Müpa Magazin 2019/2020 évad 2. szám

Ingyenes időszaki kiadvány • XIV. évfolyam, 5. szám, 2019. november—december

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

KEDVES

Közönségünk!

Hamarosan születésnapot ünnepel a Müpa. Márciusban lesz tizen­öt éve, hogy Budapest zeneszerető közönsége először léphe­tett be Európa egyik legszebb és legjobb akusztikájú hangversenytermébe.

Hamar Zsolt

A Nemzeti Filharmonikusok a kezdetektől kiemelt, állandó partner­ként része ennek a sikertörténetnek. Ki ne emlékezne azokra az estékre, amikor zenekarunk és énekkarunk Kocsis Zoltán vezetésével örök élményt jelentő, felejthetetlen pillanatokkal varázsolta el a közönséget?

Legendás főzeneigazgatónk sajnos már nincs közöttünk, de szellemisége, tanítása velünk marad.

Fotó: MNF, Raffay Zsófi

Ezért is oly nagy öröm számunkra, hogy ebben az évadban az év együtteseként köszönthetjük a születésnapos intézményt.

Külön megtiszteltetés számomra, hogy a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatójaként magam is részese lehetek a jubileum megünneplésének.

Reményeink szerint csodálatos programokkal lépünk közön­ ségünk elé a Müpában az idei évad hangversenyein is, méltón zene­karunk múltjához — és a számunkra is kedves hely szelleméhez, amely immár kötelez. Isten éltesse a Müpát, Isten éltes­se a magyar zenekultúrát!

Hamar Zsolt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója

2019. november—december nyitány

24

Kristjan Järvi

Nyitány Tartalom Horizont KLASSZIKUS

Hajrá, Itália menyasszonya!

Húsz nagyon ütős év Ragyogó csillagok Közeli és távoli ismerősök Egy égtáj követei Irány a Parnasszus

30

Annelien Van Wauwe

03 Várva várni 04 A traktor nyergéből 06 az operaszínpadra Advent a Temzétől az Elbáig 10 JAZZ 12 Cécile meghökkentő csodája 14 Dobosok doyenje 18 20 Cimbalomgála 24 Ötvenévnyi örökkévalóság VILÁGZENE

Fotó: Andy Staples

Fotó: Christian Ruvolo

Fotó: Sunbeam Productions, Peter Adamik

20

Tim Mead

26 Alireza Ghorbani, a misztikus 28 szerelem dalnoka

41

KÖNNYŰ

30 Határátlépők egy szólamban Az éjszakában 34 maradt ember dalai 36 Jól csinált másfél milliárd 38 40

42 44 45

LITERÁRIUM

Mesebeszéd és balítélet 46

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

52 Fotó: Díner Tamás

45

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50.

E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 16 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2019. október 4.

Péterfy Bori

A címlapon: Cécile McLorin Salvant Címlapfotó: Hector Perez

Fodor Ákos

A legrövidebb út egy Korhatár nélkül 58 kivilágított hely között 48 MÜPA CSAK EGY VAN — TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN Az utolsó eleven magyar 50 A zene és a fény háza 60 MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK Aki a csendet szóra bírta 52 Szemelvények zenekritikákból 62 MÜPAMOZI HULLÁMHOSSZ A lázadás és az engedelmesség Merkely Béla • Lánczi szépséges hagyománya 54 András • Fülöp József 64 CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Kilógnak a sorból

HATÁRSÉRTŐK

56 Veszélytelen játékszenvedély

66

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Camille Thomas

A Müpa koncertlátogatói a 2016 decembere óta Várdai István által meg­ szólaltatott „Ex du Pré–Harrell” Stradivari után a legendás cremonai hangszerkészítő újabb csellóját ismerhetik meg a közeljövőben. A Felfedezések sorozat hangversenyén néhány hónap múlva a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumára lépő, fiatal francia–belga csellista, Camille Thomas a Nippon Zenei Alapítvány jóvoltából 2020-ban az úgynevezett „Feuermann-Stradivari” játékosa lehet. Az 1730-ban készült hangszer Auguste Franchomme, Emanuel Feuermann, Aldo Parisot és Steven Isserlis fellépésein szólalt meg a 19., 20. és 21. században. A Felfedezések sorozat szóban forgó koncertje február 23-án lesz, a Müpa közönsége a Madaras Gergely vezényelte Savaria Szimfonikus Zenekar kíséretével Elgar Csellóversenyét hallhatja majd Camille Thomas előadásában a Feuermann-Stradivarin.

ÚJ DIGITÁLIS CSATORNÁVAL JELENTKEZIK A MÜPA A Müpa jazzkedvelő látogatói mostantól bárhol és bármikor átélhetik a Müpa-élményt: elindult az intézmény első podcastja, amelyben Náray Erika népszerű klubestjei, a Jazzrajongók beszélgetéseit lehet újból meghallgatni. Az első három adás, a Nádasdy Ádámmal, Szinetár Miklós­sal és Gundel Takács Gáborral készült élő zenés beszélgetések felvételei már elérhetők Spotifyon és iTuneson is. A szeptember végén indult csatorna a későbbiekben kéthetente bővül újabb adásokkal, és olyan nevekkel, mint Vámos Miklós, Vitray Tamás, Nagy Ervin, Zorán vagy éppen Szabó T. Anna.

STRATÉGIAI PARTNERSÉG A CORVINUSSZAL ÉS A SEMMELWEIS EGYETEMMEL A Müpa tovább bővítette a fővárosi egyetemekkel megkötött együttműködési megállapodásai sorát: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem után szeptemberben stratégiai megállapodást kötött a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Semmelweis Egyetemmel is. Az őszi szemeszterben indult együttműködés keretében a hallgatók az egyetemek kommunikációs csatornáin és rendezvényein is értesülhetnek a Müpa programjairól, amelyekre eseti jelleggel kedvezményes jegyeket is biztosít a Müpa. A hallgatók a megállapodásoknak köszönhetően ezentúl a campuson is találkozhatnak a Müpa programjaival: koncertek, kerekasztal-beszélgetések, interaktív zenei játékok, HD-minőségű koncertfelvételek vetítései, a Müpa munkatársainak szakmai előadásai — valamint Müpa-színekbe öltöztetett mobiltöltő állomások — várják az egyetemi polgárságot.

06

horizont 2019. november—december

Fotó: Dan Carabas / Deutsche Grammophon

CAMILLE THOMAS JÁTSZIK A JÖVŐBEN A FEUERMANN-STRADIVARIN

Georg Friedrich Händel Wolfgang Amadeus Mozart

Messiás Messiah (Der Messias)

Szcenikus oratórium három részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal Zenéjét átdolgozta Wolfgang Amadeus Mozart Az eredeti, angol nyelvű librettót a Biblia szövegeiből összeállította Charles Jennens A librettó német fordítását készítette Christoph Daniel Ebeling, Friedrich Gottlieb Klopstock Magyar szöveg Nádasdy Ádám Díszlettervező Zöldy Z Gergely Jelmeztervező Szelei Mónika Koreográfus Venekei Marianna Karigazgató Csiki Gábor Karmester Kesselyák Gergely Rendező Anger Ferenc Bemutató 2019. december 21., Erkel Színház További előadások 2019. december 23., 25., 28., 2020. május 17., 20., Erkel Színház Médiapartner

opera.hu | facebook.com/Operahaz

Kocsis Zoltán emlékére

Csodafelnőtt Jevgenyij Kiszin

Nehéz volna a zenetörténetben olyan stíluskorszakot, műfajt, előadó-apparátust találni, amellyel Kocsis Zoltán ne állt volna kapcsolatban hosszú és termékeny zongoraművészi, karmesteri, pedagógusi és zeneszerzői pályája során. Végigpillantva a mű­ soron, melyet hajdani zenekara, a NEMZETI FILHARMONIKUSOK szólal­tat meg zeneigazgatója, HAMAR ZSOLT vezényletével az együttes újjáteremtője halálának harmadik évfordulóján, mindenről Kocsis munkásságának egy szelete juthat eszünkbe.

Ravel-zongoraciklus (Couperin sírja) Kocsis hangszerelésében?

Hát persze, ez volt kedves és rendszeres időtöltése: szimfonikus köntösbe bújtatni Bartók, Rachmaninov, Ravel, Debussy és mások eredetileg nem zenekarra komponált műveit. Chopin-zon­gora­ verseny ÉRDI TAMÁSsal? Kocsis fiatalságának emlékezetes mozzanata volt Chopin-játéka, elég a g-moll balladára vagy a Keringők­­ből készült lemezre emlékezni. Érdivel is fellépett, elis­merőn nyilatkozva fiatalabb pályatársáról. Kovács Zoltán Missa Pannonica című műve? Itt sem nehéz megtalálni az össze­kötő kapcsot, hiszen Kocsis kezdettől az új zene apostola volt, s ezen belül az Új Zenei Stúdió tagjaként érdeklődéssel fordult a magyar alkotások felé. Később, az NFZ élén is sok fontos előadást vezényelt hazai művekből. Végül THOMAS KORNÉL karmesteri közreműkö­ dése is emlékeket idéz, hiszen Kocsis figyelt a pályakezdő muzsi­kusokra, felkarolva őket.

JEVGENYIJ KISZIN 1985-ben mutatkozott be Magyarországon:

Kocsis Zoltán

2019

11 05

08

JEVGENYIJ KISZIN ZONGORAESTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

klasszikus 2019. november—december

Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

Budapesten ünnepelte 14. születésnapját, ekkor járt életében másodszor külföldön. Zongorajátékának technikai tökéletessége mellett muzsikálásának érettsége is lenyűgözte akkori közönségét. Számos csodagyerek fejlődésében okoz jóvátehetetlen törést a pubertás és az azt követő évek belső átalakulása: a hajdani kivételes tehetségek jelentős része elszürkül és átlagossá válik, a beteljesületlen remények pedig sokukat egy életre boldogtalanná tesznek. Kiszin a sors kegyeltjeként nemcsak sértetlen hangszeres tudással vészelte át a kamaszkor és a felnőtté érés éveit, de zenében kifejeződő világszemlélete is folyvást mélyült és gazdagodott. Játékának koncentráltsága, lényegre mutató tisztasága ma korunk egyik legjelentősebb muzsikusává avatja. Sajnos ritkán üdvözölhetjük Budapesten, igaz, az elmúlt évtizedben most jár itt harmadszor. Aki tehát szereti a hazájától távol élő orosz zongorista művészetét, annak ott kell lennie nove­mberben a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Kiszin szólóestjén. Kizárólag Beethovent játszik, koherens, mégis változatos műsorral: három nevezetes szonáta és az Eroicaváltozatok. Aki ismeri a művész Beethoven-felvételeit, tudja: kérlelhetetlen maximalizmusú, s egyben fel­fedező szellemű tolmá­csolásokra számíthat.

2019

11 06

KOCSIS ZOLTÁN-EMLÉKKONCERT KÖZREMŰKÖDIK: ÉRDI TAMÁS — ZONGORA KOLONITS KLÁRA — SZOPRÁN BÓDI MARIANNA — ALT HORVÁTH ISTVÁN — TENOR KOVÁCS ISTVÁN — BASSZUS NEMZETI ÉNEKKAR (KARIGAZGATÓ: SOMOS CSABA) NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL THOMAS KORNÉL, HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Összefogva Beethoven és Dvořák

Fotó: Marco Borggreve

Elisabeth Leonskaja

Immár több évre visszanyúló gyakorlat a CONCERTO BUDAPEST életében, hogy KELLER ANDRÁS szimfonikus együttese rendszeresen találkozik és közös terveket valósít meg Európa egyik legnagyszerűbb kamarazenekarával, a GIDON KREMER által 1997-ben alapított alapított, s máig általa vezetett KREMERATA BALTICÁ­ val. A két zenészközösség ismét egyesíti erőit, olyan műsor szolgálatában, amely eredeti, hézagpótló és koherens. A hangversenyen először Gustav Mahler híres lassú tételét hallhatjuk: az Adagiettót az 5. szimfóniából, amelyről tudjuk, hogy a zeneszerző szerelmi vallomásnak szánta felesége, Alma Schindler számára. Ezt Alfred Schnittke 3. hegedűversenye, a Canticum canticorum (Énekek éneke) követi Kremer előadásában, befeje­ zésül pedig a Magyarországon kevéssé ismert lengyel-orosz zene­szerző, Mieczysław Weinberg 21. szimfóniája, a Kaddish hangzik fel. Ezt a darabot a varsói gettó áldozatainak emlékére írta a komponista 1991-ben. A hangverseny egyik vörös fonala a Mahlerhez való kapcsolódás: mind Schnittke, mind Weinberg zenéjében megfigyelhető Dmitrij Sosztakovics hatása — rajta, a mahleriánus orosz zeneszerzőn keresztül kapcsolódtak követői a századforduló korai modernségének nagy alakjához. Egy másik vörös fonál a zsidó azonosság és hagyomány tudatos válla­lása, amely mindhárom alkotó műveiben megfigyelhető.

Kecskés M. Júlia

2019

11 21 22 23

Fotó: Angie Kremer Photography

Az orosz származású, ám immár négy évtizede Ausztriában élő zongoraművésznő, a hetvennégy esztendős ELISABETH LEONSKAJA korunk egyik legelmélyültebb, legérzékenyebb muzsikusa. A zeneszerzők és műveik iránti legteljesebb odaadás, különleges ihletettség jellemzi sallangtalanul tiszta és átszellemült, ugyanakkor erőteljes játékát. Nem véletlen, hogy fiatalon a 20. század egyik legnagyobb művésze, a nála harminc esztendővel idősebb Szvjatoszlav Richter tisztelte meg barátságával és fogadta muzsi­kuspartnerévé. Örömünkre Leonskaja időről időre fellép Buda­pest hangversenytermeiben. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENE­ KAR koncertjén, FISCHER IVÁN vezényletével ezúttal két zongoraversenyt is megszólaltat. Beethoven negyedik és ötödik koncertje, a G-dúr és Esz-dúr versenymű a zongoraversenyek fejlődésvonalának kiteljesedő végpontját jelöli, s egyben frappánsan ki is egészíti egymást, hiszen az „orfeuszi” G-dúr műben sok a filozo­fikus, lírai, kontemplatív elem, míg az „uralkodói” magatartásformát képviselő Esz-dúr zongoraverseny empire pompája maga az erő, indulatgazdagság és grandiozitás. Beethoven versenyműveit ezúttal Dvořákkal társítja Fischer Iván: hallunk zenekari táncot, legendát, szimfóniát, s a BFZ egy mű idejére ezúttal is kórussá lényegül át — mindazok örömére, akik egyetértenek abban, hogy az éneklés minden muzsikus önkifejezésének legméltóbb eszköze.

Gidon Kremer

2019

12 04

GIDON KREMER, KREMERATA BALTICA ÉS A CONCERTO BUDAPEST KÖZREMŰKÖDIK: GIDON KREMER — HEGEDŰ VEZÉNYEL: KELLER ANDRÁS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: ELISABETH LEONSKAJA — ZONGORA VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

09

HAJRÁ, ITÁLIA MENYASSZONYA! Az ara kicsit koros, 1897-ben született, de nevéhez híven évről évre megfiatalodik.

A legendás Juventusról van szó, amelyet a rajongók sokféle becenévvel emlegetnek, például így: Itália menyasszonya. Megnyugtató: a torinói csapat ismét az élen áll az olasz futball-ligában. Hogyan kerül egy koncertajánlóba a foci? Úgy, hogy a novemberi hangverseny karmestere római születése ellenére, nagyapai örökségképpen szenvedélyes Juve-szurkoló.

SPERANZA SCAPPUCCI még nem világsztár,

de a legjobb úton halad afelé, hogy az legyen, a nemzetközi zenei életben pedig bő évtizede intenzív a jelenléte. Zongoristának készült, a római Santa Cecilia Akadémia után a New York-i Juilliard School of Music növendékeként szerzett mesterdiplomát — tanult a híres Bartók-tanítványnál, Sándor Györgynél is. Foglalkozott kamarazenével, megismerkedett a dalirodalommal. Valaki azt tanácsolta, forduljon a korrepetitori munka felé, sajátítsa el, hogyan kell az énekeseket felkészíteni a színpadi fellépésre, együttműködni a zenekari muzsikusokkal.

Amikor a Bécsi Állami Operaház az olasz repertoárban otthonos korrepetitort ke­ resett, jelentkezett, és őt választották.

2005-ben jelezték: Riccardo Muti jön a Figaro házassága premierjét vezényelni.

Speranza kérte, osszák be a karmesterrel együtt dolgozó művészek csoportjába.

A maestro elégedettségét jelzi, hogy meghívta asszisztensének a salzburgi Pünkösdi Fesztiválra. Mellesleg egy alig ismert Cimarosa-opera recitativóit is csembalóznia kellett. „Három nap alatt tanultam

…egy női hegedűs nem úgy játssza-e a szólamát, mint egy férfi?

10

klasszikus 2019. november—december

meg a darabot” — emlékezett egy interjúban.

Muti pedig így nyilatkozott róla: „nagyon komoly muzsikus”. Dolgoztak együtt Bécsben, Salzburgban, majd 2010-ben a Metropolitan Operában, Verdi Attilájában. 2011-ben a Nabucco került sorra a Római Operában, Muti azonban betegség miatt késett.

Az igazgató kérdezte, vagy inkább kijelentette: meg tudod csinálni? Azt kellett tehát eldöntenie, feláll-e a dobogóra Riccardo Muti helyett. Bár egyetemi előadásokat korábban is dirigált, ez volt az igazi karmesteri debütálása.

Speranza Scappucci, úgy látszik, jó beugró.

A 2017-es Bécsi Operabálon Szemjon Bicskov vezényelte volna Jonas Kaufmann produkcióját. Ám Bicskov is megbetegedett. A tévéközvetítés milliós publikumát és a tenort elbűvölte Speranza derűs személyisége és az a természetes kapcsolat, amelyet a zenészekkel sikerült kialakítania. Ki tudja, a színfalak mögött talán fociról is szó esett… A báli zenekarban az Opera, illetve a Bécsi Filharmonikusok tagjai játszottak, köztük Rácz Ödön. A kiváló nagybőgős szólólemezét idén jelentette meg a Deutsche Grammophon Speranza Scappucci vezényletével, a Liszt Ferenc Kamarazenekar közre­ működésével. „Nem voltam csodagyerek” — mondja magáról. A római egyetemen angol és francia irodalmat, költészetet és filozófiát is hallgatott. Ma is tanulással tölti minden

szabad­idejét. A történelmi operák hőseit alaposan elemzi. Amikor a párizsi Théâtre des Champs-Élysées-ben Donizetti operáját, a Maria Stuardát (Stuart Mária) vezényelte, tanulmányozta a Tudor-kort, hogy minél pontosabban értse az opera karak­ tereit, a szereplők érzelmileg összetett szerelmi háromszögét. „Mária elsősorban emocionális és nem politikai okokból érzi magát áldo­zatnak, ezt a zene is kifejezi.”

Egykedvűen fogadja, ha impozáns vörös hajkoronáját hozzák szóba, de ha azt kérdezik, vajon egy karmesternő másként köze­lít-e a művekhez, kissé ingerülten vág vissza: egy női hegedűs nem úgy játssza-e a szólamát, mint egy férfi? 2017 óta a vezető vendégkarmesteri posztot tölti Liègeben, az Opéra Royal de Wallonie-ban.

Mondják: a közönség azt szeretné, maradjon ott örökre. Az igazgató azonban tisztán lát: „sokkolni fog, ha elhagy bennünket, de már érezzük, hogy készülődik…”

Albert Mária 2019

11 01

MINDENSZENTEK SCHUBERT / DONIZETTI KÖZREMŰKÖDIK: PASZTIRCSÁK POLINA — SZOPRÁN LÁNG DOROTTYA — MEZZOSZOPRÁN ALEKSZEJ TATARINCEV — TENOR FRANCO VASSALLO — BARITON KOVÁCS ISTVÁN — BASSZUS MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) CONCERTO BUDAPEST VEZÉNYEL: SPERANZA SCAPPUCCI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Acosta Speranza Scappucci

Speranza Scappucci a hangversenyen Schubert 1. szim­fó­niá­ ja mellett zenetörténeti ritkaságot is vezé­nyel: Donizetti Requiem je különleges alkotás, amelyet a nagy opera­ szerző pályatársa és barátja, a fia­talon elhunyt Bellini emlékére kezdett írni 1835-ben. Akkor a komponálás munkája rövid idő után félbeszakadt, s a darab csak több évtizeddel később, 1870-ben szólalt meg először — orgonakíséretes változata is abban az esztendőben jelent meg. A gyászmise modern kori karrierjét a par­ titúra kiegészítése indította el, az 1970-es éveket követően. A Requiem mostani előadása szervesen kapcsolódik a naptár kínálta alkalomhoz, hiszen a kon­ cert november 1-jén, mindenszentek ünnepén, halottak napja előestéjén hangzik el.

2019. november—december klasszikus

11

A Talamba Együttes

HÚSZ

nagyon ütős év Idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját a TALAMBA ÜTŐEGYÜTTES. Barátságról, a munka szeretetéről és az ünnepi koncertmenüről beszélgettünk ZOMBOR LEVENTÉvel, az együttes vezetőjével.

12

klasszikus 2019. november—december

Debreceni főiskolásként gondoltak egy nagyot, éppen húsz éve. Göröngyös vagy sima volt az út, amelyen akkor indultak el? Ütőegyüttest alapítani, működtetni — nagyon nem egyszerű feladat. Feladat is, hivatás is, de leginkább életstílus, amit csak úgy lehet megélni, ha szerelmes vagy a munkádba.

Ha azt mondom, hogy mi, a Talamba tagjai több időt töltünk egymással, mint a családunkkal, talán mindent elárulok.

