Müpa Műsorfüzet - Haydn: A teremtés (2024. január 1.)

2024. JANUÁR 1.

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS 1

mupa.hu

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu

1 January 2024 Béla Bartók National Concert Hall

NEW YEAR’S CONCERT

2024. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: THE CREATION HAYDN: A TEREMTÉS Featuring: Mojca Erdmann – soprano Gyula Rab – tenor Benjamin Appl – baritone Austro–Hungarian Haydn Philharmonic Hungarian Radio Choir (choirmaster: Zoltán Pad) Conductor: Ádám Fischer

Közreműködik: Mojca Erdmann – szoprán Rab Gyula – tenor Benjamin Appl – bariton Osztrák–Magyar Haydn Zenekar a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Fischer Ádám

The English summary is on page 12.

3

EGY SZABAD EMBER

A zeneszerzők Josquintől és Janequintől Couperinen és Rameau-n át Vivaldiig és Telemannig már jóval Joseph Haydn (1732–1809) megszületése előtt vallották, hogy hangokkal bármi megjeleníthető: madarak, kutyák, macskák, Kötögető nők, Nyíló liliomok, A hamburgi apály és ár, sőt A négy évszak. Az ausztriai Rohrau szülöttének újítása kettős. Egyrészt A teremtés című oratóriumában nem egy-egy növényt, állatot, égitestet, hegyet, vizet és más élő vagy élettelen létezőt ábrázolt, hanem mindezek ezerszínű összességét, az egész világot a keletkezéstörténet szemszögéből, másrészt a műfaj ezúttal nem rövidke billentyűs darab, nem madrigál vagy zenekari szvit, és még csak nem is versenyműciklus, hanem egész estét betöltő oratórium.

A sors bölcs rendelése, hogy A teremtés a már nem fiatal Haydn alkotása, amelyet a zeneszerző hatvanöt évesen, 1797-ben kezdett komponálni, és tizenegy esztendővel halála előtt, 1798-ban fejezett be. A munka kezdetén immár hét éve megszabadult az Esterházyak rezidenciális muzsikusának nyűgössé vált státusától. Ez a szolgálat huszonkilenc éves korában, 1761-ben kezdődött, és 1790-ben, Miklós herceg halála után, az Esterházyak által jelentős nyugdíjjal ellátott és a szabad mozgás lehetőségével felruházott zeneszerző Bécsbe költözésével ért véget. Ekkor Haydn ötvennyolc éves: a 18. század fogalmai szerint már inkább idős, mint középkorú ember. Bár létbizonytalanság nem fenyegeti, mégis imponáló a bátorság, amellyel korosan arra vállalkozik, hogy tehetségével és műveivel kilépjen az európai zenepiacra, személyesen is megmutatkozva a nagyvilágban, amely zenéjét régóta ismeri, őt magát azonban még nem. E vállalkozás részét alkotják Johann Peter Salomon (1745–1815) hegedűművész és impresszárió javaslatára vállalt, rendkívüli sikereket hozó londoni utazásai, melyek A teremtés keletkezéstörténetének is fontos előzményei.

A zeneszerző két látogatást tesz a szigetországban, az elsőt 1791–92-ben, a másodikat 1794–95-ben. Mindkét alkalommal hall Händel-oratóriumokat, melyek jelentős hatást gyakorolnak alkotói képzeletére. Olyan művek előadásán lehet jelen, mint az Izrael Egyiptomban, az Eszter, a Saul, a Júdás Makkabeus vagy a Messiás. A Haydn-irodalom szerint a Händeloratóriumok élménye – s ezeken belül a kórus fontossága, funkciója, kezelésének módja – jelentős szerepet játszott két kései mű, A teremtés és Az évszakok koncepciójának megformálódásában. E két nagy oratórium megírásának más szempontból – mai szóval: „zeneszociológiailag” – is ekkor jött el az ideje. Haydn az Esterházyak szolgálatában sok nagyszerű művet komponált, ám ahogyan a kései szimfóniák erőteljesebben szimfonikus hangzása és grandiózus gesztusvilága is túlmutat egy főúri kastély dísztermének szerény dimenzióin, úgy a nagy oratóriumok is a polgári hangversenyélet tágas termeire és jegyvásárló közönségének tömegeire számítanak, s ezekkel olyan városok szolgálhatnak, mint London vagy Bécs.

