Müpa Műsorfüzet - Haydn: Tóbiás hazatérése (2022. április 29.)

2022. ÁPRILIS 29.

HAYDN: TÓBIÁS HAZATÉRÉSE mupa.hu

MÜPA HŰSÉGPROGRAM 2

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu

29 April 2022 Béla Bartók National Concert Hall

2022. április 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

HAYDN: IL RITORNO HAYDN: TÓBIÁS DI TOBIA HAZATÉRÉSE Anna: Eszter Balogh Raffaele: Roberta Invernizzi Tobia: Anders Dahlin Sara: Réka Kristóf Tobit: Nikolay Borchev Featuring: Purcell Choir Orfeo Orchestra (on period instruments) Conductor: György Vashegyi The sheet music for the composition to be performed was released

by Bärenreiter Verlag.

Anna: Balogh Eszter Rafael: Roberta Invernizzi Tóbiás: Anders Dahlin Sára: Kristóf Réka Tobit: Nyikolaj Borcsev Közreműködik: Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) Vezényel: Vashegyi György Az elhangzó zenemű kottaanyagát a Bärenreiter kiadó adta közre.

The English summary is on page 10.

3

Joseph Haydn (1732–1809) neve és az oratórium műfaja bő két évszázada magától értetődő módon kapcsolódik össze egymással a koncertrepertoárban és a zenetörténeti emlékezetben egyaránt. A teremtést és Az évszakokat általános népszerűség és tisztelet övezi, s a komponista többalakú műve, a Krisztus hét szava a keresztfán oratóriumi formájában szintén rendszeresen felhangzik a világ hangversenytermeiben és székesegyházaiban. Mindezek ismeretében meglepőnek tekinthető, hogy Haydn első oratóriuma, a ma esti koncert műsorán szereplő Tóbiás hazatérése (Il ritorno di Tobia) az életmű kevésbé ismert, ritkábban megszólaltatott és kevesebbet is emlegetett feléhez tartozik, jóllehet szerzője pályafutásának és hírnevének alakulásában jelentős szerep jutott az 1775-ös alkotásnak, amely a korabeli műértő közönség körében egyöntetű tetszésre talált.

Haydn ekkor már közel másfél évtizede szolgálta az Esterházyakat: 1761-ben még Pál Antal herceghez szegődött el másodkarmesternek, majd az ő 1762-ben bekövetkezett halála után a cím örököse, a „Fényes” vagy „Pompakedvelő” melléknévvel felruházott Miklós is tovább foglalkoztatta idővel mind értékesebbé váló muzsikusát. Ez a kapcsolat mindkét fél számára előnyösnek bizonyult, és erről korántsem csupán az olyan hálás-alázatos fordulatok tanúskodnak, mint amilyennel Haydn 1776-os önéletrajzi tárgyú levelét zárta: „...a Herceg Úr Őkegyelmességéhez [kerültem], akinek szolgálatában élni és meghalni kívánok”. Miklós, a „jó herceg” (Kapellmeistere nevezte így) a zene és a zenés színház, az opera elkötelezettje volt, így udvari karnagyára nagy feladatok – és egyszersmind nagy lehetőségek – egész sora várt Kismartonban és Eszterházán. A főúr pedig a kor társadalmi rendjének elfogadott keretei között megmaradva ugyan, de nagyvonalúan, jóindulattal és empatikusan bánt udvartartásának hű, szorgalmas és – nem mellékesen – zseniális tagjával.

A hercegi szolgálat azonban mégiscsak a „vidékhez” kötötte Haydnt. Igaz, olyan – operaházzal és marionettszínházzal is rendelkező – vidékhez, ahol nemritkán fejedelmi vendégek előtt bizonyíthatta tehetségét. Hiszen Eszterházán 1773-ban maga az uralkodó, Mária Terézia, 1775-ben pedig az özvegy császárné és királynő 14. gyermeke, Ferdinánd főherceg jelenlétében adhatta elő operáit. Hírneve tehát kétségkívül gyarapodóban volt, ám Bécs még korántsem hevert a negyvenes éveiben járó komponista lábai előtt.

Ilyesformán Haydn kapott azon az 1775-ös határidejű felkérésen, amellyel a bécsi TonkünstlerSocietät illetékesei keresték meg, hogy oratóriumot komponáljon számukra. A nagy jövő előtt álló és hamar zenetörténeti érdemeket szerző zenészegyesület működése ekkor még csupán alig néhány éves múltra tekinthetett vissza. A nyugalomba vonult és elaggott császárvárosi muzsikusok, valamint azok özvegyeinek és árváinak támogatását felvállaló társas önszerveződés 1771-ben alakult meg, s már a következő esztendőben meg is kezdte koncertrendezői ténykedését, hiszen a tagsági díjak és az arisztokraták adományai mellett döntően a jótékonysági hangversenyek jegybevétele biztosította a felvállalt jóléti-karitatív célok megvalósulását.

(Utóbb Haydn nyomában többek között Mozart és Beethoven is közreműködött a TonkünstlerSocietät koncertjein, előadóként és zeneszerzőként egyaránt.)

4

Haydn úgy készült az egyesület két áprilisi hangversenyére, hogy új kompozíciója messzemenően megfeleljen a szakmai és közönségelvárásoknak, és így az oratórium műfajában is fényesen bizonyíthassa művészi rátermettségét. A korabeli bécsi elvárásokhoz igazodott mindjárt a téma- és a nyelvválasztás is: az olasz nyelv jobban megfelelt a császári udvar ízlése által erősen befolyásolt közegben. Az ekkor a Burgtheater rezidens poétájaként tevékenykedő Giovanni Gastone Boccherini (a zeneszerző Luigi Boccherini bátyja) librettójának alapjául pedig olyan bibliai történet szolgált, amely a korban festmények és szobrok, irodalmi művek és zenés alkotások révén ismert és népszerű volt, s amely Bécsben már addig is számos zenés feldolgozást megért.

Tóbiás könyve a Biblia egyik deuterokanonikus, vagyis úgynevezett másodkanonizált könyve, amely a héber bibliába – kanonizálási mérlegelések eredményeképpen – nem került be, a Vulgatába, majd annak nyomán a mai katolikus Szentírásba azonban igen. (A protestáns Bibliából azután újra csak kimaradt mint apokrif irat.)

Az időszámításunk előtt 200 táján keletkezett szöveg az asszír fogság idején Ninivébe elhurcolt Tobitról és fiáról, Tóbiásról szól. Tobit, dacára istenfélő és jótékony életvitelének, elveszítette látását: „Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet. Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon.

Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenőcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam.”

Ugyanebben az időben Tóbiás könyvének párhuzamos elbeszélése szerint szintén súlyos megpróbáltatásnak volt kitéve egy Sára nevű asszony is, aki Ekbatanában élt. Őt „ugyanis már hét férfihez is feleségül adták, de Azmodeus, a gonosz szellem mindegyiket megölte, mielőtt még mint jó házastársak, összekerültek volna.” Isten azonban mindkettejük imáját meghallgatta, s elküldte megsegítésükre Rafael arkangyalt. Ő fiatalember képében, Azarja néven csatlakozott Tóbiáshoz, aki atyja megbízásából éppen üzleti útra indult. Rafael elvezette Tóbiást (és ami a téma ikonográfiai népszerűségét nagyban fokozta: kutyáját) Sára házához, hogy az ifjú elvegye feleségül a nőt, és kiűzze belőle a gyilkos démont. Ezután Tóbiás, immár feleségével és kutyájával együtt hazatért atyjához, s az arkangyal tanácsát híven követve meggyógyította Tobit szemét: „Tudom, hogy megnyílik apád szeme. Kend a hal epéjét a szemére. Az orvosság majd csípi és fehér hártyát választ le a szeméről. De visszanyeri a látását és meglátja a napvilágot.”

Ez a hittel teli béketűrést, bizodalmat és gyógyító isteni közbeavatkozást elbeszélő történet vált tehát Haydn első nagyszabású oratóriumának témájává. Az április 2-i ősbemutató és annak 4-i repríze mindemellett nemcsak a zeneszerző számára teremtett bizonyítási lehetőséget, de az Esterházy-udvartartás énekeseinek és zenészeinek is, mivel jelentős részben ők alkották a Tóbiás hazatérése előadógárdáját. Így a Kärntnertortheaterben megrendezett produkció részét képezte két hercegi muzsikus szólistafellépése is: az oratórium első részét követően a bemutató napján Luigi Tomasini egy hegedű-, a második alkalommal pedig Xavier Marteau egy csellóverseny megszólaltatásában játszott főszerepet.

5

Haydn oratóriuma mindkét „nagy zenei akadémián” egyértelmű és zajos sikert aratott, amint erről az egykorú sajtóbeszámoló is tanúskodik. A császári és királyi privilégiummal felruházott orgánum, a Realzeitung der Wissenschaften 1775. április 6-i lapszámában ugyanis ez állt: „A híres Haydn karmester úr folyó hó 2-án és 4-én előadott, Tóbiás hazatérése című oratóriumával itt általános sikert aratott, és elismert művészetének újabb bizonyítékát adta. Kifejezés, természet és művészet az elejétől a végéig oly szerves szövedéket alkottak munkájában, hogy hallgatóinak az előbbieket megszeretniök, az utóbbiakat pedig megcsodálniok kellett. Különösen kórusai olyan belső tűzzel lobogtak, amilyent különben csak Händel műveiből ismertünk.

Röviden: a rendkívül nagyszámú hallgatóság el volt ragadtatva, és Haydn most már itt is ama nagy művésznek bizonyult, akinek művei keresettek egész Európában, és akiben a külföld is felismeri az őstehetséget.”

A siker pénzügyi szempontból is számottevőnek bizonyult, a két koncert eredményeképpen ugyanis a Tonkünstler-Societät 1000 forint tiszta bevételt könyvelhetett el. E szép summa ismeretében különösen meglepőnek tűnhet Haydn és a zenészegyesület kapcsolatának korántsem zökkenőmentes alakulása. Haydn ugyanis 1778 őszén maga is csatlakozni kívánt a társasághoz. Ahogyan azt azonmód jegyzőkönyvbe vették: „a zene terén eddig szerzett érdemei alapján felvételéért folyamodik, egyszersmind kéri az általa mint (nem Bécsben élő) kültag által fizetendő 300 forint belépési díj elengedését, aminek fejében felajánlja, hogy a társaság kívánságára egy-egy oratóriumot, kantátát, szimfóniát vagy kórust komponál a jótékony hangversenyek céljára”. A Tonkünstler-Societät választmánya rábólintott erre a pénzügyi konstrukcióra, megtoldotta azonban egy kikötéssel, miszerint a jeles, nem Bécsben élő kültagnak „a komponálásra vonatkozó ígéretéről kötelezvényt kell adnia”. Ezzel a bántó kitétellel sikerült igencsak felbőszíteni Haydnt, aki visszavonta jelentkezését, és neheztelő hangú levelét ekképp zárta: „Én pedig a magam részéről, nem törődve az Önök durva eljárásának méltánytalanságával, igyekszem majd az özvegyek javára újonnan és ingyenesen különböző darabokat komponálni, amennyiben azt időm és körülményeim megengedik.”

A neheztelő Haydn állta a szavát, így a társasággal fennálló kapcsolata is eleven maradt, még ha hűvös-udvariassá vált is. 1797-ben azután, hála zeneszerzői szolgálatainak és világhírének, az idős mestert mégis beválasztották a Tonkünstler-Societätbe: immár tiszteletbeli tagként.

(1862-ben végül még Haydn nevét is felvette az egyesület.) Az összeköttetést mindazonáltal a Tóbiás hazatérése újabb egyesületi előadásai is jelezték: 1784-ben – két új kórusszámmal kiegészítve, majd 1808-ban a Haydn-tanítvány, Sigismund von Neukomm részleges átdolgozásában.

6

Az oratórium cselekménye A Tobit ninivei házánál játszódó cselekmény kórussal indul, amely égi könyörületet kér a fiuk, Tóbiás hazatértére rég váró, megannyi szenvedésnek kitett, boldogtalan szülők, a vak Tobit és felesége, Anna számára. Az anya elkínzott és reményvesztett, míg az istenfélő férj és apa vigasztalja őt – illetve részben csak vigasztalná, ugyanis világtalan lévén nem veszi észre Anna távozását. Az asszony szinte Azarjával (vagyis valójában Rafael arkangyallal) egy időben tér vissza: hatalmas az aggodalma, amikor Tóbiás útitársát egymagában látja megérkezni.

Azarja azonban megnyugtató, sőt nagyszerű híreket hoz: Tóbiás közeli érkezéséről, valamint arról, hogy fiuk Sára személyében asszonyt is hoz a házhoz. Mi több, áriájában még azt is elárulja Annának, hogy Tóbiás vissza fogja adni atyja szeme világát. Az anya, majd az ő távozását követően a kórus is hálaénekkel fordul ezért Istenhez. Kisvártatva belép a színre a házastársi szeretetről rögtön példát is adó ifjú pár, Tóbiás és Sára, majd megtörténik a szülőkkel való örömteli találkozás is. Így zárul az oratórium első része.

A második részben azután sor kerül a gyógyításra, csakhogy a kezelés először tovább növeli Tobit fájdalmait, hiszen a szeme régen elszokott a fénytől. Az apa már élni sem kívánna tovább, s a kegyetlen helyzet feleségét és fiát is kétségbe ejti. Sára azonban jó hírt hoz számukra: Azarja tanácsára fekete fátyolt kötöttek Tobit szeme elé, így megszűnt a fájdalom, és a fokozatosság révén valóban visszatért a férfi látása. Tobit már így, látó emberként és áldással az ajkán tér vissza szerettei körébe, Azarja pedig felfedi arkangyali kilétét, s mielőtt elhagyná az emberek körét, még megjósolja az asszír fogság végét és Jeruzsálem újjáépítését. Írta: László Ferenc

7

Balogh Eszter rendszeres közreműködője a hazai koncertéletnek, visszatérő szólistája többek között a Budapesti Fesztiválzenekar barokk együttesének és a Vashegyi György által vezetett Purcell Kórusnak és Orfeo Zenekarnak, 2016-ban Helmuth Rilling keze alatt énekelte Bach János-passiójának altszólóját. 2014-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, 2018-ban pedig Bernstein Trouble in Tahiti című kisoperájának főszerepében hallhatta őt a közönség a Müpában. 2019-ben megnyerte a London Handel Society énekversenyét.

Fotó © Ribaltaluce Studio

Fotó © Mattias Nääs

Fotó © Christian Hartmann

8

Roberta Invernizzi már pályafutása kezdetén elkötelezte magát a barokk repertoár és a historikus irányzat mellett: Nikolaus Harnoncourt, Giovanni Antonini, Ton Koopman vagy Jordi Savall produkcióinak visszatérő résztvevőjévé vált. A hatalmas diszkográfiával, több mint száz lemezfelvétellel rendelkező, milánói születésű szoprán a MIDEM Classical Award és több más rangos díj birtokosa. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben eddig Händel két római oratóriumának (Az idő és a kijózanodás diadala, A feltámadás) fesztivál-előadásain lépett fel.

Anders Dahlin 1998-ban egy kortárs dalmű főszerepében debütált az operaszínpadon, ám a svéd tenor azóta mindenekelőtt a francia barokk operák haute-contre szerepeiben vált keresett művésszé, rendszeresen együttműködve a historikus előadásmód meghatározó karmestereivel, mások mellett William Christie-vel vagy Marc Minkowskival. Oratóriuménekesi kvalitásait Dahlin ugyancsak számtalan koncerten, valamint lemezfelvételek egész sorával bizonyította már, többek között mint a Bach-passiók egyik legnagyszerűbb jelenkori Evangélistája.

Kristóf Réka a 2018/19-es évadtól a Trieri Színház társulati tagja, itt többek között Donna Elvira, Almaviva grófné, Mimì és Poppea szerepében lépett fel. Munkásságában kiemelkedő jelentősége van a régizenének, Bach, Händel, Vivaldi, Hasse, Pergolesi, Telemann szólókantátáinak és oratorikus műveinek rendszeres előadója.

Az Accademia di Monacóval 2019 elején jelent meg In furore című debütáló lemeze, amelyen Antonio Vivaldi és Georg Friedrich Händel motettái hallhatóak. A lemezt a megjelenés évében a német hanglemezkritikusok a Klasszikus dal / Szólóének kategória díjára nevezték.

Fotó © Nina Ai-Artyan

Fotó © Raffay Zsófi

Nyikolaj Borcsev a Bajor Állami Operaház szólistájaként kezdte pályafutását, majd két évadot töltött a Bécsi Állami Operaház tagjaként. Néhány év alatt kiterjedt repertoárt alakított ki, vokális és művészi adottságainak, valamint lenyűgöző színpadi jelenlétének köszönhetően mára a világ legjelentősebb opera- és koncerthelyszíneinek állandó vendége lett, fellépett a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, a Theater and der Wienben, a párizsi Opéra Comique-ban, a Glyndebourne-i Fesztiválon és a Salzburgi Ünnepi Játékokon is.

Vashegyi György Liszt-díjas karmester a magyarországi régizenejáték és -oktatás meghatározó alakja. A Zeneakadémia karmester szakának elvégzése után a Drezdai Régizenei Akadémián képezte tovább magát, emellett részt vett Helmuth Rilling és John Eliot Gardiner mesterkurzusain. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar megalapítása óta elsősorban az ő közreműködésükkel hoz létre jelentős opera- es oratóriumprodukciókat, de vendégkarmesterként más együttesekkel is rendszeresen dolgozik. 1992-ben lett a Zeneakadémia tanára, 2010-ben az ő vezetésével alakult meg az intézmény régizenei szakcsoportja. 2017 októbere óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

A tavaly harmincéves Orfeo Zenekar és egy évvel idősebb testvéregyüttese, a Purcell Kórus a régizenei kompozíciók legkiválóbb autentikus előadói Magyarországon. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő időszak zenéje alkotja, de gyakran tűznek műsorukra későbbi kompozíciókat is. Koncertjeiken a közönség számos magyarországi bemutatót hallhatott már korhű hangszeres előadásban. 1998 óta több világpremiernek számító lemezfelvételt is készítettek, többek közt Charpentier, Michael Haydn, Istvánffy, Fotó © Raffay Zsófi, Zeneakadémia Kraus, Lickl, Conti és Stölzel műveiből. 2014-ben kezdődött termékeny együttműködésük a Versailles-i Barokk Zenei Központtal, amelynek köszönhetően a barokk zene több ismert vagy még felfedezésre váró szerzőjének műveit mutatták be sikerrel. Az együttműködésből született lemezek (például Rameau: Les Indes galantes, Gervais: Hypermnestre, Montéclair: Jephte, Boismortier: Les Voyages de l’Amour, Rameau: Dardanus) számos külföldi elismerésben részesültek.

9

SUMMARY In spite of the great acclaim Il ritorno di Tobia (The Return of Tobias) received when it was first premièred on 2 April 1775, Joseph Haydn’s first oratorio has remained in the shadow of The Creation and The Seasons ever since. The subject of this oratorio written for two charity concerts held for the benefit of elderly musicians and the widows and orphans of their departed colleagues at Vienna’s Tonkünstler-Societät, which had been founded in 1771, was the wellknown story from the biblical Book of Tobias about the blind Tobit, his wife, Anna, and their son, the title character of the work, who – with archangelic assistance – restores his father’s eyesight.

The Italian-language libretto was written by Giovanni Gastone Boccherini, the older brother of composer Luigi Boccherini then serving as the poet of the Viennese court. This work fielding a substantial array of performers, with many of Haydn’s musicians from Eisenstadt participating at its first airing, also earned plaudits from the critics. Vienna’s Realzeitung der Wissenschaften wrote, “Expressiveness, nature and art were so finely woven into his work from the very start that the listener had no choice but to love one and marvel at the other. Its choral parts in particular flickered with an inner fire that we have thus far only seen from Handel. [...] Haydn has here too now proved to be a great artist whose works are sought after all over Europe and whose talent is recognised abroad as well.”

György Vashegyi, Hungary’s leading figure of historically informed performance, and the two ensembles he founded, the Purcell Choir and the Orfeo Orchestra, will be hosting a wonderful international cast of soloists at this concert. Transylvanian-born Hungarian mezzo-soprano Eszter Balogh is a regular performer in Hungary’s concert scene and winner of the London Handel Society’s 2019 Singing Competition. With an enormous discography comprising more than a hundred recordings to her name that have won her an MIDEM Classical Award and other prestigious honours, Italian soprano Roberta Invernizzi is one of the fixed stars of the Baroque opera and oratorio world. Swedish tenor Anders Dahlin is just as in demand as one of the most sought-after singers today of haute-contre roles in French Baroque operas as he is as the Evangelist in Bach’s passions. Hungarian soprano Réka Kristóf regularly performs the solo cantatas and oratorios of Bach, Handel, Vivaldi, Hasse, Pergolesi and Telemann. Her debut album, In furore was nominated for the German Record Critics’ Award, in the lied and vocal recital category. An exceptional musician, Belarusian baritone Nikolay Borchev developed an extensive repertoire within just a few years and has established himself as a regular guest of the world’s most important operatic and concert venues.

10

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu 11

ELŐZETES AJÁNLÓ

2022. május 5.

FELFEDEZÉSEK

KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN Közreműködik: Osztrosits Éva – hegedű, Varga Gergő Zoltán – zongora, Somogyi-Tóth Dániel – orgona Vezényel: Kollár Imre Osztrosits Éva

2022. május 26.

CHRISTIAN THIELEMANN ÉS A DREZDAI STAATSKAPELLE Közreműködik: Julia Kleiter – szoprán, Christian Gerhaher – bariton

Christian Thielemann Fotó © Matthias Creutziger

2022. június 9–12., 16–19.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WAGNER: RING

Catherine Foster Fotó © Uwe Arens

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Alkotók: Hartmut Schörghofer – díszlettervező, rendező, Christian Martin Fuchs †, Dr. Christian Baier – dramaturg, Corinna Crome – jelmez- és bábterv, Vajda Máté – fővilágosító, Szupermodern Filmstúdió Budapest – videó, Polgár Etelka – játékmester, Vida Gábor – koreográfia Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

2022. június 13.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

RENÉ PAPE DALESTJE Közreműködik: Camillo Radicke – zongora

René Pape Fotó © Jiyang Chen

2022. június 22.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

WAGNER: RIENZI KONCERTSZERŰ ELŐADÁS

Szereplők: Stefan Vinke – Rienzi, Sara Jakubiak – Irene, Günther Groissböck – Steffano Colonna, Láng Dorottya – Adriano, Dean Murphy – Paolo Orsini, Szüle Tamás – Raimondo, Uwe Stickert – Baroncelli, Werner Van Mechelen – Cecco del Vecchio Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Vezényel: Marc Albrecht

Láng Dorottya Fotó © Chris Gonz

2022. június 28.

BARÁTH EMŐKE ÉS AZ EUROPA GALANTE Hegedűn közreműködik és vezényel: Fabio Biondi

Baráth Emőke Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

MÜPA × LUMU

KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba

Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.

mupa.hu

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Roberta Invernizzi © Ribaltaluce Studio A szerkesztés lezárult: 2022. április 26.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu