Müpa Magazin 2020/2021 évad 3. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVI. évfolyam 1. szám 2021.

JANUÁR FEBRUÁR Ingyenes időszaki kiadvány

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

2

KLASSZIKUS 2021. január—február

mupa.hu

Kurtág György

KEDVES Fotó: Posztós János, Müpa

KÖZÖNSÉG! Kilencvenöt évvel a születésem előtt, 1831-ben Beethoven még csak négy éve volt halott. A hatvanegy éves Hölderlin megbomlott elmével egy tübingeni asztalosmester otthonában élt.

Schumann huszonegy éves volt. Egy Mozart-szonátatétel időtartamához képest kilencvenöt év sok idő. Egy Mozart-szonátatétel mélységéhez képest kilencvenöt év kevés idő. Hálás vagyok a sorsnak, hogy hagyott időt megírni az operámat (ha befejezni nem is tudtam). Örömmel tölt el, hogy Magyarországon is készül­ nek a mű bemutatására, meghatottan köszönöm, hogy ünnepelnek a születésnapom alkalmából. Cserkész koromban, amikor az erdő­ben jártunk, jeleket hagytunk a fákon. A bicskánkkal belevéstünk a kéregbe. Jeleztük, hogy itt jártunk. Ezt tettem egész életemben zeneszerzőként: jeleket hagytam. Ahogy Hölder­lin írja: „Csak jel vagyunk, s mögötte semmi, kín nélkül vagyunk, s már-már elfeledtünk beszélni is a messzi idegenben.”

Budapest, 2020. november 23.

Kurtág György

NYITÁNY 2021. január—február

3

20

22

Nyitány

03

Tartalom

04

Horizont

06

KLASSZIKUS

Az első nap

10

Szemrevaló zenei gesztusok

12

Baráti Kristóf

Fatma Said

Aleksandr Kliuchko

Fotó: Felix Bröde

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

10

Út a Notre-Dame orgonájáig

14

Két rokonlélek

16

Világnyelv

18

Mítosz és valóság

20

A hullámok jönnek, csak jönnek

Nem verseny ez

22

Identitás és örökség 31

VILÁGZENE

JAZZ

Tehetségek szürete 26

Piros betűs…

28

KÖNNYŰ

30

LITERÁRIUM

Egyszeregy

32

A csendes amerikai 34

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

26

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

31

Felelős kiadó: a Fidelio Media Kft. ügyvezetője

Fotó: Láng Péter

Fotó: Marosi Viktor

Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

A címlapon: Várjon Dénes Címlapfotó: K ondella Mihály, Zeneakadémia

Jónás Vera

Tóth Viktor

A szerkesztés lezárult: 2020. december 3.

MÜPAMOZI

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu

HULLÁMHOSSZ

Stratégiai partnerünk:

Federico Fellini elvarázsolt világa

36

Gájer Bálint Baráth Emőke Lakatos Mónika

44

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Egy igazi mese

38

Örömzenék

40

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Válassz nézőpontot! 42

HATÁRSÉRTŐK

„Soha nem nyugszom bele egy létező formába” 46

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

HORIZONT

Az Omega és az LGT legendás billentyűse, énekese, zene­szerzője, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, A padlás és a Harminc­ éves vagyok alkotója, a Vígszínház zenei vezetője, számtalan sikeres dal írója, aki olyan előadók imázsát formálta, mint Demjén Ferenc, Katona Klári, Kern András, Komár László, Kovács Kati, Oláh Ibolya, Révész Sándor, Rúzsa Magdi, Zalatnay Sarolta vagy Zorán.

Adamis Anna, Sztevanovity Dusán és Parti Nagy Lajos alkotótársa, a Magyar Dal Napja megálmodója, az Amadinda muzsikustársa — hosszan sorolhatnánk, ki Presser Gábor. Most egy hatszáz oldalas könyvből (amely csak a munka első része!) megtudhatjuk, mit gondol saját életéről. A művész nem kíván időrendben mesélni, inkább mozaikokból állítja össze a képet. Ahogy fogalmaz: a kötet „emlékei, jegyzetei, meglátásai, tévedései, megtörtént — vagy szerinte megtörtént — valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok alapján” született. A Helikon Kiadó gondozásában november közepén megjelent Presser könyve I. az elmúlt fél évszázad egyik megkerülhetetlen hazai művész­ pályájába nyújt betekintést.

Cimbalommal bővült a Müpa hangszerparkja

Fotó: Nagy Attila, Müpa

A Müpa a megnyitása óta két jelentős sorozatával is népszerűsíti a cimbalmos muzsikát: a Schunda Vencel József által a XIX. században tökélyre fejlesztett hangszer az őszi Világraszóló Fesztivál egyik főszereplője, valamint a Cifra Palota keretében havonta megrendezett Hetedhét táncházak jól ismert köz­re­ működője. Éppen ezért jelentős esemény, hogy az intézmény hangszertára novem­ber folyamán egy koncertcimbalommal bővült. A Nagy Ákos cimbalomkészítő mester keze munkáját dicsérő hangszer elkészítése mintegy három hónapot vett igénybe. A cimbalmok sorából nemcsak a szokásosnál nagyobb méretével és teltebb hangjával, hanem koncertteremhez illő, elegáns fekete lakkbevonatával is kitűnő hangszer egy többhetes bejátszási időszakot — cimbalmos szaknyelven „beütést” — követően, várhatóan 2021 első felében fog szolgálatba állni.

6

HORIZONT 2021. január—február

Tizenhat órányi zene a Müpa új kiadványán A Budapesti Wagner-napok emlékezetes előadásaiból készült lemezek sorát megnyitó, Johan Botha dél-afrikai származású operaénekes utolsó Wagner-alakítását megörökítő A walkürt (2017), az azt követő években megjelent A bolygó hollandit (2018) és Tannhäusert (2019) ezúttal valódi „nagyágyú” követi: A nibelung gyűrűje tetralógia teljes felvétele. A Fischer Ádám művészeti vezetésével és vezényletével, korunk világhírű Wagner-szólistái, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zene­ karának közreműködésével megvalósult, Hartmut Schörghofer rendezte Wagnerciklus korszerűsített és felfrissített változatát 2019-ben mutatták be. A több mint tizen­hat órányi zenét magában foglaló kiadvány a lemezekhez mellékelt kódokkal HD minőségben is élvezhető az interneten. A Rózsavölgyi és Társa Zeneműboltban, a Kodály Zoltán Zeneműboltban, továbbá a Líra Könyv honlapján kapható dísz­ dobozos kiadvány az újranyitást követően a Müpa lemezboltjának választékában is megtalálható lesz.

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Presser Gábor

Fotó: Vető Gábor

Presser Gábor könyve

MÜPA PLAYLIST

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik!

mupa.hu

Régi ismerősök

Fotó: Giorgia Bertazzi

Egy alkotói pályán mindig izgalmas jelenség az előtt állapota: az a fejlődési fázis, amikor a művész már mesterségbeli tudásának teljes vértezetében dolgozik, stílusát, kifejezésmódját azonban még nem jellemzik későbbi, érett korszakának ismertetőjegyei.

A Budapesti Fesztiválzenekar január közepére tervezett három koncertjének műsorát két ilyen mű keretezi. Wagner a korai Rienziben

még nem későbbi híres, nagy művei — a kánont alkotó „bayreuthi tíz” — hangján szólal meg, de már jelentős művet ír, igaz, ez még legtöbb vonásában a francia nagyopera hatásait mutatja. Stravin­sky is érett mesterművet komponál, amikor megalkotja A tűzmadár című balettjét, de ez még nem a Petruska és nem is a Sacre: ebben a partitúrában még jócskán szerephez jut az orosz romantikusok, Rimszkij-Korszakov és a francia impresszionizmus hatása. A két korai mű között egy régi, kedves ismerős, a magyar közönség által klarinétosként is ünnepelt Jörg Widmann 1. hegedűversenye szólal meg, egy másik sokszor hallott kedvenc, korunk egyik legvirtuózabb, legtudatosabb és legpontosabb hegedűse, Christian Tetzlaff szólójával. A koncertet egy harmadik visszajáró vendég, az első buda­pesti fellépése óta világsztárrá lett, kitűnő angol karmester, a nemzetközi presztízsű hangversenytermekben és operaházakban szívesen látott Robin Ticciati vezényli.

2021. január 15., 17., 18.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

WAGNER, WIDMANN, STRAVINSKY Közreműködik: Christian Tetzlaff — hegedű Vezényel: Robin Ticciati

Martin Haselböck

Fotó: Felvégi Andrea

Gerhild Romberger

Robin Ticciati

Láttató zenék A regényesség korától nem idegen az „irodalmi zeneszerző” fogalma. Az egyik meghatározó romantikus, Liszt Ferenc azonban nem csupán e típust képviselte: zeneművek megalkotására ösztönözte vers, regény, dráma, filozófiai mű, mítosz, legenda, festmény, szobor, épület, táj — minden, ami a külvilágból gondolatot sugalló esztétikumként átélhető és befogadható. Nemcsak a távoli és közeli múlt nagyjai — Dante és Petrarca, Raffaello és Michelangelo, Goethe és Byron — táplálták szellemét, de hihetetlenül széles (mai szót használva:) kapcsolati hálóval rendelkező művészként korának legtöbb jelentős alkotóját ismerte. Barátai közé tartozott többek közt Delacroix, Hugo, Heine, Lamartine, Dumas — mindenki, aki a 19. század művészvilágában értéket hozott létre. Társművészeti inspiráltságú alkotásai láttató szellemű víziók: ezt illusztrálja a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) 8

KLASSZIKUS 2021. január—február

koncertje, melynek műsorából a Dante-szimfónia és a Két epizód Lenau Faustjából elárulja ihletője kilétét, A strasbourgi katedrális harangjai­ról azonban érdemes megemlíteni, hogy Liszt kortársa, az ameri­kai Henry Wadsworth Longfellow drámai költeménye, a The Golden legend nyomán keletkezett. A hangversenyt az orgonaművészként is kiváló, sokoldalú osztrák karmester, Martin Haselböck vezényli, az est énekes szólistája Kálmándy Mihály.

2021. január 16.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

„LISZT LÁTOMÁSAI” Közreműködik: Kálmándy Mihály — ének a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Martin Haselböck

Beethoven nem hajt fejet Wiedemann Bernadett

Gerhild Romberger

Philosophia est ancilla theologiae — a bölcselet a hittudomány szolgálóleánya, tartotta a régi mondás. A liturgikus zenei mű­ fajok területén is hasonló volt a helyzet a múlt évszázadaiban.

A zeneszerzők nem itt keresték az önmegvalósítás lehetőségeit: a misékben és más egyházi zeneművekben szolgálni kellett — alka­lmazkodni a szertartás rendjéhez. Beethoven nem az volt, aki fejet hajt a kényszerítő körülmények előtt. Kései ünnepi miséje, a 9. szimfónia liturgikus ikerdarabja, a Missa solemnis szinte minden szabályt felrúg: túl hosszú, túl hangos, túl szenvedélyes, túl nehéz. A mű legtöbb tétele olyan felfokozott lelkiállapotot jele­nít meg, amely az egyházi konvenciók számára nem elfogadható. Nem is templomba való az alkotás, amelyet Beethoven pártfogója, barátja és tanítványa, Rudolf főherceg olmützi érsekké szentelésének alkalmára írt — de aztán nem készült el vele időben, mert a remekműveket nem lehet siettetni. „Szívből jött — bár jutna el újra a szívekhez” írta a zeneszerző a partitúra élére, s ezzel az utókor számára a kompozíció vallások feletti, egyetemes istenkereső jellegéről is vallomást tett. A Missa solemnis mindenkié.

A MÁV Szimfonikusok, a debreceni Kodály Kórus és a Cantemus Vegyeskar produkcióját Kovács János vezényli, a mű énekszóit Kolonits Klára, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila és Cser Krisztián adja elő.

