Müpa Műsorfüzet - Régi módi? - Vivaldi és Bach, ahogy ők szerették (2015. október 11.)

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Régi módi? – Vivaldi és Bach, ahogy ők szerették 2015. október 11.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

- csak nézzük, mint a moziban A Mese.tv – az Egyszervolt.hu tévécsatornája, mely minőségi tartalmakat kínál gyerekeknek. Mesék, gyerekdalok, rajzfilmek, népmesék, mesefilmek...

Keress minket a

-on is!

www.mese.tv www.youtube.com/mesetv mobil applikációk

A mesék online, letöltés nélkül megtekinthetők.

Diákjegy 500 forintért

A diákok a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban rendezett valamennyi programra a kezdés előtt egy órával – diákigazolvány felmutatásával, korlátozott számban – 500 forintért válthatnak belépőt az állóhelyekre. Egy diákigazolvánnyal egy belépő váltható.

Már a

előadásaira is!

mupa.hu

2015. október 11.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok Régi módi? – Vivaldi és Bach, ahogy ők szerették Közreműködik: Ensemble Philippe (modern és korhű hangszereken), Kalló Zsolt – hegedű Vezényel: Rácz Márton Moderátor: Gerlits Réka Vivaldi: F-dúr concerto per l’orchestra di Dresda, RV. 571 – I. tétel Vivaldi: F-dúr concerto („Ősz”), RV. 293 J. S. Bach: I. (F-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1046 – részletek J. S. Bach: a-moll hegedűverseny, BWV 1041 – III. tétel J. S. Bach: III. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1068 – részletek „Folyton-folyvást elmélkedve, Nyugalomban pöfékelve, Földön, vízen, kívül és bent Szívom pipám, s áldom Istent.”

(J. S. Bach: Egy dohányos épületes gondolatai)

A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

3

4

Régi módi? Érdekes elképzelni, milyen lehetett az előadás, amikor a zenetörténet olyan nagyságai, mint Vivaldi vagy Bach, saját műveiket hallgatták vagy játszották. Mennyire voltak elégedettek a szerzők, és milyennek hallanánk őket mi, akik a modern hangszerek hangzásához és más előadási stílushoz szoktunk hozzá?

A zenészeket és a közönséget sokáig nem foglalkoztatta ez a kérdés, mígnem a 20. század második felében néhányan elkezdték kutatni régi korok előadási hagyományait, nemcsak a tudomány számára, hanem azzal a szándékkal is, hogy a régi zenéket életre keltsék, újra olyan módon játsszák, mint abban a korban, amelyben megszülettek. Ezt az aprólékos munkát és annak eredményét mutatja be a koncert, lehetővé téve a különböző korok hangzásának összehasonlítását, zenei időutazásra csábítva a közönséget.

A historizmus és a régizene A régebbi korok zenéje iránti érdeklődésnek a korábbi századokban is vannak előzményei.

Különféle mozgalmak, tudósok és művészek próbálták feltárni a megelőző korszakok zeneműveit és azok eredeti előadásmódját. Ezt a múltba tekintő szándékot és szemléletet nevezzük historizmusnak.

A zenei historizmus meghatározó eseménye volt az a hangverseny, amelyen a fiatal Felix Mendelssohn 1829-ben felújította Bach száz évvel korábban bemutatott Máté-passióját.

Valójában ezzel indult az a folyamat, amelyet Bach-reneszánsznak nevezünk, és amely megalapozta a régizene-mozgalom 20. századi elterjedését. Régizenének nevezzük a letűnt zenetörténeti korszakok, a középkor, a reneszánsz és a barokk zene alkotásait, de ma már a 19. század zenéjét is ebben a szemléletben értelmezik újra, adják elő, így a mozgalmat elindító Mendelssohn zenéjét is régizenének tekinthetjük.

Régi korok hangszerei A korhű előadáshoz korhű hangszerekre is szükség van. Ha csak a barokk kor hagyományait nézzük, akkor is nyilvánvaló, hogy a mai hangszerek és barokk elődeik közötti különbség eltérő játékmódot követel, és természetesen eltérő hangzást eredményez.

