Müpa Magazin 2018/2019 évad 5. szám

I n g y e n e s i d ő s z a k i k i a d v á n y • X I V. é v f o l y a m , 3 . s z á m , 2 0 1 9. m á j u s — j ú l i u s

MAGAZIN

müpa

ÉLET • STÍLUS • MŰVÉSZET

www.mupa.hu

MĂœPA

19 20

mupa.hu

KEDVES

Közönség!

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

Már az induláskor úgy gondoltam, hogy a Budapesti Wagner-napok további tervezését befolyásolják majd a közönség reakciói. Így is lett. A tetralógia kedvező fogadtatása késztetett bennünket arra, hogy az idei, tizennegyedik alkalommal ismét a Ringgel várjuk Önöket. Sikere volt annak is, hogy négy nap alatt eljátsszuk a teljes ciklust. Ez Wagner akarata, mégis olyan különlegesség, amit a világon kevesen tudnak megvalósítani. Szintén a korábbi jó fogadtatás miatt döntöttünk úgy, hogy nem állítunk színpadra új Ringet, viszont felújítjuk a régit. Hozzáigazítjuk a mai világhoz, és követjük a változó asszociációkat. Technikailag is sokkal több a lehetőségünk, és ezt persze ki is használjuk. Ugyanakkor abszo­lút helytállónak bizonyult az alapkoncepció, mely szerint az emberi viszonyokat, a lelki rezdüléseket a Müpában sokkal könnyebben tudjuk ábrázolni, mint egy nagy színpadon. Ezért a finom pszichologizálást, a „kamarazenei” megfogalmazást nemcsak megtartjuk, de tovább erősítjük. A walkür első felvo­ násában például a Siegmund és Sieglinde közötti vonzalom ki�alakulását sem zeneileg, sem színészileg sehol másutt nem lehetne olyan finoman megmutatni, mint éppen a Müpában.

Az évek során ez bebizonyosodott. Arra is rájöttem, hogy ebben a hatalmas alkotásban több generáció is folyamatosan felismeri magát. A Ring ugyanis átöleli a teljes életet, annak minden fázisát, és mintegy tükröt tartva a néző elé, mindenkit segít saját érzései megfogalmazásában. A tetralógia gyönyörű igazsága, hogy aki évekkel korábban Siegfriedben ismerte fel önmagát, idővel rájön Wotan igazságára is. És mindig jönnek az újak, akik szintén Siegfriedként vagy Flosshildeként indulnak, és befejezik, mint Wotan — vagy Fafner. A Ring tovább hömpölyög, mint Hérakleitosz folyója: nem léphetsz bele kétszer, pedig a folyó mindig ugyanaz.

De mindig tartogat meglepetéseket. Így lesz ez az idén is.

Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője

2019. május—július nyitány

16

24

Fotó: Pavel Antonov

Fotó: Matthew Holler

08 Gyenyisz Macujev

Lauri Vasar

Jane Monheit

03 JAZZ 04 Lendület, érzés, szenvedély 24 06 Az égi csoda 30 KLASSZIKUS A díva, a basszusgitáros Duó három hangszerre 08 és a szertelen szextett 32 (Orgona)síppal, dobbal 14 VILÁGZENE Megújult Ring 16 Selyemtenger 36 Utak Wagnerig, a világhírig Éltető energia 37 és a Müpáig 20 Nyitány Tartalom Horizont

KÖNNYŰ

Megbabonázó

Mind különleges – nyárünneplő, évadzáró koncertsorozat 42 LITERÁRIUM

A szeretni való novella 46 „Ma is szól hozzánk” 48 A Beatles és Petőfi Sándor 50 MÜPAMOZI

Beletörődők 40 és meg nem alkuvók, 2. 52

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

40

Fotó: Egil Hansen

Fotó: Collier Schorr

36

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 50.

E-mail: szerkesztoseg@papageno.hu Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. Megjelenik 18 000 példányban HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu A szerkesztés lezárult: 2019. április 4.

Beate S. Lech

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Akit egykor az iskolai zenekar kísért

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK

Szemelvények 56 zenekritikákból

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Musikverein – a görög istenek hangversenyterme

A címlapon: Camilla Nylund Címlapfotó: anna.s.

Charlotte Gainsbourg

62

Stratégiai partnerünk:

HULLÁMHOSSZ

58

Krausz Gábor • Wossala Rozina • Mautner Zsófia

Stratégiai médiapartnerünk:

64

HATÁRSÉRTŐK MÜPA–LEXUS EGYÜTTMŰKÖDÉS

A lényeg a részletekben rejlik

www.mupa.hu

60

„A muzsika jellemzi az embert”

66

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A MAGYAR KULTÚRÁT ÜNNEPELTÉK PÁRIZSBAN Március utolsó hétvégéjén Magyarországra figyelt a francia főváros: a Philharmonie de Paris és a Cité de la Musique, valamint a Müpa együtt­ működésében megvalósult tematikus program keretében minden a magyar kultúráról, a magyar zeneművészet gazdagságáról szólt. A hatalmas sikerű párizsi magyar hétvége az Európai Koncerttermek Szervezetével (ECHO) együttműködésben valósult meg. Nagy sikerű koncertet adott Káli Gábor vezényletével a Budapesti Fesztiválzenekar, valamint Sebestyén Márta, Cser Krisztián és Komlósi Ildikó. Fellépett az eseményeken Balogh Kálmán cimbalomművész, Lakatos Mónika és a Romengo. Számtalan kísérőprogram adott ízelítőt a Kárpát-medence népzenei kincseiből, a francia kórusok és együttesek kamarazenekari koncertjein világhírű magyar zeneszerzők, többek közt Kodály, Bartók, Bárdos és Ligeti művei csendültek fel.

Fotó: William Beaucardet

A Philharmonie de Paris

HOVANSCSINA: KÖNYV ÉS BERLINI ELŐADÁS

Fotó: Valuska Gábor

Bojti János

Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik szenzációja volt Muszorgszkij befe­jezetlenül maradt utolsó operája, a Hovanscsina újraszerkesztett, újra­hangszerelt és kiegészített változata, amelynek rekonstrukcióját a Muszor­gszkij-kutató Bojti János végezte el a szerző életművének beható ismeretében és szándékainak figyelembevételével. A több évtizeden át tartó munka „melléktermékeként” született meg Bojti tollából a Muszor­gszkij Hovanscsinája című könyv, amely a mű elemzését, a rekonstrukció tanulságait és a munka szempontjainak összefoglalását tartal­mazza. A Rózsavölgyi és Társa gondozásában megjelent könyvet közvetlenül a Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenye előtt, április 5-én mutatták be a Müpában, Bojti János és az előadás karmestere, Kovács János, valamint a könyv szerkesztője, Ignácz Ádám részvételével. Bojti rekonstrukciójában 2020 nyarán a berlini Staatsoper is színpadra állítja Muszorgszkij művét: az előadást a tervek szerint a Müpa közönsége által is ismert Vladimir Jurowski vezényli, és Claus Guth rendezi majd.

Egy évtizede lázba hozta a zenei világot, amikor híre ment, hogy a régizene historikus előadói gyakorlatának meghatározó művésze, Nikolaus Harnoncourt nyolcvanadik életévében gyerekkori kedvencét, Gershwin Porgy és Bess című operáját készül vezényelni. Nemrég hasonló izgalmat érezhettek a zenekedvelők, amikor megtudták, hogy a 2019-es nyári Edinburgh Fesztiválon a Müpa közönsége által több vendégszereplésén is viharosan ünnepelt John Eliot Gardiner Leonard Bernstein korszak-meghatározó musicaljét, a West Side Storyt dirigálja. Ahogyan Harnoncourt esetében a Porgy és Bessnek, Gardiner életében a West Side Storynak is személyes vonatkozása van: a nagy angol karmesterre a pályakezdés éveiben Leonard Bernstein művészete meghatározó hatást gyakorolt. A világszerte elismert Bach-specialista augusztusban Edinburghban két hangversenyszerű előadáson szólaltatja meg Bernstein musicaljét a Skót Kamarazenekar élén. Maria szerepét a Puerto Ricó-i szoprán, Sophia Burgos, Tonyét az amerikai lírai tenor, Alek Shrader énekli.

06

horizont 2019. május—július

Sir John Eliot Gardiner

Fotó: Sim Canetty-Clarke

GARDINER ÉS A WEST SIDE STORY

HATALMAS BULI

A MÜPA MÉLYGARÁZSÁBAN!

GARÁZSBAND FESZTIVÁL

powered by

Június 1. szombat 5 feltörekvő zenekar, egy sztárfellépő és underground klubhangulat: bulizz a Müpa mélygarázsában, és nyerj értékes -ajándékokat! mupa.hu

Gyenyisz Macujev

08

�uó három hangszerre

klasszikus 2019. május—július

A munkamániás zongorista meg a vonós művész, aki világéletében a csellóért rajongott – és így vált belőle nagyszerű hegedűs és brácsás. Macujev és Rachlin: páratlan páros. „The Child is father of the Man”, vagyis „a gyermek a férfi apja” — összegezte egyetlen rövid állításban az emberi jellem és életút meghatározó mozzanatát a romantikus angol költő, Wordsworth, és ezt a bölcs tételt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem május 3-i kamarakoncertjének mindkét fellépőjével is könnyen igazolhatjuk. Hiszen GYENYISZ MACUJEV és JULIAN RACHLIN számára egyaránt az első néhány életév, no és persze a szülők példája bizonyult döntő hatásúnak. „A sikerem titka a szüleimben keresendő” — vallotta több interjúban is az orosz pianista, akinek zongorista édesapa és zongoratanár édesanya jutott, s akinek pályaválasztását ilyenformán akár eleve elrendeltnek is tekinthetjük. Pedig hát a csapatsportokat korántsem csupán távolról szemlélő, szenvedélyesen jégkorongozó és focizó kiskamasz még a kezét is eltörte, még­hozzá kétszer. A korán felfedezett zenei tehetség képzése azonban még így sem szenvedhetett törést: a szülővárosban, a szibériai Irkutszkban, apai irányítással megkezdett zongora­ tanulmányok színterévé idővel az orosz zenei tehetségek egyik legfőbb gyűjtőhelye, a Csajkovszkij nevét viselő moszkvai konzervatórium vált, hogy aztán 1998-ban az úgyszintén Csajkovszkijról elnevezett nagy hírű zenei verseny győzteseként Macujev nekiláthasson a koncert­ termi világhódításnak.

A vilniusi születésű Julian Rachlin egészen korai pálya­ választása, jóllehet, bájosan személyes jegyű csavarral, de azért ugyanezt a szabványt reprezentálta. A kisgyermekkorától Bécsben nevelődő Rachlin édesapja ugyanis csellistaként működött, s ennek következtében a kisfiú számára is ez a vonós hangszer volt (és saját állítása szerint maradt is) a legkedvesebb valamennyi közül. Így hát, amikor a nagyszülők egy hegedűvel lepték meg unokájukat, az ajándékot csak mint minicsellót sikerült elfogadtat­ niuk. A két és fél évesen még csellótartással megkezdett

2019. május—július klasszikus

09

hegedűtanulmányok azután Bécsben folytatódtak, immár persze a hangszernek megfelelő fogással. S többek közt a zenepedagógusként is hírneves Pinchas Zukerman irányításával, aki 1994-ben arra is rávette az akkor épp húszesztendős muzsikust, hogy a hegedülés mellett brácsázzon is. A mestere tanácsát megfogadó Rachlin szerint előadóművészi beérése, a kamarazenélés iránti fogékonysága, de még hegedűjátékának ugrásszerű fejlődése is a brácsázásnak köszönhető — ráadásul a mélyhegedű már majdnem cselló.

Macujev és Rachlin között mindazonáltal korántsem csupán a zenészszülők által ösztönzött, egészen korai pályaválasztás kínál párhuzamot a külső szemlélő számára, hanem legalább ennyire a kimeríthetetlennek mutatkozó energiák képzete is, hiszen mindkét művész pódiumjelenléte és nyilvános aktivitása minden túlzás nélkül roppant intenzívnek ítélhető. A kislánya születéséig évente átlagosan 220 hangversenyt adó, sőt olyik évben több mint 260-szor fellépő Macujev ugyanis nem éri be a zongorázással és a klasszikus repertoárral. Így aztán jazzt is játszik, szülővárosában pedig fesztivált alapított, s azontúl még fiatal, hátrányból induló zenei tehetségeket felkaroló jótékonysági alapítványt is irányít, de éppígy ő a Nemzetközi Rachmaninov Társaság művészeti vezetője is. Alig valamivel marad el ettől a sokirányú és elkötelezett aktivitástól Rachlin, aki szintén alapított már fesztivált (Dubrovnikban), és aki 2010 óta az UNICEF jószolgálati nagyköveteként is járja a világot, valamint a hegedülés és a brácsázás mellett néhány esztendeje immár karmesterként is vállal fellépéseket. Így 2014 óta ő a Royal Northern Sinfonia első vendégkarmestere, és 2017-ben az Angol Kamarazenekar élén már Budapesten is bemutatkozott dirigensként, kellemes első benyomást keltve.

Macujev és Rachlin között korántsem csupán a zenészszülők által ösztönzött, egészen korai pályaválasztás kínál párhuzamot a külső szemlélő számára, hanem legalább ennyire a kimeríthetetlennek mutatkozó energiák képzete is...

Julan Rachlin

2019

05 03

10

GYENYISZ MACUJEV ÉS JULIAN RACHLIN KAMARAKONCERTJE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

klasszikus 2019. május—július

Fotó: Evgeny Evtiukhov

Gyenyisz Macujev és Julian Rachlin külön-külön már hosszú évek óta visszajáró vendégei a pesti koncertéletnek, együtt azonban most hallhatjuk majd először kamara­muzsikálni kettejüket. A 2018/2019-es szezonra az évad művészéül választott orosz zongorista harmadik és egyben utolsó évadbeli koncertjén két Brahms- és egy Sosztakovics-szonáta szerepel a programon, méghozzá úgy, hogy Rachlin mindkét hangszerén játszani fog Macujev partnereként. Mint mélyhegedűs a legutolsó befejezett Sosztakovics-mű, az 1975-ös Brácsaszonáta megszólaltatásának fő­szereplője lesz, hegedűsként pedig jelképesen Hubay Jenő örökébe lép majd, hiszen Brahms d-moll hegedű-zongora szonátájának 1888-as ősbemutatóján a legendás magyar hegedűs, valamint maga a zongoránál helyet foglaló zeneszerző bocsátotta a közönség elé ezt a remekművet — nem mellesleg Pesten, a Vigadó kistermében.

László Ferenc

19 20

KERESZTÉN Y ÉVAD

„Íme, e jellel vége a varázsnak: ettől gyógyul a mély seb.”

EPISODE 31 CHROMA POPPEA MEGKORONÁZÁSA A MESTER ÉS MARGARITA FANTASIO FORTUNIO MESSIÁS MATHIS, A FESTŐ LAURENCIA MENTS MEG, URAM! SIMONA NÉNI A CREMONAI HEGEDŰS AZ ARANYMŰVES BOLTJA

PARSIFAL BÉRLETMEGÚJÍTÁS Erkel Színház 2019. ÁPRILIS 15–18.

Internetes vásárlás 2019. ÁPRILIS 11–22.

TŰZMADARAK SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL KREOL MISE A MI KARÁCSONYUNK JOYFUL! DON CARLOS KERESZTKANTÁTÁK ISTVÁN, A KIRÁLY

BÉRLETVÁLTÁS Opera Értékesítési Centrum / Internetes vásárlás 2019. ÁPRILIS 24. – JÚNIUS 28. o p e r a . h u | f a c e b o o k . c o m /O p e r a h a z 2019. május—július klasszikus

11

Amerikából jöttem....

Tzimon Barto

…mesterségem címere: zeneszerző. Ennyit a NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Amerika hangja című estjének valamennyi szerzője elmondhat magáról. Ezen túlmenően azonban meglehetősen nagyok a különbségek. Leonard Bernstein például sokféle hangot szólaltat meg Divertimentójában: felhangzik a műben fanfár, valcer, mazurka, szamba, a hálaadás-napi vicces futóverseny (Turkey-trot) hagyományához kapcsolódó kedélyes tánc, blues és induló. Az együttes zeneigazgatója, HAMAR ZSOLT ezután Gershwin erőteljes jazzhatásokról tanúskodó, pezsgő virtuozitású F-dúr zongoraversenyét vezényli, amelynek szólóját — ki más? — tősgyökeres amerikai muzsikus tolmácsolja TZIMON BARTO szemé­ lyében. Az ötvenhat éves művész, Christoph Eschenbach hajdani felfedezettje vállalkozó szelleme révén is méltó képviselője az amerikai kontinensnek, hiszen nemcsak zongorista, hanem testépítő, regényíró, költő és filozófus is. Sajátos módon a műsort megkoronázó mű, a második részt kitöltő Újvilág-szimfónia nem amerikai alkotó műve, hanem a cseh romantika nagymesteréé, Dvořáké, aki 1893-ban, New York-i tartózkodása idején, a földrész varázsától elbűvölve írta meg tradicionális amerikai dallamokat is feldolgozó, rendkívüli népszerűségre szert tett alkotását. De hát ez így szép: Amerika hangzó szimbólumát olyan zeneszerző alkotta, aki maga is jövevény volt a kontinensen. Akárcsak — az őslakosok kivételével — minden amerikai…

2019

05 02

A magyar hangversenyélet VASHEGYI GYÖRGY, valamint a vezetésével működő két együttes, a PURCELL KÓRUS és az ORFEO ZENE­KAR hosszú ideje egymást követő zenetörténeti felfedező expedícióinak köszönheti Jean-Philippe Rameau operáinak megismerését. Hippolütosz és Arícia, Polümnia ünnepei, Platée, Naïs, A gáláns Indiák — a Müpa megnyitása óta eltelt évek során a hazai historikus előadói gyakorlat legjelentősebb karmesterének betanításában sorra szólaltak meg az operakomponálásba csak ötvenévesen belekezdő, ezt követően azonban hatalmas zenés színpadi életművet létrehozó francia barokk komponista változatos karaktervilágú remekművei. Most a Müpával és Vashegyi Györggyel évek óta szoros együttműködésben dolgozó Versailles-i Barokk Zenei Központ művészeti igazgatója, Benoît Dratwicki állított össze ínyenc válogatást, amelyben helyet kaptak az említett alkotások és még néhány más kompozíció részletei, hogy a közönség a legjobbak közül is a legjobbal találkozhasson Rameau változatos operai életművéből. A produkciókban pódiumra lépő szólisták: KALAFSZKY ADRIÁNA, SZUTRÉLY KATALIN, MEGYESI ZOLTÁN és NAJBAUER LÓRÁNT a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenyeinek rend­szeres közreműkö­dői — olyan énekesek, akik otthonosan tájékozódnak a Rameauoperák különleges felkészültséget megkövetelő stílusvilágában.

Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zene­kar

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Fotó: Malcolm Yawn

Best of Rameau

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR AMERIKA HANGJA KÖZREMŰKÖDIK: TZIMON BARTO – ZONGORA VEZÉNYEL: HAMAR ZSOLT BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM 2019

05 06

12

klasszikus 2019. május—július

BEST OF RAMEAU KÖZREMŰKÖDIK: KALAFSZKY ADRIÁNA, SZUTRÉLY KATALIN — SZOPRÁN MEGYESI ZOLTÁN — TENOR NAJBAUER LÓRÁNT — BARITON PURCELL KÓRUS, ORFEO ZENEKAR (KONCERTMESTER: PAULIK LÁSZLÓ) VEZÉNYEL: VASHEGYI GYÖRGY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Két szerző, két kor, két világ

Ábrázoló művek

Fotó: Lisa Marie Mazzucco

Emanuel Ax

Két osztrák alkotó szerepel a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR hangversenyének műsorán. De milyen hatalmas a különbség kettejük stílusa, kifejezésmódja, világszemlélete között! Először Mozart G-dúr zongoraversenyét (K. 453) halljuk, majd a második részben Bruckner 4. („Romantikus”) szimfóniáját. Mozart versenyműve karcsú és áttetsző hangzású, könnyed zene, amelynek tételei terjedelmükben is a bécsi klasszika emberlép­ tékű gondolkodásmódját tükrözik, a wagneriánus Bruckner szimfóniája azonban hatalmas, sűrű hangtömböket tornyoz fel, gesztusaival és indu­ lataival az egeket orstromolja, legfőbb magatartásformája a pátosz, és terjedelem dolgában is a 19. századi művekben gyakorta tapasztalható maximalizmus jellemzi. Két osztrák szerző, aki két különböző stíluskorszak képviselőjeként a zenében kifejeződő világszemlélet két teljesen eltérő aspektusát villantja fel. A műveket a zenekar alapítója és főzeneigazgatója, a mindig dinamikus és innovatív FISCHER IVÁN vezényli.

A versenymű amerikai szólistája, a hetvenéves EMANUEL AX, a hírneves New York-i Juilliard School tanára Ukrajnában született, hétéves korától Varsóban élt, kilencévesen családjával a kanadai Winnipegbe emigrált, hogy végül 1961-ben, tizenkét évesen New Yorkban telepedjen le. A budapesti hangversenyélet visszatérő vendége, akinek elmélyült és kifinomult játékát a közönség mindig nagy szeretettel fogadja.

05 09

Kesselyák Gergely

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZREMŰKÖDIK: EMANUEL AX — ZONGORA VEZÉNYEL: FISCHER IVÁN BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

Fotó: Éder Vera

2019

Képes-e arra a muzsika, hogy ábrázolja a világot, feladata-e hogy érzelmeket, lelkiállapotokat fejezzen ki? Stravinsky úgy gondolta, a zenének nincs jelentése. Más nagyok azonban — s mindig is ők voltak többen — Vivalditól Haydnon át Richard Straussig úgy vélték, a zenének lehetősége és feladata az ábrázolás, a kifejezés. És ha ábrázol, miért ne ábrázolhatna évszakokat, miért ne énekelhetné meg a harangok szerepét az ember életében? A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA hangversenyén megszólaló Rachmaninov-kantáta, A tavasz arról szól, hogyan szabadítja meg az újjáéledő természet élménye gyilkos gondolataitól a hűtlen feleségére haragvó, féltékeny férjet.

Az 1902-ben keletkezett mű igazi koncerttermi csemege, csupán elvétve hallható. Kevésbé számít kuriózumnak, de szintén ritkán szólal meg Berlioz dalciklusa, a Nyári éjszakák Théophile Gautier verseire. A műsort záró mű, Rachmaninov Harangok című kantátája Edgar Allan Poe verseit megzenésítve szól a harangok kapcsán örömről és félelemről, boldogságról és gyászról — az emberi élet teljességéről. Az énekszólókat előadó MOLNÁR ÁGNES, FEKETE ATTILA és SZEMERÉDY KÁROLY a magyar énekestársadalom fiatal és középgenerációjának kiemelkedő képviselői, a koncertet vezénylő KESSELYÁK GERGELYt pedig az utóbbi években a Virtuózok című televíziós tehetségkutató zsűritagjaként közelebbről is megismerhette a közönség.

Kecskés M. Júlia

2019

05 14

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA KÖZREMŰKÖDIK: MOLNÁR ÁGNES, FEKETE ATTILA, SZEMERÉDI KÁROLY — ÉNEK A MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN) VEZÉNYEL: KESSELYÁK GERGELY BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július klasszikus

13

Organized Rhythm

(Orgona)síppal, dobbal...

ORGONA ÉS ÜTŐHANGSZEREK — MEGLEHETŐSEN SZOKATLAN PÁROSÍTÁST KÍNÁL A SZELLEMES MÓDON ORGANIZED RHYTHMNEK ELNEVEZETT DUÓ (EGYSZERRE ALKOTVA BEFEJEZETT MELLÉKNÉVI IGENEVET AZ ORGONA SZÓBÓL, VALAMINT UTALVA A RITMUS, A HANGZÁS SZERVEZETTSÉGÉRE IS), AMELYRŐL FELLÉPÉSEI UTÁN KIZÁRÓLAG SZUPERLATÍVUSZOKBAN NYILATKOZNAK A KRITIKÁK.

14

klasszikus 2019. május—július

„Nemcsak izgalmas kétórás zenei kaland, de egyben megdöbbentő bepillantás abba, mitől lesz egy élő előadás jó, és hogy ezek az élő előadások miért fontosak számunkra” — olvasható egy recenzióban, míg mások a „lélegzetelállító program”, az „abszolút hihetetlen” és hasonló jelzős szerkezetekkel illetik az angol orgonista, CLIVE DRISKILL-SMITH és az amerikai ütőhangszeres, JOSEPH GRAMLEY formabontó kettősét, amellyel főleg átiratokat, valamint kifejezetten számukra írt kortárs kompozíciókat tudnak megszólaltatni. A mostani koncerten mindkettőre lesz példa: a legrégebbi eredetileg is erre a hangszerösszeállításra készült darab a koncerten 1973-as, eredetileg Pierre Cochereau, a Notre Dame egykori orgonistájának impro­ vizá­ciója alapján született mű, az amerikai William Susman pedig 2017-ben írt a duó számára egy izgalmas darabot. Műsoruk legnépszerűbb pontja azonban Gustav Holst Bolygók című szvitje tételeinek átirata, amelyről a The Diapason magazin már 2013-ban azt írta, hogy „felrobbantották vele a házat”.

Töret­len sikerrel turnéznak Copland- és Saint-Saëns-átirataikkal is, főleg Amerika-szerte, de Európa nagy hangversenytermeinek is gyakori vendége a negyvenes éveiben járó két művész.

Műsoruk legnépszerűbb pontja Gustav Holst Bolygók című szvitje tételeinek átirata, amelyről a The Diapason magazin már 2013-ban azt írta, hogy felrobbantották " vele a házat".

Clive Driskill-Smitht, aki kivételes helyzetben lehet, hogy egyszerűen és szinte szerénytelenül az „organist.org.uk” weblapcímet birtokolhatja, korábban mint „az új generáció sztárját” üdvözölték a kritikák, főleg „lángoló technikája” és „hihetetlen virtuozitása” miatt: 2002-ben robbant be a zenei köztudatba a Calgary Nemzetközi Orgonaverseny győzteseként, azóta pedig bejárta Észak-Amerika, Ázsia, Ausztrália és Európa legfontosabb koncerttermeit, előadásaival és lemezeivel egyaránt zajos sikert aratva. A londoni Királyi Zeneakadémia tanára, vala­mint az oxfordi Christ Church orgonistája főleg ÉszakAmerikában lép fel gyakran az ütős Joseph Gramley-vel, aki jelen­leg a Michigani Egyetem professzora, a Yo-Yo Ma által életre hívott Silk Road Ensemble alapító tagja — és akinek játé­káról a híres karmester és zongoraművész, Christoph Eschenbach nyilatkozta azt, hogy „óriási életerő, karakter és ki­finomultság” rejlik benne.

Tóth Endre

2019

05 07

ORGANIZED RHYTHM CLIVE DRISKILL-SMITH — ORGONA JOSEPH GRAMLEY — ÜTŐHANGSZEREK BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július klasszikus

15

16

klasszikus 2019. május—július

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádám

MEGÚJULT RING Wagner zenéje, különösen A nibelung gyűrűje kitűnő apropó a kedves élcelődésre.

A zeneszerző nevét említve szinte rögtön a művek hosszára, a teljes tetralógia tizenhat órás időtartamára terelődik a szó, és még a legendás karmester, Adrian Boult is azzal tréfálkozott, hogy a háromfelvonásos „monstrumoknak” bőven elég a két szélső felvonásukat megnézni, a középsők alatt pedig kényelmesen megvacsorázhatunk.

A szereposztások idén is a világszínvonalat hozzák a Müpába, ismét a legrátermettebb és jól ismert Wagner-énekeseket köszönthetjük az embert próbáló szerepekben, találkozhatunk azonban három új fellépővel is. Egyikük a jelentős basszusszerepeket rendszeresen alakító PER BACH NISSEN, akit az egyik óriás szerepében láthatunk — sajnos csak A Rajna kincsében, mert történetbeli testvére, Fasolt kapzsiságtól elvakultan és a megátkozott gyűrű hatása alatt meggyilkolja őt. A tetralógia első estéjén, A walkür egyik főszerepében, Siegmundként az ausztrál hőstenort, STUART SKELTONt üdvözölhetjük; ő szinte egyenesen a New York-i Metropolitan Operából — ahol ugyanebben a szerepben lép színpadra tavasszal — repül Budapestre. A fantasztikus tehetség, a 2018-as Simándy Énekversenyen második helyen végzett KISSJUDIT ANNA pedig az egyik walkürt fogja alakítani a harmadik felvonás méltán híres nyitójelenetében, szintén debütánsként a Wagner-napok törté­netében.

Stuart Skelton

Fotó: Sim Canetty-Clarke

Akik az elmúlt tizenhárom évben nézőként részt vettek a Wagnernapokon, talán jót mosolyognak ezeken a megjegyzéseken. Tudják, hogy a műalkotás idejét nem órákban és percekben mérik — ha mérik egyáltalán —, és megtapasztalhatták azt is, hogy az emberi szervezet és a szellem milyen könnyen alkalmazkodik a wagneri arányokhoz az olyan nagyszerű és izgalmas előadásokon, mint amilyenek a FISCHER ÁDÁM vezetésével kiérlelt produkciók. Ráadásul HARTMUT SCHÖRGHOFER méltán népszerű rendezése idén frissített verzióban, változatlan alapkoncepcióval, de számos átalakuló részlettel kerül közönség elé: új lesz a koreográfia, átrendeződnek a színpadi mozgások, megújulnak a díszletelemekre vetített mozgó­ képek (tizenhat órányi új filmfelvétel készült e célból), a nemzetközi hírű CHRISTIAN BAIER személyében pedig új dramaturg csatlakozott az alkotógárdához. Ha valaki érdeklődik a kulisszatitkok iránt, vagy maguktól az alkotóktól szeretné megismerni művészi elképzeléseiket, mindenképpen ajánlott megnézni az első előadás előtti estén, június 12-én a Ring-ciklusról készült dokumentumfilmet.

2019. május—július klasszikus

17

Kálmán Péter

GERHARD SIEGEL lesz, akinek ez központi szerepe repertoárjában,

és ebben talán az egyik legjobb is világszerte, a New York-i Metropolitan, a Bayreuthi Fesztivál és a londoni Covent Garden legalábbis mind erre szerződtette.

Fotó: Déri Miklós

És ha már a sötét erőknél tartunk, említsük meg ALBERT PESENDORFER nevét, aki A walkürben Hundingként, Az istenek alkonyában pedig Alberich fiaként, Hagenként lép színpadra — utóbbi alakítását a Bécsi Staatsoperben és a Zöld dombon is ünne­pelték az utóbbi években. A záródarab másik csalárd alakját, Gunthert a Hamburgi Opera tagjaként is aktív, észt LAURI VASAR kelti életre a színpadon. Siegfried szerepében szintén napjaink egyik legjobbját, STEFAN VINKÉt láthatjuk, ő tavalyelőttig három egymást követő évben is alakította a hőst a Bayreuthi Fesztiválon.

A walkür Sieglindéje szintén a Zöld domb egyik visszatérő művésze, a világszerte keresett Wagner-szoprán, a finn CAMILLA NYLUND lesz. A Siegfried vándor képében megjelenő főistenét megformáló TOMASZ KONIECZNY 2018-ban lépett fel először Bayreuthban, de idén is visszatér oda, eddig világhírű karmesterekkel készített a Nibelung-tetralógia résztvevőjeként komoly díjakat elnyert felvételeket. Az apai paranccsal dacoló, de valójában az apa tudatalattiját megtestesítő walkürt, a fájdalmasan szép tűzvarázst kiérdemlő Brünnhildét az ünnepelt brit szoprán, CATHERINE FOSTER alakítja.

Várkonyi Tamás

Schöck Atala

...Hartmut Schörghofer méltán népszerű rendezése idén frissített verzióban, változatlan alapkoncepcióval, de számos átalakuló részlettel kerül közönség elé...

18

klasszikus 2019. május—július

Fotó: Papp Éva Fotó:

A sellőktől ellopott arany visszajuttatásán és ezáltal a világrend visszaállításán munkálkodó Wotan főistent a magyar közönség által már jól ismert, Európa-szerte sokat foglalkoztatott dán bariton, JOHAN REUTER alakítja A Rajna kincsében és A walkürben is. Ugyanígy egyetlen művész, KÁLMÁN PÉTER viszi végig a gonosz Alberich szerepét is, az ő nevével joggal kapcsolódhatott össze a hataloméhes törpe figurája a Wagner-napok nézői számára. Valójában eszményi, hogy e két esetben egy szerepet egy művész formál meg a tetralógia során, talán ez is egyike azon „összetevőknek”, amelyek miatt olyan erőteljesek és székhez szegezően elevenek a Müpa tetralógia-produkciói. Annak a fajta maximalista, idealista és merész törekvéseknek a sikere ez az alkotók részéről, amelyeknek magát a remekművet is köszönhetjük, sőt amelyek a Bayreuthi Ünnepi Játékokat is életre keltették, saját kőszínházzal együtt. Alberich történetbeli testvére, a nem kevésbé álnok Mime a német

2019

06 12

2019

06 13 20

2019

06 14 21

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK WAGNER: RING — A MÜPA DOKUMENTUMFILMJE SZERKESZTŐ-RIPORTER: VÁRBÍRÓ JUDIT OPERATŐR: REICH LÁSZLÓ RENDEZŐ: KECSKÉS G. LÁSZLÓ ELŐADÓTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK A RAJNA KINCSE WOTAN: JOHAN REUTER DONNER: HAJA ZSOLT FROH: BRICKNER SZABOLCS LOGE: CHRISTIAN FRANZ ALBERICH: KÁLMÁN PÉTER MIME: GERHARD SIEGEL FRICKA: SCHÖCK ATALA FREIA: HORTI LILLA ERDA: GÁL ERIKA FAFNER: WALTER FINK FASOLT: PER BACH NISSEN WOGLINDE: WIERDL ESZTER WELLGUNDE: FODOR GABRIELLA FLOSSHILDE: KÁLNAY ZSÓFIA KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA DÍSZLETTERVEZŐ, RENDEZŐ: HARTMUT SCHÖRGHOFER DRAMATURG: CHRISTIAN MARTIN FUCHS †, DR. CHRISTIAN BAIER JELMEZ- ÉS BÁBTERV: CORINNA CROME FŐVILÁGOSÍTÓ: VAJDA MÁTÉ VIDEÓ: SZUPERMODERN FILMSTÚDIÓ BUDAPEST JÁTÉKMESTER: POLGÁR ETELKA KOREOGRÁFIA: VIDA GÁBOR KOREOGRÁFUSASSZISZTENS: ASZTALOS DÓRA BETANÍTÓ KARMESTER: KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, FRIEDRICH SUCKEL, SZENNAI KÁLMÁN MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK A WALKÜR SIEGMUND: STUART SKELTON HUNDING: ALBERT PESENDORFER WOTAN: JOHAN REUTER SIEGLINDE: CAMILLA NYLUND BRÜNNHILDE: CATHERINE FOSTER FRICKA: SCHÖCK ATALA HELMWIGE: WITTINGER GERTRÚD GERHILDE: WIERDL ESZTER WALTRAUTE: FODOR GABRIELLA ORTLINDE: FODOR BEATRIX SIEGRUNE: VÁRHELYI ÉVA ROSSWEISSE: KÁLNAY ZSÓFIA GRIMGERDE: GÁL ERIKA SCHWERTLEITE: KISSJUDIT ANNA KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA DÍSZLETTERVEZŐ, RENDEZŐ: HARTMUT SCHÖRGHOFER DRAMATURG: CHRISTIAN MARTIN FUCHS †, DR. CHRISTIAN BAIER JELMEZ- ÉS BÁBTERV: CORINNA CROME FŐVILÁGOSÍTÓ: VAJDA MÁTÉ VIDEÓ: SZUPERMODERN FILMSTÚDIÓ BUDAPEST JÁTÉKMESTER: POLGÁR ETELKA KOREOGRÁFIA: VIDA GÁBOR KOREOGRÁFUSASSZISZTENS: ASZTALOS DÓRA BETANÍTÓ KARMESTER: KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, FRIEDRICH SUCKEL, SZENNAI KÁLMÁN MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019

06 15 22

2019

06 16 23

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK SIEGFRIED SIEGFRIED: STEFAN VINKE MIME: GERHARD SIEGEL VÁNDOR (WOTAN): TOMASZ KONIECZNY ALBERICH: KÁLMÁN PÉTER FAFNER: WALTER FINK ERDA: GÁL ERIKA BRÜNNHILDE: ALLISON OAKES ERDEI MADÁR: N. N. KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA DÍSZLETTERVEZŐ, RENDEZŐ: HARTMUT SCHÖRGHOFER DRAMATURG: CHRISTIAN MARTIN FUCHS †, DR. CHRISTIAN BAIER JELMEZ- ÉS BÁBTERV: CORINNA CROME FŐVILÁGOSÍTÓ: VAJDA MÁTÉ VIDEÓ: SZUPERMODERN FILMSTÚDIÓ BUDAPEST JÁTÉKMESTER: POLGÁR ETELKA KOREOGRÁFIA: VIDA GÁBOR KOREOGRÁFUSASSZISZTENS: ASZTALOS DÓRA BETANÍTÓ KARMESTER: KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, FRIEDRICH SUCKEL, SZENNAI KÁLMÁN MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK AZ ISTENEK ALKONYA SIEGFRIED: STEFAN VINKE GUNTHER: LAURI VASAR ALBERICH: KÁLMÁN PÉTER HAGEN: ALBERT PESENDORFER BRÜNNHILDE: CATHERINE FOSTER GUTRUNE: PASZTIRCSÁK POLINA WALTRAUTE: ANNA LARSSON 1. NORNA: GÁL ERIKA 2. NORNA: NÉMETH JUDIT 3. NORNA: PASZTIRCSÁK POLINA WOGLINDE: WIERDL ESZTER WELLGUNDE: FODOR GABRIELLA FLOSSHILDE: KÁLNAY ZSÓFIA KÖZREMŰKÖDIK: A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA, A MAGYAR RÁDIÓ ÉNEKKARA (KARIGAZGATÓ: PAD ZOLTÁN), BUDAPESTI STÚDIÓKÓRUS (KARIGAZGATÓ: STRAUSZ KÁLMÁN) DÍSZLETTERVEZŐ, RENDEZŐ: HARTMUT SCHÖRGHOFER DRAMATURG: CHRISTIAN MARTIN FUCHS †, DR. CHRISTIAN BAIER JELMEZ- ÉS BÁBTERV: CORINNA CROME FŐVILÁGOSÍTÓ: VAJDA MÁTÉ VIDEÓ: SZUPERMODERN FILMSTÚDIÓ BUDAPEST JÁTÉKMESTER: POLGÁR ETELKA KOREOGRÁFIA: VIDA GÁBOR KOREOGRÁFUSASSZISZTENS: ASZTALOS DÓRA BETANÍTÓ KARMESTER: KOVÁCS JÁNOS ZENEI MUNKATÁRSAK: BARTAL LÁSZLÓ, BARTINAI GÁBOR, BIZJÁK DÓRA, FAJGER ORSOLYA, FRIEDRICH SUCKEL, SZENNAI KÁLMÁN MŰVÉSZETI VEZETŐ ÉS VEZÉNYEL: FISCHER ÁDÁM BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július klasszikus

19

Utak Wagnerig, a világhírig és a Müpáig

TALÁLKOZÁS HÁROM VILÁGSZTÁRRAL A WAGNER–NAPOK ELŐTT

A Müpa monumentális szellemi vállalkozása, a Budapesti Wagner-napok az évek során világszerte fogalommá vált. Bátran állíthatjuk: sok jelentős énekes törekvése, hogy felléphessen e nemzetközi megbecsülésnek örvendő fesztivál résztvevőjeként. És aki egyszer itt járt, szép emlékeket őriz az előadásokban munkáló művészi maximalizmusról, az énekeseket segítő karmester humánumáról, a lelkes és elkötelezett közönség figyelméről – a fesztivál kivételes atmoszférájáról. De mit jelent Wagnerinterpretátornak lenni? Kiből lehet Wagner-énekes – és hogyan válik valaki azzá?