2021. január 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MISSA SOLEMNIS

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje különlegesen egységesnek ígérkezik: a műsor valamennyi száma a 18. századi zene könnyedségét, eleganciáját, karcsú hangzását álmodja újra — ráadásul mindhárom mű orosz szerző alkotása. Csajkovszkij álruhás csellóversenye, a Változatok egy rokokó témára szerzőjének Mozart iránti csodálatáról tanúskodik. Prokofjev Klasszikus szimfóniája Joseph Haydn eredeti ötleteit, szellemességét eleveníti fel, zenei pezsgőfürdőbe invitálva a hallgatót. Sosztakovics 9. szimfóniájáról pedig — negatív értelemben — Beethoven Kilencedikje juthat eszünkbe, hiszen a zeneszerző a mű komponálásakor, 1943-ban még azt ígérte sajtónyilatkozatában, hogy a szimfónia nagy zenekart, szólistákat és kórust foglalkoztat majd, „emléket állítva a szovjet nép nagyságának és a hazát az ellenségtől megvédelmező Vörös Had­ seregnek”. Ehelyett a közönség az 1945. november 3-i premieren sem kórust, sem szólistákat nem hallott, viszont megismerked­ hetett egy könnyed, szellemes, tréfálkozó hangvételű alkotással.

A koncertet a Moszkvai Virtuózok egykori alapítója, a hetvenhat éves hegedűművész-karmester, Vlagyimir Szpivakov személyében élő legenda vezényli, a Csajkovszkij-variációk szólistája, a harminckét esztendős Alexander Ramm, a 2015-ös moszkvai Nemzetközi Csajkovsz­kij Verseny ezüstérmese korosztályának egyik legünnepeltebb csellistája.

Kecskés M. Júlia

Fotó: Marina Frakina

Klasszikusok igézetében

Közreműködik: Kolonits Klára — szoprán Wiedemann Bernadett — alt Fekete Attila — tenor Cser Krisztián — basszus Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó-Sipos Máté) Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kovács János

Alexander Ramm

2021. február 25.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

IX. SZIMFÓNIA Közreműködik: Alexander Ramm — cselló Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vlagyimir Szpivakov

KLASSZIKUS 2021. január—február

9

Fotó: Csibi Sziliva, Müpa

Fischer Ádám

AZ AZ AZ ELSŐ ELSŐ ELSŐ NAP NAP NAP

2020-tól bizonnyal vajmi kevesen fognak nehéz szívvel búcsúzni, s az újévi Teremtés-koncerttől ezúttal alighanem a szokottnál is nagyobb adag reményt meg életörömöt várunk és remélünk majd az új esztendőre. „Haydnnak két arcát fedeztem fel. Az egyik átható és komoly volt, amikor valamilyen magasztos tárgyról beszélt, és már maga a szó, hogy »magasztos«, elég volt ahhoz, hogy a látható izgalomig feltüzelje érzelmeit. A következő pillanatban ezt a túlfűtöttséget villámcsapásszerűen felváltotta szokásos hangulata, és egy pillanatnyi erőfeszítéssel, amely arckifejezésén is meglátszott, sőt bohóckodásba csapott át, ismét joviálissá vált.” Így jellemezte Joseph Haydnt fiatal svéd ismerőse és szerény rangú pályatársa, Fredrik Silverstolpe, aki éppen A teremtés komponálásának idején került a nagy zeneszerző közelébe. Az igen jó szemre valló megfigyelés persze nemcsak a „papa” magaviseletére, hanem egyszersmind műveinek termé­szetére is ráillett, s úgy lehet, közülük is tán leginkább „az emberiség legfennköltebb és leglenyűgözőbb tablója” elismerést megszolgáló oratóriumára.

Hiszen éppenséggel ezt a joviálisan magasztos Teremtést zárta a szívébe és tette újévi hagyományává a budapesti koncertközönség 2008. január elseje óta. Az oratóriumot, amelynek megszólaltatása során Fischer Ádám évről évre oly pompásan vegyíti az élettelit a monumentálissal, az emelkedettet a humorossal — és köz­ben előzékenyen akár még az oroszlánordítás zenei-dramatikus gesz­ tusát is előjátssza nekünk és együttesének.

Ezt a mára imponálóan megizmosodott, de a legkevésbé sem megcsontosodott, szívderítő hagyományt 2021 első napján kar­ mester és közönsége tovább folytatja a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Fischer Ádám ráadásul három olyan énekes szólistát vezényel, akik otthonosak a nemzetközi színtéren. A fiatal egyiptomi szoprán, Fatma Said Nápolytól Berlinig számos európai operaszínpadon és koncertteremben aratott már sikert. A hasonlóképpen ifjú tenor, David Fischer jelenleg a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein büszkesége. Sebestyén Miklós, a bécsi Belvedere Énekverseny egykori győztesének basszusát pedig a New York-i Metropolitantől a milánói Scaláig mindenütt élvezettel hallgatja a közönség. Nem újonc a produkcióban az MR Énekkara, hiszen a kórus telt, gazdag hangzása és stiláris biztonsága korábbi Teremtés-előadások sikeréhez is hozzájárult már. A világábrázoló Haydn-oratórium újévi megszólaltatásának hagyománya régi együttműködéseket erősít meg és újakat hív életre.

László Ferenc

2021. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS

„…az emberiség legfennköltebb és leglenyűgözőbb tablója…”

10

KLASSZIKUS 2021. január—február

Közreműködik: Fatma Said — szoprán David Fischer — tenor Sebestyén Miklós — basszus N. N. a Magyar Rádió Énekkara Vezényel: Fischer Ádám

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

KLASSZIKUS 2021. január—február

11

SZEMREVALÓ ZENEI GESZTUSOK

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL

Schubert egyik kamarakompozícióját pantomimszerű gesztikulációval kommentálja. A szerző saját lakásának nappalijában ül, mozdulatait videokamera rögzíti. Mozgókép és zene klipre emlékeztető módon kapcsolódik egymáshoz, a látvány a zenei folyamat egy-egy aspektusát világítja át. Természetesen nem Franz Schubertről van szó, hanem a közel két évszázaddal később, Brémában született Alexander Schubertről.

A bioinformatikusnak és multimédia-művésznek tanuló Schubert (1979) hello című audiovizuális kompozíciója esszenciális foglalata mindannak, amit az Átlátszó Hang Fesztivál megálmodói, Gryllus Samu és Horváth Balázs a zene átláthatóságáról, transzparenssé tételéről, az új kompozíciós törekvések által létrehívott speciális előadási formák természetéről és sajátosságairól a kezdetektől fogva gondoltak. Alexander Schubert művének ugyanis nincs tradicionális értelemben vett, írott alakban rögzített formája. A művet — bizonyos határok között — tetszőleges létszámú és összetételű együttes szólaltathatja meg, a darabot jelentős részben maga az aktuális előadás hozza létre. A mű az alkotó eredeti szándéka szerint közvetlenül szólítja meg a közönséget (hello), a zenei történéssel párhuzamosan pedig egy nyelv feletti, képekben fogalmazó kommunikáció is zajlik. A darabot a szerző és az előadók első­sorban nem a felkínálás, hanem a meghívás, a bevonás gesz­ tusával osztják meg a hallgatósággal, s ehhez keresnek adekvát performatív formát.

A virtuális koncertek, a digitális platformokon zajló előadások új zenefogyasztási lehetőségekre irányították mind az előadóművészek, mind a közönség figyelmét. Ugyanakkor az is mind élesebben rajzolódik ki, hogy mi az, ami nem tud áthatolni a digitális közegen.

A bécsi székhelyű Közép-Európai Kamarazenekar (Mitteleuropäisches Kammerorchester — mikamo) művészeti vezetője, Ajtony Csaba úgy látja, hogy az előadó-művészetnek a karanténhelyzetre adott válasz­kísérletei ismét fókuszba állították azt a diskurzust, mely a test zenélésben betöltött szerepére összpontosított. „A gesz­ tusok tanulmányozása mutatja, hogy zenehallgatás közben összeadódik a látvány a hanggal és az érzékeinkhez eljutó sok más ingerrel, és együtt alkot értelmes egészet a hallgatóban.”

A mikamo koncertjén a budapesti születésű Illés Márton, valamint a horvát származású Mirela Ivičević műve mellett elhangzik George Enescu Kamaraszimfóniája, a román szerző utolsó befejezett kompozíciója, valamint a Müpa Zeneműpályázatán díjazott mű (a zsűri döntésére lapzárta után kerül sor). A hangverseny nyitó­száma pedig Franz Schubert alakját idézi meg: a szerző színházi kísérő­ zenéjének (Rosamunde) közjátékait fiatal szerzők gondolják újra.

Molnár Szabolcs 2021. január 15.

Fesztivál Színház ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL

SCHUBERTTŐL SCHUBERTIG Közreműködik: mikamo | Közép-európai Kamarazenekar (művészeti vezető: Ajtony Csaba)

12

KLASSZIKUS 2021. január—február

Fotó: Sin Olivér

Ajtony Csaba

A darabot a szerző és az előadók elsősorban nem a felkínálás, hanem a meghívás, a bevonás gesztusával osztják meg a hallgatósággal…

KLASSZIKUS 2021. január—február

13

KLASSZIKUS 2021. január—február

Fotó: Son

Olivier Latry

14

Azt gondolnánk, a címben említett út igen hosszú lehetett, főleg, ha az ember a híres katedrális orgonistája szeretne lenni, de Olivier Latry esetében igen gyorsan történt minden. Először tizenkét évesen került kapcsolatba magával a hangszerrel: akkor még zongorázni tanult, családjában nem voltak zenészek, idősebbik bátyjának egy barátja pedig felkérte őt, hogy orgonáljon az esküvőjén. Az ifjú Olivier vállalta a feladatot, a regiszterek állítgatása közben azonban véletlenül ráestek a karjai a konzolra, olyan hatalmas zajt csapva ezzel a templomban, hogy egy hölgy el is ájult.

ÚT A

NOTRE-

DAME

ORGONÁJÁIG „...briliáns hangszeres... ragyogóan tiszta, szilárd és lendületes... egyértelmű, hogy Latry úr kiváló orgonista” – írta nemes egyszerűséggel a New York Times kritikusa a Notre-Dame címzetes orgonaművészéről, OLIVIER LATRYról.

Ma már Latry játékától ájul el a közönség, melyet a széles repertoárral rendelkező orgonista – aki többek közt lemezre vette Olivier Messiaen összes orgonaművét – éppúgy magával ragad, mint a végtelen zenei fantáziával megáldott improvizátor. Az idézett első találkozás után Pierre Cochereau, a Notre-Dame akkori orgonistájának felvételei hatottak rá, pár évvel később pedig már a St. Maur-des-Fossés-i Akadémián tökéletesítette tudását Gaston Litaize növendékeként. 1983-ban lett a párizsi Katolikus Intézet orgonaprofesszora, majd a Rheimsi Akadémia, később pedig egykori alma matere tanára lett. Ekkor már – huszon­ három éves kora óta – a párizsi Notre-Dame címzetes orgonistáinak egyike volt. Tegyük hozzá, fájdalmas tragédia a 2019-es tűzvész pusztítása, ugyanakkor örömhír, hogy az orgona nem szenvedett jelentős kárt, és ha minden a tervek szerint halad, 2024-ben ismét megszólal majd. Addig is érdemes megjegyezni, hogy a hangszeren az utolsó felvé­telt éppen Latry készítette, a lemez, melynek címe Bach to the future (Bachot a jövőnek), nemrég látott napvilágot.

Az ifjú Olivier vállalta a feladatot, a regiszterek állítgatása közben azonban véletlenül ráestek a karjai a konzolra, olyan hatalmas zajt csapva ezzel a templomban, hogy egy hölgy el is ájult.

