énekes-gitárossal kiálló for­ mációban hatalmas potenciál van, a karakteres előadásmód ki­ emeli őket színterükről, és akár nemzetközi sikereket is elérhet­ nek. Utóbbi mára, két lemezzel később, végképp bebizonyosodott sokmilliós Spotify-hallgatottsággal, nemzetközi turnékkal, fesz­ tiválfellépésekkel. Az akusztikusabb hangszerelésű korai időszak után a 2020-as Atoms című második albumot már hangosabb, grandiózusabb megszólalás jellemezte, egyszersmind himniku­ sabb, szakralitástól is megérintett hangzás, és ezen az úton megy tovább a zenekar ősszel megjelenő harmadik albumával, amely már magyar nyelvű lesz, és amelyről számos dal ezen a koncerten szólal meg először. Balla Gergely, a zenekar szövegírója kapcsolatot lát a készülő anyag témája és az élő fellépések között. „A készülő harmadik, Partért kiáltó című lemez lesz az első magyar albumunk, mely az előző anyagokhoz képest tovább merül, és a létezés magját járja körül módosult tudatállapotokon, valamint az önmagunkkal és elmúlással való szembenézésen keresztül. Számomra az új album az, ahol a leginkább megtaláltuk, amit az alkotásban keresünk, középpontban az emberrel és a szakralitással, így azon vagyunk, hogy idővel a fellépéseink is akár kvázi-spirituális élményekké váljanak.”

Mindezt alátámasztja, hogy a koncerten feldolgozások formájában megjelenik majd a Vágtázó Halottkémek spirituális zajat­takja (Halló, mindenség, Aláírhatatlan történelem) és Arvo Pärt szakrális minimalizmusa is — utóbbi My Heart’s In The Highlands című szer­ zeménye a kvartett magyar fordításában.

2021. szeptember 16.

Fesztivál Színház

PLATON KARATAEV Balla Gergely — ének, gitár Czakó-Kuraly Sebestyén — ének, gitár Bradák Soma — dob Sallai László — ének, basszusgitár

46

KÖNNYŰ 2021. augusztus—október

2021. szeptember 28.

Fesztivál Színház

THE GREAT HUNGARIAN SONGBOOK 3 Közreműködik: Behumi Dóri, Pál Dénes — ének A vonósokkal és fúvósokkal kiegészített Jazzical Trio (Káel Norbert — zongora, Oláh Péter — bőgő, Lakatos Pecek András — dob) Zenei vezető, hangszerelő: Káel Norbert Díszlet: Túri Erzsébet Rendező: Böhm György Vezényel: Riederauer Richárd

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Kvázi-spirituális élmény

Ismert fogalom a Great American Songbook, azaz a nagy amerikai dalgyűjtemény, amely a Broadway színházi betétdalait, Hollywood musicaljeinek zenéjét, a Tin Pan Alley néven közismert 20. század eleji zeneszerzői iskola jazzes, popos repertoárját jelenti, amelyet Frank Sinatrától Lady Gagáig máig rengetegen tartanak életben.

Ugyanez magyar változatban a The Great Hungarian Songbook, amely szintén a tízes–húszas évektől bővülő Nagy Magyar Dalos­ könyvet jelenti: filmbetétdalok, operettek, színpadi darabok, san­ zonok, klasszikus dalok, az ötvenes–hatvanas évek tánczenéi — ki­ magasló dalszerzők és szövegírók teljesítménye. Ezt tartja életben a Káel Norbert zenei vezető, hangszerelő és Böhm György rendező által megálmodott Müpa-esemény, a The Great Hungarian Songbook is, amely 2014 óta immár harmadik műsoránál tart. A koncepciót tehát jól ismerheti a közönség, a zenészek magja is azonos, az éneke­sek viszont, ahogyan az első után a 2016-os második részben, ezúttal is újak. Most a vonósokkal és fúvósokkal kiegészülő Jazzical Trio kísé­retében két énekes, a játékos Behumi Dóri és a sokoldalú Pál Dénes interpretálja az új megközelítésben átdolgozott klasszi­ kus dalokat, a repertoár pedig az 1950-es évektől az 1990-es éve­ kig kalan­dozik, azaz a klasszikus korszakot már a 20. század má­ sodik felének nagy magyar dalszerzői, például Máté Péter dalai is kiegészítik. A Jazzical Triót (amelyben a zongorista Káel Norbert mellett a hazai jazzélet két elismert művésze, Oláh Péter bőgős és Lakatos Pecek András dobos szerepel) és a koncert hangzását egy vonós-szekció, trombita, szaxofon és gitár kísérete teszi teljessé.

Behumi Dóri és Pál Dénes

Fotó: Vadas Géza

A Platon Karataev

A magyar dalok nagykönyve

Little G Weevil

Igazi rhythm and blues-revü Dobosként kezdte, rhythm and blues-gitárosként lett világhírű Szűcs Gábor, akit Little G Weevil néven ismer a blues-zene rajongó­ tábora szerte a világban. 1996-ban még csak tizenkilenc éves volt, de már saját zenekarával járta az országot, aztán a Szabó Tamás vezette Spo-Dee-O-Dee együttes gitárosaként már kül­ földre is eljutott. Az általa vezetett Pure Blueszal már az ezred­ forduló egyik jelentős magyar gitárosának számított, ám ez még csak a kezdetet jelentette. 2004 és 2018 között a műfaj hazá­jában alkotott, élt Alabamában, majd Memphisben, utóbbi helyen, a blues bölcsőjében az európai zenészek közül elsőként ajánlottak neki egyéves szerződést Amerika egyik legikoniku­ sabb utcájában, a zenétől hangos Beale Streeten, a Blues City Caféban. Az elismerések azonban csak ezután kezdtek igazán sorjázni. A dalszerző-producerként is elsőrangú gitáros-énekes remek lemezekkel és pazar koncertekkel győzött meg minden műfajfanatikust arról, hogy minden tekintetben kiemelkedő elő­ adót lát és hall. Nagyon sok más rangos elismerés mellett az Inter­national Blues Challenge verseny nyertese lett, és a blues műfajában legnagyobb kitüntetésnek számító USA Blues Music Awardra is jelölték. Little G Weevil a blues teljes spektrumában otthonos: ám akár akusztikusan, akár elektromosan, akár szóló­ ban, akár zenekarral — vagy mint ezen a koncerten, egy igazán nagy fellépő sereggel — zenél, mindig hű a tradíciókhoz. Húsz or­ szágban több mint kétezer koncerttel a háta mögött, Játssz tovább című, 2020-ban megjelent életrajzi könyvének megjelené­ se után a Little G Weevil Band egy nagyon komoly vendégsereggel hozza el az igazi rhythm and blues-revüt.