Kinek milyen a munkamódszere, ki milyen gondolatokkal készül egy-egy fellépésre?

Mi az, ami könnyen megy, és mi az, ami nehezen? Sok kérdés merül fel az operák nézőiben-hallgatóiban. Interjúnkban Brünnhilde, Siegfried és Wotan megszemélyesítője vall önmagáról – három világklasszis énekes, az idei Ring három erőssége. Valamennyien visszatérő művészvendégek a Budapesti Wagner-napokon.

20

klasszikus 2019. május—július

Catherine Foster

CATHERINE FOSTER – ANGOL DRÁMAI SZOPRÁN A walkür és Az istenek alkonya Brünnhildéje kórházban dol­ gozott hivatásos nővérként és szülésznőként, miközben a Birming­hami Királyi Zeneakadémia mellett elvégezte a Londoni Operastúdiót és Az éj királynője szerepében debütált. „Háromévesen már azt mondtam, hogy ápolónő és énekesnő leszek. Így is lett. Nem sejtettem, hogy azoknak az éveknek a tapasztalatai megjelennek majd a szerepekben, és segítenek abban is, hogy két lábbal álljak a földön. Hogy soha ne felejtsem el, hogy az énekhang a sors adománya, de ez önmagában kevés, keményen meg kell dolgozni azért, hogy az ember megállja a helyét.”

2007-ben debütált Brünnhilde szerepében. Ezzel figyelt fel rá a világ. Boldog, hogy több mint tíz év elteltével még mindig énekelheti. Ez ritkaság, ő, azt mondja, a jó énektechnikának köszönheti. „Wagnert csak tökéletesen kidolgozott technikával szabad énekelni. Különben a csapdahelyzetek száma végtelen. És Brünnhilde nem egy személyiség, hanem három. A ciklus során kamaszlányból felnőtt és érett nő lesz. Ezt az átváltozást a hangnak pontosan követnie kell.” Ezért az életútért szereti annyira ezt a szerepet. „A saját utamat látom benne: a pályakezdő naiv lánytól mai, tapasztalt önmagamig. És még vala­ miért áll hozzám nagyon közel: Wotan a hatalmat szereti, de Brünnhildét megtanítja a szeretet hatalmára. Őt mindenben a szeretet vezeti. És ezt Wagner hihetetlenül sokszínűen, sokféleképpen mutatja meg.”

2013-ban énekelt először Bayreuthban. Azóta is többször vissza­tért, mindig sikert aratva. A Budapesti Wagner-napokon utoljára 2010-ben láthattuk-hallhattuk. „Nagyon szép emlékeket őrzök róla, boldog vagyok, hogy visszatérhetek.”

Fotó: Stephan Ernst

Nem akart Wagner-énekes lenni. „Minden operája olyan hosszú.”

De egyszer csak történt valami. Amikor ráébredt, hogy Angliában a fellépési lehetőségek milyen szűkösek, vonzónak tűnt a német rendszer, ahol a kevés operát műsorra tűző nagy színházak helyett sok kis operaház működik, mind széles repertoárral. „Odautaztam, beültem egy könyvtárba, a színházi évkönyvből kiírtam az impresszáriók listáját, megnéztem, hol és mikor van meghallgatás, szétküldtem vagy száz CD-t és száz leve­let. Összesen három választ kaptam — ám köztük volt egy ajánlat Weimarból, ahol nemsokára felkínálták nekem a Tannhäuser Erzsébet szerepét. Ez volt a belépőm Wagner világába. És beleszerettem. De azonnal. Pedig akkor még egy szót sem tudtam németül.”

„Wotan a hatalmat szereti, de Brünnhildét megtanítja a szeretet hatalmára.”

2019. május—július klasszikus

21

STEFAN VINKE — NÉMET HŐSTENOR „Nem markírozok a próbákon, ugyanúgy odateszem magam, mint az előadáson.

Ez az én edzésem.”

Stefan Vinke

Véletlenül lett énekes az idei Siegfried és Az istenek alkonya hőstenorja. Zenésznek készült, fel is vették a Kölni Zeneművészeti Főiskola egyházzene, orgona, zongora és karmester szakára. Énektanára azonban úgy gondolta, vétek, ha egy ilyen szép, erős tenorhang birtokosa az orgonapadon üldögél ahelyett, hogy énekelne. „Gondoltam: miért ne?” Még soha nem látott operát, amikor átvették az ének szakra. „Egyszóval végül, akárcsak Parsifalt, engem is mások löktek abba az irányba, amerre mennem kellett.”

A Ringben 1999-ben lépett először színpadra Mannheimban, Siegmund szerepében. Nehéz feladat volt, de akkor mondták először, akik hallották, hogy ebből az énekesből hőstenor lesz.

A harminc-egynéhány éves kezdő énekesnek Siegfried még korai lett volna. Ezt a szerepet a ciklus azonos című darabjában először a Kölni Operában 2006-ban, utána több mint húsz különböző produkcióban, a világ összes jelentős operaházában — köztük Bayreuthban is — énekelte.

Vajon mi a legnehezebb az operairodalom egyik legnehezebbnek tartott szerepében? „Az, hogy az ember jól tudjon gazdálkodni a hangjával és fizikai erejével. Hogy maradjon erő a legutolsó frázis kiéneklésére is.” Vokális és fizikai teljesítményéért sok elismerést kapott az évek során. Hogyan készül fel a hatalmas igénybevételre? Úgy, hogy nem kíméli magát. „Nem markírozok a próbákon, ugyanúgy odateszem magam, mint az előadáson. Ez az én edzésem.” Különös adottság, hogy tenorja kifejezetten magas. Ezért ami másoknak nehéz, neki könnyű. „Minél magasabb, nekem annál jobb. Az istenek alkonyá­ban nincs annyi magas hang, mint a Siegfriedben, ezért nekem az utóbbi könnyebb.”

Pedig Siegfried az operairodalom leghosszabb szerepe. Ezért mondta, hogy jó dolog benne halottnak lenni? „Igen, igazi ajándék, hogy míg ég a Walhalla, én fél óra hosszat ott fekszem a színpadon, míg mások énekelnek. Nincs más dolgom, mint élvezni a zenét.”

A Müpában 2015-ben A walkür Siegmundjaként debütált.

Két éve Siegfriedet is énekelt, de csak Az istenek alkonyában.

A fia­tal Siegfriedet nálunk még soha nem alakította. „Ez most nekem újdonság, nagy örömmel várom a lehetőséget.” Ami persze egyben jelentős kihívás is. A két szerepet, a fiatal és a felnőtt férfi Siegfriedet ugyanis még soha nem énekelte két egymás utáni estén. „Mindig volt közte legalább egy nap. De Fischer Ádám azt mondta, ha valaki meg tudja ezt csinálni, az én vagyok.

Hát lehetett ennek ellenállni? Ha ő kér valamit, azt az ember teljesíti.”

22

klasszikus 2019. május—július

A világ egyik legkiválóbbnak tartott basszbariton Wagner-énekesével mi másról beszélgethetnénk budapesti vendégszereplése előtt, mint Wagnerről, a Ringről és szerepéről, Wotanról, amellyel a ciklus két darabjában, A Rajna kincsében és A walkürben lép színpadra.

JOHAN REUTER — DÁN BASSZBARITON

Fotó: Szabó Miklós

Johan Reuter

„Hogy Wagner nekem mennyire fontos? A legfontosabb. A repertoárom meglehetősen széles, de ha azt kérdezi, melyik a kedvenc operám, gondolkodás nélkül vágom rá, hogy a Ring.

Persze csalok, mert a Ring nem is egy opera, hanem négy, de több is, mint egy opera: egy összetett, hihetetlenül izgalmas, teljes világ. Lehet, hogy nincs is nála izgalmasabb műalkotás.

Rendkívül hálás vagyok a sorsnak azért, mert 2010-ben és utána többször is Bayreuthban ennek a csodálatos világnak egyik közvetítője lehettem. Kimondhatatlan élmény Wotant játszani abban a színházban, amely úgy épült fel, ahogyan azt Wagner megálmodta. Egyébként, amikor elénekeltem első operaszerepeimet, nem gondoltam volna, hogy valaha is Wagner-énekes leszek. Pedig Wagner már akkor is érdekelt, de meg sem fordult a fejemben, hogy a hangom alkalmas lehet rá. Wotanra sem vágytam, de boldoggá tesz, hogy énekelhetem. Érdekes, hogy a szerep hogyan változik a rendezői felfogás szerint. Én mindig próbálok ráhangolódni a rendező elképzelésére, még ha nem értek is mindig egyet vele. Alapjában az a kérdés, hogy Wotan jó vagy rossz ember. Gyilkos vagy a körülmények áldozata. Szerintem se jó, se rossz, isten létére mégiscsak esendő ember. Ezért lehet azonosulni vele. És változik is, nemcsak azért, mert idősödik, hanem mert annyi minden történhet a ciklus két darabja között eltelt időben. Ez lehet sok, lehet kevés. De ahogy múlnak az évek, bennem is alakul a szerep. Megértek lépéseket, érzelmeket, amelyeket korábban nem értettem. Éppen ez a legnehezebb: hogy az embert sodorja magával a hihetetlen intenzitású érzelmek áradata. A Ringben talán ez a legfontosabb: az érzelmek, az emberi viszonyok ábrázolása, ami Fischer Ádám elképzelésében emlékeim szerint különösen nagy hangsúlyt kapott. Neki és az ő Ringjének köszönhetően gyönyörű emlékeket őrzök 2016-ból, amikor a Müpában Wotant énekeltem. Nagy meglepetés volt a színpad akusztikája és élmény a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége, amely együtt élt az előadással. Rendkívül pozitív volt az a visszajelzés, amely a nézőtérről folyamatosan érkezett a színpadra. Nagyon várom az újabb találkozást.”

Petrányi Judit

2019

06 13 20

„Hogy Wagner nekem mennyire fontos?

A legfontosabb.”

2019

06 14 21

2019

06 15 22

2019

06 16 23

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK A RAJNA KINCSE BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK A WALKÜR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK SIEGFRIED BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM BUDAPESTI WAGNER-NAPOK AZ ISTENEK ALKONYA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július klasszikus

23

24

jazz 2019. május—július

Ida Nielsen

Lendület, érzés, szenvedély JAZZTAVASZ

Hölgyek a színpadon. Különböző hátterek, egyéniségek és zenei stílusok. Van, ami összeköti őket: mindannyian teljes átéléssel adják át magukat a zenének, legyen eszközük a basszusgitár, a szaxofon vagy az emberi hang. A Müpa idei Jazztavasza kalandos ismerkedésekre hív.

És akkor megcsörrent a telefon. A dániai Århus városában élő muzsikust a kortárs popzene egyik vezéregyénisége, Prince hívta zenekarába. A kedvező válasz a sztár váratlan haláláig, 2016-ig hat éven át tartó együttműködést, új zenéket érlelő, személyiséget formáló műhelymunkát, fergeteges sikerű koncerteket és világhírt hozott IDA NIELSENnek. A felkérés természetesen nem előzmények nélkül történt, a hangszerét akkor már mesterien kezelő bas�szusgitáros-énekes-zeneszerző ígéretes szólókarrier előtt állt.

Nagyszerű basszistákból épp elég akad az Újvilágban is; vajon mi kelthette fel az amerikai sztár figyelmét a dán hölgy iránt? A lendületes színpadi jelenléten és a technikai felkészültségen túl nyilván az, hogy Ida tökéletesen elsajátította a funky stílust. Kevés európai muzsikus képes hozni és tartani annak feszes ritmusát úgy, hogy improvizatív játékkal oldja

és színesíti a mechanikusan ismétlődő basszusmeneteket. A The New Power Gene­ration és az utóbb létrehozott, kemény rockot játszó 3rd Eye Girl tagjaként Ida Nielsen sikeresen illeszkedett be Prince világába, és lett a repertoáron tartott mintegy háromszáz szerzemény kreatív tolmácsolója.

A Bass Ida, Bassida és Ida Funkhouser neveken is ismert előadó közben saját zenei világának építéséről sem feledkezett meg.

Első, Marmalade című lemeze 2008-ban jelent meg, ezt 2011-ben a Sometimes a Girl Needs Some Sugar too, majd 2016ban a turnitup követte. Legfrissebb, Time 2 Stop Worrying (bout the weird stuff) című CD-je 2019-ben került a boltokba. Funk?

Rap? Nu soul? Ez is, az is, olykor békés szintézis formájában. Egy ígérhető: az IDA NIELSEN & BAND koncertjének kö­ zönsé­ge lehengerlő este részese lehet a Fesztivál Színházban.

2019. május—július jazz

25

...kevés énekesnő képes hangszálaiból ilyen érzékien vonzó tónust előcsalni.

Jane Monheit

Van-e ígéretesebb belépő a jazz világába, mint a Thelonious Monkról elnevezett énekverseny díja? JANE MONHEIT húszéves volt 1998-ban, amikor második helyen végzett a nagy presztízsű seregszemlén. Az eredmény felkeltette Mary Ann Topper menedzser és az N-Coded Music lemez­kiadó érde­klődését, akik új sztár lehetőségét látták meg a fiatal énekesnőben. A kis cég nagy terveihez kapóra jött Monheit sikere: 2000-ben jelentették meg Never Never Land című bemutatkozó lemezét, amely egy csapásra a sztárok közé emelte a fiatal előadót. Okkal: Monheit hangja kristálytiszta, hajlékony, csábító; kevés énekesnő képes hangszálaiból ilyen érzékien vonzó tónust előcsalni. A sorozat folytatódott, azóta évente-kétévente jelennek meg leme­zei. Legutóbbi, 2016-os CD-je The Songbook Sessions: Ella Fitzgerald címmel a példaképnek tekintett nagy előd előtt tiszteleg.

26

Fotó: Matthew Holler

A választás is jelzi, hogy Monheit a jazzörökzöldek és a Broadway-musicalek világához egyaránt kötődik. Repertoárját is innen válogatja: előbbieket többnyire zongora—bőgő—dob trióval, utóbbiakat szimfonikus zenekari kísérettel adja elő.

Budapesti közönsége világpremier részese lehet: az énekesnő a húsz éve alakult BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA szólistájaként lép a színpadra. A BJO kiváló erőkből álló, professzionális magyar big band, amely számtalan jeles hazai és külföldi művés�szel dolgozott eddig. Legutóbb a Müpában Joe Lovano világelső amerikai szaxofonos volt a vendégük. Felkészültségük, stílus­ ismeretük a siker állandó biztosítéka, ami az amerikai énekesnőnek is új, ihlető hátteret adhat.

könnyű 2019. május—július

…a nők egyre nagyobb szerepet játszanak az improvizatív zenében.

A jazz férfias szakma, tartja a vélekedés, pedig a nők egyre nagyobb szerepet játszanak az improvizatív zenében. Az 1976ban született TIA FULLER gyerekkorában zongorázni és fuvolázni tanult, mígnem eljegyezte magát a szaxofonnal. A kezdeti vonzalom azóta is tart, olyannyira, hogy csillaga muzsikusként és oktatóként egyre fényesebben ragyog. 2013-ban professzori kinevezést kapott a tekintélyes Berklee College of Music zenekari tanszékére, 2018-ban pedig a mérvadó Down Beat jazzmagazin címlapként közölte fényképét.

Kérdés, milyen szerepe lehetett mindebben a Beyoncé popénekes kísérő zenekarában szólistaként eltöltött éveknek, a televíziós szerepléseknek és az ebből adódó népszerűségnek. Tia Fuller esetében nyilvánvaló, hogy a döntő tényező a tehetség és a tudás volt. Máskülönben hogyan lehetett volna ezzel párhuzamosan Esperanza Spalding bőgős-basszusgitáros zenekarának és az ütőhangszeresként, zeneszerzőként a jazz élvonalában tevékenykedő Terri Lyne Carrington együttesének is tagja?

Utóbbi nemcsak támogatta és bátorította kibontakozását, hanem legújabb, Grammyjelölt Diamond Cut című CD-jének megszületését producerként is segítette. Tia Fuller az új jazznemzedék élenjáró, szenvedélyes képviselőjeként számíthat a Fesztivál Színház közönségének figyelmére.

