Müpa Magazin 2020/2021 évad 4. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVI. évfolyam 2. szám 2021.

MÁRCIUS ÁPRILIS Ingyenes időszaki kiadvány

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

2

KLASSZIKUS 2021. március—április

mupa.hu

Káel Csaba Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

KEDVES

KÖZÖNSÉG! Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Müpa élén egy újabb, harmadik ciklusra is bizalmat kaptam. Elismerése ez annak az összeszokott csapatnak is, amelynek köszönhetően a kiváló munkatársakból, a velünk együttműködő művészekből és a hozzánk hű közönségből az évek során komoly közösség ala­ kult ki, és ez a közösség most megkapta a folytatás lehetőségét.

A Müpa tizenötödik születésnapjának megünneplését — éppen egy évvel ezelőtt — beárnyékolta a világjárvány. Számunkra azonban a legfontosabb ennek a közösségnek a biztonsága volt.

Erről úgy gondoskodtunk, hogy közben nem engedtük el egymás kezét. Az, hogy a Müpa a térség egyik leginnovatívabb művé­ szeti központja, azt is lehetővé tette, hogy a digitális térben együtt tudtunk maradni. A Müpa Home sorozat közvetítései új dimenziót jelentenek az előadások, koncertek pótolhatatlan közös élményéhez képest, de — mint a sok biztatásból, köszönő­ levélből kiderült — nézőink így is kitartottak mellettünk.

Az innovációk lassan mindennapos eszközökké váltak. A kon­ certek élő közvetítését a Müpa már tíz évvel ezelőtt bevezette, és bőséges tapasztalataink birtokában ennek a lehetőségnek most minden formáját kihasználjuk. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy Müpa Home-közvetítés nézőinek száma több­ szörösen meghaladta a hangversenyterem befogadóképessé­ gét. Emellett a bőséges archívumunkból még több koncertünket és előadásunkat tettük közkinccsé. A ház fennállásának tizen­ ötödik évfordulója alkalmából arculatot is frissítettünk és kiír­ tunk egy tizennégy kategóriás zeneműpályázatot kortárs ma­ gyar alkotók számára. Az ötvennégy díjazott pályamű érdekes lenyomata lesz a koronavírusjárvány most zajló időszakának.

A Müpa tehát nem állt le, ez a „csodálatos, nagy hajó” változatlan célkitűzésekkel halad előre. Tudjuk, hogy a járvány miatt elenged­ hetetlen a készenlét az újratervezésre, de reméljük, hogy minél hamarabb visszaválthatunk a „hagyományos üzemmódba”. Addig is mindent megteszünk, hogy változatlanul eljussunk Önökhöz, és változatlanul számítunk arra is, hogy velünk tartanak.

Káel Csaba A Müpa vezérigazgatója

NYITÁNY 2021. március—április

3

26 Iréne Theorin

Fischer Ádám

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

06

Fotó: Chris Gloag

14

Nyitány

03

MÜPANOVELLA

AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN

Tartalom

04

Akinek füle van a hallásra

A választás szabadsága 38

20

KÍVÜL, BELÜL

Megújuló önazonosság 06 „Koncertjegy még el nem veszett”

10

Cifra karantén

12

Ünnepek, hétköznapokon is

14

Csak zajt ne!

18

VONÁSOK AZ ARCON

Egy család

22

Szerelem az első kottafejtől

26

Ring-mozaik

30

Hallgatnak-e a múzsák lockdown idején?

A kultúra összetéveszthetetlen íze 4 0 ÉG ÉS FÖLD

Falra mászok tőlük

44

Hány csillag fér el az égbolton?

46

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL

36

Emléktöredékek a kirakatból

50

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

46

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

50 Fotó: Posztós János, Müpa

Fotó: Marco Borggreve

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2021. február 15.

Nora Fischer

Hodek Dávid

Címlapfotó: Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán, Müpa

Időutazás – világzene a Komor Marcell utcában 52 Pop ♥ Müpa, Müpa ♥ pop

54

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Megaron – a múzsák háza

62

www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

HULLÁMHOSSZ A KREATIVITÁS ÚTJAI

Új perspektívák a poszthumanizmus küszöbén 56 Személyre szabott jó üzlet 58 Otthon? Vagyunk!

60

Dresch Mihály Tompos Kátya Komlósi Ildikó

Emberi Erőforrások Minisztériuma

66

KEDVES OLVASÓINK! A lap megjelenésének időszakában a Müpa a Magyarország kormánya által meghozott járványügyi rendelkezésekkel összhangban zárva tart. A Müpa Magazin e száma ezért programajánlók helyett olyan cikkeket tartalmaz, amelyek érde­ kességeket, kulisszatitkokat kínálnak közön­ségünknek a Ház működéséről, múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjéről.

MEGÚJULÓ ÖNAZONOSSÁG

Frissült a Müpa arculata

6

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Dinamikus ferde vonalak, hajósziluett, levágott sarkú trapéz, a régihez hasonló, mégis eltérő típusú betűk: apró változások a Müpa megszokott hirdetési felületein — akár el is kerülhetik a felületes szemlélő figyelmét. Bár csekély a változás mértéke, haszna, jelentősége annál nagyobb — mondja Récsán Gábor, a Müpa marketingvezetője. Arculatfrissítés — ez az össze­ foglaló neve annak a születésnapi ajándéknak, melyet az intézmény fennállásának tizenötödik évfordulóján kapott, vagy ha úgy tetszik, közönségének adott. Mi tehát a frissítés lényege?

Erről beszélgetünk.

A marketingvezető azzal kezdi: a legfonto­ sabb, hogy tizenöt év alatt kiteljesedett a Müpa brand, ez a nagyon szerethető, és világszerte is egyre ismertebb és elismer­ tebb, egyben különleges márka. Különle­ ges, mert bár vele egy sorban olyan nagy hírű kulturális intézményeket említhetünk, mint a Berlini Filharmónia vagy a budapesti Zeneakadémia, a Müpát funkcióinak sok­ félesége teszi mássá. Hangversenyterem, színház, táncszínház, múzeum és közösségi tér egyszerre. Az arculatnak is ezt az egye­ di karaktert, a minőséget, összetettséget, nyitottságot kell közvetítenie.

Aki autóval suhan el egy plakát előtt, nem szemlélődik hosszan, egy pillanat alatt kell felfognia, hogy Müpa-hirdetést lát. Erről gondoskodik a könnyen azonosítható jegyek összessége. A Müpa esetében már az azon­ nal felismerhető sárga szín is informál. Eh­ hez járul a logó elhelyezkedése, a betűtípus, a kompozíció. Elég rápillantani, hogy bevil­ lanjon, mi az. És éppen ez a cél: hogy a már­ ka vizuálisan is felismerhető, karakteres és önazonos legyen.

Marketingszempontból egy kulturális ter­ mék kommunikációja izgalmas és nagy ki­ hívás, számtalan jelentős reklámügynök­ ség kifejezetten keresi is az ilyen típusú feladatokat. Ez azért van így, mert nem csupán nagy kreativitást igényel ez a mun­ ka, de azt is megköveteli, hogy a marke­ tingszakemberek valóban elmélyüljenek az adott életműben vagy alkotásban — emeli ki Récsán Gábor. Ő és csapata folyamato­ san figyelik a nemzetközi trendeket, és monitorozzák a nézői visszajelzéseket is, ezek innovatív összekapcsolásából szület­ nek meg a Müpa márka- és programkom­ munikációs kreatív megoldásai. Az intéz­ ményt a mértékadó szaklap, a Forbes a 7. legmenőbb magyar márkának válasz­ totta, és a Müpa kampányait számos je­ lentős reklámipari díjjal ismerték el az el­ múlt években.

Mikorra alakult ki ez az alapnak tekinthető, jól ismert arculat? Tizenöt évvel ezelőtt egy nagynevű reklámügynökség, a McCann Erickson már a nyitás előtt megtervezte a Müpa arculatát, készült egy arculati kis­ film is. Ez az indulás elengedhetetlen fel­ tétele volt. Az évek folyamán az arculat frissült, változott. A változás elvileg radi­ kális átalakulással is végbemehetne, de ahogyan az egyéniségét féltő ember sem rohan azonnal plasztikai sebészhez, ha fia­ talodni kíván, a megújulásnak a brandek esetében is apró lépésekben tanácsos tör­ ténnie. A Müpa sem cserélte le soha, csak frissítette az induláskor kapott arculatát.

Az előzményekre épül a mostani frissítés is, melynek evolúciója világosan követhető.

Ha az új mellé odatesszük az előzőt, a foly­ tonosságnak köszönhetően a különbség talán fel sem tűnik. Ha viszont összeha­ sonlítjuk a 2005-ös első és a mostani logó­ kat, betűket, grafikai megoldásokat, a ket­ tő már élesen elválik egymástól.

A Müpa évente több mint ezer esemény­ nek ad otthont, és a marketingesek mun­ kájának célja, hogy a nézőtér minden alka­ lommal megteljen. Ebben segít, ennek ad keretet az arculat, a vizuális kép is, amel�­ lyel az intézmény a maga információit a közönség előtt megjeleníti. A Müpa pla­ kátjai egész évben láthatók az utcákon.

Egy ilyen felület egy-két másodpercre ra­ gadja meg a mellette elhaladó figyelmét.

Az évek során több ügynökség is bekap­ csolódott az arculatépítésbe. Azonban egy ideje az Értékesítési és Marketing Igazga­ tóság egy része egyfajta in-house reklám­ ügynökségként működik, így a frissítést házon belül valósította meg egy öt-hat fős csapat, amely teljes reklámügynökségi appa­rátussal — saját grafikusokkal, operá­ torokkal — dolgozik. Rugalmasabb és opti­ málisabb ez a konstrukció, és fontos az is,

hogy a csapattagok hosszú távon velünk vannak, így kívül-belül nagyon jól ismerik a Müpát, ez még izgalmasabb, mégis a márkához illeszkedő vizuális ötleteket hozhat — mondja a marketingvezető.

Miért van szükség néhány évente arculat­ frissítésre? Mert elfárad a kép. Vagy az, aki nézi. Ugyanaz a látvány már nem ragadja meg az emberek figyelmét. Elég, ha valaki a szeme sarkából lát egy Müpa-plakátot: oly magától értődőn tudja, mi az, hogy nem foglalkozik vele tovább. De ha valami egy kicsit megváltozik rajta, az már figyel­ met kelthet.

Mi változott tehát? A marketingvezető azt mondja: mivel ragaszkodtak az alapvető stílusjegyekhez, a Müpa logó maradt a sár­ ga alapú négyzet. Ha azonban valaki job­ ban megnézi, látja, hogy van különbség a korábbihoz képest. Feltűnik például, hogy olvashatóbb, letisztultabb lett.

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

7

2020. FEBRUÁR 13.

Ute LEMPER: RANDEVÚ MARLENÉVEL

…ahogyan az egyéniségét féltő ember sem rohan azonnal plasztikai sebészhez, ha fiatalodni kíván, a megújulásnak a brandek esetében is apró lépésekben tanácsos történnie.

Ute Lemper: Randevú Marlenével

2020. február 13.

mupa.hu

Az előző arculat a sok színnel és pixelekkel főként a műfaji sokrétűséget hangsúlyoz­ ta: azt, milyen sokféle stílus, műfaj jelenik meg a Müpában. A műfaji gazdagság tovább­ra is meghatározó üzenet, ám a sok­ színűségről már nem kell a közönséget meggyőzni, ez már ismert jellegzetesség.

A tervezők ezért most az épületből indul­ tak ki a tervezéskor, ezen keresztül vizuáli­ san is megfogalmazva azt a fontos gondo­ latot, hogy a Müpa a szó szoros és átvitt értelmében is találkozóhely: műfajok, ge­ nerációk, nézők és művészek találkozásá­ nak kivételes tere. Még akkor is, sőt, külö­ nösen akkor, ha a világjárvány közepette ezekben a hónapokban történetesen nem a sokak által csodált épület falain belül, hanem a digitális platformokon és képer­ nyők előtt történik meg ez a találkozás.

8

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon.

További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310

Az arculatfrissítéskor tehát a Zoboki Gábor tervezte épület motívumai felé fordultak, és sok szépséget sikerült meríteniük belő­ le. Megjelenik a hangversenyterem hátsó íve, amely az előcsarnokban a hajófenék jellegzetes formáját adja. De a logó szélét sem véletlenül vágták meg, emlékeztetve a falakat borító, hasonló formájú mészkő — illetve a belső térben márvány, gránit és fa — elemekre. Ugyancsak alapmotívumként jelennek meg a színes vonalak, amelyek­ ben a homlokzatot megvilágító, jól ismert színes neonledek köszönnek vissza. Miká­ dóknak nevezik őket, mert emlékeztetnek a mikádó vagy marokkó néven ismert játék színes pálcikáira. De a Müpa tereinek vo­ nalvezetése, az ott megjelenő különleges

építészeti formák sorra megjelennek az ar­ culatban, hangsúlyozva az asszociációt az épület látványával. Érdemes belegondolni, hogy tizenöt — azaz most már tizenhat — évvel ezelőtt ez a for­ ma megelőzte a tartalmat. A Müpa néven ismert brandnek ugyanis fontos jellemzője, hogy előbb épült fel a ház, és csak azt kö­ vetően születtek meg a funkciók. Az el­ múlt tizenhat év ennek a formának tarta­ lommal való megtöltéséről szólt. Miután a tartalom kiteljesedett, a kettő most szimbiózisba került. A frissítés a szép kül­ sőt, a ház jellegzetességeit nagyítja fel és hozza összefüggésbe a mai működéssel.

Petrányi Judit

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

mupa.hu

www.mupa.hu

MAGAZIN

Akárcsak a többi változás, ez is a jobb lát­ hatóságot szolgálja. A Müpa programjait hirdető plakátok hosszú évek óta folyama­ tosan ott vannak az utcákon: ezeken gyak­ ran egy szólista látható, vagy egy karmes­ ter áll pálcával a kezében, a jobb felső sarokban sárga Müpa-logó. Ez idővel beég az emberek emlékezetébe, és már nem fi­ gyelik, hordoz-e a plakát új információt. A frissített arculatnak köszönhetően öntu­ datlanul is észreveszik, hogy van ott vala­ mi, ami addig nem volt, vagy nem olyan volt. Így aztán megállnak, jobban megné­ zik. Ez persze nemcsak a plakátokra érvé­ nyes, hanem a szórólapokra, az ismerte­ tőkre és az összes egyéb kiadványra is.

mupa.hu Stratégiai partnerünk:

MAGAZIN

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon.

További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310

müpa

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma

I ng ye n e s i d ő sza k i k i a d vá ny • X V. é v fo lya m , 3. s zá m , 2020. m á j us—jú n i us

Stratégiai partnerünk:

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XV. évfolyam 4. szám 2020.

MÁRCIUS ÁPRILIS Ingyenes időszaki kiadvány

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu9

MÜPA 2021. március—április

Fotó: Sysco-Lux

„KONCERTJEGY MÉG EL NEM VESZETT”

A hű ségprogram résztvevői a Müpáról Akad, aki a nyitóhangverseny óta rendszeres vendége a Müpának, más reggel hat órától sorban áll, hogy a következő évadra a kedvenc helyére válthassa meg a bérletét. Van, aki a régizenéért rajong, más a Metropolitanközvetítések elkötelezettje, de hétvégéinek egy részét éppúgy a Müpában tölti unokáival a vasárnapi Cifra palotában. Ami közös bennük, hogy a Müpa elkötelezett hívei, a hűségprogram platina szintű résztvevői, vagy ahogyan egyikük fogalmaz: a kemény mag. „Teljesen elfogult Müpa-rajongó vagyok — kezdi Osváthné Hoff­ mann Erzsébet. — Számomra valaha az Opera és a Zeneakadémia jelentette a magaskultúrát. Mióta megnyílt a Müpa, sok estét töltünk itt a férjemmel. Ahogy a barátaink szokták mondani: ez a második otthonunk.” Legfőbb erényként említi, hogy a Müpa ide tudja csábítani azokat a nemzetközileg elismert művészeket, akik — a Mezzo közvetítéseinek hála — régi kedvencei. „A próbaévadtól, tíz éve ott vagyok a kemény magban a MET-közvetítéseken. Ünnepek sorozata, talán így foglalhatom össze legérzékletesebben, hogy mit adott nekem a Müpa az elmúlt években.”

10

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Erzsébet az új évadra szóló bérletek elővásárlásának első napján reggel hat órakor odamegy a Müpához, és vár. „Fél nyolckor beenged­nek bennünket, leülhetünk a kellemes melegben, mivel március közepéről van szó. Így biztos lehetek abban, hogy a Zene­ kari páholy bérlet a kedvenc helyemre, az oldalerkély második sorába szól majd.”

Tavaly — a korlátozások miatt — március 13-án bezárt a Müpa, az esti előadás elmaradt, de aznap délelőtt még megváltotta a következő évadra szóló bérletüket. „Ebben a lelkiekben szürkeségbe burkolózott városban, ahol zárva vannak a hangversenytermek, színházak, mozik, a Müpát minden este kivilágítják. Csodá­ latos ez a látvány, amely erőt ad számomra, amikor esténként kinézek az ablakon.”

A hűségprogram résztvevői számára elérhető online médiatárról elmondta: „A Müpa ingyenesen mindannyiunk rendelkezésére bocsát­ja a rögzített hangversenyeket, és ez nagy adomány, külö­ nösen akkor, amikor a helyzet inkább elvesz mindannyiunktól.” „A márciusi nyitókoncertre begipszelt lábbal mentem — idézi fel tizen­öt évvel ezelőtti élményét Patkós Katalin. — Nem olyasmi ez, amiért kihagytam volna a hangversenyt.” Katalin férjével nemcsak a klasszikus zenei programokra vált jegyet, a jazz, az irodalmi es­ tek éppúgy érdeklik. „Eötvös Péter nagy rajongója vagyok. Amikor a Neue Oper Wiennel bemutatták a Lilithet a Fesztivál Színházban, az számomra hosszú évekre meghatározó élményt jelentett.”

„ÜNNEPEK SOROZATA, TALÁN ÍGY FOGLALHATOM ÖSSZE LEGÉRZÉKLETESEBBEN, HOGY MIT ADOTT NEKEM A MÜPA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN.” Unokáikkal rendszeresen jártak a vasárnap délelőtti családi prog­ ramokra. „Sajnos mára kinőtték ezeket, a kisebbek pedig még nem nőttek bele — jegyzi meg. — A Müpába bérletünk van a kezdetek óta. Bár leginkább a férjemmel megyünk a hangversenyekre, kialakult egy kedves ismerősi kör, akikkel rendszeresen összefutunk.”

A Metropolitan-közvetítésekbe viszonylag későn kapcsolódtak be. „Eleinte nem tudtam elképzelni, hogy beüljek egy moziba operát nézni. Egyszer mégis elmentünk, és beszippantott minket, azonnal jegyet váltottunk a teljes sorozatra. Egyébként is az a jelmondatunk, hogy nagy a család, koncertjegy még el nem veszett.”

Feketéné Salamon Júlia férjével ötven éve jár rendszeresen klasszi­ kus zenei koncertekre. „Régen bérleteket vásároltunk, mostanában inkább kimazsolázzuk a nekünk tetsző koncerteket, nem szeretjük az árukapcsolást.”

A házaspár azok közé tartozik, akik szeretik a barokk zenét, ked­ venceik közt említi az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus régizenei soro­zatát. „Mondonville nagymotettái örömteli újdonságot jelentettek Vashegyi György együtteseinek programjában, hiszen korábban nem ismertük ezeket a műveket.” Júlia ugyancsak rendszeresen látogatója a MET-közvetítéseknek, melyeket revelációként emleget.

Megjegyzi: a Wagner-napok az egyetlen, amelyre jó ideje egyedül jár, mivel a férje kijelentette, egyszer hajlandó meghallgatni élő­ ben a Ringet, s ezen már jócskán túl vannak. „Eleinte hiányoztak az élő koncertek, de a közvetítések óta csaknem minden este hangversenyen vagyunk a saját nappalinkban, egy pohár borral, és senki nem zörgeti a cukorkás papírokat. Remélem, erre akkor is lesz alkalmunk, ha visszaáll az élet a normál kerékvágásba.”