A játék öröme, a kíváncsiság, a barátság és a humor azonban átsegíti az embert a nehézségeken, így a göröngyökre is derűsen gondolunk vissza. Teljesen a semmiből építettük fel magunkat. Nem voltak szponzoraink, támogatóink, így azt kell mondanom, hogy minden egyes hangszer beszerzése, megvásárlása önmagában is óriási élményként él bennünk. Márpedig a hangszerbeszerzésből kivettük a részünket, mivel mindig töre­kedtünk arra, hogy az ütőhangszerek hallatán a közönségnek ne csak a dobok és a cintányérok jussanak eszébe. A világon ötezerféle ütőhangszer létezik: a színpad számunkra egy kimeríthetetlen lehetőségekkel teli, nagy játszótér!

Miként változott az együttes és a közönség kapcsolatának dinamikája?

Szerencsésnek mondhatom magunkat amiatt, hogy alapvetően pozitív életszemléletünk, habitusunk a zenélésünkben is vissza­tükröződik. A Talamba mindig közönségbarát együttes volt, és a jövőben is az lesz. Aki eljön meghallgatni minket,

Fotó: Nánási Pál

KONCERTJEINK IGAZI CSALÁDI ESEMÉNYEK, NINCS CÉLKÖZÖNSÉG, EHHEZ A KEZDETEKTŐL TARTOTTUK MAGUNKAT…

tudhatja: mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közönség felhőtlen estét töltsön el velünk. Koncertjeink igazi családi események, nincs célközönség, ehhez a kezdetektől tartottuk magunkat, és úgy vettük észre, hogy a közönség is ezt várja el tőlünk.

Mitől lesz különleges a jubileumi hangverseny műsora?

Mindenképpen szeretnénk a legfontosabb pillanatokat fel­ ­e­leveníteni. Eddig kilenc lemezünk jelent meg, van miből válogatni, vagyis a koncert címe akár az is lehetne, hogy Válogatás a Talamba húsz nagyon ütős évéből — ezzel a címmel egy könyv is megjelenik majd rólunk nemsokára. De a jövőből is szeretnék felvillantani valamit, mivel mindig törekedtünk arra, hogy lépést tartsunk a világ fejlődésével, ami ezen a koncerten nemcsak hallható, de látható is lesz. MIKLÓSA ERIKA személyében pedig olyan vendégünk lesz, akit az új irányzatok felé nyitott művésznek ismertünk meg. Az első pillanatban talán lehetetlennek tűnik egy operaénekes és egy ütőegyüttes fúziója, de azt gondoljuk, az emberi hang és az ütőhangszerek találkozása a lehető legősibb kombináció.

Molnár Szabolcs

2019

11 08

TALAMBA 20 — JUBILEUMI KONCERT VENDÉG: MIKLÓSA ERIKA — SZOPRÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

13

Egy olyan szenzációhajhász korban, amelyben Liszt-etűdöket zongorázó óvodások vírusvideói hódítanak milliós megtekintéssel, nem egyszerű eligazodni az új tehetségek között, felismerve az igazi értékeket. Ebben kíván segíteni az Európai Hangversenytermek Szervezete Rising Stars soro­zata, amelynek évek óta a Müpa is állandó állomása.

Az ECHO-ban tömörülő koncerttermek fiatal muzsikus delegáltjai közül minden évben hat szerencsés művész vagy együttes vehet részt egy-egy koncertturnén, érintve a szervezetet alkotó hangversenyközpontokat, bemutatkozási lehetőséget kapva olyan fontos helyszíneken, mint a londoni Barbican Centre, az amszterdami Concertgebouw vagy a hamburgi Elbphilharmonie. A teljes lista ennél természetesen jóval bővebb.

RAGYOGÓ CSILLAGOK

Az évek óta a Müpában is nagy sikerrel zajló sorozatnak akár ez is lehetne a címe a szerényebb Rising Stars — feltörekvő csillagok — helyett, hiszen az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) koncertszériája nem csodagyerekekkel hiteget bennünket.

A fiatal művészeknek szigorú követelményeket kell telje­ síteniük: fontosak a nemzetközi versenyeredmények, nem árt, ha már menedzsment segíti a rising star munkáját, továb­bá előnyt jelenthet egy(-két) megjelent lemez is.

De talán ezeknél is nagyobb súllyal esik latba az ifjú muzsi­kusok kortárs zenéhez fűződő viszonya — hiszen minden kiválasztott előadónak fel kell kérnie egy zeneszerzőt, hogy új művet komponáljon számára —, illetve elvá­rás az is, hogy oktatási projektek résztvevőjeként a legfiatalabbak, azaz a jövőbeli potenciális közönség megnyerésében is legyen a jelöltnek tapasztalata. Mindezeken felül azt talán már említenünk sem kell, hogy legfeljebb harmincas éveinek derekán járhat az intézmények által delegált ifjú művész.

Fotó: Gregor Hohenberg

A Goldmund Kvartett

14

klasszikus 2019. november—december

A Müpa Rising Stars-koncertjeinek idei sorát egy müncheni székhelyű vonósnégyes, a GOLDMUND KVARTETT indítja.

Az együttes tagjai többek között Rados Ferenctől is vettek órákat. A Rising Stars sorozatba a Cité de la musique — Philharmonie de Paris, valamint a Festspielhaus BadenBaden által delegált vonósnégyes olyan kíváncsisággal és lelkesedéssel barangol a zene birodalmában, mint amilyen kíváncsiság Hesse regényének hősét, Goldmundot is hajtotta a világ felfedezésében. A négy fiatal muzsikus egy japán alapítványnak köszönhetően Stradivari-hang­ szereken játszhat, méghozzá az úgynevezett Paganinikvartett hangszerein: azokon az instrumentumokon, amelyek egykoron „az ördög hegedűse” tulajdonában álltak.

A Goldmund Kvartett Rising Stars-turnéjának a Müpa lesz a legelső állomása, így ősbemutatót is hallhat a budapesti közönség a bolgár származású, Nagy-Britanniában élő komponistától, Dobrinka Tabakovától.

Fotó: Christopher Hastbacka

Magnus Holmander

Ugyancsak a Müpa közönsége hallhatja először az amerikai Molly Kien különleges darabját, amelyben a kísérletező kedvéről ismert svéd klarinétos, MAGNUS HOLMANDER egy különleges hangszert mutat be. Ennek elektromos szen­ zorokkal ellátott tölcsére a művész mozdulataira reagálva egészíti ki a hangokat különleges effektusokkal és színekkel. Ha valakit Donizetti, Bassi és Brahms művei nem hoznának lázba, Kien darabja miatt mindenképpen érdemes a stockholmi Konserthuset által jelölt muzsikust meghallgatnia. Tanára, a szintén kiváló szólóklarinétos, Martin Fröst is szuperlatívuszokban nyilatkozott róla, ráadásul Fröst egyik produkciójában Magnus éveken át nemcsak klarinétosként, hanem táncosként és bűvészként is feltűnt.

João Barradas

Fotó: Alfredo Matos

A lisszaboni Gulbenkian Alapítvány, a portói Casa da Música és a Philharmonie Luxembourg ajánlásával került be a programba a portugál harmonikaművész, JOÃO BARRADAS. Nem elég, hogy valamennyi nemzetközi versenyen, amelyen indult, elsöprő győzelmet aratott — több mint harminc megmérettetésről van szó! —, de a klasszikus zene mellett a jazz és az improvizáció is közel áll hozzá, így a Rising Stars sorozat koncertjein is megmutatja majd sokoldalú­ ságát. Kortárs szerzők is komponáltak számára, 2016-os, Directions című első lemezét pedig a kritikusok az egekig magasztalták.

2019. november—december klasszikus

15

Fotó: Igor Studio

Pablo Ferrández

Simon Höfele

A L’Auditori Barcelona és a Palau de la Música Catalana által delegált spanyol csellista, PABLO FERRÁNDEZ kapcsán mást talán nem is kell mondanunk, mint hogy Gustavo Duda­mel pálcája alatt nemrég debütálhatott a Los Angeles-i Filharmonikusok szólistájaként Anne-Sophie Mutter mellett, de Christoph Eschenbachhal is játszott már, aki a fiatal gordonkaművészről mint generációja legjobbjáról nyilat­ kozott. Ráadásul egy 1696-os Stradivarin játszik: azon a hangszeren, amelyen annak idején Starker János, előtte pedig Gregor Piatigorsky nyűgözte le hallgatóságát.

Fotó: Sebastian Heck

Az idei Rising Stars-művészek sorát fiatal német trombitás, SIMON HÖFELE zárja, akit három nagy hangverseny­ terem, a dortmundi Konzerthaus, a Kölner Philharmonie és a hamburgi Elbphilharmonie jelölt az ECHO turnéjára.

A huszonöt éves művész az ARD Nemzetközi Zenei Verseny különdíjasa volt, és néhány nagy európai koncert­ terem már nem lesz számára ismeretlen. A sztenderd reper­toáron túl kifejezetten szívügye a kortárs zene, így nem véletlen, hogy hangversenyén a számára komponált Miroslav Srnka-darabon kívül egy Ligeti-mű és egy Daniel Schnyder-szonáta is megszólal — az utóbbi szerző szintén a jazz világából érkezett.

16

klasszikus 2019. november—december

Talán elég indokot felsoroltunk arra, hogy miért volna kár kihagyni a Müpa Rising Stars-koncertjeit. Sőt a koncertek utáni közönségtalálkozókra is érdemes eljönni — utóbbiak látogatói olyan autogramokkal is gazdagodhatnak, amelyekre később sokkal büszkébbek lesznek, mint most gondolnák.

Tóth Endre

…minden kiválasztott előadónak fel kell kérnie egy zeneszerzőt, hogy új művet komponáljon számára…

2019

11 08 10 11

2019

11 08

RISING STARS KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ FESZTIVÁL TÉR

RISING STARS GOLDMUND VONÓSNÉGYES FLORIAN SCHÖTZ, PINCHAS ADT — HEGEDŰ CHRISTOPH VANDORY — BRÁCSA RAPHAEL PARATORE — CSELLÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

11 08

RISING STARS MAGNUS HOLMANDER — KLARINÉT KÖZREMŰKÖDIK: DAVID HUANG — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019

RISING STARS JOÃO BARRADAS — HARMONIKA

2019

11 10

2019

11 10

2019

11 11

FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RISING STARS PABLO FERRÁNDEZ — CSELLÓ KÖZREMŰKÖDIK: LUÍS DEL VALLE — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ RISING STARS SIMON HÖFELE — TROMBITA KÖZREMŰKÖDIK: FRANK DUPREE — ZONGORA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december klasszikus

17

Fotó: Szabó Levente

Szefcsik Zsolt

KÖZELI

ÉS TÁVOLI

ISMERŐSÖK AZ ERDŐDY KAMARAZENEKAR LENGYEL–MAGYAR ESTJE 18

klasszikus 2019. november—december

Az ERDŐDY KAMARAZENEKAR repertoárján különleges helyet foglal el a 20—21. századi lengyel zene, amelyet legszívesebben magyar szerzők munkáinak társaságában mutatnak be. SZEFCSIK ZSOLT zenekarvezetőtől elsőként azt kérdez­tük, hogy a két nép közmondásos barátságán túl szemléletbéli rokonság is felfedezhető-e a magyar és a lengyel kompo­nisták között. Általánosságban elmondható: a rokonság nem erősebb, de nem is gyengébb, mint a hasonló gyökerekkel rendelkező, más közép-európai alkotók között. Esetünkben inkább az a kettős vonzalom magyarázata, hogy a repertoárunkon kezdettől jelen lévő magyar művek iránti elkötelezettségünket frappánsan egészíti ki a lengyel zene 20. századi termése, amely a vonós kamarazenekarra írt művek műfaji területén rendkívül gazdag, ám az inkább nyugat felé tájékozódó hazai közönség körében talán kevésbé ismert.

Mi lesz a Fesztivál Színházban esedékes koncert gondolati vezérfonala?

Hangversenyünk — amely egyben az Erdődy Kamarazenekar megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepli — túlnyomórészt nemrégiben felvett tizenötödik lemezünk zenei anyagára épül, egy ősbemutatóval egészítve ki a CD-n is hallhatókat.

BŐVÜLT A FŐVÁROSI MOBILJEGYPROJEKT BUDAPEST MOBILE TICKET PROJECT SCOPE HAS EXPANDED

A program párhuzamosan alkotó magyar és lengyel szerzők vonószenekari műveit mutatja be a 20. század közepéről, illetve a 20–21. század fordulójáról.

EGYRE TÖBB JEGY ÉS BÉRLET ÉRHETŐ EL APPLIKÁCIÓN KERESZTÜL MORE AND MORE TYPES OF TICKETS AND PASSES ARE AVAILABLE THROUGH THE APP

A program párhuzamosan alkotó magyar és lengyel szerzők vonószenekari műveit mutatja be a 20. század közepéről (Rózsa Miklós és Szymon Laks), illetve a 20—21. század fordulójáról (Orbán György, Gyöngyösi Levente és Wojciech Kilar). A műsor súlypontja egyébként a magyar szerzők felé billen: különösen jelentősnek érzem benne Rózsa Miklós 1943-ban, New Yorkban komponált Concertóját vonószenekarra, amely a 20. század középső szakaszának itthon méltatlanul mellőzött, kimagasló műve. Sarokpontját képezi még programunknak Orbán György Sopra canti diversi című, 2014-ben keletkezett, zenekarunknak ajánlott kompozíciója, amely a szerző négyrészes Kájoni-ciklusának harmadik darabja. Érdekessége, hogy Orbán a mű három tételében egy román, egy szász és egy magyar dallamot dolgozott fel. Úgy sejtem, a közönség könnyen talál majd utat Wojciech Kilar Orawa című kompozíciójához, amely különleges érzékenységgel idézi meg a tátrai táj hangulatát.

Gyöngyösi Levente a zenekar felkérésének eleget téve írta 3. divertimentóját, amelyet ezen a koncerten mutatnak be.

Hogyan esett a zeneszerzőre a választás?

Gyöngyösi Leventével már több mint húsz éve ismerjük egymást: az Erdődy Kamarazenekar számos korábbi koncertjén működött közre continuo-játékosként és orgonistaként.

Többek között ő orgonál 1997-ben készült első lemezünkön is.

Komponistaként először 2008-ban ajánlotta számomra Lukács-passió című, kiváló művét, amelyet ugyanabban az évben, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mátyás-templomban mutattunk be. Zeneszerzői karrierje azóta tovább ívelt felfelé, és miután Orbán György egykori növendékeként az általunk leginkább preferált zenei stílus avatott művelője, több mint tíz év elteltével magától értődő természetességgel kínálkozott a gondolat, hogy új művet rendeljek tőle zenekarunk számára.

Molnár Szabolcs

2019

11 13

ERDŐDY KAMARAZENEKAR KONCERTMESTER: SZEFCSIK ZSOLT FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

A részleteket keresse a bkk.hu/mobiljegy oldalon.

For details, please go to bkk.hu/mobileticket

2019. november—december klasszikus

19

20

klasszikus 2019. november—december

FotĂł: Peter Adamik

A Baltic Sea Philharmonic

Európa és Amerika nagy hagyományú zenekarai jóvoltából sok évtizede tudjuk, hogyan muzsikál Nyugat. Japán és Kína jeles együttesei azt példázzák, milyen különleges alkalmazkodóképességgel sajátítják el Kelet zenészei egy, az övéktől távoli kultúra művészetét. Olaszország, Spanyolország, Portugália kiváló szimfo­nikus műhelyei Dél temperamentumát és érzékiségét hozzák a világ koncerttermeibe.

November 19-én a Müpa közönsége abból kaphat ízelítőt, milyen Észak szelleme, ha a zene területén nyilvánul meg.

Egy égtáj követei Az európai zeneéletben néhány évtizede vált termékeny szokássá a nemzetközi összetételű zenekarok alapítása. Az Európai Kamara­ zenekar vagy a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar csupán két példa a legsikeresebb internacionális együttesek közül, de a magyar zenekultúra vonzáskörzetéből is említhetnénk hasonlót, hiszen a Fischer Ádám alapí­totta Osztrák—Magyar Haydn Zenekar két nagy muzsikusnemzet előadóművészi hagyományát egyesíti. A nemzetközi együttesek létrehozásának sok hasznos hozama van. Az egyik: ezek a zenekarok válo­ gatottak, tehát minden országból a legkiválóbb muzsikusokat tömörítik magukba, s így minden esély megvan arra, hogy avatott vezetéssel kivételes minőségű produkciókat hozzanak létre. Egy másik hasznos eredmény az eltérő előadói hagyományok találkozása, a különféle iskolákból érkező, eltérő ízlésű hangszeres művészek eszme­cseréje. Végül egy harmadik, nem zenei természetű, ám annál fontosabb szempont a kapcsolatteremtés, a barátság különböző országok művészei között.

A BALTIC SEA PHILHARMONIC (Balti-tengeri Filharmonikusok) együttese meglehetősen fiatal: 2008-ban alakult Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Németország, Lengyelország, Orosz­ ország és Svéd­ország zenekari művészeiből. Mint az országok felsorolásából kitűnik, Észak fogalmát rugalmasan értelmezték az együttes létrehozói, s ezt csak helyeselhetjük, hiszen így a közös munkában olyan országok is részt vehetnek, amelyek nem kifejezetten északiak, ám bőségesen rendelkeznek északi területekkel, s ezért aztán ők is sokat tudnak az északi életérzés és szellemiség titkairól.

2019. november—december klasszikus

21

…sokat tudnak az északi életérzés és szellemiség titkairól Az együttes céljai között hangsúlyosan szerepel az innováció: a zenekar új hangon kíván megszólalni, koncertjeiken fontosnak tartják az újfajta fényeffektusok, képvetítések, sőt koreográfia eredményeinek alkalmazását. Munkamódszerük lényeges eleme, hogy sokszor játszanak kotta nélkül. Ez valóban forradalmi ötlet, hiszen azt már megszokhattuk, hogy számos karmester partitúra nélkül vezényel, a muzsikusok azonban a világ minden zenekarában szólamkottákból játszanak. Ha kívülről tanulják meg a darabokat, az a perfekció, az előadói intenzitás, a produkció személyes karaktere és szuggesztivitása terén jelentős eredményekkel járhat, közvetlenebb és a korábbinál folya­matosabb, élettelibb kommunikációt téve lehetővé a karmesterrel — és a közönséggel.

Természetes, hogy a Baltic Sea Philharmonic repertoárján hangsúlyosan szerepel az északi szerzők termése. Az együttes által megszólaltatott művek között megtaláljuk a dán Nielsen, a svéd Stenhammar, a norvég Grieg, a finn Sibelius, a litván Gelgotas, az észt Pärt, a lett Kalniņš, a lengyel Kilar alkotásait — de Stravinskyt és Wagnert is szívesen játszanak. (Ki vitatná, hogy a Ring sok vonatkozásban északi mű?)

Magától értődő, hogy az együttes karmestere is Észak szülötte: a világ­ hírű karmestercsalád tagja, KRISTJAN JÄRVI Észtország fővárosában, Tallinnban látta meg a napvilágot 1972-ben, édesapja Neeme Järvi (1937), bátyja Paavo Järvi (1962). Napjaink nemzetközi zeneéletében egyedülálló dinasztia az övék: nincs más olyan család, amely három világhírű karmestert is adott a zenének — méghozzá egy időben! Kristjan csupán hétéves volt, amikor családja az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, így tanulmányait is ott folytatta, és az első években pályája is ott bontakozott ki, ám mára európai művészi kapcsolatai is jelen­ tősek. Karmesteri erényei közül energiáját, szuggesztivitását, intenzív hangzásigényét emeli ki a kritika.

A Baltic Sea Philharmonic szellemének fontos alkotóeleme az együttműködés. Méltón illusztrálja ezt, hogy a Müpában fellépve a meghívó országgal is együttműködnek, magyar szólistát kísérve koncertjükön.

BALOG JÓZSEF, aki Grieg I. Peer Gynt-szvitje (op. 46) és Stravinsky Tűzmadár című balettjének 1945-ös szvitváltozata között Grieg rendkívül népszerű a-moll zongoraversenyét (op. 16) szólaltatja meg, korosztálya, a középgeneráció egyik legkiválóbb magyar zongoraművésze. 1979-ben született Budapesten, pályája kezdeti szakaszában számos hazai és nemzetközi zongoraversenyen nyert előkelő díjakat.

Világszerte turnézó művészként széles repertoárt szólaltat meg, amelynek fontos pillére többek közt Beethoven, Chopin, Liszt és Bartók zenéje. Különleges érdeklődéssel fordul a magyar komponisták művei felé, nemrég jelent meg például Lajtha László zongoraműveiből összeállított lemeze. Érdekli a kortárs repertoár, melynek áldozatkész előadója — és a jazz irányában is nyitott, erről tanúskodik Gershwin mű­ veiből készült, emlékezetes CD-felvétele.

Csengery Kristóf

22

klasszikus 2019. november—december

2019

11 19

BALTIC SEA PHILHARMONIC KÖZREMŰKÖDIK: BALOG JÓZSEF — ZONGORA VEZÉNYEL: KRISTJAN JÄRVI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Sunbeam Productions, Peter Adamik

Kristjan Järvi

2019. november—december klasszikus

23

Fotó: Christian Ruvolo

IRÁNY A PARNASSZUS

Annelien Van Wauwe

A fiatal belga klarinétművésznő és a húszas éveinek elején járó magyar dirigens felfedezése során a közönség nem csak ismert zeneműveket hallhat, hiszen Brahms f-moll klarinét— zongoraszonátájának Berio készítette zenekari adaptációja igazi ritkaság.