Turi Gábor

2019

05 03

2019

05 04

2019

Fotó:Jerris Madison

05 05

Tia Fuller

JAZZTAVASZ IDA NIELSEN & BAND IDA NIELSEN — BASSZUSGITÁR, ÉNEK KUKU AGAMI — RAP PHONG LE — BILLENTYŰS HANGSZEREK, ÉNEK OLIVER ENGQVIST — GITÁR, ÉNEK PATRICK DORCEAN — DOB, ELEKTRONIKA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ JAZZTAVASZ JANE MONHEIT ÉS A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZTAVASZ TIA FULLER & BAND TIA FULLER — SZAXOFON ANDREW RENFROE — GITÁR CHRIS SMITH — BŐGŐ MARK WHITFIELD JR. — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. május—július könnyű

27

A prímás válaszol

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Csík János

Náray Erika Jazzrajongók sorozatát legalább két okból lehet szeretni. Egyrészt magát a zenés-beszélgetős műsort, mely könnyű, mégis tanulságos kikapcsolódást jelent a közönség számára. Másrészt az ötleteket. Csupa rébusz. Élvezetes már előre találgatni, hogy színésznek, operaigazgatónak, költőnek vagy sportriporternek mi mondandója lehet Louis Armstrong és Miles Davis százéves műfajáról.

A legfrissebb találós kérdés egy Prima Primissima- és Kossuthdíjas népzenészre, CSÍK JÁNOSra vonatkozik. A Kecskemét Táncegyüttes egykori néptáncosa azóta a saját alapítású Csík Zenekar prímásaként országos hírnévre tett szert a népzene tradicionális, majd crossover tolmácsolásával. A hegedűs zenetanárt régóta foglalkoztatja a népzene és más műfajok összeházasításának gondolata. Emlékezhetünk rá, hogy az együttes tizenöt éves fennállásakor kiadott 2004-es Be sok eső, be sok sár… koncertalbumon Dresch Mihály szaxofonozott és furulyázott, a Csík Zenekar talán legtöbbször játszott felvétele (Most múlik pontosan) pedig eredetileg popdal volt. Híres fellépésükön a Sziget Fesztiválon (2012) rockzenészek sora muzsikált velük.

Fény és árny A keleti eredetű, Európába talán a keresztes vitézek által eljuttatott, a régi psalterion közeli rokonának tekintett, trapéz alakú cimbalom idegen neve (dulcimer) arra utal, hogy fémhúrjaiból a megszólaltatásukhoz használt puha végű kalapácsokkal édes hangokat lehet kicsalni. Német nyelvterületen külleme alapján a kissé nyers vágódeszka (Hackbrett) kifejezést alkalmazzák rá. A hangszer olyan fontos része lett a magyar és erdélyi cigányzenekaroknak, hogy külföldi kiadványok is gyakran csak cimbalomként emlegetik a nevét.

A jazzben való mai meghonosodásában úttörő szerepet vállaltak hazai művészek, mindenekelőtt LUKÁCS MIKLÓS, aki olyan eredeti hangzásokat ér el vele, hogy a zenei egzotikumra közismerten fogékony Charles Lloyd is meghívta zenekarába.

Lukács valóban egyedülálló! Virtuóz, ugyanakkor spirituális muzsikus, igazi kísérletező. Bármilyen kontextusban (például Dresch Mihály kvartettjében vagy Tóth Viktor zenekarában) szólaltatja is meg hangszerét, inkább az előadás individualizmusa, semmint hagyományba ágyazottsága jut eszünkbe.

Saját trióját (CIMBIÓZIS) BALÓ ISTVÁN dobossal és ORBÁN GYÖRGY bőgőssel hat évvel ezelőtt alapította. Legújabb vállalkozásuk a kvintettben rögzített Lux et umbra című album KLENYÁN CSABA klarinétossal és JANKÓ ATTILA fagottossal.

2019

05 25

JAZZMŰHELY LUKÁCS MIKLÓS: A CIMBIÓZIS VILÁGA LUKÁCS MIKLÓS — CIMBALOM KLENYÁN CSABA — KLARINÉT JANKÓ ATTILA — FAGOTT ORBÁN GYÖRGY — BŐGŐ BALÓ ISTVÁN — DOB

Fesztivál Színház

Több jelentős magyar jazz-zenész nyúl vissza ihletért a hazai és kelet-európai népzenéhez. Vajon hogyan látja ezeket a törekvéseket egy népzenész? Május 23-án megtudjuk a Bohém Étteremben.

05 23

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: CSÍK JÁNOS BOHÉM ÉTTEREM

Cimbiózis

28

jazz 2019. május—július

Fotó: Raffay Zsófia

2019

Csak húrok A dallamos rubato kompozíciókat előnyben részesítő BILL FRISELL — SKÚLI SVERRISSON-duó izlandi basszusgitáros tagjá­nak több mint száz lemezen jegyzik a nevét. Sokoldalú zenész, aki a basszusgitárt alkalomadtán bőgőre vagy éppen egzotikusabb hangszerekre (dobro, charango) cseréli. Egész sor világnagysággal játszott már együtt, elsősorban az avantgárd szcénából: Mark Dresser bőgőssel és Theo Bleckmann énekessel, valamint Wadada Leo Smith trombitással.

A gitáros Bill Frisell miniatűr jazzspektrum egy személyben.

Kiszámíthatatlan, mit várhatunk újabb lemezeitől, mivel free jazzt és avantgárd zenét éppúgy játszik, mint countryt és westernt, sőt a stílusok keverése sem idegen tőle. Legtömörebben azt mondhatjuk róla: korunk egyik legjelentősebb jazzmuzsikusa.

Fotó:Jordan Kleinman

Bill Frisell és Skúli Sverrisson

A két művész első közös munkája a tavaly megjelent Strata című album Sverrisson tíz szerzeményével. A többnyire rövid darabok Frisell művészi egyéniségére szabottak: akad köztük népies melódia és álomszerű fantázia, egyes számokban az elektromos gitár Frisellre nagyon jellemző rezonáló hangjait is felismerhetjük. Az elégikus alaphangot más szerzeményekben hagyományosabb duóhangzás váltja fel, de hogy egyetlen közös produkció se legyen közhelyes, e darabokat szokatlan ütemmutatók, aszimmetrikus ritmusok teszik különlegessé.

Máté J. György 2019

BILL FRISELL & SKÚLI SVERRISSON

05 Fesztivál Színház 08

2019. május—július jazz

29

Az égi csoda 30

jazz 2019. május—július

Antione Pierre, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika és Nicolas Thys

Az előadásba belefeledkezett hallgató legtöbbször végig se gondolja, pedig az énekesnő gördülékeny előadásai mögött megfeszített munka áll, olyan strukturált felkészülés és szervezés, amely ritka a hazai mezőnyben. Alaposabb vizsgálat esetén kiderül: Harcsa Veronika koncertjei és CD-i szigo­rúan megkomponált egészek. Sohasem puszta dalgyűjtemények, mindig tudatos válogatás eredményei.

A mindenkori szortírozás logikáját pedig funkció, színhely, közönség egyaránt megszabja, és alighanem a felkészülés alapossága is teszi, hogy a koncerteknek erős közösségteremtő erejük van. A hallgatóság profán rituálé részese lesz, s elvarázsoltságából csak percekkel az utolsó taktusok elhangzása után kezd magához térni.

Harcsa Veronika koncertjei és CD-i szigorúan megkomponált egészek.

Nem törődve a bennfentes fanyalgókkal, tagadva a műfajok közötti átjárás nehézségeit, HARCSA VERONIKA úgy áll közönsége elé, hogy fittyet hány a gyakran mesterségesen megvont művészeti határokra, és klasszikus dalokat énekel jazzesen, jazzszámokat poposan, valamint mindent harcsaveronikásan. Aki hallotta már őt élőben vagy lemezen, tudja jól, miről beszélek.

Az énekesnő új lemezét (Shapeshifter) magyar—belga kvartettjével rögzítette, melyben szinte állandó partnere, GYÉMÁNT BÁLINT gitározik, NICOLAS THYS bőgőzik és ANTOINE PIERRE dobol. A cím a zenekarvezető repertoárjának és előadói alkatának próteuszi jellegére utal. Arra a kalandozó hajlamra, melynek eredményeképpen készített egy különleges albumot Kassák Lajos verseiből, nemrégiben Razvaljajeva Anasztázia hárfaművésszel Debussy-műsort állított össze, máskor a Concerto Budapesttel lépett fel, Gyémánt Bálinttal pedig örömzeneként olyan dalokat is előadott, mint a Tillárom vagy a Vetettem violát. Kislányként néptáncolt, emlékeinek talán ebből a rétegéből kerültek elő ezek a dalok, de ez is csupán eseti játék, senki se gondolja, hogy Harcsa Veronika felismerte magában a népdalénekest!

Nem! Lételeme a kísérletezés, ezért a sejthetően elsősorban a fiatalabb korosztályokból verbuválódó rajongótábora nem is vár tőle mainstream műsorokat, még akkor sem, amikor jazz-örökzöldek is szerepelnek a repertoárján. A folytonos megújulás vágya olyan erős benne, hogy megkockáztathatjuk: elsősorban előadóművész és anyag kölcsönhatása, nem pedig a közönséggel való sikeres kommunikáció vágya hajtja élő megszólalásaiban. Játékossága és kígyózó színpadi mozgása mögött ott a metafizikus gondolkodó, aki egy interjújában „égi csodának” nevezte a zenét, melynek lényege transzcendens, megmagyarázhatatlan.

Máté J. György 2019

06 27

HARCSA VERONIKA — GYÉMÁNT BÁLINT QUARTET HARCSA VERONIKA — ÉNEK GYÉMÁNT BÁLINT — GITÁR NICOLAS THYS — BŐGŐ, BASSZUSGITÁR ANTOINE PIERRE — DOB BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július jazz

31

Fotó: Mary McCartney

32

Diana Krall

jazz 2019. május—július

A DÍVA, A BASSZUSGITÁROS ÉS A SZERTELEN SZEXTETT JAZZLEGENDÁK

Tíz nap alatt háromszor forrósodik fel a levegő a Jazzlegendák sorozat koncertjein, amikor a mainstream, a funky és a gospel legnagyobbjai érkeznek hozzánk.

2019. május—július jazz

33

DIANA KRALL már maga is jazzlegendának

számít, pedig nem olyan régen még a nagybőgős Ray Brown (Ella Fitzgerald és Oscar Peterson társa) tanácsait követve kezdett el klubkoncerteket adni. Szinte egyik napról a másikra lett a kanadai énekesnőből világsztár. Krall az a fajta díva, aki közönségét nemcsak elbájolja, hanem zongorázásával magával ragadja, és meg is tudja nevettetni.

Erőlködés nélküli elegan­ciá­ja, szellős-tetszetős zongorázása, minden figyelmet magára vonó, intenzív színpadi jelenléte, olthatatlan zene- és dalszeretete, az intimitást a leg­ nagyobb termekben is megőrizni képes előadása, és mindennek betetőzése: jellegzetesen kormos altja tette az egész világon ismertté.

Húsz éve, a When I Look in Your Eyes című listavezető lemezének megjelenése óta vetélkednek érte a jazzfesztiválok. Idén többek között a bécsi és a rotterdami (North Sea) jazzfesztiválon, valamint

a párizsi Olympiában lép fel. 2015-ös Wallflower című lemezének bemutatója alkalmából járt először a Müpában, most viszont nemcsak az időközben megjelent Turn up the Quiet lemezről, hanem Gershwindalokra épülő albumáról, tizennegyedik sorlemezéről is feltehetően válogatni fog.

Az örök­zöldek előadásának legnagyobb szépsége számára a mainstream stílusban, mint egy interjúban elmondta, az a szabad­ ság, amellyel ezeket újra lehet gondolni, át lehet alakítani, hozzájuk lehet tenni és el lehet venni belőlük — a pillanat inspirációjának megfelelően. Ebben is lelki-zenei roko­na a tenorszaxofon egyik legnagyobb híressége, a csodálatos JOE LOVANO, aki szintén lubickol a klasszikus jazz-számok előadásában. Mindketten rendkívül komolyan veszik zenei hivatásukat, közben azonban képesek huncutkodni is. Lovano lesz Krall vendége Pesten, és nincs olyan jazzrajongó, akinek erre ne dobbanna óriásit a szíve. Hát még ha azt is megtudja,

hogy a koncerten második sztárvendégként MARC RIBOT gitározik! A világ egyik legsokol­dalúbb szólistája Tom Waits zenekarában lett ismert, és már évek óta szerepel Krall lemezein és koncertjein, főleg régi popdalok feldolgozásaiban.

Egy héttel később ugyanezen a színpadon MARCUS MILLER pengeti a basszusgitárt és veszi kézbe a basszusklarinétot — nem mindenki tudja a jazzrock basszusgitár egyik legnagyobb mesteréről, hogy eredeti hangszerén is pompás zenész. Persze Miller basszusgitáros énje — miközben szemetfület kápráztató virtuozitással pengeti, üti és szólaltatja meg hangszerét, ütős, melodikus és basszusfunkciókban egyaránt maradandót alkotva, a mély szólammal is irányítva zenésztársait — csak egy bámulatos alakításai közül. Amióta Miles Davis rábízta a hangszerelést és zenekarának irányítását — például a Tutu című album készült ilyen felállásban —, tudható róla, hogy

Fotó: Thierry Dubuc

Marcus Miller

34

jazz 2019. május—július

Fotó: John Abbott

Take 6

ebben is alig akad párja. Millernek olyan sok felkérése van produceri, filmzeneés zeneszerzői, hangszerelői és közreműködői feladatokra, hogy figyelnie kell arra is, hogy saját zenekarát, saját szerzői projektjeit se hanyagolja el.

Amikor azonban előrukkol egy-egy lemezzel, menetrendszerűen érkeznek az elismerések — mint amikor legújabb albumát a legjobb hangszeres jazzlemez 2019-es Grammy-díjára nevezték. Egyebek között a Lincoln Centerben és a londoni Royal Festival Hallban lép fel ezzel az anyaggal, amely a jazz műfaján belül marad, de annak a funky peremvidékén helyezkedik el.

A Laid Black című album a könnyedségre és az afro-amerikai zenei gyökerekre utaló címével sok mai előadó és stílus (hiphop és trap, soul és R&B) eredményeit tudja magába olvasztani. Miller elmondta egy nyilatkozatban, hogy ebben az anyagban meg akarta jeleníteni azokat a zenei hatásokat is, amelyek utazásai közben érték.

Kvintettje koncertteremben és klubban egyaránt lenyűgözően képes a dalok és stílusok változatosságát egységes keretben

megszólaltatni — náluk sosincs üresjárat. Új kompozíciói BRETT WILLIAMS billentyűsnek és a fúvós szólistáknak is alkalmat adnak a csillogásra.

Ha a világraszóló vokálhatos, az a cappella császárai, a TAKE 6 tagjai történetesen három nappal korábban érkeznének Budapestre, akár vendégeskedhetnének is Millerék fellépésén — az együttes ugyanis közreműködik a Preacher’s Kid című dalban, amely a Laid Black album záró száma.

Ahogyan Bobby McFerrin feltűnése után a szólóéneklés, ugyanúgy a vokálműfaj történetét is újra kellett írni a Take 6 indulása után. A hattagú ének/zenekar (McFerrinhez hasonlóan ők is szoktak torokkal-testtel, hangszer nélkül különféle hangokat utánozni) új alapokra helyezte a jazzvokál műfajt, mióta kamarakórusként megalakult 1980-ban egy alabamai egyetemen.

Mindig is gospelegyüttesként határozták meg magukat, de ebben nincs ellentmondás. Előző albumuk a Billboard magazinban hat különböző műfaj slágerlistáján egy-

szerre tört az élre. Eddig begyűjtött gramofonmakettjeikkel (tíz Grammy-díj!) és egyéb elismeréseikkel hatalmas vitrin lenne tele. Pesti fellépésük nem fog hasonlítani a Nemzeti Hangversenyteremben lezajlott 2014-es bemutatkozásukra, ezúttal ugyanis a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR, a műfajilag egyik legnyitottabb szimfonikus együttes kíséri őket, erre az alkalomra készült hangszerelésekkel.

Zipernovszky Kornél

2019

06 26

2019

07 03

2019

07 06

JAZZLEGENDÁK DIANA KRALL FEATURING ROBERT HURST, JOE LOVANO, MARC RIBOT & KARRIEM RIGGINS BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZLEGENDÁK MARCUS MILLER LAID BLACK TOUR 2019 BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM JAZZLEGENDÁK TAKE 6 SYMPHONIC KÖZREMŰKÖDIK: BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR VEZÉNYEL: HOLLERUNG GÁBOR BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július jazz

35

Fotó: Emmer László

Palya Bea

Selyemtenger

PALYA BEÁt világzenei előadóként tartja számon a címkézni vágyó

halandó — oda kötik a gyökerei és (együttesének) népi hangszerei.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy túláradó személyessége és az általa befogadott hatások gazdagsága már réges-régen a kortárs popzene felé fordította, abba pedig minden belefér. Így az sem meglepő, hogy „Selymeim” — Énekesnők a nagyvilágból című sorozatába a népzenétől elrugaszkodott „dalos-tündéreket vagy zenész-amazonokat” is hív. Bea mércéje nem stílusfüggő. Azokat szeretné megmutatni, akiknek „az életét köszönheti, akik simogatták, elringatták, vagy felébresztették rossz álmaiból”.

Május 8-án BEATE S. LECH érkezik hozzá a Müpába, aki BEADY BELLE nevű zenekarával meglehetősen felkavarta a skandináv jazz­életet. Hoppá, egy jazzénekesnő! — vághatnánk rá, de jobb, ha tisztán látunk: a Beady Belle besorolhatatlan.

Beate S. Lech 1974-ben született Norvégiában, és az oslói egyetem zenetudományi szakán diplomázott. A billentyűs Bugge Wesseltoft és a bőgős Marius Reksjø társaságában kezdett muzsikálni — az előbbi a lemezkiadója, az utóbbi a férje lett. 1999-ben a Beady Belle nevet adták zenekaruknak, és 2001-ben Home címmel debütáltak. Újonnan feltűnt skandináv jazzbanda talán még nem robbant ekkorát: lemezeiket kiadták Dél-Koreában, Japánban, Kanadá­ ban és Ausztráliában is. És ez a legkevesebb.

2005-ben az angol Jamie Cullum kérte közös koncertekre, a következő évben pedig a souldíva India.Arie egyenesen a kedvencének nevezte egy BBC-riportban, s ebből egy funkys duett is kereke­dett a Beady Belle negyedik albumán. Jamie szintén tiszteletét tette rajta…

36

világzene 2019. május—július

PALYA BEA ÉS A BEADY BELLE 2010-ben, amikor az ötödik korongjuk látott napvilágot, a Beady Belle már messzire szakadt a „nu jazz” szikár elektronikájától — akusztikus jazzel, szimfonikusokkal, countryval, poppal, soullal bővítve felségterületeit.