Latry az egyik lefoglalkoztatottabb koncertorgonista, aki az év 365 nap­ jából 280-on úton van, a legjelentősebb hangversenytermekben és templomokban lép fel világszerte, gyakran a vezető szimfonikus zenekarok szólistájaként – 2012 óta a Montréali Nemzeti Zenekar emeritus orgonistája címet is megkapta –, de tanári tevékenységével is érdemeket szerzett a párizsi Conservatoire oktatójaként. Hazánk kiváló orgona­ művésze, Fassang László még zeneakadémiai növendék volt, amikor először hallotta Latryt. Egy korábbi interjújából kiderül, milyen hatással volt rá: „Lenyűgözött minden zenei megmozdulása. Fejből, a gyakorlatban mutatta meg, mit kell tennem bizonyos helyzetekben. Elhatároztam, nála tanulok tovább.” Így is történt. Fassang pedig, aki egyben a Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője, azóta is folyamatosan gondoskodik arról, hogy Latry időről időre megforduljon a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, az orgona 2006-os felavatásától a tízéves jubileumi ünnepségsorozaton át a mostani szólóestig.

Tóth Endre 2021. január 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OLIVIER LATRY ORGONAESTJE

KLASSZIKUS 2021. január—február

15

Fischer Iván

KÉT ROKONLÉLEK

16

KLASSZIKUS 2021. január—február

Fotó: Stiller Ákos

…két zenei Kolumbusz…

Amikor Schumann minden új értékért lelkesen küzdő folyóirata, a Neue Zeitschrift für Musik (Új Zenei Újság) hasábjain 1835-ben terjedelmes tanulmányt tett közzé Berlioz Fantasztikus szimfóniájáról, elemzését nem a mű zenekari partitúrája, hanem Liszt által készített zongoraváltozata alapján fogalmazta meg. Ez sokat megsejtet Hector Berlioz és Liszt Ferenc kapcsolatáról.

A kor zenéjének két nagyja hasonlóan gondolkodott, barátok és fegyvertársak voltak — nem véletlen, hogy műveik a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar hagyományos zeneszerzőmaratonján is találkoznak.

Gyökereik is közösek. Hogy azt a bizonyos legendává vált homlokcsókot Liszt valóban megkapta-e a nagy elődtől, örökre kérdés marad, tény azonban, hogy Beethoven egykori növendékétől, Carl Czernytől tanult zongorázni, s az is tény, hogy Berlioz Fantasztikus szimfóniája éppoly kevéssé születhetett volna meg Beethoven Hatodikja nélkül, mint Liszt szimfonikus költeményeinek egységes formakoncepciója és a tématranszformáció elve-gyakorlata az Ötödikből meg a Kilencedikből nyert tapasztalatok híján. A példa­ kép, Beethoven alakja mind az 1803-ban, La Côte-Saint-Andréban megszületett Berlioz, mind az 1811-ben, a Sopron melletti Raiding­ ban (Doborján) a világra rácsodálkozó Liszt szellemi horizontján napkorongként ragyogott.

A közeli múlt egy másik nagy képviselőjével is mindkettejüknek meghatározó kapcsolata volt: az ősromantikus Paganini versenyművet rendelt Berlioztól, aki e művészi feladatnak eleget téve alkot­ta meg rangrejtett brácsaversenyét, a Harold Itáliában című programszimfóniát (mellyel a megrendelő nem volt elégedett) — Lisztnek pedig éppenséggel zongorajátéka egészére hatott Genova „ördöghegedűs” szülötte. Liszt azért zongorázott úgy, ahogyan virtuóz korszakának műveiből visszakövetkeztetve minden korábbit felülmúló technikáját és állóképességét elképzelhetjük, mert írásmódjával és hangszerkezelésével annak az ideálnak kívánta megteremteni billentyűs változatát, amelyet Paganini a maga hegedű­műveivel, elsősorban Huszonnégy caprice-ával képviselt.

Ha már a Harold került szóba: e kompozíció mögött ott rejlik a világ­ fájdalmas Byron űzött szelleme — ő is a két zeneszerző közös csodálatának tárgya. És még mindig a Harold kapcsán: Paganini ösztönző szerepéről megemlékezve érdemes pár szóval bővebben kifejtenünk a virtuozitáshoz fűződő viszony kérdését. Ez mind­ kettejük életében meghatározó szerepet játszott, csakhogy míg Liszt a zongora ünnepelt bajnokaként a zenekari hangszerelés fortélyait csupán később, érett weimari alkotókorszakában tanulta meg önképzéssel, addig a konzervatóriumot járt Berlioz, aki soha nem volt zongoravirtuóz, már fiatalon is a hangszerelés nagymestereként írta be nevét a zenetörténetbe, hiszen a Fantasztikus szimfónia éppúgy briliáns orkesztrációjú mű, mint Berlioz számos más szimfonikus alkotása.

Mindketten vonzódtak ahhoz, ami nagyszabású, és ahhoz, ami patetikus — de a pátosz mindkettejük esetében mélyen átélt és megkérdőjelezhetetlen hitelű, ugyanakkor mindkettejük kifejezésmódjában jelen van bizonyos kopárság, aszkézis iránti affinitás is.

Liszt olyan nagyszabású sorozatokban gondolkodott, mint a Magyar rapszódiák vagy a Transzcendens etűdök, Berlioz megalkotta a Requiemet és a Te Deumot — két mamut-előadóapparátusú zenei vízióját. Mindkettejüket sajátosan ambivalens, beteljesületlen vonzalom fűzte a romantikus kor kulcsműfajához, az operához.

Liszt e műfajban csak fiatalkori kísérletet és érett kori torzót alkotott (Don Sanche, Sardanapalo), Berlioz azonban befejezett műveket is létrehozott, olyanokat, mint Shakespeare-rajongásának doku­mentuma, a Béatrice és Bénédict, vagy a Benvenuto Cellini, amelyből manapság csak a napfényes-energikus Nyitány él — és persze nem hagyható ki a felsorolásból büszke és nemes mega­lo­ mániájának egyik legnyilvánvalóbb szülötte, A trójaiak, mely mindmáig felfedezésre váró ritkaság, vájt fülű ínyencek csemegéje.

Berliozt és Lisztet az opera műfaja területén a sikertelenség kötöt­te össze.

Ami azonban minden más területen, mindennél jobban össze­ kapcsolta őket: a művészi nagyság, az emberi tisztesség, a gáncstalan gondolkodás és a — mai szóval — értékelvű szemlélet. Az új, a felfedezés, a soha nem látott, soha nem hallott élmények keresése. Berlioz és Liszt, a két zenei Kolumbusz, a két fausti szellemű alkotó (egyikük opus magnuma a Faust elkárhozása, a másiké a Faust-szimfónia) nem hegedű-zongora szonátákat vagy vonósnégyeseket komponált a múlt engedelmes folytatójaként, hanem programszimfóniát és szimfonikus költeményeket, s ha versenymű került ki kezük alól, olyan lett, mint a formabontó Harold Itáliá­ban vagy Liszt újító Esz-dúr és A-dúr zongoraversenye, ha pedig szonáta, olyan, mint a titokzatos h-moll vagy a szenvedélyes Dante-szonáta.

Személyükben két elszánt innovateur hozta izgalomba a kortársakat és az utókort, barátokat gyűjtve és ellenségeket bőszítve. Fél évszázaddal Berlioz után megszületik honfitársa, egy immár gyökeresen más hangulatú és esztétikájú, kései 19. század képvise­ lője, a költő Arthur Rimbaud, aki leírja a híressé vált jelmondatot: „Modernnek kell lenni mindenestül”. Berlioz és Liszt már Rimbaud születése előtt, egész életével és művészetével ezt az imperatívuszt követte.

Csengery Kristóf 2021. február 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Üvegterem, Előadóterem

LISZT—BERLIOZ-MARATON

KLASSZIKUS 2021. január—február

17

Kurtág Kurtág Fotó:Márta PosztosésJános, MüpaGyörgy

VILÁGNYELV

…a kurtági életmű egyre intenzívebben vonja bűvkörébe a világ legtávolabbi szegleteiben alkotó és tevékenykedő muzsikusokat.

KURTÁG GYÖRGY 95 Amikor a nemzetközi zenei élet 2016-ban KURTÁG GYÖRGY kilencvenedik születésnapját ünnepelte, a köszöntők nem fukarkodtak a szuperlatívuszokkal. Alex Ross, a The New Yorker magazin zenei szakírója például egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha létezne „a zeneszerzők fejedelme” cím, azt Kurtág viselhetné.

Valószínű, hogy a modern zene történetéről bestsellert (The Rest Is Noise: Listening to the Twentieth Century, 2007) jegyző Ross tökéletesen tisztában van azzal, hogy Kurtág személyiségétől a „fejedelmi” habitus mennyire távol áll, ezúttal tehát a rangot nem a művészi szerep legitimálja, hanem kizárólag az életmű minősége, illetve az az irányíthatatlan és kalkulálhatatlan hatás, mellyel a kurtági életmű egyre inten­zívebben vonja bűvkörébe a világ legtávolabbi szegleteiben alkotó és tevékenykedő muzsikusokat. Egyre világosabban látszik, hogy Kurtág, aki pályájának jelentős részében pedagógusként, „iskolateremtő” mesterként is tevékenykedett, immár a személyes jelenlétből fakadó szuggesztió megtermékenyítő, ösztönző hatása nélkül, pusztán a papíron rögzített hangjegyeken keresztül is képes meghatározó és irányt mutató impulzusokat közvetíteni. Zenéje — sok-sok küzdelem és belső vívódás 18

KLASSZIKUS 2021. január—február

után — transzformálta és egyéni hangon artikulálta mindazt, amit Kurtág a több évszá­zados zenei tradícióról érez, gondol és tud.

Ugyanebben az évben, 2016-ban a világhírű csellista, Steven Isserlis épp egy különleges szólóest programjára készült. Bach csellószvitjeit társította Kurtág gordonkára írt szólódarabjaival. A zeneszerző születésnapjához közeledve egy blogbejegyzésben foglalta össze a felkészülés tapasztalatait, első helyen említve, hogy Kurtág alkotóművészi nagyságrendjét számára meggyőzően igazolja az a tény, hogy a két szerző munkái milyen tökéletesen illeszkednek egymáshoz, s hogy az egymástól közel három évszázadnyi távolságban keletkezett tételek milyen jól működő kombinációt alkotnak. A születésnap előestjén adott londoni koncertjén a The Guardian kritikusa is úgy érezte, hogy Kurtág zenéjének vég-

letekig lepárolt pillanatai tették lehetővé a közönség számára, hogy egy kicsit másképp hallgassák Bach muzsikáját, azaz Kurtág zenéje egy új viszony kialakulásához járult hozzá.

Isserlis felidézte a Kurtággal végzett közös munkát, a zeneszerző örökre emlékezetébe vésődő hanghordozását, hangszínét, „csendes kétségbeeséssel dübörgő” elégedetlen­ kedéseit („hogyan mondhatnám el, hogy mire gondolok!?”), és persze a már-már ars poeti­cának számító kurtági önjellemzést: „a dadogás az anyanyelvem”. Ez a nyelv mára világnyelvvé vált.

Molnár Szabolcs 2021. február 20.

Fesztivál Színház

KURTÁG 95 — ÜZENETEK, JÁTÉKOK...

JELENETEK A KURTÁG HÁZASPÁR ÉLETÉBŐL

MÜPA PODCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

mupa.hu19

KLASSZIKUS 2021. január—február

és valóság Gyönyörű orosz műsorral érkezik a SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe: a Felfedezések sorozat szellemében kevésbé ismert, de kiemelkedően tehetséges pályakezdő művészeket bemutatva, két pokolian nehéz versenyműben; a dél-magyarországi együttest igazgatója és művészeti vezetője, GYÜDI SÁNDOR vezényli.

Nyitószámként a koncerttermek egyik megunhatatlan slágerét hallhatjuk, Csajkovszkij különös műfajmegjelölésű Rómeó és Júlianyitányfantáziáját. Az ember hajlamos mitikus tisztelettel tekinteni a nagy alkotókra és remekműveik születésére, pedig a valóság jóval egyszerűbb, néha már-már kiábrándítóan az — mint például e csodálatos kompozíció esetében. Az orosz Ötök rangidős tagja, a nagy tekintélyű Milij Balakirev nemcsak a témaötletet adta Csajkovsz­kijnak — mellesleg az orosz zenetörténet első hivatásosan képzett zeneszerzőjének —, hanem saját Lear Király-nyitányát is követendő modellként állította a huszonnyolc éves fiatalember elé.