Seres Gerda

MÜPA 2021. március—április

11

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Eötvös Péter: Paradise reloaded (Lilith)

Szelényi Dániel alapvetően klasszikus zenét hallgat, de legkedve­ sebb élményei közt több jazzkoncertet és „a régi szép idők” emlé­ kezetes világzenei koncertjeit: a Buena Vista Social Club vagy Cesária Évora fellépéseit említi. Dániel a kedvencei közé sorolja a régizenei koncerteket és a szcenírozott opera-előadásokat. „Nyitott vagyok a modern feldolgozásokra is, bár amikor öt éve A bolygó hollandiban a norvég asszonyok rokkák helyett mosógépek forgásának dallamára várták haza párjaikat a tengerről, arra gondoltam, hogy szívesen megnézném Wagner remekművét egy szép kosztümös előadásban is.”

„Nagyon élvezem a hűségprogrammal járó lehetőségeket. Így ismer­ hettem meg a Müpa belsőépítészének szempontjait egy épületbejáráson, és így nyerhettem betekintést az orgona működésébe, történetébe.” Igazán kedves „kulturális életmentés”, hogy a Müpa online lehetővé teszi, hogy a kényszerűen otthon töltött estéinket kiváló koncertekkel színesítsük — teszi hozzá, bár azért megjegyzi: a szá­ mítógép képernyőjén otthon — néha háttérműsorként, vacsora közben — futó előadás hangulata nem hasonlítható össze egy pompás élő koncert pótolhatatlan élményével.

Cifra Palota

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Cifra karantén

Az elmúlt másfél évtizedben a Müpa talán legfontosabb küldetése a különböző korosztályoknak szóló gyermek- és családi programok meghonosítása és eredményes népszerűsítése volt.

A legjobb szakemberek bevonásával teremtették meg törzsközönségüket, ügyelve arra, hogy ne kizárólag komolyzenei kínálattal pályázzanak egy valóban széles publikum megnyerésére.

2020 márciusában egyetlen nap alatt állt meg az élet. Lépni kellett, mégpedig úgy, hogy egyszer majd ott lehessen folytatni, ahol abbamaradt.

12

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Szabad rögtönözni!

A legkisebbek számára tartott speciális, a minőségi dallamokra, szövegekre és testi kontaktusra épülő Ringató lassan másfél év­ tizede a Müpa állandó és telt házas programja, amelyet az első években a módszert kidolgozó Gállné Gróh Ilona vezetett, majd őt követte Gáll Viktória. Kicsit kételkedve, de felvették a digitális fog­ lalkozások „kesztyűjét”. „Az online foglalkozások nagyon hasonlítanak az élőkhöz: meghirdetjük őket, a jelentkezők készülnek rá és időben a képernyő elé ülnek. Hamar megtanultak élni a digitalizáció előnyeivel is: a foglalkozások visszanézhetők, újra és újra feldolgozhatók. A Ringató-módszer esetében alapvetően a felnőttekre fókuszálunk. Bővül a szülők dalkincse, felelevenednek az ölbéli játékok, illetve újakat tanulnak. Bízunk abban, hogy a közös éneklés és játék élménye a virtuális találkozások során is megszületik. A három éven aluliak esetében a csoportos foglalkozásokon csak belülről fakadó eszközökkel operálunk, otthon azonban nyugodtan elővehetnek különböző tárgyakat, hogy növeljék az élményt. Szabad otthon zenét szerezni, rögtönözni is!”

„Nagy előnye ennek az időszaknak, hogy a családok megspórolják a minden­ napos utazási időt, ez ideális helyzetben megnyert közös idő lehet.”

Olvass fejből!

Az óvodáskorúak számára a csoportos foglalkozásokon is javallott a különböző tárgyak használata. A Tesz-vesz muzsika (és óvoda) célja amúgy is az, hogy hétköznapi ötleteket adjon a kisgyermek­ kel otthon lévő szülők számára. Hegedűsné Tóth Zsuzsanna sze­ rint a szülőkben űrt hagyott a program hiánya, a gyerekek is igé­ nyelnék az újabb impulzusokat. „Ha egyetlen kulcsszót kellene megadni e hiátusok áthidalásához, ez a kreativitás lehetne. Az otthoni tárgyakat érdemes beemelni a játékba, asszociációs helyzeteket lehet teremteni, énekkel, mondókával összekötve. Legyen a fakanál akár katona, falovacska, szánkó, halacska, a csipesz kismadár, egy nagy sál vagy takaró alatt medve módjára lehet téli álmot aludni, a zoknigombóc hógolyóként funkcionálhat. Így eljutunk a Kokas-módszer által terápiás céllal is alkalmazott komplexitáshoz: a más művészeti ágakkal összekapcsolt zenehallgatáshoz.

Szerepe van a képzőművészetnek, a mesének, a mozgásnak, és tálcán kínálja magát az improvizáció is. A kisgyermekek fejlődésében nagy szerepe van a ciklikusságnak. Érdemes felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a napi rutin szerves része a csak a gyerekre koncentráló, kizárólagos együttlét. A jelenlétükben megvalósuló online programok kapcsán az óvodásoknál már fontos lehet, hogy a képernyőn nem akárki, hanem egy számukra ismert arc jelenik meg. Ez erősíti

a gyerekekben, hogy kicsit valóban kiléptek a mindennapokból. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a közös olvasást, sőt ez a korosztály nagyon kedveli, ha szabadon meséljük el egy-egy könyv tartalmát, vagy közös emlékeinket. Olvass fejből! — mondogatják.”

Összművészet és kreativitás

A meseolvasást (sőt a meseterápiát) „előretörekvő” foglalkozás­ ként említette Olasz Réka Dorina, a Müpa Cifra Palota-programjai­ ért is felelős egyik szerkesztő, produkciós menedzser. „E rendezvényeken gyakori, kicsik-nagyok nagy kedvence a meseelőadás, és éppen ez az, amely jobban kezelhető családias környezetben, mint nagyobb tömegben. Ehhez kapcsolódhat bábjáték és kézműveskedés is, ami e vasárnap délelőtti események másik legnépszerűbb eleme, és otthon is kiválóan kivitelezhető. Saját gyártású társas­ játékokat (malmot, memóriajátékot) szintén könnyű elkészíteni természetes anyagokból. Miután a gyerekek számára nagyon fontos a vizualitás és hogy kézbe foghassanak dolgokat, ezek a komplex foglalkozások — kiegészítve a zenés, gyakran táncos elemekkel — több oldalról támogatják képzeletük aktivitását, kreativitásukat.”

Jogos lehet a kérdés, hogy mindezt mikor? A Cifra Palota szerve­ zésében másfél évtizede aktív szerkesztő, produkciós menedzser, Börzsönyi Anna-Petra az alábbi praktikus megközelítéssel „védte ki” ezt a felvetést: „Nagy előnye ennek az időszaknak, hogy a családok megspórolják a mindennapos utazási időt, ez ideális helyzetben megnyert közös idő lehet. A Cifra Paloták egyik varázsa a minőségi élőzene, amit most nem könnyű pótolni. Nagyon fontos azonban, hogy a gyerekek zenére is nyitott világát nem szerencsés ilyen hos�szú időre jegelni. A zenéhez tánc is kapcsolódhat, ami egy-egy jó videóval otthon is reprodukálható. És a mozgás mindig, de ilyenkor különösen jót tesz a gyerekeknek. A zene- és mesehallgatás összekapcsolható manuális tevékenységgel: rajzolással, gyurmázással, legózással. Plüssfigurákkal, babával mesejelenetek is készíthetők, ezek telefonnal lefotózhatók, és a végén remek animációk kerekedhetnek ki belőlük — szülői segítséggel. A digitális világ előnyeit is érdemes kihasználni: kiránduláskor madár- és egyéb természethangokat rögzíteni, amiből később akár saját kompozíció is születhet.”

Körmendy Zsolt, a Müpa családi és ifjúsági programjainak szer­ kesztője, koncertpedagógiai foglalkozások vezetője a már szülők nélkül programot választó korosztály esetében is a digitális eszkö­ zök használatában látja a továbbélés lehetőségét. „Ezek egyik legfontosabb előnye, hogy nem térhez és időhöz kötöttek. A rendelkezésre álló felvételek mellett még a streamelt anyagok is letölthetőek lehetnének. Ami az iskolákat illeti, az első hullámban sok esetben marginalizálódott az ének-zene oktatás. Ezen egyebek mellett a jó közönségkapcsolatok segíthetik át a szereplőket: a műsorszolgáltatót és a befogadót. De mindenekelőtt az élő koncertekhez való vissza­térést várjuk, ezekre készülünk” — mondja a szerkesztő.

Tóth Anna

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

13

ÜNNEPEK – hétköznapokon is A Müpa és a fesztiválok

Egy sikeres Müpa-program egy szürke hétfő estét is fénybe öltöztet. KözépEurópa egyik legnagyobb kulturális létesítményének élete azonban másféle értelemben is összefonódott azokkal az eseményekkel, amelyeket piros betűvel jelöl meg naptárában mindenki, aki elkötelezetten érdeklődik a művészetek iránt.

14

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Aki járt már fesztiválok idején a Müpában, tapasztalhatta, hogy ilyenkor a hangulat egy nehezen szavakba önthető többlettel gazdagodik: valamiképp „elektromosabb” a levegő…

MÜPA 2021. március—április

15

Az épület és a benne működő kulturális intézmény egyaránt bőven rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek nyílegye­ nesen mutatnak a fesztiválok felé. A Müpa sokoldalúan hasz­ nálható termei, tágas közösségi terei, világszínvonalú techni­ kai felszereltsége ideális fesztiválhelyszínné teszi az egész épületet, munkatársi gárdája pedig olyan szellemi tőkét halmo­ zott fel koncepciók kialakítása és programok szervezése terén, amely fesztiválok rendezésekor is nagyszerűen kamatozik.

Ezért aligha meglepő, hogy a koherens koncepciójú reprezen­ tatív eseménysorozatok kezdettől a ház életének kísérői.

A Müpa egyik legkorábbi, s azóta is évente visszatérő feszti­ válja a Beatles-slágercímet parafrazeáló Hey, June!, mely 2005 júniusa óta a nyárkezdet varázsára hivatkozva csábítja popés rockkoncertekre a beköszöntött szünidőnek örvendő fiata­ lokat. A Hey, June! az igényes hazai könnyűzene felé fordul, annak ösztönző fórumaként. Aki itt fellépett és fellép — a kez­ detektől máig a hazai könnyűzenei élet színe-java —, mind tudta és tudja, hogy a hely szelleme mást vár, mint a szabad­ téri fesztiválok, parkok, klubok: itt érdemes, sőt ajánlott újjal, eredetivel, szokatlannal előrukkolni, olyasmivel, ami csak itt és csak most látható-hallható — ez is lett a Hey, June! védje­ gye. No meg a mérce: a fesztivál következetesen az igényes és kreatív, gondolatgazdag magyar pop- és rockzene képvise­ lőit vonultatja fel.

A Hey, June!-hoz hasonlóan már az első évben megjelent a ház programkínálatában a Mahler-ünnep, amely egyszersmind a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar máig tartó, folyama­ tos együttműködésének kezdeti példája. E tömör fesztiválok nagyot lendítettek a magyarországi Mahler-kultusz ügyén, Fischer Iván művészeti vezetésével világszínvonalú tolmácso­ lások ragyogtatták fel a zeneszerző életművét — és nemcsak azt, mert a Mahler-ünnep a mahleri újító szellemben fogant kortárs kompozícióknak is helyet adott műsorán. A kora őszi Mahler-ünnephez hasonlóan korán — 2008-ban — jelent meg a Müpa programján, szintén a Fesztiválzenekarral való együtt­ működés jegyében a zeneszerző-maratonok tél végi csemegé­ je, amely mindmáig a ház egyik legizgalmasabb és legnépsze­ rűbb rendezvénysorozata: egy teljes napon át délelőttől késő estig egy (vagy néha két összeillő) zeneszerző műveit hallgat­ hatják a felfedezők izgalmával azok a lelkesek, akikből mindig bőven akad, s akik nem szűnő örömmel merülnek el a klasszi­ kus, romantikus vagy épp modern nagyságok műveiben. Tölte­ kezhettünk már Bach, Mozart, Schubert, Brahms, Schuman és Mendelssohn, Debussy és Ravel muzsikájával — de Bartók­ kal vagy épp Stravinskyval is. A Mahler-ünnepet a kora ősz programjai között 2013-ban sokkal terjedelmesebb, többhetes eseménysort kínálva váltotta fel a Müpa és a Fesztiválzenekar újabb közös projektje: az Európai Hidak fesztivál, amely egy­ más kultúrájának megbecsülése jegyében évente egy-egy nagy európai nemzet művészetét veszi górcső alá, rendkívüli változatossággal, a klasszikus és kortárs zenétől a jazzen, világ­zenén és könnyűzenén át a filmig és az irodalomig kalan­ dozva az adott ország kulturális kincsei között.

Már a 2006-os Parsifal-produkció előlegezte, hogy Wagnerügyben „Hunniában valami készül”, majd 2007/2008-ban megszületett Hartmut Schörghofer azóta legendássá vált, s a 2019-es felújítás során új színekkel is gazdagodott Ringje.

A világhírű Wagner-napok a Müpa legjelentősebb, leghíresebb, legnagyobb erőfeszítéseket generáló és legnagyobb nemzet­ közi sikert hozó fesztiválja, a művészeti vezető, Fischer Ádám által vezényelt, autentikus és szuggesztív produkciókkal, ame­ lyek új, bensőségesebb Wagner-előadásmódot hoztak létre, újraértelmezve a zeneszerző műveit, és Budapestre vonzva a nemzetközi énekestársadalom javát Christian Franztól Iréne Theorinig, Johan Reutertől Camilla Nylundig. A fesztivál műso­ rán idővel a teljes „bayreuthi tíz” megjelent, s ami a Zöld Domb városát és annak ünnepi játékait illeti: ma bizony már Budapestet és a Müpát Bayreuthtal egy mondatban emlegetik a nemzetközi zenei életben. A Budapesti Wagner-napok elő­ adásainak rendezői az esztétikák és koncepciók széles skáláját vonultatják fel Michael Schulztól Kovalik Balázsig: a produkciók között akad kísérletező szellemű és hagyományos egyaránt.

A fesztivál idejére a Müpa a Wagner-rajongók Mekkájává válik, távoli országokból is érkeznek érdeklődők, s elmondható, hogy a Wagner-napok olyanokat is wagneriánussá tett, akik koráb­ ban idegenkedtek a zeneszerző műveitől.

16

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Vannak a Müpa életében rövid, néhány napos fesztiválok, kö­ zülük többnek a nevében nem szerepel a fesztivál szó, ám et­ től még biztosak lehetünk abban, hogy az eseményekre elláto­ gatók a műsorok hallatán abba a jellegzetes, ünnepi hangulatba kerülnek, amely a fesztiválok közönségének felfokozott lelkiés szellemi állapota. Ilyen a Rising Stars, amely egy-egy hétvé­ gére invitálja a Müpába azokat, akik a nemzetközi zeneélet legígé­retesebb fiatal hangszeres muzsikusaira, énekeseire, kamara­együtteseire kíváncsiak. Az Európai Koncerttermek Szervezetének (ECHO) projektje a 2009/2010-es évadban indult útjára, s a Müpa 2012-ben jelölt először magyar művészt a kon­ tinens legfontosabb koncerttermeit végigjárva bemutatkozó fia­talok közé. Hasonlóan koncentrált esemény­sor a 2008 óta minden januárban jelentkező Jazz Showcase. A tehetségbörze, akárcsak a Rising Stars, arra hivatott, hogy kiemelkedő teljesít­ ményű fiatal művészekre hívja fel a figyelmet, s érvényesülé­ sük indítómotorja legyen: a seregszemlék az elmúlt években már számos ifjú magyar jazzmuzsikus hírét-becsét növelték.

A zeneszerző-maratonok rokonságába tartozott az a tíz hang­ versenyből álló, kétnapos minifesztivál, amelynek keretében Bogányi Gergely 2010 novemberében, egy hétvégén, a zene­ szerző születésének kétszázadik évfordulóján Chopin összes zongoraművét szólaltatta meg a Müpában, sokak gyönyörűsé­ gére. Mindössze egy napot vesz igénybe, de annál nagyobb örömteli forgataggal jár, s a közreműködők annál változato­ sabb skáláját zongorázza (vagy inkább hegedüli és kontrázza) végig A népzene ünnepe, amelyet először 2008 januárjában rendeztek meg, abból az alkalomból, hogy a Liszt Ferenc Zene­ művészeti Egyetemen megalakult a népzenei tanszék. Azóta ez a színes és gazdag esemény hagyománnyá vált, s minden évben a legkülönbözőbb irányzatok gazdag tárházát mutatja be. Szintén a minifesztiválok sorába illeszkedik a Világraszóló, amely hasonlóképpen évente ismétlődik, és két speciálisan magyar hangszer: a cimbalom és a tárogató lehetőségeire hívja fel az érdeklődők figyelmét.

A Müpa legújabb fesztiváljai közé tartozik a Régizene Fesztivál, amelyet először 2015-ben rendeztek meg, s amelynek profiljá­ ra több más Müpa-fesztiválhoz hasonlóan jellemző, hogy mar­ káns koncepció érvényesül benne, vagyis amit itt hallunk, eltér más fesztiválok műsorától. Mindjárt a bemutatkozó év műsora világosan érzékeltette ezt: az első esztendő koncertjeinek te­ matikáját Bach és az ő művészetére reflektáló Mendelssohn uralta. Hallhattuk a h-moll misét és a Máté-passió Mendelssohn által átdolgozott, 1841-es változatát, de a Paulust is, amelyben szintén tetten érhető Johann Sebastian hatása. Lapunk meg­ jelenésekor már aligha lesz újdonság a hír, hogy tavasszal új összművészeti eseménysorozat veszi kezdetét: az április 2-án megnyíló Bartók Tavasszal a Müpa a névadó zeneszerző szelle­ misége mentén kíván egy műfajokon átívelő, mértékadó, nem­ zetközi figyelemre számot tartó fesztivált létrehozni. 2021 őszén pedig Liszt Ferenc születésének 210. évfordulójához kapcso­ lódva a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál várja majd a látogatókat a Müpának köszönhetően Budapest-szerte.

Hogyan hatnak a fesztiválok a ház életére? Miként befolyásol­ ják a Müpa és az egyes művészeti ágak, illetve a Müpa és a közönség kapcsolatát? Aki járt már fesztiválok idején a Müpában, tapasztalhatta, hogy ilyenkor a hangulat egy ne­ hezen szavakba önthető többlettel gazdagodik: valamiképp „elektromosabb” a levegő, felfokozottabb a hangulat, na­ gyobb az izgalom. Aki rendszeres Müpa-látogató, az a feszti­ válok idején még többször fordul meg itt, a Ház és a közönség kapcsolatát tehát bizonyosan elmélyíti, erősíti az a sok feszti­ vál, amely a Komor Marcell utcában zajlik. És persze ne feled­ jük: nemcsak a Müpa és közönsége, de a hazai és az európai kultúra is sokat kap a Müpa fesztiváljaitól, hiszen ezek az ese­ mények már számos kallódó régi vagy éppen új művet fedez­ tettek fel laikusokkal és szakemberekkel, összefüggésekre hívták fel a figyelmet, korábban ismeretlen izgalmakat és íze­ ket hoztak, tovább rajzolva-árnyalva-finomítva azt, ami mind­ nyájunknak oly fontos: a művelődés minduntalan megújuló térképét.

Kecskés M. Júlia

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

17

Az elárasztásos — és nem mellékesen: teljességgel zajtalan — szellőztetésnek hála, a terembe ugyanis jószerint pormentesen tiszta, friss levegő jut be; a port jellemzően mi magunk, a közönség, az előadók meg a személyzet tagjai hozzuk be ide a ruháinkon, a cipőinken.