Dömötör Endre

Budapestre hangolunk

2021. szeptember 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

LITTLE G WEEVIL BAND

See you there!

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Little G Weevil Band: Premecz Mátyás — orgona, billentyűs hangszerek Borsodi László — gitárok Pfeff Márton — basszusgitár Tímár Tamás — dobok Pengő Csaba — nagybőgő K. C. Brown — szájharmonika Little G Weevil — gitárok, ének Vendégek: Ian Siegal, Dionne Bennett, Sena Dagadu, Fatima Mohamed, Jónás Vera, CéAnne, Fóris Rita, Andelic Jonathan — ének Közreműködik: Tiszai Vivien — dob Jambalaya Horns (Albert Zoltán — szaxofon, Sóvári Tamás — trombita)

funzine.hu KÖNNYŰ 2021. augusztus—október

47

Grecsó Krisztián

EGYÜTT EGYMÁSÉRT 48

LITERÁRIUM 2021. augusztus—október

2021-ben az egyik legrangosabb irodalmi kitüntetést, a Libri-díjat Bereményi Géza és Grecsó Krisztián kapta. A járvány felborította ugyan a díjak átadásának menetrendjét, ám az események végül megvalósultak. A felolvasásokra, az ünnepségekre az online térben került sor; a kultúra természetes közege, a művek és a szerzők személyes találkozása mostanáig váratott magára.

A Libri-díjak átadása megtörtént, a finoman hangolt, remek tempóban lepergetett és jól megkomponált esemény az interneten tekinthető meg. Az év máso­ dik felében azonban valóban felgördül a függöny: a Müpában végre láthatjuk-hallhatjuk a szakmai zsűri díjazottja, Bereményi Géza és a közönség elismerésé­ ben részesülő Grecsó Krisztián estjét.

Az osztatlan siker mögött, amely ebben a díjban is ki­ fejeződik, két, nem csupán a korkülönbség miatt el­ térő művészi pálya ért zenitjére. Grecsó Krisztián írói története éppen azzal a műfajjal kezdődött, amely­ hez most a szerző visszakanyarodott: egy verseskö­ tettel. Az emelkedő alkotói ív azonban az első próza­ kötettel, a Pletykaanyuval vette kezdetét, hogy azután szinte törések és elakadások nélkül, újabb és újabb regények és novelláskötetek állomáshelyeit kijelölve rajzolja meg egy immáron életműként értel­ mezhető írói teljesítmény mintázatát.

…két, nem csupán a korkülönbség miatt eltérő művészi pálya ért zenitjére.

Bereményi Géza — és ezt a szerző sokféle műfajban kibontakozott munkássága okán még a tájékozott olva­sóközönség egy része is elfeledte — a hetvenes évek elején, az úgynevezett prózafordulat előtt érkezett az irodalomba. A svéd király című novelláskötetének

megjelenése, miként egy ízben e sorok írójának Ester­házy Péter is hangsúlyozta, olyan volt, akárha kinyitották volna egy szoba két szemközti ablakát, és egy friss huzattal átszellőztették volna a korabeli magyar literatúra szalonját.

Bereményi nevére egyszerre vetettek fénycsóvát és borítottak árnyékot a Cseh Tamás-dalok: a zenét és a szöveget a közönség gyakran egyformán Cseh Tamás­nak tulajdonította. Bereményi az említett év­ tized végén filmes karrierbe kezdett. A tanítványok című opussal indult rendezőként, ám forgatókönyv­ íróként is olyan maradandó műveket teremtett, mint a valóban legendássá vált Megáll az idő és a Veri az ördög a feleségét.

Grecsó Krisztián másodszor nyeri el a Libri-díjat, Bere­ményi először. Grecsó népszerűsége töretlen, Bere­ményi írói sikergörbéje most emelkedik ismét magasabbra. Utóbbi a Magyar Copperfieldért kapta az elismerést, előbbi a Magamról többet című verses­ kötetért. Bereményi páratlan mutatványt hajtott végre: hetven fölött úgy tért vissza az irodalomba, mint az egyik dalában megénekelt valóság nevű nagybátyánk; egyes szám első személyben, az emlékirat műfaját újragondolva, egyedi hanghordozással.

Grecsó hihetetlen lélekjelenlétről tett tanúbizony­ ságot: az őt csaknem leterítő betegségről, annak kül­ ső és belső tapasztalatáról tett közzé a személyes­ ség határain túlmutató, lírai kalauzt.

Találkozásuk a Müpa színpadán várhatóan felidézi majd bennünk azt az érzést, amely miatt könyveket olvasunk, szerzőkért lelkesedünk.

Jánossy Lajos

2021. október 4.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

JÓK KÖZÖTT… — BEREMÉNYI GÉZA ÉS GRECSÓ KRISZTIÁN LIBRI-DÍJAS ÍRÓK ESTJE Műsorvezető: Jánossy Lajos Rendező: Balog József

LITERÁRIUM 2021. augusztus—október

49

Világvége

Very British Warm-Up

VÉG/JÁTÉK Talán. Lehetséges. Van rá esély, hogy hánya­ tott sorsú Very British sorozatunk végre bol­ dog végkifejlethez érjen. A Müpamozi brit szatírákat felvonultató filmsorozata 2019 őszén indult. Azóta sok víz lefolyt különféle folyókon. Közben volt járvány, Brexit, s hamarosan már a brit rendszámok betűjele is GB-ről UK-ra változik. De a brit szatíra remél­hetőleg mindezen megpróbáltatások elle­nére nem adja meg magát.

50

MÜPAMOZI 2021. augusztus—október

Itt van például Edgar Wright. Keményen dolgozott az elmúlt évben. Években. Őszre várható új filmje, amely időutazás — a ’60-as évekbe. Érdemes előtte megnézni 2013-as filmjét.

A Világvége is időutazós film a maga módján, hiszen az ifjúko­ ruk helyszínére visszatérő barátok személyes, cseppet nosztal­ gikus kiruccanásuk közben egyszerre csak belepottyannak egy feltételezhető jövőbe, egy gonosz kis disztópiába. De ne lepőd­ jünk meg: szatíra nincs fantasztikum, felnagyítás nélkül.

