Bartók Tavasz Műsorfüzet - Az aranyember - ősbemutató (2021. május 12.)

Az aranyember – ősbemutató A Müpa Zeneműpályázat díjnyertes műve

Man of Gold – world premiere Award-Winner of Müpa’s Composition Competition

MÁJUS 12. | 20.00

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Müpa Budapest – Béla Bartók National Concert Hall

Farkas Bence: Kísérőzene Az aranyember (rendező: Korda Sándor, 1918) című némafilmhez • Incidental music for the silent film, Man of Gold (director: Alexander Korda, 1918) Közreműködik • Featuring: Győri Filharmonikus Zenekar • Győr Philharmonic Orchestra Vezényel • Conductor: DUBÓCZKY Gergely For the English version, see page 5

1

2

Az aranyember Jókai Mór regényéből (Az arany ember) több filmes adaptáció is született. A legismertebb, legnépszerűbb filmváltozatnak az 1962ben bemutatott, Gertler Viktor-féle rendezés számít, melyben olyan legendás színészek működtek közre, mint a címszerepet alakító erdélyi színész, Csorba András vagy Béres Ilona, Pécsi Ildikó, illetve Latinovits Zoltán. Nem mellesleg ez a mozifilm volt a magyar filmgyártás első szélesvásznú alkotása. Közel három évtizeddel korábban, 1936-ban került közönség elé a Hevesi Sándor forgatókönyve alapján készült változat, a rendező a Meseautót is jegyző Gaál Béla volt. De nem ez volt a regény első filmes feldolgozása, 1919-ben Korda Sándor rendezésében már bemutattak egy némafilmet, mely „különösen becses darabja a magyar filmtörténetnek, mivel a hazai némafilmállomány mintegy 90 százaléka az évek folyamán megsemmisült vagy elveszett, és a rendező Magyarországon forgatott alkotásai közül ez az egy maradt fenn vetíthető állapotban. Az eredetileg három felvonásból (48, 41 és 55 perc) álló filmnek egy 61 perces változatát sikerült megmenteni.” Ehhez a korai változathoz 2002–2003-ban komponált kísérőzenét Selmeczi György. „Ebben a feladatban az volt különösen érdekes – nyilatkozta Selmeczi –, hogy koherens, tételszünet nélküli, hetvenperces zenét kellett létrehoznom, s a film teljes akusztikai terét ki kellett töltenem, hiszen nincs benne se párbeszéd, se zörej. (…) Nekem a tudatosan megvalósítandó eklektika jelentett kihívást, hiszen három kornak kellett megfelelnem: a cselekmény korának, a Jókaiénak; a posztromantika és az avantgárd egyidejűségével tüntető századelőnek, a Kordáénak; végül pedig a sajátunknak, amely vonzódik a revivalhoz és a remixhez. A zárt, mívesen megírt, »körömkefével megpucolt« szimfonikus szakaszok váltakoznak szólisztikus, virtuóz, funkcionális zongorázással.”

2020-ban, a Müpa zeneszerzői pályázatának filmzene kategóriájában a kiírók ismét Korda Sándor filmjéhez vártak új zenét. A díjazott Farkas Bence így fogalmazott a sajátos kihívással kapcsolatban: „Az arany ember volt az első kötelező olvasmány, amit valóban élvezettel olvastam. A pályázat kapcsán újraolvasva jöttem rá, milyen sok réteg bomlik még ki a történeten túl jellemrajzokból, leírásokból, fanyar humorból, melyeket első olvasásra nem vettem észre vagy még nem értettem. Ezeket a rétegeket óriási feladat filmre vinni, s ha valaki ma megnézi ezt a korai némafilmet, szembesülnie kell a befogadás nehézségeivel: mai szemmel nézve lassú, mégis nehezen követhető, szokatlan színészi gesztusok követik egymást, az inzertek megtörik

Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

a képsorokat, és egy sor technikai megvalósítás is egészen más, mint a mostani filmekben. Egyetemi éveim alatt láttam egy kiváló zenei megoldást némafilm aláfestésére. Élő zenekari kísérettel vetítették a Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén című filmet, zenéjét akkori tanárom, Varga Judit komponálta. Tetszett az előadás, ezért utána megkérdeztem, egyáltalán hogyan lehet egy ekkora feladathoz hozzáállni. Az volt a válasza, hogy nem tett mást, mint minden pillanatban értelmezte a látottakat, és segíteni próbálta a közönséget.