18

CSAK ZAJT

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

Fotó: Posztós János, Müpa

Különböző műfajok, változatos előadástípusok, egymástól eltérő mű­ vészi igények és alapvető közönségelvárások, s hozzá még anyagfára­ dás és hőtágulás: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem minden­ napjai a karbantartás felelőseitől is folyamatos készenlétet igényelnek.

NE!

A régen megkövesült jelzős szerkezet szerint az előadók, a koncertek és más produkciók majd’ mindig az osztatlan figyelmünket élvezik — ám ez a valóságban azért vajmi ritkán történik tényleg így. A Bartók Béla Nemzeti Hang­ versenyteremben helyet foglalva rendszerint jut a figyelmünkből a bámész merengésre is: a kez­ dés előtt vagy a szünetben éppúgy, mint akár — miért is szégyellnénk? — a legszebb koncertek és szcenírozott opera-előadások közben is. Ilyen­ kor kedvünkre nézelődhetünk, és rácsodálkozha­ tunk mondjuk a színpad fölött lógó monstrumra, s találgathatjuk e hangvető ernyő, az úgyneve­ zett canopy karbantartásának fortélyait. Időn­ ként leengedik, s ha igen, le egészen a pódium­ ra? Ahogy a háztartásokban, úgy itt is szűnni nem akaró gondot jelent-e a porosodás?

No és a kiégett izzók, a lámpacserék?

szcenírozott produkciók gyakorta kihívást képvi­ selnek a szakemberek számára, hiszen a terem érzékeny akusztikájában akár egy robotlámpa üzemzaja is zavaróvá tudna válni. S amint az ta­ lán sejthető is volt, a koncertekhez képest egye­ bekben is a színházi igényű előadások adják a leg­ több és a legkülönfélébb megoldandó feladatot a technika felelősei számára.

Nos, a hangversenyterem életében is ideje van a karbantartásnak, méghozzá többféle ideje, hi­ szen értelemszerűen egymástól eltérő üteme­ zésben, különböző tartamú ciklusok szerint zaj­ lik itt a munka. A legrövidebb a jószerint napi teendők ciklusa, amely döntően az éppen ese­ dékes produkciókhoz igazodik: a pillanatnyi mó­ dosítások és igazítások, a gyors beállítások lép­ téke ez. Azután a havi rendszerességgel előre beiktatott karbantartási napok rotációs ciklusa következik, hogy a gépészettől a hangtechnikán át egészen a világítástechnikáig minden terü­ letnek jusson kellő idő és figyelem. Félévente kerül sor a rendszeresített nagyobb külső felül­ vizsgálatokra, végül említhetjük a javításokat és felújításokat, amelyekre főleg az évadközi leál­ lásban juthat elegendő idő.

S hogy mi a helyzet a negyvenkét tonnás canopy­ val? A főmérnök azt is elárulja. Ezt a hatalmas hangvető ernyőt, a terem akusztikájának olyannyira fontos elemét időről időre aláeresztik — de azért persze nem egészen le a pódiumra, hiszen hatalmas tömege azt rendkívül megter­ helné, ráadásul úgy nem is lehetne alulról hoz­ záférni. Nagyjából két méter magasságig enge­ dik csak le ezt az alkalmatosságot, hogy ott már létráról gond nélkül elérhessék. Persze a karban­ tartása nem csak ilyen módon történik, merthogy a canopy gépészete még feljebb, a mennye­zet feletti gépészeti térbe beépítve található. No és ami a port meg azt az átkozott porosodást illeti, az is némiképp mást jelent itt, mint az ottho­ nainkban. Az elárasztásos — és nem mellékesen: teljességgel zajtalan — szellőztetésnek hála, a terembe ugyanis jószerint pormentesen tisz­ ta, friss levegő jut be; a port jellemzően mi ma­ gunk, a közönség, az előadók meg a személyzet tagjai hozzuk be ide a ruháinkon, a cipőinken.

Igaz, mechanikai problémákat így is okozhatna a porosodás, meglepő módon leginkább még a hangversenyterem orgonájának kisebb sípjai­ ban. De hát oly sok egyéb feladatuk mellett épp ennek kiküszöbölésén, s egyáltalán: minden na­ pi használatban lévő technikai eszköz pormen­ tesítésén fáradoznak a Müpa karbantartásért felelős munkatársai.

László Ferenc

A Müpa főmérnöke, Csorvási Gábor elmondása szerint tavaly ilyen nyári feladattá vált a hang­ versenyterem közel 140 lámpatestének átvizs­ gálása és cseréje, miután az elmúlt tizenöt év erőteljes igénybevétele következtében megje­ lentek az anyagfáradás jelei, méghozzá hallha­ tóak. Vagyis az elöregedés és a hőtágulás miatt a lámpák egy része kattogni kezdett, s ez nyil­ vánvalóan közbeavatkozást igényelt. A zaj­ mentesítés, a zajtalan működés egyebekben is fő szempont itt, amelyet lehetőség szerint ma­ radéktalanul érvényesíteni kell. Márpedig a (fél)

Csorvási Gábor még két friss változtatást és technikai fejlesztést említhet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiuma körül és pódiuma fölött. Az egyik a színpad körüli függönyözés egyesített sínpályára helyezése, míg a másik a vetítővászon és a feliratozó — szeptember és december között lebonyolított — cseréje volt, hiszen az új gépek egyszersmind új gépészet kiépítését is igényelték.

KÍVÜL, BELÜL 2021. március—április

19

A fiamnak mindene a zene, csak hallani ne kellene hozzá. Utál­ ja a fület. Már eleve a kagyló is zavarja, az, ahogy a tenyerének nyomódik a hideg, undorító, csigaforma porc — ezt a naplójából tudom, amit a polcon a kottái mögött rejteget. Azért szoktam elolvasni, mert amióta elmúlt tizenhat, alig kommunikál velem, és tudnom kell annyit a lelkiállapotáról, hogy féltsem-e az éle­ tét. Így legalább az biztos, hogy nem boldogtalan. Mióta abba­ hagyta az iskolát, a kottáit olvassa egész nap, zene szól a fejé­ ben, sokszor csak annyit látok, ha ijedtemben benyitok hozzá, hogy a fülét befogva ordít, és ide-oda ringatózik a székén, de ilyenkor sem tudja abbahagyni, minden erejét megfeszítve küz­ di át magát a Sosztakovicson, mintha az üdvössége múlna raj­ ta, és a végén kimerülten elalszik, másnap délig nem ébred fel.

Szabó T. Anna: AKINEK FÜLE VAN A HALLÁSRA

Nem értem, miért akar mégis hangversenyre járni, mikor irtó­ zik az emberek közelségétől. Sok mindentől irtózik még, de köztük csak kevés szembetűnő, az például igen, hogy a borot­ válkozástól sajnos jobban undorodik, mint az állán a szőrtől, úgyhogy tizennyolc létére akkora bozontos szakálla van, mint egy kerti törpének. Ennek ellenére eljár, hat kilométert gyalo­ gol Budáról Pestre.

Legelőször én is vele mentem, éreztem, hogy baj lesz. Mellé nem ülhettem, kategorikusan megtiltotta, ő felnőtt, mondta szikrázó szemmel, nem mutatkozhat többé az anyjával — azt hittem, ismerkedni szeretne, de most már tudom, hogy szé­ gyell: nem értek a zenéhez, és ő rám pillantás nélkül is levette volna közelről, hogy feszengek. A naplójából tudom: előre fel­ készült, elolvasott mindent Russell Johnsonról és a terem világ­híres akusztikájáról, a mennyezeti hangvető beállításairól, a legjobb helyre vett jegyet a földszinten, de ezt nem elég elmé­letben eltervezni. Fentről, ahol ültem, a nyitótétel első hangjainál láttam, hogy nincs jól. „Reszketés vett erőt rajtam” — olvastam a naplójában később.

Az állapota miatt pici kora óta minden idegszálammal ráhango­ lódtam: a testemmel éreztem, hogy remeg, láttam, fájdalmas önfegyelemmel markol rá a karfára, hogy lefoglalja a kezét.

Tudtam, fel fog állni és ki fog rohanni, és így is lett, ráadásul én is utánarohantam, rémületemben nem is csendesen sajnos.

A mélygarázsban kucorgott az autónknak dőlve, és sírt. Nem mertem megölelni, pedig én is remegtem belülről, szó nélkül vittem haza, azonnal lefeküdt.

Csak a naplójából tudom, hogy azóta is odajár. Valahogy elin­ tézte, hogy megengedjék neki, hogy bemenjen egy próbára, akkor kísérletezte ki, hová kell ülnie ahhoz, hogy el bírja viselni a hangzást, de még így is előfordul néha, hogy ki kell jönnie.

Már ismerik jól, nem szól senki semmit. És valami lassan meg­ változott. Újabban nem ordítozik magában. Tegnap egy vas­ tag, kézzel írt kottát találtam a naplója mellett. Nincs rajta szerző, úgyhogy nem tudom, másolta-e, vagy emlékezetből ír­ ta-e le, amit hallott, nem bírom elolvasni sem — de ha hihetek a megérzésemnek, akkor, tízéves kora óta először, végre me­ gint komponál.

20

MÜPANOVELLA 2021. március—április

MÜPA PODCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

mupa.hu21

MÜPA 2021. március—április

A Müpa arcai

EGY CSALÁD 22

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

Vannak egyszeri fellépők és visszajáró vendég­ sztárok, s aztán vannak művészek, akik nélkül a Müpa nem lenne az, ami: bő másfél évtized­ nyi közös történet és élmény helye. Palya Bea, Szakcsi Lakatos Béla és Vashegyi György — hárman az arculatformáló és emlékközösséget teremtő muzsikusok sorából.

E három, a Müpával rendszeres és meghitt kapcsolatban álló mű­ vész közül az intézményi kronológia szerint az elsőség okvetlenül Vashegyi Györgyöt illeti, hiszen ő 2005 márciusában már a Fesztivál Színházat felavató produkciónak is résztvevője volt. Akkor Monteverdi Orfeóját vezényelte, és ez a műválasztás a saját pályaképe és épp­ így az intézmény operajátszási gyakorlata szempontjából is méltán jelképesnek tekinthető. Vashegyi ugyanis alig egy évvel azt köve­ tően, hogy 1990-ben megalakította a Purcell kórust, életre hívta másik együttesét, az Orfeo Zenekart, s 1991-ben így kerülhetett sor Monteverdi operájának első teljes hazai bemutatójára.

A kétszeres együttesalapítóból azután hamarosan a magyar régi­ zenei mozgalom, a historikus előadásmód kultúrhérosza és fenn­ tartó személyisége vált, aki működése révén korábban nem is sej­ tett mértékben tágította ki a hangverseny-repertoárt és általa a hazai közönség látókörét. Ez a máig töretlen folyamat a hősi kezdeteket követően éppenséggel a Müpa megnyitásával váltott léptéket: mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. „Valószínűleg az én eddigi életemben ez volt a legnagyobb és feltétlenül pozitív változás, amely a magyar zenei életben történt, hogy ez az intézmény létrejött” — emlékezett vissza 2015-ben, az akkor tízéves Müpát köszöntve a karmester, s hogy nem túlzott, azt kézen­fekvő a saját koncertjeivel igazolni. Charpentier és Rameau, de Mondonville és Montéclair művei is épp itt és Vashegyiék által jutottak el a budapesti közönséghez, s némelyik produkció nem csupán magyarországi bemutatót jelentett, hanem bő két évszáza­ da az első előadást, mint Gervais Hypermnestre című operájának 2018-as megszólaltatása esetében. Szenvedélyem: a régizene — ez volt a címe annak a matinékoncertnek, amelyen Vashegyi György legszemélyesebb művészi ügyéről vallott, s hogy ez az elkötele­ zettség és vonzalom immár a Müpára és annak közönségére is jócskán átragadt, azt legyen elegendő a 2015-ben elindított Régi­ zene Fesztivál említésével bizonyítanunk.

Ha netalán Vashegyi esetében a „szenvedélyem” fordulat váratla­ nul személyesnek és szinte felfokozottnak tűnne, úgy Palya Bea kapcsán ugyanez mondhatni a megnyilatkozás alapregiszterébe illett (Szenvedélyem: a dal). A kivételes temperamentumú és a kate­góriák rekeszrendszeréhez sohasem idomuló énekesnő ugyancsak jószerint a kezdetektől fogva részese a Müpa életének.

Legelőször még 2005-ben egy európai konferencia kísérőprogram­ ján közreműködve dalolt itt, s kevéssel utóbb, 2006 júniusában sor került az első Fesztivál Színház-beli koncertjére is. „Az első fellépéseim előtt bejártunk éjszaka gyakorolni. Az igazi meghitt hangulatokat akkor éltem át a Müpában. Sokszor csak elfeküdtem a színpadon,

Fotó: Veres Anita

Palya Bea

„Sokszor csak elfeküdtem a színpadon, és úgy énekeltem.

Vagy mászkáltam közben a széksorok között, hogy érezzem a teret.”

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

23

Szakcsi Lakatos Béla Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Vashegyi György

és úgy énekeltem. Vagy mászkáltam közben a széksorok között, hogy érezzem a teret.” Pár éve egy interjújában így emlékezett vissza a ma­ ga Müpa-románcának kezdetére Palya, aki kisvártatva a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet is birtokába vette: ott már első­ re is csupa saját dalt, lemezbemutató koncertet tartva. S hogy az énekesnő minden ilyen fellépése az érzelmektől és a szemé­ lyességtől áthatott, valóságos találkozás, arról a helyszínt dicsérve ő maga vallott: „A legelső pillanattól kezdve lehet érezni az energiák változását. Ilyen szempontból a Müpa hangversenyterme csodálatos, mert ha kimegyek a színpadra, a közönség egy része a fejemmel egy magasságban ül, például a földszinti páholysorban. Ha előre megyek, közvetlenül a lábamnál is vannak embe­rek, annak is van intimitása.”

„A jazz-zenészek szeretik a Müpát” — ez a tárgyszerű megállapítás már Szakcsi Lakatos Bélától való, s ha valaki, hát ő valóban jogo­ sult egy egész szcéna és muzsikusi elit nevében kijelentéseket tenni. Több mint öt évtizedes nemzetközi pályafutással a háta mögött Szakcsi a mi saját világnagyságunk, akinek örökké kísérle­ tező, műfaji interferenciákra és fúzióra mindig kész működése ma már elsősorban épp itt válik testközelből megcsodálhatóvá. Zenei

24

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

Fotó: Raffay Zsófi

A Müpa ilyesformán helyszíne, tanúja és formálója volt Palya pálya­futásának az elmúlt másfél évtized során. Sorozatában ide invitálta meg kedvenc énekesnőit, a szívének legkedvesebb „dalos tündéreket és zenész amazonokat”, itt adott fotelos koncertet és tartott beavatót. Az utóbbin visszaemlékezett a maga legelső, népdalversenyes fellépésére is: „Persze kislány vagyok, csak azt tudom, hogy meg kell töltenem a dallal azt a teret.” Nos, Palya Bea váltig ugyanezt teszi a Fesztivál Színházban és a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is.

univerzumának tágassága éppúgy, mint előadóművészi kollaborá­ cióinak változatossága, hiszen Szakcsi Bachtól a bluesig és Mozartzongoraversenytől a szabad improvizációkig jószerint mindent ját­ szott már a Müpa termeiben. Zenésztársai, vendégei között pedig a jazz amerikai állócsillagait csakúgy ott üdvözölhettük, akár Pres­ ser Gábort, a Budafoki Dohnányi Zenekart vagy épp Radics Gigit.

S természetesen a zeneszerző-zongorista apa vendégelte már itt két muzsikus fiát, az ifjabb Bélát és Róbertet is, ahogyan játszott e falak között az oldalágon szintén rokon ifjabb pályatárssal, Oláh Kálmánnal is.

MÜPA 2021. március—április

25

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A Müpában persze aligha emiatt érezheti magát családiasan a 2017—18-as Évad Művésze, hiszen az évek során Vashegyi György és Palya Bea is éppily meghitt viszonyba került az intézménnyel — és annak törzsközönségével. „Egy család a sok barát” — éneklik Strauss Denevérjében, és aligha túlzás azt állítani, hogy itt is vala­ mi hasonlóról van szó. S ehhez a nagy családhoz akár magunkat is odaszámíthatjuk.

László Ferenc

SZERELEM AZ ELSŐ KOTTAFEJTŐL

Beszélgetés Iréne Theorinnal

A Budapesti Wagner-napok évek óta visszatérő vendége és a közönség egyik kedvence Iréne Theorin. Interjúnkban a svéd drámai szoprán mesél a Müpához fűződő különleges kapcsolatáról, élete legemlékezetesebb születésnapi ajándékáról, az opera jövőjéről – és arról is, milyen élmény volt várandós Brünnhildeként gyereket szülni a színpadon.

Kik voltak a mesterei, akik segítették karrierje során?

A szüleim, a családom, az életem során szerzett tapasztalataim, és azt hiszem, a makacsságom.

Tudjuk, hogy Wagner-énekesnek lenni külön kategóriát jelent.

Milyen mérföldkövek határozták meg a pályafutását, és mikor szeretett bele Wagner zenéjébe?

Későn indult a karrierem, harminchárom éves koromban debütál­ tam, és a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy lírai-drámai szoprán vagyok. Diákkoromban énekeltem Freyát, és a pályafutásom első tíz éve során abban a kiváltságban lehetett részem, hogy vegyes repertoárt szólaltathattam meg. Donna Annaként mutatkoztam be, és kezdetben akár évi öt szerepet is megtanultam. A munkáim listája hosszúra nyúlik, de az érdeklődésem azt követően fordult a súlyos Wagner- és Strauss-szerepek felé, miután nem kaptam többé felkérést a Don Carlos Erzsébetjére vagy Toscára. Szívesen énekelném őket újra, ugyanakkor nagyon hálás vagyok azért is, hogy a hangomnak köszönhetően lehetek Elektra, Turandot és Brünnhilde. Hogy erre képes-e valaki vagy sem, az csak akkor derül ki, amikor valóban megpróbálkozik velük. Bevallom egyébként, diák­ként nem sikerült igazán elmélyülnöm Wagner zenéjében.

26

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

Azután másodéves koromban vizsgafeladatként megkaptam Az istenek alkonyából a Waltraute/Brünnhilde-jelenetet, és akkor kiderült, hogy kimondottan jól érzem magam ebben a zenei világ­ ban. Szerelem volt az első kottafejtől! Mindmáig nagyon szeretem ezt a jelenetet.

Ki a kedvence Wagner hősnői közül?

Nehéz feladat egyetlen kedvencet megnevezni. Mindig ahhoz a szerephez és produkcióhoz vagyok lojális, amelyikben éppen dol­ gozom. Ugyanakkor valahányszor kapok egy olyan felkérést, hogy koncerten lépjek fel Az istenek alkonya zárójelenetében, átjár a boldogság. Kiváltságosnak érzem magam, amiért újra és újra elé­nekelhetem ezeket a szerepeket, és remélem, ez még hosszú ideig így is lesz.

A Budapesti Wagner Napokon többször is énekelte Brünnhildét.

Mi teszi különlegessé ezt a szerepet?

Brünnhilde óriási fejlődésen megy keresztül a kiindulóponttól kezd­ ve, amikor okos és bátor tinédzserként meg akarja menteni a vilá­ got. Szerepe magába foglalja egy ember lényének valamennyi fon­ tos árnyalatát, ezért nagy ajándéknak tekintem, hogy belevethetem

MÜPA 2021. március—április

27 Fotó: Chris Gloag

Iréne Theorin

Fotó: Chris Gloag

Iréne Theorin

28

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

…a Müpa fesztiválján egyaránt csodálatos a hangversenyterem, a zenekar és a közönség.

Szeretek ott dolgozni, és ez nagyon fontos, mert csak ott tudom a legjobb formámat hozni, ahol jól érzem magam.

magam az ő világába. Minden egyes produkció arra bátorít, hogy a pillanat ihletése nyomán formáljam meg a szerepet. Ezt olyankor tehetem meg, amikor számtalanszor játszottam már az adott szereplőt, és élvezem, hogy minden előadáson tiszta lappal indul­ hatok. Így nem fenyeget az a veszély, hogy a szerepformálásom merevvé válik.