Egyébként a rendező éppen most dolgozik egy igazi disztó­pián, amely tervei szerint a távoli jövőbe — 2025-be — repít majd bennünket. Amúgy meg — sejtjük! — Edgar Wright állandóan a jelenről beszél. A hétköznapi elzombulásról. Amikor lassan már nem is vesszük észre, hogy a világunk elvadult, és mi önként, dalolva mondunk le megváltoztatásának lehetőségéről.

Tavaly, amikor Terry Jones meghalt, világos volt, hogy nem halt meg. Feltehetőleg csak visszavonult egy kis időre. Nyilvánvaló, hogy a Gyalog-galopp, a Brian élete, Az élet értelme és más emelkedett művek rendezője csak úgy nem tűnhet el a világ­ ból. Monty Python Repülő Cirkuszáról nem is szólva, amelynek Terry Jones egyik alapítója és pillére volt. Márpedig, ha brit sza­ tíráról beszélünk, erről az 1969-ben képernyőre került sorozat­ ról nem feledkezhetünk meg. A Monty Python ízlés dolga. Van, aki rajong érte, van, aki könyökideg-zsibbadást kap tőle. A brit — és talán nem csak a brit — szatírára viszont rendkívüli módon hatott. Az 1960-as évek egyik megrázó élménye volt a nyugati világ számára a média mindenhatóvá válása. Terry Jones és bűnsegédi bűnrészesei azonban nem pusztán kritikusai voltak ennek a mindenhatóságnak: megmutatták totális abszurditá­ sát. Egy olyan világot jelenítettek meg, amelyben az emberek megtanultak tévéül beszélni és viselkedni, amelyben maga az élet alakul át egyfajta tévés valóságshow-vá. Vicc? Úgy is értelmezhetjük. De úgy is, hogy az élet, a világmindenség meg minden értelmének rekeszizomszaggató keresése. Terry Jones filmjei fölöttébb filozofikusak, gyakorta elmélkednek arról,

miként vagyunk bezárva saját hiedelmeinkbe, téveszméinkbe, hogy szabad-e a mi akaratunk vagy saját magunk barkácsolta elmebéklyóink meghittségét élvezzük, amíg világ a világ. Utol­ só egész estés játékfilmje, a Megtehetek bármit (2015) tökéle­ tesen illeszkedik ebbe a gondolatmenetbe. Biblikus, apokalip­ tikus és kisszerű: találtatik-e egy igaz ember, akinek a kedvéért a világvége (egyelőre) elmarad?

Az 1960-as évek egyik megrázó élménye volt a nyugati világ számára a média mindenhatóvá válása.

Szóval itt a sorozat vége. A brit szatírák fél évszázadát baran­ goltunk át. És micsoda fél évszázadot! A filmes új hullámok korától eljutottunk a jelenbe, hogy szembesüljünk vele: „Nehéz szatírát írni” — ahogy Gádor Béla mondta. Vagy épp ellenkező­ leg: „Nehéz nem szatírát írni” — ahogy Hamvas Béla mondta.

De akár így, akár úgy, a szatíra arra késztet bennünket, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Ha még lehetséges.

Réz András

Megtehetek bármit

A sorozat záródarabja Guy Ritchie filmje, az Úriemberek. Ritchie a mai brit film egyik legizgalmasabb figurája. Egyszerre elismert és kárhoztatott. Érthető, hiszen legalább két Guy Ritchie léte­ zik. Az egyiket imádják a kritikusok, hiszen A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső vagy a Blöff stílust, újfajta filmnyelvet teremtett. A másik Ritchie-t — Sherlock Holmes, Arthur király, Aladdin — már nem annyira kedvelik. Érthető. A legutóbbi idő­ kig erős volt az a hagyomány, hogy a filmkritikust a mozi­ pénztárba becsilingelő pénz mennyisége fordított arányban be­folyásolta a film iránti vonzalmát illetően. (Kétségtelen, hogy mostanság, amikor Digitáliában bloggerek, vloggerek és

könyv”, amely a nézőt olykor kicibálja a csetepatéból, hogy egy másik nézőpontból is szemügyre vehesse azt a világot, ahol a csőcselék szétválaszthatatlanul keveredik a társadalmi elittel.

inf­luenszerek a megmondók, változóban vannak a dolgok.)

Az egyik Ritchie hihetetlenül erős, izgalmas és mulatságos karak­tereket teremt. Kicsit tocsog a vérben. Ellenállhatatlanul vicces a párbeszéd, és mindenki mindenkit átver. És semmi finom­kodás! Na, ilyen az igazi „ricsiség”! Talán ezért hozta za­ varba az Úriemberek Ritchie legelszántabb híveit is. Mert az erős karakterek megvannak ugyan, és a tocsogásról sem kell lemondanunk, ez alkalommal feljebb pozícionálta a min­ denféle bunyósokat és gengsztereket. Ja, és többfedelűvé tette a történetet. Tehát: míg korábban az átverések, cselek és blöf­ fök szinte követhetetlen kacskaringói a játszó személyek vilá­ gán belül maradtak, ez alkalommal megjelenik egy „forgató­

2021. szeptember 27., október 11., 25. Üvegterem MÜPAMOZI

VERY BRITISH — SZATÍRÁK ÉS GROTESZKEK VILÁGVÉGE (THE WORLD’S END; 2013); MEGTEHETEK BÁRMIT (ABSOLUTELY ANYTHING; 2015); ÚRIEMBEREK (THE GENTLEMEN; 2019) Házigazda: Réz András

MÜPAMOZI 2021. augusztus—október

51

Pécsi Balett: Vasarely-etűdök

AMIKOR A KÉPEK MEGMOZDULNAK

52

TÁNC 2021. augusztus—október

Ki ne vágyna arra a kiállításlátogatók közül, hogy egy-egy kedves festményének szereplői három dimenzióban folytassák a megfestett mozdulatot, tovább alakítva az ecsettel meg­ kezdett történetet? A PÉCSI BALETT előadá­ sán színek, formák, alakzatok kelnek életre.

A Bartók Tavasz online nézőközönsége már láthatta Vincze Balázs koreográfiáját, de a Vasarely-etűdök valós dimenziói nyilvánvaló­ an az „offline” megmérettetéssel válnak értelmezhetővé. Tulaj­ donképpen éppen ez: a két és a három dimenzió közötti mozgé­ kony, vibráló határvonal izgatta leginkább a 115 éve Pécsett született világhírű mestert, az op-art művészeti irányzat atyját, Victor Vasarelyt is. „Szín, mozgás, fény? Ahány nézőpont, annyi értelmezés.” Vasarely mondatát a képzőművészet számos társművészete is büszkén magáénak vallhatná, mind közül leginkább talán a táncművészet.