Régi szép idők a címe ANNELIEN VAN WAUWE első CD-jének, amelyen eljátssza a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR koncertjén is megszólaló Debussy-rap­szódiát és Brahms—Berio-szonátát. „Kifejező előadásokra törekszem a legmagasabb művészi szín�vonalon, hogy megtapasztaljam a zenében megbúvó intenzív érzelmeket, és megosszam ezeket a közönséggel. Szükségem van arra, hogy megtestesítsem a zene energiáját, hogy magamhoz öleljem erejét, és szabadon lélegezzem mozgásában.”

A számos versenygyőzelmet elért klarinétművésznő nemzetközi tekintélynek örvendő muzsikus, aki már Európa-szerte fellépett neves zenekarok szólistájaként. Játszott többek közt a zürichi Tonhalléban, a brüsszeli Bozarban, a londoni Wigmore Hall­ban és az amszterdami Concertgebouw-ban is. 2017-ben debü­tált a BBC Proms rendezvényein — a Royal Albert Hallban és a Cadogan Hallban —, 2018-ban pedig Mozart A-dúr klarinétversenyét adta elő, amiről a BBC felvételt készített.

Sabine Meyer egykori tanítványának a zene és különösen a klarinét iránt érzett szenvedélye több zeneszerzőt inspirált már arra, hogy darabot írjon számára. Így született a lemezén is hallható Manfred Trojahn-mű is (Sonata V) 2017-ben.

A művésznő nem győzi hangsúlyozni, hogy rendszeres jógagya­kor­latai és egy Szútra-csoporthoz való csatlakozása nagyon kedve­ző hatást gyakorol játékára, hiszen a klarinétozás alapja a helyes légzés és a meditáció.

24

klasszikus 2019. november—december

„…a legnehezebb feladat hitelesnek lenni és maradni egy szimfonikus zenekar előtt.”

RAJNA MARTIN kedvenc zeneszerzője Bartók. „Nem a nehéz­

sége, hanem zenéjének tartalma miatt. Annyira ismerte a népzenét, természetes, miközben őrülten ki van találva és hangról hangra felépítve minden darabja.” Karmester-példaképe Carlos Kleiber, elkötelezett tisztelője Kovács Jánosnak, és növekvő érdek­lődéssel figyeli a Müpában is nagy sikert aratott Teodor Currentzis munkáját. A Junior Prima-díjas dirigens hároméves kora óta ápol intenzív kapcsolatot a zenével, tizenöt évesen kezdett vezénylést tanulni, és huszonegy esztendősen kezdődött meg pályájának ma is tartó korszaka, amelyben rendszeresen áll zenekarok élén.

Régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mitől jó a jó karmester. Milyen képességekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy valóban jó legyen? „Nem hiszem, hogy létezik olyan, aki mindegyiket egyforma mértékben birtokolja” — nyilatkozta. — „Azt hiszem, mindenkinek más az erőssége. Szerintem a legnehezebb feladat hitelesnek lenni és maradni egy szimfonikus zenekar előtt.”

Arról, hogy mit érez, amikor több tucatnyi, nála minden valószínűséggel lényegesen idősebb muzsikus elé áll, hogy irányítsa őket és felelősséget vállaljon a közös produkcióért, elgondolkodva mesél: „Mindig nagy tisztelettel fordulok idősebb kollégáim felé. Vannak, akiknek sokat kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy a közös muzsikálásba a velem való játék során is bele­ tegyék szívüket-lelküket, de azt hiszem, hogy az esetek többségében sikerül gyümölcsöző együttműködést kialakítanunk”.

Tóth Anna

2019

11 24

FELFEDEZÉSEK BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: ANNELIEN VAN WAUWE — KLARINÉT VEZÉNYEL: RAJNA MARTIN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

25

A Liszt Ferenc Kamarazenekar

VÁRVA VÁRNI A nyugati kereszténység adventje és az ortodox karácsony hangulata orgonaszóval, kamarazenével, és persze zengő énekhangokon: két koncert az egyetemes ünnepvárás időszakára. „Ez a hónap az ünnep.” Ezzel a kurta, de annál szabatosabb mondattal indította hajdan December című írását Márai Sándor, a lényeg kedvéért kivételesen minden stílus­ művészetet mellőzve, s mindössze tényszerűen állapítva meg azt, amit egyébiránt tekintélyre való hivatkozás nélkül is valamennyien érzünk és tudunk: a karácsony és annak várása — ami persze már maga is ünnep — egészében betölti az esztendő utolsó hónapját. Ha templomok vagy éppen­séggel bevásárlóközpontok helyett a koncerttermeket járjuk ilyenkor, az ünnep itt is uralja a programot — és a lelkeket.

Ezt, tehát az ünnep, pontosabban a karácsonyi ünnepkör huzamos és univerzális varázsát bizonyítja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem december 1-jei és 10-i

26

klasszikus 2019. november—december

estje is — még ha első pillantásra netán a felekezeti-kulturális különbségek tűnnének is a szemünkbe. A kereszténység nyugati és keleti ágában ugyanis forma szerint másként, más szertartásokkal, és ami bizonnyal még látványosabb: más naptári menetrend szerint zajlik le évről évre ez a vallási főünnep és előzményeinek sora. Így az ortodox karácsony január 7-re esik majd, ami jókora csúszás ugyan, ám a lényegen éppúgy nem változtat, ahogyan a szertartásrend eltérései sem.

A karácsony előtti negyedik vasárnap, másként a Szent András apostol emléknapjához legközelebb eső vasárnap, vagyis az advent kezdete idén december elsején érkezik el. Az eljövetel eljövetelét két kiváló együttes, a LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

és a CANTEMUS KÓRUS, két tehetséges énekesnő, ZEMLÉNYI ESZTER és BALOGH ESZTER, valamint két pompás hangszeres művész, FASSANG LÁSZLÓ és PÁLFALVI TAMÁS köszönti adventi és karácsonyi kórusművekkel és a barokk zene három legnépszerűbb mestere, Bach, Vivaldi és Händel műveivel.

A program mellett mindazonáltal valamiképpen már maguk a közreműködő muzsikusok is az ünnep szellemiségét képviselik.

Legnyilvánvalóbban a két nagy múltú együttes, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekar csakúgy, mint a Cantemus Kórus a közösségteremtés és (ami ennél is nagyobb teljesítmény) a közösség éltető fenntartásának csodája, olyan művészek egymás munkáját folytató erőfeszítéseinek köszönhetően, mint a nyíregyházi

kórus élén ma is együtt munkálkodó apa és fia, azaz SZABÓ DÉNES és SZABÓ SOMA, vagy a világhódító kamarazenekar korszakos vezetője, Rolla János, és mai koncertmestere, TFIRST PÉTER. Azt pedig, hogy a Müpa orgonaprogramjainak spiritus rectora, Fassang László miként teremt játékával ünnepi légkört, aligha kell hosszasan ecsetelni! Végül a fiatal trombitás, Pálfalvi Tamás hétköznapi realitásokra, azaz a fizikai lehetőségekre rácáfoló produkciója maga az egyszeriség ajándéka, az ünnep varázslata.

A december 10-i koncert kevésbé otthonos, némi túlzással akár még egzotikusnak is nevezhető közeget teremt számunkra.

Az ortodox karácsony világát a SZENT­ PÉTERVÁRI KONCERTKÓRUS és ismét csak egy remek orgonista, DANIEL ZARETZKY idézi meg, a pravoszláv ünnepi liturgiához

szorosabban-lazábban kapcsolódó kompozíciók, orosz és ukrán karácsonyi énekek, évszázados románcok révén. A VLAGYIMIR BEGLECOV által vezényelt kórus már csak összetételénél fogva is változatosabb meg­ szólalásmódokra képes, mint a pravoszláv egyházi férfikarok, de hogy a szentpéterváriak ezt a dúsan tömör hangzást is képesek megteremteni, azt rögtön programjuk kezdetén bizonyítják. Lenyűgöző módon, azonban nem is annyira meglepően, elvégre a kórus elődje a hajdan diakónusokból álló templomi együttes volt. Daniel Zaretzky sokoldalúságát és játékának hitelességét pedig több mint három évtizedes pálya­futás szavatolja, amelynek első harmadát imponáló versenysikerek sora, így az 1991-es összorosz orgonistaversenyen elnyert első díj övezte. Ma pedig már jó ideje ő tanítja, neveli és zsűrizi az orgonisták új nemzedékeit,

2011 óta a Szentpétervári Állami RimszkijKorszakov Konzervatórium orgona-tanszékének vezetőjeként.

Ahogyan az 1-jei koncerten, úgy a szentpéterváriak és Zaretzky programjában is szerepel egy Bach-concerto, jeléül annak, hogy Johann Sebastian Bach művei nyugaton és keleten egyaránt nélkülözhetetlenek, ha emelkedett és ünnepi légkör megteremtése a feladat. A két decemberi hangversenyt persze korántsem csupán a nagy barokk mester személye rokonítja egymással — és még csak nem is az orgona kitüntetett szerepe itt is, ott is. Előadók és hallgatók közös ünnepvárása teremt közösséget e két esemény között: az a reményteli várakozás, amely az évnek ebben a szakában életre hívja az ünnep csodáját.

László Ferenc

A Szentpétervári Koncertkórus

2019

12 01

…a karácsony és annak várása — ami persze már maga is ünnep — egészében betölti az esztendő utolsó hónapját.

2019

12 10

ADVENTI KONCERT KÖZREMŰKÖDIK: ZEMLÉNYI ESZTER — SZOPRÁN BALOGH ESZTER — ALT PÁLFALVI TAMÁS — TROMBITA FASSANG LÁSZLÓ — ORGONA CANTEMUS KÓRUS (KARIGAZGATÓ: SZABÓ DÉNES, SZABÓ SOMA) LISZT FERENC KAMARAZENEKAR (KONCERTMESTER: TFIRST PÉTER) VEZÉNYEL: SZABÓ DÉNES, SZABÓ SOMA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KARÁCSONYI ORGONAKONCERT DANIEL ZARETZKY ÉS A SZENTPÉTERVÁRI KONCERTKÓRUS ORTODOX KARÁCSONY VEZÉNYEL: VLAGYIMIR BEGLECOV BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

27

Az impozáns fellépésű, tekintélyt parancsoló megjelenésű, hatalmas hangú énekes­ről minden rajongójának megvan a maga története. Én például Wotanként hallottam először BRYN TERFELt, és azonnal megjegyeztem a nevét (bár akkor még nem tudtam, hogy kell kimondani). Számomra azóta is Wagner-zenedrámákban nyújtja a legemlékezetesebb alakításokat, bár pályafutása elején Mozart-énekesként, illetve Richard Strauss Saloméjának Jochanaan szerepében szerzett nemzetközi hírnevet.

Decemberi áriaestjének első felében nálunk is csupa Wagnert énekel, majd hallhatunk tőle Mozartot, Muszorgszkijt (a Borisz Godunov címszerepével három éve bővült a repertoárja), és musicalrészletekkel is bizonyítja sokoldalúságát.

A traktor nyergéből

AZ OPERASZÍNPADRA Az első operaáriákat egy traktoron ülve hallgatta, az embert próbáló Wagner-szerepekhez steakfogyasztással gyűjt erőt, és semmiféle zenéről nem állítaná, hogy nem szereti. A 2017-ben lovagi címmel kitüntetett walesi művész arra is bármikor hajlandó, hogy rövid nyelvlecke keretében magyarázza el: a walesiek az f-et v-nek ejtik. Így mire megérkezik hozzánk, nekünk is lesz időnk megtanulni, hogy nevének helyes ejtése Tervel.

„Az opera világába vezető utazásomat azzal kezdtem, hogy kazettákat rakosgattam a lejátszóba egy észak-walesi farmon, egy Massey Ferguson traktoron ülve. A felvételeken a svéd bariton, Håkan Hagegård énekelt, és nem értettem, én miért nem tudom kiénekelni azokat a magas hangokat, amelyek neki minden áriában sikerültek. Három évvel később aztán rájöttem: azért nem, mert én basszbariton vagyok” — emlékezett vissza a komolyzenével való első találkozására. A helyszín nem véletlen: walesi gazdálkodó családba született, ám zeneszerető szülei mindent megtettek, hogy segítsék énekesi álmainak megvalósításában. „Nem tartanék ott, ahol tartok, ha nincse­ nek a szüleim, nem támogatnak, és a testvéremmel együtt nem hordoznak minket énekversenyekre minden hétvégén, szerte az országban” — mesélte. Miután számos versenyt megnyert, Londonba költözött, ott szerzett diplomát, és huszonöt évesen Guglielmo szerepében lépett először színpadra a Così fan tuttéban. „Az opera nem bonyolult” — jelentette ki a művész, aki olyan kollégáit tartja példaképének, mint Plácido Domingo és Claudio Abbado. — „Olyan nyelv ez, amelyet gyakorlással és odaadással el lehet sajátítani.”

Terfel mindig szívesen váltogatta a nehézsúlyú szerepeket a könnyedebbekkel. „Nagyszerű dolog, hogy ilyen sokféle szín szerepelhet a palettámon” — fogalmazott, amikor Donizetti Don Pasqualéja kapcsán arról esett szó, a komoly vagy a vidám figu­rákat formálja-e meg szívesebben. „A komikus szerepek lehetőséget kínálnak arra, hogy olyan operákban lépjek fel, amelyeket egyszerűbben megközelíthetőnek tartanak. De hangsúlyozni szeretném: akármilyen produkcióban vegyek is részt, hűnek

28

klasszikus 2019. november—december

Fotó: Mitch Jenkins , Deutsche Grammophon

Bryn Terfel

kell lennem a rendező elképzeléseihez. Minden operát hasonló módon fogok fel, legyen bár vígopera vagy komoly.”

Ugyanakkor más műfajok sem állnak távol tőle, szívesen énekel például musicalrészleteket, illetve zenei anyanyelvének darabjait, walesi dalokat. „A bátyámmal nagyon szerettük a Pink Floydot, a Queent, a Dire Straitst, Elvis Presley-t, és máig szeretem ezeket” — mesélte egy interjúban. — „Nincs olyan zene, amit ne szeretnék!”

Wagner azonban mindent visz, személyes fellépését követően a Müpa közönsége is a német mester egy másik darabjában, A bolygó hollandiban hallhatja őt márciusban, a Metropolitanből sugárzott közvetítésen. Emellett ő maga is egy Ring-részletet nevezett meg, amikor arról kérdezték, melyik a legkedvesebb operai pillanata: „A walkür befejezése, az utolsó alkalom, amikor Wotan láthatja kedvenc lányát.

Ez a rész ötórányi csodálatos zene után követ­kezik, és minden csepp erőt és érzelmet kivesz belőlem.” Nem csoda, hogy saját bevallása szerint amint lejön a színpadról, a gondolatai azonnal az étel felé fordulnak. „Egy Wagner-opera jellemzően négy órán át tart, olykor hatot is kitölt, és normális esetben délután négykor kezdődik, úgyhogy ebédre steaket szoktam rendelni, és a szünetben is mindig eszem valamit: egy tányér levest, némi gyümölcsöt” — árulta el egy interjúban. Új Wagner-szerepekkel azonban már nem tervezi bővíteni repertoárját: sem a Parsifalban, sem a Trisztánban nem fogjuk hallani, emellett pedig búcsút mond egyik legkedvesebb szerepének, A nürnbergi mesterdalnokok bölcs cipész-költőjének, Hans Sachsnak. „Szögre akasztom a Hans Sachs-cipőmet. Úgy döntöttem, a követ­ kező négy évben az újdonságokra fogok koncent­rálni, például a Don Pasqualéra.

A Mesterdalnokok nem szerepel a naptáramban a következő négy év során, utána

„NINCS OLYAN ZENE, AMIT NE SZERETNÉK!”

pedig már ötvennyolc éves leszek, addigra talán már kissé túl késő lesz hozzá.”

A walesi nyelv és kultúra nagyköveteként is ismert művész azonban még számos meglepetést tartogat. Az is megtörténhet, hogy egyszer egy olyan kollégájával énekel majd együtt, aki már csak hologram formájában lehet köztünk, annyira lenyűgözte az ötlet, amelyet Céline Dion Las Vegas-i show-műsorában látott. „Soha nem énekeltem A gyöngyhalászok duettjét Pavarottival — bárcsak megtehetném egyszer a koncertszínpadon!”

Mörk Leonóra Sir Bryn Terfel a Deutsche Grammophon kizárólagos művésze.

2019

12 18

BRYN TERFEL ÁRIAESTJE KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ZENEKARA VEZÉNYEL: GARETH JONES BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

29

Fotó: Victoria Cadisch

Mary Bevan

Advent

a Temzétől az Elbáig

30

klasszikus 2019. november—december

Ma már több száz régizenei együttes és kórus működik szerte a világon, a historikus játéknak kialakult a hagyománya: mit hogyan illik, sőt kell játszani. E hagyományokon belül azonban hihetetlenül változatos és árnyalatokban gazdag a skála, különböző nemzetek különböző előadói iskolái élnek egymás mellett, eltérő interpretációs dialektusokkal.

Ebből kapunk izgalmasnak ígérkező ízelítőt egy francia zenekar német kórussal és brit karmesterrel közös adventi Bach-estjén.

A francia irányzatot a LE CONCERT LORRAIN képviseli, amely — mint neve is jelzi — Lotaringiában működik, de kulturálisan már ez a régió is rendkívül gazdag és sokszínű, hiszen a német—luxem­burgi határhoz fekszik közel. Az együttes, amely egyes koncertjeit Metzben, másokat luxemburgi helyszíneken tartja, fiatalnak mondható: 2000-ben alapította Anne-Catherine Bucher csembalóművész, aki 2013-ig vezette is.

Ma — még egy nemzetközi vonás — a Lipcsé­ ben végzett, kiváló német gordon­kás, Stephan Schultz a művészeti vezetője.

Az elmúlt két év­tizedben az együttessel dolgozott Andreas Scholl kontratenor, James Gilchrist tenor, Robin Blaze kontratenor, 2012-ben pedig Christoph Prégardien tenor választotta partnerül, hogy karmesterként is bemutatkozzon Bécsben, Amszterdamban, Párizs­ban — a lotaringiai zenekart 2013 tavaszán ebben a fel­állásában hallhattuk a Müpában, Bach János-passiójá­ ban. Művé­szi tevékenysége mellett a Le Concert Lorrain még három területen szolgálja elkötelezetten a kultúrát régiójában: minden évben mesterkurzust szervez, isko­lákba viszi el a barokk zenét, valamint Barokk kávéházak című sorozatában ismeretterjesztő koncerteket rendez.

A kórus viszont Bach egykori otthonából, Szászországból érkezik — lenyűgöző az a természetesség és plaszticitás, amellyel ez a német anyanyelvű énekegyüttes a barokk zeneszerző-óriás műveit tolmácsolja.

Ezen az ünnepi esten is Bach adventi és ka-

rácsonyi kantátáit, valamint egyik felülmúlhatatlan remek­művét, a Magnificatot adják elő. A DREZDAI KAMARA­KÓRUSt a kiváló karnagy, Hans-Christoph Rademann alapította 1985-ben, és ma is ő vezeti. Művészi küldetésük szerint a Bach életében is uralkodott Erős Ágost és Szászországi Frigyes Ágost szász választófejedelem korának zenéjét kutatják és mutatják be koncerteken, valamint hangfelvételeken. Az együttes presz­tízsét mutatja, hogy olyan illuszt­ ris karmesterekkel lépett fel, mint Paul McCreesh, Fischer Ádám, René Jacobs, Roger Norrington és Herbert Blomstedt, valamint olyan neves zenekarokkal működött együtt, mint a Berlini Régizenei Akadémia és A Felvilágosodás Korának Zenekara; Bach Karácsonyi oratóriu­mát a Lipcsei Gewandhaus Zenekarával, Riccardo Chailly vezényletével vette lemezre.

Ezúttal a brit MARCUS CREED vezeti a produkciót, akinek neve ma már fogalom a hivatásos európai kóruséletben. Az angol kórus­kultúra fellegváraiból, a cambridge-i King’s College és az oxfordi Christ Church egyetem, valamint a londoni Guildhall School of Music intézményekből kikerült fantasztikus karnagy több mint negyven éve él Németországban. Felelősségteljes muzsikus, aki semmit sem hagy úgy, ahogy találta: korábbi énekegyüttesét, a RIAS Kamarakórust például új művészi színvonalra emelte, fontos és régi adósságokat törlesztő lemezeket készítve Krenek és Stockhausen műveiből (később a Drezdai

Művészi tevékenysége mellett a Le Concert Lorrain még három területen szolgálja elkötelezetten a kultúrát régiójában: minden évben mesterkurzust szervez, iskolákba viszi el a barokk zenét, valamint Barokk kávéházak című sorozatában ismeretterjesztő koncerteket rendez.

Kamarakórust alapító Rademann is nyolc évet töltött el a RIAS Kammerchor élén).

Amellett, hogy több mint húsz éve tanít a Kölni Zeneművészeti Főiskolán, 2003 óta a német Südwestrundfunk Énekegyüttesének, 2014 óta pedig a Dán Rádió Énekegyüttesének művészeti vezetője.

Négy csodálatos énekes szólistát is üdvözölhetünk a Bartók Béla Nemzeti Hang­ versenyterem színpadán. MARY BEVAN brit szoprán Händel és Bach oratorikus műveiben hihetetlen könnyed­ségével és virtuo­ zitásával nyűgözi le a közönséget, de operaénekesként is számos fontos bemutatóban kapott szerepet az elmúlt évadokban. TIM MEAD brit kontratenor Robin Blaze tanítványa, és főleg barokk produkciók szívesen látott közreműködője; a legjobb régizenei karmesterek látják el rendszeresen nem épp a legkönnyebb művészi feladatokkal.