Melyik volt az ön számára a legemlékezetesebb produkció a Müpa Wagner-fesztiváljának előadásai közül?

Ahogyan az imént is említettem, minden egyes előadás egyedi.

Az azonban valóban különleges alkalmat jelentett, amikor leg­ utóbb a Ringet játszottuk négy nap alatt, és én három napon át valamennyi darabban elénekeltem Brünnhildét. Az utolsó előadás éppen a születésnapomra esett. Az volt életem legszebb születés­ napja!

A Müpát a világ legjobb akusztikai adottságokkal rendelkező hangversenytermei között tartják számon, amely különösen alkal­mas Wagner zenedrámáinak előadására. Ön is ezt tapasztalta? Miért szeret a Müpa színpadán fellépni?

Teljesen egyetértek: a Müpa fesztiválján egyaránt csodálatos a hangversenyterem, a zenekar és a közönség. Szeretek ott dol­ gozni, és ez nagyon fontos, mert csak ott tudom a legjobb formá­ mat hozni, ahol jól érzem magam.

Fischer Ádámot úgy emlegetik zenészkollégái, mint aki kimondottan „énekesbarát” karmester, tisztában van vele, mire képes az emberi hang, és a vele dolgozó énekesek adottságait maxi­ málisan figyelembe veszi munkája során. Ön miért szeret vele dolgozni?

Fischer Ádám világos utasításokat ad, tudja, hogyan teremtse meg a zenéből eredő varázslatot, és szinte észrevétlenül belőlem is előhozza a legjobbat. Hogy ezt hogyan csinálja, azt hiszem, az

ő titka! A muzsikusi hivatás egyik alapja szerintem az, hogy fel­ készültek legyünk és bízzunk egymásban. Hálás vagyok, amiért vele dolgozhatom.

Az egyik önről szóló újságcikkben olvastam, hogyan szülte meg a kisfiát kis híján a színpadon, nem sokkal azt követően, hogy lement a függöny Az istenek alkonya előadása után. A munka és a magánélet egyensúlyának megtalálása különösen nehéz feladat manapság minden dolgozó anya és apa számára. Ön hogyan teremti meg ezt a harmóniát az életében?

Jaj, azt a történetet nagyon szeretem! Jó sztori, de mindenkit ki kell ábrándítanom: félreértés áll a hátterében, és nem igaz. Beletelt egy kis időbe, amíg sikerült kiderítenem, honnan ered. A szóban forgó interjú egy olyan produkcióról szólt, ahol a rendezés szerint Brünnhildeként gyereket várok, és szülök is egy kisfiút. Az előadás végén egy valódi csecsemővel a karomban léptem színpadra, és az eredeti elképzelés az volt, hogy a baba sírjon, én viszont három fiú édesanyjaként ebbe soha nem egyeztem volna bele. A fiaim felnevelése fegyelmezettséget és szervezőkészséget igényelt, de a gyerekeim, akik ma már felnőttek, mind nagylelkűek és nagy­ vonalúak. Ma már büszke nagymamája vagyok négy unokának, és hamarosan érkezik az ötödik is.

Hogyan látja a klasszikus zene, és azon belül is az opera jövő­jét?

A jó zene mindent túlél! Ahogyan a tehetséges emberek is mindig megtalálják a saját útjukat.

Mit vár 2021-től?

Remélem, 2021 jó esztendő lesz, hála a tudománynak és az egész­ ségügyben dolgozó sok bátor, fáradhatatlan embernek. Ha emellett a járványhelyzet még azt is megengedi, hogy júniusban Wagnert játszhassunk, akkor megígérem, hogy Az istenek alkonya után az asztal tetején fogok táncolni!

Mörk Leonóra

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

29

RING−MOZAIK A Müpa számtalan eseménnyel szerzett már örömöt a közönségnek a legkülönfélébb műfajokban, mégsem nehéz válaszolni a kérdésre, melyik az a produkció, amely a ház eddigi legnagyobb vállalkozásaként él a köztudatban. Wagner Ringje nem véletlenül vált az intézmény világhírének zálogává: a tetralógia színrevitele olyan kreativitást követelt a közreműködőktől, amilyenhez a Müpa eddigi történetében nem sok produkció hasonlítható.

30

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

A Rajna kincse

esetben — módom van közönségként jelen lenni, és a produkciók élményére koncentrálni.” Wagnert persze nem mindenki szereti.

Somogyi Dóra Julianna produkciós menedzser így vall erről: „A gyermekkoromban meghatározó olasz operák után A nibelung gyűrűje túl ridegnek, monumentálisnak, didaktikusnak tűnt.

Az első zongorás próba alatt azonban valami megváltozott: megértettem, mit kívánt mondani Wagner. Amikor rájöt­tem, micsoda humor, milyen utalások tömege rejlik a Ringben, amikor az emlékeztető motívumok értelmet nyertek, az a felismerés erejével ragadott meg. Minden darabban van kedvenc részem.

Előadások alatt, ha van rá mód, ilyenkor elbújok a díszlet alá, és onnan hallgatom a muzsikát.”

Hartmut Schörghofer rendezői koncepcióját, a művészeti vezető, Fischer Ádám énekesközpontú vezénylési stílusát, a másfél évtized Ringjeiben színpadra lépő sztárok teljesítményét DVDfelvételek őrzik és kri­tikák, cikkek elemezték. Ezúttal nem ró­ luk esik szó, hanem a zeneszerző szándékához híven négy egy­ mást követő estén megvalósuló produkció színrevitelének háttérmunkáiról. Célok, tervek, feladatok, erőfeszítések emlék­képei kerülnek egymás mellé, hogy belőlük a munka módszeresen elbeszélt története helyett személyes mozaik álljon össze.

A varázslatot persze létre kell hozni. Somogyi Dóra Julianna sze­ rint „nemcsak a zeneművészetben Gesamtkunstwerk a wagneri életmű. Ami a színfalak mögött zajlik, szintén teljes mértékben fedi az összművészeti alkotás fogalmát.” Ugyanilyen fontos az együttműködés. Akikkel beszélgetek, megerősítik: a közös telje­sítmény kulcsfogalom. Somogyi Dóra Julianna úgy véli, „ebben a munkában az a különleges, hogy csak úgy lehet egy emberé, hogy közben egy hatalmas csapaté is a feladat és a végeredmény”. A számok sokatmondók: tizenhat órányi zene, nagyjából tízezer e-mail, több mint háromszáz közreműködő, több mint kétszáz szerződés, megrendelő irat. És — ez is szám!

— kilenc hárfa a 2019-es felújításban.

Fotó: Somogyi Dóra Julianna, Müpa

Fotó: Posztós János, Müpa

Korentsy Endrében is „le kellett bontani a falakat”. „A zeneszerző és világa korábban nem hatott rám. Családom zeneszerető, édesanyám énekesnőnek készült, gyerekkoromban otthon Bach, Mozart, Bartók muzsikája szólt, Wagnert azonban édesapám nem szerette, így családunk gondolkodásába beivódott, hogy ez a zene hosszú, unalmas. A Müpában látott-hallott első Ring élménye megnyert magának: örökre a zene varázskörébe kerültem” — emlékezik.

Dr. Korentsy Endre a Müpa produkciós igazgatója. Feladatköre rendkívül szerteágazó: a produkciós csapat összefogása, koor­ dinálása. Ez a munka rengeteg egyeztetéssel és szervezéssel jár. „Minden munkatársamat igyekszem segíteni, megadni a munkájához szükséges információkat és kereteket, ösztö­ nözni, tartani bennük a lelket — mondja. — Ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az előadások idején már — jó VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

31

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

„A produkciók előkészítésének fontos mozzanata, amikor évekkel az előadások előtt Bátor Tamás művészeti tanácsadó elő­készíti a szereposztások terveit, majd Fischer Ádám művészeti veze­tővel és Káel Csaba vezérigazgatóval közösen véglegesítik azokat.

A szereposztások tehát közös döntések alapján alakulnak ki.

32

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

Fotó: Somogyi Dóra Julianna, Müpa

A walkür

Persze nemcsak a számok: az emlékek is izgalmasak. Ismét az a Somogyi Dóra Julianna szólal meg, aki munkája során sokszor szokatlan helyzetekbe került: „Tolmácsoltam az előkészületek során brüsszeli gyárban, a produkció különleges üvegfalának megszületésekor. Vásároltam kelléket hentesnél, beszereztem jelmez­kiegészítőt erotikus üzletből, elkészíthettem az előadások rek­vizitumaként szolgáló gyűrűt és pótgyűrűt próba után, éjszaka, ötvösszakkörben. Megtanultam, mire kell figyelni, ha azt szeretnénk, hogy az énekes jelmezben is kapjon levegőt, vagy ha az előadáson vetített filmhez egy élő lovat szeretne vala­ki alulnézetből, medencében fényképezni. Megszoktam, hogy egy Ring-produkció megszületésekor a leglehetetlenebb kérések is felmerülhetnek.”

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szerepeket mindig frissítsük, vagyis az énekesek ne csak emlékezetből énekeljenek, hanem évadról évadra újból porolja le, tisztítsa ki velük a szerepet a korrepetitor — mondja Kovács Brigitta. — A ritmusok, dallamok kopnak, ugyanígy a szövegejtés — a szólamokat frissen kell tarta­ni. A Wagner-napok előkészítésekor és lebonyolításakor tipi­kus operai művészeti titkárként segítek a zenei próbák megszervezésében az énekeseknek és a korrepetitoroknak. Az utóbbiak közül kiemelném Bartal László munkáját: ő már tavasztól dolgozik az énekesekkel a szerepek felfrissítésén. Az április és május ezzel telik. Május második felében kezdődnek a rendel­ kezőp­róbák, amelyek a színpadi mozgásokat koordinálják, ezeket a játék­mester, Polgár Etelka vezeti. A próbákon abból a speciális zongorakivonatból dolgozik, amelyet rendezői példánynak hívunk, és amelyet ő készített a Ring 2019-es, újragondolt változatáról.

Ez minden kottaoldal mellett üres oldalt tartalmaz, amelyre

Fotó: Somogyi Dóra Julianna, Müpa

minden színpadi mozgást, akciót lejegyzett, részletezve, indokolva azokat. A játékmesternek egyszerre kell muzsikusnak és színházi embernek lennie.”

A rendelkező próbán ott a zongorás korrepetitor, de jelen van egy vezénylő korrepetitor is, aki az énekeseket és a zongorát di­ rigálja. „Nekik ismerniük kell Fischer Ádám minden zenei elképzelését — magyarázza Kovács Brigitta. — Ezért meghallgatják a korábbi előadások felvételeit. A rendelkező próbákkal párhuzamosan kezdődnek el a zenekari javítópróbák. Kovács János karmester vállalta, hogy Fischer Ádám számára felkészíti a zenekart: remek hallásával a legapróbb hibákat is észreveszi és korrigálja.

Fotó: Somogyi Dóra Julianna, Müpa

Emellett nagyon fontos feladat a zajló Wagner-napok próbafolyamata és az előadások alatt felmerülő betegségek esetében a beugrások azonnali kezelése. Ehhez ismerni kell a hazai és nemzetközi énekeseket: tudni kell, ki az, aki szükség esetén be tud ugrani.” Ezt már Kovács Brigittától tudom meg, aki Gaál Judit vezető művészeti titkár oldalán, komolyzenei főmun­ katársi minőségben vállal jelentős feladatot a Ring-ciklusok zenei munkájának szervezése és egyeztetése területén. Az ügy­ nökségekkel folytatott levelezés mellett egyik fő feladata a kor­repetitorok és énekesek munkájának koordinálása, a zenei próbafolyamatok megszervezése. Emellett arra is volt példa, hogy egyszer megmentett egy próbát, amikor beugrott szín­ padi zenét vezényelni. Nem véletlenül, hiszen vérbeli muzsi­ kus: pályá­ja korábbi szakaszában a budapesti Bartók Béla Zene­művészeti Szakközépiskolát igazgatta.

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

33

Az istenek alkonya

Ugyanaz történik ilyenkor, ami az énekesek esetében: a zenekar is felfrissíti a szólamokat. Újabb javítópróbák következnek: ezeken Fischer Ádám Kovács János után még egyszer, elejétől végig átjátssza a zenekarral a műveket. A zongorás főpróba már vetítéssel zajlik mind a négy zenedráma esetében. Ekkor már jelmezt és sminket is kapnak a szereplők. A négy opera zongorás főpróbája után találkozik a zenekar az énekesekkel. Fischer Ádám két korrepetitor jelenlétét igényli a nézőtéren, legyen szó zongorás vagy zenekaros próbáról. A korrepetitorok hallgatják az énekeseket, javítják az esetleges pontatlanságokat, a zenekaros próbákon pedig a nézőtér különböző pontjairól figyelik a hangzásarányokat. Mindketten meghatározott mozzanatokra figyelnek, jegyzetelve, a felvonások után pedig korrekcióra kerül a sor.

Rendkívül nehéz szervező munka, sok buktatóval. Önként kínál­ kozik a kérdés: még mindig szívesen végzi? A válaszhoz nem kell gondolkodási idő: „Igen, számomra a Ring az évad koronája.”

2019-ben megszületett az új Ring. „Új film a háttérben, új jelmezek, új koreográfia a táncosoknak, új énekes mozgások — idézi az emlékeket Somogyi Dóra Julianna. — Ebben már Olasz Réka kollégámmal együtt lehettünk produkciós menedzserek.

Ez valójában a mindent és mindenkit koordináló, iratokat és művészekkel kapcsolatos feladatokat kezelő, próbákat lebonyolító, próbarendet összefogó, mindig jelen lévő és intézkedő munkatárs feladatköre. Őrmesterek, pszichológusok és óvónénik vagyunk egyszerre, rengeteg apró feladattal. Töltöttünk már éjszakát rendőrségen, ahol tolmácsoltunk énekesnek, aki egy kávézóban ellopott iratai miatt tett feljelentést, de kísértünk művészt kórházba is. Tudjuk, milyen szert javasolhatunk torokproblémákra — de az is előfordul, hogy egy szereplő valami különlegeset kér (diétás étel, gyermekfelvigyázó), s akkor azt is meg­ próbáljuk előteremteni. Olyan művészünk is akadt, aki botra támaszkodva lépett színpadra. Az egyik legkedvesebb Brünnhildejelenetem az volt, amikor Iréne Theorin talpig vörös estélyiben, a hóna alatt bordó mankóval úgy énekelt, hogy azóta sem tudjuk elfelejteni…”

Vankó Dániel szcenikai igazgató négy évvel az első Ring bemu­ tatása után kezdett a Müpában dolgozni, így az eredeti produk­ ció színpadra állításában még nem vett részt, de annak újabb és újabb megvalósításaiban már igen, ahogyan a 2019-es új változat létrehozásában is. „A szcenikus feladata, hogy a díszlettervező által megálmodott díszletet színpadképessé tegye, és a színpadra állítás folyamatát az olvasópróbától a bemutatóig végig kísérje. Ez jelenti a díszlet legyártatását, színpadra állítását, és a megszülető produkció menedzselését a színpadtechnika szemszögéből. A Müpában egyedi, hogy a szcenikus egyben a műszaki csapat vezetője is — ez a színházakban nem mindig van így. Felelek a produkciók színpadképességéért, egyben irányítom a szcenikai igazgatóságon dolgozó hatvankét fő munkáját, a díszítőtől az ügyelőig. Ebben benne foglaltatnak a hangosítók, a világosítók, a gépészek, az öltöztetők. Tehát az egész háttércsapat menedzselése tartozik hozzám. Szeretek többes számban beszélni, hiszen ebben az értelemben én csupán koordinátor vagyok — a gyakorlati munkát a kollégáim végzik: nekik 34

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

köszönhető, hogy a produkciók létrejönnek, és hogy a Müpa technikailag is gördülékenyen tud működni.”

A két Ring között szcenikai szempontból nincs lényeges kü­ lönbség, mert a díszlet változatlan maradt. „A nagy trouvaille 2019-ben az üvegfalra vetített, díszletként funkcionáló film kicserélése volt. Ez ránk is nagy feladatot rótt: a beérkező nyersanyagokat egy médiaszerverre kellett betöltenünk a folyamatos vetítés érdekében. Ez jelentős kihívás volt: három kollégánknak, akik a szcenikai igazgatóságon a vizuális megjelenítésért felelnek, szoros időkeret mellett kellett megoldaniuk a feladatot, a végeredmény pedig tökéletes lett, minden pontosan illeszkedett. A Ringben használt díszletek az idők során amortizálódnak, évről évre sok elemet kellett felújítani. Az avulás nem csupán a használatból fakad: a Müpának az épületen belül nincsenek díszletraktárai, a díszletelemeket szállítani kell, vala­ mint építéskor és bontáskor is történhetnek sérülések. Eddig három nagy generálozás vált szükségessé. A produkció híres üvegfalával pedig úgy kell bánni, mint a hímes tojással. Sarkalatos pontja a díszletnek a domb speciális megvilágítása is, amelyhez sok éven át béreltük a lámpákat, de mára sajátjaink vannak. Hasonlóképpen sokáig béreltük a megjelenítő üveg­ felület elektronikáját. Mára ezt is beszereztük. Ugyanígy megvásároltuk a cano­pyra (a koncertpódium fölötti hangvetőre – a szerk.) szerelt kereten lévő felső világítás reflektorait.”

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

„Nem, vagyok sírós, de Az istenek alkonya végén kicsordulnak a könnyeim.”

Arra a kérdésre, történt-e valaha Ring-előadáson olyan, a szce­ nikát érintő váratlan esemény, amely miatt az előadás veszélybe került, a válasz: soha. Egy másik kérdés a több mint félszáz szcenikai munkatárs együttműködésének atmoszféráját firtatja.

Vankó Dániel szerint a Ring-produkciók mindig jó hangulatúak, a munka derűs légkörben folyik.

MÜPA 2021. március—április

35

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Dr. Korentsy Endrének a 2019-es Ring-felújítással összefüggő, egyik meghatározó élménye volt, hogy tartott a tetralógia kulis­szatitkairól egy előadást a Müpa-hűségprogram tagjai­nak.

A produkciós igazgató azt is elmondja, hogy a müpás Ringelőadások légköre, sőt általában a Wagner-napok atmoszférája rendkívül erős, a levegőben felfokozott izgalom, ünnepi hangu­ lat érződik, ő pedig nagyon szereti mindazokat a kísérőjelensé­ geket, amelyek a Müpában a Wagner-napokhoz kapcsolódnak.

Amikor nézőként beül az előadásra, barátaival, kollégáival a hosszú szünetekben piknikezni a szokott kint a szabadban, a jó időben: ebből az alkalomból rendszerint palacsintát süt.

Hozzáteszi: „Nem, vagyok sírós, de Az istenek alkonya végén kicsor­dulnak a könnyeim.”

Kecskés M. Júlia

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Hallgatnak-e a múzsák lockdown idején?

Gyorsjelentés a Müpa zeneműpályázatáról

A Müpa szemléletében és lebonyolításában is újszerűnek számító, tizennégy kategóriában kiírt alkotóművészi pályázata reagálni kívánt a jelen egyik legnagyobb kihívására, ám ezzel együtt egy friss szemléletű, exkluzív tartalmat kínáló repertoár megalapozását is megkezdte.

36

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

A jelen kihívása maga a járvány, amely egy­ felől az előadó-művészet lehetőségeinek radikális beszűkülésével járt, másfelől vi­ szont a kreatív energiák felszabadulásával, helyzetbe hozásával is kecsegtetett. Nem teljesen indokolatlanul vélik sokan úgy, hogy a visszavonultság, a bezárkózás az alko­tómunka objektív feltételei közé tartozik. Egy éve próbálunk adaptálódni az új helyzethez, de mindinkább úgy tűnik, hogy a lockdown csalfa és megbízhatatlan múzsa: kecsegtet, de nem ösztönöz, hely­ zetbe hoz, de nem inspirál.