4

HÄNDELNEK NEM, HAYDNNAK IGEN

A teremtés szövegkönyve több forrásból táplálkozik. Az alapvetés természetesen maga a Biblia, az Ószövetség genezistörténete. Egy újabb réteg John Milton (1608–1674) angol költő Az elveszett paradicsom című eposza, amelynek részleteit Thomas Linley (1733–1795) dolgozta át. A Händel-oratóriumok termékenyítő élményéről már szóltunk. Újabb kapocs a két zeneszerző között, hogy Linley szövegét évtizedekkel korábban Händelnek is felkínálták, ő azonban bőbeszédűnek vélte a librettót, ezért nem vállalkozott megzenésítésére. Haydn számára azonban éppen a részletgazdagság bizonyult ígéretesnek, mert lehetőséget kínált számos illusztratív kompozíciós eszköz alkalmazására.

Második londoni útjáról tehát hazavitte Bécsbe a szöveget, ahol azt németre fordította és átdolgozta-kibővítette Gottfried van Swieten báró (1733–1803), a nagy műveltségű, holland születésű osztrák diplomata, a bécsi zeneélet befolyásos alakja, aki könyvtárának barokk kottáival Mozart zenei fejlődésére is hatást gyakorolt, és Beethovennel is kapcsolatba került. Így született meg a keletkezéstörténet kerülőútjait bejárva A teremtés szövegkönyve, melynek megzenésítésén Haydn két éven át fáradozott. Az ősbemutató rendkívüli érdeklődés mellett zajlott le 1799. március 19-én a bécsi Burgtheaterben. A szemtanúk elbeszélése szerint az épület „fennállása óta nem volt olyan életveszélyes tolongás színhelye”, mint ez alkalommal, s a siker is hatalmas volt mind az esemény bevétele szempontjából, mind erkölcsileg.

Magyarországra a zenetörténet számos jelentős műve csak nagy késéssel jutott el, A teremtés esetében azonban azzal büszkélkedhetünk, hogy a mű recepciótörténetében a legelső Bécsen kívüli előadás éppen nálunk zajlott. Az oratórium ugyanis nem egészen egy esztendővel az ősbemutatót követően, 1800. március 8-án megszólalt Budán, a zeneszerző vezényletével, József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő lakodalmi ünnepségeinek részeként. E budai koncertet tekinthetjük a magyarországi Teremtés-tradíció kezdetének – egyben a Müpa által 2008-ban megalapozott új előadói hagyomány legelső csírájának.

APPARÁTUS, FORMA, TAGOLÓDÁS

A teremtés Haydn egyik legnagyobb terjedelmű kompozíciója, időtartama körülbelül egy és háromnegyed óra. Apparátusa a nagy, szimfonikus hangzású oratóriumoké, vagyis a karmesternek még egy historikus szellemű előadásban sem kell takarékoskodnia a zenekar és a kórus létszámával – már csak azért sem, mert a mű inspiráló modelljei Händel oratóriumai voltak, s ezeket a 18. századi angol előadópraxisban, amelynek jóvoltából Haydn megismerkedett velük, nagy apparátussal szólaltatták meg. A három szólista közül a szoprán Gábriel

5

arkangyalt és Évát, a tenor Uriel arkangyalt, a basszus Ráfael arkangyalt és Ádámot énekli, a kórus négyszólamú vegyeskar, a zenekar pedig olyan szimfonikus együttes, amelynek erejéhez és gazdag színvilágához a szokásos vonós- és fúvóskar mellett harsonák (alt, tenor), basszusharsona és kontrafagott hangja is hozzájárul.

Az oratórium formája háromrészes: az első két rész a világ teremtésének folyamatát mutatja be (az első rész az első négy nap, a második a további kettő munkáját – hiszen a Biblia szerint Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent), a harmadik rész pedig az első emberpár édeni boldogságát tárja elénk.

ARÁNYTALAN MŰ?

Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy a bécsi klasszikus stílus minden vonatkozásban ragaszkodik a kiegyenlítettség elvéhez, s ez a törekvés a művek arányaiban is megnyilvánul.

A teremtés e szempontból rendhagyó alkotás. Az első két rész hosszú, az első tizenhárom, a második tizenöt számot tartalmaz, ehhez képest meglepő, hogy a harmadik rész mindössze hat számra korlátozódik: ebben két Éva–Ádám-duettet hallunk, mindkettőt recitativo vezeti be, s már el is érkeztünk a nagyszabású zárókórushoz, amely a teljes művet berekeszti. A feltűnő terjedelemkülönbség oka egyszerű: az első két részben Haydn „el volt foglalva a részletekkel”, hiszen a librettó aprólékosan végighalad a teljes teremtésfolyamat minden állomásán, amelyeket a zeneszerző olyan játékos örömmel színez ki, mint egy gyerek a kifestőkönyvét.

A harmadik részhez érve azonban Haydn már „csak” az első emberpár édeni boldogságát és a Mindenható előtti alázatát jeleníti meg. Nyilvánvaló, hogy ezeket a zeneszerzőnek tömörebben kellett ábrázolnia, mint az első két rész teremtményeit, már csak azért is, mert itt nem színekről, formákról, tulajdonságokról, hanem lelkiállapotról van szó. Ha ezek után azt kérdezzük, aránytalan mű-e A teremtés, helyesebb azt válaszolnunk, hogy Haydn mindhárom rész megalkotásakor következetes a téma részletgazdagságához illő terjedelem vállalásában.

VALLÁSOS, DE NEM LITURGIKUS

A teremtés műfajáról szólva nem azt kell hangsúlyoznunk, hogy oratóriumról van szó, hiszen ez magától értődik. Mégis lehet mondanivalónk a műfajról: elsőként az, hogy Haydnnak e kései remeke nyomatékosan illusztratív szellemű alkotás, amely esztétikai kiáltvány helyett a hangok eszközével tesz hitet a zene ábrázolóképessége mellett, mégpedig igen konkrétan, sőt sokszor feltűnő naturalizmussal. Egy másik lényeges műfaji jellegzetesség, amelyet érdemes tisztán látnunk: a mélyen hívő Haydn, aki e művét egyfelől arra használja, hogy magasrendű játékot űzzön a teremtett világ élőlényeinek és élettelen létezőinek zenei ábrázolásával, másfelől szüntelenül dicsőíti Isten nagyságát, az utóbbit úgy teszi, hogy művét

6

nem templomba, nem egyházi szertartás keretei közé, hanem hangversenyterembe szánja.

Vagyis fontos a distinkció: A teremtés vallásos, de nem liturgikus mű, s ebben olyan alkotások elődje, mint Mendelssohn Paulusa vagy Éliása, Brahms Német requiemje. Ha már az előlegező szerep említésénél tartunk, A teremtés abban is elődje ezeknek a nagy romantikus opusoknak, hogy a modern oratóriumot egy régi modellhez visszanyúlva, annak jellegzetességeit továbbgondolva teremti meg.

„IGEN” A VILÁGRA

Mint minden nagy alkotás, A teremtés is világképet közvetít – annál is inkább, mivel ezúttal olyan művel van dolgunk, amely éppen a világról, annak geneziséről ad képet. A teremtés világképe félreérthetetlen: ez az oratórium az élet igenlésének jegyében formálódott, tartalma és gondolatisága optimista, jó kedélyű és dicsérő. Sötét tépelődés ebben a zenében nincs, mint ahogy nem szerepel benne a teremtett világ bírálata sem, hiszen egy vallás által meghatározott korban ez magának Istennek a bírálatával – káromlással – volna azonos.

Kontraszt persze van A teremtésben: tempók, hangerőfokozatok, színek, karakterek ellentéte.

De gondolati ellenpont, amely luciferi kétkedést és bírálatot helyezne szembe Isten művének tökéletességével – ilyen nincs és nem is lehet. Már csak azért sem, mert az időszak nemcsak a felvilágosodásé, de az abszolutizmusé is, amikor a vallásos ember számára Isten nemcsak oltalmazó mennyei atya, hanem a legfőbb úr és parancsoló. Haydn pedig, ellentétben a két másik nagy bécsi klasszikussal, magatartásában sokkal inkább alattvaló volt, mint azok.

Ez részben a tehetős falusi bognármester fiának paraszti származásával függött össze (Mozart és Beethoven polgári muzsikusivadék volt), részben élete nagy részének „alkalmazotti” státusával.

E tekintetben tehát A teremtés egyoldalú mű. Ám éppen e tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy olyan hagyományteremtő törekvés szolgálatában állhasson, mint a Müpa újévi koncertje.

Olyan pillanatban, amilyen egy új esztendő kezdete, arra van szükségünk, hogy erőt, reményt merítsünk a friss lendülethez, hitet elhatározásainkhoz, s ezt olyan mű meghallgatásával tehetjük, amely bizalommal és derűlátón tekint az elénk táruló világra, abban a jót látva meg.

A SASTÓL AZ OROSZLÁNIG

Az elemzők madrigalizmusnak nevezik az olyan kompozíciós eljárásokat, amikor a mű egy tulajdonságot (bármilyent) zenei eszközzel ábrázol, párhuzamot sugallva a kettő között.

A reneszánsz madrigálokban sok effajta részlet bukkan fel (innen az elnevezés), de a zenetörténet későbbi korszakaiban is számos ilyen jelenség található Bachtól Kodályig. A madrigalizmus lehet komoly és lehet játékos – A teremtésben inkább utóbbi fajtája figyelhető meg.

7

A mű elején az ürességet és formátlanságot álló harmóniák és dinamizmust nélkülöző, kromatikával (módosított hangokkal) fűszerezett zene jeleníti meg, a dinamika pianissimo.

Az „és lőn világosság” pillanatában hatalmas robbanás tanúi lehetünk, fortissimóban és kristályos C-dúrban. A mű dramaturgiája szerint a teremtésfolyamat részleteit a három arkangyal beszéli el recitativókban és áriákban, míg a kórus hosszabb szakaszok, általában egy-egy nap végét foglalja össze, rendszerint ünnepélyes, dicsőítő tételekben.

Az elbeszélésekben nagyszerű „hangfestő” pillanatok sokaságát élvezhetjük. A pokol menekülő szellemeit rémületet keltő, kromatikus és lefelé irányuló dallam ábrázolja (I. rész, 2. szám), a heves viharokhoz föl- és leszáguldó futamok társulnak (I/3.), a villámok és mennydörgés említésekor üstdobtremolót hallunk (I/3.), a tenger hullámzását élénk skálamenetek jelenítik meg (I/6.). Amikor a szöveg dombokról, sziklákról, hegyekről beszél, meredeken emelkedő dallam tör az egekbe, és éppen a „csúcs” (Gipfel) szónál éri el legmagasabb pontját (I/6.).

Az áradó folyamokhoz széles legato-íveket érez illőnek Haydn (I/6.).

A növények gazdag burjánzását és a virágok szépségét az énekszólam díszítései érzékeltetik (I/8.). A napkelte zenei megfelelője egyszerű, de csodálatos ötlet: lassú, emelkedő skálamenet, amelyhez fejedelmi hangerőfokozás társul, s amely fenséges pompájú, indulószerű zenébe torkoll (I/12.). A hold persze a nap ellentéte: ennek az égitestnek lágy, halk, bensőséges dallamív dukál (I/12.). A sas büszke röptét szélesen kibomló, nemes ívű dallam szimbolizálja (II/15.). A pacsirta éneke ténylegesen fel is hangzik: a klarinét kecses szólójának trioláiban és pontozott ritmusaiban (II/15.), a galambok pedig burukkolnak: erről maga az énekszólam gondoskodik hangutánzó trilláival (II/15.).

A teremtés tételeiben a Biblia képzeletbeli tengeri sárkánya, a Leviatán is megjelenik, basszus szólamok markáns mozdulatai által kísérve (II/18.). Az „örömében ordító” oroszlán lényének félelmetességét súlyos fortissimo trilla nyomatékosítja (II/21.), a „hajlékony” tigris viszont (rögtön az oroszlán után, bár nem ugyanazon a földrészen élnek) könnyed, hatnyolcados staccato ritmusokban szökell (II/21.). Írta: Csengery Kristóf

8

Mojca Erdmann Hans Sotin növendékeként diplomázott a kölni Zeneművészeti Főiskolán, ahol az éneklés mellett hegedűtanulmányokat is folytatott. Hangszínének szépségével és kifogástalan művészi érzékével rövid idő alatt elnyerte a kritikusok elismerését és a közönség szeretetét, így mára az egyik legelismertebb szoprán énekesnővé vált, akinek változatos repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Rendszeresen fellép a világ rangos hangversenytermeiben, operaházaiban és fesztiváljain: énekelt már az amszterdami Concertgebouw-ban, a Metropolitanben, a berlini Staatsoperben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a milánói Scala évadnyitó előadásán is.

Képviseletét a CSAM látja el, lemezeit a Deutsche Grammophon kizárólagos művészeként rögzíti.

Rab Gyula 2012-ben diplomázott a Zeneakadémián Marton Éva növendékeként, 2015-ben fokozatot szerzett a Royal College of Music nemzetközi operaiskolájában. 2014-ben a wrocławi opera színpadán debütált Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operájában, a 2016/17-es évadban a Zürichi Operaház operastúdiójának tagja volt, jelenleg pedig a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz társulatában dolgozik, ahol leggyakrabban Mozart- és Rossini-szerepeket énekel (Tamino, Ferrando és Don Ottavio, illetve Ramiro herceg és Almaviva gróf).

A Junior Prima díjas művész hangversenyeken is rendszeresen fellép idehaza és külföldön, elsősorban Bach, Händel, Mozart, Haydn, Rossini és Kodály műveiben.

9

Fotó © David Ruano

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

10

Benjamin Appl templomi kórusénekesként kezdte zenei tanulmányait a patinás Regensburger Domspatzenben, később a müncheni Hochschule für Musik und Theater, majd a londoni Guildhall School of Music & Drama falai közt képezte tovább magát. A legendás énekes, Dietrich Fischer-Dieskau mentoráltja volt: „A vele töltött évek felbecsülhetetlen értékűek, óriási hatással voltak rám.

Mindig a zene és az élet mélyebb megértését kereste és kutatta, és erre inspirált engem is.” A német bariton szólistaként fellépett már Rheingau, Schleswig-Holstein, Edinburgh, Barcelona és Oxford neves fesztiváljain, és olyan nagy múltú helyszíneken és koncertszínpadokon hallhatta a közönség, mint a Festspielhaus BadenBaden, az amszterdami Concertgebouw, a hamburgi Elbphilharmonie vagy a párizsi Musée de Louvre, de rendszeres vendég a Wigmore Hallban is.

Fischer Ádám 1949-ben született Budapesten, konzervatóriumi tanulmányait követően a Bécsi Zeneakadémián, Hans Swarowsky osztályában szerezte meg karmesteri diplomáját 1971-ben, majd Velencében és Sienában Franco Ferrara mesterkurzusain vett részt. Nemzetközi karrierje 1973-as milánói versenygyőzelmével kezdődött. Pályájának fontos állomásai európai operaházak: Graz, Sankt Pölten, Bécs, Helsinki, München, Freiburg, Kassel, Mannheim. Volt a budapesti Operaház és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. Európa és Amerika nagy operaházainak és koncerttermeinek állandó vendége, rendszeresen vezényel Bayreuthban. A Müpával az intézmény megnyitása óta szorosan együttműködik, az újévi hangversenyeken Haydn oratóriuma, A teremtés szólal meg vezényletével, 2006-ban pedig megalapította és azóta irányítja a Budapesti Wagner-napokat, amelynek produkciói az évek során jelentős nemzetközi megbecsülést vívtak ki.

Fotó © Lucas Beck

Az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar 1987-ben alakult meg Fischer Ádám vezetésével, egy olyan korban, amikor e két országot, egyszersmind Haydn két fő szolgálati helyét, Kismartont (Eisenstadt) és Eszterházát még vasfüggöny választotta el egymástól. A zenekar Fischerrel kezdte meg a világjárást a londoni Proms-koncertsorozattól a New York-i Mostly Mozart Festivalig, és az ő vezényletével rögzítették 1987 és 2001 között Haydn szimfóniáinak lemezösszkiadását is. Az eisenstadti Esterházy-kastély rezidens együttesének művészeti vezetője 2015-ben Nicolas Altstaedt lett, aki az idei évtől fogva Enrico Onofrival közösen irányítja a zenekart.

A Magyar Rádió Énekkara 1950-ben alakult, repertoárja felöleli a klasszikus kórusmuzsika minden területét, beleértve az opera- és oratóriumirodalmat is.

Előadásain kortárs magyar szerzők darabjai is rendszeresen szerepelnek. A kórus rangos nemzetközi fesztiválok gyakori meghívottja, szerepelt már Salzburgban és Bécsben is az Ünnepi Fotó © Magyar Rádió Művészeti Együttesei, Vörös Attila Játékokon, fellépett Bertrand de Billy, Herbert Blomstedt, Eric Ericson, Christoph von Eschenbach, Lamberto Gardelli, Jesús López Cobos, Lorin Maazel, Kurt Masur, Lovro von Matačić, Yehudi Menuhin, Helmuth Rilling, Paul Sacher és Peter Schreier vezényletével. Vezető karnagya a Liszt-díjas Pad Zoltán, aki zeneakadémiai tanulmányai után Münchenben képezte tovább magát. 2008-ban a pekingi Központi Zeneakadémia kórusait, 2009 és 2014 között a Debreceni Kodály Kórust vezette.

2014 óta áll a Magyar Rádió Énekkarának élén.

11

SUMMARY Composers working prior to the birth of Joseph Haydn (1732–1809) always believed that anything could be depicted in musical notes: mountains, bodies of water, plants, animals, personal attributes, activities and the four seasons. In his oratorio The Creation (Die Schöpfung), however, the Austrian composer from Rohrau portrayed the entire world from the perspective of the story of its origin. Haydn was no longer young when he wrote the work, starting it at age 65 in 1797, seven years after leaving his by-then disagreeable post as resident musician for the Esterházy family, and finishing it the following year. Significant from the point of view of how the concept behind the oratorio formed are his two stays in London (in 1791/92 and 1794/95) and the impact of hearing some of Handel’s oratorios performed there – particularly the importance and function of the chorus and how it is handled.

Composed to text by the Viennese diplomat Baron Gottfried van Swieten (1733–1803) based on the Book of Genesis, Milton’s Paradise Lost and input from Thomas Linley, the work was first premièred at Vienna’s Burgtheater on 19 March 1799 – and generated huge interest and overwhelming acclaim. The first two parts deal with the six days of creation, while the third and final part presents the Edenic happiness of Adam and Eve. The fascinating wellspring of this music in the Viennese classic style is the so-called madrigalism employing countless details to illustrate animals, plants, celestial objects, mountains and bodies of water with sounds. Ádám Fischer (1949), the permanent conductor of Müpa Budapest’s New Year’s concerts, is a musician of international renown, a regular guest at the world’s great concert halls and opera houses and the artistic director of the internationally lauded Budapest Wagner Days.

The Austro–Hungarian Haydn Philharmonic was formed under the leadership of Ádám Fischer in 1987. With Fischer conducting, they soon started touring the world and recorded all of Haydn’s symphonies. Nicolas Altstaedt became the artistic director of the orchestra in 2017, and starting with 2023, the resident ensemble of the Esterházy Palace in Eisenstadt works with Nicolas Altstaedt and Enrico Onofri as their Artistic Partners. Founded in 1950, the Hungarian Radio Choir boasts a repertoire covering all areas of classical choral music, including the opera and oratorio literature. The choir is a frequent guest at prestigious international festivals, having appeared at both the Salzburg and Vienna festivals, and under the batons of Herbert Blomstedt, Lorin Maazel, Kurt Masur, Yehudi Menuhin, Helmuth Rilling and Paul Sacher.

Their current choirmaster is Zoltan Pad. Joining them on the stage will be the internationally renowned German soprano Mojca Erdmann, praised by critics and loved by audiences for her beauty of tone and impeccable artistry, the Hungarian tenor Gyula Rab, currently a member of München’s Staatstheater am Gärtnerplatz, as well as the German baritone, Benjamin Appl, who emerged from under the wing of the legendary baritone Dietrich Fischer-Dieskau and is now considered one of the world’s top lieder singers.

12

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu 13

ELŐZETES AJÁNLÓ

2024. január 24.

RICCARDO MUTI ÉS A CHICAGÓI SZIMFONIKUS ZENEKAR Riccardo Muti Fotó © Todd Rosenberg

2024. február 27. kedd, 19.00

PUCCINI: MANON LESCAUT A címszerepben: Monica Zanettin Vezényel: Vashegyi György

Monica Zanettin

2024. március 4.

MARIA JOÃO PIRES, DANIEL HARDING ÉS A SVÉD RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Maria João Pires

14 Fotó © Felix Broede

Közreműködik: Maria João Pires – zongora, Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Daniel Harding

2024. április 16.

MOZART: IL RE PASTORE

(A PÁSZTORKIRÁLY) – KONCERTSZERŰ ELŐADÁS Előadja: Rolando Villazón, Baráth Emőke, Elena Sancho Pereg, Zachary Wilder, Tamara Ivanis Közreműködik: L’Arpeggiata Vezényel: Christina Pluhar Baráth Emőke Fotó © Emmanuel Jacques

2024. május 9.

DIANA DAMRAU OPERETTESTJE

„LIEBE, DU HIMMEL AUF ERDEN” Közreműködik: Nikolai Schukoff – tenor, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Ernst Theis

Baráth Emőke Diana Damrau Fotó © Jiyang Chen Fotó © Emmanuel Jacques

2024. május 21.

„SELYMEIM” – ÉNEKESNŐK A NAGYVILÁGBÓL

PALYA BEA ÉS DAFNE KRITHARAS Palya Bea Fotó © VeresAnita

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Fischer Ádám @ Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2023. december 12.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnereink:

A Müpa támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

mupa.hu