A tenor GUY CUTTING szintén a szigetország egyik kimagasló művésze, barokkspecialista, aki olyan nagyságok felkéré­sei­nek tett már eleget Bach, Monteverdi, Schütz, Purcell és Händel műveiben, mint Philippe Herreweghe, John Butt, Robert Howarth, John Eliot Gardiner, Edward Higginbottom és Paul McCreesh. A basszus TOBIAS BERNDT a drezdai Kreuzkirche kórusában kezdte pályafutását, mesterei közé tartozott Dietrich Fischer-Dieskau is, a 2000-es években számos versenyt megnyert, ma pedig a német barokk zene kimagasló tolmácsaként tartják számon.

Várkonyi Tamás

2019

12 19

KARÁCSONYI HANGVERSENY A DREZDAI KAMARAKÓRUS ÉS A LE CONCERT LORRAIN KÖZREMŰKÖDIK: MARY BEVAN — SZOPRÁN TIM MEAD — FÉRFIALT GUY CUTTING — TENOR TOBIAS BERNDT — BASSZUS VEZÉNYEL: MARCUS CREED BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december klasszikus

31

„A popkultúra, amely olyan sokat jelentett nekem”

Háy János

A Jazzrajongók sorozat beszélgetéseiben NÁRAY ERIKA meg­ hívottjaiként rendszeresen lépnek közönség elé írók-költők, akik korábban nyilvánosan nem árulták el érdeklődésüket a jazz iránt, viszont sokszor hitet tettek más műfajok mellett — azt tehát eddig is tudtuk róluk, hogy a zene iránt korántsem közömbösek. Így van ez a műsor legújabb vendégével, HÁY JÁNOSsal is, aki a fővárosba került vidéki fiúként diák­ korában alternatív zenék iránt kezdett érdeklődni, majd szegedi főis­kolásként kérészéletű rockzenekart alapított (Originál Láger).

Zenei (és képzőművészeti) érdeklődése az írással és szerkesztéssel telt években sem szűnt meg: figyelt a magyar könnyűzenei élet fejleményeire, ennek jegyében lépett színpadra tavaly az Ördögkatlan Fesztiválon, ahol a kérdező szerepét vállal­ta Szörényi Levente oldalán. A rendkívül termékeny, lírikus­ként, próza- és drámaíróként egyaránt jegyzett író legutóbbi, közel hétszáz oldalas szubjektív irodalomtörténeti opusának (Kik vagytok ti?) utolsó fejezetét szintén egy zenei kedvencének, a nyolcvanas években megismert Víg Mihály dalszerzőnek szentelte, aki előbb a Trabant és a Balaton együttes­ ben tűnt fel, majd Tarr Béla filmjeihez írt zenéivel tett szert országos és nemzetközi hírnévre.

A New York Times jazzkritikusa különleges dicséretben részesítette a LARRY GOLDINGS—PETER BERNSTEIN—BILL STEWART TRIÓt: azt írta róluk, hogy az elmúlt évtized két legjobb orgonás trióját alkották meg. Nevezték őket ugyanis több lemezen Larry Goldings Triónak is, máskor pedig DVD-t adtak ki ebben a felállásban Peter Bernstein Trio néven. Hívjuk őket bárhogyan, egy biztos: mindhárom világklasszis muzsikus erős szálakkal kötődik a funk jazzhez, példa erre Bill Stewart dobos Don’t Ever Call Me Again című szerzeménye. Bernsteinről pedig Jim Hall, hangszere egyik legnagyobb mestere mondta, hogy a legmélyebb benyomást keltő gitáros, akit valaha hallott. A jazzszakma tudja jól: ez olyan súlyú állítás, mintha Szent Ágoston a katolikus teológia legmeggyőzőbb képviselőjének nevezett volna egy nála jóval fiatalabb filozófust.

Feltűnő jellegzetessége a hármasnak, hogy számaik alapját a közös hangzás, nem pedig az orgona-sound adja. Ebben is igyekeznek túllépni a Hammond-triók hagyományán, vagyis a billentyűs hangszer uralta soul jazz konvenciókon, Jack McDuff, Shirley Scott és Jimmy Smith világán, noha egyes dara­bokban megidézik őket. Nem „orgonás trió” kívánnak lenni, hanem három, komponistaként is a legjobbak között jegyzett, erős művészszemélyiség kreatív interakciójára törekszenek. Saját szerzeményeik mellett olyan kiemelkedő pálya­ társak kompozícióit is megszólaltatják, mint Horace Silver, Carla Bley és Wayne Shorter.

A Larry Goldings—Peter Bernstein—Bill Stewart Trió Fotó: John Rogers

Fotó: Horváth Blanka

Triózás másképpen

A mélygarázs szerzője tévében-rádióban a legkülönbözőbb közéleti hírekkel és jelenségekkel kapcsolatban fejti ki véle­ ményét. Nem kétséges, hogy a jazzről szintén lesz érdemi mondandója.

2019

11 14

32

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: HÁY JÁNOS BOHÉM ÉTTEREM

jazz 2019. november—december

2019

11 19

LARRY GOLDINGS—PETER BERNSTEIN—BILL STEWART TRIÓ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fotó: Sárközy Marianna

Virág Judit

Hölgy fakalapáccsal Az utóbbi hónapokban csak férfi vendégei voltak a Jazzrajongók beszélgetéseinek: zenész, költő, műfordító és tévés személyiség egyaránt akadt köztük. E sorozatot most új színnel gazdagítja a háziasszony, NÁRAY ERIKA, amikor a kedves és közvetlen modorú VIRÁG JUDIT művészettörténésszel, a neves galériatulajdonossal készül közös estre.

A vendég, a 19—20. századi magyar festészet egyik legjobb szakértője, akinek legendás árverésein már Munkácsy- és Csontváry-képek is kalapács alá kerültek, szerényen azt mondja magáról, hogy férje nélkül nem alakulhatott volna így a pályá­ja. Együtt alapították a Virág Judit Galériát és Aukciósházat, mégis úgy érezzük, Virág Juditra maradéktalanul illik Anaïs Nin mondása, mely szerint „az élet az emberi bátorság arányában zsugorodik össze vagy nő meg.”

Nu jazz jubileum Norvégia a jazz egyik európai fellegvára, pedig a rajongók már alig emlegetik Jan Garbareket, a közelmúlt legkelendőbb norvég jazzmuzsikusát. A szabadjazztől a skandináv minimalizmusig és az avantgárd vokális jazztől a nu jazzig szinte valamennyi irányzat markánsan képviselteti magát az országban.

Talán ez utóbbi stílushoz áll legközelebb a valójában besorolhatatlan JAGA JAZZIST, a magjában huszonöt éve változatlan, a kísérőket azonban sűrűn váltogató nonett, amelynek második albumát a BBC 2002 legjobb jazzlemezének kiáltotta ki.

Az biztos, hogy az együttes zenéje sokkal komplexebb és innovatívabb annál, hogysem a nu jazzre gyakran jellemző retro/ neoswing vagy hasonló jelzőkkel lenne leírható. Ellentétben a konvencionális hangszerparkot felvonultató hasonló zene­ karokkal, a norvég csapat arzenáljában az elmaradhatatlan elektronika mellett tuba, harsona, trombita, szaxofonok, basszus­klarinét, vibrafon, ütők és elektromos gitár is feltűnik, szerzeményeik széles stiláris skálán mozognak, egy ügyesen egyensúlyban tartott eklektika szellemében. Számaikban Steve Reich hatása éppúgy felfedezhető, mint a King Crimsoné vagy Gil Evansé.

Az együttes motorja, Lars Horntveth 1994-ben, az együttes megalakulásakor még csak tizennégy éves volt! Napjainkra az ő neve is bekerült a skandináv jazz halhatatlanjainak csarnokába.

Máté J. György

A Jaga Jazzist

Fotó: Anthony P. Huus

Vajon milyen jazzt szeret a képszakértő? E sorok írója azt feltételezi, hogy mint egykori francia szakos egyetemista, Virág Judit talán a frankofon jazzt érzi szívéhez legközelebb állónak.

Például a jazzéneklésnek azt a különleges válfaját, amely az amerikai zenei kíséretet (swing) a chanson-hagyományokkal köti össze.

Tudjuk jól, hogy több kortárs festőnket ihlette meg „Amerika klasszikus zenéje”. Virág Judit egyszer talán jazztémájú festményekből is rendez majd kiállítást.

2019

12 12

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: VIRÁG JUDIT BOHÉM ÉTTEREM

2019

12 18

JAGA JAZZIST

Fesztivál Színház

2019. november—december jazz

33

Cécile McLorin Salvant és Sullivan Fortner

Vastag keretes szemüvegében, egycentisre nyírt hajával, sárga lebernyegeiben és lobogó fülbevalóival meghökkentő jelenség. Amikor azonban felcsendül a hangja, a közönség már nem csodálkozik, csodálni kezdi. Rajongók várják a világon mindenütt — a Müpába novemberben tér vissza.

34

jazz 2019. november—december

Azt sem tudtam, mi a ritmus — ilyen olvasata is lehet CÉCILE MCLORIN SALVANT egyik egyéni interpretációjának, az I Didn’t Know What time It Was című szerelmes dal megszólaltatá­ sának. Ugyanis szándékoltan ütemen kívül énekli az ismert melódiát — és persze a time a ritmusérzékre is vonat­kozhat.

Egy rádióinterjúban elmondta, hogy nem akar csinosan, szépen énekelni: a mély, kormos hangok és az éles magasak érdeklik. Ez megfelel a jazz sajátos esztétikájának, gondoljunk csak Louis Armstrongra. Salvantnak ráadásul rá is kellett dolgoznia arra, hogy megszólalásmódja a középső fekvésben is elég erőteljes legyen, ebben a klasszikus képzés sokat segített neki. Egyéni felfogása is biztosan előrevitte volna, de azért ért olyan sebesen és olyan nagy lendülettel a csúcsra, mert elképesz­tően izgalmas és mindent kifejezni képes a hangja, előadásának gondolatgazdagsága pedig óriási.

Tíz éve nyerte meg a Thelonious Monk Versenyt, és azóta is töretlenül fejlődik tovább. Valamennyi lemezét Grammy-díjra jelölték, a másodiktól kezdve pedig mindegyiket meg is kapta.

Fantasztikus dalokat szerzett, ezek egy részét most is magával hozza majd, de más énekesekkel összehasonlítva kiderül, hogy a sztenderdekben igazán különleges. A rajongók egy-egy gesztus erejéig észrevehetik Sarah Vaughan, Billie Holiday és Betty Carter nem is titkolt hatását. De az énekesnő nem áll meg a jazz határainál. Ahogy aktuális lemeze, a The Window repertoárja bizonyítja, Richard Rodgers, Stevie Wonder és Steven Sondheim örökzöldjei mellé odakerül a francia sanzonhagyomány egyik-másik ékessége. Budapesti bemutatkozása óta tudjuk, hogy a kétnyelvű McLorin Salvant a frankofon kultúrában is otthon van. Társadalmi kérdésekben is állást foglal, például egy amerikai népballadával vagy egy korai R&B dallal, feminista dalszövegekkel.

Erôs hangot kívánunk.

13 svájci hegyvidéki gyógynövénnyel.

LD PRÓBÁ !

ST KI MO

…nem akar csinosan, szépen énekelni: a mély, kormos hangok és az éles magasak érdeklik.

Ezúttal a Müpában a The Window második főszereplője, SULLIVAN FORTNER ül a zongorához, a koncertet ketten adják.

Fortner már rengeteg tapasztalatot gyűjtött, elhalmozták díjak­kal, Dianne Reeves, Dee Dee Bridgewater és Roberta Gambarini is szerepeltette, hogy Paul Simont és Wynton Marsalist ne is említsük. Fantasztikusan képes a McLorin Salvant által is kedvelt, bár néha idézőjelbe tett szerelmes dalok romantikus rezgését visszaadni, miközben a legdögösebb bluest akár együtemes bevezetéssel is útjára indítja.

Akárcsak az énekesnő, ő is szereti a nagy kontrasztokat, miköz­ben jól bejáratott duójuk elképesztő intimitásokat képes megjeleníteni.

Zipernovszky Kornél 2019

11 18

CÉCILE MCLORIN SALVANT & SULLIVAN FORTNER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Minden jót kívánunk!

2019. november—december jazz

35

Kőszegi Imre

Vannak a múlt homályába vesző legendák, és vannak olyanok, amelyek köztünk élnek.

KŐSZEGI IMRE az utóbbiak közé tartozik.

A 75. születésnapját ünneplő ütőhangszeres művész friss programmal, régi és új játszó­ társakkal lép a Fesztivál Színház színpadára.

Hatvan éve a pályán. Történelmi távlat, történelmi szerep: Kőszegi Imre életútja egybefonódik a magyar jazz nagykorúvá válásával. Az 1950-es években tiltólistára került, az amerikai imperializmus válságtermékének bélyegzett jazz előtt a ’60-as évek elején villant fel a zöld lámpa. Budapesten megnyílt egy korszakos jelentőségű jazzklub, a Dália, amely legalizálta a műfajt, pódiumot kínálva az addig jobbára elszigetelten tevé­kenykedő muzsikusok számára. Köztük bontogatta szárnyait az újpesti születésű fiatalember, aki saját erejéből úgy tanult meg játszani hangszerén, hogy soha nem hallott a jazzről, és dobossal sem találkozott.

Az önnevelés olyan sikeresnek bizonyult, hogy Kőszegi Imre hamar a Magyar Revü Tánczenekarban találta magát, majd 1964-ben Pege Aladár együttesébe került. Akkoriban kéz

36

jazz 2019. november—december

a kézben járt a „vendéglátós zene” és a jazz; az utóbbihoz vonzódó muzsikusoknak az előbbi adta az egzisztenciális hátteret. És persze a külföldi szerződések: Kőszegi is négy-öt évig játszott Nyugaton. 1970-től azonban már a jazznek szentelte életét. Újító szellemétől vezetve 1975-ben létrehozta zongora és bőgő nélküli, fúvósokból és ütősökből álló, Rhythm and Brass nevű együttesét. Neve külföldön is kezdett ismertté válni, az 1980as években zenekaraival rendszeres meghívásokat kapott fesztiválokra és klubokba. A lengyel Zbigniew Namysłowski szaxofonossal, az amerikai Jack Gregg bőgőssel és a magyar Gárdonyi László zongoristával formált kvartettjének For Kati című lemeze tovább növelte hírnevét Európában.

Nyitott gondolkodású, sokoldalú ütőhangszeresként itthon tagja volt a magyar free jazzt megteremtő Szabados György kvartettjének, majd a fúziós Rákfogó és Saturnus együtteseknek.

Kovács Gyula és Jávori Vilmos társaságában látványos sike­

…saját erejéből úgy tanult meg játszani hangszerén, hogy soha nem hallott a jazzről, és dobossal sem találkozott.

DOBOSOK

Fotó: Bátori Gábor

DOYENJE

reket aratott a Dobshow című műsorral, és másfél év­tizedig játszott Vukán György zongoristával és Berkes Balázs bőgős­sel a Super Trióban. Nemzetközileg számon tartott ütőhangszeresként nagynevű márkák képviseletét látta el. Pályáját a tanítás is végigkísérte: ötven éve foglalkozik növendékekkel, dob­is­kolákat írt, nála tanult Balázs Elemér, Németh Ferenc, Mohay András.

A születésnapi koncert közönsége rendhagyó műsorra számíthat: a BUDAPESTI VONÓSOK, SZENTPÁLI ROLAND tubás, SZAKCSI LAKATOS BÉLA, a RHYTHM AND BRASS AND ELECTRONIC közreműködése Kőszegi Imre művészi arculatának új vonásait világítja meg.

Turi Gábor 2019

12 04

KŐSZEGI IMRE 75 KŐSZEGI IMRE — DOB SZAKCSI LAKATOS BÉLA, ROZSNYÓI PÉTER — ZONGORA PECZE BALÁZS — TROMBITA TONY LAKATOS — SZAXOFON SZENTPÁLI ROLAND — TUBA BÉCSY BENCE — GITÁR ORBÁN GYÖRGY — BŐGŐ BUDAPESTI VONÓSOK: SURJÁN PÉTER, RÓNASZÉKI TAMÁS — HEGEDŰ KRÄHLING DÁNIEL — BRÁCSA VÁMOS MARCELL — GORDONKA LENDVAY KRISZTINA — NAGYBŐGŐ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

libri.hu/mesepont 2019. november—december jazz

37

Fotó: Böszörményi Péter

Balogh Kálmán és Lukács Miklós

CIMBALOMGÁLA

A CIMBALOM A 21. SZÁZADBAN

Négy-öt évtizeddel ezelőtt csak a drágább éttermekben lehetett cimbalmot hallani, ahol a jobb cigányzenekarok a világ minden kincséért sem muzsikáltak nélküle. De mivel a „vendéglátós” cigányzene nem tartozott a magas művészetek közé, hajlamos volt az ember elfelejteni, hogy a cimbalomnak a 20. század első felében csodájára járt a fél világ. És aligha véletlenül… A népi hangszerek közé tartozó „kis cimbalmot” ugyanis Schunda Vencel József hangszerkészítő mester pompás koncerthangszerré fejlesztette: méretét megnövelte, lábakra állította, és hangtompító pedált szerelt rá, megszüntetve a fölösleges zengést.

Ennek az új cimbalomnak az a Rácz Aladár volt az első világsztárja, akit Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett, és aki cimbalmozni tanította Stravinskyt.

38

világzene 2019. november—december

Hazai zeneszerző kortársai kevésbé lelkesedtek érte, lényegében csak Bartók Béla állt ki mellette.

BALOGH KÁLMÁNnak, LUKÁCS MIKLÓSnak és SZALAI ANDRÁSnak — köszönhetően,

akik a BMC augusztus 31-én rendezett cimbalom­versenyének zsűrijét alkották.

De ez a régmúlt.

A század végére, szerencsére, a helyére került a cimbalom tekintélye. Nemcsak a nép- és világzenében, de a jazzben és a kortárs zenében is kezdték komolyan venni. Mondhatni, reneszánsza támadt, azoknak a világhírű cimbalomművészeknek — így többek közt SZAKÁLY ÁGNESnek,

A verseny ötletgazdáját, Lukács Miklóst az a vágy fűtötte, hogy 21. századi kontextusba helyezze a cimbalmot, és közben új tehetségeket állítson reflektorfénybe. Ezt a koncepciót álmodta tovább a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egy olyan gálaműsor összeállításával, amelyben a győztesek együtt játszanak a zsűri klasszisaival.

Lukács Miklóst az a vágy fűtötte, hogy 21. századi kontextusba helyezze a cimbalmot, és közben új tehetségeket állítson reflektorfénybe.

A december 1-jei programban teret kap a cimbalomverseny mindkét — klasszikus-kortárs, illetve nyitott — kategóriájának első két helyezettje, azaz MYKHAYLO ZAKHARYA, GÓDOR ERZSÉBET, illetve SZABÓ DÁNIEL és ÜRMÖS SÁNDOR. Ebből talán több mint sejthető, hogy komolyzenét, jazzt, népzenét és cigányzenét egyaránt hallhat majd a nagyérdemű.

Nem is akármilyet.

Míg Lukács Miklóstól Eötvös Péter — cimbalomra, fuvolára és csellóra írt — Psy című darabját élvezheti (ROHMANN DITTA és GYŐRI NOÉMI közreműködésével), Szakály Ágnes (és DOMINKO ISTVÁN) Bartók 1. rapszódiáját szólaltatja meg. Színpadra lép Balogh Kálmán és Lukács Miklós szédítő CIMBALOMDUÓja is, ami pedig a népzenét és a cigányzenét illeti, azért Szabó Dániel, Ürmös Sándor és a moldovai születésű Mykhaylo Zakharya felel. Zakharyra Toni Iordachét is megidézi, akit „a cimbalom Paganinijeként” tartja számon a Hangvető művészeti igazgatója, a programot szerkesztő Liber Endre.

Ugye nem kell mondanunk, hogy a program látogatása kötelező...?

—bandra— Szalai András

2019

12 01

2019

12 01

VILÁGRASZÓLÓ A CIMBALOM ÉS A TÁROGATÓ — HANGSZERBEMUTATÓ ÉS BESZÉLGETÉS ÁTRIUM VILÁGRASZÓLÓ CIMBALOMGÁLA A CIMBALOM A 21. SZÁZADBAN KÖZREMŰKÖDIK: SZAKÁLY ÁGNES, BALOGH KÁLMÁN, LUKÁCS MIKLÓS, SZALAI ANDRÁS — CIMBALOM ROHMANN DITTA — CSELLÓ GYŐRI NOÉMI — FUVOLA DOMINKO ISTVÁN — ZONGORA GYÖRGY MIHÁLY — GITÁR NOVÁK CSABA — NAGYBŐGŐ A BMC NEMZETKÖZI CIMBALOMVERSENY 2019 DÍJAZOTTJAI: MYKHAYLO ZAKHARYA, SZABÓ DÁNIEL, GÓDOR ERZSÉBET, ÜRMÖS SÁNDOR SZERKESZTŐ: LIBER ENDRE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december világzene

39

A Kaláka Együttes

Ötvenévnyi örökkévalóság 1969 döntő jelentőségű volt a magyar népzenei mozgalom történetében. Abban az évben indult a Magyar Televízióban a Röpülj, páva! népdalverseny, amely ismertté tette Halmos Béla és Sebő Ferenc nevét, és abban az évben alakult meg a KALÁKA EGYÜTTES. Sebőék kezdetben gitárkísérettel énekeltek népdalokat, de hamarosan rádöbbentek, hogy ha lépni akarnak, el kell sajátítaniuk a hangszeres népzenei tradíciót. A Kaláka azonban éppen úgy kezdte, ahogyan ma is muzsikál: a magyar és az egyetemes költészet remekeit zenésíti meg népi hangszerek kíséretével. Mindkét útnak rendkívül fontos szerepe volt a hetvenes évek elején indult táncházmozgalomban, de ne feledkezzünk meg a (népdalfeldolgozásokat is játszó) beatzenekarokról, és a politikai dalok előadóiról sem. Hiszen ezek a szálak mind-mind összefonódtak, olyannyira, hogy a KISZ (a Kommunista Ifjúsági Szövetség) még a berlini Vörös Dal Fesztiválra is kiküldte a Kalákát…

A táncházmozgalom azóta is virul — 2011-től az UNESCO által is elismerten —, és virul, sőt ragyog a Kaláka is, éppen úgy, ahogyan kezdte, szinte azonos felállásban. Kevés hasonló akad a magyar kultúrában: immár ötven éve, következetes önazonossággal. Boldog, szomorú dalokkal, harminc lemezzel és több ezer koncerttel, az élményt apáról fiúra örökítve tovább…

Hogy egyfelől a költészet és a zene, másfelől az alkotás és az előadás közös tőről fakad, azt Homérosz óta tudjuk. A nyomtatott verseskönyvek térhódításával azonban kikoptak a dallamok a szavak mögül, és ha nincs a Kaláka, talán eszünkbe sem jut, mit vesztettünk. De a Kaláka, szerencsére, e hiány megszüntetésére esküdött föl, olyan dallamváltozatokkal, melyekkel nemcsak maga, de a közönség, az érintett vers és — kortárs művek esetén — a szerzője is azonosulhatott. Mintegy ezerháromszáz költemény hálálkodhatott eddig ezért. És a koncerteken milliók.

Tíz évvel ezelőtt, amikor az akkor még „csak” negyvenéves Kalákát ünnepeltük, már fejet hajtott előtte könnyűzenei színterünk színejava. De hát az ötven, az mégiscsak ötven, úgyhogy november 30-án az egeket ostromolja az élmény. Előbb a BUDAPEST BÁR mutatja be kedvenc Kaláka-számait GRYLLUS DORKA, KISS TIBOR, FERENCZI GYÖRGY, SZŰCS KRISZTIÁN, NÉMETH JUCI, PALYA BEA és RUTKAI BORI énekével, aztán a Kaláka következik, kifulladásig. Mégpedig oly módon, hogy minden idők Kalákája legyen, azaz a jelenlegi felállását alkotó BECZE GÁBOR, GRYLLUS DÁNIEL, GRYLLUS VILMOS és RADVÁNYI BALÁZS mellett HUZELLA PÉTER, MAJOR GÁBOR és MIKÓ ISTVÁN is ott muzsikál.

Arccal az örökkévalóság felé!

A nyomtatott verseskönyvek térhódításával kikoptak a dallamok a szavak mögül, és ha nincs a Kaláka, talán eszünkbe sem jut, mit vesztettünk.

40

világzene 2019. november—december

F. D. J.

2019

11 30

KALÁKA 50 BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Sahar Saebnia

Alireza Ghorbani

Alireza Ghorbani, a misztikus szerelem dalnoka Amióta az ember maga mögött hagyta Az ezeregy éjszaka meséit, ritkán találkozhatott a klasszikus perzsa kultúra örökkévaló alkotásaival. A kivétel is csak a szabályt erősítette, ahogy Szalai Péter, Szőke Szabolcs és Tóth Evelin triója, a Rubái — mely 2009-ben Omar Khajjám négysorosaiból zenésített meg egy albumra valót.

Khajjám nemcsak költőként, de csillagászként és matematikusként is maradandót alkotott, ráadásul fényes példát mutatva: ő soha nem írt az uralkodókat dicsőítő költeményt…

A Fesztivál Színházban december 22-én fellépő ALIREZA GHORBANI fényes nemzetközi pályafutása mögött is nyugati kiadó és menedzs­ ment áll, de férfiként ő a hazájában is prófétává válhatott. Alireza mélyen vallásos családban született 1972-ben, és már gyerekkorában kitűnt a Korán átszellemült recitálásával, miközben a rádióban hallgatott slágereket is betéve tudta. Tizenkét évesen kezdte meg zenei tanulmányait, és 1999-ben az Iráni Iszlám Köztársaság Nemzeti Zenekarának szólóénekese lett.

Ami az uralkodókat illeti, 1979-ben az utolsó iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi diktatúráját megdöntötte a Khomeini ajatollah vezette iráni forradalom. Ennek következtében a nyugati zenei irányzatok háttérbe szorultak, ugyanakkor a klasszikus iráni zenének jelentős reneszánsza támadt.

Alireza művészetében kristálytisztán tükröződik a perzsa zenei rene­szánsz gazdagsága: a szakrális és a világi dalköltészet kincsei éppúgy tartalmassá teszik, mint az archaikus és a kortárs előadásmód jegyei. Szimfonikus és kamarazenekari kísérettel egyaránt tündököl. Legújabb albuma, a Lost in Love — Persian love songs a „Rózsák kertjébe” kalauzolja hallgatóit, (többek közt) azokat a misztikus költőket zenésítve meg, akik — mint Omar Khajjám, Rúmi és Háfiz — ott merítettek ihletet műveikhez. A lemez felvé�teleit Alireza a zeneszerző SAMAN SAMIMI (kamancheh), MILAD MOHAMMADI (tar) és ZAKARIYA YOUSEFI (ütőhangszerek) társa­ságá­ ban készítette — velük érkezik a Müpába is.

Persze aki nőnek született, Iránban hiába kutatta volna zenei gyökereit, hiszen a forradalom megtépázta a nők jogait: például azt a jogot, hogy egy énekesnő szólóalbumot készíthessen. A legjobbak így arra a kockázatos lépésre kényszerültek, hogy nyugati kiadókkal és zenészekkel szövetkezzenek, mint Ooldouz Pouri, vagy mestere, Mahsa Vahdat, aki az utóbbi hónapok egyik legsikeresebb albumát készítette a Kronos Quartettel (Placeless címmel).

…művészetében kristálytisztán tükröződik a perzsa zenei reneszánsz gazdagsága…

Hogy mire számíthatunk? — nem lehet kérdés. A legtöbbre. Olyan dalok ezek, amelyektől megszakad a szív.

M. L. T.

2019

12 22

ALIREZA GHORBANI FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december világzene

41

Fotó: Piper Ferguson

Az Iron & Wine

Határátlépők egy szólamban A CALEXICO ÉS IRON & WINE saját stílusában a legjobbak közé tar­ tozik, ráadásul tizennégy év szünet után megjelent friss és remek második közös lemezükkel először turnéznak együtt. Egyszeri, kihagy­hatatlannak ígérkező lehetőség, hogy megejtően szép, érzé­ kenyen hangszerelt folkos dalokat halljunk az alkalmi amerikai csúcspárostól.

A duóként indult Calexico és az Iron & Wine név mögött megbújó dalszerző-énekes, SAM BEAM önmaguk jogán is az elmúlt bő húsz év kiemelkedő előadói, közös koncertjük tehát eleve kivételes alkalom. Ezt persze nem kell bizonygatni sem azokak, akik ott voltak az alt-countryt mexikói zenékkel és indierockkal keresztező Calexico két emlékezetes Sziget-koncertje közül valamelyiken, vagy hallották az Iron & Wine hol pusztán folkos, hol dúsan hangszerelt, pazar albumainak egyikét. Különösen azokat nem kell győzködni fellépésük kihagyhatatlanságáról, akik ismerik 2005-ös első vagy idei második együttműködésüket, amelyen gyönyörű unisonóban énekelnek ihletett és bizsergető hangszerelésű dalokat az americana sokstílusú gyűjtőkategóriájában.

A Calexico alaptagsága, azaz JOEY BURNS multiinstrumentalista és JOHN CONVERTINO dobos a nyolcvanas évek közepe óta termékeny roots rock/cowpunk Giant Sand ritmusszekciójában talált egymásra. Először 1994-ben hoztak létre instrumentális zenekart Friends Of Dean Martinez néven, de a spagetti westernes, koktéljazzes alt-country dalok írása közben rájöttek, hogy énekkel is tudják ugyanezt nyújtani. Az 1995-ben megszületett Calexico egyre jobban keresztezte az amerikai mélydél és Mexikó zenei világát a szabály-

42

könnyű 2019. november—december

talan indierockkal, majd néhány kiugróan sikeres lemez (The Black Light — 1998, Hot Rail — 2000) után 2002-ben a Giant Sandet is otthagyták, hogy a Calexicóval egyre magabiztosabban keverjék az össze nem illő stílusokat és hangszereket.

Az Iron & Wine néven a kétezres évek eleje óta kiadott akusztikus folkos és alt-countrys Sam Beam-lemezek eleinte egészen csupaszok voltak, de közben lágyak és melengetők is — a dalok még akkor is reménykeltők, amikor melankóliával átitatottak. Aztán természetes fejlődés útján, fokozatosan kaptak egyre dúsabb hangszerelést, így jutva el az amerikai albumlista élbolyába.

Mindkét előadó szívesen és sokat zenél másokkal, de amikor 2005-ben először dolgoztak együtt az In The Reins minialbumon, éppen külön-külön is csúcsformában voltak, és ugyanez igaz az idei Years To Burnre, amely mindegyikük legjobbja az utóbbi jó néhány év terméséből. Már ennyi is kivételes élményt ígér az estére, amelyen ráadásul önálló Calexico- és Iron & Winedalokat is hallhatunk majd — utóbbiakat élőben először Magyarországon!

Dömötör Endre 2019

11 12

CALEXICO ÉS IRON & WINE KÖZREMŰKÖDIK: JOEY BURNS, SAMUEL BEAM — GITÁR, ÉNEK JOHN CONVERTINO — DOBOK JACOB VALENZUELA — TROMBITA, ÉNEK ROBERT BURGER — BILLENTYŰS HANGSZEREK SEBASTIAN STEINBERG — NAGYBŐGŐ BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Hangszerkészítőből kulturális nagykövet DANYÈL WARO 2010-ben kapta meg a világzenében komoly rangot jelentő

Womex-életműdíjat. A világ az Indiai-óceánban fekvő Réunion sziget kultu­ rális nagyköveteként ismeri őt. Waro már abban is fontos szerepet játszott, hogy a ma is Franciaországhoz tartozó, tengeren túli megyének legyen saját kulturális identitása. Az afrikai rabszolgák tradicionális zenéje, a politikai felhangú maloya egészen 1981-ig tiltott önkifejezés volt. A blueshoz hasonlóan keserveket megéneklő, felelgetős formájú zene ritmushangszerekre (kayamb, roulér, pikér) épül, és azok hangzását kevés melodikus hangszer (főleg a húros bobre) színesíti. A fekete, fehér és indiai ősöktől származó Waro az őt megelőző nagy maloya-énekesek (Granmoun Lélé és Firmin Viry) nyomdokain a hetvenes évek óta ápolja a tradicionális stílust (eleinte hangszerkészítőként), amelyet munkássága olyan népszerűvé tett, hogy az a helyi popzenét is fűszerezi. Ő persze a hagyományt viszi tovább kreol nyelvű, mélyre ható dalaival, igaz­ság­ talanságok ellen megfogalmazott szövegeivel (az egyiket még Kanye West is hangmintázta egy Beyoncé-sláger remixéhez). A fiatal Réuniont és a fúvósokkal frissített maloyát pedig ANN O’ARO képviseli ezen az estén: ő 2018-ban mutat­kozott be, és zenéjével személyes traumáit, fájdalmait transzformálja az önmegerősítés univerzális üzenetévé.

2019

11 24

DANYÈL WARO / ANN O’ARO FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Ann O’aro

Nagykorú, rockoló a cappella Fotó: Höltzl Gergely, Arteria design

A Fool Moon

A 2001-ben, Szegeden alapított FOOL MOON vokálegyüttes idén szeptemberben nagykorú lett, és ezt első önálló Müpakoncertjükkel is ünneplik. A műfajon belül kifejezetten sokszínű kvintett kipróbálta már magát klasszikus, jazz-, gospel-, népzenei, soul/funk- és főleg sokféle pop-átirattal, ám kezdettől nagy hangsúlyt helyeztek a saját dalok írására is, amelyek közül a Kettesben jó című érte el a legnagyobb sikert, és nemcsak azzal, hogy a Sherlock Holmes nyomában című ifjú­sági film betétdalaként számos filmfesztiválon turnézott és külföldön is kiadták, de azzal is, hogy ez lett az első magyar a cappella rádiós sláger. Hét nagylemez, rengeteg hazai és nemzetközi díj, rangos közreműködések, eurovíziós szereplések mellett rendhagyó zeneórákkal és saját fesztivállal is sokat tesznek a hazai a cappella-színtérért. És hogy mit tesznek hozzá életművükhöz a Müpában? A rockzenét! „Egyik vendégünkként az együttes személyes barátját, a holland Rock4 rocktenorját, LUC DEVENSt hívtuk meg, akivel több klasszikus rockdalt is előadunk. Így kerülhetett a repertoárba a Led Zeppelin Stairway To Heavenje, de tervben van Queenés Phil Collins-szerzemény is. A dalok dinamikáját egy igazán kiváló beatboxos-énekes, a Tha Shudrasból is ismert MOLNÁR TIBOR FMAN emeli tovább.”

Dömötör Endre 2019

11 27

FOOL MOON IN STYLE FOOL MOON: NÉMETH MIKLÓS, MÉSZÁROS TAMÁS, MOLNÁR GÁBOR, VAVRA BENCE, WODALA BARNABÁS VENDÉGEK: LUC DEVENS (ROCK4), MOLNÁR TIBOR FMAN (THA SHUDRAS) FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december könnyű

43

Az Esti Kornél

AZ ÉJSZAKÁBAN MARADT EMBER DALAI

Az ESTI KORNÉL az ország egyik legnépszerűbb alternatív rockzenekara, amely most karrierje eddigi legambiciózusabb koncertjére készül. A szextett BECK ZOLIval, a 30Y frontemberével kiegészülve tematikus sorrendbe állítja slágereit és intimebb dalait, amelyek így az éjszaka különböző fázisainak megidézésével, azokon keresztül nyújtanak betekintést az emberi lélek mélységeibe.

A 2006-ban indult, mezőtúri gyökerű zenekar mára műfaja egyik legsikeresebb, legjobb együttese lett, karakteres indierock/artrock-lemezek (a legutóbbi, a 2018-as Eltűnt idő közérzet-dalai már általános létkérdéseket feszegetnek) és rengeteg teltházas koncert jellemzi eddigi pályáját. Az Esti Kornél összetett zeneisége ezen az estén ráadásul kap egy nagyszabású körítést is az Erős Márton által készített vonós és fúvós hangszereléssel, valamint IAMYANK elektronikájával megtámogatva. A legutóbbi négy lemezről válogatott dalok egy fiktív főhős történetét beszélik el, a színpadon a mesélő a koncept-keret társalkotója, Beck Zoli lesz. „A dalok kiválasztásakor elsősorban két szempontot vettünk figyelembe.

Egyrészt fontos volt, hogy valamilyen módon közük legyen az éjszakai tematikához. Ez nem túl nagy kihívás, hiszen az Esti Kornél-számok szinte kivétel nélkül éjszakára jellemző attitűdökkel, érzésekkel dolgoznak, a dalszövegekben nagyon sokszor konkrétan meg is jelenik az éjszaka motívuma. Másrészt azt is figyelembe vettük, hogy melyek azok a számok, amelyek egy ilyen különleges környezetben, egy hangversenyteremben leginkább működhetnek” — meséli a tematikáról Lázár Domokos gitáros-énekes.

A műsorban elhangzanak az együttes leginkább emblematikus dalai, ugyanakkor „a tombolós, inkább fesztiválokon működő számok helyére olyanokat választottunk, amelyekhez az álomszerű, nagyobb terű, illetve az intimebb, minimalista hangzás, Erős Marci komolyzenei, iamyank elektronikus hangszerelései jobban illenek.”

44

könnyű 2019. november—december

Az emberi élet értelméről, törékenységről, erőről, ösztönről, elvágyódásról vagy éppen új dolgok felfedezéséről szóló esthez a dalokból kiindulva „Beck Zoli megálmodott egy összefüggő történetet, amely egy fiktív karakter, „az éjszakában maradt ember” sorsát követi végig, olyan alapvető létkérdéseket érintve, mint az, hogy kik vagyunk, mit kezdünk a szorongásainkkal, félelmeinkkel, szembenézünk-e önmagunk egyszeriségével és korlátaival, mit kezdünk az ezzel kapcsolatos felelősséggel, hol húzódik a határ valóság és álom között — és így tovább. A történetet a dalblokkok között fogja elmesélni Zoli.” A dramaturgiai kerethez ráadásul filmes eszköztár, egyedülálló vizuális környezet társul, amelyet szintén Beck Zoli álmodik meg és BÁTORI JIM GÁBOR (sinco) készít el EMBER MÁRK szereplésével.

Dömötör Endre 2019

12 03

ESTI KORNÉL — ITT MARADTAM AZ ÉJSZAKÁBAN ESTI KORNÉL: BODOR ÁRON — ÉNEK, BILLENTYŰ HORVÁTH KRISTÓF — GITÁR LÁZÁR ÁGOSTON — DOB, VOKÁL LÁZÁR DOMOKOS — GITÁR, ÉNEK PÁLYI ÁDÁM — BASSZUSGITÁR VERES IMRE — GITÁR VENDÉGEK: BECK ZOLTÁN — RENDEZŐ, MESÉLŐ IAMYANK — ZENEI PRODUCER, BILLENTYŰS HANGSZEREK, EFFEKTEK EMBER MÁRK — SZÍNMŰVÉSZ VONÓS ÉS FÚVÓS KAMARAZENEKAR (HANGSZERELŐ: ERŐS MÁRTON) BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Péterfy Bori

JÓL CSINÁLT MÁSFÉL MILLIÁRD

A PÉTERFY BORI & LOVE BAND hosszú ideje stabilan az ország egyik legjobb és legnépszerűbb kísérletező popzenekara, amelynek frontembere kerek évfordulóhoz érkezett, és az együttes szellemiségéhez híven ezt egy pszichedelikusabb-intimebb koncerttel, ritkaságokkal, fontos vendégekkel ünneplik.

PÉTERFY BORI másfél milliárd másodpercnél is többet töltött

a Földön, idén ősszel ünnepli félévszázados születésnapját, hogy egy mondaton belül két ilyen léptékben is keressük az idő határait, fogalmát. És ezt az apropót zenekarával életműszemle helyett a Love Band elszálltabb, ábrándosabb, intimebb oldalának megmutatásával, no és ritkaságok prezentálásával ragadja meg. Ő ad ajándékot, ahogyan azt a nagyok teszik.

Persze összegezni is van mit. Péterfy Bori természetesen színészként is igen jelentős, tagja volt a Krétakör Színháznak és a Nemzeti Színháznak, rengeteg fontos szerep mellett filmekben, tévésorozatban is emlékezetesek alakításai. Énekesként úgyszintén. A kilencvenes évek első fele óta működő, Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs által vezetett Amorf Ördögök zenekarba szállt be, még a kilencvenes évek második felében, és aztán lettek a 21. század elejétől az ország egyik kiemelkedő formációja, amelynek 2007-es megszűnése után, részben azonos tagsággal indult a Péterfy Bori & Love Band (Péterfy Bori közben énekelt a Krétakör Színésztánczenekarban és az Underground Divasban is). Boriék a Love Banddel még népszerűbbek lettek, eddig hat jobbnál jobb albumot adtak ki, a legutóbbi a 2017-es remek Bori X, amely a tízéves fennállást egy telefonos játék-appal is feldobta, ebben Bori figuráját lehet végigvezetni különböző akadályokon.

A mostani év végi koncertnek pedig egészen egyedi az apropója és fókusza, Péterfy Bori mesél minderről: „ritka alkalom, hogy ülve lehet nézni a koncertünket, és általában valami különleges eseményhez kapcsolódik. Ennél jobb apropó, hogy ötvenéves leszek, nem is lehetne. A Másfél milliárd másodperc című koncertünkön meg­ mutatjuk a zenekar pszichedelikusabb oldalát, eljátszunk sok olyan számot, amiket csak nagyon ritkán szoktunk, és lesznek olyan vendégek, akik fontosak az életünkben.”

Az ünnepi jelleget az énekes író testvére, PÉTERFY GERGELY, a zene­ karral nemrég közös dalt is szerzett slammer-rapper, SAIID és a Love Band egyik állandó szövegíró-alkotótársa, TARISKA SZABOLCS teszi teljessé. Az est gerincét zeneileg a 2010-es 2B című harmadik lemez akusztikusabb-pszichedelikusabb, formabontó, intim világa adja. Igencsak csábító ajánlat.

Dömötör Endre

2019

12 29

PÉTERFY BORI & LOVE BAND: MÁSFÉL MILLIÁRD MÁSODPERC BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. november—december könnyű

45

46

literårium 2019. november—december

MESEBESZÉD

és balítélet

Folytatódnak a Müpában azok a programok, amelyeknek résztvevői az ifjúságot igyekeznek az irodalom bűvkörébe vonni. Keresztury Tibor szerkesztő egy éve vette a fejébe, hogy bővíti az események választékát: úgy döntött, kortárs literátorokat, írókat és kritikusokat kér meg arra, hogy a könyvekhez, a szövegekhez való hozzáférés különböző útjait bemutassák a gimnazista korúaknak.

A Literárium Junior sorozat következő két eseményén DARVASI LÁSZLÓ és KÁROLYI CSABA a meghívott közre­ működő.

Darvasi a kortárs magyar epika egyik legjelesebb képvise­ lője. Több mint harminc évre visszatekintő pályája során a novella műfajának sokoldalú megújítójaként, a tárcaforma, a Szív Ernő néven jegyzett kisprózák egyik legmívesebb művelőjeként ismertük meg. Olyan meghatározó regényeket írt, mint A könnymutatványosok legendája vagy a Virágzabálók.