A múlt év nyarán, amikor — sajnos csak át­ menetileg — a járvány szorítása enyhült, a Müpa felismerte a helyzet diktálta fele­ lősségét, de a lehetőségét is annak, hogy az új művek bemutatásának ígéretén túl ösztönzőként, inspirálóként vegyen részt nagyobb lélegzetű munkák fejlesztésében.

A felhívásra 258 pályázat érkezett, a zsűri 54 művet, illetve műrészlettel alátámasz­ tott tervet javasolt díjazásra. Korai lenne még arról gondolkodni, hogy a közeljövő­ ben mely művek jelennek meg a Müpa programkínálatában, s hogy e darabok kö­ zül melyik nyeri majd el a közönség tetszé­ sét is, és hogy lesz-e köztük olyan, amely hosszabb távon is megtalálja helyét a reper­ toárban. Mindenesetre biztató, hogy a győz­ tes darabok közül a közönség már januárban találkozhatott eggyel, Virág Anna Virág ka­ marazenekari kategóriában díjazott darab­ jával (Therapy of a Bipolar Bear). Az Átlát­ szó Hang Újzenei Fesztivál részeként, a Fesztivál Színházban megrendezett kon­ certet a Müpa online csatornáján keresztül sugározta, a közvetlen közönség és szak­ mai reakciók alapján elmondható, hogy egy igazán friss szemléletű, egyszerre költői és technikás darabbal találkozhattunk, mely ráadásul az előadók számára is örömteli ki­ hívást jelentett.

Bár a pályázat és a zsűrizés menetének ki­ dolgozására kevés idő állt rendelkezésre és a szervezők hasonló pályázatok hazai tapasztalatára sem nagyon támaszkod­ hattak, a felhívástól az eredmény kihirde­ téséig tartó folyamat zökkenőmentesen zajlott. A nemzetközi és a hazai zenei ver­ senyek világát is jól ismerő Vajda Gergely

„…a jelenlegi magyar zeneszerzés méltó folytatása annak, amit a nagy elődök elkezdtek.”

zeneszerző és karmester,aki a szimfonikus zenekari és a vokálszimfonikus művek zsűri­zési munkájában vett részt, kérdé­ sünkre így fogalmazott: „Le a kalappal a szervezők előtt, mert ilyen komplexitású versenyt ennyire korrekt módon, ilyen gördülékenyen végigvezényelni eddig ritkán láttam.” Hasonlóan vélekedett Hámori Máté karmester is, szerinte „a lebonyolítás kifejezetten európai volt”.

A megkérdezett zsűritagok szinte kivétel nélkül remélik, hogy a pályázattal sikerült hagyományt teremteni, és a veszélyhely­ zet elmúltával is lesznek hasonló kezde­ ményezések. Többen is úgy gondolják, hogy a darabok kidolgozására rendelkezés­ re álló idő több kategóriában is szűkös volt, és részben ezzel magyarázható, hogy bizo­ nyos műfajok kisebb érdeklődést váltottak ki. Ugyanakkor örvendetes, hogy sok fiatal, pályája elején járó alkotó neve vált ismert­ té az eredményhirdetés után, illetve szép számmal jelentek meg a díjazott szerzők között a szélesebb szakmai nyilvánosság számára is ismeretlen komponisták. Varga Judit zeneszerző szerint egy versenynek „az is a feladatai közé tartozik, hogy ismeretlen tehetségeket találjon. Remélem, ez sikerült és kíváncsian várom a sok új kolléga művét.”

A kiíráskor természetesen nem lehetett sejteni, hogy mekkora érdeklődés kíséri majd a pályázatot. Ám a közösségi média­ felületeken, lényegében már a meghirde­ tés napján felpezsdülő reakciók jelezték, hogy érdektelenségtől egészen biztosan nem kell tartani. A szakma részéről néhá­ nyan már ekkor úgy látták, hogy a beérke­ zett pályázatok nagy száma alapján képet alkothatunk a mai magyar zeneszerzés ál­ lapotáról, kirajzolódnak majd markánsabb tendenciák, láthatóvá válnak generációs különbségek, valamint körvonalazódik

az is, hogy a nemzetközi trendek mennyi­ ben vannak jelen a magyar zeneszerzésben.

A trendekkel, tendenciákkal kapcsolatban Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének veze­ tője úgy látja, hogy „örömteli az a stiláris sokszínűség, amely a pályázatra beküldött műveket jellemzi. A pályamunkák magas zeneszerzői szakmai színvonala alátámasztja, hogy a jelenlegi magyar zene­szerzés méltó folytatása annak, amit a nagy elődök elkezdtek.” A pályázat szerinte egyértelmű siker, hiszen „megmozdult rá sok fiatal is, a szakma színe-java, és láthatjuk, hogy jó állapotban van a magyar zeneszerzés”.

Vajda Gergely szerint „egy verseny mindig olyan, mint egy pillanatfelvétel, a reprezentativitása sok összetevőtől függ”, jelen esetben például attól is, hogy a Müpa pá­ lyázatával egy időben több komoly presztí­ zsű zeneszerzői verseny is zajlott még, pél­ dául a Bartók Világverseny vagy az UMZF. A kórusművek kategóriájában zsűriző kar­ nagyok, Pad Zoltán és Somos Csaba sajnál­ ta, hogy a pályaművek közül sok figyelmen kívül hagyta az énekkari írásmód speciális jellegzetességeit, vagy egy már túlhaladott divat manírjait követte.

A pályázat stiláris nyitottságát jelzi, hogy a kategóriák között helyet kapott a musi­ cal, a rockopera és a jazz is. Utóbbi esetben két kategória is meghirdetésre került, a ti­ zenegy szerző tizenkét díjazott alkotása pedig világosan jelzi a magyarországi jazz vitalitását. Olyan erőforrás ez, melyre hosszú távú stratégiát is lehet alapozni.

Molnár Szabolcs

VONÁSOK AZ ARCON 2021. március—április

37

Ránki Dezső

A választás szabadsága A Müpa zongorái

Ha az ember gyanútlan koncertlátogatóként beül a hangversenyterembe, természetesnek veszi, hogy egy nagy, csillogó fekete zongora áll a színpad közepén, majd nemsokára belép a művész, és ha minden jól megy, transzcendens magasságba emeli a közönséget. Ritkán gondolunk rá, hogy ez a 88 billentyűvel, bonyolult mechanizmussal és több mint 250 húrral telezsúfolt szerkezet milyen procedúrán megy keresztül minden koncert előtt, hogy mennyire érzékeny hőre, párára, tologatásra. Önmagában is művészi alkotás, bármennyire is sok példányban készülő, ipari gyártmány. Hiába milliméterre azonos két példány, mindegyik másképp szól, mindegyiken más érzés játszani. Ha egymás mellé állítanánk a Müpa öt Steinway koncertzongoráját, és ugyanaz a gyakorlott zongorista ugyanazt a darabot játszaná rajtuk, könnyen meg tudná különböztetni őket a gyakorlatlanabb hallgató is.

38

AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN 2021. március—április

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Nem mondom, nagyszerű látvány, amint tucatnyi 275 cm hosszú D-modell hangversenyzongora áll szépen egymás mellé tolva, nyitott tetővel, a klaviatúrák precízen folytatják egymást, mint valamilyen végtelen hosszúságú billentyűzet.

Felmerül a kérdés: miért van szükség ennyi zongorára? Épp az iméntiek miatt. A világ legjelentősebb művészei fordulnak meg itt, és a fontos koncerttermekben mindig van választási lehető­ ségük. Mindenki mást szeret, és a műsor is meghatározza, melyik hangszer az alkalmasabb. Kocsis Zoltán mindig a legnagyobb hangerejű, fényes, karakteres hangút választotta, Ránki Dezső egy másik, lágyabb, bensőségesebb hangszert, Szokolov csak a legfrissebb, öt évnél fiatalabb zongorán hajlandó játszani, mert úgy érzi, csak annak lehet olyan egyenletes a billentése, ami az ő káprázatos technikájának megfelel — és így tovább.

A hangszer kiválasztása azonban nem a koncert előtt kezdődik el: már a megvásárlásakor elindul. Ez nem olyan termék, amelyet meg lehet rendelni, és egy idő múlva elküldi a gyár. Minden komo­ lyabb zongora megvételekor el kell menni a gyárba vagy bemutató­ terembe, és ott kell kiválasztani a különböző szempontoknak leg­ jobban megfelelőt.

A Müpa hangszereinek kiválasztásakor is így jártunk el. Abban a szerencsében lehetett részem, hogy a Ránki családdal több­ször is elmehettem Hamburgba, ahol ezek a zongorák készülnek, legutóbb pedig Fejérvári Zoltánnal jártam ott, még éppen a világ­ járvány kitörése előtt. Van egy nagyszerű Fazioli zongoránk is, ezt az olaszországi Sacilében gyártják, Velencétől nem messze, Bogányi Gergellyel választottuk, már másfél évtizede.

Izgalmas folyamat a választás. A Fazioli gyár mellett épült egy szép és remek akusztikájú koncertterem, nagyjából háromszáz fős lehet.

Közvetlenül a műhelyből át lehet tolni a zongorákat, és ott kipróbál­ ni, a lehető legjobb körülmények között.

A Steinway gyárban nem ilyen egyszerű a helyzet. Jóllehet ez a vi­ lág legnagyobb presztízzsel rendelkező cége, és a szó szoros értel­ mében egymásnak adják a bemutatóterem kilincsét a legjelentő­ sebb művészek, ez a helyiség mégsem ideális a kipróbálásra.

Alacsony belmagasságú, és nem nagyobb, mint mondjuk két össze­ nyitott osztályterem egy hatvanas években épült német iskolában.

Gyakorlatilag nincs akusztikája. Körülbelül harminc zongora fér el benne szorosan egymás mellé állítva. Nem mondom, nagyszerű látvány, amint tucatnyi 275 cm hosszú D-modell hangversenyzongo­ ra áll szépen egymás mellé tolva, nyitott tetővel, a klaviatúrák precí­ zen folytatják egymást, mint valamilyen végtelen hosszúságú bil­ lentyűzet. Remek fotótéma, de zongorát kipróbálni alkalmatlan helyzet. Persze mindegyik elé oda lehet ülni, a billentését talán meg is lehet ítélni (bár szerintem ez sem függetleníthető a hangzásél­ ménytől), de a hangját nem hallja rendesen az ember. Ilyenkor min­ dig ketten vagyunk jelen, néha többen is, de csak abból az előnytelen pozícióból hallhatjuk a hangot, mint maga játékos. Mert a zongora hangsugárzása abban az irányban a legrosszabb, érthető módon más, dúsabb, kevertebb a hangja „kifelé”, főleg nyitott tetővel.

Ezért én minden zongoraválasztáskor, némi rosszallást kiváltva, megkértem, hogy húzzák ki a zongorát a terem egy üresebb pont­ jára, ahol legalább három-négy méterre el tudunk távolodni tőle.

A koncertteremben tízszer ekkora távolságok lesznek, és el kell képzelnünk, mi fog szólni a hátsó sorban. Végül is a hosszas elő­ zetes próbálgatás után már csak két-három hangszer marad, ame­ lyet érdemes külön is meghallgatni. Még a kiválasztottakon is sokat gondolkozunk, vitázunk. Egyiknek a basszusa szól nagyon szépen, másiknak a diszkant része, a harmadiknál minden rend­ ben, de a kétvonalas oktávja kicsit süketebb, és így tovább. És itt már nemcsak a hangszer leendő otthonának, a hangverseny­ teremnek az akusztikáját kell figyelembe venni, hanem a kipróbáló művész érzéseit is. A legjobb ilyenkor az érzelmekre hagyatkozni: melyiken „érzi jól magát”?

Ha sikerült döntenünk (ez bizony akár egy egész napot is igénybe vehet, két részletben), azután hetekig, olykor hónapokig izgulha­ tunk, hogyan fog szólni a teremben. Eddig szerencsénk volt, fel­ váltva használják őket, egyik hangszernek sem kell a pódium alatt félretolva állnia.

Mácsai János

AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN 2021. március—április

39

A kultúra összetéveszthetetlen íze

A koncertre, színházba járás természetes kiegészítője egy pohár pezsgő vagy egy könnyű desszert a szünetben. A Müpa ezen a téren is másképp gondolkodik, mint a legtöbb kulturális intézmény: a miérteknek jártunk utána.

A Bohém Rendezvényhelyszín, illetve a P’Art Kávéház és Bisztró mára a Müpa arcu­latának nélkülözhetetlen részévé vált.

Banális a kérdés, mégis érdemes feltenni: egy ennyire gazdag profilú intézménynek miért van szüksége a prémium szolgálta­ tásokat ajánló vendéglátó egységekre?

A mindkét egységet működtető Jazz Event Kft. ügyvezetője, Darvas Andor így felel: „Magyarországon nincs még egy olyan intéz­ mény, ahol a zenei, kulturális és gasztronómiai szolgáltatások ennyire magas szín­ vonalon teljesülnének, mint itt. Komolyan vesszük a Müpa szlogenjét: Élmény, minden tekintetben! Valljuk, hogy a delikát kulturális élményt a gasztronómiai kalandok teszik teljessé. Ahhoz, hogy ezt a célkitűzést teljesítsük, folyamatosan finomhangoljuk a szolgáltatásainkat a vendégigények alapján.”

2018-ban mindkét egység alapjaiban újult meg. A konzervatív, mégis elegáns meg­ jelenésű Bohém küldetése sokáig az volt, hogy az épületben zajló eseményeket meg­ előző, illetve azokat követő vacsoráknak 40

AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN 2021. március—április

helyt adjon. A vendéglátó egységeket 2014 óta üzemeltető cég azonban azt tapasztal­ ta, hogy a fogyasztói igények látványosan megváltoztak: „A látogatók világosan megfogalmazták, hogy többfogásos vacsorák helyett fél vagy háromnegyed óra alatt szeretnének hozzájutni az általunk kínált kulináris élményekhez” — árulja el Darvas Andor. A Müpával közösen ezért döntöttek úgy, hogy a Bohém étteremként csak ebédidőben működik, javarészt a környező irodaházak dolgozóit szolgálják ki, ezenkí­ vül elegáns fogadások otthonául szolgál.

Ami a P’Art Kávéház és Bisztrót illeti, funk­ cióit szintén 2018-ban gondolták újra.

Az eredeti koncepció szerint a Ludwig Múzeu­mba látogatókat megszólító, állan­ dóan nyitva tartó büféként üzemelt a hely­ szín. „Itt is érzé­keltük, hogy a vendégek számára a minőség mellett a gyorsaság a legfontosabb hívószó. A P’Art szinteltolásos egység. A két részét elválasztó lépcsősort tekintettük »határnak«: az alsó rész a megszokott büfé formában működik tovább, kielégítve a gyorsaság iránti igényt, míg a fenti rész délutánonként bisztróvá

…a desszertek és hidegkonyhai termékek egytől egyig a Müpában készülnek... Valljuk be, ezek azok az apró örömök, amelyek egy-egy hosszúra nyúló estén tovább édesítik a ház termeiben szerzett élményeinket.

Fenyő László Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

alakul, ahol a tartalmasabb fogásokat kereső vendégeket, társaságokat látjuk vendégül.

A termékeket a Müpa kínálatának sokszínűsége ihlette: sok könnyen fogyasztható, mégis laktató ételt kínálunk, melyeket néhány modern köntösbe bújtatott klasszikus főétel egészít ki.”

Apropó, kínálat: a siker receptje itt is érdekel, vagyis az, hogy mi illik a két egység kíná­ latába? Megtudom, hogy a különböző ter­ mékek fogyasztási tapasztalatai és a vendé­ gektől érkező visszajelzések egyaránt latba esnek a végső döntéskor: „Emellett az ide látogatók kulináris kívánságait szakavatott segítők révén mi is felmértük, hogy megtudjuk, melyek a preferenciák időben és kínálatban.”

— teszi hozzá az ügyvezető.

A Bohémban a klasszikus business lunch kíná­latával dolgoznak, míg a P’Art termék­ kínálatában a kisüveges üdítők mellett szezo­nonként megújuló hidegkonyhai és cukrászati termékkínálattal készülnek.

Külö­nösen büszkék a cukrászsüteményeikre,

melyek a töretlen népszerűségnek örvendő ischlertől az újhullámos francia desszertekig számos variációt kínálnak. Még egy érdekes­ ség: a desszertek és hidegkonyhai termékek egytől egyig a Müpában készülnek...

Valljuk be, ezek azok az apró örömök, ame­ lyek egy-egy hosszúra nyúló estén tovább édesítik a ház termeiben szerzett élmé­ nyeinket. Darvas Andor elmondja, hogy bi­ zonyos kiemelt eseményekre speciális aján­ lattal készülnek: „Az egy-egy zeneszerzőt fókuszba állító maratonok, meg az opera­ rajongók által várva várt Wagner-napok is ilyenek. Elárulok egy műhelytitkot: a Ring négy estéjén a szünetek hosszát, az étkezések várható időpontját is figyelembe vesszük a kínálat összeállításakor. Ilyenkor a Bohémban korlátlan és gyors fogyasztást kínálunk all you can eat rendszerben, a ház több pontján pedig extra büfépultokkal készülünk.”

első két kínálatot. Jelenleg a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kiváló szakember, Fenyő László a konyhafőnök. „Séf úr komplex feladatot lát el: három termelő és egy éttermi egységet irányít. A helyben készülő termékek felügyelete mellett az egységekben zajló munkát is irányítja, miközben soksok remek konyhai szakember is segíti őt” — mondja az ügyvezető.

Amikor a pandémia utáni terveikről kérde­ zem, Darvas Andor elmondja: „A biztonsági előírásokkal együtt fogunk élni még egy darabig, mi mégis nagyon várjuk azt a pillanatot, amikor újra élettel telik meg a Müpa.

Mert az igazi vendéglátós vendég nélkül olyan, mint a muzsikus hallgatóság nélkül...”

Jászay Tamás

Amikor a P’Art Kávéház és Bisztró 2018 novem­berében megnyílt, a sokak által ismert Krausz Gábor séf állította össze az AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN 2021. március—április

41

Pirított csirkemell 18 dkg csirkemellfilé 2 dkg vaj 5 dkg olívaolaj 1 g só 1 g fekete bors 1 g rozmaring 1 g fokhagyma 1 g kakukkfű Édesburgonya-püré: 15 dkg édesburgonya 5 dkg vaj 1 g só Baby pak-choi 1 db pak-choi 2 dkg vaj 1 g só 1 g fekete bors

42

AMI NÉLKÜLÖZHETETLEN 2021. március—április

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

EGÉSZBEN SÜLT CSIRKEMELL ÉDESBURGONYAPÜRÉVEL, KARAMELLIZÁLT BABY PAK-CHOI-VAL Pirított csirkemell:

Serpenyőben olívaolajat hevítünk, amibe az előre besózott és megtisztított csirke­ mellet belehelyezzük. Vigyázni kell a felfreccsenő forró zsiradékra, mert komoly sérü­lést tud okozni. Két-három perc alatt pirosra sütjük a csirkemell egyik oldalát.

Ameddig nem képződik szép piros kéreg a csirkemellen, addig nem fordítjuk meg.

Ha sikerült a kéregsütés, a csirkemell másik oldalát is pirosra sütjük. Az utolsó egy percben hozzáadjuk a vajat, rozmaringot, kakukkfüvet, megroppantott gerezd fok­ hagymát, és a forró fűszeres vajjal locsolgatjuk a csirkemellet. Ezután 180 fokra elő­ melegített sütőben átsütjük a mellet. A sütőből kivéve két-három percet pihentet­ jük, majd a fűszeres vajban átforgatjuk és tálaljuk.

Édesburgonya-püré:

Az édesburgonyát megtisztítjuk, majd enyhén sós vízben puhára főzzük. Amikor el­ készült, leszűrjük, majd a szűrőben pihentetjük és megvárjuk, hogy a víz elpárolog­ jon róla. Botmixerrel pépesítjük, majd hozzáadagoljuk a hideg vajat, habosra kever­ jük, sóval és frissen őrölt borssal ízesítjük.