A hatvanegyedik születésnapját ünneplő Pécsi Balett és a társu­ latot vezető Harangozó-díjas Érdemes művész Vincze Balázs karrierjében egyaránt különleges ez a vállalás: az előzetesen ki­ választott és a táncest alapjául szolgáló tíz Vasarely-kép lükte­ tése, dinamikája, erőteljes atmoszférája volt a kiindulópont.

Ezektől elrugaszkodva egy laza kerettel ellátott, látványos estet hoztak létre az alkotók.

Ráadásul ez az az eset, amikor a keret legalább olyan érdekes, mint amit benne látunk: pécsi vagy a városhoz kötődő rangos művészek: Uhrik Teodóra, Vári Éva, Kamarás Iván és Kiss-B. Atilla annak a képzelt kiállításnak a nézői, ahol a megnyitót követően a képek egyszer csak megmozdulnak... A színészek nem csak díszek a ko­ reografált rendszerben: a táncosokkal együtt lélegezve mozdítják meg a mozdulatlannak vélt képeket.

Fotó: Kállai-Tóth Anett, Müpa

A szemnek csapdát állító op-art műalkotások a maguk illuzóri­ kus mélységeivel, elérhetetlen távolságaikkal és a fizikát szelle­ mesen megcáfoló kompozíciójukkal új jelentésekkel telítődnek a Pécsi Balett táncművészei révén. A sokat emlegetett összmű­ vészetet ebben az esetben vegyük komolyan: a hazai fiatal lát­ ványtervező generáció legjobbjai közé tartozó Cziegler Balázs a dimen­zióhatárokat áttörő díszletért, Nagy Fruzsina a szigorúan Vasarely szín- és formavilágából megálmodott jelmeztárért fe­ lel. Riederauer Richárd csupa energia zenéje mintha kottafejekből alkotná újra az ihlető képeket.

„Szín, mozgás, fény?

Ahány nézőpont, annyi értelmezés.”

A hagyományaira és múltjára mindig büszke Pécsi Balett a Vasarelyetűdökkel visszanyúl a gyökerekig: az alapító Eck Imre gondolko­ dásában színház, tánc és képzőművészet nem szétválasztható egységet jelentett. Vincze Balázs asszociatív etűdökből építke­ ző, kiváló alkotócsapattal bemutatott táncpremierje úgy idézi meg a hőskort, hogy eközben tekintetét előreszegezi.

Jászay Tamás 2021. október 1.

Fesztivál Színház

PÉCSI BALETT: VASARELY-ETŰDÖK

Előadják: a Pécsi Balett táncművészei Közreműködik: Kamarás Iván, Kiss-B. Atilla, Uhrik Teodóra, Vári Éva Györfi Anna — ének Kéméndi Tamás — harmonika Zene: Riederauer Richárd Díszlet: Cziegler Balázs Jelmez: Nagy Fruzsina Fény: Hepkó Miklós, Vincze Balázs A koreográfus munkatársa: Ujvári Katalin, Molnár Zsolt Koreográfus, rendező: Vincze Balázs

TÁNC 2021. augusztus—október

53

Győri Balett: Movements to Stravinsky Fotó: Csapó Balázs

KLASSZIKUS ÉS POSZTMODERN

A kettő nem zárja, mert valójában nem is zárhatja ki egymást: a GYŐRI BALETT — az évad együttese — régóta várt premierjét épp az teheti felvillanyozóan izgal­ massá a táncrajongók számára, hogy első látásra egymáshoz nem illő forma­ nyelvek határozzák meg a kétrészes est struktúráját.

2020-ban váltás volt a nagy múltú vidéki táncegyüttes élén: a Győri Balett igazgatását Velekei László vette át, oldalán a művészeti vezetői tisztet ezentúl Lukács András látja el. Bár mindkettejük kézjegyét jól ismeri a tánc­ szakma, jogos elvá­rás a közönség részéről, hogy lássuk, hogyan dolgozik a két művész egymással, illetve a megfiatalodott társulattal. Eredeti ter­ veikhez képest az elmúlt másfél év számos változtatásra kényszerítette az alkotócsapatot, de ők nem adták fel, így a klasszikus szépségű Movements to Stravinsky és a posztmodern vak­merőségéből merítő Mimi most végre egymásra talál.

54

TÁNC 2021. augusztus—október

Lukács András Stravinsky-zenéket felhasználó koreográfiája ere­ detileg a Wiener Staatsballett társulatának készült, és Bécsben aratott jelentős sikert. A Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus nem titkolja, hogy Stravinsky forradalmi zené­jével a célzott fel­ kérés apropóján ismerkedett meg behatóan. Miután rátalált az 1920-as Pulcinella melankolikus Serenatájára, tudta, hogy jó úton jár: a kom­ponista további művei szinte felkéredzkedtek a színpadra.

…a klasszikus szépségű Movements to Stravinsky és a posztmodern vakmerőségéből merítő Mimi most végre egymásra talál.

műsorfüzetekben szerényen megbújó társszerző, Lengyel Menyhért eredeti pantomime grotesque-jéhez lépett vissza, hogy elmesélje saját, nagyon is kortárs ihletettségű verzióját.

A markáns helyszínválasztás szinte mindent meghatároz: a kiet­ len és vissza­taszító aluljáróba soha nem süt be a napfény, az itt vágy- és rémálmok között vergődő fiatalok máshogy keresik a bol­ dogságukat. Szürreális víziók, valószínűtlen jelenések kalauzolják végig a nézőt a tragikus eseménysoron. A társulatvezető szerint az est két fele hibátlanul egészíti ki egymást: az éteri szépségű tiszta tánc után a megrendítő, részletesen elmesélt történet révén lesz kerek a világ.

Jászay Tamás 2021. október 6., 7.