Rendkívüli és nem lankadó mesélőkedvvel képes szűk metszetekben és tágas horizontokon ábrázolni a mind históriai mélységekben gyökerező, mind az aktuális korproblémák nyomait magukon viselő alakokat és a közöttük szövődő történeteket. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a mesék világában is otthonosan mozog. A Trapiti, a Trapiti és a borzasztó nyúl, illetve A 3 emeletes mesekönyv egyként arról tanúskodnak, hogy Darvasi ifjabb olvasóit is komolyan veszi. Nyelvi igényességéből nem enged, az elbeszélések sokrétegű, a legmélyebb emberi konfliktusokra érzékeny jellege változatlan, miközben a mese történetszövését, a tit�kok, rejtélyek dramaturgiáját az író mesterien kézben tartja.

A Literárium Junior műsorának közönsége bizton számíthat a műhelymunkába betekintést engedő, izgalmas, szerzői beszélgetésre. Darvasi közönségének tagjai fogékonyságuktól függően elsajátíthatnak olyan írói fogásokat, amelyek az olvasásban segíthetik őket, íráspróbálkozásaikban pedig jó támpontokat nyújthatnak.

A Literárium Junior másik, a kortárs irodalom fórumai között tallózó eseményén Károlyi Csaba kritikus, az Élet és Iroda�lom főszerkesztő-helyettese lesz a vendég. Károlyi éppen harminc évvel ezelőtt kapcsolódott be aktívan a kortárs irodalomba. 1989 és 1999 között a Nappali Ház című, a korabeli lapalapítási lázban létrejött periodikák között is elsőrangú, mindmáig forrásértékű folyóirat szerkesztője volt. Olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Babarczy Eszter, Beck András, Orsós László Jakab, Hévízi Ottó és Szijj Ferenc.

Károlyi 1994 és 1997 között a József Attila Kör elnöke volt, az ő vezetői időszakához a szervezet nyári, tatai táborainak megannyi emlékezetes eseménye fűződik. Tanári praxisának tapasztalataival és az elmondottakkal együtt a magyar irodalom egyik legjáratosabb művelője, tanúja és alakítója.

A Literárium Juniorban a szövegértelmezések mellett bizonyára az általa ismert sok és sokféle szerzőről is elmond majd néhány, az élő irodalom színeit bemutató anekdotát.

Jánossy Lajos 2019

11 12

2019

12 11

LITERÁRIUM JUNIOR TRAPITI ÉS BARÁTAI, AVAGY MESEDÉLELŐTT KÖZÉPISKOLÁSOKNAK KÖZREMŰKÖDIK: DARVASI LÁSZLÓ — ÍRÓ SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ZÁSZLÓTÉR LITERÁRIUM JUNIOR A KORTÁRS IRODALOM FÓRUMAI KÖZREMŰKÖDIK: KÁROLYI CSABA — SZERKESZTŐ, IRODALOMKRITIKUS SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ZÁSZLÓTÉR

2019. november—december

literárium

47

A LEGRÖVIDEBB ÚT

EGY KIVILÁGÍTOTT HELY KÖZÖTT A februárban elhunyt Tandori Dezső életműve csaknem nyolcvan, különféle műfajú saját kötetet és elképesztő mennyiségű műfordítást, egyéb közlést ölel föl, nem beszélve álnéven kiadott munkáiról. A Literárium Extra november 18-ai Tandoriestjének szerkesztőivel erről az éteri óriásról és lehetséges színpadi jelenlétéről beszélgettünk.

Tóth Ákos a Tiszatáj áprilisi számában posztumusz megjelent Tandori-versekhez fűzött kommentáresszéjében arra figyelmeztetett: a hagyományos, időrend szerinti filológiai feltárás mellett azokra a mozgásokra is figyelniük kell majd a Tandorival foglalkozóknak, amelyeket az œuvre maga is folyamatosan művel és fölkínál, és amelyek éppen hogy nem egyirányúak.

Hogyan közelíthet egy irodalmi est ehhez az életműhöz?

Németh Gábor: Farkas Zsolt mondata, hogy „az élet rövid, Tandori hosszú”. Úgy alakult, hogy a kilencvenes évek második felére szorosabb viszonyba keveredtem Tandorival, és volt ebben a pár évben valami szenvedély vagy mánia, egyfajta megszállott követése annak, hogy mit ír. Amit publikált, azt én elolvastam. Akkor egy nagyon súlyos dolog derült ki: ha erre hajlandó vagy, egy másik minőség nyílik meg. Van egy olyan szövevény, amely csak akkor tárul föl, ha valóban mindent elolvas az ember. Ha bármit kiszakítasz ebből, az el fog veszteni bizonyos vonatkozásokat, vagy nem fogsz tudni arról a nagyon finom szerialitásról vagy elmozdulásról, amely mondjuk egy motívummal történik. Hogy milyen Tandori gondolkodása vagy viszonya a világhoz, az éppen ezekből a modulációkból derül ki. Mi, a műsor összeállítói egyszerűen és radikálisan arra gondoltunk, hogy nem csinálunk hosszmetszetet, hanem választunk egy-két könyvet. Nekünk most szükségszerűen egy konkrét dolgunk van: hogy a Müpa színpadára egy, a lehető legszélesebb körben fogyasztható műsort csináljunk, amely közben fölmutatja ezt a gondolkodásmódot.

Fried István a gyászszövegének a Tandori Dezső szabadságáról címet adta. Szintúgy TD szabadságáról és radikalitásáról, a véges és a végtelen közti feszültség rémületéről írt korábban Esterházy Péter. Műsorszerkesztői munkátok közben nektek vannak-e ilyesféle alapszavaitok?

48

literárium 2019. november—december

Jánossy Lajos: Nagyon sok ilyen vektor van: a hiányjel, a nulla kilométerkő. Érdekes, hogy ábrák jutnak eszembe, vizuálisan, kalligrafikusan. És ezek meg is jelennek majd a színpadtérben.

NG: Talán nem véletlen, hogy ezek jutnak eszünkbe, hiszen ezek kompaktak, nincs egyértelmű fordításuk. De hát a szövegekben ugyanezt látjuk: „A legrövidebb út egy pont között.”

Vagy ami két ellentétes fogalom között megnyílik, az eldöntetlenségben hagyott, történő paradoxonokat.

NG: A paradoxon például lehetne alapszó.

JL: Ezt persze már mi vetítjük rá, ő ezt a szót nem forgalmazza.

De az egész Tandori, mint minden nagy európai művészet, ennek jegyében áll. Egy Tandori-szótár összeállítása önmagában nagyon érdekes lenne.

Ott rögtön visszanyernénk valamit a kronologikus életműfeldolgozás során óhatatlanul elveszőből. Apropó: hogyan kapta az est az 1988-as Tandori-kötet címét: A megnyerhető veszteséget?

JL: Egy ilyen súlyú veszteséget, mint az ő halála, kell úgy földolgoznunk, hogy az ne vereség legyen. Ezért gondoltam azonnal A megnyerhető veszteségre. Végül is minden nagy életmű esetében erről van szó. Abban a pillanatban, amikor a szerző itt hagy bennünket, meg kell azt nyerned, nyerésre kell kihoznod, hogy Tandori nyelvében maradjunk, hiszen így már a lóverseny opciói is szóba jönnek. Ez a szókapcsolat, a megnyerhető veszteség is rendkívül sűrű.

Tandori Dezső

Fotó: Várnagy Tibor

„Egy konzervatív avantgárd volt…”

Hogyan épül föl a műsor?

NG: Két élesen különváló részből fog állni. Az egyikben egy viszonylag zárt kompozíciót próbálunk megcsinálni NOVÁK ESZTER rendezésében, és megtalálni a fennmaradt hangzó és vizuális dokumentumok helyét ZEKE EDIT, CZAKÓ ZSOLT és OLÁH GERGELY MÁTÉ képi és SZELEVÉNYI ÁKOS zenei segítségével. A műsor második fele pedig egy olyan sorozat lenne, amelyben négy-öt szereplő beszélne a saját személyes viszonyáról a Tandori-életműhöz.

JL: Van ennek az egész estnek egy olyan előképe, amely irányadó: a Katona Kamrájában a kilencvenes években volt látható és hall­ ható egy írószínház-sorozat, amelyben Tandorinak több estje is volt egymás után. A jelenlétnek az a szabadsága, amelyet ő ott megvalósított, lebontva a kőszínházi kereteket, egészen kivételes volt. Ez a szabadság volna egy Tandori-esthez illő idea.

Ezekkel a fogalmakkal körözünk — TD-nek kedves mozgás!

— valami megfoghatatlan körül. Az utolsó kérdésem is ilyen: meg tudnátok fogalmazni, mi az, amit ez a korszakos alkotó elvégzett a magyar irodalomban?

NG: Emlegetni szokás a magyar nyelvnek a — finoman szólva — rigi­ ditását vagy alkalmatlanságát a filozófiára. Ha valami, ez meg van cáfolva ebben az életműben: kiderül, éppen hogy mennyire alkal­ masak a szavaink arra, hogy kinyíljanak a reflektált gondol­kodásra.

JL: Egy konzervatív avantgárd volt, de inkább a royalista szót használnám, azzal emelném meg a hagyománytiszteletét, ugyanakkor ennek a hagyománynak egy egészen különleges megszüntetve megőrzését. Olyan felkavaró műveleteket hajtott végre, amelyek nem a felszámolásra törtek. Bármilyen klasszikus szerzőt meg tudott érinteni úgy, hogy az a keze alatt átalakult: benne maradt, mint a nemesfémekben, a fémjel, ugyanakkor pedig a Tandori kezében egy másik tárgy lett belőle. Ez, sok más mellett, különleges pozíciót biztosít neki örökre. A magyar irodalomtörténeten belül kivilágított hely az övé.

Tóth-Czifra Júlia

2019

11 18

LITERÁRIUM EXTRA A MEGNYERHETŐ VESZTESÉG — TANDORI DEZSŐ-EMLÉKEST MŰSORVEZETŐ, HÁZIGAZDA: JÁNOSSY LAJOS ZENÉSZ: SZELEVÉNYI ÁKOS A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: NÉMETH GÁBOR, JÁNOSSY LAJOS TÉR: ZEKE EDIT LÁTVÁNY: CZAKÓ ZSOLT, OLÁH GERGELY MÁTÉ RENDEZŐ: NOVÁK ESZTER SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december

literárium

49

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Endre

50

literárium 2019. november—december

„Az utolsó eleven magyar”

Ady Endre: egyszemélyes világegyetem. Minden benne van, amit az életről és a halálról, a magyar életről és a magyar halálról tudni, érezni lehet.

Messiás, magyar messiás.

Több mint egy évszázada dúlnak a harcok Ady Endre körül. Hol ilyen, hol amolyan poli­tikai-ideológiai nézetek nevében próbálják meg kisajátítani vagy éppen kirekeszteni a nemzetből, a kultúrából. Az indulatok ma sem csillapodnak körülötte; van, aki szerint eladta magát, mások politikai éleslátását bizonygatják, és cikkeiből idéznek. Az immár száz éve halott költő életműve manapság is számos érvényes és nyugtalanító kérdést szegez az utókornak. Már csak azért is, mert az elmúlt év­ tizedekben nem volt divat így írni; minden irónia és vicc nélkül, szenvedéllyel, öntudattal, pátosszal és ilyen önkínzó feltárulkozással. A politikai kérdéseket is kitessékelték az irodalomból, a nemzeti sorskérdések emlegetése pedig egyre kevésbé tűnt hitelesnek. Ady háttérbe is szorult egy időre a nagy rivális, Kosztolányi mögött, aztán manapság mintha ismét egyre többen hivat­koznának rá, és mintha a kultusz is új lendületet kapott volna.

Ady Endre: Góg és Magóg fia, Paraszt Apolló, a Szajna partján élő Másik, a Halál rokona, a Holnap hőse, a hotelszobák lakója, Istenhez hanyatló árnyék, a muszáj Herku­les — hogy csak párat említsünk az általa felvett szerepek, költői imágók közül. Mindezeken túl az egyik legjobb tollú magyar publicista volt, de kávéházi korhely, bohém és léha életű piperkőc is, akinek már a maga korában legendás életéről barátja, Krúdy Gyula írt könyvet

…önkínzó dühvel vallotta magát magyarnak…

Ady Endre éjszakái címmel. De mindemellett, sőt mindenekelőtt: nemzeti próféta, „az utolsó eleven magyar” — ahogyan Fülep Lajos­nak írta önmagáról egykor. Kemény István, az est összeállítója pedig Móriczot idézi ezzel a jellemzéssel kapcsolatban: „Aki ezt a költőt meg akarja érteni, annak benn kell élnie nemcsak egy embernek Életberkében, hanem ennek a magyar fajnak évezredes dzsungelében.” Mert másként nem lehet mit kezdeni egy olyan verssel, mint például a Kocsi-út az éjszakában.

Márpedig Kemény szerint ez a magyar költészet csúcsteljesítményei közé tartozik, „ott lappang a versben a nemzeti sors”.

A második strófa lépten-nyomon idézett első soráról („Minden egész eltörött”) pedig azt írja, hogy „a lehető legtömörebben nevezi meg azt a nagyon nagy bajt, amelybe a modern emberi tudat jutott”.

A nemzeti és sorskérdések több más versben is előkerülnek az est folyamán, mintegy jelezve, hogy Kemény István számára ez az Ady a legfontosabb: a próféta, méghozzá a magyar, a nemzeti próféta. Az a költő, aki korának napi politikai történéseit, a bennük megmutatkozó emberi mulasztásokat, kisszerűségeket, romlottságokat egy jövőbeli riasztó vízió összefüggésében tudta szemlélni. Aki önkínzó dühvel vallotta magát magyarnak, méghozzá az „utolsó eleven magyarnak”, s erre korántsem csak a kétségtelenül hatalmasra duzzadt Én, hanem a teljes azonosulás sarkallta. Olyan azonosulás, mely felemészti azt, aki belelát a „magyar faj” sorskérdéseibe; látja azok tétjeit és reménytelenségét. Ahogyan Ady egyik hőse, Nietzsche is megőrült végül, amikor belepillantott a létezés szakadékába. Éppen ezzel, a prófétaszereppel és a vele járó pózokkal, nyelvi fordulatokkal, mítoszokkal nem tudott mit kezdeni a latin műveltségére és a rációra apelláló pályatárs, Kosztolányi sem, akinek híres cikkéből, ebből a „legbátrabb, legokosabb és

leggonoszabb támadásból”, Az írástudat­ lanok árulásából is hangzanak el részletek: „Gondolatvilágának főtengelye: a messianizmus. Az a tudat, hogy a világ boldogtalan, s az a hit, hogy valakinek, egy új megváltónak kell jönnie, s az majd mindent egy csapásra jóvátesz és rendbe hoz.” Karinthy paródiái az Így írtok ti című kötetből pedig Ady jellegzetes fordulataira, szóhasználatára mutat­nak rá.

Az esten elhangzó versek jókora részét ismer­jük az irodalmi szöveggyűjteményekből, hiszen Kosztolányinak alighanem igaza volt abban, hogy az életmű nagyságához képest nem is olyan sok az igazán nagy vers, és „kevés költő hagyott maga után annyi selejtest, művészileg idétlent, és modorost”. Csakhogy az olyan költemények, mint az Üdvözlet a győzőnek, a Lédával a bálban, A Halál rokona, az Emlékezés egy nyár-éjszakára, a Párisban járt az ősz vagy Az ős Kaján (és még sorolhatnánk) a magyar költészet legfontosabb versei közé tartoznak, és nem csupán műveltségi, hanem identitáselemek immár.

A centenáriumi esemény számvetésre késztet: mi lett Ady próféciáiból, félelmeiből, reményeiből — és mi lett ebből az országból, mi lett belőlünk. A műsort KEMÉNY ISTVÁN költő, napjaink egyik leg­értőbb Ady-olvasója állította össze. A BALATON ZENEKAR megzenésített Ady-verseket ad elő, melyek zenéjét VÍG MIHÁLY szerezte.

Az est rendezője és CSUJA IMRE mellett közreműködője MÁCSAI PÁL, sorozatszerkesztője pedig KERESZTURY TIBOR. Deczki Sarolta

2019

11 28

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN ADY ENDRE 100 KÖZREMŰKÖDNEK: CSUJA IMRE, MÁCSAI PÁL — SZÍNÉSZEK BALATON ZENEKAR A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: KEMÉNY ISTVÁN RENDEZŐ: MÁCSAI PÁL SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. november—december

literárium

51

Az 1945-ben született költő és műfordító emblematikus mű­ faja, jóformán vízjele mindenképpen a rövidvers lett, annak is a haiku-verziója, olyannyira, hogy ebbéli káprázatos teljesítménye némiképp láthatatlanná teszi lírai életműve, kivált pályakezdése más műfajokban tett kirándulásait. Érdekes fellapozni első kötetét, az 1978-ban megjelent Kettőspontot, hogy pontosan lássuk is ezt a kettősséget. A pályakezdő költőt Tandori Dezső ekképpen mutatta be: „Fanyar látszatparadoxonokkal jut el legtöbb verse a látszik-ot nem ismerő többértelműséghez; talán ez a sejtelmes groteszk olyan kettős tagadás, mely még határozottabb, összetettebb igenléshez vezet; a vers mintha két csigalépcsőn futna, s ezeket nekünk is egyszerre kell meg­ járnunk…” Ugyanitt „okosan gyermeki természetességről” ír Tandori, ez pedig eszünkbe juttathatja Weöres Sándort is, illet­ ve a próteuszi, végtelenül sokarcú alkotó egyik fontos arcát.

AKI A CSENDET SZÓRA BÍRTA FODOR ÁKOSRÓL, CSAKIS RÖVIDEN Fodor Ákosról / röviden írni talán / a legpontosabb. Ez a mondat — legalábbis a szótagszám szerint — egy haiku lett, félig véletlenül, félig szándékosan. Úgy írt haikut, ahogy más levegőt vesz.

De vajon mennyire pontos ez a Fodor-képünk?

Alighanem a magyar líra egyik legtitkosabb, stílszerűen Bermuda-háromszöge ez: a Weöres—Tandori—Fodor költészetek absztrakt geometrikussága és szinte a csend magjáig el­ jutó, a csendet szóra bíró sűrítettsége, tömörsége, valamint a gyermeki és a bölcs teljes egymásba fordulása. Fodor második kötetében, melynek többértelmű címe eleve jelzi a versek bölcseleti, elsősorban nyelvfilozófiai-jelentéstani játékát (Idéző jelek) már a „Szükséges Minimumot” keresi — s ezt folytatja 2015-ben bekövetkezett haláláig. A fent említett csigalépcső folyamatosan halad az origó, a maximális minimum felé. Tán a paradoxon a legalkalmasabb a Fodor-líra érzékeltetésére.

Az irodalmi nyilvánosságot kerülő, visszavonult Fodor Ákos már életében az egyik legnépszerűbb idézetforrás lett a világhálón és a közösségi médiában.

52

literárium 2019. november—december

Az irodalmi nyilvánosságot kerülő, visszavonult Fodor Ákos már életében az egyik legnépszerűbb idézetforrás lett a világhálón és a közösségi médiában. A Fodor Ákos-féle rövidvers klasszikus formái — legyen szó az antik lírából eredő epigrammáról és rokonairól, vagy a 8. századig visszavezethető, tradi�cionális haikuról — napjainkban az úgynevezett instaverssel kapnak újabb lendületet és válnak a legkorszerűbb beszédmóddá. Verseiben Fodor Ákos az emberi létezés, az általunk

ismert világegyetem legnagyobb kérdéseit és titkait hozza szóba: élet, halál, szerelem — míg mások regényfolyamokat szentelnek e témáknak, addig ő a rövidítésben mindezeknek a játszmahelyzeteknek és kelepcéknek a fonákját világítja meg.

3 negatív szó című verse a legnagyobb állítás: „nincs semmi baj”. A csendet szóra bíró Fodor Ákos folyamatosan hozzánk beszél. Velünk van.

Szegő János

Fotó: Díner Tamás

Fodor Ákos

2019

12 20

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN FODOR ÁKOS KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA SCHNELL ÁDÁM, SZABÓ SEBESTYÉN LÁSZLÓ — SZÍNÉSZEK A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: ZALÁN TIBOR RENDEZŐ, SZÍNÉSZ: TÓTH AUGUSZTA SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ÜVEGTEREM

2019. november—december

literárium

53

Ha...

A LÁZADÁS ÉS AZ ENGEDELMESSÉG

SZÉPSÉGES HAGYOMÁNYA

Julian Barnes angol író Anglia, Anglia (1998) című szatirikus regényében egy dúsgazdag vállalkozó a nem túl távoli jövőben szórakoztató parkot/szigetet hoz létre. Az „igazi Angliát”, amely az angolokkal kapcsolatos közhelyek kimerítő kollekciója. E szigeten helyet kap Robin Hood, vidám cimboráival egyetemben. A lázadás és az engedelmesség feszítő kettőssége a brit szatírák állandóan visszatérő gondolata. A ’60-as, ’70-es évek filmjeiben különösen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Müpamozi soron következő néhány filmje.

54

müpamozi 2019. november—december

Mechanikus narancs

Fotó: Pictorial Press Ltd., Alamy Stock Photo

Lindsay Anderson 1968-as filmje, a Ha… a brit új hullám egyik utolsó darabja. Egy brit kollégium világába lépünk be, amelyet az elfojtás/elnyomás ural, az értelmetlen dresszúra, a szemforgatás, a kiüresedett, de görcsösen pátyolgatott tradíciók. A brit új hullám (free cinema) alkotóit különösen foglalkoztatta a kérdés, hogy mit is kezdjenek a fiatalok a világgal: fogadják-e el a józan ésszel kevéssé elfogadható kötöttségeket, vagy szálljanak ki ellenük? Ezt a dilemmát metaforikusan gyakran jelenítették meg zárt intézményekkel — iskola, kórház, börtön. A Ha… iskolafilm, amely a szatíra által megkövetelt túlzásokat ad absurdum fokozza. Nos, itt vagyunk a lázongó hatvanas évek végén. A film helyszíne egy kollégium, főhőse pedig Mick Travis, aki társaival együtt szembeszáll egy abszurd renddel. MALCOLM MCDOWELL alakítja, aki az el­ következő években több film emblematikus karaktereként jelent meg a mozivásznon. Ha úgy tetszik, ő maga testesítette meg a lázadás-engedelmesség dilemmáját.