Baby pak-choi:

A pak choi-t megmossuk, majd hosszában kettévágjuk. Serpenyőben vajat heví­ tünk, a vágási felületével lefelé a serpenyőbe helyezzük. Néhány perc alatt karamel­ lizáljuk, majd megfordítjuk, és ezt az oldalát is megpirítjuk. Nem cél puhára vagy teljesen átsütni, ha picit ress és ropogós, akkor tökéletes. Sóval és frissen őrölt borssal ízesítjük.

MÜPA PLAYLIST

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik!

mupa.hu43

MÜPA 2021. március—április

FALRA MÁSZOK

A Bandaloop

TŐLÜK

Elhiszem, mert hihetetlen: biztos, hogy nem csak e sorok írója távozott ezzel a valószínűtlen érzéssel 2019 áprilisában, amikor előbb a Müpa külső falain, majd a Fesztivál Színház színpadán is ámulva nézte a BANDALOOP csapatát.

44

ÉG ÉS FÖLD 2021. március—április

A Müpa eddigi másfél évtizedes történetének alig­ hanem egyik legkülönlegesebb produkciója volt a verti­ kális tánc világszerte ismert képviselőinek, az amerikai BANDALOOP tagjainak lélegzetelállító bemutatója az épület külső falain.

A társulat sokat látott légtáncosai számára „bemele­ gítésként” szolgálhatott a látványos, az épület Sorok­ sári út felőli falait új jelentéssel felruházó kültéri produk­ció, hogy aztán házon belül immár más, líraibb húrokba csapjanak: a Strings friss bemutatóként érke­ zett a Fesztivál Színházba.

Amelia Rudolph, az együttes művészeti vezetője és koreográfusa egy interjúban arról beszélt, hogy a gra­ vitáció rendkívül felszabadítóan hat az ő, illetve tánco­ sai fantáziájára: „A cél ugyanaz kültéren és egy szín­ házteremben: megváltoztatni a mozgás és a gravitáció megszokott perspektíváit.”

Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a Müpa tövébe az újdonságra rácsodálkozókon túl rajongók is érkeztek, hiszen 2017-ben a BANDALOOP már meghódította egy másik budapesti helyszín, egy Kálvin téri irodaház ma­ gaslatait. Ott a nagy méretű, tükröződő üvegfelületek­ kel, a Müpa falain pedig a dekorációs elemekkel kellett alaposan megbarátkozniuk, mielőtt a nem mindennapi kalandra vállalkoztak.

Fotó: Hrotkó Bálint, Müpa

A felkészülés persze nem a bemutató előtt a hely­ színen eltöltött néhány nap munkája: a Müpával közös produkciót például két év előkészítés előzte meg. A BANDALOOP tagjai számára egyértelmű a cél: nem az épületen, hanem a választott épülettel akar­ nak táncolni.

„A cél ugyanaz kültéren és egy színházteremben: megváltoztatni a mozgás és a gravitáció megszokott perspektíváit.”

A táncosokat tartó-védő kötelek amellett, hogy a köz­ reműködők biztonságát szavatolják, a produkció elen­ gedhetetlen részei. Aki nem látta a saját szemével, talán el sem hiszi, hogy az érzékenyen megfogalmazott duók, triók vagy csoportos megmozdulások a meg­feszülő vagy ellazuló kötelek „közreműködésének” köszön­ hetően milyen plasztikusan beszélnek kapcsolatokról, hatalmi hierarchiákról, sőt érzelmekről, biztonságról, függőségről.

A BANDALOOP társulatát nemigen lehet már meglep­ ni, ha magasságról és veszélyről van szó: táncoltak már felhőkarcolókon, meredek sziklafalon, épületek között, de a bizarr sziklaformációk sem maradtak ki repertoár­ jukból. Egyik táncosuk budapesti látogatásukkor elra­ gadtatottan beszélt arról, hogy a Müpa az egyik leg­ csodásabb épület, amellyel valaha ilyen különleges közelségbe került. És ezzel kár is volna vitatkozni.

Jászay Tamás

ÉG ÉS FÖLD 2021. március—április

45

HÁNY CSILLAG FÉR EL

AZ ÉGBOLTON? Magyar muzsikusok a Rising Stars programján

A 2009/2010-es évadban indult útjára az a kezdeményezés, amely az Európai Koncerttermek Szervezetéhez fűződik, és amelynek keretében évről évre fiatal pályakezdő művészek mutatkozhatnak be az öreg kontinens legrangosabb koncerthelyszínein. Igazi win-win helyzet, amelynek közel egy évtizede már a Müpa és közönsége is haszonélvezője.

46

ÉG ÉS FÖLD 2021. március—április

Fotó: Posztós János, Müpa

Balázs János

Mindenki nyer, hiszen új művészeket ismer­ hetünk meg a hivatásosak legfiatalabb korosztályából, és nyernek vele maguk a fellépők is, hiszen lehetőségük nyílik a legjobb infrastruktúrában, a legkorsze­ rűbb technikai felszereltséggel, a legjobb akusztikai körülmények között kipróbálni magukat, a nagybetűs koncertéletet.

Az Európa legrangosabb hangversenyter­ meit összefogó Európai Koncerttermek Szervezetébe (ECHO) ma tizenkilenc euró­ pai város huszonkét intézménye tartozik, a Művészetek Palotája (akkor még így hív­ ták) 2010-ben csatlakozott. A Rising Stars program lényege, hogy a résztvevők jelöltjei közül minden évadban hat-hét fiatal mű­ vésznek és együttesnek adnak lehetőséget fellépni a szervezet számos helyszínén.

Az elmúlt bő évtizedben mintegy hetven kiválasztott szerepelt a programban, vál­ tozatos kínálatot nyújtva a közönségnek.

A művészek között volt többek között zon­ gorista, ütőhangszeres, klarinétos, énekes, hegedűs, csellista, fuvolás, harsonás, hárfás,

trombitás és harmonikaművész, a kamara­ zenei együttesek közül pedig bekerült szaxofon­kvartett, cselló-zongora duó, több vonósnégyes, valamint zongorás trió. A ka­ marazene amúgy is fontos eleme a prog­ ramnak; különösen izgalmasak azok a pro­ dukciók, amelyekben két különböző nemzetiségű, más országban élő fiatal tehet­ség találkozik és muzsikál együtt.

A Müpa először a 2012—2013-as évadra jelölt művészt az 1986-ban, Balassa­ gyarmaton született Banda Ádám sze­ mélyében. A kiemelkedő tehetségű hege­ dűs pályája rendkívüli versenygyőzelmekkel indult, ennek csúcsaként 2007-ben ő nyer­ te meg a budapesti Szigeti—Hubay Nem­ zetközi Hegedűversenyt, valamint neki ítélték a Hubay-különdíjat is, továbbá ab­ ban az évben kapta meg a Junior Prima Primis­sima- és az Artisjus-díjakat. A Zene­ akadémián 2012 óta tanít, attól az évtől, amikor Magyar Bronz Érdemkereszttel is kitüntették.

Az azt követő évadban is lett magyar ki­ választott a rangos szervezet nemzetközi programjában: az 1988-ban született Balázs János pályája felívelőben volt, noha már hat jelentős nemzetközi versenygyőzelem­ mel és számos díjjal büszkélkedhetett.

Napjaink sokat foglalkoztatott zongora­ művésze 2019-ben, harmincegy esztendő­ sen kapta meg a Kossuth-díjat, és attól az évtől kezdve oktat a Zeneakadémián.

Befutott művészként maga is kiveszi a részét a tehetséggondozásból, többek között a Virtuózok című tehetségkutató műsor zsűritagjaként, valamint az általa alapított Cziffra György Fesztivál művé­ szeti vezetőjeként.

…különösen izgalmasak azok a produkciók, amelyekben két különböző nemzetiségű, más országban élő fiatal tehetség találkozik és muzsikál együtt.

ÉG ÉS FÖLD 2021. március—április

47

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Ellen Nisbeth és Pálfalvi Tamás

Érdekesség, hogy ugyanebben az évadban egy másik magyar származású művész is bekerült az ECHO mindössze hat fiatal mű­ vészt alkotó keretébe, a Hollandiában élő Nora Fischer, akit pár évvel később, 2019 szeptemberében az édesapja, Fischer Iván vezette Buda­pesti Fesztiválzenekar koncertj­én is hallhattunk szólistaként.

48

ÉG ÉS FÖLD 2021. március—április

Az ebben az évadban eredetileg november­ re tervezett és elmaradt koncerteket — az Aris Vonósnégyes, Jess Gillam, James Newby, Diana Tishchenko, Cristina Gómez Godoy és Vanessa Porter előadásait — sze­ rencsére januárban az Elbphilharmonie-ból

közvetített Rising Stars Digital formájában láthatta a közönség. Ezen az alkalmon José Gallardo helyettesítette Fejérvári Zoltán zongoraművészt, aki az ukrán Diana Tishchenko hegedűs partnereként lépett volna fel az őszi koncerten. Együttműködé­ sük gyümölcse egy nagyszerű lemez, amely 2019-ben jelent meg. Ennek recen­ziójában a rangos brit szaklap, a Gramophone úgy fogalmazott, hogy kettejük zenélése gyönyö­rűen összekapcsolódik, előadásuk mégis szinte rögtönzésszerűen friss és közvetlen.

Várkonyi Tamás

Nora Fischer és Daniël Kool

A Rising Stars program keretében is válto­ zatos és nehéz műsorokkal járta Európát, a Müpában Monteverditől Bartókig váloga­ tott, 2018-ban megjelent lemezén barokk és preklasszikus szerzők „slágereit” szólal­ tatja meg rendkívül izgalmas és eredeti módon, elektromos gitár kíséretével.

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Néhány esztendő kihagyás után, a 2017— 2018-as évadra a Müpa ismét sikerrel jelölt magyar művészt az ECHO által kiválasz­ tott hat legjobb közé: ezúttal egy trombita­művész, Pálfalvi Tamás képviselte Magyarországot. Ő Vácról indult a világhír felé, majd a budapesti Weiner Leó Zene­ művészeti Szakközépiskolában tanult; tizen­öt évesen nyerte meg az Országos Szak­középiskolás Trombitaversenyt, de első korcsoportosként övé lett a verseny fődíja is. Ösztöndíjjal 2009-től az Egyesült Államokban folytathatta tanulmányait, a neves Bard College hallgatójaként.

Magyar­országra visszatérve, Boldoczki Gábor vezetésével képezte tovább magát a Zeneakadémián — ma ugyanitt tanít —, ez idő alatt a Budapesti Fesztiválzenekar és a londoni Royal Philharmonic Orchestra vendégművészeként, valamint a Liszt Ferenc Kamara­zenekar szólistájaként is pódiumra lépett. Koncertjei során olyan karmeste­rekkel dolgozott együtt, mint Fabio Luisi, Eötvös Péter, Chris­toph Eschenbach, Kocsis Zoltán és Matthias Pintscher.

49

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

MÜPA 2021. március—április

EMLÉKTÖREDÉKEK

A KIRAKATBÓL A Jazz Showcase felfedezettjei

A Müpában 2008 óta évről évre ismétlődő Jazz Showcase azon kisszámú magyar jazzfesztiválok egyike, amelyek tartósan magas színvonalat nyújtanak, és szakmailag is jelentős előrelépést hoznak.

Igazi nagy sikere a személyes találkozások és felemelő emlékek sokasága.

Egyszer a tanszék alapítója, Gonda János egyik kedves és tehetséges növendékét azzal biztatta, hogy a következő koncertjén vágja ki a rezet, mert itt „egy amerikai”, mire a szóban forgó ifjú muzsikus eléggé megszeppent. Sárik Péter idézte fel ezt az emlékét azzal kapcsolatban hogy az ő generációja korábban lépett pódiumra: ne­ kik a Jazz Showcase még nem tudott segí­ teni az indulásban. Vendégként viszont ké­

Nálunk régóta a jazzoktatás egyik fontos tartópillére a zongoristaképzés, és ezt em­ lítve nemcsak a jazzképzés fellegvárára, a zeneakadémiai Jazz tanszékre gondolok.

50

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

Hodek Dávid

Számomra az egyik ilyen emlék ahhoz kö­ tődik, amikor tizenegy éve meginterjúvol­ hattam Deseő Csabát, aki korát meghazud­ toló kíváncsisággal ülte végig a fiatalok bemutatkozó koncertjeit. Részéről persze szakmai érdeklődés is volt ez, hiszen a Háló klubban ő szervezte a koncerteket. De a Showcase-nek szinte kezdettől fogva ak­ kora lendülete volt, hogy az őt is szemmel látható izgalommal és lelkesedéssel töl­ tötte el. „Tehetségben kifogyhatatlanok vagyunk, — összegzett, hozzátéve: — beérett a gyümölcs, a sok-sok tehetség a legjobb kezekben van. Az eredmény káprázatos, most már az ember csak azért szurkol, hogy sikerüljön nekik megmaradni a pályán, és tisztességesen meg tudjanak élni. Mint tudjuk, ez nem sikerülhet mindegyiküknek.”

Persze, a tehetségbörzének éppen az a fő célja, hogy ezt az utat egyengesse a fiata­ lok előtt. Deseő Csaba akkor csak vonakod­ va bocsátkozott jóslásokba, mégis telibe talált, hiszen először Bolla Gábort emleget­ te, majd így folytatta: „Mózes Tamara produkciója nagyon kifinomult, Gereben Zita nagyon tehetséges… Abszolút kiemelkedőnek tartom Balogh Rolandot, és legalább öt olyan zongoristát hallottam, akiben megvan a lehetőség, hogy nagy karriert fusson be.”

sőbb Sárik is fellépett itt: a világraszóló tehetség, a 2011-ben még csodagyerek rév­ komáromi Hodek Dávid triójában, Oláh Péter bőgőssel együtt. De ez már Dávidról szólt, mondta erről kérdésemre Sárik, aki idősebb testvér vagy tanár módjára egyen­ gette Dávid útját. A következő alkalommal azt mondta Dávidnak: — Most már konferálj te! Ez afféle utolsó akadály volt, amelyet a még bőven tini tehetségnek át kellett

Fábián Juli

ugrania, de sikerült neki. Hiszen, tette hoz­ zá Sárik, az a fontos, hogy a fiatal muzsi­ kus elhiggye, hogy képes rá, hogy sikerül­ het neki, és ezt meg is tudja mutatni.

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Ezen a koncerten, amelyen a szintén felvi­ déki Andreas Váradi volt a másik „csoda­ gyerek”, két híres amerikai is közreműkö­ dött. Mi tagadás, ők az első próbára kissé felkészületlenül érkeztek, emlékezett Sárik, nyilván látták a két szólista életkorát, amely együtt sem érte el az övéket, és csak legyintettek. A második próbát azután már komolyan vették, tette hozzá Sárik, mert érzékelték a két fiatal formátumát.

Felejthetetlen koncert volt számomra az az énekes gála is, amelyen a Jazz Showcase első éveinek már befutott tehetségei sze­ repeltek, köztük a gyógyíthatatlan beteg­ ségben még az év végén elhunyt Fábián Juli is, akivel egyébként Sárik Péter szintén rengeteget zenélt. A két másik énekes azon a koncerten Gájer Bálint és Harcsa Vero­nika volt. Veronika a Jazz Showcase egyik kísérő rendezvényén tanulságosan fejtegette a nemzetközi karrier építésének műhelytitkait.

A zsűri, amelynek néhányszor magam is tagja lehettem, ezt újabban személyesen is megteszi, mert a nyilvánosság kizárásá­ val, egy különteremben személyesen mondja el benyomásait a fellépőknek.

A legtöbb fődíj odaítélésekor nem voltak érdemi viták, akadt, aki ide, akadt, aki oda helyezte a hangsúlyt, de a lényegről — hogy ki hol tart, kinek merre érdemes tovább fejlődnie — sosem volt nagy vita. Minél ma­ gasabb művészi-szakmai szinten állt egyegy zsűritag, annál teljesebb odaadással végezte dolgát. Például Larry Appelbaum a washingtoni Kongresszusi Könyvtárból; Howard Mandel, a Downbeat volt főszer­ kesztője vagy Krin Gabbard, a Columbia professzora. A neves londoni jazzklub, a 606 tulajdonosa és vezetője, Steve Rubie is nagyon lelkes volt, szinte a kezdetektől jött zsűrizni. Első látogatásakor legalább annyira meglepte a fesztivál szervezőinek odaadása és professzionalizmusa, mint a magas színvonalú muzsika. Ez, válaszol­ ta kérdésemre, semmit sem változott a bő évtized alatt, amióta rendszeresen jár hoz­ zánk. Érdeklődésemre viszont elhárította,

A Jazz Showcase egyik nagy vonzereje számomra mindig az, ha megfigyelhetem, a fiatalok milyen irányba indulnak el, amikor végre saját alkatuk, felfogásuk határozhatja meg stílusukat…

hogy megnevezzen egy vagy több zene­ kart, olyanokat, melyek tagjainak nemcsak a hátát lapogatta szívesen, hanem meg is hívta őket saját londoni klubjába. Ma már, erősítette meg, nemcsak egy vagy két fel­ lépő debütánst hívna meg szívesen, hanem négyet-ötöt is. A 2021-es — sajnos csak on­ line megrendezett — Jazz Showcase után is így volt. Ahogy mondta: „Az utóbbi tíz évben a muzikalitás és a mesterségbeli tudás elmélyült a fiatal jazzelőadókban, ami nemcsak annak bizonyítéka, hogy milyen rátermettek a jazzoktató tanárok, hanem annak is, hogy sokan és lelkesen támogatják a magyarországi jazzéletet, és ennek egyik eredménye a Jazz Showcase sikere.”

A Jazz Showcase egyik nagy vonzereje számom­ra mindig az, ha megfigyelhetem, a fiatalok milyen irányba indulnak el, ami­ kor végre saját alkatuk, felfogásuk hatá­ rozhatja meg stílusukat, nemcsak az aka­ démiai tananyag. Kezdetben még nem igazán mutatkozott eltérés a fő iránytól.

De azóta már hallhattam Pozsár Mátét avantgárd kollektíva élén, a könnyebb hangvételű jazzben a Finucci Brotherst, Premecz Mátyás Hammond orgonájának búgását, Burján Orsolya etno-dallamait, Jónás Vera bluesos hangját, na meg Juhász Mártont, Tálas Áront, Váczi Dánielt, Ávéd Jánost, Dés Andrást, Gyárfás Attilát, Fenyvesi Mártont és még sok alkotót — akik már itt meg tudták szólaltatni saját hangjukat.

Zipernovszky Kornél

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

51

Fotó: Pólya Zoltán – Pető Zsuzsa, Müpa

A Värttinä és a Garmarna

IDŐUTAZÁS — VILÁGZENE A KOMOR MARCELL UTCÁBAN 52

Hogyan kezdődött 2005-ben a Müpa és a world music kapcsolata?

Ami a műfajt illeti, az éppen a csúcson volt — mondhatni, a világon mindenki világzenét hallgatott akkoriban. Magyarországon azonban csak egy-egy nyári fesztivál jöhetett számításba, úgyhogy már nagyon kellett egy hely, ahol teljes pompájában mutatkozhatott meg a műfaj. Ezt a vágyat váltotta valóra a Müpa — rögtön fesztiválokkal indítva. Így az is kidomborodhatott, hogy a világzenék stílusában, gyökerében és virágzatában a határ a csillagos ég — nem véletlenül kapta az egyik fesztivál a Varázsszőnyeg címet…

A kínálatba belefért a finn Värttinä etnopopja és ko­ mor balladáival a svéd Garmarna, a mali Boubacar Traoré akusztikus bluesa és a lengyel Kroke jiddis muzsikája, de az is kiderült, miért nevezhető a ma­ gyar világzene keresztapjának a Makám vagy a Kolinda. Ugyanakkor az egyelőre kevésbé ismert Folkestra és Söndörgő fellépése is fontos üzenetet hordozott, azt jelezve, hogy a Müpa kapuja nemcsak a világsztárok előtt nyitott. Ugyancsak 2005 nyarán került sor a Szekérnyom fesztiválra, mely az első tema­tikus világzenei eseménysor volt Magyarorszá­ gon. A roma zenék útját járva arra mutatott rá, hogy a globálisan tomboló balkáni rézfúvós zenén túl milyen színes a paletta. Itt járt az olasz Acquaragia Drom, a macedón Esma Redzepova, a bosnyák Mostar Sevdah Reunion, a román Taraf de Haïdouks, a pa­ kisztáni Faiz Ali Faiz — de hall­hattuk a hazai kínálat színét-javát: az Ando Dromot, a Romano Dromot, a Parno Grasztot és Mitsou-t is.