A modern hangszerekre jellemző az erőteljesebb hangzás és a virtuóz képességek, amelyek elérése érdekében egy sor módosítást végeztek a korábbi építésmódokon, és változtattak az anyaghasználaton. A vonós hangszereken például a korábbi bélhúrokat felváltották a fémhúrok, a fúvós hangszereken megjelentek azok a bonyolult billentyűzetek, amelyeket a 19. században fejlesztettek ki kísérletező kedvű hangszerkészítők.

Vannak olyan hangszerek is (például a csembaló vagy a gamba), amelyeket már-már elfeledtek, és éppen a historikus mozgalomnak köszönhetően fedeztek fel újra. A mai zenészek közül sokan újratanulják a historikus, vagyis korhű hangszereken való játékot, kutatva a korhű előadáshoz szükséges előadói hagyományokat is.

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

5

6

Vivaldi és Bach Antonio Vivaldi 1678-ban született Velencében. Édesapja a Szent Márk-székesegyház zenekarának hegedűse volt, valószínűleg ő tanította fiát először hegedülni, jóllehet Vivaldit a szülei papi pályára szánták, amelyet ő zenészi, zeneszerzői karrierjével viszonylag sikeresen egyeztetett.

1703-ban történt felszentelését követően Velencében a Pio Ospedale della Pietà Conservatorio leánynevelő intézetben lett hegedűtanár, ahol rövid idő alatt az intézmény házi zeneszerzőjévé és zenei igazgatójává vált.

Kisebb megszakításokkal majdnem élete végéig az árvaház alkalmazásában maradt, közben operaszerzőként és impresszárióként Itáliában és német nyelvterületen jelentős sikereket ért el. Élete utolsó évében Bécsbe költözött, ahol elfeledve, szegénységben halt meg. Személyét és művészetét kétszáz évvel később fedezte fel újra az utókor, s ez után vált minden idők egyik legnépszerűbb zeneszerzőjévé.

A conterto mestere Vivaldi hangszeres muzsikájának központi műfaja volt a versenymű, más néven concerto.

Vivaldi körülbelül 450 versenyművet írt, ezek nagyobb része szóló concerto, közülük 230 hegedűre íródott. Az ő műveiben állandósul a versenyművek háromtételes formája: a bevezető tétel lehet ünnepélyes, lendületes, energikus, ezt követi a lassú tétel lágy és nyugodt, széles ívű dallammal, majd a táncjellegű befejező tétel következik. Elsőként alkalmazza a későbbi zeneszerzők által is kedvelt ritornell formát, amelyben egy téma különböző hangnemekben való variált visszatérései szabad tematikájú részekkel váltakozva szólalnak meg.

Johann Sebastian Bach 1685-ben született Eisenach városában, szerteágazó, sok tehetséget számláló zenészcsaládból. Kezdetben apja tanítja, szülei halála után Ohrdrufban élő bátyjánál, később a lüneburgi Mihály-kolostor iskolájában folytatja tanulmányait. Fiatalon szegődik el a weimari hercegi udvarhoz, majd egy ideig orgonistaként működik Arnstadtban és Mühlhausenben. Egy időre visszatér Weimarba, majd a kötheni herceg szolgálatába lép.

Harmincnyolc éves, amikor megpályázza a lipcsei Tamástemplom karnagyi és a város fő-zeneigazgatói állását, amelyet 1750-ben bekövetkezett haláláig tölt be.

A Köthenben töltött évek Bach életének rövid, ám annál boldogabb időszakát hozták el. 1717-től mindössze hat évet töltött a nála jóval fiatalabb Leopold herceg udvarában, aki szerette és értette a zenét. Udvarában kiváló kamarazenekart működtetett, Bach pedig fantasztikus művekkel látta el az együttest. Hangszeres zenéjének virágkora volt ez az időszak: itt írta a Wohltemperiertes Klavier I. kötetét, a Brandenburgi versenyeket, francia és angol szvitjeit és a Notenbüchleint második felesége számára. Itt született világi hangszeres műveinek mintegy kétharmada. A herceg mindenhová magával vitte Bachot, hogy élvezhesse muzsikáját, és persze „eldicsekedhessen” vele.