Nekem most ugyanez a célom: rámutatni olyan pontokra, amelyek netán elsikkadnának, ívet képezni látszólag nem összefüggő jelenetsorok között, megmutatni mindazt, amit csak sokadik újranézésre fedeztem fel. Szerencsére bőven akad megmutatnivaló, hiszen ez a film értékes és jó, csak éppen olyan filmnyelv ismerete szükséges hozzá, ami ma nem magától értetődő. Ehhez jól jön, hogy lehetőségem van digitális hangszínekkel demót készíteni, képkockára pontosan dolgozni, kipróbálni és visszahallgatni, hogy vajon mi működik és mi nem, szem előtt tartva azt is, hogy a zenekarnak igen nehéz feladat szinkronban játszani a filmvetítéssel. Ehhez fűződő tapasztalataim már vannak modern filmek esetében, így a legnagyobb kihívást maga a kompozíció jelenti; mit bír el a stílus, segíti-e a befogadást, milyen arányban alkalmazhatok kortárs technikákat, hogyan lesz játszható, hatásos-e élőben? Ha ezekre a kérdésekre jó választ tudok adni, akkor az előadás élvezetes és izgalmas lehet.”

3

Farkas Bence Zenei tanulmányait zongoristaként kezdte, később a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneelméletet, zeneszerzést és stúdiótechnikát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen alkalmazott zeneszerzést tanult. Akadémiai évei alatt két nemzetközi filmzeneszerző-verseny, a varsói Film Music Festival és az Oticons Faculty elődöntőjébe is bejutott. 2016-ban Frányó István filmrendező Karinthy Frigyes Tanulság című novellájából készült filmadaptációjához, valamint Szilágyi Bálint színházi rendező Aranjuezi szép napok című előadásához írt kísérőzenét. Rövidebb szóló- és kamaraművek mellett egy nagyobb lélegzetű zongoraversenyt is komponált. Öt egész estés magyar mozifilmben dolgozott hangszerelőként.

A komponálás mellett tanít és filmzenék stúdiófelvételeinél működik közre zenei rendezőként.

Dubóczky Gergely Matematikusi diplomája megszerzése után végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester szakát, ahol summa cum laude diplomázott. Tanulmányokat folytatott New York államban és Bécsben is. Részt vett többek között Eötvös Péter, Erwin Ortner, Sir Simon Rattle, Bertrand de Billy és Daniel Harding mesterkurzusain. 2016 nyarán Portugáliában az Atlantic Coast Karmesterversenyen első díjat nyert. Friss diplomásként két évig a Nemzeti Filharmonikusok asszisztens karmestere volt Kocsis Zoltán mellett. 2009 óta a Semmelweis Egyetem Medikus Zenekarának művészeti vezetője és karmestere. Saját projektzenekarával, a Budapest Sound Collective-vel 2013 óta hoz létre kortárs és összművészeti produkciókat. Dolgozott a Budapesti Wagner-napokon Fischer Ádám asszisztens karmestereként, 2014-től Fischer Iván meghívására több koncerten vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart, továbbá olyan vendégkarmesterek mellett dolgozott asszisztensként, mint Jaap van Zweden, Marek Janowski, Jukka-Pekka Saraste vagy Robin Ticciati. Az elmúlt években szinte az összes jelentősebb magyar zenekart dirigálta.