Aztán 2015-ben átalakult és Marius nélkül folytatta a zenekar.

Az ezt követően rögzített On My Own albumot az amerikai Joshua Redman, Gregory Hutchinson és Reuben Rogers súlyosbította, míg a tavalyi Dedication szelleme felett Stevie Wonder, Marvin Gaye és Aretha Franklin őrködött…

Szóval, a Beady Belle világa, mint a tenger… Nagyjából erre számíthatunk a Müpában, hozzátéve még, amit Bea ígért: „Sok arca van ennek a csodás zenésznőnek. Én most azt a farmerdzsekis, minden idegszálával figyelő, egy családi buliból a találkozónkra odaugró kis vékony nőt őrzöm az emlékezetemben, akivel Oslo egy kávézójában dalokról, dalszerzésről, anyaságról, koncertezésről beszélgettünk. Meg erről a »Selymeim« estről. A Beady Belle legnagyobb slágerei — a Diamonds in the Rough, a Saved, a Closer — biztosan elhangzanak majd. Egy Beától, vagy kettőtől...”

—marló—

2019

05 08

„SELYMEIM” — ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL A BEADY BELLE ÉS PALYA BEA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

ÉLTETŐ ENERGIA A ČAČI VORBA ÉS A CSÁNGÁLLÓ

Fotó: Szabó R. János

Csángálló

Ha a lengyel és a magyar világzene rokonságát fejtegetnénk, a 19. század nemzeti függetlenségi mozgalmainak romantikája szolgálhatna alapul, amikor is Liszt Ferenc kortársa, az etnográfus Oskat Kolberg a talpára szegezte az országot, hogy számba vegye a népdalokat és táncokat (melyek közül a mazurkát még az úri közönséghez is eljuttatta Chopin). De ennyire nem tekinthetünk hátra, jobb lesz, ha ugrunk másfél évszázadot, és az 1960-as évek népzenei revival mozgalmától indulunk. Nem kellett sok, hogy mindkét országban beinduljon a táncház, aztán jöttek a kortárs, városi irányzatokkal operáló bandák, és mindezek különféle metszetei.

Lengyel barátaink számára valamiféle mintát jelenthettek a magyar sikerek, ezt tanúsítja, hogy a BRAThANKI együttes négyszeres platinalemeze, az Ano! Sebőszerzemények feldolgozásával aratott, a Zakopower pedig a Gyöngyhajú lány című Omega-örökzölddel dobta fel Na Siedem című albumát. Az utóbbi két évben Lajkó Félix a legkurrensebb lengyel vonós bandá-

val, a Wołosival koncertezett, most pedig, a Müpa Dupla W sorozatának második estjén a CSÁNGÁLLÓ és a lengyel ČAČI VORBA közös gyökereire és rokon vonásaira csodálkozhat rá a közönség. Még ha szembetűnő is a hangoltságukban rejlő különbség…

A Čači Vorbát megalakító MARIA NATANSON már azelőtt mitikus alakja lett a lengyel folkéletnek, hogy zenekara befutott. Maria tizenöt éves korában abbahagyta zenei tanulmányait, elköszönt a családjától, és a Kárpátok vándorzenészeihez szegődött, hogy tőlük tanulja meg azt a valóban autentikus előadásmódot, amelyet a kottákból nem tudott elsajátítani. Az igaz beszéd — a Čači Vorba — nyelvét. Előbb az Orkiest­ra św. Mikołaja és a Transkapela zenekarokban játszott, majd létrehozta saját együttesét. Első két albumuk (Szczera Mowa, Secret Marriage) a kelet-európai és balkáni cigányzenék mélyen átélt feldolgozásaival tűnt ki, majd a francia és az ír muzsikákból merítettek, de a Čači Vorba kamarazenéje akkor az „igazi”, amikor egymásba folyva átlényegülnek a forrásai.

Amikor Maria Natanson hegedűje mintha szárnnyá válna, s angyali lesz az éneke…

Olyankor megnyílik a menny, összeszorul a gyomor és bent reked a szó — mint mikor az elnémulás a legigazabb beszéd…

A Čači Vorba ragyogó intimitásától távol esik a Csángálló tánczenéje, a két együttes pályafutásában mégis adódik rokon vonás.

A Csángálló a legendás gyimesi prímás, Zerkula János portájától indulva szegezte a talpa alá Kelet-Európa és a Balkán territóriumait, hogy maga mögött hagyva a hagyományok merev kötöttségeit, a saját hangjára találjon. Tavalyi albuma a Naplopók címet kapta, annyi gazdagságot és felszabadultságot mutatva, melyből ellenállhatatlanul árad az éltető energia. Egy szó mint száz: a Dupla W ezúttal kétszeres „sugárveszélyre” figyelmeztet…

F.D.J.

2019

05 31

DUPLA W CSÁNGÁLLÓ / ČAČI VORBA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. május—július világzene

37

Mély basszusok, hatalmas terek

DJ BOOTSIE (azaz Solymosi Vilmos) a hazai hiphop és elektronikus

DJ Bootsie

zenei színtér egyik motorja, vezető DJ-producere, akit ugyan sok­ féle formációból (Az Árral Szemben, Yonderboi, Žagar) is ismerhetünk, de már jó ideje nemzetközi terjesztésű, világviszonylatban is jelentős saját albumai révén szerepel a fókuszban. A 2015-ös In Solem Verti és a 2016-os Ég EP után 2019 tavaszán jelentkezik új lemezzel, amelyet ezen a koncerten mutat be. „A legerőteljesebb »bucis« stílusjegyek elegye a számomra legérdekesebb zenei stílusokkal átszőve” — határozza meg a producer a friss anyagot.

Azaz bass, experimental hiphop, folk mesteri és futurisztikus elegye. Hangulatában, hangszíneiben pedig vaskos, mély basszusok, hatalmas terek, repetitív, zord matematika és olykor előbukkanó felemelő harmóniák jellemzik a negyedik albumot és határozzák meg a lemezbemutatót. Az élőben is mindig meglepő felállásokkal előrukkoló DJ Bootsie Live triót (a főszereplőn kívül LÁZÁR TIBOR dobost és VÁZSONYI JÁNOS szaxofonos–furulyást) ezúttal két további ütőhangszeres, GRÜNVALD LÁSZLÓ (vibrafon, marimba, steel drum) és SZITHA MIKLÓS (vibrafon, marimba) egészíti ki — és persze a Bootsie mellől elmaradhatatlan vizuálművész, KEMURI „kíséri” a koncertet képeivel.

Fotó: Örsi András

2019

05 28

DJ BOOTSIE LIVE LEMEZBEMUTATÓ SOLYMOSI VILMOS (DJ BOOTSIE) — PROGRAMOZÁS, EFFEKTEK, LEMEZJÁTSZÓ LÁZÁR TIBOR — DOB VÁZSONYI JÁNOS — SZAXOFON, FURULYA KÖZREMŰKÖDIK: GRÜNVALD LÁSZLÓ — VIBRAFON, MARIMBA, STEEL DRUM, ÜTŐHANGSZEREK SZITHA MIKLÓS — VIBRAFON, MARIMBA, ÜTŐHANGSZEREK SOMOGYI KRISTÓF (VJ KEMURI) — VIZUÁL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Garázsband Fesztivál

Június 1-jén, szombaton szó szerint nyárindító fesztivál lesz a Müpa mélygarázsában. A Hey, June! rendezvénysorozathoz hasonlóan már a GARÁZSBAND FESZTIVÁL is komoly hagyomány a ház alsóbb szintjein. Immár negyedik alkalommal mutatkozhatnak be tehetséges fiatal előadók az épület földszint alatti parkolójában.

A minifesztivál a közönségnek is teljesen egyedi koncertélményt nyújt — erre bárki, aki egyszer is járt az eseményen, emlékezhet.

Annak alátámasztására, hogy ki is törnek a „garázsból” a tehetséges fiatalok, elég csak a vonzó díjakkal (stúdióidő, további fellépési lehetőségek, profi fotózás) kecsegtető tehetségkutató eddigi győztesei közül sorolni néhány, azóta a fővárosi koncert- és a hazai popzenei életbe betört remek előadót: The Bluebay Foxes, The Luckies, Shaibo. A szokatlan bulihelyszínt ilyenkor természetesen elzárják az autóforgalom elől, s így a fesztivál sörrel a kézben remek koncertélményt nyújt, a fellépési lehetőségre pedig április 25-ig pályázhatnak 16–30 éves kor közötti zenészekből álló amatőr popés rockegyüttesek. A szakmai zsűri (Beck Zoltán, Keleti András, Kollár-Klemencz László, Leskovics Gábor, Zságer Balázs) által legjobbnak ítélt öt zenekar egyenként negyvenperces koncerteken nyerheti el a közönség kegyeit és az értékes díjakat.

Dömötör Endre

38

könnyű 2019. május—július

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Underground buli

2019

06 01

GARÁZSBAND FESZTIVÁL POWERED BY MOJO™ MÉLYGARÁZS

Vigye haza az élményt!

Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu 39

2019. május—július könnyű

Charlotte Gainsbourg sok mindent testesít meg egyszerre, ugyanakkor azonban egyszerűen is értelmezhető jelenség: markáns egyéniségű, azonnal a saját világába szippantó, karak­teres művész, akire lehetetlen nem figyelni, és akinek a hatása alól nehéz kivonni magunkat.

Mindezek mellett még csak nem is hivalkodó személyiség, bár lénye kétségkívül szuggesztív. Világsztár színész, ambiciózus kliprendező és igen megnyerő énekes. És persze legendás szülők gyereke. Ha valakinek Serge Gainsbourg, a francia pop talán legjelentősebb és legbotrányosabb alakja az apja és Jane Birkin, angol színésznő–énekesnő–ikon

Megbabonázó Ismét egy meghatározó előadó mutatkozik be a magyar közönségnek a Müpában: CHARLOTTE GAINSBOURG a francia popzene egyik kimagasló egyénisége. Erősen személyes hangvételű, leginkább az art pop irányzatba sorolható legutóbbi nagylemeze a 2017-es év egyik legjobbja volt.

az anyja, a szülői árnyék óhatatlanul is rávetül. Ám Charlotte Gainsbourg derekasan megküzdött ezzel az örökséggel. Karrierje a nyolcvanas évek közepén, tinédzser korában kezdődött, apjával erősen provokatív (helytelen kapcsolatot sugalló) dallal és filmmel indított, de anyjával is szerepelt közös moziban, hogy már a startnál fontos díjakkal elismert színésznő váljék belőle. Ha ez egy filmes ajánló lenne, akkor is jogosak lennének a szuperlatívuszok — elég csak a Lars von Trierrel készültekre gondolni: Antikrisztus, Melankólia, A nimfomániás.

...zenei előadóként is a legfelső ligába tartozik.

Gainsbourg azonban zenei előadóként is a legfelső ligába tartozik.

Az 1986-os, kamaszkori Charlotte for Ever debütlemez még apjához és a közös filmhez kötődik (címében is), de a filmes pálya mellett, két évtized alatt megérett benne a zenei is. Már első felnőtt lemeze, a francia Air duóval készült, álmodozós, szofisztikált, 2006-os 5:55 is remek volt, a folytatásban pedig ezt könnyedén felül tudta múlni.

2007-ben agyvérzést szenvedett el. A felépülése után, 2009-ben készült újabb album, az IRM, amelyen már az amerikai Beckkel dolgozott, dina­mikusabb, markánsabb anyag lett. Ezeken a lemezeken Charlotte Gainsbourg még csak egy-két dalnak volt társszövegírója — az előbbi nagy részében a Pulpból ismert Jarvis Cocke­r, utóbbiban Beck jegyezte a sorokat —, a hosszabb szünet után, 2017-ben megjelent Rest viszont (egy Paul McCartney-­tól kapott szám kivételével) már végig az énekesnő szövegeivel vált személyes dalok gyűjteményévé. És ezúttal is új a zeneszerző-producertárs (a dalszerző-közreműködők rangja is jelzésértékű), az album elektronikusabb, lassú diszkós megszólalásáért SebastiAn felelt, a címadó dalért pedig a Daft Punk egyik fele. A francia–angol kétnyelvű kiadvány Charlotte féltestvére, az anyja első házasságából született Kate Barry és apja 1991-es halálának feldolgozása és a gyász „kiének­-lése”, de egyben elegáns életünnep is. És hogy milyen élőben Charlotte Gainsbourg?

Két „utánlövés-lemez” (a 2011-es, félig korábban kiadatlan dalokból, félig koncertfelvételekből összeállított Stage Whisper és a tavalyi Take 2 EP) élő felvételei alapján elmondható: a koncertszínpadokon legalább annyira otthonos, mint a filmvásznon.

Dömötör Endre 2019

06 30

40

könnyű 2019. május—július

CHARLOTTE GAINSBOURG BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július könnyű

41

Fotó: Collier Schorr

Charlotte Gainsbourg

Mind különleges — nyárünneplő, évadzáró koncertsorozat HEY, JUNE! FESZTIVÁL, 2019 A Müpával egyidős Hey, June! programsorozat idén tizennegyedik alkalommal zárja az évadot és köszönti a nyarat — csupa aktuális fellépővel, csupa különleges, egyszeri koncerttel.

A nyári vakációt, fesztiválszezont, szabadságot elindító, rendkívül népszerű programsorozat június derekától kínál olyan élményeket, amelyek még az adott zenekar rajongói számára is kihagyhatatlanok. A ZSÁGER BALÁZS vezette, bemutatásra aligha szoruló, népszerű elektronikus-artpopos ŽˇAGAR zenekar például új karaktereket hozó, természetet és természetfelettit megidéző friss lemezét dolgozza át: „Utoljára öt éve, 2014-ben léptünk fel a Müpa színpadán. Nagyjából azóta dolgozunk egy új stúdióalbumon, amely tavasszal lát napvilágot. A júniusi koncerten az új dalok mellett régebbi instrumentális Žagar-számokat is játszunk majd, számos orientális hangszerrel kiegészülve: nyugat-afrikai ütős és arab, illetve ázsiai fúvós hangszerek színesítik majd a műsort. De ami a hangszerelésnél is fontosabb: a szokványos dalformát elengedve, egy sokkal szabadabb keretet hagyunk az improvizatív játéknak – ilyen tekintetben kicsit visszanyúlunk a gyökereinkhez.”

Fotó: Bodnár Dávid

Žagar

42

jazz 2019. május—július

Mörk

Fotó: sinco

A MÖRK az elmúlt időszak egyik leggyorsabban előretörő, nemzetközileg is szép sikerű zenekara, amely soult és funkot játszik eklektikus színezéssel és mély tartalommal. Konceptkeretbe ágyazott legfrissebb kiadványuk egy kétrészes anyag, de meséljen a nagyszabású koncertről a zenekar! „A meghívott vendégeken és a látványon túl ez a koncert azért lesz különleges nekünk és a közönség számára is, mert egyetlen este leforgása alatt a Mörk eddigi teljes életútja hallható és látható lesz. Megpróbáljuk bemutatni az eddigi teljes munkásságunkat, a kezdetek improvizatív szobakoncertjeitől, a diverzitásról híres klubkoncertjeinken át a legújabb konceptlemezünkig, melyen már szimbolikusan a halált és a feltámadást is átélhettük, mind zeneileg, mind tematikában. Régóta vártunk olyan alkalomra, amikor újrahangszerelhetjük néhány ritkán játszott, szinte titkos dalunkat, hogy így végre bemutathassuk a Mörk, úgymond, teljes életét. Ez a »The Life of Mörk«, amelyet hihetetlenül várunk már!”

2019. május—július jazz

43

Kistehén

Szintén új anyagot mutat be a KISTEHÉN, amelynek Bocsánat című hetedik albuma minden korábbinál vadabb, kereteket bátrabban tágító és felszabadultabb. A szövegíró-zenekarvezető KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ ezúttal jóval több teret adott a kiváló zenészekből álló formációnak, amely a lemezbemutatón az énekre helyezi a fókuszt: „A lemezen eleve nagy hangsúlyt kapó ének és vokál lesz ezen az estén többszörösére nagyít­va, részben egy kisebb gospel kórus kíséretében, részben kiemelkedő énekes vendégszólistákkal. Az egész koncert megszólalásában szintén a vokálok uralkodnak majd. Mondjuk így: Bocsánat Gospel-est.”

Csemer Boglárka énekes-dalszerző, azaz BOGGIE híres sokszínű, mégis jellemzően „boggie-s” stílusáról, soknyelvű, személyes dalairól és sok határt átlépő attitűdjéről — Parfüm című első klipdala például szenzációként járta be a világot, tavaly pedig az igen jelentős texasi SXSW zenei showcase-fesztiválon is bemutatta legújabb lemezét. A popos-jazzes-sanzonos alap­világú dalokat ízléssel tovább díszítő énekes nagyon várja már ezt a fellépést: „Nekem ez a koncert egy ajándék. Öt éve álmo­dom a Hey, June!-ról. Aznap este semmi mást nem akarok, csak egy remek koncertet adni, élvezni minden pillanatát, és hatalmas élményt szerezni a közönségnek.”

Fotó: Trokán Nóra

Boggie

44

könnyű 2019. május—július

Fotó: sinco

30Y

A 30Y 2003 óta játszotta intimebb hangulatú Szentimentálé koncertjein bensőségesebb szerzeményeit, és ebből 2012-ben nagylemez és film is született. Ezzel az anyaggal 2009-től kezdve öt évben is nagy sikerű Müpa-koncerteket adtak, de nem a pécsi zenekarról lenne szó, ha nem keresnék azt a sajátos formátumot, amelyben a számukra könnyebbnek tűnő út helyett egyedibben adhatják elő intim módon azt, amit hangosan szoktak. Most aztán megmutatják, mire jutottak: a Szentimentálé-fellépésekből kinőtt kocsmakoncerteket viszik még tovább — a kocsma egyik legkülönlegesebb formájába, a restibe. A vasútállomások számtalan szimbolikus lehetőséget felkínáló terében Mucsi Zoltán színész lesz a zenekar vendége, ő végzi a moderálást, és narratívát ad a koncertnek. „A resti alighanem allegória — az emberi élet átmenetiségélmé­nye sűrűsödik össze benne. Milyen lehet annak az embernek az élete, akinek a resti a törzshelye? Miközben alapélménye az elutazás állandó közelsége, lehetősége, ő mégsem megy seho­vá, ellenben ott van, ahol ennek az ottmaradásnak, ennek a helyben-levésnek a legélesebb a tapasztalata. Az átmenetiségről, a köztességről is szól majd az este, arról, hogy »nem volt csatlakozás«. Ennek minden komikumával-tragikumával. Mucsi lesz a vasutas, aki átbeszéli ezt az átmenetiséget. Pécsi vasútmodellezőkkel fogtunk össze, a Müpa előterében terepasztalok is lesznek, amelyekkel bárki játszhat majd, de a vasúti környezet a koncert egészének hangulatát áthatja.”