Az 1870-es bemutatón Nyikolaj Rubinstejn vezényelt, a darab azonban szinte észrevétlen maradt, a közönséget ugyanis egy sokkal izgalmasabb téma tartotta lázban: a karmester és egyik női tanítványának perében éppen előző nap hirdettek ítéletet, Rubinstejnt elmarasztalták, a koncerten pedig hívei ez ellen hangosan tiltakoztak.

Balakirev újabb tanácsokkal állt elő, Lőrinc barát jellegtelen témáját és a viszály kidolgozását Csajkovszkij erőteljesebb, kifejezőbb és drámaibb változatokra cserélte, a kompozíciót szinte újraírta.

Az a változat, amelyet mi ismerünk, 1880-ban keletkezett, de csak 1886-ban mutatták be.

Az est második számaként a csellórepertoár egyik legnehezebb darabja, Sosztakovics Esz-dúr versenyműve hangzik el. Msztyiszlav Rosztropovics 1959-ben mutatta be, és az anekdota szerint pár nappal a kotta kézhezvétele után már kívülről játszotta egy zongorás próbán a zeneszerző lakásán, visszautasítva a házigazda előzékeny felajánlását, miszerint hoz neki egy kottatartót — a nagyszerű művet mi a 2018 óta Várdai István bécsi zeneakadémiai osztályá­ ban tanuló, kimagasló versenyeredményeket elért Hartmann Domonkos­sal hallhatjuk. A szünet után szintén egy ördögi nehézségű verseny­ mű szólal meg, Rachmaninov 3. zongoraversenye, amelyről a legendás amerikai pianista, Gary Graffman úgy nyilatkozott: „Sajnálom, hogy nem tanultam meg fiatalkoromban, amikor még nem ismertem a félelmet.” Nos, a jelenleg Párizsban tanuló, nyolc nemzetközi versenyen is dobogós helyen végzett, orosz Aleksandr Kliuchko nem szalasztotta el az alkalmat: még csak húszéves, de már repertoárján tartja. Izgatottan várjuk!

Várkonyi Tamás 2021. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

„Sajnálom, hogy nem tanultam meg fiatalkoromban, amikor még nem ismertem a félelmet.”

20

KLASSZIKUS 2021. január—február

FELFEDEZÉSEK

SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Hartmann Domonkos — cselló Aleksandr Kliuchko — zongora Vezényel: Gyüdi Sándor

Fotó: Raffay Zsófia

Hartmann Domonkos

Mítosz

KLASSZIKUS 2021. január—február

21

Baráti Kristóf

NEM

VERSENY BARÁTI KRISTÓF és VÁRJON DÉNES csupa versenyművet játszik: eljön az este, amikor a CONCERTO BUDAPEST egész koncertje concertál.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A bevett kifejezések és nyelvi fordulatok természetes sorsa az, hogy idővel menthetetlenül elszürkíti őket a túlságosan is magától értetődővé váló tömeges használat. Egy ponton túl, ötven, száz vagy kétszáz esztendő múltán már nem csodálkozunk rá többé a megfogalmazások hajdani eredetiségére, láttató erejére, találóan pontos vagy éppenséggel meglepően pontatlan jellegére. Hajszálra ez — és közelebbről ez utóbbi — a helyzet a hangverseny és a versenymű szavainkkal. Szinte már fel sem tűnik számunkra ugyanis, hogy ezekben a reformkori szóalkotásokban, Helmeczy („ki a szókat elmetszi”) Mihály teremtményeiben ott szerepel a „verseny”, méghozzá jó szándékú és végérvényesen meggyökeresedett félrefordítás révén.

Hiszen ahogyan az már a Czuczor—Fogarasiféle nagyszótárban is ott olvasható a hang­ verseny szó kifejtő magyarázatánál:

22

KLASSZIKUS 2021. január—február

„Az olasz concerto, (és az ezután alakult francia concert), éppen nem jelent versenyt (azaz vetélkedést, mint a latin concertare), hanem inkább hangegyezést, összhangzást, (harmóniát), zenészeti eléadást, mit e szó első gyártója hihetőleg nem tudott; azonban e szó már annyira el van terjedve, hogy kiirtása bajosan fogna sikerülni, s tárgyilag véve [...] tűrhetőnek is látszik.”

Várjon Dénes

EZ …az együttműködés, a partnerekre figyelő érzékenység a legszemélyesebb tulajdonságuk.

Fotó: Kondella Mihály, Zeneakadémia

A hangversenyen versenyművet előadó muzsikusok tehát olyan vetélkedést folytatnak, amelynek célja a harmónia. Mégiscsak ellentmondás ez, de csupán addig, amíg nem olyanok concertálnak a pódiumon, mint Baráti Kristóf vagy Várjon Dénes. Ők ketten február 23-án a Concerto Budapest együttesével terem­tenek majd összhangot és hangegyezést, méghozzá két klasszikus és egy romantikus versenymű megszólaltatása révén. Mozart 1775-ös G-dúr hegedűversenyének és 1786-os c-moll zongoraversenyének, valamint a csodakamasz Mendelssohn mindössze tizennégy esztendősen komponált, 1823-as d-moll kettős­versenyének szólistái tehát olyan művészek lesznek, akik számos egyéb előadói erényük mellett különösképpen arról ismertek, hogy az együttműködés, a partnerekre figyelő ér­zékenység a legszemélyesebb tulajdonságuk.

A korántsem teljességgel megalapozatlan zenei-zenekritikusi közhely az ilyesmit a kamara­ muzsikusi alapkövetelmények és érdemek legfontosabbika gyanánt szokta méltatni. Ám hogy a figyelmes zenei párbeszéd készsége a koncert­ élet és a repertoár más szegleteiben is alap­ vető fontosságú és felfedeztető erejű erény, azt Baráti Kristóf és Várjon Dénes minden hangversenyén megtapasztalhatja a közönség.

László Ferenc 2021. február 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BARÁTI KRISTÓF ÉS VÁRJON DÉNES Baráti Kristóf — hegedű Várjon Dénes — zongora Közreműködik: Concerto Budapest

KLASSZIKUS 2021. január—február

23

Fotó: Posztós János, Müpa

Nagyágyúk Az elmúlt években több kiváló hangszeres tudású fiatal magyar jazzmuzsikus települt át az óceán túloldalára. Egyikük Borlai Gergő dobos, akit napjainkban már nemcsak itthon, de Kaliforniában és a nemzetközi jazzéletben is jól ismernek, különösen annak fúziós szegmensében. A dobos fenomén titka a virtuóz játék, a hajszálpontos időérzék és a kiszámíthatatlan, mégis mindig strukturáltnak ható szólók. De hogy ne mindig csak őt figyelje mindenki a színpadon, társakul is virtuóz hangszereseket választ maga mellé. Kommunikációjuk legalább annyira lehengerlő, mint a szólóik.

Náray Erika

Szerepálmok helyett közélet Náray Erika keresve sem találhatott volna megfelelőbb beszélgetőpartnert a Jazzrajongók sorozat számára Fullajtár Andreánál! A Jászaiés ötszörös Vastaps-díjas színésznő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, Zsámbéki Gábor egykori növendéke, aki már főiskolás korában szerepeket kapott a Katona József Színházban, ahol azóta is dolgozik, köztudottan szókimondó jellem, életszemlélete és ízlése mellett határozottan érvel. Azt egyelőre nem tudjuk róla, hogy zenei kérdésekben mennyire állandók vagy változók az értékpreferenciái.

Annyi bizonyos, hogy a színésznő hisz a mai művészek számára nélkülözhetetlen közéleti szerepvállalásban, mivel úgy látja, életünk mind több és több szelete kerül válsághelyzetbe. Nyilatkozatai, sőt bizonyos szerepei (például Csalog Zsolt Csendet akarok című monodrámájában) arról tanúskodnak, hogy a mai magyar színésztársadalom szociálisan egyik legérzékenyebb tagja. Erős hatást gyakorolt rá nagymamája példája, aki üldözöttként a második világháború legsötétebb napjaiban naplót vezetett, melynek erősen cenzúrázott és rövidített változata nyomtatásban is megjelent (Tíz hónap Babilon). A vészkorszak emléke a színésznő Mácsai Pállal közösen szerkesztett és előadott Nem tudhatom című műsorában tér vissza. A produkció Radnóti írásain kívül Gyarmati Fanni nemrég megjelent naplójából válogat szövegeket.

A színházi előadást Dés László és Dés András zenéje kíséri. Ezzel máris érzékeltettünk valamit a színésznő és a jazz kapcsolatából.

Borlai több magyar és nemzetközi csapat tagja. Mostani koncert�jén hazai és külföldi barátai egyaránt szót kapnak. A Divided 3 — nagyágyúk találkozási pontja. A dobos mellett szerepel benne a viet­ námi/francia Nguyên Lê gitáros, korunk egyik legkeresettebb jazz­­muzsi­kusa és Hadrien Féraud basszusgitáros, aki korábban többek között Chick Corea zenekarában bűvészkedett. Talán csak Jaco Pastorius tudná pontosan elmagyarázni, mi történik a hangszeren, amikor Féraud a kezébe veszi. Anna Rakita orosz hegedűművész is nyilván jelentősen színesíti majd az együttes hangzását.

A magyar zenészek közül az ütős Födő Sándor, Borlai régi művész�társa, valamint a Random Tripet, illetve az Ocho Machót erősítő Szebényi Dániel billentyűs szolgálja majd az est sikerét. Ladányi Andrea táncművész közreműködésének bizonyosan szintén része lesz abban, ha mindig emlékezni fogunk erre az előadásra.

2021. január 17.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

BORLAI GERGŐ: DIVIDED 3 Borlai Gergő — dob Közreműködik: Nguyên Lê — gitár Hadrien Féraud — basszusgitár Anna Rakita — hegedű Szebényi Dániel — billentyűs hangszerek Födő Sándor — ütőhangszerek Ladányi Andrea — tánc

Borlai Gergő

2021. január 14. Üvegterem

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: FULLAJTÁR ANDREA

24

JAZZ 2021. január—február

Fotó: Molek Csaba

JAZZRAJONGÓK

Fotó: Brunecker Éva

Családi hagyomány

ifj. Csoóri Sándor „Sündi”

Rövid időn belül másodszor fordul elő, hogy Náray Erika egy népés világzenészt lát vendégül Jazzrajongók című beszélgetős műsorában. Szalóki Ági után most ifj. Csoóri Sándor „Sündi” mesél majd pályájáról és zenehallgatási szokásairól.

A muzsikus alighanem az anyatejjel szívta magába a népzene iránti érdeklődést. A fiatalember zámolyi református paraszt­ családban született nagyapja verseiben, esszéiben és szociográ­ fiái­ban egyaránt megtalálhatta a népköltészettel, valamint a nemzeti önismerettel foglalkozó tematikát. Apja pedig, a Kossuthés Liszt-díjas dalszerző és hangszeres művész, a Muzsikás együttes egyik alapítója bizonyára zenepedagógusi tapasztalatait is siker­rel használta fel „Sündi” szellemi nevelésében.

2021. február 18. Üvegterem JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: IFJ. CSOÓRI SÁNDOR „SÜNDI”

Fotó: Posztós János, Müpa

Az eredmény önmagáért beszél: az unoka zenekara, a Buda Folk Band napjaink egyik legnépszerűbb magyar népzenei együttese, melynek több lemeze feljutott a több mint ötven szakember szavazataiból összeállított World Music Charts Europe világzenei siker­listára. Nem egy kiadványukat, így a Szegeletet, melyen kalota­szegi muzsika csendül fel, a Fonó gondozta. „Sündi” a „váro­ si hagyományőrző népzenét”, vagy divatos szóval élve crossover zenét játszó zenekar egyik oszlopos tagja: kontrás, tamburás és énekes egy személyben. Ő volt az együttes egyik alapítója is.