Hat concerto különféle hangszerekre Bach a kötheni herceg kíséretében utazva Karlsbadban találkozott a brandenburgi őrgróffal, aki felkérte, hogy az ő számára is készítsen néhány kompozíciót. Az így született Brandenburgi versenyek jelentősége többek között abban rejlik, hogy elvetik a hagyományos concerto grosso típusát, és különböző szólókombinációkat alkalmaznak.

A műveket Bach három évvel később a fenti címmel, ezekkel a szavakkal ajánlotta Christian Ludwig őrgrófnak: „Miután immár néhány esztendeje ama szerencsében volt részem, hogy

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

7

8

Királyi Fenséged rendeletére Fenségednek színe előtt játszhattam, és mivel akkor úgy vettem észbe, hogy Fenséged valamelyest gyönyörűségét lelte ama csekély tehetségben, mit az ég a muzsikában nekem adott, és midőn búcsút vettem Királyi Fenségedtől, Fenséged kegyeskedett azzal kitüntetni, hogy megparancsolta, küldenék néhány darabot, melyeket én komponáltam. Mármost én Fenségednek legkegyelmesebb rendelete szerint vettem magamnak a bátorságot, hogy legalázatosabb hódolatomat mutassam be Fenségednek eme koncertekkel, melyeket különféle instrumentumokra alkalmaztam; legalázatosabban kérve Fenségedet, hogy azok tökéletlenségét ne ama finom és kényes ízlés szigorával ítélje meg, mely ízléssel, mint az egész világ tudja, Fenséged a musicalis darabok iránt bír, hanem inkább jóindulattal vegye tekintetbe ama mély tiszteletet és legalázatosabb engedelmességet, mit én azok révén Fenséged iránt tanúsítani igyekszem.

Egyébiránt, Monseigneur, a legalázatosabban kérem Királyi Fenségedet, legyen oly jó, s kegyeiben ezután is részeltessen, s legyen bizonyos abban, hogy semmi sem nyugszik annyira szívemen, mint hogy hasznára lehessek oly alkalmakkor, melyek méltóbbak Fenségedhez s Fenséged szolgálatára, és hogy én páratlan buzgalommal vagyok Monseigneur Királyi Fenségednek legalázatosabb s leghívebb szolgája, Jean Sebastian Bach.”

Hogy az őrgróf hallotta-e valaha a művet, nem tudjuk, csak feltételezhetjük, hogy nem.

A művet és az azt kísérő levelet ugyanis sem köszönő szavakkal, sem fizetséggel nem jutalmazta, halála után pedig szinte érintetlen göngyölegben találták meg a kéziratokat.

A Brandenburgi versenyek címen ismert hat concertót azóta a világ legnagyszerűbb művei között tartjuk számon, és úgy gondoljuk, semmi sem indokolja Bach szinte bocsánatkérő, alázatos szavait. De akkoriban ezt így szerették…

Négy koncert – négy szonett Vivaldi A négy évszak című alkotása négy hegedűverseny, amelyek mindegyike háromtételes.

Különlegességük, hogy szerzőjük egy-egy szonettet illesztett hozzájuk, amelyeket valószínűleg ő maga írt, és amelyek kapcsolódnak a zenei tartalomhoz, úgynevezett programot adva az évszakokat megjelenítő tételekhez. A hangversenyen elhangzó Ősz című hegedűversenyhez az alábbi sorok tartoznak: L’autunno

Az ősz

Celebra il Villanel con balli e Canti Del felice raccolto il bel piacere E del liquor di Bacco accesi tanti Finiscono col Sonno il lor godere.

Paraszt ünnepli tánccal, cimbalommal vidám szüretjét – és nyakalva cifra kedvébe Bacchus kelyhét, bizalommal ki-ki magát már asztal alá issza.

Fá ch’ogn’uno tralasci e balli e canti L’aria che temperata dá piacere, E la Stagion ch’invita tanti e tanti D’un dolcissimo Sonno al bel godere.

Áll a szüret még, dallal, vigalommal, kedves az ég is, barátságos tiszta – majd a vad nyárnak ki-ki nyugalommal álom-adóját adogatja vissza.

I cacciator alla nov’alba a caccia Con corni, Schioppi, e cani escono fuore Fugge la belva, e Seguono la traccia.