GYŐRI BALETT

MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI — BEMUTATÓ MOVEMENTS TO STRAVINSKY

Győri Balett: Mimi

Velekei László erős vonzalma a cselekményes balett iránt nem új keletű. A Seregi- és Harangozó-díjas művész a Mimiben olyan tör­ ténethez nyúlt, amelyet a klasszikus zene rajongói mind jól ismer­ nek A csodálatos mandarin­ból. Velekei azonban ezúttal a Bartók-

MIMI

Mimi: Matuza Adrienn / Marjai Lili Anna / Joó Lea Napsugár Fiúk: Luca Dimic, Jekli Zoltán, Luigi Iannone / Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique Egy alak: Szentiványi Richard / Golubkovics Gergely Egy mandarin: Daichi Uematsu / Téglás Bánk Zene: montázs Jelmez: Győri Gabi Díszlet: Velekei László, Győri Gabi Fény: Stadler Ferenc Dramaturg: Csepi Alexandra Koreográfus: Velekei László

Fotó: Bánkúti András

Ahol — korábbi munkáival összhangban — mindent a koreográfus Lukács András határoz meg a delikát világítástól a letisztult, mini­ malista téren át az ezúttal a reneszánsz és a commedia dell’arte világára rímelő jelmezekig. A cselekmény nélküli, neoklasszikus balett, ha úgy tetszik, rejtvényfejtésre, aktív részvételre hívja né­ zőjét: az érett esztétikum, a tökéletesen formált mozdulatok, a telített színpadi jelenlét rejtelmes világba repít.

Táncolják: Tetiana Baranovska, Téglás Bánk, Guti Gerda, Artem Pozdeev, Herkovics Eszter Adria, Engelbrecht Patrik, Marjai Lili Anna, Gémesi Máté, Kovács Eszter, Golubkovics Gergely, Thales Henrique, Tatiana Shipilova Jelmez: Lukács András, Herwerth Mónika Fény: Lukács András, Dragos Dániel Díszlet, koreográfus: Lukács András

TÁNC 2021. augusztus—október

55

Rising Stars az iskolákban – Simon Höfele

BECSÖNGETTEK! 56

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. augusztus—október

Hogy a Müpa komolyan veszi a nézői utánpótlás nevelésének fontos és hálás feladatát, közismert tény. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy jelenleg évente több tízezer diák ismerkedik szervezett keretek között a házzal és meghatározó műfajaival.

Az intézmény Partneriskola programja 2008 őszén indult. Beszédesek a szám­ adatok: 2015 és a pandémiát tekintve utolsó békeév, azaz 2019 között a részt­ vevő iskolák száma megötszöröződött, jelenleg 130 általános és középiskola részese a programnak. 2019-ben már 28 000-nél is több diák jelent meg a Müpa által kifejezetten számukra fel­ kínált, négyszáznál is több eseményen.

Fotó: Nagy Attila, Müpa

De vajon mit jelent mindez a gyakor­ latban? Az iskolák azzal a szándékkal csatlakoznak a programhoz, hogy ta­ nulóikban kialakuljon az igény a kultu­ rális, művészeti élmények iránt, és eközben ösztönösen megtanulják azt is, hogyan mozogjanak otthonosan a hangversenyteremben. Mint látni fogjuk, a hálózat bővülésével párhuza­ mosan a felkínált műfajok, programok is egyre többrétűek lettek.

zenei, népzenei vagy jazzegyüttesek látogatják meg egy-egy tanóra idejére a diákokat, akik műfajismertetőn, hangszerbemutatón vagy kreatív mű­ vészeti foglalkozáson vehetnek részt.

A kihelyezett programok közül érde­ mes megemlíteni a Kreatív Európa pá­ lyázat keretében megrendezett iskolai koncerteket is, melyeken a Müpában fellépő fiatal művészek vállalják, hogy elsősorban olyan partneriskolába láto­ gatnak el koncertjükkel, ahol hátrá­ nyos helyzetű gyermekek tanulnak.

A nagyközönség által jól ismert Családi és ifjúsági programokhoz képest a Partneriskola program a fiatalok éle­ tének a család melletti másik, megha­ tározó helyszínéhez, az iskolához kap­ csolódik. És milyen sokféle iskolához!

A zeneiskolák vagy alapfokú művészeti iskolák mellett gyermekotthonok és

…gyermekotthonok és speciális nevelési igényekkel foglalkozó intézmények, hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó iskolák is találhatók a tekintélyes listán…

Amikor Czifra-Pintér Dórát, a Partner­ iskola program menedzserét a dinami­ kusan növekvő számok kapcsán arról kérdezem, meddig terjeszkedhetnek még, így válaszol: „Csak az épület befogadóképessége szab határt a terveink­ nek. Ma már nincs olyan zuga a Müpá­ nak, ahol ne zajlana iskolaidőben fiataloknak szóló foglalkozás. Igaz, sok lelkes tanár a hétvégi Matinékoncertre vagy Minimatinéra is rendszeresen elhozza diákjait. A helyszín meghatározó: más a hangulata a Zászlótérnek, ahol színes párnákon ülve, kötetlen formában találkozunk egymással, és más a Fesztivál Színháznak – de a Müpa Sátor elfoglalása is nagy élmény a gyerekek számára.”

A Müpában rengeteg dolog történik, ezért aztán sokszor „házhoz megy” a program: fiatalokból álló klasszikus

speciális nevelési igényekkel foglalkozó intézmények, hátrányos helyzetű gyer­ mekeket befogadó iskolák is találhatók a tekintélyes listán, amelyen főleg bu­ dapesti és a főváros vonzáskörzetébe tartozó intézményeket találunk. „Üdítő a sokféleség: lényeges, hogy olyan gyerekek is eljuthatnak így hozzánk, akiknek erre más módon nem lenne lehetőségük” – teszi hozzá Czifra-Pintér Dóra.

A Partneriskola programba való beke­ rülésnek több módja is van, de a sze­ mélyes kapcsolat jelentőségét nem le­ het eléggé hangsúlyozni: „Az iskolák számára kialakított programkínálatunk természetesen nemcsak a partneriskoláknak szól, de ha az erre nyitott pedagógusok jelzik, hogy egy évben többször is ellátogatnának hozzánk, örömmel segítek a folytatásban. Amolyan mini hűségprogram ez: a partneriskolai cso-

portok a látogatásaikkal bónuszpontokat szereznek, amelyeket exkluzív programokra válthatnak be, vagy ingyenesen jöhetnek olyan eseményekre, melyekre jegyet kellene váltaniuk.”

A jól működő hálózat idővel kihatott a Müpa programkínálatára is. Néhány éve az volt az elsődleges cél, hogy az általános és középiskolás korosztály új műfajokkal barátkozzék. Később már ki­fejezetten rájuk gondolva jelent meg például a Zeneboncolás sorozata, amelyben könnyűzenészek produkciói kerültek párhuzamba klasszikus mű­ vekkel, de említhetnénk a Literárium Junior jó hangulatú, tananyaghoz kap­ csolódó beszélgetéseit is. 2021 őszétől az opera is új rajongókat gyűjthet: a műfaj gyakorlati működéséről lehet beszélgetni egy operaénekessel, aki el­ meséli, mivel készül egy-egy fellépésre, mik a hangképzés rejtelmei, és még sok más műhelytitkot is megoszt az iskolá­ sokkal. Rég várt újdonság lesz a tánc műfajának beemelése a programsorba.