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

A következő évben újabb fesztiválokkal gazdago­ dott a világzene és a Müpa kapcsolata. A Mediterrán fesztiválra a görög Savina Yannatou-t, a portugál Madredeust és az olasz Spakka-Neapolis 55 együt­ test hívták meg — a lehető legmagasabban tartva a mércét. Hasonlóan jelentős kezdeményezés volt a Posztklezmer fesztivál a jiddis zene olyan úttörői­ vel, mint a Klezmatics, a Brave Old World és a Cracow Klezmer Band. Kérdés persze, vajon tisztá­ ban lehetett-e a közönség e műhelyek jelentőségé­ vel. Utólag úgy érezhetjük, nem feltétlenül, hiszen az ezredfordulót követő években csak elvétve szere­ pelt világzene a rádiókban és az újságokban. Vagyis a Müpa világzenei felhozatala nemcsak pompás szó­ rakozást, de annál többet: beavatást is garantált.

2007-ben újabb fesztiválok indultak: a Latin feszti­ vál az argentin tangó-trubadúrt, Cristóbal Repettót és a salsa-király Eddie Palmierit látta vendégül,

Ami az önálló koncerteket illeti, a világzenei progra­ mok szerkesztője mindent megtett annak érdeké­ ben, hogy ne csak „bejáratott” világsztárokkal — Cesária Évora, Omara Portuondo, Mariza, Natacha Atlas, Eliades Ochoa, Goran Bregović — találkozhas­ sanak a műfaj rajongói, hanem olyan friss izgalmak­ kal is, mint Sam Lee, Nawal, Les Triaboliques, Lila Downs, Zita Swoon, Staff Benda Bilili, Rupa & The April Fishes, Daniel Kahn & Painted Bird, Tamikrest, Canzoniere Grecanico Salentino. A felsorolást még hosszan lehetne folytatni. Időutazásunk kere­tein túlmutatva egy másik, önálló cikk témájául kínál­ kozna a 2015-ös és a 2020-as World Music Expo: a WOMEX koncertjeinek lebonyolítása a Müpában.

Marton László Távolodó

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Az Úzgin Űver és a Dirtmusic

A népzene ünnepe mellett feltétlenül megemlíten­ dő két olyan sorozat, mely hagyományossá vált.

Az egyik a Palya Beához kötődő Selymeim — mely­ ben Bea egy-egy olyan énekesnőt mutat be, aki döntő hatással volt pályafutására, mint Çiğdem Aslan, Noa, Beate S. Lech, Mayra Andrade és Souad Massi. A másik a Dupla W, melyben egy-egy rokon szellemiségű hazai és külföldi együttes alkot pá­ rost. Eddig a Meszecsinka lépett fel a török Gaye Su Akyollal, a Csángálló a lengyel Čači Vorbával és az Úzgin Űver az amerikai-ausztrál-török Dirtmusickal.

Sam Lee

A Hazafelé fesztivál helyére 2009-től A népzene ün­ nepe című gálaműsor lépett — mely máig töretlen si­ kerrel őrzi népszerűségét. Ez a Tanszékfoglaló című 2008-as rendezvényből nőtt ki, mely a Zeneakadé­ mián megalapított népzenei tanszéket ünnepelte.

Szerkesztője számára A népzene ünnepe nem korlá­ tozódott a tradicionális előadásmódra: megjelenhet­ tek itt a feldolgozott népzenék és a folklór által ihle­ tett eredeti darabok is. A népzene ünnepe évtizedes hagyománya büszke lehet arra, hogy népzenei-világ­ zenei életünket a maga teljes gazdagságában és vál­ tozatosságában mutatja be a legméltóbb helyen: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Fotó: Posztós János, Müpa

a Frankofon fesztivál pedig a pianorien­talista Maurice el Médionit, a breton Erik Marchand-t, a rockos manding zenét játszó guineai Ba Cissokót, a punkos Les Hurlements d’Léót és a „világ legjobb francia bandájaként” elhíresült Lo’Jót. Ekkor startolt az első Hazafelé fesztivál is — abban az évben Zerkula János, a Kerekes Band, Berecz András, a Muzsikás és a Técsői Banda részvételével.

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

53

Pop

♥ Müpa, Müpa ♥ Pop

A Müpa — az épület, annak koncerttermei, de mára önmagában a szó is — nagyon sok minden mellett azt is jelenti, hogy a popzene nem „találtatik könnyűnek” a komolyhoz, klasszikushoz képest. Ott a helye a legjobb zenék között — itt a helye. lépett a Bill Haley And The Comets rock and roll zenekar, biztosan ledőlt egy ilyen jelképes fal. Persze már korábban is játszott itt jazzmuzsikus, és az is igaz, hogy a rockzenei események csak 1964 februárja után váltak rendszeresebbé, miután a Beatles két estén át bizonyította, hogy a popzenének is ott a helye — ott is van helye.

Egy hónappal később Nina Simone ezt még inkább egyértelművé tette az ott előadott és rögzített egyik első polgárjogi himnusszal, a máig megrendítő Mississippi Goddammel. Londonban a Royal Albert Hall a legbecsesebb ilyen koncertterem, a Beatles és a Roll­ ing Stones 1963 szeptemberi közös estje (The Great Pop Prom) óta a popzene előadói számára is egyértelmű cél itt fellépni. És ezt rendszeresen meg is teszik, jellemzően meg is örökítik.

Az előadók évről-évre egyre tudatosabban keresik a „Müpa-koncert” esszenciáját.

54

MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

Fotó: Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Marianne Faithfull

A nyelv játékos, a címkézés egyszerűsítő. Előbbivel tévedhetünk, utóbbi akkor is segíthet, ha egyben beskatulyáz. A komolyés könnyűzene egymáshoz szavakkal kifejezett viszonya ezért akár sértheti is az inkább az utóbbiba sorolt alkotókat — bár nyilván akad olyan előadó (például a modern klasszikus kategória elektro­ nikát alkalmazó ágában), aki technikailag a kettő határán áll.

A klasszikus zene és a popzene közti hierarchiát azonban megle­pő módon épületek kezdték el lebontani. Amikor a klasszikus szimfo­ nikus és kamarazene legnagyobb becsben tartott amerikai kon­ certtermében, a New York-i Carnegie Hallban 1955 májusában fel­

Fotó: Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Chilly Gonzales

Budapesten a Müpa 2005-ös megnyitása előtt nem volt ilyen egy­ értelmű helyszín, ahová rangot jelentett volna eljutni „a másik oldal­ ról”. Egy popzenekar számára a mindenkori legnagyobb koncerthely­ szín volt a csúcs, esetleg egy színháztermi fellépés (a fentiekkel analógiát képező Pesti Vigadó, sok okból, kevéssé), később a fesz­ tiválok legnagyobb színpada — de arra a Müpa megnyitásáig kellett várni, hogy egy nagy magyar koncertterem mindenfajta zenének otthona legyen. És a Müpa a megnyitástól kezdve be is fogadta a popzenét.

A hely popzenei szelleme értelemszerűen nem azonnal alakult ki, az ülős koncertek mellé társított kézenfekvő sémák — dalok akusz­ tikus vagy épp szimfonikus változatai — mellett azonban mára az előadók is lényegesen szélesebb palettáról választanak különle­ gest, egyedit. Mert az természetesen nem kérdés, hogy itt fellépni mindenki számára rang. Ez minden popzenei előadónak egyértel­ műen megtiszteltetés — és ennek igyekeznek is megfelelni, azzal, hogy egyszeri estét terveznek, kilépnek saját kereteikből vagy csu­ pán csúcsformába hozzák magukat. És ezek megvalósulása mára valóban rendkívül színes, a legmeglepőbb vendégekkel társított koncertektől a különleges életműsorozatokon át a Müpa adottsá­ gainak kihasználásáig. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem és a Fesztivál Színház akusztikai adottságai a popzenei előadók képzeletét is kitágítják, akik ezeket a tereket betöltő megszólalás­ módokat hoznak létre. A vizuális megjelenés lehetőségei pedig ösz­tön­­­zőn hatnak többféle tér (a koncertpódium, a színházi szín­ pad, valamint a képzőművészeti tér) társítására, az ezekben való megmutatkozásra. Ezekről a különleges teljesítményekről aztán sokszor — nagyon helyesen — felvételek is készülnek, amelyek több­ ször meg is jelennek koncertlemez vagy koncertvideó formá­jában.

Több mint tizenöt éve figyelhetjük, hogy a magyar zenekarok hogyan lépik át saját határaikat a Müpában. Az előadók évről-évre egyre tudatosabban keresik a „Müpa-koncert” esszenciáját.

Az egyedi, egyszeri est klisémentes, a rajongótábornak maradandó élményt nyújtó megoldásait, azokat az ötleteket, amelyek ebben az épületben érvényesülnek a legszerencsésebben. Amelyektől maguk az előadók is átlépik saját árnyékukat, felülmúlva önmagu­ kat. A legnagyobbak itt valóban lehetőséget kapnak az önmeg­ valósításra, szintlépést érhetnek el — például a Hey, June! nyárkö­ szöntő fesztiválon. A kiemelkedő tehetségek — de még az éppen most indulók is — feltűnhetnek a Garázsband Fesztiválon a mély­ garázsban. Mindezeken túl a Müpa mára rengeteg olyan nemzet­ közi rangú popzenei produkciót is elhozott Magyarországra, amely korábban nem járt itt, és amely máshol aligha valósulhatna meg.

Persze sok olyant is, amely egyszerűen helyén van a házban: Marianne Faithfulltól Elvis Costellón, Rufus Wainwrighton és Chilly Gonzalesen át Susanne Sundførig. Vagy említhetném az elmúlt évekből Father John Misty, Mark Kozelek és Charlotte Gainsbourg koncertjét — az utóbbit azért is, hogy utalhassak arra, milyen kö­ zösségi koncertélmény a széksorok közti táncolás. És persze sorolhatnám a 2020-ra meghirdetett, de végül elmaradt, nagyon ígéretes eseményeket, amelyek közül remélhetőleg minél több megvalósul még, minél hamarabb. Rengeteg előadó müpás koncertjét várja a közönsége, az intézmény már része a popzenei körforgásnak, az ide kötődő személyes élmények elraktározódtak.

Azzal zárom a sort, hogy én mit remélek és várok türelemmel. Bár már több száz interjút készítettem nagyon sok helyszínen, és bár sajtótájékoztatón kérdezhettem már a Müpa falain belül Rufus Wainwrightot, a színfalak mögött itt még nem volt alkalmam sze­ mélyes interjút készíteni. Örülnék, ha ez 2021-ben megtörténhetne — hiszen ez azt is jelentené, hogy helyreállt a koncertélet.

Dömötör Endre MŰFAJOK EGY HÁZ ÉLETÉBŐL 2021. március—április

55

ÚJ PERSPEKTÍVÁK A POSZTHUMANIZMUS KÜSZÖBÉN A MOME és a Müpa egyaránt komplex módon gondolkodik a világról, ezért nemcsak a kézen­ fekvő lehetőségeket keressük, hanem a jövőt alakítva igyekszünk közös gondolatokat, tevékenységeket megfogalmazni és vég­hez­ vinni — fogalmazott Fülöp József, a MOME rektora, akit a két intézmény együttműködé­ séről kérdeztünk.

„Intézményünk 2006 óta viseli a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nevet. Amikor erről döntöttünk, nemcsak az volt a célunk, hogy egy Magyarországon méltatlanul alulreprezentált, de a világban nagyon jól csengő alkotó neve legyen a »brandünk«, éppoly hangsúlyosnak tartottuk a művészeti jelzőt, amely széles horizontot igyekszik lefed­ni.” Fülöp József szerint a művészet — a kulturális élményeken túl — képes új perspektívákat, egyedi megoldásokat kínálni a 21. század speciális kihívásaira a poszthumanizmus küszöbén. Meg­ győződése, hogy a művészet és tudomány együttműködése segít­ het a humanitás megőrzésében. „A Müpa Magyarországon egyedül­ álló módon képes integrálni a különböző művészeti területeket.

Műhely, amely segíti művészi produktumok létrejöttét, példaként elég legutóbbi zeneműpályázatukat említenem. A MOME és a Müpa egyaránt komplex módon gondolkodik a világról, a művészetnek a világban betöltött szerepéről, ezért nemcsak a kézenfekvő együttműködési lehetőségeket keressük, hanem előre gondolkodva, a jövőt nem csupán feltérképezve, hanem alakítva igyekszünk közös gondolatokat megfogalmazni, tevékenységeket véghezvinni.”

Moholy-Nagy László az 1940-es években megfogalmazta, hogy a design felszabadul és sajátos autonómiára tesz szert — jegyzi meg a MOME rektora. „Moholy-Nagy úgy vélte: a design nem foglalkozás, hanem látásmód, amely nemcsak a művészeti, hanem más, akár az üzleti közegben is mérvadó lehet.”

56

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

A Müpával közös gondolkodásuk alapvetéseként a MOME rektora Káel Csaba egyik észrevételét említi. „Míg a mi egyetemista éveink­ ben spontán módon működött a művészeti egyetemek hallgatóinak találkozása, közös gondolkodása, addig az elmúlt harminc évben ez egyre jobban beszűkült. A Müpa vezérigazgatója úgy gondolta, a Müpa képes lehet megszólítani és együtt gondolkodásra, közös tapasztalatok megélésére hívni az egyetemi hallgatókat — és nem kizárólag a művészeti szférából.” Fülöp József szerint a Müpában meghatározó klasszikus zene a fiatal generáció számára nem magá­tól értődő élmény, mégis fontos felkínálni számuk­ra ennek lehetőségét. Ebben máris történt előrelépés. A két intézmény első közös kurzusának 2019-ben az volt a célja, hogy megismertessék Wagner muzsikáját, komplex alkotói látásmódját a 21. század fia­ tal alkotóival. „Az ő teljesítménye, látásmódja számukra is irányadó lehet, mert önmaguktól elsősorban a jelen és a jövő kultúrája az, ami leköti figyelmük jelentős részét. Együttműködésünk nagyon fontos eleme, hogy élményszerűen mutat­ja meg hagyományainkat, múltunkat, azokat az értékeket, amelyek a 21. századi alkotók szemléletét is formálhatják. Közös művészeti elképzelések mentén hozunk létre alkotásokat, instal­lációkat a jelennek, a jövő iránt érzett felelősséggel.”

2020-ban két közös kurzusra is sor került. „Minden kulturális intézménynek foglalkoznia kell azzal, miként tudja megjeleníteni a digitális térben saját szellemi-művészeti teljesítményét. A járványhelyzet különös aktualitást adott ezeknek a projekteknek. Az egyik lehetséges eszköz az animáció, amelynek komoly tradíciói vannak — több mint százéves műfajról beszélünk —, de folytonosan fejlődik, és új technikákat integrál. Ha valamilyen valós teret elképzelt, animá­cióban létező audiovizuális elemekkel ötvözünk, az érdekes lehet azok számára is, akik fizikailag tartózkodnak az adott térben, de ugyanígy azoknak is, akik nem tudnak személyesen belépni ebbe a térbe. Olyan élményt kínálunk a látogatóknak, amely bevonja őket abba a világba, mely a Müpa sajátja.” A MOME hallgatói a saját korosztályukat igyekeztek megszólítani virtuális plakátokkal, inter­­­aktív tartalmakkal, mini videojátékokkal.

A városintegrációs kampánytervezés kurzus alapja a design-vezérelt településfejlesztés. „Ma Budapesten számos fejlesztés van folya­ matban, amely képes figyelembe venni az összetett szempont­

Fotó: Szalontai Ábel

Fülöp József

rendszert — az építészeti, a szociológiai, stratégiai, fenntartható­ sági, turisztikai és kulturális aspektusokat —, ezáltal hosszú távon működőképes és fenntartható intézményeket, városrészeket hoz létre.” Fülöp József hangsúlyozza: a hallgatók — akár építészről, művészeti menedzserről vagy vizuális kommunikációval foglalkozó növendékről van szó — szívesen foglalkoznak a konkrét életterük­ höz, kulturális beágyazottságukhoz kapcsolódó projektekkel. „A Müpával való együttműködésünk lehetővé teszi, hogy olyan kérdé­sekről gondolkozzunk közösen, mint például a Ház közösségi terei­nek vonzóbbá tétele, ami magában hordozza a megvalósítás ígéretét, így a hallgatók az egyetem óvó ernyője alatt foglalkozhatnak izgalmas, valós felvetésekkel.”

Seres Gerda

…a Müpa képes lehet megszólítani és együtt gondolkodásra, közös tapasztalatok megélésére hívni az egyetemi hallgatókat — és nem kizárólag a művészeti szférából.

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

57

Fotó: Posztós János, Müpa

Autósmozi

SZEMÉLYRE

SZABOTT JÓ ÜZLET Egy nagy kulturális intézmény esetében akár találós kérdés részeként is megállná a helyét a címben megfogalmazott gondolat: a szponzoráció mibenlétét a legtöbben jól ismerik, azonban kevesen gondolnak rá mint a kulturális és az üzleti élet lehetséges kapcsolódási pontjára.

Aki szponzorál, nem adakozik, hanem üzletet köt, és ez a kultúra esetében sincs másképp: a szponzoráció a marketingeszközök „legelegánsabbika”, amely a közös értékek és az együttműködésben rejlő lehetőségek felismeréséből fakad. A jól megfogalmazott igények mentén köttetett partnerség, amint azt a Müpa esetében a Lexusszal és a Ricolával, valamint a médiapartnereivel kötött megállapodások mutatják, mindkét felet segíti céljai elérésében.

Hogyan érvényesülhetnek ezek az alap­ elvek a Müpa szponzorációs tevékenységé­ ben? Mik azok a Müpa-specifikumok, ame­ lyek a leggyakrabban keltik fel a partnerek és leendő partnerek érdeklődését? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a vá­ laszokat dr. Egri Gábor értékesítési és mar­ ketingigazgatóval, valamint Pethes Andreá­ val, a szponzorációt koordináló csoport 58

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

vezetőjével, akik jól működő, példaértékű gyakorlatokról és kihívásokról beszéltek, és bepillantást engedtek az együttműkö­ dések „kulisszái” mögé. „Minden együttműködésünk alapja, hogy a két márka, illetve annak üzenete, víziója jól illeszkedjen. Rendszerint stratégiai terveink és projektjeink határozzák meg, hogy

milyen területek felé nyitunk, és hol talál­ hatók olyan partnerek, akik kapcsolód­ hatnak a Müpa-márkához, a számunkra megha­tározó, aktuális üzenetekhez. Vannak olyan partnereink is, akik szolgáltatással vagy termékkel támogatnak bennünket, ez nagyon fontos számunkra, hiszen számos formában tudjuk hasznosítani szerteágazó tevékenységünkhöz kapcsolódóan — a közön­

„Az egyik legmeghatározóbb szempont a partnerek kiválasztásában, hogy az adott szponzor a saját területén a Müpához hason­ lóan kiemelkedő minőséget képviseljen.

Fontos, hogy a két brand üzenete találkozzon, és egymást erősítse” — teszi hozzá Pethes Andrea, hangsúlyozva, hogy a Müpa együttműködő partnerei számára sok eset­ ben különleges jelentőséggel bír, hogy mű­ vészeti projektek mellé állhatnak.