4

Győri Filharmonikus Zenekar Az együttes Európa szinte valamennyi országában fellépett már, de Ázsia legfontosabb zenei színpadain, Kínában, Dél-Koreában, Tajva­n­on is sikerült kivívnia mind a szakma, mind a közönség elismerését.

A zenekar 2009 tavaszán a legendás olasz filmzeneszerző-karmes­ terrel, az Oscar-díjas Ennio Morriconéval nagy sikerű távol-keleti és európai turnén vett részt. Az elmúlt évtizedek során híres magyar és külföldi dirigensek álltak a zenekar élén, például Sándor János, Medveczky Ádám, Lamberto Gardelli, Arvīds Jansons, Mariss Jansons, Kertész István, Kobajasi Kenicsiró, Kocsis Zoltán, Kovács János, Rajter Lajos, Jurij Szimonov, Varga Gilbert, Carlo Zecchi, Alastair Willis, Keller András, Gérard Korsten. Regionális kulturális együttes, a térség csúcsintézménye, a vele szemben támasztott szak­ mai elvárá­soknak megfelelően egyszerre tölti be a klasszikus-tradici­onális nagyzenekar, a crossover filmzenekar, a szabadtéri vagy gálazenekar, a kisebb vagy nagyobb kamarazenekar és időnként a koncertfúvószenekar szerepét is.

Man of Gold Mór Jókai’s novel, The Man with the Golden Touch (Az arany ember) has been adapted to film several times. The best-known, most popular version was directed by Viktor Gertler, had its premiere in 1962, and featured such legendary actors as András Csorba, who played the lead role, Ilona Béres, Ildikó Pécsi and Zoltán Latinovits. Also, it was the first widescreen film produced in Hungary. Sándor Hevesi’s screen­play had been realized by Béla Gaál, the director of The Dream Car (Meseautó), almost three decades earlier, in 1936. It wasn’t, however, the first filmic adaptation: Alexander Korda’s silent film had hit the cinemas in 1919. It is “a particularly precious episode in the history of Hungarian film, because some 90 per cent of the Hungarian silent films have been lost or destroyed, and this is the only one of the films the director made in Hungary that is in a condition fit for screen­ ing. The rescued version of the film, which originally had three acts (48, 41 and 55 min), is 61 minutes long.” It was for this early version that György Selmeczi composed incidental music in 2002–2003.

“What made this undertaking particularly interesting,” said Selmeczi, “was that I needed to create seventy minutes of coherent music

5

Source: Hungarian National Film Institute – Film Archive

with­out intervals between the movements, and it was to fill the entire acoustic space of the film, because it has no dialogues, no noises. (...)

What I found challenging was to fashion eclecticism consciously, because I needed to meet the requirements of three ages: the age of the plot, of Jókai; the early 20th century, which was marked by the simultaneity of post-Romanticism and the avant-garde, the age of Korda; and finally, our own age, which is attracted to revivals and remixes.

Closed, finely written, ‘brushed-up’ symphonic passages alternate with soloistic, virtuosic, functional piano-playing.”

In 2020, the contestants of Müpa Budapest’s composition competition were to submit entries in the film music category for Alexander Korda’s movie. Said the prize winner, Bence Farkas, about the challenges he faced: “The Man with the Golden Touch was the first compulsory reading at school I actually enjoyed reading. As I reread it for the competition, I realized how, thanks to the characterizations, descriptions and wry humour, there were many more layers than I had noticed, or could under­ stand, at first reading. It is a great challenge to translate these layers onto celluloid, and this early silent film can easily prove demanding for today’s viewers: it seems slow-paced, but it is still difficult to follow; the actors keep making unusual gestures, the inserts break the sequence

6

of images, and there are quite a few other technical solutions you can’t see in a modern film. I came across a great solution for incidental music when I was still at university. The film was called The Extraordinary Adventures of Mr. West in the Land of the Bolsheviks, and it was screened with live orchestral music that had been composed by my teacher at the time, Judit Varga. I liked the performance so I asked her afterwards how one set about such a vast task. She said all she had done was interpret what she saw at any given moment, and tried to help the audience.