Bár a járvány idején a program szerve­ zői nem találkozhattak a fiatalokkal, a kapcsolat nem szűnt meg: „Tavaly karácsonykor ötvenezer partneriskolai diákhoz juttattunk el interaktív ének­ füzetet: az egyedi tervezésű füzetben feladatokat rejtettünk el, amelyeket QR-kód leolvasásával az alsó és felső tagozatosok is megoldhattak. Ősszel végre élőben szeretnénk megtartani hagyományos évadnyitó partneriskolai találkozónkat: az intézmények vezetőinek és a kapcsolattartóknak ilyenkor mutatjuk be az előttünk álló tanév programjait.”

A partneriskoláktól számtalan pozitív visszajelzés érkezik. Czifra-Pintér Dóra kiemeli, hogy a program több intéz­ ményben tanulást ösztönző tevékeny­ ség lett: „Akadt olyan iskola, ahol a gyerekek csak jó buli­nak tekintették a kirándulást a Müpá­ba. Aztán ráéreztek az ízére, és kiváltság lett, hogy ki jöhet el hozzánk: ma már keményen megdolgoznak azért, hogy részesei lehessenek az általunk kínált élménynek.”

Jászay Tamás

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. augusztus—október

57

SZÁLLJ, GONDOLAT – RINOCÉROSZSZÁRNYON

Különös teremtmény néz ránk a Konzerthaus Dortmund logójáról: egy szárnyas orrszarvú.

Első látásra meglepő választásnak tűnhet ez a tagbaszakadt behemót, ám a rinocérosznak kitűnő a hallása, s ha még szárnyakat is kap, a múzsák énekétől megittasulva könnyedén emelkedik az égbe — ideális megtestesítője hát egy olyan intézménynek, amely művészeit és közönségét is új szellemi magaslatok meghódítására szeretné inspirálni.

A Konzerthaus Dortmund története bon­ tással kezdődött: a Brückstrassén álló, 1922-ben megnyitott, de az 1990-es évek végén már nem működő Universum film­ palota és egy vele szomszédos áruház adta át helyét a leendő hangversenyteremnek.

Az építkezés — a Schröder Schulte-Ladbeck építésziroda tervei alapján — 2000-ben kezdődött, októberben elhelyezték az alapkövet, melyben néhány szimbolikus tárgy kapott helyet: egy szerencsepénz, melyet Ulrich Andrea Vogt, a Dortmundi Opera egykori tenorja, a Konzerthaus alapí­ tó-igazgatója talált a Berlini Filharmónia épületében, amikor először odalátogatott, Matthias Pintscher zeneszerző egy kézira­ ta, aznapi újságok, egy karmesteri pálca, Beethoven Fideliójának partitúrája, a Biblia egy példánya és persze egy szárnyas orr­ szarvú. A tökéletes akusztika megterem­ tése természetesen kiemelt szempont volt, a tervezés és az építkezés teljes folya­ mata akusztikai szakemberek bevonásával zajlott. Ám míg például a bécsi Konzert­ hausban puttók és atlaszok gondoskodnak a hang megfelelő elnyeléséről-visszaveré­ séről, Dortmund klasszikus cipősdoboz for­ májú termében hullámos, fehér gipszele­ mek és az erkélysoron végigfutó frízek biztosítják az ideálisnak tartott, két má­ sodperces visszhangot. Az előcsarnok külső falai üvegből készültek, így a ház természe­ tesen integrálódik a városi térbe, a járóke­ lők tekintete pedig akadály nélkül jut át az átlátszó felületen, a tervezők reményei szerint megszüntetve a „magaskultúrával” szembeni félelmet, távolságtartást. Mint kagyló a vízben, úgy lebeg a koncertterem belső, sötétebb tömbje az előcsarnok üvegfalú, barátságos terében.

58

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. augusztus—október

Már a 2002-es megnyitást követően, az Aufbruchként emlegetett első három évben is a világ vezető zenekarai, karmes­ terei, szólistái látogattak el az új hangver­ senyterembe, s a művészeti vezetés egy figyelemre méltó vállalással, A nibelung gyűrűje félig szcenírozott előadásával tette le névjegyét. A Konzerthaus Dortmund az­ óta a programok egyre szélesebb skáláját kínálja, de mindegyik mögött egységes dramaturgiai koncepció, a ma már foga­ lommá vált „Dortmunder Dramaturgie” áll.

A Müpához hasonlóan a Konzerthausnak is mindig van kiemelt művésze, de a cím nem egy, hanem három évadra illeti meg a vá­ lasztott előadót. A litván Mirga GražinytėTyla, a Birminghami Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója most tölti harmadik évét, és miután az első kettőben a dortmundi közönség zenekari és kóruskarmesterként, valamint énekesként is többször találkoz­ hatott vele, idén novemberben operadiri­ gensként is láthatja Janáček meseoperája, A ravasz rókácska koncertszerű előadásán.

Búcsúszezonjának középpontjában az álta­ la is nagyra becsült, ám még mindig nem elég széles körben ismert lengyel szerző, Mieczysław Weinberg művei állnak, de sor kerül egy olyan koncertre is, amelyen a kö­ zönség tagjai együtt énekelnek majd a szín­ padon állókkal.

Minden évben más-más művész kap fel­ kérést egy olyan fesztivál létrehozására, amelyen hozzá legközelebb álló művész­ társaival játszhatja el az általa válogatott műveket. Szergej Babajan és Philippe Ja­ roussky után a 2021/2022-es évadban hat estén át Schiff András mutatja meg szólis­ taként, kamarazenészként és együttes­

vezetőként, illetve egy általa mentorált fia­tal zongoristáknak tartott nyilvános mesterkurzus, valamint egy bevezető be­ szélgetés keretében muzsikusszemélyisé­ ge különböző oldalait. A szintén minden évben visszatérő, Zeitinsel elnevezésű, néhány napos program a 20. és 21. század zenéjét helyezi fókuszba, hogy az időnek ezeken a kisebb szigetein mód legyen nyu­ godt körülmények között elmélyedni vala­ mi újban, megismerkedni annak többféle vonatkozásával. A most induló szezonban a cseh komponista, Ondřej Adámek utazik öt napra az idő szigetére, hogy azoknak, akik követik őt, keresztmetszetet adjon eddigi életművéből, és koncerteken, workshopokon, beszélgetéseken keresztül betekintést nyújtson saját zeneszerzői műhelyébe. Eddig felfedezetlen területek­ re vezet a Neuland sorozat is, amelynek kere­tében kísérletező kedvű művészek mind az öt érzékünket célba veszik — rögtön a szezon elején például a katalán színházi társulat, a La Fura dels Baus multi­médiaelőadásában lesz látható-hallható-érzékel­ hető Beethoven „Pastorale” szimfóniája.