Arra a kérdésre, hogy mi a Müpa legvon­ zóbb tulajdonsága a szponzorok számára, Egri Gábor egyértelműen azt válaszolja: az egyediség. A közel tizenhat év alatt ki­ alakult minőség, a világszínvonalú produk­ ciók, a célközönség, az intézmény márka­ képe. „Portfóliónkban sok formátum és felület szerepel, ez nagy mozgásteret ad partnereink számára is, de az együttműködés rendszerét mindig egyedileg dolgozzuk ki. Együttműködéseink egyik része médiabarter, ilyenkor szolgáltatás áll szolgáltatással szemben: az egyik oldalon megjelenési lehetőségek vannak, a másik oldalon jegyek, vagy például egy igénybe vehető terem. Ez bevett formátum számos kulturális intézményben, hiszen hosszú távú együttműködésre lehetőséget biztosító, win-win konstrukció. A nem médiaszponzorok esetében sokkal összetettebb, kreatívabb megoldásokkal kell élnünk. Mindenki a saját termékére vagy szolgáltatására jól reflektáló megoldást és megjelenési lehetőséget keres, amihez mi számos eszközzel és adottsággal rendelkezünk. Stratégiai támo­gatónk, a Lexus számára nagyon fontos például a nézői kör és a termék találkozása: az, hogy különböző modelljeiket a közönség testközelből is láthassa, hogy az autók az épület előtt és bent is megtekinthetők legyenek, valamint, hogy partneri körét minél több alkalommal láthassa vendégül a Müpában. Ez az együttműködés mindkét fél számára nagy büszkeség” — mondja.

Pethes Andrea szintén az egyedi megol­ dásra hoz példát, amikor arról mesél, hogy a Ricola nemcsak kihelyezte termékét a Müpa tereiben, hanem a saját cukorkájuk kiemelkedő minőségét, gyógyító erejét kapcsolta össze az intézménnyel a kommu­ nikációban is. Az együttműködés központi üzenete az, hogy a Ricola cukorkáinak kö­

fontosabbá vált. Olyan rendhagyó új formá­ tumokra volt szükség, amelyek ezekben a rendkívüli hónapokban, a korlátozások elle­nére is elérik a közönséget. „Rendhagyó sorozat volt például a Müpa Autósmozi, ahol látványos megjelenési lehetőséget tudtunk biztosítani az autós formátumot is inspiráló Lexus számára, ugyanakkor a krea­tív meg-

Minden együttműködésünk alapja, hogy a két márka, illetve annak üzenete, víziója jól illeszkedjen. szönhetően a köhögésmentes koncertél­ mény még élvezetesebb, ez a gondolat je­ lenik meg a közös hirdetési felületeken is, közben pedig mindazok, akik esténként a Müpába látogatnak, találkozhatnak Ricolatermékekkel, sőt azok jótékony hatását azonnal meg is tudják tapasztalni.

oldások terén minket is kimozdított komfort­ zónánkból, hiszen ilyen »élő koncertmozit« itthon a Müpa nyitott először a járványhelyzetre reagálva. Mindig azon gondolkodunk, hogyan lehetne picit másképp csinálni, mint mások, és hogyan tudunk létrehozni valami különlegeset” — fejti ki Pethes Andrea.

Mindkét szakember kiemeli, hogy vannak együttműködések, amelyek keretében egyegy cég kiemelt partnerként, akár névadó szponzorként támogat egy adott sorozatot, mert az jól illeszkedik a brandjükhöz, ügy­ félkörükhöz. Ennek részeként — azon túl, hogy hirdetéseken szerepelnek és a közös promócióban kiemelten jelennek meg — exkluzív eseményekre is lehetőséget teremt a Müpa. Az innovatív és kreatív megoldások keresése a Müpa életében a mindennapok része, de a pandémia időszakában ez még

Egri Gábor kiemeli, hogy ebből a szem­ pontból a Müpa különböző területei mind hasonló gondolat és elv mentén működ­ nek: „A szponzori megállapodásoknál valójában ugyanazt kérjük, amit produkciós olda­lról a művészek esetében: fontos, hogy az, ami a Müpában megvalósul, olyasmi legyen, amit máskor, máshol nem lehet látni.

Egyedi, ránk szabott, kiemelkedő minőségű, és felismerhetően müpás.”

Tóth Anna

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

ségtől a partneriskolákig” — foglalja össze az alapelveket dr. Egri Gábor. Az értékesítési és marketingigazgató kiemeli, hogy Müpa rendkívül sokrétű előadó-művészeti intéz­ mény, nagy műfaji gazdagság jellemzi, te­ hát sokféle szolgáltatást nyújt sokféle jól megfogalmazható célcsoportnak. Mindezt magas minőségben teszi, az élményeket helyezve a középpontba, így egy potenciális támogató számára kiváló csatorna lehet az ő célközönsége, partnerei felé is.

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

59

Fotó: Posztós János, Müpa

Random Trip – 98 perc a Föld körül

A fellépők közül sokan többhónapnyi kényszerű szünet után ekkor állhattak először színpadra...

60

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

OTTHON? VAGYUNK! Lehetetlen számba venni, hogy életünk hány kedves helyszíne változott meg hosszú időre a pandémia miatt. A Müpa Home kínálata már az első hullám alatt is jelesre vizsgázott, ám a november óta tartó újabb bezártság jelentős megújulást hozott a szolgáltatásban.

Egy évvel ezelőtt a Müpa világviszonylatban is példás gyorsaság­ gal reagált a kultúra rajongóit is sújtó új krízisre. Érdemes felidézni a számokat: tavasszal három és fél hónap alatt az intézmény ös�­ szesen kilencven előadást szerepeltetett online műsorkínálatában.

A több mint félszáz, professzionális módon rögzített saját produk­ ció mellett a kontinens legjelentősebb előadó-művészeti központ­ jait összefűző Európai Hangversenytermek Szervezetének (ECHO) egy híján negyven közvetítését is élvezhették új és régi nézők.

Korábban megírtuk: a közel százötven órányi (!) műsoridőt szó sze­ rint világszerte követték Ausztriától Ecuadorig, Japántól az Egye­ sült Államokig. Külön büszkeségre ad okot, hogy a külföldi nézők számos kiváló magyar művészt „befogadhattak” saját otthonuk­ ba: a Recirquel A meztelen bohóc című produkcióját négy és fél ez­ ren látták, de a Müpa brandjének szerves részét képező Budapesti Wagner-napokon készült felvétel A nürnbergi mesterdalnokok elő­ adásáról szintén a toplistán szerepelt kétezerhétszáz nézővel.

A 2020-ban tizenöt éves Müpa Magyarország egyik meghatározó kulturális intézményeként missziója részének tekinti a szférában dolgozók támogatását. A Müpa Home továbbgondolásakor külö­ nösen lényeges szemponttá vált az élő közönség előtt egyelőre fellépni nem tudó művészek munkájának elismerése, változatos lehetőségekhez juttatása. A jövőbe vetett bizakodó tekintettel: az új magyar zeneművek megszületését támogató Müpa Zene­ műpályázaton végül 54 munkát ismert el a rangos szakmai zsűri.

A cél az ősbemutatók mielőbbi tető alá hozása: ami ma vágyálom, holnap valóság lehet, hiszen a Müpában minden készen áll arra, hogy közönség és művészek végre egy légtérben találkozzanak.

De addig sem marad senki minőségi program nélkül, hiszen ebben a házban sosem áll meg az élet. A törzsközönség észrevehette, hogy a Müpa digitális felületei az elmúlt évben megújultak: a le­ tisztult vizualitás az online kommunikáció egyszerűsítését is tá­ mogatja. Egy külön e célra fejlesztett felületen az elmaradt elő­ adásokra szóló jegyek visszaváltása is könnyen megoldhatóvá vált.

Az online programdömpingben biztos iránytű a Müpa hírlevél szol­ gáltatása, amely a feliratkozókat emlékezteti arra, hogy ideje ké­ szülődni az esti programra.

A tavaszi debütálás után ősszel itt, a virtuális közösségi terekben folytatódott a Müpa Home Live sorozata. A járványügyi előírások szigorú betartásával a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremből ingyenesen, élőben streamelt koncertfelvételek új értelmet adtak az otthoni kultúrafogyasztásnak. Imponálóak a számok: az elmúlt esztendőben összesen 114 közvetítés valósult meg, a Müpa ikoni­ kus behívószignálja pedig 110 ezer ember otthonában csendült fel.

A szolgáltatás minősége a reklámszakmában sem maradt vissz­ hangtalan: a Prizma Kreatív PR díj zsűrije tavaly karácsony előtt díjaz­ta az online közvetítéssorozatot.

Egy interjúban Kosztolánczy Gábor, a Müpa vezérigazgató-helyet­ tese arról beszélt, hogy a digitális átállás kifejezés helyett jobban kedveli a megújulás vagy kiegészítés terminust. Az intézmény jelen­tős helyzeti előnnyel rendelkezik a versenytársakhoz képest, hiszen saját stúdióval, tíz kamerával és profi stábbal rögzíthet elő­ adásokat. De nem csak ezeket: a Müpa másodszor tett közzé olyan kisfilmet karácsonyra, amely tömegek tetszését nyerte el — teljes joggal. A kislány és a versenyzongora történetét figyelve az épület máskor nem látott területeire is beleshetünk.

Vissza a tavaly nyárhoz: az akkor érvényes enyhébb korlátozásokra az intézmény nem késlekedett megfelelő választ adni: az épület tövében kialakított Müpa Autósmozi az egyik legjobb újdonság, amely a szabad téren élő muzsikát hallgatni akarókat meglephette az elmúlt időszakban. A fellépők közül sokan többhónapnyi kény­ szerű szünet után ekkor állhattak először színpadra, a frissen fel­ fedezett autós koncertmozi formátuma pedig lelkes nézői reakci­ ókkal találkozott. A fellépőlista a Müpa mindenevő közönségének ízlését tükrözte: Péterfy Boritól Várdai Istvánig, a Budapest Bártól a Söndörgőig és tovább terjedt a kínálat.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója így összegezte az ő és kollégái előtt álló feladatokat: „A kulturális szektort időről időre újraindítani sokkal nehezebb, mint új, innovatív megoldásokat bevetve, a lehetőségekhez alkalmazkodva, akár más formában, de működésben tartani. A Müpa a következő időszakban is ezen, ezért dolgozik majd.” Ahogy az intézmény a közönséget, a közönség sem hagyja cserben az intézményt.

Jászay Tamás

A KREATIVITÁS ÚTJAI 2021. március—április

61

Fotó: Yannis Bournias

MEGARON – A MÚZSÁK HÁZA

62

MÜPA CSAK EGY VAN — TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN 2021. március—április

Az athéni koncertterem története az 1950-es években kezdődött, de több évtizednek kellett eltelnie, mire megnyithatta kapuit a Megaron. Az 1953-ban alapított Zenebarátok Egyesületének első elnöke, Alexandra Trianti dalénekesnő álma volt egy kulturális központ létrehozatala, és az egyesület meg is bízott több görög, illetve külföldi építészt és akusztikai szakértőt a tervek elkészítésével. A legelső nagylelkű — bár a költségekhez képest minden bizonnyal csak szimbolikus jelentőségű — anyagi segítség Dimitri Mitropoulos zongorista-karmestertől érkezett, aki a New York-i Filharmonikusok élén Athénban adott koncertjeinek bevételét ajánlotta fel.

Az új évezred elején egy konferenciaközponttal bővült az épület, így 2004-ben a közönség két új termet is birtokba vehetett, me­ lyek közül az Alexandra Triantiról elnevezett nagyobbikat Leonidas Kavakos és a Berlini Filharmonikusok avatták fel Simon Rattle vezény­letével. Az 1750 fős helyszín opera- és balettelőadások megrendezésére is alkalmas: modern fény-, hang- és videotech­ nikával felszerelt, állítható lejtésű színpada négy darab 4 � 16 mé­ teres, külön és együtt is változtatható magasságú dobogóból áll, a forgószínpad három szelvénye szintén egyben és külön-külön is mozgatható, a színpadszinten, illetve eggyel alatta is mindkét olda­lon megtalálható, összesen négy oldalszínpad pedig lehetővé teszi, hogy próba és előadás közben is készülni lehessen a követ­ kező felvonásra vagy rendezvényre.

2004-ben költözött be az 1997-ben szintén a Zenebarátok Egye­ sülete által alapított és egyre gyarapodó zenei könyvtár is, mely gazdag klasszikus zenei gyűjteménye mellett ókori, bizánci és nép­ zenei emlékeket mutat be a görög világból, de zeneszerzői archí­ vumokat, különleges gyűjteményeket is őriz, az utóbbi időkben pedig a görög képzőművészet, színház, irodalom és filozófia felé

Fotó: Yannis Bournias

Christos Lambrakis Hall

A koncertterem alapjait végül csak az 1970-es években tették le, de aztán a munkálatok megakadtak, és csak 1981-ben indultak újra, amikor a görög állam is bekapcsolódott a tervezésbe, illetve anyagi támogatást biztosított az építkezéshez — a koncerttermet működtető intézmény azóta is az állam és a Zenebarátok Egyesü­ letének közös irányítása alatt áll. Az épület átadására 1991-ben ke­ rült sor, a nyitókoncerten Jurij Basmet és a Camerata — A Zene­ barátok Zenekara — játszott az akkor még a Zenebarátok Egyesülete, ma már annak második elnöke, a koncertközpont létrejöttéért és fejlődéséért 1977 és 2009 között szintén rengeteget tevő Christos Lambrakis nevét viselő, majdnem 2000 fős teremben, melynek büszkesége Görögország legnagyobb, több mint 6000 sípos orgo­ nája. A kamarakoncertek és táncprogramok színhelyéül szolgáló kisterem az egykori adományozó, Dimitri Mitropoulos nevét kapta.

A csodálatos akusztikát nem zavarhatja meg semmi, az épület szerkezetileg több, teljesen autonóm részből áll, hogy a hangok vagy zajok ne jussanak át egyik helyszínről a másikra. A zavartalan munka érdekében a legapróbb részletekre is odafigyeltek, a kar­ mesteri öltözőben elhelyezett zongora például egy felfüggesztett pódiumon áll, hogy a falak ne továbbítsák a rezgéseit.

MÜPA CSAK EGY VAN — TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN 2021. március—április

63

is nyitott. A könyvtár ingyenesen látogatható, és előadásaival, szemináriumaival, konferenciáival, kutatási, illetve ismeretter­ jesztő és gyerekprogramjaival aktív szerepet játszik a város és az ország zenei nevelési és tudományos életében.

Ugyancsak 2004-ben alakították ki a Múzsák Átriumát, mely a Megaron belsejének szabadtéri meghosszabbítása, számtalan kiegészítő rendezvény helyszíne. Az épülethez tartozik még egy hatalmas park is: a négy és fél hektáros terület délelőtt tíz és nap­ lemente között mindenki számára nyitva áll, aki a város forgatagá­ ból kiszakadva pihenésre, feltöltődésre, kulturális programokra vá­ gyik. Az egyik legemlékezetesebb ilyen alkalom az volt, amikor padokon ülve vagy a füvön heverve négyezer ember hallgatta a magnóliák, narancs- és szentjánoskenyérfák alatt Riccardo Muti és a Bécsi Filharmonikusok hangversenyét.

bek voltak, műemléki helyszíneken szerveztek szabadtéri kamara­ koncerteket a legkülönbözőbb műfajokban, így például a Szuni­onfoknál lévő Poszeidón-templom, az athéni és a thesszaloniki római agóra, az éliszi görög színház, a Daphni-kolostor vagy a návpliói Palamidi-erőd adott helyet megzenésített görög verseknek, zon­ goraműveknek, az első és a második bécsi iskola kamaradarabjai­ nak, kortárs kantátáknak, de Delphoiban elhangzott Georg Benda Medea című melodrámája is az Armonia Atenea kamarazenekar (korábban a Megaron rezidens együttese), illetve a népszerű görög színésznő, Karyofyllia Karambeti előadásában. Talán a jósdában már tudják, mikor térhetünk vissza a koncerttermekbe.

Magyarszéky Dóra

Fotó: Yannis Bournias

Alexandra Trianti Hall

Mostanában persze nagyot sóhajtunk, ha olyan rendezvényekre gondolunk, amelyeken sokezredmagunkkal vehettünk részt.

Ahogy a többi hangversenyterem, tavasz óta — egy rövid megsza­ kítással — a Megaron is zárva van, és online közvetítésekkel tartja a kapcsolatot közönségével. Nyáron, amikor a korlátozások enyhéb­

A zavartalan munka érdekében a legapróbb részletekre is odafigyeltek, a karmesteri öltözőben elhelyezett zongora például egy felfüggesztett pódiumon áll, hogy a falak ne továbbítsák a rezgéseit.

64

MÜPA CSAK EGY VAN — TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN 2021. március—április

65

Fotó: Nagy Attila, Müpa

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. március—április

DRESCH MIHÁLY

Dresch Mihály

szaxofonművész

Fotó: Szabó Károly

A Dvořák-maraton részeként 2009 februárjában a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny­ teremben a cseh zeneszerző h-moll gordonkaversenyének szólistája Fenyő László volt.

A cselló világhírű magyar mestere csodálatra méltó összpontosítással és muzikalitás­ sal varázsolta ünneppé ezt az estet. A Hamar Zsolt által vezényelt előadáson a szólista méltó társa, tökéletes kísérete volt a pécsi Pannon Filharmonikusok. Az ilyen kiemel­ kedő előadóművészeknek köszönhetjük, hogy a nagymúltú magyar klasszikus zene­ kultúra ma is a világ élvonalában van. A technika jóvoltából ennek a felejthetetlen kon­ certnek ma újra nézői és hallgatói lehetünk. Ajánlom a felvételt azoknak, akik a régi élményt szeretnék felidézni – és azoknak is, akiket most fog először elvarázsolni.

MÜPA MÉDIATÁR

DVOŘÁK: H-MOLL GORDONKAVERSENY

TOMPOS KÁTYA színésznő, énekes

Az ütőhangszerek hihetetlenül gazdag világát mutatja be a páratlan tehetségű Horváth Kornél három fantasztikus társával. Lantos Zoltán hegedűművész szuggesz­ tív koncentrációval kapcsolódik partneréhez. Kettejük játéka meditatív repülés, eltá­ volodás a földtől. A Dörnyei Gáborral előadott duó gyermeki párbeszédből mesteri szólókká szélesedik. Orosz Zoltán a tőle megszokott virtuozitással és szenvedéllyel játszik francia, délszláv dallamokat, majd felcsendül Piazzolla Libertangója, és a négy művész a koncert végéig együtt örömzenél. Felemelő, eufórikus élmény. Csodálatos, hogy ilyen zenészeink vannak, akik megőrizték identitásukat, elfordulva minden talmi és értéktelen felszínességtől. Szívből ajánlom mindenkinek ezt a gyógyító, minőségi lelki-szellemi táplálékot.

MÜPA MÉDIATÁR

HORVÁTH KORNÉL: ÁTVÁLTOZÁSOK

Fotó: Szabó László

Tompos Kátya

KOMLÓSI ILDIKÓ

Komlósi Ildikó

Fotó: Kleb Attila

Operaénekesnő

66

HULLÁMHOSSZ 2021. január—február

A finn szoprán, Camilla Nylund lírai és drámai szerepekben egyaránt kimagasló telje­ sítményt nyújt. A magyar közönég a Budapesti Wagner-napok Lohengrin-produkciójá­ nak Elzájaként ismerte meg, később azonban A walkür Sieglindéjeként is üdvözölhette a Müpa közönsége az énekesnőt, aki gyakori vendég a világ nagy operaházaiban.

De nemcsak ott: a hangversenytermekben is, hiszen énekel oratóriumot is, és avatott dalénekes. A 2018-as Wagner-napokon utóbbi minőségében mutatkozott be, Wagner és kortársai műveiből állítva össze műsorát. Produkcióit hallgatva elismeréssel adóz­ hatunk hangminőségének, vokális technikájának, stílusérzékének és szituációteremtő képességének.

MÜPA MÉDIATÁR

WAGNER ÉS A KORTÁRSAK: CAMILLA NYLUND DALESTJE

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu67

MÜPA 2021. március—április

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

68

MÜPA 2021. március—április

mupa.hu