
2026. május 2., 3.
2026. május 2., 3.
Fesztivál Színház
BUDAPEST TÁNCSZÍNHÁZ: TOLDI
Toldi Miklós: ifj. Zsuráfszky Zoltán
Laczfi Endre, nádor / Mikola, cseh vitéz:
Toldi György: Daniele Bosco
Toldi Lőrincné, Miklós és György édesanyja: Özvegyasszony: Maria Borges
Bence, Toldiék szolgája: Marika Masuda
Lajos király: Matthew Bell
Királynő: Marika Trucci
Narráció felvételről:
Toldi Miklós: Pásztor Máté
Laczfi Endre, nádor / Mikola, cseh vitéz:
Toldi György: Csere László
Toldi Lőrincné, Miklós és György édesanyja:
Bence, Toldiék szolgája: Benkő Péter
Lajos király: Nagy Gábor
Özvegyasszony: Szabó Anikó
A felvételen közreműködik:
Esszencia: Lakatos Róbert – hegedű, brácsa, Kunos Tamás – brácsa, Kiss Árpád – trombita, Bede Péter – szaxofon, Marcel Comendant – cimbalom, Rigó János – nagybőgő

Dramaturg: Boros Zoltán
Video mapping: Juhász Péter
Díszlet, jelmez: Klimó Péter
Koreográfus: Sághy Alexandra, Tókos Attila
Fény, rendező: Földi Béla
A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Müpa szervezésében valósult meg.

Ha választhatnál egy szuperképességet, mi lenne az? Láthatatlanná válni, vagy érteni az állatok nyelvén?
Toldi Miklós sokkal magasabb és erősebb volt, mint mások. Egy igazi izomkolosszus. Nem az írók találtak ki egy korabeli szuperhőst: Toldi valóban létezett, Nagy Lajos király uralkodása idején élt. Hatalmas termete és óriási testi ereje kiemelte őt kortársai közül. Kézenfekvő volt, hogy katonáskodjon: több hadjáratban is részt vett, később még a király mellett is szolgált.
Tudod, mi volt az egyik legkülönlegesebb küldetés, amit Toldi Miklósnak teljesítenie kellett?
A korabeli viszonyok között nem volt egyszerű és biztonságos utazgatni. Toldit egészen messzire, Itáliába, egészen pontosan a mai Olaszország területén található Firenze városába küldték, hogy hozzon el valamit. És hogy mi volt ez a valami? Egy drága ékszer, értékes kard, ismeretlen fűszer? Egyik sem: két oroszlánkölyök.
Honnan tudjuk, hogy Toldi valóban élt? Nem lehet, hogy utólag találták ki a nagy erejű figurát?
Szerencsére maradtak fenn oklevelek az Anjou-korból (ejtsd: Anzsu; az 1300-as éveket nevezzük így, amikor a francia eredetű Anjou-házból származó királyok uralkodtak Magyarországon). Az egyiken azt olvashatjuk: Toldi Miklós elcserélte egyik birtokát a Bihar megyei Bátor helységre. Ha el tudta cserélni, akkor valóban létezett, igaz? Később Ilosvai Selymes Péter írt róla, de ez már az 1500-as évek második felében történt. Arany János elbeszélő költeménye is erre az írásra támaszkodik. Nógrád és Bihar vármegyében a néphagyomány igazi mesehőst faragott az alakjából, igaz, hogy a történetet Mátyás király udvarába helyezik – micsoda ötlet! Mire Mátyás megszületett, Toldi körülbelül 120 éves lett volna!
Toldi tényleg megverekedett a cseh vitézzel?
Gondold csak el, van egy hatalmas erejű katona, aki harci dicsőségre vágyik. Mit tehet, ha épp nincsen háború, ahova elmehet harcolni? Hát ellovagol valamelyik nemesi udvarba, lehetőleg a királyhoz, és részt vesz egy lovagi tornán. Legalább akkora érdeklődés kísérte ezeket a harci játékokat, mint ma egy Bajnokok Ligájamérkőzést. Ott aztán bárkivel szembekerülhetett, akár egy nagyszájú cseh vitézzel is.
Az előadás első jelenetében Toldi mögött egy gémeskút képe látható. Hogy működik a gémeskút?
Olyan, mint egy nagy libikóka. A közepén az ágas tartja a hosszú rudat, aminek a neve: gém. A gém egyik oldalára jó nagy súlyt akasztanak, ez a kolonc. (Ugye hallottad már, hogy „kolonc a nyakán”? Láthatod, hogy ha igazi kolonc volna, az emberünk mozdulni sem tudna.) A másik oldalon lóg a vödör, amit leeresztenek a kútba, a kolonc súlya pedig segít a magasba húzni a vizet.


Miért van az utolsó jelenetben az összes táncos a színpadon?
A zárójelenetet úgy hívják: finálé. Ez a darab csúcspontja, amikor a koreográfusok –ők állítják össze a mozdulatsorokat – az összes szereplőt felvonultatják egy vidám, fergeteges, színes jelenetben. Figyeld meg, milyen sodró lendületű a zene, milyen különleges trükköket mutatnak be a táncosok! Cigánykerekeznek, átpördülnek egymáson, fél lábukat összeakasztva forognak. Ha én táncos lennék, a legjobban a finálét szeretném eltáncolni! Te mit gondolsz erről?
KérdéseK:
I. Milyen tetteket hajt végre Toldi, amik a nagy erejét bizonyítják?
a) legyőz egy cseh vitézt
b) medvéket fékez meg
c) kirántja egy terem sarkából a tartóoszlopot
d) felemel egy rudat
e) elhajít egy malomkövet
f) puszta kézzel megöl egy farkast
g) tálca helyett malomkőről kínálja egy kehely itallal a királyt
II. Az alábbiak közül válaszd ki, milyen hangszereket hallottál a táncjáték kísérőzenéjében.



a) orgona b) cimbalom c) szaxofon



d) harsona e) hegedű f) fuvola
III. Állítsd időrendbe az eseményeket!
a) a király átlát György gonosz mesterkedésén
b) György szolgái bosszantják Miklóst
c) Miklós kegyelmet és katonai rangot kap
d) menekülés a pusztába
e) katonák Nagyfalu határában
f) bajvívás a Duna szigetén
IV. Melyik volt a királyi címerben is szereplő virág az 1300-as években?



V. Miért annyira nehéz egy malomkő?
a) Mert ezekkel szoktak madarakra vadászni, ha kisebb lenne, nem találnák el vele őket
b) Mert össze kell zúznia a magokat, ha kisebb lenne, nem tudná megőrölni a búzát.
c) Mert meg kell tartania a malom épületének súlyát, ha kisebb lenne, összeroppanna alatta.
Írta és a feladatokat készítette: Mechler Anna
a, d, e, f (a „c” válasz Sámsonra, a „g” Kinizsi Pálra, két másik erős emberre utal)
Müpa Budapest Nonprofit Kft.
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000
E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu
Nyitvatartás
Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.
Címlapfotó © Nagy Attila, Müpa
A szerkesztés lezárult: 2026. április 24.
A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnereink:
A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.