A Konzerthaus Dortmund nem feledkezik meg a muzsikusok új generációiról sem: a kiemelt művészekhez hasonlóan az „ifjú vadaknak” (Junge Wilde) is három évad áll rendelkezésükre, hogy számot adjanak művészi kvalitásaikról és sokoldalúsá­ gukról, és új nézőpontokkal gazdagítsák a klasszikus zene közönségének világát.

A hatodik hároméves időszak épp most kezdődik: hét fiatal muzsikus eredeti prog­ ramjai hívnak mindenkit izgalmas kalan­ dokra, megható személyes utazásokra — a szárnyas orrszarvú hátán.

Magyarszéky Dóra

Konzerthaus Dortmund Fotó: Daniel Sumesgutner

„Minden évben más-más művész kap felkérést egy olyan fesztivál létrehozására, amelyen hozzá legközelebb álló művésztársaival játszhatja el az általa válogatott műveket.”

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. augusztus—október

59

HULLÁMHOSSZ – a Müpa fotóművészei

HIRLING BÁLINT Nincs is jobb érzés, mint egy nyári estén megérkezni a Müpába, és végighallgatni egy könnyed jazzkoncertet. Talán az egyetlen hátrány, hogy az embernek egy helyben kell ülnie. Viszont érdekes látni, hogy a kezdetben nyugodt közönség tagjai hogyan kez­ denek el ritmusra dobolni a lábukkal, kísérni az ütemet a kezükkel és fejükkel; ahogy egyre inkább belekerülnek a jazz sodrásába. A fesztiválhangulat elkerülhetetlen, még a Müpában is. Aki ezt meg akarja tapasztalni, és gondolatban szívesen elrepülne ‚ az 1930-as, 40-es évek Amerikájába, annak itt a helye. A swing hazai képviselőinek néhány legjobbja, négy díva, fűszerezve a BJC Big Band zenekarral bizonyára felejthe­ tetlen emlék­kel kedveskedik majd a rég nem látott közönségnek.

2021. augusztus 27.

Fesztivál Színház JAZZTIME A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

PEARLS OF SWING — A SWING DÍVÁI ÉS A BJC BIG BAND

KOTSCHY GÁBOR Tizenkilenc évesen a fotelbe szegeztek az akkor még felfoghatatlannak tűnő híradá­ sok a berlini fal ledöntéséről. Azon a novemberi napon valami végleg megváltozott a világban, a mi életünkben is. Wolfgang Becker 2003-as filmremeke, amely — bátran állítom — az egyik legviccesebb alkotás a kelet-európai diktatúrákról, a fal ledöntése utáni időszakot mutatja be furcsa görbe tükörben. Keserédes nosztalgia sugárzik ránk a filmvászonról, mintha a szereplők szégyellnék a hirtelen jött szabadságot.

Egy mini álmozit látunk, ahol a rendszerváltás és az annak „visszaalakítására” irányuló törek­vés is színjáték csupán. A kómából ébredő anyának Patyomkin NDK-t építő fiú napi küszködése mutatja be a rendszerváltást megélők skizofréniáját — szeretetteljes iróniával. Nem véletlen, hogy díjak sorát nyerte el a film!

2021. szeptember 19.

Előadóterem EURÓPAI HIDAK 2021 — BUDAPEST—BERLIN

GOOD BYE, LENIN!

Fotó: Csibi Szilvia

NAGY ATTILA Nagy rajongója vagyok az indiai klasszikus zenének, így megörültem a hírnek, mely szerint Anoushka Shankar újra a Müpa színpadán lép fel. Shankar a klasszikus stílus ápo­ lása mellett nagyon sok zenei irányzatban mozog otthonosan, és izgalmas fúziókkal szokott meglepni, legyen szó akár Gold Pandával való közös munkájáról, ahol a kortárs elektronika és édesapja, Ravi Shankar klasszikusai fonódtak egybe mesterien, vagy Manu Delagóról, akivel több emlékezetes közös munkát is jegyeznek. A szeptemberi Müpa-koncert is egy különleges együttműködésből született. Shankar a Brit Filminté­ zet felkérésére komponált zeneművet egy 1928-as indiai némafilmhez, a Shirazhoz.

A közel kétórás film digitálisan felújított változatát hét zenésztársával fogja kísérni élőben. Felejthetetlen élmény lesz.

2021. szeptember 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ANOUSHKA SHANKAR: SHIRAZ

60

HULLÁMHOSSZ 2021. augusztus—október

PÁLYI ZSÓFIA Remélem, az előttünk álló ősz sötétedő estéit már nem otthonunkban ülve töltjük, és visszatérnek az olyan szívet melengető, élő közösségi élmények, mint amilyennek a Müpa októberi felolvasóestje ígérkezik, amelyen a Libri irodalmi díj és közönségdíj 2021-es nyertesei, Bereményi Géza és Grecsó Krisztián frissen elismert műveik keletkezé­ sének háttértörténetét osztják meg velünk. Egyiküket sem először látjuk a Müpában.

Grecsót fényképeztem is 2017-ben, amikor Náray Erika vendégeként a jazzrajongó szere­pében is bemutatkozott. Magamról többet című friss művét olvasva ámulatba ejt, milyen érzékenyen ír apaságról és kicsi lányáról, Hannáról; akinek kapcsán meséli: „Hány éve várok rá, Hogy elénekelhessem valakinek A Bóbitát, aki fontosabb, mint én.” Mi is na­ gyon várjuk már azt az októberi estét, amikor egy színpadon lép fel a két kiváló író.

2021. október 4.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

JÓK KÖZÖTT… — BEREMÉNYI GÉZA ÉS GRECSÓ KRISZTIÁN LIBRI-DÍJAS ÍRÓK ESTJE

CSIBI SZILVIA Fotó: Nagy Attila

Színpadi fotósként mindig is a látvány vonzott: izgalmas kihívás megörökíteni a tán­ cosok világát. A Győ ri Balett a kezdetek óta jelen van a Müpa életében, és Müpa-fotós­ ként az enyémben is: Hamlet, Gaudi, Keep Smiling, Piano Plays-etűdök. De nem csak előadásokon volt szerencsém találkozni a művészekkel, hiszen én kaptam a meg­ tisztelő feladatot, hogy fotósorozatot készítsek az évad együtteséről, mely a Győri Balett. Jó érzéssel gondolok vissza a közös munkára, melynek során egy hihe­tetlen összhangban dolgozó és fegyelmezett csapatot és fantasztikus embereket ismertem meg. Tartsanak velem, nézzük meg együtt a társulat két vezetőjének koreográfiáját, Velekei László igazgató Mimijét és Lukács András művészeti vezető Movements to Stravinskyját.

2021. október 6., 7.

GYŐRI BALETT: MOVEMENTS TO STRAVINSKY / MIMI — BEMUTATÓ

POSZTÓS JÁNOS Már többször is fotóztam Fassang László és Mácsai Pál sztorizós, elmélkedős orgona­ estjeit. A két művész fantasztikusan együttműködve avatja be a nézőt a zeneiro­ dalom nálunk kevésbé ismert szerzőinek titkaiba. Könnyed, játékos formában teszik ezt, a zene és a beszéd örök érvényű eszközeit használva. Egyfajta összeszokott kér­ dezz-felelek zajlik a színpadon, a szövegre a zene, a hangokra a szó adja a választ, és a felütést is egyben. Október végén a 19. század egyik legnevesebb francia orgona­ szerzője, César Franck életművével ismertetik meg a nagyérdeműt. Nem tisztem Franck ellentmondásosan összetett, késő romantikus nyelvét elemezni, ezt meg­ hagyom a két páratlan tehetségű művésznek. Higgyék el, Európa egyik legszebb hangú orgonáján éteri akkordok fognak megszólalni. Csak tudjon Laci elégszer modu­ lálni…! (César Franck, Debussy tanára a párizsi Conservatoire-on, ezt mondogatta növen­dékeinek: „Modulez, modulez!” Moduláljon, moduláljon! — a szerk.)

2021. október 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ORGONA-SZTORIK IX. Közreműködik: Fassang László — orgona Mácsai Pál — színművész

HULLÁMHOSSZ 2021. augusztus—október

61

Juronics Tamás

Fotó: Tarnavölgyi Zoltán

A színház egy és ugyanaz: hogy milyen nyelven beszél, prózában, énekben vagy táncban, csupán formai különbség.

NEM KÉSZ LÉPÉSEKKEL

ÉRKEZEM A BALETT-TEREMBE A néptánc volt első nagy szerelme, de korán megérezte, hogy előadóként és alkotóként egyaránt többre, másra vágyik.

A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, a Kossuth-díjas JURONICS TAMÁS műfaji kalandozásairól mesél.

A Táncművészeti Főiskolán a néptáncon kívül milyen műfajokkal találkozott?

Minden nap volt balettóránk, amiből máig sokat hasznosítok. Tanultunk jazzbalettet is, de a néptánc volt a legfontosabb, kitöl­ tötte az életünket. A néptáncot megszál­ lottan műveltük, de ez a műfajból adódik: beszippantja az embert, igazi közösségi élményt ad.

Majd jött Szeged és Imre Zoltán, akire „határsértő” személyiségként emlékezünk.

Fantasztikus szellemiségű alkotó volt, de az első, ami eszembe jut róla, mégis a humora. A színházról lényegi dolgokat tud­ tunk meg tőle: azt, hogy milyen attitűddel érdemes hozzáállni. A saját alkotói mód­

62

HATÁRSÉRTŐK 2021. augusztus—október

szeremben is sokat örököltem Zolitól: belém ivódott, ahogy dolgozott. Annak jó és kevésbé jó oldalaival együtt.

Mi az, ami nem volt jó a módszerében?

Mindig érdekel az adott pillanatban egy szellemi töltet, egy történet. Karakterből, élethelyzetből, szituációból építkezem, azt megélve hozom elő a lépéseket, ahogy Zoli is tette. Érezte, mihez mi kell. Ez improvi­ zatív folyamat, ez azonban teher is: a dolog ad hoc jellege nem mindig hasznos. Zenei­ leg felkészülten kezdek egy új munkába, de a balett-terembe lépés előtt nincsenek tánclépések a fejemben: ismerem a struk­ túrát, mindent tudok a karakterekről, de hogy konkrétan mi történik a színpadon, ott dől el.

Három évtizede koreografál: honnan szerez inspirációt a megújuláshoz?

Egy alkotó embernek kell, hogy legyen készsége, hogy mondjon dolgokat. Két for­ rást mégis megneveznék: az egyik a zene, a másik a történet. Ha egy konkrét zene­ műre kell kitalálni, hogy mikor mi történik, egészen más születik, mint amikor egy személyes történetből indulok ki, és ahhoz kialakul egy zenei montázs. Ami mindig kell, az a történet: ha az nincs a fejemben, nem tudok elindulni.

Mára a kortárs tánc mellett a próza és az opera területén is jelentős gyakorlatot szerzett.

A történetben gondolkodás, ami amúgy is jellemzett, az vitt ebbe az irányba. A szín­ ház egy és ugyanaz: hogy milyen nyelven beszél, prózában, énekben vagy táncban, csupán formai különbség. Kellettek külső lökések is: Kecskeméten Bodolay Géza kért fel A vörös malom rendezésére, amire ma is jó szívvel gondolok. A színészek talán nem értették, mit akarok: akkor még nem voltak műfajok között mozgó rendezők. A másik fontos pont A kékszakállú herceg vára volt.

A Fából faragott királyfi, illetve a százszor, nagy sikerrel eltáncolt Mandarin után köte­ lességemnek éreztem megrendezni.

Mit visz magával a balett-teremből, amikor operát vagy prózát rendez? Érdekesebb számomra, hogy mit hozok vissza a táncosokhoz. A színészekkel foly­ tatott munka megváltoztatta az elképze­ lésemet arról, hogyan létezzen a táncos a színpadon. A színész sokszor kérdez, a táncos ritkán. És amikor ott a kényszer, hogy kérdésekre jól válaszoljak, akkor szü­ letik meg az igény, hogy kérdések nélkül is beszéljek, így segítve a táncost.

Jászay Tamás 2021. október 21.

Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: JURONICS TAMÁS

MÜPA 2021. augusztus—október

63

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

64

MÜPA 2021. augusztus—október

mupa.hu