Aki azonban szívesebben hallgatná apát és fiát együtt muzsikálni, már ezt is megteheti: nemrég készült el a Csoóri család közös albuma, melyen a multiinstrumentalista édesapa kontrás fiával, valamint másik gyermekével, Csoóri Bendegúz bőgőssel játszik együtt — természetesen széki kamarazenét.

Máté J. György

JAZZ 2021. január—február

25

TEHETSÉGEK

SZÜRETE — JANUÁRBAN

A módszeres tehetséggondozás gyümölcseit szüreteli le a Müpa, amikor fennállásának tizenötödik évadában újból olyan zenekarokat hív meg az évente ismétlődő JAZZ SHOWCASE esti nagykoncertjeire, amelyeknek tagjai nem is olyan régen még a fesztivál délutáni tehetségkutatóin versengtek.

Az esti hangversenyek mindhárom bemutatója különleges produkciót kínál. A fel­ lépők között az egyik legmesszebb jutott tehetség Hodek Dávid révkomáromi dobos, aki már Amerikában is nevet szerzett magá­nak. Jávori Vilmos növendéke volt, amikor a tinédzserkort éppen hogy elérve pártfogóra talált a rendkívül jellegzetes stílusú szaxofonszólista, Tóth Viktor személyében. Hodek nyolc éve szerepelt először saját zenekarával a Müpában, ahová azóta már amerikai trióját is elhozta. Igen ám, csakhogy igazi pedagógus szülei egy másik csodagyereket is bemutattak azóta a világnak: Dávid öccsét, a basszusgitáros Hodek Áront. Tóth Viktor már játszott az öccsel, és eközben megfigyelhette, hogy zenésztársainak a csodálkozástól leesett az álluk — köztük volt a most közreműködő Szakcsi Lakatos Róbert is. Mire ez a koncert meg­valósul, Áron betölti tizedik életévét, lassan hozzánő hangszeréhez…

Tóth Viktor rá és bátyjára is gondolva most a main­streamnél modernebb irányba mozdul el, ennek érdekében Szakcsi Robi mellé elektromos billentyűkön Neumann Balázs szegődik. A ritmikai stabilitás horgonyát a bőgős Orbán György is kiveti, külön párost alkotva Áron basszusgitárjával.

Tóth Viktor kompromisszumokat kerülő művész, aki az alkatának leginkább meg­ felelő zenei kifejezésmódot a Tercettel 26

JAZZ 2021. január—február

állan­dó koncepcióban, de változó felállásban valósította meg, rendszeres kreativi­ tási mélyfúrásokat végezve az improvizáció módszerével. A beatbox ritmikai alapján megszólaló Bird Food Market zenekarban pedig az új divatú ritmusokat is magáévá tette, így a most bemutatandó Right On! egyszerre több projektjének tapasztalatait is hasznosítani tudja egy szabad, áramló zenefolyam létrehozása érdekében. Vár­ hatóan ezúttal is a rögtönzés, a pillanatra való azonnali reagálás lesz az alapja közös játékuknak. Tóth hozzáteszi: mindez azért történik így, hogy az absztrakt groove-okban és a kortárs megszólalásokban is a jazz forradalmi üzenetét képviseljék — a szabad­ ság igenlését.

A Budapest Jazz Orchestra odaadóan képviseli a nagyzenekari jazz sokak számára kedves, örökzöld irányát évtizedes távlatban, miközben mindig igyekszik újabb művek bemu­tatóit is megvalósítani. Ezek között is különlegességnek számított a Sunflower című lemez, Kovács Linda albumának meg­ jelenése. Az alténekesnő tizenegy Showcase-zel ezelőtt mutatkozott be a Müpában akkori zenekarával, és már máshol is díjat nyert nagyzenekari hangszerelőként. Ő afféle „hangszeres énekes”, ami azt jelenti, hogy hangját — a jazzben egyáltalán nem szokatlan módon — instrumentumként értelmezi és használja, kisebb és nagyobb

együttesekben egyaránt, mellőzve azt az inkább dekoratív szerepkört, amely a szvingkorszak dalos pacsirtáit jellemezte.

Számára az éneklés út, amely elvezet a harmóniai értelemben szilárdan megalapozott improvizációhoz, így szerencsés talál­kozásnak nevezhető a közös alkotás a Kollmann Gábor szaxofonos vezetésével működő nagyzenekarral. Felbukkanó és áttűnő dallamok, ellenpontozó részletek, kanyar­gó, izgalmasan forgolódó melódiaívek jellemzik ezt a zenét — a fantázia tobzódása, játékosság és sok életöröm.

A Subtones

Az új anyag változatosságába valóban belefér zümmögő doromb és szintetizátorhangokból szőtt hangszőnyeg, kémfilmzene és csángó népdal…

Subicz. Az új anyag változatosságába valóban belefér zümmögő doromb és szintetizátorhangokból szőtt hangszőnyeg, kémfilmzene és csángó népdal — melyet egyébként az Anima Sound System fel­ kérésére vettek fel, ők játszották először elektronikával az Igaz szerelmet. És ha ez nem lenne elég, vendégként Lukács Miklós cimbalmos csatlakozik a csapathoz — vele bizonyosan nem várt zenei kanyarokat tesznek majd, ugyancsak a változatosság jegyében.

Zipernovszky Kornél

2021. január 22.

Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021

TÓTH VIKTOR: RIGHT ON! Tóth Viktor — altszaxofon, loopok Közreműködik: Szakcsi Lakatos Róbert — zongora Neumann Balázs — billentyűs hangszerek Hodek Áron — basszusgitár Hodek Dávid — dob Orbán György — bőgő 2021. január 23.

Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021

Subicz Gábor trombitás funky zenekara, a Subtones is alapvetően derűs hangulatú számokat játszik. Ők is alig várják, hogy végre ismét közönség előtt muzsikálhassanak, hiszen nyáron megjelent Octopus című albumuk. A zenekarvezető elárulta, hogy egyszer pihentető és frissítő zenét keresett magának, de nem talált kedvére valót, így látott neki ennek a végül több célt is megvalósító albumnak. A címnek sokféle értelmezése lehet, és a vízi szörnyeteg képzete a legkevésbé sem kell, hogy félelmet keltsen bennünk: inkább

sokkarú, mindig mozgásban lévő, mégis jól összehangolt organizmusra gondoljunk.

A ritmusszekció (Csókás Zsolt — gitár, Fonay Tibor — basszusgitár, Csízi László — dob, Szarvas Dávid — beatbox) nagyfeszültségű funky groove-ja, két fantasztikus és sokoldalú énekesnő, Jónás Vera énekes-dalszerző világa, Kiss Flóra bluesos árnyalatai, melyeket Benkő Dávid billentyűs akkordjai vesznek körül, és Subicz szárnyaló trombitaimprovizációi rajzolják ki ennek a zenei polipnak a karjait. „Vegyes” — válaszolta a zenéjük stílusát firtató kérdésre egy interjúban

KOVÁCS LINDA ÉS A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA: SUNFLOWER Kovács Linda — ének Budapest Jazz Orchestra

2021. január 24.

Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2021

SUBTONES: FRISS JAZZ-FUNK Subicz Gábor — trombita Jónás Vera, Kiss Flóra — ének Benkő Dávid — billentyűs hangszerek Csókás Zsolt — gitár Fonay Tibor — basszusgitár Csízi László — dob Szarvas Dávid — ütőhangszerek, beatbox Vendég: Elena Pinderhughes — fuvola, ének

JAZZ 2021. január—február

27

PIROS BETŰS… A NÉPZENE ÜNNEPE

Azzal az igénnyel és mércével szerveződött idén A népzene ünnepe, amellyel 2008 óta minden évben. A cél: olyan gálaműsort állítani színpadra, amely híven tükrözi a magyarországi népés világzene gazdag­ságát és nyitottságát.

Az est második részében rockos felhangjaikkal tűnnek ki a produkciók. Novák Péter és az Etnofon Zenei Társulás műsorában a zenekart alapító Kiss Ferenc örökzöldjei mellett helyet kapnak Novák Péter

Csík János

Az est második részében rockos felhangjaikkal tűnnek ki a produkciók.

28

VILÁGZENE 2021. január—február

újrahangszerelt dalai is, magasan szárnyalva a műfajok határai felett. S végül a népzene és a rock között képez hidat a Csík Zenekar is, amely korántsem véletlenül hívta vendégségbe Presser Gábort és Karácsony Jánost, hanem inkább azért, hogy a társaságukban Locomotiv GT-nótákat is játsszanak.

Ugye nem kell bizonygatni? Piros betűs ünnep előtt állunk.

Marton László Távolodó

2021. február 7.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Üvegterem, Kék terem, Átrium

A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Ez a sokszínűség tette olyan vonzóvá a gálaműsort indító Fonó Zenekart, mely — Agócs Gergely vezetésével — fordulhat a barokk muzsi­ka felé, vagy kutathatja török népzenei kapcsolatainkat, garan­táltan lenyűgöző színvonalon szólaltatja meg a hagyományos vagy feldolgozott népzenét. Főleg a „régi ízek” kedvelőit ragadja magával a Berka Együttes is, mely a középkor zenei világában éppoly járatos, mint a moldvai muzsikákban. Csángó négy évszak címmel nemrég pompás CD-t tettek az asztalra, melynek szakrális dalaiból bizonyára ízelítőt kapunk. De a Romano Drom is új albummal jelentkezett — úgy olvasztva egybe a hazai és a határon túli cigány dallamokat, hogy a bennük rejlő mélységes fájdalomból és égbekiáltó örömből nem vész el egy mákszemnyi sem.

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu29

VILÁGZENE 2021. január—február

A HULLÁMOK

Fotó: Bátori Gábor/Sinco

Lázár tesók

JÖNNEK, CSAK JÖNNEK

Lázár Domokos és Lázár Ágoston testvérek, ilyetén duójuk 1992-ben alakult, amikor is Domokos után három évvel Ágoston is világra jött. Huszonnyolc évvel később a Müpa színpadán mutatják be első, duóban felvett nagylemezüket, de ez nem jelenti azt, hogy a két időpont között ne lettek volna nagyon is aktív zenészek, ne lép­tek volna nagyon is sokszor együtt színpadra. És még csak azt sem, hogy ne csináltak volna nagyon is jó lemezeket, hiszen mind a generációsan jelentős Esti Kornél, mind az utána alakult, intimebb, érzékenyebb Pegazusok Nem Léteznek olyan formáció (utóbbi már csak volt, előbbi abszolút aktív), amelyben mindketten alaptagok és mindkettővel remek albumokat jegyeztek. Ám miután 2017-ben duóban is színpadra állt a Lázár tesók, eleinte csak alkalomszerűen, hogy zenekaraik dalait játsszák akusztikusan, később már saját számokat is a repertoárba csempészve, kiderült, hogy így különösen működik köztük a zenei kémia. Unisonóban is úgy rezonál énekük, hogy azzal megérintő történeteket kell mesélniük, magukról, fiatal felnőttekről. Három év alatt állt össze a Hullámtörés akusztikus-minimál, ihletett anyaga, amit ezen az egyetlen budapesti lemezbemutatón visznek színpadra. „Talán a legizgalmasabb kihívás, hogy egy Fesztivál Színház méretű koncertteremben miként tartható meg a Lázár tesók — reményeink szerint a lemezen is hallható — személyes hangvétele, intimitása. A dalok mélyrétegeit szeretnénk a felszínre hozni, egyszerűen, sallangmentesen” — villantja fel az este várható hangulatát Domokos.

Dömötör Endre 30

KÖNNYŰ 2021. január—február

2021. január 21.

Fesztivál Színház

LÁZÁR TESÓK: HULLÁMTÖRÉS — LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Lázár Ágoston — gitár, ének Lázár Domokos — gitár, ének Közreműködik: Csernovszky Márk — zongora, metalofon Porkoláb Janka — cselló Rátkay Áron — cselló

Soharóza

IDENTITÁS

és örökség

Fotó: Kovács Márton

Mindenki cipel valamit a képzeletbeli hátizsákjában, amit tudatos, kemény munkával le lehet tenni, sokszor mégis újra a hátunkon érezzük a terhet. Van, aki megtanul élni vele. Van, akit egész életén át nyom a súlya. Mások pedig úgy hordozzák, hogy megdolgoztak vele és már nem nyűg a rakomány. Az örökség és minta meghatározza az embert, de mindezek formálhatók is. Erről szól a Jónás Vera Experiment és a Soharóza Back-Pack című közös estje. A pop-rock zenei keretekben úttörő, mindig új utakra térő Jónás Vera Experiment az egyik meghatározó szereplője a magyar popkultúrának az elmúlt évtizedben. A Halas Dóra által vezetett, zajokkal, emberi testtel, térrel is játszó Soharóza kísérleti énekegyüttes ugyanez a maga világában.