De a vadász kél, kerekedik reggel, megfújja kürtjét, kutyáit hívatja – fut a vad, szorítsd, rajta, ne ereszd el!

Giá Sbigottita, e lassa al gran rumore De’Schioppi e cani, ferita minaccia.

Languida di fuggir, má oppressa muore.

S a nagy lármától végre megriadva – el is találták, űzik is sereggel! – lankad a vad már, páráját kiadja.

(Rónai Mihály András fordítása)

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

9

10

Szómagyarázat Concerto A barokk korban kialakult hangszeres műfaj, amelyben a szólóhangszer vagy egy kisebb hangszercsoport és a zenekar felelget egymásnak, mintegy vetélkedik egymással. Az olasz concertare szó valójában nem is vetélkedést, hanem együttműködést jelent, a szólamok egymást kiegészítve, játékosan válaszolgatva szólalnak meg: ez a párbeszédes jelleg teszi mozgalmassá a concerto műfaját.

Concerto grosso

z olasz kifejezés jelentése: nagy koncert. Észak-Itáliában alakult A ki az 1600-as évek második felében. A versenymű (=concerto) olyan speciális formája, amelyben nem egy, hanem több hangszer játssza a szólórészeket, de nem külön-külön, hanem kis együttest képezve „versenyeznek”, azaz felváltva játszanak a zenekarral.

Gamba Hat-, esetleg héthúros, domború hátlapú vonós hangszer, a mai vonósok rokona. A barokk korban volt népszerű, azóta majdnem teljesen kiveszett, csak a historikus előadóknak köszönhetően került vissza a zenei gyakorlatba.

Historizmus A latin történetiség szóból származó kifejezés, amely elmúlt korok stílusainak utánzására, felelevenítésére irányuló szándékot jelöl.

Instrumentum A latin szó jelentése: eszköz. Sok nyelvben (például az angolban) a zenélés eszközeit, a hangszereket jelöli az ebből származó szó.

Máté-passió Krisztus szenvedéstörténetét bemutató bibliai rész Máté evangélista szerint. A passiótörténetet Bach lipcsei évei alatt dolgozta fel nagyszabású oratorikus mű formájában, énekes szólisták, kettős kórus és zenekar közreműködésével.

Musicalis Latin szó, jelentése: zenei.

Notenbüchlein Németül: kis hangjegyfüzet. Ezen a címen vált ismertté Bach két gyűjteménye, amelyet feleségének, Anna Magdalena Bachnak írt oktatási céllal.

Program Olyan zenén kívüli tartalom (általában történet, vagy helyzet, állapot leírása), amelyet legtöbbször a zeneszerző közöl művéhez mellékelve, azzal a céllal, hogy megkönnyítse és élvezetesebbé tegye a közönség számára annak értelmezését, befogadását.

Régizene A kifejezés így, egybeírva többet jelent, mint régi zenét: a régebbi korok zenéjének újrafelfedezését, újraértelmezését, korhű előadását célzó 20. századi mozgalmat jelöli.

Reneszánsz Olaszul rinascimento = újjászületés. Egy művészettörténeti korszak neve, ugyanakkor reneszánsznak nevezünk minden olyan jelenséget, amikor egy régebbi kor értékeit újra felfedezik, vagyis azok mintegy újjászületnek.

Ritornell Olaszul ritornello = visszatérés. A szó olyan zenei formát jelöl, amelynek szerkezetét visszatérő zenei közjátékok határozzák meg.

Szonett Olaszul rövid dal. Középkori eredetű, tizennégy soros kötött versforma, amely a reneszánszban vált népszerűvé, először olasz nyelvterületen, majd egész Európában. Vivaldi ebben a formában írta meg zenei programját A négy évszak hegedűversenyeihez.

Szvit A barokk zenében népszerűvé váló műfaj, amelyet különféle típusú tánctételek sorozata alkot. A műfaj csúcspontját Bach szvitjei jelentik.