Dömötör Endre

2019

06 17

2019

06 18

2019

06 19

2019

06 24

2019

06 25

HEY, JUNE! ŽAGAR — SHAMAN’S CALL ZSÁGER BALÁZS — ÉNEK, BILLENTYŰK, PROGRAMOZÁS ZSÁGER VARGA ÁKOS — BASSZUSGITÁR LÁZÁR TIBOR — DOB VENDÉGEK: BARABÁS LŐRINC — TROMBITA IBRO FALL — BALAFON, DJEMBE, ÜTŐHANGSZEREK GOZLÁN FATIMA — NEY, DARBUKA, DJEMBE, ÜTŐHANGSZEREK BAKAI MÁRTON — HEGEDŰ BUKKY — ÉNEK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! THE LIFE OF MÖRK ZENTAI MÁRK — ÉNEK NOVAI GÁBOR „NOVAN” — BILLENTYŰK SZEIFERT BÁLINT „JASON” — BASSZUSGITÁR, GITÁR SZABÓ DÁNIEL FERENC — DOBOK FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! KISTEHÉN KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ — ÉNEK, GITÁR SIDÓ ATTILA — GITÁR VAJDOVICH ÁRPÁD — BASSZUSGITÁR JANCSOVICS MÁTÉ — DOB WEIL ANDRÁS — BILLENTYŰ FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! BOGGIE ZENEKAR: ANTAL GÁBOR — ZONGORA SZAKONYI MILÁN — GITÁR SIMKÓ-VÁRNAGY MIHÁLY — ELEKTROMOS CSELLÓ SZABÓ TAMÁS — DOB FESZTIVÁL SZÍNHÁZ HEY, JUNE! 30Y — RESTI BECK ZOLTÁN — GITÁR, ÉNEK BECK LÁSZLÓ — DOB, VOKÁL SÁRKÖZY ZOLTÁN — BILLENTYŰK, VOKÁL VARGA ÁDÁM — BASSZUSGITÁR, VOKÁL BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július könnyű

45

A szeretni “való novella“

46

literárium 2019. május—július

A könyvpiac a regényt, a közösségi média pedig a verset részesíti előnyben — milyen esélyei lehetnek így a kortárs magyar novellának? Van-e surranópálya a kispróza számára, és feltétlenül oda kell-e kényszerülnie? Széteső nagytörténetekről, a lájkok természetéről és az irodalomtanításról mint játékról beszélgettünk REMÉNYI JÓZSEF TAMÁSsal, a Literárium Junior májusi programjának — Az irodalom mostohagyereke: a kortárs magyar novella — vendégével.

Kezdjük a jellemzéssel! Mostohagyerek...?

Tegyünk egy próbát, még csak ne is napjainkra figyelve. Nagy költők verscímeit számolatlanul sorolni tudjuk, és ha jelentős regénycímeket hallunk, a Rokonoktól az Iskola a határonig, már vágjuk is rá a szerzők nevét. De ha azt mondom: A kulcs, tudjuk-e azonnal, hogy az Kosztolányi novellája, vagy hogy a Lány az uszodából Mándyé? Örkény egyperceseit emlegetjük, de számon tartjuk-e, hogy közülük például a Dal miért és hogyan remekmű? Lázár Ervin meséit kívülről fújjuk, de hányan ismerjük mint a legjobb magyar novellisták egyikét, A bolond kútásó vagy A kovács szerzőjét? Hajnóczy Péter, igen, A halál kilovagolt Perzsiából írója, de hogy legragyogóbb műve a Temetés című novella… Tar Sándor, igen, de zakatol-e bennünk a Lassú teher?

Bár a könyvpiaci szemlélet kétségkívül regényközpontú, áttekintve az elmúlt években megjelent köteteket, mégsem mondhatjuk, hogy a novella ne volna jelen a kortárs könyvkiadásban. Hogyan látod a novelláskötetek esélyeit napjainkban?

A „könyvpiaci szemlélet” nem az ördögtől való, igencsak tükrözi (nemcsak nálunk, a világban is) az olvasók örök vágyát a hosszú történetekre, amelyekben otthonosan el lehet fészkelődni. Ugyanakkor az utóbbi években-évtizedekben az úgy­nevezett nagyprózában réges-régi hagyományok mentén éppen a novellaciklusokra, rövidtörténet-füzérekre épülő kompozíciók éledtek újra, a huszadik század traumái nyomán darabjaikra hullott nagy mesék helyébe egyre inkább az irodalmi „mozaik” lépett. Ennek a jelenségnek gyorsan klasszikussá vált példája Bodor Ádám Sinistra körzete, amely az író novellaművészetének mintegy esszenciája. Sokan csak ennek olvastán, utólag fordultak megkülönböztetett érdeklődéssel a már rég létező, csodálatos Bodor-novellisztika felé. Mintha a novella, ritka kivétellel, csak efféle „kötésben” kaphatna figyel­met, rangot: amikor népszerű költő kisprózát ír, amikor egy novella drámaformát ölt — és így tovább.

...egy novella szépségét a versértő ember érzi-érti igazán...

A huszadik század elejének nagy novellistái még a korabeli sajtóba írták rövidebb prózai munkáikat, azok elsődlegesen mindig ekképpen kerültek az olvasók elé, és csak később kötetben. Akkoriban minden nagyobb napilap szinte valamennyi számában közölt novellát. Manapság a novellák mintha egyre inkább az irodalmi folyóiratok színvonalas, ám mindenképpen szűkebb olvasottságú körébe szorulnának. Hogyan találhat így olvasóira ez a műfaj?

Döbbenetes, mennyire beszűkült, elszegényedett a magyar sajtó. Az elektronikus újságírásban ugyanakkor a már percekben mért hírverseny még irodalmi miniatűröknek sem kedvez. Márpedig a novellának, ha maradandó értékűnek bizonyul is, napi élettérre volna szüksége. A puszta könyv-lét elnehezíti. Olyan ez, mintha egy színház nem estéről estére játszana, hanem csak díszelőadásokat tartana. Áttörést az e-book sem hozott, minden nagy várakozás ellenére. A népszerűsítés esélyét a rádiók, tévék, kulturális portálok szolgáltató funkcióinak (anyagi, szakmai, szellemi) megerősítésében látnám — bár láthatnám.

A fenti tendencia már csak azért is veszélyezteti különösen a novella műfaját, mert a líra mintha jobban tudna alkalmazkodni a közösségi média felületeihez. Egy-egy vers gyors és nagy nyilvánosságot kaphat Instagramvagy Facebook-posztként — egy novella terjedelme ezt nem teszi lehetővé. Hogy látod, valóban több lírát olvas ez a generáció, mint prózát?

Csalóka a kép, amikor egy-egy vers gyors karriert fut be a neten. Elsősorban nem a széles körű (vers)olvasás bizonyítéka ez, hanem a közös élményhez tartozás, a tájékozottság mámoráé. Persze nagy örömet éreztem, amikor Takács Zsuzsa egyik versét legutóbb több ezren olvasták-lájkolták.

A versfogyasztás minden korban jóval kisebb mértékű volt a prózáénál, ez most sincs másképp, és ezen a ponton kell hangsúlyoznom, hogy egy novella szépségét a versértő ember érzi-érti igazán…

Mit gondolsz, hogyan lehet a fiatal olvasókhoz, sőt már a gyerekekhez közel hozni a kortárs magyar novella mű­ faját, és hogyan segíti ezt a májusi program a Müpában?

A kérdésben ott a válasz kulcsa: az úgynevezett örök témák, élethelyzetek, hangulatok leginkább a kortárs szerzők írásaiban kínálják azt a roppant izgalmas talányt, hogy vajon az, ami annyira testközeli, hétköznapi, ismerős, miért és miként szólal meg valami más nyelven, nyelveken. És minél fiatalabb egy olvasó, erre a talányra annál fogékonyabb. Ezért is vagyok régóta híve annak, hogy az iskolában sokkal intenzívebben tanítsák a mai irodalmat. Ehhez a játékhoz rendkívül színes, mozgalmas világgal szolgál napjaink novellairodalma. Csupán ha a diákkorban játszódó novellák közt válogatunk is: Háy János, Podmaniczky Szilárd, Szvoren Edina, Bencsik Orsolya, Solymosi Bálint, a néhány éve elhunyt Békés Pál kisprózái mind fölajzó olvasmányok. A sort még hosszan folytathatnám, itt most csak annyit: május 8-án, ígérhetem, nem lesz hiány meglepetésekben.

Tóth-Czifra Júlia 2019

05 08

LITERÁRIUM JUNIOR AZ IRODALOM MOSTOHAGYEREKE: A KORTÁRS MAGYAR NOVELLA KÖZREMŰKÖDIK: REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR ZÁSZLÓTÉR

2019. május—július

literárium

47

„MA IS SZÓL HOZZÁNK” SZIJJ FERENC KARINTHY FRIGYES KÖLTÉSZETÉRŐL

A Literárium Vers-estek a Müpában sorozatának fontos mozzanata, hogy az utókor egy érintettje" válogat a műsor középpontjába állított lírai életműből: olyan mai " pályatárs, akit a hajdani költő megszólított, akire hatást gyakorolt – akkor is, ha ez a hatás nem a felszínen mutatkozik meg. Karinthy Frigyes verseiből Szijj Ferenc készített összeállítást. A Nyugat nagy alakja, Kosztolányi barátja már a maga korában is inkább az Így írtok ti és a Tanár úr kérem alkotójaként, mint versek szerzőjeként élt a köztudatban, s a lírikust ma is háttérbe szorítja a paródia, a humor nagymestere. Fedezzük fel együtt Karinthyt, a költőt a Fesztivál Színházban!

A programajánló úgy fogalmaz, hogy a humoros Karinthy mellett szinte semennyi szó nem esik Karinthy Frigyesről, a költőről. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy alig-alig olvasunk ma Karinthy-verseket?

Ennek több oka is lehet. Az egyik talán az, hogy rengeteg zseniális humoreszket írt, és ezek elveszik a teret a recepcióban az életmű más részeitől, a versektől, a színdaraboktól, a novelláktól. A másik ok az lehet, hogy a kései, igazán nagy versei formájuk miatt nem alkalmasak a könnyű befogadásra: túl hosszúak, félig-meddig szabadversek, többnyire nem adnak elegáns és bölcs megoldást a felvetett súlyos élet- és sorsproblémákra. A harmincas években, az avantgárd viharai és divatja után volt egy erős tendencia a magyar költészetben a klasszicizálódás irányába, gondoljunk csak József Attilára, Kosztolányira és Babitsra — őket tekintjük utólag fősodornak. Karinthy ezzel szembement, már-már avantgárd hevülettel írta a „félhosszú” (Tandori) verseit, amelyek így némileg kortalanná váltak, ennélfogva akár kortárs szövegeknek is tekinthetjük őket.

48

literárium 2019. május—július

Ön szerint melyek azok a Karinthy által tárgyalt problémák, amelyek ma is megszólítanak minket?

A versekből kihüvelyezhető fő témák ma is aktuálisak: az egyik a sors, számvetés valamilyen élettörténettel, amely komolyan érinti az identitás fogalmát is, a személyiség mélyebb rétegeit. A másik téma, amely persze kapcsolódik ehhez, a megszólalás lehetősége, mikéntjének kínzó kérdése, a megszólalás értelme a kor közömbösségét tekintve — ez is kérdés, de a kérdéssel Karinthy már választ is adott, mert mint jeleztem, ez ügyben egyszerűen nem törődött a korral. Ugyanakkor megnyugtató válasznak se nevezném. Mindenesetre szerintem ez hihetetlenül izgalmas dolog, és nagyon megéri belehallgatni a verseibe.

Karinthy Frigyes

Úgy tűnik, mintha az irodalomtudomány végre kezdene tudomást venni a Karinthy-életmű lírai darabjairól is, hiszen az elmúlt években több monográfia is napvilágot látott a témában (Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt, Beck András: Szakítópróba). Hogyan látja Ön, van-e hatása a Karinthy-verseknek a mai költészetre?

Nem hinném, hogy ez a hatás közvetlen lenne — bár például Nihil című verse, amelyről Beck András könyve szól, akár ma is megjelenhetne az Élet és Irodalomban. Más kérdés, hogy Beck András épp azt próbálja kideríteni, miért nem volt hatása ennek a különös versnek az utókorra. A közvetett hatás meg nehezen nyomon követ­hető, tehát végül is nem tudjuk. De elég lenne, ha a verseknek mai közönségre lenne hatásuk, és nem csak bizonyos ünnepi alkalmakkor.

Milyen szempontokat figyelembe véve válogatta össze az eseményen elhangzó költeményeket, és miért éppen ezekre a szövegekre esett a választása?

Két szempontot vettem figyelembe: egyrészt azt, hogy nekem mi tetszik, tehát inkább azok a versek, amelyek nem követik annyira a konvenciókat, kevéssé „retorizáltak”, például két lélegzetelállítóan modern vers, a Nihil és a Vacsora, valamint a kései versek közül a Karácsonyi elégia és az Üzenet a palackban. Másrészt arra is ügyeltem, hogy azért változatos legyen a válogatás, a költő több arcát is megmutassa, például a könnyed, kuplészerű versek szerzőjét. A változatosság érdekében egyébként várhatóan néhány versparódia is elhangzik majd, sőt pihentetésül néhány olyan humo­reszk is, amely valamiképpen a költészetre reflektál (vagy úgyszólván költői magasságokba emelkedik, lásd: Buxbaumné, a fa). Harmadik szempontként figyelembe kellett vennem az előadhatóság szempontját is.

A Vers-estek összeállítását mindig olyan alkotókra bízzák, akiknek művészetét megérintette az előadás középpontjában álló szerző. Ön mikor figyelt fel a Karinthy-líra értékeire?

Nekem Karinthy úgyszólván gyerekkori kedvencem (mint sokaknak, gondolom). Már középiskolás koromban faltam az Így írtok tit és a humoreszkeket (a novellákat és a regényeket is), és a rajongásom és a kapcsolatom Karinthyval azóta is megmaradt, ellentétben sok olyan szerzővel, akiket akkoriban olvastam. Lírájára később találtam rá, talán, mert amit mindig elmondtak tőle („nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”), abban riasztott az önsajnálati nagyotmondás vagy a litániázó versszerkesztés. De általában az a sejtésem, hogy Karinthy valamiképp jelen van a kulturális tudatban, a szellemi környezetben.

Többféleképpen is: a humoreszkekkel, a paródiákkal, a halandzsával, az Utazás a koponyám körül-lel, a kávéházi nosztalgiával — és egy kávéházi sarokasztal mélyén talán a versekkel is. Volt egy olyan terve, hogy a temetésén majd filmről beszédet intéz a gyászolókhoz. Ez sajnos nem valósult meg, de amúgy mintha mégis megvalósult volna: Karinthy ma is szól hozzánk.

Konkoly Dániel

2019

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

05 13

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN KARINTHY FRIGYES KÖZREMŰKÖDIK: DARVAS FERENC — ZONGORA TÓTH AUGUSZTA, SZABÓ SEBESTYÉN LÁSZLÓ, RUBOLD ÖDÖN — SZÍNMŰVÉSZ A MŰSOR ÖSSZEÁLLÍTÓJA: SZIJJ FERENC RENDEZŐ: RUBOLD ÖDÖN SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. május—július

literárium

49

Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián

A Beatles és Petőfi Sándor 50

literárium 2019. május—július

Fotó Berecz Valter

költők és ismert popzenészek együttműködéséből létrejött Rájátszás című produkció alapozta meg, amelyben már ismert számok kaptak új szöveget, vagy versek alakultak át dalokká.

A mai irodalom széles körű népszerűsítésének eme országos sikert aratott, rendkívül élvezetes és fontos projektjét később többen duóban folytatták, gondolták tovább. Hogy mekkora hőfokon, annak 2018 novemberében a Müpa a Fesztivál Színházat zsúfolásig megtöltő közönsége is tanúja lehetett a greCSÓKOLlár Szív, ha üt, magyar! című fergeteges estjén, amelyen Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László hozta lázba a publikumot. A közeljövő tervei között Háy János és Beck Zoltán meghívása is szerepel, most azonban a Szűcs—Szálinger páros meghatározhatatlan műfajú, kivételesen sokszínűnek, igényesen tartalmasnak, egyszersmind roppant szórakoztatónak ígérkező estjét övezi az előzetes jegyvásárlásokban is megmutatkozó felfokozott várakozás.

...van-e átmenet a magyar klasszikus költészeti hagyomány és az igényes popzene között...

Joggal. A Müpába teljesen eredeti, új műsorral érkező Szűcsinger ugyanis több oldalról közelíti meg az énekelt versek világát: egyszerre irodalmi est, kabaré és koncert, amely határokat feszeget, régi beidegződéseket cáfol, rögzült sztereotípiákat sért és tabukat dönt le. A kortárs kulturális életben fölöttébb aktuális, provokatív kérdéseket sorjáztat nagy művészi szabad­sággal és kivételes alkotói kreativitással. Arra keresi a választ, vajon van-e átmenet a magyar klasszikus költészeti hagyomány és az igényes popzene között; válhat-e akár rádiós slágerré egy Petőfi-vers; lehet-e egy zenés irodalmi műsornak egyidejű szervezőelve a komikum és a tragikum.

Legyen bármily meghökkentő a címben jelzett konstelláció, ezen az estén a lehető legtermészetesebb módon lesz jelen a klasszikus popzenei együttes és a lánglelkű költő szelleme egyazon színpadon.

Az öt éve működő SZŰCSINGER nevű társulás az iskoláktól a nagy fesztiválokig egyaránt osztatlan sikert arató estje ugyanis éppen azt bizonyítja, hogy nincs az az értékes kulturális hagyo­ mány, amely ne volna egy másikkal összeegyeztethető. A zenész SZŰCS KRISZTIÁN (Heaven Street Seven, Budapest Bár, NAZA) és a költő SZÁLINGER BALÁZS (Zalai passió, Első Pesti Vérkabaré, Köztársaság, 360°) közös alkotómunkáját a kortárs

A három zenésszel kiegészülő duó nem hagy kétséget a választ illetően: eredeti megközelítésben, autentikus feldolgozásban, a felszabadult humor és játékosság talaján mindenfajta erőltetés nélkül összeegyeztethetőek akár Petőfi Sándor versei és a klasszikus Beatles-dalok is. Az est befejező, Világ­ slágerek magyarul című műsorrésze pedig e zenés költői utazás méltó megkoronázásaként fülbemászó dallamokkal bocsátja útjukra a jelen lévő szerencséseket.

Keresztury Tibor

2019

05 20

LITERÁRIUM EXTRA SZŰCSINGER — SZÁLINGER BALÁZS ÉS SZŰCS KRISZTIÁN ESTJE KÖZREMŰKÖDIK: TAKÁCS ZOLTÁN BILLENTYŰS — HANGSZEREK HORVÁTH BARNABÁS — ÜTŐSÖK, VOKÁL HOSSZÚ GÁBOR — BASSZUS, VOKÁL RENDEZŐ: BALOG JÓZSEF SOROZATSZERKESZTŐ: KERESZTURY TIBOR FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

2019. május—július

literárium

51

Fotó: Images courtesy of Park Circus/MGM Studios

Hair

BELETÖRŐDŐK

ÉS MEG NEM ALKUVÓK

2

MILOŠ FORMAN FILMJEI A MÜPAMOZIBAN

52

müpamozi 2019. május—július

A Tűz van, babám! kiverte a biztosítékot csehszlovák és nyugatnémet, szovjet és amerikai kritikusoknál, a producernek nem tetszettek a szépségkirálynő-jelöltek, a kommunista párt első titkára falra mászott tőle – az önkéntes tűzoltókról nem is szólva.

Ilyen ménkű nagy provokátor lenne MILOŠ FORMAN? A Müpamozi Forman-sorozatának most következő filmjeiből kiderül.

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy cseh-kanadai író, bizonyos Josef Škvorecký. Írt regényeket: súlyosabbakat és szellemes krimiket egyaránt. Imádta a jazzt és a filmeket. Így aztán megírta a cseh film személyes történetét, amelyben egy teljes fejezetet szentel Miloš Formannak és a vele való barátságának. (Amúgy meg ő éppen akkor lett kanadai, amikor Forman amerikai — 1968-ban.) Ez a vicces, anekdotákkal, pletykákkal teli kötet azért különösen izgalmas, mert a közép-európai létezés lényegét ragadja meg. Az irónia és az önirónia furcsa elegyét. Azt, ahogyan a mindenkori hatalommal való szembenállás hozza létre a szolidaritást, az ellenállás cinkosságát, a „tartást”. Meg azt is, hogyan válik a művész erkölcsi strázsává a vártán.

Amikor ezt az 1971-ben megjelent könyvet olvassuk, nehéz elképzelnünk, hogyan is vált Forman amerikaivá. Kor- és pályatársa, Věra Chytilová 1981-ben a belga televízió számára készített egy portré­ filmet Formanról, amelyben Forman a joviális mesemondó, Chytilová pedig a nyughatatlan közép-európai filmcsináló, a meg nem alkuvó, aki lépten-nyomon provokálja interjúalanyát. Ennek alapján bátran kimondhatnánk: Forman amerikai filmes lett. Vagy mégsem?

Az a vicc az egészben, hogy Forman amerikai filmjei nyughatatlan, megalkuvást nem ismerő hősöket vonultatnak fel előttünk. Olyan karaktereket, amelyek közeli rokonai a kelet-közép-európai rebellis filmhősöknek. A különbség csupán annyi, hogy míg a világnak

Amadeus

2019. május—július müpamozi

53

ezen a felén ezek az alakok rendszerint a diktatúrával ütköztek meg, az újvilágiak az előítéletek, dermedt eszmék és szabályok kihí­vói. A káeurópaiak a hatalommal dacoltak, amely éppen ezért olykor dobozba zárta a filmjeiket. Forman sokkal inkább azt kutatja, hogyan alakul azoknak a sorsa, akik nem politikai értelemben vett béklyóikat próbálják lerázni.

Innen nézve a Hairben Claude Bukowski szemben találja magát a vietnámi háborúval. Onnan nézve közelebbi rokona Dorothynak az Ózból, akit egy tornádó messzire repít Kansasból. Vagy itt van Mozart. Peter Shaffer, a drámaíró — egy kicsit Puskin nyomán írt — Amadeusa. Nagy siker volt különféle színpadokon szerte az egész világon, Forman Shafferrel együtt azonban alaposan átdolgozta a darabot. Részletesebbek lettek a karakterek. Itt már Salieri nem „Mozart gyilkosa”. És Mozart sem a ránc nélküli zseni, hanem kora zenéjének kihívója. És egy neveletlen kölyök. Rendetlen géniusz, akinek az életét eddig egyetlen erkölcsi útmutató sem hozta fel példaként. A kérdés ott lebeg: érvényesek-e a szokásos szabályok az eget kérő tehetségre?

A Larry Flynt, a provokátor legalább ennyire összetett. Mert míg Mozart esetében úgy gondolhatjuk, hogy a zseniális művek áldott homályban tartják a zeneszerző életének kevésbé tetszetős zugait, Larry Flynt pornografikus életműve erkölcsileg védhetetlen. És máris szügyig járunk mindenfélében a jog és az erkölcs ingoványos mezsgyéjén. Ha még hozzávesszük a jelen sorozatban nem szereplő Forman-filmeket is — Ragtime, Valmont, Ember a Holdon —, roppant gazdag és elgondolkodtató képet kapunk. Bár az 1981-es Chytilová-féle portréfilm olyan rendezőt mutat, aki elrejtőzik hősei

...Forman amerikai filmjei nyughatatlan, megalkuvást nem ismerő hősöket vonultatnak fel előttünk. Olyan karaktereket, amelyek közeli rokonai a kelet-közép-európai rebellis filmhősöknek.

Fotó: Columbia Pictures Industries

Larry Flynt, a provokátor

54

müpamozi 2019. május—július

Goya kísértetei

és történetei mögött, a filmekben mégis ott bujkál Miloš Forman, aki egy sokserpenyős mérlegre pakolja a különféle emberi értékeket és értéktelenségeket.

Utolsó filmje, a Goya kísértetei elidegeníthetetlen része ennek az életműnek. Mert a legkevésbé sem életrajzi film. És nem csupán a művész sorsáról való elmélkedés. A háttérben ugyanis ott matat a hatalomipar. Az árulások és megalkuvások. A hatalom mindent felülíró érdeke. És a fájdalmas fintor: a franciák felszabadítják a spanyolokat az inkvizíció alól, aztán a spanyol felkelők, a gerillák, a portugálok és a Wellington vezette brit csapatok felszabadítják a spanyolokat a klérust üldöző/pusztító francia megszállás alól. Háborúk, amelyeknek az igazi áldozatai a civilek. És annak a furcsa sokkarú mérlegnek a serpenyőiben megméretésre vár a szabadság, a vakhit, az erkölcs, a jog, a művészi szabadság, a lázadás joga, a behódolás, az emberi méltóság, a meg nem alkuvás…

De a válaszokat hiába is keresnénk. Mármint hogy mi mennyi. Hogy hány kiló tehetség ellensúlyozza a morális gyarlóságot, hogy men�nyit nyom a latban a meghunyászkodás az alkotás szabadságával szemben. A kérdések kérdések maradnak. Általános válasz, megoldás nincs, mert nem is lehet. És ahogy telik-múlik az idő, változik a világ, változtatjuk a világot, a moziban ülve a mi dolgunk, hogy itt és most elmatassunk a saját válaszainkkal. De hát mi másért is néznénk Miloš Forman filmjeit?

Réz András 2019

05 06 20 — 06 03 17

MÜPAMOZI HŐSÖK, LÁNGELMÉK, BOLONDOK MILOŠ FORMAN FILMJEIBEN HAIR, AMADEUS, LARRY FLINT, A PROVOKÁTOR, GOYA KÍSÉRTETEI HÁZIGAZDA: RÉZ ANDRÁS ELŐADÓTEREM

2019. május—július müpamozi

55

Harcsa Veronika

56

családi és ifjúsági programok 2019. május—július

Fotó: Glodi Balázs

AKIT EGYKOR AZ ISKOLAI

ZENEKAR KÍSÉRT

Kétségkívül a jazz a zene egyik legszínesebb területe, könnyebben és nehezebben megragadható stílusirányzatokkal, műfaji határátlépésekkel. Nehéz szavakba önteni, mit is jelent, ritmusait, dallamait, harmóniáit meghallva mégis rögtön tudjuk, hogy jazzt hallunk: valami feloldódik bennünk, szabadnak érezzük magunkat. Harcsa Veronika szenvedélyesen szereti ezt a világot – erről a szenvedélyéről készül mesélni a Müpa gyerekközönségének.

A gyerekek eredendően hordozzák magukban a jazz alapértékeit, véli Harcsa Veronika, mert „nagyon nyitottak, és kevesebb bennük az előítélet”. Jelentős kihívás a megragadhatatlant gyerekek számá­ra bemutatni, ugyanakkor a színpadra lépő művészek biztosan számíthatnak érdeklődő figyelmükre, a pillanatról pillanatra megtapasztalható változékonyság, a játékosok között megszülető kölcsönhatás a zenészt és közönségét egyaránt ösztönzi és lelkesíti. A jazz — bár ezt nem szoktuk átgondolni — közösségi élmény!

A kimagasló sikereket arató, nemzetközi hírű énekesnő ma is pontosan emlékszik arra, milyen volt, amikor hajdan zeneiskolásként bekéredzkedett az iskolai zenekarba, hogy elénekelhesse George Gershwin Summertime című dalát: ekkor érezte meg azt az addig számára ismeretlen átlényegülést, amelyet ma is a jazz iránti szenvedélyének kiindulópontjaként tart számon. Egyszerre füstös és hajlékony hangját jó tizenöt éve ismertük meg az Erik Sumo Bandben, majd tanúi lehettünk annak, ahogyan szólóénekesként kiteljesedik, Japánban jelennek meg lemezei, telt házas koncerteket ad, Lámpafény című albumával nyit az irodalom irányába, és közben a Bin-Jippel megmutatja, hogy a kísérletezés is nagyon jól áll neki.

Harcsa Veronika legközelebbi zenésztársa a gitáros GYÉMÁNT BÁLINT, a színpadon szinte közösen lélegeznek, a zenei szimbiózis a jazz konvencionális és új utakat kereső területein is jelen van munkásságukban. A gyerekeknek szóló különleges projekttel — eddigi pályafutásának kulcselemeire és szellemiségére támaszkodva — a jazz azon jellemvonását fogják bemutatni, „hogy számos más műfajjal képes fuzionálni, akár klasszikus vagy elektronikus zenével is”, így a műsor vendégeként közreműködő RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA hárfájával vagy IAMYANK elektronikus hangszereivel egyszerre szólalnak meg a talán még soha nem hallott, helyben megalkotott hangzások. „Az improvizáció nem ördögtől való dolog, sőt mindannyian folyamatosan improvizálunk, például a beszédben” —

mondja a jazzéneket a rögtönzés oldaláról megújító Harcsa Veronika, utalva arra, hogy a jazz lételemének számító improvizációt a MOMENTÁN TÁRSULAT tagjai ezúttal a színészet felől egészítik ki.

A gyerekek eredendően hordozzák magukban a jazz alapértékeit…

Harcsa Veronika immár a legnagyobb hatású magyar jazzénekesek közé emelkedett: hol bájosan olvadékony, hol karcosan kemény előadásmódja mindig mélyre nyúl. Őt élőben látni és hallani, megtapasztalni a kreativitás iránti elkötelezettségét bizonyosan olyan emlékezetes kiindulópont lehet a jazz iránt érdeklődő gyerekek számára, amilyen annak idején számára volt a Summertime eléneklése az iskolai zenekar kíséretével.

Végső Zoltán 2019

05 25

MATINÉKONCERTEK SZENVEDÉLYEM: A JAZZ — HARCSA VERONIKA KÖZREMŰKÖDIK: GYÉMÁNT BÁLINT — GITÁR RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA — HÁRFA IAMYANK — ELEKTRONIKA A MOMENTÁN TÁRSULAT IMPROSZÍNÉSZEI BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

2019. május—július családi és ifjúsági programok

57

MUSIKVEREIN – A görög istenek

hangversenyterme

„ITT MÉG A HANGSZEREKNEK IS ARANY A CSENGÉSÜK” — MONDTA EGYKOR A MUSIKVEREIN NAGYTERMÉRŐL A KORSZAKOS JELENTŐSÉGŰ KARMESTER, BRUNO WALTER. A VILÁGHÍRŰ BÉCSI HANGVERSENYTEREM KÜLSŐSÉGEIBEN ÉS KÜLDETÉSÉBEN EGYARÁNT A ZENE TEMPLOMAKÉNT SZOLGÁL A 19. SZÁZAD ÓTA. A FELLÉPŐ MŰVÉSZEKET APOLLÓ ÉS A MÚZSÁK SEGÍTIK, A VARÁZSLATOS AKUSZTIKÁT PEDIG A BALKONOKAT TÁMASZTÓ ARANYKARIATIDÁK ŐRZIK. 58 Müpa csak egy van

2019. május—július

Az Újévi koncert — a legtöbben valószínűleg ezt felelnék arra a kérdésre, mi jut eszükbe először „az osztrákok Müpájáról”, a Musikvereinról. A Bécsi Filharmonikusok nyolcvanéves hagyománya mára igazi legendává vált. A nagyszabású esemény iránt annyian érdeklődnek, hogy sorsolással kell eldönteni, kik vehetnek rá jegyet, cserébe viszont kilencven országban élő közvetítésben látható és hallható az esemény, minden január 1-jén. A tradíció révén világszerte csaknem egymilliárd ember ünnepli az újesztendőt a Strauss család és kortársaik műveinek meghallgatásával.

Az újévi koncerteknek köszönhető az is, hogy a Musikverein az egyik legismertebb koncertteremmé vált, amelyet rendszerint csak úgy emlegetnek, mint a helyet, ahol „a hang arannyá válik”.

si központját. Mivel reprezentatív, nagy presztízsű koncerttermet képzeltek el, a tervek elkészítésére több híres építészt is felkértek. A versenyt végül Theophil Hansen nyerte, aki olyan koncepciót álmodott meg, amely a hagyományos historizmussal szemben magához az antikvitáshoz nyúlt vissza.

A dán származású Hansen ebben a stílusban nagyon otthonosan mozgott, mivel Bécsbe költözése előtt nyolc évig tanult és dolgozott Athénban. Az ott töltött időszak nagy hatással volt a munkáira, épületei jellemzően a görög klasszicista irányzatot képviselték. Ez a stílus köszön vissza a Musikverein kialakításán is: az Arany­ terem kariatidáiban, a Brahms-terem ión oszlopaiban, az Apollót és a múzsákat ábrázoló mennyezeti freskókon és az épü-

szereplője lett Bécs kulturális életének, már az első művészeti igazgatója a kor egyik legnagyobb zeneszerzője, Johannes Brahms volt. A remek akusztika és a hozzáértés révén pedig a Musikverein hamar jelentős zenetörténeti pillanatok otthonává vált, többek közt Brahms-, Berg-, Webern-, Richard Strauss- és Csajkovszkij-darabok ősbemutatóját rendezték meg termeiben.

De itt hangzott fel először Mahler Gyermek­gyászdalok című ciklusa is, amelynek bemutatója után nem sokkal tragikus módon elhunyt a zeneszerző egyik kislánya. A Musikvereinhoz kötődik egy külön­ leges Ravel-ősbemutató is: Paul Wittgenstein itt adta elő először a Zongora­verseny bal kézre című művet, amelyet a zeneszerző kifejezetten számára komponált, miután Wittgenstein az első világháborúban elveszítette jobb karját. A zongoraművész

…a Musikverein hamar jelentős zenetörténeti pillanatok otthonává vált, többek közt Brahms-, Berg-, Webern-, Richard Strauss- és Csajkovszkij-darabok ősbemutatóját rendezték meg termeiben.

Hogy miért éppen arannyá, arra a klasszicista stílusú épület nagytermének díszítése adja meg a magyarázatot. Talán különösen hangzik, de világhírű akusztikáját a Musikverein nemcsak belső terének, hanem antik görög minta nyomán megálmodott díszes berendezésének is köszönheti, amely a látvány mellett a megfelelő hangzásról is gondoskodik. Az épület terve­zése­ kor valószínűleg nem is sejtették, hogy a fino­man megmunkált műalkotások milyen előnyösen hatnak majd a zeneművekre.

A 149 éve működő intézményt az osztrákok Ferenc Józsefnek köszönhetik, aki 1857-ben elrendelte, hogy távolítsák el a városfalakat Bécs körül, és alakítsanak ki egy modern főútvonalat, a Ringstrassét. Ennek a projektnek a következményeként pár évvel később a császár építési telket adományozott a Bécsi Zenebarátok Társaságának, amely akkorra már kinőtte korábbi belváro-

let elülső homlokzatánál lévő timpanonon is, amelyről Orfeusz figyeli a koncertre érkezőket.

azonban állítólag annyi változtatást kért, hogy az 1931-es bécsi bemutató után Ravel végérvényesen megharagudott rá.

A Bécsi Zenebarátok Társaságának görög templomra emlékeztető épülete ennek köszönhetően egyedülálló lett az egész világon. Hansen a látvány tekintetében meglehetősen nagyot álmodott: a kétezer férőhelyes, cipősdoboz alakú Aranyterem erkélyeit többtucatnyi aranyozott nőalakkal támasztotta meg. Az ókori ihletésű oszlopok pedig akarva-akaratlanul ellátták azt a funkciót, amelyet a modern hangversenytermekben komoly mérnöki tervezéssel érnek el: nagyobb felületen és így szebben verték vissza a hangot.

A 2000-es években a Musikverein átesett egy nagyobb felújításon és újabb négy teremmel ki is egészült. Ezekben jellemzően a feltörekvő fiatal művészek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, valamint jazzkoncerteket, felolvasásokat, beszélgetéseket tartanak. De a hangsúly mostanában elsősorban a fiatalság idevonzására esik: évenként 230 gyerek- és ifjúsági koncerttel csábítják be az új generációkat a Musikverein szentélyébe.

Forgách Kinga

A Karlsplatzon elhelyezkedő intézmény három év alatt épült fel, és 1870-ben, vízkereszt napján egy nagyszabású koncerttel nyílt meg. A kezdeti pillanatoktól kulcs­

2019. május—július Müpa csak egy van

59

A lényeg

a részletekben rejlik Milyen előzményei vannak a Lexus kulturális szerepvállalásának?

A márka világszinten is a kultúra elkötelezett támogatója. A Lexus Short Films kezdeményezés keretében fiatal filmrendezők kapnak lehetőséget saját rövidfilmjük elkészítésére, de a Velencei Filmfesztiválnak is egyik főtámogatója a Lexus. A Müpával megkezdett együttműködésünk hosszú folyamat, kölcsönös közeledés és érdeklődés eredménye. A két cég gondolkodásában számos közös pont található az értékrend, az ügyfélközpontúság, a kiemelkedő színvonalú szolgáltatások biztosítása terén. A prémium ügyfélteret is közös nevezőnek tartom: elég a Müpa tereibe belépni, ahol kiváló anyagokból készült luxuskörnyezet fogad minket, amely a hozzá tartozó minőségi kiszolgálással együtt hozzájárul a nézők elégedettségéhez. A Lexus filozófiája javarészt meg­ egyezik ezzel.

Miért fontos a kultúra egy prémium autómárkát forgalmazó cégnek?

Mert aki igényes magára és a környezetére, annak természetes, hogy színházba vagy koncertre jár, hiszen ettől érzi jól magát. És itt tudunk mi kapcsolódni a meglévő és az új ügyfélkörünkhöz. Üzletmenetünk mostanra érte el azt a léptéket, amikor nagyobb volumenű szponzorációt is megengedhetünk magunknak. Jelenleg évi 800—1000 darabos eladásnál tartunk, a jelentős kulturális szerepvállalásnak itt már a működés részét kell alkotnia. Ahogy nőtt a márka, úgy növekedtek a szponzorációs megjelenési felületek is, a Müpával kötött együttműködési megállapodásunk ennek a folyamatnak kiemelkedő állomása.

A Müpa előadásai gyakran gondolkodnak tradíció és innováció ötvözésében, és ez a megközelítés a Lexustól sem áll távol.

Ennek megértéséhez egészen Japánig kell visszanyúlni, ahol a kézművességnek erős hagyománya volt és van. Egy Lexusban ülve hamar rájön az ember, hogy a lényeg a részletekben rejlik. A pontos illesztések, az ülések varrása, a bőr minősége mind-mind jelentős kézműves munkáról tanúskodik. Ez a tradíció része, ugyanakkor büszkén járunk élen az innováció terén is. A Lexus 2004-ben elsőként, minden piaci vetélytársát messze megelőzve jött ki széria­ gyártású hibrid autóval, az RX 400h-val. Érdekesség, hogy Magyar­országon azóta is a hibrid hajtás a meghatározó: itthon 99 százalékban ilyen autókat adunk el.

60

Müpa—Lexus együttműködés 2019. május—július

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Kárpáti László és Káel Csaba

2018 októberében a Müpa stratégiai együttműködési megállapodást kötött a hibrid hajtású prémium járműveket előállító Lexusszal.

KÁRPÁTI LÁSZLÓt, a cég magyarországi márkaigazgatóját a megállapodás gyakorlati részletei mellett arról is kérdeztük, melyek a közös pontok az autómárka és Magyarország egyik legismertebb kulturális brandje között.

Melyek az együttműködés konkrétumai?

Amellett, hogy a Müpába érkező sztároknak limuzinszolgáltatást biztosítunk, az intézmény saját üzleti céljaira is használja az autóin­ kat. Emellett az előcsarnokban egy LS 600h, az épület előtt pedig egy RX 450h modellünk tekinthető meg, illetve táblagép segítségével közelről is megismerhető. És olyan közös rendezvényekben is gondolkodunk, amelyek során a Müpa nézőivel találkozhatunk.

Tavaly decemberben zajlott le az első ilyen program: akkor a vezető hazai újcirkusztársulattal, a Recirquellel közösen mutatkoztak be a Lexus modelljei.

Izgalmas, kreatív együttműködés volt ez, melynek során megtaláltuk azt az egyensúlyt, amelyben az artistacsapat és a prémium autómárka is prezentálta, melyik mire képes. Hosszas közös gondolkodás előzte meg a bemutatót. A repertoárból A meztelen bohóc című, meggyőződésünk szerint világszínvonalú előadást válasz­tottuk. Ezt követően heteken át tartó egyeztetés zajlott, amelynek az volt a tétje, hogy az előadás alapstruktúrája érintetlen maradjon, ugyanakkor a márka bemutatására is sor kerüljön.

Rengeteg művészeti és technikai részlet megoldása után született meg a döntés: az előadás legvégén jelent meg két autónk, igen látványos külsőségek között. A visszajelzések egyöntetűen kedvezőek voltak, már a folytatást tervezzük.

Az együttműködésből mit érzékelnek a nézők?

A Recirquellel közösen tartott bemutatón a nézők között VIP sofőr­szolgáltatásokat sorsoltunk ki. Járművezetőink az otthonuk előtt várják az ügyfeleket, akiket a Müpa főbejárata elé szállítanak. Úgy képzelje el ezt, mint a filmekben: a kiválasztott eseményre luxus­körülmények között érkezik az ügyfél, aki azt is megtapasztalja, hogy a Lexus a hibrid hajtás jóvoltából szinte némán suhan az utakon. Biztosak vagyunk benne, hogy mindez hozzáad az épületben szerzett művészeti élményhez.

Mikor jelenthető ki, hogy egy ilyen különleges együttműködés eredményes?

Ha mindazok, akiket vendégül látunk az autóinkban és az előadásainkon, boldogan távoznak, úgy vélem, elértük célunkat. Bízunk benne, hogy ügyfeleink észreveszik a Müpa és a Lexus értékrendje közötti markáns hasonlóságot. A világszínvonal és a minőségi kiszol­gálás mindkét helyen eleganciával és visszafogottsággal párosul.

Jászay Tamás

Az élmény összeköt!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus

mupa.hu 61

2019. május—július xxx

MÉLYVÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK! — SZEMELVÉNYEK ZENEKRITIKÁKBÓL Gyenyisz Macujev és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Olga Peretyatko áriaestje

(Vezényelt: Alekszandr Szladkovszkij. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 3.)

(Közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényelt Michelangelo Mazza. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. február 26.)

Fotó: Posztós János, Müpa

Olga Peretyatko

[…] a versenymű Gyenyisz Macujev zongoraszólójával kivételesen szuggesztív élmény volt: erőteljes és fáradhatatlan, egyaránt nagyszerű akkor is, amikor a zongorának olyan hatalmas hangtömeget kellett megszólaltatnia, sőt majdhogynem szimbolizálnia inkább, amely saját tényleges akusztikus lehetőségein messze túlmutatott, és akkor is, amikor a szólam tiszta vonalú, fényes és bensőséges hangzást kívánt. Macujev interpretációja lehengerlő volt, költőiségében is ércesen billentett és improvizatívan beszédszerű, precízen ritmikus, indulatosan szenvedélyes és parázslóan fegyelmezett, miközben játéka könnyed készséggel követte a karmester megváratott hangsúlyait, apróbb-nagyobb tempóingadozásait — igazság szerint sokkal pontosabban is, mint a zenekar, az együttes előadásában ugyanis, noha alapjában véve rendkívül meggyőzően, szinte áthatóan világos hangzásképpel és telt hangszínekkel szólt, óhatatlanul akadtak pontatlan belépések és zilált pillanatok. Ennek ellenére azonban a produkció egységes benyomásokat hagyott maga után: egészében olyan interpretáció volt, amely a biztos formai kontúrok, a tematikus karakterek szarkasztikus vonásai vagy a szólammozgások ironikus kavargása helyett elsősorban az emocionális hatásra helyezte a hangsúlyt. […] ÉLET ÉS IRODALOM, 2019. MÁRCIUS 8.

De Peretyatkónak szerencséje van, mert a Boleyn Anna áriáját a II. felvonásból eladja a színészi játékkal, így még a hang is meggyőz. A Lammermoori Lucia Regnava nel silenzio kezdetű áriáját pedig az énektechnikai problémákkal együtt is áthatotta a fájdalom, az őrületbe forduló főhősnő tragédiája. Mert bár az énekesnő magas hangjai, csúcspontjai nem ideálisak, de a hosszú dallamfrázisokat jól lélegzi végig, és érti, érzi a bel canto karaktert.

Olga Peretyatko a második műsorrészben magabiztosabban és önfeledtebben lépett színpadra. A bájos, melodikus Vocalise-t, Rahmanyinov örökzöldjét lemezre is rögzítette, nem is olyan émelyítő ízzel, mint fiatalabb pályatársa, Aida Garifullina.

A művésznő — noha több helyen Rossini-rajongónak vallja magát — talán Verdi zenéjében érezte leginkább otthon magát: Elena Bolerója A szicíliai vecsernyéből könnyed, elegáns fénnyel szólt, a Lo vidi e’l primo palpito kezdetű áriát a Luisa Millerből pedig odaadó taps szakította félbe. […]

REVIZOR, 2019. MÁRCIUS 4.

Csabai Máté

62

mélyvíz, csak úszóknak 2019. május—július

Rákai Zsuzsanna Gyenyisz Macujev

Fotó: Posztós János, Müpa

[…] Az első műsorrészben vörös ruhában jelenik meg, a szünet után tarka, visszafogott költeményben, még a háta sincsen kivágva, halvány bézs takarja. Pedig épp az ellenkezőjét hallom az énekében. A Non mi dir a Don Giovanniból takarékon szól, Norma cavatinája, a Casta diva sem hangerőben, sem a magas regiszter megmászásában nem átütő, és az igazi feszültségteremtést vibrato helyettesíti. Némely részeknél — például a szöveg nélküli glissandóknál — a zenekar sincs könnyű helyzetben, mert a tempó csúszik.

Fotó: Posztós János, Müpa

Joey Calderazzo, Branford Marsalis, Eric Revis és Justin Faulkner

Branford Marsalis újra Budapesten (Branford Marsalis — szaxofon, Joey Calderazzo — zongora, Eric Revis — bőgő, Justin Faulkner — dob.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 5.) […] fantasztikusan eltalálták a saját szerzemények és a híres sztenderdek arányát; persze a közönség nagy része felismerte a Cheek to Cheek, az On the Sunny Side of the Street és a Szomorú vasárnap című örökzöldeket. Egy idő után nem is számoltam az idézeteket, zenei mottókat. A Seress Rezső-dalt Marsalis már 15 éve is lemezre játszotta, most saját szerzeményükbe ágyazta bele. A kvartett mélységesen mély összjátékot produkált, és ennek élvezetéhez nem kell előképzettség sem, csak oda kell rá figyelni, ahogy ők is egymásra. New Orleanstól az avantgárdig nagyjából száz év jazzstílusaiból mértek ki fogyasztható adagokat meglepő sor-

rendben. A szaxofonos tenoron inkább mai, szopránon hagyományőrzőbb hangot ütött meg. Joey Calderazzo talán túl harsányan zongorázott néha, de utána Marsalis szólói egy pillanat alatt helyrerántották az előadás ízlésficamait (holott ő is vadult nagyokat), és hát Calderazzo harmónia-menetei, balladajátéka, ritmikai váltásai azért káprázatosak. Eric Revis szuper bőgőzését a halk számokban tudtam igazán élvezni, máskor kicsit elnyomták a többiek, de a dobostól ezt nem lehetett rossz néven venni: Justin Faulkner mintha fekete öves stenkmester lenne. […]

MAGYAR NARANCS, 2019. MÁRCIUS 14.

Zipernovszky Kornél

2019. május—július mélyvíz, csak úszóknak

63

Krausz Gábor

KRAUSZ GÁBOR

A P’art Kávéház és Bisztró kreatív séfje Imádom Diana Krallt, a jazznek azt a letisztult, harmonikus hangzását kedvelem igazán, amelyet ő képvisel. Ezért aztán JANE MONHEIT előadásmódja is megragadott. Árad belőle a nyugalom, mégis emelkedett hangulatot teremt, igazi zenei ka�tarzissal ajándékoz meg. A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA játékát már más partnerek� kel is hallhattam. Szeretem a nagy zenekarokat, csodálom, hogy milyen energiákat képes megmozgatni, amikor ennyi hangszer szól egyszerre. Ez az élmény kikapcsol, inspirál, feltölt. A gasztronómiában is művészet számomra az alapanyagok és a fűszerek találkozása. A maga módján nagyon hasonló ez ahhoz, ahogyan a hangszerek megszólalnak. Ezt az estet mindenkinek szívből ajánlom.

2019

05 04

JAZZTAVASZ JANE MONHEIT ÉS A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

gasztronauta

Tinédzser koromban rengeteg DJ iránt rajongtam, és mivel koncertre is szerettem járni, elég vad helyekre követtem őket. Voltam elhagyatott ruhagyárban, leégett templom kertjében, lakatlan társasház emeletén. Ahogy az ember felnő, egyre inkább nőnek az igényei, és megtanulja értékelni a kényelmet, hátrahagyva, vagy legalábbis egyre ritkábban látogatva a vadregényes tájakat. DJ BOOTSIE-ért még így is elhagynám a járt utat a járatlanért, de azért nagyon örülök, hogy a Müpa ölelésében lehetek szem- és fültanúja legújabb lemez�bemutatójának, amely reményeim szerint legalább olyan experimentális és izgalmas lesz, mint az eddigiek.

2019

05 28

Fotó: RTL Klub

WOSSALA ROZINA

DJ BOOTSIE LIVE LEMEZBEMUTATÓ SOLYMOSI VILMOS (DJ BOOTSIE) — PROGRAMOZÁS, EFFEKTEK, LEMEZJÁTSZÓ LÁZÁR TIBOR — DOB VÁZSONYI JÁNOS — SZAXOFON, FURULYA KÖZREMŰKÖDIK: GRÜNVALD LÁSZLÓ — VIBRAFON, MARIMBA, STEEL DRUM, ÜTŐHANGSZEREK SZITHA MIKLÓS — VIBRAFON, MARIMBA, ÜTŐHANGSZEREK SOMOGYI KRISTÓF (VJ KEMURI) — VIZUÁL FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Mautner Zsófia

Wossala Rozina

MAUTNER ZSÓFIA

gasztroblogger, szakácskönyvszerző

Fotó: Csibi Szilvia

A CSÁNGÁLLÓ és a ČAČI VORBA estje azonnal felkeltette a figyelmemet. Nem ismertem őket, de a zenéjüket bemutató sorok megszólítottak. Az erdélyi, a balkáni, a cigány népzenei örökség és a kortárs műfajok ötvözése eredetiséget és érzelmeket ígért. Miután meghallgattam néhány felvételüket, zenéjük azonnal beszippantott. Megfogott a természetes emberi hang szépsége, a különleges hangszerhasználat és a kusturicai hangulat, amely mindig zsigerekig hatol és ösztönös. Biztos vagyok benne, hogy a koncert fergeteges lesz. A két együttes zenei világa nagyon közel áll ahhoz, amit én a főzésben képviselek: ők is a múltban és a gyökerekben keresik a dallamokat és ízeket, amelyeket aztán játékossággal, kreativitással, improvizációval és fűszerekkel, saját személyiségük által újítanak meg, és tesznek élvezetessé. Igazi hedonista, szívhez szóló zene!

64

hullámhossz 2019. május—július

2019

05 31

DUPLA W CSÁNGÁLLÓ / ČAČI VORBA FESZTIVÁL SZÍNHÁZ

Müpa-élmény 360 fokban

Látogasson el egyedülálló házbemutató VR-túránkra!

mupa.hu 65

2019. augusztus—október mélyvíz, csak úszóknak

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Csík János

A MUZSIKA

„ JELLEMZI AZ EMBERT” „FEKETEKUTYÁRÓL” ÉS A SZÁGULDÓ VONATRA VALÓ FELKAPASZKODÁSRÓL IS MESÉLT A MÜPA MAGAZINNAK CSÍK JÁNOS, A NEMRÉG KEREK ÉVFORDULÓT ÜNNEPELT CSÍK ZENEKAR ALAPÍTÓJA ÉS ÉNEKESE. A Jazzrajongók sorozat következő vendége lesz.

Mi köze egymáshoz a népzenének és a jazznek?

A kettő között nagyon szoros a kapcsolat. Az amerikai jazz alapjai az Afrikából jött feketék munkadalaiban keresendők, de a blues, a gospel, sőt a rock and roll gyökereit is itt találjuk.

A magyar népzenében is vannak olyan munkadalok, amelyek csak pár szó segítségével adtak egyfajta lüktetést, amitől aztán kön�nyebben ment a munka. Csépelésnél egy nagy vászon köré odaálltak négyen, elkezdték ütemesen ismételgetni, hogy „fe-ke-te-ku-tya, fe-ke-te-ku-tya”, és már készen is volt a zene.

Dolgoztak mások mellett Kiss Tiborral, Lovasi Andrással.

Könnyű együttműködni a könnyűzenészekkel? Ők is, mi is kíváncsian, aggodalommal és izgatottan álltunk egymás mellé. Ők attól voltak zavarban, hogy nem nagyon ismerik a népzenei világot, nekünk meg az a könnyűzenei lüktetés számított újdonságnak, amelyet ők hoztak. Szerencsére barátokra és mesterekre találtunk egymásban, de ehhez kellettek a kiemelkedő személyiségek. A muzsika jellemzi az embert, és mi olyanokkal dolgoztunk együtt, akik nyitottan és tisztelettel közelítettek a népzenéhez.

A határok átlépése a Csík Zenekar egyik ismertetőjegye: hogyan jutottak el a népzenétől a világzenéig?

A fő ok, hogy városi gyerekekként ismertük és szerettük meg a falusi zenét. A nyolcvanas években szocializálódtunk, amikor a könnyűzene nagy hazai és külföldi alakjai erősen hatottak ránk: a Hobo Blues Bandet éppúgy szerettem, mint a Queent. ­A Csík Zene­karban úgy gondoltuk, hogy ha a városi embernek kedves ritmusokat a népzene szép dallamaival ötvözzük, azok is közelebb kerülnek a népi kultúrához, akik nem ismerik.

Volt olyan eset, amikor kölcsönösen meglepték egymást?

Lovasi Andrissal dolgoztunk, amikor elővettünk egy Tankcsapdaszámot. Örömmel szembesült azzal, hogy a népzenének tud olyan ereje lenni, mint a hangos rocknak! És tényleg, az erdélyi férfi­ táncok zenéje elképesztő erővel tud szólni.

…úgy gondoltuk, hogy ha a városi embernek kedves ritmusokat a népzene szép dallamaival ötvözzük, azok is közelebb kerülnek a népi kultúrához, akik nem ismerik.

66

határsértők 2019. május—július

A Csík Zenekar tavaly ünnepelte harmincadik születésnapját.

Eljött az összegzés ideje?

Az ember önkéntelenül is átgondolja, mi történt ennyi idő alatt.

Ez a harminc év nemcsak a lelkesedésről, az ügyszeretetről, a tanulásról, a közönség mosolygó szeméről szólt, hanem arról is, hogyan lehet végigjárni a göröngyös utakat. Fontos tanulságunk, hogy az ember nem várhatja, hogy a világ folyton hozzá igazodjon.

Ha nem figyelünk, elszalad mellettünk a vonat, és mindenről lemaradunk, ugyanakkor nem kell mindenáron felkapaszkodni rá.

Figyel­ni kell az új gondolatokat, a változó ízlést, de nem szabad feladni önmagunkat csak azért, mert minden átalakul körülöttünk.

Jászay Tamás

2019

05 23

JAZZRAJONGÓK NÁRAY ERIKA VENDÉGE: CSÍK JÁNOS BOHÉM ÉTTEREM

2020

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK június 16—23.

A nibelung gyűrűje A nürnbergi mesterdalnokok mupa.hu