Az egymásra találás így szinte kódolva volt és már önmagában alapvető zenei izgal­makat jelez előre. A két formáció útja korábban már többször is keresztezte egymást, ám a Back-Pack esthez hónapokon át szorosan együtt dolgozva hoztak létre egy nagylélegzetű, az „identitás” és „örökség” kulcsszavak köré szőtt produkciót. Az alkotók saját gyerekkori történeteikre alapozva találtak közös mintákra, azokból kórusimprovizációval, közös zeneszerzéssel hoztak létre egy személyes, elmé­lyült, performatív koncertműsort, amelyben az örökölt minta formálhatósága kerül a zenei gondolat középpontjába. Az, hogy hány réteget fejthet le az ember magáról, mire megérti a világot.

Dömötör Endre

2021. február 21.

Fesztivál Színház

JÓNÁS VERA EXPERIMENT — SOHARÓZA: BACK-PACK Jónás Vera Experiment: Jónás Vera — ének, gitár Bécsy Bence — gitár Szerető Dániel — basszusgitár Mihalik Ábel — dob Soharóza Zenei vezető: Halas Dóra Vizuál: Bredán Máté Koreográfia: Matisz Viktória

KÖNNYŰ 2021. január—február

31

Fotó: Dömölky Dániel

Mácsai Pál

EGYSZEREGY

„Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat sürgősen, rá­fizetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.” Ki ne ismerné ÖRKÉNY ISTVÁN (1912—1979) egyperceseit? Mégsem csak az örök nosztalgia miatt érdemes elmen­ni a Müpa januári előadására.

32

LITERÁRIUM 2021. január—február

Lukács Miklós

A Kossuth- és József Attila-díjas író, elsőrangú novellista, dráma­író, a magyar groteszk próza megteremtője és senkiéhez sem hasonlítható stílusú művelője gyógyszerészként diplomázott 1934-ben. Macskajáték és Tóték című drámái mellett legismertebbek talán stílusteremtő egypercesei. A hatvanas évek második felében napvilágot látott kötet első darabjában a szer­ ző maga adott használati utasítást a rövid szövegekhez: „A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások.

Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvas­ sunk el egy Egyperces Novellát — írja. — Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.”

…a köznapi dolgok szokatlan kontextusba helyezése…

Hogy hiba nincs, azt az elmúlt fél évszázadban kiadások sora, az egypercesek töretlen népszerűsége, nyelvi és gondolati örökidejűsége bizonyította, ám az újraolvasás — mint minden remekmű esetében — elengedhetetlen. Nem csupán szellemi szabadsággyakorlatként, de a szövegek folytonos elevenen tartása végett is. Ahogyan az egypercesek egyik legbravúrosabb írástechnikai megoldása a köznapi dolgok szokatlan kontex­tusba helyezése, úgy nyerhetnek maguk a darabok is újabb és újabb jelentésrétegeket értő feldolgozásban.

Fotó: Kleb Attila

Utóbbira garancia az Örkény-életművel hosszú ideje alkotó módon foglalkozó Mácsai Pál, az íróról elnevezett színház igazgatója. „Ezek az írások nemcsak intellektuális sziporkák, érzelmi mélységük is van” — mondta el egy interjúban 2019-ben, az akkor először összeállított Egyperces-műsorról. Így azt kérte Lukács Miklós cimbalomművésztől, hogy „a legnagyobb magyar szerzők zenéivel helyezzék el a szövegeket egy szellemi, érzelmi horizonton”. Erre a horizontra nyílhat rálátásunk a két nagy­ szerű előadó Örkény-estjén a Müpában. De vajon hány egy­ perces fér száz percbe...? Január 18-án kiderül.

Tóth-Czifra Júlia 2021. január 18.

Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

AZ ÉLET ÉRTELME — EGYPERCESEK SZÁZ PERCBEN Mácsai Pál és Lukács Miklós Örkény István-estje Rendező: Mácsai Pál

LITERÁRIUM 2021. január—február

33

„Nagyon hamar hozzá kéne szoktatni a gyerekeket az iskolában, hogy mindenféle gyerek van…” „Egy amerikai iskolában kezdtem tanulni Brazíliában, és már elvégeztem a hatodikat, amikor hazajöttünk Magyarországra. Ez a hatvanas évek legvégén volt. Újra kellett járnom a hatodikat, mert be kellett hoznom többféle hátrányomat is, például nem tudtam magyarul írni. Otthon magyarul beszéltünk, de meg kellett tanulnom magyarul írni, és nemcsak helyesen írni, hanem fogalmazást is írni. Emellett nem mentet­ tek fel oroszból” — foglalta össze ebben a néhány mondatban Bán Zsófia azt a sajátos szituációt, annak a háttérországnak a határait, ahonnan érkezett.

Fotó: Ekko von Schwichow

Bán Zsófia

Úgy tért haza, hogy még nem volt otthon.

A csendes

amerikai A Literárium következő estjén BÁN ZSÓFIA személyében és alkotásai tükrében egy olyan nőíróval találkozhatnak az érdeklődők, aki indulásától kezdve szokatlan és ismeretlen utakat nyitott a magyar irodalomban.

34

LITERÁRIUM 2021. január—február

Az elmondottak éppen elegendő kiindulási alapul vehetők Bán Zsófia írói pályájának sajátos irányára nézve. Gondolkodása, tájékozódási látó­tere jóval szélesebb körben formálódott, mint honi kortársai többségének. Szellemi kétlakisága ekképp az állandó úton lét, a kísérletezés, a „között” területén való izgalmas jártasság tehetségével ajándékozta meg. „Pont ez a lényeg, hogy azt érzékeltessem, mindenki eleve más, egy­ szerűen attól, hogy egyedi. Még akkor is, ha ugyanabba a társadalmi közegbe tartozik, ugyanott lakik, ugyanazt a nyelvet beszéli. Ő egy másik világ, mert egy másik ember, egy másik lény. Ennek természetesnek kell lennie. Nagyon hamar hozzá kéne szoktatni a gyerekeket az iskolában, hogy mindenféle gyerek van: vannak elvált szülők gyerekei, van, akit a nagymamája nevel, van, akit két anyuka vagy apuka, van, akit örökbe fogadtak, miegymás. Ezt tudni kell kezelni. Néha súlyos pszichés problémákat okozhat, ha egy gyerek úgy érzi, hogy ha megfeszül, sem tud olyan lenni, mint a többiek” — folytatja Bán Zsófia.

Nem véletlen, hogy a műformák kötött, ekként kiszámítható fegyelmétől is idegenkedik, az esszé, az epika, a novella elemei, nézőpontjai állandó forgalomban tartott lendülete jellemzi írásait.

A Literárium estjén minden bizonnyal kalandos metszetei tárulnak fel az életútnak, ahogyan az sem maradhat szó nélkül, ami a mai Magyar­ országon a nagy port felkavart Meseország mindenkié című kötet körü­li hullámokat illeti. A szélsőséges megnyilatkozások Bán Zsófia legutóbbi mesekönyvét sem kerülhették el. A méltatlan támadások mögött húzódó társadalmi közmegegyezésekről, az előítéletekről és a lehetséges nyugvópontokról szintén eszmét cserélnek a résztvevők.

Jánossy Lajos 2021. február 15.

LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

BÁN ZSÓFIA-EST

Közreműködik: Szelevényi Ákos — szaxofon Czitrom Ádám — gitár Jánossy Lajos — műsorvezető Rendező: Balog József

LITERÁRIUM 2021. január—február

35

Federico elvarázsolt

Boccaccio ’70

Fellini

világa

Százegy éve, 1920. január 20-án született Federico Fellini olasz filmrendező, filmíró. A százegy nem tűnik kerek számnak, ez azonban nem akadályozhatja meg a Müpamozit abban, hogy végre nézői elé tárja a 20. század egyik meghatározó és avulni nem látszó kreátorának alkotásait.

A sorozat Fellini színes filmjeire van kihegyezve. Hogy miért?

Elsősorban azért, mert Fellini legismertebb, klasszikusnak számító darabjai — Országúton (1954), Az édes élet (1960), 8 és ½ (1963) — fekete-fehér filmek. Az ötvenes-hatvanas években a mozik már javában színes filmekkel csalogatták a nézőket.

Látványos szórakoztatófilmekkel. A művészfilmesek csak később léptek be a színek világába. És ez nem pusztán művészi koncepciójukból fakadt. Színes filmet forgatni drágább volt, akkor érte meg, ha általa több nézőre lehetett számítani.

Fede­rico Fellini első színes filmje egy négy epizódból álló szkeccsfilm — Boccaccio ’70 (1962) — egyik darabja. (A fennmaradó háromnegyed Mario Monicelli, Luchino Visconti és Vittorio De Sica munkája.) A producer, Carlo Ponti nyilvánvalóan populáris filmet szeretett volna a piacra vinni. A korabeli nézőknek azonban ez sok volt, a kritikusoknak pedig kevés. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a kritikusok jól boldogultak a fekete-fehér, a neo­ realizmus jegyeit viselő puritán filmekkel. Számukra a mű színek nélkül volt hiteles. (Ez a szemlélet még manapság sem idegen a kritikai gyakorlattól.)

36

MÜPAMOZI 2021. január—február

Pedig a Fellini rendezte Dr. Antonio megkísértése már világosan mutatja Fellini álomszerű, gyakorta szürreálisba forduló világának jegyeit. Ezt követte a még mindig a szürke árnyalataiból építkező 8 és ½, de az 1965-ös Júlia és a szellemek már tobzódik a színekben. Recepciója meglehetősen vegyes volt — és az is maradt. Európában nem lelkesedtek érte, többnyire a 8 és ½ női változatának tekintették, sokan egyfajta „konyha-freud­iz­ mussal” vádolták. Amerikában lényegesen jobban fogadták.

Talán azért, mert a hazai színes filmeken edződött kritikusok számára a vad, tobzódó színvilág éppen azt mutatta, hogy a valóság színeitől való elszakadásból jöhet létre a színes film igazi nyelve. A Júlia és a szellemek karakterei valamennyien egyedi színvilágban élnek, az enteriőrök nemkülönben. Nem is szólva a különféle kalapokról/kosarakról. Ha valaki pusztán a sztori felől próbálja felgöngyölíteni ezt a filmet, nem jut túl messzire: egy megcsalt asszony fordulatokban nem bővelkedő története. De ha inkább arra figyelünk, hogyan próbálják a film szereplői az önmagát megtalálni nem tudó Júliára erőltetni az általuk helyénvalónak tartott formákat, gesztusokat, rítusokat, máris

Fellini imádja a töredékeket. A csorbult szobrokat, a megfakult mozaikokat, a hámló falfestményeket. Mindazt, amivel korának Olaszországa a legtermészetesebb módon él együtt.

S bár Fellini direkt módon nem aktualizálja a történéseket, nem jár messze az igazságtól az az értelmezés sem, mely szerint ez a film nem feltétlenül a hanyatló Róma feslettségének, dekadenciájának képe.

egy gazdag, bonyolult szerkezetben találjuk magunkat. És az értelmezések sora még nem zárult le. 2020-ban mutatták be a Fellini és a szellemek című dokumentumfilmet, amely azt próbálja kétségbeesetten bizonygatni, hogy Fellini mindig is spirituális volt. A Müpamoziban most végiggondolhatjuk ezt a felvetést is.