Fotó: MEMORIAL ENTERPRISES / Ronald

A szerencse fia

A korszak egyik legremekebb brit komikusa, Peter Cook újfajta szatirikus karaktert jelenít meg Kevin Billington 1970-es filmjében, A gátlástalanság lovagjában. Michael Rimmer karrierje egy reklámügynökségben kezdődik, az impotensek és inkompetensek csapatában. Innen indul el egyre magasabbra ívelő pályáján. Elég lenne a szárnyaló politikai karrierhez egy csiptetős tábla és a teljes gátlástalanság? Michael Rimmer impozáns pályafutása — egészen a miniszterelnökségig — olykor arcpirítóan valószerű. Ő már egy új kor gyermeke, aki hatékonyan él a tömegkommunikáció és a marketing eszközeivel. És ráébred arra, hogy képes ő mások helyett is dönteni. A gátlástalanság lovagja azért mellbevágó, mert egy nem digitalizált, az online világot még nem is sejtő világban mutatja meg a manipuláció hegyeket mozgató hatalmát. És azt, hogy az egyszerű polgárok semmilyen módon nincsenek felvértezve a befolyásolással szemben. Hogy ki is, mi is Michael Rimmer — ügyes fickó vagy gazember —, az már a nagyra becsült néző morális megítélésén múlik.

Réz András

A brit új hullám (free cinema) alkotóit különösen foglalkoztatta a kérdés, hogy mit is kezdjenek a fiatalok a világgal…

Lindsay Anderson 1973-ban újra életre keltette Mick Travis karakterét — természetesen Malcolm McDowell alakításában. A szerencse fiá­ ban a kiinduló tézis most egészen más: Mick itt az engedelmesség, a karrierépítés, a „berendezkedés” útját járja. A történet a brit irodalmi hagyományból fakad. Ott van benne az utazóregény, a kópéregény, a fejlődésregény — a társadalmi felemelkedés lehetőségének gondolata. Csakhogy már a hetvenes években járunk. A világ tudomány által való megváltásába vetett hit elporladt, de a Vízöntő korának divatgondolatai sem tűnnek többnek furcsa göncöknél és nem kevésbé furcsa szólamoknál. Groteszk, olykor szürreálisba forduló mese ez, amelyben a társadalmi elit, a hatalomipar értékeit vesztette, a lent lévők pedig csőcselékké süllyedtek, akik már egymással sem szolidárisak. S úgy tűnik, hiába választja Travis ez alkalommal a lázadás helyett a behódolást, a végeredmény pontosan ugyanaz. Travis odisszeája — ágyról-ágyra, börtönről-börtönre járása, az aláírandó papírok és elszenvedendő pofonok sora — olyan világot tár fel, amely semmiképp nem tekinthető minden világok legjobbikának.

A gátlástalanság lovagja

Fotó: WARNER BROS / Ronald Grant Archive, Alamy Stock Photo

Stanley Kubrick 1971-es filmjében, a Mechanikus narancsban ő jeleníti meg a nem túl távoli jövőben kicsi Alexet, az erőszak és a bűn ifjú démonát, aki végül börtönbe kerül. A Mechanikus narancs brutális disztópia. Azzal a gondolattal játszik, mi lenne, ha egy forradalmi eljárással ki lehetne irtani az agressziót a bűnözőkből. Kicsi Alex a börtön helyett ezt a megoldást választja. De jobb lesz-e a bűnmentesített világ? Látszólag egyszerű a képlet: rossz világ mínusz bűn = jó világ. Vagy ki tudja… Mert mi a helyzet a jó szándékú, kiművelt és kifinomult emberfőkkel? Az általuk teremtett/ lakott világocskák mentesek lennének a bűntől, a gyarlóságoktól?

Mi lesz a szabad akarattal? És hogyan is állunk a hatalomiparosokkal, akik a társadalom különféle rétegeiben/bugyraiban élő egyedeket nem tekintik másnak, mint a cizellált hatalomtermelési folya­ mat alapanyagának? Erős, mindmáig felkavaró film ez. A regényt és a filmet itt-ott be is tiltották annak idején. Sőt! Maga a rendező hívta vissza filmjét a forgalmazásból, amikor egy évvel a bemutató után a vásznon látható események a valóságban is megtörténtek.

2019

11 04 18 — 12 02 16

MÜPAMOZI VERY BRITISH — SZATÍRÁK ÉS GROTESZKEK HA...; A GÁTLÁSTALANSÁG LOVAGJA; MECHANIKUS NARANCS; A SZERENCSE FIA HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2019. november—december müpamozi

55

KILÓGNAK A SORBÓL

56

családi és ifjúsági programok 2019. november—december Csodaváró betlehemes

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Érdemes-e üzletelni a sötét oldallal? Hová vezet a felhőszálló Tengerecki Pál útja?

Mi dolguk a betlehemezőknek a városi forgatagban? Hasonló kérdésekre keresik a választ a Müpa téli családi és ifjúsági programjai, amikor ismerős történeteket kínálnak újrahangszerelve.

Legyen szó az előadó-művészetek bármely fajtájáról, jelentős ki­ hívás a 3D-filmeken és szuperhősös mozikon felnövő generációk megszólítása. GÁBOR SYLVIE a Matinékoncertek sorozatában rendezi Carl Maria von Webernek az operairodalomban mérföldkőként számon tartott művét, A bűvös vadászt. Számára ez: a megszólítás jelenti a legkomolyabb feladatot. „Az alkotótársakkal olyan keret­történetbe helyezzük az opera cselekményét, amellyel könnyen tudnak azonosulni a fiatalok. Négy gyerek leül társasjátékozni, és a játék egyszer csak beszippantja őket, nekik pedig attól kezdve a mese szabályrendszere szerint kell döntéseket hozniuk. Az első rész olyan, mint egy színházi próba, hogy aztán jöjjön maga a produkció: a kulisszák mögé lesve kiderül, hogyan készül egy operaelőadás.”

Weber sötét hangulatvilágú romantikus operájának egyik fontos mozzanata a főerdész lánya, Agatha kezéért vívott, ördögi erők közreműködésével zajló küzdelem. A szerepet MIKSCH ADRIENN énekli, aki elmondja, hogy „ízig-vérig német opera A bűvös vadász.

Keskeny mezsgyén mozgunk, hiszen a »germanizmusokat« úgy kell megjelenítenünk a zenében, hogy se túlzók, se stílustörők ne legyenek. Gábor Sylvie rendezése szellemesen, a mi korunkhoz közelítve, a zenével történő mesélésben rejlő lehetőségeket kiaknázva számít az ifjú nézőkre.”

Akiknek élő klasszikusokkal is lesz dolguk az épületben és környékén: szinte hihetetlen, de 2019-ben már az ötvenedik születésnapját ünnepli a KALÁKA EGYÜTTES. Az egyik alapító, GRYLLUS DÁNIEL fia, GRYLLUS SAMU zeneszerző a Hangol már a zenekar című műsor karmestere és zenei vezetője, aki különleges vállalkozásra adta a fejét, amikor a Kaláka slágereit újrahangszerelte. „Gyerekfejjel természetes volt számomra, hogy körbeölel ez a zene, de igazi meglepetés ért, amikor analitikusan közelítettem a dalokhoz. Csupa izgal­mas dolgot találtam, rengeteg utalást fedeztem fel a kortárs vagy népzenére, de még a régizenére is. A »szétszerelés« közben a szöveghez, a dramaturgiához is új viszonyt kellett kialakítanom.”

A Kaláka rajongói megszokhatták, hogy a színpadon mindössze négy zenész áll, ám ezúttal a MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR csatla­kozik a csapathoz. „Volt olyan zenekari tag, aki a kottát kézbe véve először azt hitte, valami tévedés történt. Aztán elkezdtek játszani, mi pedig láttuk, ahogyan a zenekar tagjai újra gyerekké váltak.” Gryllus Dániel kiegészíti fia mondatait: „Ilyen konstruktívan, mint most Samu, még senki sem szólt hozzá ezekhez a dalokhoz.

Nem csupán kiszélesítette, színesebbé tette a hangzást, de a saját, személyes viszonyát is belefogalmazta a kompozíciókba.”

Aki a szimfonikus változat után az eredeti Kaláka-hangzásra is kíván­csi, a Müpa előtti sátorban a Kaláka betlehemes előadásán azzal is találkozhat. Az először 1987-ben bemutatott műsorról Gryllus Dániel elárulja: „Azt gondoltuk akkor, hogy a karácsonyi időszakban pár alkalommal majd elővesszük, ám tévedtünk. Azóta folya­matosan műsoron van, itthon és határon túlról is állandóan hívnak. Bár az előadás keretét továbbra is a Kodály Zoltán által 1906-ban gyűjtött nagyszalontai betlehemes játék adja, vannak apróbb változások. A népdalok, régi egyházi énekek mellett ma már Bach-dallam, sőt Lackfi János egy megzenésített verse is megszólal.”

Amikor arról kérdezem Gryllus Dánielt, miért fontos a Kalákának a gyerekközönség, így felel: „Minden alakuló zenekar kezdetben a saját korosztályának játszik. Mi versekkel foglalkoztunk, és a hetvenes évektől a felnőttek mellett a gyerekek is ott ültek már a nézőtéren. Kányádi Sándor mondta, hogy nincs külön gyerek- és felnőtt-

vers: jó vers van meg rossz vers van. Igaza volt, mert Bőrönd Ödönnel vagy Tengerecki Pállal mindegyik generáció örömmel találkozik.

Az egykori gyerekközönségünk mára persze felnőtt, de még mindig követ minket.”

A Magyar Állami Népi Együttes 2018 karácsonyán bemutatott új műsora, a Csodaváró betlehemes másfajta átjárókat nyitogat.

A produkció egyik koreográfusa, KOCSIS ENIKŐ szerint a látványos, változatos, humorral és szeretettel teli előadás fő tétje, hogy a városi gyerekek is ráérezzenek a régi, falusi karácsonyi ünnepkör hamisí­tatlan ízére. „Havas-jeges, mégis színes és változatos mesevilágot álmodott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára CZIEGLER BALÁZS díszlettervező. A gyerekeimen mértem le a hatást: tátott szájjal nézték, ahogy a havas hegyoldal, a jó meleg konyha meg a hó birodalma is megjelent a színpadon.”

Kocsis Enikő hozzáteszi: „A másik két koreográfussal, MIHÁLYI GÁBORral és FITOS DEZSŐvel arra törekedtünk, hogy a tél minden öröme ott legyen: a hógolyózás, a szánkózás, a korcsolyázás, de még a hóemberépítés is. A táncok egyre közelebb visznek minket a karácsony csodájához. Az év különleges időszaka ez, amikor ideje van az elcsendesedésnek és a pihenésnek. Izgatottan várjuk, hogy újra megoszthassuk ezt az élményt a családokkal.”

Jászay Tamás

2019

11 10

2019

11 30

2019

12 21 22

MATINÉKONCERTEK WEBER: A BŰVÖS VADÁSZ OTTOKAR — ERDŐS ATTILA AGATHA — MIKSCH ADRIENN ÄNNCHEN — NAGY ZSÓFIA KASPAR — CSEH ANTAL MAX — KENDI LAJOS KUNO — VÁGHELYI GÁBOR REMETE — KISS ANDRÁS KILIÁN — ERDŐS ATTILA MODERÁTOR: GERLITS RÉKA SINFONIETTA ERUDITA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: TÖTÖS KRISZTINA) DISCANTUS ÉNEKEGYÜTTES (MŰVÉSZETI VEZETŐ: MÉSZÁROS PÉTER) RENDEZŐ: GÁBOR SYLVIE JELMEZ- ÉS DÍSZLETTERVEZŐ: ÁRVA NÓRA VEZÉNYEL: OBERFRANK PÉTER BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM KALÁKA EGYÜTTES HANGOL MÁR A ZENEKAR KALÁKA EGYÜTTES: GRYLLUS DÁNIEL — ÉNEK, FURULYÁK, CITERA, PÁNSÍP, KLARINÉT BECZE GÁBOR — NAGYBŐGŐ GRYLLUS VILMOS — CSELLÓ, GITÁR, CHARANGO, KOBOZ, DOROMB RADVÁNYI BALÁZS — MANDOLIN, TIZENKÉT HÚROS GITÁR, UKULELE, CUATRO, KALIMBA KÖZREMŰKÖDIK: MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR VEZÉNYEL ÉS HANGSZERELŐ: GRYLLUS SAMU BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES CSODAVÁRÓ BETLEHEMES KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES TÁNCKARA BUSAI BORI, FARKAS REGŐ A BUDAPESTI ÉNEKES ISKOLA KÓRUSA (MŰVÉSZETI VEZETŐ: BUBNÓ TAMÁS, MEZEI JÁNOS) HANGFELVÉTELRŐL: A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES ZENEKARA ÉS VENDÉGEIK SZERENCSÉS MARTINA, HETÉNYI MILÁN ZENEI SZERKESZTŐ, ZENESZERZŐ, MŰVÉSZETI VEZETŐ: PÁL ISTVÁN SZALONNA KOREOGRÁFUSOK: KOCSIS ENIKŐ, FITOS DEZSŐ, MIHÁLYI GÁBOR JELMEZ: MICHAC GÁBOR DÍSZLET: CZIEGLER BALÁZS ANIMÁCIÓ: VARGA VINCE DRAMATURG: KOCSIS ROZI RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS, EGYÜTTESVEZETŐ: MIHÁLYI GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2019. november—december családi és ifjúsági programok

57

Korhatár nélkül A Müpa hagyományt teremtett: az épület előtt telente működő Kultúr Kültér mostanra a főváros téli kulturális palettájának egyedi, tömegeket vonzó elemévé vált.

Épületen belül is szeretünk lenni, de 2016 óta minden decemberben a Müpa előtt felépülő sátorban és a korcsolyapályán is érdemes időt tölteni. Könnyűzene, gyerekműsorok, újcirkusz, és persze karácsonyi hangulat: a Kultúr Kültér valóban az egész családnak szól.

Szubjektív válogatásunkban a RECIRQUEL tavaly bemutatott, ki­ fejezetten a Müpa Sátorba álmodott Kristály című zenés újcirkuszprodukcióját soroljuk előre. Mintha egy másik világba lépne a megérkező néző: csillogó jégpáncél, szikrázó hókupacok, és persze cirkuszi rekvizitekre hasonlító, ám a jég és hó fogságába esett, külö­nös eszközök. VÁGI BENCE művészeti vezető irányításával az artisták a kör alakú játéktér minden pontját bejátsszák. A klasszi­ kus meséket idéző történet szerint az emberiségből kiábrándult Hókirálynő szívét kell felmelegíteni ahhoz, hogy a világ megmeneküljön. Annyit elárulhatunk, hogy a helyzet kulcsa az artistáknál van, akik emelőakrobata produkcióval, handstand és zsonglőr számmal, kínai rúdon és lengőtrapézon kápráztatják el a zord asszony­ságot — és nemcsak őt.

csapat számára nem újdonság, hogy közönségük igen széles körből verbuválódik: rajongóik között fiatalok és idősek, jazzkedvelők és rockerek is megtalálhatók. A Kultúr Kültér számára össze­állított műsorukban most a kisebbek is meggyőződhetnek arról, hogy a funk és soul korántsem csak a szüleiknek szól.

Az idén ötvenéves KALÁKA egyik alapítója, GRYLLUS DÁNIEL gyakran idézi Kányádi Sándor szavait, aki szerint „karonülőtől botra táma­szkodóig” mindenkit megszólít a jó vers. Hát még a jól megzenésített jó vers! A Kárpát-medence számos pontján játszott Kalá­ka betlehemes most a Müpa sátorba érkezik. A három évtizede repertoáron lévő előadás a hagyományos népi énekek mellett a műköltészetből és a klasszikus zenéből is merít. A Kaláka egykori gyerekközönsége mostanra nagyon is felnőtt, de szerencsére hozza magával az újabb és újabb generációkat. És hogy mitől tud mindez hosszú távon is működni? Gryllus Dániel nevetve mondja: „Nem tudunk kimenni a divatból, mert nem is jöttünk divatba soha.”

Jászay Tamás

2019

12 01

…az emberiségből kiábrándult Hókirálynő szívét kell felmelegíteni ahhoz, hogy a világ megmeneküljön.

A Müpa Sátorban visszatérő elem az úgynevezett „matiné rock”, amelyben a szülők kedvenc zenekara a gyerekeknek is megfelelő időben és környezetben koncertezik, hogy a család apraja-nagyja együtt bulizhasson. Elfogadta a kihívást a hazai klub- és fesztivál­ élet egyedülálló színfoltjként számon tartott KÉKNYÚL ZENEKAR. Az urbánus tánczenét játszó együttes sokat köszönhet a hetvenes évek funk- és soulzenéjének. A PREMECZ MÁTYÁS vezette nyolc­tagú

58

családi és ifjúsági programok 2019. november—december

2019

12 07

2019

12 14 15 21 22 26 27 28 29 30 31

KÉKNYÚL FAMILY BADICS MÁRK — DOB BATA ISTVÁN — BASSZUSGITÁR JÁSZ ANDRÁS — ALTSZAXOFON PUSKÁS CSABA — TROMBITA ANDREW HEFLER — ÉNEK PREMECZ MÁTYÁS — HAMMOND ORGONA, BILLENTYŰS HANGSZEREK MÜPA SÁTOR KALÁKA BETLEHEMES MÜPA SÁTOR

RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT KRISTÁLY — TÉLI ÚJCIRKUSZ-MESE MŰVÉSZETI VEZETŐ, ÍRÓ: VÁGI BENCE TÁRSRENDEZŐ, ARTISTA KOREOGRÁFUS: ILLÉS RENÁTÓ KOREOGRÁFUS: ZSÍROS GÁBOR ZENESZERZŐ: MESTER DÁVID ZENESZERZŐ, HANGSZERELŐ: TERJÉK GÁBOR DÍSZLETTERVEZŐ: KLIMÓ PÉTER JELMEZTERVEZŐ: KASZA EMESE VILÁGÍTÁSTERVEZŐ: LENZSÉR ATTILA HIP-HOP KOREOGRÁFUS: CSÖRÖGI MÁRK ARTISTAMESTER: ÓCSAI BÖBE TECHNIKAI VEZETŐ: VLADÁR TAMÁS SMINKMESTER: IPACS SZILVIA FODRÁSZ: MARTON ÁDÁM PRODUKCIÓS MENEDZSER: SZABÓ ZSÓFIA DÍSZLETTERVEZŐ-ASSZISZTENS: PALLÓS KORNÉLIA JELMEZTERVEZŐ-ASSZISZTENS: MULADI KLÁRA MÜPA SÁTOR

2019. november—december családi és ifjúsági programok

59

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Kristály

A ZENE ÉS A FÉNY HÁZA 60 Müpa csak egy van

2019. november—december

„EGY ÉPÜLETNEK LEGALÁBB KÉT ÉLETE VAN: AZ EGYIK, AMELYET A TERVEZŐJE ELKÉPZELT, A MÁSIK PEDIG, AMELYET A FELÉPÍTÉSE UTÁN ÉLNI KEZD — ÉS EZ A KETTŐ SOHASEM UGYANAZ.” A HOLLAND SZTÁRÉPÍTÉSZ, REM KOOLHAAS VALÓSZÍNŰLEG NEM HITTE, HOGY EGYIK LEGEMBLEMATIKUSABB ALKOTÁSÁNAK MEGSZÜLETÉSE MÉG A SAJÁT GONDOLATAIN IS CSAVAR EGYET. A portói Casa da Música épületének eredeti terve ugyanis egy családi házhoz készült.

A nehéz természetű, extravagáns megrendelő saját neurózisainak mentén szerette volna kialakítani lakóterét: irtózott a rendet­ lenségtől, a szeméttől, rettegett a 2000. évtől és a „millenniumi bombaként” emlegetett Y2K számítógépes vírustól, de a saját családi élete iránt is vegyes érzelmekkel visel­tetett.

újra­definiálja a kapcsolatot a bent zajló események és a város lakói között.

Nem meglepő módon a Casa da Música nem készült el a 2001-es kulturális rendezvénysorozatra, átadására végül csak 2005 tavaszán került sor. A portóiak eleinte jelentős ellenérzésekkel fogadták az építkezést, mivel le kellett hozzá bontani egy régi villamos-végállomást, és stílusában is el-

A koncerttermen kívül a Casa da Música része még egy háromszáz fős kisterem, valamint egy rendezvényterem is, melyből egy üvegablakon át rálátni a nagyterem színpadára, így ha a körülmények engedik, a látogatók figyelemmel kísérhetik az ott zajló próbákat, nappali koncerteket. Szimbolikus a VIP-terem dekorációja: mivel Porto és a hollandiai Rotterdam együtt voltak Európa kulturális fővárosai, a termet díszítő

… a mindkét végén nyitott auditórium újradefiniálja a kapcsolatot a bent zajló események és a város lakói között.

Koolhaas irodája, az OMA (Office for Metro­ politan Architecture) már az Y2K-háznak elnevezett épület tervein dolgozott, amikor 1998-ban megszületett a döntés: 2001ben Európa Kulturális Fővárosa Porto (és mellette Rotterdam) lesz. Ehhez kapcsolódóan a portugál állam új hangversenyterem építésére hirdetett pályázatot, s erre az OMA is meghívást kapott. Az Y2K-ház egyeztetései a megrendelő elbizonytala­ nodása miatt épp zátonyra futni látszottak, így Koolhaas egy merész húzással — minden bizonnyal a rövidre szabott pályázati határidők szorítása miatt is — a családi házat javasolta koncertközponttá alakítani.