Wohltemperiertes Németül: jól hangolt zongora. Bach kétkötetes, valószínűleg oktatási Klavier céllal írt gyűjteményének címe, amelyben mind a tizenkét félhangra írt két-két darabot, egy prelúdiumot (előjátékot) és egy fúgát, kihasználva az akkoriban elterjedt újfajta, úgynevezett jól temperált hangolás lehetőségeit.

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

11

12

KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre!

A válaszadásban segíthet a műsorfüzet és az internet. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.

1.

Hány alkalommal szerepel a „Fenség” szó Bach Brandenburgi versenyeihez írt ajánlásában, melyet Christian Ludwig brandenburgi őrgrófhoz címzett? a) 2 b) 6 c) 8 d) 14 e) 20

4.

Miért kapta Vivaldi az Il prete rosso („a vörös pap”) ragadványnevet? a) jellegzetes bőrszíne miatt b) baloldali nézetei miatt c) mert szeretett vörös színű ruhákban járni d) vörös haja miatt

5.

Mit kívánnak feleleveníteni a régizene-mozgalom követői? a) a korabeli előadásmódot b) a korabeli hangszereket c) a korabeli hangversenytermeket d) a korabeli öltözködést e) a korabeli repertoárt f) a korabeli tiszteletdíjakat

2.

Hány évig szolgált Bach a lipcsei Tamás-templomban? a) 18 b) 23 c) 28 d) 33 e) 38

3.

Melyik zenetörténeti korszakot képviselik a mai koncert zeneszerzői? a) barokk b) középkor c) reneszánsz d) romantika

SZÓKERESŐ – Bach városai Keresd ki és jelöld meg azoknak a városoknak a neveit a betűnégyzetben, amelyekben Bach hosszabb-rövidebb ideig élt! A felsorolt városok között lesz egy kakukktojás, amelyben nem járt Bach, és ezért nem szerepel a betűnégyzetben. Megfejtésként küldd be ennek a városnak a nevét!

ARNSTADT EISENACH HALLE KÖTHEN LIPCSE LÜNEBURG MÜHLHAUSEN OHRDRUF WEIMAR

S Z C B N E H T Ö K T F H B E W V O R R L K X N C U S H R A Z Ü P R W P A R C R C H N H M R E D N N P M N E W Y O R

I

S E X

I

U B E

C U U T M A S G L U Y F

L A V E A M

C D F

I

S R A

I W W R F E G S

T D U O F K S Q K G S M Ü H L H A U S E N E

A Kvíz és a Szókereső megoldásait 2015. október 30-áig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A mindkét feladványra helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2015. november 15-ei Az osbitos kalandjai – Kodály: Háry János című Matinékoncertre.

RÉGI MÓDI? – VIVALDI ÉS BACH, AHOGY ŐK SZERETTÉK

13

MATINÉKONCERTEK-Műhelytitkok

Mindig vasárnap / 11.00 2015. november 15.

Az obsitos kalandjai

Kodály: Háry János 2015. december 13.

Dal-játék

Mozart: A varázsfuvola 2016. január 24.

Balettmesék

Bartók: A fából faragott királyfi

AJÁNLÓ

előzetes,

HANG-SZER-SZÁM

Zenél a világ!

Mindig szombaton / 11.00 2015. október 17.

2015. november 14.

A sokszínű Kolumbia A Szaharán innen és túl

Észak- és Nyugat-Afrika zenéi és hangszerei 2015. december 12.

A vörös föld hangjai

ISKOLÁSKONCERTEK

Mindig hétfőn

2015. november 2. / 11.00

Játsszunk együtt!

Érdi Tamás és ifjú vendégei 2015. november 16. és 2016. február 8. / 9.30 és 12.00 2015. december 7. / 11.00

Weöres Sándor Rockandroll Így zenélünk mi!

A rendkívüliek 2016. január 25. / 11.00

Sixtones – A cappella

HETEDHÉT TÁNCHÁZ

Zenés, táncos, énekes foglalkozás mesével - gyerekeknek Mindig vasárnap / 11.00 2015. november 8.

Lakócsai táncok és a tamburák

2015. december 6.

Bukovinai táncok és a furulya

2016. január 10.

Zoborvidéki táncok és a duda

2016. február 14.

Szlavóniai táncok és a tambura

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.

A szerkesztés lezárult: 2015. október 5.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000