A Petronius Arbiter nyomán filmre képzelt Satyricon (1969) rendkívüli látvány-Odüsszeia. Sok tekintetben kulcs Fellini világá­hoz. Amit azonnal észrevehetünk: Fellini filmjeinek többsége jelenetek sorozata, s nem ragaszkodik hozzá, hogy ezeket valamiféle nagy dramaturgia alá rendelje. Így volt ez már Az édes életben is. Az epizódokat egy karakter vagy valamiféle mesemondó, narrátor fűzi fel. Nem kevésbé érdekes az sem, ahogyan a filmjeiben keveredik az antik Róma pogánysága a katolicizmussal, a fasizmus totalitárius jelképeivel és a modernitással.

Rétegek. A Satyricon ás le a legmélyebbre a múltba. Nem kívánja pontosan rekonstruálni Néró korát, viszont érezteti, hogy a ránk maradt töredékek elidegeníthetetlen részei a mai olasz kultúrának.

Fellini — Satyricon

Júlia és a szellemek

Petronius műve töredékesen maradt fent. Nem gond. Fellini imádja a töredékeket. A csorbult szobrokat, a megfakult mozaikokat, a hámló falfestményeket. Mindazt, amivel korának Olaszországa a legtermészetesebb módon él együtt. Az élet nem válogat: átszövi, benövi a múltat. De nem számolja fel.

Ha valaki elvetődik Rómába és csupán a bedekker vagy az okostelefonja segítségével próbálja felderíteni, minden lépésnél rácsodálkozhat a múltra. Lehet fotózni, szelfizni. Csakhogy a rómaiak számára ezek a romos akármik nem válnak el az élő várostól. Ha valaki megáll a Teatro di Marcello előtt, megilletődötten állapíthatja meg, hogy két évezred tekint le rá. De ha bekukkant mögé, meglátja az i.e. 13-ban befejezett épület hátának támaszkodó modern lakóházat. Az udvaron autó parkol, a kifeszített köteleken előírásosan szikkadnak a ruhák. Szóval a Satyricon sem megilletődött főhajtás… „Mely nagy volt Róma: az ő romlása jelenti” — ez áll az első magyar hexameterben. De Fellini filmjeit nézve néha úgy érezzük, hogy a jelen nem más, mint a korok, rétegek végtelenül izgalmas szövedéke.

Réz András

2021. január 18., február 1., 22. Üvegterem MÜPAMOZI FELLINI 101 — FEDERICO FELLINI ELVARÁZSOLT VILÁGA

BOCCACCIO ’70; JÚLIA ÉS A SZELLEMEK; FELLINI — SATYRICON Házigazda: Réz András

MÜPAMOZI 2021. január—február

37

MESE

EGY IGAZI

Mit keres egy klasszikussá nemesedett mese a táncszínpadon? A BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZat vezető FÖLDI BÉLA biztos benne, hogy Lázár Ervin története új árnyalatokkal gazdagodik a mozdulatok nyelvén.

38

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. január—február

A fennállása harmincadik évfordulóját ünneplő Budapest Táncszínház olyan közegben jött létre, ahol a kortárs mozgásszókincset még nagyon kevesen beszélték. A Harangozó-díjas Földi Béla táncművészként, tanárként és tanulóként szerzett gazdag nyugat-európai tapasztalattal a tarsolyában döntött 1991-ben egy új csapat felállítása mellett. Lévén a tánc rétegművészet, a koreográfus minél több embert akart megszólí­ tani, életkorra való tekintet nélkül. „Akkortájt gyerekeknek szóló táncelőadások nemigen akadtak Magyarországon az Operaház Diótörője és néptáncegyüttesek remek népmese-feldolgozásai kivételével, miközben Nyugaton láttam, hogy a nagy együttesek is gyakran szólnak a korosztályhoz. A nonverbális kommunikáció iránt fogékony új nézők fel­ nevelése közös felelősségünk. A megértést a mozgáshoz kapcsolt narrációval segítettük, de figyelembe vettük az életkori sajátosságokat is: egy tanóránál nem hosszabb gyerekdarabokkal álltunk elő” — meséli a kezdetekről.

…a címszereplő boszorkány itt szerelmét óva másképp viselkedik, mint ahogyan azt megszoktuk.

A Müpa törzsközönségének nem is kell bemutatni a Budapest Táncszínházat, hiszen az elmúlt években az Alice Csodaországban, az Egyszer volt Budán kutyavásár és a Pinokkió is sikert aratott itt. Földi Béla szerint „a mese hasznos eszköz, amellyel a valódi értékek irányába terelhetjük a kicsiket. A mese a táncosaim karakterét, színészi arcát segítő kihívás is, amely rengeteget segít a felnőtt előadásokban is.”

Lázár Ervintől A legkisebb boszorkány ugyanakkor nem tipikus mese: a címszereplő boszorkány itt szerelmét óva másképp visel­kedik, mint ahogyan azt megszoktuk. „Valóban nem átlagos ez a történet, de a mesék minden fontos ismérvével rendelkezik: a pozitív és negatív karakterek, a hősöket érő kihívások és próbatételek, a segítők és akadályozók, a rafinált boszorkány és a szerelmes fiatalok is feltűnnek itt. Lázár Ervin meséjének a vége sem szokványos, a mi előadásunk kicsit derűsebbre hangolja a lezárást.”

Földi Béla elárulja, hogy a gyerekközönségnek másfajta koreog­ ráfiát kell készíteni, mint a felnőtt nézőknek, és ebben alkotótársai a legfőbb segítői: „Sághy Alexandra koreográfus-asszisztens mellett Boros Zoltán színművész, aki narrálja az előadást: az ő szavai a mozgással párosulva más dimenzióba viszik a látványt, melyet Juhász Péter filmbejátszásai színesítenek. Molnár Zsuzsa látványvilága a Müpa lenyűgöző technikai adottságait is kihasználja. Lakatos Róbert és az Esszencia Produkció készíti a zenét: a magyar szerzőhöz magyar népzenén alapuló, de mese­­szerű világzenét komponálnak. Gyönyörű, okos, furfangos mese a Lázár Erviné, leghőbb vágyunk, hogy felérjünk hozzá a bemutatóval.”

Jászay Tamás 2021. január 28., 29., 30.

BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZ

LÁZÁR ERVIN: A LEGKISEBB BOSZORKÁNY Előadják: a Budapest Táncszínház táncművészei Alkotók: Zene: Esszencia Produkció Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa Dramaturg, narrátor: Boros Zoltán Rendező-koreográfus: Földi Béla

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. január—február

39

Cser Ádám

40

ÖRÖMZENÉK

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. január—február

Fotó: Laczi Sándor

Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a zene hatékonyan képes érzelmek kifejezésére és közvetítésére. Az alapemóciók megjelenését a zenében vizsgálva talán nem is olyan meglepő az egyik kutatási eredmény. Egyetemisták, hivatásos zenészek csoportja, illetve egy véletlenszerű mintavétel során egymás mellé került emberek egyaránt az örömöt és a boldogságot sorolták első helyre, amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit a legkönnyebb a zene egyedülálló nyelvén megidézni. (Érdekességként megjegyezzük, hogy a szomorúság, a düh és a gyengédség végzett még dobogós helyen, szemben a lista másik végén elhelyezkedő féltékenységgel vagy szánalommal...)

Az alapérzelmek zenei megjelenését vizsgáló sorozatban ezúttal az öröm kerül terítékre. Szélpál Szilveszter operaénekes és középiskolai tanár a széria kérdezve tanító, szórakoztató és információdús kommentárokkal közbeköz­beszóló énekes moderátora. A Cser Ádám vezényelte Szolnoki Szimfonikus Zenekarnak alkalma nyílik tágas repertoárja megcsillogtatására, hiszen nagyon különböző stílusok, eltérő nyelvek és kultúrák kerülnek egymás mellé a válogatásban, hogy mind az örömről beszéljenek.

A gyerekfülnek kifejezetten kedvesek a Csajkovszkijtól válogatott részletek, különösen az örökzöld A diótörő ismerős dallamai. A mormotás fiú dalát mindenki fejből fújja, de sokan közülük talán nem is sejtik, hogy Beethoven zenéje és Goethe szövege szerez nekik örömet. Az idős Beethoven is szóhoz jut: hogy a Sors-szimfónia egy részlete hogyan kerül a programba, arról a műsorvezető mesél majd. Johann Strauss Tere-fere polkájához nagyon is jól illeszkedik egy csipetnyi Mozart: két népszerű operarészlet is felcsendül tőle.

A Gábor Sylvie által rendezett, Oberfrank Péter karmester és a Sinfonietta Erudita közreműködésével megvalósuló Hamupipőke a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem várva várt ifjúsági programja. A Charles Perrault meséjéből készült operát alig huszonöt évesen komponálta Rossini, ám a zenetudósok egyetértenek abban, hogy a kórusrészek és a szólók egyaránt életműve legjavát gazdagítják. A kortárs olasz kritika által némileg hűvösen fogadott vígoperát a 20. század második felében fedezték fel istenigazából, diadal�útja azóta töretlen.

…eltérő nyelvek és kultúrák kerülnek egymás mellé a válogatásban, hogy mind az örömről beszéljenek.

A vidám kedélyű zeneszerző a két testvére és mostohája által sanyargatott lány végül jóra forduló történetére helyezte a hangsúlyt. És bár a színpadon nem tűnnek majd fel tündérek, nem kanyarodik be tökhintó és az üvegcipő sem úgy csillog, mint a mesében, azért valóságos varázslatnak nem lesz híján ez az alkalom sem.

Jászay Tamás 2021. január 24.

Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

ALAPÉRZELMEK A ZENÉBEN — ÖRÖM

Bevalljuk magunknak vagy sem, mindannyian a boldogság keresésével töltjük életünk jelentékeny részét. És amikor végre, egy-egy röpke pillanatra rálelünk, eláraszt minket a felhőtlen öröm érzése.

Közreműködik: Szélpál Szilveszter — ének, műsorvezető Pálmai-Balla Dávid — zongora Szolnoki Szimfonikus Zenekar Vezényel: Cser Ádám 2021. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MATINÉKONCERTEK

ROSSINI: HAMUPIPŐKE Közreműködik: Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina) Rendező: Gábor Sylvie Vezényel: Oberfrank Péter

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. január—február

41

VÁLASSZ NÉZŐPONTOT! „Az emberi természet egyik legvonzóbb jellegzetessége, hogy ugyanazt a valóságot számtalan különböző nézőpontból tudja szemlélni. Vonzó, de egyben nyugtalanító is, hogy egy ténynek, egy eseménynek, egy műnek többféle megközelítése, értelmezése lehetséges. Ez arra kötelez minket, hogy nyitottak maradjunk, hogy újra és újra megkérdőjelezzük a saját értelmezésünket, és hogy kerüljünk mindenfajta dogmatizmust. A zene is gazdagodik minden résztvevőjének — alkotójának, előadójának és közönségének — nézőpontja által.”

42

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. január—február

Ezekkel a szavakkal vezette be Joan Oller, a Palau de la Música Catalana, a Katalán Zene Palotájának főigazgatója a 2020/2021-es évad programját, melynek — hogy az alkotókkal kezdjük — egyik központi alakja Johann Sebastian Bach, az a szerző, akinek művei talán a legtöbb elemzést, feldolgozást, művészi kreativitást ihlet­ ték az elmúlt évszázadok során.

Amikor Lluís Millet 1891-ben Orfeó Català néven kórust alapított, a katalán muzsika felvirágoztatása mellett arról is álmodott, hogy amatőr együttese idővel képes lesz megszólaltatni Bach grandiózus kórusműveit is.

1908-ban, a — számukra felépített — Palau megnyitásának évében énekelték először a Magnificatot, 1911-ben a h-moll misét, 1921. február 27-én pedig a Máté-passiót — ez volt a kompozíció spanyolországi bemutatója.

A 100. évforduló köré a Palau külön sorozatot tervezett a Tamás-templom karnagyának emblematikus műveiből az intézményben ma működő együttesek (az Orfeó Català, az Orfeó Català Gyermekkara, illetve a Palau Kamarakórusa) és meghívott vendégek részvételével, akik között vannak, akik feltétlen historikus hűséggel, míg mások nagyobb szabadsággal nyúlnak egy-egy kompozícióhoz.

Hogy a programok közül — Magnificat, hegedűpartiták, h-moll mise, Máté-passió (napra pontosan száz évvel az első itteni előadás után), Wohltemperiertes Klavier, Brandenburgi versenyek, János-passió (John Eliot Gardiner­rel, a Monteverdi Kórussal és az Angol Barokk Szólis­ták­kal) — mi valósulhat meg, az még kérdéses, mint ahogy bizonytalanná vált a Palau többi terve is. Áprilisra tervezik a Mahler Kamara­zenekar és Daniele Gatti koncertjeit, amelyeken Schumann mind a négy szimfóniáját eljátsszák, de az idén 25. évfordulójához érkezett El Primer Palau elnevezésű verseny és koncert­sorozat korábbi, illet­ve még hátralévő eseményeinek egy része már biztosan áldozatul esett a járvány miatti korlátozásoknak. A fiatal muzsikusok életében sorsdöntő az az időszak, amikor a konzervatóriumok, zeneakadémiák előadótermeiből ki kell lépniük a koncerttermek színpadára — ezt megkönnyítendő, a Palau 1996 óta minden évben saját versenyt rendez, hogy aztán a nyertesek a lehető legprofesszionálisabb körülmények között kapjanak bemutatkozási lehetőséget. Az évfordulóra való tekin­tettel ebben a szezonban a verseny hat győztesén kívül korábbi sorozatok több mint húsz, azóta jelentős hazai vagy akár nemzetközi karriert befutó szereplőjét is felkérték egy-egy koncertre.

A nézőpontok sokféleségét, illetve az első­sorban zenei programokat rendező intézmény más művészeti ágak iránti nyitottságát tükrözi az évad rezidens művészeinek névsora: Kaija Saariaho és Marc Timón zeneszerzőn kívül Alba G. Corral vizuális művész, Irene Solá íróköltő és Pere Portabella filmrendező és -producer művei és a velük való találkozások világítanak rá, hogy a különböző művészeti ágak közt létrejövő dialógus is a nézőpontok gazdagítását szolgálja. A Palau beavató programjainak egy része is erre épít — egy speciális bérlet keretében négy koncert elé szerveznek irodalmi programot: Khatia Buniatishvili szólóestjét Elfriede Jeli­nek A zongoratanárnő című regénye, Mendelssohn Szentivánéji álmát Irene Solá hamarosan magyarul is olvasható új könyve (Énekelek, s táncot jár a hegy), Max Richter elektronikus zenei koncertjét T. S. Eliot Átokföldje című verse, a Cobla Sant Jordi katalán tradicionális együttes hangversenyét pedig Jordi Lara katalán író egyik kötete köré szervezett beszélgetések vezetik be.

A belső teret színes kerámiamozaikok, kristályüvegberakások, íves vonalak és virágminták díszítik, a nagyterem ékessége pedig a mennyezetén található, fantasztikus színekben pompázó fordított üvegkupola.

A változatos programok helyszíne Európa egyik legcsodálatosabb és legjobb akusztikájú zenepalotája. A belső teret színes kerámiamozaikok, kristályüveg-berakások, íves vonalak és virágminták díszítik, a nagyterem ékessége pedig a mennyezetén található, fantasztikus színekben pompázó fordított üvegkupola. A színpad bal oldalán Josep Anselm Clavé, 19. századi komponista Les flors de maig című kórusművének ünneplő fiataljai jelképezik a katalán zenét, míg a jobb oldalon Beethoven mellszobra, fölötte Wagner lovagló walkürjeinek kőből faragott alakjai láthatók. A Palau de la Música Catalana 1905 és 1908 között épült Lluís Domènech i Montaner, Gaudí mellett a szecessziós építészet egyik kiemelkedő mesterének tervei alapján, hogy méltó otthont teremtsenek az Orfeó Català számára.

A lenyű­göző modernista épület 1997 óta az UNESCO világ­örökségi listáján is szerepel. Külsejét vörös klinkertégla és rikító mozaikok (Lluís Brú munkája) fedik, földszintjét árkádsor és kovácsoltvas ablakrácsok díszí­tik. Az emeleten bábos korlát fut körbe, az egyik legömbölyített sarkon lévő szoborcsoport pedig azt hirdeti: a zene, az éneklés öröme mindenkié.

Magyarszéky Dóra

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. január—február

43

GÁJER BÁLINT

Gájer Bálint

énekes, előadóművész

Tízévesen kezdtem el zeneiskolában dobolni, és az ütőhangszerekhez fűződő vonzalmam máig tart. Most, a Jazzműhely koncertjén két dobos is fellép. Borlai Gergő t még tizen­évesen hallottam először a Dobosok farsangján. Akkor még ő is nagyon fiatal volt, de már gyerekként is zseninek számított. Mindig várom a vele való újabb talál­ kozást. De rajta kívül más elismert hazai és külföldi zenészek nevét is látom a közreműködők között, a külföldiek egy részét élőben még soha nem hallottam. Mindezek alapján különlegesen érdekes koncertre számítok, melynek számomra külön vonz­ ereje a tánc, Ladányi Andrea mindig lenyűgöző közreműködése. Amúgy is szeretek a Müpá­ba járni, fellépőként is sok szép élmény fűz hozzá.

2021. január 17.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

BORLAI GERGŐ: DIVIDED 3

BARÁTH EMŐKE énekművész

„Rövidségük ellenére is teljes értékű írások” — írja a Használati utasításban Örkény, a groteszk humor nagymestere. Személyes kedvencem a Hogylétemről című írás, amely a világ aktuális állapotát is tükrözi összesen nyolc mondatban. Az egypercesek a maguk irrealitásában tűpontosan teremtik meg számunkra a keserű (vagy keserédes) valóságot, mindössze pár pillanat erejéig, ami a mű könnyed befogadását sejteti. De ez igencsak megtévesztő: az egypercnyi olvasási időt a fejünkben és lelkünkben sokkal hosszabb lecsengés követi. Örkény elgondolkodtat, megríkat, megnevettet, és lássuk be, most mindennél nagyobb szükségünk van arra, hogy a humorunkat megőrizzük, még ha az a humor kissé fekete is. Ebben a groteszk világban Mácsai Pál színművész és Lukács Miklós cimbalomművész kalauzolja majd a nézőt. A magam részé­ről előre is köszönöm nekik!

2021. január 18.

Fesztivál Színház

Fotó: Raffay Zsófia

Baráth Emőke

LITERÁRIUM EXTRA

AZ ÉLET ÉRTELME — EGYPERCESEK SZÁZ PERCBEN Mácsai Pál és Lukács Miklós Örkény István-estje Rendező: Mácsai Pál

LAKATOS MÓNIKA

Lakatos Mónika

Fotó: Kleb Attila

a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője A Romengo zenekar tizenhat éves fennállása alatt negyven európai ország, valamint Indi­a, Dél-Korea, Malajzia, Mexikó és Dél-Amerika fesztiváljain léptünk fel. Így rengeteg zenésszel találkoztunk és zenéltünk is együtt. Mindenhol azt tapasztaltuk, hogy egy ország népzenéje a zenész identitását is erősíti. Örömmel ismerem meg más nemzetiségek zenéit, mert sokat tanulok belőlük. A népzene ünnepe minden évben meglepetésekkel szolgál, ezért, amikor tehetem, elmegyek. Örömmel hallgatom a fiatalabbakat is, miközben csodálom azokat az előadókat, akiknek a zenéjén felnőttem. Nem véletlen, hogy a kifejező, színes és dinamikus magyar népzene hatása a mi zenénkben is megmutatkozik. Örülök annak, hogy magyarnak születtem, és része vagyok a magyar kul­ túrának. Ezért is ajánlom mindenki figyelmébe a népzene ünnepét.

2021. február 7.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Üvegterem, Kék terem, Átrium

A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG 44

HULLÁMHOSSZ 2021. január—február

45

Fotó: Pályi Zsófia, Müpa

Halas Dóra

Fotó: Csibi Szilvia

A Soharózában továbblépünk: a kórustagok kreatív alkotótársakká válnak, szabadon kezelik a tőlem érkező első impulzust.

SOHA NEM NYUGSZOM BELE EGY LÉTEZÓ´ FORMÁBA HALAS DÓRA élete a határok programszerű feszegetéséről szól.

A SOHARÓZA kórus vezetője csapatjátékos, aki arról is mesél, hogy eddigi legnagyobb sikerüket egy álomnak köszönhetik.

Kisgyerekként Cipruson brit iskolában tanult, mit hozott magával?

A csapatban gondolkodást: sok projekt­ feladat volt, versenyek, és a tanórákon fejlesztettük az érveléstechnikánkat. Ott tanultam meg, hogyan kell meghallgatni mások szempontjait. Azt hiszem, a Soharóza ezért is működik olyan jól.

a fellépőket. Igazi áttörést hozott, amikor Hollerung Gábornál lehettem kórustag.

Annyira érdekesen beszélt a zenéről és a világról, hogy csüngtem minden szaván.

Akkor rájöttem, hogy a zene nemcsak hobbi. Magánórákra kezdtem járni, és miközben matematika és angol szakon tanultam, felkészültem a Zeneakadémiára.

Aztán jött a Zeneakadémia ének-zene és karvezetés szakon.

Már gyerekként kórust szerveztem a barátaimból, rendszeresen kísértem zongorán

A Zeneakadémián mennyire tudott eltérni a fősodortól?

Külföldi vendégkarnagyok tartottak kurzuso­ kat, akik egyéni módon közelítettek a zené­ hez. A Zeneakadémián a legtöbben a tökéletes technikát keresik, de arról, ami ezen kívül esik, alig esik szó. Az elementáris élményt adó kórusimprovizációval sem itt találkoztam, hanem egy linzi workshopon.

Adott néhány előre megbeszélt szabály, de a koncerten vadonatúj anyag születik.

„Adott néhány előre megbeszélt szabály, de a koncerten vadonatúj anyag születik.”

46

HATÁRSÉRTŐK 2021. január—február

Így született meg Tóth Árpáddal a Halastó, majd a Soharóza.

Tóth Árpival együtt lázadtunk a Zeneakadé­ mia konzervativizmusa ellen, majd hat év közös munka után elváltak útjaink. A Soharóza születése Bodó Viktor színházrendezőnek köszönhető, aki kitalálta, hogy az akkor alakuló társulata mellé rakjunk egy kórust is. A civilekből álló kórusban éveken át nagy fluktuáció volt, de ma már stabil a törzsgárda: az erős sikerélmények növelik az összetartást. Olyan extrém szituációkban volt közös részünk, amelyek életre szóló élményekkel gazdagítottak.

Együttműködése Nagy Fruzsina jelmeztervezővel fordulatot hozott. A jelmezkompozíciók és a kórus találkozása kézenfekvő volt?

Nem, az egész Fruzsi álmából indult: extrém jelmezekben éneklő modelleket látott maga előtt. Így születtek meg a catwalk koncert első előadásai: itthon a Tabu kollekció és Az ügy, Luzernben pedig A kis szellem.

Nagyon jólesik az előadások sikere, de soha nem nyugszom bele egy meglévő formába, keressük a folytatást.

A Jónás Vera Experiment és a Soharóza közös performatív koncertre készül.

A kórussal zajlott ötletelésből született a téma: a Back-pack arra a hátizsákra utal, amit szüleinktől, felmenőinktől hozunk magunkkal. Vera muzsikája, az általam a Soharózára hangszerelt zenék, illetve a próbákon született sok-sok közös játék hoz létre egy új formát.

Jászay Tamás

2021. február 21.

Fesztivál Színház

JÓNÁS VERA EXPERIMENT — SOHARÓZA: BACK-PACK Jónás Vera Experiment: Jónás Vera — ének, gitár Bécsy Bence — gitár Szerető Dániel — basszusgitár Mihalik Ábel — dob Soharóza Zenei vezető: Halas Dóra Vizuál: Bredán Máté Koreográfia: Matisz Viktória

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu47

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

48

KLASSZIKUS 2021. január—február

mupa.hu