Először megdöbbenés és hitetlenkedés fogadta az ötletet, hogy egy speciális igények kielégítésére tervezett épületet használjanak teljesen más (és más léptékű) célra, de faxváltások százai (1999-et írunk!) és persze a szükséges módosítások után zöld utat kapott a projekt. Koolhaas elképzelésének lényege az volt, hogy a családi össze­jövetelek céljára tervezett, a ház központi tengelyén végigfutó „alagút” lényegüljön át koncertteremmé. Bár a cipős doboz alakú termeket akusztikai szempontból tökéletesnek, építészetileg viszont halottnak tartotta, ez a rendhagyó megoldás felgyújtotta a fantáziáját: a mindkét végén nyitott auditórium

ütött a környezetétől. A cél azonban éppen az volt, hogy egy ikonikus épület vigyen új színt a város életébe, és adjon lendületet a környék fejlődésének.

A sárga márványborítású téren magasodó, fehér betontáblákkal fedett és hol hullámos, hol sík üvegablakokkal megtört, aszimmetrikus poliéder alakú épületet hasonlították már égből lehullott meteorithoz és apálykor szárazra került hajóhoz is.

Az épület szívében elhelyezkedő, több mint ezerkétszáz fő befogadására alkalmas koncerttermet hét ablak köti össze a külvilággal és a többi belső térrel, a terem két vége, a pódium, illetve a nézőtér mögötti felület teljes egészében üvegből van.

Ez az egyetlen hangversenyterem a világon, amelyben (feltéve persze, hogy a rendezvény nappal zajlik) a beáramló természetes fény elegendő megvilágítást ad a muzsikusok számára a kottaolvasáshoz.

A terem akusztikája kiváló, a fenyőborítású falak, az üvegfelületek kiképzése, de még az ülések anyaga is az ideális hangzás meg­ teremtését segíti. A nézőtér berendezése a közönség kényelmét szolgálja: úgy alakították ki, hogy bárki végig tudjon menni a széksorok közt anélkül, hogy valakit fel kelljen állítania.

csempéket Portugáliában készítették, de mintájuk színéül a „delfti kéket” választották. Szintén szimbolikus jelentése van a tizenhét méter magas előcsarnok hatalmas, hullámos üvegtábláinak is: rajtuk keresztül a Rotunda da Boavista járókelői beláthatnak a koncertterembe, a színpadi történéseknek pedig Porto városa kínál drámai hátteret, elmosva ezzel kint és bent határait.

A Casa da Música négy társulatnak ad állan­dó otthont: az intézmény rezidens együttese a Portói Szimfonikus Zenekar, a kortárs zenét játszó Remix Ensemble, a Casa da Música Barokk Zenekara, illetve Kórusa — az ő koncertjeik adják a komolyzenei műsorok gerincét. Emellett jazz, elektronikus és világzene, fadóestek, popés rockkoncertek is hallhatók a különböző helyszíneken, de hasonlóan gazdag a nevelési programok kínálata: beavató előadások, nyilvános próbák, gyermek- és ifjúsági programok (köztük egy népszerű szafari a legkisebbeknek a szimfonikus zene dzsungelében), workshopok, kurzusok sokasága vár gyereket-felnőttet. Tárt kapuk, hatalmas ablakok, izgalmas terek — ez a ház valóban mindenkié lett, zenét és fényt hozva a város életébe.

Magyarszéky Dóra

2019. november—december Müpa csak egy van

61

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL

Fotó: Posztos János, Müpa

Az Izraeli Filharmonikus Zenekar

Izraeli Filharmonikus Zenekar (Vezényelt: Zubin Mehta. Közreműködött: Gerhild Romberger — mezzoszoprán, a Magyar Rádió Énekkara és Gyermekkórusa, karigazgató Pad Zoltán és Dinyés Soma. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. szeptember 8.) […] A zenekar […], amelynek az indiai származású dirigens évti­ zedeken át a zeneigazgatójaként tevékenykedett, és amelynek veze­tésétől idén ősszel visszavonul, Gustav Mahler 3. szimfóniáját tűzte műsorára, azt az egészen fantasztikusan nagyszabású, még a Mahler-életműben is kivételesen monumentálisnak számító, hattételes alkotást, amelynek az első, eredetileg még program­ zenei alakváltozatához készült tételcímei a mindenség mérhetetlen nagyszerűségének és a jelentéktelenül apró, mégis kivételes emberi élet egyszeriségének kontrasztját oldják szétválaszthatatlan egységgé. Mehta most, a nyolcvanon is túl törékeny aggastyánként lépett a pódiumra, hogy ezt a szigorú szépségű természeti képektől a hangszerek bensőséges, emberi énekléséig ívelő, csaknem kétórás kompozíciót irányítsa, és ülő alakja csakugyan azt a benyomást keltette, hogy jelenléte és lenyűgöző szellemi álló­képessége valamiképpen a szimfónia tükreként értelmezhető, hogy úgy vezeti végig a zenekart a mű folyamán, ahogyan a később elvetett program szerint a világot megismerő szubjektum válik eggyé a természettel Mahler művében az őszinte érzelemből fakadó megértés és nyugalom átélése révén.

A valós kép ugyanakkor egyszerre volt pontosabb és pontatlanabb a szituációnak ennél a vonzóan zárt, mindenhonnan önmagára utaló interpretációjánál, mert a takarékos mozdulatokkal dolgozó, a kompozíciót partitúra nélkül vezénylő karmester szuggesztív szellemi energiáinak természetes és érthető gyengülését azért mégsem lehetett nem észrevenni. Elsősorban a zenészek és a dirigens közti,

62

mélyvíz, csak úszóknak! 2019. november—december

finoman lebegő feszültség emlékeztetett arra, hogy a zenekari tagok­ra az átlagosnál jóval nagyobb felelősség hárult az előadás során: rendkívüli koncentrációval fenntartott, kényes egyensúlyt kellett megőrizniük annak érdekében, hogy minden a megfelelő pillanatban és a legkifejezőbb hangszínnel szólaljon meg, és hogy a szólamok polifóniája, egymásra építése, a motívumok egymásban való elrejtése vagy vissza-visszaidézése, amely a szerkezet kibontakozásában olyan fontos szerepet tölt be, tisztán követhető maradjon. Ez az óvatos figyelem és a vele együtt járó, az általában szokásosnál valamivel lassabb tempók azonban óhatatlanul fé­ kezték valamelyest a darab drámai erejét, és tompították kissé a hangszerelés groteszk vonásainak nyerseségét is, amely pedig egyáltalán nem pusztán a hangzás gazdagítására szolgál, hanem a struktúra lényeges eleme a maga szokatlan kapcsolódási pontokat megvilágító, bizarr kivágatokat létrehozó fénynyalábaival. […]

Mindennek ellenére azonban a produkció igazán szép volt, talán ez a más esetben nem különösebben sokatmondó jelző a legtalálóbb rá: a dirigens tágas időérzéke, a zenekar egyszerre súlyos és mégis szinte átlátszó, erőteljes és sugárzó hangzásképe, a szóló­ állások érzékeny és könnyed vonalvezetése, a kórushangzás hűvösen csengő tisztasága, Gerhild Romberger sötét ragyogású hangja és kinyilatkoztatásszerű szövegmondása mind-mind a szépség szolgálatában állt ezen a szeptemberi estén […] ÉLET ÉS IRODALOM, 2019. SZEPTEMBER 13.

Rákai Zsuzsanna

Európai Hidak 2019 – Olaszország. Monteverdi: La favola d’Orfeo (Vezényelt és rendezte: Fischer Iván. Szereplők: Euridice, La Musica — Baráth Emőke, Orfeo — Valerio Contaldo, Pastore, Speranza — Michal Czerniawski, Pastore, Spirito — Cyril Auvity, Francisco Fernández-Rueda, Pastore, Plutone — Peter Harvey, Ninfa, Proserpina, Baccante — Núria Rial, Caronte, Spirito — Antonio Abete, La Messagiera, Baccante — Luciana Mancini. Közreműködők: Budapesti Fesztiválzenekar, Fischer Iván Operatársulat tánc- és énekkara. Jelmez: Anna Biagiotti, koreográfia: Sigrid T’Hooft, rendezőasszisztens: Gelesz Hannah, karigazgató: Dinyés Soma, világítástervező: Bányai Tamás, díszlettervező: Andrea Tocchio, mozgóképtervező: Varga Vince, technikai vezető: Zentai Róbert, ügyelő: Wendy Griffin-Reid, magyar szöveg: Lax Éva. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. szeptember 18.)

Fotó: Horváth Judit

A La favola d'Orfeo főpróbája

[…] A Monteverdi szerzőtársává előlépő Fischer Iván egyik legfontosabb tézise — amelyet a mostani előadáshoz készült műsorfüzetben is összefoglal — az, hogy az opera kétféle befejezése közül nem a két, évekkel később megjelent nyomtatott partitúrában talál­ható „mennybe menős” verzió, hanem a két korai librettóban megörökített „bacchanáliás” változat hangzott el az eredeti bemutatón. Ez szigorúan véve nem bizonyítható ugyan, de a feltételezést jelentékeny szakmai konszenzus övezi. Ennél mindenképpen jóval megkérdőjelezhetőbb Fischernek az a — rövid bevezetőjében Kerényi Károly hatalmas tekintélyét segítségül hívó — interpretá­ ciója, hogy a későbbi befejezés művészi, sőt erkölcsi tekintetben is alacsonyabb rendű az eredetinél, mert száműzi a görög tragédia hagyományait őrző, Poliziano-féle befejezést, s ez által az opera elveszíti „tragikus jellegét”. […] […] Fischer Iván nem járt el úgy (és ez mindenképpen a javára írandó), mint Gluck (eredeti, olasz nyelvű) Orfeójának egy közelmúlt­ beli budapesti rendezője, aki a 18. század egyik emblematikus operá­jának erkölcsi-művészi eltévelyedését a boldog vég egyszerű lemetszésével orvosolta. Fischer csupán helyreállította a szerinte művészileg érvényes ősváltozatot, amelyhez, miután csak a librettója maradt fenn, szükséges volt a hiányzó zenei anyagot is megkomponálni. Ezt a feladatot bizonyára örömmel vállalta magára, s miután a közönség is pontosan tudja, mit hall, az eljárás semmiképp sem kifogásolható: olyan ez, mint a műemlék elpusztult

részei­nek feltűnően elütő anyagból történő újraépítése. Benyomást nyerhetünk belőle arról, milyen lehetett az eredeti, ugyanakkor pontosan tudva, mi az, ami mai hozzátétel. S persze játékos dolog is ez: nemes stílusjáték. […] […] Elképzelhető […], hogy az előadás még nem érte el csúcsformá­ ját a budapesti bemutatón. Amit már most feltétlen dicséret illet, az a legkitűnőbb erőkből összeállított zenekar, továbbá Fischer Iván biztos stílusismerete, remek drámai érzéke, ragyogó tempói. […] […] A címszereplő, Valerio Contaldo nem nélkülözi a szuggeszti­ vitást, sőt a díszítőhang-füzérek könnyed virtuozitását sem, s ami a legfontosabb, nagy szólóiban, főként a IV. és V. felvonásban, magas hőfokon izzanak fel a szenvedélyek. A hang szépsége azonban nem áll igazán arányban a zenei formálás és a kifejezés minőségével. Valamennyi hiányérzetet tehát kelt bennünk teljesítménye.

Baráth Emőke mind a Zene allegóriájaként, mind Eurüdikéként (e két szerepet a mantovai bemutatón nem ugyanaz a személy énekelte) a tőle megszokott nemességgel — áll ez hangra, alakításra, zenei formálásra — nyilatkozott meg, s neki persze a hangja is gazdag, tartalmas, élményszerű. […]

REVIZOR, 2019. SZEPTEMBER 27.

Malina János

2019. november—december mélyvíz, csak úszóknak!

63

PROF. DR. MERKELY BÉLA

Merkely Béla

A Semmelweis Egyetem rektora

Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

KŐSZEGI IMRE Liszt Ferenc-díjas dobos, zeneszerző, tanár, a magyar jazztörténet egyik

legkiemelkedőbb személyisége így vall korosztályáról: „A mi generációnkat csak úgy szoktam hívni, hogy a hályogkovácsok; meg kellett tanulnunk együtt játszani olyanokkal, akik már anyanyelvi szinten beszélték a jazzt.” Kőszegi Imre anyanyelvi, sőt irodalmi szintre emelte a jazzt, s így hályogkovácsból professzor lett: a zene, a jazz és ezen belül is a dob professzora. Használják ki a lehetőséget, hogy egy élő legenda születésnapján nem mi ajándékozzuk meg az ünnepeltet, hanem mi kapunk tőle ajándékot – egy feledhetetlen estét. A 250 éves Semmelweis Egyetem munkatársainak nevében is kívánom: Isten él�tesse a 75 éves Kőszegi Imrét!

2019

12 04

KŐSZEGI IMRE 75 FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

DR. LÁNCZI ANDRÁS

Lánczi András

a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

Első pillantásra megfogott a „tánckoncert” szó: ez olyasmi lehet, ami után régóta vágya­ kozom – irigységből. Mert nem vagyok semmilyen táncos, se jó, se rossz, de csodálom a test mozgásán keresztül kifejezett érzelmeket, érzéseket és gondolatokat. Ahol a MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES neve fölbukkan, ott nem kérdezek, csak gyönyörködöm. Ha pedig Liszt neve is szóba kerül, akkor végleg el vagyok veszve, mivel Liszt iránt sokszorosan elfogult vagyok. A zseniket egy műfajhoz – irodalomhoz, zenéhez, képzőművészethez – szokás kötni, holott szinte minden zseni több műfajban is kiemelkedő teljesítményre képes.

Liszt esetében ez tételesen is igazolható. Mondom, elfogult vagyok, most éppen a Müpa ajánlatának köszönhetően.

12 05

MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES LISZT-MOZAIKOK – TÁNCKONCERT FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Fülöp József

Fotó: Szalontai Ábel

2019

FÜLÖP JÓZSEF DLA

a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora Johann Sebastian Bach egyházi kompozíciói a zeneirodalom felbecsülhetetlen kincsei.

Számomra Bachot az teszi izgalmassá, hogy művei olyan érzéseket, harmóniákat, üzeneteket hordoznak, amelyek érvényes választ kínálnak a ma emberének korunk kérdéseire, és gyógyírt a jövő szorongásaira. A zeneszerző számos alkotása elveszett, de még így is a zenetörténet egyik leggazdagabb életműve az övé – az utókor szerencséjére. Bach művei a mai, barokk zenét szerető közönséget mélyen megragadják – engem is. Különösen, ha olyan kiváló előadásban hangzanak el, mint amilyet a DREZDAI KAMARAKÓRUS és A LE CONCERT LORRAIN fellépésétől remélhetünk. A Müpa hangversenyén felcsendülő művek ráadásul – a karácsony ünnepét előkészítve – derűsek, felszabadultak. Nagyon szép estét mindenkinek!

2019

12 19

64

hullámhossz 2019. november—december

KARÁCSONYI HANGVERSENY A DREZDAI KAMARAKÓRUS ÉS A LE CONCERT LORRAIN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

AZT AKARJUK, HOGY ÉREZD!

K I N YO M TAT T U K ! roadster.hu/elofizetes

• INMEDIO

• RELAY

• BORTÁRSASÁG

• LIBRI

• MÜPA

2019. november—december mélyvíz, csak úszóknak

65

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Balogh Kálmán

VESZÉLYTELEN

JÁTÉKSZENVEDÉLY MŰFAJOK, STÍLUSOK ÉS KÜLÖNFÉLE ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ EGYÜTTESEK KÖZÖTT UTAZIK A TIZENEGY ÉVES KORA ÓTA A CIMBALOM BŰVÖLETÉBEN ÉLŐ BALOGH KÁLMÁN, AKIT A HANGSZER JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL IS KÉRDEZTÜNK. Tévedés azt gondolni, hogy a legtöbben nem a hangversenyterembe képzelik a cimbalmot?

Korszakonként eltérő a hangszer megbecsülése. A magyar cimbalom története 1874-ben kezdődött, amikor Schunda Vencel József modern hangszert épített. Ez jelentős szerepet játszott a nemzeti kultúra felélesztésében, emellett alkalmassá vált klasszikus zenei igények kielégítésére is. A „magyar zongora” jelkép lett: a szalonok­ ban arisztokrata hölgyek játszottak rajta, az akkori slágerekből átiratok készültek cimbalomra, a cigánymuzsikusok a kor popzenészei lettek.

Ha kettesben maradok a cimbalommal, akár otthon, akár a koncertteremben, olyan kapcsolatba kerülök vele, amelyet csak az ért meg, akinek van valamilyen játékszenvedélye.

Miért tart ki a hangszer mellett közel fél évszázada?

Rendkívül szerencsés embernek tartom magamat, hiszen olyan játékszert kaptam a kezembe, amelyet máig élvezettel forgatok. Ha kettesben maradok a cimbalommal, akár otthon, akár a koncertteremben, olyan kapcsolatba kerülök vele, amelyet csak az ért meg, akinek van valamilyen játékszenvedélye. Olyan lelkiállapothoz segít hozzá, amely nekem és a hallgatóimnak is örömet szerez.

Ennyire sokoldalú, változatos hangszer a cimbalom?

Ritka az olyan hangszer, amelyen a zenei funkciók ehhez hasonlítható sokféleségét lehetne megmutatni. Ha népi zenekar mellett játszom, variálhatom a témát, megszólaltathatok kevés vagy sok hangot, adhatok ritmust és harmóniát, azokat sűríthetem, összekeverhetem. Mint egy rendetlen gyerek, össze-vissza ugrálhatok: a cimbalom mögött ülve kiélhetem minden „hatalomvágyamat”.

Ha táncegyüttest kísérek, másképp alkalmazkodom, de tudok színezni, erősíteni, vagy szükség esetén erős ritmikai képletek lejátszásával közbeavatkozni.

66

határsértők 2019. november—december

Olyan műfajokban, stílusokban is használja a cimbalmot, ahol az nem megszokott.

Kamaszkori élményem, hogy minden étteremben állt egy nagycimbalom, mögötte gurigázott egy zenész. Azt hittem, ez a hangszer csak erre alkalmas, ezért döbbentett meg, amikor Fábián Márta klasszikus vagy kortárs műveket játszott rajta. Rájöttem, hogy ugyanahhoz a hangszerhez rengetegféleképpen lehet nyúlni.

Elkezdtem figyelni, mitől más a görög, a román vagy az indiai cimbalomzene, mint a magyar. Amit egy magyar cigányzenész csinál, azt egyetlen más országból érkezett cimbalmos sem tudja lemásolni, és fordítva: a hangokat le lehet játszani, de az íz más lesz.

A kortárs komponisták gondolkodnak a cimbalomban?

Hogyne, a klasszikus zeneszerzők közül Kurtág Györgyöt és Eötvös Pétert említeném, de világszerte sokan írnak kifejezetten cimbalomra. Ami a hangszer jövőjét illeti, úgy vélem, az elektromos cimbalom megszületésével a könnyűzenében is megszerezheti az őt megillető helyet. Egyébként vissza kellene nyúlni a barokk korhoz, amikor mások voltak az elvárások a zenészekkel szemben. Ha a mai cimbalmosok nem csak előadók, hanem kreatív zenészek lehetnének, mindenki megértené, hogy ez a hangszer bármire alkalmas.

Jászay Tamás

2019

12 01

VILÁGRASZÓLÓ CIMBALOMGÁLA A CIMBALOM A 21. SZÁZADBAN KÖZREMŰKÖDIK: SZAKÁLY ÁGNES, BALOGH KÁLMÁN, LUKÁCS MIKLÓS, SZALAI ANDRÁS — CIMBALOM ROHMANN DITTA — CSELLÓ GYŐRI NOÉMI — FUVOLA DOMINKO ISTVÁN — ZONGORA GYÖRGY MIHÁLY — GITÁR NOVÁK CSABA — NAGYBŐGŐ A BMC NEMZETKÖZI CIMBALOMVERSENY 2019 DÍJAZOTTJAI: MYKHAYLO ZAKHARYA, SZABÓ DÁNIEL, GÓDOR ERZSÉBET, ÜRMÖS SÁNDOR SZERKESZTŐ: LIBER ENDRE FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

ÚJ LEXUS ES 300h MERÉSZ, PROVOKATÍV MEGJELENÉSÉVEL AZ ÚJ LEXUS ES FELÜLMÚLJA A SZEDÁNOKRÓL ALKOTOTT ELVÁRÁSOKAT. A KUPÉS VONALVEZETÉSŰ LUXUSSZEDÁN OLYAN ÚJGENERÁCIÓS ÖNTÖLTŐ HIBRID TECHNOLÓGIÁT REJT, MELY KÉPES A VÁROSI KÖRNYEZETBEN AKÁR ZÉRÓ EMISSZIÓVAL HALADNI. AZ ÚJ LEXUS ES EGY KIVÉTELES AUTÓ, AMELYBEN EGYESÜL AZ ELEGANCIA ÉS A KÉNYELEM. WWW.LEXUS.HU/ES

WWW.LEXUS.HU/ES FACEBOOK.COM / LEXUSHUNGARY

A képen látható gépkocsi illusztráció. A Lexus ES 300h kombinált üzemanyag-fogyasztása 4,7 l/100km; kombinált CO2-kibocsátása: 106 g/km. További részletek a www.lexus.hu oldalon.

MÜPA KULTÚR KÜLTÉR

Végtelen téli élmények jégpálya–újcirkusz–koncertek

mupa.hu