My goal is the same now: highlight points that may slip away unno­ticed, connect apparently unrelated scenes, show all I discovered only on the umpteenth watch. Fortunately, there are quite a few things worth showing, because this is a valuable and good film, except that you need to know a filmic idiom you won’t obviously know. It helps in this regard that I can make a demo with digital timbres, match things frame by frame, and test what works and what doesn’t, keeping in mind it is very difficult for the orchestra to play in perfect synch with the film. Since I have this kind of experience with modern films, the greatest chal­lenge is the composition itself: what can the style accommodate; does it facilitate reception; what is the weight of contemporary techniques to be; how can it be performed; does it work live? If I can answer these questions right, the performance can be enjoyable and exciting.”

Bence Farkas Having learned the piano for ten years, he studied music theory, composition and sound engineering at the King St Stephen Musical Vocational School, and then applied composition at the Liszt Academy.

During his academy years he qualified for the semi-finals of two international competitions for film music, the Warsaw Film Music Festival and the Oticons Faculty. In 2016, he wrote music for director István Frányó’s filmic adaptation of Frigyes Karinthy’s short story, Tanulság (Lesson), and theatre director Bálint Szilágyi’s production of The Beautiful Days of Aranjuez. He composed short solo and chamber pieces, as well as an extensive piano concerto. He arranged music for five feature-length Hungarian movies. In addition to composing, he teach­es and acts as music director at the studio recordings of film music.

7

Gergely Dubóczky He graduated as a mathematician before attending the conductor programme of the Liszt Academy, where he finished with the highest distinction. He also studied in the state of New York and in Vienna. He has taken the masterclasses of Péter Eötvös, Erwin Ortner, Sir Simon Rattle, Bertrand de Billy and Daniel Harding, among others. In the summer of 2016, he won the Atlantic Coast International Conducting Competition in Portugal. As a fresh graduate, he was assistant conductor to Zoltán Kocsis at the Hungarian National Philharmonic.

He has been artistic director and conductor of Semmelweis University’s Medic Orchestra since 2009. He has been creating contemporary and total-art productions with his own project orchestra, the Budapest Sound Collective, since 2013. He was Ádám Fischer’s assistant conductor at the Budapest Wagner Days, and in 2014 was invited by Iván Fischer to the Budapest Festival Orchestra, to conduct the ensemble at several concert, and to assist such guest conductors as Jaap van Zweden, Marek Janowski, Jukka-Pekka Saraste and Robin Ticciati. Over the past few years he conducted almost all of Hungary’s important orchestras.

Győr Philharmonic Orchestra The orchestra has played in almost every European country, and earned popular and professional praise for performances on the leading concert stages of Asia, including China, South Korea and Taiwan.

In the spring of 2009, they successfully toured South East Asia and Europe with Ennio Morricone, the legendary, Oscar-winning Italian conductor and composer of film music. Over the past decades, such famous Hungarian and foreign conductors stood at the helm of the orchestra as János Sándor, Ádám Medveczky, Lamberto Gardelli, Arvīds Jansons, Mariss Jansons, István Kertész, Ken-Ichiro Kobayashi, Zoltán Kocsis, János Kovács, Ľudovít Rajter, Yuri Simonov, Gilbert Varga, Carlo Zecchi, Alastair Willis, András Keller and Gérard Korsten.

As the region’s top cultural institution, it meets diverse professional requirements, acting as a classical-traditional symphonic orchestra, a crossover film orchestra, and an ensemble for open-air and gala concerts. It is also home to chamber orchestras of various sizes, and even to a concert brass band.

8

A címlapon: részlet Az aranyember (rendező: Korda Sándor, 1918) című némafilmből Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum