Müpa Műsorfüzet - A reneszánsz Katalóniában (2022. március 11.)

2022. MÁRCIUS 11.

RÉGIZENE FESZTIVÁL

A RENESZÁNSZ KATALÓNIÁBAN mupa.hu

11 March 2022 Festival Theatre

EARLY MUSIC FESTIVAL

THE RENAISSANCE IN CATALONIA Featuring: La Caravaggia: Lluís Coll – cornet Alfonso Barreno – shawm Jordi Giménez – Renaissance trombone (sackbut) Maria Crisol – bassoon Edwin Garcia – Renaissance guitar and theorbo Óscar Prats – percussion Director: Anna Romaní Conductor: Xavier Puig

Cor de Cambra del Palau de la Música Catalana: Anaïs Oliveras, Irene Mas – soprano Daniel Folqué, Mariona Llobera – alto Carles Prat, Aniol Botines – tenor Antonio Fajardo, David Pastor, German de la Riva – bass

Presenter: Bálint Magyar

Milà: Pavana i Gallarda (instrumental movement) Alberch Vila: El bon jorn (ensalada) De Pastrana: Ay, dime señora (instrumental movement) Brudieu: Ma volentat ab la rahó s’envolpa (madrigal XV) Fletxa (Flecha) the Elder: Què farem del pobre Joan (instrumental movement) Fletxa the Elder: La viuda (ensalada)

Fletxa the Elder: Bella de vós som amorós Fletxa (Flecha) the Younger: O qual corona d’odorati fiori (madrigal) Fletxa the Elder: La negrina (ensalada) Fletxa the Elder: Gloria… pues nació (instrumental movement) Fletxa the Elder: La justa (ensalada) The English summary is on page 9.

2

2022. március 11.

Fesztivál Színház

RÉGIZENE FESZTIVÁL

A RENESZÁNSZ KATALÓNIÁBAN Közreműködik: La Caravaggia: Lluís Coll – kornett Alfonso Barreno – schalmei Jordi Giménez – reneszánsz harsona (sackbut) Maria Crisol – fagott Edwin Garcia – reneszánsz gitár és theorba Óscar Prats – ütőhangszerek Rendező: Anna Romaní Vezényel: Xavier Puig

Cor de Cambra del Palau de la Música Catalana: Anaïs Oliveras, Irene Mas – szoprán Daniel Folqué, Mariona Llobera – alt Carles Prat, Aniol Botines – tenor Antonio Fajardo, David Pastor, German de la Riva – basszus

Műsorvezető: Magyar Bálint

Milà: Pavana i Gallarda (hangszeres tétel) Alberch Vila: El bon jorn (ensalada) De Pastrana: Ay, dime señora (hangszeres tétel) Brudieu: Ma volentat ab la rahó s’envolpa (madrigal XV) Id. Fletxa (Flecha): Què farem del pobre Joan (hangszeres tétel) Id. Fletxa: La viuda (ensalada)

Id. Fletxa: Bella de vós som amorós Ifj. Fletxa (Flecha): O qual corona d’odorati fiori (madrigál) Id. Fletxa: La negrina (ensalada) Id. Fletxa: Gloria… pues nació (hangszeres tétel) Id. Fletxa: La justa (ensalada)

3

RENESZÁNSZ ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS La música del renaixement català, azaz a katalán reneszánsz kor zenéje – 16. századi muzsika – szerepel a mai hangverseny műsorán. Ez a katalán reneszánsz azonban nem azonos azzal a katalán újjászületéssel, amelynek neve Renaixença, s amely a 19. századból ered és tart egészen napjainkig, a katalán nemzet tömegtüntetéseken kinyilvánított önállósodási törekvéséig.

La Renaixença volt annak a folyóiratnak a címe is, amelyben az újjászületési mozgalom először kapott szót azok után, hogy Katalónia a spanyol örökösödési háború folyományaként elvesztette autonómiáját. (Szeptember 11-én, nemzeti ünnepükön a katalánok ma sem a 2001-es New York-i, hanem az 1714-es barcelonai tragédiára emlékeznek, amikor az első spanyol Bourbonuralkodó, V. Fülöp király csapatai – tizennégy hónapos ostrom után – lerohanták a várost, roppant pusztítást végezve benne.) Nem véletlen tehát, hogy 1878-ban a La Renaixença hasábjain jelentette meg En busca d’una arquitectura nacional (A nemzeti építészet nyomában) című programadó cikkét a híres barcelonai építész, Lluís Domènech i Montaner is. A modernisme català, azaz a katalán szecesszió későbbi jeles képviselője ebben az írásban annak az igényének adott hangot, hogy a korszerű építészet is vegye ki részét a nemzet újjászületéséből, vagyis összetéveszthetetlenül katalán jegyeket viseljen magán.

Hogy az építészet nemzeti jellegén Domènech i Montaner mit értett, az többek között egyik legnagyobb hatású művének, a Katalán Zene Palotájának – Palau de la Música Catalana – valós vagy virtuális megtekintésekor válhat nyilvánvalóvá. Ez a szobrász-, mozaik-, üvegfestőés öntöttvas-művészetet egyesítő, varázslatos épület éppoly „hihetetlen”, mint Antoni Gaudí Sagrada Famíliája. Csakhogy – az utóbbival ellentétben – a Palau már 1908-ban elkészült (nagyjából tehát egyidős a mi Zeneakadémiánkkal). A modern, észszerű tervezés – a felülről természetes fényt kapó koncertterem – itt oly módon találkozik a spanyol–arab ornamentikával és a szecesszió indás motívumvilágával, hogy úgy érezhetjük: valóban kifejezi a „nemzeti karaktert”. (Minden bizonnyal ezt a vonását honorálta az UNESCO is, amikor 1997-ben fölvette Domènech i Montaner remekét a világörökségi listára.)

Figyelmünket a mai hangverseny főszereplőinek otthont adó intézményre azért is érdemes ráirányítani, mert a Palau eredetileg az Orfeó Català („Katalán Orpheusz”) – a Barcelona zeneéletében mindmáig meghatározó jelentőségű kórusmozgalom – számára épült, s az Orfeó Català alapította a ma esti koncerten hallható hivatásos kamarakórust is.

A Cor de Cambra del Palau de la Música Catalana, vagyis a Katalán Zene Palotájának Kamarakórusa 1990-ben alakult azzal a hármas céllal, hogy ápolja az egyetemes kórusirodalmat, megújítsa az érdeklődést a katalán zenei örökség iránt, valamint új kompozíciók születését is ösztönözze. A kórust olyan kiemelkedő karmesterek vezényelték már, mint Daniel Barenboim, Gustavo Dudamel, René Jacobs, Vladimir Jurowski, Marc Minkowski, Kent Nagano, Simon Rattle, Christophe Rousset vagy Jean-Christophe Spinosi, vezetője 2018 óta Xavier Puig.

4

Cor de Cambra del Palau de la Música Catalana Fotó © Ricardo Rios / Visual Art

A karmester 1973-ban született a nyugat-katalóniai Cerverában, zongorázni és hegedülni tanult szülővárosa zeneiskolájában, majd tudását a badalonai konzervatóriumban mélyítette el.

Ezzel egy időben karvezetői képesítést is szerzett Lleidában (többek között a Kodály- és Bárdos-tanítvány Heltay László kurzusán). Később a barcelonai zeneakadémián karmesteri tanulmányokba kezdett, amelyeket a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen fejezett be Leopold Hager és Günther Theuring irányításával. Puig dolgozott a Spanyol Nemzeti Ifjúsági Zenekarral és a Barcelonai Szimfonikusokkal, valamint több hangversenyen vezényelte a Katalán Nemzeti Zenekart. Vezénylést oktat a Katalán Zeneművészeti Főiskolán, 2011-ben pedig megalapította a katalán klasszikus zenének szentelt Cerverai Húsvéti Fesztivált.

A kórus mellett a La Caravaggia együttes lép színpadra, mely a reneszánsz és a kora barokk időszak repertoárját, valamint olyan hangszereket állít tevékenységének középpontjába, mint a kornett, a sackbut (reneszánsz harsona) vagy a dulcián (a mai fagott elődje). Rendszeres vendégei a spanyol régizenei fesztiváloknak, de felléptek már Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is. 2006-ban első díjat nyertek a toulouse-i Cuivres Anciens nemzetközi versenyen, 2007-ben pedig a közönségdíjat hozták el a Laus Poliphonia fesztiválról.

Több önálló lemezük is megjelent (In mani dei Catalani, In Paradisum, Atalanta Fugiens), és közös albumokat adtak ki a L’Escolania de Montserrat, a La Colombina vagy a Nova Lux énekegyüttessel is.

5

A hangverseny általa összeállított műsoráról Xavier Puig a következőképp nyilatkozott: „Örömünkre szolgál, hogy ízelítőt adhatunk a katalán reneszánsz zenéjéből, felidézve a 16. század legfontosabb komponistáinak műveit és a korszak különböző műfajait. Válogatásunk Lluís de Milà – a valenciai alkirály, Ferdinánd herceg udvarába szánt – hangszeres táncaitól egészen az ifjabb Mateu Fletxa itáliai hatást mutató madrigáljaiig terjed, ám magában foglalja Joan Brudieu katalán nyelvű madrigálját is, amelyet Ausiàs March költeménye inspirált, továbbá az ensalada ibériai műfaját is, amelynek az idősebb Mateu Fletxa volt legnagyobb képviselője.

Az ensalada polifon műfaj, amely vegyíti egymással a populáris és az egyházi zenét, egymás mellé rendel különböző stílusokat és nyelveket (spanyolt, katalánt és latint), valamint váltakoztatja az iróniát a drámával. Az ensaladák teátrális tartalma lehetőséget kínál némi koreográfiára is. Így oly módon segíthetjük elő a morális üzenet átadását, hogy színházi eszközökkel is ábrázoljuk jó és rossz, világi és isteni értékek küzdelmét, vagy éppen magának a komponistának az életrajzát, aki szerzetesként fejezte be földi pályafutását a pobleti kolostorban, közel szülőfalujához, Pradeshez. Előadjuk Pere Alberch Vila ensaladáját is. Alberch a barcelonai katedrális orgonistája volt, és ezt jegyezték fel róla a krónikák: »Sok zenész csak azért jött ide Itáliából, Franciaországból és Európa többi részéről, hogy maga győződjék meg: igaz-e az egész keresztény világban elterjedt hír Viláról. És amint hallották őt, mind azt mondták, hogy nincsen nála se égen, se földön nagyobb muzsikus.« Ezt az aranykort idézi föl hangversenyünk.

KATALÁN ZENEI „KISLEXIKON” Lluís de Milà (1500? – 1561 után) – költő, író, vihuela- (fidula, viola) játékos, zeneszerző.

Valenciai udvaroncként folytatott életéről leginkább művein keresztül tudunk. El Maestro című munkájában (1535), amely a spanyol földön elsőként megjelent tabulatúranyomtatvány, autodidaktának nevezi önmagát. E gyűjtemény többek között 44 fantasíát is tartalmaz, az egyszerűbbektől az igényesebbekig, szerzőjük didaktikai céllal előadási javaslatokat is fűzött hozzájuk. El Cortesano című írásában (1561) Milà a valenciai udvar életét és fiestáit mutatja be, amelyeken ő maga nem utolsósorban az udvaroncok szórakoztatásáról gondoskodott. Az El Cortesano szerint az El Maestro nem egy dala meg is szólalt Ferdinánd herceg udvarában. Az El Maestro hat pavanája Milà legszebb kompozíciói közé tartozik.

Pere Alberch i Ferrament alias Vila (1517–1582) – katalán orgonistadinasztia sarja. 1536-ban lett a barcelonai katedrális orgonistája, miután nagybátyja, Pere Vila egyezséget kötött a helyi egyházvezetőkkel. Ennek értelmében Pere Vila alapítványt tett a katedrális orgonájának restaurálására, valamint kiegészítette az orgonista fizetését azzal a feltétellel, hogy az állást az ő utódai kapják. Érdemtelenségről mindazonáltal itt szó sem lehetett, hiszen – mint Declaración de instrumentos musicales című munkájában (1555) Juan Bermudo megjegyezte – Alberch Vila korának egyik legjobb spanyol orgonistája volt. (Később utódául ő is az unokaöccsét, Lluís 6

Ferran i Ferrament alias Vilát tette meg.) Alberch Vila vokális és instrumentális műveket egyaránt felölelő œuvre-jéből – egyebek mellett – két ensalada és két tiento maradt fenn.

A tiento 16. századi spanyol hangszeres darab, melynek elnevezése a spanyol tenar igéből származik, és „kitapintást”, „kipróbálást” jelent. Improvizatív, szabadon preludizáló jellege folytán a hangszeres fantasía és az olasz ricercar rokona.

Pedro de Pastrana (1490? – 1558 után) – zeneszerző, énekes. Feljegyzések szerint 1500-ban II. Ferdinánd aragóniai király udvarában volt énekes, majd 1527-ben V. Károly császár káplánná nevezte ki, és a valladolidi udvar zenekarában alkalmazta. 1529-ben VII. Kelemen pápa a valenciai San Bernardo cisztercita kolostor apátjává tette meg. 1533-ban Rómában járt, utána pedig Ferdinánd herceg, valenciai alkirály udvarában is káplán és maestro de capilla lett.

(José de Sigüenza, az Escorial kolostorának 16. századi történész-perjele szerint az alkirály capillája Spanyolország legjobb zenészeit gyűjtötte egybe, és többek között húsz énekest, két orgonistát, három harsonást, két vagy három schalmeijátékost, egy hárfást és két kottamásolót is alkalmazott.) Miután azonban a herceggel nézetkülönbsége támadt, Pastrana visszatért a valladolidi udvarba, ahol 1547-től haláláig Fülöp herceg – a későbbi spanyol király – zenemestere volt. Mind egyházi, mind világi műfajokban sokat alkotott, műveinek azonban csupán egyharmada maradt fenn. Ay, dime señora szövegkezdetű világi villancicója egyike azon huszonnyolc dokumentált tonónak, amelyekből az utókor mindössze nyolcat ismer.

Joan Brudieu (1520?–1591) – limoges-i születésű zeneszerző. 1539-től a katalóniai La Seu d’Urgell székesegyházában működött (itt őrzik Requiemjének kéziratát), de 1578-ban átmenetileg a barcelonai Santa Maria del Mar-templomban is tevékenykedett. 1585-ben ugyancsak Barcelonában adta ki Hubert Gotard nyomdája Brudieu tizenöt madrigálját (De los Madrigales del muy reverendo Ioan Brudieu, Maestro de Capilla de la Sancta Yglesia de la Seo de Urgel), tizenegyet spanyol, négyet katalán nyelven. Ez utóbbiak közül kettő Ausiàs March (1397 körül – 1459), a katalán költészet első nagy alakjának versére született.

Mateu Fletxa el Vell (1481?–1553?) – zeneszerző. A vélemények megoszlanak arról, hogy a La viuda (Az özvegyasszony) című ensalada önéletrajzi forrásnak tekinthető-e az idősebb Fletxa 1525 és 1543 közötti éveiről. Amennyiben igen, úgy föltételezhető, hogy Fletxa járt Rómában X. Leó pápasága idején, 1522–1525-ben azonban már bizonyosan a nyugat-katalóniai Lleidában tartózkodott, ahol a katedrális iratai mint cantor et tenorista, majd maestro de capilla említik őt. Ugyancsak föltehető, hogy Fletxa járt Valenciában, ahol a hercegi udvarban és/vagy a katedrálisban működött. Dokumentumok utalnak arra, hogy Fletxát az 1530-as évek végén María és Juana infánsnők – V. Károly császár leányai – zenemesterévé nevezték ki. Fennmaradt életműve tizenegy ensaladát, nyolc villancicót (a középkori virelai és ballade spanyol reneszánsz leszármazottját), valamint egy Misererét ölel fel. Az ensalada műfajában minden bizonnyal ő alkotta a legjelentősebbet, mint arra már e művek 1581-es prágai kiadásának (Las ensaladas de Flecha) előszavában rámutatott unokaöccse, az ifjabb Mateu Fletxa.

7

Mateu Fletxa el Jove (1530?–1604) – zeneszerző. 1543-ban énekesként lépett az infánsnők, María és Juana szolgálatába (így valószínű, hogy zenei képzésében nagybátyja, az idősebb Fletxa is részt vett). 1552-ben belépett a karmeliták rendjébe, utóbb azonban működésének helyszínét María – azaz Habsburg „Spanyolországi” Mária anyacsászárné – kíséretében II. Rudolf prágai udvarába tette át mint hofcaplan. Habár 1582-ben Mária császárnéval együtt visszatért Spanyolországba, kapcsolatai a prágai udvarral megmaradtak. Érdemeinek elismeréseként 1579-ben II. Rudolf császár – mint I. Rudolf magyar király – neki adta a tihanyi (!) apát javadalmát, és ezt egészen addig élvezhette, míg II. Fülöp spanyol király ajánlására maga is apátja nem lett a katalóniai La Portella kolostorának (ahová végül 1601-ben végleg vissza is vonult). Az ifjabb Fletxa egyike azon kevés spanyol komponistának, aki alkotott a madrigál műfajában, méghozzá a korstílus legmagasabb szintjén.

II. Fülöp uralkodásakor (1556–1598) Spanyolország hatalmának csúcsára érkezett. És jóllehet gyarmatbirodalmának kialakulásával Katalónia jelentősége mediterráneumi fekvése révén elhalványult, a spanyol Habsburgok mindvégig biztosították a régió autonómiáját (ahogyan általában is Aragóniáét és Kasztíliáét) – hangverseny-előzetesében tehát Xavier Puig méltán írt aranykorról. Mint ahogy a Renaixença hírneves építésze, Lluís Domènech i Montaner sem ok nélkül örökítette meg a Palau nagy koncerttermének mennyezetén a renaixement català olyan mestereinek nevét, mint Brudieu, Fletxa vagy Vila. Írta: Mesterházi Máté

8

SUMMARY “We are delighted to present a survey of the Catalan Renaissance through a sampling of works by the main composers of 16th-century Catalonia written in the different genres of the time.

These pieces range from instrumental dance music composed by Lluís de Milà for the Valencia court of Ferdinand of Aragon to Italian madrigals by Mateu Fletxa the Younger, which reveal the influence of the Italian tradition. Also included are a Catalan-language madrigal, for which Joan Brudieu took his inspiration from the poet Ausiàs March, and the Iberian genre known as the Ensalada, which is most closely associated with Mateu Fletxa the Elder. This is a polyphonic genre created by mixing together popular and sacred music, as well as different styles, languages (Spanish, Catalan and Latin), along with irony and drama. We will also present the contributions to the genre made by Pere Alberch Vila, the organist of Barcelona Cathedral during that era. This programme offers a visit to the golden age of music.”

Xavier Puig, director Xavier Puig was born in 1973 in Cervera, the capital of the Catalonian province of Lleida, and began his musical studies with the piano and violin at the municipal conservatory in his native city. He then went on to continue his musical education at the Professional Conservatory of Badalona. At the same time he began studying conducting through the International Course of Choir Direction in Lleida. He began orchestral conducting with maestro Salvador Mas at the Barcelona Conservatory, and in 1999 he was accepted into Vienna’s University of Music and Performing Arts, where he completed his orchestral conducting studies with Leopold Hager. In 2018 he was appointed conductor of the Vallès Symphonic Orchestra and principal director of the Cor de Cambra of the Palau de la Música Catalana. The choir was founded by the Orfeó Català in 1990 with the goal of sharing universal choral music, fostering a renewed appreciation of Catalan musical heritage and inspiring new compositions. La Caravaggia focuses on wind instruments of the Renaissance and the first Baroque (such as the cornett, the sackbut or the dulcian) as well as the repertoire of these periods.

9

ELŐZETES AJÁNLÓ

2022. március 13.

RÉGIZENE FESZTIVÁL

LULLY-MOLIÈRE: A KÉNYTELEN HÁZASSÁG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS

Lucie Edel

Közreműködik: Lucie Edel – mezzoszoprán, Yannis François – basszus, Les Malins Plaisirs Színtársulat, L’Eventail Tánctársulat, Le Concert Spirituel Koreográfus: Marie-Geneviève Massé Zenei vezető: Hervé Niquet Rendező: Vincent Tavernier

2022. március 14.

CHICK COREA: CONCERTO FOR TRIO – PREMIER

JOHN PATITUCCI, DAVE WECKL, SZABÓ DÁNIEL, BEKA GOCHIASHVILI, GADI LEHAVI Chick Corea Fotó © Toshi Sakurai

2022. március 29.

THOMAS ADÈS ÉS A BÉCSI FILHARMONIKUSOK Közreműködik: Christianne Stotijn – mezzoszoprán, Mark Stone – bariton

Thomas Adès Fotó © Marco Borggreve

2022. április 1.

BARTÓK TAVASZ

JULIA FISCHER (HEGEDŰ) ÉS A RUNDFUNKSINFONIEORCHESTER BERLIN Vezényel: Vladimir Jurowski

Julia Fischer Fotó © Uwe Arens

2022. április 7.

BARTÓK TAVASZ

ANTHONY ROTH CONSTANZO (ÉNEK) ÉS AZ ORFEO ZENEKAR Közreműködik: Kristóf Réka, Pintér Ágnes – szoprán, Purcell Kórus Vezényel: Vashegyi György Anthony Roth Costanzo Fotó © Matthew Placek

2022. április 12.

BARTÓK TAVASZ

EÖTVÖS PÉTER: SLEEPLESS (ÁLMATLANSÁG) – MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ

Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar Eötvös Péter Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Xavier Puig A szerkesztés lezárult: 2022. március 4.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu